Skip to main content

Full text of "Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája"

See other formats 


1     .  ,■ '     f  1 


^■\  *Wí^>< 


í.  ,;í>=' 


\:'t 


%.  ■■-. 


f^^m 


'////////////////////y//y/yy/jy/y//vAv/m'y 


v/y/////////^.    ■.^////^/xr//^'A<c'//. 


'%.  %'Z 


vy//yy-vy,'j'//yjyj'///y/.'y/jjy//y. 


V//y^/?V!lS^/////ííf////^'/////. 


VK..^^ 


Presented  to  the 

LIBRARffiS  ofthe 

UNIVERSITY  OF  TORONTO 

by 

George  Bisztray 


RÉVAI 


NAGY  LEXIKONA 


UTÁNNYOMÁS  És  FORDÍTÁS  TILOS 


RÉVAI 

NAGY  LEXIKONA 


AZ  ISMERETEK  ENCIKLOPÉDIÁJA 


XV.  KÖTET 

Ottó — Racine 


A  SZÖVEGBEN  117  ÁBRA;  KÜLÖN  MELLÉKLETÜL  36  KBP, 

EZEK  KÖZT  3  SZÍNNYOMAT,  5  MŰVÉSZETI  REPRODUKCIÓ, 

3  TÉRKÉP  ÉS  3  VÁROSI  TERVRAJZ 


BUDAPEST 

RÉVAI  TESTVÉREK  IRODALMI  INTÉZET  RÉSZ^nÉNYTÁRSASÁG 

1922 


A    SZÖVEGET    VALAMENNYI    SZÍNES  ÉS  FEKETE  MÜMELLÉKLETTEL 
NYOMTA  A  PALLAS  RÉSZVÉNYTÁRSASÁG  NYOMDÁJA    BUDAPESTEN 


0,  ó. 


Ottó,  1.  domonkosrendi  barát,  II.  András  ural- 
kodásának utolsó  éveiben  három  társával  együtt 
Nagy -Magyarország  fölkeresésére  indult,  hogy  ott 
a  keresztény  vallást  hirdesse.  Tengeren  és  szára- 
zon három  esztendeig  hiába  járt ;  ekkor  azon- 
ban különvált  társaitól,  kereskedőnek  öltözött  s 
«a  pogányok  bizonyos  országában  talál  a  is  egy- 
néhányat azon  nyelvíít,  kik  értesítették,  mely 
tájon  laknak,  de  tartományukba  be  nem  mene». 
Visszatért  Magyarországba,  hogy  több  hithirdetőt 
vigyen  magával;  azonban  az  út  fáradalmaitól 
megtörve,  itthon  már  csak  annyi  ideje  maradt, 
hogy  társainak  elmagyarázza  az  odavezető  utat, 
jnire  egy  hét  múlva  meghalt.  Feladatának  meg- 
oldására Julián  barát  (1.  o.)  vállalkozott. 

2.  0.  V.  Afha  nádor,  1.  Atha. 

Ottó,  szent,  szül.  1062  körül  az  Andechs  gró- 
fok családjából  Svábországban,  megh.  Bamberg- 
ben  1139  jún.  30.  Előbb  IV.  Henrik  udvari  papja, 
1102.  pedig  bambergi  püspök  lett.  Nagy  barátja 
volt  a  tudományoknak  s  ezek  ápolására  több  ko- 
lostort alapított.  Az  V.  Henrik  s  a  pápa  közt  folyt 
tárgyalások  alkalmával  nagy  szolgálatokat  tett 
a  császárnak.  III.  Boleszláv  lengyel  király  meg- 
hívására 1124.  és  1127.  bejárta  Pomerániát  s 
annak  lakosait  a  kereszténység  számára  meg- 
nyerte. Szentté  avatták  1189.  Ünnepe  szept.  30. 

Ottó,  freisingi  püspök,  középkori  német  tör- 
ténetíró, III.  Lipót  osztrák  őrgróf  harmadik  fia, 
a  Babenberg-családból,  szül.  1114  körül,  megh. 
1158  szept.  21.  Morimundban.  Anyja  Ágnes,  IV. 
Henrik  német  király  leánya  és  Hohenstauíi  Fri- 
gyes sváb  herceg  özvegye  volt.  Atyja  14  éves 
korában  a  klostemeuburgi  káptalan  prépostjává 
tette.  Ezután  Parisban  tanult.  1130-ban  belépett 
a  ciszterci-rendbe,  1137.  pedig  freisingi  püspök 
lett.  1147-ben  mostoha  bátyját,  III.  Konrád 
császárt  elkísérte  a  keresztes  hadjáratra  s  ez  al- 
kalommal megismerte  hazánkat  is.  Bár  nemze- 
tünkkel szemben  elfogult  volt,  feljegyzései  mégis 
érdekesek  és  becsesek  a  XE.  sz.-beli  Magyaror- 
szág megismerése  szempontjából.  1143—46  közt 
Irta  első  munkáját,  a  Világkrónikát  (Chronicon), 
mely  a  vüág  teremtésétől  1146-ig  tárgyalja  az 
eseményeket  okozati  összefüggésükben  ós  vallás- 
ülozóflai  felfogásban.  Másik,  még  jelesebb  mun- 
kájában Barbarossa  Frigyes  császár  történetét 
írta  meg  1156-ig  (Gesta  Friderici  imperátor  is). 
Ebben  emlékezik  meg  1147-iki  magyarországi 
útjáról  is.  Választékos  stílusa  és  emelkedett  fel- 

Bévai  Nagy  Lea&cona.  XV.  IcöL 


fogása  a  középkor  első  történetírójává  tette. 
Munkáit  először  Gnspinimius  adta  ki  (Strass- 
burg  1515),  azután  Wilmans  a  Monum.  Germ. 
Hist.  c.  gyűjtemény  20.  kötetében.  Magyarra 
Gombos  F.  AlhÍ7i  fordította  0.  mindkét  művét 
(Középkori  krónikások,  XH— XIV.  és  XV— XVI. 
köt.,  Budapest  1912—13).  V.  ö.  HasJiagen :  0.  von 
Freising  als  Geschichtsphilosoph  und  Kirchen- 
politiker  (Leipzig  1900) ;  Schmidlín :  Die  ge- 
schichtsphilosophische  und  kirchenpolitische  Welt- 
anschauung  O.-s  von  Freising  (Freiburg  1906). 

Ottobráta  (olaszul  ottohre  =  október)  a.  m.  ok- 
tóberi ünnep.  A  mai  rómaiak  szüreti  ünnepe^  ami- 
kor is  családostul  falura  mennek  és  néhány  na- 
pot vigadozással  töltenek.  Bizonyára  a  régi  ró- 
maiak Bacchus-ünnepeiből  maradt  meg. 

Otto-féle  motor,  1.  Gázmotor. 

Ottóháza,  kisk.  Vas  vm.  muraszombati  j.-ban, 
(1910)  472  vend  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Ottokár  (Otákár),  cseh  királyok : 

1.  L  0.,  cseh  király  (1198-1230),  H.  Ulászló 
király  harmadik  fia,  a  Przemysl-házból.  Sokat 
civakodott  rokonaival,  míg  végre  Hohenstau/i 
Fülöp  német  király  1198.  Csehország  királyává 
tette.  Ezután  (1203)  Braunschw^eigi  Ottóhoz, 
majd  (1212)  II.  Frigyeshez  pártolt.  Első  nejétől, 
meisseni  Adelheidtöl  1198.  elvált,  második  neje 
Konstancia,  III.  Béla  magyar  király  leánya  volt 
(szül.  1180  kör.,  megh.  1240).  Ettől  született  leg- 
idősebb fia,  I.  Vencel  követte  a  trónon. 

2.  IL  0.,  cseh  király  (1253—78),  I.  Vencel 
király  ifjabbik  íla,  az  előbbinek  unokája,  szül.  1230 
kör.,  megh.  1278  aug.  26.  Bátyjának,  Ulászló- 
nak halála  után  (1247)  Morvaország  őrgrófja 
lett  és  atyja  ellen,  ki  pápapárti  volt,  mint  II. 
Frigyes  császár  híve,  fellázadt.  II.  Frigyes  ha- 
lála után  a  pápai  párthoz  csatlakozott  s  felhasz- 
nálva a  Német  birodalom  zavaros  helyzetét  (in- 
terregnum), az  1246.  kihalt  Babenberg-család 
örökségét  akarta  megszerezni.  1251-ben  meg- 
szállotta Bécset  ós  Alsó-Ausztria  rendjeit  hódo- 
lásra birta.  Uralmának  biztosítására  nőül  vette 
az  utolsó  babenbergi  herceg,  II.  Frigyes  nővérét, 
Margitot.  Ezután  Stájerországot  is  megszállotta, 
de  itt  összeütközésbe  jutott  IV.  Béla  magyar 
királlyal,  aki  szintén  vágyódott  ennek  birtokára. 
IV.  Ince  pápa  közbelépésére  aztán  1254.  áten- 
gedte azt  a.  magyaroknak,  míg  ö  megelégedett 
Ausztria  birtokával.  Közben  atyja  halála  után 
1253  szept.  22.  Csehország  királya  lett.  Ezután 


Ottokár  von  Steiermark 


Ouche 


felhasználva  a  stájerok  elégedetlenségét,  elűzte 
innen  István  ifjabb  királyt,  IV.  Béla  fiát  s  Krois- 
senbrunn  falunál,  a  Morva  mellett  1260  júl  12. 
megverte  a  magyar  és  kun  sereget,  mire  IV. 
Béla  lemondott  Stájerországról.  1261-ben  a  pápa 
engedelmével  elvált  gyermektelen  feleségétől  és 
IV.  Béla  unokáját,  Kunigundát  (megh.  1285), 
Rosztiszláv  macsói  herceg  leányát  vette  nőül. 
Ügyes  alkudozások  után  1269.  megszerezte  Ka- 
rintia  és  Krajna  birtokát  is,  úgy  hogy  országai 
az  Érchegységtöl  az  Adriai-tengerig  terjedtek. 
IV.  Béla  halála  után  háborúba  keveredett  V. 
Istvánnal  és  feldúlta  hazánkat  a  Nyitráig  és 
Rábáig.  1271-ben  békét  kötött  V.  Istvánnal  és 
visszaadta  foglalásait,  de  már  1273.  újból  kitört 
a  háború  IV.  Kun  László  gyámjaival.  Ebben 
az  esztendőben  választották  meg  a  németek 
Habshurgi  Rudolfot  királyuknak.  Ezt  0.  csak 
úgy  akarta  elismerni,  ha  meghagyja  őt  Ausztria 
és  Stájerország  birtokában.  De  Rudolf  1275. 
megfosztotta  őt  német  birtokaitól,  1276.  pedig 
kimondotta  reá  a  birodalmi  átkot.  Ezután  nagy 
sereggel  indult  ellene,  mire  0.  1276  nov.  21. 
meghódolt  Rudolfnak  és  hűbórbe  vette  tőle  Cseh- 
országot. Két  év  múlva  azonban  újra  feltá- 
madt Rudolf  ellen  és  Ausztria  visszafoglalására 
hadat  indított.  Rudolf  ekkor  IV.  László  magyar 
királlyal  szövetkezett  s  az  egyestilt  német  és 
magyar  seregek  a  Morvamezőn,  Stillfried  ós 
Dürnkrut  közt  1278  aug.  26.  tönkre  verték  0. 
hadait.  0.  maga  hősies  küzdelem  után  fogságba 
esett  s  néhány  osztrák  lovag  bosszúból  megölte. 
Kiskorú  fia,  Vencel  követte  őt  Csehország  trón- 
ján, míg  Ausztriát  és  Stájerországot  Rudolf  ké- 
sőbb (1282)  saját  fiának  ajándékozta.  V.  ö.  Lo- 
renz,  Geschiehte  König  O.-s  II.  (Wien  1866) ; 
A.  Huher,  Geschiehte  Ö8terreichs(Gothal886, 
I.  köt.),  magyar  átdolgozásban  Baróti  Lajostól 
(Budapest  1899, Magy.  Tud.  Akad.  Könyvk.  VáU.) ; 
Soós  Elemér,  A  morvamezei  csata  (Hadtud.  Köz- 
lemények 1892.  évf.). 

Ottokár  von  Steiermark,  régebben  tévesen 
0.  von  Horneck,  középkori  német  krónikás, 
szül.  Stájerországban  1265.,  megh.  1320  után. 
Német  nyelven  megírta  1305—1320  között  ú.  n. 
Rímes  krónikáját  (Reimchronik),  melyben  több 
mint  83,000  ríráes  verssorban  elbeszéli  az  1266— 
1313-ik  évek  történetét.  Munkája  becses  forrás 
és  igen  sok  magyar  vonatkozása  van.  Adatai 
azonban  nem  mindig  megbízhatók.  Először  Pez 
adta  ki  (Scriptores  rerum  Austriacarum,  Regens- 
burg  174r5,  3.  köt.),  azután  Seemüller  (Mon.  Germ. 
Historica,  Deutsche  Chroniken,  Hannover  1903, 
5.  köt.).  V.  ö.  Busson,  Beitráge  zur  Kritik  der 
steierischen  Reimchronik  (Wien  1885—92,4  füz.). 

Ottomán,  a  több  ülésű  ülőbútoroknak  egy  faj- 
tája, melynél  jellemző,  hogy  állványát  teljesen 
párnázzák,  háttámláját  pedig  két  külön,  csak  oda- 
támasztott vánkos  alkotja,  amint  azt  a  török 
divánoknál  találni.  Mindkét  végén  kerek,  párnás 
kartámlája  van. 

Ottománok  a.  m.  oszmánok  (1.  o.) 

Ottomány  (Otoman),  nagyk.  Bihar  vm.  ér- 
mihályfalvai  j.-ban,  (1910)  989  magyarlak.  (Tr.  R.) 

Ottóvölgy  (^OwpzYáZ.  Oftenthcd),  kisk.  Pozsony 
vm.  nagyszombati  j.-ban,  a  Kis-Kárpátok  tövé- 


ben, (1910)  1146  szlovák  lakossal,  üveghutával. 
Kat.  temploma  a  XIV.  sz.-ban  már  fennállott,  de 
utóbb  átépítették.  Szt.  Lénárdnak  szentelt  gót  ká- 
polnája búcsújáróhely.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Ottrelit  (ásv.),  1.  Kloritoid. 

Ottumwa,  Mapello  county  székhelye  lowa 
északamerikai  államban,  a  Desmoines  és  vas- 
utak mellett,  (1920)  23,003  lak.,  élénk  gyáripar. 

Ottweiler,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Trier  porosz  kerületben,  a  Bhes  mellett,  (1910)  6922 
lak. ;  közelében  szénbányákkal.  1640— 1728-ig  a 
nassau-saarbrückeni  grófok  székhelye  volt. 

Ótura  (Stará  Turá),  számos  irtványból  álló 
nagyk.  Nyitra  vm.  vágújhelyi  j.-ban,  (1910)  6192 
szlovák  lak.  Ősrégi  község,  1467.  a  lakói  Svehla 
cseh  rablóvezért  elfogták,  ezért  Mátyás  király 
minden  adó  és  vám  fizetése  alól  felmentette. 
1848-ban  Hurbán  emberei  feldúlták.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Otus  (lat.)  a.  m.  fülesbagoly,  l.  Baglyok. 

Ótvar  (crusta  lactea,  eczema  sehorrhoicumj, 
a  faggyúmirigyek  fokozott  váladékképzésével 
járó  többó-kevésbbó  lobos  állapota  a  bőrnek.  Leg- 
többször az  arcon  és  a  hajas  fejbőrön  jelentkezik. 
Az  Ó.  a  csecsemőknél  és  gyermekeknél  gyakran 
észlelt  szervezetbeli  (konstituciós)  rendellenesség, 
az  exszudativ  diatézis  (1.  Diatézis)  egyik  jelen- 
sége. Az  exszudativ  diatézis  gyógyítása  diétás  s 
így  alkalmas  diétával  az  Ó.  nemcsak  befolyásol- 
ható, hanem  gyógyítható  is ;  sokszor  segítenek 
ebben  helybelileg  alkalmazott  kenőcsök.  Az  Ó.-í 
túrni  nem  szabad,  mert  a  szervezet  beteges  álla- 
pota mellett  kellemetlen  szövődményekre ,  mirigy  - 
lobokra,  genyedósekre  ad  alkalmat. 

Ótvaros  szemgyuladás  (flikténás  szemgyula- 
dás),  1.  Szemgyuladások. 

Otvarpenész  v.  fejkosz,  l.  Favus. 

Otway  (ejtsd:  otvé),  Thomas,  angol  drámaíró, 
szül.  Trottonban  1652  márc.  3.,  megh.  London- 
ban 1685  ápr.  14.  Egyideig  színész  volt,  majd 
katonatiszt.  Nevezetesebb  szomorú  játékai :  Alci- 
biades  (1673),  Don  Carlos  (1676)  s  leghíresebb 
műve,  a  Venice  Preserved  (1681).  Hofmannsthal 
modernizálta  0.  ez  utóbbi  tragédiáját.  Művei  meg- 
jelentek London  1713.  (2  köt);  kiadta  továbbá 
Thornton  (u.  0.  1813,  3  köt.)  és  R.  Noel  (Mermaid 
Series). 

Otzen,  Johannes,  német  építész,  szül.  Siese- 
byeben  (Schleswig)  1889  okt.  8.,  megh.  Grune- 
waldban  (Berlin  mellett)  1911  jún.  8. 1879-ben  a 
berlini  technikai  főiskola  tanára  lett,  1904.  a  ber- 
lini művészeti  akadémia  elnökóvó  választották. 
A  csúcsíves  stílus  egyik  leghivatottabb  képvise- 
lője volt.  Igen  sok  templomot  épített  Németország 
számos  városában.  Nevezetesebb  irodalmi  művei  : 
Baukunst  des  Mittelalters  (Berlm  1879—1883,  3 
köt);  Gothische  Bauomamente  (u.  0.  1888);  Aus- 
geführte  Bauten  (u.  0.  1890-1904). 

Oubliette  (franc,  ejtsd:  ubiiett),  szó  szerint 
a.  m.  az  elfelejtettek  helye ;  föld  alatti  börtön, 
avagy  csapóajtókkal  ellátott  mély  gödör,  amilyen 
majd  minden  lovagvárban  volt  s  ahol  az  élet- 
fogytiglan elítélteket  tartották  bezárva. 

Ouche  (ojtsd:  US),  a  Saőne  100  km.  hosszú 
jobboldali  mellékfolyója  Cote-d'Or  francia  dé- 
partementban.  Saint-Jean-de-Losne  mellett  tor- 
koUik. 


Ouchy ■ 

Ouchy,,  kis  város  Waadt  svájoi  kantonban,  a 
Genfl-tó  É.-i  partján,  Lausanne  (1.  o.)  kikötője ; 
régi  kastélya  hajdan  a  lausannei  püspökök  szék- 
helye volt.  Byron  itt  írta  A  chilloni  fogoly  c.  művét. 
1912-ben  itt  folytak  a  béketárgyalások  Olasz-  és 
Törökország  között  és  itt  írták  alá  okt.  18.  a  vég- 
leges békeszerződést. 

Oude  vagy  Oudh,  1.  Audh. 

Ondemans  (ejtsd:  audemansz),  Comeüle  Antoine 
Jean  Ábrahám,  németalföldi  botanikus,  szül. 
Amsterdamban  1825  dee.  7.,  megh.  Utrechtben 
1906  dec.  13.  1877-ben  Amsterdamban  egyetemi 
tanár  és  a  növénykert  igazgatója  lett.  Főbb  művei : 
De  Flóra  van  Nederland  (2.  kiad.  1872—74, 
3  rész);  Révision  des  champignons  des  Pays- 
Bas  (Amsterdam  1892—97,  2  köt.). 

Ondenaarde  (ejtsd:  au— ;  franc.  Audenardé),  vá- 
ros Kelet-Flandria  belga  tartományban,  (i9io) 
6956  lak.,  vászon-  és  pamutszövéssel;  érdekes 
régi  (1525—29)  gót  stílusú  városházzal.  1708 
júl.  11.  0.  mellett  a  Vendőme  vezérlete  alatt 
álló  francia  hadsereget  Szavójai  Jenő  és  Marlbo- 
rough  teljesen  tönkretették.  Az  1914—18.-1  világ- 
háborúban környékén  ismételten  súlyos  harcok 
folytak. 

Oudh  (Atidh,  Aude,  Awadh,  Ajodhja),  1.  Avdh. 

Oudinot  (ejtsd:  udinó),  1.  Nicolos  GhaHes,  Reg- 
(fio  hercege,  francia  tábornagy,  szül.  Bar-le-Duc- 
ben  (Lotharingia)  1767  ápr.  25.,  megh.  Parisban 
1847  szept.  13.  A  forradalmi  hadseregbe  lépve, 
vitézségéért  már  1794.  dandártábornokká  léptet- 
ték elő.  1799-ben  mint  hadosztálytábornok  tűnt 
ki  a  zürichi  csatában.  1800-ban  Massénával 
együtt  védte  Genovát.  1805-ben  Austerlitznél, 
1807.  Friedlandnál  tűnt  ki  s  Napóleontól  grófi 
<rfmet  ós  óriási  birtokot  kapott.  Az  1809-iki  had- 
járatban Aspern  és  Wagram  mellett  oly  vitézül 
harcolt,  hogy  Napóleon  tábornaggyá  és  Beggio 
hercegévé  nevezte  ki.  1810— 12-ben  Hollandia 
katonai  kormányzója  volt.  Az  1812-iki  orosz  had- 
járatban is  kitűnt  s  Ney-vel  együtt  fedezte  a  fran- 
cia sereg  visszavonulását.  1813  aug.  mint  önálló 
hadvezér  nyomult  65,000  főnyi  seregével  Berlin 
ellen,  de  Bülowtól  Gross-Beeren  mellett  aug.  25. 
vereséget  szenvedett.  A  lipcsei  csatában  a  fiatal 
gárda  két  hadosztályát  vezette  s  a  visszavonu- 
lásnál a  hátvéd  parancsnoka  volt.  1814-ben  a 
fiatal  gárda  élén  harcolt  az  összes  csatákban  s 
ekkor  sebesült  meg  huszonharmadszor.  Napóleon 
lemondása  után  meghódolt  XVIII.  Lajosnak,  ki 
őt  pairré  és  államminiszterré  nevezte  ki.  1815-ben 
nem  csatlakozott  a  visszatérő  Napóleonhoz,  ezért 
a  királyi  gárda  főparancsnokává  nevezte  ki 
XVin.  Lajos.  Az  1823-iki  spanyolországi  hadjá- 
ratban egyik  hadtest  vezére  volt.  Lajos  Fülöp 
király  1839.  a  becsületrend  főkancellárjává, 
1842.  pedig  az  invalidusok  házának  kormányzó- 
jává nevezte  ki.  V.  ö.  Stiegle?':  Le  maréchal  0., 
duc  de  Reggio  (Paris  1894). 

2.  0.,  Nicolos  Charles  Vidor,  Beggio  her- 
cege, francia  hadvezér,  az  előbbinek  legidősebb 
fia,  szül.  Bar-le-Ducben  1791  nov.  3.,  megh.  1863 
jül.  7.  Ifjabb  éveiben  Napóleon  apródja  volt, 
1809—14.  részt  vett  az  összes  hadjáratokban. 
1835  óta  Algériában  harcolt  és  altábornaggyá 
lépett  elő.  1842-ben  képviselővé  választották  és 


3     —  Ouida 

a  kormánnyal  szavazott.  1849  ápr.  őt  nevezte  ki 
Napóleon  Lajos  ehiök  a  pápa  segítségére  kül- 
dött sereg  fővezérének,  melynek  ólén  Rómát  3 
havi  ostrom  után  1849  júl.  elfoglalta.  Az  1851 
dec.  2-iki  államcsíny  után  200  ellenzéki  képvi- 
selő őt  nevezte  ki  Paris  főparancsnokának.  Napó- 
leon ezért  elfogatta,  de  már  dec.  8.  szabadon 
bocsátotta. 

Oudry  (ejtsd :  udri),  Jean  Baptiste,  francia  festő, 
szül.  Parisban  1686  márc.  17.,  megh.  Beauvais- 
ban  1755  ápr.  3.  Largilliére  képmásfestő  tanít- 
ványa volt  és  mestere  tanácsára  utóbb  csend- 
életeket és  állatképeket  festett.  1734.  a  beau- 
vaisi  porcellángyár  igazgatója  lett.  Festményei 
nagyméretűek,  erős  dekoratív  hatásúak ;  egész 
sorozat  —  43  darab  —  a  schwerini  múzeumban 
van ;  jól  van  képviselve  a  párisi  Louvreban,  a 
compiégnei  és  stockholmi  múzeumban  is. 

Oudtshoorn  (ejtsd:  autszhom),  közigazgatási  ke- 
riilet  a  Fokföldön,  4281  km^  területtel,  (i9ii) 
36,866  lak.  Főhelye  0.,  az  Olifant  jobb  partján, 
(1911)  10,930  lak. 

Onessant  (ejtsd :  uessaaS),  Finistére  franciadépar- 
tement Brest  arrondissementjához  tartozó  mere- 
dek partú  sziget  az  Atlanti-óceánban  ;  Bretagne- 
tól  a  22  km.  széles  Fouri-csatorna  választja  el. 
Területe  15'6  km^;  (1911)  2953  lak.;  nagyobbára 
hajós-  és  halásznép.  Közelében  győzte  le  1779 
jún.  27.  d'Orvilliers  francia  tengernagy  Képpel 
angol  tengernagyot;  1794  jún.  1-én  itt  aratott 
győzelmet  az  angol  Howe  a  francia  fiottán. 

Oü  est  la  femme  ?  (franc,  ejtsd:  u  e  la  fam) 
a.  m.  hol  van  az  asszony  ? ;  francia  kriminalisták 
szólása,  akik  valamely  ravaszul  elkövetett  bűnös 
cselekménynél  mindig  az  asszonyt  keresik,  aki- 
nek kell,  hogy  része  legyen  benne.  Mondják  még 
így  is :  cherchez  la  femme  !  (1.  0.). 

Ouida  (ejtsd :  uida),  írói  neve  Louise  de  la 
Bam^e  angol  regénylrónőnek,  szül.  Bury  St. 
Bdmundsban  1840  jún.  12.,  megh.  Viareggióban 
1908  jan.  25.  Egy  ideig  Londonban  élt,  majd  Fi- 
renzében telepedett  le.  1861  óta  termékeny  szép- 
irodalmi működést  fejtett  ki.  Regényei,  melyek 
megkapó,  fantasztikus  tárgyválasztás,  a  mese- 
szövés érdekessége  és  a  dialógus  könnyedsége 
által  tűnnek  ki,  nagyon  népszerűek.  Nevezeteseb- 
bek :  Tricotrm  (1868) ;  Puck  (1869) ;  Under  Two 
Flags  (1871);  A  Dog  of  Flanders  (1872,  Egy 
flandriai  kutya,  magy.  ford.  Orlai  Antal,  1899) ; 
A  Branch  of  Lilac^l872,  Egy  orgonaág,  magy. 
ford.  Haraszti  Gyula,  Budapest  1888) ;  Pascarel 
(1873) ;  Two  Little  Wooden  Shoes  (1874,  Egy 
pár  kis  facipő,  magy.  ford.  Belényesi  Gábor 
1895) ;  Signa  (1875) ;  Moths  (1880,  magyarul  A 
molyok,  Budapest  1882);  Wanda  (1883);  Don 
Gesualdo  (1886,  magy.  ford.  Fái  J.  Béla,  Buda- 
pest 1887);  House  Party  (1886);  Guüderoy  (1889, 
regény  2  kötetben,  magy.  ford.  Gottesm^nn 
Mária,  Budapest  1898) ;  The  Tower  of  Taddeo 
(1890) ;  Syrlin  (1890,  magy.  ford.  Cserhalmi  Irén 
és  Gerö  Attila,  Budapest  1895) ;  Santa  Barbara 
(1891,  magy.  ford.  Cserhalmi  Irén,  Budapest 
1895) ;  The  Silver  Christ,  and  a  Lemon  Tree 
(1891) ;  The  New  Priesthood  (1893) ;  The  Massa- 
renes  (1897,*  a  Massarene-család,  magy.  ford. 
Cserhalmi    Hecht   Irén,   Budapest    1897);  La 


1* 


Oulstreham 


4 


Óvadék 


Strega  (1899);  The  Waters  of  Bdera  (1900); 
Street  Dúst,  Letta,  The  Fig  Tree,  Gerry's  Gar- 
den  (1901) ;  Helianthus  (1909).  Magyarul  megje- 
lent  még :  Cigarette  (ford.  L.  Gy.^  Budapest  1874) ; 
lo  herceg  (Friendship,  Pesti  Napló  1881) ;  Tár- 
saság falun  (u.  0.  1888) ;  Freskók  (ford.  Fáy  J. 
Béla,  Bpest  1888) ;  Válóperek  háza  (ford.  Kalniki 
G.  M.,  u.  0.  1890) ;  Tonia  (ford.  Törökné  Feny- 
vessy  Szeréna,  u.  o.  1898);  A  herceg  felesége  (Pesti 
Napló  1902) ;  A  kis  tolvaj  és  egyéb  elbeszélések 
(ford.  Marosi  Ilona,  Bpest  1902);  Strathmore(u.  o. 
1902) ;  A  Pitti -palotában  (ford.  F.\L.,  u.  o.  1905) ; 
Ariadné,  Egy  álom  története  (u.  o.  1906). 

Ouistreham,  Caen  (1.  o.)  kikötője. 

Ouless  (ejtsd :  auiessz),  Waltev  William,  angol 
festő,  szül.  St.  Helierben,  Jersey  szigetén,  1848 
szept.  21.  A  londoni  művészeti  akadémián  tanult 
és  főleg  Millaisnek  hatása  alatt  állott.  Eleinte 
genreképeket,  utóbb  majdnem  kizárólag  arcké- 
peket festett.  Pochin  vegyész,  RusseJl  Gurney 
államügyész,  Darwin,  Gladstone,  John  Bright, 
Edmond  Yates,  Roberts  tábornok,  Sámuel  Morley, 
Newman  és  Manning  bibornok  stb.  képmásai  kere- 
setlen, hatalmas  jellemzésükkel  válnak  ki. 

Oulibicheff,  franciás  átirása  Ulihisev  (1.  o.) 
orosz  zenei  író  nevének. 

Oallins  (ejtsd:  uiien),  város  Rhoue  francia  dép.- 
ban  a  Rhone  mellett,  Lyon  közelében,  (i9ii)  12,24'3 
]ak.,  kristályüveggyár,  bőrcserzés. 

Oulu  (ftnn)  a.  m.  üledborg  (1.  o.). 

Ounce  (ejtsd:  aansz,  a.  m.  uncia,  jele  oz),  an- 
gol súlyegység  úgy  a  közönséges  (kereskedelmi) 
súlymérésben,  mint  a  nemes  fémek  méréséhez. 
A  kereskedelmi  súlyrendszerben  az  0.  a  kereske- 
delmi fontnak  (libra,  pound  avoirdupois)  Vie -része 
és  értéke  28*  3594  g.  A^nemes  fémek  méréséhez 
használatos  0.  a  troy  fontnak  Via -része  és  értéke 
31-1035  g. 

Oup  (Aup),  folyó,  1.  Hal'folyó,  2. 

Ourcq  (ejtsd:  ark),  a  Mamo  jobboldali,  80  km. 
hosszú  mellékfolyója.  Ered  Aisne  département- 
ban  Cháteau  Thierrytől  15  km.-nyire,  Lizy  alatt 
torkollik.  A  0. -csatorna  (készíttette  I.  Napóleon 
1802—5)  az  0.  és  a  Marne  mentét  követi,  hajóz- 
ható, 108  km.  hosszú.  Parisnál  a  Bassin  de  la  Vil- 
letteben  végződik.  Ebből  a  medencéből  vezet  ki 
D.-re  a  Lenoir-houlevard  mentén  a  szintén  hajóz- 
ható St.-Martin  csatorna  és  az  Austerlitzi  lild 
alatt  a  Szajnába  ömlik.  Ez  látja  el  Parist  ivóvíz- 
zel is.  A  világháborúban  1914  szept.  az  0.  folyó 
melléke  igen  heves  harcok  színhelye  volt. 

Oiirebia  (állat),  1.  Antilópok. 

Ourique  (ejtsd :  oirike),  város  Alemte jo  portugál 
tartomány  bejai  kerületében,  (i9ii)  4386  lak.  Köze- 
lében az  0.  síkságon  1139  júl.  25.  I.  Alfonz  a 
mórokon  döntő  győzelmet  aratott. 

Ouro-Preto  (ejtsd:  oiro-preto),  1822-ig  Villa  Mica, 
Minas  Geraes  brazíliai  állam  fővárosa,  az  Itako- 
lumi  lábánál,  vasút  mellett,  kb.  12,000  lak.,  pénz- 
verdével, Brazília  legrégibb  színházával.  1699. 
aranykeresők  alapították,  7  km.-re  van  Marianna 
püspöki  székhely. 

Ourouparia  AuU.  (növ.),  1.  üncaria. 

Ourthe  (ejtsd :  urt),  a  Maas  166  km.  hosszú  jobb- 
oldali mellékfolyója  Belgiumban.  Liégenól  tor- 
kollik. 50  km.  hosszúságban  hajózható. 


,Ouse  (ejtsd:  úz),  három  folyó  Angliában:  1.  Ak 
É.-i  0.  V.  Yorki  0.  Aldboroughtól  2  km.-re  a 
Swale  és  üre  összefolyásából  ered,  Yorkon  alul 
már  nagyobb  hajókkal  is  hajózható,  Goole  alatt 
a  Trenttel  a  Humberré  egyesül.  Hossza  72  km. 
—  2.  A  Nagy  0.  (Great  0,  Nortliamptoni  0.)^ 
Northampton  "county  DNy.-i  részében  ered,  lakott 
vidéken  folyva  keresztül,  a  Wash-öbölbe  ömlik. 
Hossza  250  km.  —  3.  0.,  ered  Sussex  B.-i  részé- 
ben és  Newhavennél  a  La-Mancheba  ömlik. 

Oust  (ejtsd:  uszt),  a  Vüaine  150  km.  hosszú,  víz- 
ben gazdag,  jobboldali  mellékvize  Franciaország- 
ban. Redonnál  torkollik. 

Out  of  print  (ejtsd:  aat— ;  röv.  o.})-), az  angol 
könyvkereskedelemben  használt  kifejezés,  azt 
jelenti,  hogy  az  illető  könyv  elfogyott. 

Outrage  (franc,  ejtsd:  atrázs),  a.  m.  sértés, 
megbántás,  áthágás.  Pl.  0.  aux  homies  moeurs  : 
a  jó  erkölcsök  megsértése. 

Outram  (ejtsd :  útrem),  James,  sir,  angol  had- 
vezér, szül.  Butterly  Hallban  (Derbyshire)  1803^ 
jan.  29.,  megh.  Pauban  1863  márc.  11.  A  kelet- 
indiai társaság  szolgálatában  a  tábornoki  rangig 
emelkedett  s  közben  mint  diplomata  is  szolgált. 
Az  1856— 57-iki  perzsa  háborúban  az  angol  ha- 
dak fővezére  volt  s  azt  győzelmesen  fejezte  be. 
A  keletindiai  felkelés  kitörésekor  szívósan  védte 
Lakno  várát  s  1858.  főrésze  volt  a  város  elfogla- 
lásában. 1858— 60.  India  polgári  kormányzója  volt. 
Miíve :  Lieutenant- General  Sir  James  O.-'s  Persian 
campaign  (1860).  V.  ö.  Trotter :  Life  of  General 
Sir  James  0.,  Bayard  of  India  (London  1903). 

Outsider  (ang.,  ejtsd:  autszájder),  lóversenyről 
származó  kifejezés.  Annyit  jelent,  hogy  küloldali. 
Olyan  lovat  értenek  rajta,  melynek  csak  «kül- 
oldali)),  azaz  kevéssé  szembeszökő,  csupán  köz- 
vetetten megállapítható  esélye  van.  Az  ilyen  ló, 
ha  nyer,  rendszerint  nagy  kvótát  fizet.  A  kifeje- 
zést más  sportágakban  is  használják,  azonkívül 
a  közhasználatba  is  átment  és  olyan  embert  jelöl- 
nek vele,  aki  nem  illik  bele  valamely  társaságba, 
vagy  jelentéktelen,  vagy  pedig,  aki  «kétes  exisz- 
tencia». 

Ouvéa  (Uvea),  1.  Loyalty -szigetek. 

Ouverture  (franc,  ejtsd :  uvertűr),  1.  Nyitány. 

Ouvreuse,  L\  álnév,  1.  Gaiithier-Villars^  1. 

Ouwater  (ejtsd :  auváter),  Albert  van, németaXiöl^i 
festő  a  XV.  sz.-ban.  A  haarlemi  iskolának  alapí- 
tója. Egyetlen  hiteles  képe,  a  Lázár  föltámasz- 
tása (1460  kör.)  a  van  Byck  testvérek  hatását 
mutatja. 

Ova  V.  hova,  madagaszkári  nép,  1.  Hova. 

Ováció  (lat.),  1.  Ovatio. 

Ovada,  város  Alessandria  olasz  tartományban, 
a  Stura  és  Obra  összefolyásánál,  vasút  mellett, 
(1911)  10,197  lak.,  selyemfonás,  bortermelés. 

Óvadék  (újabban  inkább :  í>z2íío5ííe/:,  lat.  cautio) 
mindaz,  aminek  célja,  hogy  a  hitelező  valamely 
követelésének  jövőbeli  érvényesítését  biztosítsa. 
A  biztosíték  állhat  vagyontárgynak  (készpénznek, 
értékpapírnak,  egyéb  ingónak,  ingatlannak,  jel- 
zálogos követelésnek  stb.)  a  jelzett  célra  leköté- 
sében (dologi  biztosíték),  és  állhat  kezes  állításá- 
ban is.  A  biztosítékadás  kötelezettsége  alapulhat 
törvényen^  bírói  intézkedésen  vagy  a  felek  meg- 
egyezésén. Egyes  jogszabályok  bizonyos  esetekre 


óvadékbiztosítás 


Óváry 


tüzetesen  meghatározott  biztosítékot  követel- 
nek, nevezetesen  meghatározzák,  hogy  mily  ér- 
tékpapír szolgálhat  csak  biztosítékul  (Ó. -képes 
értékpapírok).  —  A  büntetőjog  a  terhelt  szabadlá- 
bon meghagyását  v.  szabadlábra  helyezését,  úgy- 
szintén a  szabadságvesztésbüntetésnek  elhalasz- 
tását több  esetben  megfelelő  biztosíték  (rendesen : 
készpénz,  Ó.-képes  értékpapír)  adásához  köti.  L. 
még  Házassági  0.,  Hirlapbiztosíték,  Közjegyzői 
biztosíték  {Közjegyző  alatt),  Perköltség-bizto- 
síték. 

Óvadékbiztosítás,  1.  Biztosítás. 
Óvadékképes  értékpapír,  1.  Értékpapírok. 
Óvadékletét,  1.  Letéiüzlet. 
Ovahereró,  afrikai  néptörzs,  1.  Here  ró. 
Ovahu,  sziget,  1.  Oahu. 
Ovaihi,  sziget,  más  néven  Havai,  1.  SandwicU- 
.szigetek. 

Övalau,  a  Fidzsi-szigetek  (1.  o.)  egyike. 
Ovális  (lat.),  a.  m.  tojásalakú;  kosárvonal 
<1.  0.).  —  Descartes  oválisai  oly  görbe  vonalak, 
melyek  az  egy  bizonyos  pontból  jövő  fénysuga- 
rakat úgy  törik  meg,  hogy  a  törés  után  azok 
ismét  egy  pontban  találkoznak. 
Ovális  eszterga,  1.  Kerülékes  eszterga. 
Ovambo  (ovampo),  a  damara-hererók  kb. 
100,000  főnyi  ága  a  volt  Német-Délny .-Afriká- 
ban (l.  Ovambók  földje).  Életmódjuk,  \iseletük 
azonos  a  rokon  bantu  népekével ;  politikaüag 
saját  abszolút  fejedelmeik  uralma  alatt,  bár  né- 
met fenhatóság  alatt  voltak.  V.  ö.  Passarge, 
Die  Kalahári  (Berlin  1904) ;  SeideL  Die  Haupt- 
sprachen  Deutsch-Südwestafrikas  (Wien  1892). 
Ovambók  földje  v.  Amho-föld,  Német-Dél- 
njTigat- Afrika  volt  német,  ma  angol  gyarmatnak 
legészakibb  része  az  Etosa-Kunene  folyók  és  a 
Kaokomező  között.  Magas,  őserdőkkel  borított  f en- 
sík  s  népessége  a  legújabb  becslések  szerint  meg- 
haladja a  100.000-et.  L.  Ovambo. 

Óvantag  (tyúkpoloska,  tyúktetü,  zsindelytetü ; 
Argas  refíexus  Latr.),  hasonló  nevű  családba 
tartozó  4 — 6  mm.-es  atkafaj.  A  galambdúcok  ós 
baromflólak  veszedelmes  ellensége.  Külseje  az 
agyi  poloskára  emlékeztet.  Rendesen  vörösbarna, 
színe  azonban  hosszabb  (1 — 2  évig  is  terjedhető) 
koplalással  szennyesfehérre  változik.  Nappal  rej- 
tőzködő életmódja  miatt  irtása  nehéz  s  a  megle- 
pett szárnyast,  melyre  halálos  csapássá  válhatik, 
csak  áttelepítéssel  s  a  régi  dúc  v.  ól  teljes  leégeté- 
sével  szabadíthatjuk  meg  tőle.  Alkalomadtán  az 
emberre  is  kellemetlenné  válhatik. 

Ovar,  város  Beira  portugál  tartomány  Aveiro 
kerületében,  az  Aveiro-laguna  É.-i  végében,  (1911) 
11,416  lak.,  halászat  és  parti  hajózás. 

Óvár,  1.  várrom  Trencsén  vm.,  a  Vág  folyó 
partján  Sztrecsnó  várával  szemben.  IV.  Béla  ko- 
rában a  Csák-nemzetség  birtoka,  Csák  Máté  ha- 
lála után  a  királyra  szállt.  1446-ban  Szent- 
miklósi Pongrác  kapta  Sztrecsnóval  együtt.  V. 
László  alatt  átmenetileg  a  husziták  kezébe  került. 
A  Rákóczi-korban  romba  dőlt.  (Tr.  Cs.-Szl.)  — 
2.  Ó.  (Olováre),  kisk.  Nógrád  vm.  balassa-gyar- 
mati  j.-ban,  (1910)  540  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 
—  L.  még  Kisóvár,  Magyaróvár^  Pinkaővár. 

Óváralja  (Nezbud  Lúcka),  kisk.  Trencsén  vm. 
zsolnai  j.-ban,  (1910)  376  szlovák  lak.  (Tr.Cs.-Szl.) 


Óvárhely  (Orhein),  kisk.  Besztercze-Naszód 
vm.  jádi  j.-ban,  (i9io)  691  német,  cigány  és  román 
lak.  Beszterczevidóken  1848  előtt  a  zsidók  csakis 
itt  és  Entrádámban  telepedhettek  le.  (Tr,  R.) 

Óvári,  kisk.  Szatmár  vmegye  csengeri  j.-ban, 
(1910)  1488  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Óvári,  \. Ferenc,  volt országgy. képviselő, szül. 
Veszprémben  1858  máj.  3.  Jogi  tanulmányait 
Budapesten  végezte.  1884-ben  Veszprémben  ügy- 
véd, majd  a  város  és  megye  tb.  ügyésze  lett. 
Több  cikluson  át  országgyűlési  képviselő  volt. 
A  Magyar  országos  tűzoltó-szövetség  alelnöke, 
a  Balaton-Szövetségnek  alapítója  és  ügyvezető 
alelnöke  s  a  szövetség  közlönyének  szerkesztője. 
Nagy  érdemei  vannak  a  Balaton  fürdőtelepeinek 
fejlesztése  terén. 

2.  0.  Kelemen,  jogtörténettudós,  szül.  Pécsett 
1844  nov.  21. 1871-ben  ügyvéd,  1872  óta  a  kolozs- 
vári egyetemen  a  jogtörténet  tanára,  1892—93. 
rektor,  1892.  akadémiai  levelező  tag  lett.  1910. 
megkapta  az  udvari  tanácsosi  címet.  Irodalmi 
munkásságát  1871.  a  Csődrendszer  című  munká- 
val kezdte  meg.  Legbecsesebb  műve  a  magyar 
törvényhatóságok  jogszabályainak  gyűjteménye, 
melyet  Kolosvári  Sándorral  együtt  szerkesztett 
(Budapest  1890—97,  4  kötet).  Ezenkívül  ugyan- 
csak Kolosvárival  együttesen  magyarra  fordí- 
totta Werbőczy  hármas  könyvét  és  a  Corpus  juris 
Hungarici  egy  jelentékeny  részét  (az  1342—1655. 
kir.  végzeményeket). 

3.  0.  Konrád^  királyi  főpohámokmester.  IV. 
Béla  ellenében  V.  Istvánt  pártolván,  a  mosoni 
urakat  német  segítséggel  zaklatta  s  amellett 
hamis  pénzt  is  veretett.  Emiatt  IV.  Béla  javai 
nagy  részétől  s  a  lébényi  monostor  kegyuraságá- 
tól megfosztotta,  de  1263.  V.  István  közbenjárá- 
sára mindenét  visszaadta. 

Óvári  gazdasági  akadémia,  1.  Mezőgazdasági 
Szakoktatás. 

Ovariotoiuia  (lat.-gör.),  1.  Petefészek-ki- 
irtás. 

Ovariuiu  (lat.),  a.  m.  petefészek  (1.  0.) ;  nö- 
vénytani értelemben :  magház  (1.  0.). 

Óvarsánd  (azelőtt :  Ófazekasvarsánd),  kisk. 
Arad  vmegye  világosi  j.-ban,  Í1910)  990  román  és 
magyar  lak,  (Tr.  R.) 

Óváry  Xz^dí  lovag,  történetíró,  szül.  Veszprém- 
ben 1833  dec.  81.,  megh.  Budapesten  1919  ápr.  4. 
Részt  vett  az  1848-iki  magyar  s  az  1860-iki  olasz 
szabadságharcban.  1876-ban  a  magyar  országos 
levéltárnál  levéltárnokká,  1904.  fölevéltárnokká 
nevezték  ki,  1908.  nyugalomba  lépett.  1892-ben 
a  M.  Tud.  Akadémia  levelező  tagjává  választotta. 
Művei:,  Nápolyi  történelmi  katatáwk  (1874, 
Akad.  Értek.  IV.) ;  Nápolyi  Anjoukori  kutatások 
(1879) ;  III.  Pál  pápa  s  Farnese  Sándor  Ubornok 
Magyarországra  vonatkozó  diplomáciai  levele- 
zései 1535-49  (Akad.  Monum.  XVí.  1879); 
Bá7'ő  Nyári  Albert  emlékezete  (1886) ;  Oklevél- 
tár Bethlen  Gábor  diplomáciai  összeköttetései- 
nek történetéhez  (1886) ;  Bethlen  Gábor  diplo- 
máciai összeköttetései  (1888,  Ert.  XIII,  12) ;  Zsig- 
mond király  és  az  olasz  diplomácia  (1889) ;  A 
magyar  Anjouk  eredete  (1893,  Ért.  XVI.  1) ;  A 
M.  Tud.  Akadémia  történeti  bizottságának  ok- 
levélmásolatai (3  kötet,  1890—1901) ;  La  gues- 


óvás —     ' 

tione  Dacoromana  e  lo  Stato  üngherese  (Róma 
1894);  Emlékbeszéd  Cantu  Caesar  akadémiai 
külső  tagról  (1897) ;  Aj2  első  nemzetközi  diplomá- 
ciai és  történelmi  korigressztiS  Hágában  (Akad. 
Ért.  111.  füz.,  1899) ;  Emlékbeszéd  Capa9so  Ber- 
talan felett  (1901) ;  Az  1866-iki  hadjárat  és  a 
magyar  emigráció  (1903). 

Óvás  (lat.  protestatio,  ném.  Protest),  1.  álta- 
lában tiltakozás  valaminek  törvényessége,  jogos- 
sága ellen.  (Pl.  Ó.  a  parlament  jogellenes  felosz- 
latása, a  szabályellenesen  hozott  határozatok, 
pályázatok,  versenyek    szabálytalan    eldöntése 
ellen  stb.).  —  2.  A  váltójogban  az  Ó.  vagy  óvatolás 
az  a  jogfentartó  cselekmény,  amellyel  a  váltó- 
birtokos visszkereseti  igényét  a  kibocsátó  és  a 
forgatók  ellen  fentartja  és  az  erről  felvett  ok- 
irat, amely  tanúsítja,  hogy  a  váltóbirtokos  a 
visszkereset  feltételét  teljesítette,  a  váltót  az  el- 
fogadónál fizetés  végett  (intézvényezettnél  el- 
fogadás végett  stb.)  sikertelenül  bemutatta.  Gya- 
korlatilag legfontosabb  a  fizetés  hiánya  miatti 
ó.,  amelynek  akkor  van  helye,  ha  az  elfogadó 
(az  intézvényezett)  a  neki  fizetés  végett  bemu- 
tatott váltót  ki  nem  fizeti.  Az  Ó.  a  fizetés  nap- 
ján déli  12  órától  kezdve  vehető  fel,  legkésőb- 
ben azonban  a  fizetési  napra  következő  második 
köznapon.  Az  Ó.-t  az  intézvényezett  lakhelyén 
(ha  a  váltó  telepítve  van,  a  telep  helyén)  a  váltó- 
adósnak üzleti  helyiségében,  ilyennek  hiányában 
lakásán  kell  felvenni,  a  váltócselekmények  foga- 
natosítására megszabott  időben  (d.  e.  9—12  óra 
közt,  d.  u.  2—5  óra  közt).  Ha  az  intézvényezett 
lakhelye  ki  nem  puhatolható,  az  Ó.-t  az  óvatoló 
személy  bárhol  felveheti  (ú.  n.  szélóvás).  A  vál- 
tón gyakran  a  váltót  leszámítoló  intézetet  jelölik 
meg  telepesnek,  ilyenkor  az  Ó.  az  iUetö  pénzin- 
tézet helyiségeiben  vehetó  fel.  Az  Ó.  felvételére 
közjegyzői  székhelyen  és  az  e  helyekhez  csatolt 
járásbirósági  területen  a  közjegyző,  más  járá- 
sokban a  járásbiró,  járásbirósági  jegyző  van  fel- 
jogosítva; az  Ó.  kellékeit  a  törvény  tüzetesen 
megszabja.  Ha  a  váltóbirtokos  az  Ó.-t  kellő  idő- 
ben felvenni  elmulasztja,  elveszti  visszkereseti 
igényét,  azaz  csak  a  váltó  elfogadóját  perelheti 
váltói  úton,  de  a  kibocsátó  és  a  forgatók  ellen 
ilyen  úton  fel  nem  léphet.  Kivétel  van  abban 
az  esetben,  ha  a  kibocsátó  vagy  forgató  az  ó.-t 
«oms'  nélküh  v.  ^költségek  nélküh  kifejezés- 
sel a  váltón  elengedte ;  ilyenkor  a  váltóbirtokos 
az  illető  előző  ellen  Ó.  nélkül  is  visszkeresetet 
indíthat.  Az  elfogadó  elleni  keresethez  is  Ó.  kell 
viszont  abban  az  esetben,  ha  a  váltón  a  fizetésre 
külön  személy  ú.  n.  telepes  van  megjelölve,  ilyen- 
kor ugyanis  a  váltóbirtokos  az  elfogadó  ellen  is 
csak  úgy  léphet  fel,  ha  Ó.-sal  igazolja,  hogy  a 
váltót  a  telepesnél  fizetés  végett  sikertelenül  be- 
mutatta. A  fizetés  hiánya  miatti  Ó.-on  kívül  is- 
meri a  váltótörvény :  a)  az  elfogadás  hiánya 
miatti  Ó.-t,  ha  az  intézvényezett  á  váltót  el  nem 
fogadta ;  b)  a  biztonság  hiánya  miatti  O.-t,  ha 
olyan  esetben,  amikor  az  elfogadótól  körülményei- 
nek rosszabbodása  folytán  biztosítást  lehet  köve- 
telni, az  elfogadó  biztosítékot  nem  ad  ;  e)  «  kel- 
tezés hiánya  miatti  Ó.-t,  ha  a  látra  szóló  váltót 
az  intézvényezett  el  nem  fogadja,  vagy  keltezé- 
sét megtagadja  stb.  —  3.  A  váltóról  szóló  új  tör- 


—  Óvás 

vény  javaslatunk,  amely  az  idegen  és  a  saját  vál- 
tóra Vonatkozó  jog  egységesítése  tárgyában  1912. 
Hágában  kelt  nemzetközi  egyezmény  alapján  ké- 
szült, az  Ó.  tekintetében  lényeges  újításokat  hoz 
be,  jelesül  az  Ó.  felvételére  ügyvédek  sorából  ki- 
nevezendő váltó  jegyzőket  is  feljogosít,  az  óvatol6 
közegeket  felhatalmazza  a  váltóösszeg  felvéte- 
lére, az  Ó.  idejét  reggeli  9  órától  esti  7  óráig  álla- 
pítja meg,  az  Ó.  formaságait  egyszerűsíti. 

1.  Ó.  a  sportversenyeken  az  a  szabályszerű 
módon  emelt  kifogás,  amelyet  akár  előzőleg, 
akár  utólag  a  versenyintézőség  elé  terjesztenek 
a  versenynek  egy  vagy  több  résztvevője  ellen,  és 
pedig  1.  vagy  azért,  mert  az  illető  a  föltételek 
értelmében  nem  jogosult  résztvenni  (kvaliflkácio- 
nális  óvás) ;  2.  vagy  mert  a  verseny  lefolyása 
közben  akár  akaratlanul  vagy  tudtán  kívül,  akár 
pedig  szántszándékosan  olyan  körülmények  elő- 
idézője volt,  amelyek  a  fennálló  szabályok  szerint 
diszkvaliflkációt,  sőt  esetleg  megtorló  intézke- 
déseket is  vonnak  maguk  után.  Óvást  a  verseny- 
ben érdekeltek  bármelyike  emelhet,  hivatalból 
azonban  csak  a  versenyintézőség  tagjai  v.  enge- 
déllyel bíró  tisztviselői. 

5.  Ó.  az  a  kifogás,  melyet  a  lóversenyen  vala- 
mely verseny  résztvevője  ellen  emelnek.  Minden 
Ó.-t  a  verseny  intézősége  dönt  el.  A  határozat  el- 
len felebbezni  lehet  a  Lovaregylet  igazgatósá- 
gához. Ilyen  esetekben  az  igazgatóságnak  leg- 
alább három  tagja  ítélkezik.  Ó.  emelhető  vala- 
mely versenyben  nevezett  ló  illetékessége  ellen. 
Ha  ezt  az  Ó.-t  a  verseny  napján  délelőtt  10  óráig 
emelték,  a  ló  illetékességét  a  verseny  lefutásáig 
igazolni  kell,  máskülönben  a  versenyben  nem  ve- 
het részt.  A  hivatalosan  kijelölt  pálya  távolsága 
ellen  a  verseny  előtt  kell  Ó.-t  emelni.  A  mázsál6 
határozatai  ellen  irányuló  Ó.  azonnal  benyúj- 
tandó. Keresztezés,  neldlovaglás,  a  zsokénak  va- 
lamely szabálytalan  cselekedete,  a  helyes  pálya 
be  nem  tartása,  a  versenynek  hamis  pályán  tör- 
tént lefutása,  szóval  bármilyen  verseny  közben 
történt  dolog  miatt  az  Ó.-t  a  mázsálónál  szóval 
be  kell  jelenteni,  mielőtt  még  a  bíró  által  helye- 
zett összes  lovakat  visszamázsálták  volna.  Hiá- 
nyos és  téves  nevezés,  hibásan  bejelentett  kor,  a 
ló  azonosságának  kétsége  vagy  valamely  társas 
viszonyból  származó  ok  miatt  a  meeting  befeje- 
zésétől számított  14  napon  belül  is  lehet  Ó.-t 
emelni.  Azon  az  okon,  hogy  a  lovat  tartozás 
terhelte,  hat  hónapon  belül  is  lehet  0.-nak  helye. 
Egyéb  esetekben  24  órával  a  verseny  után  kell 
Ó.-t  emelni.  Minden  Ó.,  ha  már  szóval  be  is  je- 
lentették, benyújtandó  írásban  is.  Aláírja  a  ló  tu- 
lajdonosa, managere,  trénerje,  lovasa  v.  lovász- 
mestere. Átveszi  a  versenyintézőség,  versenytit- 
kár vagy  mázsáló.  Az  Ó.-sal  egyidejűleg  biztosíté- 
kot kell  letenni,  amely  alaptalan  Ó.  esetében  elvész 
a  lovászok  segélyalapja  javára.  Az  Ó.-t  csak  a 
versenyintézőség  engedélyével  lehet  visszavonni. 
Ha  a  győztest  vagy  valamely  helyezett  lovat  0. 
folytán  diszkvalifikálnak,  az  úgy  tekintendő, 
mintha  utolsónak  érkezett  volna  be.  Ha  egy  tu- 
lajdonosnak valamely  versenyben  több  lova  fut  és 
az  egyik  ellen  emelt  Ó.  sikerrel  járt,  a  többi  lovát  is 
diszkvalifikálhatják.  Az  igazgat(:»ság  dönti  el,  hogy 
az  Ó.-sal  járó  esetleges  költségeket  ki  viselje. 


óvás  nélkül 


—     / 


Overyssel 


Óvás  nélkül,  1.  Óvás,  2. 

Ovatio  (lat.),  a  római  köztársaságban  kisebb- 
szerű diadalmenet  hadvezérek  számára,  akiknek 
győzelme  nem  volt  olyan  nagyszabású,  hogy 
trimnfust  szavazzanak  neki.  A  hadvezér  eredeti- 
leg gyalog,  később  lóháton  vonult  a  városba, 
szegélyes  tógában,  mirtuszkoszorúval  a  fején.  Ma 
O.  általában  zajosabb  ünneplés  vagy  hódolat, 
mellyel  valakit  kitüntetnek. 

Óvatolás,  1.  Óvás,  2. 

OTen,  1.  Oferi. 

Ovens,  Juríaeu,  hollandi  festő,  szül.  Tönnin- 
genben  1623.,  megh.  Friedrichstadtban  1678  dec. 
7.  164;2-ben  Amsterdamban  Rembrandtnak  volt 
tanítványa,  azután  Stockholmban  és  Amster- 
damban élt,  végre  hazájában,  Schleswig-Hol- 
steinban  telepedett  le.  Művei  közül  említendők : 
X.  Károly  svéd  király  lakodalma  (stockholmi 
múzeum) ;  az  amsterdami  múzeumban  levő  nagy 
regensképe  (1656) ;  családi  kép  a  budapesti  Szép- 
művészeti Múzeumban  (1657). 

Overath,  porosz  falu  és  klimatikus  gyógyhely 
a  kölni  közigazgatási  kerületben,  (i9io)  5872  lak., 
ólom-  és  ónbányászat,  szeszégetés. 

Óverbász,  nagyk.  Bács-Bodrog  vmegye  kulai 
j.-ban,  a  Perencz-csatorna  mellett,  (i9io)  4853  né- 
met, szerb,  magyar  és  rutén  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Overbeck,  1.  Franz,  német  protestáns  teológus, 
szül.  Szent-Péter\^ái't  1837  nov.  16.,  megh.  Basel- 
ben 1905  jún.  26.  Rendes  teológiai  tanár  volt 
Baselben.  Főbb  művei:  Über  die  Christlichkeit 
unserer  heutigen  Theologie  (Leipzig  1873,  2. 
kiad.  1903);  Studien  zur  Geschichte  der  altén 
Kirche  (l.rész,  Schloss-Chemnitz  1875);  Zur  Ge- 
schichte des  Kanons  (u.  o.  1880) ;  Die  Anfánge 
der  Kirchengeschichtsschreibung  (Basel  1893). 

2.  0.,  Fritz,  német  festő  és  grafikus,  szül. 
Brémában  1869  szept.  15.,  megh.  Bröckenben, 
Vegesack  m.,  1909  jún.  8.  A  düsseldorfi  aka- 
démián tanult.  1895-ben  Worpswedében,  1905. 
Vegesackban  telepedett  le  és  egyike  volt  az  ú.  n. 
worpswedei  festőknek,  akik  műveikben  megka- 
póan  tükröztették  vissza  ama  vidék  melancholi- 
kus  hangulatát.  Tájképeinek  egy  része  német 
nyüvános  gyűjteményekbe  került. 

3.  0.,  Joliann  Friedrich,  német  festő,  szül.  Lü- 
beckben 1789  jul.  4;.,  megh.  Rómában  1869  nov. 
12. 1806-bau  a  bécsi  akadémiának  lett  tanítványa, 
de  néhány  tálasával  együtt  ellentétbe  keriilt  az 
akadémia  klasszicista  irányzatával.  1810-ben  Ró- 
mában telepedett  le,  hol  a  katolikus  vallásra  tért 
át  és  a  római  S.  Luca  akadémia  tanára  lett.  Scha- 
dowval,  Comeliusszal,  Vélttel  és  Schiiorral  együtt 
társaságot  alkottak,  mely  a  «San  Isidorói  test- 
vérek)), később  unazarémisohi  néven  nagy  ha- 
tást gyakorolt  a  német  festészetre.  0.  Bartholdy 
porosz  fökonzul  házának  egy  termében  József 
történetéből  vett  freskóképek  közül  a  József  el- 
adását és  a  7  sovány  esztendőt  ábrázoló  képe- 
ket festette  (1819.  fejeződtek  be,  most  Berlinben) ; 
a  Massimi-villa  freskóképei  közül  0.  5  jelenetet 
festett  Tasso  Megszabadított  Jeruzsáleméből, 
azután  készült  legkitűnőbb  freskóképe:  Assisi 
Szt.  Ferenc  rózsái  a  Sta  Maria  degli  Angeli  tem- 
plomban Assisi  mellett.  Olajfestményei  közül  je- 
lentékenyebbek :   Krisztus  bevonulása   Jeruzsá- 


lembe és  Krisztus  siratása  (Lübeck,  Mária-tem- 
plom); Itália  és  Germánia  (müncheni  Neue 
Pinakothek) ;  Krisztus  az  Olajfák  hegyén  (ham- 
burgi kórház);  Mária  eljegyzése  (berlini National- 
galerie) ;  Mária  megkoronázása  (kölni  dóm) ;  A 
vallás  diadala  a  művészetekben  (Frankfurt,  Stá- 
del-féle  intézet)  stb.  Igen  sok  rajza  megjelent  fa- 
vagy  rézmetszetben  és  a  német  népnek  mai  napig 
is  kedvencei  közé  tartozik.  Ilyenek :  Jézus  megáldja 
a  kisdedeket ;  János  a  pusztában  prédikál ;  Lázár 
föltámasztása;  Mannaszedés;  40  rajz  Krisztus 
életéből ;  A  hét  szentség  stb.  V.  ö.  Beavington- 
Atkinso7i,  0.  (London  1882) ;  Howitt,  Friedrich  0., 
sein  Lében  und  Schaffen  (2  köt.,  Freiburg  1886), 

4.  0.,  Johannes  Adolf,  német  archeológus  ós 
műtörténetíró,  szül.  Antwerpenben  1826  márc. 
27.,  megh.  Lipcsében  1895  nov.  8.  Bonnban  tanult 
filológiát  és  régészetet,  1850.  u.  o.  magántanár 
lett.  1853-ban  Lipcsébe  hívták  meg  a  műrégészet 
tanszékére  és  az  archeológiai  múzeum  igazgatói 
állására.  Főművei :  Kunstarcháologische  Vorle- 
sungen  (1853) ;  Geschichte  der  griechischen  Plas- 
tik  (4.  kiad.  Leipzig  1894);  Pompeji  (4.  kiad. 
u.  0.  1884) ;  Die  antiken  Schriftquellen  zur  Ge- 
schichte der  bildenden  Künste  bei  den  Griechen 
(u.  0. 1868) :  Griechische  Kunstmythologie  (3  köt., 
u.  0.  1871—89)  és  a  hozzá  való  atlasz  (1872  óta). 

Over  Darwen,  város,  1.  Darwen. 

Overílakkee,  sziget,  1.  Goeree-en-Overflakkee. 

Overskou  (ejtsd:  — szku),  Thomas,  dán  drámai 
költő,  szül.  Christianshavnban  1798  okt.  11., 
megh.  Kopenhágában  1873  nov.  7.  Asztalosinas 
volt,  1818.  került  a  színpadhoz  és  1823—42.  ud- 
vari színész  volt  Kopenhágában,  1849—53.  fő- 
rendező u.  0.  Első  drámáját,  Farens  Dage,  1826. 
hozták  színre  s  azóta  0.  a  legtermékenyebb 
modern  drámaírók  egyike  volt ;  különösen  víg- 
játékai és  vaudevillejei  találtak  nagy  tetszésre. 
Drámai  műveit  (Komedier,  6  köt.,  Kopenhága 
1850— 53.)  saját  maga  rendezte  sajtó  alá;  fog- 
lalkozott a  szinművészet  elméletével  ós  történe- 
tével is :  Den  danske  Skueplads  i  dens  Historie 
(A  dán  színpad  és  annak  története,  u.  o.  1854 — 76., 
befejezte  Collín)  c.  könyvében. 

Overtrained  (ang.,  ejtsd:  óvörtrénd)  azaz  túl- 
trenirozott  a  versenyző  (akár  ember,  akár  ló),  ha 
túlságosan  sokat  trenírozott  és  ennek  folytán 
vagy  túlsókat  vesztett  súlyából,  vagy  izomlázat 
kapott,  vagy  pedig  idegei  túlcsigázottak.  0.  álla- 
potban a  versenyző  teljesítőképessége  csökken. 

Overweg,  Adolf,  német  Afrika-kutató,  szül. 
Hamburgban  1822  júl.  24.,  megh.  Maduariban 
(Csád-tó)  1852  szept.  27. 1850.  elkísérte  Richard- 
sont  és  Barthot  Közép- Afrikjába.  Megállapította, 
hogy  a  Szahara  f  ensík.  Tassauából  egyedül  ment 
tovább  és  elsőnek  kutatta  a  Gober  és  Maradi  vidé- 
keit, a  Csád-tavat  is  körülhajózta.  V.  ö.  Grump- 
recht,  Barths  u.  0.  Reise  nach  dem  Tsadsee  (Bér- 
űn 1852). 

Overworkiug  (ang.,  ejtsd:  óvörvörking),  1.  Túl- 
munka. 

Overyssel  (eitsd:— aisszei,0í>eri/5seZ,  Overijssel)^ 
németalföldi  tartomány  Drenttie,  Friesland,  Gel- 
dem,  a  Zuider-tó,  a  porosz  Hannover  és  Veszt- 
fáha  közt,  3399  kms  területtel  s  (leu)  410,826  lak. 
Fővárosa  ZwoUe. 


Ovibos 


—    8 


Óvilágri  majmok 


Ovibos  (állat),  1.  Pézsinatulok. 

Ovidio,  Francesco  d\  olasz  filológus,  lásd 
UOvidio. 

Ovidiopol,  város  Herzon  volt  orosz  kormány- 
zóságban, kb.  8000  lak.,  halászattal,  zöldségter- 
meléssel. Az  oroszok  1793.  nevezték  el  0.-nak, 
mert  állítólag  Ovidius  itt  ólt  száműzetésben. 
Azonban  0.  helyén  nem  Tomi,  hanem  Níkonium 
állott.  Most  Ukrajnához  tartozik. 

Ovidius,  Publius  0.  Naso,  római  költő,  szül. 
Sulmóban  (ma :  Solmona)  Közép-Itáliában  a  pae- 
lignusok  földjón,  Kr.  e.  43  márc.  20.,  megh.  To- 
miban (a  mai  Constanta?)  Kr.  u.  17.  Életraj- 
zát maga  megírta  egyik  költeményében  (Trist., 
IV.,  10.).  Rómában  nevelkedett  s  bátyjával,  Lu- 
ciussal  együtt  a  legkiválóbb  rotorokat  hallgatta, 
majd  nagyobb  utazást  tett  s  hazatérve,  atyja  kí- 
vánságára egy  pár  kisebbrendű  állami  hivatalt 
viselt,  de  azután  teljesen  a  költészetnek  élt. 
Kora  legkiválóbb  költőivel  barátkozott  s  Pro- 
pertius  volt  rá  legnagyobb  hatással.  Korán 
megházasodott,  de  csak  harmadik  házassága 
volt  szerencsés,  melyet  egy  előkelő  özveggyel, 
Pabiával  kötött.  Költeményei  hamar  ünnepeltté 
tették  a  nevét.  Kr.  e.  8.  az  a  nagy  csapás  érte, 
hogy  Augustus  a  Fekete-tenger  partján  levő 
Tomiba  számkivetette,  helyesebben  —  mivel  pol- 
gárjogát ós  vagyonát  meghagyta  —  relegálta. 
E  kegyetlen  parancs  okát  máig  se  tudjuk.  Maga 
a  költő  carmen-t  és  error-t  emleget,  azaz  költe- 
ményt és  hibát.  Valószínű,  hogy  a  költemény  az 
Ars  amatoria,  a  hiba  pedig  az  volt,  hogy  Ovi- 
dius be  volt  avatva  Augustus  unokájának,  Líviá- 
nak egy  tiltott  viszonyába.  Hiába  rimánkodott 
költői  leveleiben,  hiába  kérte  —  férflatlan  hízel 
géssel  is  —  a  hatalmasok  pártfogását  és  kegyel- 
mét, sem  Augustus,  sem  Tiberius  nem  könyörült 
rajta,  ott  kellett  bevégeznie  életét  60  éves  korá- 
ban. 1886-ban  Constanta  piacán  szobrot  állítot- 
tak emlékének.  Művei :  1.  Aviores,  szerelmi  elé- 
giák 3  könyvben.  2.  Epistulae  v.  Heroides,  költői 
levelek,  melyeket  mitikus  hősnők  intéznek  tá- 
vollevő kedvesükhöz  vagy  férjükhöz.  3.  Medi- 
camina  facíei,  a  női  arc  szépítésére  vonatkozó 
szabályok.  4.  Ars  amatoria,  humoros  tankölte- 
mény 3  könyvben  a  női  nem  kegyének  megszer- 
zéséről. 5.  Remedia  amoris,  a  szerelem  írjai, 
gyógyító  írt  ajánl  a  nem  viszonzott  szerelem  fáj- 
dalmai ellen.  6.  Fasti,  6  könyvben,  költői  kalen- 
dárium, a  római  ünnepek  eredetét  és  jelentését 
tárgyalja  az  év  folyása  szerint.  A  költő  számki- 
vetése miatt  csak  fele  készült  el  (6  hónap).  7. 
Metamorphoses,  Átváltozások,  15  könyvben,  gö- 
rög és  római  mondák  láncolata  epikus  stílusban 
a  világ  teremtésétől  Július  Caesar  megdicsőülé- 
séig ;  a  mitológiai  tudás  gazdag  tárháza,  az  ókor 
Dekameronéja,  mely  a  renaissance  művészetére 
igen  nagy  hatással  volt.  8.  Tristia,  elégiák  a 
számkivetésből  5  könyvben.  9.  Epistulae  ex 
Ponto,  költői  levelek  4  könyvben.  10.  Ibis,  tá- 
madás egy  hűtlen  barát  ellen.  11.  Halieutica, 
töredékes  tanköltemény  a  Fekete-tenger  halai- 
ról ;  némelyek  nem  tartják  0.  művének.  Elve- 
szett költeményei  közül  legsajnálatosabb  Medea 
c.  tragédiájának  elveszte.  0.  szellemes,  találé- 
kony, képzeletben  gazdag  és  a  verselés  művé- 


szetében elsőrangú  költő,  de  a  mélyebb  érzés 
általában  hiányzik  belőle.  Ez  csak  számkiveté- 
sében írt  költeményeiben  van  meg,  de  ezekben 
egyúttal  férflatlanul  alázatos. 

Irodalom.  Összes  költeményeit  kiadta  újabban  Markel 
(1888),  Kiese  (1871—74),  Postgate  (1894).  A  Fasti-t  H.  Pé- 
ter, Leipzig  1889,  3.  kiad.  Magyar  iskolák  számára  sze- 
melvényes kiadást  szerkesztett  Csengeri  János  (Jeles  írók 
isk.  tára  LXIV.)  és  Cserép  József.  Magyarra  sokan  fordí- 
tottak belőle  egyes  részeket.  Három  heroidát  Gyöngyösi 
István  fordított,  kire  0.  nagy  hatást  tett;  egy  heroidát 
Dayka  Gábor.  Legtöbbet  fordított  Egyed  Antal  az  eredeti 
versmértékben,  de  kevés  költöiséggel,  az  50-es  években. 
Heroidáit  Pongrácz  Gellért,  1873.  Szemelvényeket  Ka- 
possy  Lucián  (1890).  A  szerelem  művészetét  prózában 
Szana  Tamás  (1883),  Radó  Antal  (részleteket),  Veér  Imre 
(1917)  és  mások.  V.  ö.  Serédi  Lajos,  0.  és  naptára,  Buda- 
pest 1912;  Némethy  Géza,  0.  szerelmei,  E.  Phil.  KözL1891; 
ugyanő  latin  kommentárt  írt  a  Tristiához,  Akad.  kiad. 
1913;  Hartman,  De  0.  poéta,  Leiden  1905. 

Ovidnctus  (lat.),  1.  Petevezetö. 

Oviedo,  1.  Spanyolország  tartománya,  a  ten- 
ger, Santander,  León  és  Lugo  közt,  területe 
10,895  km2  (1919)  717,723  lak.  0.  az  egykori  As- 
turia  (1.  0.).  16  járása  van.  Fővárosa : 

2.  0.,  egyetemi  és  püspöki  székhely  a  Nalon 
és  íNorra  közti  magaslatokon,  (1919)  55,191  lak., 
lakk-,  bőr-,  kalap-,  csokoládé-  és  fegyvergyár- 
tással. 0.  a  781.  megkezdett  és  1380.  átalakított 
templom  körül  keletkezett.  Az  1528.  újjáépített 
templomban  számos  ereklyét  őriznek ;  gótikus 
tornya  82  m.  magas,  kápolnájában  több  asturiai 
herceg,  király  és  királyné  van  eltemetve.  Jelen- 
tékenyebb épületei :  a  városháza  (1661),  jogtudo- 
mányi egyeteme  (1580).  a  San  Tirso- templom,  a 
kir.  fegyvergyár,  a  Campo  Sangrado  palota.  Szép 
sétahelyein  kívül  botanikuskertje  van  és  Jövel - 
lanos  államférflunak  itt  szobra  áll.  0.  közelében 
egy  magaslaton  van  a  Santa  Maria  de  Naranco- 
templom  a  IX.  sz.-ból,  délnyugatra  a  Nalon  mel- 
lett van  Caldas  de  Priorio  (Caldas  de  0)  hőfor- 
rás (41°)  fürdővel,  11  km.-nyire  van  Grado  község- 
ben a  La  Ti'ubia  ágyúgyár.  0.-t  (Avetum  vagy 
Astrum  Lucus)  756.  a  mórok  alapították,  királyi 
székhely  is  volt. 

Ó-világ,  földrajzi  értelemben  a  K.-i  féltekének 
az  a  három  világrésze  (Európa,  Ázsia,  Afrika), 
amelyet  már  a  történelmi  időszámítás  kezdetén 
is  ismertek,  ellentétben  a  később  fölfedezett  két 
kontinenssel  (Amerika  és  Ausztráüa),  amelyeket 
viszont  Ú]'-világ-Tíak  neveztek  el.  A  történelem- 
ben Ó.-i  népek  azok,  amelyek  a  föntebbi  három 
világrészben  Kr.  e.  szerepeltek ;  így  szoktak  be- 
szélni az  Ó.  történelméről,  földrajzáról  stb.  is. 
Hasonlóképen  Ó.  néven  értik  néha  az  ókori  né- 
pek egész  kultúréletét,  ellentétben  a  középkor- 
ban kezdődött  s  tovább  fejlődött  új  kultúrával. 

Óvilági  majmok,  a  keleti  félgömböt  lakó  ösz- 
szes  majomfajok,  amelyeknek  fő  jellemvonásuk 
a  nyugati  félgömböt  lakókkal  vagy  az  újvilági 
majmokkal  szemben  az,  hogy  orrsövényük  kes- 
keny s  orrnyílásaik  közel  állanak  egymáshoz.  Ép- 
pen ezért  keskenyorrú  majmoknak  (Catarrhini) 
nevezik,  szemben  az  újvilági  laposorrú  majmok- 
kal (Plalyrrhini),  melyeknek  orrsövénye  széles  és 
orrlyukaik  távol  esnek  egymástól.  Az  óvilági  maj- 
mok között  találjuk  az  emberhez  leghasonlóbbakat 
s  ezeket  éppen  ezért  emberszabású  majmoknak 
(Anthropomorpha,  Anthropoidei)  is  nevezik.  Ilyen 


Ovipara 


9     - 


Owen  Glendower 


a  gorilla,  csimpánz,  orangután,  gibbon.  L.  még 
Majmok. 

ÓTipara  (lat.)  a.  m.  tojó  állatok,  azok  az 
állatok,  melyek  petéiket  akár  termékenyítve, 
akár  termékenyltetlenül  lerakják  s  így  szaporod- 
nak. A  tojó  állatok  ellentétei  az  elevenszülő  ál- 
latok (vivipara).  Szűkebb  értelemben  ovipar  álla- 
toknak csak  azokat  az  állatokat  nevezik,  me- 
lyeknek petéje  a  lerakás  idején  egyetlen  sejt 
értékével  bir  s  vagy  a  lerakás  után  (pl.  halak, 
tengeri  sünök  stb.),  vagy  a  lerakás  közben  (pl. 
békák,  rovarok)  termékenyítődik  meg.  Az  ilyen 
értelemben  vett  ovipar  állatokkal  szemben  álla- 
nak az  ovo-vimpar  állatok  (pl.  madarak,  számos 
féreg  stb.),  melyeknél  a  lerakott  tojás  már  többé- 
kevésbbé  fejlett  embriót  tartalmaz  magában. 

OTipositor  (lat.),  a.  m.  tojócsö. 

Ovis  (lat.)  a.  m.  juh  (1.  o.) ;  0.  musímon,  1. 
Muflon. 

Óvíz  (Stará  Vada,  AlUvasser),  kisk.  Szepes 
vm.  gölniczbányai  j.-ban,  (1910)  336  német,  szlovák 
és  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Ovocyta,  1.  Oocyta. 

Óvoda,  1.  Kisdedóvő. 

Óvógyógymód  (prophylaxís),  összessége  azon 
eljárásoknak,  melyek  segítségével  a  betegségek, 
különösen  a  fertőző  betegségek  elkerülhetők, 
továbbá  amelyek  a  betegeknél  bizonyos  kompli- 
kációk, súlyos  fordulatok  ellen  küzdenek. 

Óvóintézetek,  1.  Kisdedóvás. 

Ovoja,  ohoja,  helyesebben  övöea,  a  tunguz  nép 
neve  saját  nyelvén. 

Óvónő,  1.  Kisdedóvönö. 

Ovorin,  a  marhavelőből  előállított  készít- 
mény, melyet  a  müvajhoz  adnak  azért,  hogy  az 
a  felmelegítésnél  úgy  megbarnuljon,  mint  a  vaj. 

Ovoszkóp,  tojásvizsgáló  műszer,  amelyen  ve- 
títő tükör  segélyével  a  tojást  átvilágítják  s 
ebből  a  tojás  minőségét  megítélhetik.  Ezzel 
a  műszerrel  állapíthatják  meg  a  kereskedelmi 
árunál  a  tojás  friss  vagy  régi  voltát,  a  költőto- 
jásnál pedig  az  ültetés  utáni  5 — 7-ik  napon  a  tojás 
megtermékenyített,  a  12 — 14-ik  napon  pedig  az 
embrió  élő  vagy  elhalt  állapotát. 

Ovo-Tivipara  (lat.),  1.  Ovipara. 

Ovnlatio  (lat.),  1.  Havi  tisztulás. 

Ovnlisták  (lat.)  azok  a  természettudósok  val- 
tak, akik  Leeuwenhoek  idejében  a  petét  tartották 
az  állat  kizárólagos  csírájának,  melyben  a  leendő 
állat  parányi  kiadásban  teljesen  készen  van  s  az 
ondószálacska  csak  fölébreszti,  fejlődésnek  in- 
dítja. L.  még  Praeformatio. 

OvDlam  (lat.),  1.  Pete  és  Magkezdemény, 

Ovnin  (lat.)  a.  m.  tojás,  pete. 

Ow.,  lat.  állatnevek  után  Owen  Richárd  (l.  0.) 
nevének  rövidítése. 

Owen  (ejtsd :  ó'ü),  1.  John,  latinosan  Audoenus 
V.  Ovenus,  új-latin  költő ;  szül.  Armonban  (Wales) 
1560.,  megh.  Londonban  1622.  Oxfordban  jogot 
tanult,  majd  tanítóskodott.  Martialist  utánzó 
epigrammáival  tűnt  föl,  melyekben  maró  gúny- 
nyal támadja  a  kat.  egyházat.  Sokszor  kiadták, 
először  Londonban  1606.,  legjobban  Renouard, 
Paris  1794. 

2.  0.,  Richárd,  sir,  angol  természetbúvár, 
szül.  Lancasterben  1804;  jun.  20.,  megh.  London- 


ban 1892  dec.  16.  Az  edinburghi  egyetemen  ta- 
nult 8  mint  sebész-orvos  Londonban  telepedett  le, 
de  csakhamar  kizárólag  a  természetrajzi  tudomá- 
nyokra s  különösen  az  anatómiára  adta  magát. 
1835.  a  College  of  Surgeons  intézet  őre  lett,  azután 
az  anatómia  és  a  fiziológia  tanára  a  londoni  királyi 
intézetben,  majd  a  természetrajzi  osztály  főfel- 
ügyelője a  British  Museumban.  A  Magyar  Tud. 
Akadémiának  kültagja  volt.  Nagyobb  müvei: 
Archetype  and  homologies  of  vertebrate  skele- 
ton  (London  1848) ;  British  f ossil  reptilia  of  the 
cretaeeosus  period  (1851) ;  Comparative  anatomy, 
invertebrate  animals  (1855)  és  vertebrate  animals 
(1855);  Crocodilia  and  Ophidia  of  the  London  clay 
(1859);  Description  of  the  extinct  gigantic  Sloth 
(1843) ;  Fossil  reptilia  of  the  wealden  (1853—57) ; 
History  od  the  British  fossil  mammalia  and  birds 
(1846)  és  reptües  (1849) ;  On  the  classiflcation  of 
mammalia  (1859) ;  Memoir  on  the  Megatherium 
(1861) ;  Odontography  (2.  kiad.  1845,  2  köt.) ;  On 
f  orms  of  the  skeleton  and  the  teeth  (1856) ;  Palae- 
ontology  (7.  kiad.  1871);  Principles  of  compara- 
tive osteology  (1855) ;  Anatomy  of  vertebrates 
(1866—68,  3  köt.);  Descriptive  and  illustrated 
catalogue  of  the  fossil  reptilia  of  South  Africa 
(1871);  On  the  fossil  mammals  of  Australia  and 
on  the  extinct  marsupials  of  Bngland  (1877,2  köt.) ; 
Memoirs  of  extinct  wingless  birds  of  New  Zea- 
land  (1878, 2  köt.).  1849— 81-ből  száimazó  dolgo- 
zatainak egy  része  megjelent  History  of  the  Bri- 
tish fossil  reptils  (1884, 4  köt.)  címen.  V.  ö.  Owen 
R.,  Life  of  Richárd  0.  (London  1894,  2  köt.)  és 
Margó  T.  emlékbeszédét  fölötte  1893  ápr.  30. 

3.  0.,  Ilobe}%  angol  szocialista  író,  szül.  New- 
townban  (Montgomeryshire)  1771  máj.  14.,  megh. 
u.  0. 1858  nov.  17.  Szegény  sorban  nőtt  fel  s  Man- 
chesterben egy  pamutfonógyár  alkalmazottja  lett. 
Gazdagon  nősülvén,  gyártulajdonos  lett  s  new- 
lanarki  mintagyára  és  tudományos,  valamint 
emberbaráti  közszereplése  révén  vált  ismertté. 
Később  elvesztette  vagyonát  s  1823.  Amerikába 
ment,  ahol  elveinek  gyakorlati  keresztülvitelére 
Indiana  államban  kommunisztikus  gyülekezetet 
alakított,  mely  azonban  csakhamar  feloszlott. 
1827-ben  visszatért  hazájába,  ahol  jóformán  el- 
feledve halt  meg.  0.  volt  az  első  nagyiparos,  ki 
nagyobbszabású  munkásjóléti  intézményeket  lé- 
tesített ;  először  hirdette  a  gyermekmunka  korlá- 
tozását s  a  munkaidő  szabályozását.  Nagyrész- 
ben tőle  ered  az  a  válságelmélet  (1.  0.),  mely  a 
gazdasági  életben  zavart  okozó  tényezők  közt  a 
dolgozó  osztályok  csekély  jövedelmét  felismerte. 
0.  méltatta  először  a  munkanélküliség  elleni 
küzdelmet,  ő  a  szövetkezeti  mozgalom  atyja.  Az 
utópisztikus  szocializmus  első  képviselője.  Ne- 
vezetesebb munkái :  A  new  view  of  society  (Lon- 
don 1813,  németül  Leipzig  1900) ;  The  book  of  the 
new  morál  world ;  Revolution  in  the  mind  and 
practice  of  the  hűmen  race  (London  1849).  V.  ö. 
Bösch,  0.  (Winterthur  1905) ;  Simon,  0.  (Jena 
1905) ;  Liebknecht,  0.  (Nürnberg  1892) ;  Földes, 
Szocializmus  (Budapest  1910). 

Owen  Glendower  (ejtsd:  óen  gienndauer),  vagy 
Glindu-r.,  walesi  felkelő  vezér,  ki  magát  a  régi 
walesi  fejedelmektől  származtatta  és  IV.  Henrik 
angol  király  ellen    1403.    felkelést  támasztott 


Owensboro* 


10 


Oxálsav 


Walesben.  Hívei  varázslónak  tartották  és  szent- 
ként tisztelték.  Bár  több  vereséget  szenvedett, 
még  V.  Henrik  uralkodása  alatt  is  fentartotta 
magát  francia  segítséggel  Wales  északi  hegyei 
közt.  Megh.  1416. 

Owensboro'  (ejted:  oaszbóro),  fövárosa  Kentucky 
északamerikai  állam  Davies  countyjának,  az 
Ohio  s  vasutak  mellett,  (1910)  16.011  lak.,  dohány- 
gyártás és  kereskedelem,  hajózás. 

Owen  Sound  (ejtsd:  aaen  szauad),  Grey  county 
fövárosa  Ontario  kanadai  tartományban  a  Húron - 
tó,  Georgion  öble  és  vasutak  mellett,  10,000  lak., 
kikötő,  fa-  és  terménykereskedelem. 

Owen  Stanley  (ejtsd:  oaen  szténii),  hegység  Új- 
Guinea-szigeten,  fölfedező jéről,  0.  S.  kapitányról 
(1848)  elnevezve.  1889-ben  Mae  Gregor  mászta 
meg  és  legmagasabb  csúcsát  a  Mount  Victoriát 
4002  m.  magasnak  találta. 

Oxalátkövek  (oxálkövek  v.  oxálsavas  kövek), 
1.  Húgykő. 

Oxalátok,  1.  Oxálsav. 

Oxalidaceae,  Madár  sóskafélék  ^ja^y),  a  sza- 
badszirmú kétszikűek  családja  a  Geraniales  soro- 
zatban. 340  faja  közül  a  legtöbb  trópusi,  kisebb 
számban  mérsékelt  öviek.  Többnyire  füvek,  rit- 
kábban fás  növények,  levelük  váltakozó,  gyak- 
ran összetett.  Viráguk  kétivarú,  sugaras,  5  tagú. 
A  csésze  maradó.  Porzó  10,  2  körben  v.  15,  szá- 
lukkal tőben  összefüggnek  egymással.  5  termő- 
levelük a  szirmok  előtt  áll,  lehetnek  csaknem 
teljesen  szabadok,  v.  csak  a  bibeszálak  szabadok. 
A  magház  5-üregü,  közepén  oszlop  van.  A  ter- 
més lehet  tok,  kopácsai  nem  válnak  el  az  oszlop- 
tól vagy  csillagalakban  nyílnak  szét,  másokon 
bogyó.  Nevezetesebb :  Oxalis,  Áverrhoa. 

Oxalis  L.,  madársóska  (növ.),  az  Oxalidaceae 
család  génusza ;  220  faja  közül  néhány  európai- 
ázsiai, a  többi  főkép  Dél-Afrikában,  Madagaszkár 
szigetén  és  Dél-Amerikában  van  elterjedve.  Leg- 
többjük gumóval  V.  hagymával  évelő  f  ü,  egyesek 
fák  V.  cserjék.  Levelük  tenyeresen  3-as  v.  több- 
szörös, néha  egyszerű  osztatlan.  Egyeseken  le- 
mez helyett  a  lemezzé  kiszélesedett  levélnyél  van 
meg.  A  levél  ingerlékeny,  éjjelre  alvó  helyzetet 
vesz  fel.  A  felrepedt  toktermés  kopácsai  az  osz- 
loptól nem  válnak  el.  Az  0.  acetosella  L.  (erdei 
madársóska,  lóheresóska,  nyúlkenyór)  árnyas 
erdők,  cserjések  kedves  füve.  Kúszó  tarackkal 
terjed,  földfeletti  szára  nincs,  csak  1-virágú  vi- 
rágkocsánya  és  levele  van  a  talaj  fölött,  az 
utóbbi  hosszú  nyelű,  3-as,  a  levélkék  visszás 
szívalakúak,  maguk  is,  a  nyél  is  kellemes  sóska- 
izüek,  szomjuságcsillapltók,  sóskasavas  kálium 
van  bennük.  Virága  fehér,  halvány  rózsapirosan 
erezett  szirmokkal.  Levele  salátának  alkalmas. 
Az  0.  corniculata  L.  (fürtös  madársóska)  kert- 
jeinkben látható,  az  ország  Ny.-i  részén  elvadulva 
is.  Tarackja  nincs.  Az  egész  növény  szőrös,  gyak- 
ran lilás  árnyalata  van.  Virága  kicsi,  sárga.  Ter- 
mése, kocsánya  hátragörbül.  Egyes  délamerikai 
O.-f ajokat  főzeléknek  termesztenek. 

Oxalit  V.  humboldtin  (ásv.),  hajszálalakú  kris- 
tályok, fürtös  tömegek,  rostos  vagy  finom  szemű, 
sőt  földes  szövetű  lemezek,  vékony  kérgek  és 
lepelszerű  bevonatok,  amelyek  a  sárga  vasércre 
emlékeztetnek.  Okker-  v.  szalmasárga,  gyengén 


zsirfényü  vagy  fénytelen.  Kristályvlztartalmú 
vasoxalát:  2FeCj04-}-3H,0. Termőhelyei:  Kolo- 
soruk,  Bilin  közelében  Csehországban ;  Duisburg, 
Gross-Almerode  Hessenben ;  mindenhol  a  barna- 
szénben fordul  elő. 

Oxaliam,  elavult  neve  a  káliumoxalátnaky 
1.  Oxálsav. 

Oxálsav,  sóskasav.  etándisav,  Acidum  oxa- 
COOfl 
licum,  I  Kétbázisú,  organikus  sav,  mely- 

GOOH. 
nek  savanyú  sóját  Angehis  Sala  a  XVII.  sz.-ban 
állította  elő  a  sóskából,  a  tiszta  savat  pedig  cu- 
kor oxidációjával  Scheele  1776.  A  természetben 
elterjedten  találhatók  az  0.  sói.  Savanyú  kálium- 
sója  az  oxalis  és  rumex  fajokban  található  na- 
gyobb mennyiségben.  Innen  ered  a  neve.  Kal- 
ciumsója csaknem  minden  növényi  részben  talál- 
ható, nagyobb  mennyiségben  a  rhabarbarában. 
Gyakori  előfordulása  valószínűleg  összefügg  az- 
zal, hogy  igen  sok  szénvegyület,  pl.  a  cukor,  ke- 
ményítő stb.  oxidációjakor  0.  keletkezik.  A  ter- 
mészetben található  humboldtin  v.  oxalit  (i.  0.) 
nevű  ásvány  f errooxalát,  a  wheivellit  pedig  kalci- 
umoxalát.  0,  képződik  igen  sok  széntartalmú  ve- 
gyület oxidációjakor,  így  a  szénhidrátoknak  salét- 
romsavval való  oxidálásakor.  Régebben  a  cukor- 
nak salétromsavval  való  oxidációja  révén  készí- 
tették, ezért  cukorsavnak  is  nevezték.  Manapság 
e  névvel  más  vegyületeket  jelölünk  (1.  Cukor - 
sav).  Előállítható  hangyasavas  nátriumból,  ha 
azt  liirtelen  400<'-ra  melegítjük : 

COONa 
I  +2H 

COONa 
haagyasavas  Na         0.-as  Na 

B  reakciót  manapság  technikailag  is  értékesí- 
tik 0.  előállítására  (1.  Hangyasav).  Iparilag  a  cel- 
lulóz oxidációja  útján  állítják  elő.  Fűrészport 
kálium-  és  nátriumhidroxid  elegyóvel  összeke- 
verve, vas  üstökben  200— 220"-ra  hevítik,  ami- 
kor nátnum-  és  káliumoxalát  képződik.  A  meg- 
olvadt barna  tömeget  vízzel  kivonják  és  oltott 
mészszel  főzik;  ekkor  kalciumoxalát  válik  ki, 
amelyet  kénsawal  bontanak  el  és  a  megszúrt 
oldatból  az  O.-at  kikristályosítják.  Tisztítás  céljá- 
ból vízből  többszörösen  átkristályosítják.  Az  O. 
egyhajlású  prizmákban  kristályosodik,  amelyek 
két  molekula]kri8tály  vizet  tartalmaznak  (H^CgO^. 
2H2O).  100<»-on  kristályvizét  elveszíti,  de  levegőn 
ismét  felveszi.  Magasabb  hőmérsékleten  vagy  tö- 
mény kénsav  hatására  elbomlik  vízre,  szénoxidra 
és  széndioxidra.  Vízben  és  alkoholban  könnyen  ol- 
dódik (1  sr.  kristályos  0.  a  szoba  hőmérsékletén 
9  sr.  vízben  feloldódik),  oldata  erősen  savanyú 
Ízű.  Oxidáló  anyagok  (káliumhipermanganát)igen 
könnyen  széndioxiddá  és  vízzé  oxidálják,  ezért  az 
0.  egyike  az  erélyesebb  redukáló  testeknek.  Az 
iparban  a  karton-,  selyem-  és  gyapotfestészetben, 
a  kémiai  laboratóriumokban  pedig  normál  (szabá- 
lyos) oldatok  készítésére  és  a  különféle  O.-sók 
előállítására  használják;  továbbá  mint  tisztító- 
szert tinta-  és  rozsdafoltok  eltávolítására.  Na- 
gyobb adagban  a  szeiTezetre  mérgező  hatású, 
mert  egyrészt  mint  sav  maróhatású,  másrészt 
az  oxalát-ion  mérgező  hatást  gyakorol  a  szíyre 


H.COONa 
H.COONa 


Oxálsavas  kövek 


11 


Oxetiltrimetilammonlumhidroxid 


ós  idegi-endszerre.  Az  0.  legegyszerűbben  felis- 
merhető mészvízzel,  amellyel  fehér,  ecetsavban 
oldhatatlan  csapadékot  ad.  Mennyiségi  meghatá- 
rozása leginkább  Vio  nonnál  káliumhiperman- 
ganát-oldattal  történik  titrálás  útján. 

Az  0.  kétbázisú  sav;  sóit  oxalátoknak  nevez- 
zük. Normális,  savanyú  sói  és  tetraoxalátjai  isme- 
retesek. Ezek  közül  f  ontosabbak :  1 .  Káliumoxalát 
(K3C2O4.H2O),  amely  0.-nak  kálinmkarbonáttal 
való  telítése  és  az  oldatnak  ki  kristályosítása  útján 
készül.  Vízben  könnyen  oldódik.  E  sót  a  bamakő 
meghatározására  ósafotográfozásnál  használják. 
0.-val  elegyítve  savanyú  sóvá,  káliumhidrooxa- 
láttá  (KHC2O4.H2O)  lesz,  mely  a  természetben  szá- 
mos savanyú  ízii  növény(sóska)  nedvében  található 
és  legegyszerííbben  úgy  készül,  hogy  az  0.  felét 
kálinmkarbonáttal  teUtik  és  a  másik  felét  hozzá- 
öntve,  kikristályosítják.  2.  Káíiumtetraoxalát- 
\Kn^{Q,0^\2'^^0],  amely  fö  alkatrészét  képezi  a 
kereskedésben  található  ú.  n.  sóskasónak  és  ame- 
lyet a  háztartásban  tinta-  és  rozsdafoltok  eltávo- 
lítására használnak.  A  káliumoxalátokhoz  telje- 
sen hasonlók  a  megfelelő  nátrium-  és  ammonium- 
sók.  3.  Káldumoxalát  (CaCgO^.HgO),  fehér,  por- 
alakú csapadék  alakjában  válik  le,  ha  a  vízben 
oldható  oxalátokhoz  kalciumklorid-oldatot  ön- 
tünk. Található  a  növényi  és  az  állati  szervezet- 
ben (vizeletben),  a  húgykövekben  stb.  Vízben  és 
ecetsavban  oldhatatlan,  de  sósavban  v.  salétrom- 
savban igen  könnyen  feloldódik.  Erösebb  hevítés- 
kor kalciumkarbonátra  és  szénoxidra  bomlik.  A 
súly  szerinti  elemzésben  rendszerint  e  só  alakjá- 
ban választják  le  a  kalciumot.  A  kalciumoxalát- 
hoz  teljesen  hasonló  a  bárium-  és  stronciumoxalát. 
4.  Ferrooxalát  (FeC2  04.2H20),  citromsárga  csa- 
padék, mely  ferroszulfát-  és  káliumoxalát-oldatok 
elegyítésekor  képződik  A  feri'ooxalátnak  akálium- 
oxaláttal  való  kettős  sóját  [K2Fe(C20j2.2H20]  ki- 
váló redukáló  hatásánál  fogva  a  fotográfozásban 
mint  igen  jó  «előhívót»  használják.  5.  Ferri- 
oxalát  [FCgíCjOJg],  frissen  készült  ferrihidroxid- 
nak  0.-ban  való  oldása  útján  kapható.  A  fény  a 
ferrioxalátot  ferrooxaláttá redukálja,  ezért  az  elő- 
állításnak sötétben  kell  történni.  Hasonló  össze- 
tételüek  akromo-és  kromioxalátok,  amelyek  igen 
azóp  színűek.  Q.Antimonoxalát  {0^0^\  Sb30,H20. 
Fehér,  savakban  könnyen  oldódó  por.  A  kelmefes- 
tésben pácnak  használják,  főképpen  káliumoxalát- 
tal  alkotott  kettős  sója  alakjában.  Az  0.-ban  a  hid- 
rogénatomok különféle  alkoholgyökökkel  (metil, 
etil  stb.) helyettesíthetők  ésekkor  az  0.-nak  külön- 
féle összetett  éterei  (észterei)  keletkeznek.  Dimetil- 
esztere  metiloxalát  (C00.CH3)2  54°-on  olvadó, 
l63"-on  forró  kristályok.  A  metilalkohol  tisztítása 
ez  észter  segítségével  történhetik  {IMetüalkofiol). 
Dietilesztere  eü\oxa\át{GOO,C^Ei\  186»-on  forró, 
kellemes  szagú  folyadék. 

Oxálsavas  kövek,  1.  Húgykő. 

Oxálsavas  sók,  1.  Oocálsav. 

Oxálsav-éter  a.  m.  oxálsaveszter,  1.  Oxálsav. 

Oxálsavnitril  a.  m.  dicián  v.  ciángáz,  1.  Cián. 

Oxaluria  (gör.),  anyagforgalmi  rendellenes- 
ség, melyre  jellemző  az  oxálsav  (sóskasav)  v. 
oxálsavas  mész  mennyiségének  megnövekedése 
a  vizeletben ;  gyakran  oxálsavas  húgykőképző- 
déssel  jár  együtt.  Újabban  tagadják,  hogy  a  kő- 


képződésen  kívül  más  kórokozó  jelentőséggel 
bima. 

Oxaplior,  1.  Oxikámfor. 

Oxazin,  nitrozodifenilanilinből  és  fenolból  elÓ- 
állítható  kátrányfesték;  legtöbbnyire  bázikus 
természetűek  és  a  tanninnal  áztatott  gyapotot  vi- 
lágoskék v.  ibolyaszínüre  festik. 

Oxenstiema  (ejtsd:  —séma),  1.  AxeU  gr.,  svéd 
államférfiú,  szül.  Fánöben  (Upland)  1583  jún.  26., 
megh.  Stockholmban  1654  szept.  7.  Mint  nemes- 
apród került  IX.  Károly  svéd  király  udvarába  s 
annyira  megnyerte  annak  bizalmát,  hogy  a  biro- 
dalmi tanács  tagjává  nevezte  ki.  1611-ben  a  kis- 
korú Gusztáv  Adolf  király  egyik  gyámja  volt 
s  mikor  az  nagykorú  lett,  1612.  a  kancellári  mél- 
tóságra emelte.  Mint  ilyen  rendkívül  nagy  és 
jótékony  befolyással  volt  Gusztáv^  Adolf  belső 
kormányára  és  külső  politikájára.  Ő  kötötte  meg 
a  dánokkal  (1613)  és  az  oroszokkal  (1617)  a  bé- 
két és  elkísérte  a  királyt  a  lengyel  hadjáratba. 
1626— 32-ig  Poroszország  kormányzója  volt. 
1632  ben  Frankfurtba  jött  és  átvette  a  svédek- 
től meghódított  német  tartományok  igazgatását. 
Gusztáv  Adolf  halála  után  a  kiskorú  Krisztina 
királynő  helyett  korlátlan  hatalommal  vezette 
Svédország  kormányát  és  külső  politikáját.  Ó 
tartotta  fenn  a  német  protestánsok  szövetségét 
a  heilbronni  szerződós  által  (1633  ápr.)  és  a  leg- 
nagyobb eréllyel  folytatta  a  háborút  a  Habsburgok 
ellen.  1634rben  Svédországnak  mintaszerű  új  al- 
kotmányt adott.  Az  ö  műve  volt  a  dánokkal  kö- 
tött brömsebroi  béke  (1645)  és  a  vesztfáliai  béke- 
tárgyalásoknál is  vezető  szerepet  játszott  (1648). 
Érdemeiért  Krisztina  királynő  grófi  rangra  emelte, 
de  1648  után  megszűnt  régi  befolyása.  Krisztina 
lemondásában  nem  volt  része  s  annak  távozása 
után  X.  Károly  bizalmas  embere  lett.  Iratait  és 
levelezéseit  Stiffe,  Sondén  s  mások  adták  ki. 
(A.  0.-8  skrifter  och  brefvexling,  Stockholm 
1888-1905,  14  köt).  V.  ö.  Smdén,  Axel  0.  och 
hans  broder  (Stockholm  1903). 

2.  0.,  Erik,  gróf,  svéd  államférfiú,  az  előbbi- 
nek ifjabbik  fia,  sziil.  Fiholmban  (Södermanland) 
1624  febr.  23.,  megh.  Frauenburgban  (Porosz- 
ország) 1656  nov.  2.  Még  atyja  életében  magas 
állásokat  viselt  s  annak  halála  után  birodalmi 
kancellár  lett  (1Ö54).  X.  Károly  király  teljes  bizal- 
mát bírta  a  külső  és  belső  politika  vezetésében. 
1655-ben  a  lengyelektől  elvett  Nyugat-Porosz- 
ország kormányzója  lett.  Hirtelen  halála  nagy 
csapás  volt  a  svéd  politikára. 

3.  0.,  Johan  Gábriel,  svéd  politikus  és  költő, 
szül.  Stockholmban  1750  júl.  4.,megh.  u.  0. 1818  júl. 
29.  A  diplomáciai  pályára  lépett  s  hosszabb  ideig 
a  bécsi  követségnél  volt  alkalmazva.  1786-ban 
birodalmi  tanácsos  és  kancelláriai  elnök  lett,  ké- 
sőbb pedig  birodalmi  marsall.  Legjelesebb  művei 
közé  tartoznak  a  természet  szépségeiről  értekező 
költeményei :  Skördarna  (Az  aratók)  és  Dagens 
stunder  (Nappali  órák).  Milton  Elveszett  paradicso- 
mát is  lefordította,  szintúgy  Tasso  Felszabadított 
Jeruzsálemének  egy  részét.  Összes  munkái  Ar- 
beten  c.  alatt  (3  köt.,  Stockhohn  1836—42.)  je- 
lentek meg. 

OxetiYBzulíonsav,  1.  Izetionsav. 
Oxetiltrimetilammoniumhidroxid  1.  Kolin. 


Oxford —     12     — 

Oxford,  1.  angol  county  (Oxfordshire),  War- 
wick,  Northampton,  Buckingham,  Berks  ós  Glou- 
cester  közt,  1957  km2  területtel,  4911)  198,499  lak. 
Földje  termékeny  s  úgy  a  mezőgazdaság,  mint 
az  állattenyésztés  virágzó.  Ipara  jelentéktelen. 

2.  0.,  az  ugyanily  nevű  angol  countynak  és 
anglikán  püspökségiiek  székhelye,  Anglia  egyik 
elsőrangú  egyetemi  városa,  halmokkal  körül- 
fogott és  csak  É.  felől  nyilt  síkságon,  a  Cher- 
well  és  Temze  összefolyásánál,  (1911)  53,0-48  lak. 
Templomai  közül  a  legkiválóbbak:  a  székes- 
egyház, egyszersmind  a  Christ  Church  Col- 
lege kápolnája,  a  XII.  sz.-ból ;  Burne  Jones  fal- 
festményei, Berkeley  és  Pusey  síremlékei  látha- 
tók benne ;  továbbá  a  Lady  Chapel ;  a  St.  Marq- 
Church  1300-ból  való  toronnyal ;  St.  Péter  in 
the  Bast  normann  kriptával  és  kórussal ;  Church 
of  St.  Aldate  (XIV.  sz.)  gót  ízlésben.  A  St.  Mary 
Magdalen  Church  előtt  áll  az  1555.  és  1556.  el- 
égetett Cranmer,  Latimer  és  Ridley  emlékére  a  gót 
ízlésben  készült  Martyi's'  Memóriái.  A  college- ek 
közt  külsejükre  nézve  a  legszebbek:  a  Christ 
Church,  amelynek  építését  még  Wolsey  kezdte 
meg,  szép  udvarral  és  festményekkel ;  Merton  col- 
lege (1417—24),  Oriel  college  (1630—37),  továbbá 
a  New  College  a  XIV.  sz.  végéről  való  épületei- 
vel, a  St.  Mary  Magdalen  college  stb.  Az  egyetem 
szervezete  s  a  tanítás  módja  nagyon  hasonlít  a 
cambridgeihez.  Csakis  a  Regius  (királytól  kineve- 
zett) professzorok  (6)  kapnak  az  államtól  fizetést,  a 
többiek  jövedelme  alapítvány  okból  folyik  be,  ame- 
lyekről neveiket  is  kapják.  Vacarius  és  más  híres 
tudósok  már  a  XII.  sz.-ban  tanítottak  0.-ban 
és  amint  látszik,  már  ekkor  bizonyos  egyetemi 
szervezet  állott  fenn.  Az  első  kancellárt  1214. 
nevezték  ki.  Részint  a  szokásjog,  részint  királyi 
levelek  számos  olyan  szabadalmat  biztosítottak 
a  városnak  és  egyetemnek,  amelyek  részben 
máig  is  fennállanak.  Az  egyetemi  testületek 
szervezetére,  a  tanításra  és  vizsgálatokra  vo- 
natkozólag már  korán  adattak  ki  rendeletek 
(statutes),  amelyek  Laud  kancellár  érseksége  ide- 
jében (1630—41)  Corpus  statutorum  Universitatis 
Oxoniensis  cím  alatt  foglaltattak  össze.  Az  egye- 
tem külső  szervezetét  az  1854-iki  állami  törvény 
alakította  át.  1871-ben  és  1877.  az  állam  törvényei 
újból  beavatkoztak  0.  ügyeibe  és  így  a  régi  in- 
tézmények iránt  táplált  előszeretet  dacára  az 
újabb  szükségletek  kielégítéséről  is  történt  gon- 
doskodás. L.  még  Cambridge. 

Irodnlom.  Lyte,  Hist.  of  the  University  of  0.,  London 
1886;  Brodrick,  Hist.  of  the  University  of  0.,  0.  1886;  8tu- 
dent's  Handbook  of  the  University  of  0.,  u.  o.  évenkint; 
Historical  Register  of  the  University  of  0.,  u.  o.  éven- 
kint ;  Statuta  Universitatis  Oxoniensis,  u.  o.  évenkint ; 
Mullinger,  The  history  of  the  university  0. ;  '.Hartfelder, 
Der  Zustand  der  Hoehschulen  am  Ende  des  Mittelalters, 
Histor.  Zeitschr.,  1890,  64.  köt. ;  J.  Wells,  0.  and  0.  Life, 
1892:  Andrew  Láng,  C,  1905. 

3. 0.,  Mississippi  északamerikai  állam  Lafayette 
countyjának  fővárosa,  (i9io)  2014  lak.,  az  állami 
egyetem  székhelye.  —  4.  0.,  város  Ohio  állam- 
ban, (1910)  2017  lak.,  a  Miami  egyetem,  valamint 
két  női  főiskola  székhelye. 

Oxford,  Róbert  Harley,  0.  grófja,  angol  ál- 
lamférfiú, szül.  Londonban  1661  dec.  5.,  megh. 
1724  máj.  21.  Orániai  Vilmost  támogatta  II.  Ja- 
kab ellenében  (1688).  1700-ban  lett  az  alsóház 


Oxiazobenzol 


tagja,  s  a  tory-párthoz  tartozott.  1704-ben  belé- 
pett a  whig-kormányba,  de  már  1708.  lemondott 
és  az  ellenzékhez  csatlakozott.  1710-ben  a  whig- 
párt  bukása  után  az  új  kormány  élére  állott. 
Anna  királynő  1711.  0.  grófjává  nevezte  ki. 
Ezután  ő  vezette  Anglia  külpolitikáját  az  utrechti 
békéig  (1713).  Ekkor  meghasonlott  St.  Johnnal 
(Bolingbroke  lord)  s  Anna  királynő  kegyeit  is 
elveszítvén,  lemondott  állásáról  (1714  júl.).  I. 
György  trónralépése  után  azzal  vádolták,hogy  Ja- 
kab Eduárd  trónkövetelővel  áll  titkos  összeköt- 
tetésben és  a  Towerbe  zárták.  1717-ben  felmen- 
tették ugyan,  de  a  király  száműzte  őt  birtokára. 
Itt  könyvek  és  kéziratok  gyűjtésével  foglalkozott. 
Gyűjteménye  fia,  Edivard  halála  után  1743.  vé- 
tel útján  az  állam  tulajdonába  került  s  jelenleg 
a  British  Museumban  foglal  helyet  (Harleyan 
Miscellanies).  V.  ö.  Boscoe,  Róbert  Harley,  earl 
of  0.,  prime  minister  1710—14  (London  1902). 

Oxford,  sávosan,  avagy  kockásán  mintázott 
pamutszövet,  sűrűsége  cm.-ként  24—30,  lánc- 
fonal Ma  =  16—20;  vetés  Ma  =  14—20. 

Oxfordi  egyetem,  1.  Oxford. 

Oxfordién  (geoL)  a  felső  jura  vagyis  a  maim 
legalsó  emelete.  Egyik  legjellemzőbb  kövülete 
a  Peltoceras  transversarium.  L.  Jura-szisztéma. 

Oxfordshire,  angol  county,  1.  Oxford,  1. 

Oxfordshiredown-juh,  angol  fekete  fejű  és 
fekete  lábú,  középhosszú  gyapjas,  nagytestű  hús- 
juhfajta,  melyet  néhány  uradalomban  nálunk  is 
tenyésztenek. 

Oxi  .  . .  (oxy  .  .  .,  a  görög  o^ú;,  a.  m.  éles,  he- 
gyes, metsző,  maró,  savanyú  stb.  értelmű  szótól), 
kémiai  vegyületek  nevében  azt  jelenti,  hogy  az 
illető  vegyület  több  oxigénatomot  tartalmaz, 
mint  a  neki  megfelelő  alapvegyület,  például 
C^HjCOOH  =  benzoésav,  CöH4(0H)C00H=:=oxi- 
benzoésav  stb. 

Oxiaceton,  1.  Acetilkarbinol. 

Oxiae  Insulae,  görög  szigetek,  l.  Echinádok. 

Oxiakantin  (oxy  acanthin)  Y.vínetín  C^gllgi  NO3 . 
A  Berberis  vulgáris  gyökereiben  található  alka- 
loida. Éterből  v.  alkoholból  tűalakú,  208-214°-on 
olvadó  tűkben  kristályosodik.  Jobbra  forgat.  Lig- 
roinban  kevéssé,  benzolban  és  kloroformban  jól 
oldódik.  Polex  fedezte  fel  1836.  a  Berberis  vul- 
gáris gyökerében. 

Oxialdehid,  1.  Glioxál. 

Oxialkilbázisok,  l.  Hidraminek. 

Oxiammonia,  l.  Hídroxilamin. 

Oxiantranol,  oxyanthranol : 

Ha  antrakinont  lúggal  ós  cinkporral  enyhén  me- 
legítünk, 0.  keletkezik.  Sárgászöld  színű  test, 
lúgokban  vérvörös  színnel  oldódik.  Ha  az  oldatot 
levegővel  rázogatjuk,  elszíntelenedik  és  antraki- 
non  válik  ki,  míg  a  lúgos  folyadék  jelentékeny 
mennyiségű  hidrogén hiperoxidot  tartalmaz.  E 
reakciót  az  antrakinon  felismerésére  is  hasz- 
nálják. 

Oxiazobenzol  (fenoldiazohenzol):C  i^B^o^^O  v. 
CsHg.NN.CgH^.OH  keletkezik  diazobenzolból  és 
fenolnátriumból,  salétromsavas  diazobenzolból  éa 
szénsavas  báriumból.  Téglavörös  színű  prizmá- 
kat alkot,  vízben  alig,  alkoholban  ós  éterben  jól 


Oxíbázisok 


—     13 


Oxígér* 


oldódik.  151ö-on  olvad.  Az  0.  mint  festék  használa- 
tos (Tropeolin  Y)  és  sok  hasonló  tennószetű  oxiazo- 
vegyületet  állítanak  elő  iparilag  (oxiazofestókek). 
Diazobenzolból  és  rezorcinhól  készíthető  a  dioxi- 
azobenzol  (CsHs.NN.CbHjÍOH)^,  vörös  színű,  alkáli- 
lúgban,  alkoholban,  éterben  oldható  tűket  alkot. 
161°-on  olvad. 

Oxíbázisok,  1.  Bázisok. 

Oxibenzoésavak,  C(5H4(OH)COOH.  Három  izo- 
méria van :  az  orto,  méta  és  pára  oxibenzoésav. 
Legfontosabb  az  orto-oxüjenzoésav  v.  szalicil- 
sav (1.  0.).  A  meta-oxibenzoésav  200o-on  olvadó 
kristályokból  áll.  Meta-szulfobenzoésavból  káli- 
olvasztással állítható  elő.  A  para-oocibenzoésav 
213''-on  részbeni  bomlás  mellett  olvadó  mono- 
klin-prizmákból  áll.  Előfordul  a  fehérje  rotha- 
dási termékei  között;  para-szulfobenzoésavból 
káliolvasztással  állítható  elő. 

Oxibenzol,  1.  Karholsav. 

Oxibenzolok,  1.  Fenolok. 

Oxibiózis,  az  oxigén  jelenlétét  követelő  élet, 
fejlődés,  ellentétben  az  anoxibiózíssal  (bakteri- 
ológia). 

Oxicimol  (oQcycymol),  1.  Karvakrol. 

Oxid,  1.  Oxidok. 

Oxidáció  (oxydatio),  az  a  kémiai  folyamat, 
melyben  a  testek  oxigénnel  egyesülnek ;  ilyen 
kémiai  folyamat  az  égésnek  mind  a  két  neme 
(lassú  és  gyors  égés),  az  állati  szervezet  anyag- 
cseréje, a  korhadás  stb.,  mert  e  folyamatokban 
szereplő  testekből  a  levegő  oxigénjének  rovására 
különféle  oxigéntartalmú  vegyületek  (víz,  szén- 
dioxid stb.)  képződnek.  Azt  a  testet,  mely  az  0.-t 
létrehozza,  oxidáló  szernek  nevezzük.  Ilyenek 
az  oxigén,  víz  jelenlétében  a  halogén-elemek 
(klór,  bróm,  jód)  és  számos  vegyület,  mint  pl.  a 
salétromsav,  krómsav,  hipermangánsav,  klórsav 
és  ezeknek  sói,  továbbá  a  hiperoxidok  és  a  köny- 
nyen  redukálható  oxidok  (ólomoxid,  rézoxid),  más 
szóval  azok  a  vegyületek,  melyek  oxigénjüket 
vagy  annak  egy  részét  igen  könnyen  elbocsátják. 
A  szó  tágabb  értelmében  O.-nak  nevezzük  mind- 
azokat a  kémiai  folyamatokat,  melyek  során  egy 
test  negatív  alkotórészt  vesz  fel.  így  pl.  ferro- 
klorid  (FeClg)  klór  hatására  oxidálódik  ferriklo- 
riddá  (FeClg).  Az  O.-nak  ellentettje  a  redukció 
(1.  o.).^ 

Oxidációs  öv,  oxidációs  ércek,  1.  Ércfekvő- 
hely. 

Oxidáló  szerek,  1.  Oxidáció  és  Antiszeptikus 
szerek. 

Oxidált  ezüst,  1.  Fémek  színezése. 

Oxidált  sósav,  a  klór  (1.  o.)  elavult  neve. 

Oxidáz  (növ.),  a  növény  testében  végbemenő 
oxidációkat  közvetítő  enzima,  röviden:  oxidáló 
enzima.  Az  oxidázok  közreműködésével  lefolyó 
reakciók  sokfélék:  ide  tartoznak  bizonyos  bio- 
lógiai oxidációi  a  zsíroknak  és  szénhidrátoknak, 
alkoholoknak  és  aldehideknek  savakká  való  ala- 
kulása; pl.  az  ecetsavas  erjedés  stb.  Az  0.  ki- 
mutatására többféle  reakciót  használnak,  legegy- 
szerűbb a  guajak-tinktura  kékre  ^estődése.  Az  0. 
még  nem  eléggé  ismeretes,  de  feltételezik,  hogy 
az  oxidáló  enzimák  két  részből  állanak :  oxidá- 
zokból  és  peroxidázokból. 

Oxidhidrát  a.  m.  hidroxid,  1.  Nevezéktan. 


Oxidimetria,  oxydimetria,  oxigénmérés,  a  ké- 
miai analízisben  olyan  térfogatos  (titráló)  mód- 
szer, amelynél  oldott  oxidálható  anyagok  meny- 
nyiségét  a  velük  reagáló,  ismeretes  töménységű,, 
oxidáló  méröoldatok  elhasznált  mennyiségéből 
(rendszerint  térfogatából)  számítják  ki.  (L.  Ké- 
miai analízis.) 

Oxidin  (oxydin),  vazelinpreperátum  cink-  és 
rézkliséknek  s  más  efféle  maratott  gyártmányok- 
nak oxidációtól  való  megóvására. 

Oxidoaethan,  1.  Etilénoxid. 

Oxidok  (oxydok),  általában  véve  az  elemek- 
nek és  a  különféle  összetett  gyököknek  oxigén- 
vegyületei. Kémiai  magaviseletük  szerint  meg- 
különböztetnek sat^képzö,  bázist  képző  és  indiffe- 
rens O.-at.  1.  A  savképzö  0.  (más  néven  sav- 
anhidridek)  kevés  kivétellel  a  metalloidoknak 
(nem  fémes  elemeknek)  oxigénvegyületei ;  ezek 
vízzel  egyesülve  hidrosavakká  lesznek  (1.  Savak). 
2.  A  bázist  képző  0.  (vagy  oxíbázisok)  a  pozitív 
elemeknek  (fémes  elemeknek)  oxigénvegyületei 
(1.  Bázisok) ;  ezeknek  közös  kémiai  sajátsága, 
hogy  a  savakkal  sókat  képeznek.  Általában  véve- 
akkor  képződnek,  ha  a  fémeket  oxigénben  he- 
vítjük, vagy  ha  nitrátjaikat,  karbonátjaikat,  eset- 
leg hidroxidjaikat  izzítjuk.  3.  Indifferens  O.-at  a 
fémek  és  a  nem  fémes  elemek  egyaránt  képez- 
nek. Ilyeneknek  tekinthetők  aszub-O.,  amelyek- 
ben kevesebb  oxigén  van,  mint  a  bázist  képző 
O.-ban,  továbbá  szuper-0.  (v.  hiper-0.).  amelyek 
—0—0—  kapcsolódású  oxigénatomokat  tartal- 
maznak (1.  Hiperoxidok).  B  szuper- 0.  a  hidrogén - 
hiperoxid  HOOH  sóiként  is  foghatók  fel.  Nega- 
tív elemek  indifferens  oxidjai  pl.  a  szénoxid» 
nitrogénoxid.  Ezek  oxigénfelvétele  révén  sav- 
képző O.-ká  (széndioxiddá,  nitrogéndioxiddá) 
lesznek. 

Oxidulhidrát  a.  m.hiároxiáu\,\.  Nevezéktan. 

Oxidulok,  1.  Nevezéktan. 

Oxidverődék,  1.  Lángreakció. 

Oxiecetsav,  1.  Glikolsav. 

Oxietilénborostyánkősav  a.  m.  almasav  (1.  o.) 

Oxifil  sejtek,  1.  Eozinofil  sejtek. 

Oxigén  (oxygenium),  nem  fémes  elem,  amely 
vegyületeiben  mindig  mint  két  végy  értékű  negatív 
gyök  szerepel;  kémiai  jele  0,  atomsúlya  15*96. 
Az  O.-t  Priestley  fedezte  fel  a  merkuri oxidnak 
hevítése  révén  1774;  aug.  1.  és  ugyanezen  évben 
Scheele  is,  a  nélkül,  hogy  Priestley  felfedezéséről 
tudott  volna ;  még  ez  előtt  Hales  (1727)  és  Bayen 
(1774)  is  előállították  az  O.-t,  de  ennek  lénye- 
géről, sajátosságáról  sejtelmük  sem  volt.  Az  ele- 
met Priestley  a  ílogiszton-teóriának  megfelelően 
«deüogísztizált»  levegőnek  nevezte  el;  az  0.  elne- 
vezést Lavoisiertől  kapta,  ki  azt  hitte,  hogy  ez 
az  elem  minden  savnak  közös  alkotó  része.  Az  0. 
valamennyi  eddig  ismert  elemi  test  között  a  leg- 
nagyobb mennyiségben  található  és  a  legelter- 
jedtebb ;  előfordul  szabad  állapotban  a  levegőben, 
amelynek  kerek  számban  Vö  részét  teszi ;  ezen- 
kívül alkotó  része  a  viznek,  amelyben  88'8Vo  0. 
van,  számos  ásványnak,  kőzetnek,  továbbá  az 
állati  és  a  növényi  organizmusnak.  Előállítható 
merkurioxidból,  miként  azt  Priestley  tette,  úgy 
hogy  aztretortában  magas  hőmérsékletre  hevít- 
jük, amikor  a  merkurioxid   kénesőre  és   O.-re^ 


Oxferén 


—   u 


Oxikioridok 


szétbomlik.  Laboratóriumokban  azonban  úgy  kap- 
ják, hogy  megolvasztott  káliumklorátot  retortá- 
ban  beatének ;  végelemzetben  e  vegyület  a  he- 
vítéskor káliumkloridra  és  O.-re  bomlik  szét. 
Célszerű  a  káliumklorátot  félannyi  porrá  tört 
bamakövel  elegyíteni ;  ebből  a  keverékből  az  0. 
igen  egyenletes  áramban  és  nem  nagyon  magas 
hőmérsékleten  fejlődik  ki.  Az  O.-gáz  víz  v.  kén- 
eső felett  fogható  fel,  de  megtölthető  vele  vala- 
mely edény  úgy  is,  ha  a  gázt  az  edény  fenekére 
vezetjük,  melyből  lassanként  maga  előtt  kiűzi  a 
levegőt.  Készíthető  azonban  még  káüumnitrát- 
nak  (salétrom)  vagy  a  barnakőnek  erős  izzltása 
révén ;  továbbá  úgy  is,  hogy  bamakő  v.  kálium- 
bikromát  és  koncentrált  kénsav  keverékét  mele- 
gítik. A  gyári  célokra  szükséges  0.-t  nagyban 
igen  sokféle  módon  állítják  elő,  leggyakrabban 
közvetett  úton  a  levegőből.  így  Bousignault-Brin 
eljárása  szerint :  báriumoxidot  előbb  levegőáram- 
ban hevítenek,  amikor  e  vegyület  0.-nel  egyesül 
és  báriumszuperoxiddá  lesz;  ez  utóbbi  levegő- 
től mentes  térben  izzlt^^a  O.-re  és  báriumoxidra 
bomlik  szét,  amely  az  említett  módon  ismét  bá- 
riumszuperoxiddá alakítható  át ;  v.  pedig  —  és  ez 
az  eljárás  a  leggyakrabban  használatos  —  man- 
gánhiperoxidot  (bamakövet)  nátriumhidroxiddal 
keverve  vasretortában  450— 500°-ra  hevítenek 
levegőáramban  és  az  így  kapott  nátriumman- 
ganátot  vízgőzzel  bontják  el,  amikor  a  vegyület 
O.  fejlődése  közben  mangánhiperoxidra  és  nátrium- 
hidroxidra bomlik  szét,  amelyekből  a  levegő 
O.-jétől  ismét  nátriummanganát  képződik;  újabban 
elektrolitikai  úton  is  előállítják  a  víz  megbontása 
által  Az  ilyen  módon  kapott  gázt  alkalmas  vaspa- 
lackokba komprimálva  bocsátják  a  kereskedésbe. 
Nagysága  szerint  egy  ilyen  vaspalackban  5—10 
ezer  liter  tiszta  O.-gáz  van.  Az  0.  színtelen  gáz, 
amelynek  íze,  szaga  nincs;  sűrűsége  (ha  a  le- 
vegőé =  1)  1-10563  ;  1  Ut.  0.  súlya  Oo-on  és  760 
mm.  nyomás  alatt  1*43028  g. ;  — 140o-on  320  at- 
moszféra nyomással  átlátszó  folyadékká  meg- 
süríthetö.  A  folyós  0.  fajsúlya  Olszewsky  szerint 
— 139'3ö-on 08788,  és  forráspontja 740  mm. nyo- 
más alatt— 181-5° ;  kritikus  hőfoka  —113"  ós 
kritikus  nyomása  50  atmoszféra.  Vízben  a  nitro- 
génnél nagyobb  mértékben  oldódik;  Winkler 
Lajos  meghatározásai  szerint  az  0.- abszorpció 
koefficiense : 


10°  ' 
20"  « 
300  « 

400  ' 


0-04890 
0-03802 
0-03102 
0-02608 
0-02306 


60"-on  ...  0- 01946 
700  ,  _.  0-01888 
800  «  ...  0-01761 
900  ,  ...  0-01723 
1000  .    ...  0-01700 


500  ,    ...  0-02090 


A  fémek  közül  megolvadt  állapotban  különö- 
sen az  ezüst  abszorbeál  nagyobb  mennyiségű  0.-t 
<20  térfogatot),  mely  a  kihűléskor  freccsenés  köz- 
ben távozik  el  belőle.  Kémiai  sajátságai  közül 
legfontosabb  az,  hogy  a  fluor  kivételével  vala- 
mennyi elemmel  egyesül,  némelyekkel  (az  erélyes 
pozitív  elemekkel)  már  a  szoba  hőmérsékletén, 
másokkal  magasabb  hőfokon,  az  ú.  n.  nemes  fé- 
mekkel pedig  közvetett  úton.  Ezt  a  kémiai  folya 
matot  oxidációnak,  a  keletkezett  vegyületeket 
pedig  oocidoknak  nevezik  (1.  o.),  amelyeknek  száma 
igen  nagy.  A  testek  igen  sok  esetben  tűztünemé- 
nyek  között  egyesülnek  az  0.-nel ;  az  ilyen  tes- 


teket gyúlékony  (éghető)  testeknek,  a  kénüai  fo- 
lyamatot pedig  égésnek  (l.  o.)  hívják. 

Az  0.  igen  fontos  szerepet  játszik  az  állatok 
légcseréjében  ;  a  tüdővel  lélekző  állatok  az  éle- 
tük fentartásához  múlhatatlanul  szükséges  0.-t 
a  levegőből,  a  kopoltyuval  lélekzők  pedig  a  víz- 
ben oldva  levő  0.-t  veszik  fel.  A  tiszta  O.-gáz  leg- 
könnyebben arról  ismerhető  fel,  hogy  benne  az  égő 
testek  nagy  eréllyel  folytatják  égésüket ;  így  pl. 
az  izzó  gyújtószál  0. -gázban  lángra  lobban.  Gáz- 
keverékekben az  0.  jelenlétét  káliumhidroxiddal 
elegyített  pirogallol,  vagy  pedig  redukált  indigó- 
karmin-oldattal  mutathatjuk  ki ;  az  előbbeni  fo- 
lyadék bamafekete,  utóbbi  pedig  kék  színű  lesz, 
ha  0. -tartalmú  gázzal  összerázzuk.  Az  0.  meny- 
nyiségének  meghatározása  gázkeverékekben  eu- 
diometrikus  úton,  a  hidrogénnel  redukálható  oxi- 
dokban pedig  a  keletkező  víz  súlyából  történik. 
A  tiszta  0.-t  az  orvosi  gyakorlatban  belehelé- 
sekre  (asztmatikus  bajoknál);  fulladozók  életre 
keltésére  (pulmosator  nevű  készülékkel)  s  a  la- 
boratóriumokban főleg  széntartalmú  vegyületek 
mennyiségi  anaUzisénél  használják ;  az  iparban 
igen  magas  hőmérsékletű  lángok  (durranó  levegő 
lángja)  és  az  ú.  n.  Drummond-féle  fény  előállí- 
tására alkalmazzák. 

Oxigénes  fürdő.  Fürdő,  melyben  oxigén  ke- 
letkezik, vagy  melybe  oxigént  vezetünk.  A  szén- 
savas fürdők  mintájára  ajánlott  gyógyító  esz- 
köz. Feltalálója  Saragon.  Nincsen  kifejezett  élet- 
tani hatása.  Mint  vérnyomást  csökkentő  és  ideg- 
megnyugtató beavatkozást  ajánlották. 

Oxigénes  lélegzőkészülék,  1.  Mentőeszköz. 

Oxigénmérés,  1.  Oxidimetria. 

Oxigenoidok.  A  negatív  elemek  legnegativabb 
két  főcsoportját,  a  klór-  ós  oxigéncsoport  tagjait 
0.-nak  is  nevezik. 

Oxigenotaxis,  a.  m.  aerotaxis  (1.  o.). 

Oxigenotropizmns,  (növ.),  a.  m.  aerotropiz- 
mus  (1.  0.).  L.  még  Chemotropismtís. 

Oxihemoglobin,  1.  Hemoglohin. 

Oxikalciumfény,  1.  Durranógáz. 
.CH.OH 

Oxikámíor,  CgHi^f 


\ 


CO 


Fehér,  203-205°on 


olvadó  kristálypor.  Hideg  vízben  2o/o-nyJra,  forró 
vízben,  úgj^szintén  a  különböző  organikus  oldó- 
szerekben (kivéve  a  Ugróin t)  jól  oldódik.  A  leve- 
gőn bomlik,  de  alkoholos  oldata  igen  állandó. 
50°/o-os  alkoholos  oldatát  oxaphor  néven  hoz- 
zák forgalomba.  0.  keletkezik,  ha  kámforkinont 
savanyú,  semleges,  v.  lúgos  oldatban  reduká- 
lunk. 50°/o-08  oldatának  40—60  cseppjét  1— 2-szer 
naponta  lélegzési  nehézségek  esetén  (asztma, 
emflzéma,  bronchitis  stb.)  rendelik.  Hátránya, 
hogy  íze  kellemetlen. 

Oxikefália  (gör.)  csúcsosfejüséget  v.  cukor- 
süvegalakú fejet  jelent.  Oka  a  koszorúvarrat 
(sutura  coronalis),  halántékvarrat  (sutura  squa- 
mosa)  s  a  lambdavarrat  két  ága  alsó  felének 
(sutura  squamoso-mastoidea)  időelőtti  összef orra- 
dásában rejlik. 

Oxikinaszeptol,  1.  Diafterin. 

Oxikinolinkarbonsav,  1.  Kinurénsav. 

Oxikioridok  (oxychloridok),  a  több  végy  ér- 
tékű elemeknek  oxigénnel  és  klórral  egyidejűleg 


Oxikoniin 


15 


Oxyrhopus 


aJkotott  vegyületei,  pl.  BiOCl  =  bizmas-oxiklorid, 
POCI3  =  fo8zforoxiklorid  stb.  Kémiai  tekintetben 
a  fémek  oxikloridjai  anhidrobázisos  sók ;  a  nem- 
fémek oxikloridjai  savgyökkloridoknak  tekint- 
hetők. 

Oxikoniin  (oxycanün),  1.  Konidrín. 

Oxilitsisak,  a  tengeralatti  naszádok  személy- 
zetének mentőkészülékei  közé  tartozik.  Tenger 
színe  alatt  történt  szerencsétlenség  esetén  a  sze- 
mélyzet fejére  teszi  a  sisakot,  amelynek  oxilit- 
tartalma  a  kilehelt  szénsavat  leköti,  tehát  a  le- 
vegőt megtisztítja,  és  a  naszádot  a  parancsnoki 
tornyon  v.  valamely  torpedóvetőcsövön  át  el- 
hagyja. 

Öximalonsav,  1.  Tartronsav. 

Oximek.  így  nevezik  általában  véve  ama  szén- 
vegyületek csoportját,  amelyek  aldehidekből  és 
ketonokból,  v.  i)edig  az  aldehid-  és  keton-csoportot 
(— COH,  illetv^e  =C0)  tartalmazó  vegyületekből 
hidroxilamin  (HjN.OH)  behatására  keletkeznek. 

R.Cl^^+HaN.OH^HgO+R.CHiN.OH 

KsCO-f-H^N.OH^^HjO+Ra-.C'.N.OH 
E  vegyületekben  jellemző  az  oocimid  (N— OH) 
csoport.  Megkülönböztetésül  az  aldehidekből  szár- 
mazó O.-et  aldoximeknek,  a  ketonokból  származó 
O.-et  pedig  ketoximeknek  nevezik.  Az  aldoxi- 
meknek geometriai  izomériái  vannak  (1.  Izo- 
meria).  Az  0.  jól  kristályosítható  vegyületek  ós 
töményebb  sósavval  melegítve,  vízfelvétellel  is- 
mét összetevőikre  hasadnak.  Bzérthasználják  őket 
aldehidek  és  ketonok  tisztán  való  előállítására. 

Oximel  (oxymel),  1.  Ecetméz  és  Mézecet. 

Oximoron  (oxymoron,  gör.,  a.  m.  elmés- os- 
toba), szónoki  ós  költői  alakzat,  két  éles  ellentét- 
ben levő  fogalom  szellemes  összekötése,  mely  első 
tekintetre  képtelenségnek  látszik,  de  aztán  meg- 
győződünk igazságáról.  P.  Ki  sokat  akar  enni, 
keveset  egyék.  Himfy  a  szerelemről  mondja: 
Édes  méreg,  keserű  méz.  Teremtő  és  gyilkoló  kéz. 

Oxinaftalin  a.  m.  naftol  (1.  o.). 

Oxinaftoesavak  (a-  és  ^-naftolkarhonsavak). 

Az  a-  és  í;-naftolból  származtathatók,  ha  ezekben 

egy  hidrogént  karboxil- gyökkel  helyettesítünk. 

^  OH 

Képlete :  CioHg<pQ^.TT  Színtelen,szagtalan,maró 

ízű,  mikrokristályos  por.  186^-on  olvad.  Vízben 
kevéssé,  alkoholban,  éterben  jobban  oldódik.  Igen 
erős  antiszeptikum,  konzerváló  hatása  nagyobb, 
mint  a  szalicilsavé,  de  maró  és  mérgező  hatása 
miatt  felhagytak  az  alkalmazásával.  A  szalicil- 
savhoz  (1.  0.)  hasonlóan  keletkezik,  ha  a-  vagy 
p-naftolnátriumot  nyomás  alatt  széndioxiddal 
120— 1450-ra  melegítünk. 

Oxinaftokinon,  1.  Juglon. 

Oxindol.  Az  ortoaminofenilecetsav  belső  an- 

hidridja  (laktámja)  C6H4<™  >C0.  Színtelen, 

120<>-on  olvadó  tűk.  Forró  \^zben,  alkoholban, 
éterben  oldható.  Alkáliákkal  főzve  vizet  vesz  fel 
ós  az  ortoaminofenilecetsav  sója  keletkezik.  Oxi- 
dálószerek  hatására  dioxindol 

redukáló  hatására  iwí?^/  C^H^(^™\CH  keletke- 


zik belőle.  Keletkezik  O.-nitrofenilecetsav  reduk- 
ciójakor : 

r%  TT  ^^iOj  — >P  \J   ,,-'^^3  — k 

^«"*^CH,.COOH     ^öÖ4<.cH2  coOH 

ortonitrofenilecetaav         ortoaminofenilecetsav 

-CA<^|>co 

oxindol 

Keletkezik  az  indigó  oxidációs  termékének,  az 
izatinnak  redukciójakor  is.  Az  0.  izomer  az 
indoxülal  v.  ^-oxindollal. 

Oxineurin  (oxyneurin),  1.  Betain. 

Oxinikotin,  oxynicotin,  CioSn^^^O.  Nedvszívó 
kristálytömeg.  Vízgőzzel  nem  desztillálható.  Ke- 
letkezik nikotinból  hidrogénhiperoxid  hatására. 

Oxiopia  (gör.)  a.  m.  éleslátás. 

Oxipropionsav,  1.  Tejsav. 

Oxipurin,  1.  Hipoxantin. 

Oxisavak,  1.  Savak. 

Oxisók,  l.  Sók. 

Oxiszulfidok,  a  többvegyértékű  elemeknek 
oxigénnel  és  kénnel  egyidejűleg  alkotott  vegyü- 
letei. Ilyenek  pl.  a  rézoxiszulfld  CUgOS,  a  szén- 
oxiszulfld  COS  stb.  A  fémek  oxiszulfldjai  vegyes 
(oxi-tio)  anhidrobázisok,  a  nemfémek  oxiszulfld- 
jai vegyes  anhidrosavak. 

Oxitoluol,  1.  Krezolok. 

Oxitonon  (gör.),  a  görög  nyelvtanban  oly  szó, 
melynek  utolsó  tagján  éles  hangsúly  van. 

Oxitrikarballilsav,  1.  Citromsav. 

Oxivajsavaldehid,  1.  Aldol. 

Oxon,  nátriumszuperoxid,  melyet  légmentes 
dobozokban  hoznak  forgalomba  a  levegő  javítá- 
sára, V.  felújítására,  nevezetesen  a  tengeralatt- 
járókban stb. 

Oxonia,  Oxford  (1.  0.)  latin  neve. 

Oxus,  régen  az  Amu-Darja  (1.  0.)  folyó  neve. 

Oxy  . . .  alatt  nem  talált  szók  Oxi . . .  alatt 
keresendők. 

Oxybelis  (áuat),  a  Sikló-félék  családjába  tar- 
tozó klgyónem.  4  faja  Közép-  és  Dél-Amerika 
trópusi  részeiben  él.  Legközönségesebb  a  zöld 
hegyesfejú  kígyó  (0.  fulgidus  Daud.),mely  kizá- 
rólag fákon  él ;  l'o  m.  hosszú. 

Oxybelns  (állat),  1.  Dárdás  darázs. 

Oxycoccos  palastris  Pers.  (növ.),  1.  Va^ci- 
nium. 

Oxydactylia  (állat),  a  Békafélék  (1.  o.)  alrendje. 
Az  idetartozó  békáknak  hegyesen  végződő  ujjaik 
vannak. 

Oxygeninm,  1.  Oxigén. 

Oxylos,  mondabeli  aetóliai  király,  ki  a  Pelo- 
ponnesos  ellen  vonuló  Heraklidákkal  találkozott 
s  mivel  ezeknek  a  jóslat  azt  tanácsolta,  hogy  há- 
romszemű vezetőt  kövessenek,  0.  pedig  félszemű 
volt  és  öszvéren  lovagolva  jött  szembe  velük,  öt 
választották  vezérükül.  0.  átvitte  őket  Rhion 
tengerszoroson,  a  Peloponnesos  elfoglalása  után 
pedig  az  aetoliaiakat  Eliszben  telepítette  le. 

Oxypogon  (állat),  1.  Sisakos  kolibri. 

Oxyptilus  (állat),  1.  Pterophoridae. 

OxjThopns  (Holdas  kígyó,  áiiat),  a  Sikló- 
félék családjába  tartozó  kígyó-nem,  20-nál  több 
faj  ismeretes,  melyek  Közép-  és  Dél-Amerikában 
élnek.  Legismertebb  a  közönséges  holdas  kígyó 
(O.  coronatns  Schn.) ;  1  m.-nél  hosszabb.  A  fiatal 


Oxyrhyncha 


16 


Ozmium 


példányok  alapszíne  halványpiros,  később  az 
alapszín  egyre  jobban  sötétedik,  úgy  hogy  végül 
idősebb  példányokon  a  test  felső  részében  a  fe- 
kete, alsó  részében  a  fehér  szín  válik  uralkodóvá. 

Oxyrhynclia  (állat),  1.  Tarisznyarákok. 

Oxyrhynchos,  az  ókorban  viruló  közép-egyip- 
tomi város,  a  mai  Beneseh  helyén,  a  libiai  siva- 
tag szélén.  A  régi  város  területén  Grenfell  és 
Hunt  angol  tudósok  vezetése  alatt  ásatások  foly- 
nak, melyek  igen  sok  papiruszt  hoztak  napvilágra 
a  római,  bizánci  és  arab  uralom  idejéből.  A  leg- 
jobb állapotban  levő  tekercsek  nagy  része  a  kairói 
múzeumban  van,  a  sok  ezernyi  rongy  pedig 
Oxfordba  került,  hol  azokat  a  két  említett  tudós 
neve  alatt  kiadják.  Az  eddig  kiadott  szövegek 
közül  különösen  a  teológiai  tartalmúak  keltettek 
feltűnést ;  így  pl.  « Jézus  mondásai))  a  Kr.  u.  II. 
sz.-ból.  A  Máté-evangélium  egy  része  a  III.  sz.-ból 
jelenleg  az  új  testamentum  legrégibb  meglevő  kéz- 
irata. A  régi  görög  írók  több  kisebb-nagyobb 
töredékkel  szerepelnek.  V.  ö.  Grenfell  és  femf, 
The  0.  Papyri  (London  1898  sk.,  eddig  10  kötet). 

Oxystoiuata  (állat),  1,  Bövidfarkú  rákok. 

Oxytropis  DG.,  csajkavirág  {növ.%  a  Hüve- 
lyesek pillangós  virágú  génusza ;  150  faja  az  É.-i 
fél-gömb  lakója,  legnagyobb  számmal  Ázsiában, 
kisebb  számmal  Európában  és  Észak-Amerikában. 
Évelő  füvek,  gazdagon  elágazó  félcserjék,  cser- 
jék. Levelük  páratlanul  szárnyas,  pálhás.  Virá- 
guk fürt,  füzér  v.  gömbvirágzatban  áll,  bíbor  v. 
ibolyaszínű,  fehér,  halványsárga ;  csónakja  gyak- 
ran töviscsörü,  különben  a  csőr  felálló  v.  hátra- 
hajló. Hüvelyük  gyakran  felfúvódott,  2  kopácsú. 
Magvuk  vesealakú.  Hazánkban  is  előfordul  né- 
hány faj.  Az  0. -fajok  közt  sok  a  jó  takarmányfű. 

Oxytrypia  orbiculosa  (állat),  1.  Éjjeli 
lepkék. 

Oxyaris  (állat),  1.  Végbélgiliszta. 

Oyama,  japáni  hadvezér,  1.  Ojama. 

Oyapok,  határszéli  folyó  francia  Guajana  és 
Fara  brazíliai  állam  közt.  Ered  a  Tumuc-Humac 
hegységben,  4;85  km.  folyás  után  az  Atlanti- 
óceánba ömlik  az  O.-öhölhe.  Sok  sellője  van,  de 
kisebb  hajók  mégis  járhatják.  1887.  Coudreau 
térképet  készített  róla. 

Oystermouth  (ejts :  ajsztennauth),  tengeri  fürdő 
Glamorganshire  walesi  countyban,  a  Svansea- 
öböl  mellett,  (i9ii)  6098  lak. 

Ozaena,  orrbüz,  mely  kísérő  tünete  több  sú- 
lyosabb orrbetegségnek ;  gyakori  bujakóros  csont- 
elhalásoknál az  orrüregben  és  jellegzetes  tünete 
a  sorvadásos  idült  orrhurutnak  (rhinitis  cronica 
atrophica,  0.  genuina). 

Ozalj,  adók.  Zágráb  vm.  károlyvárosi  j.-ban 
a  Kulpa  festői  völgyében,  Károly  város  villamos 
művével,  (i9i4)  558  horvát  lak.  Hatalmas  szikla- 
falon áll  a  máig  is  lakott  várkastély.  Hajdan  a 
Frangepánok  és  Zrínyiek,  ma  Thurn-Taxis  her- 
ceg birtoka.  A  kastélyban  fordította  le  Zrínyi 
Péter  horvát  nyelvre  öccsének,  Zrínyi  Miklósnak 
Adriai  tenger  szirénáját  és  itt  született  1643 
Zrínyi  Ilona.  (Tr.  SzHSz.) 

Ozaljski  Brlog,  adók.  Zágráb  vm.  károlyvá- 
rosi j.-ban,  (1910)  796  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Ozaljski  Novaki,  adók.  Zágráb  vm.  károlyvá- 
rosi j.-ban,  (1910)  480  horvát  lak.   (Tr.  SzHSz.) 


Ozaljski  Ostri  Vrh,  adók.  Zágráb  vm.  károly- 
városi j.-ban,  (1910)  339  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Ozanam,  Frédéric,  francia  író  és  bölcsész, 
szül.  Milanóban  1813  ápr.  23.,  megh.  Marseille- 
ben  1853  szept.  8.  A  Paulai  szt.  Vince-rend  egyik 
megalapítója  volt.  Főművei :  Dante  et  la  philo- 
sophíe  catholique  au  XIII.  siécle  (1839) ;  Études 
germaniques  (1847— 1849) ;  Les  poétes  francis- 
cains  en  Italie  au  XIII.  siécle  1852);  Le  livre 
des  malades  (1857) ;  Oeuvres  complétes  (4.  kiad. 
1873,  11  köt.).  V.  ö.  Faulquier,  Fréd.  0.  (Paris 
1903,  2.  kiad.);  J.  Fournier,  Fr.  0.(u.  o.  1906). 

Ozark-Mountains  (ejtsd:  ózarkmaantinsz),az  Appa- 

lach-hegyrendszer  egyik  messze  hátravetett  ránc- 
darabja az  északamerikai  Egyesült-Államokban, 
Missouri  államban  ;  a  Missouri  alsó  részéből  indul 
ki,  Arkansason  át  a  Red-riverig  hatol  és  ott  véget 
ér.  Átlagos  magassága  450—600  m.,  sok  forrás 
van  benne. 

Ózd,nagyk.  Borsod  vm.  O.-i  j.-ban,  (1920  6062" 
magyar  tót  és  német  lak. ;  a  járás  székhelye, 
járásbíróság,  adóhivatal,  vasúti  állomás.  A  rima- 
murány-salgótarjáni  vasmű  rt.  jelentékeny  ipar- 
telepe, nagy  vasgyára  és  vaskohója,  községi  és- 
magánkórháza  s  több  munkásjóléti  intézménye 
van.  —  L.  még  Magyarózd,  Ózdfalu. 

Ózdfalu  (azelőtt :  Ózd),  kisk.  Baranya  vmegye 
szentlőrinczi  j.-ban,  (1920)  479  magyar  lak. 

Ozdin,  kisk.  Nógrád  vm.  losonczi  j.-ban,  (i9io) 
377  szlovák  lak. ;  0.  várát  a  csehek  építették 
1440  után  s  tőlük  a  magyarok  1460  foglalták  el. 
V.  ö.  Csánki,  Magy.  tört.  földr.  (1. 91.).  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Ozea,  hegy,  1.  Parnesz. 

Ozegovci,  adók.  Pozsega  vm.  pakráczi  j.-ban,. 
(1910)  483  szerb  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Ozerov,  Yladiszláv  Alekszatidrovics,  orosz 
drámaíró,  szül.  Szt.-Pétervárott  1770.,  megh.  u.  0. 
1816.  Az  I.  Sándor  korában  divatos  francia  ál- 
klasszikus  irány  legkiválóbb  képviselője.  Da- 
gályos nyelven  írott  tragédiái  (Dmitríj  Donszkoj^ 
Fingéi  stb.)  korában  nagy  népszerűségnek  örven- 
dettek. Művei  utoljára  1846.  jelentek  meg  Szent- 
Pétervárott. 

Ozetfürdö.  Az  oxigénes  fürdők  egy  faja.  A 
fürdő  vizében  oldott  800  g.  nátriumhiperborát-  és 
30  g.  mangánborátból  fejlődő  kb.  35  1.  oxigén, 
mely  íínom  buborékok  alakjában  borítja  a  testet, 
tenné  hatásossá. 

Oziach  (Oziag,  Ozivagh),  helység,  1.  Aszuágy.^ 

Ozieri,  0.  járás  és  püspökség  székhelye,  Sassari 
szardíniái  olasz  tartományban,  (1911)  9334  lak., 
mezőgazdasággal.  Közelében  számos  wwr/í  0^(1.0.). 

Ozmán,  1.  Oszmán. 

Ozmánbük  (azelőtt:  Egyházasozmánhük),  kisk. 
Zala  vm.  zalaegerszegi  j.-ban,  (1920)  342  magyar 
lak. 

Ozmiridium  (ásv.),  a.  m.  iridozmium  (1.  0.). 

Ozmium  (osmium)  a  platinacsoportba  tartozó 
fémes  elem,  amelyet  Tennant  fedezett  fel  1803. ; 
kémiai  jeleOs,  atomsúlya  195.  Előfordul  a  platina- 
ércekben, sokszor  iridiummal  elegyedve.  Előállí- 
tása a  platinaérceknek  király  vízzel  való  melegí- 
tésekor visszamaradó  oldhatatlan  részekből, vagy 
a  nyers  platinafém  tisztításakor  kapott  0. -irídium 
ötvényből  történik.  E  célból  az  utóbbi  ötvényt 
Fremy  eljárása  szerint  oxigénáramban  hevítik^ 


Ozmlum-lámpa 


-       17 


Ozorkov 


ittnikor  a  készülék  hidegebb  részeire  O.-tetroxid 
szublimálódik,  amelyből  az  0.  leválasztható  úgy 
is,  hogy  e  sziibliniátiimot  káliuinliidroxidban  old- 
ják, ezt  az  oldatot  ammoninmkloriddal  elegyítik 
és  az  így  kapott  sárga  csapadékot  liidrogénáram- 
ban  hevítik.  Az  O.  leválasztása  azonban  igen 
nagy  kellemetlenséggel  jár,  mert  az  O.-tetroxid 
mérges  gőze  a  szemet  és  a  légzőszervekot  igen 
erősen  megtámadja.  Az  0.  tömör  állapotban  kékes 
fehér,  a  cinknél  valamivel  \ilágosabb  színtt 
lém,  finomul  eloszlott  állapotban  fekete  por.  Faj- 
súlya 22"4?7,  tehát  az  eddig  ismert  testek  között  a 
legnehezebb.  A  durranógáz  lángjának  hőmérsék- 
letén nem  olvad  meg,  hanem  elillan.  A  finom  por- 
alakú 0.  a  levegőn  hevítve  igen  könnyen  átala- 
kul O.-tetroxiddá.  Magasabb  hőmérsékleten  köny- 
nyen  egyesül  a  klón'al ,és  káliumhidroxiddal  össze- 
ttivasztva,  ozmiumsavas  kálium  képződik  belőle. 
Az  O.-ot  tisztán  nem,  de  az  irídiummal  való  öt- 
vözetét sokféle  célra  használják.  Némely  írótoll 
hegye  is  ebből  az  ötvényböl  készül.  Vegyületei- 
nek kémiai  sajátságai  a  píatinavegyületekéhez 
igen  sokban  hasonlítanak. 

Ozmium-Iámpa,  1.  Elektromos  világítás. 

Ozmo  .  .  .  alatt  nem  talált  szók  Öszmo  .  .  . 
alatt  keresendők. 

Ozobróm  nyomás,  Manly  által  feltalált  foto- 
gráfiai pozitív  eljárás,  mellyel  a  brómezüst-má- 
golatot  pigmentképpé  alakítjuk  át.  L.  Foto(jrájia. 

Ozocerotin,  1.  Cerezin. 

Ozokerit  v.  földi  viasz  (ásv.),  1.  Hegyi  viasz. 

Ozokerit,  Szamos-Udvarhelyhez  tartozó  bánya- 
telep Szilágy  vm.  zsibói  j.-ban,  ásványolaj-  és 
kátrány  tartalmú  homokköbányával.  (Ti*.  R.) 

Ozolák  (Ozolae),  görög  néptörzs,  a  lokriszi 
néptörzs  egyik  ágának  neve  (a.  m.  «büdösek»). 

Ozolyi  Flóra,  vallásos  írónő,  élt  a  XVIIL  sz. 
közepén,  Szt.  Klára-rendű  apáca  volt  és  különféle 
vallásos  munkák  fordításával  és  átdolgozásával 
foglalkozott.  Ilyenek  voltak :  Megdicsőített  peni- 
tenciatartásnak  eleven  példája  {17 22);  Jő  remény- 
ség hajőcskája  (1743)  stb. 

Ózon  (aktiv,  polarizált  oxigén),  Og,  az  oxigén- 
nek allotrop  módosulata.  Előfordul  a  levegőben, 
mesterségesen  is  előállítható.  Az  oxigénnek  csak 
5— 7*5  százaléka  alakítható  át  O.-ná  (Houzeau 
szerint  3-í<>/o-a).  Tiszta  0.  még  nem  ismeretes.  A 
víz  elektrolitikus  szétbontásakor  1840.  Schön- 
bein  fedezte  fel,  szagát  már  1785.  van  Manmi 
észlelte.  Elektromosság  segélyével  való  előállí- 
íi'isára  először  a  Siemens-féle  O.-csö  szolgált 
1857.  Ez  az  első  készülék  (ozonizátor)  sokféle 
változtatáson  ment  keresztül.  0.  képződik,  ha 
katodsugár,  ultraviolett  rádiumsugár  hat  oxi- 
génre ;  kénsavas  víznek  elektrolízise  alkalmával, 
ha  az  anód  platina  vagy  arany,  sok  kémiai  fo- 
lyamatnál. Az  0.  fajsúlya  1-658,  amiből  követ- 
kezik, hogy  molekulaképlete  O3,  míg  a  közönsé- 
ges oxigéné  Oj.  Ozonizált  oxigén  1  m.  vastag 
rétegben  kékes  színű,  ha  erősen  komprimáljuk, 
sötétkék  színű.  125  atmoszféra  nyomáson  és  100 
C.  fokon  kékes  explozív  folyadékot  képez.  1  liter 
víz  1—2-5^  28.16  cmg  0.-t  old.  Szerves  anyagok- 
kal szemben  az  oldott  0.  úgy  viselkedik,  mint  az 
oxigén ;  az  oldott  0.  gj^orsan  átalakul  közönséges 
oxigénné.  0.  nagyon  erős  oxidálószer  már  kö- 

Héi'ai  Nitgy   LtxiJtona.   XV.  höt. 


zönséges  hőmérsékleten  is.  főleg  víz  jelenlété- 
ben. Schönbein  szerint  az  elektropozitiv  0.  mel- 
lett elektron^ativ  0.  is  keletkezik  (antozon), 
mely  azonban  nem  egyéb,  mint  hidrogénperoxid. 
Nagyon  elterjedten  használják  az  ivóvíz  steri- 
lizálására és  különféle  anyagok  fehérítésére. 

Ozonszellőztető,  készülék  romlott  levegőnek 
megjavítására  betegszobákban,  ta,ntermekben  stb. 
A  készülék  működése  azon  alapszik,  hogy  ózont 
a  levegő  izzításával  is  fejleszthetünk,  pl.  Nemst- 
féle  izzólámpával  (1.  Elektromos  világítás).  A 
készülék  a  lámpán  kívül  elektromotortól  hajtott 
szellöztetőkerékböl  áll  s  legfeljebb  01%  ózont 
fejleszthet  a  levegőben ;  működéséhez  85  watt 
elekti'omos  energia  kell,  200—230  volt  egyen- 
áram mellett. 

Ozor,  községek,  I.  Alsőozor,  Félsöozor. 

Ozora  V.  TJzora,  a  XIV.  és  XV.  sz.-ban  ma- 
gyar bánság,  mely  Boszniában  a  Száva,  Bosnya 
és  Verbász  folyók  közt  feküdt. 

Ozora,  nagyk.  Tolna  vmegye  tamási  j.-ban, 
a  Sió  partján,  (1920)  4655  magyar  lak.,  posta-  és 
távíró  hivatallal ;  itt  állott  egykor  Ozorai  Pipo 
(1.  0.)  kastélya,  az  olasz  renaissance  remek  alko- 
tása, Masolino  freskóival ;  ma  már  nyoma  sincsen. 
Itt  adta  meg  magát  1848  okt.  6.  a  Jellachichtól 
elszakadt  horvát  tartalékcsapat  8000  embere  s 
12  ágyú.  —  L.  még  Űjozora. 

Ozorai  Imre,  az  első  magyar  reformátorok 
egyike,  szül.  Ozorán ;  papnak  készült  s  a  reformá- 
ció híve  lett.  Midőn  a  krakói  egyetemről,  melj^e 

1530.  a  téli  félévében,  s  a  wittenbergiről,  melyre 

1531.  iratkozott  be,  visszatért,  azonnal  a  protes- 
tantizmus érdekében  kezdett  működni  s  mint  bé- 
kési lelkész,  Békés,  Bihar  ós  Zaránd  vmegyék 
összeszögellő  vidékein  Luther  tanait  buzgón  hir- 
dette, írói  téren  is  működött.  De  Christo  et  ejus 
ecclesia,  item  de  Antichristo,  ejusque  ecclesia 
(Krakó  1535)  c.  magyar  nyelvű  munkája  olyan 
népszerűségre  tett  szert,  hogy  már  1546.  i'ij  kiadása 
jelent  meg,  ugyancsak  Krakóban. 

Ozorai  Pipo,  családi  nevén  Scolari  Fülöp,  íü'en- 
zei  származású  magyar  hadvezér.  Ozorai  nevét 
onnan  kapta,  hogy  a  magyar  Ozorai  Borbálát 
vette  nőül.  1387  előtt,  mint  ifjú,  Demeter  esz- 
tergomi érseknek,  majd  Zsigmond  királynak  szol- 
gálatába lépett.  Az  1403-iki  felkelés  leverotése 
után  gjT^orsan  emelkedett.  1407— 1426-ig  temesi 
főispán  lévén,  kortársai  közönségesen  csak 
Ispán  Fülöpnek  nevezték ;  egyúttal  királyi  kincs- 
tartó és  a  királyi  sókamarák  igazgatója  volt. 
1410-ben  Kapy  Andrással  együtt  Zsigmond  király 
és  XXIII.  János  pápa  közt  megkötötte  a  kiegye- 
zést. Az  1411— 1412-iki  velencei  nagy  háborúban 
ö  volt  a  magyar  sereg  vezére.  1423-ban  Havas- 
alföldön a  törököket  keményen  megverte.  1425- 
ben  Dán  vajda  érdekében  még  egyszer  hadat 
vezérelt  Oláhorazágba,  a  következő  évben  pedig 
Galambócznál  aratott  gy őzei  met  nagyszámú  török 
csapaton.  Még  ez  év  végén  Lippán  hunyt  el.  V.  ö. 
WenzeWzorai  Pipo  (M.  Akadémiai  Értesítő,  1859) ; 
Teleki-család  oklevóltára  (Magyar  Tört.  Tár,  XII., 
185  old.) ;  Schönherr,  Az  Anjou-ház  örökösei. 

Ozorkov,. város  Kalis  volt  orosz-lengyel  kor- 
mányzóságban, (19J0)  11.533  lak.,  pamut-  ós  gyap- 
jufonókkal.  Most  Lengyelországhoz  tai'tozik. 


Ozotipia —     18 

Ozotipia.  B'otográíiai  pozitív  eljárás,  melynél 
mangán-  és  brómsók  elegy  ével  beecsetelt  rajz- 
papiron  másolunk  és  azt  alkalmas  oldatokban 
áztatott  pigmentpapirral  összepréselve  pigment- 
képpé fejlesztjük  ki.  L.  Fotográfia. 

Oznl,  kun  vezér,  1.  Kuruok. 


Ödéma 

Ozsdola  (Osdola,  O^dula),  kisk.  Háromszék 
vmegye  kezdi  j.-ban,  (1910)  2633  magyar  és  román 
lak. ;  temploma  közelében  a  Kun  grófi  család  ősi 
kastélyának  romjai  vannak.  Környékén  a  mára- 
marosi  gyémánthoz  hasonló  kristályok  fordulnak 
elő.  (Tr.  R.) 


0,  0. 


Ö,  ö  és  ö,  ö,  a  magyar  ábécének  24!-ik  s  25-ik 
hetüje  (régebben  ilyen  alakban  írták :  ő,  s  még 
régebben,  írott  nyelvemlékeink  korában :  0, 0  stb., 
továbbá  eu,  ev,  ew  stb.). 

Ö  ós  ö  hang,  kiejtésére  nézve  ajakgömbölyí- 
téssel  ejtett  középzárt  magas  hang,  egészen  meg- 
felel a  mély  hangok  közül  az  0  fo)-nak,  s  azon- 
f ölül  zártságra  nézve  a  magas  e  (é)  hangnak, 
melytől  csak  az  ajakgömbölyítés  különbözteti 
meg.  Azért  fordul  elő  ez  a  háromféle  hang  némely 
ragban,  p.  -hoz,  -hez,  -höz,  -tok,  -tek,  -tök.  Az 
é  hangnak  ö-re  változása  jeUemzi  az  úgynevezett 
ö-ző  nyelvjárásainkat,  t.  i.  az  alföldi  nyelvjárás- 
teriiletet  s  a  nyugati  székelységet.  L.  Nyelvjárás. 

O  (skandináv)  a.  m.  sziget. 

Öblögető  cső,  1.  Bányamívelés. 

Öblös,  az  a  halászlegény,  aki  az  öregháló  föl- 
fejésénél  a  háló  derekát  v.  öblét  szedi ;  1.  LéJiés. 

Öböl,  az  álló  vizek  partjainak  homorú  része, 
mely  rendesen  a  környező  partmagaslatok  által  a 
szelektől  és  nagy  hullámveréstől  többé -ke  vésbbé 
védve  van  s  vize  is  rendesen  sekélyebb,  mint  a 
tengeré  v.  tóé,  melynek  nyúlványa  s  így  a  hajók 
kikötésére,  lehorgonyozására  s  egyúttal  kikötők 
építésére  alkalmas  helyül  szolgál.  —  Ő.  az  öreg- 
hálónak az  a  része,  melyben  a  hal  megfogózik ; 
kosaraknál,  edényeknél  stb.  az. a.  kidomborodó 
rész,  amit  hasnak  neveznek.  —  Ö.  a  sima  hajító- 
lövegek  furatának  az  a  része,  amely  a  kamara 
torkolatától  a  csőtorkolat  felületéig  terjed. 

Öböl-áram,  1.  Golf-áram. 

Öböly  V.  ragyarozsda,  erinosis  (»öv.),  a  szölló 
egyik  betegsége,  melyet  az  Eriophyes  vitis  atka 
idéz  elő.  Á  levél  alsó  felületén  öblösödések  és 
ezeknek  megfelelően  a  felső  felületen  dudorodá- 
sok  vannak.  Az  öblösödésekben  eleinte  fehér,  vé- 
gül barnás  szőrözet  képződik.  Hazslinszky  Fri- 
gyes (A  szőllő  öbölye  c.  dolgozatában)  e  betegség 
másik  okozójának  egy  parányi  tömlősgombát,  egy 
Sphaerellát  is  megnevez. 

Öchelháuser,  WiUielm  von,  német  közgazda 
és  Shakespeare-kutató,  szül.  Siegenben  1820 
aug.  26.,  megh.  1902  szopt.25.,  niederwallufl  bir- 
tokán. Mühlheim  város  polgármestere  volt. 
1852—53.  a  porosz  képviselőháznak,  1878—93. 
pedig  a  birodalmi  gyűlésnek  volt  tagja.  Ö.  alapí- 
totta a  német  Shakespeare-társaságot.  Kiadta 
Shakespeare  drámai  műveit  (Weimar  1878,  7 
köt.) :  munkái :  Binführungen  in  Shakespeares 
Bühnendramen  (3.  kiad.  Minden  1895) ;  Shakes- 
peareana  (Berlin  1894).  Nevezetesebb  közgazda- 
sági munkái :  Die  wirtschaftliche  Krisis  (Berlin 
1876) ;  Die  sozialen  Aufgaben  der  Arbeitgeber  (u.  0. 


1887) ;  SozialeTagesfragen(u.o.  1889);  Brümenm- 
gen  aus  den  Jahren  1848—50  (u.  0.  1892). 

Öcs,  a  kisebbik  fltestvér. 

Öcs,  kisk.  Veszprém  vmegye  devecseri  j.-ban, 
(1920)  602  magyar  lak. 

öcsény  (azelőtt :  Öcsény),  nagyk.  Tolna  vm. 
központi  j.-ban,  (1920)  3465  magyar  lak. 

Öcsöb  (üsubu),  a  Névtelen  jegyző  szerint  (19— 
20.  fejezet)  Velőkkel  együtt  hiába  járt  Mén 
Marótnál,  hogy  Ái-pád  nevében  a  Szamos  vizétől 
a  nyíri  határszélig  és  a  Meszesi-kapuig  terjedő 
részek  átengedését  követelje.  Ö.-nek  a  hagyo- 
mány különösen  a  dunántúli  hadjáratban  tulaj- 
donít nagyobb  szerepet  (48—49.  fejezet).  Vesz- 
prémet bevette  s  menekülő  őrségét  a  «német»  ha- 
társzélig üldözte.  Onnan  visszafordulva,  Vasvárt 
vette  be  s  Tihanyt  is  elfoglalta.  Utóbb  Árpád  (50. 
fejezet)  őt  és  Veleket  tette  a  Mén  Marót  ellen  kül- 
dött újabb  sereg  vezérévé.  Bihar  várát  az  ostrom 
13-ik  napján  be  is  vették.  Erre  Marót  egyességet 
ajánlott,  melyet  Árpád  s  a  tanács  elfogadván, 
utasította  Ö.-éket,  hogy  «lakodalmat  tartva.  Mén 
Marót  leányát  fiának  vegyék  nőül»,  hozzanak  ma- 
gukkal kezeseket,  Bihart  pedig  adják  vissza 
Marótnak;  mi  megtörténvén,  c<Ö.  és  Vélek  nagy 
tisztességgel  és  örömmel  tértek  vissza  Árpád  ve- 
zérhez)).  Árpád  eléjök  ment  s  aztán  fényesen  meg- 
ülte az  ifjak  lakodalmát  (52.  fejezet).  Ö.  fia  volt 
Szólók,  kitől  a  Szalók-nemzetség  származott. 

Öcsöd,  nagyk.  Békés  vm.  szarvasi  j.-ban,  (1920) 
7628  magyar  lak.  Termékeny  határa  21,560  kat. 
hold.  Igen  régi  község ;  1217.  a  váradi  Regestrum 
a  tűz-  és  forróvíz-itéletekről  már  említést  tesz 
róla.  1241 -ben  a  tatárjárás  pusztává  tette.  A  XV. 
sz.-ban,  1421.,  Zsigmond  király  Neczpáli  György- 
nek s  László  Demeternek,  Jánosnak,  Istvánnak  s 
osztályos  rokonainak,  iktári  Betlilen  János  fiai- 
nak, Miklósnak  és  Péternek  adományozta  azon 
hű  szolgálataikért,  melyeket  a  husziták  elleni  há- 
borúban tettek  a  királynak. 

Ödéma  (oedenta),  a  szöveteknek  savós  beszű- 
rődése,  nyirok-  és  szövetnedv  felhalmozódása  a 
szövetelemek  között.  A  vérkeringés  akadályai- 
nál szokott  fellépni,  mikor  a  vér  a  hajszáJerek- 
beu  pang ;  lehet  helybeli  s  lehet  általános.  Oe. 
cereM  a.  m.  agyvelő-Ö.  (1.  0.).  Oe.  fugax  gyorsan 
keletkező  s  gyorsan  el  is  múló  Ö.,  főleg  az  arcon 
fordul  elő.  Oe.  malignum  a  bacillus  oedematis 
maligni  által  előidézett,  igen  súlyos  természetű 
sebfertőzés.  Oe.  pulmonum :  «tüdővizenyö»,  a  szív 
kimerülésénél  következik  be,  igen  súlyos  jelen- 
ség ;  itt  a  savó  a  tüdő  léghólyagaiban  van.  Oe. 
glottidis,  V.  laryngis,  1.  Gégebetegséqek. 


Oderán 


19 


Ökörbéka 


Öderan,  város,  1.  Oederan. 

Ödipus  (Oedíms),  1.  Oidipus. 

Ödön,  név,  1.  Magyar  személynevek. 

Ödü,  Ete  vezér  fia,  1.  Eudu- 

Öe  V.  Ö  (dán)  a.  m.  sziget. 

Öfjord,  város,  1.  Akureyri. 

Ógir,  1.  Eair. 

Ohlenschláger,  Adum  GoUlob,  dáu  költő,  az 
újabb  dán  irodalom  megalapítója,  szül.  Kopen- 
liágában  1779  nov.  14,  megh.  u.  o.  1850  jan.  20. 
Szinésznek  készült,  de  fellépésével  kudarcot 
vallva,  jogi  és  ü'odalmi  tanulmányokra  adta  ma- 
gát. Az  első  német  romantikus  iskolával  szoros 
összeköttetésben  álló  Henrik  Steffens  hatása 
alatt  a  költészet  terén  tett  kísérletet  és  csakha- 
mar igen  nagy  termékenységgel  írta  műveit, 
melyeket  a  dán  nép  elragadtatással  fogadott. 
Ismételten  Németországban  járva,  Goethével  és  a 
német  romantikusokkal  is  megismerkedett.  Több 
művét,  így  pl.  Correggio  c.  drámáját,  német 
nyelven  írta  meg.  1810-ben  az  esztétika  tanára 
lett  a  kopenhágai  egyetemen.  Dán  nyelven  elő- 
ször Digte  (Költemények,  Kopenhága  1803).  c. 
kötetével  lépett  fel,  melyet  nemsokára  Poetiske 
skrifter  (Költői  művek)  c.  kétkötetes  gyűjte- 
ménye követett.  Ez  tartalmazza  többi  között 
az  Aladdin  eller  den  forunderlinge  lampe  (Alad- 
dm,  avagy  a  Varázsmécses)  című,  az  1001 
éj  egyik  meséje  alapján  írt  drámai  művét,  mely 
az  újabb  dán  nemzeti  irodalom  határkövének  te- 
kinthetó.  Nevezetesebb  színművei  még :  Hakon 
Jarl  (a  pogányság  és  kereszténység  harcát  tár- 
gyalja), Aksel  og  Valborg,  Palnatoke  (régi  dán 
mondák  feldolgozásai).  Az  idillhez  közelálló  ro- 
mánc-ciklus Helge  (1814),  hősköltemény  Hrolf 
Krake  (1828).  Összegyűjtött  művei  Boysen  szer- 
kesztésében 1897.  lö.köt.-ben  jelentek  meg. 

Öhlenslaeger,  1.  Ohlenschláger. 

Öhningen,  falu  Konstanz  badeni  kerületben, 
(1910)  1053  lak.  Közelében  márgapalabányák  van- 
nak, melyekben  állati  csontvázakat  találtak.  Az 
ú.  n.  Ö.'i  mészpalábaíi  Scheuchzer  1700.  az  általa 
elnevezett  ho^no  diluvii  testis-Te  bukkant. 

Ökle  (Rhodeus,  áiiat),  a  Pontyfélék  (1.  o.)  család- 
jába tartozó  halnem.  Teste  kétoldalt  nagyon 
összenyomott;  félig  alul  nyíló  szája  bajusztalan. 
3  faj  ismeretes,  melyek  Közép-Európában  és 
Kínában  „élnek.  Hazánkban  közönséges  a  szivar- 
ványos  Ö.  (Rhodeus  atnarus  Bloch.)  Egyike  leg- 
szebb halainknak.  Az  ivás  idejének  kivételével  a 
hím  és  a  nőstény  egyszínű,  hátán  szürkés-  vagy 
barnászöld,  oldalain  kékes  ezüstfényű,  fark- 
úszójától  a  törzs  közepéig  egy  zöld  színű  hossz- 
sáv fut  végig ;  az  ivás  idején  a  hím  pompás  fémes 
csillogású  nászruhát  ölt  magára,  oldalai  meg- 
kékülnek, hasa  narancs-  vagy  cseresznyepirossá 
válik,  hát-  és  alfelúszója  sötétvörös  lesz.  Hossza 
5  cm.  Közép-Európa  édesvizeit  lakja,  nálunk  is 
gyakori  és  vidékek  szerint  más-más  néven  is- 
merik ;  általánosabb  nevei :  keseriihal,  lapistyán, 
laponya,  petikehal,  pohé,  sároglya,  szent  Péter 
hala.  Apr.  és  máj.  hónapban  Ivik.  A  folyó-  és 
kavicsos  vizeket  szereti,  de  megél  más  fajta  édes- 
vízben is.  Húsa  keserű  ízű. 

Öklöndözés  v.  ökröndözés,  tökéletlen  hányás, 
amelynél  az  émelygés,  a  hányást  megelőző  és 


előkészítő  műveletek  megvannak,  de  hányás  a 
gyomorszáj  megnyílásának  elmaradása,  esetleg 
a  gyomor  üressége  miatt  mégsem  követke- 
zik be. 

Ökolampadius,  1.  Oecolampadius. 

Ökológia,  1.  Oekologia. 

Ökonométer,  Arndt  által  szerkesztett  olyan 
gázmérleg,  amellyel  tüzelőberendezések  füs^á- 
zainak  COj-tartalmát  s  ezzel  a  tüzelés  gazdasá- 
gosságát ellenőrizzük. 

Ökonometria,  a  könyvviteli  elméletek  egyike, 
mely  a  könyvelést  a  gazdasági  élet  mértanának 
tekinti  és  a  gazdálkodó  vagyonában  végbemenő 
változásokat  mértanilag  ábrázolva  kívánja  a 
könyvelés  rendszerét  megvilágítani. 

Ökonómia  (gör.  a.  m.  háztartás),  általában 
mindenféle  gazdasági,  szabályozott  és  céltudatos 
üzem,  különösen  pedig  a  gazdálkodási  tevékeny- 
ség a  mezőgazdaságban.  Ökanomus  tehát  akár 
a  földbirtokos  v.  haszonbérlő,  aki  önállóan  foly- 
tatja saját  gazdaságát  v.  bérletét  és  annak  jöve- 
delméből él,  akár  olyan  gazdálkodó  alkalmazott, 
aki  a  nagyobb  mezőgazdasági  üzemben  a  gazdá- 
nak helyét  pótolja.  Ökonomisták  a  íiziokrata  rend- 
szer hívei.  L.  Fiziokratizmus. 

Ökölharc  a.  m.  kézitusa  (1.  o.). 

Ököljog  (Jeit.jus  manuarium),  a.  m.  fegyve- 
res, önbíráskodás. 

Ökölvívás  (gör.  pigme  és  pix),  a  testgyakorla- 
toknak már  a  régi  görögök  és  rómaiak  által  ked- 
velt az  a  neme,  midőn  az  ellenfelek  karjaik  kilöké- 
sével igyekeznek  egymást  érinteni.  Az  ütés,  fogás, 
a  lábbal  való  gáncsolás  tilos.  A  védelem  a  kar- 
nak elütéseiben,  a  lökés  felfogásában  v.  a  félre - 
ugrásban  áll.  A  mai  Ö.-nál  a  vívók  mindkét  ke- 
zükre párnázott  kesztyűt  húznak,  úgy,  hogy  a  löké- 
sek nem  veszélyesek.  A  lökések  csakis  övtől  föl- 
felé engedhetők  meg.  Az  angoloknál  az  Ö.  (bo- 
xolás)  a  nép  minden  rétegében  nagyon  el  van 
terjedve,  míg  más  népeknél  sem  mint  látványos- 
ság, sem  mint  testgyakorlat  nem  kedvelt.  Egye- 
dül Magyarországon  gyakorolják  a  sportegyesü- 
letekben, mint  nagj^on  erősítő  mozgást,  de  álta- 
lános kedveltségre  ez  ideig  nálunk  sem  emel- 
kedett. 

Ökör,  így  nevezik  a  heréitől  megfosztott  hím 
ivarú  szarvasmarhát,  de  csak  akkor,  midőn  már 
teljesen  kifejlődött ;  előbb,  ameddig  női,  tinónak 
mondják,  ha  pedig  az  ökör  megöregedik  és  hízóba 
kerül,  göbölynek  (sőrének)  hívják.  Hazai  szarvas- 
marhafajtánk szolgáltatja  a  legjobb  igásökröket, 
ellenben  a  Ny.-i  fajtájú  ökrök  hízé konyábbak. 
L.  még  Állati  munkaerő,  Bőr  és  Hús. 

Ököradó,  1.  Ökörsütés. 

Ököráldozat.  Theophilaktos  tanúsága  szerint 
«a  turkok  ökröket  is  áldoznak)).  Ipolyi  ebből  azt 
sejti,  hogy  a  székely  ökör  adóban  s  a  koronázás- 
nál és  egyéb  nemzeti  ünnepen  dívó  ökörsütésben 
a  pogány  magyarok  Ö.-ának  emléke  maradt  fenn. 
A  máig  szokásos  regölés  (l.  o.)  alkalmával  elő- 
adott regösének  rét  ökre  a  sült  (rétt)  áldozati 
állat  emléke  lehet,  noha  a  kisérő  alakoskodások 
szláv  átvételek.  V.  ö.  Sebestyén  Gyula  :  A  regő- 
sök (1902U 

Ökörbéka  (Rúna  cafesbyana  Schaw.,  áiiat), 
a  Békák  rendjébe  tartozó  békafaj.  Háta  olaj- 


a* 


ökörbélyegzés 


20 


Oland 


Bzlnű  vagy  vörlienyesbarna,  nagy,  sötétbarna  v. 
fekete  foltokkal  ós  háta  közepén  egy  sárga  vo- 
nallal tarkázott.  Hasa  sárgásfehér.  Testhossza 
17—21  cm.  s  hátsó  lábai  24  cm.  hosszúak.  Hazája 
Észak-Amerika.  Feltűnővé  teszi  nagysága  és  bö- 
géshez  hasonló  hangja. 

Ökörbéiyegzés,  1.  Ökörsütés. 

Ökörbőr,  1.  Bőr. 

Ökörfarkkóró  (növ.),  1.  Yerbasctim* 

Ökcrgúzs  (növ-.),  1.  Ononis. 

Ökörhegy,  hegy,  1.  Fozsállo. 

Ököritó,  kisk.  Szilágy  vm.  zilahi  j.-ban,  (i9io)  649 
román  lak.  (Tr.  R.)  —  L.  még  Szatmárököritó. 

Ökörmező,  kisk.  Máramaros  vm.  Ü.-i  j.-ban, 
(1910)  3649  rutén,  német  és  magyar  lak.  Környé- 
kén a  világháborúban  1914-ben  véres  harcok  foly- 
tak, (Tr.  Cs.-Szl.) 

Ökörnyál  vagy  hikanyál,  a  fonal  vető  pókok 
(Theridium)lébeg6i^é[yhe8  szálai, melyeknek  se- 
gítségével, a  szél  közreműködésével,  a  pókok 
egyik  tájról  a  másikra  vitetik  magukat.  L.  Ka- 
parópók. 

Ókömyclv,  a  törnek  a  középkorban  használa- 
tos neme,  amely  a  markolatnál  igen  szóles  volt 
s  hirtelen  hegyesedett. 

Ökörpatak  (Valeahoid).  kisk.  Krassó- Szörény 
vm,  temesi  j.-ban,  (i9io)  889  román  lak.  (Tr.  R.) 

Ökörsütés.  A  székelyek  Mátyás  király  idejé- 
jében  és  későbben  bizonyos  alkalmakkor  adófize- 
tésre szoríttattak,  amit  marhában  tartoztak  le- 
róni. Ha  a  király  megkoronáztatott,  ha  megháza- 
sodott, ha  fia  született,  a  szabad  székelyek  min- 
den családjától  királyi  adóban  egy-egy  ökröt 
szedtek.  Az  adóban  kapott  ökrök  mindegyikére 
rásütötték  a  király  bélyegét  s  ez  eljárás  után  az 
egész  adózást  Ö.-nek  v.  ökörbélyegzésnek  nevez- 
ték. L.  Erdély. 

Ökörszem  (Anofhura  troglodytes  L.,  áiiat,  né- 
mely vidéken  csaláwsattogtató),  az  Éneklök  rend- 
jébe, az  Ökörszemfélék  családjába  tartozó  madár- 
faj. Háta  rozsdabarna  sötétebb  harántvonalakkal, 
szemein  keresztül  barna  sáv  húzódik,  torka  fehér, 
hasa  világos  rozsdabania,  a  középső  szárnyfedő 
tollak  végén  fehér  folttal.  Csőre  vékony,  oldalt 
összenyomott,  szárnyai  rövidek,  lekerekítettek,  10 
elsőrendű  evezőtollal,  melyek  közül  a  4-ik  és  5-ik 
a  leghosszabb,  Csüdje  hosszii  és  táblás.  Hossza  10, 
8zámyhossza4"5,  farkhossza  3*5  cm.  A  királykával 
(1.  0,)  együtt  hazánk  és  Európa  legkisebb  madara. 
Állandó  helyet  változtató  madár,  mely  egér  mód- 
jára bujkál  a  legsűrűbb  farakásokon  és  bozótokon 
keresztül,  folytonosan  az  eledelét  tévő  rovarokat 
keresve.  Európán  kívül  még  Kis-Ázsiát,  Észak- 
Afiikát  is  lakja.  Fészkét  a  fára  vagy  a  földre,  fa- 
és  földnyílásokba,  lyukakba  rakja  elrejtve.  Ápr.- 
juliusig  költ.  6—8  fehér,  baniaveresen  pettyes 
tojást  rak,  melyeket  a  szülök  közösen  13  nap 
alatt  költenek  ki ;  a  fiatalok  sokáig  maradnak  a 
fészekben,  fészeklakók.  Fogságban  nem  igen  tart- 
ható. Hasznos  madár. 

Ökörszem  (nöT.),  1.  Buphthalmicm  ;  így  neve- 
zik az  Anthemis  findoria-t  is. 

Ökörszem  v.  ökörszeme-kő,  1.  Lahradorit. 

Okörszemü  szöUő  (kék  ökörszem,  dodrelabi), 
asztali  szőllő,  mely,  mint  késői  érése  is  bizo- 
nyítja, déli  vidékről,  némelyek  szerint  Görög- 


országból származik.  Fürtje  nagy,  ágas,  laza, 
bogyói  diónagyságuak,  sötétkékek,  hamvasak, 
vastaghéjuak.  Mint  asztali  vagy  csemegeszőlló 
szórványosan  az  egész  országban  elterjedt.  Húsos 
bogyóiban  kevés  cukor  van,  s  ha  nincs  jól  meg- 
érve, még  savanyú  is. 

Ökörszív,  1.  Biirardia  és  Gor  hommim. 

Ökrönáözés,  1.  Öklöndözés. 

Ökrös,  kisk.  Bihar  vm.  béli  j.-ban,  (i9io)  lOb'i 
román  és  magyar  lak.  (Tr.  R.)  —  L.  még  Kisök- 
rös,  Poprádókrös. 

Ökröske  (Volica)^  kisk.  Zemplén  vm,  mező- 
laborcEi  j.-ban,  (löio)  305  rutén  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Ökröss  Bálint,  jogtudós,  szül.  Debreczenben 
1829  febr.  13.,  megh.  Váczon  1889  jan.  4.  Szente- 
sen közjegyző,  majd  Pesten  ügyvéd  s  váltójegyző 
lett.  1861.  megírta  Az  ált.  m.  polgári  magánjog  az 
1848-iki  törvényhozás  s  az  országUrői  tanácsk. 
módosításai  nyomán  c.  kézikönyvét,  1863.  pedig 
Az  ált.  m.  törvénykezési  eljárást'.,  átdolgozta 
Szlemenics  Pál  Büntetőjogát  s  kommentárral 
látta  el  az  akkor  dívó  osztrák  törvénykönyvet. 
1866.  Heckenast  kiadásában  jogtudományi  szak- 
lapot alapított,  a  máig  is  virágzó  Jogtudományi 
Közlönyt,  1867.  az  igazságügyminisztériumban 
titkár,  majd  osztálytanácsos  lett  s  ebben  a  minő- 
ségében dolgozta  ki  (1870)  külföidi  tanulmányút 
után  a  szóbeliségen  és  közvetlenségen  alapuló 
polgári  perrendtartás  tervezetét  és  indokolását, 
melyet  A  törvényJiozás  reformja,  a  szóbeliség, 
közvetlenség  és  nyilvánosság  alapján;  javaslatul 
a  polgári  perrendtatiáshoz  c.  a.  ki  is  adott. 
1874-ben  budapesti  kir.  közjegyző  s  a  budapesti 
közjegyzői  kamara  elnöke  lett.  1868-ban  a  M.  Tud. 
Akadémia  levelező  tagjává  választotta;  székét 
A  törvényhozás  reformja  c.  értekezésével  fog- 
lalta el.  Szépirodaimi  téren  is  működött;  több 
költeményt  írt,  Cinka  Panna  c.  színműve  pedig, 
melyet  Kolozsvártt  adtak  elő,  nyomtatásban  is 
megjelent  (1887),  V.  ö.  ToY^  Lőrinc  emlékbcszéde, 
(Akad,  Emlékbeszédek  VI.  köt.,  2,  sz.  1889). 

Ökumeniek,  1.  Anatólia. 

Ökumenikus  (gör,)  a,  m,  egyetemes,  az  egésa 
földkerekséget  (oikumene)  illető;  így  Ö.  zsinat; 
Ö.  patriarcha,  a  konstantinápolyi  patriarcha 
címe.  A  magyarban  kevésbbé  használatos. 

Öl,  régebbi  hosszmérték,  eredetileg  azt  a  tá- 
volságot jelentette,  ami  egy  középtermetű  em- 
bernél kiegyenesített  karok  mellett  az  ujjak  leg- 
szélsőbb pontjai  között  mutatkozik.  Feloszlott  6 
lábra  á  12  hüvelyk  á  12  vonal.  1  öl  ==:  1-89648 
m.  Használják  ma  is  a  tüzelőfánál,  ahol  egy 
olyan  fatömeget  jelent,  mely  2  méter  hosszú,  2 
m.  széles  és  1  m.  mély.  Kisebb  egységei  a  desz- 
kák, lécek  stb,  számításainál  ma  is  alkalmazás- 
ban vannak, 

Öland,  1,  Kalmár  (ettől  5  km. -uyire)  svéd  lánhez 
tartozó  139  km.  hosszú,  1345  km2  területű  sziget 
a  Keleti-tengerben,  (loio)  30,000  lakossal,  A  la- 
kosok fő  foglalkozása  a  halászat,  hajózás, 
marha-  és  juhtenyésztés.  Ny.-i  partján  van  Borg- 
holm  (1.  0.),  Ö.  egyedüli  városa.  A  Kalmár-szo- 
rosban van  a  Jungfrun  és  Grimskár-zátony,  me- 
lyek a  dánok  és  svédek  közt  1564.  és  1679.  vívott 
tengeri  csatákról  ismeretesek.  1900-ban  a  sziget 
belsejében  őskori  gazdag  ezüstleletekre  bukkan- 


Olbö 


21 


Önbíráskodás 


tftk.  —  2.  Ö;  dán  sziget  a  Limfjordban,  területe 
22'9  km'  s  a  szárazfölddel  gát  köti  össze. 

Ölbö,  kisk.  Vas  vm.  sárvári  j.-ban,  (1920) 
1199  magyarlak. 

Öls,  az  ugyanilj'  nevű  járásnak  és  régebben 
Öls  hercegségnek  székhelye  Boroszló  porosz  ke- 
rületben, az  Öls  patak  mellett,  (1910)  11,717  lak. 

Ölschláger,  jídam,  német  író,  1.  Olearius. 

'6\«m.tz(0élsnitz)A.  Ö.imVogtland,  az  ugyan- 
ily  nevű  járás  székhelye  Zwickau  szász  kerületi 
kapitányságban,  a  Fehér-Blster  ós  a  Hainbach 
összefolyásánál,  (1910)  13,951  lak.,  nagy  szőnyeg- 
szövőgyárral,  korzett-,  kammgarnkelme-,  asztal- 
terítő- ós  kendögyártással,  jutaszövóssel  és  fes- 
téssel, sör-  és  malátagyárral.  —  2.  Ö.  im  Erz- 
gébirge,  falu  Chemnitz  szász  kerületi  kapitányság 
stoUbergi  j.-ban,  (1910)  16,213  lak.,  szénbányával, 
őrlő-  és  fűrószmalmokkal ;  kötöttárugyártással. 

Öltés,  1.  Varrás  és  Hímzés. 

Öltözet,  1.  BuMzat. 

Öltöző.  Az  a  terem  vagy  szoba,  melyben  színé- 
szek, színésznők  a  színpadi  előadáshoz  szükséges 
ruháikat,  jelmezeiket  fölveszik.  Vannak  kíilön 
egy  V.  két  művész  számára  való  u.  n.  nmgán-O.-k 
«  kur-  vagy  haUet-Ö.-k,  melyekben  férfiak  s  nők 
külöu-küiüu,  V.  az  egész  tánc-  v.  énekkar  öltözik. 

Ölved  (Jastrabie),  kisk.  Trencsén  vm.  báni  j.- 
ban,  (1910)  625  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.)  —  L.  még 
Kisölved  és  Nagy  ölved. 

Ölyü-szigetek,  szigetcsoport  az  Atlanti-óceán- 
ban, Bzokottabban  Azórok  (l.  0.). 

Ölyv  (Buteo  Cuv.,  áiiat),  a  Ragadozó  madarak 
rendjébe,  a  Sólyomfélék  családjába  tartozó  madár- 
nem. Csőre  rövid  és  magas,  tövétől  görbült,  szár- 
nyai aránylag  hosszúak,  a  fark  csúcsáig  érők,  az 
ő-ík  evezőtoll  a  leghosszabb,  farka  középhosszu- 
ságú  ós  lecsapott,  csüdje  a  középső  ujjnál  hosszabb. 
Mintegy  25  faja  ismeretes,  melyek,  az  ausztráliai 
régiót  kivéve,  az  egész  földön  találhatók.  Ha- 
zánkból 4;  faj  ismeretes,  ú.  m.  a  fehér  farkú  ölyv 
(Buteo  ferox  Gm.);  a  kaukázusi  ölyv  (Buteo 
menetriesi  Bőgd.) ;  a  keleti  ölyv  (Buteo  Zimmer- 
mannae  Ehmcke)  ('s  a  közönséges  y.  egerész  ölyv 
(B.  buteo  L.).  A  közönséges  ölyv  háta  sötétbarna, 
hasa  szürkés-fehór-sárga,  számos  sötét  szívalakú 
folttal  és  haránt  hullámvonallal,  farkán  12  (ritkán 
13—14)  feketebaraa  harántsávval.  Hossza  50—56, 
farkhossza  23,  szárnyhossza  38—40  cm.  Hazája 
Európa  Ny.-í  fele  és  télen  Észak-Afrika.  Hazánk 
eg\-ik  legközönségesebb  kóborló,  helyet  változtató 
ragadozója,  mely  egereket,  kíg^-ókat  pusztít,  de 
gyakran  az  apró  hilzi  szárnyasokban  is  tesz  kárt. 
Fogságban  könnyen  tartható ;  megeszik  mindent. 
Fészkét  ápr.  végén  magas  fákra  építi  és  3— 5  zöl- 
desfehér, barnán  pettyezett  tojást  rak,  melyeket 
a  nőstény  egyedül  költ  ki.  Inkább  hasznos,  mint 
káros.  Ide  sorolható  a  gatyás  ölyv  (Arclúhuteo 
lagopus  Gmel).  Háta  sötétbarna,  világosabb  fol- 
tokkal, hasa  fehéres,  mellén  barnán  foltos  és  hasán 
barnás  mezővel.  Farka  fehér,  vége  fekete  széles 
szegéllyel.  Csüdje  egészen  tollas.  Hossza  65,  fark- 
hossza 24,  számyhossza  45  cm.  Észak-Európát  ós 
Ázsiát  lakja.  Magyarországban  ősztől  tavaszig 
fordul  elő.  Kisebb  emlősöket  és  madarakat  pusz- 
tít ...Gyakran  károkat  is  tesz. 

Ölyves,  község,  1.  Nagyölyves. 


Ölyvfíí  (növ.),  1.  Hieracium. 

Ölyvharaszt,  1.  Fteridium. 

Ölyvös,  kisk.  Ugocsa  vm.  tiszáninneni  j.-ban, 
(1910)  1255  rutén  és  német  lak.  (Tr.  Cs  -Szl.) 

Ömlesztés,  az  a  technikai  művelet,  melynek 
segítségével  a  szilárd  halmazállapotú  fémet  csepp- 
folyós halmazállapotúvá  változtatják.  L.  Olva- 
dás,  Olvasztótégely,  Öntés.  —Ömlesztő  válatás, 
1.  Arany. 

Ömlesztő  anyagok  az  olvadt  fémek  és  más 
ömledékek  tisztítására,  higfolyó  salak  előállí- 
tására ós  a  levegő  távoltartására  valók.  A  ter- 
mészetes szilikátok,  az  üveg,  konyhasó,  póris 
(borax),  folypát  stb.  az  ömledéket  hígfolyössá 
teszik  ;  a  mész^  szóda,  hamuzsír,  káliumnátrium- 
karbonát, kvarc  stb.  vegyületek  kötésével,  a  szi- 
likátok elsalakítással  tisztítják  az  ömledéket ; 
vannak  azonban  színítö  (redukáló)  és  oxidáló 
hatású  Ö.  is.  Az  üveggyártásban  Ö.  alatt  értjük 
a  díszítmónyek  készítésére  való  jobbára  színes, 
könnyen  olvadó  és  átlátszó  üvegmasszát. 

Ömlesztve,  1.  Álla  rínfusaéaGabonaszálUtás. 

Ön,  l.  Megszólítás. 

Ön  (állat),  1.  Aspius. 

Önantéter  (cognac-olaj,  huile  de  niarc).,  cse- 
kély mennyiségben  a  borban  található,  melynek 
különös  szagát  és  zamatját  azonban  nem  okozza ; 
nagyobb  mennyiségben  a  borseprüben  van,  me- 
lyet lepréselnek  ós  azután  víz  és  kevés  kénsav 
hozzákeverése  mellett  gőzzel  lepárolnak.  A  vizes 
párlaton  úszó  olajat  újból  lepárolják,  mely  így 
színtelen,  kábító  szagú,  csípős  ízű.  Gyümölcséte- 
rek készítésére,  a  cognac  és  a  bor  hamisítására 
használják. 

Önanthsav,  l.  Önantsav. 

Önantilsav,  1,  Önantsav. 

Önantol  (oenanthol),  nomiális  heptilaldehid, 
CgHis-CHCAnormálisönantilalkoholbólszánnazó 
aldehid,  amely  legcélszerűbben  ricinusolajnak  le 
desztillálása  révén  állítható  elő.  Színtelen,  erős, 
de  nem  kellemetlen  szagú  folyadék ;  fs.-a  (15°-on) 
08231,  fp.-ja  153—1540.  Hígított  salétromsavval 
vagy  még  inkább  krómsavval  oxidálva,  önantil- 
sav képződik  belőle. 

Önantsav,  oenanthsav,  önantilsav,  oenantkyl- 
sav,  heptilsav,  CH3(CH2)5'COOH.  Színtelen,  zsír- 
szagú,— 10*5''-on  olvadó,  olajszerű  test.  Fp.=223^; 
d  =1^  0  935.  Krómsavas  kénsavval  oxidálva,  boros- 
tyánkősav és  propionsav  keletkezik  belőle.  Etil- 
észtere a  borban  fordul  elő  és  Liebig  azt  tartotta, 
hogy  ettől  ered  a  bor  bukett-ja.  Ö.  keletkezik  a 
ricinusolaj  lepárlásakor  nyert  aldehidjének,  az  ön- 
antoinak  oxidációjakor. 

Önarckép,  festőknek  v.  szobrászoknak  tükör 
segítségével  önmaguk  által  készített  képmása, 
aminővel  az  ókoriakon  kezdve  a  művészek 
napjainkig  önálló  arcképeken,  de  különböző 
tárgjní  alakos  kompozíciókon  is  gyakran  örökítet- 
ték meg  magukat.  L.  Arckép. 

Önberakó  készülék,  1.  Ivberakó  készülék. 

Önbíráskodás  az,  ha  valaki  valódi  vagy  vélt 
jogát  a  törvényes  út  mellőzésével  önhatalmúlag 
érvényesíti,  illetőleg  valódi  vagy  vélt  jogsérelmét 
önhatalmúlag-  orvosolja.  Némely  törvény  bünte- 
tendő cselekménynek  tekinti  az  Ö.-t,  ha  abban  a 
kriminalitás  bizonyos  tényeleraei  megvalósulnak . 


önbíztositás 


—     22 


Öngyiikosságr 


Az  olasz  Btk.  szerint  mint  önálló  deliktiim  bünte- 
tendő az  Ö.,  ha  a  tettes  annak  céljából  személye- 
ken vagy  dolgokon  erőszakot  követett  el.  A  ma- 
gyar Btk.  az  0.-t  egyáltalában  nem  említi.  Ennél- 
fogva ez  a  cselekmény  mint  ilyen  nem  bünte- 
tendő, de  amennyiben  az  0.  csak  indító  oka  a 
törvény  szerint  büntetendőnek  nyilvánított  cse- 
lekménynek :  e  körülmény,  hogy  t.  i.  a  tettes  jo- 
gának érvényesítése  végett  követte  el  a  cselek- 
ményt, nem  teszi  azt  büntetlenné.  így  pl.  ha  va- 
laki követelése  fejében  idegen  ingó  dolgot  más- 
nak birtokából  oly  célból  vesz  el,  hogy  azt  eltu- 
lajdonítsa :  az  illető  lopás  miatt  büntetendő,  habár 
cselekménye  célja  csak  valódi  követelésének 
kielégítése  volt. 

Önbíztositás,  1.  Biztosítás. 

Öncsonkítás,  mint  saját  testi  épségének,egész- 
ségének  megsértése  nem  büntetendő.  A  modem 
feöogásnak  megfelelő  ezt  az  elvet  a  magyar  tör- 
vény is  elfogadta,  mert  testi  sértés  címén  hün- 
tetöjogilag  csak  az  felel,  aki  «másnak  testét  v. 
egészségét)?  sérti  (301.  §).  Az  embernek  testi  ép- 
ségéhez, egészségéhez  azonban  másoknak  is  le- 
het valóságos  jogigénye,  s  ebből  a  szempontból 
az  Ö.  azon  a  címen  büntethető,  hogy  az  öncson- 
kító kötelmének  teljesítésére  magát  képtelenné 
tette.  A  magyar  törvény  az  Ö.  ellen  az  államnak 
azt  a  jogigényét  veszi  büntető  oltalom  alá,  amely- 
nek az  állampolgárok  védkötelezettsége  felel  meg. 
Ezen  a  címen  rendeli  büntetni  az  1912 :  XXXt.-c. 
69.  §-a  vétségért  3  évig  terjedhető  fogházzal  és 
4000  K-ig  terjedhető  pénzbüntetéssel  azt,  aki  ma- 
gátmegcsonkítja vagy  más  által  megcsonkíttatja, 
vagy  aki  egészségét  megrongálja  vagy  más  által 
megroiigáltatja  és  ezáltal  magát  a  törvényes  had- 
kötelezettség teljesítésére  szándékosan  egészen 
vagy  részben  alkalmatlanná  teszi.  —  Állattani 
értelemben  1.  Auiotomia. 

Önelégés  (combustio  spontanea).  Régebben 
többször  állították,  hogy  bizonyos  egyének,  külö- 
nösen részegesek,  maguktól  kigyúltak  s  hamuvá 
égtek.  Görlitzben  még  1850.  is  törvényszéki  tár- 
gyalásra került  egy  gyilkossági  eset,  melyet  az  Ö. 
tényével  hoztak  kapcsolatba.  Liebig  ez  alkalom- 
mal kimutatta,  hogy  az  Ö.  csak  mese.  V.  ö.  Liebig, 
Zur  Beurtheilung  der  Selbstverbrennung  des 
menschlichen  Körpers  (Heidelberg  1850). 

Önéletrajz,  1.  Életrajz. 

Önemésztés  (autodígestio,autolysis,  heteroly- 
sis),  bizonyos  szerveknek,  szövettörmelókeknek, 
fehérjetartalmú  folyadékoknak  az  a  sajátsága, 
hogy  a  halál  után  (sőt  talán  az  élő  szervezetben 
is)  önmagukat  megemésztik.  Az  Ö.-uél  két  egy- 
mástól megkülönböztendö  jelenséggel  találko- 
zunk: az  egyik  az  emésztőszerveknek  Ö.-e  a 
halál  után ;  így  pl.  a  gyomron  ós  a  környező  szö- 
veteken gyakran  látjuk  az  Ö.  nyomait,  ami  a 
halál  után  is  működő  gyomornedv  (sósavas  pép- 
szín) munkájának  az  eredménye.  A  másik  az 
emésztő  erjesztöket  látszólag  nem  tartalmazó, 
steril  szövettörmelók  Ö.-e,  amelynek  révén  az 
elfolyósodik  s  végül  ugyanolyan  anyagok  kép- 
ződnek belőle,  mint  az  emésztés  kapcsán. 

Önérdek.  Minden  érdek  tulajdonkép  a  magam 
érdeke ;  Ö.-nek  szűkebb  értelemben  azt  nevezzük, 
amidőn  saját  érdekünket  máséval  szembe  helyez- 


zük, főleg  midőn  a  jogosult  közérdeket  semmibe 
se  vesszük.  Senkitől  sem  kívánhatjuk,  hogy  a 
maga  érdekét,  ha  erkölcsi  ok  nem  követeli  tőle, 
elhanyagolja.  Mindenkitől  megkövetelhetjük, 
hogy  az  erkölcs  parancsára,  a  maga  érdekét  alá- 
rendelje a  közérdeknek. 

Önérzet  saját  értékünk  hangsúlyozott  tudata, 
melyet  sikereinkből,  mások  által  való  elismeré- 
sünkből, vagyonunk,  állásunk,  hatalmunk,  törek- 
véseink nemes  voltának  stb.  tudatából  merítünk. 
Magától  értetődik,  hogy  jogosulatlan,  hamis,  ok- 
talan is  lehet.  Hogy  hajlandók  vagyunk  magun- 
kat sokra  becsülni,  igen  természetes,  Jóravaló 
ember  nem  fogja  fitogtatni,  hacsak  oktalan,  mél- 
tatlan támadások  nem  kényszerítik,  hogy  méltó- 
ságát megóvja.  Rokon  a  büszkeséggel,  gőggel, 
érzékenységgel. 

Öníejűség  a.  m.  makacsság. 

Önientartási  elmélet,  1.  Állam. 

Önfentartó  szervek,  1.  Állat. 

Önfertőzés  (onania,  masturhatio,  mayinstup- 
ratio),  a  nemi  ösztön  kielégítése  közösülés,  azaz  a 
nemi  aktus  nélkül  az  illető  egyén  által  a  nemi 
szervein  véghez  vitt  izgató  fogásokkal.  Rende- 
sen a  f anosodás,  a  nemi  érés  idejében  szoknak  reá 
a  serdülő  egyének,  de  már  igen  apró  gyermeke- 
ken is  észlelhetők  onaniaszerű  mozgások,  legin- 
kább bélférgek,  húgykövek  v.  viszkető  bőrbántaj- 
mak  fenforgása  esetében.  A  nemi  ösztönnek  Ö. 
útján  való  kielégítése  a  legtöbb  esetben  túlhajtásra 
visz  s  így  a  kéjérzés  majdnem  szakadatlan  ébren- 
tartása, valamint  a  gyakori  ondóvesztesóg  miatt 
a  szervezetet  gyöngíti  s  az  idegrendszer  kimerülé- 
sére vezet.  Megszüntetésére  legtöbbet  ér  a  szigorú 
ellenőrzés. 

Öngyilkosság  (suicidium)  régebben  bűntett- 
nek tekintették,  kísérletét  btintették,az  öngyilkos 
hulláját  hóhér  által  égettették  el ;  ujabban  álta- 
lában az  Ö.  kísérletét  nem  büntetik  Az  Ö.  bűnte- 
lensége azonban  nem  vonja  maga  után  azoknak 
bűntelenségét  is,  akik  a)  valakit  az  Ö.-ra  reá- 
birtak,  vagy  b)  másnak  Ö.-át  szándékosan  elő- 
mozdították, jelesül  az  által,  hogy  neki  erre  a 
célra  tudva  eszközöket  v.  szereket  szolgáltattak. 
A  magyar  Btkv.  283.  §-a  szerint  ily  cselekmény 
büntetése  3  évig  terjedhető  fogház.  A  gyakor- 
latban nem  éppen  ritka  Ö.-oknál,  midőn  t.  i.  két 
vagy  több  személy  közösen  elhatározza,  hogy 
együtt  meghalnak  s  tervöket  végrehajtják,  az 
esetleg  túlélőnek  büntethetősége  attól  függ,  bizo- 
nyítható-e eUene  a  közös  elhatározáson  felül  a 
Btkv.  283.  §-ába  ütköző  magatartás.  Ellenkező 
esetben  társának  v.  társainak  Ö.-áért  büntetőjogi 
felelősségre  nem  vonható.  Másnak  Ö.-áórt  való 
büntetőjogi  felelősségnek  külön  esete  az  ú.  n. 
amerikai  párbaj  (l.  o.). 

A  hangulat  zavaraival  járó  betegségek,  bizo- 
nyos ideg-  és  elmebajok,  kifejezetten  hajlamossá 
tesznek  az  Ö.-ra,  miért  is  az  ily  betegek  ápolá- 
sában erre  különös  figyelemmel  kell  lenni.  Az 
Ö.-ra  hajlamosság  bizonyos  fokig  a  degenerált- 
ság  jele,  8  így  öröklődhetik.  Heves  fájdalommal 
járó  betegségek  ritkábban  vezetnek  Ö.-ra  mint 
kedély- és  hangulatzavarok.  A  nem  betegség  foly- 
tán abnormis  lelkiállapot,  mely  Ö.-ra  vezet,  ren- 
desen fokozatosan  fejlődik  ki  —  csapások,  kellé- 


Öngyujtókészülék 


23 


Önismeret 


ra ellenségek  hosszú  során  —  s  a  döntő  lökést  az 
Ö.-ra  gyaki'an  valami  csekélység  adja  meg.  Szá- 
mos statisztika  arra  vall,  hogy  borult  és  rossz 
időben  több  az  Ö.,  mint  verőfényes  időben.  Az 
Ö.-ok  száma  a  korral  nő,  csak  a  20— 25  éves  kor- 
ban nem  emelkedik  a  számarány.  Több  az  ön- 
gyilkos férti,  mint  az  öngyilkos  nő.  Az  utóbbi 
években  szaporodnak  a  gyermekkori  Ö.-ok  esetei, 
minek  alapja  még  nincs  tisztázva.  Az  Ö.-ok  ab- 
szolút és  relativ  száma  az  utolsó  évtizedekben 
rohamosan  nőtt,  minek  oka  az  élet  nehezebbé  válá- 
sában keresendő.  A  törvényszéki  orvostan  szem- 
pontjából az  Ö;  diagnózisa  gyakran  nagyon  nehéz, 
mert  még  a  legvalószinütlenebb  halálmódok  is 
előfordulnak  mint  Ö.-i  módok,  pl.  keresztrefeszl- 
tés,  szándékos  éhhalál,  ön  zsinegelések  stb. ;  más- 
részt az  Ö,  minden  külső  jelének  f  nnforgása  mel- 
lett is  származhatctt  a  halál  bűnös  idegen  kéztől. 

Az  öngyilkost  a  kat.  erkölcstan  és  ennek  alap- 
ján az  egyházjog  a  legszigorúbban  elitéli,  tőle  az 
egyházi  temetést  és  a  nyilvános  imádságokat 
megtagadja ;  kivéve  ha  beszámíthatatlan  állapot- 
ban volt  V.  halála  előtt  cselekedetét  megbánta. 
Az  öngyilkosok  ily  büntetését  legelőször  a  II. 
orlóansi  zsinat  rendelte  el  533.  Ugyanígy  rendel- 
kezett a  11.  bragai  zsinat  563.  és  az  auxerrei 
zsinat  578.  A  XVI.  toledói  zsinat  az  Ö.-i  kísérletet 
i8  két  havi  kiközösítéssel  sújtotta.  Hazánkban  az 
1858-iki  tartományi  zsinat  az  öngyilkosokra  sza- 
bottbüntetések  végrehajtását  sürgeti. 

Ö.  állatoknál.  Általánosan  elterjedt  mende- 
monda, hogy  bizonyos  állatok  (pl.  skoi-pió,  fecske, 
ló,  kutya  stb.)  bizonyos  körülmények  között  szánt- 
szándékkal ós  biztos  elhatározással  véget  vetnek 
életüknek.  Ezt  a  mendemondát  egyetlen  biztos 
észlelet  sem  erősíti  meg,  sőt  minden  megfigyelés 
ellene  szól,  úgy  hogy  azt  mondhatjuk,  hogy  álla- 
toknál olyan  Ö.-ot,  mint  az  emberek  Ö.-a,  még 
eddig  nem  észleltek.  V.  ö.  Dalmady  Z.,  Mende- 
mondák a  természettudomány  köréből  (Budapest 
1909). 

Öngyujtókészülék.  A  legrégibb  és  legegy- 
szerűbb Ö.,  melyet  víid  népek  még  most  is  használ- 
nak, kemény  fából  való  orsó,  melyet  száraz  desz- 
kán gyorsan  forgatnak.  A  súrlódás  okozta  hő 
előbb-utóbb  meggyújtja  a  fát.  Igen  régi  keletű  Ö., 
melyet  a  szabadban  most  is  használnak,  az  acéllal 
megütött  tűzkő,  melynek  szikrája  taplót  gyújt 
meg.  Ujabban  a  zsebben  hordható  Ö.-ben  ková- 
nak vagy  más  kemény  anyagnak  szikrája  ben- 
zinnel, petroleuméterrel  v.  alkohollal  átitatott  pa- 
mutbelet gyújt  meg.  Különösen  azóta  terjedtek 
el  ezek  a  készülékek,  mióta  a  gázizzófény  feltalá- 
lója, welsbachi  Auer,  a  vas  és  cerium  olyan  ötvö- 
zetét állította  elő,  mely  kemény,  tartós  és  arány- 
lag gyenge  ütésre  vtigy  dörasölósre  élénk  és  igen 
meleg  szikrát  ad,  úgy,  hogy  pillanat  alatt  meg- 
gyújtja a  benziimel  átitatott  pamutbelet.  Az  Ö.-ek 
közé  sorolható  a  Döbereiner-féle  gyújtógép  is, 
melyet  a  gyújtó  feltalálása  előtt  nagyon  használ- 
tak. Ez  üveghengerből  állott,  melynek  alján  kén- 
sav volt ;  ebbe  cinkdarabot  lehetett  bemeríteni, 
nűre  hidrogén  fejlődött,  mely  kis  nyíláson  át  pla- 
tinataplóra áramlott.  A  platinatapló  ekkor  izzásig 
felhevült  és  a  hidrogént  meggyújtotta.  Hasonlóan 
működik  az  az  Ö.,  mely  az  Auer-ógő  üveghengere 


fölött  elhelyezve,  meggy  uj  tja  a  gázt,  mihelyt  a  csa- 
pot megnyitják. ,. 

Öngyúlás,  l.  Onkigíjúlás. 

Őnhal  V.  ön  (áuat),  1.  Aspius. 

Önhittség,  saját  értékünknek  a  valónál  sokkal 
nagyobbra  becsülése  és  ennek  a  magatartásban 
is  kifejezésre  juttatása. 

Önindukció.  Az  indukció  elektromotoros  ereje 
akkor  lép  fel,  ha  a  tekercstől  körülfoglalt  mág- 
neses erővonaláramlás  változik.  Elektromotoron 
erő  azonban  akkor  is  fellép,  ha  a  mágneses  erő- 
vonaláramlást előidéző  áramnak  erőssége  növek- 
szik vagy  csökken ;  ezt  a  jelenséget  Ö.-nak  ne- 
vezzük. Az  Ö.-nak,  melyre  Faraday  jött  rá,  nagy 
fontossága  van  a  váltakozóáramú  gépekben  és 
készülékekben.  Az  elektromos  áram  képződése 
és  eltűnése  alkalmával  a  közelében  levő  tekercs- 
ben áramot  gerjeszt  (indukál),  de  épen  úgy  ger- 
jeszt áramot  saját  áramköréhen  is.  Gondol- 
junk spirálisan  csavart  drótot ;  bocsássunk  ebbe 
áramot,  mely  az  egymás  mellett  párhuzamo- 
san fekvő  tekervényeken  folyik  át.  Abban  a 
pillanatban,  mikor  t\2  áramot  megszakítjuk, 
mindegyik  tekervény  a  másiki'a  indukciót  gya- 
koi*ol ;  épen  úgy  indukció  lép  fel  tikkor  is,  ha  az 
áramkört  zárjuk.  Az  ilyen  indukciós  áramokat, 
melyek  az  áramnak  saját  áramkörében,  vagyis 
pályáján  ^  gerjednek,  extra  (külön)  áramoknak  ne- 
vezzük. Áramzáráskor  a  képződött  külön  áram 
ellenkező  irányban  folyik  a  tekercsen,  mint  az  őt 
létesítő  elsőd  (primár)  áram;  az  áramzáráskor 
képződő  extraáram  tehát  gyengíti  a  tulaj  donké- 
peni  áramot.  Áramnyitáskor  pedig,  vagyis  ha  az 
áramot  a  vezetékben  megszakítjuk,  a  képződő 
nyitási  külön  áram  oly  irányban  akarna  folyni, 
mint  az  eredeti  áram,  ha  az  áramkör  nem  volna 
megszakítva.  Habár  ebben  az  esetben  áram 
nem  folyhat,  de  az  elektromotoros  erő  jelensége 
megvan,  mely  bizonyos  körülmények  között 
áramot  idézne  elő.  (L.  DiyiamoeleMromos  gépek 
alatt :  Váltakozóáramok.) 

Önismeret,  saját  magunk  ismerete,  az  erkölcsi 
élet  egyik  alapföltétele,  melyet  a  görögök  a  delfli 
mondásban :  gnóti  szeauton,  ismerd  meg  tenma- 
gadat, fejeztek  ki.  De  amily  fontos  az  Ö.,  oly  ne- 
héz is.  Nem  azonnal,  mintegy  közvetetlenül  is- 
merjük meg  magimkat ;  lelkünk,  jellemünk,  ter- 
mészetünk eleinte  magunk  előtt  is  zárt  könyv, 
melynek  olvasására  csak  a  tapasztalat  ád  módot 
és  alkalmat.  Csak  tapasztalatból  tudjuk  meg,  mi- 
lyenek vagyunk  mi  magunk  s  a  tapasztalat  taní- 
tását is  megrontja  magaszeretetünk,  mely  saját 
magunk  előtt  is  el  akarja  takarni  valónkat,  hogy 
hízelegjen  nekünk  és  jobbnak  mutasson  bennünket 
magunk  előtt,  mint  amilyenek  vagyunk.  Pontos 
önmegfigyelés  egyengeti  az  Ö.  útját.  Az  0.  tesz 
bennünket  lelkileg  szabaddá,  elnózövé,  igazán 
bölccsé.  Elméleti  tekintetben  az  Ö.  legfőbb  célja 
az  emberre  vonatkozó  tudományoknak.  Az  embert 
megismerni,  testét,  lelkét,  történeti  fejlődését,  az 
emberi  nem  tudományos  gondolkodásának  legbe- 
csesebb törekvése.  A  nagy  bölcsek,  költők,  művé- 
szek is,  az  ember  belső  mivoltát  intuitíve  megis- 
mervén és  közérthetőleg  föltái*ván,  hatalmasan 
közreműködnek  ebben  a  soha  véget  nem  érő  mun- 
kásságban. 


Önjelzö  kószUlákek 


24 


Onkivület 


Önjelző  készülékek  (regisztráló  műszerek) 
valamely  jelenségnek  időbeli  változását  rajzol- 
ják le  és  ilyképen  pótolják  a  közvetlen  folytonos 
megfigyelést.  A  meteorológiában  nagyon  elter- 
jedt használatnak  örvendenek  (1-  Meteorológiai 
önjelzö  készülék  és  Meteorográf) ,  de  a  földmág- 
nesség, a  légelektromosság  folytonos  feljegyzé- 
sére is  használják,  valamint  számtalan  esetben 
műszaki  célokra,  így  a  vízállásnak  (folyóvizek- 
nél és  tengernél),  a  mozdonyok  sebességének,  a 
kazánok  gőznyomásának  és  vízállásának  stb.  re- 
gisztrálására. 

Önjogú :  sui  juris  a  római  jog  szerint  az,  aki 
at>^ai,  férji  hatalom  alatt  v.  más  függési  viszony- 
ban (mancipium  alatt)  nem  áll  s  jogszerző  cselek- 
ményeivel a  jogokat  önmagának  szerezte  meg. 
Ezzel  szemben  a  nem  Ö.  (alieni  juris)  személy  an- 
nak szerzett  jogot,a  kinek  hatalma  alatt  állott. 
Eredetileg  tehát  az  Ö.-ság  nem  egyértelmű  a  tel- 
jeskor úsággal.  A  teljeskorú  nem  lett  Ö.,  hacsak 
a  hatalom  alól,  amely  alatt  állott,  fel  nem  szaba- 
dult. A  modem  jogi  nyelvben  Ö.  a.  m.  teljeskorú 
(1.  Kiskorúság). 

Önkéntes  belépés  a  hadseregbe,  1.  Véderő. 

Önkéntes  betegápolás.  A  betegek  és  sebesül- 
tek ápolásáról  a  középkorban  vallásos  jellegű  in- 
tézmények, lovag-  és  szerzetes  rendek  gondoá- 
kodtak.  Világszerte  elterjedt  a  XVI.  sz.-ban  a 
Spanyolországban  alapított  irgalraas-rend,  amely 
a  XVII.  sz.-ban  Magyarországon  is  meghouosult. 
A  harctéri  sebesültek  ápolásával  polgái'i  egyének 
csak  a  genfi  egyezmények  (1.  o.)  megteremtése  óta 
kezdtek  behatóbban  foglalkozni.  A  katonai  egész- 
ségügynek a  lakosság  által  való  támogatására 
egyes  fejedelemnők  kezdeményezésére  egyesüle- 
tek alakultak,  amelyek  már  béke  idején  gondos- 
kodnak a  sebesültek  ápolására,  szállítására  szük- 
séges személyzet  oktatásáról,  a  betegápoló  szerek 
beszerzésének  biztosításáról.  Egységes  és  szak- 
szerű vezetés  és  felügyelet  céljából  ez  egyesüle- 
tek a  Vöröskereszt-egyesületekbe  tömörülnek ; 
működő  tagjaik,  mint  önkéntes  betegápolók,  a  tá- 
bori egészségügyi  szolgálat  kiegészítő  tényezői. 
(L.  Vöröskereszt),  önkéntes  betegápolással  fog- 
lalkoznak még  a  német  lovagi*end  a  a  máltai 
lovagrend. 

Önkéntes  biztosítás,  l.  Biztosítás. 

Önkéntesek,  saját  akaratukból  katonai  szolgá- 
latra vállalkozók,  akik  v.  életpályának  választot- 
ták a  katonai  szolgálatot  v.  akik  háború  idejére 
állanak  be.  L.  még  Egyéii  önkéntesek  és  Véderő. 

Önkéntes  elállás,  1.  Kísérlet. 

Önkéntes  hajóhíid  az  orosz  hajóhadnak  egy 
része  volt,  mely  békében  a  Fekete-tengeren  állo- 
másozott. Az  1878-iki  orosz-török  háborúban  ala- 
kult, 1913  végén  17  gőzhajóból  állott. 

Önkéntes  joghatóság,  önkéntes  törvényható- 
ság (jurisdictio  voluntaria),  a  bíróságnak  az  az 
eljárása,  mely  szerint  nem  peres  ügyekben  hite- 
lesítöleg,  rendőrileg  köreműködüí,  perenkívüli, 
helyesebben  nem  peres  eljárás.  Az  ide  tartozó 
cselekmények  nagy  részét  közjegyző  is  teljesít- 
heti. L.^  Perenkívülí  eljárás. 

Önkéntes  karhatalom,  első  sorban  hadviselt 
polgári  egyénekből  a  belső  rend  fenntartására 
toborzott  katonai  szervezetű  csapat,  amelyet  csak 


szükség  esetében,  rendszerint  rövid  időre  hívnak 
össze.  A  magyar  kormány  ilyen  csapatokat  a 
tanácsköztársasííg  bukását  és  Budapest  román 
megszállását  követő  időkben  (1919.  év  végén, 
1920.  év  elején)  szervezett. 

Önkéntes  kölcsön,  szemben  a  kényszerköl- 
csönnel  (1.  o.),  az  államnak  a  polgárok  szabad  el- 
határozásából nyújtott  kölcsön.  Az  állam  a  pénz- 
piachoz fordul,  ajánlatokat  tesz  és  általában  úgy 
jár  el,  mint  a  hitelt  kereső  magánszemély.  Nor- 
mális időkben  és  rendezett  pénzügyi  viszonyok 
közt  lévő  állam  csakis  ily  Ö.-t  vesz  igénybe.  L. 
Államadósság,  Nemzeti  kölcsön. 

Önkéntes  mentöegyesület,  l.  Budapesti  On- 
kéiües  Mentö-Egyesi'det  és  Mentöintézmények. 

Önkéntes  őrsereg,  1.  Polgárőrség. 

Önkéntes  törvényhatóság,  1.  Örikéntes  jog- 
hatóság. 

Önkéntes  tűzoltó-testület,  1.  Tűzoltóság. 

Önkény,  az  akaratnak  külső  kényszertől  füg- 
getlen elhatározása ;  önkényt  valamit  tenni  a. 
m.  nem  kényszerítve  cselekedni.  A  köznyelvben 
nem  egyértelmű  a  szabad  akarattal ;  inkább  oly 
akaratot  jelent,  mely  a  szeszélyt  teszi  uralkodóvá, 
mely  az  objektív  jogtól,  az  észbeli  okoktól  is  füg- 
getleníti magát.  Innét  kényúr,  aki  saját  akaratát 
teszi  a  jog  és  igazság  helyébe ;  innét  a  kény  szó- 
nak az  a  jelentése,  mely  ebben  a  kifejezésben : 
«kénye-kedve  szerint»  nyüvánul.  Jog,  törvény, 
ész  korlátozza  az  akaratot ;  az  Ö.  ezeken  a  kor- 
látokon túlteszi  magát. 

Önkényuralom,  1.  Abszolutizmus. 

Önképviselet,  a  félnek  az  a  képessége,  hogy 
perbeli  cselekményeket  maga  végezhet,  vagyis 
nem  szorul  törvényes  képviselőre ;  helyesebben 
perbeli  cselekvőképességnek  nevezzük  (1.  o,). 
Az  Ö.  hiánya  ok  a  peres  eljárás  félbeszakítá- 
sára, megállítására.  L.  Per  gátló  körülmény. 

Önképzőkör,  tanulóknak,  különösen  közép- 
iskolai tanulólmak  tanári  felügyelet  alatt  álló 
egyesülete,  melynek  célja  az,  hogy  a  tanulók 
magukat  különféle  irányokban  önként  tovább - 
képezzék.  Az  Ö.  speciális  magyar  intézmény.  Csí- 
ráit azokban  a  Magyar  Társaságokban  kell  ko 
resnünk,  melyek  a  XVIII.  és  XIX.  sz.-ban  közép- 
iskoláinkban a  nemzetietlen  korszak  visszahatá- 
saként oly  céllal  alakultak,  hogy  az  ifjak  a  ren- 
des tantárgyak  között  nem  szereplő  magyar 
nyelvvel  és  irodalommal  foglalkozzanak.  E  ha- 
gyományos nemzeti  célhoz  az  Ö.-ök  a  viszonyok 
megváltozása  után  is  sokáig  ragaszkodtak,  de 
ma  már  rendszerint  sokkal  tágabb  körű  munka - 
programmot  tűznek  maguk  elé. 

Önkigyúlás  beáll  szóntartalmú  testek  vegyi 
vagy  flzikai  változása  folytán  főleg  a  légkör  oxi- 
génjének behatása  alatt,  mikor  is  annyi  hő  fej- 
lődik, hogy  a  testek  szétbomlanak,  meggyúlnak. 
Leggyakoribb  az  ö.  a  kőszénnél,  az  olajos  nö- 
vényi szálaknál  (gyapot,  juta),  továbbá  a  széná- 
nál, selyeimiól  ós  több  vegji  anyagnál. 

Önkiterelés,  1.  Tolyítás. 

Önkívület.  Az  eszráélet  korlátozottsága,  mikor 
valaki  nem  tudja  gondolatait  irányítani,  nincs 
maga  és  környezete  felől  tájékozva.  (L.  Eksztá- 
zis.) Legnagyobb  foka  az  öntudatlanság  v.  esz- 
méUtlenség. 


önkormányzat 


25 


ÖniTiüködö  lövöfegfyvsr 


Önkormányzat  (atUonómia,  autológia,  self- 
govermnent),  valamely  testületnek  olyan  szer- 
vezete, amelynél  fogva  saját  ügyeit,  minden  más 
hatóságtól  teljesen  függetlenül,  önmaga  intézi, 
tehát  úgy  a  törvényhozói,  mint  a  kormányzói  és 
bíráskodási  jogot  önmaga  gyakorolja,  aluljáróit, 
tisztviselőit  önmaga  választja.  Előbbi  alkotmány- 
jogunk szempontjából  nagy  jelentőségű  volt  Hor- 
vát-Szlavón- és  Dalmátországok  Ö.-a,  amelyet  az 
autonómia  körébe  utalt  ügyekre  nézve  a  törvény- 
hozás tekintetében  a  horvát-szlavon-dalmát  or- 
szággyűlés, a  kormányzat  tekintetében  Horvát- 
Szlavonországok  bánja,  ill.  a  báni  kormány  gya- 
korolt. Kisebb  jelentőségű  volt  Fiume  Ö.-a,  amely 
lényegileg  a  törvényhatóságok  Ö.-ával  azonos 
jellegű  volt.  Ö.  iUeti  meg  hazánkban  a  megyei  és 
városi  törvényhatóságokat,  a  községeket.  Szokás 
beszélni  az  egyetemek,  ügyvédi,  kereskedelmi  ka- 
marák B  más  intézmények  és  testületek  Ö.-áról. 
Ö.-a  van  Magyarországon  pl.  a  két  protestáns  egy- 
háznak. Az  utóbbi  időben  több  izben  élénk  mozga- 
lom keletkezett  a  katolikusok  között  oly  célból, 
hogy  az  egész  hazai  katolikus  egyháznak  az  Ö.-i 
jog  —  már  amennyiben  ezt  a  kat.  egyház  álta- 
lános szer\^ezete  megengedi,  —  megszereztes- 
sék.. 

Ö.  (tanulóknál),  tanulóknak  az  iskolai  rend 
és  fegyelem  fentartásában  való  részvétele.  A 
tanulóknak  a  nevelés  munkájába  való  ilyen  be- 
vonása azt  célozza,  hogy  fejlessze  bennük  a 
felelősségérzetet  s  bizalmasabb  viszonyt  teremt- 
sen a  tanárok  és  tanulók  között.  Ezt  a  gondo- 
latot a  XVI.  sz.-beli  Trotzendorf  valósította 
meg  először  goldbergi  híres  iskolájában.  Újabban 
az  amerikai  college-ekben  érvényesül  a  self-go- 
vemment  elve,  mely  az  iskolaközségek  (school- 
city)  érdekes  rendszerét  is  kifejlesztette.  A  régi 
magyar  iskolákban  is  volt  az  ifjúságnak  bizonyos 
autonómiája,  főleg  a  protestánsoknál,  de  az  ame- 
rikai mintát  nem  lehet  a  mi  eltérő  viszonyainkra 
alkalmazni. 

Önköltség  az  az  összeg,  amelybe  a  vagyon- 
tárgy előáUltása,  vagy  a  teljesítmény  magának 
az  előállítónak  vagy  a  teljesítőnek  kerül.  Ilyen 
értelemben  beszélnek  Ö.-i  áron  való  eladásról, 
Ö.-en  való  fuvarozásról  stb. 

Önköltségi  ár,  1.  Arés  Előállítási  ár, 

Önmegcsonkítás,  1.  Öncsonkítás  é?>  Fegyveres 
erő. 

Önmegporzás  (autogamia,  növ.),  a  megporzás- 
nak  az  az  esete,  amidőn  ugyanazon  virág  virág- 
pora hull  a  bibére.  Rendesen  kleistogam  vh'ágok- 
ban  fordul  elő,  chasmogamokban  ritkább,  amely 
utóbbiakban  az  elmaradt  idegenmegporzást  he- 
lyettesíti. 

Önmegtartóztatás  (lat.  ábstínentia),  élveze- 
tektől V.  egyebektől  való  az  a  tartózkodás,  mely 
saját  elhatározásunkból  ered,  mely  saját  akara- 
tunknak műve.  L.  Absztinencia  és  Böjt. 

Önmegtermékenyítés(növ.),az  autogamia  foly- 
tán beálló  eredményes  eg^'beolvadása  a  két  ivari 
sejtmagnak.  Az  Ö.  rendszere  ritkább  és  kevósbbé 
eredményes,  mint  az  alloskarpia.  L.  Beporzás 
és  Megtermékenyítés. 

Önműködő  lövőiegyver,  olyan  lövófegyver, 
amelynél  az  elsütő-szerkezetnek  újból  való  meg- 


feszítését, a  závárzat  nyitását,  a  kilőtt  töltény 
hüvelyének  kidobását,  az  új  tölténynek  beadago- 
lását a  csőbe  és  a  závárzat  csukását  az  előző 
lövés  okozta  visszalökés  vagy  gáznj'omás,  avagy 
e  két  hatás  együttesen  idézi  elő.  Némely  önmű- 
ködő fegyvernél  (golyószóró  v.  géppuska  stb.)  az 
elsütés  is  önmiiködően  történik.  A  legújabb 
(Fromrner-íéXQ)  elmélet  az  önműködő  fegyvere- 
ket 2  főcsoportba  osztályozza,  aszerint  amint  a 
visszalökés  vagy  pedig  a  gáznyomás  működteti 
azokat.  A  visszalökés  a  lövőfegy\'^ereknél  a  súly- 
pont megtartásának  fizikai  törvényén  alapul.  A  lö- 
vőfegyver csövéből  nagy  gyorsasággal  kirepülő 
lövedék  révén  megbolygatott  súlypontnak  helyre- 
állítási igyekezete  folytán  maga  a  fegyver  is  —  n 
lövedék  és  a  fegyver  súlyainak  fordított  arányú 
gyorsaságával  —  visszafelé  szökik,  A  tisztán 
visszalökés  által  működtetett  fegyvereknek 
mozgó  csövük  van,  ül.  ezeknél  a  závárzattal 
együtt  a  cső  is  hátramozog  a  lövés  folytán.  B 
fajtából  azok  a  legtökéletesebbek,  melyeknél  a 
cső  a  závárzattal  együtt,  változatlan  kapcsolat- 
ban, a  taljes  závárzati  utat  megfutja,  —  mert  ezek- 
nél a  viszonylag  nagy  tömegeknek  megindítása 
és  hosszú  úton  át  mozgásbantartása  a  vissza- 
lökést  úgyszólván  teljesen  felemészti,  amiáltal 
nincsenek  a  szerkezetben  sem  ütődések,  sem 
számbavehető  elhasználódások.  Ez  az  ú.  n.  hosszú 
visszafutásos  rendszer  azt  az  előnyt  is  nyújtja, 
hogy  a  lőporgázoknak  minden  energiáját  a  löve- 
dék kiröpítésére  szolgáltatja  (leghatásosabb  és 
legpontosabb  lövés  1),  továbbá,  hogy  a  závárzat 
nyitása  csak  akkor  történik,  amikor  a  cső  már 
minden  belső  túlnyomástól  mentes.  Ennek  a  rend- 
szernek legtisztább  képviselői  a  Frommer-féle 
önműködő  pisztolyok  (Frommer -pisztoly,  From- 
mer-Baby  és  Fromr.ier-Stop  pisztolyok;  szer- 
kezetük ismertetését  1.  alább)  és  puskák.  Ide  soro- 
landó a  világháborúban  nagy  szerepet  játszott 
francia  CJiauchat-iéle  kézigolyószóró  is,  mely  a 
hosszú  visszafutásos  Frommer-Yenászer  után 
készült  és  a  BroivnÍ7ig-fé\e  sörétes  és  golyós 
vadászpuskák.  A  visszalökés  által  működtetett 
Ö.-ekhez  —  amelyeknél  a  cső  a  závárzattal  együtt 
csak  aránylag  rövid  visszafutást  végez,  míg  a 
további  visszafutást  az  első  visszaf utási  periódus- 
ból nyert  eleven  erő  révén  a  závárzat  egyedül 
végzi,  —  tartoznak  az  1895.  évi  mintájú  í[ann- 
liclier,  az  1897.  évi  Mauser,  a  Borchard-téle,  a 
BorcJmrd-Luger-féle  (Parabellum),  SiBrowning- 
Colt  amerikai  hadseregpisztoly,  a  Maxim-féle 
gépfegyver  eredeti  formájában  stb.  Tisztán  vissza- 
lökés által  működtetett  fegyvereknek  az  az  elő- 
nyük, hogy  merev,  tehát  föltétlenül  megbízható 
eh-eteszelósük  van,  mely  csak  azután  szűnik  meg, 
amiután  a  lövedék  a  csövet  már  elhagyta.  Ennek 
folytán  az  ilyen  szerkezetű  Ö.-eknek  használata  a 
legbiztosabb. 

A  tisztán  gáznyomás  által  működtetett  önmű- 
ködő lövőfegyvereknek  hajtóerejét  a  töltény  el- 
sütésekor keletkező  magas  feszültségű  lőpor- 
gázok nyújtják, melyek  a  töltényhüveljTe  minden 
irányban  hatnak  és  előrefelé  való  hatásuk  által 
a  lövedéket  röpítik  ki  a  csövön.  Az  ily  fegyverek 
helytálló  csévél  készülnek  és  závárzatuk  három- 
féle szerkezeti  módon  nylük.  Legegyszerűbb  ée 


Önműködő  lövöfegyver 


26 


Önműködő  lövőfegyver 


legiemeretesebb  alakjuk  az,  amelynél  a  lövéskor 
keletkező  lőporgázoknak  nyomása  a  töltény- 
hüvelyt visszaszorítja  és  eképpen  a  rugón yomás 
által  a  cső  végéhez  támasztott  závárzatot  is  hátra- 
löki. Az  ilyen  fegyvereknek  természetesen  nincsen 
merev  elzárásuk.  Ezeknél  csupán  a  závárzat 
t<jmegének  tehetetlensége  és  a  rúgónyomás  adják 
a  tölténynek  hátulról  való  megtámasztását 
lövés  közben.  Ha  helyesen  van  megszerkesztve, 
aránylag  csekély  gáznyomású  pisztolytöltények 
számára  az  ilyen  závárzat  is  tökéleteset  nyújthat. 
Ehhez  a  csoporthoz  tartoznak  a  9,  7  65  és  635 
mm.  ürméretíí  Browning-,  továbbá  a  legújabb 
tipusú  jPromme>'-pisztolyok,  a  gépfegyverek  közül 
a  Schwarzlose  és  Skoda  rendszerűek. 

A  gáznyomás  úXtal  működtetett  Ö.-ek  második 
válfajánál  az  ugyancsak  helytálló  cső,  valamely 
részén,  egy  mellékcsőbe  torkoló  harántfurattal 
van  ellátva,  amelyen,  mikor  a  kilőtt  lövedék  a 
harántfuraton  már  elhaladt,  a  lövedéket  a  csőből 
kiröpítő  gáznyomásnak  egy  része  elvezető  dik  és 
arra  szolgál,  hogy  valamely  közbeiktatott  elem 
révén  a  závárzatot  felnyissa.  Ezeknél  a  fegyve- 
reknél rendszerint  a  závárzat  el  van  ugyan  re- 
teszelve, ám  nyitása  már  megkezdődik,  mielőtt 
még  a  lövedék  a  csövet  elhagyta  volna ;  ezeknek 
az  elzárása  tehát  nem  nevezhető  tökéletesnek.  Ide 
sorolandók  a  Colt-,  Lewis-  éaHotchkiss-íé\e  gép- 
fegyverek, valamint  a  francia  hadseregben  hasz- 
nálatos 1907.  mintájú  és  P«ífmwíC-gópfegyver,  a 
juexikói  Mondragon-^usksL  stb. 

A  harmadik  fajta  gáznyomás  által  működte- 
tett Ö.-nél  a  helytálló  cső  előtt  a  lövedék  átmérő- 
jénél nagyobb  szájnyílással  biró  gázgyüjtőkamra 
van  alkalmazva,  mely  a  kilőtt  lövedék  után  ömlő, 
nagyfeszültségű  lőpor- gázt  pillanatnyilag  fel- 
fogja és  ezalatt  közvetetlenül  vagy  valamely 
közbeiktatott  elem  révén  a  závárzatot 
működteti  (Bang,  Frommer).  Efajta, 
gáznyomással  működtetett  fegyvere- 
ket tökéletes  elzárással  is  lehet  szer- 
keszteni ós  ez  a  szerkezeti  elv  azokban 
az  esetekben,  amikor  elrendezési  okokból  kifolyó- 
lag mozgó  cső  nem  alkalmazható,  előnyös  kiképzé- 
seket tesz  lehetővé.  A  visszalökés  és  a  gáznyomás 
együttes  hatása  által  működtetett  Ö.-ék  jellegze- 
tes példája  a  mai  Maxim-féle  gépfegyver,  melyet 
eredetileg  csupán  visszalökés  működtetett,  leg- 
újabb kiviteli  alakjában,  melyet,  mivel  az  újabb 
gyérfüstű,  kis  öbméretü  töltények  adta  vissza- 
lökés nem  volt  elegendő,  gázfogó  hüvellyel  láttak 
el,  úgy,  hogy  a  mozgó  cső  megindítását  a  vissza- 
lökés kezdeményezi,  de  azután,  amikor  a  lövedék 
a  csövet  elhagyta,  a  gázfogóban  felgyülemlett 
gáz  nyomása  segíti  teljesen  visszatolni  a  vissza- 
lökés által  megindított  csövet,  illetőleg  závárza- 
tot. A  visszalökés  és  gáznyomás  kombinációja  né- 
mely pisztolyfajtánál  is  található,  ott,  ahol  a  cső  és 
a  závárzat  közötti  viszonylagos  helyzet  a  lövés 
elsülésekor  megváltozik  azáltal,  hogy  a  cső  és  a 
závárzat  között  csupán  valamely  ruganyos,  avagy 
e  két  alkatrészt  a  lövés  pillanatától  fogva  nem 
mereven  egybekötő,  hanem  a  gáznyomás  folytán 
kitérő  kapcsolás  van  elrendezve.  Ilyen  pl.  a 
Both-féle  és  a  Revelli-Yej\ás7.evú  (olasz)  hadseregi 
pisztoly. 


A  teljesség  kedvéért  felemlítjük  még,  hogy  a 
visszalökést  —  helytálló  csövű  fegyvereknél  — 
olyképpen  is  megkísérlették  felhasználni,  hogy 
a  fegyver  závárzatát  valamely,  a  fegyver  helyt- 
álló részén  elmozdulható  tömeg  tehetetlenségé- 
vel nyitják,  úgy,  hogy  a  visszalökés  folytán  hát- 
raszökő fegyver  ezen  elmozdulható,  de  tehetet- 
lenségénél fogva  a  visszalökés  alatt  is  helytálló 
tömeg  révén  —  megfelelő  kormányzóelemek  se- 


gítségével —  felnyí- 
lik. Az  üyenfajta  ön- 
működő fegyverek 
sorába  tartozik  a 
Sjögren-féle  puska  és  Mauser 
kísérleti  fegyverei. 

Utóbbi  időben  lövegeket 
(ágyilkat)  is  készítenek  vissza- 
lökés által  való  önműködéssel ; 
ezek  azonban  rendesen  csak 
félig  önmüködöek,  amennyiben 
az  elsütés,  sőt  sok  esetben  a 
závárzatnak  becsukása  is  kéz- 
zel való  beavatkozást  igényel.  Önmagától  érte- 
tődik, hogy  félig  önműködő  puska-  és  pisztoly- 
szerkezetek  is  ismeretesek. 

Álljon  itt  még  az  Ö.- éknél  oly  fontos  merev  el- 
ret  eszelésnek  Aeűniciójek  Frommer  {izerhit :  Merev 
elreteszeléa  alatt  értjük  valamely  lövőfegyvernél 
a  cső  és  a  závárzat  közötti  olyan  összekapcsolást, 
melynél  a  csőnek  és  a  závárzatnak  a  lövés  előtti 
viszonylagos  helyzete  teljesen  változatlanul  meg- 


1.  ábra. 

Frommer-pisztoly 

metszetben. 


2.  ábra. 

Frommer-pisztoly 

metszetben. 


marad  a  lövés  alatt  is 
legalább  addig,  míg  a 
lövedék  a  csövet  el 
nem  hagyta. 

Az  önműködő  fegy- 
verek közül  nálunk  n 
legelterjedtebb  és  a 
világpiacon  is  az  első 

sorban  áll  a  budapesti  Fegyvergyár  által  készített 
Frommer-pisztoly  {7 -eomm.-es  öbmérettel),  mely 
a  m.  kir.  csendőrség,  az  államrendőrség,  a  határ- 
rendőrség, az  állami  és  községi  erdészet,  a  posta- 
és  távírda  és  számos  bel-  és  külföldi  állami  hatóság 
és  intézmény  rendszeresített  lövöfegyvere.  Tisz- 
tán a  visszalökés  (nem  a  gáznyomás)  által  mű- 
ködtetett 0.,  melynek  závárzata  egyenesben  mű- 
ködő és  elforduló  zárófejjel  ellátott  záróhenger- 


önműködő  lövöfegyver 


27 


Önműködő  vízszóróberendezés 


böl  áll;  a  zárófejnek  középpontosan  (egymás- 
tól 120°  alatt)  elrendezett  liárom  zárószemölcse 
Tan.  A  závárzat,  mely  az  egész  visszamozgás 


■^ 


alatt  a  csövei  me- 
reven el  van  rete- 
szelve, csak  ak- 
kor nyűhat,  ha  a 
lövedék  a  csövet 
iriár  elhagyta,  ül.  amikor 
már  semmiféle  nyomás  sin- 
tísen    a   zárófejen.   Ha    a 
visszalökés  a  csövet  závár- 
zatostnl  a  leghátsó  helyze- 
tébe tolta,  úgy   ebben  az 
állásában  a  H  rugós  emel- 
tyíl  (1.  az  1.  öfrrá?  J  belekap- 
csolódik a  závárzatba  ós  azt 
hátulsó  helyzetében  rögzíti.  A  visszalökés  meg- 
szűntével a  cső— rugójának  hatása  alatt  —  eredeti 
helyzetébe  visszatér,  a  závárzatot  nyitja  és  egy- 
ben a  kilőtt  hüvelyt  kilöki.  Ha  a  cső  eredeti  hely- 


3.  ábra. 

Prommer  -pisztoly 

nézetben. 


■*.  ibra.  Prommer-Baby  pisztoly  metszetben. 

zetébe  visszatért,  a  H  emeltyílt  a  závárzatból 
kinyomja ;  ekkor  a  závárzat,  rugójának  hatása 
alatt,  előrecsappan,  új  töltényt  tol  a  töltényűrbe 
és  elreteszelődik  a  csővel,  épp  úgy,  mint  az  egyé- 


niben működ- 
tetendő   závár- 
aatu  katonai  puskák,  pl.  had- 
seregünk legújabb  ismétlő- 
puskája.  Az  1.  ábra  a  From- 
nier  -  pisztolyt     metszetben 
tünteti  föl.  (Az  alulról  betol- 
ható tölténytár,   az   önmű- 
ködő biztosító  és  —  ha  a  töl- 
ténytár üres  —  a  závárzatot 
megakasztó  emeltyű  nincsen 
berajzolva) ;  a  3.  ábra  ugyancsak  metszet,  betolt 
tölténytárral,  beszerelt  biztosítóval  és  a  fegyvert 
nyitott  helyzetében  tartó megakasztó-emeltyűvel. 
A  S.  ábra  a  i^ro7/i7)?c^r-pisztoly  nézete. 


5.  ábra.  Frommer- 
Stop  pisztoly  met- 
szetben 


A  Frommer-pisztolynak  újabb  válfajai :  a 
Frommer-Baby  és  FrommerStop  pisztolyok, 
melyek  szerkezeti  elve  ugyanaz,  mint  az  imént 
ismertetett  Frommer-pisztolyé,  tehát  závárzatuk 
tökéletessége  és  megbízhatósága  is  ugyanolyan. 
Mind  a  két  pisztoly  7-65  és  9  mm.-es  öbmérettel 
készül  és  míg  a  Frommer-Baby  pisztoly  (a  4. 
ábra  tölténytár  nélkül  mutatja)  igen  kis  alakjá- 
nál és  súlyánál  fogva  (kb.  4;00  g.)  akár  a  mellény- 
zsebben is  hordható,  addig  a  FrommerStop  pisz- 
toly (5.  áb'a)  a  legújabb  és  egyúttal  legtökéle- 
tesebb katonai  marok-lövöfegyver,  noha  súlya 
csupán  kb.  580  gramm.  Ez  a  fegyver  a  világ- 
háborúban a  magyar-osztrák,  a  német,  a  bolgár 
és  a  török  hadseregben  sok  százezer  példányban 
szerepelt. 

A  Frommer-télQ  önműködő  puska  és  karabély 
ugyanolyan,  illetve  hasonló  szerkezeti  alapon  ké- 
szülnek, mint  az  imént  leírt  i'^romwer- pisztolyok. 

Az  önműködő  pisztolyoknak  legújabb  ós  a  6*35 
mm.-es  öbméret  szemmeltartásával  legtökélete- 
sebb reprezentánsa  az  1922.  évi  mmik}i\Frommer- 
Liliput,  mely  egyúttal  a  legkisebb  és  legkönnyebb 
mellónyzsebben  hordható  önműködő  fegyver. 

Önműködő  tűzjelzők  az  olyan  jelzőberen- 
dezések, amelyeknél  az  elektromos  áram  megsza- 
kítása vagy  bekapcsolása  oly  szerkezeti  résztől 
tétetik  függővé,  amely  rész  a  hő  avagy  tűz  be- 
hatása alatt  megolvadván,  elégvén  vagy  kiter- 
jedvén, kontaktust  létesít  vagy  megszüntet.  A 
Smnens-féle  pl.  egy  higanyoszlop  kiterjedését 
használja  fel  e  célra ;  a  Schöppe-félénél  pedig  egy 
tetszés  szerinti  hőfokra  szabályozható  érzékeny 
rúgólap  zárja  az  áramot.  A  jelzéssel  kapcsolatban 
néha  még  az  önműködő  vízszóróberendezés  mű- 
ködésbe hozatala  is  jár,  ugyancsak  elektromos 
úton. 

Önműködő  vasúti  kapcsoló  az  európai  kon- 
tinensen még  nincs  alkalmazásban,  míg  az  észak- 
amerikai Egyesült-Államokban  igen  elterjedt. 
Több  száz  erre  vonatkozó  szabadalom,  illetve 
szerkezet  van,  de  abszolút  megbízható  és  min- 
den tekintetben  megfelelő  még  nem  akadt.  Ezért 
a  középeurópai  vasutaknál  ez  a  kérdés  még 
mindig  csak  tanulmányozás  stádiumában  van. 
L.  még  Kapcsolás. 

Önműködő  vizszóróberendezés  (Sprinkler) 
célja  gyárak,  malmok,  színpadok  tűzoltó  beren- 
dezését kiegészíteni  az  esetre,  ha  a  tűz  nagy  mór- 
veket öltött  és  vízbe  fojtandó.  Áll  pedig  a  meg- 
védendő terület  vagy  tárgy  felett  elvezetett  cső- 
hálózatból, melyet  egyrészt  szivattyú  és  tartány 
útján  vízzel  táplálnak,  másrészt  pedig  minden 
2—3  m.  távolságban  át  van  lyukasztva  és  víz- 
szóróval felszerelve.  Ez  a  szóró  egy  tányérral  ki- 
egészített, könnyen  (40—60-100  C'-nál)  kiolvadó 
fémlemezke,  amely,  ha  kengyelére  leesett,  a  reá 
hulló  vizet  eső  alakjában  6  m.  körzetre  szétfröcs- 
csenti.  A  csőhálózat  vagy  állandóan  vízzel,  vagy 
komprimált  levegővel  telt ;  utóbbi  esetben  a  le- 
vegő kiáramlása  folytán  nyílik  a  vízcső  elzáró - 
szelepe.  A  víz  indulását  egyúttal  jelzőharang  is 
jelzi.  B  berendezés  előnye,  hogy  emberek  által 
észre  nem  vett  tüzet  is  azonnal  olt  és  a  környeze- 
tet is  locsolja,  a  tüzet  tehát  lokalizálja ;  hátránya 
ellenben,  hogy  ott  is  eláztat  mindent,  ahol  más- 


Önostorozók  —     28 

különben  arra  szükség  nincs.  A  biztosító  társula- 
tok ily  berendezésre  25— 70  Vo  engedményt  adnak. 

Önostorozók,  1.  Flagellánsok. 

Önrendelkezés  hiánya,  1.  Irregularitas. 

Önrendelkezési  jog,  a  világháborúban  és  utána 
sokat  emlegetett  az  a  joga  a  népeknek,  amely 
szerint  sorsukról  maguk  határozhassanak,  pi. 
maguk  döntsenek  (népszavazás  útján)  arról,  hogy 
Dielyik  államhoz  kivannak  csatlakozni.  L.  Wilson 
14„  pontja. 

Önrovancsolás,  1.  Rovancsolás. 

Önsegély  valamely  jognak  az  állami  igazság- 
szolgáltatás mellőzésével  történő  önhatalmú  ér- 
vényesítése. Az  Ö.  szabály  szerint  tiltott  cselek- 
mény, bizonyos  esetekben  azonban  a  magánjog 
megengedi,  hogy  olyankor,  amikor  a  jogosult  a 
hatóság  segélyét  kellő  időre  ki  nem  eszközölheti, 
Ö.-lyel  pótolhassa  a  rendelkezésére  nem  álló  ha- 
tósági segélyt.  L.  még  Önbif'áskodás. 

Önsegélyző  szövetkezetek,  1.  Szövetkezetek. 

Önsúly  a  szerkezet  saját  súlya.  Híd-  és  épület- 
t-artók  V.  egyéb  szerkezetek  méretezésekor  az  Ö.-t 
is  figyelembe  kell  venni,  mert  belső  feszültséget 
okoz  ép  úgy,  mint  az  esetleges  (mozgó  v.  nyugvó) 
terhelés. 

Önszeretet,  máskép  önzés  v.  egoiznius  (l.  o.). 

Önszerződés  joga.  Ha  a  bizományost  a  meg- 
bízó azzal  bízza  meg,  hogy  részére  tőzsdei  vagy 
piaci  árral  bíró  árúkat,  váltókat  vagy  értékpapí- 
rokat vásároljon  vagy  adjon  el,  a  bizományos  a 
kereskedelmi  törvény  381.  §-a  értelmében  nem 
köteles  ezeket  az  árúkat  más  személyektől  bevá- 
sárolni vagy  más  személyeknek  eladni,  hanem 
jogában  áll,  hogy  azokat  a  tőzsdei  vagy  piaci 
áron  eladóként  maga  szolgáltassa,  vagy  az  el- 
adandó árúkat  ilyen  áron  vevőként  megtarthassa. 
Ez  az  Ö.  Ugyanez  a  joga  van  a  szállítmáfiyozó- 
nak  is  a  kereskedelmi  törvény  389.  §-a  értelmé- 
ben, azaz  ahelyett,  hogy  megbízója  részére  fuva- 
rost fogadna  fel  (fuvarozási  szerződést  kötne),  a  fu- 
varozást maga  is  eszközölheti.  V.  ö.  In-sich  üzlet. 

Öntés  (öntészet),  a  technológiának  az  a  része, 
mely  a  megolvasztott  fémeknek  v.  ezek  ötvé- 
nyeinek  formák  segítségével  való  alakítását  tár- 
gyalja. Az  Ö.-re  alkalmas  fémek  között  legelső 
helyen  áll  a  nyers-  v.  öntött  vas,  hígfolyó  voltíi, 
olcsósága,  az  öntvény  keménysége,  súríísége  és 
szívóssága  miatt.  Melléje  sorakoznak  az  ón,  cink, 
ólom,  antimon,  nikkel,  acél,  alumínium,  ezüst, 
arany  és  a  réz  ötvényei.  Az  öntvény  negatív  má- 
sát, az  ú.  n.  formát  a  formázó  anyagból  készítik. 
Ijegfontosabb  formázó  anyag  a  homok,  melyet 
ha  sovány,  agyaggal  kevernek,  hogy  plasztiku- 
sabb legyen,  ha  kövér,  soványabb  homokkal  vagy 
szénpoiTal  elegj^ítik  vagy  kiégetik  és  megórhk. 
A  durvább  öntvények  formahomokjához  mindig 
kevernek  faszénport,  hogy  a  fonna  elég  lyuka- 
csos legyen.  A  homokformák  felszínét  rendesen 
finoman  órlött  faszónporral,  az  agyagformákat 
pedig  iszapolt  grafitból  vagy  fahamuból  készített 
lével  kenik  be.  Azt  a  formahomokot,  melynek 
nagyobb  agyagföld-tartalma  van,  mxisszának  ne- 
vezzük. A  masszának  kötő  ereje  nagyobb,  mint 
a  homoknak,  csakhogy  a  belőle  készített  formák 
nem  eléggé  lyukacsosak.  Öntés  előtt  a  formákat 
jól  megszárogatjuk. 


Öntés 


Az  agyag  a  legképlékenyebb  formázó  anyag, 
csakhogy  tömött,  kevéssé  lyukacsos  és  a  szárítás 
következtében  férőjét  változtatja  meg.  Az  agya- 
got lyukacsossá  lóganajjal,  tehén-  ós  borjuszőr- 
rel,  pelyvával  stb.  tehetik.  Ezek  az  anyagok  a 
forma  szárítársakor  vagy  elpárolognak,  vagy  el- 
égnek, apró  lyukacsokat  hagyván  hátra,  melyek 
a  forma  repedés  nélküli  összehúzódását  és  a  ke- 
letkező gázok  elillanását  teszik  lehetővé.  Külö- 
nösen jó  a  lóganaj.  A  könnyen  ömlő  fémeket, 
jelesen  a  cinket,  ónt,  ólmot  s  ezek  öt\'ényeít  réz- 
vagy vasformákba,  az  ú.  n.  kokíllákba  (1.  o.)  ön- 
tik ;  ezek  úgy  vannak  szerkesztve,  hogy  könnyen 
összerakhatok  és  szétszedhetők  legj^enek.  Hasz- 
nálják a  gipsz-  ós  palaformákat  is.  " 

Mintáknak  nevezzük  azokat  a  testeket,  melye- 
ket a  formázó  anyagokba  beformáznak,  hogy  a 
leöntendő  tárgy  negatív  alakját  megkaphassák. 
A  finomabb,  de  csak  egyszer  használható  minta 
főképen  mintaviaszból,  fehér  viasz,  terpentm, 
faggyú  vagy  zsír,  mínium  és  cinkfehér  keveré- 
kéből való,  hogy  plasztikus,  halvány  vörös  és  puha 
legyen,  a  durvábbakat  agyagból  készítik.  Az  ál- 
landó (többször  használható)  minták  készítésére 
legjobb  a  jól  kiszárított  ág-  és  göbmentos  fa,  még 
pedig  a  kemény  fa  a  díszítmónyes,  a  puha  fa  az 
egyszerű  minták  készítésére.  A  minták  összeáUí- 
tásakor  különös  gond  fordítandó  az  egyes  dara- 
bok rostszálainak  oly  kombhiált,  egymást  keresz- 
tező elhelyezésére,  hogy  a  minta  meg  ne  vetemed- 
hessek. A  famintákon  kívül  használnak  réz-, 
(iínk-,  ÓU-,  ólom-  és  antimon-ötv^ény ékből  készített 
fémmintákat  is. 

A  minta  mindig  nagyobb  legyen  annál,  mint 
amekkorára  az  öntendő  tárgyat  készíteni  akar- 
ják, mert  a  fémek  cseppfolyós  halmazállapotuk- 
ban nagyobb  helyet  foglalnak  el,  mint  szilárd 
halmazállapotukban.  Ez  a  zsugorodás : 

öntött  vasnál  tís  ~  «S  á-tlag  ^fQ, 
sárgaréznél  ^V  ~  h  «  ?V-e, 
harangbronznál  —  —  «  ^^^-a, 
szoborbronznál  y}^  —  >^  «  j^í^-&, 
ágyubronznál  ~  —  «  y|^-a, 
cinknél  gV  ~  'h     "      gV'^^ 

ólomnál  t^?  — A     «      ir^. 

ónnál  rb  — T-k    «    tÍt-© 

a  hosszúságnak. 

A  fémekmegolvasztására  leginkább  fát,  szenet, 
kokszot,  gázt  s  néha  petróleumot  is  használnak. 
A  fát,  barnaszenet,  kőszenet,  gázt  és  a  folyékony 
tüzelőt  lángállókban  vagy  lángkemencókben,  a 
kokszot  aknás  és  tégelykemencékben  értékesítik. 
A  lángálló  oly  olvasztó-kemence,  melynek  tűz- 
fészkét és  olvasztóterét  az  ú.  n.  tűzpart  választja 
el  s  a  tűzfészekből  felszálló  égéstermékek  a  tüz- 
parton  átcsapva,  az  olvasztótér  felett  vonulnak 
el  s  végre  a  kéménybe  áradnak.  A  tűzfészket  ós 
munkateret  a  célnak  megfelelő  boltozattal  fedik 
be.  VLogy  a  láng  jobban  érje  a  fémet,  a  boltozatot 
lefelé  görbítik,  azonban  Siemens  kimutatta,  hogy 
a  magas  boltozat  jobb,  mert  az  égést  nem  gá- 
tolja (a  szabad  lángolás  elmélete).  Az  aknás  ke- 
mence rendesen  hengeralakú,  melybe  a  fémet  é« 
a  tüzelőszert  (kokszot  vagy  faszenet)  változó  ré- 
tegekben halmozzák  fel  s  a  tüzet  fúvókkal  szít- 
ják. A  tégelykemence  láng-  v.  aknás  kemonoo 


Öntés 


29 


Ontöttárulc 


lehet,  melyben  a  fémet  tűzálló  edénybe,  az  ú.  n. 
tégelybe  rakva  olvasztják  meg.  A  vasat  lángál- 
lókban vagy  aknás  kemencében,  a  bronzot,  ónt, 
einket  és  britanniafémet  tégelykemencében  ol- 
vasztják meg. 

Újabban  használják  a  villamos  olvasztókemen- 
öét  is ;  ez  rendesen  vályú-  vagy  aknaalakú  edény, 
melybe  a  pozitiv  és  negatív  elektróda  nyúlik ;  sok- 
szor az  edényt  vasból  készítik  s  ez  alkotja  az 
egyik  elektródát.  A  két  elektróda  közt  áthaladó 
áram  megolvasztja  a  fémet. 

A  megömlött  fémet  a  fonnázóanyagból  alakí- 
tott formába  öntik.  A  formát,  amint  említettük,  a 
minta  segítségével  készítik  el,  ezt  a  munkát  ne- 
vezzük formázásnak.  A  formának  arra  a  helyére, 
melyet  fémmel  kiönteni  nem  akarnak,  teszik  az 
ú.  n.  magot,  mely  jobbára  formázóanyagból  ké- 
szül és  alakja  megfelel  a  készítendő  öntvény  üre- 
gének. 

A  nyilt  talajformázás  a  formázásnak  az  a 
módja,  midőn  a  mintát  a  talaj  homokjába  formáz- 
zák be  ós  a  nyitott  ürt  öntik  ki  fémmel.  A  fedett 
talajformázás  az  előzőhöz  teljesen  hasonló,  csak 
»  u  foiTna  tirét  fedik  be  formaszekrénynyel. 

Szekrényekbe  formázzák  mmdazokat  a  tárgya- 
kat, melyek  két  v.  több  darabból  valók  és  dísze- 
sebb felszínük  gondosabb  munkát  kivan.  Ez  a 
munka  nagyjában  a  következő  fogásokból  áll.  A  két 
részből  való  minta  csap  nélküli  felét  ráfektetik 
a  formázó-deszkára  és  ezután  beborítják  a  felül- 
alul  nyilt  s  a  tárgy  alakjához  igazodó  formaszek- 
rénnyel. Ennek  megtörténte  után  a  mintát  be- 
porozzák és  befedik  ílnom  homokkal,  melyre 
durvább  homokot  lapátolnak  s  aztán  vasfejű  fa- 
darabbal megtömködik.  Megtömés  után  a  feles- 
leges homokot  vasvonalzóval  lesúrolják  és  a 
szeki'ény  felső  részére  deszkát  tesznek.  Most  az 
alsó  és  felső  deszkát  megfogva,  a  szekrényt  meg- 
fordítják, az  előbb  alul  levő  minta-deszkát  félre- 
teszik és  a  mintára  ráillesztik  annak  másik 
(csapos)  felét,  a  fomiaszekrényre  pedig  annak 
(csapos)  párját.  Most  szénporral  vagy  boszorkány- 
liszttel beporozzák  a  forma  és  minta  szabad  ré- 
szeit és  a  már  leírt  módon  megtöltik  homokkal 
a  formaszekrény  másik  felét  is.  Ha  ez  megtör- 
tént, a  formaszekrényeket  kalapácscsal  megvere- 
getik és  a  felsőt  az  alsóról  leemelik,  azután  a 
mintákat  távolítjtlk  el  a  homokból,  mely  célból 
annak  szóleit  vízzel  megnedvesítik,  mert  ekkor 
könnyebben  csúszhat  ki  a  homokból.  A  minta  el- 
távolítása után  a  hibás  részeket  a  formdzószer- 
számokkal  kiigazítják  s  a  beöntő  nyílásokat  ki- 
vágják, ha  ilyeneknek  megfelelő  csapok  a  min- 
tán nem  volnának. 

Újabban  a  kurrens  tárgyak  készítésére  for- 
mázógépeket  is  használnak.  A  munkát  formázó- 
lapokkcd  is  gyorsíthatják,  melyeken  a  minta 
egyik  fele  a  lap  egyik,  másik  fele  a  másik  olda- 
lán van  s  a  lapot  a  két  szeki'ény  közé  helyezve 
lármázzák  be  annak  felszínéből  kiemelkedő  ré- 
szeit. Abban  az  esetben,  ha  a  homok  megsértése 
uélkül  nem  lehetne  a  formaszekrényt  a  mintáról 
leemelni,  a  megfelelő  helyre  kövérebb  homokból 
készített  magdarabot  tesznek.  Ha  két  magdarab 
egymást  érintené,  az  érintkező  helyeket  izolálják. 
Az  így  beborított  mintát  finom  faszénporral  bepo- 


rozzák és  ezután  megfelelő  nagyságú  formaszek- 
rénybe befonnázzák.  A  beformázás  után  a  felső 
szekrényt  leveszik  az  alsóról  és  ezután  az  egyes 
magdarabokat  a  mintáról  leszedve  átrakják  a 
forma  megfelelő  részébe,  végül  kiveszik  a  min- 
tát és  a  magdaraboknak  szegekkel  történt  meg- 
erősítése után  a  két  szekrényt  újra  összeülesztik. 
Sokszor  kellően  alakított  formaszekrénnyel  ós 
megfelelően  szétvágott  mintával  a  drága  mag- 
formázás  megtakarítható. 

A  sablonformázás  célja  nagyobb  méretű  for- 
máknak drága  minták  nélküli  elkészítése.  A  sab- 
lonformázáshoz különösen  alkalmasak  a  forgás- 
felületek. Nagyobb  tárgyak  bef onnázására  külön 
sablontartót  használnak.  A  készítendő  tárgy  alak- 
ját fából  kivágják  és  merőlegesen  álló  oszlop  kö- 
rül forgatva,  a  homokot  kialakítják.  A  sablon- 
formázás az  agyagformák  készítésében  is  fontos. 
A  formázás  különleges  módja  a  viaszformázás y 
mely  abból  áll,  hogy  az  öntendő  tárgy  mását 
\'iaszból  kimintázzák  és  agyagba  beformázzák, 
mii'e  az  agyagot  kiégetik,  hogy  belőle  a  viasz 
kiolvadjon.  A  viasz  helyén  maradt  ür  alkotja  a 
formát.  így  készítik  a  harangok  díszítményeinek 
részleteit,  valamint  a  kisebb  szobrokat  s  általá- 
ban azokat  a  bronzzal  vagy  más  fémmel  kiön- 
tendő  foi-mákat,  melyek  igen  nehéz  megformá- 
zást  kívánnak. 

Bárhogyan  készítsék  is  a  formát,  fontos  aar, 
hogy  a  fém  beöntésére  megfelelő  nyílás  legyen, 
melyet  oly  nagyra  kell  szabni,  hogy  a  zsugorodó 
fém  még  olvadt  fémet  szívhasson  le,  mert  külön- 
ben az  öntvény  lyukacsos  lesz.  A  formának  ezt  a 
részét  beöntö  tölcsérnek  és  az  ennek  helyén  kelet- 
kező meddő  fémdarabot  vendégfejnek  (elveszett 
fejnek)  nevezik.  A  gázok  eltávolítása  céljából  lég- 
vezető  csatornákat,  ú.  n.  légsípokat  is  kell  hagyni. 
Ö.-kor  a  fonnaszekrényeket  súllyal  kell  meg- 
terhelni, hogy  a  fém  nyomása  fel  ne  emelje  a 
felső  szekrényt. 

Ö.  után  a  tárgyat  ^  formából  kiveszik  és  az 
öntelékektől  (vendégfej,  a  szekrények  összeillesz- 
tésénél keletkező  ú.  n,  varratok)  és  rátapadt  ho- 
moktól megtisztítják,  mely  célra  vésőket,  drót- 
keféket és  homokfúvókat  használnak.  Ezután  kö- 
vetkezik a  befestés,  finomvésés  v.  a  felszíni  meg- 
munkálás egyéb.módja.  L.  még  Ónöntés, 

Öntészet,  1.  Öntés. 

Öntöjegyzék,  az  a  jegyzék,  amely  a  szedéshez- 
szükséges  betűknek  egymáshoz  való  mennyiségi 
viszonyát  mutatja,  hogy  pl.  100.000  folyó  betűben- 
mennyi  a,  b,  c,  d,  stb.  betűnek  kell  lennie.  Az  Ö. 
egyes  betiünek  mennyisége  teimészetesen  a  nyel- 
vek szerint  változó. 

Öntömunkások  láza  (ném.  Gelbgiesserkrank- 
heit,  ang.  brass-founders-aque),  rövid  ideig  tartó, 
néha  visszatérő  magas,  rázóhideggel  járó  lázas 
állapot,  melyet  az  öntésnél  belehelt  cinkgózök 
okoznak. 

Öntő  ón,  1.  Onötvények. 

Öntőpalack,  1.  lömöntés. 

Öntött  acél,  1.  Vas. 

Öntött  agyagáruk,  1.  Agyagípar. 

Öntöttárjik,  a  fémekből  öntés  útján  készített 
gyártmányuk.  Vannak  Ö.  vasból,  bronzból,  sárgar 
rézből,  cinkből  stb. 


öntött  boltozat 


30     - 


Öntudat 


Öntött  boltozat  származik,  midőn  a  boltozatot 
(1.  o.)  nem  téglából  v.  kövekből,  hanem  a  deszká- 
zatból készített  teljes  állványozás  —  némely 
esetben  kettős  állványozás  —  segítségével  liígan 
folyó  V.  csömöszölt  betonból  egy  darabban  (mono- 
lith-szerkezet) állítjuk  elő. 

Öntött  falazat.  Ilyen  pl.  a  deszkák  közé  csö- 
möszölt betonfalazat.  Régente  a  vastag  falak 
kiilső  és  belső  színét  rendes  téglafalazatból  készí- 
tették, a  közbülesö  üreget  pedig  vakolattal  ke- 
vert kőtörmelékkel  öntötték  ki. 

Öntött  gyertya,  1.  Gyertya. 

Öntött  házak,  betonból  csömöszölt.  kisebb  épü- 
letek, barakkok,  melyek  főleg  Amerikában  ké- 
szülnek Edison  szabadalma  alapján.  Számos  hát- 
rányuk mellett  javukra  írható,  hogy  gyorsan  és 
olcsón  készíthetők. 

Öntött  tuskó,  1.  Ingót. 

Öntött  vas,  1.  Vas. 

Öntőt tvascsö,  1.  Gsö. 

Öntözés,  a  mezőgazdasági  termelés  egyik  ki- 
váló eszköze.  Vízben  szegény  és  terméketlen  ta- 
lajok megjavítására  szolgál,  amennyiben  az  Ö.  a 
növényeknek  kellő  nedvességet  és  ti'ágyahatásu 
iszapot  szolgáltat.  Mentől  több  növényi  tápláló 
anyagot  tartalpiaz  a  víz  és  mentől  langyosabb, 
annál  jobb  az  Ö.-re.  A  forrásvizek  hidegek  és  táp- 
lálóanyagokban szegények,  ilyen  az  erdei  patakok 
vize  is,  mely  már  a  mohok,  levelek  között  meg- 
azűrődött.  Legjobb  a  városokon,  községeken  ke- 
resztülfolyó folyók  vize,amely  sok  trágyázó  anya- 
got hord  magával.  Nem  jók  a  tőzegvágásokból, 
posványokból  származó  és  a  vegyi  gyárak  szenny- 
vizét, bánya- és  zúzómüvek  iszapját  hordozó  vizek. 
Az  Ö.-nek,  mint  a  leghatásosabb  talajjavításnak 
nyomai  feltalálhatók  a  legrégibb  népeknél,  A  kö- 
zépkorban Felsö-Olaszországnak  már  vannak  ön- 
tözőterületei s  híresek  a  XI.  sz.-beli  Chiara  valle 
monostor  öntözött  rétjei.  Angliából  indult  ki  az 
a  terv,  hogy  a  gazdaságokban  a  majorból  föld- 
alatti csöveken  vezessék  vagy  gépekkel  nyomas- 
sák ki  a  hlg  trágyalevet  a  földre.  Németországban 
1750.  már  hátasrendszerü  öntözőrétet  említenek 
Siegenben.  A  XIX  sz.  második  fele  fejlesztette  ki 
mindenütt  a  talajjavitási  kulturteehnikát.  Nagy 
öntözőmúvek  a  jelenkorban  a  Nílusnak  duzzasztó- 
művei Assuannál,  melyekből  4^0.000  hektárra  jut 
öntözővíz  Egyiptomban.  A  kisázsiai  Konia  síkságon 
60.000  ha.  gabonatalaj  kerül  öntözés  alá.  Legna- 
gyobb szabású  a  mezopotámiai  Ö.  terve,  mely  az 
Eufrátesz  és  Tigris  vizeivel  mintegy  2,800.000  ha.  t 
vonna  Ö.  alá.  Óriási  berendezésű  müvek  vannak  az 
Ö.  céljaira  Amerikában  és  Ausztráliában.  A  Path- 
finder-völgyzárlat  1200  millió,  a  Shoshon -zárlat 
pedig  562  millió  köbméter  vizet  fog  fel,  mindkettő 
Wyoming  államban,  Észak-Amerika.  A  berlini 
öntözömüvek  (Rioselfelder)  a  városi  csatornavizek 
felhasználásával  17.565  ha.-ra  terjednek  ki.  Men- 
től melegebb  és  szárazabb  valahol  az  éghajlat, 
annál  nagyobb  jelentősége  van  az  Ö.-nek.  A  rétek 
öntözéséhez  a  vizet  a  folyóból  vagy  csatornán  ter- 
mészetes eséssel  vezetik,  vagy  mesterségesen,  gé- 
pekkel emelik  ki.  Az  Ö.-nek  több  módja  ismeretes, 
melyek  közül  nevezetesebbek :  az  árasztó  Ö.,  kö- 
zel sík  területen,  midőn  a  víz  a  területet  a  legmé- 
lyebb ponton  kezdi  elönteni;  csörgedeztető  Ö., 


lejtős  területen,  midőn  a  víz  a  terület  vlzszintea 
rétegvonalai  szerint  vezetett  árkocskákból  csor- 
dul ki ;  a  hátas  Ö.,  midőn  a  területnek  nincs  jelen- 
tékeny esése  s  ezért  mesterséges  hátakat  létesí- 
tenek, melyeknek  gerincén  vezetett  csatornákból 
csordul  ki  a  víz.Mínden  esetben  szükséges  a  terület 
legmélyebb  helyén  lecsapolóárkokat,  csatorná- 
kat létesíteni,  melyek  a  fölösleges  vizet  elvezetik. 
Yégül  a,  permetező  Ö.,  mely  esőszerűen  csövekből 
ömleszti  a  vizet.  V.  ö.  Kvassay  Jenő,  Mezőgaz- 
dasági vízmütan  (1879);  u.  a.  Rótművelós  (1877) ; 
Károly,  Rét-  és  legelőművelés  (1905) ;  Dorner 
Béla,  Kaszáló- és  legelőjavítás  (1912) ;  Hojfmann 
Ferenc,  Földhasznosítás,  öntözés  és  telepítés 
az  Egyesült- Államokban  (1914). 

Öntözködés,  ügyszólván  Burópaszerte  elter- 
jedt húsvéti  szokás,  mely  abból  áll,  hogy  a  falu 
legényei  leöntik,  vízbe  fürösztik,  sőt  kútba  merí- 
tik a  leányokat,  kik  ezt  húsvéti  tojás  ajándéko- 
zásával viszonozzák.  Némely  helyütt  azonban  ezt 
az  Aprószentekkor  szokásos  virgácsoláshoz  ha- 
sonló eljárás  pótolja,  mely  megvan  a  németek- 
nél s  némely  szláv  népnél  is.  Az  Ö.  keresz- 
tény szellemű  népies  magyarázata  az  az  apokrif 
legenda,  mely  szerint  a  Krisztus  feltámadása 
hírére  egybesereglett  néptömeg3t  a  farizeusok 
vízzel  öntözték  le  s  így  oszlatták  széjjel.  Ennél 
sokkal  elfogadhatóbb  magyarázat  az,  hogy  a 
régi  keresztény  egyházban  dívó  húsvéti  keresz- 
telés emléke  él  e  különben  pogány  eredetű  szo- 
kásban. A  vízzel  leöntós  v.  fürösztés  ugyanis  az 
áldozatok  bemutatását  megelőző  szertartás  volfc; 
célja  az  áldozati  lénynek  v.  tárgynak  megtisztí- 
tása volt.  A  magyar  nép  körében  is  nagyon  el- 
terjedt szokáshoz  a  népköltés  egyik  ága  fűződik, 
az  ú.  u.  öntöző-versek,  melyekből  a  Folklóré 
Fellows  (1.  0.)  kéziratos  gyűjteményei  szép  szám- 
mal rendelkeznek.  V.  ö.  A.  Hermann,  Der  volks- 
tümliche  Kalenderglaube  in  üngarn  (Zeitschrift 
des  Vereins  für  Volkskunde,  1894) ;  Moldován, 
A  magyarországi  oláhok ;  Héső  Ensel  Sándor, 
Magyarországi  népszokások  (1867) ;  Éeichardt, 
Die  deutscheu  Feste  (1911). 

Öntözőcsatorna,  1.  Öntözés. 

Öntudat  a.  m.  eszmélet,  annak  a  tudata,  hogy 
én  én  vagyok;  tudat  ugyanis  az  az  ősténye  a 
lelki  életnek,  melynél  fogva  általában  lelki  élet- 
ről lehet  szó,  az  a  tény,  hogy  tudok  (érzek,  aka- 
rok) valamit,  hogy  tudomásom  van  valamiről. 
Ezt  az  őstényt  nem  lehet  elemeki'e  bontani,  mert 
abszolút  egyszerű ;  nem  lehet  más  hasonló  té- 
nyekkel összehasonlítani,  mert  egyetlen  a  maga 
nemében,  csak  rá  lehet  mutatni,  mint  minden 
őstényre,  legfölebb  le-  v.  körülírhatjuk.  A  tudat- 
nak az  a  jellemző  sajátossága,  hogy  valaki  (egy 
Én)  tud  valamit ;  a  legegyszerűbb  érzetben  (kék, 
édes,  fázom  stb.)  benne  van  az  a  két  sark :  én  lá- 
tom a  kéket,  érzem  az  édeset,  érzem  a  hide- 
get ;  a  legegyszerűbb  érzetben  benne  van  a  szub- 
jektum és  objektum  (alany  és  tárgy),  úgy  hogy 
mondhatni,  tudat :  az  a  sajátos  egysége  alanynak 
és  tárgynak,  melyet  mindenki  saját  tapasztalatá- 
ból oly  jól  ismer.  De  habár  minden  tudatnak  ez 
a  két  sarka  elválhatatlan  egymástól,  mégis  majd 
az  egyik,  majd  a  másik  nyomulhat  előtérbe ;  né- 
melykor tudatom  tárgya  oly  erős,  hogj^  magam- 


önt  udatlanság 


31 


Ördög 


rol  egeBzeu  megfeledliezem,  ilyenkor  moudjuk : 
egészen  elmerülök  a  tárgyban,  csupa  szem,  fül  va- 
gyok stb.  Máskor  inkább  magamat  érzem,  magam 
leszek  tudatom  tárgya,  a  tudat  tudata  keletkezik 
s  ez  neveztetik  Ö.-nak.  Az  Ö.-ban  a  tudat  maga 
válik  a  tudat  tárgyává  (1.  Eszmélet).  Minthogy  pe- 
dig tudatom  tárgyai  folyton  változhatnak  és  vál- 
toznak is,  mig  a  tudottnak  a  tudóra  való  vonatko- 
zása, a  tudatnak  a  tudata  a  lelkileg  egészséges 
embernél  mindig  ugyanaz  marad :  az  öntudatot, 
vagyis  az  Ént  állandónak,  egységesnek,  maga- 
magával azonosnak  tekintjük.  Az  Ö.  fogalma  a 
lélektan  egyik  legbonyolultabb  tárgya ;  az  egyé- 
mség,  a  szabadság,  a  lélek  fogalma  összefüggnek 
vele.  Különösen  fontosak  Kantnak,  aki  az  Ö.-ot 
transzcendentális  appercepciónak  nevezi,  a  Tiszta 
ész  kritikájában  erre  vonatkozó  fejtegetései. 
Lelki  betegségek  alkalmával  az  Ö.  megzavarod- 
hatik,  belső  életünknek  az  öntudat  folytonossá- 
gán alapuló  összefüggése  megszakad,  másnak 
képzeljük  magunkat,  mint  akik  vagyunk  (double 
conscience,  kettős  öntudat,  öntudat  megoszlása), 
ami  eléggé  mutatja,  hogy  az  Ö.  a  lelki  élet  mecha- 
nizmusán alapuló  és  ezzel  együtt  múlékony  életje- 
lenség. Ugyanarra  mutat  az  az  alaptény,  hogy 
az  álomban  is  az  Ö.  egészen  v.  majdnem  egészen 
megszűnik  (ködös  öntudat),  ellenben  tudatunk  sok 
mindenféléről  lehet,  sőt  tudatunk  ilyenkor  produk- 
tív is  lehet  és  képzeteknek  igen  sajátos  kapcsola- 
tait hozhatja  létre.  A  magyarban  Ö.  annyi  is  mint 
önérzet,  aki  saját  becsét  érzi  ós  másokkal  is  érez- 
teti. 

Öntndatlanság.  Az  eszmélet  hiánya.  Rendesen 
a  gondolkodó  és  cselekvő  képesség  teljes  hiányát 
értik  alatta,  pl.  ájulás,  narkózis  stb.  alatt. 

Öntvény,  J.  Ö)ités. 

Önvédelem,  a  támadásnak  birói  segély  igénybe- 
vétele nélkül,  önerővel  elhárítása,  1.  Jogos  vé- 
delem. 

Önzés  V.  önszeretet,  1.  Egoizmtis. 

Ör  (többesszám  :  öre),  svéd  váltópénz,  a  svéd 
koronának  */ioo  része. 

ör  (Ewrii),  a  magyarban  eredetileg  rabszolgát 
jelentett,  melyet  csak  azután  szorított  ki  a  közhasz- 
nálatból a  szláv  szolga  szó.  1092-ben  Szt.  László 
meghagyta,  hogy  « akinél  a  Carchas  -  bírónak 
András  király  s  Béla  herceg  idejében  történt  oda- 
ítéléséből valamely  város-  vagy  falubeli  találta- 
tik azok  közül,  akiket  öröknek  vagyis  rabszolgák- 
nak neveznek,  azt  a  Nagyboldogasszony  napjára 
a  királynál  bemutassa ;  aki  az  ilyet  letartóztatja 
kétszeresen  űzeti  meg  birságát ;  aki  pedig  hozzá 
való  jogát  be  akarja  bizonyítani,  a  mondott  napon 
jelenjék  meg  s  bizonyítsa  be».  De  1093.  őröknek 
nevezik  a  határszélekre  vigyázókat  is  (Custodes 
coníiniorum,  qui  vulgo  ewrii  vocantur) ;  1246.  a 
hadsereg  biztosító  (elő-  ós  utó-)  csapatát  is  ekként 
hívták  (Custodes  exercituum,  qui  vulgo  Bur  di- 
cuntur).  Őrnek  hívták  1272  óta  a  kémek  földét 
(terra  speculatorum)  sí  327.  őrnagyságnak  a  ké- 
mek kapitányait.  —  Ór,  a  katonaságnál,  1.  Őr- 
szolgálat. —  ör,  a, vasútnál,  1.  Pályaőr. —  orrke- 
rék abroncsra  kötött  csúcsos  gyékény  úszó,  amely- 
lyel  az  elsülyesztett  hálók  helyét  jelzik ;  minden 
egyes  halász  más-más  módon  köti  a  csúcsát,  hogy 
an-ól  szerszámját  fölismerhesse. 


Ör,  kisk.  Szabolcs  vm.  nyírbaktai  j.-ban,  (1920) 
1236  magyar  lak.  —  L.  még  az  összetételek  alatt 
(Alör  stb.). 

öraljaboldogfalva  (Sántdmdria-Orlea),  kiak. 
Hunyad  vm.  hátszegi  j.-ban,  (1910)  690  román,  ma- 
gyar és  olasz  lak.  Ö.  a  Kendeöy-család  ősi  lakó- 
helye ;  hajdani  zárdatemploma  (most  ref .  temp- 
lom) a  vm.  legszebb  román  izlósű  temploma: 
érdekesek  a  Kendefiy-kastély  termeinek  f  adíszít- 
ményei.  Rudolf  trónörökös  és  neje  retyezáti  vadá- 
szatai alkalmával  itt  lakott.  (Tr.  R.) 

Őrállás,  1.  Biztosító  szolgálat. 

Őrállás,  kisk.  Vas  vm.  felsőőri  j.-ban,  (1910)  94-2 
német  lak.  (Tr.  A.) 

Őrangyal,  1.  Angyal. 

Őrbajánháza  (azelőtt  Bajánháza),  kisk.  Va^ 
vm,.  szentgotthárdi  j.-ban,  (1920)  243  magyar  lak. 

Őrcsapat,  1.  Őrszolgálat. 

Ördarma  (Jovro a Derrna), kisk.  Ung  vm.  ung- 
vári j.-ban,  (1910)  1282  magyar  és  szlovák  lak. 
(Tr,  Cs.-Szl.) 

Ördög  (gör.-lat.  diaholus  vagy  démon,  hób. 
sátán),  a  keresztény  vallásokban  neve  a  bukott 
angyaloknak,  akik  Istentől  elpártoltak  és  bünte- 
tésül a  pokolba  kerültek.  A  kinyilatkoztatás  sze- 
rint fejük  a  sátán  (gör.  aa-ava^),  aki  Azazel, 
Asmodeusz,  Beelzebúb,  Belial  neveken  is  elő- 
fordul. Az  eredeti  bűn  (l.  0.)  folytán  az  Ö.  hatalma 
különösen  abban  nyilvánul,  hogy  az  embereket 
bűnre  csábítja  vagy  megszállja  (ördöngös),  mely 
utóbbiról  az  újszövetségi  szentírás  számos  helye 
tanúskodik. 

A  primitív  népek  vallási  képzeteinek  kutatá- 
sából kiderül,  hogy  a  felsőbb  lények  (istenek, 
démonok,  lelkek)  eredetileg  jó  ós  rossz  tulajdon- 
ságokat vegyest  egyesítenek  magukban,  mint  az 
ember.  A  kultusz  tehát  arra  törekszik,  hogj^ 
bennük  a  jó  tulajdonságokat  hozza  működésbe  e 
gonosz  indulataikat  megfékezze.  Csak  a  maga- 
sabb rendű  okoskodás  jut  arra  a  véleményre, 
hogy  a  természetfeletti  lények  között  a  tökéle- 
tesebbekben csupán  jó  tulajdonságok  lehetnek, 
mivel  ők  a  jó  elem  képviselői.  A  világon  tapasz- 
talható rosszat  ennek  következtében  külön,  meg- 
romlott szellemeknek  tulajdonítja  s  így  keletke- 
zik a  dualisztikus  világnézet.  Legelőször  Perzsiá- 
ban fejlődött  íilozóflai  rendszerré  a  dualizmus  s 
innen  ment  át  a  zsidók  szent  irataiba. 

Az  Ö.  a  népköltésben  igen  nagy  szerepet  visz  ; 
gyakran  találkozunk  vele  s  az  alája  rendelt 
gonosz  lelkek  nagy  seregével.  A  nép  képzelete 
az  Ö.  külsejét  élénk  vonásokkal  rajzolja,  melyek 
legnagyobb  része  a  régi  pogány  kultúrnépek  töl 
V.  a  ker.  egyházi  hagyományokból  származik. 

A  magyarság  ősi  Ö.-fogalmának  megállapítá- 
sánál a  szó  jelentéséből  kell  kiindulni,  mert  a 
néphagyomány  adatai  már  nagyobbára  európai 
hatásra  vallanak.  A  nyelvemlékekben  urdung. 
erdeng,  ertenk,  erdeg  formákat  is  találunk,  Ö., 
rossz  szellem,  jeleíitéssel.  Ördöngös  =  bűvös- 
bájos  ;  ördöngös  tudomány  =  bűbájos  mesterség ; 
ördöngösség  =  mágia.  Valószínű  eszerint,  hogy 
a  kereszténységet  megelőző  időben  az  aördöngök" 
afféle  szeméjyes  védószellemek  voltak,  amelyek 
különösen  varázslóknak  állottak  rendelkezésére. 
Mivel  ez  a  varázslás  nagyrészt  rontó  célzatú 


ördög 


32 


Ördöfiidézós 


lehetett,  a  varázsló  parancsait  végrehajtó  szelle- 
mek már  az  őshitben  is  könnyebben  kaphattak 
ilyen  rontó  árnyalatot.  Munkácsi  a  vogul  urt-tál 
óea  zűrjén  ort-ta\  veti  össze  az  Ö.-t ;  ez  a  vogul- 
ban  az  élő  embernek  a  testtől  függetlenül  meg- 
jelenő képmását,  a  zür jenben  ezenfelül  még 
víziót  és  védőszellemet  jelent. 

Irodalom.  Roskoff,  Geschichte  des  Teufels,  1869 ;  Gráf,  II 
diavolo.  1893  ;  Carus,  The  History  of  the  Devil,  1900 ; 
W.  H.  Roscher,  Ephialtes  XX.  Bd.  der  Abh.  der  phil.-hist. 
01.  der  Königl.  Sachsisclien  Ges.  d.  Wiss.  1900 ;  Lanceiin, 
Histoire  mythique  du  Shatan,  1908  :  WUnsche,  Der  Sagen- 
kreis  vom  geprellten  Teufel,  1905 ;  Avebury,  The  Origin 
of  Civilisation,  1902 ;  Grimm,  Deutsche  Mythologie,  1877, 
Cap.  XXXIII ;  DShnhardt,  Natursagen  I.,  1907 ;  Ipolyi 
l^íagyar  Mythologia,  1854  ;  Gönczi,  Göcsej,  1914  ;  Munkácsi, 
Arja  és  kaukázusi  elemek  a  finnmagyar  nyelvekben,  1901. 

Ördög,  1.  István  (prodaviczi  és  peleskei), hajós 
király  1318.  Calabria  kormányát  reá  bízta  grófi 
címmel.  Stilo  várát  megvédte  Johanna  seregei- 
től mindaddig,  mig  áruló  katonái  magára  nem 
hagyták.  Ekkor  három  magyarjával  keresztül- 
törve az  ellenség  sorain,  a  hegyek  közt  bujdosott, 
míg  végre  három  nap  múlva  sebesülten  fogságba 
esett.  Különben  lárályi  testőr,  Vas,  Sopron  és 
Zala  vármegyék  főispánja  volt  1387  után  bekö- 
vetkezett haláláig.  V.  ö.  Pör,  Nagy  Lajos  király 
Anj.  Okt.  IV.  577. 

2.  Ö.  István  (prodaviczi  és  peleskeí),  a  híres 
Micsk  (1325—42)  tótországi  bán  unokája  s  a 
XIV.  sz.  végén  a  Dráva  mentén  Körös  és  Zala 
vármegyékben  hatalmas  és  gazdag  földesíir.1396. 
a  nikápolyi  vereség  hallatára  elpártolt  Zsig- 
mond Idrálytól  s  Nápolyi  Lászlónak  lett  határo- 
zott párthíve.  Zsigmond  királynak,  midőn  Spala- 
tóból  vissza  akart  ténii  Budára,  útját  állta  a  kö- 
rösi hegyekben,  de  vereséget  szenvedvén.  Szent- 
györgy várába  (ma  Gyni'gyevác,  Belovár-Körös 
vármegye)  futott  s  ott  sokáig  védte  magát.  Végre, 
midőn  a  várat  Zsigmond  liívei  már-már  bevették, 
keresztülvágta  magát  az  ostromló  seregen  s  kül- 
földre menekült.  Fia  Miklós  1425.  csak  csere 
útján  tudta  visszaszerezni  Szentaryörgy  vára  egy 
részét.  V.  ö.  Fejér,  Cod.  Dip.  (X.,  Vin. ;  Csánki, 
Körösmegye  a  XV.  sz.-ban. 

3.  Ö.  Mátyás  a  neve  krónikáinkban  Teu- 
fel győri  kapitánynak,  I.  Ferdinánd  vezérének. 
1552-ben  tízezer  főnyi  sereg  élén  állott,  mely- 
nek az  volt  a  célja,  hogy  Drégely  várát  a  török- 
től visszavegye.  Ö.  a  palásti  mezőn  Hont  vár- 
megyében meg  is  ütközött  Alival,  de  fegyelme- 
zetlen serege  megveretett,  őt  magát  elfogták  és 
Konstantinápolyba  vitték.  Szulejmán  szultán  pa- 
rancsára bőrtömjőbe  varrva,  a  tengerbe  vetették. 

Ördögárok.  Ősrégi  időkből  eredő  nagy  ár- 
kok és  situcok  az  ország  különböző  vidékein,  me- 
lyeket Óriások  árka  néven  már  Árpád-kori  okle- 
veleink emlegetnek  s  az  Ö.  elnevezés  mellett 
Csörsz  árka,  Ordögbarázda,  Papok  sánca  stb, 
név  alatt  is  ismeretesek.  Ö.nak  nevezik  az  Eszék  és 
Bénye  közti  sáncokat  Baranyában,  továbbá  So- 
mogyban és  Tolnában  egyes  nyomait,  a  Csörsz  ár- 
kának (l.  0.)  a  Felső-Tiszánál  levő  kiágazásait. 
Mely  időből  valók,  nincs  eldöntve,  de  bizonyos, 
hogy  korántsem  származnak  egy  néptől  s  egy  idő- 
ből. Vannak,  melyeket  a  rómaiak  készítettek,  pl. 
a  székelyföldi  Ordögbarázda,  Rapsouné  útja,  Attila 
útja  8tb.  név  alatt  ismert  résri  művek  Téglás  G. 


kutatásai  szerint  tőlük  erednek.  Ellenben  a  bácska  i 
római  út  Fröhlich  R.  szerint  barbárok,  valószinti- 
leg  a  limigant-szarmaták  készítménye.  Ezekkel 
az  árkokkal  nincs  semmi  kapcsolata  a  Budai 
hegyekben  levő  Ö.-nak,  a  Remete-Mária  mellett 
nyíló  kanyargó  természetes  völgynek,  melynek 
vize  a  Hűvös  völgy  ön  át  a  Krisztinaváros  felé 
folyik  és  (a  Városmajortól  kezdve  beboltozva)  a 
Tabánban  ömlik  a  Dunába.  Ez  a  völgy  nagy  eső- 
zések alkalmával  néha  annyi  vizet  ont  a  Duna 
felé,  hogy  katasztrófákat  is  okozott,  így  1876 
június  26-án,  amikor  a  megdagadt  víz  az  Ö.-nak 
hordaléktól  eltorlaszolt  beboltozott  első  szakaszát 
szétvetette,  a  Tabánban  több  házat  rombadöntött 
és  85  ember  pusztulását  okozta.  Az  Ö.-nak  ujabb 
szabályozása  ily  esetek  megismétlődését  meg- 
akadályozza. L.  még  Erődítés. 

Ördög  bibliája,  a  kártya  népies  elnevezése. 

Ördögbocskor  (növ.),  1.  Gaucalis. 

Ördögborda  (növ.),  néhol  így  nevezik  a  páfi-á- 
nyok  több  faját.  L.  még  Pteridium. 

Ördögcérna  (növ.),  1.  I/i/cium. 

Ördögfal  (geoi.).  Sajátságos  falszerű  kiemelke- 
dése valamely  keményebb  anyagú  kőzetrétegnek 
az  őt  körülvevő  puhábbak  közül,  amelyeket  az 
erózió  mellőle  többé -ke  vésbbé  eltávolított.  Leg- 
híresebb a  bajor  «Pfahl»  (Teufeismauer)  kvarcit- 
padja ;  nálunk  részint  a  délvidéki  kristályos  pa  • 
Iák  területén  találhatók  többé -kevésbbé  a  tér- 
színből kiemelkedő  kvarcitpadok,  részint  pídig 
ismeretesek  bizonyos  eruptív  telérek,  melyek  ha- 
sonló okokból  KÖrdögf álakat))  formálnak.  Ilyenek 
pl.  a  salgótarjáni  Pécskőhegy  tetején  lévő  bazalt 
sziklafal,  vagy  pl.  Vácz  mellett  a  piroxénandezit 
harántos  oszlopaiból  álló  és  több  mint  20  km. 
hosszú  Csöröghegyi  sziklafal,  a  doltyáni  (Nógrád 
vm.)  ((tógát))  stb. 

Ördögfarkú  kóró  (növ.),  1.  Echiiim. 

Ördögfog  (uöv.)  a.  m.  Bidens  tripartifa  L. 

Ördöghal  (Lophius,  ^nat),  a  Karosszámyúak 
(1.  0.)  családjába  tartozó  haluem.  Az  idetartozó 
4  fajra  jellemző  a  szerfölött  nagy,  széles,  lapí- 
tott, tüskés  fej,  tág,  számos  éles,  befelé  ii'ány- 
zott  fogakkal  ellátott  száj  és  az,  hogy  szemeik 
a  fej  hátoldalán  vannak  elhelyezve.  Az  ó-  és  új- 
világ tengerpartjain  honosak.  Legközönségesebb 
a  közönséges  0.  (Lophius  piscatorius  L.).  Háta 
barna,  hasoldala  fehér.  Hossza  rendesen  60—180 
cm.,  de  kivételesen  2  ra.  hosszúra  is  megnőhet. 
Európa  összes  partjai  mentén  honos ;  különösen 
gyakori  a  Földközi -tengerbon  és  az  Atlanti-óceán- 
ban. A  tenger  iszapjába  fúrja  be  magát  és  úgy 
leskelődik  zsákmányra;  táplálékának  megszer- 
zésénél jó  hasznát  veszi  a  fején  lévő,  minden 
irányban  mozgatható  tüskéjének,  melyet  oda- 
csalogatásra  használ.  Rendkívül  falánk.  Húsát 
eszik. 

Ördöghenye,  kisk.  Zala  vni.  zalaegerszegi 
j.-ban,  (1920)  569  magyar  lak. 

Ördöghídja  (Teufelshrücke),  vashíd  a  Reuss 
fölött  a  Szt.  Bernát-hegyen,  1830  óta ;  alatta  a 
régi  Ö.  (1718  óta),  hol  az  osztrákok  és  az  oro- 
szok 1799.  véres  harcot  vívtak  a  franciákkal. 

Ördögidézés.  Az  emberiség  ősidőktől  fogva 
feltételezte,  hogy  bizonyos  szavak  kimondása  és 
szertartások  végrehajtása  révén  a  halottakat, 


Ordögimádók 


m   — 


Öregyház 


szellemeket  megjelenésre  és  parancsai  végrehaj- 
tására kényszerítheti.  A  középkorban  az  ördög 
veszi  át  ezeknek  szerepét  és  az  Ö.  Babilonból  ki- 
induló áramlat  hatása  alatt  külön  művészetté 
fejlődik.  L.  még  Ördög,  Halottidézés,  Szellem- 
idézés, Sámánizmus. 

Ördögimádók,  1.  Jeziditák. 

Ördögkeresztúr  (Gristur),  kisk.  Kolozs  vm. 
hldalmási  j.-ban,  (i9io)  573  román  és  raagj^ar  lak. 

(Ti!:  R) 

Ördögkeringö  (qöv.),  1.  Eryngium. 

Ördögkút  (T)'áznea),  kisk.  Szilágy  vm.  zilahi 
j.-ban,  (1910)  1374  román  és  magy.  lak.  (Tr.  R.) 

Ördöglakodalma  (Csertő vica,Csertova  svadba), 
az  Alacsony-Tátra  legnevezetesebb  hágója  (1238 
m.),  mely  a  Gyömbér-csopoi*tot  a  Vapenicától  vá- 
lasztja el.  A  rajta  keresztülvezető  út  a  Bocza, 
illetve  Vág  völgyét  a  Garam  völgyével  köti 
össze.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Ördögló,  1.  KoUázás. 

Ördöglova  (növ.),  1.  Sálsola. 

Ördögmajom  (állat),  1.  Colobtis. 

Ördögmák  (növ.)  a.  m.  Argenione  (1.  o.). 

Ördög  méze  (növ.),  1.  Gentiana. 

Ördögmotolla,  1.  Kollázás. 

Ördögporuba,  község,  1.  Ördögvágás. 

Ördög  Róbert,  1.  Róbert 

Ördögszántás  (geoi),  Karsztos  vidékeken  fer- 
dén dűlő  mészkörétegelaiek  a  talajból  hosszú  so- 
rokban a  felszántott  hantokhoz  hasonlóan  ki-ki- 
bukkanó rétegfejei.  Gömöri  és  abaujtomai  ki- 
fejezés, mely  a  német  «Karrenfeld»  fogalmát 
pótolja.  L.  Karsztos  jelenségek.  -^ 

Ördögszokér  (növ.),  1.  Eryngium. 

Ördögszekere,  1.  Kollázás. 

Ördögszem  (növ.),  1.  Scábiosa. 

Ördögsziget,  1.  Salut-szigetek. 

Ördögtojás  (növ.),  1.  Szömörcsög. 

Ördög  ujja  (ásv.),  1.  Belemnitek. 

Ördögűzés,  1.  Exordzmus. 
.  Ördögvágás  (Porúbka  Uzhorodská ;  azelőtt : 
ÖrdögporiSa),  kisk.  üng  vm.  szobránczi  j.-ban, 
(1910)  571  rutén  és  német  lak.(Tr.  Cs.-Szl.) 

Ördöngös,  szentírási  és  egyházi  értelemben 
oly  egyén,  kit  az  ördög  megszáUt  (1.  Exorciz- 
mus).  V.  ö.  Richet  K.,  Az  ördöngösök  hajdan  és 
napjainkban,  fordította  Erdélyi  B.  (Nagy-Várad 
1889). 

Ördöngösfüzes  (Fize^ul-Gherlei),  kisk.  Szol- 
nok-Doboka vm.  szamosújvári  j.-ban,  (i9io) 
1633  magyar  és  román  lak.  (Tr.  R.) 

Ördöngösség,  1.  a  lelki  betegségek  olyan  for- 
mája, amelyben  a  beteg  magát  ördögöktől  meg- 
szállottnak (1.  Démonománia)  tartja;  a  közép- 
korban gyakran  járványszerüen  lépett  fel.  V.  ö. 
Stoll,  Suggestion  und  Hypnotismus  in  der  Völker- 
psychologie  (1904).  —  2.  Ö.  a.  m.  bűbájosság, 
1.  Ördög. 

dre,  svéd  váltópénz,  1.  Ör. 

Örebro,  1.  lan,  vagyis  tartonutny  Svédország 
középső  részében,  9134  lan2  területtel,  (1920) 
216,081  lak.  A  lakosság  egyik  fő  foglalkozása  az 
állattenyésztés.  Ezüst,  arany,  réz  és  cink  elég 
nagy  mennyiségben  fordul  elő.  —  2.  Ö.,  az  ugyan- 
ily  nevű  svéd  Ián  fővárosa  a  Nerike-sHíon,  a 
Svartá  és  vasút  mellett,  (1920)  35,006  lak.  1810-ben 

Hévai  Na^  Lexikona.   XV.  köt 


itt  választották  meg  Bernadotte-ot  trónörökösül. 
1812  ápr.  20.  itt  kötött  előleges  békét  Anglia 
Svédországgal  és  1812  júl.  12.  itt  kötöttek  bókét 
Orosz-  és  Angolország. 

Öreg  János,  fllozóflai  és  pedagógiai  író,  szül. 
Pátkán  (Fejér)  1838.,  megh.  1911.  A debreczeni  fő- 
iskolában volt  a  bölcsészeti  tudományok  tanára. 
Nagyobb  művei :  Értelmi,  erkölcsi  és  testi  nevelés 
(Herbert  Spencer  művének  fordítása  Losonczy 
Lászlóval,  Nagykőrös  1875) ;  Nevelés-  és  okta- 
tástan (Kiss  Áronnal,  Budapest  1875) ;  A  történe- 
lem előtti  idők  (Lubbock  művének  fordítása,  u.o. 
1876,  2  köt.) ;  Gondolkodástan  az  egyete7nesítö 
s  lehozó  rendszer  alapján  (Nagykörös  1877); 
A  jog-  és  állambölcselet  kézikönyve  (Debreczen 
1897);  Tapasztalati  lélektan  (u.  ó.  1900). 

Öregbárka  a.  m.  állóbárka,  1.  Bárka. 

Öregbéres,  1.  Béres. 

Öregbiró,  falun  a  község  első  birája;  aláren- 
deltje a  kisbíró. 

Öregcsertö  (azelőtt  Gsertőszállásj,  kisk.  Pest- 
Pilis -Solt-Kiskun  \m.  kalocsai  j.-ban,  (1920)  1159 
magyar  lak. 
Öregebbik  uram,  1.  Rokonsági  nevek. 
ÖregfaluCPw5íiwi^^,nagyk.  Torontál  vm.csenei 
j.-ban,  (1910)  1353  román  és  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Öregháló,  200—250  méter  hosszú  kerítőháló, 
vidékenkint  változó  felszereléssel,  amelynek  azon- 
ban soha  sincs  zsákja,  kivéve  a  Balatonban  hasz- 
náltakat, ahol  a  gyalmot  is  így  nevezik.  Egy  a 
húzóhálóval. 

Öreghavas  (Nagyhavas,  Muntye  máre,  VeiTu 
Muntyelui),  a  Gyalui-havasok  (1.  0.)  legmagasabb 
emelkedése  (1829  m.),  mely  Torda-Aranyos  vár- 
megyében, Aranyosbányától  É.-ra  emelkedik.  A 
kiterjedt  csoportban  nagy  havasi  legelők  vannak. 
É.;i  oldalán  a  Jára  folyó  ered. 

Öreg  Isten,  a  Szentháromság  első  személyé- 
nek, az  Atyaistennek  népies  neve. 

Öregkori  messzelátóság,  1.  Preszbiopia. 

Öreglak,  kisk.  Somogy  vm.  lengyeltóti  j.-ban, 
(1920)  1584  magyar  lak. 

Öreg  lik  (foramen  occipitale  magmim),  ernyak- 
szirtc.sont  (os  occipitale)  alapja  ós  pikkelyi'ósze 
közt  a  középvonalban  lévő,  kb.  3—4  cm.  hosszú 
8  3  cm.  széles  lik,  amelyen  keresztül  a  koponya 
ürege  a  gerincoszlop  üregével  összeftlgg;  kb.  a  két 
csecsnyujtványt  összekötő  egyenesben  fekszik. 

Öreg  Rába,  folyó,  1.  Rába. 

Öregráspoly,  dui'va  fogazású  reszelő  (1.  0.)^. 

Öregség,  1.  Aggkor,  Aggkor í  gyöngeség,  Élet- 
kor. 

Öregsúly  (ang.  top  iveigH)  a  lóversenyen  a 
legnagyobb  súly,  melyet  valamely  versenyben 
valamelyik  ló  visz. 

Öregszöllö,  Endrődhöz  tartozó  telep  Békés  vm. 
gyomai  j.-ban,  (1910)  1484  magyar  lak. 

ÖregszőUök.  Kiskunhalashoz  tartozó  telep 
Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.-ben,  ii9io)  1250  ma- 
gyar lak. 

Öregtáró,  1.  Főtárő. 

Öregtorony,  régi  várakban  és  városokban  a 
védötorony  neve.  L.  Donjon. 

Öregujj  a.  m.  hüvelyk  (1.  0.). 

Öregyhá*^  (Strázsa),  kisk.  Alsó-Fehér  vm. 
alvinczi  j.-ban,  (1910)   1164  román  lak.  (Tr.  R.) 


Öresund 


84 


Őrlés 


8resand,  1.  Sund. 
,  rfa,  1.  Kádárka. 
Őria-kTika,  1.  Kuka. 

Örfalu,  kisk.  Vas  vm.  muraszombati  j.-ban, 
(1910)  279  vend  lak.  (Tr.  SzHSz.) 
Őrgébics  (áiiat),  1.  Gébics-félék. 
Őrgróf  (ném.  Markqraf),\.  Gróf  és  Morkoláb. 
Őrhad,  az  erősített  hely  védelmére  szükséges 
csapatok ;  a  tábori  hadseregnek  a  várban  még 
ezenkívül  elhelyezett  részei  a  támadó  védöői*sé- 
get  alkotják. 

Őrhajó  (ném.  WacJischlif),  valamely  hor- 
gonyzó hajóraj  v.  hajóhad  által  előőrsi  szolgá- 
latra kikülönített  hajó.  A  kikötőörhajókat  ille- 
tőleg. 1.  Kikötőhajök. 

Őrhal,  a  viza  (í.  o.)  népies  neve. 

Őrháló,  hosszú  ós  mély  háló,  amelylyel  a  folyó- 
nak egyes  szakaszait  elrekesztik,  hogy  abból  a 
halak  el  ne  szökhessenek. 

Örhalom,  az  ország  különböző  részein  előfor- 
duló helynév,  amelyhez  némely  vidéken  az  a  ha- 
gyomány fűződik,  hogy  valamikor  rajta  tartották 
az  országban  törvényt  látni  járó  királyok,  nádo- 
rok és  országbirák  a  töi'vénykezési  gyülekezete- 
ket. Ipolyi  (Magy.  mit.  490.  old.)  ezekben  a  cu- 
mull  regii-M)en  ősi  pogánykori  áldozóhalmokat 
sejt. 

Őrhalom  (Trázs),  kislí.  Nógi'ád  vm.  balassa- 
gyarmati j.-ban,  (1910)  1118  ma^'^ar  lak.  (Ti*. 
Os.-Szl.) 

Őrház  (vasúti),  1.  Fályaörház. 

őrházi  barangjelző  berendezés,  1.  Állomási 
Jmrangjdzö  berendezés. 

Őrhegyalja  (Podhe^'ing),  kisk.  Bereg  vm. 
latorczai  j.-ban,  (loio)  1399  rutén,  német  ós  ma- 
gyar lak.  1849  ápr.  22.  a  honvédek  itt  gj'őzel- 
met  arattak  a  Galícia  felől  beözönlött  ellenségen. 
Az  Ó.-i  hídfőnél  a  Szarkahegy  tövében  1901. 
emlékgúlát  állítottak  fel.  (ÍV.  Cs.-Szl.) 

Öribánya  (azelőtt:  Bánya),  kisk.  Vas  vm. 
felsőőri  j.-ban,  (i9io)  282  német  lak.,  antimón- 
bányával  és  antimónkohóval.  (Tr.  A.) 

Őribükkösd  (azelőtt :  Bükkösd),  kisk.  Vas 
vm.  felsőőri  j.-ban,  (i9io)  1010  német  és  cigány 
lak.  (Tr.  A.) 

őridobra  (azelőtt :  Dohra),  kisk.  Vas  vm. 
felsőőri  j.-ban,  (i9io)  309  német  lak.  (Ti*.  A.) 

Őrihodos  (azelőtt :  Hódos),  kisk.  Vas  vm.  szent- 
gotthárdi j.-ban,  (laio)  496  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

őrimagyarósd  (azelőtt:  Magyarosa),  kisk. 
Vas  \Tn.  körmendi  j.-ban,  (1920)  491  magyar  lak. 

őriszentmárton,  kisk.  Vas  vm.  felsőőri  j.-ban, 
(1910)  275  német  lak.  (Tr.  A.) 

őriszentpéter,  kisk.  Vas  vm.  szentgotthárdi 
j.-ban,  (1920)  1280  magyar  lak. 

őrisziget,  kisk.  Vas  vm.  felsőőri  j.-ban,  (1910) 
333  magyar  lak.,  kik  jeles  késeket  készítenek 
(őri  bicska).  (Tr.  A.) 

Őrjárat  (hivatalos  neve  körjárai;  franc,  ronde), 
egy  tisztből  és  födözetéből  (1  altiszt  és  4  ember) 
álló  járóőr,  amely  várakban  minden  éjjel  rend- 
szerint négyszer,  u.  m.  takarodó  után,  éjfél  előtt 
ós  éjfél  után,  továbbá  hajnal  előtt  az  őrségeket 
megvizsgálja,  hogy  rend,  biztosság  és  figyelem 
uralkodik-e  náluk.  Minden  körjáratnak  —  kivéve 
azt,  amelyet  a  várparancsnok  maga  vezet  — 


visszatértében  a  f  őőrséget  kell  érintenie  és  ott  a 
parancsnoknak  jelentést  kell  tennie.  Minden  kör- 
járatnak lámpást  kell  magával  vinnie. 

Örjáró-dereglye,  1.  Dereglye. 

Őrjeg,  apró  tavacska,  hol  a  hal  bő  táplálékhoz 

Orjeg,  kiterjedt  mocsár  Pest-Pilis- Solt-Kiskim 
vármegyében,  lefelé  Nádudvarig  nyúlik,  fölfelé 
keskenyen  terjed  egészen  Kiskőrösig. 

Őrjel  (custos),  a  több  színben  nyomandó,  kü- 
lönösen könyvnyomdai  úton  készítendő  nyomtat- 
ványokon a  nyomtató  jele :  f  ].  Arra  való,  hogj- 
a  többi  színek  nyomásánál  ehhez  a  jelhez  iga- 
zodjék. Ö.-nek  hívták  még  a  régi  könyvnyomta- 
tásban az  oldalak  aljára  szedett  szót,  mely  a 
következő  oldalnak  kezdő  szava  volt. 

Őrjöngés,  elavult  orvosi  kifejezés  az  elmebete- 
gek bizonyos  izgatottsági  tüneteinek  megjelö- 
lésére. 

Örke,  község,  1.  Mezöörke. 

Örkény  (Eörkény),  nagyk.  Pest-PiUs-Solt-Kis- 
kun  vm.  alsódabasi  j.-ban,  (1920)  5568  magyM*  lak. 

Őrkiséret,  1.  Escorte. 

őrkő,  az  eresztőháló  közepén  és  két  végén 
alkalmazott  nagyobb  kő. 

őrlak  (Straiov),  kisk.  Trencsén  vm.  zsolnai 
j.-ban,  (1910)  579  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Őrlés,  apró,  törékeny  testeknek  két  érdes  felület 
közötti  felaprítása.  A  búza  és  rozs  Ö.-ének  módjai 
nagyon  különbözők,  a  szerint,  amint  célul  az  Ó. 
egyszerűsége  vagy  pedig  a  legtisztább,  legf  ehérebb 
korpamentes  liszt  előállítása  van  kitűzve.  Legegj^- 
szerűbtr  a  sima-Ó.;  legtökéletesebb  a  mú-Ö.  A 
sima-Ö.  azon  az  elven  alapszik,  hogy  a  magot 
lehetőleg  egyszeri  felöntés  útján  őröljék  lisztté. 
A  liszttől  a  korpát,  a  kevés  darát  és  dercét  szita - 
lássál    elkülöníteni,   meUékmimkának  tekintik. 
Sokszor  a  liszttulajdonos  a  legegyszerűbb  kézi 
szitákkal  maga  végzi  azt.  A  mű-Ó.-nek,  ^vagy 
a  fokozatos  felaprítás  rendszere  szerinti  Ö.-nek 
elve:  a  korpahéjak  kímélése  szempontjából  a 
magot  egyes  részeire  fokozatos  és  kíméletes  fel- 
aprítás  által  felbontani,  továbbá  a  nyert  mag- 
rószekot,  magtöredékeket  (töret,  dara  és  derce) 
méret  (nagyság  és  fajsúly)  szerint  osztályozni  s 
ezek  által  a  tulajdonképeni  lisztté  való  megőrlés 
előtt  a  korpahéjakat  elkülöníteni,  hogy  ekként 
korpátlan  lisztet  is  lehessen  előállítani.  A  sima 
Ö.-re  berendezett  jobb  malmokban  is  tisztító  és 
koptató  gépekkel  készítik  elő    a    gabonát   az 
Ö.-hez.  A  gabonának  ezen  előkészítése  a  műörlés- 
nél  feltétlenül  szükséges.  Az  előkészítés  után  a 
mű-Ö.  fő  folyamatai :  l-ször  a  magvaknak  lisztté 
való  fokozatos  felaprítása  törés  vagy  darálás,  fel- 
bontás vagy  feloldás  és  a  tulajdonkéi^eni  Ö.  által ; 
2-szor  a  szitálás  vagyis  méret  vagy  nagyság 
szerinti  osztályzása  azon  magtöredékeknek,  melye 
ket  a  felaprítás  i  műveletek  útján  nyerünk  és 
3-szor  az  ekként  külön  választott  magtöredékek- 
nek (dara  és  derce)  külön-külön  fajsúly  szerinti 
osztályozása,  vagyis  a  dara-  és  dercetisztítás. 
Ezen  megkülönböztethető  fő  folyamatok  egymást 
kölcsönösen  felváltva  és  kiegészítve  többszörösen 
ismétlődve  szerepelnek  az  üzem  alatt  s  nem  el- 
különítv^e.  Ezen  két  Ő.-i  rendszer  között  a  1^- 
újabb  kor  Ó.-e  áll,  az  ú.  n.  fóhnú-Ó.,  mely  el- 


őrlési  adó 


35 


Örmények 


járás  tekintetében  a  középutat  követi  az  elöbbeni 
kettó  között,  tehát  fokozatos  f  elapritással  dolgozza 
ugyan  fel  a  magot,  de  nem  oly  sokszorosan  és 
kíméletesen,  mint  a  mű-Ő.  L.  Malomipar. 

Őrlési  adó,  a  malomba  őrlés,  hántolás  vag>' 
darálás  végett  behozott  gabonanemüekböl  az 
államkincstár  részére  természetben  visszatar- 
tandó ós  beszolgáltatandó  mennyiség,  amely  a 
gabonanemíiek  minősége  szerint  8  v.  15Vo- 
Az  Ó.-t  az  1921.  XXXIX.  t.-c.  szabályozza. 

őrlési  forgalom  abban  áll,  hogy  a  külföldi  ga- 
bonát feldolgozás  végett  behozatali  igazolvány  és 
előjegyzési  eljárás  mellett  vámmentesen  behozzák 
ós  a  külföldre  liszt  alakjában  kiviszik.  L.  Ki- 
készítési  forgalom. 

őrlési  tanúsítvány,  a  községi  elöljáróság 
(polgámiester)  által  kiállított  irat,  amely  nélkül 
gabonaneműt  sem  megőröltetni,  sem  feldolgoz- 
tatni nem  szabad. 

Örley  László,  zoológus,  szül.  Budapesten  1856 
okt.  27.,  megh.  n.  o.  1887  jún.  12.,  önkezével  ve- 
tett véget  életének.  Bölcsészeti  tanulmányait  Bu- 
dapesten elvégezvén,  az  állat-  és  összehasonlító 
bonctan  tanszéke  mellé  tanársegédnek  nevezték 
ki.  Később  több  tanulmányutat  tett  Európában. 
1882-ben  a  budapesti  Nemzeti  Múzeumban  segódői* 
lett.  1883-ban  a  helminthologia  magántanárává 
avatták  a  budapesti  egyetemen.  Nevezetesebb 
dolgozatai :  On  Hairv^^orms  in  the  Colloction  of 
the  British  Museum  (Annals  and  Mag.  of  Nat. 
Hist.  London  1881) ;  Notes  on  somé  Parasites  of 
Pishes  from  Madras  (u.  o.  1884;) ;  Az  Anguilluli- 
dák  magánrajza  (Budapest  1884) ;  főműve :  A 
jRhubiditisek  mammrajza  orvosi  és  természet- 
rajzi szempont  bő  i  (Budaipmt  1886). 

Őrlikon,  falu  Svájcban,  1.  Oerlikon. 

Qrlöfogak  (dentes  molares),  1.  Fog. 

Örlökö,  1.  Malomkő. 

Örlösy  Fer^enc,  író,  1.  Szépfaludi. 

Örmény,  község,  1.  Nyitraörmény. 

Örmény  egyház.  A  hagyomány  szerint  már 
Tádé  apostol  hirdette  Örményországban  az  evan- 
géliumot. Világosító  szt.  Gergely  (l.  Gergely,  2.) 
Cezareában,  Kappadóciában  302.  püspökké  szen- 
t-eltetve,  úgy  Tiridátesz  örmény  királyt,  mint  az  ör- 
ményeket Kr.  u.  305.  megtérítette.  A  perzsa  uralom 
alatt  485.  az  örmény  keresztények  hosszas  hábo- 
rúk után  szabad  vallásgyakorlatot  vívtak  ki  ma- 
guknak. Azonban  491.  Válársábádban  Papken  egy- 
házfő elnöklete  alatt  tartott  összejövetelükön  el- 
vetették a  kalcedoni  egyetemes  zsinat  végzéseit, 
miáltal  az  egyetemes  egyháztól  elszakadtak.  Az 
elszakadás  megszüntetésén  egyházi  és  politikai 
okokból  sokat  fáradoztak  s  már  1439.  a  firenzei 
7/Sinat  végzéseinek  elfogadása  által  biztosítottnak 
Í8  látszott  az  egyesülés.  Minthogy  azonban  a  pat- 
riarchai  szék  betöltése  a  teljes  egyesülésnek  aka- 
dályul szolgált:  1441.  a  törvényes patriarcha szék- 
helyéül Bcsmiádzint  jelölték  ki  s  ma  is  itt  székel 
»  nem  egyesült  örmények  főpapja.  Az  egyesülés 
ügye  azonban  nem  szunnyadt  el.  VHI.  Orbán  pápa 
(1621)  az  általa  alapított  Propaganda  kollégium- 
ban örmény  ifjaknak  is  juttatott  helyet,  sőt  az 
egyesülés  ügyének  kitűnő  szolgálatokat  tett 
Manugheán  Mechitár  is,  ki  éppen  azért  alapította 
a  róla  elnevezett  s  ma  is  fennálló  szerzetesren- 


det, hogy  az  örmény  nép  egyesülését  előmozdítsa. 
B  szerint  tehát  az  örmények  nem  egyesültek  s 
egyesültek,  ill.  örmónykatolikusok  és  örmény  ke- 
létiek. Előbbiek  az  ecsmiádzini  katolikosz,  utób- 
biak a  római  pápa  fenhatósága  alatt.  Az  egyesü- 
lés érdekének  további  előmozdítására  1883.  XIII. 
Leo  pápa  kollégiumot  nyitott  Rómában  katolikus 
örmény  ifjak  számára.  Az  egyesült  örmények  is- 
tentisztelete 8  vallási  élete  olyan,  mint  a  római 
katolikusoké,  azzal  a  különbséggel,  hogy  az  isten- 
tiszteletet nem  latin,  hanem  örmény  nyelven  tart- 
ják. A  hazai  örmények  mind  az  egyesült  ö.  hivei 
ós  az  erdélyi  püspök  fenhatósága  alatt  állanak. 
Az  Ö.  közigazgatása  két  főrészre  oszlik.  1.  Az 
ecsmiádzini  patriarchaság  alatt  álló  10  kerületre, 
melyből  4  Oroszönnényors^gra  és  a  Kaukázusra, 
2  Dél- Oroszországra,  1—1  Perzsaörményországra, 
Perzsiára,  Em'ópára  (manchesteri  püspökség) 
Amerikára  esik  ós  2.  a  konstantinápolyi  patriar- 
chátus igazgatja  a  törökországi  egyházat,  a  bal- 
káni államokét,  Egyiptomét. 

Örmények.  Az  erdélyi  ö.  hiteles  történelmi 
adatok  tanúságtétele  szerint  Ani  (1.  o.)  városából 
származtak.  1239-ben  vettek  innen  búcsút  őseik  és 
Északi -Kaukáziában  Kazán  ós  Asztrakán  között 
Akhszar  vidékén  telepedtek  meg,  hol  szenvedések 
között  1330-ig  maradtak  s  innen  a  kútfők  által 
mintegy  40  ezerre  tett  örmény  család  1330.  át- 
költözött Krimiába.  Innen  azonban  a  török-tatár 
dúlás  miatt  menekülniök  kellett.  A  menekülőket 
Lengyelország  városai,  Kamenic,  Mohilov,  Ijem- 
berg,  Stanislav  stb.  fogadták  kebelükbe.  Lengyel- 
országból, nem  tudni  mikor,  átköltöztek  Mold- 
vába, hol  hét  várost  alapítottak,  innen  pedig, 
szintén  üldözve,  1669.  az  erdélyi  havasokba, 
onnan  aztán  I.  Apafi  Mihály  fejedelem  engedel- 
mével a  havasok  aljában  fekvő  helységekbe 
vonultak.  B  helységek  voltak :  Görgény,  Petele, 
Bátos,  Felfalu,  Gergyószentmiklós  és  Osíkszóp- 
viz.  Apafi  az  Ó.-et  kiváltságokkal  és  szabadal- 
makkal ajándékozta  meg.  Városaik:  Szamosúj- 
vár (1726)  és  Erzsébetváros  (1738),  később  a  sza- 
bad kir.  városok  sorába  emeltettek.  1840  ele- 
jén az  erdélyi  országgyűlés  honosította  őket,  az 
1848-iki  vívmányok  pedig  az  Ö.-et  is  végkép 
egyen  jogúvá  tették  a  haza  minden  polgárával. 

Az  erdélyi  Ö.  mint  az  örmény  nem  egyestilt 
(keleti)  vallás  hívei  jöttek  be  Minász  nevű 
püspökükkel,  ki  nekik  már  1649.  Moldvában  is 
püspökük  volt.  1684-ben  Verzerescul  Oxendius, 
ki  kezdetben  szintén  örmény  nem  egyesült  volt,  de 
később,  mint  a  Collegium  Urbanum  de  Propaganda 
Fide  római  növendéke,  hittérítő  gyanánt  Er- 
délybe küldetett,  1690.  keresztülvitte  az  egye- 
sülést, annyira,  hogy  még  Minász  püspök  is  át- 
tért a  katolikus  hitre  s  mint  ilyen  halt  meg  Er- 
délyben. Verzerescult  1691.  püspökké  szentelték 
9  mint  erdélyi  örmény  püspök  átvette  az  egyház- 
megye kormányzását.  Verzerescul  1715.  Bécsben 
meghalt.  Mária  Terézia  Theodorics  Mihály  sza- 
mosújvári főesperest  nevezte  ki  püspökké,  mint- 
hogy azonban  őt  a  szentszék  nem  erősítette  meg, 
az  erdélyi  örmény  katolikusok  ideiglenesen  az  er- 
délyi római  kat.  püspök  fenhatósága  alá  kerültek 
s  ma  is  ö  a  föpásztoruk,  a  kinek  azonban  nincs 
meg  az  a  joga,  hogy  az    örmény  papnören- 


s* 


örményes 


36 


Örmény  katolikusok 


dékeket  felszentelje ;  ezeket  a  bécsi  v.  lembergi 
örmény  kat.  érsek  szenteli  föl.  A  magyar  örmény- 
ség az  örmény  püspökség  visszaállítása  céljából 
1910  okt.  28.  gróf  Zichy  János  vallás-  és  közok- 
tatásügyi miniszternek  küldöttség  útján  emlék- 
iratot adott  át.  Az  örmény  katolikus  szertartású 
egyházak  önkormányzati  szabadságát  és  jog- 
egyenlőségét az  1868.  évi  XLni.  t.-c.  16.  §-a  álla- 
pította meg.  L.  Örmény  egyház. 

Az  Ö.  fő  foglalkozása  a  kereskedelem.  Külse- 
jére nézve  az  örmény  középtermetű,  vállas,  olaj- 
barna arcú  és  koromfekete  hajú,  sasorral  és  fe- 
kete szemmel,  mely  jellegzetes  vonások  miatt 
különösen  az  örmény  nők  szépségét  dicsérik. 
Általában  véve,  noha  szangvinikus,  csendes  ter- 
mészetű, komoly,  kevésbeszédü.  Kitartó  mun- 
kás, takarékos,  vendégszerető  s  a  közügyek  iránt 
az  áldozatkészségig  melegen  érdeklődik,  V.  ö. 
Gopcsa  L.,  Örmények  Magyarországon  (Erdélyi 
Múzeum  1895.  évf.). 

Örményes  (Urminif),  kisk.  Krassó- Szörény 
vm.  teregovai  j.-ban,  (loio)  3014;  román  lak.  (Tr. 
R.)  —  L.  még  az  összetételek  alatt  (Bükkörmé- 
nyes  stb.). 

Örmónyesi  kolostor,  1.  Örvényesi  kolostor. 

Örmény  irodalom.  A  legtöbb  nép  irodalmá- 
nak, így  az  örménynek  is,  dalok  alkotják  az  alap- 
ját, amennyiben  az  ú.  n.  koltáni  dalokkal  veszi 
az  örmény  irodalomtörténet  kezdetét.  A  legelső 
történetíró  Kátinai  Már  Abasz  v.  Ibasz,  ki  az  ör- 
mények történetét  görög  jegyekkel  írta  le  Kr.  e. 
a  II.  sz.-ban.  A  második  történetíró  odesszai  Le- 
rubnász,  kit  követett  ülip,  Bardezánes,  Arditheosz 
és  a  perzsa  születésű  Chorhobud.  Mindezen  írók  a 
pogány  korban  működtek.  A  kereszténység  első 
írója  Vüágosító  szt.  Gergely  (örm.  Szurp  Krikor 
Luszávarics),  ki  a  Kr.  u.  IV.  sz.-ban  írt  homiliá- 
kat  a  megtért  örmények  oktatására.  A  mű  1737. 
jelent  meg  Konstantinápolyban.  E  korban  írtak 
még:  Agathangelosz,  Kláji  Zenobius  püspök, 
Nisibi  szt.  Jakab  és  Bizánci  Fauszt.  B  műve- 
ket, legalább  örmény  nyelven,  legkorábban  az 
V.  sz.-ban  írhatták,  miután  Meszrop  az  örmény 
ábécét  {M)2  körül)  megalkotta.  Ez  aifabet  meg- 
teremtése után  a  bibliát  Sáhák  és  Meszrop  412. 
örményre  fordította  s  ezáltal  az  Ö.  legszebb  em- 
léke jött  létre.  E  két  kitűnő  férfiú  tanítványai 
közé  tartozik  az  Ö.  legjelentékenyebb  történet- 
irója, Chorenei  Mózes  (1.  o.).  Mellette  az  V.  sz. 
történetírói  közül  Mizeus  és  Phárhi  Lázár  em- 
lítendők. Ezen  időben  sok  szir  és  görög  iratot 
világi  és  egyházi  írók  fordítottak  örmény  nyelvre. 
A  legnevezetesebbek :  Eusebius  Krónikája ;  Fhi- 
lon  beszédei ;  Chrisostomos  homiliái :  Efrem  Szi- 
rosz  Szt.  Ignác  levelei  (Petermanntól,  Lipcse 
1849).  A  bölcseleti  művek  leginkább  Aristoteles 
munkáiból  vannak  lefordítva.  Mindezen  fordítá- 
sokat és  kommentárokat  Dávid  bölcsésznek  (örm. 
Ánhághth  Dávid,  a  legyőzhetetlen  Dávid)  tulaj- 
donítják. Az  egyházi  irodalomból  Esznig  eme- 
lendő ki.  Említendő  még  Gorion,  ki  Izsák  és 
Meszrop  életrajzát  hagyta  hátra.  Az  Ö.  a  IV. 
sz.-tól  a  XII.  sz.-ig  virágzott;  azonban  ezen  kor- 
szakban (az  V.  sz.-ban)  működött  írók  alapították 
meg  az  ö.  fénykorát.  A  VI.  sz.-ban  csak  II.  Mó- 
zes  naptárjavítása   érdemel  figyelmet.  A  VII. 


sz.-ban:  Mámig oni  János,  majd  Kcrthenavor 
Tódor  és  III.  Izsák  katolikosz;  továbbá  Szebeosz 
Heraklioszával  tűnt  fel.  A  VIII.  sz.-ban  Ozniai 
(örm.  Oszdnenzi)  János  (katolikosz  718—729),  Ist- 
ván szümki  érsek,  Clievond  (Leontino)  említhe- 
tők. A IX.  sz.-ban  VL  János  katolikosz,  Ardzruni 
Tamás.  A  X.  sz.-ban  Nagy  Chozrov,  Vájokori 
Mezrop,  Náregi  Gergely  (szül.  951.,  megh.  1003)^ 
Kalankatuenzi  Mózes,  Asolik  v.  Asolnik  István. 
A  XI.  sz.-ban  Lásztriverdi  Arisztág,  jEre^íMáté, 
pap,  Mágisztrosz  Gergely,  egyházi  köM.  A  XII. 
sz.-ban  Kláji  szt.  Nerzesz-  (Snorháli,  azaz :  Kel- 
lemes melléknévvel  1102—73),  Urhai  Mátyás; 
továbbá  Gergely,  e  néven  Ill-ik,  Lámproni  Ner- 
zesz (1153—98)  a  legkiválóbbak.  A  Xm.  sz.-ból 
nevezetesebbek :  Mihály  (megh.  1200.),  Vártán^ 
Nagy  melléknévvel,  meséknek,  egyházi  művek- 
nek és  a  világ  teremtésétől  1267-ig  terjedő  ese- 
ményeknek írója,  Gándzáki  Kirágosz,  Máláchiás 
apát,  Váhrám,  Orpeli  István  és  Erdngáni  Já- 
nos. A  XIV.  sz.-ból  legkiválóbb :  Szembát  (örm. 
Szembad).  E  században  már  hanyatlott  az  iroda- 
lom. A  XV.  sz.-ban  Mezopi  Tamás  vált  ki.  A 
XVI.  sz.-ban  Tokáti  Abagár,  az  örmény  nyom- 
dászat alapítója.  A  XVÍI.  sz.-ban  Taurisi  Ara- 
chiel.  A  XVIII.  sz.-ból  Csá^nitsián  Mihály,  a 
XIX.  sz.-ból  Insidseán  Lukács  említendő. 

A  költői  termékek  közül  az  egyházi  himnuszo- 
kon kívül  Mágisztrosz  Gergely  vaUásos  költe- 
ményei (Velence  1868),  Kláji  szt.  Nerzesz,  Ge- 
tádársz  Péter  katolilais  versei  (1019—58  franc. 
Névé,  Löwen  1855),  úgyszintén  Kos  Mechitár 
meséi  és  Vártán  költeményei  (örm.  és  franc. 
Paris  1825)  említendők.  Kos  Mechitár  a  meséken 
kívül  az  Örmény  törvénykönyvet  is  szerkesztette 
(Ecsmiádzin  1880).  Az  Ö.-at  s  nyelvet  ma  leg- 
inkább az  ú.  n.  mechitaristák  (1.  o.)  terjesztik  és  a 
moszkvai  Lázárev-féle  örmény  akadémia.  Az 
örmény  történelmi  munkákat  leginkább  francia, 
német  és  orosz  nyelvekre  fordítják.  Az  új  Ö. 
megalapítója  Cshácsádur  Abovián.  Kl\'üle  Ná- 
sárján,  Nálbándján,  Patkánián  Ro.fael,  ALisány 
Besigthaslián,  Scháházizján,  Broszdánsz,  Szim- 
dukjáncz  és  Barchudárjáncz  mint  költők,  regény- 
vagy színműírók  nevei  a  legismertebbek.  Művei- 
ket nem  ó-örmény,  hanem  a  jelenlegi  népnyel- 
ven Írták. 

Az  első  örmény  hxirlap  1795.  Kalkuttában  jelent 
meg,  az  ottani  örmény  kolónia  kezdeményezése 
folytán,  de  csak  két  évig  élt.  1799-ben  Dare- 
keruthium  (Évkönyv)  címen  a  mecliitaristák  vál- 
lalatot indítottak  meg,  mely  1807-ig  állott  fenn. 
Öt  év  múlva  Tidág  Büzandián  (Konstantinápolyi 
Figyelő)  címen  több  évig  szerkesztettek  lapot. 
1820— 38-ig  nem  volt  jelentékenyebb  örmény  hír- 
lap. 184í)-ben  Balthazárián  Lukács  Ararát  hajnalát 
(Ársáluisz  Araradján)  indította  meg.  1843-ban  a 
velencei  mechitaristák  a  Pázmáveb  ma  is  fennálló 
örmény  folyóiratot  alapították,  majd  Tifliszbeu 
ós  Konstantinápolyban  keletkeztek  lapok  és  fo- 
lyóiratok. Később  Parisban,  Moszkvában,  újab- 
ban Londonban.  Hazánkban  az  egyetlen  örmény- 
magyar havi  folyóirat  Szongott  Kristóf  tanár 
szerkesztésében  jelent  meg  1887— 1907-ig  XXL. 
kötetben. 

Örmény  katolikusok,  1.  Örmény  egyház. 


örmény  kérdés 


3^ 


Örményország: 


Örmény  kérdés.  Az  ázsiai  Törökországban 
élö,  körülbelül  egy  millió  főnyi  örménység,  mely 
keresztény  vallású,  ősi  ellenségeskedésben  élt  az 
ottlakó  mohammedánokkal.  Ezek  az  örmények, 
különösen  a  XIX.  sz.  utolsó  évtizedeiben,  főképen 
a  kurdok  részéről,  állandóan  üldözéseknek  voltak 
kitéve.  Ezért  örmény  nemzeti  bizottságok  ala- 
kultak Konstantinápolyban,  Brzerumban,  Paris- 
ban és  Londonban,  melyek  a  török  kormányhoz 
intézett  folyamodásokkal,  majd  forradalmakkal 
és  felkelésekkel  igyekeztek  az  örménység  hely- 
zetén javítani.  De  ezzel  csak  újabb  üldözéseket 
provokáltak.  1899— 1901-ig  több  ezer  örmény 
család  menekült  Transzkaukáziába.  A  nagyhatal- 
mak is  tettek  lépéseket  a  Portán  az  örmények 
érdekében,  de  ez  sem  járt  sok  sikerrel.  Az 
1908-iki  új-török  forradalom  kitörése  után  a 
t^rök  parlamentben  megalakiüt  az  örinény-párt, 
mely  a  török  uralom  elismerése  mellett  az  ör- 
ménylakta vidékek  számára  örmény  iskolákat, 
örmény  hivatalos  nyelvet,  vallásszabadságot  és 
teljes  jogegyenlőséget  követelt.  Az  új-török  kor- 
mány kezdetben  elutasította  e  követeléseket,  sőt 
Adanában  (Kis-Ázsia  déli  partján)  1909  ápr.  17. 
borzalmas  örménjonészárlás  tört  ki.  A  török 
kormány  ekkor  megbüntette  a  főbb  gyilkoso- 
kat, de  a  reformok  megvalósítását  megaka- 
dályozta az  1912— 13-iki  balkán-háború  s  az 
1914-iki  világháború  kitörése.  Az  oroszországi 
örmények  közt  nagy  elégedetlenséget  keltett  ÍI. 
Miklós  cár  1903-iki  rendelete,  mellyel  az  örmény 
egyházi  vagyont  orosz  felügyelet  és  kezelés  alá 
helyezte  (l.  Kaukázia  története).  V.  ö.  Gourson, 
Róbellion  arméuienne  (Paris  1895) ;  Vámbéry  Á., 
Armenier  und  Kurdén  (Deutsche  Rundschau  1896); 
Bliss,  Turkey  and  the  Armenian  atrocities  (Lon- 
don 1896) ;  Lepsiiis,  Armenien  und  Európa.  Eine 
Anklageschrift  wider  die  christlichen  Gross- 
máchte  (Berlin  1897,  3.  kiad.).  Az  Ö.  legújabb  fej- 
leményeit 1.  Világháború. 

Örmény  kö  v.  arméniai  kö  (ásv.)  a.  m.  lazurit. 

Örmény  nyelv.  1837-ben  mutatta  ki  először 
Fetermxinn  berlini  tanár,  hogy  az  Ö.  az  indo- 
germán nyelvtörzshöz  tartozik.  Néhány  évvel  ké- 
sőbb ugyanily  következtetésre  jutott  Windisch- 
mann,  anélkül  hogy  Petermann  könyvét  ismerte 
volna.  Ez  idő  szerint  két  határozottabban  ki- 
domborodó vélemény  uralkodik.  Az  egyik  irány 
képviselője  Müller  Frigyes  bécsi  tanár,  ki  szerint 
az  Ö.  hangzási  (fonetikai)  sajátosságainál  fogva 
az  iráni  csoporthoz  számítandó ;  a  másik  irányt 
Hiibschmunn  lipcsei  tanár  képviseli,  ki  azt  állítja, 
Jiogy  fonetikai  sajátságánál  és  nyelvtani  szerke- 
zeténél fogva  az  Ö.  nem  az  iráni  nyelvcsoporthoz 
számítandó,  hanem  az  európaihoz,  nevezetesen 
pedig  a  szláv-litvánhoz.  B  két  szélső  vélemény  kö- 
zött áll  a  Bötticher  álnév  alatt  író  Delagarde,  ki 
szerint  az  Ö.  fonetikai  tekintetben  határozottan 
iráni,  szókészletére  nézve  azonban  igen  sok  tekin- 
tetben megegyezik  a  görög  és  szláv  dialektusokkal. 
A  legelső,  idegen  nyelven  írott  örmény  nyelvtant 
Rivola  Ferenc  1624.  tette  közzé.  Az  Ö.-nek  ránk 
maradt  legrégibb  alkatát,  az  ő-Ö.-et,  az  önnény 
szentírásban  találjuk  fel ;  e  nyelv  máig  is  az  egy- 
házi Ö.  Az  élő  nyelv  több  tájszólásra  oszlik.  Ennek 
két  nagyobb  csoportja  van :  a  nyugati  és  a  keleti. 


Az  előbbi  a  török- örmények,  az  utóbbi  a  perzsa  és 
orosz  örmények  nyelve.  Áz  erdéljá  és  a  len- 
gyel örmények  nyelve  a  nyugati  nyelvjáráshoz 
tartozik.  Az  erdélyi  örmény  irodalmat  egyes 
örmény  nyelvű  feliratok  ós  okiratok,  majd 
könyvek  alkotják.  Könyveket  Gábrus  Zakar 
szamosújvári  tanító,  Lukácsi  Kristóf,  Szongott 
Kristóf,  Molnár  Antal,  Avedik  Félix  ós  Lukács, 
Govrik  Gergely,  Gopcsa  László,  Tőrös  Tiva- 
dar, Wlislocky  Henrik,  Herrmann  Antal,  Merza 
Gyula,  Patrmány  Lukács,  Simay  János  és  Ger- 
gely és  Görög  Kristóf  írt  vagy  adott  ki.  Az 
1876.  magyar  nyelven  megjelent  Gyakorlati 
örmény  nyelvtant  Verthanesz  Jakutgián  és  Vá- 
sady  Gyula  tanárok  szerkesztették.  Az  Ö.-nek 
38  betűje  van,  1.  írás. 

Örményország  (Arméyiia),  tartomány  Blő- 
Ázsiában,  mely  az  ókorban  időközönként  külön 
királyok  alatt  állott,  aztán  politikai  önállósá- 
gát elveszítette  s  felosztódott  Perzsia,  Orosz-  és 
Törökország  közt.  E  birodalom  a  Kis-Ázsia,  a 
Kaspi-tenger,  a  Kaukázus,  az  Arasz  és  Murát 
folyók  között  levő  területet  foglalta  el.  Lakói 
a  legrégibb  időktől  fogva  az  indogermán  örmé- 
nyek voltak,  kik  hájknak  nevezik  magukat. 
Ezen  ország  800—2000  méter  magasságban 
fekvő,  leginkább  K.-rőlNy.-ra  irányuló  legelődús 
fensíkot  ölel  belsejében,  melyen  elszigetelt,  5000 
méter  magasságot  meghaladó  kialudt  vulká- 
nok és  hegyláncok  emelkednek.  Az  utóbbiak 
között  az  Ararattól  az  Eufrát  folyó  mindkét  for- 
rásáig terjedő  lánc,  melynek  neve  sokszor  válto- 
zik, a  legjelentékenyebb  és  az  országot  D.-i  és 
íí.-i  részre  osztja.  A  legjelentékenyebb  vulkán- 
kúpjai az  erivani  magaslaton  emelkednek:  a 
Nagy-Ararat  (5156  m.),  a  Kis-Ararat  (4030 
m.)  és  Alagöz  (4180  m.).  Az  örmény  fensík  szé- 
lei különösen  É.  és  D.  irányában  esnek  mélyeb- 
ben fekvő  tájakra,  míg  Ny.-ról  az  átmenet  a 
kis-ázsiai  és  K.-ről  az  iráni  fensíkhoz  alig  ész- 
revehető. Az  É-i  határt  körülbelül  a  44.  K.-i 
hosszúsági  foknál  a  Kur-völsy  szeli  át,  a  D.-i 
határ  39— 37V2°  É.  sz.  és  38— 40^  K.  h.  között 
fekszik.  A  két  határ  között  a  hegységeknek  egész 
sora  emelkedik  ki  több  mint  3000  m.  magasság- 
ban, mint  a  Bingöl  Dagh  (3925  m.),  Palandöken 
(3150  m.),  Sipan  Dagh  (3800  m.),  Ala  Dagh  (3520 
méter). 

Ö.  folyói  csekély  kivétellel  az  itt  eredő  Eufrát, 
Tigris,  Araxes  és  Kur  folyamrendszeréhez  tar- 
toznak. A  Fekete-tengerbe  ömlik  a  Csamkh.  Na- 
gyobb tavai  közül  ismeretesek  az  1600  m.  maga- 
san fekvő  Van  török,  a  Gokcsáj  orosz  és  az  ür- 
mia  perzsa  területen.  Hegyszarkezete  a  Kau- 
kázusóhoz hasonló.  Ö.  gazdag  ásványkincsekben. 
Híresek  a  gümüskháni  bányák,  melyekben  ezüst, 
ólom,  vas,  réz,  timsó  és  kősó  fordul  elő.  Igen  bő- 
termőek  a  petroleumf orrások,  Tiílisztől  K.-re, 
főleg  Bakunál. 

Éghajlat  Ö.  három  éghajlat\4dékre  osztható : 
az  esővidélíro,  alsó  tropikus  klímával,  a  változó 
csapadékok  és  az  örökös  hó  vidékére.  Az  első 
magában  foglalja  a  Kur-völgyetTiflisztől  a  Kaspi- 
tengerig  és  a  Felső-Tigris  völgyvidékét ;  a  máso- 
dik magába  z^i'ja  a  fensílcokat,  a  párkány-hegysé- 
geket és  Ö.  fensíkláncolatát.  A  fensíkokon  igen 


Örményország 


88 


Örményország- 


változó  az  éghajlat ;  hosszú,  kemény  telek,  rö- 
vid nyarak  igen  forró  napokkal,  de  mindig  hi- 
deg éjszakákkal. 

Növény-  és  állatvilág.  Az  örmény  felföldön  a 
rövid  tartamú  nyár  miatt  nincsenek  erdőségek, 
de  vannak  az  alpi  flórához  közel  álló  növények. 
Összefüggő  erdőállomány  csupán  a  szélső  párkány- 
hegységekben  fordul  elő.  A  dús  öntözés  és  a  kon- 
tinentális melegség  miatt  a  kultúrnövények  gyor- 
san érnek.  A  gabonatermelés  a  Van-tóhoz  közeli 
vidékeken  honos.  Az  Urmia-tónál  levő  fensíkon 
termelik  a  rizst  is,  továbbá  a  lent,  kendéit  és  do- 
hányt. A  kajszinbaracknak  (Prunus  armeuiaca) 
ö.  az  eredeti  hazája.  Védettebb  helyeken  a  füge, 
mandola  és  gránátalma  is  megterem,  a  Van-tó 
partjain  pedig  mintegy  1800  m.  magasságig  a 
BzőUőt  is  müvelik.  ö.  állatvilága  a  palearktikus 
csoporthoz  tartozik,  még  pedig  az  európai  alosz- 
tályhoz. Nagy  számmal  található  még  a  medve, 
hiúz,  vándoregér,  róka,  borz  és  farkas.  A  madarak 
közül  leginkább  a  vízi  madarak  ismeretesek.  Gya- 
kori a  rózsaszínű  seregély.  Az  örmény  havasi 
tavak  állatvilága,  különösen  a  Gokcsáj-tónál  az 
alsóbbrendű  állatokban  igen  gazdag. 

Lakosság.  Számukat  biztosan  megállapítani 
nem  lehet.  1909.  évi  becslés  szerint  381,410  km^ 
területen  4.200,000  lakos  élt ;  ebből  Török-Ö.-ra 
esett  1.941,000,  Orosz-Ö.-ra  1.258,000  és  Perzsa- 
Ö.-ra  1  millió  lélek. 

A  klasszikus  ókorban  megkülönböztették  a  na- 
gyobbrészt önálló  Nagy-Ö.-ot  (Armenia  major), 
az  ország  K.-i  felét,  meÍyK.-en  Mediát,  D.-en  Me- 
zopotámiát és  Asszíriát  határolta,  és  a  római  Kis- 
Ö.-ot  (Armenia  minor),  mely  az  Eufráttól  Ny.-ra 
a  kisebb  részt  határolta.  Az  1914-i  világháború 
előtt  a  fent  enilltett  hatalmak  között  volt  fel- 
osztva. Török- Ö.  magában  foglalta  a  régi  Kis- 
Ö.-on  kívül  Nagy-Ö.  Ny.-i  fő  részét,  még  pedig 
a  vani,  bitliszi  és  erzerumi  vilajetekkel  és  az 
1891 -iki  beosztás  szerint  a  diarbekri  és  charputi 
vilajetekkel  is.  Fővárosok :  Erzerum,  Van,  Bitlisz, 
Mus  stb.  Orosz-  Ö.  (előbb  a  perzsák  birtokában) 
magában  foglalta  Nagy-Ö.  EK.-i  részét  a  Kur 
és  Arasz  folyóktól  körülzárva.  Továbbá  Eri- 
van és  Jeliszavetpol  kormányzóságokat,  a  Karsz 
vidékét  és  a  tifliszi  kormányzóság  részeit.  Ne- 
vezetesebb városok:  Tiflisz,  Karsz  és  Erivan, 
azonkívül  Alexandropol,  Jehszavetpol,  Nahicse- 
van,  Susza  stb.  Az  ország  ezen  részében  van  a 
három  nagyhírű  klastrom :  az  ecsmiadzini,  az  ör- 
mény patriarcha  székhelye,  a  haghpádi  és  szana- 
hini.  Ferzsa-Ö.-hoz  a  régi  Nagy-Ö.  DK.-i  sarka 
tartozott  ós  az  aszerbájdzsáni  tartomány  egy- 
részét  alkotta.  Ö.  további  sorsát  1.  Világháború. 

Története.  Az  örmények  magukat  hájknak 
(urak)  nevezték  s  innen  az  országot  Hájászdán- 
nak hívták.  A  bibliában  Ö.-nak  Thorgama  a  neve 
azon  alapon,  hogy  Noé  Jáfetnevü  fiának  unokája 
Thorgom  volt,  kitől  Hájk  származik.  Hájk  ural- 
kodásával (Kr.  e.  2350)  megalapítója  lett  a  róla 
nevezett  uralkodóháznak.  Hatodik  utóda  (Kr.  e. 
1300)  Arám  volt,  ki  a  keletről  és  délről  ellene 
nyomuló  népeket  legyőzte.  Vitézsége  miatt  a 
görögök  Armenosnak,  az  országot  pedig  Armé- 
niának  nevezték  el.  Fia  és  utóda  volt  Szép  Árá, 
kitől  az  Ararát  vette  nevét  (Kr.  e.  1200).  En- 


nek unokájával  kihalt  Hájknak  közvetlen  fóríl- 
ága  s  az  oldalrokonok  vették  kezükbe  az  m'al- 
mat,  kik  közül  nevezetes  volt  I.  Tigrán  (örm. 
Digrán  580—535),  ki  az  ország  határait  kiter- 
jeszté.  Ez  uralkodóháznak  legutolsó  sarja  Válie 
(örm.  Váhákén)  volt,  ki  a  Nagy  Sándor  elleni  har- 
cokban vesztette  életét.  Nagy  Sándor  ö.-ot  330. 
makedóniai  tartománynyá  tette.  Ez  időtől  kezdve 
ö.-ot  helytartók  kormányozták.  Nagy  Antonius 
két  helytartót  nevezett  ki :  Artaxiast  (Artaszesz) 
Nagy-0.  és  Zadriadrest,  Kis-Ö.  részére.  Az  előbbi 
építette  Artaxatát,  Nagy-Ö.  fővárosát.  Ezen  idő- 
szak 180  évig  tartott,  mígnem  Nagy  Araak  (Ar- 
szákesz)  parthus  király  meghódította  a  birodal- 
mat. Ezzel  új  korszak,  a  //.  uralkodóház,  az  ti.  w. 
Arságuni  (örm.  Ársácida,  Kr.  e.  146-tól  Kr.  u. 
428-ig)  vette  kezdetét.  Árdásesz  (Artaxerxes,  Kr. 
e.  111—86),  meghódította  Kis-Ázsiát  s  magát  a 
parthusoktól  függetlenítette.  Fia,  Tígi'án  (örm. 
Digrán,  Kr.  e.  86—53)  felvévén  a  szeleukus  koro- 
nát (Asszíria,  Babilónia,  Palesztina  stb.),  legyőzte 
Parthiát,  meghódította  Kilikiát,  Kappadóciát  és 
Galácia  egy  részét.  De  Tigranocertánál  (örm. 
Digrán  agertnél)  Lucullus  (Kr.  e.  69)  legyőzte,  mire 
a  Pompejusszal  kötött  bókeegyezség  folytán  le- 
mondott ö.-on  kívül  birt  tartományairól.  Piát,. 
Á^rtávászneszt  (örm.  Árdávázt)  Antonius  elf  ogatta,^ 
majd  megölette  és  ö.  római  tartománynyá  lett. 
Ettől  fogva  majdnem  két  századon  át  ö.  játék- 
szer volt  a  rómaiak  ós  parthusok  kezében.  A 
Rómából  hazatért  Tiridát  (örm.  Dértád,  284— 
337),  akinek  uralma  alatt  Világosító  Szent  Ger- 
gely (örm.  Szurp  Krikov  Luszávorics,  294)  az  ör- 
ményeket a  keresztény  hitre  téríti,  több  győzel- 
mes csata  után  az  országot  lecsendesítette  s 
rendbe  hozta.  De  az  ország  csakhamar  perzsa 
helytartóság  alá  került,  amivel  aztán  az  Arságuni 
uralkodóház  Kr.  u.  428.  véget  is  ért.  Később  a 
szasszanidák,  az  arabok,  majd  a  görögök  vették 
át  az  uralmat.  A  bagratida  Ásod  a  III.  ural- 
kodóház az  ü.  n.  Bagratida  (örm.  Pakraduni} 
uralkodófiáz  megalapítója  (859—1079).  I.  Ásod 
885.  kikiáltatta  magát  királynak  s  alatta  még 
egyszer  felvirágzott  Nagy-Ö.  II.  Kákig  királlyal, 
akit  IX.  Konstantin  Kizisztra  várában  megfojta- 
tott, 1079.  a  bagratida  uralkodóház  kihalt.  A/ y. 
uralkodóház  a  Bupieniták  (örm.  Buhiéniéankh} 
uralkodóháza,  mely  (1080—1393)  már  nem  Ö.- 
ban,  hanem  az  ennek  Ny.-i  oldalán  fekvő  kicsiny 
és  hegyes  Kilikiában  kezdte  meg  uralkodását. 
Bubién,  Kákig  rokona,  a  görögöket  elűzte  innen 
s  megalapította  a  róla  elnevezett  uralkodóházat. 
I.  Konstantin  (1095—1100)  az  ország  határát  ki- 
terjesztette s  a  kereszteseket  segítette.  Utódai 
közül  legnevezetesebb  II.  Leo  (örm.  Levon  1186 — 
1219),  kit  a  III.  Celesztin  pápa  által  küldött  koro- 
nával Tarsusban  (1198)  megkoronáztak.  Erre  szó- 
két Sisbe  tette  át.  Halála  után  az  országot  foly- 
tonos belső  zavarok  és  trónörökösödési  villongá- 
sok nyugtalanították.  1364.  V.  Orbán  pápa  fel- 
hívására Luszignánt  (VI.  Leo,  1365-1393)  válasz- 
tották meg  királynak,  de  nem  tudta  fenntartani 
uralmát.  Kis-Ö.  1375.  Saban  egyiptomi  szultán 
hatalmába  keriilt,  aki  mint  tartományt  helytar- 
tókra bízta.  1403-ben  türkömén  törzsek  törtek  be 
az  országba,  mely  fölött  (1468  óta)  a  Kara  Koinlu 


örményszékes 


39     — 


Örökbéke 


^Fekete  tiili),  majd  az  Ak  Koiiilu  (Fehér  ürü)  di- 
nasztiája uralkodott.  A  türkömén  uralom  bukása 
után  a  perzsák  ragadták  magukhoz  a  hatalmat, 
akiket  a  XVI.  sz.  elején  a  törökök  váltottak  fel. 
L.  Örmény  kérdés  és  Világháború. 

Örmény  székes  (Ar  minis,  XJr  ménen)  y  nagyk. 
Alsó-Fehér  vm.  kisenyedij.-Dan,  (i9io)  1637  román 
lak.  (Tr.  R.) 

Örmény  szerzetesek,  1.  BartJiolomiták  és 
Vazulrend. 

Őrmester,  az  altiszti  rendfokozatok  között  a 
legfelső,  tehát  közvetlenül  a  tiszthelyettes  után 
ós  a  szakaszvezető  előtt  következik  rangban.  Az 
Ö.-nek  megfelelő  állásban  levő  altiszteket  a  va- 
liászoknál  fő  vadásznak,  a  tüzéreknél  tűzmester- 
nek, a  vasút-  és  távirdaezi'ednél  tábori  távirász- 
nak  nevezik. 

őrmező  (Strazské),  kisk.  Zemplén  vm.  nagy- 
iiühályi  j.-ban,  (i9io)  1091  szlovák  és  magyar  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.)  —  L.  még  Szamosőrmezö. 

Őrnagy,  1.  Major. 

Örök,  örökkévalóság,  aminek  nincsen  kezdete 
és  vége  az  időben,  az  időbeli  határtalauság,  pá- 
rosa a  térbeli  végtelenségnek.  Némelyek  szerint 
az  örökkévalóság  pusztán  negativ  fogalom  (taga- 
dása az  időbeli  határoknak),  mások  szerint  pozitív 
(ami  mindig  volt  és  lesz).  Mondják,  hogy  az  Ö. 
végig  nem  gondolható  fogalom,  de  ugyanannyi 
joggal  mondhatni,  hogy  a  végesség  elgondolhatat- 
lan,  mert  bármely  időpontnál  akarnék  is  megál- 
lani, mindig  nem  csak  gonáolhatok,  de  kell  is  gon- 
dolnom egy  időpontot,  mely  amazt  megelőzte, 
egyet  pedig,  mely  követi.  E  fogalom  így  az  isme- 
rettan  és  lélektan  bonyolódott  kérdése.  A  meta- 
lizíkában  fölötte  nagy  szerepet  visz ;  az  örökké- 
valóság isten  fogalmának  egyik  mellőzhetetlen 
alkatrésze.  Kant  fölfogása  szerint  az  idő  objek- 
tíve semmi,  hanem  csak  érzéki  fölfogásunknak, 
a  belső  érzéknek,  egyik  eredeti  formája ;  innét 
származik  az  az  antinómiája,  hogy  egyrészt  kény- 
telenek vagyunk  mindenben  kezdetet  és  véget  ke- 
resni, másrészt  pedig  minden  határon  tiU  is  menni. 
Kant  fölfogása  a  metafizikai  kérdésnek  is  új  meg- 
oldását adja  kézhez.  Csak  a  mi  fölfogásunk  vilá- 
gában van  idő ;  magára  a  világra,  a  magánvalóra 
(Ding  an  sich)  az  idő  egyáltalán  nem  alkalmaz- 
ható, mert  hiszen  az  idő  csak  a  mi  fölfogásunk  for- 
mája. Ami  pedig  nincsen  az  időnek  alávetve,  örök- 
kévaló. 

Örökbecsű,  1.  Becsű. 

Örökbefogadás  (lat.  adoptio,  arrogatio,  ném. 
Ánnahme  an  Kindestatt.,  ol.  adozione^  fr.  adop- 
tíon),  a  szülő  és  gyermeke  között,  a  vérségi  le- 
tízármazáson  alapuló  természetes  kapcsolatot 
utánzó  jogintézmény  (imitatío  naturae).  A  róy)iai 
jogban  adoptio  másnak  atyai  hatalma  alatt  levő 
(alieni  juris),  arrogatio  ön  jogú  (suijiiris)  személy- 
nek Ö.-a.  A  régi  magyar  jogban  két  neme  volt : 
üyermekké  (adoptio  fllíalis)  és  testvéiTé  (adoptio 
fratemaUs)  fogadás;  az  utóbbinak  ma  senmii 
gyakorlati  jelentősége  sincs. 

A  mai  magyar  jog  szerint  az  örökbefogadó 
8  az  örökbefogadott  között  legalább  16  évi 
korkülönbségnek  kell  lenni ;  valláskülönbség 
nem  akadály.  Nagykorú  Ö.-a  iránti  szerződést 
közjegyzői  okiratban  v.  legalább  a  névaláírások 


közjegyzői  hitelesítésével  kell  megkötni,  kiskorú 
ö.-a  ii'ánti  szerződés  magánokii'atba  is  foglalható, 
a  szerződés  felől  azonban  a  felek  az  árvaszéknól 
meghallgatandók,  a  szerződés  az  árvaszéknél  kelt 
jegyzőkönyvbe  is  foglalható ;  a  kiskoi*ú  Ö.-a  iránti 
szei*ződést  törvényes  képviselőjével  kell  megkötni 
s  érvényességéhez  gyámhatósági  jóváhagyás 
szükséges.  A  szerződésben  rendelkezni  kell  a  név- 
viselésről :  az  örökbefogadott  vagy  megtartja  a 
maga  nevét  v.  felveszi  az  örökbefogadó  nevét  v. 
viseli  mind  a  kettőt ;  az  Ö,-sal  nyert  név  egyol- 
dalulag  nem  változtatliató  meg.  Az  Ö.  teljes 
hatályosságához  kormányhatósági  megerősítés 
szükséges,  amelyet  az  igazsá-gügyminiszter  ad 
meg,  nemesség,  nemesi  előnév  ós  címer  átruházá- 
sához a  király  jóváhagyása  szükséges,  amelyért 
a  belügyminiszter  tesz  előterjesztést,  ha  az  igaz- 
ságügyminiszter az  Ö.-nak  jogi  akadályát  nem 
látja.  Az  érvényes  Ö.-sal  az  örökbefogadott  olyan 
törvényes  öröklési  jogot  nyer  az  örökbefogadó 
után,  mintha  az  ő  törvényes  gyermeke  lenne,  de 
az  örökbefogadó  vérrokonával  semmiféle  kapcso- 
latba sem  jut ;  viszont  az  Ö.  az  örökbefogadott 
természetes  atyjának  kötelezettségein  nem  vál- 
toztat. Ha  a  szerződés  másként  nem  rendelkezik, 
az  atyai  hatalom  az  örökbefogadó  atyát  illeti  meg. 
Ugyanez  áll  az  anyára  nézve  is  a  természetes  §s 
törvényes  gyámság  tekintetében,  mert  az  ö.  az 
anyai  minőséget  is  megalapítja,  ha  a  nő  fogad 
örökbe.  Az  Ö.  házassági  tiltó  akadályt,  bírói  érde- 
keltséget létesít  ós  jogot  ad  a  tanúvallomás  meg- 
tagadására ;  a  honosítás  egyes  feltételeinek  ki- 
mutatása alól  mentesít  és  ezzel  sok  visszaélésnek 
ad  teret  külföldiek  honosításánál,  akik  az  Ö.-sal 
mellékcéljukat,  pl.  házasságuknak  saját  joguk 
szerint  kizái't  felbontását  stb.  akarják  elérni.  Az 
ö.-j  szei-zödés  közös  egyetértéssel  felbontható. 

Örökbeirás  (inscHptio  perennalis),  1.  Örök- 
vallás. 

Örökbéke  (néni.  ewíger  Friede,  franc,  paix 
perpétuelle),  eszményi  állapot,  melyben  a  háború 
feltétlen  kizárásával  az  esetleg  felmerülő  nem- 
zetközi kérdések  mindenkor  békés  megoldást 
nyernek.  Ily  éi*telemben  az  Ö.  utópia,  amelynek 
megvalósulását  nemcsak  az  államoknaJí  kölcsö- 
nös függetlensége,  hanem  az  is  lehetetlenné  te- 
szi, hogy  a  háboiní  bizonyos  esetekben  s  bizonyos 
körülmények  között  az  önfentartás  és  önérvé- 
nyesülés  nélkülözhetetlen,  s  azért  az  állam  létjo- 
gából kifolyólag-  jogos  eszköze.  Amit  azonban 
nem  lehet  elérni,  azt  meg  lehet  közelíteni,  ezért 
a  békés  nemzetközi  érintkezésnek  biztosítása,  a 
súrlódások  és  viszályok  okainak  eltávolítása,  a 
felmerülhető  érdekösszeütközéseknek  békés  meg- 
oldása a  müveit  államok  külügyi  politikájának 
egyik  elsőrendű  feladata.  Az  írók  közül,  kik  az  Ö. 
eszméjét  felvetették,  felemlítendő  Castel  Charles 
Irónóe  saint-pieiTei  apát,  munkája  :  Projet  de 
paix  perpétuelle  eutre  les  souverains  chrétiens 
(1713),  Ka7Ü  Immánuel,  Zum  ewigen  Frieden.  Ein 
philosophischer  Entwurf  (1795).  Egyébiránt  Hugó 
Grotius,  Leibniz,  Montesquieu,  Rousseau,  Vol- 
taire, Lessing,  Hei'der,  Bentham  és  sok  más  jeles 
bölcsész  és  író  is  foglalkozott  az  Ö.  problémájá- 
val. A  modeni  békemozgalom  letett  az  Ö.  eszmé- 
jéről, melyet  maga  is  utópiának  vall,  hanem  első 


örökbér —     40 

sorban  arra  törekszik,  hogy  a  háború  okainak  el- 
tüntetésével és  a  nemzetközi  választott  bíróságok 
kötelező,  intézményes  meghonosításával  elejét 
vegye  a  fegyveres  beavatkozásoknak  és  a  béké- 
nek tartósságát  növelje.  L.  Békemozgalom.,, 

Örökbér,  örökhérlet,  örökhér szerződés,  1.  Örök- 
haszotibérlet 

Örök  élet,  1.  Menny. 

Örök  evangélium  (evangélium  aeternum),  kö- 
zépkori fanatikusok  tévelye,  mely  szerint  a  három 
isteni  személy  mindegyikének  külön  korszakát 
kell  képzelnünk.  Az  Atya-Istené  az  ószövetség 
egész  Krisztusig,  innét  körülbelül  a  XII.  sz.  vé- 
géig terjed  a  Fiu-Isten  korszaka ;  a  XII— Xin.  sz. 
kezdődik  a  Szentlélek-Istené,  melyben  a  tiszta 
szeretet  fog  kizárólagosan  uralkodni,  a  vallás  kül- 
sőségei, szentségek  stb.  megszűnnek.  Joaclüm 
de  Floris  (1.  o.)  művei  (Concordia,  Expositio,  Apoe. 
és  Psalterium)  adtak  alkalmat  e  túlzó  miszti- 
cizmusra,melynek  a  Xin .  és  XI V .  sz . -ban  a  francis- 
kánusok egyik  csoportja,  az  ú.n.  fraticellik  voltak 
követői  és  a  papság  ellen  vívott  harcukban  vé- 
delmezői és  terjesztői.  A  főbb  tételeket  1255 
okt.  23.  IV.  Sándor  pápa  kárhoztatta. 

Örök  fény,  1.  Örök  lámpa. 

Örökhagyó,  1.  Öröklés. 

Örökhaszonbérlet  (empJiyteusís),  a  római  jog- 
ban az  az  elidegeníthető  s '  átörökíthető  dologi 
jog,  amelynél  fogva  valaki  másnak  mívelésre 
rendelt  ingatlanát  a  közterhek  viselése  és  a  tu- 
lajdonosnak fizetendő  évi  adó  (canon)  fejében  ki- 
zárólag használhatja.  Az  1848  előtti  magyar  jog- 
ban az  Ö.-tel  több  tekintetben  rokoBi  jellege  volt 
az  úrbéri  jogviszonynak.  L.  még  Épület  jog. 

Az  újabb  jogfejlődés  szerint  az  ö.  ingatlannak 
évi  bér  vagy  haszonbér  ellenében  bizonyos  huza- 
mosabb időn  át  való  használata  vagy  haszon- 
élvezete, amely  az  ingatlanra  átruházható  vagy 
átörökíthető  jogképen  nehezedik.  Az  évi  bér  v. 
haszonbér  lehet  vagy  pénzbeli,  vagy  terménybeU 
(a  termények  bizonyos  hányada).  A  régibb  jogok 
a  szolgáltatások  meg\'^áltását  nem  engedik  meg, 
az  újabb  jogfejlődés  szerint  a  szolgáltatásokat 
bizonyos  idő  elmúltával  (i)l.  20—32  év)  meg  lehet 
váltani.  Megváltásra  a  jogok  különbözősége  sze- 
rint vagy  az  ingatlan  tulajdonosának  v.  az  örök- 
bérlőnek,  illetőleg  örökhaszonbérlőnek  van  joga. 

Örökhatóság,  a  birtokhoz  kötött  törvényha- 
tóság. A  patrimonialis  joghatóságnak  egyik  neme. 
Németországban  pl.  némely  községben  a  birói 
állás  bizonyos  paraszttelekhez  volt  kötve.  Ennek 
mindenkori  birtokosa  volt  a  községi  biró  (Brb- 
schulze). 

örökimádás,  1.  Adoráció. 

Örökimádás  apácái,  köznyelven  neve  az  en- 
gesztelósröl  nevezett  női  Máriatársulatnak  (franc, 
röviden  Dames  réparatríces),  melyet  1855.  Pa- 
risban d'Oultremont  grófnő  (megh.  1878.)  alapí- 
tott az  oltáriszentség  állandó  imádása  és  a  bűnö- 
sök megtérése  céljából.  Többszörösen  (legutóbb 
1883)  nyert  pápai  megerősítést.  Anyaházuk  Ró- 
mában van.  Hazánkban  Budapesten  van  templo- 
muk és  székházuk. 

Örökjáradék,  1.  Örökös  járadék. 

Orökjog,  1.  Öröklési  jog. 

Örök  kárhozat,  1.  Pókot 


Öröklés 


Örökkévalóság,  1.  Örök. 

Örökkopoltyúsak  (állat),  1.  Ferennibranchiafa. 

Örök  lámpa,  a  kat.  templomokban  az  a  lámpa, 
mely  éjjel-nappal  az  előtt  az  oltár  előtt  ég,  amely- 
ben az  oltáriszentséget  őrzik.  Örök  fénynek  is 
mondják. 

ÖTÖkléay.  örökösödés  1.  a)  Az  ember  halálával 
vagyona  egy  v.  több  más  személyre  száll  át.  Ezt 
az  átszállást  Ö.-nek,  aki  a  vagyont  hátrahagyja, 
örökhagyónak  és  a  hátrahagyott  vagyont,  tekin- 
tettel az  örökhagyóra,  hagyatéknak,  tekintettel 
arra,  akire  marad,  örökségriek  nevezzük  (here- 
ditas  tárgyi  és  alanyi  értelemben).  Az  Ö.  egye- 
temes V.  részszerű.  Az  egyetemes  jogutódot,  akhe 
az  örökhagyó  vagyona  mint  egész,  a  tartozások- 
kal együtt  száll  át,  örökösnek  nevezzük.  Lehet 
valakinek  egyszerre  több  örököse  is;  ezek  az 
örököstársak i^Lk^kközid  mindegyik  az  örökösnek 
egyetemes  jogutóda,  de  a  hagyaték  hányadrészek 
szerint  oszlik  meg  köztük ;  ezek  a  hányadrészek 
az  örökrészek.  Aki  csak  egyes  vagyon  tár  gj'^a- 
kat  örököl,  anélkül,  hogy  örökös  volna  (1.  Örökös 
kijelölése)  az  hagyományos.  Az  Ö.  vagy  az 
örökhagyó  végintézkedése  alapján  történik  (vég- 
rendeleti V.  szerződési  Ö.),  v.  végintézkedés  nél- 
kül, közvetlenül  a  törvény  rendeléséből  (törvényes 
Ö. ;  intestat,  ab  intestato  Ö.).  Bizonyos  szemé- 
lyeknek a  törvény  Ö.-t  biztosít  az  örökhagyó 
végintézkedése  ellenére  is ;  ez  a  köteles  rész.  A 
törvényes  és  a  végintézkedésen  alapuló  Ö.  mai 
jogunk  szerint  egymás  mellett  is  megállhat ;  ha 
ugyanis  az  örökhagyó  végintézkedésében  vagyo- 
nának csak  egy  részéről  rendelkezett,  a  hagyaték 
többi  részében  e  mellett  törvényes  Ö.-nek  van 
helye  (ma  tehát  nem  áll  az  a  római  jogi  tétel : 
nemo  pro  parte  testatus,  pro  parte  intestatus  de- 
cedere  potest).  Ha  az  örökhagyó  a  törvényes  ö. 
kizárásával  vagyonát  mint  egészet  egy  v.  több 
kinevezett  örökösre  hagyja,  ez  az  ú.  n.  általános 
örökös  (örökösök).  Ha  több  általános  örökös  közül 
az  egyik  az  Ö.-böl  kiesik,  az  ő  része  növedékjogou 
a  többi  örököstárs  örökségét  gyarapítja,  hacsak 
az  örökhagyó  a  növedókjogot  ki  nem  zárta.  Az 
örökség  az  örökhagyó  halálával  nyílik  meg  az 
örökös  részére.  Általában  nem  örökölhet,  aki 
az  örökhagyó  előtt  meghalt  (helyébe  .gyer- 
mekei, a  törzse  lépnek,  in  stirpes  Ó.,  1.  Örök- 
lési rend).  Egyes  jogok  szerint  az  örökös  az  örök- 
séget csak  külön  jogszerző  cselekménnyel  (elfo- 
gadással, osztrák  jog  szerint  örökösi  nyilatkozat- 
tal, római  jog  szerint  az  ú.  n.  aditio  hereditatis 
alakjában)  szerzi  meg ;  a  magyar  magánjog  értel- 
móben  az  örökség  az  öröldiagyó  halálával  a  tör- 
vény erejénél  fogva  átszáll  az  örökösre,  ki  ezzel 
az  örökséget  külön  elfogadás  nélkül  mindjárt 
meg  is  szerezte,  de  ha  nem  akarja  megtartani, 
visszautasíthatja  (ú.  n.  ipso  jure  Ö.). 

b)  Az  örökösre  az  örökhagyónak  nemcsak 
jogai,  hanem  tartozásai  is  átszállanak  Azonkívül 
az  örökös  köteles  kifizetni  a  törvény  szerint  járó 
kötelesrészeket  és  a  hagyományokat,  amelyek- 
kel az  örökhagyó  megterhelte.  Mindezen  hagya- 
téki tartozásokért  azonban  az  örökös  csupán  a 
neki  valósággal  jutott  örökség  erejéig  felelős.  Ha 
az  adós  meghal  s  hagyatéka  még  bíróilag  át- 
adva nincsen,  a  hitelező  az  adósság  fejében  az 


öröklés 


41 


Öröklés 


összes  ismert  örökösöket  és  az  ismeretlen  örökö- 
sök ügygondnokát  tartozik  perbe  vonni.  A  per- 
ben a  hitelezőnek  kell  bizonyítania,  hogy  arra, 
akit  adósának  örökösekép  perel,  szállt-e  csak- 
ugyan és  mennyi  örökség.  Az  örökösnek  azon- 
ban a  hagyatéki  hitelezők  kielégítésében  kellő 
körültekintéssel  kell  eljárnia.  Ha  alaposan 
felteheti,  hogy  a  hagyaték  túl  van  adósodva, 
nem  szabad  neki  egy-egy  hitelezőt  önkényesen  a 
többi  előtt  kielégítenie,  hanem  a  hagyatékra  csőd 
megnyitását  köteles  kénii.  Ha  az  örökös  ezt  nem 
teszi,  annak  a  későbbi  hitelezőnek,  akinek  köve- 
telése a  hagyatékból  ennek  következtében  már 
ki  nem  telik,  személyesen,  vagyis  egyéb  vagyo- 
nával is  felelős  azért  az  összegért,  amelyet  ez  a 
hitelező  a  csődben  kapott  volna.  Több  örökös  a 
hagyatéki  hitelezőknek  egyetemlegesen  felelős. 
Egymással  szemben  az  örököstársak  a  hagyatéki 
tartozásokért  csak  örökrészeik  arányában  fele- 
lősek. Ha  tehát  egyik  örököstárs  hagyatéki  tar- 
tozást ezen  az  arányon  túl  fizetett  ki,  azért  a 
többitől  aránylagos  megtérítést  követelhet.  Az 
ági  és  a  szerzeményi  örökösnek  egymás  közt  való 
viszonyában  azonban  az  örökhagyó  adósságai 
csak  a  szerzeményi  örököst  terhelik. 

2.  Ö.  (hereditas),  a  szervezetek  azon  tulajdon- 
sága, hogy  a  szülők  jellemvonásai  átszármaznak 
az  utódokra.  Az  Ö.  abban  nyilvánul,  hogy  az  utód 
hasonlít  szüleihez  v.  őseihez.  Minthogy  a  szülők 
jellemvonásai  a  szaporodás  folyamán,  származ- 
nak át  az  utódokra,  természetesen  az  0.  jelensé- 
gei a  szaporodással  állnak  szoros  összefüggésben. 

A  szaporodásnak  két  módja  ismeretes,  ú.  m. 
1.  a  vegetatív-  és  2.  a  cytogén-szaporodás.  A  ve- 
getatív szaporodás  fajtái  az  osztódás  és  a  Mm- 
hódzás :  az  előbbinél  az  anyaszervezet  két  vagy 
több  egyenlő  részre  osztódik,  melyek  közül  az 
egyik  az  anya,  a  többi  az  utód;  a  második  vege- 
tatív szaporodási  módnál,  vagyis  a  bímbódzásnál 
az  anyaszervezet  testén  kisebb-nagyobb  sarja- 
dékok fejlődnek,  melyek  leválás  után  a  szülői 
szervezethez  hasonló  szervezetté  egészítik  ki  ma- 
gukat. A  cytogén  szaporodásnál  a  szervezetek 
különleges  csirasejteket  fejlesztenek  s  csak  ezek- 
ből fejlődhetik  új  szervezet,  vagyis  itt  csak  a 
csirasejtek  őrizték  mes:  azt  a  tulajdonságukat, 
hogy  továbbfejlődve  belőlük  a  szülői  szervezet- 
hez hasonló  lény  fejlődhetik,  a  test  többi  sejtjei 
ezt  a  tulajdonságot  elvesztették  s  ezek  alkotják 
együttvéve  az  ú.  n.  somá-t.  Eendeseu  nem  min- 
den csirasejt  tudja  egymagában  továbbfejlődéssel 
a  szülőhöz  hasonló  utódot  léti'ehozui ;  a  magasabb- 
rendű  szervezeteknél  általában  az  utód  fejlődése 
céljából  két  csirasejtnek  (egy  hím-  és  egy  női 
csirasejtnek)  kell  egyesülni.  Aszerint,  amint  az 
utód  fejlődéséhez  egy  v.  két  különböző  nemű  csira- 
sejt szükséges,  monogoniá-t  és  amphigoniá-t  szo- 
kás megkülönböztetni.  Ebből  azután  az  is  követ- 
kezik, hogy  az  Ö.-nél  is  meg  kell  különböztetni 
az  egyszülös  (uniparenteralis)  és  a  kétszUlős 
(biparenferalis)  Ö.-t :  az  előbbit  a  vegetatív  mó- 
don és  a  monogoniával  szaporodó  szervezeteknél, 
az  utóbbit  az  amphigoniával  szaporodóknál  ta- 
láljuk. .. 

"  Az  0.  legkönnyebben  érthető  az  osztódással 
szaporodó  szervezeteknél,  melyeknél  a  szülők 


teste  a  legtöbb  esetben  egyszerűen  két  egyenlő 
részre  oszlik  s  ezért  legalább  az  első  pillanatban 
nem  okoz  nagyobb  nehézséget  annak  a  megma- 
gyarázása, hogy  a  szülő  tulajdonságai  átszármaz- 
nak az  utódra.  Pontosabb  \izsgálatnál  azonban 
kiderül,  hogy  a  magyarázat  igazában  nem  olyan 
egyszeiü,  mert  az  osztódás  alkalmával  keletkezett 
utód  csak  egy  része  az  anyai  szervezetnek  és 
azért  a  hiányzó  részeket  az  utódnak  az  osztódás 
után  ki  kell  fejlesztenie,  mert  csak  így  válhatik 
a  szülőhöz  hasonló  szervezetté.  Még  nagyobb  a 
nehézség  a  csírasejtekkel  szaporodó  szervezetek- 
nél, amelyeknél  a  szülők  és  az  utód  közti  össze- 
függést csupán  egy,  illetve  két  csirasejt  létesíti, 
mely  a  szülői  szervezetnek  csak  elenyésző  parányi 
része.  Itt  a  csirasejteknek  olyan  különleges  erő- 
vel felruházott  állománnyal  kell  bímíok,  mely  a 
csirasejteket  képessé  teszi  arra,  hogy  a  szülők 
tulajdonságai  átszármazzanak  az  utódokra.  Ezt 
az  állományt  csiraplaz'má-iía,k  nevezzük.  A  csira- 
plazma kapcsolja  össze  tehát  az  utódokat  a  szü- 
lőkkel és  ezek  őseivel  és  a  csiraplazma  működé- 
sének eredménye,  hogy  az  utódok  szüleikhez  v. 
őseikhez  hasonlítanak  vagyis  a  csiraplazma  az 
Ö.  hordozója. 

Rendkívül  sok  és  fáradságos  vizsgálatba  került 
annak  a  megállapítása,  hogy  a  csiraplazma  a 
csirasejteknek  melyik  részében  foglal  helyet.  A 
mai  vizsgálatok  szerint  a  csirasejtek  magjaiban 
rejtőzik  az  Ö.-t  közvetítő  csiraplazma.  Sőt  az  ap- 
rólékos sejttani  és  elmés  élettani  kísérletekből  az 
is  kiderült,  hogy  a  csiraplazma  a  csirasejtek  mag- 
jának nem  minden  részében  van  meg,  hanem 
csakis  az  ú.  n.  chromatin-állományban,  vagyis 
abban  az  állományban,  mely  a  sejtmag  osztódása 
alkalmával  jellemző  fonál-  v.gömbalakú  részekbe, 
ú.  n.  chrojno  Somákba  tömörül  és  a  legnagyobb  pon- 
tossággal megfeleződve,  teljesen  egyenlő  mennyi- 
ségben jut  a  flóksejtekbe  még  akkor  is,  ha  egyéb- 
ként a  fíóksejtek  nagyon  is  eltérő  nagyságúak. 

Ö.-tani  szempontból  a  kifejlődött  szervezetek 
tulajdonságait  eredetük  szerint  három  csoportba 
oszthatjuk : 

1.  Öröklött  (hereditár)  tulajdonságok.  Idetar- 
tozik az  egyes  szervezetek  tulajdonságainak  leg- 
nagyobb része.  Jellemző  reájuk,  hogy  a  szervezet 
ezeket  a  tulajdonságokat  elődeitől  örökölte. 

2.  Veleszületett  (congenitalis)  tidaj donságok. 
Ezekben  különbözik  a  szervezet  elődeitől.  A  vele- 
született tulajdonságokat  a  szervezet  nem  örö- 
költe, azonban  ezek  mégis  már  születése  előtt  ki- 
fejlődtek rajta. 

3.  Szerzett  tulajdonságok.  Idetartoznak  a  szü- 
letés után,  az  egyéni  élet  során  szerzett  tulajdon- 
ságok. 

Az  öröklött  és  veleszületett  tulajdonságok  ki- 
fejlődése a  csirasejtekben  levő  csiraplazmától 
függ,  tehát  kifejlődésük  a  csiraplazmára  vezet- 
hető vissza,  ezért  Uastogén  tulajdonságoknak  is 
nevezhetjük  őket.  Velük  szemben  állanak  a  szer- 
zett tulajdonságok,  melyek  a  csiraplazmától  füg- 
getlenek és  a  testnek  (soma)  szerzeményei,  ezért 
QZQ^LQtsomatogén  tulajdonságoknak  nevezhetjük. 

Az  öröklött  (hereditár)  tulaj  donságok,  miuthogj- 
a  szervezet  ía  ö.  útján  jutott  hozzájuk,  természe- 
tesen szintén  át^zármaznak  az  utódokra.  A  vele- 


öröklés 


42 


Öröklés  főpapok  vagyonában 


aztiletett  (congenitalis)  tulajdonságokról  a  régibb 
búvárok,  pl.  Darvin,  szintén  azt  gondolták,  hogy 
kivétel  nélkül  átöröklődnek.  Az  újabb  pontosabb 
vizegálatokból  azonban  kiderült,  hogy  csak  egy 
résztik  öröklődik  át,  azonkívül  kiderült  az  is,  hogy 
a  veleszületett  tulajdonságok  mint  blastogén  ere- 
detű, de  a  szülőknél  meg  nem  lévő  tulajdonságok, 
a  szervezetek  változékonyságának  (variabilitás) 
alapjai.  Ha  az  utódok  és  elődök  között  igen  ki- 
csinyek a  különbségek  és  azonkívül  az  utódok 
egyes,  egymástól  különböző  tagjait  fokozatos  át- 
menetek kapcsolják  egymáshoz  és  szüleikhez, 
flukfuácóők-Tól  vagy  kontinnális  variabilitás -tó\ 
beszélünk.  Ezzel  szemben  állanak  az  ú.  n.  mutá- 
ciók, melyeknél  az  utódok  és  szülők  közti  különb- 
ség nagy  és  rögtön  szembeötlő,  azonkívül  a  közös 
szülőktől  származó  utódok  ebben  az  esetben  élesen 
két  V.  több  csoportba  tagozódnak,  úgyhogy  meg- 
szakítás nélküli  folytonos  (kontinuális)  sorozatba 
nem  oszthatók  be.  Ma  az  az  általános  vélemény, 
hogy  csak  a  mutációk  öröklödnek,  ellenben  a 
fluktuációk  nem. 

A  szerzett  tulajdonságok  öröklése  körül  ma 
még  nagy  a  vita.  A  tudósok  egy  része  (Lamarck, 
Dat'vin,  HaeckeU  Naegeli  stb.)  szerint  a  szer- 
zett tulajdonságok  tovább  öröklődnek,  ellenben 
a  tudósok  másik  tábora  szerint,  kiknek  élén 
áll  Weismunn,  a  szerzett  tulajdonságok  nem 
öröklődnek.  A  vita  eldöntése  céljából  nagyon  sok 
kifiórletet  végeztek,  azonban  az  ügy  ma  is  még 
úgy  áll,  hogy  egyetlen  egy  olyan  meggyőző  és 
föltétlenül  bizonyító  példát  sem  ismerünk,  mely 
a  szerzett  tulajdonságok  Ö.-ét  igazolná.  A  szer- 
zett tulajdonságok  öröklődésének  bizonyítására 
felhozott  kísérletekről  kiderült,  hogy  eredményeik 
kiválogatódással  v.  azzal  magyarázhatók,  hogy 
az  a  hatás,  mely  örökölhető  változást  idézett  elő, 
nemcsak  a  testibe  hatott,  hanem  a  csirasejtekben 
levő  csiraplazmára  is,  ezért  a  változások  öröklő- 
dése nem  a  szerzett  tulajdonságok  öröklését,  ha- 
nem csupán  a  csirasejtekben  végbement  változá- 
sokat bizonyítja. 

Törzsfej lödóstani  szempontbál  fontos  azon  tu- 
lajdonságok megjelenése  az  egyéni  fejlődés  során, 
melyek  az  illető  faj  törzsfejlődéséből  öröklődtek. 
A  törzsfejlődós  egyes  szakaszai  az  egyéni  fejlő- 
dés során  rendesen  rövidítve  és  egyszerűsítve 
jelennek  meg  (rövidített  és  egyszerűsített  Ö.) ; 
előfordul  az  is,  hogy  az  egyéni  fejlődés  során 
egyes  szervkezdemények  a  törzsfejlődési  múlttól 
eltérő  időben  és  eltérő  helyen  jelennek  meg  (hete- 
rochron,  illetve  heterotop  Ö.). 

Rendes  körülmények  között  az  öröklött  jellem- 
vonások az  utódon  a  test  ugyanazon  a  helyén 
(homotóp  ö.)  és  ugyanabban  az  életszakban  (ho- 
mochron  ö.).  fejlődnek,  mint  annak  idején  a  szülő 
testén.  Az  Ö.-nek  rendesen  az  a  következménye, 
hogjr  az  utódok  elődeikhez  hasonlítanak,  vagyis 
az  6.  a  faj  (species)  tulajdonságait  változatlanul 
fenntartja  (konzervativ  Ö./  Ha  azonban  a  faj  idők 
folyamán  a  szervezetek  variabilitása  (1.  Változé- 
konyság) kiválogatódás  (selectio)  v.  külső  hatá- 
sok következtében  megváltozik,  az  öröklött  jellem- 
vonások is  megváltoznak  (progresszív  0.). 

Az  Ö.  jelenségeinek  megmagyarázására  nézve 
számos  elméletünk  van.  Legfontosabbak :  Darvin 


pangenesis-elmélete,  Haeckel  perigenesis-elmé- 
léte,  Naegeli  idioplazma- elmélete,  Wevtmann 
csiraplazma-elmélete,  de  Vries  intraeellularis 
pangenesis-elmélete,  Haacke  gemm^ria-elmélete, 
Hertwig  0.  biogenezis-elrnélete,  Hatschek  gene- 
ratiil- elmélete,  Mendel  O.-i  elmélete  (1.  Mendel- 
féle  törvény),  Semon  mneme- elmélete. 

Az  Ö.  titokzatos  mechanizmusát  főleg  Mendel 
G.  és  újabban  Correns  C,  Boveri,  Goldschmidt, 
Castle,  Galton,  Dawenport,  Pearson,  Baur, 
továbbá  a  Morgan  T.  H.  vezetése  alatt  dol- 
gozó amerikai  biológusok  vizsgálatai  világítot- 
ták meg. 

Irodalom.  Bateson,  Meudels  Principles  of  Heredity,  Cam- 
bridge 1918 ;  Baur,  Einfühning  in  die  experimentelle  Ver- 
erbungslehre,  Berlin  1911,  újabb  kiad.  1920 ;  Baur-Fischer- 
Lenz,  Menschliche  Erblichkeitslehre,  I— II.  köt.,  München 
1921;  Bauer,  Vorlesnngen  über  alig.  Konstitutions-  Und 
Vererbungslehre,  Berlin  1921 ;  Castle,  Heredity,  New  York- 
Londou  1911  és  Heredity  and  Eugenics,  New  York  1916 ; 
Qoldsclunidt,  Einfahrung  in  die  Vererbungswissenachaft^ 
3.  kiad.  Leipzig  1920  ;  Haecker,  Allgemeine  Vererbungslehre, 
Braunschweigl921;HertwlgO.,  Das  Werden  der  Organismen, 
Jena  1916  ;  Johannsen,  Elemente  der  exakten  Erblichkeits- 
lehre, 2.  kiad.,  Jena  1918  ;  Martius,  Konstitution  und  Ver- 
erbung,  Berlin  1914 ;  Morgan,  Die  stoffliche  Grundinge  der 
Vererbung,  u.  o.  1921;  Plate,  Vererbungslehre,  Leipzlgr 
1913  ;  Siemens,  Einfühning  in  die  alig.  Konstitutions-  und 
Vererbungspathologie,  Berlin  1921 ;  Wellmann,  Alt.  állat- 
tenyésztéstan, Budapest  1921  ;  Ziegler,  Vererbungslehre, 
Jena  1918.  Nevezetesebb  Ö.-tani  folyóiratok :  Zeitschrift  f.. 
induktlve  Abstammungs-  und  Vererbungslehre,  Berlin, 
szerk. :  E.  Baur  ;  Ai-chiv  f.  Rassen-  und  Gesellschaftsbio- 
logie,  Leipzig,  szerk. :  A.  Ploetz ;  JoaruaI  of  Qenetics, 
Cambridge,  szerk. :  W.  Bateson  és  R.  C.  Punuett ;  Journal 
of  Heredity,  Washington,  szerk. :  P.  Popenoe  ;  Hereditaa, 
Lund,  szerk. :  R.  Larssou. 

3.  Orvosi  szempontból  fontos,  hogy  bizonyos 
rendellenes,  betegesnek  mondott  állapotok  ép  úgy 
öröklődnek,  mintba  faji  tulajdonságok  volnának. 
Megkülömböztetünk :  1.  öröklődő  rendellenessé- 
geket, pl.  hatujjuság,  nyúlajk,  farkastorok,  anya- 
jegyek, szín  vakság  stb.;  2.  öröklődő  betegségeket: 
izomsorvadások,  vérzékenység,  stb.  Ezek  oly 
betegségek,  melyek  tisztán  belső  okból  származ- 
nak és  egyetlen  okuk  az  örökölt  szervezeti  álla- 
pot ;  3.  öröklődő  hajlamosságokat,  melyek  bizo- 
nyos betegségek  kifejlődését  elősegítik.  így  haj- 
lamosság cukorbajra,  rákos  megbetegedésre,  ütő- 
érelmeszesedésre,  elmebajokra  stb. 

A  veleszületett  —  méhen  belül  szerzett  — 
betegségeket  meg  kell  külömböztetni  az  igazi 
öröklődő  betegségektől.  Pl.  a  veleszületett  buja- 
kór nem  öröldött,  hanem  méhen  belül  szerzett 
betegség.  Sok  betegség  csak  látszólag  öröklött, 
voltaképen  a  szülőktől  az  élet  folyamán  szerzett 
betegség.  Ilyen  pl.  a  tüdővész. 

Az  embernek  igen  sok  tulajdonsága  öröklődő 
természetű ;  termet,  méretek,  színek,  képességek, 
talentumok,  erkölcsi  érzések,  egy  szóval  a  testi 
és  szellemi  fejlettségnek  v.  degeneráltságnak 
számos  alapvető  tulajdonsága.  A  kóros  tulajdon- 
ságok ós  betegségek  öröklődése  ellen  a  rokonok 
közötti  házasság  eltiltásával,  a  párosodústól  tá- 
voltartással (elmegyógyintézetek,  fegyházak  stb.), 
sőt  némely  államban  a  fajfenntartásra  alkalmat- 
lanná tétellel  védekeznek ;  a  jeles  tulajdonságok 
kitenyésztésének  módozataival  az  eugenika  (1.  o.) 
tudománya  foglalkozik. 

Öröklés  főpapok  vagyonában,  1.  Főpapok  va* 
gyónóban  való  örökösödés. 


öröklési  }og 


43 


Öröklésről  való  lemondás 


Öröklési  jog,  tárgyi  értelemben  az  öröklést 
szabályozó  jogszabályok  összege,  alanyi  értelem- 
ben öröklésre,  az  örökség  megszerzésére  (aditio 
hereditatis)  való  jogosultság. 

Öröklési  kapcsolat.  A  törvény  öröklési  jogot 
a  véregysóg  és  a  házasság  alapján  ad.  Törvé- 
nyes öröklési  joguk  van  tehát  a  rokonoknak  és  a 
házastái"snak  s  a  kapcsolatot,  melyben  ezek  a 
tízemélyek  állanak,  törvényes  Ö.-nak  nevezzük. 

Öröklési  képesség.  Ö.-e  mindenkinek  van,  aki- 
nek szerzési  képessége  van.  ö.-e  van  különösen  a 
jogi  személynek  és  az  alapítványnak  is.  Nincs 
ö.-e  a  szerzetesnek,  aki  ünnepélyes  fogadalmat 
tett.  Az  egyszerű  fogadalom  által  a  képesség  nem 
szűnik  meg,  kivéve  a  jezsuitáknál,  akiknél  az 
egyszerű  fogadalom  az  ünnepélyes  fogadalom  ha- 
tályával bíi".  Idegeneknek  (külföldi  állampolgárok) 
úgy  ingó,  valamint  ingatlan  vagyonra  nézve  szer- 
zési 8  ennélfogva  ö.-ük  van ;  de  csak  az  illető 
külföldi  állammal  való  viszonosság  feltétele  mel- 
lett. 

Öröklési  rend.  A  törvényes  öröklési  kapcsolat- 
ban (1.  0.)  álló  személyek  öröklésre  való  jogosult- 
sága nem  egyenlő.  A  törvény  sorrendet  állapít 
meg,  a  sorrendben  közelebb  álló  kizárván  a 
távolabb  állókat.  Ezt  a  son*endet  törvényes 
Ö.-nek  nevezzük,  és  ez  alatt  a  rokonok  és  a 
házastárs  törvényes  Ö.-jét  értjük.  Hazai  jo- 
gunk Ö.-je  szerint  (végrendelet  hiányában)  az 
örökség  első  sorban  az  örökhagyó  leszármazóit 
(lemenőit)  illeti.  Leszármazókon  értjük  az  örök- 
hagyó törvényes  gyermekeit,  ezeknek  törvényes 
gyermekeit  (unokáit),  ezeknek  törvényes  gyer- 
mekeit (másod-,  szépunokáit)  és  így  lejebb.  A  tör- 
vényes gyeimekekkel  egy  tekintet  alá  esik :  a)  a 
vélt  házasságból  született  gyermek ;  h)  az  utó- 
lagos házasság  által  töi'vényesltett  gyermek ;  c) 
a  kir.  kegyelem  által  töi'vényesített  gyermek 
törvénytelen  anyján  kívül  törvényesíttető  apjá- 
val is  törvényes  öröklési  kapcsolatba  lép  és  az 
apja  hagyatékában  való  öröklés  szempontjából 
teljesen  egyenjogú  a  törvényes  leszármazókkal ; 
d)  az  örökbefogadott  gyermek  és  leszármazol  az 
örökbefogadó  után  azonképen  örökölnek,  mint  a 
törvényes  gyermekek ;  de  az  örökbefogadónak  az 
örökbefogadott  után  törvényes  öröklési  joga 
nincs.  Az  örökbefogadott  gyermek  eredeti  vérségé- 
töl  el  nem  szakad ;  minélfogva  vérszerinti  szülői, 
valamint  rokonai  utáni  törvényes  öröklési  joga 
nem  változik.  A  törvénytelen  gyermek  és  anyja, 
valamint  anyai  rokonsága  közt  ugyanaz  a  köl- 
csönös öröklés  áll  fenn,  mintha  a  gyermek  tör- 
vényes volna;  atyjával  és  atyai  rokonságával 
azonban  az  ily  gyermek  nem  áll  öröklési  kapcso- 
latban. Ha  az  örökhagyó  után  több  gyermek  ma- 
radt, végrendelet  hiányában  az  osztály  köztük 
egyenlő.  Olyan  gyermek  helyébe,  aki  az  örök- 
hagyó előtt  halt  meg  v.  aki  kiesett,  az  ő  gyer- 
mekei, mint  törzse  lépnek ;  ezé  a  törzsé  az,  ami 
a  gyermekre  (törzselödre)  jutott  volna  és  a  gyer- 
mek gyermekei  (unokák)  közt  az  osztály  egyenlő. 
Ez  a  törzsönkinti  (in  stirpes)  öröklés.  Ezek  a  sza- 
bályok állanak  az  örökség  további  leszállására 
nézve  és  megoszlására  nézve  is.  Leszármazók 
hiányában  más  az  Ö.  a  szerzeményi  és  más  az 
öröklött  vagyonban,  a)  A  szerzeményi  vagyon 


a  töi*zsrendszer  szerint  hárul  felfelé  és  oldalt, 
azzal  az  eltéréssel,  hogy  leszármazók  nem  lóvén, 
a  túlélő  hitves  a  rokonokat  megelőzi  (L.  Hit- 
vestársi  öröklés).  Örökölnek  tehát  elsősorban 
a  leszármazók,  ilyenek  nemlétében  a  túlélő  hit- 
ves, azután  a  szülői  csoport,  és  pedig  felébMi  az 
apa  ós  felében  az  anya,  az  örökhagyó  előtt  el- 
hunyt szülő  helyébe  a  leszármazói  lépvén ;  azután 
a  nagyszülői  csoport,  vagyis  a  két  apai  ós  a  két 
anyai  nagyszülő,  esetleg  a  korábban  elhunyt  nagy- 
szülő leszármazói ;  azután  a  szépszülői  csoport, 
ós  így  tovább  a  végtelenig.  A  későbbi  csoport 
csak  akkor  örököl,  ha  a  korábbi  csoporthoz  tar- 
tozó rokon  nincs  (nem  képes  vagy  nem  akar  örö- 
kölni), b)  Az  öröklött  (ági)  vagyon,  leszármazók 
hiányában  eredete  szerint  az  apai  ós  az  anyai 
ágról  hárult  vagyonra  oszlik,  s  mind  a  két  ágon 
belül  arra  a  felmenői  ágra  száll  vissza,  amelytől 
eredt,  felfelé  addig,  amig  kimutatható,  hogy  a 
vagyon  az  ülető  felmenőtől  származott.  A  roko- 
nok törvényes  öröklési  kapcsolatának  határát 
tehát  az  öröklött  vagyonban  a  vagyon  eredeté- 
nek kimutatása  szabja  meg.  Amelyik  ágon  ily 
kapcsolatban  álló  rokon  nincs,  az  öröklött  vagyon 
a  túlélő  hitvesre,  ilyennek  nem  létében  a  szerze- 
ményi örökösre  száll.  Rokon  és  hitves  nem  lété- 
ben mind  a  szerzeményi,  mind  az  öröklött  vagyon 
a.  szent  koronára  hárul.  (L.  még  Özvegyi  jog  és 
Özvegyi  öröklés.) 

Öröklési  szerződés,  az  örökhagyó  végakara- 
tának kétoldalú  jogügyletben  való  nyilvánítása. 
A  végrendelettől  abban  különbözik,  hogy  szabadon 
vissza  nem  vonható.  Az  Ö.  nemcsak  örökösneve- 
zést, hanem  ily  nevezés  mellőzésével  pusztán  ha- 
gyományrendelést is  foglalhat  magában.  Lehet 
kétoldalú  (kölcsönös),  ha  mindkét  fél,  —  egyoldalú, 
ha  csupán  az  egyik  fél  tesz  halála  esetére  szóló 
intézkedést.  A  szerződő  felek  egymás  vagy  har- 
madik személy  javára,  v.  egymás  és  harmadik 
személy  javára  rendelkezhetnek.  Az  ö.-ek  több- 
nyire házastársak  között  fordulnak  elő,  de  hazai 
jogunk  szerint  nincsenek  ezekre  szorítva.  Alaki 
érvényességükhöz  szükséges,  hogy  az  írásbeli  ma 
gán végrendeletre,  a  közvégrendeletre,  v.  a  köz- 
jegyzőnél letett  írásbeU  magánvégrendoletre  meg- 
szabott alaki  kellékekkel  bírjanak. 

Öröklésre  való  érdemetlenség  okából  nem 
örökölhet,  aki  az  örökhagyót  megölte  v.  élete 
ellen  tört,  valamint  az,  aki  az  örökhagyó  vég- 
rendeletét szándékosan  megsemmisítette,  eltit- 
kolta V.  elsikkasztotta.  Az  öröklésre  érdemetlen 
az  öröklési  rend  megállapításánál  figyelembe  nem 
jön,  hanem  úgy  tekintendő,  mintha  az  örökhagyó 
előtt  halt  volna  meg.  A  bíró  az  érdemetlenséget 
hivatalból  nem  veheti  figyelembe.  Az  érdemetlen- 
ségre  nem  lehet  hivatkozni,  ha  az  örökhagyó  az 
érdemetlennek  megbocsátott. 

Öröklésről  való  lemondás,  a  szó  tulajdonké- 
peni  értelmében  a  törvényes  örökösnek  az  örök- 
hagyó halála  előtti  lemondása  az  öröklésről, 
amely  lemondás  abban  áll,  hogy  a  lemondó  az 
örökhagyóval  fennálló  törvényes  öröklési  kap- 
csolatból kilép.  Az  ily  értelemben  vett  lemondás 
érvényességéhez  nem  elég  a  lemondó  egyoldalú 
nyüatkozatft,  hanem  szükséges,  hogy  szerződés 
alakjában  jöjjön  létre  a  lemondó  és  az  örökhagyó 


örökletes  monarchia 


—     U 


Örökösödési  adó 


közt.  Hazai  jogunk  szerint  a  lemondási  szerződés, 
tételes  szabály  hiányában,  bármely  alakban  köt- 
hető ;  csak  ha  házastársak  közt  jön  létre,  szük- 
séges a  közjegyzői  okirat  alakja.  Akit  lemondása 
a  törvényes  öröklésből  kizár,  nem  tarthat  igényt 
a  köteles  részre  sem. 

Örökletes  monarchia,  1.  Monurchia. 

Öröklődő  bajok,  1.  Betegség. 

Öröklött  bajok,  a  háziállatok  olyan  kóros 
állapotai,  melyeket  az  ivadékok  mintegy  örököl- 
nek szüleiktől.  E  bajok  általában  jóval  ritkábbak, 
mint  általánosan  hiszik.  Sok  közülök,  mint  a  lónak 
kohossége,  nyirrákja,  pókja  stb.,  nyilván  külső 
hatásokra  támad,  mások,  így  a  butaság  v.  buta- 
csira, a  keresztbénaság,  szintén  létrejöhetnek  külső 
okból,  de  a  rendellenes  fejlődés  elősegítheti  kelet- 
kezésüket. Amikor  az  utódokon  ugyanazok  a 
hibák  V,  betegségek  láthatók,  melyek  a  szülőkön 
is  megvoltak,  számolni  kell  azzal  a  lehetőséggel 
is,  hogy  ezek  is  ki  lehetnek  téve  hasonló  káros 
hatásoknak,  mint  amelyek  a  szülőkön  okozták  a 
kóros  állapotot.  Öröklöttnek  látszik  azonban  a 
goly^'-a  (struma)  némely  esete,  továbbá  a  vérzé- 
kenység (haemophilia),  egyesfejlődési  rendellenes- 
ségek stb. 

Öröklött  vagyon.  Hazai  jogunk  különbséget 
tesz  öröklött  (ági)  és  szerzett  vagyon  közt.  Ö.  az, 
ami  apjáról  v.  anyjáról,  avagy  apjának  v.  anyjának 
ágáról,  közvetlenül  v.  közvetve,  öröklés  v.  aján- 
dék útján  hárult  az  örökhagyóra ;  szerzett  vagyon 
ellenben  az  az  érték,  melylyel  a  hagyaték  az 
Ö.-tmeghaladja.  Az  ági  örökösnek  (vagyis  annak, 
aki  Ö.-ban  igényel  öröklést)  nem  elég  bizonyítani, 
hogy  az  örökhagyó  a  vagyont  örökölte,  hanem 
bizonyítania  kell  azt  is,  hogy  oly  elődtől  örökölte, 
aki  az  öröklést  igénylőnek  is  előde  volt ;  ameny- 
nyiben  ezt  nem  bizonyítja,  a  vagyon  szerzemény- 
nek veendő.  Szerzett  vagyon  tehát  az  is,  amit  az 
örökhagyó  valamelyik  elődétől  örökölt,  de  ami- 
nek öröklött  (ági)  mmősége  be  nem  bizonyíttatik. 
A  vagyonnak  öröklött  vagy  szerzeményi  minő- 
sége csak  a  felmenők  és  az  oldalrokonok  öröklé- 
sénél jön  figyelembe.  L.  Ági  vagyon. 

Örök  mozgó,  1.  Perpetuum  mobile. 

Örök  naptár,  1.  Naptár. 

Örökös,  1.  Öröklés,  Örökös  kijelölése. 

Örökös  felelőssége,  1.  Öröklés. 

Örökös  iöispán,  1.  Főispán. 

Örökös  hivatalok,  amelyek  valamely  család 
ban  továbböröklődnek.  Pl.  a  nálimk  legújabb 
időkig  fennállott  örökös  főispánságok. 

Örökös  hó  határa,  1.  Tartós  hó  határa. 

Örökös  járadék  az  olyan  járadék  (1.  o.),  amely- 
nél az  időnkint  fizetendő  összeg,  minthogy  abban 
tőketörlesztő  rész  nincsen,  sohasem  ér  véget, 
amely  nem  szól  határozott  időre  s  a  járadéknak 
megfelelő  tőkeértékkel  meg  nem  váltható.  Ö. 
különösen  a  járadékbirtoknál  fordul  elő  (1.  o.), 
ahol  úgy  jelentkezik  mint  a  birtoknak  állandó 
dologi  terhe,  vagy  az  olyan  állami  járadékköl- 
csönöknél,  ahol  nincs  gondoskodás  a  kötvények 
időnként  való  beváltásáról. 

Örökös  kijelölése  (örökösnevezés)  végintéz- 
kedéssel (végrendeletben  vagy  öröklési  szerző- 
désben) történhetik.  Az  Ö.-nél  nem  szükséges, 
hogy  a  végrendelkező  az  «örökös»  szót  használja  ; 


hanem  elégséges,  ha  örökös  kijelölésére  irányuló 
szándéka  a  végrendeletből  kiderül.  Örökös'  az, 
akire  a  végrendelkező  cselekvő  vagyonát  mint 
egészet,  összességet,  vagy  akire  cselekvő  vagyo- 
nának mint  egésznek  valamely  hányadát  hagyja. 
Örökös  azonban  más  módon  is  kijelölhető.  így 
örökösnek  tekintendő  az  is,  akire  az  örökhagyó 
egy  vagj^  több  meghatározott  dolgot  hagyott, 
melyek  az  egész  hagyatékot  kimerítik  v.  annak 
jelentékeny  részét  képezik ;  úgyszintén  ö.  forog 
fenn  akkor,  ha  az  egyiknek  ingó,  a  másiknak  in- 
gatlan vagyonát  hagyta.  Mindezekben  az  esetek- 
ben az  illetők  a  reájuk  szállott  vagyon  arányában 
örökösöknek  tekintetnek. 

Örökös  király  (rex  haereditarius),  általános- 
ságban szólva  az,  aki  származása  alapján  nyeri 
el  a  trónt  szemben  a  választott  királlyal.  De  a  ma - 
gj^ar  jogban  különösen  így  nevezik  a  királyt  meg- 
koronáztatása  előtt.  Az  1791.  Hl.  t-c.  kijelenti,  hogy 
az  örökösödési  törvények  értelmében  trónra  lépő 
fejedelem  a  koronázás  (amelynek  6  hó  alatt  kell 
megtörténnie)  megtörténte  előtt  már  mindazon  jo- 
gokat gyakorolja,  melyeknek  gyakorlása  a  kor- 
mányzás szempontjából  szükséges ;  egyszersmind 
azonban  hozzáteszi,  hogy  a  kormányzás  akkor  is 
csak  alkotmányos  lehet.  Ebből  folyólag  a  még 
meg  nem  koronázott  király  alattvalóitól  alkot- 
mányos tiszteletet,  húséget  és  engedelmességet 
követelhet.  De  bizonyos  és  pedig  nagy  fontos- 
ságú jogok  csak  a  megkoronázott  királyt  illetik 
meg.  így  kiváltságot,  nemességet  csak  a  koro- 
nás király  osztogathat ;  a  törvényhozó  testületet 
munkára  a  meg  nem  koronázott  király  is  egybe- 
hívhatja, de  csak  a  koronás  király  szentesíthet 
törvényt,  valamint  az  «apostoli»  címet  is  csak 
a  megkoronázott  király  használja. 

Örökös  nagyherceg,. 1.  Nagyherceg. 

Örökösnevezés,..  1.  Örökös  kijelölése. 

Örökösödés,  1.  Öröklés, Öröklési  rend,  Ági  va- 
gyon., Öröklött  vagyon. 

Örökösödési  adó,  mai  jogunk  szerint  öröklési 
illeték,  a  haláleset  folytán  bekövetkezett  vagyon- 
szerzés után  szedett  illeték.  Az  alap  a  cselekvő 
hagj^aték,  az  adóalanyok  pedig  azok  a  személyek, 
akikre  mint  örökösökre  v.  hagyományosokra  a 
hagyaték  átszáll.  A  modern  felfogás  csak  a  tiszta 
hagyaték  megadóztatását  ismeri  el  jogosnak.  Az 
alanyi  adókötelezettséget  illetőleg  pedig  megálla- 
pítandó, hogy  vájjon  mindennemű  örökös  kivétel 
nélkül  adóköteles-e  avagy  csak  az  oldalági  roko- 
nok és  a  nem  rokonok.  A  gyakorlati  adórendszerek  - 
ben  az  adókulcs  a  lemenőknél,  házastársaknál  ren- 
desen alacsonyabb,  mint  a  többi  örökösöknél  és  le.g- 
magasabb  fokát  a  nem  rokonoknál  éri  el.  Az  Ö. 
a  legigazságosabb  adónemek  közé  tartozik,  mert 
az  örökösök  teljesítő  képességét  az  örökség 
minden  munka  nélkül  növeli,  s  így  az  örökös 
előnyösebb  helyzetben  van,  mint  azok,  akiknél 
a  fizetőképesség  előfeltételét  a  folytonos  munka  pp 
gazdasági  tevékenység  adja  meg.  Adminisztratív 
szempontból  pedig  előnyei  az  adó  könnyű  kisza- 
bása, biztos  és  gyors  behajtása.  Ez  adónemmel 
már  az  ókorban  találkozunk,  nagyobb  jelentőségre 
azonban  főleg  korunkban  emelkedett,  amennyi- 
ben sokan  szükségesnek  tartják  a  vagyon-  és 
jövedelemeloszlás  egyenlőtlenségeinek  raérsék- 


örökösödési  bizonyítvány 


45 


Örökösödési  per 


lésére,  amit  főleg  a  progresszivitás  elveinek  ér- 
vényesítésével kivannak  elérni.  A  legtöbb  európai 
államnak  van  Ö.-ja,  különösen  jelentékeny  be- 
vételt biztosít  Angliában  (Legacy  Duty),  Francia- 
országban, Hollandiában,  Belgiumban,  Svájcban 
és  az  Északamerikai  Egyesült-Államokban.  Ha- 
zánkban a  kulcs  a  rokonsági  fok  és  az  illeték 
alapja,  a  hagyaték  összege  szerint  változik,  a 
rokonok  között  lo/o— 45o/o-ig,  nem  rokonokat  ille- 
tőleg 10»/o—55o/o-ig  terjed.  Az  1920<  XXXIV.  t.-c. 
szabályozza. 

Örökösödési  bizonyítvány.  Ha  az  örökösök 
között  a  hagyatéki  tárgyalás  során  jött  létre  osz- 
tályeg>'esség,  az  illetékes  hagyatéki  bíróság  (já- 
rásbíróság) a  hagyaték  átadását  tartalmazó  vég- 
zést hoz  (1.  Örökösödésieljárás),  \isi  pedig  az  érde- 
keltek hivatalos  eljárás  nélkül  állapították  meg  az 
osztályt,  hivatalos  beavatkozásnak  esete  nincs,  s 
az  örökség  tárgyai  között  ingatlanok  is  vannak,  az 
örököstársak  az  ületékes  járásbíróságnál  Ö.-nak 
kiadását  kórhetik,  mely  a  hagyatékot  átadó  vég- 
zés helyét  pótolja.  Az  Ö.  kiadása  előtt  a  bíróság 
hii'detmónyt  bocsát  ki,  melyben  mindazokat,  akik 
az  örökség  tárgyát  alkotó  ingatlanra  örökösödési 
igényt  támasztanak,  idényeiknek  45  nap  alatt 
bejelentésére  hivja  fel.  Ö.  kiadását  természetesen 
az  egyedüli  örökös  is  kérheti.  Ugyancsak  kérheti 
ily  bizonyítvány  (hagyományi  bizonyítvány)  ki- 
adását a  hagyományra  nézve  a  hagyományos  is. 

Örökösödési  eljárás  vagy  hagyatéki  eljárás 
(ném.  Verlassenschaftsverfahren,  Nachlassver- 
fahren),  az  az  eljárás,  amelyet  a  bíróság  és  a 
bíróságtól  megbízott  v.  a  törvényben  felhatalma- 
zott közegek  a  hagyaték  peren  kívüli  rendezésé- 
ben követnek.  Szabályozza  az  1914  XVI.  t.-c. 
Hagyatéki  bíróság  a  kir.  járásbíróság,  amelynek 
illetékességét  rendszerint  az  örökhagyónak  utolsó 
rendes  lakhelye  állapítja  meg.  Az  ö.  rendszerint 
kérelemre  indul  meg;  hivatalból  eljárásnak  akkor 
van  helye,  ha  az  örökös,  utóörökös  vagy  köteles 
részre  jogosított  ismeretlen  helyen  távol  van, 
kiskorú,  méhmagzat  v.  még  nem  született  sze- 
mély, ha  még  csak  létesítendő  alapítvány  van 
érdekelve,  ha  tudvalévő  örökös  nincs,  végre,  ha 
a  hagyatékhoz  ingatlan  tartozik  és  három  hóna- 
pon belül  az  eljárás  megindítását  nem  kérik.  Az 
első  tennivaló  a  halottkómi  jelentés  alapján  a 
haláleset  fölvétele,  amelyet  a  községi  jegyző  v, 
kirendelt  városi  közeg  az  elhunyt  lakásán  teljesít 
és  szükség  esetében  a  hagyaték  biztosításáról 
ideiglenesen  gondoskodik;  ha  végrendelet  van, 
ezt  a  járásbíróság  nyomban  kihirdeti.  Ezután  kö- 
vetkezik a  hagyaték  leltározása,  amelyet  rend- 
szerint az  említett  közeg,  a  bíróság  rendeletére 
kivételesen  a  közjegyző  teljesít,  leltárba  vévén 
minden  vagyontárgyat,  amely  az  örökhagyónak 
elhalálozásakor  birtokában  volt,  továbbá  az  örök- 
hagyót terhelő  minden  tudvalévő  tartozást ;  ingat- 
lan értékét,  ha  az  érdekeltek  becslést  nem  kíván- 
nak, adóbizonyítvánnyal  (1.  o.)  igazolt  becsérték 
alapján  kell  megállapítani,  a  hagyaték  tárgya- 
lása kir.  közjegyző  előtt  megy  végbe ;  ha  az  örö- 
kösödési osztály  létrejön,  ezt  a  közjegyző  jegy- 
zékbe veszi  s  az  iratokat,  ha  kiskorú  v.  gyám- 
hatóság alá  tartozó  más  személy  van  érdekelve, 
jóváhagyás  végett  a  gvámhatósághoz,  különben 


a  hagyatéki  bírósághoz  beterjeszti  s  a  bíróság  az 
osztály  alapján  a  hagyatékot  az  örökösöknek 
végzéssel  átadja.  Ha  a  tárgyaláson  az  osztály 
nem  sikerül,  a  bíróság  az  igénylők  egyikét  vagy 
másikát  perre  utasítja  (1.  Ferreutasitás).  Az  0. 
másik  módja  az  örökösödési  bizonyítvány  (1.  o.) 
Az  Ö.-ban  hozott  elsóbirósági  végzés  ellen  rend- 
szerint felfolyamodásnak  van  helye,  a  másodbíró- 
ság végzése  ellen  csak  a  törvényben  meghatáro- 
zott kivételes  esetekben  van  további  felfolyamo- 
dás ;  másodfokban  a  törvényszék,  harmadfokban 
a  Kúria  határoz  (1912.  LIV.  t.-c.  27.  §).  V.  ö. 
Lányi  B.,  Az  Ö.  (Budapest  1896);  Trux  H.,  A  ma- 
gyar Ö.  (u.  0.  1896). 

Örökösödési  háborúk  (nem.  Erbfolgekriege), 
rendesen  valamely  dinasztia  kihalása  után  az 
örökösödésre  igényt  tartó  felek  közt  kitört  har- 
cok. Ilyenek  voltak  a  spanyol  Ö.  (1701—13.,  ill. 
1714.),  a  lengyel  Ö.  (1733—38),  az  osztrák  CL 
(1740-48)  és  a  bajor  Ö.  (1778—79).  L.  a  megfelelő 
címszók  alatt. 

Örökösödési  jog,  1.  Öröklési  jog. 

Örökösödési  osztály,  az  örökségnek  az  örökös- 
társak között  felosztása.  Az  osztályt  mindazok 
kérhetik,  akiket  szerződésnél,  végrendeletnél  v. 
törvénynél  fogva  örökösödési  jog  illet.  Az  osz- 
tály módjára  első  sorban  az  örököstársak  egy- 
értelmű megállapodása  irányadó,  mely,  amennyi- 
ben az  örököstársak  között  kiskorú  vagy  gond- 
nokság alatt  álló  is  van,  gyámhatósági  jóvá- 
hagyásra szorul.  Ha  azok,  akiket  öröklési  igény 
lilét,  mindnyájan  korlátlan  cselekvési  képesség- 
gel bírnak :  öröklési  igényeiki'e  nézve  hivatalos 
eljárás  nélkül  is  megegyezhetnek  s  az  osztályt 
megállapíthatják,  máskülönben  az  Ö.  a  hagya- 
téki tárgyalásnál  történik,  melynek  vezetésével 
mindig  királyi  közjegyző  bízandó  meg.  Az  osztály- 
egyesség  megkönnyítésére  szolgál  az,  hogy  az 
osztályba  oly  vagyontárgyak  is  bevonhatók,  ame- 
lyek a  hagyatékhoz  nem  tartoznak,  de  amelyeket 
az  érdekeltek  valamelyike  osztály  alá  bocsát  v. 
kiegyenlítési  értékül  átad.  Ha  az  érdekeltek  kö- 
zött nem  jő  létre  olyan  egyesség,  amelynek  alap- 
ján a  hagyaték  átadható,  perreutasításnak  van 
helye,  amelynek  kérdésében  a  hagyatéki  birósáa* 
határoz  (1894.  XYl.  t.-c). 

Örökösödési  per,  az  a  polgáríper,  amely  bizo- 
nyos hagyatékra  vonatkozólag  v.  csupán  az  örö- 
kösödési jog  birói  megállapítása  végett,  v.  egy- 
úttal a  hagyatéki  vagyonnak  v.  a  vagyon  egy 
részének  mint  örökségnek  megítélése  iránt  indít- 
tatik. Ö.-ről  csak  akkor  lehet  szó,  amikor  mind 
a  két  fél  az  örökösödésre  alapítja  igényeit ;  nem 
ilynemű  tehát  az  a  per,  amelyet  az  örökös  mint 
az  örökhagyó  kétségtelen  jogutódja,  nem  az  örö- 
kösödési jog  alapján  álló  harmadik  személy  ellen 
indít.  Ha  a  hagyatékra  örökösödési  eljárás  (1.  o.) 
volt  folyamatba  téve,  és  ha  ennek  folyamán  az 
örökösök  közt  egyesség  nem  jött  létre,  az  eljá- 
rás befejezéséül  hozott  perreutasító  végzésben 
kell  eldönteni  azt,  hogy  az  Ö.-ben  ki  legyen  kö- 
teles felperesként  föllépni  (1.  Perreutasítás).  Az 
Ö.  az  egész  hagyaték  értéke  szériát  járásbii'óság 
vagy  törvényszék  hatáskörébe  tartozik ;  illetékes 
rendszerint  az  örökösödési  eljárásra  illetékes  bíró- 
ság, ha  pedig  az  ügy  ennek  a  hatáskörét  meg- 


Örökösödési  táblázatok 


46 


Örök  viiágrosságr 


haladja,  az  a  tör\'óny8zók,  amelynek  területén  e 
bíróságnak  székhelye  van  (Pp.  43.  §.).  A  járásbíró- 
ság Ítélete  elleni  fellebbezés  az  Ö.-ben  összeg  sze- 
rint nincs  korlátozva  (Pp.  476.  §.). 

Örökösödési  táblázatok,  1.  Genealógia. 

Örökös  tagság,  rendi  vagy  parlamenti  testü- 
letek ama  tagjainak  joga,  akik  az  illető  testület- 
nek nem  választás,  kinevezés  vagy  hivatal  vagy 
méltóság  alapján,  hanem  örökös  jogon  tagjai.  A 
képviselőház  a  nemzet  választott  képviselőiből 
állván,  abban  Ö.-nak  helye  nincs.  A  magyar  fő- 
reiidiház  örökös  tagjait  l.  Főrendiház. 

Örököstárs,  1.  Öröklés. 

Örökös  tartományok,  olyan  tartományok  v. 
orezágok,  melyeket  az  uralkodó  öröklés  jogán 
bir,  ellentétben  azokkal,  melyeket  fegyverrel  hó- 
dított, vagy  pénzen  szerzett  meg.  Ilyen  Ö.  voltak 
például  a  Habsburg-háznak  németországi  birtokai 
1282  óta. 

Örökös  várispánság,  1.  Főispán. 

Örökrósz,  1.  Öröklés. 

Örökség  (lat.  heredita^s)  az  örökhagyónak  hát- 
rahagyott vagyona,  a  hagyaték,  aira  a  személyre 
vonatkoztatva,  akire  száll.  L.  Öröklés. 

Örökség  birtokbavétele  vagy  elfogadása  (lat. 
aditio  hereditatis)  az  olyan  jogrendszerben, 
amelyben  az  örökség  nem  közvetlenül  a  törvény 
erejéből  száll  át  az  örökösre,  az  a  nyilatkozat 
v.  cselekmény,  amellyel  az  örökös  az  örökséget 
birtokba  veszi,  megszerzi.  Jogunk  szerint  az  át- 
szálláshoz az  ö.  nem  szükséges. 

Örökségből  való  kizárás  vagy  kirekesztés  oly 
végintézkedés,  amellyel  az  örökhagyó  törvényes 
örökösei  köziil  az  egyiket  kizárja  az  öröklés 
rendjéből,  anélkül,  hogy  más  örököst  nevezne 
helyébe.  Ilyenkor  a  kizárt  vagy  kirekesztett  örö- 
kös helyébe  az  öröklési  rendben  (1.  o.)  következő 
várományos  lép.  Más  a  kitagadás  (1.  o.),  mely  a 
köteles  rész  elvonásával  jár. 

Örökséglesö  az,  aki  valamely  örökséget  jog- 
talan V.  erkölcstelen  módon  megszerezni  törekszik. 

Örökség  megszerzése,  1.  Öröklés. 

Örökségvétel,  oly  adásvételi  szerződés,  amely- 
lyel  az  örökös  kötelezi  magát,  hogy  azt,  ami  a 
részére  már  megnyílt  örökségből  neki  jut,  a  vevő- 
nek kiadja.  Az  0.  által  a  vevő  nem  lesz  örökös, 
de  osztozik  a  hagyateki  hitelezők  iránti  felelős- 
ségben. Bizonyos  tekintetben  az  Ö.  szerencse- 
szerződés  (l.  0.). 

Örök  ttiz,  így  nevezték  azt  az  oltártüzet,  mely 
ni.^Móz.  6a  szerint  állandóan  égett. 

Öröktüzek,  földbőlkiömlő  szénhidrogóngázok, 
melyek  Baku  mellett,  a  Kaspi-tó  Ny.-i  partján 
emberemlékezetet  meghaladó  idők  óta  égnek. 
Baknn  kívül  olyan  gázkiömlések,  melyek  meg- 
gyújtva hosszabb  ideig  égnek  és  szinten  Ö.-nek 
mondhatók,  Báznán  és  Sárosd  közelében  is  van- 
nak, továbbá  az  Apenninekben  és  sok  egyéb 
helyen.  Szerves  anyagok  bomlása  következtében 
keletkeznek,  avagy  petroleumgázok,  melyek  azon 
üregekből  ömlenek  ki,  amelyekben  petróleum  is 
van.  L.  Földgáz.,  Kissármás. 

Örökvallás  (fa^isio  perennalis).  a  magyar  ma- 
gánjogban ingatlan  bíi'teknak  átruházása.  Az  át- 
ruházó valló  (fatens),  a  szerző  vallományos  (fassio- 
narioe).  Ö.-ok  csak  hiteles  személyek  ós  hiteles 


helyek  előtt  történhettek.  A  jegyzőkönyvbe  fog- 
lalt Ö.-ról  a  fél  hiteles  pecsét  alatt  ö.-í  levelet 
(lítterae  fassionales)  kapott,  a  jegyzőkönyv  a  hite- 
les közeg  levéltárában  tartatván  meg.  Az  Ö.-nál 
az  a  kifejezés :  «Nullum  jus  nuUamve  juris  pro- 
prietatem  retinendoa  (semmi  jogot  ós  jogtulaj- 
dont meg  nem  tartván)  a  valló  részéről  annyira 
lényeges  volt,  hogy  hiányában  az  átruházás 
nem  volt  Ö.,  hanem  csak  örökbeírás  (inscriptio 
perennalis),  azzal  az  eredmónynyel,  hogy  ha  a 
vallományos  kihalt,  vagy  pedig  ő  vagy  jogutódja 
hűtlenségbe  esett,  a  jószág  a  vallóra,  ületőleg 
családjára  visszaesett.  Fontos  különbség  volt  a 
szükséges  (fassio  necessaria),  az  okszerű  (f assio 
rationabílis)  és  az  egyszerű  Ö.  (fassio  simplex) 
között.  Az  utóbbit  a  jogközösségben  levő  rokonok 
megtámadhatták,  ha  sérelmükkel  járt  (invalidatio 
fassionis  ex  praejudicio).  Az  Ö.  megtámadható- 
sága szempontjából  továbbá  fontos  volt  még  az 
ú.  n.  praemonitío,  és  az  ú.  n.  admonitio,  amelyek- 
nek értelme  ez :  a  jogközösségben  levő  rokonok- 
nak elővételi  joguk  volt  és  —  a  törvény  által  ki- 
vett eseteken  kívül  —  követelhették  azt  is,  hogj' 
az  eladó  az  eladás  előtt  a  birtokkal  őket  bíróilag 
megkínálja ;  a  megkmált  rokon  15  nap  alatt  elő- 
vételi jogával  élhetett.  A  megkínálás  elmulasz- 
tása az  ö.  megtámadliatóságát  vonta  maga  után 
(invalidatio  fassionis  ex  neglecta  praemonitione). 
Elővételi  joguk  volt  továbbá  a  jogközösségben 
nem  levő  rokonoknak  és  a  szomszédoknak.  Ezek 
azonban  nem  követelhették,  hogy  az  eladó  őket 
megkínálja,  hanem  csak  az  a  joguk  volt,  hogy  a 
vételár  megkinálása  mellett  az  eladót  megintsék ; 
ha  az  eladó  a  megintés  (admonitio)  dacára  a  bir- 
tokot idegennek  adta  el,  az  Ö.-t  megtámadhatták 
(invalidatio  fassionis  ex  non  observata  admoni- 
tione).  Az  Ö.  a  királyi  jogot  nem  érintette,  vagyis 
a  jószágnak  a  szent  koronára  háramlását  az  ö. 
nem  akadályozta,  ha  tehát  az  adománylevél  ér- 
telmében az  eladó  családjában  magszakadás  tor- 
tént, a  jószágot  a  korona  a  tettleges  birtokostól 
visszavette.  Ennek  jogi  alapja  az,  hogy  senki 
több  jogot  nem  ruházhat  át  másra,  mint  ameny- 
nyível  maga  bír  (Nemo  plus  juris  in  al terűm  trans- 
ferre  potest,  quam  ipse  habét).  Ettől  a  veszélytol 
a  vallományos  csak  ügy  szabadulhatott  meg,  ha 
az  Ö.-hoz  királyi  jóváhagyást  eszközölt  ki. 

Örökváltság  az  úrbéri  tartozásoknak,  különö- 
sen a  dézsmának  a  volt  földesúrral  kötött  szabad 
egyezkedés  útján  való  megváltása.  Ö.- ok  kötését 
az  1840.  VII.  t.-c.  engedte  meg.  Az  Ö.-okért  a  volt 
úrbéresek  az  1868.  XXXIII.  t.-c.  rendelkezései 
folytán  a  földtehermentesítési  alapból  megtérí- 
tésben részesültek  (1.  Földtehermentesüés). 

Örök  város  (eredetileg  Roma  aeterna)  elneve- 
zés TibuUus  latin  költőtol  (II.  6.  23)  ered,  ki 
Rómát  nevezte  így. 

Örök  világosság.  A  kat.  egyházban  képletes 
jelzése  a  mennyei  boldogságnak,  ill.  Isten  szem- 
léletének. A  világosság  Istent  jelképezi ;  kivált 
azonban  Krisztust,  aki  avilágosság  a  világosság- 
tól)), mely  megvilágosít  minden  e  világra  jövő 
embert  (Ján.  1.,  9.).  Az  0.  kifejezés  leginkább 
használatos  a  meghal takért  való  rövid  imádság- 
ban :  «Adj,  Uram,  örök  nyugodalmat  nekik  és  az 
örök  világosság  fényeskedjék  nekik)). 


örökzöld  növények 


47 


őrszolgrálat 


Örökzöld  növények  V. /amazok,  amelyek  lom- 
bozatokat a  nyár  és  tél  periodikus  váltakozása 
mellett  sem  vesztik  el.  Ilyen  pl.  a  Vínca  minor 
(téli  zöld),  a  Hedera  helix  (repkény  borostyán),  a 
Frnnus  laurocerasjis,  a  fenyőfélék  (a  Larix, 
veresfenyő  kivételével)  stb. 

Örök  zsidó,  1.  Bolygó  zsidó. 

Öröm,  a  lélek  ösij  alapvető  indulata,  mely  az 
életet  gyarapító,  rajta  lendítő  törekvésekkel,  ál- 
lapotokkal, gondolatokkal  kapcsolatos.  A  lélek 
összetettebb  alakulásaival  jár,  melyeknek  az 
életre  kiható  következményeit  ösztönszeríien,  in- 
tenzív módon  felfogjuk.  Fiziológiai  kísérői  a  szem 
ragyogása,  a  szívműködés  erősebb  volta,  az  ön- 
kényes mozgást  szolgáló  izmok  hajlandósága 
mozgásokba  kitömi  (ugrálni,  táncolni).  Lélektani 
hatá<=a  gyors  képzetfolyamat,  esetleg  az  úgyne- 
vezett fantázia  erősebb  működése,  kellemetlen  kép- 
zetek háttérbe  szorulása  stb. 

Örömév,  l.  Jubileum  és  Jóbel-év. 

Örömkalács,  a  hagyományos  alakú  és  díszí- 
tésű lakodalmi  kalács  némely  helyütt  járatos 
neve. 

Örömszűlék,  a  nászapa  és  nászanya. 

Őrös,  kisk.  Zemplén  vm.  bodrogközi  j.-ban, 
(1910)  742  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.)  —  L.még  Sajó- 
(>rös. 

Örs,  községek,  1.  az  összetételek  alatt  (Alsó- 
örs sth.). 

Örs,  őrség,  1.  Biztosító  szolgálaf.  Csendőrség. 

Örség  (Warth),  Vas  vármegye  ENy.-i  része  a 
Pinka  felső  mellékein.  Felsőőr  körül.  E  vidék 
lakói  az  Árpádok  korában  azon  őrök  (spioula- 
tores)  voltak,  kik  az  ország  határait  tartoztak 
a  német  császárok  betörései  ellen  védelmezni. 
Szabadságaikat  I.  Károly  1327.  megerősítette, 
mely  oklevelében  a  testületet  Ór-nagyság  vagy 
Kapitányság  címén  említi.  1582.  Rudolf  új  ado- 
mánylevéllel látta  el  őket.  A  lakók  nemesi  sza- 
badalmaikat 184;8-ig  élvezték,  de  szereplésük 
már  korábban  megszűnt.  Az  Ö.  lakói  részben  ma- 
gyarok, kik  itt  a  németség  és  a  horvátok  közt 
külön  szigetet  alkotnak  s  sajátságos  nyelvjárá- 
suk álta,l  válnak  ki.  Az  0.  főhelye  Felsőőr,  továbbá 
itt  vannak  Alsóőr,  Vörösvár,  Óriszentmárton,  Öri- 
szi^et  stb.  (Tr.  A.) 

Őrség,  község,  1.  Muraqárdony. 

Őrségi  nyelvjárás,  l.  Isyélvjárás. 

Őrségöv  (franc,  cordon),  helységnek  v.  egész 
vidéknek  egymással  összeköttetésben  álló  kato- 
nai őrségekkel  való  elzárása,  hogy  az  őrségek 
által  alkotott  vonalon  csak  az  haladhasson  át, 
akinek  a  kiadott  utasítások  szerint  arra  joga 
van. 

Örsereg  (hivatalos  neve  7rwgszdlló  had),  vala- 
mely vár  V.  más  erősített  hely  védelmére  ren- 
delt had(»apat.  Száma  a  megvédelmezendő  hely 
nagyságától  függ  és  a  lövegek  száma,  valamint 
az  erődítési  müvek  ellenállóképessége  szerint 
módosul.  L.  még  Nemzeti  őrsereg. 

Örst.,  természetrajzi  nevek  mellett  Örsfed 
Andors  Sandoe  (l.  o.)  nevének  rövidítése. 

Örsted,  1.  Anders  Sandöe,  dán  államférfiú  ós 
jogtudós,  szül.  Rudkjöbingben  1778  dec.  21.,megh. 
1860  máj.  1.  Az  1848-iki  mozgalmak  lezajlása 
ntán  az  új  alkotmányt  kidolgozó  nemzetgyűlésbe 


választották.  1853— 54-ig  miniszterelnök  volt  s 
egyúttal  a  belügyi,  igazságügyi  és  vallásügyi 
tárcát  viselte.  Az  ő  kormánya  dolgozta  ki  azo- 
kat a  törvényeket,  amelyek  az  egységes  dán  mo- 
narchia megvalósítását  készítették  elő.  Nevezete- 
sebb művei :  Haandbog  over  den  danske  og  norske 
Lovkyndighed(Kopenhag  1822-35,  6  köt.);  Af 
mit  Livs  og  min  Tids  Historie  (1851—57, 4  köt.). 

2.  Ö.,  Anders  Sandöe,  dán  botanikus,  szül. 
Rudkjöbingben  1816  jún  21.,  megh.  Kopenhágá- 
ban  1872  szept.  3.  Beutazta  18i;5— 48-ig  Közép- 
amerikát, majd  1862.  Kopenhágában  a  botanika 
tanára  lett.  Nevezetesebb  munkái;  Chénes  de 
l'Amerique  tropicale  (Kopenh.  1868);  L'Amerique 
centrale,  recherches  sur  ea  flore  (u.  o.  1863); 
Praecursores  florae  centroamericanae  (halála 
után  jelent  meg,  u.  o.  1874). 

3.  Ö..  Hans  Ghistian,  1.  Oersted,  1. 

Örsújfalu  (azelőtt:  Dnnaújfalu)^  kisk.  Komá- 
rom vm.  csallóközi  j.-ban,  (i9io)1217  magyar  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Örs-úr,  Acsád  íia,  a  Névtelen  szerint  Árpád 
vezértől  a  Nyárád  vidékén  nagy  földet  kapott 
szállásul  s  utóbb  a  Nyárád  forrásánál  az  Ö.-várá- 
nak  nevezett  erősséget  építtette.  Erősúr  (Eruswr, 
máskép  Ursur)  nemzetsége  még  1347.  is  e  tájon 
lakott.  36  birtoka  jobbára  Borsod-,  Szabolcs-,  Vesz- 
prém- és  Zala- vármegyékben  feküdt. 

Örszállás  (Sztanisics)^  nagyk.  Bács-Bodrog 
vm.  zombori  j.-ban,  (loio)  7086  német,  magyar 
és  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Őrszellem,  a.  m.  genius  (l.  o.). 

Őrszem,  két  lovas  v.  gyalog  katonából  álló 
őrs^  L.  Biztosító  szolgálat. 

Őrszentmiklós  (azelőtt :  Kísszentmiklós),  nk. 
Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  váczi  j.-ban,  (i9ao) 
1072  magyar  lak. 

őrszentvid  (Strelecz),  kisk.  Zala  vm.  alsó- 
lendvai  j.-ban,  (loio)  450  vend  lak.  (Tr.  Sz.  H.  Sz.) 

Őrszó  a.  m.  jelszó  (1.  o.). 

Őrszolgálat,  az  államvagj^on  oltalmára,  kato- 
nailag fontos  pontok  biztosítására,  foglyok  őrzé- 
sére és  más  hasonló  célokra  van  szervezve.  Azok- 
nak csoportját,  akiknek  rendeltetése  e  szolgálat 
teljesítése,  biztonsági  őrségnek  nevezik.  Ezeken 
kí%^il  vannak  még  díszőrsegek  is  (l.  o.).  A  bizton- 
sági őrségekhez  sorozandók  az  állomás-őrségek 
is,  melyek  különösen  a  katonai  rendőrszolgálat 
ellátására  vannak  rendelve.  Az  állomás -őrség /o- 
örségnek  neveztetik  akkor,  ha  még  más  helyőr- 
ségek hozzá  vannak  utalva.  Az  Ö.-ot  rendesen 
a  gyalogság  teljesíti.  Az  őrségek  számerejót  kö- 
zönséges viszonyok  között  akkénc  kell  kiszabni, 
hogy  az  éjjel  és  nappal  kiállítandó  minden  őrre 
két  ember  vezényeltessék.  Az  őrségek  felvonu- 
lása teljes  felszereléssel,  éles  töltéssel  ellátva 
történik.  Háborúban  és  zavargós  viszonyok  között 
minden  őrség  és  őr  —  békében  csak  a  fogházak 
belsejében  felállítottak  —  lőfegyverei  töltve  le- 
gyenek. Az  őrség  elosztásánál  a  rangban  leg- 
idősebb százados  átveszi  az  őr  csapat  fölötti  pa- 
rancsnokságot és  kiadja  a  jelnei^et  lepecsételt 
levélben,  ami  után  az  őrségek  rendeltetési  he- 
lyükre indulnak.  Az  őrök  kiállíttatnak.  Az  őrség 
megszállása  után  az  őrparancsnok  felváltó' jelen- 
tést (v.  az  őrség  első  elfoglalásakor  megszálló- 


Örtel 


48 


Örvényférgek 


jdetitést)  küld  parancsnokának.  Az  örök  felvál- 
tása elvileg  kétóránkint,  nagy  hidegben  v.  meleg- 
ben óránkint,  sőt  a  körülményekhez  képest  fél- 
óránkint történik.  Az  ör  a  legfelsőbb  államhata- 
lom nevében  lóvén  kiállítva,  sérthetetlen  s  joga 
van  fegyverét  használni  az  ellen,  aki  megtámadja 
v.  az  intézkedéseknek  ellene  szegül.  E  jogának 
ellensúlyozása  végett  minden  hibája  szigorú  meg- 
torlást von  maga  után.  Felállítási  helyéről  eltá- 
voznia, ennie,  innia,  dohányoznia,  leülnie,  aludnia 
nem  szabad.  Fegyverét  senkinek,  még  fellebb- 
valójának  sem  szabad  átadnia. 

Örtel,  Mttx  Joseph,  német  orvos,  1.  Oertel. 

Örtel-féle  kúra,  1.  Oertel- féle  kúra. 

Ortilos,  kisk.  Somogy  vm.  csurgói  j.-ban,  (1920) 
1060  magyar  lak. 

Őrtorony,  középkori  várakban  a  kapubejáró 
fölé  épített  torony,  melynek  tetejéről  az  ör  a 
várhoz  vezető  utat  figyelte  meg.  Néha  a  donjont 
(1.  0.)  is  így  hívják  magyarul,  ámbár  hely telenül, 
mert  annak  egészen  más  feladata  volt, 

őrtűz,  tábortűz,  a  táborozó  katonaságnál  ré- 
szint főzés,  részint  melegedós  céljából  föntar- 
tott  tüz. 

Örtzen  (Oertzen),  Georg,  báró,  német  költő, 
szül.  Brunnban  (Mecklenburg-Strelitz)  1829  febr. 
2.,  megh.  Freiburgban  1910  máj.  26.  Katonatiszt 
volt,  majd  diplomáciai  szolgálatokat  teljesített. 
Főbb  művei:  Gedichte  (3.  kiad.  Berlin  1861): 
Reime  eines  Verschollenen  (Leipzig  1877). 

Őrültekháza,  elavult  kifejezés,  1.  Elmegyógy- 
intézetek. 

őrültség,  elavult  orvosi  kifejezés,  1.  Elmebaj. 

Örv,  1.  erős  szíjból  v.  fémlemezből  való,  gyak- 
ran kiálló  szögekkel  ellátott  nyakravaló,  melyet 
más  állatok  ellen  való  védelem  céljából  a  kutyák 
nyakára  szoktak  csatolni. 

2.  Örv,  a  növénytanban  az  oldalszervek  oly 
állása,  amidőn  a  tengelyen  egynél  több  helyez- 
kedik el  már  fejlődése  kezdetén  is  egy  magas- 
ságban, így  lehetnek  a  levelek  v.  az  ágak  örvben 
elhelyezve,  azaz  örvösek.  Az  örv  tagjainak  száma 
szerint  lehet  2 — 3— í— östb.  tagú. 

Örvbetoldás  (növ,,  pleiophyllia),  a.  m.  több- 
levolüség^  a  levélörv  tagjainak  rendellenes  szám- 
beli gyarapodása.  Ellentéte  az  örvcsorbulás  (oli- 
gophyllia),  midőn  az  örv  tagszáma  kevesebb, 
mint  rendesen  szokott  lenni. 

Örvend  (ürvind),  kisk.  Bihar  .  vm.  élesdij  j.- 
ban,  (1910)  880  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Örvény,  a  folyóvíz  keringő  mozgása.  A  meder 
valamüyen  rendetlensége  a  vizet  útjából  eltéríti, 
úgy  hogy  mozgása  keringővé  lesz.  Ilyen  Ö.  volt 
az  Al-Dunán  a  Grében  sziklafok  eltávolítása  előtt 
annak  alsó  oldalán ;  híres  a  messzinai  szorosban 
a  tengeráramok  mentén  keletkező  Scylla  és  Cha- 
rybdis  Ö.,  amelyek  veszélyességét  a  szikiazá- 
tonyok  csak  növelték.  A  nagyon  sebes  Ö. -ékben 
a  víz  rendesen  lefelé  is  mozog,  a  víz  keringő  moz- 
gása folytán  a  felszín  a  mechanikai  törvények 
szerint  behorpad,  s  azok  a  tárgyak,  amelyek  ebbe 
a  horpadásba  jutnak,  a  víz  alá  kerülnek,  ezért  a 
hajózásra  nézve  veszélyesek.  L.  még  Forgatag. 

Örvény,  nagyk.  Heves  vm.  tiszafüredi  j.-ban, 
(1920)  653  magyar  lak. 

Órvényáramok,  1.  Foucault-áramok. 


Örvényelmélet,  1.  Descartes. 

Örvényes,  kisk.  Zala  vm.  balatonfüredi  j.-ban^ 
(1920)  230  német  és  magyar  lak.  —  L.  még  Bél- 
örvényes,  Bdényesörvényes . 

Örvényesi  kolostor  (máskép  ör^nényesi),  Zala 
vmegyében,  Kehida  mellett  (Zala-Apátitól  É.-ra). 
Alapította  Kanizsay  I.  Miklós  támolonester,  zala-,, 
vas-  és  sopronvmegyei  főispán  1390  körül  a  Bol- 
dogságos Szűz  tiszteletére,  a  pálos  szerzetesek 
számára,  melyhez  később  Szt.  László  tiszteletére 
pompás  kápolnát  építtetett.  Ez  csakhamar  híres 
búcsújáró  hellyé  vált,  úgy  hogy  már  14;00.  búcsút 
kémek  a  látogatók  számára  a  pápától.  A  XVI. 
sz.-ban  a  török  miatt  pusztult  el.  Romjai  a  múlt 
század  elején  még  megvoltak. 

Örvényférgek  (^TMr?eW«ri«,  áiiat),  a  Laposfér- 
gek osztályának  eg>ik  rendje.  Az  idetartozó  ál- 
latoknak leggyakrabban  hosszúkás,  tojásalakú, 
lapított  teste  csak  néhány  mm.  nagy,  de  van- 
nak több  cm.  hosszúak  is.  Testöket  csillangós hám- 
sejtek borítják,  melyek  között  egyeseknél  csalá- 
nozó  szervek  is  vannak.  Szívó-  v.  kapaszkodóké- 
szülékük, korongjaik  v.  karmaik  nincsenek.  Ideg- 
rendszerük az  agyat  képviselő  két  dúcból  álL 
Ezekből  indulnak  elő-  és  hátrafelé  az  idegek,  me- 
lyek közül  két  hátrafelé  menő  sokszor  erősebb 
a  többinél  s  ezeket  oldalidegeknek  nevezik.  Garat- 
ideggyűini  csak  kivételes  az  Ö.-nél.  Az  érzékszer- 
vek közül  leggyakoriabbak  a  részarányosán  fekv6 
festékfolt-szemek,  néha  lencsével,  néha  a  nélkül. 
Szájnyílásuk  sohasem  hiányzik,  de  alfelnyílásuk 
soha  sincs.  A  szájnyílás  rendesen  a  hasoldalon  fek- 
szik, majd  a  test  elülső  végén,  majd  közepén,  majd 
pedig  attól  is  meglehetős  távol.  A  szájnyílás 
után  az  izmos  falazatú  garat  következik,  amely 
orrmányformán  kitolható  és  visszahúzható.  A  bél 
két  fő  alakban  fejlett  s  ez  adott  alkalmat  az 
áö^a5fceZw(Dendrocoela)  és  fómfó'&eZw(Rhabdocoela) 
Ö.  megkülönböztetésére.  Az  előbbieknél  a  bél 
f  aalakulag  v.  hálózatosán  ágazik  el ;  az  utóbbiak- 
nál tömlőforma.  A  Bélnélküliek  (Acoela)  kis  cso- 
portjának bele  egyáltalán  nincs  s  ezeknél  az 
emésztést  a  test  belsejét  kitöltő  nagy  sejtek  vég- 
zik. Csaknem  valamennyien  hímnősek  és  a  kül- 
világba rakott  petékkel  szaporodnak ;  ritka  az 
eleven  szülés  esete.  Egyesek  (Microstoma)  még 
ivartalan  úton,  harántoszlással  is  szaporodnak. 
A  földi  platiariák  (Geoplanidae)  kivételével  vala- 
mennyien víziek  8  részben  az  édesvizekben,  rész- 
ben a  tengerekben  élnek.  A  jelenben  ismert  fajok 
száma  mintegy  1145  s  ezeket  a  következő  alren- 
dekbe sorozzák : 

1.  alrend.  Bélnélküli  örvényférgek  (Acoela)  ~ 
Belük  nincsen.  Az  idetartozó  45  faj  tengeri.  Pon- 
tosabb nemek:  Pro2Jorus,  Gonvohita,  Poly- 
choerus. 

2.  alrend.  Tömlöbelü  örvényférgek  (Rhabdo- 
coela).  Belük  tömlőalakú,  el  nem  ágazó.  350faj  is- 
meretes. Nevezetesebb  nemek:  Catenula,Mesosio- 
mum,  Stenostomum,  Microstom.mn,  PolycystiSy 
Plagiostonmm,  Bothriomolus,  Bothrioplana, 
Alloiocoela.  Édes  vizekben  és  tengerekben  élnek. 

3.  alrend.  Háromágasbelii  örvényférgek  (Tri- 
cladida).  Belük  három  főággal  van  ellátva,  me- 
lyek közül  egy  előrefelé,  kettő  pedig  hátrafelé 
fut.  Tartózkodási  helyük  szerint  3  sectióra  oszt- 


Örvényfü 


49 


Ose 


juk  az  idetartozó  kb.  450  ismeretes  fajt.  a)  sectio: 
Tricladida  tnaricola.  Tengeriek.  Pl.  Gunda 
(Procerodes),  Bdelloura,  Micropharunx  stb.  — 
b)  sectio:  Tricladida  paludicola.  Édesvíziek. 
FlDendrocoelmn,  Planaria,Polycelis,  Bdelloce- 
phala  stb.  —  c)  sectio:  Tricladida  terricola. 
Szárazföldiek.  Pl.  Geoplana,  Bipalia.  Micro- 
pla7ia,  Platydemus  stb. 

4.  ali*end.  Sokágasbelü  örvényférgek  (Poly- 
cladida).  Belük  sokirányban  gazdagon  elágazik. 
Kb.  300  tengeri  faj  ismeretes.  Gyakoribb  nemek : 
Planocera,  Stylochtis,  Leptoplana,  Pseudoce- 
ros,  Thysanqzoon  stb. 

A  hazai  Ö.  tanulmányozásával  még  eddig 
kevesen  foglalkoztak.  Legtöbb  adatot  szolgálta- 
tott Parádi  K.,  kívüle  megemlítendő  Rdboz  Z., 
Szigethy  K.  és  Gelei  J. 

Örvényfü  (növ.),  1.  Örvénygyökér. 

Örvénygyökér  (növ.,  Inula  L.),  a  csöves  vi- 
rágú (Tuhidiflorae)  fészkesviráguakhoz  tarto- 
zik ;  90  faja  Európában,  Ázsiában  és  Afrikában 
honos,  többnyire  sárga  virágú,  fészküket  több- 
nyire hosszú,  nyelves  virágok  veszik  körül ;  évelő 
füvek  V.  cserjék.  I.  lielenium  L.  Európa  déli  és 
középső  részein  honos  egész  Perzsiáig ;  hazánk 
D.-i  részén  is  növő,  2  m.  magasságot  is  elérő 
dudva ;  néhol  kertbe  is  ültetik.  Fűszernek  és  orvos- 
ságnak is  használják.  Mustba  téve  szolgáltatja 
az  alanthor-t,  gyökerével  kékre  lehet  festeni. 
Gyökerében  inultn  (1.  o.),  alantsavanhídrid,  alant- 
kámfor, helenin,  alantolaj  van.  A  hazai  fajok: 
/.  oculus  christí  L.  szembaj  ellen  használt  szer ; 
I.  brittanica  L.  pusztáinkon,  dombjainkon  gya- 
kori, és  mások. 

Örvénykék  (áuat),  1.  Örvényférgek. 

yrvénykö,  1.  Forráskö.    .. 

Örvénylőférgek  (áiiat),  1.  Örvényférgek. 

Örvénylő  mozgások.  Ha  levegő  v.  folyadék 
valamely  szilárd  testhez  képest  elmozdul,  a  folya- 
dék ós  szilárd  test  közt  fennálló  súrlódás  követ- 
keztében a  testhez  közelesö  folyadékrészecskók  a 
test  sebességét  igyekszenek  felvenni,  míg  a  távo- 
labbesö  részek  áramvonalai(l.^amZaíi  vonalak) 
relatív  sebességüket  megtartják.  A  két  különböző 
sebességű  folyadókréteg  közt  az  áramlási  sebes- 
ségek egyenletesen  növekednek,  mlg  a  szélső 
áramvonal  sebességét  el  nem  érik.  Ennél  a  jelen- 
ségnél kisebb-nagyobb  mértékben  mindig  fellép- 
nek Ö.,  amelyek  úgy  a  hajó-,  mint  a  repülőgép- 
építés szempontjából  nagyon  fontosak.  Az  O.-at 
számításokkal  kísérni  nem  tudjuk,  azonban  több 
elmélet  igyekszik  a  jelenséget  érthetővé  tenni. 
Kísérleti  vizsgálatánál  a  vízbe  korpafűmagot 
szórnak,  levegőnél  füstöt  fújnak  az  0.  helyére, 
ami  által  az  áramvonalak  láthatóak  lesznek  s  a 
jelenség  lefolyása  megílgy  élhető.  A  kérdéssel  fog- 
lalkoztak :  A.hlborn,  Riabouschinski,  Dines,  Eiffel 
és  Kármán. 

Örves  V.  örvös  (növ.),  1.  Örv,  2. 

Örves  fácán  v.  gyűrűs  fácán  (Phasiamis  tor- 
quatus  Gm.),  egyike  a  legszebb  kínai  fácán- 
fajoknak. A  hím  feje  zöld,  nyaka  fehér  örves, 
melle  bamavörös,  háta  sárga,  az  egyes  tollak 
fekete-barnán  szegélyezettek.  A  nőstény,  kivé- 
vén a  fekete  foltos  hátát,  egyszerű  sái'ga.  Húsa 
ízletes.  Könnyen  tenyészthető. 

Révai  Nagy  Líxi^ona.   XV.  köt. 


Örvesfarkú  gyik-félék  (Zmmridae,  áiiat),  a 
Gyíkok  egyik  családja,  amelybe  tömzsi  testű  v. 
inkább  kígyókhoz  hasonló  gyíkok  tartoznak.  Jel- 
lemző, hogy  pikkelyeik  örvökbe  elrendezetten 
fedik  testüket,  s  hogy  testük  oldalán  hosszanti 
oldalredőjük  van.  Afrika  trópusi  és  déli  vidékeiről 
24  fajuk  ismeretes ;  legközönségesebbek :  Zonu- 
rus  cordyltis  L.,  Zonurus  giganteus  Smith  és 
Chamaesaura  anguinea  Cuv. 

Örves  galamb  (Golumba  palumbus  L.),  a  Ga- 
lambok rendjébe  tartozik.  Feje  ólomszürke ;  fém- 
fényű zöld  nyakán  kétoldalt  nagy  fehér  folttal ; 
köpenye  szürkésbarna ;  szárnya  sötétbarna,  alul 
szürke,  mellén  borvörössel  árnyalt;  csőre  na- 
rancssárga ;  lábai  vörösek.  Hossza  45  cm.  Hazája 
az  ó-világ.  Magyarországon  erdős  vidéken  már- 
ciustól novemberig  közönséges  költőmadár. 

Örves  háló,  a  téli  szákhoz  hasonló,  de  súlyok 
nélkül  való  ághegyháló,  mely  rúdon  jár,  kereszt- 
őrrel és  feljáróőrrel  bír. 

Örves  lúd  (Brenta  bernicla  L.),  vándormadár, 
hazája  az  északi  sarkkör,  télen  azonban  nagy 
csapatokban  D.-re  vándorol,  amikor  Magyaror- 
szágon is  található.  Feje,  nyaka  és  csapó  tollai 
feketék,  hasa  fehér,  mlg  többi  részei  hamuszür- 
kék. Csőre  és  lábai  feketék.  Hossza  55,  szárny- 
hossza 33,  farkhossza  13  cm. 

Örves  ölyü  (áiiat),  1.  Béti  héja. 

őrvezető,  közvetlen  elüljárója  a  rendfokozat 
nélküli  katonának.  Tulajdonképen  nem  altiszt, 
nem  is  visel  oldalfegyverén  altiszti  kardbojtot, 
ő.  csak  a  gyalogságnál  és  a  műszaki  csapatok- 
nál van,  a  lovasságnál  éa  a  vadászcsapatnál  járó- 
őrvezetőnek,  a  tüzérségnél  irányzónak  nevezik. 

őrvistye,  községek,  1.  Kisörvístye,  Nagyör- 
vistye. 

Örvkettőzés  (gör.  pleotaxis,  növ.),  a  levélkor - 
nek,  különösen  a  virágkörbelínek  a  rendellenes 
megkettőződése  vagy  többszörösödése,  amint  ez 
különösen  elterjedt  módon  a  teltvirágok  szir- 
main tapasztalható.  A  szirmok  számbeli  meg- 
sokasodása  azonban  másféle  módon  is  létrejöhet. 

Örwirágzat  (verticillus  fiorum,  növ.),  az  olyan, 
melynek  örves  levelei  tövéből  egy-egy  magányos 
virág  fejlődik,  mint  pl.  a  lófark  (Hippuris  vul- 
gáris). ^ 

Őrzési  letét,  1.  Letétüzlet. 

Őrzőangyal,  1.  Angyal. 

Ős,  1.  ősök. 

Ősagárd,  kisk.  Nógrád  vm.  nógrádi  j.-ban, 
(1920)  555  magyar  és  szlovák  lak. 

Ös-agyagpala  a.  m.  fillit  (1.  o.). 

Ősállapot,  1.  Eredeti  állapot. 

Ősállattan  (gör.  zoopaleoníologia),  1.  ős- 
lénytan. 

Ősanyag  a.  m.  elem,  1.  Elemek. 

Öscibetmacskák  (Cryptoproctinae,  áiiat),  a 
Cibetmacskafélék  egyik  alcsaládja.  Ide  tartozik 
a  fossza  (1.  Cibetmacskafélék). 

őscsanád,  nagyk.  Torontál  vm.  nagyszent- 
míklósi  j.-ban,  (1910)  1538  német  és  magyar  lak. 
(Tr.  R.) 

őse  (Eiisee),  a  Névtelen  szerint  a  honfog- 
lalás idejében  üsubu  vezértársa  a  Veszprém- 
től Vasvárig .  terjedő  vidék  meghódításában  (1. 
üsubu).  Fia  volt  Urkun. 


ősegryház  —    50    — 

ősegyház  v.  őskereszténység  névvel  szokás 
illetni  a  legrégibb  egyházat  és  annak  történel- 
mét, az  első  pünkösdtől  (Kr.  u.  80.)  egészen  a 
n.  század  közepéig,  tehát  az  apostoli  (30—70.) 
és  az  apostolok  után  való  közvetlen  időszakot 
(70—150.)  Forrásul  szolgálnak  hozzá  az  újszövet- 
ségi szentírás,  az  apostoli  atyák,  a  legrégibb  hit- 
védők  és  néhány  apokrif  irat.  Katolikus  és  pro- 
testáns tudósok  nagy  buzgósággal  foglalkoztak 
újabban  az  Ó.  vizsgálatával. 

Ösel  (észtül  Kurre-saari  v.  Sare-man),  sziget 
a  Keleti-tengerben,  2618  km*  ter.  és  42,000  lak. 
Partjai  szakadozottak ;  a  legjelentékenyebb  fél- 
sziget D.-en  a  30  km.  hosszú  Sworbe  (észtül : 
Serwe-maa).  Öblei  közül  csak  kevés  az  alkalmas 
kikötő.  Földje  eléggé  termékeny.  A  föld  belseje 
meszet  és  a  parton  jáspist  és  achátot  szolgáltat. 
A  lakosok,  nagyobbára  esztek,  mezőgazdasággal, 
halászattal  és  lótenyésztéssel  foglalkoznak.  Fő- 
helye Arensburg.  ö.  (Osilia)  a  Xin.  sz.  elején  dán 
birtok  volt.  1227-ben  a  kardlovagok  foglalták  el 
és  a  lakosokat  a  keresztény  vallásra  térítették. 
Ö.  utolsó  püspöke  1559.  a  szigetet  eladta  a  dá- 
noknak. 1645-ben  a  svédek  és  1721  az  oroszok 
foglalták  el.  A  világháború  folyamán  1917  okt  16.'a 
németek  elfoglalták.  Most  Esztoniához  tartozik. 

Ősember.  A  XIX  sz.  közepéig  az  volt  az  ál- 
talánosan uralkodó  nézet,  amit  még  Cuvier  is 
tekintélyének  teljes  súlyával  védett,  hogy  ásatag 
(fossilis)  ember  nem  létezik,  s  az  ember  mindig 
olyan  volt,  aminő  ma.  Azóta  a  tudományos  ku- 
tatások kiderítették,  hogy  az  emberiség  őskora 
a  történelmi  időkön  túl  évszázezredekre  vissza- 
nyúlik. Az  emberiségnek  emez  őskorával  ma 
külön  tudományág,  a  praehistoria  Y&gy  űjeibhaji 
palaeoanthropologia  foglalkozik.  Az  előbbi  in- 
kább a  kultúra  maradványaira,  az  utóbbi  az 
emberi  test  sajátságaira  fekteti  a  súlyt.  Már  a 
középkorban  (Agricola  1558 ;  Gesner  1565)  talál- 
tak ugyan  kőeszközöket,  de  azokat  kevés  kivétel- 
ieddé Boot  1636,  La  Peyrére  1655)  égből  aláhul- 
lott mennyköveknek  tartották.  A  XVIII.  sz.  fel- 
fedező utazásai  kezdtek  e  kérdésre  némi  fényt 
deríteni,  amidőn  az  európaiak  megismerték  a 
primitív  népek  eszközeit  s  azokat  többen  ( Jussieu 
1723)  párhuzamba  állították  az  Európában  talált 
régi  kőeszközökkel.  Az  Ó.  tudományos  vizs- 
gálata csak  azóta  vett  nagyobb  lendületet,  mi- 
dőn az  ember  csont-  és  kultúra-maradványait 
(kőeszközeit)  barlangokban,  löszrétegekben,  ki- 
halt diluviális  állatok  csontjainak  társaságában 
több  helven  megtalálták  (Tournal  1828,  Christol 
1829,  Schmerling  1829—1883).  Boucher  de  Per- 
thes  diluviális  rétegekből  a  kőeszközöknek  egész 
sorát  ásta  ki  és  írta  le  s  azokat  kétségtelen  Ö.-i 
eredetüeknek  nyilvánította  (Antiquités  celtiques 
etantedüuviennes,  1847).  Nézetét  geológiai  szem- 
pontból Lyell  alapozta  meg.  1854.  kezdődtek 
Keller  ásatásai  a  zürichi  tóban,  1856.  találta 
Fuhlroth  a  neandervölgyi  koponyát,  1861.  ása- 
tott Lartet  az  aurignaci  barlangban,  s  1863. 
jelent  meg  Lyell  korszakalkotó  munkája :  The 
geological  evidence  of  the  antiquity  of  man, 
melyben  minden  kétséget  kizáróan  bebizonyí- 
totta az  ember  diluviális  létezését.  1866-ban  Mor- 
tÜlet  megalapította  az  első  praehistoriai  folyó- 


Ösember 


iratot  (Matériaux  pour  l'histoire  de  Fhomme)  s 
1867-ben  az  ő  indítványára  megtartották  Spe- 
ziában  az  első  nemzetközi  anthi'opologiai  ós  ős- 
kori régészeti  kongresszust.  Azóta  a  praehistoria 
ill.  palaeoantliropologia  adatokban  gazdag  tudo- 
mányággá fejlődött.  Másfelől  kiváló  tudósok, 
mint  Klaatsch,  Schtvalbe,  R.  Schmidt,  Ober- 
'niaier,  Boule,  Kramberge7%  Schliz  stb.  össze- 
hasonlító vizsgálat  8  monografikus  leírás  tár- 
gyává tették  a  különböző  diluviális  emberi  csont- 
maradványokat. A  tudósok  egy  része  a  leg- 
primitívebb kőeszközök,  az  eolithek  és  proto- 
lithek  alapján  az  ember  harmadkorbeli  létezését 
bebizonyítottnak  tartja  (Bourqeois  ahhé,  Rútot). 
Emellett  szól  az  a  tény  is,  hogy  az  ember  a 
diluviumban  a  differenciálódásnak  már  magas 
fokán  állott  s  így  a  fokozatos  fejlődés  elve  alap- 
ján eredetét  a  diluviumnál  régebbi  időben  kell 
keresnünk. 

A  legrégibb  egészen  biztos  emberi  csontleletek 
közé  a  pütdowni  (1.  o.)  koponyatöredék  (1912), 
valamint  a  mamri  (1.  o.)  vagy  heidelbergí  áll- 
kapocs (Homo  heidelbergensis  1907)  tartoznak 
a  diluvium  elejéről  s  együtt  képviselik  az  ú.  n. 
heidelberg-piltdoimii  típusú  Ó.-t,  Európának  ezt 
az  eddig  ismert  legrégibb  őslakóját.  Valószínű- 
leg egyik  kihalt  ágát  képviseli  a  harmad- 
kori 6.-nek,  Proanthropos-nak.  A  diluvium  kö- 
zepének és  második  felének  csontleletei  leg- 
nagyobb részt  az  Ó.  egy  másik  típusába,  az 
ú.  n.  neandervölgyi  rasszba  tartoznak.  Ez  az 
ősi  kihalt  emberfajta  nevét  az  első  ilyen  típusú 
lelet  helyétől  (1.  Neandervölgyi  ember)  kapta. 
Virchow  a  neandervölgyi  koponyát  kóros  ere- 
detűnek tartotta.  Állítását  egyfelől  Schwalbe  ós 
Schaaffhatisen  vizsgálatai,  másfelől  az  újabb  ha- 
sonló típusú  koponyaleletek  cáfolták  meg.  1886. 
ugyanis  de  Puydt  ós  Lohest  Belgiumban  Spjj 
falu  közelében  két  csontvázat,  1895— 190o-ig 
pedig  Gorjanovió-Kramberger  Károly  Krapina 
mellett  legalább  10  egyénnez  tartozó  hasonló 
tipusú  koponya-  és  csontvázrészeket  ásott  ki. 
1908-ban  fedezte  fel  Hauser  0.  Le  Moustier 
mellett  a  híres  Homo  mousteriensis  H.  csont- 
vázát és  koponyáját,  Bouyssonnie  és  Bárdon  pe- 
dig a  La  Ghapelle  aux  Saints-i  csontvázat,  mely- 
ről Boule  írt  terjedelmes  monográfiát.  1909-ben 
La  Ferrassie  barlangból  két,  1911.  pedig  La 
^«ma-ban  (Charent  dép.)  egy  hasonló  tipusú 
csontváz  került  elő.  Ide  tartozik  végül  a  Gibral- 
tári koponya,  valamint  a  La  Naulette-i,  Sipka-i, 
Malarnaud-i,  Petit  Puymoyen-i,  Ochos-i  stb.  áll- 
kapcsok. B  leletek  alapján  megállapítható,  hogy 
a  neandervölgyi  rassz  az  Ő.-nek,  ha  nem  is 
legrégibb,  de  az  eddig  ismertek  között  minden- 
esetre legprimitívebb  típusát  képviseli.  Középnél 
alacsonyabb,  155  —160  cm.  magas,  rövidlábú  ós 
karú,  vaskos  fejű,  rendkívül  izmos,  zömök  s  ál- 
latias  külsejű  volt  ez  az  ősember.  Koponyájára 
jellemző  a  hosszúfejűség  (dolichocephalia),  erős 
homlokeresz  (torus  supraorbitalis),  alacsony, 
rézsútos  homlok,  alacsony  koponyatető,  erős  ha- 
lántékszűkület, szögletesen  kiálló  nyakszirt,  előre 
álló  (prognath)  nagy  arc  és  fogak,  nagy,  kerek 
szemgödrök,  hatalmas  állkapocs  áúcsúcs  nélkül. 
Végtagcsontjai  durvák,  vaskosak, zömökek.  Orsó- 


ö 


ser 


61 


Őshalak 


csont  anthi'opoidszerüeii  görbült ;  sípcsont  felső 
felszíne  hátrafelé  lejt  (retroflexio),  amiből  Frai- 
pont  arra  következtet,  hogy  a  neandervölgyi 
rassz  emberei  elörehajlott  térdekkel  jártak.  Agy- 
veleje a  mainál  primitívebb  tipusú,  s  homlok- 
lebenye gyengébben  fejlett  volt.  A  neander- 
völgyi Ó.  csaknem  egész  Bm^-ópában  el  volt  ter- 
jedve s  a  mai  primitív  népek  bármelyikénél  kez- 
detlegesebb tipusú  lény  volt.  A  neandervölgyi 
rassz  élete  végighúzódott  a  diluvium  legnagyobb 
részén  s  csak  röviddel  a  vége  előtt,  az  utolsó 
jegesedés  felé,  halt  ki.  A  diluvium  utolsó  har- 
madában a  neandervölgyi  ember  mellett  más 
magasabb  rangú,  a  mai  ember  típusához  köze- 
lebb álló  fajták  is  megjelentek  Európában,  me- 
lyeket a  Homo  neandertalensis-el  szemben  H. 
diluxnalis  recens  néven  szokás  összefoglalni.  A 
diluvium  végén  legalább  három  ilyen  ember- 
fajtát kell  megkülönböztetni,  ú.  m.  az  Aurignac, 
Oro-Magnon  és  Grimaldi  Í3.\\ÁX.  Legrégibb 
köztük  s  a  neandervölgyi  Ö.-hez  legközelebb 
áll  a  Hotno  Aurignacensis  (Klaatsch).  Jellemzi 
a  keskeny,  hosszú  koponya,  160  cm.-es  termet, 
karcsúbb  csontok,  magasabb  homlok.  E  típushoz 
tartozó  legtökéletesebb  leletet  Hauset'  0.  ásta 
ki  1909.  Gombe-Capelle  nevű  hegyoldalban  (Dor- 
dogne).  A  Grimaldi  rassz  két  csontváz  által  van 
képviselve  a, Mentőn  melletti  barlangok  egyiké- 
ből 8  tipusa  Észak-Afrika  negroid  lakosságáéhoz 
hasonlít.  A  diluvium  végén  ólt  a  Cro  Magnon-i 
rassz  (1.  0.),  mely  eszközeit  már  nemcsak  kőből, 
hanem  állatcsontokból  is  készítette  s  a  barlan- 
gok falára  rajzolt,  festett.  A  diluvium  végén 
részben  már  a  neoüth-korba  átmenve  lép  fel  elő- 
ször Európában  a  rövidf  ejú  (brachycephal)  ember- 
fajta, melyet  Furfoozi  v.  G-renelle-i  rassznak 
neveznek.  B  típushoz  tartoznak  az  Ofnet  (1.  o.) 
barlangi  koponyák  (1908)  is.  A  recens  kor  elején 
a  neolith-korszakban  a  hosszú-  és  rövidfejú  típu- 
soknak egész  sora  található,  melyek  részint  a 
már  említett  «díluvialis  recens»  típusok  egyenes 
leszármazottai,  részint  bevándoroltak,  részint  pe- 
dig az  ősi  és  bevándorolt  típusok  keverékei.  Her- 
mán Ottó  kezdeményezésére  újabb  időben  ha- 
zánkban is  megindultak  az  Ó.-re  vonatkozó  ku- 
tatások. B  célra  a  földtani  társulat  kebelében 
külön  barlangkutató  szakosztály  alakult  s  jeles 
fiatal  kutatóink  (Kadic,  Kormos,  HUlebrand, 
Boska  stb.)  már  több  helyen  (Bükkben,  Dunán- 
túl, Pozsony,  Esztergom  és  Bihar  vármegyék 
ben)  felfedezték  az  Ö.  kultúrájának  hazai  nyo- 
mait. Teljesen  kétségtelen  diluviális  emberi  csont- 
maradványokkal azonban  még  nem  rendelke- 
zünk. A  Ballá  barlangi  gyermekkoponya,  melyet 
Hülebrand  J.  dr.  ásott  ki,  még  nincs  minden 
kétséget  kizáróan  tisztázva,  a  nagysápi  koponya 
(1.  0.)  pedig  a  diluvium  és  recens  kor  átmenetére 
eső  Fm'f  ooz  típust  mutatja  s  geol.  kora  bizonyta- 
lan. V.  ö.  Hoernes,  Natúr-  u.  Urgeschichte  des 
Menschen  (Wien  1909) ;  Obertnaier,  Der  Mensch 
der  Vorzeit  (Berlin  1911) ;  Branca,  Der  Stand 
unserer  Kenntnisse  vom  fossíi  en  Menschen  (Leip- 
zig  1910) ;  Beinhardt,  Der  Mensch  zur  Eiszeit 
in  Európa  stb. 

Öser,  1.  Adani  Friedrich,  magyarországi  szüle- 
tésű német  festő  ós  szobrász,  szül.  Pozsonyban 


1717  febr.  17.,  megh.  Lipcsében  1799  már.  18. 
Pozsonyban  Donner  Rafael  gyakorolt  reá  hatást, 
Bécsben,  majd  Dietrich  ós  Mengs  vezetése  alatt 
Drezdában  tanult,  ahol  az  udvari  színház  szá- 
mára díszleteket  festett.  1764;-ben  a  lipcsei  mű- 
vészeti akadémia  igazgatója  lett.  Festményei  kö- 
zül kevés  maradt  fönn ;  nevezetesebb  szobrai : 
Igazságos  Frigyes  Ágost  emlékszobra  Lipcsében, 
Matild  dán  királynéé  Cellében.  45  rézkarcot  ké- 
szített, részben  saját  rajzai,  részben  Rembrandt 
után.  Művészeti  tevékenységénél  fontosabb  az  a 
hatás,  amelyet  klasszicista  művészeti  nézeteível 
kortársaira,  főleg  Winckelmannra  és  Goethére 
gyakorolt.  V.  ö.  Z)?Vrr,  Adam  Friedrich  Ö.  (Leipz. 
1879.).  Fia,  Ő.  Johann  Fnedrich  (1751—92)  a 
grafika  terén  működött. 

2.  Ö..  Ghristian,  német  író,  l.  Schröer. 

őserdő,  az  az  erdőalak,  melyet  egyedül  a  ter- 
mészet hozott  létre,  az  emberi  gazdálkodás  mó- 
dosító, átalakító  beavatkozásának  kizárásával. 
Ily^  erdő  hazánkban  már  csak  kevés  van. 

Ősfajták  (protomorf  rasszok),  1.  Metamorf 
rasszok. 

Ősf  ej  edeimi  házak  (ném.  AltfürstlicheHau- 
ser),  a  régi  német  birodalomban  ama  fejedelmi  há- 
zak, melyek  már  az  1582.  augsburgi  birodalmi  gyű- 
lés alkalmával  a  fejedelmek  sorában  ültek,  s  me- 
lyeket épp  ezért  egy  fokkal  magasabban  állóknak 
tartottak,  mert  a  birodalmi  gyűlésen  egy  virilis 
szavazatuk  volt.  Ide  tartoztak  az  osztrák  herce- 
gek, a  rajnai  pfalzgrófok,  a  szász  hercegek,  a 
brandenburgi  őrgróf  ok,  a  íignei  hercegek  stb.  A 
többi  fejedelmi  házakat  új  fejedelmeknek  nevez- 
ték és  pedig  kétfélék  voltak :  olyanok,  melyek 
ülési  és  szavazati  joggal  bírtak  a  birodalmi  gyű- 
léseken, mint  a  HohenzoUern,  Lobkovítz,  Salm, 
Díetrichstein,  Nassau,  Auersperg,  Fürstenberg, 
Schwarzenberg,  Liechtenstein,  Thurn  és  Taxis, 
Schwarzenburg  és  akik  ezzel  nem  bírtak,  mint  a 
Waldeck  és  Reuss  hercegek. 

Ősfejlődés,  ősnemzés  v.  östermödés  (ayribio- 
genesis,archigonia,  autogonia,  autogenesis,  gene- 
ratio  aequivoca,  g.  sponianea,  g.primaria),  az  élő 
szervezetek  keletkezésének  az  a  módja,  mely  füg- 
getlen más,  már  meglevő  szülői  szervezetektől. 
A  fejlődés  e  módjánál  a  szervezetek  nem  szülők- 
től származnak,  hanem  közvetetlentilv.  szervetlen 
anyagból  (autogonia)  v.  élettelen  szerves  anyag- 
ból (plasmogonía)  fejlődnek.  Az  Ó.-t  bizonyítani 
nem  tudjuk,  sőt  megbízható  vizsgálatok  egyér- 
telműen azt  bizonyítják,  hogy  ma  egyetlen  élő 
szervezet  sem  fejlődhetik  Ő.  útján.  Megvan  azon- 
ban annak  a  lehetősége,  hogy  Földünk  életé- 
nek régibb  korában  valóban  volt  Ö.  L.  még  Elet. 

Ősisnyö  (növ.),  1.  Pinites. 

Ősgerincesek  (áiiat),  a  gerinchúros  (chordás) 
állatok  magyar  neve.  L.  Chordatf^. 

Ösgnájsz-szisztéma  (geol.),  1.  Őskor. 

Őshalak  v.  HarántszájúakíSelachii,  Pla- 
giostoma,  Elasmobranchiata,  Ghondropterygii, 
állat),  a  Halak  (1.  o.)  egyik  rendje.  Az  idetartozó 
fajoknak  porcogós  vázuk,  többnyire  heterocerk 
farkúszójuk  van,  bőrüket  placoid-píkkelyek  bo- 
rítják, kopoltyüik  fedettek  s  úszóhólyagjuk  nin- 
csen. Majdnem  kizárólagosan  tengeri  állatok. 
Csak  nagyon  kevesen  hatolnak  föl  a  nagyobb 


ösheg^ysé^r 


52     — 


Öskoi 


folyók  torkolatába.  Nagyságuk  O'ö— 20in.  között 
váltakozik.  Termetük  majd  nyúlánk  (pl.  cápák), 
majd  hát-hasoldali  irányban  lapítottak  (pl.  ráják). 
Mindnyájan  megegyeznek  abban,  hogy  fejük  elől 
csörszerűen  ki  van  húzva  (rostrum)  s  a  száj  e  csőr 
alatt,  a  hasoldalon  foglal  helyet,  innen  ered  a 
Harántszájúak  elnevezés.  Valamennyien  ragado- 
zók, más  halakkal,  puhatestűekkel  és  ízeltlábúak- 
kal táplálkoznak.  Mintegy  300  faj  ismeretes,  me- 
lyeket három  alrendre  osztanak.  Ezek:  1.  Cápák 
(Sqiialidae),  1.  Cápa,  2.  Ráják  (Rajidae),  1. 
Baják  és  3.  Tömörfejűek  (Holocephala),  1.  Tö- 
möxfejűek. 

Oshegység,  régi  neve  a  föld  őskorának,  mely 
azonban  ma  már  nem  használatos.  A  név^Wer- 
nertől  való.  L.  őskor  és  Alaphegység. 

Ősi,  nagyk.  Veszprém  vm.  veszprémi  j.-ban, 
(1920)  1719  magyar  lak.  —  L.  még  Kisösi. 

Ősi  ártér,  1.  Ártér. 

Ősi  barázda,  1.  Frimitiv  barázda. 

Ösi  esik,  1.  Frimitiv  esik. 

Ősiség  (aviticitas).  Az  1848.  év  előtti  magyar 
jogban  oly  fontos  szerepet  játszott  Ó.  fogalma 
a  nemzetségek  s  a  szállások  fogalmában  gyöke- 


kezhetett.  Ősi  vagyonban  örökösödtek  első  sor- 
ban a  lemenők,  azután  a  felmenők.  Nevezete- 
sen :  az  atya  utáni  vagyon  visszaszállt  az  atyára 
s  ha  már  nem  élt,  az  ö  utódaira ;  az  anya  után 
maradt  vagyon  az  anyára,  illetőleg  az  anya  utó- 
daira. A  közelebbi  íz  kizárta  a  távolabbit ;  tehát 
az  atya  kizárta  a  maga  testvéreit ;  ezek  kizárták 
a  nagyatyát  stb.  A  felmenők  f ejenkint  (per  capita), 
az  oldalrokonok  törzsenkint  örökösödtek  (per  stir- 
pes).  Ha  sem  az  atya,  illetőleg  az  anya,  sem 
oldalrokonaik  nem  éltek,  az  örökség  a  jogközös- 
ségben levő  nagyatya,  illetőleg  nagyanyára  s  ille- 
tőleg ezeknek  oldalrokonaira  szállott  stb.  Az 
ősi  birtok  elidegenítésének  a  jogközösségben  le- 
vők sérelem  címén  (ex  praejudicio)  megerőtle- 
nítését,  felbontását  (invalidatio)  követelhették; 
kivéve,  ha  az  elidegenítés  szükséges  (necessaria) 
vagy  okszerű  (rationabilis)  volt.  A  jogközösség- 
ben levők  továbbá  a  megengedett  elidegenítésre 
vonatkozólag  is  elővételi  joggal  bírtak,  és  pedig 
részint  megkinálási  jog  (praemonitio),  részint 
megintési  jog  (admonitio)  alakjában,  amelynek 
megsértése  miatt  az  elidegenítés  felbontását  kö- 
vetelhették (1.  Örökvallás).  Ez  az  elővételi  jog 


1.  ábra.  A  kvarcitfal  (Pfahl)  a  cseh-bajor  határhegységben. 


redzik.  A  honfoglaló  nemzetségek  a  letelepedés 
alkalmával  földbirtokot,  ú.  n.  szállást  (descensus) 
nyertek.  Ezek  a  szállásoji  az  egész  nemzetségnek 
közös  tulajdonát  tették;  azokból  osztály  útján  kelet- 
kezett az  egyéni  tulajdon.  Későbbi  fejlemény  sze- 
rint az  ősi  birtok  (avltum)  fogalma  kiterjedt  min- 
den szerzeményi  vagyonra  is,  mihelyt  osztály 
által  a  szerzőnek  örököseire  átszállt.  Az  Ö.  lényege 
tehát  a  szerző  és  jogutódjai  között  fennálló  jog- 
közösségben van.  Jogi  jelentősége  az  volt,  hogy 
az  ősi  vagyonról  a  birtokosnak  szabad  rendel- 
kezési joga  úgy  élők  közt,  mint  halál  esetére 
igen  szűk  határok  közé  volt  szorítva.  Az  ősinek 
fogalma  továbbá  nem  az  egyes  dolgokra,  hanem 
a  vagyonra  vonatkozott,  miért  is  az  egyes  dol- 
gokban változást,  pl.  csere  útján,  a  birtokos  sza- 
badon tehetett,  ha  csak  az  által  az  ősi  vagyon 
értéke  nem  változott,  viszont  szerzeménye  első 
sorban  az  ősi  vagyonban  esetleg  beállott  hiány 
kiegészítésére  szolgált.  A  későbbi  jogfejlődés  sze- 
rint ősi  (aviticum)  mindaz,  ami  nemző  eleink 
iitán  törvényes  örökösödés  útján  reánk  száll.  Az 
ősinek  ellentéte  a  szerzemény  (acquisitum),  oly 
értelemben  jelesül,  hogy  mindaz  szerzemény,  ami 
nem  ősi.  Szerzeményi  vagyonáról  mindenki  úgy 
élők  közt,  mint  halál  esetére  szabadon  rendel- 


őket a  birtok  elzálogosítása  esetében  is  megil- 
lette. Szabadon  csak  akkor  rendelkezhetett  a  bir- 
tokos, ha  senki  sem  volt,  aki  az  ősi  vagyonra 
jogközösség  alapján  örökjoggal  birt.  A  korszel- 
lemmel élénk  ellentétbe  jött  Ö.-et  az  1848.  évi 
XV.  t.-c.  elvileg  eltörölte.  A  közbejött  események 
azonban  ennek  valóra  váltát  megakadályozták. 
Az  Ö.  ^megszűnését  az  1852.  évi  nov.  29.  kelt 
ú.  n.  Ö.-i  nyilt  'parancs  szabályozta,  melynek 
az  országbírói  értekezlet  csakis  az  öröklésre  vo- 
natkozó rendelkezéseit  szüntette  meg  s  azok  he- 
lyébe a  magyar  öröklési  elvekkel  megegyező, 
azonban  szintén  az  Ó.  eltörléséről  szóló  1848. 
XV.  t.-cikkhez  idomított  szabályokat  léptetett 
életbe. 

Ősiségi  nyilt  parancs,  1..  Ősiség,  Gyökeres  jog. 

Ösi  vagyon,  1.  Ősiség,  Öröklési  rend.,  Ági  va- 
gy m.,  Öröklött  vagyon. 
'  Ősjogok,  az  emberrel  veleszületett,  elidegenít- 
hetetlen jogok.  L.  Alapjogok  és  Emberi  jogoké 

Öskagylók,  1.  Farotocpnchae. 

Őskereszténység,  l.  Ősegyház. 

Őskor  (geoi.),  más  néven  archai  Y.azoi(azoos) 
kor.  Az  e  korba  tartozó  képződmények  sztrati- 
gráflai  csoportosítása  épen  a  kövületek  hiánya 
miatt  felettébb  bizonytalan  és  ingadozó.  Külön- 


őskori  csontszerszámok 


53 


Őskori  művészet 


bözö  archai  területeken  lokálisan  igyekeznek  e 
kérdést  megoldani,  így  póldánl  Amerikában  Lo- 
gans  W.  az  Ó.-t  vagyis  az  archaikumot  két  cso- 
portra osztotta,  ú.  m.  a  mélyebb  Laurentian-ra, 
ós  a  fiatalabb  (felső)  Huton-vd,\  az  elért  eredmé- 
nyek azonban  legalább  ezidőszerint  még  nem  ál- 
talánosíthatók. Németországban  pl.  H.  Bücking 
geológus  megkülönbözteti  a  Spessart  Ö.-i  hegysé- 
gében I.  az  idősebb  Spessart-gná jszt  (kb.  10,000m. 
vastagságban),  II.  a  csillámpalát  (4—6000  m.)  ós 
III.  a  fiatalabb  Spessart  gná  jszt  (1300 —2000  m.) ; — 
J.  J.  Sederholm  ellenben  Finnországban  egy  felső 
emeletet,  a  Bottnian-t  (Uralitporfir,  csiUámpala, 
kvarcit,  konglomerát)  és  egy  alsót,  a  Ladogian-t 
(flllit,  csillámpala,  kvarcit,  konglomerát  (?),  dolo- 
mit, mészkő,  helleflinta).  A  kettő  együtt  több 
ezer  méter  vastagságú  ós  csak  alattuk  követ- 
keznek a  katarchai  gránit  és  ősgnájsz  mérhetet- 
len tömegei.  Megjegyzendő,  hogy  az  Alpok  és  a 
Kárpátok  kristályos  palái  és  gránittömegei  nem 
őskoriak,  hanem  ópaleozói  korúak.  Ahol  a  kvar- 
cit meredeken  felállított  rétegek  közé  helyezke- 
dik közbe,  ott  fagyállóságánál  fogva  csakhamar 
fantasztikus  fal  gyanánt  kiemelkedik  a  többi 
szomszédos  mállékonyabb  kőzetek  fölé.  Egyike 
a  leghíresebb  ilyen  fajtájú  előfordulásoknak  a 
cseh-bajor  határhegysógben  a  Pfahl,  mely  sok 


mítására),  a  fúrókónt  is  használt  hegyes  csont- 
szilánk (ár),  amelyet  —  kivált  ha  egyik  végén 
korongos  feje  van  —  ruhatűnek  is  tekinthetünk, 
a  varrótű  (a  fonál  átfüzósót  szolgáló  lyukkal; 
érdekes  példánya  ismeretes  a  pestmegyei  Tószeg- 
ről) 8  az  ezzel  gyakran  azonos  formájú  csont- 
stilus  (viasztáblákon  való  írásra),  a  különböző 
célokra  készült  kanálka,  fésű,  korongos  orsó- 
gomb  s  az  ugyancsak  korongformájú  fuvola.  Az 
elsőből  a  második  csoporthoz  átmenetül  szolgál 
a  halászat  és  vadászat  céljaira  készült  harpuna 
(szakállas  szigony),  majd  a  nyílhegy,  a  kés,  a  tőr 
és  az  egyik  végén  hegyes,  átfúrt  csákány.  A  har- 
madik csoportba  tartoznak  a  csontból  készült 
gyöngyök,  kar-  és  lábperecek,  az  amulettül  szol- 
gáló csontszilánkok  és  fogak,  a  faragott  (kivált 
phallikus)  amulettek,  egyéb  díszcsüngők  s  em- 
bert és  állatokat  utánzó  szobrocskák  (pl.  a  bras- 
sempouyi  «vénusz»,  azután  a  játékok  részét  tevő 
kockák  és  forgókockák  (pörgető  tengellyel)  a 
csont  tesszerák  (belépőjegyek),  valamint  ide  szá- 
míthatók az  antik  időkben  dívó  szekrénykék 
csontberakásai  is,  vésett  vagy  faragott  dísszel.  „ 
Őskori  művészet  (1.  a  képmellékletet).  1.  0. 
összefoglaló  néven  az  őskori  ember  esztétikai 
készségének  maradandó  termékeit  értjük.  Leg- 
tágabb értelmében  tehát  e  fogalom  alá  tartozik 


2.  ábra. 


A  kvarcitfal  (Pfahl)  geológiai  keresztmetszete,  gn  =  külöubözö  gnájszfóleségek,  kv  =  kvaixjit  (Pfahl), 

c  =  hellefliutaszerű  közét. 


mérföldnyi  hosszúságban  felbukkan  a  térszín- 
ből (1.  az  ábrákat).  Kövületek,  a  problematikus 
Eozoon-t  (1.  Eozoon  canadense)  kivéve,  az  Ó.-i 
képződményekben  nem  fordulnak  elő,  amiért 
azoinak  is  nevezték  e  kort.  Technikailag  kihasz- 
nálható ásvány  és  kőzet  azonban  sok  van  bennük, 
így  mágnesvas,  valamint  egyéb  érctelepek,  nemes- 
órctelórek,  kriolit,  apatit,  továbbá  becses  már- 
vány-, szerpentin-,  gránitf élek  stb. 

őskori  csontszerszámok.  Az  őskor  emberé- 
nek a  tűzkövön  kívül  az  állati  csont  volt  szer- 
számfeldolgozásra a  legkedveltebb  anyaga.  A 
régibb  kőkor  végétől  kezdve  kivált  a  csiszolt  kő- 
kor volt  az  Ö.  virágkora.  A  réz-  és  bronzkorszak- 
ban, valamint  a  vaskor  elején  a  csont  mint  szer- 
számanyag ugyan  kissé  háttérbe  szorul,  hogy 
annál  inkább  szerepeljen  dísztárgyak  anyagául  s 
kivált  a  rómaiak  hozták  ismét  divatba.  A  csont- 
ból készült  tárgyak  a  történelemelőtti  ós  kora- 
történeti időkben  három  csoportba  foglalhatók : 
a  tulajdonképen  való  szerszámok,  a  fegyverek 
és  a  dísztárgyak  jellege  szerint.  Az  első  csoportba 
sorolhatók :  áz  ág  hasítékába  szorítható  balta,  az 
átfúrt  kalapács,  az  egyik  végén  élesre  csiszolt 
véső,  a  bőr  megmunkálását  szolgáló  kaparó,  a 
laposra  faragott  simító  (agyagedények  és  bőr  si- 


a)  a  kozmetika  s  annak  fajai :  a  szüá^'d  ókítés 
(tetoválás  stb.)  s  az  z//^o  ókítés  (fej,  nyak,  csípők, 
szemérem,  végtagok,  ruhák  dlszltményei) ;  h)  az 
ornamentika^  amely  forrásai  szerint  lehet  ter- 
mészetes és  technikai  motívumokon  alapuló,  je- 
lentőségét tekintve  pedig  lehet  írásjegy,  tulajdon- 
jegy, törzsjegy,  vallási  szimbólum,  technikai  mo- 
tívumoknak szokványos  utánzása  stb. ;  c)  &.  plasz- 
tika (vésés,  faragás,  öntés,  kovácsolás);  d)  a 
parietális  művészetek  (falvésetek,  falfestmények 
s  a  két  technikának  együttes  használatai).  Az  Ő. 
szóhasználata  azonban  csak  a  plasztikát  (ingó  mű- 
vészeti emlékek)  és  a  parietális  művészetet  (ingat- 
lan művészeti  emlékek)  fogadja  el,  míg  a  kozme- 
tikát és  az  ornamentikát  az  alkalmazott  és  ipari 
művészetek  (műgyakorlatok,  művészi  készségek) 
sorába  utalja. 

2.  Ha  az  Ő.  fogalma  a  szóhasználat  következ- 
tében bizonyos  megszorításokat  szenvedett  is, 
másrészről  a  művészet  pszichológiai  eredete  után 
való  kutatások  tetemesen  kibővítették  érdeklő- 
dési körét.  Az  Ő.  kutatója  nem  elégedhetik  meg 
a  tisztán  művészi  (művészi  öncélú)  termékekkel, 
sőt  éppen  az  esetek  legtöbbjében  kénytelen  e  ter- 
mékek genezise  mögött  egyéb,  mint  művészi  in- 
dokokat keresni.  A  művészi  öncél  fogalmába  még 


őskori  művészet 


54    — 


Őskori  temetkezós 


beBzámltható  díszítő  ösztön  és  utánzó  kedv  föl- 
tevésén klviil,  a  lelki  indítékok  között  számol- 
nunk kell  az  erotikával  (termékenység,  szerelmi 
varázslat),  mágiával  (állatfejű  táncoló  emberala- 
kok), vadászvarázslattal  (óhajtott  vagy  elejtett 
vadaknak  nehezen  hozzáférhető  helyen  való  áb- 
rázolása), emblémaszeretettel,  totemizmussal  (1.  o. 
és  Animizmus)  s  a  primitiv  ember  egyéb  lelki 
motivnmaival,  amelyeknek  megjelenési  formája 
gyakran  belevág  az  Ó.  fogalmi  körébe. 

3.  Az  őskori  plasztika  a  geológiai  diluviális 
(régészetileg:  régibb  kő)  kortól  kezdve  az  újabb 
kőkoron  keresztül  a  fémkorszakig  nyomon  követ- 
hető. A  plasztikai  törekvés  legkorábbi  nyomait  az 
aurignac-i  kor  legvégén  (R.  R.  Schmidt)  vagy  a 
soliitrée-i  kor  elején  (Schlemm  és  m.)  találjuk 
(mintegy  22,000  évvel  Kr.  e.  Obermaier  kronoló- 
giája szerint).  Legjellegzetesebb  emléke  az  ú.  n. 
brassempouy-i  (1.  Barlangi  művészet  és  a  Wil- 
lendorfi  vénusz) ;  az  erotikus  jegyek  erős  kieme- 
lése mellett  a  személyi  jegyeknek  (arc)  teljes  el- 
nyomása jellemzi  ezeket  az  idolokat.  Az  újabb 
paleolitikum  másik  korszaka,  a  magdalénien, 
amelyet  más  névvel  rénkorszaknak  (1.  o.)  is  ne- 
veznek, kiváltképen  állati  plasztikát  (véseteket) 
produkált :  ló,  mammut,  rénszarvas,  bölény,  bi- 
valy, kőszáli  zerge,  szarvas,  hiéna  a  kedvelt  mo- 
tívumok. Jellegzetes  lelőhelye  Mas  d'Azil  (Dél- 
franciaország, ott  lelt  lófejes  faragvány  képét  1. 
Barlangi  művészet)  vadló-f éjekkel  és  La  Made- 
leine,  ahonnan  egy  csontlemez  képét  adjuk  (1. 
ábra)  rávésett  mammut  rajzával.  Svájc  terüle- 
téről a  Schaff  hausen-kantonhoz  tartozó  Thayngen 
meUetti  Kesslerloch-haileiJig  leletei  említendők, 
ahol  az  ismert  «legelő  rénszarvas))  vésett  képe 
is  kikerült.  A  régibb  kőkori  plasztika  anyaga : 
csont,  szárú,  kő,  elefántcsont.  Az  újabb  kőkori 
plasztika  ez  anyagokon  kívül  még  a  borostyánt, 
mészkövet  és  az  agyagot  is  felhasználja,  elefánt- 
csontot és  szárút  azonban  csak  ritkán.  A  művé- 
szeti kölcsönhatásokat  e  korszakban  már  itt-ott 
teljes  világosságban  követhetjük  nyomon :  vezető - 
fonálul  szolgál  e  részben  a  kor  keramikai  anya- 
gának díszítése,  amely  három  fajta.  A  zsineg- 
díszes agyagművesség  (amelynél  az  edény  külső 
falát  belenyomott  zsinegszerú  díszítés-sorok  ta- 
golják) elterjedési  területe,  nyugat  felől  indulva, 
déli  Németország,  Svájc,  északi  Oroszország  és 
ükraina ;  a  szalagdíszes  keramika  (szalagszerü 
meander-  stb.  dísszel,  amelynek  két  széle  van 
csupán  az  edény  falába  vésve)  Közép-Európa  jel- 
legzetessége s  északi  Franciaországban,  Belgium- 
ban, aközépsőRajnamentén,  északi  és  középső  Né- 
metországban, Nyugat-Galíciáig,  Cseh-  és  Morva- 
országban találjuk.  Az  övdíszes  poharak  (Zonen- 
becher,  az  edény  teste  körül  párhuzamosan  futó 
kitöltött  díszű  szalagokkal)  eredőhelye  a  Kr.  e. 
harmadik  évezredbeli  Kis-Ázsia  s  innen  Bosznián 
és  a  Duna-Tisza  közén  keresztül  megtaláljuk 
Cseh-  és  Szászországban,  a  felső  Duna-mentén,  a 
Rajna  mentén,  Hollandiában  és  Angliában.  Ez 
utóbbi  kulturális  áramlat  fölelőhelyeiröl,  a  kis- 
ázsiai Hisszarlikból  (2.  ábra),  a  boszniai  Butmir- 
ból  (3.  ábra)  s  a  tiszamenti  Tószegről  (4.  ábra) 
matatunk  be  anthropomorphus  agyagplasztikát. 
A  fémkorok  (bronz-,  hallstatti  és  laténei  periódu- 


sok) plasztikája  két  főanyagot :  agyagot  és  bron- 
zot ismer.  Az  agyagplasztika,  amelynek  e  korban 
főelterjedósi  területe  a  keleti,  déli  és  középső 
Európa,  a  legegyszerűbb  ú.  n.  deszka-idoloktól 
kezdve  a  leggazdagabb  részletrajzú  ábrázolásokig 
emelkedik ;  ilyenül  kell  az  5.  ábrán  látható  klide- 
vaci  (Szerbia)  asszonyalakot  elismernünk.  S  álta- 
lában fel  kell  tűnnie  a  kor  agyagművességében 
a  plasztikai  részletek  (állatfejek  mint  fülek,  ki- 
öntők  stb.)  nagy  kedvelésének.  Még  fokozottabb 
mértékben  áll  ez  kivált  a  bronzkor  öntött  fém- 
plasztikájáról. Emberi  és  állatalakok  (6.  ábra^ 
bronzkacsa  a  Magyar  Nemzeti  Múzeumban)  tö- 
megét találjuk,  mint  szobrocskákat,  idolokat,  kés- 
markolatok, tűf  éjek,  kardmarkolatok,  edényfülek 
és  veretek  díszítményeít,  csüngödiszeket  feldol- 
gozva. E  réz-,  bronz-  és  óntárgyak  elterjedési  köre 
déli  és  középső  Európa,  de  a  kontinens  északi 
részeiben  is  (Seeland)  előfordulnak. 

4.  Az  őskori  parietális  művészet  tanulmánya 
1875.  veszi  kezdetét,  amikor  Sautuola  az  alta- 
mirai  (Santander)  barlang  festményeit  kutatta 
fel.  Kutatásai  nagy  bizalmatlansággal  találkoz- 
tak s  csak  amikor  évek  múltán  Daleau  leletei  a 
Pair-non-Pair  (Charente)  barlangban  és  Riviéra 
1875-iki  felfedezései  a  La  Mouthe  (Dordogne) 
barlangban  ismeretesekké  váltak,  akkor  kezdett 
a  tudomány  ezekkel  a  barlangi  festményekkel 
foglalkozni,  amelyek  egyedül  szolgáltatnak  bi- 
zonyságot az  Ő.  festési  technikájáról.  E  festmé- 
nyek fénykora  általában  a  magdalénien-korszakra 
(mintegy  16,(X)0  évvel  Kr.  e.),  elterjedésük  pedig 
déli  Franciaországra  és  Spanyolországra  tehető ; 
az  eddig  ismert  festményes  barlangok,  amelyek 
közül  a  fent  nevezettek  mellett  még  a  les  Com- 
barelles-i  a  Vezére  völgyében  (Dordogne)  eme- 
lendő ki,  száma  mintegy  negyvenre  tehető,  kö- 
zülök körülbelül  20—20  esik  az  említett  orszá- 
gokra. E  barlangi  festmények  felkutatása  újab- 
ban, a  monakói  fejedelem  bőkezűségéből,  hatal- 
mas lendületet  vett,  amikor  főként  Breuil  és 
Cartailhac  az  altamirai  barlang  fali  emlékeit 
tették  tanulmányuk  tárgyává.  Ábráink  (7.  és  8.) 
e  barlang  összes  festményeinek  diszpoziciójái 
valamint  ugyanonnan  egy  kuporodó  bizon-tehe- 
net  ábrázolnak.  Az  őskori  parietális  művészethez 
szokták  a  Svédországban,  kivált  Ostgotlandon  és 
Ostschonenban,  valamint  Bohuslán  vidékén  elő- 
kerülő «Halleristningar»  néven  ismert  sziklakar- 
colatokat is  számítani,  amelyek  jellegzetessége, 
hogy  rendszerint  tengeri  harcokat  ábrázolnak.  A 
rajtuk  látható  balták  formái  után  a  karcolatokat 
a  bronzkorra  szokták  keltezni.  Az  irodalmat  1. 
az  egyes  korokat  tárgyaló  cikkeknél.  Jó  beveze- 
tést nyújt :  Spearing,  The  Childhood  of  Art  (Lon- 
don 1912) ;  a  magyar  Ó.-tel  foglalkoztak  Hille- 
brand,  Der  ürmensch  als  Künstler  (Pester  Lloyd,^ 
1914  jún.  18-iki  sz.) ;  Bella,  Plasztika  az  ős- 
időkben (A  Gyűjtő,  1912) ;  Hillebrand-Bella,  Az 
őskor  embere  és  kultúrája  (Budapest  1921). 

őskori  sírok,  l.  Őskori  temetkezés. 

őskori  temetkezés.  Minthogy  az  őskori  em- 
ber kultúrájáról  egységes  lakótelepek  által  csak 
a  legritkább  esetekben  nyerhetünk  felvilágosí- 
tást, az  őskor  ideológiájának  és  tárgyi  kultúrájá- 
nak felderítéséhez  fontos  adalékokat  szolgáltat 


őskori  temetkezés 


5ö 


Öslégcsövesek 


az  Ó.  A  halottal  veleadott  slnnellókletek  bemu- 
tatják az  egykor  élő  ember  ezükségieteit,  rávilá- 
gítanak eszkatológikus  fogalmi  világ-ára,  művészi 
akarására  ós  tehetségére.  A  temetkezés  módja 
maga  is  már  fontos  tanulságokat  rejt :  a  guggoló 
helyzetben  megkötözött  holttest  bizonyos  ani- 
misztikus  következtetésre  enged  következtetni ; 
az  arccal  K.  felé  való  f eküvés  Európában  rend- 
szerint K.-röl  való  bevándorlást  tételeztet  fel ;  a 
sírnak  kövei,  halommal  való  megterhelése  a 
lélekvándorlás  eszmeköróbe  vezet  stb.  stb.  Az 
Ö.-eket  korok  s  azokon  belül  típusok  szerint  szo- 
kás osztályozni.  A  kőkori  temetkezés  legfeltű- 
nőbb csoportja  a  nagy  kőtömbök  igénybevételé- 
vel emelt  ú.  n.  megaliükus  sírok.  Ezeknek  négy 
fajtáját  szokás  megkülönböztetni :  1.  a  dolmen 
(1.  0.) ;  2.  az  ülŐ  helyzetben  eltemetett  50—100 
halott  befogadására  szolgáló  folyosös  sírok  (ki- 
vált Bretagneban  és  Dániában) ;  3.  az  ú.  n.  hősök 
«ir;a-tipus  (Hünengráber),  amely  nagy  kövek- 
ből alkotott  négyszögbe  foglalt  hosszúkás  halom 
formáját  mutatja  (Dánia)  és  4.  a  kőládasírok 
különböző  típusai,  amelyeknek  közös  jellemző 
vonása,  hogy  a  sírüreg  falát  repesztett  vagy 
kalapált  vékonyabb- vastagabb  kőlapok  szolgál- 
tatják. A  kőkori  temetkezés  egy  másik  főtipusa 
az  ú.  n.  láda  nélküli  lapos  sírok,  amelyekben 
a  csupasz  földbe  helyezett  holttestet  vagy  ki- 
nyújtva vagy  ülő,  vagy  pedig  guggoló  helyzet- 
ben találjuk ;  az  utóbbi  típus  úgy  értendő,  hogy 
a  holttetem  hashoz  húzott  térdekkel  fekszik  a 
sírban ;  hazánkban  a  leghíresebb  ilyen  sírtelep  a 
lengyel-i  (Tolna  m.)  Ö.  A  lapos  sírokon  kívül 
ugyancsak  találni  csupasz  földbe  helyezett  kő- 
kori temetkezést  sír  Halmok  alá  rejtve;  az 
efajta  Ö.  a  jütlandi  legújabb  kőkor  karakteri- 
zálója.  Keletnémetországból  ugyané  korból  még 
egy  egészen  Önálló  típusát  is  ismerjük  az  Ö.-nek, 
a  fölelőhelyükről  ú.  n.  cujamai  sírokat,  amelye- 
ket hosszura  nyújtott  háromszögű  alaprajzzal 
jellemezhetünk  legjobban,  amelyben  a  sírnak  az 
átfogó  felé  eső  végén  találjuk  a  holttestet.  A 
bronzkor  legrégibb  temetkezési  típusát,  a  lé- 
lekvesztőkbe  helyezett  tetemek  (Binbaum)  adják, 
lelőhelyük  az  európai  kontinens  északi  szegélye. 
Főként  a  későbbi  bronzkor  jellegéhez  tartoznak 
a  hamvasztásos  sírok  is,  amelyeknél  a  hamva- 
kat vagy  kőládákba,  vagy  vájt  fatörzsekbe  he- 
lyezték eleinte;  utóbb  a  kőláda  mind  kisebbé 
válik  s  végiU  már  csak  olyan  nagyságú,  hogy  a 
hamvakat  rejtő  urna  fér  bele.  Az  agyagból  ége- 
tett hamvasztásos  vedrek  teteje  rendszerint  fedve 
volt.  Egyes  helyeken  az  urnasír  fölé  halmot  is 
emeltek  s  ilyenkor  egy-egy  halomban  több  urnát, 
ú.  n.  umafészket  találunk.  Az  urnasírok  hazánk- 
ban igen  gyakoriak  s  elterjedési  vonaluk  Magyar- 
országon keresztül  a  Balkántól  Skandináviáig 
húzódik.  Az  urnákat  néha  kunyhóformát  utánzó, 
agyagból  égetett  tartályok  helyette3Ítík  (ház- 
urnák). Mecklenburg  bronzkora  azonkívül  egy 
külön  típust,  az  ú.  n.  kúpsírokat  is  teremtett, 
amelyeket  egyes  kutatók  a  germánság  legré- 
gibb rétegével  kívántak  egybekötni.  A  hall- 
statti  (legrégibb  vas-)  kor  két  fő  temetkezési 
típust  kultivált :  a  hamvasztó  és  korhasztó  te- 
metkezést.   A    laposhalmú  sírok  (dánul:  tue- 


grave)  tulajdonképen  urnasírok,  csupán  a  han- 
tok kicsiny  kerülete  és  alacsonysága  jelzi  az  át- 
menetet a  bronzkori  umasíroktól  az  égetéses 
sírokhoz.  Egy  másik  hallstatt-kori  temetkezési 
tipus  a  nem  egészen  találóan  harangsír-nak 
nevezett  umatemetkezés,  amelynek  az  a  jel- 
legzetessége, hogy  a  hamvasztott  csontokat  rejtő 
urna  tetejét  haraugformájú  agyagedénnyel  föd- 
ték be.  A  már  korábban  is  itt-ott  előforduló  urna- 
fészek-szerű  Ó.  Középeurópában  a  hallstatti-kor- 
ban  lesz  általánossá  s  e  korban  az  ustriiiák-nak 
nevezett  halotthamvasztó  telepeken  elégetett 
csontmaradványokon  kívül  a  halott  tulajdoná- 
ban volt  egyéb  tárgyakat  is  belehelyeznek  az 
urnákba.  A  hallstattínál  későbbi  Ö.  egyik  gyakori 
formája  a  hamvasztó  gödör,  ahol  a  nyers  földbe 
(néha  egészen  a  föld  színén)  vájt  gödröt  fekete 
massza  tölti  ki,  amelyben  csak  nehezen  lehet  az 
ember  égetett  maradványait  a  vele  együtt  el- 
hamvasztott sírmeUékletektől  megkülönböztetni. 
A  vas-koron  kezdve  kivált  a  népvándorlás  korá- 
nak volt  ez  a  dívó  temetkezése.  A  népvándorlá- 
sok kora  még  két  sajátos  temetkezési  típust  te- 
remtett, amely  a  megfelelő  népek  etnikus  saját- 
ságain alapszik.  Az  egyik  a  Balti-tenger  melló- 
kén és  Skandináviában  gyakori  hajós  sír,  ami- 
dőn a  holttestet,  vagy  holttesteket  a  hajó  kör- 
vonalait utánzó  kőrakássorok  közé  temetik.  A 
másik  pedig  a  lovass^ír,  amely  kivált  a  Magyar- 
ország földjén  áttörő  kései  népvándorláskori 
ázsiai  törzsek  kedvelt  temetkezési  módja.  Az 
előbbinek  klasszikus  kora  a  Wikingek  korszaka 
(5(X)— 1100.  Kr.  u.),  az  utóbbié  a  honfoglalás  kora 
(IX-X.  sz.). 

A  magyarországi  Ö.  emlékeit  és  irodalmát 
legutóbb  Gárdonyi  (Nagy  Géza)  gyűjtötte  össze 
A  magyarországi  halmok  kérdéséhez  c.  tanul- 
mányában (Archaeologiai  Értesítő,  1914í). 

Őskőkor,  1.  Kőkor. 

Öskü,  nagyk.  Veszprém  vm.  veszprémi  j.-ban, 
(1920)  1473  magyar  lak.  A  török  uralom  alatt  me- 
csetje volt,  melynek  kerek  toronyhoz  hasonló  épü- 
lete ma  is  megvan  s  kápolnául  szolgál. 

öslakó,  1.  Aborigines. 

Oálégcsövesek  (Frotracheata,  Onychophora, 
állat),  az  ízeltlábúak  (Arthropoda)  törzsébe  és  a 
Légcsövesek  (Tracheata)  altörzsébe  tartozó  állat- 
osztály. Szervezetében  az  ízeltlábúak  és  a  Gyűrűs 
férgek  jellemvonásait  egyesíti,  ezért  származás- 
tani tekintetben  igen  fontos  ez  az  aránylag  kevés 
fajt  számláló  állatcsoport.  Az  idetartozó  fajok 
teste  megnyúlt,  féregalakú,  egyenletesen,  de  nem 
határozottan  izeit  s  a  szelvényeknek  legtöbbje 
végtagfüggelékeivkel  van  ellátva.  Végtagjaik 
köztes  helyet  foglalnak  el  a  gyűrűs  férgek  ize- 
letlen  lábcsonkjaí  (parapodium)  és  az  Ízeltlábúak 
mozgékony,  izekre  tagolt  végtaigjai  között.  A  fér- 
gekhez hasonlóan  sima  izmokból  álló  bőrizom- 
tömlöjük  és  kiválasztásra  való  szelvényszerveik 
vannak.  Idegrendszerük  a  laposférgekére  emlé- 
keztet ;  egy  pár  agyducból  áll,  melyből  hátrafelé 
két  hosszanti  idegtörzs  ered  s  a  hasoldalon  végig- 
húzódva és  az  egyes  szelvényekben  duzzanatot 
alkotva  a  v^bél  fölött  egymással  összeköttetésbe 
lép.  Tracheákkal  lélekzenek.  Az  Ausztráliában 
honos  Oopefipatits  kivételével  mindnyájan  ele- 


őslénytan 


—     56 


ősmész 


véneket  szülnek.  Ivartermókeiknek  kivezetésére 
módosult  szelvényszervek  szolgálnak.  Korhadó 
fákban  nappal  elrejtőzve  élnek.  Legismertebb  fa- 
jok a  Dói-Afrikában  élö  Peripatus  capensis  Gr. 
és  az  Új-Zélandban  honos  Peripattcs  Éovae  Zea- 
larwliae  Hutt. 

Őslénytan  (gör.  paleontológia)  az  a  tudomány, 
mely  a  jelenkort  megelőzött  időben  ólt  s  a  Föld 
rétegeiben  eltemetett  állati  ós  növényi  marad- 
ványokat, vagyis  a  kövületeket  tárgyalja.  Az 
állatiakkal  foglalkozik  a  páleozoológia,  a  növé- 
nyiekkel a  paleofitolőgia.  A  kövületek  megne- 
vezésére a  modern  paleontológia  a  nem  és  a  faj 
kettős  nevét  használja,  miként  ez  a  növény-  és 
az  állattanban  is  szokás.  Az  Ö.  a  múlt  időkbeli  ki- 
halt szerves  világ  egészét  karolja  fel,  elsősor- 
ban az  egykori  élőlények  rendszertani  helyzetét, 
valamint  azok  fejlődéstörténetét  (fllogeniáját) 
kutatván.  Mint  a  geológia  segédtudománya  azon- 
ban azok  egykori  életmódját  is  megállapítja, 
miáltal  az  őket  körülzáró  kőzet  képződési  viszo- 
nyainak szabatosabb  megítélése  válik  lehetővé. 
Különösen  fontos  e  szempontból  az  egykori  édes- 
vízi, féUgsós  (brakk)  és  sóevízi  vagy  pedig  a 
szárazföldi  szervezeteknek  egymástól  való  meg- 
különböztetése. Az  Ó.-nak  egy  további  funda- 
mentális feladata  a  különböző  vidékeken  talál- 
ható képződményeknek  szerves  maradványaik 
alapján  geológiai  formációkká  való  összefogla- 
lása (1.  Föld :  geológiai  képződmények).  Az  egyes 
képződmények  paleontológiái  karakterére  jel- 
lemző kövületek,  vagyis  a  vezérkö\ületek,  illetve 
a  vezórfaunák  fontosságára  első  ízben  1790.  Wil- 
liam  Smith  hívta  fel  a  figyelmet.  Végül  vonha- 
tók még  következtetések  a  szervesek  egykori 
életviszonyai  alapján  az  akkori  idők  klimabeli 
körülményeire  is  (1.  Éghajlat). 

Kövületek  általános  értelemben  való  felemlí- 
tése révén  az  Ö.  fejlődéstörténete  Xenophanes 
(500  Kr.  e.)  és  Herodotos  (450  Kr.  e.)  idejére 
nyúlik  ugyan  vissza,  de  eltekintve  az  ó-  és  a 
középkor  merőben  laikus  felfogásától,  az  első 
tudományosabb  törekvésekkel  csakis  a  XVIII. 
sz.-ban  találkozunk.  így  pl.  rámutatott  a  külön- 
böző geológiai  rétegekben  foglalt  szerves  marad- 
ványok egymástól  való  rendszeres  eltérésére, 
mint  első,  az  angol  M.  Lister  (1635—1711),  aki 
egyszersmind  a  geológiai  térképek  (1.  Földtani 
térképek)  tekintetében  is  úttörő  volt.  Az  özön- 
vízről szóló  bibliai  tan  szószerintiségét  Buffon 
(1707—88)  döntötte  meg,  aki  kimutatta,  hogy 
a  Föld  életkora  sokkal  hosszabb  időre  nyúlik 
vissza.  Ö  felismeri  egyszersmind  a  kövületek  ki- 
halt állati  és  növényi  voltát.  Cuvier  (1796—1832) 
Recherches  sur  les  ossements  f  ossUes  c.  hatalmas 
munkájával  megjelöli  azt  az  utat,  mely  különö- 
sen a  magasabb  rangú  kihalt  gerincesek  tanul- 
mányozásánál és  helyes  magyarázásánál  köve- 
tendő. Az  egymástól  különböző  alkotású  fajok 
tanulmányozása  arra  a  feltevésre  juttatta  Cuviert, 
hogy  a  bizonyos  korban  meglévőket  egy-egy 
forradalomszerű  kataklizma  pusztította  volna  el, 
amelynek  lezajlása  után  az  újabb  formák  v.  fajok 
léptek  volna  az  elpusztultak  nyomába.  Minthogy 
azonban  ilyen  faji  változások  mindig  nagyobb 
számban  váltak  ismeretessé  .lehetetlen  volt  ugyan- 


annyi és  számra  nézve  egyre  szaporodó  kata- 
klizma bekövetkezését  feltételezni.  Az  újabb  pa- 
leontológiái vizsgálatok  ellenkezőleg  azt  derí- 
tették ki,  hogy  a  fajok  átváltozásának  megérté- 
séhez nem  is  szükséges  kataklizmák  feltevéséhez 
folyamodni,  hanem  hogy  ahhoz  a  lassú,  fokozatos 
fejlődés  folyamata  teljesen  elegendő.  Ennek  a 
gondolatnak  a  geológiai  képződmények  keletke- 
zésére nézve,  mint  első,  Ch.  I/yell  adott  kifeje- 
zést, majd  pedig  a  species  formáinak  továbbfej- 
lődését illetőleg  Darwin.  Kiváló  módon  fejlesz- 
tették a  zoopaleontológiai  tudományt  továbbá 
Quenstedt  (jurakópződmény  és  juraammonitok), 
Barrande  (szüurképződmény),  Beyrich  (har- 
madkor), Kayser  (devonképződm.),ilfar5/i  (észak- 
amerikai fogasmadarak),  H.  v.  Meyer  (gerince- 
sek), Neumayr  (ammonitok),  Oppeí  (jura),  Owen 
(gerincesek),  Sandberger  (édesvízi  puliányok), 
Waagen  (juraammonitok),  Zittel  (spongyák  és 
korallok) ;  a  fltopaleontológusok  közül  pedig  Gei- 
nitz,  Göppert,Heer,  Saporta,  Schenk,  Schimper, 
Stur,  Potonié  és  mások.  Hazánkban  a  zoopaleon- 
tológiát  Pávay  Elek,  Hantken  Miksa,  Böckh  János, 
Pethö  Gyula,  Koch  Antal,  Lőczy  hsíjos,  Lörenthey 
Imre,  Kormos  Tivadar  és  mások  képviselték  ós 
képviselüj:,  a  fltopaleontológiát  ellenben  Kovács 
Gyula,  Staid)  Móric,  Tuzson  János  és  mások. 

Gyűjtemények,  irodalom.  A  paleontológiái  tu- 
domány segédeszközei  a  jól  meghatározott  anyag- 
ból álló  gyűjtemények  és  szakfolyóiratok.  Híre- 
sek a  londoni,  párisi,  berlini,  strassburgi,  stutt- 
garti, tübingeni,  bécsi,  prágai,  budapesti  stb.  gyűj- 
temények. Szakfolyóiratok  a  Paleontographica 
(Stuttgart  1846  óta);  a  Beitráge  zur  Paleontologie 
Ósterreich-üngams  und  des  Orientes  (Wien) ;  to- 
vábbá az  amerikai,  londoni,  párisi,  berlini,  bécsi, 
budapesti,  római  stb.  földtani  intézetek  ós  kü- 
lönböző földtani  társulatok  kiadványai.  A  paleon- 
tológiái tankönyvek  közül  pedig  a  legfontosab- 
bak :  Goldfuss,  Petrefacta  Germaniae  (Düssel- 
dorf 1826  —  1844);  Qiieenstedt,  Handbuch  der 
Petrefaktenkunde  (3.  kiadás,  Tübingen  1885); 
Zittel,  Handbuch  der  Palaeontologie  (München 
1876—93) ;  Steinmann,  Einführung  in  die  Pa- 
laeontologie (Leipzig  1903) ;  Böckh  H.,  Paleon- 
tológiái áttekintés,  1— 273-ik  old.  a  geológiai 
kézikönyvében  (Selmeczbánya  1909) ;  Lörenthey 
Imre,  A  paleontológia  kézikönyve,  kiadja  a  M. 
Tud.  Akadémia  (kiadófélben).  Pitopaleontológiák : 
Brongniart,  Podrome  d'une  histoire  des  végó- 
taux  fossiles  (Paris  1828) ;  u.  a.,  Histoire  des  vé- 
gétaux  fossiles  (u.  o.  1828—37) ;  TJnger,  Sylloge 
plantarum  fossilium  (Wien  1860—66) ;  Schenk, 
Die  fossilen  Pflanzenreste  (Breslau  1888) ;  Poto- 
7iié,  Lehrbuch  der  Pflanzenpalaeontologie  (Ber- 
lin 1899)  és  Zittel,  Geschichte  der  Geologie  und 
Palaeontologie  bis  Ende  des  19.  Jahrhunderts 
(München  1899). 

Ősliszta  (ném.  ürliste).  E  névvel  jelölüc  meg 
az  esküdtképes  polgárok  névjegyzékét,  az  ú. 
n.  alaplajstromot.  L.  Esküdtbiróság. 

ősmagyar  fegyverek,  1.  Magyar  fegyverek. 

Ősmagyar  írás,  1.  Rovás. 

ősmagyar  nevek,  1.  Magyar  személynevek, 
„  Ősmész  (geoi.).  őskorbeli  szemcsés  mészkő.  L. 
Őskor. 


ff  r 


ŐSKORI  MŰVÉSZET. 


8.  Bizon-tehén  képe  Altamirából. 


6.  Brcnzkacsa  a  Nemzeti  Mazenmban. 


7.  Az  altamirai  barlang  festménydispoziciója. 


'Őskori  művészet »   cikkhez. 


RÉVAI   NAGY  LEXIKONA. 


I 


ősnemzés 


57 


ÖsszbUntetés 


Ősnemzés,  1.  Ösfejlödés. 

Ösnövénytan  (gör.  fitopaleontológia),  1.  ös- 
lémtan. 

ősnyomtatványok,  1.  Inkurmhula. 

Ősöd  (Sudince),^^'^.^OTú  vm. Ipolysági j.-ban, 
(1910)  219  szlovák  ós  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-SzL). 

ősök,  szorosabb  értelemben  véve  a  nagyszülők 
és  általában  véve  az  elődök.  A  germán  jogban 
az  ősök  kimutatása,  az  ú.  n.  őspróba  fontos  sze- 
repet játszott  minden  oly  kérdésben,  mely  a  szü- 
letésre, leszármazásra  ment  vissza.  A  nem  egyen- 
rangú házasságból  született  gyermekek  jogi  te- 
kintetben sokban  rosszabb  helyzetben  voltak, 
így  nem  örököltek  a  hűbérekben.  Csak  az  egyen- 
rangú apa  és  anya  közti  házasságból  származott 
fiú  tekintetett  egyenrangú  származásúnak.  A  szász 
tükör  a  négy  ős  kimutatását  követeli.  Addig,  amíg 
a  szász  tükör  érvényben  volt,  oly  szigorúan  vet- 
ték az  egyenrangú  leszármazást,  hogy  pl.  szabad 
férfi  és  nem  szabad  asszony  gyermeke  nem  birt 
a  hübérképességgel,  a  Heerschild  jogával.  A  XV. 
sz.-tól  kezdve  enyhült  a  szigorú  felfogás  és  már 
Ruprecht  király  felmentést  adott  az  egyem'angú 
származás  hiánya  tekintetében.  Amidőn  az  arma- 
lista  nemesség  száma  mindjobban  megszaporo- 
dott, akkor  az  őspróba  sok  tekintetben  elvesz- 
tette jelentőségét,  viszont  a  hűbéres  nemesség, 
hogy  az  új  nemességtől  megkülönböztesse  magát, 
mind  szigorúbb  őspróbát  hozott  használatba  a 
maga  részére,  így  a  8,  16  és  32-es  őspróbát.  Az 
őspróba  letevésére  általában  az  ö stáblát  hasz- 
nálják, amely  az  összes  kimutatandó  Ö.-et  család- 
os vezetéknevükkel,  valamint  címereikkel  tün- 
teti fel.  Itt  a  flliatio  is  kimutatandó  oklevélileg. 
Filiatio-próba  alatt  annak  kimutatását  értjük, 
hogy  az  őstáblán  feltüntetett  összes  házastársak 
jogérvényes  házasságban  éltek  és  a  gyermekek 
törvényes  leszármazásnak.  Az  őstáblánál  az 
egyénnek  tehát  passzív  szerepe  van,  ellenben  a 
leszmi/nazási  táblánál  aktív  szerepet  játszik.  Az 
őstáblának  különféle  fajai  vannak,  így  a  descen- 
torium,  amely  a  probans  leszármazását  mutatja 
egy  őstől  minden  vonalon,  ennek  mintegy  kivo- 
nata az,  amely  a  probansnak  csak  egy  leszárma- 
zási sorát  adja  egy  őstől.  A  leszármazási  tábla 
egy  személy  összes  leszármazóinak  feltüntetése, 
míg  a  családfa  egy  személynek  összes  fórflági 
ivadékait  tünteti  fel.  Az  ostábla  mintája  négy 
ősre  a  következő: 

O  nagyatya     onagyanya 
oanya 


D  nagyatya     onagyanya 
Datya 


Ősök  tisztelete,  másszóval  tnanizmus  (1.  o.) 
Frobenius  szerint  a  vallási  evolúciónak  egyik 
lépcsőfoka,  míg  Herbert  Spencer  és  követője 
Grant  Allén  a  vallást  általában  az  Ö. -bői  akarták 
megmagyarázni.  A  holtak  tiszteletétől  (1.  o.)  főleg 
abban  különbözik,  hogy  az  utóbbi  fogalom  a  más 
törzsbeliek,az  idegenek  és  a  rokonok  bosszúvágyé 
lelkei  ellen  alkalmazott  óvóintézkedéseket  is  fel- 
öleli, míg  az  Ó.  inkább  a  lelkek  megengesztelésén 
és  a  velük  való  jó  viszony  állandó  fenntartásán  ala- 
pul, llyképpen  az  Ö.-nek  középpontja  a  halotti 
tor,  a  holtaknak  adott  és  velük  elfogyasztott  ál- 
dozat. Az  Ó.-nek  nevezetes  hatása  van  a  neki  hó- 


doló népfajok  egész  szelleméletére ;  Kína  és  Afrika 
konzervativizmusa  is  a  fejlett  Ö.-ben  leli  magya- 
rázatát. 

Irodalom.  H.  Spencer,  The  Principles  of  Soclology  (1906, 
8.  kiad.) ;  Grant  Allén,  The  Evolution  of  the  Idea  of  Qod 
(1897) ;  Galand,  Über  Totenverehrung  bel  Einigen  dev 
ladogermanischen  Völker  (1888) ;  de  Groot,  The  Rellglous 
System  of  China  (Leiden  1892,  eddig  megjelent  6  kötet); 
Schneider,  Die  Religion  der  afrikanlschen  Naturvölker 
(1898);  Varonen,  Vainajain  palvelus  minaisilla  suonalai- 
silla  (Holtak  tisztelete  a  régi  finneknél,  1899) ;  Bouinais 
et  Paulus,  Le  Culte  des  Morts  dans  le  Céleste  Empire  et 
L'Annam  (1893)  ;  J.  G.  Frazer,  The  Bellef  in  Immortality 
and  the  Worship  of  the  Dead  (1918).  L.  még  az  AnvmioTrms 
alatti  irodalmat. 

Öspala-szisztéma,  1.  Huron-szíszténm. 

őspróba,  1.  Nemesi  próba. 

Őspuhatestüek  (Amphineura,  áiiat),  a  Puha- 
testűek (Mollusca)  állatkörének  egyik  osztálya. 
Testük  az  összes  Puhatestűek  között  a  legegy- 
szerűbb ós  legősibb  szabású.  Kétoldali  részara- 
nyosak. Fejükön  tapogatók  és  szemek  nincsenek. 
Héjuk  nyolc,  egymást  cserépzsindely  módjára  fedő 
mészlemezből  áll.  Idegrendszerük  a  test  két  olda- 
lán futó  és  összesen  négy,  a  hasoldalon  egymás- 
sal párvonalasan  futó  idegtörzsből  áll,  amelyek 
egymással  számos  oldalággal  állanak  összeköt- 
tetésben ;  ezt  a  négy  idegtörzset  elől  a  garatideg- 
gyűríi  kapcsolja  össze.  Az  idetartozó  fajokat  két 
rendre  osztják,  nevezetesen  1.  Pikkelyes  csigák 
(Placovhora,  Gremidophora,  Chitonida)  ós  2. 
Féregcsigák  (Aplacophora,  Solenogastres).  Leg- 
ismertebb képviselőik  a  bogárcsigák  (1.  o.). 

Ősrégészet,  a  történelem  előtti  idők  emberé- 
nek tárgyi  emlékeivel  s  közelebbről  az  azokon 
megnyilvánuló  művészi  törekvésekkel  való  fog- 
lalkozás. L.  Óstörténelem  és  Őskori  művészet. 

Őssi,  község,  1.  Kisösi. 

összáj,  1.  Primitiv  barázda. 

Összállam,  1.  Állam,  Allamkapcsolat. 

Ősszarvas  (óriási),  1.  Megaceros. 

ÖsszbUntetés  ugyanazon  személynek  egyidő- 
ben  elbírálás  alá  eső  több  bűncselekményével 
kiérdemelt  több  büntetésnek  együvé  foglalása. 
Az  egyik  elmélet  szerint  a  büntetés  a  büntettek 
mindegyikére  külön  szabandó  ki.  Quot  delicta,  tot 
poenae,  ahány  a  bűntett,  annyi  a  büntetés.  A  másik 
elmélet  szerint,  mely  az  elsőnek  épp  ellentéte,  a  sú- 
lyosabb büntetés  az  enyhébb  büntetést  felemészti : 
poena  major  absorbet  minorem.  A  bűnöst  tehát 
csak  a  súlyosabb  bűntettért  szabad  megbüntetni. 
Az  abszorpció  oly  esetekben,  amelyekben  a  bű- 
nös által  elkövetett  legsúlyosabb  bűntett  a  bün- 
tetési maximumnak  alkalmazását  önmagában  is 
megérdemli,  a  bűnös  többi  bűntettének  büntetlen- 
ségét eredményezi ;  a  kumuláció  pedig  azért  hely- 
telen, mert  a  büntetés  súlyát  tartamával  nem 
számtani,  hanem  mértani  arányban  növeszti ;  va- 
gyis egyfolytában  kiállandó  öt  évi  fegyház  súlyo- 
sabb büntetés,  mintha  a  bűnösnek  ugyanannyi 
évet,  hosszabb  megszakításokkal,  részletekben 
kellene  fegyházban  töltenie.  Közvetítő  elmélet  az 
ú.  n.  súlyosbítás!  rendszer,  amely  szerint  a  vádlot- 
tat terhelő  bűntettekre  csak  egy  büntetés,  és 
pedig  a  legsúlyosabb  bűntettnek  büntetése  sza- 
bandó ki,  ennek  legmagasabb  büntetési  tétele 
azonban  a  *tÖbbi  bűntettekre  való  tekintettel  a 
törvényben   meghatározott  mértékben  felemelr 


1.  ábra. 


2.  ábra. 


Összdolgok —     58 

hetö.  Az  ekként  kiszabott  büntetés  neve :  Ö.  Ezt 
a  módszert  követi  a  magyar  Btkv.  (L.  Bünhal- 
tnazat). 
Összdolgok  (jogtud.),  1.  Dolog. 
Összeadás  (lat.  additio,  summatío),  a  mate- 
matikai alapműveletek  egyike.  Legegyszerűbb 
esete  az,  midőn  két  (a  és  b)  pozitív  egész  számot 
kell  összeadnunk.  Ekkor  az  egyik  számhoz  annyi 
egységet  számlálunk,  ahány  a  másikban  van. 
A  szám,  amelyhez  ily  módon  jutunk,  a-nak  és 
fc-nek  összege,  amelyet  a  -\-  b-vel  (olvasd  a  plusz  b) 
jelölünk ;  a  ós  &  az  összeadundók,  vagy  az  ösz- 

szeg  tagjai.  Több  pozi- 
tív egész  szám  összegét 
úgy  képezzük,  hogy  az 
első  kettőnek  összegé- 
hez adjuk  össze  a  har- 
madikat, az  így  nyert 
összeghez  a  negyediket 
s  i.  t. 

A  pozitív  egész  szá- 
mok összeadása  a  kom- 
mutatív és  asszociatív 
elveknek  megfelelő  mű- 
velet és  éppen  ezen  az 
alapon  általánosítjuk  az 
Ö.  fogalmát  oly  módon, 
hogy  más,  mint  pozitív 
egész  számokat  is  lehes- 
sen összeadni. 

Midőn  pozitív  egész 
számok  esetében  az  ösz- 
szeadandók  a  tizes  rend- 
szer alapján  felírt  több 
jegyű  számok,  az  egyes 
összeadandók  egyeseit, 
azután  tízeseit  stb.  ad- 
juk össze.  E  célból  az 
összeadandókat  úgy  ír- 
juk egymás  alá,  hogy 
az  összeadandók  egye- 
sei, tízesei  stb.  egy-egy 
függélyes  sort  alkossa- 
nak. Hosszú  sorok  Ö.-á- 
nál  alkalmazzák  az  ú. n. 
összeadó pecket  (az  ame- 
rikai Smith  és  Pott  sza- 
badalmát). E  készülék 
összeadó  pecek.  tollszárnagyságú.  Hasz- 

nálata közben  a  tok- 


összefUergés 


ban  eltolható  a  pecket  (1.  ábra)  egymásután  az 
egy  függélyes  sorban  álló,  egymással  össze- 
adandó számjegyekre  reáhelyezzük  és  a  tokra 
gyakorlott  nyomással  annyira  toljuk  bele  a 
tokba,  hogy  az  e  mutató  arra  a  számra  mutasson, 
amelyen  éppen  a  pecek  hegye  áll.  Ha  a  tokra 
gyakorlott  nyomást  meg  szüntetjük,  a  b  rúgó 
(2.  ábra)  a  pecket  eredeti  helyzetébe  szorítja 
vissza.  Midőn  a  pecket  a  tokba  belenyomjuk, 
az  avval  összekötött  fogasrúd  a  c  fogaskereket 
forgásba  hozza,  amely  forgás  nagysága  meg- 
felel az  eltolás  nagyságának.  A  fogaskerék  ismét 
forgásba  hozza  azt  a  hengert,  amelyen  gyen- 
gén emelkedő  csavarvonal  mentén  sorban  az 
1-tól  700-ig  terjedő  számok  fel  vannak  írva. 
B    számok    között    csavarvonalalakú  horony- 


ban mozog  az  /'  mutató,  amely  a  leolvasandó 
összegre  mutat. 

Összeesés,  1.  Gollajpsíis. 

Összeesküvés  (conjuratio),  forradalom  előidé- 
zésére irányzott  titkos  szövetkezés.  A  szövetke- 
zetiek e  terv  végrehajtására  s  titoktartásra  es- 
küvel szokták  magukat  kötelezni.  Az  Ö.-t  a 
magyar  Btkv.  több  állam  elleni  bűntettnél  (fel- 
ségsértés, hűtlenség,  lázadás),  azonkívül  a  pénz- 
hamisítás, gyilkosság  és  gyújtogatás  esetében 
szövetség  (1.  o.)  címén  bünteti.  L.  még  Duchesne- 
szqkasz. 

Összeférhetetlenség  (ineompatibititas),  az  a 
tilalom,  melynél  fogva  az,  aki  bizonyos  közhiva- 
talt, állást  visel,  bizonyos  más  közhivatalokból, 
állásokból,  foglalkozásokból  ki  van  zárva.  1.  Az 
orsz.  képviselők  ö.-éről  az  1901.  XXIV.  t.-c. 
rendelkezik,  1.    Képviselői   összeférhetetlenség. 

2.  A  bii'ákra  nézve  az  ö.-et  az  1869.  IV.  t.-c. 
szabályozza,  mely  szerint  a  bü-ó  nem  lehet  egy- 
szersmind országgyűlési  képviselő,  gyakorló  ügy- 
véd V.  ügynök ;  nem  viselhet  más,  akár  állami, 
akár  törvényhatósági  vagy  községi  valóságos  v. 
tiszteletbeli  hivatalt  vagy  szolgálatot ;  nem  lehet 
tanár  vagy  tanító ;  nem  folytathat  kereskedést, 
iparüzletet  v.  bármi  más  oly  foglalkozást,  mely 
a  bírói  hivatal  függetlenségével  össze  nem  fér ; 
nem  lehet  valamely  politikai  folyóiratnak  sem 
tulajdonosa,  sem  kiadója,  sem  szerkesztője ;  nem 
lehet  tagja  valamely  politikai  v.  munkásegylet- 
nek ;  az  állam  által  segélyezett  vagy  biztosított 
vállalat  engedményének  tulajdonosa ;  a  törvény- 
hatósági vagy  községi  képviselőtestületnek  tagja 
lehet  ugyan,  de  ezektől  megbízást  vagy  kikülde- 
tést el  nem  fogadhat ;  magánosoktól  semmiféle 
javadalmazást  nem  húzhat,  s  ha  ilyenre  kineve- 
zése előtt  jogot  nyert,  tartozik  arról  lemondani. 

3.  A  legfőbb  állami  számvevőszók  alkalmazott- 
jainak Ö.-ről  rendelkezik  az  1870.  XVIII.  t.-c. 

4.  és  ö.  §-a.  Legfontosabb  rendelkezése  az,  hogy 
sem  az  ehaök,  sem  a  többi  tisztviselő  az  ország- 
gyűlés, egyik  házának  sem  lehetnek  tagjai.  A 
többi  Ö.  egyfelől  a  rokoni  köteléken  alapszik, 
másfelől  kizárja  azt,  hogy  a  legfőbb  állami  szám- 
vevőszék alkalmazottjai  más  állami  v.  magán- 
hivatalt, vagy  oly  állást  (tisztséget)  viseljenek, 
mely  számadási  (vagyoni)  felelősséggel  jár,  kivé- 
vén a  természeti  ós  törvényes  gyámságot.  -4.  Az 
állami  alkalmazott  Ö.-e  oly  mellékfoglalkozástól 
eltiltásban  nyilvánul  meg,  amely  őt  kötelességei 
teljesítésében  elfogulttá  teheti,  az  állás  tekinté- 
lyével nem  fér  össze  v.  idejét  hív.  munkája  rová- 
sára igénybe  veszi ;  ezenfelül  nem  szabad  neki 
nyereségre  irányzott  vállalatban,  pl.  lap  szer- 
kesztésében résztvenni,  korcsmát  nyitni  stb.  5. 
Az  egyházi  jogban  ö.-et  állapít  meg  két  olyan 
egyházi  javadalom,  amely  egyházi  szabályok 
szerint  ugyanazt  a  személyt  meg  nem  illetheti. 
A  tridenti  zsinat  kimondta,  hogy  aki  több  bene- 
íicia  incompatibilia  birtokában  van,  minden  ja- 
vadalmától fosztassék  meg. 

Összefoglalt  bűntett,  1.  Bűnhalmazat. 

Összeforradás  v.  összenövés  (növ.),  1.  Cohaesio. 

Összefüggés :  1.  a  bűnvádi  perrendtartásban : 
illetékességi  ok.  A  tettes  bírósága  Ö.  (ú.  n.  tárgyi 
Ö.)  alapján  illetékes  a  részesre,  az  orgazdára,  a 


összeér 


—    59    — 


Össze rántás 


bűnpártolóra.  Ha  pedig  ugyanazt  az  egyént  több 
bűncselekmény  terheli,  az  ügyek  rendszerint 
egyesítendök,  a  legsúlyosabbra  illetékes  biróság 
a  többinek  elbírálására  is  illetékes  (ú,  n.  alanyi 
Ö.).  2.  A  polgári  perrendtartás  szerint  az  össze- 
függő ügyek,  azaz  azok,  amelyeket  ugyanazon 
felperes  ugyanazon  alperes  ellen  indít,  ha  mind 
a  bíróság  hatáskörébe,  ületékességéhez  és  ugyan- 
azon eljárás  alá  tartoznak,  egy  keresetlevélbe 
foglalhatók.  A  biróság  az  előtte  összefüggő  köve- 
telések iránt  akár  ugyanazon,  akár  különböző 
felek  közt  folyamatba  tett  perek  egyesítését  el- 
rendelheti. A  per  tárgyával  összefüggő  tárgy 
iránt  a  tárgyalás  folyamán  új  keresetet  vagy 
viszontkeresetet  lehet  indítani. 

Összeg,  1.  Összeadás. 

Összegviszontbiztosítás,  1.  Biztosítás. 

Összehangolás,  több  hangszemek  v.  ének- 
hangnak egymáshoz,  illetőleg  a  nonnál  diapa- 
zonhoz  (1.  0.)  való  illeszkedése. 

Összehasonlitó  nyelvészet,  1.  Füólógia. 

Összehasonlító  okirat  a  földmérő  által  a 
birtokrendezés  (1.  o.)  során  készült  munkálatok- 
nak egyike.  Tulajdonképen  főkönyve  a  birtok- 
rendezésnek, amelyben  a  régi  állapotot  egybe- 
vetik az  új  állapottal,  vájjon  a  kiosztott  új  tag 
a  régivel  egyenlő  értékű-e.  Két  oldala  van :  A 
és  B  oldal.  Az  A  oldal  a  régi  állapotot  tünteti 
fel  s  itt  számolják  el  azokat  a  területeket, 
amelyeket  közhelyekre  (utak,  terek,  közlegelő) 
vontak  le  és  amelyek  közbejött  birtokrendezés 
folytán  más  birtokába  kerültek.  A  B  oldal  a  ki- 
osztott új  tagokat  tünteti  fel.  Végeredményében 
az  A  és  B  oldalon  feltüntetett  becsterületek- 
nek egybe  kell  vágni. 

Ósszehúzékonyság,  összehúzödőképesség,  1. 
Kontraktüitás. 

Összehúzó  szerek,  1.  Adstringentia. 

Összeillesztés,  L  Illesztés  és  Kapcsoló  anyagok. 

Összeillöség  vagy  egyhevágás  (geometria),  1. 
Kongruencia. 

Összeírás,  1.  Hadrendszer. 

Összejátszás  (lat.  kolluzió),  általában  harma- 
dik személy  tévedésbe  ejtését  célzó  összebeszélés ; 
a  büntetőperben  különösen  a  terheltnek  összebe- 
szélése bthitársaival  vagy  a  tanukkal  az  igazság 
kiderítésének  megakadályozása  céljából.  Bün- 
tetőtörvényünk 374.  §-a  szerint :  aki  a  bűntett 
vagy  vétség  elkövetőjével  összejátszik,  hogy  a 
hatóság  üldözése  elől  meneküljön,  a  bűnpártolás 
(1.  0.)  vétségét  követi  el.  Büntető  perrendtartá- 
sunk szerint  az  ö.  veszélye  az  előzetes  letartóz- 
tatás vagy  a  vizsgálati  fogság  elrendelésének 
oka  lehet,  mert  a  141.  §.  3.  pontja,  illetőleg  a 
148.  §.  értelmében,  ha  bizonyíték  van  arra,  hogy 
a  bűncselekménnyel  terhelt  egyén  mást  hamis 
vallomásra  rábírni,  a  bűncselekmény  nyomait 
megsemmisíteni  stb.  törekszik,  ellene  előzetes 
letartóztatást,  illetőleg  vizsgálati  fogságot  lehet 
elrendelni.  Franciaországban  az  Ö.  nem  mint 
önálló  letartóztatási  ok,  hanem  mint  a  vizsgálati 
fogságnak  súlyosbító  oka  (interdiction  de  com- 
muniquer,  mise  en  secret)  szerepel.  Az  ö.,  össze- 
beszélés, nyilvános  árlejtés  eredményének  csök- 
kentésére, mint  kihágás  esik  büntetés  alá.  (1879. 
XL.  t-c.  128.  §.). 


Összekötő  akna,  1.  Akna. 

Összekötött  életre  szóló  életbiztosítás,  1 

Biztosítás. 

Osszekötővelő  (dimkephálon),  1.  Agyvelő. 

Osszelvények,  í.  Összervek. 

Összemérhető  (lat.  commemurábilis)  két  egy 
nemű  mennyiség  (pl.  két  hosszúság),  ha  egymás 
hoz  való  viszonyuk  (arányuk)  két  egész  szám  se 
gítségével  fejezhető  ki,  azaz  ha  létezik  egy  olj 
harmadik  mennyiség,  melynek  mind  a  két  adoti 
mennyiség  egész  számú  többszöröse.  Ellenkező 
esetben  a  két  adott  mennyiség  összemérhetetlen 
(incommensurabilis).  Inkommenzurábilis  hosszú 
Ságok  pl.  egy  négyzet  egyik  oldalának  s  ugyan 
ezen  négyzet  átlójának  hosszúsága. 

Összenőtt  levél,  folium  connatum  (növ.),  úgj 
keletkezik,  hogy  a  szemközt  levő  átellenes  vag^j 
örves  levélnek  az  alja  úgy  nő  össze,  hogy  köztül 
kisebb-nagyobb  víztartó  öböl  alakul. 

Összenövés,  két  élőfelület  organikus  össze- 
tapadása, összefüggése.  Az  Ö.  előfordulhat  mini 
veleszületett  rendellenesség ;  de  azonkívül  igei 
sok  kóros  folyamat  következménye  lehet.  A: 
első  esetben  legtöbbnyire  tökéletlen  szétválássá 
s  nem  valódi  Ö.-sel  állunk  szemben,  míg  a  kóroi 
Ö.-nól  mindig  valódi  Ö.-sel  találkozunk.  Két  iker 
magzat  testének  legkülönbözőbb  részeivel  lehe 
összenőve  (1.  Torzszülöttek)  v.  egy  magzatuá 
is  kiterjedt  ö.-ekkel  találkozunk;  így  össze 
nőhetnek  végtagok  (symmelia,  sympodia),  uijal 
(syndactylia),  avagy  csatornák  (ati*esia)  stb.  Kóroi 
viszonyok  közt,  főleg  krónikus  gyuladásoknál,  í 
bőr,  savós  hártyák,  agyhártyák,  mell-,  hashár 
tya,  szívburok  stb.  lemezei  kiterjedten  összenő 
hétnek  (synechia,  adhaesio) ;  úgyszintén  az  izüle 
tek  is  (ankylosis).  Alacsonyabb  rendű  állatokkal 
ill.  azok  még  ki  nem  fejlődött  alakjaival  kitér 
jedt  kísérleteket  végeztek  két  különálló  egyéi 
összenövesztését  illetően. 

Összenyomhatóság,  a  testek  azon  általánoí 
tulajdonsága,  hogy  minden  oldalról  ható  külsi 
nyomás  alatt  kisebb  térbe  szoríthatók.  Logjob 
ban  a  gázok  nyomhatók  össze  (1.  Gáz).  A  folya 
dékok  O.-a  igen  csekély  és  csak  igen  nagy  nyo 
mások  alkalmazásával  mutatható  ki.  Gyakor 
lati  alkalmazásukban  összenyomhatatlanoknat 
tekinthetők.  Sóoldatok  Ö.-a  kisebbnek  mutatko 
zik,  mint  a  vízé  és  pedig  annál  kisebbnek,  men 
nél  telítettebb  az  oldat.  Az  Ö.  azonkívül  függ  e 
folyadékok  hőmérsékletétől  és  azon  nyomástól  is 
amelynek  ki  vannak  téve.  Az  ö.  meghatározá 
Sára  erősfalú  edényeket  használnak,  ú.  n.  piezo- 
métereket,  amelyeket  vízzel  töltenek  meg  s  ebbe 
helyezik  a  megvizsgálandó  folyadékot  tartal- 
mazó, hőmérőszerű  edényt.  Az  erős  fedéllel  elzárl 
edényben  levő  vízre  nagy  nyomást  gyakorolva,  02 
a  vizsgálandó  folyadékra  is  hat.  Az  eredeti,  örsted 
tői  származó  készülék  nem  adott  megbízható  ered- 
ményeket, miért  is  többen  javították  és  módosí- 
tották. A  legfontosabb  eredményeket  Regnaull 
módosított  piezomótere  adja.  A  szilárd  testek  ö.-a 
gyakorlati  okokból  nehezen  mérhető.  Az  ered- 
ményekből annyi  kitűnt,  hogy  reájuk  nézve  az  ö. 
mértéke  jóval  kisebb,  mint  a  folyadékokra  nóz^^'e. 

ÖsszeráYitás,  a  nyelvtudományban,  illetőleg  a 
hangtanban  olyan  rövidítés,  mely  által  valamely 


Osszervek 


60 


Összetett  bűntett 


egyszerű  v.  összetett  szónak  a  közepe  kimarad, 
pl.  nö-eniberhöl  némber,  alázatos  szolgája  helyett 
alászolgája. 

összervek  az  embrió  fejlődése  folyamán  kiala- 
kult velöcső,  a  gerinchúr  (c  horda),  összelvóuyek 
és  a  beleső.  A  velőcső  az  embriópajzs  közepén  az 
entoderma  sejtjeinek  megnagyobbodásával  veszi 
kezdetét ;  a  megnagyobbodott  sejtek  alkotják  a 
velölemezt.  Ennek  szélein  ráncok  keletkeznek, 
úgy  hogy  a  velőlemez  velőbarázdává  alakul,  a 
barázda  záródása  folytán  jön  létre  a  velőcsö, 
amely  a  későbbi  központi  idegrendszemek  képezi 
alapját.  A  velőcső  két  végén  sokáig  nyilas  marad 
vissza  (neuroporus).  A  gerinchúr  v.  chorda  az  en- 
todermából,  a  belső  csíralemezből  képződik,  még 
abban  az  időben,  mikor  a  középső  csíralemez  csak 
még  kezd  kialakulni.  Ez  képezi  a  gerincesek  első 
alapvázát,  a  test  tengelyét,  amely  egyes  alacso- 
nyabb gerinceseknél  nem  sokat  változik ;  de  a 
legtöbbnél  csakhamar  helyt  ad  a  porcos,  ill.  cson- 
tos gerincoszlopnak  s  annak  jelentéktelen  alkat- 
részére zsugorodik  össze.  Az  ősszelvónyek  a  ki- 
alakult középső  csiralemez,  a  mesoderma  közép- 
felőli, tömöttebb  részéből  alakulnak  ki,  annak 
szelvényekre  osztódása  közben ;  számos  emberben 
kb.  40;  belőlük  fejlődnek  a  hídcsigolyák  s  háti 
részükből  nő  ki  az  izomlemez  (myotom),  melyből 
majdnem  az  egész  harántcsíkos  izomzat  képző- 
dik. Az  ősbél  az  entoderma  által  alkotott  üreg, 
amely  akkor  képződik,  mikor  az  embrió  a  szík- 
tömlörölkezd  lefüződni.  Belőle  fejlődik  ki  a  ké- 
sőbbi bélcsatorna. 

Összeszék,  Szegedhez  tartozó  puszta  Csongrád 
vmegyében,  (i9io)  1625  magyar  lak. 

Összetartás  a  matematikában  a.  m.  konver- 
gencia (1.  0.),  a  fizikában  a.  m.  kohézió  (1.  o.). 

Összetétel  (a  nyelvtanban,  lat.  compositum), 
a  szók  alkotásának  az  a  módja,  midőn  két  fogal- 
mat szerkesztünk  egybe  s  a  kettőnek  tartalmát 
összefoglalva,  képezünk  új,  tartalmasabb  fogalmat. 
Az  Ö.  kétféle  lehet,  ú.  m.  mellérendelés v.  aláren- 
delés által  alkotott.  Mellérendelés  történik,  ha  két 
fogalomból  harmadikat  úgy  szerkesztünk,  hogy 
ennek  részei,  tagjai  egyenrangúak,  mert  kölcsönö- 
sen határozzák  meg  egymást,  pl.  adásvevés,  fúrás- 
faragás. Alárendelés  történik,  ha  csak  az  első 
tag  szolgál  a  másodiknak  meghatározására  s  a 
második  fogalom  maga,  mint  nem,  foglalja  ma- 
gában a  szerkesztett  fogalmat,  mint  fajt,  pl.  búcsu- 
vevés,  szófaragás  (a  vevésnek,  faragásnak  egy- 
egy  faja).  A  mellérendelés  rendszerint  úgy  törté- 
nik, hogy  vagy  két  rokon,  vagy  két  ellentétes 
fogalmat  kötünk  össze.  A  rokontagú  mellérende- 
lésnek legnagyobb  részét  az  ú.  n.  ikerszók  teszik, 
amelyek  nemcsak  jelentésökre,  hanem  hangzá- 
sukra nézve  is  rokon  tagokból  vannak  összetevő, 
így  pl.  a  nyal-f al,  ken-f  en,  dúl-fúl,  vagy  tarka- 
barka, irul-pirul,  irkál-flrkál  stb. 

Az  alárendelő  Ö.-eknek  két  osztályát  külön- 
böztethetjük meg.  Úr-napja :  ebben  a  két  tagnak 
viszonyát  megjelöli  a  -ja  személyrag ;  úr-nap :  itt 
a  viszony  nincs  megjelölve,  csak  hozzá  van  értve 
a  kapcsolathoz.  Nevezhetjük  az  egyiket  a  jelölt, 
a  másikat  a  jelöletlen  Ö.-ek  osztályának.  Az  igék 
majdnem  kivétel  nélkül  a  jelölt  Ö.-ek  közé  tar- 
toznak. Egyet-ért,  észre-vesz,  végre-hajt  stb. 


A  jelöletlen  Ó.-eA;  megint  két  csoportra  oszla- 
nak :  vagy  azért  jelöletlenek,  mert  semmi  szük- 
ségtik a  jelre,  vagy  pedig  el  van  hagyva  az 
egyébként  alkalmazható  jel.  Az  első  csoportba 
való  pl.  ez  az  ige :  mennydörög,  melyben  azért 
nincs  semmi  viszonyjel,  mert  az  első  tag  alanya 
a  másodiknak,  az  alany  pedig  nyelvünkben  rag- 
talan.  A  másik  csoport  olyan  szókból  áll,  minők 
úrnap,  háztűznézni,  melyekben  birtokviszony  v. 
tárgyi  viszony  van,  de  e  viszonyoknak  rendes  jelei 
hiányzanak,  mintha  ki  volnának  hagyva  (űr- 
napba, úrwaÁi.napJa,  háztüzeí  nézni) ;  azért  ezeket 
kihagyásos  Ö.-eknek  is  nevezik.  Azok  az  ö.-ek, 
melyekben  viszonyjelre  egyáltalán  nincs  szük- 
ség, legnagyobbrészt  jelzős  Ö.-ek.  Pl.  nemes- 
ember, nem  akármilyen  nemes  ember,  hanem 
csak  olyan,  akinek  egy  kiváló  őse  jeles  nemet, 
családot  alapított ;  melegágy  éppen  csak  virág- 
ágy, melyet  melegen  tartanak,  nem  pedig  bár- 
minő meleg  ágy. 

Néha  a  melléknévnek  vagy  számnévnek  is  van 
jelzője  s  így  olyan  Ö.  alakul,  minők  a  jelzős  fő- 
nevekből fejlődnek,  pl.  sötétzöld,  halaványzöld, 
világoskék,  vakmerő,  kétszáz,  tízezer.  Ide  soroz- 
hatjuk azokat  a  mellékneveket,  melyek  össze- 
hasonlítást fejeznek  ki :  vér-vörös,  pehely-könnyű 
stb. 

A  kihagyásos  Ö.  csak  főnevekre  és  igenevekre 
szorítkozik.  Az  irodalmi  nyelv  alkotott  ugyan 
egyes  kihagyásos  igéket  és  mellókneveket,de  ezek 
nagyon  gyönge  alapon  áUnak  s  többnyire  német 
Ö.-ek  utánzásai.  Általánosan  elterjedt  ez  a  két 
ige:  képvisel,  kárpótol  (ehelyett  képét  viseli, 
kárát  pótolja),  melyek  hibásan  vannak  elvonva 
a  képviselő,  képviselet,  kárpótlás  főnevekből. 
Akihagy ásos  főnévi  Ö.-e^ többnyire  olyanok,  mint 
az  idézett  úrnap  a.  m.  úr  napja,  úrnak  napja ; 
tehát  birtokos  Ö.-ek.  Ez  az  Ö.-nek  legelevenebb 
s  legszaporább  módja  nyelvünkben,  úgy  hogy 
folyvást  újak  meg  újak  keletkeznek.  Ilyen  birto- 
kos Ö.-ek  pl.  kenyérhéj,  viráglevél  stb.  A  kihagyá- 
sos Ö.-eknek  egy  másik  nagy  részét  teszik  a 
tárgyas  Ö.-ek,  minők  levélírás,  levélíró  stb. 

líagy  jelentőségű  folyamat  a  nyelvek  életében 
az  Ö.-eknek  elhomályosodása,  mely  abban  áll, 
hogy  a  nyelvérzékre  nézve  lassankint  feledésbe 
megy  a  fogalomnak  s  a  szónak  szerkesztett  volta. 
Ezt  előmozdítja  az  egyik,  vagy  mind  a  két  tag- 
nak elavulása,  vagy  bár  csak  jelentésbeli  elvál- 
tozása. A  tegnap,  holnap,  egyház  szókban  az  elő- 
tagok rég  elavult  szók  (az  egy,  azelőtt  {gy  a.  m. 
szent),  azért  a  nap  és  ház  képzete  sokkal  homá- 
lyosabb lett  ezekben  a  kapcsolatokban,  mint  pl.  a 
néimap-hskJi  vagy  város-ház-hsiQ.  s  azért  lesz  pl.  a 
tegnap-ból  a  kiejtésben  ténnap,  míg  más  szókban 
a  gn  csoport  változatlan  marad  (pl.  fogni,  égnek). 

Összetett  bizonyítás,  a  bizonyításnak  az  a 
módja,  hogy  a  biró  általa  valónak  felismert 
tényből,  mely  a  bizonyítandó  ténnyel  logikaUag 
összefügg,  ez  utóbbinak  valóságára  v.  valót- 
lanságára következtet.  Az  Ö.-ról  a  polgári  per- 
ben legkimerítőbben  Flósz  Sándor  írt  (Magyar 
Igazságügy  XXVI.  köt.). 

Összetett  bűntett,  1.  Bűnhalmazat,  Egyszerii 
és  összetett  bűntett.  Ö.  pl.  a  betöréses  lopás,  mely 
az  egyszerű  lopás,  vagyonrongálás  és  magánlak- 


összetett  dolog 


61     — 


Összevágóság 


sértés  tényálladékaiból  tevődik  össze  a  törvény 
erejénél  fogva  eg^yé. 

Összetett  dolog,  emberi  munkával  egyesített 
dolgok  többsége,  amely  jogilag  egységes  dolgot 
alkot;  ellentéte  az  egyszerű  dolog,  amelynek 
részei  szerves  összefüggésben  vannak  egymással. 
Ö.  ..p.  a  ház,  egyszerű  dolog  az  állat. 

Összetett  emeltyű,  1.  Emelő. 

Összetett  érték,  1.  Érték,  2. 

Összetett  éterek  v.  észterek  (esterek).  A  szén- 
hidrogén-gyökök savmaradékkal  való  vegyüle- 
teit Ö.-nek  nevezzük.  Az  Ö.  a  sókkal  analóg  ösz- 
szetótelű  vegyületek,  a  pozitiv  gyök  azonban  az 
Ö.-ben  nem  fém,  hanem  szénhidrogén-gyök.  A 
savakból  tehát  az  Ö.-et  úgy  származtatjuk,  hogy 
a  savhidrogént  szénhidrogén -gyökkel  helyette- 
sítjük. Amint  a  több  bázisú  savaknak  normális 
és  savanyú  sóik  vannak,  épen  úgy  vannak  nor- 
mális és  savanyú  észtereik  is.  A  savanyú  észtere- 
ket észtersavaknak  is  mondják.  Az  Ö.  elnevezése 
ugyanúgy  történik,  mint  a  sók  elnevezése,  pl 


KHSO, 


CH3HSO4 


K^SO, 


(CH3),S0, 
metilszTilfát 
norm.  észter 


kai.  hldroszul-  metilhidroszul-   kai.  szulfát 
fát  savanyú  s6    fát  savanyú       norm.  só 
észter 

Az  Ö.  és  sók  között  kémiai  szempontból  az  a  lé- 
nyeges különbség  van,  hogy  a  sók  vizes  oldatban 
nagymértékben  disszociálva  vannak,  vagyis  a 
sók  elektrolitok,  az  Ö.  azonban  nem  di8sz9ciál- 
nak,  vagyis  nem  elektrolitok.  A  normális  Ö.  ol- 
data semleges,  az  észtersavak  oldata  savanyú 
kémhatású,  vagyis  ezek  oldatában  hidrogén-ion 
i8  van.  A  normális  észterek  rendszerint  kellemes 
szagúak  és  vízben  kevéssé  oldódnak ;  a  savanyú 
észterek  rendszerint  szagtalanok  és  vízben  oldha- 
tók. Az  Ö.-re  jellemző,  hogy  víztől  könnyen  el- 
bomlanak alkoholra  és  savra.  B  folyamatot 
hidrolízisnek  (1.  0.)  v.  szappanosodásnak  is  ne- 
vezik. Savak  és  lúgok  a  hidrolízist  gyorsítják 
erősségüknek  megfelelően.  Ö.  víz  lehasadása  mel- 
lett képződnek,  ha  alkoholra  sav  hat,  pl. : 
CaHg.OH  -f  H.C2H3O2  —  C2H6.C3H3O2  -f  HgO 
etilalkohol  ecetsav  etilacetát  víz. 

E  reakció  a  víz  szappanosító  hatása  folytán  meg- 
fordítható, ezért,  hogy  a  reakció  egy  irányban 
menjen  végbe,  a  vizet  a  reakció-elegyből  eltávo- 
lítják. Erre  a  célra  vízmegkötőanyagot,  rendsze- 
rint tömény  kénsavat  adnak  az  elegyhez.  Az  Ö. 
előállíthatók  még :  alkiljodidok  és  az  illető  sav 
ezüst- sójának  egymásra  hatása  útján  ;  savklori- 
dokkal V.  savanhidridekkel  alkoholokból.  Az  Ö. 
közül  sok  a  természetben  található  és  igen  fon- 
tos anyag,  pl.  a  zsírok,  olajok,  viaszok  stb.  A 
robbantószerek  gyártása  szempontjából  igen  fon- 
tos Ö.  a  salétromsav  glicerin-  és  cellulóza-észte- 
rei, az  ú.  n.  nitroglicerin  és  lőgyapot  (1.  0.).  A 
kisebb  molekulájú  organikus  savak  Ö.-ei  kelle- 
mes szagú  folyadékok  és  mint  illatosító  anyagok 
találnak  alkalmazást. 

Összetett  gyomor,  a  gyomornak  az  az  alakja, 
melynél  a  gyomor  négy  részre :  bendőre  (rumén), 
recés  v.  lépes  gyomorra  (reticulum),  leveles  v. 
százrétű  gyomori'a  (psalterium,  omasus)  és  valódi 
gyomorra  v.  oltóra  (abomasus)  tagolódik.  Ö.  a 
kérődzőknél  fordul  elő.  L.  Kérödzés. 

Összetett  kristályok,  1.  Kombináció,  3. 

Összetett  mondat,  1.  Mondat  és  Kötőszók. 


Összetett  szám  az  olyan  egész  szám,  amely- 
nek 1-en  és  önmagán  kívül  más  osztói  is  van- 
nak. Minden  Ö.  egy-  és  csakis  egyféleképen  állít- 
ható elő  mint  törzsszámok  szorzata. 

Összetett  szem,  1.  Szem. 

Összetett  tarifa  az  a  vámtarifa,  amelynél  az 
autonóm  tarifatételeken  (maximális  tételek)  kí- 
vtil  azok  a  minimális  tételek  is  meg  vannak 
állapítva,  amelynél  alacsonyabb  tételt  még  szer- 
ződésben sem  lehet  megállapítani.  A  minimális 
tarifának  atekintetben  van  nagy  fontossága, 
hogy  azokban  a  vámszerződésekben,  melyekben 
a  legnagyobb  kedvezmény  záradéka  bentfoglal- 
tatik,  előre  meg  van  szabva  az  a  minimum, 
melynél  lejebb  a  vámtétel  nem  mehet. 

Összetett  testek,  1.  Egyszerű  és  összetett 
testek. 

Összeütközés,  1.  Esztétikai  értelemben :  drá- 
mában vagy  elbeszélő  műben  (regényben)  ellen- 
tétes irányú  erők  és  törekvések  egymásra  ha- 
tása. Mint  ilyen  a  küzdelmet  előadó  cselekvény- 
nek fontos  mozzanata. 

2.  Vasúti  Ö.  történik,  ha  ugyanegy  vágányon 
két  ellenkező  oldalról  jövő  vonat  helytelen  for- 
galmi intézkedés  folytán  találkozik.  Ritkábban 
ugyanegy  irányban,  de  különböző  sebességgel 
haladó  vonatok  utóiéréséből  származik.  Előfor- 
dult az  az  eset  is,  hogy  egy  beágazó  kitérői] 
haladva  befut  a  vonat  egy  másik  vonatba.  A 
szemben  jövő  vonatok  összeütközésének  kike- 
rülésére számos  szerkezetet  készítettek,  melyet 
mindegyike  elektromos  és  mágneses  úton  akarja 
a  kellő  figyelmeztetést  idejekorán  megadni.  II j 
összeütközést  elhárító  szerkezetek  azonban  álta- 
lános elterjedést  még  nem  nyertek. 

3.  Hajók  Ö.-e.  Keskeny  és  élénk  forgalmú  vízi 
utakon  hajóösszeütközések  természetszerűleg 
leggyakrabban  fordulnak  elő,  de  megtörténik  02 
a  sík  tengeren  is  a  hajók  őrszemélyzetének  vi- 
gyázatlansága, hanyagsága,  a  szolgálatot  teví 
tisztnek  hibás  manövrirozása  folytán,  további 
viharos,  ködös  időben,  sötét  éjeken,  midőn  a  ki- 
látási távolság  csökken ;  különösen  a  sűrű,  átlát 
hatatlan  köd,  mely  egyes  helyeken,  mint  pl.  a2 
É.-i  és  K.-i  öblökben  igen  gyakori  jelenség,  nag^ 
előmozdítója  a  hajóösszeütközések  lehetőségénei 
és  gyarapítója  a  tényleg  bekövetkezett  koUiziót 
számának.  Fokozzák  ezt  a  tengeren  mindinkábl 
növekedő  számban  mozgó  gőzhajók  is,  melyeis 
a  szél  irányától  függetlenül,  bármely  irány- 
ban kormányozhatok  és  a  konkurrencia  folytán 
a  hajózási  törvények  szabálypontjainak  megtar- 
tását gyakran  mellőzik.  Az  Ö.-ek  meggátlá- 
sára,  kikerülésére  úgy  nemzeti,  mint  nemzetközi 
törvények  és  rendeletek  vannak,  melyek  megtar 
tása  a  hajósok  szigorú  kötelessége.  B  rendeletek 
és  törvények  a  helyzetlámpák  kitűzését,  a  ködös 
időben  adandó  jelek  minőségét,  a  hajók  kitéré 
sének  módozatait,  az  Ö.  beálltakor  tanusítand(: 
magatartást  stb.  szabályozzák,  valamint  azoi 
kártérítési  igényeket,  fizetendő  büntetési  díjakai 
és  személyi  büntetéseket  is  meghatározzák,  me 
lyek  hajók  Ö.-éből  kifolyólag  a  hibás  felet  ter 
helik. 

Összevágóság,  két  idom  egybevágása,  kon- 
gríienciája  (l.  0.). 


Összevonás 


—     63 


őstörténelem 


Összevonás,  a  beszédben  két  hangúak  s  külö- 
nösen két  szótagnak  egybevonása,  pl.  némely  vi- 
déken jéstét  e  helyett  jó  estét ;  az  írásban  két  v. 
több  betű  összerántása,  amilyenek  különösen  a 
középkori  írásokban  gyakoriak.  A  matematikában 
Ó.  az  összeadás  és  kivonás  közös  neve. 

Összevont  mondat,  a  nyelvtanban  olyan  mon- 
dat, melyben  két  alanynak  egy  közös  áúítmánya 
vagy  egy  alanynak  két  közös  állltmánya  van 
stb.,  mert  rendszerint  úgy  magyarázható,  hogy 
két  egyszerűbb  mondatból  van  összevonva,  rövi- 
dítve, pl.  Catilina  él  és  a  tanácsba  jön  a.  m. 
Catilina  él  és  Catilina  a  tanácsba  jön. 

Összhang  (észt.),  eredetileg  zenei  harmóyiia 
(1. 0.),  aztán  a  színek  s  a  felfogó  szem  sajátságain 
alapuló  színharmónia  (1.  Szín).  Általános  eszté- 
tikai értelemben  valamely  mű  részeinek  egy- 
másközt s  az  egészhez  való  kellő  aránya  és  vi- 
szonya, a  tartalom  s  a  forma  belső,  szoros 
megegyezése. 

Összhangok  fordítása.  Ha  a  basszus-szólam- 
ban egy  akkordnak  nem  a  prímje,  hanem  terce, 
quintje  vagy  szeptimája  van,  akkor  azt  mondjuk, 
hogy  az  akkord  meg  van  fordítva.  Pl.  ennek  a 
hármas  hangzatnak :  c  e  g  1-sö  fordítása  ege 
(szext- akkord),  2-ik  fordítása  g  c  e  (quartszext- 
akkord),  ennek  a  heted  hangzatnak :  g  h  df  1-ső 
fordítása  kdfg  (tercquart- akkord),  2-ik  fordítása 
d  fg  h  (quartszext- akkord), 3-ik fordítása  f  g  hd 
(szekund-akkord).  Kilenced  hangzatok  is  megfor- 
díthatok. 

Összhangzat,  több  hangnak  akkorddá  való 
egyesülése.  De  értjük  Ö.  alatt  több  hangszer- 
nek vagy  ónekhangnak  egybecsengését  is. 

Összhangzattan  az  akkordokról  és  egymásba 
való  fűzésükről  szóló  elmélet.  Egyfelől  vizsgálja 
az  akkordok  belső  természetét,  akusztikai  és 
pszichika- esztétikai  jogosultságát,  még  inkább 
azonban  —  és  ez  a  tulajdonképeni  Ö.  —  gyakor- 
lati tanácsokat  ad,  szabályokat  és  tilalmakat 
állít  föl  arra  nézve,  hogy  mikép  kell  az  akkordo- 
kat logikusan  összekötni.  Amire  csak  a  maga- 
sabbrendű ízlés,  igazi  zenei  ösztön  és  a  finom 
hatások  iránti  érzék  taníthat  meg,  azt  persze 
könyvekből  nem  meríthetjük.  Az  Ö.  módszere  az, 
hogy  megmutatja,  miként  kell  egy  adott  basszus 
fölé  akkordokat  építeni  (számozott  basszus),  v. 
azt,  hogy  miként  kell  egy  adott  dallam  alá  le- 
rakni a  harmóniai  alapokat.  Ennek  a  tudomány- 
nak az  elvei  lassan,  de  folyton  alakultak.  Igaz, 
hogy  amit  az  ókor  (Aristoxenos,  Aristides,  Quin- 
tilianus  stb.)  eharmonikao  alatt  értett,  még  csak 
melodika  (dallamtan)  volt.  Csupán  a  skála  hang- 
jainak egymás  közt  való  harmonikus  viszonyait 
kutatták.  A  középkorban  a  XIII— XV.  sz.  már 
fontos  igazságokhoz  jutott  el.  Az  első  alapvető 
művet  Zarlino  írta  (Istituzioni  harmonique  1558), 
még  részletezőbbek  a  XVIII.  sz.-ban  Rameau  és 
Tartini.  Minden  zeneileg  művelt  népnél  számos 
Ö.-t  találunk ;  a  magyar  dolgozatok  közül  ki- 
emeljük id.  Ábrányi  Kornél  és  legújabban  Siklós 
Albert  munkáját. 

.  Összhangzó  (harmonikus),  1.  Összhangzat  ós 
Összhangzattan. 

Összjáték  (franc,  ensemble),  több  zenésznek, 
de  énekesnek,  színésznek  is  együttes  működése. 


Összképviselet,  az  országgyűlési  képviselők 
választásának  egyik  módja,  mely  szerint  a  kép- 
viselőket földrajzüagf  elosztott  s  lehetőleg  egyenlő 
számerejű  népességet  magában  foglaló  választó- 
kerületek választják.  Másik  mód  az  ú.  n.  szak- 
képviselet V.  érdekkipviselet  (1.  o.). 

Összláv  nyelv,  1.  Ószláv  nyelv. 

Összminlsztérium,  1.  Minisztérium. 

Összpontosítás,  1.  Centralizáció. 

Összrendezők,  1.  Koordináták. 

Össztulajdon  a  közös  tulajdonnak  (1.  o.)  bizo- 
nyos vagyonösszességhez  tartozó  dolgok  tekinte- 
tében szervezett  speciális  alakulata,  amelynél  a 
tulajdonostárs  —  eltérően  a  közös  tulajdon  ren- 
des alakulására  nézve  irányuló  szabályoktól  — 
a  közös  dolognak  őt  illető  eszmei  hányadáról  (őt 
illető  feléről,  harmadáról  stb.)  a  közösség  fenn- 
állása alatt  nem  rendelkezhetik.  Ilyen  Ó.  illeti 
pl.  a  közkereseti  és  a  betéti  társaságok  tagjait  a 
társasági  vagyonhoz  tartozó  egyes  dolgok  tekin- 
tetében. Olykor,  bár  helytelenül,  ö.  alatt  értik 
általában  a  közös  tulajdont. 

Össztüzelés,  J.  Lövés. 

ostábla,  1.  Ősök. 

Österbotten  (flnntU;  Fohjanm-aa),  Wasa  ós 
Uleáborg  finn  kormányzóságok  területének  régi, 
a  svéd  uralom  idejéből  való  elnevezése.  L.  még 
Botten. 

Öster dalén,  a  norvégiai  Glommen  folyó  jobb- 
partján  elterülő  erdős  vidék,  mely  a  Snehette 
csúcstól  D.-re  Krisztiániáig  húzódik. 

Östergötland,  svéd  tartomány  a  Keleti-tenger 
és  a  Vetter-tó  közt,  11,049  km^  területtel,  (1920) 
302,948  lak.  A  fém-  ós  szövőipar  jelentékeny.  Két 
csatorna :  a  Göta-  és  Kinda-csatorna  szeli  át.  Fő- 
városa Linköping. 

Öster-Jökiill,  izlandi  vulkán,  1.  EyjafjaUa. 

Österlein,  Nikolaus,  író,  1.  Oesterlein. 

Őstermelés,  az  a  produktív  tevékenység,  amely 
az  ásvány-,  növény-  és  állatország  tárgyainak 
gyűjtésével,  eltartásával  és  szaporításával  fog- 
lalkozik. A  termelés  tárgyát  tekintve  megkülön- 
böztetjük az  őstermelő  foglalkozások  között  a 
növénytermelést  összes  ágaival,  az  állattenyész- 
tést, a  bányászatot, „a  halászatot  és  a  vadászatot. 

Östermödés,  1.  Osfejlödés. 

Osterö,  sziget  és  kerület,  1.  Faröer. 

Ostersund,  Jemtland  svéd  tartomány  egyedüli 
városa  és  tartományi  székhely  a  Stor-tó  K.-i 
partján,  vasút  mellett,  (1910)  8264  lak. 

Ostersund  Lán,  Jemtland  (1.  o.),  svéd  tarto- 
mány régebbi  neve. 

Őstörténelem,  az  emberi  műveltség  története 
azon  részének  tanulmánya,  amely  az  ember  első 
felléptétől  az  ú.  n.  történelmi  idők  kezdetéig  le- 
folyt. A  meghatározás  lényegéből  folyik,  hogy 
sem  kezdete,  sem  vége  azö.-nek  a  különböző 
népeknél  és  földterületeken  azonos  nem  lehet, 
így  pl.  a  Közép-tenger  K.-i  szélén  ós  azon  túl 
lakó  népek  írásos  emlékei  mintegy  4—5  ezer 
évvel  megelőzik  az  európai  kontinens  történelmi 
időit ;  viszont  valószínű,  hogy  a  kontinensen  a 
negyedkor  antropozóikus  szakasza  néhány  év- 
tizezreddel  előbb  kezdődik,  mint  az  elébb  említett 
területeken.  Ezen  idötneghatározásböl  érthető, 
hogy  hazánkban  is  az  Ó.  korhatárai  a  kutatások 


Östörténelem 


—     68 


Ő82 


különböző  iránya  ós  elölialadása  szerint  igen 
változók.  Néhány  óv  előtt  még  kótsóges  volt, 
vájjon  az  utolsó  nagy  jégkort  megelőzőleg  ólt-e 
a  mai  Magyarorazág  területén  ember ;  ma  már 
eldöntött  tény,  hogy  a  harmadik  ós  negyedik 
nagy  jégkor  között  folyt  meleg  korszakban,  az 
ú.  n.  solutróei  korszakban  (mintegy  21,000  ówel 
Kr,  e.,  1.  Kőkor)  ólt  hazánk  területén  egy  em- 
berfaj. Az  Ó.  kutatási  területe  természetszerűleg 
határolódik  el  az  őskor  tárgyi  emlékeire.  Az  ős- 
kor emberének  használati  tárgyai  (artef aktumok), 
valamint  temetkezési  maradványai  nyújtanak  fel- 
világosítást az  ősember  tevékenységéről,  szoká- 
sairól és  életmódjáról.  A  kutatási  területből  kö- 
vetkezik egyúttal  az  Ö.  kutatási  módszere^  amely 
általánosságban  kultúrtörténeti  ugyan,  de  az 
egyes  emlékekre  nézve  archeológiai  jellegű ; 
ezért  szokták  az  Ö.-mel  való  foglalkozást  szűkebb 
meghatározás  nélkül  ösrégészetnek,  vagy  rövi- 
den praehistoriának  nevezni.  A  régészeti  mód- 
szer lényegével  jár  együtt,  hogy  az  ü.  egyik  fon- 
tos forrását  az  emlékeken,  artefaktumokon  nyil- 
vánuló emberi  művészi  törekvések,  gyűjtőnéven 
az  őskori  művészet  (1.  o.),  szolgáltatják.  Más  ol- 
dalról pedig  kétségtelen,  hogy  az  0.  módszeré- 
ben, mint  határtanulmányoknak,  részt  kell  ven- 
nie az  embertannak,  a  néprajznak  és  néptan- 
nak, továbbá  a  geológiának,  paleontolöaiának, 
valamint  az  állat-  és  növénytannak.  Az  0.  tana- 
nak  kezdetei,  mint  annyi  modern  tudományé, 
belévesznek  a  középkor  babonás  világnézetébe  ; 
az  ősembernek  leggyakoribb  szerszáma,  a  kő- 
kalapács  «mennykőbalta»  néven  szerepelt  egészen 
az  újkorig,  s  birtoklásához  csodás  varázserejű 
hatásokat  fűztek.  A  XIX.  század  elején  Geor- 
ges  Cuvier  (1.  o.)  volt  az  első,  aki  a  fosszilis  em- 
ber maradványait  tudományos  szemmel  nézte. 
A  kopenhágai  Christ.  Jürgen  Thoinsen  (1.  o.) 
öntötte  elsőnek  (1832)  rendszerbe  a  történelem- 
előtti idők  kultnranyagát,  amikor,  a  használati 
anyag  szempontjából,  kökort  és  két  fémkorsza- 
kot (bronz  és  vas)  határolt  el.  1853-ig  a  kőkor 
ismerete  majdnem  kizárólag  csak  az  újabb  kő- 
kor (neolitikum,  1.  Kőkor)  emlékeire  szorítko- 
zott. 1853  óta  azonban  a  nyugatfrauciaországi 
Dordogne  ós  Charento  vidékén  mind  számosabb 
barlangi  lelet  került  napfényre,  amely  egy  régibb 
kőkor  (palaeolitikimi)  feltételezését  kivánta  meg. 
Egy  év  múlva  (1854)  már  Svájcban  nyomára 
akadtak  az  első  cölöpépítményeknek  (1.  o.)  s  azon- 
túl, kivált  a  Pó  síkságán,  számos  ilyen  őskori 
lakótelep  maradványait  (1.  Terremare)  dolgozták 
fel.  Az  184!6-ik  évre  esik  az  ú.  n.  hallstatti  kor- 
szak (1.  0.)  megállapítása,  amely  már  a  fenntírt 
fémkorszakok  további  elkülönülésére  vezetett. 
1853  és  1871  közé  esik  Bologna  Ó.-i  szempont- 
ból annyira  fontos  vidékének  feltárása  (Villa- 
nova,  Certosa).  Az  1876-ik  év  pedig  a  neufchá- 
teli  tó  melletti  La  Téne  őstelepeinek  felkuta- 
tásával az  Ö.  legfiatalabb  szakára  is  teljes  vilá- 
gosságot derített.  Az  Ö.  szakirodalmára,  s  kivált 
a  magyar  kutatásokra  nézve  v.  ö.  Bronzkm-, 
Kőkor,  Rézkor,  Vaskor.  Újabb  áttekintést  nyúj- 
tanak az  0.-ről :  Déckdette,  Manuel  d'Archéolo- 
gie  préhistorique  (1908);  Hoernes,  Natm--  u. 
ürgeschichte   des   Menscheu   (1909);    Klaatsch, 


Bntstehung  und  Entwickelung  des  Menschen 
geschlechts  (1902—1904);  Michaelis,  Die  archáo 
logischen  Bntdeckungen  des  neunzehnten  Jahr 
hunderts  (1906);  Ohermaier,  Der  Mensch  dei 
Vorzeit  (1912) ;  Schlemm,  Wörterbuch  zur  Vor 
geschichte  (1908). 

őstulok,  1.  Bos  primigenius. 

ösválasztás  v.  közvetett  választási  reridszer 
a  képviselőválasztásnak  az  a  módja,  melynél 
alapján  a  cselekvő  választói  joggal  biró  polgárok 
az  ú.  n.  ősválasztók,  nem  közvetlenül  választ 
ják  a  képviselőt,  hanem  csak  kópviselőválasztó 
kat  választanak,  a  képviselőt  azután  ezek  vá 
lasztják.  Ellentéte  a  —  nálunk  is  érvényes  — 
közvetlen  választási  rendszer.  Az  Ő.  mellett  fe 
szokás  hozni  az  ősválasztók  egy  helyre  össze 
gyűjtésének  (különösen  nagyobb  kerületekben 
nehézségét ;  a  kluburalom  s  a  tömegizgalom  meg 
akadályozását,  s  azt,  hogy  a  képviselőválasztól 
rendesen  intelligensebb  elemekből  kerülvén  ki,  eí 
csak  a  választás  előnyére  szolgálhat.  Kótségte 
len,  hogy  az  Ó.  az  alkotmányos  jogoknak  lénye 
ges  megcsorbítása,  mert  a  jog  képviselőt,  vag^ 
csak  képviselő-választót  választani,  két  lénye 
gesen  különböző  dolog ;  az  elsőbbség  tehát  min 
denesetre  a  közvetlen  választási  rendszert  illet 
meg. 

Osvégtag,  az  az  ősi  végtag,  melyből  a  gerin 
cesek  végtagjai  leszármaztathatok.  Gegenbauf 
Ö.-nak  tekinti  azt  a  végtagtipust,  mely  a  ko 
poltyúvázból  származtatható  le  és  mely  egyef 
kihalt  őshalak  (Pleuracanthidae)  és  a  ma  élői 
közül  a  Ceratodus  Forsteri  nevű  tüdőshal  vég 
tagjában  megmaradt.  Ezt  az  ősvógtagot  Gegeu 
baur  archipterygium  névvel  jelöli  s  ennek  alap 
ján  azt  az  elméletet,  mely  ebből  az  archiptery 
giumból  vezeti  le  az  összes  gerincesek  végtag- 
jait, archivterygium-elméletnek  nevezik.  Ezzé] 
szemben  áll  az  ú.  n.  ptychopterygium-elmélet 
melynek  hívei  (Balfour,  Wiedersheim,  Rabi  stb.' 
a  gerincesek  végtagjait  a  gerinces  állatok  oldal - 
redöiből  (ptychopterygium)  származtatják. 

Ösvény,  keskeny,  egy  ember  által  járható  gya- 
logút, mely  a  mezőkön,  erdőkön,  hegyekben  az 
emberek  taposása  által  keletkezik.  Kiráudulc 
helyeken  gondozott  s  egyes  pontokon  távolsági 
adatokkal  s  irányjelzővel  ellátott  turista  Ö.-ek 
vannak.  Szarvasállományú  erdőkben  készítik 
felkapálással  és  gerebly ézóssel  a  cserkész-  Ó.-eket, 
melyeken  a  vadász  nesztelenül  közelítheti  meg 
a  vadat.  A  vadak  is  tipornak  Ö.-eket  az  erdőn, 
melyeken  rendes  ivóhelyükre  v.  a  tisztásokra  s 
a  szomszédos  mezőkre,  vetésekre  kijárnak ;  ezek 
az, Ö.-ek  a  vadak  váltói. 

Ös vényes  (Ochodnica),  kisk.  Trencsén  vm. 
kisznczaúj helyi  j.-ban,  (i9io)  1329  szlovák  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Ösz,  a  nyár  és  tél  közti  évszak.  Csillagászati- 
lag az  ősz  az  É.-i  féltekén  akkor  kezdődik,  mikor 
a  Nap  az  egyenlítőhöz  ér  és  az  alá  halad  É.  felől 
D.-nek  és  tart  addig,  míg  a  Nap  legdélibb  hely- 
zetét az  egyenlítő  alatt  el  nem  éri,  vagyis  az 
őszi  napéjegyenlőségtől  (szept.  22—23.)  a  téli  nap- 
fordulatig (dec.  21—22.).  A  D.-i  féltekén  márc. 
20— 21-től  .jún.  21-ig  tart  az  ősz.  Meteorológiai 
tekintetben  az  É.-i  féltekén  a  szept.— nov.  hóna- 


Ö8Z 


64 


Öszpont 


pokat  szoktuk  őszi  hónapoknak  mondani.  A  forró 
égövben  a  nyárra  közvetlenül  jő  a  tél  és  mint  a 
hideg  égövben  a  hosszura  nyúló  telet  a  rövid 
nyár,  úgy  váltja  fel  átmenet  nélkül  ismét  a  telet 
a  nyár.  L.  Évszakok. 

ősz,  községek,  1.  Kisösz,  Nagyősz. 

Őszapó  V.  molnárcinege  (áuat),  1.  Cinegefélék. 

Őszelő  a.  m.  szeptember. 

Őszény  (Jezvin),  nagyk.  Temes  vm.  temes- 
rékasi  j.-ban,  (i9io)  1612  román  és  magyar  lak. 
(Tr  R.) 

őszi  Kornél.,  hírlapíró,  szül.  Szilágy somly ón 
1869  máj.  8.  Tanulmányai  végeztével  1888.  a  hír- 
lapírói pályára  lépett  s  több  napilap  dolgozótársa 
volt.  1896-ban  nagyszabású  sportlapvállalatot 
alapított,  mely  magában  foglalja  a  többi  között  a 
Sportélet^  Favorit  és  Magyar  Tí^r/" lapokat.  Ön- 
állóan megjelent  müve :  Telivérek ;  Jó  kompánia 
és  egyéb  elbeszélések  (1901).  1913-ban  verseny- 
istállót és  telivér  ménest  alapított  és  verseny- 
lovaival, különösen  a  magatenyésztette  «Bankár- 
öccses  révén,  igen  jelentős  sikereket  aratott. 

őszi  árpa,  a  közönséges  v.  négysoros  árpának 
őszkor  vethető  fajtája,  amelyet  bő  termése  miatt 
főképen  takarmányárpának  termelnek.  Kétsoros 
árpának  őszi  fajtája  nincs.  Az  Ó.-t  aug.  végén 
vetik.  L.  Árpa. 

Őszibarack  és  őszibarackfa.  Nálunk  a  szabad- 
ban a  szőlő  égöve  alatt  tenyészthető,  igen  értékes 
gyümölcsöt  termő  fa,  melyet  hűvösebb  vidékeken 
és  északi  fekvésekben  már  csak  a  falak  déli  olda- 
lán rácsozaton  mívelnek.  Némely  fajtája  magról 
nevelve  is  eléggé  megtartja  fajta-tulajdonságait, 
de  rendszerint  oltással  (szemzéssel)  szaporítják. 
Alanyul  használjuk  alá  v.  saját  magcsemetéit  v. 
a  keserűmandulát,  a  St.-Julien-szilvát,  sőt  edé- 
nyekben nevelt  fácskák  nevelésére  a  kökény  szil- 
vát is.  Szemzése  rendesen  gyökérnyakban  és  több- 
nyire alvószemre  történik.  Az  oltványt  bokor- 
alakú fává  neveljük,  rácsozatok  mellett  pedig 
legyező-alakra  v.  egyes  és  kettős  U  alakra  stb. 
Termését  az  éves  vesszőkön  hozza,  amiért  is  éven- 
ként rendszeres  nyesés  alatt  kell  tartani,  ami 
által  a  fa  felkopaszodása  is  elkerülhető.  Ahol  az 
Ó.-fát  a  veszedelmes  levélfodrosodás{}öo^vomAéi&) 
bántja  (Exoascus  deformans  Fuck.  nevű  gomba- 
faj okozta  szabálytalan  hólyagosodások,  fodros- 
öágok,  görbületek  az  elhalványodó  v.  megpiro- 
sodó levéllemezeken),  ott  a  beteg  hajtásrészek 
lenyesendők,  azonfelül  még  rügyfakadás  előtt  a 
fakorona  bordeauxi  folyadékkal  permetezendő. 
A  levélf odrosodástól  megkülönböztetendő  a  levél- 
tetvek okozta  levélbodrosodás^.  inkább  görbülés, 
ami  ellen  quassia-f  őzettel  v.  thanaton-oldattal  való 
és  a  levelek  visszájára  irányított  permetezés 
lesz  helyénvaló.  —  Sok  értékes  gyümölcsű  fajtája 
van  (magvaválók  és  duránciak,  molyhos  és  csu- 
pasz gyümölcsűek),  melyek  igen  különböző  idő- 
ben, nevezetesen  nálunk  jún.  végétől  kezdve  késő 
őszig  érlelik  meg  gyümölcseiket.  Korai  érésűek : 
Amsden,  Alexander,  Sneed,  Halé,  Harper,  Ri- 
vers,  Foster  stb.  Közepes  érésűek:  Lindley 
(=  Shanghai),  Szögi  duránci,  Vénus-emlő,  Vezerle 
duránci,  Elberta  stb.  Későiek :  Sárga  csodaszép, 
Egressy  duránci,  Mezőkomáromi  duránci,  Lord 
Palmerston,    Metelka-díjas  stb.    Csupasz-héjúak 


(kopasz  barackok) :  Lord  Napier,  Rivers  (korai), 
Victoria  stb.  L.  még  Frunus  és  a  Barackfa  cikk 
színes  képmelléklatét. 

őszi  búza  (Triticum  hibernmn),a.  búzának  csak 
őszkor  vethető  ama  fajtája,  melynek  teljes  kifej- 
lődésére a  vetés  és  aratás  közé  eső  tél  szükséges. 
A  tavaszkor  vetett  Ő.  nem  fejleszt  kalászt,  hanem 
egy  ideig  bokrosodik  s  később  a  rozsda  vagy  más 
betegség  teszi  tönkre.  A  tulajdonképi  Ö.  tehát 
csak  őszkor  vethető,  a  tavaszi  búza  pedig  csak 
tavaszkor,  de  ezeken  kívül  van  oly  búza  is,  me- 
lyet ősszel,  tavasszal  egyaránt  lehet  vetni  s 
azévt  járó-  (váltó)-húzé,iiak  nevezik.  Az  ö.  bizto- 
sabb és  bővebb  termésű,  mint  a  tavaszi,  mely 
okból  szelídebb  éghajlat  alatt  főképen  Ó.-t  termel- 
nek, így  nevezetesen  hazánkban  és  Európa  Ny.-i 
államaiban. 

őszi  fonál,  1,  Kaparópók. 

Őszike  (növ.),  a.  m.  Colchicum  autumnale  és 
Sternbergia  colchicifíora. 

Őszi  napéjegyenlőség,  1.  Equinoctium. 

Őszi  repce,  a  káposztarepcének  és  a  réparepoé- 
nek  csak  őszkor  vethető  faja.  Ha  tavaszkor  vetik, 
nem  hoz  magot ;  különféle  növényi  betegségek 
és  rovarok  teszik  tönkre. 

Őszi  rozs,  a  vetési  rozsnak  oly  faja,  mely  csak 
őszkor  vetve  ad  szemtermést.  L.  Rozs. 

őszi  rózsa,  aszter  (növ.),  egyéves  kerti  virág, 
melynek  mintegy  700  fajtáját  kultiválják;  1. 
CaUistephus  Cass. 

őszirózsás  forradalom,  az  1918  októberi  for- 
radalom elnevezése ;  onnan  ered,  hogy  a  moz- 
galomban résztvevők,  különösen  a  katonák,  fe- 
hér őszirózsát,  ill.  krizantémumot  tűztek  a  mel- 
lükre vagy  sapkájukra. 

Őszi  szalma  az  ősszel  vetett  növények  szal- 
mája, amiből  legtöbbet  tesz  ki  a  búza  ós  a  rozs 
szalmája,  amit  túlnyomó  arányban  csak  alomnak 
használnak  fel. 

őszi  szántás,  a  tavasszal  elvetendő  növények 
talajának  ősszel  való  megszántása.  Szabály  képen 
lehet  felállítani,  hogy  a  tavasszal  bevetendő  te- 
rület már  ősszel  felszántassék,  amit  a  nagyobb 
birtokokon  már  teljesítenek  is,  de  a  kisgazdák 
körében  még  nincs  oly  mértékben  elterjedve,  mint 
az  az  okszerű  mezőgazdaság  érdekében  kivána- 
tos„volna. 

Őszi  vetés,  így  nevezik  az  őszkor  vetett  ga- 
bonanemüeket  és  repcét.  Legfontosabb  őszi  vete- 
ményeink  a  búza  és  a  rozs,  míg  a  kétszeres,  az 
árpa  és  a  repcének,  valamint  az  őszi  takarmá- 
nyoknak csak  alárendeltebb  szerepök  van.  Az  Ö. 
ellentéte  a  tavaszi  vetés,  melynek  sorába  a 
tavaszkor  vetett  gabonaféléken  kívül  az  összes 
kapás-,  ipari-  ós  legtöbb  takarmánynövény  tar- 
tozik. Hazánkban  az  Ö.  területe  az  1911.  évi 
11-8  millió  hektárnyi  vetési  területből  4íQ  millió, 
vagyis  az  összes  vetések  4:4:^1^-3,  Ö.  volt. 

őszi  virágzás,  1.  Másodvirágzás. 

Őszöd  (most  Balatonőszöd),  kisk.  Somogy  vm. 
lengyeltóti  j.-ban,  (1920)  621  magyar  lak. 

Őszpont,  az  égnek  az  a  pontja,  amelyben  a 
Nap  középpontját  őszi  napéjegyenkor,  szept.  23. 
látjuk,  mikor  a  Nap  az  egyenlítőn  áthalad;  ez  a 
pont  egyszersmind  az  ekliptika  és  az  egyenlítő 
egyik  metszéspontja. 


ösztöke 


i 


—    65    — 


OsztörU 


Ösztöke,  a  szántásnál  használt  kis  kaparóvas, 
mellyel  az  eke  vasra  tapadt  földet  vakarják  la  Néha 
a  barmot  is  nógatják  vele,  vagyis  «ö8ztökélik». 

Ösztön  (lat.  instinctus),  általában  a  cél  tudata 
nélkül  végrehajtott  célszerű  cselekedetekre  való 
készség  vagy  hajlandóság,  melynek  rendszerint 
az  a  jellemző  tulajdonsága,  hogy  az  egyén  vagy 
faj  fentartására  szolgál.  Lehetetlen  tagadni, 
hogy  az  állatok  bizonyos  cselekedetei  (fészek  ra- 
kása, téli  eleségről  való  gondoskodás,  költözkö- 
dés s'tb.)  fölötte  célszerűek,  elannyira,  hogy  ezek 
nélkül  elpusztulnának,  anélkül  azonban,  hogy 
akár  saját  tapasztalatukból,  akár  szüleiktől  ta- 
nulhatták volna  akár  ezeket  a  cselekedeteket, 
akár  pedig  ezeknek  jelentését,  célját,  fontosságát. 
Ezek  tehát  a  cél  tudata  nélkül  végrehajtott  cél- 
szerű cselekedetek.  Az  állat  életét  jobbára  Ö.-ök 
kormányozzák ;  de  bizonyos  alapfeltételei  az  egyén 
és  a  nem  fentartásának  (evés,  ivás,  nemzés)  az 
embernél  sincsenek  pusztán  a  tudatos  gondolko- 
dására bízva.  Azért  ezeket  is  az  Ö.-ökhöz  kell 
számítanunk,  legfölebb  az  embernél  mint  termé- 
szeti Ö.-öket  az  állati  Ö.-öktől megkülönböztetjük. 
De  az  emberi  élet  felső  fokán  is  találkozunk  az 
Ö.-höz  legalább  is  nagyon  hasonló,  rokon  jelensé- 
gekkel, minők  a  tudatos  akaratunktői  egészen 
fíiggetlen  vágyak  és  törekvések :  becsvágy,  dics- 
vágy, társasösztön,  müösztön,  játékösztön  stb. 

Tudattalan  bölcseség,  kényszerítő  hatalom  és 
az  egyén  vagy  faj  fentartásának  szolgálata  az 
Ö.  három  jellemző  vonása,  melyet  a  tények  mér- 
hetetlen mennyiségén  minden  nap  észlelhetünk. 
De  épp  e  vonásoknál  fogva  az  ö.  oly  rejtélyes 
hatalomnak  tetszett,  mely  az  organikus  életet 
még  inkább  megkülönböztette  az  élettelen  ter- 
mészettől és  egészen  külön  erőknek,  tudatta- 
lan észnek,  meg  ilyféléknek  a  képzelésére  csá- 
bította a  természetbölcselőket.  De  már  Lotze 
Wagner  nagy  fiziológiai  lexikonában  szigorúan 
ragaszkodott  ahhoz,  hogy  az  Ö.-t  is  mechaniszti- 
kus alapon  kell  magyarázni  és  mióta  azután  Dar- 
win az  átöröklés  nagy  szerepére  az  organikus 
világban  rámutatott,  az  Ö.  tényleges  magyaráza- 
tára is  természetesebb  föltevések  kínálkoztak.  B 
magyarázat  elve  szigorú  természettudományi  ala- 
pon az,  hogy  az  Ö.  átörökölt  testi,  lelki  mechaniz- 
mus ;  az  embernél  is  tapasztaljuk,  hogy  lassan,  tu- 
datosan szerzett  készségek  később  tudattalanokká 
válnak,  pl.a  járás  és  ilyfélék;  ha  kéezsí^ek alapvető 
fontosságúak  az  egyén  és  faj  fentartására,  akkor  a 
természetes  kiválás  folytán  mindinkább  megerős- 
bödnek s  e  készségek  v^rehajtására  szolgáló  testi 
mechanizmus  átöröklődik.  Nem  igaz,  hogy  az  Ö. 
sohasem  csal,  teljesen  független  a  tudattól  és  vál- 
tozatlanul fennáll,  amint  pl.  Hartmann  Ede  a  Tu- 
dattalan filozófiájában  még  legújabban  is  állítja. 
AzÖ.,ha  a  körülmények,  melyek  közt  célszerű, 
megváltoznak,  sokszor  az  állat  vesztét  okozza ;  né- 
mely Ö.  beteges  s  az  állat  valamely  szervének  be- 
tegségéből ered ;  magasabbrendú  állatoknál  sok 
esetben  tapasztaljuk,  hogy  a  tudat  korlátozhatja, 
módosíthatja  az  Ö.-t,  sőt  alsóbbrendű  állatok  is  a 
körülményekhez  alkalmazkodva,  módosíthatják 
Ö. -szerű  cselekedeteiket ;  továbbá  az  Ö.  nem  teszi 
fölöslegessé  az  oktatást,  melylyel  karöltve  halad- 
hat, mint  ezt  a  társas  állatoknál  látjuk ;  mind- 

Rémi  Nagy  LeaStwM.   XV.  köt. 


ezekből  következik,  hogy  az  ö.  és  a  tudatos  cse- 
lekvés közt  nincs  az  a  mély  szakadás,  melyet  föl- 
tettünk. Az  Ö.  a  faj  intelligenciája,  melyet 
az  egyed  örökségül  kap,  de  amelyet  a  maga  tu- 
datos gondolkodásával,  érzésével  kisebb  vagy  na- 
gyobb mértékben  kormányozhat,  nevelhet.  A  bio- 
lógusok meghatározása  szerint  az  Ö.  öröklött 
idegpályákon  alapuló,  gyakran  bonyolódott  re- 
flex. Az  ö.-ök  a  törzsfejlődós  folyamán  a  többi 
testi  jellemvonásokhoz  hasonlóan  a  természetes 
kiválásnak  voltak  alávetve  és  innen  származik 
célszerűségtik.  V.  ö.  Flourens,  De  l'instinct  et 
de  rintelligence  des  animaux  (4.  kiad.  Paris  1861) ; 
Darwin  műveit ;  Wundt  lélektanát ;  Bomanes, 
Die  geistige  Entwicklung  im  Thierreich  (Leipzig 
1885),  a  hangyákról,  méhekről  stb.;  Lubbock, 
Hviber,  Fabre,  Wasman,  Forel,  Ziegler  (Zool. 
Jahrbücher  7  Supplband  Jena  ^1904);  Gorka  S., 
Az  állatok  psychikai  életéről  (Állattani  közlemé- 
nyek, I.  köt.  1902),  és  mások  műveit.  L.  még 
MaMrvmiulás  és  ÁllatpszicJwlógia. 

Ösztöndij  (lat.  stipendiuyn),  a  tanulók  serken- 
tésére kitűzött  díj.  Rendesen  alapítványok  kama- 
tai, de  lehetnek  esetről  esetre  fölajánlott  díjak  is. 
Ö.-akat  az  állam  is  szokott  kiutalványozni  kül- 
földi tanulmányútra  induló  fiatal  tudósoknak. 

Ösztönszerű  foglalkozás  (ösztönszerű  foglal- 
koztatás), a  kisdedóvóban  a  gyermek  kézifoglal- 
koztatásának egy  módja.  Lényege;  a  kisded- 
nevelő előzőleg  mesével,  beszélgetéssel  a  gyer- 
mek érdeklődését  valamely  tárgy,  cselekvés  irá- 
nyában felkelti  8  azután  a  gyermek  a  számára  át- 
engedett anyagból  (agyag,  klontilin,  papiros,  pál- 
cika stb.)  úgy  készítheti  el  azt,  ahogyan  akarja, 
ahogyan  tudja.  Azáltal,  hogy  a  gyermek  úgy 
fogja  ismeretét  kifejezni,  ahogyan  az  lelkében  él, 
meglátjuk  képzeteinek  fogyatékosságát,  amely- 
nek ismerete  nagyfontosságú,  mikor  a  gyermek 
ismeretkörét  gyarapítani  törekszünk.  E  módszer- 
nek, mely  voltaképpen  a  kisdednevelés  magyar 
történetében  ^magyar  iskola^)  néven  ismert  tö- 
rekvések továbbfejlesztése,  első  elméleti  hirdetője 
Ballai  Károly  volt,  míg  gyakorlatilag  az  ő  uta- 
sításai nyomán  először  Takács- Berényi  Ilona, 
óverbászi  óvónő  foglalkozott  vele.  Ma  már  Ma- 
gyarországon e  módszer  nagyon  elterjedt,  sőt 
Németország  szakköreinek  érdeklődése  is  feléje 
fordult.  V.  ö.  BallaiKároly,  A  kisded  ösztönszerű 
munkái ;  u.  a.,  A  kisded  ösztönszerű  foglalkozta- 
tása; u.  a.,  A  kisdedóvók  foglalkoztatási  eszkö- 
zei (mindhárom  a  Kisdednevelés  1911.  évfolyamá- 
ban) ;  u.  a.,  A  gyermektanulmányozás  módszerei, 
különös  figyelemmel  a  kisdedkorra  (II.  kiad.  Buda- 
pest 1913) ;  u.  a.,  A  kisdedgyermek  alaki  foglal- 
koztatása (Az  I.  magy.  gyermektani  kongresszus 
Naplója,  Budapest  1913 ;  külön  lenyomatban :  A 
kisdedgyermek  mnnkaszerű  foglalkoztatásának 
gyermektanulmányi  módja). 

Ösztörü  a.  m.  szónaszárító  fa-ágas.  Ezt  három 
drb.,  2—3  m.  magas  ágbogas  faradból  állítják 
össze,  alsó  végüket  meghegyezve,  háromszögben 
a  földbe  szúrják,  hogy  a  szél  fel  ne  döntse,  tete- 
jüket pedig  vessző-gúzzsal  egybekötik  s  ilyenfor- 
mán ^lát  képeznek.  Erre  rakják  fel  száradás 
végett  a  lekaszált  füvet  s  különösen  a  lóhere- 
féléket. L.  G-úlaszárítő,  Lóbor. 


őszutó 


—    66     — 


Ötösbánya 


Őszutó  a.  m.  november. 

Őszülés  (canüies),  a  hajak  ós  szőrök  megfehó- 
redése.  Rendesen  a  korral  járó  élettani  folyamat, 
de  lehet  beteges  jelenség  is,  mint  a  korai  0. 
(canities  praecox),  v.  idegbajok,  börbajok  kapcsán 
támadó  Ó.  Az  Ó.  folyamata  nem  egészen  ismert ; 
valószínű,  hogy  az  ősz  szőrszál  egyre  pigment- 
szegényebben, végül  egész  fehéren  nő.  Nem  való- 
színű, hogy  a  meglevő  színes  hajszálból  ttínjék 
el  a  festék,  bár  lehetőségét  kizárni  nem  lehet.  Az 
ösz  hajszál  vastagabb,  ellenállóbb  és  gyakran 
gyorsabban  nő,  mint  a  színes.  Minél  több,  s  minél 
erösebben  színezett  hajat  növelt  valamely  haj- 
gyökér,  annál  hamarabb  lesz  a  belőle  növő  hajszál 
ősz.  A  korai  Ó.  gyakran  családi  tulajdonság.  Az 
Ó.  ellen  orvosság  nincs,  legföljebb  hajfestéssel 
leplezhető.  Az  ijedtségtől  v.  félelemtől  néhány 
óra  alatt  kifejlődő  megösztilés  esetei  nem  egészen 
hihetők,  de  mindenesetre  mai  tudásunkkal  meg 
nem  magyarázhatók. 

Öszvér,  a  ló  és  szamár  kereszteződésének  az 
eredménye  s  ha  ménló  párosult  szamár-kancá- 
val, akkor  ló-öszvérnek,  ha  pedig  szamár-mén  pá- 
rosodott ló -kancával,  akkor  szamár-öszvénnek 
nevezik.  A  ló-Ö.  (Equus  hinnus)  testének  és  fülé- 
nek arányait  anyjától,  vékony,  hosszúkás  fejét 
atyjától  örökli,  úgyszintén  sörényes  farkát  és 
nyerítő  hangját  is.  Teherhordozásra  használják 
első  sorban,  de  nem  tenyésztik  annyira,  mint  a 
szamár-öszvért.  A  szamár-Ö.  (Equus  mulus)  test- 
arányaiban  a  lóhoz  hasonlít,  de  feje,  fülei  és  tö- 
vén rövid  szőrű  farka  a  szamáiTa  emlékeztet. 
Az  Ö.  életkora  20—30,  40  óv  is.  Egyesíti  magá- 
ban a  szülők  tulajdonságait ;  kevés  igényű,  kitartó, 
lassú,  biztos  járású,  mint  a  szamár,  erős  mint  a 
ló ;  jó  erejében  150  kg.  terhet  is  elvisz  napon- 
kint 6—7  mérföldre.  Az  Ö.  nem  teljesen  meddő, 
de  ritkán  vannak  utódai,  melyeket  Olaszországban 
bardetto,  Spanyolországban  burdegano  és  macho- 
romo  néven  ismernek. 

Ot,számi'endszerünk  alapszámának,  tíznek  fele. 
Azért  valamely  szám  csak  akkor  osztható  öttel, 
ha  jitolaó  jegye  0  v.  5. 

Öta  (gör.  Oité)^  most  Katavothra,  hegység 
Közép-Görögországban,  K.-Ny.-i  irányban  hú- 
zódva a  Szpercheiosz  völgyét  s  a  Mali-öblöt  ha- 
tárolja D.  felől  s  a  Keüsszosz  völgyétől  választja 
el.  Ny.-on  a  Pindosszal  függ  egybe,  K.  felé  a  Kne- 
miszben  folytatódik ;  az  ókorban  határvonal  volt 
B.-on  az  aenianok,  aetolok,  malisziak  és  lokri- 
sziak,  D.-en  a  dóriak  és  aetolok  közt.  Herakles,  a 
monda  szerint,  a  hegység  legmagasabb  csúcsán 
(2J  58  m.)  égette  el  magát. 

Ötárbocos  bark,  négy  teljes  felszerelésű  ós  egy 
suil^r  árboccal  ellátott  vitorlás  hajó. 

Öbárbocos  hajó,  öt  teljes  felszerelésű  árboccal 
ellátott  vitorlás  hajó. 

Ötárbocos  shooner,  öt  irányító  vitorlával  fel- 
szerelt sudárárboccal  ellátott  vitorlás  hajó. 

Ötbibés  (növ.),  1.  Fentagynae. 

Otíala,  község,  1.  Lándzsásölfalu. 

Öthalom  (Glogomcz,  Glogovát),  nagyk.  Arad 
vm.  aradi  j.-ban,  (i9io)  4685  német,  román  ós  ma- 
gyar lak.,  gőzmalommal.  Ö.  a  régi  Bizere  apát- 
ság (1.  0.)  helyén  áll,  melynek  romjai  még  fenn- 
állanak.  Benedekrendi  apátsága  még  1514.  is  vá- 


mot szedett  a  Maroson.  Az  itteni  öt  halomról  az 
a  rege,  hogy  azokat  Probus  császár  emelte  277. 
a  szarmaták  fölötti  győzelme  emlékére ;  az  itt 
talált  csontok  és  eszközök  népvándorláskori  (talán 
avar)  temetőre  ütnek.  Bizere  nevét  azonban  semmi 
sem  őrzi.  Későbbi  eredetű  az  az  állítás,  hogy  a 
romok  az  orodi  prépostság  düledékei,  hogy  1135. 
itt  tartották  volna  a  híres  országgyűlést  (1.  Aradi 
gyiílés)  és  hogy  Orod  (Arad)  a  mai  Ö.  helyén  állott 
volna.  1700-ban  szerb  határőröket,  1724.  néme- 
teket telepítettek  ide.  1751ben  kivándorolt  szerb 
lakosai  Oroszországban  alapítottak  egy  Glogovácz 
nevű  községet.  V.  ö.  Márki  Sándor,  Arad  vmegye 
története  (I.  k.,  Arad  1891) ;  Téglás  Gábor,  Az  első 
erdélyi  vasút  (Földrajzi  Közlemények.  X.  évf., 
1882)  (Tr.  R.). 

Öthimesek  (növ.),  1.  Péntandria. 

Ötin.geT(Oetinger),Friedrich  Ghristoph, német 
evang.  hittudós,  szül.  Göppingenben  1702  máj.  6., 
megh.  Murrhardtban  1782  febr.  10.  1738  után  a 
sváb  földön  több  helyütt  lelkészkedett.  Széles  kör- 
ben ismeretessé  lett  teozófiai  munkái  révén  a  «Dél 
mágusa » címet  nyerte.  Egyházi  beszédeit  Ehmann 
adta  ki  1852— 57-ben  5  kötetben,  összes  műveit 
pedig  1858— 67-ben  7  kötetben.  Önéletrajzát  Ham- 
berger  adta  ki  (1845).  V.  ö.  Auherlen,  Die  Theo- 
sophie  Ö.-_s  nach  ihren  Grundzügen  (1848) ; 
Ehmann,  Ö.-s  Lében  u.  Briefe  (1859). 

Ötlet  (észt.),  hirtelen  támadó,  újságával  meg- 
lepő gondolat.  Ötletes  a  gazdag  invencióval  meg- 
áldott, leleményes,  szellemes  ember.  Az  ötletes- 
ség a  cselek  vény  feltalásában  s  a  párbeszéd  el- 
més fordulataiban  egyaránt  érvényre  jut  s  a  köl- 
tőnek, kivált  a  vígjáték-  és  bohózatírónak  becses 
tulajdonsága. 

Ötöd  (lat.  qiiinta,  gör.  diapenie),  mint  hang- 
fok a  diatonikus  skála  ö-ik  foka,  mint  hangköz 
lehet :  tiszta  (pl.  c— g),  szükiteit  (c— ges)  és  bövi- 
tetiic—gis). 

Ötödéves  pótlék,  1.  Állami  alkaltnazottak  il- 
letményei. 

Otödhatod  hangzat  (quintsext-akkord)  vala- 
mely hetedhangzat  első  fordítása.  Pl.  ha  ghdf-h6\ 
h  df  g  lesz.  Vagyis  a  terc  kerül  a  basszusba. 

Ötödik  nagyhatalom  gúnynévvel  illette  I.  Na- 
póleon a  Der  Rheinische  Merkúr  c.  1814.  meg- 
indult lapot,  melyet  Görres  (szül.  1776.,  megh. 
1848.)  német  publicista  szerkesztett ;  ezóta  a  saj- 
tót általában  ötödik,  ill.  hatodik  nagyhatalomnak 
szokták  nevezni.  V.  ö.  Tóth  Béla,  Szájrul  szájra. 

Ötödkor  (ném.  Quinten-Cirkel),  a.  G-tö\  számí- 
tott 12  felső  quinten  át  való  körmenet,  amely  a 
C-vel  enharmonikus  his-en  végződik.  Tehát: 
c_g— d— a— e— h— íls— cis— gis— dis— ais—  eis— his. 
Quintekben  lefelé  (v.  felső  quartokban)  haladva  is 
lehet  kört  alakítani  ilyen  módon  c-től  deses-ig. 

Ötödnapos  láz  (quintana),  minden  ötödik  nap 
visszatérő  váltóláz,  amelynél  két  lázas  nap  közé 
8  láztalan  nap  ékelődik ;  nem  egyéb,  mint  szabály- 
talan lefolyású  malária. 

Ötös  (quintett),  olyan  zenemű,  mely  öt  ének- 
hangra V.  öt  hangszerre  van  írva. 

Ötösbánya  (Kotterhach),  kisk.  Szepes  vm.  ig- 
lói  j.-ban,  (1910)  1596  szlovák,  magyar  ós  német 
lak.  Határában  vas-  ós  mangánércbányászat. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 


Ötscher , —     67 

Otscher,  1892  m.  magas  hegy  az  alsó-ausz- 
triai Alpok  déli  oldalán  Mariazeil  közelében,  szép 
kilátással,  jégbarlangokkal. 

Ötszög  (pentagon,  pentanguhim),  általános 
értelemben  minden  öt  vonal  által,  szűkebb  érte- 
lemben minden  öt  egyenes  által  határolt  idom. 
A  szabályos  ö.  minden  oldala  és  szöge  egyenlő, 
így  egy  egy  szögre  108'>  jut.  Ha  a  szabályos  ö. 
átlóit  meghúzzuk,  a  csillagötszöget  nyerjük,mely- 
nek  oldalai  az  aranymetszés  szabálya  szerint 
osztják  egymást.  Ebben  a  szögek  összege  5.  36  = 
180°,  mint  a  háromszögben. 

öttevény,  kisk.  Győr  vmegye  tószigetcsilizközi 
j.-ban,  (1930)  1698  magyar  lak.  0.  igen  régi  hely- 
ség, Győr  ós  Mosón  között  állomás  volt  és  a 
Bécsbe  vivő  országúton  mint  beszálló  hely  már 
a  XVI.  és  XVII.  sz.-ban  szerepelt  .akkor  inkább 
Hackstrass  néven. 

Öttingen  (Oettingen),  német  grófi,  később  fe- 
jedelmi, 1806.  óta  mediatizált  hercegi  család,  ósi 
birtokai,  melyek  a  sváb  földön  voltak,  1806.  Ba- 
jorország és  Württemberg  közt  osztattak  fel.  Ne- 
vét Ö.  kastélytól  kapta  (jelenleg  Bajorország 
Schwabeu  kerületében).  A  család  idösebUk  (pro- 
testáns) ága  1674.  birodalmi  hercegi  címet  kapott, 
de  már  1731.  kihalt.  Az  ifjahh  (katolikus)  ágnak  két 
ága  virágzik  jelenleg :  az  Ö.-Spielberg  (173é  óta 
birodalmi  herceg)  és  az  Ö.-  Wallerstein  {177 4i  óta 
birodalmi  herceg).  Nevezetesebb  tagja : 

Ö.-  Wallerstein  Lzdt^i^  herceg,  bajor  politikus, 
azül.  1791  jan.  31.,  megh.  Luzernben  1870  jún. 
22.  Mivel  nem  akart  francia  szolgálatba  állani, 
1806.  mediatizálták  kis  országát.  1823-ban  kötött 
morganatikus  házassága  miatt  elvesztette  főrendi 
jogait  és  bajor  főudvarmesteri  állását.  1825-ben 
I.  Lajos  bajor  király  visszaadta  méltóságait  s  1831. 
belügyminiszterré  nevezte  ki.  1837-ben  visszalé- 
pett, mert  meghasonlott  a  pénzügyminiszterrel. 
1846-ban  mint  rendkívüli  követ  járt  Parisban. 
1847.  nov.  ő  állott  az  új  bajor  kormány  élére,  me- 
lyet gúnyosan  «Lola  minisztériuma -nak  nevez- 
tek (1.  Montez  Lola).  Az  1848.-1  müncheni  forra- 
dalom kitörése  után  kénytelen  volt  visszalépni. 
1862-ben  zilált  anyagi  viszonyai  a  politikai  élet- 
sől,  való  teljes  viszavonulásra  kényszerítettók. 

Öttingen  (Oettinge^i),  1.  Alexander  von,  német 
lutheránus  teológus  és  statisztikus,  szül.  Wissust- 
ban  1827  dec.  24.,  megh.  Dorpatban  1905  aug.  20., 
mint  rendes  teológiai  tanár.  Nagy  irodalmi  mun- 
kásságot fejtett  ki.  Főbb  művei :  Die  Moral- 
statistik  in  ihrer  Bedeutung  für  eine  Socialethik 
(2  köt.,  3.  kiad.  1882) ;  Obligatorische  und  facul- 
tative  Civilébe  nach  den  Brgebnissen  der  Moral- 
statistik  (Leipzig  1881) ;  Was  heisst  christlich- 
aocial  ?  Zfeitbetrachtungen  (u.  o.  1886) ;  Theorie 
und  Praxis  des  Heiratens  (1892) ;  Luth.  Dogmatik 
(1897 -1902,  2  k.). 

2.  Ö.,  Arthur  von,  német  fizikus  és  zenei  szak- 
író, Ö.  1.  testvéröccse,  szül.  Dorpatban  1836  márc. 
28.  Előbb  a  dorpati  egyetemen  volt  a  fizika  ta- 
nára; 1894  óta  a  lipcsei  egyetem  tiszteletbeli 
tanára.  A  hőmérők  javításaival,  elektromos  ki- 
eülósekkel  és  gőzexplóziókkal,  továbbá  mechani- 
kai hőemlólettel  foglalkozott,  azonkívül  meteoro- 
lógiai megfigyeléseket  végzett,  megalapította 
Dorpatban  a  meteorológiai  intézetet  és  szóimérőt 


Ötvény 


szerkesztett.  A  zenére  fontos  műve :  Harmonie- 
system  in  dualer  Entwicklung(Dorpat  1866)  hozzá- 
járult az  összhangzattan  fejlesztéséhez.  Peddersen- 
nel  együtt  folytatta  a  Poggendorff-féle  Biogra- 
phisch-literarisches  Handwörterbuch  c.  válla- 
latot. Sok  füzetet  adott  ki  az  Ostwald-féle  Klas- 
siker  der  exakten  Wissenschaf ten  c.  gyüjtamóny- 
ből.  Legújabb  műve  a  Schule  der  Physik  (Braun- 
schweig  1910),  az  Ostwald-féle  Schule  der  Che- 
mie  niintájára  készült  kitűnő  kézikönyv. 

3.  Ó.,  Wolfgang  von,  német  irodalom-  ós  mű- 
tört  mész,  szül.  Dorpatban  1859  márc.  25.  A  wei- 
mari  Goethe-Schiller  Archív  igazgatója.  Irt  igen 
sok  műtörtóneti  tanulmányt ;  nevezetesebbek : 
Unter  der  Sonne  Homers  (1897) ;  Das  Gesetz  in 
der  Kunst  (1903) ;  Die  Schicksale  der  Künstler 
(1905);  Brlebtes  und  Brdachtes  (1911).  Goethe 
műveinek  nagy  kiadásaiban  jelentős  része  van. 

Öttinger,  Eduárd  Maria,  német  író,  szül. 
Boroszlóban  1808  nov.  19.,  megb.  Blasewitzben 
1872  jún.  26.  Berlinben  és  Münchenben  humorisz- 
tikus  lapokat  adott  ki,  később  külföldön,  majd 
Lipcsében  és  Drezdában  élt.  Számos  regénye 
közül  magyarul  is  megjelent :  Szerelmi  pikanté- 
liák  a  francia  udvari  életből (ford.  jBo/á^s  Frigyes, 
Kolozsvár  1865) ;  Egy  tőr  története  (ford.  u.  a., 
Pécs  1872).  Nevezetesebb  munkája :  Moniteur  des 
dates  (Dresden  1864—68, 6  köt.,  1882-ig  folytatta 
Schramm). 

Öt-tó,  két  tócsoport  a  Magas-Tátrában;  az 
egyik  a  Kis-Tarpataki  völgy  felső  részében,  a 
Lomniczi  csúcstól  Ny.-ra  fekszik  2006—2039  m. 
magasság  közt  s  a  legnagyobbnak  területe  21  ha. 
Ennek  partján  a  Magyar  turista-egyesület  Téry- 
menedókháza  a  legmagasabb  fekvésű  volt  az  or- 
szágban (2011  m.).  A  másik  csoportnak,  mely  már 
Galíciában  fekszik,  a  Rosztoka  völgyben,  Lenr 
5r?/e/-Ö.  a  neve,  ennek  tavai:  a  Nagy-tó  (Wielkj 
staw,  1669  m.,  34'84  ha.),  a  Magas-Tátra  leg- 
nagyobb tengerszeme:  a  Fekete-tó (Czarny  staw, 
1724  m  •1305  ha.);  az  Elülső-tó  (Przedni  staw, 
1672  m.  7*70  ha.) ;  a  Kis-tó  (Maly  staw)  és  a  Hátsó- 
tó  (Zadni  staw  pod  kolem,  1890  m.  6*75  ha.). 
Mélységük  29—78  m.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Öttömös,  kisk.  Csongrád  vmegye  tiszáninneni 
j.-ban,  (1920)  860  magyar  lakossal. 

Ötvenes,  Fakerthez  tartozó  puszta  Arad  vm. 
aradi  j.-ban,  Zselénszky  Róbert  gróf  uradalma. 
(Tr^  R.) 

Ötvény  (ötvözet),  két  v.  több  fém  egymással 
való  oldata,  sok  esetben  vegyülete  is.  A  fémek 
közül  némelyek  (pl.  az  ezüst  és  ólom)  minden 
arányban,  mások  (pl.  a  cink  és  óiom)  csak  bizonyos 
határokon  belül  ötvözhetők.  Az  Ö.  kihűlésekor  az 
olvadékból  kristályok  válnak  ki,  később  homogén 
anyag,  mely  kristályokat  zár  magába,  végül  tel- 
jesen homogén  anyag,  ezt  nevezik  eidektikus 
ö.-nek.  Mind  a  három  halmazállapotban  más-más 
összetétel  felel  meg.  Az  Ö.-ek  külső  sajátságaik- 
ban legtöbbször  eltérnek  az  őket  alkotó  egyes 
fémekétől,  így  különösen  színük,  keménységük, 
szilárdságuk,  fajsúlyuk  és  olvadáspontjuk  külön- 
bözik az  alkotórészek  színétől,  keménységétől 
stb.  A  színea  fémeket  a  fehérek  kisebb-nagyobb 
mértékben  halványítják.  így  330/0  ónt  ós  677^ 
rezet  tartalmazó  Ö.  fehér,  holott  az  507o  cinket 


ötvény 


68 


Ötvösség 


és  rezet  tartalmazó  sárgaréz  aranysárga  színű. 
Erősen  fehérít  a  nikkel  és  az  alumínium  is.  Az 
Ö.  szilárdsága  rendszerint  nagyobb,  mint  az  al- 
kotórészeké, Így  a  réz  19 "33  és  az  ón  2*5  kg. 
mm^-kénti  terheléskor  szakad,  holott  a  17'3<'/o 
ónt  tartalmazó  bronz  2b  b  kg.-ig  terhelhető.  Az 
ezüstnek  és  aranynak  rézzel  való  Ö.-e  sokkal  ke- 
ményebb, mint  az  ezüst  vagy  az  arany,  ezért  pl. 
pénzverésre  sokkal  alkalmasabb,  mint  a  tiszta 
ezüst  V.  arany,  amelyek  a  forgalomban  a  folyto- 
nos kopás  miatt  értékükben  folytonosan  csökken- 
nének. Az  Ö.-ek  sok  esetben  jobban  önthetök, 
mint  alkotórészeik,  így  a  vörösréz  sürüfolyó 
volta  miatt  rosszul  tölti  ki  a  formát,  de  cinkkel 
való  Ö.-e :  a  sárgaréz  legjobb  öntöanyagaink  közé 
tartozik.  Az  Ö.  olvadáspontja  rendszerint  sokkal 
alacsonyabb  az  alkatrészek  olvadáspontjánál.  így 
az  ón  230,  az  ólom  330  C°-nál  olvad,  de  az  az 
Ö.,  melyben  37%  ólom  és  63o/o  ón  van,  181  Go-nál 
hígfolyó.  A  villamos  vezetőséget  az  ötvözés  csök- 
kenti. Az  Ö.-eket  a  gyakorlatban  nagyon  sokféle 
célra  használják,  belőlük  a  legkülönfélébb  esz- 
közöket, dísztárgyakat  stb.  készítik.  (L.  még 
Érmeügy).  V.  ö.  Jánecke,  Kurze  Uebersicht  über 
samtliche  Legierungen  (Hannover  1910) ;  Schrott, 
Die  Metallgiesserei  (Leipzig  1913);  Ledehur, 
Die  Legierungen  (Berlin  1890). 

Ötvény  (Vtvin),  nagyk.  Temes  vm.  központi  j.- 
ban,  (1910)  1440  román,  német  és  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Otvénysúly,  1.  Nyerssúly. 

Ötvös,  ötvözött  nemesfémeket  feldolgozó  mes- 
ter, tehát  arany-  v.  ezüstműves,  ékszerész. 

Ötvös,  kisk.    Somogy  vm.  nagyatádi  j.-ban, 
(1920)  699  magyar  lak. 

Ötvös  Adolf,  Silberstein  Adolf  (1.  o.)  írói  álneve. 

Ötvösd,  kisk.  Temes  vm.  buziásfürdöi  j.-ban, 
(191,0)  816  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Ötvösfalva,  kisk.  Máramaros  vm.  liuszti  j.-ban, 
(1910)  2032  rutén  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Otvösjelek,  régi  ötvösmunkákon  vésett  acél- 
poncolókkal  bevert  bélyegek,  amelyek  rendesen 
párosával  fordulnak  elő.  Az  egyik  az  ötvöscéh 
hitelesítő  bélyege,  amely  többnyire  az  illető  város 
címeréből  vett  alakot  ábrázol  s  a  nemesfém- 
tartalomról kezeskedik.  A  másik  a  mester  jele 
(kezdőbetűk  v.  ábrásjel),  amely  a  munka  jósá- 
gáért szavatol.  A  XVI.  sz.-tól  a  XIX.  sz.  utolsó 
harmadáig  ezek  a  jelek  általánosak,  s  a  céhek 
megszüntetésekor  helyükbe  a  fémjelzés  lép.  V.  ö. 
Marc  Rosenberg,T>eT  Goldschmiedemerkzeichen 
(Frankfurt  a.  M.  1911).  A  magyar  Ö.  gyűjtésével 
és  kiadásával  Köszeghy  Elemér  foglalkozik  (Mú- 
zeumi és  Könyvtári  Értesítő  1914). 

Ötvösség  (arany-.)  ezüstmüvesség,  ékszerész- 
ipar,  1.  a  két  képmellékletet),  az  iparművészetnek 
rendszerint  ötvözött  nemes  fémek  feldolgozásá- 
val foglalkozó  technikája,  mely  alkotásainak 
díszítésére  az  öntésen,  trébelésen  és  a  vésésen 
kívül  niellót,  zománcot,  igazgyöngyöt,  drágakö- 
veket 8  egyéb  nemes  anyagokat  is  fel  használ.  Az 
Ö.  alkotásait  régen  alakjuk  és  nagyságuk  szerint 
a  grosseriák  és  a  minuteriák  csoportjába  osztot- 
ták. Az  előbbieknél  az  edényt  fémlemezből  üllőn 
kalapáccsal  alakították  s  szurokkal  megtöltve 
vésett  ékítményekkel,  a  szurok  kiolvasztása  után 
pedig  kétágű  poncolóval  domborúan  díszítettek. 


A  minuteriákat  bronzmintákon  domborították  v. 
poncolókkal  és  kalapáccsal  mindkét  oldalon  sza- 
badon is  kidolgozták.  Az  Ö.  története  egykorú  a 
fémek  ismeretével  s  keletkezését  a  népfajok  ama 
közös  vonásának  köszönheti,  hogy  ruháikat  és 
testüket  csillogó  holmival  szeretik  díszíteni.  A 
bronzkor  (1.  o.)  kezdetén  aranyból  fegyverek  és 
ékszerek  készültek ;  később  kardmarkolatokat^ 
bronzcsattokat  díszítettek  ezzel  s  kar-,  nyakpere- 
cek, diademák  és  edények  készültek  aranyból. 
Közép-Európában  a  La  Téne-korszakra  nézve  a 
kelta  aranypénzek  (szivárványtmyé^'ok)  jellem- 
zők. Az  ókor  keleti  népeinek  ötvössége,  különö- 
sen Egyiptomban  és  Elő-Ázsiában,  már  jóval  ré- 
gebben nagy  tökéletességre  jutott  s  a  mikénei^ 
tirynsi,  trójai  és  cyprusi  ásatások  történelem- 
előtti emlékeinek  bizonysága  szerint  a  görög  Ö.-re 
is  nagy  hatással  volt,  amelynek  emlékei  nagyob- 
bára  ékszerek  s  domborúan  díszített  ezüstedények. 
A  hellenisztikus  Ö.  egyiptomi  emlékeit  a  ptolo- 
maeusok  korából  (323—30  Kr.  e.)  azelőtt  római 
munkáknak  tartották,  így  az  osztrópatakikmcset 
és  a  hildesheimi  ezüst-leletet.  Az  etruszk  Ö.-et  a 
finom  filigrán  munkák,  a  rómait  a  nemes  formák 
s  a  technika  tökéletessége  jellemezte,  amely  csak 
a  császárság  vége  felé  hanyatlott.  Az  antik  hagyo- 
mányokat keleti  elemekkel  vegyítve  Bizánc  mes- 
terei közvetítik  Európa  középkori  országainak 
Ö.-e  számára.  A  mikor  a  népvándorlás  korában 
az  Ö.  hanyatlásnak  indult,  egyes  emlékei  mint 
pl.  a  nagyszentmiklósi  kincs  s  a  zománc  pótlá- 
sára szolgáló  gránátrekeszes  munkák,  még  min- 
dig sok  sajátos,  néha  kiváló  vonást  is  mutatnak. 
Bizánc  Ö.-ét  a  fatárgyak  és  képek  vésett,  vert,^ 
zománcozott  és  drágaköves  aranylemez  burko- 
lata jellemzi  (pl.  Pala  d'oro  Velencében  976-ból)„ 
de  főleg  a  zománc  (1.  o.)  Az  egyházi  élet  fellendü- 
lése a  középkorban  Európa  Ny.-i  országainak 
Ö.-ét  is  föllendíti.  A  VEI.  sz.  legszebb  emléke  a 
kremsműnsteri  Tassilo- kehely  vésett  és  niellós 
díszítésével.  A  technika  a  XI.  sz.-ig  fogyatékos, 
de  a  haladás  innentől  fogva  egyre  szembetűnőbb. 
A  román  építészet  korában  az  ereklyetartószek- 
rények és  hermák  az  Ö.  legkedveltebb  alkotásai,, 
amelyeket  zománcképekkel  és  gömbölyűre  csi- 
szolt drágakövekkel  díszítenek.  A  gótika  korá- 
ban a  kehejyen  és  úrmutatón  tárul  elénk  tanul- 
ságosan az  Ö.  fejlődése,  de  asztaldíszek,  ereklye - 
tartók  stb.  is  készülnek  gótikus  ékítményekkel.. 
A  renaissance  korában  az  Ö.  mindinkább  elvilá- 
giasodik  s  virágzásának  főhelye  pompás  közép- 
kori előzmények  után  Itália.  Antik  szabású  edény- 
formák és  díszítő  motívumok  jellemzik  ezt  a  kort. 
amely  alkotásait  kristályosan  köszörűit  drága- 
kövekkel, zománccal,  gemmáknak  feldolgozott 
féldrágakövekkel  díszíti,   de    gyöngyházat,  ko- 
rallt s  egyéb  többé-kevésbbé  nemes  anyagokat 
is  feldolgoz.  Az  olasz  Ö.  legkiválóbb  niesterei 
egyben  szobrászok  v.  festők  is  voltak.  így  Ghi- 
berti,  Verrocchio,  Pollaiuolo,  FranciaaXV.,  Bene- 
venuto  Cellini  a  XVI.  sz.-ban.  Egyéb  hires  olasz 
mesterek  a  XIV.  sz.-ban  Andrea  Ardíti,  Cione,  a 
XV.  sz.-ban  Maso  Finiguerra,  a  niello  nagy  mes- 
tere, a  XVI.  sz.-ban  Caradosso.  A  XVI— XVII. 
sz.-ban  Németországban  az  Ö.  különösen  világi 
téren  nagy  fellendülést  mutat.  Ennek  főhelyei 


OTV< 


Sí"**^^ 

%  /^ 

*i«iih£££*''' 

tn.  '■ 

^m 

1           ' 

^  ■■   *■ « — 

Hfcv 

•  ,  %  1  "í  '■  ^ ; 

^y^m 

n 

4^ 

p*^ 

1.  Antik  ezüstadény  a  hildesheimi  leletből.   Berlin. 


2.  A  krernsmünsteri  Tassilo-kehely.  jVíII.  sz. 


,.:^ 


■«W<g'.<. 


5.  Gótikus  Urmutató.  Zágráb.  XV.  sz. 


László  hermája.  Győr. 


t  Ötvösség*  cikkhez. 


SÉG  I. 


5.  Románkori  ereklyetartó  Aachenben.  Xííl.  sz. 


4.  Gótikus  ereklyetartó  Aachenben.  XIV.  sz. 


7.  Nagyváradi  ámpolna.  XV.  sz. 
Nemzeti  múzeum. 


8.  A  Suky-kehely*  XV.  sz.  Esztergomi  kincstár. 


RÉVAI    NAGY   LEXIKONA. 


OTVC 


^9.  Mátyás  bécsújhelyi  serleg-e. 


11.  Petzold-serleg.  XVI.  sz.^  Esterházj -kincstár. 


10.  A  Merkel-féle  asztaldísz. 
(Jamnitzer.) 


12.  Planétás  kupa.  XVI— XVII.  sz. 
Beszterczebányai  muzenm. 


1  Ötvösség*  cikkhez. 


5EG  II. 


13.  Nyitrai  aranykehely.  XVII.  sz. 


15.  Rokokó  ciborium.  XVIII.  sz. 


14.  Kupa,  Hanntól.  XVH.  sz. 


16.  Empire  ezüst  gyertyatartó 
*  Ráth. György-múzeumban. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


ötvösség 


69 


Ov 


A-ugaburg  és  ^ürnbeTg  8  ékszereken  kívül  különö- 
sen az  ivóedények  rendkívül  változatos  formái  és 
az  asztaldíszek  jellemzik.  Mintalapokat  az  ö.  szá- 
mára az  ú.  n.  kismesterek  rajzolnak,  de  nagy 
hatást  gyakorolnak  művészi  fejlődésére  a  festők 
is,  mintifj.  Holbein.  A  legkiválóbb  német  ötvösök 
aXVÍ.  sz.-ban  VencelJamnitzer,  A.  Bisenhoit,  a 
XVIÍ.  sz.-ban  Dinglinger,  Altemstetter.  A  XVIII. 
sz.-ban  az  Ö.-nek  a  francia  mesterek  szabnak 
irányt,  akiknek  a  modern  Ö.-ben  is  jelentős  sze- 
repük volt  (Lalique),  anielyre  a  XIX.  sz.  végén  a 
sajátos  stílusú  keleti  Ö.,  különösen  a  japáni  és 
indiai  is  hatással  volt. 

Hazánkban  a  magyar  Ö.  legrégibb  emlékei  a  pal- 
mettás  díszű,  végtelen  mustrájú  honfoglaláskori 
vert  ezüstlemezek  és  pitykék.  Az  Árpádok  korában 
sok  bizánci  ötvösmü  került  hozzánk,  de  már  a  XI. 
sz.-ban  is  vannak  ötvöseink,  akik  a  királyi  udvar 
ós  a  kolostorok  számára  dolgoznak.  Árpádkori 
Ö.-ünk  virágzásáról  többnyire  csak  írott  adatok 
tanúskodnak.  Pl.  a  veszprémi  székesegyházat 
1276.  pártütők  rabolták  ki,  s  15  arany-,  20  ezüst- 
kelyhet,  20  aranyfeszületet,  4  arany  és  11  ezüst 
ereklyetartót  vittek  el  innen.  Bizánci  és  bizánci 
jellegű  emlékeken  kívül,  mint  a  minők  a  magyar 
szt.  korona,  ereklyetartó  táblák  s  ékszerek,  a  ma- 
gyar Ö.  jelentősebb  munkái  csak  a  XIV.  sz.-tól 
kezdve  maradtak  ránk,  amikor  is  az  Anjouk  révén 
az  olasz  hatás  válik  szembetűnővé.  Róbert  Károly 
udvari  ötvöse,  Sienai  Péter  szepesi  alispán  olasz 
volt,  aki  a  király  vésett  arany  pecsétjéért  Jamnik 
falut  kapta  adományul.  Olasz  hatást  mutat  Er- 
zsébet királyné  ezüst  oltára  (a  párisi  Rothschüd- 
.gyüjt.-ben)  áttetsző  zománcos  képeivel  s  néhány 
hasonlóan  díszített  kehely  ós  feszület  (pL  az  iglói). 
A  magyar  Ö.  speciális  díszítőtechnikájának,  a 
sodronyzománcnak  (1.  Zománc)  egyik  legrégibb 
emléke  Szt.  László  hermája  Győrött  a  XV.  sz. 
elejéről.  A  XIV.  sz.  végén  ötvöseink  már  céhekbe 
állanak,  ezek  sorában  a  budai,  kassai,  brassói, 
pozsonyi  stb.  vauk  idők  folyamán  híressé.  Kassán 
a  XIV.  sz.  végén  már  16  ötvös  dolgozik.  Ezeket 
s  számos  más  középkori  mesterünket  névszerint 
is  ismerjük.  Kolosvári  Márton  és  György  híres 
szobrászaink  a  XIV.  sz.-ban  ötvösök  voltak.  XV. 
sz.-beli  Ö.-ünk  emlékei  sorában  a  sodronyzomán- 
oos  és  filigrános  díszű  kelyhek  s  a  gótikus  ele- 
mekből összerótt  urmutatók  a  legkiválóbbak  (Suky 
Benedek  kelyhe,  a  zágrábi  ós  felkai  úrmutató) 
Vannak  világi  emlékeink  is,  főleg  serlegek  ós  ék 
szerek,  mely  utóbbiak  stílusában  a  XVI.  sz.-ban  a 
török  hatás  válik  szembetűnővé.  Ö.-ünk  ekkor 
Augsburg  és  Nürnberg  hatása  alá  került,  amely  a 
XVII.  sz.-ban  is  tart,  de  e  mellett  speciális  tech- 
nikáink is  vannak,  mint  az  ú.  n.  erdélyi  zománc 
(l.  0.).  E  korbeli  Ö.-ünk  technikáira  legjobb  forrá- 
saink Kecskeméti  V.  Péter  ötvöskönyve  1664;-ből, 
amelyet  1884.  Ballagi  Aladár  adott  ki.  Erdélyi 
fejedelmeink  pártolása  Erdélyben  és  Felsömagyar- 
országon  egyaránt  nagy  virágzásra  juttatta  Ö.- 
ünket,  amelynek  eddig  ismert  legkiválóbb  meste- 
rei a  XVI.  sz.-ban  a  kassai  Anthonius  mester,  a 
lőcsei  születésű  Khuen  János,alű  Beszterczebányan 
dolgozott  (Radvánszky-serleg),  a  XVII.  sz.-ban  a 
brassói  Zomor  v.  Zemer  Mihály  ós  Hann  Sebes- 
tyén, a  kassai  Lippay  János,  a  selmeczi  Weigl 


Bertalan,  a  XVÍII.  sz.-ban  a  lőcsei  Szilassy  János, 
a  XIX.  sz.  első  felében  a  pesti  Giergl,  a  beszter- 
czebányai  Libay^  Sámuel  ós  Szentpétery  József. 
Korunkban  az  Ö.  terén  Roger  Adolf  ós  Wísinger 
Mór,  újabban  Tarján  Oszkár  és  Hibján  Samu  s  az 
iparművészeti  iskola  tanára,  Zutt  váltak  ki;  gyári 
üzemben  készült  művészi  munkáival  a  régi  múltú 
Sandrik-ezüstgyár  Selmeczbánya  mellett.  Régi 
Ö.-ünk  mütörténeti  fontosságáról  a  Budapesten 
1884.  rendezett  ötvösműkiállítás  tárt  elénk  elő- 
ször világos  képet,  amelyet  azóta  az  ezredéves 
kiállítás  és  iparművészeti  muzeumunk  kehely- 
kiállítása(1912)  még  teljesebbé  tett.  V.  ö.  Mihalik 
József,  Az  Ö.,  Az  Iparművészet  Könyve  III.  k.-óben, 
amely  az  irodalmat  is  felsorolja. 

Ötvözés,  1.  Ötvények. 

Ötz-völgy  (Otzthal),  az  Inn  legnagyobb  és  Ti- 
rol egyik  legérdekesebb  völgye,  Imst  kerületi  ka- 
pitányságban, (1900)  4396  lak.  A  völgy  Imstől 
KDK.-re  mintegy  12  km. -nyíre  az  Inn  jobbpart- 
ján kezdődik  és  D.-felé  86  km. -nyíre  húzódik,  az 
Acher  vagyis  Ö.-i  Ache  folyik  rajta  végig.  Köze- 
pes magassága  1403  m.,  86  glecser  és  70,  3000 
m.-nél  magasabb  hegycsúcs  (Wildspitze  3776  m.. 
Weisskugel  3741  m.)  szegélyezi.  Az  Ö.  mély,  alsó 
részén  széles  és  termékeny,  közepén  több  helyen 
összeszorul,  felső  részén  a  hótakart  területen  szót- 
ágazik. Felső  részén  lavinák,alsó  részén  meg  iszap  - 
folyások  szokták  pusztítani.  Az  Ö.  bejáratában 
fekszik  Ötz  falu  (989  lak.,  820  m.  magasban)  az 
Acherkogel  (3005  m.)  lábán  szőlő-  és  gesztenyeter- 
mesztéssel. Innen  vezet  föl  az  első  lépcső :  a  Ge- 
steig,  amelyen  az  Ache  vad  zuhatagban  rohan  le, 
a  magas  Engelswand  lábán  az  Umhausen  (1175 
lak.,  1036  m.  magasban)  körüli  medencébe.  Itt 
sok  vízesés  van  a  környéken,  legszebb  a  Hairlach- 
patak  vízesése  a  Stuibenfall  (umhauseni  vízesés). 
Umhausen  fölött  van  a  leghosszabb  hegj^szoros, 
a  Maurach,  amely  fölött  a  Sulzthal  nyílásában 
van  a  Langenfeld  (1262  lak.,  1164  m.  magasság- 
ban) körüli  völgytágulás.  Tőle  3  km.-nyire  Hu- 
bennél  (429  lak.,  1182  m.)  a  völgyet  egy  erdős 
hegy  csaknem  teljesen  elzárja,  de  az  Ache  ettől 
balra  utat  tör  magának  ós  a  Söldenről  elnevezett 
(1070  lak.,  1401  .m.)  völgylépesőbe  vezet  föl.  Itt 
kezdődik  a  felső  Ö.  vad  hegy  szorosa  (Kübtrei'n), 
emögött  van  Zwiefelstein  (62  lak.,  1456  m.),  ahol 
a  völgy  kétfelé  ágazik.  DDNy.  felé  visz  a  Fender- 
thal  Fend  (52  lak.,  1892  m.)  faluval  s  innen  25 
hágó  vezet  a  szomszédos  völgyekbe.  D.-nek  tar- 
a  Gurglerthal  Gurgl  (124  lak.,  1900  m.)  faluval, 
amely  Tirol  legmagasabb  fekvésű  falvas  a  Gurgli- 
tóval  (2393  m.).  V.  ö.  Sonklar,  Die  Ötzthaler  Ge- 
birgsgruppe  (Gotha,  1860) ;  Petersen,  Aus  d.  Ötz- 
thaler-Alpen  (München,  1876);  Zwíck,  Pührer 
durch  die  Ötzthaler- Alpen  (Gera,  1885) :  Gwer- 
cher,  Das  Ötzthal  in  Tirol  (Innsbruck,  1886); 
Zimmeter,  Das  Ötzthal  (München  1904). 

Ötzvölgyi-Alpok  v.  Ötzthali- Alpok,  1.  Alpok. 

Öv,  általában  véve  bármely  tárgy,  mely  bizo- 
nyos szélességben  egy  másikat  körülfog,  különösen 
pedig  1.  az  ember  derekát  kerítő  keskenyebb  v. 
szélesebb  szalag ;  2.  lovakon  a  befogáskor  alkal- 
mazott hám ;  3.  csillagászatilag  az  egyes  éghajla- 
tok elnevezésé,  melyek  az  egyenlítőtől  észak  v. 
dél  felé  bizonyos  szélességen  az  egész  földgömbön 


övcsatorna 


70 


Ozbégek. 


egyformán  terjednek :  forró  földöv  az  egyenlítő- 
től a  két  térítőig,  mérsékelt  öv  a  térítőktől  a 
Barkkörökig  és  hideg  öv  a  sarkköröktől  a  két 
sarkpontig ;  4.  a  halászatban  a  háló  húzásához 
való  derékhám,  rajta  a  mentő  és  a  csüggesztő  ; 
5.  kristálytani  szempontból  1.  Kristály ;  6.  bo- 
tanikai értelemben  1.  Növény  földrajz. 

Övcsatorna.  Ha  valamely  mélyen  fekvő  vi- 
déket meg  akarunk  szabadítani  az  azt  ellepő  víz- 
től, első  teendőnk  megakadályozni  a  magaslatok 
vizeinek  a  lapályra  ömlését  s  e  célból  a  lapály 
s  a  magaslatok  közös  határán  csatornát  vezetünk 
körül,  amely  a  magaslatokról  lejövő  vizet  vala- 
mely folyóba  vagy  állóvízbe  elvezeti.  Az  ö.  mé- 
retei a  felfogandó  vízmennyiségtől  és  a  csator- 
nának adható  eséstől  függ. 

Översee,  falu  Schleswíg  porosz  kerületben,  a 
Treene  mellett,  307  lak.  1864  f  ebr.  6.  a  Steinmann 
dán  generális  vezérlete  alatti  hadat  Gablenz 
osztrák  vezér  itt  megverte. 

Övesállat,  1.  Armadilló  és  Matakó. 

Öves  állatok,  1.  Páncélos  állatok. 

Övesbáb  (pup.  succinda),  a  nappali  lepkék 
egyik  csoportjánál,  pl.  az  özöndékeknél,  a  fecske- 
farkuaknál  stb.  fordul  elő,  midőn  a  hernyó  át- 
alakulva bábbá,  ezt  falhoz,  v.  valamely  faághoz 
övalakulag  elhelyezett  fonadékkal  erősíti  oda, 
ellentétben  a  fejjel  lefelé  egy  kis  szálon  függő 
bábbal  (p.  suspensa),  minők  a  Satyridák,  Nym- 
phalidák  stb.  bábjai. 

Övesek  (áiiat),  1.  Páncélos  állatok. 

Övkés,  1.  Randzsár. 

Övlemez,  szögecselt  tartónak  v.  rácsos  tartó 
övének  alkotórésze,  rendesen  8—13  mm.  vastag 
lapos  vas.  L.  Vashíd. 

Övpáncél,  1.  Övvért. 

Ovsömör  (Zoster  zóna),  rendesen  a  test  vala- 
melyik bőridegének  lefutása  szerint  elhelyezkedő, 
gyuladt  börszigeteken  csoportosuló,  hólyagokból 
álló  fájdalmas  kiütés,  mely  a  testnek  csak  egyik 
oldalán  szokott  fellépni  és  csíkos,  a  középvonal- 
ban megszűnő  alakjával  már  régóta  felkeltette 
az  emberek  figyelmét.  Kitörését  néha  fájdalmas 
égés,  viszketés,  izzadás  előzi  meg ;  a  hólyagok 
néha  beszáradnak,  máskor  azonban  üszkös  feké- 
lyekké  válhatnak.  Sokszor  egyéb,  főleg  gerinc- 
agyi vagy  lues-betegségek  jele,  máskor  mérge- 
zések (arzén)  után  lép  fel.  Néha  fertőzőnek  lát- 
szik (epidémiaszerú  halmozódása  az  eseteknek, 
reci dívák  stb.).  Rendszerint  pár  hét  alatt  lefolyik 
és  főleg  tisztaságot  és  nyugalmat  igényel. 

Öv-várak,  1.  Váröv. 

Övvért  V.  övpáncél  (ném.  Gürtelpanzer),  vér- 
teshajók vértezetének  legfontosabb  része,  vagyis 
az,  amely  a  hajó  vízvonalát  védi  a  lövegtüz  ellen 
és  övszeríien  végigfut  a  vízvonal  mentén  valami- 
vel több  mint  1  méternyi  szélességben  a  vízvonal 
felett  és  alatt.  Vastagsága  a  hajótípus  szerint  kü- 
lönböző. 

ÓYToiiSLusen  (OeynJiaitsen, Bad-0.,  ejtsd:  ön—), 
város  és  látogatott  német  fürdőhely  a  Weser- 
völgyben.  Minden  porosz  kerületben,  (i9io)  4291 
lak.  Nagy  kertjében  IV.  Frigyes  Vilmos  császár 
teijei  szerint  épült  a  fürdőház, 

Öz  (GapreolvLs  caprea  Gray,  áiiat),  a  Szarvas- 
félék  családjának  egyik  faja.  Igen  keceee  ter- 


metű állat.  Feje  rövid,  tompán  lecsapott ;  fülei 
közepeshosszúak ;  szemei  nagyok  ;  könnygödrei 
igen  kicsinyek ;  nyaka  hosszú ;  törzse  aránylag 
zömök ;  lábai  magasak,  vékonyak ;  patái  kicsi- 
nyek, hegyesek.  Agancsainak  rózsája  széles,, 
ágai  erősek,  érdesek  s  rendesen  csak  két  bogot 
eresztenek.  Az  első  évben  ágatlan  csapjai  van- 
nak ;  a  másodikban  az  ágak  közepükön  kissé  osz- 
tottak ;  a  harmadik  évben  jelenik  meg  a  tökéletes 
agancs,  a  nyolcasok  és  tízesek  igen  ritkák.  Agan- 
csán nagyon  gyakoriak  a  különböző  torzképző- 
dések. Az  igen  idős  nőstényeknek  is  nő  néha 
agancsuk.  Szőre  sima,  tömött,  nyáron  fölül  é& 
kívül  sötét  rozsdavörös,  télen  barnás-szürke ; 
lábaínak  alsó  és  belső  oldala  világosabb.  Álla,, 
alsó  állkapcsa  és  felső  állkapcsának  két  oldalán 
6gy-egy  folt  fehér ;  fülei  kívül  valamivel  söté- 
tebbek, belül  sárgásfehérek ;  tükre  nyáron  sár- 
gás, télen  fehér.  A  bomyu  vörhenyes  alapon 
fehéren  v.  sárgásán  pettyezett.  Igen  gyakori  a 
fekete,  fehér,  ezüstfényú  és  foltos  példány  is. 
Csaknem  egész  Európában  és  Ázsia  nagy  részé- 
ben honos.  Észak-  és  Közép -Oroszországban  nem 
tenyészik ,  Svájcból  pedig  nagyrészt  kiirtották. 
A  nagy  erdőket  lakja,  különösen  kedveli  azon- 
ban a  fiatal  lombos  erdőségeket.  Szibériában  az 
évszakok  változásakor  vándorútra  kel  s  a  he- 
gyekből a  térségre  ereszkedik  le.  Igen  ügyesen 
ugrik  és  úszik ;  igen  óvatos  és  félénk.  Leginkább 
családokban  él  együtt :  egy  bak  egy,  ritkábban 
2—3  tehénnel  és  borjaival,  de  télen  több  család 
is  összeverődik.  Nappal  elrejtőzik  s  csak  éjjel 
barangol.  Leveleket,  rügyeket,  fiatal  hajtásokat, 
búzát,  árpát,  zabot,  káposztát,  lóherét  stb.  eszik. 
A  bak  agancsait  októberben  vagy  novemberben 
veti  el  és  márciusban  nőnek  ki  az  újak.  Pároso- 
dása  július  közepétől  augusztus  közepéig  tart.  A 
fiatalok  10  hónapig  a  családban  maradnak,  aztán 
elszélednek  és  14  hónapos  korukban  ivarérettek. 
Húsa  ízletes,  bőrét  és  szőrét  is  felhasználják. 
Fiatal  erdőkben  néha  nagy  károkat  okoz. 

Őzárpa  (növ.),  1.  Elymus. 

Özbég  (üzbég).  Szt  László  közönségesen  3-ik- 
nak  nevezett,  egyébként  pedig  legrégibb  törvé- 
nyében említtetnek  várnépek,  őrök  v.  szolgák  s 
más  alsóbb  rendű  néposztály  társaságában.  A 
törvény  ugyanis  elrendelte,  hogy  miként  eme- 
zeket, úgyszintén  azokat  is,  « kiket  közönsége- 
sen üzbégnek  neveznek,  bárkitől  ftiggenének,  be 
kell  mutatni  a  királynak  Boldogasszony  napjána. 
Aki  pedig  ezt  elmulasztotta,  kétszeres  bírságot 
fizetett.  A  várnépség  és  az  őrök  a  király  hatalma 
alá  tartoztak,  ellenben  az  Ö.-ek  Marczali  szerint 
(A  magy.  nemz.  tört.,  milleniumi  kiadás  II.  kötet, 
110.  old.)  hihetőleg  felszabadított  rabszolgák  vol- 
tak s  nem  tartoztak  a  király  hatalma  alá. 

Özbógek  (üzbégek),  török  népfaj  Közép-Ázsiá- 
ban, nevezetesen  Khivában,  Bokhara  ban,  Fergha- 
nában.  Nem  néprajzi,  hanem  politikai  elnevezése 
a  X.  8z.-tól  gúzoknak  nevezett  hatalmas  és  magas 
műveltségű  ujgur-török  ágnak.  Mohammed  Sei- 
báni,  a  nagy  hódító  uralkodása  alatt  a  XVI.  sz.-ban 
vették  föl  ezt  a  nevet,  amely  Ghajasz-ed-Din  hit- 
buzgó fejedelem  Özbég  (jeles  úr)  melléknevéből 
ered.  A  sok  iráni  elemmel  keveredett  Ö.  túlnyomó 
részt  földművesek,  csak  kevés  nomád  van  köztük. 


Őzdőge 


71     - 


Özvegyek  feláldozása 


Számok  megközelíti  a  két  milliót  V.ö.  Vámbéry 
Á.,  Bokhara  története  (Budapest  1873) ;  fiím;oríA, 
History  of  the  Mongolé  (London  1880) ;  Vámbéry 
Á„  A  török  faj  (Budapest  1885),  s  a  tőle  kiadott, 
németre  fordított  özbég  hősköltemény  :  Scheiba- 
nide  (1885). 

Özdöge  (Ezdeg),  kisk.  Nyitra  vm.  érsekújvári 
j.-ban,(i9io)884szlovák  és  magyarlak.  (Tr.Gs.-Szl.) 

Őzgödör,  kisk.  Vas  vm.  németújvári  j.-ban, 
(1910)  399  horvát  és  német  lak.  (Tr.  A.) 

őzhivás,  az  őzbaknak  a  párzási  időben  az 
öztehén  hangjának  utánzásával  lövésre  csalo- 
gatása. A  tehén  gyenge,  síró  hangját  falevelei 
vagy  e  célra  készült  sípokkal  (özhivók)  utánoz- 
zák a  vadászok.  A  hívásra  gyorsan  jövő  bak 
beygrik. 

Őzlábgomba,  pereces  galóca,  kukumuki gomba, 
ném.  Parasolpih,  Schirmling,  lat.  Lepiota  pro- 
cera  (Scop.)  Quél.  (növ.,  színes  képét  1.  a  Gombák 
cikk  I.  képmellékletén).  Feltűnő  nagy  gomba.  Er- 
dőkben, erdei  tisztásokon  rendesen  seregesen  te- 
rem. Fiatal  korában  ehető,  húsa  gyorsan  meg- 
keményedik, szívós  lesz.  Tönkje  10—30  cm.  ma- 
gas, hengeres,  tövén  duzzadt,  beltü  csöves,  kívül 
barnás  pikkelyekkel  fedett.  Kalapja  eleinte  bu- 
rokban rejtőzködik,  majd  harangalakú,  végül  er- 
nyőhöz hasonló.  Átmérője  10—30  cm.  Fehéres  v. 
szürkésbaiTia,  középen  sötétebb  színű.  Felülete 
pikkelyes.  Húsa  és  lemezei  megtörés  után  rózsa- 
színűek. Illata  kellemes.  Lemezei  fehérek,  sűriin 
állók. 

Özoíagizmus  (oesophagismus),  a  bárzsing 
(oesophagus)  görcse,  mely  a  nyelést  lehetetlenné 
teszi ;  idegbajoknál  fordul  elő. 

Özöndékek  (Pieridae,  áiiat),  a  Nappali  lepkék 
egyik  családja,  hová  középnagy,  fehér  v.  sárgás 
8  rendszerint  feketén  tarkázott  lepkefajok  tar- 
toznak. Némely  fajok  nagy  tömegekben  jelent- 
keznek évente  s  hernyóik  szinte  elözönlik  a  gyü- 
mölcsfáinkat, mint  a  galagonya-lepke  (1.  o.),  v. 
kerti  veteményeinket,  mint  a  káposzta-lepke 
(L  0.)  8  így  kártékonyak.  Említendők  még :  a 
répa-Ö.  (helyesebben  :  répa-lepke,  Pieris  rapae 
L.) ;  a  repce-  Ö.  (repce-lepke,  Pieris  napi  L.) ;  az 
aurora-lepke  (Euchloé  cardamines  L.) ;  a  miistár- 
lepke  (Leptidia  sinapis  L.) ;  a  kénes-  és  sáfrány- 
lepke (Colias  hyale  L.  és  edusa  F.) ;  a  citrom- 
lepke (Gonepteryx  rhamni  L.)  stb. 

Özönvíz,  1.  Vízözön. 

p-ző  nyelvjárás,  1.  Nyelvjárás. 

Özörény  (azelőtt  Horka,  most  Gemerská 
Hdrka),  kisk.  Gömör-  és  Kishont  vm.  tornaaljai 
j.-ban,  (1910)  1027  magy.  lak.,  nagy  papírgyárral. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Őztetem  a  ló  hátulsó  lábán,  a  csánk  külső  ol- 
dalán előforduló  csontkinövés,  mely  ha  in  vagy 
szalag  alatt  van,  sántaságot  is  okozhat 

Özvegy,  nő,  akinek  férje  meghalt.  Míg  újra 
férjhez  nem  megy,  elhunyt  férjének  nevét  ós  rang- 
ját megtartja.  Nehogy  a  gyermek  atyja  iránt 
kétség  támadjon,  az  özvegynek  tilos  új  házasságot 
kötni  házasságának  megszűnésétől  (a  férje  halá- 
lától) számított  10  hónap  eltelte  előtt.  A  tilalom 
elenyészik,  ha  a  nő  időközben  szült.  Az  igaz- 
ságügyminiszter fehnentést  adhat  (1894?.  XXXI. 
t-c.  24.  §). 


HadiÖ.,  hadiárva.  Hadi-Ö.,  akinek  férje  a 
háború  idején  teljesített  katonai  szolgálat  közben, 
V.  a  szolgálat  alatt  szerzett  sebesülés  v.  betegség 
következtében,  a  tartózkodási  helyén  lefolyt  hadi 
események,  menekülés,  hadifogság  folytán  halt 
meg,  V.  akinek  férjét  egyébként  az  ellenség  fosz- 
totta meg  életétől.  Hadiárva  az  a  gyermek,  aki- 
nek szülője  (mostoha-,  örökbefogadó  szülője)  v, 
az,  aki  köteles  volt  őt  eltartani,  ugyanily  körül- 
mények közt  halt  meg.  A  hadi-özvegyeket  és 
hadiárvákat  a  magyar  jogszabályok,  a  nekik 
járó  pénzbeli  illetményeken  felül  számos  ked- 
vezményben részesítik.  így  állami  hivatalok, 
közüzemi  alkalmazási  helyek  betöltésénél  ugyan- 
azon képesítés  mellett  az  özvegy  részére  el- 
sőbbség van  biztosítva  (5204/1919.  M.  B.  sz.  r.), 
a  földbirtokrendezés  során  házhelyre  és  földre 
elsősorban  tarthatnak  igényt  (1920.  XXXVI  t.-c. 
2.  §.  1.  p.),  a  házhelyért  és  földórt  íizetendő  összeg 
egy  részét  az  arany  vagy  ezüst  vitézségi  érem- 
mel kitüntetettek  arra  rászoruló  Ö.-ei  ós  árvái 
segélyként  kapják  (94,000/1921.  F.  M.  sz.  r.)  A 
hadiárvák  közép-  ós  felsőiskolai  tanulmányok 
folytatására  nevelési  segítségben  részesülnek 
(2000/1917.  M.  B.  és  6682/1920.  M.  B.  sz.  r.) 
Ügyeiket  a  m.  kir.  népjóléti  és  munkaügyi  minisz- 
térium Hadigondozó  Hivatala  intézi. 

Özvegyek  és  árvák  ellátása,  a  szociális  bizto- 
sításnak az  az  ága,  amelynek  célja  pénzbeli  jog- 
igények megszerzése  a  családfő  elhalálozáaa 
esetére.  Feladata  ama  gazdasági  hátrányok  ki- 
küszöbölése, amelyek  a  közvetlen  hátramara- 
dottakra a  családfő  halálából  származnak.  Ha- 
zánkban úgy,  mint  külföldön  is,  az  állami  ós 
egyéb  köztisztviselők  özvegyeinek  ellátásáról 
régibb  törvények  gondoskodnak  (1.  Özvegyi  nyug- 
díj). A  magántisztviselők  nagyobb  vállalatoknál 
maguk  szoktak  nyugdíjalapokat  teremteni ;  van- 
nak más  nagyobb  foglalkozási  ágaknak  is  (színé- 
szek, újságírók  stb.)  nyugdíjalapjaik,  amelyek  az 
özvegyek  ellátásáról  is  gondoskodnak.  Az  ipari 
munkások  állami  özvegyellátásáról  baleset  által 
bekövetkezett  halál  esetére  a  törvény  úgy  gon- 
doskodik (1907.  XIX.  t.-c),  hogy  az  özvegy  jára- 
déka haláláig,  vagy  újból  való  férjhezmenetelóig 
a  baleset  következtében  elhalt  férj  évi  munka- 
keresményének 20Vo-a.  A  hátrahagyott  gyerme- 
kek járadéka  16.  évük  betöltéséig  (tekintet  nél- 
kül törvényességükre),  úgyszintén  az  örökbe 
fogadottaké  egyenként  az  elhalt  keresményének 
15°/o-a,  ha  teljesen  árván  maradnak,  vagy  ily 
viszonyba  később  jutnak,  a  keresménynek  307o-a- 
Ha  a  gyermekek  teljesen  árván  maradnak  és 
mindkét  szülőjük  biztosítva  volt,  járadékuk  alap- 
jául a  nagyobb  munkakeresménnyel  birt  szülő 
keresete  vétetik.  A  pénz  fizető  erejének  csökke- 
nése miatt  ujabban  rendeleti  intézkedéssel  meg- 
felelően emeltettek  az  özvegyek  és  árvák  segélyei 
ú.  n.  járadókpótlékkaJ.  A  magyar  mezőgazdasági 
munkások  családjának  baleset  folytán  beálló 
haláluk  esetében  járó  segély  mérvét  rendeletek 
szabályozzák. 

Özvegyek  feláldozása.  Az  özvegynek  a  férj 
sírján  való  feláldozása,  máglyán  v.  más  módon, 
különösen  indiának  jellemző  szokása,  ámbár 
másutt  is  előfordul,  pl.  Pidzsiben  ós  a  régibolgá- 


özvegyi  ellátás 


—     72     - 


Özvegyi  öröklés 


roknál.  Feltételezik,  hogy  a  másvilági  élet  foly- 
tatí'isa  a  földinek,  ahol  tehát  a  megkötött  házas- 
ság is  folytatódik.  Az  ö.  nem  tekinthető  primitiv 
rítusnak,  hanem  kétségkívül  csak  lassan  fejlő- 
dött ki  abból  a  felfogásból,  hogy  a  holt  férj  haza- 
jár nejéhez,  aki  ezáltal  veszélyessé,  kerülendővé 
válik  (1.  Tabu)  és  elpusztítandó.  V.  ö.  Oldenberg, 
Die  ReUgion  des  Veda  (1894) ;  I.  C.  Omán,  Cults, 
Customs  and  Supei-stitions  of  India  (1908) ;  0. 
Schrader,  Totenhochzeit  (1904) ;  G.  Révész,  Das 
Trauerjahr  der  Wittwe,  Zeitschrift  für  Social- 
wissenschaft  (1901). 

Özvegyi  ellátás,  1.  Özvegyek  és  árvák  ellá- 
tásci,  Özvegyi  nyugdíj,  Özvegyi  pénztárak. 

Özvegyi  jog  (jus  viduate),  nem  tévesztendő 
össze  az  özvegyi  örökléssel  (1.  o.).  Bármely  rendű 
özvegyasszonyt  megillet.  Az  ö.  címén  az  özvegy, 
amíg  férje  nevét  viseli,  törvényes  öröklés  eseté- 
ben az  egész  hagyatékban  benmaradhat  és  ha- 
szonélvezheti a  hagyatéknak  azt  a  részét,  ame- 
lyet nem  ö  kap  örökségül.  Vagyis  ha  az  örök- 
hagyó ivadéka  a  törvényes  örökös,  az  özvegy  az 
ivadókra  szállott  egész  hagyatékot  haszonélvezi ; 
ivadék  nemlétében  pedig  (minthogy  a  szerez- 
ményt  ez  esetben  maga  az  özvegy  örökli),  az  Ö. 
az  ági  vagyonra  terjed  ki.  Az  örökhagyó  az  ö.-ot 
végintézkedéssel  a  törvénytől  eltérőleg  rendez- 
heti; tőkével  válthatja  meg,  vagy  szűkebbre  szo- 
ríthatja. Elengedhetetlen  azonban,  hogy  az  öz- 
vegynek az  örökhagyó  állásához  és  vagyonához 
mért  illendő  eltartása,  annak  beszámításával, 
amit  férje  után  akár  közszerezmény  címén,  akár 
örökségül  kapott,  a  hagyatékból  kikerüljön.  Ennél 
kisebb  mértékre  az  örökhagyó  az  ö.-ot  nem  szo- 
ríthatja. Az  Ö.  korlátozását  a  leszármazó  törvé- 
nyes örökösök  is  kérhetik.  Ha  az  özvegy  édes 
gyermekei  az  örökösök,  az  özvegy  a  gyermekek 
részét  kiskorúságuk  alatt  úgyis  anyai  jogon  a 
jövedelmekről  való  számadás  kötelezettsége  nél- 
kül kezelheti ;  a  nagykorú  gyermekek  azonban 
kívánhatják,  hogy  az  Ö.  a  hagyatékban  az  illő 
tartás  mértékére  korlátoztassék.  Az  örökhagyó 
korábbi  házasságából  való  gyermekek  a  közrendű 
özvegy  Ö.-át  esetleg  még  ennél  is  szűkebbre  szo- 
ríthatják ;  nevezetesen  azt  kívánhatják,  hogy  az 
özvegy  közszerezményón  kívül  éqe  be  egy  gyer- 
mekrésznyi haszonélvezettel  a  hagyatéknak  ab- 
ból a  részéből,  amely  az  utolsó  házasságbeli 
szerzemény  levonása  után  marad.  Nem  követel- 
het Ö.-ot  az  özvegj'-,  ha  arra  érdemetlen,  vagyis 
ha  oly  cselekményt  követett  el,  amely  miatt  fér- 
jétől ennek  életében  nem  követelhetne  ideigle- 
nes Dötartást  sem.  Az  Ö.  megszűnik  az  özvegy 
halálával,  férjhezmenetelével  (a  nemes  és  hono- 
ratior  özvegy  ilyenkor  a  hagyatékból  kiházasí- 
tást  követelhet)  s  a  mostani  birói  gyakorlat  sze- 
rint akkor  is.  ha  az  özvegy  erkölcstelen  életet  él, 
amellyel  az  Ö.-ra  utólag  érdemetlenné  válik. 

Özvegyi  nyugdíj,  élet  járadékszerű  eltartás, 
mely  általában  a  nyugdíjra  igényt  szerzett  tény- 
leges V.  nyugdíjazott  állapotban  elhalt  tisztvi- 
selő, altiszt  V.  szolga  özvegyének  jár  akkor,  ha 
férjével  a  tényleges  szolgálat  ideje  alatt,  v.  azt 
megelőzőleg  lépett  házasságra,  ha  a  házasság 
megkötésekor  a  férj  még  nem  volt  57  éves,  ha  a 
házasság  a  férj  halálát  legalább  3  hóval  meg- 


előzte ós  ha  az  özvegy  a  férj  halálakor  vele 
együtt  élt.  B  féltételek  alól  a  törvény  (1912.  LXV. 
t.-c.  51.  §.)  több  kivételt  állapít  meg,  Ö.-at  álla- 
pítván meg  olyan  —  egyébként  Ö.-ra  igényt  nem 
adó  —  házasság  után,  amelyből  gyermek  szár- 
mazott. Az  Ö.  összege  a  törvény  53.  §-ába  fog- 
lalt táblázatban  van  a  férjnek  a  tényleges  szol- 
gálatban utoljára  élvezett  beszámítható  javadal- 
mazásának alapul  vétele  mellett  megállapítva, 
oly  módon,  hogy  az  Ö.  a  kisebb  javadalmazások- 
nak mintegy  felét,  a  nagyobb  javadalmazások- 
nak mintegy  egyharmadát  teszi  ki.  Ha  az  ebben 
a  táblázatban  megállapított  Ö.  kevesebb  lenne, 
mint  annak  az  összegnek  a  fele,  amelyet  a  férj 
nyugdíj  címén  húzott,  Ö.  címén  a  különbözet  is 
jár  az  özvegynek.  Ö.  jár  a  férjétől  bírósági 
ítélettel  törvényesen  elválasztott  nőnek  is,  ha 
a  házasság  a  férj  hibájából  bontatott  fel  és  ha 
a  nőt  eszerint  tartásdíj  megillette.  Ha  ilyen  eset- 
ben a  volt  férj  halálakor  igényjogosult  özvegyet 
is  hagyott  hátra,  az  Ö.-ban  mind  a  két  nő  egyenlő 
mértékben  részesül,  az  előbbi  azonban  nagyobb 
összegre  nem  tarthat  igényt,  mint  amennyi  a  ré 
szere  megállapított  tartásdíj  összege  volt.  Ked- 
vezményes ö.  jár,  amikor  a  férj  szolgálatának 
teljesítéséből  kifolyóan  szenvedett  baleset  vagy 
más  körülmény  következtében  idő  előtt  hal  el. 
Az  Ö.-ból,  valamint  a  nevelési  járulékból  köteles 
az  özvegy  nemcsak  a  saját,  hanem  esetleg  férje 
korábbi  házasságából  származó  gyermekeket  is 
eltartani,  ellenesetben  a  gyámhatóság  által  ki- 
rendelt gyám  kezéhez  utalják  ki,  esetleg  az  0. 
egy  részét  is.  Az  Ö.  megváltását  a  férj  halálától 
számított  egy  év  múlva  lehet  engedélyezni.  A 
megváltási  összeg  az  Ö.-nak  két  évi  összegét 
meg  nem  haladhatja. 

A  katonai  Ö.-at  külön  szabályozza  az  1921: 
XXXn.  te.  E  szerint  Ö.-ra  van  igényük,  ha  fér- 
jük legalább  annyi  időt  töltött  tényleges  szolgá- 
latban, amennyi  a  nyugdíjjogosultsághoz  szük- 
séges. Ha  a  férj  az  ellenség  előtt  esett  el,  vagy 
olyan  körülmények  közt  halt  meg,  hogy  életben - 
maradása  esetében  tekintet  nélkül  a  szolgálati 
idejére  nyugdíjjogosult  lett  volna,  az  özvegyet  a 
nyugdíj  feltétlenül  megilleti.  Az  Ö.  a  férj  nyug- 
díjába beszámítható  illetményeinek  50% -a.  Az 
Ö.  összegének  felemelését  vonja  maga  után,  ha  a 
férjet  halála  után  magasabb  rendfokozatba  lép- 
tették elő,  vagy  ha  az  ellenség  előtt  elesett,  a 
hadiszolgálattal  kapcsolatos  egészségrontás  kö- 
vetkeztében halt  meg.  A  katonai  Ö.  legmagasabb 
összege  ugyanannyi,  mint  az  állami  Ö.  A  legalacso  - 
nyabb  összeg  :  rangosztályba  sorolt  havidíjasok 
özvegyeié  évi  2000  K,  rangosztályba  nem  sorolt 
havidíjasok  özvegyeié  1600  K,  altisztek  özvegyeié 
1200  K.  A  hivatásos  katonai  személyek  árváinak 
nevelési  járulókra  van  igényük.  Az  Ö.  és  a  neve- 
lési járulék  megszűnésére  lényegileg  az  állami 
Ö.  megszűnésével  egyezően  van  szabályozva. 

Özvegyi  öröklés  v.  örökösödés  (successio  m- 
duális),  a  magyar  magánjog  szerint  a  törvényes 
öröklésnek  az  a  neme,  amely  a  nemesrendű  (és 
honoratior)  özvegyet  a  lemenők  öröklésével  össze- 
függőleg  megilleti.  Ö.-nek  tehát  csak  akkor  van 
helye,  ha  a  férj  után  leszánnazók  örökölnek.  Ö. 
címén  az  özvegyet  illeti :  1.  a  jegygyűrű,  a  féij 


özvegyi  pénztárak 


78     - 


Paál 


díszruhája,  a  kocsi  s  az  ahhoz  tartozó  hámos 
lovak ;  2.  a  ménesnek  felerésze,  ha  a  ménesi  lovak 
száma  ötvennél  nem  nagyobb ;  3.  a  férj  szerze- 
ményes  ingóiból  egy  gyermekrész.  Az  Ö.  tehát 
egészen  más,  mint  a  hitvestársi  öröklés  (1.  o.). 

Özvegyi  pénztárak.  A  merkantilista  népese- 
dési politika  egyik  követelménye  közé  tartozik, 
hogy  az  állam  özvegyi  pénztárakat  alapítson,  v. 
ilyenek  alapítását  előmozdítsa.  A  XVIII.  sz.  állam- 
jogi  írói  (J.  H.  Gottlob  von  Justi,  J.  H.  L.  Ber- 
gius  stb.)  követelik,  hogy  az  állam  gondoskod- 
jók  az  özvegyekről,  akiknek  erre  az  állammal 
szemben  méltányos  igényük  van.  Ezek  a  követe- 
lések arra  vezettek,  hogy  különböző  intézetek 
jöttek  létre,  amelyeket  két  csoportba  oszthatunk : 
1.  Ö.  meghatározott  foglalkozású  egyéneknek 
(tisztviselők,  lelkészek  stb.)  és  2.  szabadpénztárak, 
amelyekbe  bárki  beléphetett  oly  célból,  hogy  ha- 
lála esetére  özvegyének  ellátást  biztosítson.  Az 
első  csoportba  tartozó  legrégibb  Ö.  a  zweybrük- 
keni  hercegségben  jött  létre  1749  dec.  24.,  a  má- 
sodik csoportba  tartozó  legrégibb  ily  Ö.  az  1775. 
évi  dec.  28.  Berlinben  engedélyezett  Königl. 
Allgemeine  Witwenverpílegungsanstalt  zu  Ber- 
lin.. L.  Biztosítás  és  Özvegyi  nyugdíj. 

Özvegymajom  v.  örvös  kdbócamajom  (Cal- 
lithrixtorqmta  Hoffm.,  áiiat)  1.  Callithrix. 

Özvegy  pintyőke  (Vidua  paradisea  L.,  áiiat), 
az  Éneklők  rendjébe,  a  Szövő-madarak  család- 
jába tartozó  madárfaj.  Feje  ós  háta  bársonyfe- 
kete, nyaka  rozsdavörös,  hasa  halvány  rozsdás- 
sár^.  A  hímnek  nászruháját  kiegészíti  két 
hosszú  farktoU,  melyet    költés    után    elveszít. 


Hossza  15,  számyhossza  8,  farkhossza  6  cm. 
Szoba-madár ;  hazája  Afrika. 

Özséb  (Eusebius),  a  pálosok  rendjének  alapí- 
tója, a  Xin.  sz.  elején  Esztergomban  született, 
nemes  szülőktől.  Mint  esztergomi  kanonok  külö- 
nösen pártolta  és  gyakran  megajándékozta  a  pi- 
lisi hegyek  közt  lakó  remetéket,  kiket  a  tatár- 
járás után  összegyűjtött  s  1246.,  kanonokságáról 
lemondva,  élőkre  is  állott.  A  pilisszántói  völgy- 
ben egy  hármas  barlangban  telepedett  le,  mely 
előtt  kápolnát  épített  a  szent  kereszt  tiszteletére 
s  1250.  egy  kis  kolostorban  egyesítette  a  reme- 
téket. Majd  Antal  patacsi  ágostonrendi  priorral 
szövetkezett  s  a  két  kolostor  tagjait  egy  rendbe 
egyesítvén,  ezek  őt  magát  választották  meg 
első  főnökükké.  Az  új  rend  szabályainak  meg- 
erősítése végett  1261  után  személyesen  ment 
Rómába,  hol  IV.  Orbán  pápa  Aquinói  Szent 
Tamásnak  közbenjárására  nagy  nehezen  végre 
megbízta  Pál  veszprémi  püspököt,  vizsgálja  meg, 
elég  vagyonosok-e  arra  a  szerzetesek,  hogy  Szt. 
Ágoston  szabályai  szerint  éljenek.  A  püspök  igen 
szegényeknek  találván  őket,  szabályaikat  módo- 
sította s  1263.  a  pápa  fölhatalmazásával  meg  is 
erősítette.  A  Remete  Szt.  Pálról  nevezett  új  szer- 
zeteseket a  nép  ruházatukról  fehér  barátoknak 
hítta.  Ennek  a  legmagyarabb  szerzetnek  az  Árpá- 
dok korában  már  Bajoson,  Bodrogszigetén,  Ba- 
ranya-Gyulán, Kalodván,  Kékesen,  Sátoralján, 
Zalában  és  Dömösön  is  volt  kolostora  s  így  gyor- 
san terjedt.  Alapítója,  Ö.  a  sok  munkában  kifá- 
radva s  elöregedve  1270.  Pilisszentkereszten  meg- 
halt. 


P. 


P,  p,  a  magyar  ábécé  26.  betűje. 

P  a  logikában  a.  m.  praedicatum  (állítmány)   v.    altétel. 

P  a  bírósági  ügyvitelben :  a  bírósági  irat  tigyszámában 
a  polgári  ügy  jelzése. 

P.  a  régi  római  Publius  név  rövidítése  ;  újabban  a.  m. 
páter  (atya,  szerzetes)  stb. 

p.  idézetekben  a.  ra.  pagina  (lap),    továbbá  per,  pro  stb. 

p.  a  aenében  piano  (néha  pedale). 

p.  lóversenyprogrammokon  stb.  a  ló  színének  megjelö- 
lésére használt  rövidítés  e  helyett:  pej. 

P,  hang,  kemény  ajakmássalhangzó  (a  meg- 
felelő lágy  hang  b).h.  Hangok. 

P,  a  foszfor  (phosphor)  kémiai  jele. 

P,  a  Gesta  Hungarorum  szerzőjét  rejtő  sigla, 
melyről  már  egész  irodalom  fejlődött  ki,  talál- 
gatván, ki  lehet  Béla  királynak  névtelen,  csupán 
P  betűvel  jelzett  jegyzője,  ki  legrészletesebben 
beszélte  el  a  magyarok  honfoglalásának  törté- 
netét. Sokan  a  P-t  rövidítésnek  (prae)  tartják  és 
szerintük  a  P  didiis  magister  az  elveszett  cím- 
lapon megnevezett  szerzőre  vonatkoznék.  L. 
A7ionymus. 

Pa.,  Pennsylvania  északamerikai  állam  nevé- 
nek hivatalos  rövidítése. 

Pa.,  a  ^zma  jelzésnek  rövidítése  árú-minő- 
ségek megjelölésénél,  a.  m.  elsőrendű.  T  ovábbi 
fokozása  a  ^j?.  jelzés,  mely  a,  prima  primissitna 
jelző  rövidítése  ós  a.  m,  legfinomabb,  legelsőrendű. 


p.  a.  a.  m.  per  annum  vagyis  évenkint. 

Paal,  Kari,  osztrák  kémikus,  szül.  Salzburg- 
ban 1860  júl.  1.  Tanulmányai  végeztével  1890. 
Erlangenben  magántanár,  1907.  a  gráci  egyete- 
men az  alkalmazott  kémia  és  gyógyszerészet  ta- 
nára lett.  Az  organikus  kémia  körébe  vágó  szá- 
mos dolgozata  a  Berichte  d.  deutsch.  chem.  Ges. 
c.  folyóiratban  jelent  meg. 

Paáll.  Árpád  (betklenfalvi),  növényflziológus, 
szül.  1889  ápr.  15.  Budapesten.  1911-ben  a  buda- 
pesti egyetemen  bölcsész  etdoktori,  1912.  tanári 
okleveret  szerzett  Tanulmányait  Bécsben,  Nápoly- 
ban és  Lipcsében  folytatta.  1915-ben  a  Növény- 
eiét és  Kórtani  Állomás  adjunktusa,  1918.  buda- 
pesti tud.  egyetemi  magántanár  lett.  Növény- 
élettani dolgozatai  magyar  és  német  szakfolyó- 
iratokban jelentek  meg. 

2.  P.  László,  festő,  szül.  Zámon  (Hunyad  vm.) 
1846  júl.  30.,  megh.  Charentonban  (Franciaor- 
szág) 1879  márc.  4.  Tehetsége  korán  feltűnt,  első 
mestere  Böhm  Pál  volt  az  aradi  városi  rajziskó- 
lában.  Hajlamától  hajtva  szülei  tudta  nélkül 
Bécsben  beiratkozott  a  Képzőművészeti  Akadé- 
miába, ahol  Zimmermann  volt  a  tanára.  Első  táj- 
képeit 1868—69.  állította  ki  Budapesten,  aztán 
Münchenben  tanult,  ahonnan  Munkácsv  biztatá- 


Paalstab —     7é    — 

8á,ra  Düsseldorfba  ment,  itt  újfajta  festői  felfogá- 
sával feltűnést  keltett.  1872.  Parisba  ment,  ahol  a 
közeli  Barbizon  festőihez  csatlakozva,  hamar  fel- 
tűnt bensőséges  tájképeivel,  amelyekre  1873. 
Bécsben,  1876.  Parisban  kapott  érmet.  Ez  időből 
valók  Erdő  belseje  (1.  a  képmelléJdetet),  Nap- 
Imnente  és  Erdei  út  c.  képei  (Szépm.  Muz.)  1877 
nyarán  végzetes  baleset  érte :  gázlámpájába  ütötte 
a  fejét,  amitől  súlyos  agybántalma  támadt,  amely- 
ből nem  gyógyult  ki  többé.  1878-ban  barátja, 
Munkácsy  közbenjárására  beszállították  a  charen- 
toni  szanatóriumba,  s  míg  ott  a  halállal  vívódott, 
megkapta  a  mention  honorablet  a  párisi  világ- 
kiállításon. 1880-ban  Parisban  elárverezték  mű- 
vészeti hagyatékát,  a  képek  nagy  része  külföldi 
gyűjtök  és  muzeumok  tulajdonába  került,  egyes 
darabok  alá  a  műkereskedők  Corot  nevét  hami- 
sították s  azok  e  nagy  néven  szerepeltek  jó  ideig. 
Lázár  Béla  fáradozása  révén  1902.  P.  képeinek 
jó  része  gyűjteményes  kiállításon  volt  látható  a 
budapesti  Nemzeti  Szalonban,  ahol  egy  véletle- 
nül támadt  tűzvész  következtében  3  képe  elégett, 
néhány  megsérült.  1910-ben  P.  képeinek  újabb 
sorozata  látható  volt  a  Könyves  Kálmán  Szalon- 
jában. P.  művészete  rokon  a  barbizoni  mestere- 
kével, nagy  hatással  volt  Munkácsyra  és  csak  a 
mester  halála  után  érte  meg  a  megérdemelt  mél- 
tánylást. V.  ö.  Lázár  Béla,  P.  (Művészeti  Könyv- 
tár, Budapest  é.  n.). 

Paalstab  (palstah),  1.  Célt. 

Paalzow,  1.  Adolf,  német  fizikus,  szül.  Rathe- 
nowban  1823  aug.  5.,  megh.  Charlottenburgban 
1908  jan.  2.  Eleinte  a  berlini  mérnök-  és  tüzér- 
iskolának,  majd  a  Gewerbe-akademie-nak  s  végre 
a  műegyetemnek  volt  tanára.  Vizsgálatai  a  szub- 
jektív színekre,  a  leideni  battéria  kisülésére, 
acéltűknek  a  kisülési  árammal  való  mágnesezé- 
sóre  ós  többféle  elektromos  problémára  vonat- 
koztak. 

2.  P.,  Henriette  von,  családi  nevén  Wach, 
német  regénylrónő,  szül.  Berlinben  1788.,  megh. 
u.  0.  1847  okt  30.  Első  regénye :  Godwie  castle 
(3  k.,  1838)  névtelenül  jelent  meg.  Egyéb  regé- 
nyei :  St.  Köche  (3  köt.,  1839 ;  magyarra  f ord. 
Nagy  Ignác,  184;3);  Thomas  Thymau  (3  köt., 
1843 ;  magyaiTa  ford.  Lakner  Sándor,  1845) ; 
Jákob  van  der  Nees  (3  köt.,  1847). 

Paanopa  (Banaba,  Ocean  Island),  magáno- 
san álló,  vulkánikus  eredetű  kicsiny  sziget  a 
Csendes  Óceánban,  az  Egyenlítő  és  a  170**  hosszu- 
sági  fok  közelében,  a  Gilbert  szigetcsoporttól 
K.-re.  Brit  birtok,  gazdag  foszfáttelepekkel. 

Paar,  a  Duna  jobboldali  mellékfolyója  Bajor- 
országban, Ingolstadt  alatt  torkollik. 

Paar,  Olaszországból  származó  régi  főúri  csa- 
lád, melynek  egyik  tagja  1520.  Pozsonyban  fő- 
postamester  lett.  A  család  bárói  rangja  1623. 
nyert  megerősítést ;  1624.  megkapta  Magyaror- 
szág, néhány  óv  múlva  az  osztrák  örökös  tarto- 
mányok főpostamesteri  hivatalát,  melyet  VI.  Ká- 
roly váltott  meg  tőlük ;  1636.  birodalmi  gróü 
rangot  nyertek,  1769  óta  pedig  a  család  feje  első- 
szülöttségi jogon  a  hercegi  címet  viseli.  A  P.  csa- 
ládot Magyarországon  1655.  honosították ;  birto- 
kai Cseh-  ós  Stájerországban  vannak.  A  család 
feje  jelenleg  P.  Alfonz  herceg  (sztíl.   1903  dee. 


Pabst 


1 5.).  E  család  sarja  volt  P.  Ede  gróf,  szül.  Bécsben 
1837  dec.  5.,  megh.  u.  o.  1919  febr.  1.  Részt  vett 
az  1859-iki  ós  1866  iki  hadjáratban.  1887-ben 
Ferenc  József  császár  és  király  főhadsegéde, 
1891.  lovassági  tábornok,  1916.  vezérezredes  lett. 
1890  óta  a  2.  sz.  dragonyosezred  tulajdonosa 
volt,  1900.  az  aranygyapjas  renddel  tüntette  ki 
az  uralkodó. 

Paardeberg,  1290  m.  magas  hegy  a  délaMkai 
Oranje-tartományban,  Kimberleytől  DK.-re,  ahol 
1900  febr.  27-én  Cronje  tábornok  3700  búr  harco- 
sával Roberts  angol  tábornoknak  megadta  magát 

Paarl,  az  ugyanily  nevű  kerület  (30,4l3  lak.) 
székhelye  a  Fokföldön,  igen  szép  ültetvényekkel, 
(1911)  11,000  lak.,  a  fokvárosiak  számos  nyaraló- 
jával. 

Paaseh,  Heinrich,  német  tengerészeti  Író, 
szül.  Dahmében  1835  jan.  7.,  megh.  Antwerpen- 
ben 1904  márc.  26.  Több  tengerészeti  szakköny- 
vet írt,  melyek  között  a  legelterjedtebb  Vom  Kiél 
zum  Flaggenknopf  c.  tengerészeti  szótára.  E  m4, 
melynek  1904-ik  évi  kiadása  a  tengeri  kereske- 
delmi hajókra  vonatkozó  szakkifejezéseknek 
eddig  létező  legteljesebb  összefoglalása,  e  kifeje- 
zéseket angol,  francia,  német,  olasz  és  spanyol 
nyelven  ismerteti. 

Paasche,  Hermáim^  német  politikus,  szül. 
Burgban  (Magdeburg  mellett)  1851  febr.  24. 
1879-ben  az  aacheni,  majd  a  rostocki,  1884.  a 
marburgi,  1897.  a  charlottenburgi  műszaki  fő- 
iskola tanára  lett.  1881—84.,  1893—98.,  maja 
1903  óta  birodalmi  gyűlési  képviselő;  1903.  a 
birodalmi  gyűlés  második,  1907  óta  pedig  ismé- 
telten első  alelnökévé  választották.  Irodalmi 
munkái  nemzetgazdasági  és  gyarmatpolitikai 
tárgyúak. 

Paasonen  Henrik^  finn  nyelvész,  helsingforsi 
egyetemi  tanár,  szül.  1865  jan.  2.,  megh.  Hel- 
singforsban  1919  aug.  végén.  Magyai'országon  i6 
több  Ízben  járt,  sőt  felesége  is  magyar  nő :  pa- 
lásthi  Paskay  Mária.  A  szakfolyóiratokban  kö- 
zölt számos  cikkén  kívül  magyar  nyelven  meg- 
jelent műve :  Csuvas  szójegyzék  (Budapest  1909). 
Új  forrásokat  nyitott  meg  és  különösen  a  finn- 
ugor mitológia  irodalmát  gazdagította  becses 
munkálatokkal.  1905-ben  a  Magyar  Tud.  Aka- 
démia külső  tagjává  választotta.  Az  önálló  Finn- 
országnak Magyarországon  első  diplomáciai  meg- 
bízottja volt,  aki  hazája  nevében  1918  febr.  hi- 
vatalos üdvözlő  iratot  nyújtott  át  Wekerle  mi- 
niszterelnök kezéhez  a  magyar  nemzet  részére. 

Paat-kender  (qöv.),  a  jutának  régibb  neve. 

Pabianice,  gyárváros  Lengyelországban,  a  Ner 
folyó  mellett  Lodztól  délre,  kb.  40,000  lak. 

Pabst,  l.Akcin,  német  pedagógus,  szül.Líchté- 
ben  1854  szept.  6.  Tanítóképzöintézeti  igazgató 
Lipcsében  s  a  munkaiskola  előharcosa.  Főbb  mű- 
vei :  Die  Knabenhandarbeit  in  der  heutigen  Erzie- 
hung  (Leipzíg  1907);  Der  praktisch-technische 
ünterricht  in  amerikanischen  Schulen  (u.  o.  1907); 
PraktÍ8cheErziehung(u.  o.  1908);  Modemé  Erzie- 
hungsfragen  (Osterwieck  a.  H.  1911);  Aus  der 
Praxis  der  Arbeitsschule  (u.  o.  1912). 

2.  P,  Heinrich  Wilhelm,  német  gazdasági  író, 
szül.  Maarban  (Hessen)  1798  szept.  26.,  megh. 
Hütteldorfban  (Bécs  mellett)  1868  jul.  10.  184&. 


Pabulatores 


—     75     - 


Pacheco 


a  hohenheirai  gazdasági  akadémia,  1850— 1861-ig 
a  magyaróvári  gazdasági  felsőbb  tanintézet  igaz- 
gatója, 1861  után  az  osztrák  kereskedelmi  mi- 
nisztériumban miniszteri  tanácsos  volt.  Fő  műve : 
Lehrbuch  der  Landwirtschaft,  7.  kiad.  1885.  Ber- 
lin. B  mű  két  kötetét  A  földmívelés  általános 
dvei  (Pest  1852)  cím  alatt  Lónyay  G.  fordította 
magyarra.  Megjelent  még  magyarul :  Kalauz  a 
szarvasmarhatenyósztésre  (f  ord.  Császár  Ferenc, 
Pest  1860). 

3.  P.,  Louis,  német  zongoramíivész,  szül.  Kö- 
nigsbergben  1846  júl.  18.  1869-ben  alapította  a 
rigai  zeneiskolát,  1879—85.  beutazta  Németor- 
szágot és  Ausztriát  és  nagy  sikert  aratott  hang- 
versenyeivel, 1887.  Ausztráliában,  Melboumeban 
zeneakadémiát  alapított,  1890.  a  Risvegliato- 
társaságot  hívta  életre,  1899.  a  moszkvai  Filhar- 
móniai Társaság  zeneiskolájának  tanára  lett. 
Számos  zongorakompoziciója  és  dala  ismeretes. 

Pabulatores  (lat.  a.  m.  eleséget,  élelmet 
keresők),  anachoreták  vagy  remeték  a  III.  sz.- 
ban,  kik  a  pusztába  vonulva,  a  világtól  teljes  el- 
szigeteltségben éltek,  folytonos  imádság,  önsa- 
nyargatás ós  erénygyakorlatok  között ;  eledelül 
pálmagyümölcsöt,  füveket  és  gyökereket,  italul 
forrásvizet,  lakásul  barlangot,  ruházatul  pálma- 
leveleket használtak. 

Pác,  1.  Pácok,  Pácolás. 

Paca  (állat),  1.  Látna. 

Pacal,  a  szarvasmarha  és  juh  előgyomrainak 
nyálkahártyájától  megfosztott  izmos  fala,  mely- 
ből könnyen  emészthető  és  tápláló  eledelt  készí- 
tenek. 

Pacaraima  (Sierra  de  P.),  a  guayanai  magas- 
föld egyik  peremvégződése  Brazília,  Venezuela 
és  Guayana  határán.  Vizei  északon  az  Orinokóba, 
D.-en  a  Parimába  ömlenek. 

Pacatus,  Latinus  Drepaniíis,  Burgidalából 
(Bordeaux)  való  római  rétor,  kinek  Kr.  u.  389.  a 
római  szenátusban  I.  Theodosius  császárra  mon- 
dott dicsőítő  beszéde  (panegyricus)  történeti  for- 
rás. Kiadta  Baehrens  (1911.) 

Pacaya,  középamerikai  vulkán  Guatemala  vá- 
rostól D.-re,  2544  m.  magas,  1775.  tört  ki  utol- 
jára. 

Pacca  (^sű:  pakká),  Bartolommeo,  bíbomok, 
diplomata  ós  történetíró,  szül.  Beneventóban 
1756  dec.  25.,  megh.  Rómában  1844  ápr.  19. 
1785-ben  Kölnben,  1795.Lisszabonban  voltnuncius. 
1801-ben  bíbomok  lett.  A  pápa  és  Franciaország 
közti  versengés  alkalmával  a  pápaságnak  állha- 
tatos védője  volt.  1808  jul.  18.  államtitkár  lett. 
I,  Napóleon  1809  jun.  9-iki  kiközösítése  után  P.-t 
a  pápával  együtt  fogságba  hurcolták,  de  Firen- 
zében a  pápától  elszakítva,  a  Fenestrelle  melletti 
San  Carlo  erődben  3  évnél  tovább  fogságban  tar- 
tották 8  csak  a  fontainebleaui  konkordátum  (1813 
jan.  25.)  után  nyerte  vissza  szabadságát.  P.  taná- 
csára a  pápa  a  kierőszakolt  konkordátumot  sem- 
misnek nyilvánította,  amiért  is  Napóleon  császár 
1814.  Uzésbe  száműzte  P.-t.  Napóleon  bukása 
után  előbbi  méltóságaiba  ismét  visszahelyezték. 
P.  tanácsára  adta  ki  VII.  Pius  pápa  1814  aug.  7. 
a  Jézus-társaságát  visszaállító  bullát  s  az  ő  ne- 
vét viseli  a  Lex  Pacca  (1.  o.).  Művei :  Memorie 
Btoriche  del  ministerio,  de'due  viaggi  in  Francia 


della  prigionia  in  Fenestrelle  (1830) ;  Notizie  sul 
PortogaUo  (1835) ;  Relazione  del  via^io  di  papa 
Pio  Vn.  (1833) ;  Memorie  stor.  per  servire  álla 
storia  eccl.  del  secolo  XIX.  (1830). 

Paccanaristák  (helytelenül:  baccanaristák), 
alapítójukról,  Paccanari  Miklósról  elnevezett  szer- 
zetesrend, melyet  «Józus  hitének  társasága» 
(Societas  de  üde  Jesu,  innen  Fideisták  is)  cí- 
men VI.  Pius  pápa  1799-ben  megerősített  s  mely 
Spoletóban  a  feloszlatott  Jézus-társasága  pótlá- 
sára alakult  és  nemsokára  a  « Jézus  szivének 
társasága val»  egyesült.  A?  egyesült  társaság  ha- 
mar elterjedt  Ausztriában,  Hollandiában,  Bel- 
giumban, Francia-,  Angol-  és  Olaszországban,  de 
élete  nagyon  rövid  volt,  mert  1814.  tagjai  mind- 
nyájan a  visszaállított  Jézus  -  társaságba  lép- 
tek át. 

Pacchia  (ejtsd:  pakkia),  Girolamo  del,  a  sienai 
iskolához  tartozó  olasz  festő,  szül.  Sienában  1477,, 
megh.  1535.  után.  Fungai  tanítványa,  de  hatot- 
tak rá  ílrenzei  mesterek  is,  mint  Fra  Bartolommeo 
és  Albertinelli,  továbbá  az  umbriai  Perugino.  Mű- 
vei főként  szülővárosában  vannak. 

Pacchiarotto  (ejtsd:  pakkiarottó),  Gittcomo,  a 
sienai  iskolához  tartozó  olasz  festő,  szül.  Siená- 
ban 1474.,  megh.  1540  után.  Fungai  tanítványa 
és  Sodoma  hatása  alatt  fejlődött  tovább.  Hánya- 
tott életet  ólt  8  csak  kevés  festményt  hagyott 
hátra,  a  legsikerültebb  Krisztus  mennybemene- 
telét ábrázolja  s  a  sienai  Akadémiában  függ. 

Pacchioni-féle  szemcsék,  vagy  sarjak,  az 
agyvelő  pókhálóburkának  szemölcsszerű  növe- 
dékei.  Kórtani  jelentőségük  nincs. 

Pacciolo  (ejtsd :  paccsóio),  I/uca,  borgói  szerze- 
tes, aki  1494.  megjelent  Summa  de  Arithmetica, 
Geometria,  Proportioni  e  Proporcionalita  e.  mun- 
kájában először  dolgozta  ki  a  kettes  köny\'vitel 
elveit  (11.  Tractatus)  és  mutatta  be  egy  megfe- 
lelő üzlettervezet  kidolgozása  kapcsán.  Ót  tekintik 
a  köny witeltan  megalapítójának. 

Pace  (ang.  ^tsd :  pész)  a.  m.  lépés.  Angolország- 
ban hosszmérték,  mely  megfejel  2V2  angol  láb- 
nak, kb.  76  cm. -nek.  Versenysportban  a.  m.  iram. 
Az  iram  lehet  lassú,  közepes,  gyors,  vadásziram, 
teljes  iram  (full  pace).  Az  a  ló,  mely  gyorsítja  a 
versenyt,  ((C8inálja»  vagy  «nyomja  az  iramot». 
Ezeket  a  kifejezéseket  a  versenyfutásban  és  a 
kerékpárversenyeken  is  használják.  Pace  maker 
a.  m.  vezető.  Valamely  lónak  versenyben  is  lehet 
vezetölova,  melyet  azonban,  mint  ilyent,  előzete- 
sen be  kell  jelenteni.  Ha  a  vezetőié  nyer,  az  a  fo- 
gadások és  a  díj  szempontjából  éppen  olyan,  mintha 
a  « nyerőnek  vélt»  ló  nyert  volna. 

Pace-maker  (ang.  ^'tsd:  pész-méker),  1.  Pace. 

Pacetin,  adók.  és  pk.,  Szerem  vm.  vukovári 
j.-ban,  (1910)  1166  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pacetina,  adók.  Várasd  vm,  krapinai  j.-ban, 
(1910)  1687  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pacheco  (ejtsd :  pacsókó),  1.  Fra7icisco,  spanyol 
festő,  szül.  Sevillában  1571  körtll,  megh.  u.  o. 
1654,  Femandez  Luiznak  volt  tanítványa.  Több- 
nyire Sevillában  élt,  hol  az  inkvizíció  őt  bízta 
meg  a  festészeti  művek  felügyeletével.  Fest- 
ményei csekély  értékűek,  A  legjelentékenyebb 
közöttük  az*  Utolsó  ítélet  a  sevillai  Szt.  Izat^lla- 
templomban  (1612),  Sokkal  fontosabb  az  Arte  de 


Pachelbel 


76 


Pacific  Time 


la  pintura,  su  antiquedad  y  grandezas  címen 
16419.  Sevillában  kiadott  irodalmi  műve.  Ve- 
lasqueznek  mestere  és  apósa  volt. 

2.  P.,  Maria,  1.  PadiUa,  2. 

Pachelbel,  Johann,  német  zeneszerző  és  or- 
gonaművész, szül.  Nürnbergben  1653  szept.  1., 
megh.  u.  0.  1706  márc.  3.  Bécsben  a  Szt.  István- 
székesegyházban és  több  német  városban  műkö- 
dött. Számos  kiváló  orgonaszerzeménye  van  s  az 
orgona  irodalmának  történetében  neve  korszakot 
jelöl.  A  Denkmaler  der  Tonkunst  in  Österreich 
<*.  vállalatban  megjelentek  összes  fugái  (1908). 

Pachi  . . .  (pachy  .  .  .,  gör.),  összetételekben 
gyakori,  a.  m.  vastag. 

Pachibleíaron  (pachyUepharon,  gör.),  a  szem- 
héj megvastagodása,  hosszas  szemhéjgyuladás 
után. 

Pachidermia  (pachydermia,  gör.),  a  bőrnek 
ki'ónikus  megvastagodása,  mely  a  hámnak  el- 
szarúsodása  vagy  az  irhának  kemény  beszűrő- 
dése  következtében  sokféle  folyamat  mellett  f or- 
dnl  elő. 

Pachigrafikus  (gör.)  a.  m.  a  vastagságot,  ke- 
resztmetszetet ábrázoló. 

Pachikefália  (pachycephalia,  gör.),  feltűnően 
vastagfalú  koponyát  jelent. 

Pachimeningitisz  (pachy meningit is,  gör.),  1. 
Agyhárty agyuladás  és  Gerincvelögyuladás. 

Pachiméter  (pachymeter,  gör.),  valamely  test 
vastagságának  mérésére  szolgáló  eszköz. 

Pachino  (ejtsd:  pakíno),  község  Szirakuza  szi- 
cíliai olasz  tartományban,  (i9ii)  13,637  lak.,  olaj- 
bogyó- és  gyümölcstermelés,  tinhalászat.  Kikötő- 
jét az  ókorban  Pachini  portus  néven  ismerték. 

Pachitróp  (pacliytrop,  gör.),  1.  Aramfordító. 

Pacholek  (lengyel)  a.  m.  szolga,  fegyverhordó. 
Báthory  István  lengyel  király  idejében  a  lengyel 
huszárok  nehéz  fegy^verzetű  nemes  emberek  vol- 
tak, kik  közül  mindeniket  néhány  könnyű  fegy- 
verzetű fegyvemök  kisért,  ezeket  is  P.-nek  ne- 
vezték. 

Pachométer  (gör.),  a  tükörüveg  vastagságá- 
nak mérésére  szolgáló  eszköz. 

Pachomius,  szent,  Szt.  Antalnak  tanítványa, 
szül.  294;  körül,  megh.  Pheboouban  346  máj.  9. 
Előbb  pogány  katona,  majd  314  óta  keresztény  és 
remete ;  első  volt,  ki  a  szerzetesek  számára  hatá- 
rozott szabályokat  alkotott.  Férfi  szerzetesek  szá- 
raára a  Nilns  folyó  keleti  partján  Tabennisi  falu 
mellett  9  és  a  nők  számára  2  kolostort  alapított. 

Pacht  (Pecht),  egyiptomi  istennő,  akit  külö- 
nösen Benihasszán  közelében  az  Artemis  bar- 
langja melletti  templomban  tiszteltek  ;  épp  úgy, 
mint  Sechmet,  P.  is  a  rombolás  istennője  volt,  s 
oroszlán  képében  ábrázolták ;  a  macska  is  P.-nak 
szentelt  állat  volt. 

Pachtler,  Georg  Michael,  német  egyházi  író, 
szül.  Mergentheimben  1825  szept.  14.,  megh. 
Bxaetenben,  Roermonde  mellett,  1889  aug.  12. 
Pappá  szentelték  1848.  A  Jézus  társaságába  lép- 
vén, a  rend  feldkirchi  gimn.  tanár  volt  1864— 
1869-ig,  1866.  tábori  lelkész  az  olasz  háborúban, 
1869— 70-ig  Rómában  apápaizuávoknál.  1871-ben 
Maria-Laachban  átvette  a  Stimmen  aus  Maria- 
Laaeh  folyóirat  szerkesztését.  A  jezsuita-törvény 
folytán  1872  óta  nagyrészt  Limburgban  élt  ós 


irodalommal  foglalkozott.  Művei :  Die  Hymnen 
der  kat.  Kirche  (2.  kiad.,  1868) ;  Acta  et  decreta 
s.  et  oecum.  Conc.  Vaticani  (1871) ;  Die  Inter- 
nationale Arbeiterverbindung  (1872) ;  Der  Götze 
der  Humanitát  oder  das  Positive  der  Preimau- 
rerei  (1875) :  Der  stille  Krieg  gegen  Thron  und 
Altar  oder  das  Negatíve  der  Freimaurerei  (2. 
kiad.,  1876) ;  Die  Reform  unsrer  Gymnasien 
(1886);  Ratio  studiorum  et  institutiones  sehol. 
Soe.  Jesu  per  Germaniam  olim  vigentes  (a  Mo- 
numenta  Germ.  Pead.  II.,V.,  IX.,  XVI.  kötetei- 
ben, 1887—1894). 

Pachuca  (ejtsd :  pacsúka),  fővárosa  Hidalgó  mexi- 
kói államnak,  2550  m.  magasan,  (1910)  39,009 
lak.,  ezüstbányákkal.  P.  a  Beal  dél  Monté  bá- 
nyakerület főhelye. 

Pachy  —  (gör),  1.  Pachi  ... 

Pacliyderniata  (áUat),  1.  Vastaghőrüek. 

Pacliydiscus  2íittel  (paieont.),  á  Haplocera- 
tidae  családba  tartozó  kövesült  Gephalopoda- 
nem,  mely  a  legnagyobb  ammonitokat  foglalja 
magában. 

Pacliyguatba  (állat),  1.  Fogóspők. 

Pacliyrliina  (állat),  a  Legyek  rendjébe,  a  Szu- 
nyogfélék  családjába  tartozó  légy  nem.  Lárvái 
rothadó  fában  élnek.  18  európai  faj  ismeretes, 
melyek  közül  13  hazánkban  ól.  Legismertebb  a 
réti  szúnyog  (P.  pratensis  L.) ;  hossza  14—18  mm. 

Pachy rrhiz US  Pich.  (növ.),  a  Hüvelyesek 
pillangós  virágú  géuusza ;  2  faja  van :  a  mexikói 
P. 2^almatilohns  Benthés^a  P.bidbostisBnti., 
mely  utóbbi  Amerika  és  Ázsia  forróövi  részén 
nagy  elterjedésű  termesztett  növény.  Fejnagj^- 
ságú,  répaalakú  gyökerét  eszik. 

Pachytilas  Fieb.  (áUat),  az  Egyenes  szár- 
nyúak  (Ortho^ptera)  rendjébe,  a  Sáskák  (Acri- 
didae)  családjába  tartozó  rovamem.  Fajai  az 
óvilágot  lakják  s  tömeges  elszaporodá^kkal 
járó  pusztításaikkal  helyenkint  csapásszámba 
menő  károkat  okoznak.  Az  európai  fajok  közül 
legtöbb  kárt  tesz  a  vándorsáska  (P.  migratorius 
L.),  míg  a  csíkos  zöld  sáska  (P.  nigrofasciatus 
Fb.)  és  a  P.  danicus  L.  kevésbbé  kártékony. 
L.  Sáskák. 

Páciens  (lat.  patiens),  aki  tűr ;  a  beteg. 

Pacific  (ang.,  ejtsd :  pesziftk),  a  Pacific  Ocean 
(a.  m.  Gsendes-oceán)  rövidítése.  L.  még  Pacific- 
vasutak. 

Pacificae^litterae  (lat.),  1.  Békéiével. 

Pacificale  (lat.)  a.  m.  feszület ;  nevét  onnan 
nyerte,  hogy  azt  az  ünnepélyes  misén  jelenlevő 
püspöknek,  fejedelemnek  vagy  valamely  fő  tekin- 
télyű személynek,  a  «Pax  Domini  sit  semper  vo- 
biscuma  után  az  alszerpap  csókolás  végett  eme 
szavakkal  nyújtja:  «Pax  t9cum»  (béke  veled). 
L.  még  Csöktábla. 

Pacificatio  (a  lat.  ^ma?,  a  m.  béke  szótól), 
békéltetés,  jelesül  valamely  hadban  álló,  vagy 
fellázadt  tartományban  a  békeállapotnak  fegy- 
veres erővel  vagy  anélkül  heljTeállítása 

Pacific  ISteam  Navig^ation  Oompany, 
angol  hajózási  vállalat,  1.  Gőzhajózás. 

Pacific  Time  (angol,  ejtsd :  pes'zifik  tájm),  észak- 
amerikai  zónaidő  az  ötödik  nyugati  zónában 
(San  Francisco) ;  a  greenwichi  időhöz  képest  ki- 
lenc órát  késik.  L.  Időkülönbség. 


Pacific-vasutak 


—     77     — 


Pácok 


Paciíic- vasutak.  Észak-Amerikának  azokat  a 
vasutait,  melyek  az  Atlanti-  és  Csendes-óceánt 
összekötik,  P.-nak  nevezik.  Több  ilyen  vasút  van 
56,768  km.  hosszban,  melyek  közül  öt  az  Egye- 
sült-Államokban fekszik.  A  P.  a  következők : 
ünion  Pacific  Railroad  Company,  Central  P.  R. 
C,  Atchison-Topeka  and  Santa  Fé  vasút,  Atlan- 
tic and  Pacific  R.,  Northern  Pacific,  Déli  Pacific- 
vasút,  Canadian  Pacific  és  a  Grand  Trunk  Pacific. 

Pacifizinus,  1.  Békemozgalom. 

Pacinakiták,  1.  Besenyők. 

Pacini  (ejtsd :  pacsíai),  1 .  FiUppo,  olasz  anatómus, 
sztíl.  Pistojában  1812  máj.  25.,  megh.  Firenzében 
1883  jan.  2.  Negyven  éven  át  volt  tanár  a  firen- 
zei egyetemen  s  fölfedezte  a  P.-féle  testecské- 
ket  (1.  0.). 

2.  P.,  Giovanni,  olasz  operakomponista,  szül. 
1796  febr.  17.  Cataniában,  megh.  1867  dec.  6. 
Pesciában.  90  operát  és  35  oratóriumot  írt.  Leg- 
nevezetesebbek :  Saffo  (1843) ;  Medea  (1843) ;  La 
regina  di  Cipro  (1846) ;  Niccolo  de  Lapi  (1855). 
Viareggióhan  zeneiskolát  alapított.  Irt  peda- 
gógiai műveket  is  és  megírta  önéletrajzát: 
Le  mie  memorie  artistiche  (1865.,  befejezte  Cic- 
conetti  1872).  V.  ö.  G.  P.  (anonim  életrajz,  Pescia 
1896). 

Pacini-féle  testecskék.  Az  idegvógződésekegy 
alakja.  Fölfedezte  Vater  Ábrahám  1741.  és  újra 
Pacini  Filippo  1842. 0-o— 3^  hosszú,  0*2— 2 ^^» 
széles  tojásalakú  testecskék.  Áz  ideg  tengelyfona- 
lának köz  veti  en  folytatása  képezi  a  testecske  köze- 
pét, 8  ezt  rétegesen  egymásra  boruló  lemezek  —  a 
perineurium  folytatása — veszik  körül.  Sűrűn  van- 
nak a  bőridegeken,  de  vannak  a  test  mélyén  levő 
idegeken  is.  A  tapintás  szervének  tekintik  őket. 

Pacinotti  (ejtsd :  —esi—),  Antonio,  olasz  fizikus, 
szül.  Pisában  1841  jún.  17.,megh.Veleneébenl912 
márc.  28.  Egyetemi  tanár  volt  Cagliariban  és 
Pisában.  Föltalálta  a  dinamógép  gyűrüalakú  for- 
gótekercsét és  kollektorát. 

Paciuoli  (Pacioliis),  Luca  (Lucas  de  Burgo 
Sancti  Sepvlcri),  olasz  matematikus,  szül.  a  XV. 
sz.  közepén  Borgo  San  Sepolcróban  (Toscana), 
megh.  1509  körül.  Minorita  volt  s  a  matematika 
tanára  Perugiában,  1494.  Nápolyban,  1496—99. 
Milanóban,  majd  Firenzében,  1500  Rómában  s 
1508  körül  Velencében.  Művei :  Summa  de  arith- 
metica,  geometria,  proporzioni  e  proporzionalitá 
(Velence  1494.,  2.  kiad.  1523);  Divina  propor- 
zione,  opera  a  totti  l'ingegni  perspicaci  e  curiosi 
necessaria  (u.  o.  1509). 

Pacjoki  (Fadsjoki,  Paatsjoki),  az  Enarei-fő 
(1.  0.)  lefolyása. 

Pack  (paquef),  több  egynemű  összerakott 
dolognak  jelölése.  így  pl.  Angliában  a  gyapotnál 
1  P.  =  12  Scores  =  240  angol  font  =  108-862  kg. 
Franciaországban  len-  és  kenderfonalaknál  1 P.  — 
100  köteg. 

Pack.,  tud.  állatneveknél  Packard  A.  S.  (1.  o.) 
nevének  rövidítése. 

Packai  (növ.),  1.  Inga. 

Packard,  Alpheus  Spnng,  angol  zoológus, 
szül.  Brunswickben  (Észak-Amerika)  1839  fébr. 
19.,  megh.  Providenceban  1905  febr.  14. 1864-ben 
a  bostoni  Society  of  natural  history  könyvtáro- 
sának és  őrének,   1871.    Massachusetts  állami 


entomológusának,  1877.  az  északamerikai  Egye- 
sült-Államok entomológiai  bizottsága  tagjának, 
1878.  Providenceban  a  zoológia  és  geológia  taná- 
rának nevezték  ki.  Főbb  nmnkái :  Guide  to  study 
of  insects  (Salem  1869);  Zoology  (New  York 
1883) ;  Life  histories  of  animals,  outlines  of  com- 
parative  embryology  (u.  o.  1876) ;  Half  hours  with 
insects  (Boston  1877) ;  Our  common  insects  (u.  o. 
1876) ;  Textbook  of  entomology  (New  York  1898). 
Szerkesztette  20  éven  át  (1886)  az  American  Na- 
turalist-et. 

Pack  fong  (pakfon),  1.  Alpakka. 

Paek-ice  (ejtsd;  pek-ájsz ;  németül :  Pack-Bis, 
magyarul :  jégzaj),  egymáshoz  verődő  jégmező- 
darabokra  használt  angol  műszó.  A  sarki  v.  je- 
gestengerek határát  a  jégzaj  elterjedése  jelzi. 

Pácok,  a  textiliparban  használt  oly  anyagok, 
amelyek  úgy  a  textilanyagokkal,  valamint  a 
festőanyagokkal  is  egyesülnek  és  a  festőanya- 
gokkal festékeket  (festéklakkot)  alkotnak.  Olyan 
pác,  mely  minden  festőanyaggal  és  minden  textil- 
anyaggal szemben  egyaránt  alkalmazható  volna, 
nem  létezik.  A  P.  a  legkülönbözőbb  testcsopor- 
tokhoz tartoznak,  közös  tulajdonságuk  éppen  csak 
az,  hogy  a  festőanyagokat  a  textilanyagokon 
lekötik.  Ez  a  lekötés  avagy  rögzítés  igen  külön- 
böző módon  létesülhet.  A  legjobb  P.  úgy  a  rost- 
tal, valamint  a  festőanyaggal  is  kémiailag  egye- 
sülnek, ezek  a  tulajdonképpeni,  szoros  értelem- 
ben vett  P.  Vannak  azonban  olyan  P.  is,  ame- 
lyek a  textilrosttal  egyáltalában  nem  egyesül- 
nek ;  ezek  csak  arra  valók,  hogy  a  festéket  a 
rostnak  a  belsejében  lecsapják.  Legfontosabbak 
a  fémes  P.,  azaz  a  fémeknek  ama  sói,  melyeket 
P.-nak  használhatnak.  Megkülönböztetnek  anor- 
ganikus és  organikus  P.-at. 

Anorganikus  és  fémes  P.  Legtágabb  értelem- 
ben ide  sorolhatjuk  a  klórt  is,  mely  a  gyapjún 
azt  a  hatást  teszi,  hogy  ez  a  festékeket  jobban 
felveszi;  a  klórozott  gyapjún  nyert  szinek  is 
nagyobb  fényt  és  tüzet  mutatnak.  Hasonló- 
képen viselkedik  az  oxigén  a  pamuttal  szem- 
ben, mely  úgynevezett  oxicellulózává  lesz. 
Gyakorlati  alkalmazása  ez  utóbbi  reakciónak 
nincs.  A  kén  is  egyik  módosulatában,  t.  i.  kén- 
tej alakjában  pác  gyanánt  hat.  A  zöld  színűre 
festendő  gyapjút  szokták  kénnel  pácolni  úgy,  hogy 
előbb  nátriumtioszulfát  oldatában  áztatják  és 
azután  híg  savval  kezelik.  Ide  tartozik  még  az 
arzéntrioxid  is,  melyet  azonban  nálunk  pácul  nem 
használnak.  Igen  fontosak  az  antimon-P.,  ame- 
lyek közül  különösen  a  hánytató  borkövet  (1.  o.),. 
a  káliumantimon-oxalátot  és  az  antimontri- 
fluoridnak  bizonyos  kettős  sóit  igen  gyakran 
használják.  Az  utóbbiak  közül  felemlítendők  a 
SbFlg.NaFl  nátrium-antimonfluorid  és  a  de  Haeti- 
féle  só,  azaz  antimonfluoridnak  kénsavas  ammo- 
niummal  való  kettős  sója :  SbFl3.(NH4)2SÜ4.  Eze- 
ket az  antimon -pácokat  egy  másik,  nem  kevésbbé 
fontos  páccal,  a  tanninnal  egyetemben  a  pamut- 
nak festésénél  és  színnyomásánál  igen  sűrűen 
használják.  Ezen  antimon-P.  alkalmazásának 
elve  az,  hogy  tanninnal  teljesen  oldliatatlan  an- 
timontannátot  képeznek,  amely  bázikus  termé- 
szetű kátrányfestékekkel  szép  színű,  vízben  old- 
hatatlan feetéklakkokká  egyesül,  amelyek  még 


Pácok 


—     78 


Páook 


a  szappanozást  is  kiállják.  A  P.  legnagyobb  réeze 
a  fómsók  osztályából  kerül  ki  s  ezek  közül  ismét 
az  acetátok  a  legfontosabbak.  Ilyenek  a  kalcium, 
a  magnézium  s  a  cink  acetátjai,  amelyek  különö- 
sen az  RjOg  alkotású  fémoxidokat  alkotó  fémek 
sóival  együtt  használva  jó  P.-at  szolgáltatnak. 
Ezen  fémes  P.  közül  a  legfontosabbak  és  ez  idő 
szerint  nélkülözhetetlenek  azoknak  a  fémeknek  a 
sói,  amelyek  a  fent  említett  RgOj  alkotású  oxido- 
kat alkotják ;  ezek  Liebermann  ós  Kostanecki 
vizsgálatainak  nyomán  különösen  azoknál  a  festő- 
anyagoknál válnak  be,  amelyek  szomszédos  (orto- 
helyzetü)  hidroxil-  avagy  ilyen  liidroxil-  és  oxim- 
cBoportokat  tartalmaznak.  —  Aluminium-F,  Ilye- 
nek: a  timsó  (1.  0.).  Minden  aluminium-pácnak 
és  így  atimsónak  egyik  kelléke  az,  hogy  teljesen 
vasmentes  legyen.  (V.  ö.  Untersuchungen  überdie 
schwefelsaureTlionerde  d.  Handels  v.  H.  v.  Kéler 
u.  G.  Lunge.  Zeitschrift.  f .  angew.  Chemie,  1894. 
22.  669.)  A  timsót  leginkább  a  gyapjú,  kevésbbé  a 
pamut  és  a  selyem  pácolására  használják.  Abba 
a  csávába,  melyben  a  gyapjút  pácolják,  rendsze- 
rint borkövet  is  szoktak  tenni.  A  timsó  egyike 
azoknak  az  anyagoknak,  melyekből  a  többi  alu- 
minium-pácokat  készítik.  Ha  a  timsó  oldatát  alká- 
liákkal keverjük,  bázikus  P.-at  kapunk;  ilyenek  p. 
az  AljíSO^VíOH)^,  az  Al^íSO^XOH)^  stb.  Ezek  a  P. 
könnyen  disszociálnak  s  ezért  a  pamut  pácolására 
használhatók.  Az  cduminiumsztUfátot: 

AljíSOJs+lSH^O 
jelenleg  gyárilag  készítik  s  bár  pácul  közvetlenül 
ritkán  használják,  különböző  aluminium-P.  elő- 
állítására szolgál.  Ilyenek:  az  aluminiumni- 
trát,  melyet  timsóból  és  ólomnitrátból  állítanak 
elő.  Ezt  a  pácot  az  alizarinvörös-nyomásnál  hasz- 
nálják. Legfontosabbak  az  összes  aluminium-P. 
közül  az  cduminiumacetátok.  Jó  aluminiumace- 
tát-P.  azok,  melyek  az  ecetsavas  maradékon  kí- 
vül még  más  savmaradékokat  és  alkálisókat  is 
tartalmaznak.  Az  aluminium-páooknak  hatása 
abban  áll,  hogy  belőlük  bázikus  sók  keletkez- 
nek, melyek  a  textilanyagban  lerakódnak ;  ha 
ezek  a  bázikus  sók  megfelelő  festőanyagokkal 
találkoznak,  akkor  lakkok  keletkeznek.  Az  alu- 
minium-pácokhoz  tartozik  még  a  klóralumi- 
nium,  a  rhodanaluminium,  Al  (CNS)3,  mely  arról 
nevezetes,  hogy  aüzarinnal  kiválóan  szép  vörös 
színeket  ad;  az  aluminiumklorát,  Al  (0103)3, 
mely  főleg  brómkáliummal  keverve  indigó-ali- 
zarinvörös árúk  gyártására  alkalmas  és  a  nát- 
riumcduminát,  melyet  a  textilanyagon  vagy 
szalmiákoldattal,  vagy  más,  könnyen  bomlé- 
kony  fémsókkal,  pl.  cink-  és  magnéziumsók- 
kal rögzítenek.— Avas -2)ácokat  különösen  fekete 
és  ibolyás  színeknél  használják.  A  vas-P.  kétfé- 
lék :  ferro-  és  ferri-F.  Aferro-P.  a  levegőn  ferro- 
ferri-,  ritkán  ferri vegyületekké  oxidálódnak.  A 
legfontosabb  ide  tartozó  só  a  vasgáUc.  Fontos 
vaspác  az  ecetsavas,  még  pedig  leginkább  a 
faecetsavas  vas,  melyben  a  faecetben  foglalt 
empireumatikus  anyagok  (guajakol,  kreozol  stb). 
benfoglaltatnak ;  ezek  jelenléte  biztosítja  ennek 
a  pácnak  az  állandóságát ;  mint  folyadékot  hoz- 
zák forgalomba.  A  ferrisók  közül  legfontosab- 
bak a  ferrisztdfátok,  nitrátok  és  acetonürátok. 
Ezeknek  készítésénél  többnyire   a  vasgálicból 


indulnak  ki,  amelyet  gyakran  kénsav  jelenlé- 
tében salétromsavval  oxidálnak.  Éppen  e  miatt 
ezeket  a  P.-at  a  gyakorlatban,  bár  helytelenül, 
salétromsavas  vasnak  szokták  nevezni.  Alkali- 
kus vas-pácokat  készítünk,  ha  frissen  kiválasz- 
tott vasoxidhidrátot  glicerint  tartalmazó  nátron- 
lúggal digerálunk.  Ezzel  az  oldattal  chamois 
színeket  állíthatunk  elő.  —  A  krőm-P.  a  leg- 
tökéletesebb P.,  melyek  már  is  jelentékeny 
szerepet  játszanak  és  fontosság  dolgában  a 
többi  P.-at  felülmúlják;  ezekkel  nyerjük  a 
legállandóbb  színeket.  A  krómisók  nehezen 
disszociálnak,  azért  ezeknek  a  rögzítésére 
is  más  eljárások  szolgálnak,  mint  a  többi  P. 
rögzítésére.  Megkülönböztetnek  krómi-  (króm- 
oxid) és  kromát-pácokat.  Krőmi-P.  A  krómtimsó 
Cr2(S04)s.K2S04.-|-24EjO,  melyet  pácul  aránylag 
ritkán  használnak,  az  az  anyag,  amelyből  a  többi 
krómipácokat  előállítják,  amennyiben  ennek  olda- 
tát annak  a  savnak  az  ólom-  v.  a  báriumsójával 
keverik,  melynek  savmaradékjának  jelenléte  az 
illető  előállítandó  pácban  kívánatos ;  ugyancsak 
a  krómtimsó  oldatából  csapják  ki  szódával  azt  a 
krómoxid-hidrátot  is,  melyből,  savakban  való 
feloldása  révén,  szintén  P.-at  nyernek.  Ilyen 
króm-P. :  a  krómiszulfát  és  az  ebből  nyerhető 
bázikus  krómiszulfátok,  a  rhodankróm,  a  fon- 
tos krómiacetát,  mely  kémiailag  tiszta  állapot- 
ban a  kereskedésben  kapható  (ez  a  termék  kü- 
lönben bázikus  krómiacetátból  áll).  Még  értéke- 
sebbek azok  a  P.,  melyek  a  króm  mellett  még 
bizonyos  más  fémek  (p.  magnézium)  acetátjait 
tartalmazzák.  Ujabban  gyárilag  készítik  a  fluor- 
krómot,  CrFs-j-^EjG,  mely  kristályosodva  fordul 
elő  a  kereskedelemben  s  melyet  a  gyapjú  festé- 
sénél igen  célszerűen  a  kálium  kromátja  helyett 
használhatnak.  A  Cr2Cl6(0H)4  alkotású  bázikus 
krómklorid  készen  kapható  a  kereskedelemben 
20— 30<>  Bé  erős  oldatban.  Ide  tartoznak  még  a 
különböző  krómila'omátok  is.  Kromát-P.  (króm- 
savas sók).  Ezeknek  az  alkalmazása  azon  alap- 
szik, hogy  a  krómsav  könnyen  redukálható.  A 
kromát-P.  különösen  a  gyapjúnál  fontos  szerepet 
játszanak.  Ilyen  kromát-P.  a  krómsavas  kálium  és 
a  krómsavas  nátrium.  Liechti  javaslatára  pró- 
bákat tettek  a  nikkelpácokkal  is,  de  kevés  ered- 
ménnyel. 

Kevéssé  használt  pácok  a  cinksók.  Ilyenek: 
a  klórcink,  a  cinkszulfát,  a  cinkacetát,  a  cink- 
szulfid.  A  kadmium  vegyületei  közül  a  kadmium- 
szulfid  az,  mely  bázikus  anilinf  estékeket  flxál.  Az 
ólom  sói,  p.  az  ólomacetát  (ólomcukor),  az  ólomni- 
trát, az  eozineldiel  szép  lakkokat  adnak ;  miután 
azonban  az  ólom  minden  sója  mérges  s  mivel  a 
kénhidrogén  megfeketíti,  azért,  ha  csak  lehet, 
mellőzik.  Az  ólom  sói  azonban  a  többi  fém-P.  elő- 
állítására nélkülözhetetlenek.  Az  ón  sói  közül  hasz 
nálják  az  ónsót  (Sn  Cl,  +  2  H^O),  az  ónoxidulhid- 
rátot,az  ónacetátot,  az  ónkloridot  (Su  CI4  -f-3HjO), 
a  pinksót  (Sn  CI4-I-  2  NH4CI)  és  különböző  u.  n. 
ónkompoziciókat ;  ezeknek  előállítására  az  ónt 
sósavnak  és  salétromsavnak  a  keverékében  fel- 
oldják. Ide  tartozik  még  a  nátriumsztarmái  (Prá- 
parirsalz,  Na^SnOg  +  SIijO).  Ezeket  az  ón-P.-at 
csaknem  kizárólag  a  cocheniíle-f  estészetben  hasz- 
nálják, ahol  legjobban  bevált  a  Sn^Cl^,,  azaz  az 


Pácolás 


—     79     — 


Pacsi  rtaféiék 


ónsónak  és  a  sztannikloridnak  aequimolekuláris 
keveréke.  Béz-P.  A  cuprisók  rögzítő-  és  oxidáló 
hatását  főleg  bizonyos  azofestőanyagoknak  ál- 
landósításánál értékesítik.  Mangán-P.  Ezekman- 
ganosók,  főleg  klórmangán,  amelyek  a  mangán- 
biszter  (1.  o.)  előállítására  szolgálnak. 

Organikus  F.  Ilyenek:  a  különböző  olaj-P., 
a  esersavak  és  néhány  fehérje.  Az  olaj-P. 
Ilyen  a  régi  törökvörösolaj,  az  u.  n.  toumant- 
olaj,  azaz  az  olajbogyók  utolsó  préselésénél  nyert, 
gyorsan  avasodé  faolaj,  mely  alkalikus  folyadé- 
kokkal könnyen  emulziót  ad,  azaz  olyan  folyadé- 
kot, melyben  a  zsiradék,  miként  a  tejben,  rend- 
kívül finom  cseppekké  eloszlott ;  ilyen  állapotban 
a  textilanyag  felületén  még  inkább  avasodik,  s 
pácoló  hatása  éppen  ennek  a  tulajdonságának  a  fo- 
lyománya. Ezt  a  pácot  a  régi  törökvörös  festésére 
használták.  Törökvörös  olajnak  nevezik  azt  a 
készítményt,  melyet  faolajnak,  ricmusolajnak  s 
egyéb  olajoknak  koncentrált  kénsawal  való  ke- 
verése és  a  nyert  terméknek  nátronlúggal  v.  am- 
móniákkal való  közömbösítése  révén  nyernek.  A 
törökvörösolajban  mint  hatásos  anyagok  külön- 
böző oxizsírsavak  foglaltatnak  (Fischli,  Nölting.) 
Gsersavak  (1.  Cserzőanyagok).  A  textiliparban 
leginkább  tiszta  tannint  és  szömörcét  használ- 
nak. A  textilanyagok  nagy  mennyiségű  tannint 
abszorbeálnak ;  a  hatás,  melyet  a  tannin  a  kü- 
lönböző textilanyagokon  előidéz,  változik  ezen 
anyagok  természetével.  Cserzőanyagok,  melye- 
ket a  pácoláshoz  a  tanninon  és  szömörcén  kivül 
használnak,  a  következők:  dividivi,  gesztenye- 
kivonat, mirobalanok,  katechu,  kinő.  —  Fehérjék 
mint  P.  A  fehérjék  könnyen  egyesülnek  a  festé- 
kekkel. A  növényi  rostanyagokat  a  festékek  fel- 
vételére képesítik,  ha  ilyen  fehérjékkel  telítik 
(animahzálás).  Ilyen  fehérjék  az  alhumin  (vér-  és 
tojásalbumin),  az  enyv,  a  kazein  s  a  gyapjúból 
előállítható  lanuginsav.  A  P.  rögzítésére,  azaz  a 
roston  való  kicsapására  és  lekötésére  használt 
anyagok  közül  felemUtendők :  a  vizüveg,  a  nátri- 
amfoszfát,  a  nátriumára  eniát,  a  kréta,  a  korpa  és 
a  tehénganéj.  L.  még  Pácolás. 

Pácolás  (házt.).  A  P.  célja,  hogy  a  hús  rostjait 
porhanyóbbá  tegye.  Ez  különösen  a  vadhúsoknál 
fontos,  de  a  marhahúsok  közül  a  tömörebb  része- 
ket pl.  fehérpecsenyét,  felsált  vagy  a  nyelvet  is 
szokták  pácolni,  továbbá  páclébe  teszik  a  sonkát, 
füstölni  való  karajt,  a  szalonnát  stb.  A  P.-t  kon- 
zerválás céljából  is  lehet  alkalmazni.  A  páclé 
lehet  savanyú,  ez  zöldségből,  fűszerekből  és  ecet- 
ből készül,  lehet  sós,  pl.  a  nyelvet  és  sonkát  salét- 
rommal és  sóval  pácolják,  lehet  foghagymás, 
amit  a  szalonnánál  szoktak  alkalmazni,  lehet 
borsos,  mint  a  roastbeaf-nél,  amelyet  borssal  és 
sóval  pácolnak.  A  fűszerek  ízlés  szerint  majoránna, 
babérlevél,  koriander,  borókabogyó,  szegfűszeg, 
gyömbér,  szerecsendió  stb.  —  P.  1.  mégCsávázás, 
Cserzövargaság,  Fapác,  Feketppác,  Pácok. 

Pácológép,  a  vetőmagvakon  lévő  gabona- 
tiszöggombák  elpusztítására  szolgál.  A  pácolandó 
(csávázandó)  magvakat  etetőgarattal  és  etető- 
hengerpárral a  pácot  V.  csávát  tartalmazó  tar- 
tányba  adagolják,  melyből  azokat  bizonyos  idő 
elteltével  emelő  csigahengerrel  eltávolítják.  Haj- 
tása kézierövel  történik. 


Paeotille  (franc,  ejted :  pakotij)  a.  m.  szabad 
teher ;  a  tengeri  kereskedelmi  hajó  kapitányának 
és  legénységének  a  hajótulajdonos  által  elismert 
az  a  joga,  hogy  árukat  és  árúcikkeket  bizonyos 
meghatározott  mennyiségben,  saját  számlájukra, 
a  hajóra  vehetnek  és  azzal  kereskedést  űzhetnek, 
a  nélkül,  hogy  a  szállítási  költségek  megtérítésére 
kötelezve  lennének.  A  P.  ellen  az  utóbbi  években 
a  kereskedelmi  körök,  melyek  annak  kiüönöseu 
az  indokinai  viszonylatban  való  fellendülése  által 
tetemesen  károsodtak,  állást  foglaltak.  E  moz- 
galom következtében  nálunk  a  P.  jelenleg  el  van 
tütva. 

Pacsa,  kisk.  Zala  vm.  pacsai  j.-ban,  (1920)  1677 
magyar  lak. 

Pacsatüttös,  kisk.  Zala  várm.  pacsai  j.bau, 
(1920)  555  magyar  lak. 

Pacsér  (Pacir),  nagyk.  Bács-Bodrog  várm. 
topolyai  j.-ban,  (1910)  5052  magyar,  szerb,  német 
és  buuyevác  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pacsirta,  1.  Pacsirtafélék. 

Pacsirtafélék  (Alaiididae,  áiiat),  az   Éneklők 
rendjének  egyik  családja.  Csőrük  erőé,  egyenes 
középhosszúságú.  Szárnyuk  hosszú,  széles,  9—10 
elsőrendű    evezőtollal.  Farkuk  középhosszúságú 
és  lekerekített.  A  hátsó  ujjuk  karma  hosszú  és 
egyenes.  Körülbelül  120  ismert  fajuk  van,  me- 
lyek Európát,  Ázsiát  és  Afrikát  lakják.  Hazánk- 
ból 6  faj  ismeretes.  Rovarokkal  és  magvakkal 
táplálkoznak.  Nevezetesebbek ;  a  mezei  P.  (Ala- 
vda  arvensis  L.),  verébnagyságú.  Háta  barna,  fe- 
héren szegélyezett,   hasa   fehér,  mellén  barna 
hosszas  foltokkal.  A  hátsó  lábujj  karma  kétszer 
oly  hosszú,  mint  maga  az  ujj.  Lépkedve  jár. 
Hossza  18,  szárnyhossza  10,  farkhossza  7  cm. 
Hazája  Európa,  DNy.-i  Ázsia,  Észak-Afrika.  Ma- 
gyarországban gyakori.  Amint  az  első  tavaszi 
meleg  sugarak  megjelennek,  azonnal  hallatja 
hangját.  Februártól  egész  októberig  hallani  dalát. 
Hasznos  madár,  mert  leginkább  rovarokból  él. 
Egyszerű,  mesterkéletlen,  néhány  szalmaszálból 
összeállított  fészkét,  melybe  4—5  fehér,  sárgás- 
bamán pettyezett  tojást  rak,  a  földre  rakja  Fészek- 
lakó. Évenként  2— 3-szor  költ.  Öszszel  kisebb-na- 
gyobb csapatokban  kóborol  az  egyik  helyről  a  má- 
sikra ;  okt.  melegebb  vidékre  költözik.  A  búbos  P. 
V.  pipiske  (Ptüoco7^s  eristata  L.,  Gaíerita  crii- 
tata  Boie)  háta  földszürke,  hasa  fehéres,  fején  toll- 
bóbita  vau.  Hossza  19,  farkhossza  7,  számyhossza 
11  cm.  Hazája  Európa  és  Ázsia  mérsékelt  része. 
Kóbor  madár.  Magyarországban  közönséges.  A  li- 
geti vagy  erdei  P.  (Lidhda  arborea  L.)  háta  sár- 
gásbarna; szárnyfedőin  fehér  folttal.  Hossza  15*5, 
számyhossza  9,  farkhossza  5  cm.  Európát  lakja, 
bokros  helyeken,  erdőszéleken  tartózkodik.  A  ha- 
vasi P.  (Otocorys  alpestris  L.)  arca,  nyaka  fe- 
kete, homloka  és  torka  sárga,  különben  sárgás- 
barna. Hossza  17,  farkhossza  7,  számyhossza  11 
cm.  Hazája  Észak-Európa.  Télen  Magyarország- 
ban is  található.  A  fehér  szárnyú  vagy  szibíriai 
P.  (Melanocorypha  sibirica  Gmel.),  nyakán  két- 
oldalt fekete  folttal,  különben  piszkos  sárgásbama, 
szárnyain  széles  fehér  szalaggal.  Hossza  18,  fark- 
hossza 7,  szá'Vnyhossza  13  cm.  Hazája  Közép-Ázsia. 
Ritkán  Magyarországot  is  meglátogatja  (Alsófehér 
vármegye,  Konczánál  1855.). 


Pacsirtaháló 


-     80 


Padány 


Pacsirtaháló,  a  kisebb  madarak  fogására 
használt,  függélyes  rudakra  kifeszített  20—25 
m.  hosszú,  2—3  m.  magas  háló,  melybe  a  felza- 
vart madarak  belebonyolódnak  és  így  megfog- 
hatók. Az  ilyen  madárfogás  tilos. 

Pacsirtavirág,  I.  Gsészeszárny.  —  P.-félék,  1. 
Polygalaceae. 

Pacskolat,  1.  Lottinoplasztika. 

Pacsmag,  a  kovácsok  és  lakatosok  tüzélesztője. 

Pácsony,  kisk.  Vas  vm.  vasvári  j.-ban,  (1920) 
710  magyar  lak. 

Pacsu  Lázár,  szerb  államférfi,  1904—1905. 
pénzügyminiszter  volt,  majd  1906.  a  Pasics-kabi- 
netben  ismét  átvette  a  pénzügyi  tárcát.  1914 
júl.  23.  a  távollevő  Pasics  miniszterelnök  helyett 
ő  vette  át  Giessl  osztrák-magyar  követtől  az  ulti- 
mátumot. 1915  októberi  szerbiai  offenzivánk  alatt 
a  kormánnyal  együtt  menekülve,  okt.  25.  Kruse- 
vácban  meghalt. 

Pacsuli,  a  Pogostemo7i patchouli-  és  P.  Hey- 
/ieöWí*.9-tól  nyerhető  illatszer.  A  növények  félcser- 
jók, melyek  az  indo-maláj  területen  vadon  és 
kultiválva  találhatók.  A  szagos  anyag,  egy  éte- 
rikus  olaj  (P.-olaj),  nincs  meg  eredetileg  a  nö- 
vény leveleiben ;  ezeket  frissen  szedve,  félig  szá- 
razon a  hajókba  rakják  és  Európába  való  útjuk- 
ban erjedésféle  folyamaton  mennek  át,  mely  alatt 
az  illatos  anyag  keletkezik  s  amelyet  aztán  le- 
párlás útján  nyernek.  Az  olaj  sárgás-  v.  zöldes- 
barna,  esetleg  sötétbarna,  igen  sűrű  folyadék, 
melyben  állásban  néha  kristályok  válnak  ki ;  fő- 
alkotó  része  egy  szilárd  alkohol,  mely  mellett 
még  kevés  benzaldehid,  eugenol  és  cimtaldehid 
található.  A  P.  átható,  igen  tartós  illat,  mellyel 
Indiában  az  asszonyok  a  hajukat,  a  kereskedők 
a  drága  sálokat  és  a  dohányt,  a  kinaiak  pedig  a 
tust  szagosítják.  Valamikor  nálunk  is  igen  diva- 
tos, előkelő  illatszer  volt.  A  P.  növény  ábráját 
lásd  az  lUatszer-'növények  képmellékletén  (II. 
tábla,  7.  kép).  L.  még  Pogostemon. 

Pacsuli-olaj,  1.  Pacsuli. 

Pacta  conventa  (lat.  a.  m.  elfogadott  felté- 
telek), a  lengyel  királyoktól  koronáztatásuk  előtt 
kiadott  ünnepélyes  oklevél,  melyben  megerősítik 
a  lengyel  alkotmány  főbb  pontjait  és  Ígéreteket 
tesznek  az  ország  javára.  Az  első  P.-t  Valois 
Henrik  király  adta  ki  1573.  A  P.-k  kiadása  jó 
alkalmul  szolgált  a  lengyel  nemességnek,  hogy 
mindig  új  szabadságokat  szerezzen  a  királyi  ha- 
talom rovására. 

Pactam  (lat.)  a.  m.  szerződés,  egyezmény, 
kikötés.  A  rj.-ban  a  P.  technikus  jelentése  — 
szemben  a  contracttis-szal  (1.  0.)  —  a.  m.  formát- 
lan, azaz  alakhoz  nem  kötött  megegyezés.  Az 
ilyen  P.  a  rj.  értelmében  szabály  szerint  nem  ho- 
zott létre  perelhető  kötelmet,  csupán  akkor,  ha  ezt 
külön  jogforrás  rendelte  el  (Pada  legitima,  prae- 
toria),  avagy  ha  mint  mellékkikötés  járult  va- 
lami kontraktushoz  (P.  adieda).  Ilyenek  pl. :  a 
P.  displicentiae,  melynek  értelmében  valamelyik 
(v.  mindkét)  fél  bizonyos  idő  alatt  a  szerződéstől 
elállhat,  P.  protimiseos  a.  m.  elővásárlási  jog 
kikötése,  P.  <íe  non  praestanda  evidione  a,,  m. 
az  eladónak  a  szavatosság  alól  való  fölmentóse, 
P.  de  retrovendendo  a.  m.  visszavásárlási  jog 
fentartása,  P.  reservati  dominii  a.  m.  az  el-  és 


átadott  dolog  tulajdonjogának  a  vételár  lefizeté- 
séig való  fentartása  az  eladó  javára.  (L.  Tulaj- 
donjog fentartásávál  kötött  ügylet).  P.  de  cam- 
biando,  1.  Váltószerződés.  —  L.  még  Paktum. 

Pacuvius,  oszkusz  családból  való  római  tragé- 
diaköltő és  festő,  Bnnius  unokaöccse  és  tanítványa 
Brundisiumból  (Kr.  e.  220—132.),  megh.  Taren- 
tumban.  Cicero  és  kora  benne  látta  legnagyobb 
tragikusát.  Sophoklest  és  Euripidest  dolgozta  át,, 
de  hazai  tárgyú  darabokat  is  írt  (Paulus).  Töre- 
dékei Ribbecknél  találhatók  (Scaenicae  Rom. 
poes.  fragmenta). 

Páczafalu  (Chilia),  kisk.  Szatmár  vm.  erdödi 
j.-ban,  (1910)  465  román  lak.  (Tr.  R.) 

Paczalka  (Petelca),  kisk.  Alsó-Fehér  vm.  tövisi 
j.-ban,  (1910)  610  román  lak.  (Tr.  R.) 

Páczin,  kisk.  Zemplén  vm.  bodrogközi  j.-ban, 
(1920)  1809  magyar  lak. 

Paczka,  1.  Ferenc,  festő,  szül.  Monoron  (Pest 
vm.)  1856  júl.  31.  Első  tanulmányait  München- 
ben végezte,  1874.  Parisba  ment,  ahol  Zichy  Mi- 
hály útmutatása  mellett  festette  első  képeit  (Ko- 
ponyák,  A  koldiisok),  amelyekkel  feltűnést  kel- 
tett Parisban.  A  boszniai  hadjárat  haza  hozta, 
ahol  pártfogója,  Simor  prímás  számára  megfes- 
tette a  Szent  Erzsébetet.  1882-ben  Rómában  te- 
lepedett le,  ahol  13  évet  töltött.  Itt  festette  a 
Tékozló  fiút  (egyházi  fest.  díj  Budapesten),  az 
Emese  álmát,  Szent  Benedek  kisértését  (2-ik 
társulati  díj  Budapest),  Görgey  arcképét  (1887). 
1895-ben  Berlinben  telepedett  le.  Ott  festette  a 
Bibliai  tájkép-et  (1897,  Szépmúv.  Múzeum)  és  a 
Karthauziak  kolostorát  (1900,  Szépművészeti 
Múzeum).  V.  ö.  Művészet  (1908). 

2.  P.  Ferencné  Wagner  Kornélia,  festő  és 
grafikus,  P  1.  neje,  szül.  Göttingenben  1864 
aug.  9.  Grafikai  tanulmányait  Stauffer-Bern  út- 
mutatása mellett  végezte,  1880.  Rómába  költö- 
zött, ahol  eleinte  néhány  képet  közösen  festett 
férjével,  aztán  a  grafikára,  főképpen  az  algrafia 
technikájára  adta  magát  s  e  téren  jelentékeny 
sikereket  ért  el.  Grafikai  műveinek  egj^^-egy 
lapja  megvan  a  Szépmöv.  Múzeum  metsze^yüj- 
teményében. 

Paczola  (Obsolovce),  kisk.  Nyitra  vm.  nagy- 
tapolcsányi  j.-ban,  (1910)  209  szlovák  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.). 

Pad,  1.  Iskolai  egészségügy. 

Pád  {Spini),  kisk.  Hunyad  vm.  szászvárosi 
j.-ban,  (1910)  408  román  ós  cigány  lak.  (Tr.  R.) 

Padang,  1.  mocsaras  s^ig'eíSzumatraK. -ipart  ja 
mellett,  a  Sziak  folyó  torkolatánál,  1129  km- 
területű.  —  2.  P,  liollandi  residencia  Ny.-i  Szu- 
matra  kormányzóságban,  a  Tuva-fok  és  Man- 
dzsuta  folyó  közt,  területe  33,200  km»,  lakos- 
sága 997,080.  —  3.  P,  Ny.-i  Szumatra  német- 
alföldi kormányzóság  és  P.  residencia  fővárosa,. 
a  németalföldiek  legrégibb  itteni  telepe  (1666), 
kb.  40,000  lakossal.  Ez  a  szumatrai  aranykeres- 
kedés középpontja,  exportál  muskátdiót,  fahéjat, 
bőröket,  kávét,  koprát  és  gummit.  A  belső  vi- 
dékkel vasúti  összeköttetése  van,  kikötője  élénk 
forgalmú. 

Padani,  maláji  állam,  1.  Patani. 

Padány,  kisk.  Pozsony  vm.  dunaszerdahelyl 
j.-ban,  (1910)  637  magyar  lak.  (Ti*.  Cs.-Szl.) 


Padár 


—    81 


Padka 


Padár,  kiek.  Zala  vm.  pacsai  j.-ban,  (1920)  406 
magyar  lak. 

Padár,  község,  1.  Balogpádár. 

Paddá  (állat),  1.  Rizsmadár. 

Paddan  Aram,  Mezopotámia  neve  a  bibliában. 

Paddington  (ejtsd :  peddingtn),  London  egyik  vá- 
rosrésze a  Hyde-parktól  É.-ra,  (1911)  142,576  lak. 

Paddle  wood  (növ.),  1.  Aspidosperina. 

Paddock  (ang.,  ejtsd :  peddök,  a.  m.  kifutó), 
ménesekben,  versenytereken  és  trainingtelepe- 
ken  olyan  köililkerített  hely,  melyben  a  lovak 
szabadon  mozoghatnak.  L.  Nyergelő. 

Paddy  (ejtsd :  peddi,  többes  poddies),  az  Íreket 
nevezik  Így  vódöszentjük,  Patrick  (1.  0.)  rövi- 
dített neve  után. 

Padé,  nagyk.  Torontál  vm.  nagykikindai  j.-ban, 
(1910)  1641  szerb  és  magyarlak.  (Tr.  SzHSz.)  —  L. 
még  Magyarpadé. 

Padelletti,  Guido,  olasz  jogtudós,  szül.  Livornó- 
ban  1843  júl.  17.,  megh.  Rómában  1878  júl.  S.Tanul- 
mányait  Sienában,  Berlinben  és  Heidelbergben  vé- 
gezte, Perugiában,  utóbb  Páviában  a  pandektajog, 
1873.  Rómában  a  római  jogtörténet  tanára  lett. 
Főművei :  Teória  delle  elezioni  politiche  (Napoli 
1871);  DieLehre  von  derBrbeinsetzung  exrecerta 
(Berlin  1870);  Fontes  jurisitalicimediiaevi  (Torino 
1877) ;  Storia  del  diritto  romauo  (Firenze  1878). 

Pádémelon  (állat),  1.  Kenguru-félék. 

Páder  Eezsö,  egyházi  író,  szül.  1851  ápr. 
16.  Pappá  szentelték  1874.  1878-ban  plébános 
lett  Győrszabadhegyen,  1890.  Horpácson,  1896— 
1901-ig  orsz.  képviselő,  1902.  Sopronban  kápta- 
lani prépost  és  plébános.  A  Szent  István  Akadé- 
mia tagja.  Müvei :  A  vérrokonság,  mint  házas- 
sági akadály  (pályadljas  mü,  1889) ;  A  házasság 
sze^itsége  és  a  polgári  házasság  (1895) ;  A  házas- 
ság .szentsége  (nép'irat,  1896). 

Paderbom,  az  ugyanily  nevű  járás  és  püspök- 
ség székhelye  Minden  porosz  közig,  kerületben, 
(1910)  29,441  lak.,  sörgyártással,  gabona-,  marha- 
kereskedéssel.  Legjelentékenyebb  épülete  a  XI. 
Bz.-ból  való  székesegyház,  kincstárában  Szt.  Li- 
boriuB  csontjait  tartalmazó  ereklyetartóval.  P. 
városát  Nagy  Károly  alapította.  777-ben  fényes 
birodalmi  gyűlést  tartott  benne  és  itt  fogadta 
III.  Leo  pápát  és  a  saragossai  emir  követeit. 
Mint  hanzaváros  virágzott,  de  1604.  Tódor  püs- 
pök kiváltságaitól  megosztotta. 

Paderewski,  Ignaz,  lengyel  zongoraművész, 
szül.  Orosz-Lengyelországban,  Kurilowában  íPo- 
dolszk)  1860  nov.  18.  1872— 78-ig  a  varsói  kon- 
zervatóriumnak volt  a  tanítványa,  1879— 83-ig 
tanára.  Zongoratanulmányait  Leschetitzkynél  fe- 
jezte be.  Hangversenykörutjam  csakhamar  meg- 
hódította az  egész  világot.  1909-ben  a  varsói 
konzervatórium  igazgatója  lett.  1918  decembertől 
1919  decemberig  a  felszabadult  Lengyelország 
kormányának  élén  állott.  Legnevezetesebb  mű- 
vei :  Zongoraverseny  (a-moll) ;  Manru  c.  Magyar- 
országon játszó  operája ;  h-moll  szimfónia  és  Sa- 
kuntala  c.  dalműve.  V.  ö.  B.  A.  Baughan,  I.  P. 
(1907,  angolu]> ;  H.  Finck,  P.  and  his  art  (1895) ; 
Rússig,  I.  P.  (1901). 

Padiham  and  Hapton  (ejtsd :  peddlhem  end  hepptü), 
város  LancashirQ  angol  countyban,  (1911)  13,637 
lak.,  pamutiparral,  kő-  és  szénbányákkal. 

BévM  Nagy  Ltivikcna.   XV.  köt. 


Padilla  (ejtsd :  padiilya),  1.  Jüan  de  P.,  el  Car- 
tujano  (a  karthausi),  spanyol  költő,  szül.  1468  (?) 
Sevillában,  megh.  1522.  Túlozva  spanyol  Home- 
rosnak  nevezték.  Legkiválóbb  művei:  Retablo 
de  la  Vida  de  Christo  és  a  Los  doce  ti'iunfos  de 
los  doce  Apostoles  (Sevilla  1518,  új  kiad.  London 
1843). 

2.  P.,  Jüan  de,  spanyol  fölkelővezér,  szül. 
1484.,  megh.  1521  ápr.  24.  Mikor  a  kasztiliai 
városok  1520.  felkeltek  I.  (V.)  Károly  idegen  ta- 
nácsadói ellen  (1.  Communeros),  P.  vezette  To- 
ledo  város  csapatait,  1521.  pedig  az  egész  szö- 
vetkezett sereg  főparancsnokává  választották. 
1521  ápr.  23.  azonban  Villalar  mellett  vereséget 
szenvedett,  fogságba  esett  s  a  következő  nap 
lefejezték.  —  Felesége,  a  hőslelkű  Donna  Maria 
Pacheco  tovább  folytatta  a  harcot  és  hat  hó- 
napig védte  Toledo  városát  a  kormány  csapatai 
ellen.  1522  febr.  10.  a  város  eleste  után  sikerült 
elmenekülnie  Portugáliába,  hol  1581.  szegény- 
ségben halt  meg.  V.  ö.  Höfler,  Der  Aufstand  der 
Kastilianischen  Stádte  gegen  Kari  V.  (Prag, 
1876). 

3.  P,  Pedro  de,  spanyol  költő,  szül.  Linares- 
ben,  megh.  1595  után.  Irt  pásztori  költeménye- 
ket, szonetteket,  románcokat  stb.  Legérdekesebb 
műve  a  Jardin  espiritual  (1585),  melyben  Cervan- 
tes és  Lope  de  Vega  is  szerepelnek  műveikkel. 

Padilla  y  Ramos,  Mariano  de,  spanyol  bari- 
tonista, szül.  Murciában  1842.,  megh.  Auteuilben 
1906  nov.  23.  Mabellini  tanítványa  volt.  Világ- 
hírre tett  szert.  1869-ben  nőül  vette  Artöt  Dési- 
rée-t  (1.  0.).  Lányuk:  P  Lola  a  berlini  opera  ko- 
loratura-énekesnője. 

Padinaiuatei,  község,  1.  Mátévölgye. 

Pádisáh  (perzsa),  a  nagy  uralkodók  címe  a 
mohammedánoknál.  Ez  összetett  név  első  részét 
rokonnak  tartják  a  szanszkrit  páti  (úr)  szóval. 
Különösen  a  török  szultánt  illeti  a  P.  clm.  — 
Padisahim  csók  jasa  (a  P.  úr  soká  éljen),  így 
üdvözlik  a  szultánt  a  katonái  és  alattvalói. 

Padka,  1.  a.  m.  kemence-lóca  (1.  0.) 

2.  P  (geoi.)  Homokrétegekben  a  kalciumhidro- 
karbonátot  tartalmazó  talajvíz  elpárolgása  vagy 
a  hidrokarbonát  elbomlása  folytán  konkréciókép- 
ződésű,  10—15  cm.  méretű,  esetleg  még  vasta- 
gabb lapos  lencsealakú,  meszes  cementú  homok- 
kőtestek képződnek,  miket  alföldi  népünk  talá- 
lóan «padká»-nak  nevez.  Németországban,  külö- 
nösen a  lüneburgi  Heidén  Ortstein  a  neve.  Ka- 
locsa vidékén  a  futóhomoktalajból  kiásott  ilyen 
padkák  primitív  építőanyagul  is  használtatnak. 
A  gazdákra  és  erdészekre  nézve  annyiban  meg- 
íigyelendök,  hogy  a  mélyebb  gyökerű  növények 
(fák)  gyökereit  néha  akadályozzák  mélyebbre  ju- 
tásukban. V.  ö.  Maros  J.,  Kút^^zben  keletkező 
homokkövek  (Természettud.  Közlöny  1905). 

3.  P,  a  vasúti  pályatestek  koronáján  a  kavics- 
ágy két  szélén  húzódó  0*3— 0-4  m.  széles  föld- 
esík, mely  nincsen  bekavicsolva.  Általában  min- 
den földfeltöltésen  avagy  bevágásban  P.-nak 
nevezzük  ama  szalagokat,  melyek  a  rézsünéi 
csekélyebb  eséssel  bimak  s  azt  megszakítván, 
a  csapadékvizeknek  káros  rohamos  lefolyását 
megakadályozzák.  Hogyha  a  töltés  lábát  kisebb 
töltéssel  támasztjuk  meg,  az  alsó  támasztó  föld- 


Padkőcz 


—    82     — 


Padova 


töltés  felületét  ezintén  ilyen  P.-ezeriien  készítik. 
Nagyobb  töltések  rézsűjét,  lábozatuk  mélyen  nyúl- 
ván le  a  völgybe,  gyakran  számos  P.-val  szakítjuk 
meg.  Árvizgátaknál  a  külső  vagy  belső  oldalon,  a 
gát  koronájánál  alacsonyabb,  lépcsőszerüleg  épült 
toldaléka  a  gáttestnek. 

Padkócz  (Padkonice),  kisk.  Zólyom  vm.  besz- 
terczebányai  j.-ban,  (1910)  943  szlovák  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Padlás.  A  tetőszók  belseje.  Régente  ruhaszá- 
rításra  ós  limlom-raktámak  használták.  Modern 
bérházaknál  a  P.-on  helyezik  el  a  mosókooyhá- 
kat,  cselédfürdőszobát  stb.  Vidéken  néha  gabona, 
takarmány  stb.  raktározására,  dió,  gyógyító  nö- 
vények stb.  szárítására  használják.  Ujabban  szo- 
bákat és  műtermeket  is  terveznek  a  P.-on.  L. 
még  Padlásszoba  és  Műterem. 

Padlásablak,  a  padlástér  szellőzésére  és  meg- 
világítására való  ablak,  mely  gyakran  a  fedél- 
szék díszítésére  is  szolgál.  Nagyobbmóretii  P.  váza 
rendszerint  fából  készül,  mely  cinkbádogborítást 
nyer.  A  közönséges  P.  lehet  líseréppel  fedett,  v. 
cinkbádogból  és  zsinórüvegböl  készült  ű.n.  fekvő- 
ablak.  Világításra  szolgáhiak  az  üvegből  készült 
tetőcserepek  is. 

Padlásfeltöltés  vagy  padlófeltöltés,  1.  Fel- 
töltés. 

Padlásszoba,  lakószoba  a  padláson.  Az  oldal- 
falak felső  része  rendszerint  a  fedólhajlás  irányá- 
ban rézsútos.  A  középkorban  a  relatív  kis  terü- 
letre szorított  bekerített  városok  házaiban  talál- 
juk, de  modem  nagy  városok  bérházaiban  is, 
hogy  azok  egyrészt  a  beléjük  fektetett  tőke  ma- 
gasabb kamatozását  biztosítsák,  másrészt,  hogy  az 
olcsóbb  lakások  számát  szaporítsák.  A  mi  éghajla- 
tunk mellett  célszerű  a  P.-t  belülről  rossz  hővezető 
anyagokkal,  pl.  kovaföldszigetelövel  v.  parafakő- 
lapokkal burkolni  s  kiváló  gond  fordítandó  azok 
tűzbiztos  elkészítésére  is.  L.  még  Padlás. 

Padlástalaj  megszokott,  de  helytelen  kifeje- 
zés. A  padlástér  padlózatát  jelenti,  mely  tűzbiz- 
tosan készítendő.  Régente  8  cm.  vastag  agyagta- 
pasztást  alkalmaztak,  jelenleg  inkább  homokba 
rakott,  5  cm.  vastag  padlástéglákat  használnak. 
Vasbeton  födémnél  külön  tűzbiztos  P.-ra  nincsen 
szükség.  Padlás  feltöltés  alkalmazása  esetén 
mindazáltal  itt  is  járható  anyaggal  burkolandó. 

Padló,  padlózat,  padozat,  építészeti  művek  (la- 
kóhelyiségek, folyosók,  tornácok,  terraszok  stb.) 
alsó,  járható  síkja,  ill.  annak  mesterséges,  külső 
burkolata.  Rendeltetése  szerint  készülhet  kőuemü 
anyagból  (agyagtapasztás,  beton,  terrazzo,  tégla 
V.  lapburkolat,  kő,  mozaik,  aszfalt  stb.),  fából 
(hajópadló,  parkét  (1.  0.)  tömörfa-kocka  stb.),  vé- 
gül üvegből  vagy  fémekből.  A  darabos  anyagból 
készült  P.-k  mellett  higiónikusabbak  a  hézag- 
mentes P.-k,  ilyenek  a  már  említett  betonon  és 
aszfalton  kívül  a  betonra  vagy  agyagborítékra 
fektetett  linóleum,  aszbesztpadló  stb.  Talajvíz 
esetén  főleg  a  fából  készült  P.-k  a  nedvességtől 
elszigetelendők.  A  parkettet  e  célból  gyakran 
aszfaltba  rakják.  L.  még  Üvegbeton. 

Padlódeszka,  1.  Fürészárú. 

Padlóhinta,  1.  Függöszerek. 

Padlóolajok  azok  az  olajok,  melyeket  padlók 
bekenésére  használnak.  Azzal  a  tulajdonsággal 


kell  birniok,  hogy  a  port  lekössék.  Ilyen  olaj  pL. 
a  Dustless-olaj,  melynek  az  az  előnye  a  többi  e 
célra  használt  ásványolaj  fölött,  hogy  szagtalan. 

Padlózat,  1.  Padló. 

Padma  virág  (aöv.),  1.  Nehimbo. 

Padócz  {Podobócz),  kisk  Máramaros  vm.  ökör- 
mezői j.-ban,  (1910)  391  rutén  és  német  lak.  (Ti-. 
Cs.-Szl) 

Pados  kocsi  (franc,  char-á-bancs),  nagyobb 
négykerekű  rugós  kocsi  födél  nélkül,  néha  azon- 
ban tetővel  ellátva,  melynek  a  rendes  bakülésen 
kívül  a  szögletes,  alacsony  szekrény  hosszában 
oldalonként  még  egy-egy  többülésü  padja  van. 

Padova  (Padua),  1.  olasz  tartomány  Treviso, 
Venezia,  Rovigo,  Vicenza  és  Verona  közt,  2141 
km*  terület,  (i9i5)  650,648  lak. 

2.  P.,  az  ugyanüy  nevű  olasz  tartománynak  és 
járásnak  fővárosa,  püspöki  székhely,  a  Bacchi- 
glione  partjain,  a  Brentához  és  Pontelongo  csator- 
nához vezető  Piovega  csatorna  mellett,  (1915) 
105,135  lak.  Hét  kapuval  ellátott  tornyos  körfala, 
több  szép  tágas  tero  van ;  a  Bacchiglionen  több  híd 
vezet  át,  köztük  Olaszország  legrégibb  lánc- 
hídja.  Legnagyobb  tere  a  fáktól  árnyékolt  Vit- 
toria  Emanuele,  82  olasz  férfiú  és  egy  loggiá- 
ban Dante  és  Giotto  szobraival.  Kiválóbb  épü- 
letei: a  Michelangelo  tervei  szerint  1551.  megkez- 
dett, de  csak  1754.  befejezett  dóm;  mellette  van 
a  Battisterio  (1260);  a  hét  kupolás  Szt.  Antal 
bazilika  (II  Santo),  P.-i  Szt.  Antal  nyugvóhelye, 
Olaszország  egyik  legérdekesebb  bizánci  stílusú 
temp'oma  (XIV.  sz.),  értékes  bronzszobrokkal  és 
freskókkal,  a  S.  Agostino  templom  Mantegna 
freskóival,  a  Sta  Giustina  (1501 — 1532)  Paolo 
Veronese  oltárképével;  aScuola  del  Santo  oratóriu- 
mát (1480)  Tizian  ós  tanítványainak  Szt.  Antal 
életét  felölelő  17  freskója  díszíti.  Kiváló  középü- 
letei :  a  régi  igazságügyi  palota  della  Raggione 
(1172—1219),  nevezetessége  a  83  m.  hosszú,  28  m. 
széles  és  24  m.  magas  terem,  benne  Donatello 
faragta  faló  ;  a  Loggia  del  Consiglio,  az  obszer- 
vatórium az  Ézzelino-palota  régi  (1237)  tornyá- 
val ;  a  Pedrocchi  kávéház,  az  Antenor-sír  és  több 
XIII— XVI.  sz.-beli  palota.  Egyeteme  (alap.  1222.) 
egykor  Európa  egyik  legkiválóbbja  volt,  1264. 
első  ismert  magyar  hallgatója  Orbác  pozsegai 
prépost  volt,  ettől  kezdve  1592-ig  sok  magyar 
látogatta.  P.-nak  van  tudományos  és  művészeti 
akadémiája  és  számos  szakiskolája.  Titus  Livíus 
születési  helye.  —  P.  Olaszország  egyik  legré- 
gibb városa,  a  hagyomány  szerint  Antenor  ala- 
pította Trója  bukása  után;  a  római  uralom 
alatt  Patamum  volt:  Alarik,  majd  Attila  ki- 
rabolták. Longobardiávai  együtt  Nagy  Károly 
uralma  alá  került.  909-ben  a  magyarok  döntötték 
romba.  A  középkorban  felvirágzott  és  független 
köztársaság  lett.  1237-ben  Bzzelino  zsarnoki 
uralma  alá  került.  IV.  Sándor  pápa  fölszabadí- 
totta. 1318.  Carrara  Jakab  lett  a  podesztája  és 
1405-ig  főkép  utódai  kormányozták,  amidőn  áru- 
lás útján  Velence  birtokába  jutott.  1509-ben 
I.  Miksa  eredménytelenül  ostromolta.  1797-beu 
francia  kézre  került,  de  a  campoformiói  békében 
Ausztriáé  lett;  1805.  a  pozsonyi  béke  egyesítette 
az  I.  Napóleon  alapította  olasz  királysággal,  1814. 
újból  Ausztriához  került.  1866  okt.  3.  Velencével 


Padova  hercege 


83    - 


Paör 


az  olasz  királyságba  kebelezték.  Az  1914.  kitört 
világháború  folyamán  több  ízben  ellenséges  re- 
pülök bombázták.  Ausztria-Magyarország  és 
Olaszország  1918  nov.  2.  itt  kötötték  meg  a  fegy- 
versziiuetet.  (L.  Világháború).  V.  ö.  Gennari, 
Annali  della  cittá  di  P.  (Bassano  1804) ;  Cappel- 
letti,  Storia  di  P.  (P.  1875);  Volknmnn,  P. 
(Berühmte  Kunststátten,  26  köt.,  Leipzig  190 i). 

Padova  hercege,  1.  Arrighi. 

Padovai  érem.  A  hamisított  érmek  egy  kiilö- 
nös  faja.  Nem  a  közönség  vagy  a  pénz  vére  tő, 
hanem  az  éremgyüjtők  becsapására  készült. 
Giovanni  dal  Cavino  (v.  ö.  Thietne,  Allgem.  Lex. 
d.  Bild.  Künstler,  VI.  k.  236. 1.)  1550  körül  Pado- 
vában  római  császári  nagybronzok  után  új  verő- 
töveket  metszett  s  ezekkel  pénzt  vert.  Ezt  az 
eljárást  mások  is  követték.  Különösen  a  ritka 
érmek  után  néha  a  legnagyobb  művészek  véstek 
verőtöveket.  Az  ilyen  verőtővel  készült  érmet 
nevezik  P.-nek. 

Padovai  tyúk,  1.  Brabanti  tyúkok. 

PadoTaua,  tánc,  1.  Pavane. 

Padozat,  1.  Padló. 

Padrag,  kisk.  Veszprém  vm.  devecseri  j.-bau, 
ii920)  735  magyar  lak. 

Padre  Martini,  olasz  zenetudós,  1.  Martini  2. 

Padri  deli  acquavita  (olasz),  l.Je-25?^aíá/ú. 

Padua,  1.  Padova. 

Páduai  Antal,  szent^  1.  Antal. 

Paduc  (Ghondrostoma  Ag.,  áiiat),  a  Ponty- 
félék (Gyprinoidei)  családjába  tartozó  haltiem, 
melyre  legjellemzőbb,  hogy  éles  szélű  alsó  állkap- 
csának ajakrészét  porcogós  anyag  vonja  be  és 
bajuszszála  nincsen.  7  fajáéi  Európában  és  Ázsia 
nyugati  részében.  Hazánkban  ól  a  vésettajkú  P. 
{Gh.  nasus  h.).  Háta  feketés-zöld;  oldalai  ezüs- 
tösek ;  úszói  vörösek.  Áprilisban  és  májusban 
ívik.  Leggyakrabban  30  cm.,  ritkábban  50  cm. 
hosszúra  nő.  Húsa  szálkás,jóizű.  Hazánkban  gya- 
kori. Népies  nevei :  paluc,  paduszk,  patus,  petenye, 
podvlzhal,  potoz,  potoznak,  Szt.  György-paduc, 
tintafosó,  tintahal  stb. 

Paducah  (ejtsd:  pedjake),  Mc  Crackeu  county 
székhelye  Kentucky  ószakamerikai  államban,  a 
Tennessee  és  Ohio  összefolyása  közelében,  (i9io) 
22,760  lak.,  egyetemmel. 

Padurány,  község,  1.  Maroserdöd. 

Padus,  a  Po  folyó  régi  latin  neve. 

Pad  vas,  a  f  aiparosok  gyalupadjának  elülső  lap- 
éle mentén  elhelyezett  lyukakba  illő  fejes,  négy- 
zetes keresztmetszetű,  egyik  oldalán  rugóval 
ellátott  vas,  mely  a  fának  a  gyalulásnál  való  be- 
fogására szolgál. 

Paean,  l.  Paian. 

Paedagugía,  1.  Pedagógia. 

Paedagogium,  1.  Pedagógium. 

Pacdagog^us,  1.  Pedagógus. 

Pacdatrophía  (gör.),  1.  Athrepsia. 

Paedcrastta  (gör.),  1.  Pederasztia. 

Paedeuterion  {^öt.paideutérion),  fiúiskola, 
nevelőintézet,  különösen  kolostori  iskola. 

Paedeutika  (gör.  paideutiké),  nevelés,  a 
nevelés  művészete  s  a  róla  szóló  tudomány.  L. 
Pedagógia. 

Paedicatio  (lat.),  1.  Pederasztia.— Paedicutio 
mulierum,  nőkkel  való  pederasztia. 


Paedog^amia  (gör.),  egy  anyasejtböl  osztó- 
dás útján  keletkező  két  sejt  magjának  egybeol- 
vadása. 

Paedogenesis  (gör.).  1.  Alcanemzés. 

Pacdopliilía,  1.  Paidophilia  erotica. 

Paeg^nia  (gör.),  apró,  játszi  lírikus  költemé- 
nyek neve. 

Paelignusok,  1.  Pelignusok. 

Paenula  (lat.),  a  rómaiaknál  vastag  posztó- 
ból készült  köpeny  ujjak  nélkül ;  nagyobbrészt 
szegények  és  rabszolgák  ruhája  volt. 

Paeon,  1.  Paion. 

Paeonia,  az  ókorban  Makedonia  (1.  o.)  északi 
részének  a  neve. 

Paeonia  L.,  bazsarózsa,  basarózsa,  pün- 
kösdi rózsa  (Qöv.),  a  Ranunculaceae  (Boglárka- 
félék) család  génusza ;  15,  faja  mérsékelt  övi, 
Kelet-Ázsiától  Közép-  és  Észak-Európáig,  és  a 
mediterrán  vidékig  Egy  faj  paciflkus  Észak- 
amerikában él.  Fü^rok  V.  alacsony  cserjék.  Le- 
velük 2-8zer  3-a3  v.  szárnyasán  összetett.  Vi- 
ráguk nagy,  magános;  van  5  maradó  csésze- 
levele, 5—8  rendesen  piros  v.  fehér  szirma; 
porzói  a  tövükön  összenőttek  egymással,  a  mag- 
ház fala  húsos;  a  termésben  2—5  tüszőtermés 
van  együtt,  sok  gömbölyded,  fényes  maggal.  A 
kerti  bazsarózsák  törzsfajai:  P.  officinalis  L. 
(piros  bazsarózsa),  hazája  Dél-Európa.  Pűnemfi. 
Gyökere  gumós,  répaalakú.  Levele  szárnyasán, 
2-szer  hármasán  osztott.  Virága  5—8  cm.  át- 
mérőjű, nem  teljes,  hanem  5  kárminpiros  szirma 
van.  Csak  újabban  terjedt  el  ismét  jobban  a  ker- 
tekben, különben  pedig  teltvirágú  változatai  a 
gyakoriak.  Tüszőik  felfelé  állanak,  de  csúcsuk 
legörbül.  Színük  pü*os,  bíbor  v.  rózsaszín  árnya- 
lattal, V.  fehér.  P.  tenuifolia  L.  (keleti  bazsa- 
rózsa), hazája  Dél- Oroszország  és  Erdély,  elő- 
fordul a  temesi  homokpusztán  is.  Termete  ala- 
csony. Levele  finom  sallangokra  hasogatott.  Vi- 
rága szintén  nem  teljes,  szirmai  sötét  bibor- 
színűek.  P.  albiflora  Pali.  (P.  sinensis  Hort.), 
hazája  Szibíria,  Himalája,  Japán.  Levele  a  felső 
oldalán  fényes,  virága  nagy,  rózsaszínű.  Számos 
más  fajjal  való  kereszteződéséből  több  szép  vál- 
tozat jött  létre.  Igen  szép  faj  a  fás  szárú,  cserje- 
alakú dísznövény,  a  P.  moutan  Sims.  (P.  arborea 
Donn.),  hazája  Kína  és  Japán.  Gyökérkérge 
csípős,  zamatos.  Japánban  orvosság.  A  P.-k  kul- 
tiválásáról szól :  Pfyffer  von  Altishofen,  Die 
Paeonien  und  ihre  Kultur  (2.  kiad.  Leipzig  1906). 

Paeonia-porcellán,  kínai,  rendesen  paeonia- 
ból  és  chrysanthemumból  álló  virágdísszel  ellátott 
porcelláu. 

Paeonios,  l.  Paionios. 

Paeonok  (Paeones),  ókori  nép  Thrákiában  és 
Makedóniában,  mely  valószínűleg  frigiai  ere- 
detű. A  perzsák  Kr.  e.  513.  hódolásra  kényszerí- 
tették és  nagy  részét  Kisázsiába  telepítették  át. 
A  vísszamaradottak  a  Sztrimon  (Sztruma)  közép- 
folyásánál  laktak  és  a  makedónok  csak  hosszú 
küzdelem  után  lettek  uraik. 

Paér,  Ferdinando,  olasz  zeneszerző,  szül.  Par- 
mában  1771  jún.  1.,  megh.  Parisban  1839  máj.  3. 
1797-ben  Bécsbe  került,  1802.  a  drezdai  opera 
karnagya  lett,  1806.  Napóleon  császári  kar- 
naggyá nevezte  ki,  1821— 27-ig  a  párisi  olasz 


Paes 


84 


Pagranlnf 


opera  karmesteréül  szerződtették.  Számos  egy- 
házi zeneművet  és  43  operát  irt.  Nevezeteseb- 
bek :  Circe  (Velence  1791),  Camilla  (Bécs  1797), 
Sargino  (1803),  Leonóra  (Drezda  1804). 

Paes,  Sidonio,  portugál  köztársasági  elnök, 
8ZÜ1.  1874.,  merényletnek  esett  áldozatul  Lissza- 
bonban 1918  dec.  15.  Lisszabonban  és  Coimbrá- 
ban  tanár  volt,  1911.  közmunkaügyi  miniszter, 
1912.  berlini  követ,  1917.  portugál  miniszter- 
elnök, 1918  ápr.  28.  megválasztották  köztársasági 
elnökké. 

Paesiello,  Giovamii,  olasz  zeneszerző,  1.  Pai- 
siello- 

Paestum,  az  ókori  Szibarisz  gyarmattelepe 
Lukánia  nyugati  partvidékén.  Eredetileg  Posei- 
donia  a  neve  és  a  Silarus  folyótorkolatánál  ala- 
kult, de  lakosai  a  mocsaras  talaj  miatt  beljebb 
húzódtak.  Kr.  e.  340  körül  a  lukánok  hódították 
meg  a  telepet,  mely  lassanként  elvesztette  görög 
jellegét.  Kr.  u.  871.  a  szaracénok  elpusztították. 
Helyén  még  most  is  jelentékeny  romok  állanak, 
két  görög  (Poseidon  ós  Demeter  tiszteletére 
épült)  templom,  egy  bazilikaszerü  oszlopcsarnok, 
vízvezeték,  mely  a  mai  Capacciónál  kezdődött, 
városfalak  stb.  P.  (ma  olaszul  Pesto,  Nápolytól 
délre)  a  Battipaglia— Reggio  vasútvonal  egyik 
állomáshelye.  V.  ö.  Lábroiiste,  Lestemples  de 
P.  (Paris  1878);  Koldewey  és  Puchstein,  Die 
griechischen  Tempel  in  Unteritalien  und  Sicilien 
(Berlin  1899). 

Paetovion,  Pettau  város  ókori  neve. 

Paetus,  1.  Thrasea  és  Arria. 

Paez  (ejtsd:  paéz),  José  Antonio,  Venezuela 
köztársaság  elnöke,  szül.  Araureban  (Varinas 
tart.)  1790  jún.  13.,  megh.  New-Yorkban  1873 
máj.  6.  Pásztorflú  volt  s  1810.  egy  lovascsapat 
élén  a  spanyolok  ellen  küzdő  felkelők  soraiba  ál- 
lolt. 1816— 23-ig  több  győzelmet  vívott  ki  a  spa- 
nyolok felett  s  nagy  része  volt  Colombia  függet- 
lenségének megalapításában.  1829-ben  elszakí- 
totta Venezuelát  Colombiától  s  két  ízben  (1830— 
1838-ig  és  1839— 1842-ig)  volt  a  köztársaság 
elnöke.  Az  1846-iki  polgárháború  alatt  diktá- 
torrá választották.  1848-ban  száműzték  Vene- 
zuelából és  az  Egyesült-Államokba  menekült. 
1858-ban  visszatért,  1861— 1863-ig  újból  diktá- 
tor volt,  azután  végleg  elhagyta  hazáját  és  ha- 
láláig New  Yorkban  élt.  Önéletrajzát  1867 — 
1869-ig  adta  ki  (2  köt.,  New-York  1867—69). 

Paflagonia,  ókori  tartomány  Kisázsiáhan  a 
Fekete-tenger  partján,  Bithinia,  Galacia  és  Pon- 
tus  között.  Területe  hegyvidék,  főleg  a  déli  ré- 
szén ;  jelentékenyebb  folyója  a  keleti  részén  a 
Halisz  (Kizil  Irmák)  és  a  beléje  folyó  Amniasz 
(Gök  Irmák).  P.  öszvéreiről,  hajófáiról  és  ércbá- 
nyáiról volt  nevezetes.  A  kappadóciaiakkal  rokon 
eredetű  lakosai  jó  lovasok  voltak ;  az  egyébként 
babonás,  korlátolt  és  durva  népet  először  Kroisos 
igázta  le,  majd  a  porzsáknak  és  a  pontusi  kirá- 
lyoknak hódolt  meg ;  később  fejedelmei  Rómá- 
nak fizettek  adót,  akik  azonban  csak  a  benföldet 
birtokolták.  Városai  közül  nevezetes  volt  a  ten- 
ger mellett  Sinope  (Szinob)  és  Amisos  (Szamszun), 
délen  Gangra  (Kjankari). 

Pafosz,  két  ókori  város  Ciprus  szigetén ;  az 
egyik  O.-P.,  föniciai  gyarmattelep  a  nyugati  par- 


ton, a  mai  Kuklia  mellett,  a  másik  Új-P,  16  km. 
távolságban  ÉNyÉ.-ra,  a  mai  Baffónál.  A  két  vá- 
ros Nagy  Sándor  koráig  önálló  fejedelemség  volt. 
Ó-P.-ban  híres  volt  Aphrodité  temploma  s  azt 
hitték,  hogy  itt  bukkant  föl  a  tengerből.  Új-P.-t 
K.  e.  14.  egy  földrengés  elpusztította,  de  Augus- 
tus  császár  Augusta  (Szebaszté)  néven  újra  fel- 
építtette s  itt  volt  a  prokonzul  székhelye. 

Páfrány  (paizsika,  ördögborda,  (növ.),  a  Pili- 
cales  (1.  0.)  sorozatba  tartozó  edényes  virágtalan 
növények.  Nálunk  honosak  ezek  közül  egyes  As- 
pidium,  Athyrium,  Nephrodium,  Poly pódium^ 
Dryopteris,  Polystichum  stb.  fajok. 

Páfrányfa  (harasztfa,  pálmapáfrány,  növ.),  a 
Cyatheaceae  (1.  o.)  páfránycsalád  egyes  génusza 
fává  nő  meg.  T.  i.  páfrányaink  fűnemú  növények,, 
nagy  levelüket  látjuk,  törzsük  ellenben  mint  tőke 
a  föld  alatt  húzódik  meg.  A  Cyatheaceae  család 
több  génusza  (AlsophilaR.  Br.,  Hemitelia  Presl.^ 
Cyathea  Sm.)  azonban  pálmatermetü,  ágat- 
lan,  oszlopforma,  6—20  m.  magas,  derékvastag- 
ságú fa,  mely  óriás  lombok  alkotta  koronát  visel. 
Némely  P.  seregesen  nő  és  erdőt  alkot,  p.  Mel- 
bourne vidékén,  Ausztráliában,  ahonnan  sokat 
Európába  is  szállítanak.  A  P.-t  könnyen  lehet  me- 
legágyban tenyészteni,  s  az  üvegház  v.  pálma- 
terem  legkiválóbb  dísze.  Hazájában  törzsük  kerí- 
tésoszlopnak és  tüzelőnek  használatos.  Némelyik 
beléből  ehető  keményítőt  nyernek.  Az  Alsophila 
70  faja  Ázsia  és  Amerika  trópusi  vidékein  te- 
rem, több  faját  európai  üvegházban  is  látni ;  le- 
vele többször  szárnyalt.  A  Cí/flí/im-nak  több  mint 
100  faja  él  a  trópusokon. 

Páfrányfélék  (növ.),  1.  Polypodiaceae. 

Páfránygyapju  (Pennavar-Djamhiy  növ.),  L 
Haraszt-ször. 

Páfránygyökér,  az  Aspidium  filix  mas  nevű 
b araszt  kúszó  gyökere.  Féregűző  hatású  ;  ható- 
anyaga a  íilixsav  (1.  o.).  A  magyar  gyógyszer- 
könyvben Rhizoma  fllicis  maris  névvel  hivatalos. 

Páfrányos  (Brusztur),  kisk.  Arad  vm.  nagy- 
halmágyi  j.-ban,  (i9io)  1118  román  lak.,  ólom-  ós 
eztistércbányával.  (Ti*.  R.) 

Pag.,  a  francia  page  és  a  latin  pagina  lap, 
(oldal)  rövidítése. 

Pagan,  a  hajdani  Birma-királyságnak  most 
romokban  heverő  fővárosa,  az  Iravadi  balpart- 
ján, nagyszerii  pagodáival,  terraszaival,  kolosz- 
szális  szobraival  stb.  a  folyó  mentén  13km.-nyire 
terült  el. 

Paganalia,  az  ókori  Itáliában  a  régi  falusi 
községek  (pagusok)  víg  ünnepe,  melyet  január 
havában  ültek  Ceres  és  Tellus  tiszteletére.  Ilyen- 
kor a  földmívelők  a  közös  védelmül  szolgáló  vá- 
rosokban, így  pl.  Rómában  is  összegyűltek  és  jó 
termésért  áldozatot  mutattak  be.EP.-ünnepmég 
akkor  is  szokásos  volt,  mikor  a  régi  faluk  jelen- 
tősége megszűnt  s  így  az  ünnep  plebeius  jellege 
is  megmaradt. 

Pagani,  város  Salerno  olasz  tartományban, 
(1911)  14,954  lak.  Templomában  liguori  Szt.  Alfonz 
sírjával.  Selyemtermelés,  gyapotszövés. 

Paganini  (Paganino),  Niccolo,  olasz  hegedű - 
virtuóz,  szül.  Génuában  1782  okt.  27.,  megh. 
Nizzában  1840  máj.  27.  A  hegedülésben  több 
mestere  is  volt,  kápráztató  technikáját  azonban 


P  agár.  US —     85     — 

mint  autodidakta  szerezte.  1798-ban  megszökött 
a  szülői  háztól.  1805-08-ig  Luccábau  mint  her- 
oegi  szóló Iiegedüs  ós  Bacchiochi  herceg  tanára 
működött.  1809— 27-ig  Olaszországban,  1828  — 
1831-ig  Németországban  és  Bécsben,  1831— 33-ig 
Angliában,  1833— Si-ig  Parisban  hozta  extázisba 
közönségét.  B  körútjain  nagy  vagyont  szerzett. 
Gégetuberkulózisban  halt  meg.  Felesége  Bianchi 
Antónia  énekesnő  volt.  P.  élettörténetét  különc- 
ködő életmódja  miatt  a  legfantasztikusabb  mesék- 
kel színezték  ki  kortársai.  P.  kompozíciói  a  he- 
gedű irodalmában  rendkívüli  fontosságúak.  Kü- 
lönösen nevezetesek :  24  capricci  per  violino  solo 
(op.  1.,  zongorára  átírta  Liszt,  Schumann),  12  so- 
nata  per  violino  e  chitarra  (op.  2,  3.  P.  a  gitár- 
nak is  mestere  volt) ;  3  gran  quartetti  a  violino, 
viola,  chitarra  e  violoncoUo  (op.  4,  5) ;  esz-dur 
koncert  (op.  6),  h-moll  koncert  (op.  7),  Le  streghe 
(op.8),  Gode  savé  the  King- variációk  (op.  9),  Moto 
perpetuo  (op.  11),  Di  tanti  palpiti- variációk  (op. 
13),  Barucata- variációk  (60  változat  egy  géuuai 
népdalfelett).P.  hegedűjét  Génuában  őrzik.  Élet- 
rajzát megírták:  C.  Guhr :  Über  P.-s  Kunst  die 
Violine  zu  spielen  (1829) ;  Sckotthy :  P.'s  Lében 
und  Treiben  (1830);  SMtz:  Lében,  Charakter 
und  Kunst  des  Ritters  P.  (1830) ;  Gonestabile :  N. 
P.  (1851) ;  Fétis :  Notice  biographique  sur  N.  P. 
{lSbl);Ésctidier:  Vie  et  avantures  de  N.P.  (1856) ; 
Bnmi:  N.  P.  (1873,  1903);  Niggli:  P.  (1882); 
Prodhomme :  P.  (1907) :  St.  Straiton :  N.  P.  (1907). 

Pag^anas  (lat.),  egy  pagus  (falu)  lakosa,  föld- 
míves,  olykor  a  katonával  szemben  a  békés  fog- 
lalkozású polgár ;  később  a  szó  jelentése  pogány, 
mert  a  régi  vallás  a  falvakban  tovább  maradt 
meg  a  kereszténységgel  szemben,  mint  a  váro- 
sokban, ezért  jelöli  apaganisnius  a  pogányságot. 

Pagasae,  kikötő-hely  Tesszáliának  Pelasgiotis 
nevű  kerületében  a  P.-i  (ma  volói)  öbölben,  hol 
Jason  az  Argo-hajót  építette.  Romjai  a  mai  An- 
gisztri  mellett  vannak. 

Pagát  (bagatto,  ol.),  a  tarok-kártyában  az 
egyes  számú  tarok ;  az  u.  n.  három  honneur 
ogyike. 

Pag^e  (fi'anc,  ejtsd:  pázs)  a.  m.  apród  (l.  o.). 

Pagel,  Július  Leopold,  német  orvosíró,  szül. 
1851  máj.  29.  Pollnowban,  megh.  1912  jan.  30. 
Berlinben,  atiol  egyetemi  tanár  volt.  Főképen  az 
orvosi  történettel  foglalkozott;  számos  kisebb 
munkán  kívül  főbb  művei:  Die  Bntwickelung 
der  Medizin  in  Berlin  (Wiesbaden  1897);  Ge- 
schichto  der  Medizin  (Berlin  _1898) ;  Biographi- 
9ches  Lexikon  hervorragendor  Árzte  des  19.  Jahr- 
faunderts  (1901);  Grundriss  eines  Systems  der 
medizinischen  Kulturgeschichte  (1905). 

Pagellas  (áiiat),  1.  Vörös  keszeg. 

Pagels,  Hermann  Joachim,  német  szobrász, 
8zül.  Lübeckben  1876  szept.  11.  Berlinben  tanult. 
Leginkább  képmásszobrokkal  és  gyermekcsopor- 
tokkal aratott  sikereket.  Müvei  közül  Drippe 
Bugen  mellszobra  a  berlini  Nationalgalerieben, 
Vilmos  porosz  herceg  szobra  a  potsdami  már- 
ványpalotában, Frigyes  Vilmos  trónörökös  szob- 
rocskája a  müggelseei  regattaházban  van. 

Pagenstecher,  1.  Alexander,  német  szemor- 
vos, szül.  Idsteiuben  1828  ápr.  21.,  megh.  Wies- 
badenben  1879  dec.  31.  Ií^ö7-ben  Wiesbadenben 


Pagoda 


szemgyógyászati  intézetet  alapított  és  Sámischsel 
kiadta :  Klinische  Beobachtungen  aus  der  Augen- 
heilanstalt  zu  W^iesbaden  (1861—67). 

2.  P.,  Heinrich  Alexander,  német  zoológus, 
szül.  Blberfeldbon  1825  márc.  18.,  megh.  Ham- 
burgban 18R9  jan.  4  1862-től  1882-ig  Heidelberg- 
ben  a  zoológia  tanára  volt,  innen  átment  Ham- 
burgba igazgatónak  a  természetrajzi  múzeum- 
hoz. Főleg  az  élősködő  férgek  és  atkák,  továbbá 
az  alsóbbrendű  tengeri  állatok  és  a  gyöngykópzö- 
dés  tanulmányozásával  foglalkozott.Nagyobb  mű- 
vei :  Beitráge  zur  Anat.  der  Miiben  (Leipzig  1860— 
1861,  2  füzet) ;  Die  Trichinen  (u.  o.  1865) ;  Die 
Insel  Mallorca  (u.  o.  1867);  AUgemeine  Zoologie 
(u.  0.  1865-81,  4f  köt.). 

Paget  (ejtsd:  pedzsett),  1.  János,  angol  eredetű 
magyar  gazda  és  iró,  szül.  Törpe  Satchvilleben 
(Anglia)  1808.,  megh.  Gyéresen  (Torda- Aranyos) 
1892  ápr.  10.  Orvosi  oklevelet  szerzett,  de  mint 
orvos  nem  működött.  Egy  tanulmányútja  al- 
kalmával Olaszországban  megismerkedett  Wes- 
selényi Polixéna  val,  özv.  báró  Bánffy  Lászlónéval, 
kit  később  nőül  vévén,  Gyéresen  telepedett  le, 
ahol  mintaszerű  gazdálkodást  folytatott.  Az 
184;6— 4;7-iki  erdélyi  országgyűlésen  honflusí- 
tást  nyert.  Az  1848— 4;9-iki  szabadságharcban 
Bem  egyik  szárnysegéde  volt.  A  függetlenségi 
harc  után  Angolországba  menekült,  honnét  csak 
1855.  térhetett  vissza.  Legjelesebb  munkája: 
Hungary  and  Transylvania  (London  1839,  2.  kiad. 
németül,  Leipzig  1842).  Életét  Kovács  János  irta 
meg  (Kolozsvár  1893). 

2.  jP.,  Henry  Wílliam,  angol  tábornok  és  ál- 
lamférfiú, 1.  Anglesey. 

3.  P.,  Violet,  írói  nevén  yernon  Lee,  angol 
írónő,  szül.  1856.  Cháteau  St.- Léonardban  (Fran- 
ciaország). Művészettörténeti  és  művelődéstörté- 
neti tanulmányaival,  hangulatos  útirajzaival, 
tárcáival  ós  regényeivel  korán  lett  népszerűvé. 
Ezek  közül  kiemelendők:  Studiesof  the  Eighteenth 
Century  in  Italy  (1880) ;  Euphorion :  studies  of 
the  antique  and  the  médiáéval  in  the  Renaissance 
(1884) ;  Renaissance  Paneles  and  Studies  (1895) ; 
The  Spirit  of  Romé  (1905). 

Paget- féle  csontbetegség,  a  csontok  ritkán 
előforduló  általános  túltengése,  leginkább  meg- 
vastagodása  és  tömörülése,  otromba  csontkinövé- 
sekkel kapcsolatban.  Ismeretlen  okból  származik. 

Pag^ína  (lat.),  oldal,  valamely  könyvnek  a 
számozott  oldala,  lapja.  L.  Lapszám  és  Lapszá- 
mozó gép. 

Pag;lÍaCCÍO  (olasz,  ojtsd:  pallyáccso),  l.BajazzQ. 

Pagliano  (ejtsd:  paiiyáno),  Éleuterio,  olasz  festő, 
szül.  Casale  Monferratóban  1826  máj.  2.,  megh. 
Milanóban  1903  jan.  6.  Csata-  és  történeti  génre - 
képeket  festett. 

Pago  (Pag),  dalmát  sziget  a  Quarneróban ;  a 
horvát  parttól  a  Canale  de  laMontagna  választja 
el.  Bocénmészköből  álló  hegyek  takarják.  Terü- 
lete 288  km2 ;  lakóinak  száma  (i9io)  7463.  Főhelye 
P.,  mély  öbölben,  mintegy  2000  lak.  Most  a  Szerb- 
Horvát  Szlovén  királysághoz  tartozik. 

Pagocsa,  község,  1.  Mezőpagocsa. 

Pagoda  (az  ó-ind  bliagavati  [szent  ház]  szóból), 
a  hinduk  és  más  ázsiai  népek  templomainak  el- 
nevezése. A  P.-k  szabadon  állnak,  gyakran  egész 


Pagoda 


—    86 


Paikert 


épületcsoportot  alkotnak,  s  gazdag  szobrászati 
díszítésökkel,  kupoláikkal,  tornyaikkal,  oszlop- 
csarnokaikkal festői  hatást  keltenek. 

Pagoda.  1.  Súlymérték  Madrasban  =  3'544  g., 
nemesfémek  mérésénél  Kelet-Indiában  =  3406  g. 
—  2.  Pénzegység  Madrasban.   Mint  aranyérem 
3*4058    g.  súlyú,    884    K    értékben,  a  francia 
keletindiai    birtokokon    silányabb    finomságban 
7  89  K  értékben.  Mint  ezüstérem  is  szerepel  az 
előbbinek  körülbelül  fele  értékében. 
Pagodit  (ásv.),  1.  Agcdmatolit  és  PirofiUit. 
Pagony,  elavult  neve  az  egy  erdőtisztre  vagy 
erdöőrre  bizott  területnek.  L.  Erdöheosztás. 
Pago-Pago,  sziget,  1.  Tutuila. 
Pagnma  (áiiat),  a  Cibetmacska-félék  családjába 
tartozó  állatnem.  Legismertebb  faj  az  álcás  pálma- 
sodró (Paguma  larvata  Temm.).  Körülbelül  jó- 
kora maoskanagyságú.  Háta  és  testének  oldalsó 
részei  sárgás-szürkék,  feje  fekete,  arca,  torka  és 
nyaka  szürkés.  A  ritkább  állatok  közé  tartozik. 
Dél-  és  Közép-Kinában,  Tongking-ban,  Formozá- 
ban  és  Hainanban  honos.  A  kínaiak  Yu-min-mao, 
azaz  drágakőarcú  macska  néven  ismerik. 
Pagnridae  (áUat),  1.  Bemeterákok. 
Pagnras  (áUat),  1.  Remeterák. 
Pagurus  Bernhardns  (állat),  1.  Bernátrák 
és  Remeterákok. 

Pagrus  (lat.),  falu,  járás ;  eredetileg  kunyhók 
csoportja,  valamely  védett  hely  (arx)  közelében ; 
több  ily  P.  központja  volt  a  fórum  (1.  o.),  s  ha  ez 
várossá  fejlődött,  akkor  a  P.  az  egyes  részeket 
jelölte,  melyek  régi  vallási  szertartásaikat  (sacra 
paganalia)  tovább  is  megtartották.  —  P.  a  ger- 
mánoknál, 1.  Grófság. 

Pagyár  (azelőtt :  Pagyerócz,  most  Paderovce), 
kisk.  Pozsony  vm.  nagyszombati  j.-ban,  (i9io)  343 
szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pahan  (Pahang,  Pakang),  a  brit  védelem 
alatt  álló  maláji  szövetséges  államok  (1.  o.) 
egyike  a  Malakka-félsziget  K.-i  partvidékén, 
36,200  km2  területtel,  (i9i4)  142,055  lak.,  akik 
legnagyobbrészt  mohammedánok.  Az  uralkodó 
(radzsa)  székhelye  Pekan,  a  P.  folyó  torkolata 
közelében. 

Páhi,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  kun- 
szentmiklósi j.-ban,  (1920)  2480  magyar  és  német 
lak. 
Pahlanpur  (Pahlumpur),  1.  Palanpur. 
Pahlavi,  1.  Pehlevi. 

Pahlen,  Péter  Ludtcig  von  der,  gróf,  orosz  ál- 
lamférfiú, szül.  1745  ápr.  28.,  megh.  Mitauban 
1826  febr.  25.  Régi  észtlandi  családból  származott. 
1769— 1774-ig  a  törökök  eJlen  harcolt,  1793. 
Livland,  1795.  Kurland  kormányzója  lett.  I.  Pál 
cár  1799.  grófi  rangra  emelte,  1801.  pedig  kül- 
ügyminiszterré és  Szent-Pétervár  katonai  kor- 
mányzójává nevezte  ki.  Mégis  ő  állott  annak  a 
katonai  összeesküvésnek  élére,  melynek  Pál  cár 
1801  márc.  23-ának  éjjelén  áldozatul  esett.  I.  Sán- 
dor alatt  1804.  visszavonult  mitaui  birtokára. 

Páholy  (franc,  loge,  ejtsd :  lózs),  színházakban, 
mulatókban  a  fényűzőbb  közönség  részére  elre- 
kesztett, díszesebb  nézőhely,  rendszerint  3—4 
ülőhellyel  és  hátsó  előtérrel,  mely  ruhatár  gya- 
nánt szolgál.  Rendesen  a  P.-ok  egymás  fölött 
2—3  sorban  körülövezik  a  nézőtér  földszintjét. 


Előkelőbb  ezinházakban  az  udvar  részére  külön 
lépcsővel  ellátott  s  fényűzően  berendezett  P.-t 
készítenek.  —  L.  még  Szabadkőművesség,  Szak- 
szervezetek. 
Pahuin,  afrikai  négertörzs,  1.  Fán. 
Paian  (latinosan  Paean),  az  ősi  görög  vallás- 
ban orvos-isten  volt  (ebben  a  minőségben  Paieon- 
nak  is  hívták).  Utóbb  azonban  P.  önálló  isten-léte 
feledésbe  merült  s  ekkor  bármely  isten  neve  mellé 
odatették  a  P.  nevet,  ha  az  illető  istent  mint  ol- 
talmazó, bajból  megszabadító  hatalmat  akai'ták 
jelölni.  L.  még  Paion. 

Pai-choj,  dombsor  Archangelszk  volt  orosz  kor- 
mányzóságban, az  Uralnak,  amelytől  54  km.  szé- 
les tundrás  síkság  választja  el,  folytatása  ÉNy. 
felé  a  Jugor-szorosig  s  innen  átcsap  Novaja- 
Zemlya  szigetre  is.  Hossza  kb.  200  km.,  400  m.-ig 
emelkedik. 
Paidológia,  1.  Gyermektanulmány. 
Paidopliilia  erotica  (gör.-lat.),  gyerme- 
kek iránti  rendellenes  nemi  érzés,  a  régi  görö- 
gök életében  erősen  szerepelt  (fiúszerelem  vagy 
görög  szerelem).  L.  Homoszexualitás,  Pede- 
rasztia. 

Paignton  (ejtsd:  péut'n),  fürdő  Devonshire  angol 
countyban,  (1911)  11,241  lak. 
Paigu,  1.  Pegu. 
Pai-ho,  kinai  folyó,  1.  Pei-ho. 
Pai-Jaga,  orosz  folyó,  1.  Indiga. 
Páijánne,   egyike  a  legnagyobb  finnországi 
tavaknak  77*7  m.  magasban  a  t.  sz.  f.,  hossza 
130,  szélessége  30  km.,  területe  1576  km*,  (eb- 
ből 253  km^  a  szigetek  területe).  A  tóba  több 
viziút  fut  össze ;  lefolyása,  a  Kymmene-elf,  a 
Finn-öbölbe  ömlik. 

Paikert,  1.  Alajos  {sepr ősi),  cs.  éskir.  vezér- 
törzsorvos, szül.  Jelenyben,  Hohenmauth  mellett, 
1831  okt.  14.,  megh.  Budapesten  1914  nov.  1. 
Katonaorvosi  tanulmányait  a  bécsi  Josephinum- 
ban  és  a  paviai  egyetemen  végezte.  Mint  katona- 
orvos több  hadjáratban  kitűnt.  Kiváló  érdemeket 
szerzett  a  katonaorvosi  kar  tudományos  és  gya- 
korlati kiképzése  körül,  a  járványos  betegségek 
(kolera,  tífusz,  trachoma)  elleni  küzdelemben, 
Budapest  fővárosnak  egészséges  és  bő  vízzel  való 
ellátása  stb.  körül.  1887  ben  a  4.  hadtest  egész- 
ségügyi főnöke,  1894.  vezértörzsorvos  lett.  Erde- 
meiért a  magyar  nemességeta  (.^se^rösi^^  előnév- 
vel kapta.  Több  orvosi  értekezése  jelent  meg. 

2.  P.,  Alajos  (seprőst),  közgazdasági  író,  P.  1. 
fia,  szül.  Nagyszombatban  1866  máj.  31.  Gazda- 
sági tanulmányait  a  magyaróvári  akadémián, 
jogi  tanulmányait  Budapesten  végezte.  Az  antro- 
pológiai tanszék  mellett  tanársegéd  volt.  1891-ben 
az  Országos  Magyar  Gazdasági  Egyesület  titká- 
rává választotta.  Megindította  és  szerkesztette  a 
Magyar  Gazdaságtörténelmi  Szemlét  1895— 
1899-ig  előkészítette  a  budapesti  nemzetközi 
gazdakongresszust,  melynek  titkárja  és  főmunka- 
társa lett.  Közben  Dávid  Lubinnal  nagy  része 
volt  a  római  nemzetközi  mezőgazdasági  intézet 
megalapításában.  1896— 97-ben  mint  min.  meg- 
bízott szervezte  és  vezette  a  Mezőgazdasági  Mú- 
zeum első  berendezését.  1800— 1903-ig  a  föld- 
mívelésügyi  miniszter  amerikai  szaktudósltója 
volt  Washingtonban.  1908-ban  a  Magyar  Köz- 


Pallleron 


—     87     —  Palsíello 


gazd.  Tái^aság  főtitkárává  választotta.  1910-ben 
Mészáros  Gyulával  megalapította  a  Turáni  Tár- 
saságot, melynek  ügyvezető  alelnöke  lett.  Meg- 
indította és  szerkesztette  (1913)  a  társaság  folyó- 
iratát, a  Turáni.  1916-ban  beosztották  a  földml- 
velésügyi  minisztériumba,  1918.  c.  osztály  tanácsos, 
1921.c.niiai8zteri  tanácsos  lett.  1917-ben  ós  1920. 
gr.  Apponyi  Albert  elnöklete  alatt  megalakította 
a  Magyar  Külügyi  Társaságot,  mely  alelnökévé 
választotta.  Tevékeny  részt  vett  a  Magyar- Angol 
Társaság,  a  Magyar  Amerikai  Társaság,  a  Ma- 
gyar Amerikai  Kereskedelmi  Kamara,  a  Külügyi 
Szemle,  a  diplomáciai  szeminárium,  a  Magyar- 
Amerikai  Jogvédő  Iroda,  stb.  megalapításában  és 
továbbfejlesztésében.  Számos  cikket  és  értekezést 
írt  a  napilapokba  és  szakfolyóiratokba.  Önálló 
munkái:  Amerika  és  Magyarország  (1904); 
Ázsia  jövője  (1913) ;  A  Tuiáyii  Társaság  eddigi 
és  jövő  működése  (1914) ;  A  mezőgazdaság  nem- 
zetközi szervezete  (1922). 

Pallleron  (eitsd:  pajroS),  Edouard,  francia  szín- 
műíró, szül.  Parisban  1834szept.  17.,  megh.  u.  o. 
1899  ápr.  20.  Első  irodalmi  kísérletei  egy  kötet 
szatíra:  Les  parasites  c.  ós  egy  egyfelvonásos 
verses  vígjáték:  Le  parasite,  mindkettő  1860. 
Csakhamar  egyike  lett  kora  legkedveltebb  vígja- 
tékiróinak  ;  a  könnyebb  fajsúlyú  komikum  elmé- 
sen szatirikus  képviselője.  Főbb  darabjai,  melyek 
a  budapesti  Nemzeti  Színházban  is  színre  kertil- 
tek:  Faux  ménages  (1869);  L'ótincelle  (1879, 
A  szikra);  Le  monde  oú  l'on  s'ennuie  (A  hol 
unatkoznak,  1881);  La  souris  (Az  egér  1887); 
Cabotins!  (1893)  stb.  Magyarul  megjelent :  A  ko- 
sár (monológ,  f ord.  Btidnyánszky  Gyula) ;  Az  egér 
vígjáték,  ford.  Fái  J.  Béla,  Budapest  18H8,  újab- 
ban 1903).  V.  ö.  J.  d'Almeida,  L'oeuvre  littéraire 
de  P.  (Paris  1888). 

Paimpol  (ejtsd:  pempoi),  kikötőváro3  Cótes-du- 
Nord  francia  départementban,  a  La  Manche  mel- 
lett, (1911)  2873  lak.,  tengeri  fürdővel. 

Paina  limpa  (uöv.),  több  Bombax-faj  termés- 
falának belső  oldalából  kinövő  szőrözet,  melyet 
kitömósre  használnak. 

Paine  (ejtsd:  pén),  TkoniüS  angol  íi*ó,  szül.  Thet- 
fordban  1737  jan.  29.,  megh.  New  Yorkban  1809 
jun.  8.  Volt  kézműves,  tanító,  vámhivatalnok, 
dohánygyári  igazgató,míg  1774Philadelphiába  ke- 
rtilt.  Északamerika  érdekében  adta  ki  a  híres 
Common  Sense  című  röpiratot  (1776)  s  egyéb  ha- 
sonló irányú  művein  kívül  The  American  Crisis 
(1777—83)  című  lapját.  1776.  az  Egyesült- ÁUa- 
mok  kongresszusán  a  külügyi  hivatal  titkára  lett, 
1781.  politikai  küldetésben  Franciaországba, 
1786.  Londonba  ment,  ahol  Rights  of  man  című 
híres  könyvét  adta  ki,  melyben  a  francia  forra- 
dalom eszméit  védte  Bürke  ellenében.  Angliában 
pörbe  fogták,  mire  Parisba  ment  s  1792-ben  Pas- 
de-Calais  département  a  nemzeti  konventbe  vá- 
lasztotta. Mint  girondista,  XVí.  Lajos  kivégzése 
ellen  szavazott,  mire  Robespierre  14  hónapig 
tartó  fogságra  vetette  ;  ezalatt  írta  The  a^e  of 
reason  (1793)  című  könyvét.  Fogságából  kiszaba- 
dulva, Amerikába  tért  vissza.  Műveit  kiadta  Men- 
dum  (Boston  1850)  és  Conway  (New  York  (1894 
—1896.)  Németül  megjelentek  1876.  Életét  meg- 
írták :  Conway  (1892.),  E.  Sedgurck  (1900)  stb. 


Painexpeller  (ang.)  a.  m.  fájdalomelűző. 
Az  ú.  n.  titkos  szerek  közé  tartozik.  Alkotóré- 
szei 35  r.  paprikatinktura,  20  r.  borszesz  és  20  r. 
szalmiákszesz. 

Painlevé  (ejtsd :  peSiövé),  Paul,  francia  mate- 
matikus és  politikus,  szül.  Parisban  1863  dec.  5. 
Előbb  Lilieben,  1892.  Parisban  lett  a  matema- 
tika tanára.  1890  ben  elnyerte  a  francia  Tud. 
Akadémia  matematikai  nagydíját  s  az  Akadé- 
mia 1900.  tagjává  választotta.  1915  okt.  köz- 
oktatásügyi és  a  honvédelmet  illető  találmányok 
minisztere,  1917  aug.  tengerészeti  miniszter  lett, 
1  i-t  17  szept. — nov.  pedig  mmiszterelnök  volt.  Több 
tudományos  értekezés  mellett  önálló  munkája : 
Le^ons  sur  le  frottement  (1895). 

Paion  ígör.,  la,t.  paeon),  krétai  eredetű  ősi  tánc- 
ritmus, átment  a  paian-okha.  is,  azaz  az  Apollót 
dicsőítő  énekekbe,  innen  a  név.  A  P.-ütem  zenei 
értéke  Vs ;  négy  szótag  fejezte  ki,  egy  hosszú  ós 
három  rövid ;  aszerint,  hogy  a  hosszú  tag  melyik 
helyen  volt,  nevezték  első,  második,  harmadik, 
negyedik  P.-nak  (—  -  -  -stb.)  A  P.-nak  változatai 
a  creticus,  bacchius,  antibacchius  is,  mert  mind 
a  másfeles  {%)  títemfajhoz  tartoznak. 

Paionios,  mendei  születésű  görög  szobrász  a 
Kr.  e.  V.  sz.  második  felében.  Egyetlen  ránk  ma- 
radt hiteles  műve  az  Olympiában  előkerült  Nike 
márványszobra,  melyet  a  messeneiek  ajánlottak 
fel  fogadalmi  ajándékul  (421-ben  ?)  Ez  a  Nike 
a  repülés  problémájának  egyik  legpompásabb 
szobrászi  megoldása ;  a  ruha  ábrázolásában  ós  a 
márványtechnika  csodálatos  merészségében  köz- 
vetlen összefüggésben  áll  a  jón  művészi  iránnyal. 
Pausanias  P.-nak  tulajdonítja  az  olympiai  Zeus- 
templom  keleti  oromcsoportját  is,  de  az  útleíró- 
nak  ez  az  adata  nem  tarthat  számot  hitelességre. 

Paipa,  város  Colombia  köztársaság  Boyacá 
departementojában,  kb.  12,000  lak.,  közelében 
kénes  források  vannak.  ISÍellette  Pantano  de  Vár- 
gas,  ahol  Bolivár  1819  júl.  25.  a  spanyolokat  le- 
győzte. 

Pair  (franc,  ejtsd:  per),  a  régi  Franciaország- 
ban a  főnemesség  hivatalos  neve.  A  P.  elnevezés 
a  latin  par  (egyenlő,  hasonló)  szóból  származott 
8  az  angolban  a  peer  elnevezés  felel  meg  neki. 
A  középkori  felfogás  szerint  ugyanis  egymással 
egyenlő  rangúak  (pares)  ítélkeztek  egymás  felett, 
így  a  főurak  (seniorok)  felett  csak  főurak  bírás- 
kodtak a  király  elnöklete  alatt,  kit  elsőnek  te- 
kintettek az  egyenlők  közt  (Primus  inter  pares). 
Kezdetben  12  P.-je  volt  Franciaországnak  (7 
világi,  5  egyházi),  a  forradalom  kitörése  előtt 
38  volt  a  számuk.  Az  1789-iki  alkotmány  a  ne- 
mességgel együtt  a  P.-i  méltóságot  is  megszün- 
tette. 1814-ben  a  Bourbonok  visszatérése  alkal- 
mából az  új  alkotmány  (Charte)  szerint  a  P.-ek 
kamarája  (Chambre  des  Pairs)  alkotta  a  felső- 
házat. Tagjait  a  király  nevezte  ki.  1848-ban  vég- 
leg megszűnt  a  P.-i  méltóság. 

Pairika,  1.  Pet^. 

Pairschub,  tömeges  kinevezése  új  tagoknak 
valamely  ország  felsőházába  (főrendiházába)  ab- 
ból a  célból,  hogy  velők  magának  a  kormány  ott 
többséget  biztosítson. 

Paisiello  (Paesiello),  Giovanni,  olasz  zene- 
szerző, szül.  Tarentóban  1741  máj,  9.,  megh.  Ná- 


Palsley  —     { 

polyban  1816  jún.  5.  1776-84-ig  II.  Katalin  meg- 
hívására a  szent-pétervóri  olasz  opera  karnagya 
volt.  1784:- ben  nápolyi  udvari  karmesterré  ne- 
vezték ki.  1802-ben  Napóleon  házizenekarának 
szervezésével  bízta  meg.  1803-ban  P.  visszatért 
Nápolyba  és  elfoglalta  régi  állását.  Sok  egyházi 
(30  misét),  zenekari  és  kamarazeneművet  ü't  és 
100  operát.  A  legnevezetesebbek:  Le  barbiere 
dl  Seviglia  (1782) ;  La  flnta  chiarlatana  (1780); 
La  molmara  (1788) ;  Nina  (1789) ;  I  Zingari  in 
ílera  (1789).  Életrajzát  megírták:  Dominichi 
(1818),  Schizzi  (1833). 

Paisley  (ejtsd:  pésaii),  város Renfrew  skót  coun- 
tyban,  (lüii)  84',477  lak.,  nagy  textilgyárakkal. 

Páivárinta,  Pietari,  íinn  író,  szül.  Ylivieská- 
ban  1827  szept.  18.,  megh.  1913  aug.  7.  Fiatal 
korában  nagy  nyomorúságban  élt,  később  szülő- 
városában egyházfl  lett.  1882— 91-ig  a  finn  nem- 
zetgyűlés tagja  volt.  A  népéletet  ábrázoló,  naiv 
üdeségfl,  tősgyökeres  nyelven  megírt  elbeszélései- 
vel nagy  népszerűségre  tett  szert.  Munkáit  svédre, 
oroszra,  németre  is  lefordították.  Magyanil  meg- 
jelent :  Finn  elbeszélések  (ford.  Madzsar  Gusztáv, 
Budapest  1892),Pentti  és  Inka  (ford.  Bán  Aladár). 

Paix  des  dames  (franc,  ojtsd .-  pi  dé  dám)  a.  m. 
hölgybóke  (1.  o.). 

Paixhans  (ejtsd:  pekszaSsz),  Henri  Jose^h,  fran- 
cia hadimérnök,  szül.  Metzben  1783  jan.  22., 
megh.  1854;  aug.  20.  Ö  találta  fel  a  F.-féle  ágyút 
(1.  Bombaágyú).  Művei :  Considérations  sur 
l'artillerie  des  places  (Paris  1815) ;  Nouvelle  force 
maritime  (1821) ;  Force  et  faiblesse  de  la  Francé 
(1830) ;  Constitution  militaire  de  Francé  (ISÍQ). 

Paizs,  1.  Pajzs. 

Pájer  Antal,  egyházi  költő,  sztíl.  Makiáron 
(Heves  vm.)  1814  máj.  20.,  megh.  Budapesten 
1881  jún.  é.  Pappá  szentelték  1842.  Több  helyütt 
lelkószkedett,  utoljára  Jászapátin  volt  apátplébá- 
nos. Vallásos  lelkének  legszebb  termékei  a  Szent 
Lant  és  Orgonavirágokban  vannak  letéve,  ön- 
állóan megjelentek  :  Költemények  (1847) ;  Villá- 
mok  (1854) ;  Szent  Lant  (1857) ;  Orgonavirágok 
(1858). 

Pájesz,  a  lengyel  zsidóknak  két  oldalt  a  ha- 
lántékról lelógó,  hosszú  göndör  fürtéi. 

Pajor,  tágabb  értelemben  a  bogarak  (Cole- 
optera)  ama  lárvái,  melyeknek  elül  3  pár  ízeit 
lábon  kívül  a  test  hátsó  végén  még  egy  pár 
csonka  nem  ízeit  lábuk  is  van ;  szűkebb  értelemben 
pedig  a  lemezes  csápú  bogarak  (Lamellicornia), 
különösen  a  cserebogarak  lárváit  nevezik  így. 

Pajor  István  (tötlipcsei),  író,  álnevei:  Kál- 
dor,  Gsalomjai,  szül.  Ipolynyéken  (Hont  vm.) 
1821  máj.  20.,  megh.  Balassagyarmaton  1899 
márc.  29.  Korponán,  Selmeczen,  Pozsonyban  ta- 
nult, majd  Losonczon  ügyvédi  oklevelet  szerezve. 
Hont  vm.-ben  ügyvédkedett.  A  szabadságharc 
idején  megyei  aljegyző  volt,  de  mint  nemzetőr 
katonai  szolgálatot  is  teljesített.  Az  önkényura- 
lom idején  csalomjai  birtokán  gazdálkodott,  1867. 
újra  megyei  szolgálatba  lépett  s  1889.  mint  árva- 
széki elnök  végezte  pályafutását.  Már  ifjúkora  óta 
dolgozott  az  irodalom  ós  tudomány  terén.  Költe- 
ményeken kívül,  melyek  összegyűjtve  1859.  je- 
lentek meg,  már  a  negyvenes  évektől  kezdve 
sűrűn  irogatott  a  szépirodalmi  lapokba  cikkeket. 


3     — Pajzs 

fordítgatott  Horatius  leveleiből  (Epistolák,  1876  ; 
Levél  a  Fisokhoz,  1881),  Goethe  és  Schiller  epi- 
grammáiból  (1883),  átültette  Comeille  Ginná-j&t 
(1886),  foglalkozott  jogtudománnyal  is  s  különös 
kedvvel  folytatott  nyelvészeti  tanulmányokat. 

Pajorpusztító  gomba,  így  nevezték  el  nálunk 
a  Botrytis  tenella  Sacc.  nevű  penészgombát, 
melyről  1890.  Le  Moult  Franciaországban  fel- 
fedezte, hogy  a  cserebogár  pajorjai  között  járvá- 
nyos betegséget  okoz.  Azután  több  tudós  foglal- 
kozott azzal  a  gondolattal,  hogy  a  Botrytis  tenel- 
lát  mesterségesen  szaporítsa  s  a  mesterséges 
tenyészettel  a  pajorokat  irtsa.  A  mesterséges 
tenyésztés  sikerült;  de  alkalmazása  a  gyakor- 
latban nem  vált  be.  Annakidején  (1891)  Horváth 
Géza  dr.  hozott  Franciaországból  Magyarországba 
is  e  Botrytis-hól  s  azt  az  állami  Rovartani  Állo- 
más nagyban  szaporította  s  a  magyar  gazdáknak 
ingyen  adott  belőle,  de  nálunk  sem  vált  be.  E 
gombafaj  különben  nálunk  is  előfordul  a  szabad- 
ban. 

Pajou (ejtsd:  pázsu),  Augustm,  francia  szobrász, 
szül.  Parisban  1730  szept.  19.,  megh.  u.  o.  1809 
máj.  8.  Lemoyne  J.  B.  tanítványa.  1748-ban  el- 
nyervén a  római  nagy  díjat,  12  évet  töltött  Olasz- 
országban. Visszatérvén,  1760.  Pluto  és  Cerberus 
márvány  csoport  ja  (Paris,  Louvre)  révén  a  művé- 
szeti akadémia  tagja  lett.  XV.  és  XVI.  Lajos 
uralkodása  alatt  sok  előkelő  megbízásban  volt 
része  és  kivált  a  versaillesi  operaház  íinom  szobrá- 
szati dísze  a  francia  szobrászat  legbájosabb  al- 
kotásai közé  tartozik.  A  párisi  Louvreban  van 
híres  Psyche-szobra  és  Bossuet  szobra,  Buffon  és 
Dubarry  asszony  mellszobra;  Bossuetnak  egy 
másik  szobra  az  Institut  de  Francé  üléstermében. 

Pajsbergit  (ásv.),  1.  Rodornt. 

Pajta,  gazdasági  épület,  más  néven  csűr  (1.  o.). 

Pajtán  v.  pajtanim,  azok  a  középkori  héber 
költők,  akik  a  zsidó  vallás  törvényeit  ós  szent  el- 
beszéléseit költői  formákban  dolgozták  föl  a  zsi- 
nagóga Uturgikus  céljaira.  Az  egyes  költemények 
neve  pijjut.  Nagy  részüket  fölvették  a  zsidó 
ünnepi  imádságos  könyvbe,  a  machzorba  (1.  o.) 

Pajtás  Ödön,  festő,  1.  Szmrecsányi. 

Pajzs  Y.  paizs,  1.  P.  (ciipeus),  a  régiek  vágás 
és  döfés  ellen  védő  fegyvere,  melynek  alakja  és 
nagysága  sokszor  változott.  A  görögöknél  a  P. 
eleinte  kerek  (pelta),  a  Homeros  utáni  időben  to- 
jásdad és  olyan  nagy  volt,  hogy  az  embert  egé- 
szen födte.  Később  ismét  a  kerek  alakút,  majd 
olyan  kisebb  P.-ot  használtak,  amelyhez  bőr- 
kötény volt  erősítve.  A  P.  5—7  egymásra  ra- 
gasztott marhabőrből  készült  s  ezt  vékony  érc- 
lemez borította.  Közepén  egy  nagyfejű  díszes 
szög  volt  —  a  köldök,  itt  voltak  a  jelvények  is 
alkalmazva.  Az  athénieké  bagoly,  a  tébeieké 
szünx,  a  spártaiaké  A  betű,  ezért  nevezték  az 
utóbbiak  a  P.-ot  röviden  lambdának.  A  rómaiak 
P.-a  eleinte  négyszögű  volt,  ezt  a  kerek  érc- 
pajzs  (áspis),  aztán  a  szamnita  vagy  mások 
szerint  gallus  fél-  vagy  háromnegyed  henger- 
alakú, scutumnak  nevezett  P.  váltotta  föl.  Ezt 
fából  készítették,  vászonnal  ós  bőrrel  vonták  be, 
szólei  pedig  meg  voltak  vasalva.  Később  a  to- 
jásdad alakú  P.-okat  nevezték  clipeusnak.  Az 
umbot  (köldök),  díszítés  vette  körül ;  leggyako  - 


Pajzs 


-    89 


Pajzsnr,  irigy 


1.  ábra. 


ribb  díszítés:  a  szárnyas  és  koszorús  villám- 
sugarak,  a  sas,  a  félhold  stb.  A  P.  belsejében  az 
illető  harcos  neve  és  csapatjának  jelzése  olvas- 
ható. Az  ó-perzsáké  vesszőfonadékból  készült 
nagy  P.  volt,  amelynek  alsó  érchegyét  a  földbe 
szúrták. 

A  XI.  és  XII.  sz.-ban  az 
európai  P.-ok  leginkább  man 
dula-alakuak  és  homorúak, 
hogy  a  harcos  minden  oldal- 
ról be  legyen  takarva.  Kerek 
P.-uk  csak  a  könnyű  fegy- 
verzetű gyalogosoknak  volt. 
A  Xni.  sz.-ban  Franciaor- 
szágban a  petit  écunek  neve- 
zett kis  háromszögletű,  ci- 
meralakokkal  festett  P.-ok 
terjedtek  el  a  lovagok  kö- 
zött. A  XIIL  sz.  vége  felé  is- 
mét nagyobb  P.-ok  jöttek  használatba,  alsóhegyü- 
ket a  gyalogság  a  földbe  szúrta  s  teljesen  födve, 
mintegy  olasz  fal  mögül  har- 
colt. A  háromszögalaktól  eltérő 
P.-okat  tárcsának  nevezték. 
Ezeknek  a  jobb  szélük  felső  ré- 
szén bevágás  volt  alkalmazva, 
hogy  az  ellenségnek  szegzett 
dzsidát  V.  kopját  rá  lehessen  tá 
masztani.  A  XV.  sz.-tól  kezdve 
a  lovagok  csak  torna  alkalma-  ^^"^-,^__,--^ 
val  használtak  P.-ot.  Tárcsának  ^  ^^^^.^ 

leginkább  a  nagy  gyalogsági 
P.-okat  nevezték,  megkülönböztetésül  a  lovassá- 
gétól (targa,  targia,  targica,  pelta,  targe,  tar- 
ghetta).  A  gyalogság  P.-áuak 
egy  másik  nemét  pavois,  pavart, 
pavese,  palvesenek  is  mondták. 
A  pavois  magassága  1  m.,  szé- 
lessége 40—50  cm.  A  magyar 
P.  trapezalakú  és  homorú  még 
a  XV.,  XVI.  sz.-ban  is.  Spa- 
nyol-, Francia-,  Olaszországban, 
továbbá  Angliában  a  XIIL  és 
XVI.  sz.  között  a  móroktól  át- 
vett   adar^át   is    használták. 


3.  ibra. 


amely  erős  merev  bőrből  készült, 
tojásdad-,  szív-  és  kettősen  tojásdad-alakú  volt. 

2.  P.  a  heraldikában  a  cí- 
mer egyik  legfőbb  kelléke, 
melyben  a  címeralak  foglal 
helyet.  Heraldikai  P.  a.  m. 
címerrel  a  heraldika  szabá- 
lyai szerint  ékített  P.  For- 
mája a  különböző  századok 
szerint  váltakozó.  A  közép- 
korban rendesen  megfelel 
azon  formi^junak,  melyet  a 
lovagok  csatákban  használ- 
tak. Két  leginkább  haszná- 
latos formáját  az  1—2.  áb- 
rák mutatják.  A  XVI.  sz.-tól  kezdve  a  3.  ábrán 
látható  P.-alak  jött  divatba.  Azonkívül  használ- 
tatott az  ú.  n.  tárcsa-P.  (4.  ábra),  míg  a  XVI.  sz.- 
ban,  a  renaissance  korálDan  a  P.  különféle  esz- 
ményi formákat  ölt,  a  legbizarrabb  formákban 
váltakozik.  A  P.  ritkán  egyszerű,  rendesen  vona- 


i.  ábra. 


lak  által  több  részre  van  osztva.  E  vonalak  lehet- 
nek egyenesek,  hullámosak,  törtek  stb.  Elhelyezé- 
sükre nézve  lehetnek  függőlegesek,  vízszintesek, 
harántak  vagy  egymással  kombináltak  stb.  AP.- 
nak  különféle  vonalak  által  történt  felosztása 
folytán  keletkeznek  az  ú.  n.  tulajdonképeni  címer- 
alakok,  melyek  az  osztás  minősége  szerint  külön- 
félék lehetnek,  s  számuk  csaknem  korlátlannak 
mondható. 

3.  P.  az  építészetben :  a  heraldikai  P.-ot  kőből 
kifaragva,  vagy  fémből  kiöntve  mint  díszítő  ele- 
met alkalmazzák.  A  lakatosmunkában  az  ajtó-  és 
ablakvasaláshoz  tartozó  hosszúkás  fémlemezt 
jelenti,  mely  a  kilincset  és  kulcslyukat  össze- 
foglalja. A  tömör  öntvény  jobb,  mint  a  bádogból 
préselt. 

4.  P,  az  állattanban  az  állatok  külsején  elő- 
forduló P.-alakú  képződmények  összefoglaló 
neve.  Ilyen  P.-ok  fordulnak  elő  pl.  a  teknősökön, 
a  pajzsos  rákokon  és  a  P.-tetveken.  A  rovaroknál 
fejpajzsnak  (clypeus)  nevezik  a  fej  felső  részének 
a  szájszervek  felett  fekvő,  kinyúló  részét,  tor- 
pajzsnak (scutellum)  pedig  a  középtor  háti  oldalán 
a  szárnyak  töve  között  fekvő,  leggyakrabban 
háromszögletű  lemezkét. 

5.  P.  növénytani  értelemben :  1.  apophysis  a 
fenyők  tobozpikkelyeinek  a  csúcsán  különböző- 
képen kialakuló  vastagodás,  amely  a  génuszokra, 
sokszor  a  fajokra  is  jellemző  (1.  Fenyő)  ;  2.  scu- 
tellum (P.  V.  pajzsocska)  a  pázsitfűfélék  embrió- 
jának egy  részlete,  amely  belső  oldalával  a  mag- 
fehérjéhez tapad  és  a  tápláló  anyagokat  ebből 
felveszi  (1.  Csírázás). 

Pajzs,  kisk.  Arad  vm.  borossebesi  j.-ban,  (i9io) 
1204  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pajzs  Elemér,  író,  szül.  1894  ápr.  28.  Tolnán 
(Tolna  vm.).  Tanulmányai  végeztével  több  buda- 
pesti napilap  külföldi  tudósítója  lett.  Számos  kis 
darabot  írt  a  kabarék  számára  és  sokat  fordított. 
Munkái:  Flórián  viaskodása  (Novellák,  Bpest 
1913) ;  Cirkusz  (két  kis  regény,  u.  o.  1915) ;  Az 
agglegény  Pínterics  (Regény,  Békéscsaba  1917). 

Pajzsálakú  (növ.),  régebben  pajzsdad,  pajzs- 
fonna az  a  levél  (fohum  peltatum),  amelynek 
lemeze  nem  a  szélén  csatlakozik  a  nyélhez,  ha- 
nem a  nyél  a  lemez  fonákján  illeszkedilc  a  lemez 
közepéhez,  mint  a  sarkantyuka  (Tropaeolum)  le- 
velén (1.  a  Levél  cikk  képmellékletén  a  6.  ábrát). 

Pajzscsiga  v.  csészecsiga  (áiiat),  ].  Patella  és 
Ancylus. 

Pajzsfő,  1.  Heroldalakok. 

Pajzsika  (növ.),  a.  m.  páfrány. 

Pajzskopoltyúsok  (áuat),  1.  Aspidobranchiata. 

Pajzsláb,  1.  Heroldálakok. 

Pajzsmező,  a  heraldikában  a  pajzs  területe, 
mely  a  címeralakok  felvételére  szolgál. 

Pajzsmirigy  (glandula  thyreoidea),  az  ember- 
ben, s  csaknem  minden  gerinces  állatban  meg- 
levő belső  elválasztása  mirigy.  A  pajzsporcogón 
(gége)  fekszik,  felnőtt  emberben  30  g.  súlyú.  Két 
szai'valakú  oldal-  s  egy  középső  szűkült  része 
van.  Apró  mirigytűszőkből  áll,  melyek  belsejében 
enyvszerű  anyag  (colloid)  van,  melyet  a  P.  ren- 
des váladékának  tekintenek.  Kivezető  csöve  nincs : 
váladéka  a  nyirokutakon  át  jut  a  vérbe.  Élettani 
működése  nem  egészen  ismeretes,  de  bizonyos, 


Pajzsos  cankó 


—     90     - 


Pákh 


hogy  működése  nélkülözhetetlen.  Teljes  kiíi^tása 
után,  vagy  ha  nem  fejlődött  ki,  vagy  ha  hetegség 
folytán  elégtelenül  működik  (hypothyreosis),  el- 
butulással,  a  tagok  különös  megduzz adásával, 
fejlődésbeli  visszamaradással  járó,  előbb-utóbb 
halálra  vezető  betegségek  fejlödnek  ki  (myxoe- 
dema,  kachexia  strnmipnva,  kretinizmus).  B 
betegségek  legtöbb  tünete  jelentékenyen  javul, 
ha  a  beteg  szervezetébe  P.-et  juttatunk  (1.  Organo- 
therapia).  AF.  hibás  és  talán  túl  bőséges  működé- 
sének következménye  a  Basedoio-hetegRég  (1.  o.). 
A  P.  megnagyobbodása  a  golyva  (1.  o.).  A  P.  számos 
formában  szolgál  orvosságnak,  a  hiányzó  P. -mű- 
ködés pótlására,  ós  mint  soványító  szer.  Utóbbi 
alkalmazása  nagy  óvatosságot  kivan.  A  P.  ható- 
anyagának Kendall  vizsgálatai  óta  (1919)  egy 
jódozott  oxy-^-indolpropionsavat  tartanak,  me- 
lyet thytoxin  névvel  jelöltek.  Mesterséges  előál- 
lítása is  sikerült. 

Pajzsos  cankó  (áiiat),  1.  Cankó. 

Pajzsoshal- félék  (Gohiesociformes,  áiiat),  a 
tüskésszámyú  esontoshalak  (Teleostei,  Acan- 
thopterygü)  egyik  csoportja.  Hasoldalukon  szívó- 
korongjuk van,  melynek  hossza  a  test  hosszúsá- 
gának kb.  egyharmada.  21  faj  ismeretes  a  mér- 
sékelt égöv  tengereiből ;  csak  két  faj  ói  a  forró 
égöv  tengereiben.  Ide  tartoznak  a  pajzsoshasú 
halak  (Lepadogaster),  melyek  közül  legismer- 
tebb a  tapadó  hal  (Lepadogaster^  himacnlatus 
Penn.) ;  1.  Tapadó  hal. 

Pajzsoshasú  hal  (Lepadogaster,  áiiat),  a  Cson- 
toshalak rendjébe,  a  Pajzsoshal-fólék  (Oohieso- 
cidae)  családjába  tartozó  halnem.  Legismertebb 
faja  a  tapadóhal  (L.  bimactdatus  Pean.),  1.  Ta- 
padóhal. 

Pajzsoshasú  halak  (áiiat),  1.  Pajzsoshal-félék 
és  Tapadóhal. 

Pajzsporc,  1.  Gége. 

Pajzssajt  (növ.),  1.  Lavatera. 

Pajzsszeg,  kisk.  Zala  vm.  novai  j.-ban,  (1920) 
526  magyar  lak. 

Pajzstartók  (herald.),  1.  Díszek. 

Pajzstetvek  (Coccidae,  áiiat),  a  Fólfedeles- 
Bzámyú  rovarok  (Hemiptera)  egyik  BoMajŰGBa.- 
ládja.  Szipóka  nélküli,  nem  táplálkozó  szárnyas 
hímjeik  sokkal  kisebbek  a  szárnyatlan  nősté- 
nyeknél. Mindkét  nemű  egyedeik  fejlődése  moz- 
gékony s  bőven  táplálkozó  lárvákból  indul  ki.  A 
hím  lárvák  megtelepedésük  után  kis  tokot  v. 
pajzsot  választanak  ki  s  a  benne  eltöltött  nyu- 
galmi idő  (bábállapot)  elteltével  mint  érett  hímek 
bújnak  ki.  Ezek  tehát  teljes  átalakulással  fej- 
lődnek. A  nőstény  lárvák  megtelepedésük  után 
is  szívják  a  növény  nedveit  s  lapos  v.  félgömb- 
alakra kiválasztott  pajzsuk  alatt  hanyatló 
átalakulással  fejlödnek  lábatlan,  ivarórett  nős- 
tényekké. Megtermékenyítésük  után,  v.  egye- 
seknél anélkül,  ott  tojjak  le  petéiket  s  a  kikelő 
lái^^ák  csak  első  vedlésük  után  bújnak  ki  a  védő 
anyapajzs  alól.  Nagy  szaporaságuk  következté- 
ben a  növények  nedveinek  elszívásával  sokszor 
ártalmasakká  válnak,  de  hasznos  fajok  is  akad- 
nak köztük.  Fás  növényrészeken  gyümölcsfa- 
karbolineumos  permetezéssel,  zöld  részeken  azon- 
ban csak  ledörzsöléssel  s  dohány  vizes  lemosással 
irthatok.  Pontosabb  hazai  fajai  az  almán  és  kör- 


tén élő  kagylós  almapajzsteiü  (Mytilaspis pomo- 
rum  Bé),  a  sáraa  körtepajzstetü  (Asptdiotm 
ostreaeformis  Curt),  a  piros  körtepajzstetü 
(Diaspis  pyricola  Del  G.),  az  őszibarackon  élő 
Lecanium  persicae  Geoff.,  a  cseresznyén  ós 
szilván  élő  Lecanium  prunastri  Fousc,  a  szőlőn 
élősködő  Lecanium  mni  Bé  és  Pulvinaria  vitis 
L.,  továbbá  az  akác  (Lecanium  robiniarum),  a 
leander  (Aspidiotus  nerii  Bé)  és  a  rózsa  pajzs- 
tetve  (Asp.  rosae  Bé).  A  külföldiek  közül  külö- 
nösen hírhedtté  vált  a  San  Jósé  pajzstetü  vagy 
más  néven  a  kaliforniai  pajzstetü  (Aspidiotus 
perniciosus  Court.),  mely  Kínából  került  Ameri- 
kába s  ott  az  almatermesztés  veszedelmes  ellen- 
ségóvó vált.  A  hasznosak  közül  régóta  ismeretes 
a  festéket  szolgáltató  bibortetü  (1.  0.),  a  manna- 
tetű  (Goccus  manniparus  L.),  mely  a  tamariszk 
megszúrásával  a  beduinok  kedvelt  mannájává 
száradó  cukordús  nedv  kiszivárgását  okozza.  A 
lakktetü  (Tachardia  lacca  Kerr.)  Kelet-India 
különféle  növényein  él  és  a  sellakot  szolgáltatja. 
A  kertnes-tetü-hől  (Lecanium  ilicis  L.)  készítik 
a  görögök  ós  törökök  fezének  festésére  haszná- 
latos vörös  festéket. 

Pajzszuzmó  (növ.),  1.  Parmelia  és  Peltigera. 

Páka  (Coelogenys,  áiiat),  a  Rágcsálók  rendjébe, 
a  Csülkösuj jú  rágcsálók  (Dasyproctidae)  család- 
jába tartozó  emlős  állatnem.  Közép-Amerikában 
és  Braziliában  3  faj  ismeretes,  melyek  közül  leg- 
közönségesebb a  pettyes  P.  (Goelogeriys  paca  L.). 
Termete  a  malacéra  emlékeztet.  Feje  vaskos, 
szeme  nagy,  járomíve  feltűnően  kiduzzadó,  orra 
tompa,  felső  ajka  hasított,  füle  kicsiny,  nyaka 
rövid,  törzse  vastag,  végtagjai  erősek,  farka 
csonka.  Gereznája  felül  sárgásbarna,  alul  sárgás- 
fehér, vállától  hátrafelé  öt  sárgásfehér  foltsor 
húzódik.  Hossza  60—70  cm.,  magassága  30—36 
cm.  Erdők  szélén,  mocsaras  vidékeken,  1 — 2  m. 
hosszú  üregekben  ól.  Éjjeü  állat.  Az  ültetvények- 
ben néha  nagy  károkat  okoz,  falevelekkel  és  gyü- 
mölcsökkel táplálkozik.  ízletes  húsát  eszik.  P.-nak 
nevezik  a  láma  egyik  féleségét  is,  1.  Láma. 

Páka,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai  j.-ban,  (leio) 
416  szerb  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Páka  (iiöv.),  a.  m.  palka  (1.  o.) 

Páka,  1.  Forrasztás. 

Páka,  1.  kisk.  Zala  vm.  novai  j.-ban,  (1920) 
1023  magyar  lak.  —  2.  P,  Kiskunfélegyházá- 
hoz tartozó  puszta  Pest-Püis-Solt-Kiskun  vm.- 
beu,  (1910)  1537  magyar  lak. 

Pakalesd,  község,  1.  Gzigányosd. 

Pakang,  maláj  áUam,  1.  Pattan. 

Pákász,  rétségi  kis  halász,  ki  az  egész  évet  a 
lápok  közt  halászattal  és  vadászattal  töltötte.  Az 
ármentesítések  folytán  a  lápokkal  együtt  a  P. 
is  pusztulóban  van. 

Páké,  kisk.  Háromszék  vm.  orbai  j.-ban,  (i9io) 
587  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Pakfon  V.  pakfong,  1.  Alpakka. 

VéAJcí,!. Albert,  humorista,  a  Vasárnapi  Újság 
alapítója  ós  szerkesztője,  P.  2.  fia,  szül.  Rozs- 
nyón (Gömör)  1823  márc.  ll.,megh.  Pesten  1867 
febr.  10.  Iskoláit  Rozsnyón,  Miskolczon,  Iglón,  Lő- 
csén, Sopronban  és  Debreczenben  végezte,  hol 
mint  joghallgató,  Petőfivel  kötött  barátságot. 
18M  őszén  Pestre  ment  jurátusnak,  de  a  soproni 


Pak-hol 


91 


Pákozd 


amagyar  társaságn-ból  hozott  irodalmi  hajlamait 
egypár  humoros  rajzának  kedvező  fogadása  any- 
nyira  fokozta,  hogy  életét  egészen  az  irodalom- 
nak szentelte.  Mint  a  Pesti  Hírlap  munkatársa, 
eleinte  névtelenül,  (az  Életképekbe  Kaján  Ábel 
név  alatt,)  humoros  tárcaszerü  dolgozatokat  Irt, 
melyek  élénk  szellemükkel,  mély  emberszeretet- 
töl  mérsékelt  szatírájukkal,  erős  közvetlensé- 
gükkel csakhamar  meghódították  a  közönséget. 
Mint  az  angol  humoristák  tanítványa,  a  min- 
dennapi élet  felé  fordult  s  a  közönséges  embe- 
rek jellemző,  feltűnő  vonásait  formálta  kitűnő 
életképekké.  Legértékesebb  alkotásai  ú.  n.  hu- 
moros vázlatai  (köztük  Egy  fiatal  óriás,  a  kora- 
beli dagályos  elbeszélések  szatírája  s  a  franciára 
is  lefordított  Egy  nap  egy  instruktor  életéből), 
melyek  magasan  az  efemer  újságcikkek  fölé 
emelkedve,  irodalmi  értékűek.  1847-ben  elbetege- 
sedve,  írói  ereje  már  gyöngült  s  innen  kezdve  pá- 
lyája második  felében  mint  szerkesztő  fejtett  ki 
nagysikerű  munkásságot.  Vállalatai  közül  legne- 
vezetesebbek az  Újabbkori  Ismeretek  Tára  (1851 
—1855),  melybe  igen  sok  cikket  írt  s  a  máig  vi- 
rágzó Vasárnapi  Újság,  melyet  1854'.  azért  ala- 
pított, hogy  mint  családi  lap  a  régi,  lassanként 
fogyó  művelt  olvasókat  összeforrassza  a  nép  ke- 
beléből kiváló  új,  műveltségre  törekvő  közön- 
séggel, valamint  a  Politikai  Újdonságok,  az 
utóbbi  társlapja,  a  politikai  ismeretek  népszerű- 
sítésére. Ekkor  már  keveset  írt,  de  annál  gondo- 
sabban szerkesztett :  a  cikkek  mind  átmentek  az 
ö  javító,  simító  kezén.  Két  lapját  valóban  a  leg- 
nemesebb értelemben  vett  népszerű  közlönnyé 
emelte,  kellemes,  világos,  könnyed,  de  éppen  nem 
fölületes  olvasmányokat  nyújtva  bennük  s  kö- 
zönsége ismereteit  és  Ízlését  tartalomban  és  for- 
mában egyaránt  fejlesztve.  Érdemeiért  az  Aka- 
démia (1864)  és  a  Kisfaludy-Társaság  (1865)  tag- 
jukká választották,  az  utóbbi  1870.  ki  is  adta 
humoros  elbeszéléseit  és  rajzait  P.A.  humoros  élet- 
képei cím  alatt.  V.  ö.  Gyulai,  Emlékbeszédek. 

2.  P.  Mihály,  F.  1.  atyja,  ev.  lelkész,  szül. 
Dobsinán  (Gömör)  1795  okt.  18.,  megh.  u.  o. 
1858  dec.  27.  Tanulmányai  végeztével  egy  ideig 
neukematteni  (Felső-Ausztria),  majd  1822.  rozs- 
nyói, 1834.  iglói  lelkész,  1842.  a  XIÜ  városi 
esperesség  alesperese,  1847.  főesperese,  1848. 
pedig  a  tiszai  ev.  egyházkerület  szuperintendense 
lett.  A  szabadságharc  végével  bujdosnia  kellett 
egy  ideig.  Hivatalától  felfüggesztették  s  1852 
febr.  2.  elfogták,  Kassára  vitték  és  a  forrada- 
lomban való  részvétele  miatt  mint  felségsértőt 
kötél  általi  halálra  ítélték,  mely  ítéletet  kegye- 
lem útján  négy  évi  várfogságra  változtatták 
át.  1854-ben  büntetésének  hátralevő  részét  elen- 
gedték, de  eddigi  egyházában  lelkészi  hivatalát 
tovább  nem  viselhette.  1855-ben  Rimaszombat- 
ban, 1857.  Dobsinán  választották  meg  lelkész- 
nek. Munkái :  Worte  der  Ermunterung  (Rosenau 
1820)  s  számos  egyházi  és  hazafias  üimepi  be- 
széd. V.  ö.  Rörk  József,  Az  ev.  Tisza-kerület 
püspökei  (Kassa  1888). 

Pak-hoi  (Pei-Hai),  város  Kuang-tung  D. -kí- 
nai tartományban,  a  Tonking-öböl  É.-i  partján, 
(1911)  20,000  lak.  Szerződéses  idegenforgalmi  ki- 
kötő. A  bevitel  fő  cikkei :  ópium,  pamutfonalak 


és  kelmék,  gyapjuáruk,  petróleum,  tű  és  gyufa ; 
a  kivitelé :  ánis,  olaj,  bőr,  indigó  ós  cukor. 

Pakilincs  (ööv.),  1.  Bifora. 

Pakington,  John  Sommerset,  1.  Hampton. 

Pakk  (pack)  a.  m.  csomag ;  mint  mértékegy- 
séget, 1.  Fack. 

Pakkolás  (orv.),  1.  Bepakkolás. 

Paklenica,  adók.  Pozsega  vm.  novskai  j.-ban, 
(1910)  653  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Paklifa,  így  hívják  az  ácsmunkában  azokat  a 
dirib-darab  fákat,  deszkákat,  melyeket  a  szaruza- 
tok  megtoldására  vagy  egyenes  szerkezetet  borító 
hajlított  formák  kibélelésére  stb.  használnak. 
Helytelenül  használják  a  P.-t  (magyarul :  bábokat) 
a  téglafalakba  verendő  szögek,  kampók  részére 
vésett  lyukak  kiékelésére,  mert  azok  az  összeszára- 
dás alkalmával  meglazulnak.  Célszerűbb  a  szögek 
begipszelése.  Az  ácstokok  megtakarítása  céljából 
a  díszkeretek  felerősítéséhez  is  használják. 

Páklya  (növ.),  1.  lypha. 

Pakod,  kisk.  Zala  vm.  zalaszentgróti  j.-ban, 
(1920)  1319  magyar  lak. 

Pako-láma  v.  páka,  1.  Lám^. 

Pakorös,  több  párthus  királynak  a  neve :  1.  P., 
Orodes  üa,  Kr.  e.  40.  elfoglalta  Kisázsiának  az 
Euphratestől  Joniáig  eső  részét.  Később  Antonius 
egyik  vezére,  Ventidius  Bassus,  megverte  és  a 
csatában  P.  el  is  esett,  mire  a  római  birodalom 
határai  ismét  Mezopotámiáig  értek.  —  2.  P.,  ki 
Kr.  u.  78—110.  uralkodott,  Decebalus  királlyal 
szövetségben  állott  a  rómaiak  ellen. 

Pakots  József,  író  és  hírlapíró,  szül.  Alvin- 
czen  (Alsó-Fehér  vm.)  1877  márc.  22.  Középisko- 
láit elvégezve  Budapesten  jogot  hallgatott,  s  ez 
időben  az  egyetemi  ifjúság  egyik  vezére,  s  orgá- 
numának, az  Egyetemi  Lapoknak  szerkesztője 
volt.  Egyidejűleg  a  Nemzet  c.  politikai  napilap 
munkatársa  lett,  s  a  jogi  pályát  odahagyva,  egé- 
szen az  újságírásnak  szentelte  erejét.  Újságcik- 
keken kívül  már  korán  művelte  a  szépirodalmat 
is,  eleinte  verseket  írt,  majd  elbeszéléseket,  azután 
a  regény-  és  drámairodalom  felé  fordult.  A 
Petőfi-Társaság  1909.  r.  tagjának,  1911.  titkárá- 
nak s  a  Petőfi-ház  igazgatójának  választotta 
meg.  E  tisztségeiről  1920.  lemondott.  Művei: 
Le^ényavatás  (elbeszélések,  1900) ;  Mindenféle 
a  folyosóról  (politikai  karcolatok,  1905);  Egy 
karrier  története  (regény,  1908);  A  fiamhoz 
(versek,  1909) ;  Madame  Napóleon  (regény,  19 10) ; 
Az  asszonyok  rágalmazója  (elbeszélésekj,  1912) ; 
Sok  asszony,  egy  férfi  (regény,  1913) ;  Éjszaka 
(regény,  1914);  jöo(7íío«A:ácoA:  (elbeszélések,  1915); 
Hős  diákok  (ifjúsági  színmű,  1916) ;  A  bolond, 
ember  {regénj,  1917);  Fejedelmi  kaland  {regény, 
1918).  Színművei  a  Nemzeti  Színházban  kerültek 
színre;  ezek:  Tévelygő  lelkek  (dráma,  1905);  A 
forradalmár  (dráma,  1907);  Egy  karrier  törté- 
nete (szatirikus  vígjáték,  1914).  Kossuth  című 
hazafias  alkalmi  darabjával  nyitották  meg  a 
Kossuth  Lajos  születésének  százéves  fordulója 
alkalmából  rendezett  országos  ünnepségeket  a 
Városligeti  Nyári  Színházban.  Ezenkívül  a  ma- 
gyar filmirodalom  úttörő  munkása. 

Pákozd»  nagyk.  Fejér  vmegye  székesfehérvári 
j.-ban,  a  velenczei  tónál,  (1920)  2678  magyar  lak., 
vasúti  állomás,  posta-  és  táviróhivatallal.  1848 


Pakrac 


—     92     — 


Pál 


szept.  29-én  ütközet  volt  itt  Jellachicli  honját 
bán  hada  és  a  Móga  tábornok  vezérlete  alatt  álló 
magyar  sereg  közt.  A  csata  emlékére  obeliszket 
állítottak  fel. 

Pakrac,  község,  1.  Pakrácz. 

Pakracka  Klisa,  adók.  Pozsega  vm.  pakráczi 
j.-ban,  (1910)  269  magyar  és  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pakracka  Poljana,  adó-  és  pk.  Pozsega  vm. 
pakráczi  j.-ban,  íioio)  888  cseh,  horvát  és  tót  lak. 
(Tr.  SzHSz.) 

Pakracki  Batinjani,  adók.  Pozsega  vm.  pak- 
ráczi j.-ban,  (1910)  364  szerb  és  horvát  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 

Pakrácz  (Pakrac),  politikai  község  Pozsega 
vm.  P.-i  j.-ban,  (i9io)  32.54  horvát-szerb,  magyar, 
német  és  cseh  lak.  Görög  keleti  püspök  szék- 
helye. A  község  közepén  vannak  P.  régi  várá- 
nakromjai, melyet  1537  körül  Zrinyi  Miklós  h\rt 
Utóbb  a  törökök  kezébe  került,  kik  másfél  száza- 
dig birták.  Közelében  van  lAjnk  fürdó  (1.  o.). 
(Tr.  SzHSz.) 

Pakrani,  adók.  Pozsega  vm.  daruvári  j.-ban, 
(1910)  681  szerb,  cseh  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Paks,  nagyk.  Tolna  vm.  dunaföldvári  j.-ban, 
a  Duna  mellett,  (1920)  11,337  túlnyomóan  magyar 
lak.,  a  járás  széke,  járásbirósággal,  kir.  közjegy- 
zőséggel,  adóhivatallal,  vasúti  és  gőzhajóállo- 
mással, posta-  és  táviróhivatallal  és  telefonállo- 
mással. P.  a  római  Lussunium,  a  középkorban 
Pákos,  a  Paksy-,  majd  a  Daróczy-család  birtoka. 
Itt  találkozott  Széchényi  Pál  kalocsai  érsek 
11.  Rákóczi  Ferenccel  békealkudozások  céljából, 
de  eredmény  nélkül.  A  város  fölött  állott  Bottyán 
vára  (Imsos).  A  Duna  mélyében  római  castrum 
maradványai  vannak. 

Paktátumok,  1.  Pontozatok. 

Paktólosz,  az  ókori  Lidia  folyója  (ma  Szarabat), 
mely  a  Tmolosz  hegyén  fakadt  és  Szardesz  mel- 
lett elfolyva,  a  Hermoszba  ömlött.  Valamikor 
aranyat  mostak  iszapjából,  s  innen  eredt  Kroisos 
gazdagsága. 

Paktum  {lat. pacütM)  a.  m.  egyezmény,  szerző- 
dés (1.  Padum);  ezen  a  néven  ismeretes  az  a  béke- 
megállapodás, mely  az  1898— 99-iki  téli  képviselő- 
házi obstmkció  idejében  egyfelől  Széli  Kálmán, 
másfelől  az  ad  hoc  szövetkezett  ellenzék  (nemzeti 
párt,  függetlenségi  és  48-as  párt  és  néppárt)  közt 
1899  febr.  23.  létrejött.  A  P.  véget  vetett  a 
Bánffy-kormány  ellen  folytatott  hosszas  obstruk- 
ciónak  és  biztosította  a  legszükségesebb  költség- 
vetési, ujoncozási,  pénzügyi  és  kiegyezési  törvé- 
nyek letárgyalását,  a  kép  viselő  választási  válasz- 
tások feletti  kúriai  bíráskodási  törvény  megal- 
kotásával együtt.  Ezenkívül  a  P.  a  házszabályok 
értelmezésével  is  foglalkozott. 

Pa-kua.  Ősrégi  misztikus  szimbolikus  képletek, 
melyek  a  kínaiaknál  a  világot  irányító  törvény- 
szerűségekben uralkodó  dualizmus,  a  férfl  (yang) 
és  női  (yin)  elv  kifejezésére  szolgálnak.  Minden, 
ami  jó  és  nagy,  az  előbbihez,  ami  ennek  ellentéte, 
az  utóbbihoz  tartozik.  A  nyolc  tagból  álló  soro- 
zat egyenes  és  kettéosztott  vonalak  hármas  kom- 
binációiból áll : 


Az  egyenes  vonalak  a  férfl,  a  kettéosztott  vona- 
lak a  női  elv  kifejezésére  szolgálnak.  A  P.  soro- 


zat a  keletázsiai  díszítő  művészet  legkedveltebb 
motívumai  közé  tartozik.  Iparművészeti  tárgya- 
kon számtalanszor  fordul  elő. 

Paku-kidang,  1.  Haraszt-ször. 

Pa-kvo  (növ.),  1.  Ginkgo. 

Pal,  Nagy-  és  Kis-P.,  két  hegycsúcs  a  Karni 
Alpokban,  az  olasz  határon,  amelyek  birtokáért, 
mint  erős  hadállásért,  az  olasz  és  osztrák-magyar 
csapatok  közt  1915  júniustól  fogva  nagy  harcok 
folytak.  1915  szeptemberben  az  olaszok  elfoglal- 
ták, október  végén  el  kellett  hagyniok,  majd  újra 
birtokukba  vették.  Az  1917  októberi  osztrák-ma- 
gyar-német diadalmas  offenzíva  első  eredményei 
közé  tartozott  a  P.  elfoglalása. 

Pál  aposíoí  (előbbi  n^YénSaul),  szül.  Tarzusban, 
Kilikia  fővárosában,  előkelő  farizeus  szülőktől  a 
Benjámin-törzsből,  kiktől  a  római  polgárság  jogát 
is  örökölte.  Szülővárosában  a  görög  irodalomban 
s  tudományokban  szerzett  nagy  jártasságot,  azu- 
tán Jeruzsálemben  Gamáliel  törvény  tudósnak  lett 
tanítványa.  Zsidó  szokás  szerint  egyúttal  mester- 
séget is  tanult  -—  sátorkészító  lett  —  melylyel 
apostolkodása  idején  is  foglalkozott.  Mint  fanati- 
kus farizeus  gyűlölte  és  üldözte  a  kereszténysé- 
get. A  főpaptól  engedélyt  kapott,  hogy  Damasz- 
kusba  mehessen  s  az  oda  menekült  kereszténye- 
ket foglyokul  visszahozhassa.  Ez  útján  azonban 
—  a  szentírás  elbeszélése  szerint  —  Damaszkus 
közelében  megjelent  neki  fényözönben  az  Üdvö- 
zítő, mire  Saul  földre  esett  s  e  szavakat  hal- 
lotta :  Saul,  Saul,  miért  üldözöl  engem  ?  Mire  ő 
feleié:  Ki  vagy  Uram  és  mit  cselekedjem?  B a 
vagyok  Jézus  —  volt  a  válasz  —  akit  te  üldözöl, 
menj  a  városba  s  ott  megtudod,  mit  kell  cseleked- 
ned. Amint  fölkelt,  habár  szemei  nyitva  voltak, 
még  sem  látott.  Útitársai  bevezették  Damasz- 
kusba,  hol  három  napig  folyvást  imádkozott  szi- 
gorú böjt  mellett.  A  városban  lakó  Ananiás  tíi- 
nítvány  reá  tévé  kezeit,  mire  P.  visszanyerte  lá- 
tását, megkeresztelkedett  s  Krisztust  hirdette  a 
zsinagógában.  Megtérésének  ideje  körülbelül  a 
37—38.  évre  esik.  (Ennek  ünnepe  Pál  fordulása 
címen  jan.  25.).  Kis  idő  múlva  Arábiába  vonult, 
hol  csendes  magányban  elkészült  magasztos  hi- 
vatalára. Nemsokára  visszatért  Damaszkusba, 
s  miután  innen  Aretás  király  üldözése  elől  mene- 
külni kényszerűit,  megtérése  harmadik  évében 
Jeruzsálembe  ment,  hogy  Péternek,  mint  az  apos- 
tolok fejének,  hódolatát  bemutassa  s  vele  érte- 
kezzék. Az  apostolok  Barnabás  ajánlatára  szíve- 
sen fogadták,  de  a  zsidók  élete  ellen  törtek,  azért 
15  napi  időzés  után  előbb  Cezareába,  majd  Tarzusba 
távozott.  Innen  hozta  el  őt  Antiokiába  Barnabás, 
kit  az  apostolok  az  antiokiai  keresztények  veze- 
tésével bíztak  meg.  Antiokiában  Pál  egy  éven 
át  oly  eredménnyel  hirdette  az  evangéliumot, 
hogy  az  ottani  hitközség  Jeruzsálem  után  a  keresz- 
ténység második  törzshelyévé  lett,  ahol  a  galileai 
ós  názáreti  elnevezés  helyett  először  nevezték  Jé- 
zus követőit  keresztényeknek.  Innen  Barnabással 
Jeruzsálembe  ment,  majd  visszatért  Antiokiába, 
honnan,  ugyancsak  Barnabással,  első  nagyobb 
apostoli  útjára  kelt  (Kr.  u.  45—48).  Bejárván  Cip- 
rus szigetét,  ahol  Sergius  Paulus  prokonzul  meg- 
térésének emlékére  vette  fel  a  Pál  nevet,  Pamflliát, 
Pizidiát,  Likaoniát,  visszatért  Antiokiába.  Részt- 


P&J 


93    — 


Pál 


vett  Kr.  u.  50.  a  jeruzsálemi  zsinaton,  mely  ki- 
mondotta, hogy  a  mózesi  törvény  a  pogányokból 
lett  keresztényekre  kötelező  erővel  nem  bii\  A 
jeruzsálemi  zsinat  után  Pál  megkezdte  második 
térítő  körútját  (Kr.  u.  51—54;).  Antiokiából  elin- 
dulván, bejárta  a  kisázsiai  tartományokat;  to- 
vábbá Makedoniát,  elment  Athénbe,  ahol  nagy 
eredménnyel  prédikált  az  ismeretlen  Istenről.  Ko- 
rintusban  másfél  évig  tartózkodott.  Innen  ment 
Bfezusba,  Cezareába,  Jeruzsálembe  és  vissza  An- 
tiokiába.  Harmadik  téritö  útjában  (Kr.  u.  55—58) 
bejárta  Kis-Ázsiát,  Makedoniát  és  Görögországot, 
majd  Miletoszba  és  Jeruzsálembe  ment.  Itt  a  zsi- 
dók követelésére  elfogatták  és  Cezareába,  két  évi 
fogság  után  pedig  Rómába  vitték,  ahonnan  leg- 
több apostoli  levelét  írta.  Kiszabadulván  (Kr.  u. 
63.),  Spanyolországban  is  hii'dette  az  evangéliu- 
mot. A  65.  évben  ismét  Európa  keleti  részein  járt 
és  találkozott  szt.  Péterrel  Korintusban.  Itt  ismét 
elfogták,  Rómába  hurcolták,  hol  kilenc  hónapi  fog- 
ság után  mint  római  polgár  az  ostiai  úton  lefejez- 
tetvén, vértanúhalált  szenvedett  Kr.  u.  67  jun.  29. 
Tanításának  egyik  kiváló  tulajdonsága,  hogy  a 
pogányoknak  a  zsidókkal  hasonló  jogot  hii'det  az 
üdvösségre;  emiatt  a  nemzetek  apostolának  is 
nevezik.  —  P.  neve  alatt  14  levél  van  az  újszövet- 
ségben, melyek  közül  egynek,  a  zsidókhoz  írt 
levélnek  P.-tól  való  származását  az  újabbi  kritika 
kifogásolta,  habár  tartalmilag  tőle  való  eredetét 
nem  tagadhatja. 

Pál,  öt  pápa  neve : 

1. 1.  Pál,  szent,  II.  István  testvére  (757  máj. 
29.-767  jún.  28.).  Jámbor  életű,  ki  a  betegeket 
éjjel  is  látogatta  és  vigasztalta.  A  görögök  elle- 
nében Pipin  frank  király  támogatását  nyerte  meg. 
Nagy  képzettségű  teológus ;  több  templomot  épít- 
tetett, az  egyháziénekeí  Franciaországba  behozta. 
Ünnepe  jún.  28. 

2.  II.  Fái,  velencei  származású  (Pietro  Barho), 
1464  aug.  30.— 1471  júl.  26.  Szerette  a  pompát, 
a  szegények  iránt  jószívű  s  kegyes  az  elítéltek  iránt 
Minden  25.  évet  jubileumi  esztendőnek  rendelte.  A 
törökök  elleni  harcot  előmozdította,  de  a  német- 
országi ügyek  akadályozták  céljainak  sikerét. 
Erélyesen  lépett  fel  a  husziták  ellen.  Podjebrád 
György  cseh  királyt  1466.  kizárta  az  egyházból. 

3.  III.  P«7 (1543  okt.  13.-1549  nov.  10.),  előbbi 
neve  Alessandro  Farnese.  1538.  kizárta  az  egy- 
házból VIII.  Henrik  angol  királyt.  1540.  megerő- 
sítette Jézus-társaságát  és  már  alatta  nagy  virág- 
zásnak indultak  a  Keleten  a  jezsuita-missziók. 
Sok  nehézséggel  kellett  megküzdenie,  míg  végre 
1545.  az  annyira  óhajtott  egyetemes  zsinatot 
Trientben  megnyithatta.  Hogy  a  törökök  ellen 
hadjáratot  indíthasson,  főtörekvése  volt  a  spa- 
nyol és  francia  királyok  között  való  viszálykodás 
megszüntetése,  de  fáradozásait  nem  koronázta 
siker.  A  tudományok  és  művészetek  nagy  pártfo- 
gója volt.  Finom  mülzléséről  tanúskodik  a  Rómá- 
ban épített  remek  Farnese-palota. 

4.IV.Pa7(1555  máj.  2.3.— 1559  aug.  18.),  előbbi 
neve  Giampetro  Garaffa.  Thiennei  Kajetán- 
nal  alapította  a  theatinusok  rendjét,  melynek 
első  főnöke  volt.  Fő  törekvése  volt  a  vallás 
tisztaságát  megőrizni,  amiért  is  erélyesen  fellé- 
pett mind  I.  Ferdinánd,  mind  Erzsébet  angol  ki- 


rálynő ellen.  Szigorával  sok  visszaélést  szünte- 
tett meg,  8  önzetlen  gazdálkodásáért  a  nép  any- 
nyira  megszerette,  hogy  a  Capitoliumban  szob- 
rot emelt  neki.  Ó  állította  fel  a  tiltott  könyvek 
törvényszékét  (index  librorum  prohibitorum).  Iro- 
dalmilag is  működött.  Művei :  Tractatus  de  sym- 
bolo;  Reguláé  Theatinorum ;  Tractatus  de  Ecclesia 
Vaticana  etc. ;  De  quadragesimali  observantia ; 
Orationes  et  Epistolae ;  Notae  in  Aristotelis  ethi- 
cam  etc. 

5.  V.  Fái  (1605  máj.  16.— 1621  jan.  28.).  Csa- 
ládi neve  Camillo  Borghese.  Mint  képzett  jog- 
tudós és  szigorú  kánonista,  fő  feladata  volt, 
hogy  a  világi  hatalmat  távol  tartsa  az  egyházi 
ügyekben.  A  velencei  köztársasággal,  mely  Sarpi 
Pál  izgatása  folytán  különféle,  az  egyházra  nézve 
sérelmes  rendeletet  hozott,  viszályba  keveredve, 
a  pápa  a  köztársaságot  interdiktum  alá  vetette, 
1607.  azonban  a  béke  helyreállt.  Szigorú  végre- 
hajtója volt  a  trienti  zsinat  rendeleteinek.  A  ke- 
leti nyelvek  tanulását  elrendelte  a  papi  intézetek- 
ben. A  szentek  sorába  iktatta  Loyolai  Ignácot  és 
Borromaei  Károlyt.  A  vatikáni  könyvtárt  gazda- 
gította, szegény  hajadonok  eltartására  nagy  ala- 
pítványt tett.  Hittérítő  papokat  képző  intézetet 
állított  fel.  Sokat  tett  Róma  és  a  Vatikán  szépí- 
tésére. 

Pál,  1.  Fái,  diakónus,  1.  Faulus  Diaconus. 

2.  Fái  (Faulus  Servita),  1.  Sa7'pi. 

3.  Fál,szamozatai,  monarchiánus  (1.  o.),  260  óta 
antiokiai  püspök.  Annak  a  régi  tannak  a  fölújí- 
tásával, hogy  Jézus  lényegében  ember,  akiben  az 
ige  (Xóyo?)  mint  Isten  ereje  megtestesült,  el- 
lene mondott  az  ortodox  teológiának,  amiért 
három  antiokiai  zsinaton  mint  eretneket  bevá- 
dolták, s  a  harmadikon  (269)  ki  is  közösítették. 
De  azért  még  három  évig  megmaradt  püspöki 
székében,  mert  Pahnira  királynője,  Zenobia  párt- 
fogolta ;  mikor  azonban  ezt  (272)  Aurelianus  csá- 
szár legyőzte,  Pált  is  megfosztották  egyházi  mél- 
tóságától. Egyes  szamozatánusok  még  a  IV.  sz.- 
ban  is  voltak. 

4:.Fál,tébai  (első  remete),szent,azülFe\s6EgYÍ^- 
tómban  230.  Tizenöt  éves  korában  árván  maradt. 
Az  akkoron  dühöngő  keresztényüldözés  elől  a  pusz- 
tába menekült,  mert  sógora,  ki  még  pogány  volt, 
följelentette  a  hatóságnak.  Az  üldözés  elmultával 
sem  hagyta  el  magányát,  hol  egy  barlangban  la- 
kott, folyton  imádkozva.  Meghalt  130  éves  korá- 
ban. Eltemette  remetetársa,  szt.  Antal.  Ünnepe 
jan.  15. 

Pál  (lat.  Faulus,  ném.  Fául,  oroszul  Favel), 
több  uralkodó  és  fejedelmi  személy  neve  : 

ÍMecklenburgl.  1.  P.  Ftigyes,  Mecklenbury- 
Schwerin  nagyhercege  (1837—42.),  Frígyes  La- 
jos trónörökös  fia,  szül.  1800  szept.  15.,  megb. 
1842  márc.  7.  Nagyatyját,  I.  Frigyes  Ferencet 
1837.  követte  az  uralkodásban.  1822-ben  nőül 
vette  Alexandri7iát  (szül.  1803.,  megh.  1892.) 
III.  Frigyes  Vilmos  porosz  király  leányát,  kitől 
két  fia  született :  11.  Frigyes  Ferenc  nagyher- 
ceg (1.  Frigyes  35.)  és  Frigyes  Vilmos  (szül. 
1827.,  megh.  1879.). 

2.  P.  Friayes.,  mecklenburg-schwerini  herceg, 
II.  Frigyes  Ferenc  nagyherceg  második  fia,  szül. 
1852  szept.  19.  Mivel  Windischgraetz  Mária  her- 


PélI 


—    94    — 


Pát 


eegnövel  18SI.  kötött  házassága  után  a  kat. 
hitre  tért  és  gyermekeit  is  ezen  vallásban  nevel- 
tette, kegyvesztett  lett  nagybátyja,  I.  Vilmos 
német  császár  előtt  s  ki  kellett  lépnie  a  német 
hadseregből.  Pazarló  életmódja  miatt  unokaöccse, 

IV.  Frigyes  Ferenc  nagyherceg  líi06  márc.  nejé- 
vel együtt  gondnokság  alá  helyeztette.  Idősebbik 
fia,  P.  Frigyes  herceg  (szül.  1882.)  titokzatos  kö- 
rülmények közt  halt  meg  hirtelen  halállal  kiéli 
villájában  1904  máj.  19—20.  éjjelén.  Ifjabbik  íia 
Henrik  Borvin  herceg  (szül.  1885.). 

[Oroszország].  3.  /.  P.  (Pavel  Fetrovics), 
orosz  cár  (1796-1801.),  III.  Péter  cár  és  II.  Ka- 
talin cárnő  egyetlen  fia,  szül.  Szentpétervárét t 
175é  okt.  1.,  megh.  u.  o.  1801  márc.  23.  Atyja 
meggyilkoltatása  után  anyja  részéről  szigorú 
nevelésben  és  mostoha  bánásmódban  részesült. 
Ennek  következtében  egyenes  és  becsületes  jel- 
leme megváltozott  s  embergyűlölő  zsarnok  lett 
belőle.  Anyja  még  a  trónöróklésböl  is  ki  akarta 
zárni,  de  ebben  hirtelen  halála  megakadályozta, 
1796  nov.  17.  P.  trónralépése  után  eleinte  igaz- 
ságosnak és  jólelkünek  mutatkozott,  de  csakha  • 
mar  a  legdurvább  zsarnoki  önkénnyel  kezdett 
uralkodni.  A  francia  forradalmi  eszméket  szigorú 
cenzúrával  tartotta  távol  országától  s  a  had- 
sereg fegyelmét  kegyetlen  büntetésekkel  akarta 
fen  tartani.  Külső  politikájában  is  szeszélyes  volt. 
1798  dec.  16.  megválasztíitta  magát  a  máltai 
lovagrend  nagymesterének  s  e  rend  érdekeinek 
védelmére  1799.  belépett  a  francia  köztársaság 
ellen  alakult  második  koalícióba.  De  Szuvarov 
visszavonulása  és  Korszakov  veresége  után  ki- 
lépett abból  s  Anglia  ellen  fordult,  mert  az  nem 
akarta  neki  Máltát  kiszolgáltatni.  Ezután  azt 
tervezte,  hogy  fiait  kizárja  az  örökségből  és 
unokaöccsét,  Jenő  württembergi  herceget  jelöli 
ki  utódjának.  Ekkor  ös3zeesküvés  támadt  ellene, 
melynek  vezérei  Pahlen  gróf  (1.  o.),  Szubov  Pla- 
tón herceg,  Bennigsen  ós  Uvarov  tábornokok  vol- 
tak. 1801  márc.  2.i.  estéjón  Pahlen  gróf  katona- 
sággal vétette  körül  a  Mihajlov-palotát,  az  össze- 
esküvők periig  1 1  órakor  behatoltak  a  cár  háló- 
szobájába. Miután  P.  az  eléje  terjesztett  lemondási 
okiratot  vonakodott  aláimi,  reátámadtak  és  ke- 
mény küzdelem  után  saját  nyakkendőjével  meg- 
fojtották. P.-nak  második  nejétől,  Zsófia  Doroty- 
tya  (orosz  néven  Mária  Feodorovna)  württembergi 
hercegnőtől  9  gyermeke  született :  Z.  Sándor  cár 
(1-  o.),  Konstantin  nagyherceg  (1.  Konstantin  13.), 
Alexandra  nagyhercegnő,  József  főherceg  és  ná- 
dor első  neje  (szül.  1783.,  megh.  Budán  1801.), 
Heléna  nagyhercegnő  (szül.  1784 ,  megh.  1808.), 
PYigyes  Lajos  mecklenburg-schwerini  trónörökös 
neje,  Mária  (szül.  1786.,  megh.  1859.),  Károly 
Frigyes  szász- weimári  nagyherceg  neje,  Katalin 
<szül.  1788.,  megh.  1819.),  I.  Vilmos  württembergi 
király  neje,  Anna  (szül.  1795.,  megh.  1865.),  II. 
Vilmos  hollandiai  király  neje,  I.  Miklós  cár  (1.  o.) 
és  Mihály  nagyherceg  (szül.  1798.,  megh.  1848.). 

V,  ö.  Schiemavn,  Die  Ermordung  Paula  und  die 
Thronbesteigung  Nikolaus'  I.  (Berlin  1902);  Go- 
lovkine.  La  cour  et  le  régne  de  Paul  I.  (Paris 
1905) 

4.  P.  (Pavel  Alexandrovics),  orosz  nagyher- 
ceg, n.  Sándor  cár  ötödik  és  legif  jabbik  fia,  szül. 


Carszkoje-Szelóban  1860  okt.  3.,  agyonlőtték  a 
szovjeturalom  alatt  Szent-Pétervárott  1919  febr. 
10.  Első  felesége  Mária,  György  görög  király 
leánya  volt  (szül.  1870.,  megh.  1891.).  Ennek  ha- 
lála után  1902.  Kamovics  Olgát,  Pistohlkors  mér- 
nök elvált  feleségét  vette  nőül.  Ezt  a  házasságot 
az  udvari  törvények  szerint  semmisnek  nyilvá- 
nították 8  a  cár  száműzte  Oroszországból.  Szer- 
giusz  nagyherceg  meggyilkoltatása  után  azonban 
1905.  visszahívták  s  a  cár  főhadsegéde  lett.  Első 
házasságából  való  gyermekei ;  Mária  nagyher- 
cegnő (szül.  1890 ),  Vilmos  södermaulandi  herceg 
neje  lett  1908.,  de  már  1913. elvált  tőle ;  és  Dimitrij 
nagyherceg  (szül.  1891.,  elesett  Archangelszknál 
1918.  szept.).  Második  feleségétől  született  gyer- 
mekei előbb  a  Luitpold  bajor  régenshercegtől  ado- 
mányozott Hohenfelsen  grófi  nevet  viselték,  1915. 
pedig  a  Palei  hercegi  címet  kapták. 

[Württembergi.  5.  P.  Frigyes  Vilmos,  würt- 
tembergi herceg,  utazó,  Jenő  württembergi  her- 
ceg második  fia,  szül.  Karlsruheben  (Szilézia) 
1797  júl.  25.,  megh.  Mergentheimban  1860  nov. 
25.  Négy  nagy  utazást  tett  Észak-  és  Dél-Ame- 
rikában (1822— 24,1839— 42.,  1849—59.,  1857- 
1859)  s  különösen  a  Mississippi  és  Missouri  fo- 
lyók felkutatásával  szerzett  érdemeket.  Műve  : 
Erste  Reise  nach  dem  nördichen  Amerika  (Stutt- 
gart 1835). 

Pál,  több  magyar  jeles  férfiú  neve  az  Árpádok 
korában:  1.  Pál,  kalocsai  püspöktől  (1111—31) 
tudta  meg  11.  István,  hogy  Béla  herceg  életben 
maradt.  —  2.  Pál,  Bolognában  az  egyházjog  ta- 
nára. (L.  Domonkosok,  V.  köt.  677.  old.)  —  3. 
Pál,  minorita,  IV.  Béla  gyóntatója,  1265.  követ- 
ségben járt  IV.  Kelemen  pápánál.  —  4.  Pál, 
IV,  Béla  országbirája  és  zalai  főispán  elfoga- 
tott egy  Boyzen  nevű  felségsértőt ;  Klissa  vá- 
rából kiszabadította  saját  testvérét,  Damaldot,  12 
más  nemessel  együtt;  Kális  galíciai  várnál 
egy  sereget  visszavert;  Borostyán  ós  Landock 
várát  visszavette  a  németektől;  a  Mura  gát- 
ját a  németek  szemeláttára  átvágta  s  ezzel  sok 
helységet  mentett  meg  az  árvíztől;  a  tatároknak 
a  Dunán  való  átkelését  sokáig  gátolta ;  a  tatá- 
rok kivonulása  után  a  Duna  mellett  s  az  er- 
délyi részekben  elszaporodott  tolvajokat  össze- 
fogdosta vagy  kiirtotta,  a  bujdosó  lakosokat 
összegyűjtötte,  velők  a  sóbányákat  újra  mű- 
veltetni kezdte  s  egyáltalán  mindent  elköve- 
tett az  ország  ügyeinek  rendbe  hozására.  Ezért 
IV.  Bélától  1249.  Biharban,  Szolnokban  és  Krasz- 
nában  sok  földet  kapott.  —  5.  Pál  és  Ágos- 
ton testvérek  szervezték  az  ágostonrendieknek 
Szt.Imre  tiszteletére  Tuulban  v.  Teulban  alapított 
prépostságát,  melyet  Kolumbán  traui  püspök  köz- 
benjárására IV.  Kelemen  pápa  1268.  megerősí- 
tett. —  6.  Pál  mester,  veszprémi  prépost  s  eszter- 
gomi kanonok  1274.  a  törvények  doktora  s  a  vesz- 
prémi főiskola  tanára  volt.  IV.  László  érdekében 
gyakran  járt  Rómában ;  alkalmasint  ott  ós  Olasz- 
országban szerezte  könyvtárát,  melynek  értékét 
ezer  márkára  becsülték.  A  becses  gyűjtemény 
azonban  1276.  elégett  a  veszprémi  főiskolával 
együtt.  IV.  László  1275.  megajándékozván  őt, 
kijelentette,  hogy  bő  adományokkal  kell  kitün- 
tetnie a  tudós  embereket,  kik  az  országban  a 


p&i 


95 


Palacky 


tudomány  világos  tanait  hirdetvén,  majdnem 
úgy  ragyognak  az  ég  boltozatán,  mint  a  csilla- 
gok az  örökKévalóságban.  —  7.  Pál,  pécsi  püspök 
volt  III.  András  idejében. 

Pál  Alfréd,  politikus,  szül.  Budapesten  1877 
ápr.  2.  Jogi  tanulmányai  végeztével  doktori  ok- 
levelet szerzett.  Nógrád  vármegyében  közigaz- 
gatási gyakornok,  1900.  Máramarosmegyében 
szolgabíró,  a  következő  évben  árvaszéki  ülnök, 
majd  az  ökörmezői  járás  főszolgabirája  lett.  1910. 
orsz.  képviselővé  és  1913.  a  képviselőház  jegyző- 
jévé választották.  1915.  a  budapesti  József-mű- 
egyetemen a  közigazgatási  jog  magántanára  lett. 
Munkája :  Bosznia-Hercegovina  politikai  szer- 
vezete (Budapest  1913).  A  kommün  alatt  öt  heti 
fogságot  szenvedett. 

Pala  olyan  kőzet,  amelynek  palás  szerkezete 
van  (1.  Palásság)-  A  P.  ásványos  összetétele  igen 
különféle  lehet,  így  pl.  van  grafit-,  szteatit-,  talk-, 
szeriéit-,  csillám-,  klorit-,  mész-,  agyag-,  márga- 
pala  stb.  L.  még  Kristályos  palák.  —  P.  (hely- 
telenül palla),  népies,  de  az  irodalomba  is  át- 
ment megnevezése  flnomszemű,  puha,  könnyen 
szétmorzsolható,  világosszínü  dácit  és  andezit- 
tufáknak,  melyek  kivált  az  erdélyi  medence  me- 
diterrán- és  szarmatakorú  lerakódásai  közt  mint 
egykori  hamuhullások  eredményei  élesen  elkülö- 
nült rétegekben  fordulnak  elő. 

Palacio,  Manuel  de,  spanyol  költő,  szül.  Leri- 
dában  1832  dec.  24.,  megh.  Madridban  1906  jún. 
5.  Szellemes  verseivel  és  újságcikkeivel  tűnt  ki 
8  az  Akadémia  is  beválasztotta  rendes  tagjai 
közé.  Művei :  Obras  de  Manuel  del  Palacio.  Sone- 
tos,  canciones  y  coplas  (Madrid  1884);  Veladasde 
otono  (u.  0.)  és  Huelgas  diplomaticas  (u.  o,  1887). 
Magyarra  Körösi  Albin  fordított  belőle  a  Spanyol 
költészet  gyöngyeiben  és  a  Spanyol  Téli  Esték- 
ben. 

Palacio  Valdés,  Armando,  spanyol  regényíró, 
szül.  Asturiában  1853.  Jogi  tanulmányokat  vég- 
zett, majd  tisztán  az  irodalomnak  ólt.  1906-ban  a 
spanyol  akadémia  tagjává  választották.  Natura- 
lisztikus irányban  dolgozott,  de  későbbi  művei 
közül  néhány  nemzeti  keretben  mozog.  Kiválóbb 
regényei :  Marta  y  Maria  (1883) ;  La  Hermana  de 
San  Sulpicio  (1889);  La  Espuma  (1890);  La  Fe 
(1892) ;  El  Maestrante  (1893) ;  Los  majos  de  Cádiz 
(1896) ;  La  alegria  del  capitén  Ribot  (1899).  Né- 
hány novellája  s  A  tudós  családja  c.  regénye  ma- 
gyarul is  megjelent  (Budapest  1904). 

Palack,  1.  Üveg. 

Palacka  (áuat),  i.  Poloska. 

Palackborok,  1.  Palackozás. 

Palackdugaszológép,  készülék,  melyen  egy 
emeltyűrúdon  levő  csapos  ággal  a  parafadugót 
egy  szűkebb  érchüvelyen  át  az  alája  tett  palack 
nyílásába  lehet  nyomni.  A  palack  nyílásában  a 
dugó  kiterjeszkedik  ós  szorosan  zár.  A  dugót  a 
palackolás  előtt  le  kell  forrázni,  hogy  megtisztul 
jon  és  megdagadjon.  Vannak  egyszerű  kézi  ós 
összetettebb  szerkezetű,  nagy  pincegazdaságokban 
vagy  ásvány  víztöltésekhez  való  P.-ek.  L.  Palac- 
kozás. 

Palackfogó,  a  folyón  keresztül  kifeszített  sod- 
ronyszövet, háló  stb.,  amellyel  az  ellenségnek 
pakwkokban  továbbított  leveleit  elfogják. 


Palackfü  (növ.),  1.  Bérese. 

Palack-kefe,  1.  Kefe. 

Palackozás,  a  többször  lefejtett,  megfelelóleg 
kezelt,  megtisztult  a  már  nem  változó  bornak  pa- 
lackokra való  lefejtése  a  további  eltartás  v.  szál- 
lítás cóljaií  a.  Csak  a  nemesebb  s  becsesebb  boro- 
kat palackozzák.  A  P.-ra  szolgál  a  palackoló  v. 
töltőkészülék,  mely  a  bort  a  hordóból  tömlőn  át 
vezeti  s  ennek  végén  rézből  készült,  csuklóra  járó 
8  ekkép  záródó  és  nyitódé  csöveken  (8—10)  az  alá 
juk  helyezett  palackokba  ereszti.  A  különböző  bor- 
féléket  különböző  alakú  és  színű  palackokba  töl- 
tik ós  hozzák  forgalomba,  így  a  vörös  boroknál 
a  '/lO  literes,  vállas,  fekete,  a  világos  boroknál  a 
'/lo  literes  nyúlánk,  világos  zöld,  a  tokajinál  az 
alul  öblös  és  hosszú  nyakú,  tiszta  fehér  üvegű  pa- 
lackok vannak  a  közforgalomban  elfogadva.  A 
P.-hoz  tartozik  még  a  dugaszolás,  kupakolás  és 
címkézés. 

Palackposta  v.  Neptun-posta.  Hírek  közve- 
títése a  tengeren,  légmentesen  elzárt  ós  egy  ke- 
vés homokkal  nehezített  palackok  utján,  melyek 
a  hajóról  a  vízbe  dobatván,  a  tengeráramlat-ok 
által  tova  sodortatnak,  míg  végre  valakinek  ke- 
zébe kerülnek,  ki  a  palackban  közölt  jelentést 
aztán  közhírré  teszi.  Híreknek,  üzeneteknek  ily 
módon  való  közvetítését  1802.  kísérlettek  meg 
először  és  pedig  azon  célból,  hogy  a  víz  által  ma- 
gával sodort  palackok  megtalálási  helyét  és  idő- 
pontját azok  vízbevetési  helyével  és  időpontjával 
összehasonlítva,  a  Golf-éivam  sebességére  ós  irá- 
nyára nézve  adatokat  nyerjenek.  Jelenleg  a  P., 
mely  hajóbalesetekről  szóló  hírek  közvetítésére  is 
szolgál,  népjogilag  is  védve  van.  A  megtalált  pa- 
lackok a  helyi  hatóságok  útján  azon  konzulhoz 
továbbíttatnak,  melynek  nemzetiségéhez  a  küldő 
hajó  tartozott  vagy  tartozik;  a  konzul  köteles- 
sége azután  a  kapott  hírt  köztudomásra  hozni. 
A  palackba  zárt  papírlapnak  tartalma  rövi- 
den a  következő :  A  vlzbedobás  helyének  föld- 
rajzi szélessége  és  hosszúsága,  keltezés  ideje,  a 
hajó  neve,  útban  -tói  -ig,  a  közlendő  hír,  továbbá 
a  megtalálóhoz  intézett  kérelem.  A  megtaláló 
azután  a  papírra  írja,  hogy  mely  napon,  időben, 
állapotban  és  hol  szedte  fel  a  palackot  és  mit  csi- 
nált vele. 

Irodalom.  A  P.  eredményeit  évente  közzéteszik :  az  An- 
nalen der  llydrographie  és  a  Nautical  Magaziné  stb. ; 
I.  még  Schott,  Die  Flaschenposten  der  Seewarte  (Hamburg 
1898) ;  Napóleon  herceg  által  az  északsarki  tengereken 
tett  utazása  alkalmából  vízbe  dobott  palacknak  utaaását 
ismerteti  az  Ostsee-Zeitung  1875  S3-ik  száma  stb. 

Palacktisztitó  gépek.  A  palackok  tömeges 
tisztítására  többnyire  a  kefés  tisztítókat  használ- 
ják, de  sok  helyt  szeretik  a  tisztítóanyagokkal 
kevert  vízzel  való  kifecskendezést  is.  Előbbi  eset- 
ben a  tisztítandó  palackokat  függőleges  helyzet- 
ben forgó  tisztítókefékre  dugják,  úgy  hogy  az 
egyidejűleg  befecskendezett  vízzel  a  kefék  a  for- 
dítva rájuk  dugott  palackokat  rövid  idő  alatt 
tisztára  kimossák. 

Palacktöltő  készülék,  1.  Palackozás. 

Palacky,  Frantisek,  cseh  történetíró  és  poli- 
tikus, szül.  Hötzendorfban  (Morvaorsz.)  1798  jun. 
14.,  megh.  Prágában  1876  máj.  26.  A  acseh  test- 
vérek •»  felekezetéhez  tartozó  falusi  tanító  fia 
volt.  Középiskoláit  Trencsénben  ós  Pozsonyban 


Palacsinta 


—     96     - 


Pa.la.eornls- 


végezte.  A  bécsi  egyetemen  végzett  tanulmányai 
után  1823.  Prágába  ment.  Itt  Sterriberg  gróf 
vette  pártfogásába  s  évekig  annak  levéltárában 
dolgozott.  1839-ben  a  cseh  rendek  Csehország  hi- 
vatalos történetírójává  választották  és  azoknak 
felszólítására  írta  meg  német  és  cseh  nyelven  fő- 
művét ((Csehország:  történetét))  (Prága  1836—67., 
5  köt.,  1526-ig  terjed).  Ez  volt  az  első  tudományos 
kritikával  megírt  története  Csehországnak,  bár 
erősen  megérzik  rajta  P.  cseh  nemzeti  pártállása. 
Az  18^8-i  mozgalmak  idején  a  bécsi,  később  a 
kremsieri  osztrák  képviselőházban  a  cseh  nem- 
zeti törekvések  legerősebb  szószólói  közé  tar- 
tozott. Az  184;8-iki  prágai  szláv  kongresszus 
egyik  vezére  volt.  184!9  után  visszavonult  a  politi- 
kai élettől  8  csak  1861.  lépett  ismét  fel  s  vejével, 
Eiegerrel  (1.  o.)  együtt  nagy  hévvel  sürgette  a 
cseh  alkotmány  helyreállítását  és  Ferenc  József- 
nek cseh  királlyá  való  koronázását.  1867-ben 
részt  vett  a  moszkvai  pánszláv  kongresszuson. 
Kisebb  történeti  müvei :  Anf ánge  der  böhmischen 
Dichtkunst  (Pressburg  1818) ;  Wüi'digung  der  al- 
tén böhmischen  Geschichtschreiber  (Prag  1869, 
új  kiad.);  Die  áltesten  Denkmáler  der  böhmi- 
schen Sprache  (u.  o.  1840);  Archív  cesk^  (1840 
—1872.,  6  köt.);  Oesterreichs  Staatsidee  (1866); 
Urkundliche  Beitráge  zur  Geschichte  des  Hussi- 
tenkriegs  (1872— 74,  2  köt.);  Documenta  Magi- 
stri  Joannis  Hus  vitám,  doclrinam,  causam  etc. 
illustrantia  (1869).  P.-t  a  Magy.  Tud.  Akad.  1834. 
külső  tagjai  közé  választotta,  emlékbeszédet  Zsi- 
linszky Mihály  tartott  felette.  Fia  P.  Jan  (szül. 
1830  okt.  19.,  megh.  1908  febr.  22.)  a  növény- 
geográfia  tanára  volt  a  prágai  egyetemen. 

Palacsinta,  a  magyar  emeletté,  vékonyabb 
kiadásban  tojásból,  tejből,  kevés  lisztből  és  cu- 
korból készül;  mint  folyékony  tésztaanyagot 
lapos,  ú.  n.  P.-sütőben  zsírban,  hirtelen  tűzön 
sütik,  8  rendesen  töltve  és  összesodorva  adják 
asztalra.  Elnevezését  a  latin  placmta  szótól  (a. 
m.  lepény)  vette. 

Pala- csoport (^P/^mó>-c50^ort),  a  déltiroli  do- 
lomitok egyik  része  Tirol  és  Venezia  határán, 
meredek,  impozánsan  kiemelkedő,  festői  szikla- 
tornyokkal, amelyek  megmászására  San  Martino 
di  Castrozza  (1444  m.)  a  kiindulóhely.  Főbb  csú- 
csai :  Cima  di  Vezzana,  3191  m. ;  Cimone  della 
Pala,  3186  m. ;  Pala  di  San  Martino,  2996  m. 

Palád,  községek,  1.  Botpalád,  Kispalád,  Nagy- 
palád. 

Paládicspuszta,  Tószeghez  tartozó  puszta  Pest- 
Pilis-Solt-Kiskun  vm.  abonyi  j.-ban,  (i9io)  758 
magyar  lak. 

Paladilhe  (ejtsd : —diiy)JBmi?e,  francia  zeneszerző, 
szül.  1844  jún.  3.  Montpellier  mellett.  1860.  meg- 
nyerte a  római  díjat,  1892  az  akadémia  tagja 
lett.  Vígoperái :  Le  passant  (1872),  L'amour  af- 
ricain  (1874),  Susanne  (1878),  Diane  (1885)  Paris- 
ban kerültek  színre,  u.  o.  nagy  hazafias  operája, 
a  Patrie,  Sardou  drámájából  (1886).  Számos  ze- 
nekari darabot  is  írt  és  dalokat  (La  Mandolinata). 

Paladin  (a  középkori  lat.  palatínus  [1.  o.]  szó- 
ból), a  kései  középkor  francia,  spanyol  és  olasz 
regényeiben  meg  epikus  költészetében  a  Nagy 
Károly  vagy  Arthur  király  közvetlen  környeze- 
tébe tartozó  hősök;  később  általában  minden 


lovag,  aki  kalandok  után  jár  és  lovagiasságával 
kitűnik. 

Pala  d'oro  (ol.  a.  m.  arany  lap),  a  velencei 
Szt.  Márk-templom  főoltárának  1*4  m.  magae, 
3'5  m .  széles  oltártáblája,  a  melyet  bizánci  zománc- 
festményekkel díszített  arany-  és  ezüstlemezek 
borítanak.  Konstantinápolyban  1105.  eredetileg 
antependiunmak  készült,  a  XIV.  sz.-ban  átala- 
kították s  gótikus  részletekkel  toldották  meg. 
Krisztus  életéből  merített  jeleneteket  és  egyes 
alakokat  ábrázoló  zománcos  képeken  kívül  drága- 
kövek és  gyöngyök  díszítik. 

Palae...  összetételű,  itt  nem  talált  szók 
palai ...  és  pale . . .  alatt  keresendők. 

Palaea-Kaimeni,  sziget,  1.  Szantoriji. 

Palaeantliropus  (gör.).  Sergi  olasz  antro- 
pológus az  emberiséget  5  nemre  (genus)  osztja 
melyek  legrégebbike  a  már  kihalt  P.  Főképvise- 
lői a  heidelbergi,  neandervölgyi,  krapinai  csont- 
leletek. 

Palaearktikus  régió,  1.  Palearktikiis  régió. 

Palaeecliinus  (áUat),  1.  Tengen  sünök. 

Palaeeuceplialon  (a.  m.  ösagyvelő),  a  ge- 
rinces állatoknál  a  nagy  agyvelőn  kívüli  agy- 
velőrészek összefoglaló  neve.  A  P.-nal  szem- 
ben a  nagy  agyvelőt  neoe^iceplialon  névvel  szo- 
kás nevezni.  Ez  az  elnevezés  annyiban  találó, 
mert  a  neoencephalon  (új  agyvelő)  valóban  új 
szerzemény ;  az  alsóbbrendű  gerinces  állatoknál 
ez  az  agyvelőrészlet  viszonylag  kicsi,  a  magasabb- 
rendű gerinceseknél  egyre  nagyobbodik  s  a  ma- 
daraknál és  az  emlősöknél  az  agyvelő  legfonto- 
sabb részévé  válik. 

Palaemon  v.  Paláimon,  1.  Ino. 

Palaemon  (áiiat),  1.  Garnélák. 

Palaemonetes  (állat),  a  Garnélák  (1.  o.)  csa- 
ládjába tartozó  ráknem.  Jellemző,  hogy  állkapcsi 
tapogatója  nincsen.  5  faj  ismeretes,  közülök  4 
amerikai  és  1  európai.  Féligsós  és  édesvizekben  él. 

Palaeologus  család,  1.  Palaiologos. 

Palaeomastodon  (paieont.),  a  neogén  mas- 
todonokat  megelőzött  család,  melynek  képviselői 
tapir— közepes  el efántnagyságúak  voltak.  L.  Mas- 
todon. 

Palaeoniscus  Ag.  (paieont.).  Kövült  hal, 
amely  a  zománcos  halak  alcsaládjában  a  He- 
terocerk  rendjén  belül,  a  Palaeoniseidák  család- 
jába tartozik.  A  perm-időszak  végén  nagy  meny- 
nyiségben  élt  Anglia  és  Németország  területén  ; 
legelterjedtebb  faja  a  P.  Freieslebeni  Ag.  L.  a 
Perm-szisztéma  címszó  képmellékletén. 

Palaeontología  (gör.),  1.  őslénytan. 

Palaeopliyticuiu,  1.  Paleofitikum. 

Palaeopitliecus,  kihalt  emberszabású  ma- 
jom, melynek  egy  állkapcsát  Leydekker  találta 
meg  Pandzsabban  pliocén  rétegben ;  nagyságra 
az  oranghoz,  fogazatra  a  csimpánzhoz  hasonlí- 
tott. 

Palaeornis  (piiplíkán,  áiiat),  a  Papagályfólék 
(Psittaci)  családjába  tartozó  madárnem.  Nagy- 
ságuk kb.  a  rigó  és  csóka  nagyságát  éri  el.  Cső- 
rük többnyire  igen  erős,  kampós  és  a  hímeknél 
vörös  s  épen  olyan  hosszú,  mint  magas.  Szárnyuk 
hosszú  és  hegyes.  A  többi  papagályfajoktól  főleg 
j  abban  különböznek,  hogy  farkuk  hosszú,  lépcső- 
I  zetes,  rendesen  hosszabb  a  szárnynál  és  hogy  kö- 


Palaeornithinae 


97 


Palágyl 


zópsó  farktollaik  feltűnően  keskenyek.  Színeze- 
tükben a  zöld  szín  az  uralkodó ;  a  két  nem  szín- 
ben eltérő.  25  faj  ismeretes,  melyek  Indiában 
és  északra  Kínáig  és  Tibetig,  a  Szunda  szigete- 
ken és  Észak-Afrika  trópusi  részeiben  honosak. 
Társasán  élnek  és  magvakkal  táplálkoznak.  Ügye- 
sen repülnek  és  kúsznak,  ellenben  a  földön  ügyet- 
lenül járnak.  Hangjuk  rikácsoló.  Ismertebb  fajok : 
a  Sándor-papagály  (Palaeoimis  etipatritis  L.), 
örvös  puplikán  (P.  torquatus  Bodd.),  szilvafejü 
puplikán  (F.  cyanocephalus  L.),  galamb  puplikán 
(F.  columboides  Vig.),  rózsamellü  puplikán  (P. 
alexandri  L.),  szakállas  puplikán  (F.  fasciatus  St. 
Mull.),  vörös  arcú  puplikán  ^P.  modestusFr as.)8th. 

Palaeornitliinae  (állat),  1.  Fapagályok. 

Palaeotheriuiii,  a  páratlan  ujjúak  (Feris- 
isodactyla)  alrendjébe  s  a  lófélék  (Equidae)  csa- 
ládjába tartozó  kihalt  emlősnem,  melynek  az 
európai  felső  eocénből  és  alsó  oligocénből  számos 
faja  ismeretes.  A  fajok  nagysága  igen  változó,  a 
legkisebb  (F.  curtum  Cuv.)  disznónál  nem  na- 
gyobb, a  legnagyobb  (F.  magnum  Cuv.)  pedig 
orrszarvú-nagyságú.  A  párisi  medence  gipszréte- 
geiből teljesen  ép  P.-csontvázak  ismeretesek. 

Palaeotypa  (gör.),  a.  m.  ősnyomtatvány,  1. 
Inkunabula. 

„  Palaeozoologia  (gör.),  a.  m.  ősállattan,  1. 
Őslénytan. 

Palafedél.  Tűzálló,  természetes  anyagból  ké- 
szült fedelek  közé  tartozik.  Igen  meredek  haj- 
lású tetőkön  is  használható,  25  foknál  kisebb 
hajlású  tetőzeteken  azonban  már  nem  alkal- 
mazzák. Megkülönböztetünk  német  és  angol 
P.-et.  A  német  P.  deszkaborításon  készül  úgy, 
hogy  a  lemezek  az  ereszvonalhoz  ferde  sorokban 
3—4  szeggel  a  deszkákra  szegeztetnek.  Az  angol 
P  lécezésre  készül  úgy,  hogy  minden  palalem'ezt 
a  közepén  két  szeggel  erősítünk  a  nagyobb  távol- 
ságokban fektetett  lécekhez.  Az  angol  P.  az  egy- 
szerűbb, könnyebben  javítható  s  így  célszerűbb. 
Újabban  a  hazánkban  is  gyártott  különböző  Eter- 
nit-pala teljesen  kiszorítja  e  külföldi  tetőfedő 
anyagot.  L.  Falalemez. 

Palafox  y  Melci  (ejtsd:  paiafósz  i  meiszi),  José  de, 
Zaragoza  hercege,  spanyol  hadvezér,  szül.  Zara- 
gozában  1775  okt.  28.,  megh.  Madridban  1847 
febr.  15.  A  spanyol  gárdában  mint  dandártábor- 
nok szolgált,  amikor  1808.  kitört  a  spanyolok  fel- 
kelése a  francia  uralom  ellen.  P.  ekkor  Aragónia 
főkapitánya  lett  s  ő  védte  hősiesen  Zaragozát 
1808  jul.  27.-1809  febr.  21-ig  a  franciák  eUen. 
181"i-ben  a  korlátlan  királyság  mellett  nyilatko- 
zott és  Aragóniában  erős  kézzel  tartotta  fenn  a 
rendet.  Az  1820-iki  fon-adalom  kitörésekor  el- 
vesztette állását.  VII.  Ferdinánd  halála  után  annak 
leánya,  II.  Izabella  hívei  közé  tartozott.  1836-ban 
Zaragoza  hercegévé,  1837.  pedig  a  gárda  főpa- 
rancsnokává nevezték  ki. 

Palagonit  (ásv.),  igen  tiszta  bazaltos  hamutufa. 
Laza,  sáigásbamás,  feketés  kőzet ;  friss  törésen 
olyan  szurokféuyú  kerek  v.  szögletes  részletek 
tűnnek  elő,  amelyek  fénytelen  peremmel  vannak 
körülvéve.  Sósavban  könnyen  oldódik.  A  szurok- 
fényű  részletek  az  eredeti  lapilli- töredékek, 
amelyek  bazaltü végből  (vagy  bazalt- szurokkőből) 
állanak  (ú.  n.  szideiomelan),  ezeknek  mállása  ré- 

Réntki  Na^  Lexikvna.   XV.  ML 


vén  jönnek  létre  a  fénytelen  részletek.  Szép  típu- 
sos P.  fordul  elő  Izland,  Szicília  (Palagonia),  Jáva 
és  Madagaszkár  szigetén  és  a  Galapagos-szigete- 
ken.  A  F.-tufáhan  idegen  törmelékrészek  vannak 
hozzákeveredve,  míg  a  F.-szikla  csaknem  kÍ7A- 
rólag  friss  üveges  részletekből  áll. 

Palagonit-tufa,  1.  Falagonit. 

Palágy  (Falad'),  kisk.  Ung  várm.  nagykaposi 
j.-ban,  (1910)  485  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Palágyl,  1.  Lajos,  költő,  szül.  Óbecsén  1866 
ápr.  15.  Gyermekkorát  küzdelmek  és  betegeske- 
dések  között  töltötte,  előbb  a  vidéken,  1878  óta 
Budapesten ;  iskolákat  nem  végezhetett,  de  ké- 
sőbb magánúton  megszerezte  a  tanári  képesítést. 
Már  13  éves  korában  irogatott  verseket  s  Szász 
Károlytól  buzdítva,  mind  nagyobb  ambícióval  dol- 
gozott ;  verseit  közölték  is  a  lapok,  főként  a  Va- 
sárnapi Újság,  8  előbb  a  Pesti  Naplónak,  majd  a 
Fővárosi  Lapoknak,  legutóbb  a  Magyar  Nemzet- 
nek munkatársa  lett.  Bátyjával,  Menyhérttel  (1. 
P  2)  együtt  szerkesztette  a  JeZewA'or  heti  szemlét. 
Vajda  Jánosnak  legbensőbb  meghittje,  Komjáthy 
Jenőnek  Reviczkyvel  együtt  legbizalmasabb  ba- 
rátja volt.  1898-ban  tanári  állást  váhalt  a  hód- 
mező-vásárhelyi  polgári  iskolában,  1899.  a  sáros- 
pataki, majd  a  budapesti  II.  ker.  áll.  tanítókép- 
zőben működött.  Költeményeivel  és  drámáival 
több  ízben  nyert  akadémiai  és  Petőfi-társasági 
pályadíjat.  Mint  költőt  nemes  eszmék  hevítik; 
első  köteteiben  a  maga  egyéni  küzdelmeit  énekli, 
majd  az  ifjúság  bizalmával,  lelkesedésével  száll 
eszményeiért  síkra  s  küzd  a  táraadalom  igaz- 
ságtalan berendezkedése  ellen ;  később  érettebb, 
higgadtabb  világnézettel,  de  némi  pesszimisz- 
tikus színezettel  bölcselkedik ;  nyelve  nem  min- 
dig tudja  követni  mélyen  szántó  gondolatait, 
de  nem  egyszer  megragad  a  tartalom  és  forma 
harmóniájával.  Verses  kötetei  időrendben :  Küz- 
delmes évek  (1890),  Komor  napok  (1891),  Magá- 
nyos úton  (1893),  Nemzeti  dalok  (1895),  Bibliai 
emlékek  (1896),  Uj  költemények  (1901),  Költe- 
mények (1907),  Magyar  állapotok  (1911);  az 
Anyaföld  e.  eposza,  mely  megnyerte  az  Akadé- 
mia Nádasdy- díját,  1921-ben  jelent  meg.  Nagy 
poétikai  műve:  A  költészet  uj  rendszere  ki- 
adatlan. Drámai  költeményei :  Az  ifjú  szerzetes 
(bölcseimi  költemény,  \^^^),Babszolgák  (az  Aka- 
démia Karátsonyi- díjának  nyertese,  színre  került 
a  Nemzeti  Színházban  1904),  A  Hesperidák  kertje 
(1911)  Lefordította  Goethe  Faustját  is  (1908). 

2.  P  Menyhért,  kritikus  és  filozófus,  P.  1.  test- 
vérbátyja, szül.  Pakson  1859  dec.  16.  Középisko- 
láit Temesvárt  és  Kassán  elvégezve,  a  buda- 
pesti műegyetem  hallgatója  lett,  s  1881.  tanári 
oklevelet  szerzett.  Egy  ideig  ujságfró  volt,  1886-tóI 
a  főváros  szolgálatában  tanított,  majd  állami 
szolgálatba  lépett,  előbb  vidéken,  azután  a  buda- 
pesti III.  kerületi  főgimnáziumban  tanárkodott. 
1900— 1903-ig  külföldi  tanulmányúton  volt,  haza- 
térve, 1905.  a  kolozsvári  egyetemen  magántanár 
lett.  Irodalmi  munkásságát  1880.  matematikai 
értekezésekkel  kezdte,  majd  1882— 1900-ig  iro- 
dalomtörténeti, esztétikai  és  kritikai  tanulmá- 
nyokkal foglalkozott  s  főként  irodalmi  életünk 
újabb  jelenségeit  fejtegette ;  1896.  megindította  a 
Jelenkor  c.  kritikai  hetiszemlét  (megszűnt  1897.), 


Palágykomorócz 


-     98 


Palamedes: 


melyben  a  magyar  művészet  és  tudomány  önállósí- 
tásáért harcolt.  B  korból  legnevezetesebb  munkája: 
Madách  Imre  élete  és  költészete  (1900),  mely  ere- 
deti kutatások  alapján.sok  új  adat  fölhasználásával 
készült.  (Ezenkívül:  Petöfiy  1909  és  Székely  Ber- 
talan, 1910.)  Már  1892  óta  azonban  mindinkább  a 
fllozóüára  tért  át  s  főműveit  németül  írván,  nevét 
külföldön  is  ismertté  és  becsültté  tette.  Főképpen 
logikai  és  ismeretelméleti  problémákkal  foglal- 
kozik, melyeket  eredeti  felfogással  és  nagy  tudo- 
mányos készültséggel  tárgyal.  Egyike  legönállóbb 
magyar  bölcselőinknek.  Füozófiai  munkái :  Neue 
TheoriedesRaumesu.der  Zeit  (1901);  Der  Streit 
der  Psychologistenu.  Formaiisten  in  der  modernen 
Logik  (1902) ;  Kant  und  Bolzano  (1902) ;  Die  Lo- 
gik  auf  dem  Scheidewege  (1903) ;  Az  ismerettan 
alapvetése  (1904);  Naturphilosophische  Vorle- 
sungen  (1907) ;  Theorie  der  Phantasie  (1908) ;  Die 
Relativitátstheorie  in  d.  modernen  Physik  (1914;). 

Palágykomorócz  (Palad'ské  Komarovce), 
kisk.  Ung  vm.  nagykaposi  j.-ban,  (i9io)  342  magyar 
lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Palahúzó,  így  hívják  a  felső  Tiszán  az  öreg- 
háló fölét  kezelő  halászlegényt. 

Falaimon,  1.  Ino. 

Palaiologos  (Palaeologus)j  bizánci  (kelet-ró- 
mai) császári  család.  Az  első  császár  e  családból 
VIII.  Mihály  (1259-82.)  volt.  Fiai  közül  11.  An- 
ároniA;os (1282— 88.)  jutotta  trónra.  Ennek  fiai, 
Mihály  {mQgh.  1320)  és  Theodoros  (megh.  1338.). 
Ez  utóbbi  1305.  örökösödés  útján  a  felsőitáliai 
Montferrat  őrgróf ságot  kapta,  hol  utódai  1533-ig 
uralkodtak.  Mihály  fia  III.  Andronikos  (1328 — 
1341.),  ennek  fia  7.  János  (1341—76.  és  1379- 
1391.),  ennek  fiai  lY.  A'iidronikos  {Vd7 6—79.)  és 
II.  Mánuel  (1391—1425.)  voltak.  Ez  utóbbinak 
fiai :  VIII  János  (1425-28.)  és  XI  Konstan- 
tinos (1448—53.),  az  utolsó  bizánci  császár.  Ennek 
egyik  öccse  volt  Tamás  (megh.  1465),  kinek 
leánya  Zoe  (Zsófia)  III.  (Nagy)  Iván  orosz  cárhoz 
ment  nőül  1472.  s  ekkor  vette  fel  ez  a  bizánci 
kétfejű  sast  Oroszország  címerébe.  A  P. -család- 
nak számos  mellékága  uralkodott  kisebb  görög 
fejedelemségekben,  de  ezek  is  mind  kihaltak. 
Később  azonban  több  előkelő  görög  család  ön- 
kényesen felvette  a  P.  nevet.  Egy  ilyen  család- 
ból származott  Giovanni  Laskaris  herceg,  ki 
magát  a  P.  utolsó  sarjának  tartotta.  Megh.  Tori- 
nóban 1874. 

Falaiphatos,  egy  7C2p\  áwa-wv  (a  hihetetlen 
dolgokról)  c.  kivonat  szerzője,  mely  racionális 
mitoszmagyarázatokat  foglal  magában.  Kiadta 
Festu  (Mythographi  Graeci,  Leipzig  1902). 

Palais  (franc,  ejtsd:  paié)  a.  m.  palota. 

Palais,  Le  (ejtsd:  löpaié),  kikötő,  Belle-Ilse  fran- 
cia sziget  (Morbilian  dópartement)  Lorient  kerü- 
letének főhelye,  a  sziget  ÉK.-i  partján,  (1911)  4950 
lak.  Vauban  építette  erődítésekkel,  világítóto- 
ronnyal; hajógyártás,  halászat,  tengeri  fürdő, 
fenyitőház,  Trochu  tábornok  (1.  0.)  szülőhelye. 

Palais  Bourbon  (ejtsd:  paié  barbon),  Bourbon- 
palota, Parisban  a  képviselőház  (kamara)  ülésező 
helye,  átvitt  értelemben  maga  a  kamara. 

Palais  de  l'Élysée  (ejtsd  paió  dö  leiizé),  a 
francia  köztársaság  elnökének  székhelye  Paris- 
ban. L.  Élysée. 


Palais  dn  Iiuxemboarg  (ejtsd: paié dalfixaü 
búr),  Luxembourg-palota  (1.  0.),  Parisban  a  fran 
cia  szenátus  ülésező  helye;  átvitt  értelembe! 
maga  a  szenátus. 

Palais  Royal  (ejtsd:  paié-roajái,  a.  m.  királyi  pa 
lota),  palota  Parisban,  1629— 36.Lemercier  Jacque^ 
építette  a  Louvre-ral  szemben  Richelieu  bibornol 
számára.  Később  XIV.  Lajos  özvegye  és  Orléans 
Fülöp  lakott  benne  s  ettől  fogva  orléansi  tulaj 
don  volt.  Az  1848-iki  forradalomban  belsejei 
majdnem  teljesen  elpusztították,  1871  májusbai: 
a  kommün  alatt  egy  része  leégett,  de  később  újra 
építették.  A  francia  államtanács,  az  állami  szám 
vevőhivatal  ós  a  szépművészetek  igazgatósága 
nak  székhelye ;  DNy.-i  részén  van  a  Théátrt 
Fran^ais. 

Palaj,  a  folyónak  oly  hordalékos  sekély  vízi 
része,  mely  a  kézihálók  kihúzására  alkalmas. 

Palajelző  növény  vagy  palanövény  (plánta 
schistosa),  kiválóan  palás  sziklán  termő  növény, 
különösen  ott  szembetűnő,  hol  a  völgy  másik 
oldalán  mész  van,  pl.  a  svájci  havasokon  av 
Anemone  alpina  L.  mészen,  az  An.  suphurea  L 
palán  terem.  Hazánkban  Ny.-on,  kivált  Vas  vm.- 
ben  van  P.  V.  ö.  Kerner,  Schieferpflanzen  im 
Kalkgebirge  (Wien  1863) :  Borbás,Ya8  vánnegye 
növényföldrajza,  57.  old. 

Palalemez,  a  palafedéshez  használt  3—5  mm. 
vastagságú  hasított  kőlemez,  melynek  alakja  ét 
nagysága  a  német  és  angol  palafedési  mód  sze- 
rint rombus  vagy  parallelogramm.  L.  Palafedél 

Palamár,  általában  erős  nagy  kötélnek,  külö- 
nösen a  horgonykötélnek  dunai  hajósneve. 

Palamasz,  Kosztisz,  újgörög  író,  szül.  1859 
Patraszban,  egyetemi  titkár  Athénben.  A  nyolc- 
vanas években  a  nemesen  népies  irodalmi  irány 
harcosaként  szerepelt  Szülőföldem  dalai  c.  ver- 
ses kötetével  (1886).  Egyéb  múvei :  Lelkem  szó- 
méi (1892) ;  Jambusok  és  Anapaestusok  (1897) ; 
Síri  dalok  (1898);  A  cigány  12  éneke  (1907).  Iro- 
dalmi tanulmányokat  ós  Leveleket  is  adott  ki 
(1904  és  1908). 

Palamedea  (.áuat),  1.  Anium^. 

Palamedes,  a  görög  liösmondában  Nauplios- 
nak  és  Klymenének  fia,  a  Tróját  ostromló  görög 
liadak  egyik  legravaszabb  vitéze.  Mikor  Odys 
seus  őrültséget  tettetett,  hogy  ne  kelljen  hadba 
vonulnia,  P.  furfangosan  kiderítette  a  cselt. 
Odysseus,  ki  ennélfogva  kénytelen  volt  a  hábo- 
rúban részt  venni,  boszut  forralt  P.  ellen.  Egy 
hamisított  levelet  csempészett  P.  sátorába,  mely 
úgy  tüntette  fel  a  hőst,  mintha  az  ellenség  kirá- 
lyával, Priamosszal  összeköttetésben  állna.  Mi- 
kor a  katonák  ezt  a  levelet  megtalálták,  meg- 
kövezték P.-t.  P.  furfangos  találékonyságának  íi 
monda  a  művelődéstörténetben  is  helyet  jutta- 
tott, amennyiben  őt  mondta  a  betűírás,  a  vilá- 
gítótornyok, a  mérleg  stb.  feltalálójának. 

Palamedesz  (Stevaerts),  1.  Anthonie,ho]la,iiá\ 
festő,  szül.  Delftben  1601.,  megh.  Amsterdam- 
ban 1673  nov.  27.  Delftben  Miereveltnek,  Haar- 
lemben Hals  Fransnak  és  Dirknek  volt  tanít 
ványa,  azután  visszatért  szülővárosába,  hol  1621. 
a  festöcéh  tagja  lett.  Képmásokon  és  képmás- 
csoportokon kívül  elsősorban  lakmározó,  zenélő, 
beszélgető  társaságai,  őrszoba-jelenetei  és  ka- 


Palander 


—     99     — 


PalástfO 


tonakópei  a  hollandi  festészet  ez  ágának  jellemző 
alkotásai.  Nagy  részük  berlini,  brüsszeli,  ham- 
burgi, szentpétervári,  braunschweigi,  bécsi  stb. 
gyűjteményekben  van,  a  budapesti  Szépművé- 
szeti Múzeumban  egy  női  képmás  (1655). 

2.  P.,  Palamedes,  hollandi  festő,  P.  1.  testvér- 
<jcc8e,  szül.Londonban  1607.,  megh.  Delf  tben  1638 
márc.  2ó.  Bátyjának  volt  tanítványa,  1627.  a 
delfti  festőcéh  tagja  lett.  Többnyire  mozgalmas, 
drámai  lovascsatákat  festett,  melyek  közül  két 
példány  a  budapesti  Szépművészeti  Múzeum- 
ban van. 

Palander,  Louis,  svéd  utazó,  szül.  Karlskro- 
nában  1S4:2  okt.  2.  186í;-ben  tengerésztiszt  lett. 
Nordenskjölddel  több  spitzbergai  útban  vett  részt, 
1872—73.  ott  át  is  telelt.  1878-ban  a  Vega  pa- 
rancsnoka lettes  Nordenskjöldöt az ÉK.-i  átjárót 
kereső  útjára  kisérte.  Hazatérve  Vega  mellék- 
névvel nemességet  kapott.  1901 -ben  ellentenger- 
naggyá és  tengerészeti  miniszterré  nevezték  ki. 

Palanjek,  adók.  és  pk.  Zágráb  vm.  sziszeki 
<sisaki)  j.-ban,  (i9io)  430  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Palánk  a.  m.  kerítés,  még  pedig  a  deszka-  v. 
léckerítés.  —  P.  (ném.  Planken ;  ol.  hordaggi ; 
ang.  planks)^  a  hajó  bordazatának  burkolására 
szolgáló  különféle  vastagságú  és  szélességű  desz- 
kák, vagy  (vashajókon)  vaslemezek,  nemkülön- 
ben az  egyes  fedélzeteket  alkotó  burokdeszkák. 
Alkalmaztatásuknak  megfelelőleg  belső  vagy 
k.ü.\aő  oldalpalánkot  é3  fedélzeti  P.-ot  különböztet- 
nek meg.  —  P.  az  erődítéseknél,  1.  Palissades. 

Palánk  (Palanka),  nagyk.  Temes  vm.  fehér- 
templomi j.-ban,  a  Duna  partján,  (i9io)  1344  szerb 
lak.,  gőzhajóállomással.  Hajdan  virágzó  város 
volt,  itt  volt  Horom  vár,  a  hasonló  nevű  vármegye 
központja,  melyet  a  Névtelen  jegyző  is  említ.  (Tr. 
SzHSz.)  —  L.  még  Drégelypalánk. 

Palanka,  adók.  Lika-Krbava  vm.  gracaci  j.- 
ban,  (1910)  148  szerb  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Palanka  (növ.),  némely  Clavaria  (l.  o.)  gomba 
magyar  neve,  mint  a  Clavaria  pistillaris  =i  mo- 
zsárütő P. 

Palanka  (Palanka),  nagyk.  Bács-Bodrog  vm. 
P.-i  j.-ban,  a  Duna  mellett,  (i9io)  5733  német, 
magyar,  szlovén  és  szerb  lak.  A  község  1807.  ke- 
letkezett. (Tr.  SzHSz.)  —  L.  még  Ópalánka,  Új- 
palánka,  Várpalánka. 

Palankin  (palki),  Kelet-Indiában  utazásra 
használt  gyaloghintó,  melyet  négy  szolga  hord 
1)ambusznádf  edéllel  ós  függönyökkel  ellátva.  Be- 
lül puha  ülés  és  vánkosok  vannak,  s  két-három 
utazó  számára  van  berendezve. 

Palánkjoghatóság  (ném.  Pfahlgericht),  a  né- 
met birodalomban  a  jószág  falának  v.  kerítésének 
kerületére  szorítkozó  földesúri  joghatóság. 

Palanpnr  (Pahlanpur,  Pahlumpur,  Phalan- 
pur),  1.  Bombay  brit-indiai  presidencynek  aláren- 
delt agencia,  területe  20,719  km^,  kb.  450,000 
lak.  Az  agenciát  alkotó  13  kis  fejedelemség  közt 
a  legjelentékenyebb  P.,  az  agencia  É.-i  részé- 
ben, területe  8158  km^,  kb.  222,000  lak.  —  2.  P, 
az  ugyanily  ne^'^  mohammedán  fejedelemség 
•zékJielye,  18,000  lak.,  egészségtelen  klímával. 

Palánta  (a  gazdasági  írók  nyelvén  rásza), 
termesztett  növényeknek,  kivált  zöldségféléknek 
"Ö8  kerti  virágoknak  előkészített  jobb  helyen  a 


hideg  vagy  melegágyban  való  keltetése  és  fia- 
tal nevelese,  mintegy  csemetéje,  melyet  azután 
innen  ültetnek  ki  a  maga  rendes  helyére,  pl.  a 
káposzta-,  dohány-  s  egyéb  P.-t.  A  P.  rendesen 
sürün  nő  s  gyakran  elárusításra  is  nevelnek  P.-kat. 

Palaolaj,  ásványolaj,  melyet  bitumenes  palá- 
ból száraz  desztüláció  útján  nyernek. 

Palaos,  1.  Palau- szigetek. 

Palaprat,  Jean,  l.  Ériteys. 

Palaquium  Blanco,  guttaperchafa  (Iso- 
nandra  Aut.,  Dichopsis  Thwaites,  növ.),  a  Sapo- 
tacea- család  génusza;  50  faja  többnyire  nagy 
fa,  osztatlan,  bőmemű,  alul  szőrös  levelekkel, 
melyek  tövében  az  apró  virágok  kis  csomókban 
állanak.  A  virág  csészéje  3  külső  és  3  belső  le- 
vélből áll ;  a  párta  6  hösábú,  összefügg  a  por- 
zókkal, ezek  száma  12  (2  körben)  v.  18  körül. 
Magházuk  szőrös,  6  üregű,  a  termés  1  magvú 
bogyó,  a  magnak  nagy  köldöke  van,  tápláló  szö- 
vete nincs.  Az  indiai-maláji  terület  nevezetes 
guttaperchatermő  fái.  Jelentős  közülük:  P 
oblongifolium  Burck  (Maiakká,  Riouw,  Szu- 
matra,  Borneo),  P  horneense  Burck  (Bomeo), 
P  Treubii  Burck  (Banka  szigetén).  Jelentós 
volt  ezelőtt  a  P  gutta  (Hook.)  Burck  (Szingapor 
szigetén),  de  annyira  kiirtották,  hogy  már  csak 
kultiváltan  látható.  Ezek  szolgáltatják  az  emlí- 
tett terület  legjobb  guttapercháját  L.  még  Payena- 

Palar,  370  km.  hosszú  folyó  Brit-Indiában; 
a  Bengáliai-öbölbe  torkollik.  Vizével  öntözik  a 
Madrasz  körüli  földeket. 

Palasafa  éa palasa-kÍ7io  (növ.),  1.  Butea. 

Palásság,  az  a  közetszerkezet,  amidőn  a  kő- 
zet sík  felületek  mentén  lemezekre,  v.  levelekre 
válik  szét,  A  P.  oka  az  elegyrészek  elrendeződé- 
sében rejlik;  a  pikkelyes-leveles  elegyrészek 
egymással  párhuzamosan  helyezkednek  el  és 
egymástól  könnyen  elválaszthatók.  A  réteges 
eredetű  kőzeteknél  a  P.  általában  párhuzamos  a 
rétegzéssel ;  a  transzverzális  v.  hamis  P.-nál  a 
P.  és  rétegesség  egymást  ferde  szög  alatt  met- 
szik ;  a  hamis  P.  egyoldaU  nyomásra  vezethető 
vissza;  a  pikkelyes-lemezes  elegyrészek  a  nyomás- 
ra merőlegesen  helyezkednek  eL  A  hamis  P.  szépen 
látható  a  mehádiai  liaszagyagpalákon.  Az  igazi 
és  hamis  P.  egyidejű  kifejlődése  arra  vezet,  hogy 
a  kőzet  csupa  olyan  vékony  oszlopocskákra  esik 
szét,  amilyenek  pl.  a  türingiai  palavesszők. 

Palást,  vállra  vethető  köpenj^éle  felső  ruha, 
különösen  pedig  sarkig  érő,  ujjatlan  férfi  v.  női 
felső  ruha,  melynek  alja  ívalakban  van  metszve ; 
különféle  szabású  díszköpeny,  melyet  a  királyok 
koronázásukkor,  továbbá  a  papck  iinnepólyes  al- 
kalmakkor magukra  vesznek  (l.  Érseki  palást). 
—  Pa  heraldikában  a  címer  háta  mögött  el- 
helyezett függönyszerű  drapéria.  L.  Díszek.  — 
Szt.  István  P.  -  ja,  1.  Koronázási  jelvények;  szent  P., 
1.  Köpeny ;  henger-P.,  1.  Henger ;  kúp-P.,  l.  Kúp. 

Palást,  kisk.  Hont  vm.  ipolysági  j.-ban,  (i9io) 
1717  magyar  lak.  Régi  község,  már  1156.  sze- 
repel, a  Palásthyak  birtoka  volt.  1552  aug.  10. 
Ali  budai  pasa  itt  szétverte  Teufel  Erazmus  hadát. 
(Tr.  SzHSz.) 

Palástfü  (oroszlántalpfü,  Boldog- Asszony  pa- 
lástja V.  tenyere,  bokái  Diószegieknél,  Álchemüla 
Toum.,  növ.),  a  rózsafólék  alacsony,  nagyobbrészt 


Palásthy 


100    — 


Palatium 


hegyvidéki  füve ;  levele  kerekded,  karéjos  v.  ujjas, 
hasábos ;  virága  apró,  zöld,  csoportos,  sziromta- 
lan.  Mintegy  40  faja  az  egész  mérsékelt  övön  és 
Afrika  D-i  részén  (hazánkban  6)  terem.  Az  A. 
vulgáris  L.  gyógynövény  friss  levelével  a  nép 
sebet  borogat,  a  szárítottál  a  fejet  gőzölik  csúz 
ellen.  Több  P.-faj  a  tehén  meg  a  juh  kedves  étele, 
jól  tejel  tőle,  a  havasi  pásztor  nagyra  becsüli. 

'P&lksth.Y-család  (palásti  és  Jceszihóczi),  igen 
régi  hontvármegyei  nemes  család,  mely  előnevót 
ősi  fészkétől  vette.  Első  ismert  törzse  a  XIII.  sz. 
közepe  táján  élt  P.  Guze.  Tagjai  közül  említen- 
dők :  P.  Bertalan  és  László  16M.  korponai  vár- 
nagyok. P.  József  1601—1609.  Hont  vármegye 
alispánja.  P.  Pál  1627—1646.  sz  ntén  ezt  a  tiszt- 
séget viselte  és  több  ízben  országgyűlési  követ  is 
volt.  P.János  1 639.  Vas  vármegye  szolgabiráj  a.  P. 
Miklós  1649.  Hont  vármegye  helyettes,  P.  Ferenc 
pedig  1691.  rendes  alispánja  volt.  P.  Ferenc  1663. 
tábornok. P.j^íwíc'  1760.  tanácsos  a  szepesi  kama- 
ránál. P.  József  1797.  hontvármegyei  alispán  és 
országgyűlési  követ.  A  család  történetét  megírta : 
P.  Pál,  teológiai  író,  fölszentelt  püspök,  szül. 
Magyar-Izsépen  (Zemplén  várm.)  1825  márc.  29., 
megh.  Esztergomban  1899  szept.  25.  Pappá  szen- 
telték 1848  jún.  10.  1855  febr.  22.  a  budapesti 
egyetemen  az  erkölcstan  tanára  lett,  1871.  esz- 
tergomi kanonok,  1886.  reptai  fölszentelt  püs- 
pök. Egy  millió  korona  vagyonát  főleg  az  esz- 
tergomi főegyházmegye  plébániáinak  segélyezé- 
sére hagyta.  Irodalmi  munkássága:  1864—68. 
szerkesztette  a  Religiót,  amelyben  és  a  Páz- 
mány-füzetekben, Kat.  Lelkipásztorban,  Csa- 
ládi Lapokban  stb.  számos  értekezést,  cikket  és 
szentbeszédet  közölt,  önálló  művei :  Theologia 
momm  catholica  (2  köt.,  Regensburg  1861) ;  A 
polgári  Mzasság  (Pest  1868) ;  Palásthyak  (3  köt., 
Budapest  1890—91)  stb.  V.  ö.  Zelliger  Alajos, 
Egyházi  írók  csarnoka. 

Palástolt  jogügylet,  1.  Áljogügyletelt. 

Palatábla,  igen  finom,  tiszta,  könnyen  hasít- 
ható, egyenletesen  palás  agyagpalából  készült 
lemez,  melyre  a  palavesszövel  írnak.  Német- 
országban legjobb  kerül  a  Tűringiai-erdő  agyag- 
paláiból, néhol  u.  0.  váltakozik  azzal  a  palá- 
val, amelyből  a  palavesszök  készülnek,  máshol 
attól  függetlenül  is  van  (Lehesten).  Bányásszák 
még  a  Rajna  vidékén  is  (St.  Goar),  a  Harzban  (Gos- 
lar)  stb.  Pozsony  vm.-ben  Márianosztrán  ideális 
minőségű,  finom,  zárványmentes,  kissé  meszes 
fekete  agyagpala  fordul  elő.  V.  ö.  Schafarzik  : 
Magyar  kőbányák  (Budapest  1904). 

A  P.  és  palavessző  használatát  sok  iskolaorvos 
kifogásolja,  mert  a  P.-ra  írt  betűk  nem  olyan 
szembeötlők,  mint  a  ceruzával  v.  tintával  írottak. 
Pedagógusok  is  több  érvet  hoztak  fel  ellene,  pl. 
hogy  felületességre  szoktatja  a  gyermeket,  mert 
a  hibát  letörlés  által  könnyen  ki  lehet  javítani  ; 
nehézzé  teszi  a  gyermek  kezét  stb.  De  ha  bizo- 
nyos szabályokat  szem  előtt  tartunk  (nem  szabad 
a  palavesszőt  nyomni),  a  P.  jó  szolgálatot  tehet 
a  maga  helyén,  bár  nem  feltétlenül  szükséges. 
Némelyek  sikerrel  kísérleteztek  olyan  irányban, 
hogy  mindjárt  papírra  írassanak  a  gyermekekkel. 

Palatális  hang,  1.  ínyhang. 

Palatalizálás,  1.  Jésítés. 


Palatii  comes  (lat.),  1.  Palatínus. 

Palat.ina  bibliotheca  (lat.,  a.  m.  Pfalzí 
könyvtár),  a  híres  heidelbergi  könyvtár  neve, 
mely  a  Szent-Lélekhez  címzett  székesegyház  s  a 
pfalzí  választófejedelmek  könyvtárából  állt.  Mi- 
dőn Tilly  1622.  a  várost  elfoglalta,  Miksa  bajor 
választófejedelem  XV.  Gergely  pápának  adta  a 
könyvtárt,  melyet  3527  becses  kézirattal  együtt 
Rómába  vittek,  hol  a  Vatikán  könyvtárában  ezt 
a  részt  ma  is  P.  B.-nak  hívják.  Ebből  854:  ó-német 
kéziratot  1816—17.  Ausztria  és  Poroszország 
közbenjárására  visszavittek  s  visszakerült  még 
38  kézirat  1815.  Parisból,  hová  1797.  Rómából 
vitték  el.  Leghíresebb  e  kéziratok  közül  az  ú.  n. 
Manesse- kézirat  a  XIV.  sz.-ból,  mely  428  fol.  la- 
pon 14;1  középkori  német  költő  szerelmi  dalait 
őrizte  meg  137  képes  lappal.  —  P.  volt  a  neve  az 
Augustus  császár  által  a  Palatinus-dombon  az 
Apolló-templom  oszlopcsarnokában  emelt  s  Com- 
modus  alatt  leégett  könyvtárnak ;  Firenzében  a 
Laurentiana-könyvtár  egy  részét  is  így  hívják. 

Palatinatus,  Pfalz  latin  neve. 

Palatinatusi  káté,  1.  Heidelbergi  káté. 

Palatincza,  kisk.  Tolna  vm.  vöigységi  j.-ban, 
(1920)  111  német  lak. 

Palatinit,  kőzet,  ensztatittartalmú  melaflr^ 
mely  sok  üveges  alapanyagot  tartalmaz.  Kitö- 
rése az  alsó  diaszban  történt ;  különösen  a  Saar 
és  a  Nahe  folyók  vidékén  van  elterjedve. 

Palatínus  (comes  palatii  lat.),  eredetileg  a 
császári  udvarhoz  (palatiumhoz)  tartozó  minden 
ember;  a  bizánc-római  birodalomban  a  comes 
sacrarum  largitionum,  a  császári  pénzügymi- 
niszter alatt  álló  hivatalnoki  személyek  épp  úgy, 
mint  a  comes  rerum  privatarum  alatt  állók,  kik 
a  császári  magánvagyon  kezelését  végezték.  A 
középkorban  ez  elnevezés  alatt  a  császár  közvet- 
len környezetében  levő  előkelőségek,  közttik  első 
a  pfalzgraf,  aki  a  frank  időkben  a  kü*ály  segédje 
igazságszolgáltatási  ügyekben,  a  Karoling -idők- 
ben mint  a  király  helyettese  önálló  birói  funk- 
ciókat végez.  A  Karolingok  utáni  időkben  a 
pfalzgraf  szerepe  ezen  minőségében  lassankint 
megszűnik.  I.  Ottó  a  törzsi  hercegek  hatalmának 
m  egtörésére  Bajor-  és  Szászországban  és  Lotharin  - 
giáSan  pfalzgraf-ot  nevezett  ki,  akik  a  KaroUng- 
időkbeli  missi  dominici-knek  feleltek  meg  és  a 
birodalmi  jövedelmeket  is  beszedték.  A  lotha- 
ringiai  pfalzgraf  később  a  rajnai  pfalzgraf  ne- 
vét vette  fel  és  különös  jelentőségre  tett  szert, 
amennyiben  a  király  legfőbb  birói  helyettese  és 
mint  ilyen,  a  kkály  fölött  is  bíróként  szerepelt. 
A  rajnai  és  szász  pfalzgraf  az  arany  Lulla  szerint 
a  birodalom  megüresedése  esetén  mint  bii'odalmi 
vikáriusok  is  működtek  és  pedig  az  előbbi  a 
frank,  az  utóbbi  a  szász  jog  alatt  élő  részekre. 
Olaszországban  a  P.  már  igen  korán  csak  puszta 
cím  volt.  —  P.  hazánkban,  1.  Nádor. 

Palatínus  (Mons  P),  1.  Palatium  ésBónia. 

Palatio  András,  pápai  tizedszedő,  1445  máj. 
le.Posenben  kelt  levelében  leírta  a  várnai  csatát 
és  I.  Ulászló  halálát.  Kiadta  Prochaska  1882. 
(V.  ö.  Ung.  Revue,  1889,  583.). 

Palatium  (lat.)  az  ókori  Róma  (1.  o.)  történe- 
tében nevezetes  szerepre  jutott  Mons  Palaiiwas- 
régi  neve.  Legösibh  telepe  a  régi  városnak,  me- 


Palatka 


101     — 


Páldi  Székely 


lyet  a  dombnak  nagyjából  négyszögletű  alakjá- 
ról Roma  qfiadrafa-nsík  nevezték ;  itt  volt  a  Lu- 
percal  (1.  Lupercalia),  Romulus  mitikus  háza 
(casa  Romuli),  Magna  Mater  temploma ;  a  köztár- 
saság korában  előkelő  ós  gazdag  emberek  (Cicero, 
Hortensius,  Clodius)  házai  emelkedtek  rajta; 
Augiistus  császár  ide  építtette  palotáját,  Apolló 
fényes  templomát  ós  a  vele  kapcsolatos  nagy 
görög-latin  könyvtárt.  Palotaépítkezését  folytat- 
ták Tiberius,  Caligula,  a  Flaviusok,  főleg  pedig 
Septimius  és  Alexander  Severus.  A  P.  így  nyerte 
a  császári  székes  épület  (palota)  értelmét.  A  nagy- 
terjedelmű  palotaromok  föltárása  III.  Pál  pápa 
(1534-50)  alatt  kezdődött,  1721-30  közt  a  P.  kö- 
zépső részét  tették  szabaddá ;  újabban  (1861)  III. 
Napóleon,  majd  1871  óta  az  olasz  kormány  vé- 
geztet rendszeres  ásatásokat,  melyek  a  római 
építészetnek  imponáló  maradványait  hozták  nap- 
fényre. V.ö.  E.  Gráf  Haugmtz,  Der  Palatin(Rom 
1901) ;  a  P.  legjobb  tervrajza  a  római  mérnök- 
iskola  fölvétele :  Notizie  degli  S:avi  1904-,  46. 

Palatka,  község,  1.  Magyar  pálatka. 

Palatométer  (gör.),  kraniometriai  mérőeszköz 
a  száj  pad  magasságának  meghatározására. 

Palatoplasztika  (gör.),  az  a  sebészeti  műtét, 
amellyel  a  szájpad  hiányát  zárjuk.  A  hiány  szár- 
mazhatik  fejlődési  zavarból,  amikor  szájpadlás- 
hasadás (farkastorok)  a  neve ;  származhatik  azon- 
ban a  legkülönbözőbb  gyuladásos  folyamatokból, 
amelyek  a  száj  vagy  orr  felől  a  szájpadot  ki- 
marják ;  ilyenkor  szájpadsipolyról  beszélünk.  A 
kemény  szájpad  elzárását  uranoplasztikának,  a 
lágy  szájpadét  sztafilorráfiának  szokás  ne- 
vezni. A  farkastorok  műtéte  legcólszerübhen  a 
második  életév  után  végezhető,  jó  működési  ered- 
ményt a  hatodik  életéven  túl  végzett  műtét  alig 
ad.  Sipolyok  zárása  a  gyuladás  teljes  lezajlása 
után  eszközlendő.  Nem  ritkán  meg  kell  ismételni 
a  műtétet,  hogy  az  eredmény  teljes  legyen. 

Palatoqaadrataiu,  a  gerinces  állatok  zsi- 
gervázának  egy  része,  nevezetesen  az  állkapcsi 
ív  felső  része. 

Palatum  (lat.)  a.  m.  szájpad.  P.  durum  a.  m. 
kemény  szájpad,  P.  molle  a.  m.  lágy  szájpad. 

Palatnm  fissum  (palatoschisis),  szájpad- 
hasadás, 1.  Farkastorok. 

Palauan  (Palawan,  Faragna),  a  Filippi-szige- 
tekhez  tartozó,  keskeny,  hegyes  és  erdős,  de  ter- 
mékeny sziget  Borneótól  ÉK-re.  Nagyobbára 
maláji  lakóinak  számát  50,000-re  becsülik.  A 
szigeten  aranyat  és  vasat  is  találnak.  Fővárosa 
Puerto  Frincesa.  főkikötöje  Taifai. 

yB,lB,u-azigeték(Palaos,Pelew-szigetek,Pelju- 
■-izigetek,  JSy.-i  JíaroZ^?^áA:^,  Mikronéziához  számí- 
tott szigetcsoport ;  26  halmos,  nagyobbára  kes- 
keny, koráll-zátonyoktól  köiülfogott  és  erdőkkel 
borított  szigetből  áll,  amelyeknek  területe  össze- 
sen 450  km2.,  kb.  3000  lak.  Köztük  a  legnagyob- 
bak: Babeltliouap  (300  km^  ter.),  Uruktapel, 
Korror  és  Eilmalk.  Éghajlatuk  egészséges ;  föld- 
jük termékeny  és  jól  öntözött,  s  a  földművelésen 
kívül  a  lakosság  főfoglalkozása  az  állattenyész- 
tés és  halászat.  A  szigetcsoportot  1543.  fedezték 
fel ;  később  a  spanyolok  birtokába  jutott,  akik 
1899.  eladták  Németországnak.  1914  szept.  a  ja- 
pánok megszállották. 


Palau  y  Catalá,  Melchor  de,  spanyol  költő, 
szül.  Mataróban  1843  okt.  15.,  megh.  1910  márc. 
2.  A  mérnöki  pályán  működött,  de  kasztiliai  és 
katalán  versei  révén  lett  ismertté  és  a  spanyol 
akadémia  tagjává.  Több  kötetben  megjelent  Nép- 
dalai (Cantares)  a  nép  ajkán  élnek  tovább. 

Palavas  (ejtsd:  — vá),  tengeri  fürdő,  1.  Mont- 
pellier. 

Palaver  (a  portugál  palavra  szótól),  ünnepé- 
lyes érintkezés  és  tárgyalás  az  afiikai,  ausztrá- 
liai stb.  benszülöttekkel. 

Palavércse,  a  kékvércse  (Cerchneis  resperti- 
nus  L.)  népies  neve. 

Palavesszö,  1.  Palatábla. 

Palawan,  sziget,  1.  Palaiian. 

Palázolás  V.  polozsolás,  1.  Luca-játék. 

Palazzo  (oL,  ejtsd :  paiadzo)  a.  m.  palota. 

Falazzo  di  Venezia,  az  osztrák-magyar 
vatikáni  nagykövetség  volt  palotája  Rómában ;  az 
olasz  hadüzenet  után  1915.  az  olasz  állam  lefog- 
lalta. A  Colosseum  köveiből  firenzei  korai  renais- 
sance  stílben  1455— 71.  között  IL  Pál  pápa  építtette. 
1560-ban  IV.  Pius  pápa  a  velencei  köztársaság- 
nak ajándékozta,  amelynek  birtokaival  1747. 
Ausztria  tulajdonába  került.  Legszebb  részletét, 
a  kertre  néző  loggiát  elzáró  Palazettót  1909. 
Viktor  Emánuel  király  emlókszobra  kedvéért  le- 
bontották. V.  ö.  Dengel,  Dvorzak  u.  Egger,  Der 
Palazzo  Venezia  in  Rom  (Leipzig  1909)! 

Palazzolo  Acreide,  város  Siracusa  szicíliai 
tartományban,  (i9ii)  16,235  lak.  P.-t,  az  ókori 
Akrait,  a  syracusaiak  alapították;  a  régi  város 
romjai  (Tempio  ferale,  színház,  odeon,  vízvezeték, 
sírok)  a  város  fölött  vannak. 

Pálca  (scipio),  az  ókorban  kitüntetés  idősb  sze- 
mélyek vagy  királyok  részére ;  azonldvül  jel- 
vénye volt  némely  papi  testületnek,  mint  az  augu- 
roknak,  kik  vele  a  négy  világtájra  mutattak, 
így  később  a  püspökök,  mint  községük  őrei,  szin- 
tén pálcát  (pásztorbotot)  viseltek.  A  varázslók 
jelvényéül  és  eszközéül  már  a  klialdeusok  hasz- 
nálták ;  Mózes,  Zoroaszter  és  a  görög  mítoszban 
Hermes,  ki  vele  álomba  merít  és  az  álom  hatása 
alól  felold  (varázspálcák).  A  pálca  jelvénye  a 
bírói  és  felsőségi  hatalomnak  is,  s  a  végén  kéz 
van  az  eskü  és  hatalom  szimbolumaképen.  — 
Magyar  koronázási  pálca,  1.  Koronázási  jelvények. 
—  P.  az  építészetben:  V4— Vs  kör  szelvénnyel 
bíró  léc  vagy  párkánytagozat. 

Pálcabélüek  (áuat),  l.  Rhahdocoelidae. 

Pálcamágnesség,  1.  Elektromos  és  mágnesi, 
mértékegyséoek. 

Pálcaméres,  1.  Bakuloinetria 

Pálcás-spóra  (aöv.),  a  Basidiomycetes  gombák 
jellemző  spórái  (basidiospóra),  amelyek  a  bazi- 
diumon  (1.  o.)  helyet  foglaló  sterigmák  csúcsán 
válnak  le,  miért  is  csúcson  keletkező  spóráknak 
(akrospóra)  tekinthetők. 

Palcsó  Károly,  író,  l.  Bulcsii. 

Páld,  kisk.  Pozsony  vm.  nagyszombati  j.-ban, 
(1910)  568  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Páldi  Székely  István,  grafikus  és  nyomdász, 
szül.  Kolozsvárott  1717.,  megh.  u.  0.  1769  márc. 
10.  Az  erdélyi  ref .  egyh.  főtanácsa  1741.  Leidenbe 
küldte  a  nyonídászat  megtanulására,  ahol  rajzot 
és  rézmetszést  is  tanult.  Első  rézmetszete  Ádám 


Pale 


102     — 


Paleofitíkurrsf 


és  Éva  esete,  amelyet  Bánffy  Farkas  bárónak 
ajánlott.  1751-ben  ütrechtben  tanult,  egy  évvel 
utóbb  hazament  Erdélybe,  ahol  1755;  átvette  a 
kolozsvári  ref .  kollégium  nyomdáját.  Ö  metszette 
egyebek  közt  Dániel  István  báró  arcképét.  V.  ö. 
Szinnyeii  Magyar  írók(X.  k.) ;  Ferenczi,  A  kolozs- 
vári nyomdászat  tört. ;  Művészet  (1910). 

Pale  (gör.),  birkózás,  a  görög  gimnasztika  leg- 
fontosabb ága,  a  pentatlonnak  (1.  o.)  ötödik  gya- 
korlata. (L.  Birkózás).  Leghíresebb  görög  bir- 
kózó volt  az  óriási  erejű  krotoni  Milon  (1.  o.). 

Pálé,  kisk.  Baranya  vm.  hegyháti  j.-ban,  (1920) 
209  német  lak. 

Falca  (növ.),  a  harasztok  pikkelyszőrei  (szőr- 
pikkelyei),  amelyek  egypzerű  sejtsorok  v.  sejt- 
lapok, rendesen  fénylő,  íbania  színűek,  csúcsuk 
mirigysejtben  végződik,  amely  nyálkás  anyagot 
tartalmaz,  a  szárat,  levelek  tövét,  néha  a  lemezt 
is  különböző  tömöttséggel  beborítják.  P.  még  a 
pázsit-félék  virágját  borító  két  fellevél  (tokiász) 
is,  melyek  közül  a  külső-alsó  tokiász,  a  P.  infe- 
rior  nagyobb,  néha  szálkát  visel  a  csúcsán  vagy 
a  hátán,  a  belső-felső  tokiász,  a  P.  superior 
kisebb.  L.  Pelyva- 

Paleae  Itaemostaticae  (növ.),  1.  Haraszt- 
szőr, 

Paleantropológia  (palaeanthropologia,  gör.), 
1.  Paleoantropológia. 

Paleario,  Aonio  (voltaképen  Antonio  Pagliari 
V.  della  Paglia  v.  dei  Pagliaricci),  olasz  huma- 
nista, szül.  a  Róma  mellett  fekvő  Veroliban 
1504  márc.  7.,  megh.  Rómában  1570  júl.  2.  Ta- 
nárkodott,  retorikát  és  filológiát  tanított.  Fő- 
munkája  :  De  immortalitate  animarum,  1586). 
Eretnekség  gyanújába  esvén,  máglyán  halt  meg. 
A  Velencében  1543.  Del  beneflcio  Gesü  Cristo 
crociflsso  c.  alatt  megjelent  s  1737  óta  neki  tu- 
lajdonított könyvet  nem  ő,  hanem  a  mantovai 
Benedetto  nevű  bencés  pap  írta.  V.  ö.  Jules  Bon- 
net,  Aonio  P.  (Paris  1862)  és  Benrath,  Der  Ver- 
fasser  der  Schrif t  von  der  Wohltat  Christi  (Zeit- 
schrift  für  Kirchengeschichte,  Gotha  1877.) 

Palearktikus  régió,  az  állatföldrajzi  régiók 
egyike.  Az  összes  állatföldrajzi  régiók  közül  a 
legnagyobb.  Magában  foglalja  egész  Európát  és 
Ázsia  nagy  részét  egészen  a  Himalájáig  és  Észak- 
Afrikát  egészen  a  Szaharáig.  Négy  alrégiót  szo- 
kás benne  megkülönböztetni,  nevezetesen  az  1. 
európai,  2.  mediterrán,  3.  szibériai  és  4-.  mandzsú- 
riai alrégiót.  L.  még  Állat  földrajz. 

Palefroi  (franc,  ejtsd :  paifroa),  a  lovagok  dísz- 
paripája,  s  átvitt  értelemben  e  lovak  díszes  taka- 
rója ;  innen  palefrenier  a.  m.  lovász. 

Palembang,  1.  residentie  németalföldi  Kelet- 
Indiában,  Szumátra  K.-i  felének  D.-i  részében, 
139,128  km^  ter.,  (1917)  760,548  lak.,  túlnyomó  ré- 
szük mohammedánus  maláji.  —  2.  P,  az  ugyanily 
nevű  residentie  fővárosa,  mocsaras,  gyakran  el- 
öntött vidéken,  (i905)  60,985  lak.,  hajózás,  hajóépí- 
tés, fa-  és  elefántcsontfaragás,  fegyver-  és  arany- 
ékszerkészítés ;  kávé-  és  borskereskedelem ;  szép 
mecsettel;  az  egykori  P.-i  szultánok  sírjaival. 
1618.  alapítottak  itt  a  hollandok  először  kereske- 
delmi telepet  az  1821-ig  független  szultánságban. 

Palencia,  1.  spanyol  tartomány  Santander, 
Burgos,  Valladolid  és  León  közt,  területe  8434 


km2,  (1919)  196,556  lak.  —  2.  P.  (Pallantia),  P. 
spanyol  tartomány  fővárosa,  püspöki  székhely, 
(1910)  18,117  lak.  Gótikus  székesegyháza  (XTV— 
XV.  sz.),  Cid  palotájában  általa  alapított  kórháza, 
papnevelője  és  tanítóképzője  van.  1209.  itt  ala- 
pították az  első  spanyol  egyetemet,  amelyet 
1239.  Salamancába  tettek  át. 

Palenqne  (ejtsd:  —ke,  NacTian  v.  San  Domingo 
del  P.),  járási  székhely  Chiapas  mexikói  állam- 
ban, 10,000  lak.,  11  km.-nyire  vannak  a  régi  in- 
diánus  Huchnetlapallan  romjai,  melyeket  Casas 
de  Piedrasnak  (kőházak)  hívnak.  Dupaix,  Wal- 
deck,  Stephens,  Kingsborough  és  Charnay  irták 
le.  V.  ö.  La  Rochefoucauld,  P.  et  la  civilisation 
maya  (Paris,  1888). 

Paleoantropológia  (jpaZfleoa«íAroj9oZo.9Ía,gör.), 
az  embertannak  az  a  része,  mely  az  ősember  testi 
és  kulturális  sajátságaival  foglalkozik.  Máskép 
praehistoría-nak  is  nevezik.  L.  Ősember. 

Paleobiológia  (palaeohiologia,  gör.),  a  bioló- 
giának az  az  újabban  keletkezett  ága,  melynek 
feladata  a  fosszilis  szervezetek  egykori  élet- 
viszonyainak felderítése.  Evégből  a  P.  a  mai 
faunák  ós  flórák  biológiai  viszonyaiból  indul  ki. 
Első  sorban  a  gerincesek  életfeltételeinek  kuta- 
tása felé  fordult  a  paleontológusok  figyelme,  ké- 
sőbb azonban  számos  gerinctelen  állatcsoportra  is 
rákerült  a  sor.  Minden  élő  organizmus  sokféle 
kívülről  jövő  behatásnak  szokott  kitéve  lenni, 
amilyenek  a  meleg  és  hideg,  a  száraz  és  nedves 
klima,  bőségesebb  v.  soványabb  táplálék,  napos- 
vagy  árnyékos-sötétes  lakóhely,  nagyobbszámú 
ellenségek  fellépése  stb.  Mindezek  a  tényezők  a 
szervezeteket  alkalmazkodásra,  vagy  esetleg  el- 
vándorlásra késztetik,  vagy  őket  általán  meg  ie 
ölhetik.  Az  összes  biológiai  viszonyok  helyes 
mérlegelése  alapján  történhetik  meg  végre  a 
fosszilis  szervezeteknek  írásban,  képben  v.  mo- 
dellben való  rekonstrukciója.  V.  ö.  Ahel,  Grund- 
züge  der  Palaeobiologie  der  Wirbeltiere  (Stutt- 
gart 1912). 

Paleobotanika  (palaeohotanika,  gör.),  a  m, 
ősnövénytan,  1.  Őslénytan. 

Paleocapa,  Pietro,  olasz  mérnök,  szül.  Berga- 
móban  1789.,  megh.  Tormóban  1867.  A  velencei 
közmunkák  szolgálatába  lépett  s  1840.  építési 
főigazgató  lett.  1846-ban  József  nádor  meghívá- 
sára Magyarországba  jött  s  a  Tisza-szabályozás 
terveit  felülvizsgálta.  Nemsokára  azután  a  ve- 
lencei kormány  tagja,  a  közmunkák  minisztere, 
később  belügyminiszter  lett.  1849— 59-ig  Pie- 
montban  a  közmunkák  minisztere,  később  a  sze- 
nátus tagja.  Irodalmi  művei :  Memória  di  idrau- 
lica  pratica  ;  Vélemény  a  Tiszavölgy  rendezésé- 
ről (magyarra  ford.  Sasku  Károly,  1846). 

Paleoetnológia  (palaeoethnologia,  ösnép- 
rajz),  az  ősembertannal  együtt  kutatási  területe 
az  őstörténelemnek.  Míg  az  ősembertan  az  em- 
berrel mint  egyeddel  foglalkozik,  addig  a  P- 
azoknak  a  társadalmi  kereteknek  a  rekonstruá- 
lásán dolgozik,  amelyekben  az  ősember  ólt. 

Paleofitikum  (palaeophyticum,  növ.).  A  nö- 
vényvilág őstörténetének  az  a  szakasza,  amely  a 
Szilur,  Devon  és  Carbon  szisztémán  keresztül 
tartott,  mikor  is  a  növényvilágnak  még  csak 
alsóbbrendű  csoportjai  voltak  meg,  nevezetesen 


Paleotitológía 


—     103 


Paleozooíógria 


!>e(iig:Gint:go-,  Cordaites-,  Cycae-,  Lycopodiiim-, 
fíquisetumfélék,  a  Cycadofllices-  és  Pilicinae- 
esoportok  és  az  ezeknél  alacsonyabb  rendűek. 
Ezek  együttvéve  a  palaeophyták,  a  kort  pedig 
íiz  archegoniumos  növények  korának  is  mondják. 
L.  Tuzso7i  J.,  Rendszeres  Növénytan  I.  köt.  38. 
és  köv.  old. 

Valeoütológía.Jpalaeophytologia,  gör.),  a.  m. 
ösnövénytan,  i.  Őslénytan. 

Paleogén  (palaeogen,  gör.,  geoi.),  az  ó-harmad- 
kor, szemben  a  fiatalabb  hai'madkorral,  mely 
neogén.  E  két  kifejezés,  mely  Hömes-től  való, 
fóleg  a  harmadkor  emlős  faunája  régibb  és  újabb 
állapotára  vonatkozik.  L.  Harmadkor. 

Paleogeográfia  (palaeogeographia,  gör.)  az  a 
tudomány,  amely  a  régmúlt  geológiai  idők  folya- 
mán volt  földrajzot  igyekezik  visszaállítani  geo- 
gráfiai leírásban.  Valamely  kor  tengereit  és  szá- 
razföldjeit, hegyeit,  völgyeit,  folyóit  sikerül  a 
geológiai  leletekből,  a  rétegek  tanulmányozásá- 
ból nagy  vonásokban  rekonsti'uálni.  A  tengeri 
és  szárazföldi  rétegek,  a  tengerparti  képződimé- 
nyek  alapján  képesek  vagyunk  némi  fogalmat 
alkotni  régmúlt  idők  földrajzáról.  Sőt  még  a  kő- 
zetrétegekben talált  leletek  alapján  az  illető 
geológiaikor  éghajlatáról  is  megtudhatunk  egyet- 
mást.  Természetesen  ez  a  lehetőség  csak  addig 
terjed  időben  visszafelé,  amíg  át  nem  alakult 
üledékes  kőzeteket  találunk  az  illető  korból. 
Annak  a  kornak  földrajza,  amelyből  már  csak 
átkristályosodott  kőzeteink  vannak,  teljesen  is- 
meretlen. A  P.  legszebb  eredményeit  Európában 
és  Ázsiában  érte  el,  mert  itt  ismerjük  legrész- 
letesebben a  geológiai  szerkezetet  és  a  rétege- 
ket. Ki  lehetett  mutatni,  hogy  a  karbon-kor  vé- 
gén nagyszerű  hegység  húzódott  végig  Európán 
Franciaország  közepétől,  a  Közép-német  hegy- 
vidéken és  hazánkon  át  Dobrudzsiáig  (Variscusi- 
hegysóg),  továbbá  egy  másik  Bretagneban,  Dél- 
nyugat-Angliában és  Dél-Irlandban.  Azt  is  tud- 
juk, hogy  a  geológiai  középkor  idején  Európa  és 
Ázsia  nagy  részét  tenger  lepte  el,  de  nem  volt 
mély.  Azután  a  geológiai  újkorban  ismét  nagy 
hegyek  keletkeztek,  a  régiek  meg  elpusztultak. 
A  tudomány  persze  sok  nehézséggel  küzd.  Helyen- 
kint  teljesen  elpusztultak  a  rétegek,  csak  éppen 
annyi  maradt,  hogy  tudjuk,  hogy  ott  voltak,  más- 
hol még  ennyit  sem  tudhatunk.  Különösen  nehéz 
az  éghajlat  rekonstruálása,  mert  az  állatoknak 
és  növényeknek  nagy  alkalmazkodó  képességük 
vau.  A  P.  legnagyobb  művelői  Suess  E.,  Neu- 
mayr,  Semper,  Kossmat,  de  Lapparent  és  Lóczy 
Lajos. 

Paleográfia  (palaeographia,  gör.,  a.  m.  régi 
iráö),  az  ókori  kéziratok  és  más  írott  emlékek 
megfejtésének  tudománya,  mely  azokon  az  ismer- 
tető jeleken  alapszik,  melyek  az  írás  egyes  kor- 
szakait és  alakjait  (kapitális,  kurzív,  unciális, 
minuszkula,  ma  juszkula),  valamint  a  használatos 
rövidítéseket  egymástól  megkülönböztetik.  Tá- 
gabb értelemben  kiterjed  mindenféle  írott  em- 
lékre, szűkebb  értelemben  azokra  az  időkre,  me- 
lyekkel a  filológus  foglalkozik,  mlg  a  többi  idők 
okmányainak  megfejtése  az  oklevéltan  (diplo- 
matika) hatáskörébe  tartozik.  A  filológus  ritkán 
kényszerül  a  XV.  sz. -bélinél  újabb  okmányokkal 


foglalkozni,  ez  a  tér  a  történész  és  modern  filoló- 
gus tere,  aki  azonban  már  a  diplomatikához  for- 
dul tanácsért.  így  aztán  a  P.-nak  a  XV.  sz.-tól 
visszamenő  korok  emlékei  maradnak,  még  pedig 
tekintettel  arra,  hogy  a  kemény  anyagba  (kö, 
érctábla)  vésetteket  egy  más  tudományág,  az 
epigrafika  (1.  o.)  foglalja  le,  azok  az  emlékek, 
melyek  tintával  vagy  más  aÚcalmas  folyadékkal 
vannak  puha  alapra  (papirusz,  pergamen)  írva. 
A  viasztáblákat,  melyek  a  kö  és  Mrtya  között 
mintegy  a  középúton  vannak,  szintén  az  utóbbi 
csoporthoz  sorolják.  A  P.  mint  tudomány  a  XVII. 
sz.  végén  és  a  XVIII.  sz.  kezdetén  Mabillon  és 
Montfaucon  tudós  bencések  kutatásaival  kezdő- 
dik, akik  még  együttesen  gyakorolták  azt  a  di- 
plomatikával, mely  azóta  különvált. 

Irodalom,    öardthausen,   Griech.  Palaeographie,  1911,    2. 
kiad. ;  SchulDart,   Das  Buch   bei  den   Griechen  u.  Römern, 
1907";  Birt,  Das  antilie  Buchwesen,  1882  ;  Thompson,  Hand- 
book    of    Greek    and   Latin   paleography,  3.  kiad.,    1906 
Steffens,  Lat   Palaecgrapbie,  2.  kiad.,  1908. 

Paleoklimatológia  (palaeoklimatologia,  gör. 
1.  Klimazónák. 

Paleolit  ember.  Az  ősembernek  ama  csont- 
leleteit 8  az  azok  alapján  megállapított  rasszokat 
nevezik  így,  melyek  mellett  faragott,  pattintott 
(paleolit)  kőeszközöket  találtak,  ill.  abban  a  pri- 
mitív kulturkorszakban  éltek,  amikor  az  ember 
csak  ilyen  kezdetleges  kőeszközöket  tudott  ké- 
szíteni s  a  csiszolást  és  fúrást  még  nem  ismerte. 
L.  Kőkor  és  Ösetnber. 

Paleolit-kor  (palaeolith-kor),  1.  Kőkor. 

Paleolitos,  annyit  jelent,  mint  idősebb  kőkor- 
szakbeli, 1.  Kőkorszak. 

Paleológia  (palaeologia,  gör.),  régiségekről 
szóló  tan,  régészettan. 

Paléologue  (ejtsd :  -log),  Maurice,  francia  di- 
plomata és  író,  szül.  Parisban  1859  jan.  30.  Mint 
a  külügyminisztérium  osztályfője  szerepet  vitt  az 
1889-iki  Dreyfus-pörben.  1914—1917  szentpéter- 
vári nagykövet  volt,  azután  1920  szept.-ig  osz- 
tályfő a  küiügyminísztériumban.  Első  irodalmi 
kísérletei  a  műtörténet,  bölcsészet  ós  irodalom- 
történet körébe  vágnak.  Ilyenek :  L'art  chinois 
(1888) ;  Vauvenai^ues  (1890) ;  Alfréd  de  Vigny 
(1892);  Proflls  de  femme  (1895) ;  Romé  (1902). 
Idealista  regényei:  Sur  les  ruines  (1897) ;  Le  cilice 
(1900) ;  La  cravache  (1904). 

Paleontológia  (jpaZaeoritoZopm,  gör.),l.  Őslény- 
tan. 

Paleotti,  Gábrielé,  bíbornok,  kánonjogtudós, 
szül.  Bolognában  1522  okt.  4,  megh.  Rómában 
1597  júl.  22.  Jogtanár  volt  Bolognában  1546— 
1556,  azután  a  Rota  auditora  Rómában,  1565. 
bíbornok  lett  és  1566.  püspök  (1582  óta  érsek) 
Bolognában.  Kiválóan  tevékeny  részt  vett  a 
trienti  zsinaton,  amelyről  érdekes  feljegyzéseket 
hagyott  hátra  (Theiner,  Acta  genuina  Conc.  Trid. 
1874).  Müvei :  De  nothis  spuriisque  flliis  (1550) ; 
De  s.  consistorii  consultationibus  (1594);  De 
sacris  et  profanis  imaginibus  (1594) ;  Archiepis- 
cop.  eccl.  Bononiens  (1598)  stb. 

Paleovulkáni  a.  m.  idős  vulkáni,  vagyis  har- 
madkor előtti ;  ellentéte  a  neovulkáni,  azaz  kai- 
nozoi  vulkáni. 

Paleozooló0ia  (palaeozoolog'ia,  gör.)  a.  m.  ös- 
állattan,  1.  Őslénytan. 


Paleozoos  éra 


—     104 


Palestrina 


Paleozoos  éra  (geoi.)  magában  foglalja  a  Pre- 
kambrium,  Kambriiun,  Szilur,  Devon,  Karbon  és 
Perm  szisztémáit.  Ezeknek  periódusai  együttvéve 
alkotják  a  P.-t,  Ókort  vagy  Blsőkort. 

Palermo,  1.  olasz  tartomány  Szicília  szigetén 
a  Tirreni-tenger,  Messina,  Catania,  Caltanisetta, 
Girgenti  és  Trapani  tartományok  közt,  területe 
4992  km2,  (1915)  804,581  lak.  Járásai:  Cefalú, 
Corleone,  P.  és  Termini  Imerese. 

2,  P.,  fővárosa  P.  olasz  tartománynak,  érseki 
székhely  Szicília  É.-i  partján  a  Monté  Pellegrino  és 
Zaffarano-f ok  közötti  P.-i  öböl  és  a  messina— tra- 
pani vasút  mellett,  a  termékeny  Conca  d'oro 
(aranykagyló)  síkságon,  (i9i5)  345,891  lak.  Ipara 
fejlett.  Olaszország  egyik  legfontosabb  kikötője. 
Főbb  kiviteli  cikkei :  déli  gyümölcs,  gubacs,  bor, 
olaj,  kén;  bevitelének  fő  cikkei:  a  liszt,  szón, 
gép,  kőolaj  stb.  P.-nak  gyönyörű  a  fekvése ;  enyhe 
éghajlatáért  (évi  középhömérsóklet  17*5°,  jan. 
10'9<')  sok  beteg  keresi  föl.  A  várost  két  hosszú, 
egymást  derékszögben  metsző  útvonala,  a  Corso 
Vittorio  Bmmanuele  és  a  Via  Macqueda  négy 
részre  osztja.  É.  részében  épült  a  villanegyedes 
városrész.  Középpontja  az  oszlopcsarnokokkal 
és  szobrokkal  övezett  Piazza  Quattro  Cantoni  v. 
Vigliena ;  nagyobb  terei  még :  a  Piazza  Pretoria 
pompás  kúttal  ( 1550),  a  Piazza  Marina  pálma- 
kerttel (Giardino  Garibaldi),  a  Piazza  della  Vit- 
toria  V.  Fülöp  emlékével,  a  Piazza  Bologni 
V.  Károly  császár  szobrával  (1630)  stb.,  a  Piazza 
della  Croce  de' Vespri  az  1282.  (sziciliai  vecsernye) 
lemészárolt  franciák  emlékére  állított  emlékkel. 
Nyilvános  sétaterei:  a  tenger  melletti  Marina 
vagy  Foro  Italico,  végében  van  az  1777.  alapított 
remek  Flora-kert  (Villa  Giulia),  Giardino  Inglese 
Szicília  felszabadításának  enílékoszlopával.  P.- 
nak  kb.  300  temploma  és  70  régi  kolostora  van, 
a  legjelentékenyebbek:  a  legrégibb  részeiben 
1169— 85-ig  épült  csúcsíves  dóm,  amelyet  1781— 
1801.  egy  kupolával  elrontottak;  Ny.-i  főkapuja 
két  toronynyal  1300— 59-ig  készült,  jobboldali 
hajójában  porflr-szarkofágokban  több  fejedelmi 
személyiség  nyugszik,  egy  kápolna  ezüst  kopor- 
sójában pedig  szt.  Rozália ;  az  egyiptomi  kereszt- 
alakú San  Giovanni  degli  Bremiti,  a  normannok 
egyik  legrégibb  (1132)  temploma  öt  kupolával ; 
az  1143.  alapított  La  Martorana,  bizánci  négyszög- 
épület  régi  mozaikokkal ;  San  Salvatore  ( 1628) ; 
a  San  Giuseppe  de'Teatini  (XVÜ.  sz.)  oszlopos  ba- 
zilika ;  a  barokk  Santa  Catarina  (XVI.  sz.)  gazdag 
belső  díszítésekkel ;  a  San  Domenico  (1458),  P.  leg- 
nagyobb temploma,  most  sziciliai  Pantheon,  Crispi 
síremlékével.  A  római  korból  a  Porta  Ossuna 
előtt  1785.  fölfedezett  katakombákon  kívül  más 
maradványok  nincsenek.  Középkori  épületekben 
gazdag.  A  Palazzo  Reale  alapfalai  szaracén  ere- 
detűek; benne  van  az  ú.  n.  Stanza  di  Ruggero  a 
normann  időbeli  mozaikkal  borított  falakkal, 
továbbá  az  I.  Roger  1132.  alapította  lilres  Ca- 
pella  Palatina,  földünk  egyik  legszebb  kápol- 
nája, normann  díszítésekkel  és  mozaikokkal.  A 
Palazzo  Reáléval  szemben  van  az  egykori  Pa- 
lazzo Stefani,  most  kaszárnya,  árkádjai  alatt 
XV.  sz.-beli  freskók  láthatók.  Több  szép  kapuja 
is  van,  köztük  a  Porta  Felia  (1582—1637).  Tu- 
dományos  intézetei  közül  nevezetesebbek:   az 


1805.  megnyílt  egyetem,  200,000  kötetes  könyv- 
tárral, a  Bibliofceca  communale  (városi  könyv- 
tár, 210,000  kötet,  3000  kézirat);  a  nemzeti 
könyvtár  (174,000  kötet,  1500  kézirat) ;  a  Museo 
nazionale  régiség-  és  líéptárral.  Környékén  ne- 
vezetes a  Monté  PeUegrino  (600  m.)  a  Szt.- 
Rozália-barlanggal,  a  Vüla  Behnonte  a  Pel- 
legrino lábánál.  —  Története :  P.  a  római  Fa- 
normus,  föníciai  alapítás,  későbben  a  karthágói 
hatalom  egyik  támaszpontja,  Kr.  e.  284.  római 
kézre  került.  Augustus  alatt  P.  a  CoZowm  Augusta 
Panormitanorum  volt.  A  keleti  gótoktól  Belizár 
vette  el,  Kr.  u.  831.  a  szaracénok  szállták  meg 
1072.  a  normannok,  majd  a  Hohenstaufok  uralma 
alá  került,  lí.  Frigyes  császárt  itt  temették  el. 
Ennek  fla,  Manfréd  1266.  elesvén,  a  franciák 
foglalták  el  Szicíliát,  de  kényuralmuk  ellen  a 
nép  fellázadt  (sziciliai  vecsernye,  1282)  s  a 
sziget  és  város  Aragóniái  Pétert  koronázta  ki- 
rállyá. Miután  Spanyolországhoz  jutott,  az  al- 
királyok  székhelye  lett.  1799  ben  IV.  Ferdinánd 
Nápolyból  idemenekült  a  franciák  elől.  1820.  és 
1848.  lázadás  tört  ki,  de  a  királyi  seregek  lever- 
ték. 1860  máj.  26.  Garibaldi  foglalta  el,  s  azóta 
aa  olasz  királysághoz  tartozik.  V.  ö.  Di  Giovanni, 
La  topográfia  antica  di  P.  del  secolo  X  al  XV  (P. 
1890,  2  köt.) ;  La  Liimia,  P.,  il  suo  passate,  il 
suo  prevente,  il  suoi  monumenti  (u.  o.  1891); 
Zimmermann,  P.  (Berühmte  Kunststátten,  24. 
köt.  Leipzig  1905). 

Pales,  ősi  itáliai  istennő,  a  legelők  és  a  nyájak 
védője.  A  római  Falatium  nevű  hegyet  róla  ne- 
vezte el  a  Róma  lakosságának  első  rétegét  alkotó 
pásztornép.  P.  ünnepe,  a  Palilia  v.  Parilia  (ápr. 
21.)  egyszersmind  Róma  alapításának  évforduló- 
jaként is  szerepelt.  E  napon  a  juhokat  és  ólakat 
vallásos  szertartások  között  megtiszították. 

Palesnik,  adók.  Belő  vár-Körös  vm  garesnicai 
j.-ban,  (1910)  1155  hordát  és  német  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Palestine  (eítsd:  peUesztájn),  Anderson  county 
székhelye  Texas  északamerikai  államban,  (i9io) 
10,482  lak.,  vasúti  műhelyekkel. 

Valestrina.  (Pronestrino),yéíToa,  püspöki  szék- 
hely, Róma  olasz  tartományban,  Róma  közelében, 
a  Szabin-hegysóg  lejtőjén,  (i9ii)  7.146  lak.,  szé- 
kesegyházzal, ókori  emlékekkel  és  cyclops  fal- 
maradványokkal. P.  régi  neve  Praeneste,  egy 
ókori  Fortuna^templom  romjainak  helyén  épült. 
Régi  város  volt  Latiumban,  20  mérföldnyire  Rá- 
mától K.-re,  mellyel  a  via  Praenestina  kötötte 
össze,  az  előkelő  rómaiak  nyaralóhelye.  Tagja 
volta  régi  latin  városszövetségnek.  Híresek  vol- 
tak Fortuna-  (orákulummal)  és  Juno -templomai. 
Vára:  Arx  Praenestina  helyén  áll  ma  Castel 
di  San  Pietro. 

Palestrina,  Giovanni  Pierlmai  da  P.  (Gian- 
netto  da  P,  családi  nevén  Pierhdgi),  a  római 
katolikus  egyház  legnagyobb  zeneköltő je,  szül. 
Palestrinában  1526.,  megh.  Rómában  1594  febr. 
2.  Születési  helyéről  általában  P.-nak  (latinul : 
Petraloisius  Praenestinus)  nevezik.  1544— 51-ig 
Palestrinában  volt  karnagy  és  orgonista.  1551— 
1555-ig  a  Szent  Péter-templom  Capella  Júliá- 
jában Magister  puerorum.  1555-ben  a  sixtini  ká- 
polna énekese,  majd  a  laterani  San  Giovanni  kar- 
nagya. Ebben  az  esztendőben  irta  a  c8odaszói> 


?e/) 


■'5í> 


,«■§, 


Zlí' 


í  \, 


'Mo, 


íS  1 1  s 


tő 


.*-> 

í 

i 

í. 

C3 

fi 

N 

'Cd 

^ 

; 

; 

L^ 

e 

i 

:: 

<0 

* 

>> 

5* 

cn 

p 

í 

í 

cn 

'•>^ 

<^ 

^ 

^ 

CS 

<?v 

■Cl 

-S 

-^ 

?^ 

•'í 

^ 

►==^ 

^ 

■a 

<ii 

:v^ 

■Cs 

^ 

^ 

<ai 

"^ 

DDDnn 


••§    I,  h.  I    §      ••  - 

'S   r^  b     1    ^      ^H 

i  i  ti  1  í 


■>^-. 


-í:  -  ■<- 


V?í-Q^ 


-i^f^ 


TTjTTjnr^M 


(=n 


<^    "i    fe  §     '-- 


T)/'-  1  a  ^'''•^ 


-■c^V   feli'         '     '        ■-'     ^' 
■isit    i3-^!?  ■ 


■^ 


«  5S 


'^^T^^\^l\'  1^^'JQim    kli-^il     l'^^^^  -1>1:!|I^ 


/^' 


4^^ 

I  -   5 


■^ 


1  -^ 


'^■§£3  3,^'^ 


tk^  ^\$^ 


l^*?3 


f^ 


^^ 


a,-iriw;:;|- 


£L 


7 


^ 


0 


/    Fi 


n 


ff     h 


Palestrina-stllus 


105     - 


Palesztina 


hatszólamu  Missae  papae  Marcelli-t  ós  az  Impro- 
periá-kat,  amelyek  nagypénteken  most  is  elő- 
adásra kerülnek  Rómában.  1565— 71-ig  a  Santa 
Maria  Maggiore  karnagya.  A  ti'ienti  zsinat 
(1545—63.)  határozatai  P.  stílusáról  (1.  o)  hiva- 
talosan elismerték,  hogy  az  az  egyházzenei 
reform  megvalósulása.  Működése  jutalmául  a 
pápai  énekkar  zeneszerzőjévé  nevezték  ki.  1571. 
P.  ismét  a  Szt.  Péter-templom  karnagya  lett.  P. 
egyúttal  a  Filippo  Neri  (neri  Szt.  Fülöp)  orató- 
riuma számára  komponált  és  Buoncompagni  her- 
(•egnél  hangversenymester  volt.  A  Szent  Péter- 
templomban temették  el,  sírját  ccMusicae  prin- 
ceps»  felírás  díszíti.  93  misét,  139  mottetát,  számos 
madrigált,  himnuszt  és  más  egyházi  szerzeményt 
irt.  Összes  müveinek  gyűjteményes  kiadása  34 
kötetben  1862— 1903-ig  a  Breitkopf  és  Hártel- 
cégnél  jelent  meg.  Kiválasztott  műveinek  a  min- 
dennapi használatra  való  kiadását  Fr.  X.  Haberl 
szerkesztette.  A  P.-monografiák  közül  a  legneve- 
zetesebbek :  Bainiy  Memorie  storicocritiche  deli  a 
vita  e  deir  opere  di  G.  P.  da  P.  (1828, 2  köt.) ;  K.  v. 
Winterfeld,  G.  P.  da  P.  (1832);  G.  Félix,  P.  et 
la  musique  sacrée  1594—1894.  (1895) ;  Cametti, 
Cemei  storici  di  G.  P.  da  P.  (1895) ;  M.  Brenet, 
P.  (1905). 

Palestrina-stilus,  a  capella-stilus  —  az  ének- 
hangra hangszerkiséret  nélkül  való  komponálás 
—  abban  az  alakjában,  amelyben  az  a  XVI.  sz. 
folyamán  kialakult  ós  Palestrinában  legkiválóbb 
reprezentálójára  talált.  A  trienti  zsinat  ezt  a 
stílust  ismerte  el  az  egyházi  zenéhez  leginkább 
illőnek.  Palestrina  halála  után  ez  a  stílus  két 
irányban  fejlődött :  megnőtt  a  szólamok  száma 
és  a  velencei  iskolától  átvette  a  két  és  több  karra 
való  írást.  A  P.-t  az  ú.  n.  római  iskola  őrizte  meg 
leghűségesebben  a  maga  tisztaságában.  Legkivá- 
lóbb reprezentálói :  Ingegneri,  C.  Porta,  G.  M.  Na- 
nino,  G.  B.  Nanino,  Fel.  Anerio,  G.  Fr.  Anerio, 
Vittoria,  Aliegri,  Benevoli,  Bernabei,  Baj. 

Palestro,  falu  Pavia  olasz  tartományban,  a 
Sesia  balpartján,  (i9ii)  3395  lak.  1859  máj.  31.  itt 
az  egyesült  francia-piemonti  hadsereg  az  osztrá- 
kokat legyőzte. 

Palesztina,  a  Bibliában  Szentföld  (1.  a  mellé- 
kelt térképet),  az  otestamentomban  annak  a  föld- 
nek a  neve,  amely  a  Jordán  és  a  Földközi-tenger 
közt,  É.-on  a  Libanonig  terült  el.  Kezdetben  csak 
a  Jaffától  D-.re  elterülő, filiszteusoktól  lakott  parti 
síkságnak  volt  a  neve  (héberül  Pleset),  míg  a 
Jordán  melletti  részt  Kánaánnak  hívták.  A  zsi- 
dók uralma  alatt  azután  a  P.  nevet  az  egész  föld- 
területre kiterjesztették.  É.-on  határai  voltak 
Szíria  és  Fenicia,  K.-en  a  szíriai  sivatag,  D.-en 
Arábia,  Ny.  on  a  Földközi-tenger.  Hegyei  a  Libanon 
nyúlványai,  nevezetesebbek:  Kármel,  Gilboa, 
Tábor,  Efraim,Garizim,  Juda,  Sion,Moriah.  Egyet- 
len számottevő  folyója  a  Jordán ;  ennek  mellék- 
vizei (mint  a  Kidron)  csak  patakok.  Tavai  a  Holt- 
tenger, a  Tiberiás  v.  Genezáreth-tó,  Merőm  (Sa- 
maohonitis).  Szinte  páratlan  P.  geológiai  alaku- 
lata, amely  a  Földnek  majd  minden  formációját 
feltünteti.  Éghajlata  is  a  tropikushőségtől(Jordán 
völgye)  a  havasi  zordságig  (Libanon)  minden  fokot 
éreztet.  Az  ókorban  nagy  volt  a  termékenysége : 
a  háziállatok,  különösen  juhok  mellett  búza,  árpa, 


bor,  füge,  olaj  voltak  gazdagságának  forrásai; 
sót  a  Holttengerből  nyertek ;  az  erdőkben  cédrus, 
tölgy,  pálma,  ciprus  nőtt.  Országos  csapásokat 
okoztak  a  sáskák,  amelyek  ma  is  veszedelmei  a 
gazdaságnak.  P.  első  ismert  közigazgatási  fel- 
osztása az  izraeliták  12  törzse  szerint  történt. 
Salamon  halála  után  két  országra  oszlott :  Juda 
és  Izrael  országára.  Krisztus  idejében  négy  tarto- 
mányra oszlott:  a  Jordán  jobb  partján  Júdea. 
Samaria,  Galilea ;  a  Jordánon  túl  Perea.  Júdea 
nevezetes  városai  voltak:  Jeruzsálem,  Jerikó, 
Hebron,  Cezarea  (a  római  prokurátorok  szék- 
helye). Betlehem,  Emmaus,  Beerseba,  Arimathia, 
a  tengerparton  Joppe,  Azotos,  Aszkalon,  Gaza ; 
Samariában :  Samaria,  Jezrael,  Szichem,  Szilo ; 
Galileában :  Dán,  Kapernaum,  Tiberiás,  Názáret, 
Kana ;  Pereában :  Caesarea,  Paneas,  Gadara, 
Boszra,  Geraza,  Rabbath,  Ammon.  A  török  ura- 
lom alatt  P.  az  Bl-Kuds  v.  jeruzsálemi  mutessza- 
riflikot  és  Beirut  és  Syria  vilajeteket  foglalta  ma- 
gában. Területe  mintegy  28,000  km2,  kb.  650,000 
lak.,  lakói  szírek,  arabok,  törökök,  görögök,  zsidók, 
akik  újabban  nagyobb  számban  telepedtek  le,  kü- 
lönösen a  cionisták  telepítő  propagandája  követ- 
keztében. A  lakosság  főfoglalkozása  az  állatte- 
nyésztés ós  kertészet;  a  mezőgazdaság  a  sok 
szárazság  és  a  sáskacsapás  következtében  cse- 
kélyebb jelentőségű.  Vasútja  1914-ig  csak  Jaflá- 
tól  Jeruzsálemig  és  Haifától  Derátig  volt,  ez 
utóbbi  helyen  a  Hedzsasz-vasuthoz  csatlakozott ; 
a  vüágháború  alatt  több  hadi  vasutat  építettek  s 
ezek  hálózata  a  békekötés  után  az  új  P.  állam 
tulajdonába  ment  át. 

Története.  Történelmileg  ismert  legrégibb  la- 
kói a  kananíták  voltak.  Ezek  után  DNy.-on  a 
Krétából  odaszármazott  filiszteusok  telepedtek 
meg.  1600-tól  Kr.  e.  az  egyiptomiak  uralma  alatt 
állott,  de  ezek  folytonos  harcban  állottak  a  babilo- 
niakkal és  arameusokkal.  1200  körül  az  izraeliták 
foglalták  el,  de  az  egyes  törzsekkel  sok  küzdel- 
mük volt,  míg  Saul  alatt  1100  körül  megalakult 
a  zsidó  királyság,  amely  Dávid  és  Salamon  alatt 
felvirágzott  és  Salamon  P.  határait  kiterjesztette 
az  Eufrátesig  és  a  Vörös-tengerig.  Salamon  ha- 
lála után  P.  Juda  és  Izrael  országaira  vált  szót 
(975) ;  Izrael  országát  722.  az  asszírok,  Judát  pedig 
586.  a  babilóniaiak  semmisítették  meg.  536-ban 
perzsa  fenhatóság  alatt  Juda  újraéledt;  de  azután 
is  idegen  uralom  alatt  maradt ;  238—176.  az 
egyiptomi  Ptolemaisok,  176— 167.  a  szíriai  sze- 
leukidák  uralkodtak  rajta.  167-ben  a  makká - 
beusok  felszabadították  ugyan,  de  már  63.  római 
uralom  alá  került.  Királyai  megmaradtak,  de 
már  csak  a  római  helytartók  parancsainak  végre- 
hajtói voltak.  70-ben  Kr.  u.  a  zsidók  fellázad- 
tak Titus  ellen,  aki  Jeruzsálemet  hosszú  ostrom 
után  bevette  s  Júdeát  Szíriával  egy  tartománnyá 
egyesítette.  636-ban  Omar  kalifa  alatt  az  ozmánok 
foglalták  el ;  az  első  keresztesháború  következté- 
ben 1099.  mint  jeruzsálemi  királyság  ismét  önálló 
lett;  de  1187.  megint  az  ozmánok  hatalmába  ke- 
rült. 1517-ben  török  birtok  lett.  1890-ben  nagy- 
arányú ásatásokat  indítottak  meg  német,  osztrák 
és  angol  kutatók.  1899—1900.  felfedezték  az  ősi 
Gath  maradványait,  majd  Megiddot,  Taanathot, 
Gezert,  1907.  a  régi  Jerikó  falait.  A  világháború 


Palesztra 


106 


Pálffy 


következtében  beállott  fejleményeket  1.   Világ- 
Jiáborü. 

Irodalom.  Raumer,  P.  (1860) ;  Völker,  Das  heilige  Land 
(1864);  Goldziher  Iguác,  P.  ismeretének  haladása  (Budar 
pest,  1885) ;  Röbrichs,  Bibliotheca  geographica  Palestinae 
(1890);  Baedeker,  P.  u.  Sjrien ;  Trietsch,  Palaesti na-Handbucb 
(Berlin,  1912). 

Palesztra  (gör.),  az  ókori  görögöknél  az  a  hely, 
ahol  a  kiskorú  ifjak  és  gyermekek  egy  mester 
(paidotriba)  vezetése  alatt  a  birkózásban  (pale) 
képezték  magukat.  Innen  aztán  palesztrika  a.  m. 
a  birkózás  tudománya.  A  P.-vai  szemben  a  fel- 
nőttek gyakorlóhelye  a  gimnázium  volt. 

Palet  (ejtsd .paié),  francia  neve  a  boccia{ho.) 
játóknak.  Golyók  helyett  ércpénzzel  is  játsszák. 

Paleta-betegség  (carhtia-,  ruru-  v.  tnanguea- 
betegség),  a  borjúk  egy  általános  izületi  meg- 
betegedésének megjelölésére  használt  kifejezés. 

Paietnológia  a.  m.  paleoetnológia  (1.  o.). 

Paletot  (franc,  ejtsd:  paitó),  a.  m.  felső  kabát. 

Paletta  (ol.,  franc,  palette)  tojásdadalakú  fes- 
tékkeverö  tábla,  lyukkal  a  balkéz  hüvelykujja 
számára;  olajfestéshez  fából,  aquarellhez  por- 
oellánból  készül.  A  freskófestők  P.-ja  felhajtott 
karimájú  négyszögletes  bádoglap. 

Pálfa,  nagyk.  Tolna  vm.  simontornyai  j.-ban, 
(1920)  1967  magyar  lak. 

Pálfalu  (Pavlova  Ves),  kisk.  Liptó  vmegye 
liptószentmiklósi  j.-ban,  (i9io)  270  szlovák  lak. 
(Tr.  Cs-Szl.) 

Pálfalva,  községek,  1.  az  összetételek  alatt 
(Beregpálfalva,  Csíkpálfalva  stb.). 

Pálfalvy  Márk,  Döbrentei  Gábor  (1.  o.)  írói 
álneve. 

Pálfa-Martonfa,  község,  1.  Kemenespálfa. 

'PkUij-család  (erdödi,  herceg  és  gróf).  Leszár- 
mazása okleveles  alapon  az  1383  körül  élt  Kont 
Pálig  vihető  föl,  kit  majd  hédervári  Kont  István, 
majd  pedig  az  Ujlaky-család  őse,  Kont  Miklós  ná- 
dor fiának  mondanak,  vagy  pedig  általában  a  csa- 
ládot a  II.  Géza  idejében  bevándorolt  Hedrik- 
nemzetségből  származtatják.  Kont  Pál  ivadékai 
magukat  Pálffyaknak  nevezték.  Közülök  Pál 
nőül  vévén  Erdődi  Bakocs  Balázs  leányát,  Klá- 
rát, az  Erdödi  előnevet  és  a  Bakocs-címert  vette 
fel,  melyet  a  család  máig  is  visel.  Féter  nevű 
fiától  származott  unokája,  Miklós  (1.  alább :  P.  o.) 
a  győri  hős  és  pozsonyi  főispán,  testvéreivel : 
Tamás  palotai  kapitánynyal,  János  tatai  és  lévai 
kapitánynyal  és  István  győri,  csábrági  és  szitnyai 
kapitánynyal  együtt  1581.  bárói  rangra  emelte- 
tett. A  család  Miklós  ágán  virágzott  tovább,  ki- 
nek fiai  közül  István  koronaőr  és  Fái  (1.  alább : 
F.IO.)  a  későbbi  nádor  IQM.,  János  pedig  1636. 
nyert  grófi  rangot,  Pál  ezenkívül  1651.  meg- 
kapta Pozsony  várának  örökös  kapitányságát. 
Pál  nádor  ága  kisunokájában  a  XVII.  sz.  végén 
kilialt,  a  család  István  gróf  utódaiban  virágzott 
tovább.  Egyik  unokájától,  János  bán  és  nádor- 
tól (megh.  1751.)  származik  a  királyfalvi  ág, 
másik  unokájának,  Miklós  nádornak  (megh. 
1732.)  ágazata  Lipót  (meghalt  1720.)  nevű  fiától 
származott  unokáiban  három  felé  ágazott  el: 
Miklós  kancellár  és  országbíró  (1.  alább :  P.  7.) 
fia  Károly  (megh.  1816.)  kanceUár,  1807  nov.  1. 
elsőszülöttségi  joggal  hercegi  rangra  emeltetett 
s  tőle  származik  a  detrekói  ág ;  Lipót  tábornagy 


és  koronaőr  (megh.  1773.)  alapította  a  &orosíí/á«- 
kői  v.  stomfai  ágat  s  mivel  ilyen  nevű  fia  Daun 
Teréz  grófnőt  és  teanói  hercegnőt  vette  nőül,  ez 
az  ág  Fálffy-Daun  (1.  o.)  nevet  nyert  és  teanói 
hercegi  címet  visel ;  Miklós  nádor  harmadik  uno- 
kája Rudolf  altábornagy  (megh.  1768.)  a  vörös- 
kői  ágnak  őse. 
A  P. -család  tagjai  közül  fölemlltendók : 
P  Lipót  (borostyánkői)  gróf,  szül.  Bécsben  1716.,. 
megh.  Pozsonyban  1773  ápr.  9-én.  A  katonai  pá- 
lyára lépvén,  1741.  tábornok,  1758.  koronaőr, 
1760.  tábornagy,  1763.  Magyarország  főhadi- 
parancsnoka  lett.  —  P.  Budolf  (vöröskői)  gróf, 
szül.  Bécsben  1719  márc.  4.,  megh.  Pozsonyban 
1768  ápr.  1.  Altábornagy,  egy  magyar  lovasezred 
tulajdonosa.  —  P  Jánx)S  gróf,  szül.  Pozsony- 
ban 1728  aug.  18.  Borsod  vármegye  főispánja,  al- 
tábornagy, a  magyar  nemesi  testőrség  alkapi- 
tánya.  —  P.  Károly  József  Jeromos  (erdödi) 
gróf,  utóbb  herceg,  szül.  Bécsben  1735  okt.  1., 
megh.  u.  0. 1816  máj.  28.  A  bécsi  császári  kamara 
tanácsosa,  1774.  pedig  alelnöke.  Azután  a  magyar 
udvari  kancellária  udvari  tanácsosa,  majd  1779. 
Zemplén  \Tnegye  főispánja  lett.  1783-ban  főudvar- 
mester. 1791-ben  Pozsony  vmegye  főispánja  s 
Pozsony  várának  főkapitánya.  1807-ben  I.  Ferenc 
császár  és  király  őt,  valamint  f  érflági  elsőszülötti 
utódait  osztrák  birodalmi  hercegi  rangra  emelte. 
—  P.  Jo2'5e/'(detreköi)  gróf  és  1816-tólherceg,  szül. 
Bécsben  1764  szept.  2.,  megh.  Pozsonyban  1827 
ápr.  13-án.  1802-ben  belső  titkos  tanácsos,  majd  a 
magyar  királyi  helytartóságnak,  utóbb  az  udvari 
magyar  kancelláriának  titkára,  tanácsosa,  elő- 
adója. 1808-ban  Pozsony  vmegye  helyettes,  1825. 
pedig  valóságos  főispánja  és  pozsonyi  várkapi- 
tány. —  P  Miklós  gróf,  szül.  Bécsben  1765  dec. 
3-án,  megh.  1800  máj.  26.  az  aostai  völgyben 
vívott  csatában.  Tábornok  volt,  aki  számos  ütkö- 
zetben vett  részt  és  1797.  a  dunáninneni  fölkelő 
nemességnek  vezére  volt.  —  P.  Alajos  (vörösköi) 
gróf,  szül.  1801  jún.  26.,  megh.  a  Blowitz  melletti 
Hradiskban  (Csehország)  1876  febr.  2.  A  magyar 
királyi  udvari  kancellária  titkái'a  és  császári  ki- 
rályi kamarás,  majd  a  ü'iesti  kormányszék  ta- 
nácsosa s  1848-ig  Velence  kormányzója.  —  P. 
Jo^rse/" (vörösköi)  gróf,  szül.  1810  nov.  15.,  megh. 
Pozsonyban  1873  máj.  7.  A  szabadságharc  előtt 
nagy  szerepet  játszott  a  főrendiházban,  mint  az 
ellenzéki  szónokok  egyik  vezére.  1848-ban  Po- 
zsony vmegye  főispánja  volt.  —  P  István  (vö- 
rösköi) gróf,  szül.  Vöröskőn  (Pozsony  vm.)  1828 
jún.  3.,  megh.  Pozsonyban  1910  júl.  27.  1848 
előtt  hivatalnok  volt  a  magyar  királyi  udvari 
kancelláriánál.  Résztvett  az  1848— 49-iki  sza- 
badságharcban. Az  ötvenes  években  mint  ma- 
gyar királyi  helytartósági  tanácsos  szerepelt. 
1901-ben  megkapta  a  pozsonyi  grófi  és  örökös 
fővárkapitányi  címet  és  titkos  tanácsosi  méltó- 
ságot. —  P  Andor  (vöröskői)  gróf,  szül.  Lodi- 
ban  1839  aug.  14.,  megh.  Bécsben  1902  ápr.  14. 
Lovassági  tábornok  és  1887-től  a  magyar  kir. 
testőrség  kapitánya  volt.  —  P  József  (vöröskői) 
gróf,  szüLLanczutban  (Gaücia)  1853  szept  8.,  megh. 
Davosban  1920  jan.  22.  Bejárta  Európát,  Afrika 
egy  részét  és  tagja  volt  egy  északsarki  ( Jan-Mayen) 
expedíciónak.  —  P.  Móric  gTóf ,  szüL  Szomolány- 


Pálfty 


107 


Pálffy 


ban  1869  f  ebr.  11.  A  diplomáciai  pályára  lépett^  1 909 
követségi  tanácsos  lett  a  Szentszéknél  levő  osz- 
trák-magyar nagykövetségnél  és  1911.  megkapta 
a  rendkívüli  követi  és  meghatalmazott  minisz- 
teri címet  és  jelleget.  —  Nevezetesebb  tagjai 
még  a  családnak : 

1.  P.  Fídél  (vöröskői)  gTóf,  m.  kir.  főkancel- 
lár, szül.  1788  aug.  14.,  megh.  Pozsonyban  1864 
márc.  12.  A  magyar  királyi  helytartótanács,  majd 
a  magyar  királyi  udvari  kancellária  tanácsosa 
és  udvari  előadója.  Utóbb  árvavmegyei  főispán, 
főtámokmester,  valóságos  belső  titkos  tanácsos, 
a  hétszemélyes  táblabírája,  1828—1832.  Pozsony 
vmegye  főispáni  helytartója,  1830.  főkincstartó, 
1835— 38-ig  főkancellár  volt.  Az  országgyűlési 
ifjak  társaságának  föloszlatása,  Kossuth  Lajos 
és  Wesselényi  Miklós  elfogatása,  minden  nemzeti 
irányú  törekvés  elnyomatása  vagy  legalább  is 
megakafíztása  jellemzik  kancellári  tevékenységét. 

2.  P.  János  Károly  (erdődi)  gróf,  Pál  nádor 
ifjabbik  fia,  császári  tábornagy,  szül.  1645  dec. 
4.,  megh.  Milanóban  1694  nov.  3.  A  császári  had- 
seregbe lépve,  mint  lovastábomok  tűnt  ki  a  pár- 
kányi csatában  (1683  okt.  9.).  Később  Itáliában 
harcolt  a  franciák  ellen  s  a  pinerolói  győzelem 
után  tábornaggyá  nevezték  ki.  Ó  alapította  1688. 
a  későbbi  9.  sz.  cs.  és  kir.  huszárezredet,  mely  1741 
óta  Nádasdy  nevét  viselte.  —  Ifjabbik  fia,  Ferenc, 
az  itáliai  harcokban  esett  el  1693  okt.  4. 

3.  P.  János  (erdődi)  gróf,  szül.  1664  aug.  20. 
megh.  Pozsonyban  1751  márc.  24.  Katonai  pá- 
lyáját mint  önkéntes  kezdte  1681.  az  Isemburg- 
féle  német  gyalogezredben,  majd  a  Pálffy-ez- 
redbe  ment  át  zászlótartónak.  1683-baii  Bécsnél, 
1686.  Budánál  harcol  a  török  ellen.  1704-ben 
Horvát-,  Sziavon-  és  Dalmátországok  bánja  és 
lovafitábomok,  s  Rákóczi  elleni  harcai  jutal- 
mául 1709.  tábornagy.  Ugyanez  évben  Rákóczi 
utódjaként  Sáros  vmegye  főispánja  lett.  1710-ben 
Felső-Magyarország  vezénylő  főparancsnoka. 
1711-ben  főszerepet  vitt  a  n.  Rákóczi  Ferenc 
fölkelését  befejező  szatmári  béke  létesítésében, 
1722-ben  meg  nagy  buzgalmat  fejtett  ki  a  Habs- 
burg-ház leányági  örökösödésének  az  országgyű- 
léssel való  elfogadtatásának  érdekében  (1.  Frag- 
matica  Sandio),  amiért  Hl.  Károly  sok  ajándék- 
kal halmozta  el.  1724-ben  magyar  helytartósági 
tanácsos,  1731.  országbíró  s  a  hétszemélyes  tábla 
birája,  1732.  Pozsony  vmegye  örökös  főispánja 
és  Pozsony  várának  főkapitánya,  1740.  az  arany- 
gyapjas rend  vitéze,  Magyai-ország  főparancs- 
noka és  valóságos  belső  titkos  tanácsos,  1741. 
Magyarország  nádora,  1742.  a  magyarországi 
hadsereg  fővezére.  A  király  által  a  nemzetnek 
adományozott  szobrát  1905  szept.  10.  állították 
fel  az  Andrássy-út  köröndjén. 

4.  P.  János  (erdődi)  gróf,  főrend,  szül.  Pozsony- 
ban 1829  aug.  12.,  megh.  Bécsben  1908  jún.  2. 
Egyike  volt  a  leggazdagabb  magyar  mágnások- 
nak, aki  csak  rövid  ideig  és  átmenetileg  sze- 
repelt a  közéletben,  mint  pozsony vmegyei  főispán. 
Eletét  gyűjtő  szenvedélyének  áldozta  s  párisi  és 
bécsi  palotáiban,  valamint  bajmóczi,  királyfai  és 
vörösvári  kastélyaiban  rengeteg  értékű  műkin- 
cseket halmozott  fel,  amelyeknek  nagy  részét 
halála  után   a  Nemzeti   és  Szépművészeti  Mu- 


zeumok örökölték.  1900  októberében  erdő-  ós 
szántófölduradalmainak  6492  kat.  holdat  kitevő 
részéből  és  Vöröskővámak  reá  eső  s/g-ából  örök 
tulajdonjoggal  alapítványt  létesített  a  magyar 
középosztály  oly  férfitagjai  részére,  akik  közép- 
és  főiskolát  végeznek  s  szorgalmuknál  és  haza- 
fias érzelmeiknél  fogva  kiválnak. 

5.  P.  Miklós  (erdődi)  gróf,  szül.  Csábrágon  1552 
dec.  7.,  meghalt  Vöröskőn  1600  ápr.  23.  Ifjúságát 
Miksa  és  Rudolf  királyok  udvarában  töltötte.  1581. 
országbíró  és  főkamarásmester.  Pozsony,  Komá- 
rom, Esztergom  és  Érsekújvár  főkapitánya  volt, 
mikor  15Ví8  márc.  27.  Schwarzenberg  Adolf  her- 
ceggel együtt  hosszan tai'tó,  véres  harc  után  vissza- 
foglalta a  töröktől  Győr  várát.  B  győzelem  követ- 
keztében az  1599.  XLVIII.  t.-c.  törvénybe  iktatta 
érdemeit,Rudolfkifálypedigmegadományoztaegy 
ezer  aranyat  nyomó  billikommal  (a  híres  Fálffy- 
bülikom), PozsonyYm.-nek  örökös  főispánságával 
és  Pozsony  várának  örökös  főkapitányságával^ 
továbbá  a  grófi  ranggal.  A  királyi  oklevél  külö- 
nösen kiemeli  P.-nak  a  törökök  ellen  Fülek,  Nóg- 
rád, Drégely,  Palánk,  Esztergom,  Győr,  Buda  stb. 
mellett  aratott  nagyobb  győzelmeit.  Felesége  volt 
Fugger  Mária,  báró  Fugger  Mái'k  leánya.  Részle- 
tes életrajzát  Jedlicska  Pál  írta  meg  s  adta  ki 
Egerben  1897. 

6.  P.  Miklós  (erdődi)  gróf,  szül.  1657  máj.  1., 
megh.  Pozsonyban  1732  febr.  20.  A  bécsi  egye- 
temen tanult,  1675.  cs.  kir.  udvamok.  1687-ben 
ezredes  és  Esztergom  várának  parancsnoka, 
1688.  egy  saját  költségén  felszerelt  magyar  gya- 
logezred tulajdonosa.  Ezentúl  gyorsan  emelkedett 
a  katonai  pályán.  1690-ben  tábornok,  1693. 
Kassa  várának  hadi  parancsnoka.  1694-ben 
Pozsony  vánnegye  örökös  főispánja  és  a  pozsonyi 
vár  örökös  kapitánya.  1701-ben  koronaőr  és  a  cs. 
kir.  gyalogtestőrsóg  főkapitánya.  1707-ben  tá- 
bornagy. 1712-ben  III.  Károly  király  aranygyap- 
jas vitézzé  emelte.  1713-ban  országbíró,  1714.  ná- 
dor lett.  Mint  ilyen  nagy  buzgalmat  fejtett  ki  az 
1722-iki  országgyűlésen  a  pragmatica  sanctio  tör- 
vénybe iktatásának  céljából.  1723.  a  m.  kir.  hely- 
tartó tanács  és  a  hétszemélyes  kir.  tábla  elnöke 
lett. 

7.  P.  Miklós  i^Qtíokdi)  gróf,  szül.  Bécsben  1710 
szept.  4.,  megh.  u.  o.  1773  febr.  6.  1732-ben  cs.  kir. 
kamarás,  1734.  főudvarmester,  1739.  a  m.  kir.  ud- 
vari kancellária  tanácsosa,  1758.  Magyarország- 
főkancellárja. 1759-ben  az  aranygyapjas  rendet 
kapta.  1762-ben  lemondott  a  kancellári  tisztről. 
1765-ben  országbíró. 

8.  P.  Miklós  (erdődi)  herceg,  szül.  Malaczkán 
1861  nov.  11.  Az  1866.  elhunyt  P.  Pál  gróf  fia,  a 
hercegi  cím  1879.  nagyatyja  testvéréről,  P.  An- 
tal liercegről  szállott  reá.  Katonai  szolgálatba 
lépve,  hadnagy  lett  a  7.  huszárezredben  s  mint 
százados  vált  meg  a  szolgálattól;  1916  óta szolg. 
kiv.  őrnagy.  Az  aranyygapjas  rend  lovagja  és 
belső  titkos  tanácsos.  1905  óta  a  «főmagasságú» 
címet  bírja.  A  király  1910.  magyarországi  udvar- 
naggyá, 1916.  pedig  főlovászmesterró  nevezte  ki. 

9.  P.  Móric  (vöröskői)  gróf,  kir.  helytartó,  szül. 
Vöröskőn  1812  jul.  12.,  megh.  Kaltenleutgebenben 
1897  szept.  14.  Aulikus  hajlamai  már  a  szabad- 
ságharc előtt  megnyilatkoztak:  1846.   Pozsony 


Pálffy 


108     -' 


Pálföide 


vármegye  adminisztrátora  lett.  1848— 49  ben  a 
muszkavezető  magyar  mágnások  csoportjába  tar- 
tozott s  mint  Haynau  szárnysegéde  küzdött  nem- 
zete ellen.  1856-ban  császári  altábornagy  és  a 
zágrábi  hadosztály  parancsnoka  1861— 65-ig, 
mint  a  Schmerling -rendszer  oszlopa,  Magyaror- 
szághelytartójalett. 1879-ben  megkapta  az  arany- 
gyapjút. 

10.  P.PáZ(erdődi),  nádor,  P.  5.  fia,  1625-46-ig 
am. kir.  kincstár  elnöke.  1625ben  kir.  főpohár- 
nokmester és  kir.  tanácsos.  1630-ban  a  pozsonyi 
országgyűlés  elnöke.  1646-ban  országbíró,  1649 
nádor  és  a  jászok  s  kunok  kapitánya,  valamint 
királyi  helytartó  lett.  1651-ben  Pozsony  várm. 
főispánja  és  Pozsony  várának  örökös  főkapitánya. 
Megh.  Pozsonyban  1653. 

11.  P.  Tamás  {erdöái),  1633.  Pozsonyban,  1641. 
pedigNagyszombatban  végezte  teológiai  tanulmá- 
nyait. Majd  Rómábament,  ahol  1645.  papnak  szen- 
telték fel.  1648-ban  esztergomi  kanonok  és  battai 
apát,  1649.  zólyomi  főesperes,  1650.  csanádi  püs- 
pök, Heves  és  Szolnok  várm.  főispánja.  1658-ban 
váczi,  1671.  nyitrai  püspök.  1670-től  kezdve  Ma- 
gyarország udvari  kancellárja.  I.  Lipót  annyira 
becsülte,  hogy  elnevezte  aangelus  consilii»-nek 
(a  tanács  angyala).  I.  Lipót  és  Hocher  Pál  osztrák 
kancellárnak  abszolutisztikus,  magyarellenes  po- 
litikájával szemben  erős  ellenzéki  tevékenységet 
fejtett  ki,  különösen  az  1678-iki  országgyűlésen. 
Megh.  Bécsben  1679  máj.  6. 

Pálffy,  1.  Albert,  regényíró,  szül.  Gyulán 
(Békés)  1820  ápr.  20.,  megh.  Budapesten  1897 
dec.  23.  Debreczenben,  Nagybányán  ós  Aradon 
elvégezte  a  középiskoláit,  azután  Szatmárt  teo- 
lógiát hallgatott,  de  nem  érezvén  hivatást  az 
egyházi  pályára.  Nagyváradon  elvégezte  a  jogot, 
majd  Pesten  ügyvédi  oklevelet  szerzett.  Ügyvédi 
gyakorlatot  azonban  nem  folytatott,  hanem  egé- 
szen az  irodalomnak  élt.  Első  regényei,  a  fran- 
cia romantika  hatása  alatt  keletkezett  Magyar 
mülionaire  (1846)  s  a  Hora-világból  merített 
Fekete  könyv  (1847),  csak  mérsékelt  tetszést 
arattak,  de  annál  inkább  tetszettek  elmésen, 
könnyedén  és  érdekesen  megírt  újdonságai  a 
Pesti  Hírlapban.  A  48-as  mozgalmak  között 
Márczius  Tizenötödike  című  hírlapot  alapította, 
mely  eleinte  Pesten,  később  Debreczenben,  végül 
ismét  Pesten  a  legszélsőbb  forradalmi  irányzat 
orgánuma  volt  s  kíméletlen  szókímondásával  sok 
ellenséget  szerzett,  de  épp  oly  félelmessé  is  vált. 
Követvén  a  kormányt  Szegedre  és  Aradra  s  vé- 
gignézvén a  szerencsétlen  temesvári  ütközetet, 
az  önkényuralom  idején  bujdosni  volt  kényte- 
len; Biharban,  majd  négy  évig  Arad  vm.-ben 
rejtőzködött.  1853-ban  Pestre  ment,  elfogták,  de 
nem  ítélték  el,  csak  Budweisba  internálták.  Két 
évet  töltött  itt,  a  polgárságtól  rokonszenvesen 
fogadva  s  meg  is  nősült.  Hazatérte  után  újra  a 
hírlapírással  foglalkozott  s  több  száz  vezércikké- 
vel nagy  hatással  volt  kora  közvéleményére. 
Szépirodalmi  működésében  hosszas  szünet  állt 
be ;  novellákat  ugyan  irogatott  a  folyóiratok  szá- 
mára (összegyűjtve  csak  ifjúkori  elbeszélései 
vannak:  Egy  földönfutó  hátrahagyott  novellái, 
1850),  de  regényt  az  1856.  megjelent,  Jósika 
nyomán  haladó  Fejedelem  keresztleánya  s  Aj: 


ítélömester  leánya  (1858,  könyvalakban  1881)  c. 
történeti,  valamint  az  Atyai  ház  c.  társadalmi 
regény  után  (1857)  jó  ideig  nem  írt,  mígnem 
Gyulai  Pál  ösztönzésére,  aki  nagyra  tartotta  P. 
regényeit,  a  80-as  évektől  kezdve  öreg  korát 
meghazudtoló  frissesóggel  15  év  alatt  hét  re- 
gényt írt,  a  közehnúltból  vagy  a  jelen  társadal- 
mából merítve  tárgyait.  B  regényei:  Ejztike 
kisasszony  professora  (1882),  Egy  mérnök  re- 
génye (1885),  Anya  és  grófné  (1886),  Egy  leány 
mint  özvegyasszony  (1891),  a  korrajzi  órdekes- 
ségú  A  régi  Magyarország  utolsó  éveiben  {1^2^), 
A  Dábóczy -család  (1896),  Ne  hallja  hírét  az 
anyjának  (1897).  A  realitás  iránt  erős  érzékkel, 
jó  megíigyelő  tehetséggel  vannak  írva  s  ügyesen 
elbeszélve,  de  költői  leleményük  nem  elég  gaz- 
dag s  bár  P.  nagy  gondot  fordít  a  jellemrajzra, 
pszihológiája  nem  egyszer  fogyatékos.  A  nag>'- 
közönség  előtt  igazán  népszerű  sohasem  volt, 
inkább  a  műértők  méltányolták,  így  a  Kisfaludy- 
Társaság,  mely  1864.  s  az  Akadémia,  mely  1884. 
tagjává  választotta,  s  az  utóbbi  A  régi  Magyar- 
ország c.  regényét  meg  is  koszorúzta.  V.  ö.  Vad- 
nai  Károlynak  az  Akadémiában  1898.  tartott 
emlékbeszédót  (Budapesti  Szemle,  94.  k.  ós  iro- 
dalmi emlékek  c.  kötetében). 

2.  P  János  (tarcsafalvi),  1848.  a  honvédelmi 
bizottmány  tagja,  szül.  1804.,  megh.  1856.  Az 
1848-iki  országgyűlésen  a  képviselőház  alelnö- 
kévé választotta  Almássy  Pál  mellé,  de  1849 
jan.,  midőn  az  országgyűlés  elhagyta  Pestet,  le- 
mondott állásáról.  1849  jún.  16.  az  országos 
törvényszék  alelnökévé  nevezték  ki.  Naplójában 
megírta  az  1848— 49-iki  országgyűlés  lefolyását. 

Pé.lilY-'Da.vLn-család  (erdődigróf  teanói  her- 
ceg), származását  1.  Daun  és  Pálffy  (-család).  A 
család  tagjai  közül  említendők :  Lipót  Nándor 
gi'óf,  teanói  herceg,  a  főrendiház  tagja,  pozsonyi 
gróf  és  örökös  fővárkapitány,  szül.  Pozsonyban 
1807  dec.  2.,megh.  stübingi  kastélyában  (Stájer- 
ország) 1900  dec.  8.  Fia:  Vilmos  gróf,  teanói  herceg, 
cs.  ós  kir.  vezérőrnagy,  szül.  Bécsben  1836  jún  15., 
megh.  Montebellóban  (Olaszország)  1907  nov.  17. 
Ennek  íla :  Vilmos  gróf,  teanói  herceg,  szül.  Stom- 
fán  1867  máj.  14.,  megh.  Bécsben  1916  dec.  1. 
Mint  Pozsony  vm  tiszteletbeli  főjegyzője  kezdte 
közéleti  szereplését:  1892.  a  dunaszerdahelyi 
kerület  orsz.  képviselővé  választotta;  1893— 
1900-ig  Mosón  vm.  főispánja  volt.  Fia :  József 
gróf,  teanői  herceg,  szül.  Stübingben  1892  aug.  7. 

Pálffytelek  (azelőtt :  Miklóstelek,  most  Nikl- 
hof),  kisk.  Pozsony  vm.  malaczkai  j.-ban,  (iftto) 
241  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pálfi  György,  színész,  szül.  Hódmezővásárhe- 
lyen 1862  márc.  10.  Szini  pályáját  Szegeden  kez- 
dette 1879.  1889  óta  a  budapesti  Nemzeti  Szín- 
ház tagja,  hol  hősszerelmes  szerepeket  játszik. 
Főbb  szerepei :  Bánk  bán,  Ádám,  Jason,  Bssex 
gróf  stb. 

Pálfiszeg,  kisk.  Zala  vm.  novai  j.-ban,  (1920) 
337  magyar  lak. 

Pál  fordulása  néven  a  kat.  egyház  ünnepet  ül 
jan.  25.  annak  emlékére,  hogy  a  keresztény- 
üldöző Saulból  a  nagy  Pál  apostol  lett. 

Pálfölde,  kisk.  Zemplén  vm.  bodrogközi  j.-ban, 
(1910)  152  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 


PAIfy 


109     — 


Páli 


FálijMá',  geológUB,  eziil.  1871  okt.  21.  Bágyon- 
ban  (Torda-Aranyos  vm.).  Tanulmányai  végez- 
tével a  kolozsvári  egyetemen  az  ásvány-földtani 
tanszéken  tanársegéd  volt.  1895-ben  a  budapesti 
földtani  intézetben  segédgeológus,  majd  osztály- 
geológus, később  pedig  fógeológus  lett.  1901— 
Í907-ben  a  Földtani  Társulat  első  titkára  s  egy- 
úttal a  Földtani  Közlöny  szerkesztője  volt.  1915 
óta  a  Magyar  Tud.  Akadémia  lev.  tagja,  1921 
óta  a  Magj-arhoni  Földtani  Társulat  elnöke.  Fő- 
képpen az  Erdélyi  Érchegység,  a  Gyalui  Hava- 
sok és  a  Bihar-hegység  geológiai  felvételeivel 
foglalkozik,  azonkívül  tevékeny  részt  vesz  a  ma- 
gyarországi folyók  szabályozásához  használt 
közetek  felkutatásában.  Szakfolyóiratokban  meg- 
jelent dolgozatain  kívül  nagyobb  müvei :  Alvincz 
környékéyiek  felső  krétakorú  rétegei  (1902,  a 
Természettud.  Társ.  Bugát-díjával  jutalmazva), 
Az  Erdélyrészi  Érchegység  Mnyáinak  földtani 
viszonyai  és  érctelérei  (1911,  a  Földtani  Társ. 
Szabó  József-emlékérmével  kitüntetve)  s  a  Me- 
dencék gyűrődéséről,  tekintettel  az  Erdélyi  Me- 
dence antiklinálisaira  (Koch -Emlékkönyv  1912). 
Munkatársa  e  Lexikonnak  is. 

Palghat,  város  Mádra sz  brit-indiai  kormány- 
zóság Malaban  kerületében,  a  Ponani  és  vasút 
mellett,  kb.  45,000  lak. 

Palgrave  (e^tsd:  paigrév),  1.  Francis,  sir,  angol 
történetíró,  szül.  Londonban  1788  júl.  2.,  megh. 
Hampsteadben  1861  júl.  6.  Egy  Cohen  nevű  zsidó 
fia  volt  s  e  nevét  házasságáig  (1823)  tartotta 
meg.  1832-ben  báró  lett,  1838.  állami  főlevéltá- 
ros.  Legkiválóbb  munkái :  History  of  the  Anglo- 
Saxons  (1831),  a  híres  The  Rise  and  Progress  of 
the  English  Commonwealth  s  csak  4  kötet  ké- 
szült el  The  History  of  Normandy  and  England 
(1851—64;.)  c.  hatalmas  müvéből.  A  Parliamen- 
tary  Writs-t  4  köt.  1827—34.  adta  ki. 

2.  P.,  Francis  Turner,  angol  költő  és  kritikus, 
P.  1.  fia,  szül.  1824  szept.  28.,  megh.  Oxfordban 
1897  okt.  18.  Oxfordban  volt  tanár  (1885—95.) 
V  erses  művei  közül  legkiválóbbak :  Lyrical  poems 
(1871) ;  The  visions  of  England  (1881).  Kritikai 
munkái  közül  Landscape  in  poetry  (1897).  Hímevét 
leginkább  a  The  golden  treasury  of  English  Songs 
andLyric8(1861)alapítottameg,  mely  aliraikölte- 
mények  legjobb  antológiája  az  angol  nyelvben. 

3.  P.,  Reginald  Francis,  sir,  angol  történet- 
író, P.  i.  íia,  szül.  Londonban  1829  jún.  28., 
megh.  u.  o.  1904  júl.  13.  Az  alsóház  szolgálatá- 
ban állott  1853  óta  s  1886—1900.  annak  iroda- 
főnöke (Clerk  of  the  house)  volt.  Rendkívül  sok 
kiadást  értek  az  angol  parlamentet  ismertető 
népies  munkái :  The  Chairmans  handbook  (1900, 
13.  kiad.)  és  The  House  of  Commons  (1877,  2. 
kiad.)  Egyik  müvét  Csernátony  Lajos  fordította 
magyaiTa :  Képek  az  angol  alsóház  történeté- 
ből és  működéséből  címen  (Budapest  1878,  2. 
kiad.).  Történeti  művei :  Olivér  Cromwell,  the 
Protector,  an  appreciation  based  on  contempo- 
rary  evidence  (1890) ;  0.  Cromwell,  Lord  Pro- 
tector, and  the  royalist  insurrection  against  his 
govemment  of  March  1655  (1903). 

4.  P,  Wüliam  Gifford,  angol  utazó,  P.  1.  fia, 
szül.  Westminsterben  1826  jan.  24.,  megh.  Monte- 
videóban  1888  okt.  4.  1847-ben  hadnagy  lett  a 


A  rózsalevél  nyelére 
nőtt  pálhák. 


K. -indiai  hadseregben,  majd  a  jezsuita- rendbe 
lépett ;  in.  Napóleon  megbízásából  beutazta  Ará- 
biát, majd  több  helyen  mint  angol  konzul  szol- 
gált. Művei:  Narrative  of  a  year's  joumey 
through  Central  and  Eastem  Arábia  (London 
1869) ;  Essays  on  Eastem  questions  (1872) ;  Dutch 
Guiana  (1876). 

Pálha  1.  P.  V.  melléklevél,  stipula  (növ.),  a  le- 
vél része,  amely  a  levéldudor  alsó  részéből  fej- 
lődik és  rendesen  a  levél- 
nyél  illeszkedési  pontjánál 
kétoldalt  kis  lemezalakú  kép- 
letté alakúi  ki  (1.  Levél).  A 
P.  alakja  igen  különböző  le- 
het, lehetnek  szabadok,  nyél- 
hez nőttek  (i.  az  áh^át),  szár- 
hoz nőttek,  egymással  össze- 
nőttek, lehet  továbbá  lehulló 
V.  maradó.  A  P.  tövisalak- 
ban is  kifejlődhetik  (P.-tövis), 
mint  az  akácfán  v.  kaccsá 
alakul,  mint  a  Smilaxon. 

2.  P.  (halászat),  a  hÚZÓ  V. 

öregháló  felinára  alkalma- 
zott gyékényből  való  úszó. 

Pálhacsö  (üöv.),  1.  Levél- 
kürt. 

Pálhás  (halászat),  az  öreg- 
háló  fölfejésénél  a  pálhásint  (felint)  kezelő  le- 
gény, 1.  Felin. 

Pálhatövis  (növ.),  a  pálha  (1.  o.)  módosulása  tö- 
vissé. 

Pálháza,  kisk.  Abauj-Torna  vm.  füzén  j.-ban, 
(1920)  524  magyar  lak. 

Pálházi  Göncz  Miklós,  ev.  püspök,  szül.  Pál- 
házán. Mintszeredilelkészl613.afelsődunamelléki 
magyar  ev.  egyházak  kerületének  püspöke  lett. 
1615  júl.  17.  Újlakra  (Nyitra  közelében)  a  pro- 
testánsok uniója  érdekében  értekezletet  hívott 
össze.  1618  végén  lelkészi  minőségben  Győ- 
rött működött  s  valószínűleg  ott  halt  meg  1619 
végén  vagy  1620  elején.  Művei :  Az  urvacsorájá- 
ról  az  igaz  augustana  cmifessio  szerint  (Keresz- 
túr 1613) ;  A  gyermecskék  credója  (Rhaw  György 
után  németből  ford.,  u.  o.  1615) ;  Az  római  Baby- 
Ionnak  kőfalai  (Rodenborch  J.  után  ford.,  u.  o. 
1619).  Lefordította  az  evang.  egyház  szimbolikus 
könyveit,  de  ezek  kéziratban  maradtak. 

Pálhegy,  kisk.  Vas  vm.  muraszombati  J.-ban, 
(1910)  348  vend  lak.  (Tr.  SzHSz.)  —  L.  még 
Zemplénpálhegy. 

Páli,  nagyk.'  Sopron  vm.  kapuvári  j.-ban,  (1920) 
1208  magyar  lak.  —  L.  még  Kispáli,  Nagypáli. 

Páli  (a.  m.  szöveg,  szentírás),  a  déli  buddhis- 
ták irodalmi  nyelvének  neve,  kik  helyette  ren- 
desen a  Mágadhi  nevet  használják,  azaz  Magadha, 
a  közép  Ganges  melletti  tartomány — hol  Buddha 
tanított  —  nyelvének  a  nevét.  Hogy  a  P.  Budd- 
hának magának,  vagy  az  ő  követőinek  nyelve 
volt-e,  kik  a  harmadik  szinódusban  309-ben  Kr. 
e.  a  buddhizmus  kánoni  könyveit  megállapí- 
tották, vagy  csak  Mahendrának  (Mahindának), 
a  buddliista  apostolnak  dialektusa  volt,  arról  a 
szakértők -véleménye  nagyon  megoszlik.  Két- 
ségtelenül India  régi  népies  szó  járásainak  egyike 
(1.  Indiai  nyelvek),  vagy  ennek  irodalmi  alakja. 


Palíat 


110 


Palfn^enezts 


ós  a  klasszikus  szanszkritnak,  mellyel  közeli  ro- 
konságban áll,  a  leánya.  Az  írásmód  is,  mellyel  a 
P.-t  Írják,  a  szegletes,  úgynevezettpálinógyszöges 
írások,  a  singhalezi,  birmani  és  sziámi  írások,  a 
régi  indiai  betürendszerböl  valók.  Az  irodalom 
igen  terjedelmes,  ós  nem  befejezett,  mivel  a  déli 
buddhizmus  tartományaiban,  Ceylon,  Birma  és 
Sziámban  a  buddhista  tudósok  ma  is  egy,  min- 
denesetre barbár  P.-t  használnak  irodalmi  célra. 
Nagy  jelentőségük  abban  áll,  hogy  a  buddhisták 
szent  könyvét,  az  úgynevezett  Tripitakát  (a  há- 
rom kosár  V.  3  kincs)  a  legrégibb  alakjukban 
megőrizték.  Éppen  oly  fontos  a  hozzájuk  fűződő 
régi  kommentár  is,  melyet  a  fentemlített  Mahinda 
singhalez  nyelvre  fordított  le  és  a  melyet  azután 
az  V.  sz.-ban  Buddhagósha  ismét  P.-ra  tett  át.  E 
szent  iratokon  kívül  van  sok  profán  mű,  többek 
közt  egy  igen  érdekes  mesegyűjtemény,  meg  a 
Menander  kérdéseinek  nevezett  irat,  mely  a  gö- 
rög és  indiai  viszonyokra  vet  érdekes  képet.  B 
nyelv^en  vannak  írva  továbbá  egyes  történeti 
művek,  a  Mahávansa  és  Dípavansa,  melyek  Cey- 
lonnak ós  a  buddhizmusnak,  általában  Indiá- 
nak történelmére  igen  fontosak.  A  Mahávansa 
kiadása  és  fordítása,  melyet  Turneur  (Ceylon 
1836.  ós  1837.)  adott,  a  P.  nyelv  és  a  P.  iroda- 
lom  kutatásának    kiindulópontja.  A  legrégibb 
indiai  P.  nyelvtan  írását  Kaceáyanának  tulaj- 
donítják (kiadta  Mason  Taungu  1868.).  Újabb  idő- 
ben feldolgozta  Minayeff  (Grammaire  pálie,  Paris 
1874'),  B.  Kuhn  (Berlin  1875),  Gray  (London  1883), 
Frankfurter  (u.  o.  1883),  B.  Müller  (u.  o.  1884). 
Kitűnő  szótárt  adott  Childers  (London   1875). 
A  P.  irodalomnak  átnézetét  adta  Rhys  Davids 
Buddism  c.  müvében  (2.  kiad.  London  1887).  A 
P.  szövegeket  adja  a  Pali  text  society.  V.  ö. 
R.  0.  Franké,  Geschichte  u.  Kritik  der  einheimi- 
schen  P.-grammatik  u.  Sanskrit  in  ihrem  hist.  u. 
geogr.  Verháltniss  (Strassburg  J  902). 

Faltat,  sziget,  1.  Kangean. 

Palibothra,  1.  Patna. 

Palici-tó,  1.  Mineo. 

Palics-fürdő,  Szabadkához  tartozó  fürdő  ós 
nyaralótelep  Bács-Bodrog  vm.-ben,  696  ha.  terü- 
letű nátrontartalmú  tó  partján,  (i9io)  809  magyar, 
német,  sokác,  bunyevácés  szerb  lak.,  vasútállo- 
más. Leginkább  görvélykór,  csúz,  köszvény  ellen 
használják  sikerrel.  (Tr.  SzHSz.) 

Paliczka  (Plesca),  kisk.  Szilágy  vm.  krasznai 
j.-ban,  (1910)  241  román  lak.  (Tr.  R.) 

Palikao,  kinai  város,  1.  Pa-li-kmo. 

Palikao  grófja,  francia  tábornok,  1.  GotLsin- 
Montauban. 

Palikárok  (paMikárok),  görög  zsoldosok,  akik 
török  pasák  szolgálatában  egymás  ellen  is  har- 
coltak, béke  idejénpedig  rablásból  éltek ('/cZe/íáA;/ 
Az  1821.  görög  szabadságharc  kitörése  után  a 
nemzeti  ügy  mellett  harcoltak.  Legkiválóbb  vezé- 
rük Kolokotronisz  (1.  o.)  volt.  L.  még  Arnmtolok. 

Pa-li-kiao  (Pa-U-kao,  a.  m.  a  8  li  [mérföldj 
távolságra  fekvő  híd),  város  É.-Kinában  a  Tung- 
csouból  Pekingbe  vezető  úton.  Ismeretes  az  1860 
szept.  21-iki  iitközetről,  amikor  itt  Cousin-Mon- 
tauban  vezérlete  alatt  3000  francia  ós  ugyan- 
annyi angol  katona  59000  főnyi  kinai  sereget 
vert  ezét. 


Palilia,  1.  Pales. 

Palillogia  (gör.),  szóalakzat,  mely  u.  a.  szó  is- 
métlésében áll.  Többféle,  pl. :  Szőke  asszony,  szőke 
asszony.  Fehér  hattyú,  fehér  hattjni  (Petőfi).  Ilyen 
ősz  hajával  a  tisztes  Laboda ;  Laboda,  ki  ellát 
messze  jövendőbe  (Arany)  stb.  (Ez  az  ú.  n.  re- 
gressio). 

Palimbacchius,  görög  versütem,  lásd  Anti- 
bacchius. 

Palimpszesztosz  (gör.  a.  m.  ismét  eltörölt), 
olyan  papirusztekercsnek  v.  pergamenkéziratnak 
a  neve,  melyről  az  első  írást  kivakarták  v.  le- 
mosták, hogy  más  szöveget  írjanak  reá  (innen 
latin  neve :  codex  rescriptus).  Kivált  a  középkor- 
ban divatozott  ez  az  eljárás  a  pergamen  drága- 
sága miatt.  Gyakran  eltüntették  a  klasszikus 
szöveget  és  evangéliumi  részleteket  írtak  helyébe. 
Mindamellett  az  eltüntetett  írást  is  sok  esetben 
ki  tudták  betűzni  kémiai  szerek  segítségével  s 
így  igen  becses  művek  kerültek  napfényre,  pl. 
Cicero  De  republica-ja,  Fronto  szónoklatai  és 
levelei,  Gaius  institutiói  stb. 

Palin,  Korpavárhoz  tartozó  puszta  Zala  vár- 
megye kanizsai  j.-ban,  állami  mén  teleposztállyal. 

Palina,  községek,  1.  Kispalina,  Nagypalina. 

Palinay  György,  festőművész,  szül.  Gyön- 
gyösön (Heves)  1827  ápr.  27.,  megh.  u.  o.  1866 
okt.  28.  Tanulmányait  a  bécsi  akadémián  kezdte 
Waldműllernél,  Sina  Simon  báróné  pártfogásá- 
val. Azután  Esztergomban  lakott,  a  hol  egy  dia- 
dalkapu fölállításán  ós  festészeti  díszítésén,  a 
városi  tanács  megbízásából,  közel  két  eszten- 
deig dolgozott.  Még  mint  a  bécsi  művészeti  aka- 
démia növendéke  festette  Hunyadi  János  halála 
című  aquarelljét  s  7.  Károly  olajfestményét, 
melyeket  Obrenovics  szerb  fejedelem  neje :  Hu- 
nyady  Júlia  grófnő  vásárolt  meg  tőle.  Gyöngyösi 
tartózkodása  alatt  fogott  hozzá  nagy  történeti 
képének:  Alha  hercegnek  megfestéséhez,  mely 
azonban  befejezetlenül  maradt.  Az  Orczy-család 
számára  sokat  dolgozott  s  egyik  aquarellje  egy 
fiatal  Orczy  bárónőt  a  ravatalon  ábrázol.  P.  fest- 
ményei Gyöngyösön,  Ó-Gyallán,  Bécsben,  a  dé- 
vai reáliskolában  vannak  szétszórva.  Két  arckó- 
pét a  Szépművészeti  Múzeum  őrzi. 

Palindróm  (palindroniosz,  gör.)  olyan  szó  v. 
mondat,  mely  visszafelé  olvasva  is  értelmet  ad 
(kár  —  rák);  lehet  az  értelem  ugyanaz,  mint  ebben 
a«rákvers))-ben(versuscancrinus):  Ottotenet  mu- 
lum,  madidam  mappám  tenet  Anna ;  lehet  ellen- 
kező is.  Olykor  nem  a  betűket,  hanem  a  szókat 
kell  rendben  visszafelé  olvasni.  Az  Anthologia 
Latina-ban  Porphyrius  neve  alatt  ilyen  vissza^ 
felé  olvasandó  szavakból  álló  distichonok  ana- 
cyclictts  versek  címmel  szerepelnek. 

Palingám  esketés,  1.  Protogám  esketés. 

Palingenezis  (gör.),  újjászületés;  a  stoikusok 
tanították,  hogy  aVilágf  olyamatok  azonos  módon 
ismétlődnek.  Ennek  a  gondolatnak  is  van  újjá- 
születése a  gondolkodás  történetében,  legutoljára 
Nietzsche  tanította,  hogy  minden,  ami  most  tör- 
ténik, már  megtörtónt  és  újra  történik  majd 
(Ewige  Wiederkehr  des  Gleichen).  Más  értelem- 
ben :  az  életnek  nem  vége  a  halál ;  az  ólő  újra 
támad,  tökéletesebb  formában.  Az  irodalmi  nyelv- 
ben P.  az  erkölcsi  újjászületést  is  jelenti.  —  A 


Pallngenia 


—     111     — 


Palissya 


biológiában  Haeckeltöl  szánnazó  műszó,  mely- 
zavartalan  fejlődésmenetet  jelent,  amidőn  t.  i.  a 
fejlődő  egyén  az  egész  törzs  (phylum)  fejlődósét 
hűen  megismétli.  Ellentéte  a  megzavart  fejlö- 
vés (caenogenesis).  L.  még  Biogenetikai  alap- 
Wrvény. 

Palingenia  (áuat),  1.  Kérészek  és  Tiszavirág. 

Pálinka.  B terjesztett  folyadékokból  desztillá- 
lás  útján  nyert  folyadék,  mely  átlag  25— öO^/o 
alkoholt  tartalmaz.  Főzésénél  még  ma  is  gyak- 
ran a  legrégibb  eljárásokat  használják,  hogy 
a  megszokott  izt,  mely  bizonyos  kozmás  olaj- 
tól származik,  megtartsák.  Előállításához  bort, 
bortörkölyt,  különféle  édes  gyümölcsök  nedvét, 
különböző  gabonafóleségeket,  burgonyát  stb.  hasz- 
nálnak. Nevezetesebb  P.-félesógek :  cognac  (bor- 
ból), rum  (cukornád  nedvéből),  tody  (pálmabor- 
ból), arac  (rizsből),  whisky  (zabból),  szilvórium 
(szilva  nedvéből),  törköly-F.  (szőUőtörkölyből), 
cseresznye- P.,  málna-P.;  a  ló-,  teve-,  tehén-, 
és  kecsketejből  készülő  araca,  arsa,  aizak,  árki, 
chonto  stb. ;  a  különféle  gabonaféleségekből  ké- 
szített gahonapálinkák,  ú.  m.  rozs-,  búza-,  ku- 
korica-P.  Ezek  az  említett  alkatrészeken  kí- 
vül különféle  illó  anyagokat  v.  más  összetett 
étereket  tartalmaznak,  amelyek  e  különböző  P.- 
féleségeknek  sajátos  zamatot  kölcsönöznek.  A 
legközönségesebb  P.-t  burgonyából  és  cukorme- 
lasszból  készítik,  ebben  az  egészségre  felette 
ártalmas  pálinkaolaj  (amilalkohol)  is  csaknem 
mindig  előfordul.  L.  még  Szesz. 

Pálinkaadó,  1.  Szeszadó. 

Pálinkaolaj,  olyan  készítmény,  melynek  segít- 
ségével a  közönséges  szesznek  (alkoholnak)  a 
természetes  pál inkaféleségekhez  (cognac,  törköly 
stb.)  hasonló  ízt  és  szagot  adnak.  Ez  olajok  elő- 
állításához ú.  n.  erjedési  amilalkoholt  használ- 
nak, mely  főképpen  izobutilkarbinolból  áll. 

Palinódia  (gör.),  a.  m.  újraéneklés  vagy  vissza- 
éneklés. A  Helénára,  mint  a  trójai  háború  oko- 
zójára írt  gúny  verse  miatt  megvakult  Stesichoros 
dicsőítő  verssel  (P.-val)  tette  jóvá  hibáját  s  a  ha- 
gyomány szerint  visszanyerte  szemevilágát.  Ami 
Gyöngyösi nk  P.-ja  ójraéneklésí  (nem  visszavé- 
telt) jelent. 

Palinovecz,  község,  1.  Alsőpálfa. 

Palintonon  (gör.),  a  régi  görögök  hajító  gépe, 
mely  a  lövedéket  (nehéz  köveket)  magas  ívben 
vetette. 

Palinums,  hegyfok  Lukaniának  nyugati  ten- 
gerpartján. Nevét  a  tengeren  bujdosó  Aeneas  kor- 
mányosától vette,  aki  álmában  a  hajóról  a  ten- 
gerbe esett  és  belefúlt.  Kr.  e.  253.  egy  római 
hajóraj  szenvedett  itt  hajótörést.  Mostani  neve 
Palinuro. 

Palínaras,  hajózástani  műszer,  mely  a  hajó 
valódi  (földrajzi)  útirányának  meghatározására 
szolgál.  A  készülék  lényege  abban  áU,  hogy  egy 
kardanikusan  felfüggesztett  dobozban  vízszintes 
irányban  forgatható  és  fokokra  osztott  körlapon 
a  hajó  hossztengelyének  iránya,  egy  a  körlap 
középpontjában  megerősített  tengely  körül  for- 
gatható második  körlapon  pedig  a  napnak  meg- 
figyelése által  a  csillagászati  délkör  leolvasható 
A  két  leolvasás  különbsége  adja  a  valódi  út 
irányt. 


Palinnrns  (áUat),  l.  Langusta. 

Páli  nyelv,  1.  Páli. 

Palisa,  Johann,  osztrák  csillagász,  szül.  Trop- 
pauban  1848  dec.  6.  Bécsben  tanult  és  az  ottani 
csillagvizsgálón  1870.  asszisztens,  1871.  a  genfi 
csillagvizsgáló  adjunktusa,  1872.  a  pólainak  igaz- 
gatója, 1880.  adjunktus  a  bécsi  csillagvizsgálón. 
P.  távcső  segítségével  83  kis  bolygót  fedezett  fel 
1874-92  között.  Müvei :  Katalog  von  1238  Ster- 
nen,  Wien  1899  ;  Sternlexikon  von  —  l°bi8-f-10*> 
Deklination,  u.  o.  és  több  csillagtírkép. 

Palisnai,  1.  Palizsnai. 

Palisot  de  Beauvais,  1.  Beauv. 

Palissacles  (franc,  ejtsd:  paiisszád)  a.  m.  cölöp- 
sor ;  20—30  cm.  vastag,  3—4  m.  magas  hegyes 
karók,amelyeket  korábban  az  erődítéseknél  egy- 
mástól 6—8  cm.  távolságra  1  m.  mélységre  a 
földbe  vertek  s  egymással  összekötöztek,  hogy 
akadályul  szolgáljanak.  Voltak  ezenkívül  ú.  n. 
védelmi  P.-ok  is,  amelyeknek  az  volt  a  felada- 
tuk, hogy  az  ellenséges  puskalövés  ellen  fedez- 
zék a  mögötte  állókat  s  szabad  kilövést  enged- 
jenek nekik.  Ide  tartoznak  az  ú.  n.  paláitok, 
amelyek  gyakran  cölöpsorral  burkolt  f  öidhányás- 
ból  állanak. 

PalisSOt  de  Montenoy  (ejtsd :  — szo  dö  moStaoá), 

Charles,  francia  író,  szül.  Nancy ban  1730  jan. 
3.,  megh.  Parisban  1814  jún.  15.  Eredetileg  teo- 
lógusnak készült,  de  csakhamar  kizárólag  az  iro- 
dalomnak szentelte  minden  idejét.  Rousseau  ós 
az  enciklopédisták  egyik  legélesebb  tollú  ellenfele 
volt.  Őket  támadta  Le  cercle  (1755)  és  Les  philo- 
sophes  (1760)  c.  vígjátékában,  Les  petites  lettres 
sur  de  grands  philosophes  (1757)  és  La  Dunciade 
(1764)  c.  szatirikus  röpirataiban.  V.  ö.  Méaume, 
P.  et  les  plülosophes  (Nancy  1864). 

Palissy  (ejtsd :  — lisszi).  Bemard,  francia  üveg- 
festő, fazekas,  építőmester  és  iró,  szül.  Saintogne- 
ban  1510  körül,  megh.  Parisban  1589.  Eleinte 
fazekas  volt  a  saintesi  gyárban,  majd  sok  kí- 
sérletezés után  megtalálván  a  faienceedények  fes- 
tésének titkát,  II.  Henrik  király  és  a  montmo- 
rencyi  herceg  jóvoltából  a  párisi  Tuüeriákban 
kapott  lakást  (innen  neve :  Bemard  des  Tuileries). 
Nagy  laboratóriumot  rendezett  be,  előadásokat 
tartott  a  természetrajz  és  természettan  köréből, 
a  Bertalan-éj   után  azonban   hugenotta   létére 
kénytelen  volt  Sedanba  menekülni.  1587.  elfog- 
ták és  a  Bastüleba  börtönözték  be.  Festett  abla- 
kai, melyek  nagyrészt  a  párisi  Louvreban  lát- 
hatók, főleg  Primaticcio  hatása  alatt  készültek, 
hírnevét  azonban  leginkább  faience-edényeinek, 
tányérainak,  tálainak  köszönheti  (\.  Palissy-tá- 
lak).  Irodalmi  művei:  Recepté  véritable  par  la- 
quelle  tous  les  hommes  de  Francé  pourront  ap- 
prendre  a  multiplier  et  augmenter  leurs  trésorsetc. 
(La  Rochette  1564)  és  Discours  admü-ables  de 
la  nature   des  eaux  et    fontaines    etc.  (Paris 
1580).  Összes  müveinek  új  kiadása  Paris  1880. 
V.  ö.  Morley,  The  life  of  Bemhard  P.  etc.  (2. 
kiad.  London  1855);  Burty,  Bemard  P.  (Paris 
1886).  Fischer  J.,  Palissy  élete  ós  művei  (Buda- 
pest 1887) :  HaMschm/inn,  Bemhard  P.  (Leipzig 
1903). 

Palisí^Va  Etidlicher  (paieont.),  fosszil  conifera- 
nem,   melynek  legtipikusabb   képviselője,  a  P. 


Pallssy-taience 


112     — 


Páil 


Brauni  fíndl.  úgy  az  alpi,  mint  a  pécsi  réeiai  le- 
r^ódásokban  előfordul.   • 

Palissy-faience,  1.  Palissy-tálak. 

Palissy-tálak,  színes  mázakkal  borított  ovális 
dlsztálak  f aienceból,  amelyeket  természet  után  f  or. 
máit,  csúszó-mászó  állatok  és  növények  díszíte- 
nek. Palissy  (1.  0.)  ezeket  rustiques  figulines-iíék 
nevezte  el,  az  angolok  Palissy-ware-n&k. 

Palisszád,  1.  Palissades. 

Palisszádféreg  (áuat),  1.  Sderostomum. 

Palisszádpálma  (növ.),  1,  Euterpe. 

Palisszádparenchima,  1.  Levélparenchinia. 

Fa.\isza.nd.eTÍa.,pcdisza'ndrafa,pali'ícandrafa, 
palizanderfa  v.  jackrandafa  (növ.),  e  fa  szárma- 
zása nem  biztos ;  Dalhergia-  (1.  o.)  és  Machaerium- 
(1.  0.)  fajoktól,  de  különösen  a  Jacaranda  h'asi- 
liends-töl  származtatják  (1.  o.  és  Fa,  második 
tábla  17.  ábra). 

Palitzsch,  Jbhann  Georg,  csillagászati  ismere- 
teiről híres  német  földmíves,  szül.  Prohlisban, 
Drezda  mellett,  1723.,  megh.  u.  o.  1788.  Ó  látta 
először  1758.  a  Halley-féle  üstököst.  Életrajzát 
megírta  Theile  F.  (Leipzig  1878). 

Paliuras  (áiiat),  1.  Dentalium. 

Paliurus  Jító'5.  (Auhletia  Lour.,  növ.),aRham- 
naceae  (Bengefélék)  család  génusza ;  2  faja  pálha- 
tüskés  cserje.  A  P.  Australis  Gaertn.  (P.  acu- 
leatus  Lam.,  krisztuskoszorú,  krisztustövis,  zsidó- 
tövis) kertekben  látható,  különben  pedig  Dél- 
Burópán  ós  Blő-Ázsián  át  Kelet-Ázsiáig  van  el- 
terjedve. Fiume  körül  is  gyakori.  Levele  tojás- 
dad, kihegyezett,  3  erű.  Tövispárjaiban  az  egyik 
egyenes,  a  másik  hátragörbült.  Barna  ágai  pely- 
hesek.  Apró  virága  nyáron  virít,  zöldes-sárga, 
termése  körül  széles,  lapos  szái-nyszerú  szegélye 
van.  Hazájában  jó  sövény.  Régen  orvosság  volt. 

Palizanderfa  (qöv.),  1.  Paliszanderfa- 

Palizzi,  Filippo,  olasz  festő,  szül.  Varsóbau 
1818.,  megh.  Nápolyban  1899.  A  modern  nápolyi 
iskola  megalapítója.  A  nápolyi  Bonoli  tanítványa 
volt,  s  hatott  rá  korának  egyik  legnagyobb  olasz 
festője,  Domenico  Moreili  is.  A  szabadtéri  meg- 
világításnak (plein-air)  egyik  úttörője  volt  Olasz- 
országban. Főként  állatképeket  festett.  A  római 
modem  képtárban  külön  terme  van.  Nyolc  test- 
vére közül  hét  foglalkozott  művészettel;  leg- 
kiválóbb volt  köztük  Giuseppe  (1812—89),  a 
francia  Troyon  tanítványa. 

Palizsnai  (máskép  Horváth  \.  Horváthy)  Pál, 
1379  óta  zági"ábi  püspök  vitte  1885.  Kis  Károly 
nápolyi  királyhoz  a  pártos  magyar  urak  meg- 
hívó levelét.  1392-ben  Zsigmond  király  elfogatta, 
8  egész  életére  elzáratta. 

Palka,  iszapsás  (Cyperus  Toum.,  uöv.),  a  sás- 
félék  génusza,  400  fajjal  (hazánkban  9)  az  egész 
Pöld  kerekségén,  főleg  a  meleg  tartományok- 
ban. Egyéves  vagy  évelő  füvek ;  száruk  ritkán 
levéltelen,  levelük  szálas,  virágfüzérjük  gömb-, 
csembők-  vagy  ernyőforma  virágzattá  csopor- 
tosodik,  különben  sokvirágú,  lapított;  termése 
háromélú.  Nálunk  gyakori  iszapos,  nyirkos  helye- 
ken a  barna  P.  (Cyperus  fuscus  L.).  A  G.  esculen- 
tus  L.  (földi  mandola,  kávégyökér)  évelő  fű  Európa 
déli,  Afrika  északi  és  déh  részén  s  Keleten,  de  ter- 
mesztik Í8,  mert  a  tarackján  lisztes,  dióízü  gumók 
képződnek,  s  nyersen,  főve  vagy  sülve  eszik,  sőt 


aranyszínű,  igen  jóízű  ós  kellemes  szagú  olajat  is 
sajtolnak  belőle;  pörkölve  kávépótlék.  A  C.  longus 
L.  (vad  galganta,  olasz  káka).  Közép-  és  Dél-Euró- 
pában, hazánkban  és  Angolországban  is  nő,  több- 
nyári, jóillatú,  fűszeres,  keserű,  kissé  összehúzó  ízű 
tőkéje  offlcinális.  A  G.  officinalis  Nees  déleurópai, 
északafrikai,  arábiai,  a  G.  rotundus  L.  délázsiai 
és  új- hollandi;  tőkéje  a.  kerek  v.  keleti  ciprus- 
gyökér.  Ez  hosszas,  gömbölyded,  szilvanagyságú, 
gyűrűzött,  sötétbarna,  belül  pirosas  fehér,  szét- 
zúzva fűszeres  illatú,  kesernyés  gyömbérízű.  Fű- 
szernek használatos.  A  G.  rotundust  (szíriai  káka) 
Kypeiros  néven  már  Dioskorides  izgató  és  iz- 
zasztó szemek  használta  gyomor-  és  vizeletbaj 
Q\\Qn.kG.papyrush.,3í  régiek  híres  papircserjéje, 
Kisázsiában  és  í]gyiptomban  honos.  Mocsaras  tá- 
jak dísze ;  1 — 3  m.  magas  szárának  csúcsán  ernyő - 
szegen  csoportosulnak  lelógó  szálas  levelei.  Tő- 
kéje húsos,  ehető.  Szára  beléből  régen  papirost 
készítettek. 

Palkafélék  (növ.),  1.  Sásfélék. 

Palkaszár  (üöv.),  1.  Gyékényszár. 

Palkó,  pozsonyi  művészcsalád  a  XVIÍI.  sz.  A 
boroszlói  születésű  P.  Gáspár  1754.  telepedett 
le  Pozsonyban.  Egyik  fia,  Ferenc,  festette  a  po- 
zsonyi jezsuita-templom  főoltárképét,  a  főtem- 
plomban Szt.  Istvánt,  a  Szt.  Háromság-templom 
oltárképét;  másik  fla.  Károly,  Pozsony  és  kör- 
nyéke számára  oltárképeket  festett,  egyik  kópét, 
amely  a  művészt  és  feleségét  mutatja,  Fr.  Salver 
rézbe  metszette. 

Palkonya,  községek,  1.  Drávapalkonya,  Ne- 
me tpalkofiya,  Tiszap)alkonya. 

Palkó vic,  Jiri,  tót  író,  szül.  Rimabányán  1769., 
megh.  Pozsonyban  1850.  Főműve:  Bohemisch- 
deutsch-lateinisches  Wörterbuch  (Prága  és  Po- 
zsony 1820—21).  Irt  több  cikket,  melyek  elszór- 
tan jelentek  meg. 

Pálkövi  (Palkomcs)  Antal,  történetíró,  szül. 
Sajókazán  1816  dec.  4.,  megh.  Sárospatakon 
1862  máj.  6.  1843-ban  a  sárospataki  főiskola 
tanárának  választották  meg.  A  szabadságharc- 
ban élénk  részt  vett.  Munkái :  Az  emberi  műve- 
lődéstörténete (Sárospatak  1845) ;  Magyarország 
története  (u.  o.,  1—3.  köt,  1852.,  1854.,  1858). 

Palk-szoros  (ang.  Palk  Strait),  a  Ceylont  és  Elö- 
Indiát  egymástól  elválasztó  tengerszorosnak  100 
km.  széles  É.-i,  keskenyebb  része.  A  Ramnath- 
hegyfok  és  Rameszvaram-sziget  közt  van  a  ho- 
mokzátonyok miatt  nagyobb  hajókra  néz\^e  nehe- 
zen járható  Pambam-csatoraa,  mely  a  Manai'- 
szorosba  vezet. 

Pali.,  tudományos  állatnevek  után  Pallos  P. 
(1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Páll  György,  volt  rendőrtisztviselő,  szül.  181 2 
ápr.  11.  Igáiban  (Somogy  vm.).  Budapesten  jogi 
doktorátust  szerezvén,  1911.  az  államrendőrség 
szolgálatába  lépett,  hol  1916.  fogahnazógya- 
koraok,  1917.  segédfogalmazó  lett.  Fő  szervezője 
volt  a  budapesti  államrendőrség  forradalmi  meg- 
mozdulásának, mely  eldöntötte  az  1918  okt.  31-iki 
forradalom  sikerét.  Ezért  a  Nemzeti  Tanács, 
majd  a  Károlyi-kormány  főkapitányhelyettessé 
nevezte  ki.  A  proletárdiktatúra  alatt  a  Vörös 
Órség  országos  főparancsnokságának  csoport- 
vezetője volt. 


Palla 


—     113 


Pallantion 


Római  nö  pallában. 


Palla  (lat. ;  1.  az  ábrát),  1.  a  római  nö  felső 
ruhája,  egy  hosszú,  négyszögíí,  rendszerint  fe- 
hér, de  gyakran  sárga  köpeny,  melyet  a  váll  kö- 
rül bö  redőkben  vettek  fel,  s  ezért  a  hosszú  tu- 
nika (1.  0.)  kilátszott  alóla. 

2.  P.,  a  kat.  egyházban  az  a 
fehér,  vastagabb,  négyszögletű 
kendőcske,  amellyel  a  szent  mi- 
sében a  kehelyt  a  felajánlástól 
egészen  az  áldozásig  befödik. 
Kender-  vagy  len  vászonból  ké- 
szül. 
Palla  (áuat),  1.  Antüöpok. 
Falladianizmus  az  az  épí- 
tészeti stílus,  mely  a  velencei 
Palladio  (1.  o.)  építészeti  formáit 
követi,  8  mely  főként  Angiiában, 
de  más  országokban  is  meg- 
honosodott. 

Palladio,  Andrea,  olasz  épí- 
tész, szül.  Vicenzában  1518nov. 
30.,  megh.  Velencében  1580  aug. 
19.  Eredetileg  kőfaragó  volt. 
1541-ben  Rómába  került,  ahol 
főként  az  antik  építészet  emlé- 
keinek s  emellett  Michelangelo 
és  Rafael  építményeinek  tanul- 
mányozásában érlelődött  meg  építészeti  stílje, 
melyet  az  arányok  szigorú,  nem  ritkán  száraz 
betartása,  a  íinoman  képzett  díszítményekkel 
való  takarékoskodás,  a  külső  szerkezet  és  a 
belső  elrendezés  nagy  gondja  jellemez.  1547-ben 
visszatért  szülővárosába,  melynek  építészetére 
csakhamar  rányomta  egyéniségének  bélyegét, 
úgy,  hogy  Vicenzát  <'Palladio  városának))  nevez- 
ték el.  1560-tól  haláláig  Velencében  működött 
mint  a  köztársaság  hivatalos  építésze.  Főművei : 
a  híres  Basilica  (1549),  a  Rotonda,  a  Thiene 
(most  népbank)  és  Chieregati  (most  községi  mú- 
zeum) palota,  8  a  Scamozzitól  befejezett  Teatro 
Olimpico  Vicenzában,  a  S.  Giorgio  Maggiore-  és 
a  Redentore-templom  Velencében.  Az  olasz  érett 
renaissance-építészet  egyik  legkiválóbb  mestere 
volt.  Hatását  az  Olaszországon  kívüli  építészet 
is  a  legutóbbi  időkig  érezte  (1.  Falladianizmus). 
Az  építészet  elméletével  is  foglalkozott;  Quattro 
libri  deir  architettura  címen  (1570,  2.  kiad.  Vi- 
cenza  1776-83,  4  köt.,  németül  Nürnberg  1698) 
könyvet  írt.  —  Életrajzát  megírták:  Temanza 
(Velence  1763),  Quatremére  de  Quincy  (Paris  1830), 
Zanella  (Milano  1880),  Fletcher  (London  1902). 
V.  ö.  még :  Dohme,  a  Kunst  u.  Künstler.  III.  köt. 
(Leipzig  1879). 

Palládium  (gör.  Palladim)  PallasAthena  ős- 
régi faszobra  a  trójai  fellegvár  templomában, 
kezében  lándzsával ;  jelenléte  biztosította  a  város 
fennállását.  Ezért  rabolta  el  Odysseus  és  Diome- 
des.  A  görögök  Argoszba  akarták  vinni,  de  De- 
mophon  (1.  o.  2.)  elragadta  tőlük  és  Athénnek 
szerezte  meg.  Más  monda  szerint  Trójában  két  P. 
volt  s  a  másikat  Aeneas  Itáliába  vitte  magával ; 
ezt  a  faszobrot  Rómában  a  Vesta-templomban 
őrizték.  —  Tágabb  értelemben  a  P.  minden  más 
szent  védelmet  jelent,  pl.  a  szabadság,  a  törvény 
stb.  P.-át.  V.  ö.  Chavannes,  De  Palladü  raptu 
(Berlin  1890). 

Rémi  Nagy  Lcx^i-ona.  XV.  }:öt. 


Palládium,  kémiai  jele  Fd,  atomsúlya  1067.  A 
platina-csoportba  tartozó  elem.  WoUaston  fedezte 
fel  1803.  A  P.  főleg  platinával  elegyedve  fordul 
elő  a  platinaércekben ;  némely  brazíliai  arany- 
ércben («oro  pudre»)  aranynyal  és  ezüsttel  ele- 
gyedve 5— lOVo  P-  található.  A  platinaércekből 
többféle  módon  állítják  elő.  A  P.  a  platinához  ha- 
sonló ezüstfehérfém.  Fs.  11*4.,  olvadáspontja  1500^ 
körűi  van.  A  levegőn,  magas  hőmérsékletre  he- 
vítve, oxidáció  folytán  felülete  kékes  színű  lesz ; 
olvadáspontján  felül  hevítve  zöldes  színű  gőzzé 
alakul  át.  Koncentrált  savakban  (jódhidrogénsav- 
ban  is)  feloldódik.  Nevezetes  sajátsága,  hogy  igen 
sok  hidrogént  képes  oldani  (1  térfogat  P.  körül- 
belül 600  térfogat,  a  finomul  eloszlott  P.  100°-on 
mintegy  1000  térfogat  hidrogént),  eközben  tér- 
fogata mintegy  lOo/o-kal  növekszik.  A  hidrogén- 
tartalmú P.-ot  hevítve,  a  hidrogén- gáz  meggyul- 
lad és  egész  mennyisége  kiég  a  P.-ból.  Ezüst  he- 
lyett anatómiai  és  tengerészeti  műszerek  skálái- 
nak készítésére  használják.  5  s.  r.  ezüsttel  késztilt 
ötvözetét  a  fogorvosi  gyakorlatban,  rodiummal  ké  - 
szült  ötvözetét  pedig  a  platina  helyettesítésére  ék- 
szerkészítésre használják.  A  finom  eloszlású  P.-ot 
mint  katalizátort  kémiai  reakcióknál  (hidrogene- 
zés)  alkalmazzák.  Reakciói :  a  P.  sóinak  oldatá- 
ból a  legtöbb  fémmel,  hidrogénnel,  ferroszulfát- 
tal,  hangyasavsókkal  stb.  finomul  eloszlott  álla- 
potban válik  le ;  káliumjodiddal  fekete  színű  ós 
hígított  savakban  oldhatatlan  csapadékot  adnak. 
Vegyületeit,  aszerint  amint  a  két-  v.  a  négy  vegy- 
értékű P. -gyököt  tartalmazzák,  pallado-,  illetve 
palladi-yegyületéknek  hívják.  A  palladoklorid, 
PdClj,  feketebarna  színű  tömeg.  E  sónak  vizes  ol- 
datával áztatott  papirszelet  különféle  gázoktól 
(hidrogén,  szénoxid,  metán),  megfeketedik,  ezért  e 
gázok  kimutatására  használják.  Apalladiklorid, 
PdCl^,  mely  csak  sósavas  oldatban  ismeretes,  az 
alkáli  fémek  kloridjaival  kettős  sókat  képez;  ilyen 
a  káiiumpalladiumklorid,  2KCl-+-PdCl4=K2PdCle. 
Falladojodid,  PdJj,  fekete  csapadék,  mely  akkor 
képződik,  ha  a  palladoklorid  oldatához  kálium- 
jodid-oldatot  öntünk ;  a  jódnak  súly  szerinti  ana- 
lízise és  a  kloridoktól  meg  a  bromidoktól  való  el- 
választása e  vegyület  alakjában  is  történik.  Fal- 
ladoszulfát,  PdSO^.HgO,  olajzöld  színű  kristály; 
keletkezik,  ha  a  P.-ot  salétromsavtartalmú  kén- 
savban oldjuk  fel.  Nagyszámúak  az  ú.  n.  pallado- 
amminsok.  Ilyen  pl.  a  diamminpalladoklorid 
(N2HePd)Cl2). 

Palladius,  Bídilitis  Taurus  Aemilianus,  ró- 
mai gazdasági  író  a  Kr.  u.  IV.  sz.-ból ;  előzői  nyo- 
mán és  a  maga  tapasztalataival  kiegészítve,  nagy 
mezőgazdasági  munkát  írt  14  könyvben  «De  re 
rustica))  c,  mely  a  középkorban  nagy  szolgálatot 
tett.  Az  év  hónapjai  szerint  felsorolja  a  különböző 
mezei  munkákat ;  az  utolsó  könyv  a  f atenyész- 
tést  distichonokban  adja  elő.  Kiadta  Schneider 
a  Scriptores  rei  rusticae  3.  kötetében  (Leipzig 
1795)  és  Schmitt  (u.  o.  1898). 

Pallag,  1.  Farlag. 

Pallag,  közs.,  1.  Kóspallag,  Rőzsapallag. 

Paliaga,  közs.,  I.  Izsópallaga. 

Pallantia,  régi  neve  Palenda  (1.  o.)  spanyol 
tartománynífk. 

Pallantion,  város,  1.  Tegeatisz. 


Pallanza 


—     114 


Pallaviclni 


Pallanza  (ejtsd:— dza),  P.  járás  székhelye  No  vara 
olasz  tartományban,  a  Lago  Maggiore  Ny.-i  part- 
ján, a  Borromei-szlgetekkel  szemben,  (1911)  5776 
lak.,  nagy  fegyházzal,  több  régi  templommal. 
Gyönyörű  fekvése,  enyhe  éghajlata  miatt  ked- 
velt üdülőhely.  Közelében  a  XVI.  sz.-beli  Madonna 
di  Campagna  templom  és  a  Monté  Rosso  (693  m.). 

Pallas,  1.  Athena. 

Fallas,  Claudius  római  császár  felszabadult 
rabszolgája,  akire  az  állami  pénzügyek  kezelését 
bízta.  Az  ő  rábeszélésére  vette  nőül  Messalina 
halála  után  Agrippinát  és  fogadta  fiává  Nérót. 
Ez  utóbbi  azonban,  mint  császár,  P.-t  tíírhetetlen 
gőgje  miatt  Kr.  u.  62.  megölette. 

Pallas,  apró  bolygó,  melyet  1802  márc.  28. 
Olbers  fedezett  fel  Brémában.  Felfedezés  sorrend- 
jében ez  a  második  apró  bolygó.  Naptól  való  kö- 
zéptávola 277,  forgása  ideje  a  Nap  körül  4  év 
223  nap,  pályájának  excentricitása  0'239  s  pálya - 
síkjának  hajlása  34^  42'. 

Pallas  irodalmi  és  nyomdai  részvénytársa- 
ság, alakult  1884  ápr.  1.  a  régi  Wilkens-féle 
nyomdából.  Első  elnöke  Kerkápoly  Károly  volt. 
Előbb  a  Kecskeméti-utca  6.  sz.  házban  volt  a 
nyomdavállalata,  majd  1895.  új,  nagy  modern 
nyomdai  műintézetet  építtetett,  amely  akkor  e 
nemben  az  első  volt  Budapesten,  a  Kálmán-,  Hon- 
véd- és  Gorove-utcák  közt.  Alaptőkéje  8.300.000 
korona.  Irodalmi  kiadványai  terén  legfőbb  ér- 
deme, hogy  elsőnek  ismerte  föl  a  korszerű  ma- 
gyar Lexikon  fontosságát  s  miután  már  jogelődje 
kísérletet  tett  a  Somogyi-féle  Magyar  lexikon- 
nal, kiváló  szakemberek  egyesítésével  1892—96. 
megalkotta  az  első  magyar  teljes  lexikont,  a 
Fallas  Nagy  Lexikánál.  Emellett  kiadta  a  Jogi 
és  Közgazdásági  szaklexikonokat.  Az  első  ma- 
gyar nyomdászati  szaklap,  a  Magyar  Nyom- 
dászat 1888—1904.  szintén  a  P.  nyomdájában 
készült.  A  vállalatnak  nyomdáján  kívül  saját 
nagyszabású  könyvkötészete,  betű-  ós  tömöntő- 
déje,  valamint  galvanoplasztikái  intézete  van. 

Pallas  Péter  Simeon,  orosz  természetvizsgáló, 
szül.  Berlinben  1741  szept.  22.,  megh.  u.  0.  1811 
3zept.  8-án.  Szt.-Pétervárt  orvos,  akadémikus  és 
cári  áUamtanácsos  volt.  Oroszországot  természet- 
rajzi, állami  és  etnográfiai  szempontból  beutazta 
ós  jeles  leírásokkal  ismertette.  Nevezetesebb  nö- 
vénytani munkái :  Reise  durch  verschiedene  Pro- 
vinzen  des  russischen  Reiches  (Pétervár  1771— 
1776) ;  Flóra  Rossica  (u.  0.  1784—1788,  1  köt., 
1—2.  rész ;  Frankfurt  és  Leipzig  1789-90) ;  Spe- 
cies Astragalorum  (Leipzig  1800—1802,  91  tábl.) ; 
lUustrationes  plantarum  imperfecte  vei  nondum 
cognitarum  (u.  0. 1803,  59  tábl.).  Zoológiai  müvei : 
Élenchus  zoophytorum  (Hága  1766) ;  Miscellanea 
zoologica  (u.  0.  1766  és  Leiden  1778) ;  Specilegia 
zoologica  (BerUn  1767—80) ;  Icones  insectorum 
praesertim  Rossiae  Sibiriaeque  peculiarium  (Er- 
langen  1781—98). 

Pállás,  1.  a  bőrnek,  vagy  a  nyálkahártyáknak 
kimaródása  izzadás,  kóros  váladékok,  macerálás 
következtében.  Egyik  alakja  az  intertrigo  (1.  0.). 
Egy  másik  alakja  a  csirimpó^  mely  a  száj  zugá- 
ban fellépő  fájdalmas  repedésekből  és  azok  körül 
lerakódó  pörkös  jelenségekből  áll  és  főleg  gyer- 
mekeknél, fertőzött  poharak  használata  után  stb. 


lép  fel.  Gondos  tisztasággal,  szárító  porokkal, 
gyenge  dezinflciensekkel  elkerülhető.  —  2.  P.  me- 
zőgazdasági értelemben,  1.  Kipállás. 

Pallas  Athena,  1.  Athena. 

Pallas-vas,  az  a  meteorit,  melyet  Pallas  Péter 
berlini  természettudós  1749.  talált  Szibíriában, 
Krasznojarszk  vidékén.  Tiszteletére  nevezték  el 
P.-nak,  m&skéi^  pallaszitnak,  mely  név  egyútta,l 
azon  meteoritek  csoportját  jelöli,  melyek  szer- 
kezetre és  összetételre  nézve  az  eredeti  P.-sal 
megegyeznek.  A  P.  tele  van  üregekkel,  vagyis 
mintegy  szivacsos ;  az  üregeket  olivinkristályok 
töltik  Id.  Ezen  a  meteoriten  végzett  tanulmánya 
alapján  mondotta  ki  Chladni  1794.  a  meteoritek 
égi  eredetét  (1.  Meteorit). 

PalIat,jL?í^?^'^,  német  archeológus  és  filológus, 
szül.  Wiesbadenben  1867  dec.  3.  1892—94.  a 
német  archeológiai  intézet  tagjaként  Rómában 
ós  Athénben,  1898.  óta  a  porosz  kultuszminisz- 
tériumban dolgozik,  titkos  kormánytanácsos- elő- 
adói rangban;  mint  a  német  limes-bizottság 
tagja,  vezette  az  Alteburg  melletti  római  castrum 
föltárását,  melyről  a  Der  obergermanisch-rá- 
tische  Limes  c.  gyűjt,  munkában  (Heidelberg 
1904)  számolt  be.  Ujabban  az  iskolai  rajzoktatá!s 
tanulmányozásával  foglalkozik,  erről  szóló  dol- 
gozatai közül  nevezetesebb :  Schule  und  Kunst 
in  Amerika  (Leipzig  1906);  Kunst  und  Kunst- 
gewerbemuseen  (u.  0.  1906).  1910.  óta  kiadja  az 
Aus  der  Praxis  der  Knaben  und  Mádchenhand- 
arbeit  c.  folyóiratot.  Felesége,  Hartleben  Ottó 
Erieh  költő  nővére,  két  ifjúsági  kézművességi 
foglalkozást  tárgyaló  munkát  (Morris-Kasten  és 
Dürer-Kasten  néven)  adott  ki. 

Pallavicini  (ejtsd :  csini),  főúri  család.  Ősrégi 
eredetű,  Olaszországból  származó  család,  mely 
állítólag  már  996-ban  a  marchese  (őrgróf)  címet 
viselte.  A.  P. -család  idővel  rendkívül  elterjedt  és 
Bajorországban,  Ausztilában  (Csehországban, 
1843.)  és  Magyarországon  is  (1803)  honosságot 
nyert.  Ausztria-Magyarországban  az  őrgrófl  cím 
viselésének  jogosultsága  1868  febr.  1.  kelt  leg- 
felsőbb kézirattal  nyert  elismerést.  Négy  főága- 
zata :  a  lombardiai,  varanói,  genovai  és  rospi- 
gliosei,  valamint  a  pellegrinói  és  scipionei  mei- 
lékágazatai  ismeretesek.  A  legrégibb  ág  a  lom- 
bardiai, melynek  alapítója  a  X.  sz.-ban  a  német 
eredetű  Adalbert  gróf  volt,  a  badeni  őrgrófok  ro- 
kona, akinek  neje,  Adelhaid,  a  szász  családból 
való  római  császárokkal  tartott  rokonságot. 
Adalbert  II.  Ottó  császár  kíséretében  ment  Olasz- 
országba, hol  981.  a  Parma,  Piacenza  és  Cremona 
kerületekben  fekvő  javakat  kapta  hűbérül.  Utó- 
dai e  javakat  gyarapítva,  stato  Fallavidno  név 
alatt  szerepeltették.  A  család  a  római -német  csá- 
szárok rendíthetetlen  híveihez  tartozott.  I.  Fri- 
gyes császárnak  János,  11.  Frigyesnek  pedig  Hu- 
&erí(Oberto)  volt  Lombardiában  legfőbb  támasza. 
Ez  utóbbi,  mint  a  császár  helyettese,  Ezzeünóval 
szövetkezve  (1240)  a  legnagyobb  condottieri  (zsol- 
dos) sereget  szervezte.  Ez  ágazat  1427.  Velencé- 
ben patriciusi  jogot  nyert.  A  lombardiai  ágból 
származott :  P.  Sforza,  ki  részt  vett  az  1540-iki 
erdélyi  hadjáratban,  továbbá  Pietro  Sforza  bi- 
boruok,  szül.  Rómában  1607  nov.  28.,  meghalt 
u.  0.  1667  jún.  5.  Előbb  világi  pap,  azután  a 


Pallaviclni 


-     115     — 


PaUeske 


Józus-társaságának  tagja.  X.  Ince  pápa  alatt  fon- 
tos hivatalokat  töltött  be.  Sokoldalú  író  volt,  de 
kiváló  hírre  tett  szert  a  trienti  zsinatról  Sarpi 
ellenében  írt  munkájával :  Istoria  de  Concilio  di 
Trento  (2  köt.  1656),  mely  számos  kiadást  ért. 
Az  Ausztria-Magyarországban  honos,  már  ná- 
lunk is  több  ágazatra  szakadt  P.-ak  a  genovai 
ágból  származnak.  A  család  egyik  tagja,  János 
Lukács,  mint  a  genovai  köztársaság  követe 
1731.  került  Bécsbe,  de  csakhamar  in.  Karoly 
király  szolgálatába  lépett.  A  török  hadjárat  alatt, 
1738.,  a  dunai  hajóhad  parancsnoka  volt.  1741-ben 
Mirandola  ostromát  vezette,  174:3— 4A.  Campo- 
santo  és  Cuneo  mellett  fényes  diadalokat  ara- 
tott. 1746-ban  Panna  ostrománál  megsebesült 
8  ekkor  az  elfoglalt  olasz  tartományok  főhely- 
tartója  lett,  mely  állásától  1753.  mint  az  arany- 
gyapjas rend  lovagja  vált  meg.  Megh.  Bolo- 
gnában 1773  szept.  27.  Fia  Károly,  szül.  Geno- 
vában 1742.  8  az  osztrák  hadseregbe  lépve,  31 
éves  korában  már  ezredes  lett  s  1779.  Habel- 
schwert  ostrománál  tanúsított  vitézségeért  a  Má- 
ria Terézia-lovagrendet  nyerte.  1788  szept.  13. 
Örményes  mellett  (Krassó  vármegye)  a  törökök 
ellen  vívott  csatában  megsebesült  és  1789  márc. 
3.  Temesvárt  meghalt.  Nejétől,  Zichy  Leopol- 
dina  grófnőtől  egyetlen  fia  Edvárd  őrgróf  szül. 
(1787.,  megh.  1839.),  ki  mint  a  mindszent- 
algyői hitbizományi  uradalom  tulajdonosa,  az 
1827.  XLin.  t.-c.  által  a  magyar  honfiuságot 
nyerte.  Hat  fia  volt  s  a  legidősebbtől,  Alfonztól 
(szül.  1807.,  megh.  1875.)  származott  Sándor  őr- 
gróf (1.  alább :  P.  5.)  A  másodszülöttől,  Arthurtól 
(szül.  1810.,  megh.  1872.)  származott  Ede  (1. 
alább :  P.  L),  János  (1.  alább :  P.  4.)  és  Antal 
őrgróf  (szül.  1850.,  megh.  1916.),  cs.  és  kir.  altá- 
bornagy, a  magyar  kir.  testőrség  főhadnagya. 
Az  ötödik  szülött  Boger  (szül.  1814.,  megh. 
1874.),  a  Csáky-Pallavicini  ág  alapítója  lett.  Ne- 
vezetesebb tagjai  a  családnak :  . 

1.  P.  Ede  őrgróf,  szül.  Sopronban  1845  júl.  5., 
megh.  Fiúméban  1914  jan.  19.  Tanulmányai  vé- 
geztével 1869.  a  pénzügyminisztérium  szolgála- 
tába lépett,  melyet  miniszteri  tanácsosi  címmel 
hagyott  el  1880.,  midőn  a  Magyar  Általános  Hi- 
telbank vezérigazgatója  lett.  Ebben  az  állásában 
fontos  tényezője  volt  a  magyar  hitelügyi  és  köz- 
gazdasági vállalkozásoknak ;  nagy  szerepe  volt 
a  magyar  kormány  pénzműveleteinek  intézósé- 
ban  s  a  közlekedésűgy  terén  is  nagy  tevékeny- 
séget fejtett  ki.  A  főrendiház  tagja  s  1897.  tit- 
kos tanácsos  lett.  1900-ban  lemondott  a  Hitel- 
bank vezérigazgatói  állásáról.  Számos  közgaz- 
dasági vállalat  vezetőségének  élén  állott  és  el- 
nöke volt  a  Dunántúli  Közművelődési  Egyesü- 
letnek. 

2.  P.  Emilio,  marchese,  olasz  altábornagy, 
szül.  Genovában  1824.,  megh.  Rómában  1901 
uov.  25.  Részt  vett  az  1848— 49-iki  hadjáratok- 
ban, az  1854— 55-iki  krimi  háborúban  s  az 
1859-iki  hadjáratban.  1862-ben  mint  ezredes  vo- 
nult Garibaldi  ellen,  kit  Aspromonte  mellett 
(aug.  29.)  elfogott.  Később  a  dél-itáliai  rablók 
kipusztításában  tűnt  ki.  Mint  altábornagy  pa- 
lermói, majd  római  hadtestparancsnok,  1890— 
1893.  pedig  az  olasz  király  főhadsegéde  volt. 


3.  P.  György  őrgróf,  P.  1.  fia,  szül.  Budapesten 
1881  dec.5.  Jogi  tanulmányait  Budapesten  végezte. 
1906.  Sehneczbánya,  1910.  a  szegvári  kerület  orsz. 
képviselőjévé  választotta.  1917  júniusban  az  Es- 
terházy-kormányban  miniszterelnökségi  államtit- 
kárlett, de  1918  májusban  lemondott  Ugyanakkor 
V.  b.  t.  tanácsos  lett.  A  világháborúban  mint  hu- 
szárszázados vett  részt  különböző  harctereken. 
1919-ben  a  Friedrich-kormány  dunántúli  kor- 
mánybiztossá nevezte  ki.  1920-ban  megszűnt  meg- 
bízatása s  a  dombóvári  kerület  kisgazdapárti  pro- 
grammal nemzetgyűlési  képviselőnek  választotta; 
később  gróf  Andrássy  Gyulához  csatlakozott. 

4.  P.  János  őrgróf,  P.  1.  testvéröccse,  szül. 
Padovában  1848  márc.  Ü8.  Tanulmányai  befe- 
jeztével a  diplomáciai  pályára  lépett  s  1887. 
Belgrádba  nevezték  ki  követségi  titkárnak. 
1891-ben  mint  köv.  tanácsost  Münchenbe,  1894. 
Szent-Pétervárra  helyezték  át,  majd  a  külügy- 
minisztériumban teljesített  szolgálatot.  1899-ben 
bukaresti  követ  lett,  1906—1918.  pedig  konstanti- 
nápolyi nagykövet  volt,  ahol  igen  sikeres  műkö- 
dést fejtett  ki  Bosznia  annexiója  idején,  valamint 
a  balkáni  és  a  világháború  folyamán. 

5.  P.  Sándor  őrgróf,  szül.  Szegeden  1853  máj. 
6.  A  jogot  a  bécsi  egyetemen  hallgatta,  majd  a 
diplomáciai  pályára  lépett  s  a  szentpétervári 
nagykövetségnél  attaché  lett.  Ez  állásától  meg- 
válva, hazajött  ós  óriási  birtokain  gazdaságá- 
nak él.  Hazafias  áldozatkészségének  számos  bi- 
zonyságát adta,  különösen  a  szegedi  árvíz  alkal- 
mával, így  az  árvízkárosultak  egy  részét  saját 
birtokán  letelepítette  s  ezáltal  Sándorfalvát  ala- 
pította. 1903-ban  az  aranygyapjas-rend  lovagja 
lett. 

Pallavicino-Trivulzio  (ejtsd: pallavicsino  trivulcio), 

Giorgio  Guido,  marchese,  olasz  szabadsághős, 
szül.  Milanóban  1796  ápr.  24.,  megh.  1878  aug. 
4.  Silvio  PeUicoval  együtt  résztvett  1821.  az 
osztrák  uralom  ellen  intézett  összeesküvésben. 
Ezért  halálra,  majd  életfogytiglani  fogságra  ítél- 
ték. 14  évi  fogság  után  kibocsátották  Spielberg 
várából.  Ekkor  Piemontban  telepedett  le  s  tagja 
lett  a  torinói  képviselőháznak.  1860.  résztvett 
Garibaldi  expedíciójában  s  Nápolynak  helyettes 
diktátora  lett.  Itt  a  szélsők  (Crispi,  Mordiui),  sőt 
Garibaldi  ellenére  keresztülvitte  1860  okt.  21. 
Nápolynak  a  szardíniái  királysággal  való  egye- 
sítését népszavazás  útján.  1862-ben  rövid  ideig 
Palermo  prefektusa  volt,  azután  Garibaldi  mellett 
harcolt  az  aspromontei  csatában  (1862  aug.  29.). 
Ezután  végleg  visszavonult  a  nyilvános  élettől. 

Pallazit  vagy  pallaszit,  1.  Fallas-vas. 

Pallene,  félsziget,  1.  Kasszandra,  2. 

Pallér  (a  német  Poíter-ből),  a  kőműveseknél 
és  az  ácsoknál,  a  munkavezető,  a  mester  helyet- 
tese. L.  még  Építőmester. 

PaUeske,  Emil,  német  író,  költő  és  recitátor, 
szül.  Tempelburgban  1823  jan.  5.,  megh.  Thalban 
1880  okt.  28.  1845—51  az  oldenburgi  udv.  szm- 
padon  jellemszinész  volt.  A  recitáló  művészetre 
vonatkozó  könyve  :  Die  Kunst  des  Vorti-ages  (3. 
kiad.,  Stuttgart  1892) ;  írt  azonkívül  drámákat  is 
(Achüles,  König  Monmouth,  Olivér  Cromwell); 
főműve  azoHban,  mely  maradandó  értékű,  Schil- 
lers  Lében  und  Werke  (16.  kiad.,  Stuttgart  1906). 


8* 


Pallesztézla 


116 


Pallófal 


Pallesztézia  (gör.),  a  csontérzékenység  alakja, 
melyet  a  csontra  föltett  rezgő  hangvillával  vizs- 
gál az  orvos. 

Palliata  fabula  (lat.),  1.  Fabula. 

Palliativ  (a  lat.  palliumtól,  a.  m.  köpeny,  pa- 
lást), mindaz,  amivel  az  ember  valamely  bajnak 
rosszabbodását,  vagy  veszedelmességét  enyhíteni 
törekszik,  anélkül,  hogy  gyökerében  orvosolná. 
Innen  az  orvostudományban  P.  szerek  a.  m.  eny- 
hítő orvosszerek. 

Paliiatnin  negotinm  (lat.)  a.  m.  oly  jog- 
ügylet, amely  alakilag  megengedett,  de  tárgyilag 
tilos. 

Pállik  Béla,  festő,  szül.  Nagymihályon  (Zem- 
plén vm.)  1845  febr.  2.,  megh.  Budapesten  1908 
júl.  27,  Előbb  Budapesten  Landaunál  tanult  raj- 
zolni, 1867.  a  bécsi  akadémiára  ment,  1873.  Piloty 
és  Dietz  tanítványa  lett  Münchenben.  Már  ekkor 
feltűntek  sajátos  technikájú  birka-képei  s  P. 
ettől  fogva  főkép  az  állatfestésnek  szentelte 
magát,  közben  egy  sor  arcképet  is  festve.  így 
1877.  megfestette  Gödöllőn  a  király  lovas-kép- 
mását. Károlyi  István  és  Batthyány  Elemér  gr. 
lovasképeit.  A  megerőltető  munkásság  megviselte 
szemeit  s  kénytelen  volt  egy  időre  lemondani  a 
festésről.  Külföldre  ment,  megtanult  énekelni  és 
jeles  sikereket  ért  el  Düsseldorfban,  Kölnben, 
Berlinben  stb.  Düsseldorfban  újra  elkezdhetett 
festeni  s  birka-képeivel  ott  is  nagy  feltűnést  kel- 
tett. 1887.  Tatára 
költözött,  ahol  Es- 
terházy Miklós  gr. 
szerződtette.  Itt 
nemcsak  a  szín- 
háznak volt  igaz- 
gatója és  egyben 
egyik  szereplője 
is,  hanem  újra  ki- 
adósan foglalko- 
zott birka-képek  festésével,  amelyek  ettől  fogva 
állandó  nevezetességei  voltak  a  budapesti  kiállí- 
tásoknak. Budapestre  telepedve,  megfestette  a  i?e- 
getö  kos-t  {1892,Rát]i-áíj),aNefjrettikos-tilS95, 
kis.  áll.  aranyérem),  a  Kosok  az  akolban  c.  képet 
(1897,  2000  frtos  társulati  díj) ;  azonfelül  számos 
arcképet,  sportjelenetet,  közben  néhány  oltárké- 
pet is  festett.  Művészi  hagyatéka  1908  okt.  volt 
Idállítva  a  Műcsarnokban.  V.  ö.  Művészet,  1908. 

Pallikárok,  1.  Pálikárok. 

Palliser-lövedékek.  Palliser  William  (szül. 
Dublinban  1830  jún.  18.,  megh.  Londonban  1882 
febr.  4.)  páncéllövedékeket  készített  fehér  nyers 
vasból  csészébe  öntés  által,  amelyeket  1860.  az 
angol  tüzérségnél  rendszeresítettek. 

Palliser-szigetek,  a  francia  Pomotu-  v.  Tua- 
motu  szigetcsoporthoz  tartozó  vulkánikus  eredetit 
szigetcsoport  a  Csendes  Óceánban.  Területe  71  km 2. 

Pallinm  (lat.),  görög  szabású  felső  köpeny, 
melyet  a  rómaiak  a  császári  korban  a  nemzeti 
tóga  helyett  viseltek.  Valamivel  bővebb  és^hosz- 
szabb  volt,  mint  a  római  tóga.  L.  még  Érseki 
palást  ós  Agyvelő. 

Pallium-pénzek,  1.  Egyházi  adók. 

Pall-Hall  (ang.,  ejtsd:  peii-meu,  a. m. mail- já- 
ték, 1.  Mail),  London  előkelő  részének  egy  utcája, 
moly  csupa  klubépületekből  áll.  Ugyanez  a  név 


előfordul  Lyonban,  Utrechtben,  Altonában  és 
egyéb  helyeken  is. 

Pali  Iflall  Oazette  (ejtsd :  pell-mell-gezett)^ 
1865  óta  fennáló  tekintélyes  angol  napilap. 

Palló  V.  padló.  Van  kétféle,  t.  i.  kemény 
(1.  Parkét)  és  puha  P.  Ez  utóbbi  ismét  kétféle : 
aj  a  közönséges  puJiafa-P,  mely  vánkosfákra 
szegezett  és  minden  összeköttetés  nélkül  csak 
egymás  mellé  fektetett  fenyőfadeszkákból  áll 
(alárendeltebb  szobákban,  kamrákban  stb.)  és 
J>^  az  u.  n.  hajő-P.,  mely  szintén  vánkosfákra  sze- 
gezett fenyőfadeszkákból  áll,  a  deszkák  azon- 
ban egészen  keskenyek  (12—16  cm.  szélesek)  és 
szádalással  illesztődnek  egymásba. 

Palló  (Palov),  kisk.  Ung  vm.  nagykaposi  j.- 
ban,  (1910)  483  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pallódeszka,  vastagabb  deszka,  rendesen  már 
40  mm.  (39  mm.)  vastagságtól  kezdve.  A  fenyő - 
P.  (padlódeszka)  40  v.  50  (54)  mm.  vastag ;  kemény 
vagyis  lombos  fák  P.-i  ennél  vastagabbak  is  szok- 
tak lenni. 

Pallódij  (bány.).  Régebben  gyakran  megesett, 
hogy  egyik  vállalkozó  a  szomszédja  bányáján 
keresztül  volt  kénytelen  szállítani ;  ezért  P.-at 
kellett  fizetnie.  Ma  már  ez  az  eset  alig  fordul  elő. 

Pallódúcolás,  az  ácsmunkában  a  gerendaerö- 
sítések  egyik  neme.  A  megerősítendő  gerendá- 
hoz —  (l.  az  ábrát  alaprajzban  (A)  és  nézetben 
(B)  —  két  oldalán  2—2,  egymásnak  rézsútosan 


Pallódúcolás. 


feszülő  pallót  csavarozunk,  részben  a  gerenda 
húsába  fogazunk.  Ügyelni  kell  arra,  hogy  a  pal- 
lók végei  a  falaktól  elég  távol  essenek,  nehogy 
a  gerenda  meghajolván,  a  pallók  a  falat  kitolják. 
Pallófal,  szárfák  közé  iktatott  pallókból  ké- 
szült fal,  melynek  szerkezetét  az  ábra  mutatja 


Pallófal. 


Néha  a  szárfák  közeit  két  sorban  töltik  ki  palló- 
val s  a  pallók  közötti  ürt  homokkal,  agyaggal,, 
stb.  tömik  meg.  L.  Alapozás  és  Támfal. 


Pallográf 


—     117     - 


Pálma 


Pallográf  (gör.,  lengés-író),  Schlick  0.-tól  fel- 
talált műszer,  gőzösök,  vasúti  kocsik,  hidak  stb. 
rezgéseinek  grafikai  feltüntetésére.  Rúgószerke- 
zettel  vízszintes  helyzetben  tartott  emelő  óramű- 
vel hajtott  papírszalagra  följegyzi  a  rezgéseket. 

Pallói V,  1.  boltozatok  állványozásához  pallók- 
ból ácsolt  ívezet.  —  2.  íves  fedeleknek  pallókból 
készült  szaruja  (pallószaru). 

Pallóka  (halászat),  a  horgon  levö^úszó  tutaj. 

Pallókő  (halászat),  a  feuékliorgon  annak  kikö- 
tött vége  felől  eső  első  nagyobb  kő. 

Pallor  (lat.)  a.  m.  halványság. 

Pallor  és  Pavor  (lat.  a.  m.  borzalom  és  ijede- 
lem), a  görög  Deimos  és  Phohos  (1.  o.)  latinosí- 
tott mása. 

Pallos,  a  nyugati  egyenes,  inkább  szúrásra 
való  kardnak  az  a  neme,  amely  a  magyarok  íz- 
lésének megfelelő  jelleget  kapott,  s  ismét  inkább 
vágásra,  mint  szúrásra  való.  Ilyen  a  Kinizsi  Pál 
sírjában  talált,  két  kézre  való,  széles  pengéjű, 
egyenes  magyar  kard.  Később  e  néven  nevezték 
a  német  vértesek  nehéz  kardját. 

Pallós  (Podlavice),  kisk.  Zólyom  vm.  besz- 
terczebányai  j.-ban,  (1910)  980  szlovák  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.)  —  L.  még  Kevepallös. 

Pallosjog  (lat.  jws  gladii),  a  halálbüntetés  ki- 
szabására is  kiterjedő  büntető  joghatóság,  külö- 
nösen abban  a  vonatkozásban,  amelyben  a  kö- 
zépkorban a  földesurat,  a  vármegyét  s  a  P.-al 
felruházott  városokat  megillette.  A  római  jog 
forrásai  az  olyan  joghatóságot,  amely  csak  a 
P.-ra,  büntetések  kiszabására  terjedt  ki,  impé- 
rium merum-TLdkk  (puszta  joghatóság)  nevezték  s 
ezzel  szemben  impérium  mixttim-níík  (vegyes 
joghatóságnak)  azt,  amely  a  magánjogi  perek 
eldöntésére  is  kiterjedt. 

Pallószara,  1.  Palló  ív. 

Pallótok,  az  ajtótokok  egyik  neme,  mikor  (ki- 
sebb méretű  és  alárendeltebb  ajtóknál)  az  ajtófél- 
fát nem  gerendából,  hanem  pallóból  készítik.  Ha- 
sonlókép az  ablaktokok  is  készíthetők  pallóból. 

Palló ttinusok,  neve  a  Pallotti  Vince  (szül. 
1795  ápr.  21.,  megh.  1850  jan.  22.)  által  alapított 
és  XVI.  Gergelytől  megerősített  kongregációnak 
a  keresztény  hit  fentartása,  terjesztése  és  elő- 
mozdítása céljából.  (Teljes  címe :  Pia  Societas 
Missionum).  Három  főházuk  van :  Rómában,  a 
német  Lüneburgban  és  Kamerunban. 

Pállya,  1.  Celesztin,  festő,  szül.  Genovában 
(Olaszország)  1864;  márc.  9.  Már  kis  gyermek 
korában  visszahozták  szülei  Magyarországba,  a 
hol  P.  eleinte  kő  faragó -műhelyben  tanult,  később 
a  bécsi  akadémiára  került,  ahol  L'AUemandnak 
volt  tanítványa,  1886.  pedig  Münchenben  Seitz- 
nél  tanult.  Budapestre  telepedve,  Benczúr  mes- 
teriskolájában dolgozott  és  már  ekkor  feltűnt 
kicsiny  méretű,  élénk  színű  vásári  jeleneteivel, 
amelyek  közül  a  Hetivásár,  Hazafelé,  Csirkés- 
kocsi  és  Elhagyott  táj  a  Szépművészeti  Múzeum- 
ban látható,  ily  képekből  gyűjteményes  kiálli- 
tást  rendezett  1900.  a  Műcsarnokban,  1906.  pe- 
dig a  Könyves  Kálmán  szalonjában.  —  P.  öccse, 
Carohis  (szül.  1875  jul.  19.)  szintén  festő,  elő- 
adási módja  közel  áll  a  bátyjáéhoz. 

2.  P.  István,  piarista  rendfőnök  és  színműíró, 
szül.  Léván  1740  szept.  10.,  megh.  Pesten  1802 


ápr.  6.  1756-ban  lépett  a  kegyesrendbe  és  1765 
szentelték  pappá.  Veszprémi  tanárkodása  idején, 
az  iskolai  színjáték  megmagyarosítása  céljából 
számos  színművet  írt ;  kiválóbb  közülök  a  Pazar- 
lay  és  Szükmarkosy  és  a  Bavaszy  és  Szerencsés 
c.  vígjátékok  (német  eredetiek  után).  1769-ben 
Veszprémből  Nyitrára  helyeztetett,  hol  a  rend  első 
nevelőházának  igazgatója  lett ;  1777.  a  kolozs- 
vári líceum,  1782-ben  a  váci  Teresianum  élére 
helyezték,  majd  Dessewffy  József  gróf  nevelé- 
sével foglalkozott.  1787-ben  II.  József  a  soproni 
gimnázium  igazgatójává  nevezte  ki.  Számos  pe- 
dagógiai értekezést  irt,  s  irányadója  és  belső  ba- 
rátja lett  Széchenyi  Ferenc  grófnak,  a  nemzeti 
múzeum  alapítójának.  1796-ban  rendfőnöknek  vá- 
lasztották meg.  1797-ben  jelent  meg  Orationes 
VIIl.  puUice  hahitae  c.  műve,  mely  még  halála 
után  is  új  kiadást  ért.  Számos  becses  kéziratát  a 
piarista  rend  levéltárában  őrzik.  Életrajzát  Ta- 
káts  Sándor  írta  meg  1892. ;  v.  ö.  továbbá  Egy 
Phil.  Közi.  1904.  és  Irodalomtört.  Közi.  1907. 

Palm(a  latin  j?ö!Í  mi? -ból),  mértékegység  a  hajó- 
árbocok kerületének  mérésére.  Angliában  =  7*62 
cm.,  Hamburgban  =  955  cm.,  Hollandiában, 
Olasz-  és  Görögországban  =  1  dm. 

Palm,  Joliann  Philipp,  német  könyvkeres- 
kedő, szül.  Schomdorfban  1768  nov.  17.,  megh. 
Braunauban  1806  aug.  26.  Mint  a  nürnbergi  Stein- 
féle  könyvkereskedés  tulajdonosa,  1806  tavaszán 
kiadott  egy  röpiratot,  melynek  szerzője  valószí- 
nűleg Yelin,  ansbachi  tanár  volt.  A  röpiratban 
(Deutschland  in  seiner  tiefen  Erniedrigung)  a 
francia  seregeknek  bajor  földön  elkövetett  erő- 
szakosságai voltak  megróva.  Egy  példánya  Napó- 
leon kezébe  került,  ki  a  francia  nemzet  becsülete 
ellen  elkövetett  merényletet  látott  benne  s  P.-ot, 
mint  kiadót,  haditörvényszék  elé  állíttatta  és 
Braunauban  agyonlövette.  E  brutális  tett  egész 
Németországban  nagy  felháborodást  keltett  és 
Németország  megaláztatásának  szomorú  bizony- 
sága volt.  P.-nak  Braunauban  1866.  bronz  emlék- 
szobrot állítottak,  nürnbergi  lakóházát  pedig  I. 
Lajos  bajor  király  emléktáblával  jelöltette  meg. 
V.  ö.  Rackl :  Der  Nürnberger  Buchhándler  Jo- 
hann  Philipp  P.,  ein  Opfer  Napolianischer  Will- 
kür  (Nürnberg  1906).  A  röpiratot  legújabban  ki- 
adta bevezetéssel  Du  Moidin  Eckart  (Stuttgart 
1906). 

Pálma  (lat.)  a.  m.  kéz,  tenyér ;  palmuris,  a 
tenyérre  v.  a  kézre  tartozó.  Jelenti  továbbá  a 
pálmanövényt  is,  1.  Pálmák. 

Pálma,  1.  a  Kanári-szigetek  egyike;  terü- 
lete 715  km2,  (1910)  42,000  lakossal.  P.  egy  hegy- 
láncból áll,  amelyet  az  1400  m.  magas  Paso  de  la 
Cumbre  két  részre  oszt.  Vulkáni  eredetű  és 
legmagasabb  csúcsai  a  De  la  Cruz  (2358  m.)  és 
De  los  Muchachos  (2345  m.).  A  calderák  vizei 
nagyobbára  DNy-nak  folynak  a  tengerbe  ;  a  par- 
tok felé  minden  irányban  néhol  200  m.  mély 
hegyszakadókok  húzódnak.  Éghajlata  kellemes. 
Fő  termékei :  bor,  zöldség,  gyümölcs,  dohány, 
cukor  és  nyersselyem.  Fővárosa  Santa  Cruz 
de  la  P,  (1900)  7024  lak.,  nagyobbrészt  hajósok  és 
kereskedők. ,—  2.  P,  a  Balearok  fővárosa,  kor- 
mányzóság es  püspöki  székhely  Mallorca  (l.  0.) 
sziget  D-i  partján,  vasút  mellett,  (1918)  69,270 


Pálma 


—     118     — 


Pálmafa 


lak.,  élénk  hajóforgalommal.  Várfalait  részben 
lebontották,  azonban  megerősített  hely.  Legje- 
lentékenyebb épülete  a  székesegyház  (I.  Jakab 
alatt  1230.  kezdték  építeni,  1610.  fejezték  be) 
szép  homlokzattal ;  a  tözsdepalota  gót  ízlésíí  épü- 
let; a  városháza  képtárral;  a  királyi  palota. 
Környékén  számos  nyaraló.  A  Miramar-villa 
Lajos  Salvator  kir.  hercegé  volt.  P.  (az  arabok 
korában  Majurka  vagy  Balma)  1228.  L  Jakab 
aragoniai  király  idejében  került  a  keresztények 
hatalmába.  —  3.  P.  di  Montechiaro,  város  Gir- 
genti  szicíliai  tartományban,  (1911)  14,352  lak., 
raandiüatermelés,  borkivitel,  kéntermelés.  —  4. 
P.,  1.  Palmanova. 

Pálma,  1.  Jacopo  (Giacomo)  il  Vecchio  (az 
idősb),  családi  néven  Nigretti,  a  velencei  iskolá- 
lához  tartozó  olasz  festő,  szül.  1480.  a  Bergamo- 
vidéki  Serinaltában,  megh.  1528  jul.  30.  Velencé- 
ben. Giovanni  Bellini  tanítványa  volt,  hatott 
rá  továbbá  Cima  da  Conegliano,  s  később  Ti- 
ziano  és  Giorgione  is.  B  két  utóbbi  mellett  a 
velencei  érett  renaissance -festészet  legkiválóbb 
képviselője.  Főleg  Velencében  működött.  Ra- 
gyogó, meleg  színezés,  sugárzó  szépségű  telt  for- 
mák jellemzik  művészetét.  Az  alakok  lelki  elmé- 
lyítésére nem  törekedett.  Szerette  az  ú.  n.  Santa 
Conversagione-k  (Szent  Társaságok)  ábrázolását. 
Női  arcképeiben  a  telt,  szőke  velencei  női  ideál- 
típus dicsőítője.  Fő  művei :  Madonna  a  kis  Jézus- 
sal (korai ;  Berlin,  Kais.  Friedrich-Mus.),  Szent 
család  (bergamoi,  drezdai  képtár,  nápolyi,  kra- 
kói,  Czartoryski-muzeum),  Három  királyok  imá- 
dása (Milano,  Brera-képtár),  a  velencei  S.  Maria 
Formosa-templomban  oltárképe,  középen  Szt.  Bor- 
bála alakjával  (legpompásabb  műve).  Trónoló  Szt. 
Péter  szentek  közt  (Velence,  Accademia),  az  ú.  n. 
Bella  di  Tiziano  (Róma,  Sciarra-képtár),  Violante 
(Bécs,  udv.  múzeum).  —  V.  ö.  a  Knackftiss-féle 
Künstler-Monographien  « Giorgione  und  Pálma 
Vecchio))  kötetét ;  Gerevich  T.,  Archaeol.  Érte- 
sítő, 1915.  évf. 

2.  P.  Jaco2)o,il  (xzomwe (az  ifjabbik), az  előbbi 
unokaöccse,  ugyancsak  a  Nigretti-családból,  szül. 
1544.  Velencében,  megh.  1628.  u.  0.  Atyjának, 
Antonio  Nigrettinek  tanítványa  volt,  később  fő- 
ként Tintoretto  hatott  rá.  Szülővárosán  kívül 
működött  Urbinóban  és  Rómában  is.  Főleg  vallá- 
sos tárgyú  képeket  festett  (ma  a  bresciai,  génuai, 
velencei,  drezdai,  müncheni,  kasseli,  bécsi,  buda- 
pesti képtárakban,  gr.  Szápáry  László  budapesti 
gyűjteményében,  stb.),  s  27  rézmetszete  is  fön- 
maradt. 

3.  P,  Totnas  Estrada,  a  kubai  köztársaság 
első  elnöke,  szül.  Bayamóban  1836.,  megh.  San- 
tiago de  Gubában  1908  nov.  Habanában  műkö- 
dött mint  ügyvéd  s  1868  óta  részt  vett  az  összes 
kubai  felkelésekben.  1875-ben  a  forradalmi  kor- 
mány elnöke  volt.  1877-ben  a  spanyolok  fogsá- 
gába került,  honnan  1879.  szabadult  ki.  Ezután 
az  Egyesült-Államokban  élt  s  miután  1898.  Kuba 
felszabadult  a  spanyol  uralom  alól,  1901  őszén 
öt  választották  meg  az  új  köztársaság  első  elnö- 
kének. Nehéz  állásában  ügyesen  tudta  kiegyen- 
líteni hazája  érdekeit  az  Unió  követeléseivel. 
1906-ban  újból  megválasztották. 

Pálma  (Qöv.),  1.  Pálmák. 


Pálma  (franc.  Palmes  académiques),  Francia- 
országban olyan  kitüntetés,  amelyet  a  közokta- 
tásügy terén  való  érdemekért,  főképen  tanfér- 
flaknak,  de  nem  ritkán  politikai  szolgálatokért 
is  adnak.  Két  fokozata  van :  Officiers  d'Acadé- 
mie  és  Officiers  de  Vinstruction  piéliqm.  A 
P.-t  külföldieknek  is  (nőknek  is)  szokták  kitün- 
tetésül adni. 

Pálma  Károly  Ferenc,  történeti  és  heraldikai 
író,  szül.  Rózsahegyen  (Liptó)  1735  aug.  18., 
megh.  Pesten  1787  febr.  10.  A  Jézus-társaságba 
lépve,  Kassán  és  Bécsben  tanult,  majd  tíz  évig  a 
nagyszombati  papnevelőben,  1771-től  kezdve  a 
bécsi  Theresianumban  tanított.  A  rend  eltörlése 
után  Krisztina  főhercegnő  udvari  káplánja  lett. 
1779-ben  kalocsai  nagyprépost,  1784.  címzetes 
püspök  és  érseki  helyettes.  Munkái :  Specimen 
Heraldicae  Hungáriáé  regni  (Bécs  1766);  No- 
titia  rerum  Hungaricorum  ab  origine  ad  nostram 
usque  aetatem  (Nagyszombat  1770) ;  Tractatus 
de  titulis  et  scutis,  quibus  M.  Theresia  ut  regina 
Hungáriáé  utitur  (Bécs  1774). 

Pálmabogár  (Galandra  pálmarum  L.,  áiiat). 
Braziliában,  Colombiában  és  Szumatra  szigetén 
élő,  4—5  cm.  hosszú  orrmányos  bogár.  Lárv^ája. 
melyet  a  benszülöttek  csemegeként  fogyaszta- 
nak, a  pálmafák  törzsében  él.  Bogár,  lárva  és 
bábszövedéke  képét  lásd  Bogarák  címszó  II. 
(Bxotikus  bogarak)  színes  képmellékletén  18.  sz. 

Pálmabor  v.  toddy  (°öv.),  az  az  édeskés  lé,  me- 
lyet egyes  pálmák  fejletlen  virágzatából  v.  tör- 
zséből megfúrás  által  nyernek  s  különféle  kezelés 
után  élveznek.  L.  Borassus,  Caryota,  Attalea, 
Datolyapálma,  Kókuszpálma,  Mauritia. 

Pálma  Cliristí  minor  (növ.),  1.  Gymnade- 
nia  és  Ricinus. 

Palmacites  Brogn.  (növ.),  a  pálmák  fosszilis 
csoportja. 

Pálmacukor  (Jagre-,  Jagara-,  Jagery-cukor, 
növ.).  Egyes  pálmák  levéből  besűrített  cukor. 
Nagy  mennyiséget  nyernek  az  Arenga  sacchari- 
fera  (Maláji-szigetek)  nevű  pálmából ;  ezenkívül 
a  GocQS  nucifera  (Kókuszpálma),  Borassus  fla- 
belliformis  (Lontarcukor),  Curyota  urens  (Cey- 
lon), Phoenix  sylvestris  (a  Koromandel-parto- 
kon)  adja.  A  nyers  P.-t  (dalloah)  megfőzik  (gar- 
petta)  és  azután  rafflnálják.  Nagyban  folyik  ez 
Kalkuttában.  Az  évi  P.-termelést  110  millió  kg.-ra 
becsülik.  L.  még  Caryota  és  Arenga. 

Pálma  di  Cesnola,  olasz  régiségtudós,  1.  Ces- 
nola. 

Pálmadíszítmény,  1.  Palmetta. 

Palmae  (növ.),  1.  Pálmák. 

Pálmafa,  különböző  pálmafajok  fája;  az  eu- 
rópai iparban  csak  csekély  fontosságú,  bár  né- 
mely fajtája  becses  műipari  fa.  Leginkább  a 
kókuszpálma  fája  jut  Európába ;  azután  emlí- 
tendő a  datolyapálma,  melynek  fája  tüzelő-  és 
építőfának  való.  Kiváló  a  cukorpálma  (Arefiiga 
saccharifera)  fája,  mely  szépsége,  színe  és  raj- 
zolata, valamint  keménysége  és  tartóssága  által 
a  legtöbb  más  pálmáktól  eredő  műfát  fölülmúlja. 
Hozzá  hasonló  a  Caryota  urens  fája.  A  Pal- 
myra-pálma  (Borassus  fiabelliformis)  fája  sün- 
disznófa  néven  becses  fumir-fát  szolgáltat.  E 
fát  azért  nevezik  így,  mivel  hosszant  metszve  a 


Pálmafa 


^119    - 


Pálmák 


sündisznó  tüskóiliez  hasonlóan  csikóit;  ezt  a 
sajátságot  más  P.  is  mutatja  s  emiatt  zebra-fá- 
nak is  nevezik  őket.  L.  még  Pálmák. 

Pálmafa,  kisk.  Vas  vm.  muraszombati  j.-ban, 
(1910)  289  vend  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pálmafalva  (Harihovce),  kisk.  Szepes  vm. 
iglói  j.-ban,  (i9io)  677  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pálma-fok,  hegyfok  BNy.-i  Afrikában  a  Gui- 
neái-parton, amely  25  m.  magas,  keskeny  fél- 
szigetként nyúlik  ki  a  Bors-  és  Elefántcsont- part 
között. 

Pálmafőzelék  (növ.),  egyes  pálmafajok  fiatal 
leveléből  készül.  L.  még  Datolyapálma. 

Pálmafúró  (áiiat),  1.  Pálmabogár. 

Pálmafüz  v.  kecskefüz,  1.  Fűz. 

Pálmaház,  1.  Növényház. 

Pálmai,  1.  Ilka  (családi  nevén  Petrás),  színmű- 
vésznő, szül.  Ungvárott  1860  szept.  20.  A  szini 
pályára  1875.  lépett  Kassán,  mint  kardalosnő,  de 
már  másfél  év  múlva  feltűnt  mint  operett-szub- 
rett  énekesnő.  Rövid  ideig  Kecskeméten,  majd 
Kolozsvárott  játszott  s  ekkor  ment  nőül  Szig- 
ligeti Józsefhez,  Szigligeti  Ede  fiához.  1878-ban 
a  budapesti  Népszínházban  lépett  föl  s  a  Come- 
villei  harangok  Serpolette  szerepében  kellemes 
hangjával  és  eleven,  ötletes  játékával  egyszerre 
népszerű  lett.  Hogy  nagyobb  működési  tere  le- 
gyen, a  kolozsvári  Nemzeti  Színházhoz  szerző- 
dött, de  már  1881.  visszatért  a  Népszínházba, 
ahol  1889-ig  a  közönség  egyre  fokozódó  tetszése 
mellett  működött.  Nagy  sikerei  magukra  vonták 
a  külföldi  színigazgatók  figyelmét  s  egy  vállal- 
kozó amerikai  vendégszereplésre  szerződtette,  de 
ez  a  vendégszereplés  nem  jött  létre,  mire  Bécsbe 
szerződött.  Bécsben  is  nagy  sikerei  voltak.  Itt 
ment  férjhez  Kinsky  Jenő  grófhoz,  akitől  ké- 
sőbb elvált.  Vendégszerepelt  Londonban  és  Ber- 
linben, majd  közben  rövid  ideig  Budapesten  is. 
1906-ban  visszatért  Budapestre  s  minthogy  má- 
sodik házassága  következtében  osztrák  állam- 
polgár lett,  újra  letette  a  magyar  állampolgári 
esküt.  1910-ben  kinevezték  a  kolozsvári  Nem- 
zeti Szinház  örökös  tagjává.  1912-ben  kiadta 
magyar  és  német  nyelven  Emlékiratait.  A  szub- 
rett  szerepkörön  kívül  kitűnő  alakítóképesség- 
ről tett  tanúságot  drámai  szerepekben  is,  mint 
Rákosi  Jenő  Magdolna  néptragédiájának  címsze- 
repében, a  Tolonc  népszínműben,  a  Pillangó- 
kisasszonyban. 

2.  Pálmai  K.,  író,  1.  Palmer  Kálmán. 

Pálmák  (növ.,  négy  képmelléklettel).  Az  egy- 
szikűek egy  családját  (Palmae)  és  egyúttal  soro- 
zatát (Principes)  alkotják.  1200  fajuk  csak  forró- 
övi és  szubtropikus  tájakon  otthonos,  főképp 
D.-Amerikában  és  a  Szunda-szigeteken.  Legtöbb- 
jük fatermetű,  de  csak  ritkán  (pl.  Hyphaene)  el- 
ágazó. Törzsük  (1.  a  képmellókl.)  oszlopos,  vagyis 
egész  magasságában  egyforma  átmérőjű,  más- 
kor a  csúcsa  felé  kis  mértékben  vékonyodik  v. 
l)edig  néha  közepén  vastagabb.  Olykor  igen  ma- 
gas (pl.  Oreodoxa  oleracea,  50  m.) ;  felületét  a 
levélripacsok  gyűrűje  v.  a  levélnyelek  marad- 
ványa sűrűn  borítja.  A  törzs  keresztmetszetén  az 
edénynyalábok  az  egyszíküelire  jellemzően  szét- 
szórtan láthatók  (1.  az  ábrát).  Levelük  a  törzs 
csúcsán  szép  levélkoronát  alkot.   A  rügyben  a 


levél  redős  és  osztatlan,  de  fejlődése  folyamán 
elszakadások  folytán  szárnyasán  v.  legyezőala- 
kúan  osztotta  válik,  különben  több  m.  hosszúsá- 
got elérhet,  nyeles,  nyele  a  tövén  hüvelyes.  A 
P.  virágzata  egyszerű  v.  bugásán  összetett  fü- 
zér. Ha  a  törzs  csúcsán  jelenik  meg,  egyúttal  a 
tenyészet  befejező  szakát  jelenti,  az  illető  P.  (pl. 
Metroxylon)  egyszer  virágzanak  csak  és  elhal- 
nak ;  a  többieken  azonban  a  virágzat  a  levelek 
hónaljában  ered.  Gyakran  óriási  méreteket  ölt, 
a  növényország  legnagyobb  virágzatait  minden- 
esetre itt  találni.  Agai  szívós,  rostos  szerkezetük 
mellett  is  elég  húsosak,  ezért  torzsavirágzatnak 
is  tekintik.  Mielőtt  a  virág  kinyílik  rajta, 
hatalmas  buroklevélbe  (spatha)  van  zárva.  A 
virág  apró,  leples,  bugái  ágait  nagy  számban 
lepik  el ;  rendesen  1  ivarú ;  a  porzós  is,  a  termős  is 
3  tagú ;  az  utóbbiban  a  termő  felső  állású,  3 
üregű,  minden  üregben  1  magkezdeménnyel ;  ez 
húsos,  az  üreget  úgyszólván  teljesen  kitölti. 
Aszerint,  amint  1  v. 
2  magkezdemény  nem  ^,y<^^^^^^ 

lesz  maggá,  a  termés,        /^ÖBlÜ^í 
mely  bogyó  v.  csonthé- 
jas,  1—3    magvú    és     /p^j^í^l^:••^$iíHPi^y 
üregű.  A  magot  körül-      "--■•••■ "'  •'   ■  •••^^^^^- ■-••-••- 

vevő  termésfal  v.  hú- 
sos, vagy  rostos ;  a  ma- 
got közvetlenül  borító 


rétege  (endokarpium) 
azonban  vagy  hártyás 
(a  datolya  magvárói  le- 
fejthető), vagy  kemény 
csonthéj  s  ekkor  a 
mag  hozzánőjtöbbnyire 
egész  felületével.  Mag- 
fehérjéje szárú-  vagy 
csontszerű,  protein-  és 
olajtartalmú.  Minden 
csira  számára  a  csont- 
héjban egy-egy  nyílás 
van,  melyen  át  kinő- 
het. A  P.  termése  szin- 
tén igen  nagy  lehet,  a 
fák  legnagyobb  termé- 
sei a  P.-éi  közül  valók  (pl.  Lodokea) 


Pálmatörzs  részlete. 


A  P.  ha- 
zájukban az  ember  háztartásában  igen  nagy  je- 
lentőségűek. Minden  részük  felhasználható.  Az 
európai  kereskedelemben  szereplő  termékeik  fő- 
képpen :  gyümölcs  (pl.  datolya,  kókuszdió),  indiai 
szágó,  pálmaolaj,  pálmarost,  a  termés  csonthéja 
(elefánt-  és  kókuszpálma,  esztergályozásra,  Ame- 
rikából), spanyolnád  székfonásra.  E  termékeket 
a  trópusok  lakói  is  felhasználják,  de  ezenkívül 
a  törzsből  és  levelekből  házat  építenek,  a  torzsa- 
virágzat cukros  nedvéből  italt  (arrak,  pálmabor) 
készítenek,  szóval  a  P.  háztartásuk  minden  szük- 
ségletét kielégíti  (főzelék,  fűszer,  ruha,  orvos- 
ság stb.).  Génuszai  az  emberre  igen  fontos  fajo- 
kat tartalmaznak,  mint:  Phoenix  (datolyapálma), 
Cocos  (kókuszpálma),  Livistona,  Chamaerops, 
Sabal  stb.  (valamennyit  1.  saját  neve  alatt).  Acro- 
comia  (Makasuba  vagy  Makahuba  pálma) ;  7.  faja 
él  Amerika  tropikus  tájain.  Levelei  szárnyaltak, 
termésük  gömbölyded,  erős  csonthójú.  A.  sclero- 
carva  Jamaika,  Trinidad  és  Brazília  növénye, 


Pálmakeményítö 


120     — 


Pálmasodró 


melynek  termését  a  négerek  faragott  tárgyak 
előállítására  használják  s  azonkívül  zsíros  ola- 
jat is  sajtolnak  belőle  (Makajavaj).  Utóbbi  vaj- 
szerű, ibolyaszagú,  édeskés,  szappankészítéshez 
használják.  Európába  különösen  Nyugatindiából 
hozzák  be,  mint  pálmaolajat.  Fiatal  leveleit  főze- 
lék gyanánt  eszik.  Az  A.  lasiospatha  Mart,  (Mu- 
cuja)  termését  eszik. 

A  P.-at  termetük,  levelük,  de  főképpen  ter- 
mésük igen  elszigetelt  családdá  teszi.  Linné 
princip esnek,  a  növényország  fejedelmeinek 
nevezi  őket.  Számosan  közülük  üvegházak,  ker- 
tek, szobák  díszei.  A  P.  fosszilis  levél-  és  ter- 
mésmaradványai a  krétakorú  rétegektől  kezdve 
eléggé  gyakoriak ;  még  pedig  a  felső  krétában 
jelennek  meg  először.  Itt  egyúttal  minden  átmenet 
nélkül  képviselik  a  legrégibb  egyszikű  növénye- 
ket. A  krétakorú  fosszilis  P.  között  nevezetes  a 
hazánkban,  Ruszkabánya  környékén  felfedezett 
Jurányia  hemiflaheUata  Tuzs.,  melynek  egy 
másfél  méteres  levele  a  m.  kir.  Földtani  intézet- 
ben látható.  Ez  a  Sabal-tipusú  pálma  Ausztria 
területéről  is  előkerült.  A  harmadkorban  Európa 
területén  számos  legyezőleveiü  (Sahal-,  Gliamae- 
rops)  és  szárnyas  levelű  (Phoenix-tipus)  pálma- 
faj élt.  Ugyanakkor  a  P.  Középeurópa  terüle- 
tén hovatovább  délebbre  szorultak,  e  kornak  vé- 
gén, a  pliocénben  pedig  majdnem  végleg  letűntek. 
Jelenleg  Déleurópában  (Andalúzia)  utolsó  hírmon- 
dójuk, a  Chamaerops  humilis  is  kipusztulóban 
van.  V.  ö.  EngleV'Prantl,  Die  natürl.  Pflanzen- 
f  amilien  II.  3.  és  Tuzson  J.  Rendszeres  Növény- 
tan II.  köt. 

Pálmakeményítő  a.  m.  szágó  (1.  o.). 

Pálmaliszt  (üöv.),  1.  Szágó. 

Pálma  mag  (aöv.),  1.  Fátmaolaj. 

Pálmamag-olaj  (növ.),  1.  Páhnaolaj. 

Pálmamagpogácsa,  az  Afrikában  előforduló 
olajpálma  szilvaszerü  gyümölcsének  olajgyári 
hulladéka,  melyet  állati  takarmányul  használnak. 
Igen  értékes  olajgyári  hulladék,  mely  a  tejzsír- 
termelésre előnyös  hatású.  ISl^'o  emészthető  fe- 
hérjét tartalmaz,  keményitőértéke  pedig  70"2o/o. 

Pálmaméz,  1.  Juhaea. 

Palmanova,  város,  járási  székhely  Udine  olasz 
tartományban,  (1911)  5578  lak.,  selyemtermelés, 
márványhomlokzatú  dómja  van.  Várát  1593.  a 
velenceiek  építették;  1848.  Schwarzenberg  körül- 
zárta, jún.  25.  megadta  magát. 

Pálmaolaj,  v.  pálmavaj,  pálmazsír  (qöv.),  a 
Nyugat-Afrikában  termő  Élaeis  guineensis  húsos 
termésf alábau  előforduló  zsiradék.  B  pálma  mag- 
jainak (pálmamag)  magfehérjében  is  van  olaj, 
melyet  újabban  í<^Pál7namagolajy>  néven  szintén 
nyernek,  még  pedig  kivált  Marseilleben  és  Ham- 
burgban, az  oda  behozott  nyersanyagból.  A  P. 
jelenleg  az  iparilag  legnagyobb  mérvben  hasz- 
nált növényi  zsiradék  s  kivált  Angliában,  de 
Európa  egyéb  országaiban  is  gyertya-  és  szap- 
pangyártásra alkalmazzák.  Az  Amerikában  ott- 
honos Elaeis  melanococca  szintén  szolgáltat  ola- 
jat, de  kisebb  mennyiségben.  L.  még  Badris. 

Pálmapáfrány,  l.  Páfrányfa. 

Pálmapapiros,  helyesebben  papiros  helyett 
használt  pálmalevél.  Indiában  írásra  papiros  he- 
lyett a  Borassus  nabelliformisnak,  a  kókusz- 


pálmának  és  a  Corypha  umbroculifera-nak  leve- 
leit használják.  Ezekbe  a  levelekbe  a  betűjeleket 
bekarcolják  s  hogy  a  karcolatok  feltűnőbbé  vál- 
janak, olajos  korommal  bedörzsölik.  B  leveleket  5 
cm.  szélességű  sávok  alakjában  használják,  hosz- 
szuk  60  cm.  szokott  lenni,  miért  is  tekercs  alak- 
ban kerülnek  forgalomba. 

Pálma  reál  (növ.),  l.  Oreodoxa. 

Pálmarend,  más  néven  Gyümölcsöző  társa- 
ság {ném.  Fruchtbringende  Gesellschaft),  egyike 
a  XVII.  sz.-ban  fennállott  német  nyelvmívelő- 
társaságoknak :  1617  aug.  2-4.  alakult  meg  Wei- 
marban  az  Acad.  della  crusca  mintájára.  Meg- 
szűnt 1680.  Történetét  megírta  Barthold  (Berlin 
1848),  a  többi  nyelvtársulat  keretében  jellemezte 
Schultz,  Die  Bestrebungen  der  Sprachgesellschaf - 
ten  des  XVII.  Jahrhunderts  (Gröttingen  1888).  V.  ö. 
Fr.  Zöllnet%  Einrichtung  und  Verfassung  der  F. 
G.  (Berlin  1899). 

Palmaria,  Genova  olasz  tartományhoz  tar- 
tozó termékeny,  megerősített  sziget  a  Speziai- 
öböl  előtt,  feketemárvány-  és  mész-bányákkal. 
Területe  1*6  km2,  kb.  400  lak.  Világítótornya  vau 
és  a  speziai  hadikikötő  védőövébe  tartozik. 

Palmariuni  (lat.)  a.  m.  a  győzelem  díja. 

Palmarola,  1.  Ponza-szigetek. 

Pálmarózsa-olaj  (palmarosa-olaj),  l.  Gin- 
gerfü-olaj. 

Palmaram  (Dies  v.  Dominica)  a.  m.  Virág- 
vasárnap. L.  Nagyhét. 

Palmas,  1.  C«í?  P.,  elöhegység  Libéria  partján 
(1.  Afrika  térképén,  /. /cóY.y);  a 25 m.  magas  félszi- 
geten világítótorony  áll.  Kikötőjét  a  Ruszwurm- 
sziget  védi.  1885  ápr.  21.  itt  temették  el  Nachti- 
galt,  de  1887.  Kamerunba  vitték  át  holttestét. 

2.  P.  (Las  Palmas),  Gran-Canaria  sziget  meg- 
erősített fővárosa,  (1918)  63,947  lak.,  székesegy- 
házzal, püspöki  palotával,  tengeri  fürdőkkel; 
hajóépítés,  halászat,  kiviteli  kikötője  La  Luz. 

Pálma-sárkányvér  (növ.),  a  sárkányvér  leg- 
jobb fajtája,  1.  Calamifs. 

Pálmasodró  (Paradoxuriis,  áiiat),  a  Cibet- 
macskafélók  (1.  0.)  egyik  neme.  Az  idetartozó  fa- 
jokra jellemző  hegyes  arcorruk,  hosszú  törzsük,  kö^ 
zepes  nagyságú  lábuk,  hosszú  farkuk,  mely  ka- 
paszkodásra nem  alkalmas.  Fogaik  száma  40. 
Nagyságuk  a  macskáéval  egyezik  meg.  Végbél- 
mirigyeiknek váladéka  bűzös,  nem  cibetszagú.  Éj- 
jeli állatok.  Apró  emlősállatokkal,  madarakkal  s 
főleg  gyümölcsökkel  táplálkoznak.  Dél-Ázsiában 
és  a  környező  szigeteken,  főleg  a  Szunda-szigete- 
ken  honosak.  Az  eddig  ismert  10  faj  közül  emlí- 
tésre méltó  a  maláji  P.  (P.  hermaphroditus  Schreb.), 
melyet  hazájában  bondár,  bagdánk,  muzáng  és 
pandán  néven  ismernek.  Tenasszerimtól  D.-re 
egész  Hátsó-Indiában,  Dól-Kinában  Kantonig, 
Szumatra,  Jáva,  Celebesz  stb.  szigeteken  honos. 
Borneóban  és  a  Filippini-szigeteken  nem  fordul 
elő ;  itt  a  filippini  P.  (P.  2)hilippinensis  Jourd.) 
helyettesíti.  A  maláji  P.  alapszíne  barnásszürke 
V.  hamuszínű ;  hátán  és  oldalán  fekete  sávok  és 
foltok  húzódnak ;  lábai  és  farkavóge  fekete ;  a 
fark  hegye  néha  fehér.  Az  indiai  v.  fekete  P. 
i  (P.  niger  Desm.)  Blő-lndiában  és  Ceylonban 
honos ;  az  ananász-  ós  kávéültetvényekben  néha 
nagy  károkat  okoz.  Fiatal  korában   elfogva, 


PALMAK  I. 


1.  Caryota  urens. 

a  a  törzs  alsó  része,  b  a  törzs  felső  része, 
c  a  levél  részlete,  d  termés. 


2.  Arenga  saccharifera  (cukoi-pálma). 

a  a  törzs  felső  vége,  b  levélrészlet,  c  porzós 
virá^,  d  termös  virág,  e  termés. 


'Pálma*  cikkhez 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


PALMAK  II. 


1.  Corypha  umbraculifera. 

o  porzós  virága,  b  termös 

virága,  e  termése. 


2.  Mauritia  vinifera. 

a  b  porzós  virágai 

c  termése. 


3.  Borassus  flabelliformis. 

a  b  porzós  virágai, 

c  termös  virágai. 


*  Pálmát  cikkhez. 


RÉVAI  NAQY  LEXIKONA. 


PALMAK  III. 


5.  Calamus  adspersus.         • 
A  virágos  és  terméses  növény  csúcsa. 
i.  Chamaedorea  elatior  (Hegyi  pálma).  A  C.  Bangka  a  magja,  és  b  virágzata  a  burokban. 


6,  Rhapis  flabelliformis. 


'Pálmát  cikkhez. 


REVAl  NAGY  LEXIKONA. 


PALMAK  IV. 


2.  Hyphaene  thebaica 
(Dumpálma). 


3.  Oreodoxa  regia 
(Antillái  királypálma). 


4.  Lodoícea  Sechellarum. 


'Pálma*  cikkhez 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


Pálmaszágő 


121 


Palmerston 


könnyen  megszelídíthető.  Az  álcás  P.-t  ma  kü- 
lön nembe  sorozzák,  1.  Paguma- 

Pálmaszágó,  1.  Szágó. 

Pálma-szigetek,  kis  szigetcsoport  Queensland 
K-í  partja  közelében,  kb.  1000  lak. 

Pálmatolvaj  (áiiat),  1.  Birgiis. 

Pálmatörzs  (Caudex  columnaris,  növ.),  rend- 
szerint eg>"szerű,  el  nem  ágazó,  oszlopalakú,  törpe- 
szártagú, fás  szár,  melynek  csúcsán  egyetlenegy 
nagy  csúcsrügy  foglal  helyet  a  levélkoronától 
körülvéve.  L.  Fa,  Levélrózsás  fa,  Szár. 

Pálmavaj,  1.  Fáhnaolaj. 

Pálmavasámap,  1.  Nagyhét. 

Pálmaviasz  (növ.),  1.  Növényviasz. 

Pálmazsinat  (lat.  Synodíis palmaris).  így  ne- 
vezik az  501  okt.  23-íki  római  4.  zsinatot  (való- 
színűleg a  porticus  B.  Petri  apóst,  ad  Palmaría- 
ról,  ahol  állítólag  tartották),  amely  Lőrinc  ellen- 
pápát az  egyházból  kizárta  és  Symmachus  pápa 
mellett  nyilatkozott. 

Pálmazsír,  1.  Pálniaolaj  ós  Elaeis. 

Palmblad,  Vilhelm  Fredrik,  svéd  író,  szül. 
Liljestadtban  (Ostgotland)  1788  dec.  16.,  megh. 
üpsalában  1852  szept.  2-áu.  1806-ban  került  az 
upsalai  egyetemi'e,ahol  Hammarskölddel  és  Atter- 
bommal  megismerkedve,  nagy  tevékenységet  fej- 
tett ki  a  romantikus  irány  érdekében  és  társ- 
szerkesztője  lett  a  Phosphoros  c.  szépirodalmi 
folyóiratnak,  amelynek  munkatársai,  a  foszfo- 
risták,  a  romantikus  irány  első  képviselői  vol- 
tak a  svéd  irodalomban.  1835-ben  a  görög  nyelv 
és  irodalom  tanára  lett  az  upsalai  egyetemen. 
Sokoldalú  ember  volt,  aki  költészettel,  földrajz- 
zal és  történettel  egyaránt  és  sikeresen  foglalko- 
zott. Romantikus  novelláinak  sorozatát  Famüjen 
Falkensvárd  c.  foglalta  össze.  Lefordította  Aeschy- 
los  és  Sophokles  színműveit  és  jelentékeny  részt 
vett  a  svéd  írók  névtárának  szerkesztésében : 
Biographisk  Lexikon  öfver  namnkundige  svenska 
mán  (Upsala  és  Örebro  1837  s  köv.). 

Palme,  Rudolf,  német  zeneszerző,  szül.  Barby 
a.  E.-ben  1834;  okt.  23.,  megh.  Magdeburgban 
1909  jan.  8.  Orgona-,  karének-  és  egyházi  zene- 
művei, valamint  pedagógiai  munkái  elterjedtek 
és  kedveltek. 

Palmeirim  (ejtsd :  paimerim),  Luiz  Augiisto,  por- 
tugál költő,  szül.  Lisszabonban  1825  aug.  9.,  megh. 
u.  0.  1893  dec.  4;.  Tagja  volt  a  lisszaboni  akadé- 
miának is.  Költeményei:  Poesias  (Lisboa  1851, 
és  többször)  a  portugál  Béranger  nevet  szerezték 
meg  neki.  Irt  4í  vígjátékot  is :  Comedias  (u.  o. 
1856-1857). 

Palmella,  Pedro  de  Soiisa-Holstein,  P.  her- 
cege, portugál  államférfiú,  szül.  Torinóban  1781 
máj.  8.,  megh.  Lisszabonban  1850  okt.  12.  1814- 
ben  a  bécsi  kongresszuson  ő  képviselte  Portugá- 
liát. Az  1820-iki  forradalom  kitörésekor  a  régens - 
ség  élére  állott,  1823-ban  miniszterelnök  és  kül- 
ügyminiszter lett,  de  már  1824  áprilisban  elfog- 
ták ót  Dom  Miguel  hívei.  VI.  János  visszaadta 
szabadságát  és  újból  külügyminiszter  volt  1825 
januárig.  1827— 28-ig  harmadszor  is  külügy- 
miniszter volt,  de  Dom  Miguel  elől  Angliába  kel- 
lett menekülnie  s  távollétében  halálra  ítélték. 
Dom  Pedro  brazíliai  császár  Mária  királynő  kis- 
korúsága idejére  a  régensség   élére    helyezte. 


1834-ben  hercegi  rangot  kapott.  Ezután  még  két 
Ízben  volt  miniszterelnök.  1846-ban  végleg  vissza- 
vonult a  politikai  élettől.  V.  ö.  Lopes  de  Men- 
donga,  Noticia  historica  do  duque  de  P.  (Lisboa 
1859). 

Palmén,  Ernst  Gmtaf,  báró,  finn  történetíró, 
szül.  Helsingforsban  1849  nov.  26.  1884-ben 
egyet,  tanár  u.  o.  Munkái :  Historisk  framstáll- 
ning  af  den  svensk-finska  handelslagstiftningen 
fran  Gustav  Vasas  tid  till  1766.  (Helsingf .  1876) ; 
Sten  Stures  strid  med  Konung  Hans  (u.  o.  1883). 
A  finn  írod.  társulat  50  évi  működése  című  mü- 
vét 1882.  franciára  is  lefordították.  Mint  poli- 
tikus buzgó  tagja  a  flnnbarát  pártnak  s  alapító 
tagja  és  főmunkatársa  a  párt  előkelő  havi  köz- 
lönyének (Valvoja).  1907— 1909-ig  alelnöke  volt 
a  flnn  országgyűlésnek.  Magyarországon  több  íz- 
ben járt. 

Palmer  Kálmán  (írói  nevén  Pálmai  K  és 
Mai  Pál),  író,  szül.  Oláhláposbányán  (ma  Br- 
zsébetbánya)  1860  dec.  25.  Egyetemi  tanulmányai 
végeztével  különböző  hivatalokban,  1890—1906. 
az  országgyűlési  gyorsirodában,  utoljára  mint 
annak  titkára  működött.  1907-ben  a  főrendiház- 
hoz nevezték  ki,  melynek  1913  óta  elnöki  taná- 
csosa volt,  1920  óta  a  nemzetgyűlés  elnöki  főtaná- 
csosa. Társadalmi  és  művészeti  téren  élénk  te- 
vékenységet fejtett  ki ;  titkára  volt  a  Nemzeti 
Szalonnak,  utóbb  a  Műbarátok  Körének  és  a 
Klotüd- Szeretetháznak,  melynek  negyedszázados 
történetét  is  megírta.  Számos  költeménye  és 
cikke  jelent  meg  a  lapokban.  Költeményeit  ön- 
állóan Csöndes  hidlámok  címmel  adta  ki  (Buda- 
pest 1888).  Dalai  közül  nem  egy  terjedt  el  a  nép 
ajkán  (Páros  csillag  az  ég  alján  .  .  .)  Lefordította 
SchiUer  Teli  Vilmos-éit  (Budapest  1902).  Egyéb 
művei:  Nagyháyiya  és  környéke  (Nagybánya  1894); 
A  főrendiház  tárgyalásai  1861—1910  (Budapest 
1910);  Endrödi  Sándor  emlékezete  (Budapest 
1921.) 

Palmer  (ejtsd:  pámer),  Edicard  Henry,  angol 
orientalista,  szül.  Cambridgeben  1840  aug,  7., 
megh.  1882  aug.  11.  1868— 69-ben  részt  vett  a 
szinai  expedícióban,  1869—70.  bejárta  a  Tih, 
Edom,  Moab  pusztákat  s  a  Libanont.  1881-ben  az 
egyiptomi  háború  kezdetén  felajánlotta,  hogy  a 
beduinokat  megnyeri  Angliának,  amit  a  sivatag- 
ban életével  fizetett  meg.  Főbb  művei :  A  gram- 
mar  of  the  Arabic  language  (1874) ;  The  poeticái 
works  of  Behá-ed-din  Zoheir  (Cambr.  1876—77); 
English  Gipsy  songs  (1875);  Memoirs  of  the 
survey  of  western  Palestíne  (1881—83).  Lefordí- 
totta a  Koránt  is  (Sacred  books  of  the  East,  1880). 
V.  ö.  Besant,  Life  and  achievemenís  of  P.  (2. 
kiad.,  London  1883). 

Palmer-féle  vasút,  1.  Egysínü  vasút. 

Palmer-föld  (Pahner-szigetek,  ejtsd :  pámer—), 
jéggel  és  hóval  borított  szárazföld  az  Antarktisz 
Graham-földje  mellett.  1821-ben  Pahner  fedezte 
föl,  de  Gerlache  (1897—99)  ismerte  föl,  hogy 
apróbb  szigetekből  álló  archipelágus. 

Palmerston,  bolyhos,  lágy  télikabát-szövet, 
kártolt  gyapjúból. 

Palmerstqn  (ejtsd :  v^mersztn), Henry  John  Temple, 
viscount,  angol  államférfiú,  szül.  Broadlandsban 
(Hampshire)  1784  okt.  20.,  megh.  1865  okt.  18.  Az 


Palmerston-North 


122     — 


Palmierit 


alsóházba  1807.  választották  be  s  az  admiralitás 
egyik  lordja  lett  Portland  kabinetjében.  1809— 
1828-ig  hadügyi  államtitkár  volt  Perceval,  Li- 
verpool, Canning  és  Goderich  kormányaiban. 
Wellington  kormányra  jutása  után  1828.  lemon- 
dott és  az  ellenzék  élére  állott.  A  tory-párt  bu- 
kása után  1830— 34-ig  és  1835— 41-ig  külügyi 
államtitkár  volt  Grey  és  Jlíi?ZfcoMr?ie  kormányai- 
ban. Mint  ilyen  vezérlöszerepet  játszott  az  összes 
európai  külügyi  kérdésekben.  Ö  hozta  létre  1834. 
az  alkotmányos  intézmények  biztosítására  Spa- 
nyolország, Portugália,  Franciaország  és  Nagy- 
Britannia  szövetségét.  1839— 40-ig  a  keleti  kér- 
désben sikeresen  szállt  szembe  Oroszország  és 
Franciaország  törekvései  eUen  s  megállította 
Mehemed  Ali  egyiptomi  alkirályt  győzelmes  út- 
jában. 1841  óta  ismét  az  ellenzék  vezére  volt  a 
Peel-kormány  ellen.  1846-ban  Bussel  kormá- 
nyában újból  külügyi  államtitkár  lett  s  az  1848— 
1849-iki  forradalmak  idején  rokonszenvvel  ki- 
sérte az  olasz  és  a  magyar  szabadságharcot,  de 
nem  volt  hajlandó  a  beavatkozásra.  III.  Napóleon 
1851  dec.  2-iki  államcsinyjét  a  királyné  és  a  kor- 
mány többi  tagjainak  tudtán  kívtil  sietve  el- 
ismerte, ezért  dec.  22.  le  kellett  mondania  állá- 
sáról. Néhány  hónap  múlva  1852  febr.  20.  meg- 
buktatta a  Russel-kormányt  s  az  év  végén  (dec. 
28.)  mint  belügyi  államtitkár  belépett  Aberdeen 
kormányába.  Mikor  ez  a  krimi  háború  alatt  1855 
februárban  megbukott^  P.  állott  az  új  kormány 
élére.  Ö  azután  szerencsésen  befejezte  a  háborút 
s  az  1857-iki  indiai  lázadást  is  erélyes  kézzel 
verte  le.  Orsini  1858  januári  merényletének  ha- 
tása alatt,  mint  III.  Napóleon  barátja,  egy  olyan 
bilit  terjesztett  az  alsóház  elé,  mely  sértette  az 
ország  önérzetét,  ezért  febr.  20.  leszavazták. 
Lemondása  után  az  ellenzék  élén  Ausztria  ellen 
agitált  s  Kossuth  Lajossal  is  összeköttetésbe  lé- 
pett Magyarország  felszabadítása  ügyében.  1859 
jún.  meg  is  buktatta  Derhy  kormányát  és  jún. 
18.  ő  állott  az  új  kormány  élére.  Ezután  azonban 
megszakította  a  magyar  emigránsokkal  való 
összeköttetéseit.  1863-ban  tiltakozott  az  oroszok 
lengyelországi  kegyetlenkedései  ellen,  1864.  pe- 
dig Dánia  pártjára  áUott  a  sehleswig-holsteini 
kérdésben,  anélkül,  hogy  segítséget  nyújtott  volna 
neki.  Bár  túlságosan  heves  és  következetlen  kül- 
ügyi politikájával  sok  ellenséget  szerzett  hazá- 
jának, halála  mégis  nemzeti  gyásszá  vált  s  te- 
temeit a  Westminster-apátságban  helyezték  nyu- 
galomra. V.  ö.  Dalling-Buhver-Ashley,  Life  of 
Henry  John  Temple,  Viscount  P.  (London,  1870— 
1874,  3  köt.  és  1876—79,  2  köt.).  Kisebb  élet- 
rajzai közül  Marquis  of  Lorne-é  enúítendő  (1906, 
3.  kiad.). 

Palmerston-North,  a  Csendes-óceánban  fekvő 
Új-Zéland  szigetének  egyik  nagyobb  városa,  (i9ii) 
10,991  lak.  Fa-  és  malomipar.  Brit  birtok. 

Palmertipia,  fotomechanikai  eljárás,  mely 
szerint  emulziós  száraz  lemezeket,  melyek  felü- 
letükön valamely  raszterrel  vannak  ellátva,  auto- 
tipiák  gyorsabb  előállítására  használnak. 

Palmetta  (franc,  palmette),  pálmalevélalakú 
díszítmény,  amelyet  a  görög  építészet  egyenként 
mint  akrotériát,  egymás  mellé  sorozva  mint 
antemiont,  oszlopok  fejezete  alatt  mint  gallér- 


díszt  használt  s  a  renaissance  is  kedvelt.  P.  a  neve 
minden  növényi  v.  más  elemekből  legyezőszerűen 
összerótt  díszítmónynek  is  (l.  az  ábrát),  mint  a 
minő  az  angol  építészetben  a  kecskerágó  sugaras 
virágából  alakított  P.  s  nálunk  a  népies  díszít^S- 
müvészetben  (székely  kapukon,  szűrhímzéaeken) 
gyakori  legyezőalakú  motívum. 

Palmetta,  fa,  1.  Alakfa. 

Palmezzano,  Marco,  olasz  festő.  szül.  Forli- 
ban  1456.,  megh.  u.  o.  1538  körül.  Malazzo  da 
Forli  tanítványa  volt,  hatottak  rá  azonkívül  a 
ferrarai  és  a  Bellini-iskolához  tartozó  velencei 
festők  is.  Igen  termékeny,  a  perspektívát  alapo- 
san ismerő,  kifejezésben  azonban  meglehetősen 
merev  művész  volt ;  a  tompa  színezés  is  csök- 
kenti müveinek  értékét,  melyek  közül  a  legjel- 
lemzőbbek a  milanói  Brerában,aforlii,  müncheni, 
berlini,  londoni  képtárakban  találhatók.  Az  esz- 
tergomi primási  képtár  3  képét  őrzi  (az  egyik 
aláírással  van  ellátva). 

Palmgren,  Kari  Eduárd,  svéd  pedagógus, 
szül.  1840  ápr.  28.  Vrigstadtban.  Ö  honosította 
meg  Svédországban  a  kézimunka-  és  szlöjdokta- 
tást. Stockholmban  egy  koedukációs  gyakorlati 
munkaiskolát  alapított  (Palmgrenska  Samsko- 
lan  ;  előkészítő  osztályok,  gimnázium,  reálgimná- 


Palmettás  díszítmény. 

zium  és  főreáliskola)  s  ennek  az  igazgatója  lett. 
Művei :  École  pratique  de  travail  pour  l'enfance 
et  la  jeunesse  (Stockholm  1882) ;  Sur  l'importance 
du  travail  manuel  dans  l'éduction  (u.  o.  1882) ; 
Palmgrenska  Samskolan  (u.  o.  1892). 

Palmi,  székhelye  P.  járásnak,  Reggio  di  Ca- 
labria  olasz  tartományban,  a  Gioja-öböl  mellett, 
(1911)  14,160  lak.,  kikötőhely.  1783.,  1894.  ós  1905. 
földrengés  pusztította. 

Palmieri,2y?/i^i  olasz  meteorológus,  szül.  Fai- 
cchióban  1807  ápr.  22.,  megh.  1896szept.  10.  Kö- 
zépiskolai tanár  volt,  majd  a  nápolyi  egyetemen 
a  fizika  tanára,  1854.  pedig  a  vezuvi  meteoroló- 
giai obszervatórium  igazgatója  lett.  A  Vezuvra 
vonatkozó  dolgozatai  az  Annali  deli'  osserva- 
torio  Vesuviano ;  1860.  külön  geofizikai  tanszé- 
ket kapott  a  nápolyi  egyetemen.  Számos  fizikai 
és  meteorológiai  műszert  is  konstruált,  ezek  kö- 
zött különösen  fontosak  a  légelektromosság  méré- 
sére szolgáló  elektrométerje,  és  önjelző  szeizmo- 
méterje.  Nevezetesebb  műve :  II  Vesuvio  e  la  sua 
storia  (Milano  1880). 

Palmierit  (ásv.),  bizonytalan  összetételű  ká- 
lium-nátrium-ólomszulf  át,  mely  színtelen  gyöngy- 
házfényű mikroszkopikus  pikkelykék  alakjában 
a  Vezúv  1906.  évi  kitörésekor  a  fumarolákban 
keletkezett. 


Palmln 


—     123     — 


Palócok 


Palmin,  kókuszolajból  előállított  nagyon  tiszta 
ótelzsír. 

Palmipedes  (lat.)  a.  m.  úszó  madarak. 

Palmira  (PcUmtjra),  híres  ókori  város,  Palmy- 
rene,  egy  Szíria  keleti  határán  elterülő  ország 
székhelye ;  arameus  neve  Tadmor;  ma  Tudmur 
nevű  falu  húzódik  meg  romjai  között.  Legvirág- 
zóbb volt  Odenathus  ós  Zenobia  (1.  o.)  uralma 
alatt,  Aurelianus  császár  idejében  (Kr.  u.  270  kö- 
rül). Mai  romjaiban  régi  csarnokainak,  templo- 
mainak és  palotáinak  hatalmas  méretei  utasok- 
ban és  tudósokban  egyaránt  bámulatot  keltenek. 
V.  ö.  Wood  and  Dawkins,  The  ruins  of  P.,  57  kép- 
pel (London  1753,  francia  kiad.  Paris  1812); 
Deville,  Palmyre  (Paris  1894) ;  W.  Wright,  An 
account  of  P.  and  Zenobia  (London  1895); 
Sobernheim,  Palmyrenische  Inschriften  (Mittei- 
lungen  der  vorderasiatischen  Gesellschaft  No.  2, 
BerUn  1905). 

Palmira,  1.  P.  (azelőtt  Oppido  nella  Basili- 
cata),  város  Potenza  olasz  tartományban,  (1911) 
3505  lak.  P.  az  antik  Opinum,  amely  Lucaniában 
volt.  —  2.  P.,  város  Colombia  Cauca  departe- 
mentójában,  a  Cauca  völgyében,  1010  m.  maga- 
san, kb.  24,000  lak.,  dohánytermeléssel. 

Palmira  (Palmyra,  növ,),  1.  Borassiis. 

Palmitin,  a  P.-sav  glicerinésztereinek  közös 
neve.  Aszerint,  amint  a  glicerinben  1,  2  vagy  3 
hidroxilgyököt  helyettesítünk  P.-sav  maradékkal, 
mono-,  di-  vagy  tripalmitin  keletkezik.  Mono-  P. 
CsH6(OH)2(CiöH3i02),  680-on  olvadó  apró  tílk.  Ke- 
letkezik, ha  glicerüi  és  P.-sav  elegyét  24  órán  át 
melegítjük.  Di-P.  C3H50H(Ci6H8i03)2.  Op.  =59«. 
Tri-P.  V.  palmitinsavas  triglicerid 

Színtelen,  szag-  és  íztelen,  gyöngyházfényű  kris- 
tályok. Vízben  oldhatatlan,  forró  éter  jól,  forró 
alkohol  kevéssé  oldja.  Op.  =65-1°.  A  tri-P.  egyik 
főalkotórésze  a  zsíroknak.  Legtöbb  a  japáni  méh- 
viaszban és  a  pálmaolajban  található.  Ez  utóbbi- 
ból állítják  elő  úgy,  hogy  az  oleint  préseléssel  el- 
távolítják, a  maradékokból  a  stearint  alkohollal 
kivonják  és  a  tri-P.- 1  tisztítás  végett  éterből  át- 
kristályosítják. Mesterséges  előállítására  P.-savat 
és  glicerint  zárt  csőben  hosszabb  ideig  hevítenek. 
Palmitinsav  (hexadecilsav,  cetilsav,  cetinsav, 
etáisav),  C15H31.COOH.  A  zsírsavak  csoportjába 
tartozó  egybázisú  sav,  amelynek  glicerinnel  való 
észterei  (tripalmitin)  a  természetes  zsiradékokban 
találhatók.  Cetilésztere  a  cetfaggyunak  (ceta- 
ceum),  miricilésztere  pedig  a  méhviasznak  fő  al- 
kotórésze, amelyekből  káliumhidroxiddal  való 
főzés  és  az  így  kapott  oldatnak  sósavval  való  el- 
bontása útján  készül.  Mesterséges  úton  előállít- 
ható a  cetilalkoholból,  ha  azt  nátronmészszel  me- 
legítjük, V.  pedig  olajsavból,  ha  azt  káliumhid- 
roxiddal melegítjük.  A  P. borszeszes  oldatából  szín- 
telen, gyöngyf  ényíí  lemezkékben  kristályosodik; 
szagtalan  és  íz  nélküli.  Op.  Q2%  fp.  339—3560,  de 
ekkor  részben  elbomlik.  A  megolvasztott  P.  fs. 
0-8527.  Vízben  oldhatatlan,  de  éterben  v.  forró 
borszeszben  könnyen  oldódik.  Sói,  a  P.-sók  v.  pal- 
míMtok,  igen  nagy  számnak ;  az  alkáli  fémek  pal- 
mitátjai  (szappanok  egyik  alkotó  része)  vízben 
oldhatók,  a  többiek  nem.  Észterei  közül  legfon- 
tosabbak azok,  amelyeket  a  glicerinnel  alkot.  (L. 


Palmitin).  A  P.-at  stearinsavval  együtt  gyertya- 
készítésre  használják. 

Palmito  (növ.),  1.  Euterpe. 

Palmo  (többese  :  pálmos),  régi  portugál  és 
brazíliai  területmérték,  1  P.  =  22  cm.^,  a  spa- 
nyol palmo  =  20'9  cm.2. 

Palmográf  (gör.),  Preyer  készítette  érzékeny 
készülék  a  tenyér  izommozdulatainak  grafikus 
jegyzésére. 

Pálmonostora  (azelőtt :  Felsöpusztupéteri, 
Pusztapéteri)  nagyk.  Pest-Pilis- Solt-Kiskun  vm. 
kiskunfélegyházi  j.-ban,  (1920)  3447  magyar  lak. 

Palmos,  1.  Palmo. 

Paliuoxylon  Schenk,  e  névvel  jelölik  a  fito- 
paleontologusok  a  kövesült  pálmák  törzsrészeit. 

Palmsect  (vino  seco),  aszubor  Patma  szige- 
téről. 

Palmyra,  ókori  város,  1.  Palmira. 

Palmyra,  a  Csendes-óceánban  az  É.  sz.  6^  ós 
Greenwichtől  számított  162  nyugati  hosszúsági 
fok  alatt  fekvő  kis  sziget,  mintegy  IV2  mf.  2  terü- 
lettel 8  néhány  száz  lakossal.  Brit  birtok. 

Palmyra  (növ.),  1.  Borassus. 

Palmyrafa  (növ.),  1.  Kókuszpálma. 

Palnotoki,  dán  hős,  ki  körül  egész  mondakör 
képződött.  P.  a  X.  sz.  második  felében  élt,  a  leg- 
ügyesebb vadász  és  korcsolyázó  volt,  ki  állítólag 
hazájából  elűzetvén,  Jomsborg  vagy  Julin  nevű 
kalózvárost  alapította.  Alakja  különösen  azért 
érdekes,  mert  róla  az  atmalövésről  ugyanazt  a 
mondát  beszélik,  mint  Teli  Vilmosról. 

Palo,  falu  és  kikötőhely  Róma  olasz  tarto- 
mányban, kb.  400  lak.,  tengeri  fürdővel ;  az  Odes- 
calchiak  (XV.  sz.)  várával  és  római  romokkal. 
P.  az  etruszk  Alsium  helyén  áll. 

Palo-Balsamo  (növ.),  1.  Bidnesia. 

Palóc,  1.  Palócok. 

Palóci ü  (növ.),  l.  Lolium. 

Palóc  nyelvjárás  az  a  magyar  tájszólás, 
amelyet  legtisztábban  hazánk  északi  részében, 
Abaúj  és  Zemplén  vármegyéktől  kezdve  nyu- 
gatra, főleg  Heves,  Gömör,  Borsod,  Nógrád  és 
Hont  vármegyékben  beszélnek  legjellemzőbb  sa- 
játságaival. (L.  Nyelvjárások.)  Irodalmi  szem- 
pontból megemlítendő,  hogy  már  Gyöngyösi  Ist- 
ván nyelvében  sok  palóc  kifejezés  fordul  elő.  A 
legelső  magyar  élclapszerű  vállalat  Gaal  György- 
nek A  tudós  palóc  avagy  Furkács  Tamás  levelei 
c.  füzetes  kiadványa  volt.  Palóc-alakok  vannak 
Tóth  Ede  Falu  rosszá-ban ;  e  nyelvjárást  bevitte 
a  költészetbe  lAsznyai  Kálmán  Palóc  dalaival 
s  bár  kevesebb  rikító  nyelvjárási  sajátsággal,  de 
a  stílusnak  sok  igazi  palóc  árnyalatával  beszél- 
nek Mikszáth  Kálmán  Jó  palócai  s  egyéb  munkái- 
nak oly  népszerii  alakjai. 

Palócok,  az  ország  ÉK.-i  felföldjének  négy 
vármegyéjében,  a  Mátra,  Bükk  és  Karancs  hegy- 
ség É.-i  oldalain  Heves,  Borsod,  Nógrád  és  Gömör 
vmegyében  lakó  különleges  tájszólású  magyar- 
ság. Származásuk  bizonytalan.  A  magyar  kuta- 
tók a  kabarok  utódait  keresték  bennök  s  ez  úton 
hitték  az  ormánysági,  a  göcseji  nép  rokonságát 
a  P.-éval  megállapítani.  Hunfalvy  Pál  beköltö- 
zött népnek  tekinti  s  felteszi,  hogy  a  palóc  nép 
Magyarország  területére  az  1104—1141.  évi 
időköz  alatt  Galícián  keresztül  özönlött  be.  Ez  a 


Palócok 


124 


Palóczi 


feltevés  azonljan  írói  kritikát  provokált.  Pintér 
Sándor  szerint  « síkon,  gyepen  laków  népet  jelen- 
tett a  szláv  plavci,  polovci;  Vámbéry  folyta- 
tólag kimutatta,  hogy  a  palóc  nemzet  a  törökkel 
genetikailag  azonos  törzs  volt,  amely  részint 
a  honfoglalás  alatt,  részint  a  honfoglalás  befe- 
jezése után  terjedt  el.  Azt,  hogy  a  kunok  és  a 
P.  rokon,  illetőleg  azonos  nép  voltak:  Hunfalvy 
is  elismeri ;  Fejér  György  a  P.-at  a  kunokkal 
teljesen  egy  népnek  tekintette,  ezt  vallják  a 
szláv  tudósok  is.  Jóformán  bizonyos,  hogy  a 
palóc  nép  még  a  pogány  őskorban  magyaro- 
sodott el,  ha  mindjárt  eredetileg  talán  más  ajkú 
lett  volna  is.  A  palócság  válfajai,  a  mai  barkó  és 
matyó  nyilván  csak  ragadvány  nevek.  A  palóc 
községek  helyneveiben  megvannak  a  régi  nép- 
törzsek nevei  közül  a  Nyék,  Tarján,  Kürt,  Kara, 
Kaza,  Megyer,  Jenő  nevek ;  az  ősi  típus  mara- 
dandó emlékeit  őrzik  a  hegyek,  folyók,  dűlők 
stb.  elnevezései.  Régen  teljesen  ős-magyar  min- 
tára építkeztek,''ezt  mutatják  a  ház  alkotó  részei- 
nek elnevezései,  mint :  ágas,  szelemen,  szarufa, 
boldoganya,  szemöldökfa,  vértelek,  verepce  stb., 
hasonlókép  a  belső  berendezés  tárgyainak  nevei. 
A  P.  általában  véve  szegények,  de  azért  jóked- 
vűek, sőt  elmések.  A  palóc  rendszerető,  tiszta,  de 
hirtelen  természetű,  verekedni  kész;  mindent 
jól  megfontol  s  nem  könnyen  határoz ;  ember- 
becsűlö,  de  büszke.  Gazdasági  eszközei  s  azok 
berendezése,  valamint  nevei  azonosok  a  széke- 
lyekével. Nyelvűket  illetőleg  1.  Nyelvjárások. 
Megvolt  náluk  a  földközösség,  a  'házközösség 
intézménye  is,  ennek  megfelelően  a  család  feje 
volt  a  «gazda»  s  a  rokonságot  mint  «atyafi))  tisz- 
telte. A  családok  szerkezete  «had»-akra  oszlott. 
A  palóc  testalkata,  mint  pásztor  embereké,  rend- 
szerint erős,  közepes  nagyságú,  homloka  nyílt  és 
magas,  orra  kissé  hajlott,  szem-metszete  mandula- 
alakú, pofacsontjai  kiállók,  válla  széles,  melle 
domború.  A  nők  nyúlánk,  magasabb  termetűek. 
Öregje  ugy  mint  fiatalja  tiszta  és  a  ruházkodás- 
ban a  nők  fényűzők.  A  ködmön-  és  cucajviselós 
kezd  a  divatból  kimenni,  sőt  lassankint  az  abá- 
ból  varrt  szűr  is.  Gömörben  már  régebben  gubát 
viselnek.  A  férfiak  vállra  leomló  hosszú,  középen 
kettéválasztott  hajat  viseltek,  hátul  görbe  csont- 
fésűvel,  a  fűi  fölött  a  leomló  haj  kétfelé  befonva. 
Bajusz,  szakállviselet  a  régiek  közt  ritka  volt.  A 
leányok  varkocsba  fonták  a  hajukat  s  elül  ^seme- 
rintés»-re  fésülködtek.  A  süveg  használata  rég 
kiment  a  divatból;  de  megmaradt  annyiban, 
hogy  ma  is  kalappal  együtt  temetkeznek.  A  palóc 
ember  a  nyakravalóját  nem  az  inge  fölé  köti, 
hanem  a  csupasz  nyakára ;  inge  rövid.  A  lako- 
dalmakat közönségesen  ősszel  tartják,  előbb  ken- 
dőt laknak,  így  hívják  a  kézfogót.  A  régi  harcias 
életkedvet  fen  tartotta  a  mulatságokban  való  szilaj 
kedv,  a  duhajkodás,  a  lakodalmas  nép  menyasz - 
szony- táncát  követő  kirohanás ;  a  nép  azután  el- 
megy a  hajnalt  járni ;  nyolc  nap  múlva  a  mulat- 
ság a  «nagy-hórész»-szel  újra  kezdetét  veszi,  s 
hat  hót  múlva  a  «kís-hérész»-szel  ismételik.  A 
születések  alkalmával  a  «poszrik»-ot  is  víg  mula- 
tozással ülik  meg,  (cgarasos  komák»-at  fogad- 
nak, a  fekvő  asszonyoknak  pedig  sorba  küldöz- 
getik a  sok  jó  ételt,  italt.  Ha  P.  ember  meghal. 


ruháit  elégetik,  a  holttestet  padmaly  alá  fektetik. 
A  gyászünnepeket  is  torral  fejezik  be. 

Irodalom,.  Szeder  Fábián,  A  palócok,  Tud,  Gyűjt.,  1821, 
XI.  ;  Horvát  István,  Rajzolatok  a  magyar  nemzet  legrégibb 
történeteiből,  Pozsony  1825;  Hunfalvy  Pál,  Magyarország 
ethnographiája,  Budapest  1876 ;  Jerney  János,  A  palóc 
nemzet  és  palóc  krónika,  Történelmi  Tál*,  I.  köt.;  Szabó 
István,  Karancsvidéki  palóc  nyelv.  Tud.  Gyűjt.  1837,  I.; 
Hollók  Imre,  Észrevételek  a  gömöri  barkók  szójárásáról, 
Tudománytár  IX.,  1835;  Horváth  Péter,  Commentatio  de 
initiis,  ac  maioribus  jazygum  et  cumanorum,  eorumque 
constitutionibus  Pestini,  1802;  Ipolyi  Arnold,  A  kunok  bél- 
háromkuti,  máskép  apátfalvi  apátsága,  Arcli.  Közi.,  1866  ; 
Vámbéry  Ármin,  A  magyarság  keletkezése  és  gyarapo- 
dása, Budapest  1895;  Fejér  György,  A  kunok  eredete.  Pest 
1850;  u.  a.,  A  kazárokról.  Pest  1851;  Pintér  Sándor,  A  paló- 
cokról, Budapest  1880;  u.  a.,  Eredeti  palóc  mesék,  Losonc 
1891;  u.  a.,  A  palóc  születése,  házassága  és  halálozása, 
Ethnographia,  II.  évf.,  1891 ;  Tagányi  Károly,  A  földközös- 
ség tört..  Magyar  Gazdaságtört.  Szemle,  1894;  Pap  Gyula 
(Nógrádi),  Palóc  népköltemények,  Sárospatak  1865  ;  Findura 
Imre,  A  palócokról,  Földr.  Közlemények,  1886;  Pápay 
Károly,  A  palóc  faház,  Ethnographia,  1893;  Istvánffy 
Gyula,  Palóc  mesék,  Liptó-Szent-Miklós  1890;  u.  a.,  A  bor- 
sodi matyó  nép  élete,  Ethnographia,  1896  ;  Katona  Lajos, 
Megjegyzések  a  török-palóc  párhuzamhoz,  Ethnographia, 
1890 ;  Jakab  Elek,  Székely  telepek  Magyarországon,  Szá- 
zadok, 1896  ;  Jirecek,  Einige  Beraerkungen  etc,  Prag  1889  ; 
Golubovskij,  Pecenegi,  turki,  i  polovci,  Kiev  1888. 

Palocsa  (Plavec),  kisk.  Sáros  vm.  héthársi 
j.-ban,  (1910)  1177  szlovák  és  magyar  lak.  Régi 
várát  a  XIII.  sz.  derekán  Sváby  Detre  építette, 
azután  a  király,  később  a  Drugeth,  majd  a  Bebek- 
család  kezére  került ;  14:33 — 4-7.  a  csehek  ültek 
benne.  Most  romokban  hever.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Palocsay  György  báró,  kuruc  költő,  Rákóczi 
Ferenc  tábornoka,  szül.  Palocsán,  Sáros  várme- 
gyében, megh.  u.  0.  1730.  Hosszabb  ideig  a  csá- 
szári zászló  alatt  a  Rajna  mentén  a  franciák  ellen 
harcolt,  de  1703.  Landau  ostroma  közben  súlyo- 
san megsebesült.  Az  udvar  azután  a  Gombos-féle 
huszárezredet,  melyben  P.is  szolgált,visszarendelte 
Magyarországba,  hol  a  Rákóczi-felkelés  napról- 
napra jobban  terjedt.  P.  a  jablunkai  szoroson  át  Pa- 
locsa várába  vonult  vissza,  de  míg  Gombos  tovább 
is  Lipót  szolgálatában  maradt,  P.  Rákóczinak  aján- 
lotta föl  kardját,  aki  huszárezredessó  nevezte  ki 
s  Károlyi  Sándor  tiszántúü  hadtestébe  osztotta  be. 
Itt  1705.  dandár-tábornokká  léptették  elő.  1710 
júl.  tábornokká  lett  és  a  dunántúli  hadjárat  veze- 
tésével bízatott  meg,  1710  végén  pedig  Ungvár 
parancsnokává  nevezték  ki.  A  szatmári  béke 
után  P.  Vak  Bottyán  generális  özvegyét,  Forgách 
Júlia  grófnőt  vette  el  (második)  nejéül  és  vissza- 
vonultságban  töltötte  utolsó  éveit.  P.  nagyszámú 
humoros  költeményt  írt,  melyeknek  egy  részét 
Thaly  Kálmán  kiadta  (Adalékok  a  Thököly- 
Rákóczi-kor  irodalomtörténetéhez  1872).  1703-ban 
az  akkor  érvényben  levő  hadi  szabályzatot  lefor- 
dította magyarra.  V.  ö.  Thaly  K.  cikkét  a  Had- 
történeti Közleményekben  (1895). 

Pálócz  (Pavlovce  nad  Uhom)y  kisk.  Ung  vm. 
nagykaposi  j.-ban,  (i9io)  2222  szlovák  és  magyar 
lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Palóczi  Antal,  építész,  született  Budapesten 
1849  március  13.  A  bécsi  és  budapesti  műegj^e- 
temen  végezte  tanulmányait  1870—76.  Steindl 
tanár  asszisztense  és  munkatársa  volt.  1876-ban 
megkapta  a  Pro  literis  et  artibus  aranyérmet, 
egy  ówel  utóbb  önállóan  kezdett  működni,  több 
bérházat  s  a  Katolikus  Legényegylet  házát  épí- 
tette, 1879-- 1911-ig  a  főv.  Iparrajziskolában  az 


Pálóczi  Horváth 


125 


Pálosok 


építészet  rendes  tanára  volt.  Legkiadósabb  volt 
a  munkálkodása  a  városrendező  művészet  terén, 
amelyben  nálunk  úttörő  volt  és  kiterjedt,  fontos 
munkálkodást  fejtett  ki.  Számos  tervet  készített 
Budapest  szabályozása  tárgyában,  ezek  fonto- 
sabbjai  az  Erzsébet-híd  és  az  új  városháza  el- 
helyezésére (1891),  a  Tabán  újjáépítésére  (1892), 
a  Bel-,  Lipót-  és  Erzsébetváros  szabályozására 
vonatkozók.  Egész  sor  díjat  kapott,  tervei  nyo- 
mán épült  a  budapesti  Szabadság-tér,  az  aradi 
Ó- Vár-tér  külváros  és  a  Béla-tér  környéke,  meg- 
szerkesztette Brassó,  Nyíregyháza,  Panesova, 
Pozsony,  Újvidék  stb.  város-szabályozási  terveit, 
s  az  irodalomban  Városok  rendezése  (1901),  A 
modern  városépítés  alapelvei  (1907)  c.  tanulmá- 
nyaival és  nagyszámú  cikkben  fejtett  ki  propa- 
gandát a  modem  városépítési  elvek  érdekében. 
Művészettörténeti  munkái  közül  megemlítjük: 
Vignola  oszloprendjei  (3.  kiad.  Budapest  1897) 
és  Michelangelo  múU  építész  (1876). 

Pálóczi  Horváth  Ádám,  költő,  1.  Horváth,  1. 

Palóczy  László,  a  reform-korszak  politikusa, 
szül.  Miskolczon  1783  okt.  14.,  megh.  Budapesten 
1861  ápr.  27.  1832-ban  Borsod  vármegye  egyik 
kerületének  követéül  választatván,  a  pozsonyi 
országgyűlésre  küldetett  s  ö  volt  az  első,  ki  az 
országgyűlésen  hozott  törvényeket  magyarul 
kezdte  szerkeszteni  és  ezért  arany  tollal  ajándé- 
kozták meg.  Az  18-á5-iki  országgyűlésen  Miskolcz 
városát  képviselte  és  jelen  volt  Debreezenben, 
hol  egy  ideig  mint  korelnök  vezette  a  képviselő- 
ház tanácskozásait,  majd  a  kegyelmi  szék  tag- 
jává nevezték  ki.  1861-ben  Miskolcz  városa  ismét 
képviselővé  választotta.  V.  ö.  Szendrei  János, 
Miskolcz  város  története,  II.  k. 

Félőczj -család.  A  ruszkai  Dobó-családdal 
együtt  egy  törzsöktől  származó,  főúri,  üng  vár- 
megyei család.  Eredete  a  tatárjárás  korában 
élt  Gergelyig  vihető  fel.  Előbb  Pánky  nevet  vi- 
selt. 1327-ben  kapta  Pálócz  falut  s  ettől  kezdve 
nevezte  magát  P.-nak.  Kiváló  tagjai :  Domokos, 
1379—1403.  leleszi  prépost  (valószínűleg  Túz 
Petőnek  íia).  A  nyugati  nagy  egyházszakadás 
idején  a  pápa  őt  az  összes  Magyarországon  lakó 
premontrei  szerzetesek  elüljárójává  rendelte. 
György,  valószínűleg  L  Mátyusnak  András  fiától 
származó  unokája,  14fl9-ben  erdélyi  püspök  lett, 
1423—39.  pedig  esztergomi  érsek  volt.  Ó  koro- 
názta meg  Albert  királyt  s  a  király  jutalmul  a 
drégelyi  várat  a  hozzátartozó  uradalommal  együtt 
az  esztergomi  érsekségnek  adta.  II.  Mátyus  1418. 
Diósgyőr  kapitánya,  Borsod,  Abaúj  és  Szabolcs 
vármegyék  főispánja.  1426—34.  országbíró, 
1434—36.  nádor  volt.  6  kapta  1426.  Sárospatakot 
s  azt  ivadékai  egy  századig  bírták. 

Palo  del  Colle,  város  Bari  delle  Puglie  olasz 
tartományban.  Bari  közelében  egy  dombon,  (i9ii) 
13,027  lak.,  bor-,  olajfa-  és  gyümölcstermeléssel. 

Palo  de  Hfambo  (növ.),  1.  Driniys. 

Palojta,  községek,  l.  Alsópalojta,  Felsöpalojfa, 
Középpalojta. 

Palolo-féreg  (áiiat),  a  Gyiírűsférgek  (Annulata) 
osztályába,  a  Sertelábuak  (Chaetopoda)  alosztá- 
lyábatartozó Eimice  viridis  Gray  nevű  féreg  tes- 
tének hátsó  része.  Az  Eunice  viridis  a  Szamoa- 
szigetek  partvidékén  levő  korallszirti  üregekben 


él  s  testének  hátsó  szelvényeiben  fejlődnek  az 
ivartermékek ;  ezek  a  hátsó  szelvények  október- 
november hónapban  leválnak  a  testről  ós  a  víz- 
ben tömegesen  úsznak ;  a  féreg  elülső  része  to- 
vábbra a  koraUszirtek  üregeiben  marad.  A  P.  né- 
ven ismert  hátsó  részt  a  bennszülöttek  össze- 
gyűjtik és  csemegeként  eszik. 

Palomabi-kéreg  (növ.),  1.  Colubrina  és  Mabi- 
kéreg. 

Palomar,  város,  l.  San  Andrés  de  Palo'iuar. 

Palomino  de  Castro  y  Velasco,  Antonio,  spa- 
nyol festő,  szül.  Bujalanceban,  Cordoba  mellett, 
megh.  Madridban  1725  ápr.  13.  ValdesLeal  tanít- 
ványa volt  Cordobában,  1678.  Madridba  ment  és 
ott  Careno  és  Coello  hatása  alatt  állott ;  1688. 
udvari  festő  lett,  később  Valenciában,  Salamancá- 
ban,  Granadában  és  Cordobában  is  dolgozott. 
Nagyobbára  egyházi  dekoratív  festményei  cse- 
kély értékűek ;  f ontosabb  könyve :  El  museo  pic- 
torico  y  eseala  optica  etc.  (I.  köt.  Madrid  1715, 
IT.  köt.  u.  o.  1724),  melynek  különösen  életrajzi 
része  (különlenyomat  London  1742,  német  kiadás 
Drezda  1781)  kitűnő  forrásmű. 

Palona  (Plavna),  nagyk.  Bács-Bodrog  vm.  pa- 
lánkai j.-ban,  (1910)  2642  sokác^  magyar  és  német 
lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Paloncza  (Plavnica),  kisk.  Sáros  vm.  héthársi 
j.-ban,  (1910)  1059  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pálos,  1.  (Pálos,  Königsdorf),  nagyk.  Nagy- 
KüküUö  vm.  kőhalmi  j.-ban,  (1910)  852  román 
lak.  A  világháborúban  1916  szeptember  havában 
környékén  heves  harcok  folytak,  1.  Világháború. 
(Tr.  R.)  —  2.  P.,  Kiskunmajsához  tartozó  puszta 
Pest-Pilis- Solt-Kiskun  várm.  kiskunfélegyházi 
j.;ban,  (1910)  1201  magyarlak. — L.  még  Kispálos,. 
Omlós,  Újpálos. 

Palos  de  la  Frontéra,  város  Huelva  spanyol 
tart.-ban,  (1910)  2500  lak.  Kikötőjéből  indult  el 
1492  aug.  3.  Kolumbus  első  fölfedező  útjára. 

Pálosnagymezö  (VeVké  Pole),  nagyk.  Bars 
vm.  oszlányi  j.-ban,  (1910)  3266  német  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Palosnya  (Polusie),  kísk.  Trencsén  vm.  zsol- 
nai j.-ban,  (1910)  391  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 
^  Pálosok  magyarországi  remete-szerzetét  1263. 
Özséb  esztergomi  kanonok  alapította.  A  rendnek 
hazánkban  már  az  Árpádok  idejében  8  kolostora 
volt.  Legjobban  virágzott  a  szerzet  a  XIV.  sz.-ban, 
midőn  1381.  Nagy  Lajos  a  velencei  köztársaság- 
tól megnyerte  szt.  Pál  remete  holttestének  át- 
engedését 8  azt  a  szt.  Lőrincről  nevezett  pálos- 
szerzet által  a  főváros  közelében  őriztette.  A 
szerzet  lassanként  Európa  nagyobb  részében  el- 
terjedt. Tagjai  közül  az  alapító  Özsében  kívül 
különösen  kitűnt  tanítványa  Benedek  és  István, 
András  nostrai  és  Gergely  diósgyőri  perjel  137-3 
táján ;  Báthory  László  (megh.  1456.) ;  Gergely, 
volt  esztergomi  kanonok  (megh.  1479.) ;  Tatay 
Antal,  ki  Velencében  először  nyomatta  ki  a  rend 
misemondó  könyvét;  Dénes,  a  jeles  kőfaragá 
(1484.) ;  Zákoly  János,  ki  váradi  püspökből  lett 
remete  (megh.  1494.) ;  Lőrinc,  a  jeles  festő  (megh. 
1522.);  Fráter  György,  utóbb  bíbomok  (megh. 
1551).  A  török  idők  elmultával :  Benkovics  Ágost, 
utóbb  váradi  t)ü8pök ;  Széchenyi  Pál,  utóbb  ka- 
locsai érsek,  Ányos  Pál,  Verseghy  Ferenc,  Vi- 


Pálosremete 


—     126 


Paludamentum 


rágh  Benedek  stb.  A  rendnek  Európában  207  ko- 
lostora volt,  Magyarországon  (a  kapcsolt  részek- 
kel) összesen  127.  A  szerzetet  Magyarországban 
1786  febr.  7.  U.  József  törölte  el  s  a  rend  va- 
gyonát elkobozta.  Scitovszky  prímás  1865.  el- 
határozta ugyan,  hogy  az  esztergom-szentke- 
reszti  Péliföldön  ismét  állit  pálos-kolostort,  ha- 
lála után  azonban  a  négy  szerzetes  1867  nov.  25. 
visszamentaczenstochovi  és krakói pálos  zárdába. 
Vaszary  Kolos  hercegprímás  alatt  ismét  tétettek 
lépések  a  szerzet  f  öléleszfésóre.  Pálos-rendű  pap- 
növendékek Esztergomban  tanultak  teológiát,  fel- 
szentelt papjaik  a  Pálföldszentkereszten  levő  zár- 
dában is  működtek,  de  csak  rövid  ideig.  Jelenleg 
nincs  pálosrendi  szerzetes  Magyarországon. 

Pálosremete  (azelőtt :  Remete),  kisk.  Mára- 
maros  vm.  tócsöi  j.-ban,  (i9io)  1283  rutén,  német 
és  román  lak.  1363.  Nagy  Lajos  király  a  pálos- 
rendü  szerzetesek  számára  itt  kolostort  alapított. 
I.  Mátyás  özvegye,  Beatrix  királyné  a  rónaszéki 
bányából  50  frt  ára  sót  utalványozott  a  szerze- 
tesek számára,  azt  óhajtván,  hogy  a  szerzetesek 
meghalt  anyjáért  évenként  énekes  szent  misét 
mondjanak.  (Tr.  Gs.-Szl.) 

Pálosvörösmart,  kisk.  Heves  vm.  gyöngyösi 
j.-ban,  (1920)  ¥)1  magyar  lak. 

Palota  (lat.  palatium,  franc,  palais).  Eredeti- 
leg a  várakban  a  várúr  lakta  épületszárny,  majd 
valamely  nagyobb  úr  számára  emlókszerübb 
architektúrában  épült  lakóház,  végre  a  nagyobb 
arányú  bérház  is.  Magyarországban  aXVI— XVU. 
sz.-ban  a  kastély  nagyobb  termét  is  palotának 
hívták.  A  palotát  jellemző  architektúra  bölcsője 
tulajdonkópen  Olaszország,  a  renaissance  ide- 
jén, s  legmagasabb  fokra  Brunelleschi  fejlesz- 
tette (Palazzo  Pitti,  Palazzo  Strozzi  stb.). 

Palota,  kisk.  Zemplén  vm.  mezőlaborczi  j.-ban, 
(1910)  413  rutén  és  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.)  —  L. 
még  az  összetételek  alatt  (Gsanádpalota,  Éákos- 
palota  stb.). 

Palotabozsok  (azelőtt:  Bozsok),  kisk.  Ba- 
ranya vm.  pécsváradi  j.-ban,  (1920)  1839  német 
és  magyar  lak. 

Palotaforradalom,  1.  Forradalom- 

Palotagróf  (com£S  palatii,  comes  palatínus), 
a  királyi  vagy  császári  palota,  azaz  udvar  élén 
álló  főhivatalnok,  aki  eredetileg  az  udvartartás- 
hoz tartozók  felügyelője,  bírája.  Később  a  Mero- 
vingok  és  Karolingok  alatt  a  király,  illetőleg  csá- 
szár helyettese  lesz  az  igazságszolgáltatásban. 

Palotahölgy,  az  udvarhölgyeknek  egyik  osz- 
tálya, melyet  a  francia  udvarnál  neveztek  el  első- 
ben így,  megkülönböztetésül  a  díszhölgyektől 
(dames  d'honneur).  A  különbség  az  udvarhölgy 
és  P.  között  az,  hogy  előbbi  mindig  az  udvari  kí- 
séretben van,  az  udvarnál  lakik,  az  utóbbi  pedig 
nem.  A  P.  méltóság  elnyerésére  szintúgy  őspróbát 
kell  letenni,  mmt  p.  a  kamarási  méltóság  elnye- 
résénél. V.  ö.  Marcziányi  Nemesség  c.  munkáját. 

Palotai  hegycsoport,  a  Bakonynak  a  Sédtől 
a  Csurgó  völgyóig  terjedő  részének  helytelen 
elnevezése ;  Moha  és  Bodajk  vidékétől  Vesz- 
prémig húzódik. 

Palotailva  (Poleti  Ilna),  kisk.  Maros-Torda 
vmegye  régeni  felső  j.-ban,  (1910)  1552  román, 
magyar  és  német  lak.,  gözfűrósszel.  (Tr.  R.) 


Palotás,  a  legrégibb  magyar  tánc.  Koreográ- 
fiája a  verbunkos  tánchoz  és  a  toborzóhoz  ha- 
sonló. Ritmusa  2/^  y.  ^/g.  Formája  két  egymásba 
fűzött  kétszakaszos  dalforma,  a  megfelelő  ismét- 
lésekkel. Hangulata  derűs,  lovagias. 

Palotás,  kisk.  Nógrád  vmegye  szh-áki  j.-ban, 
(1920)  1451  magyar  lak. 

Palotá,s  Fausztin,  szépirodalmi  író,  szül.  Sze- 
geden 1855  febr.  15.,  megh.  u.  0.  1922  ápr.  2. 
Jogot  hallgatott,  majd  1880.  mint  hírlapíró  mű- 
ködött Budapesten  és  Szegeden,  1884.  Szeged 
város  szolgálatába  lépett,  de  a  hivatalnoki  pályát 
1888.  fölcserélte  a  katonaival.  1905  óta  a  soproni 
honvéd  főreáliskolában  működött,  melynek  pa- 
rancsnoka volt.  Utóbb  ezredes  lett.  Buzgón  mű- 
velte a  szépirodalmat ;  törekvéseiben  Mikszáth- 
hoz csatlakozva,  főkép  a  vidéki  élet  rajzát  adta 
s  a  magyar  népet  rajzolta.  Eleinte  írt  népszínmű- 
veket is  (Táltos,  A  falu  legszebb  legénye,  1878  ;  A 
csősz  unokája,  1879;  A  holdas,  1881;  A  tüzes 
nyelvek,  1885),  melyek  vidéki  színpadokon  s 
Budán  kerültek  színre.  Később  inkább  az  egy- 
szerű szövésű  elbeszélést  művelte.  Önállóan  meg- 
jelent elbeszélés-gyűjteményei:  Az  én  édes  ott- 
honom (1881) ;  Tanyai  történetek  (1883) ;  A  mi 
parasztjaink  (1884) ;  A  kapitányságból  (tanyai 
történetek,  1886) ;  Eresz  alól  (1887) ;  Sötét  idők 
(a  Ráday-korszakból,  Békefi  Antallal  közösen); 
Márvány  feszület.  Igaz  gyémánt  (1887) ;  Homok- 
felhők (1889).  Utolsó  két  munkája  nagyobbsza- 
bású  kompozíció:  Salve  Regina  (regény,  1898), 
Törpe  lelkek  (költői  elbeszélés,  1908).  Foglalko- 
zott 1890  óta  a  katonai  szakirodalommal  is,  meg- 
írta a  Ludovika  Akadémia  történetét  s  több  szak- 
dolgozatot, köztük  a  kiválóbbak:  Katona  poé- 
ták ;  A  morvamezei  ütközet ;  A  linzi  béke ;  A 
két  Zrínyi. 

Palotásy  (Pecsenyánszky)  János,  zeneszerző, 
szül.  Jászberényben  1831.,  megh.  u.  0. 1878.  A 
szabadságharc  után  dalai  közül  több  országszerte 
népszerű  lett,  így  a  Mi  füstölög  ott  a  messze  tá- 
volban s  Tompa  Mihály  Gólyájának  megzenésí- 
tése. Hallgató  magyarjait  és  csárdásait  Riszner 
József  jászberényi  zenész  adta  ki  két  vaskos 
kötetben. 

Paloznak,  kisk.  Zala  vmegye  balatonfüredi 
j.-ban,  (1920)  323  magyar  lak. 

Palpabilis  (lat.)  a.  m.  kézzelfogható,  nyil- 
vánvaló ;  palpatio,  tapintás,  érintés. 

Palpebra  (lat.)  a.  m.  szempilla. 

Palpicornia  (áiiat),  másként  Hydrophilidae 
(vízibogarak),  vízben  élő,  otromba,  ügyetlenül  úszó, 
csakis  növényekkel  táplálkozó  bogarak.  Hosszúra 
nyújtott  lárváik  rágói  igen  erősek ;  szintén  vízben 
éinek.  Általánosan  ismert  a  csikbogár  (Hydrop- 
hilus  piceus  L.).  L.  Csikbogár. 

Palpitatio  (lat.)  a.  m.  nyugtalan  mozgás, 
szívdobogás ;  palpitál,  rebeg,  lüktet. 

Palpitatio  cordis  ner¥Osa  (lat.),  ideges 
szívdobogás,  pl.  ijedés  után  is. 

Palpus  (lat.),  1.  Tapogató. 

Pálról  nevezett  hitterjesztök,  1.  Hecker,  2. 

Palstab,  1.  Gélt. 

Paluc  (állat),  1.  Paduc. 

Paludamentum  (lat.),  a  római  hadvezér 
köpenye  ;  valamivel  hosszabb  volt,  mint  a  ren- 


Paludan-MüIIer 


—     127     — 


Pályafelvigyázó 


des  katonai  köpeny  (sagum),  mert  térdig  ért  és 
flnom  bíborszinű  szövetből  készült.  A  császárság 
alatt  a  P.-ot  csak  az  uralkodó  viselte,  mint  a 
hadsereg  fővezére,  s  így  a  «bíbor»  viselése  a 
császári  méltóság  megkülönböztető  kiváltsága 
volt. 

Paludan-MüUer,  FredeHk,  dán  költő,  szül. 
Kjertemindeben  (Füuen  szigetén)  1809  febr.  7-én, 
megh.  Kopenhágában  1876  dec.  29.  Sokoldalú 
költői  tevékenységet  fejtett  ki,  melynek  első  si- 
kerei az  Ámor  og  Psyche  c.  idillikus  drámához  fű- 
ződnek. Lirai  verseit  néhány  drámával  egyetem- 
ben, Poesier  címen  1836—38.  gyűjtötte  össze,  a  re- 
gényírás terén  pedig  Ivar  Lykkes  Historie  című 
művével  (3  köt.,  1866—73)  jelölt  új  irányt.  Fő  műve 
azonban  a  3  kötetes  Adam  Homo  (Kjöbenhavn 
1841—48),  mely  tanító  irányú  drámai  költemény 
a  világirodalom  egyik  gyöngye. 

Paludicella  Gerv.  (áiiat),  az  édesvizekben 
tenyésző  mohaállatok  (Bryozoa)  osztályának 
egyik  neme,  melynek  egy  faja  (Paludicella  arti- 
culata  Ehrenberg)  hazánk  vizeiből  is  ismeretes. 

Paludicola  (áUat),  a  tavakat  lakó  állatok 
gyűjtőneve. 

Paludina  Lam.  (áUat),  az  Blülkopoltyús  csi- 
gák (Prosobranchiata)  rendjében  a  fésűskopol- 
tyusok  (Ctenobranchiata)  alrendnek  egyik  neme 
a  Szalagnyelvííek  csoportjából  és  a  Paludinidae 
családból.  Fajai  az  édesvizeket  lakják.  Az  élő  fajok 
száma  60,  a  kihaltaké  50.  Hazánkból  is  több  faj 
ismeretes  és  különösen  az  álló  vizekben  élnek  s 
nevezetes  tulajdonságuk,  hogy  elevenszülők.  Leg- 
ismertebb faj  az  elevenszülő  csiga  (P.  vivipara 
Lam.);  házának  magassága  22—40  mm.  Nálunk 
egy  kiválóan  nagy  faja  él,  melyet  P.  Tiungarica 
Hazay  néven  ismerünk.  Zöldes  tülökszínii,  át- 
tetsző három  vörösbarna  szalaggal.  Állandó  fe- 
dője vörösesbarna  színíí.  Állóvizekben  közönséges. 

Paludina  (paleont).  Csigák.  A  P.-k  háza 
kúpos,  sőt  tornyos,  az  egyes  kanyarulatok  simák  v, 
élekkel  ellátottak.  A  jurától  kezdve  máig  él.  Édes- 
vízi, főleg  mocsárvízi  eredésű  üledékekben  gyako- 
riak. A  sima,  vékonyhéjú  alakokat  Vimpat^a-nak, 
az  északamerikai  sima,  vastaghéjú  alakokat  Cam- 
pelo'ina-naik  nevezik.^  Az  éllel  ellátott  alakokat 
pedig,  amelyek  ma  Észak-Amerikában  és  Kíná- 
ban otthonosak,  Tulototna  névvel  illetik.  A  le- 
vantei  rétegekben  szereplő  P.-k  igen  nagy  varia- 
bilitást tüntetnek  fel.  Rajtuk  a  leszármazási  el- 
mélet egyik  legszebb  igazoló  példája  észlelhető. 
Neumayr  t.  i.  kimutatta,  hogy  a  horvátországi 
P.  a  legalsó,  legrégibb  rétegekben  az  egészen 
sima  Viviparákkal  kezdődnek,  a  magasabb  réte- 
gekben a  fokozatos  fejlődés  folyamán  díszítetteb- 
bekké  válnak,  végül  legfelül  az  erős  élekkel  el- 
látott Tulotomákban  végződnek.  A  P.  rétegek  az 
Alföldön  150— 250"^  mélységben  fordulnak  elő 
Ó8  arról  nevezetesek,  hogy  artézi  kútfúrások  út- 
ján kitíinő  jó  ivóvízzel  látják  el  Csongrád,  Békés, 
Temes  stb.  megyék  népét. 

Paludismus  (új-lat.),  1.  Malária. 

Palugya  községek,  1.  Kispahigya,  Nagypa- 
lugya  és  Gálfalu. 

Palugyay  (kis f aludt  és  hodafalvi).,  1.  Imre, 
nyitrai  püspök,  szül.  1780.,  megh.  Nyitrán  1858 
jún.  23.  1839-től  nyitrai  püspök  haláláig.  Már  éle- 


tében számos  jótékony  alapít\^ányt  tett ;  végren- 
deletében pedig  jelentékeny  összeget  hagyomá- 
nyozott az  irgalmas  nénék  nyitrai  nevelőintéze- 
tére, akiknek  templomát  is  nagyrészt  ő  építtette. 

2.  P.  Imre  (kisfaltidi  és  boda falvi),  történet- 
író és  statisztikus,  szül.  Mádon  (Zemplén)  1818 
okt.  6.,  megh.  1876  dec.  7.  1840-ben  a  hely- 
tartó tanács  szolgálatába  lépett,  1848.  a  statisz- 
tikai hivatal  tagja,  1849.  Pest  vmegye  alispánja, 
1859.  a  pozsonyi  helytartó  tanács  tagja  lett. 
A  M.  T.  Akadémia  1847.  választotta  tagjává.  Fő- 
műve :  Magyarország  történeti,  földirati  s  ál- 
lami legújabb  leirása  (Pest  1851—55,  4  köt.).  Más 
míivei  közül  nevezetesebbek :  Werbőczy  István 
rövid  életrajza  (Pest  1842) ;  Megyerendszer  haj- 
dan és  most  (u.  0.  1844— 48,  4  köt.) ;  Turmezö 
jogtörténeti  ismertetése  (u.  o.  1847);  Történeti 
vázlatok  Dalmatiának  hazánkhozi  viszonyáról 
(u.  0. 1852) ;  A  kapcsolt  részek  (Slavonia-Ch^oatia) 
történelmi  s  jogviszonyai  Magyarországhoz  (Po- 
zsony 1863). 

Pál  vágása  községek,  1.  Kapipálvágása,  Ke- 
czerpálvágása. 

Pálya,  valamely  útvonal,  különösen  a  vasúti 
test.  A  mozgástanban  ama  pontok  összessége, 
melyet  valamely  mozgó  pont  befut.  A  bolygók 
pályái  a  köralakhoz  nagyon  közel  álló  ellipszi- 
sek :  az  üstökös  pályái  legtöbb  esetben  parabolá- 
val, egj^es  tűzgömbökéi  hiperbolával,  a  Jupiter 
holdjaiéi  körrel  azonosíthatók  s  a  kettős  csilla- 
gokéi szintén  ellipszisek.  —  P.  továbbá  az  az  elő- 
készített és  kimért  terület,  melyet  versenyek 
megtartására  használnak.  Áz  embersportban  a 
futóversenyek  pályája  rendszerint  lehengerelt  és 
vékony  aszfaltréteggel  borított  kavicsból  készül. 
A  kerékpárversenyek  pályája  cement.  A  galopp - 
versenyek  pályáját  kellő,  szüárd  megalapozás 
után  begyepesítik.  Az  ügetőversenyek  pályáját 
cementalapon  lehengerelt  fövény  alkotja,  melyet 
folyóvíz  fenekéről  szednek  ki.  Á  pálya  hosszát 
minden  esetben  bizottságilag,  a  belső  kerülettől 
egy  ölnyire  beljebb  szokták  kimérni  és  hitelesen 
megjelölni. 

Pályaálladék.  A  vasútvonalakon  levő  összes 
alépítményi,  felépítményi  és  magasépítményi  lé- 
tesítmények összes  mennyisége  a  P.-ban  van  ki- 
mutatva jellegzetes  mérőszámokkal  mért  terje- 
delmük szerint.  így  pl.  a  vágányok  folyóméter- 
ben, a  talpfák  darabszám  szerint,  az  épületek 
alapterületük  négyzetméterében.  A  fentartási  ki- 
adásokat a  P.-ra  vonatkoztatva,  a  különben  ha- 
sonló jellegű  és  forgalmú  vonalak  kezelésének 
gazdaságosságát  össze  lehet  hasonlítani. 

Pályadíj,  1.  Pályakérdések. 

Pályaelemek,  az  asztronómiában,  1.  Elemek. 

Pályafelüljáró  (viadukt).  Vasúti  pályatest  fe- 
lett épített  híd,  mely  valamely  vasutat  keresz- 
tező közút  V.  vasút  akadály  nélküli  átvezetésére 
szolgál.  Fából,  vasból  v.  vasbetonból  készülhet. 
A  pályaszin  felett,  ül.  a  híd  alatt  a  vasúti  űrszel- 
vény számára  legalább  ö'O  m.  magasság  ha- 
gyandó szabadon. 

Pályafelvigyázó,  a  vasúti  osztálymérnökség- 
hez beosztott  vasúti  altiszt.  Rendesen  polgári  is- 
kolai V.  ipari?»kolai  előképzettséggel  bir  és  gya- 
korlatUag  v.  szaktanfolyamokon  nyert  kiképzés 


Pályafentartás 


128 


Pályaörhá2: 


után  szakvizsgával  lesz  képesítve.  Saját  10—15 
km.-nyi  vonalszakaszán  a  pályafeníartási  mun- 
kák végrehajtását  végezi,  A  vasúti  munkásokat, 
iparosokat  beosztja,  vezeti  és  elszámolja,  a  pálya- 
őrök szolgalatát  ellenőrzi. 

Pályafentartás  alatt  mindazokat  a  munkákat 
értjük,  amelyek  a  vasutak  alépítményének,  fel- 
építményének és  magasépítményeinek  jókarban- 
tartására  szükségesek.  Az  alépítményi  és  magas- 
építményi létesítmények  a  vasutaknál  is  ugyan- 
olyan, évenkint  v.  nagyobb  időközönkint  ismét- 
lődő fentartást  igényelnek,  mint  másutt.  A  fel- 
építmény f entartása  azonban  állandó  felügyeletet 
és  a  forgalom  és  az  időjárás  szerint  változó  mérvű 
fentartási  munkát  igényel.  A  pálya  kellő  fentar- 
tási  állapotáért  az  illető  vonalszakasz  osztály- 
mérnöke  felelős.  A  vonalak  állapotát  a  felettes 
üzletvezetöség,  ül.  az  igazgatóság  voualbiztosai 
által  végzett  vonalvizsgálatokkal  ellenőrizteti. 

Pályahasználat.  A  versenysportban  mind  a 
versenyző,  mind  a  gyakorlópályák  használata 
engedélyhez  van  kötve.  Az  engedélyt  a  verseny- 
igazgatóság megbízásából  a  versenytitkár  kiállí- 
totta pályahasználati  jegy  igazolja.  A  jegy  min- 
dig csak  egykalendáriumi  évre  érvényes  és  indo- 
kolás nélkül  megtagadható  v.  bevonható. 

Pályakérdések,  pályatételek,  szűkebb  értelem- 
ben vett  pályázatok,  olyan  irodalmi,  művészeti, 
tudományos  kérdések,  melyeknek  megoldására 
nyilvános  pályázatot  hirdetnek  s  a  legjobb  meg- 
oldás (esetleg  több  is)  előre  megállapított  jutalmat, 
pályadíjat  nyer.  A  pályázás  többnyire  névtelenül, 
jeligés  levelekkel  történik,  de  van,  különösen  mű- 
vészi pályázatoknál  gyakori  az  ú.  n.  nyílt  pályázat, 
amelyekben  a  szerzők  a  maguk  neve  alatt  pályáz- 
nak; itt,  valamint  tudományos  P.-nél  szokásos  az 
ú.  n.  tervpályázat  is,  azaz  a  pályázótól  csak  a  munka 
tervezetét,  iUetőleg  a  műalkotás  vázlatát,  mintáját 
követelik.  A  művészi  P.  rendszerint  gyakorlatiak, 
azaz  a  pályanyertes  művész  a  jutalmon  kívül 
egyszersmind  megbízást  kap  az  illető  műalkotás 
(szobor,  épület)  elkészítésére.  A  P.  már  az  ókor- 
ból ismeretesek,  így  az  alexandriai  múzeum  tű- 
zött ki  díjat  tudományos  kérdések  megfejtésére, 
de  jelentőségre  újabb  korban,  a  tudományos  tes- 
tületek (akadémiák)  s  művészi  egyesületek  meg- 
alakulásával jutottak.  A  francia  akadémia  példá- 
jára a  legtöbb  nagyobb  tudományos,  irodalmi, 
művészeti  társulat  tűz  ki  P.-et,  valamint  az 
egyetemek  is,  de  az  utóbbiak  rendszerint  csak 
hallgatóik  számára,  s  időnkint  a  színházak,  sőt 
egyes  műpártolók  is.  Magyarországon  az  első 
tudományos  pályázatot  Görög  és  Kerekes,  a  bécsi 
magyar  újság  szerkesztői  hirdették  1789  magyar 
nyelvtanra  (eredménye  a  Dehreczeni  gramma- 
tika), majd  Marczibányi  István  alapítványából 
1818  óta  évenkint  tűztek  ki  P.-et.  A  M.  Tud. 
Akadémia  megalakulása  óta  hirdet  különféle 
erre  a  célra  rendelt  alapokból  P.-et,  tudományo- 
sakat és  szépirodalmiakat,  melyek  közül  legje- 
lentősebb a  kilenc  évi  ciklusokban  a  tudomány  kü- 
lönféle ágait  illető  nagy  jutalom;  legnagyobb 
szabású  a  Semsey-pályázat  volt,  mely  10  ma- 
gyar vonatkozású  tudományos  föladat  megoldá- 
sára összesen  200,000  korona  jutalmat  tűzött  ki, 
de  nem  járt  a  kívánt  eredménnyel  (L.  Semsey- 


alapítvány).'NeYezete^ek  még  a  Kisfaludy-Társa- 
Ság  irodalmi  s  a  Magyar  Képzőművészeti  Társa- 
ság művészeti  pályázatai.  Emlékszerű  középü- 
leteink, valamint  nyilvános  szoborműveink  eset- 
ről-esetre  szintén  pályázat  útján  készülnek. 

Pályakilométer,  a  vasúti  vonal  hossza  kilo- 
méterekben kifejezve,  másként  vonalhossz.  Szak- 
szerűen megkülönböztetünk  é])ttési  és  üzleti 
hosszt.  Az  előbbi  a  pálya  kezdőpontjától  annak 
végpontjáig  terjedő  fővágány  hossza.  Vagyis 
abba  az  állomási  kitérő  és  mellékvágányok 
hossza  nem  foglalható  be.  Az  üzleti  hossz  az, 
amelyen  tulajdonképpen  az  üzem  folyik  s  ame- 
lyet a  kezdő-  és  végállomás  felvételi  épületének 
közepétől  közepéig  mérnek. 

PályakoGsi,  kéttengelyű  kis  vasúti  járómű, 
mely  a  vasútüzemi,  különösen  pályafentartási 
anyagoknak  kézierővel  való  szállítására  szolgál, 
valamint  a  munkások  szállítására.Többnyire  pőre- 
kocsiképpen használják,  kavics,  kő  stb.  szállítá- 
sakor oldalfalakat  alkalmaznak.  Csak  egészen 
sík  jellegű  vonalakon  szabad  fék  nélküli  pálya- 
kocsikat használni. 

Pályakocsimenet,  a  vasutakon  a  fentartási 
anyagok  vagy  munkások  szállítására  szolgál.  A 
meneteket  a  közlekedő  vonatok  közötti  időben 
kell  végezni.  A  közlekedő  vonatokról  a  menetet 
vezető  előmunkást  v.  megbízott  munkást  a  me- 
netlevéllel értesítik  és  ő  felelős  azért,  hogy  a 
pályakocsi  a  vonatok  elÖtt  a  vágányból  idejében 
kitétessék.  Rakott  pályakocsin  emberek  nem 
mehetnek.  A  megrakott  pályakocsi  sebessége 
óránkénti  6  km.-nél  nagyobb  nem  lehet,  egyéb- 
ként pedig  sebessége  csak  akkora  lehet,  hogy  80 
m.  távolságra  feltétlenül  meg  lehessen  állítani. 

Pályamérnök.  A  vasutak  pályafentartási  mű- 
szaki munkáit  a  P.-ök,  vagyis  osztálymérnökök 
végezik,  kiknek  vonalszakasza  mintegy  száz 
km.-re  terjed.  Az  osztálymémökhöz  rendesen 
egy-két  segédmémök  és  8—10  pályafelvigyázó 
van  beosztva.  A  műszaki  képzettségen  felül  le- 
hetőleg jártassággal  kell  bírnia  a  vasúti  pénz- 
ügyi és  forgalmi  ügyekben,  amelyekkel  teendői 
összefüggésben  állanak.  Alája  tartoznak  a  vona- 
lak és  vonatok  felügyeletét  végező  pályaőrök  is. 

Pályaőr.  A  P.-ök  a  vasútvonalakon  a  pálya 
állapotának  és  a  vonalak  közlekedésének  fel- 
ügyeletét végzik.  A  pályán  v.  a  vonaton  beállott 
veszély  esetén  a  vonatokat  feltartóztatják.  A  pá- 
lyát naponta  kötelesek  bejárni  és  minden  elha- 
ladó vonatot  megfigyelni.  Teendőjük  a  vonatok- 
nak megfelelő  jelzéseket  adni,  a  sorompókat  ke- 
zelni és  emellett,  ha  lehetséges,  az  egy  ember 
által  elvégezhető  kisebb  felépítmény-fentartási 
munkákat  is  végezni,  ú.  m.  a  meglazult  heveder- 
csavarok és  sinszegek  szorosítását,  fű-  és  sár- 
tisztítást, törött  sínek  alátámasztását  stb. 

Pályaörbódé.  A  vasúti  sorompók,  illetve  vál- 
tók mellé,  ha  az  őrházak  onnan  messze  esnek, 
őrbódékat  építenek  szolgálati  helyiségül,  ame- 
lyek rendesen  fűthetők  és  bennük  pad,  ágy,  asz- 
tal, harangmű  és  óra  van. 

Pályaőrház.  A  P.-ak  a  pálya  mentén  rende- 
sen az  élénkebb  sorompók  mellett,  egymástól 
minden  2 — 4  km.-re  épülnek.  Általában  csupán 
egy  szobából,  egy  hálófülkéböl,  konyhából,  kam- 


Pályaszámítás 


-     129     — 


Pályi 


rabol  állanak,  újabban  szolgálati  helyiség  is 
épül.  Az  őrházban  van  elhelyezve  a  vonatok  ér- 
tesítésére szolgáló  harangmú,  illetőleg  távbeszélő 
készülék.  Melléképület  rendesen  a  tehén  és  tyúkól 
és  a  kenyérsütő  kemence. 

Pályaszámítás,  ama  számolási  eljárások,  me- 
lyek segítségével  valamely  bolygó,  üstökös,  hulló- 
csillag vagy  kettős  csillag  helyzetmeghatározá- 
saiból annak  pályaelemeit  vezethetjük  le  (1.  Ele- 
mek). Ha  az  égitest  tömegétől  eltekintve,  a  moz- 
gás teljes  ismeretére  6  elem  szükséges,  a  teljes 
megoldás  ugyanannyi  megfigyelési  adatot  kíván. 
A  csillagász  csak  helyzetet  tud  pontosan  meg- 
figyelni, azaz  a  bolygó  rektaszcenzióját  és  de- 
klinációját meghatározott  pillanatban  és  ezért  3 
teljes  megfigyelés  szükséges  s  általában  véve 
elegendő  is  a  P.  eszközlésére.  Nehézséget  az 
okoz,  hogy  az  észlelt  adatok  egyetlen  távolsá- 
got sem,  hanem  csak  irányokat  tartalmaznak. 
A  megoldandó  feladat  próbálgatások  által  megkö- 
zelíthető. B  próbálgatások  annál  gyorsabban 
vezetnek  célhoz,  minél  közelebb  áll  a  pálya  a 
körhöz.  Ezért  ismerték  a  nagy  bolygók  pályaele- 
meit elég  jól  már  a  XVIII.  században  is,  míg  az 
apró  bolygók  —  melyek  elseje  a  XIX.  század  leg- 
első éjjelén  fedeztetett  fel  —  nagy  excentricitásuk 
folytán  egészen  új  számolási  eljárásokat  köve- 
teltek, melyeket  Gauss  aTheoria  motus  corpo- 
mm  coelestium  in  sectionibus  conicis  solem  ambi- 
entium»  című  művében  állapított  meg  s  a  Ceresre 
alkalmazott.  Az  üstökösök  parabolikus  pályáira 
már  jóval  előbb  (1796)  Olbers  adott  lényegében 
ma  is  használatban  levő  módszert,  Abhandlung 
über  die  leichteste  und  bequemste  Methode,  die 
Bahn  eines  Kometen  zu  berechnen  című  művé- 
ben. A  P.  tankönyvei :  W.  KLinkerfues,  Theo- 
retische  Astronomie,  3.  kiad.  (Braunschweig),  Th. 
V.  Oppolzer,  Lehrbuch  zur  Bahnbestimmung  der 
Kometen  und  Planeten  (Leipzig  1870—80,  2  köt., 
I.  köt.,  2.  kiad.,  1882),  Watson,  Theoretical  Astro- 
nomy  (Philadelphia  1900),  Tisserand,  Legons  sur 
la  Détermination  des  orbites  (Paris  1899),  Bau- 
schinger,  Bahnbestimmung  der  Himmelskörper 
(Leipzig  1806). 

Pályaszin,  a  vasutaknál  a  talpfák  felső  felü- 
letének tengerszin  felett  levő  magassága. 

Pályaszinemelés.  Fel  szokott  merülni  az 
üzemben  levő  vasutak  pályaszine  magasabbra 
helyezésének  szüksége,  ha  pl.  a  számítottnál 
magasabb  árvizek  jelentkeznek  v.  ha  utólagos 
építkezések  kívánják.  Rendesen  a  talpfák  alatti 
kavicságyazat  vastagításával,  fokozatos  kieme- 
léssel készül.  Esetleg  a  töltéskorona  is  szélesí- 
tendő és  a  szomszédos  műtárgyakon  is  emelendő 
a  pályaszin. 

Pályaszinsülyesztés.  Meglevő  va8utaknál,állo- 
másbővitéseknél  ésműtárgylétesítéseknél  elő  szo- 
kott fordulni,  hogy  a  pálya  színét  mélyebbre  kell 
helyezni.  Ez  rendesen  a  talpfák  alatti  leásás  és 
azután  újra  alákavicsolás  által  szokott  végez- 
tetni. A  P.  igen  nehéz  és  költséges  mimka. 

Pályatest.  A  vasúti  vágányok  elhelyezésére 
szolgáló  létesítmények,  tehát  a  töltések,  bevágá- 
sok, műtárgyak  stb.  összessége. 

Pályatévesztés,  Ha  egy  versenyző  az  illető 
verseny  számára  előírt  pályáról  letért,  akkor  ez 

Mévai  Nagy  LexPcona,   XV.   köt. 


P.  Az  ilyen  versenyző,  akár  előnyére,  akár  hát- 
rányára tévesztett  pályát,  díjat  nem  nyerhet,  ha- 
nem hivatalból  diszkvalifikálandó. 

Pályatisztító  v.  kerékhárítő,  a  vasúti  mozdo- 
nyok első  kereke  előtt  alkalmazott  erős  seprő  v. 
lapátalakú  készülék,  vagy  vaspálcákból  alkotott 
védő  rostély.  Arra  szolgál,  hogy  a  sínekre  került 
tárgyakat,  állatokat  vagy  egyéb  akadályokat  a 
kerék  útjából  ellökje,  nehogy  azok  kisiklást  okoz- 
zanak. A  sinfej  teteje  feletti  60  mm.-ig  érhet  le 
a  mozdonyról. 

Pályaudvar,  1.  Állomás. 

Pályaudvaron  marad  rendeltetéssel  adják  fel 
a  vasúti  forgalomban  azokat  az  árukat,  melyek- 
nél a  feladó  azt  akarja  biztosítani,  hogy  az  árút 
a  vasút  a  címzettnek  ne  szállítsa  házhoz.  A  P. 
megjelölést  a  feladó  a  fuvarlevél  felső  részére  a 
címzés  felé  tartozik  írni.  E  megjelöléshez  hozzá- 
írhatja :  Címzett  értesítendő.  Ha  ez  a  toldás  hiány- 
zik, a  vasút  az  árút  nemcsak  nem  szállítja  ház- 
hoz, de  nem  is  értesíti.  A  P.  árút  a  címzett  csak 
személyazonosságának  igazolása  mellett  veheti 
át.  Igazolásul  első  sorban  a  feladási  vevény  hasz- 
nálható. 

Pályaválasztási  tanácsadó.  Nyugateurópai 
nagyobb  városokban  régebben,  nálunk  pedig  az 
újabb  időben  létesült  intézmény,  melynek  célja 
az  alsó-  vagy  középiskolát  végzett  ifjúságnak 
díjtalanul  útbaigazítást  adni  egyes  életpályákra 
vonatkozóan  s  a  figyelmet  felhívni  az  újabb  és 
kevésbbó  ismert  pályákra.  Budapesten  a  főváros 
8  több  magánegyesület  tart  fenn  P.-t.  Vannak 
könyvek  is,  melyek  rendszeresen  ismertetik  a 
különböző  életpályákat,  s  a  szükséges  képesítés 
megszerzésének  módját.  Ismertebb  pályaválasz- 
tási könyvek :  Perenczi  István,  Életpályák  (Po- 
zsony 1898) ;  Bod  Péter  és  Székely  István,  Női 
életpályák  (Budapest  1898) ;  Amicus  juventutis, 
Pályamutató  (u.  o.  1920) ;  Hollósné  de  Grobois 
Nándin,  A  kenyérkereső  asszony  (u.  o.  1910); 
Makra  Imre,  Pályaválasztás  (15  füzetben,  u.  o. 
1915). 

Pályázat,  nyilvános  felhívás  arra,  hogy  azok, 
akik  állást,  javadalmazást,  munkával  v.  szállí- 
tássalvaló megbízást  elnyerni  óhajtanak,  pályázó 
kérvényüket  a  hirdetményben  megjelölt  ható- 
ságnál megfelelően  felszerelve  benyújtsák.  Egyes 
állásokra  a  törvény  szabja  meg,  hogy  azokat 
nyilvános  pályázat  útján  kell  betölteni,  alapít- 
ványoknál az  alapító  rendelkezése  stb.,  közszál- 
lításoknál a  közszállítási  szabályzat  írja  elő,  hogy 
azokat  rendszerint  versenytárgyalás  útján  kell 
kiadni. 

Pályiközségek,  L  Hegyközpályi,  Hosszúpályi, 
Monostorpályi,  Op>ályi. 

Pályi,  1.  Ede,  hírlapíró,  szül.  Monostorpályi - 
ban  (Bihar  vm.)  1865  febr.  1.  A  budapesti  egye- 
temen jogot  hallgatott  s  doktori  oklevele  meg- 
szerzése után  a  nagyváradi  kereskedelmi  aka- 
démia tanára  és  az  ottani  kereskedelmi  kamara 
titkára  lett.  A  90-es  években  a  Magyarország-ha, 
írt  vezércikkeket,  majd  1900.  megalapította  Bánffy 
Dezső  báróval  a  Magyar  Szó  cimü  napüapot  s 
mint  annak  szerkesztője  küzdött  a  protestáns 
felekezetekre  vonatkozó  1848  :  XX  t.-c.  végre- 
hajtásáért. A  koalíció  uralma  idején  átvette  a 


Pályln 


130 


Pampa 


Budapesti  Naplöt  s  a  megszűnt  szabadelvüpárt 
törekvéseit  ápolta,  majd  hosszabb  időn  át  a  nem- 
zeti munkapárt  céljait  szolgálta  lapjával.  A  világ- 
háború kitörése  után  publicisztikai  téren  egy  kö- 
zépeurópai vámszövetség  megalakítását  propa- 
gálta német  könyveivel.  E  működéséből  indult  ki 
a  Mitteleuropa  mozgalma.  Köuyvalakban  követ- 
kező művei  jelentek  meg:  Bölcsészet  (Budapest 
1903);  Metafizika  (u.  o.  1911) ;  A  szabad  akarat- 
ról (u.  0. 1911) ;  Deutschland  und  üngarn  (Leip- 
zig  1915);  Dos  miiteleuropaische  Weltreich- 
Bilndniss  (München  und  Leipzig  1916) ;  Az  új 
ember  erkölcstana  (Bpest  1916) ;  Magyarország 
a  háború  után  (u.  o.  1917);  Kommunista  köz- 
megegyezés (u.  0.  1919);  ÍDer  Kommunismus 
(Berlin  1919) ;  Az  eszményi  állam  törvénykönyve 
(Bpest  1920) ;  Közgazdaságunk  rendezése  (u.  o. 
1921). 

2.  P.  Elek  (családi  nevén  Lukics)  szinész  és  író, 
szül.  Pápán  1796.,  megh.  Kolozsvárott  1846  márc. 
4.  Premontrei  papból  lett  szinész  s  pályáját  Bécs- 
ben kezdette.  1822-ben  szerződött  Kolozsvárra ; 
azután  élte  a  korabeli  színészek  vándoréletét. 
Többször  volt  színigazgató  s  1842.  Bukarestben 
játszott  társulatával  magyar,  német,  oláh  és  fran- 
cia nyelven.  Egyik  főcélja  az  opera  meghonosí- 
tása volt  s  e  célból  lefordította  Mozart  Don 
J«í«9i-jának  és  Varázsf'iivolá-ydXí3k,  Weber  Bű- 
vös vadász-knsik.  és  Rossini  Tolvaj  szarká-]éiTiBk. 
szövegét  több  más  opera-librettóval  együtt.  Több 
német  és  francia  színművet  is  lefordított. 

Pályin  (Ta?m^,  kisk.  Ung  vm.  nagykaposi  j.-ban, 
(1910)  1121  szlovák  és  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Párna  (Bungarus  fasciatus  Schn.,  áiiat),  a 
Siklófélék  családjába,  az  Elülső  méregfogas  kí- 
gyók (Proteroglypha)  csoportjába  tartozó  kígyó- 
faj. Fekete  v.  feketéskék  alapon  sárgán  gyíírü- 
zött.  Hossza  1*75  m.-t  is  elér.  Kelet-Indiában, 
Dél-Kínában  és  a  szomszédos  szigeteken  honos. 
Mérges. 

Pamali,  1.  Tabu. 

Pambam-szoros,  1.  Palk-szoros. 

Pamela,  erónyhősnő  neve,  Richardson  első  hí- 
res regényének  főalakja,  kinek  neve  Sídney  Arca- 
diájából származik. 

Pamfili  (Pamphili),  olasz  grófi,  majd  1650 
óta  hercegi  (San  Martino  címmel)  család,  mely 
férflágon  1761.  halt  ki.  Legkiválóbb  tagja  volt 
X.  Ince  pápa  (1644—55.).  A  P. -család  birtokait 
és  címeit  a  Doria  (1.  o.)  család  örökölte,  mely 
most  a  Doria-Pamphili-Landi  nevet  használja. 

Pamfilia,  ókori  kisázsiai  tartomány,  Likía 
és  Kilikía  között.  Lakosai  főleg  kílikiaiak  és  be- 
vándorlott  görögök  voltak,  kik  Kisázsia  egyéb 
tartományaival  együtt  líbiai,  perzsa,  makedón 
és  szír  uralom  alatt  éltek.  Kr.  e.  103.  a  rómaiak 
lettek  uraik,  akik  a  tartományt  Kilikiával  egye- 
sítették ;  csak  Vespasianus  szervezte  önálló  pro- 
vinciává Kr.  u.  74.  A  lakosok  főleg  kalózkodás- 
ból éltek.  Városaik:  Attaleia  (Adalia), Sídé (Bszki 
Adalía),  Syllion,  Perge  és  Aspendos;  folyója  a 
Kestros. 

Pamflet  (ang.)  a.  m.  röpirat,  különösen  pedig 
személyeket  támadó  röpirat,  gúnyírat.  E  nem- 
zetközi műszó  eredetéről  csak  annyit  tudunk, 
hogy  Angliában  keletkezett,  s  már  Shakespeare- 


nél  előfordul  (VI.  Henrik  I.  r.  ül.  1.)  panaszle- 
vél értelmében.  Pamfletista,  gúnyiratszerző. 

Paraiers  (ejtsd:  pamié),  székhelye  P.  járásnak 
és  1295  óta  püspökségnek  Ariége  francia  départe- 
mentban,  az  Ariége  jobb  partján  (i9ii)  10,017  lak., 
élénk  iparral;  XVII.  sz.-belí  székesegyházzal.  Kö- 
zelében Frédelas- apátság  romjai. 

Pamir  (Bam-i-Duniah  a.  m.  «a  világ  tetejo), 
Gsung-Ling),  többszörös  párhuzamos  láncokból 
álló  hegység  Belső-Ázsiában,  átlagos  magassága 
3800—4300  m.  A  K-i  részen  a  folyóvölgyek  nem 
mélyek,  a  klíma  zord  (jun.  -|-  5*1.  jan.  —  5*1<*  C.)  s 
lakossága  csak  kevés  nomadizáló  kirgiz.  A  Ny-i 
rósz  folyóvölgyei  igen  szűkek,  éghajlata  enyhébb, 
itt-ott  erdő  és  szántóföld  is  található,  állandóbb  la- 
kosságú. Keleten  a  Musztag- Ata  lánca  keresztben 
elrekeszti  a  Pamir  magas  völgyeit  s  azért  minden 
vize  nyugatra  folyik  le.  Főbb  részei :  a  Transalai 
(Kaufmann-csúcs  7000  m.),  Muszkol,  Aliccsur- 
pamir,  Nagy-  és  Kis-pamir,  IL  Miklós  cár -hegy- 
ség. Tavak :  Kara-kul,  amelyet  É-ról  a  Kara- 
dzsilga.  D-ről  a  Muszkol  táplál,  a  Szor-kul,Rang- 
kul,  Száry-kul,  Jasil-kul  stb.  Folyói:  az  Ak-szu, 
amelyet  az  Ak-baítal  és  a  Kudara  mellékfolyói  közt 
Murgabnak  neveznek  és  azután  Bartang  néven  a 
Pendzsbe  ömlik,  az  Alicsur,  amely  a  Sah-darja- 
val  való  egyesülése  után  szintén  a  Pendzsbe 
ömlik  Gunt  néven,  s  a  P.-folyó  is.  A  Pendzset 
alsóbb  folyásán  Amu-Darjának  nevezik.  K.  felé 
folyik  a  P.-ból  a  Marchan-szu,  amely  kínai  terü- 
leten egyesül  a  Kízil-szuval.  A  P.-on  át  ősrégi 
kereskedelmi  út  vezet  Kínába.  A  P.  kutatói  vol- 
tak :  John  Wood  (1838),  Forsyth,  Gordon  és  Trot- 
ter  (1873),Fedcsenko(1868— 71.),  Mu8ketov(1877), 
Sudhan  pundit  (1878—81.),  Kostenko  és  Lebedew 
(1876),  Sven  Hédin  (1894—97.),  az  orosz  földr. 
társaság  expedíciója  stb.  Mivel  a  P.  orosz  és  angol 
érdekszférák  határán  volt,  1895-ben  megegye- 
zést kötöttek  a  határra  nézve.  A  P.-ba  mint  cen- 
trumba futnak  össze  a  föld  leghatalmasabb  hegy- 
ségei :  Himalája,  Szulejmán-hegység,  Hindukus, 
Altaidák,  Tien-san,  Kuen-lün,  s  így  fontos  a  hely- 
zete miatt.  V.  ö.  Dunmore,  The  P.-s  etc.  (Lon- 
don 1893,  2  köt.);  Olufsen,  Through  the  unknown 
P.-s  1898—99.  (London  1904);  Hédin,  Durch 
Asíens  Wüsten  (1899) ;  Gobbold,  Innersmost  Asia 
(1900) ;  Filchner,  Ein  Ritt  über  den  P.  (Berhn 
1903);  Prinz  Gy.,  Utazásom  Belső  -  Ázsiában 
(Budapest  1908). 

Pamizosz  (ma  Pirnaca),  folyó  Peloponnezus- 
ban  ;  átfolyik  a  két  messzéniaí  síkságon ;  ez  Gö- 
rögországnak egyetlen  (csak  5  km.  hosszúság- 
ban) hajózható  folyója. 

Pamlény,  kisk.  Abauj -Torna  vm.  tornai  j.-ban, 
(1920)  413  magyar  lak. 

Pampa  (többesszámban :  pampas),  a  kecsua- 
indiánus  nyelvben  a.  m.  síkság ;  mint  földrajzi 
műszó  olyan  területet  jelent  általában,  ahol  a 
kevés  csapadék  miatt  csak  nagy,  legeltetésre  ki- 
válóan alkalmas  fű  nő,  fák  nem  igen  vannak 
rajta,  legfeljebb  egyes  patakok  mentén.  így  tehát 
az  orosz  «steppe»,  a  magyar  apuszta»  fogalmá- 
val egyezik.  Mint  helynév  a  Rio  Salado,  Cordo- 
baí-hegység  s  a  Rio  Negro  közti  területet  jelenti 
Délamerikában.  A  P.  földjét  nem  müvelik,  vég- 
telen síkságain  magas  kórós  növények  és  buja  fú 


Pampa 


—     131     - 


Pamplona 


terem,  klímája  meleg,  de  egészséges:  legelőin 
számtalan  juh,  szarvasmarha,  ló  legel,  ezeken 
kívül  van  nandu,  pampa-nyúl,  pampa-szarvas, 
guanaco  stb.  Legeltetéssel  foglalkozó  lakosa  a 
gaucho  spanyol  és  indiánus  keverék,  messze  föl- 
dön elszórt  tanyákban  (estancias)  lakik,  eredeti 
indiánus  lakossága  (keesuák,  araukánok  stb.) 
egyre  fogy.  A  folyók  (Salado,  Dolce,  Primero, 
Secondo  stb.)  csak  felső  futásukon  ihatok,  alább 
vizük  sós  ós  ihatatlan.  Nagy  területek  egészen 
ivóvíz  nélkül  vannak,  sótakaróval  födve  (tra- 
vesias).  A  P.  területe  mintegy  4!.185,000  km2; 
d'Orbigny,  Darwin  és  Roth  kutatták  át  tudo- 
mányosan. 

Pampa  (Gobernaciön  de  la  P.),  argentínai  ter- 
ritórium Buenos- Ayres  tartománytól  Ny-ra,  terü- 
lete 14;6,375  km 2,  lakossága,  (1912)  91,333.  Felü- 
lete füves  síkság,  csak  itt-ott  alacsony  dombsor- 
ral, ezek  közül  a  legmagasabb  a  Sierra  de  Li- 
Imel-Galel,  ez  is  csak  480  m.-íg  emelkedik. 
Sok  kisebb  sós  tava  (salina)  és  mocsara  van.  A 
Colorado  mellékfolyója,  a^Khadi-Leuvu  (Curaco) 
folyik  rajta  keresztül.  Állattenyésztése  virágzó, 
nagyobb  helységei  nincsenek,  közig,  székhelye 
Sta.  Rosa  de  Toay. 

Pampa  AuUagas,  2786  km^  területű  édesvizű 
tó  Bolívia  délamerikai  állam  Oruro  tartományá- 
ban 3700  m.  magasban.  110  km.  hosszú,  30—45 
km.  széles,  a  Titikaka-tóból  jövő  Desaguadero 
ömlik  beléje,  közepén  van  a  Panza-sziget. 

Pampa- indiánusok.  Gyűjtőneve  a  síkságlakó, 
argentínai  és  perui,  tehát  a  tágabb  értelemben 
vett  pampák  indíánusainak.  Mióta  a  pampákat 
vasutak  szelik  át,  a  vad  törzsek  szétszóródnak 
és  kipusztulnak. 

Pampa-régió  nyelvei^  1.  Amerikai  nyelvek. 

Pampaszformáció  (geoi.).*Délamerikának,  ne- 
vezetesen Argentínának  legnevezetesebb  pleisz- 
tocén-képződménye, mely  vastag  löszszerií  taka- 
róval roppant  nagy  területeket  foglal  el.  B  talaj 
tele  van  sókkal,  melyek  száraz  időben  fehér  ké- 
reg alakjában  kivirágoznak.  Magában  e  kontinen- 
tális képződésű  löszben  számos  eredeti  formájú 
pleisztocén  ősemlős  csontváza  található,  amilye- 
nek az  óriási  lajhárok  és  páncélos  állatok  (Mega- 
therium,  Mylodon,  Gl>T)todon  stb.) 

Pampaszfü  (qöv.),  l.  Gynerium. 

Pampaszi  macska  fi^eí^5^í^/eí•05Desm.,  áiiat), 
a  Macskafélék  (1. 0.)  egyik  faja.  Hosszú,  kócos  bun- 
dája világos  sárgásszürke  vagy  .ezüstszürke  és 
számos  szabálytalan,  sárga  v.  barna  hosszsávok- 
kal tarkázott.  Hossza  0'65— 1  m.,  farka  30  cm., 
vállmagassága  30— 35  cm.  D.- Amerika  térségein 
tanyázik  Patagoniától  a  Magalhaes-szorosíg.  Fő- 
leg apróbb  rágcsáló  emlősökkel  táplálkozik. 

Pampaszi  nyúl  (Lagostomus  trichodadyliis 
Brookes,  áuat),  a  Rágcsálók  rendjébe,  a  Nyúlszájú 
rágcsálók  (Lagostomidae)  családjába  tartozó  em- 
lős állatfaj.  Feje  vastag,  fölül  lapított,  két  ol- 
■dalt  duzzadt.  Arca  rövid,  tompa.  Törzse  zömök, 
rövid  nyakú.  Első  lábai  4,  a  hátulsók  3  ujjasok. 
Bajuszszálai  hosszúak  és  merevek.  Fülei  közepe- 
sek, szélesek,  tompán  hegyezettek.  Farka  hosszú- 
sága harmadrésze  testhosszúságának.  Bundája 
meglehetős  tömött.  Háta  szürke,  feketés  keverék- 
kel: oldalain  szürke;  hasa  fehér;  arcorrán  és 


pofáin  széles,  fehér  harántsáv  vonul  végig.  Hosz- 
sza  50  cm.,  farka  18  cm.  Buenos- Ayres  és  Para- 
guay pampaszaiban  él ;  húsát  megeszik ;  bundája 
nem  nagyon  értékes. 

Pampaszi  struc,  az  amerikai  struc  v.  közön- 
séges nandu  (Bhea  americana  L.)  egyik  neve. 
L.  Nandu-félék. 

Pampaszi  szarvas,  1.  Szarvas. 

Pampaszi  tyúk  (áUat),  l.  Rliynchotus. 

Pampero,  Argentína  nagykiterjedésű  síkjain 
(pampák)  fellépő  délnyugati  szél,  amely  a  levegőt 
lehűti  és  esőt  hoz.  A  szemhatár  délnyugati  szélén 
tornyosuló  sűrű  fellegzet  jelzi  a  P.  közeledését, 
kitörése  alkalmával  viharos  és  erős  elektromos 
jelenségek  kísérik.  A  hosszantartó  északi  lég- 
áramlás után,  amely  e  tájon  száraz  és  igen  me- 
leg időt  okoz,  a  P.  kellemes  változást  hoz  és  üdí- 
tőleg  hat  a  növényzetre. 

Pamphili,  olasz  nemesi  család,  1.  Pamfili. 

Pamphilos,  1.  ógörög  festő,  1.  Görög  művé- 
szet, 3. 

2.  P.,  Alexandriából  való  görög  grammatikus 
Kr.  u.  50  táján.  Főműve  egy  95  könyvre  terjedő 
glosszás  Lexikon,  melynek  Diogeníanos  készí- 
tette kivonatát  Hesychios  fentartotta.  Athenaios 
és  Pollux  forrásul  használta. 

Pamphilus,  szent,  vértanú,  Berituszban  (Fe- 
nicia)  született  előkelő  szülőktől  a  III.  sz.-ban, 
megh.  309.  Agapius  püspök  pappá  szentelte.  A 
Maximínus  alatti  keresztényüldözésben  307.  fog- 
ságba vetették,  kínozták  és  két  év  multán  le- 
fejezték. Alapítója  volt  a  cezareai  könyvtárnak, 
melyet  a  szent  atyák  sajátkezűleg  leírt  műveivel 
gazdagított.  Eusebiussal  átjavította  a  Septuagín- 
tát ;  ugyanő  vele  megírta  Origenes  apológiáját. 

Pamphos,  régi  mitikus  görög  hinmuszköltő, 
talán  még  Homeros  előtti  időből. 

Pamplico-öböl  (F.-sound),  lagunás  sekélyvizű 
tengeröböl  North-Carolina  északameríkai  állam 
partján.  Az  J.Í5emarZe-ó&öMel  együtt  közös  lidó- 
rendszer  választja  el  az  óceántól,  ezen  a  lídón  át 
vezet  az  Ocracoke-,  Hatteras-,  Loggerhead-  és 
New-csatorna.  Az  öbölbe  ömlik  a  Tar  folyó,  ezt 
torkolatánál  Pamlíco-nak  nevezik,  s  a  Neuse,  az 
Albemarleba  pedig  a  Roanoke  torkollik. 

Pamplona,  1.  fővárosa  N  avarra  spanyol  tar- 
tománynak, püspöki  székhely,  megerősített  hely 
a  Pireneusok  Ny.-i  lábánál,  420  m.-nyi  magasban, 
az  Arga  balpartján,  (1918)  30,385  lak.,  posztó-  és 
bőrgyártás,  gítárhúr-készítés.  vas-,  acél-  és  agyag- 
ipar,  borkereskedelem.  P.  legszebb  tere  a  Plaza 
la  Constítucion,  legjelentékenyebb  épülete  az 
1397-ben  megkezdett  székesegyház,  szép  hom- 
lokzattal, királyi  sírokkal ;  az  egykori  alkirályi 
palota,  a  színház,  II.  Fülöp  építette  citadella ;  a 
15  km.  hosszú  vízvezeték  XVin.  sz.-belí.  Orvos- 
gyógyszerészi  iskolája  van.  P.  az  ókorban  a  vas- 
cones  (baszkok)  földjén  épült  Fompaelo  (Pom- 
pejopolis),  az  V.  sz.-ban  Pampilo  v.  Pampiluna. 
778-ban  Nagy  Károly  az  araboktól,  1284.  Hl. 
Fülöp  a  franciáktól  foglalta  el.  1808— 1813-ig 
ismét  francia  birtok  volt. 

2.  P.,  város  és  püspöki  székhely  Colombia 
Santander  departementjában,  2303  m.  magasan, 
kb.  10.000  lak.,  főiskolával,  fegyházzal.  1875-ben 
a  földrengés  rombadöntötte  székesegyházát. 


Pampuska 


—     132 


Pamut 


Pampuska,  a  farsangi  fánk  népies  neve. 

Pams  (ejtsd:  pamsz),  JuUs,  francia  politikus,  szül. 
Perpignanban  1852  ang.  14.  Az  tigyvédi  pályán 
működött,  8  1893.  a  képviselőház,  1904?.  a  sze- 
nátus tagja  lett.  1911  márciustól  1913  januárig 
földmívelésügyi  miniszter  volt  Móni  s,  Caillauxés 
Poincaré  kormányaiban.  Az  1913-iki  elnökválasz- 
táson ő  volt  a  radikálisok  jelöltje  s  Poincaré  483 
szavazatával  szemben  427  szavazatot  kapott.  1917 
nov.  belügyminiszter  lett  Clemenceau  kabinet- 
jében. 

Pamuk,  kisk.  Somogy  vm.  lengyeltóti  j.-ban, 
(1920)  525  magyar  lak. 

Pamut  (képmelléklettel),  a  Gossypium-  (1. 
Gyapot)  családhoz  tartozó  növény  magpelyhe. 
A  gyümölcs  héjaéréskor,  t.  i.  szeptember  és  de- 
cember között,  megrepedezik,  ekkor  leszedik  a 
gyümölcsöt,  a  magtokot  kézzel  eltávolítják,  a 
magszálakat  pedig  számos  körfűrészszerü  pen- 
gével ellátott  géppel  letépik  a  magról.  A  P.-on 
három  réteget  különböztetnek  meg,  ú.  m.  hámot 
(cuticula),  sejtfalat  (cellulóza)  és  sejtiireget  (lu- 
men). Minél  durvább  a  P.-faj,  annál  számosabb 


1.  ábra.  Pamutszalag. 

helyen  horpad  be  sejtfala  s  ekkor  az  1.  ábrán 
látható  szalagszerü  alakot  nyeri.  A  sejtfal  cellu- 
lózából (szénhidrát)  áll  és  ligninmentes  s  csak  szí- 
nltő  anyagokat  s  növényi  zsírokat  tartalmaz.  Vas- 
tagsága a  magszál  átmérőjének  Vs-át — V^-^t 
teszi.  A  sejtfalat  hígított  savak  nem  bántják,  kon- 
centrált savak  azonban  vegybomlást idéznek  elő ; 
gyöngébb  alkaliák  csak  duzzasztják,  erősebb  al- 
kaliák  pedig  részlegesen  oldják.  Teljes  oldást  a 
rézélegammonia  idéz  elő  s  akkor  a  P.  előbb  erő- 
sen duzzad,  miközben  a  hám  megreped  és  a  2. 
ábrán  látható  elrendezést  nyeri.  A  legtöbb  P. 
színe  fehér,  kissé  kékes  vagy  sárgás  árnyalattal ; 
erősebb  színezése  csak  2  fajnak  van.  Ezek  a 
makő,  amely  Egyiptomban  terem  és  a  legfino- 
mabb fajok  egyike  és  a  nanking,  amely  Kíná- 
ban terem  s  közepes  finomságú.  A  P.  hossza  8—40 
mm.,  átmérője  O'Ol— 0*04  mm.  között  változik. 

Fonása. 

(L.  a  Pamutfonás  című  képmellékletet.) 

A  pamutnál  legelterjedtebb  a  nyújtott  fonal- 
gyártás, mely  a  következő :  első  sorban  a  ke- 
mény tömeggé  sajtolt  P.-ot  kisebb-nagyobb  dara- 


bokra bontják,  mely  célra  az  1.  ábrán  látható 
Chrighton-féle  csomóbontót  használják.  A  csomó- 
bontással egyidejűleg  a  különböző  anyagok  ke- 
verését is  végzik.  B  gép  gyors  forgásban  levő  kül- 
lőkkel felszerelt  tengelyből  áll,  amely  a  P.-ot 
rostélyrudakból  készült  kosárhoz  dobja.  A  csomók 
lazulnak,  a  P.-banlevő  hozzátapadt  piszok  a  ros- 
télyrudak  résein  átesik. 

A  P.-on  sok  oly  magrész  is  található,  amely 
hozzánőtt  s  ezt  le  kell  tépni  róla.  B  célra  a 
2.  ábrán  előtüntetett  léces  verőgépet,  a  batteurt 
használják.  A  P.-ot  ugyanis  a  6  és  c  betűkkel  jel- 
zett etető  készülék  tartja,  az  a  jelű  léc  pedig  gyors, 
forgásánál  fogva  oly  hatályos  ütést  mér  reá,  hogy 
a  kíállóbb  magrészek  leszakadnak  róla.  Ezután  a 
P.-ot  kártolásnak  vetik  alá.  A  kártoló  gép  (1.  o.) 
fő  alkatrésze  a  kártokkal  borított  dob,  továbbá  a 
munkás  kártok,  amelyek  a  f ődob  kártjaival  szem- 
ben állanak.  A  munkás  kártok  hengerekre  (1.  a  B. 
ábrát)  vagy  végnélküli  láncként  összekötött  las- 
san mozgó  lécekre  (1.  a  4.  áhrát)  vaunak  erősítve. 
Közepes  és  finomabb  számú  fonalak  gyártásánál 
ezt  használják.  A  kártoló- 
gépről nyert  szalag  köze- 
pes finomságú  fonalaknál 
a  nyujtógépre  kerül,  fino- 
mabb fonalaknál  azonban 
még  egyszer  a  kártoló- 
gópre  8  csak  azután  a 
nyújtóra. 

A  nyujtógépen,  mely- 
nek vázlatát  az  5.  ábra 
mutatja,  a  szalag  egyen- 
letességénekfokozása cél- 
jából 4— 5  szalagot  bocsa  j- 
tanak  be  az  a-val  jelzett 
hengerpárok  közé,  ahol 
hosszuknak  5-6-szorosára 
nyújtatnak.''  Ily  nyujtógép 
hatásának  3— 4-szer  lesz 
alávetve.  A  további  nyúj- 
tást a  Fleyer-rendszerű 
elöf  onógópen  végzik.  A  6.  ábra  mutatja  a  Fleyer- 
gép  jellemző  részeit.  Ez  épp  oly  nyujtóhengerek- 
ből  áll,  mint  az  előbbi  nyujtógép,  a  nyújtott 
szalag  azonban  itt  meg  lesz  sodorva,  még  pedig 
oly  szárnyas  orsóval,  amelynél  a  cséve  és  az  orsó 
külön-külön  forgattatnak.  E  gépen  nyert  szala- 
got elöfonatnak  nevezik.  Az  előfonást  3 — 4-szer 
ismétlik,  ekkor  már  elég  vékony  és  elég  egyen- 
letes arra,  hogy  fonallá  fonhassák.  A  fonást  szel- 
fakt(yrokon,  gyűrűs  orsókon  vagy  szárnyas  (wa- 
ter)  orsókon  Yégzik  (1.  Fonás),még  pedig  az  erős 
sodratú  fonalakat  water-  és  gyűrűs  orsókon,  a 
lágysodratú  vetülék-fonalakat  pedig  szelfaktoro- 
kon.  A  szelfaktorokon  font  fonalak  kúpos  csévék 
(pincops  vagy  warcops)  alakjában,  a  water-orsón 
készült  fonalak  pedig^' matring-alakban  jönnek 
forgalomba. 

A  kártolt  /b«aZ  gyártásánál  a  kártolást  henge- 
res kártolón  végzik.  A  második  kártoló  osztóké- 
szülékkel  van  felszerelve  s  így  azonnal  az  elő- 
fonatot  kapják,  amelyet  a  gyapjúfonásnál  hasz- 
nálatos szelfaktoron  szokás  megfonni. 

A  fésűs  fonal  gyártásánál  a  léces  kártolót  hasz- 
nálják, azután  fésülik  a  P.-ot.  A  fésült  szalagot 


ábra. 


Felduzzadt  pamut- 
szalag. 


PAMUTFONÁS. 


4.  ábra.  Fedeles  kártológép  mozgó  lécekkel 


'Pamutfonást  cikkhez 


REVAl  NAGY  LEXIKONA 


Pamut Zl—J 

épp  úgy  nyújtják,  előfonják  ós  fonallá  sodorják, 
mint  a  nyújtott  fonal  gyártásánál  a  kártolt  sza- 
lagot. 

A  P. -fonalak  finomságát  az  angol  rendszer  sze- 
rint szokásos  jelezni.  Az  angol  számozásnál  a 
hosszúság  egysége  a  840  yard-os  matring;  a 
fonal  finoméi  számát  pedig  az  1  angol  fon- 
tot nyomó  matringok  mennyisége  adja.  A  matring 
kerülete  l'ö  yard  a  motola  80  fordulata  után,  a 
felmotolált  részi  le  szokás  kötni,  s  ezt  pászmá- 
nak mondják ;  7  ily  pászmát  újból  le  szokás  kötni, 
s  ez  a  matring.  A  csomagokat  5  és  10  angol  fon- 
tosra készítik.  A  10  fontos  csomagban  tehát  10- 
szer  annyi  matring  van,  ^mint  aminő  finomsági 
számú  a  fonal,  minden  matring  7  pászmából,  min- 
den pászma  80  szálból  áll. 

Szövése. 

A  P. -szövetek  készítésével  a  nagy  gyáripar  fog- 
lalkozik. Kézi  szövőszéken  ugyanis  percenkint 
csak  30—40  vetést,  szövőgépeken  pedig  120—180 
vetést  tehetnek  s  ezen  okból  a  kézi  szövő  a  közön- 
séges sima  P. -szövetekkel  nem  versenyezhet  a 
gyáriparral  szemben.  A  P.  gyáripari  szövését  kö- 
vetkezőképen végzik:  A  fonodából  kikerült  fona- 
lat előbb  felvetik  s  irizelik  (1.  Felvetés),  azután 
uyüstbe  s  bordába  húzzák 
(l.  Nyüst,  Borda  és  Behíí- 
zás)  s  így  kerül  a  szövő- 
gépbe.   P.-ból    leginkább 
2 — 4  nyüstös  szövetet  (l. 
Alapkötés)  készítenek,  e 
<?élra  a  3—4.  szövegábrán 
jelzett   gépet  használják. 
Ennek  lényege  a  követ- 
kező: A  bordaláda  y  (3. 
ábrán)  az  alul  elhelyezett 
p  csap  körül  végzi  lengését. 
Két  oldalán  vannak  a  fió- 
kok, ezek  egyikéből  dobják 
a    vetélőt  a  másikba.  A 
vetélő  átdobását  1  m.-nél 
keskenyebb    szövőszékek- 
nél az  ábrán  jelzett  ostor- 
szerkezet végzi.  A  vetélőt 
ugyanis  közvetlenül  a  ve- 
tőfej dobja  át,  amely  a  g^ 
jelű  ostorszíjjal,  ez  pedig  a 
<?5  jelű  ostorral  áll  kapcso- 
latban, amely  a  d^  foglalat- 
tal a  függélyesen  álló  ten- 
gelyre van  szerelve.  B  füg- 
gélyes tengely  alsó  végé- 
hez d^  kúp  van  erősítve,  amelyhez  az  excentert 
hajtó  tengelyre  erősített  ^3  excenter  ütközik. 
Szélesebb  szövetek  szövéséhez  a  4.  ábrán  jelzett 
vetőszerkezetet  alkalmazzák.  Ennél  a  t  vetőfej 
s  ostornyéllel  áll  közvetlenül  kapcsolatban,  ez 
pedig  z  szíj  segélyével  a  szögemeltyű  h  karjá- 
val, míg  a  szögemeltyű  r  karjára  az  e  excen- 
ter működik.  Ezzel  a  t  vetőfej  nagyobb  sebes- 
séget nyer,  s  így  a  vetélő  gyorsabban  halad,  mint 
az  előbbi    szerkezetnél.  A  nyüstök  mozgatása 
pedig  a  következő:   Vászonkötóshez   sikoltyus 
felszerelést  használnak  (1.  Szövőszék),  több  nyüst- 
tel birokhoz  pedig  a  3.  ábrán  jelzettet.  Ez  utób- 


Pamut 


binál  minden  nyüst  r^  jelű  körszelvényre  van 
akasztva,  s  minden  körszelvénynek  külön  ten- 
gelye van,  melynek  végére  a^  jelű  kar  van  erő- 
sítve, ez  pedig  a  szövőszék  alsó  részében  elhelye- 
zett x^  lábítóval  van  összekapcsolva.  B  lábí- 
tókra  hatnak  a  nyüstöket  mozgató  excenterek.  A 
szövés  folytonossága  céljából  a  lánchengert  féke- 
zik az  \  kötéllel  s  k  súlylyal,  a  szövethengert 
pedig  az  x  jelű  kilincsművel  (szabályozóval)  min- 
den vetés  alkalmával  mozgatják.  A  szövőszékről 
lekerült  szövet  csinozását  l.  Gsinozás. 


Fehérítése  és  festése. 
A  tiszta  P.  hófehér  cellulózából  áll.  A  nyers 
P.  azonban  körülbelül  öVo  tisztátalanító  anyagot 
tartalmaz ;  ilyenek  a  pektinanyagok,  viasz,  zsír- 
savak, fehérjék.  A  szövött  P.-on  ezeken  kívül 
még  kaolin,  zsír,  keményítő  stb.  is  van,  mely 
anyagokkal  a  fonalakat  a  szövés  megkönnyítése 
végett  bekenték.  így  a  fonalak  és  a  szövetek 
fehérítésük  előtt  piszkos  színűek.  A  P.  fehérí- 
tésének célja  a  nevezett  anyagok  teljes  eltá- 
volítása és  a  P. -cellulóza  tiszta  fehér  színének 
helyreállítása'.  A  laza  P.-ot  csak  vízzel  szokták 
mosni.  A  P.  fonalakat  lúggal  forralják,  vízzel 


Pamut 


134 


Pamut 


mossák,  klórmészBzel  fehérítik,  mossák,  híg  sav- 
val kezelik  és  végül  alaposan  géppel  mossák. 
Azokat  a  P.-fonalakat,  melyeket  fehér  állapot- 
ban elhasználnak,  ulti'amarinnal  avagy  vala- 
mely ibolyaszínű  kátrányfestékkel  kékítik.  A  P.- 
szövetek  fehérítését  a  szerint,  hogy  mily  célból 
fehérítik,  különböző  módon  végzik.  A  színnyo- 
másra használt  kelmék  fehérítése  (lírapp-fehé- 
rítés)  következőleg  történik  :  A  portékát  bélyeg- 
zővel megjelölik,  azután  varrógéppel  összevarr- 
ják, majd  pedig  a  pörzsölögépen(l.Csmo2^öS'>  le- 
égetik a  kelme  felületén  kiálló  szálacskákat.  Ez 
előkészítő  műveletek  után  következik  a  tulaj- 
donképeni  fehérítés.  Ami  következő  műveletek- 
ből áll:  1.  mosás;  2.  meszezés;  3.  savítás;  4  fő- 
zés a)  szódával ;  b)  szódával,  gyantával  és  lúggal ; 
cJ  főzés  szódával  és  mosás ;  5.  klórozás ;  6.  savl- 
tás;  7.  mosás,  kisajtolás  és  szárítás.  A  fehérítő 
ütemekben  ezeknek  a  műveleteknek  elvégzé- 
sére gépberendezéseket  használnak.  Ilyenek  pl. : 

a  mosókészülókek  (Cla- 
peaux),  a  szapuló  ka- 
zánok (pl.  a  Barloiü-féle 


kazán,  a  Thies  és  Herzig- 
féle  szapuló  kazán,  a 
MatherThompson-iená- 
szerü  kazán  és  fehérítő 
berendezés  stb.),  szárító-, 
nyíró-,  kefélő-,  nyújtó- 
gépek  (pl.  crabben)  stb. 


4.  ábra.  Vetőszerkezet  alsó  ostoiTal. 

Ama  számos  javítások  sorozatából,  amelyeket 
a  P.-fehérítés  eljárásai  tökéletesítése  érdekében 
eszközöltek,  különösen  kiemelkedik  a  marólúg- 
nak a  szapulásnál  való  felhasználása,  amely  azon 
a  tapasztaláson  alapszik,  hogy  aránylag  tömé- 
nyebb lúgok,  lényegesen  jobb  tisztító  hatás  mel- 
lett, sem  okoznak  kárt  a  P.-on,  ha  a  szapulást 
levegőmentes  térben  eszközöljük,  ugyancsak  ja- 
vítást jelent  Hertl  eljárása,  aki  a  lúghoz  török- 
rezesolajat kever,  valamint  a  vízben  oldható, 
szerves  oldószereket  tartalmazó  zsiradékprepará- 
tumok (pl.  a  tetrapol)  alkalmazása  is.  A  klóro- 
zásra  klórmeszet  használnak.  Igen  híg  és  tel- 
jesen víztiszta  klórmész-oldatot  készítenek  és  a 
portékát  ezzel  az  oldattal  áztatják.  A  klórmész 
savakkal  klórt  fejleszt,  mely  víz  jelenlétében 
oxidál  és  fehérít ;  ezért  kell  a  klórmész -oldattal 
áztatott  portékát  savval  kezelni.  A  klórmész  igen 
híg  állapotban  és  víztiszta  oldat  alakjában  a 
P.  (és  a  len)  anyagát,  a  cellulózát  nem  ron- 
csolja meg ;  ilyen  roncsoló  hatás  csak  akkor 


észlelhető,  ha  tömény  vagy  zavaros  klórmész- 
oldatokat használnak,  melyekben  klórmészdarab- 
kák úsznak.  Ha  a  portékát  a  színnyomásra  akar- 
ják felhasználni,  akkor  még  nyírni  is  kell.  Lunge 
volt  zürichi  tanár  a  sa vitásra  ecetsavat  ajánl, 
melynek  előnye  az,  hogy  a  portékát  nem  ron- 
csolja. Fehérítenek  elektromos  úton  is.  Ez  az  eljá- 
rás azon  alapul,  hogy  fémkloridokat  elektromos 
áranmial  felbontanak,  s  így  klórt  nyernek  (Ker- 
mite processzusa).  A  klórmeszet  előnyösen  a  nat- 
riumlüpoklorit  helyettesítheti. 

A  festésnél  követendő  eljárás  különféle  lehet. 
a)  A  portékát  olyan  f  estékesben  festik,  mely  a  pác 
mellett  a  festőanyagot  is  tartalmazza.  így  festik 
p.  feketére  rézgáliccal  és  kékfával,  b)  Előbb  a  fes- 
tőanyag oldatában  áztatják,  azután  külön  fürdő- 
ben pácolják.  Ez  a  módszer  jól  alkalmazható  a 
P.-nak  barnára  festésénél  katechuval.  c)  A  P.-ot 
pácolása  után  festik.  Ez  a  legjobb  eljárás.  A  P.-ot 
minden  alakjában :  laza  P.,  fonal  és  szövet  alak- 
jában  is  festik ;  a  festést  alapos  mosás,  illetőleg 
fehérítés  előzi  meg.  Többnyire  hideg,  de  gyakran 
meleg  és  forró  oldatokban  is  festik. 

Laza  P.  festése.  A  nyers,  laza  P.-ot  úgy  festik^ 
mint  a  laza  gyapjút ;  mosása  is  úgy  történik ;  a 
víz  túlmennyiségének  eltávolítására  hengersaj- 
tókat V.  centrifugákat  alkalmaznak ;  szárítása  is 
olyan,  mint  a  laza  gyapjúé. 

P.-fonalak  festése.  A  P.-fonalakat  többnyire 
kézi  munkával  festik ;  a  fonalakat  sima  pálcákon 
a  festékesbe  akasztják  s  időközönkint  forgatják. 
Erre    a    műveleti'e  gépeket   is   szerkesztettek. 

A  F.-szöveték  festésére  gyakran  használják  a^ 
Matker  és  Platt  cég  készítette  festőgépet  is.  A 
P.-ot  ásványi  festékekkel,  természetes  és  mester- 
séges (kátrány-)  festékekkel  és  festőanyagokkal 
festhetik. 

A  P.  festése  ásványi  festékekkel.  Ide  tartozik 
a  krómsárga,  a  vasrozsda  (sárgásbarna  vasoxid)^ 
a  P.-ot  vasoxidsó-oldatban  áztatják,  azután  lúgba 
mártják ;  a  mxingánbiszter  (barna),  a  P.-ot  man- 
gánklorüroldattal  áztatják,  forró  náti'onlúggal  ke- 
zelik s  híg  klórmész -oldattal  oxidálják ;  berlini 
kék,  a  P.-on  rozsdát  állítanak  elő,  azután  kén- 
savval kevert  sárga  vérlúgsóval  kifestik. 

A  P.  festése  kátrány  festékekkel  és  kátrány- 
festőanyagokkal.  A  kátrányfestékekkel  és  festő- 
anyagokkal való  festésnek  a  módja  függ  az 
illető  festőanyag  kémiai  összetételétől ;  ha  tehát 
a  használandó  festék  vagy  festőanyag  kémiai 
összetételét  ismerik,  akkor  megközelítőleg  meg 
van  adva  a  módszer  is,  melynek  segítségével  a 
rostanyagokat  megfestik.  A  P.  kátrányfestékek- 
kel való  megfestésének  igen  gyakran  alkal- 
mazott módja  a  következő :  A  P.-ot  előbb  tannin- 
nal  vagy  szömörcével  pácolják,  ezt  a  pácot  hány- 
tató borkővel  rögzítik  (kicsapják)  s  végre  az 
illető  festék  oldatában  kifestik.  így  járnak  el 
különösen  azoknál  a  festékeknél,  melyek  az  ú.  n. 
bázikus  kátrányfestékek  sorozatába  tartoznak, 
azaz  az  NH2  csoportot  egyszer  vagy  többször 
tartalmazzák;  ilyen  a  rozanilinf estékek  legna- 
gyobb része  (pl.  malachitzöld,  fukszin,  a  metil - 
violettek,  Viktoriakék  stb.),  az  amidoazofestékek 
túlnyomó  része  (chrysoídin,  Bismarckbama  stb.),  a 
ketimidofestékek  (auramin),  az  oxazinfestékek 


Panrjut 


—     135 


P&n 


egy  része  (újkék,  Nilkék),  a  thiazinf estékek  (me- 
thilénkék),  a  Mzikus  indulinek  (indofenin  B.,pa- 
rafenilénkék),  a  rhodamin,  az  azinfestékek  és 
mások.  Néha  a  hánytató  borkövet  faecetsavas 
vassal,  bázikus  ahiminiumszulfáttal  vagy  ónsa- 
vas  nátriummal  helyettesítik.  Vannak  festékek, 
(az  úgynevezett  sósfestékek  és  a  kénfestékek), 
melyek  a  P.-on  való  rögzítésre  semmiféle  pácot 
nem  igényelnek.  Ha  ezekkel  festenek,  akkor  a  f  es- 
tékesbe rendszerint  szódát,  szappant,  foszforsavas 
nátriumot,  boraxot,  glaubersót,  szénsavas  káliu- 
mot, konyhasót  adnak.  Ide  tartoznak  pl.  a  Kongo- 
vörös,  a  krizaminek,  a  benzopurpurinekstb.,  úgy- 
szintén a  Cassella-f  éle  diaminf  estékek,  a  primulin 
és  mások.  Ezek  között  az  utóbbiak  között  van  sok 
olyan,  melyek  a  roston  diazotálva  (azaz  salétro- 
mos savval  kezelve)  olyan  diazovegyületeket  al- 
kotnak, melyek  ugyancsak  a  roston  különböző 
előhívókkal  (aminekkel,  fenolokkal)  újabb  (több- 
nyire tartósabb)  színeket  adnak. 

Az  oxiazofestékek  közt  sok  olyan  van  (külö- 
nösen a  p-naftol  származékai  közt),  melyek  a 
roston  is  előállíthatók.  A  festésnek  ezen  igen 
érdekes  módja,  mely  mindinkább  tért  hódít,  lé- 
nyegében abban  áll,  hogy  a  portékát  az  a-  vagy 
^-naftol  lúgos  oldatában  áztatják  s  azután  a  diazo- 
vegyület  oldatával  érintkezésbe  hozzák,  mire  az 
oldhatatlan  festék  a  roston  és  annak  belsejében  le- 
rakódik. A  P.-f estés  legtöbb  tudást  igénylő  módja 
az,  amelynél  a  portékát  előbb  valamely  fémsó  ol- 
datával (alumínium-,  vas-,  króm-,  nikkel-  stb. 
sóval)  pácolják  s  azután  az  illető  festőanyaggal 
kifestik.  így  festik  pl.  az  oxazinfestőanyagok- 
kal  (gaUocianin,  prune),  a  nitroso  festőanyagokkal 
és  ortokinonoximekkel,  az  antrakinon  festőanya- 
gokkal (p.  alizarin),  az  alizarinsárgával  s  az  eozin- 
nel.  A  festésnek  ez  a  módja  többnyire  tartós  szí- 
neket szolgáltat.  A  keletkezett  szín  függ  nemcsak 
a  festőanyagtól,  híinem  épp  úgy  az  alkalmazott 
pác-sótól  is ;  a  festék  tehát  csak  e  két  tényező 
együtthatásából  származik. 

így  az  alizarin  (sárga,  oldhatatlan  test)  a  követ- 
kező színeket  adja :  aluminiumsókkal  vöröset  és 
rózsaszínt ;  vasoxidsókkal  íbolyaszlnt  és  feketét ; 
aluminiumsókkal  kevert  vassókkal  barnát,  króm- 
oxidsókkal csokoládébamát  stb.  Ha  a  kelmét  a 
törökvörösolajjal  is  pácolják,  akkor  a  híres  tö- 
rökvöröset  nyerik.  Hasonlóan  járnak  el  az  úgy- 
nevezett természetes,  állati  ós  növényi  eredetű 
festőanyagok  egy  részénél  is  (pl.  kékfa,  ber- 
zsenyfa,  sárgafa  stb.)  Az  anilinfeketét  a  roston 
anilínsóknak  oxidációja  révén  állítják  elő.  A  fes- 
tés módja,  hogy  a  P.-ot  oly  f estékesbe  teszik, 
mely  p.  16—20%  sósavat  (21oBé),  20%  kénsavat 
(66°  Bé),  14— 207o  nátriumbikromátot  és  10% 
f erroszulfátot  tartalmaz.  A  megfestett  P.-ot  szap- 
panozzák és  utólagosan  olyan  oldatban,  mely 
ferroszulfátot,  nátriumbikromátot  és  kénsavat 
tartalmaz,  oxidálják.  Ez  az  utólagos  oxidáció 
szükséges,  mert  ha  ezt  elhagyják,  akkor  a  por- 
téka megzöldül.  Legfontosabb  az  anilínfeketének 
a  színnyomásnál  való  alkalmazása  (1.  Szinnyo- 
más).  A  festésnek  egy  igen  fontos  módja  az  in- 
digóval való  festés  (1.  Indigó).  A  lent  hasonló 
módonfestik,  mint  a  P.-ot.  Ez  a  rostanyag  azonban 
a  festéket  nehezebben  veszi  fel,  mint  a  pamut. 


Pamutárúk  csinozása,  1.  Csínozás. 

Pamutbársony,  1.  Bársony. 

Pamutcérna,  két  vagy  több  fonal  összesodrá- 
sából  ered.  Előnye,  hogy  sokkal  szilárdabb,  mint 
az  azonos  vastagságú  egyszerű  fonal. 

Pamutcsinvat,  1.  Pamutszövetek. 

Pamutfehérítés,  1.  Pamut. 

Pamutfestés,  1.  Pamut. 

Pamutfonal,  1.  Pamut. 

Pamutfonás,  1.  Pamut. 

Pamutipar,  1.  Párnád. 

Pamutkelmék,  1.  Pamutszövetek. 

Pamutkötél  és  pamutzsinór,  durvább  számú 
pamutfonalból  készült  árú.  A  kötelek  erőátviteli 
célokra  s  szelf aktor  rendszerű  fonógépek  hajtá- 
sára használtatnak,  a  zsinórok  pedig  orsók  haj- 
tására. 

Pamutpapiros,  1.  Pergamenpapiros. 

Pamutszövés,  1.  Pamut. 

Pamutszövetek  leginkább  vászonkötéssel  ké- 
szülnek s  a  fonal  íinomsága  (Na),  a  szövés  tömött- 
sége  s  az  árú  csinozása  szerint  a  következő  elne- 
vezést nyerik:  Tömött  szövésüek:  1.  a>kattunY. 
molinó,  illetőleg  festővászon,  melyet  Na  =  16—30 
finomságú  fonalból,  pro  cm.  16— 24 fonallal  szőnek. 
Ezt  részint  festve  s  színesre  nyomatva,  részint  fehé- 
rítve használják.Válf  ajai  a  nanking  (1.  o.),  továbbá 
a  sirting,  illetőleg  a  bélésvászon  és  ingvászon, 
nemkülönben  a  dom£stic  és  a  creas,  mely  erősebb 
minőségű  az  előbbieknél.  2.  A  kalikó  (1.  o.),  eiper- 
kál,  mely  Na  =  60—124  finomságú  fonalból  ké- 
szül, leginkább  festik,  a  f  eh  éri  tettet  chiffonnak{\.  o.) 
nevezik. i^ií/ííi  szövésüek:  1.  a  muszlin  (1.  o.); 
legfinomabbját  zefirnek,  a  közepes  minőségűt 
organtinnak  (1.  o.)  nevezik ;  2.  a  tárlatán,  a  leg- 
könnyebb pamutruhaszövet,  Na  =  100  fonalból 
készül,  pro  cm.  13  fonallal ;  3.  a  kanavász  (1.  o.). 
A  vászonszövésen  kívül  használatos  a  sávoly- 
szövés is.  A  sávolykötésü  árukat,  ha  háromfona- 
las egyszerű  sávolykötéssel  késziílnek  csinvatnak 
(1.  0.),  ha  négyfonalas  kettős  sávolykötéssel  ké- 
szülnek, fonalgónak  (1.  o.)  nevezik.  A  festett  s 
nyomtatott  fonalgót  kretonnak  (crétonne)  mond- 
ják. A  boly hosított  sávolykötésü  árukat  pedig  har- 
chentnek  (veleznek).  Az  atlaszkötésű  árukat  rend- 
szerint ötfonalasan  szövik,  s  ekkor  szatinnek 
mondják.  L.  Alapkötés.  —  A  madapollam  kelet- 
indiai  neve  egy  durván  keresztbeszőtt  P.-nek. 

Pamutzsinór,  1.  Pamutkötél. 

Pan  . . .  (gör.),  összetételeiben  a.  m.  minden . . . 
összes . . . 

Pan  (állat),  az  emberszabású  majmok  (1.  o.) 
családjába  tartozó  csimpánzok  újabb  tudományos 
nemi  (genus-)  neve.  A  név  Oken-től  ered.  L. 
Csimpánz. 

Pán,  az  ókorban  a  dél-görögországi  Árkádia 
pásztomépónek  istene,  kinek  tisztelete  Árkádiá- 
ból kiindulva  az  egész  görög  világban  elterjedt 
Az  isten  alakját  bakkecske-formájúnak  képzel- 
ték (a  törzse  emberi,  csak  szarvai  vannak,  de 
bak-lába  és  farka  s  bozontos  szőre  van,  1.  az 
ábrát).  A  pásztorok  képzelete  —  s  ennek  alap- 
ján a  pásztorköltészet  —  kifogyhatatlan  volt  Pán 
alakjának,  életének,  szokásainak  kiszínezésóben. 
Hol  egyszerűen  a  pásztorélet  beosztását,  a  pász- 
tor apró  szórakozásait  vitték  át  Pán  életébe  (a 


Pán 


—     136 


Panama 


déli  órában  fejét  pihenésre  hajtó  s  napnyugta  után 
pásztorsípot  fújó  Pán  a  képzömű.vészetnek  is  ked- 
velt motívuma),  hol  pedig  önálló  motívumokkal 
is  gazdagították  az  istenség  alakját  (az  erdei  nim- 
fákkal játszadozik,  a  legelőt  felfrissítő  holdfény 
megszemélyesítőjével,  Selenével,  szerelmeskedik 
s  Dionysos  isten  mámoros  kíséretében  is  jól  érzi 
magát).  Mint  a  többi  erdei  isten,  úgy  Pán  is 

gyakran  leli  kedvét 
az  emberek,  állatok 
rémítésében.  Ha  a 
nyáj  hírtelen  meg- 
riadt, azt  mondták, 
hogy  P.  ijesztett  rá 
s  ezért  a  pá7ii  féle- 
lem (pánik)  az  em- 
bertömegek rémüle- 
tének is  közmondá- 
sos kifejezésévé  vált. 
A  K.  u.  sz.-ok  vallási 
spekulációi  Pán  nevét 
a  gör.  r.oiv  (a.  m.  min- 
denség) szóból  szár- 
maztatva, a  szerény 
pásztoristent  megtet- 
ték a  természet  meg- 
személyesítőjévé, az 
egész  természet  éltető 
erejévé.  Ebben  a  spe- 
kulatív értelemben, 
melynek  az  eredeti 
Pán  fogalmához  már 
semmi  köze,  P.  kul- 
tusza az  antik  élet- 
vidám természetímá- 
dás  egybefoglaló  ki- 
fejezésekónt szerepelt  s  ezért  azt  a  legendát, 
mely  szerint  Tiberius  császár  korában  Bnában 
egyszer  hajósok  a  tengeren  azt  a  kiáltást  hal- 
lották, hogy  «a  nagy  Pán  meghalt»  (1.  Plu- 
tarchos,  De  defectu  oracul.  17),  utóbb  úgy  értel- 
mezték, hogy  ez  az  antik  vallás  bukását  s  az  új 
vallásnak,  a  kereszténységnek  megszületését  je- 
lenti (v.  ö.  Reviczky,  Pán  halála). 

Pán,  több  szláv  nyelvben,  különösen  a  lengyel- 
ben és  tótban  a.  m.  úr,  fejedelem,  király. 
Panáo  (Qöv.),  1.  Opopanax. 
Panacea  (a  gör.  Pawa/cm  latinosított  formája, 
tulajdonképen  a.  m.  mindent  gyógyító,  minden 
baj  ellen  való  csodaszer).  Az  orvosok  képzeletét 
régtől  fogva  izgató  csodaszer  nevét  a  görögök 
megszemélyesítve  Asklepios  orvos-isten  leányá- 
nak mondták,  a  középkori  alchimisták  pedig  a 
maguk  különböző  preparátumait  is  P.  névvel 
nevezték. 

Panaclie  (franc,  ejtsd  panás),  a.  m.toUbokréta. 
Panachée  levelek  (uöv.),  a  többnyire  fehéren 
csíkolt  V.  sávos  levelek  kertészeti  megjelölése,  a 
tudományos  leírásban  fólia  variegeta.  A  sávok, 
csíkok  helyett  kisebb  foltok  is  jelentkezhetnek ; 
a  szín  lehet  a  fehéren  kívül  sárga  is  (nem  tévesz- 
tendő össze  a  klorózissal).  A  P.-en  a  foltok,  sá- 
vok helyén  a  kloroplaszt  zöld  színe  nem  alakult 
meg. 

Pánád  (Pdnade),   kisk.   Kis-Küküllö   várm. 
hosszúaszói  j.-ban,  (1910)  976  román  lak.  (Ti'.  R.) 


Pán  (Firenze). 


Panade  (franc,  ejtsd:  panád),  zsemlyemorzsá- 
ból tejjel,  húslóvel,  vajjal  és  tojással  készült 
pépszerű  étel. 

Panaetios,  Rhodosból,  szül.  Kr.  e.  180  körül, 
megh,  Kr.  e.  110  körül.  Diogenes  tanítványa,  fő- 
terjesztője  a  stoicizmusnak  Rómában.  P.  a  régi 
stoicizmus  elveinek  merevségét  enyhítette,  álta- 
lában kevésbbé  dogmatikus  volt,  bevallotta,  hogy 
a  tökéletes  bölcseségtől  távol  áll,  a  külső  javak 
értékét  nem  tagadta,  a  vallási  fölvilágosodás 
mellett  harcolt.  Műveiből  kevés  töredék  maradt 
ránk.  V.  ö.  Schmekel  A.,  Die  Philosophie  der 
mittleren  Stoa  (Berlm  1892). 

Panágia  (gör.  panhagia  a.  m.  egészen  szent), 
a  gör.  egyházban:  1.  a  boldogságos  Szűz  Mária 
mellékneve ;  2.  megszentelt  háromszögű  darab 
kenyérke,  melyet  a  görög  szerzetesek,  növendék- 
papok és  más  jámbor  személyek  az  étkezés  után 
imádság  és  meghatározott  szertartások  között 
magukhoz  vesznek ;  a  tányért,  amelyen  fekszik, 
panagiarionnak nevezik;  3.  egy  kisebbszera  dom- 
ború kép,  rendszerint  a  boldogságos  Szűz  Mária 
képével,  melyet  láncon  a  nyakba  akasztva,  mel- 
lén visel  a  püspök.  A  képet  gyakran  kereszt  he- 
lyettesíti apátoknál  és  prépostoknál. 

Panainos,  ógörög  festő,  1.  Görög  művészet,  o. 

Panakeia  (gör.),  1.  Panacea. 

Panakka,  város,  1.  Bhután. 

Panakokofa,  a  délvidékről  forgalomba  hozott 
nagy  fajsúlyú  fák  egyike,  melyeket  kereskedelmi 
gyűjtőnéven  vasfáknak  mondunk.  Botanikai  hova- 
tartozásukat rendesen  nem  is  ismerik. 

Panama.  1.  P.  (BepMica  del  Istmo,  térképét 
1.  Amerika  cikknél),  köztársaság  Közép-Ameriká- 
ban, a  Karibi-tenger,  a  Csendes-óceán,  Costarica 
ós  Golombia  köztársaságok  között,  az  é.  sz.  7  és 
90  M)',  a  greenwichi  ny.  h.  77^  20'  és  83°  30'  között 
fekszik.  Területe  86.250  km^,  (1920)  401,428  lak. 
Keverék>ép  lakja,  kb.  25,000  fehérbőrű,  350,000 
indiánus  és  mesztic,  40,000  néger  és  3500  kínai. 
Felülete.  P.  a  San  Blas-öböl  és  a  Rio  Bayano 
csendes-óceáni  torkolata  között  csak  46  km.  szó- 
les, de  eléri  a  750  m.  magasságot,  P.  és  Colon 
városok  között  55  km.,  64  m.  magassággal  a  víz- 
választón. Öblökben  főleg  a  csendes-óceáni  part 
gazdag.  P.-án  a  Kordíllerák  vonulnak  végig, 
Ny.  részében  a  Veragua,  K.  részén  a  Chepo -Kor- 
díllerák borít  ják.  Legmagasabb  csúcsai  a  Chiriqui 
tűzhányó  (3430  m.)  és  a  Cerro  Santiago  (2827  m.), 
Tizei  rövid  folyásúak,  de  bővízüek,  a  Karibi- 
tengerbe ömlik  a  Chagres,  a  Csendes-óceánba  a 
Panugo,  Bayano  és  Tuira.  Főbb  kikötői:  P., 
Colon  a  csatorna  bejáratánál,  Almirante  és 
Bocas  de  Toro.  Éghajlata  forró,  Colon  évi  kö- 
zéphőmérséklete 26*20,  a  legmelegebb  április  és 
a  leghűvösebb február  közötti  különbség  csak  1-9'^. 
Évi  csapadékösszege  a  buja  erdők  borította  At- 
lanti partokon  3100  mm.,  a  csendesoceáni  füves, 
szavannás  vidéken  1500  mm.  köiiil  van.  Gazda- 
sági termelése  még  kezdetleges,  ipara  jelentékte- 
len, kisebb  aranybányászata  van.  Hatalmas  bar- 
naszén telepei  vannak  a  Chiriqui  laguna  vidékén. 
A  kaucsukot  az  indiánusok  gyűjtik  ,  de  a  part- 
menti  lakosság  is  termeli.  Kávét  P.  nyugati  ré- 
szén termelnek,  kiviteli  cikkei  még:  a  kókusz- 
dió,   banán,    mahagóni-fa,    festékfák,  szarsza- 


Panama 


13: 


Panama-csatorna 


parilla,  ipecacuanlia,  kopaiva-balzsam.  Állat- 
tenyésztése jelentős.  Kereskedelme  átmeneti  és 
nagyobbszabásúvá  a  P.-csatoma  forgalma  teszi. 
Vasutai  480  km.,  épülőben  még  460  km.  Költség- 
vetése 1920-bau  1-49  millió  angol  font  bevételt, 
illetőleg  kiadást  tüntet  fel.  Pénzegysége  1904  óta 
íi  balboa,  amely  egyértékű  az  északamerikai 
aranydollárral.  Van  ezüst  pezoja  is ;  2  ezüst  pezo 
=  1  arany  balboa.  Közoktatása  fejlett ;  van  több 
középiskolája  és  egy  egyeteme.  Állami  színei : 
kék,  fehér,  vörös.  Címerét  1.  a  Címerek  cikkhez 
csatolt  II.  színes  képmellékleten.  P.  élén  a  4  é\Te 
választott,  újból  nem  választható  elnök  áll,  7  tar- 
tományi kormányzója  van.  A  képviselőház  32 
tagból  áll,  akiket  4  évenként  választanak. 

Története.  P.  a  spanyoloknak  első  amerikai 
szárazföldi  települési  helye,  1502.  fedezte  fel  Ko- 
lumbus.  1508.  Hojeda  gyarmatosította.  Már  a  kö- 
zépkorban Portó  Bello  és  P.  között  bonyolódott  le  a 
transzamerikai  forgalom.  1821  nov.  28.  megszűnt 
a  spanyol  uralom  és  Colombia-köztársasághoz 
csatlakozott.  P.  fellendülése  a  Lesseps-f  éle  P.-csa- 
tomavállalat  teljes  csődje  után  kezdődik,  midőn 
a  csatorna  megépítését  az  Északamerikai  Egye- 
sült-Államok vették  kezökbe.  1903  nov.  3.  elsza- 
kadt Colombiától  és  önálló  köztársasággá  ala- 
kult, amit  az  Egyesült-Államok  azonnal  elismer- 
tek. Costaricával  100  év  óta  állandó  határvillon- 
gásai voltak,  de  ezek  önállóvá  alakulása  után, 
1910.  döntőbü'óságilag  megállapított  határkitü- 
zéssel  befejeződtek.  Az  új  köztársaság  a  P. -csa- 
torna övére  vonatkozólag  szerződést  kötött,  amely 
az  Egyesült-Államoknak  minden  időkre  felség- 
jogot biztosít  a  csatornaöv  mentén.  Alkotmánya 
1904  febr.  13.  kelt.  1917.  az  Egyesült-Államok 
kényszerítésére P.  is  liadat  üzent  Ausztria-Magyar- 
országnak ;  de  ennek  hatása  csak  a  konzulok  el- 
távolításában jelentkezett.  1921.  Costa  Ricával 
ellenségeskedés  tört  ki,  de  az  Egyesült-Államok 
föllépése  az  ellentétet  kiegyenlítette. 

Irodalom.  Reclus,  P.  et  Darien,  voyages  d'exploration, 
Paris,  1881 ;  Wegener,  Reisen  im  Westindischen  Mittel- 
meer,  Berlin  1904  ;  Valdés,  Geográfia  dal  istmo  publique 
de  P.,  2.  kiad.,  New-York  1905 ;  Edwards,  P.  the  Canal,  the 
Country  and  the  People,  London  1911;  Lindsay,  P.  and 
the  Canal  To-day,  L.  1912  ;  Peusa,  La  Pvépublique  et  le 
Canal  de  P.,  Paris  1906. 

2.  P.,  fővárosa  P.  köztársaságnak,  a  kor- 
mány és  püspökség  székhelye  a  Csendes-óceánba 
kinyúló  földnyelven,  (1917)  61,369  lak.,  éghajlata 
egészségtelen,  van  székesegyháza,  kormányzósági 
palotája.  Colonnal  a  75  km.  P. -vasút  köti  össze. 
P.  élénk  tranzité-forgalom  színhelye  volt,  újab- 
ban ismét  virágzásnak  indult  a  P.-csatoma  épí- 
tésével, majd  megnyitása  óta  fontos  helye  a  nem- 
zetközi forgalomnak.  1518-ban  alapították,  mai 
helyén,  miután  a  flibustierek  elpusztították, 
1673-ban  ujjáalapították. 

Panama,  a  P.-botrány  és  a  P.-per  (1.  0.)  óta  el- 
terjedt megjelölése  a  vesztegetéssel  kapcsolatos 
csalásnak,  ebben  a  tekintetben  rokon  a  magyar- 
ban régebb  időtől  fogva  használt  sápolás  kifeje- 
zéssel. Belőle  származik  a  panamista  szó,  mely 
jelenti  a  visszaélés  útján  jogtalan  haszonra  szert 
tevő  embert.  L.  még  Panamino. 

Panama-csatorna,  mesterséges  víziút  Közép- 
amerikában, a  Csendes-óceánt  az  Atlanti-óceán- 


nal köti  össze  s  ezért  interoceánikus  csatornának 
is  szokták  nevezni.  Készítésének  gondolata  már 
a  legelső  hódító  spanyolokban  is  felmerült,  de 
ezt  csakhamar  elfeledték.  A  terv  pozitivabb  alak- 
ban akkor  került  ismét  elő,  amikor  Kalifornia 
nagy  aranymezőit  fölfedezték  (1848)  s  ekkor  a 
magyar  Türr  tábornok  kezdeményezésére  ala- 


kult a  Société  internationale  du  Canal  inter- 
océanique,  amely  két  expedíciót  küldött  ki  a  csa- 
torna helyének  és  ter\''ének  megállapítására.  A 
szuezi-csatoma  nagy  anyagi  sikere  buzdító  volt 
a  P.  készítésének  tervére  is  és  ezért  még  1879. 
Lesseps  Ferdinánd  gi*.,  a  szuezi  csatorna  terve- 
zője, több  mérnökkel  a  helyszínére  ment  és  1880 
febr.  14.  elkészült  a  tervvel,  amely  szerint  a  nivó- 


Panama-csatorna 


138     — 


Panama-föIdszoro& 


csatorna  költségei  SiS  millió  frankra  voltak  elő- 
irányozva. A  társaság  megbízásából  még  1878. 
Bonaparte-  Wyse  megnyerte  a  csatorna  építésére 
az  engedélyt  Cblombia  államtól  s  1881.  megkezd- 
ték a  csatorna  ásatását.  Lesseps  terve  szerint  73 
km.  hosszú  nivócsatoma  volt  tervbe  véve,  amely 
vízszintes  vonalban  kötötte  össze  a  két  óceánt,  tel- 
jesen átvágva  az  ott  levő  102  m.-es  magaslatot. 
Szélessége  a  síkságon  50  m.,  a  hegyek  közt  28 
m.-nyire  volt  megállapítva.  Colontói  kiindulólag 
nagyjában  az  1850—56.  épített  vasútvonalat  kö- 
vette volna  a  csatorna,  10  km.  után  Gatunnál 
elérve  a  Rio  Chagrest,  ezt  használta  volna  föl  a 
kanyarulatok  átvágásával  Obispóig  (46  km.  Co- 
lontói), Culebránál  áttörte  volna  a  két  óceán  víz- 
választójót s  a  Rio  Grandé  medrének  a  fölhasz- 
nálásával jutott  volna  Panamához.  A  tetemes 
költségtöbblet  miatt  később  kénytelenek  voltak 
áttérni  a  zsilipes  csatorna  tervére.  Azonban  a 
Chagres  folyó  áradásai  folytonosan  nagy  károkat 
okoztak  s  azért  az  árvíz  elvezetésére  drága  oldal- 
csatornákat  kellett  készíteni  s  így  1888.  a  munká- 
nak csak  alig  egyharmada  volt  befejezve.  1889-ben 
a  társulat  2245  millió  frank  adóssággal  kénytelen 
volt  csődöt  mondani.  Ez  óriási  botrányt  keltett. 
Wyse  kieszközölte  Colombia  államtól  az  eredetileg 
csak  1889-ig  szóló  építési  engedély  meghosszabbí- 
tását 1910-ig;  sikerült  1894:.  új  részvénytársaságot 
hozni  össze  65  millió  frank  alaptőkével.  1902.  az 
Egyesült-Államok  a  Panama-társaság  engedé- 
lyeit és  jogait  40  millió  dollárért  megvásárolta  s 
elkezdett  tárgyalni  Colombiával  1903.  jan.  23., 
hogy  adja  át  a  csatornától  mindkét  oldalon  6  an- 
gol mérföldnyire  levő  földsávot  minden  jogával 
együtt  100  évre,  ezért  fizetett  volna  10  milló  dol- 
lárt egyszerre  és  250,000  dollárt  évente.  De  ezt 
a  colombiai  szenátus  aug.  17.  nem  fogadta  el, 
mire  a  kis  Panama  departamento  nov.  3.  magát 
önálló  köztársasággá  nyilvánította  s  az  említett 
összegért  minden  jogot  örökre  átadott,  kikötve 
azt,  hogy  a  csatornazóna  semleges  maradjon. 
Csak  a  zónán  belül  levő  Colon  és  Panama  városok 
maradtak  meg  Panama  köztársaság  tulajdonában. 
Az  Egyesült-Államoktól  összeállított  csatorna- 
bizottság  (Canal-commission),  élén  F.  J.  Wallace 
vezető  mérnökkel,  elkészíttette  az  új  terveket. 
Kezdetben  a  nivócsatoma  mellett  határoztak,  de 
1906.  mégis  a  zsilipes  csatornát  fogadták  el.  Igen 
sok  baj  volt  a  munkásokkal,  mert  a  benszülött  és 
néger  munkások  igen  keveset  dolgoztak,  az  euró- 
pai ós  amerikai  munkásokat  pedig  a  klíma,  jár- 
ványok pusztították.  Minthogy  a  Culebra-átvágást 
is  a  tervezett  200  lábnyi  szélesség  helyett  (62*5 
m.)  300  láb  szélesre  (92  m.)  változtatták,  a  csatorna 
építésének  költségei  tetemesen  megnövekedtek. 
Az  egész  csatorna  hossza  így  75  km.,  Colonból  ki- 
indulva 11  km.  út  után  a  hajó  a  gatuni  zsilipek- 
hez ér,  amelyek  a  Chagres  vizét  duzzasztják  26 
m.  magas  tóvá,  3  kamara-zsilippel  lehet  ide  a 
hajóknak  bejutniok.  A  tó  után  következik  a  Culebra- 
átvágás,  majd  a  Pedro-Miguel-zsilip,  azután  17 
m.  magas  szintű  rész,  amelyből  a  sósai  kettős 
zsilip  visz  le  Panamához.  1914  júl.  1.  megnyitot- 
ták a  kereskedelmi  forgalom  számára  ;  későbbre 
tervezett  ünnepélyes  felavatása  az  időközben  ki- 
tört háború  miatt  elmaradt.  1915  áprilisban  a 


Culebra  lejtőjén  támadt  csuszamlás  rövid  időre 
megakasztotta  a  forgalmat ;  1915  szeptemberben 
és  októberben  végzetesebb  földcsuszamlás  történt, 
amely  miatt  hét  hónapig  szünetelt  a  forgalom  s 
az  Egyesült-Államoknak  a  csatornában  halad6 
három  hadihajója  alig  tudott  visszatérni.  A  P. 
biztosító  munkálatai  az  1917.  számítás  szerint  is 
többe  keriilnének  200  mühó  dollárnál,  miért  is  az 
Egyesült-Államokban  újra  fölvetették  a  Nicara- 
gua-csatorna tervét.  1916— 17-ben  1876,  1917— 
1918-ban  2130,  1915—20.  összesen  10.388  hajó 
haladt  át  a  P.-n ;  a  forgalom  eredménye  nagyon 
alatta  maradt  a  várakozásnak. 

Irodalom.  Reclus,  Le  canal  interocéanique,  Paris  1879 ; 
Zöller,  Der  P.,  Stuttgart  1882;  Rodriguez,  The  P.,  London 
1885 ;  Wyse :  Le  Canal  de  P.,  Paris  1886 ;  Garzon,  Histoire 
du  canal  de  P.,  u.  o.  1886  ;  Lesseps,  Le  canal  de  P., 
a  londoni  földr.  társ.  irataiban  1888;  Polakovszki,  Pa- 
nama- oder  Nikaraguakanal,  Leipzig  1898 ;  Sonderegger, 
L'achevement  du  canal  de  P,,  Zürich  1902  ;  Abbot,  Problems 
of  the  P.,  London  1905;  Report  of  the  Board  of  consulting 
engineers  for  the  Panama  canal,  Washington  1906 ;  Annual 
Reports  of  the  Isthmian  Canal  Commission,  u.  o.  évente 
jelenik  meg ;  Forbes — Lindsay,  P.,  Philadelphia  1906 ; 
Baunau  Varilla.  Le  détroit  de  P..  Paris  1907 ;  van  Elzelin- 
gen,  Het  P.,  Groningen  1907 ;  Grier,  On  the  Canal  zone. 
Panama,  Chicago  1908 ;  Regei,  Der  P.,  Halle  1909  :  Jonson, 
The  P.  canal,  London  1915. 

Panama-csatornaöv  (Panama  Canal  Zone),  a 
Panama-csatorna  mindkét  oldalán  a  csatorna  part- 
jaitól 8—8  km.-nyi  távolságig  terjedő  terület,  az 
északamerikai  Egyesült-Államok  birtoka.  1902., 
amidőn  már  végleg  elhatározták,  hogy  az  Unió 
a  csatornát  kiépíti,  az  Unió  szenátusa  elnökét  fel- 
hatalmazta, hogy  a  colombiai  köztársasággal 
szerződést  kössön  és  így  a  Panama- csatorna  men- 
tén az  Uniónak  biztosítsa  a  közigazgatást  és  bí- 
ráskodást. Colombia  Panama  departemeutojának 
elszakadása  után  és  önálló  köztársasággá  való 
megalakulásakor  (1903  nov.),  az  Unió  a  Panama 
Köztársasággal  megkötötte  a  szerződést.  A  szer- 
ződés főbb  pontjai  szerint:  az  Unió  egyszers- 
mindenkorra  10  millió  dollárt  fizet,  1911-től  kezdö- 
dőleg  pedig  évente  1/4  millió  dollárt  kap  a  Panama 
Köztársaság.  Az  Unió  ennek  ellenében  feltétlen 
rendelkezési  jogot  nyert  a  csatorna  mindkét  ol- 
dalán 8—8  km.  széles  sávon  (Canal  Zone),  a  Pa-' 
nama-öböl  Perico,  Naos,  Culebra  és  Flamenco 
szigetein  is,  valamint  a  tengerparton  a  bejárattól 
3  mérföldnyi  távolságig  és  minden  olyan  terü- 
letre és  vízre,  amelyre  az  Uniónak  a  P.  mentén 
annak  bármiféle  érdeke  szempontjából  szüksége 
lenne.  Joga  van  itt  az  Uniónak  erődítményeket 
építeni,  szárazföldi  és  tengeri  haderejét  és  szük- 
ség esetén  rendőrségét  igénybe  venni.  A  P.  terü- 
lete 1128  km2  és  lakóinak  száma  (1917)  31,048. 

Panama-fa  (növ.)  a.  m.  Quillaja-kéreg  (1.  o.). 

Panama-íöldszoros,  a  középamerikai  föld- 
szoros legkeskenyebb  része  az  Isztmus  délkeleti 
részén,  a  Colombia-államból  kivált  Panama  köz- 
társaság területén,  ott,  ahol  a  középamerikai 
hegyrendszer  a  délamerikai  Kordillerákhoz  való 
csatlakozás  végett  átfordul  s  délre  nyílt  ívben 
elzárja  a  két  óceánt.  Legkeskenyebb  helyén  San- 
Blas  kikötő  és  a  Bojano-torkolat  közt  csak  46 
km.  széles,  de  itt  a  hegyek  750  m.  magasra 
emelkednek.  Csak  Panama  és  Colon  közt  sülyed 
le  a  vízválasztó  80  m.  magasra.  Itt  épült  meg  a 
Panama-csatorna  (1.  o.).  A  földszoros  kiistályos 


Panama-kalap 


139     ~ 


Panax 


kőzetekből  felépült  hegyláncdarab,  talaja  laza 
málladék,  növényzete  foiTóégövi  szavanna,  la- 
kossága gyér. 

Panama-kalap,  1.  Carludovica. 

Panama-kéreg (növ.),  a.  m.  Quillaja-kéreg  (1.  o.). 

Panama-kötés  v.  szalmakötés,  a  vászonkö- 
tésnek (I.  Alapkötés)  módosulása.  Ennél  ugyanis 
2—6  fonal  közösen  halad,  aniiáltal  kockaszerü 
mustra  keletkezik.  —  Panamaszövet,  a  P.-kötés- 
sel  ellátott  szövet. 

Panama-per.  Mikor  Lesseps  (1.  o.)  vállalata  a 
Panama-csatorna  elkészítésére  1888  dec.  meg- 
bukott, ezzel  nemcsak  a  részvényesek  1500  mil- 
lió frankja  veszett  el,  hanem  biinpör  indult  meg 
ellene  és  fia,  Charles  ellen.  E  bünpör  csakhamar 
nagy  politikai  botránnyá  fajult.  A  francia  kép- 
viselőházban a  nacionalisták  (Boulanger  volt 
hívei)  azzal  vádoltak  510  republikánus  képvise- 
lőt (köztük  hat  volt  minisztert),  hogy  2—3  millió 
frankot  vettek  fel  a  társaságtól,  mely  még  egyes 
lapok  és  bankok  megvesztegetésére  is  nagy  ösz- 
szegeket  fordított.  A  tulajdonképeni  bukás-pör- 
ben  a  két  Lessepset,  Fontanet,  Cottut  és  M/felt 
a  bíróság  1893  febr.  9.  nagyobb  fogházbünte- 
tésre, a  megvesztegetési  pörben  pedig  márc.  11. 
Lesseps  Charlest  1  évi,  a  volt  közmunkaügyi 
minisztert,  Bathau-t,  aki  bevallotta,  hogy  750,000 
fi'ankot  kapott,  5  évi  börtönre  ítélte.  A  vesztege- 
tők közül  Reinach  báró  öngyilkos  lett,  Herz  és 
Artou  megszöktek.  Minthogy  a  botrányos  P.  a 
köztársaság  tekintélyének  nagyon  ártott,  Car- 
not  elnök  beszüntette  a  további  nyomozásokat. 
Egy-két  nevesebb  politikusnak  azonban  egy  időre 
vissza  kellett  vonulnia  a  közélettől  (Floquet, 
Rouvier,  Freycinet).  1896-ban  elfogták  Artont 
Angliában,  ki  újabb  leleplezéseket  tett,  mire 
1897.  egy  újabb  P.  kezdődött,  de  az  esküdtszék 
a  7  vádlottat  1897  dec.  30.  fehnentette.  V.  ö. 
Chiché,  L'affaire  de  Panama  (Bordeaux  1896). 

Panama-szoros,  1.  lananui- földszoros. 

Panama-szövet,  1.  Panama-kötés. 

Panama-társulat,  1.  Panama-csatorna  és  Pa- 
nama-per. 

Pánamerikai  kongresszus,  1.  Pánameriká- 
uizmiis. 

Pánamerikánizmus,  annak  a  politikai  és  gaz- 
dasági mozgalomnak  a  neve,  mely  az  északame- 
rikai Egyesült-Államokban  keletkezett  a  XIX. 
sz.  végén  s  az  a  célja,  hogy  az  összes  ame- 
rikai köztársaságokat  az  Unió  politikai  és  gaz- 
dasági befolyása  alá  juttassa.  A  mozgalom  cél- 
jainak megvalósítására  és  a  közös  érdekek  ápo- 
lására Woh pánamerikai  kongresszust  tartottak. 
A  P.  ellen  Braziliában  ellenhatás  támadt,  mely- 
nek célja  a  délamerikai  államok  szorosabb  egye- 
sítése s  az  Unió  befolyása  alól  való  kivonása. 
Mexikó  és  a  középamerikai  kis  köztársaságok 
erősen  érzik  az  Unió  politikai  és  gazdasági  nyo- 
mását. V.  ö.  A.  H.  Fried,  Panamerika  (Berlin 
1910). 

Panamino  (olaszos  kicsinyítése  a  panama 
szónak,  vonatkozással  a  botrányra,  mely  a  Pa- 
nama-csatorna-társulat bukásával  járt)  a.  m. 
kisebb  botrány;  nevezetesen  ezt  a  kifejezést 
használták  a  Banca  Romána  botrányára,  amely 
1893.  Giolitti  miniszterelnök  bukását  okozta. 


Panard  (ejtsd:  — nár),  Charles  Frangois,  francia 
dalköltő,  szül.  Courvilleban  (Chartres  mellett) 
1694;  körül,  megh.  Parisban  1765  jún.  13.  Szá- 
mos sikerült  dalt  írt,  állítólag  ittas  állapotban,  s 
több  a  maga  korában  népszerű  vaudevillet  és  víg 
operát.  Megjelent :  Oeuvres  choisies  (1803, 3  köt.). 

Panaria,  a  Lipari-szigetek  (1.  o.)  egyike,  terü- 
lete 31/3  km2,  (1911)  kb.  700  lak. 

Panaritiam  a.  m.  körömméreg. 

Panaro,  folyó  Felső-Olaszországban.  Scoltenna 
néven  az  Etruszk  Apenninekben  ered,  57  km.-en 
hajózható,  Bondeno  alatt  jobbról  a  Póba  ömlik. 

Panasz  általában  valamely  sérelem  orvoslá- 
sára irányuló  írásbeli  v,  szóbeli  előterjesztés.  A 
P.  előterjesztésének  megkönnyítésére  egyes  in- 
tézményeknél (posta,  vasút,  hajó)  P.-könyv  áll 
a  közönség  rendelkezésére.  Megkülönböztethető 
még :  a  közigazgatási  bírósághoz  intézhető  ma- 
gán-P.,  melyet  a  közigazgatási  eljárásban  érde- 
kelt magánfelek,  és  a  hatósági  P.,  melyet  egyes 
hatóságok  (főispán,  tiszti  főügyész)  használhat- 
nak. Semmisségi  P.  a  büntető  eljárásban  hasz- 
nálható jogorvoslat. 

Panaszkönyv  (vasúti).  Minden  vasúti  állo- 
máson, abból  a  célból,  hogy  az  utasok  és  a  szál- 
lító felek  esetleges  panaszaikat  —  nevük,  állá- 
suk és  lakásuk  megjelölésével  —  beíi'hassák, 
lapszámozott  P.  van.  A  panaszt  az  állomás  tar- 
tozik felsőbbségónek  azonnal  eredetiben  bekül- 
deni, amely  arra  mielőbb  választ  tartozik  adni, 
és  a  panasszal  együtt  azt  a  Vasúti  és  hajózási 
főfelügyelőségnek  is  bejelenteni.  Panaszt  szóval 
is  lehet^  tenni.  (Vasútüzleti  Rendtartás  11.  §. ; 
Vasúti  Üzletszabályzat  7.  §.). 

Panathenaia,  panathenaiai  versenyjáték,  1. 
Panathénei  ünnep. 

Panathénei  ünnep,  Athén  város  legnagyobb 
ünnepe  városvédő  istenének,  a  gigászok  fölött 
diadalmas  Athénának  tiszteletére.  A  hagyomány 
szerint  Brichthonios  alapította,  de  Theseus  fej- 
lesztette ki,  midőn  Attika  községeit  egységes 
állammá  szervezte.  Volt  évenként  tartott  kisebb 
P.  és  a  nagy  P.,  melyet  minden  5.  évben,  az 
Olimpiász  3.  évében,  Hekatombaion  (júl.— aug.) 
havának  24—29.  napjain  ültek  meg  az  athlote- 
ták  (1.  0.)  rendezése  mellett.  Ekkor  rapszódok 
szavaltak  homéroszi  részleteket,  voltak  továbbá* 
kocsi-,  birkózó-  ós  zenei  versenyek.  A  győztes 
birkózó  Athéna  szent  olajfájának  leveleiből  font 
koszorút  és  olajjal  telt  nagy  díszes  agyagvázát 
kapott.  Az  ünnep  fénypontja  az  utolsóelőtti  na- 
pon, Athéna  születésnapján,  az  összes  polgárok 
és  zsellérek  ünnepi  menete  (1.  Pompa)  volt, 
mely  athéni  nőktől  szőtt  és  gazdagon  hímzett 
sáfrányszínű  köpenyt  (1.  Peplosz)  vitorla  mód- 
jára kifeszítve  egy  kerekeken  tolt  hajón  vitt  fel 
a  várba.  Ezt  a  menetet  ábrázolta  Pheidias  híres 
dombormű-sorozata  a  Parthenon-templom  falán. 
Az  utolsó  napon  egy  hajósverseny  után  nagy 
hekatomba-áldozat  volt,  melyet  néplakoma  kö- 
vetett. 

Panax  L.  (növ.),  az  Araliaceae  család  génusza; 
6  faja  Kelet-Indiában,  Kelet-Ázsiában  és  Észak- 
Amerikában  terjedt  el.  Füvek.  Gyökerük  v.  gömbö- 
lyűén, gumósán  megdagadt  v.  hosszú,  elágazó.  Le- 
velük ötös ;  á-es  örvökben  elhelyezett.  Ernyőjük 


Panay 


140 


Páncéllemezek 


hosszú  kocsányú,  olykor  1—3  oldalsó  gyengébb 
kocsányú  kisebb  ernyővel.  Az  ernyő  poligám 
virágú.  Kissé  húsos  külsejű  termésük  2—3  üreg-ű. 
A  P.  ginseng  C.  A.  Mey.  hosszú  orsóalakú  gyökere 
(ginz'eng-gyökór)  elágazó  végével  és  vastagabb 
gyökér-ágaival  kis  emberalaknak  tűnik  (Gin  zeng 
kinai  szó,  a.m.  emberke).  A  kinaiak  és  japánok  or- 
vosságnak használják.  Csodaerőt  tulajdonítanak 
neki,  minden  betegséget  gyógyítanak  vele,  már 
igen  rég  óta  nagyban  termesztik,  de  a  vadon  ter- 
mett gyökérnek  nagyobb  gyógyító  erőt  tulajdo- 
nítanak, ezért  úgy  kipusztították,  hogy  vadon 
már  csak  igen  gyéren  található.  Az  északame- 
rikai P.  quinquefolius  L.  gyökere  is  hasonló 
s  noha  Kínában  egy  ideig  nagy  mértékben  pó- 
tolták vele  az  előbbit,  mégis  kevesebbre  be- 
csülik.^ 

Panay,  egyike  a 
Filippi-szigeteknek 
aVizaya  csoportban 
12,560  km2  terület- 
tel, 74;3,64í6  lak. 
Rizs,  dohány,  cukor- 
nád, bors,  jam,  ba- 
táta,  kakaó,  ében- 


PAngek  (cotte  rustre)  is,  melyek  a  gyűrűs  P.- 
ing  s'  a  gyűrűs  vasing  között  való  átmenetelnek 
tekinthetők.  Ezeket  a  még  egymáshoz  nem  kap- 
csolt gyűrűket  ugy  varrták  föl,  hogy  egymást 
félig  takarták.  Belőlük  fejlődött  a  XII.  sz.-ban  már 
sok  helyt  szokásos  szemes  P.  (cotte  de  mailles), 
melynek  gyűrűi  egymáshoz  voltak  szögezve  s  ezt 
is,  mint  a  gyűrűs  vasinget,  a  derékszorító  fölébe 
öltötték.  Ezeken  kívül  voltak  lemezkés  (cotte 
maclóe),pildí:elyes  vagy  halhéj  és  szaruból  készült 
s  vassal  erősített  P.-ok  is,  de  mindinkább  divattá 
vált  a  normann  haubert,  mert  az  eddig  elősorol- 
tak csak  a  törzset  fedték.  Újabban  a  hajók  fedél- 
zetén, valamint  az  erődök  gátjain  felállított  gyors- 
tüzelő ágyukat,  meg  a  tábori  ágyukat  és  ta- 
rackokat is  P.-zattal  (úgynevezett  védőpajzs- 
zsal)  látják  el,  hogy  a  kezelő  legénység  a  mö- 
gött meghúzódva 
az  ellenség  puska- 
golyói  és  srapnel  re- 
peszdarabjai  ellen 
védetten  láthassa 
el  teendőit  az  ágyú 
körül  (1,  az  1.  és  2. 
ábrát). 


1.  ábra.  28  cm.  Krupp-féle  tarack  teugerparti  lövegtalpbau  védöpajzszsal. 


Lakói  a  partokon  a 
és  negrito  törzshöz 


ós  kampesfa  a  fő  termékei, 
vizája,  belsejében  a  mundo 
tartoznak.  Főhelye  Ylo-ilo. 

Pan  cakes  (ang.,  ejtsd:  penn  keksz,  németül : 
FfannkucJien),  szilárdabb  a  felfujtnál,  tojásból, 
lisztből  és  vajból  készül,  esetleg  hússal  töltve. 

Páncél,  1.  a  testfödözésére  s  az  ellenséges  fegy- 
verek hatása  ellen  való  óvásra  szolgáló  készülék, 
amely  erős  szövetre  varrt  gyűrűkből  s  pántokból, 
később  teljesen  érclemezekből  állott.  A  rostélyos 
F.-ing  (cotte  treillissée)  keleti  eredetű  bőr  vagy 
vászon  lorica,  mely  egymást  keresztező  bőr-  v. 
ércpántokkal  s  ezek  közeiben  nagyfejű  szögek- 
kel volt  erősebbé  téve.  A  gyűrűs  P.-ing  (cotte 
annelée)  vasgyűrűkkel  erősített  bőr  vagy  vászon 
lorica.  Később  a  vasgyűrűket  egymáshoz  kap- 
csolták s  így  keletkezett  az  önálló  gyűrűs  vas- 
ing (broigne,  brugne,  Brünne).  Ezt  derékszorító 
fölé  öltötték.  Voltak  ezenkívül  (XI.  sz.)  láncos 


2.  P,  az  állattanban,  1.  Bőr  váz. 

Páncéleröd,  1.  Erőd. 

Páncéling,  1.  Páncél. 

Páncélkocsi,  1.  Tank. 

Páncéllemezek,  hajóknak,  szárazföldi  és  ten- 
gerparti erődítményeknek  az  ellenséges  lövedé- 
kek elleni  megvédésére  szolgáló  nehéz  vasleme- 
zek. A  P.-től  elvárjuk,  hogy  a  lövedék  behatolá- 
sával szemben  a  lehető  legnagyobb  ellenállást 
fejtsék  ki,  a  lövedék  becsapódásánál  vagy  átha- 
tolásánál lehetőleg  csak  ártalmatlan  repedéseket 
kapjanak.  Az  első  P.  közönséges  110  mm.  vastag 
kovácsolt  vasból  készültek.  Az  ágyúlövedékek 
átütő  erejének  fokozatos  növekedésével  a  P.  vas- 
tagsága is  550  mm.-ig  fokozódott  (Duilio  és  Dan- 
dolo  nevű  olasz  hajók).  Mivel  a  kovácsolt  vas  P. 
még  ilyen  vastagság  mellett  sem  voltak  elég 
eUenállóképesek,  öntött  vas  lemezekkel  próbál- 
ták helyettesíteni,  de  az  túlságosan  merev,  így 


Páncéllövedék 


—     141 


Páncélos  kígyóg-yík 


törékeny  volt  s  ezért  a  P.-et  boltozatosán  épi- 
t-ették.  Nagy  előrehaladás  volt  az  acéllapoknak 
kovácsolt  vas  lapokkal  való  egyesítése,  az  u.  n. 
Compound-lemezek.  A  XIX.  sz.  80-a8  éveinek 
végén  Sehneider  Creusot-ban  acél-  és  nikkel-öt- 
vözetéből készített  P.-et,  amelyek  a  többi  P.-kel 
szemben  kiváló  erősségükkel,  szívósságukkal  és 
keménységükkel  tűntek  ki,  úgy,  hogy  azóta  a 
nikkel-acél,  vagyis  az  5%  nikkellel  ötvözött  acél  a 
P.  alapanyaga  maradt.  1890-ben  a  Ki'upp-gyár  is 
is  megkezdte  a  P.  gyártását  s  az  ő  —  rész- 
leteiben nem  ismert  —  eljárása  szerint  gyártják 
a  P.-et  a  többi  gyárakban  is.  A  Krupp-féle  speciál- 


acél  P.  ellenáilóképessége 
korábbi  nikkel-acél  P.-énél 


30^0 -kai  nagyobb  a 
A  P.-et  5  m.  hosszú, 
2V3  m.  széles  és  legfeljebb  500  mm.  vastag  dara- 
bokban öntik,  hengerelik  s  ha  szükséges,  az  edzés 
előtt  hidraulikus  úton  a  szükséges  alakban  haj- 
lítják. L.  még  Hajővérf. 

Páncéllövedék,  keményöntésű  gránát,  pán- 
célos célokra  való  lövéskor  használják. 

Páncélos  a  vaddisznó  akkor,  ha  fenyves  erdők- 
ben a  fatörzsekhez  dörzsölődzik  és  oldalain  a 
sertéihez  annyi  fenyő-gyanta  tapad,  hogy  az 
kemény  páncélt  képez  rajta.  A  páncél  a  lövést  is 
felfogja  vagy  jelentékenyen  gyengíti,  s  csak  ved- 
1  és  idején  válik  le  cafatokban  az  állatról. 

Páncélosak  (Dasypodidae,  áiiat),  a  Foghíjasok 
(Edentata)  egyik  családja.  Nevüket  a  hátukat 


Komán  gyorstüzelő  ág-yú  és  lövüezeres  kocsi  védüpajzszsal. 


borító  páncéltól  kapták.  Dél-  és  Közép-Ameriká- 
ban honosak.  Idetartoznak  az  armadillók  (Dasy- 
pus),  matakók  (Tolypeutes),  tatuk  (Priodontes) 
és  a  páncélos  egerek  (Ghlamydophoriw). 

Páncélos  állat  v.  öves  állat,  1.  Armadilló. 

Páncélosarcú  halak  (Gottidae  v.  Gataphradi, 
állat),  a  Csontos  halak  (Teleostei)  egyik  családja. 
Az  idetartozó  135  fajra  jeUemző,  hogy  széles 
szemgödör  alatti  csontjukat  csontos  léc  köti  össze 
a  kopoltyúfedővel.  Jobbára  tengeriek ;  kevés  fa- 
juk félig  sósvízben  és  édesvizekben  is  él.  Raga- 
dozó életmódot  folytatnak.  Az  idetartozó  hal- 
nemek  közül  fontosabbak :  a  kölönték  (Gottus), 
morgóhalak  (Trigla),  vértes  kölönték  (Agonus), 
repülő  halak  (Dactylopterus),  páncélos  halak 
(Peristethns)  és  szárnyas  lovacskák  (Pegasiis). 

Páncélos  atkák  (áoat),  1.  Atkafélék. 

Páncélos  automobil.  Páncéllemezekkel  telje- 
sen beborított,  puskákkal  és  géppuskákkal  fel- 


szerelt automobil,  amelynek  kezelölegóuysége 
az  ellenséges  gyalogsági  tíiz  és  a  srapnell  repesz- 
darabok ellen  védve  van.  A  P.  ilyenformán  alkal- 
mas terepen  egészen  közel  férkőzhetik  az  ellen- 
séges raj  vonalhoz  s  anélkül,  hogy  maga  kárt 
szenvedlietne,  géppuskáival  és  puskáival  nagy 
pusztítást  okozhat  az  ellenségben.  Alkalmazása 
egyhelyben  csak  pár  percre  szorítkozhatik,  mert 
az  ellenséges  tüzérség  tüzének  hálás  célpontot 
nyújt. 

Páncélos  cirkáló  a.  m.  vértes  cirkáló  (nem. 
Panzerkreuzer),  1.  Girkálók. 
Páncélos  cső,  1.  Gsö. 

Páncélos  egér  (Ghlaniydophorus,  áiiat),  a 
Foghíjasok  (Edentata)  rendjébe,  a  Páncélosak 
(Dasypodidae)  családjába  tartozó  állatnem.  Fe- 
jüket és  törzsük  hátoldalát  négyszögletes  szarú- 
lemezekből  álló  páncél  födi,  mely  csak  a  hát  kö- 
zépvonalában és  a  medence  hátsó  részében  van  a 
testtel  összefüggésben.  Legismertebb  faj  az  Ar- 
gentínában honos  közönséges  P.  (Ghlamydo- 
phorus  truncatus  Harlan).  Alakja  és  életmódja  a 
vakondokéhoz  hasonló.  Teste  13,  farka  3  cm. 
hosszú ;  vállmagassága  5  cm. 

Páncélos  forgótorony  (vértes  v.  vértezett 
forgótorony,  ném.  PanzerdreJiturm),  1.  Páncél- 
torony, Erőd,  Hajólövegek  és  Hajóvért. 

Páncéloshajó  (ném.  Panzerschiff),  1.  Hajó- 
vért és  Vérteshajó. 

Páncélos  hal  (Peris 
tetJitis,  állat),  a  Páncé- 
los arcú  halak  család- 
jába tartozó  csontos- 
hal-nem. 6  faja  ismere- 
tes, melyek  a  Földközi- 
tengerben, az  Indiai- 
óceánban  és  az  Atlanti- 
óceán  trópusi  részében 
élnek.  Legismeretesebb 
a  maiamat  (Peíiste- 
'  thus  cataphractum  L.) ; 
testét  8  sorban  elhe- 
lyezett csontlemezek- 
ból  álló  páncél  fedi,  me- 
lyek 8  fésűs  élt  alkot- 
nak ;  háta  vörös,  oldala 
arany-,hasaezüstszluü ; 
hátiíszói  bamásibolyaszínűek,  hasúszói  vörösek, 
alsó  úszói  fehérek.  Hossza  30  cm.  A  mélységben 
él,  a  partokat  csak  íváskor  keresi  fel.  Húsa  ízletes. 
Páncélos  harcsa  (Lorkaria,  áiiat),  a  Harcsa- 
félék családjába  tartozó  halnem.  Amerika  trópusi 
részeinek  folyóiban  25  faja  él.  Legismertebb  a 
közönséges  P.  (Loricaria  cataphracta  L.).  Háta 
barna,  hasoldala  világosabb  árnyalatú.  Nagyon, 
feltűnő  tulajdonsága,  hogy  kormányúszójának 
első  sugara  rendkívül  hosszú  vékony  fonallá  nyúlt 
meg  8  ez  a  fonál  oly  hosszú,  mint  az  állat  maga.. 
Páncélos  kígyógyik  (Ophisaurus,  áiiat),  a 
Csúszómászók  (Beptilia)  osztályába,  a  ÍPikkelyea 
csúszómászók (^>S'^M«wwíí alrendjébe,  a  Kígyóalakú 
gyíkfélék  (Anguidae)  családjába  tartozó  állat- 
nem. Teste  kígyóhoz  hasonlóan  megnyúlt,  feje 
láthatóan  elkülönült  a  testtől,  farka  vékony  és 
hosszabb  a  íest  felénél.  Elülső  végtagjai  teljesen 
hiányzanak,  a  hátulsók  csenevész  csonkok.  Ide- 


Páncélos  krokodilus 


—     142 


Páncimánci 


tartozik  pl.  a  seltopuzik  (0.  apus  Pali.)  és  az  üveg- 
gyík (0.  ventralis  L.) ;  1.  Seltopuzik  és  Üveggyík. 

Páncélos  krokodiluB,  1.  Krokodüusfélék. 

Páncélos  rákok  (Thoracostraca  vagy  Podo- 
vhthalmata,  áiiat),  a  magasabbrendű  rákok  (Ma- 
iacostraca)  egyik  alcsoportja.  Az  ide  tartozó  rá- 
kokra jellemző,  hogy  szemük  mozgatható  nyé- 
len ül  és  hogy  fej-  ós  torszelvényeiket  moz- 
gathatatlan  szilárd  páncél  (cephalothorax)  fedi. 
Nagyszámú  fajaikat  négy  rendbe  osztják,  ezek : 
1.  Kumaceák  (Gumacea),  2.  Hasított  lábú  rákok 
(Schizopoda),  3.  Sáskarákok  (Stomatopoda)  és 
4.  Tízlábú  rákok  (Decapoda).  L.  Rákok. 

Páncélos  vonatok,  páncélozott  s  ezáltal  a 
puskalövedékek  és  srapnell  repeszdarabok  ellen 
védett  vasúti  vonatok  (1.  az  ábrát).  Első  ízben 
1862.  Alexandriánál,  majd  1871.  Paris  mellett 
használták.  Mindkét  helyen  kevés  haszonnal. 
Előnyeik  a  transzváli  bur  háborúban  tűntek  ki. 
Céljuk  rendszerint  az,  hogy  nagyobb  gyalogsági 
osztagot  védetten  helyezhessenek  el  benne  és  azt 
a  sziikséghez  képest  egyik  helyről  a  másikra 
szálUtsák.  Miután  a  bennük  elhelyezett  csapat  az 
ellenséges  gyalogság  és  könnjníí  tüzérség  ellen 
védve  van,  a  P.  egészen  közel  férkőzhetnek  az 
ellenség  állásához  és  ott  hasznos  felderítő  szol- 
gálatot végezhetnek.  További  feladatuk  lehet  az, 
hogy  fölkelt  vidékeken  át  lőszert,  élelmicikket 


V.  négyszögletes  keresztmetszetű  és  nagyon  fino- 
man kihegyezett  pengéje  a  legkitűnőbb  acélból 
készült.  Használata  a  törökök  elleni  háborúkból 
származott.  Az  volt  a  rendeltetése,  hogy 
a  törököknél  divatos  páncéling  lika- 
csain keresztül  biztosabb  szúrást  tegyen 
lehetővé  és  mélyebb  sebet  ejtsen,  mint 
a  tompa  hegyű  kopja.  Használaton 
kívül  a  P.-t  a  nyeregtakaró  alatt  a  ló 
jobboldalán  helyezték  el. 

Panceri  (ejtsd :  pancsen),  Paolo.  olasz 
zoológus,  szül.  Milanóban  1833aug.23., 
megh.  1877  márc.  12.  mint  a  nápolyi 
egyetemen  az  összehasonlító  bonctan 
tanára.  Fontosak  a  tengeri  csigák  sza- 
badsavkiválasztásáról, a  tengeriálla- 
tok világításáról,  a  kígyók  és  a  tarán - 
tella-pókok  mérgének  élettani  hatásá- 
ról szóló  vizsgálatai. 

Panclialiuteur  (francia,  ejtsd : 
pansáütör),  Leblauc-tól  eredő  elektromos 
készülék  egyenáramnak  többfázisú 
áramra  való  átalakítására  vagy  meg- 
fordítva. Páncéltör. 

Panclires tum.  Oly  szert  képzeltek 
e  néven  a  régi  orvosok,  különösen  a  bölcsek  kö- 
vének keresése  korszakában,  mely  minden  beteg- 
séget meg  tud  gyógyítani. 


Páncélos  vonat. 


stb.  szállítsanak.  Ilyen  értelemben  használták 
Mafekmg-nél,  Kimberleynél  és  másutt,  valamint 
nagy  hasznát  vették  az  1914— 18.  évi  világháború- 
ban is. 

Páncélszekrény,  oly  szekrény,  könyvek,  ok- 
mányok és  értékek  megóvására,  mely  páncél- 
lemezekből készült  és  így  betörés  ellen  biztonsá- 
got nyújt. 

Páncélszoba,  1.  Pénzszekrény. 

Páncéltorony;  páncélozott  toronyszerű  löveg- 
állás, melynek  felső  része  szférikus  kupolaalakú. 
A  P.  rendszerint  forgatható  és  gyakran  villamos 
erővel  emelhető  és  sülyeszthető,  úgy  hogy  csak 
a  lövés  alkalmával  tűnik  fel,  hogy  utána  nyom- 
ban ismét  eltűnjék.  Ezáltal  hathatósan  megvédi 
magát  az  ellenséges  lövegek  tüze  ellen.  A  P.  a 
modern  erődítések  és  nagy  csatahajók  igen  lénye- 
ges alkotórésze.  L.  Erőd,  Hajólövegek  és  Ha]o- 
vért. 

Páncéltör  a.  m.  hegyes  tőr.  A  XVII.  sz.-beli 
magyar  huszár  egyik  fegyvere.  160—180  cm. 
hosszú  vékony  tőrkard  volt  (1.  az  ábrát).  Három, 


Pancic  (ejtsd:  pancsics)  Józsej,  szerb  botanikus, 
szül.  Bribirben  1814  ápr.  17.,  megh.  Belgrádban 
1888  márc.  8.  Tanulmányait  Pesten  végezte. 
Budán,  majd  Ruszkabányán  gyakorló  orvos  volt, 
később  Szerbiába  ment  s  Jagodina  majd  Kragu- 
jevác  orvosa,  1853.  pedig  a  belgrádi  líceumon  a 
természetrajz  tanára  lett.  Szerbia  flórájának  P. 
volt  az  első  alapos  kutatója  s  Belgrádban  híressé 
vált  botanikus  kertet  alapított.  A  magyar  bota- 
nikusokkal összeköttetésben  állott.  Főművei : 
Flóra  Principatus  Serbiae  (Belgrád  1874) ;  Addi- 
tamenta  (u.  o.  1874) ;  Flóra  agri  Belgradensis 
(u.  0.  1892) ;  Plantae  Serbiae  varae  et  novae  (3 
köt.,  21  táblázat,  Venetia  1862—70).  A  szerb 
akadémia  elnökévé  s  a  szkupstina  alelnökévé  vá- 
lasztotta. 1854-ben  az  államtanács  tagja  lett. 
1868-ban  a  M.  Tud.  Akadémia  külső  tagjává  vá- 
lasztotta. Több  növényt  neveztek  el  nevéről,  A 
belgrádi  Kalimegdán-parkban  bronz  álló  szobra 
mint  botanikust  ábrázolja. 

Páncimánci  vagy  Táná  Vargaluska,  magyar 
népmesei  alak,  a  német  Bumpelstilzchen  és  a 


Panöje 


-     143 


Pancsova 


francia  Eopiquet  testvére.  A  róla  szóló  mesében 
valamely  lusta  leány  egy  ördögöcske  segítségé- 
vel végzi  el  a  kiszabott  munkáját,  amiért  az  ör- 
dög, ha  a  furcsa  nevét  idején  nem  tudja  hamar- 
jában kimondani,  elviszi.  Népünknél  több  válto- 
zatban ismeretes.  V.  ö.  Arany  L.,  Eredeti  népm. 
22.  sz. 

Pancje,  adók.,  Verőcze  vm.  diakovári  (djako- 
voi)  j.-ban,  (i9io)  483  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Panckoucke  (ejtsd:  pankuk),  André  Joseph,  fran- 
cia, író  és  könyvárus,  szül.  Lilieben  1700.,  megh. 
u.  0.  1753  júl.  17.  Szülővárosában  könyvkeres- 
kedést alapított.  Művei :  Bléments  d'astronomie 
et  de  géographie  (1739);  Bssai  sur  les  philo- 
sophes  ou  üsage  de  la  raison  (1743  és  1753) ; 
Manuel  pliilosophique  (1748);  Dictionnaire  des 
proverbes  fran^ais  (1749) ;  L'Art  de  désopiler  la 
rate  (1754)  stb.  Fia,  Charles  Joseph,  szül.  Lilié- 
ben 1736  nov.  26.,  megh.  Parisban  1798  dec.  19., 
könyvkereskedést  alapított  Parisban,  sógorával, 
Suard-ral,  felvirágoztatta  a  Mercure  de  Francé 
folyóiratot  s  alapította  1789.  a  Moniteur-t.  Híres 
kiadványai :  Le  répertoire  de  jurisprr.dence,  Le 
grand  vocabulaire  fran^ais  és  maga  is  írt.  Ennek 
íia,  Charles  Louis  Fleury,  szül.  Parisban  1780 
dec.  26.,  megh.  Fleury-sur-Meudonban  1844  júl. 
12.,  könyvkereskedő  és  író,  előbb  a  szenátus  el- 
nökségénél titkár  volt.  Híres  kiadványai :  Dic- 
tionnaire des  sciences  médicales  (1812—22.,  60 
köt.);  Description  de  L'Égypte  (38  köt,  900 
rézmetszettel,  kezdette  L  Napóleon,  bevégeztette 
XVHL  Lajos);  Bibliothéque  Latine-Fran^aise 
(1826—39.,  178  köt.,  1842-49.,  34  köt.,  latin  és 
francia  szöveggel).  Fia,  Ernest,  szül.  Parisban 
1808.,  megh.  Onzainban  1886  jan.  4.,  könyv- 
kereskedő, fordító  8  a  Moniteur  szerkesztője  volt. 

Pancratium  L.  (növ.),  az  Amaryllidaceae- 
család  gónusza;  12  faja  főkép  mediterránvidéki  és 
kanári  szigeti,  de  részben  a  keletázsiai  szigetekig 
el  van  terjedve.  Hagymás  növények,  levelük 
szálas,  viráguk  nagy,  fehér,  hasonlít  a  nárcisz- 
hoz, tölcséres,  mellékpártája  csöves,  fogas  szélíí. 
A  P.  maritimum  L.  mediterrán  vidéken,  homo- 
kos partokon  nő,  kedvelt  kerti  növény.  Hagymája 
kellemetlen  szagú,  a  tengeri  hagymát  (1.  Ürgiiiea) 
pótolják  vele. 

Pancratius,  szent  (magyarul  Pongrác).  Frigiai 
előkelő  családból  származott,  14  éves  korában 
Rómában  a  pápa  megkeresztelte ;  Krisztus  hitét 
bátran  vallotta,  amiért  is  Diocletian  alatt  293. 
lefejezték.  Emléknapja  máj.  12.  L.  még  Fagyos 
szentek. 

Pancratius  Mihály,  erdélyi  ev.  püspök,  szül. 
Kellingben,  mások  szerint  Szászsebesen  1631. 
(mások  szerint  1632.),  megh.  1690  júl.  11.  1666 
őszén  az  eperjesi  líceum  rektora  lett.  1671-ben 
medgyesi  városi  lelkészszé,  1686  nov.  4-én  az 
erdéíyi  szász  ev.  egyház  püspökévé  választották. 
Jelesebb  művei :  Exereitatio  polil.  juridica  de 
imperio  et  juribus  potestatis  imperantium  in 
capita  subditorum  (Kassa  1668) ;  Supplementum 
Rheenianum  (Lőcse  1568) ;  Tractatus  polit.  juri- 
dicus  in  paragraphum :  Jus  itaque  dupplex  est 
(Kassa  1668).  A  nagyszebeni  ev.  egyházi  könyv- 
tár több  kidolgozott  kézikönyv-kéziratát  őrzi. 

Pancrcas,  1.  Pankreasz. 


Paiiereatitis,  1.  Pankreatitisz. 

Pancsala,  1.  Audh. 

Pancsatantra  (szanszkrit),  a.  m.  öt  könyv, 
egy  régi  ind  mesegyűjtemény,  melynek  szerző- 
ségét Bidpai-T\.í\k  tulajdonítják.  Célja  állatmesék 
alakjában  tanítani  bölcsességre  és  jó  tanácsok- 
kal ellátni  a  fejedelmeket.  Valószínűleg  budd- 
hista mű  volt,  mely  idők  folyamán  szanszkriti'a 
ültetett  hindu  alakot  nyert,  mostani  öt  könyvre 
osztása  újabb  keletű ;  mint  fordításaiból  láthatni, 
régente  12  v.  14  könyvből  állott.  Ezt  a  teljes 
mesekönyvet  fordíttatta  le  Nusirván  perzsa  király 
(531—579.)  a  pehlevire,  Perzsia  akkori  irodalmi 
nyelvére  Kr.  u.  a  VL  sz.-ban.  A  pehlevi  fordítás 
elveszett,  de  fenmaradt  az  abból  készült  és  a 
benne  szereplő  két  sakálról  «Kalila  és  Dimna))- 
nak  nevezett  arab  fordítás.  Ebből  készültek  a 
Symeon  Seth-féle  görög  (XL  sz.)  és  a  Bickell  által 
közzétett  szír  fordítások.  Fontosabb  ezeknél  Joel 
rabbi  héber  fordítása  1250.,  mert  ennek  Capua 
János  tollából  eredő  latin  fordítása  honosította 
meg  az  ind  mesekönyvet  az  európai  irodalmak- 
ban. Nevezetesebb  átdolgozásai  és  fordításai  még 
keleten  a  perzsa  Huszen  Vaiz  Kasifl  Enveri 
Sufraibi-je  (XV.  sz.)  és  a  török  Humajun  Name, 
mindkettő  dagályos  stílusú,  de  remeke  az  illető  iro- 
dalmaknak. A  P.  eredeti  szövegét  kiadták  Kose- 
garten,  Pantschatantrum  s.  quinque  partitum  de 
moribus  exponens  (Bonn  1848)  és  Kielhoru, 
Panchatantra  Sanscrit  text  with  notes  (Bombay 
1885—86.).  Németre  fordították :  Benf ey,  Fünf 
Bücher  indischer  Fabeln,  Márchen  und  Erzáhlun- 
gen  (Leipzig  1859,  2  köt.)  és  Fritze  Lajos,  Panca- 
tantra,  ein  altes  indisches  Lehrbuch  (u.  o.  1884) ; 
magyarra  Horologium  Turcicum  címmel  Rozs- 
nyai  Dávid  a  XVH.  sz.-ban  (ez  kéziratban  maradt) 
és  egy  századdal  utóbb  Patay  Sámuel  (1781) 
meg  Zoltán  József  (1783).  V.  ö.  Beöthy  Zsolt,  A 
szépprózai  elbeszélés,  L  (1886). 

Pancse  (panche),  Colombia  köztársaságban 
lakó,  kevéssé  ismert  indiánus  nép,  mely  nyelvi- 
leg a  szomszéd  osibosa  törzsektől  különbözik. 
Érdekes  romtemplomaikkal  a  régészet  sokat 
foglalkozik. 

Pancsova  (Pancevo),  azelőtt  törvényhat.-i  jog- 
gal felruházott  város  Torontál  \Tn.-ben,  a  Temes 
balpartján,  a  Dunába  való  ömléséhez  közel.  A  vá- 
ros szabályosan  és  csinosan  épült ;  van  két  szép 
tere,  a  Ferenc  József-  és  az  Erzsébet-tér ;  köz- 
épületei közül  nevezetesebbek  a  díszes  kéttornyú 
szerb  templom,  az  újabb  kupolás  szerb  templom, 
a  városháza,  az  állami  gimnázium,  a  felső  keresk. 
iskola,  a  népbank  és  a  városi  kórház.  Van  királyi 
törvényszéke,  járásbírósága,  főgimnáziuma,  szerb 
felsőbb  leányiskolája,  számos  közhasznú  egye- 
sülete, 9  hitelintézete,  selyemfonógyára,  villany- 
telepe és  gázgyára,  vasúti-  és  gőzhajóállomása. 
Lakóinak  száma  (1910)  20,808 ;  ezek  között  3364 
magyar,  7467  német,  és  8714  szerb ;  hitfelekezet 
szermt  7510  római  kat.,  9361  gör.  kel.,  1979  ág. 
evang.,  993  helv.  és  706  izr.  P.  valószínűleg  már 
a  romiak  alatt  őrhely  volt ;  a  IX.  sz.-ban  a  Duna 
mellett  Panuka  vára  állott  fenn.  A  tatárok  P.-t 
is  feldúlták,  de  IV.  Béla  újra  felépíttette.  1552. 
török  uraloöi  alá  került,  melytől  az  osztrákok 
Morby  alatt  1716.  foglalták  vissza.  1739.  itt  győz- 


Pánczél 


XU 


Pandanales 


ték  le  a  törököt  az  osztrákok  és  1778.  kiszorít- 
tatván, a  várost  fölégették.  1794!-l)en  lett  P.  sza- 
bad katonai  község.  1849  máj.  2.  az  osztrákok 
túlnyomó  erővel  visszaszorították  a  Kiss  Ernő 
vezetése  alatt  álló  honvédeket.  P.-t  az  1920  jún. 
4;-iki  trianoni  békeszerződés  a  Szerb- Horvát-Szlo- 
vén államnak  Ítélte  oda.  V.  ö.  Wigand  János  : 
P.-i  emlékkönyv,  P.  1896. 
f,;:  Pánczél  Dániel  (albisi),  liirlapiró,  szül.  Mérán 
(Kalotaszeg)  1759.,  megh.  Bécsben  1827  dec.  15. 
Több  évig  Szacsvay  Sándor  meUett  Bécsben  a 
Magyar  Kurír  segédszerkesztője  volt ;  Szacsvay 
után  1793.  Deesy  vévén  át  a  lapot,  P.  Erdély 


Fandaimonion  (gör.),  a.  m.  a  démonok  ösz- 
szessége.  Az  első  keresztény  írók  így  szerették 
nevezni  az  antik  istenvilágot,  amennyiben  az 
antik  istenségeket  nem  tekintették  igazi  istenek- 
nek (P.  helyett  ez  esetben^a«í/ieo?2Í  kellett  volna 
mondaniok),  hanem  csak  gonosz  szellemeknek, 
démonoknak  (1.  o.). 

Paudanaccae  (növ.),  az  egyszikűek  családja 
a  Pandanales-sorozatban.  220  faja  Afrikától 
Polinéziáig  van  elterjedve,  Amerikában  nincs 
képviselve.  220  faja  2  génuszba  tartozik,  még 
pedig  mintegy  30  kivételével  a  Pandantisha.  Ez 
utóbbiak  sajátságos,  támasztógyökerekkel  biró 


részére  külön  újság  kiadására  kért  'engedélyt  s 
lapját  Magyar  Merkurius  név  alatt  adta  ki 
(1793—98).  A  Kurír  és  a  Merkurius  1799.  egye- 
sülvén az  előbbinek  elme  alatt,  P.  a  Magyar 
Kurírnak  társszerkesztője,  később  pedig  tulaj- 
donos szerkesztője  volt  haláláig. 

'Pinczélcséh  (Panticeii),  kisk.  Szolnok-Doboka 
vm.  csáki-gorbói  j.-ban,  (i9io)  1381  román  és  ma- 
gyar lak.  (Tr.  E.) 

Pánd,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm  nagy- 
kátai  j.-ban,  (1920)  2131  magyar  lak.. 

Panda  (áJJat),  a  vörös  macskamedve  (Ailurus  ful- 
gens  P.  Cuv.)  neve  hazájában.  L.  Macskamedve. 

Pandái,  sziget,  1.  Pantar. 


fák  V.  cserjék,  amazok  felfutók.  Hosszú,  tüskés, 
csatornás  leveleik  vannak,  3-soros,  csavaros  ál- 
lásúak és  az  egész  törzset  beborítják.  Viráguk 
egyivarú,  takaró  nélküli  porzó-  és  termőlevél 
változó  számban  van,  az  utóbbiból  gyakran  csak 
1 ;  a  magház  egy  v.  több  üregű ;  a  termés  bogyó  v. 
csonthéjas  és  csoporttermésben  jelenik  meg.  A 
virágok  vógálló  v.  fürtösen  csoportosult  torzsa- 
virágzatban fejlődnek,  ez  pedig  a  fellevél  hón- 
aljában ered.  Jelentőségét  1.  Pandaniis. 

Pandanales  (növ.),  az  egyszikűek  első  soro- 
zata. Viráguk  csupasz  v.  leples,  1  ivarú;  aporzós- 
ban  egy  v.  sok  porzó  van,  a  termősbeu  1  v.  sok  ter- 
mőlevélből alakul  a  magház. Mocsári  füvekés  fák. 


Pandanu3 


145 


Pándy 


Pandanus  L.  f.  (qöv.),  a  Pandanaceae-család 
gónueza;  támasztógyökerekkel  ellátott  kótlakú 
fák  és  cserjék.  Hatalmas  torzsavirágzatnkban 
egyivarú  lepeltelen  virágok  vannak ;  magházuk 
1  V.  több  termőlevélből  áll,  ugj^anennyi  üregű, 
minden  üregben  1  magkezdeménnyel.  A  termés 
húsos,  csonthéjas.  A  fajokat  a  porzólevelek  er- 
nyős V.  egyszertí  állása  és  a  magház  sajátságai 
alapján  szokás  beosztani.  Általában  nehezen  ál- 
lapíthatók meg  a  fajok,  mert  kótlakúak  ós  rit- 
kán virágoznak.  Főképp  az  óvilág  trópikns  ré- 
szén vannak  elterjedve,  a  délázsiai  szigeteken. 
A  P.  2itüis  Bory  nagy  kardalakú  levelének  rost- 
jából Mauritius  szigetén  a  kávécsomagok  burko- 
latát készítik ;  Ny. -Indiában  termesztik  s  itt 
ugyanolyan  szolgálatot  tesz.  A  P.  ceramicus 
Rumph.  gyümölcs-húsát  a  Molukki-szigeteken 
eszik,  de  sok  más  P.-fajó  is  ehető  (F.  odoratis- 
simus  L.,  1.  az  Lleségnövények  II.  mellékletén). 
Keskeny,  tüskés  leveleikkel,  melyek  gyakran 
szép  levélkoronát  alkotnak  az  ágak  végén,  szép 
üvegházi  dísznövények.  A  kertészek  P.  tdilis-e  és 
P.  Veitchii-je  nagyon  meleg  szobába  is  alkal- 
mas, az  előbbinek  a  levele  piros  szegélyű,  az 
utóbbié  fehérsávos. 

Pandanus-rost  (növ.)  a.  m.  Carapicho  (1.  o.) 

Pandataria,  a  Ponza- szigetek  (1.  o.)  egyike,  a 
Tyrrheni-tengerben,  mai  neve  Ventotene  ;&  ró- 
mai császárok  idejében  száműzöttek  helye  volt 
(Júlia,  Agrippina,  Octavia). 

Pandekták  (görögül:  Tráv  o£xoij.at  a.  m.  min- 
dent öss-^efoglalók)  v.  Digesták  a  Corpus  Juris 
Civüis-nek  (1.  o.)  egyik  legfontosabb  alkatrésze, 
mely  számos  római  jogtudós  müvéből  készült 
kivonat  (excerptum)  összeállítása  útján  készült. 
Justinianus  császár  533.  Kr.  u.  emelte  törvény- 
erőre. Fandektajog  a.  m.  a  római  jog  abban  az 
alakjában,  melyben  Németországban  érvényben 
volt  (1900-ig,  az  új  birodalmi  polgári  törvény- 
könyv életbeléptéig).  L.  Bőmaijog,  Német  jog. 

Pandemia  (gör.)  a.  m.  járvány,  mely  mindenütt 
uralkodik. 

Pandemos,  Aphrodité  mellékneve,  mint  a  csa- 
ládok s  így  az  egész  község  oltahnazójáé. 

Pander,  Christian  Heinrich,  német  zoológus, 
szül.  Rigában  1794  júl.  12.,  megh.  1865  szept. 
22.  Tanulmányait  Jénában  és  Würzburgban  vé- 
gezte. 1828-ban  a  szentpétervári  akadémia  tagja 
lett.  Az  állatok  fejlődéstanának  egyik  megala- 
pítója. 0  mutatta  ki  legelőször,  hogy  a  madarak 
teste  három  csiralevélből  fejlődik.  Főbb  mun- 
kái :  Beitráge  zur  Entwickelungsgeschichte  des 
Hühnchens  imEi(Würzburgl  817);  Vergleichende 
Osteologie  (nAlton-nal  együtt  irta,  Bonn  1821- 
1828,  103  rózmetszetű  táblával) ;  Beitráge  zur 
Geognosie  des  russischen  Reichs  (Szent-Pétervár 
1830). 

Pandermit  (ásv.),  víztartalmú  kalciumborát, 
amely  a  Colemanithoz  nagyon  közel  áll.  Hó- 
fehér, íinom  kristályos  márványszerű  gumók  és 
tömzsök  alakjában  a  Fekete-tenger  partján  Pan- 
derma  közelében  fordul  elő. 

Pandharpur,  város  Bombay  britindiai  kor- 
mányzóság solapuri  kerületében,  kb.  34,000,  jó- 
részt hindu  lak. ;  Visnu -templomába  évente  kb. 
200,000  búcsújáró  zarándokol. 

Rév<i{  JVoyy  Le<e{kona    XV.  ML 


Pandinidae  (áiiat),  1.  Skorpiőfélék. 

Pandion  (áuat),  1.  Halászsas. 

Pandmt,  1.  Fundit 

Pandora  (gör.)  a.  m.  aki  mindenkitől  aján- 
dékot kapott.  Hesiodos  híres  szimbolisztikus  ér- 
telmű mítosza  szerint  (Munkák  és  napok  69— 
105.  sor),  mikor  Prometheus  az  égből  a  tüzet 
lehozta  a  földre,  hogy  az  emberek  életét  meg- 
könnyítse, a  felbőszült  Zeus  bosszút  forralt  s 
asszonyt  küldött  a  földre.  Az  első  asszony  P.  volt. 
Az  istenektől  dúsan  megajándékozva  jelent  meg 
P.  a  földön.  Hephaistos  adta  neki  az  emberi  ala- 
kot, Aphroditétől  szépséget,  Hermestől  csalfa- 
ságot és  hízelgő  beszédet  kapott,  Zeus  pedig  egy 
hordót  adott  neki,  melyben  az  emberiséget  fe- 
nyegető összes  bajok  gondosan  el  voltak  zárva. 
Prometheus  testvére,  Epimetheus  rögtön  belé- 
szeret P.-ba,  ki  azonban  hamarosan  valóra  váltja 
Zeus  bosszútervét.  Kíváncsisága  nem  hagyja 
nyugton,  míg  ki  nem  nyitja  a  hordót.  A  hoidó 
kinyilik  és  az  ezernyi  baj  szerteterjed  belőle  a 
világon,  csak  a  csalóka  reményt  sikerül  vissza- 
tartani. P.  hordója  —  vagy  ahogy  a  modem 
nyelvhasználatban  elterjedt,  P  szelencéje  — 
mint  a  veszedelmes  ajándék  jelképe,  de  meg  egy- 
általán P.  egész  alakja,  mint  a  nő  tipikus  kép- 
viselője igen  gyakori  motívuma  az  irodalomnak. 

Pandora,  hangszer,  1.  Bandola. 

Pándorfalu  (Farndorf),  nagyközség  Mosón 
vm.  nezslderi  J.-ban,  (1910)  2782  horvát,  ma- 
gyar és  német  lak.,  vasúti  csomópont.  Körülötte 
terül  el  az  erdőtlen  P.-i  síkság  (220  km2).  Neve- 
zetes az  1848  dee.  16.  vívott  csatáról,  melyben 
a  magyarokat  az  osztrákok  visszanyomták.  Itt 
kelt  1848  okt.  25.  Kossuthnak  Pázmándy  kép- 
viselőházi elnökkel  és  Csányi  kormánybiztossal 
együtt  Windischgrátz  herceghez  intézett  levele. 
(Tr.  A.) 

Pandoriiia  (növ.),  a  Volvocales  moszatsoro- 
zat egyik  neme,  amely  coenobiumos  (1.  0.),  sejtjei 
csillangósak. 

Pandrosos(gör.,  a.m.  végig-harmat),  az  athéni 
helyi  mondában  a  föld  fiának,  Erichthoniosnak 
egyik  dajkája. 

Pandsab,  1.  Fendzsáb. 

Pándu,  az  ind  mondában  a  Pándava-család 
ősapja,  mely  család  története  az  ind  Mahabhá- 
rata  (1.  0.)  c.  eposzban  van  feldolgozva. 

Pandura,  hangszer,  1.  Bandola. 

Pandúrok,  a)  azelőtt  bácsvármegyei  szerb  és 
szász  született  katonák,  akik  kapitányaik  vezetése 
alatt  állottak.  Különösen  Trenck  báró  ezredes  ve- 
zérlete alatt  tűntek  ki.  A  múlt  század  közepén  a 
határőrvidéki  ezredekhez  osztatván  be,  nevük  is 
elenyészett ;  h)  vármegyékben  régebben  a  rendőri 
szolgálatot  teljesítő  fegyveres  közegek. 

Pándy  Kálmán,  eünegyógyintézeti  igazgató 
és  szakíró,  szül.  Óklgyóson  (Békés  vm.)  1868 
okt.  14.  Tanulmányait  a  budapesti  egyetemen 
befejezvén,  mint  ösztöndíjas  több  európai  ország 
elmebetegintózeteit  tanulmányozta,  azután  Lau- 
fenauer  segédje  lett.  1898-ban  Békés  vm.  köz- 
kórházának elmebetegosztályát  rendezte  be ; 
1905.  a  budapest-lipótmezei  állami  elmegyógy- 
intézet főorvosa  lett ;  1908.  egyetemi  magánta- 
nár ;  1911.  a  nagyszebeni  elmegyógyintézet  igaz- 

10 


Pandzsab 


—     146     — 


Panhellenios 


gatójává  nevezték  ki.  Önállóan  megjelent  művei : 
Le  mécanisme  corticale  des  phénoménes  ré- 
flexes  (Paris  1893) ;  GondoskoőÁs  az  elmebete- 
gekről más  államokban  és  nálunk  (Gyula  1904) ; 
A  szeszes  italokról  és  a  nemi  betegse'gekröl  (Buda- 
pest 1907);  Emlékkönyv  a  nagyszebeni  állami 
elmegyógyintézet  50  éves  fennállásának  évfor- 
dulójára (Nagyszeben  1914). 

Pandzsab,  1.  Pendzsdb. 

Pandzsim  (Panjim),  Goa  fővárosa,  1.  Goa. 

Paneas,  palesztinai  város,  1.  Caesárea. 

Paneeput,  város,  1.  Fanipat 

Panegirikosz  (panegyrikos,  gör.)  a.  m.  ünne- 
pies  gyülekezet  (panegyris)  előtt  tartott  alkalmi, 
ünnepi  beszéd,  melynek  nem  volt  gyakorlati 
célja,  csak  arra  szolgált,  hogy  a  hallgatóság 
épülésére,  lelkesítésére  hasson.  Hiresek  Gor- 
gias  Olympiakosa  és  Pythikosa,  Isokrates  Pane- 
gyrikosa  es  Panathenaikosa  és  Perikies  halotti 
beszéde  Thukydidesnél.  Rómában  a  császárok 
korában  volt  nagy  divata,  kül.  az  egyes  szemé- 
lyekre írt  magasztalásoknak.  Legjelesebb  az  if- 
jabb Pliniusnak  Traianus  császárhoz  intézett P. -a. 
Ezt  és  a  gall  retorika  képviselőinek  11  ilyen  be- 
szédét kiadta  Amtzen,  Panegyrici  latini  (Utrecht 
1790—95.),  és  Baehrens  (Leipzig  1874).  Verses 
alakban  is  írtak  egyes  személyekre  effajta  dicsé- 
reteket. Ilyen  a  tibuUusi  gyűjteményben  fenma- 
radt,  Messallára  írt  P. 

Panem  et  circenses  (lat.)  a.  m.  kenyeret 
és  cirkuszi  játékot.  Juvenalis  költő  szerint  a  ce- 
zarizmus  korában  ez  volt  a  római  köznép  jelszava 
és  kívánsága. 

Panentlieisiuus  (gör.-lat.).  A  panteizmus 
a  világot  azonosítja  az  istennel,  a  P.,  mint  a  né- 
met Krause  kifejti,  ki  ezt  a  nevet  adja  a  maga 
nézetének,  nem  azonosítja  a  vüágot  istennel,  de 
istenbe  helyezi.  Minden  istenben  van.  L.  Krause,  4. 

Paneveggio,  helység  Tirolban,  a  RoUe-szoros- 
tól  É.-ra.  Erődítményeikörül  1916  nyarán,  külö- 
nösen júl.  21 — 30.-a  közt  véres  harcok  folytak  a 
támadó  olaszokkal,  akik  azután  nov.-ben  P.-t 
kénytelenek  voltak  kiüríteni. 

Pánfuvola,  1.  Pánsíp. 

Pangaiosz,  1.  Trákia. 

Pangani,  1.  P.  (Bufu,  Ruvu),  folyó  a  volt 
Német-Kelet-Afrikában ;  a  Ruvu,  Dzsipé  ésRongo 
összefolyásából  ered.  Csogveig,  40  km.  hosszú- 
ságban tengeráradás  alkalmával  hajózható. 

2.  P.,  a  hasonlónevű  kerület  székhelye  és  ki- 
kötőváros a  volt  Német-Kelet-Afrikában,  a  P. 
torkolatánál,  mintegy  10,000  lak.  P.  a  Masszáiba 
menő  karavánok  kiinduló  állomása. 

Pangásos  papilla,  a  látóidegfő  megduzzadása, 
amely  attól  ered,  hogy  a  koponya  üregében,  az 
agyban,  agyhártyákon  vagy  a  koponyacsontokon 
növekvő  daganat  okozta  feszülés  a  vérnek  és 
nyiroknak  a  szem  hátulsó  részéből  való  elf olya- 
sát megnehezíti.  A  látóidegfő  ilyenkor  megdagad, 
az  ideghártya  vivőerei  megtágulnak.  Ha  a  pan- 
gás hosszabb  ideig  tart,  látásromlást,  sőt  vaksá- 
got okozhat.  Ez  a  baj  szemtükör  segítségével  is- 
merhető fel  és  a  koponyabeli  daganatok  diagnosz- 
tizálásában nagy  fontossága  van.  A  P.  a  látó- 
idegfő-gyuladással  (papUlitis)  azonos  tünetekkel 
jár  s  attól  élesen  el  nem  különíthető. 


Pange  liugaa  (lat.  a.  m.  énekeld  meg 
nyelv),  a  kat.  egyházban  Aquinói  Szt.  Tamás 
által  az  oltári  szentség  tiszteletére  szerzett  him- 
nus  első  szavai.  Különösen  ismeretes  a  két 
utolsó  versszak  Tautum  ergo  és  Genitori  Ge- 
nitoque  kezdettel,  amelyek  az  oltári  szentséggel 
való  áldás  alkalmával  használatosak. 

Pangen,  1.  Pangenezis. 

Pangenezis,  Darwin  tanainak  az  a  része, 
amely ly el  1866.  az  öröklés  jelenségeit  igyekezett 
megmagyarázni.  A  P.-elmélet  szerint  a  szerve- 
zet minden  sejtje  kis  részecskéket,  ú.  n.  csirács- 
kákat  (gemmulae)  fejleszt,  melyek  az  egész  test- 
ben szétszóródnak,  a  csirasejtek  fejlődésekor 
azonban  a  csirasejtekben  összegyűlnek  és  hatás- 
sal vannak  az  utódok  testének  kiformálásában. 
A  P.-elmélettel  rokon  magyarázat  a  Haake-féle 
gemmaria-tan  (1893).  A  P.-elméletnek  módosítása 
a  de  Fnes-féle  intracelluláris  P,  melyet  de 
Vries  botanikus  1889.  fejtett  ki.  Eszerint  min- 
den örökölhető  tulajdonság  kifejlődése  szintén 
kis  csirácskákhoz,  ú.  n.  pangen-ekhez  van  kötve. 
Ezek  a  pangenek  a  sejtmagok  részei  s  ezek  az 
átöröklés  anyagának  hordozói. 

Pangeometria,  1.  Abszolút  geometria. 

Pangeosz  (mai  neve  Pirnari,  v.  Bunar-Dagh, 
vagy  Krusninca),  1872  m.  magasságig  emelkedő 
hegység  az  ókori  Makedóniában,  a  Struma  folyó 
mellett  Philippi  közelében,  dús  arany-  és  ezüst- 
bányákkal. 

Pángermanizmus,  a  germán  népek  kulturá- 
lis, gazdasági  és  politikai  érdekközösségének  el- 
nevezése, szemben  a  szláv  érdekeket  képviselő 
pánszlávizmussal  (1.  o.).  A  P.  törekvéseinek  azon- 
ban útját  állja  az  angol  és  német  érdekellentét, 
mely  az  1914.  kitört  világháború  egyik  főokozója 
volt.  A  P.  eszméit  az  Alldeutscher  Verband-egye- 
sület  képviseli,  mely  az  ausztriai  és  magyaror- 
szági németségre  is  kiterjesztette  agitáló  műkö- 
dését, különösen  Erdélyben.  V.  ö.  Beiíner,  Ein 
pangermanisches  Deutschland  (Berlin  1905). 

Pangium  PewwtUQöv.),  a  Flacourtiaeeae  család 
génusza ;  2  faja  közül  az  egyik  újmecklenburgi,  a 
másik,  a  P.  edule  Reinw.  a  maláji  szigeteken  el- 
terjedt nagy  fa,  tenyeres  erezetű  nagy,  váltakozó 
levelekkel,  hatalmas  tojásdad-hegyes  toktermés- 
sel, s  ebben  számos  maggal.  Az  utóbbiak  mérge- 
sek, de  több  heti  áztatás  után  ehetők,  porrá 
zúzva  halat  konzerválnak  velük,  a  port  a  hal 
hasüregébe  teszik.  Ezenkívül  a  szamaun-olajat 
nyerik  belőlük.  Hazájában  ültetik  is.  Fája  ke- 
mény. 

Panglosszosz  v.  panglottos  (gör.),  a.  m.  «min- 
dennyelvü)),  ahol  minden  nyelven  beszélnek,  pl. 
a  paradicsom  (egyházatyáknál).  Mondják  a  szó- 
szátyárkodó fecsegőről  is. 

Pangolin  (állat),  1.  Tobzoska. 

Pangó -Pangó,  sziget,  1.  Tutuila. 

Pangve,  néger  törzs,  1.  Fán. 

Panhagia,  1.  Panágia. 

Panharmonikon,  1.  Mechanikus  hangszerek. 

Panhellenios  (gör.  a.  m.  «az  összes  görögök- 
től tisztelt))),  Zeus  jelzője,  kit  Egina  szigetén  és 
Athénben  e  néven  tiszteltek  s  templomát  Pan- 
hellenion-n&k  hívták.  Ünnepének  Panhellenia 
volt  a  neve. 


Pánhellenízmus 


—     147     — 


Panlzza 


Pánhellenizmus,  az  összes  görögök  egy  állam- 
ban való  egyesítésének  gondolata.  Már  az  ó-kor- 
ban megvolt  az  a  törekvés,  hogy  a  számtalan 
kicsiny  államban  széttagolt  görögség  egy  hatal- 
mas bű-odalomban  egyesüljön.  De  sem  Athén, 
sem  Spárta  nem  tudta  a  görög  államokat  a 
maga  hegemóniája  (vezérsóge)  alatt  egyesíteni. 
Nagy  Sándor  hódításai  majdnem  megvalósították 
a  P.  gondolatát.  Később  a  bizánci  (keletrómai) 
birodalom  egészen  görög  jellegű  volt,  de  ez  sem 
egyesítette  magában  az  egész  görögséget.  Mikor 
1453.  Konstantinápolyt  elfoglalták  a  törökök, 
teljesen  megszűnt  a  görögök  politikai  élete  s 
csak  a  görög  szabadságharcban  (1821 — 29.)  tá- 
madt fel  újra  a  görög  nemzeti  öntudat.  Ennek 
eredménye  az  új-görög  királyság  megszületése 
volt,  mely  azonban  a  görögségnek  csak  kisebbik 
felét  foglalta  magában.  Az  1912 — 13-iki  balkáni 
háború  nagy  lépéssel  vitte  előre  a  P.  vágyait,  de 
végső  céljának,  t.  i.  Konstantinápoly  megszerzésé- 
nek megvalósítása  leküzdhetetlen  akadályokba 
ütközik. 

Páni  ipawnee),  az  északamerikai  tartományok- 
ban «farkas»  néven  ismert  ága  a  keddo  nyelv- 
családbeli  indiánusoknak.  L.  Preri-indiánusok. 

Panica,  argoliszi  folyó,  1.  Inachosz. 

Panico,  ügo,  olasz  fametsző,  1.  Carpi. 

Panicum  L.  (növ.),  a  Gramineae  (Pázsitfű- 
félék) család  génusza ;  mintegy  300  faja  minden 
melegebb  tájon  el  van  terjedve,  a  mérsékelt  övre 
kevés  jut.  Kalászkájuk  3  pely vás,  többnyire  szál- 
kátlan,  az  első  pelyva  kisebb  a  másik  2-nél,  1—2 
virágú.  Virágzat  füzér,  fürt  v.  buga.  Az  ame- 
rikai szavannákon  és  campokon  nagyrészt 
P. -fajok  a  jobb  takarmányfüvek.  Egyes  termesz- 
tett fajok :  P.  miliaceum  L.  (termesztett  v.  kása- 
köles, 1.  Köles).  A  P.  altissimum  Jacq.  (guineai 
fű)  Amerika  tropikus  részén  nagyban  termesz- 
tett, 2  -  3  m.  magas  takarmányf  ű ;  nagy  hozamá- 
val tűnik  ki.  Hazája  Afrika  forró  öve.  Különösen 
Braziliában,  de  másutt  is  a  trópusokon  a  P.  spec- 
tubile  Nees-t  termesztik  takarmánynak.  Az  egész 
földön  elterjedt  s  nálunk  is  elég  gyakori  P.  erus 
L.  (Echinochloa  crus  galli  Beauv.,  vízi  kakas- 
lábfű,  vízi  muhar,  muharköles)  szintén  takar- 
mány, több  helyen  termesztik.  Szára  az  alján  la- 
pos, kalászkái  szálkásak,  bajuszosak,  a  3.  pelyva 
szálkája  igen  hosszú.  Rizsvetésben  alkalmatlan, 
nedves  szántóföldön,  árokban,  kertben  terem.  P. 
aanguincde  L.,  1.  Mannaköles ;  P.  capillare,  1. 
Amerikai  lóheremag. 

Panidiomorf  (gör.)  kőzetek  azok,  amelyeknek 
elegyrészei  mind  idiomorfok,  azaz  a  saját  kris- 
tálylapjaikkal vannak  határolva. 

Paníers  d'oranges  (franc,  ejtsd  :  pányé  do- 
raSzs),  kis  gyümölcskosarak  gyümölcsfagylalttal 
töltve. 

Páni  félelem,  1.  Pán  és  Pánik. 

Pánik  (franc,  panique),  így  nevezik  a  hirtelen 
ijedtséget,  megrómülést  (1.  Pán),  különösen  a 
tőzsdén  hirtelen  beálló  riadalmat  és  rettegést, 
amely  az  értékpapírok  birtokosait  a  minden  áron 
való  tömeges  eladásra  készteti  és  ezáltal  a  papí- 
rok nagy  mérvű  áresését  idézi  elő. 

Panikonográfia  (gör.)  a.  m.  cinkográfla  (1.  o.). 

Panilla,  mérték.  1.  Cuarteron. 


Pánin,  Nikita  Ivanovics,  gróf,  orosz  állam- 
férílú,  szül.  1718  szept.  26.,  megh.  Nizzában  1783 
márc.  20.  Erzsébet  cárnő  alatt  követ  volt  Kopen- 
hágában  és  Stockholmban.  1760-ban  Pál  nagy- 
herceg nevelésével  bízták  meg.  Részt  vett  ő  is  a 
ni.  Pétert  megbuktató  összeesküvésben  s  II.  Ka- 
talin külügyminiszterré  nevezte  ki,  1767.  pedig 
grófi  rangra  emelte.  Ö  volt  a  porosz;barát  poli- 
tika támasza  az  orosz  udvarban.  —  Öcscse,  Pé- 
ter Ivanovics  gróf  (szül.  1721,  megh.  1789.)  a 
hétéves  háborúban  ós  a  török  háborúban  tíint  ki. 
1770-ben  bevette  rohammal  Bendert,  1778—75. 
pedig  leverte  Piigacsev  lázadását.  —  Ennek  fia, 
Nikita  Petrovics  gróf  (szül.  1770.,  megh.  1837.) 
Litvánia  kormányzója  (1795—97.)  berlini  követ 
(1797—99.)  és  alkancellár  volt  1804-ig.  Ö  is  részt 
vett  az  I.  Pál  cár  elleni  összeesküvésben.  —  V.ö. 
Brückner,  Materialien  zur  Lebensbeschreibung 
des  Grafen  P.  (Szent-Pétervár  1888—92,  7  köt.). 

Pánini,  a  leghíresebb  ind  nyelvtaníró.  való- 
színűleg Kr.  e.  a  3.  vagy  4.  sz.-ban  élt.  Klasszi- 
kus rövidségü  nyelvtani  művében  4000  szabályba 
foglalja  a  szanszkrit  nyelv  egész  rendszerét. 
Kiadta  Böhrlingk  (Bonn  1840,  2  köt.). 

Panionia,  a  kisázsiai  ión  városok  szövetségi 
ünnepe,  melyet  Poseidon  tiszteletére  rendeztek  a 
Mykalé -hegyfok  lejtőjén  épült  Panionion  nevű 
templom  kerületében. 

Fa.m.^a.t(Paniput),YÉiro8  a  brit-indiai  Pendzsab 
Kamal  disztriktusában,  kb.  25,000  lak.  1526-ban 
Babar  itt  győzte  le  és  ölte  meg  Ibrahim  Lodit,  a 
dehlii  pathan  királyt.  1556-ban  Nagy  Akbar  a 
bengáliai  afghán  király  vezérét,  Hemut  itt  verte 
meg.  1761.  Ahmed  Sah  Durrani  megsemmisítette 
a  mahrattok  hatalmát. 

Paniperda  (lat.)  a.  m.  kenyérfogyasztó,  ke- 
nyérpusztító ;  az  ingyenélő,  semmittevő  emberre 
használt  kifejezés. 

Panique  (franc.)  1.  Pánik. 

Panirozás  (a  latin ^am'^.-  kenyér  szóból),  a  ki- 
rántani való  ételeknek  liszt,  tojás  ós  zsemlyemor- 
zsába való  burkolása.  Borjú,  csirke,  bárány  és  házi- 
nyúl húsát  szokás  kirántani,  tehát  gyorsan  pu- 
huló gyenge  húsokat. 

Panis  (lat.)  a.  m.  kenyér. 

Panisea  Lindl.  (aöv.),  1.  Androgyne  Griff. 

Pániszlamizmus,  az  a  törekvés,  hogy  az  iszlám 
szétszórt  népeit  és  felekezeteit  szorosabb  egységbe 
tömörítse  a  török  szultánnak,  mint  az  iszlám  fő- 
papjának (Kalifa)  vezetése  alatt.  Az  1914.  kihir- 
detett szent  háború  is  a  P.  céljait  szolgálta  s  az 
orosz,  angol  és  francia  uralom  alatt  élő  moha- 
medánok felszabadítását  célozta ;  de  a  szent  há- 
borúhoz Indiában,  valamint  Arábia  nagy  részé- 
ben nem  csatlakoztak.  Újabban  a  P.  erősebb  ta- 
lajra talált,  de  nem  a  török  szultán  fenhatósága 
céljával. 

Panix-szoros,  nehezen  járható  ós  kedvezőtlen 
időjáráskor  veszélyes  átjáró  (2407  m.)  a  Glarni  Al- 
pokban, hol  a  rajnavölgyi  Ilanz-tól  Panix  falun 
át  a  Glarni  Semf-völgybe  vezet.  1799-ben  Szuva- 
rov  hadseregével  átkelt  rajta,  miközben  sok  száz 
katona  megfagyott. 

Panizosz,  folyó,  1.  Kamcsik. 

Panizza,'!.  Ettore,  olasz  zeneszerző,  szül.  Bue- 
nos-Ayresben  (Brazília)   1875  aug.   12.  Művei: 


10* 


Panlzzl 


—     148 


Panlogizmus 


nfidanzeto  del  maré  (1897);  Medio  evo  latino 
(trilógia,  Genua,  1900) ;  Aurora  (1908). 

2.  P.,  Oskar,  német  költő,  szül.  Kissingenben 
1853  nov.  12.  Tanulmányait  a  sch-weinfurti  gim- 
náziumban és  a  münclieni  egyetem  orvosi  karán 
végezte  és  1884-ig  mint  elmeorvos  működött.  Et- 
től kezdve  az  irodalomnak  él  s  mint  szatirikus 
tűnik  ki.  Művei :  Düstere  Lieder  (1885) ;  Die  un- 
befleckte  Empf  angnis  der  Pápste  (Zürich  1893) ; 
Der  deutsehe  Micliel  und  der  römische  Papst 
(Leipzig  1894);  Das  Liebeskonzil  (Zürich  1895. 
3.  kiad.  1897) ;  Dialógé  im  Geiste  Huttens  (u.  o. 
1897) ;  Nero  (trag.  u.  o.  1898) ;  Vrenelis  Gartli 
(u.  0. 1900). 

Panizzi,  Ayitonio,  olasz  irodalomtörténetíró, 
szül.  Brescellóban  (Modena  mellett)  1797  szept. 
16.,  megh.  Londonban  1879  ápr.  8.  Forradalmi 
üzelmek  miatt  Angliába  menekült  és  ott  a  londoni 
egyetemen  és  a  British  Museumban  f  ököny  vtárőr 
és  a  nyomdai  osztály  vezetője  lett.  Később  az 
olasz  király  szenátorrá  nevezte  ki.  Kiadta  alapos 
kritikai  szöveggel  Boiardo  és  Ariosto  Orlando-ját. 
Művei :  Chi  era  Francesco  da  Bologna  ?  (London 
1858)  és  Le  prime  quattro  edizioni  della  Divina 
Commedia  (u.  o.  1858).  A  korra  nézve  nagyon  ér- 
dekes levelezését :  Lettere  ad  Ant.  P.  (Nápoly  1880) 
Fagan  adta  ki.  Ugyancsak  ő  írta  meg  életét  is : 
Life  of  Sir  Anthony  P.  (London  1880). 

Panjani,  adók.  Zágráb  vm.  kosta jnicai  j.-ban, 
(1910)  143  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Panjim  (Pandzsim),  Goa  (1.  o.)  fővárosa. 

Pánk,  kisk.  Huny  ad  vm.  marosUlyei  j.-ban, 
(1910)  438  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pankasz,  kisk.  Vas  vm.  körmendi  j.-ban,  (1920) 
577  magyar  ]ak. 

Pankel  Máté,  jezsuita,  szül.  Oszlopon  1740., 
megh.  Pozsonyban  1798  márc.  23.  Nagyszombat- 
ban a  bölcsészet  tanára  volt ;  a  rend  feloszlatása 
után  a  pozsonyi  akadémián  fizikát  és  mezőgazda- 
ságot adott  elő.  Művei :  Compendium  institutio- 
num  physicarum  (Pozsony  1790,  3.  kiad.  Buda 
1797—98) ;  Compendium  oeconomiae  rurahs  (Po- 
zsony 1790,  4.  kiad.  Buda  1810). 

Panklasztit,  1.  Bohhanő  szerek. 

Pánkok,  Bernhard,  német  festő,  építész  és 
iparművész,  szül.  Mtinsterben  (Vesztfália)  1872 
máj.  16.  A  düsseldorfi  és  berlini  akadémiákon 
tanult,  1902  óta  a  stuttgarti  kir.  iparművészeti 
intézet  vezetője.  Mind  festményeivel  és  rajzaival 
(a  Pan  és  Jugond  folyóiratok  számára),  mind 
építészeti  és  iparművészeti  tervezéseivel  és  ki- 
vált grafikai  munkáival  (könyvdíszek)  P.  a  mo- 
dem irány  legbefolyásosabb  képviselői  közé  tar- 
tozik és  kiállításokon  sok  sikert  aratott. 

Pankota,  nagyk.  Arad  vm.  világosi  j.-ban,  (1910) 
5607  magyar,  román  és  német  lak.  Van  élénk 
marhakereskedelme,  jeles  búzatermelése,  vasúti  ál- 
lomása, herceg  Sulkowsky-féle  kastélya.  A  Loson- 
czyak,  majd  a  Gyulayak  birtoka  volt,  a  török  idő 
alatt  elpusztult,  a  kincstár  utóbb  Rajnáid  modenai 
hercegnek  adta.  1855-ben  ettől  örökölte  Sulkov^rsky 
József  herceg.  Árpád-kori  apátsági  temploma  már 
1217.  fennállott,  1565.  feldúlták,  azután  várat 
építettek  föléje,  romjai  megmaradtak.  A  város 
szélén  emelkedő  Kopasz-hegyen  meleg  forrás  van. 
(T.  R.). 


Pankotai  főesperesség.  Az  egri  püspökség- 
hez tartozott.  A  régi  Zaránd  vmegyének  azt  a 
részét  foglalta  magában,  mely  a  Fehér-Körös 
balpartjára  esett.  NyK.-i  irányban  Orosházától 
Butyinig,  ÉD.-i  irányban  Gyulától  Világosig  ter- 
jedt. A  XVI.  sz.-ban  megszűnt,  területe  a  csanádi 
püspökséghez  került. 

Pankow,  falu  Potsdam  porosz  kerületben,  Ber- 
lin közelében,  (1910)  45,165  lak.,  számos  ideg-  és 
hideg\^zgyógyintózettel  meg  nyaralóval. 

Pankration  (gör.),  a  görögöknél  nehéz  viadal 
volt,  melynél  a  birkózás  össze  volt  kötve  ököl- 
harccal 8  csak  atléták  (1.  0.)  vívhatták. 

Pankreasz,  1.  Fehérmáj.  —  P.  Aselln:  a  bél- 
fodri  nyirokmirigyek  összessége  húsevőknél. 

Pankreasznedv,  1.  Fehérmáj. 

Pankreatin,  a  hasnyálmirigy  fermentumait 
tartalmazó,  lúgos  közegben  (a  bélnedvben)  a  fe- 
hérjét is  emésztő  és  így  az  emésztést  elősegítő 
gyógyszerkészítmény  (digestivum).  A  sárga  por- 
alakú P.  a  sertés  v.  szarvasmarha  hasnyálmiri- 
gyének beszárított,  vizes  v.  szesszel  lecsapott  ki- 
vonata ;  a  folyékony  P.  glicerines  kivonat.  Kera- 
tinnal bevont  püulák  v.  keratin-tokokban  por  os, 
de  leginkább  végbélen  át  való  táplálásnál  hasz- 
nálatos. 

Pankreatitisz  (pancreatiiis,  gör.),  a  hasnyál- 
mirigy heveny  v.  idült  lobos  megbetegedése.  A 
heveny  P.  rendszerint  hashártyagyulladásra  valló 
tünetekkel  hirtelen  lép  fel,  kisebb-nagyobb  lázas 
hőmérséklet  kíséretében.  Oka  rendszerint  a  has- 
nyálmirigy kivezető  csövének  és  magának  a  has- 
nyálmirigy állományának  fertőzése  inficiált  epe 
útján.  A  nagyfokú  hashártyaizgalom  tünetein  kí- 
vül a  P.  kíséretében  néha  sárgaságot,  gyakrabban 
cukorvizelést  is  észleltek.  A  betegség  rendszerint 
néhány  napon  belül  halálhoz  vezet.  Az  idült  P. 
abból  áll,  hogy  a  hasnyálmirigyben  szövetközti 
lobos  folyamatok  lépnek  fel,  amelyek  a  hasnyál- 
mirigy állományának  zsugorodásához,  sorvadá- 
sához vezetnek.  Rendszerint  alkoholistáknál  lép 
fel,  V.  oly  egyéneknél,  kiknél  már  előbb  lueses 
fertőzés  történt. 

Pankreon.  Hasnyálmirigyből  készült  sztirke,^ 
szagtalan,  nem  rossz  ízű  por.  Cukorbajnál,  tidülö 
betegeknek,  gyermekek  bélhurutja  esetén  ren- 
dehk. 

Pankromatikus  lemezek,  fotográfiai  bróm- 
ezüst  zselatinlemezek,  amelyek  alkalmas  festék- 
oldatokban való  áztatás  által  mindenféle  színű 
fény  iránt  érzékennyé  vannak  téve.  Tökéletes 
P.-t  eddig  nem  sikeriilt  előállítani.  Ezen  a  hibán 
úgy  segítenek,  hogy  a  lencse  elé  sárga  (v.  narancs) 
színű  lemezt  helyeznek,  amely  azokat  a  színeket 
(vörös,  sárga),  amelyek  iránt  a  lemez  kevésbbé 
érzékeny,  gyengítés  nélkül  ereszti  át,  a  többieket 
ellenben  kellőképen  tompítja.  V.  ö.  König,  Die 
Farbenxjhotographie ;  Miethe,  Dreifarbenphoto- 
graphie  nach  der  Natúr  (Halle  1904). 

Pánkszelistye  (Sáliste),  kisk.  Hiinyad  vm. 
marosillyei  j.-ban,  (loio)  200  román  lak.  (Tr.  R.) 

Panlogizmus  (gör.),  Hegel  filozófiájában  az  a 
felfogás,  hogy  a  logikai  törvények  nemcsak  gon- 
dolatainknak törvényei,  hanem  egyúttal  a  világé 
is,  melyben  minden  logikai  szükségszerűséggel 
meg  van  határozva. 


Panmixis 


—     149 


Pannónia 


Panmixis  (gör.),  a.  m.  általános  keverődós. 
B  névvel  jelölik  a  biológusok  az  adott  körülmé- 
nyekbe beleillő,  ú.  n.  jó  és  a  körülményekbe  bele 
nem  illő,  ú.  n.  rossz  öröklési  kezdemények  ke  ve- 
rődésót. A  P.-sel  szemben  áll  a  körülményekbe 
beleillő  öröklési  kezdemények  kiválogatása,  az 
ú.  n.  selectio  (1.  o.).  P.-sel  magyarázza  Weismann 
a  csökevényes  szervek  öröklődésót  is. 

Pannartz,  Arnold,  német  nyomdász,  Guten- 
bergnél és  Schöffernél  dolgozott  Mainzban  s  14;63. 
olasz  szerzetesek  tanácsára  Subiacóba  ment,  hol 
Sweinheim  Konrád  társaságában  a  benedekrendi 
zárdában  1463.  v.  1464.  kiadta  Donatus-t.  Ez  volt 
az  első  olaszországi  nyomtatvány.  Utána  Lactan- 
tius(1465.),  Cicero,  Augustinus  (1467.)  jelentek 
meg.  Ekkor  Rómába  költöztek  s  számos  latin 
klasszikust  adtak  ki.  1473-ban  szétváltak  s  P. 
1476-ig  működött,  ekkor  bihetöen  pestisben  halt 
meg.  Utóda  Laver  György  lett. 

Panneau  (franc,  ejtsd:  paaó),  másként  lambris 
magyarosan  lambéria,  falvért,  falborítás  (1.  o.). 
Tulajdonképen  fából  készült  keret,  melyet  fatáb- 
lázat,  szövet,  bőr,  festett  v.  plasztikus  díszítés 
tölt  ki  s  melyet  falak  borítására  használnak. 

Pannemaker,  1.  Adolphe  Frangois,  belga  fa- 
metsző, szül.  Brüsszelben  1822.,  megh.  Parisban, 
ahol  1843.  telepedett  le  s  főleg  Doró  rajzainak 
virtuóz  fametszeteivel  vált  híressé. 

2.  P.,  Stéphane,  az  előbbinek  fla,  szül.  Brüsz- 
Bzelben  1847.,  megh.  Parisban  1900.  s  mint  a  leg- 
kiválóbb francia  fametsző  1889.  a  párisi  világ- 
kiállításon egykorú  francia  mesterek  olajfestmé- 
nyei után  készült  fametszeteivel  a  nagy  dijat 
nyerte. 

Pannerdeni  csatorna,  az  Alsó-Rajna^egy  ága, 
1.  Rajna. 

Pannichida  (gör.,  a.  m.  egész  éjszakai  vir- 
rasztás), a  görög  egyházban  a  koporsóbetótelnól 
ós  a  halottakért  való  szent  liturgiák  végén  tett 
megemlékezósi  ájtatosság,  mely  háromszor  szent 
énekből,  négy  tropárból  és  kettős  ekteniából  áll. 
Pannicnlas  adiposns  (lat.),  a  bőr  v.  háj 
zsírrétege ;  újabban  bőr  alatti  rétegnek  (stratum 
eubcutaneum)  nevezik. 

Panno  di  morte  (olasz),  1.  Márvány. 
Pannonhalma  (Mons  Pannóniáé,  Mons  Sacer, 
Monssupra  Pannoniam,  MonsSancti  Martini), 
Györszentmárton  felett  fekszik.  A  legenda  sze- 
rint itt  született  Szt.  Márton,  Tours  híres  püs- 
pöke, kinek  tiszteletére  a  halmon  állítólag  Nagy 
Károly  építtette  az  első  kápolnát.  Géza  vezér 
a  halomra  monostort  kezdett  építeni.  Szt.  Ist- 
vánnak 1001.  kelt  kiváltság-  (mások  szerint  ala- 
pító-) levele  eredetiségét  sokáig  kétségbe  von- 
ták, míg  végre  Fejérpaiaky  ós  Karácsonyi  an- 
nak hitelességét  bebizonyította.  A  P.-i  volt  a 
benedekrendieknek  hazánkban  első  s  mind  máig 
legnevezetesebb  kolostora,  valóságos  Monté  Ca- 
sinója.  Itt  keletkezett  Magyarország  első  fő- 
iskolája, mely  már  Szt.  István  idejében  jeles 
magyar  hitszónokokat  nevelt ;  ugyanakkor  ipa- 
rosok is  nagy  számban  éltek  P.-n,  mely  tehát 
a  műveltségnek  középpontja  lett.  Szt.  László  IV. 
Henrik  császárral,  Kálmán  Bouillon  Gottfrieddel 
itt  találkozott,  a  Szt.  László  idejében  épült  ki- 
rályi palotában.  1241-ben  a  mongolok  nem  tud- 


ták bevenni  a  várat.  Az  apátok  az  Anjouk  idejé- 
ben az  elidegenített  javakat  visszaszerezvén, 
iskolájukra  s  a  tudományok  művelésére  is  újból 
nagyobb  gondot  fordíthattak.  Zsigmond  korában 
50  lándzsást  tartottak  Pozsony  s  a  XV.  sz.  vé- 
gén fél  bandériumot  (200  lovas  katonát)  az  or- 
szág védelmére.  A  XV.  sz.  legnagyobb  részében 
apátok  helyett  kormányzók  ós  helytartók  vezet- 
ték a  rend  ügyeit,  melyek  teljesen  elhanyatlot- 
tak.  Tliohiay  Mátét  a  pápa  n.  Ulászló  kérelmére 
mégis  a  magyarországi  benedekrendiek  főapát- 
jává tette.  Az  1529-ik  évi  hadjárat  után  P.  vár- 
jelleget nyert  s  mindinkább  elszegényedett.  A 
kolostort  ni.  Ferdinánd  az  ausztriai  kongregáció- 
hoz csatolta.  1722-ben  Sajghó  Benedek  főapát 
visszaszerezte  régi  függetlenségét.  1786  nov. 
14.  n.  József  császár  eltörölte  s  I.  Ferenc  1802 
ápr.  25.  helyreállította  a  szerzetet  s  3  más  kolos- 
tort és  10  gimnáziumot  rendelt  a  főapát  vezetése 
alá.  Aszékesegyház  belsejét  1868— 1872-igstilus- 
szerűen  helyreállították.  A  kolostor  egyik  leg- 
nagyobb kincse  a  könyvtár  ós  a  képtár.  1896-ban 
az  ország  ezredéves  fennállása  emlékére  egyik 
dombon  felállították  az  ezredéves  emlékművek 
egyikét,  s  ugyanez  alkalomból  a  monostor  udva- 
rán felállították  az  első  főapátnak,  Asztriknak 
szobrát.  Az  apátság  történetét  a  rend  tíz  kötetben 
adta  ki. 

Pannonhalmi  főapát.  Magyarországban,  sőt  az 
egész  volt  osztrák-magyar  birodalomban  az  egyet- 
len Praelatus  nuUius  (1.  Kisebb  prelátusok).  ASzt.- 
Benedek-rendieknek  Magyarországban  főnöke ; 
lelkiekben  közvetetlenül  az  apostoli  széknek  van 
alávetve.  Megyéjében  mint  ordinárius(l.  o.)  csekély 
megszorításokkal  püspöki  hatósággal  bír ;  a  papi 
rendek  közül  papjelöltjeh'e  csak  a  hajkoronát  és 
a  kisebb  rendeket  adhatja  ugyan  fel,  de  a  nagyobb 
rendek  felvételére  pap  jelöltjeit  bármely  püspök- 
höz utasíthatja ;  megyei  zsinatot  tarthat,  s  a  tar- 
tományi és  nemzeti  zsinatokra,  mint  a  többi  me- 
gyés püspök,  meghívandó.  A  főrendiháznak  az- 
előtt és  az  1885.  VII.  t.-c.  szerint  és  méltóságá- 
nál, illetve  hivatalánál  fogva  tagja  volt.  A  király 
nevezi  ki  a  szerzetbeli  káptalan  által  választottak 
közül,  8  a  flókapátságokra  ő  jelöli  ki  a  király  által 
kinevezendő  apátokat. 

Pannónia  (1.  a  mellékelt  térképet),  római  pro- 
vincia, mely  Augustus  császár  korában  csak  a 
Szávától  délre  eső  keskeny  földszalagot,  Tiberius 
alatt  már  a  Száva-Drávaközt  is  jelölte ;  csak 
Traianus  terjesztette  ki  északi  ós  keleti  határait  a 
Duna  magyarországi  vonaláig,  s  ekkor  hazánk 
dunántúli  részén  kívül  Alsó-Ausztriának,  Stájer- 
nek és  Krajnáuak  keleti  fele  is  hozzátartozott.  Az 
első  hódítást  Augustus  még  mint  triumvü*  Kr.  e. 
35.  tette,  midőn  a  kelta  eredetű  pannonokat  Sisciá- 
nál  (Sziszek)  legyőzte.  A  lakosok  lázongása  miatt 
Kr.  e.  13.  Agrippát  küldte  P.-ba,  ennek  halála 
után  pedig  Tiberius  háromszor  fékezte  meg  a 
kelta  és  dalmata  forrongásokat  és  a  dáciai  be- 
törőket. A  legnagyobb  lázadás  Kr.  u.  6.  volt, 
midőn  P.-ból  a  római  légiókat  a  markomannok 
ellen  a  mai  Csehországba  vitték.  A  kelta  lakos- 
ság Itáliába  készült  betörni.  Makedóniát  elárasz- 
totta s  a  fómai  bevándorló ttakat  felkoncolta. 
Augustus  parancsára  Tiberius  fegyverszünetet 


Pannónia 


—     150 


Pannónia 


kötött  a  markomannokkal,  de  már  időközben  is 
sikerrel  harcoltak  a  két  Bato  ellen  (1.  o.)  római 
hadvezérek,  s  mikor  Tiberius  óriási  seregével 
megérkezett,  a  P.-iak  visszavonultak.  A  követ- 
kező évben  már  nagyobb  diadalt  aratott  fölöt- 
tük, de  itteni  tartózkodásának  csak  negyedik 
évében  (Kr.  u.  9.)  vethetett  véget  a  folytonos  lá- 
zadásoknak, és  valószínűleg  Kr.  u.  10.  törtónt 
P.-nak  külön  tartománnyá  szervezése,  mert  ed- 
dig lUyricumhoz  tartozott  és  ezután  is  gyakran 
közös  helytartójuk  volt.  A  lakosság  csakhamar 
befogadta  a  Dráváig  a  latin  kultúrát  és  Claudius 
császár  korában  P.-i  eredetű  segédcsapatok  véd- 
ték a  rómaiakhoz  hajló  quádokat  rokonaik  el- 
len. Vannak  továbbá  a  Kr.  u.  I.  sz.-ból  sírkövek 
és  egyéb  adatok,  hogy  már  a  dunántúli  vidék 
is  elsajátította  lassanként  a  római  civilizációt. 
Római  légiók  táborhelye  ebben  az  időben  Emona 
(Laibach),  Petovio  (Pettau)  és  Carnuntum  (Petro- 
nell)  voltak,  Vespasianus  alatt  már  Vindobona 
(Bécs)  is.  Domitianust  a  suevekkel  viselt  háború 
kényszerítette  a  Duna  középső  folyásának  meg- 
erősítésére, 8  a  jobbparton  Ad  Flexum  (Magyar- 
óvár) és  Brigetio  (Szőny)  táborhelyet  építette. 
Nagyon  valószínű,  hogy  Aquincumban  is  már 
ekkor  kellett  a  suóvek  miatt  tábort  építeni.  Do- 
mitianus  halála  után  a  dákok  ellen  Sirmiumnál 
(Mitrovicza)  volt  szükséges  egy  légió  elhelye- 
zése. P.  nyugati  határa  ekkor  a  Mons  Cetiusnál 
(Wienerwald)  indult  ki ;  innen  délre  Neviodunnm 
(Dernovo)  fölött  a  határ  nyugatra  kanyarodott 
és  a  Karavankát  is  érintette,  úgy  hogy  Naupor- 
tus  (Ober-Laibach)  és  Emona  (Laibach)  P.-hoz 
tartozott.  A  Dunántúl  katonai  megszállása  ekkor 
még  nem  szolgált  okul  P.  kettéválasztására,  ez 
Traianus  alatt  107.  történt.  P.  Superior  volt  a 
provincia  nyugati  része,  határa  északon  Brigetio 
környékén  (talán  az  esztergommegyei  Csév  volt), 
délen  pedig  a  Száva  jobbpartján  a  Vrbasz  torko- 
lati tája.  E  nyugati  részben  három  légió  táboro- 
zott és  konzuli  rangú  helytartója  volt.  P.  In- 
ferior  volt  a  keleti  rész,  egyetlen  légiója  Aquin- 
cumban táborozott,  helytartójának  csak  prétori 
rangja  volt.  Később  Brigetiót  is  e  keleti  rész- 
hez csatolták  egy  légióval,  s  azóta  a  keleti  rész 
kormányzóját  is  konzuli  rang  illette  meg.  —  Az 
ókori  földrajzírók  és  a  kőfeliratok  sok  nevet 
említenek  P.  népei  közt.  Ilyenek  északon  az  aza- 
lusok,  nyugaton  az  amantinusok,  boiusok,  h'eu- 
kusok,  kolapíanusok,  északkeleten  az  eravisz- 
kusok ;  délen  az  iazusok,  latobikusok,  szkordis- 
kusok  és  varciánusok.  Ezek  egy  kis  része  illyriai, 
nagyrésze  kelta  eredetű  volt,  s  innen  van  az, 
hogy  a  legtöbb  P.-i  városnak  kelta  hangzású  a 
neve.  Nem  is  akarta  Róma  a  meghódított  népe- 
ket kiirtani,  csak  latinosítani.  Az  egyes  törzsek 
elvesztették  függetlenségüket,  de  ahol  város 
volt,  ott  a  közigazgatási  kerület  (civitas)  alap- 
jául szolgáltak.  Városok  már  a  Július-dinasztia 
idejében  alakultak,  mert  sok  római  gyarmatos 
vándorolt  P.-ba,  így  Emona  és  Scarhantia  (Sop- 
ron). De  a  legtöbb  város  már  meglévő  kelta  te- 
lep helyén  fejlődött  ki,  leginkább  ott,  hol  kato- 
naság volt.  Csak  Savaria  (Szombathely)  volt 
olyan  kolónia,  hol  katonaság  nem  táborozott. 
Siscia  (Sziszek)  és  Sirmimn  (Mitrovicza)  a  Fla- 


vius- császárok  alatt,  Petovio  Traianus  alatt  és 
Mursa  (Eszék)  Hadrianus  alatt  kapott  városi 
rangot.  Ez  idő  óta  a  tábor  szomszédságában  fej- 
lődtek leginkább  helységek  (canahae),  melyek 
később  municipiummá  és  végül  kolóniává  fej- 
lődtek. Carnuntum  és  Aquincum  Hadrianus  alatt 
vált  municipiummá,  Septimius  Severus  alatt 
kolóniává.  Katonaság  nélkül  municipiumokká 
fejlődtek  még  az  eddig  említett  helységeken  kí- 
vül Andautonia  (Scitarjevo),  Municipium  Laio- 
hicorum  (Treffen),  Neviodunitm  (Dernovo),  Mo- 
gentiana  (Keszthely),  Mursa  közelében  Mursella; 
Cibalae  (Vinkovcze)  Septimius  Severus  alatt  ki- 
vételesen kolóniai  rangot  kapott,  szintúgy  Bas- 
siana  (Dobrincze).  Városjogú  helységeken  kívül 
a  P.-i  helységeknek  még  hosszú  sora  ismere- 
tes ;  kettőt  felirat  említ:  Intercisa  (Dunapentele) 
és  Vetus  Salina  (Adony),  a  többit  a  tabula  Peu- 
tingeriana  és  az  Antoninus-féle  útirányító  (iti- 
nerarium)  említi.  Nevezetesebb  helyek :  Sopianae 
(Pécs),  Taurunum  (Zimony),  Crumerum  (Nyer- 
gesújfalu), Annamatia  (Dunaföldvár),  Alta  Eipa 
(Tolna),  Alisca  (Szegszárd)  és  Altinum  (Mohács). 
—  A  Duna  határvonaláig  kiterjesztett  provin- 
ciát első  sorban  Itáha  megvédése  végett  kellett 
katonilag  biztosítani.  A  hatalmas  folyó  felesle- 
gessé tette  ugyan  olyan  sáncok  építését,  amilye- 
nek Britanniában  és  Rhaetiában  voltak,  de  a 
Duna  jobbpartján  ép  úgy  alakultak  táborhelyek, 
mint  Germániában,  hogy  a  nagy  táborhelyekből 
(Vindobona,  Carnuntimi,  Brigetio  és  Aquincum) 
a  kitűnő  utakon  odasiető  katonák  gyorsan  meg- 
vethessék lábukat.  Minden  légiót  támogattak 
továbbá  más  dunai  helyeken  elszállásolt  segéd- 
csapatok (lovasok  ós  gyalogosok),  melyeket  a 
kelta  törzsekből  toboroztak.  Voltak  továbbá  hadi- 
hajók, még  a  mellékfolyókban  is,  hogy  a  barbá- 
rok átkelését  megakadályozzák.  —  Traianus, 
Hadrianus  és  Antoninus  Pius  alatt  P.  békét  él- 
vezett ;  az  északra  lakó  quádok  oly  nagy  tiszte- 
letben tartották  Rómát,  hogy  az  volt  a  királyuk, 
akit  Antoninus  Pius  kijelölt.  De  már  Marcus 
Aurelius  uralma  alatt  P.  a  legválságosabb  hely- 
zetbe került.  Északról  leszorított  germán  tör- 
zsek az  összes  barbárokat  mozgásba  hozták ; 
mindnyájan  római  területen  akartak  új  lak- 
helyet kierőszakolni.  A  kitört  háborút  a  marko- 
mannokról  nevezik  el,  de  résztvettek  benne  a 
külföldről  nariszkusok  és  hermundurok,  Magyar- 
ország területéről  pedig  a  quádok,  ozusok,  koti- 
nusok  és  a  szarmata  jazygok.  A  barbárok  165. 
törték  át  a  határokat  és  egész  Itáliáig  pusztítot- 
tak. Marcus  Aurelius  (1.  o.)  167.  indult  elle- 
nük Rómából  s  a  barbárok  nagy  része  bó- 
két kért  tőle,  P.  pedig  egyelőre  megszabadult 
pusztításaiktól.  De  169.  Marcus  ismét  kényte- 
len volt  P.-ba  sietni,  mert  nemcsak  a  bar- 
bárok tolongása  nem  szünetelt  a  határon, 
hanem  tömegestül  hurcolták  át  a  Dunán  a  római 
foglyokat.  A  császár  három  részre  osztotta  sere- 
gét ;  a  bal  szárnyon  Castra  Regina  (Regensburg) 
mellett  Helvius  Pertinax,  a  későbbi  császár  állott ; 
a  jobb  szárnyon  Dácia  és  Moesia  légióinak  Clau- 
dius Fronto  volt  a  vezére,  maga  Marcus  Aurelius 
Camuntumban  állomásozott.  A  barbárok  lassan- 
ként elgyöngültek,  s  először  a  quádok  hódoltak 


Pannónia 


-       151     — 


Panoftalmitisz 


meg,  megígérvén,  hogy  területükön  nem  enge- 
dik meg  a  markomannoknak  és  a  jazygoknak  az 
átvonulást;  sokan  közülük  római  területre  is 
költöztek.  Később  a  markomannok  is  meghódol- 
tak és  a  Dunától  csak  7  km.  távolságra  lakhat- 
tak. Végre  a  jazygok  is  bókét  kötöttek  és  több 
mint  100,000  elfogott  rómait  bocsátottak  szaba- 
don. Marcus  a  Duna  balpartján  várakat  épített, 
de  a  bennük  elhelyezett  római  helyőrség  garáz- 
dálkodása miatt  a  markomannok,  hermundurok, 
szarmaták  és  quádok  újra  fellázadtak.  Marcus 
újra  3  évet  töltött  a  Duna  mellett,  de  ezt  a  há- 
borút maga  nem  fejezhette  be.  Annál  inkább  siet- 
tette a  békét  hitvány  fia,  Commodus,  csakhogy 
Rómában  élhesse  világát.  P.  és  benne  Aquincum 
ezután  kezdett  csak  virágozni.  Az  idevaló  légiók- 
tól függött  a  birodalom  biztonsága,  s  gyakran  ők 
kiáltották  ki  a  császárokat,  így  P.  Superior  hely- 
tartóját, Septimius  Severust.  Diocletianus  alatt 
a  két  P.  mindegyike  ismét  két  részre  osztatott. 
P.  Superiorban  a  D.-i  rész  a  Dráva  és  Száva 
között  Savia  nevet  kapott  és  fővárosa  Siscia 
volt ;  É.-i  részét  P.  ^ríma-nak  nevezték  el.  P. 
Inferior  É.-i  része  Diocletianus  leányának  és 
Galerius  császár  feleségének  Valéria  nevét 
kapta ;  a  D.-i  rész  ismét  a  Dráva  és  Száva  közt 
levő  területet  foglalta  magában  és  P.  secunda- 
nak  nevezték.  Fővárosa,  Srrmium,  azért  vált 
jelentős  hellyé,  mert  a  császárok  a  határvédelem 
biztosítása  végett  huzamosabb  ideig  tartózkod- 
tak benne.  Diocletianus  többször  átkelt  a  Dunán 
és  harcolt  a  barbárok  ellen ;  a  karpusokat  296. 
legyőzte  és  Sopianae  körül  telepítette  le.  Galerius 
császár  sokat  tartózkodott  P.-ban,  kiirtotta  az 
erdőket  és  lecsapolta  a  mocsarakat.  Nagy  Con- 
stantinus és  Licinius  között  P.-ban  történt  az 
első  összeütközés  (314;.)  Cibalaenél.  Az  előbbi 
332.  és  334.  úgy  csendesítette  le  a  dunai  határo- 
kat fenyegető  gótokat  és  szarmatákat,  hogy 
P.-ban,  Thráciában  és  Makedoniában  egész  tör- 
zseket telepített  le.  II.  Constantinus  és  Magnentius 
között  a  döntő  csata  Mursánál  folyt  le  351.,  s  az 
54,000  elesett  katona  helyett  barbárokat  tobo- 
roztak a  zászlók  alá.  Constantius  358.  a  quádok 
és  szarmaták  megfékezése  végett  átkelt  a  Dunán 
és  halomra  ölette  őket.  I.  Valentinianus  alatt,  ki 
a  határok  védelme  végett  a  szövetséges  barbá- 
rok területén  is  várakat  emelt,  a  quádok  P.-ba 
törtek  és  két  légiót  megsemmisítettek,  de  a 
Galliából  idesietö  császár  elöl  visszavonultak. 
Valerianus  is  keményen  megverte  őket,  de  mikor 
Brigetióban  békét  kértek,  a  követek  szavain  fel- 
háborodva szélütés  vetett  véget  életének.  Ezután 
a  rómaiak  már  alig  voltak  P.  urai.  Az  utolsó 
császári  rendelet  Sirmiumban  380  szept.  8-án 
kelt.  A  gótok  a  tartomány  Ny.-i  részét  feldúlták, 
s  a  rómaiak  önként  átengedték  nekik  P.-t  állandó 
lakhelyül.  Az  V.  sz.-ban  P.  a  hunnok  birtoka.  (L. 
Himnok).  Justinianus  idejében  a  keleti  birodalom- 
hoz tartozott,  s  a  gepidák  terjeszkedése  ellené- 
ben ő  562.  az  avaroknak  (1.  Avarok)  ajánlotta 
fel,  n.  Tiberius  pedig  583.  tényleg  átengedte.  P. 
elbarbárosodása  a  VII.  sz.-ban  az  Avar  uralom 
idejében  következett  be ;  ő  alattuk  jelennek  meg 
a  tartomány  területén  segítő  törzsek  gyanánt  a 
szlávok,  kik  itt  lassanként  meghonosodtak.  A 


IX.  vége  felé  a  magyarok  is  átkelnek  P.-ba  és 
portyázásuk  végi'e  honfoglalássá  válik. 

Irodnlom.  Kenner,  Noricum  und  P.  (Berichte  und  Mittei- 
Inngen,  Wien  1870);  Hampel,  Aquincum  történetének  váz- 
lata (Archaeolog.  Közlemények),  1872 ;  Mommsen,  Römische 
Qeschichte,  5  köt.  VI.  fej.,  Berlin  1885;  Salamon,  Budapest 
Története,  1—2.  köt.,  Budapest  1878—85 ;  Hampel,  Adalék 
P.  történetéhez,  Akad.  Értesítő,  u.  o.  1884 ;  Pröhlich  Róbert, 
Fejér  vmegye  a  rómaiak  alatt,  A  Fejér  vmegyei  és  Székes- 
fejérvár városi  tört.  és  régészeti  egylet  évkönyve,  1892  ; 
Kuzsinszky  Bálint,  P.  és  Dácia  (A  Szilágyi-féle  Magyar 
Nemzet  Történetében,  I.  köt.),  1896;  Wosinszky,  Tolna  vár- 
megye története,  Budapest  1896 ;  Pichler,  Austria  Romána, 
Leipzig  1904. 

Pannóniai  emelet,  1.  Ilannadkor. 

Pannóniai  ének,  l.  Ének  Pannónia  megvéte- 
léről. 

Pannóniai  flórakörnyék  (növ),  1.  Magyaror- 
szág (növényföldrajza). 

Pannóniai  Mihály  (MicJide  Öngaro,  Michele 
dai  unni)t  XV.  sz.-beli  magyarországi  szárma- 
zású festő,  megh.  Ferrarában  1464  (?).  1415-ben 
már  mint  Ferrarában  dolgozó  művészt  említik. 
Az  Esté-k  szolgálatában  állott.  Egyik  képe,  a 
Termékenység,  a  Szépművészeti  Múzeumban  van. 

Pannóniai  sülyedés  katlanja  (geoi.),  magában 
foglalja  a  magyar  Alföldeket.  Törésvonalai  a 
széleken  tangenciáUsak. 

Pannónia  megvételéről  szóló  ének,  l.  Ének 
Pannónia  megvételéről. 

Pannonius  Mihály,  1.  Ascanius,  1. 

Pannotipia,  1.  Ferrotipia. 

PanuDis  (lat.),  a  szaruhártya  felszínes  réte- 
geiben lefolyó  gyuladás.  A  szaruhái*tya  felszíne 
ilyenkor  rücskös,  szürkés,  kocsonyás  kinézésű 
8  a  kötöhártyából  belenőtt  vérerekkel  van  át- 
szőve. A  P.  feltisztulhat,  de  rendesen  a  látást 
rontó  foltok  maradnak  a  helyén.  A  baj  vagy 
trachoma  vagy  görvélyes  szemgyuladás  követ- 
keztében támad. 

Panodion,  a  XVII.  sz.-ban  a  cembalo  egyik 
változatának  neve. 

Panofka,  1.  Heinrich,  német  zenész,  szül. 
Boroszlóban  1807  okt.  3.,  megh.  Firenzében  1887 
nov.  18.  1834-ben  Parisban  énekiskolát  nyitott 
Bordogni-val.  1842— 52-ig  Londonban  élt,  ahol  az 
olasz  opera  karnagya  is  volt.  Brilliáns  hegedű- 
darabokat írt.  Nevezetes  munkái :  L'art  de  chan- 
ter  és  Vademecum  du  chanteur. 

2.  P.,  Theodor,  német  archeológus,  született 
Boroszlóban  1801  febr.  25.,  megh.  Berlinben  1858 
jún.  20.  Rövid  ideig  tartó  magántanári  működés 
után  Parisba  ment,  hogy  Blacas  hercegnek  mű- 
kincseit kiadja ;  1828.  a  herceggel  Nápolyba  ment, 
majd  a  nolai  ásatásokat  vezette.  A  római  régé- 
szeti intézetnek  alapításában  része  volt.  Berlinbe 
visszatérve  1836.  tagja  lett  a  tudományos  akadé- 
miának, 1843.  az  archeológia  rendkívüli  tanára. 
Pontosabb  művei :  Museo  Bartoldiano  (Berlin 
1827) ;  Neapels  antiké  Bildwerke  (Stuttgart  1828) ; 
Musée  Blacas  (Paris  1830—33) ;  Bilder  antiken 
Lebens  (Berlin  1843) ;  Die  Heilgötter  d.  Griechen 
(u.  0.) ;  Asklepios  u.  die  Asklepiaden  (1845) ;  Pa- 
rodien  u.  Karrikaturen  auf  Werken  d.  klassischen 
Kunst  (1851). 

Panoftalmitisz  (panophtalmitis,  gör.),  a  szem 
összes  hártyáinak  genyes  gyuladása,  amelyet 
sérülés,  n^ha  operáció  alkalmával  a  szem  belse- 


Panompeng 


152 


Pánszlávizmus 


jébe  került  genyesztő  baktóriumok  okoznak.  A 
baj  a  szem  egész  belsejének  elgenyedésére  ós  a 
szem  összezsugorodására  vezet  (szemtekesor va- 
das). 

Panompeng,  1.  Pnom-penh. 

Panoplia  (gör.),  a  hopliták  (1.  o.)  teljes  vérte- 
zető ;  panoplion,  fegyvergyűjtemény. 

Panopolisz,  ókori  város  Egyiptomban  a  Nilus 
jobb  partján,  1.  Achmim. 

Panoptes,  1.  Argos  Fanoptes. 

Panoptikum  (gör.  panopUkon),  olyan  látv^á- 
nyos  helyiség,  amelyben  mindenféle  híres  ala- 
kokat, tanulságos,  csudás  vagy  ritka  dolgokat, 
természetben,  de  többnyire  viaszból  alakítva,  mu- 
togatnak. 

Panoptikus  rendszer,  a  letartóztatási  inté- 
zeteknek oly  modorú  felépítése,  hogy  egy  pont- 
ról az  egész  áttekinthető.  Ilyen  pl.  a  hazai  sze- 
gedi csülaghörtön. 

Panoráma  (gör.),  általában  tájékoknak,  ese- 
ményeknek stb.  képei,  melyek  bizonyos  módon 
ós  eszközökkel  a  valóságnak  csalódását  keltik ; 
az  eszközök  vagy  a  teljes  átnézet  utánzása,  vagy 
optikai  berendezések  ós  a  megvilágítás  módja, 
vagy  a  néző,  esetleg  a  kép  mozgása.  A  közönsé- 
ges festmények,  első  sorban  a  tájképek,  csak 
annyit  tárnak  elénk,  amennyi  a  szem  látóterébe 
egy  tekintetre  befér.  Természetes  P.-t  kapunk,  ha 
pl.  hegycsúcson  állva,  körülfordulunk  és  így  az 
egész  tájék  egymásután  vonul  el  szemünk  előtt. 
Ha  most  azt  a  hengerfelületet,  melyre  a  tájék 
mintegy  reá  van  vetítve,  egy  helyen  elmetszve 
képzeljük  és  egy  síkban  kiterítjük,  P.-képet  ka- 
punk. Hogy  ezt  ismét  természetes  egymásután- 
ban szemlélhessük,  v.  a  képet  kell  szemünk  előtt 
végigvezetni,  v.  ismét  henger  alakjában  felállí- 
tani s  ezt  felülről  úgy  megvilágítani,  hogy  ér- 
zéki csalódásunkat  még  fokozza  (körkép).  A 
P.-t  Breysig  danzigi  építészeti  festő  találta  föl 
ós  1787.  Parker  Róbert  ü'  festő  készítette  az 
elsőt,  Edinburg  P.-ját  kicsinyben ;  később  Lon- 
donban 30  m.  átmérőjű  épületben  a  Spithead 
melletti  orosz  hajórajt  mutatta  be.  Majd  Parisban 
állítottak  fel  P.-kat  és  itt  Fontaine,  Bourgeois 
és  Prevost  tökéletesítették,  innen  aztán  elter- 
jedtek Európa  minden  nagyobb  városába.  A  né- 
met-francia háború  után  ismét  fellendült  a  P.- 
f  estés.  Philippoteaux  óriási  körképen  Paris  ostro- 
mát ábrázolta  s  a  csalódás  fokozására  valóságos 
tárgyakat,  plasztikus  részleteket  helyezett  el. 
Nálunk  Feszty  Árpád  (1.  o.)  a  Magyarok  bejöve- 
telét ábrázoló  kitűnő  körképe  volt  az  első  tulaj- 
donképi P.  Az  1830-as  évek  óta  a  P.-nak  többféle 
neme  merült  föl,  így  a  dioráma,  a  georáma 
ós  a  neoráma  mellett  a  kozmoráytia,  mely  nagyító 
üvegen  át  mesterséges  világítással  egész  vidé- 
keket mutat  be ;  a  pleoráma  tengerparti  rész- 
leteket ábrázol,  a  cikloráma  folyókat  partvidé- 
kükkel, völgyeket,  rég  letűnt  korok  kultúrájáról 
rekonstrult  képeket,  amelyek  a  vasúti  kocsiban, 
hajón  stb.  álló  néző  szeme  előtt  kisebb-nagyobb 
gyorsasággal  elvonulnak  s  így  az  utazás  illúzió- 
ját keltik;  a  mirioráma  mindenféle  elemeket 
egyesít  egy  képpé.  Mindezeket  a  P.-f  ajtákat  azon- 
ban a  körképek  a  vásári  mutatványok  sorába 
szorították  vissza.  P.-nak  szokás  még  nevezni 


6gy-egy  vidéket,  hegységeket  minden  részletük- 
kel ábrázoló  tájképeket  is,  bár  ezek  érzéki  csaló- 
dás keltésére  nem  törekednek.  V.  ö.  Bapst,  Essay 
sur  l'histoire  des  panorámás  et  des  dioramas 
(Paris  1891). 

Panoráma-készülék.  Fotográfiai  kamra,  mely 
az  előtte  levő  tájnak  nemcsak  egy  kisebb  részle- 
tét, hanem  egy  nagyobb  területet  lefotografál. 
A  célt  azáltal  érik  el,  hogy  a  lencse  a  félkörben 
elhelyezett  fllm  előtt  felvétel  közben  optikai  kö- 
zéppontja körül  elfordul.  Dammoizeau  (1893,  Pa- 
ris) olyan  készüléket  is  konstruált,  amely  a  teljes 
körzetet  (360o)  lefotografál  ja. 

Panoráma- távcső,  a  lövegek  irányításánál 
használt  távcső,  melynek  lencséje  teljes  körben 
mozgatható  s  a  lövés  bárhova  irányítható. 

Panormita,  olasz  humanista,  1.  BeccadelU. 

Panormus,  Palermo  (1.  o.)  ókori  neve. 

Panorpa  (állat),  1.  Skorpiőlégy. 

Panotipia,  1.  Ferrotipía. 

Panotitisz  (gör.),  a  közép-  ós  belső  fül  (laby- 
rinthus)  genyes  gyuladása.  Leginkább  vörheny- 
es difteritisznél  észlelhető  és  stlketsógre  vezet. 

Panpresbiteriánus  zsinat,  a  földön  élő  ösz- 
szes  azon  reformált  egyházak  képviselete  és  ta- 
nácskozó testülete,  amelyek  a  presbiteri  rend- 
szert fogadták  el,  felerészben  egyházi,  felében 
világi  tagokból.  B  zsinat,  szervezete  szerint,  tisz- 
tán tanácskozó  testület,  melynek  egyik  hozzá- 
tartozó egyházra  sincs  semminemű  hivatalos  be- 
folyása, avagy  hatósági  jogköre.  Ezideig  nyolc 
ilyen  zsinat  tartatott,  az  egyik  Edinburghban 
1877.,  az  utolsó  Liverpoolban  1904.  Tagja  e  zsi- 
natnak a  magyar  ref.  egyház  is. 

Pánromanizmns,  a  román  eredetű  népek  (fran- 
cia, olasz,  spanyol,  portugál)  kulturális  és  gaz- 
dasági érdekközösségének  gondolata.  A  P.  nem 
törekszik  a  román  népek  politikai  egyesítésére, 
hanem  azok  békés  együttélését  kívánja,  a  köztük 
kitörhető  háborút  pedig  lehetetlennek  tartja. 

Pánsíp  (Pánfuvola,  latin.  Pandurina,  gör. 
srpITH,  Syrinx;  1.  az  Orgona  cikk  képmel- 
lékletén), ókori  fúvóhangszer.  Különféle  hosszú- 
ságú nádcsöveket,  nagyság  szerint  rendezve,  kö- 
töttek egymás  mellé,  a  sípok  szélét  úgy  kell  meg- 
fújni, mint  a  «lyukas»  kulcsokat  szokás.  A  leg- 
ősibb példányt,  mely  zöldes  agyagból  készült 
nyolc  síppal  egy  darabban,  Peruban  találták  né- 
hány éve. 

Pansophia  (gör.,  össztudomány),  Comenius 
ideálja,  aki  az  összes  tudományokat  összefogla- 
lólag,  keresztény  szellemben  akarta  előadni.  Co- 
menius  írt  is  hasonló  című  munkát,  mely  Pan- 
sophiae  prodromus  cím  alatt  több  kiadást  ért. 
Magát  a  rendszert  nem  dolgozta  ki.  L.  Beisswm- 
ger,  Amos  Amenius  als  Pansoph  (1904).  E  gon- 
dolat hatása  érezhető  Leibnizban,  a  ki  Come- 
niusnak  azt  a  gondolatát  is  forgatta,  hogy  a 
P.-hoz  egyetemes  világnyelv  és  írás  is  szükséges. 

Pansyniplionikon,  a  salzburgi  ferencrendi 
szerzet  kolostorában  ma  is  használt  kis  orgona 
(harmóniumzongora)  neve.  Feltalálója  Singer  Pé- 
ter (1839). 

Pánszlávizmus,  a  szláv  törzseknek  egyesítése 
orosz  főnökség  alatt,  «hogy  az  összes  szláv  folya- 
mok orosz  tengerbe  folyjanak)).  Keletkezésének 


PANNÓNIA  TÉRKÉPE. 

(TERVEZTE  DR.   KUZSINSZKY  BÁLINT). 


*Rinnonia»  cikkhez 


RÉVAI  NAGY  lEXIKONA 


Pánt. 


—     153     — 


Panteizmus 


időpontja  a  írult  szazad  40-es  éveire  esik.  Előhír- 
nöke volt  az  irodalmi  téren  való  egyesülés  esz- 
méje, melyet  első  ízben  a  magyarországi  tót  Kol- 
lár János  (1.  0.)  pendített  meg  leghatározottabban. 
Az  eszme  Oroszországban  nagy  visszhangra  s 
buzgó  képviselőkre  talált,  annak  a  felfogásnak 
előtérbe  tolásával,  hogy  az  orosz  birodalom  nem- 
csak a  görög  keleti  keresztényeknek,  hanem  az 
összes  szláv  törzseknek  hivatott  s  természetes 
védnöke.  A  lengyelek  a  pánszláv  mozgalomtól 
mindenkor  távol  maradtak.  A  P.  különösen  az 
1908-ban  Szent-Pétervárott  és  az  1909-ben  Moszk- 
vában tartott  szláv  kongresszuson  nyert  hangos 
megnyilvánulást.  Rendszeres  agitációja  a  világ- 
háborút megelőző  években  Magyarországon  is 
folyt  és  a  szlávlakta  területek  elszakításán  dol- 
gozott. 

Pánt.,  növénynevek  után  Pantocsek  (1.  o.)  bo- 
tanikus nevének  rövidítése. 

Pánt.  Eredetileg  vasszalag,  mely  faládák  fene- 
kének v.  fedelének  leerősítésére  v.  egymás  mellé 
fektetett  deszkák  összefogására,  esetleg  díszíté- 
sére szolgál.  Jelenti  ezenkívül  azon  csuklószerű, 
mozgatható  fémkötést,  amely  mint  ajtó  és  ablak- 
vasalás a  szárnyak  forgatását  lehetővé  teszi. 
Van  samir-P.,  forgó-P.,  ajtó-P.,  ablak-P.  stb.  A 
P.-okat  a  kovács,  lakatos,  ill.  az  ilynemű  gyárak 
készítik. 

Pantaenus,  az  alexandriai  katecheta  iskola 
első  ismeretes  tanítója  és  feje,  aki  különö- 
sen alexandriai  Kelemenre  íl.  Kelemen)  volt  nagy 
hatással.  Alexandriai  működésének  súlypontja 
a  Kr.  u.  n.  sz.  második  felére  esik.  Megh.  200 
körül. 

Pantagruel,  főszemély  Rabelais  «Gargantua 
et  P.))  regényében,  Gargantua  óriás  íla.  E  név 
már  a  XV.  sz.  misztériumaiban  is  feltalálható, 
aho.i  P.  ördög,  ki  az  alvóknak  sót  dob  a  szá- 
jukba. Ezért  P.  Rabelais-nál  is  sószállító  hajót 
visz  magával  s  a  dipszorok  (gör.  a  szomjasok) 
királya. 

Pantáj  vagy  Panthi,  Jünnan  (1.  o.)  kínai  tar- 
tomány mohammedán  lakóinak  elnevezése. 

Pantaleon,  szent,  vértanú.  Nikomediában  Maxi- 
mián császár  háziorvosa  volt.  Felnőtt  korában 
megkereszteltetvén,  buzgó  hirdetője  lett  Krisztus 
tanának.  Irigy  társainak  vádja  folytán  különféle 
kínzások  után  egy  olajfához  kötötték  és  lefejez- 
ték 305  körül.  Ünnepe  júl.  27. 

Pantaleon  (pantálon),  hangszer,  1.  Zongora. 

Pantaleone,  máskép  Pantalone  (1.  o.). 

Pan  tallér,  \.  Ala  bandouliére. 

Pantalló,  hosszú  szárú  nadrág,  1.  Nadrág. 

Pantalon  (pa7italeon),  hangszer,  1.  Zongora. 

Pantalone,  az  olasz  commedia  dell'arte 
egyik  tipikus  alakja,  a  rászedett  öreg,  együgyű, 
korlátolt  ember,  gyakran  szerelmes  is.  Egyik 
legnépszerűbb  színpadi  figura.  Shakespeare  is 
használja  (A  makrancos  hölgy),  valamint  az  olasz 
vígjátékírók  számtalanszor  (Goldoni  stb.).  Jelme- 
ze :  velencei  kereskedő  hosszú  fekete  palástban, 
piros  harisnyában  és  papucsban.  L.  Jlarc. 

Pantar  (Fandai),  a  Szunda-csoporthoz  tartozó 
kis  sziget.  5200  km2 ;  hollandi  birtok. 

Pantatipia(gör.),  a  cinkografálás  egyik  módja. 
Legtöbbnyire  akkor  alkalmazzák,  mikor  futóla- 


gos rajzokat,  könnyed  vázlatokat  akarnak  sok- 
szorosítani. Autograflkus  tintával  közönséges  si- 
mított papirosra  rajzolják  a  képet ;  innen  fém- 
lemezre átnyomják  és  maratják. 

Panteg  (ejtsd:  pentig),  város  Monmoutshire  an- 
gol countyban,  (1910)  10,099  lak.,  vas-  és  kőszén - 
bányákkal. 

Panteista,  a  panteizmus  (1.  0.)  hive. 

Panteizmus  (pantheismtis,  gör.),  minden  taní- 
tás, mely  istent  s  a  világot  azonosítja,  ellentétben 
a  dualisztikus  felfogás  minden  formájával,  mely 
istent  a  világtól  megkülönbözteti.  De  a  P.-nak 
is  sok  formája  lehetséges,  illetőleg  a  világnak  is- 
tennel való  azonosítását  sokfélekép  gondolhatjuk. 
Csak  névleg  azonosítjuk  a  kettőt,  ha  akár  az 
egyiket,  akár  a  másikat  tagadjuk.  Sem  az  ateiz- 
mus, mely  istent,  sem  az  akozmizmus,  mely 
a  világot  tagadja,  nem  nevezhető  P.-nak.  Az 
individualizmus  és  P.  kizárják  egymást.  A  P.  a 
nyugati  filozófiában  az  eleai  iskolában  jelentke- 
zik, melynek  alapítója  Xenophanes  kimondja, 
hogy  Egy  az,  amit  mindennek  nevezünk,  míg 
Parmenmes  élesebben  kifejti,  hogy  csak  az  Egy 
létezik  igazán,  ez  pedig  változatlan,  s  minden, 
ami  ennek  ellentmond,  a  sokaság,  a  változás, 
hiu  látszat.  Midőn  a  P.  újra  föléled  az  ujplato- 
nizmusban,  az  egység  fogalma  megmarad,  de  a 
P.  új,  vallási  elemekkel  bővül ;  a  vUág  itt  a  ke- 
leti bölcseletből  vett  emanáció,  az  Egyből  való 
kiáradás  útján  jő  létre.  A  középkorban  is  je- 
lentkezik a  P.,  ugyancsak  vallási  fölfogásoktól 
színezve,  a  gnózisban  és  az  arab  filozófusok- 
nál. De  a  skolasztikusok  elseje,  Johannes  Scotus 
is  arra  a  végső  eredményre  jut,  hogy  Isten 
minden  és  Minden  isten.  Isten,  úgymond,  és  a  te- 
remtmény nem  kettő,  hanem  egy.  Később  is  aka- 
dunk erre  a  fölfogásra.  Amalrich  Bénában  a 
XII.  sz.-ban  újra  tanítja :  Deus  est  omnia.  Isten 
minden,  és  tanítványa  Dávid  Dinantból  ebben  is 
követi.  A  misztikusok  közül  főleg  Eckhart  mes- 
ter, ha  nem  is  panteista,  de  misztikus  föllendü- 
lésében közel  jár  hozzá.  A  középkorral  véget 
ér  a  vallási  színezetű  P.  s  helyet  enged  egy 
naturalisztikus  színűnek.  Nicolaus  Cusanus  né- 
mileg átmeneti  alak,  ő  belőle  merít  később 
Bruno,  a  naturalisztikus  s  költői  P.  első  mo- 
dem képviselője.  A  teológiai  P.  isten  fénye 
mellett  semmisnek,  istentől  szárraazottnak  látja 
a  világot;  Bruno  a  természetet  oly  fényesnek 
látja,  hogy  föhnagasztosítja  istenné.  Az  egész 
renaissance-on  végigvonul  ez  a  természetért  való 
lelkesedés,  mely  azután  Vaniniban,  Telesiusban, 
Paracelsushan  s  másokban  többé-kevésbbó  hatá- 
rozott panteisztikus  felfogásokat  szül.  Ismét  más 
alakot  ölt  a  P.  az  újkorban.  Spinoza  adja  meg 
neki  legklasszikusabb  formáját  az  újabb  mate- 
matikai (geometriai)  és  mechanikai  kutatások  ha- 
tása alatt.  Valamennyi  későbbi  formája  a  P.-nak 
Spinozától  indul,  habár  a  kor  szelleme  mindig 
külön  bélyeget  nyom  rá.  így  Goethe  és  Schelling 
P.-a  új  jelleget  mutat,  a  biológiai  kutatás  föllen- 
dülése vitalisztikus  vonást  ád  neki ;  Spinoza  is- 
tene, mely  egy  a  természettel,  nagy  mechaniszti- 
kus egység ;  Goethéé  hatalmas  élő  lény,  Schellingé 
művészi  erö,^IIegelé  az  eszme,  Schopenhaueré  a 
vak  akarat,  inig  a  Hegel-iskola  haloldala  inkább 


Pantelegráf 


154    — 


Pantocsek 


a  naturalizmushoz  szít.  Hogy  igy  folyton  alakot 
vált  és  mégis  a  világ  egységének  fogalmában 
azonos  vonást  is  mutat,  eléggé  bizonyítja,  hogy 
a  P.  ama  nagy  alapfelfogások  egyike,  melyekkel 
az  emberi  értelem  a  világot  meg  akarná  értetni. 
V.  ö.  Weissenborn,  Vorlesungen  über  P.  u.  Theis- 
mus  (Marburg  1859)  és  Deisenberg,  Theismus 
und  P.  (Wien  1880). 

Pantelegráf,  1.  Telegráf. 

Pantelics-por,  füst  nélküli  lőpor,  melyet  Pan- 
telics  szerb  ezredes  és  Hengst  találtak  föl ;  szem- 
csés nitrocellulóz,  melynek  cellulózja  zabszalmá- 
ból készül. 

Pantelleria  {Pantellaria,  az  ókori  Cosyra,  a 
középkori  Kossyra),  Trapani  szicíliai  tartomány- 
hoz tartozó  sziget,  100  km.-re  Szicília  Granitola- 
f okától,  69  km.-re  Tunisztól.  Területe  83  km., 
(1911)  8697  lak.  P.  vulkáni  eredésű,  trachitlávából 
áll,  legmagasabb  hegye  a  Monté -Grandé  (836  m.) 
Hőforrásai  számosak,  bőven  terem  gabona,  bor, 
pamutcserje,  olajfa,  déligyümölcs.  A  főhely  P.  v. 
Oppidola  kikötő  (4000  lak.)  a  sziget  ÉNy-i  részén, 
szónsavas  hőforrás  mellett,  börtönül  szolgáló  cita- 
dellával. Régente  római  gyarmat  volt,  később  a 
karthágóiak,  majd  a  szaracénok  uralma  alá  ke- 
rült, kiktől  Roger,  Szicília  királya  elhódította. 

Pantellerit,  nátriumban  gazdag  riolítkőzet, 
mely  Pantelleria  szigetén  Itáliában  fordul  elő. 

Pantenius,  Theodor  Hermann,  német  iró, 
szül.  Mitauban  (Kurland)  1843  okt.  10-én.  1876- 
ban  a  Daheün  c.  folyóirat,  1886  óta  a  Vel- 
hagen  és  Klasing-fóle  Monatshefte  c.  folyóirat 
szerkesztője.  Theodor  Hermann  név  alatt  regé- 
nyeket irt  a  Balti-tenger  mellékén  élő  népéletböl. 
Ismertebbek:  Wilhelm  Wolfschild (2.  kiad.,  Mitau 
1873) ;  Alléin  und  frei  (u.  o.  1875,  2.  kiad.).  Saját 
neve  alatt  megjelent  művei :  lm  Gotteslándchen 
(1880) ;  Das  rote  Gold  (Hamburg  1881) ;  Die  von 
Kelles  (Bielef  eld  1885)  és  Kurlándische  Geschich- 
ten  (Leipz.  1893,  2.  kiad.).  Egyéb  művei:  Der 
f alsche  Demetrius  (Bielefeld  (1904) ;  Aus  meinen 
Jugendjahren  (Leipzig  1907) ;  Geschichte  Russ- 
lands  (u.  o.  1908);  Gesammelte  Romane  I— IX., 
(Bielefeld  und  Leipzig  1898—99.) 

Panteon,  1.  Pantheofi. 

Panthalis,  Pausanias  leírása  szermt  (X.  könyv, 
25,  4)  Polygnotos  híres  festményén  Heléna  egyik 
udvarhölgyének  neve.  Goethe  a  Pausauias-féle 
feljegyzés  alapján  a  Faust  II.  részében  Heléna 
kíséretében  szerepelteti  P.-t. 

Pantbelismus  (gör.-lat.),  a  panteizmusnak 
az  a  neme,  mely  szerint  lényegében  minden :  aka- 
rat ;  Schopenhauer  e  nézet  legíőbb  képviselője. 

Pantheon  (gör.),  Rómában  a  római  építészetnek 
legnagyszerűbb  alkotása ;  kupolaf  ödésú  templom, 
mely  az  Agrippától  (27.  Kr.  u.)  emelt,  de  110.  le- 
égett templom  helyén  Hadrianus  császár  korában 
(115—125  között)  épült;  köralakú  (43  m.  átmé- 
rőjű) alapfalán,  mely  hét  fülkét  foglal  magában, 
kazettáit  kupola  emelkedik,  melynek  tetején  8*9 
m.  átmérőjű  köralakú  nyílás  adja  a  világítást; 
belső  magassága  szintén  43  m.  A  kapuzata  elé 
épített,  elül  8  korinthusi  oszloppal  nyíló  oszlopos 
és  oromzatos  előcsarnok  későbbi,  valószínűleg 
Antonius  Pius  korából  való.  Bár  belső  és  külső 
díszítéséből  sokat  veszített  a  századok  folyamán. 


most  is  megragadó  szépségű  emléke  a  római 
művészetnek  (1.  o.).  A  IX.  sz.-ban  keresztény 
templommá  (S.  Maria  ad  martyres)  alakították 
át.  A  jelenleg  S.  Maria  Rotondának  nevezett  P. 
magában  foglalja  Rafaelnek,  II.  Viktor  Emá- 
nuel és  ümberto  királyoknak  sírjait.  —  A  párisi 
P.,  melyet  Soufflot  épített,  eredetileg  Paris  védő- 
szentjének, Szt.  Genovévának  temploma  (ilyenül 
szolgált  1806— 30.  és  1851— 1885.),  de  már  1791. 
a  híres  franciák  kultuszának  szentelték  {Aux 
grands  hommes  —  la  patrie  reconnaissante, 
mondja  fölirata)  és  ennek  a  rendeltetésnek  adták 
át  a  második  forradalom  után  és  újból  1885. ; 
belsejét  Puvis  de  Chavannes  ós  más  festőknek 
Szt.  Genovéva,  Jean  d'Arc,  Szt.  Lajos  és  más 
nagy  franciák  tetteit  tárgyaló  falképei  díszítik;  a 
templom  alatti  sírboltokban  pihennek :  Voltaire, 
Rousseau,  Victor  Hugó ;  ide  temetik  a  francia  nem- 
zet nagyjait. 

Pantheon  Irodalmi  Intézet  Részvénytársaság 
Budapesten.  Alakult  1920  elején  az  Angol-Magyar 
Bank  égisze  alatt.  A  vezetőségben  a  bank  képvi- 
selete mellett  tudományos  életünk  kiválóságai 
is  helyet  foglahiak.  A  P.  eredeti  magyar  tudomá- 
nyos munkák  kiadásával  foglalkozik.  Alaptőkéje 
4.600,000  K.  Ügyvezető-igazgatója  :  Ranschburg 
Viktor. 

Panthi,  1.  Pantáj. 

Panticapaexim,  ókori  város,  1.  Keres. 

Pantin  (ejtsd :  panteS),  város  Seine  francia  dé- 
partementban,  (i9ii)  36,359  lak.,  élénk  iparral. 

Pántkötés,  a  gépészetben  az  a  kötés,  melyben 
sem  ék,  sem  sróf,  sem  pedig  szegecs  nem  fordul 
elő,  hanem  az  egyes  tárgyakat  melegen  felhú- 
zott gyűrű-  vagy  kerülékalakú  pántok  vagy  al- 
kalmas mélyítésekbe  illeszkedő  pántvasak  kap- 
csolják össze. 

Pántlikafü  (növ.),  1.  Phalaris. 

Pántlikagiliszta  a.  m.  galandféreg,  I.  Bél- 
férgek és  Férgek. 

Pántlikaszázlábú  (áiiat),  1.  Lithobitis. 

Pantocsek,  1.  József,  botanikus,  szül.  Nagy- 
szombatban 1846  okt.  15.,  megh.  Tavarnokon 
1916  szept.  4.  1876-ban  Bécsben  orvosi  oklevelet 
nyert,  1896— 1914  a  pozsonyi  országos  közkór- 
ház igazgató  főorvosa  volt,  1872-ben  Hercego- 
vina, Montenegró  és  Dalmácia  flóráját  ós  fauná- 
ját tanulmányozta,  útjának  eredményét  Adnota- 
tiones  ad  floram  et  faunám  Hercegovináé,  Crna- 
gorae  et  Dalmatiae  c.  értekezésében  (Pozsony 
1874)  adta  ki.  1880  óta  főképen  a  kovamoszatok- 
kal foglalkozott  (Beitráge  zur  Kenntniss  der  f ossi- 
len  Bacillarien  üngams,  3  köt.  102  tábla,  Nagy- 
tapolcsány  1886—92.,  2.  kiad.  Berlin  1903. ;  A 
Balaton  kovamoszatai  (Budapest  1902, 17  tábla) ; 
A  Fertő  kmmmoszatviránya  (4  tábla,  Pozsony 
1912).  Hazánkban  elsőnek  készített  mikroszkópos 
fényképfelvételeket.  Említett  nagy  művein  kívül 
számos  mikroszkópiai,  technikai,  florisztikai  és  a 
kovamoszatokkal  foglalkozó  éi*tekezése  jelent  meg 
a  hazai  és  külföldi  folyóiratokban.  Pozsony  vár- 
megye természetrajzi  viszonyait  a  pozsonyi  orvos- 
természettudományi egyesület  «1856— 1906»  c. 
emlékművében  (Pozsony  1907)  írta  le.  Számos 
új  növényt  írt  le,  nevéről  több  fajt  neveztek  el, 
valamint  a  Pantocsekia  kovamoszat  génuszt  is. 


Pantocsekia 


155 


Pantopoda 


2.  P.  Leo  Yalent,  feltaláló,  az  előbbinek  nagy- 
bátyja, szül.  Kielcóben  (Oroszország)  1812-beu, 
megh.  Zlatnón  (Nógrád  vm.)  1893  szept.  11-én. 
Nagyszombatban  nevelkedett  s  1843.  a  pesti 
egyetemen  orvosi  oklevelet  szerzett.  Oi*vosi  gya- 
korlatot nem  folytatott,  hanem  kémiai  tanul- 
mányokkal foglalkozott.  Az  üveggyártás  terén 
ö  találta  fel  az  ötvenes  évek  közepén  a  hialo- 
plasztikát,  a  miért  a  párisi  világtárlaton  nagy 
aranyéremmel  tüntették  ki.  Továbbá  a  hatvanas 
években  feltalálta  az  irizáló  üveget  és  a  diatre- 
tumok  elkészítésének  módját.  Kísérleteit  Zahn 
György  zlatnói  üveghutájában  végezte,  hol  veze- 
tése alatt  készültek  az  első  magyar  tükrök  és 
üvegfestmények.  Találmányait  nem  Irta  le  s 
így  a  plasztikus  nyomatoknak,  jelesül  üvegpén- 
zeknek és  a  diatretumoknak  általa  feltalált  el- 
készítési módja  vele  együtt  sírba  szállt.  Mun- 
kája: Aquae  miuerales  Alsó-Sebeniensis  (Pest 
1843). 

Pantocsekia  (növ.),  a  kovamoszatok  (Diato- 
mák)  Centricae  alcsaládjába  tartozó  fosszilis  gó- 
nusz,  melyet  Grimow  nevezett  el  Pantocsek  Jó- 
zsef (l.o.)  nevéről.  Egyetlen  faja:  P.  clivosa  Grun. 

Pautoclon  (állat),  1.  PiUangőhal. 

Pantofág  (gör.),  a.  m.  mindenevő,  1.  Omnivora. 

Pantográf  (gör.),  oly  műszer,  mellyel  térké- 
pek kisebbített  v.  nagyobbított  mértékben  le- 
másolhatók. Négyszögletes  keret  (1.  az  ábrát: 


Pantográf. 

BDEF),  melynek  minden  sarokpontja  csuklós  ós 
két  oldala  annyira  megnyiijtott,  hogy  A,  B  és 
C  pontok  egy  egyenesben  feküdjenek.  Ha  A  pon- 
tot az  asztalon  fix  megerösít\''e  képzelem,  de  úgy, 
hogy  az  AF  rúd  azért  e  körül  a  pont  körül  forog- 
hasson, akkor,  ha  a  keret  C  pontját,  melyen  fo- 
gantyú van,  elmozdítom,  a  B  pont  is  elmozdul, 
de  mindig  úgy,  hogy  A,  B  és  C  egy  egyenesben 
maradnak  és  az  AB  távolság  és  AC  távolság  közt 
fennálló  viszony  mindig  ugyanaz  marad.  Ebből 
következik,  hogy  ha  C  ponttal  bármilyen  síkidom 
határait  körüljárom,  akkor  a  B  pont  egy  ehhez 
teljesen  hasonló  idomot  fog  leirni,  csakhogy  any- 
nyiszor  kisebb  méretben,  amennyiszer  kisebb  AB 
távolság  AC  távolságnál.  Ha  most  C-nél  tű  van, 
mellyel  a  lerajzolandó  térkép  vonalain  végig  me- 
gyünk, B-nél  pedig  ceruza,  mely  egy  tiszta  pa- 
pírra nyomódik,  akkor  C  tűvel  körüljárva  a  má- 
solandó terület  vonalait,  B  ceruza  ugyanezt  ki- 
sebb mértékben  megrajzolja.  A  BDEF  csuklók 
könnyebb  kezelés  végett  kis  kerekeken  gördül- 


nek, a  B  ceruzát  pedig  kis  súly  terheli  meg,  hogy 
a  papírhoz  kellőképen  hozzányomódjék.  Ha  a  tűt 
és  a  ceruzát  fölcseréljük,  akkor  a  B  alá  tett 
térképről  C-nél  nagyobbított  másolatot  kapunk. 
Hogy  a  kicsinyítés,  illetőleg  nagyítás  mértékét 
szabályozhassuk,  a  BDEF  trapézalakja  változ- 
tatandó, ezért  a  D  és  E  csuklók  szétszedhetők. 
A  négyszög  változtatása  azonban  mindig  csak 

ugy  lehet,  hogy  BD  =  BF  és  BE  =  DF  legyen. 

A  műszer  feltalálója  Scheiner  Kristóf  jezsuita  a 
XVn.  sz.-ban,  de  ő  még  nem  ezt  a  tökéletesebb 
alakot  használta,  hanem  egy  nehezebb  kezelé- 
sűt, mely  ma  már  gyéren  van  használatban. 

Pantográfia(gör.),  rajzoknak,  térképeknek  stb. 
a  pantográffal  végzett  kisebbítése  v.  nagyobbí- 
tása. 

Pantométer  (gör.,  a.  m.  mindent  mérő),  föld- 
mérő eszköz  távolságok,  horizontális  és  vertiká- 
lis szögek  mérésére.  Hasonló  hozzá  az  ú.  n.  kato- 
likométer  (általános  mérőeszköz),  amelyet  Körte 
(1815)  talált  fel,  de  nem  ment  át  a  használatba. 

Pantomimika,  pantomimus,  1.  Némajáték. 

Pantoplasztika,  plasztikai  minták  nagyobbí- 
tása  vagy  kisebbítése.  V.  ö.  Hoeger,  Lehrbuch 
d.  P.  (Stuttgart  1889). 

Pantopoda  (Ászkapókok,  áiiat),  az  ízeltlá- 
búak (Arthropoda)  körébe  tartozó  állatcsoport, 
amelyet  régebben  a  Pókfélékhez,  újabban  a  Rá- 
kokhoz soroznak  vagy  pedig  önálló  osztálynak 
tekintenek.  Testük  törzsből  és  végtagokból  áll. 
A  törzs  rendesen  4  szelvényből  áll,  melyhez  elől 
a  csőrszerű  orrmány,  hátul  pedig  a  potroh  csatla- 
kozik. A  törzs  négy  szelvénye  nem  egyértékű, 
mert  ezeknek  elseje  több  szelvény  összeolvadásá- 
ból állt  elő.  A  végtagok  száma  rendesen  7  pár ; 
ritkán  8  párra  emelkedik,  sokszor  azonban  a  vég- 
tagok száma  redukálódik.  Az  első  törzsszelvényen 
négy  pár,  a  többi  három  törzsszelvényeu  pedig 
egy-egy  pár  végtag  fordul  elő.  Az  első  végtag 
ollós  és  a  táplálék  megragadására  és  megfogá- 
sára való,  sok  fajon  azonban  ez  a  végtag  vissza 
is  fejlődhetik.  A  második  végtag  sokizű  (legfel- 
jebb 10  ízből  állhat),  sok  fajon  azonban  ez  is  el- 
csenő vészedik  ;  ez  a  végtag  tapogatóképen  szere- 
pel, de  a  táplálék  megfogására  is  szolgálhat.  A 
harmadik  végtag  eredetileg  10  izü ;  a  nőstények- 
nél teljesen  elenyészhet,  a  hímeknél  legfeljebb  5 
ízre  redukálódik ;  a  hímeknél  a  peték  tartására 
van  hivatva.  A  negyedik,  ötödik,  hatodik,  hete- 
dik és  esetleg  a  nyolcadik  pár  végtag  egyforma ; 
ezek  igazi  járólábak  s  igen  hosszúak.  Bólcsövük 
középbéli  részéből  az  első  végtagba,  a  négy  pár 
járólábba  ós  sokszor  az  orrmányba  is  vakbélszerű 
kitüremlések  hatolnak  be.  Idegren^zerük  garat- 
feletti dúcból  és  hasdúcláncból  áll.  Érzékszerveik 
köztü  a  tapintóérzéken  kívül  a  látószerveik  isme- 
retesek ;  a  szemek  száma  rendesen  4  s  szerkeze- 
tük a  pókokéra  emlékeztet.  A  bőrön  keresztül  lé- 
lekzenek.  Vérkeringési  szervük  központi  része,  a 
szív,  a  hátoldal  közepén  húzódik  végig ;  a  szív- 
ben a  vér  hátulról  mellfelé  mozog.  A  nitrogéntar- 
talmú bomlástermékek  kiválasztására  különleges 
nephrocyták  szolgálnak,  melyek  vagy  az  egész 
testben  elsíórva,  vagy  pedig  tömör  sejttömegekbe 
egyesítve  fordulnak  elö.  Váltivarúak.  Fejlődésük 


Pantopolllt 


—     156 


Paolí 


metamorfózissal  megy  végbe.  Lárvájuk  proto- 
nymphon  néven  ismeretes,  szervezete  több  te- 
kintetben a  rákok  nanplius- lárvájáéra  emlé- 
keztet. Tengerekben  tai'tózkodnak.  Régebben 
csak  a  parti  tájékokról  voltak  ismeretesek,  újab- 
ban azonban  3000  méter  mélységben  is  megtalál- 
ták őket.  A  mélytengeri  P.-ák  tetemes  nagyságot 
érnek  el,  pl.  a  Colossendeis  gigás  teste  80  mm., 
végtagjai  301  mm.  hosszúak;  a  parti  P.-k  ren- 
desen kicsinyek,  csak  néhány  mm.  hosszúak,  kü- 
lönböző állatok  (főleg  zsákállatok)  nedveivel  táp- 
lálkoznak. Az  ollók  kifejlődése  v.  hiánya  alapján 
két  csoportra  osztjuk  őket,  nevezetesen  Ollósaía'a 
(Ghelata)  és  Ollótlanokra  (Achela).  Az  első  cso- 
portba tartozók  közül  fontosabb  nemek :  Decalo- 
poda,  Pentanymphon,  Nymphon,  Anoplodactylus 
stb.,  a  második  csoportba  tartozók  közül :  Eury- 
cyde,  Colossendeis,  Ammothea,  Pycnogonum  stb. 
Egészben  véve  nagyon  kevés  faj  ismeretes  a  P.-ák 
csoportjából ;  fossiüs -fajok  pedig  teljesen  isme- 
retlenek. 

Pantopollit,  1.  Eobbanő  szerek. 

Pantopon,  sósavas  sók  alakjában  az  ópium 
összes  alkaloidáit  (kb.  57©  morfint)  tartalmazó 
gyógyszerkészítmény.  Vizes  oldata  sterilizál- 
ható. Belsőleg  és  bőr  alá  fecskendezésre  haszná- 
latos. 

Pantry  (ang.,  ejtsd:  pentri),  tengeri  kereske- 
delmi ós  hadihajókon  az  evő-  és  ivóeszközök,  va- 
lamint kisebb  mennyiségű  élelmiszerek  elhelye- 
zésére szolgáló  helyiség.  így  hívják  az  ott  levő 
sajátságos  tíízhelyet  is. 

Panurgosz  (gör.,  a.  m.  aki  mindont  megtesz), 
Rabelais  egyik  alakja  (Panurge),  a.  m.  furfangos, 
ravasz  ember. 

Panuridae  (áuat),  1.  Cinegefélék. 

Pány  (Panovge),  kisk.  Abauj-Torua  vm.  cser- 
háti j.-ban,  (1910)  496  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Panyassis,  Haükarnassosból  való  görög  eposz- 
költő, Herodotosnak  nagybátyja,  Kr.  e.  468  táján 
ólt.  Élénk  részt  vett  hona  politikai  mQzgalmai- 
ban  8  Lygdamis  kényúr  megölette.  Eposzt  írt 
Heraklesről  (Herakleia  lé  k.)  ós  a  kisázsiai  ión 
városok  alapításáról  (Jonika).  Töredékeit  össze- 
gyűjtötte Kinkéi  (Bpicorum  graec.  fragm.). 

Panyidarócz  (Páni  Darovce),  kisk.  Nógrád 
vm.  losonczi  j.-ban,  (1910)  782  magyar  lak.  (Tr. 
C8.-Szl.) 

Panyó  (Panyova),  kisk.  Temes  vm,  temes- 
rékási  j.-ban,  (1910)  987  román  és  német  lak.  (Tr.  R.) 

Pányok,  kisk.  Abauj-Torna  vm.  füzóri  j.-ban, 
(1920)  434  magyar  lak. 

Panyóka,  egészen  föl  nem  öltött,  csak  vállra 
vetett,  zsinóron  függő  felső  ruha;  P.-n,  azaz 
nyakba  akasztva  viselik  a  huszárok  a  menté- 
jüket. 

Panyola,  kisk.  Szatmár  vm.  fehérgyarmati 
j.-ban,  (1920)  1399  magyar  lak. 

Pányva,  az  a  kötél,  mellyel  a  lovat  valamely 
fához  vagy  cövekhez  kötik. 

Pányvafa,  1.  Alakfa. 

Panz.  vagy  Pz.y  természetrajzi  nevek  után 
Panzer  Georg  Wolfgang  Franz  német  entomoló- 
gus  nevének  rövidítése,  szül.  Btzelwangban  1755 
máj.  31.,  megh.  1829  jún.  28.,  mint  a  Nüraberg 
melletti  Hersbruck  főorvosa.  Főleg  a  rovarok  ta- 


nulmányozásával foglalkozott  s  több  új  fajt  írt 
le.  Fő  műve:  Faunae  insectorum  Germaniae 
initia  (Nürnberg  1793—1813,  folytatta  Herrich- 
Schaeffer). 

Panzacchi  (ejted:  — cakki),  Enrico,  olasz  költő 
és  kritikus,  szül.  1840  dec.  16.  Ozzanóban  (Emí- 
lia), megh.  1905  okt.  0.  Bolognában,  hol  már 
évek  óta  az  esztétika  és  modern  művészettörténet 
egyet,  tanára  volt.  1900— 901-ben  közoktatásügyi 
államtitkárhelyettesként  működött.  P.  költő,  szó- 
nok, esztétikus  és  elbeszélésíró  volt.  Mint  kriti- 
kus idealista  és  esküdt  ellensége  a  verizmusnak 
és  a  dekadens  iránynak.  Ó  alapította  a  Rivista 
bologaese  c.  lapot  s  később  a  Lettere  ed  arti  c. 
esztétikai  folyóiratot.  Egyideig  a  Capitan  Fraeas 
sanak,  később  a  L'ltalienak  volt  szerkesztője. 
Volt  idő,  hogy  kora  élőszavának  nevezték,  mert 
az  olasz  közéletnek  tisztelt  és  kedvelt  alakja 
volt,  akit  ünnepies  alkalmakkor  szívesen  szólal- 
tattak meg.  Kritikai  művei :  Dell'arte  modema 
(Bologna  1868),  Teste  quadre  (u.  0. 1881),  Riccardo 
Wagner  (u.  0.  1883),  Al  rezzo  (Roma  1882),  A 
mezza  macchia  (u.  0.  1884 ;  ez  a  munka  később 
Critica  spicciola  néven  jelent  meg),  Nel  mondó 
della  musica  (Firenze  1895),  Saggi  critici  (Napoli 
1896),  Nel  campo  dell'arte  (1897),  Conferenze  e 
discorsi  (Milano  1899),  Morti  e  viventi  (Catania 
1898) ;  Le  donne  ideali  (Roma  1898) ;  Poeti  inna- 
morati  (u.  0.  1899) ;  L'arte  nel  secolo  XIX.  (Li- 
voruo  1901) ;  Donne  e  poeti  (Catania  1902).  íté- 
lete művészeti  kérdésekben  találó  volt,  irodal- 
miakban nem  mindig.  Szép  és  értékes  verseket 
írt,  melyek  több  kiadást  értek  s  végül  a  követ- 
kező cím  alatt  jelentek  meg  összegyűjtve;  Visioni 
e  immagini  (Bologna  1894),  Alma  natura  (u.  0.), 
Cor  sincerum  (Treves  1902).  Halála  után  1908. 
Poesie  di  E.  P.  címen  Zanichelli  adta  ki  összes 
költeményeit  Pascoli  előszavával.  V.  ö.  j5.  Grocey 
Critica  IV.  pag.  27.  és  VI.,  346.). 

Panzer,  Georg  Wolfgang,  német  bibliográfus, 
szül.  Sulzbachban  1729.,  megh.  1804.  1773  ban 
nürnbergi  lelkipásztorrá  lett.  Annales  typogra- 
phici  című  fő  müvén  kívül  több  munkát  írt  a 
német  biblia  és  az  ágostai  hitvallás  történetéhez. 
Megjavította  egyháza  énekes  könyveit  és  a  Nürn- 
bergben az  ő  idejéig  szokásos  magángyónás  he- 
lyett behozta  a  nyilvános  bűnvallást. 

Pao  de  Rosa  (qöv.),  1.  Physocalymna. 

Paola,  kikötőváros,  P.  járás  székhelye  Co- 
senza  olasz  tartományban,  a  Tirreni-tenger  part- 
ján, (1911)  10,448  lak.  Közelében  hőforrások  vannak 
és  az  itt  született  Paolai  szt.  Ferenc  kolostora. 

Paolai  Szent  Ferenc,  1.  Ferenc  szentek,  3. 

Paoli,  1. 5^%  (családi  nevén  Blisabeth  Glück), 
osztrák  költőnő,  szül.  Bécsben  1814  dec.  30., 
megh.  Badenben  1894  júl.  5.  Hírnevét  első  köl- 
teménykötetével szerezte  meg.  Grillparzer  « Ausz- 
tria első  lirikusá»-nak  nevezte.  Művei:  Gedichte 
(Pest  1841,  2.  kiad.  1845);  Romancero  (Leipzig 
1845) ;  Neue  Gedichte  (Pest  1850,  2.  kiad.  1856) ; 
Neueste  Gedichte  (Wien  1870)  s  a  hagyatékából 
összeválogatott  Gedichte  c.  kötet  (Stuttgart  1895). 
Novelláinak  gyűjteménye:  Die  Welt  und  mein 
Auge  (Pest  1844,  3  kötet).  Irt  ezenkívül  több 
esztétikai  tanulmányt  is.  V.  ö.  Werner,  Betty 
Paoli  (Pozsony  1898). 


Paolo 


—     157 


Pap 


2.  P.,  Cesare,  olasz  történetíró,  szül.  Firenzé- 
ben 1840  uov.  10.,  megh.  u.  o.  1902  jan.  20. 
Sienai,  majd  firenzei  levéltáros  volt  s  1887  óta  a 
történelmi  segédtudományok  tanára  a  firenzei 
főiskolán.  Számos  kisebb  értekezést  Irt  Firenze 
történetéből.  Főműve :  Programmá  scolastica  di 
paleográfia  latina  e  di  diplomatica  (Firenze  1888 
—1898,  3  köt.,  német  fordítása  Lohmeyertöl, 
Innsbruck  1889—99).  1888  óta  az  Archivo  sto- 
rico  italiano  szerkesztője  is  volt. 

3.  P.,  Pasqiiale,  korzikai  szabadsághős,  szül. 
1726  ápr.  26.,  megh.  London  közelében  1807 
febr.  5.  Először  egy  nápolyi  lovasezredben  szol- 
gált, majd  1755.  visszatért  szülőföldjére,  hol 
újabb  felkelés  tört  ki  a  genovai  uralom  ellen.  A 
korzikai  Nagy  Tanács  tábornokká  nevezte  ki 
korlátlan  hatalommal  és  szerencsésen  harcolt  a 
genovaiak  ellen.  Mikor  1768.  Genova  a  szige- 
tet eladta  a  franciáknak,  P.  ezekkel  is  felvette 
a  harcot,  de  PonteNuovo  mellett  1769  máj.  8. 
vereséget  szenvedett  és  Angliába  menekült. 
1789-ben  Mirabeau  indítványára  a  francia  nem- 
zetgyűlés az  összes  korzikai  menekülteknek  meg- 
engedte a  hazatérést,  P.-t  a  király  tábornokká 
és  Bastia  kormányzójává  nevezte  ki.  XVI.  Lajos 
kivégzése  után  P.  nem  csatlakozott  a  köztársa- 
sági párthoz,  mire  a  konvent  árulónak  nyilvá- 
nította. P.  ekkor  az  angolokat  hívta  segítségül  s 
a coWei nemzetgyűlésen  1794  jún.  19.  IV.  György 
angol  királynak  ajánlotta  fel  Korzika  koroná- 
ját. Az  angolok  meg  is  szállották  a  szigetet,  de 
mivel  mást  neveztek  ki  alkirálynak,  P.  másod- 
szor is  elhagyta  hazáját  s  1795.  Londonba  ment, 
hol  utolsó  éveit  töltötte.  V.  ö.  Bartoli,  Histoire 
de  Pascal  P.  (Bastia  1891) ;  Lencisa,  Pasquale 
P.  e  le  guerre  d'indipendenza  öella  Corsica  (Mi- 
lano 1890). 

Paolo,  régebbi  ezüstpénz  az  Egyházi  Állam- 
ban, körülbelül  50  fillér  értékben. 

Paolo  Veronese,  olasz  festő,  1.  Veronese 

Paonazzo,  márványfajta,  1.  Márvány. 

Pftonin,  pirosszlnű  festőanyag,  amely  kelet- 
kezik, ha  ammóniák  aurinra  (pacarozolsavra)  hat, 

Fao-ting-fu,  kinai  város,  L  Fau-ting-fu. 

Pap  (lat.  sacerdos,  gör.  presiyter),  az  isteni 
tisztelet  és  vallási  szertartások  végzésére  felha- 
talmazott személy.  Ós  időkben  a  család-  vagy 
törzsfő  volt  egyszersmind  a  pap  is,  később  ezt  a 
hivatalt  a  királysággal  kötötték  egybe.  Kelet  zsar- 
noki államaiban  a  papi  méltóságot  csakhamar  kü- 
lön választották  az  uralkodóétól,  s  ott  részint  a  vá- 
lasztás vagy  hivatás,  részint  az  örökösödéssel 
járó  magasabb  műveltség  és  bölcseség  egy  ki- 
váltságos, elzárkózott  ^a2?i  kaszt  kialakulására 
vezetett.  így  az  egyiptomiaknál,  görögöknél  és 
rómaiaknál  a  papok,  mint  kormánytanácsosok, 
nagy  hef olyassal  voltak  az  államügyekre  is.  Ere- 
deti hivatásuk  az  volt,  hogy  titkos  jelekből  (orá- 
kulumok, madarak  röpte,  béljóslás)  az  istenek 
akaratát  kifürkésszék,  s  a  nemzeti  vallásos  szer- 
tartásokat (áldozatok,  imák,  körmenetek)  vezes- 
sék. Mint  másutt,  úgy  a  zsidóknál  is,  a  papoktól 
származott  a  vallásos  törvényhozás,  mely  jobbára 
csak  az  áldozati  szertartásokkal,  az  ünnepekkel, 
az  evési  és  tisztálkodási  szabályokkal  foglalko- 
zott, 8  ezzel  kezükbe  adta  a  nép  politikai  és  val- 


lási vezetését  mindaddig,  míg  ezt  az  írástudók 
magukhoz  nem  ragadták.  A  zsidó  papság  csak 
később  fejlődött  önálló  kaszttá,  melynek  élén  a 
főpap  állt,  s  a  templomi  szolgálatot,  meg  az  áldo- 
zati szertartások  teljesítését  24  papi  osztály  vé- 
gezte, melyek  mindegyikének  megvolt  a  maga 
elüljárója,  s  mindegyik  egy  hétig  állott  szolgálat- 
ban. Jövedelmüket  a  tizedekből  s  áldozati  zsen- 
gékből kapták;  ruházatuk  fehér  kabát,  tarkán 
hímzett  öv  és  fehér  turbán,  vagy  bisszus-fejsza- 
lagok  voltak.  A  keresztény  papságot  illetőleg  1. 
Egyházi  rend  és  Klérus. 

Pap,  kisk.  Szabolcs  vm.  kisvárdai  j.-ban,  (1920) 
1169  magyar  lak. 

Pap,  1.  Béla  (szüli),  cs.  és  kir.  altábornagy, 
m.  kir.  honvédelmi  miniszter,  szül.  Marczaliban 
(Somogy  vm.)  1845,  megh.  Waidhofenban  1916 
okt.  1.  A  hadmérnöki  akadémia  elvégzése  után 
mint  utászhadnagy  vett  részt  az  1866-iki  olasz 
hadjáratban.  1901-hen  a  honvédelmi,  1905.  a 
közös  hadügyminisztérium  osztályfőnökévé  ne- 
vezték ki.  1906  márc.  6.  mint  honvédelmi  mi- 
niszter lépett  be  Fejérváry  Géza  báró  kormá- 
nyába, de  már  1906  ápr.  10.  felmentették  állá- 
sától. Ezután  ismét  osztályfőnök  lett  a  közös 
hadügyminisztériumban ;  1907  áprilisban  nyuga- 
lomba vonult.  1904  júliusban  magyar  nemessé- 
get kapott  szilli  előnévvel. 

2.  P.  Dávid,  közgazdasági  író,  szül.  Csecsén 
(Nógrád  vm.)  1868  szept.  2.,  megh.  Budapes- 
ten 1919  nov.  29.  Jogi  tanulmányait  Budapes- 
ten elvégezvén,  1891.  a  hírlapírói  pályára  lépett  s 
hosszabb  időn  át  a  Magyar  Hirlap  gazdasági 
rovatának  vezetője  volt.  Később  a  Magyar  Fo- 
lyam- és  Tengerhajózási  r.-t.  titkára  lett,  1897 
óta  pedig  ügyvédi  gyakorlatot  folytatott.  Napi- 
lapokban 8  folyóiratokban  megjelent  dolgozatain 
kívül  önálló  munkái:  Gahonahatáridőüzlet  (Buda- 
pest 1890) ;  Az  olasz  valuta  története  (u.  0. 1892, 
az  Akadémián  pályadíjat  nyert  mű) ;  Az  adók 
reformja  (u.  0.  1894,  az  Akadémia  nemzetgazda- 
sági bizottsága  tiszteletdíjjal  honorálta) ;  A  zár- 
számadás joga  (u.  0.  1897) ;  A  tengerszem  kér- 
dése (u.  0. 1902) ;  A  kúriai  hiráskodás  képviselő- 
választást ügyekben  (u.  0. 1902) ;  Magyar  vám- 
terület (u.  0.  1904). 

3.  P.  Dezső,  jogi  és  szociálpolitikai  író,  szül. 
Szelevényen  (Jász-Nagy-Kun-Szolnok  vm.)  1871 
júl.  29.  Jogi  tanulmányait  Budapesten  végezte  s 
1896.  a  kereskedelemügyi  minisztériumba  lépett, 
ahol  1918  óta  h.  államtitkár.  A  szociálpolitikának 
magántanára  a  hudapesti  műegyetemen.  Művei : 
La  vente  á  temperament  des  valeurs  mobiliéres 
(az  értékpapirrészletügylet,  Paris  1900) ;  A  köt- 
vénykibocsátások biztosítása  (1902);  A  törlesz- 
téses  államadósságok  (1906),  a  M.  Tud.  Akadémiá- 
tól jutalmazott  pályamű ;  A  munkaszerződésből 
eredő  követelések  biztosítása  (1911) ;  Az  otthoni 
munka  törvényes  szabályozása  (1912);  Béke- 
szerződés és  munkaügy  (1920).  Ezenkívül  számos 
kisebb  értekezése  jelent  meg  jogtudományi  és 
közgazdasági  folyóiratokban. 

4.  P.  Dezső  (nógrádi),  költő  és  szerkesztő, 
fia  P.  ii.-nek,  szül.  Füleken  (Nógrád)  1882  júl. 
31.  Középiskolai  tanulmányait  Rimaszombatban, 
a  jogot  Budapesten  és  Kolozsvárt  végezte,  hol 


Pap 


158 


Pap 


doktori  oklevelet  szerzett.  Megalapította  és  egy 
ideig  szerkesztette  a  Salgótarján  c.  vidéki  heti- 
lapot s  mint  tárcaíró  dolgozott  az  Egyetértésbe. 
Költeményei  a  fővárosi  napi-  és  hetilapokban 
jelentek  meg;  összegyűjtve  nincsenek,  csak  a 
Közös  úton  c,  több  íiatal  író  közremííködésóvel 
kiadott  verskötet  foglal  magában  tőle  több  verset. 

5.  P.jBZeA;,  pénzügyminiszteri  államtitkár,  szül. 
Munkácson  1858  jún.  13.  Egyetemi  tanulmányai 
végeztével  1880.  állami  szolgálatba  lépett ;  1885 
miniszteri  fogalmazó  lett  és  a  pénzügyi  közigaz- 
gatási bírósághoz  osztották  be,  1891.  a  pénzügy- 
minisztériumban miniszteri  titkárrá  nevezték  ki, 
1896.  osztálytanácsos,  1903-ban  miniszteri  taná- 
csos, 1909.  államtitkár  lett.  1915-ben  megkapta 
a  belső  titkos  tanácsosi  móltóságot.  Hosszú  időn 
át  volt  a  hitel-  ós  költségvetési  osztályok  veze- 
tője 8  a  kiegyezési  tárgyalások  alkalmával  érté- 
kes működést  fejtett  ki.  1918-ban  az  Osztrák- 
magyar bank  alkormányzójává  nevezték  ki  s  az 
1921.  XIV.  t.-c.  életbe  lépte  után  az  e  törvény 
alapján  létesített  m.  kir.  állami  jegyintézet  al- 
elnöki állására  rendeltetett  ki. 

6.  P.  Emil,  festő,  szül.  Szolnokon,  1884  máj. 
2.  Első  tanulmányait  a  budapesti  mintarajzisko- 
lában végezte  s  1905.  állította  ki  első  képét  a  Mű- 
csarnokban Konyhában  címmel.  1912 — 13-ban 
Münchenben  munkálkodott,  közben  számos  élet- 
képet állított  ki  Budapesten  (Ablaknál,  Tükör 
előtt,  Udvarlás  stb.).  1914-ben  hadba  vonult  s  a 
harctéren  is  egy  sor  arcképet  festett,  így  Andrássy 
Géza  gr.  őrnagyot,  Beöthy  Pál  huszárkapitányt 
stb.  Több  képe  a  Könyves  Kálmán-müintézet  ré- 
vén reprodukcióban  széles  körben  elterjedt. 

7.  F.Endre,\íö\ib  és  publicista,  szül.  Zsarolyán- 
ban  (Szatmár)  1817,  megh.  Pesten  1851.  Középisko- 
láit elvégezve,  előbb  Debrecenben  teológiát,  majd 
Sárospatakon  jogot  hallgatott  s  Kölcsey  mellett 
Csekón  gyakornokoskodott.  1840-ben  ügyvédi 
oklevelet  szerzett,  de  gyakorlatot  nem  folytatott, 
hanem  egyideig  az  irodalomnak  élt,  majd  Szat- 
márt  a  vármegye  politikai  életében  vett  részt  s 
kitűnően  megírt  közgyűlési  tudósításokat  küldött 
az  Erdélyi  Híradónak  és  a  Pesti  Hírlapnak.  Mint 
Eötvös  és  Szalay  híve,  azután  is  írt  stílművésze- 
tükkel kiváló  vezércikkeket  a  Pesti  Hírlapba, 
hogy  a  nyilvános  élettől  visszavonulva  gazdál- 
kodott és  ügyvédkedett.  A  szabadságharc  alatt 
előbb  szatmármegyei  képviselő,  majd  közokta- 
tási tanácsos  lett,  utána  Pesten  telepedett  le,  de 
alig  két  év  múlva  meghalt.  Jeles  költő  volt ; 
eleinte  Kölcsey,  később  Goethe  és  Heine  hatása 
alatt  íi't  érzelmes,  formatisztaságukkal  kiváló 
dalokat  és  szónoklás  balladákat;  műfordításai 
(Heine,  Goethe,  Uhland  és  Cicero  műveiből)  szin- 
tén számot  tesznek.  Összegyűjtött  műveit  Csen- 
gery  Antal  és  Kemény  Zsigmond  adták  ki  Pap 
Eridre  hátrahagyott  mimkái  c.  1852. 

8.  P.  (Kovács)  Gábor,  író,  szül.  Vilonyán 
(Veszprém  vm.)  1827  szept.  10.,  megh.  Komá- 
romban 1895  nov.  2.  Főiskolai  tanulmányai  vé- 
geztével 1848.  beállt  honvédnek,  majd  fogságba 
esett.  Kiszabadulása  után  több  ref .  egyház  lel- 
késze volt.  1874-ben  a  dunántúli  egyházkerület 
püspökévé  választották  s  e  minőségében  a  fő- 
rendiháznak is  tagja  volt.  Folyóiratokban  s  napi- 


lapokban számos  egyházi,  társadalmi  s  politikai 
cikket  írt,  a  legtöbbet  Vönöcky  álnéven,  önállóan 
megjelent  munkája,  egyházi  beszédein  kívül: 
Költemények  (Veszprém  1870). 

9.  P  Géza  báró,  politikus,  szül.  1864.  Jogot 
végzett  s  ezután  Torontál  vmegye  szolgálatába 
lépett,  hol  1889.  második  aljegyzővé,  1890.  pedig 
tiszteletbeli  főjegyzővé  választották.  Mint  a  sza- 
badelvű párt  tagja  1892— 1906-ig  a  bégaszent- 
györgyi  kerületet  képviselte  az  országgyűlésen. 
A  koalíciós  korszak  alatt  a  közügyektől  vissza- 
vonult. Régi  kerülete  1910.  újra  megválasztotta 
nemzeti  munkapárti  programm  alapján.  Közben 
az  úgynevezett  Überland-földek  kormánybizto- 
sává nevezték  ki,  mely  állását  1913-ig  viselte, 
majd  a  Magyar  földhitelintézetek  országos  szö- 
vetségének ügyvezető  igazgatója  lett.  Ugyanez 
évben  a  közgazdasági  életben  kifejtett  tevékeny- 
ségeért a  király  magyar  bárói  rangra  emelte. 

10.  P.  Géza,  szociálpoütikus,  szül.  1868  febr.  21. 
Szegeden.  Rövid  ügyvédi  gyakorlat  után  bírósági 
szolgálatba  lépett.  Újvidéken,  Nagykikindán  ós 
a  budapesti  büntető  törvényszéken  működött, 
majd  az  1907.  felállított  Állami  Munkásbiztosltási 
Hivatalhoz  miniszteri  osztálytanácsos-biróvá  ne- 
veztetvén ki,  a  munkásbiztosítási  intézmények 
szervezésében  jelentékeny  részt  vett.  1918-ban 
mint  min.  tanácsos  a  kereskedelmi,  innen  a  nép- 
jóléti minisztériumba  került.  Szerkesztője,  ill. 
előadója  volt  az  azóta  közzétett  összes  munkás- 
biztosítási rendeleteknek,  törvényeknek  és  tör- 
vényjavaslatoknak. Munkái:  The  international 
aspect  of  workmen's  Insurance  (London  1908) ;  A 
külföldiek  betegségi  és  balesetbiztositásaMagyar- 
országon  (Budapest  1910,  német  és  angol  nyelven 
is) ;  A  kórházak  és  a  munkásbiztosító  pénztár 
kölcsönös  jogviszonya  (u.  0.1910);  Módosított 
munkásbiztosítási  törvény  (u.  o.  1918).  Ezenkívül 
számos  cikke  jelent  meg  a  szaklapokban. 

11.  P  Gyula  (nógrádi),  költő,  szül.  Felsőpál- 
falván  (Nógrád)  1843  máj.  20.  földbirtokos  nemes 
szülőktől.  Losonczon,  Selmeczbányán  és  Sáros- 
patakon tanult,  hol  tanára,  Erdélyi  János,  nagy  ha- 
tással volt  fejlődésére.  1.868-ban  ügyvédi  okleve- 
let szerzett  s  Füleken  telepedett  le.  Nagy  kedv- 
vel foglalkozott  a  népköltészettel,  sok  mesét  ós 
népdalt  gyűjtött  s  belőlük  Palóc  népköltemé- 
nyek (1865)  c.  alatt  igen  becses  gyűjteményt  tett 
közzé,  egy  tanulmánnyal  a  palóc  nép  szokásairól 
és  etnográfiai  tulajdonságairól  (megjelent  angolul 
is :  The  Folk-Tales  of  the  magyar  c.  gyűjtemény- 
ben). A  népköltészet  hatása,  főként  műformában, 
megérzik  eredeti  versein  is,  melyek  Arany  Ko- 
szorújától kezdve  a  legújabb  szépirodalmi  lapok- 
ban jelentek  meg  s  összegyűjtve  Köttemények  c. 
alatt  1894.  Egypár  tudományos  dolgozatát  Abafl 
Figyelője  és  a  Magyar  Nyelvőr  közölte.  A  Petőfi- 
Társaságnak  1903  óta  tagja. 

12.  P.  Henrik,  genrefestő,  szül.  Kassán  1864 
jún.  28.,  megh.  Budapesten  1910  júl.  4.  München- 
ben Löfftznél  tanult  s  e  közben  foglalkozott  a  réz- 
karc technikájának  elsajátításával  is.  1889-ben 
Benczúr  Gyula  mesteriskolájába  lépett,  1893. 
megfestette  1878-ból  című  képét  (Szépművészeti 
Múzeum),  amelyre  a  Műcsarnokban  megkapta  az 
1000  frtos  társulati  díjat.  1897-ben  kmevezték  az 


Pap 


—    159    — 


Pápa 


Iparművészeti  Iskola  tanárává,  tlres  bölcső  c. 
képére  Bécsben  kis  állami  aranyérmet,  Antwer- 
penben II.  dijat  kapott.  Október  elseje  és  Melyik 
itt  a  Lizi  kisasszony  ?  c.  festményei  a  király  bir- 
tokába kerültek.  Nógrád  vmegye  megbízásából 
megfestette  a  Nógrád  kulcsainak  átadásá-t  (Ba- 
lassagyarmat). Rézkarcai  közül  felemlítendök : 
A  börtönben,  Baditz  Ottó,  a  Víg  társaság,  Vágó 
Pál  s  Tisza  Kálmán  arcképe  Benczúr  Gyula  olaj- 
festménye után. 

13.  P.  Ignác  János,  görög-keleti  román  püspök, 
szül.  Pocsavelesden  (Bihar  vm.)  1849.  A  teológiát 
Aradon  végezte.  Tanár  volt  ugyanitt  a  szeminá- 
riumban, majd  püspöki  titkár.  1892-ben  szentszéki 
egyházi  előadó.  1899-ben  szerzetessé  szentelték. 
1903-ban  az  aradi  görög-keleti  román  egyház- 
megye püspökévé  választották. 

14.  P.  István  (szoboszlai),  ref.  egyházi  író, 
szül.  Újfehértón  (Szabolcs  vm.)  1786  nov.  11., 
megh.  Debreczenben  1855  aug.  11.  Tanulmányai 
végeztével  1814.  Debreczen  egyik  lelkésze  lett. 
1825-ben  a  pozsonyi  országgyűlésre  küldték, 
mint  a  helvét  hitvallású  rendek  hitszónokát. 
1832-ben  a  tiszántúli  egyházkerület  főjegyzője, 
1841.  püspöke  lett.  A  magyar  protestáns  egyház 
szervezete  ügyében  Bécsben  1855.  tartott  érte- 
kezleten vezetőszerepe  volt.  Főbb  munkái :  Dié- 
tái prédikációk  (Debreczen  1828) ;  Ünnepi,  al- 
kalmi és  közönséges  egyházi  beszédek  (u.  o. 
1857,  3  köt);  JEgyházibészédek {Fest  1841, 1845, 
2  köt.). 

15.  P.  István  (vámosi),  ref.  esperes,  szül.  Ság- 
váron  (Somogy  vm.)  1790  szept.  24.,  megh.  Vá- 
moson (Veszprém  vm.)  1864  júl.  1.  Tanult  Pápán 
és  Marburgban ;  1818.  vilonyai,  1829.  veszprém- 
vámosi lelkész,  majd  veszprémi  egyházmegyei  es- 
peres lett.  Mint  filozófus  Kant  követője  volt. 
Egyházi  lapokban  és  folyóiratokban  megjelent 
cikkein  kívül  számos  műve  jelent  meg  önállóan, 
amelyek  között  jelentékenyebbek:  A  vallási 
egyesülés  ideája  (Veszprém  1823,  névtelenül); 
Külömhféle  prédikációk  (Pest  1839—40,  4  köt.) ; 
A  keresztyén  vallás.  A  heidelbergi  káté  magya- 
rázata. (Kecskemét  1848;  2-ik  kiadás  Arad  1879); 
Egyházi  beszédek  és  imádságok  (Pápa  1840,  2 
köt.);  Teinplomi  szónoklatok(VeszpTém.  1854—55, 
2  köt.). 

16.  P.  István  (bilkei),  ref.  egyházi  író,  szül. 
Bonyhádon  1865  szept.  18.,  a  teológiát  Budapes- 
ten 1886.  elvégezvén,  két  évet  Edinburgban  töl- 
tött. Hazajővén,  Mórágyon  és  üjsóvén  lelkészke- 
dett,  1905.  Budapesten  teol.  tanár  lett  az  egyház- 
jogi és  gyakorlati  teológiai  tanszéken.  1912-ben 
szerkesztője  lett  a  Prot.  Egyh.  ós  Isk.  Lapnak  s 
dolgozatai  ebben,  a  Prot.  Szemlében,  a  Prot.  Pap- 
ban és  egyéb  egyházi  folyóiratokban  jelentek 
meg.  Munkái :  Kálvin,  mint  lelkipásztor  (Kálvin- 
Emlékkönyv  1909) ;  A  belmisszió  hősei  (Buda- 
pest 1912). 

17.  P.  József  (fogarasi),  1.  Fogarasi  Pap. 

18.  P  József,  jogtudós,  jogi  író,  szül.  Eperje- 
sen 1861  szept.  6.  1884-ben  a  budapesti  egyete- 
men jogdoktorrá  avatták,  1866.  óta  Budapesten 
gyakorló  ügyvéd.  A  budapesti  ügyvédi  kamara 
1902.  titkárrá  választotta;  1912.  a  kamara 
elnökhelyettese,  1919  óta  pedig  elnöke.  1908-ban 


az  ügyvédi,  ill.  birói  vizsgálóbizottság  elnök- 
helyettesévé nevezték  ki.  A  budapesti  egyetemen 
1898.  magántanár  lett,  1903.  nyilv.  reudk.  tanári 
címet  és  jelleget  kapott.  1911-ben  az  ügyvédség 
terén  szerzett  érdemeiért  m.  kir.  udvari  taná- 
csossá neveztetett  ki.  Tevékeny  része  volt  az  Orsz. 
Ugyv.  Gyám-  és  Nyugdíjintézet  létesítésében, 
melynek  1913-tól  fogva  elnöke.  A  magyar  Jogász- 
Egyletnek  évek  óta  alelnöke.  Önálló  főbb  munkái : 
A  bizonyításról  (1894) ;  A  magyar  polgári  per- 
rendtartás előadói  tervezetének  egyes  részletei- 
ről (1895) ;  A  té7iykérdésről  a  felülvizsgálat- 
nál (1897) ;  Perjogi  elvek  a  magyar  polgári  per - 
re7idtartás  törvényjavaslatában  (1901) ;  A  bizo- 
ny itási  teherről  (1901) ;  A  szóbeliség  a  polgári 
perrendtartás  javaslatában  (1902);  A  kereset 
belkellékeiről  (1902) ;  A  peres  eljárás  félbesza- 
kadása, felfüggesztése  és  szünetelése  (1909) ;  A 
jogsegély,  különös  tekintettel  a  nemzetközi 
vonatkozásokra  (1916). 

19.  P.  Károly  (jármii),  irodalomtörténetíró, 
szül.  Beregrákoson  1872  ápr.  6.  Középiskoláit 
Nagykőrösön,  az  egyetemet  Kolozsvárt  és  Buda- 
pesten végezte.  Kolozsvárt  doktori  és  tanári  ok- 
levelet szerezvén,  egy  évig  a  budapesti  gyakorló 
főgimnáziumban  gyakorló-tanár  volt,  majd  két 
évi  tanulmányutat  tett  Német-  és  Olaszországban 
s  az  egyetemeket  is  látogatta.  Hazatérve,  1898. 
óta  a  budapesti  Nőképző  Egyesület  leánygimná  - 
ziumában  tanárkodé tt,  1907.  a  debreceni  bölcsé- 
szeti akadémián  a  magyar  irodalomtörténet  ta- 
nára, majd  1914.  annak  egyetemmé  fejlesztése 
után  ugyanannak  a  tanszéknek  ny.  r.  egyetemi 
tanára  lett.  Szaktudományán  kívül  esztétikai  és 
műtörténeti  tanulmányokkal  is  foglalkozik.  A 
szakfolyóiratokban  megjelent  kisebb-nagyobb  ér- 
tekezésein és  bírálatain  kívül  könyvalakban  meg- 
jelent művei :  Tóth  Ede  élete  és  müvei  (1894) ; 
Kölcsey  Kálmánról  (1906) ;  Arany  János  ma- 
gyar irodalomtörténete  (1910) ;  Irodalomtörté- 
neti vonatkozások  Kölcsey  leveleiben  (1911). 
Arany  János  Eszthetikai  Jegyzetei  (1922) , 
Horvát  István  mayyar  irodalonitörténete  (1922). 

20.  P  Salamon,  postaügji  szakíró,  szül.  Alsó- 
bajomban 1869  márc.  10.  Jogi  tanulmányait  Buda- 
pesten végezte,  ahol  doktori  oklevelet  nyert.  A 
posta  szolgálatába  1891.  lépett  s  posta-  és  távirda- 
főigazgatói  rangra  emelkedett.  Számos  cikke  és 
tanulmánya  jelent  meg  napi  és  szaklapokban  és 
folyóiratokban  magyar  és  német  nyelven.  A  postai 
készpénzforgalom  csökkentésére  irányuló  újítá- 
sok tervezése,  szabályozása  és  fejlesztése,  továbbá 
az  átutalási  rendszer  meghonosítása  körül  ered- 
ményes tevékenységet  fejtett  ki. 

Papa,  a.  m.  atya,  1.  Matna. 

Pápa.  A  római  egyház  tana  szerint  Jézus  Pé- 
tert ruházta  fel  az  egyházfönökséggel,  mert  őt 
ruházta  fel  az  alaphatalom  jelvényével,  s  reá  ru- 
házta a  kegyosztói,  kormányzói  és  tanítói  főha- 
talmat. Ennek  bizonyítására  a  szentírásnak  főleg 
következő  helyei  szolgálnak.  Az  alaphatalom  jel- 
vényével történt  felruházására  az,  hogy  Jézus  az 
addig  Simonnak  nevezett  apostol  nevét  Péterre 
(1. 0.)  változtatta,  így  szólván  hozzá :  Tu  es  Petrns, 
et  super  haüc  petram  aedificabo  ecclesiam  meam, 
et  portae  inf érni  non  praevalebunt  adversus  eam. 


Pápa 


160    — 


Pápa 


A  kegyosztói  föhatalomra  nézve  Péternek  a  kö- 
tési és  oldási  főhatalommal  történt  felruhá- 
zása, neki  mondván  Jézus :  Neked  adom  a  meny- 
nyek  országa  kulcsait.  És  amit  megkötendesz  a 
földön,  meg  leszen  kötve  mennyekben  is,  és  amit 
feloldandasz  a  földön,  fel  leszen  oldozva  meny- 
nyekben  is.  A  kormányzói  föhatalomra  nézve 
Jézusnak  Péterhez  intézett  ama  szavai :  Pasce 
agnos  meos,  pasce  öves  meos,  az  agnos  alatt  az 
ecclesia  discens  (a  hivek),  az  öves  alatt  az  eccle- 
sia  docens  (a  klérus)  értendő,  minélfog^'^a  Péter 
nemcsak  a  nyájnak,  hanem  a  pásztoroknak  is 
pásztora,  tehát  főpásztor.  A  tanítói  föhatalomra 
nézve  az,  hogy  Jézus  valamennyi  apostolhoz  így 
szólván :  Ecce  Satanas  expetivit  vos,  ut  cribraret 
sicut  triticum,  egyes  számban  s  kizárólag  Péter- 
hez fordulva  így  folytatá :  Ego  autem  rogavi  pro 
te,  ut  non  deflciat  fldes  tua,  et  tu  aliquando  con- 
versus,  conflrma  fratres  tuos.  Péternek  az  egy- 
házfönökségben  örököse  s  törvényes  utódja  a 
római  P. 

A  szentszék  betöltése  választás  útján  történik. 
Csak  a  blbomokoknak  van  választói  joguk.  A  vá- 
lasztási eljárásra  irányadó  XV.  Gergely  Aetemi 
patris-féle  határozmánya  (bulla)  1621-ből.  A  bl- 
bornokok  a  szék  megüresedésétól  számított  11-ik 
napra  az  ú.  n.  konklavóban  (1.  Gondave)  gyűlnek 
össze.  Cselekvő  választási  joguk  csak  a  konkla- 
vóban jelenlevő  blbomokoknak  van ;  a  konklavén 
kívüli  választás  semmis.  A  választás  megejté- 
séig  a  bíbomokok  a  konklavéból  nem  távozhat- 
nak. A  szenvedő  választási  képességre  nézve  a 
szakadatlan  gyakorlat  az,  hogy  csak  bíbomokot 
választanak,  de  az  egyházi  törvények  megszorító 
intézkedést  nem  tartalmaznak ;  egyedül  a  simonia 
(1.  0.)  miatt  elítéltek  vannak  kizárva,  továbbá  a 
hitszakadárok  s  azok,  akik  önmagukra  szavaz- 
nak. Egyes  fejedelmek  (osztrák,  spanyol)  kizárási 
joggal  (1.  0.)  éltek  országuk  bíbornokának  közve- 
títésével. X.  Pius  ezt  a  jogot  megszüntette,  kikö- 
zösítéssel sújtván  azt  a  bíbomokot,  aki  kizárást 
előadni  merészelne.  A  választás  módja  három- 
féle :  a)  quasi  inspiratio,  közfelkiáltás ;  h)  com- 
promissum,  a  választási  jognak  egy  v.  több  bibor- 
nokra  átmházása  ;  c)  scrutinium,  titkos  szavazás. 
A  szavazatokat  a  scrutatorok  szedik  össze.  A 
megválasztáshoz  a  beadott  szavazatoknak  ^/g-a 
szükséges;  ha  az  első  szavazásnál  senki  sem 
nyeri  el  a  szavazatoknak  2/3 -át,  a  szavazást  hozzá- 
járulás (per  accessit)  által  folytatják  mindaddig, 
míg  a  többséget  valaki  el  nem  nyeri.  A  hozzá- 
jámlásnál  csak  olyanra  lehet  szavazni,  aki  az 
első  szavazásnál  legalább  egy  szavazatot  nyert. 
Kétszer  egy  jelöltre  senki  sem  szavazhat,  hanem 
ha  az  előbbi  jelöltje  mellett  marad,  a  szavazástól 
tartózkodik  és  szavazólapjára  azt  írja,  hogy  nemini 
accedo.  A  megválasztott  a  választás  után  más 
nevet  vesz  fel,  de  soha  sem  Péter  apostolét,  s 
erre  következik  a  választásnak  ünnepies  kihir- 
detése a  szokásos  következő  formula  szerint :  An- 
nuntio  vobis  gaudium  magnum,  habemus  Papám 
Eminentissimum  et  Reverendissimum  Dominum 
N.  N.  qui  sibi  imposuit  nomen  N.  A  bíborosok  ez- 
után hódolnak  (adoráció)  és  lábcsókkal  (1. 0.)  illetik. 

A  P.-i  főnökség  nem  merő  tiszteleti,  hanem 
joghatósági  elsőbbség,  az  ((egyházegysóg»  ós  a 


«hitegység»  fentartása  a  biztosítása  érdekében. 
A  tiszteleti  főnökség  (Primátus  honoris)  jogai :  a 
wpápaö ,  psummus  pontifex»,  «pontifex  maximusw, 
«Dei  vei  Christi  vei Petri  VicariuS)), felszólításnál 
a  «  szentséges  atya»,  «sanctissimev.  beatissime  Pá- 
ter)), aSanctitas  v.  Beatitudo  Vestra»c.  (aP.  maga 
magát  episcopus  és  eservus  servorum  Dei»  írja) ; 
a  móltóság  jelvényei :  a  mitra  nevíi  f  öveg,  némely 
ünnepélyes  alkalmaknál  a  tiara  vagyis  hármas, 
régebben  kettős  koronával  ékesített  mitra  (ú.  n. 
mitra  turbinata ;  Triregnum),  a  kereszttel  ékesí- 
tett egyenes  pásztori  bot  (pedum  rectum),  míg  a 
többi  egyháznagyok  csak  görbe  pásztori  botot 
használhatnak,  az  egyenes  bot  épp  annak  jelképe, 
hogy  a  P.  senkinek  sincs  alárendelve ;  az  apos- 
toli kereszt,  melyet  a  P.  előtt  a  feléje  fordí- 
tott Krisztus  képével  visznek ;  a  pallium  és  a 
halász-gyürü  (annulus  piscatorius).  Egyedül  a 
P.  püspöki  széke  apostoli  szék  (sedes  aposto- 
Uca).  A  követküldés  és  követelfogadás  joga  álta- 
lános elismerésben  részesül  azóta  is,  hogy  Olasz- 
ország egyesítése  folytán  a  P.  vüági  hatalmát 
elvesztette. 

A  P.  jogai :  1.  Kormányzói  hatalmánál  fogva 
gyakorolja  afőfelügyeloti,  törvényhozói,  törvény- 
hatósági, végrehajtói,  hivataladási  és  adóztatási 
jogot.  Ennélfogva  a  P.  nemcsak  kizárólag  jogo- 
sult a  közzsinat  egybehívására,  hanem  a  trienti 
zsinat  határozmányai  szerint  közzsinati  határoz- 
mányok  törvényerőre  emelkedéséhez  a  P.-i  szen- 
tesítés szükséges.  A  törvények  hiteles  magyará- 
zatának (authentica  interprelutio)  joga  is  a  pápát 
illeti  stb.  2.  A  tanítói  f  őh  atalomnak  legnevezetesebb 
folyománya :  a  tévtanok  nyilvános  és  ünnepélyes 
félre  vetésének  (Roma  locuta,  causa  flnita)  s  a 
hittanellenes  könyvek  kárhoztatásának  joga  (in- 
dex) stb.  3.  A  kegyosztói  főhatalomnál  fogva  pl. 
általános  és  közbúcsut  csak  a  P.  hirdethet,  a  há- 
zassági bontó  akadályok  alól  rendesen  csak  a  P. 
adhat  felmentést,  a  püspökök  csak  tüzetes  felha- 
talmazás, jelesül  az  öt  évi  engedélyek  (facultates 
quinquennales)  alapján  stb. 

A  pápák  sorrendje: 

Bzt.  Péter  42—67  ;  Linns  67—79  ;  szt.  Kletus  (Anakletus) 
70—91  ;  szt.  Kelemen  91—100 ;  szt.  Evarlst  100—109 ;  szt. 
I.  Sándor  1C9— 119;  szt.  I.  Sixtus  119— 128  ;  szt.  Telespho- 
rus  128—139  ;  szt.  Hyglnus  189-142  ;  szt.  I.  Pius  142-157  ,- 
szt  Anicetns  157—168 ;  szt.  Soter  168—176 ;  szt.  Elenth<?- 
rius  177—190 ;  szt.  Viktor  190—202 ;  ezt.  Zephirinus  202— 
218;  szt.  Calixtus  218—223;  szt.  I.  Orbán  223—280;  szt. 
Pontianus  230—235 ;  szt.  Anterus  235—236 ;  szt.  Fábián 
236—250  ;  szt.  Kornél  251—252 ;  szt.  I.  Lncius  252—258;  szt, 
I.  István  253—257  ;  szt.  II.  Bixtus  257—258;  szt.  Dénes  259  — 
269;  szt.  I.  Félix  269-274;  szt.  Eutychián  275—283;  szt. 
Cajus  283-296;  szt.  Mareellin  296—304;  szt.  Marcell  308- 
310,  mind  vértanuk;  szt.  Özséb  310;  szt.  Melatiades  811— 
314  ;  szt.  I.  Szilveszter  814—335  ;  szt.  Márk  836;  szt.  I.  Gyula 
837—852 ;  szt.  Liberius  352—366,  ennek  száműzetése  alatt 
n.  Félix  355—365;  szt.  I.  Damasus  366—384;  szt.  Siricius 
384—898  ;  szt.  I.  Anasztáz  898—401 ;  szt.  I.  Incze  402—417  ; 
szt.  Zozimus  417—418;  szt.  I.  Bonifác  418—422;  szt.  I.  Coe- 
lestin  422-432  ;  szt.  III.  Sixtus  432—440;  szt.  nagy  Leo 
440—461;  szt.  Hilár  461—468;  szt.  Szimplic  468—483;  szt. 
III.  vagy  II.  Félix  483-492;  szt.  1.  Géláz  492-496;  szt.  II. 
Anasztáz  496—498;  szt.  Symmachus  496-514;  szt.  Hormis- 
das  614-528  ;  szt.  L  János  5ü3 -526  ;  szt.  II.  (flI.)  Félix 
526-530;  szt.  II.  Bonifác  530— 532;  szt.  IL  János  582— 585; 
szt.  I.  Agapet  585—536;  szt.  Silvei-ius  536—540;  Vigilius 
540-555  ;  I.  Pelaglns  555-660 ;  szt.  m.  János  660—573  ; 
I.  Benedek  574—578  ;  II.  Pelagjus  578—550 :  szt.  nagy  I.  Ger- 
gely 590—604;  Sabián  604-606;  Ilf.  Bonifác  607;  szt.  IV. 
Bonifác  608— 615;  szt.  Dcusdedit  615—618:  V.  Bonifác  619- 


PAPA( 


1.  Feketefejü  lóripapagály  (Lorius  doiiiicflla).  V-  —  ^-  Inkakakíidú  ;racatua  Leadbeaten).  V4- —  •^-  Zöldszemü  ara 
tilus).  V..  —  6.  Kékfejü  denevérpapagály  (Loricülus  galgulus).  2/^,  —  7.  Rózsás  törpepapagály  (Agapornis  roseicollis} 

bábapapagály  (Me 


nPfípagályolcD  cikkhez. 


LYOK. 


a  chioropteiaj.  '/,;.  —  4.  Jávai  puplikán  (Palaeornis  alexandri).''/.v  —  5.  Bagolypapa gály  v.  kakapó  (Stringops  habro- 
Szürke  papagály  v.  jákó  (Psittacas  erithacus).  2/    _  9.  Rozellapapagály  (PJatycercus  eximius).  2/5-  —  10.  Kékbajuszú 
acus  undulatus).  Vs- 


RÉVAI   NAGY  LEXIKONA. 


Pápa 


—     161 


Papagályhal 


625  ;  I.  Honor  625—638 ;  Szörény  638—640 ;  LV.  János  640— 
642  ;  I.  Tivadar  642—649 ;  szt.  I.  Márton  649^-  655 ;  szt.  I. 
Jenő  655— 657  ;  szt  Vitalián  657— 672 ;  Adeodátus  672— 676; 
I.  Donus  676—678;  szt.  Agatho  678—681;  szt.  11.  Leo  682— 
683 ;  szt.  II.  Benedek  683—685 ;  X  "^^^^^  685—686 ;  Konon 
686—687  ;  szt.  I.  Sergius  687-701;  VJ^.  János  701-705,";  JJL 
János  705— 707;  Sisimius  708;  KonsTantin  708— 715;  szt.  II. 
Gergely  715—731;  szt.  III.  Gergely  781—741;  szt.  Zacha- 
riás  741—752;  Jl.  István  három  napig;  III.  István  752— 757 ; 
szt.  I.  Pál  757—767;  II.  Konstantin  767-768;  IV.  István 
768—772  ;  I.  Adorján  772—795 ;  szt.  III.  Leó  795-  816  ;  V. 
István  816— 817 ;  szt.  I.  Paschalis  817—824;  II.  Jenő  824  — 
827  ;  Valentin  827;  IV.  Leó  847—855 ;  III.  Benedek  855—858  ; 
szt.  I.  Miklós  858-867;  11.  Adorján  867—872,  VHT  János 
872—882;  I.  Marinus  882—884  (II.  Márton);  III.  Adorján 
884—885;  VL  István  885— 891 ;  Formosus  891—896;  VI.  Bo- 
nifác 896 ;  VII.  István  896—897 ;  Román  897  ;  II.  Tivadar 
897—898;  IX.  János  898—900;  IV.  Benedek  900—908;  V. 
Leó  908  ;  Christophorus  903—904 ;  III.  Sergius  904—911 ; 
m.  Anasztáz  911—913  ;  Londo  913—914  ;  X,  János  914—928; 

VI.  Leó  928—929  ;  Vili.  István  929—981  ;  XJ.  János  931— 
936;  VII.  Leó  936—939;  IX.  István  939—912;  II.  Marinus 
(III.  Márton)  942—946 ;  II.  Agapet  946—955  ;  XII.  János 
955—964  (ellenpápa) ;  VIII.  Leó  963-965  ;  V.  Bené^k  964— 
965;  XIII.  János  965-972;  VI.  Benedek  972—973;  11.  Donus 
973— 57T;  VII.  Benedek  974—988 ;  XJV.  János  983—984 
(VII.  Bonifác  mint  bitorló,  XV.  János  pedig  föl  sem  szen- 
teltetett) ;  XV.  (Xyi.)  János"98o— 996  ;  V.  Gergely  996-999, 
ellenpápa  XVI.  (XVll.)  János  997— 998;  II.  Szilveszter  999— 
1003;  XVII.  (XVTTTTJános  1003  ;  XVIII.  (XIX.)  János  1003— 
1009  ;  IV.  Serg1^1009— 12 ;  VIII.  BenedérToi2— 24;  XIX, 
(Xi-)  János  1024—33;  IX.  Benedek  1033— 45 :  VI.  Gergely 
1045-46  ;  H.  Kelemen  1046-47;  II.  Damasus  1048  ;  szt.  IX. 
Leó  1048—54;  II.  Viktor  1054-57;  X.  István  1057-58;  X. 
Benedek  10  hónapi  pápaságáról  lemondott  1059 :  II.  Miklós 
1058—61;  II.  Sándor  1061—78,  ellenpápa  III.  Kelemen; 
III.  Viktor  1086—87  ;  II.  Orbán  1088—99  :  II.  Paschal  1099— 
1118;  II.  Geláz  1118—19;  II.  Calixtus  1119—24;  IL  Honor 
1124—30  ;  11.  Ince  1130—48,  ellenpápa  II.  Anaklet;  II.  Coe- 
lestin  1143—44;  II.  Lucius  1144—45;  III.  Jenő  1145—58  ;  IV. 
Anasztáz  1153-54 ;  IV.  Adorján  1154— 59;  III.  Sándor  1159— 
1181  ;  III.  Lucius  1181-85  ;  III.  Orbán  1185  87  ;  Vili.  Ger- 
gely 1187;  III.  Kelemen  1187-98;  III.  Coelestin  1191— 98  ; 

III.  Ince  1198—1216  ;  III.  Honor  1216—27  ;  IX.  Gergely  1227— 
1241;  IV.  Coelestin  1241;  IV.  Ince  1243—54;  IV.  Sándor 
1254-61 ;  IV.  Orbán  1261-64  ;  IV.  Kelemen  1265-68 ;  X. 
Gergely  1271—76;  V.  Ince  1276;  V.  Adorján  1276;  X^í. 
(XXI.)  János  1276-77;  III.  Miklós  1277-80;  IV.  Márton 
ÍSST— 85 ;  IV.  Honor  1285—87  ;  IV.  Miklós  1288—92  ;  szt.  V. 
Coeiestln  1294 ;  VIII.  Bonifác  1294—1303  ;  XI.  Benedek 
1308-04;  V.  Kelemen  1305— 14;  X^I.  (^gm.)  János  1316- 
1334,  ellenpápa  V.  Miklós  ;  XII.  Benedek  1334-42  ;  VI.  Ke- 
lemen 1342—52  ;  VI.  Ince  1352—62 ;  V.  Orbán  1362-  70  :  XI. 
Gergely  1370-78  ;  VI.  Orbán  1378-89  ;  IX.  Bonifác  1389— 
1404,  ellenpápák  VII.  Kelemen  1378—94  és  XIII.  Benedek 
1894—1424;  Vil.  Ince  1404-06;  XII.  Gergely  1406—09; 
V.  Sándor  1409-10;  XXIII.  János  1410—15;  V.  Márton 
1417-81  ;  IV.  Jenő  ííTT^l ;  V.  Miklós  1447—55  ;  III. 
Calixtus  1455-1458 ;  II.  Pius  1458—64  ;  II.  Pál  1464—71 ; 

IV.  Sixtus  1471—1484;  VIII.  Ince  1484-92;  VI.  Sándor 
1492—1503  ;  III.  Pius  1503 ;  II.  Gyula  1503—13 ;  X.  Leó 
1513-21;  VI.    Adorján  1522-23;   VII.  Kelemen  1523-84; 

III.  Pál  1534—49  ;  IH.   Gyula  1550—55 ;  II.  Marcell  1555  ; 

IV.  Pál  1555—59  ;  IV.  Pius  1559—65 ;  szt.  V.  Pius  1566— 
1572;  XIII.  Gergely  1572-85;  V.  Sixtus  1585—90;  Ví. 
Orbán  1590;  XIV.  Gergely  1590—91;  IX.  Ince  1591  ;  VIII. 
Kelemen  1592—1605;  XI.  Leó  1605;  V.  Pál  1605— 21;  XV. 
Gergely  1621—23  ;  VIIL  Orbán  1623—44  ;  X.  Ince  1644-55; 

VII.  Sándor  1655—67  ;  IX.  Kelemen  1667—69  ;  X.  Kelemen 
1670—76  ;  XI.  Ince  1676-89  ;  VIII.  Sándor  1689-91;  XII. 
Ince  1691—1700  ;  XL  Kelemen  1700—21  ;  XIII.  Ince  1721— 
1724 ;  XIU.  Benedek  1724—30 ;  XII.  Kelemen  1780—40  ;  XIV. 
Benedek  1740—58  ;  XIII.  Kelemen  1758—69  ;  XIV.  Kelemen 
1769—74  ;  VI.  Pius  1776-99;  VII.  Pius  1800—28  ;  XU.  Leó 
1828—29  ;  VIII.  Pius  1829-30  ;  XVI.  Gergely  1831—46  ; 
IX.  Pius  1846—78;  XIIL  Leó  1878-1908;  X.  Pius  1903— 
1914  ;  XV.  Benedek  1914—1922  ;  XI.  Pius  1922—. 

Pápa,  rend.  tan.  város  Veszprém  vm.-ben,  a 
Tapolcza  vize  mellett,  egyike  csinosabb  vidéki 
városainknak.  Központja  a  Főtér,  melyen  a 
kath.  plébániatemplom  (épült  1771— 86-ig,  Maul- 
pertsch  Antal  kiváló  falfestményeivel)  és  gróf  Es- 
terházy Pál  kastélya  (XVIII.  sz.)  áll,  utóbbi  nagy 
parkkal ;  innen  a  csinos  Fő-utca  (ebben  a  bencé- 
sek gimnáziuma  és  temploma  s  a  városháza)  a 

Révai  Nagy  Lexikona.  XV.  köt. 


Széchenyi-térre  vezet,  melyen  a  ref .  kollégium  új 
épülete,  a  ref.  nőne  velő  intézet,  a  színház  és  a  hon- 
védemlék (if j.  Vastagh  György  műve)  áll.  A  fő- 
tér nyugati  oldalán  a  Korvin- utca  ágazik  el, 
melyben  Mátyás  király  háza  látható.  A  pályaud- 
var mellett  régi  kálvária  van.  P.  ág.  ev.  püspök- 
ség, járási  szolgabírói  hivatal,  járásbíróság,  köz- 
jegyzőség  s  adóhivatal  széke ;  van  benne  ref.  teol. 
akadémia  és  főgimnázium  (alap.  1531.),  bencés- 
rendi főgimnázium,  áll.  elemi  tanítóképző,  róm. 
kat.ésref.  tanítónőképző,  izr.  polg.  fiú-,  áll.,  róm. 
kat.  és  ref.  polg.  leányiskola,  m.  kír.  földmíves- 
iskola, ref.  leányinternátus,  számos  népiskola  és 
kisdedóvó,  irgalmasrendi  és  ferencrendi  kolostor, 
az  előbbi  kórházzal,  Szt.  Vince-apácák  zárdája, 
állandó  színház,  számos  közhasznú  egyesület. 
Van  vízvezetéke  (melynek  vizét  a  6  km. -re  eső 
tapolczfői  sziklaforrás  szolgáltatja),  két  fürdője 
s  uszodája.  Ipartelepei :  dohánygyár,  textil  gyár, 
műtrágyagyár,  agyagáru  és  pipagyár,  kékfestő- 
gyár,  villamos  mű,  van  2  takarókpénztára  s  2 
bankja.  P.  a  Máv.  győr — gráci  vonalának  állo- 
mása, melyből  a  csornai  és  bánhidai  h.  é.  vasutak 
ágaznak  ki,  van  posta-  és  távíróhivatala  és  te- 
lefonhálózata. Lakóínak  száma  1857-ben  12.910, 
1890-ben  14,417  volt,  (i9io)  20.150,  (1920)  19,240, 
túlnyomóan  magyar  (csak  kevés  német  és  egyéb), 
hitfelekezetek  szerint  (1910)  12,518  róm.  kat.,  2552 
ref.,  1977  ág.  ev.,  3076  ízr. ;  főfoglalkozásuk  ipar, 
kereskedelem,  földmívelés  és  kertészet.  A  város 
gabonapiaca  igen  élénk.  A  házak  száma  2054 ; 
a  város  határa  5848  ha.  (Tervrajzát  1.  a  162.  0.) 

Pápa — bánhidai  helyi  érdekű  vasút,  Pápától 
Bánhidáíg  vezető,  93*1  km.  hosszú,  rendes  nyom- 
távolságú, gőzüzemű  síkpálya  a  Máv.  kezelésé- 
ben. Megnyílt  1902  márc.  8. 

Papabilis  (lat.),  nevük  azoknak  a  bibornokok- 
nak,  akiknek  kilátásuk  van  arra,  hogy  a  pápává 
való  megválasztatáshoz  szükséges  szavazatokat 
megnyerik. 

Pápa — csornai  helyi  érdekű  vasút,  Pápától 
Csornáig  1896  aug.  1-ón  megnyitott,  36-4  km. 
hosszú,  rendes  nyomtávolságú  gőzüzemű  h.  é. 
vasút  a  Máv.  kezelésében, 

Pápadereske,  kisk.  Veszprém  vm.  pápai  j.-ban, 
(1920)  452  magyar  lak. 

Papae  auditor  (lat.),  1.  Auditor. 

Pápafű  (növ.)  a.  m.  Onicus  benedidus,  1.  Cni' 
cus. 

Papagály  v.  papagáj,  1.  Papagályok. 

Papagály-betegseg,  1.  Pszittakózis. 

Papagályfélék,  1.  Papagályok. 

Papagályhal  (Scarus,  áiiat),  a  Csontos  halak 
(Teleostei)  rendjébe,  a  Papagályhalak  (Scaridae) 
családjába  tartozó  halnem.  Legismertebb  faj  a 
Földközi-tengerben  élő  P.  (Sca'ncs  cretenensis  L.). 
Homloka,  szájorra  és  szája  tájéka  pikkelytelen, 
testének  egyéb  részeit  nagy,  tojásalakú  és  hosz- 
szanti  sorokba  rendezett  pikkelyek  fedik.  Háta 
bíborvörös,  oldalai  rózsaszínű  alapon  ibolyaszí- 
nűek,  eltilső^és  hátulsó  páros  úszószárnyai  narancs- 
sárgák, háti  és  alfeli  úszója  szürkés  ibolyaszínű 
alapon  vöröses  foltokkal  díszített,  kormányúszója 
ugyanilyen  színű,  azonfelül  még  széle  fehérsze- 
gélyű. Hossza  40  cm.  Húsát  besózva  forgalomba 
hozzák,  de  nem  becsülik. 

11 


Papagályhalak 


—     162 


Papagályok 


Papagályhalak  (Scaridae,  áiiat),  a  Csontos  ha- 
lak rendjének  egyik  családja.  Jellemző,  hogy  va- 
lamennyi foguk  egyetlen  pikkelylemezzé  nőtt 
össze,  jellemző  azonkívül  pompás  színezetük; 
innen  ered  nevük  is.  110  fajuk  ismeretes,  melyek 
a  tengeri  papagály  (Scarus  cretenensis  L.)  kivé- 


telével a  trópusi  tengerekben  élnek.  Különösen 
a  sziklás  partokat  óa  a  korállszir-tek  környékét 
szeretik. 

Papagályok  (Psittaci,  áiiat ;  1.  a  Papagályok 
című  színes  képmellékletet) y  a  Madarak  egyik 
rendje.  Erős  termetú-kúszómadarak.  Fejük  nagy. 


Csőrük  a  ragadozó  madarakéhoz  hasonlít,  de 
magasabb,  rövidebb  és  kampósabb.  A  felső  káva 
tövét,  úgy  mint  a  ragadozómadaraknái,  viasz- 
hártya borítja.  Nyelvük  rövid  s  majd  húsos,  puha, 
majd  pedig  szarúnemú  hártyával  borított,  vagy 
a  végén  szemölcsös.  Lábszáraik  rövidek  ós  vasta- 
gok. Első  és  negyedik  lábujjuk 
hátrafelé  néz  s  az  első  lábujj 
a  legrövidebb,  azután  nagyság 
szerint  következik  a  második, 
negyedik  és  végül  a  harma- 
dik ;  a  harmadik  ujj  karma  a 
leghosszabb.  Tollazatúk  élénk 
tarka  színű  s  benne  a  zöld  szín 
az  uralkodó.  Szárnyaik  erősek 
és  közepes  hosszúak.  A  hosszú- 
szárnyú P.  igen  ügyesen  ós 
gyorsan  repülnek,  a  rövidszár- 
nyuak  lassan  és  nehézkesen. 
Rendkívül  mozgékony  csőrük 
segítségével  mesterien  kúsz- 
nak ;  a  földön  azonban  több- 
nyire esetlenül  mozognak ; 
egyesek  kivételesen  nagyon 
gyorsan  és  ügyesen  futnak. 
Farkuk  12  tollú;  egyeseknél 
rövid,  másoknál  hosszú,  egye- 
nesen lemetszett,  lekerekített, 
ékalakú  v.  lépcsős.  Vázukon 
gyakran  hiányzik  a  villa- 
csont. Érzékszerveik  jól  fejlet- 
tek. Tanulékonyak.  Könnyen 
szelidíthetők.  Egyes  fajok  az 
ember  és  más  madarak  hang- 
jának utánzásával  tűnnek  ki. 
Többnyire  társasán  élnek  erdős 
síkságokon,  de  partokon, hegy- 
ségekben és  teljesen  fátlan  he- 
lyeken is  előfordulnak.  Néme- 
lyek bizonyos  gyümölcsök  és 
füvek  érésekor  nagy  vándor- 
utakat  tesznek  meg.  Növényi 
anyagokkal  táplálkoznak,egye 
sek  nektárral  élnek,  de  mellé- 
kesen az  állati  táplálékot  sem 
vetik  meg.  Sokszor  a  vetemé- 
nyekben  és  kertekben  nagy 
károkat  okoznak.Faodvakban, 
ritkábban  a  földön  fészkelnek. 
Monogámok ;  2—10  fehér,  göm- 
bölyded tojást  raknak.  A  na- 
gyobb fajok  évenként  csak 
egyszer  költenek.  A  tojások 
kiköltésóben  rendesen  a  hímek 
is  részt  vesznek.  Kb.  650  faju- 
kat ismerjük,  melyek  Európa 
kivételével  minden  világrész- 
ben előfordulnak.  Tulajdon- 
képpeni hazájuk  a  trópusi  tá- 
j  ékTartózkodási  helyük  északi 
határát  a  ráktérítő,  a  déli  határát  pedig  a  45. 
szélességi  fok  jelzi.  Egyes  fajok  azonban  észak 
felé  a  ¥).,  délfelé  az  55.  szél.  fokig  is  eljutnak. 
Őshazájuk  az  ausztráliai  régió,  innen  terjedtek  el 
nyugat  felé.  Tarka  tollazatúk  és  emberi  hangokat 
utánzó  tehetségük  miatt  a  P.-at  ős  idők  óta  szoba- 


Papagrályok 


—     163     — 


Pápai 


ban  tartják.  Az  első  papagály  Kr.  e.  330.  került 
Európába. 

BeTidszertani  beosztásuk.  Az  összes  eddig  is- 
mert P.-at  8  családba  szokás  osztani : 

1.  család:  Nesztorkakaduk  v.  Nesztorpapa- 
gályok  (Nestoridae).  Varjunagyságuak.  Csőrük 
megnyúlt  és  keskeny,  határozott  fog  nélkül.  Nyel- 
vükön nincsen  szemölcs.  Idetartozik  a  Nestor 
Less.  és  Dasyptüus  Wagl.  nem.  Az  előbbi  nem- 
ből említendő  a  nesztorkakadu  vagy  kaka  (Nes- 
tor meridionalis  Fm.)  és  a  kea  (Nestor  notábi- 
lis  Gould);  az  utóbbiból  a  Dasyptüus  pesqueti 
<Less,). 

2.  család :  Lóri-papagályok  (Loridae).  Közép- 
nagyságú vagy  kis  papagályok.  Csőrük  meg- 
nyúlt ;  fog  nélküli.  Nyelvük  hegyén  rostos  sze- 
mölcsök vannak.  Kb.  100  fajuk  ismeretes.  Gya- 
koribb nemek  és  fajok :  a)  széles  farkú  lóri  papa- 
gály (Loriu^  Vig.),  pl.  feketefejü  lóripapagály 
(Lorius  domicella  [L]),  asszonylóri  (L.  lóri  [h]), 
vörösfejü  lóri  (L.  garrulus  [L.]) ;  h)  vörös  lóri 
(Eos  Wagl.),  pl.  közönséges  vörös  lóri  (E.  rvbra 
Gm.),  csuklyás  lóri  (E.  variegata  Gm.),  diadém- 
lóri  (E.  histris  S.  MüU.),  fehérfarü  lóri  (E.  fus- 
cata  Blyth.) ;  c)  remetelóri  (Galliptüu^  Sund.), 
pl.  közönséges  remetelóri  (Gallwtüus  solitarius 
[Lath.]) ;  d)  feketecsőrű  lóri  (Chalcopsitta  Bp.), 
pl.  fekete  lóri  (Gh.  atra  [Scop.]),  szürke  lóri  (Gh. 
sdntülata  [Tem..]);e)  ókfarkú  ión(Trichoglossus 
Vig.  Horsf.),  pl.  hegyi  lóri  (T.  novachoUandiae 
[Gm.]),  kékarcú  lóri  (T.  haematodes  [L.]),  díszlóri 
(T.  ornatus  [L.]) ;  f)  Bitteuteles  Bp.,  pl.  pikkelyes 
lóri  (P.  chlorolegidotus  [Kuhl.]) ;  g)  Glossopsiüa 
Bp.,  pl.  pézsmáslóri  (G.  concinna  [Shaw.]) ;  h) 
Charmosyna  Wagl.,  pl.  Gh.  rubronotata  [Wall.], 
Gh.  muschenbroeki  Rosenberg,  Gh.  papuensis 
[Gm.]) ;  i)  hegyi  lóri  (Oreopsittaczis  Salvad.),  pl. 
0.  grandis  0.  Grant ;  j)  leánylóri  (Goriphüus 
Wagl.),  pl.  rubinlóri  (G.  kuhli  [Vig.]),  szaflrlóri 
(G.  taitianus  [Gm.]),  smaragdlóri  (G.  ultramari- 
nus  [Kuhl.]). 

3.  család  :  Törpepapagályok  (Gydopsitta- 
cidae).  Kb.  verébnagyságuak.  Életmódjuk  még 
nem  ismeretes.  Egyetlen  egy  nemük :  a  Gyclo- 
psitta  Rchb.  ismeretes,  melynek  mintegy  20  faja 
Ausztráliában  és  a  szomszédos  szigeteken  él. 

4.  család:  Harkálypapagályok  (Nasiter- 
midae).  Az  összes  papagályok  között  a  legkiseb- 
bek ;  kb.  ökörszemnagyságuak.  12  fajuk  Uj-Gui- 
neában,  a  Bismarck-  és  Salamon-szigeteken  ho- 
nos. Ijegismeretesebb  faj  a  sárgafejű  harkály- 
papagály  (Nasiterma  pygmaea  [Qu.  Gaim.]). 

5.  család :  Kakaduk  (Cacatuidae).  Varjú  vagy 
csókanagyságuak.  Jellemző,  hogy  csőrük  alsó 
kávája  szélesebb,  mint  a  felső  káva.  Tollazatúk 
rendesen  fehér  vagy  fekete,  ritkán  rózsaszínű. 
Társasán  élnek.  30  faj  ismeretes,  melyeket  6 
nembe  osztanak.  Ismertebb  fajok:  orrmányos 
kakadu  (Licmetis  nasica  [Tem.]),  turkáló  kakadu 
(L.  pastinator  J.  Gd).,  rózsakakadu  (Gacatua 
roseicapillaYieill),  pirosbóbitás  kakadu  (Gacatua 
moluccensis  Gm.),  mkakakaá[i(Lophochroalead- 
beateri  Vig.),  sisakos  kakadu  (Galíocephalon  ga- 
leatum  [Lath.]),  szakállas  hollókakadu  (Gal'yp- 
torrhynchus  banksi  [Lath.]),  arakakadu  (Micro- 
glossus  aterrimus  [Gm.]). 


6.  család :  Bagolypapagályok  (Strigopidae). 
Nagytermetű  papagályok,  rendkívül  puha  tolla- 
zattal.  Éjjeli  madarak.  Egyetlenegy  nem  egyetlen 
fajjal  ismeretes,  nevezetesen  a  kakapo  v.  bagoly- 
papagály  (Strigops  habroptüus  Gr.). 

7.  család :  Lajwsfaí'kú  papagályok  (Platycer- 
cidae).  Középnagyságú  v.  kis  papagályok ;  több- 
nyire karcsú  termetűek.  Tollazatúk  kemónytollú 
s  rendesen  tarka  színű.  15  nembe  sorolt  80  fajuk 
ismeretes.  Az  összes  papagályok  között  ezek  ha- 
tolnak a  legdélebbre.  Az  őserdőket  lakó  kaka- 
dukkal ellentétben  a  füves  steppék  jellemző  lakói. 
A  többi  papagályoknálkevésbbé  jól  tudnak  kúszni, 
azonban  náluknál  jobb  futók.  Füvek  magvaival 
élnek.  Ismertebb  fajok  :  üregi  papagály  (Geop- 
sittacus  occidentalis  J.  Gd.),  földi  papagály  (Pe- 
zoporus  terrestris  Shaw.),  kakadu  papagály  v. 
mmía.'^di.^3,gk\Y(GalopsittanovaehoUandiae(j;m.), 
fecskepapagály  (Nanodes  discolor  Shaw.),  ékes 
papagály  (Euphema  pulchella  Shaw.),  rozella- 
papagály  (Ptatycercus  eximius  Shaw.). 

8.  család :  Nemes  papagályok  (Psütacidae). 
Jellemző,  hogy  viaszhártyájuk  a  felső  káva  tö- 
vét szalagszerüen  körülveszi.  Igen  különböző 
nagyságú  és  termetű  papagályok  tartoznak  ide, 
melyeket  3  alcsaládba  szokás  osztani : 

a)  alcsalád.  Yiaszcsörü  papagályok  (Palaeor- 
nithinae).  Csőrük  teteje  feltűnően  sima,  viasz- 
szerüen  fénylő,  a  legtöb  faj  hímjénél  vörös  színű. 
Új-Guineatól  kezdve  Elő-Indiáig  honosak.  120 
fajuk  ismeretes.  Közönségesebbek :  denevérpapa- 
gály  (Loriculus  Blyth),  puplikán  (Palaeornis 
Víg.),  nagycsőrű  papagály  (Tanygnathus  Wagl.), 
spatulafarkú  papagály  (Prioniturus  Wagl.),  ne- 
mespapagály  (Eclectus  Wagl.),  vörösfejű  papa- 
gály (Geoffroyiis  Bp.),  csenevészfarkú  papagály 
(Bolbopsittacus  Salvad.),  Agapor, lis  Selby  (1. 
Agapomis) ; 

b)  alcsalád.  Tompafarkú  papagályok.  Csőrük 
sohasem  vörös.  Farkuk  egyenesen  lemetszett  v. 
lekerekített.  Afrikában  és  Dél-Amerikában  hono- 
sak. 115  fajuk  ismeretes.  Közönségesebbek : 
szürkepapagály  (Psittacus  L.),  hosszúszárnyú  pa- 
pagály (Poicephalus  Sw.),  gallérospapagály  (De- 
rotypu^  Wagl.),  SLm3,zonpw^sLgédY(A'mazona  Less. 
a.  m.  Ghrysotis  Sw.),  díszpapagály  (Pionopsitta 
Bp.),  kopaszfejű  papagály  (Gypopsitta  Bp.),  tarka- 
farkú  papagály  (ürochroma  Bp.); 

c)  &l(^aláá.Ekfarkú  papagályok  (Gonurinae). 
Csőrük  sohasem  vörös.  Farkuk  lépcsőzetes  vagy 
ékalakú.  Csak  Amerikában  honosak.  120  fajuk 
ismeretes.  Közönségesebbek :  ara  (Ara  Cuv.),  ara- 
rauna  (Ara  ararauna  L.),  arakanga  (Ara  ma- 
cao  L.),  ékfarkú  papagály  (Gonurus  Kuhl),  vö- 
rösfarkú  papagály  (Pyrrhura  Bp),  hosszúcsőrű 
papagály  (Henicognathus  Gr.),  keskenycsőrü 
papagály  (Brotogerys  Vig.),  vastagcsőrű  papa- 
gály (Bolborhynchus  Bp.),verébpapagály  (P^iíía 
cula  111.). 

Papagályzöld  a.  m.  schweinf urti  zöld  v.  ennek 
Scheel-féle  zölddel  való  keveréke. 

Papagos.  Mexikó  É.-i  részein  és  Arizonában 
élő,  a  pima-indiánusokhoz  tartozó,  pusztuló  nép. 
1900-ban  már  csak  3900  P.-t  írtak  össze. 

Pápai,  1.  János,  IL  Rákóczi  Ferenc  követe  Kon- 
stantinápolyban. A  szabadságharc  után  többnyire 


11* 


Pápai  adószedők 


164    — 


Pápai  trónállók 


Oláhországban  tartózkodott  mint  száműzött  s 
1716.  ö  volt  a  diplomáciai  közvetítő  a  Cliotinban 
gyülekezett  magyar  urak  és  a  porta  között.  So- 
kat fáradozott  azon,  hogy  a  szultán  Rákóczival 
forma  szerinti  szövetségre  lépjen.  III.  Ahmed 
szultán  megbízásából  ő  ment  el  Franciaországba 
Rákóczihoz,  hogy  ünnepélyesen  meghívja  a  fe- 
jedelmet Törökországba.  Rodostóban  halt  meg. 
V.  ö.  Hurmuzaki,  Fragmente,  IV.,  V.  és  Kará- 
cson, A  Rákóczi-emigráció  török  okmányai. 

2.  P.,  Károly,  nyelvész,  szül.  Pápán  1861 
dec.  20.,  megh.  Görzben  1893  nov.  25.  Egyetemi 
tanulmányai  végeztével  1888.  az  Akadémia  s  a 
közoktatási  minisztérium  segélyezésével  Oroszor- 
szágba utazott  s  ott  egy  esztendőn  át  a  permi 
vogulok,  majd  a  Surgut  és  Narüm  táján  lakó  oszt- 
jákok közt  végzett  főként  antropológiai  és  etno- 
gráfiai tanulmányokat.  Hazatérve  múzeumi  gya- 
kornok, majd  főreáliskolai  helyettes  tanár  lett 
Budapesten.  Dolgozatai  részben  a  Földrajzi  Köz- 
leményekben s  az  Ethnographiában  jelentek 
meg,  de  legnevezetesebb  kézirati  hagyatéka, 
melyben  egy  nagy  néprajzi  tanulmány  a  palócok- 
ról, a  helyszínén  följegyzett  rendkívül  becses 
osztják  és  osztják-szamojéd  szövegek  s  több  kö- 
tetre terjedő  szibériai  utazási  jegyzetek  marad- 
tak. Munkái :  A  tudat  fogalma  (Budapest  1885)  ; 
A  Csepelsziget  és  lakói  (u.  o.  1890). 

Pápai  adószedők,  1.  Pápai  tizedszedök. 

Pápai  áldás,  1.  Áldás. 

Pápai  állam,  1.  Egyházi  állam. 

Pápai  család,  olaszul  Famigiia  Pontiíicia,  neve 
a  római  pápa  udvartartásának,  amely  áll :  1.  a 
palatínusokból,  vagyis  a  házi  hivatalnokokból  és 
a  szolgai  személyzetből ;  2.  a  pápai  palotán  kívül 
lakó  prelátusokból,  t.  kamarásokból,  t.  káplánok- 
ból stb.  Az  előbbiekhez  tartoznak  a  palotai  bibor- 
nokok  (államtitkár  stb.)  ós  a  prelátusok  (Maggior 
domo,  Maestro  di  Camera  stb.),  8  valóságos  titkos 
egyházi  kamarás  (camerieri  segreti  partecipanti, 
közöttük  a  nagyalamizsnás)  és  4:  világi  kamarás 
(c.  s.  p.  di  spada  e  cappa),  azután  a  gárda  stb. 

Pápai  de  volució,püspöki  adományozástól  függő 
javadalmak  adományozási  jogának  a  pápára  való 
átháramlása,  ha  a  püspök  az  adományozási  joggal 
a  kánonjog  által  megállapított  módon  és  időben 
nem  élt.  Jelenleg  igen  ritkán  jön  alkalmazásba. 

Pápai  érmek  alatt  azokat  a  pénzeket  értjük, 
melyeket  a  pápák  III.  Gergely  (731— 741)  — IX. 
Pius  (1846—78)  uralkodása  alatt  1870-ig  veret- 
tek. Ide  szokták  számítani  azokat  az  emlékér- 
meket is,  melyeket  a  pápák  a  XVI.  sz.-tól  kezdve 
készíttettek.  P.-ből  a  legteljesebb  és  leggazda- 
gabb gyűjteménye  a  Vatikánnak  van.  V.  ö.  Anqelo 
Cinagli,  Le  menete  de'papi  (Fermo  1848) ;  Soíone 
Ambrosali,  Atlantino  di  monete  papali  modemé 
(Milano  1905) ;  Camillo  Serafini,  Le  monete  e  le 
boUe  plumbee  pontiflcie  de  medagliere  Vaticano, 
I— II.  köt.  (Müano  1910—12). 

Pápai  hónapok,  1.  Pápai  rezerváták. 

Pápai  indikció,  1.  Indictio. 

Pápai  jelvények,  1.  Pápa. 

Pápai  kamarás,  1.  Kamarás. 

Pápai  káplánok,  1.  Cam';rieri  segreti. 

Pápai  kar  (olaszul  Gappella  ponti  ficia),  össze- 
foglaló neve  azoknak  a  személyeknek,  akik  a 


pápa  egyh.  funkcióinál  meghatározott  hellyel  bír- 
nak. Ide  tartoznak  :  az  összes  bíbornokok,  a  pápai 
trónállók,  a  4  prelátus  di  flocchetto  stb.,  legvégül 
a  pápai  énekkar  és  az  oltárnál  segédkező  papok. 

Pápai  kereszt,  1.  Kereszt  és  Pápa. 

Pápai  korona  (tiara),  1.  Föveg. 

Pápai  könyv,  1.  Liher  pontificalis. 

Pápai  körlevél,  1.  Enciklika. 

Pápai  követek,  1.  Követek. 

Pápai  kúria,  1.  Római  kúria. 

Papáin,  1.  Papayotin. 

Pápai  Páriz,  1.  Páriz. 

Pápai  prelátusok,  a  pápai  hatóságoknál  al- 
kalmazott s  rangban  a  bibornok  után  álló  egy- 
házi személyek.  A  patriarchákon,  érsekeken  és 
püspökökön  kívül  az  ú.  n.  praelatí  di  flochotto  és 
a  praelatí  di  mantello.  Csak  címzetes  prelátusok 
a  camerieri  segreti  és  a  praelatí  domestíci. 

Pápai  rendszer  (systema  papaié  v.  curiale), 
ellentéte  a  püspöki  rendszernek  (systema  episco- 
pale).  Az  utóbbi  rendszer  a  legfőbb  teljhatalmat 
az  összes  püspöki  karnak,  melynek  még  a  pápa 
is  alá  van  vetve,  tulajdonítja.  A  P.  ezzel  ellentét- 
ben a  pápának  abszolút  teljhatalmát  tanítja.  A 
püspöki  rendszer  a  XIV.  sz.  vége  felé  fejlődött 
ki.  A  XV.  sz.  óta  azonban  a  P.  mindinkább  túl- 
súlyra emelkedett ;  a  tridenti  zsinat  a  kérdésnek 
kifejezett  eldöntésébe  nem  bocsátkozott,  de  tény- 
leg a  P.-nek  kedvezett,  melyet  végül  a  vatikáni 
zsinat  1870.  évi  júl.  18.  kelt  «Pastor  aeternus» 
konstitucióval,  hittótelnek  jelentett  ki. 

Pápai  rezerváták,  a  pápának  fenntartott  egy- 
házjavadalom-adományozás, jelenleg  főleg  a 
Rómában  s  két  nap  utazási  távolságban  elhuny- 
tak javadalmaira  szorítkozik  (per  obitum  apud 
Sédem  apostolicam),  valamint  az  alternatíva 
mensium-féle  esetre,  amely  szerint  némely  káp- 
talanoknál a  páratlan  számú  hónapokban  meg- 
üresedett állomásokat  a  pápa,  a  páros  hónapok- 
ban megüresedetteket  a  püspök  adományozza. 
Hazánkban  P.  nincsen.  Az  újabb  konkordátumok 
a  P.-t  legnagyobbrészt  megszüntették. 

Pápai  tizedszedök  gyűjtötték  össze  hazánk- 
ban a  Szentföld  visszavételére  s  más  egyházi 
célokra  zsinati  határozatokkal  és  pápai  bullák- 
kal kivetett  segélyösszegeket.  1199-ben  III.  Ince 
pápa  a  szerzetes  rendek,  majd  az  egész  papság^ 
jövedelmének  negyvenedrészót  gyűjtette  össze  a 
keresztes  háborúk  céljaira.  1274-ben  a  lyoni 
zsinat  az  egyházi  jövedelmek  tizedrészét  köve- 
telte s  ettől  kezdve  a  pápai  adószedőket  állandóan 
tizedszedőknek  nevezik.  Az  Anjou -korbeli  jegy- 
zékeik és  számadásaik,  melyek  hazánk  helyrajzi, 
egyházi,  politikai  és  társadalmi  viszonyaira  na- 
gyon becses  adatokat  tartalmaznak,  ki  vannak 
adva  a  Monumenta  Vaticanában  s  fel  vannak 
dolgozva  Fej érpataky  László  (A  pápai  adósze- 
dők Magyarországban,  Századok,  1887),  Ortvay 
Tivadar  (Magyar  egyh.  leírása  a  XIV.  sz.  elején, 
Budapest  1891, 2  kötet)  és  Lukcsics  József  (Közép- 
kori pápai  adókönyvek,  u.  o.  1908)  munkáiban. 

Pápai  trónállók  (assistentes  solio  pontificio)^ 
nevük  azoknak,  akik  egyh.  funkcióknál  és  ünne- 
pélyes alkalmakkor,  pluvialeval  és  mitrával  (ilL 
cappával)  földíszítve  a  pápai  trónt  körülveszik. 
Ilyenek  a  patriarchák,  azután  azok  az  érsekek  ós 


Pápakeszeg 


—     165     — 


Pápay 


püspökök  Rómában  és  kívüle,  akiket  a  pápa  ilye- 
nekül  kinevez. 

Pápakeszeg,  a  veresszárnyú  koncér  népies 
neve. 

Pápakovácsi,  kisk.  Veszprém  vm.  pápai  j.-ban, 
(1920)  831  magyar  lak. 

Papalis  (új-lat.)  a.  m.  pápai.  —  Papalizmus, 
a  gallikanizmussal  (1.  o.)  ellenkező,  tiszta  kato- 
likus alapon  álló  rendszer.  Gúnyosan  ultrámon- 
tanizmmnak  is  mondják. 

Papantla,  város  Mexikó  Veracruz  államában, 
a  tampicoi  úton,  5,000  lak. ;  híres  a  szomszédos 
-erdőben  poríirkövekböl  épült  templomáról  (Teo- 
kalli).  P.  környéke  a  vaniüatermelés  főhelye. 

Pápanyögér  (azelőtt:  Nyögér),  kisk.  Vesz- 
prém vm.  pápai  j.-ban,  (i920)  279  német  és  ma- 
gyar lak. 

Pápapinty  (Passerina  am L.,  áiiat), az  Éneklök 
rendjébe,  a  Pintyek  családjába  tartozó  pintyfaj. 
Feje  és  nyaka  kék,  háta  ós  szárnya  zöld,  hasa 
piros.  Hazája  északamerikai  Egyesült-Államok. 
Fogságban  könnyen  tartható  és  tenyészthető, 
csakhogy  élénk  színét  elveszti. 

Pápaság,  1.  Pápa. 

Pápasalamon  (azelőtt :  Salamon),  kisk.  Vesz- 
prém vm.  pápai  j.-ban.  (1920)  1169  magyar  lak. 

Pápasüveg  (Mitra  papalis  L.,  áuat),  1.  Püspök- 
süveg. 

Papaszem,  1.  Szemüveg. 

Pápaszemes  kígyó  (Naja  tripiidians  L.,  áiiat), 
a  Sikló-félék  (^Co/wön(iae)  családjába,  az  Elülső 
méregfogas  kígyók  (Proteroglypha)  csoportjába 
tartozó  mérges  kígyófaj,  melyet  cobra  de  capello 
V.  röviden  kobra,  továbbá  szemüveges  kígyó  né- 
ven is  ismernek.  Indiában  csintanegu,  naga  ós 
nallapamha,  Burmában  mue-nauk  néven  isme- 
rik. Testének  felsőrésze  szalmaszínű,  v.  barnás- 
sárga, hasoldala  piszkos  fehér  színű.  Világos- 
sárga színű,  barnás  pettyekkel  díszített  nyakán 
pápaszemre  emlékeztető  rajz  van.  Hossza  1"8 
méter.  Dél-Azsiában  és  a  vele  szomszédos  szige- 
teken elhagyott  termeszfészkekben,  régi  faomla- 
dékok,  kő-  és  farakásokban  él,  különböző  két- 
éltűekkel és  csúszómászókkal,  továbbá  egerek- 
kel, patkányokkal  és  madárflókákkal  táplálkozik. 
Zsákmánya  után  különösen  este  megy.  Táma- 
dáskor felemelkedik  és  nyakát  felduzzasztja  Ha- 
rapása igen  veszedelmes,  sokszor  halálos.  Be- 
szárított mérgéből  000005  g.  megöl  egy  egeret, 
O'OOOl  g.  egy  patkányt,  0-0002  g.  egy  tengeri 
malaczot,  a  többi  állatok  elpusztításához  az  ál- 
lat súlyához  képest  kilogrammonként  0-0005— 
O'OOOS  gramm  beszárított  méreg  kell  (1.  Mérges 
kígyók).  Szaporodás  a'kalmával  a  nőstény  P. 
12—20  galambtojásnagyságú  tojást  rak.  Afriká- 
ban a  P.-t  az  egyiptomi  P.  (Naja  haieh.)  helyet- 
tesíti, mely  Kleopátra  kígyója,  áspis  v.  ureusz 
néven  ismeretes.  L.  Ureuszkígyó. 

Pápaszemes  maki  v.  koboldmaki  (Tarsius 
tarsius  Erzleb.,  áiiat),  a  Félmajmok  rendjébe,  a 
Kétkarmú  félmajmok  (Tarsiidae)  családjába  tar- 
tozó emlős  faj.  Színe  sárgás-barna-fekete,  fején 
és  hátán  sötétebb,  hasán  fehéres.  Hossza  40  cm., 
amelyből  24  cm.  a  farkára  esik.  Nagy  szemekkel 
(1-5  cm.)  és  nagy  fülekkel,  nagyon  rövid  mellső, 
de  annál  hosszabb  hátsó  végtagokkal.  Maláji  szi- 


geteken, különösen  Borneón  és  Celehesen  él,  de 
nem  nagy  mennyiségben,  egyenkint  v.  páronkint. 
Sűrű  erdőkben  tartózkodik  a  fákon  elbújva.  Ro- 
varokkal, kisebb  csúszómászókkal,  de  gyakran 
még  gyümölccsel  is  táplálkozik.  Fogságban  nem 
igen  tartható. 

Pápaszemfü  (növ.),  1.  Biscutella. 

Pápaszemlencse,  1.  Szemüveg.  —  Fotogxaíiai 
felvételeknél  a  P.  (monocle)  igen  kellemes,  lágy, 
harmonikus  elmosódottságot  ad,  mely  különösen 
nagyobb  méretű,  durvaszemcsójú  papíron  készült 
képeknek  ad  artisztikus  külsőt.  Rendesen  nagy 
gyu  jtótávolú  (50  %»  —  1  m.)  lencséket  használnak, 
melyek  nyílása  előtt  fényrekesz  alkalmazandó. 

Pápateszér,  kisk.  Veszprém  vm.  pápai  j.-ban, 
(1920)  1890  magyar  lak. 

Papatus  (új-lat.)  a.  m.  a  pápai  méltóság, 
pápaság. 

Pápaválasztás,  1.  Pápa. 

Papaver  (növ.),  1.  Mák. 

Papaveraceae,  Mákfélék  (növ.),  a  szabad 
szirmú  kétszikűek  családja  a  Rhoeadales  soro- 
zatban. Fajai  (450)  csaknem  mind  az  É.-i  félgöm- 
bön a  trópusokon  kívül  vannak  elterjedve.  Tejelő 
füvek.  3  alcsaládba  tartoznak,  ezek:  Hypecoideae, 
Papaveroideae,  Fumarioideae  (1.  0.);  az  elsőbe 
tartozók  nem  tejelők.  Viráguk  2  ivarú,  a  2  elsőbe 
tartozóké  nem  sarkantyús.  Csészelevél  rendesen 
2,  szirom  4,  porzó  sok  (4,  2  is),  termőlevél  2—16 
felső  állású  magházzá  összenőve,  amely  2—16 
magléctöl  rekeszes,  többnyire  sok  magvú  tokká 
V.  zárt  terméssé  fejlődik.  Magvuk  olajtartalmú. 
Legjelentősebb  közülük  a  mák  (1. 0.) ;  ide  tartozik 
még  a  pipacs,  a  vérehulló  fecskefű,  füstiké  stb. 

Papaveraldin,  C20H19O5N.  A  papaverin  oxi- 
dációs terméke.  Keletkezik,  ha  papaverint  ká- 
lium hipermanganáttal  oxidálunk.  Sárga,  210o-on 
olvadó  kristályos  por.  Alkohol-,  éter-  és  ligroinban 
kevéssé,  kloroformban  jól  oldódik.  Sói  vízben 
citromsárga  színnel  oldódnak.  Tömény  kénsav- 
ban sárgásvörös  színnel  oldódik ;  az  oldat  mele- 
gítéskor bordeaux- vörös,  majd  sötét  ibolyaszínűvé 
válik. 

PapaTcrin,  tetramethoxybenzylisochinolin, 
C20H21NO4,  az  ópium  egyik  alkaloidája.  Mint  nar- 
kotikum és  szedativum  a  színtelen  kristályos,  víz- 
ben oldható  sósavas  P.  használatos. 

Papaveroideae  (növ.),  1.  Papaveraceae. 

Papaw  (növ.),  1.  Uvaida. 

Pápay,  1.  Ferenc,  egyházi  író,  szül.  Laksár- 
ujfalun  (Pozsony-vm.)  1861  szept.  1.  Pappá  szen- 
telték 1885  ápr.  15.  Segédlelkész  és  hittanár  volt 
Budapest  VI. kerületében,  1915  óta  u.  o.  plébános. 
Számíts  cikket  írt  a  Pallas  Nagy  Lexikonába  a 
kat.  teológia  köréből.  Önálló  műve:  Üdvösség 
útja  (Imakönyv,  dr.  Zelliger  Vilmossal  1899). 

2.  P.  István,  kabinetirodai  osztályfőnök,  szül. 
Pozsonyban  1827.,  megh.  Bécsben  1897  jan. 
6.  Eleinte  a  pozsonyi  váltótörvéiiyszóknél  dolgo- 
zott, majd  az  ötvenes  években  a  helytartótanács- 
hoz került  s  1861.  a  magyar  kir.  kancelláriához 
helyezték  át  mint  tanácsost.  A  kancellária  fel- 
oszlatása után  1867.  a  kabinetirodába  rendelték 
szolgálattételre,  mely  hivatalában  a  magyar 
királyi  kormftny  és  az  udvar  érintkezése  alatt 
kiváló  érdemeket  szerzett. 


Papayotln 


—     166 


Papias 


3.  P.  József,  nyelvész,  szül.  1873  júl.  1.  Nagy- 
Igmándon  (Komárom  vm.).  Tanulmányait  a  buda- 
pesti egyetemen  végezte.  1897— 99  ben  Zichy 
Jenő  gr.  harmadik  ázsiai  expediciójának  nyel- 
vésze. B  minőségében  nagyobb  utazásokat  tett 
Oroszországban  és  Szibíriában.  A  kazáni  kor- 
mányzóság csebokszári  kerületében  a  csuvas,  a 
tobolszki  kormányzóságban  pedig  (Berjozov  és 
Obdorszk  vidékén)  az  osztják  népet  és  nyelvet 
tanulmányozta.  1901— 908-ban  a  M.  Tud.  Akadé- 
mia könyvtárában  könyvtártiszt,  majd  alkönyv- 
tárnok.  1908.  a  M.  Tud.  Akadémia  levelező  tag- 
jává választotta.  1908—1914.  a  debreczeni  ref. 
főiskolán  a  magyar  nyelvtudomány  és  az  össze- 
hasonlító ünn-ugor  nyelvészet  ny.  r.  tanára,  1914;. 
pedig  a  debreczeni  tudományegyetemen  a  ma- 
gyar és  az  összehasonlító  ünn-ugor  nyelvészet 
ny.  r.  tanára  lett.  1910-ben  a  helsingforsi  Finn- 
ugor-Társaság (Suomalais-ügrilainen  Seura)  kül- 
tagjává választotta.  Tudományos  folyóiratokban 
megjelent  tanulmányain  kívül  önállóan  megje- 
lent munkái :  Beguly  Antal  emlékezete  (Buda- 
pest 1905);  Nyelvészeti  tanulmányutam  az  é^^zaki 
osztjákok  földjén  (u.  o.  1905);  Osztják  Nép- 
költési Gyűjtemény  (a  M.  Tud.  Akadémia  a  Marci - 
bányi  mellókjutalommal  tüntette  ki.  Megjelent 
magyarul  és  németül,  Bpest,  Leipzig  1905) ;  Az 
osztjákok  földjén  (Budapest  1906 ;  németül  is : 
lm  Lande  der  Nord-Ostjaken  1906) ;  Beguly  An- 
tal uráli  térképe  (u.  o.  1906,  németül  is:  Die 
üralkarte  Anton  Reguly's,  1906);  Nyelvünk  finn- 
ugor eredetének  kérdése  Sajnovics,  és  Gyar- 
mathy  felléptéig  (Debreczen  1909) ;  Északi  oszt- 
ják nyelvtanulmúnyok  (Budapest  1910) ;  A  Re- 
guly-féle  osztják  hősi  énekekről  (u.  o.  1913,  né- 
metül is :  Die  ostjakischen  Heldenlieder  Reguly's, 
Helsingfors  1918);  A  magyar  nyelvhasonlítás 
története  (Budapest  1922) ;  A  rokonnépek  és 
nyelvek  (u.  o.  1922), 

4.  P.  Sámuel,  irodalomtörténetíró,  szül  Felső- 
őrön (Vas)  1770  márc.  8.,  megh.  Pápán  1827 
máj.  31.  Kassán,  Pesten  és  Egerben  tanult,  majd 
Pesten  ügyvédi  oklevelet  szerzett,  de  nem  foly- 
tatott gyakorlatot,  hanem  elment  az  egri  akadé- 
miára a  magyar  nyelv  és  irodalom  tanárának. 
Négy  évi  tanári  működés  után  (1796—1800)  Pá- 
pára vonult,  ügyvédkedett,  szolgálta  a  megyét  s 
1802  óta  Esterházy  Miklós  grófot  mint  uradalmi 
ügyész.  Összeköttetésben  állt  kora  íróival,  főként 
Kazinczyval,  maga  azonban  keveset  írt.  Legne- 
vezetesebb műve  A  magyar  literatura  esmér ete, 
I.  (1808),  melyet  egri  előadásai  nyomán  készí- 
tett. Ez  irodalmunkban  az  első  magyar  nyelvű, 
rendszeres  tárgyalású  irodalomtörténeti  munka ; 
nem  adatok  halmaza,  mint  az  addigiak,  hanem 
az  irodalom  fejlődésének  rajza,  tekintettel  az 
irodalom  életét  irányító  tényezőkre.  V.  ö.  Badics 
Ferenc,  Az  első  magyar  irodalomtörténetíró, 
(írod.  tört.  közi.  1897.) 

Papayotín,  papáin,  papayin,  oldható  erjesztő 
(f ermentum),  amely  a  Carica'Papaia  nevű  növény 
nedvében  található  és  amely  a  fehérjét  peptonná 
képes  átalakítani.  Az  említett  növény  friss  leve- 
leit az  indiánok  régtől  fogva  a  hús  puhítására 
használják.  A  Carica  Papaia  nedvének  vizes  olda- 
tából szesszel  pelyhes  csapadék  alakjában  válik 


le  a  P.,  amely  megszárítva  fehér,  laza  por.  Víz, 
glicerin  oldja.  Emésztési  zavaroknál,  difteritisz- 
nél  gyógyszerül  alkalmazzák. 

Papbikó,  kisk.  Szatmár  vm..  szinérváraljai 
j.-ban,  (1910)  379  román  lak.  (Tr.  R.) 

Papd  (Bobda),  nagyk.  Torontál  vm.  csenei 
j.-ban,  (1910)  1382  román,  német  és  magyar  lak. 
(Tr.  R.) 

Papé,  1.  Eduárd,  német  festő,  szül.  Berlin- 
ben 1817  febr.  28.,  megh.  u.  o.  1905  ápr.  15.  A 
berlini  művészeti  akadémián  tanult,  azután  be- 
utazta Tirolt,  Svájcot  és  Olaszországot.  1849—53, 
festett  a  berlini  Neues  Museumban  falfestménye- 
ket, melyek  úgy,  mint  egyéb  művei  is,  kizárólag- 
tájképek.  Jelesebb  képei:  A  Rajna  vízesése 
Schaffhausennál  (berlini  Nationalgalerie) ;  A  genöi 
tó ;  A  vierwaldstátti  tó. 

2.  P,  Heinrich  Eduárd,  német  jogtudós  és  ko- 
difikátor,  szül.  Brilonban  (Vesztfália)  1816  szept. 
13.,  megh.  Berlinben  1888  szept.  11. 1879— 87-ig 
a  német  polgári  törvénykönyvet  kodifikáló  bi- 
zottság elnöke  volt.  Számos  törvényjavaslatot 
dolgozott  ki  s  nagy  része  volt  a  kereskedelmi  ós 
büntető  jog  kidolgozásában. 

3.  P,  William,  német  festő,  szül.  Karlshütté- 
ben  (Rendsburg  m.)  1859  szept.  3.  Berlinben  és- 
Parisban  tanult.  Különösen  a  jelenkor  német 
történetéből  merített  képekkel  aratott  sikereket. 
Említendők :  A  német  trónörökös  és  Eitel  Pried- 
rich  herceg  konfirmációja  (1898,  a  német  császár 
birtokában) ;  I.  Vilmos  császár  a  ravatalon  (1888); 
I.  Vilmos  a  sedani  csata  estéjén  (1901) ;  A  ber- 
lini tud.  akadémia  utolsó  ülése  régi  épületében ; 
A  német  országgyűlés  költségvetési  bizottságá- 
nak ülése ;  Luther  utolsó  hitvallása  stb. 

Papebroch  (van  Papenhroeck),  Dániel,  Jézus 
társ.  atya,  a  boUandisták  (1.  o.)  tudós  munkatársa,, 
szül.  Antwerpenben  1628  márc.  17.,  megh.  1714 
jún.  28.  u.  0.  Előbb  tanár,  azután  az  Acta  Sanc- 
torum  munkatársa.  (L.  BoUandisták).  Munkái 
közül  említendő  :  Annales  Antverpienses  ab  űrbe 
condita  ad  a.  MDCC  (kézii'at,  kiadták  5  kötetben 
Mertens  és  Buschmann,  Antwerpen  1845—48). 

Papeete  (Papete,  Papeiti),  Tahiti  francia  szi- 
get fővárosa,  (Csendes-óceán),  (i9ii)  3617,  fele- 
részben francia  lakossal. 

Papeterie  (franc,  ejtsd:  papetrí),  papírkeres- 
kedés, a  papír-  és  lemezpapir-áruk  iparszerű  elő- 
állítása és  a  velük  való  kereskedés;  továbbá 
írómappa  levélpapirossal,  borítékkal  stb. 

Papfa  (Far7iá),  kisk.  Pozsony  vm.  pozsonyi  j.- 
ban,  (1910)  629  szlovák  és  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Papfalva  (Popesti),  kisk.  Bihar  vm.  margittai 
j.-ban,  (1910)  853  román  és  magyar  lak.  (Tr.  R.) 
—  L.  még  Beregpapfalva,  Nádaspap  falva. 

Papfülemüle,  a  barátposzáta  (Sylvia  atri- 
capilla  L.)  népies  neve.  L.  Poszáta. 

Papháza  (Papin),  kisk.  Zemplén  vm.  szinnai 
j.-ban,  (1910)  821  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Paphlagonia,  1.  Pafiagonia. 

Paphos,  1.  Pa  fasz. 

Papi,  községek,  1.  Gsonkapapi,  Hejöpapi,. 
Marokpapi. 

Papia  Poppaea  Licx  (lat.),  1.  Lex. 

Papias,  szent,  egyházi  író,  az  apostoltanítvá- 
nyok kortársa,  János  tanítványa,  hierapoliszi  püs- 


Papiéi 


167     — 


Papinianus 


pök,  állítólag  162  körül  halt  meg.  A  római  mar- 
tii'ologium  febr.  22.  említi,  de  nem  egészen  bizo- 
nyos, vájjon  valóban  vértanú,  vagy  pedig  csak 
hitvalló  volt-e  ?  Nevezetes  müvéből,  melyet  szt. 
Jeromos  Explanatio  sermonum  Dominivel  fordít, 
csak  töredékek  találhatók  Irén,  Eusebius,  Apolli- 
naris,  Photius  stb.  müveiben. 

Papiéi,  adók.  Zágráb  vm.  kostajnicai  j.-ban, 
(1910)  255  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Papier,  Rosa,  világhírű  német  énekesnő  (mez- 
zoszoprán),  szül.  1858  szept.  18.  Badenben  (Bécs 
mellett).  1881-ben  Paumgartner  Hans  zene- 
kritikus és  zongoraművész  (1843—96.)  neje  lett. 
1891-ben  torokbaja  miatt  búcsút  vett  a  színpad- 
tól. Kiváló  énekmesternö. 

Papi  érdemkereszt.  Osztrák  katonai  érdem- 
kereszt, melyet  I.  Ferenc  császár  1801  nov.  23.  tá- 
bori lelkészek  részére  alapított  két  osztályban.  Jel- 
vénye lóherés  latin  kereszt, az  I.  osztályú  arany,  a 
n.  ezüst.  Az  első  osztály  középpajzsa  aranysze- 
gélyű, fehér  színű,  a  másodiké  ezüstszegélyü,  kék 
színű,  rajta  arany  iUetve  ezüstben  «Piis  meritisw 
fölirat.  Mindkét  osztályban  kerek.  Szalagja  fehér, 
három  vörös  csíkkal.  A  bal  mellen  viseük. 

Papier  de  Rigollot  (franc.)  a.  m.  mustár- 
papír. 

Papier  mácbé  (franc),  1.  Fapirosgyurma. 

Papi  javak  szekularizációja,  az  egyházi  ja- 
vaknak az  állam  által  való  elfoglalása  s  általa 
meghatározott  célokra  fordítása,  ami  némelyek 
szerint  az  államot  az  egyházi  javakhoz  való  fő- 
tulajdonjoga —  jus  dominii  supremi  seu  emi- 
nentis  —  alapján  illeti  meg.  Mások  a  szekulari- 
zációt csakis  az  állami  eredetű  egyházi  javakra 
vonatkozólag  tartják  megengedhetőnek,  ismét 
mások  az  egyház  bármilyen  javainak  szekulari- 
zációját a  tulajdonjog  szentségébe  ütközőnek  s 
így  jogellenes  ténynek  minősítik.  Franciaország- 
ban az  egyházi  javak  a  Coustituante  által  alko- 
tott 1789  nov.  2-iki  törvénnyel  világiaslttattak, 
de  az  1801  jún.  15-iki  konkordátummal  az  egy- 
háznak jórészt  visszaadattak,  mígnem  az  állam 
és  egyház  szétválasztását  kimondó  1905  dec.  9-iki 
francia  törvénnyel  az  összes  egyházi  javak  újó- 
lagos szekularizációja  következett  be.  Magyar- 
országon a  szekularizáció  hívei  azt  az  1848. 
XX.  t.-c.  azon  rendelkezése  alapján  tartják  iga- 
zoltnak, mely  kimondja,  hogy  minden  bevett 
vallásfelekezetnek  egyházi  és  iskolai  szükség- 
letei állami  költségek  által  fedeztessenek.  De, 
mint  azt  több  kiváló  jogi  s  politikai  írónk 
kimutatta,  a  törvényhozás  a  szóban  forgó  elv 
kimondásával  nem  az  egyházi  javak  elkobzását 
célozta,  hanem  csak  azt  kívánta  biztosítani,  hogy 
azok  a  vallásfelekezetek,  amelyek  saját  egyházi 
és  iskolai  szükségleteik  fedezésére  elegendő  va- 
gyoni erővel  nem  rendelkeznek,  az  államtól  meg- 
felelő anyagi  segélyt  kapjanak.  V.  ö.  Ballagi  G., 
Az  1848.  XX.  t.-c.  a  történelem  világánál. 

Papilio  L.  (állat),  a  nappali  lepkék  Papüio- 
wiííae-családjának  egyik  neme,  hová  a  fecske- 
farkú lepke  (l.  0.)  és  a  kardos  pillangó  (1.  o.)  is 
tartozik.  Egyéb  fajok  még :  a  P.  alexanor  Esp., 
Dalmáciában  s  Görögországban ;  a  P.  hospiton 
Géné,  Szardínia  és  Korzika  hegyein ;  a  P.  xuthus 
L.  Kínában. 


Papilionatae  (növ.)  a.  m.  pillangós  v.  vitor- 
lás virágúak,  1.  Hüvelyesek. 

Papilionidae  (^lat),  a  nappali  lepkéknek 
családja,  hová  a  legnagyobb  s  legszebb  pillangók 
tartoznak.  Több  nemre  oszlik.  Hazánkban  hono- 
sak :  a  Papilio  L.,  a  Thais  F.  ós  Parnassitts 
Latr.  nemek. 

Papilla  (lat.),  szemölcs.  Az  irha  szemölcs- 
alakú csapocskái  (l.  Bőr).  Ily  P.-k  vannak  a 
nyelven  is  (1.  o.)  A  bőrben  igen  sokszor  meg- 
betegszenek; ilyenkor  papulákról,  és  ha  ezek 
megnyúlnak,  szemölcsös  (verrucosus)  málna- 
(framboesiform),  ecsetszerű  (villosus),  stb.  képle- 
tekről beszélhetünk. 

Papilláris  erózió,  1.  Erózió. 

Papilloiiia(gör.-lat.),  szemölcsalakú,  bolyhos 
karfiolszerű  daganat  a  bőrön  s  a  nyálkahártyákon. 
Jóindulatú  daganat;  legfeljebb  a  helyzete  miatt 
válhatik  veszedelmessé,  pl.  a  hólyagban  vérzé- 
kenysége miatt,  a  légcsőben,  gégében  stb.  A  kö- 
zönséges bőrszemölcsök,  a  polipusok  rendszerint 
szintén  P.-ák.  A  P.  gyógyítása  kiirtásában  áll. 

Papillon  (ejtsd:  — pijón),  híres  francia  fametsző- 
család.  Legkiválóbb  tagja  Jean  Michel  P.,  szül. 
Parisban  1698  jún.  2.,  megh.  u.  o.  1776.  A  királyi 
nyomdában  főlegdí szí tmény eket  metszett ;  köny- 
vet is  írt :  Traíté  historique  et  pratique  de  la 
gravure  en  bois  (Paris  1763,  2  köt.). 

Papin  (ejtsd:  — pen),  Denis,  francia  fizikus,  szül. 
Bloisban  1647  aug.  22.,  megh.  Angolországban 
1712.  Részt  vett  Huygens  kutatásaiban  s  leve- 
lezésben állott  Leibnizcel.  P.  szerkesztette  az 
első  kétköpűs  légszivattyút ;  föltalálta  a  centri- 
fugális szivattyút  és  többféle  javítást  eszközölt  a 
gőzgépen.  PálÚtója  P.-féle  fazék  néven  ismeretes. 
Munkái  közül  említésre  méltók :  Expériences  du 
fluidé,  avec  la  description  des  machines  qui  ser- 
vent  á  les  fairé  (Paris  1674) ;  A  new  digestor 
(London  1681);  A  continuation  of  the  new  di- 
gestor (u.  0.  1687);  Recueíl  de  diverses  piéces 
touchant  quelqes  nouvelles  machines  (Kassel 
1695) ;  Maniére  pour  lever  l'eau  par  la  force  du 
feu  (u.  0.  1707). 

Papin-féle  pállító  (v.  fazék),  erősfalú  fém- 
edény, melyre  biztosító-szeleppel  ellátott  fémfedő 
erősíthető  csavarokkal.  Az  elzárt  edényben  me- 
legített vízre  a  rendes  légnyomáson  kívül  az  el 
nem  távozható  gőz  nyomása  is  nehezedik  s  így 
a  víz  csak  100°-nál  magasabb  hőfokon  forrhat. 
Ezért  a  P.  nehezen  fövő  anyagok  főzésére  alkal- 
mas. Digesztornak  is  nevezik. 

Papinianus,  Aemilius,  az  ú.  n.  klasszikus  ró- 
mai jogtudósok  legnagyobbika,  Kr.  u.  203  óta 
praef ectus  praetorio.  212-ben  Caracalla  kivégez- 
tette, mert  a  császárnak  Geta-n  elkövetett  testvér- 
gyilkosságát nem  volt  hajlandó  menteni.  (Állító- 
lag ezt  mondta :  «nem  olyan  könnyű  a  testvér- 
gyilkosságot védeni,  mint  elkövetni)).)  A  ké- 
sőbbi jogtudósok  mint  a  legkiválóbb  jogászt  thi- 
neplik  őt,  midőn  pedig  III.  Valentianus  (426.)  az 
ú.  n.  idézé.-i  törvényt  kiadta,  az  öt  privilegizált 
jogtudós  között,  kiknek  műveit  törvényerőre 
emelte,  P.  nézetét  tette  döntő  erejűvé  arra  az 
esetre,  ha  a  jogtudósok  között  az  illető  kérdés- 
ben nézeteltérés  van  és  a  tekintélyek  száma 
mindkét  részen  egyenlő.  Művei :  Questionum  1. 


Papi  nőtlenség: 


—    168     — 


Papiros 


XXXVII.  (Sept.  Severus  alatt) ;  Responsorum  1. 
XIX.  (Severus  és  Caracalla  alatt) ;  ez  utóbbiak- 
ból (5-ik  és  9-ik  könyvből)  néhány  jelentéktelen 
töredék  eredetiben  is  f  enmaradt  egyiptomi  per- 
gamentlapokon:  Definitionum  1.  II.;  De  adul- 
teriis  1.  II.  és  egy  görög  munka:  'AorTuvojjttxb; 
fxovóPipXoQ.  A  pandektákban  igen  sok  tétele  maradt 
fenn.  V.  ö.  L.  Kipp,  Geschichte  der  Quellén  des 
Römischen  Rechts,  3  k. 

Papi  nőtlenség,  1.  Gelihátus  és  Nötlenség. 

Papio  bábuin  (áUat),  1.  Bábuin.  —  Papio 
leucophaetts,  1.  Drill.  —  Papio  maimon,  1. 
Mandrill. 

Papir,  1.  Papiros. 

Papi  rend,  1.  Klérus. 

Papireperfa  növ,),  1.  Broussonetia. 

Papirérték,  1.  Papirospénz. 

Papírgyártás,  1.  Papiros. 

Papirianuiu  jus  (lat.)  1.  Stcs. 

Papirius,  egy  eredetileg  plebeius  római  csa- 
ládnak a  neve,  később  patricius  tagjai  is  voltak. 
A  legkiválóbbak  í 

1.  Lucius  P.  Cursor,  patricius,  öt  ízben  kon- 
zul és  kétszer  diktátor,  a  második  szamnit  há- 
ború (Kr.  e.  326—304.)  legkiválóbb  hőse.  Vas- 
fegyelmet tartott  seregében  és  324.  magister 
equitumát,  Quintus  Fabius  Maximust  (1.  Fabíus 
6.)  a  parancsa  ellenére  vívott  csata  miatt  halálra 
ítélte,  8  csak  az  apa,  a  szenátus  és  a  nép  együt- 
tes könyörgésére  kegyelmezett  meg  neki.  320-ban 
bosszút  állott  a  caudiumi  szorosban  szenvedett 
megalázásért.  309-ben  mint  újra  megválasztott 
diktátor  Longula  mellett  másodszor  aratott  győ- 
zelmet a  szamnitokon. 

2.  Lucius  P.  Cursor,  blt.  előbbinek  fia,  Kr.  e. 
293.  konzul,  sikeresen  harcolt  a  számúitok  el- 
len, 8  második  konzulátusa  alatt  (272.)  végleg 
meghódította  Samniumot. 

3.  Gaiiís  P.  Garho,  plebeius,  Tiberius  Gracchus 
híve,  kiváló  szónok,  mint  néptribunus  Kr.  e. 
131.  elfogadtatta  azt  a  törvényt,  hogy  a  törvény- 
hozásra vonatkozó  néphatározatokat  írásbeli  sza- 
vazatokkal döntsék  el  (lex  tabellaria).  Másik  ja- 
vaslatát, hogy  a  néptribunus  a  következő  évre 
is  legyen  választható,  az  ifj.  Scipio  Africanus 
meghiúsította.  Ezért,  midőn  129.  Scipio  hirtelen 
meghalt,  sokan  őt  tartották  gyilkosának.  120-ban 
mint  konzul  elpártolt  a  néptől ;  a  következő  év- 
ben Lucius  Licinius  Crassus,  a  híres  szónok,  az- 
zal vádolta,  hogy  ő  is  részese  volt  a  Gracchus- 
féle  zavargásoknak,  mire  öngyilkos  lett. 

4  Gaius  P.  Garbó  Arvina,  az  előbbinek  fia, 
Kr.  e.  89.  néptribunus  és  hivataltársával,  Mar- 
cus  Plautius  Silvanusszal  együtt  a  lex  Plautia- 
Papiria  atyja,  melynek  értelmében  a  prétor  előtt 
60  napon  belül  jelentkező  minden  itáliai  szövet- 
séges megkapta  a  római  polgárjogot.  A  Marius 
és  Sulla  közt  kitört  polgárháborúban  P.  a  sze- 
nátushoz pártolt  s  az  ifjabb  Marius  megölette. 

5.  Gnaeus  P.  Garbó,  Marius  igen  lelkes  híve, 
89.  prétor,  85.  és  84.  konzul,  83.  sikertelenül  küz- 
dött az  Ázsiából  visszatérő  Sulla  ellen ;  82.  Pom- 
peius  Lilybaeumban  kivégeztette. 

Papirjáradék,  az  állami  járadék  adósságának 
az  a  faja,  amelynek  kötvényei  és  kamatszelvé- 
nyei papirvalutáról  szólanak. 


Papirográf  (papyrograph,  gör.),  Angliában  föl- 
talált készülék  kéziratoknak  és  rajzoknak  sok- 
szorosítására ;  a  hátulsó  lapján  vízálló  papiros- 
lapra vegyi  tintával  írják  a  sokszorosítandó  szö- 
veget, vagy  rajzot,  úgy  hogy  az  erős  tollal  bele- 
karcolt vegyi  tinta  áteszi  magát  a  papiroson, 
mire  ez  a  sablonokhoz  lesz  hasonló.  Ekkor  a 
másolóprés  segítségével  könnyen  lehet  200  má- 
solatot kapni  a  P.-ról. 

Papirolin  (papyrolin),  az  olyan  kettős  papi- 
ros, amelynek  papirosrétegei  közé  organtinszö- 
vet  van  elhelyezve. 

Papirolit  (papyrolith),  Németországban  hasz- 
nálatos hézagmentes  padlózati  anyag.  Nálunk 
aszbesztpadló,  xilolit  stb.  néven  ismeretes. 

Papiros  (a  görög  nár.upoq  szótól,  1.  a  képm,el- 
lékletet),  növénysejtekből  (l.  Növényi  sejtanyag, 
íaanyag)  készült  lap.  A  sejteket  vízszívó  képes- 
ségük csökkentése  céljából  gyantákkal  vagy  ál- 
lati enywel  telítik.  A  legjobb  papirost  a  Kíná- 
ban termő  Campin,  Kodzsun  és  Mitszumatán  kí- 
vül a  len  adja.  De  mert  minden  növény  sejtje 
cellulózából  épült  fel,  amelyben  több-kevesebb 
lignin,  színítő  anyagok  és  szervetlen  vegyületek 
vannak,  papirosgyártásra  elvben  minden  nö- 
vény használható  ugyan,  de  használata  csak 
akkor  indokolt,  ha  belőle  tiszta  cellulóza  olcsón 
állítható  elő. 

Gyártása. 

Európában  a  P.- gyártásra  legalkalmasabb 
anyag  a  len-  és  kenderrongy,  mert  sejtjei  majd- 
nem tiszta  cellulózból  állanak,  s  mert  az  elemi 
sejtek  hosszúak  és  orsóalakúak  s  így  jól  össze- 
kuszálódnak ós  tartós  P.-t  adnak.  Jó  P. -anyagnak 
mondható  a  pamutrongy  is,  csakhogy  sejtjei  nem 
orsóalakúak,  s  ezért  nem  is  adnak  oly  egyenletes 
8  tartós  P.-t,  mint  a  lensejtek,  de  nagy  előnyük, 
hogy  nagy  mértékben  vízszívók,  mely  oknál  fogva 
nyomdai  P.-ok  gyártásánál  előnyösen  használ- 
hatók. Rongyokból  következő  módon  szokásos 
gyártani  a  P.-t.  Mindenekelőtt  a  rongyokat  az 
anyag  fajai,  a  fonalak  finomsága  s  a  szövetek  színe 
és  tisztasági  foka  szerint  osztályozzák.  Az  osz- 
tályozott rongyokat  10—12  cm^  nagyságú  dara- 
bokra vágják.  A  szétvágott  rongyokat  alkalikus 
lében  főzik,  mely  célra  az  1.  ábrával  jelzett  főző- 
gömböt  használják.  A  főzést  4  s  legfeljebb  10 
atmoszféra  nyomás  mellett  végzik,  még  pedig  a 
piszoktartalomhoz  képest  6—12  órán  át.  A  ki- 
főtt rongyokat  hathatós  öbKtésnek  és  foszlatás- 
nak  vetik  alá. 

Az  öblítést  és  foszlatást  egyidejűleg  a  2.  és 
S.  ábrán  jelzett  nagyoló  foszlatókon  végzik, 
amelyet  hollandinak  neveznek.  E  gép  lényege  a 
medence  és  a  foszlató  szerszám.  A  medence  na- 
gyobb ellipszisalakú  edényből  áll,  amelyben  egy 
keskenyebb  s  rövidebb  edény  van  elhelyezve, 
ami  által  e  két  edény  között  folytonos  csatorna 
képződött.  E  folytonos  csatornának  egyik  oldalán 
van  az  A  jelű,  késekkel  felszerelt  s  gyors  for- 
gásban levő  dob,  alatta  pedig,  az  f  lejtő  végén, 
a  d  fenék-kések.  A  vízben  lebegő  rongyok  az  f 
lejtőn  felemelkedve  az  ^  és  í?  kések  behatása 
alá  kerülnek,  melyek  a  rongyot  megőrlik,  illető- 
leg felaprítják.  A  rongyokat  annyira  foszlatják, 
hogy  szövetdarabkákból   már  ne  álljanak,  ha- 


PAPIROS 


6.  ábra.  A  síkszitás  papirosmeritö-gép  távlati  képe. 


5.  ábra.  A  papirosgép  szívókészüléke.       mmWM 


1.  áb 


4.  ábra.  Síkszitás  pi 


«fHpiros»  cikkhez. 


/ARTAS. 


Simítógép. 


2.  ábra.  A  nagyoló- foszlató  hosszanti  metszete. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


Papiros 


169     ■- 


Papiros 


nem  csak  fonal  darabkákból,  s  ekkor  félpépnek, 
durva  vagy  nagyolt  pépnek  nevezik.  A  félpép 
még  tökéletlenül  van  ugyan  foszlatva,  de  mi- 
előtt tovább  foszlatnák,  fehérítik. 

A  fehérítést  klórmészszel,  álklórsavas  nátron- 
waZvégzik.  A  klórmésszel  való  fehérítést  ép  olyan 
alakú  gépen  végzik,  mint  a  foszlatást,  s  ezt  fehé- 
rítő hollandinak  nevezik,  s  ez  a  foszlatótól  csak 
abban  különbözik,  hogy  ólom-  v.  cementmeden- 
cóje  van,  hogy  a  fődob  kései  fából  készültek,  la- 
pátalakúak,  s  hogy  fenékkései  nincsenek.  Ebbe  a 
gépbe  helyezik  a  durva  pépet,  melyhez  annyi 
(1"15°— 2"  B  sűrűségű)  klórmész -oldatot  adnak, 
hogy  a  durva  pép  jól  úszhassók  benne.  A  gépet 
1/^—1/2  óráig  járatják,  miközben  a  klórmész  a 
levegő  szénsava  által  kis  mértékű  bomlást  szen- 
ved, melynél  fogva  szabad  klór  áll  elő,  amely  a 
vizet  felbontja,  a  hidrogénnel  sósavat  alkot,  az 
-oxigén  szabaddá  válik,  ez  pedig  a  színi  tő  testekre 
ÍDxidálólag,  azaz  f ehérítőleg  hat.  A  fehérítés  gyor- 
'  sitása  céljából  azután  hígított  kénsavat  adnak  a 
klórmészoldatba,  amely  a  klórmeszet  hathatósan 
bontja,  minek  folytán  az  oxigén  fejlődése,  tehát 
a  fehérítés  is  eredményesebb  lesz.  A  fehérítésbe- 
fejezte után  öblítik  a  pépet,  ezután  pedig  álklór- 
savas nátronnal  (antiklórral)  a  még  netán  vissza- 
maradt klórt  közömbösítik.  Álklórsavas  nátront 
(NaClO)  elektromos  úton  azáltal  állítanak  elő, 
hogy  konyhasót  bontanak  fel. 

Fehérítés  után  a  pép  foszlatását  folytatják  s 
e  cóh-a  a  finomító  foszlatókat  használják.  Ezeken 
a  foszlatást  addig  folytatják,  míg  az  összes  fonal- 
darabkák és  sejtnyalábok  elemi  sejtekre  bontat- 
tak, s  ekkor  a  pépet  finom  pépnek  vagy  egész 
pépnek  nevezik.  A  finomító  foszlatok  rendszerint 
azonos  szerkezetűek  a  durva  fesziatokkal.  A  fino- 
mított pépből  már  P.-t  lehetne  készíteni,  de  az  ily 
P.  különböző  színárnyalatú  volna,  nagy  mérték- 
ben vízszívó  ós  kevésbbé  tetszős,  azért  a  finomí- 
tott péphez,  mielőtt  a  papirgépre  folyasztják, 
festő  s  másnemű  anyagokat  is  kevernek.  Ezt  a 
műveletet  a  festő  s  keverő  hollandi  gépben  vég- 
zik, amely  a  2.  ábrán  jelzett  közönséges  fosz- 
latóval  teljesen  azonos  szerkezetű,  s  csak  nagyobb 
méretű,  úgy  hogy  ebbe  3—4  finomító  hollandi- 
nak tartalma  befér.  Itt  végzik  első  sorban  az 
anyagkeverést.  A  P.-anyagok  és  pótanyagok  (fa- 
anyag) keverése  után,  a  P.  áttetszőségének  csök- 
kentése céljából,  a  péphez  földes  anyagokat  is 
(főleg  kaolint)  adnak,  amelyeket  analinnak  ne- 
veznek ;  ezután  festőanyagokkal  színezik  a  pépet, 
s  végre  a  vízszívó  képesség  csökkentése  céljából 
gyantaszappant  és  timsót,  nemkülönben  kemé- 
nyítőt is  adnak. 

Az  ilyképen  előkészített  kész  pépet  nagy  ká- 
dakba folyasztják  (1.  a  4.  ábrán  az  A  jelű  kádat), 
amelyekben  a  függélyes  tengelyre  helyezett  ge- 
reblyeszerü  lapátok  a  pépet  folyton  keverik,  s  igy 
az  egyes  részek  fajsúly  szerinti  különválását  (le- 
ülepedését) megakadályozzák.  B  kádakból  folyaszt- 
ják ezután  a  pépet  a  P.- gépre,  amely  vagy  henge- 
res szitájú,  aminőt  a  faanyag  gyártásánál  (l.  Fa- 
anyag) használnak,  v.  pedig  folytonos  sík  szitájú, 
aminő  a  4.  ábrán  van  jelezve.  Durva  P. -okhoz  a 
hengeres  szitájút,  finomakhoz  a  sík  szita jút  hasz- 
nálják. Ez  utóbbi  rendszerű  gépen  a  munka  fo- 


lyamata a  következő :  Az  A  jelű  kádból  a  pép  a  G 
jelű  emelőkerékbe  folyik,  mely  a  pépet,  miután 
sok  vízzel  higíttatott,  a  csomó-  és  homokfogókra 
emeli  fel.  A  csomó-  és  homokfogók  teljesen  azo- 
nos szerkezetűek  a  hengeres  P.-gépnél  jelzettek- 
kel (1.  Faanyag).  Miután  a  pép  a  csomó-  s  ho- 
mokfogókon átfolyott,  a  felbontatlan  részektől 
és  csomóktól  megtisztult,  a  folytonos  szitaszövet- 
nek azon  részére  folyik,  amely  az  egy  színben 
elhelyezett  hengerek  felett  van  kifeszítve.  A 
szitaszövet  lassú  mozgásban  van  s  nehogy  a 
szitára  ömlő  pép  súlya  folytán  behorpadjon,  víz- 
szintes részének  fele  számos  kis  hengerkével 
van  alátámasztva,  és  hogy  a  pép  a  szita  szélén 
le  ne  folyhasson,  a  szitára  a  4.  ábrán  látható  két 
darab  h  jelű  folytonos  kaucsukszalag  illeszkedik. 
A  hígított  pép  tehát  a  lassan  haladó  szitára  a  két 
kaucsukszalag  között  helyezkedik  el,  s  mert  a 
víz  a  szita  lyukacsain  lefolyik,  a  sejtek  kuszált 
helyzetben  maradnak  a  szitán  és  a  P.-t  alkotják. 

Mentől  jobban  összekuszálódnak  a  sejtek,  annál 
tartósabb  a  P.,  s  hogy  ezt  elérjék,  a  szitát  a  szé- 
lesség irányában  is  rázó  mozgásnak  vetik  alá.  A 
szitán  visszamaradt  anyagréteg  még  sok  vizet 
tartalmaz  s  csekély  összefüggéssel  bír ;  hogy  tehát 
összefüggését  növeljék,  víztartalmának  legna- 
gyobb részét  szívókkal  távolítják  el.  Ezek  a  szita 
sík  része  alatt  (2—3  db.)  vannak  elhelyezve  és  az 
5.  ábrán  előtüntetett  szerkezetűek.  E  szívók  láda- 
alakúak,  a  láda  födelén  egész  szólességében  nagy 
kimetszés  van.  E  felett  csúszik  el  a  P.-lappal  ter- 
helt szita  K.  A  láda  a  H  jelű  fal  által  két  részre 
van  osztva ;  a  felső  részben  í/ jelű  állítható  oldal- 
falak vannak,  amelyek  a  P.-lapot  határoló  kau- 
csukszalagok alá  helyeztetnek,  mi  által  a  P.-lap 
alatt  levő  tér  légmentesen  van  elzárva.  De  nehogy 
a  réseken  levegő  tóduljon  be,  az  E  oldalfalakon 
túli  részeket  az  F  tölcsérekkel  folyton  vízzel  telve 
tartják.  A  láda  alsó  része  s  szívócsővel  van  fel- 
szerelve. A  munka  megindításakor  az  egész  ládát 
vízzel  telítik,  ezután  kinyitják  az  X csapot,  minek 
folytán  a  víz  a  középső  részből  kiömlik,  légritkí- 
tás támad,  amelynek  hatása  folytán  a  vizes  P.-ból 
a  víz  kiszíva  tik  s  így  a  P.  kezelhetőbbé  válik.  A 
szívókon  áthaladva,  a  P.-lap  már  szilárdabb  ugyan, 
de  még  igen  könnyen  idomítható  s  ezért  víznyo- 
matokat is  könnyen  létesíthetnek  benne.  E  cél- 
ból oly  hengert  nyomnak  reá,  amely  a  víznyomat 
rajzát  domborítva  hordja.  E  henger  domborított 
részei  némileg  eltolják  az  anyagot  s  így  ezeken 
a  helyeken  kevesebb  anyag  lesz,  ezek  tehát 
száraz  állapotban  áttetszőbbek  lesznek,  vagyis 
azt  a  sajátságot  adják  a  P.-nak,  amelyet  víznyo- 
matnak neveznek.  A  most  jelzett  eljárással  tartós 
víznyomatot  készítenek,  alkalmaznak  azonban 
oly  eljárást  is,  amely  kevésbbé  tartós  víznyoma- 
tot létesít,  s  ez  abban  áll,  hogy  a  kész  P.-t  nyir- 
kos állapotban  egy  sima  s  egy  mintázott  henger 
közé  bocsátják,  minek  folytán  a  sajtolt  részek 
vékonyabbak  lesznek  és  a  fényt  jobban  bocsát- 
ják át.  Az  ily  módon  előállított  víznyomat  csak 
addig  tart,  míg  a  P.  erősen  át  nem  nedvesedik. 

A  szitán  levő  P.-lap,  miután  a  szívókon  s  eset- 
leg a  víznyomatú  hengereken  áthaladt,  a  szita 
felső  síkjának*  végére  ér,  ahol  egy  henger  a  szi- 
táról lehúzza  és  a  folytonos  nemeznek  adja  át. 


Papiros 


170 


Papiros-búza 


A  nemezzel  két  tömörítő  hengerpár  behatása  alá 
kerül,  ezután  pedig  szárítás  céljából  gőzzel  fű- 
tött nagy  rézdobokra.  A  kiszáradt  P.-t  vízzel  egy 
kissé  ismét  permetezik,  ezután  hengeres  ollók- 
kal a  kellő  szélességre  nyírják  és  fahengerekre 
felhengerlik.  A  tekercseket  nedves  helyen  mind- 
addig raktározzák,  míg  a  P.  egyenletes  nyir- 
kossá válik.  A  P.-gépröl  lejövő  P.  még  érdes  fe- 
lületű,  írásra  alkalmatlan  s  ezért,  mielőtt  a  ke- 
reskedelembe bocsátanak,  simítják.  A  simítást  a 
7.  áh^án  jelzett  kalanderek  végzik,  melyek  lé- 
nyegükben 4 — 5  simára  csiszolt  üreges  vashen- 
gerből s  ugyanannyi  P. -hengerből  állanak,  ame- 
lyek váltakozó  sorrendben  vannak  egymás  fölé 
helyezve  s  erősen  összenyomva.  A  vashengere- 
ket gőzzel  fűtik.  Ha  az  egyenletesen  nyirkosított 
P.  e  hengersor  behatása  alá  kerül,  a  kiállóbb  ré- 
szek lenyomatnak,  a  P.  tehát  simább  lesz.  A  si- 
mítógépre ismételten  jöhet  a  P.,  de  a  simítás 
előtt  ismét  nyirkosítandó,  mert  különben  elreped, 
elszakad.  Nagy  fokú  simítás  a  P.  tartósságát  csök- 
kenti, keménynyé  és  rideggé  teszi.  A  simított  P., 
ha  kivánt  méretre  szétvágják,  kereskedelmi  cikk 
lesz. 

öép-P.  helyett  használnak  merített  P.-t  is.  A 
P.  merítése  kézzel  vagy  géppel  végezhető.  Kéz- 
zel merített  P.  készítésmódja  a  következő:  A 
rongyfoszlatás  épp  oly  gépekkel  végezhető,  mint 
a  gép-P.-gyártásnál.  A  kellőleg  foszlatott  anya- 
got vízzel  hígítva  kádakba  helyezik  s  onnan  me- 
rítik. B  célra  oly  szitát  használnak,  melynek 
szélessége  irányában  párhuzamosan  haladó  réz- 
drótok V2  Diiii-  távolban  vannak,  mig  hosszirány- 
ban 20— 25mm. távolban  vannak  az  előbbi  irányra 
merőlegesen  haladó  erősebb  rézdrótok.  Ezt  a  szi- 
lát fakeretbe  mélyítik,  a  keret  a  szita  pereme. 
Mentől  magasabb  ez  a  perem,  annál  több  híg  pép 
meríthető  vele  s  így  annál  vastagabb  is  lesz  a 
P.  Ebbe  a  keretbe  foglalt  szitával  felkavarja  a 
munkás  a  hígított  foszlatott  anyagot  és  pépet  és 
vízszintesen  tartva  a  szitát,  függélyes  irányban 
kiemeli  a  kádból.  Ekkor  a  szitával  kiemelt  pép- 
ről a  víz  lefolyik  s  a  foszlatott  anyag  a  szitán 
marad.  Hogy  a  foszlatott  anyag  szálai  kellőleg 
kuszálod janak  s  a  P.  tartósabb  legyen,  a  munkás 
a  szitát,  mielőtt  a  víz  teljesen  lefolyt  volna,  meg- 
rázza. Mihelyt  a  víz  lecsurgott,  nemezre  borítja 
a  szitát  s  ekkor  a  gyenge  anyagréteg  a  nemez- 
hez tapad  8  a  szita  leemelhető,  hogy  újabb  merí- 
téshez használtassék.  Ezután  az  így  rétegzett 
anyagmennyiséget  sajtolásnak  vetik  alá,  mi  ál- 
tal a  fölösleges  vizet  eltávolítják  és  kezelhető 
P. -lapot  nyernek.  Ezeket  a  lapokat  fehérnemű 
módjára  a  levegőn  szárítják  s  ezután  rendsze- 
rint enyves  vizén  áthúzzák  s  újra  szárítják 
s  végre  simítják.  Az  enyves  vizén  való  áthú- 
zás helyett  a  péphez  gyantát  lehet  adni;  az 
enyvezés  a  P.  tartósságát  lényegesen  növeli.  A 
merített  P.  foszlott  szegélyű,  mert  a  pép  a  szita 
peremére  rendszertelenül  helyezkedik  el  s  ez  a 
merített  P.  ismertető  jele.  Ily  P.-hoz  csak  jó 
anyag  használható ;  ezért  s  mert  a  szabadon  való 
szárítás  és  enyvezés  a  P.  tartósságát  növeli,  a 
merített  P.  rendszerint  erős  minőségű.  Ily  elő- 
állítási mód  igen  költséges  s  mert  a  gép-P.,  ha 
hozzá  épp  oly  anyagot  használnak  és  enyvezik, 


épp  oly  jó  minőségű  lehet,  ma  már  a  merített  P. 
ilynemű  készítése  nem  szokásos  s  a  kereskedés- 
ben előforduló  merített  P.  legnagyobb  része  gép- 
P.,  melynek  foszlott  szegélye  a  folytonos  szita- 
szövet helyenkénti  betömése  által  készül.  L.  még 
Papiroscsomagolás,  Papiros  formátuma,  Papi- 
rusz. 

Története. 

A  növényi  rostoknak  papirossá  feldolgozását 
a  kínaiak  találták  föl.  Hogy  mikor,  nem  tud- 
juk. Annyi  bizonyos,  hogy  Kr.  e  123  körül  már 
az  akkori  kinai  földmívelésügyi  miniszter,  Cai- 
lün  részletesen  megírta:  hogyan  készíthető  a 
P.  Tőlük  Kr.  u.  600  körül  a  japánokhoz  szár- 
mazott el  a  papiros  készítésének  ismerete,  s 
ezeknél  mint  kisipar  óriási  jelentőségre  ju- 
tott. —  761-ben  hadi  foglyok  révén  Szamar- 
kandban  honosult  meg  a  papiroskészítés ;  794  tá- 
ján már  Bagdadban  is  virágzó  papirosmalmok 
voltak,  s  innen  az  arabok  révén  lassankint 
eljutottak  a  Nyugatra  is.  Az  arabok,  minthogy 
oly  kitűnő  nyersanyaggal  nem  rendelkeztek, 
mint  a  kínaiak,  rongyokból  próbáltak  papirost 
készíteni. 

A  mai  rongypapirosnak  feltalálói  tehát  az 
arabok. 

Európában  a  legelső  papirosmalmot  az  arabok 
építették  Jaticában  (Spanyolország)  1154.  Ez  idő- 
tájt  hozták  a  keresztesek  is  a  papiros  készítésé- 
nek titkát  Olaszországba.  Fabrinóban  már  a  XII. 
század  második  felében,  Bolognában  pedig  már 
1200.  volt  P.-malom.  Olaszországból  átszárma- 
zott a  P.  gyártása  Franciaországba,  ahol  1250  kö- 
rül már  gyártották.  A  németek  első  P.-malma 
1324.  épült  Ravensburgban.  A  másodikat  1390. 
állították  föl  Nürnbergben.  Svájcban  1350.,  Bel- 
giumban 1405.,  Angolországban  pedig  1498.  állí- 
tottak P. -malmot. 

Hazánkban  az  első  P.-malmot  Honter  János 
alapította  Brassóban  1547.  Ugyanebben  a  század- 
ban és  szintén  Erdélyben  lett  volna  P.-malma 
Fuchsnak  és  Benknernek.  A  XVII.  sz.-ban  is  léte- 
sítettek néhány  eífajta  művet,  így  a  tepliczit 
Spillenberger  Samu  lőcsei  orvos  1613.,  a  poprá- 
dit  Cziser  János  1692.  Követte  ezeket  a  felkai 
P.-malom  Szepesben,  a  muránya'jai  Gömörben. 
Az  enyedi  1701.  épült.  A  P.  gyártása  ilyenformán 
mind  nagyobb  lendületet  vett  s  a  múlt  század 
elején  már  meglehetős  számottevő  iparág  volt 
Magyarországon.  1848  előtt  már  a  pesti  egyetem- 
nek is  saját  P.-gyára  volt  Körmöczön  és  ennek 
termékeit  az  1846-iki  pesti  iparkiállitáson  ki  is 
tüntették. 

Papirosadó,  Franciaországban  1871—86.  és 
korábban  Angliában  is  fennállott  fogyasztási 
adónem,  amely  a  színes  papiros  után  volt  fize- 
tendő. 

Papiros-alkotmány,  1.  Alkotmány. 

Papirosanyag,  tiszta  cellulózából  álló,  jól  fosz- 
lott növényi  sejt;  a  lignint  tartalmazó  sejtek 
neve  pótanyag,  míg  a  P.-ba  kevert  földes  anya- 
gokat töltőanyagoknak  nevezik.  L.  Növényi  sejt- 
anyag.  Papiros. 

Papiros-búza,  az  agráriusok  kedvelt  kifejezése 
a  tőzsde  elleni  támadásokban.  A  leszámoló-iroda 
intézménye  által  kétségtelenül  megvan  a  lehető- 


Paplroscslpke 


—     171 


Papiros-simítás 


sége  annak,  hogy  két  ellentétes  irányú,  ugyanoly 
összegre  szóló  ügylet  (vétel  és  eladás)  kötése,  s 
ennek  a  leszámoló-irodánál  való  bejelentése  által 
a  felek  téníjleg  ne  szállítsanak,  111.  ne  vegyenek 
át,  miután  ily  esetekben  az  árkülönbözet  lefize- 
tése, ill.  kézhezkapása  által  a  kötelezettségeknek 
elég  van  téve.  A  búzaszállítás,  illetőleg  átvétel 
tehát  elmarad,  s  az  engagement  papíron  elren- 
deződik. 

Papiroscsipke,  mintásán  lyukasztott  és  csipké- 
zett szegéllyel  ellátott  papirossá vok. 

Papiros-csomagolás.  Rotációs  nyomtatógépek 
számára  a  papiros  tekercsalakban,  gyorssajtók 
számára,  valamint  az  írópapirosok  ívalakban  jön- 
nek forgalomba.  Az  ívalakú  nyomdai  papirost 
250—500  ívenkint  csomagolják,  az  írópapirosnál 
pedig  a  felibe  hajtott  ívekből  10  darabot  tesznek 
egymásba  s  ezt  füzetnek  nevezik,  10  füzet  = 
kcmc,  10  konc  =  rizsina,  s  ezt  250  v.  500  íven- 
kint bálákba  csomagolják. 

Papiroseny vezés.  A  növényi  sejtek  nagy  mér- 
tékben vízszívók,  de  mert  az  ily  sajátságú  papi- 
ros írásra  s  nyomtatásra  alkalmatlan,  ezért  a  sej- 
teket, a  papirosgyártás  folyamata  közben,  gyan- 
tákkal, vagy  eny wel  vonják  be.  L.  Papiros. 

Papirosfehérités,  1.  Papiros. 

Papiros-fehérnemű.  Gallért,  kézelőt  és  ven- 
dég-ingmelleket papirosból  is  készítenek.  E  célra 
fehér  cellulóza- papirost  használnak,  amelyből 
több  réteget  összeragasztanak,  avagy  a  papirost 
ritka  szövetre  ragasztják,  ezt  követőleg  pedig 
mázszerű  festékkel  bevonják,  fényesítik  s  recé- 
zett kalandereken  szövetszerű  barázdálással  lát- 
ják el  és  az  ily  módon  elkészült  lapokból  prések- 
kel a  kívánt  alakú  darabokat  kivágják  s  prése- 
léssel formálják. 

Papirosfonal.  Nátron-eljárással  készült  cel- 
lulóza-papirost vékony  sávokra  vágnak  és  össze- 
sodorják. Ily  fonalak  cémázva  a  spárgát  (kötöző 
zsineget)  adják.  A  P.-akat  szövőszéken  ép  úgy 
lehet  megszőni,  akár  a  pamutfonalakat,  ámde  az 
ilyen  papiros-szövet  igen  silány.  A  háború  utolsó 
éveiben,  egyéb  anyag  hiánya  miatt,  kénytelenek 
voltunk  papiros-szöveteket  ruházati  cikkekre  is 
felhasználni. 

Papiros-forgalomzár,  így  nevezik  a  nem  ha- 
tályos (nem  effektív)  forgalomzárt  (tengerzárt, 
blokádot),  amely  a  hadviselő  állam  nyilatkozatá- 
ban papiroson  van  meg,  de  amelynek  a  blokirozó 
állam  akként,  hogy  tengeri  haderejével  az  ellen- 
séges partot  a  külföldi  hajók  forgalmától  csak- 
ugyan elzárná,  hatályt  adni  nem  képes.  (L.  Ten- 
gerzár). 

Papiros  formátuma,  a  kereskedelemben  elő- 
forduló papirosívek  nagysága,  illetőleg  szélességi 
és  hosszúsági  mérete.  A  különböző  nagyságú  íve- 
ket majd  minden  nemzet  más-  és  másképen  ne- 
vezi. Régebben  nevek  voltak  használatosak,  azon- 
ban a  méterrendszer  behozatala  óta  úgy  Magyar- 
országban, mint  Ausztriában  az  1— 13-as  szám- 
mal jelölik  a  meghatározott  nagyságú  íveket. 

A  régi  és  új  alakmeghatározások  a  követke- 
zők: 


1.  sz.  alak,  kis  bélyeg 

méret 

34/42  cmtr 

2.    .       »     nagy     . 

( 

36/45      » 

3.    «        «     dicasterial 

( 

37/53      » 

4.  sz.  alak 

kis  lajstrom 

méret 

40/50  cmtr. 

5. 

nagy    t 

42/52      . 

6.    • 

kis  médián 

45/55      . 

7.    . 

nagy    « 

46/55      ' 

8.    . 

kis  regál 

47/60      . 

9.    . 

nagy   a 

47/63      • 

10.    . 

superregál 

50/70      « 

11. 

imperial 

54/76      « 

12.     . 

olifunt 

58/84      . 

13.    . 

nagy  olifant 

63/95      < 

Papirosgyártás,  1.  Papiros. 

Papirosgyurma  (f  ranc.papier  máché)  alatt  néha 
tiszta  papirosanyagot,  t.  i.  foszlatott  rongyot  v. 
cellulózt  (1.  Papiros),  leggyakrabban  azonban 
enyves  kaolint  v.  krétát  értenek,  amelyhez  kis 
mennyiségű  papirosanyagot  kevernek. 

Papiroskárpit,  enyves  földfestékkel  bemázolt 
papiros,  amelyre  más  színű  mintákat  nyomnak. 
Az  alapszínnel  való  mázolás  kiviteli  módját  lásd 
Mázolt  papiros ;  az  ily  papiros  mintázását  pedig 
teljesen  azonos  módon  végzik,  mint  a  szövetek 
kézzel  való  nyomtatását.  Nyomtatás  után  kalan- 
deren simítják,  esetleg  mintásán  sajtolják  a 
kárpitot. 

Papiroslemez  a.  m.  kéregpapiros  (1.  o.). 

Papirosmalom  kézi  merítéssel  foglalkozó,  kis- 
szerű papiroskészítő  műhely. 

Papirosnemek.  A  papirost  általában  két  fő 
fajtára  oszthatjuk :  nyomtató-  és  író -papirosra. 
A  nyomtató-papiros  lehet  enyvezett  és  ú.  n.  fé- 
lig enyvezett.  A  gyorssajtón  való  nyomtatásra 
az  utóbbi  az  alkalmasabb.  A  réznyomó-papirosnak 
tisztán  rongyból  kell  lennie. 

Papirospénz,  olyan  pénzhelyettesítő  hiteljegy, 
melyet  az  állam  fizetési  eszközzé  nyilvánít.  Ilyen 
hiteljegyeket  bocsáthat  ki  maga  az  állam  s  ez 
esetben  azokat  államjegyeknek  nevezzük ;  de  fel- 
hatalmazhat az  állam  P.  kibocsátására  egy  vagy 
több  bankot  is,  melyeknek  P. -jegyei :  bankje- 
gyek. A  P.  kibocsátásának  az  a  haszna,  hogy  elő- 
állítása sokkal  olcsóbb,  mint  a  fémpénz  vere- 
tése, kis  tömegben  nagy  értéket  képviselhet  s 
így  könnyű  a  szállítása,  elvesztése  nem  okoz  köz- 
gazdasági károsodást  s  végre  a  használat  közben 
bekövetkező  kopás,  piszkolódás  stb.  értékmegsem- 
misülést sem  von  maga  után,  míg  a  fémpénz  el- 
vesztése és  kopása  mindig  a  a  világ  javainak 
kevesbedését  idézi  elő.  A  míg  a  P.  kibocsátása  nem 
múlja  felül  a  pénzszükséglet  természetes  értékét, 
addig  a  P.-nek  káros  hatásai  nem  mutatkoznak.  A 
túlságos  kibocsátás,  továbbá  a  P.  kényszerfor- 
galma  s  az  államnak  ezzel  együtt  jelentkező  pénz- 
ügyi bajai  bizalmatlanságot  ébresztenek  a  P.  iránt 
s  ez  csakhamar  a  P.  diszázsióját,  v.  másként  a  fém- 
pénz ázsióját  idézi  elő  (1.  Kény  szer  árfolyam). 
Minden  állam  arra  törekszik  tohát,  hogy  anyagi 
helyzetének  javulásával  az  ércpénz  forgalmát 
helyreállítsa,  ami  a  valuta-rendezést  jelenti  (1.  o.). 
L.  még  Ázsió,  Államadósság,  Pénz. 

Papirospénz-regálé,  az  államnak  az  a  joga, 
melynél  fogva  saját  államterületén  a  papirospénz 
kibocsátását  maga  gyakorolhatja,  illetőleg  ennek 
jogát  kizárólag  ő  engedélyezheti.  L.  Pénz. 

Papiros- simítás.  A  papiros  simítását  részint 
kalanderekkel  (1.  Papiros)  végzik,  részint  pedig 
szatinálással.  Ez  utóbbi  művelettel  tükrös  fényt 
adhatnak  ír  papirosnak  s  ez  abban  áll,  hogy  a 
nyirkosított  papirost  fényes  cinklemezek  közé  ré- 


Papiros-szén 


172     — 


Papi  rvi  rág 


tegezik  s  ezután  vashenger-párok  között  több- 
szörösen hengerlik. 

Papiros- szén,  1.  Viszodil. 

Papirosszövet,  1.  Papirosfonal. 

Papirosvágó  gépek^  1.  Könyvkötészet. 

Papirosvaluta,  az  a  pénzrendszer,  amelynek 
főpénzneme,  ú.  n.  valutapénze  a  beválthatatlan 
kényszerforgalomban  levő  papírpénz.  L.  Papiros- 
pénz, Pénz  és  Valuta. 

Papirosvizsgálat.  A  papirost  kémiai  és  mecha- 
nikai tartósságára  vizsgálják.  Kémiai  változást 
a  növényi  sejtek  akkor  szenvednek,  ha  lignint 
tartalmaznak,  vagy  ha  a  gyártásnál  oly  hanya- 
gul jártak  el,  hogy  klór  v.  sav  maradt  a  papiros- 
ban. A  lignin  legegyszerűbben  kénsavas  aniün 
vizes  oldatával  mutatható  ki,  mert  ez  sárgára 
festi  a  lignint.  A  papiros  mechanikai  tartóssá- 
gát oly  szakítógéppel  végzik,  amelyen  az  erő 
8  nyúlás  változatát  felrajzolva  nyerik  (1.  Anyag- 
vizsgálat és  Fonál).  A  szakítógépbe  001  m^ 
nagyságú  darabot  fognak  be  s  diagrammjának 
területét  méterkilogrammokban  fejezik  ki  s  ezt 
százszorosan  veszik,  miáltal  az  1  m^  nagy- 
ságú papirosdarabnak  munkabírását  nyerik,  ame- 
lyet tartósságnak  neveznek.  Ha  a  nyert  számot 
az  1  m^  nagyságú  papirosdarab  súlyával  eloszt- 
ják, úgy  a  nyert  számérték  az  anyag  jósági  fokát 
jelzi.  A  jósági  fokozat  a  papiros  gyíirhetőségét  is 
jellemzi,  úgy  hogy  szakításon  kívül  másnemű 
vizsgálatot  nem  kell  végezni. 

Papirpénz,  1.  Papirospénz. 

Papirszén,  1.  Diszodil. 

Papirusz,  mint  íróayiyag  egyedül  az  ókori 
Egyiptomban  készült.  Magát  a  növényt  (1.  Polka) 
a  máig  fenmaradt  görög-latin  névről  az  arabok 
barbirnak  vagy  el-fafirnak  nevezték,  az  utóbbit 
(az  iróanyagot)  a  rómaiak  chartának  (arabul  kar- 
tas)  mondták.  A  zöld  kérget  a  bélről  eltávolítván, 
ezt  a  belet  puha  szeletekre  vágták,  ezeket  nedves 
deszkán  egymás  mellé  tették,  milium-ragasztóval 
bekenték,  majd  egy  másik  sorozatot  keresztbe 
raktak,  végre  az  egészet  azon  nedvesen  lemángo- 
rolták és  összedömöckölték,  és  az  így  keletkezett 
szövet  (plagula,  arabul  nasods)  szemre  a  vászon- 
hoz hasonlított.  Az  üyen  P. -egység  (selis)  magá- 
ban alig  szerepelt,  rendesen  többet  illesztettek 
egymás  mellé,  össze  is  göngyölték  és  így  keletke- 
zett a  P. -anyagnak  jellemzetes  alakja,  a  tekercs, 
ritkábban  az  ív  is,  melyet  szabályosan  körül- 
metszve és  az  állami  gyárnak  bélyegével  ellátva 
bocsátottak  áruba.  Noha  a  P. -készítés  Egyiptom 
területén  ősrégi,  sőt  a  P.-növény  aratásáról  egy- 
korú tájképünk  is  maradt  (Pta-hotep  szakkarai 
sírjából),  mégis  a  rendszeres  termelés  adatai  idő- 
ben összeesnek  Egyiptom  római  hódoltságával. 
A  gyártásnak  központja  Alexandria  volt  ós  az 
állam  az  egyedáruságot  eleinte  busás  pénzen 
bérbe  adta  vállalkozóknak  (Strabo  idején),  ké- 
sőbb saját  kezelésébe  vette.  Tetőpontra  emel- 
kedik a  P.-gyártás  a  IX.  sz.-ban,  azontúl  hanyat- 
lott. A  minőség  gyöngül,  az  ár  egyre  nagyobb  és 
ennek  folytán  a  fontosabb  okmányokat  a  régi  P.- 
tekercsek  tisztán  maradt  hátlapjára  írták,  eset- 
leg a  régibb  P.-okat  átragasztották  ós  arra  írtak 
(palimpsestus),  sőt  a  régebbi  szöveget  egészen  le  is 
mosták  és  úgy  írtak  rája.  A  Kr.  u.  X.  sz.  második 


felében  a  P.-ipart  végleg  kiszorítja  az  arab  papiros, 
amelynek  titkát  az  arabok  a  kínaiaktól  lestek  el. 

A  P.-készítés  tökélyéről  és  népszerűségéről 
legjobban  tanúskodik  a  reánk  maradt  P.-okmá- 
nyok  óriás  száma.  A  legrégebbiek  azok  az  egyip- 
tomi P.-ok,  melyek  hieroglifikus,  hieratikus  s 
démotikus  írásban  a  legkülönbözőbb  irodalmi 
termékeket  tartalmazzák  s  már  a  Kr.  e.  Ill-ik 
évezredben  ismeretesek  voltak.  Különös  fontos- 
ságúak az  Egyiptomban  talált  görög  P.-ok.  Ilyen 
okmányok  a  XVIII.  sz.  végén  s  a  XIX.  sz.  elején 
Európa  Imlönböző  múzeumaiban  (Berlin,  London, 
Paris,  Turin,  Leiden  stb.)  ismételten  előfordultak. 
Az  1877—78.  év  telén  az  arsinoéi  romhalmaz- 
ban, a  fayumi  birodalom  fővárosában,  egyiptomi 
parasztok  új,  az  eddiginél  sokkal  gazdagabb  lelő- 
helyre találtak.  Az  itt  talált  P.-ok,  melyek  részint 
a  városi  levéltárból,  könyvtárakból  s  irodákból, 
részint  magánházak  romjaiból  s  a  régi  város 
szemét  dombjáról  származnak,  Gráf  Theodor  bécsi 
nagykereskedő  közvetítése  útján  nagyrészt  Bécsbe 
kerültek.  Itt  Rainer  főherceg  szerezte  meg  őket 
s  most  egy  külön,  a  tulajdonosuk  nevét  viselő 
gyűjteményben  vannak. 

E  lelet  többi  részét  a  berlini,  londoni,  párisi, 
szentpétervári,  kairói  stb.  muzeumokban  helyez- 
ték el.  Különösen  érdekes  P. -forrásra  akadt  Flin- 
ders  Petrie,  ki  egy  Fayumban  lévő  Gurab  melletti 
nekropoliszban  talált,  múmiatakarónak  feldolgo- 
zott kéregpapirosban  régi  P.-ok  rongyaira  buk- 
kant, melyek  az  eddigi  leletek  legértékesebbjei 
közé  tartoznak. 

A  görög  P.-ok  tartalmilag  egyrészt  irodalmi 
töredékek,  klasszikus  kéziratok  maradványai, 
másrészt  okmányok,  hivatalnokok  aktái,  császári 
rendeletek,  népszámlálási  listák,  adónyugták,  tem- 
plomok számadási  könyvei,  családi  levelek  stb. 
Ezen  okmányok  olv^asása  s  értelmezése,  amely  kö- 
rül Németországban  Wilcken,  Krebs  s  Viereck, 
Ausztriában  Wessely  sMitteis,  Angliában  Grenfell 
Kenyon  s  Mahafíy  szereztek  nagy  érdemeket, 
a  régészeti  tudomány  új  ágát,  a  papyrologiát 
teremtette.  Kiváló  fontossággal  bírnak  az  1901.  és 
1906.  napfényre  került  asszuáni  és  elefantinei 
aramaeus  papiruszokmányok  is. 

Az  Egyiptom  területén  kívül  talált  P.-ok  közül 
említésre  méltóak  a  Herculaneumban  talált  her- 
culaneumi  P.-ok,  melyek  azonban  annyira  meg- 
szenesedtek,  hogy  szövegeik  csak  töredékesek. 
B  tekercsek  legépebbjeit  s  legfontosabbjait  az 
oxfordi  akadémia  másoltatta  s  publikálta. 

Irodalom.  Az  idevágó  legfontosabb  müvek :  Erman  und 
Krebs,  Aus  d.  Papyrus  d.  kön.  Museen  zu  Berlin,  Berlin 
1900 ;  Gradenwitz,  Einfilhrung  in  die  Papyruskunde,  Leip- 
zig  1900 ;  Grenfell  és  Hunt,  The  Oxyrhynchos  Papyri ; 
Griech.  Urkunden  aus  den  Berliner  Museen ;  Mayser, 
Grammatik  der  griech.  Papyri  aus  der  Ptolemáerzeit,  n.  o. 
1906;  Mitteis,  Grundzüge  u.  Chrestomathie  der  Papyrus- 
kunde, a.  0.  1911 ;  Schubert,  Das  Buch  bei  den  Griechen 
u  Römern,  eine  Studie  aus  der  Berliner  Papyrussammlnng, 
Berlin  1907  ;  Wessely,  Studien  zur  Palaographie  u.  Papy- 
ruskunde, Leipzig  1901;  Wilcken,  Archiv  für  Papyrusfor- 
schung,  u.  0.;  Aramaei  Papyri  discovered  at  Assuan,  edited 
by  A.  H.  Sayre  A.  E.  Conoleg,  London,  1906 ;  Ed.  Sachan, 
AVam.  Papyiiis  und  Ostraka  aus  einer  jüd.  Militárkolonie 
zu  Elefantine.  Leipzig,  1911. 

Papiruszkáka  (qöv.),  1.  Polka. 
Papirvaluta,  1.  Popirosvoluta. 
Papirvirág  (növ.),  1.  Macskatolp. 


Papismus 


173     — 


Papp 


Papismus  (lat )  a.  m.  pápaság,  különös  vo- 
natkozással a  pápára,  mint  Krisztus  földi  hely- 
tartójára és  csalatkozhatatlanságára.  —  Pápista, 
a  pápa  híve.  (Általában  a  katolikusok). 

Pápista  varjú,  a  vetési  varjú  (Corvus  frugi- 
legiis  h.)  népies  neve. 

Papi  tanács,  neve  az  1918.  évi  őszi  forradalmi 
mozgalom  r.  kat.  egyházi  hajtásának.  Megindítója 
Szalay  Mátyás  dr.,  erdélyegyhm.  áldozópap,  aki 
akkor  hitoktatói  minőségben  működött  Budapest 
székesfővárosban.  A  budapesti  papság  rendk.  őszi 
gyűlése  (nov.  7.)  után  kivált  az  ifjabbak  viharo- 
san tiltakoztak  a  régi  szellem  ellen  és  kimondot- 
ták az  alsópapság  tanácsának  megalakítását  és 
ideiglenes  elnökévé  Szalayt  választották  meg, 
aki  az  alsópapság  kívánságait,  lelki  és  anyagi 
vonatkozásuakat,  húsz  pontba  foglalva  előterjesz- 
tette. Megalakították  erre  az  intézőbizottságot. 
Később  orsz.  értekezletet  tartottak.  A  P.,  mely 
kezdetben  a  korosabb  papok  helyeslésével  is  talál- 
kozott, az  idő  folyamán  sajnálatos  mellékvágá- 
nyokra tévedt  és  újabb  javaslataival  (pl.  a  coeli- 
batus  eltörlése)  az  egyház  sarkalatos  törvényeivel 
jutott  összeütközésbe.  A  proletárdiktatúra  f  eltűn- 
tével megszűnt  működni. 

Papi  tized  (decima,  dézsma),  a  r.  kat.  püspö- 
köket Szt.  István  és  Szt.  László  dekrétumai  alap- 
ján megillető  az  a  jog,  hogy  a  jobbágytelkek  ter- 
ményeiből (gabonából  és  borból)  egy  tizedrész  be- 
szolgáltatását követelhetik.  Kivételesen  más  fő- 
papok, az  alsó  papság,  vagy  világi  egyének  is 
részesültek  a  tizedjogban.  1848-ban  a  r.  kat.  fő- 
papság a  tizedjogról  kárpótlás  nélkül  lemondott. 

Papiu  Marian  Sándor,  román  történész  és 
politikus,  szül.  Bezdéden  1828.,  megh.  Bukarest- 
ben 1879.  Jogi  tanulmányai  végeztével  1848. 
marosvásárhelyi  táblai  írnok  lett.  A  románság 
közt  megindult  politikai  mozgalom  azonban  magá- 
val sodorta  s  az  1848  máj.  15-iki  balázsfalvi 
gyűlésnek  rendező  tagja  volt.  A  szabadságharc 
lezajlása  után  1850.  Bécsbe,  majd  Padovába  ment 
tanulmányai  kiegészítése  végett.  1856-ban  tanár- 
nak hívták  meg  Jasiba,  ahol  a  jogi  fakultáson  a 
büntető  jogot  és  statisztikát,  majd  a  római  jogot 
és  egyetemes  történelmet  adta  elő.  1861-ben 
igazságügyi  miniszter  lett.  Főbb  művei :  Istoria 
Daciei  superioare  (2  köt.,  Wien  1851—52) ;  Inde- 
pendinta  Transilvaniei  (Erdély  önállósága,  Nagy- 
szeben 1860) ;  Viata,  operele  §i  ideile  lui  Georgiu 
§incai  (Sincai  György  élete,  munkái  és  eszméi, 
Bukurest,  akadémiai  székfoglaló  1868);  Tesaurde 
monumente  istorice  (3  köt.  u.  o.  1862—65). 

Papkeszi,  kisk.  Veszprém  vmegye  veszprémi 
j.-ban,  (1920)  902  magyar  lak. 

Papkéve,  1.  Gabonakereszt. 

Papkörmösd  (Krmespri  Senci),  kisk.  Pozsony 
vm.  szenei  j.-ban,  (igio)  381  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.  -Szl.) 

Paplan,  az  az  ágynemű,  amely  éjjeli  takaróul 
szolgál ;  belseje  rendesen  gyapot,  melyet  vászon- 
nal, gyolcscsal  vagy  selyemmel  vonnak  be. 

Paplanfü  (növ.),  1.  Aranka. 

Paplika,  cseppkőbarlang,  1.  Abaliget. 

Papmacskaheniyó,  1.  Papmacskalepkék. 

Papmacskalepkék  v.  medvelepkék  (Arctiidae, 
régebben  :  Euprepiadae),  nagyobb  lepkéket  ma- 
gában  foglaló   rovarcsalád.    Elülső    szárnyaik 


háromszögalakúak,  a  hátsók  szélesek  s  lekere- 
kítettek ;  többnyire  élénk  színű  rajzokkal  díszí- 
tettek. 16-lábü  hernyóik  erős,  hosszú,  szemölcsö- 
kön álló  szőrökkel  síirűn  borítottak,  bundásak, 
innen  népies  nevök :  papmacska  v.  medveher- 
nyók  ;  apróbb  növényeken,  gyomokon,  cserjéken 
élnek.  A  család  számos  nemei  közül  felemlítjük 
a  következőket :  Spilosoma  Stph.,  hová  kisebb, 
majdnem  egyszínű  fehér,  barna  és  sárgás  lepkék 
tartoznak ;  Éhyparioides  Buti.,  a  hazánkra  jel- 
lemző Metelka-pillevel  (Rh.  metelkanahá.),  mely- 
nek mellső  szárnyai  sárgák,  hátsó  szárnyai  kar- 
mazsinpirosak, fekete  foltokkal ;  Arctia  Schrk., 
hová  a  legszebb  és  legnagyobb  P.  tartoznak,  köz- 
ismertek :  az  A.  (Euprepia)  caja  L.,  melynek 
mellső  szárnyai  barnák,  összefolyó  fehér  rajzok- 
kal, hátsó  szárnyai  cinobervörösek,  nagy  fekete 
foltokkal ;  az  A.  hehe  L.,  melynek  fekete  mellső 
szárnyain  egy  nagy  fehér  H  betű  rajza  látható 
stb. ;  Pericallia  Hb.,  a  szép  aaugsburgio  medve- 
lepkével (P.  matronula  L.),  mely  hegyes  vidé- 
keinken nem  ritka,  nagy  mellső  szárnyai  oliv- 
barnák,  sárga  foltokkal,  hátsó  szárnyai  sárgák 
két  fekete  harántfoltsorral ;  Gallimorpha  Latr., 
a  mindenfelé  közönséges  «orosz))  medvelepkével 
(G.  quadripunctaria  Poda),  melynek  zöldesfekete 
mellső  szárnyain  egy  IV-aíakú  fehéressárga  rajz 
látható  stb.  A  zuzmókon  élnek :  a  Nudaria  Hw., 
Miltochrista  Hb.,  Endrosa  Hb.,  Lithosia  P.  stb. 
nemek. 

Papmacskapille  (áiiat),  1.  Papmacskalepkék. 

Papmezöszeleste  (Saliste),  kisk.  Bihar  vm. 
belényesi  j.-ban,  (i9io)  277  román  lak.  (Tr.  E.) 

Papmezövalány  (Vcilani),  kisk.  Bihar  vm.  ma- 
gyarcsókei  j.-ban,  (i9io)  686  román  lak.  (Tr.  R.) 

Papnevelöintézetek,  1.  Szemináriumok. 

Papocaesaria  (gör.-lat.),  a  pápának  beavat- 
kozása világi  ügyekbe. 

Pápocs  (Pápca),  kisk.  Gömör-  és  Kis-Hont  vm. 
rimaszombati  j.-ban,  (1910)  88  szlovák  lak.  (Tr.Cs.- 
Szl.) 

Pápocz,  kisk.  Vas  ^^n.  czelldömölki  j.-ban, 
(1920)  1503  magyar  lakossal,  1363  óta  prépostsága 
volt.  1403-ban  Garay  és  Stibor  vajdák  itt  győzték 
le  Nápolyi  László  seregét. 

Papok-hegység,  1.  Papuk-hegység. 

Papok  nösülése,  1.  Celibátus  és  Nötlenség. 

Papolcz  (Pápáuti),  kisk.  Háromszék  vm.  orbai 
j.-ban,  (1910)  4377  magyar  és  román  lak. ;  fürósz- 
gyár.  (Tr.  R.) 

Páponya  (növ.),  1.  Physalis. 

Papos,  kisk.  Szatmár  vm.  mátészalkai  j.-ban, 
(1920)  671  magyar  lak. 

Papp,  1.  Antal,  munkácsi  gör.  kat.  püspök, 
szül.  Nagykállóban  1867  nov.  17.  Teológiai  ta- 
nulmányait a  budapesti  egyetemen  végezte.  1893. 
pappá  szentelték.  A  munkácsi  püspöki  irodában 
titkár,  majd  irodaigazgató  s  1905.  apostoli  proto- 
notárius,  1912.  a  munkácsi  székeskáptalan  kano- 
nokja és  Firczák  Gyula  püspök  koadjutora  lett 
utódlási  joggal.  Firczáknak  az  1912.  év  nyarán 
bekövetkezett  halála  után  mint  megyés  püspök 
vette  át  a  munkácsi  egyházmegye  kormányzatát. 

2.  P.  Bertalan,  festő,  szül.  Sárospatakon  1880 
nov.  27.,  megh.  Budapesten  1913  máj.  28.  Tanul- 
mányait  Moreili    Gusztáv  fametsző    osztályán 


Papp 


174 


Papp 


kezdte  az  Iparművészeti  Iskolában,  azután  a 
Mintarajziskolában  folytatta  Balló  és  Hegedűs 
vezetésével  s  1910.,  midőn  Női  arcképe  a  Műcsar- 
nokban megnyerte  a  Harkányi-dijat,  Benczúr 
mesteriskolájának  lett  növendéke.  1912-benDolce 
far  niente  c.  festményével  elnyerte  a  Műcsarnok- 
ban az  Erzsébetvárosi  kaszinó  díját. 

3.  P.  Dániel,  hírlapíró,  szül.  Ómoraviczán 
{Bács-Bodrog  vm.)  1868 febr.  ll.,megh.  Budapes- 
ten 1900  aug.  14.  Budapesten  végezte  jogi  tanul- 
mányait, majd  nevelősködött  és  külföldön  utaz- 
gatott. Az  egyházpolitikai  küzdelmek  idején 
Dániel  pap  néven  írt  klerikális  levelei  figyel- 
met gerjesztvén,  hírlapíróvá  lett,  1898.  pedig  a 
képviselőháznál  naplószerkesztő  segéddé  nevez- 
ték ki.  Művelte  a  jogtudományt  (Tájékoztató  a 
házassági  jog  körül,  1890)  s  a  szépirodalmat  is, 
e  művei  közül  vidám  bácskai  történetei  tetszet- 
tek leginkább.  Önálló  kötetei,  elbeszélések :  Mar- 
cellus  {iS9S) ;  Utolsó  szerelem  {1899);  Tündérlak 
Magyarhonban  (1899)  s  egy  regénye :  A  rátótiak 
(190Í). 

4.  P.  Ferenc,  irodalomtörténetíró,  szül.  Keme- 
nesmagasiban  (Vas  m.)  1871  dec.  12. 1895-ben  sub 
auspiciis  regis  avatták  doktorrá  a  budapesti  tudo- 
mányegyetemen. 1897  óta  budapesti  gimnáziumi 
tanár,  1920.  címzetes  igazgató.  1920-ban  a  Kis- 
faludy Társaság  tagja,  1921.  a  Magy.  Tud.  Aka- 
démiának levelező  tagja  lett.  Munkái :  A  való- 
szerűség és  határai  a  művészetben  (Bpest  1894) ; 
báró  Kemény  Zsigmond  életrajza  (sajtó  alatt). 
Sajtó  alá  rendezte  Kemény  Zsigmond  Hátra- 
hagyott munkái-t  felfedezett  kéziratok  alapján. 
Kritikai  tevékenységet  a  Budapesti  Szemlében  és 
a  Magyar  Múzsában  fejtett  ki. 

5.  P.  Gyulai  építész,  szül.  Székelyudvar- 
helyen 1857  jan.  8.  Festészeti  és  iparművészeti 
tanulmányokkal  kezdte  Budapesten,  aztán  sok 
éven  át  építészeti  irodákban  dolgozva,  egészen 
az  építészetre  adta  magát  és  Szabolcs  Ferenc 
építésszel  társulva,  több  pályázaton  (budapesti 
börzepalota,  Erzsébet-emlékmű  stb.)  díjat  nyert. 
Közös  munkáik  sorából  való  az  ungvári  zsina- 
góga, a  zilahi  ref.  ós  a  pancsovai  ev.  templom, 
a  Nyírvízszabályozó  Társulat  és  az  Általános  Hi- 
telintézet palotája  Nyíregyházán. 

6.  P.  János,  természetrajzi  író,  szül.  Szegeden 
1843  szept27.,megh.  Szegeden  1917  jún.  4. 1859-ben 
a  kegyes  tanítórendbe  lépvén,  1862.  Mármaros- 
szigeten,  1870.  Pesten  a  kegyesrendi  főgimnázi- 
umban a  természetrajz  tanára,  1879.  a  nagykani- 
zsai főginmázium  igazgatója  lett,  1898 — 1914.  a 
rend  kormánysegéde  Budapesten.  Szépirodalmi  s 
történelmi  munkássága  mellett  legnagyobb  ér- 
deme az  ifjúsági  magyar  természetrajzi  irodalom 
fejlesztése.  Számos  jeles  állattani,  növénytani  s  ás- 
ványtani tankönyvetírt,  melyek  sok  kiadást  értek. 
Agrogeológiai  szempontból  becses  munkája :  Sze- 
ged város  birtokterületének  földtani  és  talaj- 
viszonyai (Szeged  1878). 

7.  P.  József  (Cs.),  kolozsvári  áll.  felsőbb  leány- 
iskolái tanár  ós  egyetemi  magántanár,  szül.  Ma- 
kón 1858  aug.  10.,  megh.  1917  okt.  15.  A  80-as 
években  a  fiumei  m.  kir.  állami  felsőbb  leány- 
iskola tanára  volt ;  itt  kezdett  el  tüzetesebben  az 
olasz  irodalommal  foglalkozni.  Fordított  több  olasz 


regényt,  Fiametta  (Boccaccio,  Budapest  1913)  és 
Goldoni  Kíváncsi  asszonyok  c.  vígjátékát.  Pró- 
zába átírta  és  magyarázatokkal  kisérte  Dante 
Divina  Commediájának  I.  (Kolozsvár  1896)  II. 
(u.  0.  1907)  és  III.  (u.  0.  1909)  részét.  Irt  rövid  el- 
méleti és  gyakorlati  Olasz  nyelvtant  (Budapest 
1912).  Nagyobb  tanulmányai:  Dante  lélektana  a 
Divina  Commediában  (Kolozsvár  1897) ;  Dante 
politikai  rendszere  (u.  o.  1897) ;  Garibaldi  em- 
lékezete (u.  0.  1907);  Ki  volt  Garibaldi?  (u.  o. 
1912). 

8.  P.  Károly,  geológus,  P  6.  unokaöccse,  szül. 
Tápióságon  (Pest  vmegye)  1873  nov.  4.  Főiskolai 
tanulmányait  a  budapesti,  boroszlói,  müncheni 
és  bolognai  egyetemeken  végezve,  1895—1900 
között  a  budapesti  műegyetemen  a  geológiai  tan- 
szék mellett  tanársegéd  volt,  1901  óta  a  m.  kir. 
földtani  intézetben  geológus.  Számos  nagyobb 
utazást  tett  a  külföldön.  1898-ban  Déchy  Mór 
Vl-ik  kaukázusi  expedíciójában  főkép  Kubán  ós 
Dagesztán  magas  hegyvidékét  tanulmányozta, 
1900.  Németország  északi  partvidékén  s  Rügen 
szigetén  járt,  1908.  Németország  és  Keletgalicia 
kálisóbányáit  tanulmányozta,  1913.  Olaszország- 
ban utazott,  az  Etna  vulkános  vidékén  és  a  szi- 
cíliai kénbányaterületen  vizsgálódva.  1915-ben 
a  földtan  nyilv.  rendes  tanára  lett  a  budapesti 
egyetemen.  A  M.  Tud.  Akadémiának  levelező-  és 
a  Szent  István  Akadémiának  rendes  tagja.  A  Föld- 
tani intézetben  1901  óta  főkép  az  Erdélyi  Érc- 
hegység geológiai  térképezésével  foglalkozik  s 
erről  a  vidékről  több  értekezést  írt  az  intézet  évi 
jelentésében.  1907-ben  a  kormány  megbízásából 
Lóczy  Lajossal  együtt  az  Erdélyi  Medencét  tanul- 
mányozta 8  kijelölte  az  I.  és  II.  sz.  mélyfúrás  he- 
lyét Sármás  határában.  A  kissármási  gázmező 
felfedezéseért  királyi  kitüntetésben  is  részesült. 
Munkái  nagyrészt  hazai  és  külföldi  szakfolyóira- 
tokban jelentek  meg,  főkép  a  Bányászati  Lapok- 
ban és  a  Földtani  Közlönyben,  amelynek  1910— 
1920  között  szerkesztője  volt.  1921-ben  megindí- 
totta a  Földtani  Szemle  g.  tudományos  folyóiratot, 
magyar  és  angol  nyelven.  Művei  közül  nevezete- 
tesebbek :  A  Föld  anyaga  és  fejlődése  (Művelt- 
ség Könyvtára  IV.  köt.,  1906) ;  a  Kaukázus  köirii- 
letei  (Déchy :  Kaukasus  Hl.  Bánd.,  Berlin  1907) ; 
Miskolcz  környékének  geológiai  viszonyai  (Föld- 
tani Intézet  Évkönyve  XVI.  köt.,  1907) ;  A  fehér- 
körösvölgyi barnaszénmedencze  (Term.  Tud.  Társ. 
Bugát-díjával  jutalmazva) ;  A  kissármási  gázkút 
Kolozsmegyében  (Földtani  Közlöny  1910) ;  Die  im 
ungarischen  Staatsgebiete  vorhandenen  Eisenerz- 
vorráte  (Stockholm  1910) ;  Les  ressources  houil- 
liéres  de  la  Hongrie  (Toronto,  Canada  1913). ;  A 
Magyar  Birodalom  vasérc-  és  köszénkészlete 
1  térképpel,  255  ábrával  1500  oldalon  (Bpest  1915); 
ugyanez  németül  (u.  o.  1922).  Munkatársa  e  Lexi- 
konnak is. 

9.  P.  Mihály,  szinész,  szül.  Makón  1875.,  ön- 
gyilkos lett  Budapesten  1915  szept.  20.  A  szini 
akadémia  elvégzése  után  1898.  kezdte  pályáját 
Szegeden.  1903-ban  a  megnyílt  budapesti  Király- 
Szinház  szerződtette,  1905.  a  Vígszínháznál  mű- 
ködött, de  aztán  újra  visszatért  az  egyesült  Király- 
os Magyar  Színházhoz,  mint  bonvivant  és  jellem- 
szinész,  azonban  énekes  szerepeket  is  játszott. 


Papp 


—     175 


Pappus 


Főbb  szerepei  voltak  r'Mercutio,  Kiskopjai  (A  király 
házasodik),  Bagó  (János  vitéz),  Gyuri  (Tündérlak) 
etb.  Irodalmi  munkái :  Nóták  (Kolozsvár  1901)) ; 
Új  nász  (Szinmü,  szinrekerült  a  Kolozsvári  Nem- 
zeti Szinházban  1902). 

10.  P.  Miklós  (keresztesi,  ezért  nevét  K  P.-nak 
írta),  lapszerkesztő  és  író,  szül.  Désen  1837  okt. 
29.,  megh.  Kolozsvárt  1880  febr.  12.  Kolozsvárt 
kezdett  tanulmányait  betegeskedése  miatt  félbe- 
hagyta s  atyjának  keresztesi  birtokán  szépiro- 
dalmi és  történeti  tanulmányokkal  foglalkozott, 
majd  Nyugateurópát  s  a  Földközi  tenger  vidékét 
utazta  be.  1867-ben  megalapította  és  haláláig 
szerkesztette  a  Magyar  Polgár  c.  lapot  s  ezzel 
kapcsolatban  több  rövidebb  életű  újságot,  így  a 
Történeti  Lapokat  (1874—76)  s  a  szépirodalmi 
Hölgyfutárt  (1 876—78).  Nagyszámú  történeti  dol- 
gozata közül  több  külön  is  megjelent :  Caraffa, 
1863 ;  Az  173o-iki  zendülés  története,  1865 ;  de 
írt  történeti  és  modern  tárgyú  elbeszéléseket : 
TarkaLapok,  1861 ;  Régi  képek,  1864 ;  Á2  életszin- 
padáról,  1874 ;  Itt  is,  ott  is  (év  n.) ;  regényeket : 
Égy  szép  asszony  története,  1866 ;  A  vádlottak 
padján.  Mit  leszel  a  világ,  1874 ;  Törvényszék 
otthon,  1875 ;  A  rab  asszony,  1878  ;  sőt  népszín- 
műveket is,  melyek  közül  a  Judith  asszony 
(1878)  sokáig  kedvelt  műsordarabja  maradt  a  vi- 
déki színpadoknak,  Az  ördög  bibliája  pedig  a 
budapesti  Népszínházban  került  színre  1879. 

11.  P.  Sándor,  festő,  szül.  Diécsen  (Arad  vm.) 
1868  máj.  27.  Budapesten  Greguss  és  Székely 
Bertalan  voltak  első  mesterei,  azután  Lotz  Ká- 
roly mellett  töltött  mintegy  tíz  évet,  közben  egy 
évig  a  párisi  Julián -iskolában  folytatta  tanul- 
mányait. Lotznak  több  dekoratív  képe  elkészí- 
tésében is  közreműködött.  Faliképéi  közül  való 
a  pannonhalmi  míUennárís  emléket  díszítő  Szt. 
István,  Könyves  Kálmán,  IV.  Béla  és  Árpád. 
A  Szépművészeti  Múzeumban  van  Tudás  és 
Csend  c.  két  képe.  1900  óta  az  Ipannűvészeti 
Iskolában  az  alakrajz  rendes  tanára. 

12.  P.  Vikto)-,  zenei  író,  szül.  1881  ápr.  3.  Szi- 
lágysomlyón. Jogi  tanulmányai  végeztével  1907. 
a,  földmlvelési  minisztérium  szolgálatába  lépett, 
ahol  m.  kir.  jószágigazgatósági  titkár  lett.  Ifjabb 
éveiben  mint  hegedűművész  is  szerepelt,  később 
kizárólag  zenekritikusi  tevékenységet  fejtett  ki 
különböző  napilapoknál.  A  népszerűsítő  zeneiro- 
dalom terén  érdemeket  szerzett  a  Zenei  Panlheon 
könyvsorozat  szerkesztésével  és  írásával.  Munkái: 
Arcképek  a  zenevilágból  {BT^est  1918);  Bach  János 
Sebestyén  élete  és  müvei  (u.  o.  1920) ;  Beethoven 
élete  és  müvei  (u.  o.  1921) ;  Haydn  József  élete 
és  müvei  (u.  o.  1922) ;  Liszt  Ferenc  élete  és  müvei 
<sajtó  alatt). 

13.  P  Zoltán,  költő,  szül.  Pesten  1862  márc.  1.. 
önkezével  vetett  véget  életének  Budapesten  1919 
dec.  31.  Elvégezve  jogi  tanulmányait,  előbb  Sze- 
geden, majd  Pesten  hivataloskodott,  később  ügy- 
védi irodát  nyitott.  1901  óta  orsz.  képviselő  volt. 
Nevét  az  1903-iki  obstrukcióban  való  szereplése 
tette  híressé,  midőn  júl.  29.  tízezer  K-t  tett  le  a  Ház 
asztalára  azzal  a  kijelentéssel,  hogy  meg  akarták 
vesztegetni  az  obstrukció  leszerelésére.  1904— 
12-ig  az  Egyetértés  c.  napilap  főszerkesztője 
volt.  Nagy  népszerűségre  emelkedett  mint  dal- 


költő. Dalainak  rendesen  a  dallamát  is 
szerezte,  B  magyaros  és  népies  szellemű  dalaiért, 
melyek  közül  legnépszerűbbek :  Iszogatok,  dalol- 
gatok, Rám  se  nézett,  mikor  én  öt  megláttam  és 
Neín  fuj  a  szél,  nem  forog  a  dorozsmai  szélma- 
lom, a  Petőfi-Társaság  1904.  megválasztotta  tag- 
jának. Költeményei  a  következő  kötetekbe  van- 
nak gyűjtve :  Előre  (1883) ;  P.  költeményei  (1885) ; 
Muzsikaszó  (nagy  díszkiadású  mű,  1911) ;  Rek- 
viem, Iza  emlékezete  (1918). 

Pappadácsi  (Phlebotomus  papatacii  Scop., 
állat),  a  Legyek  (Diptera)  rendjébe,  a  lepke- 
szúnyogok (Psychodidae)  családjába  tartozó 
légyfaj.  Olaszországban  és  Dél-Európában  igen 
közönséges.  Veszedelmes,  mert  az  ú.  n.  pappa- 
dácsi-lázat terjeszti. 

Pappadácsi-láz  (pappatácsi-láz),  a  Földközi- 
tenger környékén  előforduló  lázas  betegség, 
melynek  ismeretlen  okozóját  a  Phlebotomus  papa- 
tacii nevű  moszkitó  csípése  oltja  az  emberbe. 
Nagy  lázzal,  emésztészavarokkal,  rossz  közér- 
zettel járó,  2—3  hét  alatt  gyógyuló  betegség. 
Előfordul  Dalmáciában  és  Bosznia-Hercegoviná- 
ban is. 

Pappenheim,  GottfriedHenrich,  gróf,  császári 
hadvezér  szül.  1594  máj.  29.,  megh.  Lipcsében 
1632  nov.  17.  Tanulmányainak  és  utazásainak 
befejezése  után  1614.  a  kat.  vallásra  tért,  s  Mátyás 
császár  udvari  tanácsossá  nevezte  ki.  Azután 
Zsigmond  lengyel  király  seregében  Oroszország- 
ban harcolt  a  második  Ál- Demeter  érdekében. 
Hazatérve  Miksa  bajor  herceg  szolgálatába  lé- 
pett és  Tilly  parancsnoksága  alatt  részt  vett  a 
fehérhegyi  csatában  (1620  nov.  8.),  hol  súlyosan 
megsebesült.  1623-ban  II.  Ferdinánd  császár  lo- 
vaggá ütötte  és  egy  vértesezred  (Pappenhei- 
mer)  parancsnokává  nevezte  ki.  1626-ban  a 
felső-ausztriai  parasztlázadást  verte  le,  azután  a 
dánok  ellen  harcolt  Holsteinben  és  Jütlandban. 
Wallenstein  lemondása  után  Tilly  alatt  az  ösz- 
szes  császári  lovasság  fővezére  lett.  Nagy  része 
volt  1631  máj.  30.  Magdeburg  elfoglalásában  s  az 
ő  fegyelmetlen  katonái  kezdték  meg  a  városban 
a  gyujtogatást.  A  breitenfeldi  csatában  (1631 
szept.  17.)  P.  vakmerősége  okozta  Tilly  vereségét. 
1632  okt.  Halle  körül  kalandozott  9000  főnyi  lo- 
vasságával, amikor  Wallenstein  parancsára  még 
idején  megérkezett  a  lützeni  csatához.  Itt  mind- 
járt az  első  rohamnál  két  golyótól  találva,  halá- 
los sebet  kapott  s  másnap  (nov.  17.)  Lipcsében 
meghalt.  V.  ö.  Herold,  Gottfried  Heinrich  Gráf 
zu  P.  (München  1906). 

Pappus  (növ.),  1.  Bóbita. 

Pappus,  az  Atellanae  fábulae  (1.  o.)  állandó 
komikus  alakja. 

Pappus,  alexandriai  matematikus,  Kr.  u.  a  IV. 
sz.  vége  felé  élt.  Legnevezetesebb  müve  a  Mathe- 
maticae  synagogae.  B  munkából  ismerjük  meg  a 
régibb  matematikusok  módszereit.  Saját  találmá- 
nyai közül  valók  a  kúpszeletekről  szóló  sok  tétel, 
a  kettős  viszonyok  ós  involuciók  elmélete.  P.  is- 
merte már  a  később  Guldin  által  újra  megállapí- 
tott szabályt  forgási  testek  felszínének  és  köb- 
tartalmának.meghatározására.  Müvei  megjelen- 
tek latinul:  Pesaro  1588,  Velence  1589.  A  német 
fordítást  Hultsch  adta  ki  Berlinben  1876. 


Papp  Váry 


176     — 


Pápua 


Papp  Váry  Elemérné,  szül.  Sziklay  Szeréna, 
írónő,  Papp  Váry  Elemér  ezredes  neje,  szül. 
1881  ápr.  18.  Rozsnyón.  Nevét  Hitvallás  c.  ver- 
sének pályanyertes  első  három  sora,  mely  Magyar 
Hiszekegy  néven  nemzeti  imává  lett,  tette  orszá- 
gos hírűvé.  Művei :  Háborús  visszhangok  (ver- 
sek, 1916) ;  Mikor  vihar  dühöng —  Túrán  legen- 
dája (versek,  1920). 

Paprád,  páprád,  páprágy  (növ.),  1.  Folytri- 
chum. 

Páprád,  kisk.  Baranya  vm.  siklósi  j.-ban,  (1920) 
375  magyar  és  cigány  lak. 

Papradnó,  község,  I.  Kosárfalva. 

Papramorgó,  a  pálinka  tréfás  neve. 

Paprika  (növ.,  Capsinum  L.,  kerti  hors,  spanyol 
bors),  a  burgonyafélek  (Solanaceae)  családjába  tar- 
tozó fűszernövény,  amelynek  30  faja  ismeretes. 
Közép-  és  Dél-Amerikában  honosak,  csak  egy  faj 
él  Japánban.  Most  különben  már  számos  faját  te- 
nyésztik a  meleg  és  mérsékelt  övön  mindenfelé 
és  egyik-másik  el  is  vadul.  Egyéves  ós  évelő  fü- 
vek. Virágjuk  csészéje  harangidomú,  szirma  ko- 
rongalakú, 5  karélyú.  Termésük  gömbölyű  vagy 
hosszúkás,  két  rekeszű,  néha  csak  alul  van  meg 
a  rekeszfal.  Erős  hatóanyaguk  a  capsicin.  A 
sok  termesztett  faj  között  leginkább  el  van 
terjedve  a  C.  annuum  számos  fajtája.  Ezt  ha- 
zánkban mindenfelé,  legnagyobb  arányokban  és 
a  legtöbb  eredménnyel  azonban  Szeged  vidékén 
termesztik.  Termesztése  nálunk  és  Morvaország- 
ban már  1585.  nagy  mértékű  volt.  A  P.  más 
fajai  aszelidízü P.  (C.  tetragonum  MilL),  az  égetó 
sárga  F.  (C.  lutoum  Lom.),  a  braziliai  (C.  brasi- 
lianum  Clus.)  számos  fajtájával  és  elváltozásával 
és  a  cseresznye-P.  (C.  baccatum  L.).  Ez  utóbbi  és 
a  közönséges  P.  változata  (C.  fastigiatum  Bl.) 
szárazon  v,  ecetben  elárusított  angol  v.  amerikai 
P.  (chilei,  guineai,  arany,  cayennei  bors)  néven 
kerül  a  világkereskedés  piacaira.  A  kurri  nevű 
csípős  keletindiai  keverék-fűszer  főképen  P.  A  P.-t 
először  Columbus  1494-iki  útitársa,  Chanca  or- 
vos említi.  Azelőtt  orvosságnak  is  használták 
(fructus  capsici).  Mint  keresett  magyar  fűszert 
magyar  bors-nak  is  mondják. 

A  P.  sikeres  termelésének  fő  feltétele  meleg 
éghajlat  és  termékeny,  humuszban  gazdag  és  ker- 
tileg  művelt  talaj.  A  melegágyakban  nevelt  rá- 
szákat  májusban  ültetik  ki  50—60  cm.-nyi  távol- 
ságú sorokban,  egymástól  30—40  cm.-nyire,  egy- 
egy  fészekbe  2—3  rászát  téve.  Azontúl  többszörös 
kapálásban  részesítik.  A  fűszernek  termelt  P. 
piros  gyümölcsét  zsinórra  fűzve  megaszalják  és  e 
célra  szolgáló  malmokban.  Szegeden  gőzmalmok- 
ban, megőrlik.  Az  őrlés  módja  szerint  csörmö-  és 
rőzsaP.-t  különböztetnek  meg.  A  csörmö  készí- 
tésénél a  bogyóból  a  magvak  és  csumák  eltávo- 
líttatnak ;  az  ilyen  P.  nagyon  szép  színű,  édeses 
ízű  és  nem  túlerős.  A  rózsa-P.  készítésénél  a 
magvak  a  csumák  közé  őröltetnek.  Kataszt.  hold- 
járól 5—800  kg.  törött  paprika  várható.  —  A  P.-t 
ritkán  támadják  meg  betegségek.  A  Colleto- 
trichum  nigricans  EH.  et  Halst.  nevű  gomba  a 
termésen  okoz  bemélyedő  foltokat,  továbbá  fel- 
említendő, hogy  a  P.-n  is  észlelték  ugyanazt  a 
bakteriózus  betegséget,  mely  mózgaképződés  kö- 
zött a  paradicsom  szárát  rothasztja.  (L.  Paradi- 


csom.) V.  ö.Hangay  Oktáv,  A  P.-ról  (Székesfehér- 
vár 1887) ;  Fingerhid,  Monographia  generis  cap- 
sici (1892,  számos  képpel) ;  Augusztin  B.,  Histo- 
risch-kritische  und  anat-entwicklungs-geschicht-       a 
hehe  ünterr.  ü.  d.  Paprika.  (Németbogsán,  1907).       1 

Paprikagomba,  1.  Kenyérgomba. 

Paprika  Jancsi,  a  német  Hanswurst  magyar 
mása,  mely  alak  az  olasz  Arlecchinoböl  (1.  0.) 
származik.  Magyar  nevét  rikító  piros  jelmezétől 
kapta.  Azonban  nálunk  voltaképen  csak  elvétve 
fordul  elő,  a  magyar  bábjátékban  Vitéz  László 
(1.  0.)  néven  szerepel.  L.  még  Hanswurst. 

Papság,  1.  Klérus  és  Ordinatio. 

Papsajt  (növ.),  1.  Mályva. 

Papsaláta  (növ.),  1.  Ranunculus. 

Papsapka  (Gyromitra,  növ.),  a  tömlősgombák 
génusza.  Kucsmája  fodros,  karélyos,  mint  az  em- 
ber agyveleje,  részben  a  tönkhöz  nőtt.  Tömlői 
hengeresek,  színtelen  spórákkal.  Paraphisisei 
bunkósak,  izeitek.  11  faja  van,  köztük  az  ehető 
P.,  Gyromitra esculenta{'PeTB.)Fi\,homokosf eny- 
vesekben, szenelő  helyeken,  tavasszal ;  Borszék 
vidékén  kőkistaréj -nák  nevezik.  (L.  Gombák :  I. 
tábla  4.  képét. 

Papszabadi,  község,  1.  Kispapszabadi. 

Papszentelés,  1.  Egyházi  rend  és  Ordinatio. 

Paptamási  (Tamaseu).,  nagyk.  Bihar  vm.  sza- 
lárdi  j.-ban,  (1910)  1704-  magyar  lak.  Lythia  gyógy- 
vize a  legtisztább  bikarbonátos  vizek  közé  tar- 
tozik. (Tr.  R.) 

Paptelke  (Prenteasa),  kisk.  Szolnok-Doboka 
vm.  csákigorbói  j.-ban,  (1910)  751  román  lak.(Tr.  R.) 

Paptetü,  a  vágó  durbincs  népies  neve. 

Pápua.  Melanéziának,  szorosabban  véve  Új- 
Guineának  sajátos  lakossága,  melyet  a  malájok, 
dús,  göndör  hajzata  miatt  orang-puva-puva,  v. 
papuvat  csúfnévvel  illetnek.  Földrajzi  elhatáro- 
lásuk igen  nehéz,  mert  az  ú.  n.  P.-kultúra  (Grab- 
ner— Foy  meghatározása  szerint)  Óceánia  jó  ré- 
szére kiterjed,  sőt  ezen  belül  Ny.-K.-i  és  külön  me-  1 
lanéziai  kultúrhatást  lehet  felismerni.  Maga  a  ^ 
P.-faj  Új-Guinea  határain  belül  antropol.  szem- 
pontból két  főágra  oszlik  :  1.  az  Astrolabe-öböltől 
Berlinhafenig  terjedő  területen  nyurga,  inas, 
prognát  arcú,  domborúan  hajlott  széles  orrú  faj 
él,  mely  Új-Guineára  tipikusnak  mondható,  bár 
asszonyaik  más  arcúak,  inkább  a  másik,  az  Astro- 
labe-öböltől Ny.-ra  uralkodó  típus  felé  hajlanak  : 
alacsonyabb,  lompos  testalkat  mellett  széles, 
tömpe  orr,  az  egész  testalkat  melanéziai  típusra 
vall.  Csak  a  dús,  göndör,  gondosan  ápolt  haj,  a 
díszített,  elvétve  borotvált  szakáll,  a  tetoválás, 
vagy  a  zsírral  kikent  bőr,  mindenekfölött  azon- 
ban a  homlokdísz  különbözteti  meg  P.  fajroko- 
naitól. Hitéletük  az  ősök  tiszteletéből  fakad,  de 
helyenkint  a  természetimádás  nyomai  is  felis- 
merhetők. Főfoglalkozásuk  a  halászat,  vadászat. 
Az  angol,  holland  és  német  hittérítők  fáradozása 
keveset  használ,  varázslóiknak  tekintélye  még 
nagy.Férfl  és  legényegyesületeik  vannak, az  avatás 
cirkumcizióval,  fogreszelóssel  és  titkos  szertartá- 
sokkal jár.  V.  ö.  Hagen,  Unter  den  Papuas  (Wies- 
baden  1899);  Krieger,  Neu-Guinea;  Meyer-Parkin- 
son,  Papuatypen  (Dresden  1894).  Hazai  kutatóink 
közül  Birő  Lajos  utazásainak  eredményei :  Bu- 
dapest 1899.  és  1901.  a  Magyar  Nemzeti  Múzeum 


Pápua-nyelv 


177 


Paraber 


leírókatalógusaiban ;  u.  a. :  Humanizmns  az  em- 
berevöknél ;  gr.  Festetick  R.  franciául  és  kivo- 
natban magyarul  megjelent  könyve :  Chez  les 
Cannibales  (Paris  1903). 

Pápua-nyelv,  1.  Amztráliai  nyelvek. 

Pápua-öböl,  nagy  lapos  öböl  Új-Guinea  D.-i 
részén. 

Pápua- szigetek,  Temate  németalföldi  residen- 
tiehez  tartozó  nagyobb  szigetek  csoportja  Új- 
Guinea  ÉNy.-i  vége  előtt,  összesen  8500  km^  terü- 
lettel. Lakossága  mintegy  15,000  főből  áll.  Na- 
gyobb szigetei :  Szalavati,  Vaigen,  Miszol,  Gebi 
és  Pópa. 

Pápua- territórium,  az  ausztráliai  parlament 
határozatából  hivatalos  neve  Brit-Ujguinea 
gyarmatnak.  L.  Új-Guinea. 

Papucs,  könnyű  lábbeli,  amelynek  csak  talpa 
ós  félfeje  van ;  bőrből  vagy  szövetből  készül. 
Nálunk  főképpen  a  nők  visehk,  rendesen  csak 
ház  körül.  —  P.  építészeti  értelemben,  1.  Saru. 

Papucscsók,  1.  Lábcsők. 

Papucscsőrű  madár  (Balaeniceps,  áiiat),  a 
Gémfélék  családjába  tartozó  madárnem.  Teste 
zömök,  feje  nagy,  lábszárai  magasak,  lábai  na- 
gyok, szárnya  széles  és  hosszú.  Legfeltűnőbb 
otromba,  facipőhöz  hasonló  nagy  esőre.  Egyet- 
len faj  ismeretes,  a  közönséges  P.  (Balaeniceps 
rex  Gould).  Teste  hamuszürke,  lábai  feketék. 
Hossza  140  cm.  Közép- Afrikában,  főleg  a  Fehér- 
Nilus  környékén  honos.  Halakkal  táplálkozik. 

Papucskormány,  tréfás  elnevezése  annak  a  há- 
zasóletnek, melyben  a  feleség  parancsol.  Az  ilyen 
nő  férjét  papucshösnek  mondják. 

Papucs-patkó,  1.  Patkó. 

Papucs-stílus,  1.  Kanavász-hímzés. 

Papucsvirág  (nov.),  1.  Impatiens.  —  P.  a  Cal- 
ceolaria  is  (1.  o.). 

Papuk-hegység  (Papok-  v.  Orljava-hegység), 
Horvát-Szlavonország egyik  jelentékenyebb  hegy- 
sége Pozsega  és  Verőcze  vmegyék  határán.  Túl- 
nyomólag  gránitból,  gnájszból,  kristály  kőzetek- 
ből álló  hegység,  legmagasabb  csúcsa  a  P.  (953 
m.).  Alsóbb  részein  elég  sűrűn  lakott,  a  hegyek 
derekán  bükk-  és  tölgyfaerdők  vannak,  a  maga- 
sabb csúcsokon  pedig  fenyvesek. 

Papnla  (lat.),  a  bőrgyógyászatban  a  beteg- 
ségek nagy  részénél  előforduló  jellemző  elváltozás, 
melynél  az  irha  külső  ú.  n.  szemölcsös  részében 
körülírt  beszüremkedések  keletkeznek.  (L.  Bör- 
hetegségek).  Á  P.  igen  fontos  jelenség,  mert  nagyon 
jellemzi  a  megbetegedési  folyamatot,  melyhez 
tartozik.  Sokféle  lehet,  pl.  néha  tüszúrásnyi,  más- 
kor diónyi,  kerek  v.  sokszögű,  lapos  v.  hegyes, 
hámló,  hólyagos,  vizenyős,  elszarusodott,  elszíne- 
sedett stb.  A  P.-val  járó  betegségek  közös  tulaj- 
donsága, hogy  nem  hagynak  hegeket  maguk  után. 

Papyrus,  1.  Papirusz  és  Palka. 

Paquelin-féle  égető,  1.  Égetés,  2. 

Pap  (lat.)  a.  m.  egyenlő,  hasonló ;  főnévi  ér- 
telemben annyi  is,  mint  egy  pár.  P.  noUle  fra- 
trum  (Idézet  Horatius  Szatíráiból,  H.  3.  243.)  a.  m. 
derék  két  szál  legény,  v.  pedig  a  magyar  példa- 
beszédben :  az  egyik  tizenkilenc,  a  másik  egy 
híján  húsz. 

Pár,  falusi  kenyérsütő  élesztő,  a  komló  tobo- 
zából V.  a  kék  somkóróból  csinálják.  L.  Komló. 

Révai  Nagy  Lexikona.  XV.  köt. 


Pára  (állattan),  1.  Úszó. 

Pára  (növ.),  1.  Parafa,  Paraszövet. 

Pára  (halászat),  átlyukasztott  nyárfakéreg,  v. 
vörösfüzből  való  fadarab,  melyeket  sorosan  a 
hálók  felinára  fűznek  azért,  hogy  azoknál  fogva 
úszva  járjon  a  léhés  a  vízen. 

Pára,  török,  egyiptomi  és  szerb  váltópénz.  Tö- 
rökországban 40  P.  =  1  piaszter.  1  P.  =:  0*5 
üllér.  Szerbiában  a  P.  a  dinár  Vioo'^d  része. 

Pára,  1.  folyó  Dél-Amerikában,  1.  Parana. 

2.  P.  (Gran  P,  Grdo  P.),  Brazília  államai- 
nuk egyike  az  Amazonas,  a  3  Gujana,  az  Atlanti- 
óceán,  Matto  Grosso,  Goyaz  és  Maranhao  közt, 
területe  1.149,712  km2,  (1920)  922,290  lak.  Felü- 
lete nagyobbára  sík^  a  szelvák  jellegét  viseli 
magán ;  D.-i  részén  vannak  dombos  vidékei,  bel- 
seje őserdőkből  áll.  Az  Amazon  és  mellékvizei 
öntözik.  Éghajlata  forró,  partjain  enyhébb,  P. 
közepes  hőmérséklete  25—28°.  Főtermékei: 
kaucsuk,  kakaó,  vanília,  szarszaparilla,  kávé, 
cukornád  és  különböző  gyümölcsök ;  ezek  és  a 
festékfák,  kopaíva-balzsam  és  a  para-dió  kiviteli 
cikkei  is.  A  fehérek  telepei  leginkább  az  Amazon 
mellett  és  mellékfolyói  torkolatánál  vannak. 

3.  P.  (Santa  Maria  de  Belem,  Belem  de  Gran 
(v.  Gra)  Pára,  Nossa  Senhora  de  Belem,  hivatalo- 
san Belein) ,  P.  fővárosa,  püspöki  székhely  a  Tocan 
tins-torkolat,  vagyis  a  Gran-P.  jobbpartján,  egy 
földnyelven,  (1920)  275.167  lak.,  jelentékeny  ke- 
reskedelemmel ;  rendes  gőzhajó-összeköttetéssel 
a  brazíliai  kikötőkön  kívül  Európával.  Említendő : 
színes  márványból  épült  (1720.)  székesegyháza, 
a  kormányzói  palota,  füvészkert,  könyvtár,  mú- 
zeum. 1616-ban  egy  portugál  erődből  keletkezett. 

Pára  a.  m.  gőz  (1.  0.).  Az  általános  nyelvszokás 
a  két  szót  némüeg  különböző  értelemben  hasz- 
nálja, amidőn  vízgőz  alatt  inkább  a  magasabb 
hőmérsék  mellett  vagy  forrás  alkalmával  elő- 
idézett, vízpára  alatt  pedig  a  közhőmérsék  mel- 
lett csak  a  víz  felszínén  képződő  halmazállapotot 
érti.  A  levegő  páratartalmának  a  meghatározá- 
sára szolgál  a  hígrométer  (1.  0.). 

Para-acetanizidin,  1.  Metacethi. 

Pára- acetfeneti din  a.  m.  fenacetin  (1.  0.). 

Para-amidobenzoesavas  etil,  1.  Anesztezín. 

Para-amidofenetol,  1.  Fenetidin. 

Para-amidofenol,  1.  Amidofenol. 

Parabánsav,  oocalylhugyany : 
HN.CO.CO.NH.CO, 
vízben  és  alkoholban  oldható,  színtelen  kristályok. 
Előállítható  húgysavból,  v.  alloxanból  salétrom- 
sav, úgyszintén  hugyanyból  és  oxalsavból  fosz- 
foroxiklorid  hatására. 

Parabázis  (parahasis^  gör.,  a.  m.  eltérés,  ki- 
térés), az  ógörög  politikai  vígjátéknak  (Aristo- 
phanes)  az  a  része,  melyben  a  költő  megszakítva 
a  cselekvény  menetét,  a  kar  által,  mely  itt  az  ő 
szócsöve,  a  maga  nézeteit  tolmácsoltatta  a  kö- 
zönségnek aktuális  kérdésekről.  V.  ö.  AgtJie,  Die 
P.  und  die  Zwischenakte  der  attischen  Komödie 
(Altona  1866). 

Paraber  (haraher),  így  hívják  Debreczen  kör- 
nyékén, s  általában  az  Alföldön,  azokat  a  vasúti 
munkásokat,  akik  egész  életükben  ott  dolgoznak 
a  vasutak  építésénél  s  a  vonalak  mentén  épített 
kezdetleges  f  aházikókban  laknak, 

12 


Parabetegség 


178 


Párád 


Parabetegség  (növ.),  az  érőfélben  levő  kajszi- 
gyümölcsök héján  szürkebama  érdes  bevonat 
alakjában  szokott  jelentkezni,  a  Phyllosticta  vin- 
dobonensis  Thümen  nevű  élősködő  gomba  okozza. 
Védekezhetünk  ellene  úgy,  hogy  a  gyümölcs 
zsenge  korában  V2--I  százalékos  bordeauxi  lével 
permetezzük  a  kajszibarack-fák  koronáját,  külö- 
nös tekintettel  a  gyümölcsökre. 

Parabiózis  (gör.),  az  együttélésnek  (symbio- 
sis)  az  az  alakja,  melynél  az  együttélő  állatfajok 
szabályszerűen  egymás  mellett  élnek,  anélkül, 
hogy  egymással  valaminő  biológiai  viszonyba 
lépnének.  Magyarul  közömbös  együttélésnek  ne- 
vezhetjük ezt  az  együttélési  formát.  A  P.  név 
Forel-t6\  származik. 

F&rsLbiszmxLt,  paranukleinsavas  hiszmut,  fe- 
hér, szagtalan  por.  Bélhurutnál,  dysenteriánál 
stb.  használatos  gyógyszer. 

Parablast  (gör,),  1.  Archiblast. 

Parabola  (gör.,  hasonhtás,  hasonlat),  a  retori- 
kában a  tanító  mesének  egy  fajtája,  vagyis  vala- 
mely igazságot  ábrázoló  költött  történet,  mely  az 
emberi  élet  viszonyaiból  van  merítve.  L.  Példázat. 
—  P.  a  geometriában,  1.  Kúpszelet. 

Parabolikns  (gör.)  a.  m.  parabolaszerű.  P.  tü- 
kör az  oly  domború  vagy  vájt  tükör,  melynél  a 
tükröző  felület  egy  forgási  paraboloid,  vagyis 
egy  oly  felület,  mely  a  parabolának  a  tengelye 
körül  való  forgása  által  keletkezik.  —  P.  pont, 
1.  Felület. 

Parabolikus  geometria,  1.  Eukleides-féle  geo- 
metria. 

Paraboloid,  1.  Másodrendű  felület. 

Paraborkösav,  1.  Szöllösav. 

Fsixa.loTÖTaia.cet&Tdliá,parabrőmantifebrin,an- 
tisepsin,  asepsin,  CgH^Br.NH  (CO.CH3),  szeszben 
oldható,  színtelen  kristályos  por.  Láznál,  neural- 
giánál,  továbbá  idegcsillapítóul  és  fertőtlenítőül 
használatos  gyógyszer. 

Parabuty,  község,  1.  Paripás. 

Paracatu,  város  Brazília  Minas  Geraes  álla- 
mában, a  Ny.-i  határ  közelében,  15,000  lak.,  cu- 
kornád- és  kávéültetvények. 

Paracelsus,  Phüippm  Aureolus  P.  Theophras- 
tus  Bombastus,  az  iatrokémiának  legkiválóbb  mű- 
velője, szül.  Einsiedelnben  (Svájc)  1493  dec.  17., 
megh.  Salzburgban  1541  szept.  24.  Tanulmányai- 
nak befejezése  után  beutazta  csaknem  egész 
Európát  és  mint  nagyhírű  csodaorvos  tért  vissza ; 
1525.  a  baseli  egyetemen  a  gyógyászat  tanára  lett. 
Mint  filozófus  sürgeti  a  természet  megismerését  kí- 
sérletek útján.  A  tudás  tárgya  a  nagy  világ :  mak- 
rokozmosz  és  a  kis  világ,az  ember :  mikrokozmosz ; 
ebből  kell  megismerni  amazt,  amabból  meg  emezt. 
A  legfőbb  tudomány  az  orvostan,  melynek  há- 
rom oszlopa  van :  filozófia,  asztronómia,  teológia 
s  mint  gyakorlati  tudomány  még  egy  negyedik 
tudományra  támaszkodik,  az  alchemiára.  Ó  mon- 
dotta ki,  hogy  a  kémiának  célja  nem  az  arany- 
csinálás, hanem  gyógyszerek  készítése.  P.  igen 
sok  kémiai  készítményt  (kéneső-  és  ólomvegyü- 
leteket stb.)  állított  elő  különféle  növényekből 
ós  szervetlen  anyagokból ;  ö  volt  az,  aki  az  or- 
vosi tudományba  utat  nyitott  a  kémiának.  Ho- 
mályos stílusa  és  írásainak  sokszor  vásári  hangja 
eltakarták  igazi  érdemeit;   minden  babonahite 


mellett  mégis  ő  nyitott  utat  az  orvostanban  a 
racionálisabb  nézeteknek.  Nevezetesebb  művei : 
Paramirum  és  Paragranum  (Regensburg  1530 ; 
Jena  1904),  melyek  az  orvostudomány  rendsze- 
rét foglalják  magukban.  Műveinek  összes  kiadása 
Baselben  1589.,  10  köt. ;  Strassburgban  1616—18., 
2  köt.;  Genfben  1658.,  3  köt.  jelent  meg.  V.  ö. 
Schubert  és  Svdhoff,  P.-Forschungen  (M. -Frank- 
furt 1887—89).  Családjának  egyik  ága  Eperjesen 
vert  gyökeret,  hol  P.  József  a  XVII.  században 
mint  városi  főjegyző,  egy  másik  P.  pedig  mint 
gyakorló  orvos  működött. 

Paracentézis  (gör.),  a  testüreg  falának  meg- 
szúrása,  hogy  az  üregben  felhalmozódott  kóros 
folyadékot  kibocsássuk.  Végezhető  1.  savós  test- 
üregeken :  a  hasüregen,  mellkason,  szívburokban, 
koponyaüregen,  mindegyiknél  külön  e  célra  szol- 
gáló, alkamas  szúrócsappal,  esetleg  szívókészü- 
lékkel ;  a  kibocsátott  folyadék  lehet  savó,  vér, 
geny  v.  ev;  2.  nyálkahártyás  üregek  közül 
használatos  a  húgyhólyag  megcsapolása  a  has- 
falon át  olyankor,  ha  a  vizelet  kiürülése  a 
húgycsövön  át  valamely  okból  lehetetlen  és  a 
húgyhólyag  repedése  fenyeget,  továbbá  az  orr 
melléktiregeinek  csapolása ;  3.  az  érzékszervek 
üregei  közül  szúrócsapolást  végezhetünk  a  sze- 
men a  mellső  szemcsarnokban  meggyült  geny 
(hypopyon)  lebocsátására ;  megcsapolhatjuk  a  kö- 
zépfület a  dobhártya  felszúrásával  nyák  vagy 
geny  lebocsátására ;  ez  utóbbi  műtét  középfül- 
gyulladásnál valamennyi  csapolás  között  a  leg- 
gyakoribb. 

Paracliute (franc,  ejtsd:  —süt)  a.  m.  esőemyő. 

Paracián,  1.  Cián. 

Paracisztitisz  (paracystitis,  gör.),  a  húgyhó- 
lyag körüli  kötőszövetnek  gyuladása.  Ritka  meg- 
betegedés, amely  leginkább  a  húgyhólyag  szaka- 
dásához (1.  0.)  társul,  vagy  a  hólyag  táját  érő 
súlyos  sérülések  (lórugás  stb.)  vagy  hólyagmű- 
tétek  után  lép  fel.  Előfordul  még  mint  a  vakbél- 
gyuladás  és  a  belső  női  nemi  szervek  lobos  bán- 
talmainak  szövődménye.  Súlyos,  magas  lázzal 
járó  betegség,  melynek  folyamán  a  geny  a  hó- 
lyagba  v.  a  szomszédos  tájakra  magától  is  át- 
törhet. L.  Húgyhőlyaghurut  alatt  is. 

Paracleticuiu  (gör.-lat.),  a  görög  egyházban 
szertartáskönyv,  melyben  a  hót  napjaira  vannak 
nyolc  hang  szerint  előírva  az  officiumok,  amiért 
oktoéchosznak  is  nevezik. 

Paracorolla  (növ.),  1.  Mellékpárta. 

Paracsin  (Paratyin),  község  Morava  szerb 
kerületben,  a  Moravától  jobbra,  vasút  mellett, 
(1910)  5843  lak.,  posztókészítéssel,  élénk  kereske- 
déssel. A  világháborúban  1915  nov.  4.  Gallwitz 
hadserege  elfoglalta  ;  1918  okt.  23/24.  a  szerbek 
visszafoglalták. 

Paracystitis  (gör.),  l.  Paracisztitisz. 

Parácz,  nagyk.  Temes  vm.  központi  j.-ban, 
(1910)  2739  román,  német,  magyar  és  szerb  lak. 
(Tr.  R.) 

Párád,  kisk.  Heves  vm.  pétervásári  j.-ban, 
(1920)  2355  magyar  lakossal.  P.  a  Máti'a  É.-i  tövé- 
ben fekszik  s  egyike  hazánk  jelentékenyebb  für- 
dőinek. Ásványvizei  háromfélék :  a  timsósvasas 
víz,  mely  csak  fürdésre  szolgál ;  a  Clarisse-f orrás, 
vasas  savanyúvíz  és  a  Csevice  nevű  kénes  sava- 


Parade 


179 


Paradicsomhalak 


nyúvíz,  mely  az  ország  minden  részében  el  van 
terjedve  (évente  1  millió  palack  kerül  forga- 
lomba). A  vastimsós  fürdőket  csúzos,  köszvényes 
és  női  bajok  ellen,  a  Csevicót  a  légutak  és  bél- 
csatorna hurutjai  ellen  használják  sikerrel.  Itt 
van  gr.  Károlyi  Mihály  kastélya  (Sasvár)  nagy 
parkkal  és  vadaskerttel,  továbbá  üveggyár,  vas- 
üti állomás,  posta-  és  távüróhivatal  és  telefon- 
állomás. 

Parade  (franc,  ejtsd :  párád),  a  katonai  csapa- 
toknak mindenféle  díszkivonulása  ünnepélyes  al- 
kalomkor. A  díszkivonulást  a  magyar  katona 
parádénak  mondja..  A  vívók  az  ellenfél  vágá- 
sának, szúrásának  elhárítását ;  a  lovasok  a  ló- 
nak menetközben  való  megállítását,  sebesebb 
járómódból  rövidebbe  való  szabályszerű  kény- 
szerítését nevezik  így.  Contre  parade  a  vívás- 
nál az  egyik  védekezési  mód. 

Parádi  Kálmán,  zoológus  ós  filozófiai  író,  szül. 
Budapesten  1841  ápr.  25.,  megh.  Kolozsvárott  1902 
ápr.  7.  Teológiai,  filozófiai  és  pedagógiai  tanul- 
mányai végeztével  középiskolai  tanár  lett  Kolozs- 
várott s  emellett  az  ottani  orvos-sebészeti  tanin- 
tézetben anatómiát  és  fiziológiát  tanult.  Számos 
értekezésen,  bírálaton  és  jelentésen  kívül,  amelyek 
különböző  folyóiratokban  jelentek  meg,  a  követ- 
kező önálló  munkái  említésre  méltók :  Szövet-  és 
fejlődéstani  adatok  a  tömlőbelü  örvényférgek 
köréből  (1876) ;  A  burgonya  leghatalmasabb  két 
ellensége  korunkban  (1877);  Kolozsvár  környékén 
talált  tömlőbelü  örvényférgek  (1881) ;  Intracellu- 
laris  emésztés  (1882) ;  A  symbiosis  növény-  és 
állattani  tekintetben  (1884);  Physiologiai  lélektan 
(1887) ;  Az  átöröklés  meg  alkalmazkodás  lélektana 
(1896) ;  a  Fauna  regni  Hungáriáé  részére  megírta 
a  hazai  Turbellariákat.  Irta  és  szerkesztette  Az 
erdélyi  ev.  ref.  egyházkerület  fő-,  közép-  és  elemi 
iskoláinak  állapotrajzát.  További  tanügyi  dolgo- 
zatai :  A  felügyelés,  igazgatás  és  oktatás  viszo- 
nyai az  erdélyrészi  ev.  ref.  egyházkerület  tan- 
intézeteiben 1896. 

Paradicsom  a.  m.  éden  (1.  o.).  A  P.  helyére 
nézve  kiváló  munkák :  Ammer,  Die  Streitfrage 
über  die  Lage  des  Paradieses  (1855) ;  Kaulen, 
Die  geogr.  Lage  des  Paradieses  (Katholik,  1864, 
n.  1.) ;  Delitzschy  Wo  lag  das  Paradies  ?  (1881) ; 
Engel,  Die  Lösung  der  P.-frage  ;(1885) ;  Engel, 
Wi'rklichkeit  und  Dichtung  (1907);  Poertner, 
Das  bibi.  P.  (1901);  Engelkemper,  Die  P.- 
flüsse  (1901). 

Paradicsom,  a  Solanaceae-család  Lycopersi- 
cuma.  A  Lycopersicum  Tourn.  (paradicska,  to- 
mata)  egy-  vagy  többnyári  növény,  levele  szag- 
gatottan szárnyalt,  virága  sárga,  bogyója  nagy, 
almaforma,  többmagú.  3— 4  faja  Dél-Amerikában 
honos.  A  L.  esculentum  (Solanum  Lycopersicum 
L.)a  mi  konyhakerti  növényünk.  1—1 V4  m.  ma- 
gas, erős  szagú ;  virága  fürtös,  bogyója  gömböly- 
ded V.  lapos  gömbölyded,  alma-,  tojás-  és  körte- 
alakú (paradicsomkörte),  sokféleképen  el  is  for- 
málódik, piros,  sárga,  ritkábban  fehér,  sima  v. 
barázdált.  Egynyári,  Európa  közép  és  D.-i  részén, 
Indiában  termesztik.  Gyümölcséből  v.  vele  jóízű 
ételt,  főleg  mártást  főznek ;  régebben  az  a  hit 
volt  róla,  hogy  gyengéd  érzelmeket  kelt  (Liebes- 
apfel). 


A  P.  termesztéséhez  jó  erőben  levő  talaj,  me- 
leg fekvés  kell.  A  palántáját  melegágyban  ne- 
velik s  onnét  ültetik  ki  a  jól  és  tisztán  megmű- 
velt földre  egymástól  60—80  cm.-re  eső  sorok- 
ban ;  növekvése  alatt  megkapálják.  Szükséges, 
hogy  megkarózzák,  mert  a  fejlődő  nehéz  gyü- 
mölcsöket a  szár  és  az  ágak  nem  birnák  el  s 
összetörnének  alattuk.  Ezért  nevelik  még  a  P.-ot 
redélyek  mellett  is.  Nálunk  úgyszólván  minden 
házi  kertben,  nagy  piacok  mellett  azonban  a 
szabad  mezőn  is  nagyban  termesztik,  így  a  fővá- 
ros környékén  Fót  és  a  szomszédos  községek  hatá- 
rában. 

Betegségei.  1.  Leggyakrabban  és  legkárosab- 
ban  támadja  meg  a  Phytophthora  infestans  nevű 
gomba,  ugyanaz,  mely  a  burgonyán  a  burgonya- 
vészt (1.  Burgonya)  okozza;  ellene  2Vo-os  bor- 
deauxi  keverék  permetezésével  védekezhetni.  2. 
A  korai  ragya,  mit  a  Macrosporium  Solani  nevű 
gomba  okoz,  a  leveleket  foltosán  szárítja  el ;  el- 
lene is  a  permetezéssel  lehet  védekezni.  3.  A 
Cladosporium  fulvum  sárgás  foltokat  okoz,  el- 
lene a  kénporhintés  használ.  4.  A  CoUetotri- 
chum  Lycopersici  a  fejletlen  zöld  termésen  barna 
foltokat  okoz.  5.  A  P.-t  két  baktériumos  beteg- 
ség is  megtámadja.  Az  egyik  a  növény  szárának 
V.  oldalágainak  tövén  rothadást  okoz.  A  másik 
betegség  a  zöld  termést  támadja  meg,  mely  tetején 
elkezd  rothadni  s  végül  egész  tövéig  elrothad. 

Paradicsom  alma,  a  kerti  almafának  cserje- 
alakú fajtája  (Malus  praecox),  melyet  törpe  vagy 
alacsony  törzsű  almafák  neveléséhez  alanyul 
használnak  ;  más  nevei  még :  Ádám-,  törpe-  v. 
Szentjános-alma.  L.  még  Almafa,  Ádám-alma. 
P.  továbbá  a.  m.  paradicsom. 

Paradicsom-betegségek,  1.  Paradicsom. 

Paradicsomdrongó  (áiiat)  1.  Dicrurus. 

Paradicsomfa  (növ.),  1.  Agallocha-fa  ós  Elae- 
agnus. 

Paradicsomhalak  (Polyacanthus  C.  V.,  Ma- 
cropodus  Lac,  áiiat),  a  Csontoshalak  rendjébe,  a 
Gurámi-félék  (Osphremenidae)  családjába  tar- 
tozó halnom.  Kecses  alkotású,  gyönyörű  színű 
halacskák  tartoznak  ide,  melyeket  az  arany- 
halakon kívül  akváriumi  célokra  leginkább  te- 
nyésztenek. Hosszuk  8—10  cm.  Testük  zömök, 
oldalról  lapított ;  ferde  vágású  szájuk  kicsi ;  hát- 
úszójuk 13  kemény  és  7  lágy,  alfeli  úszójuk 
17—18  kemény  és  15  lágy  sugárból  áll.  Az  1—5 
sugárból  összetett  hasúszó  első  lágy  sugara  te- 
temesen meghosszabbodott.  Éppen  így  a  hát-  és 
alfeli  úszó  lágy  sugarai  is  tetemesen  megnyúl- 
tak ;  a  kormányúszó  két  hosszú  csücsökben  van 
kihúzva.  Színük  igen  változó.  Alapszínük  szür- 
készöld, mely  a  test  oldalán  kékesbe  játszik. 
Ezen  az  alapon  nagyobbszámú  rézvörös  haránt- 
sávok  húzódnak.  A  kopoltyúfedők  zöldes  fém- 
csillogásúak.  Az  úszók  vöröses  barna  színűek  s 
rajtuk  sötét  pontok  és  zöldeskék  hosszanti  sávok 
húzódnak ;  szegélyük  kékes.  A  hasúszó  meg- 
hosszabbodott sugara  élénk  vörös  színű.  Legis- 
mertebb a  nagyszárnyú  hal  (Macropodus  viri- 
diauratus  Lacép.)  és  a  paradicsomhal  (Macro- 
podus opercnlaris  L.) ;  az  előbbi  Dél-  és  Közép- 
Kinában,  az  utóbbi  Közép-  és  Észak-Kinában 
honos.  A  nagyszárnyú  halat  szép  színe,  megkapó 


18« 


Paradicsomhegy 


180 


Paradiso 


szerelmi  játékai  és  érdekes  ivadékgondozása 
miatt  tartják  akváriumokban.  A  hím  nyálmiri- 
gyének váladékából  habos  fészket  készít ;  e  fé- 
szek alatt  ívik  a  nőstény  és  a  habos  fészek  alá 
rakott  petéket  a  hím  őrzi.  A  kikelő  fiatalokat  a 
hím  szájába  véve  beviszi  a  fészekbe  és  őrzi  őket. 
Az  első  P.-at  Gérault  francia  tengerésztiszt  hozta 
Parisba  1869.  Elterjedéáük  Európában  Carbon- 
nier  működésének  köszönhető.  V.  ö.  Stubenrauch, 
Die  Macropoden  u.  ihre  Bedeutung  als  Zierflsche 
(München  1895). 

Paradicsomhegy,  1.  Magyar  Érczhegység. 

Paradicsommadár  (áiiat),  1.  Paradicsomma- 
darak. 

Paradicsommadár,  csillagkép,  1.  Apus. 

Paradicsommadarak  (^Píírfl(lim<í«e,  áiiat;  1.  a 
Paradicsommadarak  c  színes  képmellékletet), 
az  Éneklők  rendjébe  tartozó  madárcsalád.  Gyö- 
nyörű, varjútermetű  madarak  tartoznak  ide. 
Csőrük  egyenes  v.  kissé  hajlott,  szárnyaik  kö- 
zéphosszúak,  lekerekítettek.  Legjellemzőbb  tu- 
lajdonságuk, hogy  a  hímeknek  sajátságos  alko- 
tású díszítőtollaik  vannak,  melyek  testüknek  kü- 
lönböző részein :  a  fejen,  a  szárnyakon  és  a  far- 
kon, de  különösen  a  lágyékon  fordulnak  elő. 
Nagyságuk  a  szajkó  és  a  pacsirta  között  válta- 
kozik. Az  őserdők  lakói.  Az  ágak  között  élénken 
ide-oda  ugrálnak.  Főleg  gyümölcsökkel,  továbbá 
rovarokkal  táplálkoznak.  Fészkük  csészealakú  s 
költés  idején  rendesen  két,  a  különböző  fajoknál 
igen  különböző  alakú  és  színű  tojást  tartal- 
maz. Párosodás  idején  a  hímek  10—20  főből 
álló  csapatokba  tömörülnek ;  az  ilyen  csapato- 
kat a  benszülöttek  «táncos  társaságok  »-nak  hív- 
ják, mert  ingerülten,  ágról-ágra  ugrálva,  nya- 
kukat nyújtogatják,  szárnyaikat  rázzák  és  meg- 
emelik, farkukat  tetszelegve  ide-oda  forgatják, 
dísztollaikat  szétmeresztik,  majd  összevonják  s 
sajátságos  krákogó  hangot  hallatnak.  A  hímek 
dísztollaikat  átlag  3/4  évig  hordják.  Egy  mada- 
gaszkári faj  (Falculia)  kivételével  a  P.  az  ausz- 
tráliai régió  lakói.  A  legtöbb  faj  Új-Guineában 
és  a  szomszédos  kis  szigeteken  él,  egyesek  a 
Molukki-szigeteken  és  Észak-Ausztráliában  ho- 
nosak. 120  faj  ismeretes,  melyek  34  nembe  tar- 
toznak. Könnyebb  áttekinthetőség  kedvéért  a  fa- 
jokat három  alcsaládba  szokás  osztani : 

1.  alcsalád :  Lebeny es  szájú  P.  (Glaucopinae). 
Jellemző,  hogy  szájzugjuk  tájékán  mindkét  ol- 
dalon egy-egy  csupasz  bőrlebenytik  van.  Díszítő- 
tollaik nincsenek.  Idetartozik  a  lebeny  es  szájú 
varjú  (Glaucopis  Gm.),  melynek  2  újzélandi  faja 
ismeretes,  továbbá  a  lebenyes  szájú  seregély 
(Greadion  Vieill.),  melynek  szintén  2  újzélandi 
faja  közül  legismertebb  a  huja  (Greadion  acuti- 
rostrís  Gould.),  1.  Karélyos  seregély. 

2.  alcsalád :  Cserényépítő  madarak  (Ptilono- 
rhynchinae).  Szintén  abban  különböznek  az  igazi 
P.-tól,  hogy  feltűnő  díszítőtollaik  nincsenek.  Jel- 
lemző reájuk,  hogy  párosodás  idején  ágakból  lu- 
gasszerű V.  cserényszerű  építményeket  készíte- 
nek, melyeket  mindenféle  tarka  színű  tárggyal, 
tollakkal,  kövecskékkel,  csiga-  és  bogyóhéjak- 
kal, virágokkal  díszítenek.  Ezeket  az  építménye- 
ket nem  a  költés  céljaira  készítik,  hanem  merő- 
ben mulatságból.    Idetartozik    a   selyemmadár 


(PtilonorJiynchus  violaceus  [Vieill.]  =  Ghlamy- 
dodera  violacea  Vieill.),  a  pártás  madár  (Ghla- 
mydera  maculata  Gould.),  a  kertész  madár  (Am- 
blyomis  inornattts  Schl.). 

3.  alcsalád :  Igazi  P.  (Paradiseinae).  Jel- 
lemző, hogy  a  hímek  testén,  fején  v.  farkán  sa- 
játságos alakú  díszítőtollaik  vannak,  melyek 
majd  egyenként,  majd  pedig  csoportokban  el- 
rendezve fordulnak  elő,  ha  pedig  a  díszítőtollak 
hiányzanak,  akkor  egyes  testrészeken,  a  fejen  v. 
szárnyon  fémes  csillogás,  v.  a  homlokon  v.  a  fej 
oldalán  csupasz  bőrlebenyek  fejlődnek.  Ismer- 
tebb fajok :  közönséges  paradicsommadár  (Para- 
disea  apoda  L.),  vörös  paradicsommadár  (P.  rag- 
giana  Scl.),  sárga  paradicsommadár  (P.  finschi 
A.  B.  M.),  barna  paradicsommadár  (P.  augiistae- 
victoriae  Cab.),  kék  paradicsommadár  (P.  ru- 
dolphi  Fiasch.),  kis  paradicsommadár  (Paradi- 
sea  minor  G.  Schaw.),  király  paradicsommadár 
(Gicinmirus  regius  [L.]),  paradicsomszarka  (As- 
trapia  vigra  [Gm.]),  galléros  paradicsombanka 
(Gicinnurtts  [DiphyllodesJ  magnifictts  [Penn.]), 
drótfarkú  paradicsombanka  (Falcinellus  stria- 
tus  Bodd.  =  EpimacJms  striattis  Bodd.),  galléros 
paradicsommadár  (Lophorina  superba  Penn.), 
zászlós  paradicsommadár  (Pteridophora  alberti 
A.  B.  Meyer).  A  P.-at  nagy  mértékben  vadásszák, 
mert  tollaikat  a  nők  kalapdíszként  hordják.  Félő, 
hogy  a  P.-at  csakhamar  teljesen  ki  fogják  pusz- 
títani. 

Paradicsommagvak,  l.  Guinea-magvak. 

Paradicsomszilva  (qöv.),  a  Prunus  myroha^ 
lana  L.  (P.  cerasifera  Bhrh.,  cseresnyeszilva), 
buglyos  cserje,  gyümölcse  apró,  gömbölyded. 
Hazája  Transzkaukázia  és  Konstantinápoly  kör- 
nyéke. Jóízű  gyümölcseért  gyakran  ültetik.  Fő- 
ként alanyul  szolgál,  amelyre  nemes  fajtájú  csont- 
héjasokat oltanak. 

Paradidimisz  (gör.)  a.  m.  Giraldés-féle  szerv, 

(1-  o-)-  .  .        .        ^ 

Paradies  (Paradisi),  Pietro  Domemco,  olasz 

zeneszerző,  szül.  Nápolyban  1710.,  megh.  Velen- 
cében 1792.  Porpora  tanítványa.  Számos  operát 
írt,  amelyek  közül  legnevezetesebb  a  London 
számára  készült  Fentonte  (1747).  Zongorakompo- 
ziciói  közül  kiemeljük :  12  sonate  di  gravicembalo 
(1754).  Számos  művét  kéziratban  őrzi  a  Fitzwil- 
liam-könyvtár  Cambridgeben. 

Paradigma  (gör.)  a.  m.  példa,  minta ;  a  nyelv- 
tanban a  ragozás. 

Paradió  (növ.),  l.  Bertholletia. 

Paradió-olaj  (növ.),  a  paradióból  nyert  olaj, 
melyből  677o-ot  tartalmaz  a  dió  és  mivel  alig 
színes  ós  szagtalan,  ételolajnak  is  való  s  külön- 
ben a  szappangyártásban  is  használatos. 

Paradioxibenzol,  1.  Hidrokinon. 

Paradiii^ea  (állat),   1.  Paradicsommadarak. 

Paradiseidae  (állat),  l.  Paradicsommada- 
rak. 

Paradiseinae  (állat),  l.  Paradicsommada- 
rak. 

Paradisi,  olasz  zeneszerző,  l.  Paradies. 

Paradiso,  Gran  (franciául :  Grand  Paradis), 
a  Grájusi  Alpok  4061  m.  magas  csúcsa  Torino 
olasz  tartományban,  Aostától  D.-re.  Először  1860. 
mászták  meg. 


PARADICSOMMADARAK. 


Drótfarkú  paradicsommadár.  (Seleucides  ignotus  Forst.)  Hossza  34  cm. ;  szárnya  16,  farka  8  cm.  hosszú. 


*Püradicsommadár»  cikkhez. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA 


Paradoxia  sexualis 


181     — 


Paraffin-befecskendezés 


Paradoxia  sexnalis  (gör-lat.),  a  nemi  ösz- 
tön korai  vagy  késői  megnyilvánulása,  Így  gyer- 
mekeken vagy  aggokon. 

Paradoxides,  l.  Trilobitok. 

Paradoxit,  1.  Adulár. 

Paradoxon  (gör.)  a.  m.  látszatos  képtelenség 
V.  hihetetlenség ;  a  stoikus  filozófusoknál  oly 
mondások,  melyek  első  tekintetre  képtelenségek- 
nek látszanak,  kivált  avatatlanok  előtt,  jobban 
meggondolva  azonban  igazaknak  tetszenek.  Ilyen 
P.-ok  p.  Lassan  járj,  tovább  érsz ;  Ki  sokat  akar 
enni,  keveset  egyék;  Kazinczy  ama  mondása, 
hogy  a  nyelvnek,  ha  fejlődni  akar,  előbb  romlania 
kell  stb.  Szónokok,  gondolkodók,  költők  gyakran 
használják  a  P.-t ;  de  vannak,  akik  visszaélnek 
vele  (paradoxomania).  Különösen  helyén  van  a 
P.  a  lendületes,  továbbá  a  komikus  előadásban 
és  igen  hatásos  lehet  költői  művekben  (p.  Bűnöd 
csak  egy  volt  —  az  erény,  Arany).  P.  állitás- 
nak (rossz  értelemben)  mondják  a  túlságos  me- 
rész vagy  képtelen  állításokat.  Rousseau  szerint 
a  P.-ok  oly  igazságok,  melyek  egy  századdal  előbb 
születnek  meg,  mint  kellene. 

Paradoxurus  (áiiat),  1.  Pálmasodró. 

Parafa  (qöv.),  1.  Egyes  fáknál  a  fellegén  foly- 
tonos osztódása  által  igen  sok  pára  képződik, 
melyet  P.-nak  neveznek.  Legnagyobb  jelentősége 
van  a  paratölgy  (Quercus  suber)  P.-jának,  mert 
ez  szolgáltatja  a  kereskedelemben  előforduló  P.-t. 
A  hozzá  közelálló  Quercus  occidentalis  szintén 
használható  P.-t  ad.  A  parakambium  több  éven 
keresztül  működik  és  az  első  években  2—5, 
később  l  —2  mm.  vastag  pararéteget  hoz  létre. 
Az  egyes  év  rétegei  élesen  elválnak  egj^mástól. 
Az  első  pararéteg  igen  összerepedezik,  kemény, 
törékeny  és  ezt  csak  tüzelésre,  tetőfedésre,  parakő- 
készítésre,  gőzvezetőcsövek  burkolására,  hálók 
úsztatására,  úszóövek  készítésére  stb.  használ- 
ják. Ezt  demasciage-nak,  le  mále-nak,  himpara- 
fának  nevezik  és  a  fáról,  mikor  10  cm.  vastag 
lesz,  májustól  októberig,  késsel,  fejszével  eltávo- 
lítják. Ezután  képződik  a  használható  nőpara.  Az 
első  használható  pára  a  termőhely  szerint  8— 20 
éves  korban  kezd  fejlődni  és  8— 10  év  múlva  oly 
vastag  már,  hogy  lefejthetik  és  ezt  150  éves  ko- 
ráig ismételhetik.  Legjobb  az  50—100  év  közötti 
pára.  A  P.  lefejtése  gyűrűzéssel  történik.  A  para- 
lemezek  vastagsága  5  —20  cm.  között  változik 
és  keresztmetszetén  8—15  évgyűrű  olvasható 
meg.  A  paraszemölcsök  vastag,  sugárirányú,  sö- 
tétbarna vonalaknak  látszanak,  melyek  merő- 
legesek az  évgyűrűkre.  A  P.  kormozó,  vüágos 
lánggal  ég,  igen  rugalmas,  de  e  tekintetben  a 
különböző  fajták  különbözők ;  legrugalmasabb  a 
katalóniai.  Színe  különböző,  legvilágosabb  az 
andalúziai  P.  Főként  dugónak  dolgozzák  fel.  A  hul- 
ladékot, amely  az  egésznek  60°/o-át  teszi,  linó- 
leum, P. -téglák  készítésére,  csövek  burkolására 
használják.  A  port  papirosnak  dolgozzák  fel  és 
csomagolásra  szolgál,  a  forgácsot  a  gyorsecet- 
gyártásnál a  bükkfaforgácshoz  hasonlóan  hasz- 
nálják fel  V.  eltüzelik.  P.-ból  készülnek  továbbá 
cipőtalpak,  cipő-,  kalapbetétek,  mentőövek  stb. 
Korma  a  aspanyolfeketew  nevű  festéket  szolgál- 
tatja. A  világ  évi  paratermeiése  átlag  1  millió 
métermázsa.  L.  Faratölgy. 


2.  P.-nak  neveznek  azonban  olyan  fákat  is, 
melyeknek  a  fája  fizikai  sajátságra  teljesen  meg- 
egyezik a  paratölgy  P.-jával.  Ezek  trópusi  fák. 
Ilyen  P.  az  Ochromus  lagopus,  Aeschynomene 
elajphroxylon,  Alstonia  scholaris,  Geiha  pen- 
tandra,  továbbá  Messanga,  Xylopia,  Anona, 
Erythrina,  Commiphora,  Hibiscus,  Leitneria 
génusz  egyes  fajai.  Ez  a  P.  igen  könnyű,  faj- 
súlya néh.a  0*21  is  lehet,  igen  egynemű,  puha  és 
minden  irányban  egyformán  vágható. 

Parafálás  (a  francia  paraphe  [1.  o.]  szóból.)  Je- 
lenti egy  szerződés  végleges  formulázását,  úgy 
hogy  annak  érvényességéhez  már  csak  a  teljes 
aláírás  szükséges.  Parafálni  a.  m.  aláírással  v. 
kézjeggyel  v.  pecséttel  ellátni. 

Parafázia  (paraphasia  gör.),  1.  Beszédzavarok. 

Parafenetidin,  1.  Fenetidin. 

Parafenetidincitrát,  1.  Gitrofén. 

Parafeniléndiamin,  1.  Feniléndiaminek. 

Parafenolkarbamid  a.  m.  dulcin  (1.  o.). 

Paraferna  (lat.).  P.-nak  v.  hona  parapher- 
nalia-nak  nevezték  a  római  jogban  a  férjes  nő- 
nek azt  a  külön  vagyonát,  mely  nem  volt  dos 
(1. 0.)  A  vagyon  kezelése  a  nő  felhatalmazása  alap- 
ján a  férjet  illethette,  ki  köteles  volt  feleségének 
utasításait  követni.  Kétség  esetében  a  római  jog 
az  oly  dolgot,  amely  a  házastárs  kezében  volt,  a 
férjének  vélelmezte,  ha  csak  a  nő  a  saját  tulajdon- 
jogát be  nem  bizonyította ;  ez  volt  az  ú.  n.  prae- 
sumptio  Muciana. 

Paraffin,  különféle,  300°-on  felül  forró,  szilárd 
szénhidrogének  elegye.  Csekély  mennyiségben 
az  amerikai  petróleumban,  jelentékenyebb  meny- 
nyiségben  az  orosz  (bakui)  petróleumban  talál- 
ható ;  a  Galíciában  és  Oláhországban  előforduló 
ozokerit  és  a  bakai  neftigü  lényegében  véve 
P.-ból  áll.  Ezekből  és  a  turf  a,  barnaszén  meg  a 
bitumenes  palák  desztiilációjakor  kapott  kátrány- 
ból készítik.  A  nyers  P.-t  ugy  tisztítják  meg, 
hogy  a  benne  levő  gyantás  anyagokat  koncen- 
trált kénsavval  elroncsolják  és  azután  többször 
átdesztillálják.  A  tiszta  P.  fehér,  áttetsző  kristá- 
lyos tömeg ;  fp.-ja  45—70°  között  van ;  éterben 
és  forró  alkoholban  feloldódik.  Szerfelett  indiffe- 
rens test,  a  füstölgő  saléti'omsav  nem  támadja 
meg,  de  a  klór  behatására  különféle  klórtar- 
talmú termények  keletkeznek  belőle.  A  P.-t  az 
iparban  igen  sokféle  célra  használják  :  így  nem- 
csak gyertyakószítésre,  hanem  fakonzerválásra, 
hordók  vízállóvá  tételére,  bőrpuhításra,  papir- 
szatinirozásra  stb.  és  ezenkívül  az  illatszer-, 
gyufa-  és  tölténygyártásnál  is  alkalmazzák. 

Paraffin-befecskendezés,  használatos  újabb 
időben  bizonyos  testhiányok  pótlására  olymó- 
don, hogy  folyékony,  később  megmerevedő  va- 
zelint, illetve  paraffint  fecskendezünk  be  a  bőr 
alá.  Az  eljárást  1900.  Gersuny  ajánlotta  először. 
A  szövetek  közé  bepréselt  paraffin  genyedés 
nélkül  begyógyul,  mint  állandó  pótlék  belől  ma- 
rad a  testben.  A  P.  igen  kiterjedt  alkalmazást 
nyer  hibás  orralakulatok,  műtétek  folytán  tá- 
madt besüppedések  kiemelésére,  sipolynyílások 
elzárására,  rosszul  záró  végbélizom  pótlására 
és  egyéb  célból.  A  befecskendezés  külön  e  célra 
szolgáló,  igpn  erős,  melegíthető  fémfecskendő- 
vel  történik,  melyből  nagy  nyomással  juttatják 


Paraffinek 


—     182 


Paragrramma 


be  szükség  szerint  az  anyagot  a  bőr  alá.  Kelle- 
metlen mellékkörülmény  csak  az,  hogy  a  testbe 
begyógyult  paraffin  magas  hőfokon,  tehát  erős 
napsütésnél  v.  magas  láznál  megolvad,  ami 
kivált  kozmetikus  műtéteknél  zavar. 

Paraffinek.  Az  ú.  n.  telített  szónhidrogének  ho- 
mológ sorozatát  paraffin-  v.  metánsorozatnak  ós 
a  sorozatba  tartozó  szénhidrogéneket  közös  néven 
P.-nek  nevezik.  Általános  képletük  C„Hg„-|-2, 
amelyben  n  a  szén-,  illetve  a  liidrogén-atőmok 
számát  jelenti.  Kivétel  nélkül  indifferens  és  reak- 
cióra kevéssé  képes  testek,  amelyeket  a  füstölgő 
salétromsav  sem  támad  meg.  Magasabb  hőmér- 
sékletre hevítve  meggyulladnak ;  az  elégéskor 
mindegyikből  széndioxid  és  víz  keletkezik.  Klór- 
gáz behatására  bennük  a  hidrogénatomok  részben 
V.  egészben  klórral  helyettesíthetők.  Mesterséges 
úton  különféle  módon  állíthatók  elő,  de  a  ma- 
gasabb tagokat  szaggatott  lepárlással  rende- 
sen petróleumból  s  fa-  v.  kőszénkátrányból  ké- 
szítik, amelyekben  e  magasabb  tagok  készen 
képződve  találhatók.  A  P.  egyes  tagjait  inkább 
csak  tudományos  kísérletekben  alkalmazzák,  de  a 
folyós  és  szilárd  P.  különféle  elegyeit  (petroleum- 
éter,  benzin,  petróleum,  vazelin,  paraffin  stb.) 
az  iparban  ós  a  közéletben  különböző  célokra 
használják. 

Paraffin-íürdő.  Kémiai  munkálatoknál  100° 
fölött  250"-ig  való  egyenletes  melegítésre  hasz- 
nált, paraffinnal  v.  paraffinolajjal  töltött  fazék. 

Paraffin-gyertya,  1.  Gyertya. 

Paraffin-injekciók,  1.  Paraffin-befecsken- 
dezés. 

Paraffin-kenőcs  (unguentum  para/fini),  1 
rész  szilárd  és  4  rész  folyékony  paraffinból  álló 
kenőcs,  melyet  úgy  használnak,  mint  a  vazelint. 

Paraffin-olaj.  A  paraffin  gyártásánál  mellék- 
termékül kapott  sűrű  folyadékból  úgy  készül, 
hogy  azt  kénsavval  összerázzák  és  azután  vá- 
kuumban átdesztillálják.  A  csontszénnel  megtisz- 
tított P.  színtelen,  a  nyers  P.  sötét  színű,  olajszerű 
és  nem  fiuoreszkáló,  szagtalan  és  íztelen  folya- 
dék, amely  360o  felett  forr ;  fs.  0-88.  Alkoholban 
igen  kis  mértékben,  de  éterben,  kloroformban, 
széndiszulfidban  könnyen  oldódik.  Kenőolajul  és 
az  ú.  n.  olajgáz  készítéséhez  használják. 

Paraffinrák,  a  bőr  rákos  megbetegedése,  mely 
paraffinnal  dolgozó  munkásokon  támad. 

Parafimózis  (paraphimosis,  gör.)  1.  Fityma- 
szükülés. 

Parafizis  (gör.),  1.  Hymenium. 

Parafónia  (gör.)  szóval  jelölik  az  énekhang 
nyers  mellékzörejét,  valamint  a  magasabb  han- 
gok átcsuklását  regiszterváltásoknál.  Az  ókorban 
a  kvart  és  kvint  hangközöket  nevezték  P.-nak, 
míg  az  oktávot  antifónia-nak  hívták. 

Paraform,  paraformaldehid,  trioximetüén, 
(HCH0)3,  meleg  vízben  oldható,  fehér  por.  Köny- 
nyen  formaldehiddé  alakul.  Bélantiszeptikum. 

Paraformaldeliid,  1.  Formaldehid. 

Parafrázia  (gör.),  szavak  rossz  kiejtése,  el- 
szólás. 

Parafrázis  (gör.),  körülírás,  átírás ;  valamely 
tömör  vagy  nehéz  szerkezetű  szövegnek  más  sza- 
vakkal bővebben,  magyarázatosabban  v.  népsze- 
rűbben való  előadása,  illetőleg  ilyen  módon  más 


nyelvre  fordítása.  A  metafrázis  szó  szerinti  for- 
dítás, a  P.  pedig  az  eredeti  szövegnek  szabad  át- 
dolgozása, mely  az  érthetőséget  tartja  céljának.  A 
zenében  P.-nak  hívják  egyes  dalok,  operameló- 
diák fantasztikus  átírását  és  kicifrázását.  (Isme- 
retesek p.  a  Repülj  fecském  P.-ai.) 

Paragammacizmus,  beszédhiba,  melyben  a 
garat-  és  torokhangok  helyett  más  hangzik. 

Paragenezis  (gör.),  Broca-tó\  származó  mű- 
szó. Oly  kereszteződést  jelent,  melynél  az  első 
vérű  korcsok  vagy  mindjárt  maguk  közt  termé- 
ketlenek vagy  pedig  másod-,  harmadivadókuk- 
ban  terméketlenekké  válnak,  de  másfelől  szülőik 
rasszaival  termékeny  korcsokat  (másodrendű  kor- 
csokat) hoznak  létre,  amelyek  maguk  között  min- 
den határ  nélkül  továbbtenyésznek,  minek  kö- 
vetkeztében új  rassz,  t.  i.  korcs  rassz  jön  létre  és 
pedig  oldalágból  való  származás  útján.  V.  ö.  Broca, 
Sur  l'hybridité  (1858).  —  P.  az  ásványtanban  a 
szabad  természetben  előforduló  ásvány  kisérő 
ásványait  jelenti,  beleértve  a  keletkezés  sorrend- 
jét. A  legtöbb  ásványnak  megvan  a  maga  jel- 
lemző, szinte  törvényszerű  telérkisérete.  Pl.  az 
ónérctelérek  állandó  ásvány  társasága  fiuorit-, 
apatit-,  litiumcsillám-,  topáz-  és  turmalinból  áll, 
amelyek  mind  fluortartalmú  ásványok. 

Parageuzia  (gör.),  fonák  ízérzés,  önként  tá- 
madó ízérzés. 

Paragium,  1.  Fartagium  és  Apanage. 

Paraglossae,  a.  m.  fióknyelv,  a  rágószáj- 
részű  rovaroknál  a  második  maxilla  (alsó  ajak) 
külső  függeléke. 

Paragnájsz,  1.  Gnájsz. 

Paragoge  (gör.),  a  régibb  grammatikusoknál 
valamely  szó  végének  a  meghosszabbítása,  meg- 
toldása,  pl.  pedig  helyett  pediglen,  pedétiglen. 

Paragompliosis,  a  magzat  koponyájának 
beékelődése  a  medencébe  szüléskor. 

Paragon,  1.  Betünemek. 

Paragonit  (ásv.),  nátrium-csillám,  hasonlít  a 
muszkovit-  V.  kálium-csillámhoz  (1.  Csillám)y 
csakhogy  kálium  helyett  nátriumot  tartalmaz; 
nátriumaluminium-hidroszi likát :  HaNaAlgSigO^p. 
Eddig  csak  mint  finom  pikkelyes  csillámpalát 
ismerjük ;  sárgás-szürkésfehér,  gyengén  gyöngy- 
házfényű. A  szép  sztaurolit-  és  diszténkristályok 
anyakőzetét  alkotja  Faido  közelében,  Tessinben, 
a  sugárkő-kristályok  anyakőzetét  a  Greineren  a 
Zillertalban  (ú.  n.  pregrattit).  Található  még 
Syra  szigetén  és  az  Uraiban. 

Paragráfia  (gör.),  írás  közben  a  betűk  vagy 
szavak  elhibázása,  betűk  kihagyása,  fölcseré- 
lése, kettőzése. 

Paragrafus  (gör.),  tulajdonképen  az  írás  mellé 
írott  minden  jegy,  pont,  vonal  stb. ;  a  régiek- 
nél az  a  jel,  melyet  a  grammatikusok  és  kriti- 
kusok használtak  a  hangjelezésre,  valamely  drá- 
mában beszélő  személyek  megkülönböztetésére, 
továbbá  klasszikusokban  a  nem  valódi  szavak 
és  helyek  megjelölésére.  Később,  pl.  mint  jelen- 
leg is,  a  törvénykönyvekben  és  tudományos  mű- 
vekben a  kényelmesebb  áttekintés  végett  a  ki- 
sebb szakaszok  élére  tett  jegy  (§),  melyet  f olyó- 
számmal  látnak  el. 

Paragramma  (gör.),  hozzáírás,  toldalék,  beik- 
tatott pótlás ;  továbbá  valamely  írásnak  a  meg- 


Paragua 


183 


Paraguay 


hamisítása  betüváltoztatás  által ;  egy  név  pa- 
ródiaszerü  elferdítése  egy  betűnek  (rendszerint 
az  elsőnek)  megváltoztatásával,  pl.  Biberius  (itó- 
kás)  Tiberius  helyett. 

Paragua,  sziget,  1.  Fcdmian. 

Paraguaj,  1.  Faraguay. 

Paraguana,  félsziget  Venezuela  E.-i  partján, 
hossza  60,  szélessége  4;5  km.,  legmagasabb  hegye 
a  Corre  de  Sta  Anna  (700  m.).  Az  Istmo  de  Meda- 
nos- szoros  köti  a  szárazhoz. 

Paraguary,  fővárosa  Paraguay  egyik  departe- 
mentojáaak,  vasút  mellett,  (i9ii)  10,000  lak. 

Paraguay,  1.  köztársaság  Dél-Amerikában 
Bolívia,  Braziüa  és  Argentína  között,  tengerpartja 
nincs,  területe  253,100  km2,  a  Chaco-síksággal 
együtt,  amelyre  Bolívia  is  igényt  tart :  4!57,000 
km\Felülete.  A  P.  és  Parana  közé  ékelten,  csak- 
nem közepén,  a  Braziliából  átnyúló  Serra  Mbara- 
cayu  és  a  Villa  Rica  kordillerák  végigvonulnak 
rajta  és  köztük  vízválasztóul  szolgálnak.  Hegyei 
700  m.-ig  emelkednek  és  inkább  K.-i  részeit 
ágazzak  be,  Ny.-i  része  sík  és  mocsaras.  Vizei :  a 
P.,  Aquidaban,  Ipané,  Jejui,  Tebicuary,  Parana 
Acaray  és  Monday.  Éghajlata  Braziliáéval  egyező, 
tropikus.  Növényvilága  majdnem  trópusos  és  P. 
erdős,  füves  dombvidéke  pálmákban,  quebracho- 
és  máté-fákban  gazdag.  Állatvilága  nagyrészt 
egyezik  a  tropikus  Amerikáéval,  jellemző  álla- 
tai a  foghíjasok  (hangyászómedve  és  különféle 
páncélos  állatok).  Mocsaraiban  alligátorok  és  kü- 
lönleges békafélék  élnek,  a  hangyák  és  moszki- 
tók  nagy  tömegei  kellemetlenek.  Mezőgazdasága 
kezdetleges ;  f őjövedelmi  forrásai  az  erdők  ter- 
mékei. A  yerba-maté  (P.-i  tea),  különféle  fa- 
nemekkel együtt  főkiviteli  cikke.  Állattenyész- 
tése fejlődik ;  szarvasmarhaállománya  (1913)  SVa 
milüó  darab ;  ló,  juh,  kecske-  és  sertésállománya 
is  jelentős.  Ipara  inkább  mezőgazdasági  ipar ;  a 
háziipar  jelentékeny.  Kereskedelmét  Asuncion 
bonyoUtja  le,  a  bevitel :  textil-  és  vasárúk,  élelmi- 
cikkek, a  kivitel :  fa  és  állati  termények,  dohány, 
tea.  narancs.  Vasúti  vonalainak  hossza  371  km. 
Asuncion  és  Encarnacion  között.  Lakossága  (1917) 
1.000,000  lélek,  az  50,000  Chaco-területi  indiánus 
nélkül  Sok  guarani  indiánus  lakja.  A  bevándorlás 
nem  nagy.  Több  német  telepe  is  van.  Közokta- 
tása alacsony  fokon  áll,  benszülött  lakosságá- 
nak csak  39o/o-a  ír  és  olvas,  Asuncionban  egye- 
temjellegű  nemzeti  college  van.  Államvallása  a 
katolikus,  de  szabad  vallásgyakorlat  van.  Süly-, 
mérték-  és  pénzrendszere.  1899  óta  a  méterrend- 
szer a  törvényesen  elfogadott,  régebbi  pénzegy- 
sége a  peso,  100  centavosra  osztva.  Van  arany - 
peso,  papirospeso,  5, 10  és  20  centes  nikkelpénze. 
Alkotmánya  1870  nov.  18.  kelt,  a  törvényhozó 
16  szenátor,  26  képviselő ;  a  végrehajtó  hatalom 
élén  a  4;  évre  választott  elnök  áll,  akit  az  alelnök 
helyettesíthet.  P.  12  depart.-ból  áll,  fővárosa 
Asuncion.  Német  minta  szerint  kiképzett  kato- 
nasága 100  tisztből,  3500  legényből  áll,  akik 
rendőrségi  szolgálatot  is  teljesítenek ;  minden 
18—45  éves  honpolgár  katonaköteles ;  7  hadi- 
hajója van.  Címerét  1.  a  Címerek  cikkhez  csa- 
tolt 11.  színes  képmellékleten.  Lobogója:  vörös, 
fehér,  kék  sávokból  áll,  középütt  a  címerrel.  V.  ö. 
Fischer- Treiienfeld,  P.  in  Wort  und  Bild  (Berlin 


1906);  Mangels,  Wirt8chaftliche,naturgeschicht- 
liche  und  klimatologische  Abhandlungen  aus  P. 
(München  1904);  Yallentin,  P.,  das  Land  der 
Guaranis  (Berlin  1907). 

Története.  A  Dél-Amerikában  előnyomuló 
spanyolok  1536.  jutottak  a  mai  P.  területére. 
Ayolas  spanyol  vezér  legyőzte  az  itt  lakó  giui- 
rani  indián  törzset  s  megalapította  1537.  Asun- 
cion várost.  1609-ben  a  jezsuiták  jöttek  ide  s 
csakhamar  megnyerték  a  benszülötteket,  föld- 
mivelésre,  állattenyésztésre  és  mesterségekre  ta- 
nították őket.  A  spanyol  kormányzó  engedelmé- 
vel aztán  valóságos  mintaállamot  alapítottak 
itt.  A  XVin.  sz.-ban  40  virágzó  telepen  (reduc- 
ciones)  170,000  indián  élt  szorgalmas  munkában 
és  békében  s  a  rendnek  is  nagy  jövedelme  volt 
a  fölös  terményekből.  A  jezsuita  rend  eltörlése 
után  1767.  a  portugálok  és  spanyolok  osztozkod- 
tak a  P.-i  telepeken  s  csakhamar  tönkretették 
azokat.  P.  spanyol  része  La-Plata  alkirálysághoz 
került  s  mikor  az  1810.  elszakadt  a  spanyol  ura- 
lomtól, 1813.  P.  is  függetlenítette  magát.  A  kon- 
gresszus 1813.  két  konzult  választott  az  új  köz- 
társaság élére,  de  ezek  egyike  Francia  1814 — 
40-ig  korláttan  hatalommal  uralkodott  P.  felett, 
melyet  teljesen  elzárt  a  külföldtől.  Halála  után 
visszaállították  a  konzuli  alkotmányt,  de  már 
1844.  új  diktátor  támadt  Lopez  személyében, 
aki  megnyitotta  az  országot  a  külföldi  keres- 
kedés számára.  Argentína  az  ő  kormánya  alatt 
ismerte  el  P.  függetlenségét  (1852).  Halála  után 
(1860.)  a  kongresszus  fiát,  Francisco  Solano 
Lopezt  (1.  Lopez  2.)  ismerte  el  elnöknek.  Ez  az 
ország  virágzó  helyzetére  és  megtakarított  kin- 
cseire támaszkodva,  beavatkozott  Uruguay  belső 
harcaiba.  Ekkor  azonban  Argentina  és  Brazüia 
jöttek  Uruguay  segítségére  (1865).  Lopez  az  or- 
szág északi  szélére  szorult  s  az  1870  márc.  1.  ví- 
vott csatában  maga  is  elesett.  Halála  után  a  nem- 
zetgyűlés új  alkotmányt  dolgozott  ki,  megkötötte 
a  békét  Braziliával  és  Argentínával  területáten- 
gedések árán  (1872).  Ezután  békés  idők  követ- 
keztek 8  az  elnökök  alkotmányos  módon  követ- 
ték egymást,  de  az  ország  jóléte  tönkrement  s  a 
lakosság  megfogyatkozott.  1908  júl.  új  forrada- 
lom tört  ki  s  azóta  gyakori  belvillongások  zavar- 
ják az  ország  nyugalmát.  Az  1920—24.  évekre 
megválasztott  elnök :  Gondra  Manuel.  V.  ö. 
Guevara,  História  de  la  conquista  de  P.  (Buenos- 
Aires  1885) ;  Ffotenhauer,  Missionen  der  Jesuiten 
in  P.  (Gütersloh,  1891—93,  3  részben) ;  Koehel, 
In  Jesuit  land.  The  Jesuit  missions  of  P.  (London 
1912) ;  Pastells,  História  de  la  compania  de  Jé- 
sus  en  provincia  del  P.  (Madrid  1912,  L  köt.). 

2.  P.  (Bio  P.),  a  Parana  délamerikai  folyó 
társfolyója  Braziliában.  Ered  a  Matto  Grosso 
füves  puszták  platójának  pereme  alatt  mintegy 
305  m.  magasban,  Diamantino  helységtől  K.-re. 
D.  felé  folyva  fölveszi  a  Jaurut  s  azután  vize 
hatalmas  mocsarakban  terül  szét  a  füves  puszta- 
ságon, ez  a  Xarayes-mocsár,  amely  áradáskor 
hatalmas  vízfelület,  szárazság  idején  pedig  csak 
apró  vizerecskékből  áll.  A  folyó  esése  igen  ki- 
csiny s  emiatt  a  Rio  Cuyaba  és  Taquary  mellék- 
folyói közf  is  hasonló  mocsaras  vidéken  folyik 
keresztül,  majd  jobbról  fölveszi  a  Gran  Chaco 


Paraguay-tea 


184 


Paraldehid 


pusztáinak  legnagyobb  folyóját:  a  Pilcomayót 
Asuncionnál  s  a  kisebb  Rio  Saladót  és  a  Rio  Ber- 
mejót  és  három  ágban  egyesül  Corrientes  fölött  a 
Paranával,  középső  ága,  a  Boca  de  Humaita, 
260  m.  széles.  A  folyó  hossza  mintegy  2600  km., 
vízterülete  kb.  1.148,000  km2,  3—22  m.  mély. 
Először  Caboto  járt  rajta  (1526),  most  gőzhajók- 
kal hajózzák  Villa  Mariáig  (1900  km.). 

Paraguay-tea  (növ.),  1.  Máté. 

Paraguda  (Bungarus  caeruletis  Schn.,  áiiat), 
a  Siklóféiék  (1.  o.)  családjába,  az  Eltilméregfogas 
kígyók  (Proteroglypha)  csoportjába  tartozó 
kígyófaj.  Színe  és  mustrázata  különböző.  Rende- 
sen testének  felső  része  fénylő  kékesfekete  v. 
sötétbarna,  többé-kevésbbó  nagyszámú,  rendkí- 
vül keskeny  émail-fehér  harántsávval  v.  kis  fe- 
hér foltokkal  díszít^^e.  Hossza  legfeljebb  1"4:0  m. 
Elő-Indiában  honos ;  Bengáliában  és  a  Malabári- 
partokon  gyakori,  Burmában  ritka.  Kis  emlő- 
sökkel, főleg  pedig  kígyókkal  és  gyíkokkal  táp- 
lálkozik. Harapása  veszedelmes.  A  kígyóméreg 
következtében  elpusztult  emberek  nagy  száza- 
léka a  P.  áldozata.  Ismertebb  nevei  hazájában : 
gedi  paragudu,  pakta  pula,  anali,  kalgundait, 
kralt  stb. 

Paragummi  a.  m.  parakaucsuk,  1.  Kaucsuk- 
növények. 

Parah,  keletindiai  űrmérték  Madrasban  61'455 
1.  Mint  gabonamérték  Bombayban  =  20*321  kg. 

Parahyba  (Parahiba,  a.  m.  Nagy  folyó),  két 
folyó  Braziliában :  1.  P.  do  Sul  (a.  m.  D.-i  P.), 
ered  a  Serra  do  Mar-on  Sao  Paolóban,  áttör  a 
Serra  de  Geralon,  keresztülfolyik  Rio  de  Janeiro 
államon  és  950  km.  hosszú  folyás  után  Cam- 
pos  alatt  az  Atlanti-óceánba  ömlik.  —  2.  P.  do 
Norte  (a.  m.  É.-i  P.),  370  km.  hosszú  parti  folyó  a 
róla  elnevezett  brazíliai  államban.  Ered  Teixeira 
közelében,  sok  sellője  van,  emiatt  felsőbb  ré- 
szén hajózhatatlan,  lagunás  öbölbe  ömUk  P.  vá- 
ros alatt. 

3.  P.,  Brazília  államainak  egyike  Pernambuco, 
Rio  Grandé  do  Norte  ós  az  Atlanti-óceán  közt, 
területe  74,710  km2,  (1917)  757.408  indiánus,  né- 
ger ós  portugál  lak.  A  partvidék  sík,  belsején  a 
Serra  Borborema  vonul  végig.  Folyóvizei  a  P., 
a  Rio^  Guaju,  a  Camaratuba  és  a  Rio  das  Piram- 
has.  Éghajlata,  bár  forró,  egészséges.  Magas  ős- 
erdők és  termékeny  talaj  csak  a  folyók  mentén 
és  a  Ny.-i  emelkedettebb  vidéken  vannak,  egye- 
bütt kopár ;  földmívelése  kezdetleges,  erdőiben 
értékes  festék-,  épület-  és  gummifái  vannak.  Az 
állattenyésztés  csekély ;  ipara :  cukor,  szeszége- 
tés és  csipkeverés.  1581-ben  a  portugálok  gyar- 
matosították, egyideig  francia  és  hollandi  kézen 
volt.  P.  várost  1675.  a  portugálok  alapították.  — 
4.  P.,  fővárosa  P.  államnak,  a  P.  jobb  partján, 
17  km.-nyire  torkolatától,  vasút  mellett,  (i9i7) 
35,000  lak.,  kiviteli  kereskedelemmel  (gyapot), 
kikötője  Cabadello. 

Parahybuna,  1.  Juiz  de  Fora. 

Faraiba  (uöv.),  1.  Simaruha. 

Parailnrns  anglicus,  a  mosómedvefólék 
(Procyonidae)  családjába  tartozó  kihalt  raga- 
dozó, melynek  egyetlen  faja  (P.  anglicus  B. 
Dawkins)  az  angolországi  és  székelyföldi  (Kö- 
pecz)  pliocénból  ismeretes. 


Parainezis  (gör.)  a.  m.  intés,  bátorítás,  buzdí- 
tás, valamely  beszédnek  vagy  prédikációnak  a 
bezáró  része ;  továbbá  erkölcsi  tartalmú  buzdító 
beszéd  vagy  irat.  Nálunk  legjelesebb  Kölcsey 
Ferenc  P.-e  unokaöccséhez,  Kölcsey  Kálmánhoz. 

Paraiso  (El-P.),  departemento  Honduras  kö- 
zépamerikai államban,  Nikaragua  határán,  kb. 
20,000  lak.,  fővárosa  Yuscaran  (1.  0.). 

Paraj,  1.  Paréj. 

Parajd,  nagyk.  Udvarhely  vmegye  P.-i  j.-ban, 
(1910)  2888  magyar  lak.  Sóbányája  évenkint  mint- 
egy 100,000  q.  kősót  és  120,000  iparsót  termel.  A 
só  több  helyen  (a  Sóhegyen)  mint  szikla  a  felszínre 
lép.  P.  környékén  a  világháborúban,  1916  okt. 
havában  heves  harcok  folytak.  (Tr.  R.) 

Parajódanizol,  1.  Izoform. 

Parakambium  (növ.),  1.  Fellogén. 

Parakarp  (növ.),  oly  termő  (1.  0.),  amelynek 
termőlevelei  csak  széleikkel  vannak  összenőve, 
miért  is  benne  rekeszek  nem  jönnek  létre. 

Parakaucsuk,  1.  Kaucsuk-növények. 

Parakazein,  1.  Kazein. 

Parakéreg  (kéreghaj,  héjkéreg,  ném.  Bőrke, 
növ.).  A  fák  külsején  lévő  héj,  amely  elhalt  háncs- 
ból, kéregparából  és  feilodermából  áll.  Az  elhalt 
részekben  csak  az  anyagcsere  melléktermékei 
és  oly  anyagok  maradnak  meg,  melyek  állati 
rágás  ellen  védik  a  fát.  A  P.  barna  vagy  vöröses 
színét  csersavas  anyagok  okozzák,  melyek  igen 
ellenállóvá  teszik.  A  szermt,  hogy  az  újabb  és 
újabb  parakambium  miként  alakul  meg,  a  P.  is 
más  és  más ;  ha  csak  egyes  helyeken  képző- 
dik, úgy  pikkelyalakú  darabokat  választ  le  és  ez 
a  cserepes  P.  (platán,  erdei  fenyő),  ha  azonban 
összefüggő  gyüríít  képez  a  parakambium,  akkor 
a  P.  gyűrű  alakban  válik  le  (pl.  cseresznyefa).  Ha 
a  kéreg  nehezen  válik  le,  akkor  összerepedezik, 
a  mint  ez  öreg  fákon  látható.  L.  Kéreg. 

Parakletosz  (gör.)  a.  m.  segítő,  közbenjáró, 
vigasztaló.  Szt.  János  evangéliumában  a  Szent- 
lélek és  a  megdicsőült  Megváltó  elnevezése. 

Parakolpitisz,  női  betegség,  a  hüvely  körüli 
kötőszövet  gyulladása. 

Parakorolla  (növ.),  ].  Mellékpárta. 

Parakrezol,  1.  Krezolok. 

Parakronizmus  (gör.)  a.  m.  anakronizmus(l.  0.). 

Parakúzis  (gör.)  « téves  hallása  a  hangokat 
magasabbaknak  v.  mélyebbeknek  halljuk,  mint  a 
minőknek  tényleg  kellene  azokat  hallani,  míg  az 
ép  fül  a  hangokat  jól  hallja.  P.  Willisii,  nagyot 
hallóknál  észlelhető  tünet,  hogy  orősebb  zörejek 
közt  (pl.  robogó  vonaton)  jobban  hallanak,  mint 
különben. 

Paralalia  (gör.),  1.  Pöszebeszéd. 

Paralbumin,  így  neveztek  el  egy  oly  fehérje- 
nemü  anyagot,  melyet  petefészektömlőkben  ta- 
láltak. Lényegében  a  P.  keveréke  a  pszeudomu- 
cinnak  a  fehérjék  különböző  mennyiségével. 

Paraldehid  (CH3CH0)3,  az  acetaldehid  hármas 
polünerje.  Savak  (sósavgáz,  kénsav),  sók  (pl.  cink- 
klorid) az  acetaldeliidet  P.-dé  alakítják.  A  P. 
színtelen,  sajátos  fűszeres  és  egyszersmind  fojtó 
szagú  folyadék.  Fs.  0998 ;  fp.  124°,  10  s.  r.  \4z 
oldja ;  szesszel,  éterrel  elegyíthető.  Klorálhidrát 
helyett  csillapítóul  és  altatóul  használatos  gyógy- 
szer. 


Paraleipomena 


—     185 


Parallaxis 


Paraleipomena  (gör.),  szószerint :  a  miket  el- 
mellöztek,  vagy  kihagytak,  pl.  költök  műveik- 
nek egyes  megirt  szakaszait;  a  későbbi  pótló 
közzétételek  is  P. 

Paraleipsis  (gör.),  szónoki  és  költői  alakzat,  1. 
Elmellözés. 

Paralexia  (gör.),  az  olvasás  zavara,  midőn  a 
beteg  olvasás  közben  betűket,  szavakat  kihagy, 
hibásan  olvas. 

Paralia,  a  görögországi  Attikának  egyik  ter- 
mékeny vidéke. 

Paralikus  szénképződmény  (geoi.),  Naumann 
szerint  az  oly  lerakódás,  ahol  a  limnikus  kelet- 
kezésű széntelepeket  sűrűn  közbeeső  tengeri  réte- 
gek váltják  fel.  Ilyen  pl.  a  pécsi  liaszköszén  tele- 
pek szeriese,  mely  sűrűn  közbeiktatott  sósvizi le- 
rakódásoktól van  megszakítva.  Ellentéte  a  lim- 
nikus (1.  0.)  képződmény. 

Paralitikns  (lat.),  orvosi  értelemben  először 
bénultat  jelent.  Jelentheti  azután  a  dementia 
paralyticában  szenvedő  elbutult  beteget.  A  köz- 
életben gyakran  valaki  butaságának  jelzésére 
használják.  P.  mellkas  a  megnyúlt,  lapos,  kes- 
keny mellkas  tág  bordaközökkel  pl.  tüdő  vésze- 
seken. P.  roham,  1.  Demenha  paralytica. 

Paralizis  (gör.),  1.  Bénulás  és  Faralysis.  A 
közéletben  gyakran  a  paralysis  progressivát  is 
értik  alatta,  1.  Dementia  paralytica. 

Parallaktikus  (gör.)  a.  m.  parallaxisra  vonat- 
kozó. P.  felállítású  távcső  az,  melynek  egyik  for- 
gási tengelye,  az  óratengely,  a  világtengelylyel 
párhuzamosan  halad,  míg  a  másik,  a  deklináció- 
tongely,  az  equator  síkjában  fekszik.  Ily  távcső 
hajtó  óramű  segítségével  az  egyszer  beállított 
csillagot  a  látómezőben  megtartja.  A  legtöbb  nagy 
távcső  P.  felállítású.  L.  Asztronómiai  műszerek. 

Parallaktikus  vonalzó  vagy  triquetrum,  1. 
Asztronómiai  műszerek. 

Parallaxis  (gör.),  az  a  szög,  melyet  két 
(1.  ábra)  az  A  és  B  pontból  S  ponthoz  húzott 
egyenes  egymással  bezár,  vagy  az  a  szög,  mely 
alatt  az  S  pontból  az  AB  távolság  látszik.  E  P. 
annál  kisebb,  minél  távolabb  az  S  pont.  Ha  A 
álláspontból  B  felé  mozgunk,  akkor  az  AS  látó- 
vonal ASB  szöggel  eltolódik.  A  háttéren  pedig 


í^S 


2.  ábra. 

az  S  pont  mozgásunkkal  ellentétes  irányban  toló- 
dik el,  annál  inkább,  minél  közelebb  esik  hoz- 
zánk. Ez  a  mindennapos,  és  közeli  tárgyak- 
nál már  akkor  is  felötlő  jelenség,  ha  ezeket  fel- 
váltva bal  és  jobb  szemmel  figyeljük,  a  Hold 
s  a  Földet  megközelítő  bolygók  esetében  ismétlő- 
dik :  a  látszó  égboltozat  más-más  helyén  látjuk, 
azaz  az  álló  csillagok  között  más  helyzetet  fog- 
lalnak el  a  szerint,  amint  a  Föld  felületének  más- 
más pontjáról  észleljük.  Ennek  folytán  az  álló 
csillagok  és  a  Nap  elfödését  a  Hold  által  (napfo- 


gyatkozás), a  Merkúr  és  Venus  átvonulását  kü- 
lönböző pontokon  álló  megfigyelők  különböző 
időkben  s  különböző  módon  látják.  A  csillagászati 
efemerisek  az  égi  testek  helyzeteit  a  Föld  közép- 
pontja számára  adják.  Hogy  ez  adatból  a  hely- 
zetet bárminő  földfelületi  pont  számára  megál- 
lapíthassuk, szükségünk  van  a  P.  ismeretére. 
Legyen  a  2.  ábrában  0  a  Föld  középpontja,  a 
kör  ennek  egy  meridiánja,  AH  az  A  pont  látszó, 
a  vele  párhuzamos  OH'  valódi  horizonja.  B  pont 
fekvésénél  fogva  az  S  csillagot  zenitjében  látja, 
míg  A-ban  a  csillag  magasságát  HAS  =  h  szög 
méri.  Az  ASO  =p'  szög  az  S  csillag  magassági 
P.-a.  Ha  ellenben,  mint  a  8.  ábrában,  az  S  csillag 
az  A  hely  horizonjában  van,  akkor  ASO  =  p,  S 
csillag  horizontális  P.-a.  A  P.  kisebbíti  az  égi 
testek  magasságát,  mert  ha  (2.  ábra)  ezt  0-ból 
flgyelnők,  a  magasság  H'OS=HAS-f-p',  tehát 
p'-tel  nagyobb  lenne,  mint  A  pontból.  Ha  vala- 
mely égi  test  P.-a  ismeretes,  akkor  ebből  a  távol- 
ság d  =  OS  is  kiszámítható ;  ha  ugyanis  OA  ==  r 

■,  _  206.264-8  r  ,  ^  ^ 
a  földsugár,  akkor  ^ ,  ha  a  P.-t  ív- 
másodpercekben  fejezzük  ki.  Az  összes  égi  testek 
közül  a  Holdnak  van  legnagyobb  P.-a,  mely  kö- 
zépben 57'2".3  =  3422".3  ós  ennélfogva  távol- 
sága = -^-?^'??^  =  60'27    földsugár.    A   Hold 

^  3422-3 

P.-át  úgy  nyerhetjük  a  megfigyelésekből,  hogy 
(4.  ábra)  két,  ugyanazon  meridiánon  fekvő  A  és 


3.  ábra. 


4.  ábra. 


B  pontból  észleijük,  melyeknek  távolsága  lehető- 
leg nagy.  Ugyanily  módon  határozható  meg  a 
Mars  s  minden  a  Földet  jobban  megközelítő  asz- 
teroida P.-a  oppozíció  alkalmával.  A  Nap  P.-a 
kicsinysége  miatt  ily  módon  már  nem  figyelhető 
meg,  ezért  más  közvetett  módszereket  alkalma- 
zunk. Értéke  8" .80  és  ezért  a  Napnak  a  Földtől 

,.  ^^     w       206,264-8 
való  távolsága gg =  23,430    földsugár. 

A  földsugárra  vonatkozó  P.-t  napi  P.-nak  is 
szokás  nevezni,  és  pontosabb  számításoknál  ter- 
mészetesen a  Földnek  a  gömbtől  eltérő  alakjára 
is  kell  tekintettel  lenni.  A  P.-t  ez  esetben  mindig 
a  Föld  equatorsugarára  szokás  vonatkoztatni  s 
ezért  teljesebben  equatori  horizontális  P.-ról  szó- 
lunk. Az  álló  csillagok  oly  rendkívül  nagy  távol- 
ságban vannak,  hogy  napi  P.  megfigyelése  telje- 
sen lehetetlen,  ezért  álló  csillagoknál  a  földpálya 
egyik  átmérőjének  két  végpontjából,  tehát  fél  évi 
időköz  alatt,  figyelünk.  Ily  módon  egynehány  álló 
csillag  ú.  n.  évi  P.-át  csakugyan  sikerült  meghatá- 
rozni. Ha  valamely  álló  csillag  évi  P.-a  1  ívmásod- 
I  perc  volna,  akkor  távolsága  206,265  naptávolság 
(1  naptávol^ág  ==  149  millió  km.)  v.  mintegy 
,  30  billió  700,000  millió  km.  lenne.  Mivel  a  fény 
I  másodpercenkiut  közel  300,000  km.-nyi  utat  tesz. 


Parallel 


186    — 


Paramagnetlzmus 


ily  P.-u  csillag  fénye  csak  három  és  egynegyed 
év  lefolyása  alatt  jutna  a  Földre.  De  a  legköze- 
lebbi álló  csillag  (az  a  Centauri)  P.-a  csak  s/4"  és 
ezért  fényét  hirtelen  elalvása  után  még  négy  és 
egyharmad  évig  flgyelhetnök  a  Földön. 

Az  első  évi  P.  t  Bessel  határozta  meg  a  61  Cygni 
nevű  csillagon  1837 — 1839  években  eszközölt 
héliométer-megfigyelésekből.  A  fáradságos  hélio- 
méter-megflgyelést  ma  a  fotografálás  helyette- 
síti. 

Parallel,  1.  Egyenközü. 

Parallelák,  1.  Mágneses  párhuzamos  körök. 

Parallel  érték,  parallel  valuta,  1.  Valuta. 

Parallelgörbék  és  parallelfelületek.  Ha  vala- 
mely sík  görbe  (felület)  minden  pontjában  az 
azokhoz  tartozó  érintőkre  merőlegeseket  állítunk 
s  ezen  merőlegesekből  a  görbe  (felület)  ugyan- 
azon oldalán  egyenlő  darabokat  mérünk  le,  ezen 
egyenlő  hosszú  merőlegesek  végpontjainak  össze- 
köttetéséből az  illető  görbe  (felület)  parallelgör- 
béjét (felületét)  nyerjük.  A  két  görbe  (felület) 
megfelelő  pontjaihoz  tartozó  érintők  egymással 
párhuzamosak.  Ebből  származik  az  elnevezés.  Ha 
a  szerkesztést  a  merőlegesek  összes  pontjaira  s 
a  görbe  (felület)  mindkét  oldalára  elvégezzük,  az 
összes  P.-et  (felületeket)  nyerjük.  Valamely  egye- 
nesnek parallelgörbéi  a  vele  párhuzamos  összes 
egyenesek,  a  köré  az  összes  koncentrikus  körök 
stb.  Valamely  sík  parallelfelülete  az  összes  vele 
párhuzamos  síkok,  a  gömbé  az  összes  vele  kon- 
centrikus gömbök  stb. 

Parallelizmus  (gör.)  a.  m.  párhuzam,  össze- 
hasonlítás. A  retorikában  és  poétikában  több  mű 
közös  elemeinek  összeállítása  (1.  Párhuzamos 
helyek).  A  héber  költészetnek  sajátos  vonása  az 
ú.  n.  P.  m£mhrorum,  azaz  a  gondolatoknak  más 
szavakkal  még  egyszer  való  kifejezése,  v.  ellen- 
tétes gondolattal  való  kiegészítése.  P.  Csöpögjön 
tanításom  mint  eső,  Hulljon  szelíden,  mint  har- 
mat, szavam,  stb.  Mózes.  A  gondolat  párhuzamos 
változatokban  való  kifejezése  számos  nép  ösköl- 
tészetének  sajátsága  s  megvolt  az  altáji  népek : 
a  törökök,  finnek,  a  vogul-osztják  népek  költésze- 
tében, valamint  a  mi  népköltésünkben  is.  L. 
Gondolatrtímus. 

Parallel  körök,  1.  Egyenközü  körök  és  Ég. 

Parallelogramma  (gör.)  a.  m.  egyenközóny. 
L.  Négyszög,  Eröparallelogramm,  Erők  össze- 
tétele és  szétbontása. 

Parallelográf  (gör.),  antropológiai  műszer, 
mely  főleg  az  ú.  n.  hosszú  csontok  (felkarcsont, 
combcsont)  csavarodási  szögének  (torsio)  méré- 
sére szolgál. 

Parallel  projekció,  1.  Elemi  projekció-mód- 
szerek. 

Paralogia  (gör.)  a.  m.  észellenes,  tévedés ;  or- 
vosi értelemben  :  tévesztő  beszéd,  midőn  a  hisz- 
tériás felelete  a  helyes  fogalomkörön  belül  téves, 
pl.  számmal  felel,  de  nem  a  helyes  számmal.  Ezt 
Ganser-tünet-nek  is  nevezik. 

Paralogizmus  (gör.),  álokoskodás,  hibás  kö- 
vetkeztetés. Híresek  Kantnak  ama  paralogiz- 
musai,  melyeket  a  racionális  lélektanban  fölfe- 
dezett. 

Paralosz,  athéni  háromsoros  állami  hajó^  mely 
Sunionnál  horgonyozott,  s  innen  a  neve  (a.  m. 


tengermelléki).  Rendesen  ünnepi  vagy  vallásos 
küldöttség  használta,  háborúban  a  fővezér. 

Paralysis  (gör.),  1.  Bénulás.  A  közéletben 
gyakran  a  paralysis  progressivát  is  értik  alatta, 
1.  Dementia  paralytica.  P.  bulbaris,  1.  Nyúlt- 
velőhénulás.  P.  facialis,  1.  Arcidegbénulás.  P. 
infantihs,  1.  Heine-Medin-betegség,  Agyvelögyu- 
ladás.  P.  peronéi,  1.  Szárkapocsmegbénulás.  P. 
puerperalis,  1.  Ellesi  bénulás.  P.  satumina,  1. 
OlomTnérgezés.  P.  ulnaris,  1.  Singidegbénulás. 

Paralysis  agitans  (gör.-lat.)  v.  Parkinson- 
féle  betegség,  az  agyvelőnek  sajátságos  meg- 
betegedése, mely  a  meglett  korban,  40  és  50  év 
között  jelentkezik  és  folyton  súlyosbodik.  Leg- 
feltűnőbb tünetei  az  erős,  gyors  reszketés,  az 
izommerevség,  előrehajlott  merev  tartás  és  járás- 
zavarok. Orvoslása  tüneti.  Lefolyása  idősült. 

Paralysis  bulbaris  infectiosa,  a  házi 
emlős  állatok  fertőző  betegsége,  melyet  1902. 
Aujeszky  állapított  meg  először  szarvasmarhán 
és  kutyán ;  megbetegednek  azonkívül  a  macska, 
sertés,  vadsertés,  róka,  borz  és  szándékosan  át- 
oltható a  P.  juhra,  szamárra,  házi  nyúlra  stb. 
Okozója  ultramikroszkópos  vírus,  mely  a  vérben, 
agyvelőben,  szövetnedvekben  van  meg  és  a  lika- 
csosabb  agyagszűrőkön  is  átmegy.  A  P.  vírusá- 
nak a  bőr  alá,  izomba,  idegrendszerbe  való  beol- 
tásával  előidézhető.  Tünetei  nyugtalanságban, 
nyálzásban,  étvágytalanságban,  hányásban  ós 
garathűdósben  nyilvánulnak,  a  mihez  igen  sok- 
szor a  fej  valamelyik  részén  heves  viszketés  csat- 
lakozik ;  a  beteg  erősen  dörzsöü  s  néha  véresre 
kaparja  e  helyet.  24—36  óra  múlva  bekövetke- 
zik a  halál,  s  a  fájdalmas  részen  reakciós  jelen- 
ség, az  agyvelő  burkain  bővérüsóg  és  kis  vérzé- 
sek láthatók  boncoláskor.  A  gyógyulás  igen  ritka, 
Sokszor  a  veszettséggel  tévesztik  össze,  noha 
támadó  magaviseletet  az  ilyen  beteg  állatok  nem 
tanúsítanak  s  a  P.  gyorsabb  lefolyású.  A  termé- 
szetes fertőzés  módja  még  ismeretlen.  Újabban 
hazánkon  kívül  Braziliában  és  Szibíriában  is 
megfigyelték. 

Paralysis  spinalis  spastica,  a  gerinc- 
velő betegsége,  midőn  a  piramis  rostok  a  mag- 
vakon felül  betegszenek  meg.  Rendesen  családi 
betegség  s  igen  ritka.  Jellemzi,  hogy  mindkét 
láb  megbénul,  a  reflexek  fokozottak  és  az  izom- 
tónus fokozott ;  a  járás  nehézkes.  A  20—40  év 
között  jelentkezik,  lassan  rosszabbodik  és  évtize- 
dekig tarthat.  Az  orvoslása  tüneti ;  langyos  für- 
dők, enyhe  masszázs  könnyítenek. 

Paramaecinm  (áiJatt,  a  Véglények  (Protozoa) 
törzsébe,  a  Csillangós  véglények  (Ciliata)  osz- 
tályába, az  Egyenlőcsillangósak  (Holotricha)  rend- 
jébe tartozó  egysejtű  állatnem.  Testét  sűrűn  és 
egyenletesen  csillék  fedik ;  szájnyílása  a  hasolda- 
lon fordul  elő;  csőalakú  garatja  és  többnyire 
hosszú  hullámzó  hártyája  van.  A  legközönsége- 
sebb csiUós  ázalékállatkák  közé  tartozik.  A  P. 
caudatum  Ehrbg.  rothadó  vízben  mindenütt  elő- 
fordul ;  hossza  120—325  mikron.  További  gya- 
kori fajai:  P.  bursaria  Ehrbg.  (hossza  60—155 
mikron),  P.  aurelia  0.  F.  M.,  P.  putrinum  Cl. 
u.  L. 

Paramagnetlzmus,  1.  Mágnesség  és  Diamág- 
nesség. 


Paramaribo 


187    — 


Parancs 


Paramaribo  (azelőtt :  Új-Middelberg),  Német- 
alföldi Gujána  fővárosa  a  Surinam  mellett,  (i9i8) 
36,716  lak.  Biztos  kikötőjébe,  amelyet  Zeelandia 
és  Új- Amsterdam  erősségek  védenek,  6  m.  mély 
járatú  haj  ók  is  befuthatnak. 

Paramatta,  város,  1.  Parramatta. 

Páramé,  város  és  fürdőhely  Ule  et  Vüaine 
francia  départementban,  a  La  Manche  st.-maloi 
öblében  St.  Malo  közelében,  (i9ii)  5705  lak.,  osz- 
triga-telepekkel.  Közelében  Rothéneuf  fürdő. 

l^arainenispenuin  (növ.),  1.  Anamirta. 

Paramenta  (lat.,  vestes  sacrae  is),  a  kat. 
egyházban  gyűjtőneve  az  istenitiszteletnél  hasz- 
nált —  külön  megáldott  —  ruháknak. 

Parameros,  spanyol  elnevezése  a  magas 
fenslkokon  levő  füves  pusztáknak,  amelyek  mere- 
deken szakadnak  le  valamely  síkságra.  Ilyen  pl. 
a  P.  de  Reinosa  (Santander  tartomány)  és  a  P.  de 
Molina  (Guadalajara  tartomány). 

Paraméter  (gör.),  a  matematikában  az  oly 
mennyiség,  mely  a  vizsgálat  bizonyos  fokán  ál- 
landó, a  vizsgálat  más  fokán  ellenben  más 
szempontból  fogva  fel,  változó.  így  görbeseregek 
vizsgálatánál  minden  oly  mennyiséget,  melynek 
a  sereg  minden  egyes  görbéjére  vonatkozólag 
egy-egy  meghatározott  értéke  van,  a  sereg  más- 
más görbéjére  vonatkozólag  ellenben  más-más  ér- 
téke van,  P.-nek  mondunk.  A  kúpszeleteknél 
P.-nek  azt  a  húrt  nevezzük,  mely  a  fő  tengelyre 
merőlegesen  az  egyik  gyújtóponton  megy  ke- 
resztül. —  P.-ek  az  antropológiában  oly  számok, 
melyeket  a  különböző  embercsoportok  méretei 
és  morfológiai  jellegeinek  jellemzésére,  kölcsönös 
viszonyaiknak  kifejezésére  használnak,  pl.  a  kü- 
lönböző középértékek,  átlagos  eltérés,  állandó 
eltérés  stb.  —  A  kristálijtanhan  azok  a  hosszak, 
amelyeket  a  kristálylap  kristálytani  tengelyeken 
a  tengelyrendszer  középpontjától  számítva  le- 
metsz. A  P.  reciprok  értéke  az  index  v.  Miller- 
féle jel. 

Parametritisz  (gör.),  a  medence  kötőszöveti 
gyuladása  (1.  Méhbetegségek). 

Paramidobenzoésávas  etilészter,  1.  Anesz- 
tezin. 

Paramilum  (paramylum,  zooamylum).  Az  Eu- 
glena  viridisben  és  a  Gregarinafólékben  található 
szénhidrát;  képlete  CgHjoOg.  Szemcséi  a  kemé- 
nyítőéhez hasonlók,  de  jódtól  nem  kékülnek  meg. 

Paramimia  (gör.),  fonák  arcjáték,  a  kifejezett 
gondolatnak  v.  érzésnek  nem  megfelelő  arcjáték. 

Paramnesia  {gör.),lEmlékezetbeli  csalódás. 

Paramo  (spany.  többessz.  iparamos),  magas, 
kopár  hegyvidék,  különösen  a  délamerikai  Cor- 
dillerákban,  amelyeken  gyakran  erős  hó-  és  szél- 
viharok dühöngenek.  Rajtuk  csak  törpe  fák,  cser- 
jék ós  Mirtusz-féle  növények  vannak. 

Paramorfózák,  1.  Álalakúság. 

Paramusir,  a  Kurüok  (1.  o.)  egyik  szigete. 

Paramylum,  1.  Faramilum. 

Paramythia  (törökül  Aidonat,  azaz  Hagios 
Donatos,  az  ókori  Photike),  görögországi  város 
a  hajdani  janinai  török  vilajetben,  a  Kurila-hegy 
tövében,  kb.  3000  részben  keresztény  görög, 
részben  mohám,  albán  lak.  Püspöki  székhely. 

Paramy  tliion  (gör,)  a.  m.  buzdítás,  bátorítás, 
továbbá  egy  Herdertől  (1785.)  kezdett  költemény- 


faj, olyan  oktató  mese,  amelyet  a  mitológia  szemé- 
lyeiről költ  az  író;  abban  különbözik  a  parabolától, 
hogy  nem  annyira  gyakorlati,  mint  inkább  elmé- 
leti tanulsága  van.  Nálunk  Fáy  óta  írnak  P.-kat. 
Parana,  1.  P.  (Pára,  Rio  Grandé),  folyó  Dél- 
Amerikában,  a  Paraguay  és  Uruguay  folyókkal 
a  La  Plata  (1.  o.)  folyóvá  egyesül.  A  Serra  da 
Mantiqueirában,  a  Rio  Grandé  és  a  Paranahyba 
egyesüléséből  ered ;  az  előbbi  a  főforrásfolyó.  P. 
egy  darabon  határ  Paraguay  és  az  argentínai 
Corrientes  közt,  amíg  leghatalmasabb  mellék- 
folyóját, a  Paraguayt  föl  nem  veszi.  San  Pedró- 
nál  kezd  szétágazni,  torkolatágai  közül  a  leg- 
északibb az  Uruguay- val  egyesül  s  így  ömlenek  a 
La  Platába.  Mellékfolyói  balról  a  Tiete,  Parana- 
Panema,  Ivahy  és  Iguasszu.  Sta  Fénél  torkollik 
bele  a  Paraguay,  ennek  fölvétele  után  a  Rio  Sa- 
ladé, amely  Juramento  néven  ered  a  Közép-Cor- 
dillerákban.  A  P.  felső  részén  van  a  hires  Salto 
Grandé  de  la  Guaira  v.  Salto  das  Sette-Quades 
vízesése;  Corrientes  fölött  250  km.-nyire  vannak  a 
legalsó  sellői,  az  Apipei  saltos,  amelyek  a  hajózás- 
nak szintén  akadályai.  Itt  szélessége  220— 2600  m, 
a  Paraguay  fölvétele  után  pedig  2— 6  km.  széles. 
Mellékfolyóinak  is  sok  sellőjük  van.  Egész  hossza 
3560  km. ,  legmélyebb  torkolatága  a  P.  Guaru.  Öt  m. 
mélyjáratú  hajók  Rosarióig  mehetnek  fel  rajta. 

2.  P.,  Brazilia  államainak  egyike.  Területe 
251,904;  km',  (1920)  674,113  lak.  Felülete  nagyob- 
bára  fensík,  Ny.-on  átlag  200  m.  K.-felé  lassan 
emelkedik  és  végül  a  Serra  do  Mar,  Orgaos  és  Ca- 
diasban  meredeken  ereszkedik  le  a  keskeny  parti 
lapályra.  A  fensík  termékeny,  fűvel  benőtt  térsé- 
gekből (campos)  áll,  elszigetelt  kisebb  erdőkkel. 
Nagyobb  részét  a  P.  és  mellékvizei  öntözik.  Ég- 
hajlata mérsékelt,  főleg  a  középeurópai  gabona- 
neműeket és  gyümölcsöket,  a  keskeny  parti 
lapályon  pedig  pamutot,  cukornádat  és  kávét  ter- 
mesztenek ;  ugyanitt  trópusi  őserdők  vannak.  La- 
kói idegen  gyarmatosok  mellett  guarani  indiánu- 
sok.  Fővárosa  Ciiritiba  (1. 0.). 

3.  P.  (azelőtt :  Bajada  del  P.),  fővárosa  Argen- 
tína Entre  Rios  tartományának,  a  P.  balpartján, 
Sta  Fé-vel  szemben,  vasút  mellett,  (i9ii)  36,098 
lak.,  tengeri  kikötővel,  püspöki  székhely.  1852— 
60.  szövetségi  főváros  volt. 

Paranagua,  kikötőváros  Brazilia  Parana  álla- 
mában az  Atlanti-óceáni  Bahia  de  P.  D.-i  partján. 
Kiviteli  cikkei :  mandioka,  máté,  épületf a. 

Paranahiba  (Paranahyba),  folyó  Braziliában, 
felső  folyásában  Rio  de  Sao  Marcos  a  neve,  Goyaz 
és  Minas-Geraes  közt  határul  szolgál ;  balról 
a  Rio  das  Velhas,  a  Tejucó,  jobbról  a  Corumba  és 
Meia  Ponté  önüik  beléje.  A  Rio  Grandéval  a  Para- 
nává  egyesül.  Hossza  860  km.,  alsó  folyásában 
több  vízesése  van. 

Parana-Panema,  a  Parana  480  km.  hosszú 
baloldali  mellékfolyója  Dél-Amerikában. 

Paranapiacaba,  Serra  do,  a  Brazíliai  magas- 
föld tenger  felé  leeső  pereme  Sao  Paulo  államban, 
archaikus  palákból  áll,  iránya  KÉK.—  NyDNy. 

Parana- Pixuna,  folyó,  1.  Bio  Negro. 

Parancs,  cselekvésre  való  fölszólítás,  melynek 
a  fölszólító  kötelező  erőt  tulajdonít.  Ellentéte  a 
tilalom.  Az  erkölcsi  törvény,  ha  olykép  fogjuk 
föl,  hogy  P.-ai  és  tilalmai  minden  más  föltételtől 


Parancsnok 


—    188 


Parastíchon 


függetlenek,  kategorikus  (föltétlen)  imperativus- 
nak  neveztetik  (Kant).  A  vallás  P.-ai  (tíz  paran- 
csolat) isten  akaratánál  fogva  kötelezők.  A  jogi 
és  erkölcsi  P.  közt  az  a  különbség,  hogy  amannak 
a  teljesítésére  kényszeríthetnek  bennünket;  vi- 
szont csak  a  külső  cselekedet  tartozik  alája,  mig 
az  erkölcsi  P.  az  akarathoz  fordul  és  ennek  telje- 
sítése csak  rajtunk  fordul  meg.  L.  még  Büntetö- 
jmrancs. 

Parancsnok,  valamely  katonai  csapatnak,vár- 
nak,  iskolának  sth.  feje.  Van  p.  hadsereg-,  had- 
test-, hadosztály-,  dandár-,  ezred-,  osztály-,  zászló- 
alj-, század-,  szakasz-,  vár-  stb.  P.  L.  még  Hajő- 
parancs7iok. 

Parancsnoki  híd  (ném.  Komvnandohiicke ; 
ol.  ponté  dl  comando ;  franc,  passerelle ;  ang. 
€onning  hrídge),  a  legfelsőbb  fedélzet  felett,  a 
hajón  keresztbe  fektetett,  jó  kilátást  nyújtó  híd, 
amelyen  utazás  közben  a  szolgálatot  tevő  tiszt,  a 
kormányos,  figyelők,  jelzők  stb.  tartózkodnak 
és  ahonnan  a  hajó  vezetése  történik.  A  P.-ra 
csak  szolgálatban  szabad  lépni  és  akkor  is  csak 
bizonyos  személyeknek.  Hadihajókon  csatában 
a  hajó  vezetése  nem  a  P.-ról,  hanem  a  vértes 
jparancsnoki  tornyokhói  (1.  Hajóvért)  történik. 
E  tornyok  a  szem  magasságában  köröskörül  nyí- 
lással vannak  ellátva  a  kilátás  céljából  v.  pedig 
újabban  fedelükön  kupolaszerű  felépítményt  hor- 
doznak és  a  kilátónyílások  ebbe  vannak  bevágva 
köröskörül.  Oly  hajókon,  hol  tengernagy  tartóz- 
líodik  (lobogós  hajó)  hátul  is  van  parancsnoki  to- 
rony ;  olykor  elől  egymás  fe- 
lett 2  parancsnoki  torony  is 
van.  Szintúgy  P.  is  lehet  ily 
nagy  hajókon  2—3. 

Parancsnoki  lobogó,  1. 
Lohoijó. 

Parancsoló-mód,  1.  Ige- 
mód. 

Parancsörtiszt,  1.  Ordo- 
nánc. 

Paranefrin,  mellékvesé- 
ből készült  kivonat.  Ható- 
anyaga az  adrenalin  (1.  o,). 

Paranefritisz  (parane- 
phritis,  gór.),  a  vese  körüli 
zsírszövet  lobosodása  és  ge- 
nyedése.  L.  Vese. 

Parang,  kard-  v.  tőrszerü 
fegyver  avagy  késszerű  szer- 
szám a  dajakoknál.  (L.  az 
ábrát.) 

Parangui,cejloni  ragályos 
bőrbetegség.  Némelyek  vé- 
leménye szerint  azonos  a 
framboesiával  (1.  o.). 

Paranitrozofenol,  1.  Ni- 
trozo  fenolok. 
Paránka  a.  m.  őrfacsiga. 
Parang.  A  hajó  őrfáján  alkalmazott 

csiga,  mely  a  kampókötél- 
lel együtt  a  lovaskötél  fölebb-alább  szállítását 
közvetíti. 
Paranoia  (gör.),  1.  Téboly odottság. 
Paranol,  fotográfiai  előhívó.  Paramidofenol- 
származék. 


Parány,  a.  m.  atom. 

Paránymérő  a.  m.  noniusz  (1.  o.). 

Paránytrilla  (zene),  1.  Díszítés, 

Parányzó  (zene),  1.  Díszítés. 

Paraoxiallilbenzol  a.  m.  chavikol  (1.  o.). 

Paraoximetilacetanilid,  1.  Metacetin. 

Parapamisz,  máskép  Ghór,  hegyvonulat  Af- 
ganisztánban, 1.  Ghór,  2. 

Parapanizosz  (pontosabban :  Faropamizosz) , 
az  ókori  földrajzíróknál  az  ázsiai  Hindukus  neve, 
két  lejtőjének  lakói  pedig  a  parapanizadák,  kik 
a  szeleukidák  alatt  egy  szatrapiába  voltak  egye- 
sítve, fővárosuk  Ortoszpana  (Kabul)  volt. 

Parapet  (franc,  ejtsd:  parapé),  az  építészetben 
a.  m.  mellmagasságig  érő  korlát,  fal  stb.  Külö- 
nösen az  ablaktokok  alatti  felfalazást  nevezik 
igy.  L.  Mellvéd,  Könyökfal.  —  P.  mobil,  1. 
Mozgómellvéd. 

Parapet-tok,  1.  Deszkatok. 

Parapliasia  (gör.),  1.  Beszédzavarok. 

Paraplie  (franc,  ejtsd:  paráf,  a  görög  para- 
grafus szóból  összevonva),  cifrázat  a  névírásnál, 
kézjel,  kézvonás,  a  név  egész  kiírását  pótoló  kéz- 
jegy. 

Parapltenetidincitrat,  1.  Oitrofén. 

Parapbernalia  bona,  1.  Paraferna. 

Parapliiinosis,  1.  Fitymaszükülés. 

Parapbysis  (növ.),  1.  Gombák  és  Hymenium. 

Paraplazma,  1.  Protoplazma. 

Paraplegia  (gör.),  1.  Bénulás. 

Parapluie  (franc,  ejtsd:  — piui)  a.  m.  esernyő, 
1.  Ernyő. 

Parapodium  (gör.-lat.),  magyarul  lábcsonk ; 
a  Gyúrüsférgek  testén  előforduló,  legtöbbször  sör- 
téket viselő,  izeletlen  bőrkinövések,  amelyek  a 
helyváltoztatásnál  szerepelnek. 

Parapraxia  (gör.),  céltévesztett  v.  célszerűt- 
len cselekedet. 

Parapungia,  Leiiktra  (1.  o.)  beócial  helység 
mai  neve. 

Pararliotacisnius,  beszédhiba,  melyben  az 
r  helyett  más  hangzik,  pl.  l  vagy  v. 

Pararozanilin,  1.  Mozanüin. 

Parartl&ria  (gör.),  1.  Dadogás. 

Parásá  (több.  parasijot,  héber),  1.  Szidra. 

Parasigmatismus,  beszédhiba,  melyben  a 
sziszegő  hangok  helyett  más  hangzik ;  pl.  s  helyett 
f.  —  P.  nasalis,  dünnyögő  mellékhang  az  s  hang 
kiejtésekor. 

P»rasita(gör.),l.  Paraszttá,  Élősködő,  Élős- 
ködő növények. 

Parasitica  (állat),  1.  Élősdi  rákok  és  Evező- 
lábúak. 

Parasitiferismus,  rögeszme,  hogy  a  testet 
élősködők  lepték  el. 

Parasitismus,  1.  Élősködés. 

Paráslegény  (halászat),  az,  aki  a  háló  felinát  szedi . 

Parasol  (franc,  ejtsd:  — zói)  a.  m.  napernyő,  1. 
Ernyő. 

Paraspadia  (gör.),  1.  Paraszpádia. 

Parasticlioii  (növ.),  a  törpeszártagú  hajtáso- 
kon, tobozokon  megállapított  levélsor  (1.  Le- 
vélállás),  amely  a  leveleket  nem  a  fejlődés  sor- 
rendjében köti  össze,  mint  az  alapspirális,  hanem 
az  egymás  fölötti  ciklusokban  a  legközelebbi  hely- 
zetű levólinsertiókat  ferde  irányban. 


Para-származékok 


189 


Parasztháborúk 


Para-származékok,  1.  Aromás-vegyületek, 

Paraszemölcs  (lenticella)  növ.),  A  peridermá- 
ban  lévő  leDcsealakú  helyek,  melyek  a  paraszöve- 
ten  keresztül  a  belső  szövetek  ós  a  külső  légkör 
közötti  gázcserét  végzik.  A  P.-ök  legtöbbször  a 
szájnyílások  helyén  képződnek  és  bennük  a  lazán 
összefüggő,  legömbölyödött  ú.  n.  tölteléksejtek 
és  a  közbeeső  réteg  v.  záróréteg  váltakozik,  me- 
lyeket a  szájnyílást  körülvevő  légzőüreg  alatt 
kialakult  fellegén  hoz  létre. 

Paraszita  (gör.,  a.  m.  asztaltárs),  a  régi  görö- 
göknél eredetileg  egy  tisztviselő  segéde,  kit  a  tem- 
plomoknak járó  gabona  gyűjtésével  bizott  meg ; 
később  közköltségen  eltartottnak,  végül  a  tá- 
nyémyalónak  volt  a  neve.  Ebben  az  értelemben 
fejlesztette  ki  az  új-görög  vígjáték  mint  a  kop- 
laló, falánk  hízelgőnek  ós  bohócnak  alakját, 
melyet  a  római  Plautus  és  Terentius  is  átvet- 
tek. —  P.  az  állat-  és  növény  országban,  1.  Élős- 
ködő, Élősködő  növények. 

Paraszkeve  (gör.,  a.  m.  előkészület),  a  szom- 
bat előtti  nap  neve,  a  péntek.  Kíváltképen  a  nagy- 
pénteket nevezik  így  a  görög  szertartásnak,  de 
más  nagyobb  ünnepek  előestéjét  is.  P.  néven  a 
gör.  kat.  egyház  több  női  szentet  tisztel. 

Parasznya,  kísk.  Borsod  vármegye  sajószent- 
péteri j.-ban,  (1920)  803  magyar  lakossal. Itt  vannak 
a  diósgyőri  vas-  és  acélgyárhoz  tartozó  nagy  kő- 
szónbányák,  melyeket  keskenyvágányu  vasút  kőt 
össze  a  gyárral.  —  L.  még  Nyírparasznya. 

Paraszövet  (phellos,  tela  síiberis).  A  para- 
kambiumtól  kifelé  lefűzött  sejtek  falába  suberin 
rakódik  le,  vagyis  elparásodnak  és  adják  a  peri- 
derma  P.-ét.  Barna  színűket  az  elhalt  sejtek  tar- 
tama adja.  A  P.  nagy  mértékben  csökkenti  a 
párologtatást  és  vastagabb  rétegben  mechanikai- 
lag is  védi  az  alatta  lévő  szöveteket.  A  növények 
testén  ejtett  nagyobb  sebek  behegesztésére  szintén 
P.  szolgál.  Ebben  a  sebparában  a  sejtek  nemcsak 
elparásodnak,  hanem  el  is  fásodnak  (1.  CMlus). 
P.  képződik  az  ú.  n.  levélrípacsokon,  vagyis  ahol 
a  levél  leválik  a  fáról. 

Paraszpádia  (gör.),  ama  fejlődési  rendellenes- 
ség elnevezése,  midőn  a  férfiban  a  húgycső  nyí- 
lása nem  a  rendes  helyen,  a  makk  közepén  képző- 
dik, hanem  a  húgycső  a  hímvessző  oldalán  nyílik. 

Paraszt  v.  pör,  helyenként  polgár,  vagy  táj- 
kiejtéssel pögár,  általában  telket  biró  s  kizáróla- 
gosan földmíveléssel  foglalkozó  mezei  lakos,  te- 
hát a.  m.  szántóvető,  földmívelő  v.  földmíves,  a 
kézmíves  ellentéte.  L.  Parasztság. 

Paraszt,  sakkflgura,  1.  Sakkjáték. 

Parasztász  (gör.),  a  görög  egyházban  a  halot- 
takról való,  a  szent  misén  lávül  történő  megem- 
lékezés és  könyörgés. 

Parasztbirtok  megkülönböztetésének  csak  az 
1848  előtti  jogunkban  volt  nagy  fontossága  (ne- 
mesi, polgári  és  P.).  L.  Földtehermentesítés, 
JJrhér. 

Parasztbiztosítási  egyesületek,  1.  Biztosítás. 

Parasztbors  (növ.),  Benkő  szerint  a  Nigella 
sativa,  Molnár  szerint  a  Goriandrum  sativum 
népies  neve. 

Parasztcserép,  tajka  mázas  cserépedény, 
amelyet  falusi  és  kisvárosi  fazekasok,  nem  egy- 
szer régi  minták  és  eljárások  felhasználásával. 


ma  is  készítenek.  L.  Népművészet  és  Agyag- 
ipar. 

Parasztdubova  (Cubová),  kisk.  Árva  vm. 
vári  j.-ban,  (i9io)  408  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Parasztegyesületek,  a  földjüket  maguk  mí- 
velő  birtokosok  (parasztok)  gazdasági  érdekeinek 
istápolására  alakult  egyesületek.  Az  első  volt  a 
Schorlemer-Alst  báró  által  1862.  évben  alapított 
Westfáliai  P.  Ennek  mintájára  később  Németor- 
szágban ós  Ausztriában  is  számos  parasztegye- 
sület alakult.  Nálunk  speciális  P.  nem  igen  van- 
nak. Csupán  a  délmagyarországi  Bauernbundot 
lehet  ilyennek  tekinteni,  amely  a  németajkú  föld- 
míveseket igyekezett  egy  táborba  egyesíteni. 

Parasztegyetemek  v.  népegyetemek,  gyakor- 
latias szellemű  felsőbb  népiskolák  Dániában,  a 
XIX.  sz.  közepén  keletkeztek  s  főleg  itt,  továbbá 
Svédországban,  Norvégiában  és  Finnországban 
virágzanak.  Céljuk  a  köznép  általános  művelt- 
ségének fokozása  s  az  illető  vidék  fő  foglalko- 
zási ágához  szükséges  szakismeretek  tanítása. 
Hallgatóik  a  földmíves-  és  iparos  népnek  ön- 
ként jelentkező  serdültebb  fiai  és  leányai.  Ujab- 
ban más  országok  is  kezdik  meghonosítani  ezt 
a  népművelő  intézményt.  V.  ö.  Guttenherg  Pál, 
Iskolai  képek  a  jövő  századból  (Budapest  1895). 

Parasztháborúk  (pórháborúk),  azok  a  felkelé- 
sek, melyekkel  az  elnyomott  parasztosztály  igye- 
kezett koronkint  Európaszerte  a  maga  sorsán  ja- 
vítani. E  felkelések  legfőbb  jellemző  vonása  az  a 
borzasztó  kegyetlenség,  mellyel  az  elnyomottak 
a  nemesség  ellen  diihöngtek  s  az  a  rettenetes 
bosszú,  mely  őket  a  felkelés  leverése  után  érte 
uraik  részéről.  A  legnevezetesebb  P.  történeti 
sorrendben : 

1.  A  francia  parasztlázadás  (1358),  mely  a 
párisi  polgárok  1357 -iki  fölkelésének  hatása  alatt 
Guillaume  Caillet  vezetése  alatt  főképen  Picar- 
diában  és  Champagneban  dúlt.  L.  Jacciuerie. 

2.  Az  angol  parasztlázadás  (1381),  Wíclif  (1.  o.) 
reformátori  fellépésének  volt  eredménye.  Vezére 
Wat  Tyler  (a  cserepes)  100,000  paraszt  ólén  vo- 
nult London  ellen  s  II.  Richárd  királytól  enged- 
ményeket csikart  ki.  Később  azonban  a  király- 
lyal  való  találkozása  alkalmával  a  király  egyik 
híve  megölte,  mire  a  vezérét  vesztett  parasztság 
elszéledt  s  a  nemesség  az  egész  mozgalmat  el- 
nyomta. 

3.  Az  erdélyi  parasztlázadás  (1437).  A  ma- 
gyarországi huszita  mozgalmakkal  kapcsolatban 
keletkezett,  amikor  Zsigmond  király  az  egyházi 
tizednek  pénzben  való  fizetését  rendelte  el.  A 
mozgalom  Belső-Szolnokból  indult  ki  s  oly  vesze- 
delmes móreteket  öltött,  hogy  Erdély  három  ki- 
váltságos nemzete  (magyar,  székely,  szász)  Ká- 
polnán szövetséget  kötött  érdekeinek  védelmére. 
Csáky  László,  erdélyi  vajda  előbb  Kolozsvár, 
majd  Nagyenyed  mellett  megvervén  a  paraszt- 
sereget, a  felkelést  elfojtotta. 

4.  A  magyar  parasztlázadás  (1514).  II.  Ulászló 
gyenge  m'alma  alatt  tört  ki,  aki  nem  tudta  a  pa- 
rasztságot földesurainak  önkénye  ellen  megvé- 
deni. A  Bakócz  Tamástól  hirdetett  keresztes  há- 
ború szolg41t  alkalmul  a  felkelés  kitörésére.  A 
nagy  táborokba  gyűlt  «keresztesek»  (kurucok) 
Dózsa  György  (1.  o.)  vezérlete  alatt  a  nemesek 


Paraszthűbér 


190 


Parasztság 


ellen  fordultak  ós  borzasztó  bosszút  állottak  el- 
nyomóikon. Végre  Temesvár  alatt  Szapolyai  Já- 
nos erdélyi  vajda  hadai  megsemmisítették  Dózsa 
seregét  s  a  többi  parasztsereget  is  ez  a  sors  érte. 
A  vezérek  kegyetlen  kivégzése  után  a  budai  or- 
szággyűlés még  büntetésképen  megfosztotta  a 
parasztságot  a  szabad  költözködés  jogától.  L. 
Márki  S.,  Dózsa  György  és  forradalma  (Buda- 
pest 2.  kiad.  1913). 

5.  A  német  parasztlázadás  (1524—25.).  A  né- 
met parasztság  elégedetlensége  már  a  XV.  sz. 
vége  óta  több  felkelésben  megnyilvánult.  Ilyen 
volt  1502.  Württembergben  a  Bundschuh  (bocs- 
koros) lázadás  és  1514;-ben  a  v-Szegény  Kon- 
rádyy  felkelése,  1515.  a  stájerországi  és  krajnai 
vend  parasztok  lázadása.  Luther  fellépése  után  a 
gazdasági  elnyomáson  kívül  vallási  érdekek  is 
belejátszottak  a  parasztság  újabb  és  általános 
felkelésébe.  1525  márc.  jelent  meg  TJlmhan  a 
híres  12  cikk  (Zwölf  artikel),  melyben  a  parasztok 
a  lelkészek  választását,  az  evangélium  szabad 
hirdetését,  a  kisebb  tizedek  és  robot  eltörlését,  a 
szabad  vadászat  és  halászat  jogát  stb.  követel- 
ték. A  mozgalom  csakhamar  egész  Dél-  és  Kö- 
zép-Németországra kiterjedt  és  igen  sok  város  is 
rokonszenvezett  a  felkelőkkel.  Luther  kezdetben 
a  parasztok  kívánságait  a  nemesség  jóindulatába 
ajánlotta,  de  midőn  azok  borzasztó  kegyetlenség- 
gel és  pusztítással  állottak  bosszút  a  nemességen, 
ő  is  ellenük  fordult  (Wider  die  mörderischen  und 
ráuberischen  Rotten  der  Bauem).  A  szétszórt  se- 
regekben küzdő  parasztok  Götz  von  Berlichin- 
gen  lovagot  választották  meg  fővezérüknek,  ki 
Würzburgban  ütötte  fel  székhelyét.  1525  máj. 
a  parasztvezérek  egy  bizottsága  Heilhronn- 
han  egy  birodalmi  alkotmánytervezetet  dolgozott 
ki,  melyben  az  adók  leszállítását  és  a  papi  javak 
lefoglalását  is  követelte.  Ez  az  ú.  n.  heilbronni 
alkotmánytervezet  egyéb  gyökeres  és  demokrata 
reformjaival  egy  új,  nemzeti  egységre  fektetett 
Német-birodalom  alapjait  akarta  lerakni,  de  sem 
V.  Károly  császár,  sem  a  német  fejedelmek  helyes- 
lésével nem  találkozott.  Minthogy  V.  Károly  csá- 
szár nem  sokat  törődött  Németországgal,  a  német 
egyházi  és  világi  fejedelmek  a  maguk  erejéből  lát- 
tak hozzá  a  felkelés  leveréséhez.  Előbb  a  délnémet 
parasztsereget  verték  tönkre  Königshofen  meUett, 
azután  a  Münzer  Tamás  anabaptista  lelkész 
vezetése  alatt  álló  thüringiai  parasztokat  Fran- 
kenhausen  mellett  (1525  máj.  15.).  A  vezérek  kö- 
zül Götz  fogságban  halt  meg,  Geyer  (1.  o.)  elesett, 
Münzert  pedig  lefejezték.  A  parasztság  sorsa 
ezután  még  keményebb  lett.  V.  ö.  Zimmerma7in, 
AUgemeine  Geschichte  des  grossen  Bauernkriegs 
(Stuttgart  1891,  új  kiad.). 

6.  A  horvátországi  parasztlázadás  (1573).  A 
Száva  és  Kulpa  közén  lakó  parasztok  zsarnok 
uraik  ellen  1573  jan.  Gubecz  Máté  vezetése  alatt 
fegyvert  fogtak  és  kegyetlen  bosszút  állottak 
rajtuk.  A  nemesség  vezérei,  Keglevics  Máté  és 
Alapy  Gáspár,  Stubicza  táján  verték  szét  a  pa- 
rasztokat. Gubecz  ép  olyan  halállal  múlt  ki,  mint 
Dózsa  György. 

Kisebb  parasztlázadások  voltak  még  Felső- 
Ausztriában  (1626)  és  Svájcban  (1653). 
Paraszthűbér,  1.  JSubéröröklés. 


Paraszt-internacionále,  1.  Zöld  internacio- 
nálé. 

Parasztjátékok,  színpadi  előadások,  melyeket 
parasztok  játszanak  el ;  főképen  az  alpi  \'idéke- 
ken  szokásosak,  de  előfordulnak  Olasz-,  Francia- 
és  Spanyolországban  is.  Eredetük  a  XVL  sz.-ba 
nyúlik  vissza,  a  misztérium-  és  passió -játékok, 
továbbá  az  iskoladrámák  visszhangjaként.  A  szö- 
vegek eleinte  változók  voltak  s  csak  később  ál- 
landósultak, de  rendesen  rögtönzésekkel,  betol- 
dásokkal tarkázva.  Nálunk  a  bányavárosokban 
magyar  és  német  nyelvű  P.  divatoztak  a  XVL 
sz.-tól  napjainkig.  Sokszor  nem  is  népi  eredetűek. 
Ilyen  parasztjátékszövegeket  összegyűjtve  ki- 
adtak: Hartmann  (Bajorországban  s  Ausztria- 
Magyarországban  gyűjtve,  1880.),  Schlossar  (stá- 
jerországi gyűjtés  1891)  és  Ammann  (csehországi 
gyűjtés  1898—1900.).  P.  azok  is,  mikor  műdara- 
bokat  játszatnak  el  parasztokkal,  mint  a  híres 
svájci  Teli  Fz7mo5-előadások.  Magyarországon 
népszínműveket  próbáltak  előadatni  a  múlt  szá- 
zad 90-es  éveiben,  mely  előadások  kezdeménye- 
zője Justh  Zsigmond  volt,  de  ezek  elszigetelt  kí- 
sérletek maradtak. 

Parasztlázadás,  1.  ParasztJiáhoritk. 

Parasztmajolika,  így  nevezik  a  díszesebb,  né- 
pies ízlésben  festett  fazekasárúkat  és  fayence- 
edényeket.  Kiváló  például  az  ú.  n.  svájci  majolika. 

Parasztörökösödés.  Annál  a  sajátos  gazdasági 
és  közjogi  rendeltetésnél  fogva,  amelyet  a  paraszt- 
birtok különösen  a  múltban  betöltött,  de  jórész- 
ben  még  ma  is  betölt,  a  parasztbirtokra  vonatko- 
zólag különös  örökösödési  szabályok  fejlődtek  ki 
s  vannak  néhol  még  ma  is  hatályban.  így  Német- 
országban a  különböző  törzsöröklési  jogok  (1.  o.). 
Hazánkban  a  parasztbirtokban  való  örökösödést 
az  1840.  VIII.  t.-c.  szabályozta  az  egyenlő  örökö- 
södési osztály  elve  alapján.  Miután  azonban  a 
jobbágytelek  csak  a  földesúr  beleegyezésével  volt 
felosztható,  ha  az  örökösök  ezt  kieszközölni  nem 
tudták,  szabadságukban  állott  a  telket  a  legtöb- 
bet ígérőnek  átadni,  aki  azután  köteles  volt  örö- 
köstársait kielégíteni.  Ha  a  legtöbbet  ígérő  a  job- 
bágyi szolgálatok  teljesítésére  nem  volt  alkalmas, 
a  telket  nyilvános  árverésen  kellett  eladni.  Ezt  a 
szabályt  alkalmazni  kellett  akkor  is,  ha  a  hagya- 
tékhoz szőllő  tartozott,  feltéve,  hogy  a  helyi  szo- 
kás a  szőUők  felosztását  nem  engedte  meg. 

Parasztra  őrlés  a  malomiparban  a  legdurvább 
őrlés,  amidőn  a  kellőképen  megtisztított  gabona- 
nemű egyszerre  úgy  apríttatik  szét,  hogy  az 
aprítást  követő  szitálás  eredménye  egy  fajta  liszt 
és  egy  fajta  korpa.  P.  útján  nem  sikerül  korpátlan 
lisztet  előállítani,  de  viszont  a  korpát  sem  sike- 
rül a  lisztet  adó  részektől  teljesen  megszaba- 
dítani. 

Parasztregulák,  az  időjóslásra  vonatkozó  né- 
pies mondások.  L.  Időjárási  szabályok. 

Parasztság,  a  parasztoknak  vagyis  a  földjüket 
maguk  mívelő  birtokosoknak  osztálya.  Eredeti- 
leg a  volt  jobbágyokból  állott,  az  úrbériség  meg- 
váltása után  pedig  általában  a  kisebb  birtokosok- 
ból. Jelentősége  az  államokban  már  számánál 
fogva  is  mindinkább  növekszik.  Kis  birtokát 
rendszerint  maga  gondosan  műveli ;  konzervatív, 
földjéhez  szívósan  ragaszkodó,  államf entartó  nép- 


Parasztszocializmus 


191     — 


Paray-le-Monial 


elem,  amelyet  éppen  azért  újabban  megerősíteni 
igyekeznek.  A  jobbágj^ság  megszűnése  óta  a  P. 
mint  jogi  fogalom  nem  bir  jelentőséggel.  Az  örö- 
kösödési jog  —  különösen  a  közszerzemény  — 
terén  a  jobbágyok  örökösödéséről  szóló  1840. 
Vin.  t.-c.-et  általában  mint  a  P.-osztály  külön 
jogát  alkalmazzák. 

Parasztszocializmus,  az  agrárszocializmusnak 
nálunk  szokásban  volt  megjelölése.  L.  Szocia- 
lizmus. 

Paraszt -telek,  1.  Telek  és  Úrbér. 

Parasztvármegye.  Célja  volt  a  törökvilágban 
a  személy-  és  vagyonbiztonság  f  entartása  és  meg- 
védése, némely  ügyekben  (bitang  marha,  isten- 
káromlás) önáUó  bíráskodás  is.  A  helységekből 
álló  kerület,  vagyis  P.  élén  állt  a  parasztkapi- 
tány több  hadnaggyal  és  minden  faluban  egy-egy 
tizedessel,  akiket  a  parasztok  négyes  jelölése 
alapján  évről-évre  az  alispán  nevezett  ki.  Az  in- 
tézménynek még  1777.  is  van  nyoma  Pest  vár- 
megyében. Később  a  P.-t  országszerte  a  pusztázó 
csendbiztosi  intézmény  váltotta  fel.  V.  ö.  Ghyárfás 
István :  A  parasztvármegye  (Akad.  Értek.,  Buda- 
pest 1882). 

Parasztvászon  a.  m.  kendervászon,  1.  Vászon. 

Paratakamit  (ásv.),  az  atakamithoz  hasonló 
rézoxiklorid  CuCl3.3Cu(OH)3,  kockaalakú  rom- 
boéderek  vagy  pedig  hatszöges  üvegfényű  zöld 
prizmák.  Termőhelyei:  Sierra  Gorde  és  San 
Cliristobal  Chilében. 

Parataxis  (gör.)  a.  m.  egymás  mellé  rendelés ; 
az  ókorban  így  nevezték  a  sereg  harcvonalba 
rendezését ;  ma  rendesen  mint  grammatikai  mű- 
szó használatos  az  egymás  mellé  rendelt,  tehát 
egynemű  mondatok  (többnyire  főmondatok)  vi- 
szonyának jelölésére.  Ellentéte  a  hypotaxis,  alá- 
rendelés, a  fő-  és  mellékmondat  viszonyát  jelöli. 

Paratejsav,  1.  Tejsav. 

Paratermék,  1.  Parafa. 

Paratheria  (állat),  1.  Foghíjasok. 

Paratiflitisz  (paratyphlitis),  1.  Vakbélgyula- 
dás. 

Paratif usz  (paratyphus),  a  tífuszhoz  hasonló, 
8  véle  rokon  betegség.  Okozója  a  P.-bacillus, 
melynek  több  alfaja  van.  Rendesen  lázas  gyo- 
mor-bélhurut képében  folyik  le.  A  beteg  vér- 
savója  jellegzetesen  viselkedik  a  betegségokozó 
bacillussal  szemben :  agglutinálja  őket.  (L.  Widal- 
féle  reakció).  A  P.  bacillusa  igen  elterjedt,  s 
megél  élelmiszereken,  vízben  stb.  Sok  ((ételmér- 
gezés)) P.-nak  bizonyult.  Járványtani  szem- 
pontból ugyanolyan  elbírálás  alá  esik,  mint  a 
tífusz.  —  Állattani  szempontból  1.  Sajtos  bél- 
gyuladás. 

Paratilapia  (Haplochromis,  áiiat),  a  Cson- 
toshalak rendjébe,  az  Ivadékgondozó  halak  (Cich- 
lidae)  családjába  tartozó  halnem.  Legismertebb 
faja  a  Haplochromis  strigigena  Pfeff.  (Parati- 
lapia multicolor  Hílgd.),  melyet  pompás  színe  és 
ivadékgondozása  miatt  akváriumokban  tartanak. 
Teste  meglehetősen  nyúlánk  és  legfeljebb  7  cm. 
hosszúra  nő.  Színe  igen  változó  ;  háta  rózsaszínű, 
oldalai  világosabbak  s  majd  arany-,  maid  ezüst- 
színüek;  pikkelyei  szép  fémfényűek.  Uszószár- 
nyai  barnássárgák,  kékeszöld  foltokkal.  A  hím 
alfeli  úszójának  végét  egy  vörös  folt  díszíti.  Ha- 


zája Nyugat- Afrika  és  a  Nilus  környéke.  Petéit 
szájüregében  költi  ki. 

Páratlan  számok,  azok  az  egész  számok,  me- 
lyek 2-vel  maradék  nélkül  nem  oszthatók,  tehát 
1,  3,  5,  7,  9,  11  stb. 

Páratlan  ujjúak  v.  páratlan  ujjú  csülkösek 
(Perissodavtyla,  áiiat ;  1.  a  két  képmellékletet), 
a  Patások  (üngulata)  rendjének  egyik  alrendje. 
Jellemző,  hogy  elülső  és  hátulsó  lábukon  a  kö- 
zépső, vagyis  a  harmadik  ujj  a  legfejlettebb  s  ezen 
nyugszik  a  test  súlya.  Metszőfogaik  mind  a  két 
állkapocsban  vannak,  szemfogaik  azonban  kicsi- 
nyek vagy  többnyire  hiányzanak.  Elő-  és  utó- 
zápfogaik  folytonos  sorban  állnak  s  négyszögű 
koronájuk  gumós  kiemelkedéseit  keresztormók 
kötik  össze.  Kulcscsontjuk  nincsen.  Bpehólyagjuk 
hiányzik.  Gyomruk  egyszerű.  Ausztráliát  kivéve, 
az  egész  földön  honosak.  Virágzásuk  kora  a  Föld 
történetének  elmúlt  korára  esik.  Trouessart  sze- 
rint az  ismert  kihalt  nemek  száma  131,  melybe 
517  faj  és  alfaj  tartozik ;  a  ma  élő  nemek  száma 
pedig  mindössze  8,  melybe  36  faj  és  alfaj  tarto- 
zik. A  ma  élő  P.-at  három  családba  osztják ;  ezek : 
1.  Rinocerosz-félék  (Bhinoce^'otidae),  2.  Tapir- 
félék  (TapÍ7Í,dae)  és  3.  Lófélék  (Equidae).  Az 
újabb  rendszerezek  közül  többen  a  P.-at  az  em- 
lősök önálló  rendjének  tartják. 

Paratolnidin,  1.  Toluidín. 

Paratölgy  vagy  paratermö  tölgy  (növ.,  Quer- 
cus  suber  L.),  10—12  méter  magas,  4—6  dm. 
vastag  télizöld  fa.  Levele  nem  öblös,  mint  töl- 
gyeinké, csak  fűrészfogú  v.  egészen  ép,  az  öblök 
elmosódnak,  alakra  nézve  hosszas,  csaknem  szív- 
alakú. A  mediterrán  vidéken  termesztik,  a  leg- 
terjedelmesebb paraerdők  Algériában,  Konstan- 
tiné tartományban  vannak,  azonkíviil  Spanyol- 
országban és  Portugáliában.  A  P.  törzsén  meg 
a  vénebb  gallyain  a  kéregpara  buja  fejlődéséből 
vastag,  rugalmas,  könnyű  réteg  [parafa,  1.  o.) 
képződik.  A  pára  legkülső  rétege  (hím  pára)  nem 
jó,  tüzelőnek  vagy  házfedésül  használják.  Az 
alatta  levő  a  jó  pára  (nőstény  pára).  Ezt  egész  5  cm. 
vastag,  1*3  méter  hosszú  darabokra  vagdalják, 
forró  vízbe  áztatják,  azután  teherrel  egyenesre 
lapítják.  Ez  a  fehér  parafa.  A  parafa  ily  módon 
terjedelemben  növekszik,  rugalmasabb  lesz,  s  e 
tulajdonságát  később  megszáradva  sem  veszti  el. 
Spanyolországban,  hol  Algéria  után  legtöbb  párát 
termelnek,  a  paralemezeket  vastag  füstű  tűz  fölött 
meg  is  pörkölik.  Ez  a  fekete  parafa.  A  parafát 
sokfélére  használják  (1.  Parafa).  A  parafa  iparát 
felloplasztikának  nevezik.  A  paraszén  (nigrum  his- 
panicum)  fekete  festéknek  és  fogpornak,  fiatal 
kérge  cserzőnek  jó. 

Paratrapeza  (gör.)  a.  m.  mellékasztal,  így 
nevezik  a  gör.  szertartású  templomokban,  a  mel- 
lékhajókban, mint  külön  templomokban,  elhelye- 
zett mellékoltárokat. 

Paratus  (lat.)  a.  m.  kész,  készen  levő. 

Paravadi,  bolgár  város,  1.  Provadia. 

ParaTent  (fr.)  a.  m.  széleUenző,  spanyolfal. 

Paraxilol,  1.  Xilol. 

Paraxon,  1.  Idegrendszer. 

Paray-le-^íonial  (ejtsd:  pare  lö  moniai),  város 
Saőne-et-Loiie  francia  départementban,  a  Canal 
du  Centre  mellett,  (i9ii)  4^14  lak.,  márványbányá- 


Parazita 


192    — 


Parcella 


val,  a  clunyi  szerzetesek  építette  templommal 
(Xn.  sz.) ;  apácakolostorában  élt  Alacoque  Mária 
(1671—90),  Jézus  szent  szive  kultuszának  alapí- 
tója. P.  látogatott  Mcsújáró  hely.. 

Parazita  (gör.),  1.  Paraszita,  Élősködő,  Élős- 
ködő növények. 

Parazita  gombák,,!.  Élősködő  gombák. 

Parazitizmus,  1.  Élősködés. 

Paráználkodás  a.  m.  fajtalanság. 

Paraznó  (Praznov),  kisk.  Trencsén  vm.  vág- 
beszterczei  j.-ban,  (i9io)  378  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Parázs  (Prezesti),  kisk.  Arad  vm.  borossebesi 
j.-ban,  (1910)  M2  román  és  magyar  lak.   (Tr.  R.) 

Parázsé  Jánosné.  Úttörő  színésznőink  közé 
tartozik.  Szül.  1817  körül,  megh.  a  40-e8  évek 
körül.  1834~ben  a  budai  színháznál  működött,  hol 
mint  kiváló  színésznő  nagy  sikereket  ért  el.  Út- 
törőink sorában  gyakran  találkozunk  nevével  s 
igen  fájlalták  korai  halálát. 

Párbaj,  régi  elnevezéssel  bajvívás,  1.  Pár- 
viadal. 

Párbaj  ellenes  mozgalom.  Célja  a  párbaj  ki- 
küszöbölése szigorú  törvényes  intézkedések  és 
pótlása  törvényes  alapon  nyugvó  becsületbiró- 
ságok  által.  A  P.  számos  államban  párbajellenes 
ligák  alapítására  vezetett.  Magyarországon  1903. 
alakult  meg  az  Országos  párbajellenes  szövet- 
ség. IV.  Károly  király  l917.  a  párbajt  a  hadsereg- 
ben eltiltotta. 

Párbér  (ágybér,  karc,  lélekpénz,  lat.  lecticale, 
lectica,  metretatio),  a  r.  kat.  egyházban  egyház- 
községi adó  a  lelkész  ellátása  céljából.  A  P.  né- 
melyek (Timon)  szerint  az  önkéntes  egyházi  ada- 
kozásokból (oblatio),  jelesül  az  áldozási  oblá- 
ciókból  fejlődött  ki ;  mások  (KoUányi)  szerint  a 
párbérszolgáltatás  a  dologi  patronátusravezethető 
vissza  s  jogalapja  eredetileg  a  földesúr  s  az  ille- 
tékes egyházi  hatóság  közt  a  plébániai  jövedel- 
mek megállapítása  s  az  egyházi  teendők  vég- 
zésére nézve  létesült  szerződés  volt.  A  stóla- 
díjtól,  amelynek  ugyanaz  a  rendeltetése,  t.  i.  a 
lelkész  illő  ellátásának  biztosítása,  abban  kü- 
lönbözik, hogy  a  P.  a  lelkészt  minden  különös 
ellenszolgáltatás  nélkül  illeti,  míg  a  stóladíj  bi- 
zonyos egyházi  cselekmények,  keresztelés,  eske- 
tés,  temetés  stb.  ellenszolgáltatásául  követel- 
hető. A  P.  kötelezettségének  alapja  a  parochiá- 
lis  kötelék.  Absztrakt  mértéke  a  lelkész  illő  ellá- 
tása. Ahol  tehát  a  lelkész  más  vagyonból  illő  jö- 
vedelmet húz,  a  hívek  P. -szolgáltatásokra  nem 
kötelezhetők.  A  parochiális  köteléket  a  lakhely 
szabályozza.  A  P.,  minthogy  fizetésére  csak  pa- 
rochiabeli  tagok  kötelesek,  tehát  bizonyos  sze- 
mélyi minőséghez  van  kötve,  személyi  és  nem 
dologi  természetű  s  nem  válik  dologi  teherré  e 
szó  magánjogi  értelmében  azáltal,  hogy  a  ki- 
vetés nem  személy,  hanem  vagyon  szerint,  há- 
zak vagy  telkek  után  történik ;  ha  a  telek,  mely 
után  a  P.  kivetve  van,  más  vallású  birtokosra  át- 
megy, az  új  birtokos  a  P.-t  fizetni  nem  tartozik. 
A  P.-nek  a  telek  után  történt  kivetési  módja 
mégis  azt  hozta  magával,  hogy  P.-kötelezettek 
azok  a  róm.  kat.  hívek  is,  akik  a  parochia  te- 
rületén nem  laknak  ugyan,  de  ott  ingatlanuk 
van  (az  ú.  n.  forenses).  Az  a  kérdés  különben : 
személyi  v.  dologi  teher-e  a  P.,  vitás. 


A  P.  pozitív  kötelezettségi  főalapja  hazánk- 
ban a  kanonika  vizitáció.A  P.  állhat  pénz-,  munka, 
V.  terménybeli  szolgáltatásokból.  A  P.  továbbá 
egyéni  v.  az  ú.  n.  avertált  P.  Egyéni  P.az,  mely- 
lyel  az  egyes  hívek  tartoznak.  A  közönséges  egy- 
házjog szerint  a  P. -kötelezettségnek  egyedüli  s 
elegendő  feltétele  a  parochiális  kötelék ;  hazai 
szokásjogunk  szerint  csak  a  házasságban  élők 
s  az  özvegyek  P. -kötelesek.  A  vegyes  házasság- 
ban élőkre  általános  érvényű  szabály  nincs.  Aver- 
tált P.  alatt  a  politikai  községtől  szolgáltatott 
lelkészi  ellátást  értjük.  Az  egyéni  szolgáltatás- 
nak a  községi  szolgáltatással  helyettesítése  akként 
keletkezik,  hogy  a  híveknek  egyéni  szolgáltatá- 
sait a  politikai  község  egészben  v.  részben  évi 
átalányösszeggel  váltja  meg,  v.  pedig  úgy,  hogy 
a  parochia  alapítása  alkalmával  az  egyházi  szol- 
gáltatások mellett  a  község  közvagyonából  bizo- 
nyos évi  szolgáltatást  köt  le.  Ily  esetben,  ha  nem 
is  közvetlenül,  de  közvetve  a  P.-hez  a  nem  kato- 
likus községi  lakosok  is  hozzájárulnak;  a  jog- 
egyenlőség követelményének  az  1868.  Lm.  t.-c. 
eleget  teendő,  23.  §-ában  elrendelte,  hogy  kü- 
lönböző vallásfelekezetek  által  lakott  községben 
V.  városban,  mely  házi  pénztárából  egyházi  cé- 
lokra V.  valamely  felekezeti  iskola  javára  segélyt 
szolgáltat  ki,  e  segélyben  igazságos  arány  sze- 
rint minden  ottan  létező  vallásfelekezet  részesí- 
tendő. A  P.-szolgáltatások  körüli  jogviták  a 
közigazgatási  útra  tartoznak,  de  ha  a  kötele- 
zettség alapja  vitás,  a  közigazgatási  út  kimerí- 
tése után  a  bírósághoz  lehet  fordulni.  V.  ö.  Timon 
Ákos,  A  P.  Magyarországon  (Budapest);  KoUányi, 
A  P.  jogi  természetéhez ;  Várady  L.  Árpád,  A 
P. -kérdésről  (Budapest). 

Párbeszéd,  általában  két  személy  társalgása ; 
az  irodalomban  1.  Dráma  és  Dialóg. 

Par  bricole  (franc,  ejtsd :  — brikoi)  a.  m.  vissza- 
pattanva, átvitt  értelemben  kerülő  utakon. 

Parca,  eredetileg  római  szülésistennő;  ké- 
sőbb a  görög  Moirával  azonosították  és  három 
személynek  képzelték.  L.  Párkák. 

Parcella,  a  telekkönyvi  szabályokban  birtok- 
részlet, a  kataszteri  szabályokban  földrészlet  el- 
nevezés alatt,  jelenti  a  föld  felületének  egy  el- 
határolt darabját,  amely  a  telekkönyvbe  v.  a 
földadókataszterbe  külön  részletszám  alatt  van 
felvéve.  A  telekkönyvi  helyszínelési  szabályok 
értelmében  külön  P.-nak  kellett  tekinteni  min- 
den egyes  összefüggő  egészet  alkotó  földdara- 
bot, amely  ugyanannak  a  személynek  v.  ugyan- 
azoknak a  személyeknek  tényleges  birtokában 
volt.  Bizonyos  esetekben  azonban  a  telekkönyvbe 
is  a  földadókataszterből  vették  át  a  P.-kat.  Min- 
denesetre a  földadókataszterben  szereplő  P.-kat 
kell  átvenni  a  telekkönyvbe  a  betétszerkesztés 
során.  A  betétszerkesztés  után  tehát  a  telek- 
könyvbeli  P.-k  megegyeznek  a  földadókataszteri 
P.-kal  úgy  a  területi  adatok,  mint  a  művelési 
ág  megjelölése  és  a  P.  részletszáma  tekinteté- 
ben is.  A  földadókataszteri  szabályok  szerint  kü- 
lön P.-nak  tekintenek  minden  földdarabot,  amely- 
nek mívelési  ága  azonos  s  amely  ugyanannak  a 
személynek  v.  személyeknek  tényleges  birtoká- 
ban van.  Több  művelési  ágra  oszló  földdarabot 
csak  akkor  szabad  egy  P.-nak  venni,  ha  az  egyes 


PÁRATLANUJJUAK  I. 


Maláji  tapir.  Kuhnert  képe  után. 


indiai  rinoveroáz.  Kuhnert  képe  után. 


*  Páratlanujjúak »  eikldiez 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


PÁRATLANUJJUAK  II. 


»  Párntlanujjúak*  cikkhez. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA 


Parcellagazdaság 


193 


Parchim 


mívelési  ágak  egyike  sem  éri  el  az  ú.  n.  legki- 
sebb területi  szabványt.  Ez  a  szabvány  szántók- 
nál, réteknél,  legelöknél,  erdőknél  és  nádasoknál 
100,  kerteknél,  szőUöknól  és  adómentes  terüle- 
teknél 50  D- öl.  Ha  a  mívelési  ágak  területe  ezt 
a  szabványt  nem  éri  el,  akkor  ezek  egyesítve  az 
uralgó  mívelési  ág  jelzésével  egy  földrészletnek 
tekintetnek. 

Parcellagazdaság,  a  földbirtoknak  kicsiny  és 
legkisebb  részekre  való  felosztása  és  az  ezeken 
való  gazdálkodás.  Az  ilyen  törpe  gazdaságok  a 
legbelterjesebb  gazdálkodásra  nyújtanak  ugyan 
alkalmat  a  nagy  piacok  mellett  (kertészet,  zöld- 
ségtermelés), de  ilyen  helyzet  nélkül  egy  család 
fentartására  nem  elegendők  s  tulajdonosak  csak 
másutt  végzendő  munkával  tarthatja  fenn  ma- 
gát és  családját. 

Parcellaminimum,  mértéke  annak,  hogy  bi- 
zonyos mívelési  ágbeli  ingatlanokat  a  helyes 
gazdasági  kihasználás  érdekében  mely  határon 
alul  nem  szabad  eldarabolni.  A  mértéktelen  el- 
darabolás  ugyanis  sokszor  lehetetlenné  teszi  a 
föld  megfelelő  mívelését  s  így  nagy  nemzetgaz- 
dasági károkkal  jár.  Nálunk  a  mezőgazdasági 
ingatlanokra  nézve  még  nincs  P. ;  csupán  néhány 
építésügyi  szabályrendelet  állított  fel  P.-ot  építés- 
rendőri V.  városrendezési  tekintetből.  Ezek  a 
szabályrendeletek  az  1886.  XXL  t.-c.  2.  és  3. 
§-ában,  valamint  az  1881.  XLI.  t.-e.  21.  §-ának 
1.  bekezdésében  bírják  kötelező  erejüket  s  a  ve- 
lük ellenkező  feldarabolásokat  a  két  telekkönyvi 
rendtartás  56.  §-ának  a)  pontja  értelmében  a 
telekkönyvi  hatóságok  telekkönyvileg  sem  foga- 
natosíthatják. 

Parcellázás,  ingatlaneldarabolás,  földeldara- 
bolás,  ingatlanoknak,  földbirtoknak  részletekre 
osztása  s  részletekben  való  értékesítése.  Kellő 
korlátok  között,  megfelelő  irányítással  s  hatha- 
tós hatósági  felügyelet  alatt  jó  szolgálatot  tehet 
a  helytelen  hirtokmegoszlásból  eredő  gazdasági 
és  szociális  bajok  orvoslásában.  A  föld  árának 
s  a  mezőgazdasági  munkabéreknek  rohamos 
emelkedése  és  a  földéhség  üzletszerű  kihaszná- 
lása következtében  azonban  hazánkban  a  múlt 
század  utolsó  évtizedében  s  még  ennek  a  szá- 
zadnak első  éveiben  is  valóságos  P.-i  láz  fogta 
el  a  birtokosokat.  így  1905—13.  között  is  majd- 
nem 1  millió  k.  hold  került  P.-ra.  Különösen  sok 
középbirtokos  vált  meg  ezen  az  úton  birtokától 
s  ilyen  módon  nemzetiségi  vidékeken  számos 
magyar  birtok  jutott  a  nemzetiségek  kezébe. 
Gazdasági  tekintetben  legszomoiníbb  következ- 
ményekkel járt  az  erdőtalajok  P.-a.  A  P.  tör- 
vényhozási szabályozásának  szüksége  ennélfogva 
mindinkáb\)  előtérbe  tolult  annál  is  inkább,  mert 
a  közbetolakodó  ügynökök  a  földéhes  parasz- 
tok hiszékenységével  sokszor  vissza  is  éltek. 
Az  1909.  évi  márc.  10.  Darányi  Ignác  akkori 
földmívelésügyi  miniszter  a  törvényhozás  elé  be 
is  terjesztett  «A  telepítésről,  ingatlanfeldarabo- 
lásról és  egyéb  birtokpolitikai  intézkedésekről)) 
6gy  javaslatot,  amely  a  P.-t  is  részletesen  sza- 
bályozta volna.  Ennek  a  javaslatnak  a  tárgya- 
lása azonban  elmaradt.  Később,  hogy  a  P.-t  is 
hozzáértők  kezére  bízza,  a  törvényhozás  meg- 
alkotta az  1911.  XV.  t.-cikket,  amelynek  alap- 

Rétai  líugy   [^xSkona.  XV.   Ml. 


ján  a  P.- oknak  állami  közreműködéssel  keresztül- 
vitelére felállították  a  Földhitelintézetek  Orszá- 
gos Szövetségét. 

A  földbirtok  helyesebb  megoszlását  szabályozó 
rendelkezésekről  szóló  1920 :  XXXVI.  t.-c.  a  P.-t 
is  részletesen  szabályozta.  E  szerint  minden  tervbe 
vett  P.-t  a  gazdasági  felügyelőségnek  be  kell 
jelenteni.  Ez  a  bejelentésről,  ha  nézete  szerint  az 
ingatlaneldarabolás  közérdekbe  nem  ütközik,  ta- 
núsítványt állít  ki.  A  részletek  vevői  javára  a  tu- 
lajdonjogot csak  e  tanúsítvány  felmutatása  eseté- 
ben írja  át  a  telekkönyvi  hatóság.  Ha  a  gazdasági 
felügyelőség  a  tanúsítvány  kiállítását  megtagadja, 
az  Országos  Földbirtokrendező  Bíróság  dönt, 
amely  bíróság  bármely  P.-t  hatósági  felügyelet 
alá  helyezhet.  Evégből  a  tulajdonjog  telekkönyvi 
he  jegyzése  előtt  elrendelheti,  hogy  az  ingatlanel- 
daraboló  az  eldarabolás  tervét,  esetleg  a  vevőkkel 
kötött  szerződéseket  is  mutassa  be  v.  hogy  a  szer- 
ződés tervezetét  az  érdekelt  vidéken  a  megfelelő 
módon  közhírré  tegye,  továbbá  hogy  a  vételár  a 
tulajdonjog  jogerős  bekebelezéséig  az  eladónak 
ki  nem  fizethető,  hanem  letétbe  helyezendő,  végre 
hogy  a  birtokbaadás  csakis  hatósági  szerv  köz- 
benjöttével foganatosítható.  E  bíróság  a  közér- 
dekbe ütköző  P.-t  be  is  tilthatja  vagy  az  eldara- 
bolni szándékolt  ingatlant  elővásárlás  lít ján  egé- 
szen vagy  részben  megszerezheti. 

Az  ily  vételi  szerződés  az  ingatlan  fekvése, 
valamint  a  vevő  állandó  lakóhelye  szerint  illeté- 
kes községi  elöljáróság  láttamozása  nélkül  ér- 
vénytelen. Nincs  szükség  a  láttamozásra,  ha  a 
jogügylet  közokiratba  van  foglalva. 

A  törvény  a  i'észletvevők  földéhségének  a  ki- 
használását még  azzal  is  ellensúlyozza,  hogy 
megtiltja  a  részletek  birtokbaadását  az  ingatlanon 
fekvő  terhek  rendezése  előtt,  továbbá,  hogy  a  vevők 
egyetemleges  felelősséget  nem  vállalhatnak  és 
tőlük  váltót  venni  nem  szabad.  A  részletek  vevői- 
nek azonfelül  a  törvény  elállási  jogot  is  biztosít. 

Az  1920.  XXXVI.  t.-e.-nek  szabályozó  rendel- 
kezései nem  vonatkoznak  a  Magyar  Földhitel- 
intézetek Országos  Szövetsége,  az  Országos  Köz- 
ponti Hitelszövetkezet  vagy  a  Pénzintézeti  Köz- 
pont kötelékébe  tartozó  olyan  pénzintézet  által 
végzett  vagy  közvetített  P.-ra,  amelyek  e  műve- 
leteket az  Országos  Földbirtokrendező  Bíróság 
által  jóváhagyott  tervek  szerint  végzik. 

Az  1920.  XXXVI.  t.-c.  végrehajtása  tárgyában 
kiadott  60,000/1921.  F.  M.  számú  rendelet  meg- 
állapítja az  ingatlaneldarabolás  fogalma  alá  még 
nem  eső  eldarabolások  körét  is.  E  szerint  község 
(város)  belterületén  kívül  fekvő  és  50  kat.  hold- 
nál nem  nagyobb  mezőgazdasági  ingatlannak  el- 
darabolása,  továbbá  bármely  egységes  gazdasági 
üzem  részletekben,  de  50  kat.  holdnál  nem  na- 
gyobb területre  kiterjedő  megbontása  nem  esik 
a  törvénynek  az  ingatlaneldarabolásról  szóló  ren- 
delkezései alá,  feltéve  mindezekben  az  esetekben, 
hogy  a  keletkező  részleteket  olyan  körülmények 
között  idegenítik  el,  amelyekre  tekintettel  az 
államot  elővásárlási  jog  nem  illeti  meg. 

Parcellázó  bankok,  1.  Építöhankoh 

Parchent,  a.  m.  harcként  (1.  o.). 

Parchim  (Tarchem),  város  Mecklenburg- 
Schwerinben,  az  Ede    mindkét    partján,   (leio) 

13 


Parchwitz 


—     194 


Párducmacskák 


10,608  lak. ;  az  itt  született  Moltke  hadvezér  ha- 
talmas szobrával. 

Parchwitz,  porosz  falu  a  liegnitzi  közigazga- 
tási kerületben,  (1910)  2100  lak.,  régi  várral.  1760 
aug.  15.  Nagy  Frigyes  e  falu  közelében  győzte  le 
Laudon  csapatait. 

Parciális  (lat.)  a.  m.  részleges.  —  P.  differen- 
ciálhányados, 1.  Infinitezimális  számítás.  —  P. 
differenciálegyenlet,  1.  Differenciálegyenlet. 

Parciális  elmebaj,  1.  Monománia. 

Parciális  kisülések,  a  látszólag  egyszerű 
elektromos  kisülések  alkalmával  egymást  rend- 
kívül gyorsan  követő  részleges  kisülések,  melyek 
összessége  alkotja  a  szabad  szemmel  látható  ki- 
sülést. A  P.  akkor  lépnek  fel,  ha  a  vezeték  el- 
lenállása oly  nagy,  hogy  az  egész  felhalmozott 
elektromosság  a  kisüléskor  nem  egyenlítődik  ki 
egészen,  mivel  a  kisüléskor  az  elektródok  (pl. 
egymással  szembe  helyezett  kis  fémgolyók)  fe- 
szültségkülönbsége rögtön  kisebbedik.  Új  kisülés 
akkor  következik  be,  ha  a  feszültség  a  kisülés- 
hez szükséges  értéket  elérte.  A  P.-et  forgó  tü- 
körben való  észleléskor  lehet  észrevenni. 

Parcival,  1.  Farzival. 

Párdány,  nagyk.  Torontál  vm.  párdányi  j.-ban, 
(1910)  3213  német,  szerb  és  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Par-dessas  (franc,  ejtsd:  — d'szü)  a.  m.  felöltő. 

Pardina  (áiiat),  1.  Fárducmacskák. 

Pardo,  a.  m.  mulatt  (1.  0.). 

Pardo,  1.  folyó  Brazília  Matto  Grosso  államá- 
ban ;  ered  a  Cerro  do  Infernón,  bár  sok  sellője 
van,  kisebb  csónakokkal  hajózható,  a  Paranába 
ömlik  jobbfelől.  —  2.  P.,  El-,  város  Madrid  spa- 
nyol tartományban,  a  Manzanares  balpartján,  a 
Monté  del  P.  lábánál,  (1910)  2000  lak.,  királyi  va- 
dászkastéllyal (154;3.  épült).  1778.  ül.  Károly  Por- 
tugáliával itt  kötött  szövetséget. 

Pardo  Bazán,  Emília,  grófnő,  spanyol  írónő, 
szül.  Corunában  1851.,  megh.  Madridban  1921 
máj.  12.  Tizenhat  éves  korában  D.  Jósé  Quiroga 
neje  lett.  Ii'odalmi  munkásságát  versírással  kezdte, 
azután  regényírásra  s  esztétikára  adta  magát. 
1910-ben  a  spanyol  közoktatásügyi  miniszté- 
riumba miniszteri  tanácsossá  nevezték  ki.  Tagja 
volt  a  spanyol  akadémiának.  Számos  kiváló  no- 
vellát 8  regényt  írt;  nevezetesebb  regényei :  Los 
Jazos  de  Ulloa  (1886) ;  Morrina  (1889) ;  Insola- 
ción  (1890).  Irodalomtörténeti  tanulmányai  közül 
említésreméltó  a  La  cuestión  palpitante  (1886), 
mely  a  naturalizmussal  foglalkozik.  Magyarul 
megjelent  néhány  elbeszélése  Szálai  Emil  for- 
dításában s  A  fekete  szirén  című  regénye  (Pesti 
Napló,  1910). 

Pardoe  (ejtsd:  —dó),  Júlia,  angol  írónő,  szül. 
Beverleyben  (Yorkshire)  1812.,  megh.  London- 
ban 1862  dec.  Egészen  fiatal  korában  feltűnt 
költeményeivel  s  novelláival.  1834!-ben  atyja  kí- 
séretében Keletre  utazott  s  ottani  tapasztalatai- 
ról s  élményeiről  a  többi  között  The  city  of  the 
Sultans  and  domestic  manners  of  the  Turks  c. 
művében  számolt  be.  1839-ben  Bécset  s  Magyar- 
országot látogatta  meg.  Magyarországi  utazá- 
sának eredménye  lett :  The  city  of  Magyar  or 
Hungary  and  its  institutions  in  1839  and  1840 
című,  elég  tájékozottsággal  s  nemzetünk  iránt 
nagy  rokonszenvvel  írt  munkája. 


Pardon  (franc,  ejtsd:  — doS)  a.  m.  bocsánat. 

Pardubitz,  az  ugyanily  nevű  cseh  kerületi  ka- 
pitányság szókhelye,  (1910)  20,394  lak.,  élénk  ipar- 
ral, lóversenyekkel. 

Párduc  V.  leopárd  (Felis  pardus  L.,  áiiat ;  1.  a 
képmellékletet),  a  Macskafélék  (Felidae)  családjába 
tartozó  ragadozó  emlős  állatfaj.  A  tigrisnél  Vs"^^! 
kisebb,  de  csinosabb  testalkatú  s  farka  is  hosszabb. 
Fülei  igen  rövidek.  Rövid  szőre  vörösessárga,  fe- 
ketésbarna, össze  nem  futó  foltokkal,  melyekíaek 
középfoltja  nincsen  s  melyek  mindegyik  oldalon 
8—10  sort  alkotnak.  A  legszebb  macskafaj,  rend- 
kívül ügyes,  ravasz  és  kegyetlen,  a  nagyobb  álla- 
toknak, sőt  az  embernek  is  (kit  különben  lehetőleg 
kerül)  veszedelmes  ellensége.  Juhokkal,  kecskék- 
kel és  antilópokkal  táplálkozik  első  sorban,  de  a 
majmokat  is  megtámadja.  Az  erdők  közelében 
fekvő  falvakban  ügyesen  a  házakba  lopódzik  és 
néha  a  lakók  szemeláttára  ragadja  el  a  háziálla- 
tokat. Egész  Afrikában  és  Délnyugat-Ázsiában 
honos.  Általában  az  afrikai  alakot  leopárdnak, 
az  ázsiait  P.-nak  szokás  nevezni.  A  leopárd  ki- 
sebb (1'6  m.  hosszú,  60  cm.  hosszú  farkkal)  és  zö- 
mökebb testalkatú,  a  P.  nagyobb  (2  m.  hosszú,  85 
cm.  hosszú  farkkal)  és  karcsúbb,  rendszertanilag 
azonban  a  leopárd  és  a  P.  egy  faj.  A  leopárd  és  a 
P.  között  nincs  éles  különbség,  mert  minden  átme- 
net megvan  közöttük.  A  különbségeknek  sokszor 
a  kor,  a  származási  hely  ós  az  eltérő  táplálkozás 
az  oka.  A  P.-nek  számos  varietása  van.  Ilyenek : 
1.  leopárd  (var.  leopardus  Sohreb),  melynek  ha- 
zája Nyugat-Afrika  (Szenegambia);  2.  kis  leopárd 
(var.  minor  Matschie),  mely  Közép- Afrikában  és 
Szudánban  honos;  3.  berber  leopárd  {y^v.panther a 
Pali.)  Észak-Afrikában  él;  4.  pusztai  leopárd  {y sít. 
Nimr  Hempr.  et  Ehr.),  Egyiptomban,  Abessziniá- 
ban, a  Szomáli-félszigeten,  Kilimandzsáró  táján 
található ;  5.  indiai  F.  (var.  antiquorum  Griff.) 
Indiában  és  Ceylonban  honos ;  6.  hosszú  farkú  v. 
szunda-F.  (var.  variegata  Wagn.),  Indokinában, 
Szumatra-és  Jáva-szigeten  gyakori ;  7.  mandzsú- 
F.  (var.  Fontanieri  A.  M.-Bdw.),  Kína  északi  ré- 
szében és  Koreában  tartózkodik.  Ktilön  fajtának 
tartják  a  japáni  (var.  japonensis  Gray),  kÍ7Uii 
(var.  chinensis  Gray)  és  perzsa  párducot  (var. 
Tulliana  Valenc).  Az  úgynevezett  fekete  F.  nem 
külön  fajta,  hanem  csak  fekete  színalak,  mely 
bármely  fajta  keretén  belül  előfordulhat. 

Párducgalóca  (növ.,  Amanita  umbrina  Pers., 
Agaricus  pantherinus  D.L.),  az  Amanita  gomba- 
génusz  faja,  gömbölyű,  majd  lapos,  6—8  cm.  szó- 
les barna  kalappal,  tetején  kis  fehér  szemölcsök- 
kel. Karimája  sávozott,  tönkje  fehér,  tövén  gu- 
mós, gyűrűje  vékony,  gyenge,  sávozott.  Lemezei 
fehérek,  szabadok.  Húsa  fehér,  színe  nem  válto- 
zik meg,  kellemetlen  szagú,  édeskés  vagy  ízte- 
len. Ősszel,  lombos  és  fenyves  erdőkben  terem. 
Nagyon  mérges  gomba. 

Párducgomba,  a.  m.  párducgalóca  (1.  0). 

Párduc-hiuz,  1.  Hiúz. 

Párducmacskák  (Fardina,  áiiat),  a  Macskafé- 
lék családjának  egyik  csoportja,  melynek  fajai 
nagy  testűek ;  bundájuk  v.  egész,  v.  gyüi'űs  foltok- 
kal tarkázott,  sörónyük  nincs ;  füleik  rövidek ; 
szembogaruk  kerek.  Az  ó-  és  újvilág  lakói.  Ide 
tartozik  a  párduc  (P.  pardus  L.),  a  jaguár  (F. 


PÁRDUC. 


Párduc,  cikkhez. 


HEVAI  NAGY  LEXIKONA. 


Párduc-sikló 


195 


Parenzo 


-onoa  L.),  a  tigrismacska  (F.  tigriua  Sciireb.), 
^  pampasznmcska  (F.  pajeros  Desm.)  stb. 

Párduc- sikló  v.  leopárd-siklő  (Coluber  leo- 
pardinus  Bp.,  áiiat),  a  Sikló-félék  (Coluhridae) 
családjába,  a  Tömörf  ogúak  (Aglypha)  csoportjába 
tartozó  kígyófaj.  A  legszebb  európai  kígyók  közé 
tartozik.  Színezete  kölönböző.  Törzsalakja :  a  fol- 
tos leopárdsikló  (Cohibei'  leopardinus  var.  leo- 
pardina  Pali.) ;  testének  felső  része  szürkésbarna, 
fekete  szegélyű  vérvörös  vagy  sárgásvörös  fol- 
tokkal. Ezek  a  foltok  két  hosszanti  sorban  rende- 
ződnek, sokszor  azonban,  főleg  a  törzs  elülső 
részén  széles  liarántsávokká  folynak  össze.  Has- 
oldala sárgásfehér  s  minden  haspajzs  4  v.  5  kis, 
szabálytalan  fekete  folttal  van  díszítve;  ezek 
a  fekete  foltok  az  alfél  irányában  egyre  nagyob- 
bodnak. Másik  változata  a  négyvonalas  P.  (var. 
quadrilineata  Pali.) ;  testének  felső  része  barnás- 
szttrke,  négy,  gyakrabban  két  vörösesbarna,  sár- 
gásvörös V.  vérvörös,  többnyire  feketén  szegett 
hosszanti  sávval,  amelyek  nagy,  patkóalakú  tar- 
kótájéki  foltból  indulnak  ki  és  vagy  megszakí- 
tás nélkül  futnak  végig  a  háton,  vagy  pedig  itt- 
ott  megszakadnak ;  hátgerince  rendesen  nagyon 
világos  színű,  oldalai  kisebb  feketés  foltokkal  tar- 
kítottak. A  P,  Dél-Európában  honos.  Leggyako- 
ribb Törökországban  ós  a  Balkán-félsziget  parti 
államaiban.  Dalmáciában  a  foltos  P.  ritka,  a 
négyvonalas  P.  azonban  elég  gyakori ;  Hercego- 
vinában hiányzik.  Egerekkel  táplálkozik,  ezért 
hasznos.  Hossza  1  métert  meg  is  haladhat. 

Pardzsanja,  a  véda-kor  ind  mitológiájában 
az  eső  és  a  zivatar  istene.  Rokonságban  van 
a  litván  Perkunas  és  a  skandináv  Fjörgyn  isten- 
páiTal.  V.  ö.  Oldenberg,  Die  Religion  des  Veda 
{Berlin  1894). 

Pare,  részben  erdős  fensík  a  volt  Német-Kelet- 
Afrikában,  a  KiUma-Ndzsárótól  D.-re.  Szigetsze- 
rüleg  emelkedik  ki  a  környezetéből  a  Njika  ós 
Pangani  sivatag  felett,  130  km.  hosszúságú  és 
15  km.  széles.  Lakossága  baromtenyésztéssel  és 
földmíveléssel  foglalkozó  munkás  hegyi  nép.  V.  ö. 
Baumann,  Usambara  (Berlin  1891). 

Paréciiésis  (gör.-lat.),  általános  neve  a  szó- 
összecsengés  mindenféle  alkalmazásának,  akár 
szónoki,  akár  költői  hatás  kedvéért  vagy  szójá- 
tékul történik  az;  ide  tartozik  az  alliteratio, 
homoioteleuton,  parisosis,  paromoion  stb. 

Parecis  (Parexis),  Serra  dos,  a  brazíliai  ma- 
gasföld egy  része  Matto- Grosso  állam  Ny-i  ré- 
szén; É.-on  a  terméketlen,  homokos  Camposdos 
P.-8zé  lapul  el.  Vízválasztó  hely,  innen  folyik  D.-re 
a  Guapore,  K.-en  ered  a  Paraguay,  É.-on  pedig  a 
Tapajoz  forrásfolyói.  A  hegység  nevét  a  Diaman- 
tinótól  ÉNy.-ra  lakó  pareci-indiánusoktól  nyerte. 

Pareira-gyökér  (növ.),  1.  Abiita  és  Chondro- 
dendron. 

Paréj  vagy  paraj  (qöv.)  alatt  a  nép  általában 
sok  mindenfélét  ért.  Kerti  P.-nak  mondják  a 
Spinacia  oleraceát  (1.  Spinacia).  Többnyire  a 
gyomféléket  nevezik  P.-nak :  így  különösen  az 
Amaranthiis-t  (Alhersia),  de  egyes  Atriplex  és 
Ghenop ódium  fajokat  is,  sőt  néhol  P.  alatt  álta- 
lában gyomot  értenek. 

Pareja  (ejtsd :  paréha),  Jnau  de  (el  Esclavo), 
spanyol  festő,  szül.  Sevillában,  megh.  Madridban 


1670.  Velazqueznek  volt  rabszolgája ,  utóbb  — 
szabadon  bocsájtása  után  —  tanítványa.  Leg- 
nagyobb műve  Máté  apostol  meghívása  («A  vám- 
ház)), 1661,  Madrid,  Prado).  Említendő  még :  Krisz- 
tus megkeresztelése  (huescai  múzeum),  valamint 
képmások. 

Parekbasis  (gör.),  1  Kitérés. 

Parenchima,  az  állattanban  ama  puha  szö- 
vet neve,  mely  a  parenchimás  állatok  (1.  o.)  testé- 
ben a  szervek  közti  helyeket  kitölti ;  a  szövet- 
tanban P.  névvel  jelölik  azt  a  puha,  nedvdús  szö- 
vetet, mely  egyes  szervek  (máj,  lép,  vese  stb.) 
belsejét  kitölti. 

A  növénytanban  olyan  szövet  neve,  amely- 
ben a  sejteknek  az  átmérője  minden  irányban 
körülbelül  egyenlő,  a  sejtfal  legtöbbször  vékony, 
sejtjei  protoplazmával  bü'nak  és  különböző  anya- 
got (festék,  keményítő,  kristályok  stb.)  zárnak 
magukba  ;  a  sejtek  között  hézagok,  az  ú.  n.  sejt- 
közök vannak. 

Parenchimás  állatok,  azon  állatok  gyűjtő- 
neve, melyeknél  a  bél  és  a  testfal  közti  helyet 
parenchima  tölti  ki.  A  P.-kal  szemben  állanak  a 
testüreggel  bíró  állatok.  P.  pl.  a  Laposférgek. 

Parenchimás  gyuladás,  1.  Gyuladás. 

Parenezis,  1.  Parainezis. 

Páreng  (Paring),  a  déli  Kárpátok  kristályos 
vonulatának  egyik  tagja  Hunyad  vm.  határán ; 
közepes  magassága  1600—1700  m.,  legmagasabb 
csúcsai  a  P.  (2076  m.)  Petrozsénytől  DK.-re  s  a 
Mundra  (2520  m.)  V.  ö.  Schréter,  A  P.-hegység 
(Földr.  Közi.  1908).  (Tr.  R.) 

Parentalia  (lat.),  1.  Feralia  és  Gyász ;  pa- 
rentálás,  gyászbeszéd  tartása  a  sírnál.  L.  Gyász- 
beszéd. 

Parentela  (lat. ;  az  olaszban  rokonság)  je- 
lenti egy  meghatározott  személytől  (elődtől)  le- 
származók  összességét  törzselődjükkel  együtt. 
Ennek  a  fogalomnak  különösen  az  öröklési  jog- 
ban van  jelentősége,  amennyiben  a  magánjogi 
rendszerek  egy  része,  így  a  magyar  jog  is,  a  tör- 
vényes öröklést,  több-kevesebb  vonatkozásban, 
az  ú.  n.  parentális  rendszerre  alapítja  olyképen, 
hogy  az  öröldiagyóhoz  közelebb  álló  előd  és  leszár- 
mazol (a  közelebbi  parentela)  kizárják  a  távo- 
labbi előd  parenteláját  az  öröklésből.  Az  első 
parentelát  alkotják  magának  az  örökhagyónak 
a  leszármazol,  a  második  parentelát  az  örök- 
hagyó szülői  és  ezek  leszármazol,  a  harmadikat 
az  örökhagyó  nagyszülői  és  ezek  leszármazói 
és  így  tovább.  A  távolabbi  parentelába  tartozók 
csak  akkor  örökölnek,  ha  a  közelebbi  parentelá- 
ban  nincs  örökös.  L.  még  Lineális  rendszer  és 
Öröklési  rend. 

Parentezis  (gör.  a.  m.  közbetétel),  a  retoriká- 
ban közbeszúrt  mondat ;  nevezetesen  oly  mellékes 
megjegyzés,  önáUó  mondat  alakjában,  melyet 
valamely  mondat  közepébe  teszünk,  tehát  vele 
egy  pillanatra  megszakítjuk  a  fő  dolog  előadá- 
sát. P.  egyszersmind  az  az  írásjel  (zárójel  [  ],  gon- 
dolatjel V.  szünetjel ),  mely  közé  a  közbeszúrt 

mondatot  teszszük. 

Parenzo,  püspöki  székhely  Isztria  Ny-i  part- 
ján, egy  sziklán,  amelyet  keskeny  földnyelv  köt 
a  szárazhoz, Í1910)  12,358  nagyobbára  olasz  lak., 
hajóépítésseí  és  halászattal.  Dómjának  alapja 

18* 


Parere 


196 


Pária 


római  eredetű ;  építési  módja  a  VI.  ez.-ra  vall. 
Környékén  Farentium  római  városnak  romjai 
láthatók.  Az  1914— 18.-i  világliáború  folyamán 
olasz  torpedónaszádok  és  repülők  a  várost  ismé- 
telten bombázták. 

Parere  (lat.)  a.  m.  vélemény,  a  külföldi  judi- 
katurában  használatos  műszó  és  azt  az  írásbeli 
véleményt  jelenti,  melyet  a  perben  nem  érdekelt 
kereskedők,  v.  kereskedők  testületei  és  kamarái 
adnak  olyankor,  amikor  a  kereset  alapját  a  ke- 
reskedelmi forgalom  szokásainak  vitatósa  szol- 
gáltatja. —  P.  medicum,  látlelet  (1.  o.). 

Parergon  (gör,,  többese  parerga)  a.  m.  mel- 
lékművek, függelék ;  mint  könyvcímet  összesze- 
dett, összeállított  kisebb  iratoknál  használják. 

Paresis,  1.  Bémdás. 

Paresztézia  (gör.),  nem  külső  okokból,  hanem 
önként  támadó  érzések,  amilyen  a  hangyamászás, 
bizsergés,  elzsibbadás,  viszketés,  elsiketülés,  hő- 
paresztézia  stb. 

Par  et  impar  (lat.),  páros  és  páratlan. 

Par  excellence  (franc,  ejtsd:  — ekszeiansz)  a. 
m.  különösen,  kiválóképen. 

Parexis,  brazíliai  hegység,  1.  Parecis. 

Parezis  (gör.),  1.  Bénulás. 

Par  force  (franc,  ejtsd :  —forsz)  a.  m.  erő- 
szakkal. —  P.  vadászat,  1.  Falkavadászat 

Parfüm  (franc,  ejtsd:  parföS),  1.  Illatos  szerek. 

Parga,  város  a  görögországi  Epiruszban,  a  haj- 
dani janinai  török  vilajetben,  a  Jóni-tenger  part- 
ján, egy  sziklán,  mintegy  5000  lak.,  két  ki- 
kötővel. A  Ny-i  kikötő  bejáratánál  egy  hegyfokon 
áll  a  Spiridion  kolostor.  1401—1797.  Velence  ol- 
talma alatt  állott.  Ali  janinai  pasa  hiába  igyekezett 
azt  elfoglalni.  1814.  az  angolok  szállották  meg  és 
1819  máj.  10.  átadták  Alinak ;  ennek  hatalmából 
1820.  a  porta,  onnan  pedig  az  1913.  évi  bukaresti 
béke  után  Görögország  birtokába  jutott. 

Pargaeit  (ásv.),  kékes  v.  hagymazöld  amflból, 
mely  szemcsés  mészkőbe  beágyazva  található 
Pargas  (Finnország)  közelében  és  Észak-Ameri- 
kában. 

Párhagyma  (növ.),  1.  Póré. 

Par  liasard  (franc,  ejtsd:  — azár)  a.  m.  vélet- 
lenül, esetleg. 

Parheliosz  (gör.),  melléknap.  L.  Udvarok. 

Párhuzam,  1.  Parallelizmus. 

Párhuzammü,  olyan  gát,  mely  a  folyó  folyási 
irányával  párhuzamos  és  legtöbbnyire  a  normális 
mederszélesség  előállítására  szolgál.  Rendesen 
kőhányásból,  kőburkolattal  készül,  lankás  lejtő- 
vel, hogy  a  víz  és  jég  meg  ne  bolygassa.  A  P. 
magasságára  nézve  két  tekintet  jő  figyelembe. 
Ha  azt  akarják,  hogy  a  P.-vekkel  normális  szé- 
lességre szorított  folyó  gyorsan  kiképezze  medrét, 
akkor  magasra  készítik  őket,  hogy  az  összeszorí- 
tott árvíz  nagyobb  sebessége  is  hozzájáruljon  a  me- 
derképzéshez. Ha  pedig  azt  akarjuk,  hogy  a  P.  ál- 
tal elvágott  terület  gyorsan  feliszapolódjék,  akkor 
a  P.-veket  alacsonyra  készítjük,  hogy  az  árvíz 
rajtuk  átjárva,  az  elvágott  területeken  iszapját 
lerakja.  Lehet  mind  a  két  célnak  is  szolgálni, 
úgy  hogy  a  P.-veket  magasra  készítjük  ugyan, 
de  egy  alacsonyabbra  hagyott  nyilason  az  árvizet 
az  elvágott  területre  szétömleni  engedjük.  L.még 
Folyók  szabályozása. 


Párhuzamos  a.  m.  egyenközü  (1.  o.).  A  pár- 
huzamosság jele  #  II  . 

Párhuzamos  erők  középpontja,  1.  Erők  ösz- 
szetétele  és  szétbontása. 

Párhuzamos  hangnemek  azok  a  dur  és  moll 
hangsorok,  melyeknek  ugyanazon  előjegyzéseik 
vannak.  C-dur  párhuzamos  hangneme  a-moll,  H- 
duró  gisz-mo\l,  Desz-áuié  b-moW. 

Párhuzamos  helyek,  olyan  helyek  akár  ugyan- 
azon, akár  több  iró  szövegében,  melyeknek 
mind  az  értelme,  mind  a  kifejezése  azonos, 
vagy  legalább  rokon.  Fontosak  a  biblia  tanulmá- 
nyában és  az  összehasonlító  irodalomtörténetben. 
A  legtöbb  bibliakiadásban  meg  is  vannak  jelölve 
(nálunk  először  Szenczi  Molnár  Albertnél). 

Párhuzamos  kapcsolás,  1.  Egymásmellé  kav- 
csolás. 

Párhuzamos  körök,  1.  Egyenközü  körök  és 
Parallelgörbék. 

Párhuzamos  menetek  keletkeznek,  ha  a  zenei 
szerkesztésben  két  v.  több  szólam  egyidőben 
ugyanazon  irányban  halad.  Bossz  P.  a  párhuza- 
mos oktávák  és  a  párhuzamos  kvintek.  Ezeket  a 
zenei  szerkesztésben  gondosan  ki  kell  kerülni.  A 
mellékelt  példában  előbb  (a)  a  basszus  és  az  alt 
szólam  között  keletkezett  rossz  P.,  mert  mindkét 


szólam  oktávákban  megy  7i-ról  c-re.  Helyes  ki- 
dolgozását a  (b)  példában  láthatjuk,  hol  az  alt 
szólamban  kimaradt  a  h  hang,  helyette  a  basszus- 
sal ellenkező  mozgásban  haladt  a  szólam  c?-röl 
c-re.  Párhuzamos  ötödmenetet  a  (c)  példában 
figyelhetünk  meg.  A  hibát  úgy  javíthatjuk  ki  (d), 
ha  a  felső  szólamokat  lefelé  léptetjük.  A  rossz 
P.-et  azért  kell  mellőznünk,  mert  ezek  megbont- 
ják a  zenei  szerkesztés  logikáját  azzal,  hogy  a 
szólamok  önállóságát,  szabad,  független  mozgá- 
sát veszélyeztetik. 

Párhuzamos  öltés,  1.  Himzés. 

Pari  (olasz)  v.  paritás  a.  m.  egyenérték  (1.  o.). 
Az  értékpapíroknak  és  érméknek  forgalmi  értéke 
a  kereslet  és  kínálat  folytán  változó  és  így  ez  az 
értékpapírok  névértékétől,  illetve  az  érmék  szín- 
arany értékétől  eltérő.  Azt  az  árfolyamot,  mely 
a  névértékkel  egyező,  al  pari  v.  P.  árfolyamnak 
nevezik ;  ha  az  árfolyam  ennél  magasabb,  akkor 
az  illető  értékpapírnak  v.  érmének  ázsiója,  ha 
alacsonyabb,  diszázsiója  van.  Érmék  paritása  az 
az  árfolyam,  mely  a  szinaranytartalom  alapján 
a  pénz  verési  adatai  szerint  állapíttatik  meg.  Ha 
a  külföldi  váltó  árfolyama  ezzel  azonos,  akkor 
P.-n  áll.  Különféle  pénznemekről  szóló  váltók  ár- 
folyamai közt  akkor  áll  fenn  paritás,  ha  az  ide- 
gen valutában  fennálló  tartozás  v.  követelés  ál- 
taluk ugyanolyan  összeggel  egyenlíthető  ki. 

Pari,  nagyk.  Tolna  vm.  tamási  j.-ban,  (i92o> 
1438  német  lak. 

Pária,  félsziget  Venezuela  É.-i  partjának  K.-i 
végében.  Trinidaddal  a  P.-i  öblöt  zárja  körül, 
amelyből  É.-nak  a  Bocas  de  Dragos,  D.-nek  a  Boca 
de  la  Serpiente  vezet  ki.  P.  kristályos  palákból  áll. 


Pária 


197 


ParilHn 


Pária.  Közel  3  milliónyi  indiai  autochton  nép : 
paraian,  parian  néven,  állítólag  a  tamul  parai 
(dobszerű  zeneszerszám)  szóból,  mert  a  P.-ák  szü- 
letett muzsikusok,  mint  a  mi  cigányaink.  Egykor 
jobbágyok  voltak  ugyan,  de  akkor  sem  tartoztak 
a  legalsóbb  kasztba,  sőt  maguk  tartózkodtak  a 
más  kasztbeüekkel  való  érintkezéstől,  de  szíve- 
sen csatlakoztak  az  európai  utazókhoz  tolmácsul, 
kíséretül.  Ekkor  támadt  az  a  ferde  fogalom,  hogy 
aP.  a  legalsóbb  szolgarend  India  népei  között.  Leg- 
nagyobb részük  most  kézműves,  muzsikus  vagy 
európaiak  háztartásában  szolgál. 

Páriakatya,  a  sakáltól  és  az  indiai  farkastól 
származó  kóborló  kutya,  amely  főképen  Török- 
országban   és    Dél- Oroszországban  él  nagyobb 
számban  s  a  városokban  hulladékkal  táplálkozik. 
Parian  (ang.,  ejtsd:  perrien),  sárgás  színű,  má- 
zatlan  porcellánbiscuit,  melyből  Angolországban 
leginkább  szobrokat  készítenek.  A  sárgás  színű, 
kissé  áttetsző,  zsírfényű  P.  a  páriái  márványhoz 
hasonlít, :  innen  a  neve  is.  L.  Carr  ara-por  cellán. 
Pária  népek.  A  pária  (1.  o.)  fogalom  nyomán 
alkotott  téves,  de  elfogadott  gyűjtőnév  megve- 
tett, elnyomott  népek  v.  néposztályok  jelölésére, 
melyet  v.  saját  népük  ítélt  ilyen  különleges  szol- 
gaságra s  a  velük  való  érintkezést  megtiltotta, 
v.  csak  foglalkozásuk,  életmódjuk  által  váltak 
olyanokká,  hogy  még  gyermekeik  sem  választhat- 
tak más  formát.  A  népek  hőskorában  páriákká 
lettek  a  csatában  gyáva,  áruló  fajbeliek,  hadi- 
foglyok, a  meghódított  országok  őslakói,  vagy  a 
később  bevándorolt  alacsonyabb  műveltségű,  ide- 
gen hitű  népek,  pl.  nálunk  a  cigányok.  Legismer- 
tebb ^P.-ák  voltak  a  görögök  helotái,  Dél-Indiában 
a  legalacsonyabb  rendű  kasztok :  vedákok,  pubájok, 
Japánban  a  jeták  és  hininek,  a  Szomáliáknál  a 
j ibérek  és  midganok.  Szenegambia    és  Közép - 
Afrika  számos  népe  keres  és  tart  magának  mun- 
kája elvégzésére  ilyen  tisztátalan  rabszolgákat. 
A  középkor  folyamán  Spanyol-  és  Franciaország- 
ban vallásos  üldözéssel,  faji  viszályok  közben 
alakultak  P.-ek  (Cagots,  GolUherts,    Marans, 
Gaqueatcx).  Mai  értelemben  P.  a  néger  faj  Ame- 
rikában. V.  ö.  Krause,  Die  P.  der  Gegenwart 
(Leipzig  1903) ;  Schnitz,  ürgesch.  d.  Kultur ;  Ro- 
chas  Les  P.  de  Francé  et  de  l'Bspagne  (Paris  1887). 
Paricidiam  (lat.),  1.  Parricidium. 
Paricin,  0^311^8^2  0,  a  kina-nö vények  egyik  al- 
Ivaloidája.  Halványsárga,  keserű  ízű  por.  Víz  ke- 
véssé, benzol,  éter,  kloroform,  szesz  bőségesen 
oldja.  Savakkal  sószerű  vegyületeket  alkot. 
Paridae  (áuat),  1.  Cinegefélék. 
Paridin  (növ.),  a  Paris  qiiadrifolia  nevű  mér- 
ges fű  (1.  Paris)  bogyójában  keletkező  mérges 
keserű  anyag,  mely  a  növényből  kivonva  fénylő 
lapocskára  kristályosodik,  vízben  nehezen,  al- 
koholban könnyen  oldható. 
Pariérték,  1.  Egyenérték. 
Parietales  (növ.),  a  szabad  szirmú  kétszikűek 
sorozata.  A  viráglevelek  csavarosán  v.  körben 
vannak  elhelyezve,  van  csésze  és  párta,  gyakran 
sok  porzó  és  termőlevél,  a  magház  domború  v. 
lapos  vackon,  felső-közép-alsó  állású;  magkez- 
deményei többnyire  a  magház  falain  álló  magléce- 
ken vannak,  ritkán  a  fenéken.  Magvuk  olaj-  v.  ke- 
ményítőtartalmú. A  sok  idetartazó  család  közül 


megemlítendő :  Dílleniaceae,  Theaceae,  Guttiferae, 
Dipterocarpaceae,  Violaceae,  Begoniaceae,  stb. 

Parietális  szem,  1.  Parietális  sze^'v. 

Parietális  szerv  (fejtetői  v.  parietális  szem)., 
az  agyvelő  közbülső  részének  (diencephalon)  ki- 
türemléséből  keletkezett  hólyagalakú  szerv,  mely 
jól  kifejlődött  alakjában  a  fejtetőn,  a  bőr  alatt 
foglal  helyet.  Hátoldali  részén  lencsére  emlékez- 
tető megvastagodás  észlelhető,  a  hólyag  falának 
többi  része  a  szem  ideghártyájára  (retina)  emlé- 
keztető szerkezetű,  belsejét  pedig  a  szem  üveg- 
testéhez  hasonló  anyag  tölti  ki.  A  P.-et  ma  az 
alsóbbrendű  gerinces  állatoknál  egykor  működő 
fejtetői  szem  csenevész  maradványának  szokás 
tekinteni.  A  ma  élő  gerinceseknél  a  legjobban  ki- 
fejlődve találjuk  a  P.-et  a  gyíkoknál  (pí.  Hatteria, 
Lacerta,  Anguis  stb.).  Embriókorban  sok  gerin- 
ces állaton  észlelhető  a  P. 

Parié taria  Toiirn.  (ööv.),  az  CJrticaceae  (Csa- 
lánfélék) család  génusza ;  7  faja  közül  egyesek 
forróöviek,  a  többi  mérsékelt  vidéki.  Többnyire 
szőrös,  1  éves  v.  évelő  füvek.  A  P.  officinalis  L. 
(falfű,  fogolyfű,  földi  szappan,  üvegfű)  többéves, 
i— 10  dm.  magas,  levele  nyeles,  épszélű,  3  erű, 
felső  oldala,  ha  lekopaszodott,  üvegfényíi.  Virág- 
csomói váltakozva  a  levélhónaljakban  állnak,  a 
virág  V.  kétivarú,  v.  porzós,  a  porzók  kihajlanak 
a  lepelből.  Termése  fekete,  fényes,  a  lepellel 
együtt  hull  le.  Kertekben,  nyirkos  cserjésekben, 
csalitokban,  házak  körül  (pl.  Gellérthegy,  Római 
fürdő)  terem.  Füve  offlcinális  (herba  parietariae). 
Veszelszki  szerint  a  fogolynak  kedves  étele. 
Kehes  jószágnak  a  porát  adják  be.  Pora  a  sebet 
szárítja,  gyuladástól  megóvja. 

Parieu  (ejtsd:  pariö),  Marié  Louis  Pierre  Félix 
Esquirou  de,  francia  államfóríiú  és  tudós,  szül. 
Aurillacban  1815  ápr.  13.,  megh.  1893  ápr.  9. 
Ügyvéd  volt  s  184í8.  beválasztották  a  nemzet- 
gyűlésbe, hol  a  mérsékelt  köztársaságiakhoz  tar- 
tozott. 1849  nov.— 1851  februárig  közoktatásügyi 
miniszter  volt.  Az  államcsíny  után  III.  Napóleon- 
hoz csatlakozott,  ki  őt  az  államtanács  tagjává 
nevezte  ki.  1870-ben  az  államtanács  elnöke  lett, 
1876— 85-ig  a  szenátusban  foglalt  helyet.  Neve- 
zetesebb művei :  Traité  des  impóts  en  Francé  et 
a  l'étranger  (1866—67,  4  köt.,  2.  kiad.) ;  Prin- 
cipes  de  la  science  politique  (1875,  2.  kiad.)  ; 
Histoire  de  öustave  Adolphe,  roi  de  Suéde  (1875). 
P.-t  a  Magy.  Tud.  Akadémia  1876  jún.  8.  külső 
tagjai  közé  választotta. 

Parificatio  (lat.),  a  telekbecslésnek  egy 
neme,  mely  oly  telkeknél  nyer  alkalmazást,  ame- 
lyek hozadéka  közvetlenül  nem  állapítható  meg, 
pl. kerteknél,  háztelkeknél  stb.  Ilyen  telkek  értéke 
t.  i.  egyenlőnek  vétetik  oly  szomszédos  és  hasonló 
fekvésű  telkekével,  melyeknek  hozadéka  isme- 
retes V.  becslés  útján  megállapítható. 

Pariglin,  1.  ParilHn. 

Parikia,  Parosz  sziget  (1.  o.)  fővárosa. 

Parillin  (pariglin,  salseparhi,  smilacin),  a 
szaponiuhoz  hasonló  és  a  glikozidák  csoportjába 
tartozó  szénvegyület,  amely  a  szárcsagyökérben 
(Radix  Sarsaparillae)  és  a  különféle  Smilax-fóle- 
ségek  (Smilax  officinalis,  S.  medica,  S.  syphiUtica) 
gyökereiben  található.  Hígított  sósavval  v.  kén- 
savval  főzve  cukor  és  parigenin  képződik  belőle. 


Parlma 


198 


ParIs; 


Parima,  1.  P.  (Sierra  P.  v.  Parimé)  régeb- 
ben tágabb  értelemben  véve  így  nevezték  az  egész 
délamerikai  gujánai  magasföldet,  amelyet  3  ol- 
dalról az  Orinoko  vesz  körül,  DNy.-on  a  Rio 
Negróig,  K.-en  az  Bssequibóig  ér.  Szűkebb  érte- 
lemben véve  P.  ennek  a  magasföldnek  a  felső 
Orinokótól  jobbra  fekvő  része,  amely  a  Sierra 
Maraguakában  2508,  a  Duidában  24-75  m.  ma- 
gasságot ér  el.  Ezen  a  helyen  keresték  régen  El 
Doradót.  —  2.  P,  így  nevezik  Dél-Amerikában 
az  Északi- Andok  láncai  közt  levő  magas  pusztai 
medencéket,  1.  Andok. 

Parinarium  Aubl.  (Ferolia  Barr.,  nSv.),  a 
Rosaceae  család  génusza ;  35  faja  többnyire  forró- 
övi (Dél-Amerika,  Afrika,  Maiakká,  Szunda-szige- 
tek,  Ausztrália).  Fák.  Csaknem  teljesen  2  üregű 
magházukból  szilvaszerű  csonthéjas  termés  fej- 
lődik, többnyire  2  maggal  és  lisztes  hússal.  A 
nyugat-afrikai  P.  excelsmn  Sabine  szilvája  vé- 
kony húsú,  kedves  eledele  a  négernek,  de  Euró- 
pába is  kerül  (angolul  grey  plum  =  szürke  szilva). 
Vele  együtt  fordul  elő  a  P.  macrophyllum  Sa- 
bine, melynek  termése  a  gyömbérszilva  (ang. 
ginger  bread  plum).  A  P  mohola  Oliv.-nak  a 
magva  is  ehető,  fáját  felhasználják.  A  P.  gvienen- 
sis  Aubl.  szolgáltatja  az  atlaszfát  (királyfa, 
márvány  fa,  ficatinfa) ;  ez  súlyos,  kemény,  sár- 
gán és  pirosan  foltozott  fa  és  Gujánának  fontos 
kereskedelmi  cikke. 

Parinas  (ejtsd :  — rinyasz),  Ptmta,  Piura  perui  pro- 
vincia Ny.-i  foka,  D.- Amerika  legnyugatibb  helye. 

Páring,  hegység,  1.  Páreng. 

Parini,  Giuseppe,  olasz  költő,  szül.  Bosisió- 
ban  (Milano  mellett)  1729  máj.  22.,megh.  Milanó- 
ban 1799  aug.  15.  A  papi  pályára  lépett  s  már 
fiatal  korában  feltűnt  költeményeivel.  Darisbo 
Elidonio  és  Ripano  Eiipilino  álnéven  jelentek 
meg  szonettjei,  episztolái  és  pásztorversei.  Ké- 
sőbb szakítván  korának  úgynevezett  arkádiai- 
költészetével,  tanító-szatirisztikus  irányú  műveket 
írt,  melyek  közül  legkiválóbb  az  11  giorno  c.  műve, 
mely  több  részben  (11  Mattino  1763.,  II  Mezzo- 
giomo  1765.^  II  Vespro  és  La  Nőtte,  a  két  utóbbi 
halála  után  jelent  meg,  1801.)  a  lombardiai  ne- 
messég renyhe  életét  ostorozza.  Összes  művei 
(Opere)  hat  kötetben  Milanóban  jelentek  meg 
(1801—04).  V.  ö.  M.  Scherülo,  Poesie  di  G.  P. 
(Milano  1899) ;  Dumas,  P.  sa  vie,  ses  oeuvres, 
son  temps  (Paris  1878) ;  Carducci,  Studi  su  G.  P. 
(Bologna  1903  és  1907). 

Parioli  (Monti  P),  dombsor  Rómától  É.-ra  a 
Tevére  balpartján ;  1867  októberben  pápai  és 
garibaldista  csapatok  ütköztek  meg  mellette. 

Paripa,  1.  Hátasló. 

Paripás  (Parahuty),  nagyk.  Bács-Bodrog  vm. 
hódsági  j.-ban,  (i9io)  4073  német,  szerb  ós  magyar 
lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pari  passn  (lat.)  a.  m.  egyenlő  lépéssel, 
egyenlően  haladva,  egyenlő  módon. 

Paríroz  (a  lat.  parere  szóból),  vívásban  a  vá- 
gást V.  döfést  elhárítja,  kivédi. 

Paris  (más  néven  Alexandros),  a  trójai  há- 
ború mondájában  szereplő  hős,  Priamos  trójai 
királynak  Hekabétól  született  íla.  Születésekor 
anyja  álmából  a  jósok  azt  jövendölték,  hogy  P. 
Trója  pusztulását  fogja  okozni.  Ezért  szülei  az 


Ida- hegyen  kiteszik  a  gyermeket,  ki  csodás  úton 
életben  maradván  —  sok  más  mondai  hőshöz 
hasonlóan,  v.  ö.  pl.  Romulus,  Kyros  —  pásztorok 
között  nevelkedik.  A  csodaszép  pásztorrá  fel- 
serdült ifjúnak  híre  az  istenekhez  is  eljut  s  mikor 
az  Phis  almájáért  (1.  Ph-is)  versenyző  istennők 
bírót  keresnek,  hogy  ez  eldöntse,  ki  a  legszebb 
hármuk  között,  P.-hoz  fordulnak.  Az  antik  és 
modern  irodalomban  és  művészetben  egyaránt 
szereplő  P  ítélete  a  fenséges  komolyságú  Hérá- 
val és  a  dicsőségkoszorúzta  Athénével  szemben 
a  bűbájos  szépségíi  Aphroditének  juttatja  a  szép- 
ségdíjat. Az  istennő,  ki  P.-nak  kedvező  ítélet  ese- 
tére a  föld  legszebb  asszonyát  ígérte  jutalmul,, 
teljesíti  igéretét  s  P.  az  ő  segítségével  meg- 
szökteti a  spártai  királynak,  Menelaosnak  fele- 
ségét. Ez  a  nőrablás  a  trójai  háborúra  vezet 
(1.  0.)  8  így  tényleg  P.  idézi  elő  hazája  romlását. 
A  háborúban  magában  P.  nem  igen  tünteti  ki 
magát.  Csak  ritkán  és  kelletlenül  vesz  részt  a 
küzdelemben,  végre  Philoktetes  kezétől  elesik. 

Paris  (ejtsd:  pari;  a  magyarban  Pám-nak  v.. 
Parm-nak  mondják  és  írják ;  1.  a  mellékelt  2  tér- 
képet), Franciaország  fő-  és  a  kontinens  legné- 
pesebb városa,  a  P.-i  medence  (1.  o.)  közepén,  az 
Atlanti-óceántól  168,  acalaisi  szorostól  154  km.-re 
a  Szajna  mindkét  partján.  Felszíne  dombos,  Gre- 
nelle-nél  tengerszin  feletti  magassága  25,  Mont- 
Martre-on  128  m.  Éghajlata  enyhe,  évi  közép- 
hőmérséklete  1000,  a  júliusi  18-3°,  a  januári  2•3^ 
szélső  értékei  —  24^  és  -^-39^  évi  csapadéka  200 
napon  596  mm.,  hó  ritkán  esik.  Területe  7802  hek- 
tár ;  házainak  száma  83,000.  A  Szajna  P.  felett 
a  Mamet,  alatta  az  Oiset  és  az  Austerlitz-hídnál  a 
most  beboltozott  mederben  folyó  Bié\Tet  veszi 
föl,  szélessége  a  Pont-Neufnél  276,  a  Jenai-híd- 
nál  138  m. ;  partjain  dombsorok  emelkednek.  P. 
határában  emelkednek  Montrouge,  Bicétre,  Vil- 
lejuif ,  a  chatilloni,  meudoni  és  st.  cloudi  magasla- 
tok, amelyek  Ny.-on  az  elszigetelt  Mont-Valérien- 
ben  (136  m.)  végződnek.  Homokkörétegen  épült, 
egy  része  alá  van  ásva  és  katakombák  vannak 
alatta. 

Lakosság.  A  XIII.  sz.-ban  120,000  XIV.  Lajos 
idejében  492,600,  1784-ben  660,000,  1856-ban 
1.174,376, 1891-ben  2.447,957, 1912-ben  2.872,128 
és  1921-ben  2.906,472  lakosa  volt.  Európának 
legsűrűbben  lakott  városa  (1  hektáron  368  lak.). 
Szaporodását  nagyrészt  a  bevándorlásnak  köszöni, 
főbb  népmozgalmi  adatai :  1911-ben  31,611  házas- 
ságkötés, 2258  elválás,  55,521  születés  (18'7ö/o), 
akik  közül  14,490  (26o/o)  törvénytelen,  48,942  ha- 
lálozás (17Vo)-  Lakóinak  1910-ben  8Vo-a  idegen, 
köztük  30,000  belga,  25,000  német,  22,000  olasz, 
20,000  svájci,  12,000  angol  és  6000  osztrák  és 
magyar.  Túlnyomó  részben  róm.  kat.,  protestáns 
50,000,  evang.  40.000,  zsidó  50,000.  Közélehne- 
zése  mintaszerű,  10  nagy  vásárcsarnoka,  hús-  és 
boresamoka  és  hatalmas  vágóhídja  (La  Viliette) 
van.  Vízművei  Móniimontant,  Troyes,  Cochepies, 
La  Vigne  és  Verneuil-ből  vízvezetékeken  látják 
el  kitűnő  vízzel.  Csatoniahálózata  felette  kiter- 
jedt és  2766  km.  hosszú.  A  közvilágítás  céljaira 
9  gázműve  és  6  villamostelepe  van. 

Ipar,  kereskedelem  és  közlekedés.  P.-ban  az 
iparnak  minden  ágát  űzik,  ipari  cikkeit  finom  iz- 


Paris 


199 


Paris 


lés  jellemzi.  75,000  ipartelepe  közel  fél  millió 
embert  foglalkoztat.  Főbb  iparágai  a  nagyarányú 
finom  kézműipar  mellett:  vas,  lámpa,  bronz, 
vegyészeti,  szappan,  porcellán,  fayence,  majolika, 
bőr,  kaucsuk,  gummi,  nyomda,  bútor,  szőnyeg, 
kalap,  cipő  és  ruházat.  Műszer-,  óra-,  hangszer-, 
fegyver-  ós  fémmű-ipara  igen  magas  fokon  áll. 
Élvezeti  és  fényűzési  cikkek  (illatszer,  pipere,  mű- 
bútor,  csipke,  kalap)  műipara  világhírű.  Állami 
dohány- gyára,  szőnyegszövő-  és  porcellán-gyárai 
híresek.  Ipari  cikkeinek  nagy  része  kivitelre  ke- 
rül és  a  nyei^stermények  behozatalával  együtt 
hatalmas  kereskedelme  van.  Az  évente  behozott 
és  kivitt  árúk  összértéke  közel  1  milliárd  frank. 
Kiviteli  árúi :  selyem  és  divatcikkek,  művirág, 
cukor,  keztyű,  nemesfémtárgyak,  játékárú  és 
fényűzési  cikkek  stb.  Nagyarányú  városi  árúhá- 
zai :  a  Louvre,  Printemps  és  a  Bon-Marché  világ- 
hírűek. Közlekedése  jól  szervezett,  vasutai  su- 
gárszerűen az  ország  minden  része  felé  elágaz- 
nak, 9  pályaudvarán  nagyvasutai  1912-ben  104 
mülió  érkező  és  101  mülió  távozó  utas  forgalmát 
bonyolították  le,  árú  838  millió  t.érkezett,  míg  el- 
szállításra 1637  millió  tonna  került.  A  városi  és 
a  pályaudvarok  közötti  nagy  személyforgalmat 
nagyrészt  a  Ceinture  de  P.  körvasút  bonyolítja 
le.  Emellett  a  Szajnán,  a  csatornákon  is  nagy  az 
árú-  és  személyforgalom  (közel  50.000  érkező 
hajó).  Földalatti  villamosa :  a  Métropolitain  háló- 
zata 60  km.,  a  Place  de  la  République  és  a  Belle- 
ville  magaslat  között  kötélpályán  sikló  jár,  az 
erődítési  övön  belül  körvasút  vonul.  Főbb  pénz- 
intézetei a  Banque  de  Francé,  a  Banque  de 
P.,  a  Credit  industriel  et  commerciel,  a  Clearing- 
intézet,  a  tőzsde  és  az  állami  takarékpénztár. 

Közigazgatás.  P.  20  kerületre  oszlik,  a  város 
élén  állanak  a  Préfet  de  la  Seine  és  a  Préfet  de 
la  Police,  akiket  a  kerületek  élén  álló  polgár- 
mesterekkel együtt  a  köztársaság  elnöke  nevez 
ki.  A  városi  tanács  3—3  évenként  választott  80 
tagból  áll.  Költségvetése  1911-ben  381  millió  fr. 
bevételt  és  379  milló  fr.  kiadást  tüntet  fel.  Köz- 
adóssága 2724  millió  frank.  P.  a  köztái'saság  el- 
nökének, a  törvényhozás  házainak,  a  vezető  ál- 
lami és  katonai  hatóságoknak,  a  P.-i  érseknek,  a 
legfőbb  bíróságnak  székhelye,  az  ország  művészi 
és  szellemi  életének  kifejezett  középpontja. 

Utcák,  terek,  parkok.  P.-ban  az  utcák  célszerű 
elrendezése  folytán  könnyű  a  tájékozódás.  A 
Szajna  két  egyenlőtlen  részre  osztja,  az  É.-i  a  na- 
gyobbik, a  D.-i  a  Szajna-szigeti  Cité-vel  a  ki- 
sebbik. Legrégibb  része  a  Cité  a  Szajna-szigeten 
(Ile  de  la  Cité).  Balparti  részén  van  a  tudomá- 
nyos intézetek  legtöbbje  és  a  Sorbonne  is, 
valamint  a  Quartier  latin.  St.-Germain  negyed- 
ben a  közigazgatási  és  követségi  épületek  van- 
nak, itt  laknak  az  ország  régi  arisztokrata  csa- 
ládjai is.  A  jobbparti  újkori  rész  14;  arrondisse- 
mentjával  az  üzleti  élet  színhelye,  nagy  boule- 
vardok,  sétahelyek,  parkok  díszítik,  itt  van  a 
Banque  de  Francé,  a  tőzsde,  a  kereskedelem  és 
pénzintézetek  legnagyobbjai,  a  műgyűjtemények, 
nemzeti  könyvtár,  városháza,  az  államfő  palo- 
tája. Az  iparnak  is  itt  van  a  székhelye.  Passy, 
Auteuil,  Muette  és  Ranelagh  villanegyedek.  P.-nak 
38  hídja  van,  a  legnevezetesebbek :  Pont-d'Aus- 


terlitz  6  ívvel  (1807),  St.-Louis  (1861),  SuUy  (1874), 
la-Toumelle  (1614),  Notre  Dame  ós  a  Pont-au- 
Change,  amelyi'ől  már  1141.  megemlékeznek  ok- 
iratok (1858.  újjáépült),  Solferino,  Jéna,  Concorde, 
Point-du-Jour.  Egykori  szűk  utcái  1860  óta 
nagyrészt  eltűntek.  P.  útvonalainak  hossza  1911. 
1011  km.  Legszebb  útvonalai  a  Rue-de-Rivolí  (3 
km.),  Ny.-i  részén  árkádos  házakkal,  szép  üz- 
letekkel, folytatása  a  Rue-St.-Antoine,  amely  a 
Concordie-teret  köti  össze  a  Place-de-la-Bastille- 
lal.  A  Vendome-térröl  a  Tuileriákig  vezet  a  Rue- 
Castiglione,  az  operához  pedig  a  Rue-de-la-Paix. 
Egyéb  fő  útvonalai:  St.-Honoré,  Royale,  Fau- 
bourg,  Avenue-de-l'- Opera,  Champs-Éüseés  (2 
km.),  Montmartre,  Lafayette  (3  km.),  Sévres, 
Temple,  St.-Denis.  P.  szépségét  nagyban  eme- 
lik terei;  van  160  tere  és  parkja.  Legje- 
lentékenyebb terei:  a  Place-de-l'-Étoile,  nevét 
az  Arc-de-Triomphe-tól  küllők  alakjában  szét- 
ágazó 12  sugárúttól  nyerte,  a  Bastille,  nagy 
köralakú  tér,  amelyet  1803.  Napóleon  kezdett 
építtetni,  itt  áll  a  Colonne-de-Juillet,  a  Chátelet- 
téren  van  a  győzelmi  kút,  a  Clichy-téren  védel- 
mezte 1814  márc.  30.  Moncey  marsall  P.-t  a  szö- 
vetségesek ellen.  A  Concorde  Európa  egyik  leg- 
szebb tere  a  luxori  obeliszkkal,  8  francia  város 
szobrával,  a  Denfert-Rochereau-n  áll  a  belforti 
oroszlán  szobra,  az  egykori  Gréve-tér,  a  mai 
Hótel-de-la-Ville-tér ;  a  Malesherbes  szép  parkkal 
és  szökőkutakkal,  a  Nation  Szt.  Lajos  és  Fülöp 
Ágost  emlékével,  Parois-Notre-Dame  Nagy  Ká- 
roly óriási  szobrával,  a  République  a  köztársa- 
ság szobrával,  a  Trocadéro,  amelyről  48  m.  szé- 
les lépcsők  vezetnek  le  a  Jéna-hídlioz,  a  Ven- 
dőme-tér  a  Vendóme-oszloppal.  A  Mars-mezőn 
áll  az  Eiffel-torony.  Píirkjai  közül  a  leghatalma- 
sabb a  parkszerű  Bois  de  Boulogne  (848  hektár) 
P.  Ny.-i  végében.  Mesterséges  tavak,  vízesés, 
állat-  és  növénykert,  vadászati  és  halászati  mú- 
zeum van  benne,  szélén  vannak  Longchamp  ós 
Auteuil  lóversenyterek  is.  A  Bois  de  Vincennes 
(934  hektár)  P.  K.-i  végében  van,  szintén  erdő 
volt,  amelyet  1866.  parkoztak.  Ebben  van  az 
erdészeti  múzeum.  Buttes,  Chaumont,  Montsouris 
a  város  szólén  lévő  nagy  parkok,  míg  benn  a 
Tuileriák  (1665)  kertjei,  a  Trocadéro-  és  Mon- 
ceau-parkok  a  legszebbek.  Kiválóbb  emlékművei 
a  már  említetteken  kívül :  az  Arc-de-Triomphe, 
a  római  Titusz-kapu,  Napóleont  dicsőítő  győzelmi 
faragvány  okkal,  az  Arc-  de  -  Triomphe-de-Car- 
roussel,  a  Porte-St.-Denis  és  St.-Martín,  Shakes- 
pere,  Berlioz,  Ney,  Diderot,  Lamartine,  Danton 
stb.  szobrai.  P.-ban  mintegy  70  szökőkút  és  közel 
500  szobor  és  emlékmű  van. 

Egyházi  épületekben  P.  felette  gazdag.  Leg- 
régibb a  XI.  sz.  elejéről  való  román  ízlésű  St.- 
Germain-des-Prós,  belsejében  Flandrin  falfest- 
ményeivel. Legkiválóbb  gót  épülete  a  Notre- 
Dame  székesegyház,  amelyet  1182.  szenteltek 
fel,  remek  homlokzattal,  az  igazságügyi  palota 
felőli  udvarán  van  a  St.-Chapelle  (1242—47.), 
ez  Szt.  Lajos  alatt  épült,  később  restaurálták. 
XV.  sz.-beli  templomai:  St.-Gervais,  St.-Lau- 
rent,  St.-Nicolas-des-Champs  és  a  St.-Germain- 
l'Auxerrois,  ímielyet  már  a  IX.  sz.-ban  a  nor- 
mannok leromboltak,  de  később  újjáépült,  ennek 


Paris 


200 


Paris 


a  harangjai  adták  a  jelet  a  Bertalan-éjen  a  huge- 
nották legyilkolására.  A  Panthéon-téreu  a  St.- 
Btienne-du-Mont  (1517)  Szt.  Genovéva  sírjával,  az 
Bustache  (1532— 1641)  Colhert  síremlékével. 
Renaissanee-korbeliek  a  kupolás  St.-Joseph-des- 
Cannes.  A  protestánsok  Oratoirja  1630.  épült.  A 
St.-Sulpice  oszlopos  homlokzattal  és  tornyokkal. 
1670-l)en  tették  le  alapkövét  a  Hotel- des-Invali- 
des-nak  (Bruant  majd  Hardouin-Mansart  építet- 
ték), a  kupola  alatti  nyílt  kriptában  nyugszik 
I.  Napóleon,  itt  van  Turenne,  Vauban  síremléke 
is.  A  régi  St.-Genevié ve-apátsági  templom  he- 
lyén épült  a  Panthéon  (1.  o.).  AMadelaine  (1800— 
1842.)  külseje  görög  templomhoz  hasonló.  A  Cha- 
pelle-Expiatoii'e  alapkövét  XVIII.  Lajos  tette  le 
(1816),  a  Notre-Dame-de-Lorette  régi  bazilika- 
szerű  épület.  III.  Napóleon  alatt  épültek  a  gót 
St.-Jean-Baptiste,  a  bizánci  ízlésíí  St.-Augustin, 
a  római  ízlésű  St.-Ambroise  és  a  renaissance 
Trinité.  A  köztársaság  alatt  keletkeztek  Notre- 
Dame-d'Auteuil,  a  Montmarti'eon  a  Sacré-Coeur 
(1876—1910)  román  bizánci  kupolás  épület. 
1903-ban  szentelték  fel  a  Noti'e-dame-de-Conso- 
lation-templomot,  az  1897  máj.  4-iki  bazárégés 
alkalmából  elpusztultak  emlékére.  P.-nak  21 
(400  hektár)  temetője  van,  a  legjelentékenyebb 
a  Pére-La-Chaise,  Franciaország  számos  kiváló 
fiának  művészi  síremlékével,  kiválóak  még  a 
Mont-Martreon s a MontPamasse-on lévő  állandó 
temetők  is.  1889  óta  krematóriumai  is  vannak. 
Világi  épületek.  Római-korbeli  emlékei  a  Oon- 
stantius  Chlorus  idejéből  való  Palais-des-Ther- 
mes,  maradványai  a  Hotel-de-Cluny  kertjeiben 
vannak.  K.-i  részében  1870.  az  Arénes-de-la-rue- 
Monge  romjaira  bukkantak,  területe  kb.  20,000 
m2.  A  XIV.  és  a  XV.  sz.  épült  a  Bastille,  amelyet 
a  nagy  forradalomban  leromboltak,  a  Louvre,  a 
Palais-de- Justice,  a  régi  városháza,  a  nagy  és  a 
kis  Chátelet  (1.  o,).  A  XV.  sz.  magánépületeiből  csak 
kevés  maradt  meg,  a  Rue-Vieille-du-Temple  és  a 
Rue-des-Franc3-Bourgeois  összeszögellésénél  lévő 
kis  torony,  a  Tour-de-Jean-sans-Peur,  a  Hotel- 
de-Cluny  e  korbeliek.  A  renaissance  idejébe  es- 
nek :  a  Louvre  (1.  o.)  teljes  befejezése  és  a  Tuile- 
riák  (1.  0.)  felépítése.  A  XV— XVI.  sz.-ból  fenn- 
maradtak a  Musóe-Carnavalet,  a  Maison-Fran- 
90is-Preniier.  Érdekesek  a  IV.  Henrik-korabeli 
épületek  az  egykori  Palais-Tournelles  helyén.  A 
Palais  du  Luxembourg,  a  Szajna  partján,  a  sze- 
nátus székháza ;  Richelieu  volt  megalapítója  a 
Palais -Roy álnak  (1.  o.)  és  a  Sorbonnenak  (1.  o.), 
a  Bibliothéque  National  XIII.  Lajos-korabeli, 
XIV.  Lajos  alatt  épült  az  obszervatórium.  A 
XVIII.  sz.  palotái  közül  a  legszebbek  az  Élysée, 
az  egykori  Palais-Bourbon  (1807),  a  tőzsde,  III. 
Napóleon  kiépíttette  a  Louvret  és  a  Tuileriákat, 
a  Palais-de-Justicet,  1855.  épült  föl  a  Palais-de- 
l'Industrie.  1874-ben  fejezték  be  (1864.  Charles 
Qarnier  tervezte)  a  nagy  operát.  A  Palais-de- 
Trocadéro,  a  Hotel-Dieu,  az  École-de-Médecine, 
az  École-de-Pharmacie,  az  Ai*ts-et-Manufactures, 
a  Hotel-des-Portes  újabb  épületek.  Az  1889-iki 
világkiállítás  alkalmával  is  számos  újabb  köz- 
épülete készült  el,  1900.  épült  az  Eiffel-torony 
(1.  0.),  az  új  Orléansi  pályaudvar,  újjáépült  a 
Gare-de-Lyon,  az  állami  számvevőszók  palotája. 


1910-ben  keletkezett  az  í.  Albert  monacói  feje- 
delem alapította  oceanográfiai  intézet  palotája, 
az  új  ipariskola  és  számos  elsőrangú  száUoda. 

Kulturális  intézményei.  A  Sorbonneban  (1.  o.) 
lévő  Université  de  P.  1898  óta  összesíti  magában 
a  különböző  fakultásokat.  1912— 13-ban  17,556 
hallgatója  volt.  Fakultásai  a  protestáns  teológiai, 
jogi,  orvosi  és  gyógyszerészi,  matematikai  és 
természettudományi,  filozófiai,  filológiai  és  törté- 
nelmiek. Az  egyetemi  könyvtár  állománya  600,000 
kötet.  Kiválóbb  főiskolái  még  a  CoUége-do- 
France  (1529.  alap.),  az  Bcole-Pratiques-des-hau- 
tes-Btudes,  az  École-National-des-Chartes  (ok- 
irattani),  az  államtudománytani,  az  École-Na- 
tional-des-Ponts-et-des-Chaussées  (1747)  út-  és 
hídépítő  mérnökök  részére,  École-supérieure-des- 
mines  a  bányászok,  és  az  Institut-National-Agro- 
nomique  mezőgazdák  részére,  az  École-centrale- 
des-Arts-et-des-Manufactures  (felsőbb  ipariskola), 
École-Politechnique,  ez  a  katonailag  szervezett 
műegyetem,  az  Bcole-spéciale-d'Architecture,  mű- 
építészek számára,  a  Conservatoire  National  de 
Musique,  zeneművészeti  főiskola.  A  Louvre-ral 
kapcsolatban  van  az  archeológiai  iskola.  A  Jar- 
din-des-Plantesban  van  a  természetrajzi  iskola. 
Említendők  még  az  École-supérieure-d'Éléctricité, 
École-Nationale-des  -  Beaus-Arts  /szépművészeti 
akadémia),  École-Coloniale  és  az  Bcole-Commer- 
ciale.  Könyvtárai  közül  a  legnagyobb  a  Biblio- 
théque National  (3Va  millió  kötet,  800,000  tér- 
kép, 111,000  drb.  kézirat,  27  millió  rézmetszet 
és  Va  millió  érem).  Értékes  műveket  tartalmaz- 
nak a  Mazarine  (Í643)  könyvtár  (300,000  di-b.),  a 
St.-Geneviéve  (250,000),  a  Bibliothéque-de-l'Ar- 
senal.  P.  történetére  vonatkozólag  külön  városi 
könyvtár  van.  A  közép-  és  alsófokú  iskoláit  ille- 
tőleg P.-nak  13  líceuma,  4  coUegiuma,  5  felsőbb 
leányiskolája  van.  A  népoktatás  ingyenes  (1882 
óta),  van  220  gyermekkertje,  1200  elemi,  77  to- 
vábbképző iskolája.  Külön  tanító-  és  tanítónő- 
képzői is  vannak. 

Muzeumok  és  tudományos  egyesületek.  Leg- 
kiválóbb és  legnagyszerűbb  gyűjteményei  a 
Louvre,  a  Louvre-palotában.  Osztályai  egyip- 
tomi, görög,  római  és  egyéb  régiségek,  a  ke- 
leti régészeti  gyűjtemény,  képek  és  rézmet- 
szetek, újabb  szoborművek,  közép-  és  renais- 
sance-korbeli  műtárgyak,  tengerészeti  és  nép- 
rajzi gyűjtemények.  Legkiválóbb  kincsei  a  milói 
Vénusz,  a  római  császárok  szobrai,  Michel  Au- 
gelo  foglyai,  a  Borghesei  vívó,  a  Diana  a  szarvas- 
tehénnel.  Képtára  több  mint  3000  drb.-ból  áll ; 
legértékesebbek:  Lionardo  da  Vinci  Mona  Lisa 
képe,  valamint  Murillo,  Raffael,  Paolo  Veronese, 
Tizian,  Rubens,  Rembrandt  stb.  remekművei.  A 
Luxembourg-palotában  modem  képek  ós  szob- 
rok gyűjteménye  van.  A  Musée-Carnavalet  csak 
P.  város  történetére  vonatkozó  dolgokat  tartal- 
maz. Egyéb  kiváló  múzeumai  még :  Musée-des- 
Thermes-et-de-Cluny,  a  Hotel- Clunyben  (római 
régiségek,  míitárgyak,  közép-  és  renaissance - 
korbeli  bútorok),  a  Musée-de  Sculpture,  a  Musée- 
ethnographique,  a  Musée-d'ArtillerieaHotel-des- 
Invalidesban  gazdag  fegyver-  és  harcászati 
múzeum,  a  Musée-Pédagogique,  Paléographique, 
az  Archives-National,  a  Guimet  ókori  ós  keleti 


PJ 


■ZeJgr^c  Iheppe  *J,ondan  fele 


.•V  ^^  '^ 


^  ^^^^r«^.^ 


^ 


^•^. 


^CL. 


rt"  ilk^ 


Vi. 


Oc 


Í.T    ti 


«,   V 


'<e 


n 


a 


^^■^^      Grand   pít^>''^.; 


/  Eiffel  toroiiy4 


,v    Hotel  °^ 
luvalldes 


^/á 


•v"  iuí  Sí  arnya  </     ^ 


'-   ^^  iskola     %>|    ^ 


'^lí^ 


Mérték    1:45.000 

I  1000  m. 


á^fc 


T^MÍ- 


MetropoUlaijt  és  ^ordrSud,  Tanút 


1  Diadalir.CAi^  de.Triomph£.) 
ZtrinUi  tanplanv 
ZUgcau.  szbúuiz 

4  Sacré-Coeur  tanplűnv 

5  Canserratoire-  des  Aris  et 
ISéüers  (Iparmür  múzeum.) 


SatioTuüe  (FenaJ^aimrtárJ  21  SBznainka 

22  Fáldműrdésűgji  mirdszt. 


T  Iheaire 

ZPávaigjmüasztériiun, 

9  I^osta  és  tárirda, 

^OÁS^mfue  dsTpaTut^lSipülebe- 

n  Böi'zt. 

12  Jbzp.TasáresaTjwk. 

yiOpePíL 

VtMadeleiiie,  templom. 


15  Jgazsá^'úgjminiszléríiutv 
"^^  íetujerésieti        " 

17  Elysée.-palota- 

18  JSiliiűymhdsztérium. 

19  Scpviselőház 

20  'EüMgjmiid.ittériMm. 


23  Qsztrmugj  nagykövetség        38  Yarosluiza, 


Ifi  ISizoktatásiimi.  mirdszt.. 

31  SfOermaindesRvs  ianplonv 

32  Fanthéort 

33  Sorbonne,  (Egyetart) 

y*  Notre-Dame,  székesegjhds 
Z^MorgiU' 

36  I^azsáifiigji  palota, 

37  ReiulöfiSnJölcség 


hsiiH'V)^'  ^  "■  -  »  _^ 


látOtíz. 


Z't  BanrlUarché  ánüiáz 
25  Éyarmatiufji  máúszt. 
2S  Szépmmrészeti,  iskola, 
Zl  Institut 


39  Szí. Jakab  torait j 
V>  ÁU-Urrltár 
't^  Camm'al£t  múzeurn, 
42  Júliusi  oszlop 


28  liutenihourg-palotaJSzaiálus)  43  lefójstt.  a.  Shmhojnbákba 
7S  Odjéon,szijihdz  hk  Csülagvizsgálö 


BEVAl-LEXWM. 


Ca2ms,Cötn,Jjigol-és  ííémetarstdff  féU, 


jmsMs^i 


JioTiiawnUa 


Mais  10      /^O0©I^Wac    ^    '^'^a  -V 


5  BtT)d>i;f>ue  ,4^ 


i« 


%^     ". 


JtEVAI-JÜÍRTOCSlAFLL, 


EiRIS  É  S 


flicá 


y 


^  ^ 


_^ 


IMLVIM    /■ 
/ 


lo^OSllil-leRoi^ 


Saiulüis 


pOTivíiíle 


1)  0 


Í5? 


<45."jDL 


eimerv 


z^-' 


^.  Tabo 


sous  fíms 
(h  '"  ih)  1  al 


Lo^tessoiL 


ti 


la  (kifenne^ 


ASJIE, 


iu^< 


tcp 


[lePe(;(|' 


leVésiíiet 


íreS^uí-Seuic 


ÜL, 


COURBEVOm 


Cliaiou 


Montról'  ^  Fruiiof  ^^ 


Eueü 


BHíd.ChampvkeMars 


MARir-Mm)i  j     laMamée.  j   ^  , 


vnaisoTv 


danteire 


MI  Val  érien 


Á 
^oiu'cellí 

LEVALLÜIS-I 


SabloitrílL& 


'   'O  ■  '  /,    rí 


Bat'?'  ■Bat-'íd.Arches 


5l  Üi,    K 


CienJU'S^       Jaüuüaignei'iiif ' 


StiP€siies;í 


í'ol'ídeVauberifene 


Jiailiv 


M> 


/iuii    /    la (' ellő  í 

^^___^_^  .  /'  .:u>iarr!OS->nCo(iuefte  / 


■elics        jí 


o  ^  .     • 


ÜL, 


■=>   T?: 


u-s  línqueienes  y    Wk'T\^ 

ÍJ  BOULOi^NE  } 


7JdL 


^-^-i^-.,"^  SíJMoine' 


Bülanmurf/ 


Villo  (I'Avrítv? 


.^  ~*^=a^^^^^íj^,^  :Eíijii>se  R 


t>'  7>'/, 


(.;.(.s.> 


-lEcolÉ 


AlL  . 


Fmrswc   'fírpo^-c 

vv<\n 

Mmiűuiyi 
''Mfíntí'euií 


iCtíi:''        "VE  RS AIIXES /^  ,  .  ,   ,,„ ,  ,  ,, ,  ^ 

-r»  .  -l-f.   J^^  Rahie  bar.    r    -     ■,        ,   ,  I   '  v 

■erttü'  '^L^'wíí  /■"-' 


HtBuc^ 


^Jí'íUplill 


JUI. 


hWí;,''//;, 


Voli/.v     V 


A?/?^ 


CfiaHüon  ?^'    -t 


NTKArX 


t'L 


1^U'VI'(\S 


la^l«      / 


JtEVM-JjEXLKDlí 


I  )RNYEIÍE 


Mérték   1:130  000 


Tasut 

élsőrendii     1 

\uiak, 
Tnásodrendii] 


3I&1L. 


B'(^M-)\T- 


I   F.HDü   J 


dt~~^_^ 


^-s 


V 


/ 


•^TariUons  ^ 

nAIXCY 


emontíte/ 


&leti 


le  ]Pré-  3'0rS'r^jEE-.'?Ec 

\  BomamnVe  ^^^  Jor.t 

?i  ■  ^-i^-'"         '  ~--''        7'FrmiMae     -      >í ;,, 


Mdtissíse 


Xiapmboiir^ 


%  laTissotte^ 


üíikolt 

Ikimque,     ct-o,' 
'  :  Tori:  ^/ 

(7/;' 


mmsm 


/  Kreiiilm- 

/  ;7  O-  Forf-  de 


Forb 
Fonteníw^  ^       \    3     ^ 

MÚ.     le.         \\sui'-M;i.Liii 


■fi  ■<?'- 


cHjmxTgj-LÉ-FOTi' 


Redouts 


Wöjfí 


SÍMaui'ice      ,  <h;'  mji^i^  ■       7  in^* 
Oriiliek :       -    ^^Jtfw°^'''       IcFlcatt 


,í^  FídeCharenton^ 


-.y:i^l!^-'    f'' 


''''^^ÍMW  laVarame  Jararenne 


JfUl- 
OTmfíiü 
'BurMérc  aTr~^\ 


LálL 


JSEVM-KáRXOÍSiAFIÁ 


Paris 


—    201    — 


Pai-ís 


vallásokra  vonatkozó  és  művelődéstörténeti  em- 
lékekkel stb.  Az  évenkénti  műkiállítások  közül  a 
Sálon  művészeti  esemény ;  a  Galerié  Petit  kiál- 
lításai is  magas  színvonalúak.  P.-nak  számos 
tudományos  egyesülete  is  van ;  első  az  Institut 
de  Francé  (L  Akadémia).  Színházainak  száma 
52,  számos  kisebbrangú  hangverseny-  és  mulató- 
helyén kívül. 

Erödítméyiyei.  P.  1840  előtt  nyílt  város  volt, 
ekkor  kezdték  megerősíteni.  Körfalain  kívül  a 
régebbi  erődövet  újabb  erődövvel  bővítették.  Az 
új  erődítési  vonalnak  átmérője  É.-ról  D.-re  34, 
K.-ről  Ny.-ra  45  km. ;  1200  km2  területet  zár 
magába.  Van  7  első-,  16  másodrangú  erődje,  50 
redoutja  és  több  közbeeső  védőmüve. 

Giniere.  A  címerpajzs  két  vízszintes  mezőre 
van  osztva,  a  felső  keskenyebb,  kék  mezőben 
liliomok,  az  alsó  széles  vörös  mezőben  ezüst 
hullámzó  tengeren  háromárbocos  gálya.  A  cí- 
merpajzs felett  a  városfalat  ábrázoló  arany  ko- 
rona, fölötte  egy  szalagon  «Fluctuat  nec  mergi- 
tura  (Hullámzik,  de  el  nem  merül)  jelszó,  a  cí- 
merpajzsot alul  babér-  és  tölgykoszorú  f  ogja^kö- 
rül,  melyen  a  becsület-rend  függ. 

Története.  P.  helyén  a  római  hódítás  előtt  a 
Párisii  kelta  törzsnek  Lutiihezi  nevű  városa  ál- 
lott a  Szajna  szigetén  (a  későbbi  Cité).  A  római 
hódítás  után  Liitetia  Parisiorum  lett  a  neve,  a 
császári  korban  pedig  Givitas  Parisiorum,  vagy 
röviden  Párisii.  Constantius  Chlorus  császár  a 
Szajna  balpartján  palotát  építtetett.  A  népván- 
dorlás idején  451.  a  hunnok  ostromolták.  486-ban 
Klodvig  frank  király  foglalta  el  és  székvárosává 
tette.  Utódai  alatt  Neustria  (1.  o.)  frank  ország 
fővárosa  volt.  A  IX.  században  négy  ízben  fosz- 
tották ki  a  normannok,  de  885—886.  Odo,  P.-i 
gróf  hősiesen  megvédte.  Capet  Hugó  trónralé- 
pése óta  987.  Franciaországnak  végleges  fővá- 
rosa lett.  II.  Fülöp  Ágost  (1180—1223)  alatt  P. 
már  kiterjedt  a  Szajna  mindkét  partjára  és  kö- 
rülbelül 100,000  lakosa  volt.  Ekkor  épült  a  régi 
Louvre-toTonY  is  és  a  Notre-Dame  székesegyház 
a  szigeten.  Európai  nevezetességre  tett  szert  P. 
1200  körül  alapított  egyeteme  (Sorbonne,  1.  o.) 
által.  IX.  Szent  Lajos  (1226—70.)  építette  a  régi 
kü'ályi  palota  (Palais  de  Justice)  udvarán  a  Sainte- 
Chapellet,  a  gót  művészet  remekét.  IV.  Fülöp 
(1285—1314.)  P.-ba  helyezte  a  legfelsőbb  tör- 
vényszéket (parlament)  és  1302  óta  az  országos 
rendi  gyűléseket  (États  généraux)  is  többnyire 
itt  tartották.  A  százéves  angol-francia  háború 
folyamán  a  nyomasztó  adók  miatt  1356.  P.-ban 
felkelés  támadt  Étienne  Marcel  (1.  o.)  vezetése 
alatt,  melyet  csak  1358.  tudott  leverni  Károly 
dauphin.  Ő  építtette  aztán,  mint  V.  Károly  1369. 
a  Bastille-erődöt  a  P.-i  nép  fékentartására.  1418- 
ban  új  felkelés  támadt  P.-ban  az  Armagnac-párt 
ellen  s  a  győztes  burgundi  párt  1420.  átadta  P.-t 
az  angoloknak.  1429-ben  hasztalanul  ostromolta 
Jeanne  d'Arc  (az  Orléansi  Szűz)  s  csak  1436- 
foglalta  vissza  Dunois  VII.  Károly  számára. 
1.  Ferenc  (1515—47.)  alatt  P.  már  a  francia  tu- 
domány és  művészet  középpontja  volt.  A  véres 
vallásháborúk  alatt  P.  népe  a  katolikus  párthoz 
tartozott  s  falai  közt  folyt  le  1572  aug.  24-ike  éj- 
jelén a  P.-^  vérmenyegzö  (Bertalan-éj).  P.  ezután 


a  kat.  liga  legerősebb  támasza  lett  s  1588.  III. 
Henrik  ellen  nyütan  fellázadt.  Ennek  utódát,  a 
hugenotta  TF.  Henriket  is  csak  akkor  ismerte 
el,  amikor  az  1593.  a  kat.  hitre  tért  (P.  megér 
egy  misét !).  IV.  Henrik  újabb  építkezésekkel  dí- 
szítette P.-t  (Tuileriák,  Place  Royal,  Pont  Neuf). 
1622-ben  érseki  székhely  lett  P.  Richelieu  épít- 
tette az  egyetem  és  a  francia  akadémia  új  épü- 
leteit, 1629.  pedig  a  saját  palotáját  (a  későbbi 
Palais  Boyal).  XIV.  Lajos  kiskorúsága  alatt 
1648—52.  a  Fronde-mozgalom  (1.  o.)  színhelye 
volt  P.  Bár  XIV.  Lajos  1672.  Versaillesba  tette 
át  székhelyét,  P.  fejlődésének  ez  nem  ártott. 

Az  1789-iki  forradalom  kitörésével  kezdődött 
P.-nak  egész  Franciaország  sorsát  intéző  szerepe. 
A  Bastille  bevétele  (1789  jul.  14.)  a  nemzetgyű- 
lésnek és  királynak  P.-ba  hozatala  (okt.  5.)  a  P.-i 
nép  műve  volt.  A  jakobinusoktól  szervezett  P.-i 
nép  buktatta  meg  1792  aug.  10.  a  Tuileriák  meg- 
rohanásával  a  Idrályságot  s  ettől  kezdve  a  rém- 
uralom bukásáig  (1794  jul.)  elhatározó  befolyás- 
sal volt  a  konvent  működésére.  A  P.-i  község- 
tanács volt  a  rémuralom  idejében  az  egész  ország 
sorsának  intézője.  A  P.-i  nép  utolsó  felkelését 
Bonaparte  Napóleon  verte  le  1795  okt.  5.,  ki 
azután  mint  első  konzul  és  császár  P.-t  értékes 
hadizsákmányaival  (képek,  szobrok)  és  nagy- 
szerű épületekkel  gazdagította,  hogy  világbiro- 
dalmának méltó  székhelyévé  tegye. 

Mikor  a  lipcsei  csata  után  a  szövetségesek  1814. 
Franciaországba  törtek,  P.  elfoglalásával  akarták 
Napóleon  hatalmát  teljesen  megtörni.  A  Mont- 
mertre  magaslat  megi'ohanása  és  elfoglalása  1814 
márc.  30.  volt  e  hadjárat  utolsó  csatája.  A  követ- 
kező napon  (márc.  31.)  vonult  be  III.  Frigyes  Vil- 
mos porosz  király  és  I.  Sándor  orosz  cár  P.-ba  s 
itt  kötötték  meg  1814  ápr.  30.  az  új  királlyal, 
XVIII.  Lajossal  az  első  P.-i  békét  (1.  o.).  De  már 
1815  márc.  20.  az  Elba  szigetéről  visszatért  Na- 
póleont fogadta  nagy  lelkesedéssel  P.  lakossága. 
A  Waterlooi  csata  után  három  hétre  (jul.  7.)  is- 
mét porosz  és  angol  seregek  szállották  meg  P.-t. 
XVni.  Lajos  is  visszatért  és  nov.  20.  megkötötte 
a  szövetségesekkel  a  második  P.-i  békét  (1.  o.).  — 
A  restauráció  után  újra  felvirágzott  P.  s  az  1830 
jul  27—29-iki  forradalom  által  megint  magá- 
hoz ragadta  Franciaország  sorsának  intézését. 
Lajos  Fülöp  (1830—48.)  uralkodása  alatt  P.  még 
nagyobb  lett.  1840-ben  kezdték  meg  a  hatalmas 
övfal  és  erődítések  építését,  melyek  által  P.  a 
világ  egyik  legnagyobb  erőssége  lett.  —  Az 
1848  feb\  24-iki  forradalom  ismét  P.-ra  irá- 
nyította a  világ  flgyehnét  s  az  itt  kitört  for- 
radalom egész  Európát  megrázkódtatta.  1848 
jun.  28-26.  véres  munkásforradalom  dúlt  P. 
utcáin,  melyet  Cavaignac  tábornok  vert  le.  HL 
Napóleon  császársága  (1852-70)  alatt  új  avenuek 
és  boulevardok  építése  következtében  egészen 
megváltozott  a  régi  P.  képe.  Két  világkiállítás 
(1855.  és  1867.)  mutatta  meg  a  világnak  P.  fényét 
és  Franciaország  haladását.  P.  népe  mindaz- 
által ellenszenvvel  viseltetett  a  császársággal 
szemben  s  1869.  a  legszélsőbb  ellenzékieket  vá- 
lasztotta a  képviselőházba.  A  sedani  katasztrófa 
után  két  napra  1870.  szept.  4.  a  P.-i  nép  követe- 
lésére mondotta  ki  a  képviselőház  III.  Napóleon 


Paris 


202     — 


Parish 


letételét  és  proklamálta  a  ma  is  fennálló  köztár- 
saságot. Itt  alakult  meg  aztán  a  nemzeti  védelem 
kormánya,  mely  azonban  a  közelgő  német  sere- 
gek elől  csakhamar  elmenekült  P.-ból.  1870szept. 
19.  zárták  körül  a  németek  P.  erődítményeit. 
1871  jan.  28.  megtörtént  P.  kapitulációja  s 
márc.  1.  30,000  német  katona  bevonult  P.-ba  a 
Tuileriák  kertjéig,  de  már  márc.  3.  kivonult 
onnan.  A  négy  hónapi  ostrom  után  még  borzasz- 
tóbb csapás  érte  P.-t  a  commune-lá,z€Ldéi3  (1.  o.) 
által.  A  versaillesi  kormány  és  nemzetgyűlés 
reakciós  viselkedésével  elégedetlen  P.-i  nép  a 
fegyveres  nemzetőrség  nagy  részével  együtt 
márc.  9.  fellázadt  és  márc.  26.  új  községtanácsot 
(commune)  választott  és  elszánt  harcra  készült  a 
versaillesi  kormány  csapatai  ellen.  1871  máj.  21. 
kezdődött  P.  újabb  ostroma,  melynek  az  erődöket 
megszálló  németek  is  tanúi  voltak.  A  kormány- 
csapatok behatoltak  a  városba  s  öt  irányból  tör- 
tek a  városháza  ellen,  hol  a  commune  székhelye 
volt.  A  commune  hívei,  látván  az  ellenállás  siker- 
telenségét, agyonlőtték  a  «kezesek»-et  és  P.-t 
is  pusztítani  kezdték,  aminek  azonban  véget  vetett 
máj.  29.  a  forradalmárok  leveretése. 

A  háborúnak  és  a  commune-lázadásnak  pusz- 
tításait csakhamar  kiheverte  P.,  mely  1879.  ismét 
a  kormány  és  nemzetgyűlés  székhelye  lett.  Az 
ipar  és  kereskedelem  gyorsan  fellendült,  miről 
az  1878.,  1889.  és  1900-iki  fényes  világkiállítá- 
sok tanúskodnak.  Az  1914;-iki  világháború  kitö- 
rése után,  a  német  seregek  győzelmes  előnyomu- 
lásának hatása  alatt,  Poincaré  elnök  és  a  francia 
kormány  1914;  szept.  2.  elhagyta  P.-t  és  ideigle- 
nesen Bordeauxba  tette  át  székhelyét,  de  miután 
a  németeket  a  marnei  csatában  sikerült  feltar- 
tóztatni, a  kormány  dec.  8.  ismét  visszatért.  A 
világháború  folyamán  1915-től  1918  augusztusig 
német  Zeppelin-léghajók  és  repül örajok  gyakran 
bombázták  a  várost  és  rengeteg  kárt  okoz- 
tak ;  több  száz  halott  és  sebesült  esett  áldozatul. 
1918  márc.  28-tól  augusztusig  titokzatosan  elhe- 
lyezett messzehordó  ágyúval  120  kilométer  távol- 
ságból lődözték  a  németek  a  várost ;  sok  ember- 
élet veszett  el  és  egész  utcasorok  dűltek  romba. 
L.  Világháború. 

Irodalom.  Du  Camp,  P.  ses  organes,  ses  fonctions  et  sa 
vie,  9.  kiad.,  P.  1905  ;  P.  Géographie,  administration,  servi- 
ces  publics,  industrie  et  commerce  etc,  u.  o.  1898;  Dic- 
tionnaire  de  i&  Francé;  Bazin,  Les  momuments  de  P., 
u.  0.  1905 ;  An  nuaire  statistique  de  la  ville  de  P. ;  Lanzac 
de  Labori,  P.  sous  Napóleon,  u.  o.  1905—10,  6  kötet ;  Flou- 
rins.  Les  fortiflcations  de  P.,  u.  o.  1908  ;  Des  Cilleuls, 
L'administration  parisienne  sous  la  troisiéme  République, 
u.  o.  1910  ;  ö.  Cain,  Environs  de  P.,  u.  o.  1911 ;  v.  ö.  Meyer, 
Badeker,  Joanne  P.-i  utikönyveit.  —  P.  történetét  megírták  : 
Lebeuf,  1754—58,  15  köt.,  új  kiad.  1863-75,  4  köt.; 
Dulaure,  1821,  7  köt.  ;  öabourd,  1863—65,  5  köt. ;  Robiquet, 
1880—1904,  8  köt.,  rV.  Henrikig;  de  Menorval,  1889—97, 
3  köt.,  XIV.  Lajos  haláláig.  P.  város  hivatalos  kiadásában 
jelenik  meg :  Histoire  générale  de  P.,  1874—1906,  39  köt. ; 
Aulard,  Collection  de  documents  relatifs  a  l'histoire  de  P., 
pendant  la  Révolution  franoaise,  u.  o.  1889—1903,  12  köt. ; 
Lanzac  de  Labori,  P.  sous  Napóleon,  u.  o,  1905  ;  J.  Arago, 
Histoire  de  P.  moderné,  u.  o,  1867,  2  köt.,  2.  kiad. ;  Pes- 
sard,  Nouvau  dictionnaire  historique  de  P.,  u.  o.  1904.  P. 
1870— 71-iki  ostromára:  VioUet-le-Duc,  Mémoire  sur  la 
défense  de  P.,  1872 ;  Vinoy,  Opérations  de  l'armée  de  P., 
1872  és  Siége  de  P.,  1872;  Duerot,  La  défense  de  P., 
1875—78,  4  köt.;  Sarcey,  Le  siége  de  P.,  1872,  80.  kiad.  ; 
magyarul  Paris  ostroma  8.  kiad.  1915;  Heyde  u.  Fröse, 
Qeschichte  der  Belagerung  von  P.,  Berlin  1874—75,  8  köt. ; 
Lehautcourt,  Le  siége  de  P.,  1898—99,  3  köt.  A  Com- 
mune-re  vonatkozó  irodalmat  1.  o. 


Farkasszöllö,  ö  ugyauaz  öt  levél- 
lel, c  a  him,  e  a  bogyó  és  hossz- 
metszete. 


Paris  (ejtsd:  párrisz),  a  texosi  Lamar  countif 
/ovárom,  vasúti  csomópont,  (1910)  11,269  )ak. 

Paris  L.,  varjüszem  (növ.)  a  Liliaceae  (Lili- 
omfélék) család  génusza ;  6  faja  európai  és  ázsiai, 
kúszó  rhizomás  fű.  Egyszikű  létükre  4  tagú  vi- 
rágszerkezettel és  örvös  levelekkel  tűnnek  ki. 
A  rhizoma  évenkint  föld  feletti  szárat  fejleszt ; 
ezen  vannak  egymás 
fölött  a  4;-es  v.  több 
tagú  levélörvök,  a  vé- 
gén a  zöld  leplű  virág 
8—12  porzóval.  Ter- 
mésük bogyó  V.  hú- 
sos tok.  Európában, 
hegy  és  dombvidéki 
árnyas  erdőkben  a  P. 
quadrifolia  L.  (négy- 
levelű varjúszem,  far- 
kasszöllö, csillagfű, 
rókaszőllő,l.az  ábrát), 
van  elterjedve.  15—45 
cm.  magas,  levele  el- 
liptikus V.  fordított 
tojásalakú,  kihegye- 
zett, 3  erősebb  ere 
van,  az  erezet  hálós, 
rendesen  4-ével  áll 
egy  örvben.  Leple  maradó,  sallangjai  vízszintesen 
szétterülnek,  a  belsők  sokkal  keskenyebbek.  Bo- 
gyója kékesfekete,  4  üregíí.  Mérges  növény ;  a 
középkorban  solanum  f  uriosum  (dühös  csucsorka) 
név  alatt  officinális  volt.  Mérges  anyaga  a  pari- 
din (1.  0.). 

Paris  (ejtsd  :  parisz),  1.  Gaston,  a  legkiválóbb 
román  nyelvész  Franciaországban,  P.  2.  fla,  szül. 
Avenayben  (Marne)  1839  aug.  9.,  megh.  Cannes- 
ban  1903  márc.  5.  A  Collége  de  Franceon  1872 
óta,  mint  atyja  utóda  tanított.  1873-ban  Ábel  Paul 
Meyer  társaságában  megalapította  a  Románia  c. 
folyóiratot,  egyik  főmunkatársa  volt  az  akadémia 
kiadásában  megjelenő  Histoire  littóraire  de  la 
Francé  c.  vállalatnak,  nagy  ós  alapvető  munkás- 
ságot fejtett  ki  a  középkori  francia  szövegek 
kritikai  kiadása  terén.  Irodalomtörténeti  tanul- 
mányai közül  önálló  kötetekben  megjelentek: 
Histoire  poétique  de  Charlemagne  (1865) ;  La  poé- 
sie  du  moyen-age  (6.  kiad.  1906);  Poemes  et 
légendes  du  moyen-age  (1900);  Légendes  du 
moyen-age  (2.  kiad.  1904) ;  La  littérature  fran- 
9aise  du  moyen-age  (3.  kiad.  1905);  Esquisse 
historique  de  la  littérature  franoaise  au  moyen- 
age  (1907) ;  Mélanges  linguistiques  (1905) ;  Mélan- 
ges  de  littérature  (1910)  stb.  V.  ö.  ISlyrop,  G.  P. 
(Kjobenhavn  1906). 

2.  P,  Paulin,  francia  történész  és  nyelvész, 
szül.  Avenayban  1800  márc.  25.,  megh.  Parisban 
1881  febr.  13.  A  CoUége  de  Franceon  1853—72 
az  ófrancia  nyelvet  és  irodalmat  adta  elő.  Sokat 
dolgozott  a  Histoire  littéraire  de  la  Francé  c. 
akadémiai  vállalatba  és  több  középkori  szöveget 
rendezett  sajtó  alá.  V.  ö.  Gaston  Paris,  P.  P. 
(Histoire  littéraire  de  la  Francé  29.  köt.). 

Párisii  (ang.,  ejts :  peris),  egyházközség,  Ang- 
liában a  középkortól  kezdve  eredetileg  tisztán 
egyházi  szei*vezet,  majd  közigazgatási,  póld.  sze- 
gény- és  iskolaügyi  szövetkezés.  —  P.  council 


ParIsh-AIvars 


203 


Párisi  sárga 


egyházközségi  tanács,  egyházközségek  képvise- 
leti testülete. 

Parish-Alvars  (ejtsd :  peris-eiivarsa),  Elios,  angol 
hárf  amüvész,  zeneszerző,  szül.West-Teignmouth- 
ban  1808  febr.  28.,  megh.  Bécsben  1849  jan. 
26.  Hangversenykörútjain  beutazta  Európát  és 
a  Keletet.  Hárfa-kompoziciói  e  hangszer  irodal- 
mának diszei.  Kiemeljük  közülök  :  Voyage  d'un 
harpiste  en  Orient  c.  művét. 

Párisháza  (Farizovce),  kisk.  Liptó  vm.  német- 
lipcsei j.-ban,  (1910)  149  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Párisi  béke.  1. 1763  febr.  10.  Franciaország 
és  Spanyolország,  másrészt  Nagy-Britannia  kö- 
zött. Főbb  pontjai :  Az  angolok  megkapják  a 
spanyoloktól  Floridát  Észak-Amerikában  és 
Menorca  szigetét,  a  franciáktól  pedig  Kanadát, 
Uj-Skóciát  és  Louisianának  a  Mlssissippi-folyó- 
töl  Keletre  eső  részét,  azonkívül  Grenado,  Do- 
mingo,  Saint-Vincent  és  Tabago  szigeteket  és 
Afrikában  Szenegambiát.  Spanyolország  kárpót- 
lásul a  franciáktól  Louisiana  nyugati  felét  kapta. 
—  2. 1814  ápr.  30.  az  u.  n.  első  P.,  melyet  a 
Napóleon  ellen  szövetkezett  hatalmak  XVIII. 
Lajos  francia  királlyal  kötöttek.  E  szerint  Francia- 
ország* megtartja  1792  jan.  1-i  határait,  nem  fizet 
a  szövetségeseknek  hadisarcot,  sőt  a  Napóleontól 
elrabolt  műkincseket  is  megtarthatja.  A  többi 
intézkedéseket  1.  Bécsi  kongresszus.  —  3. 1815 
nov.  20.  az  ü.  n.  második  P.,  ugyancsak  XVIII. 
Lajos  és  a  Waterlooi  csata  után  Franciaországba 
nyomuló  szövetségesek  közt.  B  szerint  Francia- 
ország 1790.  évi  határai  közé  szorlttatik,  700  mil- 
lió frank  hadisarcot  fizet  öt  év  alatt  s  ezen  időre 
eltartja  a  17  francia  várat  megszálló  150  ezer 
főnyi  szövetséges  sereget,  azonkívül  vissza  kell 
adnia  az  elrablott  műkincseket.  —  4. 1856  márc. 
30.,  1.  Párisi  kongresszus. 

Párisi  biblia  néven  ismeretes  a  bibliának  az 
V.  8z.-ból  való  nagybetűs  (unciális)  görög  kézirata 
a  párisi  nemzeti  könyvtárban.  Tartalma:  209 
lapon  töredékek  az  ószövetségből  és  az  egész  új- 
szövetség. Efrem  23  szír  traktátust  írt  a  szöveg 
fölé  (innen  Ephraemi  Codex  rescriptus  is)  ő 
azért  nehezen  olvasható. 

Párisi  durvamészkö  (geoi.).  A  P.  (calcaire  gros- 
sier)  a  párisi  medencében  a  középső  eocént  vagy 
párisién  emeletet  (azelőtt  lutetien)  képviselő  10— 
45  m.  vastag  rétegcsoport,  amely  homokos,  glau- 
konitos,  vagy  márgás  mészkőből  áll.  Ebben  sok 
Nummidites  laevigatus,  igen  sok  kagyló  és  csiga 
fordul  elő,  köztük  a  hatalmas  CeritJiium  gigan- 
teum  (0*7  m.  hosszúságra  is  megnő),  Crassatella 
ponderosa,  Corbis  lamellosa,  Turritella  carini- 
f'era  stb.  Egyes  rétegek  telve  vannak  apró  egy- 
sejtűek, nevezetesen  miliolinák  héjaival.  Ezt  ki- 
tűnő építőkőnek  fejtik. 

Párisi  egyezmények.  Parisban  a  nemzetközi 
jog  szempontjából  fontos  többrendbeli  egyezmény 
jött  létre.  L.  ezekre  nézve  a  következő  címszava- 
kat :  Duna,  Egészségügyi  egyezmények.  Leány- 
kereskedés, Pornográfia,  Suez-csatorna,  Szer- 
zői jog,  Tengeralatti  kábelek. 

Párisién  (fleuret)  a.  m.  vívótör. 

Par isienne  (franc.,  ejtsd:  párizienn),l.  Delavigne 
népszerű  költeménye,  melyben  a  júliusi  forra- 
dalmat dicsőíti,  első  sora :  Peuple  f  ran^ais,  peuple 


des  braves.  2.  Egy  írásfajta  megjelölésére  szol- 
gáló nyomdai  műszó.  3.  Kis  mintázatú,  gyakran 
arany  v.  ezüstszállal  átszőtt  selyemszövet  4.  Két- 
kerekű elegáns  kocsi. 

Párisi  fehér,  finoman  megőrölt  mószpát.  Fehér 
festéknek  használják. 

Párisi  gazdasági  konferencia,  1916  márc. 
26 — 28.  és  jún.  14 — 17.  köztazentente-hatalmak 
és  szövetségeseik, Olaszország,  Japán,  Portugália, 
Szerbia  és  Belgium  tanácskozása,  amelyen  a 
középeurópai  hatalmak  elleni  gazdasági  háború 
föltételeit  és  módjait  állapították  meg. 

Párisi  gróf,  1.  Lajos,  37. 

Párisii,  kelta  néptörzs  a  Sequaua  (Szajna) 
mindkét  partján  GaUia  Lugdunensisben.  Fővá- 
rosa Lutetia  Parisiorum  volt,  a  mai  Paris  (1.  o.). 

Párisi  idő,  más  szóval  nyugateurópai  idő, 
mely  időszámítás  Franciaországban,  Belgiumban, 
Nagy  Britanniában  és  Spanyolországban  érvényes 
és  azonos  a  greenwichi  délkörnek  megfelelő  idő- 
vel. A  középeurópai  idővel  szemben  a  vasúti  óra 
ezen  országokban  egy  órát  késik. 

Párisi  kék,  tulajdonképen  ferriferrocianidból 
(1.  Berlini  kék)  álló  festék,  kereskedésben  hosszú- 
kás négyszögletes  darabokban  fordul  elő,  kémiai 
kéknek  is  nevezik.  Az  aluminiumoxiddal  kevert 
P.-et  ásványi  kék-nek  hívják.  Meglehetős  magas 
ára  miatt  gipsszel,  súlypáttal  stb.  hamisítani 
szokták. 

Párisi  kongresszus  1856  febr.  26.— márc.  30. 
A  krimi  háborút  (1.  o.)  befejező  béke  feltételeit 
állapította  meg  s  más  egyéb  nemzetközi  érvényű 
határozatokat  hozott.  Elnöke  Walewski  gróf 
(I.  Napóleon  természetes  fia)  mint  Franciaország 
képviselője  volt.  Nevezetesebb  tagjai :  Clarendon 
lord  (Nagy-Britannia),  Buol  gróf  (Ausztria),  Or- 
lov  herceg  (Oroszország),  Ali  pasa  (Törökország), 
Cavour  gróf  (Szardínia)  és  Manteuffel  (Porosz- 
ország). Az  1856  márc.  30.  aláírt  béke  értelmé- 
ben a  szövetségesek  visszaadják  Oroszországnak 
Szehasztopolt,  Oroszország  viszont  Karsz  várát 
adta  vissza  Törökországnak  és  lemondott  Bessz- 
arábiának  déli  szegélyéről  a  Duna  torkolatának 
balpartján.  A  Fekete-tenger  megnyílik  az  összes 
hatalmak  kereskedelmi  hajói  számára,  de  hadi- 
hajók nem  mehetnek  be.  Oroszország  és  Török- 
ország tarthatnak  10—10  partvédő  kis  hajót,  de 
hadi  kikötőt  vagy  arzenált  épiteniök  tilos.  Moldva, 
Oláhország  és  Szerbia  a  szultán  felségjogainak 
fentartásával  a  szerződő  hatalmak  védnöksége 
alá  jutnak.  A  szultán  kötelezi  magát,  hogy  ke- 
resztény alattvalóinak  egyenlő  jogokat  ad.  Az 
Al-Dunán  való  hajózás  szabad  lett,  s  a  hozott 
határozatok  végrehajtását  egy  nemzetközi  i)wwfl- 
hizottság  ellenőrzi.  Még  a  tengerjogra  vonatkozó- 
lag hoztak  néhány  humánus  rendelkezést. 

Párisi  lakk,  a.  m.  karminlakk,  1.  Festék- 
lakk. 

Párisi  medence,  a  geológiában  így  nevezik 
Franciaország  B.-i  részében  a  Szajna  vlzterületó- 
nek  azt  a  lapos  tányérforma  mély edmény ét,  mely- 
nek közepét  harmadkorbeli,  széleit  kréta-,  majd 
pedig  jurakorbeli  lerakódások  alkotják.  Nevét 
Paristól  kapta,  mely  közepét  foglalja  el. 

Párisi  eárga.  Mesterséges  festék,  amely  ólom- 
szulfáttal, gipszszel  V.  báriumszulfáttal  elegyí- 


Párisi  szerződés 


—     204 


Paritás 


tett  ólomki'omátbói  áll.  Hígított  savakban  oldha- 1 
tatlan,  mérges. 

Párisi  szerződés,  1.  Párisi  kong^-esszus. 

Párisit  (ásv.),  hegyes  romboéderek,  gyakran 
ikerkristályok.  A  P.  egy  irányban  kitűnően  ha- 
sad; viaszsárga,  barnássárga  v.  kissé  vöröses, 
karca  sárgásfehér ;  a  hasadási  lapon  gyöngyház - 
fényíí,  máskülönben  üvegfényü ;  élein  áttetsző. 
A  cériumfémeknek  és  a  kalciumnak  fluor  tar- 
talmú kettős  karbonátja  (RP)„Ca(C03)3,  ^^ol 

R=Ce,  La,  Di. 
A  Muzovölgy  smaragd  bányáiban  Colombiában, 
Narsarsuk  mellett  Grönlandban,  Montanában  és 
a  Kystimi  aranymosókban  az  Uraiban  fordul  elő. 

Párisi  tengerjogi  nyilatkozat.  Régebben  a 
hajót  ós  rakományát  egyaránt  el  lehetett  a  ten- 
geri háborúban  kobozni,  ha  akár  egyik,  akár  a 
másik  ellenséges  tulajdonban  állott  (conflscantur 
ex  rebus  naves  et  ex  navibus  res).  Idők  folytán 
a  zsákmány  jogra  vonatkozó  fenti  szabály  módo- 
sult. Elsősorban  az  angol  rendszert  fogadták  el, 
amely  szerint  a  semleges  hajó  és  a  semleges  ra- 
komány mentes  a  zsákmányjog  gyakorlása  alól, 
a,  semleges  hajón  levő  ellenséges  rakomány  pe- 
dig a  zsákmány  jog  alá  esik  (frei  Schiff,  unfrei 
Gut  —  unfrei  Schiff,  frei  Gut).  A  semleges  ha- 
jóknak tehát  el  kellett  tűrniök,  hogy  tengeri 
háború  idején  feltartóztassák  és  átvizsgálják 
<3ket.  Ez  ellen  elsősorban  Hollandia,  majd  a  fegy- 
veres neutralitás  (1780)  lépett  fel  s  azt  a  rend- 
szert tartotta  helyesnek,  amely  szerint  az  ellen- 
séges lobogó  alatt  levő  semleges  rakomány  is 
zsákmányjog  alá  esik,  de  a  semleges  lobogó 
megvédi  az  ellenséges  rakományt  a  zsákmány- 
jog alkalmazásától  (frei  Schiff,  frei  Gut  —  un- 
frei Schiff,  unfrei  Gut).  Franciaország  ezzel  szem- 
ben a  legtovább  ragaszkodott  ahhoz  az  állás- 
ponthoz, hogy  a  semleges  hajót  is  el  lehet  ko- 
bozni, ha  az  ellenséges  rakományt  visz  (unfrei 
Gut,  unfrei  Schiff).  A  krimi  háború  után  az  1856 
ápr.  16.  kötött  P.  a  zsákmányjogra  két  tételt 
állított  fel.  Az  1.  tétel  ugyanazt  mondja,  mint  a 
frei  Schiff,  frei  Gut  szabálya,  a  2.  tétel  pedig 
egyezik  az  unfrei  Schiff,  frei  Gut  szabályával. 
Semleges  hajón  levő  ellenséges  árút  —  a  hadi 
dugárú  kivételével  —  tehát  nem  lehet  elkobozni, 
s  azt  a  semleges  árút  sem  lehet  —  a  hadi  dug- 
árú (1.  0.)  kivételével  —  elkobozni,  amely  ellen- 
séges hajón  van.  A  kalózkodást  a  P.  eltörölte. 
Végül  a  tengerzárra  (blokád)  azt  a  szabályt  ál- 
lította fel  a  P.,  hogy  a  tengerzár  jogilag  csak 
akkor  hatályos,  ha  tényleges  (effektív),  azaz 
olyan  haderő  alkalmazza  a  tengerzárt,  amely  ké- 
pes megakadályozni  a  tengerzár  alá  vett  parttal 
a  közlekedést.  A  P.-t  Poroszország,  Ausztria-Ma- 
gyarország, Franciaország,  Nagy  britannia,  Orosz- 
ország, Szardínia  és  a  Török  birodalom  fogadták 
el,  de  oly  államok  is  alkalmazkodtak  ahhoz, 
amelyek  e  nyilatkozathoz  nem  járultak  hozzá 
(Bszakamerikai  Egyesült-Államok  és  Spanyol- 
ország az  1898.  évi  háborúban).  A  P.-t  tovább- 
fejleszteni lett  volna  hivatva  a  londoni  tengeri 
hadijogi  nyilatkozat  (1.  o.),  ezt  azonban  a  hatal- 
mak nem  erősítették  meg  s  minthogy  ehhez  az 
1914 — 15-iki  háborúban  Nagybritannia  csak  bi- 
zonyos korlátozásokkal   akart   alkalmazkodni, 


amelyek  ennek  a  nyilatkozatnak  szellemével 
nem  férnek  össze,  a  tengeri  hadijognak  sza- 
bályait —  eltekintve  a  hágai  második  békeérte- 
kezleten  létrejött  egyes  tengeri  hadi  jogi  egyez- 
ményektől —  ma  is  a  P.  álláspontjáról  kell 
néznünk. 

A  világháborút  befejező  békeszerződésekből 
azonban  mégis  arra  a  következtetésre  kell  jut- 
nunk, hogy  a  szövetséges  és  társult  (entente)  ha- 
talmak a  világháborúban  okozott  károkat  illető- 
leg a  maguk,  valamint  állampolgáraik  javára  a 
P.-ben  lefektetett  elveknél  kedvezőbb  rendelke- 
zéseket óhajtanak  alkalmazni.  A  jóvátételek  fe- 
jezete 1.  függelékének  9.  pontja  értelmében  u.  i. 
a  központi  hatalmak  a  hadi  dugárúban  okozott 
károkat  is  megtéríteni  tartoznak.  Egy  másik  ren- 
delkezésből (német  békeszerződés  440.  cikk,  osz- 
trák békeszerződés  378.  cikk,  magyar  békeszer- 
ződés 361.  cikk)  kitűnőleg  a  szövetséges  és  társult 
hatalmak  jogosítva  vannak  a  központi  hatalmak 
zsákmánybírósági  ítéleteit  oly  esetekben  is  felül- 
vizsgálni és  ebből  folyólag  megváltoztatni,  ha 
azok  a  P.  rendelkezéseinek  megfelelnek. 

Párisi  tyúk  v.  Napoleon-tyúk,  a  fehér  színű 
maláji  tyúk  neve.  L.  Maláji  tyúk. 

Párisi  vér  menyegző  v.  vérnász,\.  Bertalan-éj. 

Párisi  viola,  1.  Benzilviola. 

Párisi  vörös,  a.  m.  angolvörös,  v.  cinnóber,  v 
ólomminium. 

Párisi  zöld,  1.  Metilzöld. 

Paris  megér  egy  misét  (franc.  Paris  vaut 
hien  une  messe),  IV.  Henrik  francia  király  mon- 
dása, mikor  1593.  a  huguenotta  vallásról  a  kato- 
likus vallásra  tért,  hogy  ezáltal  az  ellenszegülő 
Paris  hódolatát  megszerezze  s  így  Franciaország 
általánosan  elismert  királya  legyen. 

Parisol,  1.  ParizoL 

Parisos,  Strabo  szerint  a  Tisza,  mely  elvá- 
lasztja a  bójokat  a  dákoktól  s  a  skordiskok  föl- 
dén szakad  az  Isterbe. 

Pariss  Pál,  ifjúsági  író,  szül.  Budapesten  1877 
aug.  5.,  megh.  Budapesten  1919  máj.  2.  (baleset 
áldozata  lett).  Jogot  hallgatott,  majd  1897.  a  hír- 
lapírói pályára  lépett.  A  Magyar  Nemzet,  majd  Az 
Újság  című  lapoknak  volt  belső  dolgozótársa ;  ez 
utóbbinál  a  gyermek-melléklet  szerkesztője  Nagy- 
apó álnéven.  Hírlapi  tárcáin  kívül  művei :  Nagy- 
apó meséi  (Budapest  1903) ;  Erdészek  Katin- 
kája (ifjúsági  regény,  u.  o.  1906) ;  Mesék  uno- 
káimnak (u.  0.  1910) ;  A  Valóság  országában 
(fantasztikus  regény,  u.  o.  1913). 

Paritás  (lat.)  a.  m.  egyenlőség,  különösen 
jogegyenlőség,  továbbá  egyenérték.  —  P.  a  tőzs- 
dén a  külföldi  tőzsdéken  jegyzett  árfolyamok- 
nak átszámítása  ugyanazon  papír  helyi  érté- 
kére. Ez  különösen  az  arbitrage-műveleteknél 
szükséges.  Továbbá  P.  alatt  értjük  még  két 
vagy  több  pénznem  között  való  arány  megjelö- 
lését és  végül  a  vidéki  állomásokon  jegyzett  ga- 
bonaáraknak átszámítását  a  tőzsdei  piacon  jegy- 
zettre, mely  esetben  mindazokat  a  költségeket  szá- 
mításba kell  venni,  melyek  az  állomásról  való 
felhozatalnál  felmerülnek.  így  ha  a  gyöngyösi 
búzaárak  budapesti  P.-át  akarjuk  ismerni,  számí- 
tásba kell  vennünk  a  fuvardíjat  Gyöngyösről  Bu- 
dapestre, a  ki-  és  berakási  költségeket,  a  vasúthoz 


Parittya 


206 


Park 


való  szállítását  és  a  vasútról  a  raktárba  szállítást, 
a  mázsálódíjat,  a  budapesti  kövezetvámot,  a  szál- 
lítási adót  és  hanem  álla  rinfusa  vagyis  ömlesztett 
állapotban  történik  a  szállítás,  a  zsák-kölcsön- 
díjat  is.  Mindezek  hozzáadva  a  gyöngyösi  btiza- 
úrakhoz,  adják  meg  a  budapesti  P.-t. 

Parittya,  két  végén  erős  zsinegre  kötött  hosz- 
özukás  romijai  akli  erős  vastag  bördarab,  mely 
közepén  ki  van  vágva,  hogy  benne  a  beleteendő 
ködarab  annál  biztosabban  álljon.  Használata 
következő  :  a  P.  két  zsinegének  egyik  végét  a  pa- 
rittyázó  hurok  segélyével  a  mutató  ujjára  akasztja, 
a  másik  zsineget  pedig  ezzel  egyenlő  hosszaság- 
ban a  mutató  és  középujj  közt  tartja  erősen,  s  a 
bőrre,  a  kivágott  lyukra  egy  kavicsot  tesz,  mire 
a  levegőben  az  eszközt  néhányszor  megforgatva 


Parittyás,  balról  a  parittyavetö  hot. 

a  zsineg  szabad  végét  kiereszti,  s  a  P.-ban  levő 
kő  suhogva  messze  röpül.  Volt  egyszerű  P.  (sphen- 
done,  funda),  amelyet  puszta  kézzel  használtak  s 
botos  P.  (fustibalus)  is,  amely  1  m.  hosszú  botra 
volt  erősítve.  A  P.-t  a  legrégibb  időtől  kezdve  a 
XVI.  sz.-ig  használták  hadi  célra,  legutoljára 
kézi  gránátvetésre.  A  P.-t  leginkább  ott  használ- 
ták, ahol  a  terület  köves  volt,  különben  nemcsak 
követ,  de  ólomdarabokat  is  vetettek  vele.  Mátyás 
király  hadaiban  is  voltak  parittyások.  L.  még 
Ferentarii  és  Hadi  gépek. 

Parittyakötés.  Az  állcsont  rögzítésére  szolgáló 
kötési  mód,  külön  e  célra  előkészített  pólyával 
történik. 

Páriz  Ferenc  (családja  származásáról  magát 
mindig  Fápai  Párizsiak  írta),  tudós,  szül.  Désen 
1649  máj.  10.,  megh.  Nagyenyeden  1716  szept. 
10.  P.  Imre  ref.  lelkésznek  (1618—1667),  a  Kes- 
keny út  c.  sok  kiadást  ért  vallásos  munka  (első 
kiadása  1647)  szerzőjének  lia ;  Gyulafehérvárott, 
Marosvásárhelyt  s  a  nagyenyedi  kollégiumban 
tanult  8  oly  kiváló  előmenettel,  hogy  1672.  kül- 
földi egyetemekre  küldték.  Járt  Lipcsében,  Odera- 
Frankfurtban,  Heidelbergben,  hol  bölcseleti  dok- 
toiTá  lett.  Az  akadémiai  tanárságot,  mellyel  ott 
megkínálták,  nem  fogadta  el,  hanem  Baselba 
ment,  hol  orvosdoktori  diplomát  szerzett  s  a 
wbaseli  orvosi  kar  ülnöke))  címet.  1675.  vissza- 
tért hazájába,  egy  ideig  orvoskodott,  azután 
1678-tól  majd  negyven  évig  a  nagyenyedi  kollé- 
giumban a  görög  nyelv,  bölcselet  és  természet- 


tudomány tanszékét  látta  el  s  nemcsak  mint  tu- 
dós tanár  vált  ki,  hanem  válságos  időkben,  az 
ellenség  betörése  s  a  diákság  fegyverre  kelése  ide- 
jén, mint  a  kollégium  szilárd  támasza  is.  ü'odalmi 
munkássága  gazdag  és  sokirányú  volt.  írt  latin 
és  magyal'  alkalmi  verseket,  az  utóbbiak  halotti 
versek:  Igazság  koronája  {169&);  Életnek  könyve 
(1702)  és  egy  lakodalmi  vers :  Isák  és  Rebeka 
(1703-ból);  vallásos  müveket  magyarul:  Fax 
animae,  a  lélek  békességéről  (1680) ;  Fax  aulae, 
Bölcs  Salamon  regvlái  (1696) ;  Fax  sepulcJiri, 
idvességes  elmélkedés  (1698) ;  Fax  crucis,  Szent 
Dávid  zsoltári  (1710);  egyháztörténetet  (Bud^s 
Bedivivum,  1684)  és  címertant  (Ars  Heraldica^ 
1695)  latinul,  egy  orvosi  munkát  ismét  magya- 
rul :  Fax  corporis,  az  emberi  testnek  első  nya- 
valyáinak okairól  (1692),  amelyek  mind  kompilá- 
ciók  V.  fordítások.  Sokkal  értékesebb  és  fontosabb 
munkája  latin-magyar  szótára :  Dictionarium 
Latino-Mungaricum  és  Hungarico-Latinum 
(1708),  mely  Szenczi  Molnár  Albert  (1.  o.)  szótára 
alapján  készült,  de  latin  nyelvi  része  bővebb,  a 
magyar  nyelvi  pedig  sokkal  kritikaibb,  gondosabb 
és  megbízhatóbb.  Ujabb  kiadásaiban  a  XVIII.  sz. 
végéig  használták  s  nagy  hatással  volt  az  egész 
század  nyelvtudományára.  V.  ö.  Dézsi  Lajos, 
Magyar  író  és  könyvnyomtató  a  XVII.  sz.-ban. 
(M.  Tört.  Életrajzok  1899). 

Parizol  (parisol),  formaldehid,  mentől  és  ke- 
vés karbolsavnak  szappanos  szesszel  készült  dez- 
inflciáló  hatású  oldata. 

Párizs,  Franciaország  fővárosa,  1.  Faris. 

Park,  a  lakóházat  vagy  kastélyt  körülvevő  na- 
gyobb kiterjedésű  kert,  amelyben  főleg  facsopor- 
tok, erdőcskék  váltakoznak  gyepes  tisztásokkal 
s  esetleg  átmegy  a  távolabbi  erdőségbe.  A  P.  al- 
kalmazkodik a  természetes  alakulásokhoz,  s  szí- 
vesen fogadja  magába  a  forrásokat,  patakokat, 
tavat,  sziklát,  dombot,  völgyet ;  kerüli  a  mester- 
kéltséget a  berendezésben,  virágágyat  legfeljebb 
a  lakóház  előtt  enged  meg,  egyébként  pedig  a 
virágot  pótolják  benne  a  fa  és  bokor,  valamint 
réti  virágok,  vízinövények.  Elv  a  P.  berendezésé- 
nél a  természetesség  és  az,  hogy  a  lakóházból  v. 
annak  egyes  részéről,  erkélyéről  szabad  áttekin- 
tést és  kilátást  lehessen  nyerni  távolabbi  vidékre, 
hegységre  stb.  Az  ilyen  berendezésű  P.-ok  meg- 
felelnek az  angol  kert  fogalmának,  míg  a  francia 
kertben  a  szabályos  mértani  alakokra  való  be- 
osztás dominál.  A  P.  szó  a  leitin  pa7XUS-\)6\  ered, 
ami  bekerített  helyet  jelent,  ilyenek  voltak  a 
nagyúri  birtokok  vadaskertjei  (Wildpark),  ame- 
lyekből V.  amelyek  mintájára  alakultak  később 
a  P.-ok.  Katonai  értelemben  van  ágyú-,  készlet-, 
szekér-P. ;  vasúti  értelemben  kocsi  s  mozdony-P., 
azaz  az  ezekből  egy  helyre  egybegyűjtött  meny- 
nyiségek.  P.  katonai  műnyelven,  1.  Telep. 

Park.,  latin  állatnevek  után  Parker  Kitchen 
William,  angol  zoológus  (szül.  1823.,  megh.  1890.) 
s  egyúttal  Farkinson  James,  angol  paleonto- 
lógus (megh.  1824.  Hoxtonban)  nevének  rövi- 
dítése. 

Park,  Mungo,  angol  Afrika-utazó,  szül.  Fowl- 
shielsben,  Seikirk  mellett  (Skócia)  1771  szept.  10.,. 
1806.  a  líiger  folyóba  fúlt.  A  Niger  vidékének 
átkutatásával  szerzett  érdemeket  1795— 96-iki 


Párka 


—     206 


Parker 


első  utazásán;  útleírása :  Travels  in  the  interior 
districts  of  Africa  (London  1799,  magyarul  1816); 
második  utazásáé :  The  joumal  of  a  mission  f  or 
the  interior  of  Africa  (London  1815).  V.  ö. 
MaclacMan,  Mungo  P.  (London  1898). 

Párka  (ITápxa),  a  jazygok  egyik  városa  volt ; 
némelyek  szerint  a  mai  Párkány  neve  eDböl  ala- 
kult, holott  Párkány  helyén  régebben  Kakát  falu 
állott. 

Párkák,  a  görög  Moirák  (1.  o.)  közhasználatú 
elnevezése.  Parca  tulajdonképen  ősi  latin  szülés- 
istennő volt,  de  minthogy  nevét  tévesen  a  latin 
pars  szóból  származtatták,  mely  a  görög  moira 
szóval  egyenlő  értelmű,  t.  i.  annyit  jelent,  hogy 
rész,  tehát  a  latinok  a  Parca  nevet  a  görög  Moirá- 
val  azonosnak  kezdték  tekinteni.  A  modern  nyelv- 
használatban a  latin  név  úgyszólván  teljesen  ki- 
szorította a  görögöt  s  ezért  Elothot,  Lachesist 
és  Atropost  P.-nak  szokás  nevezni. 

Párkan,  ausztráliai  benszülöttek  fegyvere,  1. 
Bumeráng. 

Párkány,  építészeti  elem,  mely  falsíkok  tago- 
zására  és  díszítésére  szolgál  s  gyakran  szerke- 
zeti jelentőséggel  is  bír.  Rendesen  vízszintes 
irányt  követ  s  az  ú.  n.  P. -tagozatokból  áll,  ame- 
lyek a  P.  szelvényét,  profilját  alkotják  s  melyek 
a  pilléreknél,  rizalitoknál  megtörnek,  ill.  vissza- 
metsződnek.  Készülhet  téglafalazatból, mely  eset- 
ben a  profilokat  vakolatból  húzzák  ki  (húzott  pár- 
kány) idomtéglából,  faragott  kőből,  terrakottából, 
fából,  vasból  v.  bádogból.  Helyzete  és  rendelte- 
tése szerint  megkülönböztetünk :  lábazati  PA, 
választó  P.-t,  mely  az  egymásfölött  lévő  emele- 
teket választja  el  egymástól  s  a  falon  végigfutó 
esővizet  tartóztatja  fel,  koronázó  v.  főpárkányt 
(1.  Oszloprendszer),  mely  rendszerint  a  legdísze- 
sebb s  a  legnagyobb  kiugrással  bír,  váll  P.-t, 
mely  Ivek  v.  boltozatok  kezdő  vonalát  jelzi,  kö- 
nyöklő p.-t,  mely  a  könyöklő  fal  felső  részét, 
szemöldök  PA,  mely  ajtók  és  ablakok  süvegét 
koronázza,  YégVd  gerendai  A  {l.  Oszloprendszer). 
Az  eresz-F.  rendesen  fából  készül,  mint  fő  P.  s  az 
ereszcsatorna  felerősítésére  szolgál.  Ha  a  P.-ta- 
gozatok  nyílások,  panneauk,  falsíkok,  mennyeze- 
tek V.  képek  körülövezésére  szolgálnak,  akkor 
keretezésnek  s  nem  P.-nak  hívjuk  (ablakkeret, 
képkeret  stb.). 

Párkány  (Parkán),  nagyk.  Esztergom  vm. 
P.-i  j.-ban,  a  Duna  balpartján,  (i9io)  3079  magyar 
lak.,  vasúti  állomással  (P.-Nána),  Esztergom  váro- 
sával 1895  óta  vashíd  kötötte  össze,  melyet  a 
csehek  1919.  részben  felrobbantottak.  Hajdan 
vára  volt.  1543.  a  törökök  elfoglalták  P.-t,  de 
1594.  Pálffy  Miklós  tőlük  visszafoglalta.  1663.  P. 
közelében  Forgách  Ádám  érsekújvári  várkapitány 
seregét  a  törökök  megverték,  s  a  törököktől  ismét 
1664.  Souches  császári  vezér  foglalta  el.  1683 
okt.  9.  Sobieski  János  lengyel  király  és  Károly 
lotharingiai  herceg  a  törökök  felett  fényes  győzel- 
met vívtak  itt  ki.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Párkány- gyalugép,  1.  Famimkáló  gépek. 

Párkánylétra,  oly  tűzoltói  létraszerkezet,  moly- 
ly  el  a  legfelsőbb  emelet  ablakából  az  eresz  megke- 
rülésével a  tetőre  lehetett  jutni.  Veszélyes  volta  és 
a  párkányzatok  mai  kiképzése  miatt  most  már 
nem  alkalmazzák. 


Párkánymező  (friz)  az  antik  főpárkány  (1. 
Oszloprendszer)  középső  része. 

Párkány  testek  (áiiat),  a  korongos  medúzák 
párkányán  előforduló  érzékszervek,  amelyek  lá- 
tásra és  helyzetórzésre  szolgálnak.  A  magasabb- 
rendű medúzáknál  (Acalepha)  a  látásra  és  helyzet- 
érzésre  való  érzékszerveken  kívül  még  szaglásra 
való  idegvégződések  is  előfordulnak  a  P.-ben. 

Párkánytisztelgés  (ném.  Reelingsalut),  a 
tengeri  szertartás  által  hadihajók  számára  rend- 
szeresített tisztelgési  módok  egyike,  mely  hi- 
vatalosan (magándolog  az,  ha  hadihajók  egy- 
mást győzelem  után  v.  hosszabb  útra  indulva, 
P.-sel  üdvözlik)  csakis  akkor  alkalmaztatik,  ha 
államfők  és  uralkodócsaládok  a  horgonyzó  he- 
lyet bejárják  v.  az  illető  hadihajó  mellett  elha- 
ladnak. A  hajó  személyzete  a  párkányokon  vagy 
egyéb  megfelelő  módon  sorakozik  és  sípjelre  5 
(államfők)  v.  3  (egyebek)  hurrákiáltással,  vala- 
mint sapkalengetéssel  tiszteleg. 

Párkányzat,  az  építészetben  több  párkány  ösz- 
szege  (1.  Párkány).  P.  tengeri  hajókon  :  az  árbo- 
cok alatt  a  hajó  külső  oldalburkolatából  vizsziii- 
tesen  kiálló  padlózat,  mely  a  csarnakok  és  patrácok 
alsó  végeinek  megkötésére  szolgál.  Minden  árboc- 
nak oldalankint  egy-egy  P.-a  van. 

Parker,  1.  Alton  Brooks,  északamerikai  poli- 
tikus, szül.  Cortlandban  (New  York)  1852  máj.  14. 
Először  néptanító  volt,  azután  megszerezte  az 
ügyvédi  oklevelet  is.  1885-ben  a  new  yorki  felső 
bíróság  tagja  lett,  1889.  a  felebbezési  bírósághoz 
jutott  8  1898.  annak  elnöke  lett.  Bár  nem  szere- 
pelt sokat  a  politikában,  erélyes  és  feddhetetlen 
jelleméért  1904.  ő  volt  a  demokraták  elnök- 
jelöltje, de  Poos eveit  336  szavazatával  szemben 
140  szavazattal  kisebbségben  maradt. 

2.  P,  Gilhert,  amerikai  író,  szül.  1862  nov.  23. 
Kanadában.  Előbb  Ausztráliában,  majd  Angliá- 
ban telepedett  le.  Legjobb  művei :  a  kitűnő  ka- 
nadai életképeket  tartalmazó  Pierre  and  his 
peoplo  (1892) ;  An  adventurer  of  the  North  (1895) ; 
When  Nalmond  came  to  Pontiac  (1895) ;  Donovan 
Pasha  (1902);  The  right  of  way  (1902);  The 
Weavers  (1908).  Works  (1913)  18  köt. 

3.  P,  Horatio  William,  amerikai  zeneszerző, 
szül.  1863  szept.  15.  Anburndaleben,  Boston  mel- 
lett. 1894.  New  Hawenben  a  Jale-egyetem  tanára 
lett.  1894.  a  new  yorki  Church  Choral  Society 
előadta  Hóra  novissima  c.  oratóriumát  és  ezzel 
megalapította  világhírét.  Karművei  közül  legne- 
vezetesebbek :  Harald  Harfagar  (1891) ;  The  le- 
gend  of  St  Christopher  (1898);  A  wanderers 
psalm  (1900) ;  A  star  song  (1901).  Műveinek  száma 
meghaladja  a  60-at. 

4.  P,  Hyde,  sir,  altengernagy,  1781  aug.  5.  a 
Dogger- zátonyok  mellett  vívott  véres  csatában 
legyőzte  Zoutman  németalföldi  tengernagyot. 
1782.  a  keletindiai  angol  flotta  főparancsnokává 
neveztetvén  ki,  odautazóban  hajótörés  folytán 
életét  vesztette. 

ö.  P,  Hyde,  sir,  P.  4.  fia  (szül.  1740.,  megh. 
1807  ápr.  29.),  kitüntette  magát  az  amerikai  há- 
borúban, 1782.  egy  kis  hajórajjal  körülzárolta  a 
holland  kikötőket,  1795.  a  nyugatindíai,  majd 
1801.  azt  az  angol  tengeri  haderőt  vezényelte, 
mely  a  Keleti-tengerbe  küldetett,  hogy  az  L  Pál 


Parkerfaceao 


207 


Parkínson-féle  betegség 


orosz  cár  által  alkotott  északi  koalíciót  megtörje. 
Midőn  Karlskrona  előtt  megjelent,  Svédország  ki- 
mondta semlegességét. 

6.  P.,Joseph,  angol  teoL,  szül.  Hexhamben  1830 
ápr.  9.,  megh.  Londonban  1902  nov.  28.Mintinde- 
pendens  hitszónok  működött,  utoljára  (1869—99) 
a  londoni  City-templomban.  Kiváló  hitszónok  és 
teológiai  Író  volt.  Fő  müve:  Studies  in  texts 
(1898—1900,  hat  köt.) ;  The  people's  Prayer-book. 
1898-ban  kiadta  önéletrajzát :  A  preaclier's  life 
V.  ö.  Dawson,  Joseph  P.  (London  1901) ;  Pike, 
Dr.  P.  and  his  friends  (u.  o.  1904). 

7.  P.,  Theodore,  amerikai  unitárius  teológus, 
szül.  Lexingtonban  (Massachusetts  állam)  1810 
aug.  24.,  megh.Firenzében  1860  máj.  10. 1837-ben 
lelkésze  lett  a  westroxburgi  unitárius  gyüleke- 
zetnek, de  ezt  a  hivatalát  szabadelvű  nézetei 
miatt  csakhamar  le  kellett  tennie.  1844-ban  Bos- 
tonban lett  kongregacionalista  lelkész  s  itt  mű- 
ködött 1859-ig.  A  rabszolgaság  ellen  folytatott 
küzdelemnek  legbuzgóbb  harcosa  volt.  P.  az  új 
uni tárizmusnak  egyik  képviselője,  ki  erősen  meg- 
támadta a  régebbieknek  következetlen  raciona- 
lizmusát. Összes  művei :  The  collected  works  of 
Theodor  P.,  edited  by  F.  T.  Cobbe  (14  köt.,  London 
1863-71.). 

8.  P.,  William,  sir,  angol  tengernagy,  szül. 
1781-ben,  megh.  1866  nov.  12.  Mint  kapitány 
1809.  elfoglalta  a  ferroli  fellegvárat ;  1830.  ellen- 
tengernagy, 1835.  az  admiralitás  lordja  lett.  1841. 
mint  a  Kina  ellen  küldött  hajóhad  főparancsnoka 
a  Gough  által  vezetett  csapatokkal  együtt  mű- 
ködve, bevette  Csuszánt,  Ningpót,  Csapút,  a 
Jang-ce-kiang  folyóba  való  behatolást  kierő- 
szakolta és  Nanking  előtt  megjelent,  amire  1842 
aug.  26.  békét  kötöttek.  1844-ben  baronet  lett,  át- 
vette a  közép-tengeri  hajóhad  parancsnokságát  és 
1850.  a  görög  kormányt  görög  kikötők  körülzáro- 
lása által  Anglia  követelményeinek  teljesítésére 
kónyszerítette.  Életrajzát  megírta  Phülimore, 
Life  of  Sir  W.  P.  (London  1876—80,  3  kötet). 

Parkeriaceae  (uöv.),  a  Filicales  leptosporan- 
giatae-hez  tartozó  páfránycsalád,  amely  egyet- 
len fajjal,  a  Ceratopteris  thalictroides-szel  van 
képviselve  az  összes  trópusok  vizenyős  helyein. 

Parkersburg  (ejtsd :  — börg),  Wood  county  szék- 
helye Ny. -Virginia  északamerikai  államban,  {1920) 
20,050 lak.,  gőzhajózás,  vasöntés.  Környékén  föld- 
gáz és  petróleum-források,  szén-,  só-  és  vasérc- 
bányák. 

Parkes,  ífewrí!/,6-ir,  ausztráliai  államférfiú,  szül. 
Stoneleighben  (Werwickshire)  1815.,  megh.  Síd- 
neyben  1896  ápr.  20.  Vasiparosnak  készült,  1839. 
kivándorolt  Ausztráliába  s  Sidneyben  az  Empire 
lapot  alapította.  1854-ben  beválasztották  Uj-Dél- 
Wales  törvényhozásába  s  ezen  államnak  öt  ízben 
(utoljára  1887—92)  volt  miniszterelnöke.  Nagy 
érdemeket  szerzett  a  közoktatásügy  rendezésé- 
vel ós  buzgón  támogatta  az  Ausztráliai  Állam- 
szövetség (Commonwealth)  megalakulását.  Ön- 
életrajza :  Fifty  years  of  the  making  of  Austra- 
lian  history  (London  1892,  2  köt.).  V.  ö.  Lme, 
Life  of  Sir  Henry  P.  (u.  0.  1897). 

Parkes-féle  módszer.  1.  Ezüst  (gyártás). 

Parkét  {franc. parquet).  1.  keményfa  (tölgy)  le- 
mezekből készült  palló,  melyet  jobb  lakásokban,  I 


termekben  stb.  használnak.  Kétféle  van :  1.  a  kö- 
zönséges P.,  melyet  nálunk  amerikai  P.-nak 
(Franciaországban  pedig  ellenkezőleg  point  de 
Hongrienak)  hívnak;  ennek  5—8  cm.  széles, 
2V2— 3  cm.  vastag  és  25—60  cm.  hosszú  lemezei 
két-két  szomszédos  sorban  egymásra  derékszög- 
ben állanak.  Egy  bekötésükre  ma  már  szinte  kivé- 
tel nélkül  kb.  8  mm.  vastag  félhengeres  száda- 
csapolást  használnak.  2.  A  táblás  P.,  mely  szin- 
tén kisebb  lemezekből  készül,  csakhogy  azok 
többé -ke  vésbbé  díszes  táblákba  összeáll!  tottau 
kerülnek  lerakásra.  A  táblás  P.-ot  fényesen  díszí- 
tett termekben  több  fanemből  mozaik-szerüleg  is 
készítik.  Mindkét  nembeli  P.-ot  vánkosfákra  ra- 
kott vakpallóra  helyezik  és  a  terem  szélein  sze- 
gélyező lemezekkel  —  az  u.  n.  frízekkel  —  befog- 
lalják. Lerakás  után  a  P.  -pallót  fölgyalulják,  viasz- 
szal  (háromszor)  beeresztik  és  fölkefélik.  Az  egész 
igen  fényes,  könnyen  tisztán  tartható  padozatot 
ad,  minélfogva  modern  építkezéseknél  széltében 
alkalmazzák. 

2.  P.  a  francia  bírósági  tárgyalási  termekben 
a  bíróságnak,  az  ügyészségnek  és  az  ügyvédek- 
nek fentartott  hely,  átvitt  értelemben  a  jogász - 
közönség  fentartott  helye. 

3.  P,  a  színházakban  az  orcheszter  és  a  par- 
terre  közt  levő  rész. 

4.  P,  a  párisi  tőzsdén  a  középső,  sorompókkal 
körülzárt  hely ;  ide  csak  a  tőzsdeügynököknek 
(agents  de  change)  szabad  belépni.  B  helyen  van 
az  összes  francia  állampapíroknak,  némely  kül- 
földi járadéknak  és  a  nevezetesebb  francia  és  kül- 
földi vasúti  és  bank-szelvényeknek  az  egyedüli 
piaca.  B  papírokat  együttesen  P.  értékeknek  is 
nevezik. 

5.  P  a.  m.  harcként  (1.  0.). 
Parkezin,  1.  Parkszin. 

Parkia  P.  Br.  (növ.),  a  Hüvelyesek  génusza 
a  Mimosoídeae  alcsaládban ;  19  faja  az  ó-  és  új- 
világ tropikus  részén  honos  fa.  Levelük  2-szer 
szárnyas,  sok  levélkével.  Virágaik  igen  tömött, 
gömbölyded  v.  bunkóalakú  fejekké  egyesülnek 
hosszú  kocsány  végén.  Hüvelyük  bőrnemű  v.  fás, 
olykor  húsos.  Magvuk  vastag,  tojásdad  v.  lapított. 
Az  afrikai  P  africana  R.  Br.  (dourafa)  magva 
a  szudáni  kávé,  mely  nyersen  és  főzve,  de  éret- 
lenül is,  jelentékeny  tápláléka  a  négereknek,  kik 
utazásokra  is  magukkal  viszik,  hogy  poshadt  vi- 
zet élvezhetővé  tegyenek  vele.  Fiatal  levelét  szin- 
tén eszik.  ízletes  magva  van  a  P  Boxburghii 
Don-nak  is,  melyet  az  indiai  szigetek  lakói  fo- 
gyasztanak. 

Parkinson,  Bichard,  német  etnográfus,  szül. 
Augustenburgban  1844.,  megh.  a  Kurudui  ültet- 
vényen, a  Bismarck-szigeten  1909  júl.  24.  Mint 
kereskedelmi  ügynök  Szamoa  szigetére,  majd 
1882  Uj-Pommerániába  került.  Harminc  esztendő 
alatt,  míg  ott  élt,  beutazta  a  Déli-tenger  sziget- 
világát ;  értékes  néprajzi  anyagot  gyűjtött,  első- 
sorban a  melanéziek  etnográfiáját  dolgozván  fel. 
Művei:  lm  Bismarck-Archipel  (Leipzig  1887), 
Dreifiig  Jahre  in  der  Süd-See  (Stuttgart  1907), 
Album  von  Papuatypen  (Meyerrel  együtt,  Dresden 
1894  és  1900). 

Parkinson-féle  betegség,  1.  Paralysis  agi- 
tans. 


Park-klub 


208 


Parlando 


Park-klub,  a  főváros  előkelő  köreinek  társas 
köre ;  b.  Aczél  Béla  kezdeményezésére  1893.  ala- 
kult 8  1895  tavaszán  már  megnyithatta  Buda- 
pesten a  Pálma-utcában  épült,  nagy  kerttel  öve- 
zett, fényes  berendezésű  klubházát.  A  dísztagok 
sorában  több  fejedelem  is  van,  így I.  Ferenc  József, 
Vilmos  császár,  Alfonz  spanyol  király,  akik  több 
ízben  vendégei  is  voltak  a  klubnak ;  a  külföldi 
diplomaták  nagyrésze  szintén  tagjai  közé  tartozik. 

Parkman  (ejtsd:  parkmen), Francis,  amerikai  tör- 
ténetíró, szül.  Bostonban  1823  szept.  16.,  megh. 
Jamaica-Plainben  (Massachusetts)  1893  nov.  8. 
Különösen  Kanada  történetét  tanulmányozta.  Ide- 
vágó müvei :  The  pioneers  of  Francé  in  the  Nev<^- 
World  (Boston  18b5);  The  Jesuits  inNorth-Ame- 
rica  (u.  0.  1866) ;  La  Salle  and  the  discovery  of 
the  Great  West  (u.  o.  1869) ;  The  old  régime  in 
Canada  (1874) ;  Montcalm  and  Wolf  e  (1884-,  2  köt.) ; 
A  half  century  of  conílict  (1894,  5.  kiad.)  V.  ö. 
Sedgtcick,  Francis  P.  (Boston  1904). 

Park-range(ejtsd:párk-iéndzs),  a  Sziklás-hegység 
egyik  lánca  Colorado  északamerikai  államban, 
D.-felé  a  Grand-river  áttörése  után  az  arany-, 
ezüst-,  ólom-  és  rézércekben  gazdag  Moszkitó- 
láncban  folytatódik.  Legmagasabb  csúcsa  a  Mount 
Lincoln  (4359  m.),  a  Quandary  Pik  (4349  m.)  Pa- 
leozóosz  kristályos  kőzetekből  áll,  amelyeket  né- 
hol porfir  és  trachit  tör  keresztül. 

Parkszin  v.  parkezin,  kloroformból  és  ricinus- 
olajból készült  gyártmány,  kemény  mint  a  szaru, 
de  hajlékony  és  idomítható.  Parkes  birminghami 
gyáros  készítette  először. 

Parlag,  tájszólással  parrag  y.pallag,  mlvo- 
letlenül  hagyott  és  nem  használt  szántóföld.  Az 
ugartól  abban  különbözik,  hogy  az  csak  egy  évig 
marad  vetetlenül,  de  ezen  idő  alatt  is  rendszeres 
mlvelésben  részesül,  mig  a  P.  több  évig  is  mí- 
veletlenül  és  vetetlenül  marad  s  legfeljebb  le- 
gelőül szolgál. 

Parlag  (Jalovecpri  Prievidzi), kisk.  Nyitra  vm. 
privigyei  j.-ban,  (i9io) 405 szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Parlaghi  Vilma,  festőnö,  szül.  Hajdudorogon 
1864  ápr.  15.  Első  tanulmányait  Budapesten  vé- 
gezte, 1879.  Münchenben  telepedett  le,  ahol  má- 
solással, utóbb  arcképfestóssel  foglalkozott.  1885- 
ben  megfestette  Torinóban  Kossuth  Lajos  arc- 
képét s  utóbb  több  németországi  közéleti  férfiút. 
1899-ben  férjhez  ment  Iavow  herceghez,  azután 
Amerikában  telepedett  le. 

Parlagi  vagy  ösfajta,  a  háziállatoknak  olyan 
csoportja,  mely  nagyobb  földterületen  található 
fel  és  amelyeket  az  ismeretlen  ősrégi  származás, 
az  igénytelenség,  a  kis  érték  és  a  kisebbfokú  ha- 
szonhajtóképesség  jellemez.  A  P.  kialakulása 
közben  döntő  szerepe  jut  a  tellurikus  és  klimás 
viszonyoknak,  vagyis  a  rög  (miliő)  hatásának, 
míg  ellenben  a  mesterséges  tenyészkiválasztás 
fajtaformáló  hatása  háttérbe  szorul.  A  P.-t^n- 
mitiv  fajtának  is  szokás  nevezni  a  kultur-f£ijté.- 
val  szemben,  mely  utóbbi  főképen  az  ember  te- 
nyészművészetének  terméke. 

Parlagi  bükköny  (qöv.),  1.  Lathyriis. 

Parlagi  sas,  1.  Királysas. 

Parlagcs  (Folichno),  kisk.  Nógrád  vm.  gácsi 
j.-ban,  (1910)  551  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Parlagseprő  (növ.),  1.  Sisymhrium, 


"Paxlajocientieiíig.  parliament,  franc,  partement, 
középkori  latinossággal :  parliame7itum),  a.  m. 
országgyűlés,  törvényhozó  testület.  Az  elnevezés 
s  az  intézmény  is  Angliából  származik,  ahol  tör- 
ténete a  XII.  sz.-ra  nyúlik  vissza.  Eredetileg  az 
ország  főuraiból  alkalomszerüleg  egybehívott  ki- 
rályi tanács,  amely  mindinkább  állandósul,  annak 
fejében,  hogy  a  fejedelemnek  segélypénzeket  (aids) 
szavaz  meg,  mind  szélesebb  körű  politikai  jogo- 
kat gyakorol,  s  hosszas  küzdelmek  után,  külö- 
nösen a  Stuartok  uralma  alatt,  jelentős  praero- 
gativákat  szerez  8  alkotmányokiratokban  (Magna 
Charta,  Bül  of  rights)  biztosított  jogot  nyer, 
hogy  a  törvényhozásban  és  a  kormányzás  irá- 
nyításában részesedjék.  Politikai  hatalmát  az 
újoncok  és  az  adók  megszavazása  v.  megtaga- 
dása, a  költségvetési  jog  s  a  miniszterek  felelős- 
ségre vonása  által  gyakorolhatja.  Az  angol  P., 
amely  szervezetében  a  felsőházra  és  az  alsóházra 
oszlik,  s  az  alsó  kamarában  rendi  képviselet  he- 
lyett népképviseleti  testületté  alakult,  nagy  tör- 
ténelmi múltjával  és  tekintélyével  az  újabb  P.-ek 
legtöbbjének  mintaképe.  Hazánkban  a  P.  törté- 
neti fejlődése  az  angol  P.  fejlődéséhez  sokban 
hasonló  folyamatot  mutat  fel,  de  annak  nem  má- 
solata, hanem  eredeti  fejlődés.  Franciaországban  a 
P.-nek  a  középkorban  nem  volt  más  jelentősége, 
mint  az  angol  P,-nek.  Szintén  az  előkelőkből  ala- 
kult fejedelmi  tanács,  amelynek  hivatása  azonban 
inkább  a  legfőbb  bíráskodásban  állott  s  politikai 
jelentőséghez  csak  azáltal  jutott,  hogy  a  király 
rendeleteinek  belajstromozása  a  P.  elé  tartozott,  s 
ha  a  királyi  rendeletet  alkotmányellenesnek  tar- 
totta, annak  belajstromozását  megtagadta.  Ebből 
gyakori  és  heves  összeütközés  származott  a  ki- 
rályi hatalom  és  a  P.  közt  a  Lajosok  uralma  alatt, 
míg  1789.  a  valódi  népképviseleti  testület :  a  nem- 
zetgyűlés egybehívásával  a  régi  értelemben  vett 
francia  P.-ek  (a  párisi  P.-en  kívül  több  vidéki 
városnak  is  voltak  P.-jei)  megszűntek.  A  P.  szer- 
vezete ós  jogköre  alkotmánytörvényekben,  az  al- 
kotmányos gyakorlatban  s  a  P.  ügyrendjét  meg- 
határozó Házszabályokban  van  szabályozva.  L. 
még  Országgyűlés,  Képviseleti  rendszer,  Kép- 
viselőház. 

Parlamentftr  (ném.,  franc,  parlementaire), 
1.  Békekövet,  Hadi  követ. 

Parlamentáris  az,  ami  a  parlamentarizmus- 
nak (1.  0.)  megfelel.  Nem  P.  pl.  az  olyan  kor- 
mányzás, amely  eszközeit  (az  adókat,  újoncokat) 
nem  a  parlamenttől  kapja,  továbbá  az  olyan  cse- 
lekvés vagy  kifejezés,  ami  a  parlamenti  szoká- 
sokba, illembe,  házszabályokba  ütközik. 

Parlamentarizmus,  parlamenti  rendszer,  az  a 
kormányzási  rendszer,  amely  a  parlament  be- 
folyása alatt  áll,  a  kormány  a  parlamenti  több- 
ségből alakul  s  ha  a  többségre  nem  támaszkod - 
hátik,  helyzete  tarthatatlan.  Az  ily  értelemben 
vett  P.  hazája  Anglia.  Ez  a  rendszer  uralkodó  ha- 
zánkban is,  míg  mások  azt  a  monarchia  felfogá- 
sával ellentétben  állónak  hirdetik. 

Parlamentek  konferenciái,  1.  Interparla- 
mentáris konferenciák. 

Parlamenti  felelősség,  1.  Minisztérium. 

Parlando  (ol.  ((beszélve)))  a  zenében  azt  jelzi , 
hogy  az  énekhang  az  előírt  ritmus  megtartása- 


Párlás 


209 


Parma 


val  szavalásba  csapjon  át.  A  P.  néha  csak  egy- 
két ütemre  terjed,  de  a  régi  víg  operákban  egész 
dalformákat  találunk  (ária  parlante),  melyekben 
az  énekes  csak  a  dallam  ritmusát  szótagolta. 

Párlás  V.  párolás,  1.  Lepárlás.  —  A  fa  párlása 
1.  Fagözölés.  —  A  hús  párolása,  1.  Hús. 

Parlatore,  Filippo,  olasz  botanikus  és  orvos, 
szül.  Palermóban  1816  aug.  8.,  megh.  Firenzében 
1877  szopt.  9.  18lr2-ben  a  ílrenzei  botanikus  kert 
és  gyűjtemény  igazgatója.  Főképen  az  olasz 
flórával  és  rendszertannal  foglalkozott.  Fő  mű- 
vei: Flóra  Palermitana  I.  köt.  Firenze  184;5., 
Flóra  italiana  10  köt.  Firenze  1850—96.  (mely- 
ből az  első  6  kötetet  P.,  a  többit  Caruel  foly- 
tatta). Kiadta  a  Giomale  botanico  italiano  folyó- 
iratot (Firenze  1844—46.)  és  nagy  munkásságot 
fejtett  ki  az  olaszföldi  központi  növénygyűjte- 
mény szervezése  és  fejlesztése  érdekében  Firen- 
zében. A  Magy.  Tud.  Akadémiának  külső  tagja 
volt,  életrajzát  Haynald  L.  írta  meg  (M.  Növ. 
Lapok  1878,  M.  T.  Akad.  Évk.  XVI.  1879). 

Parlatoriuiu  (új-lat.),  a  kolostorokban  az  a 
helyiség,  amelyben  a  látogatók  a  kolostor  lakói- 
val beszélhetnek. 

Parleinentaire  (franc),  1.  Békekövei ^  Hadi 
követ. 

Parley,  Petet'^  írói  álnév,  1.  Goodrich. 

Parliament  (ejtsd:  páriiment),  a  parlament  an- 
gol neve. 

Páxló  (növ.),  1.  Agrimonia. 

Párlófü  (növ.),  \.' Agrimonia,  melynek  A.  eupa- 
toria  faját  apróbojtorjánnak  is  nevezik. 

Parioar  (ang.,  ejtsd :  pariör)  a.  m.  társalgó- 
szoba, mely  a  családtagoknak  ós  vendégeknek 
közös  mulatóhelyéül  szolgál. 

Parma  (lat.),  a  régi  rómaiak  könnyű,  kerek 
bőrpajzsa. 

Parma,  1.  egykor  önálló  hercegség  az  osztrák 
Lombardia,  továbbá  Modena,  Toscana  és  Szardínia 
között,  6200  km2  területen,  (i858)  502,247  lak., 
1860-ban  egyesítették  Olaszországgal.  —  IL 
Július  pápa  1511.  hódította  el  P.  és  Píacenza 
területét  a  milanói  hercegségtől  s  azt  az  Egy- 
házi-Államhoz csatolta.  A  Farnese-(^stlááhólY8bló 
HL  Pál  pápa  1545  aug.  26.  a  két  hercegséget 
természetes  fiának,  PietroLuiginak{megh.ib4i7.) 
adományozta.  Ettől  kezdve  a  Farnese  (1.  o.)  csa- 
lád uralkodott  P.  felett  1731-ig.  Az  utolsó  her- 
cegnek, Antalnak  unokahúga,  Erzsébet  (megh. 
1767.),  V.  Fülöp  spanyol  király  második  felesége 
volt.  Ebből  a  házasságból  születtek  Károly  és 
Fülöp  infánsok.  Károly  1731.  birtokába  vette 
P.-t,  de  1735.  a  nápolyi  királyságért  cserében  át- 
engedte azt  VI.  Károly  császárnak.  Mária  Te- 
rézia az  1748-iki  békében  lemondott  P.-ról  Fülöp 
infáns  javára  s  ezzel  P.  a  Bourbon-ház  uralma 
alá  került.  Fülöpöt  1765.  fia,  Ferdinánd  (megh. 
1802.)  követte  az  uralkodásban.  Ó  is  csatlakozott 
1793.  a  francia  köztársaság  ellen  alakult  koalí- 
cióhoz, de  Napóleonnak  felső-itáliai  győzelmei 
után  1796  májusban  nagy  hadisarc  és  műkincsek 
árán  volt  kénytelen  fegyverszünetet,  majd  békét 
vásárolni.  Halála  után  fia,  Lajos  (megh.  1803.) 
Napóleontól  ^/rwrm  királyságot  (a  régi  Toscana) 
kapta,  de  P.-ról  le  kellett  mondania  Francia- 
ország javára.  Napóleon  1805.  P.-t,  Piacenzát 

Rétili  2iagy  L'^oíkona.  XV.  köt. 


ós  Guastallát  birodalmához  csatolta.  A  bécsi 
kongresszus  a  három  hercegséget  1815.  Mária 
Lujza  császárnénak  adta,  az  1803.  elhalt  La- 
jos etniriai  király  fiát,  Károlyt  (megh.  1883.) 
pedig  a  luccai  hercegséggel  kárpótolta.  Mária 
Lujza  halála  után  1847.  ez  a  Károly  (II.)  fog- 
lalta el  P.  trónját.  1848  márc.  20.  forradalom 
tört  ki  ellene  és  1849  márc.  14.  lemondott  fiá- 
nak, HL  Károlynak  javára.  Ezt  zsarnok  ural- 
kodása miatt  1854  márc.  26.  meggyilkolták,  mire 
kiskorú  fia,  BőheH  (szül.  1848.,  megh.  1907. ; 
édesatyja  Zita  magyar  királynénak,  IV.  Károly 
király  nejének)  következett  az  uralkodásban  any- 
jának, Bourbon  Lujzának  gyámsága  alatt.  Az 
í859-iki  olasz-osztrák  háború  kitörésekor  P.  la- 
kossága azt  kivánta  a  régensnötöl,  hogy  szövet- 
kezzék IT.  Viktor  Emánuel  szardíniái  királlyal. 
1859  májusban  forradalom  támadt  s  az  osztrákok 
magentai  veresége  után  a  régensnő  fiával  együtt 
végleg  elhagyta  P.-t.  Egy  új  forradalmi  kormány 
jún.  8.  felszólította  II.  Viktor  Emánuelt,  hogy 
vegye  át  az  ország  kormányzását.  1860  elején 
népszavazás  szentesítette  a  szardíniái  királyság- 
hoz való  csatlakozást  s  ezzel  P.  is  tagja  lett  az 
1861.  proklamált  olasz  királyságnak. 

2.  P.,  olasz  tartomány  Emília  compartimen tó- 
ban, Cremona,  Mantova  Reggio,  Massa  e  Car- 
rara, Genova  és  Píacenza  tartományok  közt,  te- 
rülete 3259  km»,  (1915)  340,090  lak;  fővárosa 
Parma. 

3.  P,  fővárosa  P.  tartománynak,  püspökség 
székhelye,  (i9i5)  5í,584  lak.  Selyemszövéssel, 
csipkeveréssel,  cipő-,  hangszer-,  üveg-,  majo- 
lika-kószltéssel,  vasöntőkkel.  A  fasorokkal  (ram- 
pari)  övezett  városon  átvezet  a  Via  AemiUa. 
Jelentékenyebb  egyházi  épületei :  az  1058.  meg- 
kezdett lombard-román  székesegyház,  amely- 
nek kupolájában  látható  Correggio  Mária  menny- 
bemenetelét ábrázoló  híres  képe,  a  battisterio 
(márványból);  ugyanolyan  stílusban  1196 — 
1270-ig  épült  a  San  Giovanni  Evangélista- 
templom,  szép  korai  renaissance  épület  kupolá- 
val (Correggio  freskóival),  1510.  Zaccagni  Ber- 
nardo  kép-kápolnasorával,  1604.  Moschino  Simoné 
készítette  homlokzattal ;  a  Madonna  della  Stee- 
cata,  a  Convento  di  San  Paolo  egykori  bencés-ko- 
lostor, most  nevelőintézet,  az  egyik  szobában  Cor- 
reggio freskóival,  templomában  nyugszik  Neip- 
perg  gróf,  Mária  Lujza  férje.  A  világi  középületek 
közt  a  Idválóbbak :  a  be  nem  fejezett  Palazzo  della 
Pilotta  (1597.  Farnese  kezdte  építeni),  régiség-  s 
képgyűjteménnyel,  a  nagy  Palatina-könyvtárral 
(250,000  kötet,  4750  kézirat) ;  a  Teatro  Farnese 
(1618—1628).  Tudományos  intézetei  közt  első 
helyen  áll  az  1512.  alapított  egyetem,  természet- 
rajzi múzeummal,  könyvtárral  (375,000  kötet) ; 
említendő  a  Museo  Bottego,  afrikai  gyüjtemény- 
nyel.  A  város  mellett  szép  sótahely  a  Stradone 
és  a  Colorno  nevű  szép  kastély.  Története.  Az 
1864.  itt  talált,  a  bronzkorszakból  eredő  ma- 
radványokból ítélve,  P.  helyét  mára  történelem 
előtti  időkben  kelták  lakták.  Kr.  e.  183.  a  bóji 
gallusok  városát  római  gyarmattá  tették,  Augus- 
tus  idejében  Golonia  Júlia  Augusta  volt,  élénk 
kereskeí'elemmel.  A  nyugat-római  birodalom 
megdőlése  után  Felső-Olaszország  sorsában  osz- 

14 


Parma  hercege 


-    210 


Parmigianino 


tozott.  1167-ben  a  lombard  városi  szövetség- 
hez csatlakozott.  Egy  ideig  a  Correggiók,  majd 
13-46.  a  Viscontiak  uralma  alá  került,  1499. 
n.  Július  pápa  vette  birtokba,  1860.  egyesítették 
Olaszországgal.  V.  ö.  Scarabelli,  Stora  civile  dei 
ducati  di  P.,  Piacenza  e  Guastalla  (P.  1858,  2 
köt.) ;  Testi,  P.  (Itália  Artistica,  Bergamo  1905) ; 
Gtdda  storica,  artistica  e  monumentale  della 
cittá  di  P.  (u.  0.  1906). 

Parma  hercege,  1.  Gamhacérés. 

Parmakék,  1.  Anüinkék. 

Parmeggianino,  olasz  festő,  1.  Parmigianino. 

Parmelia  Ach.  (pajzszuzmő,  növ.),  leveles 
telepü  zuzmó,  telepje  lombszerü,  kúszó,  az  alsó 
oldalán  kapaszkodó  rostokkal,  a  felszínén  a  pajzs- 
V.  tány óralakú  apoteciumokkal.  Fakérgen  vagy 
kövön  sárgás,  fehér,  szürke,  barnafekete,  zöldes, 
a  központból  szétterjedő  zuzmó.  A  fának,  ha  na- 
gyon ellepi,  ártalmas.  A  P.  saxatilis  Ach.  gyak- 
ran igen  nagy,  világos  szürke,  alul  fekete ;  apote- 
ciuma  szürke,  vén  fán,  kövön,  sziklán  s  porla- 
dozó csonton  nő.  A  P.  parietina  Ach.  sárga  vagy 
narancsszínű ;  fatörzsön,  deszkakerítésen,  vala- 
mint kövön  is  gyakori.  Sárga  festéket  lehet  belőle 
előállítani. 

Parmenides  Bleából,  Alsó-Olaszországban,  gö- 
rög filozófus,  szül.  Kr.  e.  515—510.,  valószínűleg 
Xenophanes  tanítványa,  kinek  gondolatait  rend- 
szeresen kifejtette  s  ezzel  a  nagyfontosságú  eleai 
filozófiai  iskolát  megalapította.  460  táján  ke- 
rült Zenon  tanítványával  Athénbe.  Tanítja, 
hogy  a  valódi  létet  csak  a  gondolkodás  fog- 
hatja föl  és  értheti  meg  igazán,  az  érzékek  a 
valóságnak  csak  csalfa  látszatát  adják.  Az  igaz- 
ság az,  hogy  sokaság  ós  változás  nem  létezik 
igazán,  a  létező  egy  és  változatlan,  a  gondolko- 
dás és  lét  egy.  Verses  munkájából,  melynek  való- 
színűleg későbben  adták  meg  címét :  A  természet- 
ről, számos  töredék  maradt  fenn,  melyeket  Karsten 
adott  ki;  továbbá  Mullach,  H.  Stein,  Die  Frag- 
mente  des  P. ;  újabban  Diirr  Diels  P.-ében  (1897) 
és  Diels  Poet.philos.  fragmenta(1910).V.ö.  Dau- 
riac,  Rev.  phil.  1883  és  Tarinery,  u.  o.  1884. ; 
Patin,  P.  im  Kampfe  gegen  Heraklit  (1899). 

Parmenion,  Fülöp  makedón  királynak  had- 
vezére és  meghittje,  336.  Attalosszal  és  Amyn- 
tasszal  együtt  megindította  a  perzsák  ellen  a  há- 
borút. Fülöp  halála  után  Nagy  Sándor  is  leg- 
többre becsülte  hadvezérei  között,  csak  túlságos 
óvatossága  nem  tetszett  a  királynak  s  ezért  330. 
az  arbelai  csata  után  Bkbatanában  hagyta  a  kin- 
csek őrizetére,  329.  pedig  megölette,  mert  előző- 
leg fiát,  Philotast,  a  forrongó  katonák  egyik  ve- 
zérét halállal  büntette  és  félt  P.  bosszújától. 

Parmentier  (ejtsd :  — maStjé),  Antoine  Augustin, 
gyógyszerész  és  emberbarát,  szül.  Montdidierben 
1737.,  megh.  Parisban  1813.  Mint  gyógyszerész  a 
hadsereggel  1757.  Hannoverban  járván,  ott  meg- 
ismerte a  burgonyatermesztést  ós  később  az  ő 
ajánlatára  XVI.  Lajos  elrendelte  annak  Francia- 
országban való  termesztését.  A  forradalom  alatt 
kórházi  felügyelő,  1803.  egészségügyi  főfelügyelő 
lett.  Irodalmilag  is  működött,  főleg  a  népólelme- 
zés  érdekében. 

Parmentiera  DG.  (növ.).  A  Bignoniaceae, 
trombitafaf élek  családjának  génusza.  Fák  v.  cser- 


jék, melyek  levele  három  ujjú,  vii*ágjuk  csészéje 
buroklevélszerű,  pártája  tölcséres  és  5  hullámos 
szélű  cimpája  van,  termése  gyertya-  v.  uborka- 
alakú. Két  faja  van :  az  élvezhető  termésű  P. 
edulis  Mexikóban  és  a  P.  cerifera  (gyertyafa,  1. 
az  ábrát),  melynek  hosszú,  egy  métert  is  elérő 


Parmentiera  cerifera. 

viaszgyertyaszerű  termése  minden  évszakban 
nagy  mennyiségben  fejlődvén,  a  száraz  időszak- 
ban a  legelő  állatok  fontos  tápláléka.  Utóbbi  a 
Panama-földön  él. 

Parmezán  (formaggiodigrana),Sk\eghire8ébh 
olasz  sajt,  mely  Parma  olasz  várostól  kapta  ne- 
vét, mert  ott  árusítják  legnagyobb  mennyiség- 
ben. A  P.  30—50  kg.  súlyú,  vékony  sima  héjú, 
lassan  érő  keménysajtféleség,  melyet  reszelve 
levesben  v.  rizshez  és  makarónihoz  keverve  fo- 
gyasztanak. 

Parmigianino  (ejtsd:  — midzsanino),  családi  né- 
ven Mazzola,  Francesco,  a  pármai  iskolához  tar- 
tozó olasz  festő,  szül.  Parmában  1503  jan.  11., 
megh.  Casalmaggioreban  1540  aug.  24.  Nagy- 
bátyjainak, Pier  Ilario  Mazzolának  és  Michele 
Mazzolának  műhelyében  tanult,  művészi  fejlődé- 
sére azonban  Correggio  hatott  döntően.  1523-ban 
Rómába  ment,  ahol  VII.  Kelemen  pápa  kegyeit 
élvezte  s  ahol  Rafael  és  Michelangelo  műveit 
tanulmányozta.  1527-től  kezdve  Bolognában  mű- 
ködött, honnan  1530.  tért  vissza  szülővárosába. 
Festett  freskókat  (Parma,  Santa  Maria  della 
Steccata-templom,  Rocca  di  Fontanellato),  oltár- 
képeket (Madonna  Szent  Margittal  a  bolognai  ál- 
lami képtárban,  Szent  család  a  párisi  Louvreban 
és  a  Budapesti  Szépműv.  Múzeumban,  Sirbatétel  a 
szentpétervári  Bremitageban,  Szt.  Jeromos  láto- 
gatása a  londoni  National  Galíeryban),  mitológiai 
tárgyú  képeket  (Ámor,  a  bécsi  udv.  képtárban) 
és  kitíinő  képmásokat  (a  nápolyi  nemz.  múzeum- 
ban, a  római  Gall.  Borgheseben,  a  bécsi,  kasseli 
és  kopenhágai  képtárakban).  Bár  fiatalon  halt 
meg,  igen  sok  művet  hagyott  hátra.  Negédes 


Párnafa 


—     211 


Parny 


formaérzék,  festői,  mély  színezés  és  túlon-túl 
karcsú  alakok  jellemzik  művészetét.  Kiváló  réz- 
metsző is  volt.  V.  ö.  Affo,  Vita  del  graziosissimo 
pittore  Fr.  Mazzola  (Parma  1784). 

Párnafa  a.  m.  vánkosfa  (1.  o.). , 

Parnahyba,  1.  folyó  Brazillá  EK.-i  részében, 
hossza  1040  km. ;  a  Serra  das  Mangabeiras  és 
Serra  Gurgueia  közt,  P.  alatt  6  ágban  az  Atlanti- 
óceánba  torkollik.  670  km.-ig  járnak  föl  a  kisebb 
hajók.  —  2.  P.  (Sao  Luiz  de  P.)  kikötőváros  Bra- 
zília Piauhy  államában,  a  P.  legkeletibb  ágának 
(Bárra  di  Iguarassu)  jobb  partján,  12,000  lak.,  ál- 
lat-, bőr-  és  pamutkivitellel. 

Parnassia  L.  (növ.).  A  Saxifragaceae  család 
(Kóron tó-félék)  génusza,  melynek  19  faja  az 
északi  extratrópikus  övön  él,  főleg  hegyi  réteken. 
Évelők.  Lápos,  vizenyős  réteken  nálunk  néhol 
tömegesen  nő  a  P.  Palustris.  Virága  fehér,  ma- 
gános, nyár  utóján  nyílik. 

Parnassiens  (franc,  ejtsd:  pamaszjeS),  egy 
francia  írócsoport  neve,  mely  a  Farnasse  con- 
temporain  c.  antológia  körül  csoportosult.  L. 
Francia  irodalom. 

Parnassius  Latr.  (áiiat),  a  Papilionidae- 
osaládba  (1.  o.)  tartozó  lepkenem,  hová  nagy,  fe- 
hérszínű, fekete  és  piros  foltokkal  díszített  lepké- 
ket sorolnak.  Hazánkban  két  faj  él :  az  Apolló- 
lepke (1.  0.)  és  a  P.  mnemosyne  L.,  mely  utóbbi  az 
előbbinél  jóval  kisebb  (szárny terjedelme  60—65 
mm.),  áttetsző  fehéres  szárnyakkal,  ezeken  fekete 
foltokkal ;  hernyói  feketék  s  két  vörös  foltsorral 
díszítettek  s  az  odvas  keltikén  (Corydalis  cava) 
élnek. 

Parnasszus  (ma  Liakura),  hatalmas  mészkő- 
hegység Görögországban,  a  hajdani  Fokisz  tar- 
tományban, a  Korintusi  öböl  északi  oldalán. 
Alacsonyabb  részein  néhol  fenyőerdők  fedik, 
ezek  fölött  kopár,  az  év  nagy  részében  hóval 
födött  hegycsúcsok  emelkednek.  Mint  hegység 
a  Dinaridák  egyik  mészkőlánca,  legmagasabb 
csúcsa  a  Likoreia  (ma  Likeri)  2459  m.  magas. 
Az  ókorban  P.  néven  rendesen  csak  ezt  a  csú- 
csot értették  a  korikoszi  barlanggal,  Delfl  mel- 
lett. Delfi  vidékén  voltak  a  Fedriádok,  meredek 
kősziklák  (582  méter  magasban),  amelyekről  a 
templomrablókat  és  istentagadókat  letaszították. 
A  P.  oldalán  volt  a  delíii  jósda  is,  ós  a  kasztáliai 
forrás.  P.  az  ókorban  Apollónak,  Dionysosnak  és 
a  Múzsáknak  volt  szentelve,  innen  ered  a  P.  név 
használata  a  költészet  szimbolikus  kifejezésére.  — 
Gradus  ad  Parnassum,  1.  Gradus. 

Pamell,  Charles  Stewart,  ir  politikus,  szül. 
Avondaleben  (Írország)  1846.,  megh.  Brightonban 
1891  okt.  6.  Protestáns  családból  származott, 
mégis  az  ir  függetlenségi  párthoz  csatlakozott. 
1875-ben  választották  be  az  alsóházba,  hol  a 
kormány  működését  gátló  obstrukciós  csoport 
rettegett  vezére  lett.  1880  januárban  Észak-Ame- 
rikában izgatott  az  Írek  közt  és  tekintélyes  ösz- 
szeget  hozott  tőlük  pártcélokra.  Az  1880  májusi 
választások  után  a  68  tagra  felszaporodott  ir 
íhome  rule)  párt  vezérévé  választották.  Honfi- 
társai előtt  oly  tekintélynek  örvendett,  hogy 
mint  (cirország  koronázatlan  királyát»  ünnepel- 
ték. Izgatásaiért  az  angol  kormány  esküdtszék 
elé  állította  s  mikor  az  felmentette,  1881  októ- 


berben önkényesen  elfogatta  és  Dublinban  fog- 
ságban tartotta  1882  májusig.  Hazafias  érdemei- 
nek megjutalmazására  1883—84.  az  irek  40,000 
fontot  gyűjtöttek  számára.  1885-ben  az  ir  párt 
85  főre  emelkedett  s  ennek  élén  P.  döntő  be- 
folyással volt  a  kormányok  sorsára.  Az  ő  nyo- 
mása alatt  vette  fel  Gladstone  Írország  önkor- 
mányzatát (home  rule)  programmjába.  Meg  is 
buktatta  P.  segítségével  1886  januárban  Salis- 
hiiry  kormányát,  de  még  ebben  az  évben  a  Glad- 
stone-kormány  is  megbukott  az  unionista  liberá- 
lisok elszakadása  miatt.  Az  1886  augusztusban 
megalakult  2.  Salisbury-kormány  ellen  P.  kímé- 
letlen harcot  indított,  miáltal  magára  vonta  an- 
nak üldözését.  Az  1888  augusztusban  ellene  in- 
dított bűnperből  ugyan  tisztán  került  ki,  de  egy 
másik  per,  melyet  házasságtörés  vádja  alapján 
indítottak  ellene,  régi  tekintélyének  sokat  ártott. 
A  londoni  esküdtszók  1890  nov.  17.  bűnösnek  ta- 
lálta abban,  hogy  O'Shea  kapitány  feleségével 
házasságtörő  viszonyt  folytatott.  Párthívei  ugyan 
újból  vezérré  választották,  de  Gladstone  kijelen- 
tette, hogy  az  ir  párttal  addig  nem  érintkezik, 
míg  annak  P.  a  vezére.  P.  soká  ellenkezett,  míg 
aztán  az  ir  párt  többsége  1890  dec.  8.  letette  őt 
a  vezórsógről.  Csak  30  híve  maradt  mellette 
(Parnelliták  és  antiparnelliták).  Bár  P.  azután 
nőül  vette  O'Shea  asszonyt,  a  szakadás  még  ha- 
lála után  is  tartott  az  ir  pártok  közt  19(X)-ig. 
P.-t  protestáns  létére  a  glasnevini  katolikus  te- 
metőben temették  el  Dablin  mellett.  V.  ö.  Walsh, 
A  memóriái  volume  to  Charles  Stewart  P.  (New- 
York  1892);  O'Brien,  Life  of  Ch.  St.  P.  (London 
1899,  2.  kiad.) ;  Bmmy  Dichinson  (P.  nővére), 
A  patriots  mistake  (u.  o.  1906). 

Parnelliták,  1.  Pamell. 

Pamesz  (helyesebben  parnasz,  vezető),  a  zsidó 
hitközségi  elöljárók  neve. 

Pamesz  (jelenleg  Ozea,  Oziás,  Párnis),  1412 
méter  magasságig  emelkedő,  mészkőből  álló 
határhegység  Beócia  és  Attika  határán  Görög- 
országban. 

Párnicza  (Párnica),  kisk.  Árva  várm.  alsó- 
kubini  j.-ban,  (1910)  1091  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Parnidae  (áiiat),  az  ötlábtőízes  bogarak  egyik 
családja,  ahová  Parnus,  Elmis,  Georhyssus, 
Heterocerus  stb.  nevezetesebb  nemek  tartoznak, 
mind  apróbb  termetűek  és  vízben  élnek,  de  úszni 
nem  tudnak. 

Pamó  (ParcJioviany),  kisk.  Zemplén  várm. 
gálszécsi  j.-ban,  (1910)  1519  szlovák  lak.,  gróf 
Andrássy  Géza  gótstílü  kastélyával.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Par  nobile  fratrum  (lat),  1.  Par. 

Pamon  (Malevo-hegységj,  mészkő-hegység 
Peloponnezusban,  a  lakoniai  Evrotasz  síkság  s  a 
kinuriai  táj  közt,  1937  m.-ig  emelkedik,  nagy 
fenyőerdői  vannak. 

Parny,  Evariste  Désiré  Desforges,  vicomte 
de,  francia  költő,  szül.  Bourbon  szigetén  1753 
febr.  6.,  megh.  Parisban  1814  dec.  5.  Hírnevét 
Poésies  érotiques  (1778)  c.  szerelmi  vers-gyüjte- 
ményével  vetette  meg.  Egyéb  művei :  Portefeuille 
volé  (1805);  Le  voyage  de  Céline  (1808);  La 
guerre  des  dieux  (1799),  cinikus  istentagadásról, 
vagy  sikamlós  érzékiségröl  tanúskodnak.  V.  ö. 
Sainte-Beuve,  Portraits  littéraires  (V.  köt.) 


14* 


Párő 


—     212 


Parőkafa 


Páró  (Farm),  kisk.  Fogaras  vm.  sárkányi  j.- 
ban,  (1910)  1162  román  lak.  (Tr.  E.) 

Parochia  (7:a(ior/.ía),  eredetileg  egyházmegyét, 
később  kerületet,  törvényszéki  járást  v.  város- 
határt is  jelentett.  A  magyar  királyság  első  két 
századában  megkülönböztették  a  várispánságtól 
(comitatus)  s polgári  megyét  értettek  rajta:  azon- 
ban már  a  XIII.  sz.  elején,  amint  a  várispánok  a 
polgári  megyékre  is  mind  jobban  kiterjesztették 
hatalmukat,  a  várispánt  comes  parochiannsnak 
v.  comes  parochialisnak  is  nevezgették  és  csak 
udvarbirája  (a  comes  curialis)  viselte  a  várispán 
nevet.  A  két  intézménynek  IV.  Béla  uralkodása 
második  felében  történt  egybeolvadása  után  a 
P.-nak  ezen  sajátos  magyar  jelentése  megszűnt. 
V.  ö.  Balássy,  Megye  és  várispán ság.  Napjaink- 
ban P.  az  önálló  egyházközség,  a  római  egyház- 
ban plébánia  is,  melynek  tagjait  parochianusok- 
nak  (populus  parochiae  assignatus),  lelkészét 
parochusnak  nevezik.  A  parochus  név  azonban  a 
forrásokban  nem  fordul  elö,  de  a  gyakorlat  álta- 
lában elfogadta.  A  források  az  egyházközség  lel- 
készét apresbyterparochianus»,  crektoD),  «pleba- 
nus»,  «parochialis  ecclesjae  curatus»-nak  neve- 
zik, némely  helyütt  «persona»-nak  is.  Az  egyes 
országokban  ma  is  találjuk  e  különböző  elnevezé- 
sek nyomait.  így  az  egyházközség  lelkésze  hazánk- 
ban plébános;  Olaszországban  rettore,  Francia- 
országban curé,  Németországban  Pfarrer  és  né- 
mely helyein  Pastor,  Angliában  parson.  L.  Plé- 
bánia. 

Parochiális  iskolák,  a  VI.  sz.  óta,  a  közép- 
koron át,  sőt  még  később  is  a  parochiák  mellett 
berendezett  iskolák.  Eleinte  kizárólag  papokat 
neveltek  bennük,  később  azonban  jórészt  népis- 
kolákká váltak. 

ParocliUjs,  1.  Parochia. 

Parócza  (Pravica),  kisk.  Nógrád  vm.  kékkői 
j.-ban,  (1910)  278  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Parodi,  Dominique  Alexandre,  olasz-görög 
származású  francia  költő,  szül.  Caneában  (Kréta 
sziget)  1840  nov.  15.,  megh.  Parisban  1901  jún. 
23.  Ifjúságát  Szmirnában  töltötte  s  első  müvei 
olasz  nyelven  jelentek  meg.  A  francia  irodalom- 
ban 1865.  lépett  fel  egy  kötet  lendületes  verssel : 
Passions  et  idées,  melyet  a  hazafias  Nouvelles 
Messéniennes  c.  verskötet  követett  (1867).  Több 
történeti  szomorújátékot  is  írt,  változó  színpadi 
sikerrel.  Dyenek:  Romé  vaincue  (1876);  magyarra 
ford.  Paulay  Ede :  A  legyőzött  Róma,  Bpest 
1878) ;  La  reine  Juana  (1893) ;  Le  papé  (1899)  stb. 
Költeményes  kötete :  Vaincuset  vainquem's(1898). 

Paródia  (gör.)  a.  m.  mellékének ;  a  szónoklat- 
ban más  ember  komoly  beszédének  nevetségessé 
átalakítása,  úgy  hogy  az  eredeti  kifejezések  lehe- 
tőleg megmaradnak ;  a  költészetbon  is  valamely 
komoly  költemény  nevetségre  célzó  utánzása  oly 
módon,  hogy  megtartva  formáját,  patetikus  ki- 
fejezését, hangjának  egész  méltóságát,  mindezt 
valamely  kisszerű  tárgy  előadására  használjuk 
fel ;  a  tárgy  kisszerűségét  a  kontraszt  különösen 
kiemeli.  Egészen  ellentétes  a  kontraszt  a  travesz- 
tiában  (átöltöztetés),  mely  nagy  tárgynak  ád  kis- 
szerű alakot.  A  P.  megalapitójának  Hipponax-ot 
tekintik.  Aristophanes  nagy  sikerrel  parodizálta 
Aischylost,  Euripidest  és  a  dithyrambos-költőket. 


A  travesztiát  a  francia  Scarron  tette  világszerte 
kedveltté.  Az  ő  követője  Blumauer  (Travesztált 
Aeneis).  Ismert  P.  Pákh  Albert  Csont-ja,  Garay 
Kontja  után. 

Parodosz  (gör.),  a  görög  szinháznak  két  fő 
bejárata  a  nézőtér  és  a  színpadi  háttér  között. 
Ezen  át  vonult  be  a  kar  az  orchestrába,  ezért 
P.-nak  hívják  a  kar  hevomdó  énekét  is,  mely 
rendesen  a  prologos  után  következett. 

Paroemia  (gör.)  a.  m.  közmondás. 

Pajoemiographusok,  1,  Paroimiographos. 

Paroimiakos,  1.  Anapesztus. 

ParoimiograpliGS  (gör.)  a.  m.  példabeszéd- 
író vagy  gyűjtő.  A  görögök  közül  sokan  foglal- 
koztak példabeszédgyüjtéssel,  nevezetesen :  Aris- 
toteles,  Klearchos,  Chnysippos,  a  bizánci  Aristo- 
phanes, Didymos,  Lukilles.  E  két  utóbbinak  gyűj- 
téséből Hadrianus  korában  Zenobios  készített 
kivonatot.  Kiadások:  Paroemiographi  Graeci, 
(Oxford  1836)  Gaisfordtól,  és  Corpus  paroemic- 
graphorum  (Göttingen  1839—51),  Leutseh  és 
Schneidewintől  (elhibázott  munka). 

Paroinion  (gör.)  a.  m.  bordal. 

Paróka  (a  franc,  jpernique,  oLparruca  stb. 
szóból,  mely  a  latin  pilusból,  a.  m.  hajszál,  szár- 
mazott), álhaj  vagy  vendéghaj  értelemben  elő- 
ször csak  a  XV.  sz.  végén  fordul  elő  (Coquillart- 
nál),  noha  idegen  hajzat  használata  a  kopasz- 
ság eltitkolására  már  az  ókori  népeknél  (asz- 
szirok,  médek,  perzsák  stb.)  is  szokásban  volt,  Ró- 
mában pedig  a  császárok  korában  különösen  a 
germán  nők  szőke  haját  kedvelték  erre  a  célra. 
A  középkorban  a  P.  csak  a  hiányzó  hajzat  pót- 
lására szolgált  s  már  a  XIII.  sz.-ban  előfordul. 
Nagyon  divatba  jöttek  a  P.-k  Franciaországban 
a  XIV.  sz.-ban,  ahol  ekkor  már  kenderutánzato- 
kat is  készítettek,  melyeket  színes  hajporral  hin- 
tettek be.  A  még  most  is  használatos,  selyem- 
szálakkal átfont  hajparókákat  először  a  XVII. 
században  készítette  és  hozta  divatba  a  párisi 
Ervais  borbély ;  később,  XIII.  Lajos  korában,  a 
hosszú  hajviselet  miatt  még  jobban  elterjedt  a 
P.,  amely  XVI.  Lajos  alatt  általános  kedvelt- 
sógnek  örvendett  s  a  túlzás  netovábbját  érte  el 
az  allonge-parőkáhan.  A  homlokon  magasra  föl- 
tornyozva, középen  kettéválasztva,  az  allonge-P,, 
gazdag  fürtökben  hullott  alá  a  fej  két  oldalán 
egészen  a  mellre,  míg  hátul,  a  vállakat  szabadoií 
hagyva,  lelógott  a  hát  közepéig.  Ez  az  allonge-P., 
melyet  állami  P.-nak  is  hívtak,  volt  a  mél- 
tóság, hatalom  és  előkelőség  jelvénye ;  de,  mivel 
nagyon  drága  volt,  kisebb  formájú  P.-kat  is 
kezdtek  használni,  és  ezekből  fejlődött  ki  (1750 
táján)  a  copf.  A  papság,  mely  eleinte  kárhoztatta 
a  P.-t,  később  buzgó  védelmezője  lett  és  külön 
divatot  is  hozott  be  (ábhé-P.)  viseletében.  Álta- 
lában a  P.  divatja  1720—1805.  terjed.  Most  már 
a  P.-t  csak  a  kopaszság  eltitkolására  használják, 
noha  Angolországban  a  behajporozott  allonge-P. 
még  mindig  használatos  a  polgári  méltóságok 
ünnepies  viseletében.  A  P.  a  lord-mayor  díszruhá- 
jának is  kiegészítő  része.  V.  ö.  Nicolai,  Über  den 
Gebrauch  der  falschen  Haare  u.  Perrücke. 

Parókaagancs,  1.  Agancs. 

Parókaia  (ném.  Perrückenstranch,  növ.),  a 
Coti'nuscoggygrianeye,  mivel  gazdagon  elágazó 


Parókás  galamb 


213 


Parona 


virágzatában  csak  néhány  virágból  lesz  termés 
8  ekkor  a  lehullott  virágok  megmaradó  nyelein 
sűrű,  pirosló  szőrözet  fejlődik  ki,  mely  távolról 
hajzatszerünek  látszik ;  ez  élettanilag  egyúttal  a 
correlatio-nak  (1.  o.)  egy  esete.  L.  Cotimis. 

Parókás  galamb  (Columba  domestica  ciicul- 
lata),  a  házi  galamb  egyik  fajtája,  mely  Ázsiából 
származik  és  1550  táján  hozták  Európába,  ahol 
annyira  megszokott,  hogy  már  európai  fajtái  is 
vannak.  Teste  nyúlánk,  jól  kifejlődött,  hosszú 
tollú  nyakgallérja  van,  amely  a  fejére  is  ráborul, 
innét  a  neve  is;  színe  változó.  (Kópét  1.  a  Ga- 
lambfélék cikk  színes  képmellékletén,  10.) 

Parola  (olasz  parola)  a.  m.  szó,  különösen  be- 
csületszó (parola  d'onore) ;  mint  hadi  műszó  az 
ismertető  jelszót  jelenti  a  seregnél,  mely  rende- 
sen valamely  város  neve. 

Párolás  vagy  párlás,  1.  Lepárlás,  Hús,  Fa- 
nözölés. 

Parole  (franc),  1.  Jelszó- 

Parole  d'lionnear  (franc,  ejtsd :  paroi  donor) 
a.  m.  becsületszó,  becsületemre ! 

Párolgás,  a  szilárd  v.  folyékony  testek  fel- 
színén levő  részecskék  átmenetele  a  légnemű 
állapotba.  Ehhez  hő  szükséges.  Ha  a  párolgó  test 
kívülről  nem  kap  meleget,  akkor  lehűl  és  pedig 
annál  nagyobb  mértékben,  mennél  hevesebb  a  P. 
Ez  lényegében  alapja  a  mesterséges  jégkészítés- 
nek. Az  élettanban  a  lélegző  szervek  (tüdők)  és 
a  bőr  útján  történő  kipárolgást  észlelik.  A  tüdők 
útján  kilélegzett  levegő  szénsavat,  ammóniákét 
és  kis  mértékben  más  alkatrészeket  is  tartalmaz. 
A  bőr  útján  főleg  a  veritékmirigyek  vál  adéka  kerül 
ki-P.  alá.  A  ki-P.  függ  a  levegő  száraz  v.  nedves 
voltától ;  magas  hőmérsék, italok  bő  élvezete,  meg- 
erőltetés fokozzák  a  bőr  útján  való  kipárolgást. 
L.  Elgözölés,  Elpárolgás. 

P.  (növ.),  helyesebben  a  növény  testében  levő 
víz  P.-a  szoros  kapcsolatban  áll  a  növények  táp- 
lálkozásával, a  mennyiben  a  tápláló  sókat  tartal- 
mazó viznek  a  felvételében  és  az  edényekben 
való  szállításában  szerepel.  A  sejtekbe  jutott 
víz  vagy  a  növény  felületét  alkotó  többé-kevésbé 
kutikulás  sejtfalon  át  párolog  (kutikuláris  P.),  v. 
pedig  a  növény  testében  levő  sejtközökbe  jut  és 
azokban  a  levegőnyilásokon  át  jut  ki  a  növény- 
ből (stomatarius  P.) ;  az  utóbbi  a  jelentősebb.  A 
P.  fontosságát  bizonyítja  az  is,  hogy  ha  az  a 
kelleténél  nagyobb,  úgy  a  növények  elhervadnak 
és  végül  elszáradnak.  A  P.-ról  könnyű  meg- 
győződni akár  egy  üvegedénnyel  való  letakarás, 
akár  az  elpárolgó  víz  mérése  által  vagy  pedig 
a  kobalfcpapiros- próbával  vagy  a  Garreau-féle 
készülékkel.  A  párolgás  szabályozása  végett  a 
növényen  a  legkülönbözőbb  berendezkedést  ta- 
láljuk. 

Párolgási  hö,  1.  Kötött  hö,  Elpárolgás. 

Párolgásmérő,  1.  Atniométer. 

Párolgó  olaj,  1.  Ulanö  olajok. 

Paroli  (spanyol),  kártyamúszó ;  a  hazárdjáté- 
koknál, de  különösen  a  makaó  kártyajátéknál  azt 
jelenti,  hogy  a  játszók  a  bankadóval  szemben 
megnyert  s  így  megkétszereződött  tétet  a  játék- 
ban hagyják  az  új  játszma  eldőltéig.  —  P.  a  ka- 
tonai egyenruhán  az  ezred  színét  jelző,  a  gal- 
lérra varrt  posztódarab. 


Pároló  borogatás,  1.  Borogatás. 

Párologtatás,  az  a  műveíet,  melynek  célja, 
hogy  az  oldószer  eltávolítása  (melegítés  stb.)  által 
az  oldatot  töményítsük  v.  a  benne  oldott  szilárd 
anyagokat  megkapjuk.  Vizes  oldatnak  a  levegőn 
való  állása  által  is  megtörténik  a  P.,  annál  las- 
sabban, mennél  kisebb  a  folyadék  felülete.  Ezt  a 
gyakorlatban  felhasználják  a  tengeri  vízből  való 
só  előállítására.  Ha  a  folyadékot  melegítjük,  ak- 
kor a  P.-t  elősegítjük.  A  P.  történhetik  légritkí- 
tás által,  vagy  melegítésnek  ós  légritkitásnak  az 
egyesítése  által  is. 

Pároló  készülék,  gép,  mely  állati  takarmány- 
nak szánt  tápláló  gumóknak  (pl.  burgonya), 
gabonanemüeknek  párlását  eszközli.  A  mellékelt 
ábra  a  Ventzki-rendszerű  P.  hosszmetszetét  tün- 
teti fel.  A  készü- 
lék erős  vaspléh- 
ből  készült  hen- 
geres tartályból 
áll,  melynek  ket- 
tős feneke  van 
és  fölül  lecsavar- 
ható födéllel  van 
elzárva.  A  két 
fenék  köze  vizet 
tartalmaz  s  ezen 
közből  vertiká- 
lis cső  nyúlik  a 
tartályba ;  a  cső 
felső  része  kis 
nyilasokkal  van 
ellátva,  melye- 
ken át  a  gőz  a 
tartályba  kerül, 
az  abban  elhe- 
lyezett gumókra.  B  közben  a  gőz  vízzé  sűrűsödik 
s  magával  viszi  a  gumók  felületén  levő  tisztáta- 
lan anyagokat;  a  fenékhez  érve,  ismét  gőzzé 
alakul.  A  vizet  a  tartály  alatt  levő  tüzelő  gyorsan 
forralja  és  gőzzé  alakítja.  15—20  perc  elegendő 
egy  adag  párlására. 

Paromoion  (gör.),  hangalakzat,  ugyanazon  szó 
ismétléséből  vagy  több,  azonos  szókezdetből  szár- 
mazó összecsengés,  p.  Szép  szemedet  szemein  sze- 
relembe merülve  mulattad  (Vörösm.). 

Paromologia  (gör.),  retorikai  alakzat,  midőn  a 
szónok  látszólag  engedményt  tesz  az  ellenfélnek, 
de  azután  vagy  valami  nagyobbal  elhomályo- 
sítja, vagy  pedig  egyébként  meggyengíti  azt, 
amit  elismert. 

Parona,  Garlo  Fdbrizio,  olasz  geológus,  szül. 
Melegnanóban  1855.  Tanulmányai  végeztével  a 
paviai  geológiai  intézet  asszisztense,  1882.  pedig 
a  torinói  egyetemen  a  geológia  tanára  lett.  Ne- 
vezetesebb munkái :  Stud.  monogr.  d.  fauna  raib- 
liana  di  Lombardia  (Pavia  1889);  Tratt.  di  GeoL, 
spec  di  Itália  (Milano  1903) ;  Fauna  liasica  del 
Appen.  Centrale  (Roma  1883) ;  Fauné  du  Callo- 
vien  infér.  de  Savoie  (1895) ;  Contributo  allo  stú- 
dió dei  megalodonti  (Atti  della  Societa  Italiana 
di  Scienze  Naturali  1887)  című  értekezésében 
először  írta  le  a  Megalodon  Seccoi  triász  vezér- 
kövületet  a^triaszból,  amely  faj  Megalodus  Lóczyi 
néven  a  Bakony  triaszdolomitjának  leggyako- 
ribb vezérkövülete. 


A  Ventzki-rendszerü   pároló  készülék 
vázlatos  hosszmetszete. 


Paronichfa 


214     — 


Párra  jacana 


Paronichia  (paronychia),  a  körömágy  meg- 
vastagodása  és  elgenyedése.  Gyakran  a  szifllis 
következménye. 

Paronomázia(gör.,  a.  m.  a  \a.tm  figura  etymo- 
logica),  két  közös  eredetű  szónak  egy  szólásban 
való  alkalmazása  pl.  álmok  álmodója,  Jmlálnak 
halálával  halsz.  L.  még  Annomináció. 

Paronycliia  (növ.),  a  Garyophyllace  család 
génusza,  45  fajjal  Európa  közép  és  D.-i  részén, 
keleten,  Afrikában  meg  Amerikában,  Hazánkban 
élő  faja  a  P.  cephalotes  (M.  Bieb.)  Bess.  Csinos 
szirti  növényke ;  fehéres  sziklákon  odalapuló 
gyepeeskéit  alig  vesszük  észre.  Felső  levelei 
hártyanemúek,  eziistfehérségüek  és  csillogók, 
gömbölyded  csomókkálhalmozódnak  s  a  virágo- 
kat eltakarják.  Mint  özalmavirág  használható. 

Parooforon,  1.  Petefészek. 

Paropamizosz,  hegység,  1.  Parapanizos.z, 

Paropszisz  (gör.)  a.  m.  szemcsalódás,  hibás 
látás. 

Paroraría  (áuat),  a  Pintyfélék  családjába 
tartozó  madárnem.  8  faja  ismeretes,  melyek  Dél- 
Amerikában  honosak. 

Par  ordre  (franc,  ejtsd:  — ordr)  a.  m.  rendeletre. 

Páros  ablak  v.  iker-ablak,  1.  Kapcsolt  ablak. 

Párosítás,  1.  Oltás. 

Párosodás,  1.  Szaporodás. 

Páros  oszlop,  két  oszlop  közvetlenül  egymás 
mellett.  Különösen  a  késői  renaissance-stilus  sze- 
rette alkalmazni  nagy  árkádjainak  tartására. 

Páros  papagály,  1.  Agapornis. 

Parospestere  (Pe^terea,  azaz  barlang),  kisk. 
Hunyad  vm.  puji  j.-ban,  (i9io)  601  román  lak.  Ha- 
tárában érdekes  barlang  van,  melynek  alsó  kijá- 
róját  elfalazták,  de  ágyú-  és  lőrései  ma  is  lát- 
hatók. 1704-ben  a  Rákóczihoz  pártolt  hátszeg- 
vidéki nemesség  egy  része  itt  talált  menedéket  s 
Tiedge  báró  ezredes  itt  ostromolta  meg  őket.  (Tr. 
R.)  —  L.  még  Körösbarlang. 

Páros  számok,  az  oly  egész  számok,  melyek 
2-vel  maradék  nélkül  oszthatók ;  tehát  0,  2,  4, 
6,  8  stb. 

Párosujjúak  v.  páros  itjm  csülkösök  (Artio- 
dactyla,  áiiat),  a  Patások  (Ungulata)  rendjének 
egyik  alrendje.  Jellemző,  hogy  elülső  és  hátulsó 
lábuknál  a  3.  és  4.  ujj  csaknem  egyenlő  fejlett- 
ségű s  ezekre  nehezedik  a  test  súlya.  Elő-  és  utó- 
zápfogaik  rendesen  különbözők ;  az  előbbiek  egy, 
az  utóbbiak  kétkarólyúak.  Ausztrália  kivételével 
az  egész  földön  el  vannak  terjedve  s  fajokban 
igen  gazdagok.  Nyolc  élő  és  kihalt  családjuk  is- 
meretes 339  élő  és  644  kihalt  fajjal.  Jobbára  nö- 
vényevők. Két  főcsoportra  szokás  a  P.-at  felosz- 
tani, nevezetesen  Nemkérődzőkre  (Non-Rumi- 
nantia)  és  Kérődzőkre  (Buminantia) ;  az  előb- 
biek gumósfogúak  (Bunodonta),  az  utóbbiak  fél- 
holdas fogúak  (Selenodonta).  A  Nemkérödzők 
közé  tartoznak  a  Sertésfélék  (Suidae)  és  a  Víziló- 
félék (Hippopotamidae),  a  kérődzőkhöz  pedig  a 
Kancsilfélék  (Tragulidae),  Zsiráffélék  (Giraf- 
fidae),  Szarvasfélék  (Cervidae),  Vülásszarvú 
antüoi^f  élék(A7itilocapridae)é8  a  Tülkösszarvúak 
(BovMae). 

Páros  vagy  páratlan,  igen  elterjedt  játék. 
Jobban  mondva  fogadás,  mely  abból  áll,  hogy 
a  játezók  vagy  mondjuk  fogadók  egyike  mar- 


kába vesz  bizonyos  tetszés  szerinti  mennyiségű 
pénzdarabot  és  ellenfelétől  kérdi,  hogy  az  páros-e 
vagy  páratlan,  és  ha  az  eltalálja,  akkor  az  egész 
összeg,  avagy  a  kikötött  dlj  tulajdonává  válik, 
ha  pedig  nem  találja  el,  akkor  viszont  ő  fizet  a 
fenti  módon. 

Parosz,  Naxos  görög  eparkiához  tartozó  sziget. 
a  Kikládok  egyike,  165  km2  területtel,  (1907)  3586 
lak.  Egész  belsejét  kopár  hegység  tölti  be,  amely 
a  közepén  a  Hagiosz  Iliászban  (az  ókoriak  Mar- 
pessa)  771  m.-nyire  emelkedik  és  csaknem  kizá- 
rólag márványból  áll.  A  parti  lapályokon  és 
néhány  völgyben  gabonát  és  szőllöt  termeszte- 
nek. A  kezdetben  krétaiak,  későbben  jónok  ál- 
tal betelepített  sziget  jelentőségét  kitűnő  márvá- 
nyának köszönhette,  amely  mindig  fő  kiviteli 
cikke  volt.  A  legjobb,  különösen  szoborművek  ké- 
szítésére alkalmas  márvány,  az  ókoriak  Lychni- 
tese,  körülbelül  a  közepén,  mintegy  8  km. -nyire 
a  régi  P.,ma  Parikia  (2718  lak.)  főhelytől  van. 
Miután  az  athéniek  Mütiades  vezérlete  alatt 
sikertelen  kísérletet  tettek  a  sziget  elfoglalására, 
P.  a  második  perzsa  háború  után  az  athéni  szö- 
vetséghez csatlakozott.  Nagy  Sándor  után  az 
egyiptomi  királyok  fenhatósága  alá  került.  Kr.  e. 
197.  a  rómaiak  Athénnek  adták,  későbben  pedig 
egészen  római  uralom  alá  került.  Azóta  a  Kiklá- 
dok sorsában  osztozkodott.  Az  athéni  német  ar- 
cheológiai intézet  1898—99.  ásatásokat  eszkö- 
zölt a  szigeten. 

Párosza,kisk.  Hunyad  vm.  vajdahunyadi  j.-ban, 
(1910)  255  román  lak.  (Tr.  R.) 

Paroszi  krónika  (Parium  chronicum),  1.  Armi- 
del. 

Paroszkóp  (gör.)  a.  m.  baroszkóp  (1.  0.). 

Parotis  (gör.),  1.  Níjábnirigyek. 

ParotUis,l.  Nyálmirigy-gyiiladás.  —  P.  exn- 
demica,  1.  FiÜtömirigy-oyuladás. 

Parovarium  (lat.),  1.  Petefészek. 

ParoxizmuB  (gör.),  valamely  beteges  roham  — 
asztma,  elmebaj  stb.  —  tetőfoka. 

Paroxytonon  (gör.),  olyan  szó,  melynek  utolsó 
előtti  szótagján  éles  hangsúly  van. 

Parozmia  (parosmia,  gör.),  a  szaglás  kóros 
változása.  A  benne  szenvedők  nem  létező  szago- 
kat éreznek.  Különösen  gyakori  ideg  (hysteria) 
és  elmebajokban  (szaglási  hallucinatio)  szenve- 
dőknél, anélkül,  hogy  az  orrüregben  valami  vál- 
tozás volna  kimutatható.  Előfordul  különben 
egészséges  egyéneknél  is.  Többnyire  rossz  szago- 
kat éreznek  (Kokosmia  subjectiva).,  ritkábban 
kellemes  illatokat. 

Pároztatás,  1.  Hágatás. 

Parpan,  klimatikus  gyógyhely  Graubünden 
svájci  kantonban,  Chur  közelében. 

Parquet  (franc),  1.  Parkét. 

Parr  Katalin,  Vin.  Henrik  angol  király  hato- 
dik felesége,  1.  Katalin,  8. 

Parrag  (Parage),  nagyk.  Bács-Bodrog  vm.  pa- 
lánkai j.-ban,  (1910)  1471  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Parrain  (franc,  (ejtsd:  parea),  keresztapa,  át- 
vitt értelemben  tanú  valamely  rendbe  való  föl- 
vételnél ;  különösen  az  Académie  Fran^aise-be  pá- 
lyázó jelöltek  kísérői  bemutatkozásuk  alkal- 
mával. 

Párra  jacana  (íiiiat) ,  1.  Jasszána. 


Párral 


215     — 


Parszik 


Párral  (San  Jósé  de  P.  vagy  Hidalgó  de  P.), 
bányaváros  Mexikó  Chihuahua  államában,  kb. 
20,000  lak.,  gazdag  ezüstbányákkal. 

Parramatta  (Paramatta),  Gumberland  county 
székhelye  Új-Dél-Wales  ausztráliai  brit  gyar- 
matban, (i9ii)  34.558  lakossal,  gőzhajóállomás- 
sal, jelentékeny  narancskereskedéssel  és  házi 
iparral. 

Parras  de  la  Fuente,  város  Mexikó  Coahuila 
államában,  1493  m.  magasban,  10,000  lak.,  ezüst- 
bányászat. 

Par  renommée  (franc.)  a.  m.  hiréből  (is- 
merni). 

Parret,  60  km.  hosszú  folyó  Somerset  angol 
grófságban  ;  ered  a  Dorset  Heightsben,  torkollik 
a  Bristol-csatornába ;  Bridgewatertől  kezdve  ten- 
geri hajókkal  is  hajózható. 

Parrhasios,  ógörög  híres  festő,  Efezusból  szár- 
mazott, működésének  kora  a  Kr-e.  5.  sz.  vége. 
Gőgös,  excentrikus  természetű  ember'jVolt.  Művé- 
szetének méltatását  1.  Görög  művészet,  3. 

Parricida  (lat.  a.  m.  atya-  v.  rokongyilkos), 
Habshurgi  János  sváb  herceg  mellékneve.  L. 
János,  42. 

Parricidium  v.  paricidium  (lat.)  a  rj.-ban 
a.  m. :  a)  felségsértés  büntette,  ide  értve  a  római 
állam  ellen  elkövetett  mindennemű  súlyosabb  bűn- 
cselekményt, b)  apagyilkosság,  c)  általán  :  rokon- 
gyilkosság. A  bí'mtettes  a.  m.  parricida. 

Párrim,  1.  B,im. 

Parrocel  (ejtsd :  párroszéi),  francia  festőcsalád. 
Tagjai :  P.  Barthélémy  (1600—1660  körül).  Fia, 
P.  Joseph,  szül.  Beignolesban  1646  okt.  3.,  megh. 
Parisban  1704  márc.  2.  Rómában  Contois  Jac- 
ques  és  Rosa  Salvator  hatása  alatt  csatafestővé 
képezte  ki  magát  és  főleg  XIV.  Lajos  haditetteit 
örökítette  meg.  (Párisi  invalidusok  palotája,  ver- 
saillesi  tört.  múzeum).  Fia  P  Charles,  szül.  Paris- 
ban 1688,  megh.  u.  o.  1752,  szintén  főleg  katona- 
és  csataképeket  festett  XV.  Lajos  király  korá- 
ban, úgyszintén  a  család  másiktsigia,  P.Jacques 
J^wace  (1667— 1722),  míg  P.  Pierre,  szül.  Avig- 
nonban  1664,  megh.  Parisban  1739,  aki  Rómá- 
ban Maretta  Carlónak  volt  tanítványa,  inkább 
vallásos  tárgyú  képeket  festett.  A  család  más 
tagjai  is  foglalkoztak  festészettel. 

Parrot-féle  jelenség,  a  pupillák  tágulása  fáj- 
dalmas érzéskor,  pl.  a  bőr  csípésekor. 

Parry,  1.  GJmrles  Hubert  Hastings,  sir,  angol 
zeneszerző,  szül.  1848  febr.  27.  Boumemouthban. 
1894  a  Royal  College  of  Music  igazgatója  lett. 
Legnevezetesebb  művei :  A  megszabadított  Pro- 
metheus (1880),  Judith,  Hiob,  Saul  oratóriumok. 
Irt  ezeken  kívül  zenetant  és  kamarazenemüveket, 
zenét  színdarabokhoz  és  zenetörténeti  munkákat. 

2.  P,  Joseph,  angol  zeneszerző,  szül.  Merthyr 
Tydvilben  (Wales),  1841  máj  21.,megh.Plenarth- 
ban  (Cardiff  mellett)  1903  febr.  17.  Zenei  tehetsé- 
gét Brinley  fedezte  fel  és  míveltette  ki.  Neveze- 
tesebb operái  :  Arianwen  (1890),  Sylvia  (1895), 
King  Arthur  (1897) ;  oratóriumai:  Saul  Tarsusban 
(1892),  The  maid  of  Cefu  Idfa  (Cardiff  1902)  ; 
oantate  :  Az  elveszett  fiú. 

3.  P,  William  Edward,  sir,  angol  utazó,  szül. 
Bathban  1790  dec.  19.,  megh.  Emsben  1855  júl.  8. 
Résztvett  1818.  Ross  sarkvidéki  utazásán.  1819. 


vezetett  expedíciójában  AmerikátólÉ.-ra  messzire 
előrehaladt  s  fölfedezte  a  P.-szigetcsoportot. 
1821.  harmadszor,  1824.  negyedszer  járt  a  sark- 
vidéken.. Ötödik  u^án  a  Spitzbergákon  eljutott  a 
82'*  45'  É.  szélességre.  1852.  ellentengernaggyá 
nevezték  ki.  Útleírása :  Four  voyages  to  the  North 
Pole  (London  1833, 5  kötet). 

Parry-féle  betegség  a.  m.Basedow-betegség. 

Parry-szigetcsoport.  Szigetcsoport  az  észak- 
amerikai  jeges  tengerben,  a  Lancaster  és  Melville 
sound,  a  Barrow  ós  Banks  utak  között ;  a  17  sziget 
összes  területe  153.559  km^,  legnagyobbak :  Prinoe 
Patrick  (18.550  km2),  Melville  (42.500  km»),  Bat- 
hurst(19.100  km»),  Cornwallis  (5505  km»),  Grinnel 
(5650  km2)  és  az  Észak-Devon  (53.400  km^);  meredek 
partjai  f  jordosak ;  belsejüket  sok  helyen  a  ten- 
gerig nyúló  glecserek  takarják  ;  flórájuk  60  fé- 
leségből áll ;  a  sarki  róka,  jeges  medve  és  sarki 
nyúl  kitelelnek  rajta ;  ember  nem  lakja.  1819-ben 
Parry  (1.  o.)  fedezte  fel ;  1856.  Hamilton  széntele- 
peket talált ;  1900/2  felfedezték  északi  folytatá- 
sát, a  Sverdrup-szigeteket  (1.  o.).,  1908/9.  Bernier 
a  Kanada  részéről  történt  expedícióban  Anglia  ré- 
szére birtokba  vette  és  Parry  1819/20.i.feljegyzé- 
seit  itt  megtalálta. 

Pars  (lat.)  a.  m.  rész. 

Parsdorf,  falu  a  bajorországi  Oberbayern  ke- 
rületben, (i9io)  1407  lak.  Ismeretes  arról  a  fegy- 
verszünetről, amelyet  1800  júl.  15.  Moreau  fran- 
cia és  Kray  osztrák  generális  itt  egymással  kö- 
töttek. 

Parseii-csúcs,  a  Lechvölgyi  Alpok  3038  m. 
magas  csúcsa  Tirolban,  Pians  felől  másszák  meg. 

Parseval,  August  von,  német  őrnagy,  a  róla 
elnevezett  kormányozható  léghajó  szerkesztője 
ós  építője,  szül.  Frankenthalban  (Pfalz)  1861  febr. 
5  Sígsfeld-Ae\  együtt  szerkesztette  a  sárkány- 
ballont, 1906.  mutatta  be  a  róla  elnevezett  tipusú 
kormányozható  léghajót,  melyet  1909.  az  osztrák- 
magyar hadügyi  kormány  is  megszerzett.  P. 
1910.  Budapest  fölött  is  repült.  Az  1914— 16-iki 
világháborúban  a  Zeppelin-léghajók  mellett  P. 
léghajói  is  jelentékeny  szerepet  vittek.  Művei : 
Die  Meohanik  des  Vogelflugs  (Wiesbaden  1889) ; 
Der  Draehenballon  (Berlin  1897). 

Parseval-léghajók,  1.  Léghajózás. 

Parsifal,  1.  Parzival. 

Parsons  (ejtsd:  parsznsz),t)ííro5  Kansas  északame- 
rikai állam  Labette  countyjában,  (i9io)  12.463  lak. 

Parsons,  William,  csillagász,  1.  Bosse. 

Parsonstown  (ejtsd :  parsznsztaun)  v.  J5er>',  város 
King  irorszíigi  countyban  (1911)  4537  lakossal, 
nagy  kaszárnyákkal.  Közelében  Birr  kastély, 
amelyben  Parsons  William  óriási  teleszkópját  el- 
készítette. 

Pars  pro  totó  (lat.)  a.  m.  rész  az  egész 
helyett. 

Parszik  V.  újperzsa  elnevezéssel  gebreTx,  hely- 
telenül tüzimádók,  Zoroaszter  hitéhez  hű  per- 
zsák. Számuk  igen  csekély ;  a  perzsa  tartomá- 
nyokban, Jezdben  és  Kizmánban  alig  vannak 
vagy  9000-en,  de  Indiában,  kivált  Bombay  kor- 
mányzóságban az  1891-iki  népszámláláskor  mint- 
egy 77,000-en  voltak.  Az  elsők  hazájukból  a 
Szasszani^a-birodalom  összeomlása  után  a  VII. 
sz.-ban  vándoroltak  ki,  midőn  az  iszlámot  egész 


Párszi  nyelv  és  irodalom 


216 


Párt 


Iránban  tüzzel-vassal  terjesztették  és  menedéket 
találtak  a  Guzeratban,  ahonnan  tovább  dél  felé 
terjedtek.  Mai  napság  legtöbben  Bombayban  van- 
nak megtelepedve,  hol  gazdagságuknál  és  szo- 
ciális állásuknál  fogva  az  ind  lakosságnak  leg- 
fontosabb elemét  alkotják.  Bombayban  a  keres- 
kedelem legnagyobbrészt  az  ő  kezükben  van, 
kivált  az  ópiumkereskedést  űzik.  Újabb  időben 
sokan  lépnek  a  jogi  pályára  és  állami  szolgá- 
latba. Régi  vallásukhoz  és  az  azzal  összefüggő 
szertartásokhoz  nagy  szívóssággal  ragaszkod- 
nak. Nevezetesek  dakhmáík  (a  hallgatás  tor- 
nyai) Bombayban,  a  Malabár-hillen  ós  másutt 
Indiában,  melyeken  a  holtakat  étkül  a  madarak- 
nak teszik  ki.  A  P.  egyszerű  templomaiban  ál- 
landóan fentartják  a  szent  tüzet.  A  papi  méltó- 
ság örökletes,  de  a  pap  fla  a  laikusok  közé  is 
léphet.  Vallásukat  1.  Parszizmus. 

Párszi  nyelv  és  irodalom.  Parszinak  nevezik 
a  pehlevi  szövegeknek,  melyek  teli  vannak  sémi 
szavakkal,  perzsa  átírását.  Eleinte  önálló  nyelv- 
nek tartották  a  parszit  s  mint  ilyennek  írta 
meg  nyelvtanát  Spiegel,  most  azonban  már 
tudjuk,  hogy  nem  egyéb,  mint  többé-kevésbbé 
sikerült  iránizálása  a  nehezen  érthető  pehlevi 
tudós  nyelvnek.  Az  indiai  parszik  pázend  név- 
vel jelölik  a  parszit.  A  párszi  könyvek  tar- 
talma csaknem  kizárólag  vallásos.  Egyik  leg- 
ismertebb párszi  munka  a  Mainyoi  Khard,  azaz 
a  bölcseség  szelleme ;  eredetiben  és  angol  fordítás- 
ban közzétette  West :  The  book  of  the  Mainyoi 
Khard.  The  Pazand  and  Sanskrit  texts  w.  an 
english  transl.  and  glossary  of  the  Pazand  texts, 
a  sketch  of  Pazand  grammar  (Stuttgart  1871). 
V.  ö.  Spiegel,  Grammatik  der  Parsisprache 
nebst  Sprao'hproben  (Leipzig  1851) ;  West,  Pah- 
lavi-Literatur,  Grundriss  der  iranischen  Philo- 
logie  (Strassburg  1896). 

Parszizmus,  így  nevezik  a  régi  perzsák  a 
gebrek  (parszik)  hitét.  Megbízható  források  hiá- 
nyában megközelítő  pontossággal  sem  lehet  e 
vallás  keletkezésének  időpontját  meghatározni. 
A  próféta  Zarathustra,  görögösen  Zoroaszter, 
maga  félig  mitikus  alak,  kinek  életéről  szóló 
tudósítás  mesés  elemekkel  van  feldíszítve  s  jófor- 
mán semmi  történelmi  értékkel  sem  bir.  A  P.  fő 
jellemvonása  a  jó  és  a  rossz  világuraló  dualiz- 
musa. A  jó  isten  Ormuzd  (Ahuramazda)  és  Ahri- 
Dian  (Anromainjusz),  a  gonoszság  megtestesülése 
küzdenek  egymással  az  uralomért  A  jó  isten  győ- 
zelme annak  idején  véget  fog  vetni  a  rossz  uralmá- 
nak. Tizenkétezer  év  múlva  fog  ez  a  világboldogító 
esemény  bekövetkezni.  A  főistent  számos  isteni 
vagy  félisteni  rangú  szellem  veszi  körül.  Ilyenek 
az  Amesaszpenták.  Ahrimánnak  is  vannak  segítő 
démonai.  Áldozatot  kétfélét  ismer  a  párszi  hit ; 
az  egyik  véres,  a  másik  a  haoma  (1.  o.)  nedvé- 
ből álló  vértelen.  Dogmái  közé  tartozik  a  feltá- 
madás. Erkölcstana  a  jó  gondolat,  jó  szó  ós  jó 
tett  háromságán  alapszik.  Erre  emlékezteti  a 
hivőt  a  három  részből  álló  öv,  melyet  minden 
gebr  hord.  Legnagyobb  erény  a  sok  gyermek 
és  a  föld  jó  mívelése.  Nagy  bűn  a  hazugság.  V. 
ö.  Spiegel,  Avesta  aus  dem  Grundtext  übersetzt 
(Leipzig  1852—1863.,  3  köt.);  u.  az,  Eranische 
Alterthumskunde,  u.  o.    1871—1878.  3   köt.); 


Darmesteter,  Le  Zend  Avesta,  Traduction  nou- 
velle  avec  comm.  histor.  et  philologique  (Paris 
1892— 98.,  3  köt.);  Houtum-Schindler,  Die  Parsen 
in  Persien  (Leipzig  1882) ;  He)vry,  Le  Parsisme 
(Paris  1905). 

Parszok,  1.  Parszik. 

Part,  a  szárazföld  és  a  víz  határvidéke,  amely 
már  közvetlenül  a  mellette  levő  vízterület  geo- 
fizikai hatása  alatt  áll.  A  száraz  és  víz  határ- 
vonala a  partvoiml  vagy  partszél.  Ez  a  tenge- 
rekben a  dagály  és  apály,  a  folyókban  és  tavak- 
ban a  vízállás  szerint  folyton  változik.  Parthossz 
a  partvonal  hosszúsága,  viszonylagos  parthossz 
pedig  az  egész  partvonal  hosszának  a  sziget  te- 
rületéhez való  viszonya.  Ez  a  viszonyszám  a 
szárazföld  tagozottságának  a  nagyságával  nő, 
legkisebb  kör  esetében.  Megkülönböztetünk  a  P. 
szerkezete  szerint  diszkordáns  P.-ot,  amely  a 
hegységek  szerkezeti  kányát  metszi.  Az  ilyen  P. 
rendszerint  erősen  tagozott,  meredek  részletei 
vannak ;  továbbá  konkordáns  P.-ot,  amelynek 
P.-vonalával  a  P.  hegysége  párhuzamosan  húzó- 
dik, ez  rendesen  tagozatlan;  végül  neutrális 
P.-ot,  amelyet  hegység  nem  érint,  hanem  valami- 
lyen síkság,  feltöltött  folyóvölgy  stb.  A  diszkordáns 
P.-nak  azt  a  faját,  amikor  a  P.-ra  kijövő  völ- 
gyek benyúló  öblök,  a  hegygerincek  pedig  a  ki- 
emelkedő félszigetek  alakjában  találhatók  meg 
a  P.-on,  nevezzük  riasz-partnak,  ilyen  pl.  Pelo- 
ponnezus,  Kis-Ázsia  Ny,.-i  partja,  míg  konkordáns, 
pl.  az  Atlasz-hegység  B.-i  P.-ja  Alger  területén, 
neutrális  Déloroszország  P.-ja.  A  P.  fejlődése 
szerint  lehet  épülő  és  pusztidó.  A  pusztuló  P.-ot 
a  tengerjárás  pusztítja  el  (abrázió),  vagy  évszá- 
zados sűlyedós.  Pusztul  pl.  Anglia  P.-vidéke 
(Cornvrallis-félsziget),  vagy  Helgoland-sziget. 
Épülő  a  P.  a  tenger  vagy  valamely  folyó  feltöltő 
munkája  folytán,  vagy  évszázados  emelkedéssel. 
Az  épülő  P.  sekély,  homokos,  lidói  és  lagunái 
vannak,  ha  valamilyen  áramlás  eltéríti  a  törme- 
léket, ha  ilyen  nincs,  akkor  egyszerű  delta 
képződik.  A  folyó  P.-ja  lehet  szintén :  rombolt  és 
épített,  aszerint,  hogy  a  folyó  sodra  a  P.-ot  sú- 
rolja-e, vagy  pedig  azzal  ellenkező  oldalon  vau. 
Rombolt  P.  tehát  a  folyókanyarulat  homorú  ol- 
dala, épülő  a  domború.  Mint  minden  fizikai  föld- 
rajzi tüneménynek,  a  P.-nak  is  megvan  a  cikli- 
kus változása.  Fiatal  P.  gyors  tektonikus  válto- 
zások következtében  keletkezik.  Meredek  szik- 
lák, zeg-zúgos  P.-vonal,  mélyen  benyúló,  mély 
öblök  jellemzik.  Később  a  tenger  a  meredeksé- 
geket, félszigeteket  letarolja,  a  szárazföld  felől 
jövő  törmelék  az  öblöket  feltölti,  a  törmelék  ho- 
mokjával a  tenger  az  öblöket  turzásokkal  elzárja. 
Amikor  a  P.  így  kiegyenesedik,  akkor  szenilis 
P.-nak  nevezzük.  (A  Balaton  D.-i  P.-ja.) 

Párt,  politikai  P.,  azoknak  az  összessége,  akik 
ugyanegy  célra  szövetkeznek.  A  P.  ólén  a  P.- 
vezérek  állanak ;  a  P.-eluökök  nem  szükségkép- 
pen P.-vezérek.  A  P.  céljainak  képviseletére  és 
terjesztésére  a  P.-közlönyök  szolgálnak,  a  P.  ve- 
zérelveit a  P.-programm  tartalmazza.  A  P.  si- 
keres működésének  feltétele  a  P.-szellem  vagyis 
a  hajlam  a  P.-hoz  csatlakozni  s  törekvéseit 
érvényesíteni;  másrészt  a  P.-fegyelem,  vagyLs 
a  szoros  összetartás,  elvhűsóg,  s  a  P.-kórdósnek 


Párta 


217 


Part-erődítések 


nyilvánított  kérdésben  a  P.-határozat  kötelező 
voltának  elfogadása,  míg  egyéb  kérdésben  min- 
denki saját  meggyőződését  szabadon  követheti. 
P.-kérdésnek  nyilvánított  kérdésben  a  P.-ha- 
tározat el  nem  fogadásának  a  P.-ból  való  ki- 
lépés, illetőleg  kizárás  a  következménye.  A  P. 
anyagi  szükségleteinek  fedezéséről  P.-adő  kive- 
tése által  gondoskodnak.  Azoknak  az  elveknek 
összességét,  amelyek  a  P.  eljárását  irányítják, 
Prpolitikámk  nevezik.  Azt  az  irányt,  amely 
mindent,  amit  egy  másik  P.  ajánl,  csak  azért 
ellenez,  mert  a  javaslat  nem  tőle  indult  ki,  a 
P.-poUtika  elfajulásának  kell  tekinteni,  mint 
amely  a  P.-érdeket  a  haza  érdeke  fölé  helyezi. 
A  parlamenti  P.-okat  frakcióknak  is  nevezik.  An- 
nak a  P.-nak,  mely  nem  általános,  hanem  sze- 
mélyes érdekeket  követ,  koteria,  klikk  a  neve.  L. 
ínég  Magyar  országgyűlési  pártok. 
Párta,  1.  női  fejdísz,  1.  Magyar  viselet. 

2.  P.  vagy  korona,  állatok  lábain  a  pata  v. 
köröm  felső  szélét  szegélyező  rész. 

3.  P.  (bokréta,  lat.  corolla,  röv. :  C.  képlet- 
ben ;  növ.),  a  heteroehlamydeikus  virágban  a  vi- 
rágtakaró kívülről  számított  második,  a  csésze 
után  következő  levélköre,  amely  a  szirmokból 
áll.  A  P.  teljes  kifejlettségében  főképpen  a  rovar- 
porozta virágokban  jelenik  meg,  amikor  a  szir- 
mok nagysága  és  színe  a  rovarcsalogatást  végzi. 
A  beporzás  (1.  o.)  megtörténte  után  a  P.  elhervad 
ós  rendesen  lehull.  A  P.  rendesen  sziromyiemü, 
amikor  levelei  nem  zöldek,  hanem  más  színűek, 
gyengéd  szerkezetűek,  néha  csészenemü,  amikor 
a  P.  szirmai  a  csészelevelekhez  hasonlóak,  zöl- 
dek. A  P.  szabályos  (sugaras),  ha  a  szirmok  egy- 
formák, részarányos,  ha  egy  szimmetria-síkkal 
két  félre  osztható  (pl.  az  ajakos  virágé,  1.  Ajak 
2.),  szabálytalan,  ha  minden  szirom  eltérő  alakú 
és  nagyságú,  szábadszirmú  és  forrtszirmú.  L. 
még  Szirom,  Virág. 

Párta  (Párta),  kisk.  Temes  vm.  fehértemplomi 
j.-ban.(i9io)  749  szerb.  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pártadó,  1.  Párt. 

Pártafal,  1.  Attika. 

Partag^iuin  v.  paragium  {új-lat.),  középkor- 
ban fejedelmi  házakban  a  fiatalabb  gyermekek- 
nek ingatlan  vagyonnal  szokásos  kifizetése.  A  P. 
helyébe  az  apanage  (1.  o.)  lépett. 

Pártakoronázás,  csipkézef,  falcsipkézet{fv&n- 
eiául  créneau,  ném.  Zínne).  Á  középkori  várfa- 
lak, bástyák,  őrtornyok  főpárkányai  fölött  alkal- 
mazott, szabályosan  ismétlődő  résekkel,  csipké- 
zettel  ellátott  attika-falat  értjük  alatta,  mely 
mögül  az  ellenség  kikémlelhető  volt  s  mely  egy- 
szersmind nyilak  ellen  védehnül  szolgált.  A  fegy- 
verek tökéletesbülésével  védelmi  jellegét  elvesz- 
tette s  már  csak  díszítés  gyanánt  alkalmazzák. 
(L.  az  ábrát). 

Pártalevél  (aör.),  a.  m.  szirom  (1.  o.  és  Párta). 

Partanna,  város  Trapani  sziciliai  olasz  tarto- 
mányban, (1911)  16,174  lak.,  olaj-  és  borterme- 
léssel. 

Páxtatiprás,  a  lovak  pártáján  a  szaruszegély- 
nek, a  szarufalnak  és  ezzel  együtt  a  szegély  és 
párta  irhájának,  sőt  némelykor  az  irha  alatt 
fekvő  képleteknek  sebzése,  melyet  rendszerint  a 
hegyes  patkósarkak  okoznak,  ha  a  ló  maga  v. 


társa  tipor  a  pártára ;  azért  e  sebek  majdnem 
mindig  szúrtak  és  zúzottak  s  irányuk  felülről 
lefelé  halad.  A  sérülés  sokszor  nagy  fájdalmat 
okoz,  mert  a  roncsolt,  éles  és  hegyes  szarufosz- 
lányok a  párta  irhájába  nyomulnak,  vagy  a 
sebben  és  környékén  az  irhában  genyes  gyuladás 
fejlődik,  amire  a  pártaszól  duzzadása,  melegsége 
és  fájdalmas  volta  utal.  Az  orvoslás  feladata  a 
roncsolt  és  életképtelen  szöveteket  eltávolítani 
és  a  seb  antiszeptikus  kezelésével  a  genyedóst 
távoltartani  v.  ha  az  már  bekövetkezett,  lehe- 
tőleg lokalizálni  és  megszüntetni. 

Pártázat  (ném. i^míeíi,  o\.lista,avíg.  ribband). 
a  hajót  rendesen  a  felső  fedélzet  magasságában 
a  külső  oldalon  körülövező  és  kiálló  vastag  lé- 
cezet,  melynek  célja  a  hajó  külső  burkolatát  a 
kikötés  alkalmával  más  idegen  tárgyakhoz  való 
súrlódástól  megó\Tii.. 

Parte  (ol.)  a.  m.  rész,  1.  Col. 

Parteltolódás,  1.  Emelkedés  és  sülyedés. 

Partenkirchen,  község  a  bajorországi  Ober- 
Bayern  kerületben,  (1910)  34;13  lakossal.  P.  igen 
látogatott  nyaralóhely.  2  km.-nyire  van  Ka- 
nitzer  vagy  Kainzenbad,  jódtartalmú  ásványvíz- 
forrással. 


Pártakoronázás  Bártfa  város  tornyán. 

Partenopea  repubblica  (olasz.),  1.  Par- 
tlienopei  köztársaság. 

Part-erődítések,  áz  állandó  erődítéseknek  a 
partvédeimet  szolgáló  külön  nemei,  amelyek  a 
tenger  felé  hatnak,  amely  irányból  az  ellenséges 
hadihajók  legnehezebb  lövegeikkel  támadnak  a 
P.-re.  Ez  utóbbiak  tehát  nem  számíthatnak  olyan 
lassan  közeledő  támadással,  mint  amilyenekkel  a 
szárazföldi  erődítményeknek  kell  számolniok.  Ez 
a  P.  főjellemvonása.  Különféle  nemeik :  1.  Fő  hadi 
kikötők,  amelyek  kizárólag  katonai  céloki'a  ós  a 
hajórajnak  menedékhelyül  szolgálnak.  2.  Hadi  ki- 
kötők, amelyek  szintén  csak  katonai  célra  szolgál- 
nak 8  valamely  hajóraj,  hadtengerész-mútelep 
vagy  raktárak  oltalmazására  vannak  berendezve. 
3.  Erősített  hajóhadtábor,  a  hajóhad  biztos  hor- 
gonyzására  és  műveleteinek  támogatására  szol- 
gál. 4.  Erősített  kikötők  és  révek,  a  kereskedelem 
biztosítására,  esetleg  katonai  célokra  is  szolgáló 
kikötök,  rendesen  tengerparti  erődökből  vagy 
martüteg-sá^j^cokból  állanak,  melyek  a  kikötőt 
rajtaütés  ellen  biztosítják;  néha  a  szárazföldi 
oldalon  is  megerősíttetnek.  5.  Tengerparti  erődök 


Parterre 


218 


Parthenios 


ós  martüteg-sáncok,  amelyek  utak  és  folyótorko- 
latok elzárására,  továbbá  a  partra  szállás  meg- 
akadályozására szolgálnak. 

Parterre  (franc),  valamely  épületnek  föld- 
szinti része;  a  színházban  a  nézőtérnek  a  parkét 
(1.  0.)  mögött  fekvő  része.  Régebben  az  egész 
nézőtér  ezt  a  nevet  viselte.  —  P.  a  kertészetben 
terraszszerű  parkterületeknek  legalul  elterülő, 
nagyobb  kerteknek  mélyebben  fekvő,  rendszerint 
virágokkal  beültetett  része. 

Partes  adnexae  (lat.),  1.  Kapcsolt  részek. 

Partes  orationis  (lat.),  1.  Beszédrészek. 

Partfelmérés,  tengerpartok  geodéziai  fölvétele 
és  térképezése  a  hajózás  számára.  Fel  vannak 
tehát  rajta  tüntetve  a  partvonal,  a  part  közelé- 
ben levő  szárazföld  jellemző  magasságai  és  a 
parti  tenger  mélységei,  a  hajózás  számára  fon- 
tos helységek  pontos  helye,  magassága,  temp- 
lom, hegycsúcs,  világító  torony  stb. ;  szóval  a 
tájékozódáshoz  szükséges  látható  tárgyak  ós  je- 
lek, a  tengerfenék  domborzata  a  sziklapadok- 
kal, zátonyokkal,  tengerjárás  és  tengerárammeg- 
határozások s  a  hely  mágneses  dekUnációja. 
Maga  a  fölmérés  a  rendes  térképkészítés  módja 
szerint  megy  végbe,  kezdődik  bázisvonal- válasz- 
tással, ezt  megmérik,  azután  háromszögeléssel 
folytatódik,  megállapítják  a  partvonal  topográ- 
fiáját, esetleg  különös  ismertető  jeleit.  A  víz- 
mélységeket 4  m.  mélységig  deciméternyi,  20 
m.  mélységig  V2  m.-nyi,  ezen  alul  1  m.-nyi  pon- 
tossággalmeghatározzák. Fenékpróbákat  is  vesz- 
nek, mert  a  fenék  talaja  fontos  a  horgonyzás 
szempontjából.  A  mélységadatokat  mind  ugyan- 
arra a  vízállásmagasságra  kell  vonatkoztatni,  s 
ezért  a  mélységmóresekkel  egyidejűleg  vízállás- 
méréseket is  kell  végezni.  Azután  lehorgonyzott 
csónakból  tengerárammegfigyeléseket  kell  vé- 
gezni, 8  végül  mindezeket  az  adatokat  térké- 
pen célszerű  jelekkel  föltüntetni.  V.  ö.  Anleitung 
zur  Küstenvermessung(Lehrbuch  der  Navigation, 
3.  köt.,  Berlin  1901) ;  General  Instruction  for  the 
Hydrographic  Surveyors  of  the  Admiralty  (Lon- 
don 1903) ;  Shortland,  Nautical  surveying  (u.  0. 
1890) ;  Robinson,  A  treatise  on  marine  surveying 
(u.  0. 1882) ;  Notes  on  the  organisation  of  the 
CJoast  Survey  (Washington). 

Pártfogó  tisztviselő,  az  igazságügyminiszter 
által  szülSég  esetében  kinevezett  és  díjazott  tiszt- 
viselő, aki  a  fiatalkorú  terheltekre  vonatkozó 
adatok  megszerzésében,  az  ő  felügyeletükben,  el- 
helyezésükben és  gondozásukban  a  bíróságnak 
segédkezik ;  P.-t  akkor  neveznek  ki,  ha  erre  a 
tisztre  társadalmi  úton  apatronázs  körében  önkén- 
tes vállalkozó  nincs,  v.  ha  a  munka  mennyisége  v. 
más  ok  szükségessé  teszi.  L.  Fiatalkorú  bűntette- 
sek, Patronázs,  Szegénységi  jog. 

Partfutó  V.  fenyérfutó  (Galidris  áiiat),  a  Lile- 
félék családjába  tartozó  madámem.  A  többi  sza- 
lonkáktól abban  különbözik,  hogy  hüvelykujja 
nincsen.  Egyetlen  faja  ismeretes,  a  fehér  P.  (Ga- 
lidns  arenaria  L.).  Körülbelül  búbos  pacsirta 
nagyságú.  A  kifejlett  példányok  ősszel  és  télen 
felül  bamásszürkék,  hasuk  tiszta  fehér,  szárnyuk 
barnás  fekete,  középen  fehér  szalaggal,  csíídjük 
és  lábuk  fekete;  nyáron  fölül  vörhenyes.  A 
fiatalok  fölül  barnás  feketék,  fehér  pettyekkel,  alul 


fehérek.  Nyáron  az  északi  sarki  tájakon,  télen 
úgyszólván  mindenütt  honos.  Hazánkban  az  őszi 
átvonulás  alkalmával  található.  Vízi  rovarokkal 
táplálkozik.  A  Galidris  nemen  kívüli  P.-fajokra 
jeUemző,  hogy  hüvelykujjuk  megvan.  Idetartozik 
a  Limonites-nem,  melyet  könnyű  felismerni  ar- 
ról, hogy  csőre  és  csűdje  egyenlő  hosszú.  Hazánk- 
ban e  nemből  előfordul  a  Teniminck  partfutó 
(I/imonites  Temmincki  Leisl.)  és  a  törpe  P.  {L. 
minuta  Leisl.).  Az  Arqnatella-,  Tringa-  és  Limi- 
co?a-nemekbe  sorozott  P.-okra  jellemző,  hogy  cső- 
rük csüdjüknél  hosszabb.  Az  Arquatella-TiQmnél  a 
középső  ujj  a  karommal  együtt  hosszabb  a  csüd- 
nél ;  idetartozik  a  nálunk  ritka  téli  vendégként 
megjelenő  tengeri  P.  (Arqiiatella  maHtima 
Gmel.).  A  Tringa-  és  I^micoZa-nemnél  a  középső 
ujj  a  karommal  együtt  rövidebb  a  csüdnél ;  ebben 
a  két  nem  megegyezik,  különbözik  azonban,  hogy 
a  Tringa-núl  a  csőr  keskeny,  a  Limicola-nál  szó- 
les. A  TrÍ7iga-TiGmhől  hazánkban  eddig  az  izlandi 
P.-t  (Tringa  canutus  L.),  az  északi  P.-t  (Tringa 
alpina  L.)  és  a  vörhenyes  P.-t  (Tringa  subar- 
quata  Güld.)  észlelték.  A  Limicola-nenúibl  csupán 
egy  faj,  a  szélescsőrű  P.  (Limicola  platyrhyncha 
Temm.)  ismeretes  átvonulása  idejében  hazánkból. 

Parth  János,  ötvös,  1.  Barth. 

Parthajózás,  a  tengeri  kereskedelmi  hajózás- 
nak osztályzata  a  határok  szerint,  amelyben 
űzik.  Az  1879.  XVI.  t.-cikk  kis  és  nagy  P.-t  kü- 
lönböztet meg.  A  kis  P.  az  Adriai-tengerre  szo- 
rítkozik ;  a  nagy  P.  az  Adriai,  a  Földközi,  to- 
vábbá a  Fekete-  s  Vörös-tengerre  terjed.  P.  alatt 
értendő  —  tekintet  nélkül  arra,  hogy  az  milyen 
tengerrészekre  terjed  —  az  a  hajózás  is,  melyet 
tengeri  kereskedelmi  hajókkal  a  part  mentén 
űznek.  Az  ily  értelmű  P.-t  rendszerint  csak  azon 
állam  hajói  űzhetik,  amelynek  területéhez  az  il- 
lető tengerpart  tartozik,  hacsak  nem  biztosítta- 
tik ez  a  kedvezmény  más  államok  hajóinak  kü- 
lön kereskedelmi  és  hajózási  egyezményben. 

Parthay  Géza,  zoológus,  szül.  Haróban  (Hu- 
nyad  vm.)  1861  szept.  12.,  megh.  Pilisen  1914  júl. 
14:.  Az  országos  méhészeti  egyesületnek,  majd  a 
baromfltenyésztési  egyesületnek  titkára,  később 
igazgatója  volt.  1887-ben  a  Szárnyasaink  c. 
lapot  alapította,  1898.  a  zoológiai  társulat  igaz- 
gatója lett.  Önálló  művei :  A^  okszerű  baromfi- 
tenyésztés alapvonalai  (Budapest  1895) ;  A  Öo- 
chinok  monographiája ;  A  Brahma-tyük  és  en- 
nek tenyésztése,  Gyakorlati  baromfitenyésztő, 
Baromfibetegségek  c.  könyvek.  1898-ban  alapí- 
totta a  Zoológiai  Lapok  és  a  Vadászat  és  Ál- 
latvilág c.  szaklapokat,  melyeknek  szerkesztője 
volt.  A  hazai  domesztikált  columbidák  faunáját 
két  új  fajtával,  a  mugyar  pávával  (Col.  laticauda 
hung.)  és  a  magyar  sirályka  (Col.  turbita  hung.) 
előállításával  gazdagította. 

Parthe,  a  Pleisse  18  km.  hosszú  mellékfolyója 
Szászországban,  Lipcsénél  torkolUk. 

Parthénion  (gör.)  a.  m.  szüzek  dala,  milyet  a 
régi  görögöknél  szüzekből  álló  karok  adtak  elő 
ünnepi  alkalmakkor.  Alkmannak  (1.  0.)  maradt 
fenn  egy  nagy  parthénionja  egy  1855.  talált  pa- 
piruszon (Hermes  J897,  251.  l.). 

Parthenios,  a  bithyniai  Nikaeából  való  görög 
költő,  Kr.  e.  73.  hadi  fogolyként  Rómába  került, 


Parthenlum 


219 


Parthia 


Ott  felszabadult  és  mint  az  alexandriai  elégia 
művelője  tiszteletben  állott.  Barátja,  Comelius 
Gallus  számára  költői  feldolgozás  céljából  Ero- 
tika pathemata  (Szerelem  fájdalmai)  címen  36 
szerencsétlen  végű  szerelmi  történetet  álUtott 
össze.  E  gyűjtemény  világot  vet  az  alexandriai 
költészet  eszmekörére  s  az  ókori  regény  megala- 
pozója. Legújabb  kiadása  Martinitól  való  (Mytho- 
graphi  Graeci,  Leipzig  1902). 

Partlieniain  L.  (növ.),  a  Compositae  (Fész- 
kesek) család  génusza  9  fajjal  Észak-,  Közép- 
Amerikában  és  Nyugat-Indiában.  A  mexikói  ma- 
gasfóldön  termő  P.  argentaUmi-\)ó\  (guayule)  ki- 
főzéssel  kaucsukot  nyernek. 

Partlienocissus  Planch.  (Quinaria  Raf., 
Ampelopsis  Michx.,  növ.),  a  Vitaceae  (Szőllő- 
félék)  család  génusza ;  10  faja  Ázsia-  és  Észak- 
Amerika  mérsékelt  övén  honos,  felfutó  növény, 
melyek  közül  a  P.  qidnquefolia  Planch.  (Qui- 
naria  qidnquefolia  (L.)  Koehne,  Ampelopsis 
quinquefolia  L.,  vadszőllő,  borostyánszöllő)  fajt 
Európában  lugasok,  falak,  kerítések  bef uttatására 
széltében  használják,  Észak-Amerikából  szárma- 
zik. Levele  ujjasán  összetett,  5-ös,  az  egyes  le- 
velek tojásdad  hosszúkásak,  kihegyezettek,  dur- 
ván fílrészesek,  sötétzöldek,  ősszel  megpirosod- 
nak. A  levélnyéllel  szemben  kacsok  erednek, 
melyek  egy  változatán,  a  var.  radicantissimá-ii 
tapadókorongokkal  végződnek.  Zöldesfehér  vi- 
rágai dús  bogemyőben  nyílnak,  szirmaik  szétte- 
iTilnek.  Bogyója  kék  v.  fekete.  Hazájában  Ka- 
nadától Floridáig  van  elterjedve.  Gyorsan  nő  s  a 
legkeményebb  telet  is  kiállja.  Kultivált  fajtáit 
így  is  szokták  csoportosítani : 

Lesöpört:  Quinarfa  Raíin.  [génusz:  P.Planch.), 
kacsvégeken  többnyire  tapadó  korongokkal :  A. 
quinquefolia  Michx.  (Hedera  quinquefolia  L., 
Vitis  quinquefolia  Moench)  közönségesen  vad- 
szőlő néven  ismeretes. 

n.  csoport :  Eu-Ampelopsis,  kacsvégek  tapa- 
dókorongok nélkül :  A.  cordata  Michx.  (Vitis  in- 
diiisa  Willd.)  Észak-Amerika ;  A .  h^evipedun- 
(  ulata  Koehne  (Vitis  hrevipedunculata  Dipp., 
V.  amurensis  Hort.,  V.  japonica  Hort.,  Gissus 
hrempedunculata  Max.)  Japánban  és  az  Ussuri- 
vidéken  honos,  gyorsan  növekedik  és  fagyálló ; 
A.  heterophylla  Sieh.  et  Zucc.  (A.  humulifolia 
Hort.)  fa.gy  iránt  érzékeny,  Kelet-Ázsiában  ho- 
nos ;  var.  elegáns,  tarkalevelű  szép  növény,  de 
gyenge  növésű.  A.  aconitifolia  Bunge  hazája 
Kina  és  Japán,  szigorú  telek  iránt  érzékeny.  A. 
serjaniifolia  Bunge  (Vitis  pentaphylla  Miq., 
Cissus  viticifolia  Sieh.  et  2kicc.)  szép  japáni  és 
kínai  kúszó  cserje.  A.  hipinnata  Michx.  (Vitis 
arborea  L.)  szép  lombozatú,  de  fagyok  iránt 
érzékeny  Uána,  melegebb  északamerikai  honos- 
ságú. Szaporításuk  magokkal,  dugványokkal  és 
döntéssel  történik. 

Partlienogenesis  (gör.),  a.  m.  szűznemzés, 
1.  Szűzszaporodás. 

P.  az  előrehaladottabb  ivari  elkülönítéssel  bíró 
növények  sorában  nagyon  ritka.  A  Saprolegnia 
és  a  Chara  crinita  meg  nem  termékenyített  pete- 
sejtjének embrióvá  való  fejlődése  rég  ismeretes. 
A  virágos  növények  P.-e  az  újabb  vizsgálatok 
szerint  az  apogamia  jelenségei. 


Parthenokarpia  (nüv.)  oly  esete  a  terméskép- 
ződésnek, amikor  a  termés  hímsejt  megtermé- 
kenyítő hatása  nélkül,  vegetatív  módon  jön  létre, 
amilyent  a  fügén,  naspolyán  és  uborkán  észleltek. 

Parthenon,  a  görögöknél  1.  a  lakóházban  a 
lányok  szobája ;  2.  Pallas  Athena  temploma  az 
athéni  Akropolison ;  a  görög-dór  építészet  gyöngye. 
L.  Athén  és  Görög  művészet. 

Parthenon-szobrok,  az  athéni  Akropoliszon 
állott  Parthenon  díszítéséhez  tartozó  szobrok 
(metopák,  fríz,  oromcsoportok),  melyeknek  leg- 
nagyobb részét  Lord  Elgin  1812.  Londonba  szál- 
líttatta. Jelenleg  a  British  Múzeum  legféltettebb 
kincsei.  (L.  még  Phidias).  V.  ö.  A.  H.  Smith,  The 
sculptures  of  the  Parthenon  (London  1912). 

Parthenopaios,  a  Thébát  ostromló  mondai 
hősök  (1.  Heten  Théba  ellen)  egyike. 

Parthenope,  ókori  város  Alsó-Itáliában,  most 
Nápoly  (1.  0.). 

Parthenopei  köztársaság  (Partenopea  re- 
pubUica),  a  nápolyi  királyság  neve  1799  jan. 
23-tól  jún.  21  ig.  A  rövidéletű  köztársaságot 
Ghampionnet  francia  tábornok  állította  fel  s  ne- 
vét Nápoly  ókori  nevéről  (Parthenope)  kapta. 

Parthia  (Parthyaea),  ókori  ázsiai  terület,  a 
parthusok  földje,  melyet  É.-ra  Hyrkania,  Ny.-ra 
Média,  K.-re  Ária  és  Margiana,  D.-re  a  Karma- 
niai  sivatag  határoltak,  tehát  a  mai  Khoraszán 
és  Kohisztán  vidékén  terült  el.  Benne  Ptolemaeus 
szerint  25  nagy  város  volt,  a  legnagyobb  az  É.-i 
részen  Hekatonpylos  (a  100  kapus).  A  régiek  a 
parthusokat  skytháknak  tartották,  de  valószínű- 
leg iráni  eredetűek  és  Zoroaszter  vallását  követ- 
ték. Sokáig  ismeretlenek  és  jelentéktelenek  vol- 
tak, adót  fizettek  egymásután  az  asszíroknak, 
médeknek  és  a  perzsáknak.  Nagy  Sándor  ázsiai 
hadmenetében  a  perzsa  provinciákkal  együtt  P.^t 
is  elfoglalta,  a  lakosok  pedig  egy  ideig  Bumenes, 
Antigonos,  Seleukos,  Nikanor  és  Antiochos  alatt- 
valói voltak.  Végre  az  utóbbinak  egyik  tisztje, 
Agathokles  ösztönzésére  a  parthusok  föllázadtak 
és  Arsakes,  egy  alacsony  származású,  de  rend- 
kívül tehetséges  katona,  magához  ragadta  a  ha- 
talmat, s  ő  alapította  meg  K.  e.  250  körűi  a 
parthus  birodalmat.  A  makedónok  hasztalan  pró- 
bálták P.-t  visszafoglalni;  az  egymást  követő 
erélyes  fejedelmek,  kik  a  királyság  megalapítója 
után  mindig  viselték  jelzökép  az  Arsakes  nevet, 
folyton  növelték  és  oly  félelmessé  tették  hatalmu- 
kat, hogy  nemcsak  18  királyságot  egyesítettek  a 
Kaspi-  és  Arab-tenger  között,  hanem  Rómával  is 
versenyeztek  Keleten  a  világuralomért.  Crassus 
triumvir  Kr.  e  53.  Karrhae  mellett  L  Orodes  ki. 
rállyal  szemben  csúfos  vereséget  szenvedett,  mit 
csakKr.  e.  38.  bosszúit  meg  VentidiusBassus  és  35. 
Marcus  Antonius.  A  két  ellenfél  közt  a  határs'onal 
az  Eufrátesz  lett.  Királyságuk  Kr.  u.  229-ig  állott 
fenn,  amidőn  Artabanos  királyt  megölték  és  P. 
az  újra  felvirágzó  Perzsia  provinciája  lett(l.  Ar- 
taxerxes  4.).  A  parthus  nép  vad  és  harcias,  ki- 
váló lovas  és  íjász  volt.  Harci  taktikájuk  szerint 
nyilaik  kilövése  után  gyorsan  visszavonultak, 
majd  váratlanul  megfordultaid  és  így  vívták  ki 
csodás  bátojrsággal  győzelmeiket.  Rossz  tulajdon- 
ságuk volt  a  szertelen  ivás,  szintúgy  mindenféle 
fajtalanság.  Törvényeik  az  anyával  és  nővérek- 


Parthiscus 


220 


Partikularizmus 


kel  való  házaseletet  is  megengedték.  V.  ö.  G. 
Bawlinson,  P.  (London  1893);  Sallet,  Die  Nach- 
folger  Alexanders  (Berlin  1879);  GutscJmiied, 
Geschiclite  Irans  (Tübingen  1888);  Mommsen, 
Römische  Geschichte,  5.  Bánd,  IX.  Kapitel  (Ber- 
lin 1885);  Justi,  Geschichte  Irans  (Strasshurg 
1896). 

Parthiscus,  a  Tisza  római  neve  Ammiamis 
Marcellinusnál,  Plinius  Pathissus-i^^'ií  nevezi. 

Parthusok.  1.  Parthia. 

Parti  (franc.)  a.  m.  párt,  felekezet,  továbhá 
elhatározás.  (P.-t  csinálni,  jó  házasságot  kötni). 

Partialis  (lat.)  a.  m.  részleges,  részben  való, 
nem  egész,  egyes  része  az  egésznek. 

Parti  államok  bizottsága,  1.  Duna. 

Participáló  fél  a.  m.  részesedő  fél.  A  közös 
számlára  kötött  ügyleteknél  az  a  részestárs,  aki 
munkájával  nem  járul  az  ügylet  lebonyolításá- 
sához,  csak  nevével  vagy  tökéjével  és  ezért  az 
elért  haszon  bizonyos  részét  kapja. 

Participatio  (lat.),  részvétel,  részvevés  va- 
lami dologban ;  participans,  részvevő,  ki  vala- 
miben részt  vesz ;  participál,  résztvesz,  részesül. 

Participatuni  systemi&  (lat.,  zene)  a.  m. 
egyenletes  beosztású  hangmérséklés. 

Participium  (lat.),  a  nyelvtanban  az  igé- 
nek melléknévi  jelentésű  alakja,  a.  m.  mellék- 
névi igenév.  L.  Igenév. 

Partick,  város  Lanark  countyban,  (1911)  66,848 
lak.,  nagy  gőzmalmokkal,  hajóépitőműhelyekkel 
és  gépgyárakkal.  Glasgownak  elővárosa. 

Parti  csiga  (Litorina,  áiiat),  a  Csigák  (1.  0.) 
osztályába,  az  Elülkopolty  úsak  (ProsobrancMuta) 
rendjébe,  a  Fésűkopoltyúsak  (Ctenohranchiata) 
alrendjébe  tartozó  csiganem.  150  élő  és  kb.  25  ki- 
halt faj  ismeretes  a  krétából  és  a  iertiaerből.  Az 
összes  tengerekben  előfordul.  Legközönségesebb 
a  közönséges  parti  csiga  (Litorina  litorea  L.) : 
házának  magassága  15—25  mm. ;  héja  tojásalakú, 
csúcsán  hegyes,  hamuszíníí  v.  f eketósbarna ;  az 
európai  tengerek  partján  gyaiíori ;  eszik.  Kisebb 
nálánál  a  Litorina  rudis  Mafc.  (háza  9—12  mm. 
magas),mely  arról  nevezetes,  hogy  a  meleg  idő  tar- 
tama alatt  folyton  eleveneket  szül. 

Par  ticnlae  crucis  (lat.)  a.  m.  keresztrészecs- 
kék, vagyis  Krisztus  keresztfájának  maradványai. 
A  kereszt  nagy  tiszteletéből  kifolyólag,  annak 
megtalálása  óta  csakhamar  számos  kisebb  v.  na- 
gyobb részecskék  kerültek,  mint  ereklyék,  a  tem- 
plomokba és  egyesek  birtokába.  350  körül  minden- 
felé találhatók  voltak.  Rómába  I.  Szilveszter  alatt 
kerültek  a  Basilica  Sessoriana-ba  (Sta  Croce  in 
Gerusal.).  A  P.  rendkívül  nagy  száma  könnyen 
megingathatta  a  valódiságukban  való  hitet.  Te- 
kintetbe véve  azonban  a  P.-nak  kicsiny  voltát  és  a 
keresztfának  köbtartalmát,  a  bizalmatlanság  el- 
tűnik. Rohault  de  Fleury  kiszámította,  hogy  az 
egész  világon  elterjedt  P.  mintegy  9—10  millió 
mm8-re  tehetők,  míg  egy  8—4;  m.  magas  kereszt- 
fának köbtartalma  57 Va  millió  mm'.  L.  még 
Ereklye. 

Parti  daru,  az  emelő  darugépeknek  a  folyam 
partján  alkalmazható  csoportjához  tartozik.  L. 
Daru. 

Partié  (franc,  ejtsd:  parti),  valamely  rész,  da- 
rab, részlet,  pl.  valamely  festménynek  egy  része ; 


azután  csomó,  tömeg,  bizonytalan  számú  árúkból 
álló  rakás;  továbbá  társulat;  kéjutazás  vagy 
séta,  sétakocsizás,  gyalogkirándulás;  továbbá  egy 
egész  játék,  egy  játszma  (pl.  sakk-  v.  billard-P.). 
A  zenében  P.  a.  m.  egy  hang,  egyhangú  zene, 
valamely  zenedarabnak  egy  hangszerre  alkalma- 
zott része ;  P.  továbbá  valamely  színésznek  vagy 
énekesnek  a  szerepe. 

Partie-árú,  azok  az  árúk,  melyeket  a  keres- 
kedő egy  tömegben  (pai'tie)  vásárol  meg  legtöbb- 
ször kiárusítások  vagy  csődtömegeladások  alkal- 
mából. Az  ilyen  P.  épen  ezért  igen  olcsón  kerül 
a  vevő  kezére  és  szép  nyereséggel  adható  el. 

Parti  erőd  (ném.  Küstenfort),  1.  Part-erödi- 
tések. 

Parti  fecske  (áiiat),  1.  Fecskefélék. 

Parti  hajózás,  1.  Parthajózás. 

Partika,  a  parti  fecske  (Glivicola  riparia  L.) 
népies  neve.  L.  Fecskefélék. 

Partikulák  (lat.  a.  m.  részecskék),  a  nem  ra- 
gozható beszédrészek,  pl.  határozó  szók,  viszony- 
szók, kötőszók. 

P.  a  kat.  egyházban  egyházi  nyelven :  az  oltári- 
szentségben  a  kenyér  külső  színe  vagyis  az  ostya. 
És  pedig :  nagy  P.,  amelyeket  a  szent  misénél 
és  kis  P.,  amelyeket  a  szent  áldozásnál  hasz- 
nálnak. 

Partikuláris  (lat.),  részleges,  ami  a  részre  tar- 
tozik s  nem  az  összességre. 

Partikuláris  jog  a.  m.  különleges  jog ;  vala- 
mely vidéknek  külön  joga  szembeállítva  az  egész 
országnak  jogával,  amelyet  közönséges  jognak 
neveznek.  A  P.-nak  nagy  szerepe  volt  a  közép- 
korban. A  német,  francia,  olasz  területen  még  az 
egy  és  ugyanazon  osztályhoz  tartozóknak  sincs 
országos,  közös  joguk,  mert  az  ország  területén 
különböző  helyeken  lakók  más-más  jog  szerint 
élnek.  Európaszerte  a  kis  területek,  a  «pars))  (a.  m. 
rész)  joga  uralkodik.  A  P.-ok  darabolják  szót  a 
nemzet  testét.  Ezzel  szemben  nálunk  az  egész 
terület  állott  mindig  előtérben.  Míg  külföldön  a 
P.  jogrendszer,  addig  nálunk  az  országos  jogok 
rendje  uralkodott.  Következménye  ez  annak,  hogy 
a  magyar  jogban  nem  jutott  uralomra  a  hűbéri- 
ség, ezt  pedig  végelemzésben  az  magyarázza, 
hogy  a  magyar  törzsek  az  egységes  letelepedés 
hatása  alatt  (a  nagy  magyar  Alföldön  és  Dunán- 
túl) egységes  jogrendet  alkothattak.  A  földrajzi 
helyzet  és  a  letelepedés  módja  magyarázza  meg 
a  magyar  társadalom  egységes  gazdasági,  poli- 
tikai életét  és  ennek  megfelelő  egységes  szerve- 
zetét, sőt  ennek  fenmaradását  is.  Nálunk  is  vol- 
tak P.-ok,  de  alárendelt  helyzetben  és  legnagyobb- 
részt az  ország  szélein,  a  hegyek  és  erdők  által 
elválasztott  részeken.  így  pl.  a  szepesi  szászok, 
a  székelyek,  az  erdélyi  szászok,  a  horvát-szla- 
vón vidékek  P.  joga.  Előfordul  jelentős  P.  az  or- 
szág sík  vidékén  is,  P.  a  jászok,  kunok  külö]i 
joga.  Ennek  lótrejövetelénélafaji  különbség  sze- 
repelt. Ma  P.  nálunk  nincs. 

Partikularizmus  (partikuláris  a.  m.  részleges) 
az  a  politikai  irányzat,  amely  az  egész  rovására 
a  részeket  szolgálja,  tehát  államszövetségben  a 
tagállamok  önállóságát,  egy  államon  belül  külön 
országrészek,  megyék,  városok  különállását  ós 
különles-es  érdekét  és  intézményeit. 


Partlmento 


221 


Parti  tenger 


PartimeiiÉo,  az  olasz  nomenklatúrában  a 
számjelzéssel  ellátott  basszus  hangok. 

Partinico,  város  Palermo  szieiliai  olasz  tarto- 
mányban, (1911)  21,656  lak.,  selyem-,  kézműipar; 
olaj-  és  bőrkereskedelem. 

Partinium,  könnyű,  szilárd  és  nyújtható  öt- 
vény,  mely  95-6o/o  alumíniumot,  0'6°/o  rezet,  0-2o/o 
ónt,  0-8Vo  wolframot  és  2-8<^/o  antimoniumot  tar- 
talmaz. Különösen  automobilrészletek  gyártására 
használják. 

Partirablás  (ném.  Strandraub),  a  tengerparton 
és  a  parti  \'lzeken  alkalmilag  v.  üzletszerűen 
űzött  rablás,  mely  főleg  hajók  ki-  és  elrablását  cé- 
lozza. A  P.  a  tengeri  jog  szerint  nem  egyenlő  a  ten- 
geri rablással  (1.  o.)  és  a  parti  rabló  nincs  nemzetiet- 
lenítve,  mert  bűntetteit  nem  a  nyílt  tengeren  űzi, 
hanem  partmelléki  vizeken,  melyek  a  határos 
állam  jogi  fenhatósága  alá  tartoznak.  A  parti  rabló 
teli  át  ezen  állam  birói  hatalmának  van  alávetve. 

Partisan  (franc,  ejtsd:— tizaS)  a.  m.  pártos,  cin- 
kos ;  átvitt  értelemben  azoknak  a  zsoldos-hadak- 
nak az  elnevezése,  amelyek  csak  a  bőséges  zsoldra 
és  zsákmányra  való  kilátás  reményében  küzdöt- 
tek 8  igen  könnyen  az  ellenséghez  pártoltak,  ha 
az  jobb  fizetést  igért.  Még  más  értelemben  a  P. 
alatt  azokat  a  vezéreket  értették,  akik  tisztán 
személyes  okokból  fogtak  fegyvert,  később  pedig 
a  szabadcsapatok  parancsnokait. 

Partisane,  nyársszerű  döföfegyver,  szóles 
kétélű  föheggyel  és  két  kevéssé  hajlott,  vagy 


egyenes  mellékheggyel  (1.  az  ábrákat),  A  XV — 
XVIII.  sz.-ban  volt  használatos. 

Parti  snef  (áiiat),  a.  m.  partfutó  (1.  o.). 

Partis  primae  titulus  nouus  (lat.),  Ver- 
bőczy  Hármaskönyve  I.  Részének  9.  címe,  mely  a 
nemeseknek  u.n.  sarkalatos  jogait  (jura  cardinalia) 
határozza  meg.  L.  Nemesség. 

Partita  (olasz),  a  legrégibb  többtételes  (cik- 
likus) zenei  forma,  melyben  több,  ugyanazon 
hangnemben  tartott  táncdarab  sorakozik  egymás- 
után. A  P.  név  régibb  a  s.zvit-nél',  legelőször 
Trabocci  táncciklusában  (1603)  jelenik  meg.  A  P. 
részei  1600  körül:  Pavane,  Gaillarde,  Allemande, 
Courante.  A  17.  sz.  második  felében  így  sorakoz- 
nak benne  az  akkor  dívott  táncok :  Allemande, 
Courante,  Sarabande,  öigue. 

Parti  tartomány  (Primőr szkáj a  Oblasztij), 
volt  orosz-szibériai  tartomány  Amur  kormányzó- 
ságban a  Japáni-,  Ohocki-  ós  Beringtenger  mellett. 
1.854,236  km2,  kb.  250,000  lak.  A  szigetek  (Kara- 


gin-, Kommodore-,  Wrengel-Herald)  területe  8949 
km»,  a  tavaké  8796  km^.  A  P.  a  Csukcs-f  élszigetből 
álló  északi  és  az  Amur  és  üsszuri  f  orrás\ádókéhez 
tartozó  déli  részre  oszlott.  A  terület  a  Ny-i  ré- 
szén lévő  néhány  hegyvonulattól  eltekintve  sík. 
Lakosai  tunguzok,  goldok,  mandzsuk  és  giljákok 
D.-en,  É.-on  pedig  csukcsok,  korjákok,  lamutok 
és  kamcsadálok.  Oroszok  csak  a  folyók-  és  ten- 
germenti kikötőkben  laknak.  9  kerületre  oszlott. 
(Természeti  és  gazdasági  viszonyát  illetőleg  1. 
Szibíriát.)  Fővárosa  Habarovszk.  Legfontosabb 
helye  Vladivosztok.  (V.  ö.  Zepelin^  Das  russi- 
sche  Küstengebiet  in  Ostasien,  Berlin,  1902.) 

Parti  tenger  y.  partmelléki  tenger  (lat.  maré 
íwoximiim,  ném.  Küsten  v.  Territorialmeer, 
franc,  mer  littoral  v.  territoriale,  ang.  territo- 
rial  waterSyOl.  maré  territoriale)  az,melyvmely 
állam  partját  mossa.  A  P.  ugyan  nem  képezi 
kifejezetten  a  parti  állam  tulajdonát,  mégis  emez 
kiterjedésén  belül  bizonyos  területf  enségi  jogokat 
gyakorolhat.  A  P.  bizonyos  tekintetben  kitolja  a 
parti  állam  határát  a  tenger  felé.  A  c<nyilt  teu- 
ger»  jogelvével  (1.  Tengeri  jog)  eme  ellenkező 
jog  megvan  okolva  a  partvédelem,  a  parti  keres- 
kedelem és  halászat  védelmének  szükségességé- 
vel, mely  főleg  a  parti  lakosság  érdekeit  szolgálja. 

A  P.  parti  határának  többnyire  azon  partvonal 
tekintetik,  mely  a  legmélyebb  apálynak  felel  meg 
(a  római  jog  a  legmagasabb  dagály  vonalát  álla- 
pította meg).  Tenger  felé  eső  határvonal  pedig 
az  a  távolság,  ameddig  az  állam  hatalmát  a  part- 
ról erőszakkal  is  gyakorolhatja,  vagyis  a  parti 
lövegek  hatásos  lőtávolsága.  De  ez  a  mindenkori 
fegyvertechnika  állásától  függ,  miért  is  labilis. 
Minthogy  azonban  a  joggyakorlat  határozott  te- 
rületet kíván  meg,  ezért  igen  sok  idevágó  szer- 
ződésben mint  tengeri  határ  3  tengeri  mföld  (a.  m. 
5  km)  van  megállapítva.  Ez  az  u.  n.  «hárommér- 
földes  határú  (ném.  Dreimeilengrenze).  Ez  azon- 
ban korántsem  egységes ;  így  pl.  Anglia  a  vám- 
ellenőrzést 12  teng.  mérföldnyi  távolságig  gyako- 
rolja. Általában  a  3  mérföld  túlcsekélynek  bizo- 
nyult és  újabban  mozgalom  indult  meg,  a  P.  ten- 
geri határát  egységesen,  ennél  nagyobb  (pl.  6 
teng.  mérföldnyi)  távolságra  állapítani  meg  nem- 
zetközileg. Ez  azonban  még  nem  jött  létre. 

A  parti  államnak  joga  van  P.  -ében  :  1.  Meg- 
tiltani idegen  hajóknak  a  parti  vizeken  való  tartóz- 
kodását —  tengeri  veszély  (ném.  Seenot,  franc, 
relache  forcée)  esetét  kivéve  — ,  az  átvonulást 
azonban  nem ;  2.  a  parthajózást  (1.  o.)  saját  alatt- 
valói számára  f  entartani ;  3.  szintúgy  a  parti  ha- 
lászatot (beleértve  a  sryöngy,  kagyló,  szivacs, 
osztriga  stb.  halászatát  is)  saját  hasznára  lefog- 
lalni ;  4.  a  birói  joghatóságot  bizonyos  korlátokon 
belül  gyakorolni ;  5.  a  vám-  és  egészségügyi  ren- 
dőri joghatóságot  gyakorolni  s  a  csempészetet 
meggátolni ;  6.  kikötőszabályzatokkal  a  tengeri 
közlekedést  szabályozni,  biztonsága  érdekében 
idegen  hadihajók  számát  korlátozni  v.  azokat 
egészen  kitiltani ;  7.  a  hajótörésekkel  kapcsolatos 
ügyeket  szabályozni ;  8.  a  drótnélküli  távirásra 
és  távbeszélésre  vonatkozó  szabályokat  —  a 
nemzetközi  egyezménynek  megfelelőleg  —  meg- 
állapítani és  egyebek.  Ezen  jogokkal  szemben  a 
parti  államnak  kötelezettségei  is  vannak,  mint 


Partitio 


—     222     - 


Partmelléki  tenger 


pl.  a  hajózás  biztonságát  hajózási  jelekkel 
kalauzszolgálattal,  életmentési  berendezésekkel, 
viharjelzésekkel  stb.  előmozdítani,  jogvédehnet 
nyújtani  stb.  Háború  esetén  a  hadviselő  államok 
P.-ei  a  harcszíntérhez  tartoznak,  míg  a  semleges 
államok  P.-ei  (melyek  a  semlegességi  nyilatko- 
zatban kiszélesíthetők)  semleges  területek,  vagyis 
ott  ellenséges  akciók  tiltva  vannak. 

Partitio  (lat.)  a.  m.  felosztás  ;partitiv,  osztó, 
részeltető. 

Partition  (ejtsd :— szjón),  a  vezérkönyv  (parti- 
tura) francia  neve.  P.  de  piano  a.  m. :  zongora- 
kivonat. 

Partitivus  (lat.)  a.  m.  részelő,  részt  jelentő, 
pl.  a  genitivus  P.  (részelő  birtokos),  minő  «az  em- 
berek legjobbika))  (az  emberek  közül  a  legjobbik), 
V.  a  fr&nam  partul f :  de  Veati  a.  m.  víz,  du  vin 
a.m.  bor.  (szó  szerint:  vízből,  borból).  A  finn  nyelv- 
ben erre  külön  «partitivus»  esete  van  a  névszónak. 

Partitura  (vezérkönyv,  franc,  partition,  ang. 
score),  egyidőben  hangzó  szólamok  egymás  fölé 
helyezése.  Bebizonyítható  tény,  hogy  a  középkor 
kontrapunktistái  már  P.-szerűen  írták  le  4—8 
szólamú  kórusaikat,  de  e  P.-kat  technikai  titkok- 
nak tekintették  és  a  szólamok  lemásolása  után 
megsemmisítették.  Az  első  nyomtatott  P.  1577. 
Velencében  készült  (Cipriano  de  Rore  négyszólamú 
madrigáljai).  A  mai  P.-ban  az  énekhangokat  és 
a  hangszereket  úgy  írjuk  külön-külön  sorban 
egymás  alá,  hogy  az  egyidőben  megszólaló  han- 
gok pontosan  egymás  alatt  vannak.  Kisebb 
P.-knál  úgy  rendezik  el  a  szólamokat,  hogy  a 
magasabb  hangterjedelemmel  bíró  énekhangok 
V.  hangszerek  felül  helyezkednek  el,  míg  a  mé- 
lyebbek a  (basszusok)  alul.  Pl. : 


Négyszólamú  énekkar 
partitúrája  : 


Vonós  négyes 
partitúrája  : 


Szoprán 
Alt: 
Tenor : 
Basszus 


m. 


^f3=^ 


^^ 


m. 


1.  Heffedü 


2.  Hegedű 


Mélyhegedű 


Gordonka 


i 


* 


;3l3E 


m 


Nagyobb  zenekari  P.-nál  az  az  elv,  hogy  minden 
hangszercsoportot  (fúvó-,  ütő-,  vonós  hangszere- 
ket) külön  összegezzük  az  előbb  vázolt  elv  szerint. 
A  P.  felső  részén  helyezzük  el  az  ajak-  és  nyelv- 
sípokat, ezek  után  a  «rézfúvó»-kat,  majd  az  ütő- 
hangszereket és  a  legalsó  öt  sorban  a  vonós  kart. 

A  klasszikusok  szimfóniáinak  P.-jában  a  hang- 
szerek sorrendje  a  következő : 
Í2  fuvola  üst-dob 

2  oboa  í  1.  hegedűk 

2  klarinét  1  2.  hegedűk 

l  2  fagót  <  mélyhegedűk 

2—4  kürt  I  gordonkák 

^  2  trombita  l  gordonok 

4  3  puzón 


A  legújabb  kor  nagy  zenekaraiban  ez  a  soro* 
zat  még  a  következő  hangszerekkel  bővül : 


{  kis  fuvola 

2  nagy  fuvola 

2  oboa 

angolkürt 

magas  klarinét 
(D  V.  Esz) 

2  klarinét 

basszusklarinót 

2  fagót 
.  kontrafagót 
í  4-6  kürt 
I  3—4  trombita 
l  3  puzón 
j  tenortúba  (B) 
y.  basszustúba 


triangula 
réztányór 
kis  dob 
nagy  dob 
üst  dob 
celeszta 
2  hárfa 

1.  hegedűk 

2.  hegedűk 
mélyhegedűk 
gordonkák 
gordonok 
(orgona) 


Partitura- olvasás  alatt  partitúráknak  zongo- 
rán V.  más  polifon  hangszeren  (orgonán,  harmó- 
niumon)  való  rögtönzött  lejátszását  értjük.  Igen 
nagy  gyakorlatot,  zenei  tudást  és  kézügyességet 
követel ;  jó  karmester,  de  még  csak  jó  muzsikus 
sem  nélkülözheti  a  P.  technikáját.  A  P.  gya- 
korlati fontosságával  legelőször  Gugl  foglalko- 
zott :  Fundamenta  partitúráé  (1777)  c.  művében ; 
Fétis,  Traité  de  l'accompagnement  de  la  par- 
tition (1825) ;  Clark,  Reading  from  score  (1808) 
és  Riemann,  Katechismus  des  Partiturspiels 
(1902)  idevonatkozó  munkáin  kívül  még  Siklós, 
A  vezérkönyv- olvasás  útmutatója  (Budapest  1909) 
c.  példagyűjteményét  említjük  meg. 

Partium  (lat.),  a  hajdani  Zaránd,  Közép-Szol- 
nok, Kraszna  vármegyék  és  Kővár  vidéke,  amely 
magyarországi  részek  a  XVI.  és  XVII.  sz.  foly- 
tán Erdélyhez  való  csatolás  nélkül  az  erdélyi  fe- 
jedelmek birtokába  jutottak.  A  részeket  az  er- 
délyi fejedelmek  nem  mint  ilyenek,  hanem  mint 
((Magyarország  részeinek  urai»  bírták,  oly  kikö- 
téssel, hogy  haláluk  után  a  magyar  király  ha- 
tahna  alá  visszatérnek.  A  visszacsatolás  1693. 
megtörtént,  de  1733.  kelt  kormányrendelet  a  ré- 
szeket ismét  elszakította.  A  visszacsatolás  iránt 
az  1741.  XVm.,  1792.  XI.,  1836.  XXI.  és  1848. 
VI.  t.-cikkek  intézkedtek.  Az  1877. 1.  t.-c.  Közép- 
Szolnokot  és  Krasznát  Szilágy  vármegyébe, 
Zaránd  vármegyét  részben  Hunyad,  részben 
Arad  vármegyébe.  Kővár  vidékét  részben  Szol- 
nok-Doboka, részben  Szatmár  vármegyébe  kebe- 
lezte be. 

Partjog,  a  partlakosoknak  hajdanta  fentartott 
azon  joga,  hogy  a  hajótörések  alkalmával  part- 
hoz sodort  árúkat  vagy  a  hajóhoz  tartozó  be- 
rendezési tárgyakat  megtarthassák.  Ezen  jo- 
got a  legtöbb  államban  már  megszüntették  és 
ehelyett  a  mentők  az  árúk  vagy  a  tárgyak  be- 
szolgáltatása ellenében  méltányos  mentési  díjat 
kapnak.  L.  Hajótörés. 

Partmegfigyelő  állomás,  tengeri  világítóknál 
vagy  a  tengerpart  más  alkalmas  pontjain  fel- 
áUított,  szikratávíróval  vagy  egyéb  jelzőeszkö- 
zökkel (zászló,  jelzőtest)  ellátott  állomás,  mely  a 
tengeri  kereskedelmi  hajók  és  háborús  időben 
főleg  az  ellenséges  hadihajók  láttávolba  ér- 
kezését a  tengerészeti  ós  hadigazgatásnak  be- 
jelenti. 

Partmelléki  tenger,  1.  Farti  tenger. 


Partner 


223 


Párvati 


Partner  (ang.)  a.  m.  résztvevő,  társ  ;  kiilö- 
uösen  Játszótárs,  segítő  (kártyajátéknál). 

Partok  kiképzése,  1.  Folyók  szabályozása. 

Parton  (ejtsd:  part'n),  James,  amerikai  író,  szül. 
1822  febr.  9.  Canterburyben,  megh.  1891.  Bos- 
tonban. Életrajzaival  nagy  sikere  volt.  A  főb- 
bek :  Jackson  (1859) ;  Franklin  (1864) ;  Jefferson 
(1874)  és  Voltaire  (1881).  Híres  munkái  még : 
Famous  Americans  of  reoent  times  (1867) ;  Lives 
of  illustrioiis  men  (1881)  stb.  Neje  P.  Sarak  Pay- 
5on,  családi  nevén  Willis,  írói  álnevén  Fanny 
i^erw,  szül.  Portlandbe41811  jnl.9.,megli.  Brook- 
lynban  1872  okt.  10.  Mint  írónő,  humoros  tárcái- 
val tűnt  fel,  melyek  összegyíljtve  megjelentek 
Fem  leaves  (1853—54.)  és  Little  Fems  (1853) 
címen. 

Partos,  nagyközs.  Toron  tál  xm.  bánlaki  j.-bau, 
(1910)  1639  magyar  és  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pártos,  1.  Béla,  politikai  író,  szül.  Apatinban 
1844.,  megh.  Budapesten  1905.  1867-ben  tör- 
vényszékialjegyző Zomborban,  1871.  tiszteletbeli 
ülnök  lett.  1872  óta  Budapesten  ügyvéd  volt. 
Főbb  művei :  A  főrendiház  reformja  (Budapest 
1882) ;  Az  ötéves  mandátum  ellen  (u.  o.  1885) ; 
A  polgári  házasságról  (u.  o.  1893) ;  A  felekezeti 
harc  ellen  (1895). 

2.  P.  Gyula,  építész,  szül.  Apatinban  1845., 
megh.  Budapesten  1916  dec.  22.  Eleinte  Skal- 
nitzky  irodájában  s  a  Budapesti  műegyetemen 
tanult,  aztán  1866-ig  a  berlini  építészeti  akadé- 
mián. 1870.  Budapesten  építési  irodát  nyitott  s 
megépítette  a  budapesti  Kecskemétiházat  s  a 
fólegyházi  r.  kat.  templomot.  Lechner  Ödönnel 
{1.  0.)  társulva  építette  a  szegedi  városházát,  a 
szombathelyi  és  kecskeméti  lovassági  laktanyát, 
a  kassai  felsőbb  leányiskolát,  a  budapesti  Ipar- 
művészeti Muzeumot  stb. 

Pártosfalva,  kisk.  Vas  vm.  muraszombati 
j.-ban,  (1910)  438  magyar  és  vend  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pártpolitika,  1.  Párt. 

Partra  vetett  árú,  hajótörést  szenvedett  hajó- 
ról az  áram  és  szél  által  a  parthoz  sodort  árú  v. 
berendezési  tárgy.  A  P.  a  legtöbb  állam  előírása 
szerint  a  tengerészeti  igazgatásnak  beszolgálta- 
tandó, minek  ellenében  az  árút  átadó  egyén  a 
partra  vetett  árú  értékének  arányában  kártala- 
nításban részesül. 

Partra  vetődés  (ném.  Strandung,  ol.  investi- 
mento,  ang.  stranding),  a  hajónak  a  parton,  szir- 
ten V.  zátonyon  való  megfeneklése. 

Partsch,  Josephy  német  földrajzi  író,  szül. 
Schreiberhauban  (Szilézia)  1851  júl.4. 1876-ban  a 
boroszlói,  1905  a  lipcsei  egyetemen  a  földrajz  ta- 
nára lett.  Irodalmi  működésének  főbb  termékei: 
Die  Gletscher  der  Vorzeit  in  den  Karpathen 
(Breslau  1882);  Die  Schutzgebiete  des  Deutschen 
Reiches  (Berlin  1893) ;  Die  Vergletscherung  des 
Riesengebirges  zur  Biszeit  (Stuttgart  1894);  Schle- 
sien  (2  köt.  1896—1903.) ;  Mitteleuropa  (Gotha 
1904). 

Paitschin  (ásv,),  összetétele  azonos  a  spessar- 
tin-gránátéval ;  de  kristályalakja  monoklin.  Sár- 
gásvörös, félig  áttetsző,  bágyadt  fényű,  zömök 
kristályok  és  kerek  szemek  alakjában  Erdélyben, 
Oiáhpián  környékén  az  arany  tartalmú  homokban 
fordul  elő. 


Partezél,  a  szárazföld  és  a  víz  közti  határvo- 
nal, 1.  Part. 
Parturitio  (lat.)  a.  m.  vajúdás. 
Parturiunt  montes,  nascetar  ridicn- 

Ins  mas  (lat.)  a.  m.  vajúdnak  a  hegyek  s  nevet- 
séges egér  születik.  Idézet  Horatius  Ars  poeticá- 
jából (139).  Akkor  szokták  mondani,  mikor  nagy 
előkészületek  után  valami  csütörtököt  mond. 

Partus  (lat.)  a.  m.  szülés. 

Pártütés,  1.  Felségsértés. 

Partvédelem.  1.  Parterődítések. 

Partvédő  hajók  (ném.  Küstenverteidigungs- 
schiffe ;  ol.  navi  giiardacosta ;  franc,  gande-cőtes : 
ang.  vessels  for  coast-defence),  azok  a  hadijáró- 
művek, melyek  távol  a  hazai  parttól,  a  nyilt  ten- 
geri harcban  nem  használhatók,  akár  csekély 
méreteik,  akár  elavultságuk  miatt,  s  így  csak  a 
part  közvetlen  védelmére  alkalmaztatnak. 

Partvonal,  1.  Part. 

Paru,  az  alsó  Amazonasz  baloldali  mellék- 
folyója ;  Almeirimnél  torkollik,  sok  sellője  miatt 
nem  hajózható. 

Parulisz  (gör.),  a  foggyökérhártya  gyuladása. 

Parns  (áiiat),  1.  Cinegefélék. 

Parasia  (gör.)  a.  m.  megjelenés,  megérkezés. 
Jelenti  Krisztusnak  második  eljövetelét  v.  ismét 
való  eljövetelét.  A  kereszténységnek  alapvető  ta- 
nítása, hogy  Krisztus  a  világítélet  céljából  jön  el 
ismét  a  világ  végén.  L.  Ghiliasmus  és  ítélet  napja. 

Paruta,  Paolo,  olasz  diplomata,  történetíró, 
szül.  Velencében  1540  máj.  14.,  megh.  u,  o.  1598 
dec.  9.  1561-ben  Velencében  magánakadémiát 
nyitott,  ahol  polgári  és  politikai  kérdéseket  vi- 
tattak meg.  Járt  követségben  Miksa  császárnál, 
később  időnkint  Velence  követe  volt  VIII.  Kele- 
men pápánál,  majd  ausztriai  Albrecht  főherceg 
udvarában.  A  Tízek  Tanácsa  a  köztársaság  tör- 
ténetírójává választotta  meg ;  később  több  elő- 
kelő hivatalt  viselt ;  1596.  a  dogéi  méltóság  után 
következő  legnagyobb  állásra  (procuratore  di 
San  Marco)  választották  meg.  Főbb  munkái :  La 
perfezione  della  vita  politica  (Venezia,  1579); 
Discorsi  politici  (u.  o.,2  köt.  1699);  Istoria  della 
guerra  di  Cipro ;  Storia  veneziana  (12  könyv,  Ve- 
nezia, 1781,);  Soliloquio  (1559).  V.  ö.  C.  Mon- 
zani,  Opere  Politiche  di  P.  P.  (2  köt.  Firenze, 
1852) ;  A.  Meziéres,  Btudes  sur  les  oeuvres  poli- 
tiques  de  P.  P.  (Paris  1875) ;  F.  Falco,  P.  P. 
moralista  (Lucca,  1894). 

Paruzevec,  adók.  Belovár-Körös  vm.  cazmai 
j.-ban,  (1910)  483  horvát  lak.  (Tr.  Sz.H.Sz.) 

Párva,  kisk.  Besztercze -Naszód  várm.  naszódi 
j.-ban,  (1910)  1105  román  lak.  (Tr.  R.) 

Par^a  componere  mag^is  (lat.)  a.  m.  a 
kicsinyt  naggyal  összehasonlítani  (szembeállí- 
tani). 

Parva  Cracovia,  Biecz  (1.  o.)  galíciai  város  régi 
neve. 

Parvaria  (áiiat),  1.  Kardinális-pinty. 

Parva  sapientia  regitur  lunndas  (lat.) 
a.  m.  kevés  bölcsességgel  kormányozzák  a  vilá- 
got. III.  Gyula  pápától  eredő  mondás. 

Párvati  (szanszkrit)  a.  m.  a  hegjTiek  leánya, 
Siva  ind  isten  neje,  más  néven  Durga,  akit  Káli- 
nak is  nevednek,  két  ellentétes  tulajdonságot 
egyesít  magában,  a  jóságot  és  ellenkezőjét.  Egy- 


Par  vei  Impar  ? 


224 


Pasargade 


szer  az  adakozó,  jótevő  istennő,  máskor  az  öldöklő, 
halált  hozó  dögvész  és  nyomor  okozója. 

Par  vei  impar  ?  (lat.)  a.  m.  páros-e  vagy 
páratlan  ? 

Parvenü  (franc,  esjtsd:  parv'nU)  a.  m.  hirtelen 
meggazdagodott,  körénél  magasabb  körökbe  be- 
furakodó szerencsefi. 

Párvers,  két  sorú  versszerkezet,  különösen  a 
disztichon  (l.  o.). 

Párviadal,  két  személynek  kölcsönös  megegye- 
zésén alapuló  s  a  korbeli  társadalmi  felfogás  által 
szentesített  párbaj  szabályok  szerint  egymás  ellen 
lefolytatott  és  életüket  vagy  legalább  is  testi  ép- 
ségüket veszélyeztető  küzdelme.  A  Btk.  bünteti 
a  P.-ra  való  kihívást  és  elfogadását,  a  fegyve- 
res kiállást  és  az  ú.  n.  eredményes  P.-t.  A  P.-segé- 
dek  —  hacsak  nem  törekedtek  a  párbajt  megaka- 
dályozni —  szintén  büntetés  alá  esnek,  amint- 
liogy  büntetendők  azok  is,  kik  a  kiegyezést 
megakadályozzák  s  mást  P.-ra  buzdítanak.  A 
P.-tól  elállás  esetében  senki  sem  büntetendő  ós 
nem  büntettetnek  a  P.-nál  jelen  volt  orvosok  és 
tanuk.  A  P.  szabályainak  megszegése  esetében, 
ha  az  ellenfél  megöletett :  a  szándékos  ember- 
ölés, ha  megsebesíttetett,  a  súlyos  testi  sértés 
bűntettének  büntetése  alkalmazandó  (Btk.  293— 
300.  §§.). 

Párvonalzó,  asztalos- szerszám,  mellyel  amun- 
kás  a  már  derékszögbe  gyalult  falapokon  csapo- 
lásoknál  szükséges  szerkezeti  vonalakat  —  ame- 
lyek párhuzamosak  —  megvonja.  Van  egy-  és 
kétszárú,  amelyeket  a  csapok  határainak  a  falap 
szélétől  való  távolságához  képest  beállítanak. 

Parvum  Promontorium,  Magyarország  közép- 
kori földrajzában  a  mai  Kissink  (Nagy-KüküUő 
vm.)  neve. 

Párvy  Sándor,  kat.  püspök,  szül.  Gyöngyösön 
184;8  szept.  30.,  megh.  Budapesten  1919  márc.  24. 
Pappá  szentelték  1871.,  rövid  idő  múlva  érseki 
titkár,  később  irodaigazgató,  1892.  egri  kanonok, 
1903.  félsz,  püspök  és  egri  segédpüspök  lett.  1904. 
szepesi  megyéspüspökké  nevezték  ki.  Több  köl- 
teményével (Karácsonyi  dal,  Jephte  leánya, 
Tavaszi  út,  Testvérem  ravatalánál)  pályadijakat 
nyert.  Egyházi  szónoklatai  is  híresek.  Tiszteleti 
tagja  volt  a  Szent  István  Akadémiának. 

Parysatis,  II.  Dareios  perzsa  királynak  (Kr.  e. 
■424—404)  féltestvére  és  ravasz,  uralomra  vágyó 
felesége.  Hasztalan  iparkodott  a  trónt  ifjabb  fiá- 
nak, Kyrosnak  biztosítani,  de  idősebb  fiának,  II. 
Artaxerxes  Mnemonnak  uralma  alatt  is  oly  nagy 
befolyása  volt,  hogy  Kyrosnak  sikertelen  láza- 
dása és  halála  (401)  után  ennek  ellenségeit  és  a 
király  feleségét,  Stateirát  megölethette. 

Párzás  (növ.),  a  termékenyítési  folyamatnak 
az  a  fajtája,  amelyben  az  egyesülő  sejtek  (ga- 
meták)  alak  és  nagyság  szerint  alig  különböz- 
nek egymástól  és  ezért  izogam  P.-uak  (copu- 
latio)  mondják.  Az  alsóbbrendű  moszatok  szapo- 
rodásmódja (Zygnemataceae,  Chlorophyceae).  — 
P.  a  háziállatoknál,  1.  Hágatás. 

Párzási  időszak,  a  nőstényeknél  az  ivarzás  v. 
párosodás  ideje.  Ilyenkor  az  ivarszerv  vérbősége 
fokozódik  s  kisebb  fajta  gyuladás  áll  be.  Nyálka- 
és  vérkiürítés  is  mutatkozik  s  csak  ha  ezen  álla- 
pot csökken,  párosodik  a  nőstény.  Ezen  időszak 


sok  állatnál  óvenkint  többször  ismétlődik,  má- 
soknál ellenben,  főleg  pedig  a  nagy  testűeknél^ 
évenkint  csupán  egyszer  áll  be.  A  párzási  idő- 
szakban, különösen  a  ragadozó  emlősöknél,  bi- 
zonyos bűzmirigyek  is  tevékeny  működést  kez- 
denek (pl.  róka). 

Parzival  (Parcival,  Parsifal),  egy  középkori 
monda  hőse.  A  monda  szerint  P.-t  anyja  elvonul- 
tan neveli,  nehogy,  mint  férje,  kalandozó  lovaggá 
legyen.  A  fiúból  azonban  kitör  apja  vére,  meg- 
szökik és  bosszút  áll  atyja  gyilkosain.  A  monda  a 
XII.  sz.-ban  francia  feldolgozásokban  (a  legré- 
gibb Chrestien  Troyesé,  1175  körül)  egybeolvad 
a  grál-mondával.  Wolfram  von  Bsehenbach- 
nál  pedig  hatalmas,  kerek  remekművé  tökélete- 
sül. Richárd  Wagner  (1.  o.)  egy  ünnepi  dalművet 
dolgozott  fel  e  tárgyról  (Parsifal).  V.  ö.  a  Grál 
cikknél  felsorolt  irodalmat  s  különöse"!!  W. 
Hertz,  Die  Sage  von  P.  und  vom  Grál  (Breslau 
1882) ;  Wechszler,  Die  Sage  vom  heiligen  Grál 
in  ihrer  Entwickelung  bis  auf  Wagners  Parsifal 
(Halle,  1898) ;  Maurice  Vaucaire,  Le  vrai  román 
de  Parsifal  (Paris,  1913). 

Pas  (franc,  ejtsd :  pá),  a.  m.  lépés,  főleg  tánc- 
lépés. E  szóval  jelölnek  meg  egész  táncokat,  me- 
lyeket két,  három  v.  több  táncos  lejt  egyszerre. 
(Pas  de  deux,  pas  de  trois.)  —  Katonai  menete- 
lésnél :  pas  redoiMé,  a.  m.  gyors  menetelés.  — 
Pas  továbbá  a.  m.  szoros,  pl.  Pas  de  Calais 
(Calais-i  szoros). 

Pasa.  B  szóról,  melyet  első  sorban  a  törökség 
révén  ismerünk,  többféle  vélemény  van.  Sokan 
azt  állítják,  hogy  a  P.  szó  a  perzsa  pa-i  sah, 
vagyis  a  sah  lábának  az  összevonásából  keletke- 
zett. Benne  amaz  ős  perzsa  hagyomány  maradt 
meg,  melynek  értelmében  az  államhivatalnoko- 
kat a  sah  szemének,  kezének,  lábának  avagy 
fülének  nevezték  el.  így  a  belkormányzat  felügye- 
lője a  szem  volt,  az  adók  végrehajtói  a  kéz,  a  ha- 
dak élén  álló  a  láh  és  a  törvények  végrehajtói  a 
nyelv.  E  képletes  kifejezések  közül  a  lábat  kife- 
jező P.  maradt  meg,  mint  az  uralkodó  vezérének 
a  címe.  Az  oszmán  történet  legelső  P.-ái  OrkhÓM 
szultán  fia  Szulejmán  és  testvére  Alaeddin  voltak. 
Mai  használatában  ez  a  legmagasabb  katonai  és 
polgári  méltóságok,  mint  pl.  a  vezir,  a  két  bejler- 
bej,  a  marsalok  és  tábornokok  címe.  Nálunk  e 
szót  hasának  írták  a  régibb  irodalomban. 

Pasa,  220 km. hosszú  folyó  ÉNy.-i  Oroszország- 
ban ;  ered  a  Paseo-tóból  Novgorod  kormányzó- 
ságban s  a  Ladoga-tóba  ömlik;  sok  épületfát  szál- 
Ktanak  rajta. 

PaSac,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  suSaki  j.-ban» 
(1910)  865  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.). 

Pasadena,  város  Kalifornia  Los  Angolos  coun- 
tyjában  a  San  Gábriel  hegység  lábánál,  (i9io)  30;291 
lak.,  műegyetemmel. 

Pasalik  a.  m.  pasai  cím,  pasai  méltóság,  vagy 
pedig  az  az  országrész,  mely  egy  pasa  kormány- 
zósága alá  tartozik. 

Pasang  (áiiat),  a  bezoárkecske  (Gapra  hircus 
L.)  hímjének  neve ;  a  nőstényt  hoz  néven  ismerik. 

Pasardzik,  város,  1.  Pazardzsik. 

Pasargade,  a  régi  perzsa  birodalomnak  legré- 
gibb fővárosa,  a  hagyomány  szerint  Kjtos  építette 
Kr.  e.  555.  Ott  volt  Kyros  sírja  is.  P.  környékén 


Pasazsér 


225 


Paschalls 


éltek  a,  pasargádok,  a  legkiválóbb  perzsa  nemzet- 
ség, melyből  az  Achaemenidák  dinasztiája  szár- 
mazott. 

Pasazsér,  1.  Fassager. 

PascagoTila  (ejtsd :  paszkagnia),  hajózható  folyó 
Mississippi  ószakamerikai  államban ;  a  Chicka- 
sawha  és  Leaf  egyesüléséből  keletkezik.  P.  nya- 
ralóhely mellett  a  Mexikói-öbölbe  ömlik. 

Pascal  (ejtsd :  pászkái),  Blaise,  francia  matemati- 
kus és  filozófus,  szül.  Clermontban  1623  jún.  19., 
megh.  Parisban  1662  aug.  19.  Matematikai  te- 
hetsége oly  korán  nyüvánult,  hogy  már  16  éves 
korában  a  kúpszeletekről  írt  önálló  matematikai 
művet.  Matematikai  és  fizikai  fölfedezései  és  föl- 
találásai innét  kezdve  sűrűn  követték  egymást. 
Föltalált  egy  elmés  számoló  gépet,  a  barométert 
ő  alkalmazta  először  magasságok  mérésére  és 
meteorológiai  célokra,  megállapította  a  folya- 
dékok egyensúlyának  és  a  valószínűségi  számítás- 
nak elméletét.  A  matematika  számos  tételénekföl- 
fedezése vagy  legalább  tiszta  fogalmazása  fűződik 
nevéhez ;  többek  között  ő  a  róla  P.-f  éle  háromszög- 
nek (1.  Binom)  elnevezett  számsor  fölálh'tója, 
mely  a  hinomok  hatványozásánál  oly  fontos  sze- 
repet játszik  stb.  1654-ben  egyszerre  megváltoz- 
tatta eddigi  életmódját,  vallási  miszticizmusba 
merült,  sanyargatta  magát,  visszavonult  a  világi 
élettől  és  a  janzenistákkal  érintkezett.  Ekkor  írta 
1656.  és  1657.  híres  leveleit  a  jezsuiták  ellen,  és 
azzal  a  tervvel  foglalkozott,  hogy  egy  nagysza- 
bású műben  az  isteni  kinyilatkoztatást  megvédel- 
mezi a  szabadgondolkozók  téves  tanítása  ellen. 
Halála  megszakította  e  vállalkozását.  P.  vezérlő 
gondolata  az,  hogy  közvetetlen  érzésünk  megcá- 
folja a  kételkedőket  és  dogmatikusokat.  A  dog- 
matizmus  nem  tudja  a  vallási  igazságokat  bizo- 
nyítani, a  kételkedés  nem  győzheti  le  azokat 
az  igazságokat,  melyeket  közvetetlenül  tudunk. 
Le  coeur  a  ses  raisons,  que  la  raison  ne  connait 
pas :  A  szívnek  megvannak  a  maga  bizonyíté- 
kai, melyeket  az  ész  nem  ismer.  Maga  az  ész 
nem  győzheti  le  teljesen  a  kételkedést,  a  teljes 
igazság  a  kinyilatkoztatásban  van.  Clermont- 
Ferrandban  1880  szobrot  állítottak  neki.  Művei : 
Les  provinciales,  melyből  számtalan  kiadás  je- 
lent meg.  Pensées  sur  la  religion  (1670).  Összes 
műveit  Bossuet  adta  ki  6  kötetben (1819) ; újabban 
Fangéres  (1883.  3  köt.).  Magyarul  megjelent: 
P.  Gondolatai.  Fordította  Béri  Gyula  (Budapest 
1890)  és  Nagy  József  (Fii.  írók  Tára.  26.  köt., 
1912);  Gondólatok  a  szerelemről  és  egyebekről, 
ford.  Képes  Ernő  (Budapest  1921).  V.  ö,  Reuchlin, 
Pascals  Lében  u.  Geist  seiner  Schriften  (1840) ; 
Cousin,  Études  sur  P.  (5.  kiad.,  1887) ;  Dreydorff, 
P.,  sein  Lében  u.  seine  Kámpfe  (1870) ;  Noíirris- 
son,  P.^physicien  et  philosophe  (Paris  1885);  E. 
Droz,  Étude  sur  le  scepticisme  de  P.  (u.  o.  1886) ; 
L  Bertrand,  Blaise  P.(1890);  Boutroux,  P.  (3.  kiad. 
1903) ;  Hatzfeld,  P.  (Les  grands  philosophes  1901, 
Herbert- Rohow,  Blaise  P.  Übersetzt  etc.  1905); 
MedveczkyFrigjes,  Tanulmányok  P.-ról  (Buda- 
pest 1910.  Értekezések  a  bölcsészettudomány  kö- 
réből. Kiadja  a  M.  Tud.  Akadémia). 

Pascal-féle  csigavonal,  negyedrendű  síkgörbe, 
melynek  pontjait  következőleg  szerkesztjük : 
szilái'd  kör  kerületének  egyik  pontján  keresztül 

Révai  Na-gy  Lexikona,  XV   Mt. 


egyeneseket  húzunk  s  mindegyikre  a  körrel  való 
második  metszéspontjából  (befelé  v.  kifelé)  egy 
állandó  hosszúságot  mérünk  fel. 

Pascal-féle  háromszög,  1.  Binom. 

Pascal-féle  hidrosztatikai  paradoxon,  lásd 
Fenéknyomás. 

Pascal-féle  tétel.  A  kúpszeletbe  írt  bármely 
hatszögben  az  átellenes  oldalak  metszéspontjai 
egy  egyenesen  vannak.  Ábránkban  ABCDEF 
ellipszisbe  írt  hatszögben  AB  és  DE  egymást 
if  pontban,  BC  és ÍÍF egymást  ^pontban,  CD 
és  FA  egymást  P  pontban 
metszik.  Az  M,  N  éa  P  va- 
lóban egy  egyenesen  van- 
nak, mely  m-mel  van  jelölve. 
A  tétel  megfordítása  is  igaz : 
Ha  valamely  hatszögben  az 
átellenes  oldalak  metszés- 
pontjai egy  és  ugyanazon  m 
egyenesen  vannak,  akkor  a 
hatszögnek  hat  szögpontján 
keresztül  egy  kúpszelet  raj- 
zolható. Minden  hatszögnek, 
ha  ezen  tulajdonsága  van.  Pascal-féle  hatszög 
(hexagramma  mysticum,  hexagramma  mirifi- 
cum)  a  neve,  a  neki  megfelelő  m  egyenes  a 
Pascal-féle  hatszög  Pascal-féle  egyenese. 

Valamely  kúpszeletnek  6  tetszésszerű  pontjá- 
ból a  szögpontok  sorrendjének  különböző  meg- 
állapításával 60  egymástól  különböző  Pascal - 
féle  hatszög  képezhető,  melyek  egymással  figye- 
lemre méltó  kapcsolatban  állanak.  így  pl.  Steiner 
azt  találta,  hogy  az  ABCDEF,  ADCFEB  és 
AFCBED  hatszögeknek,  melyek  egymásból  a 
nem  szomszédos  B,D  és  F  szögpontok  ciklikus 
felcserélése  által  keletkeznek,  a  Pascal-féle  egye- 
nesei egy  pontban  találkoznak.  Hasonló  módon  a 
szóban  forgó  60  hatszögnek  mindegyikéhez  talál- 
ható más  kettő  úgy,  hogy  mind  a  háromnak  Pas- 
cal-féle egyenesei  egy  pontban  találkoznak.  A  60 
Pascal-féle  egyenes  tehát  hármasával  20  Steiner- 
féle  pontban  találkozik.  Bármelyik  Steiner-féle 
ponton  keresztül  három  oly  Steiner-féle  egyenes 
húzható,  melyek  mindegyike  még  más  három  Stei- 
ner-féle pontot  tartalmaz,  tehát  összesen  négyet. 


A  Steiner-fóle  egyenesek  száma 


3X20 
4 


15. 


Továbbá  a  20  Steiner-fóle  ponton  kívül  még  má 
60  olyan  pont  létezik,  melyekben  három-három 
Pascal-féle  egyenes  találkozik.  E  60  Kirkman- 
féle  pont  oly  helyzetű,  hogy  minden  Steiner-féle 
ponton  keresztül  egy  és  csakis  egy  oly  Kirkman- 
féle  egyenes  húzható,  mely  három  Kirkman-féle 
pontot  tartalmaz.  A  20  Kirkman-féle  egyenes 
négyesével  oly  15  Salmon-féle  pontban  találko- 
zik, hogy  viszont  közülök  minden  egyes  Kirk- 
man-féle egyenesen  három-három  található.  De 
evvel  a  Pascal-féle  hatszög  teljes  idoma  még 
koránt  sincs  kimerítve. 

Pasclia,  L  Húsvét. 

Paschalis,  két  pápa  neve :  I.  P,  (817 — 824) 
Bonotus  Alaximus  római  főúr  fia,  bencés  apát, 
817.  lett  pápává.  823-ban  húsvét  ünnepén  Lothárt, 
kire  atyja  Lajos  Olaszország  kormányát  ruházta, 
császárrá  koronázta.  Megh.  824  febr.  10.  — 11.  P., 

16 


Paschasius  Radbertus 


226 


Pasics 


(1099—1118)  családi  néven  Rajner.  Előbb  clugnyi 
szerzetes.  1099-ben  akarata  ellenére  pápának  vá- 
lasztották. Kiközösítette  I.  Fülöp  francia  királyt 
és  IV.  Henriket.  V.  Henrik  császár  elfogatta,  de 
utólag  kibékülvén  egymással,  1111.  a  pápa  meg- 
koronázta. Midőn  Matild  grófnő  uradalmait  a 
szentszéknek  adományozta,  a  császár  betört  az 
egyházi  államba,  mire  a  pápa  Beneventbe  mene- 
kült. A  normannok  ugyan  visszavezették  ismét 
Rómába,  de  a  viszály  bevégzését  meg  nem  érte, 
mert  1118.  meghalt.  —  III.  P.  néven  szerepel 
Guido,  cremai  püspök,  ki  IV.  Viktor  halála  után 
ellenpápája  volt  III.  Sándornak  (1164  ápr.  22.). 
Megh.  1168  szept.  30.  Nevezetes  arról,  hogy  Nagy 
Károlyt  a  császár  kívánatára  szentté  avatta. 

Paschasius  Radbertus,  szent,  Benedek-rendi 
szerzetes,  később  apát  Corbie  kolostorban  (Picar- 
dia),  korának  legtudósabb  teológusa,  szül.  Sois- 
sonsban  786  körül,  megh.  860  körül.  Emlékünnepe 
a  soissonsi  egyházmegyében  ápr.  26.  Munkái :  De 
corpore  et  sanguine  Domini;  Comment.  in  Matth. ; 
Expos.  in  Ps.  44 ;  In  Threnos ;  De  flde,  spe  et 
caritate.  De  partu  virginis  (előbb  sz.  Ildefonznak 
tulajdonították).  P.  munkái  közül  különös  figyel- 
met érdemel  a  De  corpore  et  sanguine  Domini  című, 
mely  a  berengári  viták  alkalmával  és  később  a 
XVI.  sz.-ban  nagy  fontosságra  emelkedett,  mert 
a  kálvinisták  szerint  P.  újításokat  hozott  az  egy- 
ház tanításába  s  a  transzszubsztanciációt  (1.  Át- 
változás), amint  később  dogmaként  kimondatott,  ő 
tanította  először.  Pedig  P.  nem  tett  egyebet,  mint 
hogy  az  egyház  régi  tanítását  tudományos  nyel- 
ven fejezte  ki. 

Paschen,  Friedrich,  német  fizikus,  szül.  Schwe- 
rinben  1865  jan.  22.,  a  tübingeni  egyetemen  a 
fizika  tanára.  Értékes  vizsgálatokat  végzett  az 
elektromosság,  hőtan  és  fénytan  körében. 

Paschendaele,  belga  falu  Nyugat-Flandria  tar- 
tományban. 1914— 1918-ig  az  Yser-menti  álló 
harcokban  mint  a  németek  állásának  kulcspontja 
szerepelt,  miközben  teljesen  elpusztult.  Nagy 
harcok  folytak  birtokáért  1914  dec.  1-től  1915 
ápr.  15-ig,  majd  különösen  1917  és  1918.,  amikor 
ápr.  16.  a  németek  az  angoloktól  elfoglalták.  1918 
októberben  a  németek  visszaszorításakor  hosszú 
harcok  után  az  angolok  foglalták  el. 

Pasco,  perui  város,  1.  Cerro  de  Fasco. 

Pascoli  (ejtsd:  paszkoii),  Giovanni,  olasz  tudós 
és  költő,  szül.  a  romagnai  San  Mauróban  1855 
dec.  31.,  megh.  Bolognában  1912  ápr.  6.  Előbb 
a  klasszika  filológiai  tanára  volt  a  pízai  egyete- 
men, majd  Carducci  halála  után  a  bolognai  egye- 
tem olasz  irodalmi  tanszékére  hívták  meg.  Mint 
tudós  :  Minerva  oscura  (Livomo  1898)  ós  Sotto  il 
velame  (Messina  1900)  c.  Dante-magyarázatai- 
val  és  Pensieri  e  discorsi  (Bologna  1907)  c.  müvé- 
vel, mint  költő :  Myricae  (Livomo  1892)  és  Poe- 
metti  (Firenze  1897)  c.  köteteivel  tűnt  fel.  Ezután 
Canti  di  Castelvecchio  (Bologna  1906),  Odi  e  inni 
(u.  0.  1906),  Poemi  conviviali  (u.  o.  1905)  ós  Can- 
zoni  di  Re  Enzio  (u.  o.  1908)  c.  alatt  jelentek  meg 
versei.  P.  a  szabad  természet,  a  falusi  élet  költője. 
Mestere  Vergilius,  akinek  az  olasz  mezei  és  falusi 
élet  üde,  szemléletes  rajzában  méltó  tanítványa. 

Pascua  romanorum  (lat.,  a.  m.  a  rómaiak 
legelője)  a  neve  Magyarországnak  úgy  a  XH. 


sz.-beli  Odo  de  Diogilo  francia  apát,  mint  a 
Xni.  sz.-beli  dominikánusok  útleírása  s  Béla  ki- 
rály Névtelen  jegyzője  szerint  is,  ki  azt  írja 
(9.  fej.):  ((Attila  király  halála  után  Pannónia 
földjét  a  rómaiak  legelőjének  nevezték,  minthogy 
nyájaikat  Pannónia  földjén  legeltették)). 

Pas  de  Calais.  1.  F.  (ejtsd:  pá  dö  káié,  a.  m. 
Calais-i  szoros ;  ang.  Strait  of  Dover,  az  ó-kori 
Fretum  Gallicum),  tengerszoros,  a  La  Manche 
(1.  0.)  csatorna  legkeskenyebb  része,  amelyik  Ca- 
lais városától  nyerte  nevét.  Gris-Nez  fok  és  Do- 
ver között  33*5,  Calais  és  Dover  között  42  km. 
széles. 

2.  F,  francia  département  a  La  Manche-csa- 
torna, Nord  és  Somme  között,  területe  6752  km^, 
(1921)  989,967  lak.  Járásai:  Arras,  Bétliune, 
St.-Omer,  Montreuil,  St.-Pol  és  Boulogne.  Szók- 
helye Arras.  Artois  grófságból  és  Pikardia  vidé- 
keiből alakították. 

Pas  de  Feuquiéres,  1.  Feuquiéres. 

Pasdeloup  (ejtsd :  pad'iu),  Jules  Ftienne,  fran- 
cia karmester,  szül.  Parisban  1819  szept.  15., 
megh.  Fontainebleauban  1887  aug.  13.  A  Conser- 
vatoire-on  tanult.  1851  óta  klasszikus  szimfó- 
niái estéket  rendezett  s  ebből  fejlődött  a  Con- 
certs  populaires  de  musique  classiques  intézménye, 
amely  1861—84.  elsőnek  oldotta  meg  a  művészi 
zene  népszerűsítésének  kérdését  Parisban. 

Pas  de  quatre  (franc),  a  XIX.  sz.  végén 
divatozott  páros  ütemű  (V^-es)  tánc,  élesen  ponto- 
zott dallammal.  Formája  egy  nagyobb  dalforma 
trió  nélkül.  Rendszerint  ketten  táncolták,  de  utóbb 
két  pár  is  lejtette.  A  Fas  de  Fatineurs  csak 
koreograflkus  változata  a  P.-nak. 

Paseo  (spany.),  a  nyilvános  sétatér  a  spanyol 
városokban. 

Pasewalk,  város  Stettin  porosz  kerületben, 
(1910)  10,916  lak.  1720.  a  stockholmi  békében  ju- 
tott Poroszországhoz. 

Pasics,  Nikola,  szerb  államférfiú,  szül.  Zaj- 
csárban  1851.  Technikai  tanulmányokat  végzett 
Zürichben,  azután  kerületi  mérnök  lett  Zajcsár- 
ban.  Végigharcolta  az  1876 — 77-iki  török  hábo- 
rút. 1878-ban  beválasztották  a  szkupstinába,  hol 
az  általa  alapított  radikális  párt  élére  állott  s 
heves  harcot  indított  a  kormányon  lévő  haladó- 
párt ellen.  Izgatásainak  eredménye  volt  a  zajcsári 
felkelés  1883.,  melynek  le  veretése  után  P.-nak 
menekülnie  kellett  Szerbiából.  Távollétében  ha- 
lálra ítélték  s  csak  1889.  kegyelmezett  meg  neki 
Milán  király.  Visszatérve  Szerbiába,  Belgrád  pol- 
gármestere és  a  szkupstina  elnöke  lett.  1891  febr. 
mérsékelt  radikális  kormányt  alakított  Gruics 
lemondása  után,  de  már  1892  aug.  helyet  kellett 
engednie  a  liberális  Avakumovicsnak.  Ezután 
1893—94.  Szent-Pétervárott  volt  követ,  majd  új- 
ból Belgrád  polgármestere  lett.  Minhogy  része 
volt  a  Milán  ex-király  ellen  1899  júl.  6.  elköve- 
tett merényletben,  elfogták  s  öt  évi  fogságra  ítél- 
ték, de  bűnbánó  bocsánatkérése  után,  Oroszország 
közbenjárására  kegyelmet  kapott.  Ezután  el- 
hagyta Szerbiát  s  csak  Sándor  kű-ály  meggyilko- 
lása után  tért  vissza  Belgrádba.  1904  okt.  kül- 
ügyminiszter lett  (^rMÍC5  4.  kormányában,  majd 
ennek  lemondása  után  1904  dec.  másodszor  mi- 
miniszterelnök.  A  túlzó  radikálisok  azonban  meg- 


Pasigraphia 


—     227 


Páskavita 


buktatták.  Egy  év  múlva  (1906  ápr.)  újból  a  kor- 
mány élére  került.  A  pénzügyi  válság  miatt  1908 
jún.  le  kellett  mondania.  Helyét  híve  Velimirovics 
foglalta  el.  Az  1909  febr.  megalakult  Novakovics- 
kormányba  P.  is  belépett,  mint  közmunkaügyi 
miniszter,  majd  1909  okt.  negyedszer  is  miniszter- 
elnök lett.  Ez  a  kormánya  azonban  már  1910.  jún. 
átengedte  helyét  a  mérsékeltebb  Milovánovics- 
nak.  Közvetetlenül  a  balkáni  háború  kitörése  előtt, 

1912  szept.  9.  ötödször  állott  a  szerb  kormány  élére 
8  innen  kezdődik  vezérlő  szerepe  a  balkáni  politi- 
kában. Minthogy  Ausztria-Magyarország  tiltako- 
zása folytán  Szerbia  nem  tarthatta  meg  az  Adriai- 
tenger partvidékét,  P.  a  Bulgáriával  kötött  osztoz- 
kodási szerződés  megváltoztatását  követelte.  Bul- 
gária azonban  ragaszkodott  a  szerb  hadseregtől 
megszállott  Macedóniához  s  így  tört  ki  1913  jan. 
a  második  balkáni  háború.  P.  ekkor  (jún.  21.) 
formaszerint  lemondott,  de  Péter  király  újból 
(jún.  24.)  kinevezte  őt  miniszterelnöknek.  Miután 
Románia  közbelépése  Bulgária  ellenkezését  le- 
törte, P.  a  bukaresti  béketárgyalásokon  megsze- 
rezte Szerbia  számára  Macedónia  túlnyomó  részét. 

1913  végén  P.  összeütközésbe  jutván  a  katonai 
párttal,  lemondott,  de  a  király  újból  őt  bízta  meg 

1914  jan.  3.  a  kormányalakítással.  Lemondását 
1914:  jún  10.  megismételte,  a  király  bizalma 
azonban  ismét  a  kormány  élére  helyezte.  A  szera- 
jevói  merénylet  (1914  jun.  28.)  részvevőinek  ki- 
nyomozása  tárgyában  konfliktus  támadt  a  szerb 
kormány  és  a  monarchia  között,  melynek  folya- 
mánP.,  bíz\'a  Oroszország  támogatásában,  az  1914 
júl.  23.  átnyújtott  osztrák-magyar  jegyzékre  nem 
adott  kielégítő  választ,  mire  Giessl  belgrádi  osz- 
trák-magyar követ  elhagyta  Belgrádot  s  a  mo- 
narchia hadat  üzent  Szerbiának  júl.  28.  1914 
dec.-ben  újjáalakította  kormányát.  1915  őszén,  a 
győzelmes  osztrák-magyar-német  offenzíva  kö- 
vetkeztében Korfuba  menekült  a  kormány  tag- 
jaival ;  innen  nagy  utakat  tett  Parisba,  Londonba, 
Szentpétervárra  Szerbia  fölsegítése  végett.  A  kor- 
mány tagjaival  és  a  szkupstina  pártjaival  gyakran 
történt  összeütközései  miatt  többször  lemondott, 
de  ismét  őt  bízták  meg  a  kabinetalakítással,  így 
1916-ban,  1918-ban  kétszer  is.  1918  dec.  az  en- 
tente  által  alakított  Szerb-Horvát-Szlovén  állam 
(Jugoszlávia)  miniszterelnöke  lett,  1920.  és  1921. 
ismételten  lemondott  és  újra  vállalta  a  kormány- 
elnökséget. Péter  király  halála  után  (1921  aug.) 
Sándor  ismét  őt  bízta  meg  a  kabiuetalakítással. 

Pasigrapliia,  1.  Világnyelv. 

Pasiján,  adók.  Belő  vár-Körös  vm.  garesnicai 
j.-ban,  (1910)  849  horvát,  magyar  és  szerb  lak. 
(Tr.  SzHSz.) 

Pasikrate  (gör.  a.  m.  mindenkin  uralkodó), 
Aphroditének,  a  szerelem  istenasszonyának  mel- 
lékneve. Ezen  a  néven  tisztelték  az  istennőt  a  tesz- 
száliai  Pagasai  városban,  melynek  romjai  közt 
1912.  a  P.-kultusz  számos  értékes  emlékét  hozták 
napvilágra. 

Pasílalia,  pasigraphia,  1.  Világnyelv. 

Pasiphae,  a  görög  mítoszban  Minős  krétai 
király  felesége.  A  bikához  való  természetellenes 
szenvedélyéről  1.  Minős. 

Pasiphilus,  német  humanista,  1.  Busche. 

Pasir,  maláj  állam,  1.  Passzir. 


Pasiteles,  görög  szobrász  a  Kr.  e.  I.  sz.-ban. 
Működéséről,  írott  forrásaink  mellett,  a  Villa  Al- 
bani  egy  ifjúi  szobrának  fölírása  is  tanúskodik, 
melyben  Stephanos  P.  tanítványának  nevezi  ma- 
gát. Minden  jel  arra  vall,  hogy  a  Kr.  e.  I.  sz.-ban 
Rómában  fölvirágzott  eklektikus,  régi  görög  re- 
mekeket másoló  iskolának  P.  volt  a  feje.  De  nem- 
csak a  klasszicizmus  térfoglalásának  volt  P.  út- 
törője, hanem  a  kidolgozott  agyagminták  alapján 
való  dolgozás  által  a  fejlődő  római  szobrászat 
naturalizmusa  is,  amint  látszik,  sokat  köszön 
neki.  Szobrászi  tanító  tevékenységével  párhuza- 
mosan irodalmilag  is  működött :  öt  könyvet  írt  a 
görög  mii  vészét  legkiválóbb  alkotásairól. 

Fasithea,  az  Iliászban  a  Charisok  egyike. 

Paska  (Pascasitis),  V.  István  udvari  papja, 
1280.  pozsonyi  prépost.  IV.  Lászlót  kibékíteni 
törekedett  Fülöp  f  ermói  püspökkel  és  pápai  kö- 
vettel, amiért  a  királytól  Szümcsét  kapta  ju- 
talmul. Utóbb  nyitrai  püspök  lett. 

Páskaháza  (Pasková),  kisk.  Gömör  ós  Kis- 
Hont  vm.  rozsnyói  j.-ban,  (i9io)  407  magyar  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Páska-ünnep  (héb.  pészach,  chag  ha^)észach, 
az  elkerülésnek  ünnepe,  vagy  chag  ha-maccőt,  a 
kovásztalan  kenyérnek  ünnepe),  a  bibliai  törté- 
net szerint  a  zsidóktól  az  Egyiptomból  való  ki- 
vonulás emlékezetére  megülendő  ünnep,  mely 
a  pentateuch  szerint  első  nevét  onnan  nyerte, 
hogy  a  halál  angyala,  amely  az  egyiptombeliek 
elsőszülötteit  elragadta,  a  zsidók  házait  elke- 
rülte. A  gabonaórés  hónapjának  (niszán)  14-ik 
napjától  kezdve  7  napig,  a  Palesztinán  kívül 
lakó  zsidóknál  8  napig  tart.  Jeruzsálemben  úgy 
ünnepelték  meg,  a  pentateuch  törvényének  meg- 
felelőleg,  hogy  minden  család  az  ünnep  elő- 
estéjén egy  hibátlan  sült  bárányt,  amelyet  a 
templomban  kellett  levágni,  fogyasztott  el.  A 
hót,  illetve  nyolc  napon  át  csak  a  kovászta- 
lan kenyér  élvezete  volt  megengedve,  amely 
törvény  a  templom  elpusztulása  után  is  érvény- 
ben maradt.  A  jeruzsálemi  templom  fennállása 
idején  az  ünnepi  szokásokhoz  tartozott  az  ómer 
bemutatása  is,  amely  abban  állott,  hogy  az  ünnep 
2-ik  napján  megkezdték  az  aratást  és  a  legelőször 
learatott  gabonából  egy  ómért  a  templomban 
bemutattak  oly  módon,  hogy  a  belőle  készült 
lisztből  egy  maréknyit  olajjal  és  tömjénnel  az  ol- 
táron elégettek.  Különösen  erre  a  törvényre  tá- 
maszkodik a  bibliai  tudósoknak  az  a  föltevése,  hogy 
a  P.  eredetileg  természeti  ünnep  volt,  amely  az 
aratás  kezdetével  függött  össze  és  csak  később 
fűződtek  hozzá  olyan  történeti  emlékek,  mint  az 
Egyiptomból  való  kivonulás  s  ami  vele  egyér- 
telmű, Izrael  népének  keletkezése.  A  zsidóságban 
később  az  ünnephez  még  más  vallásos  eszmék  is 
fűződtek,  amiről  tanúságot  tesz  az  Egyiptomból 
való  kivonulásról  szóló  elbeszélések,  zsoltárok  és 
egyéb  énekek  gyűjteménye  (pészach-hagáda)  is, 
amely  zsidó  családoknál  az  ünnep  előestéjén  a 
mai  napig  használatban  van. 

Páskavita  v.  húsvéti  vita,  neve  annak  a  vi- 
szálynak, mely  a  római  és  a  kisázsiai  egyházak 
között  a  húsvét  megünneplése  körül  a  keresz- 
ténység első  századaiban  keletkezett  és  hosszú 
ideig  tartott.  A  niceai  zsinat  határozata  után  is 


15' 


Paskfevics 


—     228     — 


Passacagrlia 


(1.  Húsvét)  néhány  kisázsiai  egyház  konokul  ra- 
gaszkodott a  húsvétnak  az  izraelitákkal  együtt 
való  ünnepléséhez,  bármely  napra  esett  is  (quarto- 
decimanusok  és  protopaschiták,  ha  a  húsvét  az 
első  tavaszi  nap  elé  esett)  és  kilépett  az  egyház- 
ból. Végre  Nagy  Károly  idejében  helyreállott  a 
teljes  egység,  ujabban  sok  híve  van  annak  az 
óhajnak,  hogy  húsvét  ünnepe  mindig  egy  bizo- 
nyos meghatározott  napon  tartassék. 

Paskievics,  orosz  tábornok,  1.  Paszkjeiics. 

Paskievics,  a  tarokk  kártyajáték  egyik  faját 
nevezték  el  az  ilyen  nevű  orosz  tábornokról.  A 
játék  négyes  tarokk  név  alatt  nálunk  is  nagyon 
ismeretes  és  kedvelt  társas  mulatság. 

Paskó  Kristóf  (székelyhídi),  portai  követ. 
1650— 1670-ig  az  erdélyi  fejedelmek  udvarában 
viselt  több  hivatalt  és  egynehányszor  a  szul- 
tánnál is  követségben  járt.  1676-ban  Béldi  Pállal 
(1.  0.)  Teleki  Mihály  fondorkodásai  elől  Török- 
országba menekült,  de  csakhamar  titkon  vissza- 
tért s  megh.  Sárospatakon  1678.  Műve :  A  nemes 
és  régentén  híres  Erdély  országának  keserves 
és  szomorú  pusztításáról  írt  Siralom  (h.  n.  1663.). 
1668-ból  való  szintén  becses  Emlékiratát  a  Tört. 
Tár  tette  közzé  1890.  évf. 

Páskócz,  község,  1.  Hidegrét. 

Paskvillus  (ol.  pasquillo,  lat.  lihellus  famo- 
siis,  franc,  pasquinade),  gúnyirat  (könyv,  füzet, 
cikk,  vers)  vagy  képes  ábrázolás,  mely  valakinek 
a  nyilvánosság  előtt  való  meghurcolására  van 
szánva,  rendszerint  a  szerző  nevének  elhallga- 
tásával. A  renaissance  idején  Rómában  szokás 
volt  egy  megcsonkult  antik  szoborra,  az  ú.  n. 
Pa^^wf/io-ra  szatirikus  iratokat  ragasztani,  éppen 
így  a  Marforio-Tsi  is;  a  római  nópéletnek  Pas- 
quino  és  Marforio  állandó  személyei  lettek,  akiket 
egymással  szatirikus  módon  beszéltettek.  Innen 
keletkezett  a  P.  név. 

Pasmaklik  (török),  a  pasmak-loól  származik, 
mely  egy,  ma  már  divatját  múlt  lábbelit  jelent. 
Átvitt  értelemben  a  próféta  bocskorát  is  (bas- 
mak-i  serif)  jelenti,  melyet  mint  szent  reliquiát 
őriznek.  A  P.  voltakép  papucspénzt  jelentett, 
mely  a  szultánoknak  járt  ki. 

Pasman,  Zára  kerületi  kapitánysághoz  tar- 
tozó dalmát  sziget.  A  sziklás  szigetnek  legmaga- 
sabb pontja  290  m.  Főhelye  P.,  880  lak. 

Paso  (spany.,  többese  pasos),  fel  vonásközi 
apróságok,  jelenetek  a  spanyol  népéletből  vagy 
híres  férfiak  cselekedeteiből,  1.  Entrem£S. 

Paso,  1.  (El  P.),  város  Texas  északamerikai  ál 
Iámban,  a  Rio  Grandé  mellett,  (1920)  77,54!3  lak., 
ólom-  és  ezüsthutákkal,  kereskedelemmel.  —  2. 
El  P.  del  Norte,  város  Chihuahua  mexikói  állam- 
ban, 1.  Juarez. 

Paspalum  L.  (növ.).  A  pázsitfélék  (Grami- 
neae)  génusza,  melynek  160  faja  mindkét  fél- 
gömb trópusán  él,  főleg  azonban  Észak-Ame- 
rikában. Egyes  fajai  a  pampa-mezők  füvének 
főalkatrészei.  Kalászkáik  egyvirágúak  és  2—4 
soros  kalászban  vagy  fürtben  állanak.  E  kalá- 
szok többnyire  2-  vagy  többesével  ujjasán  v. 
bugásán  csoportosulnak.  Több  fajnak  a  szem- 
termése a  rizskásához  hasonló,  de  zsírosabb, 
táplálékul  szolgál  és  vadon  nőve  v.  termesztve 
gyűjtik.  Ilyen  a  P.  exíle  Kipp.  (Fundi  v.  Fun- 


dungi)  Sierra  Leonéban.  A  P.  scroUculatum  L. 
(Koda),  a  trópusokon  kozmopolita,  P.  longiflo- 
rum  ti.  az  Óvilág  trópusain  honos,  Szudánban 
igen  fontos  élelmiszer,  Guineában  kultiválják.  A 
P.  mollicomum  Kunth.  díszes  virágzatát  száraz 
csokrokra  használják  (1.  a  Pázsitok  kópmellék- 
letén).  Mint  gyógynövény  szerepel  Kelet-Indiá- 
ban a  P.  distichum  L.,  a  foghús  és  kötőhártya 
gyuladását  gyógyítják  vele,  Argentínában  pedig 
májbajok  és  a  P.  notatum  Flüggevel  gonorrhoea 
ellen  használják. 

Pasquich  János,  kat.  pap,  matematikus  és 
csillagász,  szül.  Bécsben  1753.  (1759.),  megh.  u.  0. 
1829  dec.  15.  1789-ben  a  mennyiségtan  rendes 
tanára  a  pesti  egyetemen,  amely  állásától  1797. 
saját  akaratából  megvált.  Az  ő  ós  Reichenbach 
tervei  szerint  épült  a  Gellérthegyen  a  budai  csil- 
lag\áz8gáló,  melyet  1815  okt.  15.  ünnepélyesen 
megnyitottak.  Ezután  P.  az  intézet  igazgatója 
volt  1824-ig.  Munkái  közül  nevezetesebbek :  Com- 
pendaria  euthymetriae  institutio  (Graz  1781); 
Mechanische  Abhandlung  von  d.  Statik  u.  Mecha- 
nik  d.  festen  Körper  (1785);  Versuch  eines  Beí- 
trages  zur  allgemeinen  Theorie  von  der  Bewe- 
gung  (Leipzig  1789) ;  Unterricht  in  der  mathe- 
matischen  Analysis  und  Maschinenlehre  (u.  0. 
1790—91);  Epitome  elementorum  astronomiae 
sphaerico-calculatoriae  (Wien  1811);  Anfangs- 
gründe  der  gesammten  theoretischen  Mathema- 
tík  (u.  0. 1812—13).  Ezenkívül  több  cikke  jelent 
meg  Bemouílli  Magazin-jában,  Zách  Correspon- 
denz-ében  s  egyéb  folyóiratokban. 

Pasquier  (ejtsd:  paszkjé),  1.  Etienne  Denis  her- 
ceg, francia  államférfiú,  szül.  Parisban  1767 
ápr.  22.,  megh.  1862  júl.  5.  Az  államtanács  tagja, 
majd  Paris  rendőrfőnöke  volt  1810  óta.  A  szö- 
vetségesek bevonulásakor  1814  ő  ügyelt  a  fő- 
város nyugalmára.  XVIII.  Lajos  alatt  két  ízben 
(1815.  és  1817—18.)  volt  főpecsétőr,  1819-21-ig 
pedig  a  külügyi  tárcát  viselte  Decazes  kormá- 
nyában. A  pairek  kamarájában  a  mérsékeltebb 
iránynak  volt  híve  és  kiváló  szónoka.  Lajos 
Fülöp  1830.  ugyanezen  testület  elnökévé  nevezte 
ki  s  érdemeiért  1837.  kancellár  lett,  1844.  pedig 
hercegi  rangra  emelkedett.  1848-ban  végleg  visz- 
szavonult  a  politikai  élettől.  1842-ben  a  francia 
akadémia  tagjai  közé  választotta.  Emlékiratai 
1893— 95.  jelentek  meg  (Paris  6  köt.).  V.  ö.  Favre, 
Étienne  Denis  P.,  chanceUer  de  Francé  (Paris 
1870). 

2.  P,  1.  Audiffret- Pasquier. 

Pasqnillo  (olasz),  1.  Paskvillus. 

Pasquini,  Bernardo,  olasz  orgonaművész  és 
zeneszerző,  szül.  Massa  diValnevolában  (Toscana) 
1637  dec.  8.,  megh.  Rómában  1710  nov.  22. 
10  operát,  8  oratóriumot,  számos  hangszeres 
zenedarabot  írt.  Tanítványai  köziü  világhírűek 
lettek :  Durante,  Muflat  ós  Gasparini. 

Pasquino,  antik  szobor  torzója,  amelyre  Ró- 
mában a  XV.  sz.-ban  gúnyoló  plakátokat  ra- 
gasztottak. 

Passabilis  (lat.)  a.  m.  meglehetős,  tűrhető. 

Passacaglia  (olasz,  ejtsd :  paszakaiiya,  passa- 
caglio;  treLiie.  passecaille,  ejtsd:  paszkáj),  régi  spa- 
nyol — ■  mások  szerint  olasz  eredetű  —  tánc,  mely 
még  a  XVni.  sz.  elején  is  dívott  Franciaország- 


Passade 


—     229     — 


Passaui  egyezség 


ban.  Szerkezetében  hasonlít  a  ciaconna-hoz  (1.  o.) ; 
ez  is  páratlan  ütemű  tánc,  lassú  méltóságos  jel- 
leggel, de  míg  a  ciaconna  variációi  nyolc  ütemes 
dallamon  épülnek  fel,  addig  a  P.  témája  a 
basszusba  helyezett  ostinato  (1.  o.),  mely  vala- 
mennyi változaton  át  megmarad.  Bach  orgo- 
nára írt  c-moll  P.-ja  és  a  A-moll  mise  híres 
e-moll  P.-ja  e  műfaj  legtökéletesebb  két  példája. 

Passade  (franc.^  ejtsd :  passzád),  egyenes  vonalon 
való  gyors  galop,  a  lovas  a  vonal  végén  gyorsan 
fél  pirouetteben  fordítja  vissza  a  lovat.  Szép 
végrehajtásakor  a  fő  dolog,  hogy  a  fél  pirouette 
előtti  hirtelen  megállás,  a  fél  pirouette  s  ennek 
végrehajtása  után  a  galopba  való  átmenetel  sí- 
mán  történjék  s  e  mozdulatok  között  úgyszólván 
alig  legyen  észrevehető  időköz.  L.  még  Vívás. 

Passag^e  (franc,  ejtsd:  paszázs)  a.  m.  átjáró. 
Úgyszintén  2  utcát  összekötő,  többnyire  födött 
helyiség,  boltokkal  stb.  P.  a  lovaglásban,  1.  Lo- 
vaglás ;  a  zenében,  1.  Futam. 

Passage-müszer  v.  passage-csö,  1.  Asztronó- 
miai miiszerek. 

Passager  (franc,  ejtsd :  paszazsé,  de  ez  elterjedt 
szót  nálunk  pasazsér-nek  is  ejtik)  a.  m.  utas,  kü- 
lönösen a  kocsin,  vasúton,  hajón  járó  utas. 

Passaglia  (ejtsd :  passzaiyja),  Carlo,  olasz  teoló- 
gus, szül.  a  Lucca  melletti  Piave  a  San  Pavlo  hely- 
ségben 1812  márc  2.  magyar  anyától.  Megh. 
Torinóban  1887  márc  12.,  mint  a  Jézus-társaság 
tagja.  184'4-ben  tanár  volt  a  CoUegium  Romanum- 
ban.  Számos  munkát  írt :  Commentarius  de  prae- 
rogativis  P.  Petri  Apostolorum  Principis  (1850) ; 
De  immaculata  Deiparae  conceptu  (1854).  1859.  az 
olasz  egység  érdekében  névtelen  röpiratot  adott 
ki :  Pro  causa  italica  ad  episcopos  catholicos, 
amelyben  a  pápa  világi  hatalmát  az  egyházra 
nézve  veszélyesnek  állította.  Könyve  indexre  ke- 
rülvén, elhagyta  a  rendet  és  Torinóba  ment  (1861), 
ahol  erkölcsfilozófiát  adott  elő.  1862— 66-ig  Media- 
tore  c  lapot  adott  ki,  melyben  a  pápa  világi  ha- 
talmát ostromolta,  míglen  mindent  nyilvánosan 
visszavont  és  az  egyházzal  kibékülve  halt  meg. 
Munkái  közül  említendők  még :  La  questione 
dell'independenza  ed  unitá  d'Italia  dinanzi  al  clero 
(1861) ;  La  vita  di  Gesú  seritta  da  Renan  discussa 
e  confutata  (2  köt.,  1863). 

Passaic  (ejtsd :  passzeik),  város  Now  Jorsoy  észak- 
amerikai állam  P.  countyjában,  (1920)  63,824  lak., 
kaucsuk-,  vegyszeriparral,  gyapjúszövéssel. 

Passamaquoddy-Bay,  2(3  km.  hosszú  és  10  km. 
széles  öble  az  Atlanti-óceán  Fundy-öblének  (1.  0.). 
Szigetei  a  Campo  Bello  és  Deer-Island.  A  Sainte- 
Croix  beléje  ömlik. 

Passamezzo,  páros  ütemű  régi  olasz  tánc. 
Tabonrot  Orphéographie-jában  gyorsabb  pa- 
vane-nak  mondja. 

Passarge,  120  km.  hosszú  folyó  Königsherg 
porosz  kerületben;  Hohensteintől  4  km.-nyire 
ered,  Braunsbergtől  kezdve  hajózható,  a  Frisches 
Haffba  ömlik. 

Passarge,  1.  Ltidwig,  német  író,  szül.  Wollit- 
nickben  (Kelet-Poroszország)  1825  aug.  6.,  megh. 
Lindenfelsben  1912  aug.  19.  Königsbergben  az 
országos  főtörvónyszók  bírája  volt.  Nagy  utazá- 
sokat tett  Európa  legtöbb  országában.  Számos 
novelláján   s   útirajzán  kívül   említésre  méltó 


Henrik  Ibsen  (Leipzig  1883)  c.  tanulmánya.  Sokat 
fordított  Ibsenből  és  Bjömsonból. 

2.  P.,  Siegfried,  földrajzi  író,  szül.  Königs- 
bergben 1867  febr.  26.  Tanulmányai  végeztével, 
1893—94.  Kamerunban,  1896—99.  Dél-Afriká- 
ban a  Kalahári  sivatagban  és  1901—02.  az  an- 
gol West-Charterland  társaság  geológusaként 
Venezuelában  volt  tanulmányúton.  1905-ben 
Boroszlóba  és  1908.  Hamburgba  az  új  gyarmat- 
ügyi intézet  földrajzi  tanszékére  hívták  meg. 
Művei:  Adamaua  (Berlin  1895);  Die  Kalahári 
(u.  0.  1904) ;  Die  Buschmánner  der  Kalahári  (u.  0. 
1907) ;  Südafrika  (Leipzig  1908). 

Passaro  (Passero),  hegyfok  (Promontorium 
Pachynum)  és  egy  alacsony  sziklás  sziget  Szi- 
cília DK.  végében  Portó  Palóval  szemben,  vilá- 
gító toronnyal.  1718  aug.  11.  itt  Byng  angol  admi- 
rális a  spanyol  ílottát  legyőzte. 

Passato  (ol.  a.  m.  elmúlt).  A  kereskedelmi 
levelekben  használt  kifejezés,  mely  annyit  jelent, 
mint  múlt  hó. 

Passau,  az  ugyanily  nevű  járás  és  püspökség 
székhelye  a  bajorországi  ünterbayern  kerületben, 
aDuna,Inn  ós  Hz  összefolyásánál,vasúti  csomópont 
(1919)  20.541  lak.,  parkett-,  aranylakk-,  bőr-,  papír-, 
tükör-,  porcellán-,  gyufa-,  sörgyártással;  gőz- 
fürészmalommal; gránitbányával,  élénk  keres- 
kedéssel, amelynek  fő  cikkei  a  magyar  gabona 
és  az  Obemzellben  készített  olvasztó  tégelyek. 
P.  az  Inn  és  Duna  közti  sziklás  földnyelven  épített 
tulajdonképeni  városból  (Altstadt  és  Neumarkt) 
és  a  külvárosból  (Innstadt  és  Ilzstadt)  áll.  A  Du- 
nán és  Innen  vasliidak  vezetnek  át.  Jelentéke- 
nyebb épületek  egy  magaslaton  az  V.  sz.-ban 
alapított  Szt.  István  székesegyház,  amelyet  a 
XVII.  sz.-ban  barokízlésben  újra  építettek ;  előtte 
a  Domplatzon  I.  Miksa  ércszobra;  a  dóm  É.-i 
oldalán  a  Domhof  a  Szentháromság-,  a  Henrik- 
és más  2  kápolnával ;  a  postaépület,  amelyben 
V.  Károly  és  Szász  Móric  1552.  a  P.-i  egyez- 
séget (1.  0.)  kötötték ;  a  püspöki  palota  ós  a  város- 
háza stb.  Az  Innstadt  fölött  van  a  búcsújáró  Mária- 
templom kapucinus  kolostorral;  balra  a  Duná- 
tól egy  hegylejtőn,  ahol  a  Stadtpark  terül  el, 
látható  az  egykori  Freudenhain  kastély,  most 
az  angol  kisasszonyoké.  A  város  fölött  az  Hz 
mellett  van  Hals  fürdő,  2  Kneipp-féle  intézettel. 
A  város  legrégibb  része,  az  Innstadt  helyén  már 
Kr.  e.  100.  volt  egy  helység,  amelyet  Bojodurum- 
nak  hivtak ;  ezt  a  rómaiak  idejében  Castra  Bata- 
vának  hívták.  738-ban  püspökség  székhelye  lett. 
Piligrim  püspök  a  X.  sz.  végén  térítőket  küldött 
hazánkba  s  utóbb  állítólag  az  apácák  itteni  zár- 
dájában temették  el  Gizellát,  Szt.  István  feleségét. 
1803.  a  püspökséget  szekularizálták,  amelynek 
akkor  területe  990  km^,  lakóinak  száma  52,000 
és  tiszta  jövedelme  860,000  korona  volt.  A  püs- 
pökség Ny.-i  része  a  várossal  együtt  akkor  Bajor- 
országnak, a  K.-i  nagyobb  rósz  pedig  a  toscanai 
nagyhercegnek  jutott.  1805.  azonban  Bajorország 
az  egész  püspökséget  megkapta. 

Passaui  egyezség  v.  szerződés,  Szász  Móric 
lázadása  és  V.  Károly  menekülése  után  Károly 
öcscse  Ferdinánd  király,  a  választófejedelmek  és 
a  többi  német  fejedelmek  között  Passauban 
egyezség  jött  létre  1552  jun.  havában.  Ez  egyez- 


Passauit 


—     230 


Passiflora 


8ég  értelmében  az  evangélikusok  az  lijabl)  Wro- 
dalmi  gyűlésig  szabad  vallásgyakorlatot  nyer- 
nek, az  elfogott  fejedelmek,  János  Frigyes  és 
Hesseni  Fülöp  visszanyerik  szabadságukat  és  az 
augsburgi  interimet  hatályon  kívül  helyezik.  Ezt 
az  egyezséget  1552  július  29.  az  evangélikus 
fejedelmek,  aug.  15.  pedig  a  császár  is  aláirta. 
Ezen  egyezség  1555.  némi  módosításokkal  az 
augsburgi  vallásbékében  birodalmi  törvény  ere- 
jére emeltetett.  V.  ö.  TFoZ/'G.,DerPassauer  Ver- 
trag. Neues  Archív  für  sáchsische  Geschichte 
1894,  15.  köt. 

Passauit,  1.  Skapolit. 

Passaui  tégelyek,  Fassau  vidékén  gyártott 
graüt-tégelyek,  1.  Olvasztó  tégely  és  Tűzálló 
agyagárúk. 

Passavant  (franc,  ejtsd:  passzavaS),  hivatalos 
kisérőirat,  amellyel  az  árúkat  a  vámilleték  lero- 
vása után  feljogosítják  útjuknak  zavartalan  foly- 
tatására vagy  arra,  hogy  árúk  ideiglenesen  adó- 
mentesen egyik  raktárból  a  másikba  szállíthatók 
legyenek. 

Passavant  (ejtsd :  passzavaS),  Johann  Dávid,  né- 
met művészettörténész  és  festő,  szül.  Majna-Frank- 
furtban 1787  szept.  18.,  megh.  u.  o.  1861  aug.  12. 
Eleinte  kereskedő  volt,  azután  Parisban  Dávid  és 
Gros,  Rómában  Comelius,  Overbeck  és  Schnorr 
vezetése  alatt  festő,  majd  hazatérve,  a  frankfurti 
városi  múzeum'  igazgatója  lett.  Festményeinél 
fontosabbak  művészettörténeti  munkái,  kivált 
Rafael  von  Urbino  und  sein  Vater  Giovanni  Santi 
(3  köt.,  Leipzig  1839—58 ;  franciául  Paris  1860, 
2  köt.) ;  Le  peintre-graveur  (6  köt.,  Lipcse  1860— 
1864). 

Passíavanti  (olasz),  1.  Ideiglenes  útlevél. 

Passe  (franc,  ejtsd :  passz),  a  vívásnál,  1.  Ki- 
rohanás. 

Passecaille  (franc),  1.  Passacaglia. 

Passeier  (Passeyr),  M  km.  hosszú  völgy  Tirol- 
ban, Meran  kerületi  kapitányságban.  Ismeretes 
mint  Hofer  András  születési  helye. 

Passe-parole  (franc,  ejtsd:  paszparoi)  a.  m. 
szóval  kiadott  parancs. 

Passe-partout  (franc,  ejtsd:  paszpartú),  1.  tol- 
vajkulcs (1.  Hamis  kulcs) ;  2.  keret,  melybe  ké- 
pet, rajzot  lehet  beállítani ;  3.  szabadjegy. 

Passepied  (franc,  ejtsd:  paszpjé),  páratlan 
ütemű  régi  francia  körtánc ;  kissé  hasonlít  a  régi 
bécsi  gyors  keringőhöz.  Bretagneból  indult  ki, 
majd  XIV.  Lajos  korában  a  ballettek  egyik  nép- 
szerű tartozéka. 

Passepoil  (franc,  ejtsd:  paszpoái),  1 — 2  mm. 
széles  zsinór  az  egyenruhán. 

Passeport  (franc,  ejtsd:  paszpór)  a.  m.  belépő 
jegy,  útlevél. 

Passer  (lat.)  a.  m.  veréb  (L  o.). 

Passeriformes  (áiiat),  1.  Éneklő  madarak. 

Passerina  cyanea  (állat),  1.  Indigó -pinty. 

Passerinae  (állat),  1.  Éneklő  madarak. 

Passero,  hegyfok,  1.  Passaro. 

Passetempi§i  (franc,  ejtsd:  pasztán)  a.  m.  idő- 
töltés, szórakozás. 

Passevolant  (franc,  ejtsd  :paszvoiaS),  régebben 
a  katonai  szemléknél  a  többiek  közé  a  hiányzó, 
de  a  szemlelajstromokban  jelenlévőknek  feltün- 
tetett katonák  pótlására  becsúsztatott  katona. 


(strohmann),  hiánytöltő,  lógós ;  továbbá  kirándu- 
lásoknál csendes  résztvevő,  ki  tulajdonkóp  nem 
tartozik  a  társasághoz  ;  ideiglenes,  valamely  ál- 
lást átmenetileg  elfoglaló  hivatalnok ;  hallgatag, 
nem  fizető  útitárs  v.  ingyen  néző  a  színházban. 
Passiflora  L.  (növ.),  golgotavirág,  granadilla 
V.  grenadüla,  a  Passifloraceae- család  génusza ; 
250  faja  legnagyobbrészt  amerikai.  Felfutó  vagy 
felálló  füvek,  cserjék  osztatlan  vagy  karélyos, 
nyeles  levelekkel,  hónaljukban  egyszerű  kacsok- 
kal v.  emellett  1—2  nagy  virággal  is,  egyeseken 
a  virág  bogas  vagy  fürtszerű  virágzatban  áll.  A 
virág  2  ivarú,  többé-kevésbbó  húsos  csöves, 
harang  vagy  más  alakú  vacka  van,  erről  ered  az 
5  gyakran  bőrnemű,  belül  színes  csészelevél,  az 
5  szirom  és  1— több  sorban  színes  szálak,  melyek 
a  vacok  torkán  mint  egy  koszorú  állnak.  A  vacok 
fenekéről  egy  nyél  (gynophorum)  emelkedik, 
ehhez  van  hozzánőve  az  5  porzó,  tetején  az  1 
üregű,  3  magléccel  ellátott,  tojásdad  v.  gömbölyű 
magház  áll  3  bibeszálával.   Termésük  tojásdad 


A  Passiflora  szára,  teteje  és  a  virágok. 

vagy  gömbölyű  bogyó,  egyes  fajokét  hazájukban 
eszik,  s  ezeket  termesztik  is.  Ilyen:  P.  edulis 
Sims.  (Brazília)  nagy,  piros,  jóízű  gyümölccsel, 
P.  laurifolia  L.  (tropikus  Amerika),  P.  quad- 
rangularis  «.  (tropikus  Amerika,  Antillák)  lúd- 
tojásnagyságú  és  még  nagyobb  bogyóját  savany- 
kás-édes  húsáért  kedvelik,  hűsítőital  is  készül 
belőle.  Gyökere  mérges.  Mint  dísznövények  már 
a  XVI.  sz.-ban  voltak  P.-k  Európában  is  ismere- 
tesek, az  olaszok  kezdték  a  kultiválásukat  (V/rewö!- 
dilla  név  alatt).  Legtöbbjük  nagy  meleget  kíván 
8  csak  üvegházban  tartható.  Szobában  v.  alkal- 
mas napos  helyen  szabadban  is  díszlik  a  P. 
coerulea  L.  iszalagcserje ;  levele  5—7  hasábú, 
virága  (1.  az  ábrát)  5 — 8  cm.  széles,  fehér,  jóil- 
latú,  koszorúja  kék,  bogyója  5  cm.  hosszú,  tojás- 
dad, narancsszínű.  Hazája  Peru  és  Brazília.  Vi- 
rágját Ferrari  J.  B.  jezsuita,  aki  1633.  a  De 
ílorum  cultura  című  munkát  írta  s  1653.  Siená- 
ban  halt  meg,  a  Megváltó  kínszenvedésével  hason- 
lította össze.  A  három  bibeszál  a  szög,  a  piros- 
sal pettyegetett  fonalkoszorú  a  töviskoszorú,  a 
nyeles  magház  a  keserű  pohár,  az  5  porzó  a 


Passtfloraceae 


231     — 


PasszarovicI  béke 


seb,  a  3  hasábú  levél  a  lándzsa,  a  kacskaringó 
az  ostor,  a  virág  fehér  színe  pedig  az  ártatlan- 
ság. Gyümölcsét  az  Antillákon,  valamint  Európa 
D.-i  részén  is  eszik ;  itt  már  csaknem  elvadult. 
Megható  \Trágjáért  majd  az  egész  világon  ked- 
velik. 

Passifloraceae,  Golgotavirágfélék  (növ.),  a 
szabadszirmú  kétszikűek  családja  a  Parietales 
sorozatban.  390  faja  közül  több  mint  250  a 
Passiflora  (1.  o.)  génuszba  tartozik.  Főterületük 
Amerika  tropikus  része,  azután  kisebb  mérték- 
ben Afrika  és  más  területek.  Felfutó  füvek,  cser- 
jék, kevés  a  felálló.  Váltakozó  levelük  hónal- 
jából kacskaringók  erednek,  gyakran  virággal 
együtt.  Viráguk  a  vacok  különféle  átalakulásai, 
a  párta  megléte  v.  hiánya,  a  koszorú  vagy  csö- 
alakú  mellékpárta  folytán  gazdagon  tagolt,  a 
magház  3  levélből  nö  össze,  együregű,  3  mag- 
léce van,  gyakran  nyeles  s  ekkor  a  porzók  a 
nyeléhez  nőttek,  rendesen  3-as  bibeszál  van.  Ter- 
mésük tok  V.  bogyó.  Legnevezetesebb  a  Passi- 
flora. 

Passim  (lat.)  a.  m.  elszórva,  itt-ott,  össze- 
vissza. 

Passini,  Ludwig,  osztrák  festő,  szül.  Bécsben 
1832  júl.  9.,  megh.  Velencében  1903  nov.  5.  A 
bécsi  művészeti  akadémián  tanult,  majd  Velencé- 
ben megismerkedvén  Wemer  Karllal,  ennek  ha- 
tása alatt  akvarellfestő  lett.  1873-ban  Velen- 
cében telepedett  le.  Hatásos,  kedvelt  akvarell - 
képei  közül  különösen  említendők :  A  fiatal  hit- 
tanltó ;  Főpapok  a  római  Szt.  Péter-templomban 
(1870,  berlini  Nationalgalerie) ;  Gyónás;  Fölolva- 
sás Tassóból  a  chioggiai  halászok  között ;  Körme- 
net Velencében ;  Dinnyeárus  Chioggiában  stb. 

Passió  (lat.)  a.  m.  kínszenvedés,  szenvedély ;  a 
kat.  egyházban  Krisztusnak  kínszenvedése  és  ha- 
lála, amely  a  keresztény  művészet  egyik  fő 
tárgya.  Különösen  nevezetes  ós  nagy  befolyású 
sorozatos  ábrázolások  Dürer  P.-i :  a  nagy  és  kis 
P.  (rézmetszetek),  a  famotszetű  P.  és  az  ú.  n. 
zöld  P.  (rajzsorozat).  L.  Misztériumok,  Passziő- 
iátékok,  Passziózene. 

Passionato  (con  passione,  appassionafo, 
olasz),  a.  m.  szenvedéllyel. 

PassíTum  (lat.),  1.  Szenvedő. 

Passow,  1.  Franz,  német  klasszikus'fllológus, 
szül.  Ludwigslustban  (Meeklenburg)  1786  szept. 
20.,  megh.  Boroszlóban  1833  márc.  11.  1815-től 
gimnáziumi,  majd  egyetemi  tanár  Boroszlóban. 
Főműve :  Handwörterbuch  d.  griechischen  Sprache 
(Leipzig  1819—1824),  új  átdolgozása  1901.  in- 
dult meg  Crönerttől.  Kiadta  Musaeost  (1810), 
Longost(1811),  Tacitus  Germaniá- ját(1817),  a  Cor- 
pus  scriptorum  eroticorum  Graecorumot  (1824;— 
1833),  Dionysios  földleírását  (1825),  Nonnost 
(1834)  8  megírta  a  görög  és  római  irodalom  és 
művészet  történetét  (Berlin,  2.  kiad.  1829).  Tum- 
ziel,  Turnfreunden  und  Turnfeinden  c.  művével 
(Breslau  1818)  a  tornászat  előharcosa  lett.  Ki- 
sebb műveit  (Opuscula  academica)  Bach  adta  ki 
(Leipzig  1835),  vegyes  müveit  fla  (u.  o.  1843). 
V.  ö.  Wachler,  Passow's  Lében  u.  Briefe  (Breslau 
1839). 

2.  P.,  Kari  Adolf,  orvos,  szül.  Magdeburg- 
ban  1859  aug.  12.  Egyetemi  tanár  és  a  fülé- 


szeti klinika  igazgatója  lett  1896.  Heidelbergben, 
1902.  egyetemi  tanár  Berlinben.  Önállóan  meg- 
jelent müvei :  Eine  neueTransplantationsmethode 
für  die  Radikaloperation  bei  chronischen  Eite- 
rungen  des  Mittelohrs  (Berlin  1895) ;  Die  Ver- 
letzungen  des  Gehörorgans  (Wiesbaden  1905) ; 
Trommelfellbilder  (1912). 

Passula  (növ.),  1.  Mazsola. 

Passus  (lat.),  hosszúságmérték,  a.  m.  (kettős) 
lépés,  2  gradus  (2X  2V2  láb,  1-479  m.).  Ezer  P. 
egy  római  mérföld  (=  1478*7  m.) ;  125  P.  egy 
stádium  (:^184*9  m.).  —  Irodalmi  értelemben  a 
P.  valamely  szövegnek,  beszédnek,  könyvnek  egy 
helye.  Továbbá  a.  m.  útlevél  (1.  0.)  —  Marha-P. 
a.  m.  marhalevél  (1.  0.). 

Passwang,  hegy  és  hágó  Solothurn  svájci  kan- 
tonban ;  a  Basel-Land  kanton  határán  éri  el  a 
legnagyobb  magasságát  (1207  m.).  A  hágón 
(1006  m.)  országút  vezet  át  a  Bein v^yl- völgyből  a 
Guldenthalba. 

Passy  (ejtsd:  pásszí),  a  Szajna  jobbpartján  és  a 
boulognei  erdő  közt  lévő  város,  1860  óta  Paris 
XVI.  kerületének  része. 

Passy  (ejtsd:  pásszí),  1.  Frédéric,  francia  béke- 
barát, szül.  Parisban  1822  máj.  20.,  megh.  u.  o. 
1912  jún.  12.  Jogot  tanult  s  az  államtanács  elő- 
adója volt  1846— 48-ig,  majd  közgazdasági  ta- 
nulmányokkal foglalkozott.  Nagy  tevékenységet 
fejtett  ki  a  békemozgalom  és  az  interparlamen- 
táris nnió  megalkotása  érdekében  ;  1889.  az  első 
békekongresszus  és  interparlamentáris  konfe- 
rencia elnöke  volt.  Több  ízben  képviselő,  1877. 
az  akadémia  tagja  lett.  1892-ben  szenátorrá  ne- 
vezték ki.  1901-ben  Dunant  orvossal  együtt 
megkapta  a  Nobel-féle  békedíjat.  Főbb  művei : 
La  guerre  et  la  paix  (Paris  1867) ;  Communauté 
et  communisme  (u.  o.  1869) ;  De  l'importance  des 
études  économiques  (u.  o.  1873);  La  solidarité 
du  travail  et  du  capital  (u.  o.  1874) ;  La  liberté 
du  travail  et  les  traités  de  commerce  (u.  o.  1879) ; 
Le  petit  Poucet  du  XIX.  siécle,  G.  Stephenson  et 
la  naissance  des  chemins  de  fer  (u.  o.  1881) ; 
Bdouard  Laboulaye  (u.  o.  1884)  és  számos  egyéb 
apróbb  dolgozat  a  békemozgalom  köréből. 

2.  P.,  Paul,  francia  fonetikus,  szül.  Versail- 
lesben  1853.  Főművei,  melyekben  a  jelenkori 
francia  kiejtést  tudományosan  leírja,  a  követ- 
kezők :  Le  frangais  parié  (5.  kiad.,  Leipzig  1902) 
és  Les  sons  du  frangais  (5.  kiad..  Paris  1899). 

Passzarovic  fPoiaret^«c^,  a  hasonló  nevű  szerb 
kerület  főhelye  a  Moravától  K.-re,  a  Szopot  hegy 
alján,  kereskedelmi  város.  (1910)  13,613  (hasonló 
nevű  kerülete  259,906)  lak.  Nevezetes  a  róla  el- 
nevezett békéről.  1915  október  14.  éjjel  az  egye- 
sült osztrák-magyar-német  csapatok  néhány  napi 
harc  után  a  megerősített  várost  elfoglalták 
L.  Világháború. 

Passzarovici  béke,  Passzarovic  szerb  városká- 
ban köttetett  meg  1718  júl.  21.  egyfelől  III.  Ká- 
roly és  III.  Ahmed  szultán,  másfelől  III.  Károly 
és  a  velencei  köztársaság  között.  A  császár  kö- 
vete gr.  Virmont  táborszernagy  volt,  a  magyar 
törvények  értelmében  Magyarországnak  is  kép- 
viselve kellett  volna  lenni  a  békekötésnél  s  báró 
Sándor  Gáspár  magyar  követ  gyaaánt  megbízást 
is  kapott,  de  mivel  a  karlovici  békekötésnél  is 


Passzátfelhők 


232 


Passzionisták 


(1699.)  mellőzték  a  törvény  végrehajtását,  ezt 
precedensül  felhasználva,  Savoyai  Eugen  herceg 
akaratából,  ezúttal  is  elmaradt  Magyarország 
képviseltetése.  Anglia  és  Hollandia  mint  közben- 
járó hatalmak  küldöttek  követeket.  III.  Károly 
a  megelőző  török  háborúban  igen  szerencsés 
volt:  elfoglalta  Temesvárt  és  csaknem  egész 
Szerbiát ;  ellenben  a  velenceiek,  kiktől  a  török 
elfoglalta  Moreát,  nem  tudták  e  félszigetet  vissza- 
venni. Midőn  tehát  Virmont  a  tényleges  állapot 
(az  uti  possidetis)  alapján  javasolta  a  békét,  ez- 
zel a  török  meg  volt  elégedve,  s  Velence  hiába 
tiltakozott  ellene.  A  béke  24  holdévre  köttetett. 
A  császári  biztosok  legelőbb  II.  Rákóczi  Ferenc 
és  bujdosó  társai  kiadatását  követelték.  A  szul- 
tán azonban  azonnal  kijelenté,  hogy  inkább  el- 
veszti fővárosát,  mintsem  magát  a  vendégszere- 
tet megsértése  által  ekképen  meggyalázza.  A 
császári  biztosok  annak  a  hírére,  hogy  a  spa- 
nyolok Olaszországban  előre  haladtak,  engedé- 
kenyebbekké lettek.  A  béke  főbb  pontjai  a  kö- 
vetkezők :  a  szultán  lemond  Temesvárról,  Bel- 
grádról, Szerbia  ós  Bosznia  északi  részéről  ós  az 
Olt  folyóig  terjedő  (Kis)- Oláhországról,  össze- 
sen 60,000  n  kilométernyi  területről.  A  keresz- 
tény vallás  szabad  gyakorlata  a  török  birodalom- 
ban biztosíttatott.  Rákóczit  és  társait  nem  adja 
ugyan  ki  a  török,  de  kötelezi  magát,  hogy  a 
határoktól  távolabb  ad  nekik  menedékhelyet.  A 
kereskedelmi  szerződés  szerint  mindkét  fél  alatt- 
valóinak kölcsönösen  szabad  közlekedés  bizto- 
síttatik 8  mindkét  fél  konzulságokat  és  ügynök- 
ségeket állít  fel.  Ezen  igen  előnyös  békében  az 
uralkodóház  Magyarország  régi  tartozékait  nyerte 
vissza ;  a  magyar  királyság  jogainak  említését 
azonban  szándékosan  mellőzték,  s  az  újonnan 
visszaszerzett  országrészekből  ((0sztrák»  katonai 
határőrvidék  szerveztetett  Temesvárott  ép  úgy, 
mint  Szerbiában  és  Oláhországban.  A  békeok- 
mány eredeti  latin  szövegét  Ghülány  tette  közzé 
(Diplomát.  Handbuch,  II.). 

Passzátfelhök,  a  passzátok  vidékén  előforduló 
magas  felhők,  melyeket  az  alsó  széllel  ellentett 
antipasszát  visz  magával. 

Passzátok,  1.  Passzátszelek. 

Passzátpor,  tágabb  értelemben  olyan  por,  me- 
lyet a  szél  valahonnan  felkap  és  más  tájakon 
hullat  le,  úgy  hogy  valóságos  por-  v.  homokeső 
keletkezik.  Szűkebb  értelemben  a  passzátszelekre 
vonatkoztatják,  melyek  Afrika  nyugati  partvidé- 
kén rakják  le  ezt  a  port,  ami  ott  igen  gyakran 
megesik.  A  porhullás  ilyenkor  köd  módjára  el- 
homályosítja a  szemhatárt.  L.  Poresö. 

Passzátszelek,  a  forró  égövben  előforduló 
szelek,  melyek  a  tengeren  az  egész  éven  át  bá- 
mulatos állandósággal  fújnak.  Az  egyenlítő 
mindkét  oldalán  úgy  B.-ra,  mint  D.-re  kb.  ,30 
szélességi  fpkra  terjednek,  csakhogy  az  B.-i 
félgömbön  ÉK.-ről,  a  D.-i  félgömbön  DK.-ről 
fújnak.  Kiterjedésüknél  és  a  tenger  mozgá- 
sára állandóan  gyakorolt  hatásuknál  fogva 
a  föld  legfontosabb  szélrendszerét  alkotják. 
Keletkezésüket  a  következőképpen  magyaráz- 
zák. A  föld  legmelegebb  vidéke  az  egyenlítő 
közelében  van  ós  onnan  a  hőmérséklet  úgy  É.-i, 
mint  D.-i  irányban  a  sarkok  felé  folytonosan 


csökken.  Ennek  a  hőmérsékleti  eloszlásnak  az  a 
következménye,  hogy  a  légnyomás  a  felső  lég- 
rétegekben az  egyenlítőn  jóval  nagyobb,  mint  a 
sarkokon,  vagyis  a  magasban  az  egyenlő  nyo- 
mású rétegek  az  egyenlítőtől  a  sarkok  felé  lej- 
tősödnek. Bizonyos  magasságban  tehát  a  légtö- 
megek az  egyenlítő  mindkét  oldalán  okvetetle- 
nül megindulnak  a  sarkok  felé  (antipasszát 
(1.  0.).  Ennek  következtében  az  egyenlítőn  lent  a 
légnyomás  sülyed  és  magasabb  födrajzi  széles- 
ség alatt  emelkedik  és  így  az  alsó  légrétegekben 
a  szél  mindkét  félgömbön  az  egyenlítő  felé  irá- 
nyul. A  föld  forgása  azonban  az  áramlást  elté- 
ríti és  pedig  az  É.-i  félgömbön  jobbra,  a  D.-i  fél- 
gömbön balra,  úgy  hogy  az  alsó  É.-i  szélből 
az  É.-i  félgömbön  EK.-i,  a  D.-i  félgömbön  meg  a 
D.-i  szélből  DK.-i  lesz.  Ezek  az  alsó  szelek  tehát, 
melyek  az  egyenlítő  felé  irányúinak,  a  P.  A  felső 
rétegekben  áramló  levegő  v.  az  antipasszát  szin- 
tén eltérítést  szenved,  miáltal  az  É.-i  félgömbön 
DNy.-i,  a  D.-i  félgömbön  ÉNy.-i  irányt  kap.  Ez 
a  felső  szól  azonban  nem  mehet  egészen  a  sar- 
kokig, hanem  nagyrészben  30— 35°-nyi  széles- 
ségben leereszkedik,  ahol  az  összehalmozódó 
levegő  magas  nyomású  területet  alkot  (sub-tró- 
pusi  légnyomási  maximum),  melyről  a  levegő  a 
P.  révén  ismét  visszaáramlik  az  egyenlítő  felé. 
A  P.  tehát  állandó,  szabályos  zárt  körfolyamatot 
képviselnek,  melyben  a  levegő  fent  mint  anti- 
passzát az  egyenlítőtől  távozik  és  lent  mint  pasz- 
szát,  az  egyenlítőhöz  megint  visszatér.  Az  É.-i  és 
D.-i  P.  között  van  az  egyenlítő  mentén  egy  kes- 
keny öv,  melyben  szélcsend  uralkodik.  Ez  az  öv 
az  évszakkal  némi  eltolódást  szenved  és  vele 
együtt  a  P.  hatása  is  télen-nyáron  változik.  A 
P.-et  a  hajósok  az  Atlanti-  és  a  Csendes-tenge- 
ren a  két  térítő  kör  között  már  régen  felismer- 
ték és  szolgálatukra  felhasználták.  A  nyílt  ten- 
geren jobban  érvényesülnek  a  P.  úgy  erősségük- 
kel, mint  szabályosságukkal,  mint  a  szárazföl- 
dön, hol  részben  elgyengülnek,  részben  vissza- 
szorulnak más  szólrendszerekkel  szemben  (mon- 
szunok), melyeket  a  szárazföld  és  a  környező 
tenger  közötti  hőmérsékleti  ellentét  idéz  elő. 

Passzió,  1.  Passió. 

Passzió  játékok,  a  katolikus  egyháznak  hús- 
véti szertartásaiból  fejlődött  színjátékok,  melyek 
Krisztus  szenvedését  és  halálát  adták  elő.  Az 
első  kísérlet  a  IV.  sz.-ból  való,  a  Nazianzi  Szt. 
Gergelynek  tulajdonított  görögnyelvű  Szenvedő 
Krisztus.  A  középkorban  általánosan  elterjed- 
tek a  P.  s  Nyugat-Európában  már  külön  előadó- 
testületek  foglalkoztak  vele.  A  magyar  P.  telje- 
sen ezek  hatása  alatt  fejlődtek  ki  s  csak  elvétve 
találunk  bennük  itt-ott  hazai  eredetre  valló  vo- 
nást. A  jelenkorban  több  helyen  fölelevenítették 
a  P.-t,  melyek  közül  az  oberammergaui  játékok 
világhírre  tettek  szert.  Ennek  utánzására  ná- 
lunk is  történtek  szórványos  kísérletek.  (L.  még 
Oberammergau.) 

Passziók,  1.  Misztériumok  és  Passzió  játékok. 

Passzionisták  (Clerici  excalceatí  S.  Grucis 
et  Passionis  D.  N.  J.  Óh).  Szerzetesrend,  ala- 
pította 1741.  a  piemonti  eredetű  szent  keresztről 
nevezett  szt.  Pál  (Paulus  a  Cruce),  szül.  1694 
Ovadában,  megh.  1775.  Rómában.  A  rend  belső 


Passzió-zene 


—     233 


Pasteiner 


és  külső  misszióval  foglalkozik,  Krisztus  urunk 
élete  és  kínszenvedése  tiszteletének  különös  hang- 
súlyozásával. Szabályaikat,  melyek  szigorú  fe- 
gyelemre kötelezik  tagjaikat,  előbb  XIV.  Benedek, 
utóbb  XIV.  Kelemen  erősítette  meg  1769.  Mint- 
egy 2000  tagja  van,  11  tartományban.  Ruhájuk 
fekete,  vörös  kereszttel.  A  P.  női  ágát  1819. 
Olaszországban  Caponi  Magdolna  grófnő  újította 

Passzió-zene  (passión,  Passió  Domim  nostrt 
Jesu  Christi),  a  nagyhét  négy  napjára  rendelt 
egyházi  zenés  drámai  mű,  amelynek  tárgya 
Krisztus  szenvedése  és  halála,  szövege  az  evan- 
géliumok megfelelő  versei.  Régóta  szokásban 
volt,  hogy  az  evangélium  párbeszédes  részeit 
különböző  énekesek  felváltva  recitálják  és  a 
katolikus  liturgia  szerint  a  passziót  ma  is  három 
énekes  adja  elő :  az  evangélistát  a  bariton,  a  né- 
pet a  tenor  (vagy  a  kar),  Krisztust  a  basszus  van 
liivatva  megszólaltatni.  Ebből  a  szokásból  fejlő- 
dött a  P.  Az  első  recitativ-stilusban  készült 
P.-t  Schütz  Heinrich  (1.  o.)  komponálta  (Sieben 
Worte  am  Kreuz).  Az  újabb,  protestáns  passzióba, 
amelyet  nagypénteken  adnak  elő,  az  elbeszélő 
mellett  szubjektív  elem  is  vegyült,  aminek  nyo- 
mát már  Bartholomáus  Gese  (1588)  művében  is 
megtaláljuk.  Sebastiani  Johann  korálokkal  gaz- 
dagította a  P.-t,  amelynek  formája  Bach  J.  S.-nél 
érte  el  tökéletes  alakját.  Bach  passzióit  a  zene- 
kari részek,  recitációk,  áriák,  kórusok,  szólók, 
együttesek  teszik  változatossá.  V.  ö.  Kade,  Die 
áltere  Passionsmusik  bis  zum  Jahre  1631  (1891— 
1893);  Sjntfa,  Die  Passionsmusiken  von  J.  S. 
Bach  und  Schütz  (1893) ;  E.  Krause,  Kurzge- 
fasste  Darstellung  der  Passión  (1902). 

Passzir  (Pasir),  Dél-  ós  Kelet-Borneo  német- 
alföldi kormányzósághoz  tartozó  maláj  állam 
kb.  80,000  lak.,  hasonnevíi  fővárossal  (40,000  lak.) 

Passzív  (lat.)  a.  m.  szenvedő,  ellentéte  az  ak- 
tívnak (1.  0.).  —  P.  saldo,  kereskedelmi  leszámo- 
lásnál az  az  öszszeg,  melylyel  a  leszámolás  vég- 
eredménye szerint  az  egyik  fél  a  másiknak  tar- 
tozik. 

Passzívák,  azok  a  terhek,  melyeket  vagyo- 
núnkból kell  fedeznünk  (1.  Mérleg). 

Passzív  bankügyletek,  azok  az  ügyletek,  me- 
lyek megkötésével  a  bankra  nézve  kötelezettség 
áll  elő,  pl.  takarékbetét  elfogadása,  kötvények 
kibocsátása  stb. 

Passzív  ellenállás,  1.  Passzív  rezisztencia. 

Passzivitás  (lat.)  a.  m.  szenvedőleges  állapot, 
tétlenség ;  a  kémiában  néhány  fémnek  az  az  ál- 
lapota, amelyben  bizonyos  kémiai  hatások  iránt 
tétlen  marad.  E  tulajdonsága  van,  habár  cse- 
kély mértékben  és  múlékonyan  a  bízmutnak, 
alumíniumnak,  kobaltnak,  nikkelnek,  ezüstnek, 
ónnak,  de  legkivált  a  vasnak. 

Passzív  kereskedelem.  Annak  az  országnak 
passzív  a  kereskedelme,  mely  érték  szerint  töb- 
bet importál,  mint  exportál,  mert  a  gazdasági 
forgalom  lebonyolítása  után  a  külfölddel  szemben 
tartozása  jön  létre  (1.  Kereskedelmi  mérleg). 

Passzív  rezisztencia  (lat.),  a.  m.  szenvedőle- 
ges, azaz  olyan  ellenállás,  amely  tétlen  maga- 
tartásban áll,  az  állami  életben  ily  magatartás 
által  kívánja  az  alkotmányellenes  kormányzást 


megbénítani,  különösen  az  adóbehajtás  és  az 
ujoncállítás  körüli  hatósági  tennivalók  megtaga- 
dása által  a  kormányzati  eszközöktől  megfosz- 
tani. 

Passzív  tömeg  (passzíva),  a.  m.  szenvedőle- 
ges tömeg,  a  csődbe  jutott  (vagyonbukott)  adós- 
ságainak összege,  szemben  aktíváival,  azaz  cse- 
lekvő vagyonával,  a  tulajdonában  álló  dolgokkal 
és  követeléseível,  amelyek  a  hitelezők  kielégíté- 
sére szolgálnak ;  hagyatékban  a  passzíva  a  ha- 
gyatéki adósságokat,  aktíva  a  hagyatéki  va- 
gyont, ideértve  a  követeléseket  is,  jelenti. 

Passzív  választói  jog  vagy  szenveőMeges  vá- 
lasztói jog  a  megválaszthatóság,  az  a  minősí- 
tés, amely  mellett  valaki  megválasztható.  Új  vá- 
lasztási törvényünk  szerint,  nem  tekintve  bizo- 
nyos különös  korlátozásokat,  orsz.  képviselővé 
választható  az,  akinek  választói  joga  van,  30. 
évét  betöltötte  s  a  magyar  nyelvet  szóval  és 
írásban  bírja. 

Passzív  váltó,  az  a  váltó,  melyen  elfogadói 
minőségben  szerepelünk,  mert  ebből  a  váltóból 
reánk  nézve  feltótlenül  fizetési  kötelezettség 
származik. 

Pást,  a  felvidéken  az  apró  fűvel  benőtt  legelőt, 
melyen  legtöbbször  libákat  legeltetnek,  hívják 
P.-nak.  A  pázsit  szó  rövidítése. 

Pasta  (új-lat.)  a.  m.  gyúrt  tészta.  P.  Althaeae, 
l.  Gummicukor.  —  P.  guarana,  1.  Guarana.  — 
P.-nak  nevezik  továbbá  a  gemmák,  érmek,  medaíl- 
lonok  lenyomatait,  melyek  különféle  gyúrt  anya- 
gokból készülnek. 

Pasta,  Giidítta  (leánynevón  (r.  Negrí),  világ- 
hírű olasz  énekesnő,  szül.  Saronnában,  Milánó 
mellett  1798  ápr.  9.,  megh.  a  Como-tó  mellett, 
vülájában  1865  ápr.  1.  Asíola  tanítványa  volt. 
1815-ben  olasz  színpadokon,  1822.  Parisban  lé- 
pett fel,  ott  és  Londonban  működött  legtovább. 
Hangja  a  (kis)  á-tól  a  d'"-ig  terjedt.  1817-ben  P. 
tenorista  neje  lett.  Belliní  az  ő  számára  írta  a 
Sonnambulá-t  és  a  Normá-t. 

Pasta9a  (ejtsd :  — ca),  az  Amazonasz  baloldali, 
520  km.  hosszú  mellékfolyója.  Az  ecuadori  Kor- 
díllerákban  ered,  Loreto  perui  departementóban 
torkollik.  Gőzhajók  Andoasíg  mehetnek  föl  rajta. 

Pasta  cbica  (növ.),  1.  Bignonia. 

Pasta  g^unmiosa,  1.  Gummicukor. 

Pasteiner  Gyula,  művészettörténész,  szül. 
Tatán  184^6  márc.  7.  Tanulmányait  a  budapesti 
és  bécsi  egyetemeken  végezte,  azután  4:  évig 
gimnáziumi  tanár  volt,  majd  1872-től  4  évig  kül- 
földön tartózkodott.  1876-ban  a  budapesti  tudo- 
mányegyetemen a  művészettörténet  magánta- 
nára, utóbbb  nyilv.  rendkívüli  és  nyilv.  rendes 
tanára  lett.  Napilapokba  és  folyóiratokba  sok 
míívészettörténeti  cikket  és  bírálatot  írt.  1885 — 
1894-ig  a  Művészi  Ipar  c.  folyóiratot  szerkesz- 
tette. Az  Osztrák-Magyar  Monarchia  írásban  és 
képben  c.  mű  Magyarországot  ismertető  köteteibe 
a  művészettörténeti  részt  írta,  amely  úttörő  jelen- 
tőségű. A  Magyar  Tudományos  Akadémia  1890. 
levelező,  1907.  rendes  tagjává  választotta  és  ren- 
des tagja  a  Szent  István  Akadémiának  is.  ^zoW- 
tog\íi\6évtQ^s.ezQsei^.  Az  építészet  I  Mátyás  király 
alatt  {Í89S) ;, Középkori  építészetünk  topogra- 
phiája  (1908).  A  budapesti  egyetem  művészet- 


Pastello 


—     234     — 


Pastinaca 


történeti  tanszékének  és  gyűjteményének  meg- 
alapításával és  lelkes  tanári  tevékenységével 
maradandó  érdemeket  szerzett.  Önállóan  meg- 
jelent művei:  A  régi  művészetek  történetének 
mai  titdoniányos  állása  (Bndapest  1875) ;  A  mű- 
vészetek története  a  legrégibb  időktől  napjainkig 
(u.  0. 1885).  Csenged  János  és  Geréb  József  közre- 
működésével szerkesztette  a  Görög  földön  (u.  o. 
1895)  ésBőmui  világ  c.  emlékkönyvet  (u.  o.  1899). 

Pastello  (olasz),  1.  Pasztell,  Krétarajz. 

Pasterze,  a  Keleti-Alpoknak  s  a  Gross-Glock- 
ner-csoportnak  legnagyobb  (32  km 2)  glecsere,  le- 
nyúlik kb.  2000  m.-nyire,  hossza  10*3  km.  A 
Heiligenbluttól  4  órányira  lévő  2418  m.  magas 
Ferenc  József -magaslatról  lehet  legjobban  látni 
a  glecsert.  Jellemző  tüneményei  miatt  a  glecse- 
rek  tanulmányozásának  történetében  nevezetes 
szerepet  játszott. 

Pástétom,  pikánsán  fűszerezett,  finomra  vag- 
dalt és  áttört  húsból,  gombából,  májból  stb.  ké- 
szült és  tésztába  (en  croute)  v.  aszpikba  burkolt 
V.  porcellántálon  tálalt  (en  terrine)  előétel.  A  me- 
leg P.-okat  nagyobbrészt  mártással  tálalják.  A 
hideg  P.  közül  leghíresebb  a  strassburgi  ludmáj-, 
fogoly-  és  szalonka- P.  Az  apró  hús-P.  leveles  va- 
jas tésztába  burkolt,  finoman  fűszerezett  hús- 
vagdalékból  áll. 

Pasteur  (ejtsd :  pásztor),  Louis,  kiváló  francia  ké- 
mikus, szül.  Dóiéban  (Jura  département)  1822 
dec.  27.,megh.VilleneuverÉtangbanl895  szept. 
28.  Kémiai  tanulmányait  Parisban  végezte.  Mint 
25  éves  ifjú  fedezte  fel  a  poláros  fény  síkját 
jobbra  csavaró  borkősavnak  fizikai  izomerjét :  a 
balra  csavaró  borkősavat  és  ebből  kiindulva  kí- 
sérleteiből azt  a  következtetést  vonta  le,  hogy  a 
poláros  fényre  ható  testeknek  belső  molekuláris 
asszimetriával  kell  bimiok.  B  felfedezés  utáni  év- 
ben Dijonban  a  fizika,  1849.  Strassburgban  a 
kémia  tanára  lett.  Ezután  az  erjedés  tanának 
kutatására  szentelte  idejét  és  megállapította, 
hogy  az  erjedés  nem  egyéb,  mint  apróbb  élő 
lényeknek  táplálkozási  folyamata.  A  vajsavas 
erjedést  tanulmányozva,  kimutatta,  hogy  ezt  az 
erjedést  okozó  pálcika -alakú  «vibriók»  oxigén 
nélkül  élni  és  szaporodni  képesek,  sőt  hogy  eze- 
ket a  szabad  oxigén  megöli.  Ezzel  megállapította 
a  bakteriológiának  egyik  alapvető  tételét  (az  oxi- 
gén nélküli  életet),  megállapította  azt  a  tételt, 
hogy  nincsen  erjedés  mikroorganizmusok  nélkül 
és  hogy  minden  egyes  erjedésnek  oka  egy-egy 
specifikus  mikroorganizmus.  1857.  kiderítette 
a  különféle  borbetegségek  okát  és  a  módszert 
(pasteurisatio),  amellyel  ellenök  küzdeni  lehet. 
1876-ban  a  fertőző  betegségek  okának  kipuhato- 
lását  kezdte  meg  és  főleg  a  tyúk-kolera  kérdé- 
sét tette  tanulmánya  tárgyává,  és  ekkor  fedezte 
fel,  hogy  miként  lehet  a  betegséget  okozó  bacillu- 
sok  mérgének  mérgező  hatását  fokozatosan  gyön- 
gíteni és  az  ilyen  módon  kapott  vírusokat  védő- 
oltásra alkalmazni.  Az  elért  siker  után  a  lépfene 
vírusát,  ezután  pedig  a  sertés-orbáncót  fedezte  fel 
és  ennek  gyakorlati  alkalmazásával  a  nemzet- 
gazdaság terén  elévülhetetlen  érdemeket  szerzett 
magának.  1880  végétől  kezdve  pedig  a  veszett- 
ség fix  vírusának  felfedezésére  fordította  mun- 
kásságátkorszakalkotó sikerrel.  1901-ben  Artois- 


ban  emlékszobrot  állítottak  neki.  Főbb  müvei : 
Nouvel  exemple  de  fermentation  déterminé  par 
des  animalcules  infusoires  ^pouvant  vivre  sans 
oxygéne  libre  (Paris  1863) ;  Btudes  sur  le  vin,  ses 
maladies  etc.  (u.  0.  1868) ;  Études  sur  la  maladie 
des  vers  á  soie  (u.  0.  1870—71) ;  Les  microbes 
(Tyndallal,  u.  0.  1878) ;  Études  sur  le  vinaigre, 
ses  maladies,  moyens  de  les  prévenir  etc.  (u.  0. 
1868) ;  Sur  les  maladies  virulentes  et  en  parti- 
culier  sur  la  maladie  appelée  Choléra  des  poules 
(u.  0.  1880).  V.  ö.  Bournand,  P.,  sa  vie,  son 
oeuvre  (Paris  1896) ;  Gruber,  P.-s  Lebenswerk 
(Wien  1896) ;  Pertik  Ottó,  P.  emlékezete  (Buda- 
pest 1896). 

Pasteurella  névvel  jelölte  meg,  Pasteur 
tiszteletére,  Liegniérs  a  vérömléses  szeptikémia 
(Septicaemia  haemorrhagica  v.  Pasteur ellosis) 
néven  összefoglalt  állati  fertőző  betegségek  oko- 
zóit, melyek  rövid,  legömbölyített  végű,  arány- 
lag vaskos,  anilinos  festékekkel  a  két  végükön  erő- 
sebben festődő  pálcikák,  ú.  n.  Bacillus  bipola- 
ris-ok.  Alaki,  tenyészetbeli  tulajdonságaikban 
igen  hasonlóak,  de  kórokozó  hatásuk  tekinteté- 
ben különböznek  egymástól.  Az  állatokban  leg- 
többször vérömlésekkel  járó  gyuladást  okoznak. 
L.  Vérömléses  szeptikémia. 

Pastenrellosis,  1.  Pasteurella  és  Véröm- 
léses szeptikémia. 

Pasteur-intézet.  így  nevezik  Pasteur  emlé- 
kezetére a  veszettség  ellen  kezelő  intézeteket.  A 
budapesti  P.  Hőgyes  Endre  kezdeményezésére 
létesült  1890.,  eleinte  kapcsolatban  az  egyetem 
Általános  Kórtani  Intézetével.  1904  óta  új,  nagy 
kórházzal  kapcsolatos  palotájában  (IX.,  Rákos- 
utca  7/9.)  van.  1890— 1907-íg  32,316  beteg  ré- 
szesült kezelésben  és  108  kivételével  (0-337o) 
valamennyit  sikerült  a  veszettségtől  megvédeni. 
L.  Veszettség. 

Pasteurözés  v.  pasztörözés,  az  az  eljárás, 
amidőn  a  bort  70—75  C"-ra  felmelegítjük,  hogy 
a  benne  levő  gombacsírák  elpusztuljanak  s  a  bor 
megtisztuljon  és  tartós  maradjon.  Az  eljárást 
Pasteur  után  nevezték  el,  a  ki  azt  a  borászatba 
bevezette ;  pár  évvel  előtte  egy  magyar  kémikus, 
dr.  Preysz  Mór  ugyancsak  foglalkozott  e  tárgy- 
gyal,  de  vizsgálatainak  eredményét  csak  magyar 
nyelven  közölvén,  a  prioritást  számára  lefoglalni 
nem  lehetett.  L.  még  Bor  melegítés. 

Pasticcio  (ol.,  ejtsd :  paszticcsó,  a.  m.  pástétom), 
más  művész  modorát  utánzó,  csalási  szándék- 
kal készült  festmény.  —  P.-nak  nevezték  a  régi 
olasz  operákban  dívott  összetoldozott  kisebb  víg- 
operákat,  miket  új  szövegre  régebbi  komponisták 
áriáiból  ós  tánczenéiből  állítottak  össze. 

Pastilli,  l.  Pasztilla. 

Pastinaca  L.  (növ,),  az  Umbelliferae  (Ernyő- 
sök)  család  génusza ;  14  faja  európai,  kaukázusi, 
szibíriai  2  éves  v.  évelő  fű.  A  P.  sativa  L.  (kerti 
pasztemák,  pasztinák,  peszternák  és  másféle  ki- 
ejtéssel ;  moh  V.  olasz  répa)  2  éves  növény,  melyet 
kertben  húsos  répaalakú  gyökeréért  termesztenek. 
5—10  dm.  magas  kóró,  szára  alul  pelyhes,  szög- 
letes, levele  szárnyasán  hasadt,  tojásalakú  levél- 
kéi durván,  rendetlenül  fürészesek,  visszájukon 
pelyhesek.  Végálló  ernyője  jóval  nagyobb  az  ol- 
dalsóknál, gallérja  nincs,  virága  sárga.  Réten, 


Pasto 


—    235    — 


Paszkjevics 


útszélen  terem.  Füvét  birka,  szarvasmarha,  ló 
megeszi,  de  a  tej  kesernyés  tőle. 

Pasto  (San  Jmn  de  F.),  város  Colombia 
Cauca  depertamentójában,  a  P.  vulkán  (4-264  m.) 
alján,  termékeny  fensíkon  (25M  m.),  mintegy 
28,0(X)  lak.,  mezőgazdaság  és  állattenyésztés, 
gyapjúszövés  és  lakkozott  fatárgyak  készítése. 
1827-ben  földrengés  romba  döntötte. 

Pastonchi  (ejtsd:  pasztoaki),  Francesco,  olasz 
költő,  szül.  1875  dec.  31.  Riva  Liguréban.  Lirai 
költeményei :  Safflche  (Savona  1892) ;  La  giostra 
d'amore  (Milano  1898);  Öltre  Tumana  gioia 
(Torino  1898);  A  mia  madre  (Bologna  1900); 
Italiehe  Odi  (Torino  1903) ;  Belfonte  (u.  o.  1903) ; 
Sul  limité  dell'ombra  (u.  o.  1905)  c.  alatt  jelentek 
meg.  Regénye :  II  violinista  (Torino  1908). 

Pastor  (lat.),  1.  Pásztor. 

Pastor  (állat),  1.  Pásztor  madár. 

Pastor,  Ltidwig,  Adler  von  Camperfelden, 
báró,  német  történetíró,  szül.  Aachenben  1854 
jan.  .31.  Az  innsbrucki  egyetem  rendes  tanára  volt 
1887—1901.,  azóta  pedig  az  Osztrák  Történelmi 
Intézet  vezetője  Rómában.  1916.  osztrák  bárói 
rangot  kapott.  Főműve :  Geschichte  der  Pápste 
seit  dem  Ausgang  des  Mittelalters  (Freiburg 
1886—1906,  1—4.  köt.  (1899  óta  új  kiadások- 
ban is  és  több  nyelvre  lefordítva) ;  Johannes 
Janssen,  sein  Lében  und  Werk  (u.  o.  1893,  5. 
kiad.) ;  Zur  Beurteilung  Savonarolas  (u.  o.  1898) ; 
August  Reichensperger,  ein  Lebensbild  (u.  o.  1899, 
2  köt.) ;  Ungedruckte  Aktén  zur  Geschichte  der 
Papste  (I.  köt.  1376—1464,  u.  o.  1904) ;  Die  Stadt 
Rom  zu  Ende  der  Renaissance  (Freiburg  1916). 
Átdolgozta  és  kiegészítette  Janssen  (1.  o.)  művét 
annak  hagyatékából  (Geschichte  des  deutschen 
Volkes,  Freiburg  1893— 97,  1—6.  köt.  és  1903. 
7 — 8.  köt.).  A  Magyar  Tud.  Akadémia  1912.  külső 
tagjai  közé  választotta. 

Pastor  ale  {o\asz,  pastorita,pastozirelle),  így 
nevezték  a  trubadúrok  idillikus,  a  falusi  életből 
merített  költeményeiket.  A  XVI.  sz.  folyamán  P. 
alatt  a  madrigál  szerűen  énekelt  többszólamú 
dalokból  egybeállított  kisebb  színdarabokat  ért- 
jük. V.  ö.  Marsai.,  La  P.  dramatique  en  Francé 
á  la  fin  du  XVIe  siécle  (1906).  L.  még  Pastou- 
relle,  Pásztorjáték.  —  P.-nak  nevezik  még 
azokat  a  kisebb,  hangszerekre  írt  zenedarabokat, 
melyek  a  pásztorok  síp-,  kürt-  vagy  dudajátékát 
utánozzák.  —  P.  továbbá  a.  m.  pásztorból  (1.  o.) 

Pastoralis  medicina  (lat.)  a.  m,  lelkipász- 
tori orvostan.  A  lelkipásztorkodástan  (1.  o.)  egyik 
ága,  mely  a  természettudományoknak,  főképp  az 
orvosi  tudománynak  biztos  eredményeit  alkal- 
mazza az  erkölcs-  és  lelkipásztorkodástan  kérdé- 
seire. Nevezetesebb  ilynemű  tankönyvírók :  Stőhr, 
Capellmann,  Olfers,  Marx,  Antonelli. 

Pastoralis  tlieologia,  1.  Lelkipásztorko- 
dástan. 

Pastoso  (olasz)  a.  m.  tésztás,  a  vastagon  fel- 
rakott festékkel  készülő  képek  kezelésének  a 
módja. 

Pastoureaux  (franc,  ejtsd:  paszturó)  a.  m. 
pásztorok.  1261.  Franciaországban  támadt  ke- 
resztes mozgalom,  melynek  tagjai  a  pásztorok 
sorából  verődtek  össze  és  melynek  élén  állítólag 
egy  magyar  ember  (Maitre  de  Hongrie)  állott. 


Ezer  meg  ezer  ember  gyülekezett  köréje,  Pikar- 
diától  kezdve  Orléansig,  hogy  a  Szentföldet  fel- 
szabadítsa. De  a  tömeg  egyszerre  garázda  módra 
pusztítani  kezdett,  emiatt  szétverték.  A  magyar 
mestert  pedig,  kiről  azt  híresztelték,  hogy  az 
egyiptomi  szultán  ügynöke,  megölték.  V.  ö.  Pau- 
ler,  A  magyar  nemzet  története  az  Árpád-házi 
királyok  alatt  (II.  köt.). 

Pastourelle  (franc,  ejtsd:  pasztureii),  pro- 
vencei  pastor ela,  pastor eta  a.  m.  pásztorleány, 
pásztordal),  a  provencei  és  ó-fi'ancia  költészetben 
dalstrófákból  álló  dialogszerű  költemény,  mely 
egy  udvarló  lovag  és  egy  pásztornö  páros-énekét 
ábrázolja ;  tágabb  értelemben  pedig  a  pásztor- 
életből vett  jelenetet  tartalmazó  ének.  A  P.  több- 
nyire művészi  formával  és  a  nyelv  természetes 
bájával  tűnt  ki,  de  olykor  édeskés  hangba  csapott. 
Egy  gyűjteményüket  Bartsch  Károly  adta  ki 
(Altfranzösische  Romanzen  und  Pastourellen, 
Leipzig  1870).  —  P.-nek  nevezik  a  francia  négyes 
táncnak  5.  figuráját  is. 

Pastrana,  Júlia,  mexikói  táncosnő,  ki  arról 
volt  híres,  hogy  úgy  neki,  mint  gyermekének 
egész  testét  és  arcát  sűrű  hosszú  szőr  borította. 
Ez  a  túlszőrősség  (hypertrichosis)  egyik  érdekes 
esete.  L.  Szőrözet  rendellenességei. 

Pástun  nyelv,  az  afgánok  nyelve,  1.  Afga- 
nisztán. 

Pastusa,  adók.  Zágráb  vm.  petrinjai  j.-ban, 
(1910)  402  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pasubio,  Monté,  hegytömeg  a  tiroli  Dolomit- 
láncban (2336  m.).  1915—16.  az  olaszok  a  tiroli 
hadműveletek  csomópontjává  tették  ;  különösen 
véres  harcok  folytak  az  itteni  hadállások  birto- 
káért 1916  nyarán  és  őszén,  valamint  1917  nya- 
rán. 1918  márciusban  az  olasz  hadállásokat  az 
osztrák-magyar  árkászok  levegőbe  röpítették. 

Pasuruan  (Pasolroan),  residentie  Jáva  német- 
alföldi sziget  legkeletibb  részében,  5307  km2  terü- 
lettel, 1.100,000  lak.  Rajta  több  vulkán  (Semeru 
3703  m.)  is  van.  A  földje  termékeny ;  főbb  ter- 
mékei: cukor,  kávé,  dohány  és  indigó.  Fővá- 
rosa P.,  élénk  forgalmú  tengeri  kikötő,  30,000 
lakossal. 

Pász,  kártyaműszó  ;  azt  jelenti,  hogy  a  játé- ' 
kos  nem  veszi  fel  a  játékot ;  pl.  a  pref eransznál : 
kézből  P.-ol,  azaz  nem  játszik  kézből. 

Paszab,  nagyk.  Szabolcs  vm.  dadái  felső  j.-ban, 
(1920)  1250  magyar  lak. 

Paszita,  Dunántúl  a  keresztelő-lakoma  szláv 
eredetű  neve ;  szláv  eredetű  a  palóc  poszrik  s  a 
más  vidéki  radina  hasonló  jelentésű  elnevezés 
is.  Erdélyben  és  az  Alföldön  csök  (v.  csökk)  a 
neve,  mely  török-tatár  szó,  d  térdhajtást  s  innen 
áldozati  ünnepet  és  lakomát  jelent.  V.  ö.  Mészá- 
ros Gyula,  A  csök,  Ethnogr.  XXVI. 

Pászka- ünnep,  1.  Páska-ünnep. 

Paszkjevics  (Paskievics),  Iván  Feodorovics, 
Eriván  grófja,  Varsó  hercege,  orosz  hadvezér, 
szül.  Poltavában  1782  máj.  19.,  megh.  Varsóban 
1856  febr.  13.  I.  Pál  cár  udvari  apródja  volt, 
azután  vitézül  harcolt  az  1806— 09-iki  török 
háborúban.  1812-ben  hadosztályparancsnok  volt 
Bagration  seregében  s  részt  vett  a  szmolenszki 
és  horodimoi  csatákban.  Különösen  kitűnt  a 
lipcsei  csatában  (1813  okt.  19.)  és  Paris  bevéte- 


Paszkonca 


236     - 


Paszternák 


lénél  (1814  márc.  30.).  1824-ben  a  cár  főhad- 
segéde lett.  Az  1826— 28-iki  perzsa  háborúban 
győzelmesen  harcolt  s  Eriván  elfoglalásáért 
(1827  okt.  13.)  grófi  címet  kapott  (Erivanszkij). 
Ezután  a  török  háborúban  (1828—29)  tüntette 
ki  magát  s  elfoglalta  Karsz,  Bajezid  és  Erze- 
rum  várakat.  Ekkor  tábornaggyá  nevezte  ki 
I.  Miklós  cár.  A  lengyel  felkelés  alatt  Diebics 
halála  után  1831  jún.  ö  vette  át  az  orosz  hadak 
fővezérletét  s  Vm^sö  megrohanásával  (1831szept. 
6—7.)  véget  vetett  a  lengyel  szabadságharcnak. 
Érdemeiért  a  cár  Vai^só  hercegévé  és  Lengyel- 
ország kormányzójává  nevezte  ki.  Mikor  létre- 
jött az  egyezség  I.  Ferenc  József  osztrák  császár 
és  I.  Miklós  orosz  cár  közt  a  magyar  szabadság- 
harc leverésére  (1849  máj.  20—23.),  P.  lett  a 
Magyarország  ellen  küldött  összes  orosz  hadak 
(180,000  ember)  fővezére.  Hadműveleteit  lassú 
óvatossággal  végezte  és  régi  módszere  szerint 
nagy  tömegeket  vitt  a  harcba  a  siker  teljes  biz- 
tosítására. (Lásd  bővebben  Szabadságharc  és 
Magyarország  története).  A  világosi  fegyver- 
letétel (1849  aug.  13.)  után  büszkén  jelentette  a 
cárnak :  Magyarország  Felséged  lábai  előtt  fek- 
szik! A  hadjárat  befejezése  után  az  osztrák 
császár  és  a  porosz  király  1850.  tábornagyi  rang- 
gal tüntették  ki.  1854  ápr.  a  cár  határozott 
kívánságára  átvette  az  Al-Dunánál  álló  orosz 
sereg  fővezérletét,  de  Szilisztria  ostrománál  meg- 
sebesült, mire  kénytelen  volt  a  sereget  ott  hagyni. 
Varsóban,  hol  élte  utolsó  éveit  töltötte,  1869. 
szobrot  állítottak  emlékének.  V.  ö.  Stcherbatow, 
Le  f eldmaréchal  prince  Paskéwitsch,  sa  vie  poli- 
tique  et  militaire  d'aprés  documents  inédits  (Szent 
Pétervár  1890—98,  6  köt.;  oroszul  is.  Magyar- 
országi míiködése  a  VI.  köt.-ben);  Tolstoi,  Essai 
biographique  et  historique  sur  le  f eldmaréchal 
prince  de  Varsovie,  comte  Paskéwitsch  d'Eriwan 
(Paris  1835)  és  Relations  des  opératiousde  l'armée 
russe  en  HongTie  (u.  o.  1850). 

Paszkonca  (növ.),  a  régibb  botanikai  feljegyzé- 
sek szerint  az  Eupatorium  cannibinumnak  neve. 
Ma  P.- kendernek  a  hím  virágú,  vagyis  virágos 
kendert  nevezik. 

Paszlavszky  József,  zoológus,  szül.  Deregnyőn 
(Zemplén)  1846  febr.  2.,  megh.  Budapesten  1919 
szept.  21.  Egyetemi  tanulmányait  Budapesten  el- 
végezvén, 1870.  a  Magy.  Nemzeti  Múzeum  ásvány- 
tárához nevezték  ki  őrsegednek.  1873-ban  Margó 
Tivadar  tanár  meghívására  a  tudományegyetem 
állattani  tanszékéhez  ment  át  mint  tanársegéd. 
1874-ben  kinevezték  a  természetrajz  rendes  taná- 
rának a  budapesti  II.  ker.  állami  főreáliskolához, 
ahol  nyugalomba  lépéséig,  1911.  okt.  31-ig  műkö- 
dött. Tanított  azonkívül  több  intézetben.  A  Ma- 
gyar Tud.  Akadémia  1888.  levelező  tagjának  vá- 
lasztotta. 1896-ban  «főreáliskolai  igazgató»  címet 
kapott.  Tanári  működésén  kívül  munkálkodá- 
sának legnagyobb  része  a  Kir.  Magy.  Termé- 
szettudományi Társulat  körébe  esik,  amelynek 
1877— 1896-ig  másod-,  majd  1897-1906-ig  első 
titkára  s  folyóiratának  egyik  szerkesztője  volt. 
Művei  részint  iskolakönyvek,  részint  értekezések, 
melyek  bel-  és  külföldi  tudományos  folyóiratok- 
ban jelentek  meg.  Szűkebb  szakköre  különösen  a 
magyarországi    gubacsdarazsak  természetrajza 


és  biológiája  volt.  (Munkáinak  jegyzéke  1888-tól 
kezdve  a  M.  Tud.  Akadémia  Almanachjában.) 

Pászma,  a  nyers  gyapjúnál,  1.  Fih^t ;  a  fonal- 
nál 1.  Pamut  (fonása). 

Paszmos,  kisk.  Kolozs  vm.  tekéi  j.-ban,  (i9io) 
901  román,  német  és  cigány  lak.  (Tr.  R.). 

Paszománt  v.  paszomány,  arany-,  ezüst-  vagy 
selyemszálakból  készített  szalagforma  lapos  mű, 
zsinór,  bojt,  rojt  vagy  más  alakok,  melyeket 
díszítésül  öltönyökre  szoktak  felvarrni.  A  paszo- 
mánt-diszítéseln*ől  különösen  hires  a  magyar  főúri 
díszruha,  a  mente  és  nadrág,  mely  néha  igen 
mesterséges  cifrázatú  P.-tal  volt  felékesítve.  A 
paszományos  iparban  4-féle  munkacsoport  fordul 
elő,  nevezetesen  az  összesodrás,  córnázás  (1.  Cér- 
názás),  a  fonás  v.  verés  (1.  Csipke  és  Gombkötő), 
a  szövés  (1.  Borda,  Szövőszék  és  Jacqiiardgép) 
és  befonás  v.  burkolás,  amely  fa-  v.  szarugom- 
boknak fonalakkal  való  bevonásában  áll. 

Paszta  a.  m.  csaknem  tésztasürűségü  kenőcs. 
L.  még  Pasta. 

Pásztaf ejtés,  1.  Bányamivelés. 

Pásztás  vetés.  Az  erdősítésnél  a  talaj  rész- 
letenkint  való  megművelésének  egyik  módja  a 
pasztánként  való  megművelés  s  ha  ezekbe  a  pasz- 
tákba vetjük  a  magot,  akkor  ezt  P.-nek  mondjuk. 
A  pasztákat,  ha  a  talaj  gyomos  40—50  cm.,  kü- 
lönben 30—35  cm.  szélességben,  lehetőleg  egye- 
nes irányban,  kapával  vagy  ekével  készíttetjük. 
Egj^mástóli  távolságuk  középtől  középig  1—1-5  m. 
között  váltakozik  s  így  a  közöttük  megmunkálat- 
lanul  maradó  terület  szélessége  0*7— 1*1  m. 

Pásztázatlan  terűlet,  1.  Pásztázni. 

Pásztázni,  valamely  tereprészre  intézni  a 
lövéseket.  Mivel  a  lövések  szabály  szerint  a  tűz- 
vonalra  merőleges  irányban  történnek,  az  erődít- 
mények minden  kiugró  szögleténél  olyan  tér  van, 
hová  a  lövések  nem  jutnak  el,  ezt  pásztázatlan 
térnek  nevezik.  A  meghosszabbítva  gondolt  mell- 
védorom alatti,  onnan  nem  pásztázható  tér  holt- 
térnek neveztetik.  Hogy  a  pásztázatlan  téren  s 
a  holttéren  az  ellenség  ne  érezhesse  magát  biz- 
tosságban, az  illető  művek  arcvonalára  merőle- 
ges vonalon  oldalműveket  építenek,  innen  aztán 
a  pásztázatlan  tér  és  holtszöglet  is  pásztáz- 
ható. Az  innen  történt  lövéseket  oldaltűznek  ne- 
vezik. 

Pásztázott  tér,  1.  Lövés,  Holttér. 

Pasztell  (ol.  pastello),  színes  krétával  festett 
kép.  A  P.  festésre  szolgáló  kréta  színes  anyagát 
gipsz,  kréta,  agyag,  ónoxid  ós  gummi  v.  enyv  ke- 
verékével gyúrják  össze  s  pálcikák  alakjában 
megszárítva,  szabadon  v.  a  ceruzáéhoz  hasonló 
faburkolatban  bocsátják  árúba.  Mivel  a  P.-színe- 
ket  nem  lehet  úgy  keverni,  mint  az  olaj  v.  víz- 
f  estékeket,  a  lágy  és  száraz  P. -kréta  rendkí\'ül  sok 
színárnyalatban  készül.  A  közönséges  P. -kréta 
könnyen  malik  le  a  képről.  Tartósságát  szappan - 
szerű  anyag  hozzákeverésével  növelik.  Ez  az  ú.  n. 
olajfesték-kréta.  A  P.-festés  a  XVII.  sz.  óta  isme- 
retes s  virágzását  a  XVIII.  sz.  rokokó  festőivel 
érte  el.  L.  még  Krétarajz. 

Pasztellfestés  (pastello),  1.  Pasztell. 

Pásztély  községek,  1.  Alsópásztély,  Felső- 
pásztély,  Nagypásztély. 

Paszternák  (növ.),  1.  Pastinaca. 


Pasztilla 


237 


Pásztor 


Pasztilla  (pastilli).  A  száraz  porok  rendelésé- 
nek egyik  alakja  A  gyógyszert  alkalmas  gépek 
segítségével  tetszés  szerinti  (többnyire  kerek,  la- 
pos) formába  préselik,  ily  alakban  az  anyagok 
jól  eltarthatok  s  könnyen  bevehetők.  Sokszor 
nem  bevételre,  hanem  sebmosó  oldatok  gyors  el- 
készítésére szolgálnak,  mint  pl.  a  szublimát- 
pasztilla. 

Pasztinák  (növ.),  1.  Pastinaca. 

Pásztó,  nagyk.  Heves  vm.  hatvani  j.-ban,  a 
Mátra  nyugati  tövében,  (1920)  5949  magyar  lak., 
áll.  polg.  fiúiskolával,  régi  templommal,  takarék- 
pénztárral, többféle  egyesülettel,  vasúti  állomás- 
sal, posta-  és  táviróhivatallal  és  telefonállomás- 
sal. P.  már  a  legrégibb  történelemben  szerepel ; 
Anonymus  szerint  Árpád,  miután  a  Mátra  vidé- 
két meghódította,  itt  megpihent.  Itt  már  1135. 
királyi  udvar  v.  szállóhely  volt.  III.  Béla  1190. 
itt  ciszterci  apátságot  alapított.  Hajdan  vár  is 
volt  itt,  mely  1551.  elpusztult.  —  L.  még  Ipoly- 
pásztó,  Nyitrapásztő. 

Pásztói  apátság.  Heves  vármegyében,  eleintén 
a  benedekrendieké  volt  s  mint  ilyet  már  1138. 
említik.  1190  táján  III.  Béla  a  cisztercieknek 
adta  át.  1265-ig  maga  a  király  volt  kegyura, 
ekkor  a  patronátust  István  király  ifjabb  fiára, 
Domokosra  ruházta  át.  A  szerzeteseket  lö^é. 
a  törökök  legyilkolván,  a  királyok  1568-tól  kezdve 
az  apát-cimet  világi  papoknak  kezdték  adomá- 
nyozni, mindaddig,  míg  I.  Lipót  az  apátságot  1698. 
vissza  nem  adta  a  cisztercieknek,  de  1702.  a  ve- 
lehradi  (Morvaország)  apátsággal  egyesítette.  11. 
József  178i  júl.  16.  a  velehradi  apátságot  eltö- 
rülvén, a  P.  rövid  időre  önálló  lett,  s  tagjai  a 
pilisiekkel  együtt  az  egri  volt  jezsuita  gimná- 
ziumban kezdtek  tanítani,  míg  1787  szept.  16.  II. 
József  Magyarországban  is  meg  nem  szüntette 
a  ciszterciták  rendjét.  Az  apátságot  I.  Ferenc 
állította  helyre  1802  jún.  25.,  és  1814  aug. 
19.  Zircz,  Pilis  és  Pásztó  apátságait  egyesítette. 
V.  ö.  Békefi,  A  pilisi  apátság  története  (1891) ; 
u.  a.,  Emlékkönyv,  melyet  Magyarország  ezer- 
éves fennállásának  ünnepén  közrebocsát  a  hazai 
ciszterci  rend  (1896). 

Pásztói  hegység,  1.  Mátra. 

Pásztor  (lat.  pastor)  a.  m.  legeltető,  nyájőrző, 
átvitt  értelemben,  különösen  a  protestáns  egyház- 
ban, a  pap,  lelkész. 

Pásztor,  1.  Árpád,  író  és  hírlapíró,  szül.  Ung- 
várt  1877  ápr.  12.  Iskolái  végeztével  hírlapíróvá 
lett  s  mint  a  modem  magyar  ujságriport  egyik 
megteremtője,  azok  közé  tartozik,  akik  az  esemé- 
nyek száraz,  közlő  előadása  helyett  jelentéseiket 
megkísérlik  irodalmi  formába  önteni  s  riportjai- 
kat nevük  aláírásával  jegyzik.  Mint  az  elsők 
egyike,  foglalkozott  a  kivándorlás  problémájával, 
majd  nagy  tengerentúli  utakat  tett  (Északame- 
rika, 1907 ;  a  föld  körül,  1910 ;  Észak-  és  Közép- 
amerika 1913,  Északamerika  1922),  melyekről  szí- 
nes útilevelekben  számolt  be.Kötetben  is  megjelen- 
tek útleírásai :  Tengeren,  Tengeren  túl  (1909) ; 
Budapesttől  a  fölei  körül  Budapestig  (1911). 
1910-ben  részt  vett  Az  Est  c.  napilap  megalapítá- 
sában s  1921-ig  ott  dolgozott.  Mint  szépíró,  versek- 
kel lépett  föl :  (Szinek  (1898);  Jézus  (1899);  Versek 
1901  és  1904);   Uj  versek  (1908);  Őszi  szántás 


(1917\  majdírt  színműveket:  Saraiig  (Király  Szín- 
ház, 1907,  mely  Das  Dorf  ohne  Glocke  cím- 
mel Eduárd  Künecke  zenéjével  Németországban 
is  színre  került) ;  Alku,  A  birö,  Két  öreg  (három 
egyfelvonásos  a  Nemzeti  Színházban,  1906) ;  A 
harmadik  (u.  0. 1909) ;  Lányom  (Blaha  Lujzával 
sikert  aratott  a  Nemzeti  Színházban,  1913);  Sa- 
vitri  (u.  0.  1913) ;  Innocent  (1912.  a  Vígszínház- 
ban; 1913—14.  Amerikában  is  adták  nagy  tet- 
széssel); közben  1901  óta  írt  több  operettszö- 
veget, köztük  legkedveltebbek  voltak :  Kadét- 
kisasszony ;  Fecskék ;  Bolygó  görög,  s  fordított 
operetteket,  bohózatokat  angolból,  továbbá  Poe 
Edgár  és  Kipling  számos  költeményét.  1914-ben 
a  világháború  kitörése  után  írta  Ferenc  József 
azt  üzente  . . .  c.  alkalmi  darabját  és  1915.  jelent 
meg  Vengerkák  c.  regénye  (1922-ig  8  kiad.  ért  s 
lefordították  németre  és  angolra  is).  Azután  gyors 
egjTnásutánban  jelentek  meg:  Találkozásom  Poe 
A.  Edgárral  (közlemények,  tanulmányok  1916), 
Regényalakok  (1916),  Princz,  történet  egy  baba- 
gyárból (1919,  olasz  fordításban  is),  Kelemenek 
(kisregény  a  pesti  kommünből  1920),  Pintér  Mari 
Amerikába  megy  (New-York  1921),  New-York 
(regény  1921).  Az  amerikai  Walt  Whitman  költe- 
ményeit elsőnek  ismertette  meg  a  magyar  közön- 
séggel. Vengerkák  című  regénye  dramatizálva 
{Góth  Sándor  társszerzősógével)  a  Vígszínház- 
ban s  amerikai  és  német  színpadokon  is  színre 
került. 

2.  P.  János,  szobrász,  szül.  Gyomán  1881.  A 
budapesti  Iparművészeti  Iskolában  tanult  min- 
tázni Mátrainál  s  már  harmadéves  korában  ké- 
szítette első  szoborművét:  Nyizsnyai  Gusztáv 
zeneszerző  bronz  képmását  (Hódmezővásárhely). 
Kétévi  párisi  tartózkodása  után  Hódmezővásár- 
helyen telepedett  le  s  attól  fogva  főkép  a  kör- 
nyékbeli nép  tipikus  alakjait  mintázgatta.  Első 
Budapesten  kiállított  m(iYéVQ{Bücsúzkodás,  1906) 
megkapta  a  Harkányi-díjat.  Ezt  s  későbbi :  Szé- 
gyen és  Vízhordó  lány  c.  szobormüvét  az  állam 
vásárolta  meg.  1911-ben  gyűjteményes  kiállítást 
rendezett  Budapesten  Rudnay  Gyula  festővel. 
\.91J^-\)Qn  Elűzött  c.  szoborművére  a  Ráth  György- 
díjat  kapta  a  Műcsarnokban,  1920.  pedig  Prima- 
vera  című  szobormüvére  állami  kis  aranyérmet 
kapott. 

3.  P.  József,  író,  szül.  1873  dec.  29.  Fülöp- 
szálláson. Vaskereskedő-inas  volt,  a  gimnáziumi 
érettségit  sok  hányattatás  után  magánúton  tette 
le.  A  Keleti  Akadémiát  végezte  s  utazásai  közben 
többször  járt  Keleten  is.  Megnyerte  a  főváros 
Ferenc  József-diját.  Munkái :  A  Boldogság  meséi- 
ből {Bitest  1900) ;  Romantika  (u.  0. 1901) ;  A  sza- 
marak szigete  (u.  0.  1906) ;  A  muszka  vendég^ 
(u.  0.  1915) ;  Rangosán  (u.  0.  1917) ;  A  nászhajó 
(u.  0.  1917);  Ameddig  a  kémény  füstöl  (u.  0. 
1918) ;  Legyen  férfi  a  párom  (u.  0.  1918) ;  Az 
ügyetlen  (u.  0. 1918) ;  Gsomorkányék  Pesten  (u.  0. 
1918) ;  A  múzsa  csókja  (u.  0.  1919) ;  Az  újraélök 
(u.  o.  1922).  A  Király  Színház  Tilos  a  csók  c.  dal- 
játékát (Vincze  Zsigmond  zenéjével,  1908),  az 
Uránia  Színház  Téli  verőfény  c.  darabját  (1911) 
adta  elő.  Soíc  ifjúsági  művet  is  írt. 

4.  P.  Mihály,  hírlapíró,  szül.  Margittán  (Bihar 
vm.)  1876  nov.  9.  Iskoláit  Debreczenben  és  Ko- 


Pásztorbot 


—     238 


Pata 


lozsvárt  végezte,  1898.  hírlapíró  lett  Budapesten, 
előbb  a  Magyar  Hírlapnál,  majd  a  Pesti  Naplónál. 
1910-ben  az  akkor  megindult  Világ  szerkesztősé- 
gébe lépett.  Szociológiai,  városgazdasági  és  város- 
történeti kérdésekkel  foglalkozik.  B  körből  írt  ta- 
nulmányokat a  szakfolyóiratokba  és  önálló  köny- 
veket :  A2  eladósodott  Budapest  (1907) ;  ezt  a 
nagy  adatkószlet  alapján  dolgozott  müvet  a  fő- 
város a  Ferenc  József  jubileumi  díjjal  tüntette 
ki ;  Offra  nyomorúság  (1908) ;  A  mi  városunk 
(Relle  Pállal  együtt,  1913);  Budapest  közleke- 
dése (1914). 

Pásztorbot  (pastorale),  rendesen  ezüstből  ké- 
szült, felül  görbe,  hosszában  egyenes,  alul  pedig 
hegyes  pálca,  a  püspök  főpásztori  hivatalának 
jelképe.  L.  még  Pápa. 

Pásztordal,  1.  Bastourelle. 

Pásztorgyürü  (annulus  pastoralis  episcopa- 
Us),  a  püspöknek  egyházmegyéjével  való  szoros 
összeköttetését,  szellemi  eljegyzését  jelképezi. 
L.  még  Gyűrű  és  Halászgyürű. 

Pásztorháza;  kisk.  Vas  vm.  németújvári  j.-ban, 
(1910)  1232  horvát  lak.  (Tr.  A.) 

Pásztorhegy  (Val  'askovec),  kisk.  Zemplén  vm. 
szinnai  j.-ban,  (1910)  249  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pásztori,  kisk.  Sopron  vm.  csornai  j.-ban,  (1920) 
4:61  magyar  lak. 

Pásztori  költészet,  1.  Bukolikus  és  Pásztor- 
költészet. 

Pásztorjáték,  idilli  tárgyú  színmű,  személyei 
főleg  pásztorok.  A  renaissance  idején  jött  szo- 
kásba drámai  eklogákat  költeni  népnyelven.  Az 
anyagot  a  drámai  eklogák  szolgáltatták,  részben 
a  párbeszédes  szerkezetet  is,  az  új  elem  volt  a 
teljes  szinrealkalmazás.  Rokon  a  P.-kal  a  mito- 
lógiai ós  az  allegóriái  játék.  Mitológiai  játékot 
először  Poliziano,  a  híres  humanista  költött  18 
éves  korában  (Orfeo,  400  sornyi,  1472-ből).  Tar- 
talmi és  alaki  szempontból  művészi  színvonalra 
Tasso  emelte  a  P.-ot  (Amínta  1573).  A  P.  világra- 
szóló mintájául  Guarino-nak  Pastor  fido-ja,  (1590) 
szerepelt.  Később  Metastasio  művelte  nagy  kedv- 
vel a  P.-ot.  Spanyolországban  a  XV.  sz.  végén 
Jüan  del  Bncina  kezdte  a  P.-ot,  nemsokára  Lope 
de  Rueda  folytatta,  de  a  nemzeti  dráma  gyors 
fejlődése  hamar  leszorította  ezt  a  műfajt.  Fran- 
ciaországban a  XVII.  sz.  első  felében  divatozott 
a  P.  Nálunk  Zrínyinek  vannak  a  P.-ra  emlékez- 
tető idUljei ;  Csokonai  fordította  az  olasz  P.-okat, 
Révai  Miklós  pedig  Faludi  idüljeihez  hosszú  ér- 
tekezést csatolt  róla  Batteux  után.  V.  ö.  Car- 
rara, Storia  dei  Generi  letterarii  italiani ;  Mar- 
sán, La  pastorale  dramat.  en  Francé  (Paris  1905). 

Pásztorkirályok,  1.  Hikszosz. 

Pásztorköltészet.  A  görög  irodalom  az  ale- 
xandriai korban  kezdett  a  müveit  társadalom 
számára  a  népéletből,  főleg  a  pásztoréletböl  raj- 
zokat (eidyllion :  képecske,  idill,  1.  0.)  írni.  Ezt 
tette  a  római  irodalom  is  az  aranykorban  (Vergi- 
lius). A  renaissance  idején  annál  inkább  föleleve- 
nítették ezt  a  szokást,  mert  a  lovagi  költészet  is 
szerepeltette  a  pásztorokat.  A  renaissance  iro- 
dalma nemcsak  idülekben,  hanem  drámai,  epikai 
ós  regény  formában  is  bemutatta  a  pásztoréletet, 
4e  nem  magáért  a  tárgyért,  hanem  valami  aktuá- 
lis társadalmi  vagy  politikai  célzat  kedvéért ;  a 


pásztorok  álarca  alatt  sokszor  az  egykorú  nagy- 
világ személyiségeit  lehetett  felismerni.  Ez  a 
célzatos  P.  gyakran  mesterkéltségbe  csapott  és 
édeskéssé  fajult.  Aranykorát  a  XVI.  és  XVII. 
sz.-ban  élte,  a  következőben  Rousseau  hatása  alatt 
megújhodott,  a  gáláns  célzattól  megszabadult  s 
inkább  magáért  rajzolta  a  pásztori  életet.  A  XIX. 
sz.banmár  csak  alkalmilag  fordultak  egyéb  tárgy- 
körök mellett  a  költők  a  pásztorvilág  felé,  de  kü- 
lön feladat  a  P.  többé  nem  volt.  Nálunk  a  XVIII. 
sz.  második  felében  művelték,  Faludi  Ferenc  ós 
deákos  költőink. 

Pásztorkürt,  1.  Kürt. 

Pásztorlak,  kisk.  Bereg  vm.  szolyvai  j.-ban, 
(1910)  386  rutén  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.). 

Pásztorlevél  (Litterae  pastorales),  Sikat^üs- 
pököknek  megyéjök  papságához  egyházi  v.  világi 
ügyekben  intézett  körlevele. — Pásztorleveleknek 
hívják  az  új  testamentomban  Pál  apostolnak  té- 
rítő társaihoz,  Timotheushoz  és  Titushoz  intézett 
leveleit  is,  melyekben  ezeknek  az  iránt  ad  utasí- 
tásokat, hogy  gyülekezeteik  körében,  hivatalos  és 
magánéletüket  illetőleg  miként  forgolódjanak  v. 
modern  nyelven  szólva,  hogy  lelkipásztori  tisztü- 
ket miképen  teljesítsék. 

Pásztormadár  (Pastor  roseus  L.,  áiiat),  a  Se- 
regélyfélék családjába  tartozó  madárfaj.  Alig  ki- 
sebb a  seregélynél.  Feje,  nyaka,  szárnya  és  farka 
fénylő  fekete,  háta  és  hasa  szép  rózsaszínű. 
Fiatal  korban  fakóbarna,  alul  barnásfehér.  Dél- 
Európában,  Délnyugat-Ázsiában,  télen  Indiában 
honos.  A  vándorsáskák  után  vándorol.  Rovarok- 
kal, elsősorban  sáskákkal  táplálkozik,  de  nem 
veti  meg  a  gyümölcsöt  és  bogyókat  sem.  Néha 
egymás  után  több  éven  át  hazánkat  is  megláto- 
gatja. 1907  nyarán  a  hortobágyi  nagy  sáska- 
járás idején  a  Hortobágyon  kb.  3000  pár  fész- 
kelt ;  a  következő  évben  szintén  nálunk  fészkelt, 
bár  jóval  kisebb  számban. 

Pásztorregény,  1.  Regény. 

Pásztorsip,  1.  Ohoa. 

Pásztortáska  (qöv.),  1.  Capsella. 

'Pé,aztoTzkvod(Pastina-Závoda),  kisk.  Tren- 
csénvm.  vágbeszterczei  j.-ban,  (1910)  165  szlovák 
lak.  (Tr.  Cs.-Szl.). 

Pasztőrözés,  1.  Pasteurözés. 

Paszuly  (Qöv.),  1.  Bab. 

Pat,  kisk.  Somogy  vm.  csurgói  j.-ban,  (1920) 
594  magyar  lak. 

Pát,  a  német  Spath-hó\  származó  elnevezés, 
amelyet  az  igen  jól  hasadó  ásványokra  alkal- 
maznak, pl.  mészpát,  vaspát,  pátvaskő,  barna- 
pát,  földpát. 

Pata,  a  patás  állatok  lábavége,  a  páros  ujjú 
patás  állatokét  (pl.  marha,  Juh,  sertés)  csülök-nek 
is  nevezik.  A  patát  kívül  a  bőr  folytatásaként 
szarutok  és  ez  alatt  irharéteg  alkotja,  mely  utóbbi 
a  bőr  irharétegétől  főleg  abban  különbözik,  hogy 
nagyobbszámú  és  hosszabb  szemölcsszerű  nyúl- 
ványokat és  lemezeket  bocsát,  melyek  a  szaru- 
tok megfelelő  mélyedéseibe  illeszkednek  és  a 
szarutokot  rögzítik ;  a  P.  irharétego  aránylag 
sok  vért  is  foglal  magában,  innen  a  húshoz 
hasonló  vörös  színű  külseje,  mely  miatt  népie- 
sen húsos  résznek  (húsos  hártya),  aelevena-nek 
is  nevezik.  A  szarutok  az  ember  körmének,  a 


Pata 


—     239     — 


Patagonla 


ragadozók  karmának  felel  meg,  ezektől  legin- 
kább abban  különbözik,  hogy  a  harmadik  ujjper- 
cet teljesen  befoglalja.  Három  rétegből  áll:  a 
külső  a  fedőréteg,  tömött  sejtjeinek  felülete 
fénylő  («mázréteg»),  ezen  belül  a  szarusejtek  osz- 
lopokban sorakoznak :  oszlopos  réteg,  végül  az 
irhával  való  összeköttetést  a  lemezes  réteg  adja. 
A  patának  ill.  szarutokjának  az  a  része,  mely  a 
talajon  való  állás  közben  látható,  a  szaru  fal,  ez 
a  hordozó  szélben  találkozik  a  homorú  szaru- 
talppal,  érintkezésük  helye,  a  fehér  vonal,  azt 
a  határt  jelzi,  melyen  belül  a  vasaláskor  a 
patkószegöt  nem  szabad  beverni  (1.  Megnyila- 
lás),  a  talp  közepe  táján  a  nyílalakú  nyír  szárai 
emelkednek  ki,  ezek  a  P.  megterhelésekor  ru- 
gókként hatnak,  tehát  a  P.  mechanizmusában 
van  szereptik.  A  szarufal  felső  szélén  van  a 
párta,  mely  a  bőrrel  köti  össze  a  patát  és  kifelé 
domborodik,  vaskosabb.  A  szarufalnak  elülső,  a 
P.  (köröm)  hegyének  megfelelő  részét  hegy  fal- 
nak, a  mellette  levőt  oldalfalnak,  az  ezután  kö- 
vetkezőt sarokfalnak  nevezik,  ez  hátrafelé  át- 
megy a  sarokvánkosokba,  a  P.  talpával  pedig  a 
saroktámasztők  kötik  össze.  A  bőrnek  megfelelő 
szaru-  és  irharészeken  belül  a  P.  vázát  alkotó 
P.-csont  (csülökcsont)  található,  mely  a  második 
ujjperc  csontjával,  a  pártacsonttal  egy  incsont, 
a  nyircsont  közreműködésével  a  P.-izületet  al- 
kotja, az  izületet  szalagok  tartják  össze  és  haj- 
lító és  feszítő  inak  ill.  izmok  mozgatják,  végül  a 
P.  hajlító  inán  az  ujjpárnának  megfelelő  sejtes 
nyír  foglal  helyet.  Az  elülső  lábak  patái  rend- 
szerint laposabbak,  a  hátulsók  meredekebbek.  A 
P.  alakja  egyébként  a  hibás  lábállás,  rossz  vasa- 
lás következtében  változik :  teí^ült,  meredek,  ferde, 
görbiiU.,  szűkült  lehet,  a  szarutokban  gyürüzött- 
ség,  repedések,  csorbák  jöhetnek  létre,  a  talpon 
a  szaru  elválhat  (üresfal)  v.  pedig  tartós  nyomás 
következtében  vérzések  (vérfolt,  Steingalle)  ke- 
letkeznek, mindezek  megfelelő  vasalással  javít- 
hatók, bár  egyesek  néha  munkazavart,  sánta- 
ságot is  okoznak.  Elhanyagolásuk  P.-gyuladást 
okoz.  A  P.  ápolása  a  túlnőtt  szaru  lefaragásá- 
ban, megfelelő  vasalásban,  tisztántartásban,  mo- 
sogatásban áll;  P.-kenőcsök  alkalmazása  ép  patán 
felesleges. 

Pata,  kisk.  Somogy  vmegye  szigetvári  j.-ban, 
(1920)  366  magyar  lak.  —  L.  még :  Gyöngyöspata, 
Kolozspata. 

Pata,  sziget,  1.  Pattá. 

Pataápolás  főleg  arra  irányul,  hogy  a  pata 
megőrizze  rendes  alakját  és  rugalmasságát.  Ezért 
már  a  csikókorban  ügyelőmmel  kell  kisérni  a  pata 
alakulását.  Jó  hatással  van  erre  a  mozgás,  tisz- 
tántartás és  szükség  esetén  a  túlnőtt  részek  le- 
faragása. Az  ép,  egészséges  patát  felesleges  még 
külön  puhítani.  A  kemény,  száraz,  töredező  szaru 
puhítására  legjobb  a  víz,  elvetendő  a  trágyával 
való  puhítás  («becsapás»),  mert  rothasztja  a 
szarut.  A  patakenőcsökről  l.  Patazsír  címen.  A 
pata  ápolásához  tartozik  a  patkolás  is  (l.  o.). 

Patabetegségek  neve  alatt  a  patás  állatok 
lábvégének  összes  betegségeit  szokták  összefog- 
lalni, ide  sorozzák  tehát  a  patában  levő  csontok, 
izületek,  inak,  irharéteg  és  hám,  illetve  szaru- 
réteg  bántahnait. 


Pataca,  brazíliai  ezüstpénz  =  Vs  patacao 
1'74;  korona  értékben.  Egyiptomban  és  Abesszi- 
niában a  Mária  Terézia  tallérnak  neve. 

Patacao,  brazíliai  ezüstérem  =  3  pataca 
=  5' 22  korona.^ 

Patachich  Ádám  báró,  kalocsai  érsek,  szül. 
Károlyvárosban  1717  febr.  18.,  megh.  Kalocsán 
1784  júl.  19.  1739-ben  Verhovecen  lelkész  lett, 
később  zágrábi  kanonok.  1751-ben  a  pozsonyi  or- 
szággyűlés alkalmából  Mária  Terézia  a  magyar 
kancelláriához  tanácsossá  és  c.  püspökké  nevezte 
ki.  1760  ban  nagyváradi  püspök  lett,  az  elődje 
által  megkezdett  székesegyházat  felépíttette,  fé- 
nyes püspöki  palotát  emelt,  könyvtárt  rendezett 
be,  több  plébániát  és  iskolát  alapított,  11  óhitű 
falunak  lakosságát  a  kat.  egyházba  vezette  vissza. 
1776-ban  kalocsai  érsek. 

Patacs,  kisk.  Baranya  vm.  pécsi  j.-ban,  (1920) 
802  magyar  lak. 

Patacskő  (Ptáckovce),  kisk.  Sáros  vm.  lemesi 
j.-ban,  (1910)213  szlovák  és  cigány  lak.  (Tr.Cs.-Szl.) 

Patafalva,  kisk.  Vas  vm.  szentgotthárdi  j.-ban, 
(1910)  674  német  lak.  (Tr.  A.) 

Patagium  (lat.),  l.  Bepülöhártya. 

Patagonia,  az  amerikai  szárazulat  legdélibb 
földterülete,  a  39°  10'  és  53o  53'  43"  d.-sz.  alatt  a 
Rio  Negro,  Rio  Limay,  Atlanti-óceán,  a  Magel- 
haes-út  és  az  Andok  között  (térképét  1.  Amerika 
cikknél).  P.  nagyrészt  felföld,  területe  793,980  km2, 
amely  Argentína  (Rio  Negro,  Chubut  és  S.  Cruz 
tartományok)  és  Chile  (121,387  km2)  között  osz- 
lik meg.  Felülete  többnyire  hegyes,  belsejében 
lépcsőzetesen  emelkedik  1500  m.  fensíkig,  amelyet 
számos  völgy  szel  át.  Partja  csipkézett,  főbb  öb- 
lei :  Bahia  Blanca,  San  Matias,  Nuevo,  San  Jorge, 
San  Julién,  Santa  Cruz.  Legmagasabb  hegye  az 
Andokban  a  Tronado  (2980  m.)  és  a  Chalten  (2170 
m.)  vulkánok.  Folyóvizei  sellökben  gazdagok :  a 
Limay  és  Neuquen  egyesüléséből  keletkező  Rio 
Negro,  a  Chubut,  a  Deseado  és  Santa  Cruz, 
amelyek  egyúttal  a  Colhue,  Musters,  Buenos  Aires, 
San  Martin  és  Argentino  tavak  lefolyásai.  Föld- 
tanilag  K.-i  főrésze  tercierkori,  a  többi  krétakori 
rétegekből  épült  fel,  eruptivus  kőzetekkel  áttörve. 
Ny.-on  kristályos  palákból  és  gránitból  épült  föl. 
Van  barnaszene,  aranya,  reze,  vaskövei.  Ég- 
hajlata- K.-i  partjait  az  egyenlítői  meleg  áramok 
egyik  ága,  Ny.-i  partjait  hideg  tengeráram  érinti. 
Ny.-i  része  csapadékban  gazdagabb.  Puerto  Mont 
évi  középhőmérséklete  11°,  szélsőségei  26—11"; 
Punta  Arenasé  6*2o,  szélsőségei  24'6  és  — 2^  A 
csapadék  évi  összege  2450,  ill.  570  mm. ;  Ny.-on 
erős  havazások  fordulnak  elő.  Az  Andok  Ny.-i 
oldalain  a  jégárak  egyike  a  tengerpartig  ér  le. 
Növényzete.  Az  É.-i  pampák  füves  térsége  D. 
felé  szegényes  szteppévé  satnyul.  A  Kordillerák 
hatalmas,  tűlevelű  erdei  a  P.-i  fensíkra  is  átter- 
jednek. Állatvrilága  a  neotropikus  övbe  tartozik, 
jellegzetes  áUatai  a  guanako,  a  páncélosok, 
szarvasok.  Madárvilágának  érdekes  képviselője  a 
nandu  (amerikai  strucc).  Lakói  az  araukánok- 
hoz  tartozó  tehu elesek  vagy  csulcsek  (chuelche), 
akik  magukat  thoneká-nak  nevezik,  számuk  már 
csak  kb.  3000.*  P.  legdélibb  részén  élnek.  (Egy  pa- 
tagoniai  nő  képe  látható  az  Amerika  cikkhez 
csatolt  színes  képmellékleten). 


Patagróniai  nyúl 


—     240     — 


Pataki  Névtelen 


Története.  1519-l)en  Magalhaes  fedezte  föl, 
1581.  keletkezett  első  telepe:  Port  Famine  lakói 
éhinség  áldozataivá  lettek.  Ismételten  történtek 
eredménytelen  telepítési  kísérletek  (Chile  174í3— 
1851),  míg  végül  az  1865.  keletkezett  Chubut, 
valamint  a  Santa  Cruz-telepek  fejlődésnek  indul- 
tak. Az  Andok  lábainál  sikeresebb  telepítések 
történtek.  P.  Chile  és  Argentína  között  sokáig 
határvillongások  oka  volt.  Az  1881  júl.  23.  szerző- 
désben a  Kordillerák  gerince  lett  az  országhatár. 

Irodalom.  Musters,  Unter  den  Patagoniern,  németül  Jena 
1878;  Lady  Flór  Dixie,  Across  P.,  új  kiad.  New-York  1901; 
Lucy  Fossarieu,  Etnographie  de  l'Amérique  antarctique, 
Paris  1884  ;  Burmeister,  Reláción  de  un  viaje  á  la  Go- 
bernacion  del  Chubut,  Buenos  Aires  1888 ;  Carbajal,  La  P., 
Torino  1900,  4  köt. ;  H.  de  la  Vaux,  Voyage  en  P.,  Paris 
1901. 

Patagóniai  nyúl,  a.  m.  mára  (1.  o.). 

Patagyuladás,  a  szarutok  alatt  levő  fali  és 
talpi  irha  gyuladása,  amely  savós  vagy  genyes 
lehet  és  az  irha  felületes  vagy  mélyebb  rétegé- 
ben folyhat  le,  sőt  az  irháról  átterjedhet  a  szaru- 
tokba zárt  csontokra  is.  Okai  a  patát  érő  zú- 
zódások (a  szarutalp  túlságos  lefaragása,  rossz 
vasalás,  egyenetlen,  köves  talaj),  továbbá  sebzé- 
sek (pártatiprás,  megszegelés,  szegbe  hágás). 
Felületes  gyuladás  esetén  nyugalom,  jeges  bo- 
rogatás hat  jótékonyan ;  ha  a  fájdalom  megszűnt, 
helyes  vasalásról  kell  gondoskodni.  Genyes  gyu- 
ladás esetén  a  szarutokon  az  izzadmány  kiüríté- 
sére nyilast  kell  készíteni,  a  beteg  lágy  részeket 
eltávolítani,  s  a  patára  antiszeptikus  nyomó- 
kötést alkalmazni,  mely  időről-időre  felcseré- 
lendő. Ha  több  pata  beteg,  bőven  kell  almozni, 
esetleg  az  állatot  függő  ágyba  helyezni. 

Patahengergyuladás,  a  nyírcsont  porcalatti 
csontrétegéből  kiinduló  folyamat,  melynek  kö- 
vetkeztében a  nyálkatüsző  és  a  mély  hajlító  ín  is 
meg  szokott  betegedni.  A  bántalom  majdnem  min- 
dig az  elülső  lábakon  támad,  kemény,  egyenet- 
len talajon  teljesített  hosszas,  megerőltető  munka 
következtében.  A  pata  vagy  a  patkó  sarki  részé- 
nek sülyesztésével  a  sántaság  fokozódik,  míg  a 
sarok  emelésével  a  sántaság  enyhül.  Hosszú  pihe- 
nésre, hideg  borogatásra  a  bántalom  javul,  sőt 
megfelelő  vasalással  könnyű  munkára  alkal- 
massá válnak  az  állatok.  A  sántaság  a  nervus 
volaris  kimetszésével  megszüntethető,  bár  a  gyu- 
ladás a  nyírcsontban  tovább  súlyosbodik. 

Patai  József,  tanár,  író,  szül.  Gyöngyöspatán 
1882  jan.  5.  Héber  teológiai  tanulmányokat  és  a 
budapesti  egyetemen  filozófiát  végezvén,  1907. 
fii.  doktori,  1908.  középiskolai  tanári  oklevelet 
nyert,  1921-ig  a  budapesti  IV.  ker.  közs.  főreális- 
kola tanára,  azóta  írói  hivatásának  él.  1908-ban 
állami  ösztöndíj jal  tanulmányúton  volt  Oxford- 
ban, ahol  középkori  héber  költők  kéziratait  tanul- 
mányozta. Héber  költök  című  két  kötetes  nagy 
antológiája  (1910—1912)  felöleli  az  egész  héber 
költészetet  a  középkortól  a  mai  napig.  Templomi 
énekeit  (a  budapesti  hitközség  kiadása  1910,  7. 
kiadás  1921.)  a  modern  magyar  zsidó  templomok 
istentiszteletein  éneklik.  Egyéb  önálló  művei: 
Saasué  alumim,  versek  héber  nyelven  (1902) ; 
Bahylon  vizein,  eredeti  magyar  versek  (1906,  2. 
kiad.  1908, 3.  kiad.  1921),  Héher  költök,  kis  anto- 
lógia (1906),  Bajza  és  Lessing  (1907) ;  megindí- 


totta és  szerkesztette  a  Magyar  Zsidó  Könyvtárt 
(1906—1908),  Magyar  Zsidó  Ahnanachot  (1911); 
Kabala,  misztikus  novellák  (1917,  3.  kiad.  1919» 
német  fordításban  Berlin  1919) ;  Stilamit,  látod 
alángot?  versek  (1919);  Zsidó  írások  első  könyve 
(1918);  Zsidó  írások  második  könyve  (1919); 
Héber  Költök  új  anthológiája  öt  kötetben  (1922), 
az  első  kötetben  a  Magyarországi  héber  költöky). 
Válogatott  költeményeinek  angol  fordítása:  I.  P.'s 
selected  poems  (Berlin  1921).  1912-ben  megindí- 
totta és  azóta  szerkeszti  a  Múlt  és  Jövő  zsidó  iro- 
dalmi és  művészeti  folyóiratot;  1919  óta  szer- 
keszti a  Múlt  és  Jövő  c.  politikai  hetilapot  is. 
1922-ben  szerkesztette  a  Múlt  és  Jövő  irodalmi 
és  művészi  Almanachját. 

Patai  főesperesség,  1.  Gyöngyöspata. 

Pataizületi  gyuladás  keletkezésére  rándulás 
vagy  a  csontvégeknek  egymáshoz  való  gyakori 
ütődése  ad  okot;  ezért  is  a  szabálytalan  lábál- 
lású és  magas  mozgású  lovakban  gyakori,  és  a 
gyuladás  következtében  pataizületi  vápa  is  fej- 
lődhetik. Az  Ízületbe  terjedő  sebek  következtében 
vagy  genyes  patagyuladás  folyamán  az  ízületben 
genyes  gyuladás  fejlődhet.  A  lovak  sántítanak ; 
idült  esetekben  a  párta  fokfalán  csontdudor  is 
(pataizületi  vápa)  észlelhető.  Röntgen-átvilágí- 
tással a  patacsonton  csontkinövések  láthatók.  Az 
ízület  gyuladása  a  lábvég  genyes  beszűrődésével 
és  az  ízületből  eredő  genyes  synovia-f olyassal  jár. 
Hevenyés  savós  izületi  gyuladás  esetén  hideg, 
majd  felmelegedő  borogatás,  míg  idültebb  esetek- 
ben csípős  bedörzsölés  ajánlható.  A  pataizületi 
vápa  el  nem  tüntethető,  a  sántaság  azonban,  ha 
az  ízület  még  nem  nőtt  össze,  idegkimetszéssel 
megszüntethető.  A  genyes  P.  az  izületet  borító 
szaru  és  irha  megfelelő  részének  eltávoUtása 
után  antiszepszises  orvoslásra  némelykor  gyógyul. 

Pataj,  község,  1.  Duna-Patqj. 

Patak,  kisebb  vízfolyás,  rendesen  nagy  esés, 
gyorsan  változó  vízmennyiség,  sok  hordalék  jel- 
lemzi. Szláv  eredetű  szó,  régi  magyar  neve :  séd, 
bágy  és  jó.  Ezek  még  P.-neveinkben  szerepelnek. 
A  P.-szabályozás  főcélja  a  hordalék  keletkezésé- 
nek megakadályozása  és  fentartása. 

Patak,  1.  kisközség  Nógrád  vármegye  ba- 
lassagyarmati j.-ban,  (1920)  1483  magyar  lak.  — 
2.  P.  (Pótok),  kisk.  Liptó  vm.  németlipcsei  j.-ban, 
(1910)  125  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Fa.ta.'ka.'^a.  (Podrecany),  kisk.  Nógrád  vm.  gáesi 
j.-ban,  (1910)  344  szlovák  és  magyar  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Patakfalva,  kisk.  Udvarhely  vm.  udvarhelyi 
j.-ban,  (1910)  364  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Pataki  (Potoka),  kisk.  Sáros  vm.  felsővízközi 
j.-ban,  (1910)  116  rutén  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pataki  Gáspár,  1569.  kassai  ötvösmester.  Te- 
rebesen  Homonnai  Drugeth  Ferencnek  dolgozott. 

Pataki  Névtelen,  XVI.  sz.-beli,  közelebbről 
nem  ismert  versszerző,  aki  1577.  SÍáros-Patakon 
Eurialus  és  Lukrécia  (1.  o.)  széphistóriáját  ma- 
gyar versekben  dolgozta  fel.  Szilády  Áron  követ- 
keztetései szerint  a  P. :  Balassa  Bálint,  azért  ö 
a  széphistóriát  fel  is  vette  Balassa-kiadásába.  Ez 
a  vélemény  azonban,  bár  újabban  is  felelevení- 
tették, végleg  megdőlt.  (L.  Négyesy  L.  A  P.  N. 
és  Dobó  Jakab.  Irodalomtörténet  1916.  évf.) 


Pataki  snef 


2él 


Patások 


Pataki  snef  (Tringoides  hypoleucus  L.),  l. 
Sárfutó. 

Patakófalu,  kisk.  Ung  vm.  nagybereznai  j.-ban, 
(1910)  578  rutén  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Patakos,  kisk.  Bereg  \tii.  latorczai  j.-ban,  (1910) 
1276  rutén  és  német  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Patakörmüek  (áiiat),  1.  Fatások. 

Patakörmü  rágcsálók,  I.  Gaviidae. 

Patakújfalu  (Novaja  Stuzica),  kisk.  Ung  vm. 
nagybereznai  j.-ban,  (i9io)  4-56  rutén  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Pataky,  1.  Arnold,  egyházi  iró,  egyetemi  tanár, 
szül.  1882  jún.  16.  Temesvárott.  Pappá  szentel- 
ték 1905.,  1907.  a  szentírástudomány  és  bölcselet 
tanára  a  nagyváradi  püspöki  líceumban,  1915. 
budapesti  egyetemi  tanár.  A  Szent  István  Aka- 
démia rendes  tagja.  A  Hittudományi  Folyóirat- 
ban és  a  Religióban  megjelent  számos  nagyobb 
értekezésén  kívül  önálló  művei :  Az  újszöv. 
kánon  története  az  I.  nic.  zsinat  koráig  (1906) ; 
A  Herodes-dinasztia  története  (1908) ;  Az  Anti- 
krisztus a  keresztény  hagyományban  (1909); 
A  bibliai  Jeruzsálem  az  ásatások  megvilágítá- 
sában. I.  rész.  A  bibliai  Jeruzsálem  története 
(Bpest  1918). 

2.  P,  László,  festő,  szül.  Zalatnán  (Alsó-Fejér 
vm.)  1857.,  megh.  Alvinczen  1912  márc.  5. 
Budapesten,  a  mintarajziskolában  kezdte  tanul- 
mányait, honnan  1880.  Münchenbe,  1882.  Parisba 
ment,  ott  sokat  dolgozott  Munkácsy  műtermében 
és  1888.  a  Munkácsy-ösztöndljat  Hírmondó  c. 
képével  megnyerte.  (A  király  magánképtárában.) 
Krumplü'Züret  c.  képét  a  Nemzeti  Múzeum  vette 
meg.  Festményei,  amelyek  a  magyar  népéletből 
vették  tárgyukat,  évtizedeken  át  rendkívüli  nép- 
szerűségnek örvendtek.  Számos  illusztrációt  is 
készített  gouache-modorban,  főképp  az  üj  Idők 
hetilap  számára.  V.  ö.  Művészet,  1912. 

Patália,  1.  Batalia. 

Pataliputra,  1.  Patna. 

Patalom,  kisk.  Somogy  vm.  igali  j.-ban,  (1920) 
313  magyar  lak. 

Patámban,  1.  MicJioacan. 

Patán,  városok,  1.  Pattan. 

Patani  (Padani),  Sziámnak  hűbéres  kis  maláj 
ország  Maiakká  K-i  partján,  13,000  km2,  (1915) 
294,806,  P.  fővárossal  (10,000  lak.),  a  tenger 
partján. 

Pataporc-sipoly,  a  duzzadt  pártaszélen  látható 
olyan  nyilas,  melyből  csatorna  halad  a  genyes  gyu- 
ladás  következtében  megbetegedett  pataporcba 
és  a  csatornából  elhalt  porcrészeket  tartalmazó 
geny  ürül.  A  bántalom  oka  a  pataporc  sebzése  v. 
a  pata  lágy  szöveteinek  genyes  gyuladása,  ami 
a  porcot  borító  kötőszövetre  és  a  porcra  is  átter- 
jed. A  betegek  időnként  sántítanak ;  de  elmúlik  a 
sántaság,  ha  a  hevenyés  gyuladás  a  porcból  kiin- 
duló tályognak  feltörése  után  enyhült,  és  újból 
jelentkezik,  ha  újabb  tályog  fejlődik.  Némelykor 
a  genyes  gyuladás  a  patacsontra  v.  a  pataizületre 
is  átterjed.  A  párta  az  idült  gyuladáshoz  társuló 
kötőszövet -szaporodás  miatt  duzzadt,  kissé  mele- 
gebb, alig  fájdalmas,  idült  esetben  rajta  több  nyí- 
lás vagy  heg  látható.  Szokás  a  nyílásba  olyan 
edző  szereket  fecskendezni,  melyek  a  beteg  porc 
ellöködésót  siettetik  (erős  szublimátoldat,  Gam- 

RéiMi  Nngxj  I^xkkona.  XV.  köt. 


gee-oldat).  Biztosabb  eredményt  ad  a  beteg  porc 
kikaparása  v.  az  egész  porc  eltávolítása. 

Patapsco,  128  km.  hosszú  folyó  Maryland 
északamerikai  államban,  a  Chesapeake-öbölbe 
ömlik.  Baltimore  alatt  20  km.-nyire. 

Patára,  kikötőváros  az  ókori  Likiában,  a  Xan- 
thosz  torkolatától  DK-re.  Itt  volt  Apollón  kisázsiai 
kultuszának  központja,  hol  Patareus  volt  a  jel- 
zője, és  híres  jóshelyéhez  sokan  vándoroltak. 
Romjai  a  mai  Fumasz  mellett  láthatók. 

Pataragasztó  vagy  patatapasz,  olyan  tapadó 
anyag,  mely  kémiai  összetételénél  fogva  a  szaru- 
állományra nem  kártékony,  a  szarutokon  lévő 
hiányokba  jól  betapad,  védi  a  szaru  állományát  a 
kiszáradástól  s  idegen  anyagok  behatásától.  Be 
szokták  tapasztani  a  régi  szeglyukakat,  a  hor- 
dozószélen levő  csorbákat,  a  repedéseket,  az  üres 
falakat  stb.  P.  anyagokul  használatosak  a  követ- 
kező keverékek:  egyenlő  mennyiséget  sárga 
viaszból,  hegedügyantából,  vastag  terpentinből 
és  fekete  szurokból,  vasedényben,  gyenge  tűz 
felett  megolvasztanak  és  összekevernek.  Ilyen 
tapasz  továbbá:  2  rész  guttapercha  és  1  rész 
ammoniakmézga  felolvasztva  és  összekeverve. 

Patard,  burgundi  és  brabanti  ezüstpénz  a 
XV.  sz.  végén  és  a  XVI.  sz.  elején. 

Patarénok  vagj  patarénusok  (e  szóiólpataria, 
a  rongyszedők  negyede  Milánóban),  eredetileg 
gúnyneve  Ariald  és  Landulf  pártjának,  mely 
1056.  alakult  többféle  egyházi  reformok  érdeké- 
ben. Küzdött  elsősorban  a  papok  nősülése  és  a 
simonia  ellen.  Később  politikát  is  űzvén,  1075. 
megsemmisítették.  P.-nak  nevezik  az  Albigense- 
ket  is  (1.  0.). 

Pataria,  1.  Patarénok. 

Patarokkantság,  a  paták  idült  megbetege- 
dése, mikor  a  fali-  és  talpi  irhának  többszöri 
felületes  gyuladása  után  a  pata  szabályos  alakját 
elveszíti.  Az  orvoslás  ritkán  jár  eredménnyel, 
mert  a  csont  helyzetváltoztatásán  segíteni  nem 
lehet ;  puha  talajon  azonban  alkalmas  vasalással 
a  lovak  használhatók.  Fontos  az  irha  hevenyés 
gyuladását  minél  korábban  megszüntetni,  hogy  a 
patacsont  helyzetét  meg  ne  változtassa.  B  célra 
a  nyugalmon  kívül  a  beteg  patákra  alkalmazott 
hideg  borogatás,  továbbá  vérbocsájtás,  a  bőr  alá 
pilokarpin  v.  arekolin  fecskendezése  szolgál. 

Patások  V.  Csülkösek  (TJngulata,  áiiat),  az 
Emlősök  (Mammalia)  egyik  rendje.  Az  idetartozó 
állatokra  jellemző,  hogy  egész  szabásukban  és 
különösen  végtagjaiknak  alkotásában  a  száraz- 
földi élethez,  a  futáshoz  alkalmazkodtak.  Kulcs- 
csontjuk nincsen.  Ujjaik  utolsó  izét  pata  (1.  0.) 
borítja.  A  futáshoz  való  alkalmazkodással  kar- 
öltve ujjaik  száma  fokozatosan  megcsappant  és 
a  megmaradó  ujjak  annál  jobban  és  erősebben 
fejlődtek  ki.  Az  Orrmányosok  minden  lába  öt- 
ujjú,  a  Páros  ujjúak  (Artiodactyla)  csoportjában 
a  harmadik  és  negyedik  ujj  egyformán  erősen 
fejlett,  a  második  és  ötödik  ujj  gyengébben  fej- 
lett V.  hiányzik.  A  Páratlanujjúaknál  (Perisso- 
dactyla)  fokozatosan  csak  a  harmadik  ujj  fejlő- 
dik ki  erősen,  a  többi  elsatnyul  v.  elenyészik.  A 
P.  ragadozó  állatoktól  származnak  ugyan,  a  most 
élő  fajok  szeí^ezete  azonban  többé-kevésbbé  a 
növényi  táplálékhoz  alkalmazkodott.  Ausztrália 

16 


Pataszögmérö 


242 


Pátens 


és  a  déli  sarkkör  kivételével  az  egész  földön  el 
vannak  terjedve;  azonban  az  európaiak  itt  is 
meghonosították  a  P.-at.  Négy  alrendre  szokás 
osztani  a  P.-kat.  Ezek:  1.  Talponjárók  (Hyra- 
coidea),  2.  Orrmányosok  (Prohoscidea),  3.  Pá- 
ratlanujjúak  (Perissodadyla)  és  4.  Párosujjúak 
(Artiodactyla).  Az  újabb  rendszerezők  közül  töb- 
ben ezeket  az  alrendeket  önálló  rendeknek  ve- 
szik. A  Talponjárók  (Hyracoidea)  csoportjába 
tartoznak  a  Szirti  borzok  (Frocavia,  1.  Szirti 
borzok)  éa¥sLkűszó hoTzok  (Dendrohyrax,  l-Fa- 
kúszóborz) ;  az  Orrmányosokhoz  (Prohoscidea) 
az  Elefánt-félék;  a  Páratlanujjúakhoz  (Peris- 
sodadyla) a  Rinocerosz-  (Bhinocerotidae),  a 
Tapir-  (Tapiridae)  és  a  Ló -félék  (Equidae), 
végül  a  Párosujjúakhoz  tartoznak  a  Sertés-félék 
(Suidae),  Víziló-félék  (Hippopotamidae),  Teve- 
félék (Gamelidae),  Kancsil-félék  (Tragididae), 
Szarvas-félék  (Cervidae),  Zsiráf -félék  (Giraffi- 
dae),  Villásszarvú  antilóp-félék  (Ayitilocapri- 
dae)  és  a  Tülkösszarvúak  (Bovidae). 

Pataszögmérő,  a  pata  falának  a  talpához  való 
hajlását  határozza  meg ;  ez  a  szöglet  az  elülső 
patákon  kisebb,  míg  a  hátulsó  patákon|a  szarufal 
meredekebb  szokott  lenni. 

Patavissa,  1.  Potaissa. 

Patavium,  ókori  város  Itáliában,  most  Pa- 
dova  (1.  0.). 

Patay  (ejtsd :  paté),  város  Loiret  francia  départe- 
mentban,  (i9ii)  1460  lak.  1429  jun.  18.  itt  az  or- 
lóansi  szűz  Talbot  angol  hadseregén  győzelmet 
aratott.  1870-ben  a  francia-német  háborúban 
ismételten  harcok  színhelye. 

Patay  András,  egyházi  író,  Jézus  társ.  atya, 
szül.  Szécsényben  (Nógrád  vm.)  1697.,  megh. 
Beszterczebányán  1755.  Tanár  volt,  majd  rektora 
a  kolozsvári,  később  a  nagyszombati  kollégium- 
nak. Művei :  História  Thaumaturgae  virginis 
Claudopolitanae  ;  Olíva  verae  pacis  seu  theologia 
catholica  etc  manuducens  (1731);  Virágokat  szedő 
mennyei  kertész  (1744)  stb. 

Patazsír,  a  pata  tisztántartására,  rugalmassá- 
gának, ellenállóképességének  fokozására,  pata- 
betegségek gyógyítására  ajánlott  kenőcsfélesóg. 
Egy  részük  avas,  romlott  zsírból  készül  ós  emiatt 
ártalmas.  Használatuk  általában  mellőzhető.  A 
faggyú  teljesen  pótolhatja  a  patakenőcsöket. 

Patclioiili,  1.  Pogostemon. 

Patcza,  kisk.  Somogy  vm.  kaposvári  j.-ban, 
(1920)  194  magyar  lak. 

Patécs,  1.  Vérzés. 

Páte  dure  (ejtsd:  pát  dür),  a  kemény,  földpá- 
tos  porcellán  francia  elnevezése.  L.  Porcellán. 

Patelin  (ejtsd:  patien),  egy  XV.  sz.-i  francia 
bohózat  címe  és  főszereplője.  P.  az  együgyűség 
álarcába  bújt  csaló  típusává  lett.  A  darabot  a 
XVni.  sz.  elején  s  a  XIX.  sz.  folyamán  is  több- 
ször átdolgozták  és  előadták.  1913-ban  a  buda- 
pesti Nemzeti  Színház  vígjáték -ciklusában  is 
színre  került.  Az  eredeti  szöveget  utoljára  La- 
croix  adta  ki  (új  kiad.  Paris  1876).  V.  ö.  ScJmum- 
hurg,  La  farce  de  P.  et  ses  imitations  (u.  o.  1889). 

Patella  (lat.)  a.  m.  térdkalács,  1.  Térd. 

Patella  (csészecsiga  v.  pajzscsiga,  áiiat),  a 
Csigák  osztályába,  az  Bltilkopoltyúsok  (Proso- 
hranchiata)  rendjébe,  a  körkopoltyúsok  (Gyclo- 


hranchiata)  alrendjébe  tartozó  csiganem.  Több 
mint  150  faja  ismeretes,  melyek  az  összes  tenge- 
rekben honosak.  Házuk  lapos  csészealakú,  tojás- 
dad nyílással  és  előreálló  csúccsal.  Legismertebb 
a  közönséges  csészecsiga  (Patella  vulgata  L.): 
háza  zöldes  v.  sárgásszürke,  belül  sárga ;  héjának 
átmérője  5— 5'5  cm.  Az  európai  tengerekben  gya- 
kori, különösen  a  parti  övben ;  Angliában,  Hol- 
landiában és  Észak-Franciaországban  eszik. 

Patellaclonas,  bizonyos  idegbajok  tünete, 
abból  áll,  hogy  a  lefelé  húzott  térdkalács  rángó 
mozgásba  jut. 

Patena  (lat.)  a.  m.  kehelytányér,  1.  Kehely. 

Patenötre,  1.  Rózsafüzérdiő. 

Pátens  (lat.),  a)  a.  m.  nyüt  parancs,  a  kor- 
mányhatalom által  kibocsátott,  törvényerővel 
bíró  rendelet.  Hazánkban  különösen  nagy  jelen- 
tőségűek az  abszolút  korszakból  eredő  ősiségi, 
úrbéri  P.-ek.  Alkotmányunk  szerint  az  országot 
P.-ekkel  kormányozni  nem  lehet,  h)  Szabadalom 
(1.  0.).  c)  Üdvözlő  levél,  1.  Legáció. 

A  P.  vallásügyi  tekintetben  nevezetes  szere- 
pet játszott  a  magyarországi  protestáns  egy- 
házak s  közvetve  az  ország  politikai  életében. 
Gróf  Thun  Leó,  osztrák  miniszter  a  XIX.  sz. 
ötvenes  éveinek  közepén,  hogy  a  kormány  be- 
folyását és  hatalmát  az  államtól  jórészt  függet- 
len protestáns  egyházakban  is  érvényesítse,  1855 
májusban  a  reformátusok  részéről  3  lelkészt  és 
egy  tanárt,  az  evangélikusok  részéről  két  lel- 
készt, egy  tanárt  és  Kuzmányi  bécsi  teológiai  ta- 
nárt, mint  általa  kiszemelt  férfiakat  Bécsbe  hívott 
értekezletre.  1856  közepén  megjelent  azután  az 
egyházszervezési  tervezet  (Kirchen- Verf  assungs- 
Entwurf),  melyet  a  kormány  a  magyarországi 
összes  protestáns  egyházi  hatóságolmak  és  gyü- 
lekezeteknek oly  felhívással  küldött  meg,  hogy 
a  tervezetre  vonatkozó  észrevételeiket  és  javas- 
lataikat Bécsbe  terjesszék  fel.  Megengedték  e 
célból  (a  szabadságharc  bukása  óta  most  először) 
egyházkerületi  közgyűléseknek  tartását.  Az  év 
őszén  megtartott  kerületi  gyíílések  egyhangúlag 
akként  nyilatkoztak,  hogy  ily  ügyben  csakis  a 
hazai  összes  evangélikus,  illetőleg  ref.  egyházak 
törvényes  képviselete  vagyis  a  zsinat  van  hi- 
vatva s  jogosítva  nyilatkozni,  azért  is  kérik  a 
Felségtől  a  zsinattartási  engedélyt.  18598zept.  1. 
megjelent  a  Császári  nyiltparancs  (pátens),  mely 
a  Magyar-,  Horvát-,  Tótországokban,  a  Vajda- 
ságban és  Határőrvidéken  lakó  mindkét  feleke- 
zetű evangélikus  egyház  belső  alkotmányát, 
iskola-  és  tanítás-ügyeit  s  államjogi  állását  illeti. 
Szept.  2.  pedig  megjelent  a  vallás-  és  közoktatás- 
ügyi miniszternek  a  mindkét  hitvallású  evan- 
gélikusok egyházi  ügyének  képviselete  és  igaz- 
gatása tárgyában  követendő  eljárásokat,  intéz- 
kedéseket szabályozó  rendelete.  A  P.  szerint  az 
egyházak  szabadon  választhatták  lelkészeiket  s 
a  hívek  számarányában  megállapított  számú 
presbitereiket ;  ezek  együtt  kormányozhatták  az 
egyházat,  meghagyatott  a  világi  elem  befolyása 
az  egyházi  ügyek  vezetésében  az  egyházban, 
egyházmegyén,  kerületen,  zsinaton.  Kimonda- 
tott, hogy  a  protestánsok  minden  hatodik  évben 
tarthatnak  zsinatot  s  ott  a  szervezetet,  a  hiányos 
törvényeket  módosíthatják,  emellett  egyházkor- 


Pátensadó 


243 


Paterfamilias 


mányzati  célokra,  szegény  gyülekezetek  segé- 
lyezésére az  államkincstártól  bizonyos  évi  segélyt 
kapnak.  Alig  látott  napvilágot  a  nyiltparancs  és 
miniszteri  rendelet,  a  hazai  mindkét  evangélikus 
egyház  —  néhány  német  és  szláv  ajkú  evan- 
gélikus gyülekezetnek  kivételével  —  határozott 
állást  foglalt  azokkal  szemhen.  Nemzeti  szem- 
pontból még  katolikusok,  köztük  még  kanonokok 
ós  főpapok  is  vállvetve  harcoltak  a  P.  vissza- 
vonásáért. De  a  bécsi  kormány  nem  engedett,  6 
evangélikus  egyházkerület  részére  helyettes  szu- 
perintendenseket (adminisztrátorokat)  nevezett  ki, 
ezek  közreműködése  mellett  a  német  és  szláv 
ajkú  evangélikusok  körében  itt-amott  a  P.  alap- 
ján gyülekezeteket,  egyházmegyéket  alakított ; 
többeket  börtönre  ítéltetett  s  az  egyházkerületi 
gyűléseken  szerepelt  egyházi  és  világi  férfiakat 
is  törvény  elé  idéztette.  Midőn  pedig  az  egyházi 
felsőbb  hatóságok  megtagadták  a  P.-nek  s  az  ez 
ügyben  később  kiadott  miniszteri  rendeleteknek 
az  egyes  gyülekezetekhez  való  elküldését,  a  kor- 
mány a  világi  hatóságokat  vette  igénybe  és  szi- 
gorú büntetés  terhe  alatt  megparancsolta  a  kül- 
dött rendeleteknek  a  templomi  szószékekből  fel- 
olvasását. A  fokozódó  ellenállásra,  a  zavarodó 
politikai  helyzetre  való  tekintetből  célszerűnek 
találta  a  császár  1860  máj.  15.  egy  újabb  rende- 
let kibocsátását,  melyben  megengedte,  hogy  a 
P.  szerint  még  nem  rendezett  egyházközségek, 
esperességek,  kerületek,  a  régi  gyakorlat  szerint 
gyűléseket  tarthassanak,  szuperintendenseket, 
gondnokokat  választhassanak ;  azok  az  egyházi 
testületek  pedig,  melyek  a  nyiltparancs  szerint 
szervezkedtek,  fennállásukban  ne  háborgattassa- 
nak. Ezzel  a  patentális  küzdelem  véget  ért.  Egy 
ideig  a  P.  szerint  szervezkedett  pozsonyi  ós  újver- 
bászi  evangélikus  egyházkerületek  az  önkormány- 
zat alapjára  visszatért  kerületektől  különváltak 
maradtak  ugyan,  de  csakhamar  ezek  is  vissza- 
tértek a  többi  kerületek  kebelébe. 

Pátensadó  (Gontribution  des  Patentes),  Fran- 
ciaországban az  iparadónak  a  neve.  Ezen  adó 
alá  tartoznak  az  iparosok,  vállalkozók,  írók,  mű- 
vészek, ügyvédek,  orvosok  stb.  Az  adókötelesek 
felsorolása  nagyjában  megfelel  a  magyar  III. 
oszt.  kereseti  adó  alanyainak. 

Pátensek  biztosítása,  1.  Szabadalmak  bizto- 
sítása. 

Pátens-fa,  így  neveznek  különböző  módon, 
rendesen  hulladékokból  gyártott  faanyagot,  me- 
lyet épp  úgy  megmunkálhatni,  mint  a  közönsé- 
ges fát.  A  P.  a  gyártásnál  szenvedett  nagynyomás 
folytán  csak  keveset  aszik  és  dagad,  tehát  nem 
is  vetemedik.  Ipari  jelentősége  csekély. 

Pátens-sebességmérő,  1.  Méröorsó. 

Patentcinnóber,  nedves  úton  készített  cin- 
nóber. 

Patentfekete,  l.  Azofekete. 

Patentindigó  a.  m.  újkék. 

Patent-jog,  1.  Szabadalmi  jog. 

Patent  kék,  trifenilmetán  festék,  mely  a  gyap- 
jút zöldeskék  színre  festi. 

Patentsárga  a.  m.  antimonsárga. 

Patentzöld  a.  m.  schweinfurti  zöld. 

Páter  (lat.)  a.  m.  atya.  Használatos  neve  a 
szerzetespapoknak,  ellentótben  a  laikus  tagokkal. 


a  fráter -okksiL  P.  különben  a  pápa  is  (beatis- 
sime,  sanctissime  P.),  a  püspökök  (reverendissime 
P.)  és  az  áldozópapok  (reverende  P.). 

Páter  (ejtsd:  péter),  Walter  Horatio,  angol  író, 
szül.  Londonban  1839  aug.  4.,  megh.  Oxfordban 
1894  júl.  30.  Az  oxfordi  Brasenose  College  tagja 
volt.  Beutazta  Olasz-,  Francia-  ós  Németorszá- 
got ;  finom  érzésű  művésziélek  volt,  kit  csak 
újabban  kezdenek  méltányolni.  Főbb  művei :  Stu- 
dies  in  the  History  of  the  Renaissance  (1873) ; 
Marius  the  Epicurean  (1885) ;  Imaginary  Portraits 
(1887) ;  Appreciations(1889);  Plató  andPlatoism. 
(1893).  Hátrahagyott  művei  közül  megjelentek : 
Greek  Studies  és  Miscellaneous  studies  and  essays 
(1895).  Magyarul  megjelent :  A  Renaissance  (f  ord. 
Sebestyén  Károly,  Budapest  1913) ;  Görög  tanul- 
mányok (ford.  Kőszegi  László,  u.  o.  1914).  V.  ö. 
Beichard  Piroska,  Walter  P.  (Budapesti  Szemle, 
150  köt.) ;  Greenslety  Walter  P.  (London  1904) ; 
Bensőn,  Walter  P.  (u.  o.  1906). 

Páter,  1.  Béla,  gazdasági  író,  szül.  Eperjesen 
1860  szept.  9.  Egyetemi  tanulmányait  Budapesten 
végezte  s  középiskolai  tanári  oklevelet  szerzett. 
Egyideig  a  József-műegyetemen  volt  tanárse- 
géd, majd  a  kassai  és  a  kolozsmonostori  gazda- 
sági tanintézetnél  működött,  ahol  1894.  rendes  ta- 
nár, 1910.  pedig  akadémiai  igazgató  lett.  1907-ben 
a  kolozsvári  egyetemen  magántanárrá  képesítet- 
ték. Hazai  és  külföldi  szaklapokban  számos  cikke 
jelent  meg  s  a  Mezőgazda  c.  hetüapnak  egyideig 
szerkesztője  volt  Főbb  művei:  A  gazdasági  növény- 
tan vezérfonala  (Kassa  1892) ;  Népszerű  gazda- 
sági növénytan  (Kolozsvár  1896);  Gazdasági 
növénytan{két kötet, Kassa  1902, 1909);  Növény- 
bonc-, alak-  és  élettan  (u.  o.  1907) ;  A  vadontermö 
gyógynövények  (Budapest  1906,  3.  kiad.  1912) ;  A 
gyógynövények  termesztése  (Kolozsvár  1906,  2. 
kiad.  1910) ;  Gazdasági  állattan  {u.  o.  1896, 2.  kiad. 
1905) ;  Rövidútmutatás  a  vadontermö  gyógynövé- 
nyek gyüjtésére{vL.  0. 1908,2.  kiad.  1911);  DieHeil- 
pflanzenversuchsanstalt  der  landw.  Akademie  Ko- 
lozsvár (1914).  Munkatársa  e  Lexikonnak  is. 

2.  P.  Fái,  csülagász,  szül.  Menyhártfalván 
1656.,  megh.  Danzigban  1724  dec.  7.  Miután  val- 
lása miatt  száműzték  Magyarországból,  a  wolfen- 
bütteli  herceg  könyvtárnoka,  később  a  thomi, 
majd  danzigi  gimnáziumban  a  mennyiségtan  ta- 
nára volt.  Művei:  Disputatio  de  cruce  in  luna 
Visa  die  30.  Dec.  1680.  (Jena  1680) ;  Duo  phae- 
nomena  rarissima  alterum  crux  in  luna,  al- 
terum  meteorum  ignitum  (u.  o.  1681) ;  De  coelo 
empyraeo  (Frankfurt  1687) ;  Labor  solis  sive  de 
eclipsi  Christo  patiente  Hierosolymis  visa  (1700) ; 
Bphemerides  s.  calendaria  ab  1690.  usque  ad  1725 ; 
Disp.  decadem  miscellaneorum  mathematicorum 
sistens  (Danzig  1707—40). 

Patera  (lat.),  máskép  phiala,  lapos  csésze  az 
ókori  rómaiaknál,  mely  áldozati  célokra  szolgált. 

Paterculus,  római  történetíró,  l.  Velleius. 

Páter  est,  quem  naptiae  demonstrant 
(lat.),  római  jogi  tétel ;  azt  jelenti,  hogy  azt  kell 
a  gyermek  atyjának  vélelmezni,  aki  a  gyermek 
nemzése  idejében  az  anyával  házassági  kötelék- 
ben volt.  L.  Gyermek. 

Pateríamilias  (lat.)  szószerint  a.  m.  csa- 
ládapa. A  római  jogi  terminológiában  azonban 


16* 


Paterissza 


—     244 


Patlala 


P.  a.  m.  önjogú  személy.  A  családi  helyzet  (status 
familiáris)  szempontjából  ugyanis  minden  római 
polgár  vagy  másnak  atyai  hatalma  (patria  po- 
testas)  alatt  állott,  vagy  önjogú  személy  volt. 
Ez  utóbbi  a.  m.  P.,  még  akkor  is,  ha  nincs  gyer- 
meke, mert  a  római  jog  nem  a  személyt,  ha- 
nem a  jogi  helyzetet  kívánja  e  kifejezéssel  de- 
monstrálni. A  patria  potestas  tartalmára  nézve 
1.  Potestas. 

Paterissza  (gör.),  a  görög  egyházban  a  püspöki 
pásztorbot.  Rendszerint  pálca,  melynek  tetején 
két  kigyófej  között  emelkedik  a  szent  kereszt 
jele. 

Patérna  de  la  Ribera,  város  Cadiz  spanyol  tar- 
tomány Medina  Sidonia  nevű  járásában,  (1910) 
2780  lak.,  ásványvízforrással  és  fürdővel. 

Paternitas  (lat.)  szószerint  a.  m.  apaság; 
a  közönséges  jogászi  szóhasználatban  rendsze- 
rint házasságon  kívüli  apaság.  L.  Atya. 

Paterno,  város  Catania  szicíliai  olasz  tarto- 
mányban, a  Simeto  jobbpartja  közelében,  az 
Btna  DNy-.i  lábánál,  (1911)  28,923  lak.,  ásvány- 
vízforrásokkal, bor-,  olaj-  és  lentermeléssel;  a 
város  fölött  normann  erősség  romjaival.  P.  az 
ókori  HyUa  Major  helyén  áll. 

Paterno,  Bagni  di,  1.  Cittaducale. 

Páter  noster  (lat.),  1.  Miatyánk. 

Páternoszter,  a  gépészetben  olyan  emelőkészü- 
lék, mely  két  egymás  fölött  álló  szíjkerékre  feszí- 
tett szíjon  levő  serlegekkel  emeli  az  anyagot.  Ilye- 
neket használnak  a  zsákoló  cséplőkön,  rostáló  gé- 
peken, őrlőmalmokban,  építkezéseknél  stb. 

Páternoszter-borsó  (növ.),  az  Abrus  preca- 
iorius  piros  magvai,  1.  Ahrns. 

Páternoszter-drót,  ezüsttel  lemezeit  rézdrót. 

Páternoszter-szigetek  (Ftdu  TengíQ,  a  Kis- 
Szundák  egyik  csoportja,  Szumbavától  B.-ra. 

Páter  patratns  (lat.),  1.  Fetiales. 

Páter  patriae  (lat.)  a.  m.  a  haza  atyja ;  a 
római  szenátustól  Cézárnak  adományozott  meg- 
tisztelő melléknév ;  később  a  legtöbb  római  csá- 
szár viselte  e  melléknevet. 

Páter  peccaTi  (lat.),  a.  m.  atyám  vétkez- 
tem (Lukács  evang.  XV.,  18.  és  21.  vers). 

Páter  serapbicns  (lat.),  Assisi  szt.  Ferenc 
mellékneve,  1.  í  erenc  szentek,  1. 

Paterson  (ejtsd :  petterszn),  vár  OS,  P.  county  szék- 
helye New- Jersey  északamerikai  államban,  (1920) 
135,866  lak.,  selyemszövés,  gépgyáripar,  vas- 
művek, selyemkelmefestés. 

Paterson  (ejtsd :  petterszn),  Willíam,  angol  ke- 
reskedő, szül.  Skipmyreben  (Skócia)  1665.,  megh. 
1719  jan.  22.  Kereskedő  létére  sokat  megfordult 
a  világban,  mig  végre  III.  Vilmos  király  pénz- 
ügyi tanácsosává  tette.  Az  ő  tervei  szerint  ala- 
píttatott 1694.  az  angol  bank,  a  genovai  (San 
Giorgio-féle)  bank  mintájára.  V.  ö.  Bannister, 
W.  P.  (2.  kiad.,  London  1860). 

Páter  spirituális  (lat.),  1.  Lelkiatya. 

Pate-sur-páte  (franc,  ejtsd:  pát  szűr  pát). 
Porcellán  v.  fayence- edények,  melyek  színes, 
legtöbbnyire  sötétkék  (Bleu  Sévres)  vagy  oliva- 
zöld  alapon,  finom,  fehér,  domború  díszítést  mu- 
tatnak. A  díszítendő  edényeket  először  színes 
engobe-bal  bevonják  és  arra  fehér  agyagpéppel 
festenek,  úgy  hogy  a  domború   díszítés  véko- 


nyabb részein  áttetszik  az  alatta  levő  sötét  alap- 
szín, miáltal  finom  árnyékolás  jön  létre. 

Pate  tendre  (franc,  pás  taSdr),  a  puha,  fran- 
cia porcellán  (vieux  Sévres)  francia  elnevezése. 
L.  Por  cellán. 

Patetico  (olasz,  ejtsd:  — tiko,  franc  pathé- 
tiqiie,  ejtsd :  —tik),  zenei  műszó,  a.  m.  szenvedé- 
lyesen, erős  ritmizálással. 

Patetikus  (gör.)  a.  m.  szenvedélyes,  érzés-, 
méltóságteljes,  ünnepélyes. 

Patey,  Henri  Atmiste  Jtdes,  francia  érem- 
véső.  A  párisi  École  des  beaux-arts  érem-  é& 
drágakővéső  osztályának  tanára,  Mouffroy, 
Chapu  és  Eoty  tanítványa,  szül.  Parisban  1855 
jan.  13.  Plakettjeivel  és  emlékérmeivel  vált  ki. 
Pátfalu,  nagyk.  Mosón  vm.  nezsideri  j.-ban, 
(1910)  1214  német  lak.  (Tr.  A.) 

Pathai  István,  ref.  püspök,  szül.  Pápán  1555 
aug.  5.,megh.  Belényesen  1637.  Rohonczi,  pápáig 
veszprémi,  kiskomáromi  lelkész  volt,  1612  óta  a 
dunántúli  ref.  egyházkerület  püspöke.  Még  ez 
év  folyamán,nov.  11., igen  nevezetes  zsinatot  tar- 
tott Köveskúton,  mely  ahercegszőlősi  kánonokat 
a  változott  viszonyok  követelményeinek  megfe- 
lelőleg  még  55  cikkel  bővítette.  Ez  időszak  elejére 
esett  a  felsődunavidéki  reformátusok  és  luteránu- 
sok  újra  egyesülése  iránti  mozgalom,  melyben  ő  is- 
tevékeny  részt  vett.  1628  végén  Bethlen  Gábor 
fejedelem  kívánságára  a  belényesi  lelkészséget 
vállalta  el.  Itt  1631.  esperessé  választotta  a  bi- 
hari egyházmegye.  Irodalmi  művei :  Az  sacra- 
mentomokról  in  genere  és  kiváltképen  az  úr- 
vacsorájáról  való  könyvecske  (h.  n.  1592,  cím- 
lapkiadás  1593,  2.  kiad.  Gyulafehérvár  1643); 
Amaz  hétfejű  és  tizszarvu  parázna  Bahylonnak 
mezitelenségének  tüköré  (névtelenül.  Pápa  1626, 
2.  kiad.  Sárospatak  1671). 

Pathan  (Paían),  az  afgánok  nemzeti  neve, 
akik  országukat  Pakktan-Ehuá-nBk  és  nyelvü- 
ket PnkJitu-nak  nevezik.  P.-nak  Brit-Indiának 
rohilla  nevű  népét  is  nevezik.  Számuk  (1901 ) 
3.404,701,  ebből  Pendzsabra  1.115,821,  az  ÉNy.-i 
tartományokra  815,783  és  Bengáliára  433,783 
jut.  Vallásuk  mohammedán.  India  történelmé- 
ben nagy  szerepet  vittek  és  még  ma  is  több  ál- 
lamon uralkodnak  (Tónk,  Rampur). 
Palhelin,  1.  Patelin. 

Pathépbon,  a  grammofon  egyik  fajtája, 
amelyen  a  lemezek  barázdáin  végighaladó  tű 
helyett  szafir-csúes  van  alkalmazva. 

Patblinder  (ang.,  ejtsd:  pathfájDder,  a.  m.  út- 
törő), kisebb  tipusú  angol  cirkáló  :  az  első  angol 
hadihajó  volt,  melyet  német  búvárhajó  (U  21) 
sülyesztett  el  1914  okt.  5.  a  Firth  of  Forth  öböl 
bejáratánál.  A  hajó  310  főnyi  legénységéből  csak 
50-et  menthettek  meg. 
PathÍESus,  Pliniusnál  a  Tisza  neve. 
Patho  . .  .  összetételű  szókat  1.  Pato  . .  . 
Patbos  (gör.),  1.  Pátosz. 
Patia,  Pio,  folyó  Dél-Colcmbiában.  Ered  a 
Sotara  vulkán   lejtőin,  fölveszi    a  Rio  Mayót, 
áttöri  a  Ny.-i  Kordillerákat  és  Sala  Hondánál 
ömlik  a  Csendes-óceánba. 

Patiala,  hűbérállam  Pendzsab  brit-indiai  tar- 
tományban. Területe  15,247  km2,  (1911)  1.407,659 
lak.  Fővárosa  P.  (i9it)  46,974  lak. 


Patibulum 


—     245 


Patkány  ma  rás-betegséí 


Patibulum  (lat.),  1.  Furca. 

Patience  (franc,  ejtsd:  pasziánsz)  a.  m.  türe- 
lem. A  francia  kártyával  egy  személy  által  játsz- 
ható játék,  melynek  igen  számos,  különböző  el- 
nevezést nyert  nemét  legfőkóp  az  jellegzi,  hogy 
a  különböző  szabályoknak  megfelelően  lerakott 
kártyalapok,  a  véletlen  esélyei  folytán,  az  elérni 
<Shajtott  alakzatot  nyerjék.  Játszható  egy  vagy 
két  csomag  kártyával. 

Patiens  (lat.)  a.  m.  szenvedő,  beteg. 

Patika  a.  m.  gyógyszertár  (1.  o.). 

Patikárius  Ferkő,  cigányprimás,  régi  és  el- 
terjedt cigányzenész-család  sarja,  Boka  Károly 
'Cigányprímás  veje,  az  ötvenes  ós  hatvanas  évek- 
ben tüneményes  népszerűségnek  örvendett  egész 
Magyarországon.  Számos  magyar  táncot  kompo- 
nált. Hányatott  élete  f éríikora  delén  tört  derékba 
^  hetvenes  évek  végén. 

Patin  (franc,  ejtsd:  pateS)  a.  m.  korcsolya ; 
patineur,  korcsolyázó. 

Patina  (nemes  rozsda,  lat.  aerugo  nobilis, 
ol.  verde  antico),  a  réz-  és  bronztárgyak  kékes- 
zöld színű,  barnás  v.  fekete  árnyalatú,  bágyadt 
fényű  felszíne,  amelyet  ezeken  a  nedvesség  és 
a  levegő  hatása  alatt  lúgos-szénsavas  rézoxid 
okoz.  A  P.  az  antik  bronzok  művészi  hatásának 
nem  utolsó  tényezője,  de  kedvező  körülmények 
esetén  (pl.  tiszta  levegő,  a  bronz  szerencsés  ösz- 
szetétele  és  gondos  cizellálása)  modern  bronztár- 
gyakon is  képződik.  Poros  és  kénhidrogéntar- 
talmú levegő  megfeketíti  a  bronztárgyakat  (pl. 
Budapest  szobrai),  ami  ellen  újabban  mosással 
és  olajozással  védik  a  bronz-emlékeket.  A  P. 
mesterségesen  is  előállítható.  (L.  Fémek  színe- 
zése). V.  ö.  Edvi  Illés  Aladár,  A  fémek  szerepe 
az  iparművószetben.  Iparművészet  Könyve,  3  köt. 
Budapest  1912. 

Pating,  erős,  nyers  bőrből  készült  gúzs,  mely- 
lyel  a  gazdasági  szekerek  oldalát  a  lőccsel  ösz- 
szekötik.  Szívósságánál  fogva  alkalmasabb,  mint 
a  merev  vas-P.  Különösen  hegyvidékeken,  haj- 
lós utakon  használják. 

Patinir  (Patenier),  Joachim,  németalföldi 
festő,  szül.  Bouvignesban  a  XV.  sz.  utolsó  ne- 
gyedében, megh.  Antwerpenben  1524,  hol  1515 
-óta  a  festőcéh  tagja  volt.  Nyilván  Dávid  Gerard 
tanítványa  volt,  de  Massys  Qu.  hatása  alatt  is 
állott.  Jelentősége  a  németalföldi  tájképfestés 
szinte  önálló  kifejlesztése,  ámbár  még  bibliai  je- 
lenetekkel élénkítve.  Jellemző  művei :  Szent  An- 
tal kísértése  (Madrid,  Prado) ;  Krisztus  megke- 
resztelése (Bécs,  udv.  múzeum) ;  Tájkép  Szent 
Jeromossal  (Karlsruhei  képtár);  Pihenés  az 
Egyiptomba  való  menekülésben  (többször,  pl. 
Antwerpen,  Berhn  stb.). 

Pátisserie  (franc,  ejtsd:  pátiszrí)  a.  m.  sütő- 
műhely. 

Pátka,  nagyk.  Fejér  vm.  székesfehérvári 
j.-ban,  (1920)  2368  magyar  lak.  Itt  találták  az  őskori 
leleteink  sorában  híi'névre  jutott  P.-i  flbulát  (1. 
Ezüstleletek). 

Pátkánián,  Báfáel,  örmény  költő,  szül.  Új- 
Náchcsevánban  1830.,  megh.  u.  o.  1892  szept.  3. 
Mint  költőt  «Örmény  Beranger»-nak  nevezték. 
Költeményeiben  leginkább  Örményországnyomo- 
ruságos  helyzetét  festi  hatásosan.  Egyik  költe- 


ménye, Araxes  könnyei,  majd  minden  európa 
nyelvre  át  van  ültetve.  P.  költeményeiből  néha 
nyat  Simay  János  dr.,  Simay  Gergely  és  Rud 
nyánszky  Gyula  fordított  magyar  nyelvre,  me 
lyek  a  Budapesti  Szemlében  és  az  Arménia  ma 
gyar-örmény  szemlében  jelentek  meg. 

Patkány  (Epymis,  áiiat),  az  Egérfólék  (1.  o. 
családjába  tartozó  állatnem.  A  tulajdonképpen 
egerektől  testük  nagyságában  (kifejlődött  koruk 
ban  legalább  30  cm.  hosszúak),  továbbá  abbai 
különböznek,  hogy  felső  szájpadlásuk  inyredö 
folytonosak  és  hogy  talpuk  hatodik  gumója  hosz 
szúkás  félholdalakú  s  farkukon  200-nál  több  pik 
kelygyűrű  van.  Eddig  kb.  140  faj  ismeretes 
melyek  közül  hazánkban  két  faj  él,  nevezetesei 
a  házi  P.  (Epimys  rattus  L.)  és  ennek  egyiptom 
P.-nak  (Epimys  rattus  alexandrinus  Geoffr. 
nevezett  fajtája  és  a  vándor-P,  (Epimys  norvegi 
cus  Erxl.).  A  házi  v.  fekete-P.  {ETdélYbenpo cégér, 
az  elterjedtebb  és  a  vándorpatkánynál  kisebb 
feje  és  törzse  16,  farka  19  cm.  hosszú.  Gereznájí 
felül  egyöntetűen  barna,  alul  világosabb  színű 
lábai  szürkésbarnák.  Ismeretesek  fehér  színű  éí 
vörös  szemű  példányai  is.  Az  egész  földön  el  vai 
terjedve,  de  mindenütt  csak  egyenkint  fordul  elő 
sok  helyütt  a  vándor-P.  teljesen  kiszorította.  A 
vándor-P.  feje  és  törzse  24i,  farka  18  cm.  Felü 
barnásszürke,  alul  fehéres ;  előfordulnak  tarkí 
és  fehér  színű  példányok  is.  Hasonlít  a  házi  P.-hoz 
de  füle  a  fej  hosszának  csupán  harmadrészét  ér 
el  és  előrefelé  hajtva,  nem  ér  a  szemig.  A  P.-ot 
az  egész  földön  mindenütt  előfordulnak  s  mint 
hogy  mindent  megesznek,  nagy  károkat  okoznak 
Különösen  igen  nagy  mórtékben  elszaporodtak  e 
világháború  folyamán.  Kártételükön  kívül  méo 
veszedelmesek  is,  mert  részük  van  a  pestis  ós  a 
fertőző  sárgaság  (Weil-féle  betegség)  terjesztésé- 
ben. A  nőstény  évenkint  2— 3-szor  fladzik  egy- 
egy  havi  időközben  a  párosodás  után.  Kölykeinek 
száma  5—22. 

Patkányfark,  gyér  szőrű  lóf ark ;  a  szőr  huUá 
sát  bőrgyuladás  (esetleg  rühösség)  okozza;  í 
végbél  gyuladása,  bélfórgek  izgatása  esetén  t 
ló  a  viszkető  érzés  miatt  dörzsöli  a  farkát,  le 
koptatja  a  szőrt  és  bőrgyuladás  támad. 

Patkányfarkú  féreg  (áuat),  az  Eristalis  tenaa 
L.  lárvájának  neve.  L.  Budalégy. 

Patkányfogó  eb  (Canis  familiáris  gryphus 
állat),  a  házi  kutyának  a  pincsikutyák  csoportjába 
tartozó  fajtája.  A  tacskóhoz  hasonlít,  de  lábai 
hosszabbak  és  egyenesek  s  f tlle  fölálló,  v.  csak  a 
hegyén  kajla ;  teste  karcsú,  feje  zömök,  arcorra 
hosszú  s  egyenesen  lecsapotc. 

Patkánykirály,  több,  farkával  összenőtt  pat- 
kány. A  P.  valószínűleg  sajátságos  betegségnek 
eredménye.  A  betegség  lényege  még  nem  isme- 
retes, Altenburgban  egy  27  patkányból  keletke- 
zett P.-t  őriznek. 

Patkánymarás-betegség.  Japánban  otthonos 
betegség  (japán  neve :  sokodic),  mely  elvétve  má- 
sutt is  előfordul  (Olaszország,  1913).  Patkány- 
liarapta  emberen  magas  lázzal,  rosszulléttel,  fő- 
fájással járó,  gyakran  —  megszakításokkal  — 
évekig  taEtó  baj.  A  bőrön  gyakran  foltos  kiütée 
jelenik  meg.  A  halálozást  lOVo-ra  becsülik.  Oko- 
zója ismeretlen. 


Patkány  méreg 


24:6    — 


Patkómágnes 


Patkányméreg,  1.  Arzén  oxidjai. 

Patkányok  (áiiat),  1.  Patkány. 

Patkányöz  (Hyomoschus,  áiiat),  a  Patások 
(1.  0.)  rendjébe,  a  Párosuj  juak  (Artiodactyla)  al- 
rendjébe, a  Kancsil-félók  (Tragulidae)  család- 
jába tartozó  emlősállatnem.  Egy  faj  ismeretes,  a 
P.  (Hyomoschus  aquatictis  Ogllby),  mely  Nyu- 
gat-Afrikában honos.  Színe  barna ;  hátán  fehér 
foltok,  törzsén  és  nyakán  fehér  sávok  vannak ; 
45—50  cm.  hosszú,  miből  4—6  cm.  jut  a  farkra ; 
vállmagassága  20—24  cm. 

Patkánysün  (Gymnura.  áiiat),  a  Rovarevők 
(Insectivora)  rendjébe,  a  Sün-félék  (Erina- 
ceidae)  családjába  tartozó  emlősállatnem.  Leg- 
ismertebb faja  a  nagy  P.;  (Gymnura  gymnura 
Raffl.).  Hátsó-Indiában,  Szumatrában  és  Borneó- 
ban honos.  Fagyökerekkel  és  rovarokkal  táplál- 
kozik. Sajátszerű  foghagymaszagot  áraszt.  Nagy 
patkányhoz  hasonlít ;  törzse  és  feje  30—35  cm., 
farka  21—24  cm.  hosszú.  Színe  fekete  és  fehér 
különböző  elosztásban ;  farkának  hegye  rendesen 
fehér.  Fogazata  44  fogból  áll  s  ez  az  ősi  szabású 
fogazat  is  bizonyítja  e  nem  régi  korát. 

Patkányvakondok  (Solenodon,  áiiat)  a  Rovar- 
evők  (Insectivora)  rendjébe,  a  P.-félék  (Sole- 
nodontidae)  családjába  tartozó  emlösállatnem. 
Nyugat-Indiában  honos.  Két  faja  ismeretes, 
melyek  közül  a  kubai  P.  vagy  ederasz  (Sole- 
nodon cuhanus  Peters)  kb.  60  cm.  hosszú,  ebből 
a  méretből  körülbelül  30  cm.  jut  a  farkra ;  háta 
és  oldalai  feketék,  feje,  nyakának  két  oldala 
és  hasa  agyagsárga,  farka  kékesfekete.  Másik 
faja  a  haytii  F.  (Solenodon  paradoxus  Brandt) 
Hayti  szigetén  honos.  Éjjeli  állat.  Hússal  táplál- 
kozik. 

Patkó,  a  ló  patáján  a  hordozófelület  megerő- 
sítésére szolgáló,  a  hordozószél  alakjának  meg- 
felelően ívelt  vas.  Az  elülső  patáké  kerekded,  a 
hátulsóké  inkább  tojásdad  alakú,  különbözik  a 
bal  és  a  jobb  lábra  való  P.  is  egymástól.  A  patá- 
val érintkező  felület  belső  széle  felé  lejtős,  hogy 
a  reánehezedés  alkalmával  ne  nyomja  a  pata 
talpát.  A  talajjal  érintkező  felületén  a  külső  szé- 
léhez közel  van  a  szegárok,  mely  a  patkószegek 
fejét  veszi  magába  és  a  lekopás  ellen  óvja.  A 
középrészén  a  kápa  emelkedik  fel,  mely  a  P.-nak 
a  patán  való  eltolódását  meggátolja.  A  félhold- 
alakú P.  a  patának  csupán  elülső  felére,  a  hegy- 
falra és  oldalfalra  illeszkedik,  csak  ezeket  a  leg- 
nagyobb kopásnak  kitett  részeket  védi.  A  papucs- 
P.  a  sarokfalak  alá  is  terjed.  A  sarkos  P.  szárai- 
nak vége  sarkok  alakjában  f elhajlíttatik,  v.  pedig 
a  szárak  végébe  készített  csavarmenetekbe  éles, 
hegyes  v.  tompa  sarkokat  csavarnak  be,  melyek  a 
kisiklás,  csúszás  ellen  védik  a  lovakat ;  ugyanezen 
célból  a  P.  elülső,  közép  részén  a  hordozófelü- 
letbe vas  V.  acél  körmöt  is  szoktak  alkalmazni 
(körmös  P.).  Hibás  állású  és  hibás  járású  lovak 
patáit,  továbbá  beteg  patákat  az  említett  P.-któl 
eltérő  P.-kal  (bokázó,  bevágó,  csukott,  fedeles 
stb.  P.)  vasalják  meg.  A  vason  kívül  alumínium- 
ból, bronzból  stb.  is  készítenek  P.-kat,  melyek 
kisebb  súlyúak,  de  kevésbé  tartósak  és  drágáb- 
bak. A  gyárilag  készített  P.-k  nehezebben  igazít- 
hatók a  pata  alakjának  megfelelően.  A  gyári 
P.-k  közül  leginkább  elterjedtek  a  kötélbetétes 


patkók,  melyek  főleg  az  aszfalton  a  kisiklást 
gátolják. 

P.  a  geometriában  a  kúpnak  v.  hengernek  az 
alaphoz  ferdén  álló  síktól  lemetszett  része. 

Patkóbél,  1.  Belek. 

Patkócim  (növ.),  1.  Hippocrepis. 

Patkófü  (növ.),  1.  Hippocrepis, 

Patkó-ív.  Az  arab  építészetben  gyakran  alkal- 
mazott ív-alak.  Egy  körnek  s/*  része.  L.  ív. 

Patkókelés,  a  ló  könyöktáján  tartós  nyomás 
miatt  keletkezett  zúzódásos  daganat.  A  zúzást 
többnyire  a  pata  vagy  a  patkó  okozza  (innen  a 
neve),  amikor  a  lovak  maguk  alá  szedett  lábak- 
kal fekszenek,  okozhatja  továbbá  kemény,  egye- 
netlen fekvőhely.  A  duzzanat  kezdetben  meleg  és 
fájdalmas,  később  tömött,  nem  fájdalmas  és  nem 
meleg;  a  bőr  horzsolásán  át  történt  fertőzés 
genyedést  és  tályogképződést  okozhat.  Az  orvos- 
lás részben  Priesnitz-féle  borogatásban,  részben 
jódkenőcsök  bedörzsölésében,  részben  pedig  ope- 
rálásban áll. 

Patkolás  vagy  vasalás  a  pata  szarutokjának 
hordozószélét  a  gyors  kopástól  megvédi.  A  patára 
az  elhasználás  megakadályozása  céljából  vasból 
készült  és  a  patára  illő  patkót  szokás  szegekkel 
reáerősíteni.  A  P.-kor  először  az  elhasznált,  el- 
kopott patkót  leveszik,  azután  a  túlnőtt  felesleges 
szarut  eltávolítják,  a  kiválasztott  patkót  felpró- 
bálják, a  pata  alakjához  és  a  láb  állásához  iga- 
zítják, végül  patkószegekkel  felszegelik,  miköz- 
ben különösen  arra  ügyelnek,  hogy  a  szeg  ne 
kerüljön  a  szarunál  mélyebbre  a  pata  érzékeny 
részeibe,  mert  ennek  következtében  (megnyila- 
lás)  sántaság  áll  be.  Megfelelő  P.-sal  hibás  és 
beteg  paták  javíthatók  és  gyógyíthatók  is.  Az 
ókorban  az  egyiptomiak  lovaik  patáira  sásból 
készült  védő  fonadékot,  a  skythák  fémlemezeket,, 
a  rómaiak  sarualakú  vastalpakat  erősítettek  fel. 
A  patkót  ma  használt  alakjában  a  gallok  kezd- 
ték alkalmazni.  A  pata  szerkezetére  és  működé- 
sére a  testalkat,  a  lábállás,  a  talajviszonyok,  a 
használtatás  stb.  van  befolyással,  a  P.-nál  ezért 
ezekre  is  figyelemmel  kell  lenni. 

Patkolóiskolák,  a  patkolókovácsok  kikép- 
zésére szolgálnak.  A  patkolókovács  élő  állaton 
dolgozik,  melynek  értéke,  használhatósága  a 
patkolás  alkalmával  veszélyeztetve  lehet,  ezért 
mesterségét  csak  megfelelő  képesítés  esetén  gya- 
korolhatja. Ilyen  képesítés  elnyerésére  szolgálnak 
a  földmívelésügyi  m.  kir.  miniszter  által  rendsze- 
resített időleges  lópatkolási  tanfolyamok  és  a 
hadsereg  által  felállított  katonai  P.  L.  még  Pat- 
kolómester. 

Patkolómester  (régebben  gyógykovácsnak  ne- 
vezték), a  katonaságnál  a  csapatok  lovainak  pat- 
kolását  végzi,  a  patkolókovácsokat  megfelelően 
kiképzi,  a  lovakon  előforduló  baleseteknél  ós 
hirtelen  fellépő  betegségeknél  az  első  segélyt 
nyújtja.  A  P.-eket  az  állatorvosi  főiskolákon 
rendszeresített  másféléves  P.-i  tanfolyamokon 
képezik  ki,  ezekre  a  tanfolyamokra  a  katonaság 
a  legénységi  állományból  a  patkolásban  jártas 
egyéneket  vezényli.  A  tanfolyam  sikeres  elvég- 
zése a  polgári  életben  állatok  gyógyítására  nem 
jogosít. 

Patkómágnes,  1.  Mágnes  és- Mágnesség. 


Patkősorruak 


—     247     — 


Paton 


Patkősorruak  (Rhinolophidae,  áiiat),  a  Dene- 
vérek (1.  0.)  egyik  családja.  L.  Patkősorrú  dene- 
vérek. 

Patkósorrú  denevérek  (Rhinolophidae),  a 
Denevérek  rendjébe,  a  kis  denevérek  (Microchi- 
roptera)  alrendjébe  tartozó  emlősállatcsalád. 

Patkószeg,  az  a  sajátos  alakú  szeg,  mellyel  a 
patkót  a  pata  szarutokjára  erősítik.  Jó,  szívós, 
lág-y  vasból  készül ;  régebben  kézzel  kovácsolták, 
ma  gyárilag  készült  ú.  n.  angol  P.-eket  használ- 
nak. A  P.  hosszú,  karcsú,  szélessége  kétszer  olyan, 
mint  a  vastagsága,  hossza  szerint  van  1—8.  számú, 
a  nagyobb  szám  nagyobb  szeget  jelez.  A  P.-nek 
van  feje,  pengéje,  hegye,  utóbbinak  egyik  felü- 
lete okszerűen  lejtős  (csipet)  ez  a  szeg  irányítá- 
sánál nagy  jelentőségű.  Hibás  irányítás  esetén  a 
P.  a  pata  elevenébe,  irhájába  (1.  Pata)  hatol  és 
megszegelés  vagy  megnyilalás  (1.  o.)  jön  létre. 

Patkóvese,  a  vese  aránylag  gyakori  fejlődési 
rendellenessége,  mely  abban  áll,  hogy  a  két 
vese  alsó  végén  egymással  összenőtt,  s  így  egyet- 
len patkóalakú  szervvé  lett. 

Patkul,  Johann  ReinJiold  von,  liviandi  nemes, 
szül.  Stockholmban  1660.,  megh.  1707  okt.  10. 
Tagja  volt  annak  a  küldöttségnek,  mely  1690. 
XI.  Károlytól  a  liviandi  nemesség  elkobzott  jo- 
gait visszakövetelte.  Merész  fellépésével  magára 
vonta  a  király  haragját.  Később  pörbe  fogták  s 
jobb  kezének  és  jószágainak  elvesztésére  ítélték, 
de  P.  még  idejében  elmenekült.  Előbb  II.  Ágost 
lengyel  király,  majd  1701.  Nagy  Péter  orosz  cár 
szolgálatába  lépett  s  fő  része  volt  a  Svédország 
ellen  létrejött  orosz-lengyel  szövetség  megköté- 
sében. 1703  óta  Varsóban  működött  mint  orosz 
követ,  de  erőszakos  viselkedése  miatt  11.  Ágost 
1705  dec.  fogságba  vetette.  Az  1707-iki  altran- 
stadti  békében  XII.  Károly  svéd  király  arra 
kényszerítette  II.  Ágostot,  hogy  P.-t  a  népjog  el- 
lenére szolgáltassa  ki.  A  svéd  bíróság  kerékbe- 
törésre és  felnégyelésre  ítélte  s  ezt  a  kegyetlen 
ítéletet  Posen  közelében  Kazimiers  kolostor  ud- 
varán végre  is  hajtották  rajta.  V.  ö.  Sjögren, 
Johann  Reinh.  P.  (Stockholm  (1887) ;  Buchholz, 
Beitráge  zur  Lebensgeschichte  J.  R.  P.-s  (Leipzig 
1893).  Tragikus  sorsát  több  költő  (köztük  Gutz- 
kow  is)  feldolgozta. 

Patmo  (Patmos,  ol.  San  Giovanni  di  Patino), 
a  Sporádokhoz  tartozó  sziklás  kis  sziget  az  Ikariai- 
tengerben,  40  km^-nyi  kerülettel.  Ismeretes  mint 
Szt.  János  evangélista  száműzetési  helye.  Az  apos- 
tol emlékére  Christodulos  görög  szerzetes  a  bar- 
langtól D-re  fekvő  egyik  hegy  ormon  a  Szt.  János- 
ról elnevezett  híres  kolostort  alapította,  amely- 
nek alapító  levele  1088-ból  I.  Elek  császártól  való. 
A  kolostorban  az  egyházi  irodalomba  vágó  gazdag 
kéziratgyüjteményt  őriznek.  V.  ö.  Geü,  Isle  that 
is  called  P.  (London  1904). 

Patmore,  Coventry,  angol  költő,  szül.  Wood- 
fortban  1823  júl.  23.,  megh.  Lymingtonban  1896 
nov.  26. 1846— 68-ban  a  British  Museum  alkönyv- 
tárosa  volt.  Eleinte  a  preraphaeliták  hatása  alatt 
állt.  Főbb  müve :  The  angel  in  the  house  (1852— 
1862) ;  The  unknown  Bros  (1877) ;  Amelia  (1878) ; 
Religiopoetae  (1893)  stb.  V.  ö.  E.  Gosse,  Coventry 
P.  (London  1904). 

Patmos,  sziget,  1.  Patmo. 


Patn,  keletindiai  városok,  1.  Pattan. 

Patna,  1.  kormányzósági  kerület  Bengáliában, 
61,316  km2  területtel,  (i9ii)  15.514,987  lak.  Ter- 
mékeny síkság.  —  2.  P.  (Pattana,  Aszimabad),  az 
ugyanily  nevű  kormányzósági  kerület  fővárosa 
Bengália  brit-indiai  főkormányzóság  Bihar  nevű 
tartományában,  a  Gangesz  jobb  partján,  vasút 
mellett,  (1911)  136,153  lak.,  hajóépítéssel,  nagy 
pamutszövőkkel,  finom  agyagárú-,  indigó-  és  fő- 
kép ópiumkészítéssel,  melynek  egyik  legfonto- 
sabb piaca.  A  sáncokkal  körülfogott  város  utcái 
mintegy  30  km.-nyi  hosszúságban  nyúlnak  el  a 
Gangesz  partján  egész  Bankipurig,  ahol  Arganis 
sah  sírja  és  egy  nagy  tiszteletben  álló  mecset  van, 
amelyhez  évenkint  mintegy  100,000  mohám  me- 
dán  zarándokol.  P.-val  szemben,  a  Gandak  torko- 
latánál van  Hadzsipur  (21,398  lak.),  a  hinduk 
búcsújáró  helye.  P.  neve  egykoron  Pataliputra 
(a  görögöknél  Palibothra),  a  bihari  királyok,  kü- 
lönösen Udaja  (Kr.  e.  450.)  és  Csandragupta  idejé- 
ben India  legfontosabb  városa  volt,  számos  palo- 
tával, templommal  és  közel  félmilhó  lakossal. 

Patofobia  (pathophobia,  gör.),  a  betegségek- 
től való  ideges  félelem,  irtózás. 

Patogén  (gör.)  a.  m.  kórnemző,  azaz  betegsé- 
get előhozó,  pl.  P.  baktériumok. 

Patogén  bacillusok,  1.  Baktérium. 

Patogenia  (gör.),  a  betegségek  keletkezéséről 
szóló  tan.  L.  Köiiun. 

Patogén  kokkusz,  1.  Baktérium. 

Patognomika  (gör.),  betegségek  fölismerésé- 
nek tana.  L.  Diagnózis,  Kórtan. 

Patognosztikus  tünet,  olyan  tünet,  mely  va- 
lamely betegségre  föltétlenül  jellemző,  amely- 
nek alapján  a  betegség  bizonyosan  fölismerhető. 

Patográfia  (pathographia,  gör.),  orvosi  iro- 
dalmi műfaj,  vmamely  író  betegségének  műkö- 
désére való  befolyását  kutatja. 

Patóháza,  kisk.  Szatmár  vm.  szinérváraljai 
j.-ban,  (1910)1147  román  és  magyar  lak.(Tr.R.) 

Patois  (franc,  ejtsd:  patoá),  a  francia  nép  kö- 
rében beszélt,  irodalmi  emlékekkel  nem  bíró 
nyelvjárások  elnevezése. 

Patokémia  (gör.)  a.  m.  kórvegytan  (1.  0.). 

Patológia  (gör.)  a.  m.  kórtan  (1.  0.).  Patológus 
a.  m.  kórbuvár. 

Patológiai  anatómia,  1.  Kórboncolástan. 

Patológiai  intézetek.  Tudományos  intézetek 
a  kórtan  (1.  0.)  tudományának  fejlesztésére  és  ta- 
nítására. A  budapesti  Magyar  Kir.  Tud.  Egye- 
tem patológiai  intézete  csak  1872.  lett  önálló  in- 
tézet. Előbb  a  belgyógyászattal,  majd  a  gyógy- 
szertannal kapcsolatosan  tanították  a  kórtant. 
Az  intézet  professzora  Högyes  Endre  volt ;  majd 
Tangl  Ferenc,  1916.  pedig  Preisz  Hugó  lett  az 
igazgatója.  A  kolozsvári,  mely  régebben  a  gyógy- 
szertani intézettel  volt  kapcsolatos,  1890  lett 
önálló.  Igaagatója  (1916) :  Lőte  József.  A  buda- 
pesti m.  kir.  állatorvosi  főiskola  patológiai  inté- 
zete eleinte  a  gyógyszertannal  volt  kapcsolatos 
s  1888.  lett  önálló.  Az  intézet  tanára  Czakó  Kál- 
mán, majd  Hutyra  Ferenc  volt,  1889  Bácz  Ist- 
ván, 1917  óta  Jármai  Károly. 

Paton  (ejtsd :  pétn),  Josepli  Nocl,  angol  festő,  szül. 
Dunfermlinebon  (Skócia)  1821  dec.  13.,  megh. 
Edinburgban  1901  dec.  26.  A  londoni  akadémián 


Patony 


248 


Patrick 


tanult.  Müvei  közül  említendők:  illusztrációk 
Shakespeare  ós  Shelley  müveihez ;  Oberon  ós  Ti- 
tania viszálykodása;  Oberon  ós  Titania  kibókiilóse 
(184:6—47,  edinburgi  képtár) ;  A  tündórkirálynö 
(1847,  londoni  National  Gallery) ;  A  tarlózó  Ruth ; 
Krisztus  keresztvitele;  Viktória  királynő  férje 
halálos  ágyánál ;  Mors  janua  vitae ;  Lux  in  tene- 
bris,  stb. 

Patony,  az  a  vékony  zsineg,  amelyre  a  horgot 
erősítik,  1.  Horgászat. 

Pátos  (Lagoa  dos  P.),  262  km.  hosszú  és  leg- 
fölehb  67  km.  széles  laguna  Rio  Grandé  do  Sul 
brazíliai  áUam  legdélibb  részében.  A  déli  végén 
levő  szűk  csatorna  vezet  az  Atlanti-óceánba,  ezen 
át  mennek  be  a  hajók  az  északi  végében  levő 
Portó  Alegrehez. 

Patosfa,  kisk.  Somogy  vm.  szigetvári  j.-ban, 
(1920)  714  magyar  lak. 

Pátosz  (pathos,  gör.),  heves  érzelmek,  nagyobb 
felindulás  visszatiikrözése  a  nyelvben,  a  színész 
és  a  szónok  előadásában.  Természetes  közvetlen- 
ségében a  maga  helyén  és  kellő  mórtékben  alkal- 
mazva erős  hatású.  Hamis  v.  üres  P,-nál  a  nyelv 
igazi  ok  és  szükség  nélkül  ünnepélyesen  emelke- 
dett, az  előadás  szavaló  v.  lármás  és  szenvedé- 
lyességét mímelő.  Ez  visszatetszik,  néha  komikus. 

Pátrác  (növ.),  1.  Folytrichum- 

Patrácok  (ném.  Pardunen ;  ol.  paterazzi ;  ang. 
bockstays),  erős,  hosszú,  az  álló  kötélzethez  tar- 
tozó kötelek,  melyek  az  árboc-törzsek  és  szárak 
ormaitól  a  hajó  oldalaihoz  vezetnek  és  hasonló- 
lag  a  csarnakokhoz,  macskafejek  által  a  hajó  pár- 
kányzataihoz  köttetnek.  Céljuk  az  árbocot  mind- 
két oldalt  függélyes  állásában  megtartani.  Lásd 
Árbocozat. 

Patrasz,  görög  város,  1.  Patre. 

Patre  (Patrasz),  Achája  és  Blisz  nomárchia  és 
görög  érsekség  székhelye  a  Peloponnezus  B.-í  part- 
ján, a  Patrei-öböl  bejáratánál,  (1920)  52,133  lak., 
élénk  kereskedéssel.  P.  (Patrai)  egyike  volt  Achája 
12  önálló  városának.  Augustus  császár  korában 
Augusta  Aroé  Patrensis  néven  római  gyarmattá 
lett.  A  középkorban  lassankint  Korintus  fölé  emel- 
kedett és  a  Peloponnezus  első  kereskedő  városa 
lett.  A  görög  szabadságharcban  heves  küzdelmek 
folytak  a  birtokáért. 

Pa  trés  (a  lat.  páter,  a.  m.  atya,  szónak  többes 
száma)  a.  m.  atyák,  a  római  szenátorok,  a  ré- 
gibb r.  kat.  egyházban  pedig  a  jelesebb  egyházi 
írók.  L.  Szentatyák. 

Patria  (lat.)  a.  m.  haza. 

Patria  potestasi  (lat.),  1.  Atyai  hatalom, 
Páter  famüias. 

Patriarcha  (pátriárka,  gör.),  eredetileg  püs- 
pök, ki  azonban  jelesül  azért,  mert  fővárosokban 
(metropolis)  székel,  lassankint  püspöktársai  fölé 
emelkedett  s  metropolitai  hatóságot  nyert.  A  régi 
időben  öt  P.  létezett :  a  római,  konstantinápolyi, 
alexandriai,  antiokiai  és  a  jeruzsálemi,  de  az 
utóbbi  négy  (keleti)  P.-ság  később  a  római  egyház- 
tól elválván,  csak  címként  maradt  meg.  A  nyugati 
egyházban  a  római  P.-n  (a  pápán)  kívül  külön  P.-i 
méltóság  nem  fejlődött  ki,  de  egyes  püspökök  a 
P.  dísznevet  nyerték,  s  ezeket  kisebb  P.-knak 
nevezték.  A  görög  kat.  és  görög  nem  egyesült 
egyházakban  ellenben  valóságos  P.-k  vannak. 


Patriarcha-kereszt,  1.  Kereszt. 

Patriarchális  elmélet,  1.  Állam. 

Patriarchalizmus  (gör.-lat.),  az  emberek  tár- 
sas együttélésének  az  a  korai  szervezete,  amely- 
ben a  közös  leszármazású  családok  törzseket  al- 
kotva élnek  együtt  a  törzsfő,  patriarcha  uralma 
alatt. 

Patriarchátus  (gör.-lat.,  atyai  uralom)  kife- 
jezéssel jelzik  a  jogtörténészek  az  emberek  tár- 
sas együttélésének  azt  a  korai  fejlődési  szakát, 
amelyben  az  egy  atyától  (őstől)  való  leszárma- 
zás fűzi  össze  az  embereket  a  családfő  uralma 
alatt  álló  társas  csoportokká.  A  P.  a  házasság 
monogám  jellegét  tételezi  fel,  nőközösség  eseté- 
ben az  apa  ismeretlen  és  csak  a  közös  anyától 
való  leszármazás  alkot  kezdetleges  társadalmi 
kapcsolatot  (1.  Matriarchátus). 

Patric  (jmtrice),  1.  Betükölyü. 

Patriciatiis  (lai.),  városi  nemesség.  Ilyen 
volt  pl.  a  Német  birodalomban,  Olaszországban. 
Ellenben  Magyarországban  a  P.  ismeretlen.  L, 
Polgár. 

Patríciusok  (a  latin  páter  a.  m.  atya  szótól)  a 
régi  Róma  első  századaiban  a  város  polgárai ;  ösz- 
szességük  alkotta  a  jogokat  élvező  népet  (po- 
pulus),  s  három  törzsre  vagy  tribusra  oszlottak  : 
Ramnes,  TitieséaLuceres,  kik  30  kúriára,  vagyis 
családszövetségre  oszlottak.  Mellettük  voltak  a 
cliensek,  vagyis  a  védelemre  szoruló  bevándo- 
roltak, kik  a  P.  pártfogása  alatt  álltak  és  ezért 
sokféle  kötelezettséget  teljesítettek.  A  viszo- 
nyok lényegesen  megváltoztak,  midőn  Servias 
Tullius  uralkodása  óta  a  leigázott  városok  la- 
kosai, a  plebeiusok,  római  polgárok  lettek,  bár 
a  ius  honorum  et  suffragii,  vagyis  hivatalok 
viselése  és  a  kúriai  gyűlésekben  a  szavazati  jog, 
őket  még  nem  illette  meg.  Két  századon  át  ví- 
vott szívós  és  kemény  küzdelem  alatt  alakult  ki 
az  az  alkotmány,  mely  a  római  nép  józan,  mérsé- 
kelt jellemét  visszatükrözteti  és  a  plebeiusokat 
is  teljes  polgári  jogokhoz  juttatta.  A  P.  születési 
és  nemesi  kiváltságai  ezután  csak  egynéhány,  a 
politikai  életben  jelentéktelen  papi  hivatalra  és 
a  ritkán  előforduló  interrex  választására  szorít- 
kozott. Idők  folytán,  főleg  a.  polgárháborúk  kö- 
vetkeztében a  P.  száma  annyira  megfogyott, 
hogy  alig  50  család  tartozott  hozzájuk ;  ezért 
Cézár  és  Augustus  más  családokat  is  fölvett  kö- 
zéjtik, aminthogy  a  P.  rangjának  adományozása 
ezentúl  a  császárok  kitüntető  jogához  tartozott. 
Midőn  Nagy  Konstantinus  a  római  államban  mes- 
terséges rangfokozatot  rendszeresített,  a  P.  mind- 
járt a  konzulok  után  következtek.  —  A  P.  új 
rendje  alakult  ki  a  XII.  ésXIII.  sz.-ban  Itáliában, 
Svájcban  és  Németországban,  hol  a  legelőkelőbb 
családok  töltötték  be  több  nemzedéken  át  a  leg- 
első városi  és  áUami  hivatalokat.  V.  ö.  Büdinger, 
Der  Patríciát  und  das  Fehderecht  in  den  letzten 
Jahrzehnten  der  römischen  Republik  (Wien  1887). 

Patrick  (Patrícius),  szent,  Írországnak  nagy 
apostola.  Eredeti  nevén  Sukkat,  387  körül  Bona- 
ven  Tauerniacban  (a  mai  Boulogne),  Pikardiában 
szül.,  megh.  464.  16  éves  korában  skót  tengeri 
rablók  Észak-Írországba  hurcolták,  hol  mint  rab- 
szolga hat  éven  át  egy  ír  főnök  nyájait  legeltette. 
E  szomorú  viszonyok  közt  megtanulta  a  nép  nyel- 


Patrick-ke  reszt 


249 


Patronázs 


Patrick-kereszt. 


vét  és  szokásait  is  kiismerte.  Kiszabadulván  a 
fogságból,  a  toursi  ós  lerinumi  zárdában  képezte 
magát  s  Germanus  anxerrei  püspök  ajánlóleve- 
lével Rómába  utazván,  L  Celesztin  pápától  meg- 
bízást nyert,  hogy  mint  hithirdető  Írországba 
menjen.  Rövid  idö  alatt  majdnem  az  egész  sziget 
elfogadta  Krisztus  hitét  és  számos  templom  meg 
kolostor  hirdette  a  kereszt  diadalát.  Óreg  korá- 
ban az  egyháv.  vezetését  Benignusra  bízta,  maga 
pedig  Confessio  c.  munkájának  megírásával  fog- 
lalkozott. 
Patrick-kereszt,  Szt,  Patrick  keresztje  ;  fehér 
szegélyíi,  fekvő  vörös  ke- 
reszt. Mint  Írország  jel- 
vénye Nagy-Britannia  lo- 
bogójában (Union  -  flag) 
foglaltatik  (L.  az  ábrát). 
Patrick -rend,  angol 
érdemrend,  melyet  Hl. 
György  király  1783  febr. 
5.  alapított.  Jelvénye  az 
arany  szegélyíi  vörös  Szt.- 
Patrick-kereszt,  rajta  koronás  zöld  lóhere.  Körü- 
lötte két  gyűrű-karika,  a  belső  sötétkék,  rajta 
«QuÍ8  separabit))  arany  fölirat  és  az  alapítás 
éve,  a  külső  fehér,  rajta  zöld  lóherék,  koronák 
nélkül.  Az  egész  jelvény  tojásdadalakú.  Szalagja 
világoskék,  melyen  jobb  vállon  át  a  baloldalon 
hordják. 

Patrie,  La  (ejtsd:  lapatrí),  párisi  politikai  lap. 
1841-ben  alapították,  1848  óta  Napóleon  Lajost 
támogatta,  később  a  bonapartista  párt  lapja  lett. 
Patrimoniális  biráskodás    a    földbirtokkal 
összekötött  igazságszolgáltatási  jog,  amely  a  hű- 
bériség uralma  idejében  a  középkorban  dívott. 
Nálunk  1848  előtt,  mint  a  földbirtokost  megillető 
földesúri  hatóság,  úri  szék  jött  létre  s  rendsze- 
rint a  földesúr  tisztjei  (officiales)  útján  gyakorolta. 
Patrimoniális  elmélet,  1.  Állam. 
Patrimoniális  elv,  az  az  elv,  amely  szerint  a 
fejedelem  földbirtoka  (patrimonium)  az  államnak 
s  államhatalomnak  alapja. 

Patrimoninni  (lat.)  a.  m.  öröklött  vagyon. 
—  P.  S.  Petri  (Szent  Péter  birtoka)  vagyis  ú.  n. 
egyházállam.  Eredetileg  világi  szuverenitással 
a  pápa  csak  Róma  város  és  \idéke  felett  bírt. 
Ezt  az  egyházi  állam  alapját  tevő  birtokot  Kis 
Pipin,  Nagy  Károly  és  I.  Ottó  adományai  s  né- 
mely későbbi  szerzemények  (pl.  Matild-féle  örök- 
ség) bővíték.  I.  Napóleon  az  egyházi  államot  el- 
törölte, de  az  1815-iki  bécsi  kongresszus  vissza- 
állította, mígnem  az  egységes  olasz  állam  létre- 
jöttével (1870)  az  egyházállam  abba  kebelezte- 
tett  be  s  ezzel  a  pápa  világi  szuverenitása  meg- 
szűnt. 

Patrinit  vagy  aikinit  (adkulit)  vagy  tüérc 
(ásv.),  rombos  túalakú  vagy  hajszálszerű,  hosszant 
rostozott  kristályok,  amelyek  kvarcban  vannak 
benőve.  Feketés  ólom-  v.  acélszürke  érc,  gyak- 
ran futtatási  színekkel.  Ólom-réz-bizmutszulíid 
PbCuBiSg.  Termőhelye :  Beresovszk  az  Uraiban, 
Bourg  d'Oisans  Franciaországban  és  Georgia. 

Patrióták  (a.  m.  hazafiak),  annak  a  németalföldi 
arisztokratikus  köztársasági  pártnak  a  neve, 
mely  a  XVIII.  sz.-ban  az  Orániai-ház  hatalmának 
megtörésére,  avagy  legalább  megszorítására  töre- 


kedett. A  P.  1795.  a  franciák  segítségével  elűzték 
az  Orániai-családot  és  megalkották  az  u.  n.  Ba- 
táviai  köztársaságot. 

Patriotizmus  (lat.)  a.  m.  hazaszeretet. 

Patripassziánusok,  l.  Monarchiánusok. 

Patrisbrunna,  Paderborn  város  latin  neve. 

Patrisztika,  1.  Patrológia. 

Patrocinium  (lat.)  a.  m.  oltalom,  védelem. 
Egyházi  nyelven  valamely  ország,  egyházmegye, 
plébánia  v.  templom  védőszentjének  ünnepe. 

Pátroha,  kisk.  Szabolcs  vármegye  kisvárdai 
j.-ban,  (1920)  2704  magyar  lak. 

Patroklos,  Homeros  Iliasának  egyik  híres 
alakja,  Achilleus  barátja,  kit  a  hős  annyira  sze- 
ret, hogy  az  ő  halálának  megbosszúlása  céljából 
felhagy  haragjával  s  újra  csatába  indul. 

Patrológia  (gör. -lat.,  vagy  patrisztika),  a.  m.  a 
szent  atyákról  szóló  tudomány ;  így  nevezik  a 
XVII.  sz.  óta  az  ókor  keresztény  irodalmának  tör- 
ténetét. A  P.-nak  atyja  szt.  Jeromos,  ki  392.  írt  De 
viris  illustribus  c.  munkájában  az  első  kísérletet 
tette  a  keresztény  teológiai  irodalomtörténetre. 
Az  utána  következők  folytatják  ott,  ahol  szt.  Je- 
romos, illetve  az  elődök  elhagyták,  így  Genna- 
dius,  Sev.  Izidor,  Toledói  Ildefons.  A  XI— XV. 
sz.-ban  Sigebert,  Honorius,  Joh.  Trithemires  sze- 
reztek maguknak  érdemeket.  A  XV.  sz.  óta  a  P. 
hatalmas  virágzásnak  indult,  részint  a  humanis- 
ták, részint  a  reformátorok  munkálkodása  foly- 
tán. Nevezetesebbek  ez  időből :  katolikusok  :  Du- 
pin.  Le  Nourry,  Ceillier  stb. ;  reformátusok :  Cave, 
Oudin  stb.  A  XVII.  sz.-beli  luteránusok :  Gerhard, 
Hülsemann,  Olearius  nevezték  el  P.-nak.  A  XVIII. 
sz.-ban  határvonalat  húztak  az  ó-  ós  újabbkori 
egyházi  írók  között.  A  görögöknél  általában  Da- 
maszkusi,  Jánosig,  a  latinoknál  Nagy  Gergely 
pápáig.  JJjabb  irodalom:  katolikusok:  Möhler, 
Patrologie(1840) ;  Fessler  J.,  Institutiones  Patro- 
logiae  (1850—51) ;  Alzog,  Grundriss  der  P.  (1866)  ; 
Nirschl,  Lehrbuch  der  P.  (1881—85,  3  köt.) ;  Bar- 
denhewer,  P.  (1894) ;  Kihn  (2  köt.,  1904-8) ; 
Sclmiid  (1904) ;  Rauschen  (1906) ;  hazai :  Rézbá- 
nyay,  Compendium  P.  (1894) ;  protestánsok :  A 
Dictionary  of  Cristian  Biography  etc.  (1877 — 87) ; 
Harnack-Preuschen,  Gesch.  der  altchristl.  Lite- 
ratur  (1893—1904) ;  Krüger,  Gesch.  der  altchr. 
Literatur  in  den  ersten  drei  Jahrhunderten 
(1895)  stb. 

Patron  (franc,  patroné,  ejtsd:  patron),  az  az  érc- 
ből V.  papirosból  készült  hüvely,  amelynek  ren- 
deltetése a  lőport,  lövedéket  és  a  gyutacsot 
egybefoglalni.  L.  Töltény. 

Patronage  (franc,  ejtsd:  patronázs),  l.  Patro- 
ná^s. 

IPatrona  Hungáriáé  (lat.  a.  m.  Magyar- 
ország védőasszonya),  dicsőítő  neve  a  Bold.  Szűz 
Máriának,  azóta,  hogy  Szt.  István  neki  ajánlotta 
fel  az  országot.  Újabban  Magyarország  Nagy- 
asszonya cünen  ünnepe  van  okt.  2.  vasárnapján. 

PatronaÉus  (lat.),  a)  a  római  jogban  az  a 
jogviszony,  amelyben  a  felszabadított  rabszolga 
(libertus)  volt  urával  (patrónus)  állott ;  b)  a  ká- 
nonjogban a.  m.  kegyuraság  (1.  o.). 

Patronázs  (franc,  patroimge),  a  bűnözésnek 
kitett  egyenek  (gyermekek,  fiatalkorúak,  feltéte- 
lesen szabadon  bocsátottak,  feltételesen  elítéltek, 


Patronimikon 


250    — 


Pattantyús-Ábrahám 


büntetett  előéletűek  stb.)  oltalmát  célzó  külön- 
böző intézmények  és  intézkedések  (segélyezés, 
munkaszerzés  és  munkaes  közökkel  való  ellátás, 
menedékhelynyiijtás,  erkölcsi  támogatás  stb.) 
összefoglalása.  A  P.  eszméje  abban  a  korban  öl- 
tött testet,  melyben  a  büntetőjog  nagy  reformá- 
torai a  régi  kegyetlen  büntetést  száműzték  s 
olyanokkal  cserélték  fel,  melyeknek  alapgon- 
dolata a  javítás.  A  P.  intézményei  többnyire 
társadalmi  alapon  szerveződtek.  Az  első  ilynemű 
társulatot  (The  Philadelphia  Society  for  assisting 
distressed)  Wistar  Richárd  alapította  1776.  Fila- 
delflában ;  ettől  fogva  rövid  idő  alatt  Észak-Ame- 
rikának valamennyi  államában  megkezdték  mű- 
ködésüket a  P.- egyesületek.  Európában  a  legré- 
gibb egyesület  Dániának  Jütland  szigetén  fekvő 
Odensee  városában  alakult  1797.  Németország- 
ban 1826.  a  «börtön  angyala))  néven  Ismert  Fry 
Erzsébet  megalapítja  a  ma  is  híres  Rheinisch- 
Westphálische  Gefángnissgesellschaft  egyesüle- 
tet. Az  utolsó  évtizedekben  mindenütt  központi 
szövetségben  egyesülnek  az  egy-egy  állam  terü- 
letén működő  P.-egyesületek. 

Hazmikhan  1907-ig  a  P.  eszméje  csak  az  ú.  n. 
rabsegélyezés  terén  öltött  testet  (1907.  csak  22 
működött  az  ország  területén).  Feladatukat,  mert 
majdnem  kizárólag  csak  pénzsegélyben  részesí- 
tették a  kiszabadultakat,  nem  tudták  helyesen 
megoldani.  1907-ben  a  Pécsett  megtartott  I.  P.- 
kongresszuson,  különösen  Balogh  Jenő  és  An- 
gyal Pál  buzgólkodására,  megindult  a  hazai  P. 
átreformálása.  Megalakult  a  P.-egyesületek  or- 
szágos szövetsége  és  kitűzték  azokat  az  alap- 
elveket, melyeknek  szellemében  a  rabsegélyző 
egyesületeket  átalakították.  Az  egyesületek 
száma  rövid  idő  alatt  a  százat  meghaladta. 

A  P.  tevékenység  ezidőszerint  kiterjed:  1.  « 
letartóztatási  intézetekben  levőkre,  kiket  az  ú. 
n.  pártfogók  időszakonként  meglátogatnak  s  er- 
kölcsi támogatásban  részesítenek  (fogházmisszió) ; 
2.  a  letartóztatottak  családtagjaira,  kik  kenyér- 
keresőjük letartóztatásával  gyakran  nagy  nyo- 
morba jutnak ;  a  P.-egyesületek  tagjai  egyide- 
jűleg az  otthon  megmentésén  is  fáradoznak ;  3. 
a  letartóztatási  intézetből  szabadultakra,  kik 
természetbeni  segélyben  (ruha,  munkaeszközök, 
élelmiszerek,  tüzelőanyag  stb.)  részesülnek  s 
a  lehetőségig  munkával  láttatnak  el  (munkaköz- 
vetítés) ;  4.  a  züllött,  erkölcsi  lazulás  veszélyé- 
nek kitett  s  bűntettes  gyermekekre  és  fiatalko- 
rúakra,  kik  a  P.-egyesületek  részéről  a  leg- 
messzebbmenő támogatásban  részesülnek ;  e  téren 
a  főfeladat :  a  környezettanulmány  beszerzése  s 
a  fiatalkorúak  bírósága  elé  juttatása,  a  próbára 
bocsátottak  feletti  felügyelet  gyakorlása,  a  javító- 
intézetben és  fogházban  lévő  fiatalkorúak  láto- 
gatása, ezeknek  szabadulásuk  után  tisztességes 
munkához  juttatása,  további  erkölcsi  vezetése ;  5. 
egyéb  bűnözésre  hajló  egyének  (feltételesen  el- 
ítéltek, prostituáltak,  alkoholisták  stb.)  erkölcsi 
és  anyagi  megerősítése.  A  P.-egyesületek  Orszár 
gos  Szövetségének  főbb  feladatai :  előmozdítani 
a  P.  ügy  fejlődését,  a  különböző  egyesületek 
együttműködését,  új  egyesületek  alapítását  stb. 

Patronimikon  (gör.)  a.  m.  atyáról  való  elne- 
vezés, minők  pl.  a  görög  -ides  végű  nevek,  Pelo- 


pides  (a.  m.  Pelops  utóda),  a  magyar  -fi  végű 
vezetéknevek,  pl.  Bánffy,  Kendefi  stb.  Ilyen 
P.  csaknem  minden  nyelvben  van.  A  régi  germán 
nyelvekben  az  ing  vagy  ung  szóíaggafképezték 
a  P.-okat.  Pl.  Karolingok  (Károly  utódjai),  Nibe- 
lungok  (a  Nibel,  Nebel  a.  m.  köd  fiai).  Hasonlók 
a  -son,  -sen  végű  személynevek :  Anderson,  Paul- 
sen.  A  szláv  nyelvekben  e  képző  vics  (fi-utódra)  és 
óvna  (nő-utódra).  Pl.  Nikolajevics  a.  m.  Miklós 
fia,  Pavlovna  a.  m.  Pál  leánya. 

Patronit  (ásv.),  amorf  fekete  ásvány  elegy,  mely- 
nek zöme  vanadiumszulfid  VS^.  Legújabban  fedez- 
ték fel  Minasragra  bányahelyen  Peruban. 

Patronpapiros,  1.  Alapkötés. 

Patrónus  (lat),  védő,  pártfogó,  kegyúr  (1. 
Kegytiraság) ;  a  római  jogban  1.  Patronatus. 

Patrouille  (franc,  ejtsd:  patrúiy)  a.  m.  járőr. 

Patrubány  Lukács^  nyelvész,  szül.  Erzsébet- 
városon (Kis-KüküUő  vm.)  1861  jan.  23.  Bölcsé- 
szeti tanulmányai  végeztével  1884.  az  indoger- 
mán összehasonhtó  nyelvészetből  doktori  okleve- 
let nyert.  1882-től  közel  30  éven  át  a  székesfő- 
város polgári  iskoláiban  mint  tanár  működött. 
1900-ban  a  budapesti  egyetemen  az  örmény  nyelv 
és  irodalom  magántanárává  képesítették.  Nyel- 
vészeti dolgozatain  kívül,  melyek  nagyrészt  az 
Armenia  c.  magyar-örmény  folyóiratban  s  kül- 
földi szaklapokban  jelentek  meg,  .önálló  művei: 
A  magyar  név  eredete  (1883) ;  Örmény  tanul- 
mányok (1884).  Szerkesztette  a  Sprachwissen- 
schaftliche  Abhandlungen  c.  szakfolyóiratot. 

Patruus  (lat.),  az  apai  nagybátya,  az  apa 
férfi  testvére ;  P.  magnus  a  nagyapa,  P.  mujor  a 
dédapa,  P.  maximus  az  ősatya  (a  dédapa  apjá- 
nak) férfitestvére. 

Patscherkof  el,  két  hegycsúcs  (2248  m.  és  2217 
m.  magasak)  Innsbrucktól  D.-re. 

Patt,  a  sakjátékban :  ha  a  lépésen  levő  király 
nincs  sakkban,  de  bármely  lépésre  sakkba  kerülne, 
úgy  a  király  <cpatt»  és  a  játszma  eldöntetlen. 

Pattá  (Pata),  a  Vitu-szigetek  legnagyobbika 
Afrika  K.-i  partján ;  az  angol-keletafrikai  pro- 
tektorátus alá  tartozik.  Városai:  Pata,  Sin  és 
Fása.  Lakói  szuahéli  négerek. 

Pattan  (Patán,  Patn,  Puttun),  több  város 
Kelet-üidiában ;  jelentősebbek:  1.  P,  Bárodé- 
ban, kb.  37,0(X)  lak.,  köztük  számos  dsain,  akik- 
nek itt  108  templomuk  és  értékes  könyveik  van- 
nak. —  2.  P.,  Nepálnak  egyik  legfontosabb  vá- 
rosa a  Baghmati  D.-i  partján,  mintegy  30,(XX)  lak. 

Pattanás,  1.  Pörsenés. 

Pattanó  (zene),  1.  Díszítés. 

Pattanóbogarak  (áiiat),  1.  Elateridae.  A  P. 
népies  nevei :  hátonugrók,  hanyattugrók,  ková- 
csok, suszterbogarak  stb. 

Pattantyús,  1.  Tüzér. 

Pattantyús-Ábrahám  (danczkai),  1.  Endre, 
gépészmérnök,  szül.  1888  aug.  18.  Sóvárt  (Sáros 
vm.),  megh.  1921  dec.  14.  Budapesten.  Műegye- 
temi tanulmányait  Budapesten  végezte.  1912-ben 
a  kassai,  1920.  a  budapesti  felsőipariskola  tanára 
lett.  A  világháború  alatt  a  múvégtaggyártás  fej- 
lesztése, utóbb  az  ipari  továbbképző  tanfolyamok 
átszervezése  és  új  oktatási  módszerek  meghono- 
sítása körül  fejtett  ki  eredményes  munkásságot. 
Számos  tanulmánya  jelent  meg  szaklapokban. 


Patté  d'oie 


251 


Pau 


2.  P.  Géza  (danczkai),  gépészmérnök,  szül. 
Selmeczbányán  1885  dec.  11.  Műegyetemi  tanul- 
mányai végeztével  Németországban,  Angliában 
és  Amerikában  tanulmányozta  a  vasgyárak  elek- 
tromos berendezéseit.  A  műszaki  doktori  cím 
megszerzése  után  a  budapesti  műegyetemen  1912. 
adjunktus,  1917.  meghívott  előadó,  1921.  pedig 
magántanár  lett.  Számos  községi  villamosmü  és 
bányaberendezés  tervezője.  Munkái :  Villamos 
daruk  tervezése  (Bpest  1918) ;  Emelőgépek  (u.  o. 
1921).  Számos  tanulmányt  írt  a  szaklapokba. 

Patté  d'oie  (franc,  ejtsd:  pat  doá),  szó  szerint 
a.  m.  lúdtalp ;  átvitt  értelemben  az  emberi  szem 
ktilsö  szegletén  az  idősb  korban  előálló  sugaras 
redőcsoport. 

Pattén,  Simon  Nelson,  amerikai  nemzetgazda, 
szül.  Sandwichben  (Illinois)  1852  máj.  1. 1878-ban 
Halléban  doktorrá  avatták.  1888-ban  Pennsylva- 
nia egyetemén  Philadelphiában  az  államtudomá- 
nyok tanára  lett,  ma j d  a  Wharton  sehool  of  fináncé 
and  economy  tanára.  Főművei :  The  consumtion 
of  wealth  (Philadelphia  1889);  The  economíc 
basis  of  protection  (u.  o.  1891) ;  The  theory  of 
dynamic  economies  (u.  o.  1892) ;  The  theory  of 
social  forces  (u.  o.  1995). 

Patterson,  Arthur,  filológus,  szül.  Londonban 
1835  jún.  7.,  megh.  Budapesten  1899  szept.  29. 
A  cambridgei  egyetemen  1859.  doktorrá  avatták. 
Hazánkat  1862—67.  többször  beutazta,  nyelvün- 
ket megtanulta,  viszonyainkat  alaposan  megis- 
merte. 1869-ben  jelent  meg  Londonban  The 
Magyars,  their  country  and  its  institutions  című 
műve.  Lefordította  továbbá  Jőkai :  Új  földesúr 
(The  new  landlord,  u.  o.  1869)  és  Gyulai :  Egy 
régi  udvarház  utolsó  gazdája  (The  íast  master 
of  an  old  manorhouse,  Comhille  Magaziné  1872) 
regényeit.  1886-ban  a  budapesti  egyetemen  az 
angol  nyelv  és  irodalom  rendkívüli  tanára  lett  s 
külső  tagja  volt  a  Kisfaludy-társaságnak  és  az 
Akadémiának.Ré8zint  magyar,  részint  angol  nyel- 
ven több  nyelvészeti  művet  írt,  azonkívül  angol 
folyóiratokban  számos  magyar  tárgyú  dolgozata 
jelent  meg. 

Patterson-Bonaparte  család^  Bonaparte  Je- 
romosnak, I.  Napóleon  legfiatalabb  öccsének  Fat- 
terson  Elisával  Baltimoreban  kötött  házasságá- 
ból származott.  (L.  Bonaparte  Jerome,  III.  köt. 
512. 1.). 

Pattersonit  (ásv.),  1,  Proklorit. 

Patti,  kikötőváros,  járási  és  püspöki  székhely 
Messina  olasz  tartományban,  (1911)  10,447  lak. ; 
van  székesegyháza,  líceuma,  műszaki  iskolája. 
Itt  van  eltemetve  Adelasia,  I.  Roger  szicíliai 
király  felesége.  P.-től  K.  felé  a  Tíndaro-fokon 
áUott  az  ókori  Tyndaris. 

Patti,  Adelina  (Adela  Juana  Maria),  világ- 
hírű olasz  énekművésznő,  szül.  Madridban  1843 
febr.  10.,  megh.  Walesben  1919  szept.  27.  Sógora, 
Strakosch  M.  művelte  ki  nem  erős,  de  hasonlít- 
hatatlan szépségű  koloratur  szopránját.  1859-ben 
lépett  fel  New  Yorkban  mint  Lucia  di  Lammer- 
moor,  világhírét  1861.  londoni  fellépéseivel  ala- 
pította meg.  Háromszor  ment  férjhez.  1868-ban 
Henri  de  Gaux  marquishoz,  ül.  Napóleon  lovász- 
mesteréhez, akitől  1885.  elvált.  1886-ban  Nicco- 
lini  (tk.  Emesto  Nicolas,  megh.  1898.)  tenoristá- 


hoz,  ennek  halála  után  1898.  Gederström  Olaf 
báróhoz,  akinek  brecknocki  (Wales)  kastélyába 
vonult  vissza.  V.  ö.  Lauw,  14  Jahre  mit  A.  P. 
(1884)  és  E.  M.  Vacano,  Der  Román  der  A.  P. 
(1875).  —  Idősebb  nővére:  Garlotta  P.,  szül. 
1840.  Firenzében,  megh.  1889  jún.  28.  Parisban, 
ünnepelt  hangversenyénekesnő  volt,  1 879.  Ernest 
de  Munck  csellista  neje  lett. 

Pattogó  akna,  helyesebben  röpítő  akna,  az  a 
legfeljebb  2—3  m.  mély  közeledési  akadály,  ame- 
lyet a  támadónak  felette  való  elhaladásakor  rö- 
pítenek föl. 

Pattogó  mag  (növ.),  1.  EttphorUa. 

Pattogzás  (decrepifatio),  számos  kristálynak 
az  a  tulajdonsága,  hogy  a  melegítéskor  pattogva 
hull  szót,  mint  pl.  a  konyhasó.  Különösen  erősen 
pattogzanak  azok  az  ásványok,  amelyek  vizet 
(kristályvizet)  tartalmaznak.  Melegítéskor  a  víz 
gőzzé  alakul,  a  gőz  az  ásványt  apró  részecskékre 
veti  szét. 

Páturages  (ejtsd :  paturázs),  község  Hainaut  belga 
tartományban,  (leio)  11653  lak.,  nagy  szénbányák- 
kal és  gépgyárakkal. 

Patvar,  szláv  kölcsönszó,  melyet  átok- és  szitok- 
szó gyanánt  használ  sok  helyütt  a  magyar  nép. 

Patvarcz,  kisk.  Nógrád  vm.  balassagyarmati 
j.-ban,  (1920)  638  magyar  lak. 

Patvaria,  gyakorlati  idő,  amelyet  a  jogvég- 
zett egyének  (patvaristák)  1848  előtt  valamely 
ügyvédnél  kitölteni  tartoztak.  Most  az  ily  egyé- 
neket ügyvédjelölteknek  nevezik. 

Patvarkodás  (lat.  calumnia).  A  régi  magyar 
jogban,  (cvalamely  pernek  valaki  ellen,  két  szín 
alatt  vagy  különböző  úton,  csalárdul  indítása  és 
kezdése)) ;  továbbá  per  útján  csalárd  követelése 
annak,  amit  már  bírnak.  Büntetése  az  ügynek 
örökös  elvesztése  s  200  frt  volt ;  a  pénzbüntetés- 
nek 2/3-a  a  bírót  illette,  Vs-a  az  ellenfélt.  L.  Ko- 
nok perlekedés. 

Patvarócz  (Potvorovce),  kisk.  Nyitra  vm.  vág- 
újhelyi  j.-ban,  (1910)  383  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pátvaskő  (ásv.),  1.  Vaspát. 

Páty,  nagyközs.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  biai 
j.-ban,  (1920)  2535  magyar  lak. 

Pátyod,  kisk.  Szatmár  vm.  csengeri  j.-ban,  (1920) 
685  magyar  lak. 

Patyolat,  igen  finom  fonalból  készült,  ritka 
szövésű  vászonszövet.  L.  Batiszt-gyolcs. 

Patznauntal,  1.  Faznauntal. 

Patzner  István  (írói  neve  Ferényi),  egyházi 
író  és  műfordító,  szül.  Letenyén  (Zala)  1860  okt. 
16.,  megh.  1906.  Temesvárott.  Pappá  szentelték 
1884.  Rövid  káplánkodás  után  a  temesvári  r.  kat. 
főgimnázium  tanára,  majd  Temesvár-gyárvárosi 
plébános.  Irodalmi  munkássága :  a  Kisfaludy- tár- 
saság megbízásából  lefordította  Moliere  követ- 
kező vígjátékait :  Szerelmi  perpatvar  (1881) ; 
Fsyche  (1882);  A  pompás  kérők  (1883);  szin- 
tén a  Kisfaludy-társaság  elfogadta  kiadásra  há- 
rom Racine-fordítását,  ezek :  Berenice,  Britan- 
nicus,  Mithridates ;  A  bürök  (1885) ;  Nagyobb 
és  kisebb  műfordítások  (1889);  Lelkipásztori 
lexikon  (1892) ;  1886  óta  társszerkesztője  volt  a 
Havi  Közlöny  c.  lelkipásztorkodási  lapnak. 

Pau  (ejtsd:  pó,  a  hajdani  Beneharnum),  Basses- 
Pyrénées  francia  département  fővárosa,  az  egy- 


Pau 


252 


Paul 


koriBéarn  grófság  székhelye  a  Gave  de  P.  jobb- 
partján, vasutak  mellett,  regényes  vidéken,  (1921) 
35,665  lak. ;  élénk  ipara  és  kereskedelme  van. 
Enyhe  éghajlattal  téli  üdülőhely.  (16-7o  évi,  6-8° 
januáriusi  közepes  hőmérséklet).  Nevezetességei : 
IV.  Henrik  kastélya,  amely  a  X.  sz.-ból  ered,  az 
igazságügyi  palota,  az  árkádos  új  csarnok,  a  pre- 
f ektiira  épülete  a  Béarn  grófok  irattárával,  a  téli 
palota,  a  XIII.  sz.-beli  gót  stílusban  épült  St.  Mar- 
tin és  St.  Jaques  templomok,  IV.  Henrik,  Bosquet 
marsai  szobra.  Egyeteme  ós  tudományos  akadé- 
miája megszűnt.  P.-ban  van  liceum,tanitónőképző, 
55,000  kötetes  könyvtár,  múzeum,  elmebetegintó- 
zet  és  állami  ménes.  Itt  van  Franciaország  egyik 
legrégibb  és  legnagyobb  repülőtere  és  aero-ipari 
telepe,  ahol  már  Wilbur  Wright  is  eredményes 
felszállásokat  végzett.  —  P.  a  béarni  grófok  kas- 
télya körül  a  X.  században  keletkezett ;  1502. 
lett  várossá,  majd  fej  edeimi  székhellyé.  1620-ban 
XIII.  Lajos  a  francia  koronához  csatolta.  184;8-ban 
kastélyában  lakott  mint  fogoly  Abd  el  Káder 
(1.  0.)  ós  családja. 

Pan  (ejtsd: pó),  Paul  Marié  César  Gérald,  fran- 
cia tábornok,  szül.  MontéUmarban  (Drome  dép.) 
184í8  nov.  29.  Mint  alhadnagy  vett  részt  1870 
aug.  6.  a  ivörthi  csatában,  hol  jobb  karját  vesz- 
tette el.  Felgyógyulása  után  1871  telén  tovább 
harcolt.  1897-ben  dandártábornok,  1903.  hadosz- 
tálytábornok, 1907.  a  20.  (nancyi)  hadtestnek  pa- 
rancsnoka lett.  1909.  a  legfelsőbb  haditanács  tag- 
jává nevezték  ki.  Az  1914!-iki  háború  kezdetén 
egy  ideig  Joffre  fővezér  oldalán  működött,  majd 
1915.  hivatalos  küldetésben  Szerbiába,  Oroszor- 
szágba, azután  Görögországba  ós  Romániába  uta- 
zott. 1916.  Bukovina  ellen  és  Besszarábiában 
vezette  az  orosz  hadműveleteket;  de  megsebe- 
sülvén, hosszabb  betegség  után  1916  aug.  vissza- 
tért Franciaországba.  1917  augusztustól  Elszász- 
ban  volt  parancsnok. 

Paucsinalehota  (Pavcina  Lehota), ki8k.  Liptó 
vm.  liptószentmiklósi  j.-ban,  {1910)  276  szlovák 
lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Paucsinesd  (Paucine^ti),  kisk.  Hunyad  vm. 
hátszegi  j.-ban,  (1910)  696  román  lak.  (Tr.  R.) 

Paudiss,  Ghristoph,  német  festő,  szül.  Szász- 
országban 1618  kör.,  megh.  Freisingben  1667. 
Amsterdamban  Rembrandtnak  volt  tanítványa, 
azután  Drezdában,  Bécsben,  majd  Freisingben 
élt.  Képmásai  és  genreképei  (Drezda,  Bécs, 
Schleissheim)  Rembrandt  hatását  mutatják. 

Pauer,  1.  Imre  Rudolf,  filozófiai  író,  szül. 
Váczon  1845  ápr.  16.  Tanulmányait  a  budapesti 
ós  több  külföldi  egyetemen  végezte.  1868—75.  a 
szombathelyi  főgimnázium  igazgatója ;  1875.  a 
pozsonyi  kir.  jogakadémián  a  filozófia  tanára ; 
1886.  a  budapesti  tudományegyetemre  nevezték 
ki  a  filozófia  rendkívüli,  majd  1889.  rendes  ta- 
nárává. A  Magyar  Tudományos  Akadémia  rendes, 
majd  tiszteletbeli  tagja  s  1914-ig  osztály  titkára. 
Főbb  müvei :  A  philosophia  történelme  (Buda- 
pest, 1868—69  2  köt.);  Bezezetés  a  philo- 
sophiai  tudományokba  (3  rész :  I.  Tapasztalati 
lélektan  1870,  II.  Logika  1870,  III.  Metaphisika 
1871,  azóta  mindegyik  rész  több  új  kiadást  ért) ; 
Vázlatok  az  újkori  philosophia  köréből  (Buda- 
pest 1872);  Emlékbeszéd  Horváth  Cyrill  felett 


(u.  0.  1885) ;  Az  ethikai  determinismus  elmé- 
lete (u.  0.  1890,  2.  kiad.  1899.,  az  Akadémia  a 
Gorove-dljjal  jutalmazta);  A  lélektan  alap- 
vonalai (u.  0.,  4.  kiad.  1900).  1891— 914-ig  szer- 
kesztette az  Athenaeum  c.  filozófiai  folyóiratot, 
melyet  a  Magy.  Tud.  Akadémia  adott  ki. 

2.  P.  István,  1.  Kápolnai  Pauer. 

3.  P.  János,  r.  kat.  püspök,  egyházi  s  törté- 
nelmi író,  szül.  Ráczkevén  (Pest)  1814  aug.  1., 
megh.  Székesfehérvárott  1889  máj.  15.  Pappá 
szentelték  1838.  Segédlelkész  volt  Csákváron; 
1841.  Pestre  ment  Szaniszló  Ferenc  mellé,  ki  a 
Religio  és  Nevelés  és  a  Fasciculi  Ecclesiastico 
Literarii  c.  vállalatokat  szerkesztette,  1845.  teol. 
tanár,  1851.  püspöki  titkár,  1858.  kanonok,  1872. 
a  beteges  püspök  helyettese,  később  utóda.  A 
székesfehérvári  Árpád-kori  királysírok  fölfede- 
zése ügyében  közreműködött,  s  első  volt,  aki 
tanulmányozta  és  egy  füzetet  bocsátott  közre : 
A  Székesfehérvárott  felfedezett  királm  sírbolt- 
ról, amelyben  kimutatta,  hogy  e  sírok  Árpád-házi 
királyaink  korából  valók.  Ónálló  műve :  Az  egy- 
házi re7id  érdeme  Magyarország  történetében 
(pályadíj  jal  kitüntetve,  1847) ;  lefordította  Parisok : 
Religion  der  Unmündigen  c.  nagy  munkáját.  20 
ezer  kötetre  menő  nagy  magánkönyvtárát,  mely- 
ben az  inkunabulumok  s  kódexek  száma  túlha- 
ladja a  háromszázat,  egyházmegyéjének  hagyta. 

Pauer,  Ernst,  német  zongoraművész  és  zene- 
szerző, szül.  Bécsben  1826  dec.  21.,  megh.  Jugen- 
heimben,  Darmstadt  mellett  1905  máj.  9. 1871-ben 
a  londoni  zeneakadémián,  1876.  a  National  Trai- 
ning  School  for  music-on  lett  zongoratanár.  Szá- 
mos zongora-,  zenekari  és  kamarazeneművet 
írt,  sok  régi  zongoramű  új  kiadását  eszközölte. 
Elméleti  művei  közül  The  előments  of  the  beau- 
tiful  in  music  14  kiadást  ért. 

Pauillac  (ejtsd:  polyák,  PouUlac),  klkötőváros 
Gironde  francia  départementban,  (1911)  5872  lak. 
Bordeaux  külvárosa,  évente  12—13,000  hl.  ki- 
tűnő bort  termel. 

Paukartambo,  az  Ucayali  (1.  0.)  jobboldali 
forrásfolyó  ja  Peruban,  áttöri  a  K.-i  Kordillerákat, 
ezek  lábánál  az  ürubambával  egyesül  és  innen 
kezdve  Quillábambának  nevezik. 

Paukova  Mala,  adók.  Zágráb  vm.  petrinjai 
j.-ban,  (1910)  310  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Paukovec,  község  Zágráb  vm.  szentiván- 
zelinai  j.-ban,  (1910)  788  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Paul,  1.  Bruno,  német  építész,  szül.  Seifneuers- 
dorfban,  Zittau  mellett,  1874  jan.  19.  München- 
ben mint  festő  és  iparművész  működött  s  többek 
közt  a  Simplicissimus  rajzolója  volt,  míglen  1907. 
Vilmos  császár  a  berlini  iparművészeti  múzeum 
iskolájának  igazgatójává  nevezte  ki.  Az  ipar- 
művészetben  P.  különösen  a  modern  lakásművé- 
szet terén  vált  ki,  amelynek  egyik  legbefolyá- 
sosabb 8  legkiválóbb  német  mestere.  A  legtöbb 
sikert  Drezdában  (1906)  és  Berlinben  (1907)  ki- 
állított interieurjeivel  aratta. 

2.  P.,  Hermami,  német  germanista,  szül.  Salb- 
keban  (Magdeburg  mellett)  1846  aug.  7.,  megh. 
Münchenben  1921.  1874-ben  a  német  filológia 
tanára  volt  Freiburgban,  1893  óta  München- 
ben. Főművei :  Prinzipien  der  Sprachgeschichte 
(Halle  1880,  3.  kiad.  1898) ;  Mittelhocíideutsche 


Paulai  szent  Ferenc 


253 


Pauler 


Grammatik  (u.  o.,  8.  kiad.  1911);  Deutsches 
Wörterbiich  (1896).  1874— 91-t)en  kiadta  Brauné- 
val a  Halléban  megjelenő  Beitráge  znr  Geschiclite 
der  deutsehen  Sprache  und  Litteratur  c.  vál- 
lalatot, 1882  óta  pedig  az  ó-német  nyelvemlé- 
kek szövegkiadását  (Altdeutsche  Textbibliothek, 
Halle).  Az  ő  vezetése  alatt  készült  a  germán 
filológia  enciklopédiája  (Qrundriss  der  germa- 
nischen  Philologie,  2köt.  Strassburg  1889—1893, 
2.  kiad.  1896).  1902-ben  a  M.  Tud.  Akadémia  kül- 
tagjává választotta. 

3.  P.,  Jean,  német  író,  1.  Eichter. 

4.  P.,  Earl  Maria,  osztrák  geológus,  szül. 
Bécsben  1838  júl.  17.,  megh.  u.  o.  1900  febr.  10. 
A  bécsi  geológiai  intézet  geológusa  és  1883  óta 
fögeológusa  volt.  Főképp  a  Kárpátok  földtani 
felvételével  foglalkozott  s  ezirányú  tanulmányai 
a  Jahrbueh  d.  k.  k.  Geolog.  R.-Anstalt  1859— 
1898-ik  köteteiben  jelentek  meg.  Pontosabb  dol- 
gozatai :  Tertiárgebirge  nördl.  v.  d.  Mátra  in 
üngarn  (u.  o.  16.  k.  1866) ;  Die  nördliche  Árva 
(u.  0. 18.  k.  1868) ;  Das  Gebirge  von  Homonna 
(u.  0.  20.  k.  1870) ;  Das  Karpathen-Sandstein- 
gebiet  des  nördlichen  üngher  und  Zempliner 
Comitates  (1870) ;  Grundzüge  der  Geologie  der 
Bukovina  (u.  o.  26.  k.  1876) ;  Die  Petroleum-  und 
Ozokerit-Vorkommisse  Ostgaliziens  (u.  u.  31.  k. 
1881) ;  Das  Südwest-Ende  der  Karpathen-Sand- 
steinzone  (u.  o.  43.  k.  1893). 

5.  P.,  Oscar,  német  zenetudós,  szül.  Freiwal- 
dauban  (Szilézia)  1836  ápr.  8.,  megh.  Lipcsében 
1898  ápr.  18.,  ahol  1869.  a  konzervatórium,  1874. 
az  egyetem  professzora  lett.  Művei  közül  ki- 
emeljük :  Geschichte  des  Klaviers  (1868) ;  Hand- 
lexicon  der  Tonkunst  (2  köt.  1869—73). 

Paulai  szent  Ferenc,  1.  Ferenc  szentek,  3. 

Paulai  szent  Vince,  1.  Tince. 

Paulai  Szent-Vince  egyesület.  Alapította  hét 
társával  Ozanam  Frigyes  (1.  o.)  világi  kat.  iro- 
dalomtörténész és  író  1833.  Parisban.  Az  egye- 
sületnek célja  Paulai  szt.  Vince  nyomán  első  sor- 
ban a  tagok  erkölcsi  tökéletesedése,  másodsorban 
a  keresztény  felebaráti  szeretet  gyakorlása.  Az 
egyesület  el  van  terjedve  az  egész  világon. 

Panlay,  1.  Ede,  a  Nemzeti  Színházigazgatója, 
szül.  Tokajban  1836  márc.  15.,  megh.  Budapes- 
ten 1894  márc.  12.  Szülei  papnak  szánták,  de  ö 
akaratuk  ellen  a  színészi  pályára  lépett  1851. 
Vidéki  szinészkedés  után  1863-ban  a  Nemzeti 
Színház  tagja  lett.  Mint  hősszerelmes  tisztességes 
sikerrel  működött,  bár  több  jóízléssel  és  tanul- 
mánnyal, mint  igazi  tehetséggel;  annál  jobb 
hasznát  vették  mint  rendezőnek.  1873-ban  fő- 
rendező s  a  sziníískola  aligazgatója  lett,  1878. 
Szigligeti  halála  után  őt  nevezték  ki  a  Nemzeti 
Színház  igazgatójának,  mely  állásban  elődje  ha- 
gyományait folytatva,  a  színház  művészi  és  iro- 
dalmi színvonalát  még  magasabbra  emelte.  Ki- 
tűnő gárdát  szervezett  s  a  műsorban  különös 
figyelemben  részesítette  a  magyar  és  a  külföldi 
klasszikus  drámát,  valamint  a  modern  francia 
irodalmat.  A  Nemzeti  Színház  alatta  volt  a  leg- 
virágzóbb. Ö  hozta  színre  Madách  Ember  tragé- 
diáját, Vörösmarty  Csongor  és  Tündéjét  s  több 
más  remekművet.  Irodalmi  érdemeiért  a  Kisfa- 
ludy-társaság  1882.  tagjául  választotta.   Több 


szakdolgozatot  is  írt  és  sok  színmüvet  fordított  a 
színház  számára.  Művei :  A  szinészet  elmélete 
(Pest  1871) ;  Visszapillantás  a  szinészeti  tanoda 
10  éves  működésére  (u.  o.  1874);  lefordította  a 
többi  közt  Moliére  Szelehurdiját,  Goethe  Testvé- 
rekjét, Racine  Bajazetjét  és  Iphigenimát,  Beau- 
marchaistól  A  sevillai  borhelyt  és  a  Figaro  há- 
zasságát, Mussettől  a  Ne  fogadj  fel  soha  sem- 
mit^ Augier,  Dumas  és  Sardou  több  darabját  stb. 
Második  felesége,  Adorján  Berta  (szül.  1864 
febr.  8.)  szintén  a  Nemzeti  Színház  tagja  volt, 
férjhez  menetele  után  megvált  a  színháztól,  de 
1895.   újra  szerződött  mint  drámai  hősnő. 

2.  P.  Erzsébet,  a  Nemzeti  Színház  művész- 
nője, P.  1.  leánya,  szül.  Budapesten  1888  dec.  16. 
Iskoláit  a  Nőképzőben,  majd  az  Országos  Szín- 
művészeti Akadémián  végezte.  1904  óta  a  Nemzeti 
Színház  tagja.  Kiváló  szerepei:  Antigoné, Elektra, 
Éva,  Makrancos  hölgy,  Hedda  Gabler,  Júlia. 

Paulding,  Jaynes  Kirke,  amerikai  író,  szül. 
Pleasant  Valleyben  (New  York)  1779  aug.  22., 
megh.  1860  ápr.  6.  Hyde  Parkban  (New  York). 
New  Yorkban  Irving  Salmagundi  c.  folyóira- 
tába tárcákat  írt.  1837—41.  tengerészeti  minisz- 
ter volt.  Főbb  művei :  a  Scottot  kigúnyoló  The  Lay 
of  the  Scottish  Fiddle  (1813) ;  nagyon  híres  volt 
The  Blackswoodman  1818),  Popé  mintájára  írt 
hőskölteményei;  legjobb  szatirikus  művei  a  John 
Bull  in  America  (1824),  a  Merry  Tales  of  three 
wise  men  of  Gotham  (1826)  s  különösen  The 
Dutchman's  fireside  (1821).  V.  ö.  fiától :  Literary 
life  of  James  Kirke  P.  (New  York  1867). 

Pauler,  1.  Ákos,  bölcsészeti  és  pedagógiai  író, 
P.  2.  fia,  szül.  Budapesten  1876  ápr.  9.  Egyetemi 
tanulmányai  végeztével  1898.  bölcsószetdoktori 
oklevelet,  1902.  a  budapesti  egyetemen  magán- 
tanári képesítést  nyert  az  ismerettanból  és  az 
ismerettan  történetéből.  Előbb  a  budapesti  Pae- 
dagogiumban  tanárkodott,  majd  1906.  a  pozsonyi 
jogakadémiához,  1912.  a  kolozsvári,  1915.  pedig 
a  budapesti  egyetemhez  nevezték  ki  a  filozófia  ta- 
nárának. Az  Akadémia  1910.  megválasztotta  leve- 
lezőtagnak,aMagy.FilozóflaiTársaságpedigl920. 
elnökének.  1921.  kínevezték  az  Orsz.  Közoktatási 
Tanács  alelnökévé.  Munkái:  A  természetfilozófia 
fogalmáról  és  feladatairól  (Budapest  1898) ;  Az 
ismeretelmélet  lélektani  alapjairól  (Athenaeum 
1897) ;  A  biológiai  elv  jelentősége  az  aesthetiká- 
ban  (u.  0.  1898);  A  szemléleti  módszerről  az 
erkölcsi  képzésben  (u.  o.  1899) ;  A  magánvaló 
problémája  az  vjabb  filozófiában  (u.  o.  1901) ; 
Az  ismerés  viszonylagossága  és  a  matematikai 
fogalomalkotás  (u.  o.  1902) ;  Ismeretelméleti  ta- 
nulmányok (u.  0.  1903);  A  positiv  pedagógia^ 
alapelveiről  (M.  Paedag.  1902);  Ismeretelméleti 
kategóriák  (1904) ;  Az  ethikai  megismerés  ter- 
mészete (1907,  kiváló  alapvető  munka) ;  Beveze- 
tés a  filozófiába  1920,  2.  kiad.  1921) ;  Liszt 
Ferenc  gondolatvilága  (1922).  Újabban  fontos 
logikai  értekezéseket  írt. 

2.  P  Gyula,  történetíró,  P.  3.  fia,  szül.  Zág- 
rábban 1841  máj.  11.,  megh.  Badacsonytomajon 
1903  júl.  8.,  Budapesten  temették  el.  Iskoláit  Pes- 
tenvégezte ós  1863— 74-ig  ügyvédkedett.  1870-ben 
a  M.  Tud.  Akadémiának  levelező-,  1877.  rendes 
tagja  lett.  1874-ben  orsz.  főlevóltárnoknak  ne- 


Pauler 


254 


Pauli 


vezték  ki.  Ugyanakkor  a  külföldi  levéltárak 
szervezetének  tanulmányozására  küldetett  ki. 
1875.  visszatérvén,  kidolgozta  az  orsz.  levéltár 
szervezetét  és  ügykörét.  Miután  behatóan  foglal- 
kozott a  történet  elméletével,  mint  a  Comte-féle 
pozitivista  iskola  híve,  ennek  szellemében  írta 
meg  első  nagyobb  művét  Wesselényi  Ferenc 
nádor  és  társaitiak  összeesküvése  c.  alatt  két 
kötetben  (Budapest  1876).  Egyéb  müvei :  a  Hahs- 
hurg  királyok  története  1526 — 1825.  (az  Osz- 
trák-magyar monarchia  írásban  és  képben  című 
vállalat  magyar  részének  I.  kötetében)  \  ÁTna- 
gyar  nemzet  története  az  Árpádok  korában 
(1893,  2  köt.,  második  kiadás  1899),  mely  fő- 
müvének  tekintendő  s  az  Akadémia  a  Nagyjutal- 
mával tüntette  ki ;  A  magyar  nemzet  története 
Szent  Istvánig  (Budapest  1900).  Tagja  volt  az 
Akadémia  által  a  millenniumi  év  megállapítására 
kiküldött  bizottságnak  s  a  törvény  az  ő  meg- 
határozását, a  895.  évet  fogadta  el.  189ó-ben  a 
M.  Tud.  Akadémia  II.  osztályának  elnöke  lett  és 
az  Akadémia  őt  bízta  meg  Szilágyi  Sándorral 
együtt  a  honfoglalási  forrásmunkákat  össze- 
gyűjtő munka  szerkesztésével,  mely  A  magyar 
honfoglalás  kútfői  c.  alatt  1900.  jelent  meg.  V.  ö. 
Békefi  Rémig :  P.  emlékezete  (Szt.  István-társu- 
lati felolvasás,  arcképpel  és  bibliográfiával,  1904) ; 
Thallőczy  L. :  P.  emlékezete  (1911) ;  Károlyi  Á. : 
Emlékbeszéd  P.  fölött,  a  M.  Tud.  Akadémiában 
(1913). 

8.  P.  Tivadar,  jogtudós,  igazságügyminiszter, 
szül.  Budán  1816  ápr.  9.,  megh.  Budapesten  1886 
ápr.  30.  Bölcsészeti  és  jogi  tanulmányai  végezté- 
vel tanár  lett  a  zágrábi  kir.  akadémián.  Zágráb 
vármegye  1845.  táblabirájává  választotta.  1847- 
ben  a  győri  akadémiához,  1848.  pedig  a  pesti 
egyetemhez  nevezték  ki  az  észjog  s  a  magyar 
közjog  rendes  tanárává.  A  szabadságharc  legyö- 
zetése  után  kineveztetését  ignorálták,  később 
azonban  mégis  megengedték,  hogy  az  észjogot  s 
a  magyar  közjogot,  mint  helyettes  tanár,  ma- 
gyar nyelven  előadhassa.  Ez  ideiglenes  állásban 
maradt  1852  jan.  végéig,  mikor  rendes  tanárrá 
nevezték  ki.  30  éven  át  folytatott  páratlan  te- 
kintélyű és  sikerű  tanári  működésével  a  magyar 
jogtudomány  új  korszakának  egyik  megalapítója 
lett.  A  magyar  nemzeti  érdekek  ékes  szószólója 
volt,  az  egyetem  autonómiájának,  választási  jo- 
gának visszavívása,  s  a  magyar  tannyelv  teljes 
helyreállítása  nagy  részben  neki  köszönhető.  Az 
önkormányzati  jogát  visszanyert  egyetem  jog- 
tudományi kara  1860—61.  évre  dékánná,  a  négy 
kar  választó  gyűlése  pedig  a  következő  évben 
rektorrá  választotta ;  1863.  az  országbíró  a  hét- 
személyes táblához  hívta  meg  szavazó  pót- 
biróvá ;  1869.  a  legfőbb  ítélőszék  rendes  birájává 
nevezték  ki,  de  csakhamar  visszatért  tanári  szé- 
kére. 1870-ben  az  első  jogászgyülés  elnökévé 
választották.  Eötvös  József  báró  halálával  An- 
drássy  Gyula  gróf  őt  hívta  meg  a  közoktatás- 
ügyi miniszteri  székbe.  A  közktatásügyi  tárcát 
másfél  év  után  1872  szept.  4.  felcserélte  az  igaz- 
ságügyivel. 1875-ben  ismét  visszatért  tanári  szé- 
kére ;  mint  képviselő  a  Csemegi-féle  büntetőtör- 
vénynek országgyűlési  előadója  volt.  1876-ban 
az  országos  közoktatási  tanács  elnöke  lett.  1878 


jún.  30.  ismét  belépett  az  akkori  Tisza-kabinetbe 
mint  igazságügyminiszter,  s  az  maradt  holtáig. 
A  büntetőtörvény  megalkotásának  egyik  fő  elő- 
készítője s  tényezője  volt ;  a  polgári  peres  el- 
járást átalakíttatta;  új  végrehajtási  törvényt 
készíttetett ;  a  polgári  törvénykönyv  javaslatá- 
nak kidolgoztatását  megkezdte,  s  polgári  és  bün- 
tető ügyekre  nézve  szóbeli  rendszert  tervezett. 
1845-ben  a  M.  Tud.  Akadémia  levelező-,  1858.  pe- 
dig rendes,  majd  tiszteleti  s  igazgató-tagjává  s 
végre  1880.  és  1883.  másodelnökévé  választa- 
tott. Nevezetesebb  munkái :  Adalékok  a  hazai 
jogtudomány  történetéhez  (Budapest  1878) ;  Be- 
vezetés az  észjogtanba  (Pest  1852) ;  Eszjogi  alap- 
tan (u.  0.  1854) ;  Jog-  és  államtudományok  en- 
cyclopediája  (u.  o.  1857) ;  Az  egyetem  története 
(u.  0. 1880).  Legjelentékenyebb  munkája  Büntető 
jogtana,  ez  alapvető  mű,  melyet  az  Akadémia 
1867-iki  nagygyűlése  a  Sztrokay-díjjal  koszorú- 
zott (Pest  1864—65,  3.  kiad.  1872—73).  Toldy 
Ferenccel  együtt  megalapította  az  Uj  Magyar 
Muzeumot,  cikkeket  írt  a  Szt.-István-társulat  ál- 
tal kiadott  Egyetemes  encyklopedia  első  köte- 
teibe stb.  Temetésén  jelen  volt  a  király  is.  A 
házat,  melyben  lakott  és  meghalt,  emléktábla 
jelöli.  A  Magyar  Tudományos  Akadémiában  1887. 
Kautz  Gyula  (Évk.  XVII.  k.)  tartott  felette  emlék- 
beszédet. V.  ö.  Heckenast,  Magyar  írók  életrajzai 
s  arcképei  (XXIX.  Tóth  Lőrinctől). 

Paulhan,  Louis,  a  legelső  francia  pilóták 
egyike,  szül.  Pózenasban  (Hérault  dép.)  1883  júl. 
19.  Mint  tengerész  lépett  át  a  francia  léghajós 
csapatok  kötelékébe.  Hirét  1909.  végzett  első 
sikerült  repüléseivel  alapította  meg ;  1910.  részt 
vett  a  budapesti  nemzetközi  repülőversenyen  is. 
Ezután  visszavonult,  de  az  1914.  kitört  háború- 
ban újra  szerepelt. 

Pauli,  Mikárd,  operaénekes,  szül.  Rakovicban 
(Pozsony  vm.)  1835  nov.  23.,  megh.  Budapesten 
1901  jan.  3. 1857-ben  a  kolozsvári,  1869.  a  buda- 
pesti Nemzeti  Színháznak,  majd  az  Operaháznak 
volt  Urai  tenoristája.  1882.  a  Zeneakadémia  ta- 
nára lett.  —  Neje :  Markovics  Ilka  (utóbb  Ka- 
szayné),  énekesnő,  szül.  Budapesten  1839.,  megh. 
Czirákon  1915  nov.  19.  SaMtól  tanult.  1859-ben 
a  Nemzeti  Színház  tagja  lett,  1862.  Hollóssy  Kor- 
nélia szerepkörét  vette  át,  1874.  makacs  torok - 
baja  miatt  megvált  a  színpadtól.  Leányuk,  F.Ma- 
riska, ünnepelt  operettprimadona  volt,  majd 
néhai  Hentaller  Lajos  orsz.  képviselő  neje  lett. 

Pauli,  1.  Friedrich  August  von,  német  mér- 
nök, szül.  Osthofenban  (Worms  mellett)  1802 
máj.  6.,  megh.  Kissingenben  1883  jún.  26.  Mün- 
chenben tanár  és  rektor  volt  a  műegyetemen  ós 
aztán  az  építészeti  főkollégium  vezetője  lett.  Épí- 
tette a  grosshesseloheri  Isarhidat  és  a  mainzi  vas- 
úti hidat.  Róla  nevezték  el  a  P.-féle  vashídtartót. 

2.,  P.  Gustav,  német  művészettörténetíró, 
szül.  Brémában  1866.,  u.  o.  1899.  a  műcsarnok 
igazgatója,  1914.  a  hamburgi  műcsarnok  igazga- 
tója lett.  Művei  közül  említendők :  H.  S.  Beham 
(Strassburg  1901) ;  Barthel  Beham  (1911) ;  Véne- 
dig (Leipzig  1912). 

3.  P.,  Johannes,  német  egyházi  író,  Szt-Ferenc- 
rendű  szerzetes,  szül.  Pfeddersheimben  1455.  iz- 
raelita szülőktől,  megh.  Thannban  (Felső-Elszász) 


Pauliana  actio 


—     255 


Paulsen 


1530.  Megkeresztelkedvén,  belépett  a  Szt.-Ferenc- 
rendbe  és  felszenteltetvén,  csakhamar  gvardián 
lett  Strassburgban,  később  lector  Thannban.  Müve : 
Schimpff  und  Ernst  (1522,  korában  nagyon  ked- 
velt népies  könyv). 

4.  P.,  Kari,  német  klasszikus  filológus,  szül. 
Barthban  (Pommern)  1839  okt.  14.,  megh.  Lu- 
ganóban  1901  aug.  7.  Több  helyt  tanárkodott, 
1893-tól  a  luganói  kantoni  líceumon.  Leginkább 
az  itáliai  nyelveket,  főleg  az  etruszkot  kutatta. 
Művei :  Btruskische  Studien  (Göttingen  1879— 
1880),  melyet  aztán  Deeckével  folytatott :  Etrus- 
kische  Forschungen  und  Studien  címen  (Stuttgart 
1881—84) ;  Altitalische  Studien  (1883—87) ;  Alt- 
italische  Forschungen  (1885)  stb. ;  Corpus  in- 
scriptionum  Etruscarum,  Danielssonnal  (Leipzig 
1893—1902). 

5.  P.,  Beinhold,  német  történetíró,  szül.  Berlin- 
ben 1823  máj.  25.,  megh.  Brémában  1882  jún.  3. 
Hosszabb  időt  töltött  Angliában  (1847—1855). 
1857-ben  a  rostocki,  1859.  a  tübingeni,  1867.  a 
marburgi  s  1870.  a  göttingeni  egyetem  tanára 
lett.  Művei :  König  Alfréd  und  seine  Stelle  in  der 
Geschichte  Englands  (Berlin  1851);  Geschichte 
Englands  seit  den  FriedensschlüsEen  von  1814  und 
1815  (Leipzig  1864-75,  3  köt.) ;  Bilder  aus  Alt- 
Bngland  (Gotha  1876,  2.  kiad.) ;  Simon  von  Mont- 
iért etc.  (Tübingen  1867). 

Pauliana  actio  (lat.),  a  rj.-ban  az  a  kere- 
set, amelylyel  a  csődbe  jutott  adós  mindazon 
ügyleteit,  amelyekkel  ez  rosszhiszeműen  (consilio 
fraudandi)  és  a  hitelezők  megkárosításával  va- 
gyonából valamit  elidegenít,  meg  lehetett  tá- 
madni. A  mai  jogra  nézve  1.  Csőd. 

Pauliciánusok,  eretnek  felekezet  a  VU.  sz.-ból. 
Alapítójuk  valószínűleg  Constantinus  Silvanus, 
az  első  hitközség  szervezője  Kibossában  (Ör- 
ményország), kit  Constantinus  Pegonatus  császár 
agyonköveztetett  684.  Utódja,  Simeon,  máglyán 
égett  el.  Számos  üldözés  utáii  legnagyobb  részük 
Komnenos  Alexius  császár  alatt  (1081—1118)  a 
kat.  egyházba  tért;  más  részük  a  masszaliánusok- 
kal  vegyült  össze,  akikből  a  bogomilok  (1.  o.)  ke- 
letkeztek. Tanításuk  alapja  a  dualizmus.  Különb- 
séget tesznek  ugyanis  a  jó  és  rossz  Isten  között. 
Elvetik  a  külső  istenitiszteletet,  a  keresztségét 
és  oltári  szentséget,  a  szentek,  a  kereszt  és  erek- 
lyék tiszteletét,  a  böjtöt  stb.  Szentírásul  valószí- 
nűleg csak  Lukács  evangéliumát  és  szt.  Pál  leve- 
leit ismerték  el  stb. 

PauLlinus,  három  szentnek  neve.  l.P,  aquüejai, 
szül.  726  körül,  megh.  802  jan.  11.  Aquilejai 
patriarcha  lett  776.  Fentartója  és  terjesztője  volt 
a  kat.  hitnek,  különösen  Karintiában  és  Stájer- 
országban. Művei :  Sacro-Syllabus  (794.,  nyomta- 
tásban 1549.  jelent  meg) ;  Libri  trés  contra  Feli- 
cem ;  Liber  exhortationis,  seu  de  salutaribus  do- 
cumentis;  Regula  Pidei  stb.  —  2.  P,  nolai,  szül. 
358.  Bordigalában  (Bordeaux),  tulajdonképeni 
neve  Pontius  Meropius  Anicius  P.,  megh.  431. 
Mint  pogány  vallású  konzul  389-ben  kereszténnyé 
lett.  Pappá  szentelték  393.,  nolai  püspökké  lett 
409.  Számos  prózát  és  verset  írt.  Műveit  kiadta 
Muratori  (Verona  1736)  és  mások.  —  3.  P,  trieri 
püspök  (349—58),  megh.  számkivetésben.  Csont- 
jait Trierben  őrzik. 


Paulinyi  Tóth  Vilmos,  tót  író,  1.  Tóth. 

Paulit  (ásv.),  1.  Hiperszién. 

Paulitschke,  Philipp,  osztrák  Afrika-utazó, 
szül.  Cermakowitzban  (Morvaország)  1854  szept. 
24.,  megh.  Bécsben  1899  dec.  12.  Gimnáziumi 
tanár  volt,  majd  1899.  a  bécsi  egyetem  tanára 
lett.  Sokat  utazott  Északkelet-Afrikában.  Művei : 
Die  geogr.  Erforschung  des  afrikanischen  Kon- 
tinents  (Wien  1880);  Die  Afrika -Litteratur  in 
der  Zeit  v.  1500  bis  1750  (u.  o.  1882) ;  Erfor- 
schung der  Adallánder  u.  Harars  (Leipzig  1884) ; 
Die  Wanderungen  der  Oromó  oder  Galla  (u.  o. 
1889) ;  Etnographie  Nordost-Afrikas  (Berlin  1893 
-1896,  2  köt.). 

Paullinia  L.  (növ.),  a  Sapindaceae  család  gé- 
nusza ;  125  faja  Amerika  tropikus  és  szubtropikus 
tájain  van  elterjedve,  a  P  pinnata  L.  Nyugat- 
os Kelet-Afrikában  és  Madagaszkáron  is.  Fel- 
futó, kacsos  cserjók,  levelük  túlnyomóan  párat- 
lanul szárnj^as,  5  levélkével.  Tokjuk  3  üregű,  3 
magvú,  igen  különféle  alakú,  lehet  szőrös,  tüs- 
kés, szárnyas,  magván  rendesen  magköpeny  is 
van.  Elcsökevényesedés  folytán  csak  2—1  üregű 
és  magvú  is  a  tok.  A  P  cupana  Kunth  (P.  sor- 
bilis Mart.)  magas  iszalagnövény  Braziliában. 
Magva  koffeintartalmú.  Az  összezúzott  magból 
készítik  az  izgató  és  migrén  ellen  használatos 
guarana  (1.  o.)  nevű  készítményt,  másrészt  a 
magot  hazájában  nyersen  eszik.  Toktermése  hé- 
jából sárga  festőanyagot  nyernek.  Állítólag  na- 
gyon mérges  a  fenti  P  pinnata.  Egyeseknek 
mérges  magvával  halat  bódítanak. 

Panllus,  római  család,  1.  Aemilius  Patdlus. 

Paullus,  Július,  híres  római  jogtudós  a  Kr.  u. 
in.  sz.  elején,  Septimius  Severus  alatt  előkelő 
hivatalokat  töltött  be.  Igen  termékeny  jogi  író 
volt,  kinek  műveiből  bő  kivonatok  maradtak 
fenn  a  pandektákban. 

Paulmy,  raarquis  de,  1.  Argenson,  3. 

Paulovits  Marton,  számviteltani  író,  szül. 
Németpalánkán  1856  dec.  7.  Tanulmányai  végez- 
tével Szegeden  városi  számvevő  lett.  Főbb  mun- 
kái :  Magyarország  összes  városainak  vagyoni 
állapota  a  millennium  évében  (Bpest  1898) ;  A 
magyar  államszámviteltan  kézikönyve  (Szeged 
1898) ;  Az  egyszeres  könyvvitel  rendezése  (u.  o.). 

Paulownia  S.  et  Z.  (növ.),  a  Scrophulariaceae 
(Tátogatok)  család  génusza  ;  egyetlen  faja  a  P 
tom£ntosa  Baill.  (P.  imperialis  S.  et  Z.,  Bignonia 
tomentosa  Thunby.,  Incarvillea  tomentosa  Roxb., 
császáría).  Japán  hegyein  honos,  nagy  levelű, 
gyors  növésű  fa,  hasonlít  a  trombitafához.  Levele 
szívalakú,  épszélű,  virága  5  cm.  hosszú,  tölcséres, 
kissé  hajlott,  karimája  5  karéjú,  2  ajkú,  a  felső 
ajak  2  karéja  nagy,  hátrahajló,  színe  világos 
kókpirosas,  tokja  tojásdad,  csúcsa  kihegyezett, 
magván  több  számyszerű  léc  van.  Középeurópá- 
ban dísznek  ültetik,  levele  elérheti  a  Va  ni.  átmé- 
rőt, felálló  bugákban  megjelenő  jóillatú  virágai 
kedves  látványt  nyújtanak.  Hidegebb  vidéken 
azonban  nem  vü-ágzik,  mert  ősszel  megjelenő  rü- 
gyei  télen  elfagynak.  Ehelyett  sarjhajtásainak 
dús  lombozatával  díszíti  a  kertet  (a  kertészek  P 
grandifolia  alakja).  Téh-e  védelmet  kíván. 

Paulsen,*  1.  Adam,  dán  meteorológas,  szül. 
Nyborgban  1833  jan.  2.,  megh.  Kopenhágában 


Paulus 


256 


Pauly 


1907  jan.  11.,  mint  a  dán  meteorológiai  intézet 
igazgatója.  Főképen  a  sarki  fény  tanulmányo- 
zásával foglalkozott  és  e  célból  1882—83.  Grön- 
landban, majd  1899—1900.  Izlandban  tartózkodott. 
A  sarki  fényről  új  elméletet  alkotott,  mely  Sur  les 
récentes  théories  de  l'aurore  polaire  c.  munkájá- 
ban (1906)  jelent  meg. 

2.  P.,  Friedrich  német  íilozóf  us,  szül.  Langen- 
hornban  (Sehleswig)  1846  júl.  16.,  megh.  Steglitz- 
ben  1908  aug.  U.  1878  rk.,  1896  óta  r.  tanára 
a  filozófiának  a  berlini  egyetemen.  Mint  tanár, 
élő  szóval,  mint  kiváló  író,  nemcsak  tanítványaira 
és  a  szakkörökre  volt  nagy  hatással,  főleg  az 
etika  és  pedagógia  terén,  hanem  haláláig  egyik 
vezérlő  szelleme  volt  a  német  kultúrának,  kinek 
széles  tudása,  mély  gondolkodása  és  bátor,  igaz- 
ságos szókimondása  irányítólag  hatott  a  német 
szellemi  életre.  Először  egy  Kantról  írt  kiváló 
munkával  tette  ismertté  nevét:  Versuch  einer 
Bntwicklungsgeschichte  der  Kantischen  Er- 
kentnisstheorie  (Leipzig  1875).  Főbb  müvei :  Ge- 
schichte  des  gelehrten  Unterrichts  (2.  kiad.  1896) ; 
Ethik  (2  köt.,  8.  kiad.  1906) ;  Einleitung  in  die 
Philosophie  (19.  kiad.  1907);  Immánuel  Kant 
(4  kiad.  1904) ;  Zur  Ethik  und  Politik  (1905, 2  r.) ; 
Das  deutsche  Bildungswesen  in  seiner  geschichtl. 
Entwiekelung  (1906);  Aus  meinem  Lében.  Jugend- 
erinnerungen  (1909) ;  Pádagogik  (1911).  Magyarul 
megjelent :  A  filozófia  jövő  feladatai  (ford.  Szántó 
Hugó,  Bpest  1913).  Steglitzben  (Berlin  mellett), 
ahol  lakott,  emléket  állítottak  neki. 

3.  P.,  John,  norvég  költő,  szül.  Bergenben  1851 
febr.  15-én.  Először  hazafias  lírai  költeményeket 
és  novellákat  írt.  Maecenásai  Münchenbe  küld- 
ték, ahol  Ibsennel  ismerkedett  meg,  kiről  később 
emlékiratokat  adott  ki.  P.  a  norvég  irodalomban 
a  naturalizmus  első  képviselője.  Marguerita  c. 
regényét  a  míivek  egész  sora  követte,  mint :  Egy 
költő  felesége  (1884) ;  Cecília  asszony  (1888) ;  A 
zsidónő  (1892) ;  Az  özvegy  fia  (Bnkens  sön  1901). 

4.  P.,  Luis,  német  sakkjátszó,  szül.  Nassen- 
grundban  (Lippe  hercegség)  1833  jan.  15.,  megh. 
u.  0.  1891  aug.  18.  1854-ben  Amerikába  ment  s 
ott  tűnt  fel  először  kiváló  játékával ;  az  1861  évi 
bristoli  sakkversenyen  első  díjat  nyert,  London- 
ban az  1862  évi  sakktornán  második  lett. 

Paulus  (lat.),  férfinév,  magyarul  Pál. 

Paulus  (eredetileg  Jean  Paul  Hábans),  nép- 
szerű hangverseny  énekes  Parisban,  szül.  Saint- 
Espritben  (Basses-Pyrénés  dép.)  1845  febr.  6., 
megh.  Saint-Mandéban  1908  jún.  1.  Parisban  1864. 
lépett  föl  mint  énekes  és  bár  kedveltje  volt  a  kö- 
zönségnek, 1878.  szakított  a  művészi  pályával  s 
Marseilleben  kereskedést  nyitott.  De  belebukott 
és  1884.  visszatért  Parisba,  ahol  különösen  a 
boulangeista-mozgalom  idején  egyik-másik  har- 
cias dalával,  mint  a  Pere  la  Victoire  és  En  reve- 
nant  de  la  revue  indulókkal  óriási  népszerűségre 
tett  szert.  Külföldre  is  elment  vendégszerepelni ; 
Budapesten  is  föllépett.  Boulanger  bukása  után 
hirtelen  az  ő  népszerűsége  is  szétfoszlott.  1903-ban 
teljesen  visszavonult. 

Paulus,  1.  Eduárd,  német  író  és  költő,  szül. 
Stuttgartban  1837  okt.  16.,  megh.  u.  o.  1907  ápr. 
16.  Műtörténeti tanulmányai  végeztével  több  izben 
bejárta  hazáját  és  Olaszországot  és  a  stuttgarti 


statisztikai  hivatalban  vállalt  állást.  Lírai  költe- 
ményein, szatíráin  és  szonettjein  kívül,  legin- 
kább humoros  életrajzaival  vált  ki.  A  Schwábische 
Dichterschule  (1.  Geibel)  utolsó  tagja  volt.  Főbb 
mtivei :  Bilder  aus  Italien  (3.  kiad.  Stuttgart  1879) ; 
Ein  Ausflug  nach  Rom  (u.  o.  1870) ;  Bilder  aus 
Deutschland  (u.  o.  1873) ;  Lieder  (u.  o.  1877) ;  Aus 
dem  Schwabenland  (u.  o.  1877) ;  Stimmen  aus  der 
Wüste  (Sonetten,  u.  o.  1886) ;  Der  neue  Merlin 
(u.  0.  1888) ;  Gesammelte  Dichtungen  (u.  o.  1892 ; 
Helgi.  Ein  Sang  aus  der  Edda  (u.  o.  1896) ;  Ara- 
besken  (u.  o.  1897) ;  Tilmann  Riemenschneider 
(u.  0.  1899);  Drei  Künstlerleben  (u.  o.  1900);  Aus- 
Orient  und  Occident  (Glogau  1901);  Wolken- 
schatten  (Stuttgart  1904). 

2.  P.,HeinrichEberhard  Gottlieh,  német  pro- 
testáns hittudós,  szül.  Leonbergben  1761  szept. 
1.,  meghalt  Heidelbergben  1851  aug.  10. 1789-ben 
Jénában,  1803.  Wűrzburgban,  1811.  Heidelberg- 
ben tanár.  Nagyszámú  iratai  közül  f  ontosabbak : 
Philologisch-kritischer  u.  historischer  Konmien- 
tar  über  das  Neue  Testament  (2.  kiad.  1804 — 08 ; 
Das  Lében  Jesu  (1828,  2  köt);  Exegetisches 
Handbuch  über  die  drei  ersten  Evangeüen  (újabb 
kiadás  1841—42). 

3.  P.,  Nikolaus,  kat.  egyházi  és  történetíró, 
szül.  1853  dec.  6.  Krautergersheimben  (Elszász). 
Kiválóan  a  reformáció  történelmével  foglalkozik. 
Müvei:  Der  Augustiner  Bartholomáus  Arnoldi 
von  Usingen,  Luthers  Lehrer  und  Gegner  (l  893) ; 
Kaspar  Schatzgeyer  (1898);  Luthers  Lebensende 
(1898);  Johannes  Tetzel  (1899);  Die  deutschen 
Domiuikaner  ím  Kampfe  gegen  Luther  (1903)  stb. 

Paulus  Diaconus,  longob.  történetíró,  Warne- 
frid  nemes  fia,  szül.  720.  kör.  Friaulban  (Felső- 
Itália),  megh.  797  ápr.  13  (?).  Aisztulf  és  Deside- 
rius  longobárd  királyok,  majd  Arichis  beneventói 
herceg  udvarában  élt.  Azután  belépett  a  monte- 
cassinoi  bencés  kolostorba.  783— 787-ig  Nagy 
Károly  frank  király  udvarában  tartózkodott  s 
egyik  kiváló  tagja  volt  annak  a  tudós  társaság- 
nak, melyet  az  maga  köré  gyűjtött.  Monte-Cas- 
sinoba  visszatérve,  irta  meg  fő  művét :  História 
Langobardorum  (A  longobárdok  története)  címen. 
Megjelent  a  Mon.  Germ.  Historica  gyűjtemény- 
ben s  külön  lenyomatban  is  (Hannover  1878). 
Németre  Ábel  fordította  (Leipzig  1888,  2.  kiad.), 
magyarra  pedig  Gombos  F.  Albin  (Középkori 
krónikások  I.  köt.)  P.  írt  még  egy  római  törté- 
netet Justinianus  idejéig  (História  Romána),  a 
metzi  püspökök  történetét  (Gesta  episcoporum 
Mettensium)  és  egy  igen  elterjedt  Homiüa- gyűj- 
teményt (Omiliarius). 

Pauly,  August,  német  zoológus,  szül.  München- 
ben 1850  márc.  13.,  megh.  u.  o.  1914  febr.  A 
müncheni  egyetemen  az  alkalmazott  zoológia 
rendes  tanára  és  a  müncheni  erdészeti  kísérleti 
állomás  zoológiai  osztályának  igazgatója  volt. 
Nevezetesebb  munkái :  Über  d.  Wasseratmung 
d.  Limnaeiden  (1877);  Über  d.  Schwimmblase 
des  Aals  (1882) ;  Nonnenbriefe  (1891) ;  Wahres 
u.  Falsches  an  Darwins  Lehre  (1902) ;  Darwinis- 
mus  u.  Lamarckismus  (1905).  Azonkívül  több 
származástani  dolgozata  a  Zeitschrift  f .  d.  Aus- 
bau  der  Entwicklungslehre  c.  folyóiratban  je- 
lent meg. 


Paume 


257 


Pauwels 


Paume  (franc,  ejtsd:  póm),  régebben,  különö- 
sen a  nagy  forradalom  előtt  kedvelt  labdajáték 
Franciaországban.  A  szabad  téren  külön  pályán 
a  longue  P.-ot  (hosszú  pályán),  zárt  helyiségben, 
esetleg  külön  labdaházban  a  courte  (rövid)  P.-ot 
játszották,  hasonlóan  a  ma  divatos  tennishez. 

Pamngartner-Papier,  Rosa,  1.  Papier. 

Paumotu,  ausztráliai  szigetcsoport,  L  Tuamotu, 

Paunz  Márk,  orvos,  szül.  Laskafalun  (Baranya 
vm.)  1869  márc.  2.  Egyetemi  tanulmányait  Bu- 
dapesten végezte.  1907  óta  oszt.  főorvos  a  Ste- 
fánia-gyermekkórházban. 1910-ben  egyetemi  ma- 
gántanár lett.  Orvosi  tanulmányai  az  orr-  és 
gégegyógyászat  köréből  az  Orvosi  Hetilap  és 
Gyógyászat  folyóiratokban  és  német  szaklapok- 
ban jelentek  meg.  B  Lexikonnak  is  munkatársa. 

Pauper  (lat.)  a.  m.  szegény,  nyomorult,  nyo- 
morúságos ;  paupertas,  szegénység. 

Paaperies  (lat.)  a  rj.-ban  az  állat  által  oko- 
zott kár,  melyet  a  tulajdonos  (az  ú.  n.  állattartó) 
V.  megtéríteni  tartozik  v.  pedig  az  állatot  volt 
köteles  a  károsultnak  átengedni.  Pendant-ja  a 
noxa  (1.  0.).  A  károsult  keresete  az  actio  noxalis 
de  pauperie  volt.  Előfeltétele  volt  ennek,  hogy  az 
állat  contra  naturam  sui  generis  okozott  légyen 
kárt,  az  az  oly  módon,  ami  az  illető  állat  termé- 
szetéből normális  körülmények  közt  nem  lett 
volna  föltételezhető.  A  mai  jogban  a  P.  ebben  az 
alakjában  nem  nyer  alkalmazást,  az  állattartó 
azonban  törvényből  folyó  kötelem  alapján  felel 
az  állatkárért. 

Pauperizmus  (lat.),  tömegnyomor,  1.  Szegény- 
ségi/- 

Paur  Iván,  történész  ós  archeológus,  szül. 
Kismartonban  1805  jun.  21.,  megh.  Sopronban 
1888  dec.  17-én.  Eleinte  jogi  tanulmányokat  foly- 
tatott. A  szabadságharc  kiütésekor  Görgei  tábor- 
karában csakhamar  őrnagyi  rangot  nyert.  A 
szabadságharc  leveretése  után  a  hg.  Esterházy, 
majd  pedig  a  gr.  Széchenyi-család  levéltámoka 
lett.  A  Tudományos  Akadémia  1858.  levelező  tag- 
nak választotta.  Történeti  és  régészeti  értekezé- 
sei különböző  tudományos  folyóiratokban  jelen- 
tek meg.  Kiadta  Csányi  János  és  Ritter  György 
soproni  krónikáit  s  egyik  kiadója  volt  a  Hazai 
okmánytárnak  (2  köt.,  Győr  1865).  Életrajzát 
Bella  Lajos  Irta  meg  (Sopron  1889). 

Paur,  Emil,  német  karnagy,  szül.  Czernovitz- 
ban  1855  aug.  29.  A  bécsi  konzervatóriumon  ta- 
nult. 1898.  Seidl  utóda  lett  New  Yorkban  a  Fil- 
harmóniai zenekar  élén;  1912.  a  berlini  kir. 
Operaház  karnagya,  ^-dur  szimfóniája  1909. 
jelent  meg. 

Paasa,  1.  Szünet 

Pausál  (ném.)  a.  m.  átalány :  P.-összeg,  amiért 
(és  nem  egységárakért)  egy  vállalkozó  valamely 
munkát  elvállal.   L.   még  Átalány. 

Pausanias,  1.  Kleombrotos  fia,  az  Agiadák  ki- 
rályi családjából,  Leonidas  halála  után  (Kr.  e. 
480)  ennek  kiskorú  fia,  Pleistarchos  nevében 
gyakorolta  a  királyi  hatalmat.  Mint  az  egyesült 
görög  hadsereg  vezére  479.  leverte  Piateánál  a  per- 
zsákat, majd  a  görög  hajóhad  élén  elfoglalta  Kyp- 
rost  és  Bizáncot  (476).  Itt  azonban  áruló  alkudo- 
zásokba bocsátkozott  Xerx ésszel,  hogy  egész  Gö- 
rögország urává  lehessen,  s  gőgös  eljárása  miatt 

Révai  Nagy  Lexikona.  XV.  Ttot. 


az  iónok  tőle  elpártolva,  Athént  ismerték  el  ve- 
zetőjüknek. Spárta  ekkor  P.-t  visszahívta,  de 
hiányos  bizonyítékok  miatt  az  árulást  nem  le- 
hetett rábizonyítani.  P.  csakhamar  visszatért  Bi- 
záncba és  ismét  tárgyalni  kezdett  a  perzsákkal, 
mire  az  athéniek  erőszakosan  elkergették;  a 
kisázsiai  Kleonaiban  táborozó  P.-t  a  spártaiak 
ismét  visszahívták,  de  ellene  csak  később  jutot- 
tak egy  szolga  révén  világos  bizonyítékokhoz. 
Erre  P.  Athena  templomába  menekült,  de  a  spár- 
taiak a  templom  ajtaját  befalazták  és  P.  éhen 
halt  (468). 

2.  P.,  lidiai  eredetű  görög  író,  a  Kr.  u.  II. 
sz.-ban,  ki  beutazta  Hellast,  Itáliát,  Ázsia  és  Af- 
rika egyes  részeit,  10  könyvben  leírta  Görög- 
ország tartományait,  melyeknek  földrajzára,  az 
egyes  helyek  és  városok  vallási,  mitológiai  és 
művészi  emlékeire  vonatkozólag  igen  becses 
kútfő.  Művét  főleg  művelődni  akaró  utazók  szá- 
mára írta  és  igen  sok  régi  útleírást  használt  fel. 
Adatait  az  olimpiai,  mykenei  és  delfibeli  ásatá- 
sok mindvégig  hiteleseknek  tüntetik  fel.  Azonban 
nem  volt  éles  megfigyelő,  stílusa  is  száraz; 
mégis  érdeme  a  nagy  olvasottság  s  hogy  jó  forrá- 
sokból merített ;  így  adatainak  gazdagsága  miatt 
az  ókori  görög  archeológiának  valóságos  kin- 
csesbányája. Kiadások:  J.  H.  Chr.  Schubart 
(Leipzig  1891),  Spiro  (Leipzig  1903),  Blümner 
und  Hitzig  (Berlin  1896—1910)  igen  értékes 
jegyzetekkel,  angol  fordítása  Frazertől  a  P.-ra 
vonatkozó  kutatások  becses  összefoglalása  (Lon- 
don 1898).  V.  ö.  Kalktnann,  P.  der  Perieget  (Ber- 
lin 1886) ;  Gurlitt,  üntersuchungen  über  P.  (Graz 
1890) ;  Heberdey,  Die  Reisen  des  P.  (Wien  1890) ; 
Kapossy  B.,  P.  és  útleírása  (Baja  1891) ;  Bo- 
bért, P.  (Berlin  1909) ;  Gardner,  A  régi  Athén 
II.  köt.  13.  fej.  (Budapest  1912). 

Pausias,  ógörög  festő,  1.  Görög  művészet,  3. 

Pausilipo,  1.  Posilipo. 

Pausinger,  Franzvon,  osztrák  festő,  szül.  Salz- 
burgban 1839  febr.  10.,  megh.  u.  o.  1915  ápr.  7. 
A  bécsi  akadémián  tanult,  azután  Karlsruheban 
Schirmer  J.  W.-nek,  Zürichben  KoUernek  volt 
tanítványa  és  főleg  ez  utóbbinak  hatása  alatt 
majdnem  kizárólag  állat-  és  vadászképeket  fes- 
tett. Festményeinél  még  becsesebbek  és  kedvel- 
tebbek gyakran  igen  nagyméretű  szénrajzai, 
melyek  többnyire  szarvasokat,  zergevadászatokat 
stb.  ábrázolnak  és  melyekhez  gyakran  a  gödöllői, 
görgényszentimrei  udvari  vadászatok  adtak  anya- 
got. 1881-ben  Rudolf  trónörököst  elkísérte  keleti 
útjára  és  a  trónörökös  útleírásához  számos  il- 
lusztrációt készített. 

Pautalia  (Colonia  Ulpia  P),  1.  Küsztendil. 

Pau-ting-fu  (Pao-ting-fu),  Csi-li  kinai  tarto- 
mány fővárosa  Pekingtől  DNy.-ra,  evvel  1899 
óta  vasút  köti  össze.  Termékeny  vidéken  fekszik. 
1900  okt.  19.  a  boxer-lázadás  idején  az  egyesült 
hatahnak  csapatai  megszállták. 

Pauwels,  Ferdinánd,  belga  festő,  szül.  Bcke- 
renben  (Antwerpen  mellett)  1830  ápr.  13.,  megh. 
Drezdában  1904  márc.  26.  Dujardin  és  Wappers 
vezetése  alatt  tanult  az  antwerpeni  művészeti  aka- 
démián, azután  Olaszországban  tartózkodott,  1862. 
a  weimari  művészeti  iskola  tanára  lett,  1872.  visz- 
szatért  Belgiumba  és  Ypemben  a  posztócsamok- 

17 


Pauza 


258 


Pávay-Vajna 


ban  befejezte  a  De  Grouxtól  megkezdett  falfest- 
ménysorozatot. 1876  óta  Drezdában  ólt,  mint  az 
ottani  művészeti  akadémia  tanára.  Főle^  a  belga 
törtónelembőlvett  képei  közül  említendők:  Jacob 
van  Artevelde  özvegye  (18Ö7,  brüsszeli  múzeum) ; 
Álba  berceg  száműzöttei ;  Genti  polgárok  Bátor 
Fülöp  előtt;  A  rabszolgaság  eltörlése;  Protestán- 
sok üldözése  Németalföldön  (Königsberg,  városi 
múzeum);  Filippina királyné  és  a  genti  koldusok ; 
XIV.  Lajos  király  fogadja  Genova  követeit  (Mün- 
chen, Maximilianum) ;  7  falfestmény  Luther  éle- 
téből a  Wartburgban ;  Fülöp  elszászi  gróf  látoga- 
tása az  yperni  Mária-kórházban  (1877,  drezdai  kép- 
tár); Flandriai  Johanna  kegyelme ;  6  történelmi 
falfestmény  a  meisseni  hercegi  iskola  aulájá- 
ban, stb. 

Pauza,  1.  Szünet. 

PaT.9  latin  növénynevek  után  Favon  J.  spa- 
nyol botanikus  nevének  rövidítése.  Ruiz  és  Dom- 
bey  társaságában  Peru  ós  Chile  flóráját  kutatta 
(1779-88).  L.  Buiz. 

Páva  (Pavo  L.,  áiiat),  a  Kapargálok  (Basores) 
rendjébe,  a  Fácánfélék  családjába  tartozó  madár- 
nem. Feje  egészen  a  szem  környékéig  tollas,  a  fej- 
tetőn felmereszthető  tollbóbitával.  Csőre  arány- 
lag vastag ;  szárnyai  rövidek,  lekerekítettek.  A 
hatodik  evezőtoU  a  leghosszabb.  18  kormánytol- 
las farkát  képes  legyezőszerüen  felmereszteni. 
Csüdje  a  középső  ujjnál  hosszabb,  táblás  és  a  hím- 
nél sarkantyúval  ellátott.  3  faj  ismeretes,  melyek 
indiai  és  jávai  eredetűek.  Legismertebb  a  közön- 
séges páva  (P.  eristatus  L.).  Fejét  aranyos  zöld 
fómfényü  tollak  díszítik,  háta  aranyos  zöld,  kék, 
hasa  barnás-zöldes.  Hosszú  farktoUainak  végén 
pompás  kékes  zománcos  színű  foltok,  ú.  n. 
pávaszemek  vannak.  A  hím  hosszú  tollait  a  3-ik 
évben  kapja.  Csőre  és  lábai  barnák.  A  nőstény 
egyszerűbb  színű,  egyszínű  barna,  melle  és  hasa 
fehér.  Hossza  110—125  (a  nőstényé  95),  szárny- 
hossza 46  (40),  farkhossza  a  kormánytollakkal 
120—130  (a  nőstényé  33)  cm.  Cejlon  és  Kelet- 
India  erdeiben  vadon  él ;  az  indusok  vadászszák. 
Nagy  Sándor  hozta  először  Európába,  ahol  csak- 
hamar elterjedt.  Magyarországban  gyakori  a  na- 
gyobb udvarokban  a  szárnyasok  közt.  Hazájában 
30— 40-enként  csapatokban  él,  többnyire  a  föl- 
dön tartózkodik,  magokból  és  rovarokból  táplál- 
kozik. Bokor  alatt  fészkel ;  halványsárga,  pety- 
tyes  4—9  tojást  rak,  melyet  a  nőstény  csak  a 
legnagyobb  szükségben  hagy  el.  Húsa  élvez- 
hető. Hangja  kellemetlen,  rikácsoló.  Mint  dísz- 
madár a  kevélység  és  a  nagyravágyás  jelképe,  s 
még  példabeszéddé  is  vált :  akényes,  büszke,  mint 
a  páva».  A  fehér  páva  csak  szín  változata,  tollár- 
zata  egészen  fehér.  A  másik,  kevésbbé  ismert  faj 
a  P.  muticus  L.,  hasonló  nagyságú,  csakhogy 
farktollai  nem  olyan  hosszúak  ós  pávaszem  nél- 
küliek. Hazája  Birma,  Jáva  és  Szumátra.  A  pávát 
az  ó-korban  is  igen  jól  ismerték. 

Páva  (lat.  Pavo),  a  déli  ég  egyik  csillagképe, 
egy  másodrendű  és  több  apróbb  csillaggal. 

Páva,  kisk.  Háromszók  vm.  orbai  j.-bau,  (i9io) 
1089  magy.  lak.  (Tr.  R., 

Páva-árpa  (növ.),  1.  Árpa. 

Pávadaru  (áiiat),  1.  Koronás  dctru. 

Pávafarkfü  (növ.),  1.  Polygonatum. 


Pávagalamb  (Golumba  domestica  laticauda), 
ismeretes  galambfajta,  mely  farkát  páva  módjára 
legyezőszerüen  kiterjesztheti.  Többnyire  fehér 
színű,  Kelet-Indiából  a  hollandok  1600  körül  hoz- 
ták Európába.  (Képét  1.  a  Galamb-félék  mellék- 
letén, 12.) 

Pávakő,  régebben  kedvelt  színjátszó  ékkő,  mely 
a  kagyló  gyöngyházhéjának  pánti'észéből  készült. 

PaTane  (padovana,  paduaym),  páduai  ere- 
detű régi,  párosütemű  olasz  tánc,  lassú,  kevély 
mozgással.  A  XVÍ.  sz.-ban  a  tánczene  irodalmá- 
ban igen  népszerű.  A  XVII.  sz.  második  felében 
azonban  lassan  letűnik.  A  XVIII.  sz.  szonátáiban 
az  első  tétel  komoly,  ünnepélyes  jellege  a  P.-ra 
utal. 

Pávaszemes  lepkék,  1.  Nappali  pávaszem, 
Esti  pávaszem,  Éjjeli  pávaszem. 

Pávaszempillék  (Saturniidae,  áiiat),  a  legna- 
gyobb fonólepkék,  nagy  szárnyakkal,  erős,  gyap- 
jas testtel.  Hernyóik  vastagok,  élénk  színű  sze- 
mölcsökkel díszítettek  s  a  tölgyön,  bükkön,  szil  - 
ván,  körtón,  kökényen  stb.  élnek.  Tojásdad  v. 
körtealakú  bábot  szőnek,  leginkább  a  gazda - 
növényen  v.  a  földön  heverő  avar  között,  eset- 
leg sekélyen  a  föld  felszíne  alatt.  Idetartozik : 
a  nagy^  a  középső  és  a  kis  P.  (Saturnia  py/i 
Schiííf.,  S.  spini  Schiff.  és  S.  pavonia  L.).  L.  Éj- 
jeli pávaszem.  Idetartozik  még :  a  T-pille  (Ag- 
lia  tau  L.)  is,  mely  okkersárga  színű,  mindegyik 
szárnyán  egy-egy  ibolyaszínű  nagy  szemfolttal  s 
mindegyik  szemfoltban  egy-egy  T  (zsindelyszeg-) 
alakú  fehér  rajzzal. 

Pávatrogon  (Pharomachrm  De  La  Llave  = 
Galurus,  áiiat),  a  Trogon-félék  családjába  tar- 
tozó madárnem.  Az  idetartozó  fajok  a  Trogon- 
félék  sorában  a  legnagyobbak.  Jellemző  reájuk 
széles  ós  lapos  fejük,  alacsony,  keskeny,  hegye 
felé  összenyomott,  vége  felé  kampós  csőrük  és 
igen  fejlett  szárny-  és  farktollazatuk,  mely  pompa 
dolgában  az  összes  trogonokat  felülmúlja.  Tol- 
lazatúk pompás  fémes  zöld  színben  fénylő,  hasuk 
vörös.  6  faj  ismeretes,  melyek  Közép-Ameriká- 
ban és  Dél-Amerika  B.-i  részében  honosak.  Leg- 
ismertebb a  kveszál  v.  mexikói  P.  (Pharo- 
machrus  mocinno  De  la  Llave).  B  madár  régen 
Mexikóban  és  Közép-Amerikában  a  Napisten 
(Quezacoatl)  szimbóluma  volt ;  képe  Guatemala 
címerében  látható. 

Pávay- Vájna, l.jEZe/c, geológus  és  paleontológus, 
szül.  Nagyenyedenl820.,  megh.  Budapesten  1874 
máj.  13.  A  selmeczi  bányászakadémia  elvégzése 
után  bejárta  jóformán  egész  Európát  s  Amerikát 
és  Nyugat-Indián  át  tért  haza  Magyarországba. 
Itt  az  Erdélyi  Múzeum  őre,  majd  1870— 1874  kö- 
zött a  budapesti  m.  kir.  földtani  intézet  geológusa 
lett.  Nevezetesebb  művei :  Kolozsvár  és  környé- 
kének földtani  viszonyai  (M.  kir.  Földt.  Intézet 
Évkönyve  I.  köt.,  1871) ;  A  budai  márga  ásatag 
tüsköncei  (u.  o.  III.  köt.  1874). 

2.  P.  Ferenc,  geológus,  szül.  Csongván  (Alsó- 
Fehér  vm.)  1886  márc.  6.  Egyetemi  tanulmányai 
végeztével  1911.  a  budapesti  Földtani  Intézet 
geológusa,  1913—1915  között  pedig  a  sehnecz- 
bányai  bányászati  főiskolán  a  földtan -telepisme- 
rettani  tanszék  tanársegéde  volt;  1918  óta  a  m. 
k.  pénzügj^miniszt^rium    bányászati    ügyosztá- 


Pável 


259 


Páviánok 


lyában  működik.  Számos  értekezést  írt  a  Föld- 
tani Közlöny  s  Bányászati  és  Kohászati  Lapok- 
ban 8  rósztvett  az  Erdélyben  megindult  földgáz- 
és  petróleum-kutatásokban.  B  kutatásairól  hosz- 
szabb  értekezésekben  számolt  be.  Nevezetesebb 
dolgozatai :  Oláhlapád  környékének  földtani  vi- 
szonyai (1910) ;  Az  Erdélyi' Medence  ÉNy.-i pe- 
remének tektonikai  viszonyai  (1913) ;  A  magyar 
földigáz  és  petróleum  (1914;);  A  Maros  völgy 
Ualakídásáról  (Földtani  Közlöny  191á). 

3.  P.  Gábor,  orvos,  író,  szül.  Debreczenben 
1850.,  megh.  Pozsonyban  1913  máj.  31.  Egye- 
temi tanulmányait  Budapesten  végezvén,  Ko- 
rányi Frigyes  mellett  mint  tanársegéd  7  évig 
működött.  1882  -ben  kinevezték  a  pozsonyi  orszá- 
gos kórház  főorvosává.  Pozsonyban  mint  a  Toldy- 
kör  alelnöke,  eredményesen  szolgálta  a  magya- 
rosodás ügyét  is.  Számos  dolgozata  és  érteke- 
zése jelent  meg  magyar  és  német  szaklapok- 
ban. Önállóan  megjelent  művei  közül  emlí- 
tendők: A  tüdövészröl  és  a  Koch-féle  hacil- 
Uis  tuhercidosisról  (1884) ;  Az  antipirinröl  (1887); 
Az  antifehrinröl  (1887) ;  A  diftériáról  és  a  Be- 
ring-féle  szérum  gyógymódról  (1895) ;  Pozsony 
szed),  kir.  város  közegészségügyének  fejlődése 
1856-1906.  (Pozsony.  1909). 

Pável  János,  entomológus,szül.  Nagy- Vára- 
don 1842  dec.  31.,  megh.  Zágrábban  1901  jún. 
15.  Tanulmányait  Budapesten  elvégezve,  1863. 
belépett  a  magyar  nemzeti  múzeumhoz  gyűjtő- 
nek. B  minőségben  1 870.  Frivaldszky  Imre  tár- 
saságában KonstaiitVnápoly  s  Brussza  környékén 
gyűjtött.  Későbben  hazánk  több  különböző  vidé- 
kén végzett  gyűjtéseket.  A  magyar  nemzeti  mú- 
zeum áUattárát  s  a  tudományt  több  új  állatfajjal 
gazdagította.  Horváth  Gc-  társaságában  kiadta  a 
magyarországi  nagy  lepkék  névjegyzékét.  A  Ma- 
gyar Birodalom  Állatvilága  c.  műben  Ahafi- 
Aignerés  Vhryk  társaságában  megírta  a  Magyar- 
országon előforduló  lepkék  katalógusát. 

Pávelsósfürdő,  l.  Falnszlatina. 

PaTese  (pavois,  pavart,  palvese),  a  gyalog- 
ság pajzsának  egy  neme.  E  terjedelmes  négy- 
szögletű pajzsokat  leginkább  a  számszeríjas  har- 
cosok használták,  azért,  hogy  fegyverük  húrja 
megfeszítése  közben  tetőtől  talpig  födve  legye- 
nek. Magassága  1  m.,  szélessége  40—50  cm. 
Belsejének  köz  epén  felülről  lefelé  futó  vályú  volt, 
mely  a  külső  oldalon  gerincet  alkotott.  Ennek 
az  volt  a  rendeltetése,  hogy  a  földbe  vert  karó- 
hoz lehessen  a  pajzsot  támasztani,  a  gerincnek 
pedig  az,  hogy  a  P.  nagyobb  ellenállású  legyen. 
L.  Pajzs. 

Pavet  de  Courteille  (ejtsd:  pavé  dö  kartej),  Ábel, 
francia  orientalista,  szül.  Parisban  1821  jun.  23., 
megh.  u.  o.  1889  dec.  13.  Tanulmányai  végezté- 
vel 1854.  a  Collége  de  Francéban  a  török  nyelv 
rendkívüli,  1861.  rendes  tanára.  Főbb  művei : 
Dictionnaire  turc-oriental  (Paris  1870);  Conseils 
de  Nabi  efendi  á  son  íils  Aboul  Khair  (török  szö- 
veg francia  fordítással,  1857);  Miradj-Námeh 
(ujgur  szövegfordítással,  1882);  Tezkereh-i-eo- 
liyá.  Le  mémorial  des  saints  (ujgurból  való  ford. 
1889).  Kiadta  Kemál-Pasazádénak  a  mohácsi 
vészről  szóló  emlékiratát:  Histoire  de  la  cam- 
pagne  de  Mohacz  (1857);  továbbá  Barbier  de 


Meynard-ral  együtt  kiadta  Masudi  Prairies 
d'or  c.  művének, első  3  kötetét  (1861—64.);  Ubi- 
cinival  együtt :  État  prósent  de  l'empire  Ottoman 
(1876). 

Pavia,  1.  olasz  tartomány  Milano,  Piacenza, 
Genova,  Alessandria  ós  Novara  közt,  3336  km^ 
területtel,  (1915)  514,506 lak.  Jártisai:  Bobbio.Mor- 
tara  (Lomellina),  P.  és  Voghera. 

2.  P.,  fővárosa  P.  olasz  tartománynak,  püs- 
pöki székhely  a  Ticino  és  a  belőle  kiágazó,  Mi- 
lanóba vezető  csatorna  partján,  (1916)  40,729  lak. 
Régi  sáncok  és  erődítmények  övezik,  amelyeken 
12  torony  még  ma  is  fennáll.  Citadelláját  (most 
kaszárnya)  1360—1369.  Visconti  építette.  Széles 
utcái,  néhány  szép  tere  éSra  Ticinón  216  m.  hosz- 
szú,  1353.  épült  mesteri  márványhídja  van.  Bm- 
lékszobrai :  V.  Pius  pápa,^  Volta-emlék,  a  Piazza 
d'Italián  Itália  szobra,  a  Piazza  Castellón  a  Pozzi 
készítette  Garibaldi- emlék,  a  Cairolo-család  és 
Ghislieri  szobrai.  Templomai  közül  a  kiválóbbak : 
az  1468.  megkezdett  székesegyház  modem  hom- 
lokzattal ;  a  San  Pietro  in  Ciel  d'Oro-kolostorban 
Sz.  Ágoston  síremléke  (13P2),  tiszta  gótizlésű  mes- 
teri faragott  mű ;  a  San  Michele  (XI.  sz.) ;  a  szép 
Sta  Maria  Coronata  de  Canepanova,  Bramante 
építménye.  Tudományos  intézményei:  a  közép- 
korban híres,  1361.  alapított  egyeteme  1490.  épí- 
tett palotában,  390,000  darabból  álló  könyvtárral, 
füvészkerttel ;  az  1563.  Borromeo  milanói  érsek 
alapította  Collegio  Borromeo  és  az  1569.  alapított 
CoUegio  Ghislieri  iskolák ;  szépművészeti  iskola 
képtárral ;  a  Palazzo  Malaspinában  a  Museo  Muni- 
cipale,  rézmetszet-,  kép-  és  régiséggyüjtemény. 
8  km. -nyíre  van  a  híres  Certosa  (1.  0.).  Története: 
P.  az  antik  Ticiuum,  a  longobárdok  Papia-ja.  Kr. 
u.  271.  Aurelianus  császár  itt  megverte  az  ale- 
manokat ;  452.  Attila  foglalta  el,  476.  Odoaker, 
489.  Nagy  Teodorik ;  572.  a  longobárdok  fővá- 
rosa lett  s  a  királyokat  itt  koronázták.  774-ben 
Nagy  Károly  foglalta  el.  924  márc.  12.  a  magya- 
rok megrohanták  és  földúlták.  Milánóval  heves 
harcokat  vívott,  a  ghibellin-háborúkban  nagyob- 
bára  a  császárok  pártjára  állott.  1315-ben  a  mi- 
lanói Viscontik  hatalmába  került,  majd  Lombar- 
diával az  osztrák  uralom  alá.  1796-ban  a  fran- 
ciák foglalták  el ;  Napóleon  bukása  után  vissza- 
került Ausztriához.  1848  márc.  20.  az  osztrákokat 
kiűzték.  1859-ben  Lombardiával  együtt  Szárdiniá- 
hoz került.  V.  ö.  Robolini,  Notizie  appartenenti 
álla  cittá  di  P.  (P.  1826—38.,  6  köt.). 

Pávián  (állat),  1.  Páviánok. 

Páviánfül,  1.  Darivin-féle  csúcs  és  Fül. 

Páviánok  (áiiat),  a  Főemlősök  (Primates)  rend- 
jébe, a  Majmok  (1.  0.)  alrendjébe,  a  Keskenyorrú 
majmok  (Gatat^him)  csapatjába,  a  Cerkóf  maj- 
mok (Gercopithecidae)  családjába  tartozó  maj- 
mok. Az  idetartozó  fajokat  három  nembe  szokás 
osztani:  1.  Üstökös  P.  (Gynopithectcs),  l.  Üstö- 
kös páviánok ;  2.  Sörényes  páviánok  (Theropi- 
thecus),  1.  Sörényes  páviánok  és  3.  Igazi  páviá- 
nok (Papio).  Az  igazi  P.  nagy  és  zömök  ter- 
metűek, arcorruk  szögletes,  hosszú  és  a  kutyáé- 
hoz hasonló,  szőrözetük  hosszú,  füleik  kicsi- 
nyek, szemeik  magasan  íveltek,  végtagjaik  erő- 
sek, de  rövidek,  ülőgumóik  igen  nagyok  és  ren- 
desen igen  élénk  színűek.  Hazájuk  (egy  arábiai 


17' 


Pavíé 


—     260     — 


Pax 


faj  kivételével)  Afrika,  hol  a  magasabb  sziklás 
hegységeket  lakják  s  itt  a  hóhatárig  hatolnak 
fel.  Az  erdőket  nem  kedvelik.  Táplálékuk  növényi 
anyagokból  kerül  ki,  de  megeszik  ameUett  a  ro- 
varokat, pókokat,  csigákat,  tojásokat  stb.  Négy- 
kézláb igen  ügyesen  futnak  és  csak  ritkán  állanak 
lábaikra.  Igen  vad,  haragos  természetűek,  de 
egymást,  a  gyermekeket  és  a  fogságban  fel- 
ügyelőiket nagyon  szeretik.  Az  embertől  félnek, 
de  szükség  esetén  vele  szembe  szállnak.  12  élő 
fajuk  ismeretes.  Ijegközönségesebbek :  a  bábuin 
(Papio  bábuin  Desm.,  l.  Bábuin),  a  galléros  pá- 
vián vagy  hamadriasz  (Papio  hamad^-yas  L.),  a 
mandrill  (Papio  maimon  L.,  1.  MandrilJ)  és  a 
drill  (Papio  leucophaeus  F.  Cuv.,  1.  Drill). 

Pavic  Ármin,  horvát  tudós  és  politikus,  szül. 
Pozsegán  184:4;  márc.  29.,  megh.  Zágrábban  1913 
jul.  21.  A  zágrábi  egyetemen  a  horvát  nyelv  és 
irodalom  tanára,  a  délszláv  akadémia  tagja  s 
1898—1903.  a  horvát  országos  kormány  vallás- 
os közoktatásügyi  osztályának  főnöke  volt.  Tu- 
dományos dolgozatai  a  délszláv  akadémia  kiad- 
ványaiban jelentek  meg.  Kiváló  müve :  Historija 
dubrovacke  drame  (A  ragusai  dráma  története, 
Zágráb  1871). 

Paviin,  1.  Fraxin. 

PaTíllon  (franc,  ejtsd :  pavijoS),  az  építészet- 
ben különálló  kisebb  kerti  épület,  mely  ideiglenes 
tartózkodásra  (uzsonnázásra,  mulatozásra,  stb.) 
szolgál.  Különösen  a  bárok-  és  rokokokorszak 
kedvelte  a  P.-okat  és  azokat  sokszor  nagyobb  há- 
zak, kastélyok  sarkaihoz  ragasztotta.  Óriási 
épülettömbök  létesítése  helyett  manapság  a  kór- 
házakat, főiskolákat,  kaszárnyákat,  kiállítási 
épületeket  rendszeres  csoportosításban  több,  ki- 
sebb épületben  helyezik  el,  s  ezeket  is  P.-oknak 
nevezik.  —  P.  a  heraldikában :  sátor.  P.  továbbá 
zászlót,  lobogót  is  jelent. 

Pavillon-arany,  {fTMiG.  pavillon  d'or),  IV.  Fü- 
löp (1328—1350)  francia  királynak  a  régebbi  ú.  n. 
chaise  d'or-okkal  rokonveretű  aranya,  hátlapján 
Christus  Vincit,  Chrisfus  regnat,  Christus  im- 
perat  körirattal. 

PaTimentum  (lat.),  tarka  színű  padozat, 
mozaik. 

Pavlik  Ferenc,  államrendőrségi  főfelügyelő, 
szül.  Budapesten  1855  okt.  15.  Tanulmányai  vé- 
geztével katonai  szolgálatba,  majd  az  állami'end- 
örsóg  szolgálatába  lépett,  ahol  1898.  főfelügyelővé 
nevezték  ki.  Az  1910 — 15-iki  országgytilési  ob- 
strukció  idejében  ő  volt  a  képviselőházba  kiren- 
delt karhatalom  vezetője.  1917.  nyugalomba  vo- 
nult. 1907-ben  szerkesztette  a  határrendőrség  kézi- 
könyvét. 

Pavlin-Klostar,  adók.  Belő  vár-Körös  vm.  belő 
vári  j.-ban,  (i9io)  914  horvát  és  szerb  lak.  (Tr. 
SzHSz.). 

Pavlinovic  Bernát,  pénzügyi  író,  szül.  Pozse- 
gán 1877  jan.  24.  Állandóan  pénzügyi  szolgá- 
latban működött.  Főmunkája  a  Zawadowski 
Alfréddal  kiadott  gyűjtemény :  A  pénzügyi  tör- 
vények, szabályok  és  rendeletek  gyűjteménye 
(Budapest  1909—13,  5  köt). 

Pavlodar,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Szemipalatinszk  középázsiai  orosz  területen,  az 
Irtis  jobb  partján,  mintegy  10,000  lak. 


Pavlograd,  az  ugyanily  nevű  járás  szókhelye 
a  volt  Jekaterinoszlav  orosz  kormányzóságban, 
a  Volcsja  mellett,  mintegy  20,000  lak.,  gabona- 
és  állatkereskedéssel.  Most  Ukrajnához  tartozik. 

Pavlovac,  adók.  Belovár-Körös  vm.  grubisno- 
poljei  j.-ban,  (1910)  1429  horvát,  szerb  és  cseh  lak. 
(Tr.  SzHSz.). 

Pavlovci,  adók.  Szerem  vm.iregi  j.-ban,  (1910) 
674  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pavlovits  Jenő,  író,  szül.  Hódságon  (Bács) 
1850  jún.  30.,  megh.  Zomborban  1901  febr.  6. 
Előbb  Bácsmegyét  szolgálta,  majd  1884-től  ügy- 
védkedett Zomborban.  Szerb  nyelven  1867  óta 
írt  elbeszéléseket  és  regényeket,  majd  lefordította 
magyarra  és  a  Kisfaludy-Társaság  támogatásá- 
sával  1875.  kiadta  Rózsák  címmel  Jovanovics 
János  szerb  költő  verseit. 

Pavlovo,  falu  Nizsegorod  orosz  kormányzóság- 
ban, az  Oka  partján,  12,431  lak.,  nagy  vasmű- 
vekkel, késmű-  és  lakatosiparral. 

Pavlovszk,  város  Szt.-Pétervár  orosz  kormány- 
zóságban, kb.  5000  lak.,  I.  Pál  cár  által  1780.  épí- 
tett cári  kastéllyal,  könyvtárral  és  képgyűjte- 
ménnyel. P.  a  szentpéterváriak  kedvelt  nyaraló- 
helye. 

Pavo  (lat.)  a.  m.  páva. 

Pavoa  de  Varzim,  kikötő,  1.  Povoa  de  Varzim- 

Pavon,  a  Parana  kicsiny  baloldali  mellékfo- 
lyója Buenos-Ayres  argentínai  tartományban,  ne- 
vezetes az  1862  szept.  17-i  csatáról,  mert  utána 
Buenos-Ayres  ismét  csatlakozott  a  többi  állam- 
hoz. 

Pavonazzo,  1.  Carrarai  márvány^ 

PaToncella  pngnax  (áiiat),  1.  Gankő  és 
Fácánsneff. 

Pavor  és  Pallér,  1.  Pallor  és  ^avor. 

Pavor  noctnrnus  (lat.),  1.  Éjjeli  felijedés. 

Pavullo  nel  Frignano  (ejtsd :  — fnnyáno),  járási 
székhely  Modena  olasz  tartományban,  (loii)  12,674 
lak.,  üveggyárral;  kastélya  az  Estéké  volt.  Kö- 
zelében van  Montecuccolo  falu,  a  Motecuceoli- 
család  fészkével. 

Pavy-féle  betegség,  az  időleges  (ciklikus) 
fehérjevizelés. 

Pawlik,  Franz  Xavér,  osztrák  éremvéső,  szül. 
Bécsben  1865  aug.  2.,  megh.  u.  0.  1906  szept. 
Mintegy  száz  érmet  és  plakettet  készített,  finom 
stílusérzékkel. 

Pawnee,  indiánus  néptörzs,  1.  Páni. 

Pawtucket  (ejtsd:  paotöket),  1.  kisebb  folyó 
Rhode-Island  északamerikai  államban,  a  Black- 
stoneban  ered,  sellőkben,  vízierőkben  gazdag, 
Providence  felett  az  Atlanti-óceán  Narragansett- 
öblébe  torkollik.  —  2.  P.,  város  Rhode-Island 
északamerikai  állam  Providence  countyjában,  a 
P.  vízesései  mellett,  (1920)  64,248  lak.,  cémafonás, 
papiros-  és  gépgyártás,  vasöntés. 

Pax  (lat.)  a.  m.  béke,  továbbá  a  görögöknél 
és  a  rómaiaknál  a  béke  istennője,  1.  Eiréné. 

Pax  1.  Ferdinánd,  német  botanikus,  szül.  a 
csehországi  Königinhofban  1858  júl.  26.  Boroszló- 
ban tanult  mint  Göppert  és  Colin  tanítványa. 
1883-ban  Kiéiben,  1884.  Boroszlóban  asszisztens, 
1886.  u.  o.  magántanár,  1889.  a  berlini  múzeum 
őre,  1892.  Berlinben  magántanár,  1893.  a  boroszlói 
egyetem  tanára  és  a  botanikus  kert  és  miizeum 


Fax  Augusta 


261 


Payer 


igazgatója.  Göppert,  Engler  és  Prantl  után 
tovább  fejlesztette  a  híres  boroszlói  kertet  ós 
gyűjteményeket.  Főképen  morfológiai,  rendszer- 
tani ós  növónyföldrajzi  műveket  írt,  különösen  a 
Kárpátok  flórájával,  a  Primulaoeákkal  ésEuphor- 
biaceákkal  foglalkozik.  Nagyobb  müvei :  Allge- 
meine  Morpbologie  der  Pflanzen  (Stuttgart  1890) ; 
Grundzüge  der  Pflanzenverbreitung  in  den  Kár- 
pátén (I.  köt.,  Leipzig  1898,  II.  köt.  u.  o.  1908, 
mint  az  Bngler-Drude-féle  Die  Vegetation  der 
Bf  de  II.  és  X.  kötete) ;  Lehrbuch  der  Botanik  (a 
Prantl-féle  tankönyv  átdolgozása  9—18.  kiad.), 
Kiiuth-tal  együtt  megírta  a  Primulaceae-aaalká 
monográfiáját  (Leipzig  1905,  Das  Pflanzenreioh 
IV.  237.)  és  több  részben  ugyanazon  vállalatban 
az  Euphorbiaceae-G88L\é.ő.  egyes  csoportjait  dol- 
gozza fel.  Az  Bngler-Prantl-féle  Natürliche  Pfian- 
zenfaynilien  vállalatban  több  család  feldolgozását 
nyújtotta.  Nevéről  több  növényfaj  ós  a  Gilg-féle 
Paxia  gónusz  van  elnevezve. 

2.  P.  Ferdinánd,  német  zoológus,  a  boroszlói 
zoológiai  intézet  és  múzeum  őre  és  a  zoológia 
magántanára  a  boroszlói  egyetemen,  szül.  Bo- 
roszlóban 1885  dec.  30.  Főbb  dolgozatai :  Über 
die  Lepidopterenf  auna  der  Rodnaer  Alpen  (1906)  ; 
Binige  f ossile  Insekten  aus  den  Karpathen  (1908); 
Beitrag  zur  Lepidopterenf  auna  von  Rumanien 
(1908) ;  Die  geogr.  Verbreitung  der  Gattung  Ere- 
bia  in  den  Karpathen  (1908) ;  Die  Aktinienfauna 
Westafrikas  (1908) ;  Aktiuienstudien  I-III.  (1909); 
Die  Steinkorallen  der  Deutsch.  Südpolarexpe- 
dition  (1910). 

Pax  Augusta,  Badajoz  (l.  o.)  ó-latin  neve. 

Pax  dei  (lat.),  l.  Istenbéke. 

Paxiuba  (növ.),  l.  Iriartea. 

Pax  Júlia,  Beja  (l.  o.)  ó-latin  neve. 

Paxo  (Paxos)j  Korkira  görög  nomoszhoz  tar- 
tozó sziget,  a  Jóni-szigetek  egyike,  19  km 2  terü- 
lettel, (1907)  4457  lak.  Dombos  földjét  olajligetek 
takarják,  amelyek  a  Jóni-szigetek  legjobb  olaját 
szolgáltatják.  Néhány  kénes  forrás  is  fakad  rajta. 

Pax  sacra  (lat.)  a.  m.  istenbéke  (l.  0.). 

Paxt.,  latin  növénynevek  után  Paxton  Joseph 
(1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Pax  tecum  (lat.)  a.  m.  béke  veled ;  a  kat. 
egyházban  használatos  köszöntés :  1.  az  ünnepé- 
lyes nagy  misében,  midőn  a  pap  az  áldozás  előtt 
az  egyház  békéjeért  mondott  ima  után  a  szer- 
papnak kezeire  tevén  kezeit  mondja :  P.,  mire  ez 
«et  cum  spiritu  tuo))  felel  és  a  vett  békét  az  al- 
szerpappal  közli  és  ez  a  székesegyházakban  a 
dignitáriusokkal  és  a  többi  segédkezővel ;  2.  a 
püspök  üdvözlete  a  bérmálás  és  az  áldozó  papoké 
a  keresztség  szentségének  kiszolgáltatásánál.  L. 
meg  Tabiila  pacis. 

Paxton  (ejtsd:  pekszt'ü),  Joseph,  sir,  angol  bota- 
nikus, kertész  és  a  londoni  kristálypalota  építője, 
szül.  Milton-Bryanban  1802.,  megh.  Londonban 
1865  jun.  8.  Müvei :  Magaziné  of  botany  (London 
1834—1849, 16  köt.);  The  horticultural  register 
(u.  0. 1832—36,  5  köt.),  Harrisonnal  együtt ;  Bota- 
nical  dictionary  (London  1840),  Lindley vei  együtt. 

Pax  Tobis  (lat.)  a.  m.  békesség  nektek,  a  kat. 
egyházban  a  felszentelt  püspökök  üdvözlése  a 
dominus  vobiscum  helyett  azolcban  a  sz.  misék- 
ben, amelyekben  a  glória  elmondása  elő  van  írva. 


Payement  (franc,  ejtsd.-  pejman),  a.  m.  fize- 
tés, fizetési  határidő,  ill.  időpont,  a  több  hétig 
tartó  vásárokon  a  fizetés  hete. 

Payen  (ejtsd:  pajeS),  1.  Anselme,  tra.JiGÍ3.  kémikus, 
szül.  Parisban  1795  jan.  17.,  megh.  u.  0.  1871 
máj.  13.  Eleinte  cukorgyári  igazgató  volt  Vau- 
girardban  ;  itt  ismerte  fel  a  csontszén  színtele- 
nítő hatását.  1842-ben  az  ipari  kémia  tanára  lett 
a  párisi  École  des  Árts  et  Métiersben.  Nevezete- 
sebb munkái :  Précis  de  chimie  industrielle  (1849, 
6.  kiad.  1878) ;  Précis  théorique  et  pratique  des 
substances  alimentaires  (4.  kiad.  1865) ;  Traité 
complet  de  la  destillation  (5.  kiad.  1866). 

2.  P,  Loiiis,  francia  költő,  szül.  Alaisban(Gard) 
1875  dec.  Coppóera  emlékeztető  verseit  nagy  mű- 
gond jellemzi.  A  regény  és  szinmü  terén  is  siker- 
rel próbálkozott.  Művei :  A  l'ombre  du  portique 
(1900) ;  Persée  (1901) ;  Les  voiles  blanches  (1905) 
költemények ;  La  souillure  (1905)  regény ;  Ti- 
phaine  (1899) ;  L'áme  des  clnses  (1902) ;  La 
victoire  (1910)  verses  színművek. 

Payena  A.  DG.  (növ.),  a  Sapotaceae-család 
génusza ;  16  faja  az  indiai-maláji  területen  elter- 
jedt fa.  Levelük  bőrnemű,  épszélű,  alsó  oldalán 
többnyire  szőrös.  Apró  viráguk  hosszú  kocsányú, 
csomókban  áll.  Bogyójuk  tojásalakú  v.  hosszú- 
kás tojásdad,  rendesen  csak  1  maggal,  ennek 
fényes  héja,  hosszúkás  köldöke  és  bent  húsos 
tápláló  szövete  van.  Maiakkán  és  a  Szunda-szi- 
geteken  elterjedt  P.  Leerii  Benth.  et  Hook. 
jó  guttaperchát  szolgáltat,  de  ez  könnyen  rostossá 
válik  és  nem  olyan  rugalmas,  mint  a  Palaquium- 
fajoké  (l.  0.). 

Payer,  LFriedrich  í;ow,  német  politikus,  sztU. 
Tübingenben  1847  jún.  12.,  1894— 1912-ig  a  würt- 
tembergi  kamara  képviselője  volt,  később  annak 
elnöke.  1917  novembertől  1918  novemberig  al- 
kancellár  volt  s  előkészítette  Németország  demo- 
kratizálását. 1919-ben  a  német  nemzetgyűlés 
demokrata  pártjának  vezére  volt,  de  lemondott, 
mert  a  párt  a  versaillesi  szerződés  elfogadását 
ellenezte. 

2.  P.,  Jtdiiis  von,  osztrák  sarki  utazó  és 
festő,  szül.  Schönauban  (Teplitz)  1842  szept.  1., 
megh.  Veldesben  1915  aug.  30.  A  bécsújhelyi  ka- 
tonai akadémiát  elvégezvén,  1859.  hadnagy  lett. 
1866-ban  a  custozzai  csatában  kitüntette  magát. 
Mint  kiváló  alpinista  az  Ortler- Alpokban  elsőrendű 
topográf,  felvételeket  eszközölt.  Petermann  buz- 
dítására 1869—1870.  a  második  német  sarkexpe- 
dicióban  résztvett,  Keleti  Grönlandban  a  Fe- 
renc József -fjordot  felfedezte  és  belső  Grönland 
alpi  jellegét  megállapította.  1871-ben  Weyprecht- 
tel  a  sprktenger  kutatására  a  Spitzbergáktól  ke- 
letre expedíciót  indított,  s  az  É.  sz.  79°-ig  hatolt. 
Rendezte  a  nagy  osztrák-magyar  sarkexpediciót 
és  a  Tegetthoffon  1872  jún.  13.  elhagyták  Bremer- 
havent;  Novaja-Zemljábau  befagyva,  P.  szánon 
folytatta  útját  s  1872  aug.  31.  felfedezte  a  Ferenc 
József -földet  és  1874  tavaszán  az  É.  sz.  83o-ig  ha- 
tolt. Ugyancsak  szánon,  majd  orosz  halászhajón 
Lapponián  keresztül  tért  vissza.  A  fjordok  kelet- 
kezésének helyes  magyarázatát  P.  adta.  A  kato- 
nai szolgálatból  kilépve,  1882  óta  Münchenben  a 
festészetnek  élt.  Blső  nagy  képét :  A  halál  öblét, 
a  müncheni 'akadémia,  három  más  képét  pedig  a 


Payerne 


262     — 


Payta 


párisi  szalon  nagy  arany  éremmel  tüntette  ki. 
Irodalmi  művei :  Die  Ortler- Alpen  és  Adamello- 
Alpen  (Petermanu's  Mittheil.,  Gotha  1864;— 72) ; 
Die  österr.-ung.  Nordpolarexped.  i.  J.  1872—74 
(Wien  1876) ;  Weypreclit  K.  és  Payer  Gy.  jelen- 
tései az  osztrák-magyar  északsarki  expedíció  bi- 
zottságához, ford.  Sámi  Lajos  (Budapest,  Föld- 
rajzi Közlemények  II.,  233—266.  old.  1874). 

Payerne  (ejtsd :  pajem),  az  ugyanily  nevű  járás 
székhelye  Waadt  svájci  kantonban,  (i9io)  5396 
lak.  P.  a  középkorban  fontos  hely  és  több  ízben 
a  burgundi  királyok  székvárosa  is  volt. 

Payk. 5  rovarnevek  utánPayktdl  Gustavsvéd 
entomológus  (szül.  Stockholmban  1757  aug.  21., 
megh.  u.  0.  1826.  jan.  í28.)  nevének  rövidítése. 
Főműve :  Fauna  Suecicá :  Insecta  (üpsala  1798— 
1800,  3  köt.). 

Payn  (ejtsd:  pén),  Jaiues,  angol  regényíró,  szül. 
Cheltenham-ben  1830.,  megh.  Londonban  1898. 
Tanulmányai  végeztével  szépirodalmi  téren  kez- 
dett dolgozni.  Dickens  Household  Words  c.  folyó- 
iratában jelentek  meg  első  novellái.  1859— 74-ig 
a  Chambers's  Journalt  szerkesztette  és  abban 
tette  közzé  nagysikerű  regényeit,  amelyek  közül 
The  Lost  Sir  Massingbert  (1864)  a  legértéke- 
sebb. 1883— 96-ig  a  Cornhill  Magaziné  szerkesz- 
tője volt.  A  társadalmi  regényen  kívül  különösen 
a  humoros  novellát  művelte,  e  téren  a  High 
Spirits  11879—80)  és  Glow  Worm  Tales  (1887)  c. 
gyűjteményei  a  legkiválóbbak.  Az  életnek  vidám 
jeleneteit  örökíti  meg  legszívesebben ;  e  tekin- 
tetben kiemelendők  még  regényei  közül :  By 
Proxy  (1878) ;  Por  Gash  Only  (1882) ;  The  Talk 
of  the  Town  (1885) ;  The  Disappearance  of  George 
Driítel  (1896).  Kritikai  tanulmányai  közül  meg- 
említendök  :  Somé  Literary  Recollections  (1886)  ; 
Gleams  of  Memory  (1894) ;  The  Backwater  of 
Life  (1900) ;  az  utolsó  kötetben  van  P.  kitűnő 
életrajza  barátjának,  Leslie  Stephennek  tollából. 
Műveiből  magyarul  megjelent :  Egy  fedél  alatt 
(ford.  Szász  Károly,  Bpest  1883) ;  Gyors  eljegy- 
zés (vígj.,  ford.  Mihályi). 

Payne  (ejtsd:  pén),  1.  John  Howard,  amerikai 
író  és  színész,  szül.  New  Yorkban  1792  jún.  9., 
megh.  Tuniszban  1852  jún.  5.  A  Drury  Lane  szín- 
háznak 20  éven  át  volt  tagja,  tőle  való  a  híres 
Home,  sweet  home  című  dal,  mely  az  angolok  leg- 
kedveltebb népdala  lett.  P.  1832.  tért  vissza  az 
Egyesült-Államokba  s  1841.  Tuniszba  konzulnak 
nevezték  ki.  V.  ö.  Harrison  G.,  Life  and  writings 
of  P.  (London  1875). 

2.  P.,  Sereno  R,  amerikai  politikus,  szül.  Hamil- 
tonban  (New  York  állam)  1843  jún.  26.  1883  óta 
a  kongresszus  tagja.  Részt  vett  a  Mac-Kinley  és 
a  Dingley-féle  vámtarifák  megalkotásában  ;  az 
1909.  évi  magas  védvámokat  tartalmazó  tarifa 
(1.  Payne  Aldrich-tarifa)  az  ő  nevéhez  fűződik. 

3.  P.,  Thomas,  1.  Paine, 

Payne  Aldrich-tarifa,  az  északamerikai  Egye- 
sült-Államoknak 1909  óta  érvényben  levő  vám- 
tarifája. A  P.  az  Egyesült-Államok  területére  be- 
hozott árúknak  az  ottani  piaci  értékéhez  igazodó, 
védvámos  célzatú  értéktarifája.  Eredeti  tótelei 
csak  azokkal  az  államokkal  szemben  nyernek 
alkalmazást,  amelyek  az  Egyesült-Államok  ré- 
szére a  legnagyobb  kedvezményt  biztosítják,  a 


többi  államokkal  szemben  a  tételek  25o/o-kaí 
magasabbak,  a  P.  tehát  kettős  tarifa.  Az  olyan 
árúk  után,  amelyeket  nem  amerikai  hajón  hoz- 
nak be,  még  további  107o  vámdíj  (surtaxe)  fize- 
tendő. 

Payneizálás,  1.  FétnesUés. 

Paynetipia,  1.  Immediográfia. 

Payr,  1.  Hugó,  hírlapíró,  szül.  Budapesten 
1888.  Bölcsészeti  tanulmányokkal  foglalkozott^ 
majd  a  hírlapírói  pályára  lépett.  Több  fővárosi 
lapnak  volt  belső  munkatársa,  majd  1914—15.  a 
világháború  során  a  Budapesti  Hírlapnak  a  sajtó- 
hadiszállásra küldött  tudósítója  volt  s  harctéri 
cikkei  és  szakszerit  stratégiai  fejtegetései  figyel- 
met keltettek.  1917-ben  jelent  meg  József  kir. 
hercegről  írt  könyve:  József  királyi  herceg, 
1914—1917.  Az  elméleti  sportirodalom  terén  út- 
törő munkásságot  fejtett  ki  s  mint  sportember 
is  nevezetes  sikereket  ért  el.  A  londoni  olimpiá- 
don a  birkózó  világbajnokság  harmadik  helye- 
zettje lett,  Bécsben  pedig  európai  bajnokságot 
nyert. 

2.  P  Hugóné  Elefánt  Olga,  P.  1.  felesége,, 
művészeti  író,  szül.  Zichyfalván  1886.  Tanulmá- 
nyait a  budapesti  tudomány-egyetemen  végezte^ 
ahol  bölcsészetdoktori  oklevelet  szerzett.  Ezután 
az  Iparművészeti  Múzeum  szolgálatába  lépett,, 
ahol  segédőrré,  1921.  pedig  múzeumi  őrré  nevez- 
ték ki.  Főkép  a  művészettörténettel  és  építészet- 
tel foglalkozik.  Számos  cikke^  jelent  meg  a  napi- 
lapokban és  folyóiratokban.  Önálló  műve :  Tér 
és  testtömeg  az  építészetben  (Budapest  1908).  E 
Lexikonnak  is  munkatársa. 

3.  P.  Vilmos,  államtitkár,  jogi  író,  szül.  Vil- 
lányban 1859  jan.  7.  Jogi  tanulmányait  Pécsett 
és  Budapesten  végezvén,  1883.  a  honvédehni 
minisztériumba  lépett,  ahol  a  törvényelökészítés 
terén  kifejtett  munkásságáért  többszörös  királyi 
kitüntetésben  részesült.  1910-ben  min.  tanácsossá^ 
1918-ban  a  Wekerle- kabinetben  a  honvédelmi 
minisztérium  politikai  államtitkárává  nevezték 
ki.  Önállóan  megjelent  müvei:  Veder őtörvény, 
Katonai  büntető perrendtartás{M8LgYai  Közigaz- 
gatási Tvek  gyűjteményében,  Budapest  1911,  IL 
kiad.  1914). 

Paysage  (franc,  cíjtsd:  pejszázs)  a.  m.  vidék,  táj ; 
P.  intimé, hangulatkép;  paysagiste,  tájképfestő. 

Paysandú,  Uruguay  egyik  departamentója, 
területe  13,252  kms,  (1920)  76,018  lak.,  állatte- 
nyésztéssel. Fővárosa  P  (azelőtt :  San  Benito), 
(1920)  24,000  lak.,  az  Uruguay  balpartján,  P.  szi- 
gettel szemben;  húsvágóipar,  húskivitel;  gőz- 
hajó-járatokkal Montevideo  és  Buenos  Aires  felé. 

Pays  Basque,  Spanyolország  baszk  tartomá- 
nyai (1.  Alava,  Guipuzcoa  és  Viscaya  alatt.) 

Pays  de  Cocagne  (franc),  1.  Cocagne, 

Pays  d'Enhaut  (ejtsd :  pej  daSho),  a  Saane  folyá 
legfelső  szakaszán  elterülő  gyönyörű  fekvésű  s 
gazdag  legelőkben  bővelkedő  völgy  ós  járás 
Waadt  svájci  kantonban,  186  km^  területtel,  (i9io> 
5710  lak.,  Chateau  d'Oex  (3831  lak.)  székhellyel. 

Pays  de  Vaud,  Waadt  svájci  kanton  francia 
neve. 

Pays  de  Waes,  keletflandriai  vidék  Belgium- 
ban, 1.  Waesland. 

Payta,  kikötő,  1.  Piura. 


Paz 


263 


Pázmánd: 


Paz,  városok,  1.  La  Paz. 

Paz,  Enriquez  de,  spanyol  költö,  1.  JSnriquez. 

Pazar  (török),  1.  Gsársi. 

Pazardzsik  (Pasardzik),  több  balkánfélszigeti 
város  neve;  1.  Hadzsi-Oglu-P.  (1882  óta  hivata- 
losan Dobrics),  város  a  volt  Várna  bulgáriai 
kerületben,  (1910)  18,098  lakossal.  Most  Romániá- 
hoz tartozik.  Van  török  mecsetje  és  több  temp- 
loma ;  áprilisi  vásárjai  nevezetesek.  1774  jún.  2. 
I.  Kamenszki  az  oroszok  élén  P.-t  elfoglalta  és  a 
törököket  egészen  Sumláig  visszaszorította ;  1810 
jún.  3.  II.  Kamenszki  heves  ostrom  után  roham- 
mal újra  bevette  s  ez  alkalommal  8000  török 
elesett.  —  2.  Tatár-P,  város  Bulgáriában  a 
felső  Marica  partján,  (1910)  17,554  lakossal,  jelen- 
tékeny rizstermeléssel  és  marhavásárokkal. 

PazariSte,  adó-  és  pk.  Lika-Krbava  vm.  peru- 
sici  j.-ban,  (1910)  1807  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pazarlás  v.  tékozlás,  a  jövedelemmel  arányban 
nem  álló  gondatlan  költekezés.  A  P.  a  pazarlónak 
(prodigus)  gondnokság  alá  helyezésére  vezethet. 
A  vagyonbukott,  aki  fizetésképtelenségbe  pazarlás 
által  jutott,  vétkes  bukás  miatt  büntetendő. 

Pazaorek,  Gustav,  német  mútörténetíró,  szül. 
Prágában  1865  május  21.  Az  ószakcsehországi 
Reichenberg  iparművészeti  múzeumát,  mint  ennek 
igazgatója,  mintaszerűen  újjászervezte.  1905-ben 
a  stuttgarti  iparművészeti  múzeum  igazgatója 
lett.  Különösen  az  üveg  történetével  foglalkozott. 
Főbb  munkái:  Modemé  Gláser  (Leipzig  1901); 
Die  Glásersammlung  des  nordböhmischen  Ge- 
werbemuseums  (u.  0. 1902) ;  Kranke  Gláser  (u.  0. 
1903). 

Pázdány,  kisk.  Baranya  vmegye  szentlőrinczi 
j.-ban,  (1920)  85  magyar  lak. 

Pazdics  (Pozdisovce)j  kisk.  Zemplén  vm.  nagy- 
mihályi j.-ban,  (1910)  1219  szlovák  és  magyar  lak. 
(Tr.  C8.-Szl.) 

Pázend,  1.  Párszi  nyelv  és  irodalom. 

Pazigráfia,  pazilália,  1.  Világnyelv. 

Pázmán  lovag,  kinek  Károly  Róbert  királlyal 
való  párbaját  Arany  János  egy  víg  balladában  fel- 
dolgozta, tulajdonkép  a  Hunt-Pázmán  (l.o.)  nem- 
zetségből való  Mihály  fiának,  Gergelynek  volt 
unokája.  Ennek  az  István  apródnak  Károly  Ró- 
bert király  egy  harcjátékban  három  fogát  kiüt- 
vén, öt  1319  jún.  8.  három  bihari  faluval.  Som- 
mal, Somogygyal  és  Pósával  kárpótolta.  Arany 
a  lovagot  már  idősebbnek,  kopasznak,  felesé- 
gesnek ós  az  udvari  szokásokban  járatlannak 
mutatja  be ;  olyan  leírás,  ami  a  király  apród- 
jára  egyáltalán  nem  illik.  A  szerelmi  kaland- 
ban azonban  megvan  a  történelmi  valószínűség, 
mert  Károly  épen  ez  időkben  folytatta  a  leg- 
léhább életet. 

Pazmanaeum,  1.  Pázmány. 

Pázmánd,  nagyk.  Fejér  vm.  váli  j.-ban,  (1920) 
2092  magyar  lak. 

Pázmáiidfala,  kisk.  Győr  vm.  pusztai  j.-ban, 
(1920)  1009  magyar  lak.  Itt  született  Páztnándi 
Horvát  Endre,  1.  Horvát,  4. 

Pázmándhegy,  kisk.  Győr  vm.  pusztai  j.-ban, 
(1920)  653  magyar  lak. 

Pázmándi  Horvát  Endre,  1.  Horvát,  4 

Pázmándy  (szomori  és  somodori),  előkelő  bir- 
tokos és  hivatalviselő  család  Komái'om  és  Fejér 


vármegyében.  Az  ősök  közt  gondos  szerző  vol 
György,  ki  a  komáromvánnegyei,  a  család  ál 
tal  régebben  lakott  kömlődi  birtokot  az  apáth 
és  pamaki  pusztákkal  növelte.  A  család  mellék 
nevét  a  báró  Sándorokkal  együtt  birt  szomori  ó 
somodori  komáromvármegyei  pusztáktól  vette 
Károly,  ki  Fejér  vármegyében  Baracskán  lakot 
8  1826.  magtalanul  halván  el,  ottani  nagy  bii 
tokát  a  Dénes-ágra  hagyta,  főszolgabíró  voll 
Nevezetesebb  tagjai  a  családnak : 

1.  P.  Dénes,  a  reform-korszak  politikusa,  szü] 
Kömlődön  (Komárom  vm.)  1781  márc.  10.,  megt 
Baracskán  1854  febr.  1.  Jogi  tanulmányokat  vég 
zett,  1806.  szülő  vármegyéjében  főszolgabíró  let1 
majd  ugyanazt  képviselte  mint  követ  az  1825- 
1827.,  1830.,  1832—36.  és  1839—40.  országgyű 
léseken.  Mint  a  dunántúli  református  egyházke 
rület  gondnoka  és  1848.  Fejér  vármegye  főis 
pánja  a  nagy  átalakulás  idején  s  a  szabadság 
harc  kezdetén  tagja  volt  a  főrendiháznak  ós  í 
honvédelmi  bizottmánynak.  Az  országgyűlés 
azonban  Debreczenbe  már  nem  követte,  haner 
a  magánéletbe  vonult. 

2.  P.  Dénes,  az  első  népképviselőház  elnöke 
szül.  Kömlődön  1816  ápr.  7.,  megh.  Baracska] 
1856  jan.  24.  Tanulmányainak  befejeztével  gyor 
san  emelkedett  közéleti  karrierje :  tagja  volt  a 
1843—44.  ós  az  1847—48.  diétáknak,  sőt  neve 
mint  az  ellenzék  egyik  vezéréé,  csakhama 
egyike  lett  a  legismertebbeknek  és  legnépsze 
rűbbeknek.  A  centralisták  és  municipalisták  vi 
tájában  közópállást  foglalt  el  s  országgyíilés 
beszédeiben  korholta  mindegyik  szélsőséget.  1 
Batthyány-kormány  Szalay  Lászlóval  együt 
őt  küldte  ki  (1848  május)  a  frankfurti  neme 
parlamenthez,  hogy  a  magyar-német  órdekszö 
vétséget  megkösse.  Minthogy  azonban  a  kor 
mány  P.-t  szemelte  ki  az  alsóház  elnökévé,  jú] 
elején  hazajött  s  egész  dec.  végéig  az  ő  elnök 
nyilatkozataiban  fejeződött  ki  a  magyar  nemze 
álláspontja  a  horvát  betöréssel,  a  nemzetiség 
anarchiával  és  az  udvari  reakcióval  szemben 
Szeptemberben  ő  vezette  az  országgyűlés  nag; 
monstre-küldöttségót  V.  Ferdinánd  király  elé 
de  sem  ezzel,  sem  a  Reichsrathoz  való  szemé 
lyes  közeledéssel  nem  ért  el  eredményt.  Utóbb  í 
béke  felé  hajlott,  nem  követte  Kossuthékat  Deb 
reczenbe,  sőt  jan.  8.  (1849)  meghódolt  Windisch 
gTátznek.  Emiatt  a  forradalmi  kormány  nehéz 
telesét  vonta  magára  s  mikor  1849.  tavaszán  í 
magyarok  kezébe  került,  csak  Vukovics  Seb^ 
közbelépése  mentette  meg  a  rögtönítólő  bíró 
Ságtól.  A  szabadságharc  bukása  után  teljesei 
visszavonult. 

3.  P.  Dénes,  politikus  és  publicista,  P.  2.  fia 
szül.  Kömlődön  1848  júl.  10.  Egyetemi  tauulmá 
nyait  jórészt  külföldön  végezte,  1872.  rövid  időn 
a  külügyminisztérium  szolgálatába  lépett,  1878 
((független))  szabadelvű  programmal  képviselő 
mandátumot  nyert,  de  azután  a  mérsékelt  ellen 
zókhez,  majd  a  függetlenségi  párthoz  csatlako 
zott.  Ismételt  külföldi  utazásai  alkalmával  főle^ 
Franciaországban  előkelő  politikai  összekötteté- 
seket szerzett  s  ügron  Gábor  mellett  vezetője 
volt  annak  a  függetlenségi  csoportnak,  amely  8 
hármas-szövetségtől  való  elszakadás  érdekébei 


Pázmány 


264 


Pázmány 


fejtett  ki  bel-  és  külföldön  propagandát.  Tagja 
az  interparlamentáris  uniónak  s  a  magyar  álla- 
miság ismertetése  céljából  számos  francia  és 
angol  cikket  és  tanulmányt  irt.  Számos  politikai 
és  társadalmi  cikket  írt  azonkívül  napilapokba 
s  a  nyolcvanas  években  szerkesztette  a  Delejtű  és 
a  Haladás  c.  napilapokat  és  a  Gazette  de  Hon- 
grie-t  Önállóan  megjelent  munkái :  A  brüsszeli 
és  párisi  rendőrség  (Budapest  1876) ;  La  Hon- 
grie  devant  l'Europe  (Brüsszel,  1905.) 

Pázmány  Péter  (panaszi),  bíbornok,  eszter- 
gomi érsek,  született  Nagyváradon  1570  okt.  4. 
ősrégi  magyar  családból,  meghalt  Pozsonyban 
1637  márc.  19.  Iskoláit  szülőföldén  kezdte,  azután 
Kolozsvárra  ment,  ahol  1583.  elhagyta  a  refor- 
mátus vallást  s  a  kat.  egyházba  visszatért,  1587. 
pedig  a  Jézus-társaságba  lépett.  A  próbaidőt 
Krakóban  töltötte,  a  bölcseletet  Bécsben  tanulta, 
a  hittudományokat  Rómában,  azután  Grácban 
működött.  1601-ben  a  sellyei  rendházba  küldték 
elül  járói,  hogy  hazájában  hithirdető  legyen.  Kas- 
sán és  Nyitra  vármegyében  működött.  1603-ban 
ismét  Grácban  tanított.  1607-ben  másodszor  küld- 
ték hazájába,  ahol  Forgách  esztergomi  érsek 
vette  udvarába.  1608-ban  a  pozsonyi  országgyű- 
lésen, mint  rendjének  képviselője,  ennek  érdeké- 
ben hatalmas  beszédben  szólalt  fel  a  bécsi  béke- 
kötés 8.  pontja  ellen,  amely  a  jezsuitáktól  meg- 
tagadja az  országban  a  birtokszerzési  jogot.  For- 
gách érsek  kezdeményezésére  és  II.  Mátyás  ké- 
relmére V.  Pál  pápa  felmentette  P.-t  szerzetesi 
fogadalmai  alól.  1616  ápr.  25.  turóczi  préposttá 
s  ugyanaz  év  szept.  28.  az  időközben  elhunyt 
Forgách  helyébe  esztergomi  érsekké  nevezték  ki. 
A  bíbort  VIII.  Orbántól  kapta  1629.  P.  volt  a 
magyarországi  ellenreformáció  lelke  ókesszóló 
prédikációival,  élőszóval  és  a  sajtó  útján  folyta- 
tott hitvitáival.  Számos  előkelő  családot  térített 
vissza  a  kat.  egyházba,  így  Forgách  Miklós  és 
Zsigmond  grófokat,  Thurzó  Kristófot  és  Esterházy 
Miklóst,  Zrínyi  Györgyöt,  Rákóczi  Pált,  Branden- 
burgi Katalint  (Bethlen  Gábor  özvegyét)  stb. 
1603— 11-ig  kilenc  polemikus  munkája  jelent  meg; 
ezek  a  kat.  egyház  tanításának,  szertartásainak 
és  történetének  egyes  pontjait  tárgyalják,  amelye- 
ket a  protestánsok  leginkább  megtámadtak.  E  mű- 
veket jelentőségre  és  hatásra  nézve  meghaladja 
az  Igazságra  vezérlő  Kalauz,  (Hodegus  1613). 
Ez  a  tudomány,  rendszeresség  és  népszerű  vonzó 
modor  minden  előnyeit  egyesítve  tárgyalja  a  kat. 
vallás  főbb  igazságait,  tekintettel  a  protestánsok 
támadásaira  s  így  tárháza  a  kat.  vallás  érveinek  s 
a  protestánsok  elleni  védelem  fegyvereinek.  P.,mi- 
után  meg  volt  győződve  arról,  hogy  főkép  a  pap- 
ság erkölcsi  és  műveltségi  hanyatlása  idézte  elő 
s  könnyítette  meg  a  protestantizmus  elterjedését 
8  csakis  erkölcsös,  művelt  és  buzgó  papság  képes 
annak  határt  szabni  s  a  tiszta  hitet  fentartani, 
azért  1619.  Nagyszombatban  az  ifjúság  számára 
nevelőintézetet  és  papnevelőt  alapított,  úgyszintén 
Bécsben  is  egyet  1623.  (közel  200,000  forintnyi 
áldozattal),  amely  máig  is  virágzik  s  alapítójának 
nevét  (Pazmanae2im)  viseli.  1635-ben  100,000 
forintnyi  alappal  létesítette  a  magyar  tudományos 
egyetemet,  hittani  és  bölcseleti  karral ;  ez  utóbb 
kiegészítve  az  ország  fővárosába  helyeztetett  át. 


Pozsonyban  a  jezsuitáknak  kollégiumot  és  isko- 
lát, Érsekújvárt  és  Körmöczbányán  a  ferencren- 
dieknek  kolostort  alapított.  Politikai  szereplésé- 
ből említést  érdemel,  hogy  az  1618-i  országgyű- 
lésen főleg  az  ő  érdeme  volt,  hogy  a  gyermektelen 
n.  Mátyás  életében  utódjává  Ferdinándot  válasz- 
tották meg.  A  Bethlen  Gáborral  való  háborúsko- 
dások alkalmával  főkép  a  békekötéseknél  gya- 
korolta befolyását,  I.  Rákóczi  Györggyel  szive  s 
viszonyban  állott  s  míg  élt,  vissza  tudta  őt  tartani 
attól,  hogy  a  protestánsokkal  és  a  törökkel  szö- 
vetkezve, II.  Ferdinánd  ellen  fegyvert  ragadjon. 
P.  elévülhetetlen  érdeme  a  mai  irodalmi  nyelv 
megteremtése  (1.  Magyar  irodalom,  XIII.  k.  154. 
old.)  8  mint  a  szó  mesterét  a  «magyar  bíboros 
Cicero»  névvel  tisztelte  meg  nemzete.  A  világ- 
egyház története  kevés  főpapot  mutat  fel,  a  hazai 
egyházé  egyet  sem,  aki  P.-t  erényekben  fölül- 
multa volna.  Munkáinak  száma  körülbelül  har- 
mincat tesz.  Nevezetesen:  Felelet  az  Magiari 
István  Sárvári Praedicatornac,  az  Ország  rom- 
lása okairul,  irt  köniuire  (Nagyszombat  1603) ; 
Kempis  Tamásnak  az  Krisztus  követéséről  négy 
könyvei  (Bécs  1604 ;  számtalan  kiadást  ért) ;  Az 
mostantamat  vy  tudomaniok  hamisságának  Tiiz 
nilvan  való  hizonisaga  (Graz  1605);  Keresz- 
tyéni Imádságos  könyv  stb.  (u.  o.  1606,  számos 
kiadást  ért) ;  Keresztieni  Felelet.  A  Megh  Dii- 
csőült  Szentek  Tiszteletirül  stb.  (u.  o.  1607) ;  Az 
Nagi  Calvinus  Jánosnak  hiszek  egy  Istene  stb. 
(Nagyszombat  1609) ;  Egy  keresztien  Predika- 
tortul  stb.  (1609);  Alvind  Péternek  sok  teto- 
vaazo  kerenghesekkel,  és  czegheres  gyalázatok  - 
kai  fel  halmozót  feleletinek  megrostálása  (1609) ; 
Posonba  löt  Praedikatio  stb.  (1610) ;  Tanácsko- 
zás, mellyet  kelljen  a  különböző  vallások  közül 
választani  {(yieiz  1611);  Peniculus  Papporum  Apo- 
lógiáé Solnensis  Conciliabuli  stb.  (Pozsony  1610) ; 
Logi  Alogi,  stb.  (u.  0. 1612) ;  Isteni  Igazságra  ve- 
zérlő kalauz  (u.  o.  1613) ;  Gsepregi  Mesterség  stb. 
(Bécs  1614) ;  A  Galvinista  Prédikátorok  ingyenem 
erkölcsű  tekelletessegének  Tüköré  (u.  o.  1614) ; 
Az  Igazságnak  győzelme  stb.  (Pozsony  1614) ; 
Diatribe  Theologica  de  visibili  Christi  in  terris 
Ecclesia  etc.  (Graz  1615) ;  Gsepregi  Szegyenvál- 
las (Prága  1616) ;  Evangéliumok  és  Épistolák 
(Bécs  1616  ;  sok  kiadást  ért) ;  Rövid  Felelet  két 
Galvinista  könyvecskére  (1620) ;  Vindiciae  Eccle- 
siasticae  (Bécs  1620) ;  Az  Magyar  országi  táma- 
dásoknak hamissan  költött  eredeteitek  rövid  ve- 
lős Hamisítása  (1620) ;  A  setét  haynal- csillag 
után  budosó  Luteristák  vezetője  stb.  (Bécs  1627) ; 
A'  Rom^i  Anyaszentegyház  Szokásából  Minden 
Vasárnapokra  Es  Egynehány  Innepekre  Ren- 
delt Evangéliumokról  Predikacziók  (Pozsony 
1636).  Összes,  magyar  és  latin  nyelven  írott  mű- 
veit újabban  kiadta  a  királyi  tudományegyetem 
hittani  kara.  Kimerítő  életrajzát  megírta  Frak- 
nói  Vihnos,  P.  P.  ós  kora,  3  köt.  (Pest  1868, 
1870,  1872,  a  Magyar  történelmi  éltrajzokban  is 
ugyanő  írta  meg,  1885—86).  P.  levelezését  ki- 
adta a  Magyar  Tud.  Akadémia  (1873).  Régibb 
életírói  Timon  Sámuel,  Purpura  Pannonica  stb. 
(Nagyszombat  1715) ;  Bod  Péter,  Magyar  Athe- 
násban  (Szeben  1766) ;  Podhradszky  József,  P.  P. 
élete  (Buda  1836) ;  Toldy  Ferenc,  A  magyar  nem- 


PÁZSIT  I. 


5.  Phleum  pratcnse 
(Réti  komócsin). 


7.  Agrostis  álba 
(Fehér  tippan). 


8.  Alopecurus  pratensis 
(Réti  ecsetpázsit). 


tRiísíí*   cíkhhes. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA 


PÁZSIT  II. 


Virágok. 

6.  Deschampsia  caespitosa 
(Gyepes  sédbuza). 


7.  Ammophila  arenaria. 


Virágok. 


8.  Weingaertneria  canescens 
(Hamvas  pákfü). 


'Pázsit*  cikkhez. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


PÁZSIT  III 


Virág. 


7.  Phragmites  communis 
(Közönséges  nád). 


8.  Poa  anniia 
(Egyévi  perje). 


9.  Glyceria  fluitans 
(Gindár  harmackása). 


<HizsU»  cikkhez. 


RÉVAI  MAGY  LEXIKONA. 


PÁZSIT  IV. 


6.  Hlymus  arcnarius. 


7.  Agropyrum  repsjns 
íTaracbuza). 


8.  Lolium  perenne 
(Évelő  vadócz). 


fPázsit'  oikldez. 


R£VA1  NAGY  LEXIKONA. 


PÁZSIT  VI. 


« Páz  fiit »  ft'kJch  fiz. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


Pázmány 


—     265 


Pázsitfélők 


zet  irodalomtörténete  (Pest  1851);  Rákóczi  ós 
P.  levelezését  kiadta  Szilágyi  Sándor  (Pest  1870). 
A  fővárosnak  I.  Ferenc  József  királytól  ajándé- 
kozott tiz  szobor  egyike  P.  Péteré,  amelyet  Rad- 
nai  Béla  alkotott  s  1914.  állítottak  fel  a  mai 
Apponyi  Albert-téren;  Pozsonyban  pedig  a  székes- 
egyházban, ahol  hamvai  nyugosznak,aP. -egyesü- 
let állított  emléket  1914.  1921-ben  a  kormány, 
mint  alapitója  emlékére,  a  budapesti  tud.  egyete- 
met P.  Péter  tud.  egyetem  névvel  ruházta  föl. 
V,  ö.  Zelliger  A.,  Egyházi  írók  csarnoka,  és  a 
Jeles  írók  iskolai  tárának  XXXVI.  füzetét. 

Pázmány  Zoltán  (szölösi,  szilasi  és  laki), 
jogi  író,  szül.  Bsztergom-Szentgyörgymezőn  1869 
márc.  26.  Egyetemi  tanulmányait  Budapesten 
ós  Rómában  végezte.  Komárom  vármegye  tb.  fő- 
jegyzője. A  budapesti  egyetemen  a  római  jog 
magántanárává  képesítették.  Egy  ideig  a  bíró- 
ságnál működött,  majd  1896.  a  kecskeméti,  1904. 
a  pozsonyi  jogakadémia  tanára  lett.  1914  óta  az 
Erzsébet-tudományegyetem  ny.  r.  professzora. 
Főbb  művei :  Rosmini-Serhati  tana 
az  eszmék  eredetéről  (Budapest 
1890) ;  A  hypnotismus  (Győr  1892) ; 
A  haszonéivezet  a  idomai  jogban 
(Kecskemét  1902) ;  Követelések  fe- 
letti zálogjog  (Kecskemét  1903); 
A  szilasi  és  laki  Pázmány-nem- 
zetség (Pozsony  1904);  Az  eszpe- 
rantó, mesterséges  világnyelv  (Po- 
zsony 1911);  L'éloquence  et  nos 
universítés  (u.  o.  1913) ;  11  diritto 
romána  in  Üngheria  (u.  o.  1913) ; 
A  római  jog  mstitnciói  (hat  rész, 
Pozsony  1908—1918). 

Pázmány- egyesület,  1.  Orszá- 
gos Pázmány-egyesület. 

Pázmány  Péter  tudomány^gye 
tem  (Budapesti  kir.  magyar  P.), 
1921-től  a  budapesti  tudomány- 
egyetem (l.  Egyetem)  hivatalos 
neve. 

V2t.zrí2i.ji-n.Í9\(Patznauntal)jh&n- 
deck   tiroli  kerületi  kapitánysághoz  tartozó,  36 
km.  hosszú  völgy  a  Ferwall  és  Fermunt  hegycso- 
portok közt,  1411  m.-nyi  közepes  magassággal. 

Pazzi,  firenzei  nemesi  család,  mely  állandóan 
ellenséges  viszonyban  volt  a  Medici  (1.  o.)  család- 
dal. Francesco  P.  1478.  összeesküvést  szőtt  a  két 
Medici  testvér,  Lorenzo  és  Giuliano  élete  ellen. 
Az  összeesküvésben  résztvett  Girolamo  Riario, 
IV.  Sixtus  pápa  unokaöccse  és  Francesco  Salviati, 
pisai  érsek  is.  Miután  az  a  terv,  hogy  a  Medicie- 
ket  lakoma  közben  megöljék,  nem  sikerült,  1478 
ápr.  26.  a  firenzei  dómban  tartott  nagy  mise  alatt 
támadtak  az  összeesküvők  a  Medici-testvérekre. 
P.  Francesco  le  is  szúrta  Giulianót,  de  Lorenzo 
könnyű  sebbel  megmenekült.  A  P.-ak  ezután  lá- 
zadást akartak  kelteni,  de  a  nép  ellenük  fordult, 
Francescót  és  az  érseket  a  városház  ablakfájára 
akasztották.  A  P.-ák  közül  még  Jacopo  és  Re- 
nato  esett  áldozatul  a  nép  dühének  s  az  egész 
családból  csak  Guglielmo  maradt  életben.  V.  ö. 
Frantz :  Sixtus  und  die  Republik  Florenz  (Regens- 
burg  1880). 

Pázsit,  1.  Befüvesités  ós  Gyep. 


Pázsit  (Pazit),  kisk.  Bars  vm.  oszlányi  j.-ban, 
(1910)  164  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pázsitfélék  (üöv.,  Gramineae ;  liat  képmellék- 
lettel), a  Pelyvásvirágúak  (Glumiflorae)  sorozat 
nagyobbik  családja,  melynek  mintegy  4000  faja  él 
az  egész  földön,  a  trópusoktól  a  sarkvidék  és  a  ha- 
vasok növénytenyészeti  határáig.  Virágjuk  (l.  a 
képmellékletet)  kétivarú,  a  belső  és  külső  tokiász 
veszi  körül  és  csupán  három  porzóból  és  egy  két- 
bibés  termőlevélből  áll.  Virágtakarójuk  nincsen, 
csupán  két  apró,  pikkelyszerű  képlet,  a  lodicula, 
foglal  helyet  a  porzók  alatt.  A  virágocskák  több- 
nyire többesével  füzérkét  alkotnak,  amelynek 
tövén  két  pelyva  (glumae)  van.  A  pelyvák  ós 
tokiászok  csúcsán  néha  hosszú  szálka  (arista) 
fejlődik,  amely  pl.  az  árvalányhajon  igen  hosszú 
és  tollas.  A  füzérkék  vagy  kalászkák  többnyire 
összetett  kalászt  képeznek,  ritkábban  bugát  (a 
zab).  Termésük  szem-termés  (caryopsis),  melyen 
a  termés  fala  szorosan  rá  van  nőve  a  magra.  A 
szem  alsó  végén,  oldalt  helyezkedik  el  a  csira. 


1.  ábra.  A  búza  egy  kalászkája. 

p  pelyvák,   kt  külső  tokiász,   bt  belső  tokiász, 

tokiászok. 


2.  ábra.  A  búza  egy  virágja. 
6  bibe,    l  lodicula,   r  meddő 


A  P.  levele  szálas,  hosszú,  a  szárat  hüvellyel 
veszi  körül  ós  ott,  ahol  a  hüvely  a  levél  lemezébe 
megy  át,  van  a  nyelvecske  (ligula).  Száruk  belül 
rendesen  üres  (a  tengeri  szára  telt)  és  minden 
levél  tövén  bütyök  van.  Ide  tartoznak  a  legfon- 
tosabb mezőgazdasági  kalászos  növényeink,  ú.  m. 
a  búza,  rozs,  árpa,  zab,  továbbá  a  tengeri,  köles 
stb.  A  P.  általában  a  föld  leghasznosabb  és  leg- 
fontosabb növényei  közé  tartoznak.  A  rétek,  me- 
zők, prairiek  stb.  legtömegesebb  növényei  ós  úgy 
a  legelőn,  mint  széna  gyanánt  fontos  takarmány- 
növények. A  kultivált  kalászosak  termése,  a 
«gabona»  az  ember  legfontosabb  táplálékául 
szolgál  és  általában  a  civilizáció  egyik  alapfel- 
tétele. Azonban  más  részük  is  hasznos:  a  gabo- 
nafélék szalmája  tudvalevőleg  tömőanyag,  fo- 
náshoz, papírgyártáshoz  is  használják,  a  nád 
(Phragmites)  házfödélnek,  a  gyékény  (typha) 
fonásra,  a  bambusznád  (Bambusa)  rudak,  botok 
készítésére  stb.  igen  sok  irányban  hasznos.  A 
nálunk  honos  különféle  P.-k  elvetése  által  készí- 
tik a  parkok  saép  pázsitfelületeit  és  számos  exo- 
tikus,  széptermetű  pázsitot  dísznövényül  kulti- 


Pázsithagryma 


—     266 


Pearson 


válnak  (1.  a  Díszpázsitok  c.  kópmellékletet). 
A  P.  fontosabb  tribusait  és  gónuszait  a  követ- 
kező rendszerbe  foglalják :  Maydeae :  Euchlaena, 
Zea  (tengeri),  Coix.  —  Andropogoneae :  Andro- 
pogon  (élesmosó),  Imperata,  Saccharum  (cukor- 


nád). 


Faniceae :  Panicum    (köles), '  Setaria 


(muhar),  Pennisetum.  —  Oryzeae :  Oryza  (rizs), 
Lygeum  (eszparto).  —  Phalarideae :  Phalaris. 
Anthoxanthum  (borjúpázsit),  —  Agrostideae: 
Stipa  (árvalányhaj),  Milium  (kásafű),  Phlaeum 
(komócsin),  Alopecurus  (ecsetpázsit),  Agrostis 
(tippan),  Calamagrostis  (nádtippan),  Apera  (szél- 
tippan).  —  Aveneae :  Holcus  (seprócirok),  Aira, 
Deschampsia  (sédbúza),  Avena  (zab),  Arrhena- 
therum  (cigányzab).  —  FesUtceae :  Gynerium 
(pampaszpázsit),  Arundo  (olasznád),  Phragmites 
(nád),  Koeleria,  Briza  (rezgő  pázsit),  Dactylis 
(ebír),  Poa  (perje),  Festuca  (csenkesz),  Bromus 
(rozsnok).  —  Chlorideae :  Buchloé  (buffalopá- 
zsit).  —  Hordeae :  Nárdus  (sertepázsit),  Lolium 
(vadóc),  Agropyrum  (tarackbúza),  Secale  (rozs), 
Triticum  (búza),  Hordeum  (árpa),  Elymus.  — 
Banibuseae :  Bambusa  (bambusznád). 

Pázsitiiagyma,  metélő  hagyma,  snidling,  Já- 
noshagyma (növ.,  AUium  Schoenoprasum  L.), 
gyakran  cserépben  nevelt,  gyepesen  növő  hagy- 
mafaj, hagymája  apró,  fehér,  hosszas,  csoportos, 
levele  vékonyszálú,  csöves,  fel  nem  fúvódott. 
Virágszála  a  leveleknél  alig  magasabb,  virágzata 
piroslila,  hagymátlan,  gömbölyded,  a  levelét  le- 
vesbe vagdalják.  Vadon  Európa,  Közép-Ázsia  és 
Észak-Amerika  hegyi  rétjein  terem.  Könnyű, 
meleg  földben  legszebben  megterem,  hagymacso- 
móit minden  másodévben  szétosztják  és  róla  sza- 
porítják. A  P.-nak  csak  a  levelét  használják. 

Pázsitkóró;  1.  Kóró. 

Pázsitos  (Pazite-Lopusná)^  kisk.  Trencsén 
vm.  kiszuczaújhelyi  j.-ban,  (i9io)  336  szlovák  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

P.  B.,  1.  Beauv. 

Pb,  az  ólom  (plumbum)  kémiai  jele. 

P.  C.  a.  m.  Frivy  Councillor  (ejtsd:  privi  kaun- 
sziier,  ang.),  titkos  államtanácsos. 

p.  c.  eb.m.  procento  (olasz)  százalék ;  névjegyen : 
pour  (fairé  sa  visite  de)  condolóance  (francia) : 
részvét  jeléül. 

Pcelic,  adók.  Verőcze  vm.  veróczei  j.-ban,  (1910) 
1097  magyar,  szerb  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pclintt,  1.  Psütt. 

P.  C.  S.  a.  m.  Principal  Glerk  ofSession  (ejtsd: 

prinszipal  klark  of  szesn,  ang.),  a  legfőbb  polgári  bi- 

róság  elnöke  Skóciában. 

P.  D.  a.  m.  port  destination  (franc),  külföldi 
leveleken :  bérmentesítve  a  rendeltetési  helyig. 

Pd,  B.  palládium  kémiai  jele. 

p.  e.  a.  m.  par  exemple  (franc.) :  például. 

Pe  (kinai),  a.  m.  észak. 

Pé  a.  m.  láb ;  portugál  és  brazíliai  hosszmér- 
ték =  33  cm. 

Peabody  (ejtsd:  píboddi),  város  Massachusetts 
északamerikai  állam  Essex  countyjában,  (1917) 
19,552  lak.  Nevét  Peabody  (1.  0.)  fllantropustól 
nyerte;  hires  a  P.-Institut,  nagy  könyvtárral. 

Peabody  (ejtsd :  píboddi),  George,  amerikai  em- 
berbarát, szül.  Danversben  (Massachusetts)  1795 
febr.  18.,  megh.  Londonban  1869  nov.  4-.  Mint 


kereskedő  1837.  Londonban  bankot  alapított  ós 
itt  élt  haláláig.  Óriási  vagyonát  jótékony  célokra 
és  különösen  a  közműveltség  emelésére  fordította. 
Szülővárosának  270,(X)0,  Baltimorenek  1-4  mil- 
lió, a  déli  államoknak  pedig  3"5  mUlió  dollárt 
ajándékozott  iskolai  célokra.  Londonban  25  mil- 
lió dollár  költséggel  mintaszerű  munkásházakat 
(P.  Buildings)  emeltetett,  melyekben  több  mint 
20,000  munkás  talált  egészséges  otthont.  Holt- 
testét visszavitték  Amerikába  s  szülővárosában 
temették  el,  mely  azóta  P.  nevét  viseli.  V.  ö.  Mrs 
Hanaford,  George  P.  (Boston  1884). 

Peabody-fegyver,  sülyedő  törzsök-závárzatú 
puska  (závárzatának  előrésze  a  kinyitáskor  le- 
sülyed),  melyet  Peabody  H.  0.  talált  fel  Boston- 
ban. A  svájci  gyalogság  részére  1867.  rendszere- 
sítették. Öntött  acélcsöve  lO'ö  mm.  kaliberű, 
három  barázdája  5*5  mm.  széles  és  0*225  mm. 
mély,  csavarzathosszúsága  720  mm. 

Peace-River  (ejtsd :  písz  riwer),  folyó  Kanadá- 
ban, a  Brit-Kolumbiában  eredő  Findlay,  Ome- 
niea  és  Parsnip  egyesüléséből  ered,  áthalad  a 
Sziklás-hegységen  és  Alberta  tartományon  s  az 
Athabascával  egyesülve,  a  Rabszolga  folyóba 
ömlik. 

Péage  (franc,  ejtsd:  peázs)  a.  m.  hídpénz,  vám, 
különösen  a  vasúti  vonalak  együttes  használatát 
(péage-használat)  szokták  így  nevezni.  Innen 
ered :  péage-szerződés,  péage-illeték,  péage-vonat 
és  péage- forgalom. 

Peak-Hill  (ejtsd:  pík— ),  dús  aranymező  Nyugat- 
Ausztráliában. 

Peak  of  Derby  (High  Peak),  a  Pennini  hegy- 
ség egy  része  Nagy-Britannia  Derbyshire  gróf- 
ságában. Legnagyobb  csúcsa  a  Kinderscout  v.The 
Peak  (636  m.)  és  az  Axe  Edge  (552  m.).  Nagyrészt 
mészkőből  áll,  benne  cseppkőbarlangok,  időszakos 
források  (ebb  and  flow  wels),  víznyelők  (swallows) 
találhatók  földalatti  patakokkal.  Híres  a  Peak- 
barlang  (angolul :  Devirs  Cavern-nek  is  nevezik, 
a.  m.  Ördög-barlang)  Castleton  mellett.  A  P.-róí 
folyik  le  a  Dervent,  Dove  és  a  Wye  folyó. 

Péan,  Jnles,  francia  sebész,  szül.  Cháteaudun- 
ben  (Eure-et-Loir)  1830.,  megh.  Parisban  1898 
jan.  30.  Parisban  működött  mint  kórházi  orvos, 
majd  1892.  a  saját  költségén  alapított  kórházat, 
a  Höpital  internationalt.  Ö  vezette  be  a  konti- 
nensen az  ovarotomiát ;  feltalálta  a  nyilt  vérerek 
elzárása  által  való  vérzéscsillapítás  módszerét. 
Müvei :  Ovariotomie  et  splénotomie  (1869) ;  Hys- 
terotomie  (1873);  De  la  forcipressure  (1875); 
Le9ons  de  clinique  chirurgicale  (1879—1895,  9 
köt.) ;  Diagnostic  et  traitements  des  tumeures  de 
l'abdomen  et  du  bassin  (1880—1895,  4  köt.). 

Pearl  Cays,  1.  Gyöngyszigetek,  2. 

Pearl-river  (Gyöngy-folyó),  4^0  km.  hosszú 
folyó  Mississippi  északamerikai  államban,  a 
Mexikói-öbölbe  ömlik.  Jacksonig  hajózható. 

Pearson,  Arthur,  angol  lapkiadó,  szül.Wookey- 
ben,  Wells  mellett,  1866  febr.  24.  1900-ban  a 
Northcliiíe-lapérdekeltséggel  szemben  ellenválla- 
latot  alapított,  nevezetesen  a  Daily  Express  ós 
St.  James'  Gazette  mellett  több  vidéki  és  népies 
hetilapot,  amelyek  mind  az  ö  felügyelete  alatt 
állottak.  1904.  aStandard-ot,a  konzervatív  párt 
főlapját  is  megszerezte. 


Peary 


267     — 


Pecé 


Peary  (^jtsd:  píri),  Rohert,  északsarki  utazó, 
született  Cressonban  (Pennsylvania)  1856  máj. 
9.,  meghalt  Washingtonban  1920  febr.  20.  Mint 
mérnök  a  haditengerészet  szolgálatába  lépett. 
1886-ban  a  Disko-öböltöl  160  km.-nyire  beha- 
tolt Grönland  jégmezőire.  1891-ben  a  phila- 
delphiai tnd.  akadémia  megbízásából  Grönland 
északi  részeit  kutató  expediciót  vezetett,  melyre 
felesége  és  5  kutató  kisérte  el.  Eljutott  a  Mc 
Cormick-öbölig,  innen  1892  máj,  15-től  aug.  5-ig 
a  norvég  Astrup-pal  szánútra  indult  és  meg- 
ismerte Grönland  északi  partjait  a  82°  szélesség 
alatt.  Júl.  4-én  81°  37'  alatt  felfedezik  az  Inde- 
pendence-öblöt.  1893-ban  a  Falcon  gőzösön,  ismét 
feleségével,  indult  sarki  útra.  1894  márc.  elérte  a 
Bowdoin-öblöt,  azonban  szánútjáról  vissza  kel- 
lett fordulnia.  1895  ápr.  eléri  újból  az  Indepen- 
dence-öblöt.  Onnan  a  felkeresésükre  küldött 
Kite  gőzösön  tért  vissza.  1896-ban  a  Hope-gőzösön 
indul  el  a  James  Ross  által  1818.  felfedezett 
70.000  kg.  súlyú  meteorvas  hazaszállítására.  Vál- 
lalkozása nem  sikerült,  azonban  1897.  megfelelő 
emelőgépekkel  felszerelve  hazahozta.  1898-ban 
öt  évre  tervezett  sarki  útra  indul,  1902.  a  84°  17' 
északi  sz.-et  eléri,  de  a  kedvezőtlen  viszonyok 
miatt  vissza  kellett  térnie.  1905  júl.  16.  a  Roose- 
velten indul  el,  1905—06.  Grant-földön  áttelel  és 
febr.  24.  elindulva  a  87°  6'  északi  sz.-et.  1906  ápr. 
21.  eléri,  4  havi  távollét  után  hajójára  vissza- 
térve, 1907  nov.  3.  Labradorba  ér.  P.  ekkor  már  a 
legismertebb  sarkkutatók  egyike  volt  és  számos 
tudós  társaság,  így  1905.  a  Magy.  Földr.  Társ.  is 
tiszteletbeli  tagjául  választotta.  1908  júl.  8.  indul 
el  P.  a  Roosevelten  északsarki  útjára.  A  ren- 
des telelő  helyére  Kap  Sheridanba  szept.  5.  és 
1909  febr.  Kap  Kolumbiához  ér.  Márc.  1.  indul 
szánútjára  és  végül  37  nap  után,  jelentése  sze- 
rint négy  eszkimó  és  Henson  néger  kíséretében 
ápr.  6.  állítólag  eléri  az  É.-i  sarkot,  ahol  30  óra- 
hosszat tartózkodva,  tudományos  megfigyelése- 
ket végzett.  Szept.  5.  Labradorba  tér  vissza.  Az 
Egyesült-Államok  kongresszusa  érdemei  elisme- 
réséül külön  törvénnyel  altengemaggyá  nevezte 
ki.  A  sark  felfedezésének  dicsőségeért  megindult 
Cook— P.  harc  (1.  Cook  1.)  után  P.  felfedezését, 
hiányos  csillagászati  bizonyítékai  miatt,  még 
halála  után  is  többen  kétségbe  vonják.  1910  ta- 
vaszánamerikai, majd  európai  körútra  indult,  szá- 
mos előadást  tartott,  a  többi  között  Budapesten  a 
Magy.  Földr.  Társaságban  is.  Müvei :  Northward 
over  the  great  ice,  1886  and  1891—1897  (New 
York  1898,  2  köt.) ;  1905—1906.  évi  expedíciójá- 
ról írt  műve  (Nearest  The  Pole)  németül  a  Dem 
Nordpol  am  náchsten  címmel  jelent  meg  (Leipzig 
1907) ;  The  North  Pole  (London  1910,  Berlin  1910 
Roosevelt  előszavával).  Felesége,  Josephine  Die- 
hitsch-P.,  aki  útitársa  is  volt,  My  Arctic  Journal, 
a  year  among  Eskimos  (New  York  1893)  c.  mü- 
vet írta.  V.  ö.  Halász  Gyula,  Peary  az  északi 
sarkon  (Földr.  Közi.  1909.  XXXVIl.  k.  359—366. 
old.).  L.  még  Sarkvidéki  utazók. 

Peary-föld,  Grönlandnak  Peary  (1.  o.)  fölfe- 
dezte és  róla  elnevezett  ÉK.-i  partvidéke. 

Peau  de  Oand  (franc,  ejtsd:  p6  dö  gaS,  a.  m. 
genti  bőr),  jobb  minőségű  fehér  selyemdamaszk 
szövet  neve. 


Pebble-powder  (ang.),  1.  Lőpor. 

Pébrine,  a  selyemhernyók  fertőző  bete§ 
sége,  mely  főleg  a  bebábozódó  hernyók  sorába 
tömeges  pusztításokat  okoz.  A  kevésbbó  fertőzöl 
hernyók  bebábozódnak ;  az  ilyen  fertőzött  bábot 
ból  fejlődő  nőstények  petéi  is  fertőzöttek  s  így 
betegség  az  utódokra  is  átöröklődik.  Ezzel  mf 
gyarázható,  hogy  a  P.  néha  egész  nagyterj( 
delmű  vidékek  összes  selyemhernyóit  gyorsa 
kipusztítja.  Franciaországban  1845.  a  vauclusí 
départementban  ütött  ki  legelőször  s  a  követkéz 
évben  már  három  szomszédos  département  s( 
lyemhernyói  is  megbetegedtek ;  a  baj  ezután  re 
hamosan  terjedt,  úgy  hogy  1851.  a  selyemtenyéss 
tés  már  majdnem  teljesen  tönkrement  s  185^ 
Olaszországra  is  átterjedt.  1867-ig  a  P.  a  frai 
ciáknak  egymilliárd  franknál  nagyobb  kárt  okc 
zott.  A  betegséget  a  Nosema  homhycis  Naege^ 
nevű  spórás  véglény  okozza  (1.  Nos&rna  homby 
cis).  A  betegség  felismerésében  és  terjedésének 
meggátlásában  különösen  Pasteur  és  Balbiari 
szerzett  nagy  érdemeket.  Ma  a  P.  ellen  úgy  védc 
kéznek,  hogy  a  selyemhernyók  petéit  mikrosí 
koppal  megvizsgálják  és  csak  a  fertőzetlen  pet€ 
ket  használják  fel,  a  fertőzötteket  pedig  mégsem 
misítik. 

Pecari  (állat),  l.  Pekári. 

Peccatum  (lat.)  a.  m.  bűn,  vétek. 

Peccatur  intra  et  extra  (lat.)  a  m.  hibá2 
nak  belül  és  kívül.  A  Horatius-f  éle  vers  rövidi 
tése.  L.  Iliacos  intra  muros  peccatur  et  extrc 

Pecci,  XIII.  Leo  pápa  családi  neve,  1.  Leo,  li 

Pecco-tea,  1.  Tea. 

Péce,  1.  a  hajózásnál  mindennemű  vízi  és  szá 
razföldi  jel  és  jegy,  melyekkel  a  hajózási  utat  k: 
jelölik,  kitűzik.  Különböző  alakú,  feltűnő  színr 
festett  f aalkotványok,  póznára  tűzött  kosarak  stl 
a  parton  és  cölömpök,  hordók,  gömbök,  lombo 
ágak  stb.  a  vízen.  L.  Kitűzés.  —  2.  P.  (punktura 
a  könyvnyomó  sajtó  födelére  alkalmazott,  fém 
bői  csinált  töviske,  arra  való,  hogy  a  nyomand 
ívet  pontos  szögben  tartsa. 

Pecehal,  a  lápi  póc  népies  neve. 

Pecek,  1.  két  végén  hegyesre  faragott,  középé: 
hengerded  fadarab,  melyet  a  játszó  gyermek 
földre  téve,  egyik  végén  valamely  eszközzt 
megüt,  hogy  tova  repüljön  (a  Dunántúl  pincke) 
továbbá  valamely  tárgynak  összetartására  szol 
gáló  hegyes  faeszköz,  azután  valaminek  kifeszi 
tésére  szolgáló  faszeg.  —  2.  P.  az  öregháló  kijár 
kötelén  keresztbe  alkalmazott  fadarab  oly  célbó] 
hogy  a  csónakba  akasztva  a  hálót  paiiira  le 
hessen  vontatni  anélkül,  hogy  tartani  kellene 
mivel  kievezéskor  a  legények  az  evezéssel  van 
nak  elfoglalva. 

Pecekfegyver.  Thouvenin  találmánya  (Thou 
venin-puska).  Azért  nevezik  igy,  mert  a  tölténj 
farkcsavarán  tengelyszerüleg  egy  pecek  vol 
megerősítve,  úgy  hogy  a  löportöltés  köröskörü 
egyenletesen  volt  elhintve.  A  lövedék  a  pecekr< 
helyeztetvén,  a  töltővessző  lökéseivel  helyére 
nyomatott. 

Pecér,  hajdan  a  magyar  főurak  udvarában  a: 
a  személy,  aki  a  vadászebeket  idomította  és  azo 
kat  a  vadászaton  hajtás  közben  vezette ;  kósőbl 
átvitt  értelemben  mindazok,  akik  általában  ku 


Pech 


~     268     — 


Péchy 


tyákkal  foglalkoztak,  vagy  kereskedtek,  újabban 
pedig  a  kuti/apecér  egyértelmű  a  gyepmester 
(l.  0.)  szóval. 

Pech,  1.  ArdcU,  bányászati  szakíró,  szül.  Nagy- 
váradon 1822  jún.  14:.,  megh.  Selmeczbányán  1895 
szept.  18.  A  selmeczi  bányászati  akadémián  ta- 
nult, majd  1842.  kincstári  szolgálatba  lépett. 
1849-ben  Körmöczbányáról  a  pénzverő  gépeket 
Debreczenbe  s  Nagybányára  szállította,  s  végig 
a  pénzügyminiszter  mellett  volt  a  szabadság- 
harcban. 1850-ben  Csehországba  ment,  majd 
1858.  a  poroszországi  Bochum  kőszénbányáinak 
igazgatója  lett.  1863-ban  visszatérvén  Magyar- 
országba, 1867.  állami  szolgálatba  lépett  s  a  kincs- 
tári bányamíivek  fejlesztésén  munkálkodott.  Nagy 
érdeme  van  a  diósgyőri  vasgyár  megalapítása 
körül.  1873-ban  a  selmeczbányai  kerület  bánya- 
igazgatójalett. 1879-ben  a  M.  Tud.  Akadémia  leve- 
lező tagjává,  1889.  a  selmeczbányai  választó- 
kerület képviselőjévé  választotta.  Nagyobb  mtí- 
'vei:  Az  ércek  előkészítésének  elvei  és  gyakorlati 
szabályai  (Pest  1869) ;  Magyar  és  német  bányá- 
szati szótár  (1879) ;  A  selmeczi  bányavállalatok 
törtéyiete  (1881).  A  Bányászati  és  Kohászati 
Lapoknak  1868— 1870-ig  szerkesztője  volt. 

2.  P.  József]  mérnök,  szül.  Nagyváradon  1829 
jan.  4.,  megh.  Budapesten  1902  nov.  17.  Mint 
húszéves  ifjú  végigharcolta  a  szabadságharcot  s 
a  szászsebesi  csatában  megsebesült  és  orosz  fog- 
ságba esett.  Mint  vízi  mérnök  résztvett  a  többi 
között  a  Tisza- szabályozó  munkálatokban.  1873. 
a  bégacsatomai  kir.  mérnöki  hivatal  főnöke  lett. 
1879-ben  a  közmunka-  és  közlekedésügyi  minisz- 
tériumba helyezték  főmérnöki  minőségben.  Ó 
teremtette  meg  nálunk  a  vízrajzi  osztály  kereté- 
ben az  árvízjelző  szolgálatot.  Nevezetesebb  müvei: 
Gátvédelem  (Budapest  1892) ;  Országos  víz  jelző 
szolgálat  Magyarországban  (u.  o.  1902). 

Pechány  Adolf,  író,  szül.  lUaván  1859  febr.  15. 
A  budapesti  tud.  egyetemen  nyert  bölcsészetdok- 
tori  és  tanári  oklevelet.  1882  óta  Debreczenben, 
Pozsonyban,  Trencsónben  és  Budapesten  tanított. 
1908-ban  a  miniszterelnökségi  sajtóirodába  osz- 
tották be,  1921.  a  magyarországi  tótajkuak  kor- 
mánybiztosa lett.  Szerkesztette  a  Nemzeti  Nép- 
oktatás c.  pedagógiai  folyóiratot  és  a  Slovenske 
Noviny  c.  hazafias  tót  napilapot.  Munkái :  A 
gyermek  első  fejlődése  (1887);  Az  emlékezés 
pszichológiája  (1892) ;  A  gyermek  szellemi  élete 
(1894) ;  A  kifejezésben  ügyesség  nevelése  (1894) ; 
A  magyarország i  tótokról  {idiS) ;  ezenkivVd  igen 
sok  tanulmányt  írt  a  Felvidék  népéletóről.  Az  ö 
tollából  került  ki  az  egyetlen  tót-magyar  és 
magyar-tót  szótár  (1906).  Megírta  a  48-as  magyar 
szabadságharc  történetét  is  tót  nyelven. 

Pechmann  Márton  Günther,  bajor  hős,  ki 
Budavár  visszavívásában  nagyon  kitüntette  ma- 
gát, elesett  ülmnál  1702.  Miksa  Emánuel  bajor 
választó-fejedelem  seregében  részt  vett  Buda  os- 
tromában és  1686  szept.  2.  az  általa  vezényelt 
csapat  ólén  állítólag  mint  első  jutott  fel  a  vár 
falára,  mely  hősi  tettért  Miksa  tüzérőrnaggyá, 
I.  Lipót  pedig  1698.  bárói  rangra  emelte  és  ma- 
gyar indigenátust  adományozott  neki.  V.  ö.  Né- 
methy  Lajos,  Kik  voltak  az  elsők  Budavárában  ? 
(Századok  1886,  585. 1.). 


Pechová,  Eliska,  cseh  költőnő,  1.  Krásno- 
horská. 

Pecht,  Friedrich,  német  festő  és  művészeti  iró, 
szül.  Konstanzban  1814  okt.  2.,  megh.  München- 
ben 1903  ápr.  24.  Parisban  Delarochenak  volt 
tanítványa,  azután  Olaszországban  járt,  majd 
Münchenben  telepedett  le.  Képeket  festett  Goethe 
és  Schiller  életéből,  számos  illusztrációt  készített 
a  német  klasszikusok  és  Shakespeare  műveihez ; 
azután  monumentális  festészettel  foglalkozott,  a 
müncheni  Maximilianeum  egyik  termét  hadve- 
zérek ós  államférfiak,  a  konstanzi  zsinattermet 
a  város  történetének  falképeivel  díszítette.  Utóbb 
kizárólag  irodalommal  foglalkozott.  Pontosabb 
művei :  Geschichte  der  Münchener  Kunst  im 
XIX.  Jahrhundert  (München  1887);  Deutsche 
Künstler  d.  XIX.  Jahrhunderts  (Nördlingen  1877— 
1884,  4  köt.).  Aus  meiner  Zeit  (2  köt.,  München 
1894)  stb. 

Pechuel-Loesche,  Eduárd,  német  geográfus 
és  utazó,  szül.  Zöschenben  (Merseburg  mellett) 
1840  júl.  26.,  megh.  Münchenben  1913  máj.  29. 
1860— 84-ig  beutazta  a  nyugatindiai  szigeteket, 
Észak-Amerikát,  a  Sarki-tengereket,  a  Kongó 
vidékét  és  Dél-Afrikát.  1886-ban  Jénában,  1895 
óta  Erlangenban  volt  egyetemi  rendkívüli  tanár. 
Főművei :  Die  Loaugo-Bxpedition  (Leipzig  1881) ; 
Kongoland  (Jena  1887) ;  Volkskunde  von  Loango 
(Stuttgart  1907).  Sajtó  alá  rendezte  Brehm  Tierle- 
ben  3.  kiadását  (1890—93). 

Péch-Ujfalu,  község,  1.  Pécsújfalu. 

Péch-üjvár  (Hennighvár,  máskép  Hönigvár), 
várrom  Sáros  vmegyében  Pécsujfalu  mellett. 
14(X)-ig  Újvármegye  központja,  1209.  Gertrúd 
királyné  pohárnokának,  Rátkai  Demeternek  tu- 
lajdona, majd  a  Tarczayaké,  az  ónodi  Zudaroké  és 
a  Perényieké.  1512.  csere  útján  újból  a  Tar- 
czayaké, kik  közül  a  hőslelkü  Tarczay  Anna 
1555.  és  1556.  keményen  védte  I.  Ferdinánd  ka- 
tonái ellen,  míg  ezek  elfoglalták  és  egy  részét 
levegőbe  röpítették,  a  területet  pedig  1559.  a 
Péchyek  kapták.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Péchy  (péchuj falusi),  gróf  és  nemes,  Sáros 
vmegye  régibb  előkelő  adományos  családainak 
egyike,  mely  Erdélyből  veszi  eredetét.  Első  ki- 
mutatható őse  I.  Gáspár,  I.  Ferdinánd  alatt  ki- 
rályi udvarnok,  kisebb  követségekben  járt  s  Lip- 
pánál  a  török  ellen  vitézül  harcolt  és  testvérével 
együtt  kapta  adományul  Újfalu  sárosvmegyei 
helységet,  mely  azután  új  birtokosáról  Péch- 
Újfalu  nevet  nyert.  Ó  lett  a  család  új  megalapí- 
tójává, s  1550.  gyulai  kapitány  volt.  Fiai  közül 
Zsigmond  kamarai  tanácsos  lett,  alapítója  annak 
a  családágnak,  melyből  Gábor  1676-iki  sárosi 
alispán,  unokája  második  Gábor  1760.  szeptem- 
vir  és  sárosvmegyei  adminisztrátor,  ennek  fia  har- 
madik Gábor  ismét  szeptemvir  ;  ennek  fia  Maj- 
thényi  Katától  József,  grófságot  nyert,  s  Fáy 
Anna  grófnőtől  fia  Manó  gróf  abaúji  főis- 
pán. Zsigmond  másik  unokájának,  Lászlónak  fia 
volt  második  Zsigmond,  1747.  alnádor  s  beregi 
adminisztrátor.  A  család  1555.  Gáspár  személyé- 
ben nyert  nemességet.  A  család  három  főágra  és 
azokon  belül  három  alágra  oszlott.  A  Zsigmond- 
tól származó  második  főágból  származó  József 
1810.  nyert  grófi  rangot.  V.  ö.  Gárdonyi  Al- 


Peólncl 


269 


Pé< 


bért,  A  Péchujf alusi  P.-család  levéltári  lajstroma 
(Budapest  1909).  —  Nevezetesebb  tagjai  a  csa- 
ládnak : 

1.  P.  Imre,  a  hétszemélyes  tábla  bírája,  szül. 
1753  nov.  14.,  megh.  1841  ápr.  20.  II.  József  csá- 
szái'  Bihar  vmegye  alispánjává  nevezte  ki,  1790. 
pedig  a  fejedelem  halála  után,  a  közigazgatás  s 
vmegyei  élet  akkori  zűrzavaros  állapotában,  mi- 
dőn sem  fő-,  sem  alispán  nem  volt,  másfél  évig 
kormányozta  vmegyéjét.  1791-ben,  az  ősi  alkot- 
mány helyreállítása  után,  alkotmányos  első  al- 
ispánná választották  meg,  s  e  hivatalát  1803-ig 
viselte.  Hat  országgyűlésen  volt  vmegyei  képvi- 
selő, 8  1825.  már  mint  a  főtörvényszék  tagja. 
1813-ban  alnádorrá,  1824.  a  hétszemélyes  tábla 
birájává  nevezték  ki.  1801— 39-ig  a  tiszántúli 
ref .  egyházkerület  és  a  debreczeni  anyaiskola  fő- 
gondnoka  volt.  A  tudományokat,  a  szabad,  haza- 
fias szellemet  s  a  nemzeti  nyelv  használatát  buz- 
gón ápolta  s  előmozdította.  1830-ban  a  M.  Tud. 
Akadémia  igazgató  tanácsába  választották. 

2.  P.  hnre,  szül.  Nagy kölkeden  (Vas  vm.)  1832 
szept.  25.,  megh.  Budapesten  1898  febr.  19.  A 
forradalom  alatt  honvéd  volt,  1870.  állami  szol- 
gálatba lépett  8  1872-ig  a  kataszteri  térkóposz- 
tály  vezetője,  azután  az  államnyomda  igazgatója 
volt,  melyet  magas  fokra  emelt.  Térképészeti 
művei :  Bvdapest  és  környéke  (1872) ;  A  Tátra- 
hegység domborművű  térképe ;  A  Balaton  med- 
rének és  körtiyékének  domborműve  (az  1896-iki 
kiállításon).  Domborművű  térképeit  a  párisi  és 
velencei  nemzetközi  földrajzi  kiállításokon  a  leg- 
magasabb kitüntetéssel  jutalmazták  s  a  párisi 
Académie  Nationale  tagjául  választotta. 

3.  P  Tamás,  politikus,  szül.  Alsókázsmárkon 
(Abauj  vm.)  1829.,  megh.  u.  o.  1897  nov.  18.  Mint 
fogalmazó  került  be  1848.  Deák  igazságügyi  mi- 
nisztériumába, majd  felcsapott  honvédnek  s  mint 
őrnagy  küzdötte  végig  a  szabadságharcot.  Világos 
után  besorozták  a  császári  hadseregbe,  de  1853. 
megszabadult.  A  politikai  életben  az  1861 -iki 
érában  kezdett  ismét  szerepelni ;  1868.  balközépi 
programmal  képviselővé  választották,  1875.  a 
fúzió  alkalmával  csatlakozott  a  szabadelvüpárt- 
hoz  8  tagja  lett  a  fúziós  Wenckheim-,  majd 
1880-ig  a  Tisza  Kálmán-féle  kabinetnek,  mint 
közmunka-  és  közlekedésügyi  miniszter.  Kor- 
mányzatához fűződik  az  északi  és  keleti  vasút 
rendezése  és  a  vasutak  hivatalos  nyelvének  ma- 
gyarrá változtatása.  1880— 1887-ig  a  képviselő- 
ház elnöke  volt. 

Pecinci,  adók.  és  pk.  Szerem  várm.  zimonyi 
j.-ban,  (1910)  1412  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Peck,  angol  űrmérték  száraz  tárgyakra  =  V4 
bushel  =  2  gallon  =  9086  liter.  Sónál  és  liszt- 
nél 1  stone  súlyt  jelent. 

Pecka,  adók.  Zágráb  vm.  topuskói  j.-ban,  (1910) 
616  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Peckeshorog,  úszó  jelezővel  ellátott  horog.  L. 
Bedzö. 

Peckham  (ejtsd:  pekkemm),  londoni  városrész,  a 
Temze  déli  partján,  Deptfordtól  nyugatra. 

Pecki,  adók.  Zfigráb  vm.  petrinjai  j.-ban,  (1910) 
523  horvát  és  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pecno,  adók.  Zágráb  vm.  jaski  j.-ban,  (1910) 
573  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 


Pecopteris  Brongn.  (növ.),  harasztgénuí 
melynek  különösen  a  produktív  karbon  felső  éí 
perm  alsó  részére  vannak  jellemző  kihalt  fajai,  ( 


Pecopteris  aiboresccns  (Schloth)  Brongn.  Alul  két 
számyacska  nagyítva. 

kiterjed  a  génusz  élete  a  mesophy ticumon  át  (kö 
vétlen  rokonsága :  Aspidineae)  egész  napjainkij 

Pecorari  (ejtsd :  v^^—)  Jakab,  Piacenzában,  aXJ 
sz.  második  felében  született.  Franciaországi 
költözvén,  ciszterci  szerzetes  lett  s  a  champagn 
trois-f ontanainesi  kolostor  apátja,  majd  praene 
tei  püspök  8 1 231.  bibornok.  1232.  IX.  Gergely  pá] 
őt  küldötte  Magyarországba,  hogy  a  magyar  eg; 
ház  érdekeit  megvédelmezze.  Miközben  a  kirá 
négy  biztosával  tárgyalt,  országszerte  zsinatok; 
tartott  a  függő  kérdések  megoldására.  1233-ba 
rábírta  H.  Andrást  a  szentszék  s  a  magyar  pü 
pöki  kar  kívánságainak  teljesítésére.  1233  au, 
20.  a  beregi  erdőben  a  kü'ály  ünnepélyesen  h 
jelentette,  hogy  zsidót,  szerecsent  v.  izmaelitj 
többé  nem  alkalmaz  kamarai,  pénzbeváltó,  s^ 
tiszti,  adószedő  v.  más  közhivatalokban  s  egyá 
talán  védi  ellenökben  a  kereszténységet.  Szabi 
lyozta  és  biztosította  egyes  egyházak  sójövede 
mét;  kimondotta,  hogy  az  egyháziak  egyhá 
bíráskodásába  nem  avatkozik,  hanem  csak  viláj 
ügyeikben  mond  ítéletet.  Aug.  22.  Béla  ifjat 
király  s  hívei  is  megesküdtek  e  pontokra.  Szép 
második  felében  az  ispotályosok  esztergon 
abonyi  konventjében  a  király  a  beregi  szerz< 
dést  ismét  megerősítette.  Ezt  P.  nagy  sokasa 
jelenlétében  nyilvánosan  kihíi'dette,  mire  elt 
vozott  az  országból.  P.  apródjai  közé  tartozó 
egy  piacenzai  olasz  flu,  Tedaldo  de  Visconti,  1 
1271.  X.  Gergely  néven  római  pápa  lett. 

Pecos,  1.  Rio  P,  a  Rio  Grandé  del  Norte  ószal 
mellékfolyója,  1065  km.  hosszú,  átszeli  Ne' 
Mexico  és  Texas  államokat.  —  2.  P,  vasúti  áll( 
más  a  P.  forrása  közelében,  a  Gloríetta-szon 
keleti  felén,  1529.  épült  templommal,  közelébe 
Cicuye  indiánus  város,  a  hagyomány  szerint  Moi 
tezuma  szülőhelye. 

Pécs,  Ipek  (1.  0.)  szerb  neve. 

Pécs  (1.  a  mellékelt  tervrajzot),  szah.  kir.  várc 
Baranya  vmegyében,  a  Mecsek-hegység  déli  t( 
vében  s  részben  lejtőin,  kies  vidéken  fekszik.  . 
város  6  kerületre  oszlik,  u.  m. :  Belváros,  Budf 
külváros.  Szigeti  külváros.  Siklósi  külváros,  Rá( 
város  és  az  egészen  elkülönítve  fekvő  Bánye 
telep.  A  pályaudvarról  a  szép  Indóház-utca  (benn 
a  Máv.  üzletvezetőségének  palotája  és  a  re 
templom)  vezet  a  Belváros  felé ;  az  utca  végé 
Zsolnay  Vilmos  bronzszobra  áll  (Horvai  Jánostól] 


Pécs 


—     270 


Pécs 


beljebb  a  Majláth-tóren  Kossuth  Lajos  szobra 
(Horvaitól)  s  az  izr.  templom  áll.  Az  Irgalmasok 
utcája  a  Belváros  központjába,  a  Szenthárom- 
ság szobrával  (Kiss  Györgytől)  ékített  díszes 
Széchenyi-térre  vezet,  melyen  a  török  mecsetből 
átalakított  belvárosi  templom,  a  ciszterciták  fő- 
gimnáziuma és  rendháza,  a  királyi  tábla  palotája, 
az  1890.  újjáalakított  irgalmasrendi  templom,  a 
P.-i  takarékpénztár  hatalmas  épülete  és  az  új  vá- 
rosháza (1907)  a  nevezetesebb  épületek.  Innen  a 
Kardos  Kálmán -utca  vezet  a  Scitovszky- térre, 
ahol  az  Erzsébet-sétatéren  Amtmann  fuvolamű- 
vész és  Weidinger  fagottista  emlékszobra,  köze- 
pén pedig  Szepessy  Ignác  báró  volt  P.-i  püspök- 
nek, a  jogliceum  alapítójának  Kiss  György  által 
1893.  készített  díszes  szobra  áll.  A  tér  nyugati 
oldalán  a  püspöki  palota,  keleti  oldalán  a  vár- 
plébánia épülete  s  északon  P.  legszebb  dísze,  a 
híres  székesegyház  áll.  Ez  az  egyház  már  a  XI. 
sz.-ban,  részben  már  Szent  István  vagy  Péter  ki- 
rály idejében  elkészült,  de  az  ősi  templom  1064. 
tűz  által  elpusztult  s  a  XII.  sz.-ban  újjáépült. 
Utóbb  többszörösen  átépítették,  a  törökök  külön- 
féle célra  használták,  majd  ezek  kiűzése  után 
eredeti  alakjából  egészen  kiforgatták.  Dulánszky 
Nándor  püspök  1882— 91-ig  1.800,000  frton  tiszta 
román  stílben  restauráltatta  s  ma  e  négytornyú 
templom  hazánk  legszebb  egyházi  épületei  közé 
tartozik,  mely  ugy  építészeti  tekintetben,  mint 
belsejének  festészeti  és  szobrászati  dísze  által 
(Andreáé  Károly,  Beckerath  Mór,  Lotz  Károly  és 
Székely    Bertalan  falfestményei,  Kiss  György 
szobrai)  kiváló.  Előtte  a^IV .  sg^^l^^aló^ókeresz- 
tény  strkagiara  vajijáffilaiSStményeKnivómErt^ 
váíTAz  Erzsébet-sétatér  keleti  oldalán  a  Littke- 
f  éle  pezsgőgyár,  déli  oldalán  a  Miasszonyunkról 
címzett  női  zárda,  templom  és  iskola  palotája  emel- 
kedik. A  Széchenyi-tértől  nyugatra  a  Szigeti- 
országúton  a  hadapródiskola,  a  Makár-utca  vé- 
gén a  püsp.  főgimnázium  és  Pius-internátus, 
odább  északra  a  bábaképző  intézet,  áll.  gyermek- 
menhely és  a  megyei  árvaház  épületei  vannak. 
A  Scitovszky-tórtől  délre  a  Ferenciek-utcájában 
az  1301.  alapított  ferencrendi  kolostor  és  az  1701. 
épült  templom,  a  Kórház-téren  a  városi  közkór- 
ház (a  hajdani  török  temető  helyén)  s  mellette 
a  török  mecsetből  átalakított  s  minaretjét  ós  ku- 
poláját máig  megőrzött  Szt.  János-kápolna  áll.  A 
Széchenyi-tértől  észak  felé  nyíló  Szepessy-utcában 
a  püspöki  könyv-,  régiség-  és  éremtár  s  a  székes- 
egyházi énekiskola  épülete,  innen  keletre  a  Pap- 
növelde-utcában   a    papnövelde  (1742)  épülete, 
a  vármegyeháza  (1731)  ós  a  fogház  található.  A 
Széchenyi-tértől  keleti  irányban  az  élénk  Király- 
utca vezet,  melynek  nevezetesebb  épületei:  a  püs- 
pöki líceum  (jogakadémia)  kéttornyú  templommal 
(1741),  a  nemzeti  kaszinó  épülete  és  a  Steinhardt 
és  Láng  tervei  szerint  épült  díszes  színház.  A 
Király-utca  folytatását  képező  Kossuth-utca  a  tá- 
gas Irányi  Dániel-térre  vezet,  melyen  az  álL  főreál- 
iskola, a  dohánygyár  és  számos  más  közintézet 
modem  épületei  állanak.  Az  innen  nyíló  Zsolnay 
Vilmos-utcában  van  a   világhírű   Zsolnay-féle 
majolikagyár. 

Pécs  ma  a  Dunántúl  legnépesebb  s  hazánk- 
nak egyik  legjelentékenyebb  városa.  A  vármegye 


törvényhatóságának  ós  a  P.-i  járás  szolgabírói 
lüvatalának,  a  kir.  ítélőtábla,  kir.  törvényszék, 
járásbíróság,  telekkönyvi  hatóság,  pénzügyi  bíró- 
ság, kir.  főügyészség  és  ügyészség,  kir.  pénzügy - 
igazgatóság,  adóhivatal,  posta-  és  távirda-igaz- 
gatóság,  államrendőrségi  ker.  főkapitányság,  kir. 
tanfelügyelőség,  államópítószeti  hivatal,  közúti 
kerületi  felügyelő,  fővámhívatal,  iparfelügyeló- 
ség,  gazdasági  felügyelőség,  kultúrmérnöki  hiva- 
tal, állami  állatorvos,  szőUószeti  és  borászati  fel- 
ügyelőség, Máv.  üzletvezetősóg  és  forgalmi  fő- 
nökség 8  osztálymérnöksóg,  kataszteri  helyszi- 
nelósi  felügyelőség,  kir.  erdőfelügyelőség,  ügy- 
védi és  közjegyzői,  kereskedelmi  és  iparka- 
mara és  pénzügyőri  főbiztossági  hivatal  szék- 
helye ;  itt  székel  egy  róm.  kat.  püspök,  a  püspöki 
szentszék,  egyházmegyei  tanfelügyelői  hivatal  ós 
esperesi  hivatal;  katonai  körletparancsnokság, 
több  katonai  hatóság,  intézmény  és  csapattest ; 
csendőrszámy-  és  szakaszparano^nokság.  Itt  köz- 
pontosul számos  kulturális  és  jótékonysági  inté- 
zet; van  itt  püspöki  hittud.  főiskola  és  jogaka- 
démia (líceum),  állami  főreáliskola,  cisztercita - 
rendi  és  Pius-alapítványi  püspöki  róm.  kat.  fő- 
gimnázium, róm.  kat.  leánygimnázium,  bábaképző, 
községi  fiú-  és  leány-felsőkereskedelmi  iskola, 
Miasszonyunk-rend  felső  leányiskolája,  róm.  kat. 
tanító-  és  tanítónőképző,  állami  fémipari  szak- 
iskola, községi  polg.  fiúiskola,  községi  és  róm.  kat. 
polgári  leányiskola,  m.  kir.  bányaaltiszti-iskola, 
több  alsóbbrendű  szakiskola  és  számos  elemi 
népiskola  és  kisdedóvó-intézet.  Az  1921.  évi  XXV. 
t.-c.  a  pozsonyi  Erzsébet  tudományegyetem  P.-re 
való  ideiglenes  áthelyezését  rendelte  el.  A  sok 
tanintézet  folytán  a  város  lakosságának  műve- 
lődési foka  meglehetős  nagy,  a  6  éven  felüli  lakos- 
ságnak 84' 9% -a  írni-olvasni  tud.  A  városnak  van 
továbbá  városi  közkórháza  (mintaszerű  intézet 
600  ágyra),  irgalma  trendi  kórháza,  csapatkór- 
háza, dunagőzhajózási  társulati  kórháza  a  Bánya- 
telepen, több  fürdője ;  városi  szegényház,  megyei 
és  püspöki  árvaház,  Matessa-lelencház,  áll.  gyer- 
mekmenhely, több  jótékony  egyesülete;  jeles  szín- 
háza, hires  dalárdája,  kaszinó  stb.  Egyesületei 
közül  nevezetes  a  Mecsek-egyesület,  mely  Pécs 
hegyvidékeit  szép  sikerrel  kultiválja,  a  jótékony 
nőegylet,  Baranya  vármegyei  gazd.  egyesület, 
múzeum-egyesület,  több  tanító-egylet,  tűzoltó- 
egyesület,  számos  jótékony,  közhasznú-  és  társas 
egyesület ;  néhány  jelentékeny  könyvtára  (püs- 
pöki, cisztercita  rendi)  és  gyűjteménye  (városi 
múzeum,  püspöki  régiség-  és  éremtár)  is  van.  6 
magyar  lap  és  folyóirat  jelenik  meg. 

P.  lakóinak  száma  1850-ben  15,318  volt,  1869. 
már  23,863, 1890-ben  35.459  és  1910-ben  49.822. 
A  lakosok  közt  volt  akkor  (i9io)  41,620  magyar, 
6356  német,  162  tót,  688  horvát,  125  szerb,  521 
cseh-morva  és  342  egyéb;  hitfelekezet  szerint 
42,653  róm.-  kat.,  1173  ág.  evang.,  1173  ref.  és 
4026  izraelita.  A  katonaság  száma  1978. 1921-ben 
a  város  lakossága  47,862  volt.  A  lakott  há- 
zak száma  5705.  Határa  7053  ha.  Vidékén  igen 
jó  gyümölcs  és  kitűnő  bor  terem.  P.  lakói  jelen- 
tékeny ipart  és  kereskedelmet  űznek;  legneve- 
zetesebb ipartelepe  az  egyszerű  téglavető-  és  fa- 
zekasműhelyből fejlődött,  immár  világhírű  Zsol- 


Pécs 


—     271 


Pecsét 


uay-féle  majolikagyár,  ineiy  800  munkást  foglal- 
koztat. Többi  gyárai  közül  említendő  2  rézgj^ár, 
gépgyár,  orgonagyár,  bőrgyár,  keztyűgyár,  va- 
súti műhely,  lakatosárúgyár,  harangöntő,  több 
téglagyár,  sörgyár,  pezsgőgyár,  légszeszgyár, 
villamt^lep,  dohánygyár,  szappangyár  stb.  Ke- 
reskedelmének fő  ciüíei  a  bor,  szén,  kő,  agyag, 
fűrész-  és  lakatosárúk  stb.  A  városnak  van  villa- 
mos közúti  vasútja,  több  ii'ányban  vasúti  közle- 
kedése, posta-  és  táviróhivatala  és  telefonháló- 
zata. HiteUntózetei :  a  pécsi  takarékpénztár,  köz- 
ponti takarékpénztár,  keresk.  és  iparbank,  Magyar 
Altalános  Hitelbank  fiókja,  flUóregylet,  segélyző- 
egylet,  ipari  és  gazdasági  hitelszövetkezet.  Igen 
jelentékeny  P.  köszénbányászata,  melyet  a  vá- 
rostól északkeletre  elterülő  s  hozzátartozó  Bánya- 
telepnél a  Dunagözhajózási  társulat  űz.  A  széntelep 
Bányatelepnél  kezdődik  és  mint  összefüggő  egész 
13*5  km.  hosszban  P.,  Szabolcs,  Somogy  és  Vasas 
községeken  húzódik  keresztül.  Az  évi  termelés  7 
millió  q  szén.  A  Bányatelepet  P.-csel  vasút  köti 
össze ;  vannak  itt  munkástelepek,  élelmi  szertár, 
templom,  több  iskola,  népkönyvtár  és  társláda. 

P.  igen  régi  s  nevezetes  város;  már  a  rómaiak 
idejében  Sopianae  név  alatt  nevezetes  város  volt, 
Pannónia  Valéria  polgári  kormányzójának  szók- 
helye; a  keresztény  római  korból  nevezetes  emléke 
a  földalatti  sírkamra.  A  középkorban  QuhiqueEcc- 
lesiae  v.  Quinque  Basüicae  néven  volt  ismeretes. 
Az  itteni  püspökséget  1000  aug.  22.  Szt.  István  ala- 
pította, 1064;.  itt  koronáztatott  meg  másodszor  Sa- 
lamon király  Géza  magyar  herceg  által.  1367-ben 
Nagy  Lajos  itt  egyetemet  állított  fel,  mely  azon- 
ban már  Mátyás  király  korában  nem  állt.  A  horvát- 
országi lázadás  alatt  Hon^áthy  János  horvát  főúr 
P.-et  részben  elpusztította,  míg  végre  1392.  elfogat- 
ván, Zsigmond  király  parancsából  itt  kegyetlen 
kínzások  közt  kivégezték.  Kedves  tartózkodási 
helye  volt  e  város  Mátyás  királynak,  s  fia  is,  Korvin 
János  herceg,  a  sárvízi  ütközet  után  a  megmen- 
tett koronával  Pécsre  menekült  Zsigmond  püspök- 
höz. 1485  márc.  25.  H.  (Dobzse)  Ulászló  magyar 
király  és  a  török  porta  között  itt  3  évi  fegyver- 
szünet köttetett,  a  mohácsi  vész  után  azonban  a 
törökök  a  várost  hamuvá  égették.  1541-ben  II. 
Szolimán  szultán  Budáról  visszatértekor  Athinay 
Simon  hősi  védelme  következtében  sikertelenül 
ostromolta  a  várost.  1543  júl.  20.  azonban  ugyan- 
csak ő  elfoglalta  Pécset  és  szandzsákság  szék- 
helyévé emelte ;  Zrínyi  Miklós,  a  költő  és  Ho- 
henlohe  gróf  vezértársa  1664.  a  császári  seregek- 
kel a  várost  elfoglalták,  várát  azonban  jan.  29-től 
febr.  7-ig  sikertelenül  ostromolták.  1686  okt.  14. 
Lajos  badeni  őrgróf  a  törököktől  végkép  vissza- 
foglalta, a  várat  is  bevették,  melyből  a  törö- 
kök kivonultak.  1694-ben  Széchenyi  György 
prímás  a  jezsuitákat  a  városba  ünnepélyesen 
beiktatta,  számukra  50,000  frt  alapítványt  tett. 
1704-ben  a  kurucok  elfoglalták,  utánuk  a  rá- 
cokkegyetlenkedtek a  városban.  1770  máj.  3-án 
II.  József  császár  látogatta  meg  P.-et,  1773.  Klimo 
püspök  alapította  itt  első  könyvnyomdáját.  1780 
jan.  21.  Mária  Terézia  szab.  kir.  várossá  emelte. 
1849.  Jellachich  császári  vezér  tartotta  a  vá- 
rost megszállva.  Az  alkotmány  helyreállítása 
után  a  város  gyors  fejlődésnek  indult. 


P.  1918  nov.  14-én  szerb  megszállás  alá  került ; 
ezt  csakhamar  követte  a  katonailag  megszállt 
területnek  —  jugoszláv  kormánybiztos-főispán 
kinevezésével  —  szerb  impérium  alá  helyezése  ; 
a  magyar  helyihatóságok  és  a  munkásság  erélyes 
ellenállása  közben,  a  Magyarországon  bekövetke- 
zett proletárdiktatúra  a  szerbeknek  ürügyül  szol- 
gált az  elnyomásra  és  a  politikai  megszállás  fen- 
tartására.  A  proletárdiktatúra  bukása  után  pedig 
tárt  karokkal  fogadták  be  az  ide  menekült  magyar 
kommunistákat.  A  szerbek  a  kommunisták  befo- 
lyása és  vezetése  alá  jutott  szociáldemokratáknak 
átengedték  P.  város  egész  közigazgatását,  kik  a 
város  háztartását  tönkretették,  a  polgárságot 
kegyetlenül  megsarcolták  és  az  ellenséges  meg- 
szállást öt  évre  kívánták  meghosszabbíttatni, 
sőt  kikiáltották  a  baranyai  szerb-magyar  köztár- 
saságot. A  magyar  nemzeti  hadseregnek  1921  aug. 
22-én  történt  bevonulása  véget  vetett  a  hazafias 
polgárság  hosszú  szenvedésének  és  rendezett 
viszonyokat  teremtett  a  városban. 

Irodalom.  Ágh  Timót,  Emléklapok  P.  szád.  kir.  város 
múltjából  és  jelenéből,  P.  1894  ;  Kiss  József,  P.  és  kör- 
nyéke. Vezetőkönyv  a  városban  és  annak  környékén,  u.  o. 
1894;  Gerecze  Péter,  A  P.-i  székesegyház,  u.  o.  1894;  Henszl- 
mann  Imre,  P.  régiségei,  I.  köt.  Szönyi  Ottó  dr.,  A  pécsi 
őskeresztény  sírkamra,  Bpest  1906. 

Pécsaranyos  (azelőtt:  Aranyos),  kisk.  Ba- 
ranya vm.  pécsi  j.-ban,  (1920)  498  magyar  lak. ; 
régi  helység,  a  XIII.  sz.-ban  több  magyar  király- 
nak mulatóhelye. 

Pécsbagota,  kisk.  Baranya  vm.  szentlőrinczi 
j.-ban,  (1920)  176  magyar  lak. 

Pécsbányatelep,  l.  Pécs. 

Pécsbudaia,  kisk.  Baranya  vm.  hegyháti  j.- 
ban,  (1920)  379  magyar  lak. 

Pécsdevecser,  kisk.  Baranya  vm.  pécsi  j.-ban, 
(1920)  237  német  lak. 

Pecsej  (Pecciu),  kisk.  Szilágy  vm.  krasznai 
j.-ban,  (1910)  771  román  és  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Pecsenegek  a.  m.  besenyők  (1-  0.). 

Pecsenyánszky,  1.  Palotásy. 

Pecsenye,  sült  hús,  1.  Hús. 

Pecsenyebor,  így  nevezik  az  erősebb,  teste- 
sebb, nem  vizezni  való  finomabb  borokat,  megkü- 
lönböztetésül a  könnyebb,  savanykás  és  vizezhetó 
asztali  boroktól. 

Pecsenyéd  (Pötsching),  nagyközs.  Sopron  vm. 
nagymar toni  j  .-ban,  (1910)  2(309  német  lak.  A  tőle  egy 
órányira  fekvő  P.-i  Savanyúkút  fürdő  Savanyú- 
kút néven  önálló  községgé  alakult.  (Tr.  A.) 

Pecserszk,  Kijev  (1.  0.)  külvárosa. 

Pecserszkij,  Andrej,  családi  nevén  Mely  ni- 
kov  Pavel  Ivanovics,  orosz  író  szül.  az  orenburgi 
kormányzóságban  1819  nov.  3.  (okt.  22.),  megh. 
Szt.-Péterváron  1883  febr  13.  (febr.  1.).  Állami 
szolgálatba  lépvén,  mint  a  szekták  legalaposabb 
ismerője,  a  szektaügyeket  intézte.  A  raszkoly- 
nyíkoklakta  vidékeken  gyűjtött  gazdag  néprajzi 
anyagot  regényekben  és  elbeszélésekben  dolgozta 
fel.  Legkiválóbb  munkája :  V  lésach  (1872—73. 
magyarul :  Erdők  világa,  f ord.  Telekes  Béla,  Bpest 
1900)  ós  V  gorach  (A  hegyekben  1875—1880)  c. 
kettős  regénye.  Összes  művei  14  kötetben  1909. 
jelentek  me^  Szt.-Péterváron. 

Pecsét  (sigillum),  voltaképen  egy  bevésett 
jelnek,  képnek,  névnek  stb.  lenyomata,  mely 


Pecsétföld 


272     — 


Pecsevi 


eredetileg  csak  arra  szolgált,  hogy  egy  oklevél 
bizonyító  erőt,  hitelességet  nyerjen.  A  P.  anyaga 
a  középkorban  főleg  viasz  és  érc.  A  rómaiak  ál- 
tal használt  P.-föld  (creta,  cretula)  a  középkor- 
ban nem  fordul  elő,  valamint  a  spanyolviasz 
sem,  mely  utóbbi  csak  a  XVI.  sz.-ban  jő  haszná- 
latba. Az  érc-pecsétek  közül  szerepet  az  arany- 
és  ólom-P.  játszik.  Ezüst  és  másféle  ércből  ké- 
szült P.  csak  nagy  ritkán  fordul  elő.  A  P.-ek 
alakja  többé-kevésbbé  az  anyagtól  függött.  Érc- 
ből készült  P.-ek  rendszerint  kerekek,  úgy  mint 
az  érmek.  Ellenben  a  viaszpecsétek  többféle  for- 
mában voltak  használatban.  A  pecsételés  egy- 
vagy  kétoldalú.  Kétoldaluan  pecsételtek  a  bul- 
lák kivétel  nélkül,  kivéve  az  u.  n.  félbullákat, 
melyeket  a  pápák  használtak  azon  időközben, 
mely  választásuk  s  felszentelésük  közé  esett,  s 
melyeken  csak  az  apostoli  P.  fordul  elő.  Viaszpe- 
csétek egy- V.  kétoldalú  pecsételésüek  lehetnek.  Ré- 
gibb időben  és  később  is,  midőn  az  oklevelekre  rá- 
nyomták, a  P.-ek  természetesen  csak  egyoldalúak 
lehettek,  sőt  még  később  is,  midőn  a  függő  P.-ek 
is  használatba  jöttek,  sokáig  egyoldalúak  voltak. 
A  kétoldaluaknál  is  többféle  formát  különbözte- 
tünk meg,  V.  egyenlő  nagyságú  mindkét  oldal,  v. 
a  hátlap  kisebb,  mely  esetben  hát-  v.  eí/ew-P.-nek 
nevezik.  Kettős  P.-et  főleg  a  királyok  használ- 
tak, kik  többféle  P.-tel  is  rendelkeztek.  így  pl. 
nálunk  Magyarországon  is  tudomással  birunk  az 
u.  n.  nagy  és  kis  P.-ről,  továbbá  a  titkos  P.-ről, 
mely  utóbbi  rendesen  a  király  kezei  között  volt 
8  mint  gyűrűs  P  szerepelt.  Egy  királynak  némely- 
kor többféle  P.-je  volt,  így  Róbert  Károly  és  Zsig- 
mond több  Ízben  új  P.-et  hoztak  használatba,  a  ré- 
gibb V.  elveszvén,  v.  visszaélés  történvén  velük. 
A  P.-ek  megerősítési  módja  a  századok  szerint 
különböző  volt.  A  legrégibb  időkben  a  P.-et  az 
oklevél  hátlapjára  nyomták  rá,  olyformán,  hogy 
az  oklevélen  keresztforma  bevágást  tettek,  eze- 
ket visszahajtották,  s  a  viaszt  az  igy  keletkezett 
nyilason  keresztülnyomták.  Vagy  pedig  két  pár- 
huzamos bevágást  tettek  és  az  igy  keletkezett 
szalagon  át  egy  hártyaszalagot  húzva,  erre  nyom- 
ták rá  a  hátlapon  a  P.-et.  Azonban  a  XII.  sz.  óta 
a  függő  P.-ek  kezdenek  divatba  jönni.  Ezeknek 
megerősítése  eleintén  szintén  a  most  leirt  módon 
történt.  Később  az  oklevelet  alul  behajtották  s 
ott  vágást  eszközölvén  rajta,  ezen  keresztül  húz- 
ták a  P.  megerősítésére  szolgáló  anyagot.  Ez  a 
viasz-P. -éknél  hártyaszalag  v.  különböző  színű 
selyemfonál.  A  P.-ek  alakjával,  anyagával,  szóval 
mindennel,  ami  rájuk  vonatkozik,  a. pecséttan  (1.  o.) 
foglalkozik.  L.  még  Bulla,  Pecsétőr. 

Pecsétföld,  1.  Bolus  ós  Agyag. 

Pecséijog,  az  a  jog,  hogy  okleveleket  saját 
pecséttel  láthatnak  el,  a  középkorban  csak  olya- 
nokat illetett  meg,  kiknek  joguk  volt  okleveleket 
is  kiadni.  Igy  pl.  Németországban  az  u.  n.  Ritter- 
bürtigek  nagy  része,  miután  szolgálati  viszony- 
ban állott,  saját  pecséttel  nem  birt  s  csakis 
hűbérura  pecsétjével  pecsételhetett.  P.-uk  volt 
a  fejedelmeken  kívül  az  egyházi  és  világi  urak- 
nak, káptalanoknak,  konventeknek,  szélesebb 
értelemben  pedig  a  nemeseknek,  városoknak. 

Pecsétküldés  (lat. :  missio  sigilli),  a  perbe  idé- 
zésnek nálunk  ismert  legrégibb  alakja,  valószí- 


nűleg nyugatról  vettük  át.  Alperes  illetékes  bi- 
rajának  a  pecsétje  (tulajdonkópen  nem  igazi  pe- 
csét, hanem  bírósági  jelvény,  billeg)  volt  ez,  a 
mellyel  idéztek. 

Pecsétlö  hengerek,  a  babilóniaiaknál  és  asz- 
szlroknál  drága  köuemekből  készült  hengeralakú 
pecsétnyomók,  melyeket  amulettekként  is  hasz- 
náltak s  a  szumlr  kultúra  legrégibb  idejéből  szár- 
maznak. Vésett  ábrázolásokkal  ellátott  hengerek 
ezek,  tengelyök  irányában  átfúrva  és  olyképen 
fölszerelve,  hogy  ha  puha  anyagon  végighenger- 
gették őket,  azon  a  henger  palástjába  vésett  áb- 
rázolás domború  lenyomata  maradt  vissza.  A 
legbecsesebbek  egyike  I.  Szárgon,  Akkád  királyá- 
nak (IV.  évezred  Kr.  e.)  pecsétlö  hengere  a  párisi 
de  Clercq  gyűjteményében ;  a  híres  Gilgamis-le- 
gendának  egy  jelenetét  ábrázolja. 

Pecsétőr  (franc.  Garde  des  sceaux;  olaszul 
Guarda  sigilli),  némely  államban  annak  a  mi- 
niszternek neve,  akire  az  állami  és  fejedelmi  pe- 
csét bizva  van.  Franciaországban  és  Olaszország- 
ban az  igazságügyminiszter  címe.  Angliában  a 
nagy  pecsétnek  őre  a  Lord  high  chancellory  a 
kis  pecsétnek  őre  a  Lord  privy  seal.  Hazánkban 
törvényeink  (1471.  VIII.  t.-c.)  ötféle  királyi  pecsé- 
tet különböztettek  meg :  az  arany,  a  kettős,  a 
titkos,  a  hirói  és  a  gyűrűs  pecsétet.  Mindezek- 
nek őrizete  és  használata  a  királyi  kancelláriá- 
val függött  össze.  A  kettős  pecsét  {aigillam  duplex) 
nevét  onnét  kapta,  hogy  mindkét  lapján  képek 
voltak.  Ezt  a  pecsétet  már  a  Habsburg -kor  előtt 
az  esztergomi  érsek  mint  kancellár  őrizte  és 
használta  a  kiváltságlevelek  (privilégiumok)  ki- 
állításánál (adományleveleknél,  címeres  levelek- 
nél). Ezt  a  jogát  megerősítette  a  későbbi  törvény- 
hozás is  (1741.  X.,  1751.  III.  t.-c).  A  pecséteknek 
ez  a  használata  és  ezzel  együtt  a  kettős  pecsét 
őrzésének  jelentősége  1848  óta  megszűnt.  L.  még 
Pecsét. 

Pecsétszeg  (Chinie^ti),  kisk.  Szolnok-Doboka 
vm.  dési  j.-ban,  (i9io)  2116  román  lak.  (Tr.  R.). 

Pecséttan  (sphragistica),  a  pecsétek  ismereté- 
ről, azok  alakja,  anyaga,  a  pecsételés  módja 
stb.-ről  szóló  tan.  Megalapítója  Heineccius  volt. 
Művelői  közül  kiváltak  főleg  Gercken  (1786), 
öatterer,  Ledebur  (1830),  Hohenlohe-Waldenburg 
herceg,  ki  a  P.-nak  újabb  rendszerét  alapította 
meg  és  még  számos  más. 

Pecséttisztító  szerek,  1.  Folttisztitó  szerek. 

Pecsétviasz,  levelek,  okmányok,  csomagok 
stb.  lepecsételésére  szolgáló  anyag.  A  finomabb 
minőségűek  sellaknak,  velencei  terpentinnek,  ci- 
nóbemek  és  kevés  terpentinolajnak  összeolvasz- 
tása útján  készülnek,  amelyhez,  hogy  könnyen 
csepegő  ne  legyen,  báriumszulfátot,  krétát,  kao- 
lint stb.  kevernek  és  olykor  storaxxal,  benzoé- 
gyantával,  perubalzsammal  v.  illatos  olajokkal 
szagosítják.  A  közönséges  P.-t  kolofonium,  fenyő- 
gyanta, velencei  terpentin  és  kevés  terpentinolaj 
összeolvasztása  útján  állítják  elő,  amelyhez  rend- 
szerint krétát  kevernek  és  angol  vörössel  (vas- 
oxid) festik  meg.  Újabban  sellak  helyett  akaróid- 
gyantát  is  használnak  készítésükhöz.  Spanyol- 
viasznak is  nevezik. 

Pecsevi,  hazánkban,  Pécs  vidékén  született  tö- 
rök, neves  defterdár  és  történetíró.   Ibrahim 


Pécsi 


273 


Pécsi  püspökség: 


efendi  néven  1660  táján  megírta  Törökországnak 
1521—1631.  terjedő  történetét,  melyben  bőven 
foglalkozik  hazánkkal  is.  V.  ö.  Vámbéri  (Vasár- 
napi Ujs.  1860, 90—91.  és  110—111.  old.);  Thury 
József,  P.  viszonya  a  magyar  történetíráshoz  (Szá- 
zadok 1891). 

Pécsi,  1.  Albert,  geográfus,  szül.  1882  szept.  25. 
Békésszentadráson.  Egyetemi  tanulmányait  Buda- 
pesten végezte ;  hosszabb  ideig  Ógyallán,  Strass- 
burgban  és  Messinában  végzett  tanulmányokat. 
Geofizikai  dolgozatai  hazai  és  külföldi  szakla- 
pokban jelentek  meg.  Főbbek :  Théorie  de  l'áge 
glaciaire  (Stockholm) ;  Les  lignes  de  fracture  de 
la  croüte  terrestre  (Paris  1911);  Les  richesses 
naturelles  du  Bassin  du  Danube  Moyen  ^Paris  1920). 

2.  P.  Mária,  férj.  Dobosi  Mártonná,  trónö  (írói 
neve :  Dobosi  Pécsi  Mária),  szül.  1885  febr.  1. 
Túrkevén.  Tanulmányait  az  állami  tanítónőkép- 
zőben és  az  Angol  kisasszonyok  polgáriskolai 
tanárképzőjében  végezte.  Müvei:  Királyok  és 
pásztorok  (mesék,  Budapest  1918) ;  Persephoné 
elrablása  (regény,  u.  o.  1921);  Antoni  Dániel 
(regény,  u.  o.  1922).  Több  regényt  fordított  angol- 
ból. Az  JJj  Idők  belső  munkatársa. 

Pécsi  hegység,  1.  Mecsek-hegység. 

Pécsi  káptalan.  Alapította  hasonló  nevű  püs- 
pökséggel Szt.  István  1009.  Régebben  40,  újab- 
ban csak  tíz  kanonokból  áll.  Mint  hiteles  hellyel 
már  a  XII.  sz.  okleveleiben  találkozunk  (1157).  A 
XIV.  sz.  első  felében  pedig  a  pécsi  várban  még 
egy  más,  Ker.  szt.  Jánosról  címzett  káptalan  is 
volt,  tíz  kanonokkal.  Birtoka  hajdan  sokkal  na- 
gyobb volt,  mint  jelenleg.  Tagjai,  kik  közül  többet 
az  oklevelek  « tudósok,  magisterek,  litterati»  ne- 
vekkel illetnek,  egyházi,  politikai,  irodalmi  és  ne- 
velési téren  nevezetes  szerepet  játszottak.  Szá- 
mosan püspöki  méltóságra  emelkedtek,  másokat 
államhivatalokban  alkalmaztak.  Említésre  mél- 
tók :  TJsk  János,  Guthalovecz  Mátyás  (1428),  Jo- 
annes  Alemannus,  Kapucsi  György,  Munkovics 
György,  Koller  József,  Szalágyi,  Zsivicz  stb.  Az 
ifjúság  nevelése  és  gyámolítása  körül  is  elévül- 
hetetlen érdemei  vannak  a  P.-nak,  amit  a  Pethő, 
Paffán,  Miskolczy,  Keszthelyi,  Szányi,  Juranics, 
Korbélyi  alapítványok  eléggé  bizonyítanak. 

Irodalom.  Aigl  Pál,  Hist.  brevis  Capituli  Quinqaeeccles., 
1838;  Szalay  Antal,  Tud.  gyűjt.,  1839;  Szvorényi,  Hlst. 
Eccles.  üng.  Amoenitates,  V.,  239;  Jerney,  Magy.  tört.  tár 
II.,  66;  Haas  Mihály,  Baranya.  Emlékirat,  Pécs  1845;  Ge- 
űenkbnch  der  k.  fr.  Stadt  Fünfkirchen,  1852. 

Pe-csi-li,  1.  a  hasonlónevü  tartományról  elne- 
vezett öböl  a  Sárga-tengernek  azon  részén,  ahova 
a  Hoang-ho  torkollik  ;  partjától  nem  messze,  a 
Pei-ho  mellett  van  Tien-cin  kikötőváros.  —  2. 
P.,  kinai  tartomány,  nevét  1421-ben  nyerte,  itt 
van  az  új  északi  főváros :  Peking.  A  mandzsu 
dinasztia  ezt  a  tartományt  két  részre  osztotta : 
Csi-li  és  Kiang-nan  néven,  de  az  európai  térké- 
peken megmaradt  a  régi  értelemben  vett  elneve- 
zés ;  határai  így  a  kinai  nagy  falon  is  túlterjed- 
nek, területe  299,910-4  km2,  (1912)  21.513,995  lak. 

Pécsi  püspökség.  Alapította  Szt.  István  1009. 
Az  alapító  oklevél  a  püspökség  határait  a  Tápé, 
Sió,  Kupa  (Koppány),  Kopus  (Kapós),  Ólma  (Al- 
más) vize  és  Köárok  közé  teszi,  vagyis  a  P.  terü- 
lete Tolna,  Baranya,  Pozsega  s  a  hajdani  Valkó 
vármegyék  voltak.  A  Száva  mentében  a  P.  hatá- 

Rémi  Nagy  JJexBŰiona.  XV.  hőt. 


rait  a  szerbek  v.  görögök  az  Árpád-korszakban 
tetemesen  megdézsmálták,  mígnem  Radó  nádor 
visszafoglalta  az  elvett  részeket  és  a  P.-nek  ere- 
deti határait  visszaállította.  Majd  I.  László  király 
alatt  heves  vita  támadt  határai  fölött  a  kalocsai 
és  pécsi  püspökök  között,  mely  azonban  a  pécsi 
javára  dőlt  el.  Idővel  a  P.  egy  részét  a  zágráhi 
egyházmegyéhez  csatolták.  Jelenleg  kiterjed 
Baranya  és  Tolna  vármegyékre,  Somogy  vár- 
megye és  Verőcze  vármegye  egyes  részeire. 
A  pécsi  püspökök  kezdettől  fogva  kiváló  helyet 
foglaltak  el  a  hazai  püspöki  karban.  Jövedel- 
mükre nézve  is  első  helyen  állottak,  mert  bir- 
tokaik II.  Ulászló  idejében  csaknem  20  ezer  ara- 
nyat jövedelmeztek  évenkint.  Kitűnő  előjoguk 
az  érseki  palást  viselése,  mellyel  1190.  a  híres 
Kalánus  püspök  díszíttetett  föl  először.  Hajdan 
prediális  nemesekkel  is  bírtak  s  a  megyé- 
jükben levő  egyházi  javadalmakat  függetlenül 
adományozták.  Honvédelem,  egyházkormányzás, 
politikai  szereplés,  tudomány,  nevelés  és  iro- 
dalom tekintetében  közülök  sokan  fényes  em- 
léket szereztek  maguknak.  Első  pécsi  püspökül 
Bonipertet  említik  s  a  legjelesebbek  Maurus 
(szent,  1036—1070);  Simon,  a  jeles  hellenista 
8  utóbb  kalocsai  érsek;  Kalánus  (1188—1218), 
a  nagy  hírű  és  tudományú  államférfiú,  író 
és  egyházoszlop ;  Bertalan  (1219—52),  ki  mint 
királyi  követ  négyszer  járt  Aragóniában;  11. 
Jőb,  ki  a  cseh  háborúban  vezérkedett  s  az  1271- 
iki  békekötésnél  tevékeny  részt  vett,  utóbb  pedig 
mosonyi  főispánná  lett ;  /.  Miklós  (megh.  1360.), 
ki  I.  Lajosnak  nápolyi  hadjárata  alkalmával  vá- 
logatott sereggel  jött  a  magyarok  által  birt 
Aquila  segítségére ;  Vilmos  (1362—73),  a  királyi 
kancellár,  a  pécsi  főiskola  pazar  mecénása ;  Bá- 
lint (megh.  1408.),  ki  mint  királyi  követ  több  íz- 
ben járt  Rómában,  főleg  a  török  elleni  segély  ér- 
dekében, utóbb  bibomokká  lett ;  II.  Miklós  (meg- 
halt 1459.),  a  királyné  főkancellárja ;  III.  János 
a  nagyhírű  Janus  Pannonius  (meghalt  1472) ; 
Ernszt  Zsigmond  (megh.  1505.),  Ulászló  király 
szerencsétlen  sorsú,  de  önzetlen  kincstárnoka; 
Szakmáry  György,  ki  utóhb  esztergomi  érsek 
lett ;  More  Fülöp,  ki  1526.  velencei  követségben 
járt  s  Mohácsnál  halálra  sebesítették ;  Dudich 
vagy  Sbardellati  Endre,  a  roppant  tudományú, 
de  sajnálatos  sorsú  férfiú ;  Telegdy  Miklós,  az 
ékes  egyházi  szónok  és  író ;  Et'dödy  János,  Py- 
ber  János,  Dallos  Miklós,  Draskovich  György, 
Badunay  Mátyás  (megh.  1703.) ;  Nessélrode  Vil- 
mos gróf  (megh.  1732.),  Thurn  Kázmér  gróf 
(megh.  1734.),  Cyenfuegos  Alvár  bíbornok  (megh. 
1739.),  Berényi  Zsigmond  gróf  (megh.  1748.), 
Klimo  György  (megh.  1777.),  Esterházy  Pál  gr. 
(megh.  1799.),' Szepesy  Ignác  báró  (1828—1838), 
Scitovszky  János,  utóbb  Magyarország  herceg- 
prímása. 1906-tól  püspöke  Zichy  Gyula  gróf. 

Irodalom.  Turóczy,  üngaria  suis  cum  Eegibus,  176.  old.: 
Pray,  Specimen  Hierarchiáé,  L-  224.;  Fejér,  Initia  Religio- 
nis  ap.  Hung.,  121.  old.;  Koller,  Prolegomena  in  Hist.  Ep- 
pat.  Quinqueeccles.,  Pozsony  1804;  Koller,  Hist.  Eppatus 
Quinqueeccles.,  Pozsony -Pest  1782— 1812;  Egyed  Antal,  Pé- 
csi püspökmegyének  rövid  leírása,  Tud.  Gyűjt.,  1824,  I., 
58;  Haas  Mihály,  Baranya,  280—291;  Gedenkbuch  36—46; 
Lányi-Knauz,  Egy  háztört,  I.  308;  Cherrier,  A  magy.  egy- 
ház tört.,  45.,  200.,  369.  old.;  HenszLmann  Imre,  Pécs  régi- 
ségei. 

18 


Pécska 


274: 


Peoz 


Pécska,  községek,  1.  Magyarpécska,  Opécska. 
Pecsora,  1582  km.  hosszú  folyó  Oroszország- 
ban ;  az  Északi-Urai  Ny-i  oldalán  ered,  átfolyik 
Fenn,  Vjatka  ós  Arhangelszk  kormányzóságokon 
s  az  Északi- jegestenger  P.-öhlébe  torkollik.  Víz- 
területét  délen  óriási  őserdők  födik,  északon  csak 
tundra,  mocsár  és  kopár  terület  van  a  folyó  szám- 
talan ága  közt.  A  folyó  ágain  kivül  hatalmas  fü- 
ves puszták  terülnek  el  mindkét  oldalon,  ezeket 
nevezik  arktikus  steppének.  Vízben  gazdag,  sellöi 
nincsenek,  de  rendszeres  hajójárat  nincs^  rajta. 
V.  ö.  Martynov:  A  P.-vidék  (Szt. -Pétervár  1905). 
Pecsovics,  a  XIX.  sz.  negyvenes  éveiben  az 
aulikus  kormánypártiak  gúnyneve  gr.  Festetics 
Rudolf  P.  nevű  tiszttartójáról,  aki  rajongó  aulikus 
volt  s  a  kormánypárti  kerteseket  vendégelte.  Ké- 
sőbb ez  elnevezést  a  túlbuzgó  kormánypárti  em- 
berre alkalmazták. 

Pécsudvard,  kisk.  Baranya  vm.  pécsi  j.-ban, 
(1920)  661  horvát,  német  és  magyar  lak. 

Pécsújíalu  (Pech-  Ujfalu,Pecovská  Nova  Vesj, 
kisk.  Sáros  vm.  felső-tárczai  j.-ban,  (1910)  1085 
szlovák,  lengyel,  cigány  és  magyar  lak.  Fölötte 
emelkedik  Péck-  Újvár  (1.  0.)  vára.  (Tr.  Cs.-Szl.). 
Pécsvárad  (Pécsvár),  kisk.  Baranya  vm.  P.-i 
j.-ban,  a  Mecsek-hegység  tövében,  (1920)  2631 
német  és  magyar  lak.,  a  járás  székhelye,  járás- 
bíróság, adóhivatal ;  vasúti  állomás,  posta,  távíró 
és  telefon.  Kossuth  Lajos  mellszobra  Kálmán 
Edétől  (1911).  Itt  van  a  közalapítványi  uradalmak 
vezetősége.  Apátságát  1.  Pécsváradi  apátság. 

Pécsvár adi,  1.  Gábor,  utazó,  a  Ferenc-rend 
magyar  tartományának  főnöke  a  XVI.  sz.  elején. 
1514-íki  szentföldi  zarándokútját  megírta  latin 
nyelven  s  1520  körül  Compendiosa  quaedam 
stb.  c.  alatt  kiadta.  Ezt  az  első  magyarországi 
eredetű  útleírást  egy  Fa^-nády  Miklós  nevű  szer- 
zetestársa némi  rövidítésekkel  mint  a  maga  mű- 
vét kiadta  s  ezzel  irodalmunkban  az  első  plágiu- 
mot követte  el.  V.  ö.  Széchy  Károly,  Péchváradi 
vagy  Farnády  (Irodalomtörténeti  Közlemények 
1897). 

2.  P.  B.  Péter,  ref.  lelkész,  születési  adatai  is- 
meretlenek, megh.  Nagy- Váradon  1644;.  vagy 
1645.  Herbomban,  Marburgban  és  Heidelbergben 
tanult.  Hazatérve,  Nagy- Váradon  és  Borosjenőn 
lelkészkedett  s  előbb  a  zarándi,  majd  a  bihari 
egyházmegye  esperese  lett.  Művei :  Feleleti  Páz- 
mány Péternek  két  könyvecskéire,  melyeket  az 
szentirásről  és  az  anyaszentegyházról  irt  (Deb- 
reczen  1629) ;  Halotti  prédikáció  Bethlen  Krisz- 
tina grófnő  felett  (u.  0.  1632). 

Pécsváradi  apátság,  alapítója  Szt.  István,  ki 
a  kolostor  fölszentelésekor  1015.  a  benedekren- 
dieknek a  Szentlélek  tiszteletére  41  faluban  ösz- 
szesen  1117  szolgát  ajándékozott.  (Az  alapító- 
levélről V.  ö.  különösen  Karácsonyitól:  Szt. 
István  oklevelei,  76—100  old.),  Itt  talált  mene- 
déket 1112.  Álmos  herceg  fia,  Vak  Béla.  A  kon- 
vent 1251-től  1541-ig,  midőn  a  törökök  elfoglal- 
ták, mint  hiteles  hely  működött.  Javait  Mária 
Terézia  1777.  a  pesti  egyetemnek  ajándékozta, 
az  apát  címet  azonban  a  királyok  azután  is  osz- 
togatták. Apátjai  közül  nevezetesebbek :  Asztrik 
(998),  később  kalocsai  érsek ;  Bonifác  vértanú ; 
Péter,  Turul  fia  s  Detmár,  I.  Károly  káplánja. 


Pecten  (lat.)  a.  m.  fésű  (1.  0.). 

Pecten  (áiiat),  1.  Fésűkagylók. 

Pecticornia  (áiiat),  1,  Fésüscsápuak. 

Pectinibrancliia  v.  Gtenobranchiata  (áiiat), 
1.  Fésükopoltyiisak. 

Pectinicornia  (állat),  1.  Fésüscsápuak. 

Pectinidae  (áiiat),  1.  Fésűkagylók. 

Pectorale  (lat.),  1.  Mellkereszt. 

Pectorales  (áiiat)  a.  m.  mellúszók,  1.  Halak. 

Pectoralia  (lat),  köhögés  elleni  szerek. 

Pectoralis  fremitus  (lat.),  1.  Mellrezgés. 

Pec toralis  major  és  minor  (lat.)  a.  m. 
nagy  és  kis  mellizom. 

Pectanculus  Lam.  (paieont.),  kagylónem ;  ke- 
rekded teknői  a  széleken  rovátkoltak.  A  búb 
alatt  háromszögű  areája  van ;  a  széles  zárópe- 
rem a  ferdén  áUó  fogak  ívesen  hajlított  sorával 
van  ellátva.  A  kerek  izombenyomat  erősen  be- 
mélyített.  Él  a  krétától  kezdve,  legszaporábban 
azonban  a  harmadkorban  lépett  fel ;  pl.  a  P. 
ohovatus  Lamarck  Törökbálinton  a  felső  oligo- 
cénlerakódásokban  (P.  homokkő)  gyakori. 

Pectuncnlus  pillosus  (áiiat),  l.  Bársony- 
kagíjló. 

Pectus  (lat.)  a.  m.  mell,  kebel,  szív ;  P.  est, 
quod  disertos  facit  (idézet  Quintilianusból),  a 
szív  az,  ami  ékesszólóvá  tesz. 

Pectus  carinatuin  (lat. ;  máskép  pectus 
gallinaceum,  a.  m.  tyúkmell),  az  ékalakúan  elő- 
álló mellcsontú  mellkas.  Az  angolbetegség  követ- 
kezménye. 

Peculatus  (lat.),  a  római  jogban  a.  m.  köz- 
pénz elsikkasztása.  L.  Sikkasztás. 

Peculiaritas  (lat.),  a  római  egyházban  a 
szerzetesek  által  leteendő  szegénységi  fogada- 
lomba ütköző  vagyon. 

Peculinm  (lat.),  a  római  jogban  az  a  vagyon, 
melyet  a  paterfamilias  fiának,  vagy  a  dominus 
rabszolgájának  szabad  rendelkezésre  átengedett. 
(P.  profectitium  v.  adventitia  bona,  1.  0.)  P.  volt 
az  a  vagyon  is,  melyet  a  családflú  maga  szer- 
zett; kezdetben  ez  csupán  a  katonai  szolgálat 
útján  szerzett  vagyonra  vonatkozott  (P.  castrense), 
később  bármely  más  szerzeményre  (P.  quasicas- 
trense).  P.  clericale  a  klerikusnak  bizonyos  (tisz- 
tán egyházi  természeti!)  jövedelme,  melyet  a 
kánoni  szabályok  szerint  egyházi  célokra  köteles 
fordítani. 

Pecania  (lat.,  a  yecus  a.  m.  barom  szóból)  a. 
m.  pénz,  vagyon.  L.  Pénz. 

Pecz,  1.  Samu,  építész,  szül.  Budapesten  1854. 
Tanulmányait  a  budapesti  és  stuttgarti  műegyete- 
men és  a  bécsi  képzőművészeti  akadémián  vé- 
gezte s  eleinte  Schulek  és  Hauszmann  mellett 
működött,  majd  1885.  műegyetemi  magán-,  1888. 
rendes  tanár  lett.  1910-ben  megkapta  az  udvari 
tanácsosi  címet.  Számos  középületei  közül  felem- 
lítjük a  budai  ev.  ref.,  a  budapesti  unitárius- 
templomot, a  fiumei  tengerészeti  iskolát,  a  buda- 
pest  fasori  ág.  h.  ev.  főgimnáziumot  és  templomot 
és  a  szerkezetével  Idváló  budapesti  központi 
vásárcsarnokot.  Résztvett  a  budapesti  új  mű- 
egyetem építésében  is,  ennek  a  könyvtárát  ós  pa- 
villonjainak  nagyrészét  építette.  Legújabb  műve 
az  Országos  levéltár  épülete  a  budai  Várhegyen. 
A  protestáns  templomokról  írt  tanulmányával  el- 


Pecze 


275 


Péczely  József  akadémiai  alapítvány 


nyerte  a  Magyar  Mórn.-Bpítész  Egylet  Hollan- 
diját. Több  terve  (Szépmüv.  Múzeum,  Budapest- 
Erzsébetvárosi  r.  kat.  templom  stb.)  első  dijat  nyert. 

2.  P.  Vilmos,  klassz,  tilológus,  egyetemi  tanár, 
szül.  Horgospatakán  (Szolnok-Doboka  vm.)  1854; 
márc.  20.  A  budapesti  tud.  egyetemen  tanult,  ta- 
nulmányi utakat  tett  Német-  és  Görögországban. 
Gimnáziumi  tanár  Budapesten,  majd  egyetemi 
tanár  Kolozsvárt  és  Budapesten.  A  M.  Tud.  Aka- 
démia rendes  tagja  s  az  athéni  egyetem  tiszteleti 
doktora.  Főbb  munkái :  Latin  verstan  ésprozódia 
(Budapest  1884;) ;  Euripides  trópusai  (Akad.  ért. 
1881) ;  Parafpondylos  Zotikos  költeménye  a  vár- 
nai csatáról  (u.  o.  1894) ;  A  kisebb  görög  tra- 
gikusok trópusai  (1886);  A  classica  philologia 
jövője^  tekintettel  hazai  viszonyainkra  (akad. 
székfoglaló,  1905);  Görög  mondattan  (1883); 
Beitráge  zur  vergíeichenden  Tropik  der  Poesie 
(Berlin  1886) ;  SaUustius  müveinek  szövegkiadása 
(Budapest  1889) ;  A  görög  tragédia  (u.  o.  1889) ; 
Új  görög  nyelvtan  (u.  o.  1894).  Kiváló  érdeme  az 
Ókori  Lexikon  két  vaskos  kötetének  szerkesz- 
tése és  kiadása  (u.  o.  1902  —1904).  Újgörögül  Irta 
meg  a  klasszikus  kori  görög  költők  trópusairól 
szóló  művét :  Suy/.pt-t/r)  -rjOKuh  -Tj;  KoxTJascü;  twv 
svxptTüJV  ypóviov  -Tf^  áXAT)viX7]^  Xoyo-ey  vía(;(u.  0. 1913). 
Az  Ógörög  költök  trópusairól  szóló,  újgörögül  Irt 
kétkötetes  munkája  Görögországban  van  meg- 
jelenöfélben. 

Pecze,  kicsiny  folyóvíz  Bihar  vm.-ben,  mely 
a  Királyerdő  nevű  hegycsoportozat  BNy.-i  lejtő- 
jéből Almamező  és  Harangmezö  községek  között 
fakad  és  Nagyváradot  a  D.-i  oldalon  érintve, 
egyesül  a  Sebes- Körössel. 

Péczel,  csinos  nagyk.  Pest-Püis-Solt-Kiskun 
vm.  gödöllői  j.-ban,  (1920)  6081  magyar  lak. ; 
tégla-,  doboz-,  vattagyár ;  vasúti  állomás,  posta, 
táviró  és  telefon.  P.  a  fővárosiak  kedvelt  nyaraló- 
helye. Már  a  törökök  idejében  fennállott,  a  XVHI. 
század  elején  Ráday  Pál  tulajdonába  jutott ;  fia 
Gedeon,  a  híres  író,  nagy  könyvtárt  gyűjtött  itt, 
mely  most  a  budapesti  ref.  főisk.  tulajdona.  A 
Ráday-kastélyban  (mely  most  báró  Korányi  Sán- 
dor tulajdona)  régi  festmények  vannak. 

'Pézz%\^(Pétzeli),  \.  József,  költő  és  műfordító, 
ref.  lelkész,  szül.  Putnokon  (Gömör)  1750.,  megh. 
Komáromban  1792  dec.  4.  Szikszón,  majd  a  deb- 
reczeni  kollégiumban  tanult,  hol  egy  évtizednél 
hosszabb  időt  töltve,  kitűnő  tehetségével  és  szor- 
galmával fényes  eredménnyel  végezte  iskoláit. 
1778-ban  minta  kollégium  szeniorát  tanulmányai 
kiegészítésére  a  konzisztórium  segítségével  kül- 
földi egyetemekre  küldték,  járt  Lipcsében,  Jéná- 
ban, Bemben,  három  évig  tanult  Genfben,  majd 
egy  évig  Utrechtben,  hol  1783.  letette  a  teológiai 
vizsgálatokat  s  pappá  szenteltetett.  Egyike  volt 
kora  legképzettebb  teológusainak ;  a  külföldi  tu- 
dósok barátságukkal  tüntették  ki  s  visszatérte 
után  is  állandó  levelezésben  álltak  vele.  Mint 
hitszónok  is  kiváló  hírben  állt,  három  nyelven 
(magyar,  német,  francia)  tartott  nagyhatású  szent 
beszédeket.  1783-ban  a  komáromi  ref.  gyüleke- 
zet meghívására  mint  lelkész  Komáromban  tele- 
pedett meg.  A  komáromi  ref.  egyház  szervezése 
után  legfőbb  gondja  volt  a  földrengésektől  ós 
tűzvészektől  sokat  szenvedett  lakosság  körében 


a  hitélet  ébrentartása  s  a  felekezet  számára  kő- 
templom építése,  majd  minden  erejét  a  magyar 
nyelv  és  irodalom  művelésére  szentelte.  Buzgón 
levelezett  a  kor  íróival  és  irodalom-pártolóival, 
az  előbbieket  lelkesítve,  az  utóbbiakban  fölkeltve 
a  nyelv  és  irodalom  szeretetét.  Törekvései  elő- 
mozdítására 1789.  megindította  és  haláláig  szer- 
kesztette a  Mindenes  Gyűjtemény  c.  komoly 
irányú  népszerűsítő  folyóiratot  s  1784-től  kezdve 
egyre  fokozódó,  szinte  lázas  hévvel  iparkodott 
Bessenyei  György  (1.  0.)  példájára  külföldi  reme- 
kek átiütetésével  gazdagítani  és  fölvirágoztatni 
a  magyar  irodalmat.  Mint  a  modern  francia  iro- 
dalom nagy  ismerője  az  ú.  n.  franciás  iránynak 
lett  folytatója,  s  mivel  a  testőrlrók  ebben  az 
időben  már  elszéledtek  Bécsből,  az  iránynak  feje, 
s  Komárom  egy  időre  a  magyar  irodalmi  élet 
egyik  központja.  Eredeti  költői  munkát  keveset 
írt,  csak  alkalmi  verseket  magyar  és  francia 
nyelven,  annál  többet  fordított,  egy  évtized  alatt 
húsz  kötetet.  Különösen  Voltaireből  fordított, 
így  nagyhírű  eposzát  Magyar  Henriás  címmel 

(1786)  és  tragédiáit,  melyekkel  a  megalapítandó 
színészetünknek  is  szolgálni  kívánt ;  ezek  voltak 
a  Zayre  (1784),  Szomorújátékok  c.  alatt  a  Mé- 
rope  és  Tancréde  (1789),  Alzir  (1790).  Francia 
közvetítéssel  átültetett  két  korábban  nagyon  di- 
vatos szentimentális  munkát,  Young  Éjtszakáit 

(1787)  és  Hervey  Sirhahnait  és  Elmélkedéseit 
(1790).  Mindezeknél  nevezetesebb  Haszonnal  mu- 
lattató mesék  c.  müve  (1788,  újra  1887),  mely 
félig-meddig  eredeti:  55  jobbára  kölcsönzött 
tárgyú  tanító  mese  Laf ontaine  módján  részletező 
elbeszélésekké  kikerekítve.  E  fordításait  kedve- 
sen fogadta  kora  közönsége,  sőt  még  a  főurak  is, 
akiknek  szellemes  és  kedves  ajánlólevelek  kísé- 
retében megküldte,  egyházi  munkáit  pedig  szí- 
vesen forgatta  a  ref.  papság,  különösen  Erkölcsi 
prédikációk  c.  (2  k.,  1790,  3.,  4.  kötetét  már  csak 
fia  adatta  ki)  Laget  nyomán  készített  szent  be- 
szédeinek gyűjteményét,  melynek  hatása  irodal- 
munkban a  XIX.  sz.  közepéig  fölismerhető.  V.  ö. 
Takáts  Sándor,  P.  J.  élete  (P.  meséinek  új  ki- 
adása előtt)  és  Gidyás  Pál,  Id.  P.  J.  élete  és  jel- 
lemzése (1902). 

2.  P.  József  (ifjabb),  P.  1.  fia,  történetíró,  szül. 
Komáromban  1789  dec.  25.,  megh.  Debreczenben 
1849  máj.  23.  Iskoláit  szülővárosában  elvégezve 
két  évig  Mezőtúron  tanárkodott,  majd  1815.  há- 
rom évi  külföldi  tanulmányút  után  a  debreczeni 
kollégiumban  elfoglalta  a  történelmi  tanszéket  s 
az  iskola  könyvtárának  16  éven  át  könyvtárosa 
volt.  P.  pedagógiai  eszméit  egy  rövid  ideig  fenn- 
állott, de  nagy  szakértelemmel  kidolgozott  tan- 
tervbe is  lefektette.  Széptani,  kritikai  dolgozato- 
kon, latin  és  magyar  verseken  kívül  művelte 
szaktudományát  is ;  ebbeli  munkásságának  leg- 
értékesebb emléke  A  magyarok  történetei  című 
kétkötetes  rendszeres  történeti  műve  (1837).  Az 
Akadémia  1832.  levelező,  1838.  rendes  tagjává 
választotta,  a  Kisfaludy-Társaságnak  alapítása 
óta  tagja  volt.  Ö  tette  az  Akadémiánál  a  nevét 
viselő  alapítványt. 

Péczely  József  akadémiai  alapítvány.  Pé- 
czely József  (ifjabb),  akadémiai  rendes  tag  1841 
ápr.  13.  kelt  levelével  5000  pengő  forintot  aján- 


18' 


Peczeszent  marton 


276     — 


Pedagógium 


lőtt  föl,  oly  föltétellel,  hogy  az  tőkéslttessék 
addig,  míg  a  fölszaporodott  összeg  kamataiból 
évenkint  100  db.  arany  (1000  arany  forint)  juta- 
lom túzetbetik  ki.  Az  akadémiai  igazgató  tanács 
1880  okt.  23.  tartott  ülésében  elhatározta,  hogy 
az  1000  forintnyi  jutalom  fölváltva  az  egyik  esz- 
tendőben az  első,  a  másikban  a  második  osztályt 
illeti  meg ;  újabb  gyakorlat  szerint  minden  párat- 
lan esztendőben  az  előbbi  két  év  alatt  megjelent 
legjobb  történelmi,  ilyenek  nem  létében  társa- 
dalmi regényt  tünteti  ki  az  Akadémia  a  P.-al, 
a  páros  esztendőkben  történelmi  pályakérdést 
tűz  ki. 

Peczeszentmárton,  közs.,  1.  Váradszentmárton. 

Peczeszöllös,  község,  1.  Yáradszöllös. 

Peczöl,  kisk.  Vas  vm.  sárvári  j.-ban,  (1920)  1171 
magyar  lak. 

Pedagógia  (gör.)  a.  m.  neveléstan,  a  nevelés- 
ről szóló  tudomány.  Van  általános  v.  elméleti  és 
alkalmazott  v.  gyakorlati  P.  Az  előbbi  megálla- 
pítja a  nevelés  egyetemes  érvényű  elveit,  az 
utóbbi  pedig  azt  vizsgálja,  hogyan  lehet  ez  álta- 
lános elveket  a  gyakorlatban  alkalmazni.  A  P.  a 
nevelés  egész  területét  három  főrészre  osztja :  a 
testi,  értelmi  és  erkölcsi  nevelés  körére.  Ezek 
közül  az  értelmi  neveléssel  egy  külön  tudo- 
mányág, az  oktatástan  (1.  0.)  v.  didaktika  foglal- 
kozik. A  P.  alaptudományai  az  etika,  pszicho- 
lógia és  logika,  segédtudományai  a  fiziológia, 
szociológia  és  a  különféle  szaktudományok.  A 
P.-ban  uralkodó  főbb  irányok  a  következők :  1. 
A  XIX.  sz.-ból  való  Herbart-féle  P.,  mely  a  her- 
bartianusok  (Ziller,  Rein  stb.)  által  továbbfejlesz- 
tett formájában  a  németeknél  még  ma  is  legjob- 
ban el  van  terjedve.  A  magyar  tanügyre  is  ter- 
mékenyítő hatással  volt.  Ez  az  első  következetes 
P.-i  rendszer.  A  nevelés  céljául  az  erős  erkölcsi 
jellemet  tűzi  ki.  Nagyon  intellektualisztikus 
színezetű,  mert  az  erkölcsi  akaratot  egyenesen 
a  képzetekből,  a  gondolatkörökből  származtatja, 
2.  A  szociál-P.  Szintén  német  földön  keletke- 
zett. A  nevelésnek  különösen  a  szociális  oldalát 
domborítja  ki.  Legnevezetesebb  képviselője  Na- 
torp.  3.  A  pozitiv-P.  a  pozitív  tudományokat, 
vagyis  a  természettudományokat  helyezi  a  szel- 
lemi képzés  középpontjába.  Kiválóbb  művelői  a 
francia  Comte,  az  angol  Herbert  Spencer  és 
Alexander  Bain.  4í.  A  kísérleti  P.  (1.  0.)  A  kísérleti 
pszichológia  nagyarányú  fellendülésének  kö- 
szöni keletkezését.  Kísérletek  eredményei  alap- 
ján akarja  a  neveléstan  rendszerét  felépíteni. 
Főképviselői  a  német  Meumann  és  Lay.  A  P. 
főbb  problémái :  a  nevelés  fogalma,  célja,  lehető- 
sége, szükségessége,  eszközei;  az  egyéni  és 
szociális  nevelés,  az  általános  emberi  és  nem- 
zeti nevelés,  az  értelmi  és  erkölcsi  nevelés 
viszonya,  a  koedukáció,  a  testi  fenyíték  kérdése 
stb.  A  P.  történetére  nézve  1.  Neveléstörténet, 
Pedagógiai  enciklopédia. 

Irodalom.  J.  F.  Herbarts  PSdagogische  Schriften  (Will- 
mann— Fritzsch-féle  kiadás,  8  köt.)  Osterwieck  1913—19  ; 
"W.  Rein,  PSdagogik  in  systematischer  Darstellnng,  Langen- 
salza,  2.  kiad.,  3.  köt.  1911—12  ;  n.  a.,  PSdagogik  im 
Grundriss  (Bammlung  Göschen,  4.  kiad.)  Leipzig  1904;  W. 
Toischer,  Theoretische  PSdagogik,  München,  2.  kiad.,  1912; 
P  Natorp,  SozialpMagogik,  Stuttgart,  8.  kiad.,  19C9;  n.  a. 
AUgemeine  PUdagogik  in  LeitsStzen,  Marburg,  2.  kiad., 
1913  ;  H.  Spencer,  Értelmi,  erkölcsi  és  testi  nevelée.  Ford. 


dr.  Öreg  János  és  Losonczy  László,  Budapest,  2.  kiadás> 
1898;  A.  Bain,  Neveléstudomány.  Ford.  dr.  Szemere  Samu, 
Budapest,  2  köt.,  1912  ;  W.  A.  Lay,  Experimentelle  Pfidagogik,. 
Leipzig,  2,  kiad.,  1912;  u.  a.  Experimentelle  Didaktik,  u.  o., 
3.  kiad.,  1910  ;  E.  Meumann,  Vorlesungen  zur  Einführung 
in  die  experimentelle  Padagogik,  Leipzig,  2.  kiad.,  3  köt., 
1911—14;  P.  Barth,  Die  Elemente  der  Erziehungs-  unti 
ünterrichtslehre,  Leipzig,  4—5.  kiad.,  1912  ;  Th.  Ziegler, 
AUgemeine  Pfidagogik,  u.  o.,  3.  kiad.,  1909  ;  G.  Compayré, 
Cours  de  pédagogie  théorique  et  pratique.  Paris,  28.  kiad. 
é.  n.  ;  H.  Schiller,  Handbuch  der  praktischen  Pádagcgik 
Leipzig,  4.  kiad.,  1904;  A.  Matthias,  Praktische  PSdagogikv 
München,  4.  kiad.,  1912 ;  dr.  Weszely  Ödön,  P.,  Budapest 
1905 ;  L.  Cellérier— L.  Dugás,  L'année  pédagogique,  Paris 
1911  óta.  L.  még  Pedagógiai  enciklopédia. 

Pedagógiai  enciklopédia,  oly  mű,  mely  a  ne- 
veléstudomány minden  ágáról  és  anyagáról  fel- 
világosítást ad,  még  pedig  az  anyagot  v.  logikai 
összefüggés  szerint  csoportosítja,  vagy  a  köny- 
nyebb  eligazodás  és  feltalálás  kedvéért  betűrend- 
ben egymásután  következő  cikkekbe  foglalja. 
Ilyenek :  Handbuch  der  Erziehungs-  und  ünter- 
richtslehre für  höhere  Schulen.  Herausgegeben 
von  Dr.  A.  Baumeister  (1.  kiad.  6  köt.,  München 
1895—98.  Egyes  részei  több  új  kiadásban) ;  K.  A. 
Schmid,  Enzyklopádíe  des  gesamten  Brziehungs- 
und  Unterrichtswesens  (2.  kiad.,  10  köt.,  Gotha 
u.  Leipzig  1877—87) ;  W.  Rein,  Enzyklopádisches 
Handbuch  der  Padagogik  (2.  kiad.,  10  köt.,  Lan- 
gensalza  1903—11);  J.  Loos,  Enzyklopádisches 
Handbuch  der  Erziehungskunde  (2.  kiad.,  2  köt.^ 
Wien  1911);  Bolof—Willmann,  Lexikon  der 
Padagogik  (5  köt,  Freiburg  i.  B.  1913—17); 
Buisson,  Nouveau  dictionnaire  de  pédagogie  ét 
d'ínstruction  primaire  (2.  kiad.,  Paris);  Monroe, 
A  cyclopedia  of  edueation  (5  köt.,  New  York) ;  Kö- 
rösi Henrik  és  SzahóhéLSzíó,  Az  elemi  népoktatás 
enciklopédiája  (3  köt.,  Budapest  1911—1915). 

Pedagógiai  könyvtár.  L  Országos  P..  az  Or- 
szágos Tanszermúzeummal  kapcsolatos  állami 
könyvtár.  Szervezését  1896.  Wlassics  Gyula,  ak- 
kori kultuszminiszter  rendelte  el.  Egy  ideig  a 
Ferenc  József  Tanítók  Házában  volt  elhelyezve, 
1913.  új  helyiséget  kapott  (VL,  Andrássy-út  69.)- 
Olvasóterme  is  van.  Állományát  részben  hazai 
tankönyvek  teszik,  de  sok  filozófiai  és  pedagógiai 
mű,  hazai  és  külföldi  folyóirat  is  rendelkezésére  áll 
az  olvasónak.  —  U.  Fővárosi  P,  a  Föv.  Peda- 
gógiai Szemináriummal  kapcsolatos  könyvtár 
(VIIL,  Mária  Terézia-tér  8.).  Állománya  gyara- 
podásáról időnként  ismertető  jegyzéket  adott  ki 
ilyen  címmel :  A  Fővárosi  P.  értesítője.  L.  még  : 
A  Fővárosi  P.  könyvjegyzéke.  L  rész.  Nevelés- 
tudomány. Bp.  1916. 

Pedagógiai  Társaság,  1.  Magyar  Paedagogiai 
Társaság. 

Pedagógika,  németes  alakja  (Padagogik)  a 
pedagógia  szócak  (1.  o.). 

Pedagógium  (gör.),  nevelőintézet.  Ez  a  név 
akkor  vált  divatossá,  amikor  Francke  (1.  o.)  P.-nak 
nevezte  el  azt  az  internátussal  egybekötött  gim- 
náziumot, amelyet  Halléban  1695.  főleg  nemes 
ifjak  számára  alapított.  Nálunk  a  bécsi  P.  min- 
tájára az  állami  polgári  iskolai  tanítóképző-inté- 
zetet (Budapest  L,  Győri-út  13.)  nevezték  el  így, 
noha  az  elnevezés  hivatalosan  nincs  elfogadva.  Ez 
intézet  1873.  nyílt  meg  kétéves  tanfolyammal, 
1881  óta  azonban  hároméves  tanfolyami.  1918. 
főiskolai  rangra  emeltetett  (áll.  polg.  isk.  tanár- 


Pedagógus 


277 


Pedicellaria 


képző  főiskola).  Hallgatókul  okleveles  elemi  nép- 
iskolai tanítok  vétetnek  fel  pályázat  útján. 

Pedagógus  (gör.  paidagogos,  a.  m.  gyermek- 
vezető), a  régi  görögöknél  az  a  rendszerint  ta- 
nult rabszolga,  aki  a  gyermekekre  vigyázott,  az 
iskolába  elkísérte,  néha  tanította  is  őket.  Ma 
a.  m.  nevelő,  tanító,  tanár  s  a  neveléstudomány 
müvelője. 

Pedál.  1.  Az  orgonánál  a  láb  játék  számára  ké- 
szült klaviatúra,  1.  Orgona.  —  2.  A  zongora  P.-ja 
két  emelőkar,  melyet  iábbal  igazgatunk.  A  jobb- 
oldali a  forte-P.,  mely  a  húrokon  nyugvó  hang- 
szigetelőket a  húroktól  eltávolítva,  ezeknek  nem- 
csak továbbrezgését  teszi  lehetővé,  hanem  erősíti 
is  a  hangot  azzal,  hogy  a  rokonhúrokat  egyidő- 
ben  megszólaltatja;  a  baloldali  a  szordinó-P. 
(Verschiebung),  a  zongora  billentyüsorát  kissé 
jobbra  tolja  el,  ezzel  a  kalapácssor  csak  az  egyik 
húrt  érinti.  A  zongora  hangszine  ennek  következ- 
tében tompább,  kissé  hárfaszeríl.  A  forte-P.  hasz- 
nálatánál a  Ped.  rövidítést  írják  a  hangjegyek 
alá,  a  P.  elengedését  pedig  csillaggal  (:{:)  jelzik. 
Újabban  a  következő  jelzésmódot  is  használják : 


(lenyomni) 


(elengedni) 


A  szordinó-P.  alkalmazásánál  az  una  corda  szó- 
kat írják  a  két  vonalrendszer  közé ;  abbahagyá- 
sát a  tre  corde  vagy  tutte  le  corde  szavakkal 
jelzik.  Régi  zongorákra  sok  mindenféle  P.-t  sze- 
reltek fel,  ezeknek  alkalmazásában  azonban  leg- 
többször nem  volt  semmi  művészi  érték.  Ilye- 
nek az  ú.  n.  Pantálonzug,  a  Jeu  de  buffe,  a 
Glockenzug  stb.  Újabban  Debain  Prolongement- 
jának  van  nagy  keleté ;  ennél  az  a  hang,  v.  az  az 
akkord,  melyet  prolongement-P.  vételével  egy- 
időben  leütünk,  tovább  hangzik,  míg  az  utána 
játszott  hangok  zúgás  nélkül  szólnak.  Végül 
Zacharias  Kunstpedal-ja,  a  zongora  billentyű- 
sorát 8  részre  osztja ;  mindegyik  részleten  játsz- 
hatunk külön  P.-lal  a  többi  résztől  függetlenül. 
—  3.  A  hárfa  P.-jait  1.  Hárfa  címszónál. 

Pedáldob,  l.  Üst-doh. 

Pedálhárfa,  1.  Hárfa. 

Pedálharmonika,  Grassa  cseh  zenész  talál- 
mánya (Instrument  de  Parnasse-nak  is  nevezték). 
Az  1796-ban  készült  hangszer  belsejében  üveg- 
korongok voltak,  melyeket  két  pedál  forgatott 
egy  közös  tengelyen. 

Pedaliaceae  (növ.),  a  f  orrtszirmú  kétszikűek 
családja.  Fajai  többnyire  afrikaiak,  másrészt 
Ázsia  ós  Ausztrália  tropikus  táján  és  egyes  szi- 
geteken élnek.  Többnyire  füvek,  ritkán  cserjék. 
Kitűnnek  nyálkát  kiválasztó  mirigyszöreikkel, 
változatos  alakú,  szárnyas  élű,  nyeles  kampók- 
tól borított,  buzogányfej  alakú  stb.  száraz  zárt- 
termésükkel V.  tokjukkal.  Nevezetes  génusza  a 
Sesamum  L. 

Pedalj,  adók.  Zágráb  vm.  dvori  j.-ban,  (1910) 
304  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pedálos  zongora.  Orgonajátszók  számára  ké- 
szített gyakorlóhangszer,  mely  azonban  Schu- 
mann-t  (Esquisses,  op.  58),  Gounod-t  (Suite  con- 
certante)  és  sok  más  nagy  mestert  is  inspirált 
kompozíciók  megírására.  A  zongora  alatt  pedál- 
klaviatura  helyezkedik  el  két  oktáv  terjedelem- 


ben. E  pedál  húrozatát  külön  szekrénybe  helye- 
zik el. 

Pedáns  (ol.  pedante),  eredetileg  nevelő,  ud- 
varmester ;  aztán  merev,  csak  a  maga  tudomá- 
nyát ismerő  tudós,  általában  pedig  mindenki, 
aki  adott  formákhoz,  szabályokhoz  és  nézetekhez 
mereven  ragaszkodik,  kinek  az  ítéletben  nincs 
szellemi  szabadsága  és  aki  másnál  sem  tűri  ezt. 
Magyarul :  vaskalapos.  Pedantizmus,  pedanteria, 
a  pedáns  ember  viselkedése. 

Pedaatesca  poesia  (ol.,  ejtsd:  — eszka  poezía) 
a.  m.  makaróni-költészet  (l.  0.). 

Pedartrokace  (gör.)  a.  m.  gyermekek  ízület- 
gyuladása.  L.  Izületi  bántalmak  ós  Tuberku- 
lózis. 

Pedasa  (Pidasa),  ókori  város  Káriában,  Kis- 
Ázsia  DNy.-i  részén. 

Pedata  (áiiat),  l.  Tengeri  ugorkák. 

Pedatrofia  (paedatrophia,  gör.),  1.  Sorvadás. 

Peddie,  közigazgatási  kerület  a  Délafrikai 
Unió  fokföldi  tartományában,  1702  km^  terület- 
tel, (1911)  20,946  lakossal. 

Pedee  (ejtsd:  pedí)  vagy  Great-Pedee,  észak- 
amerikai folyó.  Ered  Carolina  ÉNy-i  részén  Yad- 
kin  néven,  570  km.-nyi  folyás  után  George town 
közelében  a  Winyah-öbölbe  torkollik.  Cherawtól 
lefelé  hajózható. 

Pedellus  (közép-lat.,  bedellus,  bidellus)  a.  m. 
nyüvános  hatóságok  szolgája.  Különös  jelentő- 
ségre jutottak  az  egyetemek  P.-ai,  akik  részesül- 
tek az  egyetemek  szabadságaiban  és  előjogaiban. 

Peder  (Pidiare),  kisk.  Abauj-Torna  vm.  tor- 
nai j.-ban,  (1910)  388  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pederasztia  (gör.  kinaidia,  lat.  cynaedismus, 
paedicatio),  a  végbélen  át  való  nemi  érintkezés, 
lehet  hetero-  és  homoszexuális  cselekedet.  Meg 
szokás  különböztetni  aktiv  és  passzív  (kynaed) 
pederasztát.  A  homoszexuális  és  gyermekekkel 
való  P.  a  magyar  büntetőtörvénybe  ütközik. 

Pedersen,  Holger,  dán  indogermanista,  szül. 
Gelballeban  (Jütland)  1867  ápr.  7.  1903-ban  az 
indogermán  összehasonlító  nyelvtudomány  rk. 
tanára  lett  a  kopenhágai  egyetemen.  Főmunkája 
a  Vergleichende  Grammatik  der  keltischen  Spra- 
chen  (Göttingen  1909).  Számos  munkája  a  Zeit- 
schrif t  für  Vergl.  Sprachforschung  és  az  Indoger- 
mán. Forschungen  c.  folyókátokban  jelent  meg. 

Pedes  maxillares  (lat.),  l.  Állkapcsi  lábak. 

Pedester,  pedestris  (lat.)  a.  m.  gyalog,  gya- 
logos ;  továbbá  alacsony,  gyarló,  közönséges. 

Pedeuterium  (gör.)  a.  m.  nevelőintézet. 

Pedianus,  római  grammatikus,  1.  Asconius. 

Pedias  a  Kephisos-menti  síkság  neve  Atti- 
kában. 

Pediater  (paediater,  gör.)  a.  m.  gyermekorvos, 
oly  orvos,  ki  szakszerűen  a  gyermekek  beteg- 
ségeivel foglalkozik;  pediatria,  a  gyermekek 
betegségeű-ől  szóló  tan,  gyermekgyógyászat,  1. 
Gyermekbetegségek. 

Pedicellaria,  a  tengeri  sünök,  tengeri  csil- 
lagok és  egyes  kígyókarú  tengeri  csillagok  tes- 
tének felületén  előforduló  sajátságos  kis  fogó- 
szervek.  Közös  nyélen  ülő  két,  három  vagy  még 
több  fogókarból  állanak,  melyeknek  mozgatására 
külön  izmok  szolgálnak.  Némelykor  méregmirigy - 
gyei  is  el  vannak  látva.  Valószínűleg  a  test  kül- 


Pediculai-is 


278 


Pedrlnp 


sejónek  tisztántartására,  azonkívül  a  táplálék 
megragadására  és  a  szájhoz  való  vitelére  szolgál- 
nak. L.  még  Tüskésbőrűek. 

Pedicularis  L.,  kakastaréj,  kajmacsor(n6v.)^ 
a  Scrophulariaceae  (Tátogatok)  család  génusza ; 
250  faja  az  északi  félgömb  és  részben  az  Andok 
telélősködő,  évelő  füve,  többnyire  hegyvidékiek 
(mocsár,  láp,  tőzeg,  gyep).  Levelük  váltakozó  v. 
örvös, szárnyasán  hasadt.  Csészéjük  harangalakú 
vagy  csöves,  2—5  fogú,  elöl  gyakran  behasított, 
pártájuk  sárga  v.  vörös,  2  ajkú,  a  felső  ajak  si- 
sak (taréj)  alakú.  Virágzatuk  végálló  fürt  vagy 
luzér,  tokjuk  ferde,  felrepedő.  Nálunk  is  több  faj 
honos,  pl. :  P.  paUtstris  L.  (posvány  kakastaréj, 
vízitetűfű),  P.  sceptrum  carolinum  L.  (pálcás 
kakastaréj),  P.  verticiUata  L.  (örvös  kakastaréj, 
gyűrűs  tetüf ű).  A  fű  forrázatát  háziállatok  tetvei 
ellen  használták  (P.  a.  m.  tetűfű).  A  P.  palustris 
ma  is  még  népies  orvosság. 

Pedieulati  (áuat),  1.  llarosszárnyúak. 

Pcdiculina  (áUat),  1.  Tetvek. 

Pediculosis  (lat.),  1.  Tetvesség. 

Pcdiculus  (állat),  1.  Tetii  —  P.  capitis,  1.  Fej- 
tetű.  —  P  vestimenti,  1.  Buhatetü. 

Pédicure  (franc,  ejtsd :  pediktír),  lábgondozó, 
tyúkszemvágó.  Különösen  Keleten,  de  a  Nyugat 
raffinált  kultúrájának  hódolóktól  is  igénybe  vett 
kozmetikus,  aki  főleg  a  lábnak  keményedéseit, 
tyúkszemeit  eltávolítja,  körmeit  ápolja,  csiszolja, 
rózsaszínűre,  az  araboknál  (hennával)  narancs- 
sárgára festi. 

Pedigree  (ang.,  ejtsd:  — igrí),  a  származást  ki- 
mutató nemzetségfa,  melyből  a  tenyészállatok 
mikénti  örökítőképességére  vonhatunk  következ- 
tetést. Különösen  pontosan,  nagy  gonddal  nyil- 
vántartott P.-je  van  az  angol  telivérlónak,  az 
amerikai  és  orosz  ügetőlónak  és  az  angol  agár- 
nak. A  növényeknél  a  P.  elönév  oly  fajtáknál 
szokásos,  melyek  tenyésztés,  illetve  fajkiválasz- 
tás (selectio)  útján  jöttek  létre.  P.-húza  tehát  ki- 
választással tenyésztett  búzafajtát  jelent. 

PedilaTium  (lat.),  1.  Lábmosás. 

Pédion,  a  kristálytanban,  még  pedig  a  triklin 
rendszerben  a  legegyszerűbb  kristályalak,'amely 
csak  egyetlen  lapból  áll. 

Pcdipalpi  (állat),  1.  Skorpiópókok. 

Pedir,  kikötőváros  Szumatra  északi  csúcsán, 
hajdani  fővárosa  az  Acsin  tartománytól  függő 
P.  államnak. 

Pedites  (lat.),  gyalogos  katonák  az  ókori 
római  hadseregben,  a  lovaskatonák  (equites)  mel- 
lett. Minthogy  nagyobbrészt  plebejus  eredetűek 
voltak,  a  P.  szó  az  alsóbb  néposztályt  is  jelölte. 

Pedlar  (ang.,  ejtsd:  pedier)  a.  m.  házaló  keres- 
kedő. P.-akt  az  a  törvény,  mely  a  házalók  ügyét 
szabályozta. 

Pedlow,  James  G.,  amerikai  kapitány,  szül. 
1865.  Észak-Írországban.  1885.  került  New- 
Yorkba,  a  háború  elején  belépett  az  amerikai 
hadseregbe  és  a  Vörös  Kereszthez  osztották  be. 
1920-ban  Budapestre  jött  mint  az  Amerikai  Vörös 
Kereszt  megbízottja  és  működésével  nagyban 
enyhítette  a  háború  következtében  ránk  szakadt 
nyomort.  Főleg  az  anya-  és  csecsemövédelem 
terén  fejtett  ki  áldásos  működést. 

Pedo,  római  költő,  1.  Albinovanus. 


Pedochio,  dalmát  kikötő  Curzola  szigetén. 

Pedologia  (gör.  talajismeret),  máskép  agro- 
geológia,  a  földkéreg  legkülső  takaróját,  vagyis 
a  talajt  a  természettudományok  segítségével  ku- 
tató tudomány.  A  különböző  talajok  ismertetését 
és  keletkezésének  magyarázatát  eleinte  kizárólag 
petrográflai,  kémiai  és  fizikai  alapon  kísérelték 
meg,  újabban  azonban  belevonták  a  klíma  és  a 
növényzet  hatását  is,  amelyeknek  a  talajjal  való 
szerves  összefüggése  ennek  kialakulására  és  mi- 
nőségére döntő  befolyással  van.  Jó  bepillantást 
nyújtanak  a  P.  tárgykörébe  E.  Ramatm :  Boden- 
kunde  (2.  kiad.  Berlin  1905)  és  K.  Glinka :  Die 
Typen  der  Bodenbildung  (Berlin  1914)  c.  munkái, 
amelyekben  e  tudományág  történeti  fejlődése  is 
megtalálható.  Nálunk  SzM  József  indította  meg*^ 
a  tudományos  talajvizsgálatokat.  Ujabban  a  m. 
kir.  Földt.  Int.  agrogeologiai  osztálya  foglalkozik 
talajviszonyaink  földerítésével.  Ennek  az  intézet- 
nek kezdeményezésére  ült  össze  1909-ben  az  első 
nemzetközi  talajismereti  konferencia,  mely  a 
talajkutatás  egységesítése  terén  jelentős  erediné- 
nyeket  ért  el.  E  cél  szolgálatára  indult  meg  a  Revue 
Internationale  de  Pedologie.  —  P.  (paídologia)  a 
gyermektanulmányra  (1.  o.)  is  használt  elnevezés. 

Pedométer  (gör.)  a.  m.  lépésmérő,  helyeseb- 
ben lépés-számláló ;  oly  eszköz,  amely  gyaloglás 
közben  a  lépéseket  számlálja.  Egy  kis  óraalaku 
készülék,  benne  finom  rugókkal  feltámasztott 
kis  kalapács  a  lépés  rázkódása  folytán  egyet- 
egyet  billen  s  minden  billenéssel  egy  mutatót 
mozgat  tovább  a  számláló-lapon.  Régebbi  szerke- 
zeteken a  mozdulatlan  törzsnek  a  mozgó  lábbal 
való  összeköttetéséből  nyerték  a  mutató  ütemes 
előremozdulásához  szükséges  lökéseket.  Mint  tá- 
volságmérő, csak  megközelítő  pontosságú  felvé- 
telekre szolgál. 

Pedotrofia  (paedotropMa),  a  gyermekek  táp- 
lálása, felnövelóse. 

Pedrell,  Felipe,  spanyol  zeneszerző,  szül.  Tor- 
tosában  1841  f  ebr.  19.  A  madridi  konzervatórium 
tanára  volt  s  1894.  az  akadémia  tagja  lett.  Ne- 
vezetesebb operái :  El  ultimo  Abencerajo  (1874) ; 
Quasimodo  (1875) ;  Los  Pireneós  (trilógia  1902) ; 
La  Celestina  (1904) ;  La  matinada  (1895).  Kom- 
ponált ezenkívül  számos  dalt,  kart,  zenekari  mü- 
vet is.  A  régi  spanyol  egyházi  zene  számos  reme- 
két újra  kiadta.  Kiadott  egy  nagv  spanyol  zenei 
szótárt  (Barcelona  1894).  V.  ö.  Tebaldini,  F.  P. 
ed  il  dramma  lirico  spagnuolo  (1897) ;  R.  Mitjana, 
La  musica  contemporanea  en  Espana  y  F.  P. 
(1901);  Belaguer,  Pkenei  (1902). 

Pedrini,  Grioimmi,  másképen  Giompietrino  v. 
Gianpedrino,  tulajdonképen  Giovanni  Pietro  Rizzi 
(Ricci),  a  milanói  iskolához  tartozó  olasz  festő. 
Leonardo  da  Vinci  tanítványa  volt.  Működött 
Milanóban  1510—30.  tájt  és  Paviában  1521.  Mély, 
ájtatos  kifejezés  s  finom  félárnyókok  festői  al- 
kalmazása jellemzi  művészetét.  Főleg  félalako- 
kat festett.  Fő  művei :  Társas  Madonna  a  nápolyi 
nemzeti  múzeumban,  Madonna  a  milanói  Brerá- 
ban,  Magdolna  u.  o.  és  a  berlini  Kaiser  Friedrich- 
muzeumban,  Lukrécia  a  római  Sterbini-gyüjte- 
ményben,  Léda  Wied  herceg  neuwiedi  gyűjtemé- 
nyében, Mária  a  gyermekkel,  Szt.  Jeromossal  és 
Szt.  Mihály  arkangyallal  a  budapesti  Szépművé- 


Pedro 


—    279 


Peekskfll 


szeti  Múzeumban.  Az  esztergomi  primási  képtár 
egy  pompás  Madonnáját  őrzi. 

Pedro,  spanyol  és  portugál  nyelven :  Péte7\ 
Több  uralkodó  neve : 

[Brazília].  1.  Dom  P.  tVAlcantara^  brazíliai 
császár  (1822—31.),  VI.  János  portugál  király 
idösebbik  fia,  szül.  Lisszabonban  1798  okt.  12., 
megh.  u.  0.  1834  szept.  24.  Atyjával  együtt  1807. 
ő  is  elmenekült  Portugáliából  Napóleon  hadai 
elöl  Braziliába.  Mikor  1820.  itt  is  alkotmányos 
mozgalom  támadt,  atyja  nevében  1821  febr.  21. 
alkotmányt  adott  Braziliának  és  1821  ápr.  22. 
régens  lett.  1822  okt.  12.  a  nép  császárrá  kiál- 
totta ki.  Atyja  halála  után  1826  márc.  10.  IV.  P. 
néven  átvette  Portugália  uralmát  is,  de  már 
1826  máj.  2.  lemondott  a  portugál  koronáról  leg- 
idősebb leánya,  Dona  Maria  da  Glória  javára, 
öccsét  Dom  Miguelt  pedig  régensnek  nevezte 
ki.  Ezután  éveken  át  a  portugáliai  zavarok  fog- 
lalkoztatták, mert  meg  akarta  védeni  leánya  ér- 
dekeit Dom  Miguel  ellen,  ki  magát  királlyá  kiál- 
tatta ki.  Ezért  Braziliában  elégedetlenség  támadt 
ellene  s  az  1831  ápr.  6.  kitört  felkelés  hatása 
alatt  lemondott  Brazília  trónjáról,  fia  II.  P.  ja- 
vára. Lemondása  után  a  Braganza  hercege  címet 
vette  fel  s  1833.  újból  megjelent  Portugáliában, 
Dom  Miguelt  legyőzte  s  leányát  visszahelyezte  a 
trónra,  ki  helyett  (1833  szept.  23.— 1834  szept. 
18.)  régens  is  volt.  P.  1817.  vette  nőül  Leopol- 
dina  főhercegnőt  (megh.  1826.),  I.  Ferenc  osztrák 
császár  és  magyar  király  leányát,  kitől  utóda, 
11.  P.  (1.  alább)  és  három  leánya  született: 
11.  Mária,  portugál  királynő  (1.  Mária  47.), 
Dona  Januaria  (szül.  1822.,  megh.  1901.),  Bour- 
bon Lajos,  Aquila  grófjának  neje  és  Dona  Fran- 
cisca  Carolina  (szül.  1824.,  megh.  1898.),  Fe- 
renc joinvülei  herceg  neje. 

2.  11.  P.  d'Alcantara,  braziliai  császár 
(1831—1889.),  az  előbbinek  fia,  szül.  Rio  de 
Janeiróban  1825  dec.  2.,  megh.  Parisban  1891 
dec.  5.  Atyja  lemondása  után  1831  ápr.  7.  fog- 
lalta el  a  trónt  s  eleinte  gyámság  alatt  volt. 
1840-ben  lett  önálló  uralkodó.  Jóakaró,  önzetlen 
fejedelem  volt,  ki  az  alkotmányos  formák  meg- 
tartása mellett  nagy  befolyással  volt  az  ország 
kormányára.  Üdvös  munkásságában  sok  háború 
zavarta  meg:  1851—52.  Argentína,  1854—55.  és 
1864—65.  Uruguay,  1865-70.  Paraguay  ellen. 
A  köztársasági  párt  megerősödését  azonban  nem 
tudta  megakadályozni.  1889  nov.  15.  felkelés 
tört  ki  Rióban  s  P.-t  trónvesztettnek  nyüvání- 
tották.  P.  elhagyta  Braziliát,  de  forma  szerint 
nem  mondott  le  császári  méltóságáról.  Nejétől, 
Terézia  Krisztina  Mária  bourbon-sziciliai 
hercegnőtől  (megh.  1889.)  két  leánya  született : 
Izabella  ti'ónörökösnő  (szül.  1846.),  ki  1864. 
Gaston  orléansi  herceghez  és  Eu  grófjához 
ment  nőül  és  Leopoldina  (szül.  1847.,  megh. 
1871.),  ki  Ágost  koburg-gothai  herceg  neje  volt. 
V.  ö.  Mossé:  Dom  P.  IL,  empereur  de  Brésil 
(Paris  1889). 

(Portugália.)  3. 1.  P,  portugál  király  (1357- 
1367.),  IV.  Alfonz  király  fia,  szül.  Coimbrában 
1320  ápr.  8.,  megh.  Estremosban  1367  jan.  18. 
Első  nejének,  Kasztiliai  Konstanciának  halála 
után,  még  mint  trónörökös,  titokban  nőül  vette 


annak  udvarhölgyét,  Inez  de  Gastro-t  (1.  o.).  Mi- 
kor atyja  e  titkot  árulás  útján  megtudta,  Inezt 
megölette  (1355).  Ti-ónrajutása  után  (1357)  ke- 
gyetlen boszút  állott  neje  gyilkosain.  A  trónon 
fia,  I.  Ferdinánd  követte,  kiben  kihalt  1383.  a 
portugál  királyi  család  törvényes  ága.  Termé- 
szetes fia,  I.  János  (1.  János  84.)  lett  az  új  (ál- 
burgundi)  dinasztia  megalapítója. 

4.  II.  P.,  portugál  király  (1683—1705.),  IV. 
János  király  hai-madik  fia,  szül.  Lisszabonban 
1648  ápr.  26.,  megh.  1705  dec.  9.  Bátyjának,  VL 
Alfonznak  letétele  után  1667.  PortugáŰa  régense 
lett,  annak  halála  után  pedig  1683.  felvette  a 
királyi  címet.  Ó  kötötte  meg  1668  febr.  13.  a 
békét  a  spanyolokkal,  melyben  ezek  elismerték 
Portugália  függetlenségét.  A  spanyol  örökösö- 
dési háborúban  1703.  belépett  a  XIV.  Lajos  fran- 
cia király  ellen  alakúit  szövetségbe.  A  trónon  fia, 
V.  János  követte. 

5.  Ili  P,  portugál  király  (1750—86.),  V.  Já- 
nos király  ifjabbik  fia.  Bátyjának,  I.  Józsefnek 
trónralépésekor  1750.  ő  is  megkapta  és  haláláig 
(1786)  viselte  a  kir.  címet.  1760-ban  nőül  vette 
annak  leányát,  Mária  Izabellát,  kitől  két  fia, 
József  {megh.  1788.)  és  VI.  János  király  (1.  János, 
39 )  született 

6.  IV.  P.  portugál  király  (1826  márc.  10.- 
máj.  2.),  1.  Pedro  1. 

7.  V.P,  portugál  király  {iSbS- 61.),  IL  Má- 
ria da  Glória  királynő  és  Ferdinánd  szász-kó- 
burg-gothai  herceg  legidősebb  fia,  szül.  1837 
szept.  16.,  megh.  1861  nov.  11.  Anyja  halála 
után  1853  nov.  15.  lépett  a  trónra  s  két  évig 
atyja  gyámsága  alatt  állott.  Mint  önálló  uralkodó 
(1855  nov.  16-tól)  az  alkotmányt  tiszteletben 
tartotta.  1858-ban  nőül  vette  Stefánia  hohen- 
zoUem-sigmaringeni  hercegnőt,  ki  azonban  már 
1859  júl.  17.  megh.  A  trónon  öccse,  /.  Lajos  kö- 
vette. V.  ö.  Schelhorn  :  Dom  P.  V.,  König  von 
Portugál  (Nürnberg  1866). 

Pedrotti,  Garlo,  olasz  zeneszerző,  szül.  1817 
nov.  12.  Veronában.  1893  okt.  16.  u.  o.  öngyilkos 
lett.  Sok  operát  írt,  amelyek  népszerűvé  tették 
hazájában.  Egyik  műve,  A  három  török  c,  1859. 
szinrekerült  a  pesti  Nemzeti  Színházban  is. 

Pedro  Ximenez,  v.  Pedro  Jimenez,  vöröses 
aranysárga,  igen  édes  malaga-bor. 

Pedunculus  (növ.),  a.  m.  kocsány  (1.  o.) 

Peduneulus  cerebri  (lat.),  1.  Agyvelő- 
talpak. 

Pedző  (halászat),  a  kosztos  horog  úszó  fája, 
mely  a  hal  rángatását  mutatja.  így  nevezik  azt 
a  jelző  vesszőt  is,  melyhez  a  téliszák  feljáró  őre 
erősítve  van. 

Peeblesshire  (ejtsd:  pibiszsú)  v.  Tweeddale,  county 
Skócia  D.-i  részén,  922  km2  területtel,  (i9ii)  15,258 
lak.  Székhelye  P,  a  Tweed  partján,  egykor  a 
skót  királyoknak  volt  székhelye,  (i9ii)  5554  lak. 

Peek,  Guthbert,  Izland- kutató,  szül.  1855., 
megh.  Brightonban  1901  júl.  5.  1882-ben  Coles- 
szel  Izlandon  tett  kutató  utat.  Számos  földrajzi 
kutatást  anyagilag  támogatott,  Rousdonben  pedig 
meteorológiai  obszervatóriumot  tartott  fenn. 

Peekskill  (ejtsd :  píkszkii),  város  New  York  észak- 
amerikai állain  Westchester  county jában,  a  Hud- 
Bon  mellett,  (i9io)  15,245  lak. 


Peel 


280 


Peeters 


Peel  (ejtsd:  píi),  Bobért,  sir,  angol  államférfiú, 
szül.  Chamber-Hallban  (Lancashire)  1788  febr. 
5.,  megh.  1850  júl.  2.  Az  alsóházba  1809.  vá- 
lasztották be  s  itt  a  tory-párt  elveit  vallotta  20 
éven  át.  Liverpool  kormányában  1812— 21-ig 
Írország  főtitkára,  majd  1821— 27-ig  belügyi  ál- 
lamtitkár volt.  Ekkor  még  hevesen  ellenezte 
a  katolikusok  emancipációját;  London  rend- 
őrségét újjászervezte  és  sokat  javított  a  bűn- 
ügyi" törvényhozáson.  1827— 28-ig  az  ellenzéken 
volt  s  1828  szeptemberben  mint  belügyi  állam- 
titkár belépett  Wellington  kormányába.  Most 
már  ö  indítványozta  és  vitte  keresztül  1829.  a 
katolikusok  emancipációját,  amiért  választóival 
és  rokonaival  is  meghasonlott.  1830  óta  ismét  az 
ellenzék  élére  állott  s  a  parlament  reformja 
(1832)  után  megmaradt  párthíveiböl  és  néhány 
whigből  új  pártot  (Pediták)  alapított,  mely  kö- 
zépállást foglalt  el  a  merev  toryk  és  a  szélső 
whigek  közt.  1834  dec— 1835  áprilisig  mint  a 
kincstár  első  lordja  állott  a  kormány  élén.  Vissza- 
lépése után  ellenzéki  létére  támogatta  a  Mel- 
boume-kormányt  az  összes  liberális  reformok- 
ban. 1841  szeptemberben  megint  a  kormány  élére 
jutott  s  koalíciós  minisztériumot  alakított  toryk- 
ból  és  mérsékelt  whigekből.  1846  elején  keresz- 
tülvitte a  gabonavám  eltörlését  (Corn-law),  de 
az  ir-mozgalmak  ellen  javasolt  szigorúbb  intéz- 
kedéseit az  alsóház  leszavazta,  mire  P.  1846 
jún.  29.  visszalépett.  Kiváló  szónoki  képessége, 
önzetlen  becsületessége  és  sokoldalú  tevékeny- 
sége a  XIX.  sz.  legelső  államférflai  közé  emel- 
ték. —  Piai  közül  Sir  Bobért  P.  (szül.  London- 
ban 1822  máj.  4.,  megh.  1895  máj.  8.)  kezdetben 
mint  diplomata  szolgált,  1850.  az  alsóház  tagja 
lett,  1855— 57-ig  az  admiralitás  lordja,  1861— 
1865-ig  pedig  Írország  főtitkára  volt  Palmerston 
kormányában.  —  Legifjabb  fia,  Arthur  Wel- 
lesley,  Viscount  P.,  1866.  lett  az  alsóház  tagja, 
1884— 95-ig  pedig  annak  elnöke  (speaker)  volt. 
V.  ö.  Doubleday,  Political  life  of  Sir  R.  P.  (Lon- 
don 1856,  2  köt.);  Parker,  Early  life  of  Sir 
R.  P.  (u.  0. 1891)  és  Sir  Róbert  P.,  from  his  pri- 
váté papers  (u.  o.  1899,  3  köt.).  Kisebb  életrajzai 
Mac  Carthy-töl  (1891)  és  Boseberry-tő\  (1899). 
P.  Emlékiratait  és  válogatott  leveleit  Stanhope 
lord  adta  ki  (London  1856—57,  2  köt.). 

Peel-akta.  Angolországban  a  XIX.  sz.  köze- 
péig a  jegykibocsátás  terén  bankszabadság  ural- 
kodott, mivel  azonban  nem  elégítette  ki  kellő- 
képen a  rendkívül  fejlődő  kereskedelmet,  Peel 
miniszter  új  törvénnyel  szabályozta  1844.  a  jegy- 
kibocsátást. Ez  a  törvény,  mely  P.  néven  isme- 
retes, az  angol  bankra  (Bank  of  England)  ruházta 
a  jegykibocsátás  jogát  és  ennek  megfelelően  át- 
alakította a  bank  szervezetét  is  (1.  Angol  bank). 

Peele  (ejtsd.-  píi),  George,  angol  drámaíró,  szül. 
1558  körül,  megh,  1597.  Shakespeare  egyik  közvet- 
len előzője,  Marlowe  barátja.  Drámái  közül  klasszi- 
kus tárgyú  The  Arraignment  of  Paris  (1584),  kora- 
beli eseményt  tárgyal  The  battle  of  Alcazar,  tör- 
téneti dráma  Edward  I.  (1593),  Miltonra  is  hatott 
a  regeszerü  Old  wives'tale  (1595)  s  bibliai  tárgyú 
a  bájos  Dávid  and  Bethsabe  (1599).  Müveit  ki- 
adta Dyce  (London  1838,  3  köt.)  ós  Bulién  (1888, 
2  köt.)  V.  ö.  Cheffaud,  George  P.  (Paris  1913). 


Peeliták,  Peel  Róbert  (1.  o.)  pártja. 

Peene,  Hyppoliet  Jan  van,  flamand  dráma- 
író, szül.  Capri jckeben  1811  jan.  1.,  megh.  Gent- 
ben  1864  febr.  19.  Mint  orvos  Gentben  telepedett 
le.  Mint  tanuló  írta  első  francia  színdarabját :  La 
vieillesse  de  Stanislas,  melyet  1835.  adtak  elő. 
Első  flamand  nyelven  írt  vaudevüle-ja :  Keizer 
Karel  en  de  Berchemsche  boer  (Károly  császár 
és  a  berchemi  paraszt)  18él-ben  került  színre  és 
nagy  sikert  aratott.  Ezóta  szakadatlanul  írta  a 
flamand  színház  részére  drámáit,  melyek  közül 
sok  pályadíjban  részesült.  Munkáinak  teljes  ki- 
adása Gentben  jelent  meg  38  kötetben  1880— 
1882-ig. 

Peer  (ang.,  ejtsd :  pír,  a  l&tin parics  =  egyenlő 
szóból)  a.  m.  egyenrangú,  a  lordok  házának 
tagjai.  Peerage  a  peeri  móltóság.  A  peerek  öt- 
félék :  hercegek  (dukes) ;  márkik  (marquises) : 
grófok  (earl) ;  algrófok  (viscounts,  franc,  vicomtes) ; 
bárók  (barons).  L.  még  Pair. 

Peerdt,  Emst  te^  német  festő,  szül.  Teckleu- 
burgban  1852.  Düsseldorfban,  Münchenben  és 
Berlinben  tanult.  Düsseldorfban  élt.  Jelentősek 
az  impresszionista  festés  terén  1873  óta  folyta- 
tott kísérletei,  melyeken  kívül  inkább  romanti- 
kus jellegű  tájképeket  is  festett.  Elméleti  műve  : 
Das  Problem  der  Darstellung  des  Momentes  der 
Zeit  in  den  Werken  der  malenden  u.  zeichnenden 
Kunst  (Strassburg  1899). 

Peer-kódex,  kis  8-adrét  alakú  papiroskódex, 
három  levélnyi  hézaggal.  Magyarját  hat  kéz  írta. 
Leírói  ismeretlenek.  írása  jelleméből  ítélve,  a  kó- 
dex fő  részében  a  XVI.  sz.  elejéről  való.Tartalma : 
szt.  Elek  és  szt.  Pál  legendája,  imádságok  és  éne- 
kek. Ez  utóbbiak  közül  különösen  kettő  igen  ne- 
vezetes: Vásárhelyi  András  éneke  a  szűz  Máriá- 
hoz és  gúnyköltészetünk  legrégibb  terméke, 
Apáti  Ferenc  feddő  éneke.  A  kódex  a  múlt  század 
végén  Peer  Jakab  kegyesrendi  papé  volt,  innen 
a  neve.  Jelenleg  a  Nemzeti  Múzeum  tulajdona. 

Peerless  (ang.,  ejtsd:  píriesz)  a.  m.  páratlan ; 
burgonyafajta,  mely  kivált  homokföldben  na.gy 
terméseket  szolgáltat,  de  kevésbbé  ételnek,  mint 
inkább  takarmánynak,  ill.  szeszgyártásra  való. 

Peerlkamp,  Petms  Hofman,  németalföldi  filo- 
lógus, szül.  Groningenben  1786  febr.  2.,  megh. 
Hilversumban  (Utrecht  mellett)  1865  márc.  20. 
1822— 1848-ig  egyetemi  tanár  volt  Leidenben. 
Latin  és  görög  klasszikusokat  adott  ki  és  ezen- 
kívül Németalföld  irodalomtörténetére  vonatkozó 
több  művet  írt :  Vitae  aliquot  excellentium  Ba- 
tavorum  (Leiden  1806) ;  Epistolae  aliquot  excel- 
lentium Batavorum  (u.  o.  1808) ;  De  vita,  doctriua 
et  facultate  Nederlandorum,  qui  carmína  latina 
composuerunt  (u.  o.  1818). 

Peeter  de  Kempeneer,  festő,  1.  Campana. 

Peeters,  flamand  festőcsalád.  Tagjai :  P.  Gillis, 
szül.  Antwerpenben  1612.,  megh.  u.  o.  1653.  Táj* 
képeket  festett,  melyek  közt  a  legismertebb  a 
Vízi  malom  az  amsterdami  múzeumban.  Sokat 
dolgozott  együtt  híresebb  öccsével,  P.  Bonaven- 
turával  (szül.  Antwerpenben  1614.,  megh.  Ho- 
bokenban  1652  júl.  25.),  így  a  callovi  csata  ké- 
pét (antwerpeni  városháza).  Tengeri  képei  Európa 
majdnem  minden  képtárában  láthatók.  A  buda- 
pesti Szépművészeti  Múzeumban  egy  kikötő  és  a 


Peez 


281 


Pegu 


Sclielde  látképével  van  képviselve.  —  A  legifjabb, 
P.  Jan  (1624—77),  bátyjainak  volt  tanítványa, 
többnyire  a  viharos  tengert  festette.  Művei  rit- 
kák. A  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban  levő 
Hajótörés  jellemző  képe. 

Peez,  Alexander  von,  német  közgazdasági  író, 
szül.  Wiesbadenben  1829  jan.  19.,  megh.  Velden- 
ben  (Karintia)  1912  jan.  12.  Különösen  Anglia 
világkereskedelmi  politikáját  tanulmányozta  és 
a  középeurópai  egységes  vámterület  eszméjét 
karolta  fel.  Főművei :  Die  amerikanische  Kon- 
kurrenz  (Wien  1894) ;  Zur  neuesten  Handels- 
politik  (u.  0.  1895);  Brlebt,  erwandert  (u.  o. 
1899—1902.,  3  köt.) ;  Bngland  und  der  Konti- 
nent  (4.  kiad.  u.  o.  1910);  Die  Aufgaben  der 
Deutschen  in  Österreich  (3.  kiad.  u.  o.  1910). 
Halála  után  jelent  meg  Dehn  Pállal  közösen  írt 
műve  :  Englands  Vorherrschaft  (Leipzig  1912). 

Pegamoid,  a  celluloid  egyik  új  alkalmazása. 
A  kémiai  analízis  azt  mutatja,  hogy  a  celluloid- 
ból ricinuszola j  és  több  ismeretlen  folyadék  hozzá- 
keverésével készítik.  A  P.-ot  szívóssága  és  víz- 
állósága miatt  a  textilipar  minden  ágában  al- 
kalmazzák. A  P.-dal  bevont  ruhaszövetek  teljesen 
vízállók  lesznek  s  a  bútorok  bevonásánál  a  bőrt 
helyettesítik.  Ha  a  papiros  felületére  vékony 
P.-réteget  kenünk,  akkor  a  víz  nem  képes  megtá- 
madni a  papirosrostokat  s  ha  tintával  írunk  rá, 
a  P.-réteg  nem  engedi  meg,  hogy  a  tinta  a  papi- 
rosba beívódjék  s  szivaccsal  bármikor  le  lehet 
róla  törölni  az  írást.  A  tapéták  bevonására  és 
sebek  dezinüciálására  is  használják. 

Peganum  L.  (qöv.),,  a  Zygophyllaceae  család 
génusza.  A  P.  harmcda  L.  (török  pirosító)  évelő 
fű,  mely  hazánkban  török  maradványképen  a 
Gellért-hegyen  nő  néhány  bokorban,  különben  a 
P'öldközi-tenger  környékén  és  a  Kaspi-tó  körül 
steppéken  van  elterjedve.  3 — 6  dm.  magas.  Levele 
sallangokra  hasogatott,  virága  jókora,  szirmai 
hosszúkásak,  tompák,  szennyesfehérek.  Tokja  3 
üregű,  sok  magú,  magva  apró,  feketés,  szögle- 
tes, erős  szagú,  héja  nyálkás.  B  magvak  (semina 
rutae  silvestris  seu  harmalae)  héjában  foglalt 
harnialin-hól  (1.  o.)  készítik  a  török  pirosító  nevű 
festőanyagot.  A  török  selymet,  gyapjút,  pamutot 
szépen  és  tartósan  pirosra  fest  vele,  különben  a 
mag  a  törököknek  fűszer  is,  régen  mint  izzasztó 
és  féreghajtó  szer  volt  nevezetes.  V.  ö.  Kiss  Ist- 
ván, A  hazai  törökpirosító  eredete  (Term.-Tud. 
Közlöny  1912,  561). 

Pegasidae  (áiiat),  a  Csontoshalak  rendjének 
egyik  családja.  Testüket  csontlemezek  fedik,  me- 
lyek a  törzsön  összenőnek  egymással,  a  farkon 
ellenben  mozgathatóan  függnek  össze.  Jellemző, 
hogy  arcorruk  csőrszerüen  megnyúlt  és  hogy 
mellúszóik  nagyok,  szélesek  és  vízszintesen  he- 
lyezkednek el,  8  bennük  5  sugái*  van.  Rendszer- 
tani helyzetük  még  bizonytalan.  Életmódjuk 
is  még  alig  ismeretes.  Mindannyian  kis  halacs- 
kák és  az  Indiai-  és  Cseodes-oceán  trópusi  részei- 
ben élnek.  Gyakoribb  fajok:  a  szárnyas  lovacska 
(Pegasus  volans  L.),  a  sárkánylovacska  (Pegastts 
draconis  L.),  az  úszó  lovacska  (Pegasiis  natans 
L.)  és  a  lándzsa-lovacska  (Pegasus  lancifer  Kaup.). 
Pegasos  (latinosan  Pegasus),  a  görög  mitoló- 
giábaii  szereplő  szárnyas  ló,  mely  a  Chrysaor 


nevű  óriással  együtt  abban  a  pillanatban  pat- 
tant ki  Medusa  testéből,  mikor  ennek  fejét 
Perseus  levágta.  Bellerophon  (1.  e  címszót  az 
ábrával  együtt,  mely  Bellerophont  a  P.-szal  áb- 
rázolja) csak  azáltal  tud  a  Chimaerán  diadalmas- 
kodni, hogy  a  P.  felveszi  a  hátára.  De  a  ló  csak- 
hamar megunja  lovasát,  leveti  öt  magáról,  el- 
hagyja a  földet  s  az  Olymposra  repül.  Itt  Zeus 
villámait  hordozza.  A  mondának  ez  utóbbi  motí- 
vumából kitűnik,  hogy  a  szárnyas  csodáló  tulaj- 
donképen valószínűleg  nem  egyéb,  mint  magának 
a  villámnak  megtestesítése.  A  Helikon-hegy  kö- 
rüli Múzsa-kultusz  hívői  (1.  Múzsák)  azt  regélték 
a  P.-ról,  hogy  az  ő  patája  nyomán  fakadt  e  hegy 
egyik  szent  forrása,  a  Hippokrene  (a.  m.  Lófor- 
rás).  Az  antik  világban  a  P.-nak  csak  ennyi  kap- 
csolata volt  a  múzsákkal,  illetve  a  költészettel : 
annak  a  modem  kifejezésnek,  hogy  «a  P.-ra  ülni» 
a.  m.  ((költői  ihletést  nyerni»,  semmiféle  alapja 
nincs  az  antik  mondában. 

Pegasus  (állat),  1.  Pegasidae. 

Pegasus,  csillagkép  az  ég  északi  felén  három 
másodrendű  csillaggal.  Bzek  közül  kettő,  a  Mar- 
kab  (a)  és  a  Sheat  (P),  valamint  a  harmadrendű 
Algenib  (y)  az  Andromeda  a  (Sirrah)  csillagával 
nagy,  feltűnő  négyszöget  formál.  A  csillagképben 
számos  kisebb  csillag  van. 

Pegazus,  1.  Pegasos. 

Pegli  (ejtsd :  peiiyi),  város  Genova  olasz  tarto- 
mányban, (1911)  10.523  lak.,  tengeri  fürdővel,  a 
gyönyörű  parkban  a  Pallavicini-villával  (XVI.  sz.). 

Pegmatit  (ásv.)  a.  m.  írásgránit. 

Pegmatolit  (ásv.),  1.  Földpát. 

Pegnin,  oltóerjesztő.  Diétás  tejkészítmények 
előállítására  használják. 

Pegnitz  (azelőtt :  jFic/iíewo/ie)  az  ugyanilynevű 
járás  székhelye  a  bajorországi  Oberfranken  ke- 
rületben, (1910)  2497  lak.,  drótkészítéssel. 

Pegnitzi  pásztorok  (Pegnitzischer  Hirten-u. 
Blunienorden,Koszorusmrágrend)j  német  nyelv- 
mívelőtársaság,  melyet  Harsdörfer  Georg  Phi- 
lipp  és  Klaj  Johannes  alapított  1644.  Nürnberg- 
ben s  mely  spanyol  és  olasz  mintára  a  költői  for- 
mák technikai  részére  helyezte  a  fősúlyt.  Tagjai 
közé  tartozott  S.  von  Birken  is  (1.  o.).  V.  ö.  Titt- 
mann,  Die  Nürnberger  Dichterschule  (Göttin- 
gen  1847). 

Pegoud  (ejtsd .-  pegú),  Adolphe  Célestin,  francia 
aviatikus,  szül.  Montferratban  (Isére  dép.)  1889., 
megh.  Verdun  felett,  repülőgépén,  egy  német 
repülőtiszt  lőtte  le,  1915  aug.  31.  A  repülés  terén 
arról  volt  nevezetes,  hogy  először  mutatta  be 
annak  lehetőségét,  hogy  a  repülőgép  felfordu- 
lása esetén  is,  a  levegőben  bukfencet  vetve,  az 
aviatikus  ura  maradhat  gépének. 

Pegu,  1.  (Palgu  Bagó),  Brit-Birma  egy  diví- 
ziója a  tengerparton,  24,084  km^  területtel,  (i9ii) 
2.010,481  lak.,  akiknek  90  Vo -a  buddhista.  Lakosai 
egy  része  természetimádó,  ők  magukat  mon-nak, 
szomszédaik  őket  talaing-nak  nevezik  s  a  bir- 
maiakkal  egy  nyelvcsaládhoz  tartoznak. 

2.  P.,  város  a  P.  nevű  parti  folyó  mellett, 
14,132  lak.  Egykor  az  önálló  P.  országnak  volt  vi- 
rágzó fővárosa.150,000  lak.  Hajdani  fényéről  a 
lépcsőzetes  alapból  115  m. -nyíre  kiemelkedő 
Buddha-templom  tesz  tanúságot,  amelyet  arany 


Péguy 


—    282 


Pefntre  graveur 


szentségnek  (Svema-da)  neveznek  és  2320  éves- 
nek tartanak. 

Péguy  (ejtsd :  pegí),  Ckurles  Pierre,  francia  író 
és  kiadó,  szül.  Orléansban  1873  jau.  7.,  elesett 
a  mamei  csatában  Plessis-l'Evéque  mellett  1914 
szept.  5.  Egyetemi  hallgató  volt,  de  csakhamar 
otthagyta  az  iskolát  és  szocialista  író,  majd  1900. 
kiadó  lett,  aki  majdnem  teljesen  maga  írta  az 
általa  kiadott  Cahiers  de  la  Quinzaine  folyóiratot. 
Mikor  1905.  már  élesebbé  vált  a  francia-német 
viszony,  szakítva  a  nemzetközi  világérzéssel, 
mind  hevesebben  adott  hangot  francia  nemzeti 
érzésének.  Le  Mystére  de  la  charité  de  Jeanne 
d' Arc  (1910);  Le  Porche  du  Mystére  de  la  deu- 
xieme  vertú  (1912) ;  Le  Mystére  des  saints  Inno- 
cents  (1912)  stb.  műveiben  a  miszticizmus  felé 
hajlik..  Éles  röpiratokat  is  írt  egyes  politikusok 
ellen.  Életében  munkái  nem  keltettek  különösebb 
feltűnést,  de  halála  egyszerre  népszerűvé  tette. 

Pegu-Yoma  (Pegu-Boma),  hegység  Hátsó- 
Indiában,  Birma  brit-indiai  provinciában,  az  Ira- 
vadi  és  Szittang  közti  vízválasztó,  a  Popa-hegy- 
tól  (1512  m.)  Rangiinig  húzódik,  s  itt  egyik  domb- 
ján van  a  híres  Sve-Dagon-pagoda. 

Peham,  német  festők,  1.  Beham. 

Pehely  (pluma),  az  a  kisebb  toll,  mely  a  mada- 
rakon az  igazi  tollak  alatt  szokott  fejlődni.  A 
pehelytollak  sugarai  horogtalanok  és  lágyak  és 
különösen  a  test  melegen  tartására  valók,  azért 
az  északon  és  hideg  égöv  alatt  lakó,  v.  a  vízben 
élő  madarakon  vannak  jól  kifejlődve.  L.  Mada- 
rak és  Toll. 

Pehelyhal,  a  szélhajtó  küsz  {Alburnus  luci- 
díis  Heckel)  népies  neve. 

Pehelysúly,  a  galoppversenyben  a  legkisebb 
teher,  melyet  valamely  versenyben  valamely 
versenyző  visz.  így,  ami  az  egyik  versenyben 
öregsúly  (1.  o.),  az  a  másikban  ennek  az  ellentéte, 
pehelysúly  lehet. 

PehelytoU,  L  Pehely. 

Pehleván  (perzsa),  a  perzsák  hős  mondájában 
a.  m.  harcos,  hős.  Azután  Keleten  nevük  a  szem- 
fényvesztőknek, birkózóknak,  kötéltáncosoknak, 
diszkosz  dobóknak. 

Pehlevi  nyelv  és  irodalom.  Pehlevi  nyelv 
eredetileg  a.  m.  parthus  nyelv,  a  parthus  dinasz- 
tia nyelve.  Legtovább  tartotta  fenn  magát  azon 
tartományokban,  melyeket  a  mohamedán  írók 
Pehlevi-f öldnek  neveznek,  t.  i.  az  ókori  Médiában. 
Az  irodalmi  pehlevi  teli  van  sémi  elemekkel.  A 
csak  írott  és  nem  beszélt  pehlevi  nyelvet  huzva- 
re.s-nekis  nevezték,  de  ezt  a  nevet  néha  átruházzák 
általában  a  pehlevi  nyelvre.  Az  irodalmi  pehlevi- 
nek  legrégibb  ránk  maradt  emlékei  a  VII.  sz.-ból 
eredő  s  Fajúmban  talált  papirusz-okiratok.  Peh- 
levi nyelvtanokat  írtak :  Spiegel,  Gramm,  der 
huzvaresch  Sprache  (Wien  1856);  De  Harlez, 
Manuel  du  Pehlevi  des  üvres  religieux  et  histor. 
de  la  Perse  (Paris  1882,  2.  kiad.).  V.  ö.  Müller, 
Über  den  ürsprung  d.  Namen  Pehlevi  (München 
1842) ;  Haicg,  An  introductory  essay  on  the  Fah- 
lavi  language  (Bombay  and  London  1870) ;  Dar- 
inesteter,  Btudes  Irannienes  (Paris  1883,  2  köt.). 
L.  még  Iráni  nyelvek. 

Péhó  (Pjechov),  kisk.  Trencsén  várm.  puhói 
j.-ban,  (1910)  518  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 


Pehtha,  birmai  súly  egység  ==  1-6556  kg. 

Pehnelcse,  helyesebben  Puelcse  (Puel  a.  m. 
kelet,  cse  a.  m.  népek),  a  pampáknak  Mendoza 
San  Jüan  és  Rio  Negro  között  nomadizáló,  aran- 
kán vérű  népe. 

Peiden,  fürdő  Graubünden  svájci  kanton  Lu- 
guez  völgyében  (Glenner  kerület),  (i9io)  150  lak. 
és  három  gipsztartalmú  vasasforrással. 

Peidl  Gyula,  szocialista  vezérférfiú,  szül.  1873 
ápr.  3.  Ravazdon  (Győr  vm.).  Apját,  aki  mészáros- 
segéd volt,  már  3  éves  korában  elvesztette,  nem- 
sokára meghalt  édesanyja  is.  Ezért  két  évig  köz- 
költségen nevelték.  Öt  elemi  osztályt  és  a  tanonc- 
iskola három  osztályát  végezte  el.  11  éves  korá- 
ban már  napszámba  ment,  majd  1886.  beállt  a 
Franklin-Társulat  nyomdájába,  ahol  betűszedést 
tanult.  Felszabadulása  után  bejárta  Ausztriát,  Né- 
metországot, Svájcot.  Eközben  megismerkedett  d 
külföldi  munkásmozgalmakkal  és  hazatérve,  kü- 
lönösen Németországban  szerzett  tapasztalatait, 
szociális  tanulmányait  igyekezett  értékesíteni  a 
magyar  munkásmozgalomban.  Hazaérkezése  után 
hamarosan  bekerült  a  nyomdászok  szakegyesüle- 
tének vezetőségébe.  1900 — 1918-ig  a  nyomdászok 
szaklapjának,  a  Typographia-n&k  szerkesztője 
volt  és  1919-ig  vezetője  a  nyomdászok  szakszerve- 
zetének. Az  Országos  Munkásbiztosító  Pénztárnak 
keletkezése  óta  igazgatósági  és  elnökségi  tagja 
volt.  1909  óta  szerkesztette  a  Szövetkezeti  Érte- 
sítő c.  heti  szaklapot.  1919  jan.  18-án  munka- 
ügyi és  népjóléti  miniszter  lett  a  Berinkey-kor- 
mányban  és  ezt  a  tárcát  betöltötte  a  proletár- 
diktatúra kitöréséig.  A  tanácskormány  bukása 
után,  1919  aug.  1-én  a  Központi  Munkástanács 
miniszterelnökké  választotta,  de  az  ellenforrada- 
lom győzelme  után,  1919  aug.  6-án  kormányával 
együtt  lemondott.  1919  végén  Bécsbe  költözött, 
1921  májusában  azonban  újra  visszatért  Buda- 
pestre és  ismét  vezetője  lett  a  nyomdászok  szak- 
szervezetének. A  szociáldemokrata  párt  vezető- 
ségének 1909  óta  tagja.  Évekig  igazgatósági 
tagja,  majd  alelnöke  volt  az  Általános  Fogyasztási 
Szövetkezetnek,  1921  pedig  a  Szövetkezet  elnö- 
kévé választották.  P.  elévülhetetlen  érdemeket 
szerzett  a  nyomdaipar  körül,  a  nyomdászmun- 
kások és  nyomdatulajdonosok  között  létrejött 
kollektív  szerződés  megalkotása  és  föntartása 
révén. 

Peignoir  (franc,  ejtsd:  penyoár),  fésülködő  kö- 
peny, a  nők  elegáns  reggeli  öltönye. 

Pei-hai,  kínai  város,  1.  Pak-hoi. 

Pei-ho  (a.  m.  az  északi  folyó,  v.  Pai-ho,  a.  m. 
a  fehér  folyó),  556  km.  hosszú  folyó  Pe-csi-li 
kinai  tartományban ;  az  északkinai  Alpokban 
ered,  elhalad  Peking  mellett,  Tung-csounál  föl- 
veszi a  Sa-hót,  innen  kezdve  hajózható,  Tien-cin 
előtt  egyesül  vele  a  Császár-csatorna.  A  hóolva- 
dás idején  sok  a  vize,  ősszel  ellenben  sekély  és 
télen  be  is  fagy. 

Peine,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye  Hil- 
desheim  porosz  kerületben,  (i9io)  16,667  lak.,  nagy 
vashengerművel,  vasöntővel. 

Peintre  g^raveur  (franc,  ejtsd:  peStr-gravör), 
a.  m.  rézmetszőművész.  Rézmetszetek  magya- 
rázó lajstromának  címéül  is  használják,  mint  pl. 
Bartsch,  Passavant  stb. 


Peinture  Bogaerts 


283    — 


Pelsner 


Peinture  Bogaerts  (franc,  ejtsd:  peHtiír 
bogér),  Bogaerts  Henrik  litográfustól  föltalált, 
olajfestmények  sokszorosítására  szolgáló  eljá- 
rás, mely  az  olajnyomatéval  (1.  o.)  rokon. 

Peinture-inate  (franc,  ejtsd:  peStar-mát), 
Wiertz  belga  festőtől  feltalált  festőeljárás,  amely- 
ről könyvet  is  írt  (Brüsszel  1859)  s  amellyel  ala- 
pozás nélkül  lehet  vászonra  festeni.  Wiertz  halá- 
lával a  P.  feledésbe  merült. 

Peipusz-tó  (oroszul :  Csudszkoje-ozero,  a.  m. 
Csúd-tó),  75  km.  hosszú  és  53  km.  széles  tó  Szent- 
Pétervár,  Bsztonia,  Livonia  és  Pszkov  volt  orosz 
kormányzóságokban,  30  m.-nyire  a  tenger  színe 
felett.  D.-en  267  km.  hosszú  keskeny  tőrész  köti 
össze  a  4:2  km.  hosszú  és 405 km.  széles  Pszkov- 
tóval,  evvel  együtt  területe  3513  km2,  szigetei 
közül  (29*7  km 2)  legnagyobb  a  Porka.  Mélysége 
15  m.  ÉK.-en  lefolyása  a  Finn-öbölbe  a  Narova, 
Ny.-on  az  Embach  a  Virz-járvvel  köti  össze, 
a  Pszkov-tóba  ömlik  a  Velikaja.  A  P.  halakban 
igen  gazdag,  élénk  hajóforgalommal,  már  a 
Hanza  idejében  is  ez  volt  a  fő  víziút  a  keleti- 
tengeri kikötők  és  Oroszország  belseje  közt. 

Peiraieusz,  Athén  kikötővárosa,  1.  Fireusz. 

Peiraikos  (lat.  Piraicus),  ógörög  festő  a  hel- 
lenisztikus korban  ;  varga-  és  borbélyműhelye- 
ket, csendéleteket  festett  oly  nagy  realizmussal, 
hogy  irányát  rhyparographiának  (piszokfestés) 
nevezték. 

P'eirce  Benjámin,  amerikai  matematikus  és 
csillagász,  szül.  Salemben  (Massachusetts)  1809 
ápr.  4!.,megli.  Cambridgeben  (Massachusetts).  1880 
okt.  6. 1833-ban  Cambridgeben  a  Harward-Col- 
legenek  előbb  matematika-,  majd  asztronómia - 
tanára  volt.  Tables  of  the  moon  c  szániításait 
1853.  tette  közzé.  1867-ban  az  Egyesült-Államok 
partmérő  liivataláuak  fővezetője  lett. 

Peirene,  a  múzsáknak  szentelt  híres  forrás 
Korinthos  várában,  melyet  a  monda  szerint  a 
Pegazus  patkója  fakasztott. 

Peireiükia  Plum.  (növ.,  Kaktuszfa),  a  Cacta- 
ceae  család  génusza ;  15  faja  ama  kevésszámú 
kaktusz  közé  tartozik,  melynek  kifejlett  levele 
és  maradó  lombja  van.  Mexikóban,  Nyugat-Indiá- 
ban, Argentínában  vannak  elterjedve.  Vastag 
ágaikon  többé-kevésbbé  húsos  levelek,  ezek 
hónaljában  tövisek  vannak.  A  P.  aculeata  Plum. 
(az  Antilláktól  Braziliáig)  sárga  bogyója  kitűnő 
gyümölcs  (groseiller  de  Barbados,  a.  m.  bar- 
badoszi  egi*es).  Ugy  ezt,  mint  a  P.  hleo  DC.-t 
kertben  tartják,  mindkettő  igen  alkalmas  más 
fajok  nemesítésére,  a  rájuk  való  oltás  könnyen 
sikerül. 

Peire  Vidal,  provengal  troubadour,  szül.  Tou- 
louseban  1175  kör.,  megh.  1215.  Hányatott  élete 
folyamán  Imre  királyunk  menyasszonya,  Kon- 
stancia  kíséretében  1198.  Magyarországra  is  el- 
vetődött. A  királyi  udvarban  jól  érezte  magát, 
de  az  András  herceg  felesége,  Gertrúd  kíséreté- 
ben volt  németekkel  sehogy  sem  tudott  meg- 
férni. Vagy  ötven  verse  maradt  ránk  (K.  Bartsch 
kiadása  Berlin,  1857).  V.  ö.  Schopf,  Beitráge  zur 
Biographie  u.  Chronologie  der  Lieder  des  Trou- 
badours  P.  (Breslau  1887) ;  Sebestyén,  Adalékok 
a  középkori  énekmondók  történetéhez  (Budapest 
1892). 


Peirithoos  (lat.  Pirithous),  lapítha  fejedelem, 
Ixiou  (vagy  Zeus)  és  Dia  fia,  Theseus  barátja. 
Mikor  a  Pelionon  lakodalmát  ülte  Híppodameíá- 
val,  a  jelen  volt  Eurytion  kentauros  el  akarta 
rabolni  a  menyasszonyt,  amiből  a  lapithák  és 
kentaurosok  közt  nagy  viaskodás  támadt,  mely 
Theseus  támogatása  következtében  amazok  győ- 
zelmével végződött.  (Ezt  a  küzdelmet  ábrázolja  az 
olympiai  Zeus-templom  nyugati  oromfala,  mely- 
nek mása  a  budapesti  képzőművészeti  múzeum 
oromfalán  látható).  P.  hálából  megsegítette  The- 
seust  Heléna  elrablásában,  viszont  Theseus  le- 
szállt vele  az  alvilágba  Persephone  elrablása  vé- 
gett. P.  nem  is  térhetett  vissza,  de  Theseust  meg- 
szabadította Herakles. 

Peisandros  (Pisander),  1.  görög  eposzköltő  a 
rhodusi  Kameirosból  Kr.  e.  600  táján.  12  könyvre 
terjedő  Herakleiájábau,  melyet  a  régiek  nagyra 
becsültek,  Herakles  12  küzdelmét  énekelte  meg. 
Töredékeit  kiadta  Kinkéi :  Bpicorum  graecorum 
fragmenta  (Leipzig  1877). 

2.  P.,  demagóg  Athénben,  ki  szenvedelmesen 
izgatott  Alkibiades  ellen  a  hermák  megcsonkítá- 
sának kínyomozásában.  Később  az  oligarchákhoz 
pártolt,  s  Alkibiadesszel  együtt  a  demoki'atíkus 
alkotmány  ellen  izgatott.  Hogy  Alkibiades  szám- 
űzetésének meg-szüntetését  kieszközölje,  vissza- 
tért Athénbe,  rósztvett  az  alkotmánynak  reak- 
cionárius  szellemben  való  átalakításában,  a  négy- 
százak tanácsának  szervezésében.  De  ez  csak  alig- 
négy  hónapig  vezethette  a  kormányt ;  P.-nek  me- 
nekülnie kellett:  átszökött  a  spártaiakhoz, amiért 
vagyonelkobzással  büntették. 

3.  P.,  Agesilaos  spártai  király  sógora,  hajós- 
vezér,  ki  Kr.  e  394.  Knidos  mellett  Konon  ellen 
a  csatával  együtt  életét  is  elvesztette. 

Peisistratos  (lat.  Pisistratns),  Athén  kényura, 
szül.  Kr.  e.  600  körül,  megh.  527.,  Hippokrates 
fla,  Solon  rokona.  Midőn  ez  utóbbi  törvényeit 
meghozva,  Athénből  elutazott,  távollétében  a 
pártharcok  kiújultak  és  P.  a  szegény  népet  Ígé- 
reteivel a  maga  részére  nyervén,  az  akropolist 
elfoglalta  és  magához  ragadta  az  uralmat  (561). 
A  város  két  másik  pártja,  a  földbirtokosok  és  a 
tengermelléki  kereskedők,  azonban  csakhamar 
elűzték  Athénből.  De  a  thébaiak,  argosiak  és 
naxosiak  támogatásával  sikerült  Athén  birto- 
kába jutnia.  Noha  önkényesen  uralkodott,  Solon 
intézkedéseit  tiszteletben  tartotta;  száműzött 
ellenfeleinek  birtokait  a  szegény  nép  közt  osztotta 
szét.  A  várost  templomokkal  díszítette,  vízveze- 
téket épített,  kereskedelmi  kapcsolatokat  terem- 
tett az  Aegei-tenger  mellékén,  egészen  a  Helles- 
pontosig.  Fényes  udvart  tartott,  ápolta  a  tudo- 
mányt és  művészetet;  ő  rendelte  el  Homeros 
eposzainak  összeg^^üjtését  és  kiadását.  Uralmát 
halála  után  fiaira,  Hippiasra  és  Hipparchosra 
hagyta,  harmadik  fla,  Hegesistratos,  a  trójai  ten- 
gerparton, Siglionban  lett  fejedelem.  V.ö.  Töpffer, 
Questiones  Pisistrateae  (Dorpat  1886);  Wila- 
movitz,  Arístoteles  u.  Athén,  2  köt.  (Berlin  1893). 

Peisithanatos,  1.  Hegesias. 

Peisner  Ignác,  hírlapíró,  szül.  Sebeskelleme- 
sen (Sáros  vm.J  1855  márc  14.  Orvosi  pályára 
készült,  de  ezt  1876.  a  hírlapíróival  cserélte  fel. 
1879-ben  a  Neues  Pester  Journal  belmunkatársa. 


Peiso 


284    — 


Pejacsevich 


1885.  segédszerkesztője  lett.  Folyóiratokban  meg- 
jelent nyelvtudományi  és  történeti  dolgozatain  kí- 
vül önálló  művei:  A  nyelv  életéből  (1884);  Buda- 
pest a  XVIII.  században  (1900) ;  Képek  a  régi 
Pest-Budáról  {1^02). 

Peiso  V.  Plesö,  v.  Pelso,  római  íróknál  a  Ba- 
laton neve. 

Peissenberg  (Hoher-Peissenberg).  messzire 
ellátszó  hegycsúcs  a  bajor  fensíkon,  a  Lech  és 
Ammer  között,  Weilheimtől  délkeletre,  973  m.  a 
tenger  színe  fölött.  Csúcsán  búcsujárótemplom 
áll,  plébániával  és  meteorológiai  állomással. 

Peisva,  eredetileg  a  mahrattok  uralkodója  (1. 
India  története)  első  miniszterének  a  címe.  Ké- 
sőbb azonban  apáról  íiura  szálló  örökös  méltóság 
lett  belőle. 

Peitho,  a  rábeszélést,  rábeszélőképességét  meg- 
személyesítő görög  istennő,  ki  az  Erosokkal  és 
Charisokkal  együtt  rendesen  Aphrodité  kíséreté- 
ben jelenik  meg  bájos  ifjú  nő  alakjában  vázaké- 
peken ós  reliefeken.  Sappho  57.  töredéke  Aphro- 
dité leányának  mondja.  Athénben  vele  együtt 
tisztelték,  Sikyon  piacán  külön  temploma  is  volt. 
A  rómaiak  Suada-nak  vagy  Suadela-nak  nevez- 
ték. V.  ö.  Jahn,  Peitho  (Greifswald  1846). 

Peitler  Antal  József,  váczi  püspök,  szül.  Pé- 
csett 1808  márc.  24.,  megh.  Váczott  1886. 1831-ben 
áldozópappá  lévén,  előbb  a  píispöki  udvarban  vi- 
selt hivatalokat,  azután  pécsi  plébános  s  1848. 
pécsi  kanonok  lett.  1851-ben,  az  osztrák  abszolu- 
tizmus idejében,  a  budai  cs.  kir.  helytartóságnál 
alkalmazták  mint  osztálytanácsost  s  az  egyházi 
ügyek  előadóját,  innét  Bécsbe  vitték  a  kultusz- 
minisztériumba. 1859-ben  váczi  püspökké  nevez- 
ték ki.  A  pénzzel  sohasem  tudott  jól  bánni,  min- 
den hozzá  folyamodót,  személyválogatás  nélkül, 
bőkezűen  segélyezett.  Végre  a  kultuszminisz- 
ter és  primás  egyetértve  kénytelenek  voltak  a 
váczi  püspökséget  zár  alá  venni.  Irodalmi  műve : 
Szepessy  Ignác  pécsi  püspök  egyházi  beszédei- 
nek kiadása  (4  kötet,  Pécs  1839—40),  ennek  élet- 
írásával kisérve. 

Peitlerkofel,  a  déltiroli  (grödeni)  dolomitok 
2877  m.  magas  csúcsa. 

Peitz,  porosz  város  a  frankfurti  közigazgatási 
kerületben,  (leio)  2808  lak.,  szövő-fonóiparral. 
P.  a  középkorban  fontos  kereskedelmi  útvonal 
állomása,  1462.  Brandenburghoz  kerül  s  100  évre 
rá  már  hatalmas  erősség,  melyet  a  hétéves  hábo- 
rúban ( 1758 — 59.)  osztrák  csapatok  pusztítottak  el. 
Nagy  Frigyes  az  erősséget  teljesen  lerombolta  s 
a  vár  helyén  1767.  posztógyárat  állíttatott  fel. 

Peixoto  (ejtsd:  peisóto),  i^^/ormwo,  tábornagy,  a 
Brazíliai  Egyesült  Államok  2-ik  elnöke,  szül.  Ala- 
goas  tartományban  1842.,  megh.  Divisában(Minas 
Geraes  állam)  1895  jun.  29.  Egyszerű  közkato- 
nából emelkedett  1870.  az  ezredességig.  1889-ben 
mint  tábornok  a  köztársasági  párthoz  csatlako- 
zott. Egy  ideig  pénzügyminiszter,  majd  szenátor 
volt.  1891-ben  Fonseca  Theodoro  elnök  mellé  al- 
elnökké választották,  annak  bukása  után  pedig 
1891  nov.  23.— 1894  nov.mint  elnök  állott  az  új 
köztársaság  élén. 

Pej,  a  leggyakoribb  és  legkedveltebb  lószín. 
P.  színűnek  mondjuk  a  lovat  akkor,  mikor  bőre 
szürkés  festékanyagot  tartalmaz,  fedőszőrei  vö- 


röses színűek,  hosszú  szőrei  (üstök,  sörény  és  fa- 
rokszőrök) valamint  a  lábvégek  feketék.  Számos 
változatát  különböztetik  meg,  u.  m.  a  világos, 
sötét,  arany-,  meggy-,  gesztenyepejt  stb. 

Pej  a,  Ipek  város  (1.  o.)  albán  neve. 

Pejacsevich  (verőczei  gróf),  szlavóniai  főne- 
mes család,  melynek  eredete  állítólag  Kotró - 
manig  megy  vissza,  kinek  fia  Kotromanic  Bosz- 
nia bánja  volt.  Ennek  utóda  I.  Tvrtkó  Bosznia 
(((Krisztusban  tengermelléki  királyság»)  első  ki- 
rálya volt.  Dédunokája,  II.  Tvrtkó,  a  mohamme- 
dán  vallásra  tért  át.  Anyja  Rómába  ment  s  di- 
nasztiájának jogait  a  pápa  oltalmába  ajánlotta. 
A  család  aztán  Knezevich,  Parchia  Knezevich, 
Parchevich,  Pejo  Parchevich,  Pejacsevich  néven 
több  törzsre  ágazott  szét.  Egyik  tagja,  György 
(1680  körül)  Bulgáriából  vándorolt  be  s  birtokait 
eleinte  Szeremre,  azután  Verőczére,  később  Ma- 
gyarországra is  kiterjesztette.  György  unokája, 
Márk  báró,  1760.  szerómi  főispán.  Ennek  fla, 
János  József,  1772.  gróffá  lett.  Ennek  három  fia 
közül  Zsigmond  a  rumai  ágat,  Ferenc  Károly 
(megh.  1815.)  a  nasiczi  ágat,  Antal  (megh.  1800.) 
a  budai  ágat  alapította.  —  Zsigmond  unokája  volt 
Péter,  szül.  1804  febr.  20.,  megh.  Bécsben  1887 
ápr.  15.  1848-ban  mint  főispán  a  magyar  állam- 
eszme híve  maradt,  miért  is  állásából  elmozdí- 
tották. 1871— 1876-ig  horvát-szlavon-dalmát  mi- 
niszter volt.  Piai  közül  említendők:  Miklós  {L 
alább  :  P.  2.)  és  László,  szül.  1828  nov.  14.,  megh. 
Bécsben  1916  jan.  30.  Hosszú  ideig  Károly  Lajos 
főherceg,  majd  Mária  Annunciata  főhercegasz - 
szony  főudvarmestere,  belső  titkos  tanácsos,  az 
aranygyapjas  rend  lovagja  s  a  főrendiház  tagja 
volt.  A  család  rumai  ága  vele  fiágon  kihalt.  — 
A  nasiczi  ágból  való  László  (1.  alább :  P.  1.), 
Julián  történetíró  és  zeneszerző,  és  Gábor  (szül. 
1839  máj.  20.,  megh.  1907  ápr.  16.),  kinek  neve 
Bolgárországban  1886.,  midőn  Battenberg  Sán- 
dor a  bolgár  trónról  lemondott,  mint  fejedelmi 
trónjelölté  jött  szóba,  ama  rokonság  révén,  mely 
a  P.-családot  származásánál  fogva  a  Balkánhoz 
fűzi.  —  A  budai  ág  kihalt  Antal  unokájában, 
Jánosban,  aki  a  pozsonyi  országgyűléseken  ve- 
rőczei képviselő,  jó  magyar  érzelmű,  tudomány- 
os műkedvelő,  jótékony  férfiú  volt  és  számos  ala- 
pítványt tett.  —  V.  ö.  Franz  Xavér  Freiherr  v.  Pe- 
jacsevich, História  Savia  (Kalocsa  1799) ;  Gráf 
Julián  Pejacsevich,  Forschungen  über  die  Fa- 
milie  der  Freiherren  und  Grafen  P.  und  die 
stammverwandten  Freiherren  von  Parchevich, 
Knezevich,  Thoma-Gionovich  u.Czerkiczy(Wien 
1876,  kőnyomat  6  kötetben).  —  Nevezetesebb 
tagjai  még  a  családnak : 

1.  P.  László  gróf,  szül.  Sopronban  1824  ápr. 
5.,  megh.  Nasiczon  1901  ápr.  7.  1845-ben  a  báni 
tábla  bírája  lett  s  a  Horvátországban  már  akkor 
elkeseredetten  folyt  nemzetiségi  harcban  a  ma- 
gyarbarát párthoz  tartozott.  Az  alkotmányos  élet 
helyreállta  után  közvetítő  szerepet  vitt  Magyar- 
ország és  Horvátország  közt,  s  mint  a  kiegyezés 
tervezetével  megbízott  országos  bizottság  tagja, 
rósztvett  az  1869-iki  egyezség  létrehozásában. 
Azóta  folyvást  tagja  maradt  a  horvát  tartomány- 
gyűlésnek, mely  őt  minden  magj^ar  országgyű- 
lésre elküldte  sitt  a  Deák-párt  híve  volt.  1877-ben 


Pejeratio 


285     — 


Pékár 


belső  titkos  tanácsosi  rángott  kapott  s  egyideig 
mint  a  főrendiháznak  Horvátország  részéről  meg- 
választott tagja  szerepelt.  1880-ban  Horvátország 
bánja  lett,  de  ez  állásától  1883.  az  ismeretes 
«címerügy»  miatt  (1.  Horvát-Szlavonország  tör- 
ténete) megvált. 

2.  P.  Miklós  gróf,  es.  és  kir.  lovassági  tábor- 
nok, szül.  Eétfaluban  (Verőcze  vm.)  1833  júl.  27., 
megh.  Gasteinban  1890  júl.  6.  Mint  huszárszáza- 
dos 1857.  az  m'alkodó  hadsegéde  lett.  1864;-ben  a 
9.  huszárezred  élén  részt  vett  a  schleswig-hol- 
steini  hadjáratban.  1866  júl.  3.  a  königgraetzi 
csatában  súlyosan  megsebesült  s  a  poroszok  fog- 
ságába esett.  Jobb  karját  amputálni  kellett.  1870. 
vezérőrnagy  lett,  1871—74.  főhadsegéd  volt.  1886 
júl.  Edelsheim-Gyulay  Lipót  báró  helyébe  a  4. 
(budapesti)  hadtest  parancsnokává  nevezték  ki  s 
ezen  állásában  halt  meg. 

3.  P.  Tivadar  gróf,  P.  1.  fia,  szül.  Nasiczon 
1855  szept.  24.  A  közpályán  mint  Verőcze  vm. 
segédfogalmazója  kezdett  szerepelni,  majd  a 
nyolcvanas  években  két  ízben  is  a  horvát  ország- 
gyűlés delegátusa  volt  a  magyar  országgyűlésen. 
1886— 1901-ig  Verőcze  vm.  és  Zimony  főispánja 
volt,  1902— 1903-ig  újból  magyar  országgyűlési 
képviselő,  1903—  1907-ig  horvát  bán.  Báni  kor- 
mányzatára esik  a  horvát  nemzeti  unionista  párt 
bukása  és  a  horvát-szerb  koalíció  diadalra  jutása. 
Ezután  elnöke  lett  a  horvát-szerb  koalíciónak, 
majd  1913.  horvát  miniszterré  nevezték  ki.  1914. 
a  világháború  kitörésekor  a  franciaországi  Vichy- 
f  ürdőben  tartózkodott  és  a  francia  kormány  a  há- 
ború tartamára  internálta.  1916  jan.  16.  minisz- 
teri állásától  felmentést  nyert,  majd  febr.  1 .  visz- 
szanyervén  szabadságát  (több  előkelő  internált 
franciával  cserélték  M),  hazatért. 

Pejeratio  (lat.)  a.  m.  esküszegés,  eskü  alatt 
tett  ígéretnek,  ígérő  eskünek  megszegése. 

Pejíü  (növ.),  Baumgarten  feljegyzése  szerint  a 
Hottonia  L.  (tónya  Diószegieknél). 

Pejk,  régibb  török  hadászati  műszó.  így  nevez- 
ték a  szultánok  egyik  testőrezredét,  kik  feltűnően 
díszes  és  aranyozott  ruhát  viseltek.  Később  a 
hírnököket  nevezték  így. 

Pejo,  falu  Cles  tiroli  kerületben  a  Noce  mel- 
lett, (1910)  444  olasz  lak.,  XKI.  sz.-beli  templom- 
mal A  falutól  délnyugatra  van  P.  fürdő  (1390  m. 
magasságban),  vasas  savanyuvízforrással. 

Pejote  (növ.),  1.  Echinocadus. 

Pék,  némely  helyen  sütő ;  ipari  foglalkozás, 
mely  a  lisztnek  élelmicikké  feldolgozásával  fog- 
lalkozik. Kétféle  pék  van,  olyan,  aki  íinomabb  sü- 
temény készítésével  foglalkozik  és  olyan,  aki 
csak  kenyeret  süt,  illetve  hoz  forgalomba.  Újabb 
időben  ez  a  mesterség  is  igénybe  veszi  a  gőzerőt, 
amennyiben  az  eddigi  eljárás  helyébe  lép  —  kü- 
lönösen nagyobb  fogyasztással  bíró  városokban, 
—  a  gőzsütés. 

Pekach,  Remaljahú  fia,  Izraelország  királya 
(Kr.  e.  750—731).  A  trónt  elődjének  Pekach jának 
meggyilkolásával  szerezte  meg.  Az  arameusok  ki- 
rályával, Recinnel  szövetséget  kötött  s  vele  együtt 
Judát  megtámadta.  P.-t  utódja,  Hóséa  megölte. 

Pekachja,  Menáchém  fia  és  utódja,  Izraelország 
királya  (Kr.  e.  751—750).  Pekach  megölte  és 
trónjára  lépett. 


Pekalongan,  holland  residentie  Jáva  szigetén, 
1781  km2  területtel,  575,000  lak.  Partvidéke  slk, 
belseje  vulkánikus  és  termékeny.  Főhelye  P.,  je- 
lentékeny kikötőhely  Jáva  É.-i  partján. 

Pekán  (áiiat),  1.  Coboly. 

Pékár;  1.  Dezső,  geofizikus  és  író,  szül.  Aradon 
1873  nov.  17.  Tanulmányait  Aradon  és  Buda- 
pesten végezte,  hol  fizikai  és  kémiai  bölcselet- 
doktori oklevelet  nyert.  1895— 1901-ig  tanárse- 
géd volt  báró  Eötvös  Lóránd  mellett  az  egyetemi 
fizikai  intézetben ;  1901— 1915-ig  a  M.  Tud.  Aka- 
démia Semsey-fellowja,  mint  üyen  vezette  az 
Eötvös  L.  új  módszerével  (torziós  inga)  végzett 
világhírű  kutatásokat.  1915-től  mint  főgeofizikus 
a  pénzügyminisztérium  bányakutatási  osztályá- 
ban működik ;  1919  óta  igazgatója  a  Báró  Eötvös 
Lóránd  geofizikai  intézetnek,  amely  főleg  a  föld- 
gáz- és  földolaj  kutatóméréseit  végzi ;  1919.  min. 
tanácsosi  rangot  kapott.  Hazai  és  külföldi  folyó- 
iratokban sok  cikke  jelent  meg ;  önállóan  meg- 
jelent főbb  munkái :  Oldatok  molekuláris  felü- 
leti energiájáról  (Budapest  1901,  u.  e.  németül 
Leipzig  1902) ;  Kisérleti  tanulmányok  az  Eötvös- 
féle csavarást  mérleg  ^ai;flra^Vo7  (Budapest  1915); 
A  br.  Eötvös  Lóránd-féle  geofizikai  mérések 
(u.  0.  1917);  Br.  Eötvös  Lóránd  élete  és  tudomá- 
nyos működése :  Gravitációs  mérések  (u.  o.  1918) ; 
Br.  Eötvös  Lóránd  emlékezete  (u.  o.  1921); 
Beitráge  zum  Gesetz  der  Proportionalitát  von 
Trágheit  und  Gravitát  (Leipzig  1922).  B  munká- 
val 1909.  br.  Eötvös  Lóránddal  és  Fekete  Jenő- 
vel együtt  a  göttingeni  egyetem  Benecke-pálya- 
díját  nyerte. 

2.  P,  Gyula,  író  és  politikus,  P.  3.  fia,  szül. 
Debreczenben  1867  november  8.  A  középiskolát 
Debreczenben  és  Budapesten  végezte  (a  VI.  osz^ 
tályt  Amerikában,  Bostonban).  Eleinte  festőnek 
készült,  de  csakhamar  felcserélte  a  jogi  pályá- 
val s  miután  a  jogi  tanfolyamot  Bécsben  és  Bu- 
dapesten elvégezte,  jogi  doktorrá  avattatott  s  há- 
rom évig  szolgált  a  törvényszéknél.  Már  régeb- 
ben írogatott  tárcákat  s  1892.  a  Magyar  Hirlap- 
nál  a  DoíZd  föhadfiagy  problémái  c.  novellasoro- 
zatával sikert  aratván,  egészen  írói  hivatásának 
élt.  1893—96.  bejárta  Nyugat-Európát,  hosszabb 
időt  töltve  Parisban,  hol  a  főiskolákon  irodalmi, 
művészeti,  román  nyelvészeti  és  kultúrtörténeti 
tanulmányokkal  foglalkozott,  melyeknek  ered- 
ményei :  Északon  és  Délen  (spanyolországi  és 
norvégiai  útleírások  1898) ;  Don  Juxin  (a  monda 
eredetének  és  elterjedésének  vizsgálata  1899) ; 
Ferrara,  Ravenna,  Firenze  (mütörténeti  dolgo- 
zatok, 1907).  Előbb  a  Pesti  Naplónak,  majd  hosszú 
ideig  a  Budapesti  Naplónak  volt  novellistája, 
később  a  Budapesti  Hírlapnak  s  újabban  az  Uj 
Nemzedéknek  tárcaírója.  1920-ban  (^sászár  Ele- 
mérrel szerkesztette  a  Magyar  Múzsá-t.  1901  óta 
tagja  a  képviselőháznak  s  1920  óta  a  nemzetgyű- 
lésnek. A  vörös  uralom  megdőlte  óta  tevékeny 
részt  vesz  a  politikai  életben,  s  1919  nyarától 
kezdve  betölti  a  vallás-  és  közoktatásügyi  minisz- 
térium politikai  államtitkári  állását,  közben  volt 
ú.  n.  összekötő  miniszter  is.  1921  óta  a  Film- 
tanács elnöke.  Spanyolország  című  darabjával 
megteremtette  nálunk  az  Uránia-genret,  a  vetí- 
tett képekkel  kisért  tudományos  fölolvasásokat. 


Pékár 


286 


Peking: 


Amire  ót  nagy  műveltsége,  széles  látóköre,  is- 
mereteinek gazdagsága  s  könnyed,  eleven  elő- 
adó készsége  egyenesen  hivatottá  tették.  11 
Uránia-darabot  írt,  köztük  az  elsőn  kívül  A  tánc, 
A  párisi  asszony,  Napóleon  száznál  több  elő- 
adást értek  meg.  Mint  szépíró,  igen  termékeny 
és  változatos,  főképen  novellákat  ír,  de  regénye- 
ket és  drámákat  is,  többnyire  modern  tárgyú  no- 
vellákat, de  szívesen  fordul  a  múlthoz  is,  külö- 
nösen a  francia  rokokó  világhoz,  a  XVII— XVIII. 
sz.  magyar  históriájához  s  a  magyar  Bieder- 
meier-korhoz. Alapjában  romantikus,  vonzódik  a 
misztikus,  csodálatos,  szövevényes  történetekhez, 
de  újabban  némi  egészséges  realizmus,  magyaros 
szín  és  szellem  s  derült  humor  is  föltűnik  köl- 
tészetében. Önállóan  megjelent  elbeszéléskötetei : 
Dodö  főhadnagy  prohlémái  (1894f);  Homályban 
<1894;) ;  Az  aranyJceztyüs  kisasszony  (1897) ; 
Az  esztendő  legendája  (1899) ;  A  jukkerleány  és 
egyéb  elbeszélések  (1899);  Pasztellek  (1902); 
Éokokó-idyllek  (1903);  Delilah  nyoszolyája 
(1903) ; A  szultán  árnyéka  (1905) ;  Yitézi  román- 
cok (1907);  Atalanta  csókja  (1908);  A  frigiai 
sapka  (1909) ;  A  kölcsönkért  kastély  (1910) ;  A 
Szerechenek  összeesküvése  (1911) ;  Vénusz  köny- 
nyei  (li^l2);  Lacika  mamája  (1913);  A  szép 
Fongrátzné  krinolinja  (1917);  A  mezitlábas 
grófkisasszony  (1918);  A  bresztováci  szent, 
Topáz  királyné.  Magyar  költök  szerelmei  (1920). 
Eegényei:  Lavina  (1895) ;  Hatalom  (1897) ;  Livio 
föíuidnagy  (1902);  A  liliomos  asszony  (1903); 
Tatárrdbság  (1909),  melyet  az  Akadémia  1910.  a 
Péczely- díjjal  tüntetett  ki  és  Az  amazon-királynő 
(1920).  Drámái  mind  a  Nemzeti  Színházban  kerül- 
tek szinre,  ezek:  Mátyá^s  és  Beatrix  (történeti 
dráma  1904;) ;  Drághy  Éua  esküje  (történeti  tra- 
gédia 1911);  A  kölcsönkért  kastély  (vígjáték 
1914);  A  magyar  (drámai  költemény  1920); 
Danton  {tv SLgéála,  1920).  Az  Akadémia  A  kölcsön- 
kért kastélyt  1915.,  a  Dantont  1921.  a  Vojnits- 
díjjal  koszonizta.  írói  érdemeit  a  Kisfaludy-  és 
Petőft-Társaság  1901.  rendes,  az  Akadémia  1911. 
levelező  tagsággal  tüntette  ki.  A  Petőíi-T.-nak 
1919.  alelnöke,  1920  óta  elnöke. 

3.  P.  Imre,  közgazdasági  író,  szül.  Rozsnyón 
1838  dec.  9.  Műegyetemi  tanulmányait  Budapesten 
és  Karlsruheban  elvégezvén,  1864.  a  debreczeni 
István-gőzmalmok  igazgatója  lett  s  itt  1875-ig 
működött.  Ugyanez  idő  alatt  a  debreczeni  gazda- 
sági akadémiának  egyik  tanszékét  töltötte  be. 
1880-ban  a  magyar  kormány  megbízásából  az 
Egyesült-Államokban  tanulmányozta  a  mezőgaz- 
dasági viszonyokat.  Útjából  hazatérvén,  a  Ma- 
gyar leszámítoló-  és  pénzváltó-bank  vezérigazga- 
tója s  a  bank  áruosztályának  vezetője  lett.  Ez  állá- 
sában megteremtette  Magyarországon  a  közrak- 
tári intézményt  s  Fiúméban  amerikai  rendszeri! 
elevátort  épített.  Napilapokban  és  folyóiratokban 
megjelent  cikkein  kívül  önálló  munka j  a :  Földünk 
Imzája  és  lisztje  (Budapest  1881,  németül  1882). 
1920-ban  az  Akadémia  tiszteleti  tagjává  válasz- 
totta az  általa  föltalált  s  «pekározás«-nak  neve- 
zett lisztvizsgáló  eljárásért. 

4.  P.  Károly,  jeles  pszichológus  és  esztétikus, 
szül.  Aradon  1869  dec.  16.,  megh.  Budapesten 
1911.  Egyetemi  tanulmányait  Budapesten  vé- 


gezte, hol  Az  esztétikai  érzések  pszichológiája 
(1891)  c.  művével  pályadíjat  nyert.  Párisi  tanul- 
mányéve után  a  lőcsei  f öreáliskolánál,  majd  Buda- 
pesten tanári  állást  nyert.  Főműve :  a  Positiv 
aesthetika  (Budapest  1897)  esztétikai  irodalmunk 
egyik  legjelentősebb  alkotása.  Tanulmányai  és 
nagyobb  munkái  sorából  kiemelkednek :  A  filo- 
zófia története  (Budapest  1902) ;  Modern  fél- 
fogásunk és  az  ember  világhelyzete  (u.  o.  1905) ; 
A  magyar  díszítő  m^tivumokról  (u.  o.  1906) ; 
A  magyar  nemzeti  szépről  (u.  o.  1906).  Halála 
után  Jelent  meg:  Magijar  kultúra  (Budapest 
1916). 

5.  P.  Mihály,  orvos-szakíró,  egyetemi  tanár, 
szül.  Aradon  1871  aug.  21.  Tanulmányait  Aradon 
és  Budapesten  végezte,  hol  1897.  lett  orvosdoktor. 
Tizenkilenc  évig  a  budapesti  egyetem  élettani 
intézetében  volt  asszisztens  és  adjunktus.  1914. 
a  vallás-  és  közoktatásügyi  minisztériumba  ren- 
delték be  szolgálattételre ;  1915.  a  budapesti  egye- 
temen magántanárrá  habilitálták.  1918-ban  po- 
zsonyi egyetemi  tanár  lett  s  az  újonnan  alakult 
orvosi  fakultás  dékánjává  választották.  19 1 9-ben 
át  kellett  adni  a  fakultást  a  cseheknek,  de  dó- 
kánsága  alatt  sikertilt  annak  működésót  átme- 
netileg Budapesten  megkezdeni.  A  pozsonyi  egye- 
tem Pécsett  leendő  elhelyezésének  előkészítésé- 
vel a  közoktatásügyi  miniszter  1922.  őt  bízta 
meg.  Számos  népszerű  tudományos  előadást  tar- 
tott ;  több  orvostudományi  értekezése  jelent  meg 
magyar  és  idegen  szakfolyóiratokban.  Önálló 
művei :  Az  emberi  test  szerkezete  és  működése 
(A  míiveltség  könyvtára,  1905) ;  Emlékirat  a 
középiskolai  orvosi  egészségtanári  állás  újjá- 
szervezése érdekében  (1914) ;  sajtó  alatt :  A  nemi 
élet  és  abstinentia,  valamint  A  tiéerculosis 
szociális  jelentősége  előadássorozatok.  B  Lexi- 
konnak is  nmnkatársa. 

Pekári  (Dicotyles,  áuat),  a  Sertésfélék  csa- 
ládjába tartozó  emlősállatnem.  Fajai  zömök  ter- 
metűek ;  fejük  és  törzstik  rövid ;  arcorruk  a  disz- 
nókéhoz hasonló ;  farkuk  kívülről  nem  látható ; 
elülső  lábukon  4,  a  hátulsókon  3  ujjuk  van ;  gyom- 
ruk sokkal  összetettebb,  mint  a  sertésfélékó  lenni 
szokott  és  már  a  kérődzőkére  emlékeztet.  3  élő  és 
3  kihalt  faja  ismeretes.  Egyik  faj  az  örvös  P.{D. 
torquatus  Cuv.),  mely  95  cm.  hosszú,  farka  2  cm. 
hosszú,  magassága  40  cm.  Hátmirigyéből  átható 
szagú  váladékot  bocsát  ki.  Észak-Amerika  D.-i 
részeit,  Közép-  és  Dél-Amerika  erdős  tájait  lakja, 
mintegy  1000  m.-re  a  tenger  színe  felett.  Az  er- 
dőkön és  térségeken  át  csapatosan  vándorol  s  még 
a  nagy  folyókat  is  átússza.  Gyökerekkel,  gyü- 
mölcscsel táplálkozik,  de  megeszi  a  csúszómászó- 
kat és  férgeket  is.  1— 2-őt  fladzik.  Húsáért  va- 
dásszák. Fiatalon  fogságba  kerülve,  igen  megsze- 
lídül. A  pézsma-P.  v.  ajakos  P,  ajakos  disznó 
(D.  labiatiis  Cuv.)  1  m.  hosszú ;  farka  5  cm.  Bun- 
dája kócos,  egyszínű  szürkés  fekete,  alsó  állkap- 
csai nagy  fehér  foltokkal  díszítettek. 

Pekeadió  (növ.),  1.  Caryocar.^ 

Pekelnik  (Pekelnik),  kisk.  Árva  vm.  trsztenai 
j.-ban,  (1910)  1239  leng^^el  lak.(Tr.  Cs.-Szl.) 

Peking  (Pe-king),  Északi  főváros;  1.  a  terv- 
rajzot), a  kínai  bkodalom  fővárosa,  36  m.  t.  sz. 
fölötti  magasságban  a  Kínai-alföldön,  150  km.- 


Peking: 


287 


Peking 


nyire  a  tengertől.  Éghajlata  nagyon  szélsőséges, 
janiiáriusi  középhőmórséklot  4'5°,  júliusi  pedig 
26®  C,  nyáron  melegebb,  télen  meg  hidegebb,  mmt 
a  vele  csaknem  egy  földr.  szélességen  levő  Ná- 
poly. Évi  csapadéka  651  mm.  Közigazgatásilag 


letompított  négyszög  alakú,  23*9  km.  hosszú,  13  m. 
magas  és  felül  11  m.  széles  fal  fogja  körül ;  9 
kapuja  van  s  a  4?  sarok  fölött  30  m.  magas  tor- 
nyok emelkednek.  A  tatárvárossal  D.-en  érint- 
kezik a  szélesebb,  de  nem  olyan  hosszú  kinai 


.      .  PEKING. 

KÖVETSÉGEK:    lOsztmk-nuiarai:    IJeiiiel.  2. 1 randa ,    H.Jnf/oL,    Ü.Orosz,    6. Japán,    lfí(j[xt'>iíill áUwnok. 


Mérték  1:68.000. 


I    M    f-1  •  i-^  T=rT=T7 


'  küűmétei'. 


két  részre  van  beosztva :  a  K.-i  Ta-hszing-hszien 
s  a  Ny.-i  Van-ping-hszien-re.  A  mandzsu  dinasz- 
tia betelepedésekor  a  várost  mandzsu  (tatár)  és 
kinai  részre  osztotta,  amabban  a  császár  s  az  elő- 
kelők, emebben  a  polgári  lakosság  volt.  Lakóinak 
száma  (1912)  692,500.  A  tatárvárost  ÉNy-i  sarkán 


város,  falai,  tornyai  ennek  alacsonyabbak,  7  ka- 
puja van.  A  tatár  város  közepén  van  a  császár- 
város palotákkal,  templomokkal  stb.  Ennek  kö- 
zepén volt  a  tilos  város  (Tané),  amelybe  csak  csá- 
szári engedéllyel  volt  szabad  bemenni  s  a  többi 
résztől  falakkal  és  sáncokkal  volt  elválasztva. 


Peking 


288 


Pektár* 


A  tatárváros  legtöbb  palotája  s  kertje  még  a  mon- 
golok idejéből  való,  utcái  színes  téglával  burkol- 
tak, de  el  vannak  hanyagolva.  A  házak  egyeme- 
letesek, a  paloták  sárga,  a  templomok  kék  cserép- 
pel vannak  födve.  A  tatárváros  nevezetesebb  épü- 
letei: a  szén-  vagy  messzelátó  domb  (esing-san  v. 
mei-san) ;  a  dobos-,  a  harang-torony ;  a  csillagvizs- 
gáló a  XIII.  és  XVII.  sz.-ból  való  bronzeszközökkel 
(ezek  egy  részét  1900.  Németországba  vitték),  a 
vizsgálati  csarnok  12,000  jelölt  számára  cellák- 
kal, a  nagy  lámatemplom  (jung-ho-kung),  a  Kon- 
fucius-templom  (seng-jen-miau),  állítólag  Kr.  e. 
1200-ból  származó  feliratokkal,  a  klasszikus  köny- 
vek csarnoka  több  mint  200  kőtáblára  írt  szöveg- 
gel, a  jó  uralkodók  temploma  (Tivang-miau),  a 
fehér  pagoda  (pe-ta-sze),  a  Nantang  (déli  templom), 
francia  kath.  kórház,  az  188S  dec.  10.  fölszentelt 
Pai-tang  templom,  mellette  székesegyház,  P.  és 
É.-i  Pecsi-li  apostoli  vikáriusának  székháza  pap- 
nevelővel, iskolával  és  könyvsajtóval,  a  Hszi-tang 
régi  temetkezöhelyekkel ;  az  európai  országok  kö- 
vetségei, az  1903  jan.  18.  leleplezett  Ketteler- 
diadaílv.  Itt  van  az  orosz  ortodox  hittérítő  szék- 
hely :  a  Peikuang,  a  kath.  és  prot.  hittérítők  kór- 
házai, iskolái ;  az  u.  n.  Peking-egyetem  (Tung-ven- 
kuang),  amelyben  idegen  tanárok  tanítanak  kínaia- 
kat európai  nyelvekre  és  tudományokra.  A  kinai 
város  rendetlenebb  és  piszkosabb,  ebben  vannak: 
az  ég  és  szántás-vetés  temploma  (tian-tan  és 
szien-nung-tan),  színházak,  boltok  és  bazárok.  P. 
a  kormánynak  s  a  legfőbb  hivataloknak  a  szék- 
helye. P.-t  Tang-kuval,Tung-csouval,  Tien-cinnel, 
Sankhaikvannal  és  Hankauval  vasút  köti  össze. 
P.  közeli  környékén  szintén  vannak  nevezete- 
sebb helyek :  a  császári  nagy  vadaskert,  amely- 
ben antilóp-nyájak  és  a  másutt  kiveszett  Cervus 
Davidianus  láthatók ;  a  Hun-hón  átvezető  híd, 
a  Lu-ko-csiao,  a  13  emeletes  pagoda,  a  hold- 
templom (Jue-tan),  a  Sa-la-öl  katolikus  hittérítő 
állomás,  a  régi  portugál  temető  sok  jezsuita  hit- 
térítő emlékével,  a  XV.  sz.-ból  való  5  tornyú 
tibeti  templom,  a  harang-templom  (Ta-csung-sze), 
a  császári  nyaralók  stb.,  mindezeket  az  angolok 
1860.  nagyon  megrongálták;  Hvang-sze  láma- 
templom, a  Föld  és  a  Nap  temploma  (Ti-  és  Jih- 
tan).  Állítólag  már  1121.  Kr.  e.  a  mai  P.  helyén  ál- 
lott egy  Ki  nevű  város,  amely  Kr.  e.  723— 221-ig 
Jen  fejedelemség  fővárosa  volt.  986-ban  foglalták 
el  a  kitan -tatárok  a  várost  s  ezután  nekik,  majd 
1151.  a  Kin- dinasztiának  lett  P.  a  székhelye,  1215. 
elfoglalta  Dzsingisz-khán,  unokája  Kubiláj  (1267) 
ide  tette  át  a  mongol  császárok  székhelyét  és  Khan- 
ba-lunak  (Kam-ba-lu)  nevezte  el.  A  mongolok  el- 
üzetése  után  Jung-lo,  a  Ming-dinasztia  tagja  1409. 
Nankingból  ideköltözött,  ekkor  kapta  a  város  mai 
nevét.  Itt  kezdődött  1900  jún.  20.  Ketteler  br.  né- 
met nagykövet  megölésével  a  boxer- lázadás,  ame- 
lyet 1901  szept.  7.-én  követett  a  béke,  1912  febr. 
13.  itt  mondták  ki  a  köztársaságot.  1917  júni- 
usban monarchista  forradalom  inult  ki  P.-ből,  de 
a  köztársasági  csapatok  a  város  közelében  meg- 
verték a  császári  csapatokat,  júl.  8.  megszállták 
a  várost,  melynek  egy  része  a  követségi  épüle- 
tekkel együtt  lángok  martaléka  lett.  1920  július- 
ban a  japánbarát  és  japánellenes  pártok  viszálya 
következtében  ismét  harcok  színhelye  volt;  az 


idegenek  elhagyták  a  várost.  V.  ö,  Favier^  P.^ 
histoire  et  descriptions  (Lille  1900) ;  Grube,  Zur 
Pekinger  Volkskunde  (Berlin  1901) ;  Laure,  Siége 
de  P.  (Paris  1904);  P.  térképe  1900—1901. 
1 :  17,500  (Berlm  1903). 

Peking-bantam,  törpe  kokinkinai  tyúk,  1. 
Bantam-tyúkok. 

Pekingi  fülemile,  a  Nap-madár  neve,  1.  Nap- 
madár. 

Pekingi  kacsa,  kinai  származású,  nálunk  is 
ismeretes  és  legelterjedtebb  külföldi  kulturfajta, 
mely  a  magyar  parlagi  kacsa  javítására  igen 
alkalmas.  Kétakkora  mint  a  közönséges  parlagi 
kacsa,  súlya  3—4*5  kg.  Dús  tollazata  tejfelsárga,, 
csőre  és  lábai  narancssárga  színűek.  A  nyak  tar- 
tása majdnem  függőleges,  a  felső  nyakélen  a 
toUazat  hosszabb,  sörényszerű.  A  törzs  meredek 
tartású,  úgy,  hogy  a  has  majdnem  a  földet  érinti. 
A  P.  elég  ellenálló,  gyorsan  fejlődő,  jól  hízik ; 
húsa,  noha  durvább  rostú,  mint  a  közönséges 
kacsáé,  mégis  igen  ízletes,  évenként  rendszerint 
60—90,  darabonként  átlag  90  g.  súlyú  tojást 
tojik. 

Pékla,  Torzsához  tartozó  puszta  Bács-Bodrog 
vármegye  kulai  j.-ban,  volt  kincstári  mintagazda- 
sággal, ahol  sikeresen  miivelik  a  rizstermesztést. 
(Tr.  SzHSz.). 

Pekle,  az  a  zsinór,  melyre  a  halász  a  horgot 
köti. 

Peko-tea,  1.  Tea. 

Pekry  (Petrovinai)  Lőrinc  gróf,  1667.  kezdte 
hadi  pályáját.  Thököly  kurucaihoz  csatlakozván, 
az  erdélyi  országgyűlés  mint  felségsértőt  elfo- 
gatta ós  javait  elkobozta ;  ezeket  azonban  1694. 
visszaperelte.  Ugyanakkor  I.  Lipót  király  Szörény 
vm.  főispánjává,  majd  a  székelyek  főkapitá 
nyává  tette,  s  midőn  a  székelyekből  3  ezredet 
akart  alakítani,  1702.  meg  is  jutalmazta.  1703 
végén  azonban  a  kurucok  elfogták  s  ekkor  legbuz- 
góbb  híve  lett  II.  Rákóczi  Ferencnek,  kinek  er- 
délyi fejedelemmé  választásán  legjobban  buzgól- 
kodott, amiért  a  gyulafehérvári  országgyűlés 
1704.  Erdély  főgenerálisának  választotta  meg, 
Rákóczi  pedig  jószágokkal  jutalmazta.  Meghalt 
Homonnán  1709  márc.  6.  Felesége  volt  Petröczy 
Kata  Szidónia  (1.  o.),  a  költőnő.  V.  ö.  Szádeczkíjy. 
Gróf  P.  levéltára  (Századok,  1908) ;  Márki,  II. 
Rákóczi  Ferencz,  I— II. 

Pektári  Joakim,  Szlavónia  bánja  V.  István 
idejében.  Midőn  1272.  a  király  meglátogatta  a 
Dráva-Száva  közét,  jún.  24.  elrabolta  fiát,  László 
herceget,  a  kivel  Habsburg  Rudolf  leányát  akarta 
elvétetni.  A  király  ostrom  alá  fogta  Kaproncza 
várát,  hová  a  volt  bán  a  kis  királyfival  zárkó- 
zott, de  a  hosszas  ostrom  végét  nem  élte  meg. 
A  király  halálának  (aug.  6.)  hírére  P.  Székes- 
fehérvárra vitte  Lászlót,  szétverte  az  Erzsébet 
királyné  ellen  föllázadt  Egyed  mester  csapatát, 
8  megkoronáztatta  Lászlót,  kinek  nevében  most 
ő  kormányzott.  Újra  visszaszerezte  báni  méltó- 
ságát. Novemberben  tárnokmesterré  s  pilisi  is- 
pánná tétette  magát,  s  mint  Habsburg  Rudolf 
hívének  nagy  része  volt  a  II.  Ottokárral  való 
háború  felidézésében.  1273  elején  ugyan  a  ki- 
rályné minden  méltóságától  megfosztotta,  de  a 
cseh-háború  küszöbén  újra  tárnok  lett.  Pozsonyt 


Pektín 


—     289     ~ 


Pelagrii^us  szedimentáció 


Ottokár  ellenében  nem  tarthatta  meg.  Ottokár 
visszavonulása  után  mindent  elkövetett,  hogy  a 
csehektől  megszállt  magyar  várakat  visszavegye. 
1274  jún.  elején  ellenségei  újra  megbuktatták, 
mire  palotaforradalommal  felelt.  Hatalmába  kerí- 
tette a  kis  királyt  s  anyját,  akiket  azonban  az 
urak  kiszabadítottak,  mire  a  Drávántúlra  vonult, 
magával  vivén  a  8  éves  András  herceget  is.  Csák 
Péter  a  kis  királlyal  utána  sietett  s  a  fövenyi 
csatában  szept.  26—29.  közt  megverte  ;  testvérét, 
Henrik  bánt  levágta  s  maga  P.  is  csak  nehezen 
menekülhetett  el.  1275  márciusában  a  pártok 
ismét  kibékültek,  s  P.  jún.  5—6.  visszaszerezte 
minden  hatalmát.  A  kis  királyt  rábírta,  hogy  a 
csehekkel  kötött  ideiglenes  békét  meg  ne  erő- 
sítse 8  Habsburg-barát  politikát  űzzön.  Csák 
Péter  azonban  1275  novemberében  ismét  meg- 
buktatta P.  kormányát,  mira  megint  kitört  a  pol- 
gárháború. 1276  júniusában  a  király  P.-nak 
visszaadta  az  egész  Szlavónia  bánságát.  Politi- 
kája diadalt  aratott,  mert  Habsburg  Rudolf  1276 
nov.  21.  hódolatra  birta  II.  Ottokárt  s  a  békébe 
Magyarországot  is  belefoglalta.  1277.  a  föUázadt 
horvátok  ellen  vezetett  háborúban  április  havá- 
ban elesett. 

Pektín,  a  szénhidrátokkal  rokon  vegyület, 
amely  a  húsos  gyümölcsök  (alma,  körte  stb.)  és  a 
húsos  gyökerek  (répa,  murok  stb.)  nedvében  ta- 
lálható. A  tiszta  P.  fehér,  alaktalan  tömeg,  amely- 
nek íze  és  szaga  nincsen  ;  vízzel  sűrű,  kocsonya- 
szerű  tömeggé  lesz  és  ebből  alkohollal  ismét  le- 
választható. Salétromsavval  melegítve,  előbb 
cukorsav,  azután  nyálkasav  képződik  belőle. 

Pektinóz,  1.  Arabinóz. 

Pektisz  (-TjXTt'i;),  görög  húroshangszer. 

Pektolit  (ásv.),  monolvlin  prizmák  vagy  rudas- 
rostos halmazok ;  kristályalakja  nagyon  hasonlít 
a  wollastonitéra.  Két  irányban  kitűnően  hasad, 
szürkés-zöldesfehér,  élein  áttetsző,  kissé  gyöngy- 
házfényű. Víztartalmú  nátriumwollastonitnak 
tekinthető :  HNaCa3(Si03)3.  A  zeolitekhez  hason- 
lóan az  eruptív  kőzetek  repedéseiben  fordul  elő 
a  Monzoni  hegységben  Tirolban,  Skye-szigetón, 
több  helyen  Skóciában  (pl.  Ayrshireben  méternyi 
kristályokban),  New  Jerseyben.  Vele  azonos  a 
Stellit  és  az  Osmelit 

Pektoráliák,  köhögés  elleni  szerek. 

Péladan,  Joséphín,  francia  író,  szül.  Lyonban 
1859  márc.  28.,  megh.  Neuilly-sur-Seineben  1918 
jún.  27.  Különcködő  ember  volt,  aki  az  utolsó  babi- 
loni királyok  utódának  képzelte  s  ennek  megfele- 
lően könyvein  «le  8ár»-nak  címezte  magát.  A  kö- 
zépkori rózsakeresztes  rendet  is  felújította  s  ön- 
magát tette  meg  főmesterré.  Különc  természete 
teljes  mértékben  megnyilvánul  irodalmi  művei- 
ben, melyektől  nem  lehet  eltagadni  az  igazi  tehet- 
séget. Színpompás  stílusa  s  élénk  képzelő  tehet- 
sége van,  amely  azonban  sokszor  szertelensógbe 
csapong.  Főműve  a  19  regényből  álló  La  déca- 
dence  latiné  c.  ciklusa  (1884—1906),  melynek  Le 
vice  supréme  (1884)  c.  első  kötetét  G.  d'Annunzio 
kelleténél  jobban  kihasználta.  Színdarabjai:  Le 
fils  des  ótoiles  (1892) ;  Babylone  (1893) ;  Sémira- 
mis  (1904) ;  Oedipe  et  le  Sphynx  (1904).  Műbirá- 
latai  La  décadence  esthétique  címen  láttak  nap- 
világot. Műveiből  magyarul  megjelent :  Egy  az 

Révai  Knffy  IjExíkontu  XV.  kőt. 


eggyel  (ford.  Maksziányi  Dezső,  Bpest  1919) ;  A 
mindenható  arany  (ford.  u.  a.,  Bpest  1919).  V.  ö.  R. 
G.  Avibrun,  Joséphin  P.  (Paris  1904) ;  Agrippa, 
Modem  misztikusok  (Budapest  1899). 

Pelade  (franc,  ejtsd :  peiád),  a.  m.  hajhullás, 
így  nevezik  a  pellagra  (1.  o.)  hajhullással  járó 
alakját,  mely  Kolumbiában  fordul  elő. 

Pelagia,  neve  3  szent  szűznek  Keleten,  akiket 
a  görög  egyház  együttesen  ünnepel  okt.  8.  Tör- 
ténelmüeg  csak  az  antiochiai  P.  vértanú  létezése 
bizonyos  306  körül,  aki  egy  magaslatról  leugorva 
áldozta  föl  életét,  hogy  meggyaláztatását  kike- 
rülje. Ünnepe  jún.  9. 

Pelagianiziuns,  1.  Felagiámisok. 

Pelagia  noetiluca  Per.  et  Les.  (áiiat),  a  ko- 
rongos medúzák  (Discomedusae)  rendjéÍ3e  tar- 
tozó állatfaj.  Ernyőjének  átmérője  6— 8  cm.  Színe 
változó ;  rendesen  vöröses  v.  sárgás  barna ;  tapo- 
gatói és  ivarszervei  vörösek.  A  Földközi-tenger- 
ben honos.  Éjjel  világít. 

Pelagiánusok,  annak  a  tévtannak  követői, 
melynek  szerzője  Felagius  brit  szerzetes  volt. 
(Megh.  418  után.)  Csak  411  előttről  vannak  róla 
biztos  adatok.  Hosszabb  ideig  Rómában,  később 
valószínűleg  Keleten  élt.  Ez  időből  származnak 
következő  (elveszett)  iratai:  De  üde  trinitatis 
Eclogarum  liber ;  Commentarii  in  epistolas  S.  Pauli. 
P.  Gaelestüts  nevű  tanítványával,  ki  előbb  ügy- 
véd, később  szerzetes  volt,  411  Afrikába  ment  Szt. 
Ágoston  hippói  püspök  területére.  Coelestius  Kar- 
thágóban pappá  akart  lenni,  de  Aurélius  püspök 
elutasította,  sőt  az  általa  összehívott  zsinaton 
(411)  elítélték  tanait,  amelyek  valószínűleg  egyik 
elveszett  irata,  Contra  traducem  peccati,  útján  is- 
meretesek voltak.  Ezek  szerint  1.  Ádám  meghalt 
volna,  ha  nem  is  vétkezik.  2.  Ádám  bűne  csak  neki 
ártott  és  nem  az  egész  emberi  nemnek.  3.  Az  új- 
szülött gyermekek  olyan  állapotban  vannak,  mint 
Ádám  a  bűnbeesés  előtt.  4.  Ádám  halála  ós  bűne 
épp  oly  kevéssé  oka  az  egész  emberi  nem  halálá- 
nak, amint  Krisztus  feltámadása  folytán  nem  tá- 
mad fel  az  egész  emberi  nem.  5.  A  törvény  épp  úgy 
vezet  a  mennyországba,  mint  az  evangélium.  6. 
Az  Úr  eljövetele  előtt  is  voltak  bűn  nélkül  való 
emberek.  E  tanok  sok  küzdelemre  adtak  okot, 
míg  végre  a  püspökök  (szám  szerint  200-an)  418 
máj.  1-én  zsinatot  tartottak,  amelyen  a  pela- 
gianizmus  ellen  határozatokat  mondtak  ki,  ez- 
után a  pápa  Bpistola  tractatoria  nevezetű  le- 
vélben elítélte  a  tévtant  és  ezt  az  egész  kat. 
világ  püspökeivel  közölte.  Coelestius  425.  Ró- 
mába ment  és  a  pápától  ügyének  megvizsgálását 
kérte.  A  pápa  azonban  Itáliából  kiűzte,  mire  kö- 
vetőivel Konstantinápolyba  ment,  de  innen  is  tá- 
vozniok  kellett  II.  Theodosius  császár  rendeletére. 
A  pelagianizmust  425  körül  Galliában  és  Bri- 
tanniában is  terjesztették,  mert  429.  Troyesben 
és  később  St.  Albansban  tartott  zsinaton  Pela- 
giust  és  tanítványát  Agricolát  kiközösítették. 
Miután  a  431.  Efezusban  megtartott  közzsinat  is 
elítélte  a  pelagianizmust,  ez  mindinkább  letűnt 
Keleten ;  Nyugaton  azonban  enyhébb  alakjában, 
a  szemipelagianizmusban  (1.  Szemipelagiármsok) 
éledt  fel. 

Pelagikus  szedimentáció  (geoi.).  Ellentótben 
a  kontinentális  édesvízi,  tavi  (limnikus)  ós  íluvia- 

19 


Pelagfkus  szervezetek 


290 


Pelaszgok 


tikus  ülepítéssel  megkülönböztethető  a  P.  Ez 
lehet  parti  v.litorális,  a  partoktól  távolabbi  szuh- 
pelagikus,  ós  végre  mélytengeri  v.  pelagikus.  A 
litorális  üledékek  többnyire  durvaszemű,  törme- 
lékes kőzetekből  állók,  gazdagok  az  állati  élet 
maradványaiban,  a  szubpelagikusak  finomabb  ter- 
rigén  homok  ós  iszapból  keletkezők,  gyakran  szin- 
tén bőséges  kövülettartalommal,  a  pelagikusak 
pedig  végre  planktoni  szervezetek  felhalmozó- 
dása (pl.  Radioláris  iszap,  Pteropodásiszap),  illetve 
szubaérikus  és  részben  kozmikus  por  üíepítése 
által  jellemeztetnek.  Nagyobb  kövületek  ezekben 
ritkábban  fordulnak  elő.  L.  még  Facies,  Föld 
(geológiai  képződményei). 

Pelagikus  szervezetek  (áiiat),  1.  Édesirízi  álla- 
tok. 

Pelagius,  két  római  pápának  neve : 

1. 1.  P.  555—566,  mások  szerint  556  ápr.  16-tól 
561  márc.  4-ig.  Diakonból  lett  pápa.  A  három  fe- 
jezetről szóló  vita  folyamán  kiadott  iratai  miatt, 
amelyekből  ellenei  hithűsógót  kétségbe  vonni 
igyekeztek,  nem  ismerték  el  mindjárt  általánosan 
pápának.  Ó  azonban  több  iratban  vallást  tett  igaz 
hitéről,  mire  ellenei  elnémultak.  Teljes  erővel 
védte  az  egyház  függetlenségét  és  kiváló  mérték- 
ben gyakorolta  az  irgalmasság  cselekedeteit. 

2.  IL  P.  578[579]-590).  Kormányzása  alatt  a 
spanyolországi  nyugati  gótok  az  arianizmusból 
visszatértek  a  kat.  egyházba  589.  Megh.  590  febr. 
7.,  a  Tiber  folyó  áradása  okozta  pestisben. 

Pelagius,  Asturia  királya,  1.  Pelayo. 

Pelagonia,  eredetileg  paeon,  II.  Fülöp  óta  ma- 
kedoniai  vidék,  Illyriától  Ny.-ra,  a  Lynkestistől 
B.-ra,  az  Eirgon  (most  Cserna  v.  Kara  szu)  forrás- 
vidéke ;  ma  is  termékeny  tájék.  A  monasztiri  gö- 
rög érsek  címe  ma  is  P.  érseke. 

Pelagoníszi  (Küra  Panagia,  Pélerissza), 
Bubea  görög  nomoszhoz  tartozó,  24  km^  területű 
sziklás  sziget  az  Egei-tengerben,  két  kolostorral, 
pompás  kikötővel.  Az  ókorban  Polyaegos  volt  a 
neve. 

Pelagonius,  latin  író,  aki  a  negyedik  század 
második  felében  Kr.  e.  állatorvosi  könyvet  (ars 
veterinaria)  írt,  amely  azonban  csak  hiányosan 
maradt  meg.  Ihm  1892.  Lipcsében  kiadta. 

Pelagosa  (ejtsd:  — góza),  kis  sziklás  sziget  az 
Adriai-tengerben,  Lesína  dalmát  ker.  kapitány- 
ság Comisa  községéhez  tartozik,  területe  03  km', 
116  m.  magas  világító  toronnyal,  meteorológiai 
állomással.  Most  Olaszországhoz  tartozik.  V.  ö. 
Groller  Miksa,  A  P.  szigetcsoport  topográfiai  és 
földtani  vázlata,  3  táblával.  (Földt.  intézet  év- 
könyve, VII.  köt.  Budapest  1884-87). 

Pelagotlmria  (állat),  a  tengeri  ugorkák  (Ho- 
lothuria)  osztályába  tartozó  állatnem.  Fajai  pe- 
lagikusan  élnek.  Legismertebb  faj  a  P.  natatrix 
Ludwig. 

Pelámisz  (Pelamydrus  Sch. ;  Hydriis,  Pela- 
mis,  állat),  a  Siklófélék  (Golubridae)  családjába,  az 
Elül  mérges  fogas  kígyók  (Proteroglypha)  cso- 
portjába tartozó  kígyónem.  Egyetlen  faja  isme- 
retes :  a  kétszínű  tengeri  kígyó  (Pelamydriis pla- 
turus  L.  =  JSydriis  platurics  L.  és  Pelamis 
hicolor  Daud.).  Testének  felső  része  sötét  barna- 
fekete,  alsó  része  világos  sárgásbarna,  okker-  v. 
citromsárga.  A  felső  és  alsó  róBz  színe  élesen  kü- 


lönválik egymástól  s  csak  a  fark  tájékán  folyik 
át  egymásba  olyanformán,  hogy  itt  aávok  v.  fol- 
tok keletkeznek.  Hossza  ritkán  több  085  m.-nél. 
Az  Indiai-óceánban  és  a  Csöndes-oceán  trópusi  ré- 
szeiben honos.  Bengália,  Malabár,  Szumatra, 
Jáva,  Celebesz,  Dól-Kina  partvidékein,  a  Perzsar- 
öbölben  és  Közép-Amerika  nyugati  partjain  Mexi- 
kótól Ecuadorig  gyakori,  sőt  a  Japán  tengerben 
ós  Madagaszkár  meg  a  Jóremónys^g  foka  körül 
is  észlelték.  Főleg  lábasfejűekkel  ÍCephalopoda) 
táplálkozik. 

Pelamydrns  (állat),  1.  Pelámisz. 

Pelamys  (áiiat),  1.  Bonito. 

Pelargoniam  L'HéHt.,  muskátli  (qöv.),  a 
Geraniaceae  (Gerelyfélék)-család  génusza;  200 
faja  közül  a  legtöbb  délafrikai,  ezek  közül  valók 
a  kedvelt  muskátlifajták.  Száruk  húsos  v.  fás. 
Levelük  egyszerű  v.  osztott,  tenyeresen  erezett, 
kerek,  csipkés,  karélyos,  általában  színben  és  alak- 
ban igen  változatos.  Viráguk  zigomorf ,  ami  leg- 
jobban abból  látható,  hogy  a  2  felső  szirom  szí- 
nében, helyzetében  és  nagyságában  elüt  a  3  alsó- 
tól, rendesen  5  szirom  és  5  csészelevél  van,  a 
hátsó  csészelevél  alatt  egy  hézag  nyúlik  a  ko- 
csányba,  mintha  a  csészelevél  sarkantyúja  volna. 
Tokjuk  5  részben  válik  el  a  központi  oszloptól,  a 
csőrszerű  szőrös  bibeszálak  összecsavarodása 
folytán.  Nemcsak  viráguk,  hanem  levelük  is 
illatos,  az  utóbbiaknak  illatot  mirigyszőröktől 
kiválasztott  éterikus  olaj  ad.  Igen  hálás  kerti  és 
szobai  (cserép)  növények.  A  tenyésztés  folyamán 
a  fajtáknak  oly  gazdag  sorozata  állt  elő,  hogy 
szinte  évről-évre  új  fajták  lesznek  divatossá.  Kü- 
lönösen két  fokföldi  fajta  vált  jelentőssé  a  ker- 
tek részére :  a  P.  inquinans  Ait.  és  P.  zonale 
Wüld.  E  két  fajból  számtalan  változat,  fajve- 
gyiUék  (hybrid)  keletkezett.  Kertészetüeg  ezek 
összességét  a  következőképen  csoportosítják:  1. 
egyszerűen  virító  skarlát  P.-ok,  2.  teltvirágú 
skarlát  P.-ok ;  3.  tarkalevelű  P.-ok.  A  P.-ok  a 
Bzőnyegkertészeten  kívül  ablak-  és  erkély  díszí- 
tésre kiválóan  alkalmasak,  valamint  szobai 
növény  ékül  szintén.  Az  újabb  időben  nagyobb 
elterjedtségnek  örvendő  ú.  n.  angol  P.-ok  a  P. 
grandifiorum  Willd.  és  P.  quinquevidnerum 
WiUd.  fajoktól  származtak  le.  Ugyancsak  nagj'' 
előszeretettel  viseltetnek  a  P.peltatum  Ait.  iránt, 
mely  egyike  a  legkiválóbb  ámpolnanövényeknek, 
emellett  az  ablak-  és  erkélydíszítéseknek  szinte 
mellőzhetetlen  növényévé  vált. 

Pelargonsav,  nonilsav  CgHigOgjOktilkarbonsav 
CgHiT .  COOH.  Egybázisú  karbonsav ;  észtere  a 
Polargonium  roseum  leveleiben  található.  Metil- 
nonilketon  oxidációja  útján  állítják  elő.  A  normái 
P.kri8tályostöraeg:op.l2-5°,fp.253-5od=0-9068. 
A  P.-val  izomer  metil-hexil- ecetsav  v.  izononilsav 
folyékony  halmazállapotú  ós  244— 246''-on  forr. 

Pelargornitlics  (állat),  1.  Vágómadarak. 

Pelaszg  építészet  neve  alá  foglalták  régeb- 
ben azokat  a  fal-,  bástya-,  vár-  és  sírépítke- 
zéseket, melyeket  most  a  mikenei  ós  krétai  építé- 
szetbe sorolnak. 

Pelaszgiotisz,  Tesszália  egyik  kerülete,  fővá- 
rosa Larissza. 

Pelaszgok  volt  a  régi  görögöknél  hazájuk 
őslakóinak  a  neve ;  fajrokonaiknak  tekintették. 


Pelayo 


—     291 


Pele-félék 


kiket  bevándorlásuk  alatt  elnyomtak  (ez  volt  ná- 
lunk Ribáry  Ferencnek  is  a  nézete).  A  történeti 
korban  P.-nak  hívták  Tesszáliában  a  Peneiosz 
völgyének  lakóit.  Újabb  kutatások  szintén  indo- 
gemán  fajnak  tartják  a  P.-at,  kik  Kisázsiából 
szárazföldi  úton  északról  jutottak  Görögországba 
s  Epiruszban  ők  alapították  meg  a  dodonai  Zeus 
és  Dione  tiszteletét.  V.  ö.  Bibáry,  A  pelaszg  kér- 
dés mai  állása  (Budapest  1884);  Ed.  Meyer, 
Porschungen  zur  altén  Geschichte,  I.  köt.  (Halle 
1892) ;  A.  MüUer,  Pelasgen  u.  Hellénen  (Göttin- 
gen  1892);  W.  Bidgeway,  The  early  age  of 
Greece,  I.  köt.  (London  1901)  és  Görögország 
történelmi  irodalmát  (VIII.  köt.  715.  lap). 

Pelayo  (Pelagius),  Asturia  királya  (718—737). 
Gót  főúr  volt,  ki  a  xeresi  csata  (711)  után  hívei- 
vel fentartotta  magát  az  arabok  ellen  Asturia 
hegyei  közt  s  ott  egy  kis  keresztény  királyságot 
alapított.  Utódai  százados  harcokban  új  terüle- 
teket hódítottak  el  az  araboktól  (León,  Kasztilia) 
8  ezzel  megvetették  alapját  a  későbbi  Spanyolor- 
szágnak. P.-t  fia,  Favila  (737—739.)  és  veje,  I. 
Alfonz  (739—757.)  követték  az  uralkodásban. 

Pelbájrt,  a  régi  magyaroknál  egészen  a  XVI. 
sz.-ig  használatos  keresztnév.  Mint  a  biharvár- 
megyei Pelbárthida  község  neve  kétségtelenü) 
igazolja,  a  latin  Privartus  névből  alakult :  Piri- 
vart, Pilibart,  Pelbárt  fokozatokkal.  B  néven 
legismertebb  magyar  ember  Temesvári  Pelbárt 
(1.  o.),  a  híres  egyházi  szónok  és  író. 

Pelbárthida  (Parida),  kisk.  Bihar  vm.  sza- 
lárdi  j.-ban,  (i9io)  994 román  és  magyarlak.  (Tr.R.) 

Példa,  valamely  szabály  vagy  elmélet  megvi- 
lágítására és  megerősítésére  felhozott,  kieszelt 
V.  tényleges  eset.  Pedagógiai  értelemben  P.-nak 
nevezzük  a  gyermek  környezetében  élő  szemé- 
lyek azon  cselekedeteit,  melyeket  a  gyermek  utá- 
nozni, követni  hajlandó.  A  P.  hatása  sokkal 
nagyobb,  mint  az  erkölcsi  oktatásé.  A  nevelő  és 
a  környezet  reáUs  P.-ja  mellett  figyelmet  érde- 
mel még  az  eszményi  P.,  melyet  a  történet  s  a 
költői  művek  szolgáltatnak. 

Példabeszéd,  1.  a  közszólásoknak  az  a  fajtája, 
melyben  valamely  esetre  vagy  személyre  mint 
példára  hivatkozunk,  pl.  belenyert,  mint  Bertók 
a  csíkba ;  az  ily  P.-ek  a  közmondásokkal  (1.  o.) 
együtt  tárgyai  a  gyűjtésnek  és  az  elméletnek  ; 
2.  bármily  példakép  elbeszélt  történet,  melyből 
akár  általánosságban,  akár  valamely  fenforgó 
esetre  tanulságot  nyerhetni,  mint  pl.  a  parabola 
(példázat),  apológ,  paramythion,  allegória  stb. 

Példabeszédek  könyve  (héb.  Misié),  a  zsidó 
bibliának  egyik  könyve,  amely  a  fölirat  szerint 
Salamon  királytól  származik.  Több  gyűjtemény- 
ből állították  össze  s  valószínű,  hogy  mai  alakjá- 
ban a  második  templom  korában  keletkezett. 

Példák  könyve,  1510-böl,  kis  negyedrét  alakú 
magyar  papiros- kódex.  Három  kéz  írása,  melyek 
közül  az  első,  a  Comides-kódexszel  való  egybe- 
vetés alapján,  Eáskay  Lea  nyulakszigeti  dömés 
apácáénak  bizonyul.  A  másik  két  kéz  írása  szin- 
tén női  írás,  valószínűleg  szintén  nyulakszigeti 
dömés  apácáké,  de  a  leírók  neve  ismeretlen. 
Tartalma :  erkölcsi  példák.  Az  egyetemi  könyv- 
tár tulajdona.  Kiadta  és  röviden  ismertette  Volf 
György,  Nyelvemléktár  VIII.  köt. 


Példázat,  általában  minden  oly  költött  elbe- 
szélés, mely  erkölcsi  v.  elméleti  igazságot  vagy 
akár  egy  gyakorlati  esetet  példáz,  melyet  tehát 
nem  sajátlagos  értelmében  veszünk,  hanem  min- 
dig más  tartalmat  is  látunk  benne.  Ide  tartozik 
az  apológ,  a  parabola  és  az  allegória.  Az  apo- 
lóg, másképen  aesopusi  mese,  anyagát  tekintve, 
az  állatmeséknek  (1.  Mese)  egyik  változata  s  az 
állatmeséből  is  származott.  Rendszerint  állatok 
szerepelnek  benne,  olykor  növények  is,  egyálta- 
lán a  sajátos  módon  megszemélyesített  természet. 
Az  apológ  a  költői  képzelet  önkéntes  alkotása, 
mely  tanító  célzatot  is  képvisel,  de  nem  annak  a 
kedvéért  keletkezett.  Az  apológus  műszó  a  római 
retorikában  merült  fel ;  aesopusi  mesének  nem 
azért  nevezik,  mintha  Átsopus  találta  volna  fel, 
hanem  mert  ő  volt  a  legszerencsésebb  apológ- 
költő.  A  parabola,  melyet  kiválóan  P.-nak  szok- 
tak nevezni,  szintén  költött  történet,  mint  az 
apológ,  de  benne  nem  a  mese  az  első,  hanem  a 
tanulság ;  a  meséje  csak  a  tanulság  kedvéért  van 
kigondolva  s  nincs  is  meséjének  az  a  költői  szem- 
léletessége,  mint  az  apológénak.  Parabolát  azok 
költenek,  akik  valamely  igazságot  akarnak  be- 
láttatni és  elfogadtatni :  szónokok,  próféták,  ta- 
nítók. Jellemző  a  parabolára  az  a  szubjektív 
célzat,  hogy  valamely  egyéni  eszmét  akar  ter- 
jeszteni. Az  apológ  inkább  költői,  a  parabola  in- 
kább szónoki  alkotás  és  nem  is  önálló  mű,  hanem 
inkább  a  nyelvbeli  előadás  egyik  hathatós  eszköze. 
A  parabola  úgy  szól  az  emberi  élet  viszonyaira, 
hogy  szintén  az  emberi  élet  viszonyaiból  vesz 
egy  kigondolt  hasonló  történetet,  melyben  a  kér- 
déses igazság  mégis  átlátszóbb  módon  jut  kife- 
jezésre ;  nem  megy  messzire  példáért,  oly  történe- 
tet vesz  föl,  mely  költött  ugyan,  de  mindennap 
megtörténhetik.  A  P.-okkal  tanítás  különösen  a 
keleti  népek  sajátja;  kitűnnek  az  újszövetség 
parabolái.  Az  eszme  megérzókítő  előadásával 
igen  nagy  hatása  van,  kivált  nagyobb  tömegekre ; 
alkalmas  módon  (pl.  humorral)  előadott,  újszerű 
P.-ok  azonban  bármely  fejlett  értelmiségú  közön- 
ségre megteszik  hatásukat.  Az  allegáriát  1.  o. 

Pele  (állat),  1.  Pele-félék. 

Pele,  kisk.  Szilágy  vm.  tasnádi  j.-ban,  (1910) 
700  magyar  és  román  lak.  (Tr.  R.) 

Peló  (Mont  P.),  vulkán  Martinique  szigetén, 
1.  Mont  Pele. 

Pelecanidae  (áiiat),  1.  Gödényfélék. 

Pelecaniformes  (állat),  1,  Evezöláhúak. 

Pelccanns  (áiiat),  1.  Gödényfélék. 

Pelecinus  politarator  (állat),  északameri- 
kai fényes  fekete  színű  fürkt^sző  darázsfaj  (Ichneu- 
monida),  a  fejet  és  tort  hétszeresen  meghaladó 
hosszúságú  potrohhal.  Különösen  a  fenyvesekben 
vadászik  áldozataira. 

Pelecipoda  (állat),  a  Kagylók  (1.  0.)  régi  tu- 
dományos neve. 

Pelecus  (állat),  1.  Kardos. 

Pelée,  sziklás  sziget  La  Manche  francia  dépar- 
tement  partján,  Gherbourggal  (1.  o.)  szemben. 
Világítótorony  és  erődítmény  van  rajta. 

Pele-félék  (Muscardinidae,  áiiat),  a  Rágcsá- 
lók (Rodentia)  egyik  családja.  Alak  és  életmód  dol- 
gában közel  árinak  a  mókusfélékhez,  melyektől 
azonban  szervezettik  több  jellemvonásában  eltér- 


18* 


Pelehal 


—     292     — 


Peleus 


nek.  TesttQv  zömök,  fejük  keskeny,  szemük  és  fti- 
lük  nagy,  arcormk  hegyes.  Előzápfogaik  száma 
mindkét  állkapocsban  1—1,  az  utózápfogaké  3—3. 
Elülső  végtagjaikon  négy  ujj  és  egy  lajposkörmü 
csökevényes  hüvelyk,  a  hátsókon  pedig  öt  rende- 
sen fejlődött  ujj  van.  Farkuk  oly  hosszú,  mint  a 
testtik  és  kétsorosán  szőrös.  Bundájuk  tömött  és 
puha.  Vakbelük  nincsen.  Nappal  elrejtőznek ;  haj- 
nalban és  késő  este  mennek  táplálék  után.  Gyü- 
mölcsökkel és  magvakkal  táplálkoznak  jobbára, 
de  a  rovarokat,  tojásokat  és  a  madárflókákat  sem 
vetik  meg.  Némelyek  táplálékkészletet  halmoz- 
nak fel.  Hasznot  nem  hajtanak,  sőt  olykor  igen 
nagy  károkat  okoznak.  20  élő  és  10  kihalt  faj  is- 
meretes. Csak  az  ó-világban  fordulnak  elő.  Ha- 
zánkban négy  faj  él :  1.  Kerti  pele  (1.  o.).  2.  Erdei 
^e\e(Dryomys  nitedidaFB]!.) ;  teste  9  cm.,  farka  9 
cm.,  felül  barnásszürke,  alul  fehér ;  füle  alatt  és 
mögött  szürkésfehér  foltja  van ;  szemét  a  bajusz- 
sörték  tövén  eredő  fekete  paszta  veszi  körül; 
Ázsia  délnyugati  részén  (Sziblria  déli  része,  Altai- 
hegység,  Kaukázus,  Kis-Ázsia,  Palesztina,  Per- 
zsia, Arábia)  és  Európa  keleti  és  déli  részein  ho- 
nos ;  hazánkban  sok  helyen  előfordul,  de  sehol 
sem  gyakori.  3.  Nagy  pele  (Myoxus  glis  L.) ;  test- 
hossza 16  cm.,  farka  18  cm.  hosszú ;  felül  hamu- 
szürke, hasa  fehér ;  bozontos  farka  felül  barnás- 
szürke,  alul  fehéres  hosszanti  sávval;  sokféle 
szinváltozata  ismeretes ;  a  többi  peléktől  zápfo- 
gainak alkatában  különbözik;  Közép-  és  Dél- 
Európában  honos ;  rendkívül  falánk.  Húsát  a  ró- 
maiak különös  csemegeként  ették  s  e  célra  külön 
kalitkákban  (glirarium)  hizlalták.  4-.  Mogyorós 
pele  (1.  0.). 

Pelehal  (áiiat),  1.  Gselle. 

Pelejte  (Plechovcice),  kisk.  Zemplén  vm.  gál- 
szécsi  j.-ban,  (1910)  681  szlovák  és  magyar  lak. 
(Tr.  Gs.-Szl.) 

Pelék  (állat).  1.  Pele- félék. 

Pele  királynő  haja  (ásv.),  1.  Bazalt 

Péle-méle  (franc,  eítsd:  péi-méi)  a.  m.  össze- 
vissza. 

Pelepatkány  (Octodon,  áiiat).  a  Rágcsálók  rend- 
jébe, a  Csalipatkányok  (Ododontidae)  családjába 
tartozó  állatnem.  Külső  megjelenésükben  a  pelék 
és  a  patkányok  jellemvonásait  egyesítik.  Záp- 
fogaiknak nincsen  gyökerük  és  rágófelületük8-as 
alakú ;  innen  kapták  nevüket.  Legismertebb  faj 
a  Chilében,  Peruban  és  Costa-Ricában  előforduló 
perui  P.  vagy  degu  (Octodon  degus  Molina). 

Pelerissza,  sziget,  1.  Pelagoniszi. 

Peles,  a  román  király  festői  fekvésű  kastélya, 
Sinaia  mellett,  a  Praliova-völgyben,  a  Bucsecs- 
hegységD-i  lábánál,  meredek  sziklán ;  1878— 84-ig 
épült. 

Pelesalja  (Pudplesa),  kisk.  Máramaros  vm. 
taraczvizi  j.-ban,  (1910)  599  rutén  és  német  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Peleset,  a  filiszteusok  országának  héber  neve, 
Később  már  Palesztinát  értik  P.  alatt. 

Peleske,  közs.,  1.  Kispeleske,  Nagypeleske. 

Peleskef  alva  (Pleskucza),  kisk.  Arad  vm.  nagy- 
halmágyi  j.-ban,  (1910)  598  román  és  magyar  lak. 
(Tr.  R.) 

Peleskei  nótárius,  a  magyar  humor  egj  ik  ha- 
gyományossá vált  tipikus  alakja,  melyet  Gva- 


dányi  József  gróf  (1.  0.)  teremtett  meg  Richter 
bécsi  író  röpívei  alapján  a  P.  hudai  utazása 
címmel  1790.  megjelent  szatirikus  verses  elbe- 
szélésével. A  P.  az  ősi  erkölcsökhöz  ragasz- 
kodó, szűk  látókörű,  a  világtól  kissé  elmaradt, 
de  egészséges  észjárású  falusi  magyar  ember 
tipusa,  aki  a  fővárosi  élet  modem  viszo- 
nyai közé  jutva,  szembeszáll  az  ő  világnézeté- 
vel ellenkező  viszonyokkal,  s  ósdiságával  egy- 
részt kissé  komikussá  lesz,  de  másrészt  rokon- 
szenvessé is,  midőn  a  művelődéssel  könnyen  vele- 
járó idegenszerűséget  és  léhaságot  korholja. 
Gvadányi  alakja  oly  népszerű  lett,  hogy  már  két 
év  múlva  új  elbeszélés  jelent  meg  A  P.  pokolba 
menetele  címmel  s  maga  Gvadányi  megírta  a  P. 
elmélkedései,  halála  és  testámeníoma  c.  mun- 
káját, mint  előbbi  műve  folytatását.  Gvadányi 
müve  után  készült  Gaál  József  ugyanily  c.  bohó- 
zata 1838-ban. 

Peleske  vára,  1.  Pölöske. 

Peleszar  vad  (Sár  vázái),  kisk.  Szilágy  vm. 
tasnádi  j.-ban,  (1910)  383  román  és  magyar  lak. 
(Tr.  R.) 

Pelet-Narbonne  (ejtsd :  pöié-nartonn),  Gerhard 
von,  német  katonai  író,  szül.  Friedebergben  1840 
febr.  8.,  megh.  Charlottenburgban  1909  okt.  11. 
Lovastiszt  volt  s  altábornagyságig  vitte.  Mint  ka- 
tonai író,  a  lovasság  katonai  jelentőségét  hangoz- 
tatta a  többi  fegyvernem  mellett.  Főbb  művei : 
Über  Organisation,  Erziehung  und  Führung  von 
Kavallerie  (Berlin,  2.  kiad.,  1896) ;  Der  Kavallerie- 
dienst  (u.  0.,  az  1.  köt.  5.  kiad.,  a  2.  köt.  2.  kiad. 
1901);  Geschichte  der  brandenburgisch-preussi- 
schen  Reiterei  (Berlin  2  köt.  1905);  Friedrich 
Wilhelm,  der  Grosse  Kurfürst  (u.  0. 1905). 

Peleus,  Aiakos  aiginai  király  íla,  Achilleus 
atyja,  tesszáliai  hős.  Testvérével,  Telamónnnal 
együtt  irigységből  megölik  féltestvérüket,  Pho- 
kost  8  ezért  el  kell  Aiginából  bujdosniok.  P. 
Phthiába  menekült,  melynek  királya,  Eurytos 
(V.  Eurytion)  megtisztította  a  vérontás  szennyé- 
től, sőt  leányát,  Antigonét  is  hozzáadta,  országa 
harmadrészével.  A  kalidoni  vadászaton  véletle- 
nül megölvén  apósát,  Jolkosba  menekült,  Akas- 
tos  királyhoz.  Ott  azonban  annak  felesége,  Asty- 
dameia  szerelmével  üldözte,  majd  elrágalmazta 
neje,  Antigoné  előtt,  ki  emiatt  öngyilkossá  lett,  s 
bevádolta  férjénél,  ki  ezért  egy  vadászaton  éle- 
tére tört.  P.-nak  azonban  sikerült  Akastost  é& 
nejét  megölnie  s  Jolkos  uralmát  kezére  keríte- 
nie. Az  istenek  neki  szánták  Nereus  tengeri  isten 
leányát,  a  szép  Thetist  (1.  0.),  kinek  ellenállását 
anyai  nagyatyjának,  Cheironnak  segítségével  le- 
győzte s  a  Pelion  hegyén  megülték  a  lakodal- 
mat, melyen  az  istenek  is  megjelentek  bőséges 
nászajándékaikkal.  A  meg  nem  hívott  Eris,  a  vi-^ 
szály  istennője,  ekkor  dobta  közéjük  azt  az  arany 
almát  («A  legszebbnek !»),  mely  közvetve  a  tró- 
jai háborúnak  és  így  Achilleus  halálának  is  oko- 
zójává lett.  (P.  és  Thetis  lakodalmát  ábrázolja  a 
híres  Fran^ois-vázu  Firenzében.  Catullus  egy 
alexandriai  modorú  kis  eposzt  irt  róla.)  Achilleus 
születése  után  Thetis  visszatért  a  tengerbe  aty- 
jához, P.  pedig  hősi  kalandokban  vett  részt,  Így 
a  kentauroszok  és  lapithák  küzdelmében  és  az 
Argonauta k  vállalatában.  Meg  kellett  érnie  flá- 


Pelew-szlgetek 


293    — 


Pellegriní 


nak,  a  legvitézebb  hősnek,  Trója  alatt  törtónt 
«lestét. 

Pelew-szigetek,  1.  Palau-s zigetek. 

Pelham  (ejtsd:  peiiem),  angol  nemesi  család, 
melynek  legkiválóbb  tagjai  voltak  Thomas  P. 
Ó8  Henry  P.  L.  Newcastle  herceg  2.  és  3. 

Pelias,  Poseidon  fia  Tyrotól,  ki  aztán  Kretheus 
jolkosi  királynak  lett  a  veje,  Neleus  és  Aison 
testvére.  Kretheus  halála  után  elfoglalta  a  trónt, 
Aisont  megölte  vagy  elűzte,  üát,  Jasont  pedig  az 
arany  gyapjúért  Kolchisba  küldte  abban  a  re- 
ményben, hogy  elpusztul.  Jason  azonban  diadal- 
masan visszatér  Medeával  (1.  o.)  és  ez  szörnyű 
bosszút  áll  érte  Peliason.  Egy  vén  koson  be- 
mutatván varázsló  tudományát,  rábeszéli  P.  leá- 
nyait («Peliades))-Euripide8  elveszett  drámája), 
hogy  aprítsák  fel  apjukat  és  főzzék  meg,  ő  aztán 
így  megif jítja.  A  hiszékeny  leányok  (Alkestis  ki- 
vételével) így  atyjuk  gyilkosaivá  válnak  és  Ár- 
kádiába menekülnek,  de  Akastos,  P.  fia,  elűzte 
Jasont  Medeával  együtt  és  atyja  tiszteletére  fé- 
nyes halotti  játékokat  rendezett. 

Pelias  (Kurtakígyó,  áiiat),  1,  Vipera. 

Pelida  (Pelides,  Peleiades),  Peleus  fia,  vagyis 
Achilleus. 

Pelignusok  (Peligni,  Paeligni),  szabin  ere- 
detű itáliai  néptörzs  Samniumban,  a  mai  Abruzzo 
citeriore  területén.  Főhelyük  volt  Gorflnium  és 
Sulmo,  Ovidius  szülővárosa. 

Pelikán  (áuat),  1.  Gödényfélék. 

Pelikánfélék  (áiiat),  1.  Gödényfélék. 

Pelikánláb  (áiiat),  1.  Aporrhaidae. 

Pálion  (Pílion),  görögországi  hegység,  a  Rho- 
dope  masszívumnak  aVoloi  öblöt  elkerítő  fél- 
szigetén levő  része,  legmagasabb  csúcsa  a  P. 
vagy  Plesszidi  1618  m. ;  erről  ered  a  hegység 
mai  Plesszidi  neve  is.  Az  ókori  hagyomány  sze- 
rint egyike  annak  a  három  hegynek  (P.,  Ossza, 
Olimposz),  amelyeket  a  gigászok  egymásra  tor- 
nyosítottak,  hogy  Zeuszt  megostromolhassák. 
Ugyancsak  ennek  egy  barlangjában  lakott  Khi- 
ron  kentaurosz,  aki  a  föld  népét  a  környék  gyógy- 
füveivel  gyógyította. 

Peliózis  (peliosis  rheumatica  vagy  purpura 
rJieum.),  térd-  vagy  lábizületi  fájdalmakkal  járó 
lázas  bántalom,  melyhez  főleg  a  térd  körül  apró 
bőrvérzések  csatlakoznak. 

Pélissier  (ejtsd:  peiisszjé),  Amoble  Jean  Jacques, 
Malakov  hercege,  francia  tábornagy,  szül.  Ma- 
romme-ban  (Seine-inf  érieur)  1794  nov.  6.,  megh. 
Algériában  1864  máj.  22.  Katonai  szolgálatának 
legtöbb  idejét  Algériában  töltötte,  hol  azáltal 
tette  nevét  hírhedtté,  hogy  1845.  a  Dahra-har- 
langok  ellen  intézett  támadásnál  400  arabot  ful- 
lasztott  füstbe  egyik  barlangban.  1855.  január- 
ban Krímbe  küldték  az  első  francia  hadtest  pa- 
rancsnokának, máj.  19.  pedig  átvette  a  Szebasz- 
topolt  ostromló  egész  francia  hadsereg  fővezér- 
letét. Hazatérése  után  III.  Napóleon  császár 
tábornaggyá  és  Malakov  hercegévé  nevezte  ki. 
1858— 59-ig  londoni  francia  követ  volt,  1860. 
Algéria  főkormányzója  lett.  V.  ö.  Grandin,  Le 
maréehal  P.  (Abbeville  1902). 

Pelit  (pelos  a.  m.  iszap),  a  legfinomabb  tör- 
melékből álló  üledékes  kőzet,  amely  agyagos, 
márgás  vagy  meszes  természetű.       "  i 


Pelju-szigetek,  1.  Palaii-szígetek. 

Pella,  ókori  városok :  1.  Makedóniának  Bot- 
tiaia  nevű  kerületében,  makedóniai  Fülöpnek 
szülőhelye  és  székesfővárosa;  a  mai  Janica 
közelében.  —  2.  P.,  város  Palesztinában,  aGene- 
zareth-tótól  délre.  Mai  neve  Fahil. 

Pellagra  (lepra  italica,  risipola  lombarda, 
tiial  rosso,  mai  del  sole),  sajátságos  endemikus 
bőrbetegség,  amely  különösen  a  szegényebb  lom- 
bard népesség  között,  Olaszország  északi  részein, 
déli  Franciaországban,  újabb  kutatások  szerint 
Romániában,  Spanyolországban,  Egyiptomban, 
Angliában  és  Amerikában  is  előfordul.  Elvétve 
Erdélyben  és  Horvátországban  is  észlelték.  A  be- 
tegek sokszor  hosszú  ideig  nagy  fokú  bágyadt- 
ságról, gerinc-  és  végtagfájdalmakról  panaszkod- 
nak, míg  tavasszal  v.  nyáron  ama  testrészeken, 
amelyek  a  nap  sugarainak  és  a  küllevegőnek  köz- 
vetlenül kivannak  téve,  tehát  az  arcon,  a  kezeken, 
lábakon,  nyakon  és  mellen  sajátságos  bőrkiütés 
fejlődik  ki,  a  bőr  nagy  mértékben  megveresedik, 
duzzadt  lesz,  égető  és  viszkető  érzés  mutatkozik, 
nem  ritkán  hólyagocskák  és  hólyagok  lépnek  fel ; 
pár  hónap  múlva  pedig  a  bőr  ezen  helyeken  ke- 
mény, beszűrődött  és  erősen  hámló  lesz.  Ez  az  ál- 
lapot a  hűvösebb  idő  beálltával  javul,  a  követ- 
kező tavasszal  ismét  kiújul  és  a  tünetek  minden 
évben  intenzivebbek  lesznek ;  a  bőr  berepedezik, 
vastag  kéreggel  fedett,  sötétbarna  színű  lesz. 
Már  az  első  időben  táplálkozási  zavarok,  has- 
menés lépnek  fel,  nagyfokú  gyengeség  mutat- 
kozik, ezenkívül  fájdalmak  az  alsó  végtagokban 
és  a  gerinctájon.  Lassankint  azután  súlyos  ideg- 
tünetek lépnek  fel,  nagyfokú  levertség,  fejfájás, 
hallucinációk,  néhamániaszerü  rohamok,  és  a  be- 
tegek lassankint  az  elerőtlenedés  folytán,  vagy 
egy  interkurrens  betegség,  többnyire  agyhártya- 
gyuladás,  tüdő-,  vesebajok  stb.  következtében 
meghalnak.  A  betegség  prognózisa  a  legtöbb  eset- 
ben kedvezőtlen,  bár  az  első  stádiumból  a  baj 
néha  még  visszafejlődik  és  másrészt  a  bántalom 
sokszor  hosszú  éveken  keresztül  fennállhat,  anél- 
kül, hogy  súlyosabb  általános  tünetekhez  ve- 
zetne. A  betegség  okáról  még  keveset  tudunk ; 
vannak,  kik  fertőző  betegségnek  tartják,  így 
újabb  tudományos  alapokon  Sombon,  aki  szerint 
szunyogfélék  csípése  vinné  az  emberbe,  a  leg- 
többen azonban  azt  hiszik,  hogy  a  baj  oka  romlott 
(talán  bizonyos  mérgesgomba  -  tartalmú,  anya- 
rozs, sporisorium  Maidis)  kukorica  evése,  ille- 
tőleg az  azzal  való  majdnem  kizárólagos  táplál- 
kozás ;  azt  a  megfigyelést  tették  ugyanis,  hogy  a 
baj  ott  lép  fel  gyakrabban,  ahol  a  kukorica  a 
népesség  kizárólagos  eledele,  ^alószinű^  hogy  a 
kukorica  nem  teljes  értékű  táplálószer,  s  alkat- 
részei közül  hiányzik  valamely  vitamin  (1.  o.), 
melyet  az  élő  szervezet  nem  nélkülözhet.  A  P. 
eszerint  az  avitaminosisok  közé  tartoznék,  mint 
a  skorbut  vagy  beriberi.  A  gyógykezelés  csak  az 
első  stádiumban  kecsegtet  sikerrel ;  legfőbb  do- 
log a  beteg  eltávolítása  tartózkodási  helyéről, 
erős  táplálék  és  erősítő  tonizáló  szerek  adagolása. 

Pelle  (halászat),  a  fenékhorog  felhalazására  való 
mindenféle  apró  hal. 

Pellegrini  (^á.3k.Tibaldi),PellegHno  de\  olaaz 
építész  és  festő,  szül.  valószínűleg  a  Luganói-tó 


Pellene 


294 


Pelltco 


mellett  fekvő  Puriában  1527.,  megh.  Milanóban 
1596  máj.  27.  Korán  Bolognába  került,  ahol 
Bagnacavallo  vezetése  mellett  a  festészetnek 
szentelte  magát.  1547- ben  Rómába  ment,  s  itt 
Michelangelo  festményeit  tanulmányozta,  majd 
az  építészetre  adva  magát,  Mascherini  műhelyébe 
lépett.  Kevéssel  1550  után  Anconában,  1561-től 
kezdve  pedig  megszakításokkal  Milanóban  dol- 
gozott mint  építész.  1587-ben  ü.  Fülöp  hívására 
Spanyolországba  ment,  hol  a  madridi  Escorial- 
nak  falfestményekkel  való  díszítésén  dolgozott,  s 
honnan  1596.  tért  vissza  Milanóba.  Festészetére 
Michelangelo,  építészeti  felfogására  Vignola  ha- 
tott leginkább.  Főművei  festményei  közül :  fres- 
kók a  madridi  Bscorialban,  a  bolognai  Palazzo 
Poggiban  (most  egyetem)  és  az  ugyanottani  S. 
Giacomo  Maggiore  egyik  oldalkápolnájában ;  Sz. 
Katalin  eljegyzése  a  bolognai  állami  képtárban ; 
Madonna  szentekkel  a  római  Borghese-képtár- 
ban;  Szent  Cecília  a  bécsi  udvari  képtárban; 
Önarckép  a  firenzei  üfflziban.  Főbb  építkezései : 
Bolognában  a  S.  Giacomo  Maggiore  egyik  ká- 
polnája; Milanóban  a  S.  Fedele  (1569— 1579); 
S.  Sebastiano  (1577) ;  S.  Rafaellé  (1580)  templo- 
mok; Novarában  a  San  Gaudenzio  (1577),  leg- 
nagyobb és  legkiválóbb  műve). 

Pellene,  ógörög  város  a  peloponnézusi  Achaia 
tartomány  keleti  szélén. 

Pellengér  (szégyenfa,  lat.  paltis  infamansi), 
melyhez  hajdan  közszemlére  kiállítás  végett  a 
bűntettest  kötötték.  A  büntetésnek  ez  a  neme  ma 
megszűnt,  de  megmaradt  a  kifejezés :  P.-re  állí- 
tani, a.  m.  valakit  nyilvánosan  megszégyeníteni. 

Pellentia  (lat.),  a  havivérzést  elősegítő  s 
különösen  a  magzatüző  szerek  gyűjtőneve. 

Pellérd,  kisk.  Baranya  vm.  pécsi  j.-ban,  (1920) 
1214  magyar  lak. 

Pellestrina,  lagúnák  közt  fekvő,  12  km.  hosszú 
és  200  m.  széles,  homokból  felépült  sziget  Ve- 
lence olasz  tartomány  partján,  a  Portó  di  Mala- 
mocco  és  Portó  di  Chioggia  közt,  (1911)  6100  lak., 
gyümölcs-  és  zöldségtermeléssel.  É.-i  végében 
van  a  San  Pietro,  D.-i  végében  a  Caroman  erős- 
ség. Helyenként  10  m.  magas  kögátak  védik  a 
tenger  ellen.  Főhelye  P.  (Palestrina). 

Pellet  Ödön,  kat.  egyházi  író,  szül.  Bodajkon 
1834  márc.  21.,  megh.  Székesfehérvárott  1896 
márc.  7.  Pappá  szentelték  1855.  1860-ban  a  szé- 
kesfehérvári papnevelő-intézetben  lelkiigazgató 
és  bölcsészettanár  lett.  1869-ben  székesfehérvári 
belvárosi  plébános,  később  székesfehérvári  kano- 
nok és  apát.  Irodalmi  munkássága :  Kézikönyv  a 
megyei  zsinatokra  (1865) ;  A  titkos  házasságok 
(1865) ;  Hit-  és  erkölcstani  katolikus  nagyböjti 
beszédek  a  tékozló  fiúról  (1864). 

Pelletan  (ejtsd:  peutaS),  1.  Camille,  francia  po- 
litikus, P.  2.  fia,  szül.  Parisban  1846  jún.  23., 
megh.  u.  0.  1915  jún.  4.  Clemenceauval  együtt 
alapította  a  Justice  lapot,  melynek  1880  óta  fő- 
szerkesztője volt.  1881-ben  választották  be  a  kép- 
viselőházba, hol  a  legszélsőbb  baloldalhoz  tarto- 
zott. 1902— 1905-ig  tengerészetügyi  mmiszter 
volt,  de  összeférhetetlenségével,  tapintatlan  be- 
szédeivel sok  bajt  okozott  a  kormányoknak  s  a 
francia  tengerészetnek  sem  vált  javára  aránylag 
hosszú  minisztersége.  Müvei :  Le  théátre  de  Ver- 


saUle  (a  nemzetgyűlésről,  1876) ;  Qnestions  d'his- 
tőire,  le  Comité  central  et  la  Commune  (1879) ; 
La  semaine  de  Mai  (1889,  2.  kiad.) ;  Georges  Cle- 
menceau (1883) :  Les  guerres  de  la  Révolution 
(1894,  új  kiad.);  De  1815  á  nos  jours  (1891). 

2.  P.,  Fierre  Clément  Eugéne,  francia  író  és 
politikus,  szül.  Maine-Bertrandban(Ba8-Charante) 
1813  okt.  29.,  megh.  1884  dec.  13.  Lamartine 
társaságában  1848.  megalapította  a  Le  bien  public 
c.  lapot,  később  a  Le  siécle-ben  támadta  a  má- 
sodik császárságot,  melynek  tartama  alatt  két 
ízben  volt  ellenzéki  képviselő.  Az  1870-iki  szep- 
temberi foiTadalom  tárca  nélküli  miniszterré  tette 
meg,  később  a  köztársasági  balpárt  tagja  lett. 
Művei :  La  lampe  éteinte  (1840) ;  Heures  de  tra- 
vail  (1854) ;  La  loi  du  progrés  (1857) ;  Les  droits 
de  l'homme  (1858);  La  décadence  de  la  monarchie 
frangaise  (1860);  Nouvelles  heures  de  travail 
(1870) ;  Un  roi  phüosophe :  Le  grand  Fródéric 
(1878) ;  Dieu  est  il  mórt  ?  (1883)  stb. 

Pelletier  (ejtsd:  peiityé),  1.  Joseph,  francia  ké- 
mikus, született  Parisban  1788  március  22., 
meghalt  u.  0.  1842  júl.  19.  Gyógyszerész  és  az 
École  pharmacie  tanára  volt.  Főképen  az  alka- 
loidák előállításával  és  sajátságainak  vizsgála- 
tával foglalkozott.  A  kina-alkaloidák  felfedezé- 
seért a  párisi  akadémia  10,000  frankkal  jutal- 
mazta meg. 

2.  P,  Mária^  a  Jó  Pásztor  kongregációnak 
alapítója  és  első  főnöknője,  szül.  Noirmoutier 
(Vendée)  szigeten  1796  júl.  31.,  megh.  Angers- 
ben  1868  ápr.  24.  Előbb  Toursban  volt  zárda- 
főnöknő, 1831.  az  általa  1829.  alapított  kolostor- 
nak főnöknője  lett,  melyet  az  1835.  megerősített 
kongregációja  anyaházává  tett.  Halálakor  a  kon- 
gregáció 110  házat  számlált  Európában,  Ameri- 
kában, Ázsiában  és  Afrikában,  közel  19,000  lakó- 
val. P.  boldoggá  avatása  folyamatban  van. 

Pelletierin  (punicin),  a  gránátfa  (Punica  Gra- 
natum)  gyökerének  kérgében  található  alkaloida ; 
képlete  CgHigNO.  Színtelen  folyadék ;  fs.  O^-on 
0988 ;  195°-on  forr.  A  gránátfagyökér  kérgének 
galandférget  ölő  hatása  a  P. -tartalmának  tulaj- 
donítható. 

Pellet-powder  (ang.),  1.  Lőpor, 

Pelléző,  hosszú,  keskeny  istápolóra  feszítheti 
háló,  amelylyel  a  halakat  a  varsa  felé  terelik. 

Pell-féle  egyenlet,  1.  Határozatlan  egyenlet. 

Pellicanus  (Kürschner),  Konrád,  svájci  re- 
formátor a  XVI.  sz.-ban,  szül.  1478  jan.  8.  Ruff- 
achban  (Elszász),  megh.  1556  ápr.  6.  Zürichben^ 
Franciskánus  barátból  tért  át  a  református  hitre 
s  mint  teológiai  tanár  működött  Bázelban  ós 
Zürichben.  Bibliai  könyvekhez  számos  konmien- 
tárt  írt  8  ő  adta  ki  Németországban  először  a  hé- 
ber nyelv  tankönyvét  és  szótárát ;  megírta  sa- 
ját élete  krónikáját  is.  V.  ö.  Beusz,  Konrád  P. 
(Strassburg  1893);  Silberstein,  K.  P.  (Berlin  1900). 

Pellico  (ejtsd:  — ko),  SHiÁo,  olasz  költő,  szül.  Sa- 
luzzóban  (Piemont)  1789  jún.  25.,  megh.  Torinó- 
ban 1854  jan.  31.  Tizenhatéves  korában  egy  ro- 
konával Lyonba  ment,  alaposan  megtanult  fran- 
ciául és  megismerkedett  a  francia  irodalommal. 
Visszatérve  Olaszországba,  tevékeny  részt  vett 
a  Conciliatore  című  folyóiratnak  megalapításá- 
ban és  szerkesztésében  (1818).  Ezt  a  vállalatot 


Pellicula 


—     295    — 


Peloponnézus 


az  osztrákok  forradalmi  iránya  miatt  csakhamar 
(1820)  elnyomták.  Ugyanazon  óv  okt.  13.,  mint  a 
karbonárik  titkos  politikai  szövetségének  tagját, 
néhány  társával  együtt  elfogták.  A  velencei  ólom- 
kamráknak volt  előbb  lakója,  majd  a  muranói 
San  Michele-börtönbe  vitték.  Halálos  ítéletét  ke- 
gyelem útján  15  évi  várfogságra  változtatták. 
Büntetéséből  9  évet  és  9  hónapot  töltött  ki, 
többnyire  a  morvaországi  Spielbergben.  Ennek  a 
fogságnak  történetét  írta  meg,  keserűség  nélkül, 
meleg  vallásos  hittől  áthatott  lélekkel  és  ke- 
resztény alázatossággal  Le  mie  prigioni  című 
művében  (1832).  Kiszabadulása  után  Torinóba, 
Barolo  marchesa  házába  vonult  vissza,  hol  mint 
titkár  és  könyvtáros  éldegélt  haláláig.  Bár  P. 
nem  tartozott  a  XIX.  sz.-beli  Olaszország  leg- 
jelesebb írói  közé,  utóbbi  időkig  a  legnépsze- 
i-úbbek  egyike  volt.  Fogságában  átélt  szenvedé- 
seinek részvétre  indító  elbeszélésével  ma  is  meg- 
indítja az  olvasók  szívét.  Az  eredetiben  tömér- 
dek kiadást  ért  könyvét,  az  olasz-osztrák  gyűlö- 
let kátéját,  minden  művelt  európai  nyelvre  le- 
fordították. Magyarra  Zádori  (Draxler)  János 
ültette  át  először :  Rabságom  órái  (Balassagyar- 
mat 1869  és  Esztergom  1879).  Utána  Erdélyi 
Károly,  Börtönehn  (Budapest  1866).  P.  egyéb 
művei :  Discorso  dei  doveri  degli  uomini.  Ma- 
gyarul adták  Császár  Ferenc,  P.  S.  értekezése 
az  emberi  kötelességekről  (Pest  1853)  és  Alleram 
Gyula,  S.  P.  műve  az  emberi  kötelességekről 
(Budapest  1904).  Irt  aztán  még  tizenkét  klasszi- 
cizáló tragédiát,  köztük  a  legkiemelkedőbbet 
Francesca  da  Rimini-ről,  számos  költeményt: 
Cantiche  e  poesie  varié  és  egyéb  prózai  munká- 
kat, összegyűjtve :  S.  P.,  Prose  e  tragedie  scelte 
a  cura  di  M.  Scherülo  e  con  proemio  di  P.  D'Ovidio 
(Müano  1910). 

Pellicula,  a  csillósázalékállatkák  (Inf  usoria) 
igen  vékony,  de  szilárd  és  rugalmas  külső  plazma- 
rétege.  A  csülangók  a  P.-nak  egyenes  nyujt- 
ványai. 

Pellis  (lat.)  a.  m.  bőr. 

Pellissier  (ejtsd:  peiiszjé),  GeorgeSy  francia  iro- 
dalomtörténetíró, szül.  Montflanquinban  1852  febr. 
7.,megh.Montaubanban  1918  jún.  18.  Középiskolai 
tanár  volt  Parisban.  Főművei:  Le  mouvement 
littéraire  au  XIX.  siécle  (7.  kiad.  1905) ;  Essais  de 
littórature  contemporaine  (3.  kiad.  1894) ;  Études 
de  littérature  contemporaine  (1891—1901.);  Pré- 
cis  de  l'histoire  de  la  littérature  fran^aise  (1902); 
Le  réalisme  du  romantisme  (1912). 

Pellote  (növ.),  1.  Echinocadus. 

Pellotin  (CigHjgNOa),  előállítják  a  mexikói 
Pellote-nek  nevezett  Anhalonium  Wüliamsi  kak- 
tuszból. Sósavas  sóját  alkalmazzák  bőr  alá  fecs- 
kendezve, mint  álomhozót.  Adagja  0'05  g. 

Pelloax  (ejtsd:  peiiú),  Luigi,  olasz  tábornok  és 
államférfiú,  szül.  La  Rocheban  (Szavója)  1839. 
Részt  vett  az  1859—61.  és  1866-iki  hadjáratok- 
ban. 1870-ben  ő  volt  a  parancsnoka  annak  az 
ütegnek,  mely  szept.  20.  Róma  falain  rést  lőtt. 
Ezután  a  hadügyminisztériumban  és  a  vezérkar- 
ban működött.  1881— 84-ig  tagja  volt  a  képviselő- 
háznak. 1891-ben  altábornagy  lett,  1891— 93-ig 
hadügyminiszter  volt  Rudini  és  GioliUi  kor- 
mányaiban. 1896-ban  a  vezérkar  főnökévé  nevez- 


ték ki  s  újból  hadügyminiszter  volt  1897-ig  Bu- 
dini  2-ik  kormányában.  1898  jún.  ő  állott  az  új 
kormány  élére,  de  a  radikálisok  és  szocialisták 
heves  támadásai  miatt  már  1899  jún.  lemondott. 

Pellucidus  (lat.)  a.  m.  átlátszó,  világos, 
áttetsző;  pelluüiditas,  átlátszóság,  áttetszőség. 

Pellwonn,  42  km  2  területű  sziget  az  Észald- 
tengerben,  Nordstrandtól  Ny-ra,  amelylyel  azelőtt 
összefüggött,  kb.  2000  lak. 

Pelly,  1.  folyó  Brit-Északamerikában ;  a  2100 
m.-ig  emelkedő  Pelly  -  Mountains  B.-i  lejtőin 
ered,  fölveszi  a  Macmillant  s  azután  a  Lewesszel 
a  Yukon  (1.  0.)  folyóvá  egyesül.  —  2.  P.-öböl,  a 
Boothia-öböl  egyik  Ny.-i  bemélyedése  arktikus 
Észak-Amerikában . 

Pelmo  (Monté  P.),  a  déltiroli  (grödeni)  dolo- 
mitok 3169  m.  magas  csúcsa  Belluno  olasz  tar- 
tományban. 

Péhnonostor,  nagyk.  Baranya  vm.  baranya- 
vári j.-ban,  (1910)  2447  német,  szerb  és  magyai* 
lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pelobates  (állat),  1.  Földi  béka. 

Pelomyxa  (áiiat),  a  Véglények  (Protozoa) 
állatkörébe,  a  Gyökérlábúak  (Bhizopoda)  osztá- 
lyába, az  Amoeba-f  élek  rendjébe  tartozó  véglény- 
nem.  Fajai  erősen  rothadó  vízben  élnek.  Legis- 
mertebb a  P.  paltistris  Greeff. 

Pelopidák,  Pelops  (1.  0.)  utódai. 

Pelopidas,  tébai  hadvezér,  előkelő  és  gaz- 
dag család  sarja,  midőn  Kr.  e.  382.  a  spártaiak 
Kadmeia  várát  elfoglalták  és  Athénben  is  oligar- 
chák lettek  az  urak,  menekülnie  kellett.  379  őszén 
12  társával  titokban  visszatért  Tébába,  hol  hí- 
veivel együtt  az  oligarchákat  kiü'totta  ós  a  spár- 
tai helyőrséget  is  távozásra  kényszerítette.  Beó- 
ciának  Spárta  ellen  indított  háborújában  mint  az 
u.  n.  szent  sereg  vezére  győzött  Tegyránál  (375), 
Epanünondasszal  együtt  Leuktránál  (371),  mire 
a  tébaiakkal  együtt  ö  is  részt  vett  a  Peloponne- 
sos  ellen  indított  első  háborúban  (375—369.)  A 
perzsákkal  előnyös  békét  biztosíttatott  hazája 
számára  Susában  (367).  Midőn  a  tesszáliai  váro- 
sok érdekében  háború  ütött  ki  a  pheraii  Alexan- 
dros  ellen,  vitéz  küzdelemben  vesztette  életét 
Kynoskephalai  mellett  (364).  Életrajzát  megírta 
Comelius  Nepos  és  Plutarchos. 

Pelopis  insulae,  1.  Pente^iisia. 

Pelopinm,  kémiai  elemnek  tartották,  de  kide- 
rült róla,  hogy  azonos  a  Rose  által  felfedezett 
niobiummal. 

Peloponnézus,  Peloponneí<os,  Pelops  szigete 
V.  Morea  (1.  0.),  Görögország  legdélibb  félszigete, 
melyet  a  tulajdonképeníHellasszal  csak  a  keskeny 
korintusi  földszoros  köt  össze.  Egészben  hegyes 
vidék;  magában  foglalja  Árkádia  magas  fensík- 
ját,  melynek  É.  felé  lejtő  meredek  lankáit  a  Ko- 
rintusi-öböl  keskeny  partvidékével  együtt  Achaia, 
Sikyon  és  Korintus  foglalják  el ;  Ny.  felé  Blisz 
síkságába  megy  át ;  DNy.  felé  Árkádia  a  Lykaon- 
hegység  által  összefügg  az  Aegaleos  hegység- 
gel, a  Messzenei  félszigeten ;  DK.  felé  pedig  a 
széles  Pamon  hegységben  folytatódik,  melynek 
Malea  foka  messze  benyúlik  a  tengerbe ;  e  két 
kiágazás  közt  emelkedik  a  Taygetos  (2409  m.), 
a  P.  legmaga^bb  csúcsa.  Ez  a  két  D-i  hegy- 
ség, a  Pamon  és  a  Taygetos,  övezi  Lakoniát ; 


Peloponnézusi  háború 


—     296     — 


Peltifirera 


Árkádia  K-i  részén  pedig  a  határzáró  Artemi- 
sion  ós  Parthenion  erdős  hegyeihez  a  szintén 
hegyes  Argolisz  csatlakozik.  A  hegyek  közé 
majdnem  mindenfelé  számos  tengeröböl  nyomul ; 
folyói  az  Inachos,  Burotas,  Pamisos  s  két  leg- 
nagyobb folyója  az  Alpheios  meg  a  Peneios.  P. 
helyenkint  rendkívül  termékeny ;  síkságain  gaz- 
dagon fizet  a  mazsolaszőUő,  a  bor,  az  olajfa  és 
általában  a  déli  gyümölcs,  hegyei  ellenben 
szárazok  és  terméketlenek.  Ásványokban  nem 
nagyon  gazdag;  vas-  és  márvány  bányáit  nem 
aknázhatja  ki  a  szállítás  nehézségei  miatt.  Te- 
rülete 22,171  km2,  (1907)  937,366  lak.  A  lakosság 
főfoglalkozása  a  földmívelés  és  baromtenyész- 
tés. Főbb  városai :  Patrasz,  Korintus,  Nauplia, 
Argosz,  Tripolisz,  Kalamata,  Pyrgosz.  Történetét 
1.  Görögország  és  Morea. 

Peloponnézusi  háború,  1.  Görögország  (tör- 
ténete). 

Pelops,  Tantalos  plirygiai  király  fia,  Zeus  uno- 
kája. Apja,  hogy  az  istenek  mindentudását  pró- 
bára tegye,  ételként  feltálalta  nekik.  Csak  a 
lánya  elvesztén  búsuló  Demeter  evett  egy  dara- 
bot a  válla  húsából.  Zeus  új  életre  keltette  ós 
válla  darabját  elefántcsonttal  pótoltatta  (ezért 
volt  a  pelopidáknak  fehér  folt  a  vállukon).  Fel- 
növekedvén, Pisába  ment  s  Oinomaos  királyt 
kocsiversenyben  (Myrtilos,  Hermes  fia,  mint  ko- 
csis segítségével  és  cselével)  legyőzvén,  elnyerte 
Pisa  uralmát  ós  a  királylány,  Hippodameia  kezét. 
(A  kocsiversenyhez  való  készülést  ábrázolja  az 
olympiai  Zeus-templom  keleti  oromfala).  Myrti- 
lost  azonban,  mikor  jutalmát  (fele  királyságát  ós 
Hippodameia  kegyét)  kérte,  a  tengerbe  taszította. 
Myrtilos  átkot  mondott  P.  utódaira,  mely  meg  is 
fogant.  P.  ezután  Olympiát  is  megszerezte  s  az 
ott  dívott  versenyeket  nagy  fénnyel  megújította, 
majd  Árkádia  is  uralma  alá  került  s  az  egész 
félsziget  (Peloponnesos)  tőle  kapta  nevét.  Olym- 
piában  mint  helyi  hőst  ünnepelték  és  áldozatokkal 
tisztelték.  Hippodameiától  hat  fia  született,  köztük 
Atreus,  Thyestes,  Axioche  nimfától  Chrysippos. 
Mivel  ezt  nagyon  szerette,  amazok  megölték, 
mire  P.  elűzte  őket.  Hippodameia  utánok  szökött 
az  argolisi  Mideába.  Mikor  ott  meghalt,  hamvait 
P.  hazavitte  Olympiába. 

Peloria  (növ.)  alatt  az  olyan  virágalakot  ért- 
jük, amely  rendesen  fejlődve,  kétoldalas  (zygo- 
morph)  volna,  de  sugarasan  (actinomorph)  fejlő- 
dik ki.  Előfordul  pl.  a  szarkalábon  (Delphinium), 
amely  néha  sarkantyú  nélkül  5  egyforma  szirom- 
és  ugyanannyi  csészelevéllel  fejlődik,  vagj^  a 
gyujtoványfüvön  (Linaria),  ha  alsó  és  felső  ajka 
és  sarkantyúja  helyett  ötcimpájú  pártája  ós  5 
sarkantyúja  fejlődik.  A  név  az  utóbbi  esetből  ki- 
folyólag keletkezett,  amennyiben  Linné  az  ilyen 
gyujtoványfüvet  külön  gónusznak  vélte  és  ennek 
a  P.  nevet  adta. 

Peloris  vagy  Pelorias  (mai  neve  Gapo  di  Faro), 
ÉK-i  Szicíliának  hegyfoka,  ÉK-re  Messzinától, 
a  messzinai  szoros  mellett. 

Pelorum  Promontorium,  l.  Faro. 

Pelosin,  l.  Bebeerin. 

Pelota  (franc,  pelote),  a  sérvkötőnek  v.  más 
hasonló  kötésnek  azon  labdaszerű  része,  amely 
a  sórvkapura  illeszkedik  és  an-a  olyan  nyomást 


gyakorol,  hogy  a  sérv  előesését  meggátolja.  Ez 
a  sórvkötőnek  legfontosabb  része  és  a  sórvkapu 
nagysága,  a  sérv  helye  és  minősége  szerint  kü- 
lönböző alakú  és  nagyságú.  Lehet  kipárnázott 
szarvasbőr,  v.  vízzel,  glicerinnel,  levegővel  meg- 
tölthető  kaucsuktömlő.  A  P.-t  magát  a  sérvkötő 
rugója  vagy  egyéb  rugalmas  részlete  szorítja  a 
sérvkapura. 

Pelotas,  város  Brazília  Rio  Grandé  do  Sul  ál- 
lamában, a  Sáo  Gongalo  mellett,  15,000  lak. 

Peloton  (franc,  ejtsd:  p'iotoS)  a.  m.  szakasz  (a 
katonaságnál). 

Pelouze  (ejted:  pöiúz),  Théophüe  Jules,  francia 
kémikus,  szül.  Valoguesban  1807  f  ebr.  13.,  megh. 
Parisban  1867  máj.  31.  1830-ban  Lilieben,  1831. 
pedig  a  párisi  École  polyteohniqueben  a  kémia  ta- 
nára lett.  Meghatározta  az  arzén,  foszfor,  nitro- 
gén, szüicíum  stb.  atomsúlyát  és  felfedezte  a 
szulfociánsavat,  szalícínt,  tannint,  cellulózát  stb. 
Önálló  műve :  Traitóde  chimie  génórale  (1847— 
1850.,  3.  kiad.  1862—65,  7  köt). 

Pelouze-zöld,  1.  Berlini  zöld. 

Pelőce  (halászat),  a  magyar  vejszénéi  az  az  ol- 
dalfal, amelyen  a  hal  betéved ;  a  jobboldali  a 
kis  P.,  a  baloldali  pedig  a  nagy  P. 

Pelsőcz  (Plesivec),  nagyk.  Gömör  vármegye 
rozsnyói  j.-ban,  a  Sajó  mellett,  (i9io)  2393  ma- 
gyar lak. ;  van  acélműve,  faipartelepe,  olvasztó- 
vasgyára, papírgyára,  szerszámgyára,  botgyára 
műfaipargyára,  vasúti  állomása.  Az  árpádkori 
ref.  templomban  Bebek  László  sírköve  (XV.  sz. 
eleje)  van.  P.  a  jazygok  Phileciája,  Bors  vezér 
foglalta  el;  IV.  Béla  1242.  a  Bebek- családnak  ado- 
mányozta, mely  a  Sajó  partján  új  várat  épített. 
1328-ban  városi  rangra  emelkedett,  de  arany- 
korát Bebek  Ferenc  ós  fia  György  koráig  (a  XVI. 
sz.  első  felében)  érte ;  utóbbi  Ferdinándtól  elpár- 
tolván, összes  birtokaitól  1565.  megfosztatott 
Várát  1567.  lebontották.  A  Bebek-család  kilialtá- 
val  P.  a  Perényi-,  majd  a  Rákóczi-család  birto- 
kába került.  A  XVIII.  sz.  elejétől  P.  a  vármegye 
állandó  gyülekezési  helye  volt.  Régi  vármegye- 
háza (ma  botgyár)  1716—19.  épült;  II.  József 
alatt  a  vármegye  székhelye  Rimaszombatba  téte- 
tett, de  halálával  visszakerült  P.-re,  ahol  azon- 
ban nem  volt  állandó  maradása.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pelsőczardó  (Ardovo),  kisk.  Gömör  ós  Kis- 
Hont  vm.  tornaijai  j.-ban,  (leio)  367  magyar  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Peltaszták  (gör.),  ókori  könnyűfegyverzetű 
gyalogosok,  fegyverük  volt  a  félhold  alakban  ki- 
vágott pajzs  (pelta),  2  m.  hosszú  dárda,  könnyű 
len-páncél,  sisak  és  rövid  kard. 

Peltatns  (lat.)  a.  m.  pajzsalakú  (l.  o.). 

Peltidea  (növ.),  1.  Peltigera. 

Peltier  (ejtsd :  peityié),  Jean  Charles  Atlmnaze, 
francia  fizUcus,  szül.  1785  febr.  22.,  megh.  Paris- 
ban 1845  okt.  27.  Órás  volt,  de  később  egyedül  a 
tudománynak  élt.  A  róla  elnevezett  P.-fóle  tüne- 
ményt (l.  Hőelektromosság)  külön  értekezésben 
írta  le. 

Peltier-hatás,  l.  Hőelektromosság. 

Peltigera  H^i/Zíí.  (növ.,  pajzszuzmó,  lapony  Dió- 
szegiéknél), levelestelepú,  nagyobbfajta  zuzmó- 
génusz  20  fajjal,  az  A^^colichenes  osztályból. 
Szárazon  a  színe  szürke  v.  barnás,  nedvesen  zöld, 


Peltograster 


—     297 


Pembroke 


a  visszája  a  gyökiiajtól  molyhos.  A  P.  v.  Pelti- 
dea  canÍ7ia  Hoffm.  (Lichen  caninus  L.)  erdei  moha 
közt,  a  földön  v.  kövön  nő,  régen  Hepatica  ter- 
restris  néven  orvosság  volt. 

Peltogaster  (áuat),  a  Kacslábú  rákok  (Gir- 
rípedia)  rendjének  egyik  neme  a  Gyökérfejűek 
(Éhizocephalidae)  alrendjéből.  Teste  megnyúlt, 
hengeres;  tapadónyele  csőalakú,  előre  álló.  Fajai 
nagy  rákokon  élősködnek.  Legismertebb  a  P. 
pagiiri  Rathke,  mely  a  remeterákon  élősködik. 

Peluche  (franc),  1.  Plüs. 

Peluzium  (Pelusion),  Alsó-Egyiptom  egyik 
városa,  a  Nilus  deltájának  legkeletibb  ága  mel- 
lett, melyet  róla  neveztek  el ;  számos  mocsár  és 
láp  között.  Egyiptom  keleti  végvára.  Környé- 
kén számos  csata  történt. 

Pelvimeter  (lat.),  szülészeti  készülék  a  me- 
dence méreteinek  megállapítására. 

Pelvimetria  (gör.),  a  csontméréstannak  (osteo- 
metria)  az  a  része,  mely  a  medence  méreti  vizs- 
gálatával foglalkozik.  Az  antropológiában  ma 
körülbelül  36  méret  (vonal-szögméret)  és  13  jelző 
(index)  van  alkalmazásban,  melyek  a  medence  faji 
és  nemi  jellegeinek  megállapítására  szolgálnak. 

Pelvis  (lat),  1.  Medence. 

Pelvoux  (ejtsd :  peivú ;  vagy  Oisansi-Alpok)  a 
Ny.-i  Alpok  külső  kristályos  vonulatának  egyik 
tagja  Isére  és  Hautes-Alpes  francia  départe- 
ment-ok  határán.  Sok  glecsere  közül  a  legnagyobb 
a  mont-de-lansi,  15  km^  területtel.  Legnagyobb 
csúcsai:  a  Barre  des  Errins  (4103  m.),  Meije 
(3987)  és  a  Mont  P.  (3954  m.).  V.  ö.  Coolidge,  Le 
Mont  P.  (u.  0.  1902). 

Pély,  nagyk.  Heves  vmegye  hevesi  j.-ban,  (1920) 
2859  magyar  lak. 

Pelyhes  keserűgomba  (növ.)  a.  m,  Lactaria 
vellerea,  kalapja  fás,  bőrnemű,  kemény,  8—20 
cm.  átmérőjű,  teteje  pelyhes,  fehér,  tönkje,  teje 
fehér,  csipős  spórája  fehér.  Nyáron  és  ősszel 
fenyveserdőkben  tömeges.  Csípős  íze  miatt  nem 
ehető.  L.  Lactaria. 

Pelyva,  pelyvalevél,  péva  v.  polyva  (növ.),  szű- 
kebb értelemben  a  pelyvásvirágúak  (Glumiflorae) 
meddő  fellevelei,  amelyek  a  tokiászoktól  körül- 
vett virágot  takarják  (gluma,  1.  0.),  tágabb  ér- 
telemben a  tokiászt  (palea,  1.  0.)  is  P.-nak  neve- 
zik és  pedig  a  glumá-t  kehelypelyvának,  a  külső 
tokiászt  pedig  virágpelyvának.  Sokszor  egyéb 
felleveleket,  a  fészekvirágzat  fészekpikkelyeit  is 
P.-nak  hívják. 

Pelyvahordó  (növ.),  1.  Hypochaeris. 

Pelyvás  (Plevnik),  kisk.  Trencsén  várm.  vág- 
besztercei  j.-ban  (i9io)  421  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pelz.,  tudományos  állatneveknél  Pelzebre 
August  nevének  rövidítése.  Pelzebre  szül.  Prágá- 
ban 1825  máj.  10.,  megh.  1901  szept.  2. ;  1869— 
1888-ig  a  bécsi  Naturhist.  Hofmuseum  őre  volt. 
,  Pemba,  sziget  Afrika  K.-i  partján,  Zanzibártól 
B.-ra,  980  km^  területtel,  kb.  85.000  lak.  Angol 
protektorátus  alatt  áll.  Főhelye :  Csóka  (Csake- 
Csake)  a  Ny.-i  parton  van. 

Pembaur,  Joseph,  német  dalköltő,  szül.  Inns- 
bruckban 1848  máj.  23.  Vokáhnűvei  (dalok,  kar- 
müvek) népszerűvé  és  nagyrabecsültté  tették  ne- 
vét. Elméleti  munkái  közül  kiemeljük  az  Über 
das  Dú-igieren  c.  essayt  (1907). 


Pemberton  (ejtsd:  — bert'n),  előbb  önálló  város 
Lancashire  angol  countyban,  jelenleg  Wigan 
városnak  egyik  része. 

Pemberton  (ejtsd :  — bert'n),  Max,  angol  író, 
szül.  Birminghamban  1863  jún.  19.  1896  óta  ki- 
adta a  Cassell's  Magazinét.  Hírnevét  az  orosz  föl- 
dön játszó  A  woman  of  Kronstadt  c.  regénye 
(1898)  alapította  meg.  A  német-francia  háborúba 
visz  The  garden  of  swords  (1899) :  Napóleon  ko- 
rába a  Beatrice  of  Venice  (1805).  Magyarul  is 
megjelentek :  Kastély  a  tenger  fenekén  (Buda- 
pest (1904) ;  Város  a  tenger  alatt  (u.  0.  1904) ; 
Hajnalhasadás  (u.  0.  1906) ;  A  szépség  doktora 
(u.  0.  1906) ;  Lafayette  és  barátja  (u.  0.  1909) ; 
Vezórcsillag  (Ford.  Martos  Szilárdka,  u.  0. 1909); 
A  gyémántos  hajó  (Ford.  T.  Rákosi  Magda,  u.  o. 
1912) ;  A  kronstadti  kém  (Ford.  Györy  Ilona,  u.  0. 
1903  és  1916);  Fehér  falak  (u.  0.  1918);  A  trón 
lépcsőjén  (Pesti  Napló  1901). 

Pembrey  (ejtsd:  pembre),  előbb  önálló  város 
Carmarthenshire  walesi  countyban,  jelenleg  Lla- 
nelly  egyik  városrésze. 

Pembroke  (ejtsd:  pembruk),  1.  PembrokesMre, 
Wales  legdélnyugatibb  countyja,  a  Szt.  György - 
és  Bristol-csatorna  közt,  1582  km^  teriilettel, 
(1911)  89,956  lak.  Római,  druida  emlékekben 
és  várromokban  P.  igen  gazdag.  Fővárosa  Haver- 
fordwest  (1.  o.),  fontos  kikötő  Milford.  —  2.  P, 
város  az  ugyanily  nevű  countyban,  (1911)  15,673 
lak.  Nagy-Britannia  egyik  legnagyobb  tengeri 
arzenáljával.  Az  arzenált  és  a  várost  erődítmé- 
nyek fogják  körül.  Nevezetességei :  egy  normann 
eredetű  sziklavár  romjai  és  egy  régi  apátság 
(Monkton  Priory).  —  3.  P.,  Dublin  elővárosa,  (1911) 
29,260  lak. 

Pembroke  (ejtsd:  pembruk),  angol  grófi  cím, 
melyet  több  főnemesi  család  viselt.  Nevezetesebb 
tagjai :  William  Hampstead  Marshall  of  Has- 
tinys,  kit  Földnélküli  János  király  1199.  nevezett 
ki  r.  grófjává.  Híven  támogatta  urát  a  franciák 
és  a  felkelő  angol  főurak  elleni  harcai  ban.  János 
halála  után  1216.  a  kiskorú  III.  Henrik  király 
gyámja  ós  az  ország  kormányzója  lett.  A  belső 
nyugalom  helyreállítására  1216  uov.  12.  újból 
megerősítette  a  Magna  Chartát,  1217.  pedig 
megverte  Lajos  francia  trónkövetelőt  és  angol 
pártliíveit  s  ezzel  megmentette  a  ti'ónt  III.  Hen- 
rik számára ;  megh.  1219.  Öt  fiában  kihalt  csa- 
ládja (1245),  ekkor  III.  Henrik  a  Lusignan-hékz- 
ból  való  William  of  Valence-naik,  mostoha  test- 
vérének adta  a  P.  grófi  címet.  Ennek  fia  Alme- 
rich  vitézül  harcolt  a  skótok  ellen  s  a  bannock- 
bumi  csatában  (1314  jún.  24)  megmentette  III. 
Eduárd  király  életét ;  megh.  1324.  A  P.  grófi  cí- 
met nővérének  fia,  Laurentius  ofHastings  kapta 
1339.  III.  Bduárdtúl.  Ennek  utószülött  fia,  John 
a  franciák  elleni  harcokban  tüntette  ki  magát ; 
megh.  1375.  Fiában,  Johnban  1389.  kihalt  ez  a 
család  is  s  ezután  a  királyi  család  ifjabb  tagjai 
viselték  időnkint  a  P.  grófi  címet.  1450-ben  Jas- 
per  Tidor,  Katalin  királyné  és  Owen  Tudor  fia 
lett  P.  grófja.  1461— 85-ig  a  York-párti  ^<?rfter^ 
család  viselte  e  címet.  1485-ben  VII.  Henrik 
visszaadta  azt  nagybátyjának,  Jaspemek,  ki 
1495.  halt  m^g  gyermektelenül.  VIII.  Henrik 
1532.  kedvesének,  Boleyn    Annának    adtii    n 


Pemet 


—     298 


Pencatit 


P.  marquise  elmet.  VI.  Eduárd  1551.  Sir  William 
Herbertnek  adta  a  P.  címet,  kinek  elsőszülött 
utódai  máig  is  viselik  azt.  Ez  neje,  Parr  Anna 
révén,  ki  nővére  volt  Parr  Katalin  királynénak, 
nagy  befolyással  volt  VIII.  Henrik  utolsó  éveire 
s  VI.  Eduárd  egyik  gyámja  lett.  Ö  buktatta  meg 
Somerset  herceg  kormányzót.  A  király  halála 
után  elismerte  Mária  királynő  jogait  s  az  angol 
sereg  fővezére  volt  a  franciák  ellen  vívott  saint- 
quentini  csatában  (1557).  Befolyását  Erzsébet  ki- 
rálynő alatt  is  megtartotta,  de  1569.  rövid  időre 
fogságba  jutott,  mert  Stuart  Mária  elfogatása  el- 
len nyilatkozott ;  megh.  1570.  Utódai  közül  Tho- 
}nas  P.  III.  Vilmos  alatt  1690.  az  admiralitás 
első  lordja,  1692.  lordpecsétör,  1702.  pedig  An- 
glia és  Írország  f  őadmirálisa  lett.  A  király  távol- 
létében több  Ízben  volt  a  helytartó-tanács  tagja ; 
megh.  1733. 

Pemet  v.  pemete,  hosszú  rúd  nyelére  erősített 
seprő,  mellyel  a  kenyérsütő  kemencét  a  kenyér 
bevetése  előtt  ki  szokták  seperni ;  továbbá  rövid 
nyelű  seprő,  mellyel  a  kovácsok  és  lakatosok  a 
szenet  locsolják  meg,  hogy  erősebb  tüze  legyen. 
Ha  az  első  vászonnal  van  burkolva,  szikracsapó 
pamacs  néven  tűzoltó  eszköz.  —  L.  még  Legyező. 

Pemetefű  (növ.),  1.  Marrvbium. 

Pemfflinger  Márk,  szász  gróf,  a  XVI.  sz.  kez- 
detén élt.  Sváb  családból  származott.  P.  II.  La- 
jos király  udvarában  nagy  tekintélyt  szerzett. 
1521-ben  Szebenben  elvette  Bulai  szász  gróf 
özvegyét,  szül.  Tobiassy  Klárát,  kinek  kezével 
nagy  birtokot  nyert.  A  mohácsi  vész  után  P.  a 
szászokkal  Ferdinánd  király  pártjára  állt.  Sza- 
polyai  P.  minden  birtokát  lefoglalta;  midőn 
Nagyszebent  ostromolta,  P.  többször  Ferdinánd- 
hoz utazott,  hogy  az  ígért  segítséget  kieszközölje. 
1536-ban  Bécsben,  rövid  idővel  később  Kassán 
tartózkodott,  hogy  a  királyi  hadvezért,  Katzia- 
nert,  siettesse.  1537-ben  halt  meg.  Szeben  és  az 
erdélyi  szászok  reformációja  történetében  nagy 
szerepet  játszott.  V.  ö.  Fahritius  Károly,  P.  M. 
(akadémiai  értekezés  1875). 

Pemmikan,  az  északamerikai  indusok  kedvelt 
étele.  Vágott  v.  zúzott  bivaly-  v.  jávorszarvas- 
húshói  áll,  melyet  zsírral  keverve  borzsák  okba 
sajtolnak,  amely  állapotban  évekig  eltartható. 

Pempheris-halak  (Pempheris,  áiiat),  a  Csontos- 
halak rendjébe,  a  Kartus-félék  (Kurtidae)  csa- 
ládjába tartozó  halfajok  gyűjtőneve.  Az  Atlanti-, 
Indiai-  és  Csendes-óceánban  honosak.  Testük  meg- 
nyúlt, oldalról  összenyomott,  elül  magas,  hátul 
elkeskenyedő.  Legismertebb  a  tebarere  (Pem- 
pheris mangula  C.  V.),  melynek  hossza  kb.  25  cm. 

Penipliigas  (állat),  levéltetűnem.  Egyik  faja, 
a  Pemphigus  bursarius  L.  a  nyárfa  levelein  és 
levélnyelvein  gubacsszerü  kinövéseket  okoz. 

Pempliigus.  A  legsúlyosabb  bőrbetegségek 
csoportja,  melyet  látszólag  ép  bőrön  fellépő  hó- 
lyagok  jellemeznek.  E  tünet  azonban  számtalan 
folyamatnál  mutatkozik  és  ezek  között  a  P.  cso- 
portba csak  olyan  betegségeket  sorozunk,  melyek 
különös  súlyosság,  veszélyesség,  csaknem  feltar- 
tóztathatatlan elöhaladás  és  egyelőre  teljesen  ho- 
mályos kóroktan  jellemez.  Nem  tartozik  azonban 
ide  a  szülőházakban,  gyermekmenhelyeken  néha 
mutatkozó  P.  neonatorum-nsik  nevezett  fertőző 


folyamat,  se  azok  a  hólyagok,  melyek  veleszüle- 
tett szifiliszben  szenvedő  gyermekek  tenyerén  és 
talpán  stb.  lépnek  fel.  Valódi  P.-nak  rendesen 
háromféle  folyamatot  tekintenek :  a  P.  vulgárist, 
foliaceust  és  vegetanst.  Valamennyi  igen  súlyos 
bőrbetegség,  melyek  gyógykezelése  az  utóbbi 
időkig  egészen  sikertelen  volt,  újabban  azonban 
egyes  eljárások  (vérkimosás,  chininkezelés,  sal- 
varsan  stb.)  briliáns  eredményeket  adtak.  Egy 
más^  a  P.-sal  rokon  megbetegedés  az  ú.  n.  der- 
matitis  herpetiformis  vagy  Duhring-féle  beteg- 
ség, melynél  a  folyamat  nagyon  hasonlíthat  a 
P.-hoz  a  nélkül,  hogy  annak  veszélyes  lefolyásá- 
val bima. 

Pen  (ang.,  ejtsd :  penn;,  toll,  írótoll ;  kelta  ere- 
detű helynevekben  a.  m.  hegy,  csúcs,  pl.  Penryn. 

Pena  (spanyol,  ejtsd .-  penya)  a.  m.  szikla,  hegy- 
csúcs, főleg  összetételekben. 

Pena  (ejtsd:  penya),  Roque  Saenz,  argentínai 
államférfiú,  szül.  Buenos- Ayresben  1851  márc. 
19.,  megh.  u.  o.  1914  aug.  11.  Az  1874-iki  polgár- 
háborúban a  kormány  seregében  harcolt.  1879-ben 
egy  önkéntes  csapat  élén  részt  vett  a  Peru  ós 
Chile  közt  kitört  háborúban  a  peruiak  mellett. 
Hazatérve  megalapította  a  Sud-America  c.  lapot 
s  előkelő  szerepet  játszott  hazája  politikai  életé- 
ben. Ö  képviselte  Argentínát  az  első  pánamerikai 
kongresszuson  Washingtonban.  Tagja  volt  a  má- 
sodik hágai  hékekonf  erenciának  s  mint  követ  mű- 
ködött előbb  Madridban,  majd  1907  óta  Rómában. 
1910  okt.  12.  Argentína  köztársaság  elnökének 
választották. 

Penacni^i  caramote  Pisso  (állat),  a  hosszú- 
farkú  tízlábú  rákok  (Decapoda,  Mací^usa)  cso- 
portjába tartozó  rákfaj.  Hossza  15—20  cm.  A 
Földközi-  és  az  Északi-tengerben  honos.  Húsát 
eszik. 

Pena  de  Santo  Domingo,  1.  Zaragoza. 

Pénal  (franc.)  a.  m.  büntető ;  Code  P.,  büntető 
törvénykönyv ;  P.  servitude  (büntető  szolgaság), 
az  angoloknál  munkakényszerrel  járó  szabadság- 
vesztés-büntetés, mely  életfogytig  tart  vagy  ha- 
tározott tartamú. 

Penalara,  Pico  do  (ejtsd:  penya-),  a  Sierra  de 
öuadarrama  legmagasabb  (2405  m.)  hegye  Spa- 
nyolországban. 

Penang,  sziget,  1.  Pulo-Pinang. 

Penarth,  város  és  tengeri  kikötő  Glamor- 
ganshire  walesi  countyban,  Cardifí  közelében, 
(1911)  15,488  lak.,  nagy  hajóépítő  dokkokkal. 

Penates  (többes  szám,  egyes  száma  nem 
használatos),  Vesta  ós  Lar  (Lares)  mellett  a  ró- 
maiak házi  istenei  (dii  familiares),  voltakép  az 
éléskamra  (=  penus)  áldásadó,  oltalmazó  isten- 
ségei ;  ketten  voltak  s  oltáruk  a  házi  tűzhely, 
melyen  a  Larral  együtt  nekik  is  áldoztak.  Az  ál- 
lamnak is  voltak  P.-eí,  előbb  a  Vesta-templom 
egyik  zugában,  majd  külön  templomot  építettek 
nekik  (templum  Penatium).  A  latin  szövetség  P.-ei, 
kiket  állítélag  Aeneas  telepített  Itáliába,  Ladi- 
niumban  voltak,  s  papok,  valamint  konzulok,  prae- 
torok,  diktátorok  és  hadvezérek  hivataluk  kez- 
detekor és  végeztével  áldozatot  mutattak  be 
nekik. 

Pencatit,  sötétszürkén  sávos  kőzet,  kalcit  ós 
hidromagnezit  elegyéből  áU ;  a  hidromagnezit 


Pence 


299 


Pénelopé 


pszeudomorf  a  periklász  után.  Tirolban  Predazzo 
környékén  hatalmas  tömegeket  alkot. 

Pence  (ang.,  ejtsd:  peasz),  a  penny  (1.  o.)  töb- 
besszáma. 

Penck,  Albrecht,  német  geográfus,  szül.  1858 
szept.  25.  1885-ben  a  bécsi  egyetem,  1906.  pedig 
a  berlini  egyetem  tanára  lett,  1905.  beutazta 
Dél-Afrikát  s  a  Szaharát.  A  Magyar  Földrajzi 
Társaság  1910.  tiszteleti  tagjává  választotta.  Na- 
gyobb munkái:  Die  Vergletscherung  der  deut- 
schen  Alpen  (Leipzig  1882);  Das  Deutsche  Reich 
és  Das  Königreich  der  Niederlande  und  das 
Königreich  Belgien  (Kirchhoff :  Lánderkunde  v. 
Európa,  Prag  1885— 89);  Die  Donau  (Wien  1891); 
Morphologie  der  Erdoberfláche  (Stuttgart  1894, 
2  köt.) ;  Brücknerrel  együtt :  Die  Alpen  im  Bis- 
zeitalter  (Leipzig  1901) ;  1886  óta  a  Geogr.  Ab- 
handlungen  (Wien)  szerkesztője. 

Pencz,  nagyk.  Nógrád  vm.  nógrádi  j.-ban,  (1920) 
1149  magyar  lak.,  határában  igen  jó  fehér  bor 
terem. 

'Pencz(Penz),  Georg,  német  festő  és  rézmetsző, 
szül.  Ntlmbergben  1500  körül,  megh.  u.  0.  1550. 
A  nürnbergi  festöcéh  tagja  volt,  de  1524;.  « isten- 
telenség)) miatt  száműzték  és  a  közeli  Winds- 
heinben  telepedett  le,  de  1532.  hazatérhetett  és  a 
a  városi  tanács  festője  lett.  Művészete  Dürer  és  a 
—  talán  Itáliában  megismert  —  olasz  művészet 
hatását  mutatja.  Festményei  közül  legjeleseb- 
bek képmásai,  melyek  közül  I.  Ferdinánd  mell- 
képe (1531,  stockholmi  képtár),  a  Schv^etzer  há- 
zaspár képei  (1544—45,  berlini  Frigyes  császár- 
múzeum)  és  egy  ötvös  képmása  (1545.  karlsruhei 
képtár)  emelendők  ki.  Mint  rézmetsző  a  legkivá- 
lóbb ú.  n.  kismesterek  közé  tartozik.  125  mitoló- 
giai és  bibliai  metszete  közül  a  könyörületesség 
cselekedeteit  és  az  ótestamentumi  történeteket 
ábrázoló  sorozatok  válnak  ki. 

Pendant  (franc, eátsd:  pandan)  a.  m.  pár-darab, 
ellenpár,  kiegészítő  rész,  pár  ;  valami  hozzá  ha- 
sonlónak a  párja,  társa,  különösen  festmények- 
nél, képeknél. 

Pend  d'Oreille  (ejtsd :  pan  dörej),  az  ugyanily 
nevű  tó  mellékén  Idaho  északamerikai  államban 
lakó  szelis-ágbeli  indiánus  nép  neve. 

Pendeloque  (franc,  ejtsd :  paS'diokk),  általá- 
ban minden,  ami  fölakasztva  függ ;  zsebóralán- 
cokon, fülbevalókon  az  azokra  akasztott  függő 
disz ;  fülönfüggő. 

Pendelyháló,  1.  Halászat 

Pendente  lite  (lat.),  a.  m.  a  per  függőben 
léte  alatt,  1.  Lis  és  Perfüggöség. 

Pendentif  (franc,  ejt«d:  paSdaStif),  magyarul 
csegely,  1.  Boltozat. 

Pendulációs  elmélet,  1.  Ingás-ehnélet. 

Pendül  um  (lat.)  a.  m.  inga. 

Pendzsab  (Fandzsab,  Punjab,  Punjavb,  Pan- 
csanada),  Brit-India  egyik  főkormányzósága  és 
annak  legmesszebb  ÉNy.-nak  fekvő  része,  Ka- 
flrisztan,  Kasmir,  Kina,  az  ÉNy.-i  tartományok, 
Radzsputana,  a  Kacsi-Ran,  az  Arab-tenger,  Ke- 
lat  és  Afganisztán  közt,  346,375  km^  területtel, 
(1911)  19.974,596  lak.,  ebből  98,811  km^  ter.,  kb. 
4.000,000  lak.  húbérterület,  amely  az  ú.  n. 
Pendzsab- államokból  (1.  0.)  és  Khairpurból  (1.  0.) 
áll.  É.-i  része  a  Himalája  lábánál  termékeny  és 


jól  megművelt  hegylépcsökböl  és  völgyekből  áll ; 
középső  és  D.-i  része  a  tulajdonképeni  5  folyam 
vidéke ;  e  folyók  a  Dzsihlam,  Csinab,  Ravi,  Biassz 
és  Szatlads  vagyis  Gassza ;  rajtuk  kívül  az  In- 
dus is  öntözi.  E  folyók  öt  nagyobb  részre,  doabra 
(a.  m.  2  folyam  vidéke)  osztják.  B  doabok  sík  föl- 
dek s  ahol  öntözhetők,  termékenyek.  Egészében 
a  P.  bővelkedik  gabonában,  borban,  olajban  és 
kősóban.  Újabban  teát  is  sikerrel  termesztenek. 
A  szarvasmarhák  száma  nagy,  a  juhoké  keve- 
sebb. Az  ipar  főleg  házi;  fa-,  bőr-,  arany-,  ezüst- 
és  linóm  szövőmunkái  híresek.  A  lakosság  szá- 
mos törzsre  oszhk ;  vallásra  nézve  volt  50%  mo- 
hammedánus,  40%  hindu,  a  többi  szikh,  keresz- 
tény, dzsain,  buddhista,  párszi  és  izraelita.  Az  an- 
gol kormány  sokat  tesz  az  oktatásügyért.  A  Pend- 
zsab-egyetemet  1882.  alapították.  Nagy  Sándor 
ideje  óta  mindig  a  P.  volt  a  Ny.  felől  jövő  hódítók 
első  zsákmánya.  Dalhousie  (1848—56)  főkor- 
mányzó működése  vetett  véget  a  szikii  uralom 
alatt  elterjedt  zilált  állapotoknak  és  anyagi  té- 
ren nagyszerű  haladást  teremtett.  1901-beu  egy 
részét  az  É.-Ny.  határtartományhoz  (North- West 
Frontier  Province)  csatolták. 

Pendzsab-államok  (Punjab  Native  States),  a 
Pendzsab  területén  levő  36  kisebb  brit-indiai  hű- 
bérállam,  amelyek  a  pendzsabi  főkormányzó  fel- 
ügyelete alatt  állanak.  Közülök  4  (Patiala,  Ba- 
havelpur,  Dzsind  és  Nabha)  közvetetlenül  a  főkor- 
mányzó, Csamba  az  amritszári,  Maler-Kotla,  Kal- 
szia  és  a  simlai  22  hegyi  állam  az  ambalai, 
Kapurthala,  Mandi  és  Szűket  a  dzsalandhari, 
Faridkot  a  lahori,  Patodi  a  dehlii,  Luharu  és 
Dudzsana  a  hisszári  biztos  (commissioner)  ellen- 
őrzése alatt  áll. 

Pendzsab-fakadék  a.  m.  Aleppo-fakadék  (1. 0.). 

Pendzsabi  nyelv,  1.  Indiai  nyelvek. 

Pendzsde  (Penjdeh,  Pendsdi),  helység  és  oázis 
Afganisztánban,  a  Murgab  balpartján,  több  fon- 
tos út  találkozásánál  ós  a  középázsiai  vasút  Merv- 
Kusk-i  elágazásánál.  Ismeretessé  az  az  ütközet 
tette,  amelyben  1885  márc.  30.  Komarov  orosz 
vezér  itt  az  afgánokat  megverte.  P.  azóta  az 
oroszoké. 

Penedo,  város  Brazília  Alagőas  államában,  a 
hajózható  Sao  Francisco  mellett,  gyakori  áradá- 
soknak van  kitéve,  hajóállomással,  10,000  lak., 
cukornád-  és  bőrkereskedéssel. 

Peneiosz,  1.  Tesszália  főfolyója  (ma  Szalam- 
vriasz),  a  Pindoszon  ered  és  keleti  folyásában 
sok  mellékfolyót  vesz  fel.  Keresztülfolyik  a  Hes- 
tiaeotísz  síkján,  majd  egy  hegytörésen  át  Pe- 
laszgiotisz  síkjára  ér,  végre  a  Tempevölgyön  át 
a  Thermaei  tenger  öbölbe  szakad.  —  2.  P.,  Elisz 
folyója  a  Peloponnézusban,  az  Olonosz  hegyén 
ered  és  Zante  átellenében  az  ión  tengerbe  ömlik. 
Ma  Gasztunitiko. 

Pénelopé  (tulajdonkép  Penelopeia),  a  spái-tai 
Ikariosnak  és  Periboiának  a  leánya,  Odysseus 
szellemes  ós  okos  felesége,  Telemachos  anyja. 
Míg  Odysseus  Trója  alatt  harcolt,  majd  bolyon- 
gott, száznál  több  kérő  ostromolta,  kik  ott  ta- 
nyázva, férje  javait  emésztették.  P.  csellel  tért 
ki  unszolásuk  elől :  kijelentette,  hogy  addig  nem 
választ  férjet,  inig  apósának,  a  még  élő  Laertes- 
nek  szemf ödójót  el  nem  készíti ;  de  amit  nappal 


Pénelopé 


300 


Pengetett  hangszerek 


szőtt,  azt  éjjel  mindig  fölfejtette  (Penelope-munka). 
Egy  szolgáló  azonban  elárulta  s  ő  kénytelen  volt 
egy  ijversenytől  tenni  függővé  elhatározását. 
Ezen  azonban  az  éppen  hazatért  és  koldusalak- 
ban rejtőző  Odysseus  lett  a  győztes  ív.  ö.  Odysseia). 

Pénelopé  (sakúty ük,  áiiat),  az  Újvilági  tyúkok 
csoportjába,  a  Hokkofélék  (Gracidae)  családjába 
tartozó  tyúknem.  Csőre  nyúlánk,  alacsony,  tövén 
széles  viaszhártyával  fedett ;  szeme  körül  és  tor- 
kán csupasz ;  hosszú  farka  lépcsős.  18  ismert  faja 
Amerikában  Mexikótól  Paraguayig  él.  Gyümölcs- 
csel, rovarokkal  táplálkozik.  Pulykanagyságú, 
vagy  annál  kisebb.  Húsa  élvezhető.  Állatkertek- 
ben gyakori.  Legismertebb  faj  a  sakúpemba 
{Pénelopé  supercüiaris  111.),  mely  Brazíliában 
honos. 

Peneplain  (angol,  ejtsd :peuepién,  a.  m.  «majd- 
nem  sikság»),  olyan  tökéletlen  sikság,  amely 
valamilyen  hegyes  vidékből  keletkezett  a  viz 
munkája  (erózió)  vagy  a  szél  lehordása  (dertáció) 
és  az  atmoszferüiák  behatása  következtében. 
Nevezik  félsíkságnak  is.  Alacsony,  lankás  lej- 
tőjű halmok  vannak  rajta,  ezek,  mivel  kemé- 
nyebb kőzetűek  mint  a  környezetük,  jobban  ellen- 
állottak az  általános  lepusztulásnak  s  így  még 
kiállanak  a  síkvidékből,  nevük  szintén  angol 
szóval  monadnock  (monádnokk).  A  P.  a  folyók 
erózió-bázisának  viszonylag  alacsonyabbá  válása 
folytán  újra  hegyvidék  képét  nyerheti,  meredek 
lejtőjű  hegyoldalakkal,  ez  a P.megifjodása.  P.-nek 
lehet  mondani  a  francia  Centrális-platót  (Pla- 
teau-Centi*al),  az  Ardenneket,  Kanada  nagy  ré- 
szét stb. 

Penész  (növ).,  köznyelven  több  gombának  az 
elnevezése,  amelyek  rostos,  pelyhes,  poros  vagy 
fonalas,  fehér,  szürke,  kékes-zöld,  sárga,  veres, 
barna  v.  feketés  bevonatot,  foltokat  alkotnak  az 
elhalt  állati  v.  növényi  részeken,  szerves  anya- 
gokon, élelmiszereken.  Némely  P.  csak  bizonyos 
anyagokon,  más  P.  többféle  anyagon  is  megél. 
A  P.-ek  spóráival  telve  van  a  levegő,  különösen 
a  kevésbbé  szellőzött,  nedves  helyiségekben,  ahol 
még  a  falat  is  ellephetik.  Majd  minden  gomba- 
csoportban akad  olyan  gomba,  amelynek  bizo- 
nyos fejlődési  foka  P.  alakú,  mint  az  Ascomy- 
ceták  sorából  pl.  az  Aspergültis  (1.  o.),  v.  a  Pe- 
nicülium  (1.  Ecsetpenész),  amelyek  fonalas  my- 
celiuma  behálózza  a  szerves  anyagokat  és  nagy 
mennyiségű  conidiumot  termel  (1.  Gombák  cikk- 
nél III.  tábla  7.  rajz  és  IV.  tábla  2.  rajz).  Sok 
P.-nek,  amely  az  Ascomycetákhoz  tartozik,  csak 
ez  a  conidiumos  alakja  ismeretes  (1.  Fonálgom- 
bák). A  Phycomycetes  sorában  is  sok  P.  akad, 
mint  a  fejes-P.  (1.  Mucor).  Gyakori  a  betegség- 
okozó P.  is ;  ezek  az  emberek  és  állatok  orr- 
üregeiben, légcsövében,  füljárataiban  és  a  dob- 
hártyán okoznak  bajt,  sőt  néha  a  gyomorban, 
belekben,  tüdőben  (Pneiimonomykosis)  is  meg- 
telepednek (Mykosis)  és  gyuladást,  eenyesedóst 
idéznek  elő.  Legtöbbször  az  Aspergillus  fajok  a 
kórokozók.  Némely  bőr-,  haj-  és  körömbetegség 
is  P.-re  vezethető  vissza.  Ezek  az  élő  szerveze- 
teket is  megtámadó  P.-ek  átvezetnek  az  élőskö- 
dőkhöz, amelyek  szintén  betegségokozók  és  sok 
növénybetegséget  idéznek  elő  (Oidium,  Pero- 
nospora stb. ;  1.  Élősködő  gotnbák,  Gombák). 


Penészgombák,  1.  Penész. 

Penészlek,  nagyk.  Szatmár  vm-  nagykárolyi 
j.-ban,  (1920)  1578  magyar  lak. 

Penetrabilis  (lat.)  a.  m.  áthatolható,  ki- 
kutatható, kifürkészhető ;  penetraMlitas,  átható- 
ság ;  penetráns,  átható,  beható,  éleslátású ;  pe- 
netratio,  behatolás,  áthatolás,  kifürkészés,  kiku- 
tatás,  éleseimé jüség  ;  penetrál,  áthatol,  behatol, 
kutat,  átnéz. 

Penetrációs  helyzet,  1.  Ikerkristály. 

Penetrale  (lat.),  a  templom  belső  szentélye, 
ahol  az  istenség  szobra  állt ;  fejedelmi  sírkápol- 
nákban az  a  hely,  ahová  a  koporsót  falazták. 

Pénétration  pacifique  (franc.)  a.  m.  bé- 
kés behatolás,  francia  külpolitikai  jelszó,  amely 
annyit  jelent,  hogy  fegyveres  beavatkozás  nél- 
kül beavatkozik  a  francia  kormány  az  ő  gyarma- 
taival határos  államok  ügyeibe  abból  a  célból 
és  ürügy  alatt,  hogy  az  ott  letelepedő  európaiak 
érdekét  védje. 

Pen-féle  csavarbiztosítás,  nagyon  el  vau  ter- 
jedve csavarkötések  biztosításánál.  Lényege  ab- 
ban áll,  hogy  a  csavartok  alsó  felét  hengeresre 
esztergályozzák  s  ezzel  a  részével  a  bővebbre 
fúrt  vastag  védő  karikába  illesztik,  hol  a  kötés 
megszorítása  után  a  karika  oldaláról  benyúló  ál- 
lító sróffal  megszorítják,  a  védő  karikát  pedig 
szeggel  a  tárgyhoz  erősítik. 

Penfield  (ejtsd.-  pénufiid),  Sámuel  Lewis,  mine- 
ralógus,  szül.  Castillban  (New  York)  1856  jan.  16., 
megh.l906aug.l2.  South  Woodstockban  (Connecti- 
cut). Tanulmányait  a  Jale  Collegeben,  Strassburg- 
ban  és  Heidelbergben  végezte.  1888-ban  az  ás- 
ványtan tanára  a  Sheffleld  Scientific  Schoolon 
(Jale  College,  New  Haven).  Főkép  az  ásványok 
kémiai  összetételével  és  kristályalakjukkal  fog- 
lalkozott ;  főművei :  Contributions  to  mineralogie 
and  petrographie  és  Determinative  mineralogie 
and  blowpipe  analysis. 

Penfieldit  (ásv.),  ólomoxiklorid,  2PbCl3.PbO, 
víztiszta  V.  fehér,  gyémántfényű  hatszöges  osz- 
lopos kristályok  alakjában  a  Laurion  (Athén) 
melletti  antik  ólomsalakban  fordul  elő. 

Penfret,  sziget,  1.  Glénan-szigetek. 

Penge,  a  kardnak,  késnek  vágásra  való  része, 
1.  Kard,  Kasza,  Kés. 

Pengecsőrü  alka  (áuat),  1.  Alkafélék. 

Pengetett  hangszerek  (ném.  Zupfinstrument, 
franc,  instrument  pince,  ol.  instrumente  a  piz- 
zico,  ang.  plucked  instrument),  a  húros  hangsze- 
rek ama  csoportja,  melyeknél  a  rezonátor-szek- 
rény fölé  feszített  drót-  v.  bélhúrokat  ujjainkkal 
V.  plektrummal  (fa-,  toll-,  réz-  és  csontpengetővel) 
szólaltatjuk  meg.  A  fogólap  nélkül  készített  P.-et 
hárfaszerű  hangszereknek  is  hívják.  Ezeknél  a 
többnyire  diatonikusan  egymás  mellé  helyezett 
húrok  hangmagasságát  nem  változtathatjuk  meg 
a  húrok  megrövidítésével,  míg  a  lantszerű  hang- 
szereknél a  balkézzel  nem  pengetünk,  hanem  a 
fogólapon  képezzük  a  hangsort.  A  P.  első  cso- 
portjába tartoznak  az  ókor  és  a  középkor  hárfa - 
változatai,  valamint  a  jelenkor  pedálhárf ája ;  a 
második  csoportba  tartozik  a  lant,  a  theorba,  a 
mandura,  a  pandurina,  a  mandolin,  a  gitár,  a  ci- 
tera, a  lírának  számos  faja  és  valamennyi  lant- 
szerű exotikus  hangszer. 


PengrJangr 


301 


Penn 


Pengjang,  koreai  város,  1.  Fingjang. 

Pengöpénz,  általában  mindenféle  fémötvé- 
nyekböl  készült  pénznek  (ércpénznek)  a  minőségi 
megjelölése  ellentétben  a  papírpénzzel.  Szoros 
értelemben  véve  pedig  így  nevezték  Magyaror- 
szágon az  Ausztriában  18ö8-ig  forgalomban  volt 
konvenciós  pénzláb  érmeit,  melyekből  100  frt 
p.  =  105-24  frt  0.  é.  (L.  még  Pénzverés.) 

Peiiia(gör.,  lat.  Egestas,  Patipertas  és  Inopia) 
a  szegénység  megszemélyesítése ;  Platón  szerint 
P.  szülte  Porostól,  a  bőség  istenétől,  Erőst.  P.-t 
tekintették  a  művészetek  és  iparágak  feltaláló- 
jának, 

Penibetikus  hegyrendszer  (Sistema  Penibe- 
tka  V.  Baetiumi  CordiUerák),  euráziai  jellegíí 
hegylánc  Spanyolország  déli  részén,  a  Gibraltár- 
szorostól a  Nao-fokig  húzódva  a  tengerparttal 
csaknem  párhuzamosan.  Vulkánikus  zónája  nem 
nagyon  fejlett,  de  észrevehetően  vulkánikus,  pl.  az 
Alboran  sziget,  s  több  apró  erupció  található  a 
Nao-foktól  délre,  a  Gata-fok  is  vulkánikus,  úgy- 
szintén a  Malaga  környéke  is,  ahol  lejtőin  a  ki- 
tűnő malaga-bor  terem.  Kristályos  vonulata  a 
Serra  de  Toloxszal  (1959  m.)  kezdődik,  legmaga- 
sabbra emelkedik  a  Sierra  Nevada  Mulhacen  csú- 
csában (3481  m.),  amely  a  Pyreneusi-félsziget  leg- 
magasabb kiemelkedése.  A  kristályos  vonulat  Mur- 
ciától  délre  végződik,  utolsó  darabja  a  Palos-fok. 
Mészközönája  a  Gibraltár-szoros  kopár  sziklái- 
val kezdődik,  festőiesen  vadregényessé  teszi  Gra- 
nada vidékét,  azután  eltűnik,  de  ismét  föltalál- 
ható a  végződése  a  Nao-fokban.  Tarifa  és  Cadiz 
közt  szélesen  kezdődik  a  homokkő  zónája,  amely- 
nek erős,  de  forró  napsütötte  lejtőin  a  xerezi 
bor  (sherry)  terem,  ez  a  zóna  azután  eltűnik  üle- 
dékes takaró  alatt.  A  P.-nek  folytatása  a  Pityú- 
zák  s  a  Baleárokon  található  föl,  mlg  délen  az 
afrikai ElRif-hegység az  Atlasz-hegységgel  hozza 
szoros  kapcsolatba. 

Penibilis  (lat.,  franc,  pénible)  a.  m.  fárad- 
ságos, fárasztó ;  nyomasztó,  kínos. 

Penicillium  Lk.  (növ.),  1.  Ecsetpenész. 

Peniel  v.  Penuel  (héberül  a.  m.  isten  szine) 
régi  palesztinai  város  a  Jordán  keleti  részén, 
ahol  (I.  M.  3225)  Jákob  egy  angyallal  küzdött. 

Penina,  barlang  Haligócz  mellett  (Szepes  vár- 
megye, magurai  járás),  melynek  belsejében  őstör- 
téneti leleteket  találtak  (Tr.  Cs-Szl.). 

Peninsnla  (lat.)  a.  m.  félsziget  (1.  0.) ;  pm- 
insularis  a.  m.  valamely  félszigethez  tartozó, 
arra  vonatkozó.  Az  angolok  P.  név  alatt  gyak- 
ran csak  a  Pyreneusi-félszigetet  értik.  The  P. 
State  a.  m.  Florida. 

Peninsnlar  and  Orientál  Steana  NaTi- 
gation  Company  (rövidített  neve :  P.  &  0.) 
angol  hajózási  vállalat,  1.  Gőzhajózás. 

Penis  (lat.),  1.  liimvessző. 

Penis-csont  (os  priapi),  számos  emlősállat 
párzószervében  (penis)  levő,  többnyire  pálcaalakú 
csont.  P.  fordul  elő  a  rágcsálóknál,  denevéreknél, 
halcsontos  ceteknél  (Mysticeta),  számos  erszényes 
állatnál  (Marsupialia),  a  legtöbb  ragadozónál  (Car- 
nivora),  félmajmoknál  és  majmoknál. 

Penitencia,  1.  Bűnbánat.  Poenitentia. 

Penitenciaria  (lat),  1.  Bíbornoki  testületek. 

Penitenciárius  (lat.),  m  kat.  egyházban  keleten 


körülbelül  a  III.  sz.  vége  felé  a  püspöktől  a  szé- 
kesegyháznál alkalmazott  az  az  áldozópap,  aki  a 
bűnösöknek  a  nyilvános  elégtételt  előírta  és  egy- 
általán a  vezeklési  fegyelem  fölött  őrködött.  Hi- 
vatalának irányítóul  a  vezeklési  könyvek  (1. 
Lihri  poenitentiales)  szolgáltak.  Nektarius  kon- 
stantinápolyi patriarcha  390.  eltörülte ;  végleges 
jelentőségét  azonban  csak  a  nyilvános  vezeklés- 
sel  vesztette  el.  A  XII.  sz.  óta  P.  a  székesegy- 
házaknál az  a  pap,  akinek  hatalma  van  a  fentar- 
tott  bűnök  alól  feloldozást  adni.  A  IV.  laterani  és 
tridenti  zsinat  rendezték  a  P.  állást.  A  római 
P.-ok  már  a  XIII.  sz.-ban  kollégiumban  egyesül- 
tek, amelynek  neve  Poenitentiaria  sacra  (1.  Bíbor- 
noki testületek).  L.  még  Vezeklés. 

Penitenciary  (ang.  esítsd:  pennitenseri)  a,  m. 
javító-nevelőintézet. 

Penitenciatartás  (bűnbánat  szentsége),  a  kat. 
egyházban  szentség,  amelyben  a  pap  Isten  helyett 
megbocsátja  a  keresztség  után  elkövetett  bűnö- 
ket. Krisztus  rendelte  föltámadása  után,  amikor 
az  apostolokra  lehelt  és  így  szólt :  « Vegyétek  a 
Szentlelket.  Akiknek  megbocsátjátok  bűneiket, 
megbocsáttatnak  nekik ;  és  akiknek  megtartjátok, 
meg  vannak  tartva».  A  P.  megtisztít  a  halálos 
bűnöktől,  megszabadít  az  örök  büntetéstől  és  az 
ideigtartó  büntetések  egy  részétől ;  visszaadja  v. 
nagyobbítja  a  megszentelő  malasztot  és  ad  még 
segítő  malasztot  is.  Öt  része  van  :  a  lelkiismeret 
megvizsgálása,  bánat,  erős  fogadás,  gyónás  és 
elégtétel.  Általában  gyónás-nak  szokás  nevezni. 
L.  Gyónás. 

Penka,  Kari,  antropológus  és  etnológus,  szül. 
Müglitzben  (Csehország)  1847  okt.  26.,  megh. 
1912  febr.  10.  1873— 1906-ig  gimnáziumi  tanár 
volt  Bécsben.  Kutatásai  az  indogermán  népek  ős- 
hazájára vonatkoznak  s  eredetüket  északon 
(Schleswig)  kereste.  Főbb  munkái :  Origines  Aria- 
cae  (Teschen  1883) ;  Die  Herkunft  der  Arier  (u.  0. 
1886) ;  Die  Entstehung  der  neolithischen  Kultur 
Europas  (Leipzig  1907) ;  Die  Herkunft  der  altén 
Völker  Italiens  und  Griechenlands  wie  ihrer  Kul- 
tur (Leipzig  1907) ;  0.  Schrader's  Hypothese  von 
der  südrussischen  Heimat  der  Indogermanen, 
(u.  0.  1908.).  Ezenkívül  több  kisebb  értekezése  je- 
lent meg  a  Politisch-Anthropologische  Revue-ben. 

Penmaenmawr  (ejtsd :  pennmánmór),  falu  és  láto- 
gatott tengeri  fürdő  Carnarvonshire  walesi  coun- 
tyban,  (1911)  4042  lakossal. 

Penn.,  természetrajzi  nevek  után  Pennant 
Thomas  (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Penn,  1.  Arthur,  amerikai  író,  1.  Matthews. 

2.  P.,  William,  a  róla  nevezett  Pennsylvania 
angol  gyarmat  megalapítója,  Penn  William  ellen- 
tengernagy fia,  szül.  Londonban  1644  okt.  14., 
megh.  Buckinghamshireban  1718  július  30.  Ox- 
fordban tanult.  1668-ban  áttért  a  quekerekhez, 
ami  miatt  apja  őt  magától  elűzte  és  ismételten 
is  hosszabb  ideig  tartó  fogsággal  büntette.  Apja 
halála  után  1670.  missziói  utazásokat  tett  Hol- 
landiába és  Németországba.  Hitfeleinek  folyto- 
nos üldöztetése  miatt  később  elhagyta  velük 
együtt  Angolországot  s  1681.  megalapította 
Pennsylvaniát,  amelynek  alkotmánya  a  későbbi 
északamerikaf  Egyesült-Államok  alkotmányá- 
nak   alapjául    vétetett.   1712-ben    kedvezőtlen 


Penna 


302 


Pennfsetunr* 


anyagi  körülményei  miatt  átengedte  gyarmatát 
a  királyi  koronának.  Jelentősége  főképen  abban 
áll,  hogy  ö  volt  az  első,  ki  a  feltétlen  vallás- 
szabadság elvét  egy  újonnan  alapított  államban 
gyakorlatilag  is  érvényesítette  s  így  a  hit-  és  a 
politikai  szabadság  eszményét  be^itte  a  mo- 
dern világ  állam-  és  népéletébe.  Összes  művei 
megjelentek  Londonban  1726.,  5  kötetben,  to- 
vábbá 1782.  Életrajzát  megírták  Marsillac  fran- 
ciául, Glarkson,  Janney,  Dixon,  Stoughton, 
Burdette,  Fisher,  Buell  angolul  és  Bunsen  né- 
metül. 

Penna  (lat.)  a.  m.  toll. 

Penna,  Punta  della,  hegyfok  az  Adriai-tenger 
Ny.-i  partján,  Chieti  olasz  tartományban,  5  km. 
íl.-ra  Vastótól. 

Penna,  Affonso  Moreira,  a  brazíliai  Egyesült- 
Államok  6.  elnöke,  szül.  Santa-Barbarában  (Mi- 
uas-Geraes)  1847  nov.  30.,  megh.  Rio  de  Janei- 
róban  1909  jún.  14.  Jogi  tanulmányokat  végzett, 
tagja  volt  a  birodalmi  gyűlésnek,  hadügyi-, 
igazságügyi-,  majd  kereskedelmi-  és  közmunka- 
ügyi miniszter  volt  11.  Pedro  császár  uralkodása 
alatt.  A  köztársaság  kikiáltása  után  1889.  az  al- 
kotmányt kidolgozó  bizottság  elnöke  lett.  1902-ben 
alelnökké,  1906  máj.  1.  pedig  a  köztársaság  el- 
nökévé választották.  Kormánya  alatt  Brazília 
pénzügyi  viszonyai,  belső  nyugalma  és  a  külföld- 
del való  viszonya  szép  fejlődésnek  indultak. 

Pennabilli,  város  és  püspöki  székhely  Pesaro 
e  Urbino  olasz  tartományban,  a  Marecchia  jobb- 
partján, (1911)  3596  lak. 

Penn^orti,  kánonjogtudós,  1.  BaymunduLS. 

Pennalizmus  (új-lat.),  az  elsőéves  egyetemi 
hallgatóknak  (pennalis)  az  idősebb  hallgatókhoz 
(schorista)  való  alárendeltségi  viszonya,  mely 
kiüönösen  a  XVII.  sz.-beli  német  egyetemeken 
egész  a  szolgaságig  fajult.  Először  1600  táján 
jött  divatba  a  német  ref.  egyetemeken  és  abban 
állott,  hogy  az  új  egyetemi  hallgatók  kötelesek 
voltak  1  évig  idősebb  társaiknak  föltétlenül  en- 
gedelmeskedni, pénzüket,  ruhájukat  s  egyéb  in- 
góságaikat az  öregebb  hallgatóknak  rendelke- 
zésére bocsátották  stb.,  s  csak  a  próbaév  letelté- 
vel szabadultak  föl  e  szolgaságból  A  P.-hoz  ha- 
sonló volt  Angliában  a  Fagging  system.  A  P.-t 
csak  a  XVn.  sz.  hatvanas  éveiben  sikerült  né- 
mileg szelídebbé  tenni,  noha  kisebb  mértékben 
még  a  XVni.  sz.-ban  is  fönnállott.  V.  ö.  Schöttgen, 
Eüst.  des  ehedem  auf  üniversitaten  gebráuchl. 
Pennalwesens  (Dresden  1747) ;  v.  Baunier,  Gesch. 
der  Pádagogik,  4  köt. 

Pennant  (ejtsd.-  peaaeat),Thomas,  angol  zoológus, 
szül.  1726  jun.  14.,  megh.  downingi  birtokán 
mint  békebiró  1798  dec.  16.  Főleg  az  emlősök 
tanulmányozásával  foglalkozott.  Nevezetesebb 
munkái :  British  zoology  (London  1766—1812,  4 
köt.) ;  History  of  quadrupeds  (1791 ;  3.  kiad.,  1812, 
4  köt.) ;  Arctic  zoology  (1784—87,  8  köt.;  2.  kiad. 
1792,  3  köt). 

Pennant-papagály,  1.  Platycercus. 

Pennatulidae  (állat),  1.  Tollkorallok. 

Pennawar-Djambi  (növ.),  1.  Haraszt-ször. 

Pennde,  folyó,  1.  Logone,  2. 

Penne,  székhelye  P.*  járásnak  és  püspökség- 
nek Teramo  olasz   tartományban,  (i9ii)  10,701 


lak.  P.  az  ókori  Pinna,  melynek  romjai  még  meg- 
vannak. 

Pennell,  Joseph,  amerikai  rajzoló  ós  művé- 
szeti író,  szül.  Filadelflában  1858  júl.  4.  Londonba 
költözött,  ahol  angol  ós  amerikai  folyóiratok  szá- 
mára készített  igen  hatásos  illusztrációival  és 
rézkarcaival  nagy  sikereket  aratott.  Legújabban 
a  Panama- csatorna  építéséről  és  a  világháború- 
ról készített  rajzai  keltettek  föltűnést.  Könyvei : 
Pen  drawing  and  pen  draughtsmen  (2.  kiad.,  Lon- 
don 1894) ;  Lithography  and  lithographers  (u.  o. 
1898) ;  French  cathedrals  (u.  o.  1909,  a  két  utóbbi 
Elisabeth  RobinsP.-lel  együtt). 

Penni  (többesben  pennia),  a  finn  márkának 
századrésze. 

Penni,  Gianfrancesco^  másk.  11  Fattore,  olasz 
festő,  szül.  Firenzében  1488  kör.,  megh.  Nápoly- 
ban 1528  kör.  Rafael  tanítványa  s  házi  intézője 
volt.  Mestere  utolsó  éveiben  ennek  terveit,  több- 
nyire Giulio  Romano  társaságában  vitte  ki,  így 
Nagy  Konstantin  keresztelését  a  vatikáni  Stan- 
zákban, s  több  jelenetet  Ámor  ós  Psyclie  törté- 
netéből a  Villa  Farnesinában. 

Pannin  (ásv.),a  kloritsornak  egyik  végső  tagja ; 
látszólag  romboéderes  kristályai  tulajdonképen 
monoklin  lemezek  ikerkristályaiból  állanak.  Egy 
irányban  kitűnően  hasad ;  lágy,  vékony  lemezkéi 
hajlíthatok ;  hagymazöld,  kékeszöld  v.  feketés- 
zöld. Kémiai  összetételét  1.  Klorit  alatt.  Szép 
kristályok  találhatók  az  Alpokban:  Findelen- 
gletscher,  Zermatt,  Binnental,  Ala.  A  klorit- 
palákban  kevéssé  van  elterjedve.  Ide  tartozik  a 
pszendofit,  a  piroszklorit,  loganit,  továbbá  a 
kammererit.  Utóbbi  az  alumíniumoxid  helyett 
5—8%  krómoxidot  tartalmaz  és  karmazsinpiros, 
barackvirágpiros  v.  ibolyakék  hegyes  hatszöges 
piramisok  és  prizmák  vagy  szemcsés-leveles  hal- 
mazok alakjában  Bissersk  és  Minsk  (Oroszország) 
közelében,  továbbá  Kraubath  mellett  Stájeror- 
szágban mindig  a  kromit  repedéseiben  található. 

Pennini  Alpok,  1.  Alpok. 

Pennini-hegység  (Fennine-Bange),  a  Cale- 
doniai-hegység  egy  része  Anglia  É.-i  részében ;  a 
piktek  falától,  amely  a  Cheviot-hegységtől  vá- 
lasztja el,  húzódik  225  km.  hosszúságban  D.  felé 
s  végződik  Staffordshireben  a  Weawer-hillel 
(352  m.).  Vízválasztó  az  Ir-tenger  s  az  Északi- 
tenger közt.  A  hegységben  kőszénrétegek  válta- 
koznak vasérctartalmú  rétegekkel,  ami  Manches- 
ter és  Newcastle  vidékének  gyáriparát  hatalmas 
méretűvé  fejlesztette.  A  hegység  magasabb  ré- 
szein hiányzanak  a  kőszénrétegek,  itt  tehát  csak 
földmlvelés  és  legeltetés  van,  legmagasabb  helye 
a  Cross  Feli  (881  m.),  míg  a  gyáripar  a  hegység 
oldalain  levő  medencékben  fejlődött  ki. 

Penninus,  kelta  istenség,  melynek  tisztelete  az 
Alpok  közt  volt  elterjedve. 

Pennisetum  Pei^s.  (növ.),  a  öramineae  család 
génusza ;  40  faja  közül  a  legtöbb  afrikai,  néhány 
pedig  ázsiai  v.  amerikai.  Kétvirágú  keskeny  v. 
tojásdad  kalászkáit,  melyek  fürtben  v.  füzér- 
ben vannak  elhelyezve,  néhány  v.  sok  serte  kör- 
nyezi. A  P.  typhoideum  Rich.  (PeniciUaria  spi- 
cala  Willd.,  Holcus  spicatzts  L.,  duchn,  dochan 
négerköles,  szerecsenköles,  gyöngyköles)  fontos 
gabonaféléje  Közép-Afrikának.  Egyéves ;  virág- 


Pennsylvania 


303 


Pensza 


zata  tömött,  hengeres  füzérnek  látszik,  2 — 4  cm. 
átmérővel  és  8-20  cm.  hosszúsággal.  Szemtermé- 
séből a  A:w52:A:w^2:-kása  készül.  Tennesztik  Egyip- 
tomban, Boldog- Arábiában, az  Egyesült- Államok- 
ban, Kelet-Indiában,  Spanyolország  La  Mancha 
tartományában  is.  Gyönyörű  egyéves  kerti  fű  aP. 
vülosum  Brown  (hibásan  P.  longistylumnak  neve- 
zik a  kertészetben),  finom,  üde-zöld,  visszahajló  le- 
veleivel, 25  cm.  hosszú,  karcsú,  díszes  füzéreivel  tű- 
nik ki.  Hazája  Abesszínia.  Szép  dísznövény  még  a  P. 
latifolium  Spr.  (Gymnothrix  latifolium  Schirit.) 
és  a  P.  japonicum  Trin.  (Gymnothrix  japonica 
Kunth.),  az  előbbi  argentínai,  az  utóbbi  japáni. 

Pennsylvania  (röv.  Pa.),  egyike  az  északame- 
rikai Egyesült-Államoknak,  New-York  mellett  a 
legfontosabb  és  legnépesebb,  az  Erie-tó,  New- 
Jersey,Delaware,  Maryland,  Ny  ugat- Virginia  és 
Ohio  között,  területe  116,872  km2,  (1920)  8.720,159 
lak.,  köztük  mintegy  180,000  magyar.  P.  K-i  része 
dombos,  közepén  hegyes,  ehhez  csatlakozik  a  Ny.-i 
táblás  hegyvidék.  Az  Appalache  párhuzamos  lánca 
nak  főbb  hegyei  500—800  m.  magasak.  Folyói 
a  Delaware,  Schuylkül,  Susquehanna,  az  Ohio, 
Alleghany  és  Monongahela.  Éghajlata  változé- 
kony. Évi  csapadékösszege  900—1100  mm.  kö- 
rül van.  P.  főleg  ipari  és  kereskedő  állam,  bár 
jelentős  földmívelése  is  van.  Főterményei :  kuko- 
rica, búza,  rozs,  tönköly,  burgonya  és  dohány. 
Hatalmas  gyümölcstermelése  (alma,  szőllő)  is 
van.  Bányászata  az  Egyesült-Államokban  első 
helyen  áll.  Széntelepei  (1919)  878  millió  tonna  an- 
tracitszenet és  147"  1  millió  tonna  egyéb  szenet 
termeltek,  a  petroleumtermelés  7*9  millió  barrel, 
földgáz  18-6  millió,  vasérc  181-6  dollár  értékű. 
Vannak  még  só-,  réz-,  cink-,  márvány-  és  pala- 
bányái. Ipara  nagy ;  (1918)  20,593  nagy  gyár- 
telepe volt  1.945,000  alkalmazottal,  a  termelt 
áruk  értéke  5,466  millió  dollárt  tett.  Főbb  ipar- 
ágai :  acélipar,  vasöntés  és  gépgyártás,  kohászat, 
szövő-  és  bőripar.  Külkereskedelmét  nagyrészt 
Piladelfla  bonyolítja  le.  Vasutainak  hossza  18,144 
km.,  villamos  vasútja  6420  km.  35  főiskolája,  köz- 
tük 5  nagy  egyeteme  van.  P.  élén  a  4  évre  válasz- 
tott kormányzó  áll,  az  50  szenátort  is  4  évi*e,  a 
207  képviselőt  2  évre  választják.  A  kongresz- 
szusba  2  szenátort  és  36  képviselőt  küld.  Fővá- 
rosa Harrysburg.  —  Története.  1627-ben  svédek 
ós  hollandok  voltak  első  gyarmatosai.  II.  Károly 
1681.  a  Maryland  és  Delaware  közötti  részt  Penn 
WUliam  (1.  0.)  quekernek  adományozta,  aki  itt 
ijuekereket  telepített  le.  1712-ben  Penn  jogait  el- 
adta az  angol  koronának.  P.  a  függetlenségi  harc 
után  1787.  nyerte  alkotmányát,  amidőn  belépett 
az  Egyesült-Államok  sorába.  V.  ö.  Egle,  Illustra- 
ted  Hist.  of  P.  (PhUadelphia  1880) ;  Físher,  The 
making  of  P.  (u.  0. 1896) ;  Eeed.  Century  ency- 
clopedia  of  history  and  biography  of  P.  (Chicago 
1904,  2  köt.) ;  Smvll,  Legislative  Handbook  and 
Manuel  of  the  State  of  P.  1911.  (Harysburg). 

Pennsylvaniai  rendszer  1.  Szabadságvesztés- 
büntetés. 

Penny  (többesbeu^ewce),  váltópénz  Angliában . 
Jele  :  d.  Azelőtt  ezüstből,  ma  rézből  verik.  12 
P.  =  1  shilling,  240  P.  =  1  Sovereign.  Vernek 
fél  (half  penny),  2  (two  penee),  3  penny  (three 
pence)  stb.  értékű  darabokat. 


Penny-a-liner  (ang.,  eijtsci :  — eiajner),  az  a  hír- 
laptudósító, aki  tudósításaiért  soronkint  egy 
pennyt  kap. 

Penny-bankok,  az  1850  óta  Angliában  mű- 
ködő betéti  takarékpénztárak,  melyek  már  egy 
pennyt  is  elfogadnak  betét  gyanánt.  Jelentőségük 
főkép  az,  hogy  a  legszegényebb  népréteg  részére 
is  lehetővé  teszik  a  tőkegyűjtést.  Erre  a  mintára 
alakultak  minálunk  a  flllértakarékpénztárak  ós 
flllérszövetkezetek. 

Penny-portó,  penny-posta,  1.  Hül,  6. 

Penny weigfait  (ang.,  ejtsd :  pennivét),  nemes  fé- 
mek mérésénél  használatos  súlymérték,  a  troy 
fontnak  Vaw"®*^  része.  Jele :  dwt.  1  P  =  24  grain. 
Értéke  1'55  gr. 

Penobscot,  480  km.  hosszú  folyó  Maine  észak- 
amerikai államban;  Kanada  határa  közelében 
ered  s  a  f  jordos  eredetű  P. -öbölbe  torkollik.  Ban- 
gorig  nagy  hajók  (4  m.  mély  járattal)  is  járhat- 
nak rajta  (85  km.). 

Penonomé,  város  Panama  köztársaságban,  85 
m.  magasan,  a  Csendes-óceán  közelében,  15,000 
lakossal. 

Penrhyn-szigetek,  1.  Manihiki-szigetek. 

Penrith,  város  Cumberland  angol  countyban, 
(1911)  8973  lak.,  gyapjuiparral  és  musszlinszövés- 
sel.  A  temetőben  van  az  ú.  n.  Giant's  Grave, 
druida  eredetű  két  nagy  kő.  Közelében  szintén 
vannak  emlékek  a  régi  brit  időkből  ós  egy  315  m. 
kerületű  köcölöpökből  álló  kör. 

Pensacola,  székhelye  Florida  északamerikai 
állam  Escambia  countyjának,  kitűnő  kikötő  mel- 
lett, (1910)  22,982  lak.,  nagy  állami  hajógyárral. 
Az  Egyesült-Államok  egyik  hadihajóállomása. 

Pensée  (franc,  ejtsd:  paSszé)  a.m.  gondolat,  öt- 
let. —  P.  a  növénytanban  a.  m.  árvácska. 

Pensetnnt  (lat.),  1.  Fisetum. 

Pension  (franc,  ejtsd:  panszjoS,  a  lat.  pensio 
szótól)  a.  m.  nyugdíj,  továbbá  az  a  fogadó, 
amelybe  csak  olyan  vendégeket  vesznek  fel,  akik 
magukat  hosszabb  tartózkodásra  kötelezik  és 
előre  meghatározott  összeget  napra,  hétre  vagy 
hónapra  fizetnek. 

Pensíonarius  {franG.  pensio7inaire),  eredeti 
jelentése  nyugdíjas,  vagy  kosztos.  Hollandiában 
régente  a  nagy  városokban  a  szindikust  hívták 
P.-nak  (advocatus  civitatis,  P.).  Ö  volt  a  városi 
hatóság  tanácsadója,  megjelent  a  közgyűléseken, 
vezette  a  jegyzökönyvet,  némely  városokban  a 
polgármester  helyettese  gyanánt  szerepelt.  Fő- 
P.-nak  vagy  Hollandia  P.-ának  (advocatus  generá- 
lis) nevezték  Hollandiának  legelső  hivatalnokát 
a  XVI— XVm.  sz.-ban. 

Pensum  (lat.,  a.  m.  lemért),  eredetileg  az  a 
lemért  gyapjumennyiség,  amelyet  a  régi  Rómá- 
ban a  rabszolganőknek  egy-egy  nap  alatt  meg 
kellett  f  onniok.  Ma  általánosabb  értelemben  a.  m. 
kiszabott,  elvégzendő  munka,  főleg  iskolai  feladat. 

Pensza,  1.  (Penszenszká  ja  gubemi  ja)  volt  otos-í; 
kormányzóság  38,841  km«  ter.,  (1915)  1.940,500 
lak.  ÉNy.-on  sík  és  mocsaras,  egyebütt  dombos. 
Fő  folyói  a  Szura  és  Moksa,  a  Choper  a  Veroná- 
val. A  kormányzóság  nagyobb  része  szántó  ós 
rét,  É.-on  erdő.  Az  éghajlat  zord.  A  lakosság 
oroszokon  kiVül  mordvinok,  mescserjakok  és 
tatárok.  A  főfoglalkozás  a  földmívelós.    —   2. 


Penta 


304     — 


Pentaphon 


P.,  az  ugyanily  nevű  kormányzóság  és  járás,  to- 
vábbá püspökség  székhelye,  vasúti  csomópont, 
(1915)  83,100  lak.,  székesegyházzal,  botanikuskert- 
tel, Lermontov  költő  szobrával. 

Penta  (gör.),  összetételekben  a.  m.  öt. 

Pentaceros  (állat),  1.  Pentacerotidae. 

Peutacerotidae  (állat),  a  Tengeri  csillagok 
egyik  családja.  50  élő  fajnál  több  ismeretes ;  job- 
bára a  melegebb  tengerekben  élnek.  Egyik  leg- 
ismertebb faj  a  40  cm.  nagy  Pentaceros  reticu- 
latus  Linck,  a  Nyugatindiai  tengerekben. 

Pentacrinns  Mill.  (áuat),  a  Tengeri  liliomok 
(Grinoidea)  osztályának  egyik  neme  a  Neocrino- 
idea  rendből.  Karjai  3 — 5  osztatnak ;  nyélkacsai 
20 — 50  ízesek.  Kilenc  élő  faja  ismeretes,  melyek 
az  Atlanti-  és  Csendes-óceán  80—1300  fonál 
mélységeiben  élnek.  Legismertebb  faja  a  sárgás- 
barna színű  P.  caput  Medusae  Lam.,  nyele  4S>, 
karjai  pedig  10  cm.  hosszúak  ;  az  Indiai-óceán- 
ban 80—320  fonál  mélységben  él.  —  Nagyszámú 
kihalt  fajai  leggyakoriabbak  a  liaszban.  Külö- 
nösen jól  megtartott  példányok  az  angolországi 
alsó  s  a  németországi  felső  liaszból  kerültek  elő ; 
mint  a  P.  Briareus,  P.  hasaltiformis  stb. 

Pentád  (gör.),  a  meteorológiában  használatos 
ötnapi  időköz,  mely  alkalmas  valamely  meteoro- 
lógiai elem  évi  menetének  feltüntetésére. 

Pentadekagon  (gör.)  a.  m.  tizenötszög. 

Pentadika  (gör.),  számrendszer  5-ös  alapszám- 
mal ;  nyomaira  akadunk  a  tizes  rendszer  mellett 
pl.  a  rómaiaknál  ós  etruszkoknál  az  5,  50,  500 
külön  számjeleiben  (a  rómaiaknál  V,  L  és  D). 

Pentaéder  (gör.),  ötlapu  prizma. 

Pentagon  (gör.)  a.  m.  ötszög. 

Pentagonálszámok  a.  m.  ötszögszámok,  1. 
Idomszámok. 

Pentagondodekaéder  (gör.),  kristályalak,  sza- 
bályos rendszerbeli,  12  szimmetrikus  ötszögü  lap 
határolja  (4  oldalél  egyenlő,  az  5-ik  nagyobb  vagy 
kisebb),  élei  kétfélék  (6  hosszabb,  24  rövidebb), 
csúcsai  szintén  kétfélék  (8  háromlapu  egyenlő 
élű  és  12  háromlapu  különböző  élű).  Feles  alakja 
a  tetrakiszhexaédemek,  jele : 

^-  ____  vagy  (hko). 

Igen  gyakori  kristálya  a  piritnek,  amiért  pirito- 
€  dérnek  is  nevezték.  Megkülönböztetésül  a  geo- 
metriai P. -alaktól,  melyet  szabályos  ötszögek 
alkotnak,  némely  mineralógus  a  P.  helyett  a  dia- 
kiszhexaéder  nevet  használja.  Magyarul  ötszög- 
tizenkettösre  keresztelték. 

Pentagonikozitetraéder  a.  m.  giroéder  (1.  o.). 

Pentagramma  (másként  pentalfa,  Pythago- 
ras-f ele  jelvény, németül  Drudenfuss,  1.  Drúdok), 
misztikus  jelvény :  egy  ötszög,  melynek  oldalaira 
egyenszárú  háromszögek  vannak  szerkesztve  (áb- 
ráját 1.  Luca  cikknél).  Már  a  legrégibb  korban  is 
előfordul,  mint  a  titoknak,  a  tökéletességnek,  a 
mindenségnek  jelképe.  így  szerepel  mint  balsorsot 
elfordító  bűvös  jel  a  titkos  társulatok  rítusában. 
A  néphitbe  is  úgy  ment  át,  hogy  a  gonosz  szel- 
lemeket eltávolítja :  egyes  vidékeken  máig  istálló- 
ajtókra rajzolják,  hogy  a  boszorkányoknak  útját 
állja. 

Pentagynia  (gör.,  növ.),  Linné  növényrend- 
szerében az  egyes  osztályokon  belül  megkülön- 


böztetett rend,  amelybe  az  öthibés  (pentagynus) 
virágú  növényeket  foglalta. 

Pentakosiomedimnoi  (gör.)  a.  m.  ötszázmérő 
gabonajövedelmüek.  Athénben  a  soloni  alkot- 
mányreform szerint  az  első  néposztály.  Jogait 
illetőleg  1.  Athén  (II.  köt.,  238.  lap  végén). 

Pentál,  1,  Amilén. 

Pentalfa,  1.  Pentagramma. 

Pentamera  (állat),  mindazok  a  bogarak, 
amelyeknek  lábfeje  jól  megkülönböztethető  öt  Íz- 
ből áll  s  ezért  ötlábtőizeseknek  neveztetnek. 

Pentamerone,  népies  eredetű  olasz  elbeszé- 
lések gyűjteménye.  A  gyűjteménybe  fölvett  öt- 
ven elbeszélést  átdolgozójuk,  a  nápolyi  Giam- 
battista  Basile  (1575—1637.)  öt  nap  alatt  mon- 
datja el  képzeletbeli  öt  öreg  mesemondójával.  A 
legjobb  kiadás :  Li  cunto  de  li  cunti  (Napoli  1891). 

Pentameter  (gör.,  a.  m.  ötméretű),  görög  vers- 
mérték, a  daktilusi  ritmusfajból;  tulajdonkép 
nem  öt,  hanem  hat  daktilusi  ütemből  áll,  csak- 
hogy mind  a  harmadik,  mind  a  hatodik  üteme 
csonka,  vagyis  ez  ütemek  gyönge  részét  szünet 
pótolja,  A  P.  e  szerint  két  ritmusi  rendből  van 
összetéve,  mindegyik  harmadfél  daktilus  és  mind- 
egyik erős  hanggal  végződik.  Első  felében  meg 
van  engedve  a  daktilusok  összevonása  spondeu- 
sokká;  de  második  felének  mind  a  két  egész 
üteme  csak  összevonatlan  daktilus  lehet.  Mór- 
téke tehát : 

Hass,  al-  |  köss,  gyára-  |  píts  /||  s  a  haza  |  fényre  de-  |rül/ 
Önállóan  a  P.-t  nem  használják,  csak  a  hexame- 
terrel felváltva,  az  u.  n.  disztichonban  (1.  o.),  tehát 
főleg  elegiákban  és  epigrammokban. 

CI12 — OH3  \ 

Pentametilén,  ciklopentán    \  CHg. 

CH3-CH3/ 
A  cikloparafíinok  (alliciklusos  vegyületek)  cso- 
portjába tartozó  szénhidrogén.  50'8o-on  forró,  szín- 
telen folyadék.  Előfordul  a  kaukázusi  petróleum- 
ban. Előállítható  a  ciklopentanon  redukciója  útján. 

Pentametiléndiamin,  1.  Kadaverin. 

Pentán  (amylliy drogén),  C5H12.  Szénhidrogén^ 
a  parafün-sorozat  ötödik  tagja.  Három  izome- 
riája lehetséges  és  ismeretes :  1.  normális  P,  elő- 
fordul a  különféle  nyers  petroleumféleségekben 
és  a  kannelszén  kátrányában,  amelyekből  alkal- 
mas módon  előállítható.  Bteres  szagú,  könnyen 
mozgó,  illékony  folyadék;fs.-a(17»-onJ0"626,fp.-ja 
37— 39°. Vízben  oldhatatlan,  de  éterrel  v.  alkohol- 
lal minden  viszonyban  elegyíthető;  2.  Izo-P. 
(dimetiletilmetán),  a  nyers  petróleumból  vagy  az 
erjedési  amilalkoholból  kapható.  Színtelen  folya- 
dék; fs.-a  (140-on)  0-638;  fp.-ja  30°;  3.  Trimetil- 
m£tán  képződik  a  cinkmetilnek  acetonkloridra 
való  hatásakor.  Színtelen  folyadék ;  fp.-ja  9'5<', 
— 20°-on  fehér  tömeggé  mered  meg. 

Pentandria  (gör.,  nr>v.),  Linné  növényrend- 
azerének  ötödik  osztálya,  amelybe  a  kétivarú,  öt 
egyenlő  hosszú,  szabad  porzóval  bíró  virágos  nö- 
vények tai'toznak  (pl.  burgonya,  len,  eniyősök). 

Pentangulum  (gör.-lat.)  a.  m.  ötszög,  penta- 
gramma (1.  0.). 

Pentaphon,  asztalalakú  vonós  zongora,  öt,. 
gyantázott  szalagokkal  bevont  kerékkel.  Készí- 
tője Müller-Braunau  Hamburgban  (1903). 


Pentapolisz 


305 


Pentateuchus 


Pentapolisz  (gör.),  az  ókorbaa  öt  város  szövet- 
Bógóböl  álló  tartományt  jelölte.  Ilyen  volt  Kire- 
naikában  (1.  o.  és  Barka),  a  flliszteusok  földjón,  a 
palesztinai  Jordán  folyó  mellékén  (Adaim,  Go- 
morra,  Sodoma,  Zeboim  és  Zoar),  sőt  a  középkor- 
ban is  így  jelölték  az  Egyházi  Államban  azt  a 
területet,  melyet  Pipin  ajándékozott  a  pápának. 

Pentapolitana  coníessio  (lat),  az  lö46-iki 
eperjesi  evang.  zsinat  megbízásából  Bártf a,  Eper- 
jes, Kassa,  Kisszeben  és  Lőcse  szabad  kir.  váro- 
sok részére  Stöckel  Lénárd  készítette.  1549.  be- 
nyújtották L  Ferdinándnak.  A  20  cikkből  álló 
hitvallás  először  Kassán  1613.  jelent  meg  ma- 
gyar (Az  öt  szabad  városoknak  .  .  .  ker.  tudo- 
mányról és  hitiől  való  vallástótele),  latin  (Con- 
fessio  christianae  doctrinae  quinque  regiarum 
liberarmnque  civitatnm)  ós  német  nyelven  (Be- 
kanntniss  christlicher  Lehru.  Glaubens  der  f ünf 
königlichen  Freystadt),  újabb  kiadása  u.  o.  1634. 
Legújabban  latinul  Szlávik  M.  (Die  Reformation 
in  üngarn,  46— 49. 1.),  magyarul  pedig  H.  KissK. 
(Sárospataki  Füzetek,  1886)  tette  közzé. 

Pentarchia  (gör.,  a.  m.  öt  ország  uralma),  az 
1814— 15-iki  bécsi  kongresszus  óta  az  Európa 
sorsát  intéző  öt  nagyhatalom :  Nagy-Britannia, 
Franciaország,  Poroszország,  Ausztria  ós  Orosz- 
ország együttes  elnevezése. 

Pentastemon  Mitch.  (Pentstemon,  növ.),  a 
Scrophularíaceae  (Tátogatok)  család  génusza ;  82 
faja  közül  a  legtöbb  északamerikai,  néhány 
északkeletázsiai.  Évelő  füvek,  félcserjék.  Virága 
nagy,  pártája  csöves  és  öblösen  kitáguló,  kari- 
mája 2  ajkú,  5  karélyú;  2  meddő  porzószála 
nyelvalakú  v.  szálas,  bunkós,  tokjuk  4  kopácsú, 
magvuk  szögletes,  hártyás  szegélye  nincs.  Szá- 
mos faj,  minthogy  könnyen  tenyészthető  és  szép 
élénk  színű  fürtjeivel  tűnik  ki,  kedvelt  kerti 
virág.  Legelterjedtebbek  a  különböző  keverék- 
fajták, melyek  általában  P.  hybridus  név  alatt 
vannak  forgalomban.  Magról  ós  dugványról  egy- 
aránt szaporíthatok,  télre  tanácsos  őket  betakarni 
V.  hidegházban  kiteleltetni.  Vékony  takarás  mel- 
lett nálunk  kitelel  a  P.  cohaea  Nutt.  (Arkansas), 
virága  fehéres,  P.  pnbescens  Soland.  (Észak- 
Amerika),  P.  ovatum  Dougl.  (Oregon),  viráguk 
kék.  A  P.  Menziesü  Hook-  apró  alpesi  cserjécske 
Észak-Amerikában,  nálunk  szabadon  is  kitelel. 

Pentastoma  taenioides  Riid.  (Lingua- 
tnla  rhinaria  Pilger,  áiiat),  az  ízeltlábúak  (Ar- 
thropoda)  rendjébe,  a  Pókfélék  osztályába  tar- 
tozó élősködő,  melynek  fehéres  v.  sárgás  elülső 
részén  szélesebb,  háta  felé  pedig  elvékonyodott, 
féregszerű,  gyűrűzött  teste  van  és  élősködő  élet- 
módja miatt  az  elsatnyult  lábakat  a  test  elülső 
végén  a  hasi  felületen  elhelyezett  két  ízből  álló 
horgok  képviselik.  A  hímek  18—20  mm.  hosz- 
azúak,  elülső  részük  8,  a  hátulsó  pedig  05  mm. 
széles.  A  nőstények  8—10  cm.  hosszúak,  elül 
8— 10,  hátul  2  mm.  szélesek;  a  középvonalban 
barnás  színűek  a  bamássárga  petékkel  telt  méh 
miatt.  Kifejlett  állapotban  főképen  kutyák  és 
más  húsevő  emlősök  orr-  és  homloküregében  tar- 
tózkodnak. A  kutyák  orrából  kiürülő  váladékkal 
a  peték  a  legelőre  v.  a  takarmányra  juthatnak 
és  a  takarmánnyal  a  növényevők  belébe,  honnan 
a  kiszabaduló  embrió  a  bél  falának  átfúrása  után 

lirva4  Nagt)  ljeaeik<ma.  XV.  kőt. 


a  bélfodorbeli  nyirokmirigyekbe,  májba  stb.  ván- 
dorolhat, V.  pedig  vérerekbe  kerülve,  a  véráram 
útján  a  tüdőbe  v.  más  szervekbe  jut  és  többszöri 
vedlés  után  lárvává  alakul  át,  melyet  régebben 
P.  denticulata-nák  neveztek.  A  l^vák  alakja 
hasonló  a  kifejlett  P.-hoz ;  3—4  mm.  hosszúak, 
legszélesebb  átmérőjük  1-1-3  mm.  Leggyak- 
rabban kecskékben,  szarvasmarhákban  ós  ju- 
hokban  találhatók,  ritkábban  lóban,  kutyában, 
macskában  stb.  Ha  nagy  számban  vándorolnak  a 
szervekbe,  súlyos  vérzéseket  okozhatnak  s  a  gazda- 
állat nagyfokú  vérefogyottság  és  általános  el- 
gyengülés közben  pusztul  el.  Gyógyítás  céljából 
élősdiellenes  szereket  (kreoUn,  benzol,  karbolsav) 
szoktak  az  orrüregbe  fecskendezni ;  gyökeresen 
azonban  csak  úgy  gyógyítható,  ha  az  orr-  v.  a 
homlokűr  meglékelése  után  az  élősdiek  eltávo- 
líthatók, V.  az  említett  szerek  befecskendezésé- 
vel megölhetők. 

Pentastomosis  v.  linguattdosis,  főleg  nö- 
vényevő állatok  (kecske,  őz,  elvétve  szarvas- 
marha, nyúl  stb.)  megbetegedése,  melyet  a  féreg- 
atka (Pentastomum  taenioides  s.  Linguatula 
rJmiaria)  lárvája  okoz,  ha  nagyobb  számban 
kerülnek  peték  az  állatba  ós  az  ezekből  kifejlődő 
lárvák  csökevényes  végtagjaik  ós  izeiken  lévő 
finom  tüskéik  segítségével  befurakodnak  a  máj 
és  a  tüdő  szövetébe,  ahol  vérzéseket  és  gyuladást 
okoznak.  A  betegség  táplálkozási  zavarban,  le- 
soványodásban  és  vérfogyottságban  nyilvánul  ós 
súlyos  esetekben  halálos  kimenetelű.  Kas  szám- 
ban a  féregatka  nem  okoz  súlyosabb  bajt.  Em- 
berek májába  is  bevándorol  néha,  ahol  rend- 
szerint betokolt  állapotban  lelhető.  Növényevök 
szerveivel  kutyákba  kerülhetnek  a  lárvák  s  a 
garatbúi  bevándorolva  az  orrba,  ivaréretekkó 
lesznek  és  idült  orrhurutot,  lélegzési  nehézséget, 
nyugtalanságot,  sőt  ideges  tüneteket  is  okoznak, 
amelyek  veszettség  gyanúját  kelthetik.  Az  ilyen 
kutyák  orrfolyásával  peték  ürülnek  ki,  melyek 
legelőre,  rétre  kerülve,  a  növényevőket  fertőz- 
hetik. Kivételesen  ló,  kecske,  juh,  szarvasmarha, 
sőt  ember  orrában  is  megtelepedhetik  a  féregatka. 

Pentasz  (gör.),  öt  évi  időköz. 

Pentasztichon  (gör.),  ötsorú  versszak  vagy 
költemény. 

Pentasztilon  (pentastylon,  gör.),  ötoszlopas 
homlokzat. 

Pentateuchus  (öt  rész),  a  Mózes  öt  könyvének 
neve,  amelyek  együtt  héberül  tóra  nevet  visel- 
nek. Az  egyes  részeket  héberül  eredetileg  a  könyv 
tartalmáról,  később  pedig  valamely  a  könyv  ele- 
jén álló  szóról  nevezték  el.  A  zsidó  hagyomány 
szerint  az  egész  P.-t,  az  utolsó  versek  kivételével, 
isteni  kinyilatkoztatás  alapján  Mózes  írta,  amely 
felfogást  a  keresztény  egyház  átvette.  Némely 
részekre  nézve  azonban  már  egyes  középkori  zsidó 
tudósok,  mmt  Izsák  Ihn  Jdsiis  (XI.  sz.)  és  Ábra- 
hám Ibn  Ezra  (XII.  sz.)  kételyeket  nyilvánítot- 
tak és  későbbi  toldalékoknak  tekintették  azokat. 
Az  újkorban  Hobbes,  Spinoza  és  Simon  R.  kez- 
dették meg  a  P.  eredetével  való  kritikai  foglal- 
kozást. Nagy  fontosságúvá  lettek  egy  XVIII.  szá- 
zadbeli kikeresztelkedett  zsidó  oiTosnak,  Astruc 
Jánosnak  kutatásai,  aki  a  P.  első  könyvében  kö- 
vetkezetesen használt  istennevek  alapján  a  P. 

20 


Pentátlon 


306     - 


Pentland-Firth 


forrásait  kiinutatni  igyekezett.  Az  ö  nyomdokain 
jártak  és  kutatásait  mélyebbé  tették  a  XIX.  sz. 
bibliai  tudósai,  akik  között  ma  a  legtekintélye- 
sebb az  az  iskola,  amelyet  Reuss  és  Gráf  alapí- 
tottak és  amelynek  Németországban  Wellhausen, 
Hollandiában  Kuenen  Ábrahám,  Angolországban 
W.  Robertson  Smith  voltak  a  legjelesebb  kép- 
viselői. Ez  iskolának  felfogása  szerint  a  P.  nem 
áU  Izrael  népének  vallási  fejlődése  kezdetén,  ha- 
nem ellenkezőleg,  végső  eredménye  ama  nagy 
fejlődésnek,  amelyen  Izrael  és  Juda  az  első  temp- 
lom korában  és  a  babiloni  számkivetésben  a  prófé- 
ták és  papok  befolyása  alatt  átment.  Négy  fő 
forrást  különböztetnek  meg,  amelyekből  a  máso- 
dik templom  első  századának  vége  felé  a  P.  jelen 
alakjában  létrejött.  A  legrégibbek:  1.  az  elohista 
ós  2.  ajahvista,  amelyek  a  bennük  következete- 
sen használt  istennevekről  (doMm  és  jhvh)  ne- 
veztetnek Így.  A  3.  forrás  a  D.  (deuteronomium),  a 
4-.  PC,  az  ú.  n.  papi  kódex.  Újabban  némileg  az 
ortodox  felfogás  kezd  hódítani,  amely  annak  a 
kimutatására  vállalkozik,  hogy  a  P.  istenfogalma 
és  alaptörvényei  nem  a  próféták  befolyása  alatt 
keletkeztek,  hanem  ellenkezőleg  a  prófétákat  már 
a  P.  isteneszmóje  ós  alaptörvényei  inspirálták. 
V.  ö.  Wellhausen,  Die  Composition  des  Hexa- 
teuchs  (Berlin  1889)  és  V.  Hoffniann  Die  wich- 
tigsten  Instanzen  gegen  die  Graf-Wellhausen- 
sdie  Hypothese  (Berlin  1904). 

Pentátlon  (pentathlon  gör.),  a.  m.  öt  játék  v. 
öt  verseny.  Az  olimpiai  játékokban  az  öt  ver- 
senyből álló  döntöversenyt  jelentette,  ezek :  futás, 
ugrás,  birkózás,  dobás,  ökölvívás.  Ujabban  az  Olim- 
piádokon a  P.-t  ismét  fölvették  a  programmba. 

Pentatoma  (áiiat),  a  Cimerespoloskák  (Pen- 
tatomidae)  családjába  tartozó  poloskanem.  Szá- 
mos faja  ismeretes,  melyek  mindenütt  közönsé- 
gesek. Hazánkban  gyakori  a  piroslábú  cimeres- 
poloska  (P.  rufipes  L.). 

PentaÉomidae  (Cimerespoloskák,  áiiat),  a 
Poloskák  (1.  0.)  egyik  népes  és  mindenütt  előfor- 
duló családja.  4000-nél  több  faj  ismeretes,  melyek 
közül  112  hazánkban  él.  Növényi  anyagokkal  táp- 
lálkoznak. Ismeretesebb  nemek:  Dolycoris,  Palo- 
mena,  Earydema,  Murgantia  és  Pentatoma  stb. 
Közönségesebb  fajok :  bogyómászó  poloska  (Doly- 
Cfyris  baccarum  L.),  zöld  büdöspoloska  (Palonema 
prasina  L.),  paréjpoloska  (Eurydema  oleraceum 
L.,  repce-  és  káposztapusztításáról  nevezetes), 
hai'lekinpoloska  (Murgantia  híMrionica  Hahn, 
az  Bszakamerikai  Egyesült-Államokban  a  kerti 
és  mezei  növényekben  nagy  károkat  okoz),  piros- 
lábú cimerespoloska  (Petűatoma  rufipes  L., 
gyümölcsösökben  néha  károkat  okoz). 

Pentedaktilon,  hegység,  1.  Taygetos. 

Péntek,  szláv  eredetű  szó  (ötödik  nap,  mint- 
hogy a  szlávok  a  hót  napjait  hétfőtől  mint  első 
naptól  fog-va  számították),  a  hétnek  hatodik 
napja,  mely  a  régi  rómaiaknál  díes  Verwris  ne- 
vet viselt.  (L.  még  Nagyhét,  Napválogatás). 
A  mohamedánoknál  a  P.  a  mi  vasárnapunknak 
megfelelő  heti  ünnepnap. 

Pentekoszte  (gör.)  a.  m.  az  ötvenedik,  t.  i.  nap 
húsvét  után ;  pünkösd^ ünnepe. 

Pénteksúr  (Maié  Súrovce),  kisk.  Pozsony  vm. 
Bzenczi  j.-ban,  (i9io)  161  magyar  lak.  (Tr.  Os.-Szl.) 


Fenteié,  község,  1.  Dunapentde. 

Pentelei  Molnár  János,  festő,  1.  Molnár,  14. 

Pentelikon  (előbb  Brüéssos,  m,ost  Mendeli), 
magában  álló  mészkőszirt  Attika  ÉK-i  részében, 
nem  messze  Athéntől.  Az  ókorban  a  lábánál  épült 
Pentele  városról  hívták  így ;  márványbányáiból 
kerül  ki  a  leginkább  építészeti  célokra  fölhasznált 
kitűnő  pentelikoni  márvány. 

PenteUtizein  (gör.  a.  m.  öt  kővel  játszani),  gö- 
rög társasjáték,  melyet  kövekkel  vagy  bokacson- 
tokkal játszottak,  melyeket  néha  kőben  utánoz- 
tak (1.  Asztragál). 

Pentenisia,  több  apró  görög  sziget  az  egmai 
öbölben,  Szalamisztól  délnyugatra,  a  mai  Hypsili- 
vel  együtt  az  ókoriak  Pelopis  insulae-je. 

Penthémimerész  (gör.  a.  m.  öt  félrész)  az  ötö- 
dik fólütem  után  következő  sormetszet,  bármely 
versalakban,  de  legfőképen  a  daktüusi  hexame- 
terben ós  a  jambusi  trimeterben ;  így  nevezik  a 
sornak  az  ily  metszetig  terjedő  részét  is,  vala- 
mint az  ilyen  résznek  megfelelő  önálló  versmér- 
téket. 

Penthesileia,  Ares  és  Otrera  leánya,  az  ama- 
zonok királynője.  Hektor  halála  után  segítségére 
sietett  a  trójaiaknak  és  hősüeg  harcolt,  míglen 
Achilleus  kezétől  elesett.  Achilleust  szerelemre 
lobbantotta  a  haldokló  amazon  látása,  amin  a  rút 
Thersites  gúnyolódott,  de  életével  lakolt.  A  drá- 
mai jelenetet  vázaképek  (pl.  a  müncheni  váza)  és 
reliefek  (pl.  a  szalonikii)  ábrázolják. 

Penthens,  thebai  király,  Echion  és  Agavé  fia, 
Kadmos  unokája.  Ellene  szegült  Dionysos  tiszte- 
letének s  ezért  az  isten  büntetését  vonta  magára : 
saját  anyja  és  a  bacchansnök  fanatikus  oxtázisuk- 
ban  vadállatnak  nézték  és  darabokra  tépték.  Ez 
a  tárgya  Euripides  Bacchansnök  c.  drámájának. 

Penthiévre  (ejtsd :  pasthiévr),  egykori  bretagnei 
grófság,  ma  Cótes  du  Nord  département  része.  A 
XVI.  sz.-tól  kezdve  hercegség  volt  és  a  Bom'bo- 
nok,  majd  az  Orléansok  tulajdonába  ment  át.  V.  ö. 
Allaire,  Le  duc  de  P.  (Paris  1889). 

Penthiévre  hercege,  1.  Joinville. 

Penti,  Kína  lakosságának  egyik  alkotóeleme, 
a  ((Sárga  fajnak»  tipusa,  mely  az  őslakosság  és 
az  első  bevándorlók  kereszteződéséből  származott. 
Ök  birják  a  legfőbb  állami  hivatalokat,  különben 
is  jelentékeny  vagyon  birtokában  lévén,  magu- 
kat az  ország  urainak  tekintik.  A  P.  név  gyak- 
ran, bár  helytelenül  általánosítva,  általában  kí- 
nait jelent.  Ellentéte  az  újabb  keletű  északi  ré^ 
széken  lakó  hakka,  azaz  idegen  és  a  legújabban 
kialakult  haklo,  a  déli  részek  hajós  népe,  melyek 
a  P.-től  testüeg  is  különböznek. 

Pentilalkohol  a.  m.  amilalkohol  (1.  o.). 

Pentimenti  (olasz,  pentimento  a.  m.  megbá- 
nás), képeken  a  rajzoló,  rézmetsző  vagy  festő  ja- 
vítása. 

Pentland  (ejtsd:  vQntiená),Joseph  Barclay,  angol 
utazó,  szül.  Írországban  1797.,  megh.  Rómában 
1873.  Brit  konzuli  szolgálatban  1826.  Dél-Ameri- 
kába került.  Peruban,  Chilében  és  Bolíviában 
helymeghatározásokat  végzett.  Főműve :  Notices 
of  the  Bolívián  Andes  and  south.  affluents  of  the 
rivers  Amazonas  and  Béni  (London  1836). 

Pentland-Firth  (ejtsd :  penüend  förth),  23  km.  bosz- 
8ZÚ,  10—13  km.  széles  tengerszoros  Caithness 


Pentland-Hills 


-^     307 


Pénz 


skót  grófság  Duncansby-Head  foka  ós  az  Ork- 
ney-szigetek  közt.  A  P.  a  hajókra  nézve  veszélyes 
erős  áramai  és  örvényei  miatt,  keleti  bejárójánál 
vannak  a  Pentland-Sherries  nevű  sziklazátonyok 
világítótoronynyal. 

Pentland-Hills  (ejtsd:  pentiend— ),  26  km.  hosszú 
hegyvidék  Skócia  déli  részében  Lanark,Edinbourgh 
ós  Peebles  határán,  a  Grampian-hegység  egy  ré- 
sze. A  felső  Clydetől  húzódik  Edinburgig,  a  Scald- 
Lawban  éri  el  legnagyobb  magasságát  (578  m.), 
pompás  legelők  vannak  rajta. 

Pentlandit  (ásv.),  vasnikkelkova7id,  világos  tom- 
bakbama,  szabályosan  kristályosodik,  az  oktaéder 
szerint  hasad,  többnyire  szemcsés  halmazokban 
található.  Nikkelvasszulfid  (Fe,  Ni)  S.  A  pirrho- 
tinban  bennőve  fordul  elő ;  termőhelyei :  Eiter- 
f  jord  Norvégiában,  Sudbury  Canadában,  ahol  ez 
idő  szerint  a  világ  nikkeltermelésének  körülbelül 
felét  szolgáltatja. 

Pentozánok,  szénhidrátok,  melyek  a  pentózok- 
ból  keletkeznek  azoknak  híg  savval  való  kezelé- 
sénél. 

Pentózok  (pentaglikozidok),  CgHioOg,  cukor- 
szerű  anyagok,  pl.  arabinóz,  mely  híg  savval  ke- 
zelve, furfurolt  szolgáltat. 

Péntöháló,  1.  Vetöháló. 

Pentsao  (növ.),  1.  Ginseng. 

Pentstemon  (növ.),  1.  Pentastemon. 

Pentylen,  1.  Amilén. 

Penultima  (lat.),  az  utolsó  előtti  szótag. 

Pennmbra  (lat.),  a  napfoltok  sötét  magvát 
környező,  valamivel  világosabb  udvar  vagy  fél- 
árnyék,  1.  Nap. 

Penwith  lord,  angol  politikus,  1.  Gourtney. 

Penwithit  (ásv.),  vörösbarna,  viaszfényú,  át- 
tetsző, vaskos  darabok  alakjában  Penwith  (Corn- 
wall)  közelében  rodonit  társaságában  fordul  elő  ; 
víztartalmú  mangánszilikát  MnSiOg  -\-  2H3O. 

Penyige,  kisk.  Szatmár  vm.  fehérgyarmati 
j.-ban,  (1920)  729  magyar  lak. 

Pénz,  Georg,  német  festő,  1.  Pencz. 

Pénz  (lat.  pecunia,  ném.  Geld,  franc,  monimie, 
ang.  money),  napjainkban  a  kultúra  magasabb  fo- 
kain álló  népeknél  általános  értékmérőt,  fizetési  és 
csereeszköz  t  jelent.  A  fejletlen  kultúra  és  szervezet- 
len állami  élet  korszakaiban  szó  sem  lehetett  általá- 
nos érvényű  fizetési  és  csereeszközökről,  hanem 
pusztán  a  mindennapi  gyakorlati  élet  hozta  létre 
azt  a  szokást,  hogy  a  gazdaságilag  egymásra  utalt 
területek  olyan  javakkal  fejezték  ki  a  dolgok 
értókét,  amelyek  ott  általános  szükségleteknek 
voltak  tárgyai.  így  szerepeltek  a  forgalomban 
juhok,  szarvasmarhák,  lovak,  bőrök,  gabonane- 
müek,  tea,  kávé,  datolya,  elefántcsont,  kagylók, 
vas,  réz,  bronz,  ón,  házi  eszközök.  Amint  a  mű- 
velődés fokozódásával  együtt  a  fényűzés  is  ter- 
jedt, egyre  jobban  általánossá  vált  a  nemes  fé- 
mek ipari  alkalmazása  is. 

A  P.  céljára  legalkalmasabbak  az  arany-  és 
ezüstérmék,  mivel  értékük  kevés  ingadozásnak 
Tan  alávetve  és  belső  értékük  állandósága  a  többi 
javak  felett  áll.  A  P.  is  árú,  de  belső  értékének 
állandóságánál  fogva  mint  a  javak  értékmérője 
és  mint  általános  csere-  ós  fizetési  eszköz  szerepel. 
Az  a  P.,  melynek  névértéke  a  P.-darab  belső  érté- 
kének megfelel  (valuta-P.),  bír  a  legteljesebb  for- 


galmi képességgel.  Az  érc-P. -készletek  mennyi- 
sége hatással  van  a  gazdasági  javak,  a  forga- 
lomba kerülő  árúk  P. -értékének  nagyságára.  A 
P. -készletek  szaporodása  rendszerint  gazdasági 
fellendüléssel  és  ezzel  kapcsolatosan  az  árúk,  az 
életszükségleti  cikkek  árának  emelkedésével  jár, 
míg  a  fizetési  eszközök  csökkentése  az  árúk  P.- 
értékének  hanyatlását  idézi  elő.  A  P. -darabok  elő- 
állításáról az  állam  gondoskodik  és  a  P.-verésre 
és  a  P.-darabok  forgalmi  képességére  vonatko- 
zólag törvényes  intézkedéseket  léptet  életbe  (1. 
Érmeügy).  A  teljes  értékű  fizetési  eszközök  leg- 
jobban szolgálják  a  forgalmat,  de  a  belföldön  az 
értékében  kopás  folytán  csökkent  érc-P.  is  for- 
galomképes akkor,  ha  beváltását  az  állam  bizto- 
sítja. A  külföldi  forgalomban  a  nem  teljes  értékű 
P.  csak  ércértéke  erejéig  kel.  Ha  a  belföldön  jó 
P.  mellett  rossz  P.  is  van,  a  jó  P.  fokozatosan 
teljesen  eltűnik  a  forgalomból. 

A  forgalom  megnövekedésével  az  érc-P.  mel- 
lett P.-helyettesítőkről  is  kell  gondoskodni.  Ilye- 
nek elsősorban  a  bankjegyek  (1. 0.),  melyek  mint 
a  fizetési  erőnek  megtestesítői  szerepelnek.  A 
bankjegyek  kibocsáthatók  teljes  ércfedezet  elle- 
nében, mint  pl.  Angliában  az  1844.  évi  Peelbank- 
acta  alapján,  v.  részleges  ércfedezet  ellenében,  ha 
a  bankjegyeknek  csak  kisebb  hányada  van  érc- 
cel fedezve,  míg  a  bankjegyek  többi  része  a  jegy- 
kibocsátási joggal  felruházott  bank  rövidlejáratú 
követeléseiben  találja  fedezetét  (bankszerű  fede- 
zet, banking  principle).  A  bankszerű  fedezet  mel- 
lett csupán  a  bankjegyek  30  — ^O^/o-ának  kell  érc- 
cel fedezve  lenni,  a  hátralevő  70— 60%  rövid- 
lejáratú váltókkal  és  lombardkölcsönökkel  fedez- 
hető. Teljes  ércfedezet  esetében  a  bankjegyek 
háttérbe  szorulnak  a  fizetési  forgalomban  és  he- 
lyüket a  csekk  (1. 0.)  foglalja  el.  Angliában  a  fize- 
téseknek 90— 95"/o-át  csekk-kel  bonyolítják  le. 

Addig,  amíg  az  állam  arra  kényszeríti  a  jegy- 
bankot, hogy  jegyei  fejében  mindenkor  valuta- 
P.-t  adjon,  a  bankjegy  teljes  mértékben  megőrzi 
P.-helyettesítő  jellegét.  Mihelyt  azonban  a  bank 
azok  helyett  nem  tud  v.  nem  köteles  valuta-P.-t 
adni  és  a  bankjegyek  elfogadását  az  áUam  is  kö- 
telezővé teszi,  a  bankjegy  megszűnik  P.-helyette- 
sítő lenni  és  maga  a  P.  szerepót  veszi  át ;  az  ilyen 
P.  lényegileg  papir-P.  lesz,  annak  dacára,  hogy 
a  bankjegy  szövge  szerint  a  bank  azt  köteles 
órc-P.-re  beváltani.  Érc-P.-re  való  beváltási  kö- 
telezettség hiányában  az  államjegyek  (1.  0.)  és 
kincstári  utalványok  is  csak  papir-r.-nek  tekint- 
hetők. Ha  a  forgaiomban  az  érc-P.  mellett  papir- 
P.  is  van,  akkor  a  Gresham-féle  törvény  szerint 
csak  a  papir-P.  marad  meg  a  forgalomban,  míg 
az  érc-P.  fokozatosan  eltűnik,  a  magángazdasá- 
gokban felhalmozódik  (tezaurálódik)  és  a  piacon 
csak  ázsióval  kapható.  Ha  az  áUamok  válságos 
időkben,  pl.  háború  esetében,  költségeiket  nem  ké- 
pesek az  államháztartás  keretei  között  fedezni, 
akkor  rendesen  a  bankjegykibocsátó  intézetet 
kényszerítik  kölcsönnyújtására  bankjegyek  alak- 
jában és  egyben  felfüggesztik  a  jegykibocsátó 
intézetnek  azt  a  kötelezettségét,  hogy  bankjegyeit 
ércpénzre  beváltsa.  A  bankszerű  fedezet  nélkül 
forgalomba  liozott  bankjegyek  azután  bankjegy- 
inflációra  vezetnek,  mely   a   közgazdaságban 


Pénz 


308     - 


Pénzdevalváoi^ 


óriási  zavarokra  és  rombolásokra  vezet.  Az  ilyen 
bankjegyeknek  v.  államjegyeknek  gyors  egymás- 
utánban és  nagy  tömegben  való  kiadása  az  ilyen 
jegyeknek  rohamos  értóksülyedésót  vonja  maga 
után.  A  lefolyt  világháborúban  az  európai  had- 
viselt államok  —  Anglia  kivételével  —  mind 
kénytelenek  voltak  nagytömegű  papirP.-t  dobni 
a  forgalomba.  A  papir-P.-gazdálkodásnak  csak 
valutarendezési  művelet  vethet  véget,  melynek 
első  feltétele  a  szükséges  nemesfémnek  beszer- 
zése és  a  nemesfém  uralmának  visszaállítása, 
hogy  a  P.  klasszikus  szerepét  a  gazdasági  for- 
galomban visszanyerje  és  űjból  csereeszköz  és 
általános  értékmérő  legyen. 

A  világháború  kitörésekor  a  volt  Osztrák-ma- 
gyar Monarchia  területén  a  valuta- P.-ek  (arany- 
érmek) azonnal  elttintek  a  forgalomból,  sőt  az 
értékesebb  váltó-P.,  vagyis  az  ezüst-  és  nikkel- 
P.  darabok  is  mindinkább  tezaurálódtak.  Ennek 
folytán  a  forgalomban  szükséges  P.-eszközök  biz- 
tosítása céljából  1916.  előbb  vas  20  filléreseket, 
majd  vas  2  filléreseket  verettek.  1916  dec.  1. 
1  K,  1917  márc.  1.  2  K-ás,  1918  okt.  27.  25  K  és 
200  K-ás  bankjegyek  bocsáttattak  ki,  1918  nov.  2. 
az  Osztrák-Magyar  Bank  által  kiadott  pénztár- 
jegyek, utalványok  és  csekkek  törvényes  fizetési 
eszköz  jellegével  ruháztattak  fel.  A  kommuniz- 
mus idejében  5  K-ás,  Korányi  pénzügyminiszter- 
sége alatt  pedig  10  és  20  K-ás  postatakarékpénz- 
tári jegyet  hoztak  forgalomba.  Az  Osztrák-Ma- 
gyar Bank  jegyeit  1920.  évben  Csonka-Magyar- 
ország területén  felülbélyegezték  (1.  Pénzfelül- 
bélyegzés) ós  1920.  óv  őszén  20  és  50  filléres 
papi  r-P.-jegy eket  adtak  ki.  Hegedűs  pénzügymi- 
nisztersége alatt  1921.  évben  az  Osztrák-Magyar 
Bank  magyar  felülbélyegzésű  jegyeit  és  a  posta- 
takarékpénztári  jegyeket  fokozatosan  becserélték 
10,000, 5000, 1000, 500, 100, 50, 20, 10, 2  és  1  K-ás 
államjegyekre.  Az  államjegyek  forgalmának  sza- 
bályozására 1921.  magyar  állami  jegyintézet  ál- 
líttatott fel.  Az  állam  jegyek  forgalma  1922  márc- 
ban  27  milliárd  K-t  tett  ki.  L.  Papirospénz,  Valuta. 

Pénz,  a  hal  héjjá  v.  pikkelye. 

Pénzalap  (fizetési  alap),  a  forgalomban  levő 
papírpénzek  fedezetéül  szolgáló  nemes  fémek 
összege.  L.  Jegybankok. 

Penzance  (ejtsd :  penzenssz),  kikötőváros  Com- 
wallis  angol  countyban  a  Mount-öböl  mellett, 
(1911)  13.488  lak.,  jelentékeny  halászattal  és  keres- 
kedelemmel. Környékén  érdekes  barlangokkal  és 
druida-emlékekkel.  P.-nak  csaknem  olasz  klímája 
van. 

Pénzbélyeg,  a  pénz  veretét  homorúan  előtün- 
tető acéldarab,  melyet  nagy  erővel  nyomnak  a 
pénzlapkára,  hogy  rajta  a  veretet  domborúan 
előállítsák. 

Penzberg,  község  Oberbayern  bajor  közigaz- 
gatási kerületben,  gótikus  stílusban  épült  kato- 
likus templommal,  nagy  kőszénbányával  és  (i9io) 
.5533  lak. 

Pénzbeváltás,  1.  Kamarai  nyereség. 

Pénzbevoná^,  a  forgalombari  levő  pénzeknek 
a  kibocsátó  által  való  visszaváltása,  amelynek 
célja  vagy  az,  hogy  az  illető  pénznem  újra  veret- 
tessék, vagy  pedig  az,  hogy  a  forgalomból  ki- 
vonva, más  pénznem  által  helyetteslttessók. 


Pénzbírság,  általában  pénzbeli  büntetés  rend- 
szabály megsértése  miatt ;  abban  különbözik  a 
pénzbüntetéstől,  hogy  szabadságvesztésbünte- 
tésre nem  lehet  átváltoztatni.  Különösen  a  jöve- 
déki büntető  eljárásban,  fegyelmi  eljárásban 
büntetésül  és  hatósági  eljárásunkban  rendzava- 
rás miatt  rendbüntetésül  alkalmazzák.  Az  1921 : 
XXVIII,  t.-c.  a  P.  valamely  jogszabályban  meg- 
határozott mértékét  ideiglenesen  tízszeresére 
emelte  fel.  Régebben  magánjogi  sérelem  megtor- 
lására is  szolgált.  L.  még  Bírság. 

Pénzbüntetés,  1.  a  bűntettesnek  vagyonára 
nehezedő  büntetés,  amely  a  vagyonelkobzástól 
abban  különbözik,  hogy  míg  ez  utóbbi  a  bűntet- 
tes egész  vagyonának  v.  vagyona  egy  részének 
elvonása,  addig  a  P.  az  elítéltnek  arra  való  köte- 
lezése, hogy  büntetésül  bíróilag  meghatározott 
pénzösszeget  fizessen  le.  A  Btk.  értelmében  a  P. 
mint  főbüntetés  kizárólag  vétségekre  és  kihá- 
gásokra, mint  mellékbüntetés  bármily  bűncse- 
lekményre alkalmazható  a  törvényben  meghatá- 
rozott esetekben.  Minimuma  bűntettekre  és  vét-^ 
ségekre  2  K,  kihágásokra  1  K,  maximuma  bűn- 
tettekre és  vétségekre  8000  K,  kihágásokra  600,. 
200,  100,  ületve  40  K,  amint  a  büntetést  tör- 
vény, miniszteri  rendelet,  törvényhatósági  v.  vá- 
rosi rendelet  állapítja  meg ;  az  1921 :  XXVIII.  t.-c. 
e  mértékeket  ideiglenesen  tízszeresükre  emelt© 
föl.  A  P.  egyébként  minden  elítéltre  és  mindea 
cselekményre  külön  állapítandó  meg  s  azt  az  el- 
ítélt saját  vagyonából  tartozik  lefizetni.  A  behajt- 
hatatlan P.  szabadságvesztésbüntetésre  változta- 
tandó át,  még  pedig  ha  főbüntetésként  szabatott 
ki:  vétségeknél  fogházra,  kihágásoknál  elzárásra^ 
ha  pedig  mellékbüntetésként,  úgy  azon  nemű  sza- 
badságvesztésbüntetésre, amelyre  a  bűntettes  a 
P.  mellett  elítéltetett.  Államfogházra  a  P.  nem  vál- 
toztatható át,  viszont  életfogytig  tartó  és  15  évee 
fegyházbüntetés  mellett  átváltoztatásnak  egy- 
általában nincs  helye.  Az  átváltoztatás  kulcsa 
általában  20—200  K-ig  terjedő  összeg  helyett 
1  nap.  A  P.  az  elítélt  hagyatékából  is  behajtható,, 
ha  az  Ítélet  még  az  elítélt  életében  jogerőre  emel- 
kedett. Az  1913.  VII.  t.-c.  óta  fiatalkorú  is  elítél- 
hető P.-re,  ha  vagyona  v.  keresete  van  és  a  cselek- 
mény elkövetésekor  15-ik  életévét  betöltötte. 

2.  P,  mint  rendbüntetés,  1.  Bendbüntetés. 

Pénzbüntetés  reformja,  1.  Pénzbüntetés. 

Pénzcsonkítás,  másként  pénzmetélés,  az  ér- 
mék széléről,  lapjáról  reszelés,  kaparás,  metél  és 
útján  fémdarabok  leválasztása,  az  így  eltulajdo- 
nított nemes  fém  értékesítése  céljából;  kémiai 
oldószereket  és  galvanikus  áramokat  is  alkalmaz- 
nak. Néhol  törvény  állapítja  meg  a  súlyvesz- 
teségnek azt  a  határát,  amelyen  túl  az  érmét 
már  senki  sem  tartozik  névértékben  elfogadni. 
Amely  tőzsdén  súly  szerint  (al  marco)  jegyzik 
az  érméket,  ott  az  adás-vételnél  mérlegelés  útján 
állapítják  meg  a  darabok  számát ;  ahol  darabon- 
ként jegyzik,  ott  a  normális  súlynál  könnyebb 
darabokért  az  eladó  a  vevőnek  megtérítéssel  tar- 
tozik ;  így  pl.  a  budapesti  tőzsdén  minden  hiányzó 
Va  grammért  akialkudott  árnak  Vie—V?  részéig 
terjedő  visszatérítést  követelhet  a  vevő.  A  P. 
mint  pénzhamisítás  kerül  büntetés  alá. 

Pénzdevalváció,  1.  Devalváció. 


Pénzegyezmény 


309 


Pénzhamisítás 


Pénzegyezmény,  a.  m.  órmeegyezmóny  (1.  o.). 

Pénzegység,  1.  Érmeügy. 

Pénzérték,  néha  a  jószágnak  pénzben  kifeje- 
zett értéke,  vagyis  az  ár  (1.  o.),  legtöbbször  azon- 
t)an  magának  valamely  pénznemnek  (pl.  névér- 
ték, fémérték  stb.)  az  értéke.  L.  Ermeügy. 
■  *  Pénz  és  árú,  a  tőzsdei  árjegyzőlap  két  rovata. 
A  tőzsdei  árjegyzőlapnak  ugyanis  a  kinálat  és 
kereslet  körül  kialakuló  árfolyamok  megrögzíté- 
sére  két  rovata  van.  A  kínálatra  vonatkozik  a 
«pénz»  és  a  keresletre  az  «árú».  A  két  rovatnak 
igen  nagy  a  jelentősége  a  tőzsdei  ügyletek  szem- 
pontjából. A  wpénzű  azt  jelenti,  hogy  kinálat  ese- 
tén, azon  nap  után,  melyre  az  árjegyzés  vonat- 
kozik, magasabb  áron  nem  lehet  realizálni,  az 
«árú»  pedig  azt  jelenti,  hogy  kereslet  esetén  ol- 
csóbban nem  lehet  vásárolni.  A  apénz»  a  legtöbb 
esetben  kisebb,  mint  az  «árú».  A  különbözet  a 
papírok  jóságától  függ,  ugyanis  minél  jobb  az 
adás-vevés  tárgyát  képező  érték,  annál  kisebb  a 
P.  közötti  különbözet.  Különösen  nagy  jelentősége 
van  az  árjegyzőlap  «pénz))  rovatának  leltárkészí- 
tés esetén.  Leltárkészítéskor  ugyanis  a  tőzsdei 
értékek  legmagasabb  értékéül  csak  az  az  összeg 
vehető  fel,  mely  azon  a  napou,  melyen  az  üzleti 
könyvek  mérlegkészítés  céljából  lezáratnak,  az 
árjegyzőlap  «pénz')  rovatában,  mely  realizálás 
esetén  elérhető  legmagasabb  árfolyamra  vonat- 
kozik, van  feltüntetve. 

Pénzeslevél,  értóknyilvánítással  ellátott,  pénzt 
vagy  értékpapírt  tartalmazó  levélalakú  postai 
küldemény.  1916  óta  elnevezése  értéklevél.  Az 
értéklevél  erős  papirosból  készült  borítékba  bur- 
kolandó és  legalább  5  pecséttel  lezárandó,  de  a 
posta  által  kiadott  2  pecsétes  különleges  szerke- 
zetű boríték  is  használható.  Súlya  legfeljebb  2  kg., 
kiterjedése  bármely  irányban  legfeljebb  45  cm. 
lehet.  Az  értéklevelek  mindig  a  feladáskor  bér- 
mentesítendők.  Díjuk  annyi,  mint  ugyanoly  súlyú 
és  rendeltetésű  ajánlott  levél  díja,  azonkívül  a 
belföldön  20.000  K-ként  5  K,  de  legalább  10  K, 
külföldre  pedig  800  frankonként  és  országonként 
-5  centimé  értékdíj .  1916  előtt  voltak  olvasott 
pénzes  levelek,  melyeket  a  posta  a  pénz  megol- 
vasása  után  zárt  le,  még  pedig  a  négy  sarkon  a 
feladó,  a  középen  a  postahivatal  pecsétjével.  Eze- 
ket a  kézbesítő  felbontotta  és  a  tartalmat  a  cím- 
xett  kezéhez  számolta.  Az  olvasott  P.  értékpor- 
tója 50% -kai  több  volt.  A  felvételi  és  kézbesítési 
nehézségek  miatt  ezt  az  eljárást  1916.  megszün- 
tették. Mindenképen  helytelen  a  pénz  küldése 
közönséges  vagy  ajánlott  levélben,  mert  nem  te- 
kintve azt,  hogy  ez  a  postai  szabályok  szerint 
tiltott  eljárás,  mivel  visszaélésre  csábít,  a  fel- 
adókra nézve  veszélyes  is,  mert  elveszés  esetén 
kárpótlást  nem  kapnak,  illetve  ajánlott  levél  el- 
veszéseért csak  300  K-t.  Pénzt  a  postán  lehet 
még  küldeni  postautalványnyal  (1.  o.),  csekk-be- 
flzetéskónt,  végül  pónzcsomagban,  pónzzacskó- 
ban  (group),  pénzes  ládában  v.  liordóban.  Névre 
szóló  értékpapirosoknál  elégséges  értékként  a  ne- 
táni  megsemmisítési  költségeket  nyilvánítani. 

Pénzes  pér  (áiiat),  1.  Pér. 

Pénzf  a  (Qöv.),  1.  Ptelea. 

Pénzfelülbélyegzés.  Az  Osztrák-Magyar  Mon- 
archia feldarabolásából  keletkezett  egyes  álla- 


mok hasonló  intézkedései  után  a  magyar  állam 
is  kénytelen  volt,  főként  a  békeszerződés  rendel- 
kezése folytán,  a  fizető  eszközöket  nacionalizálni. 
Az  Osztrák-Magyar  Bank  által  kibocsátott  s  a 
magyar  közigazgatás  alatt  álló  területen  forga- 
lomban levő  10,  20,  25,  50,  100,  200,  1000 
és  10,000  koronás  bankjegyek  kerültek  P.  alá 
(1700/920.  M.  E.  sz.  r.  R.  T.  125. 1.),  úgy  hogy  1920 
márc.  18-tól  (111.  a  meghosszabbított  határnap- 
tól) ily  bankjegyeket  Magyarországon  csak  ma- 
gyar felü  Ibélyegzóss  el  ellát  va  lehetett  forgalomba 
hozni  és  felhasználni.  P.  alá  nem  estek  az  1  és  2 
K,  az  5,  10  és  20  K  postapénz,  végül  a  tanács- 
kormány által  forgalomba  hozott  hamis  25  és 
20  K-ok.  A  P.  elrendelése  után  mindenki  köteles 
volt  bankjegyeit  valamely  gyűjtőhelyhez  beszol- 
gáltatni, amely  a  beszolgáltatott  bankjegyek  felét 
felülbélyegzett  bankjegyekben  a  beszolgáltató 
fél  kezéhez  kiűzette,  másik  felét  pedig  a  tulajdo- 
nos nevére  szóló  pénztári  elismervény  (1.  o.)  ki- 
adása mellett  államkölcsönként  visszatartotta.  A 
P.  nem  érintette  a  betétkönyvre,  folyószámlára, 
pénztári  jegyre  vagy  nem  kamatozó  letétként 
elhelyezett  összegeket,  amelyekre  nézve  a  tulaj- 
donos követelése  egész  összegében  változatlanul 
fennmaradt,  kivéve  az  1920  márc.  8-tól  18-ig  el- 
helyezett összegeket,  amelyeknek  fele  további 
intézkedésig  zár  alá  került,  hacsak  az  érdekelt 
fél  nem  igazolta,  hogy  a  kérdéses  összeget  vala- 
mely esedékessé  vált  tartozás  kiegyenlítése  vagj- 
törlesztése  vagy  folyószámla-tartozás  megszün- 
tetése vagy  csökkentése  céljára  helyezte  el.  A  P. 
céljára  a  bankjegyeknek  magyar  szövegű  olda- 
lára meghatározott  köralakú,  vörösszínű  bélyegző 
lenyomatot  alkalmaztak,  amely  «Magyarország)> 
szót  tartalmazott.  E  rendelkezéseket  az  1920  :  El. 
t.-c.  jóváhagyta.  B  t.-c.  szigorú  büntetést  állapí- 
tott meg  arra,  aki  P.  alá  eső  bankjegyet  jogosu- 
latlanul lát  el  vagy  láttat  el  P.-sel  vagy  ezt  utá- 
nozza, utánoztatja,  meghamisítja,  meghamisít- 
tatja,  aki  felül  nem  bélyegzett  bankjegyet  for- 
galomba hoz,  hozat,  vásárol,  vásároltat,  vagy 
ily  bankjegyet  a  pénzügyminiszter  engedélye  nél- 
kül külföldre  vagy  megszállott  területre  kivisz, 
kivitet,  behoz  vagy  behozat,  aki  bélyegzőkészü- 
léket jogosulatlan  készít  vagy  készíttet,  a  beszol- 
gáltatásról mást  lebeszél,  vagy  a  beszolgáltatás 
megtagadására  vagy  elmulasztására  mást  felhív, 
aki  a  felülbélyegzést  eltávolítja  vagy  eltávolít- 
tatja, aki  a  szükséges  adatok  bejelentésére  köte- 
les és  tudva  valótlan  adatokat  terjeszt  elő. 

Pénzfém,  1.  Érinefém. 

Pénzfont,  az  egyes  államokban  a  valutatör- 
vény által  megállapított  súly,  amely  az  ülető 
pénzrendszerben  súlyegységül  használtatik.  L. 
Érmeügy. 

Pénzforgalom,  1.  Pénzkészlet 

Pénzgazdaság,  a  nemzetek  életében  az  anyagi 
kultúrának  az  a  magasabb  foka,  amelyben  a 
munkamegosztás  folytán  nélkülözhetetlen  forga- 
lomnak pénz  a  közvetítő  eszköze.  A  P.-ot  min- 
den nemzet  életében  a  cseregazdaság  előzi  meg 
s  a  hitelgazdaság  (csekk-,  átutalási-  és  clearing- 
forgalom)  követi.  L.  Pénz. 

Pénzhamisítás  fogalma  alá  esik  a  magyar 
Btk.  szerint :  1.  a  szoros  értelemben  vett  P.  bűn- 


Pénzhelyettesítők 


310 


Pénzintézeti  Központ 


tette  és  vétsége,  melyet  az  követ  el,  aki  azon 
célból,  hogy  az  valódi,  illetőleg  teljes  értékű  pénz 
í^yanánt  forgalomba  tétessék,  bel-  vagy  külföl- 
dön folyamatban  levő  fém-  v.  papírpénzt  utánoz 
V.  utánoztat,  valódi  fém-  v.  papírpénzen  olyan 
változást  eszközöl  v.  eszközöltet,  hogy  az  na- 
gyobb értékűnek  látszassék,  valódi  arany-  vagy 
ezüstpénz  fémtartalmát  bármi  módon  csökkenti 
V.  csökkenteti,  végül  aki  a  forgalmon  kívül  he- 
lyezett pénzen  a  fent  említett  célból  olyan  vál- 
tozásokat eszközöl  V.  eszközöltet,  hogy  az  még 
forgalomban  levőnek  látszassék ;  büntetendő  még 
az  e  cselekményekre  irányzott  és  előkészülettel 
párosult  szövetség ;  2.  a  hamis  pénz  forgalomba 
hozása  és  e  célból  való  megszerzése ;  3.  a  hamis 
pénz  csalárd  használata,  melyet  az  követ  el,  ki 
az  1.  és  2.  pontban  meghatározott  eseteken  kívül 
hamis  v.  hamisított  pénzt  teljes  értékű  gyanánt 
forgalomba  hoz;  4.  a  hamis  pénz  kiadásának 
vétsége,  melyet  az  követ  el,  aki  valódi  pénz  gya- 
nánt kapott  hamis  v.  hamisított  pénzt  valódi, 
illetőleg  teljes  értékű  pénz  gyanánt  tudva  tesz 
forgalomba ;  végül  5.  a  bankjegyek  jogosulatlan 
kibocsátásának  vétsége  (1899.  XXXVII.  t.-c.  7.§.)- 
A  büntetés  aszerint  kisebb  v.  nagyobb,  amint  a 
P.  tárgya  a  koronánál  kisebb  névértékű  váltó- 
pénz V.  azt  pótló  papii'pónz  és  a  hamisított  pénz 
nem  képviseli  valamely  külföldi  pénznek  számí- 
tási egységét,  v.  ennél  nagyobb  értékű  pénz.  Mel- 
lékbüntetésül a  hivatalvesztés  és  a  politikai  jo- 
gok gyakorlatának  felfüggesztése  szabandó  ki. 
Á  P.-ra  vonatkoznak  ma  a  Btk.  203—212.  §-ai 
és  a  Bn.  (19(8.  XXXVI.  t.-c.)  39—42.  §-ai  s  a 
mái'  említett  1899.  XXXVII.  t.-c.  7.  §-a. 

Pénzhelyettesitők  mindazok  a  töltényes  ok- 
iratok, amelyek  akár  az  ércpénz  kímélése,  akár 
a  hitelezett  összegek  biztosítása  céljából  kerül- 
nek forgalomba.  Az  előbbi  csoportba  tartoznak  a 
bankjegyek,  pénztári  jegyek  és  bonok,  az  utób- 
biba a  kereskedelmi  utalványok,  csekkek  és  vál- 
tók ;  ez  utóbbi  csoportból  az  első  kettő  azt  a  célt 
is  szolgálja,  hogy  a  készpénz  lehetőleg  ne  feküd- 
jék otthon,  kamatozatlanul,  hanem  gyümölcsö- 
zően bankoknál  elhelyezve  mindaddig,  míg  csak 
szükség  nincsen  reá. 

Penzing,  azelőtt  Bécs  külvárosa,  1890  óta 
a  XIII.  kerületének  része ;  templomában  érdekes 
síremlékek  vannak,  a  többi  közt  egy  Canovától. 

Pénzintézetek  általában  azok  a  kereskedelmi 
vállalatok,  melyekben  a  kereskedelem  tárgya  a 
pénz  és  a  pénzhelyettesítő  hitel-  és  értékpaph-ok. 
Lényegében  a  P.-nek  két  csoportját  különbözte- 
tik meg :  1.  takarékpénztárak,  melyek  idegen 
tőkének  továbbkölcsönzése  által  a  kamatkülön- 
bözetből tartják  fenn  magukat,  tehát  kizárólag 
hitelközvetítéssel  foglalkoznak ;  2.  &aw/:o/í;,melyek 
saját  és  idegen  tőkével  a  kölcsönökön  kívül  ön- 
álló üzleteket  is  kötnek,  tehát  nyereségre  ala- 
kúit vállalatok.  Az  első  csoportbeliek  többnyire 
szövetkezeti  formában,  a  második  csoportbeliek 
inkább  részvénytársasági  formában  szoktak  meg- 
alakulni. 

Pénzintézeti  Központ  az  1916 :  XIV.  t.-c.  alap- 
ján alakult,  az  1920  :  XXXVII.  t.-c.-kel  újjászer- 
vezett intézet,  melynek  célja  egyrészt  a  Magyar- 
ország tertiletén  működő  pénzintézetek  és  ezek 


révén  a  közgazdaság  érdekeinek,  másrészt  az 
állam  pénz-  és  hitelügyi  érdekeinek  ápolása  és 
előmozdítása,  valamint  a  pénzügyminiszter  meg- 
bízása alapján  közérdekű  vállalkozásokban  való 
részvétel,  tí  végből:  1,  tagjainál  felülvizsgálatot 
(revízió)  tart,  figyelemmel  kiséri  a  hazai  pénz- 
intézetek üzlet- és  ügyvitelét;  2.  közreműködik 
abban,  hogy  a  pénzintézetek  ügyvitele  és  ügy- 
kezelése egyöntetű  s  a  közgazdaság  érdekeinek 
megfelelő  elvek  alapján  történjék ;  3.  tagjainak, 
ha  hitelszükségletüknek  a  rendes  hitelforrások 
útján  való  kielégítése  nehézségekbe  ütközik,  hi- 
telt nyújthat;  L  közreműködik  abban, hogy  olyan 
pénzintézetek,  amelyeknél  a  feliüvizsgálat  ered- 
ménye szerint  szükséges,  egészséges  alapra  le- 
gyenek helyezhetők  vagy  más  pénzintézettel 
egyesüljenek  vagy  pedig  felszámoljanak ;  továbbái 
a  pénzügyminiszter  megbízásához  képest  5.  köz- 
reműködik az  állam  hitelszükségletének  kielégí- 
tésében és  ellátja  az  államadósságokkal  kapcso- 
latos tennivalókat ;  6.  végezheti  az  állami  egyed- 
árúság és  más  állami  bevételek  kezelését;  7.  részt- 
vehet közhasznú  és  közérdekű  vállalkozásokban 
és  közreműködhetik  közgazdasági  célú  intézmé- 
nyek pénzügyi  ós  adminisztratív  ügyeinek  inté- 
zésében; ezenfelül  8.  vállalatok,  testületek  ég 
magánosok  megkeresése  alapján  elvállalhatja  a 
könyvvizsgálat  (revizió)  körébe  eső  vagy  hasonló 
munkálatok  elvégzését,  könyvelések  és  mérlegek 
állandó  vagy  időszakos  felülvizsgálását,  keres- 
kedelmi társaságok  alapításánál  és  más  ügyletek 
során  a  bizalmi  személy  ügykörébe  eső  felada- 
tokat, végül  vállalatok  és  cégek  felszámolása  ese- 
tén felszámolóként  vagy  hasonló  minőségben 
járhat  el ;  9.  felülvizsgálja  az  olyan  jótékonycélú 
egyesületek,  intézetek  és  alapok  pénzügyi  ügy- 
kezelését, könyvvitelét  és  általában  gazdálkodá- 
sát, amelyek  az  1920.  évben  vagy  ezt  követölog 
engedélyt  kaptak  adományok  gyűjtésére,  vagy 
amelyek  állami  segélyben  részesültek ;  10.  köz- 
művelődési és  más  közérdekű  egyesületek  és  Inté- 
zetek (nyugdíj-  és  nyugdíjpótló  egyesületek  stb.) 
megkeresésére  vagy  az  illetékes  miniszter  felhf-. 
vására  elvállalhatja  az  ilyen  egyesület  (intézet) 
pénzügyi  ügykezelésének,  könyvvitelének  és  ál- 
talában gazdálkodásának  a  felülvizsgálását ;  1 1 . 
ellátja  mindazokat  a  tennivalókat,  amelyeket 
külön  jogszabály  reá  ruház. 

Magánfeleknek  általában  hitelt  nem  engedé- 
lyez ós  iparvállalatok  alapításával,  érdekeltségek 
vállalásával,  ingatlan-ügyletekkel  és  haszonbér- 
leti ügyekkel  csak  korlátozott  ügykörben,  elke- 
rülhetetlen szükség  esetében  foglalkozik,  de  tö- 
kéinek korlátolt  része  erejéig  pénzintézeteknek 
hitelt  nyújthat.  Tagjainak  pénzfeleslegeit  folyó- 
számlán kamatozásra  átveheti,  de  egyébként 
iparszerű  betéti  üzletet  nem  folytat  és  betéti  köny- 
veket nem  állít  ki.  A  tényleg  befizetett  üzletrészük 
összegének  bizonyos  hányada  erejéig  fix  kama- 
tozású értékpapírokat  vásárolhat  és  ilyenek  adás- 
vételét a  tagok  részére  közvetítheti,  valamint 
bárki  részére  korlátlanul  közvetítheti  a  magyar 
állam  kibocsátásainak  adásvételét. 

Elnökét  öt  év  tartamára  a  pénzügyminiszter 
előterjesztésére  az  államfő  nevezi  ki;  tagjai  le- 
hetnek: 1.  a  részvénytársasági  alapon  működő 


Pőnzlntőzetf  Központ 


311 


Pénzkezelési  kimutatások 


pénzintézetek ;  2.  községi  (városi)  takarékpénz- 
tárak, valamint  a  pénzügyminiszter  engedélyével 
külföldi  pénzintézeteknek  Magyarország  terüle- 
tén működő  fiókjai ;  3.  bankszerű  ügyletekkel  fog- 
lalkozó önálló  szövetkezetek ;  4  külön  törvényen 
alapuló  pénzintézetek ;  5.  alapítványi  pénztárak ; 
6.  a  m.  kir.  államkincstár.  A  tagok  az  igazgató- 
ságban és  a  választmányban  való  képviselet 
szempontjából  három  kúriára  oszlanak :  az  elsőbe 
tartoznak  azok,  amelyeknek  saját  tőkéje  a  100 
millió  K-t,  a  másodikba  amelyeké  a  40  millió  K-t 
meghaladja,  de  100  millió  K-nál  nem  több,  a 
többi  tag  a  harmadik  kúriába  tartozik.  A  kincs- 
tár «B»  sorozatú  üzletrészeket  kapott,  a  többi 
tagok  «A»  sorozatúakat.  A  kincstár  az  alapítás- 
kor 100  miUió  K,  az  1920  :  XXXVII.  t.-c.  alap- 
ján további  100  millió  K  névértékű  üzletrészt 
vett  át.  Ha  pénzintézet  üzletkezelésének  megvizs- 
gálását a  részvényesek  kívánságára  a  bíróság 
rendeli  el,  ezt  mindig  a  P.  teljesíti.  Pénzintézet 
ellen  kért  csőd  esetében  meg  kell  idézni  és  a 
csőd  nem  rendelhető  el,  ha  a  kény  szerfelszámo- 
lás intézésére  vállalkozik.  Betétkönyvre  befize- 
tést csak  a  P.  tagjai  fogadhatnak  el  és  csak  ná- 
luk szabad  állami,  törvényhatósági  és  községi 
V.  más  közhatósági  pénzt  elhelyezni.  A  pénzügy- 
miniszter a  P.  feladatává  tette  a  háborús  gazda- 
sági szervek  működésének  ellenőrzését  és  ügyeik 
lebonyolítását. 

A  P.  alig  hatéves  működése  alatt  a  közgazda- 
sági élet  egyik  legelső  rangú  tényezőjévé,  az  ál- 
lam bizalmi  szervezetévé  vált.  A  pénzintézetek- 
nél teljesített  revízión,  az  alaptőke-emelések  te- 
kintetében előterjesztett  véleményes  jelentéseken 
felül  nagy  sikerrel  teljesítette  több  pénzintézet 
szanálását,  lebonyolítja  az  osztály  sors  játék  üzle- 
tét, az  1918.  XXVII.  t-c,  továbbá  a  3794/1920.  P. 
M.  és  4093/1920.  P.  M.  számú  rendeletek  alapján 
a  közszolgálati  alkalmazottak  hivatali  járandósá- 
gait terhelő  tartozásokat  rendezi  ós  törvényszeili 
hiteligényeik  ellátásáról  gondoskodik,  állami  meg- 
bízás folytán  megszervezte  ós  lebonyolította  a 
háború  folytán  üzletüket  beszüntetni  kényszerült 
és  segélyre  szoruló  kisiparosok  és  kiskereskedők 
hitelakcióját,  valamint  az  elemi  csapás,  forradalmi 
mozgalmak,  hadműveletek,  ellenséges  megszállás 
V.  egyéb  rendkívüli  események  folytán  károsodott 
mezőgazdaságok  részére  folyósított  hitelezéseket 
is.  A  bankjegyfelülbélyegzés  előkészítésében  és 
teljesítésében,  továbbá  az  ú.  n.  tanácsköztársaság 
uralmával  kapcsolatban  felmerült  kérdések  ren- 
dezésében jelentős  szerepe  volt.  Teljesíti  a  hábo- 
rús államadóssági  címletek  megjelölésére (nosztri- 
f  ikálására)  vonatkozó  munkálatokat.  A  háborús 
gazdasági  szervek  ellenőrzése  és  felszámolása 
(134905/1921.  P.  M.  és  134936/1921.  P.  M.  számú 
rendeletek)  is  a  P.  ügykörébe  tartozik,  továbbá  a 
külföldi  adósságok  rendezésére  a  békeszerződés 
alapján  felállított  Magyar  Felülvizsgáló  és  Ki- 
egyenlítő Hivatal  is  a  P.  körében  van  szervezve. 
Az  államkincstár  mind  jelentősebb  mértékben 
veszi  igénybe  az  intézet  bankári  szolgálatait.  Fon- 
tos javaslatokat  tett  a  közgazdasági  életet  túl- 
tengésóvel  súlyosan  károsító  készpénzforgalom 
csökkentésére,  és  a  pénzintézetek  felülvizsgálá- 
sával,  másrészt  az   állam  hitelszükségleteinek 


kielégítésében  való  közreműködésével  az  elmúlt 
évek  egyik  legsikerültebb  közgazdasági  szervévé 
vált 

Penzió  (lat.)  a.  m.  nyugdíj. 

Penzió-ügylet.  Ha  belföldön  a  váltódiszkontá- 
lás kamatlába  igen  magas,  akkor  a  kölcsönkere- 
sők  oly  külföldi  országhoz  fordulnak,  ahol  bel- 
földi váltóiknak  letétbe  helyezése  (penzióba  adása) 
ellenében  idegen  valutájú  olcsó  kamatozású  köl- 
csönt kapnak.  Ennél  a  kölcsönnél  azonban  ki- 
teszi magát  az  adós  annak  a  veszélynek,  hogy 
amit  kamatban  nyer,  azt  elveszíti  árfolyamkü- 
lönbözetben, ezért  a  kölcsön  vételekor  az  adós 
azonnal  biztosítja  magának  a  visszafizetés  árfo- 
lyamát, mivel  pedig  ez  nem  ingyenes,  a  P.  költ- 
ségeinek előzetes  megállapításánál  az  árfolyam- 
biztosítás költségét  is  kalkulációba  kell  venni. 

Pénzismetan  a.  m.  éremtan  (1.  o.). 

Pén^gegy,  nem  eléggé  megállapított  jelentésű 
műszó,  amellyel  néha  a  pénzverő  intézetet  jelö- 
lik meg  az  érméken,  néha  pedig  szimbolikus  ér- 
telmet tulajdonítva  neki,  azt  fejezik  ki  vele, 
hogy  az  iUető  jegy  előmutatója  bizonyos  pénz- 
összeg felett  rendelkezik.  Tágabb  értelemben 
P.-eknek  lehet  tartani  a  papírpénzeket  is,  sőt  sok- 
szor e  névvel  jelölik  meg  a  munkásoknak  fizeté- 
sül adott  munkabér-utalványokat  is,  amelyek  a 
vállalkozó  áruraktáraiban  pénzül  fogadtatnak  el 
(Jancsi-bankó).  L.  még  Allampapiros. 

Pénzel,  az  érméken  levő  felírások,  kéi>ek  stb., 
1.  Énneügy. 

Pénzjog,  1.  Érmejog. 

Pénzkészlet,  valamely  pénztár  kéznél  levő  fo- 
lyó pénzeinek  összege,  vagy  pedig  az  államban 
forgalomban  levő  pénzek  mennyisége.  Ez  utóbbi 
értelemben  véve  a  f ogahnat,  nagy  fontossága  van 
a  P.  megállapításának.  Miután  a  pénz  a  forgalom 
eszköze,  ennek  szüksógieteiliez  kell  alkalmaz- 
kodnia s  ha  valamely  gazdasági  testben  nem  elég 
a  P.  a  forgalom  ellátására,  ott  forgalomzavarok 
következnek  be.  Hogy  valamely  országnak  mek- 
kora P.-re  van  szüksége,  nagyon  nehéz  határozott 
számokkal  kifejezni,  mert  a  P.-nek  különböző 
körülmények  szerint  kell  nagyobbnak  v,  kisebb- 
nek lennie.  1.  Mennél  sűrűbben  lakik  a  népesség, 
annál  gyorsabban  forog  a  pénz  s  így  a  P.  annál 
kisebb  lehet.  2.  Ahol  sok  ügylet  csere  vagy  hitel 
útján  bonyolíttatik  le,  ott  kevesebb  P.  elegendő, 
mint  az  oly  országokban,  ahol  túlnyomóan  a  pénz- 
gazdaság uralkodó.  3.  Mennél  gyakrabban  hasz- 
náltatik valamely  pénzdarab  fizetésre,  illetőleg 
mennél  gyorsabb  a  forgalma,  annál  kisebb  P.-tel 
megelégszik  az  ország.  4.  Alacsony  műveltségű 
népeknél  és  zavaros  időkben,  különösen  háborús 
bonyodalmak,  mozgósítás  esetében,  a  pénz  kincsül 
összehalmozva  (tezaurálva),  elvonul  a  forga- 
lomból (ú.  n.  félelmi  tartalékok)  s  ez  esetben  na- 
gyobb P.-re  van  szükség.  5.  Ha  az  országban  nagy 
pénztartalékok  vannak  a  forgalomból  kivonva, 
szintén  nagyobb  P.  szükséges.  L.  Pénz. 

Pénzkezelési  kimutatások  az  állami  szám- 
tartásban szokásos  olyan  könyvkivonatok,  melyek 
az  állami  költségvetés  rendszerének  megfelelően 
berendezve  a  főkönyveknek  csupán  lerovási  ré- 
szét vagyis  a  tényleg  teljesített  bevételeket  és 
kiadásokat  mutatják.  Ezért  lerovási  kimutatá- 


Pénzkifizetőgép 


312 


Pénzrendszer 


soknak  is  mondják  őket.  Ilyen  P.-at  csak  az  óv 
első  feléről  szerkesztenek  a  legfőbb  állami  szám- 
vevőszék részére,  mert  az  év  második  felének  le- 
teltével mái'  az  évi  P.-at  (tárcazárszámadásokat) 
készítik,  melyek  a  főkönyvek  alapján  nemcsak  a 
tényleg  teljesített  (pénztárilag  foganatosított) 
bevételeket  és  kiadásokat  mutatják,  hanem  az 
ezekre  vonatkozó  utalványozást  (főkönyvi  elő- 
írást) is  feltüntetik,  az  év  végéig  pénztárilag  nem 
foganatosított  vagyis  hátralékban  maradt  téte- 
lekkel együtt.  Ezek  az  évi  P.  egyszersmind  alap- 
jai az  évi  állami  zárszámadásoknak  (1.  o.). 

Pénzkifizetőgép,  1.  Irodai  gépek. 

Pénzkövetelés,  meghatározott  pénzösszeg  fize- 
tésére irányuló  követelés,  amely  pénztartozás 
(l.  o)  érvényesítését  célozza. 

Pénzláb,  1.  Érmeügy. 

Pénzlapka,  1.  Lapka  és  Pénzverés. 

Pénzlemez,  I.  Lemez. 

Pénzlevelü  lizinka  (nöA\),  1.  Lysimachia. 

Pénzmetélés,  1.  Pénzcsjonkitás. 

Pénznem,  1.  Pénz  és  Ermeügy. 

Pénznemek  (érmék)  egyenértéke.  Az  alábbi 
táiblázat  a  fontosabb  aranyérmék  egyenértékét 
adja  meg  arany  koronákban,  vagyis  hogy  hány 
koronát  érnek,  aranytartalmukat  tekintve  (1  g. 
színarany  =  3"  28  arany  kor.)  Az  arany  valutás 
országokban,  ahol  az  aranyvaluta  tényleg  fennáll, 
a  piaci  ár  ettől  legfeljebb  IVo-kal  különbözhetik ; 
ennyire  rúghat  t.  i.  az  érmék  szállítási  ós  átve- 
retési  költsége.  Oly  országokban  azonban,  me- 
lyeknek tényleg  nincs  arany  valutájuk,  és  ilyen 
ma  a  legtöbb  előbb  aranyvalutával  bíró  állam,  az 
arany  érméknek  piaci  ára  egyáltalában  nem  igazo- 
dik ezen  egyenértékhez  és,  a  forgalmi  pénz  romlá- 
sával lépést  tartva,  igen  magas  árfolyami  érték- 
ben jut  kifejezésre,  mely  árfolyam- érték  tulajdon- 
képen az  érme  aranytartalmának  jelenti  az  árát. 

Az  érmék  egyenértékét  a  következő  táblázatok 
összeállítása  mutatja : 


Az  érme  neme 


m  QC 

Eh  03 


cS 


Az  érme 
értéke 


A  pénz- 
egység 
értéke 


Európai  államok : 


Ausztria 

Mária-Terézia-tallér  ... 
(a  többi  érmét  1.  Ma- 
gyarország) 
Btígtv/m,  1.  Franciaorsz. 
Bulgária 
20  leves  arany 

5    •      ezüst  

1    ♦  «      

Dánia,  1.  Svédország 

Franciaország 

20  frkos  arany 

5      «      ezüst -  -- 

1      .  «     

Gőrögorseág 

20  drachmás  arany    ... 

5  •  ezüst     ... 

1  «  •        ... 

HoUandia 

10  arany  forint    

Magyarország 

20  koronás  arany 

csász.  és  kir.  arany  ... 

8  frtos  arany 

5  koronás  ezüst    

1        »  »        

1  ezfiat  forint 


28-0668 

833V3 

23-387 

— 

6-4516 

fe5-  — 
5-  — 

900 
900 
835 

5-8064 
22-5 
4-175 

19-04 

6-4516 

900 
900 
835 

5-8064 
22-5 
4-175 

19-04 

6-4516 

25-- 
5  — 

900 
900 
835 

5-8064 
22-5 
4- 175 

19-04 

6-72 

960 

6-048 

19-84 

1  6-7751 
f  3-4909 
1  6-4516 

5 — 
[12 -3457 

900 

986V9 

900 

900 

900 

900 

6-0976 
3  4424 
5-8064 

21-6 
4-175 

111111 

20-  — 
11-29 
19  04 

0-952 


0-952 


0-952 


1-984 


—   1- 


Az  érme  neme 


.25 


&4    O) 


bcbo 

OS 


Az  érme  *  féaz 
ÍTié-e     egység- 
értéke 


Európai  államolc  : 


Nagy  Britannia 
Sovereign  =  1  í 
Németország 
20  márkás  arany ... 
1        <r        ezüst  — . 
ezüst  tallér  =  3  M. 


20  lirás  arany... 

5  '  ezüst  (scndo) .- 
1     »         .      

Oroszország 

15  rubeles  arany  1899. 
(imperiál) 

^^i  rubeles  arany  (fél- 
(imperiál) 

lO  rubeles  arany 

5        .  »      

Porttigália 

10  milreis  aranyban ... 

Románia 

10  leu  aranyban  

2  ezüst  leu 

Spanyolország 

20  pesetás  arany  

5        <f        ezüst 

1        »  »      

Svédország  és  Norvégia 

20  koronás  arany 

Svájc 

lásd  Franciaország. 

Szerbia 

20  dináros  arany ...  -. 
1  dinár  ezüstben 

Törökország 

Török  lira  aranyban  = 
100  piaszter 


7-9881 

916*/, 

7-3224 

24-01 

7-9649 

5-5556 

18-5185 

900 
900 
900 

7-1685 
5-- 
16-6667 

23-61 



6-4516 
•25-  — 
5  — 

900 
900 
835 

5-8064 
22-5 
4-175 

19-04 



12-9032 

900 

11-6128 

38-08 

6-4516 
8  602 
4-301 

900 
900 
900 

5-8064 

7-742 

3-871 

19  04 
25-38 
12-69 

17-735 

916*/s 

16-2571 

58-32 

6-4516 
5  — 

900 
835 

5-8064 
4-175 

19- 04 

6-4516 
25  — 
5  — 

900 
900 
885 

5-8064 
22-6 
4- 175 

1904 

8-9606 

900 

8-0645 

26-46 

6-4516 
5-  — 

900 
835 

5-8064 
4  176 

19-04 

7-216 

916 

6-6096 

21-70 

24  01 
1-176 

0-952 
2-538 

5-382 
0-962 

0-952 
1-323 
0-952 


Nem  európai  államotc: 


Egyesült- Államok  jj 

10  dollár  aranyban        | 

(eagle) ,16-7181 

1  ezüst  dollár 26-7296 

Egyiptom 

Egyiptomi  arany  lira    ' 

(100  piaszter)      \  8-5 

Japán  i 

10  yen  aranyban 1 16 -6667 


900 
900 

15-0463 
24-0566 

49-36 

875 

7-4375 

24-40 

900 

15  — 

49-20 

4-935 

0-244 
4-920 


Pénznemek  vagyonváltsága,  1.  Vagyonvált- 
ság. 

Pénznézö,  az  olyan  varázsló,  ki  a  föld  alatt 
elrejtett  kincseket  búbájosságával  fölfedezi.  V.  ö. 
Bán  Aladár,  A  kincskeresés  a  néphitben  (Ethno- 
graphia  XXVL). 

Pénzosztályozógép,  1.  Irodai  gépek. 

Pénzötvények,  azok  a  vegyülókek,  amelyek 
a  különböző  fémekből  készülő  órcpénzek  anyagát 
alkotják.  Az  arany-  és  ezüstpénzeket  azért  nem 
készítik  tiszta  aranyból  és  ezüstből,  hanem  ezek- 
nek a  nemes  fémeknek  rézzel  való  ötvényéből, 
mert  így  az  érmék  kopása  csekélyebb.  A  részle- 
tekre 1.  Érmeügy. 

Pénzpiac.  Az  értéktőzsde  nem  csupán  érték- 
papírok adásvételére  szolgáló  intézmény,  hanem 
itt  diszponálnak  a  pénzügyi  míí veletek  hez  szük- 
séges tőkék  jórésze  fölött  is.  A  hitelezők  rende- 
sen a  nagy  pénzintézetek,  az  adósok  az  üzlet- 
emberek és  spekulánsok,  akik  leggyaki'abban  ér- 
tékpapírok elzálogosítása  mellett  kapják  a  pénzt. 

Pénzrendszer  alatt  a  törvényes  ílzetési  eszköz 
anyagának,  a  verendő  érmék  értékének  és  for- 
galmának megállapítására  vonatkozó  szabályo- 
kat értik.  A  legfontosabb,  a  P.  egész  jellegére 


Pénzrudacs 


313 


Pénztár 


láható  annak  a  kérdésnek  az  eldöntése,  hogy 
melyik  legyen  az  a  nemes  fém,  amelyből  a  folyó- 
pénzek  verendök.  Ennek  mikénti  eldöntése  sze- 
rint beszélünk :  1.  egyes  valutáról,  amidőn  a 
folyópénzt  kizárólag  v.  ezüstből  v.  aranyból  ve- 
rik ;  2.  kettős  valutáról,  amikor  mindkét  fémből 
verik  a  törvényes  folyópénzt ;  3.  vegyes  valutá- 
ról, amidőn  ugyan  csak  az  egyik  fémből  verik  a 
törvényes  folyópénzt,  de  mellette  bizonyos  összeg 
erejéig  v.  bizonyos  fizetésekre  más  fémből  vert 
érméket  használnak  (parallel  v.  szimultán  valuta) 
ós  4.  változó  valutáról,  amely  a  kettős  valutá- 
nak olyan  értelmű  módosítása,  hogy  az  ezüst- 
és  arany  érmék  ugyan  együttesen  törvényes  fize- 
tési eszközök,  hanem  pénzül  kizárólagosan  vagy  az 
egyiket  v.  a  másikat  használják.  L.  Bimetalliz- 
mus,  Érmeügy  és  Valuta. 

Pénzrudacs,  1.  Pénzverés. 

Pénzsúly  a.  m.  érmesúly,  1.  Érmeiig y. 

Pénzszámadás,  a  számadásnak  az  a  neme, 
mely  készpénz-  és  értókpapirtételekről  (bevéte- 
lek és  kiadások)  számol.  Nálunk  a  számviteli  tör- 
vény szerint  (1897.  XX.  t.-c.)  az  állami  pénztá- 
raknál a  havi  számadás  rendszere  honos.  A  P. 
mellett  létezik  még  az  anyagszámadás  és  a  lel- 
tári számadás.  Miként  a  ?.,  ezek  is  első  sorban 
naplószerű  (időrendi)  feljegyzésekból  állanak ;  az 
anyagszámadásnál  is  vannak  a  pénzszámadás 
főkönyveihez  hasonló  anyagfőkönyvek,  a  leltári 
számadásnál  ezeket  a  szakleltárak  képviselik. 
Az  állam  minden  vagyonrészének  e  három  szá- 
madás közül  valamelyikben  elő  kell  fordulnia ; 
legtöbb  természetesen  a  P.,  mert  az  állam  gazda- 
sága kiválóan  pénzgazdaság. 

Pénzszámoló-  és  csomagológép,  1.  Irodai 
gépek. 

Pénzszekrény,  különféle  rendszerek  szerint 
tűz  és  bet<)rés  ellen  biztos  szekrények  a  pénz  ós 
értékek  megőrzésére.  Régebben  egyszerű  vas- 
lemezekből készült  szekrények  voltak  ezek,  majd 
a  túzbiztosság  céljából  kettős  páncélfallal  készí- 
tették és  aszbeszttel  bélelték  a  P.  falait,  a  betö- 
rés meggátlására  pedig  a  legkülönbözőbb  kul- 
osokat  és  zárószerkezeteket  alkalmaztak  rajtuk. 
Gyakran  csak  két  kulccsal  egyszerre  lehet  a  P.-t 
kinyitni,  más  fajtáknál  pedig  előbb  a  zárat  bizo- 
nyos titkos  megállapodás  szerint  a  megfelelő 
helyzetbe  kell  hozni,  mert  különben  nem  fogja  a 
kulcs  stb.  stb.  A  nagyobb  P.- eket  különösen  ban- 
koknál vasbetonfalba  építik,  hogy  az  ellenálló- 
képesség  még  nagyobb  legyen.  'Nagy  pénzintéze- 
tekben a  nagyobb  értékeket  tartalmazó  P.-eket 
kűlöTL páncélszobákban  helyezik  el,  amelyek  falai 
acélból  készülnek,  tűz  és  betörés  ellen  biztonságot 
nyújtanak. 

Pénzszerz6dések,  1.  Pénzszövetség. 

Pénzszövetség,  az  egyes  államoknak  olyan 
szerződésszerű  megállapodása,  amelyben  a  pénz- 
verésre és  a  pénzforgalomra  nézve  egyöntetű, 
vagy  közös  eljárási  módokra  kötelezik  magukat. 
Rendesen  egységes  pénzlábat  és  veretési  szabá- 
lyokat állapítanak  meg,  néha  megegyeznek  a 
kibocsátandó  folyó  és  váltópénz  mennyiségére 
nézve,  sőt  kötelezik  magukat  arra  is,  hogy  egy- 
másnak folyó  pénzeit  a  közpénztáraknál  elfogad- 
ják fizetésül,  vagy  kívánatra  beváltják. 


Legnevezetesebb  a  latin  P.  vagy  latin  unió, 
amelyet  Franciaország,  Olaszország,  Belgium  és 
Svájca  frankrendszer  alapján  1865.  dec.  23.  kö- 
töttek meg  és  melyhez  1868.  Görögország  is  csat- 
lakozott. Ugyanez  év  óta  Spanyolország  is  a  P. 
által  elfogadott  típusok  szerint  vereti  érméit,  bár 
nem  tartozik  a  szövetséghez.  A  P.-ben  megállapí- 
tott f ontosabb  pontok  a  következők :  Aranyból 
ugyanazon  verési  törvények  szerint  vernek  5,  10, 
20, 50  és  100  frankosokat  és  pedig  900  g.  színarany- 
ból 3100  frank  értékben 0-9  finomsággal.  Ezüstből 
pedig  ugyancsak  900  g.  szinfémből  09  finomság 
mellett  vernek  40  db.  5  frankos  érmét.  Ezeket 
az  arany  és  ezüst  érméket  nevezték  folyó  pén- 
zeknek V.  forgalmi  érméknek,  amelyeket  a  szer- 
ződő államok  közpénztárai  kölcsönösen  s  korlát- 
lanul elfogadnak  mindaddig,  míg  az  illető  darabok 
a  remedium  levonása  után  aranypénznél  legfel- 
jebb V2°/o»  ezüstnél  pedig  legfeljebb  l<»/o  súly- 
hiányt  szenvednek,  feltéve,  hogy  nyomásuk  még 
nem  kopott  le.  Ezüst  váltópénzeket  2, 1,  Vs  és 
Vii  frank  értékben  és  0*835  finomsággal  lehet 
kibocsátani,  amelyeket  azonban  a  kibocsátó  ál- 
lam tartozik  névértékükben  visszaváltani  ós  ki- 
nyomatni, ha  súlyuk  ö^o-kal  csökkent,  vagy  ha 
nyomásuk  eltűnik.  Egy-egy  lakosra  6  fr.  váltó- 
pénzt szabad  a  kibocsátásnál  számítani  s  a  köz- 
pónztárak  korlátlanul,  a  magánosok  pedig  50 
frank  erejéig  kötelesek  váltópénzeket  elfogadni 
8  a  szerződő  államok  arra  kötelezik  magukat, 
hogy  az  általuk  kibocsátott  váltópénzeket  100 
frankon  felüli  összegekben  ugyanolyan  névér- 
tékű folyó  pénzzel  visszaváltják.  Az  ezüstnek 
a  70-es  évek  elején  bekövetkezett  árcsökkenése 
folytán  1873.  Franciaország  ós  Belgium  meg- 
szüntette az  idegen  veretű  pénzek  elfogadását, 
sőt  1874  jan.  31.  még  az  ezüstpénzek  verését  is 
korlátozták.  1878-ban  az  érdekelt  öt  állam  az 
1868-iki  megállapodásoktól  eltérve,  új  szerző- 
dést kötött,  majd  1888.  Franciaorszá-g,  Olaszor- 
szág, Svájc  és  Görögország  újra  megkötötték  a 
P.-et,  melybe  a  következő  új  feltételeket  vet- 
ték fel ;  A  felmondás  után  következő  óv  okt.  l-ig 
minden  állam  bevonja  a  területén  forgalomban 
levő  idegen  veretű  ezüst  folyópénzt  ós  a  követ- 
kező év  jan.  15-ig  lezárja  az  egyes  államok  szám- 
láit. Ezután  kölcsönösen  kicserélik  egymással 
ezüst  folyópónzeiket  s  a  mutatkozó  tartozások 
névértékét  az  adós  állam  aranynyal  fizetheti  ki, 
vagy  a  hitelező  állam  aranyra  és  bankjegyekre 
szóló  intózvényekkel  hajtja  be.  Az  összes  tarto- 
zások legfeljebb  5  év  alatt  3  hónapos  részletek- 
ben, alacsony  kamatláb  mellett  törlesztendők. 
A  szerződés  azután  részletesen  megállapítja  az 
egyes  államok  által  fizetendő  aranymennyiségek 
maximumát.  Egyúttal  ideiglenesen  felfüggesztet- 
ték az  ezüst  folyópénzek  veretesét. 

Ennél  kisebb  terjedeLmft  államtestek  pénz  verési 
viszonyait  egyesítette  az  1872  dec.  18.  és  az  1875 
okt.  16-iki  skandináv  P.,  amelyben  Svédország, 
Norvégia  és  Dánia  állapították  meg  a  korona- 
rendszert, t.  i.  1  kg.  színaranyból  2480  korona  ér- 
téket vernek  »/io  finomságú  20  ós  10  koronás 
darabokban. 

Pénztár  (n6m.  Kassa,  ol.  cassa).  1.  Az  a 
szeki'ény,  ill.  helyiség,  melyben  a  pénzt  t^xtják ; 


Pénztárérték 


—    314 


Pénztári  szolgálat 


ez  kis  üzletekben  v.  magánembereknél  gyakran 
csak  egy  láda  v.  íiók ;  nagyobb  ériékek  meg- 
őrzésére azonban  már  külön  pénzszekrényeket 
használnak,  melyeknek  tűz-  és  betörésmentesek- 
nek kell  lenniök  (1.  Pénzszekrény  és  Páncél- 
szekrény)'  Nagyobb  vállalatok,  különösen  pedig 
pénzintézetek  külön  helyiségben  kezeltetik  pén- 
züket (P.-terem),  ahol  a  pénzszekrények  egész 
sora  áll ;  mivel  azonban  a  pénzkezelésnek  vég- 
eredményben egy  felelős  kézben  kell  összponto- 
sulni, még  oly  nagy  vállalatoknál  is  központi 
P.-t  létesítenek  több  mellékpénztárral ;  ahol  pe- 
dig a  forgalom  oly  nagy,  hogy  az  illető  bank- 
intézetnek fióktelepei  is  vannak,  mindenütt  egy- 
fiők-P.  állíttatik  fel,  melyek  a  központi  intézet- 
ben levő  főpénztárnak  vannak  alárendelve.  — 
2.  P.-nak  nevezik  az  egyes  egyének  v.  jogi  sze- 
mélyek birtokában  lévő  pénz-  és  értékmennyi- 
séget, ill.  átvitt  értelemben  azt  a  hatóságot, mely 
ezeket  a  pénzeket  és  értékeket  kezeli  (Állam- P., 
Katonai  P.,  Gyámhatósági  P.  stb.)  Ezekkel  a 
közpénztárakkcU  szemben  a  magáneg^^éneknek, 
társulatoknak,  bankoknak,  egyesületeknek  stb. 
P.-it  magánpénztáraknak  nevezik.  Házi  P.-nak 
nevezik  azokat  a  pénzeket  és  értékeket,  melye- 
ket tulajdonosuk  háztartása  részére  külön  tart, 
szemben  ugyanazon  tulajdonosnak  üzleti  vagy 
hivatali  P.-ával.  Kézi  P.-nak  nevezik  a  nagyobb 
P.-tól  külön  választott  kis  P.-t,  melyből  a  min- 
dennapi apróbb  kiadásokat  fizetik.  —  3.  P.-nak 
nevezik  azokat  a  gépeket,  melyek  a  pénzkezelés 
ellenőrzésére  szolgálnak.  Ezek  többfélék:  vagy 
csupán  a  pénz  megőrzésére  szolgálnak  minden- 
féle pénznemek  részére  külön  rekeszekkel,  vagy 
a  pénzváltást,  pénzszámlálást,  ill.  visszaadást 
segítik  elő,  vagy  összeadó  írógéppel  kombinálva 
az  egész  P.-kezelést  ellenőrzik,  sőt  legújabb  for- 
májukban bizonyos  fokig  a  könyvelést  is  vég- 
zik, amennyiben  a  kiadott  és  bevett  összegeket 
a  bevételek  és  kiadások  forrásai  szerint  csopor- 
tosítva mutatják  ki  és  adják  össze.  —  á.  P.-nak 
nevezik  rövidítve  a  P. -könyvet,  melybe  a  kész- 
pénzzel kapcsolatos  üzleteseteket  elkönyvelik. 

Pénztárérték  általában  valamely  bank  leltá- 
rában azok  az  értékek,  melyek  készpénznek  te- 
kinthetők :  tehát  vegyes  bankjegyek  és  ércpén- 
zek, külföldi  érmék,  csekkek,  bonok  stb. 

Pénztári  deficit,  1.  Deficit. 

Pénztári  elismervény,  a  pénzfelülbélyegzés 
(1.  0.)  végett  benyújtott  bankjegyek  kónyszerköl- 
csönként  visszatartott  fele  értékéről  a  gyűjtőhely 
által  a  tulajdonosnak  kiadott  elismervény.  A  P.-en 
alapuló  követelést  az  állam  teljes  összegében  kész- 
pénz gyanánt  fogadja  el  vagyonadóban,  továbbá 
olyan  földrészletek  vételárának  fizetésénél,  amely 
földrészleteket  az  állam  birtokpolitikai  célokra 
juttat  és  az  ily  P.-el  fizetők  elsőbbségben  részesül- 
nek a  készpénzzel  fizetőkkel  szemben.  A  betét- 
könyvre, folyószámlára,  pénztári  jegyre  v.  nem 
kamatozó  letétként  elhelyezett  összegekből , a  pénz- 
felülbélyegzés szabályai  értelmében  zár  alá  vett 
összegekből  államkölcsönként  igénybe  vett  rész- 
ről a  számlatulajdonos  részére  szintén  P.-t  kellett 
kiállítani.  Az  eleinte  megadott  4o/„-o8  kamatozást 
az  1921.  XXVI.  t.-c.  megszüntette,  de  megengedte 
az  egyénenként  1000  K-t  meg  nem  haladó  ösz- 


szegű  P.  visszafizetését  v.  hátralékos  köztartozás 
törlesztésére  felhasználását,  a  690/1922.  P.  M.  sz. 
értelmében  pedig  beváltás  alá  kerülnek  a  sze- 
gényséíftiket  helyhatósági  bizonyítvánnyal  igazo- 
lók részéről  beszolgáltatott  azok  a  P.-ek,  amelyek- 
ben kifejezett  tökekövetelés  legfeljebb  1000  K  v. 
azokéi,  akiknek  több  P.-ük  van,  ha  együttes  ösz- 
szegük  1000  K-nál  nem  nagyobb. 

Pénztári  engedmény  vagy  készfizetési  enged- 
mény (kassaskonto)  az  a  többnyire  Vo'O^ban  ki- 
fejezett engedmény,  melyet  az  eladó  akkor  ad 
a  vevőnek,  ha  az  a  vételárat  az  árú  átvételekor 
azonnal,  ill.  a  készpénzfizetési  határidőn  belül 
kifizeti.  A  P.  tulajdonképen  kamatvisszatérítés 
azért,  mert  az  eladónak  nem  kell  a  pénzére  vár- 
nia, ezért  néhol  a  P.  annál  nagyobb,  minél  ko- 
rábban fizet  az  adós,  vagyis  minél  kevesebbet 
vesz  igénybe  a  hitelidőből.  Nálunk  a  P.  általá- 
ban 2 — 5^0  között  ingadozik. 

Pénztári  helyiségekben  elkövetett  rablás 
elleni  biztosítás,  1.  Biztosítás. 

Pénztári  hiány.  Ha  a  pénztári  bevételekről  és 
kiadásokról  vezetett  elszámolás  nagyobb  pénz- 
készletet mutat,  mint  a  pénztárban  valósággal 
talált  készpénzállomány,  akkor  P.-ról  van  szó. 
Ha  az  elszámolás  helyességéhez  kétség  nem  fér, 
akkor  a  P.  valóságos,  melynek  eredete  a  hibás 
—  téves  vagy  rosszakaratú  —  kezelésben  rejlik. 
A  P.  ellenkezője  a  pénztári  többlet,  melynek  leg- 
többször hibás  elszámolás,  vagy  kifelejtett  tétel 
az  oka  és  csak  ritkán  téves  pénzváltás. 

Pénztári  ív,  1.  Pénztári  strazza. 

Pénztári  jegyek,  1.  Pénztári  utalvány. 

Pénztári  kamat,  pénztárbér  ill.  készpénz- 
kamat  az  a  kamatösszeg,  melyet  a  kereskedő 
veszít  azáltal,  hogy  ügyleteinek  lebonyolításáig 
kénytelen  kisebb-nagyobb  összegeket  üzleti  pénz- 
tárában kéznél  tartani. 

Pénztári  strazza.  Az  a  pénztárkönyv  (1.  o.), 
melyet  a  pénztáros  vezet  bevételeinek  és  kiadá- 
samak  feljegyzésére  sajátmaga  tájékoztatására. 
A  P.  nem  része  a  rendszeres  könyvvezetésnek  és 
csupán  a  pénztáros  magánfeljegyzéseinek  tekint- 
hető. A  legtöbb  helyen  a  pénztáros  a  P.-t  íveken 
vezeti,  melyeket  naponkint  egyező  pénztái'zárlat 
(1.  0.)  után  félretesz,  csupán  a  pénzkészlet  ösz- 
szegét  vezeti  elő  a  következő  nap  ívére. 

Pénztári  szolgálat.  A  vasúti  állomásokon  a 
személy-  és  árúforgalom  nagyságához  mérten 
egy  vagy  több  jegykiadó-,  árúelszámolóhely,  ille- 
tőleg pénztár  van  felállítva.  így  pl.  személy-, 
podgyász-,  gyorsárúfeladási  vagy  leadási  pénz- 
tár, továbbá  teherárúfeladási  és  leadási,  végre 
fizetőpénztár.  Egyes  állomások  forgalma  szük- 
ségessé teszi,  hogy  az  itt  felsorolt  pénztárak  min- 
denikéből több  is  állíttassék  fel.  Ily  esetben  a 
személy-  és  podgyászpénztárakat  sorozatbetük- 
kel  látják  el,  az  árúpénztárakat  pedig  a  fel-  vagy 
leadásra  kerülő  árúk  minősége  szerint  külön- 
böztetik meg  (pl.  utánvételes,  elővételes  stb.).  A 
Magyar  kir.  államvasutaknál  minden  pénztár- 
kezelő részére  a  hivatalos  helyiségben  egy  pénzes- 
láda vagy  pénzszekrény  van  elhelyezve  és  az 
épület  falához  erősítve.  Az  illetők  a  beszedett 
összes  hivatalos  pénzeket  és  pénzértékú  okmá- 
nyokat ezekben  a  pénztárakban  őrzik.  A  mególla- 


Pénztári  többlet 


815 


Pénztárkönyv 


pított  váltópénz  és  a  biztosan  várható  kifizeté- 
sekre szükséges  összeg  kivételével  a  számadók 
az  összes  begyült  pénzt  naponta  becsomagolva 
elismervény  ellenében  átadják  az  állomásfőnök- 
nek, ki  a  kijelölt  vonattal  azt  üzletvezetösége 
gyüjtőpénztárának  küldi  meg.  E  célból  e  meg- 
határozott vonatok  kalauzkocsijaiban  egy-egy 
kettős  zárral  ellátott  vaspénzesláda  van  elhe- 
lyezve és  a  vonatvezető  felügyeletére  bízva.  E 
pénzesláda  felső  részén  tolózárral  ellátott  rekesz 
van  a  bele  helyezendő  pénzcsomag  befogadására. 
A  rekesz  fedele  felnyitható  ugyan,  de  azért  a 
pénzesládába  nyúlni,  sőt  még  belelátni  sem  lehet. 
A  rekesz  fedelének  előrehuzásakor  pedig  az  ebbe 
tett  pénzcsomag  a  pénzesládába  kerül.  A  vonat 
megérkezése  után  az  egyes  pénzesládákat  fe- 
dezet mellett  a  gyüjtőpénztárba  szállítják,  hol 
előbb  alakilag  jól  megvizsgálván  a  csomagot,  a 
pénzt  számba  veszik  s  az  állomásnak  a  talált 
mennyiségről  ellenvevényt  küldenek.  A  gyüjtő- 
pénztámak  szükségletén  felül  mutatkozó  össze- 
get naponta  királyi  postán  elküldik  az  igazgató- 
ság főpénztárának.  A  gyüjtőpénztár  pénzszekré- 
nyei hármas  zárral  vannak  ellátva.  A  kulcsokat 
a  pénztárnok,  az  ellenőr  és  a  számosztály  főnöke 
vagy  helyettese  őrzik.  A  pénztárak  kezelését  a 
pénztárvizsgálók  ellenőrzik  és  a  körülmények- 
hez képest  az  év  folyamán  többször  és  váratlanul 
megvizsgálják  az  egész  kezelést. 

Pénztári  többlet,  1.  Pénztári  hiány. 

Pénztári  utalvány,  valamely  pénztáx  által  ön- 
magára kibocsátott  fizetési  kötelezvény,  mely 
vagy  bemutatóra,  vagy  névre  szól  és  legtöbb- 
ször kamatélvezetben  részesíti  tulajdonosát  a  ki- 
bocsátástól a  beváltás  napjáig.  Gyakran  az  állam- 
pénztár is  bocsát  ki  ilyeneket  időleges  pénz- 
hiányának a  pótlására.  Ezeket  pénztári  jegyeknek 
nevezik.  A  takarékpénztárak  ill.  betéti  bankok 
takarékbetevők  részére  adnak  ki  takarékköny- 
vecske helyett  P.-okat,  különösen  akkor,  ha  a 
betevő  előre  jelzi,  hogy  az  összeget  csak  bizo- 


leghathatósabb  eszközének ;  a 


rendtartás  egyik 

nagyobb  pénztáraknál  tartanak  heti,  ill.  tiz  napon- 
kénti zárlatokat  és  valamennyinél  havi  zárlatot. 
Rendkívüli  P.-ra  rendkívüli  okokból  (betörés, 
elemi  csapás,  a  felelős  számadók  személyében  be- 
állott változás stb. esetén) van  szükség;  idetartoz- 
nak a  helyszíni  ellenőrzés  céljából  tartott  rend- 
kívüli P.-k  (rovancsolások)  is.  Ily  vizsgálatot  min- 
den állami  pénztárra  nézve  elrendelhet  a  közve- 
tetlenül  felette  áUó  középfokú  (igazgató)  hatóság, 
továbbá  az  illető  miniszter  és  ennek  előzetes  értesí- 
tése mellett  a  legfőbb  állami  számvevőszók  elnöke. 
Az  állami  pénztáraknál  kezelésük  terjedelméhez 
képest  évenkint  1—3-szor  kell  váratlan  vizsgálatot 
(rovancsolást)  tartaniok  a  közigazgatás  szervei- 
nek. A  budapesti  központi  állampénztárra  nézve 
külön  szabályok  érvényesülnek  a  számviteli  tör- 
vény (1897.  XX.  t.-e.)  rendelkezése  szerint,  me- 
lyeket a  kormány  és  a  legfőbb  állami  számvevő- 
szék elnöke  egyetértően  állapítanak  meg. 

Pénztárkényszer  az  a  kényszer,  amely  sze- 
rint a  biztosítottak  egy  meghatározott  munkás- 
biztosító pénztárhoz  kötelesek  tartozni.  Ennek 
ellenkezője  a  szabad  pénztár-választás. 

Pénztárkönyv  az  a  nyilvántartó  v.  köny\^elési 
könyv,  melyben  a  készpénzben  beállott  változá- 
sokat (bevételeket  és  kiadásokat)  tartják  nyilván. 
Az  egyszerű  könyvvitelben  ennek  a  könyvnek 
csak  az  a  célja,  hogy  a  pénzkezelést  ellenőrizze, 
míg  a  kettős  könyvvitelben  a  könyvelési  rend- 
szerbe beleillesztett  alapkönyv,  mely  a  bevé- 
teli és  kiadási  tételek  egyszerű  feljegyzésein 
kívül  elő  jegyzi  azokat  a  számlákat,  melyek  ter- 
hére a  kiadások,  ill.  melyek  javára  a  bevéte- 
lek történtek  és  így  a  tételeknek  a  Főkönyvbe 
(1.  0.)  való  átvezetése  által  lehetővé  teszi  azt, 
hogy  a  kereskedő  bevételei  és  kiadásai  azok  ter- 
mészete és  rendeltetése  szerint  csoportosíttassa- 
nak. A  P.  leggyakoribb  formája  az  ú.  n.  lapszá- 
mos P.,  melynek  egyik  oldalán  a  bevételek,  má- 
sik oldalán  a  kiadások  foglaltatnak : 


BEVÉTEL 


lOADAS 


Kelet 

Összeg      1 

Kelet 

h5 

Szöveg 

összeg 

hó 

nap 

5                                                        K 

f 

hó 

nap 

K 

f 

i 

nyos  időre  helyezi  el  és  nem  szándékozik  azt  más 
összegekkel  növelni,  ill.  tovább  gyümölcsöztetni. 
Pénztári  vizsgálat,  az  arra  hivatott  tényezők- 
nek az  az  eljárása,  melynek  célja  megállapítani, 
vájjon  az  illető  pénztári  hivatal  működése  minden 
tekintetben  szabályszerű-e.  A  vizsgálat  rend- 
szerint pénztári  zárlattal  veszi  kezdetét  annak 
megállapítása  végett,  egyezik-e  a  pénz-  és  érték- 
készlet a  számadási  állapottal ;  csak  ezután  kö- 
vetkezik a  hivatal  egyéb  működésének  ós  fel- 
jegyzéseinek szakszerű  bírálata.  A  P.-ok  rende- 
sek ós  rendkívüliek ;  a  rendesek  közé  tartoznak 
a  napi  zárlatok,  melyeknek  minden  pénztárnál  elő 
kellene  fordulniok  mint  az  önellenőrzés  és  házi 


Másik  formája  az  oldalszámoo  P.,  mely  ott 
használatos,  ahol  kevés  bevételi  tétellel  szem- 
ben sok  a  kiadási  tétel.  Ennek  formája  a  követ- 
kező: 


Kelet 

CS 

Szöveg 

Bevétel        Kiadás 

hó 

nap 

K 

f        K 

.  ,J 

f 

•■ 

Pénztár-napló 


316 


Pénztárzárlat 


Az  ú.  n.  táblázatos  v.  amerikai  P.-ben  a  bevé- 
teli és  kiadási  oldalon  több  összegrovat  van,  hogy 
a  tételeket  már  az  alapkönyvben  lehessen  cso- 
portosítani. Ennek  formája : 


K-ás  pénzjegj''eket  készíttetett  és  hozott  forga- 
lomba. Ezt  az  ú.  n.  fehérpónzt  (szemben  az  Osztr.- 
M.  Bank  által  kibocsátott  kékpénzzel)  a  kormány 
a  tanácsköztársaság  bukása  után  (1919  aug.  15. 


BEVÉTELEK 

KIADÁSOK 

Jutalék 

Kamat 

Bank 

Adósok 

Bevétel 

Szöveg 

Kiadás 

nitelezfik  1 

Bank  1  Költség  1     Adó    | 

Pénztár-napló  az  ú.  n.  egy  alapkönyves  ket- 
tős könyvvitelnek  (francia  mád)  (1.  Könyvelés) 
alapkönyve,  mely  az  összes  üzleteseményeket 
magában  foglalja  és  csupán  úgy  választja  el  a 
pénztárra  vonatkozó  eseményeket  a  többiektől, 
hogy  azok  értékösszegét  külön  rovatba  írja.  A 
könyv  mintája  a  következő  : 


Kelet     1 

Saöveg 

Pénztár 

Nap 

ló 

hó 

nap   )-:; 

tartozikj  követel 

i 

1 

j 
i 

Pénztáros  az  a  személy,  aki  valamely  köz-  v. 
magánpénztárban  a  bevételeket  és  kiadásokat  tel- 
jesíti 8  általában  a  pénzkezelés  munkáját  végzi. 
A  pénztári  készlet  a  rendelkező  felsőbb  hatóság 
intézkedésére  kiküldöttek  útján  bármikor  meg- 
vizsgálható (rovanosolás),  s  a  netáni  hiány  a  P. 
által  megtérítendő.  A  P.  teendőit  rendesen  ellenőr 
közreműködésével  végzi.  Az  államháztartásban 
a  pénztáros  és  ellenőr  a  kezelés  helyességeért 
egyetemleg  felelős,  vagyis  mindegyiket  nemcsak 
saját  tényeiért,  esetleg  mulasztásaiért,  hanem  az 
egészért,  vagyis  a  másikért  is  terheli  felelősség. 

Pénztartozás,  meghatározott  pénzösszeg  fize- 
tésére vonatkozó  kötelezettség.  Ha  nincs  megha- 
tározva, hogy  a  fizetés  mily  pénznemben  történ- 
jék, v.  ha  oly  pénznem  van  kikötve,  amely  a  fizetés 
idejében  már  nincs  forgalomban,  akkor  a  fizetés 
belföldi  pénzértékben  történhetik.  Ugyancsak  bel- 
földi pénzértékben  lehet  a  külföldi  pénzérték- 
ben meghatározott  P.-t  is  teljesíteni,  ha  az  a  bel- 
földön fizetendő  és  ha  az  ellenkezője  kifejezetten 
kikötve  nincs.  Az  átszámításnál  az  az  árfolyam 
szolgál  alapul,  amelyet  a  fizetés  helyén,  és  ha  ott 
nincs  tőzsde,  akkor  az  e  helyre  irányadó  tőzsde 
helyén  a  fizetés  idejében  jegyeznek.  Az  adós  ellen- 
kező megállapodás  hiányában  a  fizetendő  pénz- 
összeget saját  veszélyére  ós  költségére  köteles 
a  hitelezőhöz  annak  lakhelyére  v.  üzleti  telep- 
helyére eljuttatni  (Bringschuld) ;  kivétel  e  szabály 
alól  a  váltón  v.  egyéb  forgatható  ós  bemutatóra 
szóló  paph'on  alapuló  P.  fizetése,  amelyeknél  a 
teljesítés  rendszerint  az  adós  lakhelyén  történik 
(Holschuld).  A  P.  esedékessége  után  kikötés  nél- 
kül is  törvényes  kamat  jár.  (V.  ö.  Grosschmid, 
Fejezetek  kötelmi  jogunk  köréből,  II.  köt.) 

Pénztartozás  teljesítése  fehérpénzben.  Az  ú.  n. 
tanácsköztársaság  (1.  o.)  —  az  Osztrák-Magyar- 
Bank  bankjegyeihez  teljesen  hasonló  —  200  ós  25 


3904/919.  M.  E.  sz.  r.)  semmisnek  nyilvánította,  de 
mivel  a  közönség  ezeknek  a  hamisítványoknak  bi- 
zonyos értéket  tulajdonított  és  így  semmissé  nyil- 
vánításuk e  jegyek  birtokosait,  különösen  a  mun- 
kásságot ós  a  tisztviselőket  igen  érzékenyen  súj- 
totta volna,  elrendelte,  hogy  ezeket  a  hamis  pénz- 
jegyeket az  érték  egyötöd  része  erejéig  fizetésként 
mindenki  elfogadni  köteles.  Egyúttal  (5.151/1919. 
és  463/1920.  M.  B.  sz.  r.)  szabályozták  a  pénztarto- 
zások teljesítését  is.  Eszerint  a  koronaértékre  szóló, 
az  1919  aug.  15.  előtt  keletkezett  és  1919  aug.  15. 
előtt  még  nem  teljesített  pénztartozást  (ideértve  a 
folyószámla-  és  takarékbetéttartozást  is),  teljes 
összegben  olyan  pénzjeggyel  kell  teljesíteni, amely 
a  fizetés  időpontjában  forgalomban  volt,  az  az 
összeg  tehát,  amelyre  az  ilyen  pénztartozás  szól, 
a  devalvációs  rendelet  következtében  nem  szen- 
vedett változást,  vagyis  pl.  a  fehérpénzben  adott 
kölcsönt  teljes  összegében  kékpénzben  kellett 
visszafizetni.  E  főszabály  alól  több  kivétel  van. 
Pontosabb  kivételek :  Ha  a  felek  1919  aug.  15. 
előtt  fehérpánzben  való  teljesítésben  állapodtak 
meg,  a  tartozást  csak  névértékének  egyötöd  ré- 
szében kell  teljesíteni,  úgyszintén  akkor  is,  ha  a 
teljesítés  kötelezettsége  megbízási  viszonyból  ered, 
a  hamis  fehérpánzben  felvett  azon  összeg  erejéig, 
amely  1919  aug.  15.  a  megbízott  kezén  maradt. 
A  tartozás  névértékének  egyötöd  részével  telje- 
síthető továbbá  a  hamis  fehórpónz  elterjedése 
(1919  máj.  20.)  után  keletkezett  olyan  pénztarto- 
zás, amelyet  meghatározott  időben  még  1919  aug. 
15.  előtt  kellett  volna  teljesíteni,  ha  az  adós  e  nap 
előtt  nem  fizethetett,  —  akár  azért,  mert  a  hite- 
lező a  neki  fehérpénzben  kellőképen  felajánlott, 
lejárt  szolgáltatást  nem  fogadta  el,  akár  azért, 
mert  a  hitelezőnek  a  pénz  átvétele  végett  az  adós- 
nál e  nap  előtt  jelentkeznie  kellett  volna  és  azt 
elmulasztotta,  —  feltéve,  hogy  az  adós  a  szolgál- 
tatást 1919  aug.  15-én  a  hitelező  részére  fehér- 
pénzben  készen  tartotta  és  ennek  folytán  a  fehér- 
pénz névértékének  leszállításából  kárt  szenvedett ; 
nem  áll  ez  a  szabály,  ha  a  pénztartozás  ú.  n.  kék- 
pénz átv^ételéből  keletkezett,  v.  a  felek  megálla- 
podása szerint  ilyen  pénzjegyben  teljesítendő ; 
ezekre  a  rendelkezésekre  az  adós  csak  úgy  hivat- 
kozhatik,  ha  tartozása  névértékének  egyötöd 
részét  1920.  évi  ápr.  hó  1.  napja  előtt  a  hitelező- 
nek kiűzette  v.  részére  bírói  letétbe  helyezte.  A 
közhatóság  az  1919  máj.  20-ika  után,  de  még 
1919  aug.  15-ike  előtt  fehérpónzben  letétbe  vett 
összegekért  rendszerint  csak  a  letét  névértékének 
egyötöd  részében  felel  (21,022/1920.  P.  M.  sz.  r.). 
Pénztárzárlat  az  a  kezelési  és  elszámolási 
művelet,  mellyel  a  készpénzt  kezelő  egyén  meg- 


Pőnzuralom 


—     817 


Pénzügyi  igrazgatás 


állapítja  a  különböző  bevételeiből  és  elszámolási 
feljegyzéseiből  azt,  hogy  mennyi  pénzkészleté- 
nek kell  lenni  s  azután  a  készpénz  összeszámlálá- 
sával  meggyőződik  an'ól,  hogy  pénzkezelése  he- 
lyes volt-e.  Nagyobb  pénztáraknál  az  ellenőr  v.  a 
számfejtő  állapítja  meg  a  feljegyzésekből  a  kész- 
letet és  a  pénztáros  csak  a  pénzszámlálást  végzi. 
Egy  ilyen  P.  formája  a  következő : 
I.  A  feljegyzések  alapján : 


Pénzkészlet  elözö  napon 
Mai  bevételek    - 

Mai  kiadások 


K  24,692-56 

„ .„  «      9874-24 

K  34,566-80 
-■     «  12,546  89 

Készletnek  kell  lenni:  K  22,020-41 


II.  A  pénzállomány  felvétele : 


6  drb  1000  K-ás  papírpénz 


122 

10 

46 

5 

184 

3 

22 

84 

138 


100 

50 

20 

20 

10 

10 

5 

2 

1 


arany  .„ 
papírpénz 
arany  ... 
ezüst 


Aprópénz: 


6,000 

12,200 

500 

920 

100 

1,840 

80 

110 

168 

188 

14 


K     22020 


41 


41 


Pénznralom,  1.  Plutokrácia. 

Pénzügy  (financia).  Általában  véve  az  állam- 
háztartásra, valamint  a  hitelszervezetre  és  a 
pénzrendszerre  vonatkozó  intézkedések  és  szabá- 
lyok összessége,  rendszerint  azonban  csak  az 
állampénztigyet  értjük  alatta,  ami  az  állam  va- 
gyoni életének  rendezését  és  igazgatását  jelenti.  A 
P.  közvetlenül  ugyan  egy  állami  célt  sem  valósít 
meg,  ennélfogva  az  állami  célok  szigorúan  véve 
a  P.  körén  kívül  esnek,  ámde  annyiban  vala- 
mennyi állami  cél  elérését  közvetíti,  amennyiben 
eszközöket  ad  hozzá,  hogy  az  állami  intézmények 
érvényesülhessenek  és  fenmaradhassanak.  Az  ál- 
lami P.  más  célok  szolgálatában  áll  és  másféle 
eszközökre  vonatkozik,  mint  a  magán  P.  A  magán 
P.  tevékenységének  főcélja  anyagi  javak  terme- 
lése, az  állami  P.  a  nemzet  egészét  érdeklő  köz- 
intézmények létesítésére  és  biztosítására  szük- 
séges eszközöknek  beszerzése  és  kezelése.  A  ma- 
gáÍQgazdaság  szükségleteinek  mértékét  a  jövede- 
lemhez szabja,  ellenben  az  államgazdaságban  a 
szükséglet  mértéke  szerint  kell  a  kellő  fedezetet 
keresni.  Más  a  szükségletek  fedezésének  módja 
a  magánháztartásban  és  az  államháztartásban. 
Amaz  magángazdasági  módon  szerez  bevétele- 
ket, az  állami  ?.-é  kényszerhatalmat  gyakorolva, 
az  egyes  magángazdaságoktól  veszi  el  azt,  amire 
szüksége  van.  Rendszeres  állami  P.-röl  csak  azóta 
gondoskodnak,  mióta  az  állandó  hadsereg  megho- 
nosítása, az  állandó  fizetéssel  javadalmazott  hiva- 
talnoki kar  szervezése,  állami  üzemek  létesítése 
az  állami  kiadásokat  tetemesen  megszaporították, 
mert  csak  ekkor  kellett  az  állambevételek  nagy- 
mérvű emeléséről  és  az  állami  terhek  rendsze- 
res megosztásáról  gondoskodni.  L.  Pénzügytan. 

Pénzügyi  adóreform,  1.  Adóreform. 

Pénzügyi  államadósság,  1.  Államadósság. 

Pénzügyi  bukás,  1.  Államtönk. 

Pénzügyi  deficit,  1.  Deficit. 

Pénzügyi  egyezmény,  1.  Horvát- Szlavón- 
ország  (Alkotmány  és  közigazgatás). 


Pénzügyi  év,  az  a  meghatározott  időszak, 
amelyre  az  állami  költségvetésről  szóló  törvény 
az  államháztartás  vitelét  meghatározza.  Ez  ren- 
desen egy  évre  terjed,  mely  év  vagy  teljesen 
megegyezik  a  naptári  évvel,  avagy  ettől  eltér  s 
nem  jan.  1-vel,  hanem  egy  másik  hónappal  veszi 
kezdetét.  Hazánkban  a  P.  az  1913.  XXVI.  t.-c. 
rendelkezéséhez  képest  júl.  1-én  kezdődik  s  a 
következő  év  június  30-ig  tart.  L.  még  Állami 
költségvetés. 

Pénzügyigazgatóság,  a  pénzügyi  igazgatás 
minden  ágában  a  pénzügyminiszter  vezetése  alatt 
a  törvényhatósági  közigazgatási  bizottság  ellen- 
őrzésével működő  állami  hatóság.  Élén  —  pénz- 
ügyi tanácsosi,  királyi  tanácsosi  v.  miniszteri  ta- 
nácsosi ranggal  —  a  pénzügyigazgató  áll.  Sze- 
mélyzete az  igazgatói  helyettesen  kívül  megfe- 
lelő számú  jogvégzett  fogalmazási  személyzetből, 
földadónyilvántartási  biztosokból,  kezelő  tisztek- 
ből, állami  végrehajtókból,  beosztott  pénzügyőri 
tisztviselőkből  és  a  számvevőségi  személyzetből 
áll.  Működése  a  pénzügyi  közigazgatásnak  csak- 
nem valamennyi  ágára  kiterjed.  Csaknem  minden 
vármegye  területén  van  P.  A  székesfővárosi  P. 
működése  —  eltérőleg  a  többi  P.-októl  —  az 
egyenes  adókra  és  a  vámszaki  ügyeki'e  nem  ter- 
jed ki ;  a  pénzügyigazgató  állásánál  fogva  tagja 
a  fővárosi  tvhat.  bizottságnak.  Budapesten  az 
egyenes  adóügyek  ellátása  az  adófelügyelö,  a 
vámszaki  ügyek  ellátása  pedig  a  fővámigazgató 
hatáskörébe  tartozik. 

Pénzügyi  időszak,  1.  Pénzügyi  év,  Állami 
költségvetés. 

Pénzügyi  igazgatás.  A  magyar  országos  pénz- 
ügyigazgatás ólén  1848-ig  az  lö28-ban  felállított 
királyi  kamara  állott,  amely  a  bécsi  kamarának 
volt  alárendelve.  1849— 67-ig  az  egész  ország 
pénzügyi  igazgatását  a  bécsi  cs.  kir.  pénzügy- 
minisztérium vezette,  melynek  magyar  közegei 
voltak  a  budai,  a  temesvári,  a  nagyszebeni  és  a 
zágrábi  országos  pénzügyigazgatóságok  a  meg- 
felelő számú  kerületi  igazgatóságokkal,  illetve 
felügyelőségekkel.  1867  óta  a  pénzügyi  kormány- 
zat a  m.  kir.  pénzügyminiszter  kezében  van.  A 
pénzügyigazgatást  a  pénzügyminiszter  vezetése 
alatt  a  pénzügyigazgatóságokra,  az  államvagyon 
kezelését  pedig  a  kincstári  bányaigazgatóságokra 
bízták.  1875-ben  az  1875.  XXV.  t.-c.  illetékki- 
szabási hivatalokat  szervezett,  amelyek  azonban 
az  1889.  XXVIII.  t.-c.  értelmében,  az  egyetlen 
székesfővárosi  díj-  és  illetékkiszabási  hivatalt 
kivéve,  feloszlottak,  teendőik  pedig  az  adóhiva- 
talok és  az  újonnan  szervezett  pénzügyigazgató- 
ságok között  oszlottak  meg.  Az  egyenes  adók 
igazgatása  1876-ig  a  pénzügyigazgatóságok  ós 
az  adóhivatalok  hatáskörébe  tartozott.  Az  1876. 
XV.  t.-c.  azonban  az  egyenes  adók  igazgatását 
az  akkor  szervezett  adófelügyelőségekre,  az  ellen- 
őrzést pedig  a  törvényhatósági  közigazgatási 
bizottságokra  ruházta.  Az  adóigazgatási  technika 
és  az  ellenőrzés  egyszerűsítése  érdekében  azon- 
ban az  1889.  XXVIII.  t.-c.  úgy,  miként  az  illeték- 
kiszabási hivatalokat,  azonképen  az  adófelü- 
gyelőségeket is,  az  egyetlen  székesfővárosi  adó- 
felügyelő  kivételével,  megszüntette,  s  az  egye- 
nes adók,  továbbá  a  közvetett  (fogyasztási)  adók 


Pénzügyi  jog 


318 


Pénzügytan 


és  az  illetékek  kiszabásának  igazgatását  az  újon- 
nan szervezett  pénzügy  igazgatóságok  (1.  o.)  kezé- 
ben egyesítette.  Az  1883.  évi  XLin.  t.-c.  felállí- 
totta a  pénzügyi  közigazgatási  bíróságot,  amely 
az  1896.  XXVI.  t.-c.  folytán  a  közigazgatási  bíró- 
ságba olvadt  és  1897  óta  mint  ennek  a  bíróság- 
nak pénzügyi  osztálya  intézi  el  végérvényesen  a 
hatáskörébe  utalt  adó-  ós  illetékügyeket. 

Pénzügyi  jog,  az  a  tudomány,  amely  az  állam 
háztartásának  berendezését,  valamint  a  telje- 
sítendő állami  kiadások  fedezésére  szükséges 
anyagi  eszközök  beszerzésére  vonatkozó  törvé- 
nyeket és  szabályokat  rendszeresen  ismerteti.  L. 
Fénzügytan. 

Pénzügyi  közigazgatási  biróság,  1.  Pénz- 
ügyi igazgatás  és  Közigazgatási  Uróság. 

Pénzügyi  Tanács  (Országos),  az  1921.  V.  t.-c. 
által  a  magyar  állam  pénzügyeinek  rendezésére 
irányuló  tervezet,  különösen  a  vagyonváltság- 
ról  ós  az  államadósságokról  szóló  törvények  végre- 
hajtásánál való  közreműködés  céljára  létesített 
ideiglenes  szerv,  amely  a  nemzetgyűléstől  tag- 
jai közül  választott  hat  és  a  pénzügyi  szaktekin- 
télyek sorából  az  államfőtől  kinevezett  négy  tag- 
ból áll,  akikhez  a  Kúria  és  a  Közigazgatási  bíróság 
elnöke  és  másodelnöke  járul,  tehát  14  tagból  áll. 
Elnökét  és  ügyvezető  alelnökét  a  tagok  sorából 
az  államfő  nevezi  ki.  Mint  hatóság  végérvénye- 
sen határoz  azokban  az  ügyekben,  amelyeket 
törvény  (pl.  a  vagyonváltságtörv.-ek)  hatáskörébe 
utasít,  mint  véleményező  szerv  eljár  azokban  az 
ügyekben,  amelyekben  a  pénzügyminiszter  tőle 
véleményt  kér. 

Pénzügyi  törvények,  az  államháztartás  vite- 
lére és  ellenőrzésére  vonatkozó  törvények.  Ezek 
vonatkoznak :  1.  a  pénzügyi  szervezetre  és  köz- 
igazgatásra ;  2.  az  államvagyon  hasznosítására ; 
3.  az  állam  háztartásának  vezetésére ;  4.  a  valu- 
tára és  5.  mindezen  rendelkezések  keresztülvite- 
lének eUenörzósére.  ÍL.  Pénzügtji  igazgatás,  Köz- 
igazgatási biróság.  Adóigazgatás,  Államadós- 
ság, Államjavak,  Állami  költségvetés,  Valuta). 

Pénzügyi  válság,  1.  Válság. 

Pénzügyi  vámok  azok,  amelyeknek  rendelte- 
tése az  államnak  jövedelmet  hozni,  ellentétben  a 
védvámokkal,  melyeknek  célja  a  belföldi  terme- 
lés védelme  ós  előmozdítása  a  külföldről  jövő 
árúknak  magas  vámmal  való  terhelése  által.  P. 
alá  esnek  főleg  oly  cikkek,  melyek  tömeges  fo- 
gyasztás tárgyai  és  belföldön  nem  termelhetők, 
pl.  kávé,  kakaó,  tea,  déli  gyümölcsök. 

Pénzügyminisztérium.  Az  állam  pénzügyi 
kormányzatával  és  központi  igazgatásával  meg-" 
bízott  országos  hatóság.  Ügykörébe  tartoznak : 
költségvetési  és  zárószámadási  ügyek,  illetmény- 
kérdések,  nyűg-  és  kegydíjak,  az  állampénztárak 
személyes  ügyei,  pénzügyigazgatóságok  ügyei, 
adóhivatalok  ügyei,  a  pénzügyőrség  és  a  fogyasz- 
tási adóhivatalok  személyes  ügyei  és  a  jövedéki 
bírságalap,  az  egyenesadók  kivetésére  vonatkozó 
összes  ügyek,  az  egyenesadók  módjára  behajtandó 
köztartozások,  bélyegjövedék,  jogilletékek  és  dí- 
jak, szeszadó,  szeszadópótlék  és  a  jövedéki  bün- 
tető eljárásra  vonatkozó  ügyek,  ásványolaj-,  cu- 
kor- ós  söradó,  borital-  ós  húsfogyasztási  adó, 
italmérési  jövedéki  ügyek,  határvám,  kincstári 


bányászati  üzemek,  szénbányászat,  vasművek, 
dohány-  és  lottójövedék,  jogügyek,  állami  jószá- 
gok eladása,  állami  hidak  és  épületek,  bányaha- 
tóságok és  bányászati  közigazgatás,  országos  ka- 
taszteri felmérés  és  állami  nyomda,  földadónyil- 
vántartás, végül  az  állami  mmikásházak  építési 
osztálya,  amelybe  az  állami  munkástelepek  ügyei 
és  a  számvevőségi  igazgatói  osztály,  melybe  a 
számviteli  ügyek,  a  számvevőségek  személyi-  és 
az  állami  számviteli  vizsgálóbizottság  ügyei  tar- 
toznak. 

Pénzügyőr  az  állami  pénzügyigazgatás  rendé- 
szeti közege,  akinek  hivatása  a  pénzügyi  törvé- 
nyek megsértését,  kijátszását  és  az  államkincs- 
tár károsodását  megakadályozni,  a  jövedéki 
kihágásokat  felfedezni  és  a  törvénysértések 
megtorlására  szükséges  intézkedések  megtétele 
iránt  a  pénzügyi  hatóságoknak  jelentést  tenni. 
A  P.-i  testületbe  való  felvétel  feltétele  18 
éves  életkor  betöltése,  testi  és  szellemi  alkalmas- 
ság és  kifogástalan  erkölcsi  magaviselet.  A  P.-ök 
szigorú  szolgálati  szabályok  alatt  rendesen  egy- 
egy  járásra  kiterjedő  szakaszokban  működnek, 
melyeknek  élén  egy-egy  szemlész  v.  fő  vigyázó  áll. 
Több  szakasz  biztosi  kerületet  alkot,  mely  főbiz- 
tos, biztos  vagy  biztoshelyettes  vezetése  alatt  áll. 
Mindezek  az  illetékes  pénzügyigazgatóság  ellen- 
őrzése alá  tartoznak.  Egyenruhát,  oldalfegyvert 
s  szolgálatban  lőfegyvert  viselnek.  A  legénység 
vigyázókból,  fővigyázókból  és  szemlészekből  áll, 
a  tisztikarhoz  pedig  a  biztoshelyettesek,  biztosok, 
főbiztosok  és  felügyelők  tartoznak.  Ez  utjbbiak 
rendesen  a  pénzügyigazgatéságoknál  teljesítenek 
előadói  szolgálatot.  A  legénységi  személyzetet  a 
pénzügyigazgató,  a  tiszti  személyzetet  pedig  a 
pénzügyminiszter  nevezi  ki. 

Pénzügyőri  és  vámhajók  (ném.  Finanz-  und 
Zollfahrzeuge).  A  vámnak  alávetett  tengeri  árú- 
forgalom ellenőrzésére  a  kikötőkben  és  partmel- 
léki  vizeken  a  tengeri  államok  P.-at  tartanak 
fenn.  A  tengeri  vámügy  némely  esetben  katonai- 
lag van  szervezve  és  a  P.  olykor  kisebb  hadiha- 
jókhoz hasonlítanak,  azonban  nem  viselik  a  hadi- 
lobogót. 

Pénzügytan  (államgazdaságtan,  államháztar- 
tástan) SLZ  államtudományoknak  az  az  ága,  amely 
az  állam  és  közjogi  testületek  szükségleteinek  be- 
szerzésére, kezelésére  és  felhasználására  vonat- 
kozó általános  érvényű  elveket  tárgyalja.  A  P. 
anyaga  az  elfogadott  rendszer  szerint  öt  részre 
osztható:  1.  a  közszükségletek  (kiadások);  2.  a 
közbevételek  (szűkebb  értelemben  vett  pénzügy- 
tan) ;  3.  a  közhitel  tana ;  4  a  közháztartás  alaki 
rendje ;  5.  a  községi  autonómia  háztartása.  A  P. 
alapelveit  egyrészt  az  államtudományból,  más- 
részt a  nemzetgazdaság  tanából  meríti,  miért 
is  ezt  a  két  tudományágat  a  P.  alaptudomá- 
nyainak kell  tekintenünk.  A  P.  elmélete  is  az 
államtudományok  és  nemzetgazdaság  fejlődésé- 
vel párhuzamosan  halad. 

A  P.  csak  a  XVIII.  sz.-tól  kezdve  tárgya  a  tudo- 
mányos vizsgálódásoknak.  Az  ó-  ós  a  középkori 
irodalmi  termékekben  még  nincs  nyoma  a  pénz- 
ügyi elvek  tudományos  fejtegetéseinek.  Bodin 
(De  republica,  1594)  volt  az  első,  aki  az  állambe- 
vételeket rendszeres  csoportokba  foglalta  és  ezzel 


Pénzválsásr 


319 


Pénzverő  hivatal 


a  pénzügytani  tudomány  alapját  megvetette.  A 
P.  elméletének  tudományos  és  rendszeres  műve- 
lése a  XVIII.  sz.  második  felében  veszi  kezdetét, 
amikor  a  merkantilizmussal  szembeszálló  új  köz- 
gazdasági irányok  a  flziokratizmus  és  még  inkább 
Smith  Ádám  (Vizsgálódás  a  nemzeti  vagyonosság 
természetéről  és  okairól  1776)  a  pénzügyi  vizs- 
gálódásokra is  nagy  befolyással  voltak.  A  P.  el- 
mélete egészen  a  múlt  század  közepéig  úgyszól- 
ván kizárólag  a  Smith-féle  rendszer  eszmeköré- 
ben mozgott.  A  P.-t  a  németek  emelték  önálló- 
ságra, elsó  részletes  tárgyalásával  Justi  (System 
d^  FinanzAvesens,  Halle  1766)  müvében  találko- 
zunk. A  P.  egész  körére  kiterjeszkedő  régibb  né- 
met írók  közt  Rau-nak  vannak  legnagyobb  érde- 
mei, akinek  müve  a  pénzügyi  történet  és  statisz- 
tika köréből  vett  adatok  bősége  miatt  évtizedekig 
meg  nem  becsülhető  forrás  maradt.  A  mai  német 
irodalomban  a  szociálpolitikai  fölfogás  hódít, 
amely  irányzatnak  Wagner  Adolf  a  lelke,  aki  ha- 
talmas tankönyvével  vezérlő  szerepet  játszik  a 
német  P.-ban. 

Irodalom,  Az  angol  írók  közül  mint  úttörők  szerepelnek 
Eicardo,  M'CuUoch,  Macleod,  8t.  MiU,  Bagehot,  a  franciák 
"közül  Say,  Parieu,  Danis,  Leroy-Beaulieu.  Hazai  irodal- 
munk újabb  keletű  úttörői  Széchenyi,  Kossuth,  Des,sewfTy; 
az  első  rendszeres  P.-i  munkát  1862.  Karvasy  Ágoston 
írta,  ezt  követték  1863.  Kautz  Gyula,  1868.  Matlekovits, 
1871.  Mariska  és  legújabban  Földes,  Navratil  müvei.  A 
P.  egész  rendszerére  v.  több  nevezetesebb  ágára  kiter- 
jeszkedő jelesebb  művek  :  Rau,  Grundsátze  der  Finanz- 
wissenschaft,  Leipzig  u.  Heidelberg  2  köt.,  5.  kiad.  1864— 
1865 ;  Roscher — Gerlach,  System  der  Finanzwissenschaft, 
Stuttgart  2  kÖt.,  5.  kiad.  1901 ;  Stein,  Lehrbuch  der  Fi- 
nanzwissenschaft, Stuttffart  4  köt.,  5.  kiad.  1885—86 ; 
Wagner,  Finanzwissenschaft,  4  köt.  1883—99  ;  Cohn,  Sys- 
tem der  Finanzwissenschaft,  Stuttgart  1889  ;  KaizI,  Finanz- 
wissenschaft, cseh  nyelvről  németre  A.  Korner  fordította, 
Wien  1900—1901 :  Leroy-Beaulieu,  Traité  de  la  science  des 
finances,  Paris  2  köt.,  7.  kiad.  1901 ;  Boucard  et  Jeze, 
Eléments  de  la  science  des  finances  et  de  la  législation 
financiére  francaise,  Paris  2  köt.,  2.  kiad.  1902 ;  van  der 
Borght,  Finanzwissenschaft,  Leipzig  2.  kiad.  Ift05 ;  Cossa, 
Primi  elementi  di  scienza  delle  finanze,  Firenze  1888; 
Dr.  Max  von  Heckel,  Lehrbuch  der  Finanzwissenschaft, 
Leipzig  1907. 

Pénzválság  (pénzügyi  válság),  1.  Válság. 

Pénzváltás  az  a  pénztári  művelet,  mellyel  a 
pénztáros  ügyfelének  pénzét  ugyanolyan  értékű, 
<ie  más  pénzegységekből  álló  pénzre  cseréli  be.  A 
P.-t  felváltásnak  nevezzük,  ha  nagy  pénzegység 
lielyett  kisebb  egységeket  és  visszaváltásnak,  ha 
a  kis  egységek  helyett  nagj^  pénzegységet  ka- 
punk. A  P.  jelentősége  régebben  igen  nagy  volt, 
mert  igen  sokféle  értékű  és  finomságú  pénz  volt 
forgalomban,  ma  rendezett  valutájú  államban  a 
P.  teljesen  ingyenes,  szívességnek  tekintendő 
pénztári  művelet,  míg  rendezetlen  valutájú  álla- 
mokban, ahol  sokféle  pénz  van  forgalomban  (pl. 
Törökország),  a  P.  ma  is  ráfizetéssel  jár. 

Pénzváltó,  1.  a  pénzváltással  foglalkozó  egyén 
v.  bank ;  2.  az  a  váltó,  melynek  alapja  pénzhite- 
lezés volt.  Ez  a  megkülönböztetés  csak  gyakor- 
lati, jogilag  a  P.  semmiben  sem  tér  el  az  egyéb 
váltóktól. 

Pénzverés.  Feladata  az  aranyat  vagy  ezüstöt 
a  törvény  által  meghatározott  alakban,  súlyban 
és  finomságban  előállítani,  összeolvasztják  az 
Aranyat  vagy  ezüstöt  annyi  rézzel,  hogy  az  ötvö- 
zetnek a  törvényben  meghatározott  finomsága 
meglegyen.  Azután  vasmintákba  rudacskáhat 


öntenek  belőle ;  e  rudacskák  40—50  cm.  hosszúak, 
vastagságuk  és  szélességük  a  verendő  pénz  sze- 
rint különböző ;  e  rudacskákat  azután  többszörös 
hevítés  mellett  annyira  kinyújtják  acélhengerek 
között,  hogy  vastagságuk  a  verendő  pénz  vastag- 
ságával megegyezzen.  Ha  ez  megtörtént,  szétvág- 
ják a  inidakat  IV2— 2  m.  hosszú  darabokra,  még 
egyszer  meghevítik  ós  azután  kivágják  belőlük 
egy  nyomóművel  a  lapkákat,  melyek  már  most 
nagysá^kra  ós  súljTilo-a  nézve  nagyon  keveset 
különböznek  a  veretendő  pénzdaraboktól.  Egy  óra 
alatt  6—7000  darab  lapkát  lehet  kivágni.  A  kivá- 
gott lapkák  megfelelő  nagyságúak,  de  súlyra 
nézve  még  nem  tökéletesek,  mert  a  rudacsok  a 
nyújtás  alatt  néhol  kelletén  tul  megvékonyod- 
nak, helyenként  pedig  vastagabbak  maradnak ; 
a  súly  helyesbítése  végett  a  lapkákat  egyenkint 
súlymérőre  teszik,  a  könnyüket  újra  beolvasztják, 
a  nehezebbeket  pedig  lereszelik  addig,  míg  a 
mintasúlylyal  tökéletesen  meg  nem  egyeznek. 

A  helyes  lapkákat  újra  hevítik  és  azután  az 
edző  edénybe  teszik,  hol  hígított  kénsavban  meg- 
tisztulnak nemcsak  a  hevítések  alatt  képződött 
oxidoktól,  hanem  az  ötvözetet  alkotó  réz  egy  ré- 
szétől is  ugy,  hogy  az  edzésből  kivett  lapkák  fe- 
lülete sokkal  finomabb  mint  az  egész  lapka.  A 
lapkák  tehát  az  edzés  alatt  könnyebbek  lesznek 
és  valamivel  finomabbak  is ;  ez  okból  a  lapkák  sú- 
lyát eredetileg  úgy  kell  meghatározni,  hogy  a^ 
edzés  után  meglegyen  a  kellő  súlyuk  és  finomsá-* 
guk.  A  lapka  kiveretése  előtt  néha  a  széleket  ké- 
szítik el ;  azután  a  lapkák  a  verő  gépbe  jönnek, 
hol  két  homoruan  kivésett  acélbólyeg  között  erős 
nyomás  alá  kerülnek.  A  P.  technikája  foly- 
tonos fejlődésről  tanúskodik  s  ehhez  képest  az 
érmetechnika  szabályai  időközönként  a  célszerű- 
ség és  a  gazdaságosság  elvei  szerint  gyakran 
megváltoztak.  A  legrégibb  időkben  kalapácscsal 
verték  a  pénzeket,  9—10  ütés  kellett  egy  darab 
pénz  elkészítésére  ;  később  hengerek  közt  nyom- 
ták a  pénzre  a  bélyeget.  Ezután  csavaros  sajtók- 
kal verték  a  pénzeket,  mint  még  most  is  úgy  ve- 
rik az  emlékpénzeket,  melyek  a  rendes  pénznél 
nagyobbak  és  domborubbak  szoktak  lenni.  Mos- 
tanában már  nem  használják  pénzverésre  a  csa- 
varos sajtót,  hanem  könyökemeltyükkel  működő 
verőgépeket,  melyeket  emberi  vagy  gőzerővel 
hajtanak.  UUiom  készítette  legelőször  az  üyen 
gépeket,  amelyek  olyan  pontosak,  hogy  azonnal 
megáUanak,  ha  a  lapka  nem  fekszik  a  kellő  he- 
lyen. Ez  a  gép  percenként  36—40  nagy  érmét, 
50—55  közönséges  nagyságút  és  60—75  kis  érmét 
ver  ki.  A  P.  műveletével  érdekes  összehasonlí- 
tást nyújt  az  érem-  v.  bélyegmetszés.  (L.  Bélyeg - 
metszés.)  Hamis  P.-ről  szólunk  akkor,  ha  arra 
illetéktelen  közegek  forgalomba  hozatal  céljából 
akármilyen  anyagból  olyan  érméket  készítenek, 
melyek  a  törvényes  pénz  értékénél  kisebb  értéket 
képviselnek.  Az  ilyen  hamis  pénznek  forgalomba 
bocsátása  szigorú  büntetés  alá  esik.  L.  még 
Érmeügy  ós  Érmék,  J^énzhamisítás. 

Pénzverés!  díj,  1.  Érmeügy. 

Pénzverés!  jog,  1.  Regálé. 

Pénzverögép,  1.  Pénzverés. 

Pénzverő  hivatal,  az  arany  ós  ezüst  beváltá- 
sát és  a  pénzverésnél  előforduló  mlveleteket  in- 


Pénz  vf  rág 


—     320 


Peptonok 


tézi.  A  magyar  P.  közvetetlenül  a  pénzügymi- 
üisztóriumnak  van  alárendelve. 

Pénzvirág  (növ,),  1.  Lunaria. 

P.  e.  o.  (lat.),  a.  m.  professor  extra  ordina- 
riíis,  rendkívüli  tanár. 

Peoria  (ejtsd :  piórie),  székhelye  P.  countynak, 
DUnois  északamerikai  államban,  fontos  vasúti 
gócpont,  (1920)  76,121  lak.,  műegyetemmel,  élénk 
gyáriparral. 

Peottift  vagy  peota  (olasz),  velencei  födött 
bárka. 

Pép,  pomemű,  lisztszerű  anyagoknak  folyadé- 
kokkal, rendesen  vízzel  készített  sűrű  keveréke ; 
ilyen  a  keményltő-P.,  a  lisztből  készített  P.  (ko- 
vász), melyeket  ragasztó  szemek  használnak. 
Van  aztán  gipsz-,  mész-,  cement-  stb.  P.,  melye- 
ket az  építészet  használ  föl. 

Pépe,  Guglielmo,  nápolyi  tábornok,  szül.  Squil- 
laceben  (Calabria)  1783  febr.  15.,  megh.  Torinó- 
ban 1855  aug.  8.  Forradalmi  törekvéseiért  két 
ízben  is  fogságot  szenvedett.  1809-ben  Murát 
Joachim  nápolyi  király  hadsegéde  lett  s  egy  ná- 
polyi ezred  élén  Spanyolországban  harcolt.  1815. 
altábornagy  lett  s  ezen  rangját  I.  Ferdinánd  ki- 
rály alatt  is  megtartotta.  Mint  a  karbonári-szö- 
vetség tagja,  1820  júl.  a  katonai  felkelés  élére 
állott  és  bevonult  Nápolyba.  A  forradalom  leve- 
résére jövő  osztrák  hadaktól  1821  márc.  7.  Rieti 
ímellett  vereséget  szenvedett  és  Londonba,  majd 
Parisba  menekült.  Távollétében  halálra  Ítélték. 
1848  tavaszán  a  nápolyi  hadtest  ólén  Lombar- 
diában harcolt,  azután  Velencébe  ment,  melynek 
védelmében  hathatós  része  volt.  A  város  kapitu- 
lációja után  Piemontba  menekült.  Művei :  Mé- 
moires  historiques,  politiques  et  militaires  sur  la 
révolution  du  royaume  de  Naples,  London  1823) ; 
Mémoires  sur  les  principaux  évenements  poli- 
tiques et  militaires  d'Italie  moderné  (Paris,  3  köt. 
1847) ;  Histoire  des  révolutions  et  guerres  d'Italie 
en  1847—49.  (Paris  1850  és  Torino,  6  köt.,  fran- 
ciául és  olaszul  1850).  V.  ö.  Leo  Monton,  Mé- 
moires du  Gónóral  P.  (Paris  1906) ;  Carra7io, 
Vita  di  Guglielmo  P.  (Torino  1857). 

Pepenye  (növ.),  1.  Viburnum. 

Peperin  (peperino),  a  leucititek  és  leucitba- 
zaltok  tufái ;  világos-szürkés  v.  vereses  alapban 
csillám-,  augit-,  leucit-  és  helyenként  melanit- 
kristályok  is  vannak  kiválva.  Róma  környékén  az 
Albanoi  hegységben  vannak  elterjedve.  A  rómaiak 
lapis  albanus  néven  épületkőnek  használták. 

Peperino,  1.  Feperin. 

Peperomia  Iluiz  et  Pav.  (növ.),  a  Piperaceae 
(Borsfélék)  család  génusza ;  400  faja  egyéves  v. 
évelő  fű  az  ó-  és  iij világban,  emitt  nagyobb 
számmal.  Levelük  váltakozó  v.  örvös,  viráguk 
igen  apró,  2  ivarú,  2  porzós,  bibéje  egyszerű  v. 
ecsetszerű,  termésük  apró  bogyó.  Virágzatuk 
rendesen  füzér.  Sok  fajt  üvegházban  dísznek  tar- 
tanak, Így  pl.  a  P.  resedaeflora  André-t,  mely- 
jiek  virágzata  fürtös  és  a  P.  marmorata  Hook.-ot, 
az  előbbi  colombiai,  az  utóbbi  brazíliai.  A  P. 
cristallina  Ruiz.  et  Pav.  ánizs-illatú,  teának 
használják.  Közülük  többet  hazájában  gyógynö- 
vénynek használnak,  pl.  a  P.  rotundifolia 
Humb.  et  Bonpld.  fajt  Nyugat-Indiában  és  Dél- 
Amerikában. 


Pépes  borogatás,  1.  Kataplazma. 

Pephredo  vagy  Pemphredon,  a  Graiák  (1.  o.) 
egyike. 

Pepi,  olasz  és  német  becéző  rövidítés  a  József 
és  Jozefin  nevekből ;  nálunk  is  használják. 

Pépiniére  (franc,  ejtsd :  — er)  a.  m.  faiskola. 
—  P.  állatok,  a  legértékesebb  tenyészállatok, 
melyek  a  tenyészcélnak  legjobban  megfelelnek. 

Pepitas,  spanyol  neve  azoknak  a  szögletes 
törmelékeknek,  amelyekben  Dél-Amerikában  az 
aranyat  találják. 

Peplosz  (gör.),  ógörög  női  ruha ;  nagy  négy- 
szögletű gyapjuruha,  melyet  hengerszerűen  öl- 
töttek magukra,  olyformán,  hogy  a  jobb  és  bal 
vállon  flbulával  megerősítették,  azon  az  oldalon 
pedig,  hol  a  ruha  szélei  összeértek,  összetűzték. 
Rendesen  a  test  hosszánál  magasabb  méretű 
gyapjuruhát  vettek  és  annak  felső  harmadát  át- 
hajtották úgy,  hogy  a  csípőig  omlott  le  (apo- 
ptygma),  a  derékon  övvel  kötötték  át.  Athén  haja- 
dénál hímzéssel  díszes  P.-t  szőttek  Athena  isten- 
asszonynak, melyet  a  panathenei  ünnepen  (1.  o.) 
körmenetben  vittek  föl  a  Parthenon  templomába. 

Pepo,  peponium  (qöv.),  a.  m.  töktermés  (1.  o. 
ós  Termés). 

Pepoli,  Oioachino  Napóleoné,  marchese,  olasz 
államférííú,  szül.  Bolognában  1825  okt.  10.,  megh. 
Rómában  1881  márc.  26.  Anyja.  Murát  Joachim 
nápolyi  király  leánya  volt,  1844.  pedig  nőül 
vette  Friderika  hohenzoUem-sigmaringeni  her- 
cegnőt (szül.  1820.,  megh.  1906).  Részt  vett  az 
1848— 49-iki  bolognai  felkelésben,  azután  a  szar- 
díniái kormány  szolgálatába  lépett.  1859  jún. 
Bolognában  az  ideiglenes  kormány  élére  állott. 
Romagna  annexiója  után  a  torinói  parlamentben 
képviselte  Bolognát.  1862— 63-ig  Rattazzi  kor- 
mány ában  a  kereskedelmi  és  földmívelósügyi  tár- 
cát viselte.  1863— 64-ig  szent-pétervári,  1868— 
1870.  bécsi  nagykövet  volt. 

Pepromene  (gör.),  a.  m.  a  kiszabott  sors,  az- 
tán e  sors  istenasszonya  is. 

Pépszín  (a  görög  pepszisz  a  m.  emésztés  szótól), 
az  oldható  fermentumok  (enzimek)  közé  tartozó 
anyag,  amely  a  gyomor  nyálkahártyájában  levő 
ú.  n.  P. -mirigyek  által  termelődik  és  Így  a  gyo- 
mornedvnek állandó  alkotórésze.  A  P.  a  gyomor- 
nedv sósavával  együtt  az  emésztésben  igen  fontos 
szerepet  játszik,  amennyiben  a  fehérjeféléket  és 
az  enyvnemű  anyagokat  oldható  peptonokká  ala- 
kítja át.  A  P.-t  a  gyomorbajok  némely  eseteiben 
gyógyszerül  használják  és  rendszerint  a  kérődző- 
állatok  oltógyomrából  úgy  is  készítik,  hogy  azt 
lo/oo  sósavat  tartalmazó  glicerinnel  kivonják,  a 
folyadékot  8—14  nap  múlva  megszűrik  és  ebből 
a  P.-t  alkohollal  leválasztják.  Színtelen,  alaktalan 
por,  mely  sósavtartalmú  vízben  könnyen  oldódik, 
oldata  főzésekor  a  P.  elbomlik.  L.  Emésztés. 

Pepszinpepton,  1.  Peptonok. 

Pepszisz  (gör.)  a.  m.  emésztés.  —  Peptika 
a.  m.  emésztést  elősegítő  orvosságok. 

Peptidek,  1.  Polipeptidek. 

Peptikus  bélfekely,  1.  Bélfekélyeh 

Peptonok.  A  fehérjékből  bizonyos  emésztő  fer- 
mentumok (pepszin,  trypszin  és  más  proteolyti- 
kus  fermentum),  valamint  híg  savak  hatására 
keletkező,  bonyolult  összetételű  anyagok.  A  P. 


Peptonuria 


321 


Per 


még  a  fehérjékhez  tartoznak,  de  már  nem  alvad- 
nak meg  hevítésre ;  nem  csaphatók  ki  oldataik- 
Dói  sókkal ;  könnyen  diffundálnak.  Lehetőségig 
tisztán  előállítva  fehéres,  kesenl  ízúport  alkotnak. 
Megkülönböztetnek  az  emésztő  fermentum  sze- 
rint különböző  P.-at,  pl.  pepszm-pepton,  trypszin- 
P. ;  vagy  az  emésztett  fehérje  szerint  albumin- 
P. ;  hús-P.  stb.  L.  Emésztés  és  Albumözok. 

Peptonuria  (gör.),  peptontartalmú  vizelet  ürí- 
tése. Helyesebben  albumozuria,  mert  amit  régeb- 
ben peptonnak  tartottak,  albumózenak  bizonyult. 

Pepnciánnsok  a.  m.  montanisták  (1.  o.). 

Per  (lat.  és  olasz)  a.  m.  által,  keresztül,  -ért, 
miatt,  ellenében  stb. 

Per  (lat.  lis,  processus,  ném.  Frozess,  franc. 
procés,  cause,  ang.  action,  latvsuit,  process).  1. 
Polgári  per  a  magánjog  érvényesítésének  és  vé- 
delmének törvényes  eszköze,  magánjogi  vita 
eldöntésére  irányuló  bírói  eljárás.  Minden  pernek 
három  személye  van,  ú.  m.  a  biró,  a  felperes  és 
az  alperes.  A  felperes  (actor)  az,  aki  jogát  érvé- 
nyesíteni akarja,  az  alperes  (reus)  az,  aki  a  jog 
érvényesítését  ellenzi :  ezek  nélkül  nincs  per.  | 
Résztvehetnek  még  a  perben  más  személyek  ig. 
ú.  m.  a  föbeavatkozó,  a  mellékbeavatkozó  (L 
Beavatkozás),  a  perbehívott,  az  előd  stb.,  to- 
vábbá a  felek  meghatalmazottai.  A  biró  közre- 
működését biztosítják  a  bíróságnak  szervezeti, 
hatásköri  illetékességi  szabályai,  a  felperes 
kezdi  a  pert,  az  alperes  közreműködésének  a  biz- 
tosítására a  keresetlevél  szolgál,  amely  arra 
való,  hogy  az  alperest  bíróság  elé  álh'tsa,  lehe- 
tővé tegye  az  idézést.  A  pet'  szerkezete  az  írás- 
beliség alapelvén  nyugvó  peres  eljárásokban 
(aminő  volt  a  mi  régebbi  peres  eljárásunk :  az 
1868.  LIV.  t.-c.  is)  periratok  szerint  tagolódik,  a 
periratoknak  a  pertárban  történő  váltása  után 
kerül  az  ügy  a  biró  elé,  aki  az  iratok  tartalmát 
az  ítélőtanácsban  előadja  s  ez  alapon  hozza  meg 
a  bíróság  ítéletét.  A  szóbeliségen  alapuló  per- 
rendtartások, nevezetesen  az  új  magyar  polgári 
perrendtartás  (1911 : 1.  tv.)  szerint  a  per  szerkezete 
!i  következő :  A  per  keresetlevéllel  indul  meg, 
amelyben  a  felperes  az  idézési  kérelem  előadásán 
felül  közli  azt  a  keresetet,  amelyet  a  szóbeli  tárgya- 
láson elő  akar  adni  s  egyúttal  előkészíti  a  tárgya- 
lást (1.  Kereset  és  Előkészítő  irat).  Minden  ügy  szó- 
beli tárgyalásra  kerül ;  hogy  a  tárgyalást  a  per 
egész  anyaga  túl  ne  terhelje  és  az  érdemleges  elin- 
tézés alapossága  és  gyorsasága  biztosítva  legj^en,  a 
tárgyalást  a  Pp.  kettéosztja.  A  perben  két  tény álla- 
dék  van,  t.  i.  1.  a  pernek,  2.  a  perbe  vitt  jognak 
a  tényálladéka,  minthogy  a  pert,  hogy  az  lefoly- 
hassék,  előbb  létre  kell  hozni ;  a  perbeli  cselek- 
mények ennélfogva  szintén  kétfélék,  ú.  m.  a  per 
létrehozására  vonatkozó  cselekmények  és  a  per 
folytatására,  a  per  érdemére  vonatkozó  cselek- 
mények. A  perben  ugyanis  legelőször  azt  a  kér- 
dést  kell  tisztába  hozni,  hogy  nem  akadályozza-e 
valamely  per  gátló  körülmény  (1.  o.  és  Per  gátló 
kifogás)  a  per  létrehozását,  hogy  megvan-e  a 
per  tényálladéka;  ha  van  pergátló  körülmény,  a  per 
nem  jöhet  létre ;  ha  nincs  pergátló  körülmény,  a 
per  létrejön  és  az  ügy  érdemére,  a  perbe  vitt 
jognak  a  tónyálladékára  lehet  áttérni.  A  per  te- 
hát a  dolog  természete  szerint   két  főszakra 

Réíxti  Nagy  JLbxStQna.  XV.  kOl. 


oszhk.  Ez  a  két  föszak :  1.  a  perfelvétel,  a  per 
létrehozásának  a  szaka,  2.  az  érdemleges  tár- 
gyalás, a  per  folytatásának  a  szaka.  A  fontosabb 
perelőfeltételeknek,  pl.  a  hatáskörnek,  a  perké- 
pességnek a  hiányát  a  biró  az  eljárás  bármely 
szakában,  tehát  a  keresetlevél  elintézésénél  is  hi- 
vatalból köteles  figyelembe  venni ;  a  kisebb  je- 
lentőségű perelőfeltételek  hiányának  érvényesí- 
tését azonban  a  Pp.  a  felekre  bízza.  B  perelöfel- 
tételek  meglétének  vagy  hiányának  tisztázása 
tehát  első  feladata  a  per  felvételi  tárgyalásnak 
(1.  0.),  mert  ha  ezek  az  előfeltételek  hiányoznak, 
nem  lehet  érdemleges  tárgyalás.  Nem  lehet  ér- 
demleges tárgyalás  akkor  sem,  ha  a  perfelvételi 
határnapot  a  felek  valamelyike  elmulasztja, 
mert  a  felperes  mulasztása  esetében  nincs  kere- 
set (mert  azt  a  tárgyaláson  szóval  kell  előadni), 
az  alperes  mulasztása  esetében  pedig  nincs  ellen- 
kérelem. Nem  lehet  érdemleges  tái'gyalás  végre 
akkor  sem,  ha  az  alperes  a  követelést  elismeri, 
ha  a  felperes  követeléséről  lemond,  vagy  ha  a 
felek  egyességet  kötnek,  mert  ilyenkor  sincs  jog- 
vita, ami  a  pernek  a  lényege.  A  perfelvételi  tár- 
gyaláson eszerint  befejezést  nyernek  azok  az 
ügyek,  amelyek  mulasztás,  elismerés,  elállás 
vagy  lemondás  alapján  hozott  határozattal,  vagy 
egyességgel  elíntézhetök,  vagy  amelyekben  a 
per  pergátló  körülmény  miatt  megszűnik,  az 
ezután  megmaradó  ügyeket  pedig  a  perbebo- 
csátkozás  (1.  0.)  után  érdemleges  tárgyalásra 
tűzik  ki.  Ez  a  kettéosztás  (perfelvételi  caesura) 
biztosítja  az  ügyek  gyors  elintézését.  A  járásbi- 
rósági  eljárásban  az  érdemleges  tárgyalás  nyo- 
mon követi  a  perfelvételi  tárgyalást,  a  törvény- 
széki eljárásban  ellenben  e  kettő  közé  esik  az 
érdemleges  tárgyalás  előkészítése  előkészítő  ira- 
tokkal (1.  0.  és  Perelőkészítés).  Az  érdemleges 
tárgyalás  tisztázza  a  per  érdemét,  hogy  jog 
szerint  jár-e  a  felperesnek  az,  amit  követel,  a 
felek  előadják  tényállásaikat,  bizonyítékaikat,  a 
bíróság  felveszi  a  bizonyítást  ós  ha  a  tényállást 
tisztának  látja,  ítéletet  hirdet,  amelyben  az  al- 
perest kötelezi  (elmarasztalja),  vagy  a  felperest 
keresetével  elutasítja  v.  részben  elutasít,  rész- 
ben marasztal  és  a  perköltségről  is  rendelkezik. 
Az  ítélettel  meg  nem  elégedő  fél  a  fellebvitel 
útjára  lép :  fellebbezést  (amely  a  fellebbezési  bí- 
róságnál rendszerint  szóbeli  tárgyaláson,  kivé- 
telesen nyilvános  előadáson  lesz  elintézve),  a 
másodfokú  bíróság  ítélete  ellen  felülvizsgálati 
kérelmet  használ.  Ez  a  per  szerkezetének  általá- 
nos vázlata.  Eltérő  a  per  berendezése  a  mulasz- 
tás (1.  0.)  esetében,  továbbá  egyes  részletekben  a 
különös  eljárásokban  (1.  Polgári  perrendtartás), 
ezek  közül  a  személyállapotokat  tárgyazó  perek- 
ben a  hivatalból  való  eljárás,  az  offlcialitás  (1.  o.) 
elve  lép  előtérbe.  2.  A  bűnperben  az  állam  bün- 
tető hatalma  érvényesül.  Tulajdonképen  ez  is 
per,  mert  a  vádelv  alapján  nyugvó  büntető  eljá- 
rásokban az  eljárás  szintén  a  contentiosus  jog- 
vita alakjában  folyik.  3.  Számadási per-nek  van 
helye  az  1879 :  XX.  t.-c.  127— Ui  §-ai  szerint  a 
pénzkezelő  állami  közegek  ellen  pénztári  naplók 
(számadásaik)alapján  az  ezekre  nézve  foganatosí- 
tott számvevőségi  bírálat  eredményéhez  képest ;  a 
középfokú  (igazgató)  hatóságok  által  elsöfokúlag 


Pér 


—    822 


Perbeli  jogképessé 


Ó8  a  minisztériumok  által  másodfokúlag  elma- 
rasztalt felelős  számadók  a  rendes  perútra  tér- 
hetnek. L.  Bűnvádi  eljárás,  Bűnvádi  perrend- 
tartás, Vád.  A  polgári  per  szerkezetére  nézve 
V.  ö.  Flösz,  A  keresetjogról  (Magyar  Igazságügy, 
V.  k.)  és  Adalékok  a  keresetjog  elméletéhez  (u.  o. 
XI.  k.),  Beitrage  zur  Theorie  des  Klagerechts, 
(Leipzig  1880) ;  A  polgári  per  szerkezete  az  új 
perrendtai-tásban  (Jogászegyl.  Ért.  1911.  14.  f.); 
Magyar y,  A  polgári  peres  eljárás  alaptanai,  Buda- 
pest 1898 ;  Kohler,  Der  Process  als  Rechtsver- 
háltnlss  (Leipzig  1877);  Hehvig,  Anspruch  u. 
Ivlagerecht  (Jena  1905).  L.  még  a  Polgári  Per- 
rendtartás e.  alatt  közölt  irodalmat. 

Pér  (Thymallus,  áiiat),  a  Lazac-félék  család- 
jába tartozó  halnem.  Egyik  faja,  a  pénzes  P. 
(Th.  thymallus  L.),  hazánkban  is  gyakori.  Háta 
zöldesbama,  oldalai  fönt  ón-,  alant  ezüstfényúek, 
néha  fekete  foltosak,  has-  ós  alfelúszói  ibolya- 
szlnűek,  mellúszói  sárgásak.  Rovarokkal  táplál- 
kozik. Húsa  ízletes.  Hosszúsága  rendesen  30  cm., 
de  60  cm. -re  is  megnőhet;  súlya  0*7— 1*5  kg. 

Pér,  nagyk.  Győr  vm.  pusztai  j.-ban,  (1920) 
2798  magyar  lak. 

Pér.,  természetrajzi  nevek  után  Peron  Fran- 
cois (1.  0.).  természetbúvár  nevének  rövidítése. 

Pera,  Konstantinápoly  (1.  o.)  külvárosa. 

Pera  (qöv.),  1.  Puscns. 

Péra,  nőivarú  állatok  nemző  szerveinek  külső 
része. 

Per  abasum  (lat.),  1.  Abusus. 

Peracampos  gróf,  tábornok,  1.  Halén. 

Per  accessit,  1.  Pápa  (választása). 

Per  accidens  (lat.)  a.  m.  véletlenül. 

Per  acclamationem  (lat.)  a.  m.  közfel- 
kiáltás útján. 

Peractis  perag^endis  (lat.)  a.  m.  az  elvég- 
zendők elvégezése  után ;  miután  az  elvégzendők 
elvégeztettek. 

Peraea  v.  Peraia,  1.  Perea. 

Peraequatio  (lat.)  a.  m.  a  tartozás  kiegyen- 
lítése. Peraequator  az,  aki  ily  ügyben  közbenjár. 

Persűs,  a  brit  védelem  alatt  álló  maláji  szö- 
vetséges államok  (1.  0.)  egyike  Maiakká  félsziget 
Ny.-i  partján,  területe  20,200  km^,  (1912)  610,000 
lak.,  köztük  sok  kinai.  Az  országon  2200  m.-ig 
emelkedő  három  hegylánc  és  a  hajózható  P.  folyó 
vonul  át.  Főhelye  Evala  (Kvalar),  más  néven 
Lumpur,  kb.  35,000  lak. 

Peralba,  Monté,  olasz  hegycsúcs  a  karni  Al- 
pokban. Minthogy  a  Karinthiába  vivő  fontos  út 
fölött  uralkodik,  1915  júniustól  augusztusig  Jieves 
harcok  színhelye  volt,  melyekben  végül  az  osztrák- 
magyarcsapatok maradtak  győztesek  és  a  hegyet 
megszállották. 

Peralku,  a  perben  létrejött  egyesség  (trans- 
actio),  1.  Egyesség. 

Per  ambages  (lat.)  a.  m.  kerülő  utakon. 

Perambulator  (lat.),  a  gépek  kerékforgásá- 
nak számontartására  való  készülék. 

Peramelidae  (áiiat),  1.  Bandikut- félék. 

Peramo,  a  spanyol  tengerpart  mentén  part- 
hajózásra és  halászatra  használt  kis  vitorlás  bárka 

Per  angnsta  ad  augusta  (lat.),  latin  köz- 
mondás, a.  m.  szűk  úton  át  a  magaslati'a,  küz- 
delmek árán  a  sikerhez. 


Per  aspera  ad  astra  (lat.)  a.  m.  göröngye 
úton  a  csillagokig,  jelentése  az,  hogy  mindé 
emelkedés  küzdelemmel  jár. 

Perasto  (Perast),  város  Dalmáciában,  a  ea 
tárói  kerületben,  gyönyörű  fekvéssel  a  Boccl] 
di  Cattaro  mentén,  kb.  1000  lak.,  régi  sziklával 
a  Santa  Croce.  Most  a  Szerb-Horvát-Szlovén  á 
Iámhoz  tartozik. 

Per  aversionem  (lat.)  a.  m.  irányítás  né 
kül,  derüre-borúra  (vásárolni,  eladni). 

Perbál,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  bij 
j.-ban,  (1920)  1892  német,  tót  és  magyar  lak. 

Perbebocsátkozás  (a  rj.-ban :  litis  contestati 
1.  Lis,  ném.  Einlassung),  a  polgári  peres  eljí 
rásban  az  alperes  érdemleges  ellenkórelmének  í 
előadása,  az  alperes  nyilatkozata  a  kereseti  ténj 
állításra  és  jogállitásra ;  akkor  van  helye,  i 
nincs  pergátló  körülmény,  v.  ha  az  előterjesztő 
pergátló  kifogást  elintézték.  Az  ellenkérelem  eh 
adása  a  perfelvételi  tárgyaláson  a  járásbirósá; 
eljárásban  szóval,  törvényszéki  eljárásban  írái 
ból  való  felolvasással  történik.  A  P.-sal  véget  ( 
a  perfelvételi  szak  és  megkezdődik  a  per  érden 
leges  tárgyalásának  a  szaka  (1.  Per).  Fontos  hí 
tásai  közül  nevezetesebbek :  P.  után  a  pertárg 
értékétől  függő  hatáskörnek,  továbbá  legtöbl 
szőr  az  illetékességnek  hiányát  a  bíróság  hiví 
tálból  nem  veheti  íigyelembe,  a  felperes  keres< 
tét  nem  változtathatja  meg,  a  pertől  csak  az  a 
peres  beleegyezésével  állhat  el,  az  alperesne 
rendszerint  P.-a  előtt  kell  pergátló  kifogásait  el( 
adnia  stb. 

Perbehívás  (lat.  litis  denunciatio,  adcitati 
ném.  Streitverkündigung,  franc,  appel  v.  assii 
nafion  en  garantie),  perben  nem  áUó  harmad] 
személynek  (szavatosnak)  a  peres  felek  valam) 
lyikének  kérelmére  értesítése  a  per  folyamatba 
létéről,  hogy  így  módjában  legyen  neki  a  peri 
belépnie,  s  mint  mellékbeavatkozónak  a  pert 
hívó  fél  pernyertességét  elősegítenie  (1.  Beava 
kozás).  Célja  az,  hogy  a  perbehívott  harmadi 
személy  a  perbehívót  ellenfele  ellen  megvédj 
mert  ha  a  perbehívó  elveszítené  a  pert,  azé: 
a  köztük  fennálló  jogviszonynál  fogva  a  peri 
hívott  tartoznék  a  perbehívónak  megtérítéssé 
(mert  pl.  tőle  vette  azt  a  lovat,  amelynek  továbl 
adása  iránt  kötött  szerződését  a  ló  rejtett  hibáj 
miatt  felbontották),  ha  a  perbe  hívott  nem  le 
perbe,  nem  védi  meg  a  perbehívót,  a  majdan  e 
lene  indított  perben  nem  védheti  magát  azzá 
hogy  az  előbbi  pert  a  fél  hibásan  vitte  (Pp.  89- 
91.  §§.). 

Perbejelentés,  a  kereset  megindítását  pót] 
eljárás  olyan  esetben,  amikor  a  keresetet  főké 
az  elévülés  megelőzése  végett  bizonyos  időn  b( 
lül  meg  kellene  indítani,  de  azt  bizonyos  akadál 
gátolja  (pl.  a  váltóvisszkereset  megindítását  az 
körülmény,  hogy  a  visszkeresetre  jogosult  mé 
nincs  a  váltó  birtokában). 

Perbeli  cselekvőképesség,  lásd  Cselekvöh 
pesség. 

Perbeli  jogképesség,  az  a  képessége  a  félne! 
hogy  perben  vehet  részt,  felperesként  pert  indí 
hat  és  alperesként  perbe  vonható ;  P.-e  mindéi 
kinek  van,  aki  a  magánjog  szerint  jogképes.  Pi 
70.  §.  (L.  Jogképesség). 


Perbenyik 


323     — 


Perczel 


Perbenyik  (Perbenik),  kisk.  Zemplén  vmegye 
bodrogközi  j.-ban,  (i9io)  1379  magyar  lak.,  a  gróf 
Majláth-fóle  uradalom  híres  sertéstenyészetével 
és  ménesével.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Perbete,  nagyk.  Komárom  vmegye  udvardi 
j.-ban,  (1910)  3438  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Perbórsav,  1.  Bőrsav. 

Perbromidok,  1.  Diazo-vegyületek. 

Perc  V.  elsöperc.  mint  időmérték  az  órának, 
mint  ívmértek  a  foknak  hatvanadrésze.  A  P.-et 
hatvan  másodpercre  (1.  o.)  osztjuk.  Az  ujjak  ízeit 
is  P.-nek  szokták  nevezni. 

Perca  (állat),  1.  Sügér. 

Per  capita  (lat.)  a.  m.  fejenkint.  Ellentéte  : 
per  stirpes  a.  m.  törzsönkint.  Fontossága  az  örö- 
kösödési jogban  van.  L.  Repraesentationis  ius. 

Percassa(ol.)a.  m.  készpénzfizetés  ellenében. 

Percent  (lat.)  a.  m.  százalék,  1.  Procent. 

Percentuáció  v.  procentmció  (lat.),  1.  Oszta- 
lékrendszer. 

Percepció  (lat.  j^ercej^íío^,  eredetileg  érzéki  ósz- 
revevés,  a  legegyszerűbb,  közvetetlen  lelki  él- 
mény ;  most  inkább  legelső  foka  a  lelki  életnek, 
mely  még  nem  fejlődött  határozott,  tiszta  tudattá. 
Szorosan  megkülönböztetendő  az  appercepciötól 
(1.  0.),  amidőn  összehasonlítom,  egybekapcsolom 
más  lelki  élményekkel.  L.  még  Percipiál. 

Perceptibilis  (lat.)  a.  m.  észrevehető,  fel- 
fogható ;  perceptibüitas,  észrevevő,  felfogó  ké- 
i)esség.  L.  Percepció. 

Perceval  (ejtsd:  pörszevei),  Spencer,  angol  állam- 
férüú,  szül.  1762  nov.  1.,  megh.  Londonban  1812 
máj.  11.  Mint  ügyvéd  működött  Londonban  s  Fitt 
támogatásával  az  alsóházba  jutott,  hol  a  kor- 
mány buzgó  híve  volt.  Fitt  halála  (1806)  után  a 
tory-ellenzék  vezére  lett.  1807  ápr.  a  kincstár 
kancellárja  lett  Portland  kormányában,  majd 
annak  lemondása  után  ő  állott  az  új  minisztérium 
élére  1809  dec.  2.  A  régensség  kérdésében  1811. 
a  királyi  jogokat  védte  a  parlamenttel  szemben. 
Egy  Bellingham  nevű  kereskedő  gyilkolta  meg 
magánbosszuból  a  parlament  bejáratánál. 

Pereli  (ejtsd:  peres),  angol  hosszmérték,  óVa 
yard  ==  5' 029  m. 

Percbe,  Le  (ejtsd :  lö  pers),  egykori  francia  gróf- 
ság Normandia,  Maine,  Orléanais  és  Ile  de  Francé 
közt,  kisebb  részeitói  eltekintve  Orne  és  Eure-et- 
Loir  départemen tokhoz  tartozik.  Főhelyei  No- 
gent  le  Rotrou  és  Mortagne  voltak.  A  XL  sz.-ban 
a  Belléme-család  fölvette  a  P.-i  grófi  címet. 
1226-ban  a  család  kihaltával  a  francia  koronára 
szállott.  Egyes  részeit  időnkint  mások  is  birták. 

Perclie  (ejtsd:  pers),  régebbi  francia  földmérték. 
Szántóföldek  mérésénél  =  18  láb  =  5-84;6  m., 
«rdők  mérésénél  ==  22  láb  =  7*146  m. 

Percheron  ló,  1.  Francia  ló. 

Perchtoldsdorf  (Petersdorf),  város  és  klima- 
tikus gyógyhely  az  alsóausztriai  hietzingvidéki 
kerületi  kapitányságban,  (i9io)  6605  lak.,  XV. 
sz.-ból  való  szép  kat.  templommal,  csinos  nya- 
ralókkal. A  Bécset  ostromló  törökök  itt  1683  júl. 
17.  vérfürdőt  rendeztek. 

Percidae  (áuat),  1.  Sügérfélék. 

Percier  (ejtsd:  perszjé),  Charles,  francia  építész, 
szül.  Parisban  1764  aug.  22.,  megh.  u.  o.  1838 
szept.  5.  Rómában  tanult,  a  Louis  Fontaine-nel 


együtt  L  Napóleon  kedvenc  építésze  s  az  em- 
pire-stilus  megalapítója  volt.  Fontosabb  irodalmi 
művei :  Palais,  maisons  etc.  á  Romé  (Paris 
1798) ;  Recueil  de  décorations  intérieures  (1812). 

Percipiál  (lat.)  szószerint  a.  m.  beszed,  megért, 
fölfog.  A  jogi  terminológiában  P.  a.  m.  valamely 
dolog  gyümölcsét  birtokba  veszi.  Ez  az  ú,  n. 
perceptio  mozzanata,  mit  meg  kell  különböztetni 
a  separatio-tő\,  azaz  a  gyümölcs  tényleges  el- 
válásától (pl.  az  alma  lehull  a  fáról).  A  tulajdon- 
szerzés hol  a  separatio  (tulajdonos,  emphyteuta), 
hol  a  perceptio  útján  történik  (pl.  haszonélvező,  a 
római  jog  szerint  a  bérlő  is). 

Percoidei  (áiiat),  1.  Sügérfélék. 

Per  contante  (olasz)  a.  m.  készpénzílzetós 
ellenében.  P.-üzlet :  készpénzfizetésre  kötött  üz- 
let. A  számla  összege  előtt  szereplő  P.  kifejezés 
azt  jelenti,  hogy  az  összeg  minden  további  levo- 
nás nélkül  azonnal  fizetendő. 

Per  conto  (olasz)  a.  m.  a  conto  (1.  o.). 

Pércs,  községek,  1.  Mikepércs,  Vámospércs. 

Percassio  (lat.),  1.  Perkusszió. 

Percassio  elerici  (lat,  a.  m.  az  egyházi 
férfiúnak  megütése),  1.  Privilégium  canonis. 

Percy,  angol  család,  1.  Northumberland. 

Percy,  1.  John,  angol  orvos  és  kémikus,  szül. 
Nottinghamben  1817  márc.  23.,  megh.  London- 
ban 1889  jún.  19.  Mint  orvos  Birminghamben  te- 
lepedett meg ;  a  Queens  Collegén  kémiai  előadá- 
sokat tartott  8  több  patológiai  kémiai  dolgozatot 
írt ;  majd  a  metallurgiával  foglalkozott  és  meg- 
írta a  metallurgia  kézikönyvét  (London  1861,  né- 
metül Braunschweig  1862—88.  4  köt.,  2  pótkö- 
tettel). 

2.  P.,  Tlwmas,  angol  költő,  szül.  Bridgworth- 
ban  1728  ápr.  13.,  megh.  Dromoreban  1811 
szept.  30. 1756-ban  lelkész  lett  Wilbyben  s  1782. 
püspök  Dromoreban.  Sokat  foglalkozott  keleti, 
különösen  a  kinai  irodalommal.  1765-ben  adta  ki 
a  korszakos  Reliques  of  Ancient  Poetry  c.  gyűj- 
teményét, melynek  oly  nagy  hatása  volt  az 
angol  és  német  költészetre,  a  romanticizmus 
kifejlődésére.  A  róla  elnevezett  Percy-Society 
1840— 1852-ig  94  kötet  régi  angol  költói  müve't 
adott  ki. 

Percylit  (ásv.),  kockákban  és  oktaéderekben 
kristályosodik;  üvegfényű,  égkék,  az  ólom  és 
réznek  víztartalmú  oxidkloridja : 

Pb(OH)Cl.Cu(OH)Cl; 
termőhelyei :  Sonora  Mexikóban  és  a  Sierra  Gorda 
Chilében.  Rokon  vele  a  boleit  és  cumengit. 

Verczel-család  (bonyhádi),  Tolna  és  Baranya 
vmegyék  egyik  előkelő  birtokos  nemes  családja, 
mely  századok  előtt  Németországból  beköltözve, 
telivér  magyarrá  lett.  János  és  Dénes  már  a 
XVL  sz.  második  felében  telepedtek  meg  Ma- 
gyarországon, s  a  hadi  élelmezési  hivatalban 
tett  jó  szolgálatokért  1582.  Rudolf  császáriból 
német  birodalmi  címeres  levelet  s  1593.  lo- 
vagi rendet  nyertek ;  János  unokája  Tamás  pe- 
dig, s  testvérei  István  és  Mihály,  l.  Lipót  által 
1697.  kelt  címeres  levéllel  magyar  nemességre 
emeltettek.  B  három  testvértől  származik  le 
a  P.-család,  többféle  ágaiban.  Tamás  fia  József, 
aki  1699.  85;ületett,  már  Tolna  vmegye  alis- 
pánja volt,  8  nejével,  gyvlai  Gaál  Katalinnal, 


81* 


Perczel 


324 


Perczet 


kitől  16  gyermeke  lett,  megalapította  a  bony- 
hádi ágat,  mely  a  többi  közt  legnagyobb  kitűnő- 
ségre emelkedett.  Ez  ágból  származott  1.  Geiza 
és  I.  Gyula,  kik  előbb  Baranya  és  Tolna  vme- 
gyékben  viseltek  alkotmányos  hivatalokat,  1849 
végén  s  1850.  meghódoltak  a  bécsi  uralomnak  s 
a  hazafi-érzelmű  P.-ekkel  egy  nevet  viselni  nem 
akarván,  a  Bonyhády  nevet  vették  fel.  I.  Geiza 
cs.  kir.  járásbiró,  I.  Gyula  pedig  előbb  szintén 
cs.  kir.  járásbiró,  majd  békésvmegyei  főnök, 
1856.  vasvmegyei  főnök  s  1859.  cs.  kir.  kamarás 
lett.  Ezekhez  csatlakoztak  az  alább  említendő 
másik  ágból  HL  István  és  Imre  is,  kik  ugyan- 
csak Bonyhády  nevet  viseltek.  J.  Gyula  fia, 
iQabb  Gyula,  a  kir.  tábla  bírája,  azonban  már 
visszavette  a  P.  nevet,  valamint  a  többi,  alább 
említendő  névcserélők  maradékai  is.  —  J.  József 
(1.  alább :  P.  S.),  második  ílának  Gábornak,  Döry 
Rózától  származott  gyermekei  voltak :  Ádám  al- 
ezredes és  Sándor  1800.  évi  inszurgens,  ki  1861. 
halt  el,  igen  nagy  családot  hagyva  maga  után, 
melyből  9  fia  maradt  életben ;  ezeknek  nevelője  a 
nagj^  költő,  Vörösmarty  Mihály  volt.  Közlilök 
Móric,  Miklós  és  Béla  váltak  Jd.  A  kilenc  fel- 
nőtt flu  közül  kett^  (III.  István  és  II.  Imre) 
szintén  Bonyhády  nevet  vett  fel,  a  szabadság- 
harcban részt  nem  vett,  s  annak  leveretése  után 
a  bécsi  abszolút  hatalom  szolgálatába  lépett.  III 
István  előbb  Baranya  vmegyóben  volt  siklósi 
járási  főszolgabíró,  1849.  a  megyéjét  elfoglaló 
osztrák  hadsereg  uralma  alatt  dárdai  járási  fő- 
bíró, majd  pedig  1850  csongrádvmegyei  főnök 
lett.  1858-ban  Albrecht  főherceg  kormányzósága 
alatt  ugyanazon  minőségben  Kecskemétre  he- 
lyezték át,  hol  az  1860-iki  változásig  szerepelt. 
—  II  Imre  1827-töl  fogva  tolnavmegyei  jegyző 
s  al-  és  főbíró,  1838.  helytartósági  titoknok,  1844. 
ismét  baranyavmegyei  főszolgabíró,  1848.  u.  o. 
alispán  volt,  1849.  felvette  a  Bonyhády  nevet 
és  baranyavmegyei  törvényszéki  elnökké,  1851. 
szolnoki  cs.  kir.  megyefőnökké  lett.  —  Sándor  né- 
pes családjának  többi  tagjai  ellenben  a  hazai 
ügyet  fegyverrel  is  szolgálták:  első  sorban: 
Mór,  a  hős  tábornok  (1.  alább :  P.  5.),  Miklós 
honvédezredes  (1.  alább :  P  4.),  II.  Sándor  hon- 
védőmagy; II  Ferenc,  Pál,  László  szintén  hon- 
védtisztek,  végre,  nem  ugyan  a  katonai,  hanem 
a  bírói  s  törvényhozói  pályán  Béla  (1.  alább : 
P.  L).  -  Ifj.  Sándor  (IL),  már  1827.  hadnagy 
volt,  de  egy  híres  párbaja  miatt  a  katonaságot 
elhagyta.  1848.  azonban  újra  fegyvert  fogott  a 
haza  védelmére  s  mint  kapitány  a  tolnai  önkén- 
tes nemzetőrségnél,  az  alvidéken  a  fellázadt 
szerbek  ellen  harcolt,  1848  augusztusban  pedig 
Szegszárdon  összeszedett  1200  főből  álló  nemzet- 
őrségi csapat  élén  Pákozdnál  mint  őrnagy  és  pa- 
rancsnok, decemberben  mint  a  Bocskay  nevet 
viselő  52-ik  zászlóalj  őrnagya  és  dandárparancs- 
nok Kassánál  verekedett.  —  Nevezetesebb  tag- 
jai még  a  családnak : 

1.  P  Béla,  igazságügyi  miniszter,  P,  Sándor 
íia,  szül.  Börzsöny  pusztán  (Tolna  vm.)  1819  jan. 
15.,  megh.  1888  márc.  25. 1840-ben  Tolna  vmegye 
tiszteletbeli,  az  ügyvédi  oklevél  megszerzése 
után  rendes  jegyzője,  azután  szolgabíró  s  végre 
első  alispán  lett.  A  szabadságharc  lezajlása  után 


a  nyilvános  élettől  visszavonult.  1860-bau  ismét 
közpályára  lépett,  tanácsos  lett  a  magyar  hely- 
tartótanácsnál, ahol  a  közjogi  és  megyei  köz- 
igazgatási ügyek  vezetésével  bízták  meg.  Az 
1861-ikí  fordulat  után  ismét  visszavonult  falusi 
magányába.  1865-ben  képviselővé  választolták  s 
egyúttal  a  helyreállított  királyi  tábla  birájává 
nevezték  ki.  Mikor  a  bírósági  törvény  (1869.  V. 
t.-c.)  a  bírói  hivatalnak  a  képviselői  állással  való 
összeférhetetlenségét  mondta  ki,  bírói  állásáról 
lemondott  s  a  pártkör  elnöke  lett.  1872  szeptem- 
ber 10.  a  képviselőház  alelnöke,  majd  elnöke,  a 
fúzió  után  pedig  (1875.)  igazságügyminiszter.  Ó 
nyújtotta  be  a  Csemegi-féle  büntető  törvény- 
könyvet. 1878.  Majláth  György  elnök,  országbíró 
oldala  mellett  a  semmítőszék  alelnöke  s  belső 
titkos  tanácsos,  a  semmítőszék  megszűnése  után 
1881.  a  kir.  Kúria  másodelnöke  lett.  1884  nov. 
végén  Majláth  Györgyöt  a  kir.  Kúria  elnökségé- 
ben követte. 

2.  P.  Dezső,  politikus,  P.  1.  űa,  szül.  Szeg- 
szárdon 1848  jan.  18.,  megh.  Bonyhádon  1913 
máj.  20.  Tanulmányai  befejezése  után  közigaz- 
gatási pályára  lépett  Baranya  vmegye  szolgá- 
latában, amelynek  1877— -1887-ig  alispánja  volt 
1887-től  fogva,  a  koalíciós  ciklus  kivételével, 
megszakítatlanul  a  szabadelvüpárt  tagja  és  kép- 
viselő volt.  1891-ben  mint  a  közigazgatási  re- 
form előadója  szerepelt;  1892—1895.  a  kép- 
viselőház közigazgatási  bizottságának  előadója, 
1895— 99-ig  a  Bánffy-kabinet  belügyminisztere 
s  egyik  fővégrehajtója  volt  az  egyházpolitikai 
törvényeknek;  1899.  pedig  a  képviselőház  el- 
nökévé választották.  1901-ben  újból  régi  kerü- 
lete (a  bonyhádi)  küldte  fel  az  országgyűlésre  s 
mikor  1903.  a  Tisza-kormány  kin eveztetése  után 
Apponyi  lemondott  a  képviselőház  elnöki  méltó- 
ságáról, ismét  P.-t  ruházták  fel  vele.  1903  nov. 
18.  éjjel  nagy  zajban  a  vita  berekesztése  nélkül 
elfogadottnak  jelentette  ki  a  Dániel-féle  házsza- 
bály-módosítást, mire  az  ellenzék  a  házszabá- 
lyok e  flagráns  megsértésére  azzal  válaszolt, 
hogy  dec.  13.  erőszakkal  megakadályozta  az 
ülés  megtartását  s  a  terem  berendezését  s  az 
elnöki  emelvényt  szétrombolta.  1905-ben  a  bony- 
hádi kerület  újból  képviselővé  választotta  ugyan, 
de  a  szövetkezett  ellenzéki  többség  összeférhe- 
tetlenségi bizottsága  megfosztotta  mandátumá- 
tól, minthogy  a  minisztériumi  nyugdíja  kiegé- 
szítéséül kir.  kegydíjat  élvezett.  1906—1909  közt 
a  közélettől  visszavonult,  1910  elején  egyik  fő- 
alapítója  volt  a  nemzeti  munkapártnak,  amely 
pártelnökévé  választotta.  1910-ben  régi  kerülete 
iemét  képviselővé  választotta. 

3.  P  Jó^se/,  a  bonyhádi  P.-ág  megalapítója, Ta- 
más fia,  szül.  1699  jan.  15.,  megh.  1768  aug.  4. 
1726-ban  az  Esterházy  hercegi  család  ügyvéde 
lett.  1732-ben  tolnavmegyei  al-,  1734.  főjegyző, 
1737-ben  első  alispán  lett  s  az  1741  s  1751-iki 
nevezetes  országgyűléseken  Tolna  vmegyót  ö 
képviselte.  1745.  Bonyhád  tolnavmegyei  hely- 
ségre s  tartozandóságaira,  bonyhádi  előnév^'el, 
királyi  adományt  nyert. 

4.  P.  Miklós,  1848— 49-iki  honvédezredes  és 
politikus,  szül.  Bonyhádon  (Tolna  vm.)  1812  dec. 
15.,  megh.  Baján  1S04  márc.  14.  Testvéreivel 


Perczel 


325 


Perec 


együtt  Vörösmarty  Mihály  növendéke  volt  s 
tanulmányainak  elvégzése  után  Baranya  vmegye 
aljegyzője,  majd  egyik  szolgabirája  lett.  A  libe- 
rális párt  harcaiban  élénk  részt  vett  s  izgatás 
miatt  a  kormány  perbe  is  fogta,  de  ISM).  beszün- 
tette azt.  Az  1848-iki  országgyűlésen  Tolna 
vmegye  kölesdi  kerületét  képviselte.  Mint  nem- 
zetőrségi őrnagy  1848  őszén  bátyjával,  Mórral 
eeyütt  szervezte  a  Znw?/j-cs apátot.  1848  végén 
a^Schlick  ellen  működő  honvédseregbe  lépett  s 
184:9  jan.  4.  részt  vett  a  kassai  csatában,  hol 
ütege  t-eljesen  megsemmisült.  1849  ápr.  bátyjá- 
nak, Mórnak  seregében  harcolt.  Ö  vezette  ápr. 
^.  afóoszlop  rohamát  Szent-Tamás  ellen.  Péter- 
várad felmentése  után  ezen  vár  parancsnoka  volt 
Kiss  Pál  megérkezéséig.  1849  júl.  elején  Arad- 
vár parancsnokává  nevezte  ki  a  kormány,  de  itt 
összeütközésbe  jutott  Damjanich-csal,  ki  öt  enge- 
detlensége miatt  egy  időre  el  is  záratta.  A  sza- 
badságharc leveretése  után  török  földre  mene- 
kült, innen  1851.  Amerikába  ment,  hol  mint 
nyelvmester  és  gazdálkodó  tartotta  fenn  magát. 
1857— 59-ig  Jersey  szigetén  tartózkodott  s  a 
villa-francai  fegyverszünet  után  ismét  vissza- 
ment Amerikába.  Itt  1861.  beállott  az  északi 
államok  hadseregébe  s  mint  Jowa  állam  ezre- 
dese harcolt  a  déliek  ellen.  A  kiegyezés  után 
hazajött  s  1868— 87-ig  Pécs  és  Baranyamegye 
főispánja  volt.  1887— 92-ig  Pécs  városát  képvi- 
selte az  országgyűlésen. 

5.  P.  Mór,  1848— 49-iki  honvédtábornok  és 
politikus,  szül.  Bonyhádon  (Tolna  vm.)  1811  nov. 
11.,  megh.  u.  0.  1899  máj.  23.  Nevelőjének,  Vö- 
rösmarty Mihálynak  hatása  alatt  fejlődött  ki 
erős  demokratikus  és  hazafias  érzése  s  rövid  ka- 
tonáskodás után  megyéje  politikai  életében  ne- 
vezetes szerepet  játszott.  Az  1843— 44-iki  ország- 
gyűlésen Tolna  vm.  egyik  követje  volt  s  a  libe- 
rálispárt legszélsőbb  árnyalatához  tartozott.  1848- 
ban  Buda  város  választotta  be  a  népképviseleti 
országgyűlésbe  s  itt  kíméletlenül  támadta  a  kor- 
mányt és  árulással  vádolta  a  szerbek  ellen  mű- 
ködő magyar  sereg  vezéreit.  1848  őszén  ezre- 
dessé neveztette  ki  magát  s  a  Zrinyi-csapatot 
szervezte  a  dunántúli  megyékben.  Ennek  és  más 
nemzetőr-csapatoknak  élén,  Görgey  Artúr  tá- 
mogatásával fogta  el  1848  okt.  7.  Ozoránál  Roth 
és  Philippovich  tábornokok  7500  főnyi  hadtestét. 
Ezért  a  honvédelmi  bizottmány  tábornokká  lép- 
tette elő,  az  országgyűlés  pedig  nyilvános  köszö- 
netet szavazott  neki.  Ezután  a  Muraközben  har- 
coltj  győzelmesen  Ntigent  hadteste  ellen.  1848 
dec.  Görgey  főseregéhez  rendelték  vissza,  de 
nem  egyesülhetett  azzal,  mert  1848  dec.  30-án 
Moőmál  nagy  vereséget  szenvedett  Jellachich- 
tól.  Seregének  romjaival  Szolnokig  vonult  és  si- 
keresen harcolt  Ottingerrel.  1849  febr.  Dembinski 
fővezérré  való  kineveztetése  miatt  lemondott  és 
csak  márc.  végén  vállalt  újból  vezérséget  a  szer- 
bek ellen.  1849  ápr.  3.  rohammal  elfoglalta  Szent- 
Tamást,  felmentette  Péterváradot  s  egész  a  ti- 
teli  fensíkig  hatolt.  Ezt  nem  tudta  elfoglalni, 
azért  átkelt  a  Tiszán  s  a  szerbeket  több  ütközet- 
ben megverve,  egész  Pancsováig  nyomult.  (L. 
Szabadságharc.)  Kátyi  veresége  után  (1843  jun. 
7.)  elhívták  a  déli  harctérről  s  egy  új  sereg  ólén 


1849  júl.  20.  Túra  mellett  vívott  lovascsatát  az 
oroszokkal.  Engedetlensége  miatt  1849  júl.  30. 
a  kormány  letette  a  fővezérségről  s  mint  önkén- 
tes harcolt  a  szöregi  és  a  szerencsétlen  temesvári 
(aug.  9.)  csatában.  Ezután  török  földre  menekült, 
honnan  1851.  Angliába  ment.  1851  szept.  21-én 
öcscsóvel,  Miklóssal  együtt  halálra  ítélték  s  in 
efflgie  felakasztották  a  pesti  Újépület  háta  mö- 
gött. Sokáig  élt  Jersey  szigetén  s  1867.  tért  haza. 
Ekkor  megválasztották  képviselőnek.  Kéziratait 
unokaöcscsének,  P.  József  cs.  és  kir.  altábor- 
nagynak (szül.  1846,  megh.  1921  jan.  4.)  adta  át. 

Perdendo  v.  perdendosi  (ol.),  zenei  műszó, 
a.  m.  halkítva,  elenyészve. 

Perdikkas.  1.  Több  makedón  király  neve.  Az 
első  Kr.  e.  700  körül  alapította  a  makedón  király- 
ságot. II.  P.  felhasználta  a  peloponnézusi  háború 
zavarait,  hogy  Makedoniát  Athén  befolyásától 
mentesítse.  A  III- at  Kr.  e.  359.  öccse,  II.  Fülöp 
követte  a  trónon.  —  2.  P.,  Nagy  Sándor  kedvelt 
hadvezére,  akinek  pecsétgyűrűjét  ajándékozta 
halálos  ágyán  ós  Roxanétől  születendő  gyerme- 
kének gyámjává  tette  meg.  P.  a  többi  vezéreket 
szatrapáknak  nevezte  ki,  s  így  akarta  őket  távol 
tartani,  de  Antigonos,  Ptolemaios  és  Antipatros 
szövetkeztek  ellene.  P.  Egyiptomba  sietett,  azon- 
ban nem  sikerült  Memflsz  mellett  a  Níluson  való 
átkelés,  mire  éhező  serege  fellázadt  és  sátorában 
megölte  (Kr.  e.  321.). 

Perditio  (lat.)  a.  m.  elveszés,  elpusztulás, 
örök  kárhozat. 

Perdix,  a  mythikus  művész,  Daidalos  (1.  o.) 
unokaöcscse,  a  fürész  és  körző  feltalálója.  Bátyja 
féltékenységből  ledobta  az  athéni  akropolisról  « 
ekkor  fogolymadárrá  változott.  V.  ö.  Holland  : 
Die  Sage  von  Daidalos  und  Ikaros  (Leipzig  1902). 

Perdix  (áiiat),  1.  Fogoly. 

Perdöntő  bajvívás,  1.  Éajvívás. 

Perdrigon,  francia  elnevezése  némely  szilva- 
fajtának, melyeknek  a  színe  hasonlít  a  fogoly- 
madár  nyaktoUazatának  veresbarna  színéhez. 
Ilyen  pl.  a  kerek  szilvák  között  a  tarka  P.  A  név 
a  fogoly  francia  nevétől :  perdrix  származik. 

Perda  (franc,  ejtsd:  perdu,  ol.  pe^^duto)  a.  m. 
elveszett. 

Perdu,  hegy,  1.  Mont-Perdu. 

Perduellio  (lat.),  a  római  jogban  a.  m.felség- 
sértés. 

Perdarabilis  (lat.)  a.  m.  nagyon  tartós,  ki- 
tartó. 

Pere,  kisk.  Abauj-torna  vm,  gönczi  j.-ban,  (1920) 
770  magyar  lak. 

Perea  (gör.  Peraia  a.  m.  túlsó  ország),  1.  az 
ókori  Palesztinában  a  Jordánon  túl,  attól  keletre 
fekvő  ország.  Az  Üdvözítő  életében  Palesztina 
három  zsidó  országának  egyike  (a  másik  kettő 
Júdea  és  Galilea).  —  2.  P.-nak  nevezték  a  rodu- 
siak  a  kariai  tengerpartnak  Rodussal  szemben 
levő  részét. 

Pereat  I  (lat.)  a.  m.  vesszen  el !  a  «vivat» 
(l.  o.)  ellentéte. 

Perebő  (Prilipet),  kisk.  Krassó-Szörény  vm. 
bozovicsi  j.-ban,  (1910)  1746  román  lak.  (Tr.  R.) 

Perec,  gyűrűalakú  tárgy  v.  fonadék ;  továbbá 
gyűrüalakba'font  tekervényes  sütemény,  vagy 
sima  gyűrűalakú  apró  sütemény  (debreczeni  P.) ; 


Perecesgalőca 


326 


Pereire 


azután  hengerded  vagy  gyűrüalakú  csontok  az 
állati  vagy  emberi  testben  (vállperec,  máskép 
knlcscsont). 

Perecesgalóca  (növ.),  1.  Ozláhgomha. 

Perecse,  kisk.  Abauj-Torna  vm.  tornai  j.-ban, 
(1920)  246  magyar  lak. 

Perecseny  (Pere cin),  kisk.  Ung  vm.  bereznai 
j.-ban,  (1910)  2534:  rutén,  magyar  és  szlovák  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Perecsényi  Nagy  László,  1.  Nagy,  30. 

Perecsényszabadi  (Precín  LeJiota),  kisk. 
Trencsón  vm.  puliói  j.-ban,  (i9io)  585  szlovák,  cseh, 
morva,  német  és  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pereczesbányatelep,  Diósgyőrhöz  tartozó  bá- 
nyatelep Borsod  vm.  miökolczi  j.-ban,  (i9io)  2312 
magyar,  német,  tót  és  eg^yéb  lak. 

Pered,  nagyk.  Pozsony  vm.  galántai  j.-ban, 
(1910)  3041  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pereda,  1.  Antonio,  spanyol  festő,  szül.  Valla- 
dolidban  1608  körül,  megh.  Madridban  1678. 
Pedro  de  las  Cuevasnak  volt  tanítványa,  a  rea- 
lizmussal kapcsolatos  spanyol  vallásosság  jel- 
lemző kifejezője.  Művei  közül  kiemelendő  Szt. 
Jeromos  képe  a  madridi  Pradoban,  Az  élet  álom, 
a  madridi  akadémiában.  P.-nak  tulajdonítják  a 
budapesti  Szépművészeti  Múzeumban  levő  Szent- 
háromság és  Pad.  Szent  Antal  a  kis  Jézussal 
képeket. 

2.  P.,  Jósé  Maria  de,  spanyol  regényíró,  szül. 
Polancóban,  Santander  mellett  1834  febr.  7., 
megh.  Madridban  1906  febr.  28.  A  katonai  pályára 
készült,  de  csakhamar  egészen  az  irodalomra 
adta  magát;  ultramontán  és  karlista  érzebnű 
volt  haláláig.  A  spanyol  realisztikus  irány  leg- 
kiválóbb képviselője  volt;  honíitársai  modern 
Cervantesnek  nevezték,  az  akadémia  pedig  tag- 
jává választotta.  Novelláiban  és  vázlataiban  pom- 
pásan rajzolta  meg  szülőföldje  népét  s  erkölcseit 
(Bscenas  montanesas,  1864 ;  Tipos  e  paisajes, 
1871);  nevezetesebb  regényei:  Pedro  Sanchez 
(1883);  Sotileza  (1888);  La  Montalvez  (1891); 
Penas  arriba  (1895).  Magyarul  Körösi  Albin 
fordításában  megjelent  A  látogatások  (Las  visi- 
tas)  c.  elbeszélése  és  Az  apja  fia  (De  tal  palo  tal 
astilla)  c.  regénye  (Budapest  1897). 

Peredi  csata  (1849  jún20—21.).  A  balul 
YégzőAött  zsigárdi  csata  {184&  2^n.  16.)  után  Gör- 
gey új  támadásra  indította  a  IL  (Ashóth)  had- 
testet Herzinger  osztrák  hadosztálya  ellen.  A 
csata  első  napján  (júu.  20.)  Asbóth  rendkívül  ma- 
kacs küzdelem  után  Pered  községből  kivetette  az 
osztrákokat,  akik  Galántha  felé  hátráltak.  Ekkor 
érkezett  meg  a  Paniutin  orosz  hadosztály  ós  a 
Perin  dandár  s  a  megerősödött  osztrák  sereg 
vezérletét  Wohlgemuth  hadtestparancsnok  vette 
át.  Közben  a  III.  (Knézich)  magyar  hadtest  is 
átkelt  a  Vágón  és  a  II.  hadtest  jobb  oldalán  fog- 
lalt helyet.  A  csata  második  napján  (jún.  21.)  a 
magyar  sereg  bal  szárnya  hátrált  meg  először, 
a  centrum  Peredet  sokáig  vitézül  tartotta,  de 
este  felé  ez  is  kénytelen  volt  visszavonulni,  mire 
a  jobb  szárny  is  feladta  a  küzdelmet.  Csata  után 
a  II.  hadtest  Aszód  pusztára  (Csallóköz),  a  III. 
hadtest  pedig  Negyedre  vonult  vissza.  A  kétnapos 
tísatában  a  magyar  sereg  mintegy  2500  embert 
veszített. 


Peredmér  (Predmier),  kisk.  Trencsén  vm. 
vágbeszterczei  j.-ban,  (i9io)  868  szlovák  és  ma- 
gyar lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pere  Dnchesne,  1.  Hébert,  3. 

Pereg,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  rácz- 
kevei  j.-ban,  (1920)  2620  magyar  lak. 

Peregil,  sziklás  sziget  Marokkó  É.-i  partján,  a 
gibraltári  szoros  közelében. 

Pere  Gregoire,  pedagógus,  1.  Girard,  1. 

Peregrina,  spanyol  költőnő,  1.  Avellaneda,  1. 

Peregrinus  (lat.)  a.  m.  idegen,  külföldi, 
bujdosó ;  peregrinatio,  vándorlás,  bujdosás,  ide- 
gen helyen  való  tartózkodás. 

Peregrinus  Proteus,  cinikus  filozófus,  ki  hőse 
Lucianos  egy  művének,  melyet  a  cinikusok  és 
keresztények  kicsúfolására  írt.  V.  ö.  L.  Bernays, 
Lucián  und  die  Kyniker  (1879) ;  Sebestyén  K.,  A 
cinikusok  (1908). 

Peregriny,  1.  J^M,  pedagógus,  szül.  Gálszécsen 
(Zemplén  vm.)  1812  febr.  12.,  megh.  1886  ápr.  3. 
Főúri  házaknál  nevelősködött  (ő  nevelte  Andrássy 
Gyula  grófot),  majd  a  helytartótanácsnál  a  ki- 
rályi könyvbiráló  bizottság  tagjává  nevezték  ki. 
Több  ifjúsági  művet  és  tankönyvet  írt.  Levelező 
tagja  volt  a  Magyar  Tud.  Akadémiának. 

2.  P.  János,  író,  szül.  Hajdu-Böszörményben 
1853  máj.  2.  Tanulmányai  végeztével  1878.  jogi- 
doktor lett.  1872-ben  az  országgyűlési  gyorsiroda 
tagja,  majd  revizora,  1911.  másodfönöke,  1914. 
főnöke  lett.  A  gyorsirodán  kívül  az  Orsz.  M.  kir. 
Zeneakadémián  (1883—89)  ós  a  Szépművészeti 
Múzeumnál  1889  óta  mint  titkár  működött.  A 
Magy.  Gyorsíró  Társaságnak  1909  óta  egyik  al- 
elnöke. Számos  törvény  kiadást  rendezett  sajtó  alá. 

Peregyesség  (lat.  transadio),  perben  kötött 
egyesség,  bírói  egyesség  (1.  Egyesség):  a  régi 
magyar  jogban,  nemesi  javakra  vonatkozó  jog- 
perekben, amidőn  kimenetelük  még  kétséges,  a 
felek  által  kölcsönös  engedékenység  mellett  kötött 
egyesség,  mely  a  tulajdonátruházásnak  sajátságos 
módja  volt,  bevallás  formájában  vagy  a  bü-ó  előtt 
vagy  hiteles  helyen  jött  létre. 

Pereháza  (azelőtt :  Perekreszna),  kisk.  Bereg 
vm.  alsóvereczkei  j.-ban,  Í1910)  212  rutén  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Pereira  da  Silva,  Joao  Manuel,  brazíliai  író,, 
szül.  Rio  de  Janeiróban  1819  aug.  30.,  megh. 
u.  0.  1885.  Ügyvéd  volt  szülővárosában.  Törté- 
neti műveket  írt,  melyek  közül  nevezetesebbek : 
História  dafűnda(?ao  do  Imperio  Brazileiro(1864— 
1882, 3  kötet) ;  Plutarcho  brazileiro  (1866, 2  köt.) ; 
Obras  politicas  e  literarias  (1868,  2  köt.). 

Pereire  (eátsd:  perér),  Jacques  Emilé  és  Isaac, 
két  portugál  eredetű  francia  bankár,  akik  közül 
az  első  1800  dec.  3.  szül.  és  1875  jan.  7.  halt  meg-, 
az  utóbbi  pedig  1806  nov.  25.  Bordeauxban  szü- 
letett és  1880  júl.  12.  halt  meg.  Hiiiievöket  a 
paris— st.-germaini  vasút  kiépítésével  szerezték. 
1852-ben  megalapították  a  Credit  inobilierhankot 
ós  számos  vasúti  vállalatot  és  más  vállalatokat 
létesítettek.  Midőn  a  Credit  mobilier  megbukott 
(1867),  a  P.  testvérek  a  Compagnie  transatlan- 
tique-ot  alapították,  mely  azonban  szintén  csődbe 
jutott.  A  császári  kormány  segítőkezet  akart 
ugyan  nyújtani  a  Compagnie  igazgatóinak,  de  a 
javaslathoz  a  képviselőház  nem  járult  hozzá.  A 


Pereirokéreg 


-     327 


Perennlbranchíata 


börzén  a  P.  testvérek  mindvégig  szerepet  játszot- 
tak. P.  Isaac  több  munkát  is  irt :  Le  role  de  la 
Banqne  de  Francé  et  l'organisation  du  credit  en 
Francé  (1864) ;  Questions  financiéres  (1877) ;  Po- 
litique  flnanciére  (1879). V.  ö.  Merruau,  Souvenirs 
de  l'hótel  de  ville  de  Paris  1848— 52  (Paris  1875). 

Pereirokéreg  (növ.),  1.  Geissospermum. 

Perejaszlav,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
volt  Poltava  orosz  kormányzóságban  a  Dnjepr 
mellett,  (i9io)  19,200  lak.  Most  Ukrajnához  tartozik. 

Perejaszlavl-Szaljeszky,  az  ugyanily  nevű 
járás  székhelye  Vladimír  orosz  kormányzóságban, 
a  Plescsejevo-  vagyis  Perejaszlavszkoje-tó  mel- 
lett, (1910)  12,510  lak. 

Pere  Joseph,  1.  József  atya. 

Perek  (új-héb.),  1.  a  zsidó  könyvek  fejezetei- 
nek elnevezése.  —  2.  P.,  helyesebben  Pirké  Abót, 
a  talmudi  bölcsek  erkölcsi  mondásai,  melyeket 
r^i  zsidó  szokás  szerint  a  nyári  szombatok 
délutánjain  olvasnak. 

Pereked,  kisk.  Baranya  vm.  pécsváradijj.-ban, 
(1920)  351  magyar  lak. 

Perekop,  1.  földszoros,  amely  Krim-félszige- 
tet  a  szárazföldhöz  köti.  —  2.  P.  (Or-kayu),  az 
ugyanily  nevű  járás  székhelye  az  itt  10  km.  szé- 
les P.-i  szoros  közepén  kb.  6000  lak.  Most  Uk- 
rajnához tartozik.  Az  ókorban  P.-tól  valamivel 
DK.-re  volt  Taphros. 

Pere  liacbaise,  párisi  temető,  1.  La  Ghaise. 

Perelőkészítés.  Habár  a  szóbeliségre  alapított 
polgári  perrend  fő  elve  az,hogy  a  perfelek  a  tény- 
állásra vonatkozó  előadásaikat,  támadásukat, 
védelmüket  és  kérelmüket  a  biróság  előtt  közvet- 
lenül és  szóbelüeg  kötelesek  előterjeszteni :  mégis 
ez  az  eljárás  sem  nélkülözheti  egészen,  hogy  a 
tárgyalás  előtt  a  felek  a  keresetben  vagy  az 
elözö  eljárásban  nem  foglalt  azokat  a  kérelme- 
ket, támadó  és  védő  eszközöket,  tényállításokat 
ós  bizonyítékokat,  melyeket  a  következő  tárgya- 
láson előadni  akarnak,  előkészítő  irattal  (l.  o.) 
egymással  közöljék.  Ezenfelül  bonyolódottabb 
perekben,  főleg  olyanokban,  amelyekben  vitás 
követelések  vagy  ellenkövetelések  nagy  száma 
fölött  kell  tárgyalni,  szükségesnek  mutatkozik, 
hogy  a  peranyag  kiküldött  biró  előtt,  előzetes 
tárgyaláson  rendeztessék  és  tisztáztassék  (1.  Elő- 
készítő eljárás). 

Perels,  Ferdinánd,  a  nemzetközi  tengerjog 
nagytekintélyű  tudósa,  szül.  Berlinben  1836  jún. 
30.,  megh.  u.  o.  1903  dec.  24.,  mint  a  német  bi- 
rodalmi tengerészeti  hivatal  osztályfőnöke.  Fő 
művei :  Das  Internationale  öffentliche  Seerecht 
der  Qegenwart  (Berlm  1882, 2.  kiad.  1903.,francia 
és  orosz  fordításban  is  megjelent) ;  Handbuch  des 
allgemeinen  öfifentlichen  Seerechts  im  Deutschen 
Reiche  (u.  o.  1884). 

Perem  v.  gallér,  a  csövek  végén  alkalmazott 
szélesebb  váil,  arra  való,  hogy  vele  a  csöveket 
csavarok  segítségével  egymáshoz  kapcsolhassák. 
Ezenkívül  alkalmazást  nyer  a  csapágyak  csé- 
széin, hol  a  csészéket  végeikre  alkalmazva  védi 
az  oldalmozgások  ellen,  továbbá  alkalmazzák 
szelepeken,  szíjkerekeken  és  más  olyan  helyeken, 
ahol  általuk  valamit  kötni  vagy  tartani  akarnak. 
—  P.  az  építészetben  valamely  nyílásnak  (ajtó- 
nak, ablaknak)  kerete. 


Peremarton,  nagyk.  Veszprém  vm.  veszprémi 
j.-ban,  (1920)970  magyar  lak. 

Peremező  gép,  bádogos-ipari  munkagép,  mely 
hengeresre  vagy  kúposra  hajlított  lemezek  görbe 
éleit,  vagy  köralakú  síklapok  peremét  felhajtja. 

Peremía,  vastag  szegélyf a,  mely  a  hajó  f ödél- 
zetét  körülfogja. 

Peremlemez,  l.  Kazánlemez. 

Perem-népek.  Ósi  emberfajták  maradványai, 
kik  a  rasszoknak  a  létért  folytatott  küzdelmében 
a  kontinensek  belső,  termékeny  vidékeiről  azok 
széleire  és  szigeteire,  kietlen,  terméketlen  vidé- 
kekre, sarkokra  stb.  szorultak  s  a  kihalás  végső 
stádiumában  élnek.  Ilyenek  az  eszkimók,  koikoi- 
nok  (busman  és  hottentotta),  veddák  (Ceylon  szi- 
get), andamánok  (Andaman  sziget),  hovák  (Ma- 
dagaszkár sziget),  tűzföldiek  (Dél-Amerika),  ainók 
(Jezo,  Sachalin,  KuriU  sziget)  stb.  Megegyeznek  a 
Stratz-féle  protomorf  rasszokkal.  Az  ókori  írókP., 
hyperboreusok,  szél-lakók  stb.  elnevezés  alatt  min- 
denféle fantasztikus  külsejű  (egyszemű,  egy  lábú, 
fej  nélküli,  orr  nélküli,  androgyn  stb.)  népeket 
írtak  le.  V.  ö.  Hartmann  Schedel,  Chronik  1493. 

Peremtio  (lat.)  a.  m.  megsemmisítés,  el- 
évülés. 

Peremtorius  (lat.)  a.  m.  megsemmisítő ;  a 
római  jogban  a  kifogásokat  (exceptio,  1.  o.)  Gaius 
peremtoriusokra,  azaz  olyanokra,  melyek  a  ke- 
resetet egyáltalán  kizárják,  és  dilatoriusokra, 
azaz  olyanokra,  melyek  csak  halasztó  hatályúak 
(ú.  n.  pergátló  kifogások),  osztotta  föl.  Ez  utób- 
biak lényegileg  egyáltalán  nem  is  kifogások,  ha- 
nem valamely  perelőf  ölté  tel  hiányai. 

Perenci,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai  j.-ban, 
(1910)  350  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Perenkívüli  eljárás,  helyesebben :  nem  peres 
eljárás  {\a.t.iurisdictio  voluntaria,  ném.  freiml- 
lige  Gericktsbarkeit,  Verfahren  ausser  Streit- 
sacken)  a  bíróságnak  v.  egyéb  állami  v.  más 
közhivatali  szervnek  (pl.  közjegyzőnek,  gyám- 
hatóságnak) közreműködése  nem  peres  jogviszony 
megalapítása,  biztosítása,  átváltoztatása,  meg- 
szűnése köriíl;  Uyen  az  örökösödési,  a  telek- 
könyvi, a  végrehajtási  eljárás,  a  meghagyásos 
eljárás,  nem  peres  eljárás  kereskedelmi  és  váltó- 
ügyekben, hitbizományi  eljárás,  okiratok  meg- 
semmisítésére irányuló  eljárás  stb.  AP.  szabályait 
nálunk  nem  foglalja  össze  egységes  kódex,  ha- 
nem részint  a  Pp.  ^1.  a  meghagyásos  eljáráso- 
kat), részint  a  P.-ok  egyes  nemeiről  szóló  külön 
törvények  vagy  tv.  alapján  kibocsátott  rende- 
letek tartalmazzák.  E  szabályokban  egységes 
elvekül  tekinthetjük  a  következőket :  az  eljárás 
nem  keresettel,  hanem  kérvénnyel  indul  meg,  a 
határozat  alakja  végzés,  a  f ellebbvitelé  felfolya- 
modás, rendszerint  nem  létesít  a  határozat  res 
judicatát,  perújítás  ki  van  zárva,  az  eljárás  költ- 
ségét az  ellenfél  terhére  rendszerint  nem  álla- 
pítják meg,  kötelező  ügyvédi  kényszer  nincs.  A 
német  és  az  osztrák  jogban  egységesen  van  a  P. 
szabályozva  (1854  aug.  9. ;  1898  máj.  17.). 

Perennalis  fassío  (lat.),  1.  Orökvallás. 

Perennibrancliiata  (áiiat),  azon  farkos  két- 
éltüeknek  (Urodela,  1.  Kétéltűek)  gyűjtőneve, 
melyek  egész  életűkön  át  külső  kopoltyúkkal  van- 
nak ellátva. 


Perennis 


328     — 


Peres  eljárás 


Perennis  (lat.)  növény  (kiteleló  v.  áttelelő 
növény,  plánta  P.),  amelynek  élettartama  több 
tenyészet!  időszakon  át  folytatódik.  L.  Kitelelő 
növény. 

Pereny  (Perina),  kisk.  Abaúj-Torna  vm.  csere- 
háti j.-ban,  (1910)  1241  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 
Perenye,  kisk.  Vas  vm.  kőszegi  j.-ban,  (1920) 
913  magyar  lak. 

Perényes  (Priboj  prí  Modrom  Kamaú), 
kisk.  Nógrád  vm.  kékkői  j.-ban,  (1910)  119  szlovák 
Jak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Perényi  (perényi,  báró)  család,  abaujvmegyei 
eredetű  ősrégi  család,  melynek  első  ismert  őse 
Dobosi  Orbán,  ki  1292  körül  nyerte  királyi  ado- 
mányként a  családi  nevet  adó  Perényt.  Fia  Miklós 
sárosi  főispán,  másik  fia  János  királyi  főpohár- 
nok, kinek  Péter  fiától  a  családnak  u.  n.  nádori 
ága  származik,  melynek  legkiválóbb  tagja  Imre, 
Ábaúj  vármegye  örökös  főispánja,  1504;-től  nádor 
és  a  kunok  f  őbh'ája.  Még  Mátyás  királytól  vissza- 
kapta az  atyjától  elkobzott  javakat.  Nagy  tevé- 
kenységet fejtett  ki  az  1505-iki  rákosi  országgyű- 
lés ama  határozata  ellen,  mely  szerint  idegen  nem 
kerülhet  a  trónra.  Végül  ő  is  aláirta  e  végzést. 
1512.  horvát  bán  lett,  mely  méltóságról  azonban 
csakhamar  lemondott.  Aláírta  továbbá  az  Ulászló 

és  Miksa  császár  közt 
1515.  kötött  egyezséget. 
Ez  alkalommal  Ulászló 
Siklós  várát,  Miksa  csá- 
szár pedig  a  szent  római 
birodalmi  hercegi  ran- 
got adományozta  neki. 
Megli.  1519  febr.  5.  Má- 
sodik felesége  Kanizsai 
Dorottya.  Fia  V.  Féter, 
szül.  1502.,  megh.  1548. 
1519.  temesi  főispán  és 
kapitány.  Ebben  az  év- 
ben lett  koronaőr  is,  utóbb  erdélyi  vajda  és  Abaúj 
vármegye  örökös  főispánja.  A  mohácsi  csatában 
is  vitézkedett,  utána  pedig  Szapolyai  János  párt- 
jára állott.  1527.  Szeged  táján  kudarcot  vallott 
Fekete  János  rablóhadával  szemben.  Ez  év  végén 
I.  Ferdinándhoz  állott,  aki  meghagyta  az  egri  püs- 
pökségi javak  és  a  mohácsi  vészben  elpusztult  Pa- 
lóczy  Antaltól  elfoglalt  Sárospatak  birtokában.  (Ez 
utóbbit  1534-4!l.  erősséggé  alakította  át.)  Korona- 
őri  és  erdélyi  vajdai  méltóságát  is  megtartotta. 
Egy  ízben  Szapolyai,  máskor  pedig  Szolimán  szul- 
tán fogságába  került,  ahonnan  csak  Ferenc  fiának 
túszul  hagyásával  menekedhetett  meg.  1529—39. 
ismét  Szapolyai  párthíve,  sőt  ő  kéri  meg  ura  szá- 
mára Izabellát  és  Krakóból  Erdélybe  hozza.  1538.  a 
nagyváradi  béke  létrejöttén  munkálkodott.  Midőn 
Szapolyai  1540.  meghalt,  Ferdinánd  pártjára  tért 
vissza,  ki  őt  jutahnul  kancellárrá  tette.  Részt  vett 
Roggendorfnak  (1541)  és  Joachim  brandenburgi 
őrgrófnak  (1542)  Buda  visszavételére  célzó  hadi 
vállalataiban.  Mivel  azzal  vádolták  (ami  nem  is 
volt  teljesen  alaptalan),  hogy  török  főhatóság 
alatt  ő  akarja  a  koronát  megszerezni,  I.  Ferdi- 
nánd király  1542.  elfogatta  és  nem  bocsátotta  sza- 
badon holta  napjáig  (1548).  Nagy  buzgalmat  fej- 
tett ki  a  protestáns  vallás  érdekében.  Sárospata- 
kon van  eltemetve.  A  nádori  ág  a  XVI.  sz.-ban 


Perényi-család  címere 


P.  Gáborban  halt  ki.  A  jelenlegi  bárói  nemzedék 
János  kir.  főpohárnoknak  Simon  fiától  származik 
le.  Leszármazol  közül  György,  Zemplén-  és  Mo- 
són vm.  főispánja,  1590.  körül  bárói  rangot  nyert. 
Négy  fia  volt,  Zsigmond,  Ferenc,  Imre  ós  Gábor, 
kik  közül  Imre  ága  nyúlik  le  napjainkig.  —  Ne- 
vezetesebb tagjai  még  a  családnak : 

1.  P.  Zsigmond  báró  (id.),  a  honvédelmi  bizott- 
ttmány  tagja,  a  főrendiház  elnöke,  a  szabadság- 
harc egyik  vértanúja,  szül.  Ardón  1783.,  kivégez- 
tetett Pesten,  az  Újépületben  1849  okt.  24.  Előbb 
beregi  alispán,  majd  kir.  tanácsos,  1838.  pedig 
ügocsa  vm.  főispánja  lett.  1848  júl.  14.  a  főrendi- 
ház alelnökévé  neveztetett  ki,  1848  októberétől 
fogva  pedig  mint  elnök  vezette  a  számban  meg- 
fogyatkozott főrendek  tanácskozását.  A  szabad- 
ságharc ügye  mellett  mindvégig  kitartott.  Szob- 
rát 1906  okt.  26.  leplezték  le  NagyszőUősön. 

2.  P.  Zsigmond  báró  (ifj.),  szül.  Budapesten 
1870  nov.  25.  Tanulmányai  végeztével  1896.  a 
nagyszőllősi  kerület  országgyűlési  képviselőjévé 
választották,  1903.  Máramaros  vm.  főispánja  lett  ; 
1913.  belügyi  államtitkárrá  nevezték  ki,  mely 
állását  a  Tisza-kormány  bukásáig  viselte.  A  kom- 
munizmus alatt  Budapesten  igyekezett  a  polgár- 
ság és  a  hazafias  érzésű  munkásság  megszerve- 
zésével Kun  Béláék  uralmát  megdönteni,  amiért 
elfogták  és  statáriális  bíróság  elé  állították.  A 
börtönből  csak  a  kommunizmus  megszűnése  után, 
1919  augusztus  havában  szabadult  ki.  Ezután 
megalakította  a  Magyar  Nemzeti  Szövetséget, 
melynek  országos  elnöke.  A  Friedrich-kormány- 
ban  1919.  rövid  ideig  belügyminiszteri  állást  vi- 
selt. Wekerle  Sándor  elhunyta  után  az  Országos 
Közművelődési  Tanács  elnökévé  választották. 

Peiényi,  1.  István,  egyházi  író,  1.  Patzner. 

2.  P  József,  irodalomtörtónetíró,  szül.  Buda- 
pesten 1871  aug.  25.  Középiskoláit  Budapesten 
végezte,  majd  belépett  a  kegyes-tanítórendbe  s  Ko- 
lozsvárt tanári  és  bölcseletdoktori  oklevelet  szer- 
zett. Mint  tanár  Kolozsvárt,  Sátoraljauhelyen, 
Nagykanizsán,  Veszprémben  és  Budapesten  mű- 
ködött. A  Szent  István  Akadémia  tagja.  Irodalom- 
történeti dolgozatai  nagyrészt  gimnáziumi  értesí- 
tőkben jelentek  meg.  Nevezetesebbek:  Bozsnyai 
Dávid  (1896) ;  Szemere  Miklós  életrajza  (1897) ; 
Ikdrödy  János  életrajza  (1899) ;  Irodalomtörté- 
netírásunk  első  munkásai  (1901);  Dugonics  An- 
drás színmüvei  (1903) ;  Szász  Béla  élete  és  köl- 
tészete (1903);  Dugonics  András  ttcdákossága 
(1904) ;  BoriitJi  Elemér  életrajza  (1905) ;  Keme- 
nes  Ferenc  életrajza  (1907) ;  Jánosi  Gusztáv 
(1912) ;  Szigeti  József  élete  és  müvei  (1915) ; 
Csepreghy  Ferenc  (1918) ;  Aranka  György  Er- 
délyi Magyar  Nyelvművelő  Társasága  (1918). 

Peres  (Pravotice),  kisk.  Trencsén  vm.  báni 
j.-ban,  (1910)  300  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.). 

Peres  Sánd,or,  pedagógus,  szül.  Csenger-Újfalu- 
ban  (Szatmár)  1863  febr.  26.,  megh.  Budapesten 
1907  dec.  27.  Budapesten  volt  óvó-  és  tanítóképző - 
intézeti  igazgató.  Főművei :  Neveléstan  (Buda- 
pest 1904) ;  Magyar  kisdedóvó;  Abeszéd- és ér- 
teleníigyakorlatokról. 

Peres  adomány,  l.  Adományrendszer. 

Peres  eljárás  (lat.  jurisdictio  contentiosa, 
nem.  Streitverfahren),  a  vitás  jogviszony  birói 


Pereskia 


329    — 


Perfal 


eldöntésére  irányuló  eljárás.  A  polgári  eljárásra 
nézve  1.  Polgári  perrendtartás  és  Per,  a  bün- 
tető eljárásra  nézve  1.  Bűnvádi  eljárás  és  Bűn- 
vádi perrendtartás. 

Pereskia  PlunK^^'f.),  1.  a  kaktuszfélék  (Cac- 
faceae)  családjához  tartozó  génusz.  15  faja  főleg 
Mexikóban  és  Délamerika  keleti  részén  él  egész 
Argentínáig.  Helyes  nevük  Peireskia  (l.  o.).  2. 
Pereskia  Vell.  a.  m.  Hippocratea  L.,  mely  a 
Hippocrateaceae  család  génusza  és  mintegy  70, 
a  ti'ópusokon  élő  kúszó  cserjefajt  tartalmaz. 

Perestó  (Pertoca),  kisk.  Vas  vm.  muraszom- 
bati j.-ban,  (1910)  597  vend  lak.  (Tr.  SzHSz.). 

Perestyén  (Priszián),  kisk.  Krassó-Szörény 
vm.  karánsebesi  j.-ban,  (1910)  490  román  lak.  (Tr.R.). 

Pereszlény  (növ.),  1.  Satureja. 

Pereszlény  (PeresVány),  kisk.  Hont  vm.  Ipoly- 
sági j.-ban,  (1910)  625  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.). 

Pereszlö  (Priszlop),  kisk.  Máramaros  vm.  ökör- 
mezői j.-ban,  (1910)  1391  rutén  és  német  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.). 

Peresznye,  kisk.  Sopron  vm.  csepregi  j.-ban, 
(1920)  783  horvát  és  magyar  lak. 

Pereszteg  (azelőtt:  Németper eszteg),  kisk. 
Sopron  vm.  soproni  j.-ban,  (1920)  1180  magyar  lak. 

Perét,  Raotil,  francia  politikus,  szül.  1870. 
Ügyvéd  volt  s  a  viennei  kerület  1912.  képviselő- 
nek választotta.  1914-ben  kereskedelmi  minisz- 
ter, 1917.  a  Painlevó-kabinetben  igazságügyi 
miniszter  lett.  1920  februárban  Deschanelnek 
köztársasági  elnökké  történt  választása  után  a 
kamara  őt  választotta  meg  elnökévé. 

Peréte  (Prejta),  kisk.  Trencsén  vm.  ülavai 
j.-ban,  (1910)  561  szlovák  és  magyar  lak.  (Tr.  Cs.- 
Szl.). 

Per  exemplum  (lat.)  a.  m.  például. 

Perey,  Liwíen,  álnév,  1.  Herpin. 

Perez  (ejtsd:  peresz),  Antonio,  spanyol  állam- 
férfiú, szül.  Monrealban  1539.,  megh.  Parisban 
1611  nov.  3.  Eboli  herceg  (1.  0.)  ajánlatára  1567. 
II.  Fülöp  spanyol  király  magántitkára  lett  s  nagy 
befolyással  volt  rá.  Eboli  halála  után  az  Álba  her- 
ceg ellen  alakult  békepárt  vezére  volt.  E  politika 
érdekében  tétette  el  láb  alól  II.  Fülöp  tudtával 
Don  Jüan  nématalföldi  helytartó  titkárát,  Esco- 
hedöt.  E  gyilkosságra  őt  magánbosszúja  is  sar- 
kalta, mert  Escobedo  azzal  fenyegette,  hogy 
elárulja  Eboli  özvegyével  való  szerelmi  viszonyát. 
Mikor  Álba  herceg  pártja  jutott  uralomra,  II.  Fü- 
löp P.  ellen  pert  indított  azon  a  címen,  hogy  a 
király  bizalmával  visszaélt.  P.-t  1579.  fogságba 
vetették,  kínpadra  vonták,  de  a  döntő  ítélet  ki- 
mondásával késlekedtek.  1590-ben  sikerült  elme- 
nekiUnie  Aragóniába,  mire  halálra  ítélték.  Az 
aragóniai  hatóságok,  régi  kiváltságaikra  hivat- 
kozva, pártfogásukba  vették  P.-t.  II.  Fülöp  ekkor 
az  inkvizíció  számára  követelte  P.  kiadatását. 
Ennek  ki  is  szolgáltatták  (1591  máj.),  de  a  nép 
kiszabadította  őt  a  fogságból,  sőt  érdekében  nagy 
felkelés  támadt  Aragóniában,  melyet  csak  két 
évi  véres  harc  után  tudott  II.  Fülöp  elnyomni.  P. 
ezúttal  is  megmenekült  s  előbb  Franciaországba, 
majd  Angliába  ment.  Innen  heves  harcot  indított 
II.  Fülöp  ellen  s  leleplezte  annak  terveit  állam- 
titkok elárulásával.  De  ezen  irataiban  (Cartas, 
Relaciones)  sok  a  ferdítés  és  csak  rövid  időre  tud- 


tak érdeklődést  kelteni.  P.  elfeledve  ós  nyomor 
ban  halt  meg.  P.  életsorsát  Gutzkow  egyik  drá 
májában  dolgozta  fel,  de  teljesen  hamis  képe 
adott  róla.  V.  ö.  Mignet,  Antonio  P.  et  Philippí 
n.  (Paris  1881,  5.  kiad.). 

Perez  Galdós,  BenitOj  don,  spanyol  regényíró 
szül.Las  Palmasban  (Kanári-szigetek)  1845,  megh 
1920  jan.  7.  Gyermekkora  óta  Spanyolországba! 
élt.  Tagja  volt  a  képviselőháznak  s  1889  óta  i 
spanyol  akadémiának.  P.  Spanyolországban  a  jó 
zan  realizmus  legkiválóbb  képviselője  s  úgy  te 
hetségénél,  mint  termékenységénél  fogva  egyik* 
a  legkiválóbb  spanyol  regényíróknak.  Irodaim 
munkásságát  Episodios  nacionales  (Madrid  1872- 
1876,  30  köt.)  c.  regénysorozatával  kezdte  meg 
amelynek  tárgya  a  spanyol  függetlenségi  harc 
ból  van  véve,  s  amely  igen  nagy  sikert  aratott 
Egyéb  nevezetes  regényei :  Dona  Perfecta  (Mad 
rid  1875) ;  Glória  (u.  0.  1876) ;  Marianela  (u.  0 
1877) ;  La  família  de  León  Roch  (u.  o.  1878) ;  L? 
desheredada;  El  amigo  manso;  La  de  Bringa 
(1884);  Tormente  (1884);  Lo  prohibido  (1887) 
Fortunata  y  Jacinta  (1887) ;  Angel  Guerra  (1891) 
Torquemada  y  San  Pedro  (1895) ;  Nazarín  (1895 
stb.  A  drámaírás  terén  első  darabjával  (Realidad 
figyelmet  keltett,  de  a  többivel  (La  de  San  Quintíu 
Los  condenados,  Gérona)  nem  aratott  nagyobi 
sikert.  Csak  az  Bleetra  (1901)  c.  antiklerikáli 
drámája  váltott  ki  nagyobb,  de  múló  sikert,  mó^ 
a  külföldön  is,  talán  eltiltása  miatt.  Magyaru 
megjelent :  Glória  (Egy  spanyol  leány  története 
ford.  Nagy  István,  Budapest  1881) ;  Az  apáca  (u 
0.  1903),  Dona  Perfecta  (u.  0. 1903) ;  Misericordií 
(ford.  Hegedűs  Artúr,  u.  0.  1919).  V.  ö.  Pardi 
Bazán  Emília,  P.  (Revue  Europóenne,  Paris). 

Perezia  Lag.  (növ.),  a  fészkes  viráguakho; 
tartozó  génusz,  melynek  mintegy  70  faja  Arizon? 
és  Texastól  Patagoniáig  van  elterjedve.  Füvei 
és  cserjék ;  egyes  mexikói  fajok  gyökere  (pi 
piszahuac-gyökér,  vegetabilis  arany)  Mexikóbai 
és  Angliában  használatos  hajtószer. 

Pereziták  (Pheresiták),  Kánaán  lakosahial 
egy  része,  akik  az  Efraim-hegység  mentében  Bé 
téltől  É.-nak  egészen  Szichemen  túl  laktak.  A: 
izraeliták  honfoglalása  után  egy  ideig  még  meg 
tartották  függetlenségüket,  később  azonban  Sala 
mon  királynak  meghódoltak. 

Perfall,  1.  Anton,\)é^6,  német  író,  szül.Lands 
bergben  1853  dec.  11.,  megh.  Schlierseeben  191' 
nov.  3.  Irt  költeményeket,  elbeszéléseket  (Übei 
allé  Gewalten  1889 ;  Jagdteufel  1899 ;  Der  Alm 
schreck  1903 ;  Die  Malschule  1904),  regényeké 
(Dámon  Ruhm  1889;  Der  Scharfenstein  1894 
Münchn.  Kindl  1904;  Förster  Sóllmann  1911;  Baro 
nin  Burgl  1913)  s  drámákat. 

2.  P,  Karlfhécró,  német  zenei  író  és  zeneszerző 
szül.  Münchenben  1824  jan.  29.,  megh.  u.  o 
1907  jan.  15. 1854-ben  megalapította  a  münchen 
oratórium-egyesületet,  1864.  zenei  intendáns  lett 
Művei:  1.  operák:  Sakuntala  (1853);  Das  Kon- 
terfei  (1863);  Raimondin  (1881);  Junker  Hein/ 
(1886) ;  2.  mesejátékok  (karművek :  Domröschen 
ündine,  Rübezahl ;  3.  ünnepi  játékok ;  4.  dalok 
5.  irodalmi  művek :  25  Jahre  Münchener  Hof 
theatergeschichte  (1892);  Die  Bntwickelung  des 
modemen  Theaters  (1899). 


Per  fas  et  nefas 


330     — 


Perfetto 


3.  P.,  Kari,  báró,  német  író  ós  műkritikus, 
szül.  Landsbergben  (Bajorország)  1851  márc.  24. 
Tanulmányai  befejeztével  a  Kölnisclie  Zeitung 
múkritikusa  lett.  Művei  közül,  melyek  részben 
Theodor  von  der  Amnier  név  alatt  jelentek  meg, 
f elemlíthetők :  Münchener  Bilderbogen  (Stutt- 
gart 1878,  2.  kiad.) ;  Bin  Wintermárchen  (novella, 
u.  0.  1879).  Saját  neve  alatt:  Die  Heirat  des 
Herm  von  Radenau  (Düsseldorf  1884) ;  Vomehme 
Geister  (u.  o.  1883,  2  köt.);  Die  Langsteiner 
(u.  0.  1886,  2  köt.) ;  Natürliche  Liebe  (u.  o.  1890) ; 
Das  Königsliebehen  (u.  o.  1895) ;  Sein  Recht  (10. 
kiad.  u.  0.  1905) ;  Der  Schöne  Wahn  (1901,  5. 
kiad.  1905) ;  Der  neue  König  (1912) ;  Das  Schick- 
sal  der  Agathe  Rottenau  (1916) ;  Der  Weg  des 
Witwers  (1916). 

Per  fas  et  nefas  (lat.),  1.  Fas. 

Perfectibilitas  (lat.),  a.  m.  tökéletesedési 
képesség.  A  teológusok  vitatják  a  keresztény  val- 
lás, a  politikusok  egyes  politikai  intézmények 
tökéletesedési  képességét.  Annak  a  hitnek  jelö- 
lésére, hogy  az  emberi  nem  a  tökéletesedés  ál- 
landó processzusán  megy  át,  a  barbár  perfekti- 
bilizinus  szót  alkották,  s  e  tan  hiyeit  per fektibi- 
listáknak  nevezik,  azzal  a  névvel,  amellyel  eleinte 
Weishaupt  nevezte  az  általa  alapított  illumi- 
iiátusokat  (1.  0.). 

Perfectio  (lat.)  a.  m.  bevégzés,  befejezés, 
valamely  ügylet  létrejövése.  Az  ügylet  perfekt, 
ha  pl.  vevő  és  eladó  az  áruban  és  árban  meg- 
egyeztek. 

Perfectuin  (lat.)  a.  m.  bevégzett,  tökéletes  ; 
mint  igeidő  a  befejezett  cselekvést  (múlt)  jelenti. 
L.  Igeidők. 

y  Perfekcionisták  (lat.,  a.  m.  tökéletesedök)  v. 
oibliai  kommunisták,  kiket  köznéven  szabadon 
szeretőknek  vagy  a  szabad  szerelem  prédikáto- 
rainak is  neveznek.  Észak-Amerikában  az  Oneida 
folyó  vidékén  (innen  Oneida  község  is  a  nevök) 
egy  kis  szekta,  melynek  alapítója  a  Vermont 
államban,  Brattleboroughban  született  Noyes 
John  Humphrey,  ki  1831.  bűneinek  tudatára  éb- 
redvén 8  az  üdvösség  utjai  után  tudakozódván,  a 
teológia  tanulmányozására  adta  magát,  lel- 
késszé lett  egy  kongregacionalista  gyülekezet- 
ben, majd  tovább  menvén,  egy  külön  felekezetet, 
általa  ú.  n.  családot  alkotott,  tiszta  vagyon-  és 
szigorúan  rendszabályozott  nöközösséggel.  A 
kommunizmus  mellett  hitelvük  az,  hogy  az  Isten- 
nel való  kiengesztelődósre  és  a  bűntől  való  vált- 
ságra a  hiten  kívül  semmi  egyéb  sem  szükséges. 

Perfektibilisták,  1.  Perfectibilitas  és  lllumi- 
nátusok. 

Per  felfüggesztése,  1.  Eljárás  felfüggesztése 
és  Tárgyalás  felfüggesztése. 

Perfeljegyzés,  telekkönyvbe  bejegyzett  jogot 
érintő  per  folyamatban  létének  a  telekkönyv- 
ben feljegyzése.  Célja,  hogy  a  telekkönyvbe  be- 
jegyzett jogosult  személyében  beálló  változás  a 
perben  keletkező  ítélet  végrehajtását  meg  ne 
akassza.  A  kir.  Kúria  11.  számú  döntvénye  sze- 
rint P.  csak  a  telekkönyvi  rendtartás  XVI.  feje- 
zete értelmében  a  bejegyzés  érvénytelensége  v. 
megszűnte  okából  támasztott  kitörlési  keresetek 
alapján  rendelhető  el.  De  helye  van  a  jelzálogjog 
érvényesítése  okából  indított  jelzálogos  per  (1860 


szept.  19-iki  igazságügyminiszteri  rendelet),  to- 
vábbá a  telekkönyvi  kiigazítási  és  a  vagyon- 
közösség megszüntetési  per  (1912.  LIV.  t.-c.  12.  §.) 
feljegyzésének  is.  A  keresetet  a  P.  foganatosí- 
tása végett  a  telekkönyvi  hatóságnál  kell  beadni, 
amely  a  feljegyzés  iránt  határoz  és  a  kereset- 
levelet a  hiteles  telekkönyvi  kivonattal  a  per- 
bírósághoz teszi  át.  A  telekkönyvi  kitörlés  és  a 
telekkönyv  kiigazítása  iránti  perekben  a  perbíró- 
ság a  jogerős  egyességet  (ítéletet)  hivatalból 
teszi  át  a  telekkönyvi  hatósághoz,  amely  a  meg- 
felelő bejegyzés  iránt,  illetőleg  a  feljegyzés  tör- 
lése iránt  hivatalból  határoz. 

Perfélképesség,  1.  Perképesség. 

Perfelvétel  (ném.  Einleitung  der  Streitver- 
handlvng)  a  szóbeliségen  alapuló  polgári  peres 
eljárásban  a  per  létrehozásának  a  szaka,  szembe- 
állítva az  érdemleges  tárgyalásnak  mint  a  per 
folytatásának  a  szakával ;  a  pernek  ez  a  ketté- 
osztása (ú.  n.  P.-i  caesura)  a  per  gyors  lebonyolí- 
tását biztosítja  (1.  Per,  Perfelvételi  tárgyalás). 

Perfelvételi  időköz  az  az  idő,  amely  a  per- 
felvételi tárgyalásra  idéző  végzésnek  a  kézbesí- 
tése s  e  tárgyalás  határnapja  között  van ;  a  P.  a 
törvényszéki  eljárásban  legalább  8  nap,  ha  a  kéz- 
besítés az  alperesnek  a  bíróság  székhelyén  tör- 
ténik, és  legalább  15  nap,  ha  belföldön  másutt ;  a 
járásbirósági  eljárásban  az  említett  megkülön- 
böztetés szerint  3,  illetőleg  8  nap.  Sürgős  esetben 
rövidebb  is  lehet.  Külföldi  kézbesítés  v.  hirdet- 
ményi idézés  esetében  megfelelelő  időközt  kell 
kitűzni.  A  P.  megtartása  azért  fontos,  mert  ha  a 
P.  nem  volt  meg,  a  mulasztás  következményei- 
nek kimondását  meg  kell  tagadni  (Pp.  145., 
442.  §§.), 

Perfelvételi  tárgyalás  célja  a  per  létrehozása, 
annak  megállapítása,  hogy  nincsenek-e  oly  körül- 
mények, amelyek  a  per  létrejövetelét  kizárják, 
mmők:  a  bírói  hatáskörnek,  illetékességnek,  a 
perképességnek  hiánya,  a  perfüggőség  stb.  (L. 
Per,  Pergátló  körülmény,  Pergátló  kifogás). 
Kezdődik  a  kereset  előadásával,  ami  járásbiró- 
sági eljárásban  szóval,  törvényszéki  eljárásban 
írásból  felolvasással  történik;  erre  következik 
alperes  részéről  a  pergátló  kifogások  előadása ; 
ha  pergátló  kifogás  nincs,  vagy  ha  az  előterjesz- 
tett pergátló  kifogást  elintézték,  következik  az 
érdemleges  ellenkérelem  előadása,  a  perbebocsát- 
kozás,  amivel  az  érdemleges  tárgyalás  kezdődik. 
Ha  a  per  vmely  lényeges  előfeltétele  hiányzik,  a 
pert  meg  kell  szüntetni,  mert  üyenek  hiányában 
nincs  érdemleges  tárgyalás;  nincs  érdemleges  tár- 
gyalás akkor  sem,  ha  a  felek  valamelyike  a  P.-on 
nem  jelenik  meg,  a  felek  egyességet  kötnek,  a 
felperes  keresetétől  eláll,  vagy  a  per  szünetel. 
Mindezekben  az  esetekben  a  per  már  a  P.-on  el- 
intézést nyer ;  a  P.  tehát  elválasztja  azokat  az 
ügyeket,  amelyek  nyomban  elmtézhetők,  azoktól, 
amelyek  érdemleges  tárgyalásra  kerülnek  és 
azzal,  hogy  így  mintegy  megrostálja  az  első  ha- 
tárnapon a  tárgyalásra  tűzött  ügyeket,  lehetővé 
teszi,  hogy  a  bíróság  a  könnyen  elintézhető  ügyek 
nagy  tömegétől  megszabadulva,  a  hosszabb  elő- 
készítésre szoruló  ügyeket  nyugodtabban  ós  ala- 
posabban intézhesse  el  (Pp.  178—193.  §.). 

Perfetto  (olasz.)  a.  m.  tökéletes. 


Perfidía 


331     — 


Pergátló  kifosás 


Perfldia  (lat.)  a.  m.  hűtlenség,  álnokság; 
perfidus,  hűtlen,  csalfa. 

Perforálás,  a.  m.  átütés,  átlyukasztás ;  bizo- 
nyos nyomtatványok  (nyugták,  bélyegek)  soroza- 
tos átlyukasztása,  hogy  egyes  részeik  a  szükség- 
hez képest  könnyen  szétválaszthatok  legyenek. 
A  P.-t  külön  e  célra  berendezett  géppel  végzik. 

Perforáló  gép,  1.  Lyukasztó  gép. 

Perforata  (állat),  1.  Foraminifera. 

Perforatio  (lat.),  sebészeti  műtét,  a  testnek 
természetes  v.  természetellenesen  fejlődött  üre- 
gei vagy  csatornái  falazatának  v.  más  határos 
tömör  testrésznek  szúró  vagy  fúró  eszközök  se- 
gítségével oly  célból  való  megnyitása,  hogy  azok 
tartalmát  eltávolítsuk  avagy  azokat  gyógyszerek 
alkalmazására  hozzáférhetővé  tegyük.  A  patoló- 
giában a  kanálisok  vagy  üregek  falazatainak  fe- 
kély, üszkös  fekély  stb.  által  történt  átlikasz- 
tása.  —  Szülészeti  P.  az  anya  testében  levő 
gyermek  fejének  mesterséges  megnyitása  és  ki- 
ürítése, ami  abban  az  esetben  történik,  ha  a  fej 
olyan  nagy,  hogy  az  a  medencén  keresztül  nem 
hatolhat. 

Perfüggőség  (litispendentia) ,  a  per  megindí- 
tásának az  a  következménye,  amelynél  fogva  a 
megindított  per  folyama  alatt  ugyanazon  jog 
iránt  újabb  pert  sem  ugyanazon,  sem  más  bíró- 
ság előtt  nem  lehet  indítani ;  a  perindításnak  ez 
a  hatálya  az  idéző  végzéssel  ellátott  keresetlevél 
kézbesítésével  áll  be.  Újabb  perindítás  esetében 
az  alperes  a  F.-et  pergátló  kifogásként  érvénye- 
sítheti (Pp.  Ul.,  180.  §.). 

Pergament,  kisebb  állatoknak,  u.  m.  szamár- 
nak, borjúnak,  kecskének,  juhnak,  báránynak,  ku- 
tyának stb.  szőrétől  megfosztott  bőre.  A  bőröket 
beáztatják,megtisztítják,meszezikésmegkopaszt- 
ják,  azután  megmossák,  megvakarják  éshúsrészé- 
től  faragás  által  megtisztítják.  Az  így  nyert  pőrét  a 
himzőrámához  hasonló  rámába  fogják,  kifeszített 
felületét  simára  kikészítik,  azaz  a  húsoldalon  va- 
karják és  megszárítják.  így  készül  a  dob-P.  borju- 
vagy  szamárbőrből.  A  rajzolásra  és  írásra  való 
F.-et  fehér  enyvf estékkel  befestik  v.  bekrétázzák 
8  tajtékkővel  kisimítják.  P.  pótlására  ólomfehér, 
tajtékkőpor  ós  lenolaj  keverékével  kikészített 
papirost  is  használnak  (olajpergament). 

Pergamentbőrutánzat.  Barkázott  felülettel 
ellátott  pergamentpapiros.  Könyvkötő  munkák- 
hoz használják. 

Pergamentpapiros,  1.  Hőlyagpapiros. 

Pergamentvászon.  A  pergamentpapiros  készí- 
téséhez használt  eljárásnak  alávetett  finom  pamut- 
vászon. 

Pergamino,  járási  székhely  Argentína  Buenos 
Aires  tartományában,  vasúti  gócpont,  (i9i4)  20,549 
lakossal. 

Pergamon  (Pergamos,  gör. ;  Pergamum,  Per- 
(famus  lat.),  ókori  híres  város  Miziában,  Kis- 
Ázsiának  Ny.-i  partvidékén,  a  Szelinusz  és  Ketiosz 
folyók  közötti  310  m.  magas  hegy  hátán  és 
tövében,  a  mai  Bergama  helyén.  A  P.-i  biroda- 
lom fővárosa,  melyet  Philetairos,  Lysimachos- 
nak  helytartója,  281.  Kr.  e.  alapított  és  utódai : 
I.  Eumenes  (263-241),  I.  Attalus  (241—197),  II. 
Eumenes  (197—159),  II.  Attalus  Philadelphos 
(159—138)  kiterjesztettek   és  nagy  hatalomra 


emeltek.  Az  Attalidák,  P.-nak  közmondásosán 
gazdag  uralkodói  a  tudománynak  és  művésze- 
teknek lelkes  barátjai  voltak,  kik  városukat  jeles 
műemlékekkel  és  nagy  könyvtárral  díszítették,, 
melynek  versenye  a  papiruszt  monopolizáló  egyip- 
tomiakkal alkalmul  szolgált  a  pergament-nek 
(charta  pergamena)  elnevezett  íróhártya  föltalá- 
lására. Az  utolsó  uralkodó,  III.  Attalus  Philo- 
metor  országát  133.  a  rómaiakra  hagyta,  kik 
131.  Asia  néven,  római  tartományt  alakítottak 
belőle.  P.  helyén  a  németek  Humann  ösztönzé- 
sére nagyszabású  ásatásokat  végeztek  és  pedig 
1878—86.  H.  és  Conze  vezetése  alatt  az  akropo- 
lison,  majd  az  1900  óta  Conze  és  Dörpfeld  veze- 
tése mellett  évenként  folyó  ásatásokban  a  vár- 
hegy lejtőjére  és  az   alsó  városra  is  kiterjesz- 
kedve.   A    föltárt  emlékek  egy  hellenisztikus 
világváros  képét  adták  s  a  görög  építészet  és 
szobrászat  utolsó   korszakának  megismerésére 
elsőrendű  fontossággal  bírnak  (1.  Görög  művé- 
szet). A  várhegyet  elfoglaló  középületek  több 
terraszban  sorakoznak :  legalul  Dionysos  tem- 
ploma és  körülötte  az  oszlopcsamokos  piactér^ 
fölötte  a  Zeusnak  és  Athenának  szentelt  hatal- 
mas nagy  oltár,  melynek  óriásméretü,  a  giganto- 
machiát  ábrázoló  fríze  a  hellenisztikus  plaszti- 
kának legkiválóbb  emléke  (ma  a  berlini  múzeum- 
ban, ahol  az  oltárnak  kisebb,  ú.  n.  Telephos- 
frlzét  is  őrzik).  Ismét  feljebb  Athena  Poliasnak 
temploma  következik,  melyet  emeletes  oszlop- 
csarnok övez,  ehhez  csatlakozik  É.  felé  a  könyv- 
tár épülete,  míg  a  várhegy  legfelsőbb  szintjét  a 
Hadrianustól  emelt  Traianeum  foglalja  el.  Ettől 
és  az  A thena- templomtól  K.-re  nagy  paloták,  nyil- 
ván a  királyi  vár  romjai  láthatók;  Ny.-ra pedig, 
a  várhegy  lejtőjébe  építve  a  színház,  melynek  alsó 
része  egy  hatalmas  alapépítményeken  nyugvó 
nagy,  csamokos  terraszra  nyílik;  ennek  É.-i  vé- 
gét egy  gyönyörű  ión-rendszerű  templom  zárja. 
A  várhegy  déli  lejtőjén  több  terraszt  elfoglaló 
gimnáziumot,  agorát,  terjedelmes  házépítkezé- 
seket, kapuépületeket  stb.  tártak  föl.  A  P.-tól 
délre  elterülő  síkságon  több  hatalmas  méretű, 
kúpalakú  sírdomb  emelkedik  (Mal-Tepe,  Jigma- 
Tepe  stb.),  melyek  részint  a  hellenisztikus,  részint 
a  császári  korba  tartoznak.  Igen  nagy  a  P.-ban 
talált  föliratoknak  száma,  melyek  becses  adato- 
kat nyújtanak  az  ókori  történethez  és  kultúrá- 
hoz ;  a  szobrászati  leletek  közül  érdekesek  az  V. 
sz.-i  plasztikának  másolatai.  V.  ö.  Die  Altertümer 
von  P.,  mely  kiadvány  (Berlin  1885,  8  köt.)  az 
összes  emlékeknek  és  föliratoknak  beható  mél- 
tatását adja ;  Pontremoli—ColUgnon,  Pergame, 
description  des  monuments  (Paris  1900) ;  Ussing, 
P.,  dessen  Geschichte  u.  Denkmáler  (Berlin  1899) ; 
Cardinali,  H  regno  di  Pergamo  (Roma  1906),  Láng^ 
Ókori  Lexikon,  P.  címszó  alatt. 

Pergamosz,  az  Iliászban  Trója  (1.  o.)  felleg- 
várának neve. 

Per  gátló  kifogás  (ném.  ProzesshinderndeEín- 
rede),  az  alperesnek  oly  kifogása,  amely  nem  a 
perbevitt  jogra,  nem  a  per  érdemére  vonatkozik, 
t.  i.  hogy  megilleti-e  jog  szerint  a  felperest  az,  amit 
követel,  hanem  a  per  létrehozására,  arra,  hogy 
le  lehet-e  a'  pert  folytatni.  P.-ok  a  következők : 
1.  hogy  a  kereset  érvényesítése  egyáltalában  nem 


Pergfátlő  körülmény 


332 


Pergolesi 


tartozik  a  polgári  perutra,  v.  hogy  külön  eljárásnak 
van  fentartva  (pl.  (^elédbér  közigazgatási  útra 
tartozik) ;  2.  hogy  törvény  szerint  a  polgári  pert 
más  hatósági  eljárásnak  kell  megelőznie  (pl. 
iparossegéd  bérkövetelésére  irányuló  pert  ipar- 
hatósági eljárásnak);  3.  hogy  a  per  nem  tartozik  a 
biróság  hatáskörébe,  v.  hogy  a  biróság  nem  ille- 
tékes ;  4:.  hogy  az  ügyben  választott  bíróságnak 
kell  eljárni ;  5.  a  perfüggösóg  kifogása ;  6.  hogy 
a  felek  valamelyöiének  nincs  perkópessége  (per- 
beli jogképessége  v.  perbeli  cselekvőképessége), 
illetőleg  hogy  törvényes  képviselője  mellőzve 
van,  V.  nincsen  igazolva ;  7.  hogy  a  felperes  a 
megelőző  eljárásnak  a  keresettől  elállás,  v.  idé- 
zés ismétlése  esetében  megállapított  költségét 
meg  nem  térítette ;  8.  hogy  a  felperes  a  perkölt- 
ségre nézve  biztosítékot  nem  adott.  Ezek  közül 
az  1.,  a  2.,  az  5.  és  a  6.  pontban  említett  pergátló 
körülményeket,  valamint  a  törvényben  megha- 
tározott esetekben  a  3.  pontban  említetteket  is 
az  eljárás  bármely  szakában  hivatalból  ügye- 
lőmbe kell  venni.  A  P.-at  a  perfelvételi  tárgyalá- 
son az  érdemleges  ellenkérelem  előtt  együttesen 
kell  előadni ;  nyomban  és  a  per  érdemétől  elkü- 
lönítve kell  azokat  tárgyalni  és  Ítélettel  kell  el- 
dönteni, kivéve  a  járásbirósági  eljárásban  a  P. 
elvetését,  amit  végzéssel  kell  kimondani.  A  biró- 
ság a  kifogások  elvetése  esetében  a  járásbiró- 
sági eljárásban  mindig,  a  törvényszéki  eljárás- 
ban pedig  az  ellenfél  kérelmére  köteles  a  hatá- 
rozat jogerőre  emelkedésére  tekintet  nélkül  az 
eljárás  folytatását  elrendelni.  A  járásbirósági 
eljárásban  a  P.-t  elvető  végzés  ellen  csak  az  ügy 
érdemében  hozott  határozat  ellen  használt  fellebb- 
vitellel  lehet  orvoslást  keresni ;  a  helytadó  íté- 
let, a  törvényszéki  eljárásban  pedig  mind  az  el- 
vető, mmd  a  helytadó  ítélet  ellen  külön  fellebbe- 
zésnek van  helye.  Ha  a  biróság  a  P.-nak  helyt 
ad,  a  pert  megszünteti,  perképesség  v.  a  törvé- 
nyes képviselő  hiánya  esetében  pedig  a  hiány 
pótlásáról  gondoskodik.  A  most  előadott  szabá- 
lyok szerint  kell  akkor  is  eljárni,  ha  a  biróság 
akár  a  perfelvételi  tárgyaláson,  akár  később  hi- 
vatalból Ügyelőmbe  veendő  pergátló  körülményt 
tapasztal,  amelyet  a  felek  el  nem  oszlatnak.  Mi- 
dőn a  biróság  a  pert  kifogásra  v.  hivatalból 
megszüntette,  vagy  a  keresetet  más  okból  hiva- 
talból visszautasította,  a  keresetlevél  beadásá- 
nak és  a  perindításnak  magánjogi  hatályai  fen- 
maradnak,  ha  a  felperes  a  megszüntető,  illető- 
leg visszautasító  határozat  jogerőre  emelkedé- 
sétől számított  harminc  nap  alatt  a  keresetleve- 
let szabályszerűen  benyújtja  v.  magánjogi  köve- 
telését egyébként  szabályszei'űen  (pl.  cselédbér- 
követelést a  közigazgatási  hatóságnál)  érvé- 
nyesíti (Pp.  180-18é.  §§.). 

Pergátló  körülmény,  a  pernek  oly  körül- 
ménye, amely  nem  a  perbevitt  jognak,  hanem  a 
pernek,  a  per  létrehozásának  a  tényálladékához 
tartozik;  a  lényeges  perelőfeltételek  hiánya  a 
per  érvényes  létrejöttét  gátolja ;  ilyenek  a  birói 
hatáskörnek,  törvényben  megszabott  előzetes  el- 
járásnak, illetékességnek,  perképességnek  hiánya, 
törvényes  képviselő  hiánya  v.  törvényes  képviselő 
igazolásának  hiánya  stb.  A  fontosabb  P.-eket  a 
biróság  hivatalból  veszi  figyelembe,  a  kevésbbé 


lényegesek  felhozását  a  törvény  az  alperesre 
bizza,  aki  a  P.-t  pergátló  kifogás  (1.  o.)  alakjában 
érvényesíti.  A  P.-ek  figyelembevétele  az  eljárás 
elején  szigorúbb,  a  keresetlevél  elintézésekor 
minden  P.-t  hivatalból  figyelembe  kell  venni,  ké- 
sőbben, az  eljárás  folyamán  csak  a  lényegeseb- 
beket. P.  esetében  a  biróság  a  pert  ítélettel  meg- 
szüntetheti (a  régebbi  eljárásban  az  eljárás  fél- 
beszakítása V.  megállítása  volt  a  perelőfelté- 
telnek pl.  a  törvényes  képviselet  hiányának  a 
következménye). 

Perge  (lat.)  a.  m.  menj  tovább !  takarodjál ! 

Perge  (Porga),  jelentékeny  város  Pamfiliá- 
ban,  nem  messze  a  Kesztrosz  torkolatától,  élénk 
kereskedéssel ;  itt  kötött  ki  Péter  apostol,  midőn 
Ázsiába  ment.  A  város  közelében  híres  Artemis- 
templqm  volt.  P.  tekintélyes  romjai  a  mai  Ada- 
liától  ÉK.-re  vannak. 

Perger,  1 .  Jáwos,törvóny  tudós  és  író,  szül.  Nagy- 
váradon 1791  máj.  15.,  megh.  1838  máj.  25. 
Pesten  1814.  ügyvéd  lett.  1821-ben  adta  ki  Be- 
vezetését a  diplomatikába  (Schwartze  után);  1830. 
fólióalakban  jelent  meg  tőle  Verhöczy  Istváv 
magyar  törvénytára  magyarra  fordítva  s  jegy- 
zetekkel kísérve ;  1831.  A  magyar  s  hazája  ré- 
genten.  A  M.  Tud.  Akadémiába  1831.  levelező,  1832. 
pedig  a  törvénytudományi  osztály  rendes  tagjává 
választották,  hol  székét  az  úrbéri  rendszerről 
szóló  értekezéssel  foglalta  el.  A  társaság  meg- 
bízásából törvény  tudományi  műszótáron  dolgo- 
zott, de  azt  be  nem  végezhette. 

2.  P.  János,  róm.  kat.  püspök,  szüL  Csertéz 
községben  (Zemplén  vm.)  1819.,  megh.  Kassán 
1876  ápr.  5. 1868-ban  kassai  püspök.  A  nemzeti- 
ségek lakta  felvidéken  buzgón  ápolta  a  magyar- 
ság és  a  közművelődés  ügyét.  Irodalmilag  is 
tevékeny  volt.  Számos  cikket  írt  lapokba;  az 
egyházi  folyóiratokban  több  hittudományi  érte- 
kezése jelent  meg. 

Perger,  Richárd  von,  német  zeneszerző,  szül. 
Bécsben  1854  jan.  10.,  megh.  u.  o.  1911  jan.  11. 
1897-ben  a  bécsi  Mánnergesangverein  karnagya, 
1899—1907.  a  Gesellschaft  der  Musikfreunde 
konzervatóriumának  igazgatója  volt.  Kompozí- 
cióin Brahms  hatása  megérzik.  Irt  kamarazene- 
műveket és  3  színpadi  művet :  Der  Richter  von 
Granada  (opera  1889) ;  Die  12  Nothelfer  (énekes 
játék  1891) ;  Das  stáhleme  Schloss  (dramat.  Ton- 
márchen  1904;).  Megírta  Brahms  életrajzát  is 
(1908). 

Perg^esa  elpenor  (áiiat),  1.  Kasmirlepke. 

Pergola  (olasz),  egy-két  v.  mind  a  4:  oldalán 
oszlopsoros  nyitott  oldalú  pavillon  v.  házacska 
egy  kertben ;  úgyszintén  lugas,  melynek  geren- 
dázatát  oszlopok  tartják  s  szőUővel,  növényekkel 
van  befuttatva. 

Pergola,  város,  Caglival  közösen  püspöki  szék- 
hely Pesaro  e  Urbino  olasz  tartományban,  a  Case- 
nónál,  (1911)  9792  lak. 

Pergolesi  (Pergolese),  Giovanni  Battistu, 
olasz  zeneszerző,  szül.  Jesiben  1710  jan.  l.,megh. 
Pozzuoliban,  Nápoly  mellett  1736  márc.  16.  Greco, 
Durante  és  Feo  voltak  a  mesterei.  Nápolyban,  egy 
földrengés  alkalmából  a  város  védőszentjének 
ajánlott  miséjével  alapította  meg  hímevét.  A 
kontinenst  1733.  La  serva  padrona  c.  vígoperá- 


Pergő 


333 


Periandrosi 


jávai  hódította  meg,  a  mely  mintául  szolgált  az 
olasz  és  francia  vlgoperákhoz.  Ezenkívül  több  ope- 
rát Irt  (II  maestro  di  musica,  II  prigioniere  superbo, 
Olimpiádé  1735).  Utolsó  műve,  amely  a  halhatat- 
lanságot biztosítja  számára,  Stabat  mater-je  volt. 
Müvei  közül  kiemeljük  még  triószonátáit,  kán- 
tátéit  (Orfeo,  Giasone),  miséit.  V.  ö.  Pascal  Boyer, 
Notiee  sur  la  vie  et  sur  les  ouvi-ages  de  G.  B.  P. 
(1772);  Blasis,  Biograíi  di  P.  (1817);  Faustini- 
Fasini,  G.  B.  P.  attraverso  i  suoi  biograíi  (1900) ; 
Vülarosa  marchese,  Lettera  biograflca  intomo 
álla  patria  ed  álla  vita  (1881) ;  u.  a.,  Memória  de 
compositori  di  musica  del  regno  di  Napoli  (1840); 
Schletterer,  Giovanni  B.  P.  (Leipzig  1880). 

Pergő  Celesztin  (Oroszfaji),  színész,  szül. 
1784  körül,  megh.  Kolozsvárott  1858  aug.  L  Ván- 
doréletet élt,  volt  színigazgató  is  s  élete  nagyobb 
részét  Erdélyben  töltötte.  Öreg  korában  gr.  Mikó 
Imre  pártfogásából  élt.  Egyike  volt  kora  legnép- 
szerűbb színészeinek,  csak  keresztnevén  emleget- 
ték ;  dicsérték  hatalmas  hangját,  drámai  erejét, 
de  egyúttal  túlzással,  álpátosszal  is  vádolják. 
A  régi,  életben  és  színpadon  egyaránt  nagyhangú 
színészek  típusává  vált.  Irodalmilag  is  működött. 
Munkái:  A  testvérgyilkos.  Szomorú  történet 
(Marosvásárhely  1832);  Egy  sző  Dehreczen  la- 
kosihoz (Debreczen  1833).'  Toldi  Miklós  c.  da- 
rabja, mely  1835.  került  színre  s  csak  kéziratban 
van  meg,  Gleích  német  író  egy  darabjának  át- 
dolgozása. Főbb  szerepei:  Hamlet,  Ferdinánd, 
Moor  Károly  és  Ferenc  (e  két  szerepet  egy  este 
is  eljátszotta)  stb. 

Pergődob  (ném.  Wirbeltrommel,  Rührtrom- 
mel,  franc.  Caisse  roulanfe,  ang.  Teiior  drum), 
magas  farezonátorral  ellátott  kiö  dob ;  hangja 
mélyebb,  félelmetesebb,  mint  a  közönséges  kato- 
nai dobé.  Wagner  mesteri  módon  alkalmazza  a 
Walkürök  3.  felvonásában. 

Pergöfúró,  1.  Fiirógép. 

Pergő  mozgás  (girális  mozgás),  szilárd  test- 
nek vele  mereven  összekötött  tengely  körül  tör- 
ténő forgó  mozgása.  Ha  a  pergő  test  tömege  a 
tengelyre  vonatkozólag  teljesen  részarányos,  a 
P.-ból  a  tengelyre  nem  támad  hatás,  ez  tehát  tér- 
beli helyzetét  megtartani  törekszik.  Külső  erő 
behatására  az  irányváltoztatás  ellen  annál  na- 
gyobb ellenállást  tanúsít,  mennél  nagyobb  a 
forgó  test  forgási  sebessége  és  tétlenségi  nyo- 
matéka. Ilyenkor  a  tengely  a  külső  erő  hatása 
elöl  kitérendő,  kúpot  ír  le,  a  nélkül,  hogy  haj- 
lása  a  vízszinteshez  változnék  Az  ilyen  tengelyt 
szabad  tengelynek  nevezik ;  a  vele  összefüggő 
jelenségeket  a  pörgettyűvel  lehet  bemutatni. 
A  bolygók  tengelye  s  így  a  Földé  is  szabad 
tengely.  Ha  a  Föld  teljesen  gömbalakú  volna,  az 
ekliptikához  66V2°-Dyi  szög  alatt  hajló  tengelye 
az  égnek  mindig  ugyanazon  pontja  felé  irányulna. 
Mivel  a  Föld  az  egyenlítő  táján  mintegy  kiduz- 
zad, ebből  oly  zavaró  erők  támadnak,  melyek  a 
tengelyt  az  ekliptikára  merőlegesen  igyekeznek 
állítani.  A  Föld  tengelye  is  kúpot  ír  le  (kb.  26,000 
év  alatt)  s  ezért  az  ekliptika  és  ekvátor  metszés- 
pontjai (a  napéjegyenlőségí  pontok)  is  változtatják 
helyüket.  Ez  okozza  az  ú.  n.  precessziót  (1.  o.) 

Pergőtüz  (németül  Trommdfeuer),  az  ellen- 
séges arcvonal  kisebb-nagyobb  kiterjedésű  részei 


ellen  összpontosított  és  a  lehető  legnagyobb  gyor- 
sasággal leadott  tömeges  gyalogsági  és  géppus- 
kás, de  leginkább  mindenféle  kaliberű  ágyútűz 
abból  a  célból,  hogy  a  kijelölt  szakaszban  az  ellen- 
ség erkölcsileg  és  ílzikaüag  megrendíttetvén,  el- 
lene a  rákövetkező  gyalogsági  támadás  minél 
könnyebben  és  minél  kevesebb  veszteséggel  le- 
gyen végrehajtható.  A  P.-et  főkép  az  1904—05. 
évi  orosz-japán  háború  óta  ismerjük ;  az  1914 — 
1918-íki  világháborúban,  mint  a  döntés  egyik 
kiválóan  hathatós  eszköze,  már  igen  nagy  jelen- 
tőségre tett  szert. 

Pergusa,  tó,  1.  Castrogiovamn. 

V&rYíkt(Prichod),^ÁBk.  Zólyom  vm.besztercze- 
bányai  j.-ban,  (1910)  803  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Perhidrol  (perhydrol),  a  30o/o-os  hidrogen- 
híperoxíd-oldat  neve.  L.  Hidrogénhiperoocid. 

Perhorreszkál  (lat.)  a.  m.  megijed,  valami 
iránt  borzalommal  viseltetik;  jogi  értelemben 
valamely  pernél  vagy  ügyletnél  bizonyos  sze- 
mélyt bíróul  el  nem  fogad. 

Perhydrol,  1.  Perhidrol. 

Peri  (perzsa)  a.  m.  tündér,  eredeti  alakjában  zend 
nyelven  pairika  (idegen  nő).  Amáshitüekkel  való 
érintkezéstől  irtózó  parszik  a  dévek  v.  démonok 
közé  sorozták  a  családi  békét  zavaró,  rossz  er- 
kölcsű idegen  nőket.  Az  Avesztában  már  mint 
gonosz  nőnemű  lények  szerepelnek.  Később  a  nép- 
hit angyal  v.  tündérféle  őrszellemeknek  gondolta. 
V.  ö.  Geiger,  Ostiranísche  Kultur  ím  Altertum 
(Erlangen  1882);  Spiegel,  Eranische  Alterthums- 
kunde  (Leipz.  1873,  3  köt.).  —  A  P.  a  török  nép- 
mesék egyik  legg^'akoribb  alakja.  Van  P.-padi- 
sahi  (a  P.-k  királya),  legtöbbször  hárman  (ücler), 
heten  (pedíler)  és  negyvenen  (kyrklar)  jelennek 
meg. 

Peri,  Jacopo,  olasz  zeneszerző,  az  opera  műfa- 
jának megteremtője,  szül.  Rómában  1561  aug. 
20.,  megh.  Firenzében  1633  aug.  12.  A  firenzei 
udvarnál  intendáns  lett  (principale  direttore  della 
musica),  1618.  camerlengo  generálé.  Bárdi  és 
Corsi  esztétikai  köréhez  tartozott,  amely  a  reci- 
táló stílust  megteremtette.  Ebben  a  stílusban  írta 
P.  az  első  operát:  Dafne-t  Rinuccini  szövegköny- 
vére 1594.  A  mű  rendkívüli  sikert  ai'atott.  Ugyan- 
csak Rinuccini  szövegére  írta  az  Euridice-t  (az 
első  Orfeus-operát),  amely  1600.  jelent  meg  nyom- 
tatásban. Egyéb  művei :  Le  varié  musiche  del 
Sig.  Jacoppo  Peri  a  1,  2  e  3  voci  con  alcuni  spi- 
rituali  (1609) ;  Recitációk  Rinuccini  Ariadnejához 
(az  áriákat  Monteverdi  írta  1608) ;  Tetícle  (1608); 
Guerra  d'amore  (részben  P.-től,  1615) ;  La  Flóra 
(Gaglianóval  1 628). 

Peri  .  .  (gör.)  a.  m.  körül,  köröskörül,  fölött ;. 
összetételeiben  fokozást  is  jelent. 

Periandros (latinos  formája:  Periander),  Ko- 
rínthos  kényura,  a  heraklida  Kypselos  király  fia, 
Kr.  e.  629.  jutott  a  trónra.  Okos  politikával  meg- 
erősítette trónját,  közmunkák  révén  keresethez 
juttatta  a  népet ;  gyarmatokat  alapított,  miáltal 
az  ipart  és  kereskedelmet  fejlesztette.  Udvarára 
a  tudományok  és  művészetek  nagy  fényt  árasz- 
tottak, s  így  Korínthos  neki  köszönte  nagy  virág- 
zását. Azonban  családi  zavarai  és  az  intézkedései 
ellen  tapaszfalt  fondorlatok  elkeserítették  és  ke- 
gyetlenkedésekre ragadták.  Meghalt  585.  A  7  gö- 


Perlanthium 


334 


Périer 


rög  bölcs  neve  közé  P.-ó  is  fel  van  véve,  de  már 
az  ókorban,  így  maga  Platón  is,  kétségbe  vonták, 
liogy  ez  a  kényúr  lett  volna,  s  inkább  egy  másik 
P.-t,  talán  rokonát  tartották  a  bölcsnek. 

Perjantliiam  (növ.)  a.  m.  virágtakaró  (l.  o.). 

Periarteriitisz,  l.  Veröérgyuladás. 

Periastrum  (gör.-lat.),  kettőscsillagoknál 
a  pályának  az  a  pontja,  amelyben  a  kísérő  leg- 
közelebb van  a"főcsillaglioz. 

Peribléma  (gör.),  1.  Kéregnemzö. 

Peribolé  (gör.)  a.  m.  körülvétel,  beburkolás, 
kerület:  a  stilisztikában  is  valamely  gondolatnak 
szónoki  V.  költői  feldíszítése. 

Peribolosz  (gör.),  fallal,  palánkkal  kerített 
térség,  melyben  a  görögöknél  a  terraszokra  épí- 
tett templom  állott  és  amely  oszlopcsarnokok- 
kal, díszes  bejárókkal  stb.  volt  ékesítve. 

Peribronchitisz  (gör.),  a  finomabb  broncliu- 
sok,  hörgők  körüli  szövetek  gynladása.  L.  Tüdö- 
gyuladás. 

Peribrozis  (gör.),  a  szemzug  kievődése,  elron- 
csolódása. 

Pericainbium,  1.  Perikambium. 

Pericarditis,  1.  Szívburokgyidadás. 

Pericardium  (gör.-lat.)  a.  m.  szívburok  (l.o.). 

Pericarpiam  (növ.),  terméshój,  a  növények 
tennésének  burka,  amely  a  termőlevelek  szöve- 
teiből alakul  meg.  A  P.  három  részre  különül.  A 
termőlevél  külső  bőrszövetéből  az  epicarpium,  a 
belső  bőrszövetből  ós  a  határos  szövetből  az  endo- 
carpium,  az  e  kettő  közötti  legvastagabb  réteg- 
ből, a  termőlevél  mesophillumából  a  mesocar- 
pium  jön  létre. 

Pericliaetiuiii  (gör.-lat.),  a  lombos  mohák 
levéltakarója,  mely  eleinte  a  fejletlen  sporogo- 
niumot,  később  a  belül  fejlődő  mohatok  nyelének 
alsó  részét  fogja  körül. 

Perichondritisz  (gör.),  a  porchártya  gyula- 
dása.  Gégegümőkór,  bujakór,  tífusz  és  himlő  gya- 
kori szövődménye,  sokszor  tályogok  képződésé- 
vel, kifekélyesedéssel  jár.  A  gégében  a  porc  el- 
halása mellett  gégevizenyőt  s  ezzel  kapcsolat- 
ban fuladást  okozhat. 

Peridiondrium  (gör.-lat.)  a.  m.  porchártya; 
a  porcogókat  körülvevő  s  őket  tápláló  hártya. 

Pericisztitisz  (pericystitis,  gör.),  a  hólyag  kö- 
rüli kötőszövet  s  a  hólyagot  borító  hashártya 
gyuladása. 

Periculosus  (lat.)  a.  m.  veszélyes,  vesze- 
delmes. 

Periculum  (lat.)  a.  m.  veszély. 

Periculum  in  mora  (lat.)  a.  m.  veszély 
van  a  késedelemben,  késni  veszélyes. 

Pericykel  (növ.),  a  központi  henger  külső 
alapszövetének  neve,  mely  az  edónynyalábokon 
kívül  és  az  endodermiszen  belül  van. 

Periderma  (gör.),  a  növények  másodlagos  vas- 
tagodásával bekövetkezik  a  periderma-kópzós  is. 
A  bőrszövet  (1.  o.),  vagy  legtöbbször  az  elsődleges 
kéreg  sejtjei  osztódni  kezdenek  és  ez  az  osztódó 
rész  a  parakambium  v.  fellogén  (1.  o.),  mely  kifelé 
parásfalú  sejteket  hoz  létre  és  ez  a  réteg  a  kéreg- 
para,  míg  a  befelé  lefűzött  sejtek  adják  a  fello- 
dermát.  P.  tehát  a  f  ellogéntől  létrehozott  szövetek 
(kóregpara  ós  felloderma)  neve. 

Peridermiuiii  (növ.),  1.  Goleosporimn. 


Perideszma  (növ.).  Annak  a  pericykelnek  (l.  o.) 
a  neve,  mely  a  széthasadt  központi  hengernél 
(astelia  v.  schirostelia)  az  egyes  stele  (1.  o.)  endo- 
dermiszen belül  és  a  nyalábok  között  van,  pl. 
Nuphar  és  más  Nymphaceae  és  a  Ramincu- 
laceae. 

Peridinium  (állat),  1.  Dinofiagdlata. 

Peridium  (növ.),  1.  Gasteromycetes. 

Peridot  (ásv.),  az  olivin  francia  elnevezése. 

Peridotit  (olivinszirt),  földpátmentes  szem- 
csés eruptív  kőzet.  Egyedül  nem  szokott  fellépni, 
hanem  csak  a  többi  bázikus  eruptív  kőzetek  (gab- 
bro,  norit,  bazalt)  legbázikusabb  fáciesét  alkotja. 
Leglényegesebb  elegyrésze  az  olivin  (franc,  peri- 
dot), amellyel  különféle  színes  elegyrészek  (am- 
flboí,  piroxén)  és  ércek  (magnetit,  ilmenit,  kromit, 
kromspinell)  társulnak.  Kovasavtartalma  35— 
40o/o.  A  P.  fajtái :  1.  csülámperidotit ;  2.  amfibol- 
peridotit  (ú.  n.  SchUlerfels,  cortland.it) ;  3.  wehrlit 
vagy  diallagperidotit,  mely  a  legtipikusabban 
Szarvaskőn  Heves  vmegyében  található ;  4.  harz- 
hurgit,  mely  az  olivin  mellett  rombos  piroxént 
(bronzit,  hipersztén) tartalmaz ;  bdherzolit,díTnQ\y 
olivin,  bronzit,  diallag  és  pikotit  vagy  kromit 
elegyéből  áll  és  a  Pireneusokban  elterjedt  kőzet ; 
6.  dunit  lényegében  csak  olivinből  esetleg  kevés 
kromitból  áll  (Dun  Mountains  Új-Zélandon).  Ré- 
gebben ide  sorolták  a  pikritet  is.  A  P.  könnyen 
szerpentinné  alakul. 

Peridromosz  (gör.)  a.  m.  folyosó,  vagyis  az  a 
térség,  mely  a  peripterosz  oszlopai  és  a  cella-fal 
között  terült  el. 

Periegeták  (gör.),  a.  m.  körülvezetők,  kik  na- 
gyobb görög  városokban  hivatásosan  magyaráz- 
ták idegeneknek  az  illető  hely  nevezetességeit ; 
ugyané  szóval  jelölték  a  leíró  földrajzírókat,  kik 
különös  régiségeket,  épületeket  és  míltárgyakat 
fejtegettek.  Ilyenek  voltak  Dionysios  (1.  o.),  Pau- 
sanias  (1.  o.)  és  Polemon  (1.  o.),  kik  közül  a  má- 
sodiknak műve  teljesen  megmaradt,  a  többiek 
töredékeit  összegyűjtötte  Müller  Fragmenta  His- 
toricorum  Graecorum  c.  4  kötetes  művében  (Pa- 
ris 1841—51). 

Périer  (ejtsd:  perié),  1.  Casimir,  francia  állam- 
férfiú, szül.  Grenobleban  1777  okt.  21.,  megh. 
Parisban  1832  máj.  16.  Parisban  1802.  bankházat 
alapított,  mely  csakhamar  nagy  virágzásra  emel- 
kedett. 1817.  beválasztották  a  képviselökama- 
rába,  hol  nagy  hévvel  ellenezte  a  kormányok 
reakciós  politikáját.  1828— 1829-ig  Martignac 
kormányában  kereskedelmi  miniszter  volt.  Az 
1830-iki  júliusi  forradalom  vezetői  közé  tarto- 
zott 8  1830  aug.  3.  a  képviselőkamara  elnöke 
lett.  1831  márc.  13.  ő  állott  az  új  kormány  élére 
s  a  belügyminiszteri  tárcát  is  viselte.  Nagy  szi- 
gorúsággal lépett  fel  a  rendbontó  törekvések 
ellen,  miért  csakhamar  elvesztette  népszerűségét, 
de  megerősítette  Lajos  Fülöp  uralmát.  A  kolera- 
járvány áldozata  lett.  V.  ö.  Nicoallaiid,  Casimü' 
P.,  député  de  l'opposition  1817—30.  (Paris  1894). 

2.  Auguste  Casimir  Vidor  (1874  óta  Casi- 
mir-P.  családnévvel),  francia  politikus,  az  előb- 
binek fia,  szül.  1811  aug.  20.,  megh.  1876  júl.  6. 
Kezdetben  a  diplomáciai  pályán  működött,  1846 
—1848-ig  a  képviselőház,  1849— 51 -iga nemzet- 
gyűlés tagja  volt.  A  második  császárság  alatt  a 


Periféria 


335 


Perlkles 


magánéletbe  vonult.  1871-ben  beválasztották  a 
nemzetgyűlésbe  s  1871  októbertől  1872  feb- 
ruárig belügyminiszter  volt.  1876-ban  a  szenátus 
tagja  lett. 

3.  Jeati  Paul  Pierre  Casimir-R,  francia  ál- 
lamférfiú, az  előbbinek  fia,  szül.  Parisban  1847 
nov.  8.,  megh.  u.  o.  1907  márc.  11.  Részt  vett 
1370_7i.ig  Paris  védelmében  mint  a  mozgó 
nemzetőrség  tagja.  1876-ban  beválasztották  a 
képviselőkamarába,  hol  a  köztársasági  párthoz 
csatlakozott.  1891-ben  a  szenátusba  került.  Dupuy 
\TS8zalépése  után  1893  decemberben  miniszter- 
elnök ós  külügyminiszter  lett,  de  már  1894  má- 
jusban lemondott  s  a  kópviselőkamara  elnökévé 
választották.  Carnot  meggyilkoltatása  után  a 
versaillesi  kongresszus  1894  jún.  27.  a  francia 
köztársaság  elnökévé  választotta  845  szavazat 
közül  423  szóval.  A  szocialisták  és  szélső  radi- 
kálisok kíméletlen  támadásai  azonban  arra  bír- 
ták, hogy  már  1895  jan.  15.  lemondott  méltósá- 
gáról. Utoljára  a  második  Dreyfus-^QV  tárgya- 
lásánál szerepelt  (1899  aug.  Rennesben),  amikor 
mint  tanú  kijelentette,  hogy  a  Dreyfus-ügybe 
«gyik  párisi  nagykövetség  sem  volt  belekeverve. 

Periféria  (gör.),  1.  Kerület. 

Perifériás  idegek,  1.  Idegrendszer. 

Perifériás  ingerek,  1.  Ingerelhetőség. 

Periflebitisz  (periphlebitis,  gör.),  a  gyüjtö- 
erek  körüli  kötőszövet  gyuladása,  rendszerint 
másodlagos  megbetegedés  s  a  gyüjtőerek  faláról 
vagy  rögösödéshez  csatlakozó  gyuladásból  terjed 
át  a  kötőszövetre. 

Perifrázis  (gör.),  1.  Körülírás. 

Perigenezis-elmélet,  1.  Flastidula. 

Perigeum,  1.  Apogeum  és,  Földközelség. 

Perjg^onium  (növ.))  a.  m.  lepel  (l.  o.). 

Périgord  (ejtsd .-  perigór),  egykori  francia  gróf- 
ság, amely  Guyennehez  tartozott,  ma  Doráogne 
egy  részét  alkotja.  Felső-  (Pórigueux  főváros- 
sal) és  Alsó-Perigordra  volt  fölosztva.  A  kö- 
zépkorban a  Ny.-i  gótoké,  majd  a  frankoké  volt. 
1154-ben  Angliához  került.  1454-ben  az  Albret- 
család  réven  Franciaországhoz  került  ós  végleg 
a  francia  koronáé  maradt.  V.  ö.  Dessalles,  His- 
toire  de  P.  (P.  3.  köt.,  1883—86). 

Périgord  (a  la  P.  vagy  a  la  Périgueux, 
franc),  azt  jelenti,  hogy  az  illető  étel  szarvas- 
gombával készült. 

Périgord,  abbé,  1.  Talleyrand. 

Perigráf  (gör.)  v.  diagráf,  a  koponya  körvona- 
lainak lerajzolására  szolgáló  készülék.  A  modem 
kraniológiában  igen  nagy  szerepet  játszik.  Cohau- 
sen  {187b)J^issauer  {18Sb),  Eieger{1886),Klaatsch 
(1903),  Wetzel  (1911)  szerkesztettek  ilyen  műsze- 
reket. V.  ö.  Wetzel,  Apparate  und  Brláuterungen 
zur  perigraphischen  Technik  (1911). 

Périgueux  (ejtsd:  pengő),  fővárosa  Dordogne 
francia  départementnak,  prefektura,  püspökség 
és  az  egykori  Périgord  grófság  székhelye,  a  ha- 
józható Isle  mellett,  (1921)  33,134  lak.  Ipara  fej- 
lett -  vasmüvek,  mezőgazdasági  gép-,  kocsi-,  bú- 
tor-, kalap-  és  gyapjuárú  gyárak,  szarvasgomba- 
pásté tom  készítés.  Périgordi  gomba-,  sertés-  ós 
pástétom-kereskedelemmel.  A  régi  P.  síkságon, 
új  városrésze  a  hegylejtőn  épült.  Jelentékenyebb 
épületei:  a  St.  Front  székesegyház  (984-1047.),a 


St,  Etienne-székesegyház  (XI.  sz.),  Bugeaud  mar- 
sall,Montaigne  és  Daumesnil  tábornok  szobraival. 
Van  múzeuma,  könyvtára,  füvészkertje,  liceuma, 
tanító-  és  tanítónőképzője.  P.  a  kelta  Vesunna,  a 
rómaiak  Civitas  Petricoriorum-&.  P.  Citó  ésPuy 
St-Front  városokból  keletkezett;  1857.  római 
fürdő,  városház  és  erődítmények  maradványait 
fedezték  fel. 

Perigrynus  (növ.),  az  olyan  virág  (1.  0.),  amely- 
ben a  virágtakaró  levélkörei,  a  csésze  és  a  párta, 
sőt  a  porzók  is  egyazon  magasságban,  a  kivájt, 
homorú  tengely  peremén  erednek  és  mintegy- 
körülveszik  a  termőt,  de  nem  helyeződnek  el  sem 
alatta  (mint  az  epigynus-virágban),  sem  felett© 
(mint  a  hypogynus-virágban).  Példa  erre  a 
rózsafélék  virágja. 

Perihélium,  1.  Afélium. 

Perihepatitisz  (gör.),  a  máj  hashártyaboríté- 
kának gyuladása.  L.  Hashárty agyuladás. 

Perijovium,  1.  Apogeum. 

Perikambium  (gör.),  annak  a  szövetrétegnek 
a  neve,  mely  az  endodermisz  (1.  0.)  és  az  edény- 
nyaláb között  van  Sejtjei  parenchimásak.  Vau 
Tieghem  rhizogenréteg-nék  nevezte,  mert  a  gyö- 
kerekben ebből  képződnek  endogén  úton  az 
oldalgyökerek.  Vannak  (Fischer),  akik  csak  a 
gyökérben  lévő  szövetet  nevezik  P.-nak,  míg  a 
szárban  ugyanezt  a  szövetet  pericykel  névvel  je- 
lölik, mások  (Strasburger)  pedig  a  pericykelt 
azonosnak  tartják  a  P.-al. 

Perikarditisz  (gör.),  1.  Szívburokgyuladás. 

Perikardium,  a.  m.  szívburok  (1.  0.). 

Perikarpium  (növ.).  1.  Pericarpium. 

Periklasz  (ásv.).  Magnéziumoxid,  igen  apró, 
fehér  vagy  zöld,  üvegfónyű  átlátszó  oktaéderek 
vagy  hexaéderek.  A  Monté  Sommá  (Vezúv)  tömb- 
alakú  mészkőzárványaiban,  továbbá  a  szemcsés 
mészkőben  Predazzóban  Tirolban  és  Nordmarken 
bányahelyen  Skandináviában  fordul  elő. 

Perikies,  athéni  államférfiú,  az  előkelő  szár- 
mazású Xanthipposnak,  a  mikaléi  győzőnek  és 
az  Alkmeonida-családhoz  tartozó  Agaristénak 
fia,  szül.  493.  K.  e.  Hazája  történetének  legfen- 
ségesebb  korszaka  és  Athén  kiváló  szellemű 
férfiai  nagy  hatással  voltak  fejlődésére.  Erős 
testalkatú,  eleven  eszű,  amellett  mérsékelt  és 
meggondolt  volt.  Arisztokrata  származása  és 
visszavonult,  komoly  életmódja  kezdetben  gya- 
núra adott  okot ;  Kimon  vezetése  alatt  több 
háborúban  kitűnő  katonává  fejlődött  és  csak 
Aristeides  halála  után  lépett  politikai  térre. 
Meggyőződése  szerint  Athént  csak  demokrata 
alkotmány  juttathatta  hatalomhoz,  szellemi  és 
erkölcsi  viruláshoz.  Ezért  támogatta  Ephialtest 
törekvésében,  hogy  az  Areopág-biróságot  es- 
küdtszék váltsa  fel,  behozta  a  katonai  zsoldot, 
a  birói  napidijat,  szintúgy  egyéb  szociális  refor- 
mokkal a  szegényebb  polgárokat  is  képesekké 
tette  arra,  hogy  az  állami  ügyekkel  foglalkoz- 
zanak. Athénnak  akarván  megszerezni  a  hege- 
móniát, nem  kerülte  ki  Spártával  Tanagránál 
457.  az  összeütközést,  mégis  visszatartotta  ha- 
záját egy  korai  háborútól.  Kiment  spártai  rokon- 
érzése pűatt  számkivetésbe  küldötte  ugyan, 
de  midőn  a  háború  Spártával  448.  kitört,  mégis 
kieszközölte  visszahívását.  é45-ben  harmincéves 


PerJklIn 


336 


Perinptanina 


békét  kötött,  lemondván  egyidöre  a  szárazföldi 
iiegemóniáról,  hogy  a  tengeri  hatalmat  annál 
jobban  megalapozza.  Kimon  halála  és  a  konzer- 
vatív hajlamú  Thukydides  számkivetése  után 
(444)  P.  már  nem  egy  pártnak,  hanem  egész 
Athénnek  volt  elismert  szellemi  vezére.  Sohasem 
volt  archon,  hanem  14  éven  át  sztratégosz  (had- 
vezér) ;  ö  ügyelt  föl  a  pénzügyekre  és  az  állami 
építkezésekre,  és  az  ő  kívánsága  volt  döntő  a 
fontosabb  hivatalok  betöltésében.  Erős  hajóha- 
dat tartott  fenn,  a  tengeri  szövetségeseket  na- 
gyobb adóra  szorította ;  a  tudomány  és  a  mű- 
vészet Athénben  az  ő  támogatásával  annyira  fel- 
lendült, hogy  P.  korszaka  lett  a  görög  kultúra 
aranykora.  Ekkor  építette  Iktinos  és  Mnesikles 
az  Akropolisz  remekeit  (a  propylaeumokat,  a 
Parthenont,  az  Odelont),  ekkor  készítette  Phei- 
dias  felülmúlhatatlan  nemességű  szobrait.  Tit- 
kos ellenfelek  nem  támadhatták  meg  P.-t  nyíl- 
tan, inkább  környezetét  állították  törvényszék 
elé,  így  Anaxagorast,  Pheidiast  és  Aspasiát, 
akivel,  bár  müétoszi  idegennő  volt,  P.  házaséletet 
folytatott.  E  viruló  korszaknak  a  peloponnézoszi 
háború  vetett  véget.  Az  irigy  korinthosziak  ösz- 
tönzésére a  spártaiak  432.  elhatározták,  hogy 
korlátozni  fogják  Athén  hatalmát ;  P.  pedig  föl- 
vette a  küzdelmet  vele ;  de  a  pestis  kitörése  és 
egyéb  balesetek  arra  bátorították  ellenfeleit,  hogy 
P.-t  bevádolják,  s  a  törvényszék  őt  pénzbírságra 
ítélte.  Erre  P.  minden  hivataláról  lemondott,  de 
a  nép  bűnbánólag  újra  sztratégoszává  válasz- 
totta, azonban  P.  már  429.  a  pestis  áldozata 
lett.  Halála  után  a  demagógok  ragadták  maguk- 
hoz a  kormányt,  kik  Athén  hatalmát  teljesen 
tönkretették.  P.-ről  több  szobor  maradt  fenn ; 
életrajzát  megírta  Plutarchos.  V.  ö.  Fillevl,  His- 
toire  du  siécle  de  Períkles  (Paris  1872,  németre 
ford.  Döhler,  Leipzig  1874) ;  Gurtitis  B.,  Athén 
P.  korában,  ford.  Fór  Antal  (Pest  1868) ;  Ad. 
Schmidt,  Das  Períkleísche  Zeitalter  (2  köt.,  Jena 
1877—79);  Pflugk-Harttmg,  P.  als  Feldherr 
(Stuttgart  1884);  A.  Delbrück,  Die  Stratégia 
des  P.,  erláutert  durch  die  Strategíe  Friedrichs 
des  Groesen  (Berlin  1890) ;  Lloyd,  The  age  of 
P.  (2  köt,  London  1875) ;  E.  Abhott,  P.  and  the 
golden  age  of  Athens  (London  1891) ;  U.  v.  Wila- 
movitz-Möllendorf,  Aristoteles  u.  Athén  (I.  köt. 
133.  sk.  1.  Berlin  1893).  —  Aspasiától  született 
fiának  szintén  P.  volt  a  neve,  ki  430.  athéni  pol- 
gárjogot nyert,  miután  P.  törvényes  fiai,  Para- 
los  és  Xanthippos,  elhaltak.  Ez  az  ifjabb  P.  406. 
a  vezérek  egyike  volt  az  Arginussainevü  szigetek 
mellett  vívott  csatában  és  társaival  együtt  halálra 
Ítéltetett,  mivel  a  halottakat  nem  temettette  el. 

Periklin  (ásv.),  1.  Albit. 

Periklinális  chimaera  (növ.),  1.  Kereszteződés. 

Periklitál  (lat.)  a.  m.  veszélyben  forog. 

Perikopák  (gör.),  neve  a  kat.  egyházban  a 
szent  mise  leckéinek  és  evangéliumainak,  mert 
a  szentírás  egyes  szakaszait  tartalmazzák,  al- 
kalmazkodva az  egyes  ünnepek  tartalmához.  A 
hitszónoknak  kötelessége  szem  előtt  tartani  a 
vasár-  és  ünnepnapokra  előírt  szentírási  sza- 
kaszokat, valahányszor  szónoklatának  anyagá- 
ról gondoskodik.  —  A  protestánsok  már  a  XVI. 
sz.-ban  küzdöttek  a  szentírási  olvasmányoknak 


római  beosztása  ellen.  A  XVIII.  sz,  közepe  óta 
többhelyütt  új  perikop-rendszert  hoztak  be. 

PeriUmf a  (perüympha,  gör.)  a  fül  csontos  és 
hártyás  labirynthusa  közötti  üreget  (cavum  pe- 
rüymphaticum)  kitöltő  folyadék. 

Perilla  L.  (növ.),  a  Labiatae  (Ajakosak)  csa- 
lád génusza.  A  kertészek  P.  nankinensis-e  (Co- 
leus  ingratus  Benth.)  Jávából  származó  egyéves 
növény,  mely  sötét  bíborszín  leveleivel  pl.  Ganna 
V.  más  zöldlevelű  csoportok  beszegésére  igen  al- 
kalmas, hatásos  dísz.  A  magról  nevelt  palántá- 
kat május  közepén  ültetik  a  szabadba. 

Perim  (Meium,  Mehun),  kis  sziget  a  Bab-el- 
Mandeb  tengerszorosban.  A  hatalmas  caldera (krá- 
terüst) most  kitűnő  kikötő,  18  m.  mély.  Sem  nö- 
vényzet, sem  víz  a  szigeten  nincs.  Az  angolok  már 
1799  és  1801  közt  megszállották  a  Vörös-tenger 
e  kulcsát,  hogy  a  franciáknak  India  elleni  táma- 
dását megakadályozzák.  1857  febr.  1.  birtokukba 
vették,  midőn  a  Szuezi-szoros  átmetszésének  lehe- 
tősége fölmerült ;  ekkor,  hogy  az  Indiába  vezető 
utat  más  népek  elől  esetleg  elzárhassák,  a  sziget 
K.-i  végében  építettek  egy  erősséget,  szénállo- 
mást és  1861.  egy  világító  tornyot. 

Perimeter  (gör.),  1.  Kerület. 

Perimetritisz  (gör.),  a  húgycső  körüli  kötőszö- 
vet gyuladása,  1.  Gonorrhea,  Húgycsöszükület, 
—  Továbbá  a  méh  hashártyaburkolatának,  s 
általában  a  medence  savós  hártyáinak  gyula- 
dása. L.  Méhbetegségek. 

Perimkara  (növ.),  1.^  Elaeocarpiis. 

Perimorfóza,  1.  Álalakúság. 

Perimysiuiii  (gör.-lat.),  az  izmokat  körítő  s 
állományukba  betóduló  kötőszöveti  burok  (külsá 
P.,  míg  a  belső  az  izom  kötegei  közé  betóduló 
kötőszövet). 

Perinde  valere  (lat.)  egyes  pápai  iratok- 
nál használt  záradék,  amely  valamely  leü-atnak 
minden  érvénytelenítő  okát  megszünteti.  L.  még^ 
Klauzula. 

Perindítás  v.  keresetindítás,  a  per  folyamatba 
tétele  az  idéző  végzéssel  ellátott  keresetlevél 
kézbesítésével;  fontos  hatálya  a  per  függőség 
(1.  0.) ;  a  kereset  beadásához  kötött  hatályok,  pl. 
az  elévülés  félbeszakítása,  nem  a  P.-sal,  ha- 
nem már  a  keresetlevél  beadásával  állanak  be. 

Perlne  (növ.),  1.  Virágporszem. 

Perinefritisz  (perinephritis,  gör.).  A  vesét  kö- 
rülvevő igen  laza  ós  zsíros  kötőszövetnek  gyu- 
ladása. 

Perineoplasztika,  gátképző  műtét ;  különösen 
szülés  után  elhanyagolt  gátrepedések  megszün- 
tetésére. 

Perineum  (gör.-lat.)  1.  Gát. 

Perineurium  (gör.-lat.),  1.  Idegrendszer. 

Periniam  (növ.).  1.  Elaterák. 

Perinplanina  v.  Perin-Dagh,  hegység  Bulgá- 
riában, amely  a  Rilo-,  Rodope-  és  Razlog-hegy- 
ségekkel  együtt  természetes  határt  alkot  a  tu- 
lajdonképeni  Bulgária,  Keletrumélia  és  Makedó- 
nia  között.  A  vadregényes  szépségű  hegységek- 
nek legnagyobb  érdekessége  a  Rilo-hegyi  kolos- 
tor, mely  mesés  gazdagsága,  s  Bulgária,  álta- 
lában pedig  a  Balkán  történetében  való  9  száza- 
dos szereplése  miatt  fontosság  dolgában  mindjárt 
az  Athosz-hegyi  kolostor  után  következik. 


Perint 


—     337     — 


Peristerit 


Perint,  a  Rába  baloldali,  mintegy  50  km. 
hosszú  mellékvize ;  az  Irottkő  DK.-i  oldalán  ered ; 
elfolyik  Szombathely  Ny.-i  végénél  és  Nagy- 
zsennye  alatt  torkollik. 

Perint,  kisk.  Vas  vmegye  szombathelyi  j.-ban, 
(1920)  776  magyar  lak. 

Perinthos,  város,  1.  Eregli,  2. 

Periodeuták,  1.  Oircuüores. 

Periodicitás  (gör.),  bizonyos  jelenségeknek 
meghatározott  időben  való  szabályos  megújulása, 
megismétlődése. 

Periodikus  (gör.)  a.  m.  szakaszos,  egyenlő  sza- 
kaszokban ismétlődő. 

Periodikus  elmezavar,  1.  Circularis  elme- 
zavar. 

Periodikus  függvény,  1.  Szakaszos  függvény. 

Periodikus  lánctört  vagy  szakaszos  lándörf, 
l.  Lándörf. 

Periodikus  mozgás,  1.  Időszakos  mozgás. 

Periodikus  szemgyuladás,  1.  Havi  vakság. 

Periodikus  virág  (növj,  1.  Efemer  virág. 

Periodontitisz  (gör.),  1.  Fogbetegségek. 

Periódus  (gör.),  a  csillagászatban  valamely 
égitest  keringésideje  és  általában  valamely  sza- 
bályosan ismétlődő  időtartam  ;  a  matematiká- 
ban a  számoknak  és  mennyiségeknek  ismétlődő 
sora,  pl.  a  tizedes  törtek  vagy  lánctörtek  pe- 
riodikusak, ha  ugyanazon  számcsoportok  is- 
métlődnek; a  függvények  w  periódusnak,  ha 
f  (u  -1-  w)  =  f  (u)  az  u  minden  értékére  fennáll ; 
ilyenek  p.  a  trigonometrikus,  az  elliptikus  függ- 
vények. —  Kronológiailag  a  P.  egyértelmű  az 
időszakkal  (1.  o.),  bár  gyakran  felcserélik  a  ciklus- 
sal magával.  —  P.  a  geológia  kronológiai  sor- 
rendjében az  az  időszakasz,  mely  a  képződ- 
mény, szisztéma  vagy  formáció  tartalmának 
felel  meg.  —  P.  a  mondattanban  és  stiliszti- 
kában a.  m.  körmondat  (1.  o.),  a  ritmikában  és 
verstanban  pedig  két  vagy  több  ritmusi  rendből 
alakult  egység,  melyből  viszont  a  strófa  alakult. 
Rend  pl.  a  két  ütemű  magyar  hatos  vagy  nyolcas 
sor,  periódus  ellenben  a  két  hatosból  álló  Zrinyi- 
sor  (alexandrin)  vagy  a  Himfy-versszaknak  egy 
nyolcas  és  hetes  sorból  álló  része.  A  P.  első  rendje 
a  periodusi  előszak,  utolsó  rendje  pedig  a  P.-i  utó- 
szak. —  P.  a  zenében  minden  8 — 16  ütemes 
téma,  mely  kadenciáival  két  egyenlő  részre 
<mondatra)  bomlik.  A  két  mondat  záradéka  köl- 
csönösen kiegészíti  egymást.  —  P 
ban  a.  m.  havi  tisztulás. 

Periódusos  rendszer,  1.  Elemek. 

Periodusszámmérök,  1.  Elektrotechnikai  mé- 
rőkészülékek. 

Perioeci  (gör.-lat.)  a.  m.  körüllakók,  1.  Anti- 
podusok. 

Perioikoszok  (gör.  a.  m.  körüllakók),  alatt- 
valói viszonyban  levő  vidéki  lakosság  a  városiak- 
kal szemben  Argoszban,  Krétában  és  különösen 
Spártában,  melynek  nemesi  osztálya  a  P.-at  le- 
győzte, s  bár  polgári  szabadságától  és  vagyoná- 
tól nem  fosztotta  meg,  de  katonai  szolgálatra 
kötelezte  ós  politikai  jogokban  nem  részesítette. 
A  P.  földmlveléssel,  iparral,  kereskedéssel  és  ál- 
lattenyésztéssel foglalkoztak. 

Perioophoritis,  1.  Petefészekbeteaségek. 
Periophtl&alinas  (állat),  1.  Kúszogéb. 

Révai  Nagy  Lexikona,  XV.  köt. 


a  íiziológiá- 


Periosteum,  1.  Csonthártya. 

Periosztitisz  (gör.),  1.  Csonthárty agyuladás. 

Peripatetikusok.  Aristoteles  iskolájának,  ille- 
tőleg ez  iskolákhoz  tartozóknak  a  neve ;  Aristo- 
teles ugyanis  a  Lykeion  fasoraiban  (peripatoi)  sé- 
tálva szokta  volt  tanítványainak  szűkebb  körét 
(peripatétikoi)  tanítani,  innét  e  név.  Aristoteles 
halála  után  TJieophrastos  állott  az  iskola  élén ;  a 
kiválóbbak  a  tanítványok  közül  azután  Eudemus 
Rodusból,  Aristoxenes,  Dikaiarchos,  Straion 
és  mások ;  ezek  főleg  természettudományi  és  er- 
kölcstani kérdésekkel  foglalkoztak,  míg  a  későb- 
biek inkább  mint  Aristoteles  magyarázói  neveze- 
tesek. Ezek  közé  tartozik  Andromkus  Rodus- 
ból (Kr.  e.  70  körül),  Aristoteles  müveinek  rende- 
zője, Boéthus  Szidonból,  Nicolaus  Damaszkusból, 
Alexander  Aphrodisiasból,  a  fő  magyarázó ;  még 
későbbiek  Porphyrius,  Themistius,  Phüopinus, 
Simplicius. 

Peripatus  (állat),  1.  Oslégcsövesek. 

Peripetia  (gör.)  a.  m.  sorsfordulat,  a  drámá- 
ban váratlan  átmenet  szerencséből  szerencsétlen- 
ségbe, V.  balsorsból  jó  sorsba.  A  dráma  negyedik 
felvonásában  van  helyén.  L.  Dráma. 

Periplieria  (gör.),  1.  Kerület,  2. 

Periplilebitis  (gör.),  1.  PeíHflebitisz. 

Periplaneta  (áiiat),  1.  Csótány. 

Periplaszt  (növ.),  a  sejtmag  (1.  o.)  fala  v.  hár- 
tyája. 

Peripleuritisz  (gör.),  a  mellhártyát  körülvevő 
kötőszövet  gyuladása. 

Periploca  L.  (növ.),  az  Asclepiadaceae  csa- 
lád génusza;  12  faja  többnyire  felfutó  cserje, 
egyesek  felállók,  levóltelenek.  Virágukban  a  víz- 
szintesen álló,  többnyire  szőrös  pártacimpákon 
kívül  mellékpárta  is  van,  mely  10  keskeny  v. 
széles  V.  szálas  cimpából  áll.  Rövid,  kiszélese- 
dett porzószálaik  oldalt  szőrösek.  A  mediterrán 
vidéki  P.  graeca  L.  sötétzöld,  fényes  leveleivel, 
barna,  illatos  virágával  fatörzsek  és  kerítések 
befuttatására  alkalmas.  Télálló. 

Periplusz  (gör.)  a.  m.  körülhajózás.  Több  ó-gö- 
rög földrajzi  műnek  címe.  Ilyeneket  írtak  Sky- 
lax,  Arrianos,  Avienus.  L.  még  Hanno,  2. 

Periproktitisz  (gör.),  végbél  körüli  gyuladás, 
1.  Végbélbetegségek. 

Peripterosz,  görög  templom  v.  épület,  melyet 
köröskörül  oszlopsor  övez. 

Peripylaria  (áiiat),  1,  Radiolaria. 

Periratok,  az  írásbeliségre  alapított  polgári 
peres  eljárásban  azok  az  iratok,  melyeket  a  fe- 
lek támadási  s  védelmi  előadásaik  tárgyában,  ós 
általában  jogaik  érvényesítésére  s  a  pernek  ra- 
jok nézve  kedvező  eldöntése  végett  a  bíróság  elé 
terjesztenek.  Felperes  periratai  a  kereset,  a  vá- 
lasz (replika),  a  végirat,  alpereséi  az  ellenirat, 
a  viszonválasz  (duplika),  az  ellenvégirat. 

Periscii  a.  m.  körámyúak,  1.  Arnyéktalanok. 

Perispermium  (növ.),  1.  Mag  fehérje. 

Perispbinctes,  az  ammonitoknak  (1.  o.)  a 
felső  jurára  nézve  fontos  alcsaládja. 

Perisporiaceae  (qöv.),  a  tömlős  gombáknak 
egyik  családja. 

Perissodaetyla  (állat),  1.  Páratlan  ujjuak. 

Peristerit  <ásv.)  nem  egyéb,  mint  albit  iíl.  peri- 
klin.  Lelőhelye  Perth  és  Bathurst  Canadában. 

88 


Peristen'um 


—     338     — 


Perjéssy 


Peristerium,  1.  Ciborium. 

Peristerologia  (gör.),  a  galambokról  szóló 
tudomány  neve. 

Peristomiam  (gör. -lat.,  pártázat,  szájörv) 
a.  m.  nyílás,  szájnyílás ;  különösen  a  moháknak 
fölnyílott  tokján. 

Periszisztole  (gör.),  így  nevezték  a  szívszüne- 
tet, azaz  a  szívműködés  azon  rövid  ideig  tartó 
állapotját,  melyben  úgy  a  pitvarok,  valamint  a 
szívgyomrok  elernyedve  vannak. 

Periszkóp  (periscop),  a  tengeralattjáró  naszá- 
dok (1.  0.)  látókészüléke  az  alámerült  helyzetben. 
A  P.  egy  csó,  amely  a  naszád  tornyából  függélye- 
sen felfelé  nyúlik  és  oly  hosszú,  hogy  a  víz  színe 
fölé  bizonyos  magasságig  felnyúlik,  még  ha  a 
naszád  néhány  méter  mélységben  halad  is.  Felső 
végén  többnyire  egy  prizma  van,  amely  a  ten- 
ger színén  úszó  tárgyak  képét  tükrök  és  prizmák 
segélyével  a  P.  csövében  egyenesen  levetíti,  úgy 
hogy  a  vezető  tiszt  egy  szemlencse  segítségével 
látja.  A  P.  fel-  és  letolható,  egészen  bevonható 
ós  forgatható,  úgy  hogy  bármely  irányban  levő 
tárgyat  fel  lehet  vele  fedezni.  Ujabban  a  tenger- 
alatti naszádok  2  P.-pal  vannak  ellátva,  úgy 
hogy  1—1  tisztre  csak  a  látóhatár  fele  jut,  mi  a 
megfigyelést  könnyíti  és  a  naszád  biztonságát  nö- 
veli. A  P.  tehát  a  tengeralattjáró  naszád  szeme, 
mellyel  a  tenger  színe  alatt  haladva,  mégis  min- 
dent lát  s  ez  az  eszköz  teszi  lehetővé  támadását 
valamely  hajó  ellen,  mit  csakis  alámerült  álla- 
potban végezhet.  Viszont  a  P.  el  is  árulja  a  kü- 
lönben csak  a  magasból,  aeroplánokról  látható 
naszádot,  mert  a  víz  színén  felborzolt  sávot  von 
maga  után.  A  P.  a  naszád  egyik  legkényesebb 
szerve  is,  mert  ha  pl.  a  hajóhadat  körülvevő  tor- 
pedónaszádok és  cirkálók  ágyútüzükkel  v.  a  víz 
színére  leszálló  hidroplánok  gépfegyvertüzükkel 
V.  más  módon  elpusztítják  v.  elrontják,  akkor  a 
naszád  kénytelen  a  víz  színére  felmerülni,  ami- 
kor is  egész  testével  ki  van  téve  a  lődözésnek. 
Példa  rá  a  francia  «Curíe»  tengeralattjáró  naszád 
támadása  1914  dec.  21-én  a  Polában  időző  osztr.- 
magyarhadíhajókra,mídőn  is  előbb  a  naszád  P.  ját, 
azután  —  midőn  felmerült  —  magát  a  naszádot 
találták  el  ágyútíízzel,  ami  a  naszád  elsülyedését 
okozta. 

A  P.  az  1914— 18-iki  világháborúban  a  száraz- 
földi harcokban  is  alkalmazást  nyert.  A  harcok 
többnyíre  állásharcokká  váltak,  ahol  a  2  ellenfél, 
néhol  egészen  közel  egymáshoz,  lövészárkokba 
beásva  állt  egymással  szemben.  A  fedezék  fölé 
emelkedni,  az  ellenség  megfigyelése  végett,  majd- 
nem biztos  halál.  Ezért  a  megfigyelést  nappal 
egyes,  vértpajzsok  mögé  rejtett  figyelők  végez- 
ték, V.  pedig  a  P.-ot  alkalmazták  e  célra,  E  P.-ok 
egyszerű  facsövekből  állottak,  melyeknek  fent  és 
lent  nyílásuk  volt,  mi  mögött  1—1  tükör  volt  el- 
helyezve. A  függélyesen,  felső  nyílásával  az  el- 
lenség felé  felállított  P.  az  ellenség  oldalán  mu- 
tatkozó tárgyak  képét  levetítette  a  lövészárok 
mélyébe,  hol  az  alsó  tükör  mutatta  képet  szabad 
szemmel  v.  távcsővel  lehetett  figyelni. 

Periszkópikus  lencsék,  1.  Meniszkuszlen- 
csék. 

Periszplenitisz  (gör.),  a  lépet  borító  hashártya 
gyuladása.  L.  Hashártyagyuladás. 


Periszpómenon  (gör.),  olyan  görög  szó,  mely- 
nek utolsó  szótagján  hajtott  hangsúly  van. 

Perisztaltikus  mozgás,  1.  Bélmozgások. 

Perisztilosz  (gör.),  oszlopcsarnok,  mely  egy 
piacnak  vagy  udvarnak  oldalain  belül  fut  végig. 
(A  portikusz  oszlopcsarnoka  kívülről,  a  P.-é  be- 
lülről övez  egy  térséget.)  A  görög  templom  is  P.^ 
ha  mind  a  4  oldalát  oszlopsor  veszi  körűi. 

Perisztrofé  (gör.),  megfordítás,  a  retorikában 
az  ellenfél  érvének  ő  ellene  való  fordítása. 

Peritelus  familiáris  (áiiat),  1.  Kendermag- 
bogár. 

Peritliecium  (növ.),  a  tömlősgombák  termö- 
testének  egyik  alakja,  1.  Gombák. 

Peritiflitisz  (gör.),  a  vakbél  körül  levő  has- 
hártya gyuladása.  L.  Vakbélgyuladás. 

PeriÉonaeuiu  (gör.-lat.)a.  m.  hashártya  (l.o.). 

Peritonitisz  (gör.),  1.  Hashártyagyuladás. 

Peritriclia  (áiiat),  1.  Ázalékállatkák, 

Perjámos,  nagyk.  Torontál  vm.  P-i  j.-ban,  a 
járás  széke,  (1910)  5348  német,  magyar  és  román 
lakossal ;  van  fakereskedése,  malomipara,  tégla- 
gyára, fűrész-  és  mészégető  telepe,  élénk  gabona- 
és  marhapiaca,  kat.  polg.  leányiskolája,  szegény- 
háza, vasúti  állomása.  Már  a  rómaiak  idejében 
lakott  hely ;  a  török  hódoltságig  Csanád  \m.  tar- 
tozéka, utóbb  szerbek  telepedtek  az  elszéledt  ma- 
gyarok helyébe,  1724.  németek  vándoroltak  be  a 
Rajna  és  Mosel  vidékéről.  (Tr.  R.) 

Perjanik  (a.  m.  tollbokrétahordó),  a  II.  Péter 
montenegrói  fejedelem  által  1838.  létesített  lovaa 
testőrség  neve. 

Perjasica,  adók.  és  pk.  Modrus-Fíume  vm.  voj- 
nici  j.-ban,  (1910)  1112  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Perjasicki  Kuzma,  adók.  Modrus-Fíume  vm. 
vojniói  j.-ban,  (1910)  936  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Perje  (növ.),  1.  Lolium,  Poa,  Fiímagtermelés. 

Perje  (Fria),  kisk.  Szilágy  vm.  krasznai  j.-ban, 
(1910)  1228  román  lak.  (Tr.  R.) 

Perjei  Magura,  a  Meszes-hegység  (1.  Meszes) 
egyik  csúcsa. 

Perjel  (prior,)  az  egyes  kolostornak  főnöke  a 
közösség  elve  szerint  szervezett  szerzeteknél.  Aa 
egy  kerülethez  tartozó  kolostorok  egy  tartományt 
alkotnak,  élén  a  tartományi  főnökkel,  az  összea 
tartományok  fölött  a  rendesen  Rómában  székelő 
vezérfőnök  áll.  így  vannak  szervezve  a  szabá- 
lyozott papok  rendéi,  ú.  m.  a  piaristák,  a  szervi- 
ták és  a  kolduló  szerzetek.  A  P.-t  néhol  rektor- 
nak, néhol  guardiannak  nevezik.  Hazánkban  ki- 
váló állással  bír  az  auraniai  P.,  aki  a  főrendi- 
háznak tagja  (1625.  LXI.  és  1885.  VII.  t.-c). 

Perjelnö,  1.  Fejedelemasszony. 

Perjése  (Drazice),  kisk.  Gömör-  és  Kis-Hont 
vm.  feledi  j.-ban,  (1910)  414  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-SzL) 

Perjéssy  Mihály,  jogi  író,  szül.  Alsó-Kálosán 
(Gömör  vm.)  1862  márc.  29.  Jogi  tanulmányai, 
végeztével  a  bírói  pályára  lépett.  1894-ben  tör- 
vényszéki bíró,  majd  vezető  ügyész  lett  Fehér- 
templomban, utóbb  Nagyváradon.  1900-ban  a 
csíkszeredai  törvényszék  elnökévé  nevezték  ki. 
1903-ban  táblai  bíró  Pozsonyban,  majd  Szegeden, 
1913.  kúriai  bírói  ranggal  a  zilahi  törvényszék 
elnöke.  1920.  a  mískolczi  törvényszékhez  osztot- 
ták be.  Főbb  munkái :  A  bűnvádi  x>errendtartás 
és  magyarázata  (2  köt.,  2.  kiad.,  Nagyvárad 


Perjeszittyó 


339     — 


Perkupa 


1900) ;  A  büntető  novella  a  gyákorlathan  (Buda- 
pest 1911).  Irt  több  monográfiát  és  számos  cikke 
jelent  meg  jogi  szaklapokban.  E  Lexikonnak  is 
munkatársa, 

Perjeszittyó  (növ.),  1.  Luzula. 

Perjódsav,  1.  Jődsavak  és  sóik. 

Perjog,  1.  Per,  Perrendtartás. 

Perjurafio  (lat.)  a.  m.  esküszegés. 

Perj  úriam  (lat.)  a.  m.  hamis  eskü. 

Perkál,  pamutszövet,  középfinom  fonalból,  vá- 
szonkötéssel s  színnyomatú  mintázattal.  L.  Pa- 
mutszövetek. 

Perkamat,  a  kereset  beadásától  járó  késedelmi 
kamat,  amely  minden  peresített  pénzkövetelés 
után  jár  akkor  is,  ha  egyébként  a  követelés  után 
sem  kikötött,  sem  más  törvényes  (pl.  késedelmi) 
kamat  nem  járna  is. 

Perkán,  szövet,  1.  Berkán. 

Perkász  (PricazJ,  kisk.  Hunyad  vm.  szászvá- 
rosi j.-ban,  (1910)  773  román  lak.  (Tr.  R.) 

Perkáta  (növ.),  1.  Ipomoea. 

Perkáta,  községek,  1.  Kisperkáta,  Nagyper- 
káta. 

Perkénsav,  hiperkénsav,  hidrogénhiperszul- 
fát,  HjSgOg.  Csak  vizes  oldatban  ismeretes,  de 
még  így  is  könnyen  bomlik  kónsavra  és  oxigénre, 
vagyis  igen  erélyes  oxidáló  anyag.  Keletkezük, 
ha  töményebb  kénsavat  elektrolizálunk.  Sói  eijjer- 
szulfátok  V.  hiperszidfátok  eléggé  állandó  ve- 
gyületek. Keletkeznek  liidroszulfátok  elektrolí- 
zisekor. Az  iparban  mint  oxidáló  anyagokat 
használják  őket.  Az  ammónium-  és  kálium-só 
vízben  kevéssé  oldódik ;  az  ólom-  és  bárium- só, 
a  szulfátokkal  ellentótben,  vízben  jól  oldódik. 

Perkeo,  főleg  benzin-,  petróleum-,  stb.  tűz  elfoj- 
tására alkalmas  extincteur  (1.  o.),  mely  a  többitől 
abban  különbözik,  hogy  folyadéka  édesgyökérki- 
vonatot  tartalmaz  és  vízsugár  helyett  habot  lö- 
vel  ki,  amely  hab  azután  a  benzin  felületén  meg- 
állván, a  levegő  elzárásával  annak  égését  is 
megszünteti. 

Perképesség  (ném.  Prozessfahigkeü).  Kettőt 
jelent,  ú.  m.  perbeli  jogképességet  (perfélképes- 
ség), mely  szerint  valaki  pernek  az  alanya  lehet : 
pert  indíthat  v.  perbe  vonható  (1.  Perbeli  jogképes- 
ség, Jogképesség),toYáhM  perbeli  cselekvőképes- 
séget, amely  szerint  valaki  perbeli  cselekménye- 
ket maga  v.  meghatalmazottja  útján  végezhet, 
nem  szorul  törvényes  képviselőre  (1.  Cselekvő- 
képesség). 

Perkin,  William  Henry,  angol  kémikus,  szül. 
Londonban  1838  márc.  12.,  megh.  Sudburyban 
(Middlesex)  1907  júl.  \L  Ő  fedezte  fel  az  első 
anilinfestékanyagot,  a  mauveint,  amelynek  ipari 
kihasználására  szabadalmat  kapott  és  1856. 
Greekfordban  gyárat  alapított.  A  Grábe  és  Lie- 
bermann-féle  javított  eljárással  alizarint  és  an- 
tracént  is  állított  elő.  1873  óta  tudományos  kuta- 
tással, elsősorban  a  szervesanyagok  szintézisével 
foglalkozott. 

Perkin-ibolya,  1.  Anilinibolya. 

Perkin  Warbeck,  angol  trónkövetelő,  1.  War- 
beck. 

Perklorátok,  1.  Klőrsavak  és  sóik. 

Perklorátrobbanószerek,  1.  Robbanószer. 

Perklórbenzol,  1.  Hexaklórbenzol. 


Perklóretán,  1.  Szénkloridok. 

Perklórmetán,  1.  Szénkloridok. 

Perklórsav,  1.  Klórsavak  és  sóik. 

Perkovci,  adók.  Pozsega  várm.  bródi  j.-ban, 
(1910)  1075  horvát  lak.(Tr.  SzHSz.) 

Perköltség  (lat.  expensae,  sumptus  litis,  ném. 
Prozesskosten,  franc,  dépens,  frais)  a  perrel 
járó  minden  kiadás,  amibe  a  per  folytatása  a  pe- 
res félnek  kerül.  Mivel  a  P.-et  az  okozza,  aki 
alaptalanul  támasztott  pert,  ami  a  pervesztésben 
jut  kifejezésre,  a  P.  viselése  a  per  elvesztésének 
a  következménye,  a  vesztes  fél  a  nyertes  fél 
költségének  megtérítésében  elmarasztalandó,  a 
mennyiben  ezt  a  költséget  a  bíróság  a  jog  cél- 
irányos érvényesítésére,  vagy  a  védelemre  szük- 
ségesnek ítéli.  Ilyen  költségek  a  tanudíj,  a  szak- 
értő díja,  az  ügyvéd  költsége,  magának  a  sze- 
mélyesen eljáró  félnek  úti,  esetleg  ellátási  költ- 
sége, időmulasztásának  megtérítése  stb.,  továbbá 
a  perben  lerovandó  illeték.  Az  állam  ugyanis  a 
polgári  jogsegélyt  (ellentétben  a  büntető  bírás- 
kodással) nem  nyújtja  ingyen,  hanem  azért  ille- 
téket szed  (bélyegjegyben  v.  készpénzben),  ami- 
nek abban  van  jogosultsága,  hogy  a  birói  intéz- 
mény f  entartásához  különösen  annak  kell  hozzá- 
járulnia, aki  ezt  az  intézményt  igénybeveszi.  Ha 
mindenik  fél  részben  nyeri,  részben  veszti  a  pert, 
a  P.  a  felek  között  kölcsönösen  megszüntetendő, 
amikor  mindegyik  fél  viseli  a  maga  költségét,  de 
ilyenkor  is  el  lehet  marasztalni  az  egyik  felet  az 
ellenfél  egész  v.  részperköltségében,  különösen, 
ha  aránytalanul  nagyobb  részben  pervesztes  lett. 
Ha  az  alperes  nem  adott  okot  a  perre  s  a  köve- 
telést nyomban  elismeri,  a  költséget,  habár  a 
felperes  megnyerte  is  a  pert,  a  felperes  viseli.  Az, 
aki  külön  költség  felmerültére  okot  adott,  az 
ebből  eredő  költséget,  pernyertessége  ellenére  is, 
viselni  köteles,  pl.  a  határnap  vagy  az  előkészí- 
tés elmulasztásával  okozott  költséget  a  mulasztó 
fél  viseli  (Pp.  424—435.  §§.).  A  nem  peres  eljá- 
rásban a  kérelmező  fél  viseli  az  eljárás  költségét. 

Perköltség-biztosíték  (lat.  cautio  judicatum 
solvi,ném..  Sicherheitsleistung  fiir  Prozesskos- 
ten), az  a  készpénzben  v.  óvadókképes  értékpapi- 
rosban adott  biztosíték,  amelyet  a  külföldi  felperes 
az  alperes  kívánatára  a  perköltség  és  az  ítéleti  ille- 
ték fedezéséül  nyújtani  tartozik,  kivéve,  ha  abban 
az  államban,  amelynek  felperes  honosa,  a  ma- 
gyar állampolgárt  megfelelő  esetben  biztosíték- 
adásra nem  kötelezik.  A  P.  mennyiségét  alperes 
költségeinek  valószínű  összege  szerint  a  bíróság 
határozza  meg  (Pp.  124—128.  §§.).  Minthogy  az 
1909.  XIV.  t.-cikkbe  foglalt  hágai  egyezmény 
szerint  a  legtöbb  állampolgárával  szemben  nincs 
P.  követelésének  helye,  a  P.-nak  alig  van  je- 
lentősége. 

Perkunosz  (Perun),  a  régi  pogány  litvánoknál 
a  menydörgés  istene  s  a  görögök  Zeuséhez  ha- 
sonlóan az  istenek  főnöke,  ki  (mint  élesztő,  élet- 
adó tuz)  a  mellérendelt  istenekkel,  nevezetesen 
Potrimposszal  (a  termékenyítő  vízzel)  és  Pikul- 
losszal  (a  rombolóval)  szent  háromságot  képe- 
zett, mely  az  ismeretes  ind  háromságra  (Bralima, 
Visnu,  Siva)  emlékeztet. 

Perkupa,  kisk.  Abauj-Toma  vm.  tornai  j.-ban, 
(1920)  918  magyar  lakossal. 


22* 


Perkussziő 


-     340 


Perm 


Perkussziő  (percussio  lat.),  a.  m.  megrázkó- 
dás ;  általában  valamely  robbanó  szernek  hirte- 
len történő  meggyújtása  erős  lökés  vagy  ütés 
által.  —  P.  (orv.),  1.  Kopogtatás. 

Perkussziós  erő,  az  az  erő,  amivel  a  lövedék 
a  célt  találja.  Függ  a  lövedék  súlyától,  végső 
gyorsaságától,  alakjától,  a  cél  ellenálló  erejétől 
és  attól  a  szögtől,  amely  alatt  a  lövedék  lecsap. 

Perkussziós  gyújtó,  a.  m.  dörzsgyujtó,  mely- 
nél a  gyújtás  azáltal  történik,  hogy  egy  igen 
durva  reszelőhöz  hasonló  fémrudacskát  rántunk 
ki  a  gyujtóanyagból  s  a  dörzsölésnél  keletkező 
hő  gyújtja  meg  a  robbanóanyagot. 

Perla  Geoffr.  (áiiat),  az  Álrecésszárnyúak 
(Pseudoneuroptera)  egyik  neme.  Vizek  közelé- 
ljen találhatók,  mert  ragadozó  lárváik  vízben 
fejlődnek. 

Perlak,  nagyk.  Zala  vm.  perlaki  j.-ban,  (1910) 
4513  horvát  és  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz,) 

Perlaky,  1.  Dávid,  ev.  lelkész,  szül.  Gergelyi- 
ben  (Veszprém)  1754  júl.  18.,  megh.  1802  márc. 
9.  Nemesdömölkön,  ahol  lelkészkedett.  Főbb 
munkái :  Az  ő-  és  újtestamentum  példás  idegen 
nevezeteinek  magyarázatja  (Körösi  M.  Magyar 
Coucordantiája  végén,  Győr  1788) ;  Gyermekek 
s  ifjak  imádságos  és  énekeskönyve  (Komárom 
1793).  A  dunántúli  énekeskönyvben  38  éneke  van. 

2.  P.  Mihály,  író  és  szerkesztő,  szül.  Tatán 
1814  jan.  17.,  megh.  Budapesten  1889  okt.  26. 
Kegyesrendi  tanár  volt  P.  László  néven,  s  ekkor 
írta  a  legelső  magyar  középiskolai  tankönyve- 
ket. A  szabadságharcban  való  részvétele  miatt 
az  osztrák  hadbíróság  8  évi  várfogságra  ítélte, 
de  már  1850.  kiszabadult  ós  külföldre  ment. 
Zürichben  borkereskedéssel  tartotta  fenn  magát 
8  1857.  kilépett  a  kegyesrendből.  1860-ban  haza- 
tért és  tisztviselő  lett ;  1861.  egy  ideig  a  Pesti 
Napló  helyettes  szerkesztője  volt.  1875— 1880-ig 
a  Magyar  Tisztviselő  c  lapot  szerkesztette.  Szá- 
mos cikket  írt  fővárosi  és  kolozsvári  lapokba, 
1848  előtt  szépirodalmi  munkákat ;  továbbá  több 
önálló  szőllő-  és  borgazdasági  munkát. 

Periasz,  nagyk.  Torontál  vm.  nagybecskereki 
j.-ban, (19J0)  4949  szerb,  német,  horvát  és  magyar 
lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Perlegitimáció,  1.  Felperesség. 

Perlekedő  tébolyodottság,  1.  Téboly odottság. 

Perlep  (PrÜepy),  kisk,  Bars  vm.  aranyosma- 
róti  j.-ban,  (1910)  340  szlovák  és  magyar  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Perlesz  József,  zsidó  teológus,  a  modem  zsidó 
tudomány  egyik  kiváló  képviselője,  szül.  Baján 
(Bács)  1835  nov.  25.,  megh.  Münchenben  1894 
márc.  4.  1871-ben  a  müncheni  zsidó  hitközség 
rabbija.  Utóbbi  állásában  magyar  hazájával 
s  annak  tudományos  köreivel  mindvégig  élénk 
összeköttetésben  állt.  Főbb  munkái :  öesch.  d. 
Juden  in  Posen  (1865);  Dávid  Cohen  de  Lara's 
rabbinisches  Lexikon  Kether  Kehuna  (1868); 
Btymologische  Studien  z.  Kundé  der  hebráischen 
Sprache  und  Alterthumskunde  (1870) ;  Zur  rab- 
binischen  Sprach-  und  Sagenkunde  (1873) ;  Bei- 
tráge  z.  Gesch.  d.  hebráisch.  und  aram.  Studien 
(München  1884).Számos  nagybecsű  nyelvészeti  és 
régészeti  cildce  különféle  tudományos  folyóira- 
tokban jelent  meg. 


Perletétel,  a  polgári  perben  a  felperes  nyilat- 
kozata, hogy  a  pertől  eláll,  a  Pp.  a  keresettől 
elállás  néven  ismeri,  az  alperes  perbebocsátko- 
zása  után  már  csak  az  alperes  beleegyezésével 
van  helye ;  ily  beleegyezés  hiányában  a  felperes 
elálló  nyilatkozata  a  tárgyalás  elmulasztásának 
tekintendő. 

Perliczy  János  Dániel,  orvos  és  természet- 
tudós, szül.  Késmárkon  1705.,  megh.  a  nógrád- 
megyei Apátfalván  1778.  Wittenbergben  és  Ut- 
rechtben  tanult,  azután  városi  orvos  volt  Kés- 
márkon, majd  Selmeczbányán,  végül  Nógrád  vm. 
főorvosa.  Egy  hazai  orvosi  egyetem  felállítása 
érdekében  einlókiratot  adott  át  Mária  Terézia 
királynőnek,  aki  1751.  magyar  nemességgel  tün- 
tette ki.  Művei  közül  nevezetesebbek :  Testi  békes- 
ségre vezető  útitárs  (Buda  1740) ;  Szegények  szá- 
mára való  háziorvosságok  (1740) ;  Orvosi  oktatás 
a  pestis  és  egyéb  mérges  nyavalyák  ellen  való 
praeservatio-nál  (1740).  Ezenkívül  számos  orvosi, 
fizikai,  matematikai,  csillagászati  értekezést  írt. 

Perlidae  (Álkérészek  v.  Partilegyek,  áiiat), 
az  Álrecésszárnyúak  egyik  családja.  Legismer- 
tebb faja  a  közönséges  kétf árkos  álkérész  (Perla 
maxima  Scop.).  Hazánkban  e  családból  a  Dic- 
tyopteryx,  Perla,  Isogenus,  Ghloroperla,  Iso- 
pteryx,  Taeniopteryx  és  Nemura  nemek  fajai 
(összesen  25)  élnek. 

Perlit,  1.  Gyöngykő  és  Edzés,  3. 

Perimutter  Izsák,  festő,  szül.  Budapesten 
1866  jún.  30.  Előbb  Budapesten  tanult  Biharinál 
és  Karlovszkynál,  aztán  Parisban  Robert-Fleury- 
nek  és  Lefóbvrenek  volt  tanítványa.  Sok  ideig 
időzött  Hollandiában  s  odavaló  tárgyú  képeket 
küldött  a  Műcsarnokba :  Hollandi  halász  (1898) ; 
Ima  (1900);  Utcarészlet  (1902);  ezek  mind  a 
Szépművészeti  Múzeum  birtokában  vannak.  Az 
utóbbira  kis  állami  aranyérmet  kapott  s  az  1906- 
ban  kiállított  Falurészlet  reggeli  napsütésben 
c.  képére  ugyanott  nagy  állami  aranyérmet. 
Münchenben  1909-ben  aranyéremmel  tüntették 
ki  Vasárnapi  látogatás  c.  képét.  V.  ö.  Lázár  B. : 
Permutter  (Budapest,  1921). 

Perlő  (Prebul),  Msk.  Krassó-Szörény  vm.  re- 
siezabányai  j.-ban,  (1910)  1337  román  lak.  (Tr.  R.) 

Perlusztrálás  (perlustratio,  lat.),  a.  m.  át- 
vizsgálás, átkutatás,  átolvasás ;  perlusztrál,  át- 
kutat valamit,  hogy  ítéletet  hozhassanak  felőle. 
—  Háborúban  azt  a  területet,  ahol  a  csata  leját- 
szódott, a  csata  befejeződése  után  a  hulláktól, 
rothadó  hulladékoktól,  a  táborhelyeken  vissza- 
maradt szalmacsomóktól,  a  falukban  és  városok- 
ban, vagy  azok  közelében  lévő  trágya  domboktól 
stb.  stb.  gondosan  meg  kell  takarítani.  A  halot- 
takat el  kell  temetni  s  a  többi  felsorolt  dolgot 
is  vagy  el  kell  égetni,  v.  pedig  a  földbe  elásni 
ós  vastag  földréteggel  befödni.  Ezt  a  tényke- 
dést a  csatatér  P.-ának  nevezzük.  A  P.  helyes 
elvégzését  megvizsgálják  s  a  sírok  további  gon- 
dozását a  lakosságra  bízzák,  különösen  figyel- 
mükbe ajánlván,  hogy  a  sírhelyek  környékét 
fűvel  bevessék  ós  befásitsák. 

Perm,  1.  volt  orosz  kormányzóság  európai  és 
ázsiai  Oroszország  határán,  Vologda,  Tobolszk, 
Orenburg,  üfa  és  Vjatka  közt,  332,061  km  2  terület- 
tel, amiből  204,241  esik  Európára ;  (i9i5)  4.083,200 


Per  mandatarium 


341 


Permíssio 


lak.  Az  európai  és  ázsiai  részt  egymástól  az  Ural 
választja  el.  K.  felé  a  föld  lassan  egésze  al- 
földdé lapul  ós  itt  a  Tobol  mellékvizei  (Tavda, 
Isszet  stb.)  öntözik,  mlg  a  Ny.-i  magasabb  részt  a 
Kama,  Csusszovaja,  Szilva  és  Kolva,  É.-i  részét 
pedig  a  felső  Pecsora.  A  tavak  (1836  km 2)  DK-en, 
a  mocsarak  és  tőzegtelepek  pedig  É.-on  számosak. 
Az  éghajlat  É.-on  és  K.-en  nagyon  zord ;  D.-en  szá- 
raz, igen  hideg  telekkel  és  forró  nyarakkal.  A 
talaj  nagyobbára  terméketlen ;  csak  D.-en  van  fe- 
kete föld.  Leginkább  rozsot  és  burgonyát  termesz- 
tenek. Ló,  szarvasmarha  és  juh  kevés  van;  a 
méhészet  virágzó.  Az  erdők  kb.  70% -át  foglalják 
el  az  egész  területnek.  P.  igen  gazdag  ásványi 
kincsekben.  A  lakosok  oroszokon  kívül  baskírok, 
teptyárok,  mescserjákok,  permjákok,  tatárok, 
cseremiszek  és  vogulok.  Vannak  köztük  sámá- 
nok és  mohammedánusok  is.  Legfontosabb  fog- 
lalkozás a  bányászat ;  bányásznak  aranyat,  pla- 
tinát, kőszenet,  vasat,  ezüstöt,  ólmot,  nikkelt 
és  drágaköveket.  A  Szibíriába  menő  tranzito- 
kereskedés  igen  élénk.  Hajdan  P.  egész  területét 
a  permjákok  (1.  0.)  lakták  s  a  skandinávok 
Bjarma  (Biarmia),  a  bizánciak  Permia  néven 
ismerték.  A  XL  sz.-ban  lett  a  novgorodiak  hűbé- 
res birtoka  és  1471.  került  Moszkvához.  —  2.  P., 
az  ugyanüy  nevű  kormányzóság  és  püspökség 
székhelye,  a  Kama  balpartján,  vasút  mellett,  (191.3) 
105,410  lak.  Közelében,  Motovilinszkoje  helység- 
ben volt  a  nagy  állami  ágyúgyár,  hol  rendesen 
több  mint  8000  munkás  dolgozott. 

Per  mandatarinm  (lat.)  a.  m.  meghatal- 
mazott által. 

Permanencia  (lat.)  a.  m.  állandóság,  együtt- 
maradása  valamely  gyülekezetnek,  pl.  vizára- 
dás  esetében  az  árvízbizottságnak. 

Permanens  (lat.)  a.  m.  megmaradó,  állandó, 
kitartó,  folytonos. 

Permanens  fehér,  1.  Báriumszulfát. 

Permanens  gázok.  így  nevezték  azokat  a  gá- 
zokat, amelyeket  nem  bírtak  cseppfolyósítani. 
Most  már  az  elnevezés  nem  indokolt,  mert  bebi- 
zonyult, hogy  minden  gáz  cseppfolyósítható,  ha 
ki'itikus  hőmérséklete  alá  lehűtik.  L.  Gázok  fo- 
lyósítása. 

Permanens  sárga  a.  m.  báriumkromát  (1.  0.). 

Permanens  vörös,  kátrányfestékkel  élénkített 
krómvörös  v.  ólomminium. 

Permanganátok,  a  permangánsav  (1.  Man- 
(jánsavak)  sói. 

Permeábilis  (lat.)  a.  m.  átjárható,  áthatol- 
ható; permeabilitás,  átjárhatóság;  permeádö, 
két  testnek  egymáson  való  keresztülhatolása.  — 
P.  kőzetek  azok,  melyek  likacsosságuknál  fogva 
folyadékot,  különösen  vizet,  petróleumot  magu- 
kon könnyen  átengednek.  A  likacsosság  volum- 
ezázaléka  különböző  lehet  s  aszerint  különböző 
a  kőzetek  permeabilitása  is.  Legpermeábilisabb 
a  homok,  homokkő,  likacsos  mészkő  stb.  Imper- 
meábüisak  az  agyag-  és  márgaf élek,  melyek  kü- 
lönösen nyhrkos  állapotban  nem  eresztenek  át 
vizet,  petróleumot.  Hasonlóképen  át  nem  eresz- 
tők a  tömött  kőzetek,  ú.  m.  a  márvány,  mészkő, 
gránit,  andezit ;  ha  azonban  töredezettek,  repe- 
déeesek,  akkor  ezek  is  P.-á  válhatnak.  Feltéte- 
lesen tehát  P.-ak,  még  pedig  sokszor  igen  nagy 


fokban,  a  mészkövek,  dolomitok,  az  eruptív  kő- 
zetek és  kristályos  palák  töredezett  zónái  stb.  A 
kőzeteknek  eme  tulajdonsága  fontos  szerepet  ját- 
szik úgy  a  hidrológiában,  mint  a  petroleumgeoló- 
giában  is.  L.  még  Impermeáhüis  és  Mágneses 
vezetőképesség. 

Per  megszüntetése,  a  polgári  per  befejezésé- 
nek egyik  neme ;  helye  van  törvényes  képvise- 
let, hatáskör,  illetékesség  hiánya  miatt  v.  más 
pergátló  körülmény  (1.  0.)  esetében  stb.,  tárgya- 
lás után  ítélettel  mondja  ki  a  bíróság. 

Permetező  (spray),  1.  a  sebészeti  operációk- 
nál használt  készülék,  mellyel  az  operáció  terü- 
letére és  a  sebre  finom  cseppekbe  szétszórt  anti- 
szeptikus folyadékokat  alkalmaztak  a  Lister-téle 
eredeti  sebkezelésnél.  Egy  jól  záró  üvegbe  töltött 
antiszeptikus  folyadékot  (ö^o-os  karbolsavoldatot) 
kettős  fujtató  gummilabda  segítségével  finom 
nyílású  csövön  át  nagy  erővel  kihajtva  igen  apró 
esőszerű  cseppekre  osztottak  szét  s  ezen  eső  alatt 
végezték  az  operációt  és  a  kötözéseket.  Utóbb 
ezt  a  készüléket  elhiigyták,mert  a  tapasztalat  azt 
mutatta,  hogy  kellő  óvatosság  mellett  köny- 
nyen  nélkülözhető.  (L.  Antiszepszis.)  Ugyanezen 
készülék  már  régóta  volt  használatban  az  orvosi 
gyakorlatban  Bichardson  ajánlatára  azon  célból, 
hogy  gyorsan  elpárolgó  folyadékokkal  (éter)  a 
test  egy  kisebb  felszínén  gyors  lehűlést  és  ezzel 
érzéstelenítést  érjenek  el  (helybeli  érzéstelenítés). 
Ma  az  etilklorido-permetezés  használatos.  A  finom 
cseppekre  elosztott  folyadékot  beleheléssel  a 
légző  szervek  bajainak  orvoslása  végett  alkal- 
mazzák. Ugyanezen  elven  alapszik  a  belehelő  ké- 
szülék is,  mely  most  igen  elterjedt  alkalmazás- 
nak örvend.  (L.  Belélegzési  orvoslás). 

2.  P.-k  oly  készülékek,  melyeket  a  gazdasági 
növények  (burgonya,  répa,  szőUő,  gyümölcsfák 
stb.)  levélzetén  élősködő  gombák  és  rovarok  el- 
pusztítására használnak  olyformán,  hogy  segít- 
ségükkel az  illető  növény  levelét  valamilyen,  az 
élősdit  elpusztító  vegyület  oldatával,  finoman  el- 
porlasztott cseppecskék,  permet  alakjában  bevon- 
ják. Lényeges  alkotórészüket  egy  rendszerint  réz- 
ből készült  s  az  irtószert  (rézgálicos  mész,  vas- 
gálic,  klórbarium  stb.)  tartalmazó  edény  képezi, 
melyből  a  folyadékot  dugattyús  szivattyúval  egy 
légüstbe  és  ebből  a  permetező  csőbe  szorítják.  A 
kiáramló  folyadékot  a  cső  végén  levő  porlasztó- 
szerkezet kúpos  permeteg  alakjában  szétszórja. 
A  kisebb  P.-et  a  munkás  hátára  szíjazva  kézzel 
hajtja.  A  fogatos  erővel  vontatott,  nagyobb  P.-et 
taligaszerkezetre  szerelik  és  egyidejűleg  több 
növénysort  permeteznek  velük.  Ezeknél  a  szivaty- 
tyút  haladás  közben  a  járókerekek  hajtják. 

Permia,  1.  Perm. 

Permiek,  nép,  1.  Permjákok. 

Per  inille  (lat.),  1.  Müle. 

Permi  nyelvek,  a  finn-ugor  nyelvcsalád  hét 
főágának  egyike,  mely  a  zűrjén  és  votják  nyel- 
vet foglalja  magában  Permi  nyelvnek  nevezik 
s  külön  nyelvnek  tekintik  némelyek  a  zűrjén 
nyelv  permi  dialektusát. 

Permise,  kisk.  Vasvm.  szentgotthárdi  j.-ban, 
(1920)  176  vend  lak. 

Perm^^sio  (lat.,  ol.  permesso)  a.  m.  enge- 
dély, megengedés,  beleegyezés  ^permissivefTtieg- 


Permisszfv  törvények 


342 


Perm-szisztéma 


engedóskép,  engedély  módjára  ;  permissu  supe^ 
riorum,  felsőbb  engedélylyel ;  permittál,  megen- 
ged, engedélyt  ad.  —  P.  a  retorikában,  1.  Meg- 
engedés. 

Permissziv  törvények,  1.  Diszpozitiv  tör- 
vények. 

Permi  szisztéma,  1.  Perm-szisztéma. 

Permjákok  (permiek,  bjarmiak),  jórészt  eloro- 
szosodott ugor  nép  az  északi  finnek  ágából,  a  zűrjé- 
nek és  votjákok  legközelebbi  rokonai.  Magukat 
Kama-mort,  avagy  Kaman-tis,  azaz  Kamamellé- 
kieknek  nevezik.  A  közép-urali  Perm  kormányzó- 
ságban, főleg  a  cserdini  kerületben  egy  tömegben 
mintegy  300  ezerén,  kisebb  falvakban  Vjatka  terü- 
letén kb.  másfélannyian  l:aknak  s  földmíveléssel, 
vadászattal  f  oglalkoznak.jNemzeti  függetlenségü- 
ket már  a  XII.  sz.-ban  elvesztették.  Két  század 
múlva  felvették  az  orosz  hitet,  azóta  lassan,  de 
biztosan  elhagyják  a  nyelvüket  is.  Nyelvtanukat 
és  szótárukat  megírta  Bogow  (Szeut-Pétervár 
1864;).  V.  ö.  Smirnov,  Les  populations  flnnoises 
des  bassins  de  la  Volga  et  la  Kama  (Paris  1898) ; 
Permjaki  (Kazán  1891). 

Permoser,  Balthasar,  német  szobrász,  szül. 
Cammerben  (Bajorország)  1650.,  megh.  Drezdá- 
ban 1732.  Salzburgban,  Bécsben  és  Olaszország- 
ban tanult,  azután  Bécsben,  Berlinben  és  Drezdá- 
ban dolgozott,  ahol  a  barokk  szobrászat  fő  kép- 
viselője volt.  Tőle  való  a  drezdai  Zwinger  pompás 
szobrászati  díszének  nagy  része.  Müveinek  hosszú 
sorából  említendők  még :  Zsófia  választófejede- 
lemné  és  testvérének  síremléke  a  freibergi  szé- 
kesegyházban, saját  síremléke  a  drezdai  régi  kat. 
temetőben  stb. 

Perm-szisztéma  (1.  a  képmellékletet),  a  geoló- 
giai ó-kor  (első-kor),  vagyis  paleozoos-kor  leg- 
fiatalabb rétegcsoportja ;  diasz-szisztémának  is 
mondják.  Közvetetlenül  a  karbon-szisztéma  réte- 
gei után  rakódott  le  és  megelőzte  a  mezozoos- 
kor  legalsó  szisztémáját,  a  triászt.  Murchison  a 
perm  nevet  hozta  javaslatba  Perm  orosz  kor- 
mányzóság, a  régi  Permia  királyság  neve  után, 
mivel  itt  típusosán  fejlődtek  ki  rétegei.  A  diasz- 
szisztéma  név  arra  vonatkozik,  mert  Németország 
és  Anglia  némely  részein  két  jól  megkülön- 
böztethető rétegszakaszra  osztható,  ú.  m.  egy 
alsó,  szárazföldi  emeletre,  melynek  neve  Roth- 
liegendes,  és  egy  tengeri  maradványokat  tartal- 
mazó felső  emeletre,  neve  Zechstein.  Másutt  a 
kettéosztás  vagy  csak  nagynehezen,  v.  egyáltalá- 
ban nem  eszközölhető.  A  P.  pelagikus  lerakó- 
dásai egy  nagy  középtengerben  képződtek,  amely 
K-Ny.-i  irányban  terült  el  s  magában  foglalta  az 
európai  mediterrán  területet,  Indiát,  a  Szunda- 
szigeteket  és  Észak-Amerika  déli  részét.  Másutt 
kontinentális  üledékek  rakódtak  le.  így  Német- 
országban az  Alpok,  a  Kárpátok  területén  tro- 
pikus klímára  valló  vörös  színű  szárazföldi  üle- 
dékek :  homokkő,  konglomerátum,  palás  agyag 
ós  közöttük  néha  széntelepek  rakódtak  le.  Né- 
metországban és  Angliában  a  P.  felső  részében 
újabb  tengeri  transgressio  állott  be  s  akkor  ra- 
kódtak le  a  felső  P.,  a  Zechstein  üledékei.  A 
déli  kontinenseken  a  P.-ban  jégkorszak  nyomait 
ismerték  fel.  A  P.  állat-  és  növényvilága  igen 
szegényesnek  mondható  a  régebb  paleozoos-kori 


szisztémákhoz  képest ;  úgy  a  fauna  mint  a  flóra 
szorosan  csatlakozik  a  karbon-szisztéma  élet- 
vüágához.  Feltűnően  kevés  állat  lakhatta  az 
akkori  tengert,  de  nemcsak  a  fajbeli  szegény- 
ség jellemzi  a  tengeri  képződésű  Zechstein  fau- 
náját, az  alakok  kicsinysége,  úgyszólván  silány- 
sága is  feltűnő ;  új  és  sajátságos,  különösen  e 
szisztémát  jellemző  alakok  alig  éltek  akkor. 
Az  állat-nemek  nagyobbára  megegyeznek  a  kar- 
bon-szisztéma szénmészkövének  ugyancsak  fe- 
lette szegény  faunájával,  vagy  hozzá  nagyon  is 
közel  állanak.  Foraminiferák  gyéren  éltek,  így 
a  jusulinák  és  scliwagerinák ;  spongiák  majd- 
nem tökéletesen  hiányzanak ;  korallok  igen  ke- 
vés számmal  vannak ;  echinodermák  közül  egyet- 
len egy  krinoida-faj  ismeretes  (Cyathocrinus), 
meg  egynéhány  echinus.  Aránylag  sok  bryozóa 
élt,  melyek  közül  nevezetes  vezérkövülete  a 
P.-nak,  illetőleg  felső  emeletének,  a  Zechstein- 
nak,  a  Fenestella  retiformis.  A  brachiopodák 
nagyobb  számban  éltek,  bár  számuk  meg  sem 
közelíti  a  régebbi  paleozoos  lerakódásokét,  a 
szilurét,  a  devonét  s  a  karbonét;  legfontosab- 
bak a  produktuszok,  melyek  közül,  különösen  a 
Prodicctus  horridus  mint  a  Zechstein  legjel- 
lemzőbb vezérkövűlete  válik  ki ;  a  pelagikus  üle- 
dékekben pedig  a  Bichthofeniák  és  Geyerellák 
stb.  szerepelnek.  A  kagylók  számra  nézve  elég 
jelentékenyek.  A  csigák  alárendelt  szerepüek, 
a  cephalopodák  főleg  a  pelagikus  üledékekben 
fordulnak  elő,  mint  az  Otoceras,  Himgarites. 
Gyclolobus,  Medlicottia  stb.  Itt  fordulnak  elő  az 
utolsó  trilobiták,  melyek  már  a  karbonban  ki- 
veszőfélben voltak.  A  tengeri  lerakódások  vagyis 
a  Zechstein  faunájánál  gazdagabb  a  szárazföldi 
vizek  lerakta  rétegek  faunája,  vagyis  a  Roth- 
liegendes-é  (alsó  P.-é).  A  rákok  közül  különösen 
nevezetes  a  Gampsonix  fimbriatus ;  rovarok, 
köztűk  leginkább  a  blattinák,  elég  gyakoriak.  A 
halfauna  aránylag  igen  gazdag.  Ganoidok  vagyis 
porcogós  halak  meg  selachíusok,  vagyis  ős- 
halak  ez  időből  különösen  a  mansfeldi  rézpalá- 
ban ezrével  maradtak  ránk ;  a  ganoidok  közül 
tökéljen  a,  Palaeo7iiscus,  Platysomuss  Amblyp- 
terus  nemek  vannak  legjellemzőbben  képviselve. 
Az  amflbiumokat  a  labirinthodonok  képviselik  és 
pedig  a  stegocephalák  rendjéből;  ilyen  pl.  a 
Branchiosaurus  8  nevezetes  alak  a  krokodilra 
emlékeztető  Archegosaurus  Decheni,  melyet 
Saarbrücken  mellett  a  lehbachi  palás  agyagban, 
illetőleg  az  ebbe  ágyalt  agyagos  vasércben  igen 
nagy  mennyiségben  találtak  és  pedig  mindenféle 
fejlődési  állapotban,  a  legkisebb,  fiatal  példány- 
tól a  legnagyobb  (2  m.  hosszú)  s  legfejlettebbig. 
A  perm-szisztéma  legtökéletesebb  állatai  a  Pro- 
torosaurus,  a  Palaeohatteria  és  a  Theromorák, 
melyek  már  a  reptiliák  (csúszómászók)  képvise- 
lői. A  flóra  az  északi  kontinenseken  nagy  hason- 
latosságot mutat  a  megelőző,  vagyis  a  karbon 
szisztémáéval,  noha  a  legfontosabb  paleozói  nö- 
vényalakok, mint  a  Lepidodendron,  Sigillária,  An- 
nularia,  Sphenophillum,  már  ekkor  letűntek: 
csakis  ezekhez  még  rokon  alakok  élnek,  továbbá 
pedig  a  kalamiták,  de  már  ezek  sem  uralkodnak 
annyira,  mint  a  karbonkorban,  helyettük  a  ha- 
rasztok és  a  tűlevelű  fák  lépnek  előtérbe.  Az 


Perm-szisztéma 


343 


Pernegger 


íitóbbiak  közül  a  Walchia  ós  Ulniannia  marad- 
ványai nagyon  jellemzők  a  P.-re  nézve.  Igen  gya- 
koriak a  Gordaitesek  megkovásodott  törzsei  is 
^amelyeket  régebben  araucarites éknek  tartottak), 
valamint  a  Psaronius  haraszti áói.  Nevezetes,  hogy 
már  a  P.-ben  jelentkeznek  egyes  olyan  növény- 
alakok, melyek  a  későbbi  mezozoos  kor,  különö- 
nösen  pedig  a  triász- szisztéma  növényeire  emlé- 
keztetnek, mint  pl.  a  Voltziák.  A  déli  félgömb 
flórája  különbözik  az  északiétól.  Itten  a  (rí o^^op- 
teris,  Ganqamopteris  stb.  páfrányok  uralkodnak. 
Az  északi  félgömb  P. -jenek  ismerete  a  németor- 
szági viszonyokból  indult  ki.  Itten  két  jól  meg- 
különböztethető alosztályra  osztják  a  P.-et  vagy 
diaszt,  nevezetesen  az  alsó  Rotliliegendre  és  a 
felső  Zechsteinra.  A  Rothliegend  v.  másképen 
Rothtodtliegend  név  egyrészt  arra  vonatkozik, 
liogy  a  németországi  és  az  angol  e  korbeli  homok- 
kövek többnyire  vereses  színűek,  másrészt  arra, 
hogy  a  felső,  érceket  gazdagon  tartalmazó  réte- 
gek ezeken  nyugszanak,  ezekre  telepszenek,de  ben- 
nök  ércek  nincsenek.  A  Zechstein  szintén  bányá- 
szati kifejezés.  Zeche  azon  ür,  mely  az  ércek  bá- 
uyászása  után  hátramarad.  Angliában  a  Rothlie- 
gend-nek  a  Lower-new-red-sandstone,  a  Zech- 
stein-nak  a  Magnesian-limestone  felel  meg.  A 
felső  P.,  vagyis  a  Zechstein  kőzetei  közt  van  egy 
réteg,  amelynek  rézpala  a  neve ;  tulajdonképen 
erősen  bitumenes  agyagpala,  melynek  vastagsága 
sehol  sem  több  6  dm.-nél,  de  nagy  az  elterjedése 
s  így  rózérctartalma  is  igen  jelentékeny,  noha 
maga  az  érc  alig  látható  a  palában,  mert  igen 
finom  osztatú  állapotban  van.  A  réztartalom  átlag 
nem  nagyobb  2— 3°/o-nál ;  v.  V2V0  ezüst  is  van 
benne.  E  rézpala  a  Harz-hegység  déli  szélén,  a 
mansfeldi  medencében,  a  thüringi  erdőben  min- 
denütt megvan,  innen  Hessenbe  és  Wesztfáliába 
vonul,  de  ugyanoly  körülmények  közt,  mint  Né- 
metországban, fellép  Angüában  is.  Évenként  v. 
120,000  métermázsa  rezet  szolgáltat  és  vagy  500 
métermázsa  ezüstöt.  Ez  az  a  bitumenes  pala, 
melynek  olyan  gazdag  a  halfaunája.  Ercek  nem- 
csak a  rézpalában  vannak,  hanem  a  Zechstein 
egyéb  rétegeiben  is.  A  Harzban,  Thüringiában, 
Hessenben  vasércet  (Smalkalden,  Spessart)  man- 
gánércet (Elgersburg,  Ilmenau)  nikkel-  és  kobalt- 
ércet  (Kamsdorf ,  Reichelsdorf),  kénesőércet  s  réz- 
érceket P.-beli  rétegekben  sűrűn  bányásznak.  A 
híres  stassfurti  kősó  s  az  ezt  kisérő  nevezetes 
kálisók  ugyancsak  felső  P.-beliek.  (L.  Stassfurti 
sók.)  Gipsz  is  gyakori  e  korból.  Hazánkban  is 
szerepelnek  a  P.-képződmények ;  így  az  ÉNy.-i 
Kárpátokban,  a  Krassószörényi  Hegységben,  a 
Bakonyban,  a  Mecsekben  s  a  Biharban.  Mindenütt 
kontinentális  eredetű  homokkövek,  kvarcitok, 
konglomerátumok  szerepelnek,  legtöbbször  vörös 
színnel.  Alárendeltebb  a  palás  agyag  v.  agyag- 
pala 8  ritkán  vékony  széntelep  is  észlelhető  kí- 
séretükben. A  vulkáni  működés  elég  élénk  lehe- 
tett e  korban.  Leginkább  quarcporflrok,  gránit- 
porfirok,  melaíirok  s  porfiritek  törtek  fel  akkor. 
Nálunk  Heves  vármegyében,  Egertől  északra, 
Szarvaskő  vidékén  diabáz,  gabbró  és  a  wehrlit 
valószínűleg  ugyanebben  a  korban  tört  fel,  úgy- 
szintén ekkor  törtek  fel  Dobsina  vidékén  is  dio- 
ritok  és  melaíirok. 


Permutatio  (lat.),  1.  Felcserélés. 

Permutátor  {fvanc.  permutatrice),  elektromos 
készülék  egy-  vagy  többfázisú  áramnak  egyen- 
áramra való  átalakítására. 

Perna,  adók.  éspk.  Zágráb  vm.  topuskói  j.-ban, 
(1910)  1221  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Perna  Soldanii  Deshayes  (paieont.),  jellemző 
kagylófaj  a  felső  oligocén  lerakódásokból  pl. 
Kovácspatakon,  Hont  vm.-ben  .Jellemző  ezen  sós- 
vízi fajra  az  egyenes  rovátkos  záróperem.  Ugyané 
faj  előfordul  mediterrán  lerakódásokban  is,  pl. 
Sámsonházán,  Nógrád  vm. 

Pernak,  a  bevándorló  kinai  munkások  és  ma- 
láji asszony  ok  kereszteződéséből  származó  utódok. 

Pemambuco  (Fernambuco),  1.  Brazília  álla- 
mainak egyike  az  Atlanti-óceán,  Parahyba,  Ceará, 
Piauhy,  Bahia  és  Alagoas  közt,  területe  130,000 
km2,  (1920)  1.975,441  lak.  A  partszegélye  60—70 
km.,  beljebb  a  szárazföld  felé  fensíkok  és  hegy- 
láncok emelkednek.  Az  Irmaos-hegység  a  vízvá- 
lasztó a  Parahyba  és  a  Sao  Francisco  közt ;  P. 
nagyobb  részét  a  Sao  Francisco  (1.  0.)  baloldali 
sellős  mellékvizei  öntözik.  Belsejének  500—1200 
m.  magas  fensíkjain  (sertaos)  nagy  a  forróság. 
Partszegélye  termékeny  alluvium,helyenkint  buja 
őserdők,  cukornád-,  pamut-,  dohány-,  kávé-  és 
kakaoültetvények  vannak.  Erdői  f ernambuk-  (per- 
nambuk-),  egyéb  festő-  és  kitűnő  épületfákat  szol- 
gáltatnak ;  kókuszdiót,  balzsamot,  benzoét,  gum- 
mit,  ipekakuanát  és  más  gyógyszereket  is  adnak. 
Virágzó  földmívelóse  és  állattenyésztése,  arany- 
os márványbányái  vannak.  Vasöntő,  szappan-  és 
szeszfőző,  cukor-  és  rumkészítő,  gyapjufonó  és 
dohánygyáripara,  478  km.  vasútja  van  ;  Rio  Ja- 
neiróval.  Párával  és  Európával  kábel  köti  össze. 
1534-ben  alapították  a  portugálok  Iguarassuban 
az  első  telepet.  Fővárosa  P. 

2.  P.  (Ctdade  do  Recife  vagy  Recife),  P.  állam 
fővárosa, Rio  de  Janeiro  után  BrazUia  legnagyobb 
városa,  püspökség  székhelye,  az  Atlanti-óceán 
partján,  (1920)  250,000  lak.,  köztük  sok  néger. 
Kereskedelme  nagyarányú.  Kikötőjét  20—60  m. 
széles  korallzátony  védi,  5V2  ^-  mélyjáratú  ha- 
jóknak kikötője.  Kiviteli  f őcikkei :  cukor,  nyers 
pamut,  rum,  fa  és  állati  bőrök;  a  bevitelé: 
liszt,  tőkehal,  pamut-,  vas-  és  acél-iparcikkek. 
Kikötőjét  a  magyar  Adria  hajói  is  felkeresték. 
P.-t  a  Capiberibe  és  Beberibe  3  részre  osztja.  A 
Bairro  Recife  a  forgalom  középpontja ;  itt  van  a 
vámház,  a  csillagvizsgáló,  a  tengerészeti  arzenál 
hajósiskolával  és  áruházak.  Ugyancsak  szigeten 
épült  Sao  Antonio  színházzal,  árvaházzal  és  a  hol- 
landi időkből  maradt  kormányzói  épülettel.  A  szá- 
razon van  Boa  Vista  nyaralónegyed  a  kórházzal,  a 
jogakadémiával  és  érseki  palotával.  B  városré- 
szeket 6  híd  köti  össze ;  templomai  közül  a  Nossa 
Senhora  da  Conceigao  a  legszebbik.  P.  megerő- 
sített hely. 

Pernambukfa  (növ.),  1.  Caesalpinia. 

Pernambuko-kaucsuk,  a  Manihot  Glaziovli- 
tól  való  kaucsuk,  1.  Kaucsuk-növények. 

Pernau  (Pernov),  város  Bsztországban,a  Rigai- 
öböl mellett,  a  Pernava  torkolatánál,  (1917)  23,600 
lak,  tengeri  fürdőkkelés  tengeri  kereskedelemmel. 

Pemegger»Jawo5,  szobrász,  élt  a  XVII.  sz.-ban. 
A  nyitrai  székesegyház  nagy  oltárát  Krisztusnak 


Pernek 


—    344    — 


Per  omnes  passus  et  instantias 


keresztről  levétele  és  koporsóba  tétele  kőből 
faragva  díszíti  s  rajta  a  művész  nevét  e  felírás 
mutatja :  Joannes  Pernegger  fecit  Anno  1662. 

Pernek,  kisk.  Pozsony  vm.  malaczkai  j.-ban, 
(1910)  1006  szlovák  lak. ;  vaskovandbányája  van. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Pemerstorf  er,  Engelbert, osztrák  politikus,sz1il. 
Bécsben  1850  ápr.  27.,  megh.  u.  o.  1918  jan.  6. 
Mint  tanár  működött  bécsi  iskolákban.  1881-ben 
átvette  a  Deutsche  Warte  folyóirat  szerkeszté- 
sét. 1885-ben  választották  be  az  osztrák  képvi- 
selőházba, hol  a  német  nemzeti  párthoz  csatla- 
kozott. 1891-ban  átcsapott  a  szocialistákhoz  s 
megalapította  az  Arbeiter-Zeitung-ot,  melynek 
főszerkesztője  lett.  Az  1897 -iki  választásokon  ki- 
bukott, de  1901.  újból  képviselőnek  választották ; 
1911  óta  a  képviselőház  egyik  alelnöke  volt. 

Pernice,  1.  Alfréd,  német  jogtudós,  P.  2.  íia, 
szül.  Halléban  1841  aug.  18.,  megh.  Berlinben 
1901  szept.  23. 1871-ben  HaUeban,  1872.  Greifs- 
waldban,  1881.  Berlinben  egyetemi  tanár.  Irta : 
Zur  Lehre  von  den  Sachbeschadigungen  nach 
röm.  Recht  (Weimar  1867) ;  Marcus  Antistius  La- 
beo.  Das  röm.  Privatrecht  im  I.  Jahrh.  der  Kaiser- 
zeit  (Halle  1873—92,  3  köt.,  2.  kiad.  1895.). 

2.  P.,  Ltidwig,  német  jogtudós,  szül.  Halléban 
1799  jún.  11.,  megh.  u.  o.  1861  júl.  16.  Halléban 
egy.  tanár  volt.  Főbb  művei :  Gesch.,  Altertümer 
u.  Institutionen  des  röm.  Rechts  (2  kiad.  Halle 
1824) ;  Questiones  de  jure  publico  germanico  (u.  o. 
3  részben,  1831—35). 

3.  P,  Herbert,  német  jogtudós,  P  2.  íia,  szül. 
Halléban  1832  ápr.  14.,  megh.  u.  o.  1875  ápr.  21. 
1857-ben  a  göttingeni  egyetem  tanára  lett.  Fő- 
müvei:  Kritische  Erörterungen  zur  schleswig- 
holst.  Successionsfrage  (Cassel  1866) ;  Die  Ver- 
fassungsrechte  der  im  Reichsrate  vertretenen 
Königreiche  der  Öst.-Ungarischen  Monarchie 
(Halle  1872). 

Perniciosus  (lat.)  a.  m.  veszélyes,  ártal- 
mas, veszedelmes,  rosszindulatú  (a  betegségek- 
ről is). 

Pernio  (lat.)  a.  m.  fagydaganat  íl.  o.). 

Pernis  (áuat),  1.  Méhész-ölyv. 

Pernter,  Josef  Maria,  osztrák  meteorológus, 
szül.  Neumarktban  (Tirol)  1848  márc.  15.,  megh. 
Arcóban  1908  dec.  20. 1890-ben  a  bécsi  egyetem 
rendkívüli  tanára,  1893.  az  innsbrucki  egyetemen 
a  kozmikus  fizika  rendes  tanára,  1897.  a  bécsi  me- 
teorológiai intézet  igazgatója  és  a  geofizika  ta- 
nára. Főleg  a  légkör  fénytani  jelenségeivel  fog- 
lalkozott. Irt  sok  tudományos  értekezést  a  bécsi 
akadémia  kiadványaiban  és  különféle  folyóira- 
tokban. Főmunkája  Meteorologische  Optik  (1902. 
indult  meg,  halála  után  befejezte  Félix  Bxner). 

Pernye,  az  elégett  fű-  és  szalmaféle  növények 
szállongó  hamva. 

Pernyefalva  (Perwe^íj,  kisk.  Arad  vm.  mária- 
radnai  j.-ban,  (i9io)  661  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pero  (lat.),  1.  Calceus. 

Pero,  Neleus  leánya,  1.  Melanwus. 

Péró,  teljes  nevén  Szegedinac  Jovánovics  Férő , 
a  róla  nevezett  lázadás  megindítója,  1655  táján 
Pécskán  (Arad  m.)  született.  A  törökök  ellen  vívott 
csatákban  kitűnvén,  a  bécsi  kormány  a  maros- 
menti rác  határőrség  pécskai  kapitányává  ne- 


vezte ki  8  azonnal  hasznát  vette  a  kurucok  irtá- 
sában. Mikor  azonban  1718.  a  keresztény  hadak  a 
törököket  a  temesi  részekből  is  kiverték,  a  ma- 
gyar rendek  e  végvidék  visszakeblezését  sürget- 
ték. A  kormány,  ennek  előkészítése  végett,  oly 
föltétellel  Ígérte  meg  a  patriarchai  méltóság 
visszaállítását,  ha  a  rácok  katolizálnak.  P.  és 
tiszttársai  azonban  kijelentették,  hogy  inkább 
meghalnak  ősi  hitökért  s  nemzetiségökért  s  P., 
ki  magyarul  is  tudott,  a  békés-  és  biharvármegyei 
elégületlenekkel  lépett  összeköttetésbe.  A  magya- 
rok szabad  földbirtokot  és  nemességet  ígértek  a 
rácoknak,  ha  teljes  erővel  segítik  őket ;  ők  ma- 
guk pedig,  a  vallás  és  a  haza  szabadságának  han- 
goztatása mellett,  a  nagy  adók  s  a  földesurak  és- 
árendások  zsarolásai  ellen  kívántak  fölkelni.  A 
vezetést  Vértesi,  Sebestyén  és  Szilasi  vette  át, 
P.,  ha  a  lázadást  róla  nevezik  is,  voltaképen  csak 
eszközül  szolgált.  1735  ápr.  27.  a  magyar  fal- 
vak küldöttei  Békésszentandráson  kitűzték  a  láza- 
dás zászlaját  s  egy  hét  múlva  már  14  zászlóaljjal 
nyomultak  Békés,  Gyula  és  Erdőhegy  felé,  hogy  a 
békésiekkel,  bihariakkal  és  zarándiakkal  egyesül- 
jenek. P.-hoz  küldött  követeiket  azonban  Handtko 
tábornok,  aradi  várparancsnok  elfogta  s  vallo- 
másaik alapján  máj.  3.  börtönbe  vetette  P.-t,  kiért 
társai  hiába  vállaltak  kezességet.  A  rác  tisztek, 
hogy  magukat  a  gyanú  alól  tisztázzák,  5-én  csa- 
pataikhoz siettek  s  azokat  dús  zsákmánynyal 
kecsegtetve,  a  magukra  hagyott  magyar  lázadók 
ellen  vezették.  A  rácok  irtózatos  pusztítások  közt 
nyomultak  Békés  és  Szeghalom  felé.  A  magyar 
lázadók  azalatt,  a  szolnoki  katonák  ellen  Körös- 
ladánynál  megnyeit  csetepatéjuk  után.  Gyula 
ostromára  vonultak,  majd  megunván  a  3  napo& 
vívást.  Erdőhegy  alatt  egyesültek  a  Biharból  és 
Zarándból  hozzájuk  siető  jobbágyokkal.  A  rácok 
Sevics,  Strba  és  P.  fia,  Mihály  vezetése  alatt  rajok 
támadtak  s  máj.  9.  megszalasztották  őket.  Sebes- 
tyén alatt  egy  csapat  ismét  összeszedelőzködött 
ugyan,  egy  hét  múlva  azonban  a  bihari  katonaság 
ellen  Mezőtelegdnél  ez  is  csatát  vesztett  s  maga 
Sebestyén  is  alig  tudott  megmenekülni.  Egyes 
kisebb  csapatokat  csak  hetek  múlva  kergetett 
szét  Gvadányi  tábornok.  A  kormány  a  vizsgálatot 
Jörger  tábornok  budai  parancsnok  elnöklete  alatt 
egy  külön  kiküldött  bíróságra  bízta,  mely  Budán, 
aug.  10.  kezdett  működni.  A  vén  P.  háromszor 
történt  kemény  kínzatása  alatt  mindenért  a  ma- 
gyar parasztokat  akarta  felelősekké  tenni,  el- 
lenben rác  tiszttársait  mindenképen  ki  akarta 
menteni.  A  budai  katonai  bíróság  ítélete  alapján 
1736  ápr.  4.  az  öreg  P.-t,  Sebestyént,  Szilasit  és 
Pásztorit  mint  főcinkosokat  kerékbe  törték,  tete- 
meiket négyfelé  vágták  s  kitették  az  akasztó- 
fára. A  többi  6  halálra  ítéltre  nézve  III.  Károly 
úgy  intézkedett,  hogy  kockát  vessenek  s  csak 
azt  a  négyet  végezzék  ki,  aki  legkevesebbet  ve- 
tett. V.  ö.  K.  Papp  Miklós,  Az  1735.  évi  zendülés 
története  (Kolozsvár  1865) ;  Márki  S.,  Péró  lá- 
zadása (Budapest  1893). 

Perodicticns  calabarensis    (áiiat),  lásd 
Medvemaki. 

Peromedusae  (állat),  1.  Zacskós  medúzák. 

Per  omnes  passns  et  instantias  (lat.), 
szó  szerint  a.  m.  minden  fórumon  keresztül  (t.  i. 


A  PERM  SZISZTÉMÁJA 


2.  Gervillia  ceratophaga. 

'.  :      ft..  (Kagyló). 


1.  Platysomus  stnatus,  kb.  V3  nagys 
(Ősi  hal). 


íi.  Pleurophorus  costatus. 
(Kagyló). 


4.  Fenestella  retiformis. 
(Mohaállat  =  Bryozoum). 


5.  Arca  striata.  iKagylónem). 


6.  Palaeoniscus  Freieslebeni,  kb.  V2  oagys.  (Osi  hal). 


7.  Acanthodes  gracilis  kb.  1/3  nagys.  (Ősi  hal). 


8.  Productus  horridus. 
iBrachiopoda  =  pörge  kopoltyús) 


9.  Spirifer  undnlatus,  kb.  V2  nagys 
(Brachiopoda". 


10.  Gampsonyx  flmbriatus. 
(Ráknem) 


V2.  Strophaljsia  Goldfussi. 
(Brachiopoda). 


13.  Camarophoria  Schlotheimi. 
(Brachiopoda). 


11.  Archegosaurus  Decheni, 

kb.  Va  nagys.  (8tegokephal-nem 

a  nagyított  foga, 

b  harúntnietszete. 


15.  Schizodus  obscurusJíKagylónem' 


16.  Branchiosaurus 
amblystoraus. 

(8tegokephal-nem). 


<Perm»  cikkhez. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


Peron 


345    — 


Peronoszpora-betegség 


szorgalmazni  valamit).  Mint  jogászi  közhely  a.  m. 
a  végsőkig  küzdeni  jogáért. 

Veron,  Alphmise,  francia  geológus,  szül.  Saint- 
Fargeauban  (Yonne)  1834;  nov.  29.,  megh. 
Auxerreben  1908  júl.  2.  Katonának  készült,  de 
csakhamar  teljesen  a  geológia  tanulmányozására 
adta  magát.  Corsicában  s  Algériában  6  évet  töl- 
tött és  számos  művet  írt  ezek  földtani  viszonyai- 
ról. 1900-ban  a  francia  tudományos  akadémia 
tagja,  1905.  a  Société  Géologique  de  Francé  el- 
nöke lett.  1883-ban  kiadta  Essai  d'une  description 
géologique  de  TAlgerie  c.  művét,  amelyet  a  párisi 
tudományos  akadémia  megjutalmazott.  Feldol- 
gozta Algéria  echinidáit  s  krétakorú  ammonitáit. 
Sztratigraflai  művei  közül  kiválik  a  Bourges 
környékének  júra-rétegeiről  írt  munkája.  V.  ö. 
Papp  K.,  P.  élete  és  működése  (Földtani  Köz- 
löny 38.  köt.). 

Peron  (ejtsd:  peroS),  Fraugois,  francia  termé- 
szetbúvár, szül.  Cerillyben  1772  aug.  22.,  megh. 
u.  0.  1810  dec.  14.  1800— 1804-ig  a  Déli-tengerre 
tett  felfedező  utat  s  különösen  az  alsóbbrendű 
állatok  közül  nagyon  sok  újat  fedezett  fel  és 
írt  le.  Fömunkája :  Voyage  de  découverte  aux 
terres  australes  (Paris  1807—10, 2  köt.,  2.  kiad. 
1824-25,  4  köt). 

Peroné  (lat.)  a.  m.  szárkapocscsont. 

Peronin,  sósavas  benzilmorfln : 

Ci7H,7NO(OHXOCH2C6H5).HCl, 
fehér,  laza,  kristályos  por,  vlz,  alkohol  bősége- 
sen, éter,  kloroform  alig  oldja.  Kitűnő  bódító, 
gyengébben  hat,  mint  a  morfium,  de  annak  kel- 
lemetlen melléktünetei  nélkül.  Alkalmazzák  to- 
vábbá mint  csillapítót  kínzó  köhögésnél,  tüdő- 
vészeseknél. 

Péronne  (ejtsd :  peronn),  Székhelye  P.  járásnak, 
Somme  francia  départementban,  (1911)  4691  lak. 
A  XVI.  sz.-beli  St.  Jean  templom,  4  tornyú  régi 
kastély  maradványai,  városháza  jelentősebb  épü- 
letei. A  merovingiak  alatt  Santerre  fővárosa 
volt,  1435.  Burgundiái  Fülöp  kezére  került,  1468. 
XI.  Lajos  itt  kötötte  Bátor  Károlylyala  szégyen- 
letes P.-i  szerződést.  181 5-ben  Wellington  seregei, 
1870—71.  a  németek  vették  be.  A  világháború- 
ban 1914.  aug.  30.  a  németek  ismét  elfoglalták, 
1915  októbertói  1916  jun.  23-ig  a  Somme  mel- 
letti ütközet  gócpontja  volt  s  a  későbbi  harcok- 
ban teljesen  elpusztult.  V.  ö.  Dournel,  Histoire 
générale  de  P.  (Paris  1879). 

Peronospora  (növ.),  1.  Peronosporaceae,  Pe- 
ronoszpora-betegség. 

Peronosporaceae  (növ.),  a  gombák  egyik 
családja  a  Phycomycetes  (1.  0.)  csoport  Oomy- 
cetes  (1.  0.)  sorozatából.  A  P.  szárazföldi  növé- 
nyeken élősködnek,  elágazó,  fejlett  miceliummal 
bírnak,  amely  a  megtámadott  növényi  rész  bel- 
sejében elterjed.  A  beteg  növény  felületére  a 
miceliumból  konidium  v.  zoosporangium-tartók 
emelkednek.  A  konidiumok  lehullva  közvetlenül 
csíráznak,  a  zoosporangiumokból  rajzóspórák 
szabadulnak  ki.  A  P.  ivaros  szaporodása  leg- 
inkább a  beteg  szerv  szöveteiben  oogamia  révén 
történik,  melynek  eredménye,  az  oospora  új  mi- 
celiumot  V.  rajzóspórákat  hoz  létre.  Idetartozó 
közönségesebb  gónuszok:  az  Albugo  (12  fajjal), 
a  Phytophthoraj  köztük  a  burgonyavészt  okozó 


Phytophthora  infestans  (1.  Burgonya),  a  Pero- 
nospora  (60  fajjal),  a  Plasmopora  15  fajjal,  köz- 
tük a  8zö\lő  per onoszpora-betegségét  (1.  0.)  okozó 
Plasmopora  viticola. 

Peronoszpora-betegség,  hazánkban  nagyon 
gyakran  ragyának  is  nevezett,  a  Peronospora 
gombagénusz  és  rokon  génuszainak  egyes  fajai 
által  különböző  növényeken  okozott  betegség. 
Az  illető  gomba-család  több  génuszra  (ú.  m.  Phy- 
tophthora, Peronospora,  Cystopus,  Pythium)  osz- 
lik s  számos  fajt  foglal  magában,  amelyek  között 
igen  sokan  kultúrnövényeinken  élősködnek ;  így  a 
burgonyán  a  Phytophthora  infestans  De  By.  — 


2.  ábra. 


1.  ábra. 

Peronospora  infestans 
Casp.  —  (1.  Burgonya 
betegségei),  a  szőUőn 
a  Peronospora  viticola 
De  By.  (újabb  elneve- 
zése Plasmopora  viti- 
cola Bérlése  et  De  Tóni), 
a  repcén,  káposztán  s 
egyéb  keresztes  virágú  növényen  a  Peronospora 
parasitica  De  By.,  a  cukor-  és  a  takarmányrépán 
a  Peronospora  Schachtü  Fuck.,  a  lóherén  és  a 
lucernán  a  Peronospora  trifolwrum  De  By.,  a 
borsón,  lencsén,  bükkönyön  és  babon  a  Pero- 
nospora Viciae  De  By.,  a  mákon  a  Peronospora 
arborescens  De  By.,  a  lenen  a  Peronospora  pini 
Schröt.,  a  hagymán  a  Peronospora  Schleideni 
ünger,  a  salátán  a  Peronospora  gangliformis 
De  By.,  a  rózsán  a  Peronospora  sparsa  Berk.  stb. 
A  peronoszpora-gombák  valamennyien  megegyez- 
nek abban,  hogy  fonalas  testük  —  micelium  — 
a  megtámad<Ut  növények  belsejében  terjed  s  ága- 
zik el,  még  pedig  mindig  csakis  a  sejtek  közötti 


Peronoszpora-betegség 


U6 


Perorvoslat 


hézagokban,  ahonnét  az  egyes  sejtek  belsejébe 
ú.  n.  szívókákat  —  haustorium  —  bocsát ;  jelleg- 
zetes továbbá  rájuk,  hogy  fonalas  testük  soha 
smcsen  válaszfalakkal  tagolva,  hanem  csöves. 
Szaporodás  közben  a  micelium  a  növény  felszí- 
nére rendesen  a  szájnyílásokon  (1. 1.  ábra  sz-nél) 
ágakat,  az  ú.  n.  konidíumtartókat  (1. 1.  ábra  Á;í-nál) 
bocsát,  ezekről  fűződnek  le  a  gomba  szaporo- 
dását közvetítő  sejtek,  az  ú.  n.  konídiumok  (1. 
ábra,  k),  melyek  a  légáramok  által  tova  vitetnek 
s  új  fertőzéseket  okoznak.  A  konídiumok  csakis 
akkor  fejlödnek  tovább,  ha  vizcseppbe  —  a  nö- 
vényt belepő  harmat-  v.  esőcseppbe  —  jutnak ; 
ha  ez  megtörtént,  akkor  v.  közvetlenül  kicsí- 
ráznak s  csírájuk,  behatolva  a  növénybe,  mice- 
liummá  lesz,  vagy  pedig  a  konídiumok  plaszmája 
apró  darabkákra  oszlik  szét,  melyek  mint  ú.  n. 
rajzók  kiszabadulnak  a  konidium  hártyájából  (3. 
ábra),  egy  ideig  csillangó- szálakkal  mozognak, 
azután  csillangóikat  és  mozgásukat  elvesztve  csí- 
ráznak s  fejlesztik  a  mícelíumot  (1.  ábra  z-nél).  A 
konídiumok  által  való  ivartalan  szaporodás  igen 
gyors  s  rendesen  tavasztól  a  nyár  végéig  számos 
generáción  át  tart,  néhány  Peronospora-félénél 
azonban  ivaros  szaporodásra  is  akadunk,  amennyi- 
ben a  nyár  végén  a  megtámadott  növények  belsejé- 
ben női  és  hím  ivarszerv  (oogonium  és  antheri- 
dium)  fejlődik,  melyek  egymásra  hatása  után  a 
kitelelésre  alkalmas  oospora  keletkezik.  Az  iva- 
ros szaporodással  bíró  Peronosporák  leginkább 
oospora-alakban  telelnek  át  —  innét  e  spórákat 
is  téli  spóráknak  nevezik,  —  a  többiek  v.  koni- 
dium V.  mícelíum-alakban ;  az  oospora  áttelelve 
az  elrohadt  növényrész  belsejéből  kiszabadul  s 
vagy  közvetlenül  csírázik,  vagy  előbb  szmtón  raj- 
zókat fejleszt. 

A  Peronospora-gombák  a  megtámadott  része- 
ken barna  foltokat  okoznak,  melyek  később  elszá- 
radnak vagy  elrohadnak ;  az  elszáradás  különö- 
sen nagyfokú  a  leveleken,  melyek  idő  előtt  le- 
huUanak  s  így  a  növény  további  fejlődését  meg- 
akasztják. A  P.  könnyen  felismerhető  akkor,  ha 
a  konídiumok  képződése  már  megindult,  mert 
ezek  oly  nagy  tömegben  keletkeznek,  hogy  sza- 
bad szemmel  mint  fehér,  sokszor  cukornemű  por 
nagyon  könnyen  megláthatok.  A  fehér  por  csakis 
a  levél  alsó  oldalán  s  a  növény  egyéb  zöld  ré- 
szein is  kiverődhetik,  de  rendesen  csak  a  levél 
fonákján  szokott  feltűnően  mutatkozni,  míg  a  le- 
vél színén  rendesen  csak  a  barna  foltokat  venni 
észre.  A  P.  legnagyobb  károkat  a  burgonyá- 
ban és  a  szőllöben  szokott  okozni,  amely  két  nö- 
vényen járvány  szerűen  pusztít.  Hazánkban  újabb 
időkben  főleg  a  szőUő  P.-ja  pusztít  s  fordította 
e  betegségre  a  közfigyelmet.  A  szőllő  P.-ja  úgy 
a  leveleken,  mint  a  hajtásokon  és  a  fürtökön 
észlelhető ;  a  fürtöt  megtámadhatja  a  virágzás 
előtt,  alatt  v.  után  s  az  előbbi  két  esetben  a  vi- 
rágzaton épp  olyan  fehér  verődéket  lehet  észlelni, 
aminő  a  levelek  fonákján  szokott  mutatkozni ;  ha 
a  betegség  ilyenkor  jelentkezik  a  fürtön,  ez, 
anélkül,  hogy  bogyót  kötne,  elszárad.  Ha  a  fürtön 
már  bogyók  vannak,  akkor  a  beteg  szőllőszeme- 
ken  a  fehéres  por  nem  észlelhető,  hanem  a  bo- 
gyó egyes  helyein  a  héj  piszkosszürkeszínű  lesz, 
vagy  pedig  zacskó  módjára  összehúzódik  és  el- 


barnul ;  az  előbbit  az  amerikaiak  után  szürke- 
rohadásnak  (grey  rot),  az  utóbbit  barna-roha- 
dásnak  (brown  rot)  nevezik;  a  szürke-rohadás 
rendesen  a  fejletlenebb,  a  barna-rohadás  pe- 
dig a  már  nagyobb  bogyókat  éri ;  mindkettőnél 
a  végeredmény  a  bogyók  teljes  elszáradása.  A 
venyigét  a  P.  nem  támadja  már  meg,  de  azért 
az  olyan  venyigén,  melyet  hajtáskorában  (zöld 
korában)  megtámadott  a  P.,  barna  v.  fekete  fol- 
tok alakjában  ráakadni  a  gomba  támadásainak 
nyomaira. 

Valamennyi  P.  ellen  igen  jó  sikerrel  lehet  az- 
által védekezni,  ha  a  növények  lombozatát  vala- 
minő réz-oldattal  bepermetezzük  (1.  Permetező). 
Általánosságban  a  következő  szerek  használata 
van  elterjedve :  a  tiszta  rézgálic-oldat  (1  hekto- 
liter vízre  1 — 2  kg.  rézgálicot  számítva),  a  bor- 
deauxi  keverék  (1.  o.),  agrünspan  (1.  Rézacetát,  1 
hektoliter  vízre  l—lVakg.-ot  számítva)  és  az  azurín 
(1.  0.),  melyek  között  kiváló  hatásánál  fogva  a 
bordeauxi  keveréket  kedvelik  legjobban.  A  réz- 
vegyületekkel való  védekezés  óvó,  nem  pedig 
gyógyító  védekezés,  miért  is  a  siker  attól  függ, 
hogy  elég  korán,  akkor  alkalmazzák-e,  mikor 
még  a  növényeken  a  betegség  nem  jelenkezett. 
A  már  megtámadott  növényrészeket  a  permete- 
zéssel többé  meggyógyítani  nem  lehet.  Legtöbb- 
ször két-háromszori  permetezés  elegendő  a  növé- 
nyek megvédésére ;  az  első  permetezést,  mely  a 
legfontosabb,  nálunk  a  szőUőnél  legtanácsosabb 
május  közepe  táján,  a  burgonyánál  május  végén 
vagy  június  elején  elvégezni,  a  másodikat  s  utána 
esetleg  a  harmadikat  akkor,  ha  az  első,  illetve  a 
megelőző  permetezés  után  fejlődött  új,  eddig  még 
be  nem  permetezett  lombozat  már  erős  kifejlődést 
ért  el.  Heves  és  ismételt  záporok  a  réz-vegyü- 
leteket lemoshatják  a  lombozatról,  amikor  a 
permetezést,  mihelyt  az  esőzések  elmultak,  ismé- 
telni kell.  Hazánkban  a  szőllő  permetezését  már 
több  törvényhatóság  szabályrendelettel  tette  kö- 
telezővé. 

Peropoda  (Óriáskígyók,  áiiat),  a  kígyók 
egyik  alrendje.  L.  Óriáskígyók. 

Peropus,  1.  Apodia. 

Perorál  (lat.)  a.  m.  beszédet  mond;  azután 
átvitten :  valami  mellett  szóval  küzd ;  peroratio: 
nyilvános  beszéd,  különösen  iskolai  gyakorlat. 

Perorvoslat  a  fél  kérelmére  meginduló  külön 
eljárás,  melynek  célja  a  perbeli  határozattal  oko- 
zott sérelemnek  v.  ugyanazon  v.  felsőbb  bíróság 
által  orvoslása.  Megkülönböztetnek  rendes  (pl.  a 
felebbvitel),  rendkívüli  (pl.  a  perújítás),  átszár- 
maztató (devolutiv)  P.-kat,  amely  felsőbíróság- 
hoz megy  (pl.  a  fellebb vitel)  és  át  nem  származ- 
tató P.-kat,  e  megkülönböztetéseknek  azonban 
nincsen  jelentőségük.  P.-ok  a  polgári  perben :  a 
fellebbvitel,  nevezetesen :  fellebbezés,  felülvizsgá- 
lat, felfolyamodás,  igazolás,  ellentmondás,  per- 
újítás, előterjesztés ;  a  bűnvádi  perben :  a  fellebb- 
vitel, nevezetesen:  fellebbezés,  felfolyamodás,  sem- 
misségi panasz,  továbbá  igazolás,  újrafelvétel  és 
perorvoslat  a  jogegység  érdekében,  előterjesztés, 
panasz ;  a  közigazgatási  eljárásban :  fellebbezés, 
felülvizsgálati  kérelem,  felfolyamodás,  igazolás, 
újrafelvétel.  (L.  mindezeket  az  illető  címszó  alatt.) 
L.  még  Jogorvoslat. 


Perorvoslat  a  jogegység  érdekében 


347 


Perpignan 


Perorvoslat  a  j  ogegység  érdekében.  A  bűnvádi 
perrendtartás  szerint  a  jogerős  határozat  ellen  irá- 
nyul, célja  a  jogegység  megóvása.  Kizárólag  a 
koronaügyész  használhatja  közvetlenül  a  kir.  kú- 
riánál bármely  büntető  biróság  jogerős  határozata 
v.  egyéb  intézkedése  ellen,  kivéve  oly  bűnvádi 
ügyet,  amelyben  a  kúria  már  érdemileg  határozott. 
Használata  nincs  határidőhöz  kötve,  de  viszont 
nincs  felfüggesztő  hatálya  sem  (Bp.  Ml., 452.  §§.). 

Perosi  (ejtsd:  perózi),  Loretizo,  olasz  zeneszerző, 
szül.  Tortonában  1872  dec.  20. 1898-ban  a  sixtini 
kápolna  karnagya  lett.  Mint  zeneszerző  1897.  tűnt 
fel  a  milanói  egyházzenei  kongresszuson  elő- 
adott oratórium-triójával  (Márk-passio,  Krisztus 
megdicsőülése,  Lázár  feltámasztása).  Irt  ezenkí- 
vül 25  misét  és  oratóriumokat,  amelyek  méltán 
nagy  hírnévhez  és  megbecsüléshez  juttattálí.  A 
legnevezetesebbek :  Nagy  Leo  (1902) ;  Az  utolsó 
ítélet  (1903) ;  Transitus  animae  (1908) ;  Requiem 
(1898);  Karácsonyi  oratórium  (1897).  Operája: 
Romeo  és  Júlia. 

Perotti  (Prott)  Gyula,  tenorista,  szül.  Ueeker- 
mündében  (Stettin  mellett)  1841  márc.  13.,  megh. 
Milanóban  1901  febr.  A  Stern-konzervatóriumon, 
majd  Pietro  Romanitól,  Ungher-Sabatier  asszony- 
tól tanult  énekelni.  Első  nagy  sikerét  Boroszló- 
ban aratta.  Bejárta  Európát,  Amerikát,  mindenütt 
ünneplésben  volt  része.  1864-ben  lépett  fel  először 
Budapesten,  ahol  1875—76.,  majd  kevés  megsza- 
kítással 1878—88.,  végül  a  kilencvenes  évek  ele- 
jétől haláláig  mint  a  Nemzeti  Színház,  illetve  az 
Operaház  tagja  működött  és  teljesen  meghódította 
közönségét.  Repertoárja  felölelte  az  egész  skálát : 
az  olasz  operáktól  a  Wágner-zenedrámákig. 

Perov,  Vaszilij  Grigorjevics,  orosz  festő, 
szül.  Tobolszkban  1833.,  megh.  Moszkvában  1882 
máj.  29.  Moszkvában  és  Parisban  tanult.  Törté- 
neti és  egyházi  festményeinél  jelentősebbek  a  nép- 
életből merített  komoly  és  humoros  képei,  me- 
lyekkel az  orosz  festészet  modem  irányának  út- 
törői közé  tartozik.  Műveinek  egész  sorozata  a 
moszkvai  Tretjákov-képtárban  látható. 

Perovszkit  (ásv.),  kalciummetatitanát  CaTiOg. 
A  kristályok  külső  alakja  szabályos,  többnyire 
oktaéder  v.  kocka.  Az  optikai  vizsgálat  arra  vall, 
hogy  a  P. -kristályok  csak  mimetikusan  szabályo- 
sak és  számos  ikerlemezből  állanak.  A  kocka  sze- 
rint hasad ;  szürkés- vasfekete,  sötét  vörösbarna, 
ritkán  jácintpiros,  narancs-mézsárga,  fémes  gyé- 
mántfényií,  át  nem  látszó  vagy  élein  áttetsző. 
Nagy  kristályokban  terem  a  kloritpalában  Achma- 
tovszk  közelében  és  Zlatoustnál  (10  cm.-nyi  kris- 
tályok) az  Uraiban,  Zermattban,  a  Pfltsch-völgy- 
ben  Tirolban ;  a  nefelinbazaltban  Oberwiesental 
környékén  Szászországban,  a  szilurkori  kontakt 
mészkőben  Montrealban,  Magnet  Cove-ban  Ar- 
kansasban.  Milíroszkópikusan  igen  elterjedt  a 
fiatal  bázikus  vulkáni  kőzetekben,  főkép  a  nefe- 
lin-,  leucit-  és  melilittartalmúakban  (Eifel-hegy- 
ség,  Laachi-tó  környéke,  Sváb  Alb) ;  Erdélyben 
a  gyergyóditrói  eleolitszienitben. 

Peroxidok,  1.  Oxidok. 

Peroxigenol  (peroxygenol),  1.  Hidrogénhi- 
Veroxid. 

Peroxydase,  oxidáló  fermentum,  mely  szu- 
peroxidokat redukálva  hat. 


Peröcsény,  kisk.  Hont  vm.  vámosmikolai  j.-ban, 
(1920)  1176  magyar  lak. 

Per  pa  v.  pp,  ppa,  prpa  a.  m.  per  procura 
(1.  0.). 

Per  pedes  (lat.)  a.  m.  gyalog ;  per  pedes 
apostolorum,  «az  apostolok  lován » ,  gyalog  utazni, 
mint  az  apostolok  tették. 

Perpendiculum  (lat.),  egy  egyenesre  vagy 
síkra  merőleges  egyenes  vonal ;  továbbá  az  óra 
ingája.  Perpendicularis  a.  m.  merőleges,  függő- 
leges. 

Perpendikuláris  stilus,  függőleges  vonalú  stí- 
lus; XV.  sz.-beli  angol  csúcsíves  stilus,  mely 
nagy  és  néha  esetlen  tömegeit  túlságos  gazdagon 
díszítette  függőleges  vonalú  részletekkel. 

Perper,  montenegrói  aranyérem  100,  20  és  10 
P.  darabokban. 

Perperna  v.  Perpenna,  Marcus,  etruszk  ere- 
detű római  főúr,  Marius  híve,  ki  Aemilius  Lepi- 
dus  konzul  hadseregét  ennek  halála  után  Kr.  e. 
78.  Hispániába  vezette  Sertoriushoz  (1.  o.),  ennek 
halála  után  pedig  maga  állt  a  Róma  ellen  lázongó 
sereg  élére,  de  Pompeius  legyőzte  és  megölette 
(72.). 

Perpetua,  vértanú,  1.  Felidtas. 

Perpetuel,  sávolykötésű  finom  fésüsgyapjú- 
szövet  angol  elnevezése.  Ugyanezt  a  szövetet 
a  németek  imperialnak  nevezik. 

Perpetuum  mobile  (lat.),  1.  általában  va- 
lami, ami  örökké  mozog ;  mechanikai  értelemben 
oly  gépezet,  mely  egyszer  megindítva,  önmagá- 
tól örökké  járna,  anélkül,  hogy  vele  ezentúl  moz- 
gásának fentartására  kívülről  valamilyen  alakú 
energiát  kellene  közölni,  sőt  amely  energiájának 
vesztesége  nélkül  energiát  produkálna.  Ilyen  gép 
a  semmiből  hozna  valamit  létre  s  ez  ellenkezik 
az  energia  megmaradása  elvével.  A  P.  létesíté- 
sére irányult  törekvések  még  mindig  meg- 
hiúsultak, mert  bármilyen  gép  (pl.  emelő)  legfö- 
lebb  a  beléje  fektetett  munkát  adhatja  vissza,  a 
valóságban  ez  sem  érhető  el. 

2.  P.  neve  olyan  zeneműveknek,  melyekben 
kis  értékű  hangjegyek  ugyanazon  ritmusban  gör- 
dülnek folytonosan  tovább.  (Weber,  op.  24.,  Men- 
delsshon  op.  19.,  Paganini  op.  11.) 

Perpetuns  (lat.)  a.  m.  örökidőre  tartó,  foly- 
tonos, szakadatlan.  Perpetuita^  a.  m.  folytonos- 
ság, így  jogfolytonosság  is.  Perpetuatio  a.  m. 
P.-szá  válás ;  a  kötelmi  jogban  perpetuatio  obliga- 
tionis  a.  m.  a  kötelmi  viszony  ama  természete, 
amely  az  adós  késedelme  folytán  beáll  s  mely- 
nélfogva az  adós  a  szolgáltatásnak  a  véletlen 
baleset  folytán  beálló  lehetetlenné  válásáért  is 
felel.  Perpetua  (in  perpetuum  valítura)Zea?  a.m. 
örök  (változhatatlan)  törv^ény.  Ilyen  csupán  er- 
kölcsi értelemben  ismerhető  el,  a  jogban  képte- 
lenség, mert  az  újabb  törvényhozás  (jogalkotás) 
a  régit  hatályon  kívül  helyezi.  (Lex  posterior 
derogat  priori).  Magától  értetődik  tehát,  hogy 
az  olyan  záradók,  mely  a  törvény  eltörlését 
eltiltaná,  érvénytelen  volna,  mert  ellenkeznék  a 
törvényhozó  hatalom  lényegével.  Perpetuell  a. 
m.  folytonosan,  szakadatlanul. 

Perpignan  (ejtsd:  perpinyan),  Pyrénécs  Őrien - 
tales  francia  département  fővárosa,  P.  járás  és 
felebbviteli    törvényszék   székhelye,    elsőrendű 


Perplexus 


348 


Perrens 


erősség  a  Tct  jobbpartján,  vasúti  gócpont,  {1921) 
53,742  lak.  Élénk  ipara,  borkereskedelme  és  ál- 
lami ménese  van.  A  felette  emelkedő  citadellát  II. 
Fülöp  spanyol  király  emeltette.  Főbb  épületei :  a 
St.  Jean-székesegyház  (1324),  a  St.  Jean  le  Vieux- 
templom,  a  régi  és  az  új  tőzsde,  a  városháza,  a 
régi  és  az  új  igazságügyi  palota,  az  egykori 
egyetem  (1349—1790,  ma  múzeum).  P.  szebb 
emlékei:  Arago  fizikus,  Rigaud  festő  szobrai, 
Louis  de  Montmor,  P.  első  püspökének  síremléke. 
Van  papnevelő  intézete,  meteorológiai  obszer- 
vatóriuma, füvészkertje.  11  km.-nyire  van  Ca- 
net  község,  erődítményekkel  és  látogatott  ten- 
geri fürdővel.  P.  a  középkorban  Roussillon  gróf- 
ság székhelye  volt,  1172  óta  Aragóniához  tarto- 
zott. 1415  szept.  Zsigmond  császár  és  magyar 
király  itt  találkozott  I.  Ferdinánd  aragoniai  ki- 
rállyal és  XIII.  Benedek  pápával.  1475-ben  a 
franciák  elfoglalták,  1493.  ismét  spanyol  birtok 
lett.  Az  1659-iki  pyreneusi  békében  végleg  Fran- 
ciaországhoz került.  V.  ö.  Yidal,  Histoire  de  la 
ville  de  P.  (Paris  1897). 

Perplexas  (lat.)  a.  m.  megrémült,  megza- 
varodott, megdöbbent;  perplexitas,  megdöbbe- 
nés, zavar. 

Per  procura  (lat.)  a.  m.  meghatalmazásból. 
Kereskedelmi  törvényünk  a  P.  kifejezést  spe- 
ciálisan a  cégvezetői  meghatalmazásra  érti,  e 
szerint  cégvezető  az,  aki  a  főnök  cégét  P.  je- 
gj^ezheti.  Ez  a  jegyzés  akként  történik,  hogy  a 
cégfelirat  bélyegző  alá  úgy  írja  a  nevét  a  cég- 
vezető, hogy  a  meghatalmazási  viszonyt  feltün- 
teti a  neve  elé  írt  ppa,  pp  vagy  prpa  jelzéssel. 
L.  Gégjegíjzés,  Cégvezető. 

Per  procura  házasságkötés  (helyesen  per 
procurationem  a.  m.  meghatalmazás  útján  há- 
zasságkötés), a  házasság  megkötésének  (1.  Házas- 
ságijog) az  a  formája,  amely  szerint  a  fél  nem 
személyesen,  hanem  e  célra  meghatalmazottja 
útján  jelenti  ki  az  anyakönyvvezető  v.  a  lelkész 
előtt  a  házasság  megkötését.  Egyes  külföldi  há- 
zassági jogban  elfogadott  ez  az  intézmény  nálunk 
ismeretlen  volt,  azonban  a  háború  idején  kiadott 
3984/916.  M.  E.  sz.  r.  felhatalmazása  alapján  az 
igazságügyminiszter  az  ellenség  hatalmában 
lévő  hadifoglyoknak,  túszoknak,  internált  egyé- 
neknek megengedhette,  hogy  házasságuk  megkö- 
tésénél magukat  meghatalmazottal  képviseltes- 
sék ;  a  925/917.  M.  B.  sz.  r.  ezt  a  kedvezményt  a 
háború  ideje  alatt  katonai  szolgálatot  teljesítő 
oly  egj^énekre  is  kiterjesztette,  akik  hadműve- 
leti vagy  ahhoz  közel  eső  területen  egészségügyi 
intézetben  ápolás  alatt  állottak. 

Perquisitio  (lat.)  a.  m.  nyomozás,  kutatás, 
jelesül  ház-  és  személykutatás. 

Perraud  (ejtsd:  perró),  1.  Adolphe  Louis  Albert, 
bíbornok,  szüL  Lyonban  1828  febr.  7.,  megh.  Autun- 
ban  1906  febr.  10.  Az  Oratorianusok  közé  lépvén, 
pappá  szentelték  1855.  A  Sorbonne-egyetemen 
az  egyháztörténelem  tanára  lett  1865.,  püspök 
Autunban  1874.,  bíbornok  1893  (1895-ig  in  petto). 
P.,  ki  a  francia  akadémia  tagja  lett,  egyike  volt 
Franciaország  legtudósabb  és  legérdemesebb  püs- 
pökeinek. Irodalmi  művei : ,  Oeuvres  pastorales 
et  oratoires  (1883—1886) ;  Btudes  sur  l'Irlande 
contemporaine  (2  köt.) ;  L'oratoire  de  Francé  aux 


XVII.  et  XXVIII.  siécles;  Le  cardinal  Riche- 
lieu  stb. 

2.  P.,  Jean  Joseph,  francia  szobrász,  szül. 
Monayban  1819  ápr.  3.,  megh.  1876  nov.  1.  Paris- 
ban tanult,  1847.  a  nagy  díjjal  Rómába  ment. 
Akadémikus  jellegű  művei  közül  említendők: 
Bacchus  gyermeksége,  márványcsoport  (Paris, 
Louvre) ;  A  kétségbeesés  (u.  o.) ;  szobrok  a  párisi 
igazságügyi  palotán;  a  lírai  drámát  ábrázoló 
szoborcsoport  a  párisi  nagy  opera  homlokzatán ; 
A  Nappal  márvány  csoportja  (Paris,  Avenue  de 
rObservatoire)  stb. 

Perrault  (ejtsd: perró),  1.  Charles,  franciaköltő, 
szül.  Parisban  1628  jan.  12.,  megh.  u.  o.  1703 
máj.  16.  Mint  a  francia  akadémia  tagja,  1687. 
egyik  ülésén  fölolvasta  Le  siécle  de  Louis  le 
Grand  c.  közepes  költeményét,  mely  a  Querelle 
des  anciens  et  des  modernes  néven  ismeretes 
irodalmi  vita  kiinduló  pontjául  szolgált.  Az  ellen- 
tábor élén,  mely  a  régiek  kiválóságát  hirdette, 
Boileau  állott.  Ugyané  gondolatkörbe  vág  ke- 
vés Ítélőképességről  tanúskodó  Le  parallelé  des 
anciens  et  des  modernes  (1688—98,  4  köt.)  c. 
műve,  melyben  Quinault-t  Racine  és  Le  Brunt 
Rafael  fölé  helyezi.  Irodalmi  érték  dolgában  leg- 
becsesebb Les  contes  de  ma  mére  l'Oye  (1697)  c. 
népmese -gyűjteménye.  V.  ö.  P.  Bonnefon,  Char- 
les P.  (tanulmány sorozat  a  Revue  d'histoii'e  lit- 
téraú-e  1904— 1906-iki  évf.) ;  FletscJier.  Die  Már- 
chen  Charles  P.-s  (Berlin  1906) ;  Tesdorpf,  Bei- 
tráge  zur  Würdigung  Charles  P.-s  und  seiner 
Márchen  (1910). 

2.  P.,  Claude,  francia  építész,  P.  1.  testvér- 
bátyja, szül.  Parisban  1613.,  megh.  u.  o.  1688 
okt.  9.  Előbb  orvos  volt,  de  Vitruvius  művét  for- 
dítva, kedvet  kapott  az  építészeti  pályára.  6  al- 
kotta meg  a  Louvre  keleti  homlokzatának  osz- 
lopcsarnokát. 1667 — 72.  a  párisi  csillagvizsgálót 
építette.  Irt  természetrajzi  műveket  is,  valamint 
értekezést  az  ókori  oszloprendszerekről. 

Perréal,  Jean  (Jean  de  Paris),  francia  festő, 
szül.  a  XV.  sz.  első  felében,  megh.  1530.  Korá- 
nak ünnepelt  mestere  volt,  VIII.  Károly  és  XII. 
Lajos  francia  királyokkal  Olaszországban  járt, 
Osztrák  Margit  savoyai  helytartó,  majd  I.  Ferenc 
francia  király  udvari  festője  is  volt.  P.  készítette 
a  terveket  II.  Ferenc  bretagnei  herceg  síremlé- 
kéhez (Colombo  Micheltől)  és  a  broui  templom 
gazdag  szobrászati  díszéhez,  de  művei  közül  mit- 
sem  sikerült  eddig  az  emlékek  közt  fölismerni. 
V.  ö.  B.  de  Maulde  La  Claviére,  Jean  P.,  dit 
Jean  de  Paris  (Paris  1896). 

Perrendtartás  (lat.  ordo  judiciarius,  ném. 
Prozessordnung),  azokat  a  jogszabályokat  tar- 
talmazó egységes  törvény,  amelyek  a  vitás  jog 
érvényesítésének  a  módját,  vagyis  a  peres  eljá- 
rást szabályozzák.  Polgári  ügyekre  nézve  1.  Pol- 
gáriperrendtartás, bűnügyekre  nézve  Bűnvádi 
perrendtartás. 

Perrens  (ejtsd:  v^rrensz),Frangois  Tommy,  fran- 
cia történetíró,  szül.  Bordeauxban  1822  szept.  20., 
megh.  Parisban  1901  febr.  3.  A  Lycée  Bonaparte 
tanára  volt  Parisban  1853  óta,  1873— 1891-ig 
pedig  az  Académie  de  Paris  igazgatója.  Művei : 
Jérőme  Savonarole  (1859, 2  köt.,  3.  kiad.) ;  Btienne 
Marcel  et  le  gouvemement  de  la  bourgeoisie  au 


Per  re  utasítás 


349 


Per  saido 


XlV.siécle  (átdolg.  kiad.  1875.  a  Histoire  de  Pa- 
risban); L'Église  et  l'État  en  Francé  sous  le 
régne  de  Henri  IV  et  la  régence  de  Marié  de  Me- 
dicis (1872,  2  köt.) ;  La  dómocratie  en  Francé  an 
raoyen-age  (1875,  2  köt.,  2.  kiad.) ;  Histoire  de 
Florence  jusqu'á  ladomination  des  Medicis  (1877— 
188^,  6  köt.) ;  Histoire  de  Florence  depuis  la  do- 
mination  des  Medicis  jusqu'á  la  chute  de  la  Ró- 
publique  (1888—90,  3  köt.) ;  La  civilisation  floren- 
tine  du  XIH.  et  XIV.  sióele  (1893). 

Perreutasítás,  polgári  nem  peres  eljárás  be- 
fejezésének az  a  módja,  amely  szerint  a  biró  oly 
esetben,  amikor  a  vitás  kérdést  kontradiktórius 
eljárás,  bizonyltásfelvétel  nélkül  nem  lehet  tisz- 
tázni, a  vitás  jogot  igénylök  egyikét  v.  többjét 
arra  utasítja,  hogy  igényüket  a  többi  ellen  per 
útján  érvényesítsék ;  ha  a  megszabott  határidő- 
ben ezt  elmulasztják,  a  nem  peres  eljárást  erre 
az  igényre  tekintet  nélkül  befejezik.  Előfordul 
az  örökösödési  eljárásban,  ha  az  örökösök  nem 
egyeznek  meg  az  ingatlan  árverési  vételárfel- 
osztás kapcsán,  a  végrehajtási  eljárásban  jelzálo- 
gos követelés  kifogásolása  esetében  stb.  Alapelv 
általában  az,  hogy  a  birtokban  lévő  v.  az  erősebb 
jogcímre  hivatkozó  fél  ellen  kell  a  másikat  perre 
utasítani. 

Perrine,  Charles  Dillon,  amerikai  csillagász, 
szül.  Steubenvilleben  (Ohio)  1867  júl.  28.  1910 
óta  a  cordobai  (Argentína)  obszervatórium  igaz- 
gatója. Több  üstökös  felfedezője.  Értekezései 
többnyire  a  Lick  Observatory  BuUetins-ben  je- 
lentek meg. 

Perron  (franc,  ejtsd:  perroS),  1.  alacsony  ter- 
rassz,  mely  valamely  épület  v.  annak  bejárója 
előtt  fut  végig  és  melyre  egy-két  lépcsőfok,  v. 
többé-kevésbbó  díszes,  sokszor  hajlított  lépcső- 
kar vezet.  —  2.  Magasított  gyalogjáró  v.  rakodó 
vasúti  állomások  előtt,  melyről  közvetlenül  a 
vasúti  kocsiba  lehet  lépni. 

Perron,  Kari,  német  baritonista,  Wagner- 
énekes, szül.  1858  jún.  3.  Frankenthalban  (Pfalz). 
Stockhausen  és  Possart  tanítványa.  1880-ban 
mint  hangversenyénekes  kezdte  pályafutását. 
1891  óta  a  drezdai  operaház  és  a  bayreuthi  elő- 
adások egyik  főerőssége.  Kiváló  színész  és  ének- 
művész. 

Perrone,  Giovanni,  olasz  kat.  teológus,  szül. 
Chieriben  (Piemont)  1794  márc.  11.,  megíi.  Ró- 
mában 1876  aug.  28.  Az  elsők  egyike,  aki  a 
visszaállított  Jézus-társaságba  belépett.  A  dog- 
matika tanára  volt  Orvietóban,  később  a  római 
kollégiumban.  1848.  Angolországba  menekült, 
de  csakhamar  visszatért.  Művei :  Praelectiones 
theologicae  (1835—1842,  9  köt.) ;  Thesis  dogma- 
tica  de  immaculata  B.  V.  Mariae  conceptione 
(1855) ;  Pr.  theol.  de  virtutibus  fldei,  spei  et  cha- 
ritatis  (1865) ;  II  protestantismo  e  la  regola  di 
fede  (1853,  3  köt.) ;  De  matrimonio  christiano 
libri  3  (1858) ;  De  romanl  pontiíicis  infallibilitate 
etc.  (1874)  stb.  és  számos  értekezés  és  könyvbirá- 
lat  az  Annali  delle  scienze  rehgiose  folyóiratban. 

Perronzár  oly  állomásokon  áll  fenn,  amelye- 
ken a  pályaudvar  elzárt  részébe  csak  előzetes 
jegyvizsgálat  mellett  szabad  belépni.  Egyes  vas- 
utakon a  P.  általános  lévén,  az  utasok  jegy\izs- 
gálata  menetközben  elmarad. 


Perroquet  (franc,  ejtsd:  perroké)  a.  m.  pa- 
pagály ;  továbbá  a.  m.  abszint  ;álaP. leves,  borba 
mártott  kenyér. 

Perrot  (ejtsd:  perró),  Georges,  francia  archeo- 
lógus, szül.  Villeneuve-St-Georgesban  (Seine-et- 
Oise)  1832  nov.  12.,  megh.  Parisban  1914  jún.  30. 
1855— 58-ig  az  athéni  francia  iskola  tagja  volt. 
1861-ben  bejárta  Kis-Ázsiát,  hol  különösen  az  an- 
kirai  emlék  (1.  Ancyranum  monumentum)  első 
pontos  másolatával  szerzett  érdemeket,  1872  óta 
mint  a  görög  nyelv  tanára  működött  a  párisi  Bcole 
normálé  supérieureben ;  1900.  a  Magy.  Tud.  Aka- 
démia kültagja  vá  választotta.  Művei :  Exploration 
archéologique  de  la  Galatie  et  delaBithynie  (Paris 
1862—72) ;  L'ile  de  Créte  (1866) ;  Mómoire  sur  l'ile 
de  Thasos  (2.  kiadás  1871);  Essai  sur  le  droit 
public  et  privé  de  la  république  athénienne  (1867) ; 
Les  précurseurs  de  Démosthénes  (1873) ;  Mémoires 
d'archéologie,  d'épigraphie  et  d'histoire  (1875) ; 
Praxitéle  (1904).  De  legnagyobb  munkája,  melyet 
Chipiezvel  adott  ki,  a  Histoire  de  l'art  dans  l'an- 
tíquité  (10  köt..  Paris  1881—1914). 

Perrotin  (ejtsd :  — teS),  Henri  Joseph  Anastase, 
francia  csillagász,  szül.  St.  Loupban  1845  dec. 
19.,  megh.  Nizzában  1904  febr.  29.  1880-ban 
igazgató  a  nizzai  csillagvizsgálóban,  1882.  a  rio- 
negrói  Vénusz-expedíció  elnöke  volt.  Művei :  Théo- 
rie  de  la  planéte  Vesta  (Paris  1879),;  Visite  á 
divers  observatoires  d'Europe  (1881).  Öt  kisboly- 
gót fedezett  föl. 

Perrotine,  1.  Színnyomás. 

Perry,  sziget,  1.  Bo7iinszigetek. 

Perry,  1.  John,  angol  gépészmérnök  és  elektro- 
technikus, szül.  Garoaghban  (Irland)  1850  febr. 
14.  1870-ben  a  Clifton  Collegeben  a  fizika  tanára, 
1875.  a  tokiói  (Japán)  mérnöki  iskolában,  1882.  a 
londoni  Finsbury  Collegeben,  1896.  a  south-ken- 
singtoni  Royal  Collegeben  a  géptan  tanára  lett ; 
mint  magánmérnök  is  működött.  Számos  művet 
írt,  egy  részét  Ayrtonnal  együtt.  Szerkesztett  eg>^ 
dinamógépet,  kiilönféle  elektromos  mérőkészülé- 
keket, elektromos  lámpákat,  fotométert  stb. 

2.  P.,  Matíhew  Calbraith,  amerikai  tengeri 
utazó,  szül.  Newportban  1794  ápr.  10.,  megh. 
New-Yorkban  1858  márc.  4.  1852—54.  az  Egye- 
sült-Államok keletázsiai  expedíciójának  vezetője 
volt,  melynek  Japán  átalakulása  révén  világtör- 
téneti nevezetessége  van,  u.  i.  Japán  Szimoda  és 
Hakodate  kikötőit  az  amerikaiaknakmegnyitotta. 
Útleírása :  Narrative  of  the  expedition  to  China 
and  Japán  1852—54  (Washington  1856). 

3.  P.,  Stephen  Joseph,  angol  csillagász,  szül. 
Londonban  1833  aug.  26.,  megh.  1889  dec.  27.  A 
stonyhursti  jezsuita  kollégiumban  a  matematika 
tanára  s  a  csülagvizsgáló  igazgatója.  Leginkább  a 
Nap  spektroszkopikus  vizsgálatával  foglalkozott. 
Számos  expedícióban  vett  részt  Vénusz-átvonulá- 
sok és  napfogyatkozások  megfigyelése  céljából. 

Pers.,  latin  növénynevek  után  Persoon  Chris- 
tian  Henrik  (1.  o.)  nevének  rövidítése. 

Persa,  1.  Perzsa. 

Per  saldo  (olasz)  a.  m.  kiegyenlítésül.  A 
könyvelésben  a  számla  két  oldalának  különbsé- 
gét nevezik  .sa/íZo-nak  vagy  egyenlegnek,  mert 
ez  az  az  összeg,  melynek  a  számlába  való  beál- 
lításával a  számla  kiegyenlítést  nyer. 


Per  saltum 


350 


Persephone 


Per  saltum  (lat.)  a.  m.  ugrás  útján ;  a  hibás 
következtetésnek  egyik  módja  (saltus  in  conclu- 
dendo),  amidőn  döntő  közvetítő  igazságokat  mel- 
lőzve, rajtuk  átugorva,  hibás  eredményhez  ju- 
tunk. 

Persano,  Garlo,  Conie  Pellion  di,  olasz  ten- 
gernagy, szül.  Vercelliben  1806  márc.  11.,  megh. 
Torinóban  1883  jul.  28.  Szard  tengeri  szolgálatba 
lépett  s  184:2.  az  Eridano  nevű  hadihajó  kapitánya 
lett,  melyen  a  világot  körülhajózta ;  1848.  mint 
fregattakapitány  néhány  velencei  hajóval  az  osz- 
trákoktól megszállva  tartott,  a  Piave  torkolatá- 
nál fekvő  Caorle  erősség  ellen  szerencsétlen  tá- 
madást intézett.  1860-ban  kinevezték  a  szard  ten- 
geri haderő  ellentengemagyává  és  vezérévé  s 
Garibaldinak  Szicüia  és  Nápoly  ellen  intézett  tá- 
madásait nagyban  támogatta  s  Ancona  és  Gaeta 
megvételében  is  volt  része.  1862-ben  tengerészeti 
miniszter  volt,  majd  tengernaggyá,  1865.  pedig 
szenátorrá  nevezték  ki.  1866  nyarán  az  oszti'ák 
háború  kitörésekor  az  olasz  tengeri  hajóhad  fő- 
parancsnoka lett.  P.  azonban  nem  felelt  meg  a 
várakozásoknak.  Lissánál  TegetthofCtól  súlyos 
vereséget  szenvedett.  A  szenátus  1867  ápr.  15.  hiva- 
talától és  tengernagyi  rangjától  megfosztotta  s  a 
perköltség  megtérítésében  elmarasztalta.  V.  ö. 
Neuer  Pitaval  (új  sorozat,  3.  köt.,  Leipzig  1869) ; 
Luíiibroso,  II  processo  deH'ammiraglio  di  P. 
(Roma  1904)  és  Atttmayr,  Der  Krieg  Österreichs 
in  der  Adria  ím  Jahre  1866  (Pola  1896). 

Persány  (Persani),  nagyk.  Fogaras  vm.  sár- 
kányi  j.-ban,  (i9io)  1029  román  lak.  Környékén 
1916  okt.6. — 9.  az  osztrák-magyar  és  német  had- 
sereg győzelmes  harcot  vívott  a  román  hadsereg- 
gel. (Tr.  R.) 

Persányi-hegység  (Apáczai-hegység),  a  ke- 
leti Kárpátok  homokkővonulatának  tagja,  és  pe- 
dig annak  legnyugatibb  ága  Brassó  és  Fogaras 
vmegyékben,  az  Olt  folyó  alsórákosi  részétől 
D.-re  a  Királykőig  terjed,  ebben  emelkedik  leg- 
magasabbra (2241  m.),  nevezetesebb  még  a  Vár- 
hegy (1106  m.)  s  a  Feketehegy  (1294  m.).  Leg- 
nagyobbrészben  homokkőből  s  jurakori  mészkő- 
ből áll  (tithon  mész),  de  vulkánikus  kőzetek  is 
vannak  benne,  főleg  Alsórákos  vidékén.  Érdekes 
az  Olt  partján  a  Függőkő  nevű  mészkősziklája, 
amely  a  folyó  fölé  dől,  kivájt  tövét  örvény 
mossa,  amelyben  a  néphit  szerint  óriás  harcsa 
tartózkodik.  (Tr.  R.) 

Persaves,  adók.  Várasd  vm.  zlatari  j.-ban, 
(1910)  2269  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Per  scmtinium  (lat.)  a.  m.  szavazás  út- 
ján ;  ellentétben  a  közfelkiáltás  útján  való  vá- 
lasztással. 

Per  se  (lat.)  a.  m.  magától,  magában. 

Perse  (Persa), kisk.  Nógrád  vm.  losonczi  j.-ban, 
(1910)  450  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Persea  Gartn.  (qöv.),  a  Lauraceae  (Babérfa- 
félék)  család  génusza  10  fajjal.  Fák,  levelük 
váltakozó,  bőrnemű,  szárnyas  erezetű.  Virág- 
takarójuk szőrös  V.  kopasz  s  egészében  lehull,  a 
virág  különben  apró  és  bugában  áll.  Termésük 
bogyó,  melynek  alján  megmarad  a  virágkocsány 
kupacsszerű  képlete.  A  P.  gratissima  Gártn. 
(abakade,  advogato,  agacate)  mexikói  hazájából  el- 
terjedvén, trópusi  vidékeken  igen  gyakran  ter- 


mesztett gyümölcsfa,  10  cm.-nél  is  hosszabb  ter- 
mése az  avocato-  v.  aguacate,  alligátor -körte. 
Édes,  olajos  húsa  olajzöld,  igen  jóízű,  tápláléka 
embernek,  állatnak,  orvossága  a  népnek,  de  or- 
vosság a  keserű  mag  is,  mely  a  hús  alatti,  fá- 
sodott  héjba  van  zárva,  meg  a  levél  is.  A  többi 
9  P.-faj  Ázsia  DK.- i  részén  honos.  L.  még  Perzeit. 

Persecutio  (lat.)  a.  m.  üldözés,  zaklatás,  vád. 

Perseidák,  meteorraj,  melyhez  tartozó  hulló- 
csillagok augusztus  10— 13-ika  közt  láthatók.  A 
név  onnét  származik,  mert  e  hullócsillagok  mind 
a  Perseus  csillagképből  látszanak  kisugározni. 
E  meteórraj  pályája  azonos  az  1862-iki  III.  üstö- 
kösével, amint  azt  Schiaparelli  kimutatta.  L. 
Meteor  és  Üstökösök. 

Perseit,  1.  Perzeit. 

Persely,  az  a  díszesebb  külsejű  zacskó  vagy 
doboz,  amelybe  a  hívek  a  templom  szükségletei- 
nek fedezésére  vagy  általános  egyházi  és  jóté- 
kony célra  szolgáló  adományaikat  helyezik.  — 
P.  a  technikábayi  az  a  cső  v.  bevésés,  melybe 
valamely  köldök  v.  csap  jár. 

Persenés  a.  m.  akne  (1.  o.) 

Persephone  (vagy  PersepJiassa,  Koré,  a  ró- 
maiaknál :  Proserpina),  Zeus  és  Demeter  (1.  o.) 


1.  ábra.  Demeter  és  Persephone  felavatják 
az  ifjú  Triptolemost  kultuszuk  terjesztő- 
jévé. (Eleusisl  relief  Athéniján.) 

leánya,  Hades  neje,  az  alvilág  királynéja,  kit 
férje  virágszedés  közben,  a  szicíliai  Bnna  meze- 
jén rabolt  el.  A  búba  merült  Demeter  Zeus  köz- 
benjárására is  csak  annyit  ért  el,  hogy  leánya 
az  esztendő  két  harmadrészét  nála  töltötte  a  fel- 
világon, azután  ismét  vissza  kellett  mennie  sötét 
birodalmába.  P.  az  anyatermészetnek,  a  föld  ter- 
mékenységének s  az  egynejüségen  alapuló  há- 
zasságnak istene,  kinek  tisztelete  szoros  kapcso- 
latban anyjáéval  mindenütt  el  volt  terjedve  Gö- 
rögországban. Az  eleusisi  misztériumokban  a 
halhatatlanság  főképviselője.  Ünnepeit  tavasz- 
szal  és  aratás  után  ülték.  A    képzőművészet 


Persepolis 


351 


Perseus 


—  főleg  reliefeken  és  vázaképeken  —  kétféle- 
kép ábrázolja,  mint  leányt,  anyja  mását  s  mint 
asszonyt,  Hades  nejét  alvilági  trónján  ülve.  (1.  a 


2.  ábra.  Persephone  és  Hades.  (Relief  a  Vatikánban.) 

két  ábrát).  V.  ö.  Preller,  Demeter  und  P.  (Ham- 
burg 1837) :  Förster,  Der  Raub  und  die  Rück- 
kehr  der  P.  (Stuttgart  1874) ;  Overbeck,  Griech. 
Kunstmythologie  (Leipzig  1878). 

Persepolis,  az  ókori  Perzsiának  I.  Dareiostól 
alapított  fővárosa,  a  Kyros  és  Araxes  folyók 
összetorkolása  közelében.  N.  Sándor  330.  elfog- 
lalta és  királyi  várát  lángba  borította ;  a  kö- 
zépkorban isfac^rnéven  fordul  elő.  Dareios, 
Xerxes  és  utódaik  palotáinak  és  építkezései- 
nek, sziklasírjainak  hatalmas  maradványai 
vannak  Csihil-Minar  v.  Takht  i  Dsemsid,  meg 
Naksi  Rusztem  mellett.V.  ö.  Stolze-Andreas, 
Die  Denkmaler  u.  Inschriften  von  P.  (Berlin 
1882). 

Perseus,  Zeus  és  Danaé  íia.  Danaé  atyja, 
Akrisios  argosi  király  tartván  a  jóslattól,  hogy 
unokája  vesztét  fogja  okozni,  leányát  egy 
ládában  íiával  együtt  a  tengerre  bocsáttatta ; 
Seríphos  szigetén  egy  Diktys  nevű  halász 
partra  vonta  őket  s  P.-t  fölnevelte.  Diktys 
testvére,  a  sziget  királya,  Polydektes  bele- 
szeretett Danáéba  s  mivel  P.  útjában  állt,  el- 
küldte, hogy  hozza  el  a  Go'rgonok  egyikének, 
Medusának  a  fejét.  Athena  és  Hermes  út- 
mutatása szerint  eljutott  a  Graiákhoz  (1.  o.), 
azokat  rákényszeríti,  hogy  mutassák  meg  a 
Gorgonokhoz  (1.  Gorgo)  vivő  utat  s  adjanak 
oda  neki  egy  biz.  táskát  és  Hades  láthatat- 
lanná tevő  sisakját ;  ehhez  járult  a  Hermes- 
től  kapott  éles  sarló  s  az  Athena  adta  tükör. 
Rátalálván  a  Gorgonokra,  a  tükörből  nézve 
(mert  máskép  kővé  vált  volna),  levágja  Me- 
dusa  fejét  s  táskájába  rejtve,  a  másik  két 
Gorgon  üldözésétől  sisakja  segítségével  meg- 
menekül, útközben  Aithiopiában  megszaba- 
dítja a  tengeri  szörnyetegnek  kitett  szép 
Andromedát  (1.  o.)  és  feleségül  veszi.  Seri- 
phosba  visszatérve,  boszút  áll  Polydekte- 
sen,  vagyis  a  Medusa-fővel  híveivel  együtt 
kővé  változtatja  s  helyette  Diktyst  ülteti 
trónra.  A  Medusa-főt  Athenának  adja,  aki  azt 
pajzsán  hordja.  Ezután  visszatér  Argosba.  Mi- 
után Akrisiost  egy  diszkoszdobással  véletlenül 
megölte,  eltemeti,  Argos  uralmát  Tirynsszel  cse- 


réli fel  s  megalapítja  Mdeát  és  Mykenét.  Andro- 
meda  hat  fiat  szül  neki,  kik  közül  Persest  a  perzsák 
ősének  tekintették.  Az  Argosból  Mykenébe  vivő 
úton  szentélye  volt  (héróón),  Seriphosban 
és  Athénben  nagy  tiszteletben  részesült. 
A  művészet  igen  gyakran  foglalkozott 
vele.  Egyike  a  legrégibb  görög  szobor- 
műveknek a  selinusi  metope,  mely  Me- 
dusa  megölését  ábrázolja.  Legkiválóbb  a 
capitoliumi  relief,  mely  Andromeda  meg- 
szabadítását ábrázolja  (1.  az  ábrát).  Mo- 
dem szobrok  közül  kiemeljük  Benvenuto 
Cellini  bronz  művét  a  firenzei  Loggia  dei 
Lanziban,  Canova  vatikáni  szobrát  és 
Pfuhl  óriási  szoborcsoport  ját.  V.  ö.  Herr- 
mann,  P.  und  Andromeda  (Göttingen  1851) 
és  Fedde,  De  Perseo  et  Andromeda  (Ber- 
lin 1860). 

Perseus,  északi  csillagkép  a  tejút 
közepén,  mely  mintegy  130,  szabad 
szemmel  látható  csillagból  áll.  Ezek  leg- 
nagyobbika másodrendű,  legnevezetesebbike  pe- 
dig a  Medusa  fejét  ábrázoló  p  Persei  vagy  Algol 
(1.  0.),  fényváltozása  miatt,  y  Persei  és  ő  Cas- 
siopeae  között  szabad  szemmel  látható  apr^ 
csülagos  felhőcske,  mely  a  távcsőben  pompás 
fényű  csUlagocskákból  összetett  két  csUlaghal- 
mazra  bomlik. 


Perseus  és  Andromeda  (Róma,  Capitolium). 

Perseus,  Makedoniának  utolsó  királya,  V.  Fü- 
löp természetes  fia,  Kr.  e.  212.  szül.  és  166.  halt 
meg.  Résztvítt  atyjának  Róma  ellen  vívott  küz- 
delmeiben s  eltévén  láb  alól  öccsét,  Demetriost, 


Persevant 


352     — 


Persius 


kit  a  rómaiak  támogattak,  179.  atyja  trónjára 
került.  Szinleg  kereste  Róma  szövetségét,  de  ti- 
tokban frigytársakat  keresett  ellene.  Róma  e 
kétszínű  politikája  miatt  hadat  izent,  de  az  első 
években  (171 — 169.)  nem  kedvezett  neki  a  sze- 
rencse. Csak  midőn  LuciusAemilius  Paiilus  konzul 
vette  át  a  fővezérletet,  akkor  vesztett  P.  Pydna 
mellett  168.  döntő  csatát  és  Samothrakóben  elfo- 
gatván, kénytelen  volt  a  győztes  vezér  diadal- 
menetét ékesíteni.  Albában  halt  meg  mint  fogoly. 

Persevant,  1.  Herold. 

Perseverantia  (lat.),  makacs  kitartás,  áll- 
hatatosság. 

Perseveratio  (lat.),  gondolat-  vagy  cseleke- 
detbeli  tapadás,  midőn  folyton  ugyanazt  ismétli 
a  beteg ;  giitaütöttek  sajátja. 

Pershing,  John  Joseph,  amerikai  tábornok, 
szül.  Linn  Countyban  (Missouri)  1860  szept.  13. 
Az  orosz-japán  háborúban  Kuroki  hadseregénél 
katonai  attaché  volt,  1909 — 13-ig  a  Filippi- szige- 
tek katonai  kormányzója;  1917.  a  Franciaor- 
szágba szállított  első  amerikai  hadsereg  parancs- 
noka. 1918  októberben  az  egész  franciaországi 
amerikai  hadsereg  főparancsnoka  lett.  1920-ban 
elnökjelölt  is  volt,  de  kisebbségben  maradt. 

Persia,  1.  Perzsia. 

Persian  Ádám,  hírlapíró,  szül.  Budapesten 
1887  dec.  12.  A  Szent  Ferenc-rend  papnövendéké 
volt  s  Németországban  bölcsészeti  és  hittudo- 
mányi tanulmányokat  folytatott.  1907-ben  ki- 
lépvén a  rendből,  a  hírlapírói  pályára  lépett  s  az 
Alkotmány  munkatársa,  később  pedig  politikai 
rovatvezetője  lett.  1918  nov.  1-én  a  Károlyi- 
kormány a  kat.  egyházi  ügyek  kormánybiztosa  v^á 
nevezte  ki,  majd  min.  tanácsos  volt.  A  kommün 
kitörése  után  külföldre  menekült,  később  vissza- 
térve, a  Giesswein  Sándor  prelátus  vezérletével 
folyó  keresztényszocialista  mozgalmakban  tevé- 
kenykedett. Politikai  pörei  hosszú  időn  át  foglal- 
koztatták a  közvéleményt.  Nagyobbszabású  riport- 
munkáin kívül  önálló  müvei:  Hat  óra  hosszat 
puskatüzhen  (Budapest  1911);  Belgrádtól  Sahácig 
(u.  0.  1914) ;  Főkegyúri  jog  és  kat.  autonómia 
(u.  0.  1920). 

Persián  Kálmán,író,  szül.  Kapnikbányán  1878 
máj.  7.  Egyetemi  tanulmányai  végeztével  1903. 
a  kolozsvári  tud.  egyetemi  könyvtárhoz  nevezték 
ki  könyvtártisztnek.  Mint  tartalékos  tiszt  az  1914 
évi  mozgósításkor  az  orosz  frontra  került,  ahol 
még  ugyanazon  év  őszén  hősi  halált  halt.  Tör- 
ténelmi és  ü'odalomtörtóneti  tárgyú  tárcákat  írt 
napüapokba  és  folyóiratokba.  Önállóan  megjelent 
művei :  A  mezőkövesdi  Ujfalvy-család  (1906) ; 
Kemény  János  fejedelemsége  (1907) ;  A  lengyel- 
falvi Orbánokról  (1911) ;  Kalotaszeg  nagyasszo- 
nyáról, Gyarmathy  Zsigánéról  (1911) ;  A  Gutin 
vidékéről  (1912) ;  Kővár  krónikája  (1912) ;  Az 
H?  egyetemek  és  könyvtáraik  (1914). 

Persico  (persio,  olasz),  összetört  őszibarack- 
magból készült  pálinka. 

Persienne  (franc,  ejtsd :  — zienn),  l.a.  m.  perzsa 
ablakfüggöny,  a  közönséges  ablakredőnyökhöz 
hasonló  rácsozatos  redőny,  szilárdan  egymáshoz 
erősített  falemezekből.  —  2.  P.,  régebben  finom 
pamutszövet,  amelyet  Perzsiából  importáltak  és 
sokszínű  nyomással  volt  díszítve. 


Persiflage  (franc,  ejtsd:  persziíiázs),  egy  sze- 
mélynek v.  eszmének  kemény  kigúnyolása(kipisz- 
szegés,  kifütyölós),  mely  főleg  egy  költött,  de  jel- 
lemző lealacsonyító  vonás  alkalmazásában  áll. 

Persigny  (ejtsd:  perszinyi),  Jean  Gilbert  Vidor 
Fialin,  herceg,  francia  államférfiú,  szül.  St.-Ger- 
main-l'Bspinasseban  (Loire  dép.)  1808  jan.  11., 
megh.  Nizzában  1872  jan.  13.  Köztársasági  né- 
zetei miatt  1830.  ki  kellett  lépnie  a  hadseregből 
s  Parisban  élt  mint  újságíró.  Napóleon  Emlék- 
iratainak olvasása  oly  nagy  hatással  volt  reá, 
hogy  bonapartista  lett,  Napóleon  Lajos  herceg- 
gel baráti  összeköttetésbe  lépett  s  részt  vett 
annak  strassburgi  (1836),  majd  boulognei  (1840) 
csínyjében.  Ez  utóbbiért  20  évi  fogságra  ítél- 
ték. Fogságából  1848.  szabadult  ki,  mire  rögtön 
Napóleon  Lajos  mellé  csatlakozott  és  nagy  része 
volt  annak  elnökké  való  választásában.  Az  1851 
dec.  2-iki  államcsíny  alkalmával  ő  szállotta  meg 
egy  ezreddel  a  nemzetgyűlés  épületét.  1852—55. 
és  1860—63.  belügyminiszter,  közben  szent-pé- 
tervári követ  volt.  Erőszakos  rendszabályaival 
sem  tudta  az  ellenzéket  letömi  s  miután  1863.  Paris 
csupa  ellenzéki  képviselőt  választott,  lemondott. 
Kárpótlásul  a  hercegi  címet  kapta  s  a  szenátus- 
ban és  a  titkos  tanácsban  foglalt  helyet.  Emlék- 
iratait d'Espagny  gróf  adta  ki  (Mémoires  du  duc 
de  P.,  Paris  1896). 

Persimon-fa  (növ.),  a  Diospyros  virginiana 
(1.  Diospyros)  fája,  mely  finom  esztergályos 
munkáknak,  kaptafáknak,  facsavaroknak  való  s 
melyet  hazájában  vetélönek  való  legjobb  fának 
tartanak;  feketén  pácolva  helyettesíti  az  ébenfát. 

Persio  (piros  indigó,  növ.).  Különböző  zuz- 
mókból nyerhető  festék,  mely  oly  módon  készül, 
hogy  a  felaprított  zuzmót  előbb  hígított  szóda- 
oldattal  kifőzik  és  később  hetekig  a  levegő  és 
vizes  ammóniák  (újabban  gázvíz)  hatásának  te- 
szik ki,  miáltal  végre  pépes,  majd  összeszáradó 
vörösíbolya-,  vagy  sötótibolyaszínű  anyagot  nyer- 
nek, ez  az  orseille  s  ennek  összeőrléséből  szár- 
mazó finom  ibolyaszínű  por  a  P.  Az  orseilleből 
készül  azután  a  lakmusz  (1.  o.),  melyet  különö- 
sen a  Roccella-ísqokhöl,  de  azonkívül  az  Ochro- 
lechia  tartareából  is  készítenek. 

Persistens  (lat.)  a.  m.  kitartó,  szilárdul  meg- 
maradó, helyt  álló ;  persistentia,  kitartás,  továbbá 
makacsság,  csökönyösség ;  növénytani  értelem- 
ben a.  m.  örökzöld  és  maradandó. 

Persius  Aulus  Flaccus,  volaterraei  lovagrendű 
családból  való  római  szatíraköltő,  Kr.  u.  34—62. 
Rómában  kiváló  férfiak  társaságában  fejlődött. 
Horatius  és  Lucilius  olvasása  és  a  mohón  tanult 
stoicizmus  tette  szatíraköltő vé.  Hat  szatíráját  ha- 
lála után  Caesius  Bassus  adta  ki.  Igazi  szatíra 
csak  az  első,  a  többi  versbe  foglalt  stoikus  érte- 
kezés 8  a  600  versnek  egyhatoda  horatiusi  re- 
miniszcencia. Előadása  keresett,  erőltetett,  homá- 
lyos, de  komoly  lelkesedése  tiszteletreméltó.  Ki- 
adta Bücheler  (Berlin  3.  kiad.  1893) ;  Consoli 
(Roma  1905) ;  Dr.  Némethy  Géza,  latin  kom- 
mentárral (Budapest,  Magy.  Tud.  Akad.  1903.). 
Magyarra  fordította  Barna  Ignác  (Budapest 
1881).  Tanulmány  Hegedűs  Istvántól  (E.  Phü. 
Közi.  1891).  Életéről  Kis  János  (Magy.  Minerva 
Kassa,  4.  füz.  1826). 


Persona 


353 


Perszulfociánsav 


Persona  (lat.),  a.  m.  személy ;  a  jogban  a.  m. 
jogalany,  akinek  jogai  (és  kötelezettségei)  lehet- 
nek. —  P.  grata,  a.  m.  kedvelt  egyéniség.  —  P. 
publica  (szemben  a  P  privataval),  oly  egyén, 
^ki  valamilyen  közhivatalt  tölt  be. 

Personae  credibiles,  1.  Hiteles  személyek. 
Pcrsonalia  (lat.),  valamely  személy  életvi- 
szonyai ;  róla  szóló  tudósítások,  hírek. 

Personalis  (lat),  a.  m.  királyi  személynök 
teljes  címe  :  P.  praesentiae  regiae  in  judiciis 
iocum  tenens  a.  m.  a  királyi  bírósági  személyes 
jelenlét  helytartója.  Az  1526  előtti  királyi  kuriá- 
han  székelő  bíróság  feje,  eredetileg  itt  a  király 
maga  részt  vett  a  bii'áskodásban,  később  őt  he- 
lyettesítette a  titkos  kancellár  és  ennek  helyet- 
teséből lett  a  P.  A  P.-ok  előkelő  papok  voltak,  az 
-első  világi  P.  Werbőczy  István.  A  P.  a  király 
t)irói  pecsétjét  őrzi  s  alkalmazza,  ő  az  ország 
egyik  rendes  vagy  nagy  birája.  A  koronázás  előtti 
1608.  III.  t.-c.  újjászervezte  a  P.  állását.  A  P.  a 
királyi  ítélőtáblának  és  az  országgyűlés  alsó  táb- 
tájának  elnöke. 

Personalismus  (lat.),  fllozóílai  rendszer, 
melyet  a  svéd  Boström  (1.  o.)  alapított. 

Personalitas  (új-lat.),  1.  Személyiség. 

Persona  tnrpis  (lat.)  a.  m.  rosszhírű  sze- 
mély ;  a  római  jogban  oly  egyén,  kit  életmódja 
miatt  a  közvélemény  ily  megvetéssel  sújt.  Tör- 
vényes következménye  a  turpitudo-nak  az  volt, 
liogy  az  olyan  végrendeletet,  melyben  az  örök- 
hagyó P.-t  részeltetett,  a  köteles  részre  jogosult 
tostvérek  megtámadhatták. 

Personííicatio  (lat.),  1.  Megszemélyesítés. 

Persoon  (ejtsd:  — szun),  ChHstian  Hendrik.,  ko- 
rának legjelesebb  mikológusa,  szül.  a  P'okföldön, 
€apetownban  1755.,  megh.  Parisban  1837.  febr. 
Í7.  Lejdenben  ésGöttingenben  az  orvosi  pályára 
készült,  de  a  természettudományokkal  is  fogla- 
latoskodott, mint  párisi  orvos  pedig  a  botanikát 
művelte.  P.  a  leíró  mikológiának  megalkotója. 
Ó  alkotta  meg  a  gombáknak  első  tudományos 
rendszerét,  ő  nevezte  meg  a  legtöbb  gomba - 
génuszt,  valamint  számtalan  gombafajt  is.  Neve- 
zetesebb munkái:  Traité  sur  les  champignons 
^omestibles  (Paris  1818) ;  Observationes  myco- 
iogicae  (Leipzig  1796—99,  2  kötet);  Synopsis 
methodica  fungorum  (Göttíngen  1801);  Myco- 
logia  europaea  (Erlangen  1822—28,  3  köt.) ;  Sy- 
nopsis plantarum,  seu  enchiridion  botanicum 
<n.  0.  1805—7,  2  köt.,  második  kiad.  Species  pl. 
címen  Szt .-Pétervár  1817— 21,  5  köt.). 

Perspektíva,  1.  Légtávlat  és  Távlat. 

Perspektiv  helyzet,  1.  Projektivitás. 

Perspíratio  (lat.),  a  bőr  útján  való  légcsere. 
L.  Bőr  és  Lélegzés. 

Per  stirpes  (lat.),  1.  Per  capita. 

Persuasio  (lat.)  a.  m.  meggyőzés,  rábeszé- 
lés ;  persuadeál,  rábeszél. 

Perszonalisztikus  elmélet,  1.  Materiális  el- 
mélet. 

Perszonálunió  (lat.),  két  v.  több  államnak  az 
az  összeköttetése,  amely  az  uralkodó  természeti 
személyének  közösségén  nyugszik.  A  trónokon 
ugyanaz  a  fizikai  személy  iü,  de  a  benne  össze- 
találkozott fejedelmek  közjogi  személyisége  egy- 
mástól független  ós  teljesen  külön  áll.  Az  áUa- 

fíémi  Xagy  Lex&iona.  XV.  leöl. 


mok  megőrzik  szuverenitásukat,  egyik  állam  a 
másiki'a  jogilag  idegen,  közöttük  csak  nemzet- 
közi viszony  lehet,  egyik  állam  egyoldalú  aka- 
rata a  másikra  nem  hat  ki.  Vannak,  akik  az  ilyen 
P.-t  nem  is  tekintik  az  államok  közti  összekötte- 
tésnek (Heineccius),  és  ez  annyira  laza  is  lehet, 
hogy  előfordult  már,  hogy  az  egyik  állam  há- 
borút viselt,  a  másik  békében  maradt ;  de  min- 
denekelőtt az  a  tény,  hogy  a  fejedelem  két  vagy 
több  állam  uralkodója,  bizonyára  kihat  az  álla- 
mok politikai  életére  és  azután  a  P.-ban  levő  álla- 
mok egymással  háborút  nem  viselhetnek.  Az  újabb 
német  iskola  csakis  az  ilyen  véletlenen,  történeti 
eseményen  nyugvó  közösségét  a  fejedelmi  sze- 
mélynek tekinti  P.-nak,  míg  ha  ez  jogi  alapra  he- 
lyeztetik, az  államok  kölcsönös  megegyezésében, 
ami  már  rendszerint  a  dinasztia  közösségére  vezet 
és  így  a  trónörökösödési  rendre  is  kiterjed,  vala- 
mint az  összeköttetés  állandóságát  biztosítja,  azt 
már  reáluniónak  nevezi.  Egy  másik  felfogás 
szerint,  amely  szintén  többfelé  követőkre  talál,  az 
épp  mondott  összeköttetés  még  a  P.  fogalma  alá 
tartozik,  vagyis  a  reálunio  kezdetét  csak  ott  veszi, 
hol  a  fejedelmi  közös  személy  által  összeköttetésbe 
hozott  államokban  már  fontos  állami  ügyek  (fő- 
kép hadügy,  külügy)  ez  államok  közös  ügyeivé 
tétetnek  és  közös  orgánumok  által  intéztetnek. 
De  e  reálunióban  is  megőrzik  az  államok  teljes 
szuverenitásukat  és  a  viszony  közöttük  még  min- 
dig csak  nemzetközi  jellegű.  Azért  is  a  régebbi 
meghatározások  (a  terminológia)  az  ilyen  össze- 
köttetést szintén  a  P.  kategóriájába  sorozták  és 
reáluniónak  csak  az  államok  olyan  egyesülését 
tekintették,  mely  a  közös  uralkodó  alatt  magára 
az  állami  életre  történt,  amit  az  újabb  irányok 
már  szövetséges  államnak  vagy  erősen  decentra- 
lizált egységes  államnak  neveznek.  Minthogy 
ebben  a  kapcsolatban  közös  orgánumok  által  ke- 
zelt közös  ügyekkel  is  találkozunk,  megkülön- 
böztetik a  tiszta,  vagyis  legszorosabb  értelemben 
vett  P.-tól  a  közös  intézményekkel  Mrö,  vagy 
intézményes  P.-t.  P.-ban  volt :  a  régi  német  római 
birodalom  Spanyolországgal,  Anglia  Hannover- 
rel, Dánia  Schleswig-Holsteinnal,  Hollandia  Lu- 
xemburggal, Svédország  Norvégiával,  Szászor- 
szág Lengyelországgal,  továbbá  Magyarország 
Ausztriával. 

Irodalom.  A  rendszeres  közjogi  kézi  könyvek;  továbbá 
Kautz,  Politika ;  Schwarcz  Gyula,  Elemente  der  Politik 
Kuntz,  Nemzetállam;  Nagy  E.,  Personal-  és  reálunio  (Buda- 
pesti Szemle,  1888,  decemberi  szám)  a  vonatkozó  iroda- 
lom felsorolásával;  Coneha,  Politika,  szintén  bemutatja  az 
irodalmat ;  Polner,  1891,  valamint  Ferdinandy  (1898),  Ma- 
gyarország és  Ausztria  közötti  viszonyt  tárgyaló  művek; 
Juraschek,  Personal-  und  Realunion ;  Jelűnek,  Lehre  von 
den  Staatenverbindungen  ;  Brie,  Thcorie  der  Staatenver- 
bindungen  ;  Gasada,  Nemzetközi  jog,  1910 ;  Laband,  Wach, 
Wagner  H.,  Handbuch  der  Politik,  1912,  stb. 

Per  szulfát  ok,  1.  Perkénsav. 

Perszulfociánsav  (izoperthiocíánsav,  xantán- 
hidrogén),E^C^^2^s'  Képződik  (dithiociánsav  mel- 
lett) erős  savaknak  thíociánsavra  való  hatása- 
kor. Előállítása  úgy  történik,  hogy  ammonium- 
thiocianátot  sósavval  elegyítve  néhány  napra 
félre  tesznek,  a  keletkezett  sárga  színű  testet 
forró  ecetsavban  oldják,  amelyből  kihűléskor 
a  P.  kiválik.  Jlgészen  tisztán  kapható  a  bárium- 
sónak sósavval  való  elbontása  útján.  A  P.  arany- 

23 


Per  tangentem 


354    — 


Perthes 


fényű,  vékony  tűkből  áll ;  400  sr.  vízben  oldódik ; 
az  ecetsav  könnyebben  oldja,  úgyszintén  a  kon- 
centrált kénsav  is.  A  P.  vizes  oldata  a  legtöbb 
fém  sójának  oldatában  csapadékot  idéz  elő,  mely 
az  illető  fémnek  P.-as  sójából  áll ;  e  sók  vízben 
többnyire  oldhatatlanok. 

Per  tangentem  (lat.)  a.  m.  érintőleg,  mel- 
lesleg (szólni  valamiről). 

Pertár,  a  régi  rendes  eljárásban  a  törvényszék- 
nek az  a  helyisége,  ahová  a  felek  perfelvétel  (1.  o.) 
végett  és  a  kereset  után  következő  periratok  vál- 
tására, esetleg  pedig  a  jegyzőkönyv  felvételére 
idéztettek. 

Pertárgy,  az  ami  végett  a  per  folyik,  amire 
vonatkozó  jognak  megítélését  a  felperes  kéri.  A 
P.  értéke :  a  keresetlevél  beadása  napján  fenn- 
állott érték  a  járulék  (1.  o.)  számításba  vétele  nél- 
kül ;  ingatlan  értékét  rendszerint  hatósági  adó-  és 
becslési  bizonyítvánnyal  igazolt  becsérték  alapján 
kell  megállapítani.  A  P.  értékének  a  hatáskör,  az 
előzetes  végrehajthatóság  (1.  o.),  a  fellebbvitel 
sj.empontjából  van  különösebb  jelentősége.  L. 
Érték,  Birói  hatáskör.  Fellebbezés,  Felülvizs- 
gálat. 

Pertárnok,  a  törvényszéknek  az  a  közege,  aki 
a  régebbi  rendes  polgári  perben  a  pertári  eljárás 
vezetésére  volt  hivatva. 

Pertársak  (lat.  consortes  litis,  collitigantes), 
azok  a  személyek,  akik  ugyanabban  a  perben 
mint  felperesek  együtt  lépnek  fel  vagy  mint  al- 
peresek együtt  vonhatók  perbe.  Ennek  a  Pp. 
szerint  két  esetben  van  helye:  1.  ha  a  per  tárgya 
közös  jog  vagy  kötelezettség  s  ha  a  felek  lénye- 
gileg ugyanazon  ténybeli  és  jogi  alapon  vannak 
jogosítva  vagy  kötelezve;  ilyenkor  helye  van 
együttes  perlésnek,  tekintet  nélkül  arra,  hogy  a 
bíróság  illetékes-e  mindegyik  alperesre  v.  nem  ; 
2.  ha  a  per  tárgya  nem  ugyanazon,  hanem  csak 
hasonnemű  ténybeli  és  jogi  alapból  eredő  jog  v. 
kötelezettség :  ilyenkor  csak  akkor  van  helye  per- 
társaságnak, ha  a  bíróság  illetékessége  mindegyik 
alperessel  szemben  megállapítható.  A  Pp.  nem 
tekinti  a  P.-at  egy  személynek,  mindegyik  P.  ön- 
álló és  az  egyik  P.  cselekménye  vagy  mulasztása 
a  másiknak  sem  javára,  sem  hátrányára  nem 
szolgál,  de  ha  a  jogviszonyt  a  P.-ra  nézve  csak 
egységesen  lehet  eldönteni,  akkor  a  cselekvő 
pertárs  cselekménye  a  mulasztó  P.-ra  is  kihat :  a 
mulasztó  P.-at  úgy  kell  tekinteni,  mintha  a 
cselekvő  P.-hoz  csatlakozott  volna,  kivéve  mégis 
az  egyességet,  az  elismerést  és  a  joglemondást, 
amelyek  tekintetében  a  csatlakozásnak  ez  a 
vélelme  nincs  meg ;  az  ily  rendelkező  cselekmény 
hatálya  a  meg  nem  jelent  P.-ra  nem  terjed  ki. 

Pertársaság  {\a,t.  consortium  litis, ném.Streit- 
genossenschaft)  akkor  keletkezik,  ha  a  pernek 
egyik  V.  mindkét  oldalán  több  személy  szerepel, 
több  felperes  vagy  több  alperes  vagy  több  fel- 
peres és  több  alperes  van  a  perben,  ú.  n.  alanyi 
keresethalmazat.  L.  Pertársak. 

Perte  du  Rhone,  1.  Bellegarde. 

Perth.  l.Perthshire,G0\iiitya,sk6t  földön,  6737 
km»  területtel  és  (1911)  124,339  lak.  —  2.  P.,  az 
ugyanUy  nevű  county  székhelye  (1911)  35,857  la- 
kossal, pamutszövéssel,  üvegiparral,  épületfa-, 
szén-,  só-  és  trágya-importtal.  A  modern  kül- 


sejű városnak  van  fllozófiai,  matematikai  és 
fizikai  akadémiája,  Szt.  Jánosról  elnevezett  tem- 
ploma, amelynek  főoltáránál  III.  Eduárd  angol 
király  testvérét  Cornwallis  hercegét  leszúrta; 
szép  városháza.  Walter  Scottnak  és  Albertnek, 
Viktória  királynő  férjének  szobra  ékesítik  a  vá- 
rost. P.  egykor  római  katonai  állomás,  1437-ig 
a  skót  királynak,  parlamentnek  és  legfőbb  bíró- 
ságoknak volt  széklielye.  A  várostól  É.-ra  van 
Mansfleld  gróf  kastélya  az  egykori  koronázó-pa- 
lota  helyén.  —  3.  P,  Nyugat-Amztrália  ausz- 
tráliai gyarmat /omrosa,  anglikán  és  kat.  püspök 
székhelye,  a  Hattyú-folyó  torkolata  közelében  a 
vele  egyesített  Fremantle  kikötővel  és  környé- 
kével együtt,  (1911)  106,792  lak.,  szép  városház- 
zal, több  középiskolával ;  téglagyártással. 

Perth,  angol  grófi  és  hercegi  cím,  1.  Drmn- 
mond. 

Perth  Amboy  (ejtsd .-  embaj),  kikötőváros  New- 
Jersey  északamerikai  állam  Middlesex  countyjá- 
ban,  ahol  a  Raritan  a  Raritan-öbölbe  torkol,  (1920) 
41,707  lak.,  kohászat,  terrakotta-készítés  és  ve- 
gyészeti gyárak ;  szénkivitellel. 

Perthes,  község  Mame  départementban,  a 
Champagneban.  A  világháború  alatt  1914  végén 
és  különösen  1915  őszén  elkeseredett  harcok  szín- 
helye volt.  1915  szept.  25.  a  franciák  támadása 
itt  nyomta  be  a  német  harcvonalat. 

Perthes,  német  könyvkereskedő-család,  1.  Jo- 
hann  Georg  Justus,  szül.  Rudolstadtban  1749 
szept.  11.,  megh.  Gothában  1816  máj.  2.,  Gothá- 
ban  1785.  könyvkiadó-üzletet  alapított,  melyet  ké- 
sőbb fia,  Wilhelm  (szül.  Gothában  1793  jún.  18., 
megh.  u.  0.  1853  szept.  10.)  f  öldi'ajzi  intézetté  ala- 
kított át.  Kiadta  Stieler,  Berghaus,  Spruner,  Sydo  w 
stb.  atlaszait,  s  átvette  1816.  a  Gothai  Almanach 
kiadását.  —  Fia  és  utóda.  Bernharci  Wilhelm 
(szül.  Gothában  1821  júl.  3.,  megh.  u.  0.  1857 
okt.  27.),  kiadta  a  Petermann  által  alapított 
Mittheílungen  aus  Justus  P.  geogr.  Institut  c. 
nevezetes  folyóiratot  1855  óta.  Halála  után  az 
üzletet  Besser  Rudolf  (megh.  1883  aug.  11.)  és 
MtiUer  Adolf  (megh.  1880.)  vezették,  míg  1881. 
fia,  P.  Bernhard  vette  át  (szül.  1858  júl.  16.  — 
2.  P.  Friedrich  Christoph,  P.  1.  unokaöccse,  szül. 
Rudolstadtban  1772  ápr.  21.,  megh.  Gothában 
1843  máj.  18.,  könyvkereskedést  alapított  1796. 
Hamburgban  (Perthes,  Besser  és  Mauke  cím  alatt)^ 
majd  kiadói  üzletet  nyitott  1822.  Gothában  tör- 
ténelmi és  teológiai  müvekre,  s  1813— 14.  a  né- 
met szabadságharc  egyik  előharcosa  volt.  — 
Fia,  Andreas  (szül.  Kiéiben  1813  dec.  16.,  megh. 
Eisenachban  1890  jan.  1.)  az  üzletet  Friedrich 
Andr.  P.  cím  alatt  folytatta,  1874  óta  ennek  fia, 
Emil  (szül.  1841  máj.  21.,  megh.  Gothában  1910 
jan.  14),  vezette,  majd  1889.  részvénytársasággá 
lett.  V.  ö.  Perthes  Clemens  Theod. :  Friedrich  P. 
Lében  (Hamburg  és  Gotha  1848—55,  3  k.); 
Aleods  W.,  Friedr.  P.  (Berlin  186b);  Baur  W., 
Stein  und  P.  (Zwickau  1862  és  Barmen  1879) ; 
Berdrow  0.,  Friedr.  P.  (Gotha  1897):  Willms- 
Wildetmuth  A.,  Friedr.  P.  (Stuttgart  1897); 
Adler,  Friedr.  u.  Caroline  P.  (Leipzig  1900). 

P.,  Klemens  TJieodor  (P.  Friedrich  fia),  bonni 
egyetemi  jogtanár,  szül.  Hamburgban  1809  márc. 
2.,  megh.  Bonnban  1867  nov.  27.  Főművei :  atyja- 


Perthit 


355     — 


Pertz 


nak  életrajza  Friedrich  Perthes  Lében  (3  köt., 
7  kiad.  1892) ;  Das  deutsche  Staatsleben  vor  der 
Revolution  (Hamburg  1845) ;  Das  Herbergswesen 
der  Handwerksgesellen  (Gotha  2  kiad.  1883). 

Perthit  (ásv.),  olyan  ortoklász-földpátkristály, 
melyet  albit-  vagy  oligoklászlemezek  szőnek  át. 
Számos  eruptiv  kőzetben  el  van  terjedve  (gránit, 
Bzienit,  gnájsz) ;  legszebben  Kanadában  Perth  vi- 
dékén van  kifejlődve,  innen  is  kapta  a  nevét.  Ha  a 
lemezek  mikroszkopikus  kicsinyek,  akkor  mikro- 
perthitnek  nevezzük. 

Perthshire,  1.  Perth,  1. 

Pertica,  Monté,  a  Grappa-masszivumhoz  tar- 
tozó hegy  Felső-Olaszországban  (1522  m.).  1917 
Dov.-dec.  kemény  harcok  színhelye  ;  osztrák-ma- 
gyar és  német  csapatok  ostrommal  elhódították, 
de  1918  okt.  24 — 30.  az  olaszok  visszafoglalták. 

Pertik  Ottő.j  orvostanár,  szül.  Budapesten  1852 
dec.  11.,  megh.  u.  o.  1913  febr.  28.  Állami  segéllyel 
hat  és  fél  évet  töltött  Parisban  és  a  strasszburgi 
egyetemen,  ahol  1880— 84-ig  a  kórbonctani  tan- 
szék mellett  volt  tanársegéd,  majd  bakteriológiai 
tanulmányokat  végzett.  1885  elején  hazatérve,  az 
új  Szt.  István-kórház  boncoló  főorvosa,  1887.  a 
kórboncolástan  egyetemi  magántanára,  1890. 
egyetemi  tanár  lett.  Az  általa  létesített  fővárosi 
bakteriológiai  intézetben  az  1892— 93-iki  kolera- 
járvány alatt  az  egész  ország  koleravizsgálatait 
végezte.  1895-ben  az  újonnan  alapított  kórbonco- 
lástani  és  kórszövettani  tanszék  tanárává  nevez- 
tetvén ki,  a  székesfővárosi  bakteriológiai  intézet 
vezetésétől  visszalépett.  1899-ben  a  Magy.  Tud. 
Akadémia  tagjául  választotta.  Főbb  munkái : 
A  myelin  és  idegvelö  (Magyar  Tudományos 
Akadémia  kiadv.) ;  Bevezetés  a  fertőző  betegsé- 
gek tanába  bakteriológiai  szempontból  (Bel- 
gyógyászat kézikönyve,  1894) ;  számos  értekezés 
az  Orvosi  Hetilapban  és  Virchow;  Archívumában. 
Bókay  Árpáddal  és  Klug  Nándorral  megalapí- 
totta a  Magyar  Orvosi  Archívumot. 

Pertinax,  Publius  Helvius,  római  császár, 
szül.  Liguriában  Kr.  u.  126.  Már  mint  müveit 
grammatikus  tanár  lépett  a  hadseregbe  s  Com- 
modus  alatt  vitézül  harcolt  a  parthusok  ellen, 
szintúgy  Britanniában  és  Afrikában.  Előkelő  pol- 
gári hivatalok  betöltése  után,  Commodus  meg- 
öletésekor,  mint  Róma  város  prefektusát  a  sze- 
nátus 192  dec.  31.  császárrá  választotta.  P.  a 
legjobb  szándékkal  és  erős  energiával  akart 
véget  vetni  a  felszabadult  rabszolga-kegyencek 
és  a  pretoriánusok  garázdálkodásának,  de  szi- 
gorúsága és  takarékossága  miatt  a  katonák  már 
193  márc.  29.  megölték. 

Pertinentia  (lat.),  1.  Tartozék. 

Per  tot  discrimina  reram  (lat.)  a.  m. 
annyi  válságos  veszélyen  keresztül.  Idézet  Ver- 
gilius Aeneiséből  (1.  k.  204.). 

Pertörlés  (lat.  ábolitio,  absolutio).  A  bűnvádi 
eljárás  kizárása  vagy  megszüntetése  kegyelem 
útján  az  ú.  n.  pertörlés  (ábolitio) ;  a  büntetés  el- 
engedése pedig  megkegyelmezés  szorosabb  érte- 
lemben (adgratiatio) ;  ha  bizonyos  bűntettek  el- 
követőire pl.  forradalomban  részvevőkre  álta- 
lában kiterjed  a  kegyelem,  közbocsánatnak  ne- 
vezik (1.  Amnesztia).  A  kegyelmezési  jog  a  köz- 
jogon, így   különösen  hazánkban  az  1405.  V., 


1715.  XLVIII.,  az  1791.  LVI.  t.-cikkeken  és  az 

1848.  évi  ni.  t.-c.  7.  §-án  alapul  s  ezek  értelmé- 
ben a  bűnvádi  eljárás  kizárására  és  megszün- 
tetésére is  kiterjed.  Az  utóbb  említett  törvény 
szerint  a  király  a  felelős  miniszter  ellenjegy- 
zésével gyakorolja.  A  P.  joga  is  általában  kor- 
látlan. Kivételt  csak  az  1848.  III.  t.-c.  3.  §-a 
állapít  meg,  mely  szerint :  «az  elmarasztalt  mi- 
niszterre nézve  a  királyi  kegyelmezési  jog  csak 
általános  közbocsánat  esetében  gyakorolható)). 
E  kivételt  az  1870.  évi  XVIII.  t.-c.  10.  §-a 
az  állami  számvevőszék  vád  alá  helyezett  el- 
nökére is  kiterjesztette.  A  P.  legtöbbnyire  mint 
közbocsánat  fordul  elő,  mert  rendszerint  csak 
politikai  bűntettekre  nézve  s  leginkább  forrada- 
lom vagy  nagyobb  lázadás  befejezése  után  nyer 
alkalmazást ;  kivételesen  azonban  rendkívüli  kö- 
rülmények között  egyesek  is  részesülnek  e  ked- 
vezményben, de  az  ily  kedvezményt  is  nem  a 
magánosok  által  előterjesztett  felségfolyamod- 
vány következtében,  hanem  az  államhatalom 
kezdeményezésére  szokták  megadni ;  mert  a  P. 
alapja  mindenkor  a  legfőbb  állami  érdek.  A  Btk. 
105.  §-a  is  kimondja,  hogy  a  bűnvádi  eljárás 
megindítását  kizárja  a  királyi  kegyelem.  L.  még 
Kegyelmezési  jog. 

Pertuis  ej.tsd:  pertui),  közös  neve  Franciaország 
nyugati  partján  lévő  három  tengerszorosnak ;  a 
P.  Breton  a  szárazföld  és  Ile  de  Ré,  a  P.  ő'An- 
tioche  és  P.  Maumusson  a  szárazföld  és  Oléron 
(1.  0.)  szigete  között  van. 

Perturbatio  (lat.),  1.  Háborgatások. 

Pcrtníssin  (Extradum  Thymisaccharatum). 
Német  gyógyszerkülönlegessóg.  Tartalmaz  ka- 
kukfű-olajat.  Gyermekeknek  rendelik  szamár- 
köhögés esetén. 

Pertussis  (lat.)  a.  m.  szamárköhögés  (1.  o.) 

Perty,  Joseph  Anton  Maximilián,  német  or- 
vos és  természetbúvár,  később  spiritiszta  író, 
szül.  Ohrnbauban  (Bajorország)  1804.,  megh. 
Bemben  1884  aug.  8.  Berni  egyetemi  tanár  volt 
1833-tól.  Főbb  művei:  Allgemeine  Naturgeschichte 
als  philosophische  und  Humanitátswissenschaf  t 
(Bonn  1837—44, 4  köt.) ;  Die  mystischen  Erschei- 
nungen  der  menschlichen  Natúr  (Leipzig  1861,  2. 
kiad.  1872) ;  Realitát  magischer  Kráfte  und  Wir- 
kungen  des  Menschen  (1863) ;  Über  das  Seelenle- 
ben  der  Tiere  (1865,  2.  kiad.  1875) ;  Die  Natúr  im 
Lichte  philosophischer  Anschauung  (1869) ;  Die 
Anthropologie  als  die  Wissenschaft  von  dem  kör- 
perlichen  und  geistigen  Wesen  des  Menschen 
(1873—74) ;  Der  jetzige  Spiritualismus  und  ver- 
wandte  Erfahrungen  der  Vergangenheit  und  Ge- 
genwart  (1876). 

Pertz,  Georg  Heinrich,  német  történetíró, 
szül.  Hannoverben  1795  márc.  28.,  megh.  Mün- 
chenben 1876  okt.  7.  A  hannoveri  levéltár  tiszt- 
viselője volt  1827— 42-ig;  azután  Berlinben  kir. 
főkönyvtáros  lett.  A  Magyar  Tud.  Akadémia  1833 
kültagjává  választotta.  Stein  báró  felszólítására 
fogott  hozzá  a  Monumenta  Germaniae  Historica 
(1. 0.)  c.  nagyszabású  kútfőgyüjtemény  kiadásához. 
Ebben  ő  dolgozta  fel  a  Karoling-korszak  kútfőit. 
A  nevezetesebb  kútfők  német  fordításait  is  ő 
kezdte  meg:* Die  Geschichtsschreiber  der  deut- 
schen  Vorzeit  címen.  Egyéb  munkái :  Lében  des 


Peru 


356 


Peru 


Ministers  Freilierrn  vom  Stein  (Berlin,  184!9— 
1854-,  6  köt.) ;  Aus  Steins  Lében  (u.  o.  1856,  2 
köt.,  az  előbbinek  kivonata);  Lében  des  Feld- 
marschalls  Gráf  en  Neithardt  von  Gneisenau  (u.  o. 
1864—69,  1—3.  köt,  a  4—5.  Delbrück  kiadásá- 
ban 1880—81). 

'PeTVL(BepuUica  del  Peru,  térképét  1.  Amerika 
cikknél),  a  délamerikai  köztársaságok  egyike  a 
Nagy-oceán,  Ecuador,  Brazillá,  Bolívia  és  Chile 
között.  Területe  1.798,073  km2. 

Partjai,  felülete  és  vizei.  ÉNy.-ról  DK.-nek 
vonuló  partja  2150  km.  hosszú  és  csekély  tago- 
zottságú.  Legfontosabb  kikötője  Callao.  A  par- 
tok előtti  szigetek:  a  Lobos,  San  Lorenzo  és  a 
guanóban  gazdag  Chincha  csoport.  A  tenger  mel- 
lett a  100—140  km.  széles  síkság  és  alacsony 
hegyvidék,  a  Cuesta  terjed  el,  a  síkság  homo- 
kos és  kopár,  de  öntözött  helyein  termékeny.  Ezt 
a  Parti  Kordülerák  határolják ;  emögött  4O00  m. 
magasságban  a  Paramoknak  v.  Punáknak  neve- 
zett fensíkok  fekszenek,  mélyen  bevágott  ^völ- 
gyekkel. P.  nagy  részét  az  Andok  borítják.  B.-on 
a  Pasco  hegycsoportból  három  párhuzamos  ág 
vonul  É.-i  irányban,  amelyek  a  Maranon  és  Hual- 
laga  völgyeit  zárják  magukba ;  D.-i  irányban  a 
hegység  két  láncra  oszlik,  amelyek  a  Cuzco- 
liegycsoportban  ismét  egyesülnek.  Köztük  fen- 
sík  terül,  amelyet  ismét  több  kereszthegylánc 
oszt  részekre,  nevezetesen  a  Juninvagy  Bombon 
(4400  m.),  Huanca  Velica  (3900—4200  m.),  Can- 
gallo  és  Cotobamba.  Tovább  D.-re  a  hegység 
ismét  két  láncra  szakad,  az  egyik  a  tengerpart 
mentén  húzódik,  a  belső  átlép  Bolíviába  s  magába 
zárja  a  Titicaca-tó  medencéjét.  K.-nek  a  hegy- 
ség meredeken  ereszkedik  alá  a  Brazília  hatá- 
ráig terjedő  erdő  borította  síkságra.  Vulkános 
jelenségek  csak  a  D.-i  részen  észlelhetők  még. 
A  földrengések  azonban  gyakoriak  és  igen  pusz- 
títók. (1746.,  1756.,  1868.  CaUaoésl816.  Trujillo, 
1845.  Arequipa.)  Földtani  felépítése  Ecuador  és  Bo- 
líviával egyező.  K.i  részei  őskőzetekből  alakultak, 
ehhez  simulnak  a  fiatalabb  gyűrődésű  hegyek, 
A  sivatagszerű  partot  negyedkori  üledékek  fe- 
dik. Vizei  a  Nagy-oceán  v.  az  Amazonas  felé  foly- 
nak, amazok  rövidek,  gyakran  kiszáradnak.  Je- 
lentékenyebbek :  a  Tumbez,  Chira,  Santa,  Rimac 
és  a  Chinta.  Az  Amazonas  itt  ered,  nagyobb 
mellékfolyói  a  vele  egyközúen  haladó  Huallaga 
ós  az  ücayali,  a  Vita,  Yavari  és  Purus.  Tavai  a 
részben  P.-hoz  tartozó  Titicacán  kívül  a  Chinchay 
(Lago  de  Junin),  az  Urcos  és  a  Parina. 

Éghajlata  általános  domborzati  viszonyaiból 
kifolyólag  nagyon  különböző.  A  partvidéken  (500 
m.  magasságig)  május  és  november  között  nincs 
eső.  A  Kordülerák  Ny.-i  völgyeiben  hirtelen  zá- 
porok gyakoriak,  itt  a  forróság  is  nagyobb,  mint 
a  partokon.  Partvidékén  a  hideg  P.-i  tengeri 
áram  vonul  végig.  Itt  éghajlata  száraz,  a  ma- 
gassággal nő  a  csapadék  mennyisége  és  az  ápri- 
lis—októberi esős  évszakban  erős  zivatarok  és 
felhőszakadások  gyakoriak.  A  hó  határa  a  Mis- 
tin  5500  m.  a  Ny.-i  és  4700  a  K.-i  oldalon. 

Növény-  és  állatvilága  nagyrészt  egyezik 
Ecuadoréval.  Szárazabb  Ny.-i  partjai,  különösen 
a  Szechura  sivatag  kopár  és  csakis  a  partmenti 
völgyekben  van  némi    növényzet:    kaktuszok, 


mimózák.  K.-i  lejtőit  a  kinint  adó  cinchonafák 
jellemzik,  valamint  a  koka  (1.  Eryfhroxylon ) 
cserje.  A  kultúrnövényekből  a  cukornád,  gyapot, 
kávé,  kukorica,  kakaó,  szőUő,  alma  és  olajfa  te- 
rem. K.-i  része  őserdőkben  gazdag.  Az  Andok  P.-i 
fensíkjainak  állatvilágát  a  lámafajok,  a  rágcsá- 
lókból a  chinchüla,  vizcacha,  a  ragadozók  közül 
az  atoc,  jaguár,  puma,  egy  kis  medvefaj,  továbbá 
a  tapir,  valamint  egyes  öves  állatok  jellemzik. 
Madárvilága  gazdag  (kondor,  mocsári  és  tenger- 
parti szárnyasok,  papagályok  és  kolibrifélék), 
csúszó-mászókban,hüllőkben  fajgazdagsága  nagy. 

Mezőgazdaság.  P.  felületének  közel  fele 
erdőterület,  kb.  360.000  km^  áll  mezőgazdasági 
művelés  alatt.  Fő  termékei  a  gyapot  (a  Chira 
mentén),  kávé  (Chanchamayo,  Peroné  és  Pauca- 
tambo),  kakaó,  cukornád,  rizs,  koka,  dohány,  búza, 
szőllő.  Erdői  kaucsukot,  kinafahéjt,  sarsaparillát, 
értékes  gyantákat  (perui  és^  kopaiva-balzsamot), 
gyógyfüveket  teremnek.  Állattenyésztése  nem 
jelentős.  Guanotermelóse  nagyszabású. 

Bányászata,  P.  egykori  gazdagságának  alapja 
bár  nagyon  hanyatlott,  újabban  ismét  fellendült : 
kb.  5000  bányája  van.  1919-ben  bányatermelésó- 
ből  83  millió  korona  értékű  ezüstérc,  arany  és  réz 
került  kivitelre.  Aranyat  a  Huaylas  és  Tarma  fo- 
lyókból is  mosnak,  ezüstbányái:  Cerro  de  Pasco, 
Puno,  Huantajaya,  Hualguajoc ;  vannak  cink,  réz, 
ólom,  vas,  nikkel,  kobalt,  higany,  biszmut,  borax, 
só  (Huallaga),  kén,  gipsz,  kaolinbányái,  nagy  asz- 
falt- ós  petróleumtelepekre  is  bukkantak. 

Ipar,  kereskedelem  és  közlekedés.  Ipari- 
lag csak  a  legutolsó  évtizedben  kezd  fejlődni,  fő- 
leg Limában  vannak  gyapot-  és  gyapjuszövö, 
gyertya-,  szappan-  és  kokaingyárak,  cukorflnomí- 
tók.  Az  indiánusok  kiválóan  értenek  a  szalma- 
fonáshoz. P.  kereskedelme  1919-ben  132  millió 
korona  értékű  bevitelt  és  270  mülió  korona  ér- 
tékű kiviteli  árút  közvetített.  Főkiviteli  cikkei : 
kávé,  gyapot,  réz,  ércek,  petróleum,  rizs,  cukor- 
nád és  gyapjú.  Szárazföldi  közlekedési  útjai  hiá- 
nyosak, vasutainak  hossza  2750  km.  és  több  he- 
lyütt átkelnek  az  Andok  magas  láncain.  Fő  ki- 
kötője Callao,  jelentékenyek  még  MoUendo,  Ariea, 
Trujillo,  Iquique,  az  utóbbit  Valparaisóval  kábel 
köti  össze. 

Mérték- és  pénzrendszer.  1860  óta  a  méter- 
rendszer a  törvényesen  elfogadott,  azonban  hasz- 
nálatban a  következő  mértékek  vannak :  1  vara 
=  0-847  méter,  1  arroba  ==  30'46  liter,  1  quintal 
=  4  arroba,  1  arroba=25  libra  =  46*01  kg. ;  a  ga- 
bona űrmértéke  a  fanega  —  62—65  kg.  Pónzegy- 
sége  a  sol,  1  =  10  dinero,  1  dinero  =:  10  centavo. 
1901  óta  aranyvalutája  van.  A  libra  peruiana  10 
sóiból  áll. 

Lakosság,  közoktatás  és  közigazgatás.  P. 
lélekszáma  az  1919.  évi  becslés  adatai  szerint 
7.300,000.  Lakóinak  Vs  része  indiánus,  Vs-e  ke- 
verék (mesztic),  100,000  néger  és  mintegy  I20/0 
fehér. 

P.  lakói  túlnyomó  részben  (90o/o)  katolikus,  Li- 
mában érseksége  (1745)  és  összesen  13  püspök- 
sége van.  A  K.-i  síkság  lakói  még  pogányok.  Az 
iskolázás  kötelező,  nagyrészt  az  egyház  kezében 
van,  a  községi  elemi  oktatás  ingyenes.  Egyetem^ 
van  Limában,  Arequipában,  Cuzcúban  és  Trujil- 


Peru 


357 


Peru 


lóban.  Limában  van  továbbá  bányászati  főiskola, 
mezőgazdasági  és  művészeti  főiskolák.  A  legfel- 
sőbb biróság  is  Limában  székel. 

Alkotmány.  P.  1821  júl.  28.  kimondotta  füg- 
getlenségét, de  csak  1824.  lett  független  állammá, 
üj  alkotmánya  1920  jan.  18.  kelt.  A  törvényhozás 
szenátusból  és  képviselőházból  áll ;  a  szenátusnak 
85  tagja  van,  a  képviselőház  közvetlen  válasz- 
tással öt  évre  választott  110  képviselőből  alakul. 
Minden  irni-olvasni  tudó  21  éven  felül  levő  perui 
állampolgárnak  választójoga  van.  A  végrehajtó 
hatalmat  az  alelnök  gyakorolja  7  miniszterrel. 
F.  fel  van  osztva  23  departementóra,  ezek  114 
tartományra,  843  járással. 

Pénzügyei.  A  chilei  háború  és  a  nagy  guano- 
telepek  elvesztése  P.  pénzügyi  egyensúlyát^meg- 
rendítette;  1919.  évi  bevételei  61,541,710,  kiadá- 
sai 55.999,810  solra  rúgtak.  Állami  adóssága 
1914-ben  6.088,740  font  sterl. 

Hadsereg.  P.-ban  általános  katonai  kötele- 
zettség van.  5  katonai  kerülete  5  hadosztályt 
állít  ki.  Békelétszám  12,000  ember. 

Címerét  és  lobogóját  1.  a  Címer  és  Lobogó 
cikkek  színes  képmellékletén. 

Története.  P.  felföldjét  az  Amerika  felfede- 
zését megelőző  századokban  a  műveltség  magas 
fokán  álló  indiánus  népek  lakták.  Ezek  közül  az 
inkák  (1.  0.)  birodalma  volt  a  legműveltebb  és  a 
leghatalmasabb.  A  spanyolok  Pizarro  (1.  o.)  veze- 
tése alatt  1531.  jelentek  meg  P.  partján,  s  fel- 
használva a  két  utolsó  inkafejedelem  :  Atahualpa 
és  Huascar  pártoskodását,  csekély  erővel  elfog- 
lalták az  országot  Guzco  fővárossal  együtt.  A 
kegyetlen  és  kapzsi  hódítók  ezután  egymással 
vesztek  össze.  1537 — 1548.  tartottak  a  véres  har- 
(;ok  Pizarro  és  Almagro  (1.  o.)  hívei  közt.  A  ren- 
det Fedro  de  la  Gasca  pap,  V.  Károly  spanyol 
király  megbízottja  állította  helyre.  P.  1542.  spa- 
nyol alkirályság  lett,  az  alkirály  székhelye  az 
1535.  alapított  izma  volt.  1739-ben  elszakították 
tőle  Uj- Granada  alkirályságot  (Venezuela,  Colom- 
bia),  1776.  pedig  Eio  de  La-Plata  alkirályságot 
(Argentína,  Paraguay,  Uruguay).  P.  mint  spanyol 
gyarmat  rendkívül  gazdag  ezüstbányáival  nagy 
hasznot  hajtott  az  anyaországnak  s  földmívelése 
is  virágzó  volt.  Mikor  a  XIX.  sz.  elején  a  dél- 
amerikai gyarmatok  sorban  felkeltek,  San  Mar- 
tin, argentínai  tábornok,  miután  a  chilei  for- 
radalmat győzelemre  segítette,  1820  szept.  chilei 
és  argentínai  csapatokkal  megjelent  P.-ban  s  bár 
a  lakosság  nem  támogatta,  több  győzelmet  ví- 
vott ki  a  spanyolokon  s  az  alkú-ályt  Lima  el- 
hagyására kényszerítette.  Erre  1821  júl.  28.  P.-t 
független  köztársaságnak  nyilvánították,  mely- 
nek protektora  San  Martin  lett.  A  spanyol  érzelmű 
lakosság  segélyével  a  spanyolok  egy  időre  vissza- 
foglalták P.-t,  de  1824.  végleg  elvesztették  azt, 
1825-ben  Felső.-P.  Bolivia  néven  külön  köztársa- 
sággá alakult, az  így  megkisebbedett  P.  pedig  1829. 
végleg  kivívta  önállóságát  Bolivár  (1.  o.)  közpon- 
tosító törekvéseivel  szemben  is.  1829  óta  P.  törté- 
nete szakadatlan  láncolata  a  forradalmaknak  és 
felkeléseknek,  amelyeket  nagyravágyó  katona- 
tisztek támasztottak  s  amelyek  tönkretették  az 
ország  jólétét.  Rövid  nyugalmat  és  békés  fejlő- 
dést teremtett  Castilla  elnök  (1845-51.  és  1855- 


1851.)  koi-mánya.  Utóda  Pezet  (1862—65)  alatt 
P.  viszályba  keveredett  Spanyolországgal,  mely- 
nek hajóhada  megszállotta  a  Chincha-szigeteket 
(1864  ápr.).  Pezet  megegyezett  a  spanyolokkal, 
de  Prado  ezredes  megbuktatta  őt  s  1865  nov. 
diktátorrá  kiáltatta  ki  magát.  A  spanyol  hajóhad 
Valparaiso  és  Oallao  sikertelen  bombázása  után 
(1866  máj.)  visszavonult  s  ezzel  a  háború  véget 
ért.  Prado  ellen  1868.  felkelés  támadt,  mire  Chi- 
lébe menekült,  de  1872.  visszatért  s  leverte  a  ka- 
tonai forradalmakat.  A  pénzügyi  bajokon  ő  sem 
tudott  segíteni.  1879  ápr.  1.  véd-  ós  dacszövetsé- 
get kötött  Bolíviával  és  hadat  üzent  Chilének.  A 
chileiek  első  győzelme  után  Prado  elmenekült  ós 
Pierola  lett  P.  diktátora  (1879  dec),  de  ő  sem 
volt  szerencsésebb  8 miután  1881  jan.  az  utolsó P.-i 
sereg  is  vereséget  szenvedett,  a  chileiek  megszál- 
lották Limát.  Erre  Pierola  is  elmenekült,  utódát, 
Calderont  letették  s  végre  Iglesias tábornok  elnök 
kötötte  meg  1883  okt.  20.  a  békét  Chilével.  P.  le- 
mondott Tarapaca  tartományról  örökre,  Arica  és 
Tacna  tartományokról  pedig  10  évre  Chile  javára. 
Iglesiast  1885.  Gaceres  tábornok  buktatta  meg. 
Ezt  Bermudez  (1890—94.)  követte  az  elnökség- 
ben. Ezután  ismét  Caceres  jutott  hatalomra,  de 
már  1895.  megbuktatta  őt  Pierola,  ki  1899-ig  volt 
elnök.  Romána  (1899—1903)  elnök  a  10  évre  át- 
engedett két  tartományt  a  végleges  megegyezésig 
Chile  birtokában  hagvta.  Utódai,  Pardo  y  Bar- 
reda  (1904—08.)  és  Leguia  (1908—12.)  sem  tud- 
ták e  két  tartományt  visszaszerezni.  Ezért  1910. 
majdnem  kitört  a  háború  Chilével,  s  csak  az 
Egyesült-Államok  közbelépése  akadályozta  meg 
ezt  s  a  vitás  kérdéseket  XIII.  Alfonz  spanyol  ki- 
rály döntőbírói  ítélete  alá  bocsátották.  1912  aug. 
19.  az  angol  eredetű  Billinglmrst  Guillermot  vá- 
lasztotta meg  a  kongresszus  elnöknek.  Ez  ellen 
Bonavides  ezredes  1914  febr.  felkelést  támasz- 
tott, melyben  a  kormány  három  tagját  megöl- 
ték, az  elnököt  elfogták  és  száműzték.  Az  ideig- 
lenes kormány  elnöke  Bonavides  lett,  a  míg  a 
többségi  pártoktól  megválasztott  Pardo  Josó 
vette  át  az  elnökséget  1915  augusztusban.  1917.  P. 
is  megszakította  a  diplomáciai  érintkezést  a  köz- 
ponti hatalmakkal.  Chilével  viszonya  állandóan 
feszült  maradt.  Elnöke  1919— 24-re  Leguia- 

Irodalom.  Cisneros  C.  B.,  ReseSa  economica  del  P.,  Lima 
1906;  u.  a.  Frutoz  de  paz,  u.  o.  1908 ;  Enock  E.  C,  The 
Andes,  the  Amazon :  Life  and  travel  in  P.,  London  1907 ; 
u.  a.  P.,  u.  0.  1908;  öarcia  Calderon  F.,  Le  P.  contem- 
porain,  Paris  1907;  Middendorf  E.  W.,  P.,  Berlin  1893;  Rai- 
mondi  A.,  El  P.,  Estudios  Mineralogicos  etc.  4  köt.  Lima 
1890—1902;  Wright  M.  R.,  The  Old  and  New-P.  Philadel- 
phia and  London  1909;  Preusse — Sperber,  P..  Angewandte 
Geographie  IV.  7.,  Leipzig  1913  ;  MeyendoríT  C.  de.,  L'Em- 
pire  du  Soleil,  P.  et  Bolivie,  Paris  1009 ;  Amadeo  P.,  Mapa 
geográfica  y  histórica  del  P.,  Lima  1901 ;  Marsters  V.  F., 
Informe  sobi-e  la  costa  snr  del  Peru,  térképpel,  Lima  1909 ; 
Prescott,  History  of  the  conquest  of  P.,  németül  is,  Leip- 
zig 1848,  2  köt.  ;  Desjardins,  Le  Pérou  avant  la  conquéte 
espagnole,  Paris  1858;  Brehm,  Das  Inkareich,  Jena  1887; 
Paz  Soldan,  História  de  P.  independiente  1819—27,  Lima 
1872—74;  Barros-Arana,  Hist.  de  la  guerre  du  Paciflque, 
Paris  1881,  2  köt.;  Ahumada  Moreno,  Guerra  del  PaciÜco, 
Valparaiso  1884—86,  2  kötet;  Gutierrez  de  Sta  Clara,  His- 
tória de  las  guerras  civiles  del  P.  1544-48,  Madrid  1904, 
3  köt.;  de  Mendiburn,  Diccionario  historico-hiograíico  del 
P.,  Oallao,  1874 — 90,  8  köt.;  De  las  Casas,  De  las  antiquas 
gentes  del  P.,  Madrid  1892;  Seeler,  Peruanische  Altertümer, 
Berlin  1892. 

Peru,  1.  Miami  county  székhelye  Indiana  észak - 
amerikai  államban,  a  Wabash  és  vasút  mellett. 


Peru-balzsam 


-     358 


Perui  régfisége>< 


(1910)  10,910  lak.  Környékén  földgázforrások.  — 
2.  P.  Város  Illinois  északamerikai  államban,  az 
Illinois  mellett,  10,000  lak.,  cink-kohóval,  szén- 
bányával. 

Peru-balzsam(növ.),L  J5«/samwm  és  Myroxilon. 

Perugia  (ejtsd:  perúdzsa),  1.  olasz  tartomány 
Pesaro,  Urbino,  Ancona,  Macerata,  Ascoli  Piceno, 
Aquila,  Roma,  Siena  és  Arezzo  között,  mint  tarto- 
mánynak Ümbria  a  neve.  Területe  9767  km^,  (1915) 
71é,682  lak.  Járásai :  Foligno,  Orvieto,  P.,  Rieti, 
Spoleto  és  Térni.  V.  ö.  Schneider,  L'Ombrie  (Pa- 
ris 1907, 3.  kiad.).  —  2.  P.,  fővárosa  P.  olasz  tar- 
tománynak és  püspöki  székliely ,  a  Tiberis  és  vasút 
mellett,  (1915)  70,227  lak.  Iparának  főágai ;  selyem- 
kelme-, vászon-  és  bársonyszövés,  gépgyártás, 
olaj-  és  tésztagyártás ;  termény-  és  állatkereske- 
delme van.  Közművelődési  intézetei:  az  1320. 
alapított  szabad  egyetem  könyvtárral  és  füvész- 
kerttel ;  a  CoUegio  della  Sapienza ;  a  szépművé- 
szeti akadémia ;  mezőgazdasági  kisérleti  intézet. 
P.  sok  műemlékét  és  épületét  Perugino  s  más 
umbriai  mesterek  művei  díszítik ;  kiválóbbak :  a 
Piazza  del  Municipión  a  remek  Fonté  Maggiore 
(1277)  kút ;  a  dóm-téren  III.  Gyula  pápa  bronz- 
szobra (Danti  1556) ;  a  Piazza  del  Sopramuron 
Garibaldi  és  a  Vittorio  Bmanuele-téren  II.  Viktor 
Emánuel  lovas  szobra.  Templomai :  San  Lorenzo 
temploma  (XV.  sz.)  Signoreili  Luca  oltárképével, 
egy  márványszarkofágban  IV.  Orbán  és  IV.  Már- 
ton földi  maradványaival ;  a  San  Pietro  de'  Cas- 
sinensi  bazilika  18  antik  oszloppal ;  a  San  Dome- 
nico  (1304;)  gót  épület,  XI.  Benedek  pápa  síremlé- 
kével (Pisano  Giovannitól)  és  Olaszország  legna- 
gyobb színes  ablakával  (182  m^) ;  az  Oratorio  di 
San  Bemardino  korai  renaissance  ízlésű,  színes 
homlokzattal ;  a  San  Severo,  egykori  kamalduli- 
kolostor,  Rafaelnek  (1505)  freskójával.  Egyéb 
emlékei :  az  Augustus-kapu  «ColoniaVibia  Augusta 
Perusiaa  felirattal  (Kr.  u.  III.  sz.) ;  a  Palazzo  Pubb- 
lico  (XIII — XIV.  sz.),  hatalmas  olasz-gót  épület, 
a  Pmacoteca  Vannucci  képtárral ;  a  CoUegio  del 
Cambio,  Perugino  híres  freskóival  és  az  ajtókon 
és  székeken  kiváló  intarszia-művekkel,  neveze- 
tessége Perugino  háza  is,  ahol  a  12  éves  Rafael 
tanult.  5  km.-nyire  P.-tól  fedezték  föl  1840.  a  P.-i 
ó-etruszk  temető  várost.  Mellette  vau  San  Galgano 
kénesforréís.Története :  P.,  Pernsia  néven,  egyike 
volta  12  szövetséges  etruszk  városnak,  309 után 
pedig  municipium  latin  jogokkal.  Kr.  e.  40.  az 
Octavianus  és  Lucius  Antonius  közt  folyó  küzde- 
lemnek volt  középpontja.  Az  ostrom  alatt  iszonyú 
éhínség  tört  ki,  amely  (fames  Perusina)  közmon- 
dásossá vált.  Octavianus  P.-t  elfoglalta,  a  város 
leégett,  de  csakhamar  újra  felépült  és  Augusta 
Periisia  nevet  kapott.  A  keleti  gótok  korában 
Tuscia  legfontosabb  városa  volt.  568-ban  a  longo- 
bárdok uralma  alá  került,  774.  a  pápa  kapta ; 
később  önálló  városi  kormányzatot  teremtett, 
amelyet  a  pápa  is  elismert,  majd  az  uralkodó 
családok  belső  harcai  nyugtalanítottak,  míg  1543. 
végleg  az  egyházi  államba  kebelezték.  1860-ban 
az  egyházi  állam  nagy  részének  elfoglalásával 
P.  is  az  olasz  királyságba  olvadt.  V.  ö.  Fahretti, 
Cronache  della  cittá  di  P.  (Torino  1887—88, 2  köt.); 
Gallenga,  P.  (művészettörténeti  munka,  Bergamo 
1905). 


Perugino  (ejtsd :  — dzsino),  Pietro,  tulajdonképen 
Pietro  Vannucci,  az  umbriai  iskolához  tartozó 
olasz  festő,  szül.  Cittá  della  Pievében  1446.,  megh. 
Castello  Fontignanóban  1523.  Perugiában  Piero 
dei  Franceschinál,  majd  Firenzében  Verrocchiónál 
tanult.  1482-ben  Rómában  a  Sixtus-kápolnában 
falképeket  fest,  köztük  legkiválóbb  korai  müvét, 
mely  azt  a  jelenetet  ábrázolja,  amint  Krisztus 
átadja  Péternek  a  mennyország  kulcsait.  Majd 
Firenzébe  teszi  át  műhelyét,  ahol  1492— 96-ig  a 
St.  Maria  Maddalena  de'  Pazzi  templomban  hár- 
mas osztatú  freskót  fest,  középütt  a  keresztre- 
feszített Krisztussal,  amely  legszebb  képe.  1499— 
1500-ig  a  perugiai  Cambiót  (pénzváltók  csarnoka) 
díszíti  falfestményekkel.  Közben  dolgozik  Velen- 
cében (1494),  Orvietóban,  Panicaleban,  Assisiban 
és  Sienában,  míg  1508.  ismét  Rómában  találjuk. 
Utolsó  éveit,  hanyatló  művészi  erőben,  Perugiá- 
ban tölti.  Lírai,  szelid,  mélyen  vallásos  kifejezés, 
kikerekített  formák,  tetszetős  vonalritmika  jel- 
lemzik művészetét.  Ájtatos  alakjait  többnyire 
réveteg  cselekvéstelenségben  ábrázolta.  Vele  az 
umbriai  iskola  fejlődésének  tetőfokát  érte  el.  Mint 
tanító  nagy  hatást  gyakorolt.  Tanítványa  volt 
Rafael  s  egy  csomó  kisebb  tehetségű  festő,  mint 
Spagna,  Tiberio  d'Assisi,  Masco  Metoni.  Neveze- 
tesebb művei  az  emUtetteken  kívül:  Krisztus 
sirbatétele  (1495,  Firenze,  Uffizi),  Krisztus  sira- 
tása (Firenze,  Pitti-képtár),  Mária  eljegyzése 
(caeni múzeum),  Trónoló  Madonna  (Firenze,  Uffizi), 
Mária  menybemenetele  (1500,  Firenze,  Accade- 
mia),Szt.  Sebestyén  (Paris,  Louvre),  Szent  Bernát 
látomása  (München,  Alté  Pinakothek  ;  1.  a  kép- 
mellékletet).  V.  ö. :  G.  C.  Williamson,  Pietro  Va- 
nucci  called  P.  (London  1900);P.aKnackfu8s-féle 
Künstler-Monographien  87.  köt. 

Peru-gummi  (növ.),  tulajdonkópen  nem  gummi, 
hanem  vegyi  tekintetben  a  szalep-hez  (1.  0.)  kö- 
zelálló anyag,  mely  valószínűleg  egy,  a  Libano- 
non termő  Asphodelus-tó\  (1.  0.)  származik. 

Perui  Andok,  1.  Andok. 

Perui  balzsam,  1.  Balsamum  és  Myroxylon. 

Perui  ezüst,  1.  Alpakka. 

Perui  jezsuita-tea  (növ.),  1.  Magyal. 

Perui  művészet,  1.  Perui  régiségek. 

Perui  régiségek  (1.  az  Amerikai  öskultiirák 
cikk  képmellékletét).  A  mai  Peru  fensíkján  és  a 
tengerpart  mentében  előforduló  leletek,  egészök- 
ben  az  amerikai  régiségek  tekintélyes  csoport- 
jába tartoznak,  de  egyéni  jellegük  még  inkább 
érvényesül  és  az  inkakultúrát  jóval  megelő- 
zik. A  Cuzco  környékéről  és  a  Titicaca-tó  mel- 
lékéről előkerült  kőkorszaki  leletek,  Tiahuanaco 
építészeti  emlékei,  Catamarca  keramikája  miüd 
jól  elválasztható  tipus.  A  tengei'parti  és  előhegy- 
ségi  Chimunépek  emlékei  Fachakamak  vidékéről 
valók.  A  Cordillerák  völgyeiből,  főleg  Huanaco 
vidékéről  a  Kesua  népek  gyártmányai  jól  elkülö- 
níthetők a  tiahuanacói  fensik  gyarmatainak  em- 
lékeitől. Hihetőleg  velük  állt  legközelebbi  rokon- 
ságban az  inkák  népe,  mely  birodalmát  Quitótól 
a  Rio  Mauleig  terjesztette  ki.  A  halottak  eltaka- 
rítása múmiák  módjára  történt ;  a  holttestet  zsu- 
gorítva zsákba  vagy  állatbőrökbe  varrták,  külön 
épületekbe,  esetleg  sziklasírokba  helyezték  el,  a 
halott  használati  tárgyaival  együtt.  Keramikai 


Perújítás 


—     359     — 


Perusia 


leletek  a  tengerpart  mentéről  (Catamnoa  vidéké- 
ről) kerültek  elő,  alul  széles  domborodásúak,  kes- 
keny nyakkal,  néha  kettő-kettő  összefügg.  Más 
edényeken  állatok  (halak,  madarak,  denevérek) 
vannak  utánozva.  Másutt  a  festésre  fordítottak 
nagyohb  gondot,  az  edények,  görög  vázákra  em- 
lékeztető beosztással,  egész  csataképeket  ábrázol- 
nak. A  quitói  fensík,  továbbá  a  Titicaca-tó  kör- 
nyékének leletei  közt  jellemző  alakjukkal  feltűn- 
nek a  guggoló  embert  vagy  állatot  ábrázoló  öb- 
lös palackszerű  edények.  A  bronzöntés  emlékei 
közül  a  buzogányok,  csatabárdok  és  a  relief -raj- 
zok. A  nemes  ércekből  edényeket  készítettek,  bá- 
mulatosan pontos  forrasztással  és  emberi  arcra 
emlékeztető  hermaszerű  alakban.  Szövőiparuk  is 
volt,  főleg  lámagyapjúból  készítettek  színdús  és 
finom  technikájú  munkát. 

Irodalom.  Az  Amerikai  ó'skuUúrák  és  Mrlmiálc  cikkeknél 
felsorolt  müveken  kívül  lásd  még  Stubel  és  Uhle,  üie  Buinen- 
fitátte  von  Tiahuanaco,  Breslau  1892 ;  BSssler,  Altperuvian- 
Altertümer,  u.  o.  1903 ;  u.  a.  Peru.  MetallgerSte  u.  Muraién, 
u.  0.  1906  ;  Seler,  Peruvianische  Altertümer,  Berlin  1893. 

Perújítás  (lat.  in  integrimi  restitutio,  nóvum, 
iiém.  Wiederaufnahmsklage,  Bestitutionsklage, 
Wiedereinsetzimg  in  den  vorigen  Stand,  franc. 
requéte  civile),  a  polgári  peres  eljárásban  ú.  n. 
rendkívüli  perorvoslat  (1.  o.),  helyesebben  új  ke- 
reset, amelyet  az  újító  fél  a  peres  eljárás  újra- 
felvétele,  vagyis  az  alapperbeli  jogerős  végíté- 
letnek hatályon  kívül  helyezése,  az  ügy  újból 
tárgyalása  s  új  ítélethozása  végett  indít.  A  Pp.-ben 
szabályozott  P.  főképen  abban  tér  el  a  korábbi 
jogtól,  hogy  a  Pp.  P.  címén  egyesíti  a  korábbi 
jog  P.-át  ós  semmisségi  keresetét,  semmisségi  ke- 
resetet nem  ismer,  hanem  a  korábbi  semmisségi 
okokat  a  P.-i  okok  közé  veszi  fel. 

A  P.-i  okok  négy  csoportra  oszlanak :  I.  Az 
első  csoport  azokat  az  okokat  foglalja  magában, 
amelyekben  a  pernek  nem  volt  törvényes  bírája : 
t.  i.  1.  ha  az  ítélő  bíróság  nem  volt  szabálysze- 
rűen alakítva ;  2.  ha  az  ítélet  hozatalában  tör- 
vénynél fogva  kizárt  biró  vett  részt ;  3.  ha  az  íté- 
let hozatalában  olyan  biró  vett  részt,  akit  a  fél 
kifogása  következtében  kizártak.  II.  A  második 
csoportba  azok  az  okok  tartoznak,  amelyek  a  fél 
hiányos  képviseletéből  származnak ;  ilyen  is  há- 
rom van,  ú.  m. :  é.  ha  olyan  fél,  akinek  perbeli 
cselekvőképessége  nem  volt,  az  eljárásban  nem 
törvényes  képviselője  által  vett  részt ;  5.  ha  va- 
lamelyik fél  nevében  harmadik  személy  megha- 
talmazás nélkül  járt  el ;  6.  ha  valamelyik  fél  el- 
lenfelét előtte  tudvalevő  tartózkodási  helyének 
elhallgatásával,  mint  ismeretlen  tartózkodásut, 
vagy  az  előtte  ismeretes  örökösöket  mint  isme- 
retleneket idézte  perbe  (ezek  a  régi  semmisségi 
okok).  III.  A  harmadik  a  büntetendő  cselekmé- 
nyek következtében  beálló  okokat  foglalja  magá- 
ban ;  ilyen  kettő  van,  amint  a  büntetendő  cselek- 
ményt 7.  a  biró  vagy  8.  más  (pl.  tanú,  szakértő, 
tolmács,  az  ellenfél)  követi  el.  IV.  A  negyedik  cso- 
portba azok  az  okok  tartoznak,  amelyek  alapján 
a  fél  az  alapper  tényállását  megdönti ;  ilyen  négy 
van :  9.  ha  az  ítélet  alapjául  szolgált  büntető  bí- 
rósági ítélet  hatályát  megszüntette  a  büntető  bí- 
róságnak jogerőre  emelkedett  más  ítélete ;  10.  ha 
a  fél  az  ügyben  korábban  hozott  jogerős  ítéletet 
mutat  fel,  amelyet  az  alapperben  nem  használt ; 


11.  ha  a  fél  az  alapperben  előadott  vagy  elő  nem 
adott  tényre  vonatkozó  oly  bizonyítékokat  (bizo- 
nyíték mindenesetre  kell,  tényállítás  bizonyíték 
nélkül  nem  ok  a  P.-ra,  a  tény  lehet  akár  új,  akár 
már  felhozott  tény)  hoz  fel,  amelyet  az  alapper- 
ben nem  használt ;  12.  ha  a  fél  oly  tényeket  vagy 
bizonyítékokat  hoz  fel,  amelyeket  a  bíróság  a  per 
késleltetésének  szándéka  miatt  a  bizonyításfelvé- 
telre engedett  idő  sikertelen  letelte  miatt  mellő- 
zött. Az  nem  szükséges,  hogy  a  fél  az  új  bizonyí- 
tékot nem  használliatta ;  elég,  ha  bármely  okból 
nem  használta.  Az  elismerés  vagy  a  lemondás 
alapján  hozott  ítélet  P.-i  keresettel  csak  az  1—11. 
pont  alapján  támadható  meg,  még  pedig  a  11. 
pont  alapján  csak  akkor,  ha  a  fél  a  határozatot, 
az  egyességet  vagy  a  bizonyítékot  az  alapperben 
még  nem  használhatta.  A  bírói  egyesség  P.-i  kere- 
settel szintén  megtámadható  épp  úgy,  mint  az 
elismerésen  vagy  a  lemondáson  alapuló  ítélet. 
Ügyvéd  mulasztása  alapján  a  Pp.  szerint  nincs  P. 

A  Pp.  több  perben  kizárja  a  P.-t,  így  sommás 
visszahelyezési  perben  a  háborítás  kérdésében,  a 
bérleti  viszony  megszüntetése  iránti  perben,  a  há- 
zassági perben  a  házasság  fennállása  kérdésében, 
némely  más  státusperben,  a  tőzsdebirósági  el- 
járásban ;  ellenben  helye  van  a  íizetési  megha- 
gyás ellen. 

Ismételt  P.  nincs  korlátozva,  de  új  bizonyíték 
alapján  a  felek  bármelyike  csak  akkor  újíthat, 
ha  a  bizonyítékot  sem  az  alapperben,  sem  az  újí- 
tott perben  nem  használhatta. 

A  P.  birősága  rendszerint  az  a  bíróság,  amelyik 
az  alapperbeli  jogerőre  emelkedett  végítéletet 
hozta,  de  ha  a  P.-i  keresetet  az  elsőbirósági  íté- 
let alapjául  szolgált  fellebbezési  bírósági  határo- 
zat ellen  (mint  pl.  feloldás  esetében)  v.  a  felül- 
vizsgálati bíróság  ítélete  ellen  érvényesítik,  akkor 
a  P.-t  a  fellebbezési  bíróságnál  kell  megindítani 
(bizonyos  kivétellel).  A  P.  határideje  6  hónap ; 
az  alapperbeli  végítélet  jogerőre  emelkedésének 
napjától  számítandó,  ha  pedig  a  fél  a  P.-i  okról 
csak  később  nyert  tudomást  v.  pedig  csak  később 
jutott  abba  a  helyzetbe,  hogy  azt  érvényesíthesse, 
attól  a  naptól,  amelyen  tudomást  nyert  róla  vagy 
pedig  érvényesíthette  volna,  de  P.-nak  öt  évvel 
az  alapperben  hozott  végítélet  jogerőre  emelke- 
dése vagy  az  egyesség  megkötése  után  nincs 
helye,  kivéve  a  4.,  az  5.  és  a  6.  pont  esetét,  ami- 
kor a  P.  nincs  időhöz  kötve. 

A  P.  tárgyalása  a  P.  kérdésére  és  az  ügyre 
együttesen  tartandó  meg,  az  alapperbeli  kérelmen 
túlterjeszkedni  nem  lehet,  de  az  alapperbeli  ítélet 
végrehajtásából  származó  kár  az  újított  perben 
érvényesíthető.  A  P.-nak  magában  véve  nincs 
halasztó  hatálya  az  alapperbeli  ítélet  végrehaj- 
tására, de  a  bíróság  felfüggesztheti  a  végrehaj- 
tást, ha  a  P.  sikerét  az  előterjesztett  adatokból 
valószínűnek  látja  (Pp.  563—574.  §§.). 

A  bíínvádi  és  a  közigazgatási  eljárásban  a 
P.-nak  az  újraf elvétel  felel  meg. 

Perui  (Párul),  kisk.  Krassó-Szörény  vm.  bégai 
j.-ban,  (1910)  626  román  lak.  (Tr.  R.) 

Perun,  pogány  istenség,  1.  Perkunosz. 

Peruol,  1.  Peruszkahin. 

Pern-saíétrom  a.  m.  chilisalétrom  (1.  o.). 

Perusia,  1.  Perugia. 


Peruéié 


360    — 


Perzsák 


PemSic,  pk.  Lika-Krbava  vmegye  P.-i  j.-ban, 
(1910)  1830  horvát  lak.,  a  járás  szókhelye.  A  község 
fölött  rombadőlt  várat,  mely  a  P.  család  fészke 
lett,  1553.  Malkovics  bosnyák  pasa  megerősítette. 
1569-ben  a  zenggiek  Itt  győzelmet  arattak  a  törö- 
kökön, kik  1642.  új  vereséget  szenvedtek  itt 
Frangepán  Gáspártól,  aki  a  várat  elpusztította. 
A  törökök  újból  felépítették,  de  Herberstein  gróf 
ós  Leslie  tábornokok  1685  jul.  22.  visszafoglalták. 
Közelében  a  Samograd  cseppkőbarlang  van.  (Tr. 
SzHSz.) 

Peruszkabin  (peruscabin),  a  benzoésav  ben- 
zilesztere,  csaknem  színtelen,  sajátos  illatú,  a 
bőrt  kissé  maró,  olajszerű  folyadék.  Perubalzsam 
stb.  helyett  rühnél  (scabies)  8—6  annyi  olajjal  ele- 
gyítve gyógyszerül  használatos.  A  3-annyi  ricinus- 
olajjal készült  elegyét  peruol  néven  árusítják. 

Peruzzi,  Baldassare^  olasz  építész  ós  festő, 
sztil.  a  Siena  melletti  Occajanóban  1481  márc.  7., 
megh.  Rómában  1536  jan.  6.  1503-ban  Rómába 
ment,  hol  a  festészetben  Rafael,  az  építészetben 
pedig  Bramante  és  az  antik  emlékek  hatása  alatt 
képezte  magát.  Mint  építész  nemes  egyszerűségé- 
vel, formai  fegyelmezettségével  s  a  távlati  hatá- 
sok finom  alkalmazásával  tűnik  ki.  1509— 1511-ig 
a  Villa  Famesinát  építette.  1520.,  Rafael  halála 
után,  a  Szt.  Péter-templom  építőmestere  lett, 
anélkül,  hogy  az  építés  menetébe  különösebb  mó- 
don befolyt  volna.  Utolsó  építészeti  műve  a  Pa- 
lazzo  Massimi  Rómában.  Mint  festő  kevésbbé  je- 
lentékeny ;  főkép  dekoratív  falképeket  készített. 
A  római  Pantheonban  Rafael  mellé  temették. 

Pervány,  kisk.  Sopron  vm.  felsőpulyai  j.-ban, 
(1910)  418  horvát  és  magyar  lak.  (Tr.  A.) 

Perversio,  perverzitás  (lat.),  1.  Rendellenes 
nemi  érzés. 

Perverzus  (lat.),  visszás,  fonák,  rendesen  a 
nemi  érzéssel  vonatkozásban  (1.  Rendellenes  nemi 
érzés)  ;  de  lehet  P.  étvágy,  ízlés  stb.  is. 

Pervestigatio  (lat.)  a.  m.  átkutatás. 

Pervez,  község  Namur  bel^a  tartományban,  a 
Gr.  Gette  mellett,  Namurtól  É.-ra,  (i9io)  531  lak. 
1914  aug.  18.  a  németek  itt  az  5.  francia  lovas- 
hadosztályt megverték. 

Pervezetés  (lat.  instrudio,  ném.  Prozesslei- 
tung)  a  bírónak  az  a  tevékenysége,  amellyel  úgy 
irányítja  a  per  menetét,  hogy  az  a  törvénynek 
és  a  célszerűségnek  megfelelően  minél  gyorsab- 
ban haladjon  befejezése  felé.  Körébe  tartozik  a 
bíró  kérdezési  joga,  a  félnek  személyes  megjele- 
nésre idézése,  perek  egyesítése,  követelések  el- 
különítése, a  perek  felfüggesztése  stb.  Az  újabb 
perrendtartások,  így  a  Pp.  is  mind  nagyobb  tért 
biztosítanak  a  bíró  P.-i  tevékenységének  és  arra 
törekesznek,  hogy  a  bíró  függetlenül  a  felek 
közreműködésétől,  mindazt  megtehesse,  ami  az 
ügy  kimerítő  tárgyalását  és  saját  alapos  infor- 
mációját előmozdítja,  másrészt  a  tárgyalást  za- 
varó körülményeket  elháríthassa,  a  tárgyalást 
egyszerűsíthesse  és  az  ügyek  mielőbbi  elintézését 
előmozdítsa. 

Pervigilinm  (lat.  a.  m.  virrasztás),  görög 
eredetű  római  ünnep  Bona  Dea,  a  császári  kor- 
ban Venus  istennő  tiszteletére,  melyet  a  férjes 
nők  tavasszal  három  éjen  át  ültek  meg.  Erre 
vonatkozik  egy  P.  Veneris  című  latin  liimnusz 


a  Kr.  u.  2.  vagy  3.  sz.-ból.  Kiadta  a  Poetae  la- 
tini  minores  c.  gyűjtemény  4.  kötetében  Baeh- 
rens  (Leipzig  1882). 

Per  vota  majora  (lat.)  a.  m.  szótöbbséggel. 

Pervulgatio  (lat.)  a.  m.  kiterjesztés,  elhi- 
resztelés,  kihirdetés ;  pervnlgál,  kihirdet,  a  nép 
közt  elterjeszt. 

Perwolf,  Josef,  cseh  szlavista,  szül.  Tscliime- 
litzben  1841  febr.  26.,  megh.  Varsóban  1892  jan. 
2.  Romantikus  irányú  szlavista,  az  ú.  n.  szláv 
egység  és  szolidaritás  rendületlen  híve  és  hirde- 
tője. Főművét  oroszul  írta :  Slavjane,  ich  vzaim- 
nyja  etnosenija  i  svjazy  (A  szlávok  s  az  ö  köl- 
csönös viszonyuk  és  érintkezésük,  I— III.,  Varsó 
1886—1893).  Irt  még  számos  kisebb-nagyobb 
munkát  cseh,  orosz  és  német  nyelven.  Vala- 
mennyi müve  tendenciózus,  mindenikben  szlavo- 
fii  eszméit  s  a  germánok  és  magyai'ok  elleni 
harcot  és  gyűlöletet  hirdeti.  V.  ö.  Grot,  Pominki 
po  J.  P.  (Varsó  1892). 

Perzeit  (perseit),  hét  vegyértékű  alkohol, 
amely  legnagyobb  mennyiségben  a  Persea  gratis^ 
sima  gyümölcsében  található;  képlete  0,119(011);. 
Finom  tűalakú  kristályokból  álló  test ;  op.  188^ 
gyengén  balra  forgat.  Forró  vízben  könnyen  ol- 
dódik. 

Perzekutor  néven  (lat.  persecutio  a.  m.  üldö- 
zés) hívták  a  múlt  században  a  csendbiztosokat,, 
a  betyárok  üldözőit  és  írtóit. 

Perzsa,  nép,  1.  Parszik  és  Perzsia. 

Perzsa  bőr  (persianer).  A  szőrmekereskede- 
lem egyik  legfontosabb  cikke.  Régente  főleg 
sapkakészítésre  és  télikabátok,  női  felöltők  pré- 
mezésére,  kisebb-nagyobb  nyakbavetők,  karman- 
tyúk és  körgallérok  (pellerinek)  készítésére  hasz- 
nálták fel,  ma  pedig  leginkább  női  szörmekahá- 
tokat  készítenek  belőle.  Igen  kedvelt,  mert  fe- 
lettébb tartós,  kitűnően  ruházó  viselet,  amelyet 
a  divat  változások  szerint,  ahányszor  ennek  szük- 
sége mutatkozik,  meg  lehet  változtatni,  mert  az 
e  szőrméből  készült  kábátokon  az  összetoldás 
meg  nem  látszik.  B  prémbőrt  a  perzsa,  Fekete- 
tenger melléki  bárányok  szolgáltatják.  Ez  állat- 
kákat felettébb  gondos  ápolással  tenyésztik  és 
bár  tenyésztésük  igen  nagy  munkával  és  fá- 
radsággal jár,  elég  jövedelmező.  Tenyésztését 
Dán  Leó  indítványára,  amelyet  a  budapesti  ke- 
reskedelmi és  iparkamarában  tett  meg,  hazánk- 
ban is  megkísérlették,  s  különösen  BugaczoUy 
Szilágy csehin  és  még  néhány  helyen  eredmény- 
nyel folytatják.  Sajnos,  vegetációnk  ós  sajátos 
éghajlati  viszonyaink  nem  mindenhol  teszik  le- 
hetővé e  különben  igen  lukrativ  tenyésztési  ágat. 
Az  anyabárány  vemhességónek  utolsó  napján, 
szült,  vagy  elvetélt,  még  nem  életképes  ú.  n. 
meg  nem  született  bárányka  bőrét  a  kereske- 
delmi forgalomban  Breitschwanz^  magyarul  szé- 
lesfark néven  ismerik.  Ezek  igen  értékesek,  s  a 
legfinomabb  női  kabátok  készítésére  használják 
fel.  Értékük  körülbelül  másfélszer  akkora,  mint 
a  P.-é. 

Perzsa  fayence,  1.  Agyagipar  (története). 

Perzsa  háborúk,  1.  Őörögország  (története). 

Perzsa  irodalom,  1.  Perzsa  nyelv  és  iroda-' 
lom. 

Perzsák,  1.  Parszik  és  Perzsia^ 


Perngino  cilMiez 


Jlévai  Nagy  Lexikona 


PERUGINO  PIETRO:  SZENT  BERNÁT  LÁTOMÁSA 

(MÜNCHEN,  ALTÉ  PINAKOTHEK) 


Perzsa  levelek 


—     361     — 


Perzsa  művészet 


Perzsa  levelek  (Lettres  persanes),  Montes- 
quieu (1.  0.)  szatirikus  fömilve. 

Perzsa  manna  (növ.),  1.  Alhagi. 

Perzsa  muff  Ion,  1.  Argali. 

Perzsa  művészet.  A  P.-et  az  Achemenidák 
kora  óta  ismerjük.  Első  korszakában  (550—330) 
mesterségesen  fentartott  udvari  művészet  volt, 
kevés  eredeti  vonással.  Legnevezetesebb  emlékei 
az  uralkodók  székvárosainak  helyén  maradtak 
fenn,  így  Kyrosnak  sírja,  székhelyén  Pasargade- 
ban  (a  mai  Mesed-i- Murgab  mellett),  egy  piramis- 
szerű  lépcsőzetes  épület.  A  többi  perzsa  uralko- 
dók sziklasírokban  temetkeztek,  melyeknek  osz- 
lopos homlokzataik  voltak.  Az  ókori  perzsa  palo- 
ták a  bit-chilani  néven  ismert  hettita  paloták 
mintájára  épültek.  A  paloták  lapos  fedele  sok 
oszlopon  nyugodott.  A  perzsa  oszlop  magas  talap- 
zatü,  hornyolt  törzsű.  Feje  vagy  két  ellentétes 
irányba  néző  bika,  illetőleg  szan^asoroszlán  mellső 
részéből  áll,  vagy  ezek  alatt  még  függőlegesen 
elhelyezett  volutákat  és  rendes  vagy  lehajló  kely- 
heket tartalmaz.  A  régi  Perzsia  legnagyszerűbb 
palotái  Persepolisban  emelkedtek,  hol  Dareios  és 
Xerxes  építtették.  Romokban  láthatók  a  terrasz- 
szerű  emelkedésen  épült  paloták  (mai  elnevezé- 
sük Csil-Minar  vagy  Takht-i-Demsid),  és  három 
sziklasír  a  templom  mögött,  melyeken  különösen 
látszik  a  görögöt  megelőző  Idsázsiai  művészet 
hatása.  Kiváló  művészeti  emléke  Dareios  korá- 
nak a  bisutuni  sziklába  faragott  domborúmű,  az 
uralkodó  óriási  alakjával  egy  legyőzött  ellenség 
fölött.  Hasonló  eszményített  ábrázolások  szer- 
fölött kedveltek  voltak  a  legrégibb  perzsa  szob- 
rászatban. Ilyenek  díszítik  a  naks-i-rusztemi 
sziklasírt,  Xerxes  fogadó  palotáját  Persepolisban, 
a  persepolisi  százoszlopos  csarnokot  stb.  B  nagy- 
méretű domborúművek  természetfölötti  alakokat 
ábrázolnak.  Stílusuk  az  asszír  művészetből  eredt. 
Asszír  mintára  készültek  Perzsiában  az  épületek 
színes  zománcburkolatai  is,  melyeknek  legismer- 
tebb emlékei  a  nyilas  harcosok  és  az  oroszlánok 
alakjaival  díszített  frizek  a  Louvre-ban.  A  perzsa 
ékítmény  is  az  asszírból  származik.  Fő  elemei  a 
rozetta  és  a  palmetta.  A  P.  első  igazi  fénykora 
a  Szasszanidák  uralmával  kezdődik,  különösen 
az  építészet,  mely  az  Arszakidák  alatt  még  helle- 
nisztikus vagy  hellenisztikus-római  hatás  alatt 
fejlődött.  A  legnevezetesebb  szasszanida  épületek, 
melyek  bizonyára  perzsa  uralkodók  palotái  lehet- 
tek, a  régi  Persepolis  közelében  emelkednek,  a 
mai  Firuz-Abadban  és  Szarvisztánban.  Óriási 
dongaboltozatos  és  kupoláscsamokok  jellemzik 
az  épületeket.  Hasonló  szerkezetek  romjai  marad- 
tak fenn  Mezopotámiában,  a  régi  Ktezifon  helyén 
is  (Szeleukia  mellett,  a  Tigris  partján).  A  ktezi- 
foni  palota  volt  a  Szasszanidák  építésének  leg- 
nagyobb emléke,  míg  egyik  fele  1902.  le  nem 
omlott.  Népies  elnevezése  Takht-i-Khosra(Tagi-i- 
Kesra).  Figyelemreméltók  a  patkóívek,  s  az  egyik 
falat  áttörő  csúcsíves  boltozatok.  A  szasszanida 
építészet  más  nevezetes  emlékei  még  a  hidak, 
melyek  szintén  magas  patkóalakú,  sőt  csúcsban 
záródó  íveikkel  tűnnek  ki.  Az  Arszakidák  korá- 
nak szobrászata  a  római  hellenizmus  hatása  alatt 
fejlődött.  A  Szasszanidák  korából  sziklába  vésett 
domborúművek  maradtak  fenn  nagy  számmal. 


nemkülönben  ötvösművek.  Nevezetesek  a  szasz- 
szanida  ezüstedények,  az  Bremitage  gyűjtemé- 
nyében és  a  Stroganoff-gyüjteményben,  Szent- 
Péterváron,  a  párisi  Bibi.  Nat.  éremgyüjtemé- 
nyóben,  a  British  Museumban  stb.  Művészi  ábrá- 
zolásokkal díszített  szasszanida  selyemszövete- 
ket több  európai  gyűjteményben  őriznek.  A  szasz- 
szanida-kor  ékítményei  szintén  elterjedtek  az 
egész  világ  művészetében.  Blemeik  részint  a  gö- 
rög akantuszból  fejlődtek  ki,  részben,  mint  a 
palmetták,  indák  és  rozetták,  eredetiek,  illetőleg 
mezopotámiai  származásúak.  A  P.  történetének 
harmadik  nagy  fejezete  az  izlám  korába  esik.  A 
mohammedán  művészetek  közt  egyáltalában  a 
P.  foglalja  el  az  első  helyet.  Perzsia  izlám  művé- 
szetébe korán  vegyültek  turkomán,  ujgur,  szel- 
dzsuk  és  kínai  elemek.  A  P.  a  legszabadabb  az 
összes  izlám  művészetek  közt.  Díszítő  formáiban 
sok  a  növényi  elem,  kedveli  az  emberi  és  állati 
formákat.  A  perzsa-izlám  építészet  jellemző  for- 
mái a  széles  csúcsíves  bolthajtások,  a  hagyma- 
vagy körteformájú  kupolák,  a  derékszögű  keretbe 
foglalt  óriási  kapuzatok  és  a  sima,  karcsú  mina- 
retek. Főanyaga  a  tégla,  és  egyik  legfőbb  dísze 
a  színes  zománcburkolat.  Nevezetes  építészeti 
emlékek  az  Abbasszida  uralkodók  korából  a  kaz- 
vini,  sirászi  és  iszpaháni  (755)  mecsetek.  A  XII. 
sz.-ból  (szeldzsuk  uralkodók  kora)  fennmaradt 
legnevezetesebb  épületek  :  a  Juszuf  Ibn  Kutahir 
nyolcoldalú  sírépülete  Nachcsevánban  és  a  rha- 
geszi  sírtorony.  A  XIII.  sz.  kiválóbb  emlékei  a 
maragai  sírtorony  és  a  bosztami  imatorony.  A 
XIII.  sz.-i  zománcburkolatok,  különösen  az  arany- 
fényű zománclapok  legtöbb  emlékét  Veranunban 
találták.  A  XIV.  sz.-ból  valók  Bajazed  sah  bosz- 
tami mecsetjének  és  Szefl  sah,  a  Szefevidák  őse 
ardebili  slrmecset jenek  főrészei.  1322-ben  épült 
a  veranuni  főmecset.  A  XIV.  és  XV,  sz.-ok  for- 
dulóján keletkeztek  a  nagy  Timur  épületei  Sza- 
markandban.  A  XV.  sz.  egyik  legnagyobb  építé- 
szeti emléke  a  tebriszi  híres  okok  mecset».  A 
XVI.  és  XVII.  sz.-ot  a  P.  renaissance-korának 
nevezhetjük.  Az  újjászületés  a  Szefevidák  ural- 
kodásához fűződik.  Főhelye  Iszpahán,  melyet 
különösen  Abbasz  sah  tett  művészeti  szempont- 
ból nagyjelentőségűvé.  1600  körül  alapította 
Abbasz  sah  a  híres  amoli  sírmecsetet,  mely  folyo- 
sókkal egybekötött  kupolás  csarnokokból  áll. 
Nagy  lendületet  vett  Abbasz  korában  a  fayence- 
technika  fejlődése  is.  Valóságos  falfestmények 
készültek  zománcos  téglából.  Az  építés  céljait 
szolgáló  kerámiával  lépést  tartva  fejlődött  a  híres 
perzsa  zománcos  edények  előállítása  is.  A  legel- 
terjedtebb kerámiai  fajta  a  máz  alatt  festett  fél- 
fayence,  melyen  a  XIII.  és  XIV.  sz.  folyamán 
már  kínai  hatás  állapítható  meg.  Ez  a  befolyás 
Perzsiában  állandóan  növekedett  és  tetőpontját 
érte  el  a  kínai  kék-fehér  porcellán  elterjedésével. 
Perzsia  a  csomózott  szőnyegeknek  is  igazi  hazája. 
Legértékesebbek  a  selyemszőnyegek,  melyekkel 
azonban  a  gyapjuszőnyegek  is  versenyezhet- 
nek. Perzsa  befolyás  alatt  fejlődött  a  szőnyeg- , 
ipar  Afganisztánban,  Indiában,  a  Kaukázusban,Ör- 
mény országban  és  Arábiában.  A  régibb  perzsa 
szőnyegeket  geometriai  ékítmények  borították. 
Később  mind  gazdagabban  alkalmazzák  rajtuk 


Perzsa  nyelv  ós  Irodalom 


362 


Perzsa  nyelv  és  irodalom 


a  növényi  és  állati  formákat.  Legértékesebbek 
ezek  közül  a  szefevida-korból  való  selyem-  és 
gyapjuszőnyegek.  Jellemző,  hog^y  e  korban  a 
szőnyegmúvészet  is  erős  kínai  hatás  alatt  áll. 
A  perzsa  szőnyeg  később  uralkodóvá  lett  típusa 
csak  növényi  ékítményeket  mutat  fel,  általában 
barnavörös  és  sötétkék  alapon.  Az  izlám  festő- 
művészete  Perzsiában  különös  virágzást  ért  el. 
Előmozdította  az  a  körülmény  is,  hogy  a  siita 
mohamedánság  egyáltalában  nem  vette  szigorúan 
a  képek  előállítására  vonatkozó  tilalmat.  írott 
kútfőkből  falfestményekről  is  tudunk,  melyek- 
nek egy  emléke  fenn  is  maradt  Iszpahanban,  az 
Ali  Kapn  nevíí  palotában.  A  perzsa  festészet 
azonban  a  miniatürf  estesben  érte  el  tetőpontját. 
Első  korszaka  a  mongolok  uralmával  kezdődik 
(1250),  akik  keletázsiai  elemeket  vittek  a  perzsa 
miniatürfestésbe  is.  Timur  uralkodásával  (1380) 
kezdődik  azután  e  művészet  fénykora,  Herattal, 
mint  középponttal.  A  kinai  hatás  uralkodó  marad 
ebben  az  időben  is,  úgy  a  íigurális,  mint  az  ékít- 
ményes  részben.  Nevezetes  mesterek :  Usztad 
Gung  és  tanítványa  Usztad  Dzsehangir  Bokhará- 
ból,  ennek  tanítványa  Pü'  Szeyyid  Achmed  Teb- 
riszből  és  ennek  kiváló  tanítványa  Behzade 
(flölö)  Heratból,  kit  a  perzsa  Rafaelnek  is  szok- 
tak nevezni.  A  Szefevidák  korában  Szamarkand 
és  Bokhara  iskolái  veszik  át  a  vezető  szerepet. 
Abbasz  korában  kezdi  a  régi  fedőfesték-technika 
helyét  kiszorítani  a  könnyíí  ecsetrajz.  Különös 
virágzásnak  indul  az  arckép-,  a  táj-  és  a  virág- 
festés. Nevezetes  művészek  a  XVI.  sz.-bólDzsumi, 
Bokhari.Nagy  Abbasz  korában  működött  a  siraszi 
származású  Mani.  Tanítványai  voltak  Timur, 
Kapur,  Sabad  és  Riza  Fariahbid.  Híresebb  és  is- 
mertebb azonban  mindegyiknél  Riza  Abbaszi,  ki 
finom  ecsettel  készült,  sok  tekintetben  a  kinai 
hatásról  tanúskodó  tusrajzait  a  XVII.  sz.  dere- 
kán nagy  részben  Iszpahanban  alkotta. 

Perzsa  nyelv  és  irodalom.  A  perzsa  v.  he- 
lyesebben újperzsa  nyelv  az  iráni  nyelvcsalád 
legfontosabb  élő  nyelve.  Legrégibb  alakja  az 
óperzsa,  mely  az  achemenida-királyok  feliratai- 
ban maradt  fenn.  Az  óperzsából  fejlett  ki  a  peh- 
levi  (1.  0.),  V.  középperzsa,  mely  tele  van  idegen 
sémi  elemekkel,  A  IX.  sz.-ban  fejlődött  ki  az  új- 
perzsa,  amelyben  sok  az  arab  elem.  A  perzsa 
nyelv  sok  nyelvjárásra  oszlik.  Csaknem  minden 
város  lakói  más  nyelvjárással  élnek.  (V.  ö.  Poz- 
der,  Újperzsa  nyelvjárások,  Budapest  1880). 
Nyelvtana  igen  egyszerű,  a  nem  és  névelő  hiány- 
zik. A  modern  perzsa  nyelv  etimológiáját  tár- 
gyaló művek :  Horn.  Grundriss  d.  neupers. 
Etymologie  (Strassburg  1898);  Hübschmann, 
Persische  Studien  (u.  o.  1895).  Perzsa  nyelvtano- 
kat írtak:  Chodzko,  Grammaire  de  la  langue 
persiane  (Paris  1883) ;  Wahrmund,  Praktisches 
Handbuch  d.  neuen  persischen  Sprache  (Giessen, 
2.  kiad.,  1889). 

A  perzsa  irodalom  kezdetét  a  IX.  sz.-ba  te- 
hetjük. Első  újperzsa  költő  Abbaz  volt.  A  sahii'i- 
dák  uralma  alatt  híi-es  költőként  említik  Hen- 
zalaht.  Felvirágzott  az  ii'odalmi  élet  a  Szaffari- 
dák  udvarában,  az  akkori  költők  sorából  neve- 
zetesek: Firiiz  él  mesireki  ós  a  gurgáni  Ahu- 
Szálik. 


A  IX.  sz.  második  felében  született  az  első 
nagy  perzsa  költő :  Hekim  Ferideddin  Moham- 
med,  a  perzsa  költészet  apja,  kit  születési  helyé- 
ről Rudeginek  neveznek  (megh.  945.).  Mint  Ho- 
mer,  vak  volt  és  ennek  dacára  igen  termékeny 
költő.  Művei  állítólag  100  kötetet  töltöttek  meg, 
de  ebből  a  tömérdek  versből  alig  maradt  fenn 
az  irodalomtörténeti  művekben  50—60  darab.  Az 
ind  mesegyűjteményt :  Kalila  ós  Dimnát  ő  szedte 
versbe.  Ahu  Manszir  Dakiki,  aki  derűs  világ- 
nézetű lírai  költeményeken  kívül  írta  a  Sáhná- 
meh  1000  versét,  Aszádi  Tuszi  Firduszi  tanítója, 
ki  nagy  tanítványát  10  évvel  élte  túl.  Abulka- 
szim  Manszur  Firduszi  (1.  o.)  a  perzsa  és  vi- 
lágirodalom legjelesebb  költője.  A  XII.  sz.-ban 
Enveri  (megh.  1190),  a  nagy  panegirista  költő 
tűnt  ki  verseivel.  Szénái  (megh.  1150.)  az  első 
nagy  misztikus,  főműve  az  Igazság  kertje  és  a 
Misztikus  Istenhez  vezető  út  c.  enciklopédikus 
vallásos  költemény,  a  szufflzmus  első  rendszeres 
kézikönyve. 

Ugyané  korban  ólt  a  cinikus,  szabad  szellemű 
Omer  Chajjám  (megh.  1123.),  ki  nagy  népszeríi- 
ségre  tett  szert  Európában,  kivált  Angliában. 
Nizámi  (1.  0.)  a  perzsa  regényes  műéposz  meg- 
teremtője. A  misztikus  és  oktató  költészet  jut 
túlsúlyra  a  XIII.  és  XFV.  sz.  perzsa  költészeté- 
ben:  Ferid  eddin  Attár  (1.  o.);  Szaádi  Muszlih 
eddin  a  perzsa  irodalom  első  moralistája  (szül. 
1 184.,  megh.  1292.).  Gulisztánja  (a.  m.  rózsáskert)  a 
perzsa  irodalom  legismertebb  műve.  A  XIV.  sz. 
legnagyobb  költője  Seinsz  eddin  Báfiz,  Kelet 
legnagyobb  lírikusa  (megh.  1389.),  kinek  versei 
csaknem  minden  európai  nyelvre  le  vannak  for- 
dítva. A  XV.  sz.  egyetlen  nagy  írója  a  sokoldalú 
tudós  költő,  Ahdurrahmán  Dzsámi,  utána  hanyat- 
lásnak indul  a  perzsa  költészet,  mely  eredetiség 
helyett  a  régiek  utánzásában  merült  ki. 

Gazdag  a  perzsa  történelmi  irodalom,  mely  a 
mohammedán  államok  általános  világtörténetei 
mellett  egyes  államokról  szóló  monográfiákkal 
is  jól  el  van  látva.  Sok  adatot  tartalmaz  Fii'duszi 
Sáh-Námehja,  a  régi  történelem,  de  azért  mint 
költői  mű,  nem  vehető  történelmi  forrásnak.  Első 
perzsa  nyelven  írt  történelem  Tahavi  nagy  arab 
históriájának  perzsa  fordítása  Ahu  Ali  MoJmm- 
med  el-Balámi  (963)  tollából,  franciára  fordította 
Zotenberg  (Paris,  4  köt.  1867—74.).  Vüágtörté- 
nelmet  írtak  a  legrégibb  időtől  1259-ig  Eldzs  tcdzs- 
dzsáni :  Hamdullah  Mustaufl  (1329),  Tariki  Guzi- 
det  a.  m.  Válogatott  történet,  Hafiz  Abru,  Mir- 
chondi  (megh.  1497.)  két  kötetben,  pompás  szó- 
noki irályban,  a  perzsa  művek  közt  legáltaláno- 
sabban ismert.  Indiában  a  nagymogulok  alatt  fel- 
virágzott a  perzsa  történetírás :  Ahdul  Kadir 
Badauninak  India  története,  kiadta  Lees  (Kal- 
kutta 1868—69.),  Ahulfazl  klasszikus  műve  az 
Akhár-Náyneh,  Mohammed  Kaszim  1688  kö- 
rül írt :  Alamgir  Námeh  a.  m.  világhódító  könyve, 
mely  Aurengzeb  uralkodásának  10  első  évét 
tárgyalja.  Az  újabb  időben  érdeklődést  keltett 
bábizmusnak  is  megvan  a  történésze.  Irodalom- 
történeti és  életrajzi  munkákkal  bőven  el  van 
látva  a  perzsa  irodalom,  legjobban  ismerik  Euró- 
pában a  Dauletsah  munkáját  (Tezkeret).  V.  ö. 
Ouseley,  Biogi'aphical  Notices  of  Persian  Poets 


Perzsa-Öböl 


—     363 


Perzsia 


(London  184:6) ;  Barbier  de  Meynard,  La  poésie 
en  Perse  (Paris  1877) ;  KégU  Tanulmányok  az 
űjabbkori  perzsa  irodalom  történetóból  (Buda- 
pest 1892) ;  Pizzi,  Storia  della  poesia  persiana 
(Torino,  2  köt.  1894). 

Perzsa-öböl  (Sinus  Persicus,  régente  Golfo 
dl  Bassora,  a.  m.  Bassorai-öböl),  az  Indiai-óceán- 
nak, illetőleg  az  Arab-tengemek  az  öble  Arábia 
és  Perzsia  közt ;  1110  km.  hosszú,  37—415  km. 
széles,  területe  236,800  km2,  3806  km^  területű 
szigetekkel,  aránylag  igen  sekély,  átlag  100  m. 
mély,  zátonyai  bőven  vannak,  a  hajózás  csak 
a  perzsa  parton  nem  jár  veszéllyel.  Nagyobb 
szigetei :  az  Ormusz,  amelyről  az  öböl  bejárata 
van  elnevezve,  a  Tavilah  (1683  km^),  Charak, 
8  a  gyöngyhalászatáról  nevezetes  Bahrain-szi- 
getek. Az  öböl  partjai  leginkább  mészkőből  van- 
nak, az  arab  parton  sekélyek  és  homokosak, 
a  perzsa  oldalon  meredekek.  A  P.-be  ömlik  a 
Satt-el-Arab  s  a  Karim,  ezeken  kívül  nincs  je- 
lentékenyebb folyója.  Átlag  BNy.-i  szelek  az  ural- 
kodók, csak  nov.-jan.-ban  váltják  ezt  föl  D.-i  sze- 
lek. Mióta  a  kalózkodás  megszűnt,  datolyát,  rizst, 
ópiumot  stb.  szállítanak  ki  innen.  Az  öböl  felett 
angol  hadihajók  uralkodnak.  V.  ö.  Genthe,  Der 
P.  Meeresbusen  (Marburg  1896) ;  Segelhandbuch 
für  den  P.  M.  (Berlin  1907). 

Perzsa  po»,  1.  Rovarirtó  por. 

Perzsa  sárga  a.  m.  auripigment. 

Perzsa  szőnyeg,  1.  Szőnyeg. 

Perzsa  vörös,  festéknek  használt  vasoxid. 

Perzsa  zöld,  krómsárgának  és  schweinfurti 
zöldnek  a  keveréke. 

Perzsia  (térképét  1.  Ázsia  cikknél),  az  iráni 
felföld  Ny.-i  részét  magában  foglaló  ország,  ázsiai 
Oroszország,  Afganisztán,  Beludzsisztán,  a  török 
birodalom  és  Örményország  közt,  1.645,000  km2 
területtel. 

Felület.  P.  nagy,  sok  helyen  lépcsőzetes,  le- 
folyástalan fensík,  melyet  É.-ról  DNy.  felé  és 
D.-en  peremhegységek  szegélyeznek.  Nagyob- 
bára  paleozói  és  mezozói  képződményekből  álla- 
nak, amelyek  között  számos  az  eruptív  kőzet.  Az 
ország  belsejét  sivataghomok  takarja,  nagy  ki- 
terjedésúek  a  sós  mocsarak  és  sós  puszták.  A 
hegységek  D.-i  és  DNy.-i  szegélye,  valamint  a 
Perzsa-öböl  melletti  parti  szegély,  továbbá  az 
Urmia-tó  D.-i  környéke  tercierképződményekből 
áll.  Geológiailag  még  nincs  kikutatva.  A  perem- 
hegységek majdnem  mind  DK.-ről  ÉNy.-nak  vo- 
nulnak, tehát  irányban  megegyeznek  a  többi  ázsiai 
hegységekkel,  Beludzsisztán  felől  a  D.-i  és  DNy.-i 
részen  keresztül  mészkőláncok  húzódnak  el  Or- 
ményoi-szág  felé ;  a  Kuh-i-Denában  5180  m.-nyi, 
a  Gargisban  3660  m.-nyi  magasságot  érnek  el.  A 
legmagasabb  emelkedés  azonban  a  Demavend 
5670  m.  magassággal  az  Blburzban.  A  számos  egy- 
közű  láncot,  amelyeket  együttes  néven  Zagrosz- 
nak  is  hívnak,  hosszanti  völgyek  választják  el 
egymástól.  A  peremhegységektől,  némi  távolság- 
ban, velők  egyközüen  húzódik  Bampurtól  Kazá- 
nig a  Kohrud-hegység.  A  Khorasszántól  B.-ra  levő 
szegélyhegység  DK.-ről  ÉNy.-felé  húzódik  Kerat- 
Kuh,  Binalud-hegység,  Ala-dag  és  Dzsuvein-Kuh 
néven.  Közvetlenül  a  határon  húzódnak  el:  a 
Gulisztán-h-egység,  a  Köpet-  és  a  Kuren-dagh ; 


amelyekben  több  a  3000  m.-nél  magasabb  hegy- 
csúcs. Az  Ala-dagh  az  Elburzzal  (1.  o.)  függ  össze. 
Ezek  az  É.-i  hegyláncok  nehezen  hozzáférhetők  és 
átjárni  rajtuk  csak  azon  keresztvölgyeken  lehet, 
amelyeken  a  folyók  maguknak  a  tengerhez  vagy 
a  homoksivatagba  utat  törtek.  Jelentékeny /bZí/ofe 
nincsenek.  Aránylag  legnagyobbak:  az  Arasz  az 
orosz  határon;  a  Kizil-Uzen,  amely  a  Kaspi-ten- 
gerbe  ömlik.  Az  Afganisztán  felőli  határfolyó, 
a  Heri-rud,  a  homokban  vész  el,  szintúgy  azok 
a  vizek,  amelyek  a  Lut-pusztaság  körül  vannak. 
A  belföldi  álló  vizek  közül  a  legnagyobb  az 
Urmia-tó. 

Éghajlat  és  termékek.  Az  egész  ország 
klímáját  átlag  kevés  eső,  az  évszakok  szabályos 
váltakozása,  nappali  és  nyári  nagy  forróság  ós 
ennek  megfelelően  az  éjjelek  hűvössége  ós  a  tél 
hideg  volta  jellemzik.  A  peremhegyek  elzárják 
a  belsőt  a  páratelt  tengeri  szelek  elől  és  ezért  P. 
egyike  a  legszárazabb  országoknak.  Klimatikus 
tekintetben  3  vidék  különböztethető  meg :  a  Ger- 
mazír  vagyis  a  Perzsa-öbölnél  és  Arab-tenger  mel- 
lett fekvő  forró  és  száraz  partvidék ;  a  szerhad 
vagyis  a  hűvösebb,  de  szintén  száraz  belső  fensík, 
és  a  tengszir,  az  előbbi  kettő  közt  fekvő  völgyek  ós 
terraszok  termékeny  vidéke.  Az  első  forrósága 
és  mocsarai  miatt  egészségtelen.  A  feléje  fordí- 
tott hegylejtők  kopár  gerincei  közt  elszigetelt, 
termékeny  részek  láthatók,  amelyekben  a  búza 
még  1300,  a  narancs  pedig  975  m.-nyi  magasban 
megterem,  ahol  gyümölcsfaUgetek  mirtusz-erdők- 
kel, szőUők  erdőségekkel  váltakoznak.  Kevesebb 
a  növényzet  bujasága  a  belső  fensík  felé  fordított 
völgyekben  és  még  kevesebb  a  fensík  oázisaiban. 
Az  Elburz  és  a  Kaspi-tó  közti  vidék  flórája  egész 
P.-ban  a  legbujább.  A  csapadékviszonyok  nagyon 
különbözők.  A  Kaspi-tenger  partjain  a  csapadék- 
mennyiség 1314mm.,  körülbelül  nyolcszor  akkora 
mint  az  ország  belsejében.  A  magas  hegyekben 
gyakrabban  esik  a  hó.  Az  ország  belsejében  az 
éghajlat  rendkívül  száraz  és  szélsőséges.  A  kultúr- 
növények közül  a  gabonafélék  közül  búzát,  rozsot 
ós  árpát  termesztenek;  rozsot  csak  a  hegyek- 
ben termelnek.  Cukornádat  ültetnek  Mazenderan- 
ban  és  Khuzisztánban,  gyapotot  egészen  2(XX) 
m.-nyi  magasságban  főképen  Iszpahan,  Kerman, 
Jezd  környékén  és  az  északi  vidékeken.  Az  opium- 
termelós  Kermansah,  Burudzsad,  Iszpahan,  Jezd, 
Kerman  és  Siraz  környékén  jelentősebb.  A  kaspi- 
tengermelléki  tartományok  a  selyemtermelés  fő- 
helyei. Szőllőt,  gyümölcsöt  sok  helyen  termeszte- 
nek, elterjedt  főképen  a  körte,  barack,  szilva, 
pisztácia,  D.-en  a  narancs,  citrom,  mandula,  grá- 
nátalma, füge  és  datolya.  Olajfák  leginkább  a 
Szefld-ned  mellékén  vannak.  A  fő  kenyértermék 
a  rizs,  amelyet  főképen  a  folyók  mellett  és  a  kaspi- 
tengermellóki  tartományokban  néhol  egészen  1 250 
m.-nyi  magasban  müveinek.  Nagy  fontosságú 
P.-ra  nézve  a  dohánytermelés,  mert  belőle  éven- 
ként mintegy  6000  tonnát  exportál.  P.  pusztái- 
ban számos  gazellán  kívül  oroszlánok,  sakálok, 
hiénák  és  egyéb  ragadozók,  a  hűvösebb  vidéke- 
ken pedig  medvék  és  bivalyok  élnek.  A  vándor- 
sáska gyakran  itt  is  nagy  pusztításokat  tesz.  Az 
állattenyésztés  főága  a  juhtenyésztés,  kevésbbé 
a  marhatenyósztés.  Halászat  inkább  csak  a  Kaspi- 


Perzsia 


—     364 


Perzsia 


tenger  mellett  van ;  gyöngyöt  a  Perzsa-öbölben 
halásznak.  Gazdag  az  ásványvilág,  különösen 
sok  a  réz-,  vas-  és  ezüsttartalmú  ólom.  Ezeken 
kívül  van  ón,  antimon,  nikkel,  kobalt,  cinkvas, 
mangán,  óriási  kősótelepek,  sok  timsó,  salétrom 
és  keserüsó,  továbbá  nafta  stb.  Drágakövei  közül 
a  türkiz  áll  első  helyen. 

LakossáiTi  ipar  és  icereskedelem.  P.  ösz- 
szes  lakóinak  számát  8—9  millióra  becsülik,  ezek 
közül  mintegy  2  mülió  nomád.  A  letelepültek  ál- 
talában a  régi  perzsák  keverék  utódai  és  síiták ; 
etnológiai  szempontból  hozzájok  tartoznak  a  Ker- 
man  és  Farszisztán  tartományokban,  de  különö- 
sen Jezd  körül  élő  tüzimádó  parszik,  továbbá  a 
Khuzísztánban  és  a  kurdok  országával  határos 
vidékeken  nomadizáló  lurok  (234,000),  akik  két 
részre  oszlanak,  a  bachtiárokra  (nagy  lurok)  és 
fejükre  (kis  lurok),  végül  a  Kurdisztánban,  Aszer- 
baidzsanban  s  Khorasszánban  élő  kurdok|(675,000). 
A  nomádok  (ilatok)  török  eredetűek ;  legszámo- 
sabban  Mazenderánban  és  Aszerbaidzsanban  van- 
nak ;  rajtuk  kívül  él  P.-ban  még  mintegy  260,000 
arab,  kisebb  számú  keresztény  és  zsidó.  Az  ipar- 
cikkek közül  a  szőnyeg  most  is  exportciklv.  A 
líereskedelemnek  középpontjai  Tebrisz,  Teherán  és 
Iszpahan.  Kereskedelmi  forgalma  a  vámhivata- 
lok kimutatása  szerint  1918—19:  bevitel  510 
millió  krán,  kivitel  285  millió  krán.  60  krán  egy 
font  sterling.  Vasútja  csak  160  km.,  a  táviró 
hossza  14,005  km. 

Kormány. P.  kormánya főbb  vonásaiban  olyan 
volt,  mint  Törökországé.  Az  uralkodó,  a  sah  ha- 
talma, amennyiben  a  korán  szabályaival  nem 
ellenkezik,  korlátlan  volt  1906-ig.  Az  ez  évben 
adott  alkotmány  szerint  örökös  monarchia,  mely- 
nek élén  a  sah  áll.  A  nemzetgyűlés  (országgyűlés) 
tagjainak  száma  136,  kiket  minden  két  évben 
választanak.  Az  ország  közigazgatásilag  33  tar- 
tományra oszlik,  fökormányzóval  az  élükön, 
ki  a  kormánynak  közvetetlenül  felelős.  A  had- 
sereg  szervezés  alatt  áll ;  a  hadkötelezettség  ál- 
talános. 

Címerét  és  lobogóját  1.  a  Címer  és  Lobogó 
cikkek  színes  képmellékletén. 

Története.  A  perzsák  az  árja  (indoeurópai)  nép- 
törzshöz tartoznak  és  lakóhelyük  a  legrégibb  idők- 
től fogva  az  iráni  f  ensík  DNy  .-i  része  volt,  hol  pász- 
tor és  vadász  életet  éltek,  később  földmíveléssel  is 
foglalkoztak.  10  törzsük  közül  a  pazargadák  voltak 
a  legelőkelőbbek.  Legfőbb  istenük,  Ahuramazda, 
a  világosság  és  jóság  istene ;  ellensége  volt  Ahri- 
mán,  a  sötét  és  gonosz  isten.  Önálló  napistenük 
volt  Mithras,  ki  a  császári  korban  a  római  vallásba 
is  behatolt  és  Pannoniában  is  voltak  templomai ; 
azonkívül  a  tüzet  is  külön  tiszteletben  részesí- 
tették. A  Kr.  e.  IX.  sz.-ban  az  asszír  birodalom 
alattvalói  lettek.  606— 558-ban  a  perzsák  Ache- 
menida-alkirályok  alatt  Média  egy  részét  alkot- 
ták, míg  végre  Kyros  a  médek  királyát,  Astya- 
gest  legyőzte  és  a  médek  fenhatósága  helyébe  a 
perzsákét  állította.  Vele  kezdődik  az  ó-perzsa 
birodalom  története  (558—330).  Kyros  az  egész 
iráni  fensík  birtokba  vétele  után  546.  Lídiát  is 
elfoglalta  (v.  ö.  Kroisos).  Nemsokára  egész  Kis- 
ázsia  a  perzsáké  lett.  Kyros  538.  elfoglalta  Babi- 
lont, később  Mezopotámiát  és  Szíriát  is;  529. 


pedig  a  derbikusok  ellen  vívott  csatában  elesvén, 
fla,  Kambyses  lett  a  király,  ki  525.  Egyiptomot 
is  birtokává  tette.  521-ben  az  Achemenida  ere- 
detű Dareios  lett  a  király.  Országában  a  nyugal- 
mat helyreállította,  Babilont  519.  elfoglalta  s 
birodalmának,  mely  egész  Előázsiát  és  Egyipto- 
mot is  magába  foglalta,  új  szervezetet  adva,  20 
szatrapiára  (helytartóságra)  osztotta  s  Persepo- 
lisban  és  Susában  fényes  udvart  rendezett  be. 
515-ben  sikertelen  háborút  indított  a  skythák 
ellen,  ami  a  görögökkel  is  rossz  viszonyba  hozta. 
Bár  Thrákiát  elfoglalta  és  az  ión  lázadást  leverte 
(507—494),  de  vejének,  Mardoniosnak  hadi  válla- 
lata 492.  Athosz  hegyénél  meghiúsult,  két  vezére 
pedig,  Datis  és  Artaphemes,  490.  a  marathoni 
síkon  az  athéniekkel  szemben  vereséget  szenve- 
dett. Dareios  485.  meghalt.  Fia,  Xerxes,  480. 
óriási  hadsereggel  indult  Görögország  elleu,  de  a 
görögök  szabadságszeretete  (1.  Görögország  törté- 
nete) seregének  és  hajóhadának  romjaival  vissza- 
vonulásra kónyszerítette,  a  görögök  pedig  lassan- 
kint visszafoglalták  a  thrákiai  és  kisázsiai  ten- 
gerpartot, valamint  az  Égei-tenger  szigeteit. 

Xerxes  465.  merénylet  áldozatául  esett  s  utóda 
ifjabbik  fla,  L  Artaxerxes  Longimamcs,  meg- 
fékezte a  baktriai  lázadást  és  Egyiptomot.  Ha- 
lála után  (425)  törvényes  fla,  II.  Xerxes,  csak 
54  napig  uralkodott,  mert  törvénytelen  fla,  Sog- 
dianos,  megölette,  de  ezt  már  424.  Artaxerxes  egy 
másik  törvénytelen  fla,  Ochos,  félretolta  és  fel- 
vette a  II.  Dareios  (Nothos)  nevet.  Uralma  alatt 
a  királyflak,  szatrapák  és  leigázott  népek  folyton 
lázongtak.  Húsz  évi  uralma  után  legidösb  fla,  II. 
Artaxerxes  Mnemon  (404—361)  következett,  aki 
fellázadt  öccsét,  az  ifjabb  Kyrost  401.  Kunaxá- 
nál  megverte ;  az  Antalkidas-féle  béke  alapján 
387.  visszanyerte  az  uralmat  a  kisázsiai  görögök 
fölött.  Utóda,  III.  Artaxerxes,  Egyiptomot  349. 
ismét  perzsa  provinciává  tette.  338-ban  Bagoas 
eunuch  megölte,  valamint  testvéreit  és  a  trónra 
lépett  legifjabb  flát,  Arsest  is.  Ezutiin  egy  ro- 
kona, a  daliás  és  bátor  III.  Dareios  Kodomannos 
került  a  trónra  (336),  de  ő  sem  tudta  a  ha- 
nyatló birodalmat  Nagy  Sándorral  szemben  meg- 
védeni. 331-ben  Arbeíánál  vereséget  szenvedett 
s  330.  egy  Bessos  nevű  szatrapa  megölte.  Vele 
az  ó-perzsa  birodalom  is  megdőlt.  Nagy  Sándort 
a  perzsák  elismerték  királyuknak,  de  halála  után 
(323)  hadvezérei  közül  Seleukos  Nikator,  Babilon 
szatrapa  ja,  aki  312.  dinasztiát  alapított,  Egyiptom 
és  Kisázsia  kivételével  az  egész  régi  perzsa  biro- 
dalom fölött  uralkodott.  250.  körül  a  Szeleukida- 
birodalomban  kitört  zavarokat  több  szatrapa  fel- 
használta, hogy  független  királyságot  szervezzen 
s  Így  alakult  meg  Baktria  (1.  o.)  és  a  parthusok 
országa  (1.  Parthia). 

A  parthusok  uralma  alól  a  Szasszanida  szár- 
mazású Artaxerxes^.  Ardesir{}ír.  u.  226—240) 
szabadította  fel  P.-t  s  ezzel  az  új-perzsa  biroda- 
lom alapítója  lett.  Fia  J.  Sapores  (240—272.)  ve- 
szedelmes ellenfelévé  vált  a  római  birodalomnak, 
melytől  Mezopotámiát  és  Arméniát  elhódította, 
260.  pedig  Edessa  mellett  Valerianns  császárt 
legyőzte  és  elfogta.  Több  gyenge  uralkodó  után 
I.  Chosroes  (531—579.)  új  fényre  és  hatalomra 
emelte  P.-t.  (L.  Khoszrav  1.)  Több  mint  húsz  évig 


Perzsia 


365 


Perzsia 


harcolt  Justinianus  kelet-római  császárral  Szíriá- 
ban és  a  Fekete-tenger  partján.  Unokája,  11.  Chos- 
roes  (590— 628.)  elfoglalta  Damaszkuszt,  Jeruzsá- 
lemet (614),  Egyiptomot  ós  már  Konstantinápolyt 
fenyegette  Kis-Ázsia  felől.  Mindezen  hódítások 
azonban  elvesztek  jff(?raMos(l.o.)  császár  győzel- 
mes bosszuló  hadjárata  által.  A  perzsa  sereg  utol- 
jára Ninive  romjainál  szenvedett  nagy  vereséget 
(626).  Ez  a  vereség  a  perzsa  hatalmat  alapjá- 
ban rendítette  meg.  Az  utolsó  szasszanida  ural- 
kodó, III.  Jez-degerd  (632-651.)  nem  tudta  meg- 
védeni a  győzelmesen  előrenyomuló  arah  ha- 
talommal szemben.  A  nelmvendi  vereség  (642) 
után  földönfutó  lett,  országa  pedig  egészen  az  ara- 
bok birtokába  került.  Az  arab  hódítással  együtt 
járt  az  izlám  uralomra  jutása  is.  Mikor  a  moham- 
medán  világ  a  szunnita  ós  síita  felekezetekre  sza- 
kadt, ez  utóbbiak  különösen  P.-ban  találtak  köve- 
tőkre. A  XI— XII.  sz.  folyamán  a  török  szárma- 
zású szelcsukoh  uralkodtak  P.  felett.  1223-ban 
P.-ba  törtek  Dzsengisz-khán  hadai  s  1256—1349. 
a  mongol  ll-khán  dinasztia  uralma  alatt  volt  P. 
Ezután  rövid  időre  nemzeti  fejedelmek  támadtak, 
de  1380.  ismét  mongol  uralom  alá  jutott.  Timur 
rettenetes  kegyetlenséggel  dúlta  fel  az  országot. 
Timur  utódainak,  a  mogul-szultánoknak  uralma 
a  XVI.  sz.-ig  tartott. 

Az  új  perzsa  nemzeti  államot  1501.  Izrnail- 
Szefi  (megh.  1524.)  alapította  meg,  ki  felvette  a 
«6'a/i»  címet  s  hatalma  alatt  egyesítette  Észak- 
os Dél-Perzsiát,  Arméniát  és  Mezopotámiát.  Az 
új  síita  állam  éles  ellentétbe  került  a  szunnita 
török  (oszmán)  birodalommal.  Izmail  fia  Tahmaszp 
(1524—76.)  kénytelen  volt  II.  Szolimánnak  áten- 
iredni  Bagdadot  (1534)  és  Annénia  nagy  részét. 
Utódai  közül  Ahhasz  a  nagy  (1586—1628.)  győ- 
zelmesen harcolt  a  törökök,  az  üzbégek,  az  afgá- 
nok és  az  indiai  nagymogul  ellen.  Az  utolsó  Sze- 
üdák  alatt  ismét  hanyatlásnak  indult  P.  s  1722. 
az  afgáu  Mír  Mahmud  foglalta  el  a  trónt.  E  za- 
varok alatt  az  oroszok  a  Kaspi-tenger  nyugati 
partvidékét  (Derventtől  Bakuig),  a  törökök  pedig 
Tifliszt  és  Erivánt  foglalták  el  P.-tól.  Az  utolsó 
Szefidát,  11.  Tahmaszpot  1732.  turkomán  eredetű 
vezére  Nadír  (1.  o.)  fosztotta  meg  trónjától.  Ez  a 
szunnita  hitre  tért,  legyőzte  az  afgánokat,  sőt 
1739.  Delhit  is  elfoglalta.  Meggyilkoltatása  (1747) 
után  belső  zavarok  támadtak,  s  az  afgánok  vég- 
leg függetlenítették  magukat.  A  helytartók  közül 
a  kurd  Kerim-khán  (1751—79.)  jutott  uralomra, 
ki  ismét  a  síita  valláshoz  pártolt  és  Sirászba 
tette  át  székhelyét.  Utódainak  a  turkomáu-kad- 
zsár  törzsből  való  Mohammed  Agával  kellett  küz- 
deniök,  ki  1794.  P.  trónjára  lépett  és  a  ma  is 
uralkodó  Kadzsar-dinasztia,  (1.  o.)  alapítója  lett. 
Ó  tette  meg  Teheránt  P.  fővárosának.  Utóda 
unokaöccse  Feth  Ali  (1797—1834.)  szerencsétlen 
háborút  viselt  az  oroszokkal  (1804—13.  és  1826 
—1828.)  és  elvesztette  összes  kaukázusi  birtokait 
(Eriván).  Az  orosz  hatalom  ellenében  az  angolok- 
kal lépett  szövetségre,  de  ezzel  csak  azt  érte  el,  hogy 
P.-t  az  angol  befolyás  számára  is  megnyitotta. 
Ezóta  P.a  két  nagyhatalom  vetélkedésének  szintere 
lett.  A  trónon  unokája  Mehemed  (1834-48.),  ezt 
pedig  legidősebb  fia,  Naszr-eddin  (1848—96.) 
követte.  Ennek  uralkodása  alatt  még  erősebb 


lett  a  versengő  orosz  ós  angol  hatalom  nyomása. 
Naszr-eddint  második  fia  Muzaffer-eddin  (1896— 
1907.)  követte,  ki  1906  aug.  19.  alkotmányt  adott 
az  országnak.  Az  első  perzsa  parlament  1906 
okt.  7.  nyílt  meg,  de  sem  a  belső  anarchiát,  sem 
a  külső  befolyásokat  nem  tudta  megszüntetni. 
Az  orosz  befolyást  az  1900.  kötött  pénzügyi  szer- 
ződés még  jobban  növelte.  Ez  felkeltette  az  ango- 
lok féltékenységét  s  a  két  versengő  hatalom 
végre  1907  augusztus  31.  szerződóst  kötött  egy- 
mással ázsiai  érdekköreik  elhatárolására  és  meg- 
állapítására. P.  É.-i  része  Zohab—Iszpahan— 
Jezd— Zulfíkar  vonalig  orosz,  P.  D.-i  része: 
Bender — Ahhasz— Kirmán — Birdzsand  északi 
határvonallal  angol  érdekterületnek  nyilvánít- 
tatott, a  közbeeső  vidék  semleges  terület  marad. 
Muzaffer-eddin  halála  után  1907  jan.  íla,  Moham- 
med Ali  (1.  0.)  lépett  a  trónra.  Ez  csakhamar 
összeütközésbe  jutott  a  parlamenttel,  lb07  végén 
felkelések  támadtak  a  vidéken  és  Teheránban, 
mire  a  sah  1907  dec.  23.  újból  megesküdött  az 
alkotmányra.  De  bízva  az  orosz  támogatásban. 
1908  jún.  a  parlament  épületét  bombáztatta  és 
szótkergette  a  nemzetgyűlést.  Erre  egész  P.-ban 
anarchia  támadt  s  ez  jó  alkalom  volt  az  orosz 
ós  angol  kormányoknak,  hogy  alattvalóik  meg- 
védésének ürügye  alatt  P.  É.-i  és  D.-i  részeibe 
csapatokat  küldjenek  (1909  ápr.).  Ezen  körül- 
mények hatása  alatt  a  sah  1909  máj.  9.  visz- 
szaállította  az  alkotmányt.  De  a  felkelő  tör- 
zsektől támogatott  nacionalista  pártot  ez  nem 
elégítette  ki.  Három  napi  utcai  harcban  legyőz- 
ték a  sah  kozák-testőrségét,  mely  Liakov  orosz 
ezredes  parancsnoksága  alatt  állott.  Erre  a  sah 
az  orosz  követségre  menekült  és  1909  júl.  16.  le- 
mondott a  trónról.  Ezután  ideiglenes  kormány 
alakult,  mely  a  lemondott  sahnak  11  éves  íiát, 
Achmed  Mirzát  kiáltotta  ki  szultánnak  (a  sah 
címet  eltörölték).  A  kiskorú  uralkodó  mellé  2^11- 
esz-Szultán  herceget  nevezték  ki  rógensnek.  Az 
új  kormány  és  parlament  azonban  nem  tudta  a 
belső  békét  helyreállítani.  A  volt  sah  hívei  lá- 
zadásokat támasztottak,  a'pénzügyi  helyzet  nyo- 
masztó volt,  s  a  kormány  sikertelen  lépéseket 
tett  az  orosz  csapatok  eltávolítására.  A  pénz- 
ügyi bajok  ors'^oslása  végett  az  amerikai  Mor- 
gan Shustert  nevezték  ki  főkincstartónak,  aki 
nagy  eréllyel  és  ügyességgel  fogott  nehéz  fel- 
adatához. 1910  okt.  Naszr-al'Mulk  lett  P.  ré- 
gense, de  ő  sem  volt  képes  az  anarcliiának  vé- 
get vetni.  A  zavart  még  növelte  az,  hogy  az 
ex-sah  1911  Ml.  19.,  valószínűleg  orosz  támoga- 
tással, betört  Bszak-Perzsiába.  Néhány  törzsfőnök 
hozzá  is  csatlakozott  és  már  Teherán  felé  köze- 
ledett. A  kormány  segítségére  jött  harcias  bakh- 
tiár-csapatok  azonban  aug.  és  szept.  folyamán 
megverték  a  felkelők  seregeit,  mire  Mohammed 
Ali  elmenekült  P.-ból.  Oroszország  követelésére 
a  régens  a  parlamentet  feloszlatta  és  Shustert 
elbocsátotta.  Az  1914-iki  világháború  kitörésekor 
a  perzsa  kormány  semlegességi  nyilatkozatot  tett 
közzé,  de  az  északi  (kurd)  törzsek  a  szent  háború 
kihirdetése  után  a  törökökhöz  csatlakoztak.  1914 
nov.  25.  a  Tebriszben  levő  orosz  őrséget  lemészá- 
rolták és  eg^sz  Aszerhaidzsán  tartományt  fel- 
szabadították. Az  oroszellenes  hangulat  nyomása 


Pes 


366 


Pesch 


alatt  az  orosz  követ  1915  febr.  elhagyta/rehe- 
ránt.  1915  dec.  nagyobb  orosz  sereg  vonult  Észak- 
P.-án  át  a  mezopotámiai  angol  csapatok  segít- 
ségére a  perzsa'kormány  hallgatólagos  beleegye- 
zésével. Perzsiában  három  kormány  is  alakult, 
Kumban  és  Kermansahban  törökbarát,  Teherán- 
ban entente-barát.  Anglia  és  Oroszország  együttes 
kényszerítésére  1916  márc.  9.  Teheránban  Se- 
nekhtár  kormánya  alakult  meg,  amely  máj.  1. 
egyezményt  kötött  Oroszországgal  és  Angliával, 
amelyek  P.  pénzügyi  kormányzatát  nemzetközi 
ellenőrzés  alá  helyezték.  A  perzsa  hazaíiak  azon- 
ban kitartottak  a  törökök  mellett,  a  lurisztáni 
helytartó,  Nizamel-Szaltaneh  kihirdette  a  szent- 
háborút, s  a  török  6.  hadsereg  ismét  tért  nyert. 
j(L,  Világháború.)  Az  orosz  forradalom  után  a 
szovjetkormány  megsemmisítette  a  korábbi  orosz 
szerződéseket  és  így  P.  felszabadult  volna,  de  a 
középhatalmak  összeomlása  után  a  versenytárs 
nélkül  maradt  Anglia  1919.  pénzügyi  és  katonai 
ellenőrzés  alá  vetette  P.-t  az  új  perzsa  kormányra 
erőszakolt  szerződés  értelmében. 

Irodalom.  Gobineau,  Histoire  des  Perses  (Paris  1869):  Mark- 
bam,  History  of  Persia  (London  1874) ;  Justi,  Geschichte  des 
altén  Persien  (Berlin  1879)  ;  Nöldeke.  Aufsiitze  zur  persichen 
Geschichte  (Leipzig  1887)  :  Curson,  Persia  and  the  Persian 
question  (London  1892);  Morgan,  Mlssion  scientifique  en  Perse 
(Paris  1894)  ;  Wilson  8.  G.,  Persian  life  and  customs,  London 
189G ;  Adams,  Persia  by  a  Persian,  u.  o.  1900 ;  Wilson, 
Handbook  for  travellers  in  Asla  Minor,  Transcaucasia, 
Persia  etc,  u.  o.  í895  ;  Hediu  8.,  Zu  Land  nach  Indien, 
Leipzig  1909  ;  Aubin,  La  Perse  d'aujourdhui,  Paris  1908  ;  v. 
Gutschmid,  Geschichte  Irans  und  seiner  NachbarlSnder  seit 
Alexander  d.  Gr.,  Tübingen  1888  ;  Tomaschek,  Zur  historl- 
schen  Topographie  von  Persien,  Wien  1883—85,  2  rész  ; 
Krahmer,  Die  Beziehungen  Russlands  zu  Persien,  Leipzig 
1903  ;  Browne,  The  Persian  revolution  of  1905—1909,  Lon- 
don 1910.  Ezeken  kívül  számos  cikk  a  Petermanns  Gepgra- 
phische  Mitteilungen-ban.  Magyar  nyelven  Vámbénj  Ármin 
foglalkozott  legtöbbet  P.-val ;  idevágó  fömlive :  Vándor- 
lásaim és  élményeim  P.-ban,  Budapest  1867 ;  továbbá 
Oroszok  a  perzsa  tengeröbölben,  Budapesti  Szemle,  1902 : 
Mihalovlts  Béla,  Egy  év  P.-ban,  Székelyudvarhely  1903.  — 
A  legjobb  térképek  a  londoni  földrajzi  társaság  kiadásá- 
ban megjelent :  Persia,  Afghanistan  and  Beludzsistan 
1 : 3.800,000,  1892 ;  továbbá  Holdich,  Map  of  Persia  : 
1  :  1.013,730,  London,  India  Office  1897. 

Pes  (lat.)  a.  m.  láb  (1.  o.).  —  Pes  calcaneus, 
P.  equinus,  P.  plantis,  valgus,  1.  Láhelferdülé- 
sek.  —  P.  variis,  1.  Dongaláb. 

Pesade  (franc,  ejtsd:  pözád),  a  ló  szabályszerű, 
betanított  ágaskodása.  Az  ú.  n.  spanyol  iskolának 
egyik  gyakorlata.  A  ló  hátsó  lábait  csaukban  jól 
meghajtja,  helyben  marad  s  nyugodtan  emeli  föl 
elejét. 

Pesante  (olasz),  zenei  műszó,  a.  m.  hangsú- 
lyozva, megfontoltan,  nehézkesen  játszva. 

Pesaro,  fővárosa  P.  e  ürbiuo  olasz  tartomány- 
nak, püspökség  székhelye  az  Adria  mellett,  a  Fo- 
glia  torkolatánál,  termékeny  síkon,  (i9i3)  27,881 
lak.  Ipara :  agyagání,  selyemszövet,  gép,  vasárú- 
gyártás. Van  kéníiuomítója.  Kereskedelmét  élénk 
forgalmú  kikötőjén  át  5— 6(X)  hajó  bonyolítja  le; 
a  kiviteli  cikkei  főleg  bor,  gyümölcs,  selyem,  bőr, 
sajt,  vas  és  ólom.  Kiválóbb  épületei :  a  Foglián 
átvezető  római  híd ;  a  San-Francesco-templom 
gót  portáléval  és  G.  Bellini  trónuson  ülő  madon- 
nájával (1475) ;  a  hercegi  palotát,  ma  prefek- 
tura,  (1455.)  a  Sforzák  kezdték  építeni;  a  Palazzo 
Almerici  az  Ateneo  Pesaresevel  magába  fog- 
lalja az  Olivieri  könyvtárt  (55,000  köt.,  6000  fü- 
zet, 3000  kézirat),  egy  kis  levéltárt,  régiségtárt, 


majolika-gyűjteményt  és  természetrajzi  gyűjte- 
ményt. Szobor  hirdeti  aP.-ben  született  Rossini  em- 
lékét. Iskolái  közül  fontosahbak :  a  műszaki,  a 
f  öldmivesiskola,  a  papnevelőintézet,  az  anatómiai 
és  állatorvosi  iskola,  a  zenekonzervatórium,  van 
színháza  és  elmebetegek  intézete.  P.-től  3  km. -re 
a  Monté  Santo-Bartolón  van  a  Villa  Imperiale 
(1464),  az  urbinoi  hercegek  egykori  nyári  laka, 
értékes  freskókkal.  P.,  eredetileg  Pisaurum,  az 
umbriaiak  és  etruszkok  lakóhelye  volt ;  Kr.  e  184. 
óta  római  gyarmat,  a  keleti  gótok  uralma  alól  az 
exarchátushoz  került,  755.  Pipin  a  szentszék- 
nek ajándékozta.  1285.  a  Malatesták,  1445,  a 
Sforzák,  1512.  a  Roverek  birtokába  jutott  és 
1631—1860.  a  pápai  államhoz  tartozott.  A  Rove- 
rek korában  tudományos  és  művészeti  központ 
volt. 

Pesaro  e  ürbino,  olasz  tartomány  az  Adriai- 
tenger, Ancona,  Perugia,  Arezzo,  Firenze,  Porli 
és  San  Marino  köztársaság  közt,  területe  2895  km-, 
(1915)  270,676,  1  km2-re  96  lak.  Járásai  Pesaro  és 
Urbino.  Fővárosa  Pesaro  (1.  o.). 

Pesauer,  1.  Pisauer. 

Pescadero,  tengeri  fürdő  Kalifornia  észak- 
amerikai államban,  a  Csendes-óceán  mellett. 

Pescadores-szigetek,  1.  Pong-hu. 

Pescara  (ejtsd :  peszkára),  1.  (az  ókori  Aternus), 
140  km.  hosszú  folyó  Közép-Olaszországban ; 
Aterno  néven  Aquila  tartományban  ered,  fölveszi 
a  Giziót,  ettől  kezdve  neve  P.,  Popoli  alatt  át- 
tör az  Abruzzókon  és  az  Adriáig  határ  Terama 
és  Chieti  tartományok  közt.  —  2.  P.  (az  ókori 
Aternum),  megerősített  kikötőváros  Chieti  olasz 
tartományban,  az  Adria  és  a  P.  torkolata  mellett,. 
(1911)  9014  lak. 

Pescara  (ejtsd:  peszkára),  Femando  Francesco 
de  Aválos,  marchese  de,  hadvezér,  szül.  Nápoly- 
ban 1490.,  megh.  1525  dec.  2—3.  éjjelén.  Előkel6 
spanyol  családból  származott  s  a  császári  seregbe 
lépett.  1521-ben  Milánót  foglalta  el  a  franciáktól,. 
1525.  pedig  a  győzelmes  páviai  csatának  volt 
egyik  vezére.  Ezután  az  összes  császári  hadak  fő- 
vezérévé nevezte  ki  V.  Károly,  de  nemsokára 
meghalt.  Neje  Vittoria  Colonna  a  híres  költőnk 
volt. 

Pescatori,  1.  Borromei  szigetek. 

Pe§cenica,  adók.  Zágráb  vm.  sziszeki  j.-ban,. 
a9io)  1066  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pescennius  Niger,  kiváló  római  hadvezér,  kit 
Pertinax  császár  megöletése  után  a  szíriai  légiók 
Kr.  u.  193.  császárrá  kiáltottak  ki.  De  ugyanek- 
kor Clodius  Albinust  Britanniában,  Septimius 
Severust  pedig  a  Duna  mellett  kiáltották  ki  a 
légiók  császárrá.  Ez  utóbbi  legközelebb  érvén  Ró- 
mát, erélyesen  foglalta  el  a  trónt  s  mialatt  Albi- 
nust ravaszul  hitegette,  P.-t  többször  megverte  és 
Antiochiánál  üldözőbe  véve,  194.  megölette. 

Pesceno,  adók.  Várasd  vm.  zlatari  j.-ban,  (i9io) 
1390  horvát  lak.(Tr.  SzHSz.) 

Pesch,  1.  Ghristian,  Jézus  tiirs.  teológus,  szül. 
Mülheimben  1853  máj.  25.  1884-ben  tanár  Ditton 
Hallban,  1895.  Balkenburgban.  Művei :  Praelectio- 
nes  dogmaticae  (9  köt.  1900— 1910,  több  kiadás); 
Theologische  Zeitfragen  (1906—1908)  stb. 

2.  P,Heinrich,  Jézus  társ.  teológus,  szül.  Köln- 
ben 1859  szept.  17.  Müvei:  Liberalismus,  Sozialis- 


Peschel 


367     — 


Pesky 


mus  und  christlische  GeseUschaf  tsordniing  (3  köt. 
1899—1901);  Lehrbuch  der  Nationalökonomie 
(3  köt.  1905—1908)  stb. 

3.  P.,  Tilmann,  Jézus  társ.  teológus,  P.  2.  test- 
vérbátyja, szül.  Kölnben  1836  febr.  1.,  megh.  Bal- 
kenburgban  1899  okt.  18.  Müvei:  Phüosophia 
Lacensis  8  köt.  és  pedig :  Institutiones  phil.  natu- 
rális (2  köt.  1880),  Inst.  logie.  (3  köt.  1888-89), 
Inst.  psycholog.  (3  köt.  1896—98) ;  Grossewelt- 
rátsel  (2  köt.  1883) ;  Die  moderné  Wissensch.  betr. 
in  ihrer  Grundfeste,  Haltlosigkeit  der  modern. 
Wissensch.  (Kant  philosophiája  ellen) ;  Christl. 
Lebensphilos.  (1895) ;  Das  religiöse  Lében  c.  el- 
mélkedő és  imakönyve  (13.  kiad.  1906),  magyar 
fordítása:  Az  istenes  élet  (Temesvár  1897  és  1899), 

Peschel,  1.  Etnil,  német  költő  és  tudós,  szül. 
Drezdában  1835  júl.  6.,  megh.  u.  o.  1912  jún.  29. 
Tanulmányait  szülővárosában,  Oxfordban  és  Nev^^ 
Yorkban  végezte  s  modern  filológiával  foglal- 
kozott. 1871— 75-ben  ő  alapította  a  drezdai  Kör- 
ner-muzeumot  s  midőn  azt  1885.  a  város  átvette, 
annak  igazgatója  lett.  A  Körner-ereklyék  össze- 
gyűjtése legnagyobb  érdeme.  A  Zrínyi- drámával 
ifoglalkozva  szerette  meg  hazánkat  és  nagy  ér- 
deme a  magyarság  helyes  ismeretének  terjesz- 
tése. A  millenniumkor  3  hónapig  tartózkodott  ha- 
zánkban és  azontúl  sok  tudóst  kalauzolt  ide.  Szép- 
irodalmi munkája :  Wer  Kinder  liebt.  Reminis- 
eenzen  (1873). 

2.  P.,  Oscar,  német  geográfus,  szül.  Drezdában 
1826  márc.  17.,  megh.  Lipcsében  1875  aug.  31. 
1854f — 71-ig  szerkesztette  az  Auslandot,  ekkor 
lett  a  lipcsei  egyetem  földrajz-tanárává.  Főbb 
munkái :  Geschichte  des  Zeitalters  der  Entdeckun- 
gen  (1877,  2.  kiad.) ;  Geschichte  der  Erdkunde 
bis  auf  Humboldt  u.  Ritter  (2.  kiad.  1877) ;  Neue 
Probleme  der  vergleichenden  Erdkunde  (4.  kiad. 
1883) ;  Völkerkunde  (6.  kiad.  1885) ;  halála  után 
jelentek  meg  értekezései  (Abhandlungen,  1877— 
79.  3  köt.) ;  Physische  Erdkunde  (2.  kiad.  1883— 
85.  2  köt.) ;  Europáische  Staatenkunde  (1880,  csak 
az  l.köt.).  V.  ö.  Hellívald,  P.  0.  (Augsburg  1876). 

Peschel-féle  csövek,  elektromosvezeték-sze- 
relési anyag.  Hasított  acél  cső,  beégetett  fekete 
lakkbevonattal,  melybe  vakolat  fölött  és  alatt 
elektromos  gummiérvezetékeket  húznak  be.  A  ha- 
sadék szellőztetés  által  megakadályozza  a  lecsa- 
pódó víznek  képződését  a  csőben,  mert  a  hasadé- 
kos oldalt  lefelé  szerelik  s  az  esetleg  benyomuló 
víz  is  lefolyhat.  A  csövet  nemcsak  vezetékvédésre, 
hanem  áramvezetésre  is  lehet  használni. 

Peschiera  sul  Lago  di  Garda  (ejtsd :  peszkiera), 
vár  Verona  olasz  tartományban,  a  Garda- tó  DK.-i 
partján,  a  Mincio  kifolyásánál,  (1911)  2942  lak. 
Rivába  gőzhajójáratokkal.  P.,  a  középkori  Fis- 
caria,  Pischeria,  1405-től  a  velenceieké,  1796-tól 
az  osztrákoké,  1866  óta  Olaszországé.  Az  olasz 
vámégyszög  ÉNy.-i  csúcsa. 

Peschka,  Gustav  Adolf,  cseh  matematikus, 
gépészmérnök,  szül.  Joachimsthalban  (Csehor- 
szág) 1830  aug.  30.,  megh.  Bécsben  1903  szept. 
1857-ben  Lembergben,  1864.  Brünnben.  1891-ben 
a  technikai  főiskolán  Bécsben  tanár.  Művei :  Freie 
Perspektive  (centrális  projekció)  in  ihrer  Begrün- 
dung  und  Anwendung  (Koutny  B.-vel,  Hannover 
1868,  3.  kiad.  P.  eeyedül,  Leipzig  1888,  2  köt.) ; 


Kotierte  Ebeneu  (Projektionen)  und  derén  Anwen- 
dung (Brünn  1877) ;  Darstellende  und  Projektive 
Geometrie  (4  köt.,  Wien  1883—85) ;  Die  centrale 
Projection  (2  köt.,  1888). 

Peschkau,  Emil,  német  író,  szül.  Bécsben  1856 
febr.  19.  Egy  ideig  mint  mérnök  működött,  de 
aztán  teljesen  a  hírlapírásra  adta  magát.  Irt  ver- 
seket (Traum  und  Lében,  Frankfurt  a/M.  1884), 
humoreszkeket,  tanulmányokat,  novellákat  (Le- 
bensrátsel,  Leipzig  1893)  s  regényeket  (Die 
Reichsgrafen  von  Walbeck  1884 ;  Noras  Román 
1891 ;  Die  Stadtfraubas  1902  stb.). 

Peschky,  1.  Pesky. 

Pescia  (ejtsd :  pessa),  város  és  püspöki  szókhely 
Lucca  olasz  tartományban,  az  Amóba  folyó  P. 
mellett,  (1911)  18,102  lak.  XIV.  sz.-beli  székesegy- 
házzal, Baldassare  Turini  síremlékével.  Régi  kő- 
falmaradványokkal és  a  XIII.  sz.-beli  Pretoria- 
palotával. 

Pescina  (ejtsd :  pesina),  város  és  püspöki  szék- 
hely Aquila  olasz  tartományban,  (1911)  10,319  lak. 
Van  székesegyháza  és  szemináriuma. 

Pesellino,  tk.  Francesco  di  Stefano  GiuocJii, 
olasz  festő,  szül.  Firenzében  1422.,  megh.  u.  0. 
1457.  Nagyatyjának  Giuliano  Pese?^o-nak(1367- 
1447)  tanítványa  volt,  s  hatott  rá  Filippino  Lippi 
is.  Főleg  kisebb  méretű  képeket  s  menyasszonyi 
ládákat  (cassone)  festett. 

Peselnek,  község,  1.  Kézdikövár. 

Peseta  (ejtsd:  peszeta),  spauyol  pénzegysóg,  a 
frankkal  egyenlő  értékű  =  0*952  K.  5  P.  =  1 
peso  V.  piaszter. 

Peshawar,  1.  Pisauer. 

Pes  liypocainpi^  maíor,  1.  Ammonszarv. 

Pesina,  Tomás  z  Cecliorodu,  cseh  történetíró, 
szül.  Pocatekben  (Csehorsz.)  1629  dec.  11.,  megh. 
Prágában  1680  febr.  2.  Főműve :  Mars  Moravicus, 
melyben  Morvaország  történetét  írja  le  1526-ig. 

Peske  Géza,  festő,  szül.  Kelecsényben  (Nyitra 
vm.)  1859  jan.  22.  A  müncheni  akadémián 
1877-től  fogva  Benczúr  Gyula  és  Löfftz  iskolájá- 
ban tanult  és  korán  népszerűvé  lett  a  gyermek- 
életből vett  képeivel,  amelyek  különféle  reproduk- 
cióban világszerte  elterjedtek.  E  nemű  művei  kö- 
zül való  a  Forró  (sült  burgonyát  hűtő  gyermek), 
a  Szépművészeti  Múzeumban;  a  Házi  árestom 
Luitpold  bajor  rógensherceg  gyűjteményében. 
1894-ben  Budapestre  tette  át  lakását  s  itt  számos 
illusztrációt  is  rajzolt  hetüapok  számára. 

Pesky  (Peschky),  művészcsalád,  három  tag- 
járól van  tudomásunk:  az  öreg  P.,  aki  1821 
táján  még  élt  és  Schams  szerint  díszítő-  és  freskó- 
festő volt,  életrajzi  adatai  ismeretlenek.  Ennek 
fia,  P.  József  festő,  szül.  Budapesten,  számos 
arcképet  festett  (Kölcsey  1834,  Raics  János  ka- 
nonok 1829,  Kubinyi  Péter  stb.),  azonkívül  sok 
vidéki  város  templomát  látta  el  oltárképekkel.  Az 
ő  fia  P.  Ede,  szül.  Budapesten  1835  dec.  10., 
megh.  Brassóban  1910  febr.  11.,  atyja  műhelyé- 
ben tanult,  oltárképeket,  akvarelleket  festett. 
1871-ben  Bécsbe  költözött,  ahol  teldntólyes  va- 
gyonát elvesztvén,  1881.  Bukarestben  telepedett 
le,  s  ott  igen  kiterjedt  munkásságot  folytatott. 
Mecénásai  közé  tartozott  a  királyi  udvar  is  ;  szá- 
mos, a  romáft  népélet  típusait  ábrázoló  festménye 
részint  a   bukaresti  múzeumba,  részint  gazdag 


Pesne 


368 


Pestaiozzi 


bojárcsaládok  birtokába  került.   Öreg  napjaira 
Brassóba  vonult  vissza.  V.  ö.  Művészet  1910. 

Pesne  (ejtsd :  pén),  Antoiue,  francia  festő,  szül. 
Parisban  1683  máj.  23.,  megh.  Berlinben  1757 
aug.  5.  Atyjának,  P.  Thomas  festőnek  és  nagy- 
bátyjának, Charles  de  la  Fossenak  tanítványa, 
utóbb  Rómában  és  Velencében  tanult,  1710.  Ber- 
linbe ment,  hol  porosz  udvari  festő  és  az  aka- 
démia igazgatója  lett.  Főleg  képmásokat  festett, 
amelyek,  néha  genreszerű  felfogással,  e  műfaj  leg- 
jobb egykorú  termékei  közé  tartoznak.  Műveinek 
nagy  része  a  berlini  Kaiser  Friedrich-muzeum- 
ban,  a  potsdami  királyi  kastélyokban  és  a  drezdai 
képtárban  van. 

Peso  (spanyol  és  olasz,  ejtsd :  pezo)  a.  m.  da- 
rab, tehát  al  F.  a.  m.  darabszámra,  ellentét- 
ben az  al  tjmrco  (súly  szerint)  jelzéssel.  Olasz- 
országban régebben  súlymérték  volt,  míg  Spa- 
nyolországban különbözőképen  szerepelt.  Innen 
terjedt  el  mint  pónzegység  (P.  duro)  Amerikában 
és  eredetét  képezi  a  világkereskedelemben  elter- 
jedt dollárnak  és  piaszternek.  Dél-Amerika  sok 
államában  (Argentína,  Bolívia,  Chile  stb.)  ma  is 
a  pénzegység  szerepét  tölti  be.  Értéke  rendesen 
5  frank. 

Pessariuiu  (lat.),  1.  Méhgyürü. 

Pessina  (ejtsd :  pesszina),  Mirico,  olasz  jogtudós, 
szül.  Nápolyban  1828.,  megh.  ugyanott  1916 
szept.  24.  Az  184:8-iki  eseményekben  kompromit- 
tálva lóvén,  a  Bourbonok  a  királyságból  száműz- 
ték s  a  bolognai  egyetemen  működött,  mint  az 
alkotmányjog  tanára.  1861-ben  Nápolyba  vissza- 
térve, az  ottani  egyetemen  a  büntetőjog  tanára 
lett  s  képviselővé  választották.  A  Magyar  Tud. 
Akadémia  1899.  külső  tagjává  választotta  meg. 

Pessinus,  ókori  város  Kis-Ázsiában,  Galatíá- 
ban,  a  Sangarios  mellett ;  ismeretes  mint  Kybele 
tiszteletének  központja  és  főhelye.  A  templomban 
az  istenasszonynak  egy  ősrégi  fa-  v.  kőképmása 
volt,  amelyről  a  hagyomány  azt  tartotta,  hogy  az 
égből  esett  le,  és  amelyet  utóbb  204.  Kr.  e.  Ró- 
mába vittek.  P.  romjai  a  mostani  Szivri-Hísszár 
mellett  láthatók. 

Pessium  (ITeamov),  Jazygia  egyik  városa  volt, 
melyet  némelyek  egynek  vettek  a  mai  Pesttel ; 
ami  már  csak  azért  sem  valószínű,  mert  a  ró- 
maiak közvetlenül  a  Duna  balpartján  nem  tűr- 
ték meg  a  barbárok  városait. 

Pesszimizmus  (a  lat.  pessinms  a.  m.  legrosz- 
szabb-ból),  tágabb  nyelvhasználatban  a  hajlandó- 
ság a  dolgokat  fekete  színben  látni,  az  embe- 
rekben nem  bízni,  a  jövő  eshetőségei  közül  a 
rosszabbakat  várni,  általában  a  figyelmet  az  élet 
bajaira  fordítani.  Ellentéte  az  optimizmus.  t^]&\)- 
ban  főleg  az  angol  Byron  és  az  olasz  Leopardi  ta- 
lálkoznak az  élet  megvetésében,  sötét,  vigasztalan 
P.  kifejezésében.  A  filozófiai  P.,  melynek  legfőbb 
képviselői  Schopenhauer  és  Hartmami,  rendszerbe 
szedi  ezt  a  meggyőződést.  Schopenhauer  azt  ta- 
nítja, hogy  a  világ  mivolta  vak,  esztelen  akarat, 
az  értelem  ennek  az  akaratnak  csak  másodrendíi 
szülöttje,  szolgája;  ily  világnak  nincs  kedves, 
mosolygó  képe,  nincs  igazi  értelme,  nincs  értéke ; 
jobb  volna,  ha  nem  volna.  Ennek  megfelel  azután 
Schopenhauer  lélektana.  Minden  élvezet  csak  az 
íikarat  kielégítése,  akarni  annyit  tesz,  mint  szük- 


séget szenvedni,  az  akarat  kielégítése  tehát  csak 
negatív  valami,  szenvedés  megszüntetése,  ami 
sokkal  gyengébb  érzelem,  mint  a  szenvedés  (innét 
van,  hogy  Dante  a  pokol  számára  rikító  színeket 
talált  a  tapasztalatban,  de  a  mennyország  rajza 
szegényes) ;  azonf  ölül  pedig  az  akarat  telhetetlen, 
minden  kielégítése  új  vágyakat,  új  szenvedéseket 
kelt.  Hasonlókép,  de  kevés  eredetiséggel,  ámbár 
más  végső  eredménnyel  de  nagy  írói  verve-vel 
hirdeti  Hartmann  a  P.-t.  Kevésbbé  rendszeresek  a 
P.  ama  formái,  melyek  az  emberi  természet  ja- 
víthatatlan rosszaságára,  v.  a  létért  való  harc 
kipusztíthatatlan  kegyetlenségeire,  v.  a  nemzet- 
gazdasági viszonyok  szükséges  rosszabb  fordula- 
tára alapítják  kétségbeesésüket  (politikai,  er- 
kölcsi, zoológiai,  nemzetgazdasági  P.)  A  P.-nak 
főleg  Schopenhauer  óta  nagy  irodalma  van.  V.  ö. 
Alexander  Bernát,  A  XIX.  sz.  P.-a ;  E.  v.  Rart- 
Tíiann,  Zur  Geschichte  und  Begründung  d.  P.  (2. 
kiad.  1892). 

Pest,  1.  Kemence. 

Pest,  eredetileg  valószínűleg  a  Gellérthegj- 
neve,  a  szó  barlangot,  vagy  —  mint  a  pécs  szó  — 
kősziklát  jelentvén  a  szlávoknál.  A  magyarok 
ezt  a  szláv  szót  az  itt  levő  rév  mellett  alakult 
magyar-bolgár  helységre  nézve  is  megtartották, 
de  már  mész-  vagy  tégla-kemence  értelmében 
használták.  így  nevezik  a  németek  Pestet  még 
1235.  is  Ofennek  (1.  o.)  s  így  írja  1586.  is  egy 
oklevél  téglakemencónek  a  pestet.  V.  ö.  Sálamon, 
Budapest  története  (II.).  L.  Budapest,  Kispest, 
Újpest. 

Pest  vármegye,  1.  Fest-Pilis-Solt-Kükun  vm. 

Pestaiozzi  (ejtsd :  pesztaiocci),  JoJiaun  HeinricTi, 
svájci  pedagógus,  szül.  Zürichben  1746  jan.  12., 
megh.  Bruggban  (Aargau)  1827  febr.  17.  Olasz 
eredetű,  de  már  a  reformáció  korában  elnémete- 
sedett családból  származott.  Apja  orvos  volt  és 
korán  meghalt.  Félénk  és  gyámoltalan  gyermek 
volt,  amiért  tanulótársai  sokat  gúnyolódtak  vele. 
Kezdetben  a  papi  pályára  készült,  majd  Rousseau 
eszméinek  hatása  alatt  jogi  tanulmányokat  akart 
végezni,  végül  pedig  gazdálkodó  lett.  Brugg  kö- 
zelében bh'tokot  vásárolt  (1768)  s  elnevezte  Neu- 
hofnak.  A  gazdálkodásba  csakhamar  belebukott  s 
így  célját,  a  népnyomor  enyhítését,  nem  érhette 
el.  Ekkor  (1774)  birtokán  nevelőintézetet  nyitott 
szegény  gyermekek  számára.  De  csak  6  évig 
tudta  fentartani  intézetét.  1780— 90-ig  irodalmi- 
lag foglalkozott  a  népnevelés  nagy  problémájá- 
val. Ebből  az  időből  való  egyik  nevezetes  műve, 
a  Lienhard  und  Gertrúd  c.  regény,  melyet  a  nép 
számára  írt  (1781).  Minthogy  nem  voltak  jó  nép- 
iskolák, P.  a  népnevelést  az  anyák  kezébe  akarta 
helyezni  s  Gertrudban  megrajzolta  a  pedagógus- 
anya eszményképét.  A  könyv  egyszerre  híressé 
tette  szerzője  nevét.  P.  folytatásokat  is  írt  hoz^á 
(II.  r.  1783,  m.  r.  1785,  IV.  r.  1788),  de  ezeknek 
már  nem  volt  akkora  sikeilik.  Nemsokára  ismét 
a  gyakorlati  nevelés  terére  lépett.  1799-ben  el- 
hagyott árva  gyermekeket  nevel  a  stanzi  kolos- 
tor épületében,  1800— 1803-ig  pedig  Biirgdoi*fl)an 
tanít.  Ekkor  írja  főművét:  Wie  Gertrúd  ihre 
Kinder  lehrt?  (1801)  s  részletesen  kifejti  benne  a 
nevelésre  és  tanításra  vonatkozó  gondolatait. 
1804-ben  Münchenbuchseebe,  a  következő  évben 


Pestera 


—     869 


Pesti  Hazai  Első  Takp.  Egyes. 


Yverdonba  (Kerten)  költözött  iskolájával,  mely 
ekkor  már  európai  hírre  tett  szert.  Sok  előkelő 
látogató  megfordult  bemie,  külföldi  pedagógusok 
(Herbart),  emberbarátok,  államférfiak  is  felkeres- 
ték. Hazánkból  is  jártak  ott  többen,  Brunswick 
Teréz  grófnő  és  mások.  A  porosz  kormány  tanító- 
jelölteket küldött  ki,  hogy  P.  módszerét  meg- 
ismerjék s  a  porosz  elemi  iskolákban  meghono- 
sítsák. Azonban  az  iskola  1825.  már  megszűnt, 
mert  egj^enetlenkedés  tört  ki  a  tanítói  karban.  P. 
visszavonult  Neuhofba,  megírta  utolsó  müvét: 
Schwanengesang  (1826),  melyben  még  egyszer 
■összefoglalta  azokat  az  eszméket,  melyek  egész 
életén  át  vezették.  Birrben  temették  el ;  Zürich- 
ben és  Yverdonban  szobor  hirdeti  emlékét.  Szü- 
letésének százéves  fordulóján  síremléket  állítot- 
tak neki.  P.  a  szegény  nép  siralmas  helyzetének 
nevelés  ós  oktatás  által  való  megjavítását  tűzte 
ki  életfeladatául.  Sajnálta  a  nyomorult  népet  és 
segíteni  akart  rajta.  Az  emberi  képességek  kifej- 
lesztése, emberképzés  volt  a  célja.  Pedagógiája 
szociálpedagógia,  mert  tekintetbe  veszi  az  emberi 
közösségek  különböző  formáit  (család,  polgári 
tözössóg,  emberiség).  Az  oktatásban  a  szemlélet- 
ből indult  ki,  mint  Rousseau,  Comenius  és  a  fllan- 
ti'opisták,  de  nem  állapodik  meg  az  érzéki  észre- 
vételnél ;  az  oktatás  célját  a  világos  fogalom- 
alkotásban látja,  elemi  eszközeit  pedig  ezekben 
jelöli  meg :  szám,  forma,  beszéd.  Inkább  az  elmé- 
let, az  eszmények  embere  volt,  mint  a  gyakor- 
laté, de  örök  érdeme  marad,  hogy  a  népnevelés 
fontos  ügye  iránt  másokban  is  lelkesedést  tudott 
kelteni.  Eszméinek  és  módszerének  sok  lelkes  híve, 
sok  ellenzője  is  akadt  s  munkássága  nyomán 
egész  külön  népiskolai  pedagógia  keletkezett. 
Összes  műveinek  legjobb  kiadása  a  Seyff arth-f éle 
(Liegnitz  1899—1902,  12  köt.);  szemelvényes  ki- 
adás életrajzzal  a  Fr.  Maun-féle  4:  kötetben  (Bib- 
iiothek  pádagogischer  Klassiker,  Langensalza 
1897)  és  a  P.  Natorp-f éle  3  köt.  (Gresslers  Klassi- 
ker der  Pádagogik,  u.  o.  1905) ;  magyarul  Zsen- 
(jeri  Samu  fordításában  megjelent  Lénárd  és 
Gertrúd  (3  köt.,  Budapest  1878)  és  P.  válogatott 
művei  (4  köt.,  Budapest  1881—84). 

Pestera,  kisk.  Fogaras  vm.  törcsvári  j.-ban, 
<i9io)  880  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pestere  (utóbb  Körösbarlang),  kisk.  Bihar 
vm.  élesdi  j.-ban,  (1910)  657  román  és  magyar 
lak. ;  határában  van  az  Igriczi-harlang,  melyben 
sok  őskori  állati  csontot  találtak.  (Tr.  R.) 

Pester  Lloyd,  budapesti  német  napilap.  A  Pesti 
Lloyd-társulat  alapította  1854.,  eredeti  célja  volt 
a  magyar  kereskedelmi  érdekek  szolgálata.  Első 
szerkesztője  Wdsz  János  volt,  azután  RotJifeld 
Sámuel.  Midőn  a  magyar  politikai  élet  új  életre 
kelt,  a  P.  csakhamar  Magyarország  vezető  poli- 
tikai napilapja  lett,  egyszersmind  összekötő  kapcsa 
Magyarországnak  a  nyugat  gazdasági  és  szellemi 
életével.  1867-ben  Falk  Miksa  vette  át  a  szer- 
kesztést, aki  Deák  Ferenc  politikáját  követte; 
az  ő  nevéhez  fűződik  a  lap  szellemi  és  anyagi  f öl- 
londülése.  Falk  Miksa  visszalépése  után  Singer 
Zsigmond  ós  Veigelsberg  Leó  álltak  a  lap  élére ;  az 
utóbbinak  tragikus  halála  után  Singer  Zsigmond 
maga  vezette  a  lapot.  Halála  után  a  társulat 
Vészi  Józsefet  bízta  meg  a  lap  vezetésével,  aki  a 

Jtévai  Nagy  Lea&cona.  XV.  köt. 


Falk  és  Singer  által  kijelölt  hagyományos  irányt 
követve,  egyúttal  a  magyar  kultúra  és  irodalom 
tüzetesebb  felkarolását  és  a  külfölddel  való  meg- 
ismertetését tekinti  egyik  fő  feladatának. 

Pestes,  kisk.  Szohaok-Doboka  vm.  dési  j.-ban, 
(1910)  269  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pesthidegkútjcsinos  fekvésű  nagyk.  Pest-Pilis- 
Solt-Kiskun  vm.  pomázi  j.-ban,  (1920)  4196  túlny. 
magyar  lakossal,  újabban  keletkezett  villatele- 
pekkel (Remetekertváros,  Szögliget,  Széphalom 
stb.),  postahivatallal  és  telefonállomással.  A  török 
uralom  alatt  elpusztult,  utóbb  a  Szunyoghés  Stein- 
bach  családok  birtoka  volt ;  határában  van  JSe- 
meíe-ikfárm  búcsú  járóhely  és  régi  remete-barlang. 

Pesthy  Gábor  (helytelenül:  Pesti Mizsér),  régi 
magyar  író,  szül.  Pesten  1510  táján,  megh.  való- 
színűleg 1542—1550  között.  Egy  miser- tatár 
eredetű  családból  származott,  innen  a  régebben 
családnévnek  tartott  Mizsér  név.  A  bécsi  egyete- 
men teológiát  tanult  1536—1538  körül,  de  a  papi 
pálya  helyett  humanista  tanulmányainak  élt.  Éle- 
tét továbbra  sem  ismerjük  pontosan,  csak  azt  tud- 
juk, hogy  nem  egy  személy  azzal  a  P.-vel,  aki  ez 
idétt  gyulafehérvári  kanonok  és  ugocsai  főespe- 
res  volt,  de  nem  is  volt  protestáns,  mint  sokáig 
gondolták,  hanem  szabadabb  szellemű  katolikus. 
Utoljára  1542-ből  van  róla  hlr,  mikor  mint  Iza- 
bella királyné  udvari  embere  Kassáról  három  lá- 
dát szállít  Erdélybe.  Irodalmi  munkássága  három 
évre  terjed.  1536-ban  lefordította  s  kiadta  az  JJj 
Testamentum- oi,  melyben  a  szentírásnak  Eras- 
mus-féle  szövegét  fordítja  korához  képest  meg- 
lepően fejlett  nyelven  (újra,  hasonmáskiadásban 
1895),  ugyanakkor  átültette  Esopus  fabuláit 
185  mese  a  korabeli  külföldi  gyűjteményekből 
rövid,  világos  prózában,  értékesítve  benne  a  nép- 
nyelv sok  érdekes  fordulatát,  a  tanulságokat  8 
soros,  nehézkes  versikékbe  foglalja.  E  mesegyűj- 
temény első  irodalmunkban.  Két  évvel  utóbb 
(1538)  jelent  meg  hatnyelvű  szótára,  Nomencla- 
tura  sex  llnguarum,  latin,  olasz,  francia,  cseh, 
magyar  és  német  szavak  jegyzéke  64  tárgyi  cso- 
portba különítve,  melyben  egy  eddig  ismeretlen 
német  kiadású  ötnyelvű  szótárt  bővített  ki  a  meg- 
felelő magyar  szavakkal.  Bár  szókincse  csekély  és 
a  magyar  szavak  gót  betűkkel  vannak  nyomtatva, 
elterjedt,  iskolákban  is  használták,  úgy  hogy 
még  három  új  kiadásáról  tudunk  a  XVI.  sz.-ban. 

Pesti  Biztosító  Intézet,  1.  Fonciére. 

Pesti  Divatlap,  társadalmi,  szépirodalmi  és  mű- 
vészeti hetilap ;  megjelent  Vahot  Imre  szerkeszté- 
sében 1844  jul.  6.— 1848  jún.  25.  írók  és  művészek 
arcképeivel,  színpadi  képekkel,  hangjegyekkel. 
Egy  ideig  (1844—46)  Petőfi  volt  a  segédszerkesz- 
tője. 1848  közepétől  végéig  Bvdapesti  Divatlap 
címmel  folytatta  Vahot,  ekkor  végleg  megszűnt. 

Pesti  Hazai  Első  Takarékpénztár  Egyesület ; 
alapították  1840.  Megalapítása  Fáy  András  ér- 
deme, aki  társadalmi,  irodalmi  úton  és  törvény- 
hatósági gyűlésekben  agitált  létrehozása  érde- 
kében. Kezdetben  tisztán  humanisztikus  intéz- 
mény volt ;  az  alapítók  nagy  része  a  birtokos  ne- 
mességből került  ki.  1844-ben  részvénytársasággá 
alakult.  Üzletmenete  folyton  gyarapodott  és  pél- 
dájára a  vidéken  is  megindult  a  takarékpénztá- 
rak alakítása.  Az  1848— 49-i  szabadságharc  kö- 


Pesti  Hengermalom-Társaság 


370 


Pesti  Lloyd-társulat 


vetkezményei  megrendítették  helyzetét;  de  a 
veszteségeket  még  az  abszolút  korszak  ideje  alatt 
helyrepótolhatta  s  az  alkotmányos  korszakban  az 
intézet  gyors  fejlődésnek  indult.  1868-ban  az  alap- 
tőkét 1  millió  forintban  állapították  meg,  de  már 
1872.  2.400,000  frtra  emelték.  Újabb  tőkeemelé- 
sekkel 1890.,  1894,  1904,  1910.,  1917.  jan.  és 
végül  1917.  szept.-ben  és  1922.  márcz.  30.  az 
alaptőkét  50  millió  K-ra  növelték;  a  részvény 
névleges  értéke  2000  K.  Rendes  tartalékalapja 
1921  véírén  100.000,000  K.  KiUön  tartalékalapja 
15.726,041  KRendkívüU  tartalékalapja  80.000000 
K.  Agio  tartalékalapja  10.511,388  K.  Központi 
épület  tartalékalap  ia  3.500,000  K.  Nyugdijalapja 
12.096,077  K.Budapesti  házainak  értéke  13.320,000 
K.  Takarékbetét  700.143,315  K.  Folyószámla- 
betét és  hitelezők  1,858.720,203  K.  Forgalom- 
ban lévő  zálogleveleinek  és  kötvényeinek  ösz- 
szege  meghaladta  a  450  millió  K-t.  Váltótáreája 
379.721,994  K.  Az  értékpapírokra  nyújtott  előle- 
gek összege  289.313,178  K.  Kölcsönök  kész- 
pénzben, záloglevelekben  és  kamatozó  kötvé- 
nyekben 458.817,043  K. 

Pesti  Hengermalom-Társaság,  nagy  fővárosi 
gőzmalom  r.  t.,  1839.  alapította  gr.  Széchenyi  Ist- 
ván. A  hengerőrlést  a  P.  kezdte  meg.  Gyártmá- 
nyai révén  a  magyar  liszt  világhírű  lett.Burchard- 
Bélaváry  Konrád  elnöklete  alatt  régi  telepét  a 
Lipótvárosban  megszüntette  és  1911-ben  vas- 
beton-raktárakkal és  vasiUállomással  modern 
malmot  építtetett.  Ez  az  első  automatikus  és 
sprinklerezett  malom  hazánkban.  Órlőképessége 
24  óránként  4000  q  búza  és  800  q  rozs. 

Pesti  Hirlap,  1.  politikai  lap,  szerkesztője  Kos- 
suth Lajos,  kiadótulajdonosa  Landerer  Lajos  volt, 
megindult  1841  jan.  2.  és  1844  jun.  végéig  volt 
Kossuth  szerkesztése  alatt.  A  P.pal  teremtette  meg 
Kossuth  az  igazi  magyar  hírlapirodalmat.  1844 
közepén  Szalay  László,  1845.  Csengery  Antal 
vette  át  a  szerkesztését.  1849  jan.  4-én  Jókai 
Mór  mint  fő-  és  Szilágyi  Sándor  mint  segédszer- 
kesztő van  megnevezve;  jan.  23.  betiltatott,  ápr. 
24.  ismét  megjelent ;  az  első  lap  volt,  mely  ekkor 
fehér  alapon  zöld  és  veres  nyomással  Pest  népé- 
hez szabad  hangon  szólt;  ápr.  25.  Obernyik yette 
át  a  lapot,  míg  a  tulajdonképeni  szerkesztő,  Jó- 
kai megérkezett,  ki  máj.  1-től  jul.  8-ig  szerkesz- 
tette. Ekkor  megszűnt.  1848  dec.  végén  2554 
példány  küldetett  szét  belőle  a  pesti  postán  vi- 
dékre. Megjelent  kis  ívrét- alakban  hetenként  két- 
szer, szerdán  és  szombaton,  két-két  íven,  1845  ápr. 
1-től  négyszer,  egy  Íven,  1848  márc.  17-től  he- 
tenkint  hatszor.  —  2.  P.,  a  Magyarország  és  a 
Nagyvilág  politikai  melléklapja,  1866  dec.  16-án 
indult  meg  és  Frankenburg  Adolf  szerkesztette, 
1867  márc.  4.  Áldor  Imre  vette  át  a  szerkesztést 
és  ápr.  8.  elmét  Pesti  Hetilapra  változtatta; 
mint  ilyen  is  megszűnt  1869  végén.  —  3.  P.,  po- 
litikai napüap;  szerkesztette  1867  márc.  5-től 
Lázár  Káhnán  gr.,  ápr.  12-től  Vértesi  Arnold; 
megszűnt  az  év  végén  a  136.  számmal.  —  4.  P, 
politikai  napilap,  á[a,]^ítottsiLégrády  Károly  1878 
dec.  15.  Első  szerkesztője  Csukási  József  volt, 
aki  Bákosi  Jenővel  szövetkezve,  az  akkori  hír- 
lapírók legkiválóbbjait  gyűjtötte  maga  köré.  Az 
akkori  lapok  nagy  ívre  tálak  jávai  szemben  kisebb 


negyedrétalakjával  kezdte  meg  azt  a  reformot,, 
amelyet  később  lassankint  minden  lap  követett. 
Kiadói  voltak  a  Légrády-testvérek.  1881  május- 
ban az  egész  szerkesztőség  kivált  s  a  szerkesztést 
Borostyám  Nándor  mint  fő-  és  Kenedi  Géza 
mint  felelős  szerkesztő  vette  át.  Ekkor  lépett  a 
lap  kötelékébe  Mikszáth  Kálmán.  1887-ben  a 
lap  főszerkesztőségét  Légrády  Károly  vette  át, 
aki  később  képviselővé  választatván,  a  főszer- 
kesztői tiszttől  megvált,  de  a  lap  irányításában 
tovább  is  részt  vett.  Főbb  vezércikkírói  voltak 
ekkor  Eötvös  Károly  és  Tors  Kálmán;  utóbb 
Jókai  Mór  is  egy  évtizeden  át  állandó  munka- 
társa volt  a  lapnak,  majd  Tóth  Béla,  aki  az  ak- 
tuális Esti  levelekkel  emelte  népszerűségét.  1894- 
ben  a  lap  saját  palotájába  költözött.  1902-beü  Ke- 
nedi Géza  politikai  okok  miatt  megválván  a  szer- 
kesztéstől, Légrády  Imre  dr.  lett  fő-  és  felelős 
szerkesztő,  mellette  szerkesztő  Schmittely  József, 
aki  már  1881  óta  segédszerkesztője  volt  a  lap- 
nak. 1916-ban  dr.  Légrády  Imre  főszerkesztője,. 
Lenkey  Gusztáv  felelős  szerkesztője  lett.  A  kom- 
mün bukása  után  1919  őszén  dr.  Légrády  Imív 
visszavonult  a  lap  vezetésétől  és  helyét,  mint  a 
lap  főszerkesztője  és  tulajdonosa,  öccse,  dr.  Lég- 
rády Ottó  foglalta  el. 

Pesti  Himök,  politikai  napilap,  1860  febr.  18. 
indult  meg;  szerkesztette  Szabó  Alajos  dr.,  szept. 
12-től  llméri  Kiss  István,  dec.  6-tól  Török  Já- 
nos, 1866  dec.  b-t6\  Jakabffy  Gyula,  1867-től  kleri- 
kális irányban  szerkesztették.  Megjelent  kis  ív- 
rétü  egy  íven.  1868  dec.  15.  megszűnt  s  az  Idők 
Tanujával  egyesülten,  a  két  lapból  keletkezett  a 
Magyar  Állam. 

Pesti  Hölgydivatlap,  közlöny  a  szépirodalom^ 
művészet  és  kiválólag  a  divat  köréből ;  Király 
János  alapította  (1860  jul.  1-től  december  15-ig 
Magyar  Hölgydivatlap  címet  viselt) ;  főmunka- 
társa volt  Komócsy  József.  Megjelent  havonkint 
kétszer,  divatképekkel,  kivágott  minta-mellékle- 
tekkel, öltözékek  rajzaival  természeti  nagyságban 
és  számos  kézimunka-mintával.  Megszűnt  1873 
szept.  25.  Folytatása  a  Budapesti  Bazár. 

Pesti  Ivek,  1.  Pesti  Böpivek. 

Pesti  Könyvnyomda  Részvénytársaság.! 868- 
ban  alapították  Klapka  György,  Falk  Miksa  és 
Fáik  Zsigmond.  Első  elnökei :  Klapka  György, 
majd  Ullmann  N.  G.  voltak,  ennek  halála  után  Falk 
Zsigmond  lovag,  aki  egyszersmind  kezdettől  fogva 
vezérigazgatója  is  volt  a  vállalatnak,  az  ő  halála 
után  1913.  elnök  Kovácsy  Sándor  min.  tanácsos, 
vezérigazgató  dr.  Falk  Zsigmond.  A  vállalat 
könyv-  és  kőnyomással,  betűöntéssel,  könyv^kötés- 
sel  foglalkozik,  egyik  speciális  üzletága  a  hang- 
jegymetszés. Több  mint  400  munkást  foglalkoztat. 

Pestilens  (lat.)  a.  m.  járványt  okozó  v.  ter- 
jesztő. Elavult  orvosi  kifejezés.  —  Pestilevtia 
a.  m.  járvány,  dögvész. 

Pesti  Lloyd-társulat,  1853.  alakult,  azzal  a 
céllal,  hogy  a  fővárosban  központot  teremtsen  a 
kereskedelmi  forgalom  számára.  Közreműködött 
a  pesti  gabonacsarnok  és  tőzsde  létesítésében. 
Tagjai  számára  kaszinót  is  tart  fenn  s  minden 
nagyobb  fontosságú  kereskedelmi  és  ipari  kérdés- 
ben szakértekezletek,  gyűlések  tartása  által  f  oly 
be  a  gazdasági  közvélemény  kialakulására.  Leg- 


Pesti  Magyar  Kereskedelmi  Bank 


371     —     Pesti  polgári  kereskedelmi  testület 


fontosabb  szerve  a  társulatnak  a  Pester  Lloyd 
napilap.  A  társulat  vezetésében  a  magyar  keres- 
kedelmi és  pénzvilág  legtekintélyesebb  férflai 
vesznek  részt ;  1922.  elnöke  br.  Kohner  Adolf,  al- 
elnöke Székely  Ferenc  udv.  tan. 

Pesti  Magyar  Kereskedelmi  Bank,  Magyaror- 
szág legrégibb  bankintézete.  Már  1830.  elhatá- 
rozta alapítását  több  tekintélyes  fővárosi  keres- 
kedő, de  bár  maga  József  nádor  is  a  részvényesek 
közé  lépett,  csak  1841.  kapták  meg  az  alapítók 
a  királyi  szabadalomlevelet.  Első  közgyíilését  a 
bank  184!2  ápr.  30.  tartotta.  Alaptőkéje  1  millió 
forint  volt,  a  melyet  azonban  csak  1847— 48-ra 
Űzettek  be  teljesen.  Kezdetben  csak  diszkontoüz- 
lettel  foglalkozott;  1847.  a  jelzálogkölcsönt  is  föl- 
vette működési  körébe.  1848  jun.  17.  szerződést 
kötött  Kossuth  Lajos  magyar  pénzügyminiszter- 
rel a  bankjegykibocsátásra,  mely  szerint  a  ma- 
gyar kormány  5  millió  forintot  tesz  le  aranyban  és 
ezüstben,  ez  alapon  a  bank  12"5  millió  frtnyi  bank- 
jegyet bocsát  ki.  A  szabadságharc  alatt  1.780,718 
papir  frt  ércfedezet  mellett  3*7  millió  frt  bankje- 
gyet forgalomba  is  hozott.  Midőn  Windischgraetz 
herceg  megszállotta  Pestet,  az  ércfedezetet  bekö- 
vetelte, ami  kis  részben  meg  is  történt ;  majd 
Haynau  az  egész  kibocsátott  jegymennyiség  meg- 
fizetését követelte,  ettől  csak  185  i.  oldotta  fel  az 
uralkodó  kegyelmi  határozata  a  bankot.  Az  ab- 
szolút korszak  alatt  sok  nehézséggel  kellett  küz- 
denie a  banknak,  az  1860— 1874riki  üzleti  évek 
lassú  fejlődése  után  azonban  gyorsan  föUendiilt. 
L873-ban  alaptőkéjét  2.500,000  frtra  emelte.  1881- 
ben  újjászervezték  és  rövid  idő  alatt  a  magyar 
pénzintézetek  legelsőinek  sorába  emelkedett.  Mint 
jelzálogintézet  1921  dec.  31.  végéig  378.037,800 
K  záloglevelet  és  241.528,400  községi  kötvényt 
bocsátott  ki.  Míg  takarékpénztári  betétei  1890 
végén  57-8  millió  koronára  rúgtak,  1921  dec.  31. 
végén  a  betétek  összege  814.473,319  K,  a  folyó- 
számlakövetelés 3,234.173,224  K-ra  emelkedett. 
A  váltótárca  1921  dec.  31-én  402.843,705  K 
volt.  Rendkívüli  fejlődését  előmozdította  cré- 
dit-mobilier  gyanánt  való  szervezkedésével  is,  bá- 
nyák, vasutak,  iparvállalatok,  bankintézetek  ala- 
pítása vagy  financirozása  által.  Mint  nemzetközi 
kereskedő  intézet  a  kontinens  első  pénzintézetei 
között  áll.  1921  dec.  31.  19  fővárosi  és  7  vidéki 
íiókja  volt.  Összes  forgalma  meghaladta  a  354 
milliárdot.  Alaptőkéjét  több  izben  emelve,  az 
1921  dec.  31-ón  140.000,000  K;.nyüvános  tarta- 
lékjai 370  millió  K.  Budapesti  nagy  bankpalotá- 
jába a  Ferenc  József-téren  12  millió  koronát  fek- 
tetett. A  bank  személyzete  részére  számos  szo- 
ciális intézményt  tart  fenn. 

Pesti  mérő,  1.  Mérő. 

Pesti  Mizsér  Gábor,  1.  Pesthy. 

Pesti  Műegylet,  1.  Műegylet. 

Pesti  Napló,  politikai  napilap;  alapította  Csá- 
szár Ferenc ;  első  száma  1850  márc.  9.  jelent 
meg.  Első  szerkesztője  rövid  ideig  Szenvey  Jó- 
zsef volt,  majd  Réoiy  Emil.  1851  szept.  elején  az 
abszolút  kormány  rendeletére  Császár  Ferencnek 
le  kellett  mondania  a  tulajdonjogról ;  kiadótulaj- 
donosa ideiglenesen  Emicli  Gusztáv,  szerkesztője 
ismét  Récsy  Emil  egy.  tanár  lett.  Időközben 
Bmich   Gusztáv  megszerezvén  a  lap  tulajdon- 


jogát, Récsy  betegsége  miatt  lemondott  a  szer- 
kesztésről, s  a  polgári  kormány  1853  febr.  16. 
Török  János  publicistát  nevezte  ki  szerkesztővé. 
1855  júniusban  br.  Kemény  Zsigmond,  majd  rö- 
vid idő  múlva  Királyi  Pál  lett  a  szerkesztő, 
1860.  ismét  br.  Kemény  Zsigmond,  aki  1869.  mint 
főszerkesztő  szerepelt  a  lapon,  felelős  szerkesztő 
pedig  Urváry  Lajos,  akitől  1887.  ifj.  Ábrányi 
Kornél  vette  át  a  szerkesztést.  1861  óta  a  lapnak 
külön  esti  kiadása  is  volt  1888-ig.  1894-ben  Vészi 
József,  1897.  Keményig  Ambrus  vette  át  a  szer- 
kesztést, 1901.  pedig  Ábrányi  Kornéllal  Surányi, 
József,  előbb  mint  főmunkatárs,  majd  főszer- 
kesztő. Felelősszerkesztök  voltak  1892-től:  Barna 
Izidor,  Braun  Sándor,  Hevesi  József,  Ballá 
Mihály,  Szerdahelyi  Sándor,  Mester  Sándor, 
Mikes  Lajos,  Liptai  Imre.  1917  márciusában 
báró  Hatvány  Lajos  vette  meg  Surányitól  a 
lapot,  amelynek  1919  márciusáig  főszerkesztője 
vi»lt.  1918  február  óta  ismét  Mester  Sándor  a 
felelős  szerkesztő.  1920  májusában  a  lap  rész- 
vényeinek többségét  «Az  Est  lapkiadó  részvény- 
társaság)) szerezte  meg. 

Pesti  növendékpapság  magyar  egyháziro- 
dalmi iskolája,  neve  a  budapesti  egyetemen  teo- 
lógiát végző,  különféle  egyházmegyékből  való 
növendókpapok  egyesületének,  melynek  célja  a 
hazai  nyelv  művelése.  1829-ben  a  növendékek  el- 
határozták, hogy  szabályszerű  (cmagyar  társa- 
8ág))-ot  alapítanak,  de  ezt  az  akkori  elüljáróság 
a  nem  magyar  ajkú  növendékek  áskálódásai 
folytán  még  csirájában  elfojtotta.  1830  máj.  31. 
Ihász  György  (Gábor)  indítványára  új  egyesület 
megalakítását  mondották  ki,  amelyet  1831  máj. 
8.  Rudnay  Sándor  bibornok- hercegprímás  hely- 
benhagyott. A  tagok  külföldi  nyelvekből  fordítot- 
tak ós  eredeti  munkákat  írtak,  ezeket  1833-tól  ön- 
állóan Munkálatok  c.  alatt  hozták  nyilvánosságra. 
A  szabadságharc  zajában  az  iskola  szünetelt, 
1850.  azonban  új  életre  kelt  egijházir odaírni  iskola 
név  alatt.  Munkálataikból  79  kötetet  adtak  ki. 

Pesti  nyelv,  voltaképen  a  pesti  nyelvjárás,  bi- 
zonyos nyelvbeli  sajátságok  együttvéve,  amelyek 
éppen  egyes  pesti  társadalmi  osztályok  beszédét 
jellemzik.  Ez  inkább  argót,  mert  a  műveltebb  osz- 
tályok P.-óben  az  idegenszerűségek  túltengése 
a  jellemző,  míg  az  alsóbb  néposztályokéban 
(csirkefogók,  jasszok),  a  nagyfokú  nyelvkevere- 
dés (német,  héber  s  zsargon  zsidó  s  más  elemek- 
kel). Irodalmi  szempontból  a  P.-nek  csak  a  leg- 
újabb időkben  van  némi  szerepe,  mert  egyes  mo- 
dern íróink  sok  elemét  fölvették  müveikbe. 

Pesti  polgári  kereskedelmi  testület,  1699. 
a  kereskedők  kölcsönös  segélyezésére  és  általá- 
ban az  erkölcsi  felügyelet  gyakorlására  alakult ; 
Lipót  királytól  szabadalmat  kapott  s  tagjainak 
bizonyos  kiváltságai  voltak.  A  P.  szervezetét 
Mária  Terézia  1777.  újjáalakította ;  1846.  kivált 
belőle  a  kir.  szab.  nagykereskedők  testülete.  Az 
1872.  VIII.  t.-c.  alapján  a  P.  ipartársulatok  gya- 
nánt van  szervezve ;  a  nagykereskedők  testüle- 
tét, mely  később  a  Budapesti  nagykereskedők  ós 
nagyiparosok  társulata  nevet  kapta,  az  1884-iki 
ipartörvény 'alapján  szintén  így  szervezték.  A 
két  testület  az  országban  számos  kulturális  in- 
tézményt tart  fenn. 


34* 


Pesti  Röpivek 


372 


Pest-PIlis-Solt-Kískun 


Pesti  Röpivek,  magyar  írók  füzetei  a  szép- 
irodalom, társasélet  és  divat  köréből.  Szerkesz- 
tette Szilágyi  Sárdor.  Megindult  1850  okt.  6. 
és  a  10.  száma,  mely  dec.  8.  Festi  Ivek  c.  alatt 
jelent  meg,  volt  az  utolsó,  miután  a  11.  számmal 
a  lap  is  betiltatott.  Megjelent  minden  vasárnap. 

Pestis  (döghalál,  dögvész,  féketelvalál,  ami- 
riqyy)),  járványos  fertőző  betegség.  Okozója  a 
yersin  ós  Kitasato  fölfedezte  P.'bacülzcs  (l.  Bak- 
térium).  A  fertőzés  legtöbbször  élősködők  csí- 
pése útján  történik,  Így  bolhafajok,  különösen  a 
patkánybolhák  (Pulex  cheopis  és  Ceratophyllus 
fasciatus),  a  közönséges  bolha  (Pulex  irritans)- 
poloskák  stb.  oltják  az  emberbe.  Történhetik  fer- 
tőzés sebeken  át,  táplálkozás  és  belehelés  útján 
is.  A  megtörtént  fertőzés  után  leggyakrabban  7 
nap  múlva  tör  ki  a  betegség.  Néha  csak  2—3 
nap,  máskor  10—12  nap  a  lappangási  idő. 

A  P.  klinikai  alakjai  közül  különösen  két  alak 
nevezetes:  1.  hvbós  P.  ^eí^j mirigyes  P.  Fájdal- 
mas, gyorsan  növekvő  nyirokmirigydaganatok 
támadnak  (bubódob)  az  ágyékhajlásban,  a  hón- 
aljban, a  nyakon  stb.  és  a  test  belsejében  is,  me- 
lyek legtöbbször  elgenyednek  és  fölfakadnak. 
Magas  láz,  nagy  elesettség.  A  halál  rendesen  6— 7 
napon  belül,  szlvkimerülés  folytán  áll  be  ;  aki  a 
7-ik  napot  túlélte,  annak  reményei  javultak.  2. 
Tüdö-P.  Rendkívül  súlyos  tüdőgyuladáshoz  ha- 
sonlít. Igen  ragályos,  mert  a  köpetben  s  a  köhö- 
géskor szétszóródó  nyálkában  igen  sok  a  P.-ba- 
cillus.  Rendesen  2—3  nap  alatt  öl.  E  két  típus 
kombináltan  is  előfordul.  Vannak  ú.  n.  f oudroyans 
esetek,  melyekben  a  halál  néhány  óra  alatt  be- 
áll. A  kiállott  P.  néhány  évig  teljes  immunitást 
biztosít.  A  halálozás  60—70,  de  gyakran  90-95ö/o. 

A  gyógyítás  a  Yersin-féle  vérsavó  —  P.  bacil- 
lusokkal  oltott  lovak  széruma  —  alkalmazásában 
áll.  Nem  biztos  hatású.  Egyébként  tisztán  tüneti. 
Mint  védőoltás  némi  reményre  jogosít  a  Haff- 
kine-íéle,  megölt  baktériumtenyészetből  készült 
anyaggal  történő  aktív  immunizálás.  A  Yersin-féle 
szérum  is  használható  profllaktikus  oltásokra. 

A  P.  jellegzetesen  járványos  betegség,  mely 
időről-időre  kitör  fészkeiből  és  végigsöpri  a  vilá- 
got. A  legrégibb  jól  ismert  járvány  a  VI.  sz.-ban 
dühöngött  (Justinianus  járványa).  Borzalmas  volt 
a  XIV.  sz.-beli  járvány  (tetőfoka  1347),  mely 
Barópában  25  millió  embert  ragadott  el,  az  egész 
lakosság  Va-át  (Hecker  becslése.)  Magyarország 
régi  járványait  javarészt  a  Linzbauer-^o^Q^6\ 
ismerjük.  Járványos  idők  voltak :  1242,  1271, 
1282,  XIV.  sz.,  1456,  1563,  1633,  1644,  1678, 
1680,  1708,  1738—40,  1756,  1761,  1770,  1786. 
Az  utolsó  járványok  csak  épen  érintették  hazán- 
kat, így  1795.  a  Szerémséget  és  1811.  Erdélyt. 

A  XIX.  sz.  elején  a  P.  visszahúzódott  fész- 
keibe ;  legkisebb  volt  kiterjedtségre  a  XIX.  sz. 
közepén.  Jelenleg  négy  fészkét  ismerjük  a  baj- 
nak :  1.  Mezopotámia ;  2.  a  Himalája  déli  lejtői  ós 
a  tibeti  f  ensík ;  3.  Arábia  déli  része  és  4.  Uganda 
(Nílus  forrásvidéke).  A  járvány  újra  kifejezetten 
terjed.  India,  Kína  egy  része,  Mandzsúria,  Egyip- 
tom, Perzsia,  sőt  Oroszország  némely  része  is 
(Asztrakán,  Odessza)  fertőzött.  Már  a  XIX.  sz.  vé- 
gén ós  a  XX.  sz.  elején  több  ízben  behurcolták 
Európába  (Bréma,  Hamburg,  Triest,  Glasgow, 


Lisszabon),  de  mindenkor  sikerült  hamarosan  el- 
nyonmi.  Előfordultak  Európában  laboratóriumi 
fertőzések  is,  így  pl.  a  bécsi  eset  1898  októberben, 
de  ezekből  sem  indult  ki  járvány. 

A  járványtan  szempontjából  fontos  tudni,  hogy 
a  P.-bacillus  nemcsak  az  embert  betegíti  meg, 
hanem  mint  járványos  betegség  dühöng  a  rág- 
csálók között  is.  (Patkányok,  egerek,  mókusok, 
mormoták).  Különösen  a  patkány  lehet  veszedel- 
mes terjesztője  a  betegségnek.  A  P.-bacillus  a 
szervezeten  kívül  hamar  elpusztul ;  kiszáradás, 
napfény,  fertőtlenítő  szerek  hamar  megölik.  A  P. 
tehát  élettelen  holmival  nem  igen  hurcolható  el. 

A  P.  elleni  védekezés  nemzetközi  megállapo- 
dások szerint  történik,  amelyeket  az  1897-iki 
velencei  P.-konvencíő  szabályozott.  E  konvenció 
különösen  az  India  és  Arábia  felől  fenyegető 
veszedelem  ellen  fölállította  a  konstantinápolyi 
(Conseil  supérieur  de  santé),  alexandriai  és  buka- 
resti egészségügyi  tanácsokat  és  intézeteket ; 
szabályozta  a  mekkai  zarándoklás  egészség- 
ügyét; megszabta  a  Vörös  tenger  és  a  szuezi 
csatorna  hajóforgalmának  egészségügyi  ellen- 
őrzését; szervezte  a  quarantaineket,  kimondta 
az  előfordult  P.-esetek  kötelező  diplomáciai  nem- 
zetközi bejelentését  stb.  E  konvenció  szabályain 
kívül  minden  országban  törvények  és  rendeletek 
intézkednek  a  P.  elleni  védekezésről. 

Pestis  a¥inm,  1.  Madárpestis. 

Pestis  foovina  orientális,  1.  Marlmvész. 

Pestis-ecet,  1.  Ecetek. 

Pestis-gyökér  (aöv.),  a  Petasites  officÍ7ialis 
földalatti  részei,  melyek  azelőtt  officinálisok  vol- 
tak s  most  még  mint  népies  orvosság  szerepelnek. 

Pestis  konvenció,  1.  Pestis. 

Pesti  zsinat,  1.  Zsiimtok. 

Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vinegye,  hazánk  Duna 
és  Tisza  közti  részében,  a  két  folyam  közt  hosz- 
szan  B.-ról  D.  felé 
nyúlik.  Határai  d.  fe- 
lől Hont  és  Nógrád, 
Ny.  felől  Esztergom, 
Komárom,  Fejér  és 
Tolna,  D.-en  Bács- 
Bodrog,  K.-en  Heves, 
Jász  -  Nagykun  -  Szol- 
nok és  Csongrád  vár- 
megyék ;  Ny.-on  a 
Duna,  K.-en  a  Zagyva 
és  a  Tisza  természe- 
tes határai,  anélkül, 
hogy  a  határ  minde- 
nütt szorosan  követné 
e  folyók  medrét. 

Területe  12,101  km^.  Felszínének  legnagyobb 
része  lapályos ;  a  Duna-Tisza  köze  nem  egyen- 
letes lapály,  hanem  a  Cserhát  D.-i  nyúlványaihoz 
hullámos  földhát  (110—130  m.)  csatlakozik,  mely 
30—50  km.  szélességben  D.  felé  nyúlván,  a  két 
folyó  vízkörnyékót  egymástól  elválasztja ;  e  föld- 
hát száraz,  homokos,  helyenként  hosszan  elnyúló 
homokpadokkal,  melyeknek  BNy.-DK.-i  iránya  az 
ÉNy.  felől  fúvó  uralkodó  szelektől  ered.  A  homok- 
buckák közti  völgyelések  gyakran  vízzel  telnek 
meg ;  ily  tócsák  Kecskemét,  Szabadszállás,  Kis- 
kunfélegyháza és  Halas  közt  vannak,  de  ktilö- 


Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vármegje 
címere. 


Pest-PIlls-Solt-Kiskun 


378     — 


Pest-Pílis-Solt-Kiskun 


uosen  a  két  folyó  mellékem,  melyeket  mocsarak 
(ú.  n.  turjánok  és  őrjegek)  szegélyeznek.  A  Cser- 
hát végső  ágai  csakis  a  vármegye  ÉNy.-i  ré- 
szében tömörülnek  összefüggő  hegylánccá,  mely 
a  Nagyszálban  652  m.  magas.  A  Duna  jobb  part- 
ján, a  vármegye  ÉNy.-i  sarkában  a  Pilis-hegy- 
ség (757  m.)  emelkedik,  mely  a  Börzsönyi-hegy- 
séggel a  Duna  festői  szorosát  alkotja.  A  Pilis  felől 
DK.  felé  húzódik  a  Nagy-Kevély  (537  m.)  cso- 
portja ;  a  főváros  közelében  a  kies  Budai-hegység 
(Jánoshegy  529  m.)  emelkedik. 

Folyóvizei  közül  legjelentékenyebb  a  Duna  és 
a  Tisza.  A  Duna  Nagymaros  és  Visegrád  közt 
éri  el  a  vármegyét  s  Budapestig  keresztülha- 
sítja, ezen  alul  pedig  Ny-i  határát  mossa.  Szé- 
lessége 300  és  1000  m.  közt  váltakozik.  Jelenté- 
kenyebb szigetei  a  Szentendrei-,  a  Margit-sziget, 
az  Újpesti-,  Óbudai-  és  főleg  a  nagy  Csepelszi- 
get. Mellékvize  a  Rákos.  A  Tisza  P.  K-i  szélé- 
nek csak  kis  részét  mossa;  Szolnokon  alul  éri 
el  P.  földjét  s  innen  kezdve  nagy  kanyargások- 
kal D.  felé  folyik.  Szélessége  150—180  m. ;  part- 
jai részben  mocsarasak.  A  vármegye  többi  folyó- 
vizei közül  a  Tiszába  ömlő  Zagyva  és  Kőrösér 
említendők ;  a  Zagyva  a  Galga  és  Tápió  vizét 
is  magába  veszi.  Nagyobb  tavai  nincsenek ;  Hajós 
táján  az  Órjeg  mocsár  terül  el,  nagy  kiterjedé- 
sűek  továbbá  az  ú.  n.  sziksós  tavak. 

Ás vány OS  f  o  r  r áso k  igen  nagy  számmal  fordul 
uak  elő  Budapest  főváros  határában,nevezetesen 
a  vüághírü  keserűvízforrások  és  a  híres  hév- 
vizek (1.  Budapest,  IV.  köt.  30.  old.) 

Éghajlata  az  ENy.-i  dombos  és  hegyes  vidéken 
hűvösebb,  a  síkságon  egészen  alföldi  jellegű. 
Budapesten  az  évi  közepes  hőmérséklet  9"6o  C, 
legmelegebb  hónap  a  július,  leghidegebb  a  január, 
a  hőmérséklet  abszolút  szélsőségei  38  és  —20°  C. 
A  csapadók  évi  mennyisége  664  m.  A  lapály  álta- 
lában véve  melegebb  s  csapadékban  szegényebb ; 
az  aszályosság  oka  különösen  a  júliusi  és  augusz- 
tusi csapadék  csekély  voltában  rejlik.  A  szelek 
közül  leggyakoriabbak  az  ÉNy.-i  és  K.-i  szelek. 
Általában  véve  a  vármegye  égalja  egészséges. 

Termények.  Ásványkincsekhen  P.  vármegye 
nem  gazdag ;  ÉNy.-i  részében  (Pilisszentiván  és 
Pilisvörösvár)  bamaszóntelepek  vannak.  Lignit 
fordul  elő  Gödöllő  és  Hatvan  mellett  is.  A  he- 
gyek ezenkívül  jó  épület-  és  burkolatkövet  is 
szolgáltatnak,  így  Dunabogdány,  Visegrád,  Cso- 
bánka,  Üröm,  Budakalász,  Bia  és  Nagytétény.  — 
A  növényvilág  aránylag  gazdagabb.  P.  vármegye 
összes  termő  területe  1.224,918  ha,  miből  szántó- 
föld 691,215,  kert  9599,  rét  141 ,905,  legelő  229,614, 
nádas  22,348,  szőllő  57,900,  erdő  129,128.  Erdeje 
legtöbb  van  a  Pilis-h'egységben  és  a  Cserhátban, 
főleg  tölgy  és  bükk,  keverve  gyertyán-,  szil-,  nyár- 
és  egyéb  fákkal.  Fenyvesek  csak  a  kincstár  gödöl- 
lői erdőségeiben  vannak  csekély  kiterjedésben.  A 
vármegye  főterméke  a  rozs,  búza,  árpa  és  zab,  me- 
lyekkel élénk  kereskedés  folyik  külföldre.  Jelen- 
tékeny a  kukorica  és  burgonya  művelése ;  cukor- 
répa elég  gyakori,  de  hüvelyes  veteményeket, 
lent  és  kendert  csak  helyi  szükségletre  termelnek. 
Dohányt  leginkább  Czegléd,  Nagykőrös,  Nagy- 
káta,  Szentmártonkáta,  a  Tápió  melléke,  Alberti, 
Örkény  és  Vacs  termel,  3742  ha  területen.  A  takar- 


mánynövények közül  igen  sűrűn  vetett  kukorica 
(csalamádé),  lucerna  és  muhar,  lucernamag  és 
veres  lóheremag  kereskedésbe  is  jő  s  az  utóbbi 
cikkeket  külföldre  is  szállítják.  Rét  és  legelő 
sok  és  jó  van  a  budai  oldalon,  a  Duna  és  a  Rákos 
patak  mentén,  a  Galga,  Tápió  és  Zagyva  men- 
tén. Nedves,  zsombékos  rétek  sem  hiányoznak, 
Kalocsa  és  Halas  körül  s  a  Nagykőrös  melletti 
Csíkos  mocsárban  tüzelésre  alkalmas  tőzeg  for- 
dul elő.  A  konyhakertészetet  Budapest  és  Vácz 
között  a  Duna  mindkét  partján  főleg  szerb  és  bol- 
gár kertészek  űzik,  de  el  van  terjedve  a  vár- 
megye egyéb  részeiben  is.  Nagykőrös  ugorkájával 
nemcsak  Budapestet  látja  el,  de  vele  külföldre  is 
kereskedik ;  Nagykőrös  és  Czegléd  vidékén  sok 
görög  és  sárga  dinnye,  a  Tápió  mentén  sok  mák 
terem.  De  legkifejlettebb  a  kerti  vetemények  ter- 
melése a  Sárközön,  Kalocsa,  üsződ,  Dunapataj  és 
Foktő  körül.  A  szőUőmüvelés  jelentékeny;  leg- 
jobb borok  Budafok  (Promontor),  Vácz  és  Szent- 
endre vidékén  teremnek.  A  vármegyében  igen 
sok  és  jó  gyümölcs  terem ;  virágzó  gyümölcsé- 
szete  van  Nagykovácsi,  Budakeszi,  Solymár,  Po- 
máz,  Vörösvár,  Zsámbék,  Gödöllő  és  Nagykáta 
községeknek,  de  legkivált  Kecskemét,  Nagykőrös 
és  Czegléd  városoknak,  melyeknek  gyümölcs- 
kereskedése  igen  kiterjedt. 

Állatország.  A  házi  állatok  száma  volt:  1910- 
ben  szarvasmarha  206,585  drb  (leginkább  piros- 
tarka  és  magyar  fajta),  ló  108,573,  szamár  745, 
öszvér  39,  sertés  299,966,  juh  181,722,  kecske 
4825.  A  lótenyésztés  tekintetében  kitűnik  Czegléd, 
Nagykőrös,  Kiskunfélegyháza,  Kiskunhalas  s  a 
monori,  abonyi,  solti,  kalocsai  és  kiskőrösi  járá- 
sok több  községe  ;  emelésére  a  nagykőrösi  állami 
méntelep  s  több  magánménes  szolgál.  A  juhte- 
nyésztés újabban  erősen  csökkent,  legnagyobb 
részt  nemesített  juhfajokat  tenyésztenek.  Ponto- 
sabb a  sertéstenyésztés  és  kereskedés,  melynek 
központjai  Czegléd,  Kecskemét,  Kiskunfélegy- 
háza, Nagykörös,  Vácz  és  Monor.  A  baromfite- 
nyésztés fejlett  és  nagy  hasznot  hajt.  A  méhészet 
újabban  fejlődött,  különösen  a  gödöllői  méhészeti 
tanintézet  és  telep  hatása  alatt ;  a  méhkasok 
száma  24,008.  A  selyemtermelés  jelentéktelen. 
Élénkebb  a  halászat,  mely  a  Dunában  és  Tiszában 
sügérre,  süllőre,  durbincsra,  menyhalra,  harcsára, 
jászkeszegre,  pontyra,  kárászra,  csukára,  poty- 
kára  stb.  terjed  ki.  A  vadászat  leginkább  a  hegyes 
vidékre  szorítkozik,  ahol  nevezetesen  a  királyi 
erdőterületen  (Visegrád,  Gödöllő)  a  nemesebb  vad 
is  gyakori. 

Lakosság.  P.  vái'megye  lakóinak  száma  Buda- 
pest ós  Kecskemét  nélkül  1869-ben  534,548, 
1900-ban  825,595, 1910-ben  1.029,246  és  1920-ban 
1.147,286  volt.  Egy  km^-re tehát  jelenleg96-5 lélek 
esik  (1890-ben  csak  56*7).  A  lakosok  közt  van  (i9io) 
904,704  magyar  (87-9o/o),  83,496  német  (8-lo/o), 
26,681  tót  (2-60/0),  564  román,  602  horvát  és  3895 
szerb ;  a  magyarság  rohamosan  szaporodik.  A  nem 
magyarajkúak  közül  74,132  (59-5''/o)  beszél  ma- 
gyarul. Hitfelekezetre  nézve  van  a  vármegyében 
718,805  római  katolikus  (69-77o),  2609  görög  kat. 
4928  görög  keleti,  68,531  ág.  ev.  (6-7o/o),  193,986 
reform.  (18-8o/o)  és  39,448  (3'87o)  izraeUta.  Fog- 
lalkozásra nézve  ekként  oszlik  meg  a  vármegye 


Pest-Pilis-Solt-Kiskun 


374 


Pest-Pilis-Solt-Kiskun 


lakossága :  őstermelés  btVU,  ipar  24-2,  keresk. 
és  hitel  3"8,  közlekedés  54,  közszolgálatok  és 
szabad  foglalkozások  3'4,  véderő  02,  napszámo- 
sok 2*5,  házi  cselédek  l'9<'/o-  A  tényleg  keresők 
száma  408,761,  az  eltartottaké  622,075.  A  vár- 
megyében tehát  még  ma  is  az  őstermelés  a  leg- 
jelentékenyebb foglalkozási  ág,  mely  a  népes- 
ségnek több  mint  felét  foglalkoztatja,  de  az  ipar 
és  kereskedelem  is  mindinkább  tért  foglal.  A  keres- 
kedelem, melynek  főbb  cikkei  a  nyers  termények 
mellett  az  ipar  termékei,  a  kiterjedt  közlekedési 
hálózat  mellett  nagy  virágzásra  jutott ;  gócpontja 
Budapest.  A  vármegyében  92  bank  és  takarék- 
pénztár és  177  hitelszövetkezet  áll  fenn. 

A  közlekedési  hálózat  igen  fejlett ;  a  vas- 
utak Budapestről  kiindulva,  minden  irányban  sze- 
lik a  vármegyét  és  hos&zúságuk  1-030  km.,  az 
állami  utak  hossza  553,  a  törvényhatóságiaké 
1166  km.,  miből  csak  75  km.  kiépítetlen.  A  hajó- 
zás a  Dunán  és  Tiszán  igen  élénk  volt,  de  a  tria- 
noni béke  alapjaiban  meggyengítette. 

Közművelődés  tekintetében  a  vármegye  hely- 
zete elég  kedvező ;  a  6  éven  felüli  lakosságnak 
79-87o-atud  írni  és  olvasni.  P.  területén  két  hittud. 
főiskola  (Vácz  és  Kalocsa),  11  gimnázium  (Czeg- 
léd.  Újpest,  Kiskunfélegyháza,  Vácz,  Kalocsa, 
Rákospalota,  Kiskunhalas,  Nagykőrös,  Gödöllő, 
Aszód  és  Kunszentmiklós),  3  gazd.  intézet  (Gödöllő 
2,  Budafok),  2  ipari  és  keresk.,  3  művészeti  iskola, 
1  kisdedóvónőképző  (Kalocsa),  3  tanítóképző  (Kis- 
kunfélegyháza, Kalocsa,  Nagykőrös),  2  tanítónő- 
képző iskola  (Kalocsa  2),  39  polgári  s  1  felső  nép- 
iskola, 623  elemi,  311  ált.  ismétlő,  166  gazd.  nép-, 
13  iparosinas-  és  4  keresk.  inasiskola,  2  börtönis- 
kola, végül  154  kisdedóvó,  13  menedékház  és  2 
emberbaráti  intézet  van.  Ez  iskolákat  összesen 
181,574  tanuló  látogatja  (köztük  az  elemi  iskolá- 
kat 121,518,  a  gimnáziumokat  10,022,  a  polgári 
iskolákat  5295). 

Közigazgatás.  P.  vármegye  17  járásra  oszlik 
s  van  benne  9  város,  ú.  m. : 


Járás,  város 


Abonyi   .- 

Alsódabasi  ...  - 

Aszódi    

Biai 

Dunavecsei...  . 

aödöUői 

Gyömröi 

Kalocsai 

Kiskőrösi    

Kiskunfélegyházai:     9^ 

Kispesti I    5| 

Kunszentmiklósi   ji    9j 
Monori  i!  lííi 


Népessic 
gzáma 
1910 


Ebből 


J_ 


± 


tót 


Nagykátai  -.  - 

Pomázi  

Ráczkevei    ...  . 

Váczi- 

Czegléd       r.  t. 
Kalocsa  « 

Kiskunfélegybáza  « 

Kiskunhalas  « 

Kispest  « 

Nagykörös  « 

Szentendre  « 

Újpest  « 

Vácz  « 

összesen    . 


21 
lé 

í 


M,í71i 

48,1*3^ 
28,582] 
51,1321 
40,2451 
65,97a 
18,877 
47,181 
45,521 
43,100| 
65,462' 
44,180 
54,313| 
52,263'; 
47,338i 
34,973| 
56,901 
33,942 
11,738 
34,924| 
24,381 
30,212 
28,575 
5,673 
55,197 
18,952 


229^,029,24611904,704 


41,407 
45,666 
26,808 
28,448 
34,968 
.57,270 
17,335 
40,145 
40,885 
43,081 
55,375 
43,743 
47,340 
52,170 
16,746 
30,541 
52,212 
33,593 
11,888 
34,791 
24,167 
28,164 
28,445 
2,971 
49,307 
17,788 


29 

515 

820 

21,908 

3,119 

1,764 

84 

2,704 

4,370 

35 

8,579 

264 

5,261 

49 

28,718 

2,862 

940 

177 

255 

51 

112 

1,852 

31 

916 

8,116 

465 


2ll 

1,881 

896 

470 

2,099 

6,482 

1,405 

52 

226 

18 

564 

113 

1,574 

16 

4,732 

20 

8,109 

72' 

31 

id 

2211 

^ 

94t 

1,82^ 
8781 


Lakó- 
házak 
száma 


88,496  26,68l!tl72,788 


7,891 
7,845 
4,432 
7,574 
9,090 

10,614 
3,107 

10,354 
8,862 
8,559 
7,629 
8,972 
9,629 
9,801 
7,982 
6,988 
8,176 
7,444 
1,962 
5,859 
5,086 
3,359 
6,009 
970 
2,720 
1,924 


A  vármegyében  van  9  város,  202  nagyközség 
és  18  kisközség,  továbbá  1009  puszta  és  telep.  A 
községek  általában  igen  népesek,  2000-nél  keve- 
sebb lakója  csak  63  községnek  van,  ellenben 
5000-nél  népesebb  51  (és  ezek  közül  10,000-nél 
népesebb  16) ;  legnépesebbek  (1920)  Újpest  55,825, 
Kispest  50,24;4,  Erzsébetfalva  Í0,325,  Kiskun- 
félegyháza 36,785,  Czegléd  36,733,  Rákospalota 
35,586,  Nagykőrös  28,656,  Kiskunhalas  26,071, 
Vácz  19,288,  Kiskunmajsa  16,621,  Abony  16,163 
és  Soroksár  15,814  lakossal.  Szé^helje Budapest. 
Az  országgyűlésbe  a  vármegye  15  képviselőt  küld. 

Egyházi  tekintetben  a  vármegye  római  kat. 
egyházközségei  (159)  az  esztergomi  és  kalocsai 
érseki,  valamint  a  székesfehérvári  és  váczi  püs- 
pöki egyházmegyék  közt  oszlanak  meg ;  van  16 
görögkeleti  egyháza,  32  ág.  ev.  és  73  ref. 
egyházközsége,  továbbá  41  izraelita  anyakönyvi 
hivatal. 

Törvénykezési  tekintetben  a  vármegye  a 
kalocsai,  kecskeméti  és  pestvidéki  törvényszék 
területéhez  tartozik;  van  19  járásbírósága,  köz- 
tük 15  telekkönyvi  ügyekben  birói  hatáskörrel 
van  felruházva;  a  főbb  bíróságok  mind  Budapes- 
ten székelnek.  A  királyi  köz jegyzőségek  száma  15. 

Pénzügyi  tekintetben  a  budapest- vidéki  igazga- 
tóság alá  tartozik;  van  16  adóhivatala  s  6  pénz- 
ügyőrsége. Budapesten  van  a  fő  vámhivatal  is. 
továbbá  az  államépítészeti  hivatal,  közúti  kerü- 
leti felügyelő,  posta-  és  táviróigazgatóság.  A  vár- 
megyében van  266  orvos,  1  sebész,  860  bába,  141 
gyógyszertár  és  19  kórház  818  ággyal. 

Története.  Maga  a  név :  Pest- Pilis- Solt- Kis- 
kun  mutatja,  hogy  e  vármegye  hajdan  négj- 
külön  terület  volt.  Pest  vármegye,  az  első,  az  a 
terület  volt,  amelyet  ma  a  két  pesti,  a  két  váczi 
ós  a  két  kecskeméti  járás  foglal  el.  Ez  még  az 
Á.rpád-kori  első  vármegyék  közül  való.  Nevét 
Pest  várostól  s  annak  hajdani  várától  vette. 
Pilis  vármegye  a  pomázi  és  biai  (régebben  pilisi 
felső  és  alsó)  járás  volt,  Buda  és  valószínűleg  a 
ráczkevei  sziget  nélkül.  Ez  a  terület  hajdan  Esz- 
tergom vármegyéhez  tartozott  és  a  tatárjárás 
után,  IV.  Béla  alatt  alakíttatott  külön  vármegyévé. 
Nevét  a  pilisi  vártól  (visegrádi  vár)  vette.  Solt 
vármegye  a  Duna  balpartján  hosszan,  keskenyen 
elnyúló,  most  három  solti  járás  területe  volt,  nevét 
a  most  is  fennálló  Solt  várától  vévén.  Végre  a  Kis- 
Kunság  még  a  XIX.  sz.  második  felóig  a  Jász- 
sággal és  Nagy-Kunsággal  együtt  a  szabad  jász- 
lain közigazgatási  kerületet  alkotta  és  a  vár- 
megyéknek az  1876.  XXXin.  t.-c.  alapján  életbe 
léptetett  új  területi  beosztása  alkalmával  csa- 
tolták ide.  ^ 

Pest,  PUis  és  Solt  vmegyék  közül  az  első  fel- 
osztásból származó  törzs-ősmegye  csak  Pest  volt. 
Pest  vára  a  magyarok  bejövetelekor  már  fenn- 
állott és  a  Duna  mindkét  partjára  kiterjedt.  A 
Szt.-Gellért-hegy  pesti  hegynek,  a  mostani  Buda- 
vár pesti  várnak  neveztetett,  a  régi  Buda  a  jelen- 
legi Ó-Buda  volt.  így  a  várat,  amely  a  várme- 
gyének nevet  adott,  az  akkor  pesti  várnak  neve- 
zett Budavárban  kell  keresnünk. 

Pilis  vármegye  keletkezése  IV.  Béla  nevéhez 
fűződik,  megszűnését  Nagy  Lajos  király  ural- 
kodása alatt  abban  az  időben  kell  keresnünk, 


Pest-PIlis-Solt-KIskun 


-     375 


Pesty 


amikor  a  megyék  újonnan  rendeztetvén,  Pilis 
vármegye  Pesttel  egyesíttetett.  Az  eg^^esítés 
abban  állott,  amit  II.  Ulászló  1  i92. 1.  dekrétumá- 
nak 100-ik  címe  kif  ejez,t.  i.  liogy  az  állandó  Idrályi 
lak  Buda  mellett  lévén,  külön  főispánja  e  két  vár- 
megyének nem  volt,  hanem  ezek  egyenesen  a 
fcirály,  illetőleg  annak  helyettese :  a  nádor  kor- 
mánya, igazságszolgáltatása  és  hadvezérsége 
alatt  állottak. 

Solt  vármegye  alakítása  megelőzte  Pilis  vár- 
megyéét. Eleinte  Székes-Fehér  vármegye  kap- 
csolatába tartozott.  Miksa  király  1569.  hozott  III. 
dekrétumának  52-ik  cikke  Solt  vármegyét  bírás- 
kodás tekintetében  Pestmegyéhez  csatolta.  Ezen 
idő  uiátt  a  vármegye  mindig  Comitatus  Pest,  Pilis 
«t  Solth  articulariter  uniti  (Pest,  Pilis  és  Solt  tör- 
vényesen egyesült  vármegyék)  nevezete  alatt 
fordul  elő ;  kivéve  az  1850— 61-iki  időközt,  ami- 
kor Pest-Pilis  és  Pest-Solt  név  alatt  kétfelé  volt 
szakasztva.  Hogy  a  Kiskunság  1876.  csatoltatott 
ide,  már  fentebb  említettük. 

Rendes  szék-  és  gyűlési  helye  a  vármegyének 
a  török  idők  előtt  Buda  volt.  Midőn  a  török  154í1. 
Budát  elfoglalta,  Pest  váltotta  fel.  Később,  ugj^au- 
csak  a  török  uralom  miatt,  innen  is  ellierült  a 
székhely,  mely  leggyakrabban  a  füleki  várban 
volt,  s  csak  1689.  került  ismét  vissza  Budára.  A 
török  világ  alatt  saját  háza  a  vármegyének  se 
Budán,  se  Pesten  nem  volt  ós  csak  1689.  rendelte 
«l  a  nádor,  mint  a  vármegye  főispánja,  hogy  a 
vármegye  Budán  házat  szerezzen.  Ekkor  fenn  a 
Tárban,  a  várbeli  városháza  mellett  az  Úri-utcá- 
ban, majd  1696  dec.  1.  Pesten  vett  a  vármegye 
hcízat.  Ehhez  később  a  vármegye  megszerezte 
azt  a  területet,  amelyen  a  mostani  vármegye- 
háza áll. 

Pest  vármegye  szervezete,  a  királyi  lakhely- 
nek, az  ország  kormányzatának  kebelében  lété- 
nél fogva,  némileg  különbözött  a  többi  várme- 
gyék szervezetétől.  A  nádorok  egész  184;8-ig  vol- 
tak főispánjai  a  vármegyének.  Mikor  nádor  nem 
volt,  a  királyi  helytartók  is  viselték  e  méltóságot. 
Tulajdonképeni  vármegyei  pecsétet  az  1659. 
LXXVI.  t.-c.  alapján  Wesselényi  Ferenc  nádor- 
sága és  főispánsága  alatt  kapott  a  vármegye.  E 
pecsétnyomó  1733  jün.  l-ig  volt  használatban, 
amikor  «SigiUum  comitatuum  Pest,  Pilis  et  Solt 
articulariter  unitorum»  körírat  alkalmaztatott. 
Ezt  a  pecsétet  használták  1837  jún.  7-ig,  amikor  a 
vármegye  latin  felh-atú  pecsétjét  «Pest,  Pilis  és 
Solt  e.  vármegyék  pecsétje  1836»  magyar  kör- 
irattal cserélte  ki.  Ez  1876-ig  volt  használatban, 
kivévén  az  1849-től  1861-ig  terjedt  ideiglenes 
kormány  idejét,  amely  alatt  a  vármegyékben 
általában  kétfejű  sasos  pecsétek  használata  volt 
elrendelve.  Jelenlegi  pecsétjét  a  Kiskunságnak 
az  előbbi  hármas  vármegyéhez  történt  csatolása 
óta  használják. 

A  világháborúban  a  vármegye  területén  ki- 
egészített ezredek  sokszor  kitüntették  magukat 
a  legválságosabb  harcokban.  Az  1918-i  forradalom 
után  a  sokat  szenvedett  és  így  könnyen  félre- 
vezethetett nép  több  helyen  erőszakosságokra 
ragadtatta  magát;  de  a  rend  rövid  idő  múlva 
helyreállt.  A  proletár-uralom  megalakulásakor 
e  vármegye  közigazgatási  vezetőit  is  eltávolítot- 


ták, 1919  ápr.  29.  öt  tagú  direktórium  állt  a  vái'- 
megye  élére.  A  terrorcsapatok  erőszakossága 
ellen  a  földműves  nép  több  helyen  állást  foglalt, 
mire  nagy  vérengzéssel  fojtották  el  az  elégedet- 
lenséget, különösen  Abony,  Dunapataj,  Solt,  Tass, 
Ráczkeve,  Kalocsa  községekben ;  ezenkívül  a  vö- 
rös csapatok  sok  fosztogatást  is  követtek  el.  A 
proletárdiktatúra  bukása  után  a  megszálló  román 
csapatok  szintén  rengeteg  kárt  okoztak  az  erő- 
szakos rekvirálásokkal,  míg  1921  novemberben 
a  vármegye  felszabadult  a  megszállás  alól. 

Irodalom.  Bél  Mátyás,  Notitia  Hungáriáé  novae  geogra- 
phico  historica  Partio  priniae  cis-danubianae,  III.  kötet, 
Vienna  1737  ;  Örkényi  Ferenczy  József,  Pest,  Pilis  és  Solt 
törvényesen  egyesült  vármegyék,  valamint  a  Kiskunság 
politikai  földleirata,  Buda  18M  ;  Galgóczy  Károly,  Pest- 
Pilis-Solt-Kiskun  megye  monographiája,  Budapest  1876— 
1877,  3  köt. 

Pestszem,  1.  Kemence. 

Vestszent\ÖTmcz{a,ze]ött:Pusztasze7itlönncz), 
nagyk.  Pest  Pilis-Soít-Kiskun  vm.  kispesti  j.-ban, 
(1920)  11,552  magyar,  német,  cseh  és  morva  lak., 
van  vasúti  állomása,  posta-,  távíró-  és  telefon- 
hivatala. P.  Budapest  egyik  fejlődő  külvárosa, 
több  iparteleppel  (tégla-,  parketta-,  pamutszövö-, 
kocsilámpagyár),  nagy  kavicsbányával,  számos 
nyaralóval. 

Pestújhely,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kískun  vm. 
váczi  j.-ban,  (1920)  7860  magyar  és  német  lak., 
posta-  és  táviróhivatallal.  P.  Budapest  egyik 
újabb  külvárosa,  mely  Rákospalotából  vált  ki 
az  1910.  évben. 

Pesty  Frigyes,  történettudós,  szül.  Temesvárt 
1823  márc.  3.,  megh.  Budapesten  1889  nov.  23. 

1849  ápr.  végén,  midőn  Bem  Temesvárt  ostrom- 
zár alá  vette,  Debreczenbe  ment  és  Klapka  a  had- 
ügyminisztérium igazságügyi  osztályában  alkal- 
mazta. 18i9  aug.  23.  Törökországba  menekült : 
Hauslab  tábornokkal  okt.  21.  visszatért  hazá- 
jába, de  Pesten  az  Újépületbe  zárták,  és  csak 

1850  f  ebr.  bocsátották  haza.  Csakhamar  ismét  el- 
fogták és  csak  kínos  vallatások  után  eresztették 
el.  1850  őszén  a  temesvári  kereskedelmi  s  ipar- 
kamara titkára  lett  s  az  is  maradt  1864  aug. 
közepéig.  1857-ben  főleg  az  ő  közreműködése 
mellett  alakult  meg  a  temesi  gazdasági  egylet, 
mely  azonban  nemsokára  megszűnt.  1858-ban 
indította  meg  a  Delejtűcimű  enciklopédikus  lapot, 
amely  első  magyar  lap  volt  azon  a  vidéken.  Vég- 
telen sok  megintés  érte,  a  lapot  több  ízben  le- 
foglalták, lakását  megmotozták,  iratait  kosár- 
számra elvitték.  St.  Quentin  gr.  tábornok  P.-t 
1860  szept.  20.  el  is  fogatta  s  a  josefstadtí  várba 
vitette,  honnét,  az  októberi  diploma  után,  ki- 
hallgatás és  kárpótlás  nélkül  bocsátották  sza- 
badon. 1861-ben  országgyűlési  képviselő,  1864 
aug.  pedig  a  Pesti  első  magyar  iparbank  vezér- 
titkára lett.  Az  Akadémia  már  1859.  levelező  tag- 
jává választotta.  A  Magyar  történelmi  társaság 
főképen  az  ő  kezdeményezésére  s  indítványára 
alakult  meg.  1870.  Erdély  s  1872.  az  ország  vala- 
mennyi nyilvános  levéltárának  átvizsgálására 
belügyminiszteri  engedélyt  nyert,  s  külföldi  le- 
véltárakban is  sokat  kutatott;  így  pl.  1884.  Rómá- 
ban a  vatikáni  könyvtárban  kutatott  és  másolt. 
Nagybecsű  ^oklevélgyűjteménye  mintegy  10,000 
darabra   mónő  másolatból  áll.  Anyaga  együtt 


Pestyere 


376 


Petaurus 


lévén,  mind  sűrűbben  jelentek  meg  történelmi 
munkái.  Temes  és  Krassó  vármegyék  reábizták 
történeti  s  földirati  monográfiájuk  megírását; 
1865.  megjelent  tőle  A  perdöntő  bajvívások  tör- 
ténete  Magyarországon ;  1868.  A  temesi  bánság 
elnevezésének  jogosulatlansága ;  1870.  A  világ- 
történélem napjai  (két  köt.) ;  1876.  a  Szörény  vár- 
megyei hajdani  oláh  kerületek ;  1877.  Branko- 
vks  György  rác  despota  birtokviszonyai  Ma- 
gyarországon ;  1878.  A  helynevek  s  a  történelem; 
1879.  A  Szörényi  bánság  (három  kötet) ;  1880. 
Az  eltűnt  régi  vármegyék  (két  kötet) ;  1882.  A 
várispánságok  története  és  Entstehung  Croa- 
tiens. ;  1885.  Száz  politikai  és  történeti  levél 
Horvátországról.  Élete  alkonyán  a  vatikáni  ok- 
iroMári  bizottság  megbízásából  lemásolta  Rómá- 
ban a  pápai  tizedjegyzókek  lajstromát.  1888.  jelent 
meg  utolsó  munkája:  Magyarország  helynevei. 
Roppant  munkássága  jutalmául  az  Akadémia 
1877.  rendes  tagnak,  s  a  II.  osztály  titkárának 
választotta  meg.  Ortvay  Tivadar  a  róla  tartott 
akadémiai  emlékbeszédhez  függelékül  csatolta 
összes  munkáinak  sorozatát.  Nagybecsű  kézira- 
tait a  Nemzeti  Múzeum,  okleveles  gyűjteményét 
a  Magyar  Akadémia  vette  meg ;  15  éven  át  folyta- 
tott érdekes  naplói  a  család  birtokában  maradtak. 

Pestyere,  kisk.  Hunyad  vm.  brádi  j.-ban,  (i9io) 
585  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pészáh,  1.  Páska-ünnep. 

Pészak,  nagyk.  Torontál  vm.  perjámosi  j.-ban, 
(1910)  2986  román,  német  és  cigány  lak.  (Tr,  R.) 

Pesze  (gomba),  az  ehető  Agaricus-f  ajok  népies 
neve  Nógrád  vármegyében.  Hevesben  ugyané 
gomba  neve  szépe,  1.  Hiribi-gomba. 

Peazér  (Psiare)f  kisk.  Bars  vm.aranyosmaróti 
j.-ban,  (1910)  332  szlovák  és  magyar  lak.  (Tr. 
C8.-Szl.) 

Peszéradacs, nagyk.  Pest-Püis-Solt  Kiskun  vm. 
kunszentmiklósi  j.-ban,  (1920)  1260  magyar  lak. 

Peszterce  (növ.),  1.  Ballota  és  Lycopus. 

Peszternák  (növ.),  1.  Pastinaca. 

Peszternye  (Pstrina),  Itiak.  Sáros  vm.  felsö- 
vízközi  j.-ban,  (1910)  225  rutén  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pesztric,  peszteric,  peszterce,  pisztrice  vagy 
pisztric  (növ.),  a  taplógomba  faja  (Polypoms  sub- 
squamosus  Fr.),  5—13  cm.  széles,  pikkelyes,  tönkje 
2V2  cm.  magas  és  vastag,  fehéres.  Hegyi  erdőben 
egyenként  nő,  kivált  Európa  délibb  részén.  Ehető. 

Pet.,  természetrajzi  nevek  után  Peters  Wil- 
helm  Kari  Hartwig  német  zoológus  nevének  rö- 
vidítése. 

Pétain  (ejtsd :  peteS),  HenH  Philippe,  francia 
tábornok,  szül.  Cauchy-á  la  Tourban  1856  ápr. 
24.  A  világháború  kitörésekor  ezredes  volt  s  ezu 
tán  gyorsan  emelkedett:  hadosztály-,  hadtest-, 
majd  hadseregparancsnok  lett.  1916  febr.-ápr. 
ő  vezette  Verdun  sikeres  védelmét,  1916  máj. 
a  Soissons- Verdun  közt  álló  francia  középsereg 
főparancsnokává,  1917  áprilisban  a  vezérkar  fő- 
nökévé, májusban  pedig  a  hadsereg  főparancs- 
nokávánevezték ki.  Az  1918.  tavaszi  nagy  német 
támadást,  mely  Amiens  és  Paris  felé  irányult, 
nagy  erőfeszítéssel  megállította.  A  fegyverszü- 
net után  1919  novemberében  maréchal  címmel 
tüntették  ki.  1919.  lemondott  a  főparancsnok- 
ságról, 1921.  a  legfőbb  haditanács  alehiöke  lett. 


Peták,  azaz  ötös,  nagy  öt  krajcáros  váltópénz,, 
a  szláv  pet  a.  m.  öt  szóból.  E  fajta  pénzek  I.  Fe- 
renc óta  verettek  pengő  pénzlábra.  P.  alatt  silány 
tartalmú  pénzt  is  értünk,  pl.  egy  P.-ot  sem  ér;: 
nem  adnék  érte  egy  P.-ot  sem. 

Petalit  (ásv.),  litiumaluminiumszilikát : 

Monoklin  kristályai  nagyon  emlékeztetnek  a 
szpodumenre;  a  szabadon  kifejlődött  kristá- 
lyok a  kasztor  nevet  kapták;  többnyire  csak 
nagyszemű  v.  kissé  leveles  halmazokban  fordul 
elő.  Egy  irányban  kitűnően,  két  irányban  kissé' 
hasad.  Szűrkés-vöröses  fehér,  űvegíényű,  át- 
tetsző ;  a  kasztor  színtelen,  ragyogó  és  átlátszó. 
A  kasztor  lelőhelye  San  Piero  Elba- szigetén ;  a  P. 
termőhelye  ütö-szigete  Svédországban,  az  Ama- 
naur- gleccser  a  Kaukázusban,  Bolton  Massachu- 
settsben  és  Peru  Maineben. 

Petalodia  (növ.),  1.  Elszirmosodás. 

Petalum  (nov.),  1.  Szirom,. 

Petárda  (franc,  pétard),  1.  ércmozsár,  mely- 
magas kalaphoz  hasonló  alakú,  mélysége  körül- 
belül 7  hüvelyk,  torkának  átmérője  5  hüvelyk. 
Gyujtólyuka  a  fenekén  van,  hogy  a  töltést  ké- 
nyehnesen  lehessen  meggyújtani.  A  P.-t  a  kapu- 
hoz, palánkhoz  v.  falhoz  akasztották,  hogy  szót- 
robbanásával rést  üssön  rajtuk.  A  P.  francia  talál- 
mány, legelőször  Franciaországban  alkalmazták. 
IV.  Henrik  navarrai  király  P.  segítségével  vette- 
be  1579-ben  Cahorst,  a  francia  király  várát,  me- 
lyet hozománykép  neki  igért,  de  nem  adott  át.  A 
P.  helyett  később  ostromzsákot  (1.  0.)  használtak. 
Ma  azonban  az  új  rendszerű  messzehordó  löve- 
gekkel biztosabban  lehet  célt  érni.  —  2.  P.,  ke- 
mény papiroscsőbe  rakott  töltés,  amelyet  tűzijá- 
téknál használnak. 

Petárda,  kisk.  Baranya  vm.  siklósi  j.-ban^ 
(1910)  1007  horvát  és  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Petasites  Gcirtn.,  acsalapú  (nSv.),  a  Compo- 
sitae  (Fészkesek)  család  génusza,  14  faja  az  É.-i 
mérsékelt  öv  füve  különösen  Európában,  Ázsiá- 
ban. Csak  tőlevelük  van,  ez  nagy  szív-  v.  vese- 
alakú^  molyhos,  számos  fajnál  csak  virágzás 
után  fejlődik ;  évelő  rhizomáról  ered.  Fészkeik 
teljesen  2-lakúak,  amennyiben  a  termös  fészek- 
ben néhány  2-ivarú  -sárág  is  előfordul  és  viszont. 
A  P.  officinalis  Mnch.  (P.  hybridus  (L.)  ö.  M.. 
Sch.,  közönséges  acsalapú,  partilap  ú,  nagy  édes 
lapú,  kalapfű),  vízparton,  nedves  helyen  bőségben 
terem.  Levele  virágzás  után  jelenik  meg,  igen 
nagyra  megnő,  a  4  dm.  átmérőt  is  eléri,  szíves, 
fogas  szélű.  Fészkei  megnyúlt,  elég  tömött  fürt- 
ben állnak,  virágai  bamapirosak.  Rhizomája 
(radix  petasitidis)  csípős,  fűszeres,  keserű  ízíi,. 
frissében  sajátságos  édes  szagú,  régen  pestis  ói 
marhadög  ellen  nagy  volt  a  kelendősége.  Ma  is 
officinalis  még.  Levelét  fiatalon,  pl.  Erdélyben,, 
káposzta  gyanánt  főzik. 

Petasus  (lat.),  föveg,  1.  Petazősz, 

Petau,  kronológus,  1.  Petavius. 

Petauroides  (áuat),  1.  Ph'szényes  mólcus. 

Petaiirns  (áiiat),  az  Erszényesek  (l.  o.)  rend- 
jébe tartozó  emlős  állatnem.  Szőrruhája  pulia, 
selymes.  Széles  szállóernyője  van.  Három  faja 
ismeretes,  melyek  Uj-Irlandtól  déli  Ausztráliáig- 
honosak. Legismertebb  a  mi  mókusunkra  emlé- 


Petavius 


377 


Petefészek 


Petazósz. 


keztető,  karcsú  testű  és  kecses  alkotású  repülő 
cukormókus  (P.  sciureus  Schaw.) ;  teljes  hossza 
46  cm.,  miből  körülbelül  a  fele  a  farkára  esik ; 
fán  lakó,  éjjeli  állat. 

Petavius,  Dionyslos  (tulajdonképen  Denis  Pe- 
tau),  ki'onológus,  szül.  Orléansban  1583  aug.  21., 
megh.  1652dec.  11. 1621-ben  apárisi  hittudományi 
kar  tanára.  Fő  műve:  De  doctrina  temporum 
(Paris  1627,  2  köt.),  folytatása  az  üranologion  (u. 
o.  1630  és  többször).  Katolikus  dogmatörténeti 
szempontból  fontos :  Theologica  dogmata  c.  műve 
(u.  0. 1644;— 50, 5  köt.,  újabban  Foumialstól,  u.  o. 
1865—67,  8  köt.).  V.  ö.  Stanonik,  Dionysius  P. 
(Graz  1876) ;  Chatellain,  D.  Petau  (Paris  1884). 

Petazósz  (gör.), 
föveg,  utazók  meg 
lovasok  viselték  (1. 
az  ábrát).  A  ró- 
maiak is  viselték 

(petasus).  /^^°^  7N^' 

Petclierie,    1.       >^^     -^    t^ 

Duhoisia. 

Pete,  kisk.  Szat- 
már  vm.  csengeri  j.-ban,  (1910)  348magy  .lak.(Tr.  R.) 

Pete.  1.  A  női  ivarsejt,  mely  a  hím  ivarsejttől 
(1.  Spermuiozoa)  megtermékenyítve  —  bizonyos 
esetekben  anólktil  is  (1.  Szüzszaporodás)  —  egy 
új  egyén  fejlődésének  kiindulása.  A  mozgékony 
és  kicsiny  hím  ivarsejtekkel  ellentétben  rende- 
sen nagy,  legtöbbször  gömbölyded,  nem  moz- 
gékony sejt.  A  P.  nagysága  jelentékenyen  függ 
a  benne  fölhalmozott  tápláló  anyagtól  (szik). 
A  különböző  állatfajok  sejtjei  igen  különböző  na- 
gyok s  e  nagyság  nem  áll  arányban  a  kifejlett 
állat  nagyságával.  A  fejlett  emberi  P.-sejt  0*2 
mm.  átmérőjű,  viszont  a  madarak,  rovarok,  két- 
éltűek petéi  aránylag  igen  nagyok.  A  petéket 
a  P.-fószek  termeli,  különböző  állatoknál  kü- 
lönböző számban;  az  ember  kb.  28  naponkint 
egyet ;  a  galandféreg  (Taenia  solium)  Leuckart 
szerint  óvenkint  42  milliót.  A  P.  szerkezete  meg- 
felel a  sejtek  rendes  szerkezetének.  Van  P. -burok, 
mely  különböző  szerkezetű  lehet;  P.-plaszma 
(ooplasma) ;  nagy,  jól  kifejlődött  sejtmag  (veri- 
cula  germinativa,  Purkinjo-féle  hólyag),  ebben 
magvacska  v.  csirafolt  (macula  germinativa). 
Mint  bizonyos  fajoknál  előforduló  részek  meg- 
említendők  a  szíkmag,  a  sphara  (idrozoma).  A  szik 
elhelyeződése  a  petében  többféle  lehet  s  az  elhe- 
lyezödóstől  függ  a  további  sejtoszlás  mikéntje  is. 
Vannak  szik  nélküli  peték  (olecithal  P.) ;  egyol- 
dalon  felhalmozott  szikű  peték  (telolecithal  P.). 
Ezeken  megkülönböztetjük  a  sziktartalmú  vege- 
tatív pólust,  a  szikhijjas  animalis  pólustól.  Az 
utóbbin  fog  fejlődni  a  központi  idegrendszer.  Ha  a 
P.  oszlása  az  egész  sejtre  kiterjed,  holoblastikus 
P.-ről,  ha  az  oszlás  csak  egy  korongszerű  részre 
terjed  ki,  meroblastikus  P.-ről  szólunk.  Előfordul, 
hogy  a  szik  a  sejt  közepén  van  löihalmozva  (cen- 
trolecithál  P.).  A  pete  fejlődése  a  petefészekben 
történik,  a  Graaf-féle  ttiszőkben  (1.  0.).  Mielőtt  a 
tüsző  kipattan,  s  a  P.  szabaddá  válik,  fontos  vál- 
tozások történnek  a  P.-ben,  melyeket  a  P.  érésé- 
nek mondunk.  Lényegük,  hogy  a  P.  magja  g^ors 
egymásutánban  kétszer  oszlik,  s  a  kivált  magva- 
kat egy  kivételével  magából  kilöki.  A  sejtmag 


kromozómáinak  (1.  Fíxnalas  magosztódás)  száma. 
ezzel  24-ről  12-re  száll,  s  így  a  P.  egyenérté- 
kűvé válik  a  hímivarsejttel  és  biztosítva  van 
az  apai  és  anyai  tulajdonságok  egyenlő  arányú 
öröklődése.  (L.  még  Petebarázdálódás,  Termé- 
kenyítés). 

2.  P.  (nűv.)  a.  m.  petesejt  (1.  0.  és  Magkezde- 
mény). 

Pete  Márton,  hírlapíró  és  politikus,  szül.  Hete- 
sen (Somogy  vm.)  1875  szept.  20.  Ügyvéd  volt 
Kaposváron  1905— 1909-ig,  amikor  Budapestre 
költözött  s  a  Magyarország  főmunkatársa  lett. 
1918-ban  a  Károlyi-kormányban  min.  tanácsos, 
majd  honvédelmi  államtitkár  volt.  Később  somogyi 
birtokán  gazdálkodott,  de  1922.  ismét  ügyvéd 
lett  Budapesten.  Önállóan  megjelent  Marita  c. 
költeménykötete. 

Petebarázdálódás.  Barázdálódás  alatt  értjük 
a  megtermékenyített  petesejt  első  változásait, 
melyek  eredményeképen  sejtoszlás  útján  a  pete- 
sejtből egy  soksejtű,  de  nagyságában  alig  külön- 
böző képződmény  alakul.  A  P.  lehet  totális  (holo- 
blasticus  petéken),  mikor  a  petesejt  egész  tö- 
mege oszlik,  s  partialis,  mikor  a  sejtnek  szikdús 
része  nem  vesz  részt  az  oszlásban.  A  totális  P. 
lehet  aequalis,  mikor  az  összes  keletkező  sejtek 
(blastomerek)  egyforma  nagyok,  és  inaequalis, 
mikor  az  animalis  póluson  tísebb  sejtek  kelet- 
keznek, (mikromerek),  mint  a  vegetatív  póluson 
(makromerek).  Ez  a  leggyakoribb  barázdálódási 
típus.  A  partialis  barázdálódás  lehet  discoidalis 
(meroblasticus  petéken)  vagy  superficialis  (centro- 
lecíthol  petéken).  Az  előbbinél  csak  egy  korong- 
szerű részen  van  sejtosztódás,  míg  a  pete  vagy 
sziktartalmú  része  változatlan,  ez  utóbbinál  csak 
a  petesejt  fölszine  oszlik  kisebb  sejtekre.  Mikor 
a  barázdálódás  folytán  szederhez  hasonló  tömör 
sejttömeg  jött  létre,  mor  MÍa-stadiumról  beszélünk ; 
ha  ennek  közepén  üreg  (barázdálódási  üreg)  támad, 
melyet  nedvesség:  tölt  ki,  blastula-staáiumba  ju- 
tott a  pete.  Ha  e  hólyag  foka  egyik  ponton  betü- 
remkedik s  a  benyomuló  rész  hozzásimul  az  ere- 
deti sejtréteghez,  úgy  már  egy  kettősfalú  üreggel 
van  dolgunk  (gastrula),  melynek  sejtrétegeit 
csiraleveleknek  nevezzük,  megkülönböztetvén 
külső-  (ektoderma)  és  belső- csiralevelet  (ento- 
derma).  A  gastrula  képződése  más  módon  is  tör- 
ténhetik. A  gastrula  nyílása  a  blastoporus,  ürege 
a  coelenteron.  A  két  csiralevél  között  támadó 
réteget  mesodermának  nevezzük.  Képződhetik  a 
blastula  ürege  felé  termelt  embrionális  sejtekből 
(mesenchym  sejtek),  vagy  az  ősbél  (archenteron) 
alakulásakor  az  entodermából,  vagy  más  módo- 
kon is.  A  fejlődéstanban  az  egyes  szervek  alaku- 
lását a  csíralevelekig  szokás  követni.  L.  Embrió. 

Peteburkok,  a  petét,  ill.  magzatot  körülvevő 
burkok.  (L.  Magzatburok,  Méhlepény). 

Petecliia,  1.  Vérzés. 

Petecskór,  1.  Lótifusz. 

Petefészek  (ovarium,  gör.  oophoron),  az  álla- 
toknak a  petéket  termelő  s  bizonyos  érettségifokra 
juttató  szerve,  a  női  ivarszervnek  legfontosabb 
része,  mely  a  hímivarszerv  here-részének  felel 
meg.  Száma,  alakja  és  elhelyezése  az  egyes  állat- 
csoportok keretén  belül  igen  változatos.  A  gerin- 
cesek P.-e  úem  üreges  tömlő,  mint  igen  sok  más 


Petefészek-betegségek 


378 


Petelei 


állaté,  hanem  összeálló  test ;  a  petéket  termelő 
sejtréteg  ugyanis,  az  úgynevezett  csiraréteg  egy 
kötőszövetbe  mélyed  be,  amelynek  tömege  vér- 
edénydús 8  ebben  tüszöket  (folliculus)  alkot.  E  tü- 
szők  belsejében  egy  sejt  válik  petévé  s  a  többi  ezt 
egy  vagy  több  rétegben  körülzárja,  A  pete  meg- 
érése  alkalmával  a  tüsző  felnyílik  s  a  pete  a  test- 
üregbe jut,  innen  pedig  a  petevezetékbe.  A  halak 
petéje  rendesen  igen  nagy,  míg  ellenben  a  többi 
gerinceseknél  a  test  arányaihoz  képest  igen  ki- 
csiny. A  madarak  jobboldali  petevezetéke  rende- 
sen egészen  vagy  majdnem  csenevész.  Az  emlő- 
sök petefészkei  embrió-korban  az  ősvesék  köze- 
lében fekszenek,  de  a  fejlődós  további  folyamában 
mindinkább  alá-,  illetőleg  hátrafelé  távolodnak 
a  medencébe  (descensus). 

A  női  P.  laposkerekded  szervek  a  nő  hasüregé- 
ben, saját  P. -szalaggal  a  móhhez  erősítve;  máso- 
dik megerősítője  a  hashárfcya.  Hossza  2-5— 5  cm ; 
szélessége  1'5— 3 :  vastagsága  0"6— 1"4!  cm.  Súlya 
5—8  g.  Átmetszve  két  részt  lehet  rajta  meg- 
különböztetni ;  a  külsőt,  a  terimbeles  kóregrészt 
és  a  belső  velős  vagy  eres  részt.  A  külsőben 
első  petéket  (primordial -peték)  és  érett  petéket 
lehet  megkülönböztetni.  Az  érettek  megnőnek 
8  mikor  teljes  kifejlődésüket  és  nagyságukat 
(0'25  mm.)  elérik  s  a  közöttük  meggyült  tüsző- 
nedv  az  őket  borító  Graaf-féle  tüszöket  felduz- 
zasztja, ez  utóbbiak  felpukkannak  s  az  érett  pete 
kiürülvén,  a  petevezetön  át  a  méhbe  jut.  A  fel- 
pulíkadt  tüsző  asárga  testté))  (corpus  luteum) 
alakul  át.  A  meliék-P.  (epooforon)  a  széles  méh- 
szalag  két  lemeze  és  a  P.  közé  iktatott  hosszanti 
és  haránt  csatornácskák  egyvelege,  az  ébrényi 
Wolff-féle  ösvese járat  csökevényes  maradványa. 
A  kisebb  mroo/bron  az  epooforontól  befelé  fek- 
szik a  szeles  móhszalagban  és  hálózatos  csator- 
nácskák tömegéből  áll ;  a  Wol/f-féle  ébrényi  kép- 
ződmény ősveserészletónek  a  maradványa.  Fér- 
fiban az  epooforon  a  mellékherének,  a  parooforon 
ellenben  a  paradidimisz-  v.  Giraldes-téle  szervnek 
felel  meg. 

Petefészek-betegséj^ek,  Fetefészek-gyuladás 
(ooforitisz),  rendesen  a  környékről  ráterjedő  fo- 
lyamat. A  méhkörüh  gyuladás  (1.  Méhbetegségek) 
folytán  gyuladásba  jő  a  petefészket  borító  has- 
hártya (perioof oritisz),  s  innék  a  petefészek  saját 
szövete.  Néha  a  vérben  keringő  fertőző  anyagok 
okoznak  petefészek- gyuladást,  pl.  járványos  fültő- 
mirígy-lob  után.  A  gyuladás  lehet  akut  v.  idült, 
savós  v.  genyes.  Gyakran  zsugorodással  és  he- 
gesedéssel  gyógyul,  néha,  petefészek-tályog  fej- 
lődik ki.  A  petefészek  daganatai  közül  nevezete- 
sek a  petefészek-hőlyagok  (cisták),  melyek  gyak- 
ran óriási  méreteket  (40—50  liter)  érhetnek  el. 
Tartalmuk  savós  kocsonyás  folyadék.  A  cista  gyak- 
ran több  részre  oszlott  (multilokuláris  cista),  gyak- 
ran mirigyes  daganatokkal  kombinálódik  (cista 
drenoma).  Előfordulnak  a  petefészek  rákos,  ros- 
tos és  húsdaganatai  is,  valamint  dermoid  dagana- 
tok. A  petefészekben  terhesség  fölöttébb  ritka 
megbetegedés.  Aránylag  ritka  a'petef  ószek  gümő- 
kórja  is. 

Petefészek-kiirtás  (ovariotomia).  Nőgyógyá- 
szati műtét  petefészekdaganatok  s  más  női  be- 
tegségek megszüntetésére  és  a  teherbejutás  lehe- 


tőségének megszüntetésére.  A  P.-t  rendesen  a 
szervezet  olyan  változásai  követik,  minőket  a 
klimax  idején  élettani  viszonyok  között  is  kifej- 
lődni látunk  (mesterséges  klimax).  A  havi  tisztu- 
lás elmarad,  hízási  hajlamosság  támad  stb. 

Petefészektömlők,  a  petefészek  tömlős  daga- 
natai, kisztadenomái  (l.  o.). 

Petegd,  kisk.  Bihar  várm.  tenkei  j.-ban,  (i9io) 
1125  román  lak.  (Tr.  R.) 

Peteirtás  (erd.).  Káros  rovarok  elleni  rendsza- 
bály, midőn  a  rovarok  lerakott  petéit  pusztítjuk  el. 
Csak  kivételesen  gyakorolható,  mert  igen  kevés 
rovarfaj  rakja  le  petéit  oly  helyekre,  ahol  könnyű 
szerrel  elpusztíthatok.  A  közönséges  gyapjas  pille 
(Liparis  dispar)  petecsomóit  tél  végén  bekátrá- 
nyozzuk  vagy  hernyóenyvvel  bekenjük,  a  gyűrűs 
pohók  (Gastropacha  neustria)  petéivel  gyűrűalak- 
ban megrakott  ágakat  levagdaljuk  és  elégetjük, 
az  apáca-lepkénél  (Liparis  monacha)  pedig  a  P. 
ugy  történik,  hogy  a  munkások  a  héjon  levő 
mohát  eltávolítják,  a  kéregpikkelyeket  felfeszege- 
tik s  a  talált  petéket  bekátrányozzák.  A  lótetü 
(Grillotalpa  vulgáris)  irtásának  is  a  leggyöke- 
resebb módja  a  petékkel  v.  még  egészen  fiatal 
álcákkal  telt  fészkek  könnyű  szerrel  történhető 
felkeresésében  és  megsemmltésében  áll. 

Petek  (Petca),  kisk.  Udvarhely  vm.  udvarhelyi 
j.-ban,  (1910)  844  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Petekészűlék  (nSv.),  1.  Embriózsák. 

Petele  (Petelea,  Birk),  nagyk.  Maros-Torda 
várm.  régeni  alsó  j.-ban,  (i9io)  2015  német,  román, 
cigány  és  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Petelei  István,  szépirodalmi  író,  szül.  Maros- 
vásárhelyt 1852  szept.  13.,  megh.  Kolozsvárt 
1910  jún.  5.  Kolozsvárt  és  Székelyudvarhelyt  ta- 
nult, a  bölcseletet  Budapesten;  1877— 80-ig  a 
szülei  háznál  szépirodalmi  dolgozatokkal  foglal- 
kozott. 1880-ban  hírlapíróvá  lett  Kolozsvárt,  előbb 
a  Keletnél  dolgozott,  majd  a  Kolozsvári  Közlöny- 
nél. 1886  óta  a  maga  alapította  Kolozsvár  c.  la- 
pot szerkesztette  1892-ig,  amikor  betegeskedése 
miatt  visszavonult  szülővárosába.  Később,  egész- 
sége javultával,  az  irodalomhoz  újra  visszatért, 
de  a  közéleti  szerepléstől  mindvégig  tartózkodott. 
Már  első  rajzai  nagy  tetszést  keltettek,  úgy  hogy 
a  Petőfi-Társaság  1880.  megválasztotta  tagjának, 
de  írói  híi'nevét  az  1882.  megjelent  első  elbeszé- 
lés-kötete, a  Keresztek  alapította  meg  igazán.  A 
feltűnést  kerülve  is  csakhamar  legjelesebb  elbe- 
szélőink sorába  emelkedett,  noha  a  nagyközönség 
előtt  népszerűvé  sohasem  vált.  Erős,  az  orosz 
írókra  emlékeztető,  de  teljesen  eredeti  realizmus- 
sal dolgozott.  Novelláiban  és  rajzaiban  a  maga 
világát  festi,  az  erdélyi  falvak  és  városok  életé- 
ből mond  el  rövid,  jellemző  történeteket,  nagy 
szeretettel  a  kisember  iránt  s  az  emberi  szenvedé- 
sek mély  megértésével.  Vonzódik  a  komoly,  borús 
tárgyakhoz,  melyek  az  ő  tömör,  költői  előadásá- 
ban prózákban  írt  balladáknak  tetszenek.  Ereje 
inkább  ezekben  tűnik  ki,  mint  hosszabb,  regény- 
számba menő  elbeszéléseiben.  Többi  önállóan  meg- 
jelent műve  A  fülemile  c  regényen  kívül  (1886), 
mind  elbeszélés -kötet :  Az  én  utcám  (1886),  Jetti 
(1894),  Felhők  (1897),  Vidéki  emberek  (1898), 
Az  élet  (2  köt.,  1905).  Kisebb,  könyvalakban  meg 
nem  jelent  elbeszéléseit  két  kötetben  Elbeszélések 


Péten 


379 


Péter 


c.  alatt  az  Erdélyi  Ii'odalmi  Társaság  adta  ki 
(1912),  melyet  1888.  ö  alapított  meg.  Legterje- 
delmesebb műve,  Egy  asszonyért  c.  történeti 
regény  (1887),  könyv  alakjában  nem  jelent  meg. 
V.  ö.  Gyalui  Farkas,  P.  Istvánról  (részletes  élet- 
rajz és  méltatás  elbeszéléseinek  1912-iki  kiadása 
előtt). 

Péten  (Itza),  Guatemala  egyik  departamentója, 
kb.  10,(XX)  indiánus  lak.,  Yukatantól  őserdő  vá- 
lasztja el ;  erdős,  domb^os,  termékeny  vidék.  Az 
üsiunacinta  és  Belize  itt  erednek.  Legnevezetesebb 
tava  a  lefolyástalan  Itza-tó  (Larjuna  de  P.  No- 
hykéji),  75  km.  hosszú,  5  km.  széles  és  50  m.  mély. 
Fővárosa:  i^ore^,  az  Itza-tó  egyik  szigetén,  1200 
lak.  P.  1697.  került  spanyol  uralom  alá. 

Petens  (lat.)  a.  m.  folyamodó,  kérelmező. 

Petenye,kisk.  Szilágy  vm.krasznaij.-ban,  (1910) 
358  magyar  és  román  lak.  (Tr.  R.) 

Petényi  János  Salamon,  a  magyar  tudomá- 
nyos madártan  megalapítója,  szül.  Abel-Lehotán 
(Nógrád  vm.)  1799  jún.  30.,  megli.  1855  okt.  5. 
Az  ág.  ev.  teológiai  kurzust  Bécsben  elvégezvén, 
1826.  Cinkotára  került  lelkésznek.  Ez  időben 
már  nagyban  foglalkozott  amadaraktanumányo- 
zásával  s  személyes  összeköttetésben  volt  a  kül- 
föld nevezetesebb  omitológusaival.  Hívei  azon- 
ban nem  vették  szívesen,  liogy  papjuk  madara- 
kat nyúz,  azért  iparkodtak  őt  állásából  eltávoK- 
taui,  ami  sikerült  is.  így  egy  ideig  állás  nélkül 
volt,  végre  a  Nemzeti  Múzeumhoz  került  1834. 
konzervátomak.  Megjelent  munkái :  Kurze  Be- 
kanntmachungen  über  Falco  ruíipes,  Glareola,tor- 
quata  etc.  (1830) ;  Zur  Ornithologie  (1833) ;  Érte- 
kezés a  madártan  születése,  serdülése  és  növe- 
kedése felöl  Magyarországon  (1843);  A  honi 
madártan  új  gyarapodásáról  (1841 — 45) ;  Erdély 
állattani  tekintetben  (1846) ;  Az  a^rő  lepy észről 
(1846);  A  kakukről  (1850);  A  pirókokról  általán 
és  a  budai  Istenhegyen  fogott  rózsás  pirókról 
különösen  (1850);  Reliquia  Petényiana  (1887, 
Term.  Füz.);  Über  die  Bntenarten  Ungarns  (1884 ; 
Zeitschr.  für  die  ges.  OniithoL).  V.  ö.  Hermunn 
Ottónak,  Petényi  J.  S.  címen  Budapesten  1891. 
megjelent  nagy  munkáját,  kiadta  a  Kir.  Magyar 
Természettudományi  Társulat ;  Gsörgey  T.,  Ma- 
dártani töredékek  Petényi  J.  S.  irataiból  (Buda- 
pest 1904,  németül  Gera,  1905). 

Petényi-márna  (áiiat),  1.  Márna. 

Péter,  1.  Hermauu  Wilhelm  Gottlob,  német 
filológus,  P.  2.  fia,  szül.  Meiningenben  1837  aug. 
7.,  megh.  1914  febr.  16.  A  meisseni  fejedelmi  is- 
kola tanára,  majd  1874.  rektora.  Kiváló  kommen- 
tárral adta  ki  Ovidius  Fasti-ját  (Leipzig  1889,  3. 
kiad.) ;  kiadta  a  Scriptores  históriáé  Augustae-t 
(u.  0.  1884,  2.  Iciad.) ;  a  római  történetírók  töre- 
dékeit (u.  0.  1871—1883).  Irt  Plutarchos  forrá- 
saü'ól  (Halle  1868);  Die  geschichtliche  Litera- 
tur  über  die  röm.  Kaiserzeit  bis  Theodosius  I.  und 
ihre  Quellén  (Leipzig  1897,  2  köt.) ;  Der  Brief  in 
der  röm.  Literatur  (Leipzig  1901). 

2.  P.,  Kai'l  Ludfcig,  német  filológus  és  histo- 
rikus, szül.  Freiburgban  1808  ápr.  6.,  megh.  Je- 
nában 1893  aug.  11.  Több  helyen  tanárkodván, 
1856.  a  pfortai  iskola  rektora  lett.  Számos  filo- 
lógiai és  szövegkritikai  munkán  kívül  főleg  a 
római  történettel  foglalkozott.  Ide  tartozó  mű- 


vei: Zeittafeln  der  röm.  Geschichte  (Halle  1841, 
6.  kiad.  1882) ;  Die  Epochen  der  Verfassungs- 
geschichte  der  röm.  Republik  (Leipzig  1841); 
Studien  zur  röm.  Geschichte  (HaUe  1861) ;  Zur 
Kritik  der  Quellén  der  álteren  röm.  Geschicht-e 
(u.  0.  1879).  Főműve:  Geschichte  Roma  (u.  0. 
1861,  3  köt.,  4.  kiad.  1881).  Kiadta  Cicero  Bru- 
tus-át  (Leipzig  1839) ;  Tacitus  Agricoláját  (Jena 
1876)  és  Dialógusát  (u.  0.).  Oktatásügyi  dolgoza- 
tokat is  írt. 

3.  P.,  Margarete,  1.  Wildenspuchi  keresztre- 
feszítés. 

Péter  (lat.  Petrus,  gör.  Petrosz  [a.  m.  szikla], 
franc.  Pierre,  ol.  Pietro,  spany.  és  port.  Pedro), 
férfinév. 

Péter,  szent,  az  apostolok  fejedelme,  előbbeni 
neve  Simon.  Bethsaidában  született  (Genezaret 
tava  mellett).  Bátyjával,  András  apostollal  a  Ga- 
lileai-tengeren  halászattal  foglalkozott  és  Kaf ar- 
naumban  lakott.  Jézus  első  követői  közé  tartozott, 
kik  közül  őt,  Andrást,  Jakabot  és  Jánost  választá 
első  tanítványaiul,  végül  apostol  lett.  P.  az  újszö- 
vetségi szentírásban  állandóan  az  első  helyen  áll, 
különösen  az^  idő  óta,  amidőn  az  Úr  nevét  P.-re 
változtatta.  Ö  az  apostolok  fejedelme,  az  az  erős 
kőszikla,  melyre  Krisztus  egyházát  építette,  6 
kapta  a  mennyország  kulcsait,  ő  reá  bízta  a  hí- 
vek és  apostolok  igazgatását.  Ö  alapította  meg 
az  első  keresztény  hitközséget,  Kr.  u.  37.  János- 
sal Szamariát  látogatta  meg,  38.  körutat  tett 
Júdea,  Galilea  és  Szamaria  hitközségekben ;  új 
községeket  alapított  Liddában,  Joppéban,  mire 
Antiokiában,  a  hagyomány  szerint,  hét  évig  kor- 
mányozta az  egyházat  mint  püspök,  de  azért  nem 
szűnt  meg  más  vidékeken  sem  Krisztust  hirdetni 
és  a  pogányokat  is  felvette  az  egyház  kebelébe. 
E  miatt  Jeruzsálembe  kellett  mennie,  hol  I.  Heró- 
des Agrippa  őt  az  idősb  Jakab  apostol  kivégzése 
után,  miután  ifjabb  Jakabot  püspökké  válasz- 
tották, elfogatta  és  börtönbe  záratta,  honnan 
csodálatosan  kiszabadult.  44-ben  Rómába  ment,  de 
alig  alapította  meg  itt  a  hitközséget,  midőn  a  zsi- 
dók között  zendülés  támadt,  mire  Claudius  csá- 
szár a  keresztényeket  és  zsidókat  kiűzte  Rómá- 
ból; P.  erre  ismét  Ázsiába  ment  és  megláto- 
gatta a  Galatiában,  Kappadókiában,  Ázsiában  és 
Bitiniában  levő  egyházakat,  51.  elnökölt  a  jeru- 
zsálemi zsinaton.  Midőn  Claudius  utolsó  vagy 
Nero  első  évében  a  zsidók  ismét  megtelepedliet- 
tek  Rómában,  P.  odament  és  rövid  idő  alatt 
2000-re  szaporította  a  hívek  számát.  Rómán 
kívül  Dél-  és  Észak-  Italiában,  Szicíliában  és 
Szárdiniában  is  hirdette  az  evangéliumot.  Nero 
uralkodása  alatt  kitört  az  első  keresztényüldözés, 
mely  alatt  P.  is  (67  v.  68)  kereszthalállal  múlt  ki, 
de  kérehne  folytán  fejjel  lefelé,  miután  nem  ta- 
lálta magát  méltónak  arra,  hogy  isteni  mesteré- 
hez hasonlóan  függjön  a  kereszten.  Emléknapját 
az  egyház  szt.  Páléval  együtt  jun.  29.  ünnepli. 
(L.  még  Péter  bilincseinek  és  Péter  székének  ün- 
nepe.) Szt.  P.-től  az  újszövetségi  szentírásban  két 
levelet  bírunk,  a  pontusi,  kappadókiai,  galatiai, 
bitiniai  és  ázsiai  keresztényekhez  intézve.  E  két 
levélnek  a  valódiságát  a  protestánsok  megtámad- 
ták, aminthogy  P.-nek  Rómában  való  tartózko- 
dását is  kétségbe  vonták. 


Péter 


380 


Péter 


Péter,  több  uralkodó  és  fejedelmi  személy  neve. 

Országok  szerint : 

Magyarország  1.  Montenegró  11—12, 

Ausztria  és  Magyaroi-szág  2.  Oldenburg  13—14. 

Aragónia  3 — 6.  Oroszország  If-— 17. 

Brazilja  7—8.  Portugália  18—22. 

Kasatilia  9,  Szerbia  23. 
Latin  császár  10. 

[Magyarország.]  1.  P.,  Magyarország  máso- 
dik királya,  ül.  Orseolo  Ottó  Péter  velencei  do- 
génak és  Géza  magyar  vezér  leányának  fia,  szül. 
Velencében  1011.  Atyja  1026.  a  lázadás  elöl  Kon- 
stantinápolyba,  ö  maga  pedig  nagj'^bátyjához, 
Szt.  Istvánhoz,  Magyarországba  menekült.  Szt. 
Imre  halála  (1031)  után  Szt.  István  öt  fiának  te- 
kintette, a  trónra  jogot  tartó  Vazult  elfogatta  és 
megvaklttatta,  Szár  László  fiait  pedig  száműzette 
s  így  halála  (1038  aug.  15.)  után  P.  öt  ellenmon- 
dás nélkül  követte  a  trónra.  Eleintén  folytatni 
kivánta  Szt.  István  művét,  a  nyugati  eszmék  át- 
ültetését ;  de  egészen  az  idegenekre  támaszko- 
dott. Magát  Gizellát  —  István  özvegyét  —  ura- 
dalmainak s  kincseinek  nagy  részétől  megfosz- 
totta s  egy  városba  (alkalmasint  Veszprémbe)  be- 
lebbezte.  A  hozzá  menekülő  Kázmér  lengyel  her- 
ceget Bretiszlav  cseh  herceg  ellenében  oltalmába 
fogadta  és  kitartóan  segítette  Hl.  Hem'ik  német- 
római császár  ellen,  ki  Csehországra  tört,  Zárát 
pedig  ö,  a  velencei,  csábította  át  Velencétől  Ma- 
gyarországhoz, loil-ben  Aba,  Szt.  István  sógora 
vezetése  alatt  a  magyarok  fölkeltek  a  király  el- 
len, ki  kevesedmagával  Adalbert  osztrák  herceg- 
hez menekült  és  segélyt  kért  HL  Henriktől,  mire 
a  győzelmes  forradalom  Aba  Sámuelt  koronázta 
meg  királylyá.  Aba  azonnal  eltörölte  P.  önkényes 
rendeleteit.  Hl.  Henrik  császárt  pedig  haddal  tá- 
madta meg ;  a  megújult  háborúban  azonban  le- 
mondani kényszerült  a  mai  Alsó-Ausztria  keleti 
részéről  és  csak  annyit  ért  el,  hogy  Henrik  nem 
erőszakolta  tovább  P.  visszafogadtatását.  Erre 
azonban  csakhamar  maguk  az  elégületlenek  kér- 
ték a  császárt.  Ménfőnél  lOM  jul.  5.  Aba  váratla- 
nul vereséget  szenvedett,  nemsokára  pedig  orgyil- 
kosság áldozatául  esett.  Győr  bevétele  után  III. 
Henrik  valóságos  diadalmenetben  vezette  vissza 
P.-t  Székesfehérvárra,  hol  a  Nagyboldogasszony 
templomában  maga  ültette  a  királyi  trónra  s  a  ma- 
gyaroknak ünnepélyesen  megadta  a  bajor  jogot, 
hogy  kibékítse  a  két  fajt,  mely  egymásnak  idáig 
annyit  ártott.  Az  Abátél  elvett  lándzsát  és  talán 
magát  Szt.  István  koronáját  is  győzelme  jeléül 
a  pápának  küldte  el.  P.  csakhamar  észrevette, 
hogy  Magyarországot  csak  mint  birodalmi  hű- 
bórt  tarthatja  meg  s  az  alig  távozott  Hl.  Hemnket 
1045  febr.  újra  behívta.  Máj.  26-án,  Székesfehér- 
várt, az  aranyos  lándzsa  átnyújtása  mellett,  a  je- 
lenlevőkkel együtt  hűséget  esküdött  III.  Henrik- 
nek, ki  a  lándzsát,  a  hűbériség  elfogadásának  je- 
léül, azonnal  vissza  is  adta  neki.  E  miatt  Baja  és 
Bajna  (Gyula  erdélyi  vajda  fiai)  fellázadtak 
ugyan,  P.  azonban  felköttette  őket ;  de  Csanád 
vidékén  a  forradalom  jobban  szervezkedett  s  be- 
hívta Szár  László  fiait.  Mire  P.  Komárom  vidékéről 
ellenök  indulhatott,  már  a  Dunántúl  is  föllázadt; 
P.  tehát  szept.  21.  táján  Mosón  felé  menekült. 
András  herceg,  a  forradalom  királyjelöltje,  on- 
nan tisztességes  ajánlatokkal  visszatérésre  bírta, 


de  a  magyarok,  hogy  valamikép  ismét  nyakukra 
ne  zúdítsa  a  németeket,  három  napi  ostrom  után 
Székesfehérvár  közelében  Zámor  (Zámoly)  fa- 
luban elfogták,  szemét  kiszúrták  s  öt  magát  Fe- 
hérvárra vitték,  hol  nemsokára  elhunyt.  Az  ö 
idejében  épített  s  az  ö  védőszentjéről  nevezett 
pécsi  székesegyházban  temették  el.  Nőtlen  lévén, 
családja  nem  maradt.  Az  írók  ellenkező  tudósítá- 
sai tévedésen  alapulnak. 

Irodalom.  Szabó  K.,  P.  és  Aba,  Pest  1872;  Pauler,  A  ma- 
gyar nemzet  tört.,  I,  97—121;  Podhraczky,  P.  csakugyan 
III.  Urseolus  Péter  Ottó  velencei  dogé  fia  volt,  Századok, 
1869,  141—149;  Wertner,  Az  Árpádok,  61—102;  Kandra  K., 
Aba  Samu,  Budapest  1891;  Kiss  Lajos,  Nemzeti  független- 
ségünk védelmezése  III.  Henrik  ellen,  Hadtört.  Közi.  1891, 
27—59;  Mátyás  Fi.,  P,  király  származása,  Akad.  Értesítő, 
1869,  III.  81.  ;  Gombos,  P.  trónralépésének  és  bukásának 
körülményei.  (Közópk.  Krón.  XII— XIV.,  bevezetés.)  Kará- 
csonyi, P.  s  az  óbudai  prépostság  (Századok,  1897.). 

[Ausztria  és  Magyarország.]  2.  P.  Ferdi- 
nánd, osztrák  föJmxeg  és  magy.  kir  herceg,  IV. 
Ferdinánd  toscanai  nagyherceg  harmadik  íia, 
szül.  Salzburgban  1874  máj.  Í2.  Az  osztrák- 
magyar hadseregbe  lépve,  1914.  az  altábornagyi 
rangig  emelkedett.  A  világháború  folyamán  gya- 
logsági tábornok  lett  s  az  orosz  harctéren  mint 
hadseregcsoportparancsnok  működött.  —  1900 
november 8. nőül  vette  MáriaKnsztinaherceg- 
nöt,  Alfonz  casertai  gróf,  bourbon-szicüiai  her- 
ceg leányát  (szül.  Camiesban  1877  ápr.  10.),  kitől 
következő  gyermekei  születtek  :  GoUfried  (szül. 
1902  márc.  14.),  Heléna  (szül.  1903  okt.  30.), 
György  (szül.  1905  aug.  22.)  és  Róza  (szül.  1906 
szept.  22.). 

[A.raisoY\\a..\^.I.F.,  Aragónia  királya  (1094— 
1104),  Sancho  Ramirez  király  legidősebb  fia.  Aty- 
ját, ki  a  huescai  csatában  esett  el,  1094.  követte 
a  trónon.  Országát  győzelmes  harcokkal  délen 
egész   az  Ebróig  terjesztette.   A  trónon  öccse, 

I.  Alfonz  követte. 

4.  11.  P.,  Aragónia  királya  (1196—1213),  II. 
Alfonz  király  idösebbik  öa,  szül.  1176.,  megh. 
1213  szept.  13.).  Atyját  1196.  követte  a  trónon  g 
kitűnt  mint  vitéz  lovag  és  dalköltó  (troubadour). 
1204-ben  Rómában  lU.  Ince  pápa  által  koronáz- 
tatta meg  magát  s  neki  évi  adót  ígért.  1212-ben 
részt  vett  Kasztilia  és  Navarra  királyaival  együtt 
az  arabok  ellen  vívott  harcban.  1213-ban  az  albi- 
gensek  ellen  vonult,  de  Muret  mellett  elesett. 

5.  HL  P.,  a  Nagy,  Aragónia  királya  (1276— 
1285),  I.  Jakab  király  idösebbik  fia,  szül.  1239., 
megh.  1285  nov.  11.  Atyja  halála  után  1276.  lé- 
pett trónra.  1282.  Szicília  királya  lett.  Szicília 
birtokáért  III.  Fülöp  francia  király  keresztes  ha- 
dat indított  ellene.  P.  fényes  győzelmet  vívott  ki 
a  franciákon,  de  Szicília  trónját  átengedte  má- 
sodik fiának,  Jakabnak. 

6. 1 V.  R,  Aragónia  királya  (1336—87),  IV.  Al- 
fonz király  idösebbik  fia,  szül.  1319.,  megh.  1387 
jan.  7.  Atyját  1336.  követte  a  trónon.  Sógorától, 

II.  Jakabtól  elragadta  a  Baleari  szigeteket,  a  ge- 
novaiaktól elfoglalta  Szardínia  nagy  részét,  de 
kasztiliai  hódításait  vissza  kellett  adnia  1375.  az 
almazani  békében.  A  trónon  idösebbik  fia,  7.  Já- 
nos  követte. 

[Brazília.]  7.  I.  P,  Brazília  császára,  lásd 
Pedro  1. 
8. 11.  P,  Brazília  császára,  l.  Pedro  2. 


Péter 


381     — 


Péter 


ÍKasztília.]  9.  P.,  a  Kegyetlen,  Kasztilia  ki- 
rálya (1350—69),  XI.  Alfonz  király  második  fia, 
szül.  Burgosban  133á  aug.  34.,  megh.  1369  márc. 
23.  Atyját  1350.  követte  a  trónon.  1353-ban  nőül 
vette  Bourbon  Blanka  hercegnőt,  de  csakhamar 
elzáratta  és  később  meg  is  ölette  feleségét  s  ked- 
vesének, Maria  Padillának  rokonait  helyezte 
magas  állásokba.  1362-ben  lázadás  tört  ki  ellene, 
mefynek  élére  mostohatestvére,  Henrik  trasta- 
marai  gróf  állott.  De  P.  Eduárd  angol  trónörö- 
kös (a  Fekete  herceg)  segítségével  1367.  legyőzte 
Henriket,  ki  Franciaországba  menekült.  Ekkor 
Henrik  V.  Károly  francia  király  jeles  vezérétől, 
Du  Guesclintöl  támogatva  újból  Kasztiliába  tört 
3  1369  márc.  14.  Montiéi  mellett  tönkre  verte  P. 
seregét  és  Hem*ik  maga  szúrta  le  mostohabátyját. 

[Latin  császár.]  10.  P.,  latin  (keletrómai) 
császár  (1216—17),  Courtenay-i  Péter  gróf  fia, 
VI.  Lajos  francia  király  unokája.  Atyja  halála 
után  Tonnerre  és  Nevers  grófságokat  örökölte, 
neje,  flandriai  Jolánta  révén  pedig  a  konstanti- 
nápolyi latin  császárságra  szerzett  igényt.  Sógo- 
rának, Henrik  császárnak  halála  után  1216.  el 
is  akarta  foglalni  a  trónt,  de  útközben  Theodoros 
Angelos,  Epii'usz  deszpotája  elfogta  és  megölte 
1217  végén.  Özvegye  1217—19.  vezette  a  kor- 
mányt, azután  fiai  követték  a  trónon.  —  P.  leánya, 
Jolántól,  1215.  II.  Endre  magyar  királyhoz  ment 
nőül ;  megh.  1233. 

[Montenegró.]  11.  I.  P.  Ivanovics,  Monte- 
)ie^ro/é;'eíZeZwe(1782— 1830)aPetrovics-Nyegosz- 
családból,  szül.  1754.,  megh.  1830  okt.  18.  Győ- 
zelmesen harcolt  a  törökök  ellen  s  országának 
törvénykönyvet  adott. 

12.  II.  P,  Montenegró  fejedelme  (1830—51), 
az  előbbinek  unokaöccse,  szlil.  1812.,  megh.  1851 
okt.  31.  Egész  uralkodása  a  törökökkel  folytatott 
harcok  közt  telt  el.  Mint  költő  is  kitűnt.    * 

[Oidenburg.]  13.  P.  Miklós  Frigyes,  Olden- 
Imrg  nagyhercege  (1853—1900),  Ágost  Pál  Fri- 
gyes nagyherceg  fia,  szül.  1827  júl.  8.,  megh. 
1900  jún.  13.  Atyját  1853  febr.  27.  követte  az 
uralkodásban.  1864.  lemondott  Schleswig-Hol- 
steinra  való  jogairól,  1866.  pedig  Poroszország- 
hoz csatlakozott.  1852-ben  nőül  vette  Erzsébetet, 
József  szász-altenburgi  herceg  leányát,  kitől  két 
fia  született :  Ágost  nagyherceg  (1.  Ágost  3.)  és 
György  Lajos  (szül.  1855). 

14.  P.  Konstantin  Frigyes,  oldenburgi  herceg, 
orosz  államférfiú,  Péter  Frigyes  György  herceg 
fia,  szül.  Szent-Pétervárott  1812  aug.  26.,  megh. 
1881  máj.  14.  1841-ben  orosz  gyalogsági  tábor- 
nok lett.  Később  a  cári  kancellária  egyik  osztály- 
főnöke, majd  a  szenátus  és  a  birodalmi  tanács 
tagja.  Leánya,  Alexandra  Petrovna  (szül.  1838., 
.megh.  19(X).),  Nikolajevics  Nikoláj  nagyherceg 
^megh.  1891.)  felesége  lett;  fia,  Sándor  (szül. 
1844.)  orosz  gyalogsági  tábornok  és  a  cár  fő- 
hadsegéde volt.  —  Ennek  fia,  Péter  (szül.  1868.) 
az  ortodox  hitre  tért  s  1901.  nőül  vette  Olga 
nagyhercegnőt  (szül.  1882),  II.  Miklós  cár  húgát. 

[Oroszország.]  15.  J.  P,  a  Nagy,  orosz  cár 
(1682  ületőleg  1689—1725),  Alexej  cár  harma- 
dik fia,  szül.  1672  jún  9.  (máj.  30.),  megh.  1725 
febr.  8.  (jan.  28.).  Mostoha  bátyjának,  Feodornxik 
halála   után    1682.    másik   mostohabátyjának. 


a  gyengeelmójű  Ivánnak  mellőzésével  Őt  kiál- 
tották ki  cárnak,  de  mostohanénje  Zsófia  kivitte, 
hogy  Ivánt  is  elismerték  uralkodónak  s  a  két 
gyermek  helyett  ő  vette  át  az  uralkodást.  P. 
nevelését  Galiczin  Borisz  vezette.  Felserdül- 
vén, 1689  febr.  6.  Lapuchin  Endoxiát  vette 
nőül,  azután  megbuktatta  és  kolostorba  záratta 
nénjét,  Zsófiát,  aki  élete  ellen  tört.  Mint  önálló 
uralkodó  (1689  szept.-től)  azt  a  nagyszabású  ter- 
vet tűzte  maga  elé,  hogy  a  nyugati  műveltséget 
átülteti  Oroszországba  és  azt  a  nagyhatalmak 
sorába  emeli.  Ebben  a  munkájában  kiváló  tanács- 
adói, a  skót  Gordon  Patrick  (1.  o.),  a  gmfíLefort 
(1.  0.)  és  mások  támogatták.  Hogy  ismereteit  ta- 
pasztalatokkal is  bővítse,  1697  tavaszán  nagj- 
nyugati  útra  indult.  Rigán,  Königsbergen  és  Ber- 
linen át  Hollandiába  ment,  hogy  a  hajóépítést 
tanulmányozza.  Mihajlov  álnév  alatt  Amster- 
damban és  Zaandamban  mint  ácslegény  dolgo- 
zott. 1698  elején  átment  Angliába,  majd  Len- 
gyelországon keresztül  tért  haza.  Itt  mindjárt 
kegyetlenül  leverte  a  strelicek  lázadását.  Nejét, 
Eudoxiát  kolostorba  küldte,  a  fegyehnetlen  stro- 
lic- sereget  feloszlatta,  s  helyébe  modern  szerve- 
zetű hadsereget  állított  feh  A  nyugati  intézmé- 
nyek és  szokások  meghonosításában  a  legna- 
gyobb szigorúsággal  járt  el,  nem  kímélve  népé- 
nek nemzeti  hagyományait.  Másik  főtörekvése 
az  volt,  hogy  Oroszország  számára  tengerpartot 
szerezzen  s  így  hozza  közelebb  Nyugat-Euró- 
pához. Ezért  belépett  ő  is  a  törökök  ellen  alakult 
(Lipót  császár,  Lengyelország,  Velence)  szövet- 
ségbe s  1696.  elfoglalta  Azov  kikötővárost  az 
Azovi-tenger  mellett.  Sokkal  fontosabb  volt  azon- 
ban számára  a  Keleti-tenger  partvidékének  meg- 
szerzése. Ez  akkor  a  svédek  birtokában  volt,  ígj^ 
hát  P.  is  tagja  lett  annak  a  szövetségnek,  mely 
1700.  Dánia,  Lengyelország  ós  Oroszország  közt 
jött  létre  Svédország  ellen.  De  XII.  Károly  Dánia 
leverése  után  P.  ellen  fordult  s  őt  Narva  mellett 
megverte  (1700  nov.  20.).  XII.  Károly  ezután 
évekig  II.  Ágost  lengyel  király  ellen  harcolt  s 
így  időt  engedett  P.-nek,  hogy  seregét  újjászer- 
vezze és  támadólag  lépjen  fel.  1703— 1705-ig 
elfoglalta  a  svédek  összes  balti  tartományait 
(Ingermanland,  Esztland,  lÁvland)  s  az  ellen- 
ségtől elvett  földön,  a  Néva  folyó  szigetein  ve- 
tette meg  Oroszország  új  fővárosának,  Szent- 
Pétervárnak  alapját  (1703).  Hogy  a  svédek  ellen 
szövetségest  nyerjen,  P.  I.  József  császár  barát- 
ságát kereste  s  fegyveres  segítséget  ajánlott 
neki  a  magyar  felkelés  leverésére.  Mikor  a  bécsi 
udvar  ezt  az  ajánlatát  visszautasította,  1707. 11. 
Rákóczi  Ferenccel  kötött  szerződést,  melyben  a 
lengyel  koronát  helyezte  számára  küátásba.  De 
komoly  segítségben  sohasem  részesítette,  bár 
Rákóczi  még  évekig  bízott  benne  s  1711.  az  orosz 
segítségben  bízva  utasította  vissza  I.  József  béke- 
feltételeit. Mikor  XII.  Károly  1708.  Oroszországba 
tört,  a  kimerült  svéd  sereget  1709  júl.  8.  Pul- 
tava  mellett  megsemmisítette.  Ez  a  győzelem 
vetette  meg  Oroszország  nagyhatalmi  állásának 
alapját.  1710-ben  a  svéd  királytól  felizgatott  tö- 
rökök hadat  izentek  P.-nek,  kinek  seregét  a 
nagyvezér  a  Prút  folyó  mellett  be  is  kerítette 
s  csak  Azov  átengedésének  árán  kötött  vele  bé- 


Péter 


382 


Péter 


két  (1711).  Az  új  orosz  hajóhad  1714.  már  győ- 
zehnes  harcot  vívott  az  Aland- szigeteknél  a 
svédekkel,  s  az  1721-iki  nystadi  béke  P.  összes 
balti  foglalásait  biztosította.  1722— 23-ig  győ- 
zelmes háborút  viselt  Perzsiával  s  megszerezte 
a  Kaspi-tenger  partvidékét  Derventtől  Bakuig. 
Háborúi  közben  is  állandóan  folytatta  reformá- 
tori  mimkáját.  A  bojárok  tanácsa  helyébe  a  sze- 
nátust állította  fel,  újjászervezte  a  közigazga- 
tást, a  bíráskodást  és  az  adóügyet.  Emelte  az 
ipart,  kereskedelmet,  bányászatot ;  iskolákat  és 
nyomdákat  állított.  1721-ben  eltörülte  a  patri- 
archai  méltóságot,  magát  tette  meg  az  orosz 
egyház  fejének  s  az  egyházi  ügyek  vezetésére  a 
szent  szinódust  alapította.  Ugyanekkor  felvette 
a  császári  (cári)  címet.  P.-nek  nagy  szomorúsá- 
got és  bosszúságot  okozott,  hogy  egyetlen  fia  és 
örököse  Alexej  (L  o.)  ellensége  volt  reformáló 
terveinek.  Piát  ezért  megfosztotta  az  öröklés  jo- 
gától, elzáratta,  sőt  halálra  is  ítélte  (1718).  Első 
nejének  elűzése  után  1712.  kedvesét,  Katalint 
(1.  Katalin  10.)  vette  nőül,  kit  alacsony  sorsból 
emelt  maga  mellé.  Ez  és  Mensikof  herceg  vol- 
tak P.  politikájának  leghívebb  támogatói.  Azért 
P.  Katalint  szemelte  ki  utódjának,  bár  halála 
megakadályozta  abban,  hogy  ezt  hivatalosan  is 
közzétegye.  P.-nek  Katalintól  született  gyer- 
mekei közül  Anna  Károly  Frigyes  holstein- 
gottorpi  herceg  neje  s  a  későbbi  III.  Féter 
(1.  alább)  anyja  lett,  Erzsébet  (1.  o.)  pedig  1741. 
jutott  trónra.  P.  szenvedélyes,  nyers  természetű, 
órzékisógre  és  iszákosságra  hajló  zsarnok  volt, 
mindamellett  kiváló  mint  uralkodó,  ki  nagy  éles- 
látással és  fáradhatatlan  munkásságával  meg- 
alapította Oroszország  nagyságát.  A  sokat  em- 
legetett Nagy  P.-féle  végrendelet,  mely  szerint 
Oroszország  végső  hivatása,  hogy  egész  Európa 
felett  uralkodjék,  koholmány.  Valószínűleg  Na- 
póleon sugalmazására  jelent  meg  1812.  Lesur 
Des  progrés  de  la  puissance  russe  c.  művében. 
A  későbbi  orosz  politikusok  azonban  mégis  ezen 
végrendelet  szellemében  törekedtek  végső  cél- 
juk, Konstantinápoly  elfoglalása  felé,  amint  ezt 
az  1914-iki  világháború  folyamán  nyíltan  meg 
is  vallották.  V.  ö.  üsztrjalmj^  Isztorija  zarszt- 
vovania  Petra  Velikavo  (Szent-Péter vár,  1858— 
1863,  6  köt.) ;  Sadler,  Péter  der  Grosse  als 
Mensch  und  Regent  (u.  o.  1872) ;  Brückner,  Pé- 
ter der  Grosse  (Berlin  1879,  Oncken  Világtörté- 
netében) ;  Schuyler,  Péter,  the  Great,  a  study 
(New  York  1891,  2  köt.,  2.  kiad.) ;  Valiszevszki, 
Pierre  le  Grand  (Paris  1897,  németül  is) ;  Brow- 
ning, Péter  the  Great  (London  1898) ;  Berkholz, 
Napóleon  I.  auteur  du  Testament  de  Pierre  le 
Grand  (Riga  1863). 

16.  IL  R,  orosz  cár  (1727—30),  Alexej  trón- 
örökös fia,  az  előbbinek  unokája,  szül.  1715  okt.  22. 
(11.),  megh.  1730  febr.  9. 1.  Katalin  cárnő  őt  je- 
lölte ki  utódjának  s  1727  máj.  17.  foglalta  el  a 
trónt.  Eleinte  Mensikof  herceg  vezetése  alatt 
állott,  kinek  leányát  el  is  jegyezte.  Azután  a  Dol- 
gorukij-ak  kerekedtek  felül,  Mensikof ot  szám- 
űzették ós  P.-t  Moszkvába  vitték.  1729  dec.  10, 
üolgorukij  Katalint  jegyezte  el,  de  még  házassá- 
gának megkötése  előtt  himlőben  meghalt.  Neve- 
lője Zékány  János  magyar  nemes  volt.  V.  ö. 


Takáts  Sándor,  II.  P.  cár  magyar  nevelője  (Buda- 
pesti Hírlap,  1902  dec.  3.). 

17.  III.  R,  orosz  cár  (1762  jan.  5.— júl.  8.), 
Károly  Frigyes  holstein-gottorpi  herceg  és  Anna 
hercegnő.  Nagy  Péter  leányának  fia,  szül.  Kiéi- 
ben 1728  febr.  21.,  megh.  Ropsában  1762  júl.  17. 
Eredeti  neve  Károly  Péter  Ulrik  volt  s  Erzsé- 
bet cárnő  meghívására  Oroszországba  ment,  hol 
1742  nov.  18.  hivatalos  trónörökösnek  nyilvání- 
tották. 1745-ben  nőül  vette  Zsófia  Auguszta 
anhalt-zerbsti  hercegnőt,  ki  az  ortodox  vallásra 
térve  a  Katalin  nevet  vette  fel.  P.  Erzsébet 
cárnő  halála  után  1762  jan.  5.  lépett  a  trónra  s 
az  elhamarkodott  reformok  egész  sorozatával 
kezdte  uralkodását.  Ausztriával  szakítva  1762 
májusban  II.  Frigyes  porosz  kü"állyal  békét  kö- 
tött, sőt  nemsokára  szövetségre  lépett  vele.  Csak- 
hamar nagy  elégedetlenség  támadt  ellene,  s  míg 
ő  Oranienbaumban  mulatozott,  neje,  Katalin, 
Szent-Péter  váró  tt  megnyervén  a  papságot  és  had- 
sereget, magát  kiáltatta  ki  uralkodónak  (1662 
júl.  8—9.  éjjelén).  P.  nem  mert  szembeszállani 
az  ellene  vonuló  sereggel  és  lemondott  Peterhof- 
ban.  Katalin  hívei  azonban  Ropsa  kastélyba  vit- 
ték, hol  az  Orlov-testvérek  és  még  néhány  tiszt 
megfojtották.  V.  ö.  Bülau,  Geheime  Geschich- 
ten  und  rátselhafte  Menschen  (Leipzig  1863,  2. 
kiad.) ;  Bain,  Péter  III.  emperor  of  Russia  (Lon- 
don 1902). 
[Portugália.]  18—22.,  I-V.  R {l  Pedro 3-7 .) 
[Szerbia.]  23.  P.  (Karagyorgyevics),  Szerbia 
királya,  Karagyorgyevics  Sándor  szerb  fejede- 
lem legidősebb  fia,  szül.  Belgrádban  1844  júl.  11. 
(jún.  29.),  megh.  u.  o.  1921  aug.  16.  Atyjának 
elúzetése  után  (1858.)  Genfben  tanult,  majd  a 
saint-cyri  katonai  akadémia  hallgatója  lett.  Mint 
önkéntes  részt  vett  az  1870— 1871-iki  francia- 
német háborúban.  1875— 76-ban  egy  szabad- 
csapat élén  a  hercege vinai  és  boszniai  felkelők 
közt  küzdött.  1883  aug.  11.  nőül  vette  Zorka 
hercegnőt,  Miklós  montenegrói  fejedelem  legidő- 
sebb leányát.  Ennek  korai  halála  (1890  márc. 
16.)  után  apósával  összetűzött  nejének  hozomá- 
nyán és  elhagyta  Cetmjót.  1895  óta  vissza- 
vouultan  élt  Genfben,  de  azért  állandó  összeköt- 
tetésben maradt  szerbiai  híveivel.  1902  március- 
ban P.  érdekében  Alavantics  Sabácban  felkelést 
akart  támasztani,  de  ezt  csakhamar  elnyom- 
ták. Az  1903  jún.  11-iki  király  gyilkosság  után, 
melyben  az  Obrenovics-ház  kipusztult,  a  szerb 
szkupstina  jún.  15.  egyhangúlag  őt  választotta 
meg  Szerbia  királyának.  Trónját  jún.  25.  fog- 
lalta el,  1904  okt.  9.  pedig  Zicsa-koiostOTha.ii,  a 
régi  szerb  királyok  koronázó  helyén  királlyá 
kenték.  Bár  nem  volt  rá  bizonyság,  hogy  az  elődje 
ellen  szőtt  összeesküvésben  része  lett  volna,  az  a 
körülmény,  hogy  az  összeesküvő  tisztek  vezérei 
jutottak  befolyáshoz  környezetében,  kényes  hely- 
zetbe juttatta  az  európai  udvarokkal  szemben. 
Anglia  még  a  diplomáciai  összeköttetést  is  meg- 
szakította Szerbiával.  Az  összeesküvő  tisztek  el- 
távolítása után  négy  esztendőre,  1910.  Szent - 
Péterváron  és  Konstantinápolyban,  1911.  pedig 
Rómában  és  Parisban  tett  hivatalos  látogatáso- 
kat. Politikája  kezdettől  fogva  ellenséges  volt 
Ausztria-Magyarországgal   szemben.    1914  jún. 


Péter 


383 


Péter 


24;-éii  kelt  proklamációjában  a  kormányhatalmat 
ideiglenesen  átengedte  Sándor  trónörökösnek,  ő 
meg  Bánja  Vraniszka  fürdőhelyre  vonult  kösz- 
vényhajának  gyógyítására.  Röviddel  ezután  kitört 
a  világháború.  1915  őszén,  amikor  az  osztrák-ma- 
gyar, német  és  bolgár  seregek  Szerbiát  leverték, 
kormányával  együtt  menekült.  1915  nov.  28. 
Prizrendből  nagybetegen  lóháton  vitték  Albánián 
keresztül  Valón  ába ;  onnan  Olaszországba  ment 
a  szerb  sereg  maradványaival ;  de  már  1916 
januárban  Görögországba  utazott  s  rövid  ideig 
Buböa-sziget  egyik  fürdőhelyén  tartózkodott,majd 
Korfu  szigetén  telepedett  meg.  Szerbia  kiürítése 
után  1918  végén  visszatért  Belgrádba ;  de  agg- 
kora és  súlyos  betegsége  miatt  Sándor  trónörö- 
kösre bizta  a  kormányzást.  1919  februárban  for- 
málisan is  lemondott  a  trónról  és  Sándor  trón- 
örökös mint  régens  állt  az  új  Szerb-Horvát-Szlo- 
vón  királyság  élére.  P.-nek  Zorka  hercegnőtől  3 
gyermeke  született :  Heléna  (Jelena)  hercegnő 
(szül.  1884),  ki  1911.  Koostantinovics  János  orosz 
nagyherceg  (megh.  1918)  felesége  lett ;  György 
herceg  (1.  György  20.)  és  Sándor^T&iy  (1.  Sándor). 
Péter,  1.  ábanói  (Pietro  d'Abano,  1.  Ahano. 

2.  P.,  alcantarai  (Fedrod'Alcantara),  szent, 
Ferencrendi  szerzetes,  szül.  Alcantarában  1499., 
megh.  Arenasban  1562  okt.  18.  Mint  tartomány- 
főnök 1538-tól,  a  kormányzata  alatt  álló  kolos- 
torokban szigorú  reformot  léptetett  életbe,  ezt 
1562.  IV.  Pius  pápa  megerősítette;  ezért  az 
ö  szabályait  követő  szerzeteseket  alcantarinusok- 
nak  is  hivták. 

3.  P.  (Petrus  de  Alliaco,  Pierre  d'Ailly),  1. 
Aüly. 

é.  P,,  aspelti  (aichspalti),  mainzi  érsek.  szül. 
1240  és  1250  között,  valószínűleg  Aspeltben 
(Luxemburg  mellett),  megh.  1320  jún  4.  Mainz- 
ban.  1296-ban  II.  Vencel  cseh  király  kancellárja 
lett.  Szolgálatait  a  bázeli  püspökséggel  jutalmaz- 
ták. Osztrák  Albrechtet  pártolta  Nassaui  Adolf 
ellenében.  Midőn  Vencel  cseh  király  és  Albrecht 
egymással  1301.  szakítottak,  Albreclit  legna- 
gyobb ellenévé  lett.  1806-ban  mainzi  érsek  lett. 
Albrecht  meggyilkoltatása  (1308.)  után  luxem- 
burgi Henrik,  ennek  halálával  (1313.)  pedig  bajor 
Lajos  mellé  állt  osztrák  Frigyes  ellenében  s  ő 
koronázta  meg  Lajost  Aachenben. 

5.  P,  amiensi,  remete  Péter  néven  is  ismeretes 
a  keresztes  hadjáratok  idejéből,  akinek  a  keresz- 
tes hadjáratok  kezdeményezését  tulajdonítják, 
bár  az  eredeti  források  szerint  a  pápa  volt  a  kez- 
deményező. Születési  éve  ismeretlen,  megh.  Neu- 
fonstierben  (lüttichi  püspökség)  1115  júl.  8.  A 
clermonti  zsinat  után  nagy  siken-el  buzdítja  a 
népet  részvéteh:e,  1096  ápr.  12.  Kölnbe  már 
15,000  emberrel  ment,  s  élére  állt  seregének,  mely 
útközben  mintegy  200,000  főre  szaporodott.  Szá- 
mos viszontagság  és  a  seregnek  többszöri  meg- 
veretése után,  melyeknek  a  rendszertelen  ve- 
zetés volt  az  oka,  embereinek  egyik  része  Kon- 
stantinápolyból hazájába  tért  vissza,  másik  része 
pedig  megvárta  a  keresztesek  fő  seregét.  Jeru- 
zsálem elfoglalása  után  a  harcképtelenek,  öre- 
gek és  gyengék  gondozását  ő  reá  bízták.  Az  asz- 
kaloni  győzelem  után  visszatért  hazájába  :  rend- 
főnök volt  élete  végéig. 


6.  P  (Pierre  de  Bruys),  1.  Bruys. 

7.  P  (Petrus  Glaver),  szent,  Jézus-t.  atya,  a 
négerek  apostola,  szül.  1581.  Verduban  (Katalo- 
nia),  megh.  1654  szept.  8.  Cartagenában  (Colom- 
bia).  1616  márc.  19.  óta  Cartagenában  működött 
a  néger  rabszolgák  megtérítésén ;  több  mint  300 
ezret  keresztelt  meg.  1851-ben  boldoggá,  1888. 
szentté  avatták.  Ünnepe  szept.  9. 

8.  P,  Damiáni,  1.  Damiáni  Szent  Péter. 

9.  P,  több  egyházi  és  világi  férfiú,  1.  Petrus. 
Péter,  több  főúr  az  Árpádok  korában  :  1.  P  co- 

mes  Salamon  király  idejében,1067  táján  alapította 
a  zastyi  apátságot,  melynek  részére  6  vármegyé- 
ben 23  kisebb-nagyobb  birtokot  ajándékozott. 
Alkalmasint  az  Abák  nemzetségéből  származott. 
1074  febr.  26.  a  kemeji  csatában,  mint  Géza  vezér 
vitéze,  párbajra  szólította  Salamon  király  vité- 
zeit ;  Bátor  Opos  állt  ki  s  egy  lándzsadöf  essél 
földre  terítette  őt,  mire  Géza  serege  csakhamar 
megszaladt.  —  2.  P  pannonhalmi  apát  volt, 
mikor  Kálmán  király  és  Bouillon  Gottfried  Pan- 
nonhalmán 1096.  személyesen  találkozott.  Kéré- 
sére n.  Paschalis  pápa  1103.  a  monostort  meg- 
erősítette minden  jogában  és  birtokában.  —  3.  P 
erdélyi  püspököt  II.  (vak)  Béla  1134.  gazdag 
ajándékokkal  küldte  Lothár  császárhoz  Magde- 
burgba,  hogy  a  lengyel  királyt,  mint  hűbéresét, 
a  magyarok  és  csehek  ellen  való  háborúskodástól 
eltiltsa.  A  császár  gazdagon  megajándékozva  bo- 
csátotta vissza.  —  4.  P  pécsváradi  apát  (1158), 
Turul  comes  üa.  —  5.  P.  pannonJialmi  apát,  majd 
1190.  Spalato  érseke.  —  6.  P,  Petur  v.  PetMir, 
1213.  Simon  úrral,  Bánk  vejével,  összeesküdött 
Gertrúd  királyné  ellen,  kit  ők  ketten  öltek  meg. 
A  Halicsból  hazatérő  11.  András  karóba  húzatta. 
IV.  Béla  1237.  a  tőle  elvett  birtokokból  alapította 
a  bélakiiti  apátságot.  —  7.  P,  1202—4.  kancellár, 
utóbb  győri  püspök ;  H.  András  idejében  gyakran 
járt  követségben  s  Jolán  királynét,  H.  András 
menyasszonyát,  Konstantinápolyból  1215.  ő  hozta 
be  Magyarországba.  1217.  részt  vett  a  keresztes 
hadjáratban.  —  8.P  veszprémi  püspök  IV.  Béla 
idejében.  —  9.  P  rajki  prépost  1274.  lett  vesz- 
prémi püspök,  sőt  1276  végén  az  esztergomi 
káptalan  érsekké  is  megválasztotta,  de  a  pápa 
1279  jún.  13.  Lodomér  váradi  püspököt  nevezte 
ki  esztergomi  érsekké.  A  király  1276.  azzal  kár- 
pótolta P.-t,  hogy  újra  megerősítette  a  veszprémi 
püspököt  a  királyné  megkoronáztatásának  s  kan- 
celláriája vezetésének  jogában,  ami  500  márka 
fizetéssel  volt  egybekapcsolva.  Megszerezte  P.  azt 
a  jogot  is,  hogy  a  tihanyi  apátot  a  veszprémi 
püspök  nevezze  ki.  Meghalt  1288.  —  10.  P  al- 
nádor  volt  1298.  Pecsétjét  a  Turulban  (T.  12.) 
kiadta  Majláth  Béla. 

Péter,  sienai,  szepesi  alispán,  várnagy,  ötvös 
és  véső,  Róbert  Károly  király  pecsétjét  ő  véste  & 
a  király  ezt  az  érdemét  külön  kiemeli  1330.  kelt 
adománylevelében. 

Péter  János,  tanár  és  földrajzi  író,  szül.  Pere- 
den 1853  máj.  20.  Egyetemi  tanulmányait  Buda- 
pesten végezte.  Felső  kereskedelmi  iskolai  igaz- 
gató volt ;  nyugalomba  vonulása  alkalmával  fő- 
igazgatói címmel  tüntették  ki.  Főbb  művei :  Köz- 
gazdasági 'Földrajz  (Budapest  1889,  7.  kiad. 
1911);  Magyarország  földleírása  kereskedők 


Peteranec 


-     38Í 


Péterfy 


számára.  A  Hickmann-féle  földrajzi  és  statisz- 
tikai zsebatlasz  magyar  kiadását  is  (Pozsony — 
Budapest  1897)  ö  tervezte. 

Peteranec,  adók.  és  pk.  Belovár-Körös  várm. 
kaproncai  j.-ban,  (1910)  24;46  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Péter  bilincseinek  ünnepe,  a  nyugati  egy- 
házban aug.  1.  tartatni  szokott  ünnep  azoknak  a 
bilincseknek  tiszteletére,  amelyek  szent  Péter 
apostolon  a  jeruzsálemi  börtönben  voltak.  Eze- 
ket a  bilincseket  Eudoxia  császárnő  hozta  Jeru- 
zsálemből Konstantinápolyba.  Leánya,  III.  Valen- 
tinianus  császár  felesége  a  bilincsek  tiszteletére 
templomot  (ad  vincula  Petri)  építtetett  Rómában. 

Peterborough  (ejtsd :  pitrboro),  1.  város  ós  angli- 
kánpüspökszókhelye Northamptonangol  county- 
ban,  (1911)  33,578  lak., ;  hires  székesegyházzal.  — 
2.  P.,  város  Ontario  kanadai  tartományban,  az 
Ontario-tótól  É-ra,  vasút  mellett,  (1911)  15,000  lak., 
virágzó  iparral,  amelyhez  a  hajtóerőt  a  közeli 
Otonabec  folyó  vízesései  szolgáltatják. 

Petercse  (Petirs),  kisk.  Temes  vm.  lippai 
j.-ban,  (1910)  386  román  lak.  (Tr.  R.) 

Peterd,  kisk.  Baranya  vm.  pécsi  j.-ban,  (1920) 
551  magyar  lak. 

Peterdi,  1.  AnÁor,  líi'ai  költő,  szül.  Sopornyán 
(Nyitra  vm.)  1881  máj.  28.  Küzdelmes  gyermek- 
kora után  elvégezte  a  Vigszinház  szini  iskoláját, 
majd  1905.  hírlapíró  lett,  egy  ideig  szerkesztette 
az  Alföldi  Hírlap  c.  poütikai  napilapot,  majd  a 
fővárosban  fejtett  ki  publicisztai  működést,  1904; 
óta  nagy  számmal  jelentek  meg  versei  fővárosi 
és  vidéki  lapokban,  közülük  több  Csiky  Jánostól 
megzenésítve;  különös  figyelmet  keltettek  1914^ 
1915.  trt  háborús  költeményei.  Önállóan  meg- 
jelent verskötetei :  Szívem  (1904) ;  Gyermekver- 
sek (1904) ;  I/lna  könyve  (1905) ;  Új  versek  (1906) ; 
A  mélységből  (1909) ;  A  sátor  alatt  (1912) ;  Apa- 
csirta énekel {í9\S  és  1920) ;  P.  Andor  válogatott 
versei  (1913) ;  Katonák  (1915).  Napos  mezőkön 
{i91b);Iláborús  versek  (1916);  P.  A.  költeményei 
1904- 1918  {1918);  A  sárga  folt  {elheszélések 
1922) ;  Verhaeren  Emil  verseinek  fordítása  (1916). 
—  Felesége :  Várnai  Zseni  írónő  (1.  0.). 

2.  P.  Sándor,  író  és  hírlapíró,  szül.  Pesten 
1868  nov.  23.  Húsz  éves  korában  a  posta  szolgá- 
latába lépett  ós  1913.  posta-  és  táv.  felügyelővé, 
1918.  főfelügyelővé  nevezték  ki.  Már  1886  óta 
ü't  regényeket,  elbeszéléseket,  verseket  a  fővá- 
rosi szépirodalmi  és  élclapokba.  1891-től  rendes 
munkatársa  több  fővárosi  napüapnak,  melyekbe 
társadalmi  cikkeken  és  tárcákon  kívül  színi-  és 
könyvbírálatokat  ír.  Elbeszéléseivel,  regényeivel 
t-öbb  ízben  nyert  pályadíjat,  eredeti  és  fordított 
színműveit  részint  Budapesten,  részint  vidéken 
adták  elő.  1920-ban  a  Hollós  Mátyás- Társaság  tit- 
kárává választották.  Önállóan  megjelent  művei : 
A^  orr  (monológ,  1888) ;  Hópelyhek  (elbeszélé- 
sek, 1898) ;  A  jő  rokonok  (monológ  1899) ;  Jeffte 
leányai  (elbeszélések,  1899):  A  haragos  feleség, 
A  nők  ellensége  (monológok,  1900) ;  Nehéz  fel- 
adat {monológ,  1904) ;  Tarkői  lakodalom  (elbeszé- 
lések, 1907) ;  Festett  világ  (regény,  1912) ;  Vesz- 
tett csaták  {regénj,  1913);  Mások  pénze  {Yegény, 
1915) ;  Begéczi  boszm'kány  (elbeszélések,  1918) ; 
Kétlelkű  £í;a  (regény,  1919);  A  száműzött  {qVoq- 
szélések,  1920);  Aranyhajú  Jutka  {rogény,  1922). 


Péter  és  Pál,  a  kat.  egyházban  jun.  29.  tar- 
tatni szokott  tinnep  a  két  apostol  tiszteletére,  mi- 
után a  hagyomány  szerint  egy  és  ugyanazon  a 
napon  szenvedtek  vértanúi  halált.  Már  legrégibb 
idő  óta  ünnepelték  ós  a  III.  sz.-ban  mint  a  legelső 
ünnepek  egyike  fordul  elő. 

Péterevangelium,  1.  Apokrif  könyvek  ós 
Evangélium. 

Péterfalva  (Fetrifáláu,  Petersdorf),  nagyköz- 
ség Szeben  vm.  szászsebesi  j.-ban,  (1911)  2320nómet 
és  román  lak.,  nagy  papírgyárral.  P.  igen  régi 
szász  község ;  az  idevaló  Henning-család  előkelő 
szerepet  játszott  a  szászság  történetében.  Egyik 
tagja  a  XIV,  sz.  elején  Tamás  vajda  ellenében  a 
kőhalmi  vár  alatt  vérzett  el.  (Tr.  R.) 

Péter  Ferdinánd  főherceg,  1.  Péter,  2. 

Péterffy  József  (jágócsi),  közgazdasági  tró, 
szül.  Baján  1827  dec.  28.,  megh.  Budapesten  1888 
jan.  10. 1848— 49-ben  honvédkapitány ;  1856— 61-ig 
kataszteri  biztos  és  felügyelő,  majd  selyemtenyész- 
tési igazgató.  1875-ben  a  háziipari  oktatás  mi- 
niszteri biztosa,  1883.  pedig  az  alsófokü  iparisko- 
lák szervezésének  kormánybiztosa  és  ez  iskolák 
főfeliigyelője  lett.  Önálló  munkái :  A  földjöve- 
delmi ideiglen-adőrendszer  magyarázata  (Ko- 
lozsvár 1851) ;  Okszerű  utasítás  az  eperfa-  és 
selyemtermelésre  (Nagyszeben  1856) ;  Gazdasági 
növénytan  (Budapest  18Q2);Borászati  káté  (Nagy- 
kanizsa 1861) :  A  földmívelés  vegyészeié  (u.  0. 
1863—64);  Vasúti  politikánk  (1868). 

Péterfi,  1.  Kár  oly,  egyházi  író.  Jézus-társasági 
atya,  szül.  Pozsonyban  1700  aug.  31.,  megh.  u.  0. 
1746  aug.  14.  Magyarország  különféle  levéltárai- 
ból, sőt  a  vatikáni  könyvtárból  is  gyűjtött  Ma- 
gyarországra vonatkozó  adatokat.  Legnevezete- 
sebb munkája :  Sacra  Concilia  Ecclesiae  Romano 
Catholicae  in  Regno  Hungáriáé  celebrata  ab  a. 
Chr.  1016.  usque  ad  a.  1715  (2  köt.,  Bécs  1742). 
Másik  műve :  Juris  desoriptio  seu  Curia  Judicnm 
regTtti  Hungáriáé  (Nagyszombat  1726). 

2.  P,  Károly  (kibédi),  filozófiai  tanár,  szül. 
1790  ápr.  17.,  megh.  1873  jan.  23.  1818-ban  Ma- 
ros-Vásárhelyt a  kollégiumhoz  tanárnak  válasz- 
tották s  Az  igaz  filozófus  karaktere  c.  beszéddel 
foglalta  el  tanszékét.  1834-ben  az  Akadémia  meg- 
választotta levelező  tagjának,  1837-ben  Tordoson 
pappá  választották.  A  szabadságharc  után  elébb 
Déva,  1855.  pedig  újra  Vásárhely  hívta  meg  pap- 
jának. Filozófiai  müvei  közül  a  legtöbb  kézirat- 
ban van  meg  a  marosvásárhelyi  kollégium  könyv- 
tárában. Nyomtatásban  megjelent:  Filozófusok 
és  a  filozófia  históriája  (I.  rész :  az  ókor  filozófiá- 
jának története.  A  II.  és  III.  rész :  közép-  és  újkor, 
kéziratban  van  meg).  V.  ö.  Koncz  József  (P.  veje) : 
A  marosvásárhelyi  ev.  ref.  kollégium  története 
(1896,  P.  Károly  arcképével  342—355. 1.). 

Péterfillér,  így  nevezik  azt  az  önkéntes  sze- 
retetadományt, melyet  a  kat.  hívek  a  római  pá- 
pának támogatására  és  segélyezésére  gyűjtenek 
azóta,  hogy  birtokaitól  az  olaszok  megfosztották 
ós  a  pápa  az  olaszok  által  neki  felajánlott  évi 
fizetést  nem  fogadja  el.  Az  évenként  begyűlö 
összeg  2—3  millió  frankra  rug. 

Péterfy,  1.  Jenő,  filozófiai  ós  irodalomtörténeti 
iró,  szül.  Budapesten  1850  jul.  8.,  megh.  (Károly- 
város  közelében)  1899  nov.  5.  (a  Fiúméból  Buda- 


Péterháza 


385     - 


Peters 


pestre  menő  gyorsvonaton  agyonlőtte  magát).  Ta- 
nár volt  a  budapesti  belvárosi,  majd  a  józsef- 
városi községi  főreáliskolán,  később  az  Eötvös- 
kollégiumban. Egy  ideig  magántanára  volt  a  bu- 
dapesti egyetemnek.  Legkiválóbb  essay-íróink 
egyike,  markáns  egyéniség,  kinek  lélektani  éles- 
látásával jellemek  analízisében  senki  irodal- 
munkban nem  vetekedhetik.  Összes  müveit  ha- 
lála után  a  Kisfaludy-Társaság  adta  ki  három 
kötetben :  P.  Jenő  összegyűjtött  munkái  (Buda- 
pest 1901—1903)  címmel,  melyet  Angyal  Dávid 
rendezett  sajtó  alá,  aki  e  művében  P.  életrajzát 
is  megírta.  Fordításai  közül  nevezetesebbek: 
Taine,  Franciaország  és  klasszikus  filozófusai  a 
XIX.  sz.-ban  (Budapest  1884,  Filozófiai  írók  tára), 
továbbá  Platón  Gorgias-a  és  Pliilebos-a  (u.  o. 
1893).  Újabban  néhány  essayjét  R.  Bichet  és  R. 
Stiegelmár  franciára  is  lefordították :  Eugéne  P., 
Essáis  critiques,  Traduits  du  hongrois  par  R.  B. 
et  R.  S.  (Paris  1914).  V.  ö.  Eiedl  Frigyes,  P.  Jenő 
(Budapest  1900) ;  Ledér er  Béla,  In  memóriám. 
Emlékezés  P.  Jenőre  (u.  o.  1900) ;  Szilasi  Vilmos 
(u.  0.  Nyugat  1911). 

2.  P.  Sándor,  pedagógus,  szül.  Nemes-Csón  (Vas 
vm.)  1841  aug.  3.,  megli.  Pándorfalun  (Mosón  vm.) 
1913  aug.  10.  A  budapesti  állami  tanítónőképző 
intézetben  volt  a  pedagógia  tanára.  Egész  munkás 
életét  a  magyar  népoktatásnak  és  tanítóságnak 
szentelte.  Felkeltette  a  magyar  tanítókban  az 
összetartozás  érzését,  megteremtette  az  Eötvös- 
alapot 8  létrehozta  a  magyar  tanítók  két  főiskolai 
internátusát :  a  budapesti  és  kolozsvári  Tanítók 
Házát  (1899.111.  1904.).  Irodalmi  munkássága  is  a 
népoktatás  szolgálatában  áll.  Főbb  müvei :  A  ma- 
gyar elemi  iskolai  népoktatás  (két  füzet,  Buda- 
pest 1896);  Francke  Ágost  Hermann  (u.  o.  1913). 

Péterháza  (Petrihaz),  kisk.  Szolnok-Doboka 
vm.  szamosújvári  j.-ban,  (1910)  382  román  lak. 
(Tr.  R.) 

Peterhead  (ejtsd :  pitrhedd),  Skócia  Jegkeletibb 
fekvésű  városa  Aberdeen  countyban,^  az  Északi- 
tenger partján,  (1911)  13,613  lak.,  világító  torony- 
nyal, hajógyártással,  gránitbányával.  P.  a  skót 
lieringhalászatnak  fő  állomása. 

Péterhegy  (Gornji  Petrovci),  kisk.  Vas  vm. 
muraszombati  j.-ban,  (1910)  442  vend  és  magyar 
lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Péterhida,  kisk.  Somogy  vm.  barcsi  j.-ban, 
<1920)  602  magyar  lak. 

Peterhof,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Szent -Pétervár  orosz  kormányzóságban,  a  Kron- 
stadti  öböl  mellett,  12,000  lak. ;  volt  császári  kas- 
téllyal nagy  parkban  és  számos  nyaralóval.  1711. 
Nagy  Péter  alapította. 

Péteri,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vmegye 
gyömről  j.-ban,  (1920)  1595  magyar  lak. 

Péterlak  (Petrova  Yes),  kisk.  Njitra  vm. 
szakolczai  j.-ban,  (1910)  1086  szlovák  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Péterlevelek,  az  ószövetségbe  fölvett  két  irat, 
amelyek  a  katolikus  levelek  közé  tartoznak  és 
szerzőjük  Péter  apostolfejedelem.  A  második  le- 
velet a  protestánsok  apokrifnak  tartják.  L.  még 
Antilegomena  és  Biblia. 

Petermann,  1.  August,  német  térképész,  szül. 
Bleicherodeban,  Nordhausen  m.,  1822  ápr.  18., 

Révai  Nagy  Lexikona.  XV.  köt. 


megh.  Gothában  1878  szept.  25.  Sokáig  műkö- 
dött Angliában,  azután  1854-től  haláláig  a  gothai 
Justus  Perthes-féle  földrajzi  intézet  igazgatója 
volt.  Az  ugyanott  neve  alatt  megjelenő  Mitthei- 
lungen  c.  folyóirat  világraszóló  tudományos  köz- 
ponttá tette  hosszú  időre  Gothát.  Legnevezete- 
sebb munkái :  Belső  Afrika  (10  lap),  az  észak- 
amerikai Egyesült-Államok  (6  lap)  és  Ausztrália 
(9  lap)  térképei. 

2.  P.,  Július  Heinrich,  német  orientalista, 
szül.  Glauchauban  1801  aug.  12.,  megh.  Nauheim- 
ban  1876  jún.  10.  1837-bon  a  berlini  egyetem 
tanárának  nevezték  ki ;  majd  tudományos  célú 
utazásokat  tett  Kis-Ázsiában,  Perzsiában  (1852— 
1855),  Palesztinában  és  Szíriában  (1867—68). 
Munkái  leginkább  az  örmény  és  szamaritánus 
nyelvekre  terjednek.  Ö  indította  meg  1840.  a  Porta 
linguarum  orientalium  című,  még  most  is  folya- 
matban levő  tankönyvsorozatot.  Nevezetesebb 
munkái :  Grammatica  linguae  armenicae  (Berlin 
1837) ;  Reisen  im  Orient  (Leipzig  1865) ;  Thesau- 
rus, sive  liber  magnus,  vulgo  liber  Adami  appel- 
latus  (u.  0.  1867) ;  Pentateuchus  samaritanus 
(Berlin  1872—91) ;  Versuch  einer  hebr.  Formen- 
lehre  nach  der  Aussprache  der  heutigen  Samari- 
taner  (Leipzig  1868). 

Pétermány  (Petermanovce),  kisk.  Gömör  és 
Kis-Hont  vm.  rozsnyói  j.-ban,  (1910)  199  szlovák 
lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pétermonostora  Biharban,  alkalmasint  Köte- 
gyán  mellett  állott,  közel  a  zarándi  Bethlen  ősi 
faluhoz.  IV.  Bélának  1258.  évi  oklevele  szerint 
Dienesmonostorával  együtt  a  Becse -Gregor ok 
alapították. 

Pétermonostora,  kisk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun 
\Tn.  kiskunfélegyházi  j.-ban,  (1920)  911  magyar  lak. 

Péter-öböl  (Nagy-P.),  a  Japáni-tenger  egy 
része  az  orosz-szibíriai  partvidéken,  a  Povorotnij- 
fok  és  a  Tyumen  közt,  számos  szigettel.  Hossza 
185  km.,  85  km.-nyire  nyúlik  be  a  szárazföldbe. 
Hat  kisebb  öbölből  áll,  ezek  közül  jelentékenyeb- 
bek az  Usszurii-,  Amur-  és  Posszjet-öböl.  1800 
km.  hosszú  partján  20  jó  kikötő  van,  legneveze- 
tesebb az  ú.  n.  Aranyszarv-öbölben  levő  Vladi- 
vosztok. 

Péter  Parley,  Goodrich  (1.  0.)  amerikai  peda- 
gógus írói  álneve. 

Péterréve  (Petrovoselo),  nagyk.  Bács-Bodrog 
vm.  óbecsei  j.-ban,  (1910)  10,049  magyar  és  szerb 
lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Peters,  1.  Christian  August  Friedrich,  német 
csillagász,  szül.  Hamburgban  1806  szept.  7.,  megh. 
Kiéiben  1880  máj.  8.  1849-ben  az  asztronómia 
tanára  Königsbergben,  1854.  az  altonai  csillag- 
vizsgáló igazgatója.  Ezt  a  csillagvizsgálót  1872. 
Kiéibe  helyezték  át.  Foglalkozott  a  nutációval 
(Numerus  constans  nutationis,  Petersburg  1842) 
és  a  Sirius  saját  mozgásával.  1854  óta  az  Astro- 
nomische  Nachrichten  szerkesztője  volt.  Kiadta 
Gauss  és  Schumacher  levelezését  (Leipzig  1860— 
1865,  6  kötet). 

2.  P,  Christian  Heinrich  Friedrich,  német 
csillagász,  szül.  Koldenbüttelben  1813  szept.  19., 
megh.  Clintonban  1890  júl.  19.  1838— 43-ig  az 
Etna  trigonometriai  felvételét  eszközölte,  mire 
az  olasz  trigonometriai  osztály  igazgatójává  ne- 

S5 


Peters 


386    — 


Peterserfc 


vezték  ki.  1854:-ben  Észak-Amerikába  ment  és 
1858.  a  clintoni  csillagvizsgáló  igazgatója  lett. 
48  apró  bolygót  fedezett  fel  (1861—89),  fontosak 
jeles  csillagtérképei.  1874!-ben  P.  vezette  a  Veniis- 
átvonulásra  küldött  amerikai  expedíciót  Új-Zé- 
landba. 

3.  P.,  Kari  Friedrich,  a  világhírű  zenemű- 
kiadó cég  alapítója  (megh.  1828.).  1814.  átvette 
a  Kühnel  és  Hoffmeister  alapította  Bureau  de 
musiqiie-et  és  ebből  fejlesztette  hatalmas  válla- 
latát, amely  a  klasszikusok  olcsó  kiadásai  által 
lett  ismert.  1893  okt.  1.  a  cégtulajdonos  dr.  Max 
Ábrahám  nyilvános  zenetudományi  könyvtárat 
nyitott  meg,  amelynek  fenmaradását  400,000 
márkás  alapítvánnyal  biztosította.  V.  ö.  Jahr- 
buch  der  Musikbibliothek  P.  (1895). 

4.  P.,  Kari  Ferdinánd,  osztrák  mineralógus, 
szül.  Liebshausenben  (Csehország)  1825  aug.  13., 
megh.  Grácban  1881  nov.  7.  18l9-ben  Bécsben 
orvos,  1851.  Grácban  tanár  lett.  1852-ben  a  bécsi 
cs.  kir.  geológiai  intézethez  került  segédgeoló- 
gusnak, 1854.  az  egyetemen  magántanár  lett  s 
1855.  az  osztrák  kormány  a  budapesti  egyetemre 
küldötte  az  ásvány-földtan  tanítására;  1861.  visz- 
sza  került  a  bécsi  egyetemre,  1863.  a  gráci  egye- 
temen a  mineralógia  tanára  lett.  Dolgozatai  nagy- 
részt a  Sitzungsberichte  der  math.  naturw.  Classe 
der  kais.  Akademie  der  Wissenschaften  és  a  Jahr- 
buch  der  k.  k.  Geolog.  Reichsanstalt  hasábjain 
jelentek  meg.  Nevezetesebb  művei :  Die  Donau  und 
ihr  Gebiet  (Leipzig  1876) ;  Geologische  und  mine- 
ralogische  Studien  aus  dem  südöstlichen  Ungam, 
insbesondere  aus  der  ümgegend  von  Rézbánya 
(két  részben,  a  bécsi  Akadémia  kiadásában,  1861). 

5.  P.,  Kari  Friedrich  Wilhelm,  német  csil- 
lagász, P.  1.  fia,  szül.  Pulkovában  1844  ápr.  16., 
megh.  Königsbergben  1894  dec.  2.  1883-ban  a 
kiéli  kronométer-obszervatórium  és  1888.  a  königs- 
bergi  csillagvizsgáló  igazgatója.  Főleg  üstökösö- 
ket flg^^elt  meg,  ingaméréseket  és  hosszúság  meg- 
határozásokat végzett.  Művei:  Astronomische 
Tafeln  und  Formeln  (Hamburg  1871) ;  Die  Fix- 
sterne  (Prag  u.  Leipzig  1883). 

6.  P.,  Kari,  Afrika-utazó,  a  német  keletafrikai 
gyarmat  alapítója,  szül.  Neuhausban  (Hannover) 
1856  szept.  27.,  megh.  Woltdorfban  1918  szept.  10. 
Egyetemi  tanulmányai  végeztével  1880.  Londonba 
ment,  visszatérve,  1884  márc.  megalapította  a  né- 
met gyarmatosító  társulatot.  Októberben  Jühike, 
Ottó  és  Pfeil  gróffal  Kelet-Afrikába  ment  s  haza- 
jőve, 1885  febr.  12.  megalapította  a  Német  Kelet- 
afrikai Társaságot.  1888-ban  szervezte  az  Emin 
pasát  fölkereső  expedíciót,  ennek  tárgytalanná 
válásakor  (1889.  Stanley  már  rábukkant  Emin 
pasára)  P.  az  expedícióval  Kelet-Afrika  belsejébe 
hatolt,  a  bensztilött  törzsfőnökökkel  több  keres- 
kedelmi szerződést  kötött,  útjában  találkozott 
Emin  pasával  sl  890.  Bagamo jóba  ért.  1891.  Kelet- 
Afrika  császári  biztosává  nevezték  ki.  1895.  és 
1898.  a  benszülöttekkel  való  kegyetlenkedései 
miatt  folytatott  birói  vizsgálat  részben  kedvezőt- 
lenül végződött.  1899-1901.  Dél-Afrikában  a 
Zambezi  és  Szabi  vidéket  kutatta.  Főbb  művei : 
Willenswelt  u.  Weltwille  (Leipzig  1883) ;  Deutsch- 
uation.  kolonialpolit.  Aufsátze  (3.  kiad.  Berlin 
1887) ;  Die  deutsche  Emin-Pascha-Expedition  (Mün- 


chen 1891, 11.  kiad.  1907 ;  9  nyelven  jelent  meg) ; 
Gefechtsweise  und  Expeditionsführung  in  Afrika 
(Berlin  1892) ;  Áquatorial-  und  Stidaf  rika  nach  eiiier 
Darstellung  v.  1619  (1895) ;  Das  deutsch-ostafrik. 
Schutzgebiet  (1895);  Erste  geol.  Karte  v.  Deutsch- 
Ostafrika  (1 895) ;  Was  lehrtuns  die  englischeKolo- 
nialpolitik  ?  (1897) ;  Die  Gründung  von  Deutsch- 
Ostafrika  (u.  o.  1906) ;  Ophir  (1908);  Zur  Welt- 
politik  (1912);  Wie  Deutsch-Ostafrika  entstand 
(1912). 

7.  P.,  Fhillis,  amerikai  költőnő,  1.  Wheatleij. 

8.  P,  Wilhehn  Kari  Hartwig,  német  zooló- 
gus; szül.  Koldenbüttelben  1815  ápr.  22.,  megh, 
Berlinben  1883  ápr.  20.  1842— 76-ig  Mozam- 
biqueban,  Zanzibárban,  Madagaszkáron,  Kelet- 
Indiában  rengeteg  természetrajzi  tárgyat  gyűj- 
tött. 1856-ban  a  berlini  természetrajzi  múzeum 
állattárának  lett  igazgatója.  Legnevezetesebb 
műve  :  Naturwiss.  Reise  nach  Mossambique  (Zoo- 
logie,  1.  és  3—5.  köt.,  Berlin  1852—82 ;  Botanik, 
1862—64,  2.  köt.). 

Petersberg  (Mons  serenus),  régente  Lauter- 
herg,  különálló  (248  m.)  porflrszikla  (1902  óta 
Bismarck  szobrával)  Haliétól  É.-ra,  melyen  az- 
előtt a  Szt.  Ágoston -rendiek  Szt.  Péterről  címzett 
kolostora  állott.  Az  1540-iki  szekularizáció  után 
a  kolostort  1565.  villámcsapás  lerombolta ;  tem- 
plomát IV.  Frigyes  Vilmos  restauráltatta  (1853— 
58)  és  újra  felszenteltette.  A  P.-i  kolostor  króni- 
káskönyve :  Chronicon  Montis  Sereni  vagy  Pe- 
tersbergschronik  a  német  történeti  forrásművek 
között  szerepel  s  mint  a  Monumenta  Germaniae 
Historica,  Scriptores,  23.  kötete  jelent  meg. 

Petersberg,  regényes  várkastély  Silz  közeiéhen 
(Tirol),  az  lun  és  az  arlbergi  vasút  mellett. 

Petersburg  (ejtsd :  piterszbörg),  kikötőváros  Vir- 
ginai  északamerikai  államban,  az  Appomattox 
és  vasutak  mellett,  (1920)  31,002  lak.,  dohány-  és 
pamutkivitellel,  virágzó  iparral.  1864  jun.  15-töl 
1865  ápr.  3-ig  Grant  ostromzár  alatt  tartotta  és 
3  napi  ostrommal  bevette. 

Petersen,  1.  Fugen,  német  archeológus,  szül. 
Heiligenhafenben  1836  aug.  16.  1862-ben  az  er- 
langeni,  1864— 1886-ig  a  dorpati,  majd  a  prágai 
egyetemen  tanár,  azután  titkár  lett  a  német  csíi- 
szári  archeológiai  intézetnél  Athénben,  majd  1887. 
Rómában.  1904.  nyugalomba  vonult.  Főművei : 
Theophrasti  Characteres  kiadása  (Leipzig  1859) ; 
Die  Kunst  des  Pheidias  (Berlin  1873) ;  Reisen  in 
Lykien,  Milyas  u.  Kibyratis  (Luschannal  együtt, 
Wien  1889) ;  Stádte  Pamphyliens  und  Pisidiens, 
(Niemann  és  Lanckoronski  Károly  gróffal  egytttt 
u.  0. 1890—1892) ;  Domaszewsky  és  Calderinival : 
Die  Marcussáule  in  Rom  (München);  Trajaus 
dakische  Kriege  (Leipzig  1899—1903) ;  Vom  altén 
Rom  (u.  0. 1898) ;  Ara  pacis  Augustae  (Wien  1902, 
2.  köt.). 

2.  P,  Hans  von,  német  festő,  szül.  Húsúm- 
ban 1850  febr.  24.,  megh.  Münchenben  1914 
jún.  18.  Düsseldorfban,  Londonban  és  Páiisban 
tanult,  azután  nagy  utazásokat  tett  Amerikába, 
Afrikába,  Indiába  és  tengeri  kikötőket  ábrázoló 
panorámákon  kívül  tengeri  képeket  festett.  Re- 
produkciókban megjelent  művei:  Deutschlands 
Ruhmestage  zur  See  (München,1898).  A  müncheni 
festők  szövetségének  1901  óta  elnöke  volt. 


Petersthal 


—     387     - 


Petevezetö 


3.  P.,  Július,  német  jogi  író,  szül.  Landauban 
1835  apr.  25.,  megh.  Münchenben  1909  nov.  29. 
1871-ben  sti-assburgi  törvényszéki,  1880.  kol- 
mári  főtörvényszéki  tanácselnök,  1882.  a  lipcsei 
Reichsgericht  tanácsosa  lett.  Főműve :  Kommen- 
tár zur  Zivilprozessordnung  für  das  Deutsche 
Reich  (5.  kiad.  1904.). 

4.  P.,  Níels  Matthias,  dán  filológus  és  törté- 
nettudós, szül.  Sanderumban(Fünen)1791  okt.24, 
megh.  Kopenhágában  1862.  1845-ben  az  északi 
germán  nyelvek  tanára  lett  a  kopenhágai  egye- 
temen. Úttörő  míívei  közül  a  dán  történelem  és 
filológia  terén  ma  is  értékesek :  Danmarks  his- 
torie  i  heden-old  (Dánia  története  a  pogány  kor- 
ban 1854,  3  köt.) ;  Bidrag  til  den  danske  Litera- 
turs  historie  (Adalékok  a  dán  irodalom  történeté- 
hez 1867—71,  5  köt). 

5.  P.,  Wcdter,  német  festő,  szül.  Burgban  a 
Wupper  m.  1862  ápr.  6.  A  düsseldorfi  műv.  aka- 
démián Crola  és  Janssen  tanítványa  volt.  Dtissel- 
dorfban  él.  Mint  képmásfestő  nagy  sikereket  ara- 
tott, főleg  Bismarck  négy  képmásával. 

Petersthal,  fürdő  Offenburg  badeni  kerületben, 
(1910)  1707  lak.,  4  vasas  forrással. 

Peterswald,  falu  a  csehországi  aussigi  kerületi 
kapitányságban,  a  szász  határ  közelében,  (i9io) 
3033  lak.  1813.  szept.  16.  a  franciák  és  a  szövetsé- 
ges csapatok  e  falu  alatt  véres  csatát  vívtak. 

Péterszabadja  (Petrova  Lehota),  kisközs. 
Trencsén  vm.  báni  j.-ban,  (loio)  412  szlovák  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.). 

Péter  székének  ünnepe,  két  tisztán  egyházi 
ünnep  a  kat.  egyházban,  jan.  18.  és  febr.  22., 
szt.  Péter  római  és  antiokiai  kormányzásának 
emlékére. 

Pétervágása  (SpissJcé  Petrovce),  kisk.  Sá- 
ros vm.  giráltí  J.-ban;  (i9io)  295  szlovák  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Pétervár,  Oroszország  fővárosa,  1.  Szent- 
Pétervár. 

Pétervárad  (Petenvardein,  Petrovaradin). 
önálló  város,  erősség  Szerem  vmegyében,  a  Duna 
jobb  partján,  Újvidékkel  szemben,  mellyel  vashíd 
és  vasúti  híd  köti  össze,  (i9io)  697  házzal  és  5527 
lak.  (közte  521  magyar,  894  német,  159  tót,  3266 
horvát  és  730  szerb).  P.  az  erősségből  és  két 
külvárosból  áll ;  az  erősség  ismét  felső  és  alsó 
részre  oszlik.  A  felső  vár,  melyben  csak  katonai 
épületek  vannak,  különálló  szerpentinhegyen  (49 
m.  a  Duna  fölött)  épült ;  az  alsóvárban  (alsó  város) 
kórház,  a  székesegyház  (a  P.  mellett  elesett  Ko- 
])urg-Kohári  gróf  és  több  török  időbeli  hős  sír- 
emlékével), szertár  sok  török  hadijelvénnyel  s 
több  magánépület  van ;  van  sör-,  szikvízgyára  és 
gőzmalma.  A  két  erősség  10,000  főnyi  helyőrsé- 
get fogadhat  be  s  15,000  embernek  nyújthat  me- 
nedéket. Van  vasúti  állomása,  posta-  és  táviró- 
liivatala  és  telefonállomása.  P.  a  rómaiak  korá- 
ban Cusum  és  Acumincum  nevek  alatt  fordul  elő. 
Mátyás  király  1463.  itt  kötött  szövetséget  Velen- 
cével a  törökök  ellen.  1526  jul.  16.  Ibrahim  pasa, 
II.  Szolimán  vezére  roppant  sereggel  megszállotta 
a  várost,  de  a  csak  kevéssé  megerősített  várat 
Alapy  György  vitéz  ellenállása  miatt  csak  12  nap 
múlva  foglalhatta  el ;  1688.  Caprara  és  Miksa 
Emánuel  bajor  választófejedelem  egyesült  serege 


végkép  visszafoglalta  a  várat  a  törököktől.  1716 
aug.  5.  Szavojai  Jenő  és  Pálffy  János  császári 
vezérek  fényes  győzelmet  vívtak  itt  ki  Ali  nagy- 
vezér fölött.  (Emlék  1902.)  1848.  P.  a  magyar 
nemzet  pártján  állott,  de  1849  szept.  6.  Kis  Pál 
várparancsnok  kénytelen  volt  a  császáriaknak 
átadni.  Az  1920-iki  trianoni  békeszerződés  a  Szerb- 
Horvát- Szlovén  államnak  Ítélte  oda. 

Péterváradi  apátság,  1.  Bélaküt. 

Péterváradi  hegység,  1.  Fniskagora. 

Pétervására,  kisk.  Heves  vm.  P.-i  j.-ban,  (1920) 
2085  magyar  lak.,  posta-,  táviró-  és  telefonhiva- 
tallal. Már  1333.  mint  virágzó  egyházat  említik. 
Később  a  Keglevich  grófi  család  birtokába  jutott, 
melynek  egyik  tagja,  Károly  itt  1817.  díszes  gót 
izlésü  templomot  építtetett.  A  családnak  itt  kas- 
télya van.  1849  febr.  23.  itt  támadta  meg  Máriássy 
magyar  hadosztálya  Schlick  császári  altábornagy 
seregét,  de  visszaveretett. 

Péter  von  Andlau,  a  német  államjogtudomány 
megalapítója,  szül.  1425.  előtt,  megh.  Bázelban 
1480  márc.  5.  A  jogot  Heidelbergben  és  Paviában 
tanulta,  az  olasz  humanistákkal  érintkezésbe 
lépve,  megismerkedett  a  klasszikus  római  jogírók 
müveivel.  1444-ben  lelkész  és  a  bázeli  székesegy- 
házi iskola  tanára,  1459.  a  bázeli  egyetem  vice- 
kancellárja,  1466.  a  lautenbachi  káptalan  kano- 
nokja. Főműve :  Libellus  de  Caesarea  monarchia 
V.  De  imperio  Romano  Germanico  libri  II.  (kiadta 
Freher,  Strassburgban  1603.) 

Pétery  Károly^  író  és  publicista,  szül  Mezőtú- 
ron 1819.,  megh.  Pusztapón  (Mezőtúr  mellett)  1877 
okt.  21.  Debreczenben  és  Budapesten  végezte  ta- 
nulmányait s  már  ekkor  föltűnt  elbeszéléseivel  a 
korabeli  folyóiratokban.  Résztvett  a  szabadság- 
harcban, majd  gazdálkodott  birtokán  s  1861.  mint 
a  határozati  párt  híve,  1865 — 1872.  mint  a  szélső 
baloldal  tagja  szerepet  játszott  a  politikai  életben. 
Mint  szépíró,  inkább  csak  műkedvelő  volt,  de  fog- 
lalkozott történeti,  gazdasági  és  politikai  tanul- 
mányokkal is.  Önálló  munkái :  A  jezsinták  (tör- 
ténehni  tanulmány,  1873) ;  Az  utolsó  Bébek  (tör- 
téneti regény,  1877) ;  Csöndes  napokhói  (regény 
1883).  Több  regénye  és  színműve  maradt  kézirat- 
ban. V.  ö.  Halmy  Gyula,  P.  K.  élete  és  művei 
(Mezőtúri  főgimn.  ért.  1895—96). 

Petesejt  (oosphaera,  növ.),  a  növények  nőivarú 
mozdulatlan  ivarsejtje,  amely  az  oogam  megter- 
mékenyítéssel szaporodó  növények  megterméke- 
nyítésekor a  hím  ivarsejttel  (spermatozoida,  anthe- 
rozoida)  olvad  egybe.  A  P.  egyesével  vagy  ritkán 
többesével  jön  létre  a  pete-anyasejtben,  amely 
utóbbi  vagy  önmagában  képviseli  a  női  ivai'szer- 
vet  (oogonium),  vagy  pedig  fejlettebb  szerv  (arche- 
gonium)  belsejében  foglal  helyet  (mohák  és  ha- 
rasztok). A  virágos  növényekben  az  embriózsák 
(1.  0.)  belsejében  van  a  P.  A  megtermékenyítés 
után  a  szabad  v.  az  oogoniumban  foglalt  P.-ből 
oospóra  (1.  0.),  az  archegoniumban  ós  az  embrió - 
zsákban  elhelyezett  P.-ből  embrió  (1.  0.)  lesz.  —  L. 
még  Pete. 

Petesháza,  kisk.  Zala  vm.  alsólendvai  j.-ban, 
(1910)  900  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Petevezető  (ouiductus),  bonctani  általános 
neve  a  móhből  kiinduló  és  a  petefészekhez  vezető 
csőnek.  (L.  Fallop-kürt). 


25* 


Pótfürdö 


—    388    — 


Pethö 


Pétf  ürdö  (Péth),  Várpalotához  tartozó,  hé vvizú 
(28°)  kis  fürdő.  Van  vasúti  megállója,  posta- 
hivatala. 

Peth  V.  Pét  vára,  az  Al-Duna  mellett  való- 
szinüleg  Moldova  és  Szvinica  közt  állott.  1438— 
lM3-ig  a  török  több  Ízben  megtámadta ;  1521. 
kétszer  is  ostromolta,  1524.  végleg  elfoglalta. 
'  Pethe  Ferenc  (kisszánthói),  gazdasági  író, 
szili.  Büdszentmihályon  (Szabolcs  vm.)  1762., 
megh.  Szilágysomlyón  1832  febr.  22.  Tanulmá- 
nyait Debreczenben  és  ütrechtben  elvégezvén, 
1797.  a  keszthelyi  Georgicon  tanára,  majd  több 
uradalom  igazgatója  lett.  ütrechti  tartózkodása 
alatt  1794.  kiadta  a  bibliát  magyar  nyelven  Ká- 
rolyi Gáspár  fordítása,  szerint.  1797-ben  Bécsben 
Vizsgálódó  Magyar  Gazda,  1814.  pedig  Mezei 
Gazda  címen  szaklapot  indított ;  ez  utóbbit  1816- 
tól  kezdve  Pesten  adta  ki.  Később  Kolozsvárra 
ment,  ahol  az  Erdélyi  Híradó  c.  lapot  mdította 
meg.  Számos  gazdasági,  íizikai,  vegytani  műve 
jelent  meg,  közülök  több  idegen  írók  nyomán. 
Nevezetesebb  müvei :  Pallérozott  mezei  gazda- 
ság (Sopron  1805—1814) ;  Természethistória  és 
ymstersé^tvdoímny  (Bécs  1815). 

V&í\íeó-család  (gersei).  A  Vas  vármegye  déli 
részén  honos  Nádasd  nemzetségből  származott. 
Legrégibb  ismert  őse,  Csajpő,  még  a  tatárjárás 
előtt  élt.  Ennek  szépunokája,  az  1340  körül  élt 
I.  Pető  (Péter)  a  család  névadója.  E  Petőnek 
három  fla  közül  György  1391.  barsvármegyei 
alispán  volt ;  I.  János  és  Tamás  az  1403 -iki  föl- 
kelés leverésében  szereztek  nagy  érdemeket.  Já- 
nos ekkor  Zsigmond  király.  Tamás  Garay  Miklós 
nádor  zászlaja  alatt  harcolt.  Jutalmul  János  és 
Tamás  a  zalavármegyei  Keménd  várát  kapták, 
csakhogy  ezt  1405.  ostrommal  kellett  elfoglal- 
niok  a  lázadó  Rohonczy-  és  Kakas-családoktól. 
János  aztán  1405—9.  években  zalavármegyei  fő- 
ispán lett.  11.  János,  szül.  1525.,  Ferdinánd  és 
Miksa  királyok  uralkodása  idején  mint  soproni 
kapitány  és  sopronvármegyei  főispán,  majd  mint 
zólyomi,  lippai  (1551),  kassai  (1558),  komáromi 
(1562)  kapitány  játszott  szerepet.  Az  1547-iki 
schmalkaldeni  hadjáratban  is  vitézkedett.  1549. 
bárói  rangra  emeltetett.  1559-ben  Szerencs  ostro- 
mában vett  részt.  1566.  a  komáromi  hajóssereg  ka- 
pitányaként működött,  majd  pedig  a  dunamelléki 
hadak  főkapitánya  lett.  A  főpohámoki  és  kamarási 
méltóságokat  is  viselte.  0  szerezte  meg  család- 
jának a  zemplénvármegyei  Sztropkó  várát  és 
uradalmát  1569.  Megh.  1578  jan.  22.  P.  Zsigm^ond, 
szül.  1622.,  Ónod  várának  főparancsnoka,  orszá- 
gosaikapitány. 1659-ben  Felső-Magyarországnak, 
1660.  pedig  a  dunáninneni  részeknek  főkapitánya 
lett.  1666-ban  I.  Lipót  királytól  örökös  grófi  rangot 
nyert.  1672-ben  Zemplén  vármegye  főispánja.  Be- 
töltötte a  kir.  udvarnoki,  tanácsosi  és  kamarai 
elnöki  tisztségeket  is.  Megh.  1675  áprilisban.  P. 
Zsigmo'ndban  1766.  a  P.  férflága  kihalt. 

Pethes,  1.  Imre,  színész,  szül.  Jászárokszál- 
láson 1864  dec.  18.  Eleinte  bölcsészetet  hallga- 
tott a  budapesti  egyetemen,  aztán  elvégezte  a 
sziniakadémiát  s  1890.  színpadra  lépett.  1902-ben 
a  budapesti  Vígszínház,  1903.  a  Nemzeti  Szinház 
tagja  lett,  melynek  egyik  legkiválóbb  ós  leg- 
többoldalú színésze.  1919.  kinevezték  a  Színmű- 


vészeti Főiskola  tanárává.  Főbb  szerepei :  Ham- 
let, Petrucchio,  Cyrano,  Gregers  (Vadkacsa),  Ha- 
lál (Egyszeri  király ü)  stb. 

2.  P.  János,  pedagógiai  író,  szül.  Kamocsán 
(Komárom  vm.)  1857  febr.  25.  Tanulmányai  vé- 
geztével több  helyen  volt  tanító.  Később  Buda- 
pesten polgári  iskolai.  Csurgón  tanítóképzőinté- 
zeti tanár  volt,  majd  Léván  s  végül  Pápán  tanító- 
képzőintézeti igazgató  lett.  1913.  nyugalomba  vo- 
nult. Nevezetesebb  munkái :  Kazinczy  Ferencz 
mint  paedagogus  (Csurgó  1890) ;  Melanchton  Fii- 
löp  élete  (Bpést  1897) ;  Gyermekpsycliologia  (u. 
0.  1901). 

Pethö,  1.  Gergely,  krónikaíró,  Ulászló  fia, 
1565  körül  született  Béla  várában,  megh.  1629. 
Főmunkájának  címe:  Bövid  magyar  krónika 
sokrendbeli  fő  históriás  könyvekből  nagy  szor- 
gahnatossággal  egybeszedetett  és  Íratott  (Bécs 
1660).  A  munka  elbeszélését  a  hunokon  kezdi  és 
az  anyagot  három  részre  osztva,  egész  1626-ig 
folytatja,  amely  évvel  krónikája  véget  ér.  1596- 
ban  a  horvát  rendek  Keglevich  Iván  helyébe  őt 
választották  országos  kapitánnyá,  mely  tisztség 
első  volt  a  báni  méltóság  után ;  de  ezen  tisztség- 
ről egy  év  múlva,  1597.  lemondott.  1609-ben 
nősült  először  és  feleségül  vette  Bekovics  Ilonát, 
kinek  halála  után  1618  febr.  18.  elvette  Patacsics 
Annát  és  lakodalmára  meghívta  a  horvát  fő- 
urakat és  a  horvát  városok  képviselőit.  1619-ben 
királyi  biztos  volt  a  szerb  menekültek,  uszkókok 
ügyében  és  Horvátország  képviselője  a  magyar 
országgyűlésen ;  1620.  a  horvát  rendek  beválasz- 
tották abba  a  bizottságba,  melyet  kiküldöttek, 
hogy  a  törökök  ellen  való  közös  védekezés  ügyé- 
ben egyezséget  kössön  egyrészről  Horvátország, 
másrészről  Stájerország,  Krajna  és  Karintia 
rendéi  között ;  1622.  Horvátországot  képviselte 
a  magyar  országgj'ülésen,  hol  a  horvát  rendek 
nevében  panaszt  emelt  Frangepán  Miklós  bán  ha - 
talmaskodásai  nüatt ;  1625.  utoljára  képviselte 
ott  hazáját  Vinkovics  Benko  és  Patacsics  István 
társaságában.  Magyar  Krónikáján  kívül  még 
számos,  horvát  nyelven  írott  levél  és  okmány 
maradt  tőle.  Családjának  horvát  ága  még  ma  is 
virágzik, 

2.  P.  Gíjula,  geológus  és  paleontológus,  szül. 
Miskolczon  1848  szept.  9.,  megh.  Budapesten  1902 
okt.  14.  Műegyetemi  tanulmányai  végeztével 
1869.  a  Természettudományi  Közlöny  segédszer- 
kesztője lett.  1882-ben  a  földtani  intézethez  ne- 
vezték ki,  ahol  osztálygeológus,  majd  1893.  fő- 
geológus  lett.  1883—1886  jközött  a  Földtani 
Közlöny  főszerkesztője  volt.  Összefoglaló  műve  : 
A  Mrom  Körös  és  a  Berettyó  környékének 
geográfiai  és  geológiai  alkotása  (1896,  Nagy- 
Várad);  a  S;^haeruUt-kagylók  sarok^ántjának 
fölfedezéséről  és  a  Ne^^ita-nem  új  csopor- 
tosításáról (1882)  értekezéseinek  eredményeit  a 
paleontológiái  kézikönyvek  is  átvettek.  Igen  be- 
cses jelentést  írt  1885.  a  Baltavár  ott  kiásott  pon- 
tusi  ösemlös  faunáról.  Főműve:  Die  Kreide- 
Fauna  des  Péter wardeiner  Gebirges  (1906.  a 
Palaeontographia  52.  kötetében,  Stuttgart),  ké- 
sőbb magyarul  is  a  Természettudományi  Társulat 
kiadásában,  e  műveért  halála  után  a  Földtani 
Társulat  a  Szabó  József-emlékéremmel  tüntette 


Pethur 


389 


Petitío 


ki.  Lefordította  Cotta :  A  jelenkor  geológiája  és 
Török  Auréllal  Topinard :  Az  anthropológia  kézi- 
könyve c.  müveket.  V.  ö.  Schafarzik  Ferenc,  P. 
élete  és  működése  (a  Földtani  Közlöny  1903.  évi 
33.  kötetében). 

3.  P.  Sándor,  történész  és  publicista,  szül. 
Pásztoriban  (Sopron  vm.)  1885  márc.  1.  Közép- 
iskolai tanulmányainak  befejezése  után  a  bölcsé- 
szeti tanfolyamot  Kolozsvárt  hallgatta,  majd 
hosszabb  külföldi  tanulmányutat  tett.  1909  óta 
a  budapesti  VIII.  ker.  áll.  főgimnázium  tanára. 
Müvei:  A  római  szent  birodalom  bukásának 
okai  és  körülményei  {Győv  1907);  Politikai  arc- 
képek (Budapest  1911);  Sorsok  (politikai  és  tör- 
téneti tanulmányok,  u.  o.  1913);  J.  szabadságharc 
eszméi  és  tamdságai  (u.  o.  1916) ;  Magyarország 
és  az  ententehatalmak  1848—49'ben  stb.  Kül- 
politikai és  történeti  tárgyú  cikkeinek  legnagyobb 
része  a  Budapesti  Hírlapban,  Budapesti  Szenilé- 
ben,  Új  Nemzedékben,  Alkotmányban  és  az  Élet- 
ben jelent  meg,  amelyet  1912—14;.  szerkesztett. 
Felelős  szerkesztője  az  TJj  Magyar  Szemlének  és 
főmunkatársa  a  Magyarságnak,  Munkatársa  e 
Lexikonnak  is. 

Pethur,  Péter  ispánnak,  Gertrúd  gyilkosának 
Katona  Bánk  bánjából  ismeretes  neve.  L.  Péter  6. 

Peti,  kambodzsai  váltópénz,  l.  Dong. 

Peti  Lőrinc,  ref.  egyházi  író,  szül.  Magyar- 
újfaluban (Somogy  ^^n.)  1852  aug.  8.  A  teológiát 
Debreczenben  végezte ;  lelkésszé  lett  Kutason,  s 
1880-tól  Bürüs-Váradon  (Somogy  vm.)  szolgál. 
Négy  kötet  Egyházi  beszéd  jelent  meg  tőle  Csur- 
gón (1901.,  1902.,  1904  és  1908). 

Petició  (lat.),  1.  Petitio. 

Peticse  (Pcicie),  kisk.  Zemplén  vm.  homonnai 
j.-ban,  (1910)  464  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Petilius,  1.  Cerealis. 

Petimns  damusque  vicissim  (lat.),  I. 
Hanc  veniam  stb. 

Petinet  (franc,  ejtsd:  petiné),  a  lánefonalas 
kötöszövött  áru  egy  részét,  t.  i.  a  hálószerű  alap- 
pal bíró  mintás  árút  nevezik  így.  —  P.-üveg,  1. 
Velencei  üveg. 

Petiolns  (növ.),  a  növények  nyele,  1.  Levél. 

Petiolus  foliaceus,  1.  Állevél. 

Pétion  de  Villeneuve  (ejtsd:  petyoS  dö  víinöv), 
Jérome,  francia  forradalmár,  szül.  Chartresban 
1753.,  megh.  1794  elején.  Szülővárosában  mint 
ügyvéd  működött  s  1789.  beválasztották  a  nem- 
zetgyűlésbe, hol  Buzot-val  és  Robespierre-rel 
együtt  a  legszélsőbb  republikánusok  közé  tarto- 
zott. 1791  nov.  18.  Paris  polgármestere  lett  s  nagy 
része  volt  az  1792  jún.  20-iki  felkelés  előkészíté- 
sében. 1792  szept.  óta  mint  a  konvent  tagja, 
majd  annak  elnöke  a  jakobinusoktól  a  girondeiak 
felé  kezdett  hajlani.  Ezért  a  girondeiak  bukása 
után  1793  jún.  2.  őt  is  elfogták,  de  sikerült  Nor- 
mandiába menekülnie.  Innen  Bretagneba,  majd 
Bordeaax  vidékére  bujdosott.  Holttestét  Buzot- 
éval  együtt  St.  Emilion  közelében  találták  meg. 
Nem  tudni,  vájjon  öngyilkos  lett-e,  vagy  éhhalál- 
nak  esett  áldozatul.  Beszédei  és  röpiratai  Oeuv- 
res  de  P.  címen  jelentek  meg  (Paris  1793,  4  köt.). 
V.  ö.  Dánban,  Mémoires  inédits  de  P.  (Paris  1866). 

Petiotozás.  Petiot  burgundi  birtokos  által  aján- 
lott eljárás,  mely  abban  áll,  hogy  a  ki  nem  sajtolt 


törkölyre  azonnal,  a  lefolyt  must  vagy  vörös  bor 
mennyiségének  megfelelő  16— 18<>  R.  meleg  s 
15— 17°/o-os  nádcukoroldatot  töltenek  s  azzal  er- 
jedni hagyják  ;  Petiot  szerint  ez  az  eljárás  3—4- 
szer  is  ismételhető,  de  az  utóbbi  termékek  kevés 
savat  tartalmaznak.  Szokták  a  törkölyt  6— 7Vo-os 
alkohol  tartalmú  vízzel  is  leönteni,  de  ez  nem  ád 
olyan  jó  bort,  mint  a  cukros  víz ;  fő  dolog,  hogy  a 
törköly  friss  legyen  és  hogy  az  erjedés  minél  ha- 
marább meginduljon.  Bortörvényünk  a  petioto- 
zást  nem  engedi  meg.  L.  Csiger,  Lőre. 

Petipa,  Marius,  francia  balletmester,  az  orosz 
baUet  művészetének  kiváló  fejlesztője,  szül.  Mar- 
seilleben,  ahol  atyja  balletmester  volt,  1822  márc. 
11.,  megh.  Szent-Pétervárt  1910  júl.  15.  Tánc- 
művészetének híre  csakhamar  eljutott  túl  hazája 
határain.  1847-ben  meghívták  Szent- Pétervárra 
a  cári  halléthez,  amelynek  1862.  mestere  lett.  58 
balletet  komponált.  A  legismertebbek:  Hófe- 
hérke, A  hattyútó,  Kandaules  király,  A  bajadér, 
Nyáréji  álom,  Plora,  Don  Quichotte.  Iskolájából 
kerültek  ki  Ksesinskaja,  Preobrazenskaja  és  a 
lánya,  Marié  Petipa.  1906-ban  megjelentek  em- 
lékiratai. 

Petit  (franc,  ejtsd :  ptí)  a.  m.  kicsiny,  betűnagy- 
ság elnevezése.  A  betútest  vastagsága  8  tipográ- 
ílai  pont  Didót  szerint.  Franciaországban  gaü- 
larde-nak,  Angliában  bremer-nQ\i  hívják.  A  Révai 
Nagy  Lexikona  is  P.  betűvel  van  szedve.  —P.-ro- 
main  v.  corpus,  1.  Garmond. 

Petit  (ejtsd :  ptí),  AUxís,  fraucla  fizikus,  szül, 
Vesoulban  1791  okt.  2.,  megh.  Parisban  1820  jún, 
21.  Vizsgálatainak  legtöbbjét  Dulonggal,  néme- 
lyikét Aragóval  együtt  végezte.  A  testek  hőokozta 
kiterjedését  és  a  kihűlés  törvényeit  vizsgálta.  Ér- 
tekezései az  Annales  de  Chimie  et  de  Physique 
című  szakfolyóiratban  jelentek  meg. 

Petit  bieu  (franc,  ejtsd :  ptí  biö,  a.  m.  frkis 
kék  [levél]))).  1.  Parisban  a  csőposta-levél  elne- 
vezése (a  papiros  kék  színéről).  —  2.  Elterjedt 
brüsszeli  újság  címe. 

Petit  de  JuUeville  (ejtsd :  ptí  dö  zsuivii),  Louis. 
francia  irodalomtörténetíró,  szül.  Parisban  1841 
júl  18.,  megh.  u.  o.  1900  aug.  25.  mint  a  Sorbonne 
tanára.  Művei:  Histoire  du  théátre  en  Francé 
(Paris  1880—86,  5  köt.) ;  Le  théátre  en  Francé 
(1889,  3.  kiad.  1893) ;  emellett  szerkesztette  a 
Histoire  de  la  langue  et  de  la  littérature  fran?a,ise 
c  képes  irodalomtörténetet  (1896—1899,  8  köt.), 

Petitdidier,  francia  költő,  1.  Blémont. 

Petit  draps  (franc,  ejtsd :  ptí  drá),  fésűs  gyap- 
júból késztilt  könnyű  női  szövetek  gyűjtőnévé. 

Petites  écoles  (ejtsd:  ptitzekoi,  a.  m.  kis  isko- 
lák), Franciaországban  hajdan  az  alsóbb  egj'-házi 
iskolák  neve.  Most  néha  a  kisdedóvókat  nevezik 
P.-nak. 

Petit  Goáve,  1.  Goave. 

Petitgrain-olaj,  a  CitrusBigaradia'Dich.  le- 
veleiből és  éretlen  gyümölcseiből  párolt  illanó 
olaj.  Illatos  szerek,  különösen  illatos  vizek  készí- 
tésére használják. 

Petitío  (lat),  általában  kérvény,  különösen 
a  kormányhoz,  a  képviselőházhoz,  a  fejedelem- 
hez intézett  kérvény  v.  panasz,  P.-jog  az  állam- 
polgároknak kérvényezési  joga.  Hasontartalmú 
P.-kat  kollektiv  P.-nak,  számos  aláírással  ellá- 


Petitloners 


—     390 


Petneházy 


tott  P.-t  ostrompetitiőnak  neveznek.  L.  Kérel- 
mezési  jog. 

Petitionerj»,  II.  Károly  korabeli  angol  párt, 
1.  Abhorrers. 

Petition    of  RiglltS  (ejtsd :    petisn  of   rájtsz) 

ang.  a,  m.  jogkérvény,  az  angol  parlamentnek  az 
a  sérelmi  felirata,  amelyet  1628.  intézett  I.  Károly 
királyhoz.  Ebben  kívánja,  hogy  a  parlament  bele- 
egyezése nélkül  senkit  se  lehessen  adófizetésre 
kényszeríteni,  senkit  se  lehessen  önkényesen  el- 
fogatni és  elítélni.  A  király  1628  jún.  7.  elfogadta 
és  szentesítette  e  kívánságokat  s  azóta  a  P.  az 
angol  alkotmány  sarkalatos  törvénye  lett.  L. 
Habeas  corpus. 

Petitio  principii  (lat.),  1.  Elvcsúsztatás, 
Bizonyítás. 

Petit  Journal,  Le  (ejtsd .-  lö  pti  zsarnál),  1863 
óta  Parisban  megjelenő  republikánus  napilap, 
mely  olcsósága  miatt  nagyon  elterjedt. 

Petit-maitre  (franc,  ejtsd :  ptí  metr)  a.  m.  pi- 
perkőc. 

Petit  mai  (franc),  1.  Nyavalyatörés. 

Petit  Morin,  baloldali  mellékfolyója  a  Mámé- 
nak, La  Ferténél  torkol ;  környéke  1914  szept. 
6. — 9.-ig  a  marnei  csata  alatt  heves  harcok  szin- 
tere volt. 

Petitor  (lat.)  a.  m.  kérelmező,  aki  valamely 
állást  akar  elnyerni.  A  polgári  perben :  felperes. 
Petitórius  kereset  a  birtokperben  oly  kereset, 
mely  Si  jogállapot  tisztázását  célozza,  ellentétben 
a  possessorius  keresettel,  mely  csupán  a  té^iyle- 
ges  birtoklás  fentartását  vagy  visszaállítását 
célozza.  Az  előbbinél  a  felperesnek  jogosultságát 
kell  bizonyítania,  az  utóbbinál  csupán  a  tényle- 
ges birtoklást. 

Petitet  (ejtsd :  ptitó),  Emilé,  misszionárius,  szül. 
Grancey-le-Cháteauban  (Cóte  d'Or)  1838  dec  3. 
1862-ben  pappá  szentelték  fel  és  misszionárius- 
nak ment  ÉNy .-Kanadába ;  1879— 82-ig  a  Szasz- 
kecsevan  mellett  működött  és  tanulmányozta  a 
nép  nyelvét  és  szokásait.  Visszatérve  Mareuil 
plébánosa  lett.  Főbb  művei :  Vocabulaire  fran- 
9ais-esquimau  (Paris  1876) ;  Monographie  des 
Esquimaux  Tchigüt  (u.  o.  1876) ;  Quinze  ans  sous 
le  cercle  polaire  (1889— 93)  stb. 

Petit-point-öltés  (franc,  ejtsd:  pti  poén),  rece- 
vásznon  készült  liimzőöltéseknek  az  a  faja,  amely 
a  keresztöltés  fele. 

Petit  Poucet  (franc,  ejtsd :  pti  puszé),  1.  Bab- 
szem Jankó,  Hüvelyk  Matyi. 

Petit-Quevilly  Le, (ejtsd:  pti  keviiiyi),  Rouen  kül- 
városa Seine-Inferieure  départementban,  a  Szajna 
balpartja  mellett,  (1911)  16,682  lak.,  XII.  sz.-beli 
kápolnával.  DNy.-ra  tőle  van  J^e  Gratid-Quevilly, 
2458  lak. 

Petit  sálé  (ejtsd:  pti  szálé),  francia  nemzeti 
étel,  mely  frissen  sózott  disznóhúsból  áll.  Főzelék 
mellé  adják. 

Petit-Senn,  John,  XIX.  sz.-beli  francia  író, 
1.  a  Francia  irodalom  c  cikk  Svájcról  szóló 
részét. 

Petit  tournois (fr.,  ejtsd:  ptiturnoá),kis  francia 
ezü8tpénz,melyet  először  Szép  Fülöp  veretett  1310. 
olyan  vésetben,  mint  a  gros  tournois ;  ezt  az  utób- 
bit Szt.  Lajos  verette  először  1226.  Toursban,  15 
latos  ezüstből,  s  az  érem  egyik  oldalán  egy  tem- 


plom (Tours  város  címere)  volt  Turonus  civi(ta)s 
fölírassál.  A  gros  tournois  12  denier  tournois- 
(v.  denier  pansis)-h6\  állott.  A  denier  tournois 
kétszerese  volt  a  doi/íble  tottrnois,  a  fele  pedig  az 
obol  V.  P. 

Petituni  (lat.),  kereseti  zárkérelem,  1.  Ke- 
reset. 

Petkes  (Petkovce),  kisk.  Zemplén  vm.  va- 
rannói  j.-ban  {1910)  140  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Petkov,  Dimiter,  bolgár  államférfiú,  szül. 
Basköjben  (Dobrudzsa)  1856.,  megh.  Szófiában 
1907  márc.  11.  Mint  önkéntes  részt  vett  az 
1877-iki  orosz-török  háborúban  s  a  Sipka-szoros- 
nál vívott  harcokban  elvesztette  egyik  karját. 
Azután  ujságiró  lett  s  18  hónapi  fogságot  szen- 
vedett egy  lázító  proklamációjáórt.  Sándor  feje- 
delem elűzetése  után  Szfambulov  legbuzgóbb  hí- 
vei közé  tartozott  s  a  szobranje  elnöke  ós  Szófia 
főpolgármestere  lett.  A  Sztambulov  ellen  elköve- 
tett halálos  merénylet  alkalmával  ő  is  megsebe- 
sült (1895  júl.  15).  Ezután  ó  lett  az  oroszellenes 
párt  vezére  a  szobranjóben  s  mint  újságíró  is  har- 
colt az  orosz  befolyás  ellen.  1903  máj.-tól  1906 
nov.-ig  belügyminiszter  volt  Petrov  kormányá- 
ban, azután  ő  állott  az  új  minisztérium  élére.  A 
vasutasok  sztrájkja  és  a  szófiai  egyetem  bezá- 
rása miatt  támadt  nagy  elégedetlenség  hatása 
alatt  egy  Petrov  nevű  bankhivatalnok  a  Borisz - 
parkban  több  revolverlövéssel  halálra  sebesítette, 
mely  alkalommal  Genadiev  kereskedelmi  minisz- 
ter is  könnyebb  sebet  kapott. 

Petkovac,  adók.  Zágráb  vm.  petrinjei  j.-ban, 
(1910)  174  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Petnefia  Péter,  másként  gálszécsi  bii'tokáról 
Szécsi  Péter  főúr,  Purustyán,  Bodrogszeg  s 
Barkó  várak  ura.  Előbb  I.  Károly  pártján  állott 
és  annak  ügyét  keményen  pártolta.  1312  elején 
Aba  Amadé  fiait  megtámadta  s  a  zsákmányt  el- 
vette, mire  az  Amadé-fiak  gálszécsi  házát  kifosJí- 
tották  s  fölégették  a  helység  templomával  együtt. 
A  rozgonyi  csatában  visszaadta  a  kölcsönt. 
1316-ban  egyszerre  elpártolt  I.  Károlytól ;  Kopasz 
nádor  fölkeléséhez  csatlakozott  s  a  fölkelők  nevé- 
ben Vörös- Oroszország  (Galícia)  fejedelmét  a  ma- 
gyar trónra  meghívta.  De  a  fölkelést  a  király  és 
hívei  leverték  s  P.  földönfutó  lett.  Várait  az  Ákos 
nembeli  Micsk  (a  későbbi  híres  bán)  foglalta  el. 

Petneháza,  kisk.  Szabolcs  vm.  kisvárdai  j.-ban, 
(1920)  1362  magyar  lak.  A  Petneházy  nemes  csa- 
lád ősi  lakhelye. 

Fetnéhkzj-család,  régi  nemes  család,  mely  ne- 
vét ősi  fészkétől,  a  Szabolcs  (1411  előtt  Szatmár) 
vármegyében  fekvő  Petneházától  vette.  Kiválóbb 
tagjai :  P.  Márton,  Zsigmond  király  kedvelt  ta- 
nácsadója volt,  akit  többször  kisért  külföldi  út- 
jaiban. 1417-ben  Konstanzban  címeres  levelet  és 
pallosjogot  nyert  tőle.  A  család  legnevezetesebb 
tagja :  P.  Dávid,  szül.  1645  körül,  megh.  1687 
elején.  A  debreczeni  református  kollégiumban  vé- 
gezte tanulmányait.  Csakhamar  a  katonai  pályára 
lépve,  huszár  lett.  1678— 79-ben  már  mint  ezredes 
vitézkedik  Thököly  Imre  kurucai  között.  Híressé 
tette  nevét  a  felsőmagyarországi  hadjáratokban. 
1683  nyarán  Thököly  előhadainak  nagyrészót 
P.-nak,  a  legvitézebb  kurucnak  vezetésére  bízta. 
Midőn  a  nagyváradi  pasa  elfogta  Thökölyt,  P.  több 


Pétnek 


391     — 


Petőfi 


kuruc  tiszttársával  a  törökök  elleni  boszuból  I.  Li- 
pót király  pártjára  állott.  Részt  vett  Kassa,  Szol- 
nok, Szarvas  és  Aradnak  a  töröktől  való  vissza- 
foglalásában. Ez  utóbbi  alkalomkor  tanúsított  ér- 
demeiért I.  Lipóttól  1686  jan.  lí.  mint  királyi 
lovasezredes  nagy  katonai  kitüntetésben  része- 
sült: aranyláncot  ós  a  király  képével  ellátott  arany 
érmet  nyert.  Nagy  szolgálatot  tett  huszárjaival 
Buda  varáwoA;  visszafoglalásában.  Csem  Miliály 
liistóriája  alapján  sokáig  azt  is  hitték,  hogy  a 
döntő  roham  napján  (1686  szept.  2.)  800  hajdú 
élén  először  érkezett  fel  a  vár  falára.  Későbbi  ku- 
tatások (v.  ö.  Némethy  Lajos,  Kik  voltak  az  elsők 
Buda  várában  ?  Századok  1886  márc.)  kiderítet- 
ték, hogy  e  dicsőség  a  különböző  oldalakról  elő- 
ször érkezett  eörményesi  Fiáth  János  és  Pech- 
mann  Márton  Günter  őrnagyokat,  valamint  Ra- 
mócsaházy  Endre  századost  illeti  meg,  nem  pedig 
a  szintén  hősiesen  küzdő,  de  ez  időben  másutt  el- 
foglalt P.-t.  Csereinek  azon  állítása  is  meg  van 
már  cáfolva,  hogy  P.  I.  Lipóttól  grófi  címet  ka- 
pott s  hogy  őt  irigyei  megmérgezték  volna.  Öz- 
vegye és  gyermekei  Zemplén  és  Szabolcs  várme- 
gyében nagy  jószágokat  nyertek  királyi  adomány- 
ban. V.  ö.  Thaly  Kálmán,  a  P.-család  származék- 
rendje (Turul  1884.  évf.). 

Pétnek  (Petnik),  kisk.  Krassó-Szörény  vm. 
orsovai  j.-ban,  (i9io)  1238  román  lak.  (Tr.  R.) 

Petovia,  város,  1.  Pettau. 

Fetőcz  György,  a  szabadságharc  egyik  vér- 
tanuja, szül.  1803.,  kivégeztetett  1849.  A  szabad- 
ságharc kitörésekor  Pozsony  vm.  másodalispánja 
volt  s  utóbb  a  VIII.  magyar  hadtest  főkomisszá- 
riusa  lett.  Mivel  1849  júniusában  a  honvédsereg 
számára  újoncozást  rendelt  el,  Kempen  császári 
tábornok  halálra  ítélte  és  azt  végre  is  hajtatta. 

Petöfa  (Peckovci),  kisk.  Vas  vm.  muraszom- 
bati j.-ban,  (1910)  205  vend  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Petőfalva  (Pöttelsdorf),  kisk.  Sopron  vm .  nagy- 
martoni  j.-ban,  (i9io)  700  német  lak. ;  gőzhenger- 
malommal ;  jó  vörös  bort  termel.  (Tr.  A.) 

Petőfi  Sándor,  a  legnagyobb  magyar  lírai  költő, 
íi  magyar  költészetnek  a  világirodalomban  leg- 
ismertebb képviselője,  szül.  Kiskörösön  (Pest  vm.) 
1823  jan.  1.,  megh.  a  segesvári  csatában  1849 
júl.  31.  Atyja  Petrovics  István  aszódi  születésű 
mészáros,  anyja  a  turóczmegyei  származású  Hrúz 
Mária  volt. 

Gyermekévei.  Tamdókora.  Atyja  1824.  a  fól- 
«gyházi  székbérletre  vállalkozott  s  így  a  költő 
■első  öntudatos  gyermekéveit  Félegyházán  élte. 
Eleven,  elmés,  kissé  makacs,  de  jószívű  gyer- 
mek volt.  Olvasásra,  írásra  korán  oktatták.  1828 
májusától  a  kecskeméti  evang.  népiskolában  ta- 
imlt ;  ott  már  a  latin  nyelv  elemeivel  is  megis- 
merkedett. 1830-ban  szülei  Szabadszállásra  tér- 
tek vissza,  ahol  félegyházi  keresményükből  meg- 
lehetős vagyont,  házat  és  földet  szereztek.  1831 
szeptemberben  a  sárszentlőrinczi  evang.  algim- 
náziumba, 1833.  német  szóra  Pestre  vitte  atyja 
az  evang.  gimnáziumba,  de  itt  és  a  következő 
évben  a  piaristáknál  csak  elsőrendű  osztályzatot 
iiyert.  1835  nyarán  az  aszódi  evang.  algimn.  II. 
gramatikai  osztályába  került  s  itt  újra  kitűnt. 
Szintaxista  korában  már  nagy  kedvvel  gyako- 
rolta magát  a  verselésben,   olvasta  Horatiust. 


Mint  első  eminens  hagyta  el  1838.  az  aszódi  gim- 
náziumot, jól  beszélt  és  írt  németül  és  latinul  s 
különösen  kittint  a  magyar  fogalmazásban.  De 
ekkor  boldog  gyermekkora  véget  ért.  Atyját  egy- 
másután súlyos  csapások  érték ;  árvíz,  hűtlen 
bérlő,  jótállás  tönkretették,  s  1840.  már  alig  ma- 
radt valamije,  így  fiáért  mind  kevesebbet  áldoz- 
hatott. Pedig  az  ifjú  fényes  szellemi  tehetségei 
kezdtek  kinőni  az  iskolai  szűk  keretből.  A  sel- 
meczi  líceumban  mint  első  éves  rhétor  (V.  oszt.), 
már  inkább  önművelésének  élt.  Hogy  a  színházba 
eljárhasson,  egy  és  más  holmiját  eladta ;  ezért 
részeges  házigazdája  korhelységgel  vádolta.  A 
félévi  vizsgálat  rosszul  sikerült,  s  atyja  erre  meg- 
írta neki,  hogy  mint  érdemetlen  fiúról  leveszi  róla 
kezét.  P.  1839  febr.  15.  elhagyta  Selmeczet  s 
Pestre  vándorolt ;  a  Nemzeti  Színházhoz  akart 
bejutni  s  Rónai  álnév  alatt  statisztáskodott  is 
egypár  hónapig.  Májusban  egy  rokona,  Salkovics 
Péter  mérnök  magához  vette  Ostflasszonyfára 
(Vas  vm.),  oly  szándékkal,  hogy  majd  fiával  együtt 
a  soproni  ev.  líceumban  taníttatja,  de  a  nyár 
folyamán  mást  gondolt  s  P.  dacból  és  szükségből 
szept.  6.  Sopronban  katonának  állt  be  a  Gollner- 
gyalogezredbe.  A  16  éves  közlegény  panasz  nél- 
kül végezte  terhes  szolgálatát  s  nyomorúságai 
közt  és  a  durva  környezetben  jövő  hivatásának 
gondolata  fentartotta  lelkierejét.  Tavaszszal 
Grácba,  onnan  Károlyvárosra  került  századával. 
Grácban  két  hónapig  idegláz  gyötörte,  az  őszi 
nagygyakorlatok  alatt  (1840)  vért  köpött,  majd 
kórházba  került,  végre  1841  febr.  28.  elbocsátot- 
ták. Pápára  ment  Orlai  Petrich  Soma  barátjá- 
hoz s  ott  a  tanárok  felvették  a  VII.  osztályba 
benevolus  auditornak,  de  itt  nem  volt  maradása ; 
3  hét  múlva  Pozsonyba  ment,  majd  Győrbe  gya- 
logolt, hogy  színész  legyen,  de  nem  talált  társu- 
latot. Ekkor  Dunavecsén  meglátogatta  szüleit, 
kik  a  falu  kocsmáját  bérelték  s  nagyon  szegé- 
nyesen éltek.  Még  a  nyáron  próbát  tett  a  színé- 
szettel, Ozorán  a  Sepsy  Károly  hattagú  társasá- 
gába állt ;  de  a  csapat  nemsokára  mindenből  ki- 
fogyva Mohácson  feloszlott.  P.  ősszel  Pápára  ment 
Iskolába.  El  is  végezte  a  VH.  osztályt  (1841—42). 
Magánúton  is  sokat  tanult.  Ismerte  Schillert, 
Lenaut,  Heinét ;  a  magyar  költőket  minden  társa 
közt  legjobban  ismerte,  szerette  olvasni  Gvadá- 
nyit,  Csokonait,  Kölcseyt,  de  legnagyobb  hatással 
volt  rá  Vörösmarty.  Nagyrahivatott  barátok  kör- 
nyezték :  Jókai,  Orlai,  Kozma  Sándor,  Kerkápoly 
Károly  stb.  A  Tarczy  Lajos  vezetése  alatt  álló 
önképzőkörben  több  jutalmat  nyert  és  az  évzáró 
(innepen  fényesen  szerepelt.  A  borozó  című  verse, 
melyet  Bajzának  felküldött,  megjelent  az  ország 
legelső  szépirodalmi  lapjában,  az  Athenaeumban 
(1842  máj.  22.).  A  vizsgálatok  után  Jókai,  P.  és 
Orlai  sorra  látogatták  Komáromban,  Dunavecsén 
és  Mezőberónyben  hármuk  szüleit,  elrándultak 
Debreczenbe  is,  s  P.  a  Hortobágyon  át  tért  haza. 
Ekkor  írta  Hazámban  c  költeményét,  mely  már 
Petőfi  Sándor  aláírással  jelent  meg  az  Athenae- 
umban (nov.  3.).  Októberben  visszament  Pápára  ; 
de  keresete  nem  volt,  s  végre  nagy  lelki  küz- 
delmek után  végleg  küópett  az  iskolából. 

Pályakeresö    küzdelmek    (1842    nov.— 1844 
márc).  Székesfehérváron  beállott  Szabó  József 


Petőfi 


392    — 


Petőfi 


színtársulatába  Borostyán  név  alatt.  1843  janu- 
árban a  társulat  egyik  töredékével  Kecskemétre 
vándorolt,  ahol  épen  Jókai  is  jogászkodott.  Kü- 
lönben P.  itt  is  sokat  nyomorgott  és  alig  jutott 
fontosabb  szerephez.  Tavasszal  Pozsonyba  ment, 
de  az  ottani  színtársulatnál  nem  volt  hely.  P. 
az  Országgyűlési  Tudósítások  kiadójától  másoló 
munkáért  fizetett  csekély  díjból  tengette  életét ; 
azonban  az  országgyűlés  alkalmával  megismer- 
kedett az  akkori  fiatalabb  írói  nemzedék  legtöbb 
tagjával.   Vachott    Sándor   kieszközölte,    hogy 
Pestre  kerüljön.  Itt  Nagy  Ignác  megbízásából 
regényeket  fordított  a  Kisfaludy-Társaság  Kül- 
földi Regény  tára  számára  (A  koroshölgy,BeTnavá 
Károly  után  1843,  Eohin  Hood  Jamestöl,  meg- 
jel.   1844.,  mind  a  kettőt  németből  fordította.) 
De  még   ekkor  is  szini  babérokra  vágyott  s 
Erdélybe  készült  színésznek.  Útközben  Komlósy 
Debreczenben  meghívta  társulatához  (1843  okt. 
elején),  de  egy  hét  múlva  azzal  a  feltétellel  állott 
elő,  hogy  P.-nek  Kolozsváron  majd  énekelnie  is 
kell  a  karban.  Mivel  az  éneklésre  nem  volt  te- 
hetsége, megvált  Komlósytól  s  egy  kis  tái'sa- 
sághoz  csatlakozott,  Diószegen  és  Székelyhidon 
játszott  néhány  hétig.  Ez  a  csapat  nov.  24.  fel- 
bomlott s  P.  pénze  fogytán  betegen  Debreczenbe 
húzódott.  Fűtetlen  szobában,  sokat  éhezve  telelt 
ki  (Egy  telem  Debreczenben),  de  törhetetlen  hl- 
vatásórzettel  művelte  magát.  Használta  a  főis- 
kola könyvtárát,  megtanult  franciául,  olvasta 
Hugó  Viktort  és  Bérangert,  Tieck  fejtegetései 
útján  behatóbban  megismerkedett  Shakespeare- 
rel  is.  Sok  szép  költeményt  is  írt  s  1844  febr. 
elején  útnak  indult  Pestre,  gyalog,  kopott  ruhá- 
ban, egy  pár  húszassal  s  egy  kötet  verssel,  hogy 
majd  ezeket  kiadja  s  ily  módon  hírt  és  pénzt 
szerez.  Útközben  betért  Egerbe  is,  ahol  Tarkányi 
Béla  a  lelkes  kispapokkal  rendkívül  melegen 
fogadta  (Egri  liangok).  Pesten  azonban  nem  ta- 
lált kiadót,  ekkor  Vörösmartyhoz  fordult  s  tőle 
kért  verseire  ítéletet  «oly  érzéssel,  mint  amely 
kártyás  utolsó  pénzét  teszi  föl,  hogy  élet  vagy 
halál ».  A  nagy  költő  ítélete  életre  szólt,  lelkes 
ajánlására  a  Nemzeti  Kör  márc.  27.  elhatározta 
a  versek  kiadását.  Ugyanekkor  Vahot  Imre  meg- 
hívta új  lapjához,  a  Pesti  Divatlaphoz  segéd- 
szerkesztőnek. 

Biztos  írói  állás  Pesten.  Az  állás  nem  volt 
fényes,  de  legalább  biztos,  és  P.-nek  elég  volt 
az,  hogy  végre  Pesten  lehetett,  az  irodalmi  és 
az  országos  élet  központjában.  Első  dolga  volt 
hazasietni  a  húsvéti  ünnepekre  szüleihez.  Azok 
kimondhatatlan  örömmel  fogadták  már-már  el- 
veszettnek vélt  fiukat  (Füstbe  ment  terv).  Pesten 
jól  érezte  magát  a  fiatal  írók  közt,  kik  érezték 
felsőbbségét  s  velők  fesztelenül  vitázhatott.  Részt 
vett  mulatozásaikban  is,  de  inkább  a  társalgás- 
ban, mint  a  borozásban  lelte  kedvét,  noha  akko- 
riban sok  bordalt  írt.  A  színpadon  még  egyszer 
fellépett,  Egressy  Gábor  jutalomjátékában  (1844 
okt.  12.),  de  elfogultan  játszott.  Nyugodtabb  hely- 
zetében mint  költő  ritka  termékenységet  fejtett 
ki,  tárgyköre  is  egyre  bővült,  költészete  tartal- 
milag mélyült,  formailag  tisztult  s  mindinkább 
kibontakozott  az  ő  sajátos  eredetisége.  Az  őszi 
vásárra  megjelent  a  Nemzeti  Kör  kiadásában  első 


kötete,  109  verssel:  Pefó'/t  Sándor  versei,  s 
ugyanekkor  jelent  meg  A  helység  kalapácsa 
című  parodisztikus  elbeszélő  költeménye  is.  Ez 
évben  írta  a  János  vitéz-t  is  (november  máso- 
dik felében),  a  népmesék  hangján,  népmesei  mo- 
tívumok felhasználásával,  de  a  maga  képzelete 
szerint.  E  költeménye  nagyon  tetszett  Vörös- 
martynak, de  kiadó  nem  akadt  rá,  Vahot  Imre 
vette  meg  100  forintért  s  ö  adta  ki  1845  elején. 

1844  végére  és  1845  elejére  esik  Csapó  Etelka, 
Vachott  Sándorné  testvérhúga  iránti  szerelme  is. 
Vonzalmát  P.  tulajdonkép  akkor  ismerte  föl  sze- 
relemnek, mkor  a  leány  1845  jan.  27.  váratlanul 
meghalt.  Ábrándos  fájdalmát  egy  sorozat  szép 
költeménybe  foglalta  s  márciusban  külön  kötet- 
ben is  kibocsátotta  Cipruslombok  Etelka  sírjá- 
ról címmel.  1845  ápr.  1 .  Kerényi  meghívására 
útrakelt  és  meglátogatta  Eperjest,  ahol  Tompá- 
val is  találkozott  (az  Erdei  lak  költői  versenye) 
és  a  Tátrát,  hosszabb  időt  töltött  Pákhéknál 
Iglón  ;  máj.  29.  Rimaszombatban  a  rendek  meg- 
választották Gömörmegye  táblabírájává ;  meg- 
nézett egy  csomó  várromot  és  Pestre  sok  friss 
benyomással  és  a  mindenütt  tapasztalt  elismerés 
lelkesítő  emlékeivel  tért  vissza.  Élményeit  az 
eleven,  pathétikus  és  szellemes  Vti  jegyzetek  e. 
cikksorozatban  tette  közzé  az  Életképek  júliusi 
számaiban.  Ugyanez  évben  új  kötetet  is  bocsátott 
közre,  melybe  1844.  és  1845.  írt  verseit  foglalta. 
Ez  év  nyarán  írt  Zöld  Marci  c  népszínművét  a 
színházi  bíráló  bizottság  nem  fogadta  el,  mire  P. 
a  darabot  elégette. 

1845  második  felére  esik  szerelmi  költészeté- 
nek második  nagyobb  ciklusa.  Augusztusban  és 
szeptemberben  többször  kirándult  Gödöllőre  s  ott 
találkozott  Mednyánszky  Bertával,  egy  előkeld 
birtokos  szép  leányával,  aki  híréért  érdeklődött 
iránta.  A  költő  szerelmesnek  hitte  magát,  de 
ebben  az  érzésében  is  több  volt  az  ábránd,  mint 
a  szenvedély,  s  mikor  megkérő  levelére  az  apától 
tagadó  választ  kapott,  egy  pár  hónap  alatt  tel- 
jesen kigyógyult  csalódásából.  Azonban  az  a  kö- 
rülbelül 40  dal,  melyet  ez  ideáljához  írt  (mind  egy 
versformában  és  egy  alaphangulattal),  az  akkori 
szerelmi  lírának  legjava  termése  volt.  Még  ez 
év  őszén  kiadta  őket  Szerelem  gyöngyei  cím- 
mel. Rohamosan  emelkedő  népszerűsége,  erős 
önérzete  és  némely  különössége  sok  ellenséget 
szerzett  neki,  másokat  költészetének  szokatlan 
eredetisége  bántott,  melyet  póriasságnak  néztek, 
s  nemsokára  névvel  és  név  nélkül  valóságos  had- 
járatot indítottak  ellene  a  Honderűben  és  az  Élet- 
képekben. A  gúnyoló  czikkek  özöne  keserítette,  de 
útjából  nem  térítette  el.  Érezte  irányának  helyes- 
ségét s  a  maga  értékét,  vele  volt  a  közvélemény 
nagy  többsége,  Vörösmarty,  Bajza,  Toldy,  Sze- 
mere Pál  javallása.  De  megérdemelt  dicsőségé- 
nek hátráltatása  felidézte  régi  szenvedéseinek 
emlékét,  saját  belső  fejlődésével  is  a  tépelődés 
válságai  közé  jutott  s  mindezek  miatt  bizonyos 
pesszimizmus  vett  erőt  kedvén.  Ennek  a  beteges 
hangulatnak  emlékei  azok  a  szeszélyes,  keserű, 
olykor  cinikus  fordulattal  végződő  apró  versek, 
amelyeket  1845  végén  és  1846  elején  többnyire 
Pesten  és  Szalk-Szent-Mártonban  írt  s  Felhők 
címmel  1846  ápr.  havában  adott  ki  (66  költe- 


Petőfi 


—    393 


Petőfi 


meny).  Ez  időben  írta  A  hóhér  kötele  c.  regényét 
s  utána  Tigris  és  hiéna  c.  drámáját,  amaz  1846. 
megjelent,  ezt  elfogadták  előadásra,  de  Szigligeti- 
nek egy  új  bohózatos  népszínműve  miatt  mellőz- 
ték, mire  P.  jogos  méltatlankodással  visszavette 
darabját  (1846  ápr.  elején).  Lelki  válságából,  a 
világg^^ülölet  hangulatából  azonban  csakhamar 
felépült,  érzése  és  képzelete  tisztult,  visszanyerte 
saját  egészséges  irányát  s  nemsokára  úgyszólván 
elérte  költői  fejlődésének  teljességót.  A  szerel- 
mes tenger  e.  fantasztikus  romantikus  költemé- 
nye és  a  népies  Szilaj  Pista  már  összhangos  lélek 
alkotásai.  Ezeket  szüleinél  írta  Szalk-Szent-Már- 
tonban,  a  Salgő-t  is  náluk  Dömsödön. 

Ez  év  közepén  megvált  Vahot  Imre  lapjától. 
Hogy  az  írókat  felszabadítsa  a  szerkesztők  ön- 
kénye alól,  megalakította  fiatal  irótársaival  a 
Tizek  társaságát  (Petőfi,  Jókai,  Pálffy,  Degré, 
Obernyik,  Pákh,  Bérczy,  Tompa,  Kerényi,  Lisz- 
nyai),  mely  a  meglevő  lapoktól  független  orgá- 
numot akart  alapítani.  Ev  közepén  megszün- 
tették a  dolgozást  a  lapokba,  de  a  gyanakvó 
felsőbbség  a  tervezett  új  lapra  nem  adott  enge- 
délyt ;  erre  elfogadták  az  Életképek  szerkesztő- 
jének, Frankenburgnak  tapintatos  közeledését  s 
társaságukat  feloszlatottnak  nyilvánították. 

Szerelme  és  házassága.  IStó  őszétől  kezdődik 
életének  és  költészetének  legfényesebb  korszaka. 
Megtalálja  eszményképét  s  költői  ábrándok  he- 
lyett mély  és  szenvedélyes  szerelem  fejlődik  lel- 
kében. Ez  érzelem  melegénél  csodálatos  harmó- 
niában és  gazdagsággal  kibontakozik  egész  egyé- 
nisége, lelkének  minden  ereje,  kialakulnak  haza- 
fias és  politikai  eszményei  s  határozott,  férfias 
alakot  ölt  egész  világnézete ;  amellett  régi  tár- 
gyai és  érzései :  a  fiúi  szeretet,  a  szülőföld  sze- 
retete, népének  lelke  azután  is  folyton  ihletik. 
Augusztus  vége  felé  nagyobb  körútra  indult  Pest- 
ről, szept.  8-án  Nagy-Károlyban  megismerte 
Szendrey  Ignácnak,  a  gr.  Károlyi  Lajos  inspek- 
torának alig  18  éves  szép  leányát.  P.  a  család- 
nál Erdődön  is  tett  látogatásokat,  a  leány  ér- 
deklődése is  szerelemmé  kezdett  erősödni,  de  csak 
október  vége  felé  nyújtott  a  sokáig  kétségben 
tartott  költőnek  némi  reményt.  Költőn,  gr.  Te- 
leki Sándornál,  egy  politikai  értekezlet  alkal- 
mával írta  P.  Erdélyben  c  gyönyörű  hazafias 
ódáját,  s  november  vége  felé  érkezett  vissza 
Pestre.  Szerelmi  viszonya  új  és  új  változásokon 
ment  át.  Júlia  tartott  a  költő  szenvedélyességé- 
től,  de  hideg  sem  tudott  maradni  iránta.  Az  apa 
hallani  sem  akart  a  biztos  állás  nélkül  élő  köl- 
tőről, aki  színész  is  volt,  leányát  egy  földbirto- 
kosnak szánta,  s  a  vonakodó  Júliával  annyit  meg- 
fogadtatott, hogy  egy  évig  nem  megy  P.-hez,  sőt 
levelet  sem  ír  neki.  Az  akadályok  azonban  csak 
növelték  az  ifjú  lelkek  szenvedélyét.  Térey 
Mari,  Júlia  barátnője  útján  üzenetet  is  váltottak 
s  P.  18-47  májusban  Szatmárba  utazott  és  meg- 
kérte a  leányt.  Az  apa  a  kitűzött  egy  év  leteltére 
ígért  választ,  de  a  türelmetlen  költő  újra  meg 
újra  követelte  a  leány  kezét.  Az  apa  végül  ki- 
jelentette, hogy  Juliára  bízza  sorsát,  de  ő  kiháza- 
sítani  nem  fogja  s  leányának  választania  kell 
közte  és  P.  közt.  Júlia  a  költőt  választotta ;  az 
esküvőt  a  várakozási  határnapra,  szept.  8-ára 


tűzték  ki.  P.  meglátogatta  Szalontán  Arany  Já- 
nost, akivel  a  Toldi  sikere  alkalmával  kezdett 
levelezést.  Pesten  rendezte  anyagi  ügyeit,  ver- 
seit eladta  Emichnek,  szerződött  az  Életképekkel, 
júl.  1.  Felső-Magyarországra  indult ;  útjának  em- 
lékeit egész  sor  költeményben  örökítette  meg ; 
volt  Murányban  Tompával,  Sárospatakon,  Szép- 
halmon Kazinczy  Ferenc  házában,  Ungváron, 
Munkácson,  s  végre  Szatmáron  állapodott  meg, 
Aug.  5.  eljegyezte  Júliát,  szept.  8.  pedig  meg- 
tartották az  esküvőt  az  erdőd i  várkápolnájában. 
Az  apa  áldása  és  támogatása  nélkül  keltek  útra, 
Koltón  a  Teleki  Sándor  kastélyában  töltöttek 
hat  boldog  hetet  (Szeptember  végén).  Okt.  végén 
Kolozsvárra  mentek,  ahol  lelkes  ünneplésben 
volt  részük ;  meglátogatták  Aranyokat  Szalontán. 
Pesten  lakásuk  egy  dohány-utcai  ház  L  emele- 
tén volt ;  egyszerűen,  de  szükségtől  nem  zaklatva 
éltek,  a  jólétben  nevelkedett  nő  beleélte  magát 
iij  helyzetébe  s  boldogította  férjét,  akinek  dicsősé- 
gében osztozott.  P.-nek  ez  az  érzelme  is  megérte 
erkölcsi  diadalát :  hű  és  boldog  férj  lett  belőle, 
szerelmi  lírájának  Júlia  maradt,  mint  asszony  is, 
egyetlen  tárgya,  s  P.  a  házas  ember  szerelmét  is 
mint  kifogyhatatlan  költői  tárgyat  mutatta  be. 

Ez  évben  jelent  meg  összegyűjtött  költemé- 
nyeinek kiadása  (P.  összes  költeményei  1847), 
Vörösmartynak  ajánlva,  az  előbbi  gyűjtemények 
tartalmán  kívül  105  újabb  költeménnyel.  A  3000 
példány  egypár  hónap  alatt  elfogyott.  A  kritika  is 
nyomatékosan  méltatta  P.  költészetét.  Br.  Eötvös 
József  rámutatott  arra,  hogy  P.  költészete  nem 
népi,  hanem  valódi  magyar  nemzeti  költészet. 
Ez  időben  szilárdulnak  meg  P.  politikai  meggyő- 
ződései is.  A  kor  demokratikus  áramlata  talál- 
kozott az  ő  lelke  érzésével.  A  demokratikus  fejlő- 
dés alapján  akarta  megerősíteni  nemzetiségün- 
ket és  szabadságunkat,  függetlenségünket  bizto- 
sítani. A  francia  forradalom  történetének  olvas- 
gatása és  Shelley  hatása  alatt,  de  a  magyar  gon- 
dolkodással is  összhangban  (Vörösmarty,  Bajza, 
Eötvös,  Kossuth)  ekkor  emelkedik  a  világszabad- 
ság gondolatáig.  A  magyar  költészet  nemzeti 
és  demokrata  átalakítására  költői  triumvirátust 
akart  alkotni  Arannyal  és  Tompával ;  e  szövet- 
kezés azonban  nem  létesült  formailag,  de  a  három 
költő  működése  anélkül  is  támogatta  egymást. 
Viszont  Vörösmartyval  és  Arannyal  a  teljes  Sha- 
kespeare lefordítására  szövetkezett.  Ö  elkészí- 
tette Goriolanust  és  megkezdte  a  Romeo  és  Júliát. 
Házassága  első  hónapjaiban  írta  A  táblabíró,  a 
Lehel  töredékeket,  a  Bolond  Istókot  és  sok  kisebb 
költeményt. 

1848—49.  Amellett  feszült  idegekkel  kísérte  a 
politikai  élet  fejlődését.  Előre  megérezte  a  for- 
radalom lehelletét  s  1848.  a  pesti  ifjúság  moz- 
galmaiban vezérszerepe  volt.  Márc.  13-án  írta  a 
Nemzeti  dalt,  mely  a  másnap  szerkesztett  12 
ponttal  egytitt  a  márc.  15-én  felszabadított  saj- 
tónak első  terméke  volt.  A  márc.  15-iki  nap  vér 
nélküli  diadalában  rendkívüli  része  volt  a  Talpra 
magyar f-nak,  melyet  P.,  Egressy  és  másoka 
szabadsági  mámor  első  napjaiban  több  ízben 
gyújtó  hatással  szavaltak  népgyűlésen  és  szín- 
házban, többen  megzenésítették  s  nemsokára 
mint  valami  magyar  Marseillaiset  százezrek  éne- 


Petőfi 


394 


Petőfi 


kelték.  A  bekövetkezett  válságos  időkben  P.  köl- 
tészete mint  a  viharmadár  csapongott  az  esemé- 
nyek fölött.  P.  a  szabadsági  elméletek  hatása 
alatt  szélső  radikális  és  köztársasági  álláspontot 
foglalt  el  (A  királyokhoz,  1848  ápr.)  és  a  miniszté- 
rium ellen  is  többször  kifakadt.  Mikor  mint  kép- 
viselőjelölt az  ellenpárt  rágalmai  és  erőszakos- 
ságai miatt  megbukott,  ekkori  izgalmainak  ha- 
tása alatt  írta  Az  apostol-t.  Szélső  álláspontja 
hozta  összeütközésbe  rövid  időre  Vörösmartyval 
is.  Jókaival  is  szakított,  vele  ki  sem  békült 
többé.  Októberben  kinevezték  századossá  s  P. 
Debreczenben  katonák  kiképzésével  foglalkozott. 
Debreczenben  született  dec.  15.  Zoltán  íluk,  akit 
Aranyné  tartott  keresztvízre.  Jan.  közepén  áthe- 
lyeztette magát  Bem  seregéhez  Erdélybe.  Ott 
mind  az  ősz  vezér,  mind  a  sereg  nagy  örömmel 
fogadta.  Részt  vett  a  Vízakna  és  Déva  közt  lefolyt 
ütközetekben.  A  piski  csata  előtt  Bem  futárként 
Debreczenbe  küldte  a  kormányhoz.  Itt  összeütkö- 
zésbe jutott  Mészáros  hadügyminiszterrel,  mert 
nyakkendő  és  keztyü  nélkül  jelent  meg  nála.  P. 
éleshangú  levélben  bejelentette  lemondását.  Febr. 
23.  polgári  ruhában  visszaindult  Bemhez,  aki  ka- 
tonai megbízással  Kolozsvárra  küldte,  hogy  ott  ki- 
pihenje magát.  Április  1.  Szebenben  mint  közvitéz 
jelentkezett  Bemnél.  A  tábornok  visszaadta  rang- 
ját, hadsegédévé  tette  és  egyik  kedves  lovával 
ajándékozta  meg,  a  szászsebesi  előnyomuláskor 
ápr.  10.  érdemrenddel  tüntette  ki,  a  bánsági  had- 
müveletek alkalmával  pedig  Temesvár  alatt  máj. 
3.  kinevezte  őrnaggyá.  Á  bekövetkező  véres  csa- 
ták elől  ismét  Debreczenbe  küldte  Bem,  Kossuth- 
hoz és  Klapkához ;  Klapka  ekkor  Bemnek  egy  ké- 
nyes természetű  levele  közzétételéért  szemrehá- 
nyásokkal fogadta,  mire  P.  újra  lemondott  tiszti 
rangjáról.  Ekkor  (május  7.)  atyja  halála  hírére 
Pestre  sietett,  de  alig  ért  a  fővárosba,  hol  akkor 
Buda  ostroma  folyt,  néhány  nap  múlva  anyja  is 
meghalt  (máj.  17.).  Szüleit  P.  már  1846  óta  állan- 
dóan segítette,  1847.  Váczon  helyezte  el,  1848 
tavaszán  Pesti'e  hozta  őket,  szobát  fogadott  ne- 
kik 8  megosztotta  velük  asztalát.  Az  öregek  büsz- 
kék voltak  fiukra,  de  Sándor  is  büszkén  énekli 
meg  atyját  A  vén  zászlótar tö-havL.  Most  szülei- 
nek halála  mélyen  lesújtotta  (Szüleim  halálára). 
Anyja  temetése  után  családját  felhozta  Pestre. 
Tiszti  fizetésétől  elesvén,  szorult  helyzetbe  ju- 
tott. Ekkor  Csengery  közbenjárására  Szemere 
miniszter  A  honvéd  c.  költeményéből  25  ezer  pél- 
dányt rendelt  meg  a  hadseregben  való  kiosztás 
végett  és  ezért  500  frtot  fizettek. 

Mikor  a  kormány  Pestről  menekült,  júl.  3-án 
ö  is  megindult  családjával  Orlaiékhoz  Mező- 
berónybe.  Ott  kelt  utolsó  költeménye,  a  Szörnyű 
idő.  Júl.  18.  az  oroszok  közeledtével  Orlaira  bíz- 
ván emléktárgyait  és  kéziratait,  Bemhez  indult 
Erdélybe ;  feleségét  és  fiát  Tordán  hagyta.  Bem- 
mel Bereczken  találkozott ;  a  tábornok  megin- 
dultan zárta  karjai  közé.  Júl.  29.  Marosvásár- 
helyre értek.  Júl.  31.  folyt  le  Segesvár  és  Fehér- 
egyháza közt  az  utolsó  erdélyi  ütközet  Bem- 
nek harmadfélezemyi  serege  és  a  16  ezer  főből 
álló  orosz  hadsereg  közt.  A  csata  kezdetén  P. 
Bem  körül  volt,  ló  és  fegyver  nélkül ;  a  vezér 
okkor  visszarendelte  a  tartalékba.  Később  több 


ponton  látták,  amint  a  harc  folyását  figyelte 
és  jegyezgetett.  A  magyar  sereg  egy  részének 
bekerítésekor,  ami  délután  5—6  óra  körül  tör- 
tént, P.  a  körön  belül  maradt  és  mindenesetre  ott 
esett  el,  mint  a  szabadságharc  egyik  legnagj^obb 
áldozata,  megpecsételve  vérével  költészetét.  Te- 
temei bizonnyal  ott  nyugszanak  a  fehéregyházi 
elesettek  közös  sírjában. 

Feleségén,  Szendrev  Julián  (szül.  Keszthelyen 
1828  dec.  29.,  megh.  Pesten  1868  szept.  6.)  férje 
eltűnte  után  heves  fájdalom  vett  erőt.  Kolozs- 
várra vonult  s  ott  várta  férjét.  Egy  félév  múlva 
atyjához  folyamodott  segítségért,  aki  Erdődre 
hazavitte  (1850  febr.).  Onnan  egy  pár  hó  múlva 
egyedül  Pestre  költözött  és  Garayéknál  húzódott 
meg.  Nyugtot  azonban  nem  talált  s  válságos 
helyzetében  kezét  nyújtotta  Horvát  Árpád  egye- 
temi tanárnak  (l.  o.),  akivel  1850  júl.  21.,  tíz  nap- 
pal a  gyászév  letelte  előtt,  megesküdött.  Házas- 
ságukból három  gyermek  született.  P.-né  költe- 
ményeket is  írt,  melyeken  férje  hatása  eltagadha- 
tatlan.  Lelke  és  élete  problémája  sokat  foglalkoz- 
tatta azelőtt  is,  az  újabb  időkben  is  az  írókat. 
Munkáit  l.  összegyűjtve  a  Petőfi-Könyvtár  VH. 
és  Vni.  füzetében :  P.-né  Szendrey  Júlia  költe- 
ményei és  naplói  és  Eredeti  elbeszélései  (Buda- 
pest 1909).  —  Zoltán  fiuk  (szül.  Debreczenben 
1848  dec.  15.)  mostoha  atyja  házánál  nevelkedett. 
1867-ben  megszökve  az  iskolából,  színész  lett 
Debreczenben ;  onnan  a  társasággal  Nagyváradra 
költözött,  azután  más  vidéki  színtársulatokhoz 
szegődött  s  egypár  év  múlva  könnyelmű  élet- 
módja és  mellbaja  áldozatává  lett.  Rokonai  köré- 
ben ós  külföldi  fürdőkön  keresett  gyógyulást,  de 
egészsége  mindig  csak  rövid  időre  javult.  Pesten 
1870  nov.  5.  halt  meg.  Sápadt  arcú,  vézna  ifjú 
volt,  tüzes,  villogó  szemekkel ;  jó  szíve  és  gyors 
elméje  volt.  V.  ö.  Déri  Gyula,  P.  Zoltán  (Petőfi- 
Könyvtár  XV.  füz.,  P.  Zoltán  verseivel  ós  arc- 
képével) ;  Sza7ia,  Magyar  Szalon  1892  márc.  — 
P.  öccse :  P.  István  (szül.  Szabadszálláson  1825  aug. 
18.,  megh.  Csákón  1880  máj.  1.),  atyjuk  elszegé- 
nyedése után  kimaradt  az  aszódi  gimnáziumból. 
1845-ben  Várpalotára  került  mészároslegénynek. 
A  szabadságharcban  mint  honvéd  küzdött  ós  kapi- 
tányságig vitte.  Világos  után  az  osztrákok  beso- 
rozták közlegénynek,  1851.  szabadságolták  mint 
altisztet.  Mesterségét  folytatta  és  Péterváradon 
telepedett  meg.  1858  elején  az  emigrációval  való 
összeköttetése  miatt  elfogták.  Theresienstadtban 
és  Prágában  raboskodott ;  szabadidejében  kimű- 
velte magát.  Egy  évi  utólagos  katonai  szolgálat 
után  1857.  szabadult  meg.  1858-tól  haláláig  Qeiszt 
Gáspár  csákói  uradalmának  volt  gazdatisztje, 
utóbb  intézője,  1863  végén  megnősült,  de  neje  nyolc 
hét  múlva  sértődötten  elliagyta  és  csak  a  férje  ra- 
vatalához tért  vissza.  Fiatalabb  éveiben  ő  is  verselt 
és  nem  egy  költeménye  jelent  meg  1848.  az  Élet- 
képekben, 1857—59  közt  a  Vasárnapi  Újságban  ós 
a  Hölgyfutárban.  Ezek  többnyire  a  népdalok  és 
bátyja  költeményeinek  visszhangjai.  Összegyűjtve 
és  életrajzzal  bevezetve  megjelentek  a  Petőfi- 
könyvtár  XVII.  füzetében  (Budapest  1909,  Bajza 
József  dr.-tól).  Arcképe  u.  o.  Tetemeit  1908.  a 
P.-Társaság  a  budapesti  kerepesi  temetőben  levő 
P.-sirba  szállíttatta. 


Petőfi 


395 


Petőfi 


F.  költészete.  P.  a  legeredetibb  magyar  költő 
8  a  XIX.  8Z.  egyik  legnagyobb  lirikusa  az  egész 
világirodalomban.  Ezzé  tették  részint  személyes 
képességei,  részint  a  faj,  környezet  és  időpont, 
melyben  fellépett.  Ami  egyéniségét  illeti,  költé- 
szetének főjegyéül  őszinteségét,  természetességét, 
érzéseinek  igazságát  szokták  kiemelni.  Igaz  is, 
hogy  e  tulajdonságaival  élesen  elütött  az  előtte 
divatozó  mesterkélt  és  finomkodó  Urai  iránytól, 
az  ú.  n.  szobaköltészettől.  De  amint  akkoriban 
sokan  a  természetesség  miatt  nem  akarták  elis- 
merni költőnek,  ép  olyan  egyoldalúság  volna 
csak  ebben  látni  kiválóságát.  P.-ben  megvan  a 
nagy  művészeknek  az  a  tehetsége,  hogy  egyszerű 
eszközökkel  nagy  művészi  hatást  ér  el ;  de  maga 
az  egyszerűség  nem  tenné  nagy  költővé,  azzá  teszi 
azonban  érzéseinek  és  hangulatainak  ritka  gaz- 
dagsága, tüze  és  bensősége,  továbbá  alkotóképze- 
letónek  hatalmas  és  állandó  működése.  Rendkívül 
hangolódó  kedélye  tüstént  megmozdítja  képzele- 
tét is ;  minden  élmény,  minden  benyomás  hangu- 
latot teremt  lelkében,  ő  e  hangulatot  megtartja, 
megrögzíti,  s  merész  asszociációkkal  kimélyíti, 
illúziójába  az  olvasót  is  magával  ragadja.  Minden 
tárgynak,  minden  élménynek  meg  tudja  ragadni 
a  hangulati  oldalát,  az  eszmei  jelentőségét,  mind- 
egyiket szubjektive  fqgja  fel  és  az  örökkévalóság 
világításába  helyezi.  Épen  azért  kifogyhatatlan  a 
motívumokban,  mert  minden  éknényben  és  be- 
nyomásban hangulatot,  lelket,  eszmét  talál.  Néki 
a  tárgy  sokszor,  akárhányszor  pusztán  kiinduló 
pont,  melytől  képzelete  lendületet  vesz,  s  már  a 
harmadik  mondattal  benne  vagyunk  az  ő  alkalmi 
illúziójának  kellő  közepében  s  az  ő  asszociációi 
szárnyán  repülünk  eszméről  eszmére,  élvezzük 
egy  hatalmas  szellem  vezető,  emelő  támogatá- 
sát. Minden  tárgyat,  minden  élményt  művészivé 
tud  transzformálni.  Csodálatos  biztossággal  érvé- 
nyesíti a  lélektani  kompozíciót,  megőrzi  a  han- 
gulat egységét ;  a  legcsapongóbb  hangulat  és  a 
legmeglepőbb  képzetkapcsolások  közben  is  min- 
dig megvan  költeményeinek  az  egységes,  hatá- 
rozott f  őbenyomása.  Egész  életét  átalakította  köl- 
tészetté. Költészetének  pályája  érdekessége  adja 
egyik  vonását  s  viszont  életét  költészete  teszi  je- 
lentőségessé.  Fejlődése  nem  volt  szerencsés.  So- 
kat kellett  nélkülöznie,  a  rendszeres  iskolai  ta- 
nulást önműveléssel  pótolnia,  később  is  sokat  kel- 
lett a  kenyérért  dolgoznia.  De  kedvezett  is  neki 
a  sors.  Egy  ifjú  erővel  feltörekvő  nemzet  költő- 
jévé tette,  az  ő  lelke  által  ennek  a  népléleknek  az 
őserejét  is  megszólaltatta.  P.  nemcsak  a  maga 
egyéniségét  juttatta  kifejezésre,  hanem  a  magyar 
nép  egyéniségét  is,  a  magyar  nép  lelkivilágát, 
temperamentumát,  vágyait,  reményeit,  tüzét,  hu- 
morát és  melancholiáját  költészetének  tartalmá- 
ban, a  magyar  népköltés  ízlésformáit,  hangját, 
ritmusát,  nyelvi  szépségeit  a  művészet  felsőbb 
fokára  emelve  költészetének  nyelvi  formáiban  és 
versalakjaiban.  A  mellett  kifejezi  a  kor  lelki  moz- 
galmait is,  a  század  közepének  szabadságvágyát, 
romantikus  lelkesedésót,  demokratikus  törekvé- 
sét ;  az  eszmékben  erős  idealizmust,  a  kifejező 
eszközökben  erős  realizmust  éreztetett.  Kifejezte 
a  függetlenségre  törő  magyar  nemzet  akkori  esz- 
méit és  érzelmeit  s  a  magyar  köznép  törekvéseit  és 


psychéjét.  Ezért  addig  példátlan  mértékben  hatott 
a  nemzetre.  Működése  a  magyar  irodalom  és  ízlés 
fejlődésében  korszakalkotó.  A  magyar  költészetet 
nemzeti  alapjára  állította  és  reálisabbá  tette. 
Költészete  valószerűbb  és  magyarosabb,  mint 
elődeié,  egyúttal  elevenebb,  sokkal  megkapóbb, 
közvetlenebb,  mélyebb  hatású.  Új  tárgyakat,  új 
érzelmi  forrásokat  nyitott  a  magyar  lírának. 
(Fiúi  szeretet,  hitvesi  szerelem ;  Alföld.)  Új  han- 
got is  talált,  a  közvetlenség  ama  hangját,  amely 
ép  oly  érthető  volt  másra  nézve  is,  amennyire 
egyéni  volt.  Megtalálta  a  nemzeti  költészet  hang- 
ját, különösen  a  lírában,  melyet  ő  tett  nemcsak 
tartalmában,  hanem  formájában  is  nemzetivó.  A 
nemzeti  ós  művészi  elemet,  mely  irodalmunk  f  el- 
újulása  óta  mindig  kereste,  de  nem  találta  meg 
egymást,  ő  egyesítette  először  költészete  egészé- 
ben nemzeti  művészetté,  míg  aztán  Arany  és 
Tompa  nyomdokaiba  léptek.  Megteremtette  — 
Gyulai  szavaival  élve  —  a  specifikus  magyar  dalt. 
Nem  a  népdalt,  hiszen  az  megvolt,  hanem  a  nép- 
dal külső  és  belső  formáinak  és  szellemének  meg- 
nemesítésével  az  irodalmi  magyar  dalt.  A  dalnemű 
költeményekben  a  legkitűnőbb ;  de  az  ódái  han- 
got is  ritka  erővel  szólaltatja  meg  s  az  elégia 
merengését  is  kitűnően  tolmácsolja.  Lírai  ereje 
nyilatkozik  leíró  költeményeiben  és  genreképei- 
ben  is,  melyekkel  a  leíró  költészet  problémáját 
oly  kitűnően  oldotta  meg  (lírai  leírás).  Nyelve 
különösen  szemléletes,  kifejező,  folyamatos  és  ma- 
gyaros. Irodalmi  líránkba  ő  vitte  be  nagy  válto- 
zatosságban a  magyar  ritmust  is,  noha  amellett 
a  nyugateurópai  stílust  is  megtartotta.  Kiválóan 
alanyi  természete  érvényesül  olykor  a  műfaji  jel- 
leg rovására,  költői  elbeszéléseiben  és  regényei- 
ben is ;  tárgyilagosságra  és  történeti  álláspontra 
nem  tudott  emelkedni.  Tüneményes  sikerei  és 
látszólagos  könnyűsége  az  50-es  években  sok 
utánzót  pongyolaságokra  és  bombasztos  modorra 
csábítottak.  De  ez  a  járvány  elmúlt  s  P.  költésze- 
tének fényes  tulajdonságai  világították  be  to- 
vábbra a  magyar  költészet  fejlődésének  útját. 
Műveinek  184í7-iki  kiadását  az  Akadémia  1857. 
a  nagy  jutalommal  koronázta,  melyet  fia,  Zoltán 
kapott.  Sok  együttes  és  részleges,  népies  és  il- 
lusztrált díszkiadásuk  jelent  meg.  A  kiadó  jog 
1900  óta  felszabadult.  Legpontosabb  kritikai  ki- 
adások :  P.  Sándor  összes  művei.  Végleges  teljes 
kiadás.  Életrajzi  bevezetéssel  ellátta  Jókai  Mór. 
Eredeti  kéziratok  és  kiadások  alapján  rendezte, 
jegyzetekkel  és  variánsokkal  kisérte  Havas  Adolf, 
Budapest  1892—1896,  6  köt.  P.  Sándor  összes 
költeményei.  A  költő  kéziratai  s  az  eredeti  kiadá- 
sok nyomán  sajtó  alá  rendezte  Baróti  Lajos  u.  o. 
1900.  Összes  költeményei  I— II.  Kiadta  és  jegy- 
zetekkel ellátta  Voinovich  Géza  u.  o.  1921. 

Emlékére  alakult  1877.  az  ő  nevét  viselő  írói 
társaság,  mely  a  P.-kultuszt  egyik  feladatául  te- 
kinti. Szülőházát  a  magyar  írók  és  művészek  tár- 
sasága 1880.  megvette  és  megjelölte.  1882  okt. 
15.  leplezték  le  a  pesti  Dunaparton  álló  ércszob- 
rát (Huszár  Adolftól).  1897  júl.  31.  Segesvárott  a 
várban  felállított  szobrát  (KöUő  M.)  leplezték  le 
országos  ünnep  keretében.  A  P.-társaság  ez  al- 
kalommal egy  P. -albumot  is  tett  közé.  Ekkor  in- 
dított mozgalmának  eredményekép  létesült  a  P.- 


Petőfi-ház 


—     396 


Petőfi-Társaság 


ház  Budapesten,  mely  P.  ereklyéinek  múzeumául 
is  szolgál.  (Megnyitották  1909  nov.  8.)  Ugyancsak 
a  P.-társaság  eszközlésére  1908.  a  Kerepesi  te- 
metőben díszsírban  egyesítették  P.  családjának 
(szüleinek,  nejének,  fiának  és  öccsének)  hamvait. 
A  segesvári  szobrot  az  oláh  megszállás  elől  Buda- 
pesti'e  mentették  meg  és  1922-ben  Félegyházán 
állították  fel.  A  költő  születésének  100  éves  for- 
dulóját országosan  megünnepli  a  nemzet,  az 
ünneplés  egész  éven  át  foly. 

Irodalom.  ÉletrajzoTc.  Ferenczi  Zoltán,  P.  életrajza,  3 
köt.,  Budapest  1896  ;  Fischer  Sándor,  P.  élete  és  müvei, 
u.  0.  1890.  (Német  eredetije  Leipzig  1888) ;  Endrödi  Sándor, 
Petőfi  napjai,  18Í-2-1849.  (Petőfi  Könyvtár  XXIX -XXX. 
füz.);  Ferenczi  Z.,  P.  születésének  és  eltűnésének  iro- 
dalxáa,  u.  o,  XXIV.  íüz.  ;  Szinnyei  J.,  Magyar  írók.,  X. 
köt.,  a  Petőfi-Múzeum  és  a  Petőfi-Könyvtár  több  ftizete. 
Halasy  Aladár,  P.-reliquiák,  u.  o.  1873  ;  Baróti  Lajos,  P. 
újabb  reliqniái. 

Jellemzések.  Méltatások.  (Az  egykorúakat  1.  Endrödi  fent- 
idézett könyvében.)  Gyulai  Pál,  P.  Sándor  és  lírai  költé- 
szetünk, Új  M.  Muz,,  1854. 1.  és  a  Petőfi  Könyvtár  I.  füz. 
U.  a.  P.  élete  és  költészete.  Egyetemi  előadásai  kőnyomat- 
ban, 1878,  1884.  stb.  ü.  a.  P.  jellemrajzához.  Vasárnapi 
Újság  1866.  ü.  a.  Kritikai  dolgozatok.  (Gyulai  tanulmányai 
alapvetők  P.  jellemének  és  költészetének  kritikai  értéke- 
lésére nézve.) ;  Salamon  Ferenc,  P.  újabb  költeményeiről. 
(Tanulmányai.) ;  Beöthy  Zsolt,  Irodalomtörténet. ;  Riedl  Fri- 
gyes, P.  8.,  a  Beöthy-féle  képes  irodalomtörténetben.  U.  a. 
Korhatások  P.  költészetében.  Budapesti  Szemle  146.  köt. 
1911 ;  Havas  Adolf  bevezetései  a  P.-kiadásokhoz. ;  Badics  Fe- 
renc magyarázatai  a  Jeles  írók  Iskolai  Tárabeli  kiadások- 
ban ;  P.-Muzeum,  szerkesztik  Ferenczi  Zoltán  és  Cserná- 
toni  Gyula,  Kolozsvár  1888—1894;  P.-Könyvtár,  szerkesz- 
tik Endrödi  Sándor  és  dr.  Ferenczi  Zoltán,  30  füz.,  15  köt, 
Budapest  1910—1911;  Meltzl  Hugó,  P.  tanulmányai.  P. 
könyvtár,  X.  füz. ;  Csernátoni  Gyula,  P.-tanulmányok  u.  o. 
25.  füz. ;  Palágyi  Menyhért,  P.,  u.  o.  13.  füz. ;  Lenkei  Henrik, 
P.  és  a  természet,  u.  o.  21.  füz. ;  Barabás  Ábel,  P.,  u.  o. 
1907. ;  Miklós  Elemér,  P.  és  Béranger,  u.  o.  1904  ;  Hartmann 
János,  P.-tanulmányok,  u.  o.  1910;  Pintér  Jenő,  P.  8., 
a.  0.  1908;  Oláh  Gábor,  P.  képzelete,  u.  o.  1909;  Lenkei 
Henrik,  Kont  Ignác,  Baróti  Lajos,  Körösi  Albin,  Vikár 
Béla  és  Vera,  P.  a  világirodalomban,  P.-könyvtár  XXVII— 
XXVlll.  füz.  (Tartalma;  P.  német  fordítói,  P.  a  franciák- 
nál, P.  az  olaszoknál,  P.  a  spanyoloknál,  P.  az  angoloknál, 
P.  az  északi  népeknél) ;  Kéry  Gyula,  A  P.-ház  története  és 
katalógusa.  (P.-könyvtár  XXVI. ;  u.  a.  füz.  P.  ismeretlen 
kéziratai)  u.  o.  1908.  P.-album  (Pesti  Napló  előfizetőinek)  u.  o. 
1908  ;  P.-almanach,  szerkeszti  Ferenczi  Zoltán,  u.  o.  1909 ; 
Szűcs  József,  P.  költői  nyelve.  Nyelvőr,  1910  ;  Babits  Mi- 
hály, P.  és  Arany,  Nyugat  1910,  II.  k.;  Földessy  Gyula, 
P.  1911;  Szabó  Dezső,  P.  művészi  fejlődése.  Nyugat  1911, 
II.;  Kristóf  György,  több  tanulmány;  Szász  Zoltán,  P.  re- 
víziója. Nyugat  1912,  II.;  Schöpflin  Aladár,  P.  revíziója, 
u.  0.  II.;  Horváth  János,  P.  fogadtatása  az  irodalomban. 
Budapesti  Szemle  153.  köt.  1913  ;  Leffler  Béla,  P.  Svédor- 
szágban, 1912;  Péterfy  Jenő,  P.  8.-ról.  Olcsó  könyvtár  1706. 
sz.  ;  Alszeghy  Zsolt,  P.  és  az  ötvenes  évek  magyar  lírája, 
u.  0.  1914 ;  YoUand  Arthur,  Alexander  P.,  Poet  of  the  hun- 
garian  war.  A  literary  study,  1823—1849.,  u.  o.  1906;  Fe- 
renczi Z.,  P.  és  a  szocializmus,  u.  o.  1907.    (Akad.    értek.) 

A  jubiláris  századik  év  meghozta  P.  költészetének  rég 
várt  összefoglaló  részletes  nagy  irodalomtörténeti  és  kriti- 
kai jellemzését  is  Horváth  János  tollából  a  költő  belső 
fejlődésének  kitűnő  rajzával.  (P.  Sándor,  1921.)  Szigetvári 
Iván  P.-je  újabb  bővített  kiadásban  jelent  meg  szintén  1921 
végén.  Riedl  Frigyesnek  hátrahagj'Ott  P.-tanulmánya  a 
legértékesebb  P. -monográfiák  egyike. 

Ezeken  kívül  temérdek  tanulmány  és  cikk.  A  P.-irodalom 
össze  van  állítva  Halasy  Aladár  könyvében  (1.  fent.),  foly- 
tatólag a  P.-Muzeumban ;  Szinnyei,  Magyar  írók  c.  műve 
P.  cikkében,  az  Egyetemes  Philol.  Közlöny  évi  bibliográ- 
fiájában. 

P.-t  V.  harminc  nyelvre  fordították,  részben  sikerrel  is. 
L.  ezeket  is  összeállítva  a  most  említett  forrásokban, 
azonkívül  a  P.-könyvtár  XXVII— XXVIIL  füzetében.  A  János 
vitézt  öt  nyelvű  (magyar,  német,  francia,  angol,  olasz) 
díszesen  illusztrált  kiadásban  tette  közzé  1921-ben  a 
Magyar  Btudio. 

Petőfi-ház,  az  egykori  Feszty- villa  Budapes- 
ten (VI.  ker.  Bajza-utca  21.),  melyet  a  Petőfi- 
Társaság  a  Petőfi-kultusz  emelésére  megszerzett 


és  múzeumnak  rendezett  be.  Az  eszmét,  hogy 
Petőfi  ereklyéi  egy  épületbe  gyűjtessenek,  Bartók 
Lajos  és  Szana  Tamás  pendítették  meg ;  csakha- 
mar nagy  visszhangra  találván,  a  Petőfi-Társa- 
ság  megindította  a  gyűjtést,  mely  1907  elejére 
45,000  K-át  eredményezett.  Ekkor  a  Társaság  el- 
határozta, hogy  Feszty  Árpád  Bajza-utcai  egy- 
emeletes házát,  melyben  Jókai  Mór  is  tíz  évig 
lakott,  megszerzi  e  célra  s  elhelyezi  benne  azt  a 
nagyszámú  Petőfi-ereklyét,  melyet  évtizedek  alatt 
gyűjtött  (különösen  1899  óta,  amikor  Kéry  Gyu- 
lát [1.  0.]  megbízta  fölkutatásukkal):  bútorokat, 
házieszközöket,  emléktárgyakat,  a  költő  kézira- 
tait, leveleit,  a  rá  és  családjára  vonatkozó  irato- 
kat, különböző  időkből  eredő  arcképeit  és  szob- 
rait, műveinek  kiadásait,  a  róla  írt  életrajzokat 
és  tanulmányokat,  valamint  az  idegen  nemzetek 
Petőfi-irodahnát.  Az  1907  januárjában  100,000 
K-ért  (melyből  53,000  K  bankteher  volt)  meg- 
vásárolt s  a  múzeum  céljaira  az  állam  és  fővá- 
ros támogatásával  1909  nov.  8.  fölavatott  és 
megnyitott  P.  földszintjén  van  elhelyezve  a  Pe- 
tőfl-muzeum,  míg  az  emeletet  a  Társaság  Petőfi 
barátjának,  Jókai  Mórnak  emlékei  számára  ren- 
dezte be,  úgy  hogy  a  P.  a  két  költőnek  közös  em- 
léke, s  a  közönség  azóta  is  számos  ajándékkal 
gazdagítja  a  becses  muzeumot.  A  Petőfi-Társaság 
tulajdonát  alkotó,  de  nemzeti  közvagyonként  te- 
kintett és  fönntartott  épület  muzeális  tárgyairól 
Kéry  Gyula,  a  P.  első  gondozója  A  P.  története 
éa  katalógusa  címmel  (1911)  készített  leírást.  A  P. 
évi  költségvetése  (1922-iki  előirányzat)  140,000  K 
kiadás  s  ezt  a  Társaság  a  sajátjából  fizeti. 

Petőfi-Múzeum,  1.  Petöfi-ház. 

Petőfi-Társaság,  a  Petőfi-kultusz  terjesztése  s 
a  magyar  szépirodalom  művelésére  alapított  egye- 
sület. Jónevü  idősebb  s  több  fiatal  író  buzgólko- 
dásából  1876  jan.  1.  alakult  s  nyilvános  ülései- 
vel, melyeket  később  rendszeresen  minden  hó 
második  vasárnapján  tart,  csakhamar  nagy  kö- 
zönséget és  népszeröséget  szerzett  magának  s  ezt 
állandóan  meg  tudta  tartani.  Minden  év  március 
15-ike  körül  (vasárnap)  ünnepélyes  nagygyűlést 
tart.  A  P.  tagjai  az  üléseken  néha  népszerű  és  iro- 
dalomtörténeti dolgozatokat  mutatnak  be,  rend- 
szerint azonban  szépirodalmi  műveket,  verseket  és 
elbeszéléseket.  Régebben  volt  rendes  közlönye  is 
(Koszorú,  előbb  havi,  majd  heti  közlöny)  s  voltak 
kiadványai  is,  újabban  pusztán  fölolvasó-  és  vi- 
déki vándor-üléseivel,  valamint  költői  művekre 
hirdetett  pályázataival  szolgálja  az  irodalom 
ügyét.  Legnagyobb  jutalma  az  évenként  egy- 
egy  lírikusnak  juttatott  Petőfi-nagydíj  (5000  K). 
Eleitől  fogva  nagy  gonddal  gyűjtötte  a  Petőfi- 
ereklyéket s  a  nagy  költő  kéziratait,  kiadásait, 
melyeknek  elhelyezésére  alapította  a  Petőfi-ház- 
ban (1.  0.)  a  Petőfi-Muzeumot.  A  P.-nak  rendes, 
tiszteleti  ós  külső  tagjai  vannak;  a  rendes  tagok 
száma  60-ban  van  níegállapítva,  a  tiszteletieké, 
8  a  Petőfi- fordítók  és  ismertetők  sorából  válasz- 
tott külső  tagok  száma  nincs  korlátozva  (1922-ben 
13,  ill.  14).  Első  elnöke  Jókai  Mór  volt,  1904.  be- 
következett halála  óta  1920-ig  Herczeg  Ferenc, 
ezóta  a  tisztikar:  Herczeg  Ferenc  tiszteletbeli 
elnök,  Pékár  Gyula  elnök,  Váradi  Antal  tiszte- 
letbeli alelnök,  Ferenczi  Zoltán  és  Császár  Ele- 


Petöháza 


397 


Petrarca 


mér  alelnökök,  Szávay  Gyula  főtitkár,  Szávay 
Zoltán  ós  Sas  Ede  titkárok.  Az  alapító  tagok 
fczáma  51, az  alapítványok  összege  834,499  K,  az 
1922-re  előii'ányzott  kiadás  100,000  K. 

Petőháza,  kisk.  Sopron  vm.  kapuvári  j.-ban, 
(1920)  718  magyar  lak. ;  nagy  cukorgyárral. 

Petőhenye,kisk.  Zala  vm.  zalaegerszegi  j.-ban, 
(1920)  430  magyar  lak. 

Petömihályfa,  kisk.  Vas  vm.  vasvári  j.-ban, 
(1920)  552  magyar  lak. 

Petörét  (Peteritea),  kisk.  Szolnok-Doboka  vm. 
magyarláposi  j.-ban,  (i9io)  521  román  lak.  (Tr.  R.) 

Petöszinye  (Svinica),  kisk.  Abauj-Torna  vm. 
fiizéri  j.-ban,  (i9io)  786  szlovák  és  magyar  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Petra,  több  ókori  város,  legnevezetesebb  a  na- 
bateusokfóvárosaKöves-Arábiában,D.-re  a  Holt- 
tengertől, sziklafalaktól  bezárt,  ma  Vádi  Miizá- 
nak  (Mózes  völgye)  nevezett  völgyben.  Pontos 
kereskedelmi  pontja  volt  a  Sziria  és  Arábia  kö- 
zötti forgalomnak,  nagyszeríi  romjai  gazdag  ke- 
reskedőváros keleti,  de  hellenisztikus  és  római 
vonásokkal  kevert  kultúrájának  képét  mutatják. 
V.  ö.  L.  Dalnian,  P.  und  seine  Felsheiligtümer 
<Leipzig  1908) ;  Puchstein, 'Dienailmt'áischen  Grab- 
fassaden  (Arch.  Jahrbuch  1910). 

Petrae,  római  helység  Dáciában  a  Sarmizege- 
thuzát  Apulummal  összekötő  útvonalon,  való- 
színűleg a  mai  Arany  helyén. 

Petralia,  két  egymás  mellett  fekvő  város  Pa- 
lermo sziciíiai  olasz  tartományban.  Le  Madonie 
<1975  m.)  nevű  hegység  DK.-i  lábánál,  a  Salso 
forrásvidékén,  sófejtés,  bor-  és  olajtermelés.  A 
felső  város:  P.  soprana,  (i9ii)  8919,  az  alsó: 
P.  Sottana,  10,834  lakossal. 

Petrarca  (ejtsd:  petrarka), ií^raíiceíco,  olasz  költő, 
az  első  humanista,  szül.  Arezzóban  1304  júl.  20., 
megh.  Arquában  1374  júl.  18.  Atyja,  Petracco  di 
Parenzo,  íirenzei  jegyző  volt  s  1302.  Dantóval 
együtt  számkivetésbe  kellett  mennie.  így  került 
a  család  Arezzóba,  ahol  Francesco  született  s 
később  Pisába,  majd  Avignonba,  a  pápa  udva- 
rába. 1323.  Francesco  Bolognába  ment  jogot  ta- 
nulni. Atyja  halála  hírére  (1326)  visszatért  Avig- 
nonba, az  egyházi  pályára  lépett,  de  csak  a  kisebb 
rendeket  vette  fel,  melyek  nem  sok  kötelezettsé- 
get róttak  rá,  de  lehetővé  tették,  hogy  jövedelmező 
egyházi  javadalmazásokban  legyen  része.  Most 
már  teljesen  kedves  foglalkozásának,  a  klassziku- 
sok tanulmányozásának  élhetett.  A  pápai  udvar- 
ban magas  állású  főpapokkal  és  előkelő  nemes 
urakkal  ismerkedett  meg  és  különösen  a  római 
Colonna-családnak  jutott  kegyeibe,  akik  nem  kis 
részben  járultak  hozzá,  hogy  a  megnyerő  külsejű 
ifjúnak,  ki  időközben  atyjától  örökölt  nevét  a 
hangzatosabb  P.-ra  változtatta,  tudós  híre  terjed- 
jen el,  mielőtt  még  tudós  voltát  bizonyító  munká- 
val a  nyilvánosság  elé  lépett  volna.  P.  1327  ápr.  6. 
pillantotta  meg  először  azt  a  hölgyet,  némelyek 
szerint  az  avignoni  de  Noves-család  sarját  ós  De 
Sade  Hugó  feleségét,  akit  ezentúl  verseiben  és  pró- 
zai munkáiban  mint  múzsáját  és  szerelmi  bálvá- 
nyát Laura  néven  ünnepelt.  Az  1330— 37-iki  évek 
között  sokat  utazgatott.  így  került  Németországba 
is  és  1337.  először  Rómába.  Onnan  Avignonba 
visszatérve,  a  pápai  udvar  fényűzése  és  romlott- 


sága elől  Vaucluse  (olaszul :  Valchiiisa)  magá- 
nyába vonul,  ahol  éveken  át  tanulmányainak  s  a 
költészetének  él.  Itt  érte  1340.  a  párisi  egyetem 
s  egyidejűleg  a  római  szenátus  meghívása,  hogy 
Parisban,  illetve  Rómában  magát  ünneplésen 
költőkirállyá  koszorúztassa.  P.  az  örök  város 
meghívását  fogadta  el.  Megjelent  Nápolyban  az 
Anjou-házbeli  I.  Róbert  király  udvarában,  aki 
három  napig  látta  vendégéül  s  azután  Rómában, 
a  KapitóUumon  1341  ápr.  8.,  húsvét  vasárnapján 
költővé  koszorúztatta.  Visszatérte  után  egyideig 
(1343—48)  Avignonban  élt,  hol  Cola  die  Rieuzi- 
vel,  a  republikánussá  vált  Róma  későbbi  nép- 
tribún jávai  is  megismerkedett,  majd  Felső- Olasz- 
ország különböző  városaiban  tartózkodott.  Par- 
mában  érte  a  lesújtó  hír,  hogy  Laura  1348  ápr.  6. 
a  pestis  áldozata  lett.  1353.  mindenkorra  búcsút 
mond  Avignonnak.  Visszatérve  Olaszországba, 
először  Milanóban  a  Viscontiaknál  tartózkodik. 
Utóbb  Padovába,  majd  Velencébe  teszi  át  lakó- 
helyét. Élete  hátralevő  éveit  nem  messze  Pado- 
vától,  az  euganei  hegyek  között  egy  kisfaluban, 
Arquában  töltötte,  hol,  máig  látható  házában, 
1374  júl  18.  egy  könyv  fölé  hajolva,  csendesen 
elszenderült.  Vörös  márványból  készült  sírkopor- 
sója szabadon  áll  négy  sima  ugyancsak  vörös 
márványoszlopon  az  arquai  templom  mellett. 

P.  kora  ifjúságától  kezdve  a  régi  Róma  mű- 
veltségeért ós  nyelvéért  lelkesedett.  El  is  sajátí- 
totta a  latin  nyelvet  oly  mértékben,  hogy  való- 
sággal Cicero  és  Vergilius  nyelvén  írta  munkái 
túlnyomó  részét,  melyektől  halhatatlanságát  re- 
mélte, így  ő  nemcsak  megindítója,  hanem  leg- 
jelesebb tényezője  a  renaissance-nak.  Régi  latin 
szerzők  műveinek  felkutatásában  is  szerencsés 
volt.  A  görög  klasszikusok  szintén  érdekelték  s 
megvolt  a  szándéka,  hogy  Homeros  kedvéért 
görögül  tanuljon. 

Latin  nyelvű  nevezetesebb  munkái:  l.Africa, 
eposz  9  énekben;  tárgya  az  id.  Afiikai  Scipio 
tetteinek  s  vele  Róma  nagyságának  dicsőítése 
szép  hexameterekben.  2.  Carmen  Bucolictmi, 
Vergilius  mintájára  írt  12  ekloga,  melyek  ép  oly 
erőltetettek,  mint  az  újabb  kor  egyéb  pásztori 
költeményei,  de  a  költő  életére  és  érzésvilágára 
nézve  fontos  adatokkal  szolgálnak.  3.  Epistolae 
metricae,  barátaihoz  intézett  verses  levelek.  Szá- 
muk 64.  4.  De  contemptii  imindi  v.  Secretum, 
három  hosszú  dialógus,  melyet  P.  folytat  Szt. 
Ágostonnal  a  világ  megvetéséről.  5.  De  vita  solita  - 
na>  két  könyvre  osztott  értekezéa  A  magánosságba 
visszavonuló  élet  dicsérete.  6.  De  ocio  religioso- 
rum,  szintén  két  könyvben  a  szerzetesi  életről. 
7.  De  remediis  utriusque  fortumie.  Rövid  pár- 
beszédek arról,  hogy  a  jó  szerencsében  föl  ne  fu- 
valkodjunk s  a  balszerencse  el  ne  csüggesszen 
bennünket.  8.  Psalmi  poenitentiales.  Hét  bűn- 
bánó zsoltár.  Magyar  fordításuk  a  XV.  sz.  végé- 
ről való  Festetich-kódexben  Kinizsi  Pálné  Ma- 
gyar Benigna  egyik  imádságos  könyvében  ol- 
vasható. 9.  Itinerarium  Syriacum,  a  Genovától 
a  Szentföldig  terjedő  út  nevezetesebb  helyeinek 
leírása.  10..  De  viris  illustrihus,  jeles  római 
férfiak  életi'ajza.  A  költő  élete  aprólékos  rész- 
letei ismeretének  szempontjából  fontosak  négy 
sorozatra  osztott  levelei.  Az  első  sorozat  címe : 


Petrarca-kódex 


398 


PetrI 


Epistolae  de  rebus  familiaribus  (1326—66.). 
A  másodiké:  Reruni  senilmm  liber  (1361.  élte 
végéig).  A  harmadiké :  Variae  (1335—1873.).  A 
negyediknek  Sine  titulo  a  címe ;  ezekben  nem 
teszi  ki  a  címzettnek  címét.  Helyenkint  erős  ki- 
fakadások vannak  bennük  a  pápai  udvar  romlott- 
sága ellen.  P.  levelei  egyébként  nem  közvetlen- 
ségtikkel ható  misszilis  levelek,  inkább  irodalmi 
művek,  a  nagy  nyilvánosság  részére  készült 
értekezések. 

P.  hírét-nevét  azonban  nem  latin  művei,  hanem 
Laurához  a  nép  nyelvén,  vagyis  olaszul  irt  sze- 
relmi dalai  örökítették  meg.  Ezek  Canzoniere 
címen  ismeretesek.  A  vatikáni  eredeti  kódexnek 
címe :  Francisci  Petrarchae  laureati poetae  Re- 
rum  vulgarium  f ragmenta :  317  szonett,  29  dal, 
9  szextina,  7  ballada  és  4  madrigál  e  kódex  tar- 
talma ;  többnyire  szerelmi  tárgyúak,  de  vannak 
más,  pl.  politikai  vonatkozásúak  is.  Szerelmi 
költeményei  mind  Laura  iránt  érzett  vonzalmát 
éneklik  meg.  Azt  a  nőt,  ki  két  gyermekét :  Fran- 
cescót  és  a  korán  elhunyt  Giovannit  szülte,  mű- 
veiben sehol  sem  említi.  P.  olasz  költeményeinek 
kiadásában  a  Canzoniere  után  következik  rend- 
szerint a  terzinákban  írt  Trionfi  c  allegorikus 
erkölcsi  költemény.  E  két  mű  együttesen  Bime 
címen  van  forgalomban. 

P.  jelentősége  mindezek  szerint:  a  rinasci- 
mento  előkészítése  és  megalapozása  s  az  olasz 
költői  nyelvnek  és  verselésnek  felülmúlhatatlan 
tökéletességre  való  emelése.  P.  a  későbbi  olasz 
irodalomra,  de  más  nemzetek  költészetére  is  nagy 
hatással  volt.  A  mi  irodalmunkban  különösen 
Kisfaludy  Sándorra  hatott,  aki  Himfy  Szerel- 
meinek megírásához  a  reflexiós  szerelem  példá- 
ját tőle  tanulta.  Összes  műveinek  kiadása:  Fran- 
cisci Petrarchae  Florentini  Opera  (Bosilenae  1581). 
(Jlasz  költeményeinek  együttes  kritikai  kiadása 
Mesticatól  való :  LeRime  diFr.  P.  (Firenze  1896). 

P.  magyar  nyelven  megjelent  művei:  Nagy 
emlékezetű  P.  F.-nek  a  jó  és  gonosz  szerencsének 
orvoslásáról  írott  két  könyvecskéje,  jó  és  bal- 
szerencsék közt  forgóknak  vigasztalására  deák- 
ból magyarra  fordíttatott  László  Pál  által  (Kassa 
1720) ;  Az  igaz  és  valóságos  böltselkedésnek  az 
emberi  elmét  arra  mérséklő  kútfejei,  hogy  sem 
a  boldogságban  el  ne  enyésszen,  sem  a  nyomo- 
rúságban el  ne  tsüggedjen,  fordíttatott  egy  ma- 
gyar nemes  által  (Debreczen  1813);  P.  összes 
szerelmi  szonettjei,  fordította  Radő  Antal  (Buda- 
pest 1887). 

Irodalom.  A  gazdag  P.-irodalomból  csak  a  legfontosab- 
bakat emeljük  ki :  öeiger  Ludwig,  P.,  Leipzig  1874 ;  Kör- 
ting Gustav,  P.-'s  Lében  u.  Werke,  Leipzig  1878  ; 
Katona  Lajos,  P.,  Budapest  1907  ;  H.  C.  Hollway  Calthrop, 
Petrarch  his  life  and  times,  London  1907  ;  Rényi  R.,  P. 
mint  hazafi,  tudós  és  költő,  Budapest  1875;  u.  a.,  P.  és 
Kisfaludy  Sándor,  Budapest  1880 ;  De  Sade,  Mémoires 
pour  la  vie  de  F.  P.,  Amsterdam  1764—67. ;  ö.  Finzi, 
P.,  Firenze  1900.  Bibliográfiai  müvek:  Catalogo  delle  op. 
di  P.  P.  esistenti  nella  Petrarchesca  Rossettiana  di  Trieste, 
Triest  1874  ;  E.  Calvi,  Bibliográfia  analitica  Petrarchesca, 
1877--1904.,  Róma  1904. 

Petrarca-kódex,  1.  Kunok. 
Petraria  (lat.)  a.  m.  hajítólöveg. 
Petrawalli  (növ.),  1.  Anamirta. 
Pétre  (Petrovo  Selo),  nagyk.  Toron  tál  vm.  ali- 
bunári  j.-ban,  (1910)  5837  román  lak.  (Tr.  SzHSz.) 


Petrefactam  (lat.),  l.  Kövületek. 

Petreius,  Marcns,  római  hadvezér,  Kr.  e.  62. 
a  szenátus  megbízásából  Catilina  seregét  Pisto- 
riánál  megsemmisítette.  54— ^g.  Pompeius  hispá- 
niai seregének  volt  egyik  vezére,  de  végül  Iler- 
dánál  meghódolt  Cézárnak,  a  thapsusi  csata  után 
(4í6.)  pedig  öngyilkos  lett. 

Petrelény  (Zavoeni),  kisk.  Bihar  vm.  vaskohi 
j.-ban,  (1910)  493  román  lak.  (Tr.  R.) 

Petrella,  Enrico,  olasz  zeneszerző,  szül.  Pa- 
lermóban  1813  dec.  1.,  megh.  Genovában  1877 
ápr.  7.  1829-ben  11  diavolo  color  di  rosa  c.  ope- 
rájával egyszerre  Olaszország  legünnepeltebb 
zeneszerzője  lett.  25  operát  írt.  A  legnevezete- 
sebbek: Marco  Visconti  (1854);  La  contessa 
d'Amalfl  (1864).  V.  ö.  Fr.  Ouardione,  Die  E.  P. 
(1908). 

Petrence,  akkora  rakás  lekaszált  széna,  ameny- 
nyit,  aládugott  két  rúdon,  két  ember  elvihet,  ezért 
mondják  még  rudasnak  is. 

Petrény  (Petreni),  kisk.  Huny  ad  vm.  dévai 
j.-ban,  (1910)  599  román  lak.  (Tr.  R.) 

Petres  (Petersdorf),  kisk.  Besztercze- Naszód 
\Tn.  jádi  j.-ban,  (i9io)  1165  német,  cigány  és  román 
lak.  (Tr.  R.) 

Petresd,  kik.  Hunyad  vm.  marosillyei  j.-ban^ 
(1910)  244  román  lak.  (Tr.  R.) 

Petresf  alva  (Petrosnifa),  kisk.  Krassó-Szörény 
vm.  karánsebesi  j.-ban,  (i9io)  1237  román  lak. 
(Tr.  R.) 

Petrezselyem  (növ.,  Petroselimim  Hoffm.),  er- 
nyős, egy-kótnyári  növény.  Levele  háromszor 
szárnyalt,  sallangja  ékalakú,  csaknem  fonálalakú ; 
virága  fehér  v.  sárgás,  termése  tojásdad,  kopasz, 
oldalról  lapított,  csaknem  kétfejű  mag.  Kevés  faja 
van.  A  P.  sativum  Hoffm.  (Apium  Petroselinum  L.) 
kétnyáréltií,  gyökere  répaforma  húsos,  első  esz- 
tendőben csak  ez,  meg  a  fején  egy  csomó  levél 
képződik.  A  második  évben  Vg— 1  ^^-  magas  szárat 
hajt,  ekkor  hozza  meg  magját.  Virága  sárgás- 
zöld. Vadon  Európa  D.-i  részén,  Spanyolországtól 
Macedóniáig,  s  Algírban  és  a  Libanonon  terem,  a 
zellerrel  együtt  már  a  régiek  fűszere  és  orvossága 
volt.  Ma  mindenfelé  használatos  konyhai  növény. 
Legjobban  televényes  homokföldben  terem,  kora. 
tavasszal  sorokba  vetik  arasznyi  távolságra,  utóbb 
ritkítják,  gyomlálják,  megkapálják.  Metélésre  és 
sültek  díszítésére  a  lodor  PA  (P.  crispum  Mill.) 
használják.  Gyökere,  füve,  valamint  a  magva  sa- 
játságos édeses  fűszeres  ízű,  a  vizelet  kiválasztását 
elősegíti.  Friss  füve  oszlató  és  fájdalomcsillapító. 
Termésének  éteres  olaja  (0-8— 3-2%)  nagyon 
könnyen  oxidálódik,  magvában  apiól  van,  szín- 
telen, erős  szagú  és  csípős  ízű,  vízben  nem  old- 
ható kövér  olaj.  Régebben  gyógyszernek  hasz- 
nálták (Fructus  Petroselini). 

Petrezselyemkámfor,  l.  Apiól. 

Petrezselyemkel  (növ.),  a  Érassica  Selenisia 
L.,  1.  Bodorkel. 

Petrezselyemszöllő,  a  gyöngyszöllök  (Chasse- 
las)  közé  tartozik  (Chasselas  ciotat),  melynek  fö 
jellegét  mélyen  hasogatott,  a  petrezselyemre 
emlékeztető  levelei  alkotják.  Van  fehér  és 
kékP. 

Petri,  1.  Elek,  ref.  püspök  szül.  Maros- Vásár- 
helyt 1852  nov.  20.,  megh.   Budapesten   1921 


Petri 


399     — 


Petrikau 


márc.  3.  A  budapesti  ref.  teológiai  akadémián 
1879.  rendes  tanárnak  választották  meg,  1888— 
1884;-ig  a  budapesti  ref.  egyház  helyettes,  s  1904. 
rendes  lelkésze  lett,  1911.  dunamelléki  egyház- 
kerületi főjegyzővé.  1915  szeptemberben  püs- 
pökké választották.  Nagyobb  tanulmányai  az 
Egyházi  Reformban,  Protestáns  Szemlében  és 
Protestáns  Egyházi  és  Iskolai  Lapokban  jelentek 
meg.  A  revideált  s  1896.  megjelent  ótestamen- 
tomban  a  Sámuel  és  Krónikák  könyveit  nézte  át, 
illetőleg  fordította  le ;  az  újtestamentom  számára 
pedig  az  Apostolok  cselekedeteit  fordította.  A 
Biblia-társulat  tiszteletbeli  tagjává  választotta 
meg. 

2.  P.  Mór,  író,  szül.  Tasnádszarvadon  (Szi- 
lágy) 1863  júl.  11.  Züahon  végezte  a  középisko- 
láit, Budapesten  tanári  s  bölcsészetdoktori  okle- 
velet szerzett;  1885.  Rákospalotán,  1886— 1894;-ig 
Zilahon  tanárkodott  s  1SS9— ISM-ig  a,  Szilágy 
c.  lapot  szerkesztette.  1894.  Szilágy  vmegye  tan- 
felügyelője, 1905.  a  vallás-  és  közoktatásügyi 
minisztériumban  működik,  1906.  Pest  vmegye 
tanfelügyelője  lett.  1892-ben  az  Erdélyi  Irodalmi 
Társaság,  1921.  a  Petőfi  Társaság  tagja.  Költe- 
ményeken kívül,  melyekből  egy  kötet  1892.  jelent 
meg,  8  iskolakönyveken  kívül  írt  irodalomtörté- 
neti és  kritikai  dolgozatokat.  Legnevezetesebb 
mííve  egy  hatkötetes  történeti  munka  :  Szilágy 
vármegye  monographiája  (1901—1904).  Sajtó 
alatt  lévő  verskötetei :  Magyar  szonettek ;  Hő- 
mosöér  partja  mellett. 

Petri,  1.  Laurentius,  szül.  Örebróban  1499., 
megh.  Upsalában  1573  okt.  26.  1531-ben  üpsala 
első  luteránus  érsekévé  nevezték  ki,  s  közremű- 
ködött Andersen  megkezdett  bibliafordításának 
átdolgozásában,  mely  1540— 41.  (I.  Gusztáv  folio 
bibliája)  jelent  meg ;  Then  svenska  kyrkeordning 
(1572)  c.  műve  pedig  a  svéd  egyházi  szervezet 
és  alkotmány  alapja. 

2.  R,  Olaus,  svéd  reformátor,  P.  1.  testvér- 
bátyja, szül.  Örebróban  1493  jan.  6.,  megh.  Stock- 
holmban 1552  ápr.  19. 1531— 33-ig  a  király  kan- 
cellárja és  1539.  a  stockholmi  székesegyház  pász- 
tora lett.  Iratai  közt  legfontosabb :  Svenska  kró- 
nika (krit.  kiad.  Klemmingtől  1860),  melyben  régi 
tudósítások  alapján  Svédország  legrégibb  törté- 
netét írta  meg. 

Petrichevich  Horváth  Emil  báró,  író  és  poli- 
tikus, szül.  Désen,  1881  aug.  24.  Tanulmányait 
Kolozsvárott  végezte.  1917-ben  Nagy-Küküllö 
vm.  főispánjává  nevezték  ki  s  22  vm.  területére 
a  román  iskolaügyek  kormánybiztosává,  mint 
ilyen  a  királyt  is  képviselte  a  gör.  kel.  román 
zsinaton.  1918  őszén  helyén  maradt  a  románok 
bevonulásakor,  akik  kilenc  hónapig  fogva  tartot- 
ták. 1919-ben  a  kommunizmus  letörése  után  bel- 
ügyminiszteri államtitkárrá  neveztetvén  ki,  a 
békeelőkészítő  irodához  osztották  be  s  a  béke- 
delegáció központi  főtitkára  lett.  1920-ban  az 
Országos  menekültügyi  hivatal  élére  állították. 
1921  decemberben  a  népjóléti  és  munkaügyi  mi- 
nisztérium államtitkárává  nevezték  ki.  Megjelent 
íőbb  munkái:  A  földtulajdon  és  demokrácia 
(Kolozsvár  1901) ;  A  poliíikai  tudomány  fejlő- 
dése (Budapest  1910) ;  A  parlamenti  választójog 
(1912).  Szépirodalommal  is  foglalkozik.  Első  köl- 


teménykötete :  Versek  (Kolozsvár  1901),  második 
kötete  Budapesten  1920.  jelent  meg.  Ugyanez  év- 
ben az  operaházban  színre  került  Mikes  c  törté- 
nelmi színjátéka. 

Petrichevich  Horváth  Lázár,  1.  Horváth,  29. 

Petricka,  adók.  Belovár-Körös  vm.  belovári 
j.-ban,  (1910)  1003  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Petrics  Som^,  festő,  1.  Orlai. 

Petrie  (ejtsd:  pítri),  WHliam  Matthew  FlinderSy 
angol  egyiptológus,  szül.  Londonban  1853  jún.  3. 
Mint  mérnök  került  Egyiptomba,  ahol  azután  tu- 
dományos kutatásai  révén  nagy  hímevet  szer- 
zett. Nevezetesebb  munkái :  Pyramids  and  temples 
of  Gizeh  (London  1883) ;  Racial  portraits.  190  pho- 
tographs  from  the  Egyptian  monuments  (1888) ; 
Historical  scarabs  (1889) ;  Hawara,  Biahmu  and 
Arsinoe  (1889) ;  Kahun,  Gurob  and  Hawara(1890) ; 
Medum  (1892) ;  Teli  el  Amama  (1894) ;  A  history 
of  Egypte(3  köt.,  1894—1905) ;  Egyptian  decora- 
tive  art  (1895) ;  Nagada  and  Ballas  (1896) ;  Me- 
thods  and  aims  in  archaeology  (1904) ;  Les  árts 
et  métiers  de  l'ancienne  Égypte  (1912). 

Petrifikáció  (gör. -lat.)  a.  m.  megkövesedés. 

Petrijanec,  adók.  és  pk.  Várasd  vm.  varasdi 
j.-ban,  (1910)  1189  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Petrijanecka  Nova  Ves,  adók.  Várasd  vm. 
varasdi  j.-ban,  (i9io)  1092  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Petrijevci,  adók.  és  pk.  Veröcze  vmegye  eszéki 
j.-ban,  (1910)  2862  horvát,  német  és  magyar  lak. 
(Tr.  SzHSz.) 

Petrik  (Petrikovce).  kisk.  Zempléni  vm.  nagy- 
mihályi j.-ban,  (1910)  403  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Petrik,  1.  Géza,  bibliográfus,  szül.  Alsószeli- 
ben  (Pozsony  vm.)  1845  okt.  3.  Gimnáziumi  ta- 
nulmányai végeztével  könyvkereskedő  lett  Sop- 
ronban. 1879-ben  üzletét  feloszlatta  s  azóta  köny- 
vészeti kutatásokkal  foglalkozott.  Egy  ideig  tiszt- 
viselője volt  a  Pallas,  majd  a  Könyves  Kálmán 
irodalmi  részvénytársaságoknak  s  szerkesztette  a 
Corvinát,  a  könyvkereskedők  egyletének  hivata- 
los lapját.  Első  műve  volt :  Magyar  könyvészet 
1860—75  (6  füzet,  Budapest  1880— 85).  Későbbi 
műveinek  nagyrészét  az  Akadémia  és  a  vallás- 
os közoktatásügyi  minisztérium  támogatásával 
adta  ki;  ezek  a  következők:  Magyarország 
biUiographiája  1712—1860  (4  köt.,  u.  o.  1888 
—1897) ;  Magyar  könyvészet  1886— 1900  (2  köt., 
u.  0. 1903—1913) ;  Magyar  könyvészet  1901— 
1910  (u.  0.  1915).  Megkezdte  a  Magyar  Könyvé- 
szet 1910  — 1920-ig  terjedő  részét  is. 

2.  P  Lajos,  kémikus,  szül.  Sopronban  1851 
dec.  5.  Műegyetemi  tanulmányait  Grácban  el- 
végezvén, 1874— 1879-ig  ugyanott  tanársegéd 
volt.  Közben  a  boszniai  hadjáratban  kitüntetés- 
sel vett  részt.  1880-ban  a  budapesti  állami  ipar- 
iskolában a  kémiai  technológia  tanára,  1907.  pe- 
dig felsőipariskolai  igazgató  lett.  1915-ben  nyu- 
galomba vonult.  Leginkább  kerámiai  kutatások- 
kal foglalkozott  s  a  kereskedelemügyi  minisz- 
térium megbízásából  az  ólomkérdést  tanulmá- 
nyozta és  a  kérdés  megoldására  terjedelmes  ja- 
vaslatot dolgozott  ki.  Hazai  és  külföldi  szakla- 
pokban szán¥)s  közleménye  jelent  meg.  Önálló 
munkája :  Az  agyagiparos  (Budapest,  Az  iparo- 
sok könyvtára).  Munkatársa  e  Lexikonnak  is. 

Petrikau,  város,  1.  Piotrkov. 


Petrikeresztúr 


—     400 


Petroleum 


Petrikeresztúr,  kisk.  Zala  vm.  novai  j.-ban, 
(1920)  462  magyar  lak. 

Petrilla,  kisk.  Huuyad  vm.  petrozsényi  j.-ban, 
(1910)  9271  román,  magyar,  német,  szlovák,  szlo- 
vén, cseh-morva  és  lengyel  lak. ;  nagy  kőszén-  és 
barnaszénbányákkal  (Lónyatelep,Deákbánya  stb.), 
fűrészárúgyárral  és  malmokkal.  (Tr.  R.) 

Petrilova,  kisk.  Krassó-Szörény  vmegye  járni 
j.-ban,  (1910)  877  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pétrinal  (tulajdonképen  poitrinal,  franc), 
karabélyszerü  fegyvere  a  XVI.  századbeli  lo- 
vasságnak. Nehézségénél  fogva  lövéskor  a  mell- 
vashoz  (poitrinal)  támasztották  s  innen  kapta  a 
nevét. 

Petrinja,  önálló  liatóságú  város  Zágráb  vár- 
megyében, a  hasonnevű  patak  ós  a  Kulpa  mel- 
lett, csinos  hegyes  vidéken ;  a  P.-i  járás  széke, 
van  törvényszéke,  kir.  járásbírósága,  alreálisko- 
lája  és  tanítóképző  intézete.  Selyemipara,  keres- 
kedelme, vásárai  élénkek.  Lakóinak  száma  (i9io) 
5486  (főleg  horvát  ós  szerb).  Lakott  házainak  száma 
823.  Határa  4048  ha.  P.  régi  város,  1240.  Kálmán 
herceg,  IV.  Béla  testvére  többféle  szabadalommal 
látta  el,  melyeket  1242.  IV.  Béla,  1271.  V. István  és 
1274.  IV.  László  megerősített.  A  XVI.  sz.  máso- 
dik felében  P.  a  törökök  kezébe  esett,  kiknek  tu- 
lajdonában 1594-ig  maradt.  Hasszán  pasa  bos- 
nyák vezér  1590  körül  erős  várat  építtetett  itt, 
melyből  a  környéket  fenyegette.  1596-ban  30,000 
török  Achmet  vezérlete  alatt  ostromolta  a  várat, 
de  csekély  őrsége  (350  fő)  visszaverte  támadásait, 
Draskovics  Iván  bán  pedig  elűzte  a  török  sere- 
get. P.  a  Határőrvidék  egy  kerületének  szék- 
helye volt,  mely  az  I.  és  II.  báni  ezredet  foglalta 
magában.  (Tr.  SzHSz.) 

Petrinjci,  adók.  Zágráb  vm.  petrinjai  j.-ban, 
(1910)  404  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Petrinusok,  Szt.  Péter,  a  kat.  egyház  első  feje 
után,  a  kat.  világi  papok  neve,  megkülönbözte- 
tésül a  szerzetes  papoktól. 

Pétris!»ag^e  (franc,  ejtsd:  petrisszázs),  a  masz- 
százsnak  az  az  alakja,  amelyet  gyúró  mozgások- 
kal végeznek. 

Petrivente,  kisk.  Zala  vm.  letenyei  j.-ban,  (1920) 
621  magyar  és  német  lak. 

Petro  Alexandrovszk,  orosz  erősség,  1.  Amu- 
Darja. 

Petrobruziánusok,  1.  Bruys. 

Petrócz  (Petrovce),  kisk.  Zemplén  vm.  nagy- 
mihályi j.-ban,  (1910)  653  szlovák  és  magyar  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Petrodava,  város,  1.  Fiatra. 

Petrogale  (állat),  1.  Kenguru- félék. 

Petrogalli  Artúr,  természetrajzi  író,  szül.  Fe- 
hérkőn (Zólyom)  1850  jan.  5.,  megh.  Trencsén- 
ben  1894  febr.  14.  Beszterczebányán,  Aradon 
és  Trencsénben  volt  tanár.  Számos  értekezést  írt 
az  aradi  Kölcsey-egyesület  és  a  trencsénvár- 
megyei  természettudományi  társulat  évkönyveibe 
a  Maros-völgy,  a  Szitnya,  Körmöczbánya  és  Tren- 
csén  környékéről. 

Petrogenetika  (gör.)  a.  m.  kőzetképződéstan. 

Petrogenetikai  beszürödés,  1.  Beszürödés. 

Petrograd.  1914  augusztus  havában,  röviddel 
a  világháború  kitörése  után,  IL  Miklós  orosz 
cár  elrendelte,  hogy  Oroszország  fővárosának, 


Szent-Pétetvár-nsik  (oroszul :  Sanktpeterbiirg)  a 
hivatalos  neve  ezentúl  P.  legyen. 

Petrográfia  (gör.)  a.  m.  kőzettan. 

Petroklasztit,  biztonsági  robbanószer,  mely 
salétromsavas  ammóniát,  káliumbikromátot,  ként 
és  kőszénkátrányt  tartalmaz. 

Petrokov,  város,  1.  Piotrkov. 

Petroléter,  1.  Benzin. 

Petroleum  (kőolaj,  nafta ;  geoi.).  Világosabb, 
V.  sötétebb  zöldesbarna,  fluoreszkáló,  többé-ke- 
vésbbé  sűrű,  aromás  illatú  folyadék,  mely  külön- 
böző szénhidrogónvegytiletek  keverékéből  áll, 
köztük  gázalakúakból  is  (1.  Földgáz).  Fölme- 
legíttetvón,  a  könnyebben  illó  alkatrészek  el- 
párolognak, míg  végre  sűrű  kátrány  és  aszfalt 
marad  hátra.  A  P.  főleg  likacsos  szerkezetű,  üle- 
dékes kőzetekben  fordul  elő,  amilyenek  a  homok- 
kövek, konglomerátumok,  mészkövek  és  márgák. 
Nagyobb  mennyiségben  a  homokkövek  tartal- 
mazzák a  P.-ot,  ellenben  a  márgák,  vagy  némely 
agyagpala  csak  bitumenesen  vannak  P.-mal  im- 
pregnálva. A  P.-előfordalások  kora  nagyon  vál- 
tozó ;  míg  pl.  az  amerikai  (pennsylvaniai  és  kana- 
dai) paleozoos  szedimentumokhoz  van  kötve,  addig 
a  galíciai  kréta- és  harmadkori.  Valamely  homok- 
kőtelepben a  P.  megmaradhatását  a  fölötte  és 
alatta  fellépő  impermeábilis  határrétegek  szab- 
ják meg,  azonfeltil  pedig  leginkább  a  gyűrődés 
szorítja  a  P.-t  bizonyos  helyekre.  Egy-egy  anti- 
klinális  ós  a  mellette  lévő  színMinálisokban 
ugyanis  a  víz,  P.  és  gáz  fajsúlyaik  szerint  he- 
lyezkednek el  oly  értelemben,  hogy  a  legnehezebb 
(S  1)  víz  a  szinklinális  teknöjét,  a  P.  (S.O  9» 
az  antikliuális  szárnyait,  ellenben  a  gáz  az  utób- 
binak csúcsrégióját  f  (fialja  el.  Repedésekés  vető- 
dések utat  nyitnak  a  P.  számára,  úgy  hogy  az 
más  horizontok  homokkőrétegeibe  is  átszivárog, 
vagyis  másodlagos  helyre  átvándorol  (migráció). 
A  P.-t  artézi  fúrással  fakasztják  és  a  fúrópont 
kikeresésénél  arra  kell  törekedni,  hogy  a  fúró 
lehetőleg  az  antiklinális  szárnyát  érje  el,  mivel  az 
antiklinális  csúcsát  érintő  fúrólyuk  túlnyomó  rész- 
ben csak  gázt,  ellenben  a  teknőbe  jutott  fúrás  vi- 
zet fog  eredményezni. 

A  legdúsabb  P.-területek  Észak-Amerikában  és 
Oroszországban  vannak.  Észak-Amerikában  Penn- 
sylvania volt  1860  óta  az  első  P.-terület,  mely- 
nek azonban  azóta  sok  forrása  gázforrássá  alakult 
át;  továbbá  New-York,  Ontario;  Kanadában  a 
Szent  Lőrinc-folyó  alsó  szakaszának  vidéke ;  ezek 
mind  paleozooskoriak.  Ny.-on  Kalifornia  és  Texas. 
Közép-  és  Dél-Amerikában :  Kuba-szigetén  sok 
aszfalt  található,  Trinidad  pedig  a  Pitch  Laké 
aszfalttó  előfordulásáról  híres;  Észak-Peruban 
(Mancora)  is  van  P.  stb.  Ázsiában  Japán,  Kina  és 
a  Szachal  in -sziget  gyengébb  P.-területekkel  sze- 
repelnek, ellenben  fontosabbak  Birma,  Perzsia, 
továbbá  Szumatra,  Jáva  és  Borneo  gazdag 
P.-mezőiknél  fogva.  A  legismertebb  előfordulás 
azonban  a  Kaukázus  környéke,  ahol  több  pon- 
ton tör  elő  a  P.  Leggazdagabb  Baku  szomszéd- 
sága a  Kaspi-régió  Apseron-félszigetén.  Ez 
utóbbi  helyeken  oligocén-rétegekböl  fakad  a  földi- 
olaj 60  m.  V.  esetleg  több  száz  m.-es  kutakból. 
1883-ban  egyedül  csak  a  bakui  Druzsba-forrás  8 
millió  kgr.  olajat  adott.  Európában  végre  sok 


Petroleum 


—     401 


Petroleum 


helyütt  megvan  a  P.  kisebb-nagyobb  nyomok- 
ban, de  határozottan  legdúsabban  fordul  elő  Ga- 
líciában és  Romániában.  Galíciában  a  P.-mal  át- 
itatott homokközóna  vógigkiséri  a  Kárpátok  ha- 
talmas ívét  Krakó  DK.-í  tájáról  majdnem  a  bu- 
kovinai határig  s  a  kaiönbözö  előfordulások  kréta, 
óharmadkori,  söt  miocénkoruak.  Egyike  a  leg- 
fontosabbaknak Boryslaw  környéke,  ahol  nem- 
csak P.,  lianem  ozokerit  is  gazdag  lencsealakú 
betelepülésekben  fordul  elö,  amelyeket  aknákkal 
tániak  fel  és  bányásznak.  Romániában  a  P.  szin- 
tén számos  ponton  mutatkozik,  még  pedig  a  Kár- 
pátok moldvai  íve  mentén,  valamint  a  hegység 
brassói  fordulójától  DK.-re  és  D.-re,  sőt  éppen 
ezek  az  utóbbiak  a  Prahova-völgy  mindkét  olda- 
lán (Campina,  Bustenári,  Baicoi  stb.)  ezidöszerint 
azok,  melyek  legbőségesebben  szolgáltatják  a 
földolajat.  Mindezen  előfordulásokkal  szemben  a 
Kárpátok  belső  oldalán  előforduló  P.-ot  Sáros, 
Zemplén,  Ung,  Máramaros  és  Háromszék  vár- 
megyékben mindeddig  még  nem  sikerült  számot- 
tevő mennyiségben  föltárni,  dacára  annak,  hogy 
a  geológiai  viszonyok  a  külsőkhöz  sok  tekin- 
tetben hasonlók.  Nagyobb  jelentőségű  a  Nyítra 
vmegyei  Egbell  község  határában  1913-ban  a 
magyar  kormány  által  feltárt  P.-előf ordulás,  ahol 
szarmatakorú  homokkőből  kezdetben  néhány,  de 
most  (1922)  már  közel  100  fúrt  lyukból  ömlik 
ki  a  síirü,  kenőcsolajszerű  P.  Németországban 
Hannoverában  és  Elszászban,  Olaszországban  az 
Apennln  É.-i  szélén  és  az  Abruzzókban  fordul  elő 
P.  szintén  harmadkori  rétegekben,  de  csekélyebb 
mennyiségekben.  A  Kárpátok  területén  a  P.  ere- 
deti képződési  idejét  és  nívóját  az  alsómediterrán 
slirben  ismerték  fel,  ahonnan  az  vándorlás  útján 
szarmata,  sőt  pontusi  és  levanteí  homokrétegekbe 
(Románia),  de  sokszor  a  mediteiTánra  reátürem- 
iett  óharmadkori  (paleogén)  és  krétakorú  homok- 
kövekből álló  takarókba  is  átmehet,  így  pl.  Galí- 
ciában és  Romániában.  A  harmadkori  P.  előfor- 
dulások a  földet  körülövező  nagy  euráziai  gyűrő- 
dést kisérik,  míg  a  régibb  koriak  különböző  régi 
hegységroncsokhoz  vannak  kötve. 

A  P.-t  mélyfúrással  juttatják  a  felszínre.  Kez- 
detben önmagától  hatalmas  sugárban  ugrik,  majd 
ha  a  gázok  tódulása  alább  száll,  csendesen  ki- 
folyva kerül  a  felszínre,  utóbb  azonban  szivaty- 
Tyúzní  kell  a  fúrócsőben  veszteglő  P.-ot.  A  P.-ot 
va^y  a  helyszínén  épített  rezervoárokban  raktá- 
rozzák, vagy  kb.  15  cm.-es  csövekben  vezetik 
el  olykor  sok  kilométerre  (pipe  lines)  a  kikötők 
felé,  vagy  a  petroleumílnomítókhoz.  De  szállítják 
hajón  külön  erre  a  célra  épített  tartányokban, 
vasúti  cilinderekben,  sót  hordókban  is. 

A  kanadai  P.  kellemetlen  bűzű,  vörösesbarna, 
0832— 0"858  sűrűségű  folyadék,  míg  a  pennsylva- 
niai hígabb,  világosabb  és  zöldesbe  játszó.  Az 
apseroni  P.  a  különböző  fakadási  mélységeknek 
raegfelelölegO-855-0-925  sűrűségű.  Itt  általában 
azt  tapasztalták,  hogy  a  felsőbb  szintek  sűrűbb 
olajat  szolgáltatnak,  mint  a  mélyebbek,  mi  azzal 
áll  összefüggésben,  hogy  az  előbbiekből  az  illó 
alkatrészek  könnyebben  eltávozhattak.  Némely 
P.-ban  nincsen  gáz,  mások  pedig  telítve  vannak 
könnyen  gyúlékony  gőzökkel.  A  P.  legtöbb  féle- 
sége 40-600  C.-nál  fon-ásba  jut.  Az  illó  alkat- 

Rémi  Nagy  Lejcrkona.  XV.  höf. 


részek  távozásával  a  forrpont  fokozatosan  emel- 
kedik, úgy  hogy  az  utolsó  alkatrészek  csak 
400<>-nál  párologtathatok  el,  amire  azután  már 
csak  egy  fekete  szurokszerű  v.  szenes  residuum 
marad  hátra.  Ebből  következtethető,  hogy  a  P. 
elegye  különböző  szénhidrogén  vegyületeknek, 
amelyek  a  Cn3Han4-2  végy  képlet  körébe  tartoz- 
nak. A  szénhidrogénvegyületek  egy  oly  homológ- 
sorozatot formálnak,  melynek  az  egymásra  kö- 
vetkező tagjai  a  CHg  atomcsoport  hozzákapcsoló - 
dása  által  különböznek  egymástól.  Ez  a  sorozat 
kezdődik  a  mocsárgázzal  (metán)  CH^,  amely 
után  még  néhány  gázalakú,  majd  pedig  csepp- 
folyós vegyület  következik,  mire  azután  néhány, 
közönséges  hőfokon  szilárd  halmazállapotú  test 
bezárja  a  sort.  A  P.-ban  maga  a  CH^  nincsen  je- 
len, hanem  gyúlékony  gázai  közt  előfordul  az 
etán  (CoHg)  és  a  propán  (CgHg).  Cseppfolyósak 
benne  a" bután  (C^Hio),  mely  P  C.-nál,  a  pentán 
(CgH,,),  mely  38°  C.-nál,  a  hexán  (C^HíJ,  mely 
69"  C.-nál,  a  heptán  (C^Hje),  mely  dSb^ C.-nál  és 
az  octán  (CgHig),  mely  125®  C.-nál  forr,  de  eze- 
ken kívül  még  előfordulhat  benne  ennek  a  sor- 
nak még  néhány  más  tagja  is.  Nem  következik, 
hogy  a  P. -okban  ezek  a  szénhidrogének  mind 
jelen  legyenek,  rendszerint  közülök  csak  egyné- 
melyike  uralkodik  bennük,  így  pl.  gyakori  a 
pentán  és  a  hexán.  Némely  P.-ban  számottevő  a 
parafflntartalom,  amelyből  a  Pennsylvaniáiban 
2Vo,  a  kanadaiban  7°/o,  a  javaiban  ellenben  40"/o 
foglaltatik. 

A  növényi  kátrányokból  előállított  olajokkal 
való  nagy  hasonlósága  arra  a  feltevésre  veze- 
tett, vájjon  nem  tekinthető-e  a  P.  az  ásványi  szén- 
képződés  egyik  melléktermékének.  Ennek  azon- 
ban sok  körülmény  mond  ellen,  többi  között  az 
északamerikai  előfordulások  telepedési  viszonyai, 
amennyiben  itt  a  P.  a  karbonkori  széntelepek 
aíatt,devon-  és  szüur-rétegekben  található.  Másutt 
pedig  oly  helyeken  fordul  elő  a  P.,  ahol  szén- 
telepek egyáltalában  nincsenek  a  közelben.  Sok- 
kal valószínűbb  tehát  az  a  másik  feltevés,  hogy 
a  P.  állati  organizmusok  elbomlásából  ered,  amire 
a  jelenben  is  jó  példa  kmálkozík.  A  Vörös-tenger 
egyiptomi  partját  szegélyező  korallpadok  belső 
részein  ugyanis  az  elhaló  állatok  lágyrészei- 
nek elbomlásából  egy  sűrű  P.-féle  anyag  kelet- 
kezik, melyet  a  benszülöttek  sekély  mélységű 
gödrökben  felfognak  és  értékesítenek.  Ebből  az 
esetből  következtethető,  hogy  tengeri  állatok, 
ú.  m.  korallok,  kagylók,  rákok,  foraminiferák 
tényleg  tartalmaznak  olyan  anyagot,  amelyből 
kedvező  körülmények  közt  és  különösen  nagyobb 
meleg  mellett  P.  képződhetik.  Bngler  ki  is  mu- 
tatta, hogy  állati  oleindús  zsíradókok  16  atmo- 
szféra nyomás  mellett  száraz  desztillációnak  alá- 
vetve oly  keverékét  adják  a  szónhidrogén  vegyü- 
leteknek, mely  a  nyers  P.-hoz  teljesen  hasonló. 
Engler  feltételezi,  hogy  a  tengeri  állatok  elrotha- 
dásánál  a  nitrogéntartalmú  részek  felbontatnak, 
míg  a  hátramaradó  zsiradék  részint  a  reánehe- 
zedő üledékek,  részint  pedig  a  rothadási  gázok 
okozta  nyomás  alatt  és  egyúttal  nagyobb  hőfok 
mellett  glicerinre  és  zsírsavakra  hasad,  amelyek 
közül  az  előbbi  könnyen  kilúgzódik,  tehát  eltá- 
vozik, míg  'az  utóbbi  a  nyomás  és  meleg  hatá- 
sa 


Petroleum 


—     402 


Petroleumlángzók 


Sára  szónhidrogénekre  és  vízre  szétesik.  A  nyo- 
más és  a  meleg  változó  foka  szerint  különböző 
sorokba  tartozó  szénhidrogénvegyületek  kelet- 
keztek, ami  a  különböző  előfordiüású  P.-ok  féle- 
ségét megmagyarázza.  Igen  figyelemreméltó  ez 
elmélet  szempontjából  az  a  körülmény,  hogy  a 
természetes  P.  igen  gyakran  kősó,  sósvíz  ós  ég- 
hető gázok  társaságában  fordul  elő.  Van  továbbá 
még  egy  harmadik  magyarázat  is,  amely  a  P.-t 
anorganikus  úton  igyekszik  leszármaztatni  s  ez 
Berthelot  elmélete,  mely  szerint  a  Föld  belsejé- 
ben létező  alkálifémekből  szénsavas  vegyületek- 
kel való  találkozásuk  alkalmával  acetüürök  ke- 
letkeznének. Ezekből  azután  víz  hatására  aceti- 
lén szabadulna  fel,  mely  nagy  nyomásra  és  ma- 
gasabb temperatura  mellett  benzollá  sűríisödnék. 
Ha  azonban  a  víz  közvetlenül  az  alkálifémekre 
hatna,  akkor  felszabadul  a  hidrogén,  mely  aceti- 
lénnel nagy  nyomás  mellett  olyan  szénhidrogén- 
vegyületekké sűrűsödnék,  melyek  a  P.-ban  is 
kimutathatók.  Mendelejew  és  Moissan  olvadt  álla- 
potban lévő  vaskarbidot  tételeznek  fel,  mely  a 
hozzáférkőző  víz  hatására  vasoxidot  és  szén- 
hidrogénvegyületeket szolgáltatna.  —  Geológiai 
szempontból  inkább  az  Engler-féle  elmélet  fo- 
gadható el. 

A  természetes  P.  közvetlenül  nyers  állapotban 
alig  használható  fel,  hacsak  nem  kenőolaj  gya- 
nánt. Szaggatottan  lepárologtatva  azonban  kez- 
detben könnyen  iUó,  könnyű  fajsúlyú,  majd  ke- 
vésbbé  illó,  nehezebb  olajok  és  végre  paraffin 
és  egy  fekete  kátrányos  maradék  különíthetők 
el  egymástól.  Ez  idő  szerint  folytonos  módon  tör- 
ténik a  lepárlás,  úgy,  hogy  az  egyes  kazánokat 
1—1 '5  m.-nyi  szintkülönbséggel  lépcsőzetesen 
állítják  fel  egy  sorban.  B  kazánok  csövekkel 
vannak  egymással  összekötve  s  a  legfelső  alatt 
leggyengébb,  a  legalsó  alatt  pedig  legerősebb 
a  tüzelés.  A  nyers  P.-ot  a  tartányokból  a  leg- 
felső kazánba  vezetik  be,  ahonnan  fokozato- 
san mindig  az  erősebben  felhevített  alsóbb  kazá- 
nokba folyik  át.  Ilyen  módon  frakcionált  desz- 
tilláciő  van  folyamatban  és  minden  üst  a  saját 
tüzelése  temperaturájának  megfelelő  külön  pro- 
duktumot ad.  Ezeknek  gőzei  minden  egyes  ka- 
zánból elvezettetnek  a  hűtő-  és  gyűjtőedényekbe. 
Az  ilyenformán  kapott  olajok  szükség  esetén  még 
külön  tisztítandók.  Kéndús,  rossz  szagú  nyers  P. 
(pl.  az  Ohio  államból  származó)  lepárlás  előtt 
előbb  pörkölt  rézércekkel  kezeltetik  (Frash-féle 
eljárás).  A  lepárologtatott  könnyű  olajokat  gőz- 
fűtéssel újból  átpárologtatják,  mire  a  párlatot 
^'.2— 1  órán  át  0'25— 0"50  százalék  koncentrált 
kénsavval  összekeverik,  majd  pedig  e  sav  lecsa- 
polása  után  kevés  marónátronlúggal  kezelik,  mi- 
által az  előállított  termékek  kellemetlen  szúrós 
szagukat  elveszítik. 

A  könnyíí  olajok  és  kivonatok  (esszenciák)  le- 
párlási tennékei  igen  különbözők,  amennyiben 
fajsúlyaik  és  forrpontjaik  határai  önkényesen 
más-  és  másképen  állapíttatnak  meg.  A  legillóbb 
alkatrész  a  rhigolen  (cymogen),  amely  már  30° 
C.-nál  forr,  továbbá  a  P.-éter,  melynek  fajsúlya 
0*607— 0-675  és  f orrpontja  50-600,  azután  a 
11.  P.-éter,  mely  valamivel  nehezebb  és  maga- 
sabb forrponttal  bir,  majd  a  Ligroin,  0"68— 


0-72  sűrűségű  és  80—120  C^  forrpontú,  a  mes- 
terséges terpentinolaj  0*73— 0*74  stírüséggel  és 
a  raffinált  P.,  amelynek  sűrűsége  0'78— 0'82,  söt 
0*86  és  forráspontja  150  C°.  körül  van.  Ez  yíz- 
tiszta  V.  halványan  sárgás,  kékesen  fluoreszkáló 
olaj,  mely  csakis  a  lámpából  útján  képes  égui, 
még  pedig  intenzív  hő-  és  fényfejlesztés  mellett. 
1  kg.- ja  18  kg.  vizet  párologtat  el.  Elegyíthető 
szénkéneggel,  éterrel,  terpentinolajjal,  ellenben 
nem  elegyedik  alkohollal ;  a  zsiradékokat  és  szu- 
rokféleket stb.-t  nehezebben  oldja  mint  az  esszen- 
ciák, a  kaucsukot  duzzasztja,  sőt  melegítve  fel  is 
oldja.  A  szabályszerű  szaggatott  lepárlás  útján  elő- 
állított lámpaolaj,amelynekközönséges  szobatem- 
peraturamelletti  sűrűsége  0"815,nemlobbanékony 
és  különösen  veszélytelen  a  színtelen  és  csak 
gyengén  P.-szagú  császárolaj  (8=0-780— 0*800), 
paraffinolaj,  keroszén  éspittolaj.  —  L.  még  Ás- 
ványolaj. 

Petróleumadó,  1,  Ásványolajadó. 

Petróleum-benzin,  1.  Benzin. 

Petroleumégök,  1.  Petroleumlángzők. 

Petroleumemulzió.  Rovarírtószer,  amely  úgy 
készül,  hogy  egy  liter  vízben  feloldunk  150—180 
gi*.  házi  szappant,  hozzáönttink  2  liter  petróleu- 
mot s  erőteljes  habarással  (vesszőcsomóval,  sep- 
rűvel) addig  keverjük,  míg  tejszínhez  hasonló, 
sííríin  folyós  nem  lesz.  Legjobban  sikerül  ez  a 
müvelet  kis  üvegházi  fecskendővel  való  ismételt 
fölszívással  és  kifecskendezéssel :  így  1—2  perc 
alatt  kész  a  keverék.  Víznek  és  kőolajnak  föltét- 
lenül melegnek  kell  lenni,  hogy  a  keverés  jól  si- 
kerüljön. A  kész  emulzió  sokáig  eláll  és  hideg 
vízzel  minden  arányban  hígítható. 

Petroleuméter,  1.  Nafta. 

Petroleumfáklya,  1.  fáklya. 

Petroleumf estés,  Ludwig  H.  festő  eljárása, 
aki  a  XIX.  sz.  70-es  éveiben  terpentin  helyett 
petróleumot  használt  kötőszernek,  hogy  az  olaj- 
festmény hamarabb  száradjon. 

Petroleum-izzófény,  1.  Petroleumlángzők. 

Petróleumlámpa,  1.  Petroleumláyigzok. 

Petroleumlángzők  (petroleumégök),  a  mái' 
inkább  történeti  jelentőségű  s  nagyobb  tűzbiztos- 
ságuknál  fogva  ma  inkább  csak  hajókon  alkal- 
mazott, növényi  olajokkal  táplált  olajlámpákból 
fejlődtek  ki.  A  láng  alakja  szerint  lapos-,  kör-  és 
mitrailleuse-lángzókat  különböztetünk  meg.  Az 
elsőnél  a  petróleum  felszívását  hajcsövességónél 
fogva  lapos,  a  másodiknál  gyűrűszelvényű ,  ih .  töm- 
lőalakú, a  harmadiknál  számos  zsinórszeríí  pamut- 
ból lazán  szőtt  bél  végzi.  A  mitrailleuse-lángzók 
bonyolult  szerkezetűknél  és  nehézkes  kezelésük- 
nél fogva  nem  váltak  be.  A  lapos-  és  körlángzók 
bele  szélességét  ill.  átmérőjét  vonalakban  jelzik. 
Vastagságuk  2— 2'5  mm.  A  belet  alakjához  sza- 
bott béltok  vezeti  a  lángzó  fejtől  az  üvegből,  por- 
cellánból  vagy  fémből  készült,  petróleumot  tartal- 
mazó csészébe.  A  csésze  és  lángzófej  illeszkedése 
finom  csavarmenetes.  A  fémből  való  csészék  rend- 
szerint ugyaDCsak  csavaros  illeszkedésű  fedővel 
zárt  külön  töltőnyilással  vannak  felszerelve.  A 
lapos-  és  körlángzók  feje  a  láng  kifejlődését  támo- 
gató szerveket  (bélsüveg,  lángterelő  hüvely  és 
terelő  korong)  s  a  lámpaüveg  foglalatául  szol- 
gáló szerkezeti  részeket  s  a  bél  mozgatására  szánt 


Petroleumlokomobil 


403 


Petroleum-mótor 


szabályozót  egyeeíti  magában  s  különös  gonddal 
ógy  van  szerkesztve,  hogy  a  lánghoz  bőséges 
levegőt  vezethessünk.  A  lapos  lángzókon  alkal- 
mazott bélstivegnek,  a  körlángzókon  használt 
lángterelő  hüvelynek  és  korongnak  az  a  hiva- 
tása, hogy  a  lámpaüveg  szívóereje  folytán  a 
lángzóba  terelt  levegő,  a  lángot  szinte  merőlege- 
sen találva,  jól  hozzá  simuljon  s  Így  élesen  hatá- 
rolt, kormozás  nélkül  égő,  lehetőleg  nagy  fény- 
erejű lángot  kapjunk.  A  körlángzók  abban  mutat- 
nak fel  haladást  a  lapos  lángzókkal  szemben, 
hogy  a  láng  belseje  is  fel  van  tárva  a  légjárás- 
nak. A  lámpaüvegek  majd  pohosodó,  majd  be- 
f  üződő  alakja  ugyancsak  a  levegő  tökéletesebb 
vezetését  szolgálja.  A  duplex  lángzók  egymással 
párhuzamosan  futó  két  olyan  lapos  belet  tartal- 
maznak, amelyek  köze  ugyancsak  fel  van  tárva 
a  lég  járásnak.  Az  ilyen  lángzókon  ovális  üveget 
használnak.  A  bőséges  levegő  hozzávezetésével 
félig  elszintelenített  duplex  lángzókat  főző-  és 
fűtőkészülékeken  is  használják.  A  Utcigén  láng- 
zók a  petróleumot  komprimált  levegővel  égetik 
el.  A  petroleum-ízzófény  a  gázízzófény  utánzata- 
ként, a  petróleumnak  a  lángzóban  való  előzetes 
elpárologtatásával  és  bőséges  levegő  hozzákeve- 
résével állítja  elő  a  világító  testek  izzításához 
szükséges  kék  lángot.  Az  ilyen  nagy  fényerejű 
lámpákhoz  a  petróleumot  rendszerint  komprimált 
levegővel  szállítják,  minthogy  a  bél  kapillarltása 
nagyobb  tömegű  petróleum  szállítására  nem  ele- 
gendő ;  a  petróleum  elpárologtatására  a  távozó 
égéstermékek  melegét  használják  fel. 

Petroleumlokomobil  oly  munkatermelő  gép, 
melynek  motorikus  erejét  a  petróleum  szolgál- 
tatja. L.  Lokomobil. 

Petroleum-mótor  (olaj motor)  olyan  gázmo- 
tor, amely  valamely  kőolajterméket  (gazolin, 
benzin,  ligroin,  lámpapetroleum,  szolárolaj)  vagy 
közvetetlenül  a  nyersolajat  vagy  valamely  kát- 
rányterméket használ  fel  munkavégzésre. 

A  P.  a  gázmotorok  (1.  o.)  csoportjába  tartozik. 
Működési  elve  megegyezik  a  gázmotorokéval. 
Eszerint  a  tüzelőanyag  elégetésénél  keletkező 
magas  hőfokú  és  nagynyomású  égéstermékek 
végeznek  munkát  oly  módon,  hogy  nyomásuk  egy 
dugattyú,  hajtórúd  és  forgattyú  (forgattyúhajtás, 
].  0.  és  a  szövegábrákat)  útján  átadódik  egy  forgó 
tengelyre.  A  tüzelőanyagot,  jelen  esetben  a  pet- 
róleumot, a  motor  hengerében  kell  elégetni.  Az 
égéshez  szükséges  levegőnek  is  be  kell  jutnia  a 
hengerbe.  Már  most  kétféle  megoldás  lehetséges : 

a)  a  tüzelőanyag  mindjárt  az  elégetéséhez  szük- 
séges levegővel  együtt,  jól  keverve  jut  be  a  hen- 
gerbe ;  ez  esetben  a  keverék  meggyújtva  robba- 
nással ég  el.  Ez  a  rohbanő  (explóziós)  motor. 

b)  Csak  levegőt  vezetünk  a  hengerbe,  a  tüzelő- 
anyagot pedig  utólag  fecskendezzük  be  és  gon- 
doskodunk arról,  hogy  ott  meggyuladjon  pl.  az- 
által, hogy  a  hengerben  izzó  felülettel  jut  érint- 
kezésbe, elpárolog,  meggyulad  és  elég.  Mivel  ez 
esetben  a  tüzelőanyagot  fokozatosan  vezethetjük 
be  a  hengerbe,  módimkban  van  az  égés  idejét  sza- 
bályozni és  lassú  égést  előidézni.  Ez  a  lassú 
égésű  motor.  Természetes,  hogy  a  lassú  égés  csak 
a  robbanáshoz  viszonyítva  lassú,  valóban  a  má- 
sodpercnek század-  vagy  ezredrészeiben  folyik  le. 


Ha  pl.  egy  motor  percenként  120  fordulattal  jár, 
akkor  egy  löket  (egy  fél  fordulat)  V*  másodpercig 
tart.  Az  égés  ennek  legfeljebb  tizedrésze,  teliát 
V40  másodperc  alatt  befejeződik.  Nagyobb  fordu- 
latszámmal az  idő  arányosan  rövidebb. 

Az  elmélet  és  tapasztalat  egybehangzóan  azt 
mutatta,  hogy  a  munkateljesítmény,  amelyet  egy 
bizonyos  méretű  motor  ad,  nagyobbodik,  a  tü- 
zelőanyagfogyasztás egy  lóerőre  pedig  csökken, 
a  motor  tehát  több  munkát  ad  és  még  gazdasá- 
gosabban is  dolgozik,  ha  a  levegő  és  tüzelőanyag 
keverékét,  vagy  a  levegőt  a  motor  hengerében 
az  égést  megelőzőleg  erősen  összenyomjuk,  sűrít- 
jük. A  sűrítés  okozta  haszon  csak  bizonyos  nyo- 
másig (kb.  30—40  atmoszféráig)  jelentkezik. 

Ezt  a  nyomást  is  csak  á  lassú  égésű  motorok- 
nál lehet  elérni,  amelyeknél  tiszta  levegőt  sű- 
rítünk, mert  a  robbanó  motoroknál  a  keverék 
az  összenyomás  folytán  felmelegszilv  és  már  vi- 
szonylag kisebb  nyomásnál  (3—10  atmoszférá- 
nál) eléri  a  gyúlási  hőfokot.  Ezen  a  nyomáson  túl- 
menni a  sűrítéssel  nem  lehet.  Ezért  ily  keverék- 
kel dolgozó  (robbanó)  motoroknál  használható 
legnagyobb  összenyomást  a  keverék  gyúlási  hő- 
foka szabja  meg  és  az,  hogy  a  hengerfal  milyen 
mértékben  hűti  a  benne  lévő  keveréket,  illetőleg 
mily  mértékben  ellensúlyozza  e  luitéhatás  által 
a  sűrítés  folytán  keletkező  liőfokemelkedóst. 
Mentől  nagyobb  a  henger,  annál  kevésbbé  terjed 
a  falak  hűtő  hatása  a  henger  magjára,  annál 
kisebb  a  megengedett  legnagyobb  összenyomás. 
Keverékkel  járó  (robbanó)  P.-oknál  3"5— 5  at- 
moszéfra  között  változik  a  sűrítés  végnyomása. 

Figyelembe  véve  a  sűrítést,  most  már  négy 
szakaszra  lehet  a  P.  működését  bontani :  1.  rob- 
banó keveréknek  vagy  csupán  levegőnek  a  hen- 
gerbe vezetése  (töltés  friss  keverékkel  vagy 
levegővel) ;  2.  sűrítés  (kompresszió) ;  3.  a  robban(') 
keverék  meggyújtása,  vagy  a  komprimált  le- 
vegőbe tüzelőanyag  befecskendezése  (égés)  és  ezt 
követőleg  a  nagy  nyomás  folytán  tágulás  és  mun- 
kavégzés ;  4.  a  munkát  végzett,  fáradt  égéstermé- 
keknek eltávolítása  a  hengerből  (kipüffögés). 

E  négy  munkaszakaszból  (töltés,  kompresszió 
égés  és  munkavégzés,  kipüffögés)  csak  a  3-ik  ad 
munkát,  a  többi  mind  meddő,  sőt  munkát  fo- 
gyasztó. Ez  az  oka,  hogy  a  P.,  úgy  mint  minden 
más  gázmotor  is,  magától  nem  indul  meg.  Meg 
kell  indítani  kézzel  vagy  valamely  más  motori- 
kus erővel.  Be  kell  vezetni  a  hengerbe  friss  ke- 
veréket és  össze  kell  azt  nyomni,  mielőtt  az  első 
égés  bekövetkeznék.  A  megindítás  a  tengely  for- 
gatása által  történik.  Addig  kell  a  tengelyt  for- 
gatni, amíg  az  első  robbanás,  Uletőleg  égés  be- 
következik. Ekkor  a  tengelyen  levő  lendítőkerék 
veszi  át  az  indító  erő  szerepét,  ez  tartja  forgás- 
ban a  gépet,  ez  szolgáltatja  a  munkát  a  három 
meddő,  illetve  munkát  fogyasztó  ütem  alatt. 

A  négy  munkaszakasz  ílgyelembe  vételével  a 
P.-ok  két  csoportba  oszthatók.  Az  elsőnél  a  felso- 
rolt szakaszok  mindegyike  egyenlő  időtartam  alatt 
folyik  le  és  mindegyik  a  dugattyimak  egy-egy 
löketével  kapcsolatos.  Ezek  a  négyütemű  moto- 
rok., mert  egy  munkaszakasz  a  dugattyúnak  négy 
löketére  (ütemére)  esik.  A  másik  csoportnál  csak 
a  sűrítés  és  a  munkavégzés,  tehát  a  2-ik  és  3-ik 

26* 


Petroleum-mótor 


—     404 


PetroIeum-mőtor 


munkaszakasz  idötai-tama  felel  meg  egy  löketnek, 
a  töltés  és  a  kipüffögós  (4-ik  és  l-»f)  szakasz) 
csupán  igen  rövid  idö  alatt,  a  dugattyúnak  a  3-ik 
és  2-ik  szakasz  közötti  lioltponti  állása  körül 
folynak  le.  Ezek  a  kétütemű  motorok,  mert  a 
dugattyú  két  löketére  esik  egy  munkavégzés. 

Az  la,  b,  c—4a,  b,  c  ábrákon  láthaté  a  négy- 
ütemű motor  működése. 

I.  ütem :  a  keverék  beszívása.  A  dugattyú  a 
nyíl  irányában  (la  ábra)  a  henger  vége  felé 


akkor  most  fecskendezi  a  hengerbe  a  tüzelő- 
anyagot egy  kis  peti'oleum-szivattyú ;  a  robbanás 
vagy  égés  hatására  a  nyíl  irányában  ható  er6 
(3a  ábra)  a  dugattyút  kitolja  és  az  erőhatást  a 
motor  tengelyével  közli,  amíg  csak  a  löket  be 
nem  fejeződik  (3c  áhra). 

IV.  ütem:  az  égéstermékek  a  holtpontban 
kinyílott  d  kipüffögő  szelepen  át  (4.  ábra)  kisza- 
badulnak, miközben  a  dugattyú  balra  felé  mo- 
zogva kezdeti  helyzetét  újra  elfoglalja  és  a  négy 


la  ábra. 


±b  ábra. 


lo  ábro. 


2a  ábra. 


26  ábra. 


2e  ábra, 


So-  ábra. 


ib  ábra. 


3«  ábra. 


ia,  ábra. 


4»  ábra. 


4o  ábra. 


ő.  ábra. 


mozog  (a  megindítás- 
nál a  kézierő,  üzem- 
közben pedig  a  len- 
dltökerék  hatására). 
Eközben  az  a  szívó- 
szelep nyitva  van  és 
összeköttetést  létesít 
a  henger  belső  tere  és 
a  robbanó  keveréket 
előállító  f  porlasztó 
(karburátor)  között. 
Mivel  a  b  dugattyú 
légmentesen  tömítve 
mozog  a  hengerben, 
a  nyitva  levő  szívó- 
szelepen mindaddig 
szívja  be  a  keveré- 
ket, amíg  csak  pályája  végére  nem  ér  (le  áhra). 

II.  ütem:  az  le  helyzetben  az  a  szívószelep 
bezáródik  (2a  ábra)  és  azután  a  dugattyú  a  nyíl 
irányában  (2a,  b,  c,  ábra)  visszafelé  halad  az  im- 
már teljesen  zárt  hengerben  ós  e  löket  alatt  a 
bennlevő  gázkeveréket  sűríti,  amíg  a  baloldali 
holtpontba  nem  ér  (2c  ábra). 

III.  ütem :  ez  tulajdonképen  a  munkaütem.  Az 
elmozdulás  kezdetekor  bekövetkezik  a  sűrített 
gázkeverék  gyújtása  (a  c  elektromos  gyújtógyer- 
tyával), vagy  ha  csak  tiszta  levegőt  sűrítettünk, 


7.  ábra. 


6.  ábra. 


Ütem  elülről  kezdő- 
dik. 

A  kétütemű  motor 
működését  az  5—8- 
áh'ák  mutatják.  Ki- 
indulunk ez  esetben 
a  robbanás,  illetve  az 
égés  pillanatából.  Az 
5.  ábrán  a  dugattyíi 
a  baloldali  szélső  ál- 
lásban (holtpontban) 
van.  Ekkor  egy  szikra 
a  sűrített  keveréket 
meggyújtja,  vagy  — 
ha  csak  levegőt  sű- 
rítettünk, akkor  fecs- 
kendez i  be  a  hengerbe 
eg>'  kis  petróleum-szivattyú  a  tüzelőanyagot  és 
az  égés  folytán  keletkező  nagy  nyomás  jobbra 
tolja  a  dugattyút,  amíg,  közel  a  jobb  szélső  állás- 
hoz, szabaddá  teszi  a  dugattyú  a  henger  keiH- 
letón  lévő  a  nyílásokat  (6.  ábra),  amelyeken  át  a 
munkát  végzett  égéstermékek  a  szabadba  ömle- 
nek. Közvetlen  azután  a  b  nyílás  is  szabaddá 
válván,  azon  át  a  c  tartányból  fi'iss  keverék, 
vagy  csak  friss  levegő  jut  a  hengerbe,  mely  egy- 
szersmind maga  előtt  tolja  ki  az  égéstermékeket. 
Bz  a  folyamat  mindaddig  tart,  amíg  a  dugattyii 


8.  ábra. 


PetroIeum-mótor 


405 


Petroleum-mótor 


a  Jobboldali  holtponton  átmenve  (7.  ábra)  megint 
visszafelé  jövet  el  nem  zárja  az  a  és  &  nyíláso- 
kat (S.  ábra).  Ezután  a  dugattyú  további  balra 
haladáeával'sűrlti  a  hengerben  lévő  keveréket 
vagy  levegőt  mindaddig,  míg  a  baloldali  holt- 
pontba érve  (6.  ábra)  a  játék  újra  kezdődik.  A 
dugattyú  két  löketére  esik  egy  égés  vagy  robba- 
nás, egyenlő  méretű  henger  mellett  tehát  a  négy- 
ütemű motor  munkájának  kétszeresét  kellene  kap- 
nunk. Ily  motorokhoz  azonban  egy  tartányban  elö 
kell  készíteni  a  töltést,  hogy  a  h  nyilasok  sza- 
baddá válásakor  a  friss  töltés  a  hengerbe  ára- 
moljék.  Ezért  e  tartányban  az  atmoszféranyo- 
másnál nagyobb  nyomást  kell  létesíteni,  vagyis 
a  töltésre  szánt  keveréket  v.  levegőt  egy  külön 
kompresszorral  kell  belenyomni.  Ily  kétütemű 
motoroknál  tehát  a  mótorhengeren  (munkahen- 
geren) kívül  egy  kompresszor-hengert  is  kell  al- 
kalmazni. Ez  bonyolódottabbá  teszi  a  motor  szer- 
kezetét és  nagyrészt  ellensúlyozza  azt  az  előnyt, 
amely  az  ütemek  jobb  kiliaszuálásából  ered.  A 
négyütemű  folyamat  szabadalmi  védelmének 
megszűntével  a  kisipari  kétütemű  motorok  mind- 
inkább kiszorultak  a  használatból. 

Úgy  a  négyütemű,  mint  a  kétütemű  P.-ok  lehet- 
nek robbanók  v.  lassú  égésűek.  A  könnyen  párolgó 
petróleumokat,  nevezetesen  a  benzint,  majdnem 
kizárólag  négyütemű  robbanó  motorokhoz  hasz- 
nálják fel,  mert  a  benzint  a  levegőhöz  könnyen 
lehet  keverni.  Csupán  a  szívócsőbe  (1.  la  óZ^ra^keU 
egy  virágpermetezőhöz  hasonló  csövecskét  (f)^  a 
porlasztót  (karburátort)  elhelyezni  (1.  Gázmotor), 
hogy  a  mótorhengerbe  a  töltés  alatt  beáramló  le- 
vegő a  benzint  magával  rántsa,  elporlassza  és  ez- 
zel keveredjék.  Ez  az  egyszerű  eljárás  azonban  ne- 
hezebb petróleumnál,  pl.  lámpapetroleumnál  nem 
alkalmas,  mert  ez  nem  eléggé  porlad  szét  és  csep- 
pek jutnak  a  hengerbe,  amelyek  a  hengerfalakon 
lerakódnak,  nem  égnek  el,  bíizt  ós  füstöt  gerjesz- 
tenek. Próbáltak  ezen  a  bajon  segíteni  erős  nyo- 
mással való  porlasztással  (a  peronoszpóra-fecs- 
kendőkhöz  hasonló  készülékekkel)  és  a  keverék 
előmelegítésével,  de  bár  gyakorlatilag  használ- 
ható P.-okat  ez  úton  előállítottak  (pl.  Priestman) 
a  benzinmotornál  elérhető  gazdaságos,  tiszta  üze- 
met nem  sikerült  eléniiök.  Nyers  petróleum  vagy 
kátrány  használata  a  porlasztóval  teljesen  ki  van 
zárva,  mert  a  tökéletlen  égés  folytán  lerakódó 
kátrány  rövidesen  üzemzavart  okoz.  Ezért  nehe- 
zebb petróleumnál  inkább  a  lassú  égésű  eljárást 
használják.  A  töltés  tiszta  levegő,  amelybe  sűrí- 
tés után  egy  kis  petróleum-szivattyú,  vagy  erő- 
sebben sűrített  levegő  befecskendezi  a  petróleu- 
mot. Arról,  hogy  a  befecskendezett  petróleum 
meggyuladjon,  kétféleképen  lehet  gondoskodni. 
A  régebbi  eljárás  szerint  (Brayton,  Horusby  stb.) 
a  hengerfej  egy  részét  nem  hűtötték,  hanem  el- 
ienkezőképen  a  motor  megindítása  előtt  izzító 
lámpával  vörös  izzóvá  felmelegítették.  A  petró- 
leum ezen  izzó  felületre  fecskendeztetvén,  elpáro- 
log és  meggyulad,  elég  a  levegőben.  Ezek  az  izzó- 
fejes motorok.  Ha  a  motor  egy  ideig  üzemben  van, 
akkor  a  hengerben  lefolyó  égés  az  izzó  fejet  vö- 
rös izzásban  tartja  külső  melegítés  nélkül  is, 
ezért  a  lámpa  csak  a  megindításhoz  szükséges. 
Ezen  izzófejes  motorok  nem  dolgoznak  kifogás- 


talanul, mert  az  izzófejet  úgy  kell  alakítani, 
hogy  nagy  terhelésnél  a  hengerben  elégő  sok 
peti'oleum  az  izzó  fejet  túl  ne  izzítsa,  de  ennek 
folytán  kisebb  terhelésnél,  ha  a  motorban  keve- 
sebb peti'oleum  ég  el  (megfelelően  a  kisebb  ter- 
helésnek), az  izzófej  lehűl,  gyújtások  kimarad- 
nak, üzemzavar  keletkezik.  Ezt  a  hiányt  ki- 
küszöbölendő, a  petróleummal  egj'ütt  arányos 
mennyiségben  vizet  fecskendeztek  a  heagerbe 
(Capitain,  Crosley  stb.),  hogy  ez  erősen  hűtse  a 
fejet,  ha  sok  a  petróleum,  viszont  ha  kevesebb  a 
petróleum,  kevesebb  a  víz  is  és  így  kisebb  a  hűtő- 
hatás  ós  mindig  egyenlő  izzási  állapot  létesíthető. 
Ez  az  eljárás,  bár  lényegesen  javított  az  állapo- 
tokon, még  mindig  nem  közelítette  meg  a  benzin- 
motor tökéletességét.  Megjegyzendő,  hogy  az  izzó- 
fejes motorok  rendesen  kétüteműek,  mert  a  nógy- 
ütemtieknél  a  három  meddő  ütem' alatt  túlerős 
lehűlés  keletkeznék. 

Az  újabb  eljárás  szerint,  amelyet  Rudolf  Diesel 
német  mérnök  1897.  először  próbált  ki,  a  leve- 
gőbe fecskendezett  petróleum  meggyújtását  nem 
izzó  felületekkel  való  érintkezés  által  idézik  elö, 
hanem  azáltal,  hogy  a  robbanó  motoroknál  szo- 
kásos legfelebb  6  atmoszféra  végnyomású  sűrí- 
tést fokozzák  33 — 35  atmoszféra  nyomásig,  hogy 
e  sűrítés  okozta  hőfok  (900  C«  hőfok  körül)  maga- 
sabb legyen,  mint  a  petróleum  gyuladási  hőfoka  ós 
ezért  a  befecskendezett  petróleum  e  magas  hő- 
fokú levegőben  külön  gyújtás  nélkül,  tökélete- 
sen elég,  ha  csak  eléggé  szétszóratik  a  henger- 
ben, hogy  minden  petroleumrészecske  a  kör- 
nyezetében megtalálja  az  égéshez  szükséges 
levegőt.  Diesel-féle  motoroknál  a  szétszórást, 
szétporlasztást  egy  külön  kompresszorral  előállí- 
tott 50—70  atmoszféra  nyomású  levegővel  végzik. 
Ez  fújja  be  egy  kis  nyíláson  át  a  petróleumot  a 
hengerben  33—35  atmoszféra  nyomásra  sűrített 
levegőbe.  A  nagy  sűrítés  és  a  tökéletes  égés  együt- 
tes hatása  folytán  a  Diesel-motorok  állnak  első  he- 
lyen a  gazdaságos  üzem  szempontjából  az  összes 
létező  motorok  között.  E  motorok  egy  lóerő  munka 
végzésére  óránként  200  gr.  petróleumot  fogyasz- 
tanak. Benzinmotorok  legkedvezőbb  fogyasztása 
(eltekintve  a  Bánki-féle  motortól,  melynek  fo- 
gyasztása egyenlő  a  Diesel-motoréval),  kb.  270 
gr.  Emellett  a  Diesel-motorok  előnye  főleg  az, 
hogy  olcsóbb  tüzelőanyagot  (nyersolajat,  kát- 
rányt) is  tökéletesen  és  kitűnő  hatásfokkal  dol- 
goznak fel.  Az  egyszerű  szerkezet  szempontjá- 
ból a  keverékkel  dolgozó  robbanómotorok  állanak 
első  helyen,  a  Diesel-motor  pedig  utolsó  helyen, 
merí  a  petróleum  adagolására  külön  petróleum- 
szivattyú,  a  porlasztásra  pedig  külön  kompreez- 
szor  kell.  Különösen  ez  utóbbi  esik  súlyosan  latba, 
mert  50—70  atmoszféra  nyomásra  kell  dolgoznia, 
ami  kényes  üzemet  jelent. 

Míg  a  rendes  P.  inkább  mint  kisipari  motor 
nyert  elterjedést,  mert  nem  igen  építtetik  50  ló- 
erőnél nagyobb  munkateljesítményűre,  addig  a 
Diesel-motort,  különösen  hajók  számára,  több 
ezer  lóerős  teljesítményűre  is  kifejlesztették. 

A  könnyű  motor  kérdésének  megoldása  szem- 
pontjából a  P.  főleg  mint  benzinmotor  nagy  ha- 
ladást jelentett.  B  motoroknál  t.  i.  elesik  a  gőz- 
gépnél szükséges  kazán,  tüzelőszerkezet  és  ké- 


Pétroleur 


406 


Petrov 


meny.  Ugyanazon  méretek  mellett  a  P,  körül- 
belül annyi  munkát  ad,  mint  a  gőzgép,  az  egész 
berendezés  összsúlya  tehát  a  kazán,  tüzelés  és 
kémény  elmaradása  folytán  a  P.-nál  jóval  ki- 
sebb. Magának  a  motornak  súlyát  csökkenteni 
lehet  a  fordulatszám  növelése  által  (1.  bővebben 
Motorkocsi  edatt).  A  fordulatszám  növelése  ke- 
verékkel dolgozó  motornál,  pl.  benzinmotornál, 
nem  ütközik  nehézségbe.  Lassú  égésű  motornál, 
így  a  Diesel-motornál  is,  a  petróleum  bevezeté- 
sére szivattyú  kell,  ameíy  minden  egyes  munka- 
löketre a  megfelelő  mennyiségben  adagolja  a  pet- 
róleumot. Az  adagok  száma  a  fordulatszámmal 
arányosan  növekszik.  Egy-egy  adag  annál  kisebb 
lesz,  mentől  többet  fordal  a  tengely,  mert  az  ösz- 
szes  fogyasztott  petroléummennyiség  annál  több 
adagTa  oszlik  el.  Az  adagok  csökkenése  a  petro- 
leumszivattyú  méretének  csökkenését  vonja  maga 
után.  VégTe  oly  kis  méreteket  kapunk,  amelyek 
folytán  a  működés,  főleg  a  szivattyú  szelepeinek 
járása,  bizonytalanná  válik.  Ez  leginkább  az 
oka,  hogy  lassú  égésű  motort  automobilra  és  re- 
pülőgépre, ahol  a  fősúly  a  könnyű«égre  esik, 
nem  használnak.  A  benzinnel,  benzollal  és  spiri- 
tusszal járó  robbanómotorok  leginkább  elterjed- 
tek. V.  ö.  a  Gázmotor  alatt  jelzett  irodalmat  és 
Guldner:  Entwerfen  undBerechnen  der  Verbren- 
nungsmotoren. 

IPétroleuVfpétfvleuseifrsLiie.,  éjt^d:  — lőr,  — löz), 
igy  nevezték  először  azokat  az  anarchistákat,  akik 
1871.  Parisban  a  Tuileriák  palotáját,  a  városhá- 
zát és"sok  más  középületet  petróleummal  fölgyúj- 
tottak. P.-ök  általában  véve  a  gyujtogatásra  ós 
gyilkolásra  képes  fanatikus  egyének. 

Petrolin,  1.  Aerogéngáz. 

Petrológia  (gör.),  a  petrográfiának  régi,  ma 
már  nem  használatos  neve. 

Petromány,  nagyk.  Temes  vm.  csáki  j.-ban, 
(1910)  2006  román  és  cigány  lak.  (Tr.  R.) 

Petromyzon  (áiiat),  a  Körszájúak  (Gyclosto- 
mata)  rendjébe  tartozó  halnem.  Fajai  tengeriek 
és  az  északi  földgömb  lakói.  Egyik  faja  a  vak 
ingola  (P.  fluviatüis  L.)  Ivása  idején  a  Dunában, 
a  Poprádban,  Erdély  vizeiben  és  a  Garamban  is 
előfordul ;  népies  nevei :  flzis,  orsóhal,  ingola,  olaj- 
hal, vakesík,  kígyóhalacska,  kilencszemű  hal  stb. 
L.  Orsóhal. 

Petronell,  község  Bruck  an  der  Leitha  alsó- 
ausztriai kerületi  kapitányságban,  (i9io)  947  lak. 
P.  és  Hainburg  közt  találhatók  a  régi  Carnun- 
tum  (1.  0.)  romjai.  Határában  emelkedik  a  római 
korból  származó  ú.  n.  Pogánykapu  is. 

Petronella  gazdag  magyar  nő  1135.  Jeruzsá- 
lemben 400  bizánci  aranyon  két  házat  vett  s  azt 
Kozma  és  Bonifác  ottan  élt  magyar  remeték  segít- 
ségével a  «maga  nemzetének))  örök  időkre  szálló- 
házul rendezte  be. 

Petronilla,  Aurelia,  Szt.  Péter  apostol  leá- 
nyának mondják,  valószínűleg  azonban  Titus 
Flavius  Petro  leánya,  ki  szűziessógből  Flaccus 
nevű  gazdag-  ós  előkelő  rómaival  a  házasságot 
visszautasította.  Midőn  ez  öt  erőszakkal  akarta 
feleségévé  tenni,  a  kért  háromnapi  előkészületi 
idő  alatt  P.  meghalt.  Ünnepe  máj.  31. 

Petronius  Arbiter,  valósz.  Gaiiis,  római  Író, 
bithyniai  prokonzul,  Nero  kedves  embere,  a  di- 


vat és  ízlés  híres  mestere  (arbiter  elegantiae). 
Midőn  irigye,  Tigellinus  a  Piso-fóle  összeeskü- 
véssél  vádolta,  felvágta  ereit  és  elvérzett  Kr.  u. 
QQ.,  de  előbb  boszút  állott  Nérón,  kinek  kegyéért 
magát  megtagadta  volt.  Bűnlajstromot  állított 
össze  Néró  gazságairól  és  lepecsételve  elküldötte 
neki.  (V.  ö.  Tac.  Ann.  16, 18.)  Húsz  könyvre  ter- 
jedő regényének,  melyből  csak  a  15.  és  16.  könyv 
maradt  fenn,  hőse  a  fölszabadult  rabszolga,  En- 
colpius,  ki  maga  beszéli  el  azokat  a  pikáns,  sőt 
obscén  kalandokat,  melyeken  Priapus  haragja  az 
egész  világon  végighajszolja.  A  fenmaradt  rósz : 
Trimalchio  lakomája  (magyarra  ford.  Bévay  Jó- 
zsef, Budapest  1920),  pompás  korkép,  melyben 
ez  a  gazdag  parvenü  hóbortos  nagyzással  vendé- 
geli kétes  hírű  vendégeit.  Kiadta  Bücheler  (Ber- 
lin 1862),  Lowe  (Cambridge,  angol  fordítással 
1905),  Friedlander  (Leipzig  1891),  ki  németre  is 
fordította  (1896).  Monográfiákat  írtak  róla  Studer 
(Rheinisches  Museum  1843),  Collignon,  Étude  sur 
P.  (Paris  1892),  Heinze  (Hermes  1899)  stb.  Epi- 
grammákat is  írt,  melyekből  egy  párt  P.  Thew- 
rewk  Emil  fordított  magyarra  (B.  Phil.  közi. 
VIIL).  Sienkiewitz  liíres  regénye,  a  Quo  vadis  ? 
pompás  képet  rajzol  P.  egyéniségéről. 

Petropavlovszk,  több  orosz  erősség  neve,  így : 
1.  az  ugyanüy  nevű  járás  székhelye  az  orosz- 
szihíriai  partvidéken,  Kamcsatka  DNy.-i  part- 
ján, (1910)  1100  lak..  Bering  és  Lapérouse  emlé- 
kével, jó  kikötővel.  —  2.  Az  ugyanily  nevű  járás 
székJielye  Akmolimzk  orosz -középázsiai  terü- 
leten, az  Isim  jobb  partján,  (1912)  43,000  lak., 
jelentékeny  állat-,  bőr-,  gabonakereskedéssel. 

Petropolis,  város  Brazília  Rio  de  Janeiro  álla- 
mában, a  Serra  d'Estrellában  842  m.  magasan, 
(1913)  20,000  lak.  1845-ben  németek  alapították, 
látogatott  nyaralóhely:  Rio  de  Janeiróval  vasiH, 
részben  fogaskerekű,  köti  össze. 

Petroselinam  Hffm.  (növ.),  1.  Petrezselyem. 

Petrosilex  (gör. -lat.),  nagyon  kemény,  ha- 
tározatlan jellemű  közeteknek  régi  neve ;  egyéb- 
ként a.  m.  felzit. 

Petrosz,  kisk.  Hunyad  vm.  puji  j.-ban,  (1910) 
1039  román  lak.  A  piski— petrozsényi  vasút  itt  ölt 
hegyi  jelleget,  gyönyörű  viaduktjával  és  bevágá- 
saival. A  Sztrigy  szúk  völgyén  felfelé  haladva 
van  a  Zuhogó  (Sipotuluj)  vízesés  és  csonibarlang 
(Inkey  Béla-barlang),  melyből  a  barlangi  medve 
csontjai  kerültek  elő.  (Tr.  R.) 

Petroszavodszk,  fővárosa  P.  járás  és  Olonec 
orosz  kormányzóságnak,  püspöki  szókhely,  az 
Onega-tó  Ny.-i  partján,  (1900)  12,707  lak. 

Petrov,  1.  Oszip  Afanaszjeuks,^  orosz  opera- 
énekes (basszusbariton),  szül.  Elisavetgradban 
1807  nov.  15.,  megh.  Szent-Pétervárt  1878  márc. 
14.  Az  orosz  operakultúra  egyik  f őerőssége  volt. 
Legnevezetesebb  alakításai:  Sarastro  (Varázs- 
fuvola) ;  Szuszanin  (Éltünket  a  cárért !) ;  Ruszlán 
(Ruszlán  és  Ludmilla);  A  molnár  (Ruszalka);  Ret- 
tenetes Iván  (Pskovitjana) ;  Warlaam  (Boris  Gu- 
dunov).  V.  ö.  Komponeizki,  Ein  grosser  rus- 
sischer  Sánger  (1903). 

2.  P.,  Bacsó,  bolgár  államférfiú,  szül.  Sumlá- 
ban  1861.  Mint  önkéntes  harcolt  1878.  a  törökök 
ellen,  azután  a  szentpétervári  katonai  akadé- 
mián fejezte  be  felsőbb  tiszti  tanulmányait.  Haza- 


Petrova 


—     407     — 


Petrovics 


térve  1885.  vezérkari  százados  lett  és  részt  vett 
az  1885— 86-iki  szerb  háborúban,  Sztambiüov 
régenssége  alatt  a  vezérkar  főnöke  és  a  szófiai 
katonai  iskola  igazgatója  volt.  1887-ben  rövid 
időre  hadügyminiszter  lett,  1894—96.  Sztojlov 
kormányában  ugyanezt  a  tárcát  viselte.  Ezután 
mint  tábornokot  nyugdíjazták.  1901  jan.— máre. 
miniszterelnök  volt,  1903  máj.  ismét  a  kormány 
élére  jutott  s  a  macedóniai  kérdésben  alkalmaz- 
kodott a  nagyhatalmak  megállapodásaihoz  és  bé- 
késebb politikát  folytatott,  1906  nov.  lépett  vissza, 
helyét  Petkov  (1.  o.)  foglalta  el. 

Petrova,  nagyk.  Máramaros  vm.  visói  j.-ban, 
(1910)  4229  román,  rutén  és  német  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Petrova  Gora,  adók.  Várasd  vm.  zlatari  j.-ban, 
(1910)  1666  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Petrovci,  adók  és  pk.  Szerem  vm.  vukovári 
J.-ban,  (1910)  1032  rutén  és  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Petrovcic,  adók.,  Szerem  vm.  zimonyi  j.-ban, 
(1910)  899  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Petrovics,  1.  Demeter,  szobrász,  szül.  Baján 
1799  febr.  18.,  megh.  1862.  Korán  abbahagyva 
a  kereskedőpályát,  1823.  a  bécsi  akadémiára 
ment,  ahol  a  többi  közt  Véíiusz  és  Ámor  és  Per- 
zeusz a  Medúza  fejjel  c.  szobrait  készítette,  majd 
Schaberl  szobrász  műtermében  Kinsky  Ferenc 
gróf  tábornok  nagyméretű  mellszobrát  mintázta, 
amelyet  1830.  lepleztek  le  a  bécsújhelyi  katonai 
akadénüában.  Tőle  való  Kisfaludy  Sándornak  a 
Nemzeti  Múzeum  kertjében  felállított  szobra, 
melyet  1848.  fejezett  be. 

2.  P.  Elek,  a  Szépművészeti  Múzeum  főigaz  - 
gatója,  szül.  Deregnyőn  (Zemplén  vm.)  1873 
aug.  10.  Jogi  tanulmányai  végeztével  1896.  a 
belügyminisztérium  tisztviselője  lett,  ahol  1900 
óta  a  törvényelőkészítő  osztályban  működött, 
majd  annak  vezetője  lett  s  miniszteri  osztályta- 
nácsossá nevezték  ki.  Része  volt  a  legtöbb  bel- 
ügyi törvényjavaslat  előkészítésében,  de  legin- 
kább a  választói  jog  reformjával  foglalkozott. 
1914-ben  a  Szépművészeti  Múzeum  igazgatójává, 
1921-ben  pedig  főigazgatóvá  nevezték  ki.  Állan- 
dóan foglalkozott  képzőművészeti  tanulmányok- 
kal is,  különösen  a  XIX.  sz.  művészetével.  Szá- 
mos képzőművészeti  tárgyú  dolgozata  jelent  meg 
a  Budapesti  Szemle,  Művészet,  Műbarát,  Husza- 
dik Század  s  az  Iparművészet  c.  folyóiratokban. 
1918  óta  az  ő  szerkesztésében  jelennek  meg  az 
Országos  Magyar  Szépművészeti  Múzeum  Év- 
könyvei. Munkatársa  a  Magyar  Közigazgatás  c. 
hetilapnak  s  e  Lexikonnak  is. 

3.  P.  Frigyes,  történész,  szül.  Holicson  1799 
okt.  7.,  megh.  Münchenben  1836  ápr.  12.  A  ma- 
gyar nyelvet  Somorj'án  tanulta,  honnét  1813.  a 
pozsonyi  líceumba  vitték,  ahol  a  filozófiai  s  teoló- 
giai tanulmányokat  végezte.  Mint  pesti,  majd  sá- 
rospataki jogász  gr.  Teleki  László  nevelője  lett. 
1830-ban  letette  az  ügyvédi  esküt,  közzétette 
Magyarország  történetét  (Pest  1830),  mely  mű- 
veért az  újonnan  megalakult  Magyar  Tud.  Akadé- 
mia igazgató  tanácsa  a  történettudományi  osztály 
első  rendes  tagjává  nevezte  ki.  1833-ban  utazni 
mont  növendékével  s  bejárta  Németországot,  Bel- 
giumot, Hollandiát,  Svájcot,  Franciaországot  és 
Angliát,  mindenütt  szorgalmasan  gyüjtv'én  és 
sajátkezűleg  másolván  adatokat  hazánk  történe- 


téhez a  levéltárakban.  B  becses  másolatok  Petro- 
vics-gyüjtemény  c.  alatt  az  Akadémia  kézirattá- 
rában őriztetnek. 

4.  P.  József,  jogtudós,  szül.  1751.,  megh. 
1818.  Előbb  a  zágrábi  püspök  udvarbirája,  majd 
zágrábi  kir.  akadémiai  jogtanár,  a  nagyszom- 
bati egyetenmek  1777.  Budára  áthelyezésekor 
ennek  természet-,  magán-  és  közjogi  tanszókét 
nyerte  el.  1782-ben  a  horvát-szlavón  kerületi 
tábla  ülnöke  és  a  zágrábi  akadémia  igazgatója, 
1808.  a  báni,  1809.  a  hétszemélyes  tábla  bírája 
8  mint  ilyen  1811.  a  budai  egyetem  alelnöke  lett. 
II.  József  császár  megbízásából  írt  műve :  Intro- 
ductio  in  jus  publicum  Regni  Hungáriáé  (Vien- 
nae  i790).{y.ö.  Pauler,  Adalékok,  Budapest  1878.) 

b.P.  Péter (suraklini), temesi  gróf,  János  Zsig- 
mond egyilc  gyámja,  Martinuzzi  politikájának 
legnagyobb  ellensége  s  az  «első  kálvinista  főúr». 
Szerb  eredetű  családja  Pozsega  vármegyéből  sza- 
kadt Tiszántúlra  és  Erdélybe.  1526  okt.  havá- 
ban jelen  volt  a  tokaji  országgyűlésen,  hol  roko- 
nát, Szapolyai  Jánost  királylyá  választották, 
kihez  ós  családjához  élte  végéig  hű  maradt. 
Két  év  múlva  megszerzi  Csála  várát  és  uradal- 
mát Arad  vármegyében,  s  az  általa  hozott  szerb 
telepesekkel  kezdődik  a  szerbség  tömegesebb  tér- 
foglalása a  Maros  jobb  partján.  1531-ben  János 
király  Lippa  várának  kapitányává,  majd  1534. 
temesi  comessé  tette,  IbM).  pedig  Martinuzzival 
és  Török  Bálinttal  együtt  fia  János  Zsigmond 
gyámjává  rendelte.  1541  dec.  29.  Martinuzzival 
egyetértve.  Gyalu  várában  még  ő  is  aláírta  azt  az 
általános  szerződést,  mely  szerint  az  ország  a 
váradi  béke  feltételei  szerint  Ferdinándra  lesz 
szállandó.  De  csakhamar  felbomlott  a  barát- 
ság közte  ós  Martinuzzi  közt.  1550-ben  Martinuzzi 
kiszolgáltatására  a  portától  utasítást  nyervén, 
Izabella  a  szászokat  és  székelyeket,  P.  a  rácokat 
hívta  hadba  az  «áruló))  ellen.  P.  a  Maros  völgyébe 
tört  8  egész  Gyulafehérvárig  haladt.  Itt  azonban, 
a  szintén  ott  levő  Izabellával  együtt,  Martinuzzi 
ostrom  alá  fogta,  mire  bókét  kötöttek.  1551 -ben 
szerződésre  léptek,  mely  P.-nak  Munkács  várát  és 
uradalmát  juttatta  Temesvár,  Lippa,  Sólymos, 
Lúgos  s  a  kezén  levő  többi  várak  fejében.  Iza- 
bellát P.  Kassára,  majd  Lengyelországba  kísérte. 
1554-ben  a  szultán  az  oláh  és  moldvai  vajdáknak 
s  az  erdélyieknek  egyenesen  meghagyta,  hogy 
János  Zsigmondot  Erdély  birtokába  helyezzék  s 
utasítást  adott,  hogy  ebben  segítségére  legyenek 
P.-nak,  kit  egyúttal  lugosi  és  karánsebesi  szan- 
dzsákká nevezett.  P.  a  török  segélyben  bízva,  be 
is  jött  az  országba,  de  csak  Békés  vármegyéig 
haladt,  egy  év  múlva  ismét  bejött,  Lúgosra  és 
Karánsebesre  ment,  hol  rácokból,  magyarokból 
és  török  segédcsapatokból  álló  sereget  gyűjtvén, 
azzal  1556  febr.  végén  a  dobrai  hegyeken  át  Er- 
délybe tört,  s  vele  egy  időben  a  két  oláh  vajda  a 
szász  földet  lepte  el  hadaival.  P.  ekkor  a  szász- 
sebesi  országgyűlésre  ment,  hol  a  rendek  János 
Zsigmondot  ismét  elismerték  kii'ályokul  s  bejöve- 
telóig helytartójává  őt  választották.  P.  alig  egy 
évig  örvendhetett  Izabella  szerencséjének  és  az 
erdélyi  nemzeti  fejedelemség  megalapításának, 
1557  okt.  16.  vagy  15-én  több  mint  70  esztendős 
korában  Kolozsvárt  elhunyt.  Egész  vagyonát  a 


Petrovícs-Nyegos 


408 


Petrus 


királyfinak  hagyományozta.  A  reformációnak 
nagy  előmozdítója  volt. 

Petrovics-Nyegos,  montenegrói  volt  uralkodó 
család,  melynek  tagjai  1711  óta  a  főpapi  (vladika) 
méltóságot  viselték,  1852  óta  pedig  mint  világi 
fejedelmek  uralkodtak  Montenegró  felett.  Az 
utolsó  uralkodó  Miklós  (Nikita)  volt,  ki  1910.  a 
királyi  címet  vette  fel,  de  a  világháború  után, 
1918.  elvesztette  trónját,  mert  országát  bekebe- 
lezték a  Szerb-Horvát-Szlovén  királyságba  ;megh. 
1921  márc.  21.  (L.  Miklós  1.) 

Petrovina,  adók.  ós  pk.  Zágráb  vm.  jaskai 
j.-ban,  (1910)  628  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Petrovsko,  adók.  ós  pk.  Várasd  vm.  krapiuai 
j.-ban,  (1910)  18y6  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Petrovszk,  1.  az  ugyanily  nevti  járás  székhelye 
Szaratov  volt  orosz  kormányzóságban,  (i9io)  18,700 
lak.  —  2.  P.,  kikötőhely  Dagesztán  orosz  cisz- 
kaukáziai  területen,  a  Kaspi-tó  Ny-i  partján,  (i9io) 
18,000  lak.,  jó  kikötővel,  tengeri  fürdőkkel. 

Petrovszkij,  volt  cári  nyaraló  Moszkvától 
ÉNy.-ra.  II.  Katáim  építette  1776.  1812-ben  itt 
lakott  Napóleon,  kinek  katonái  szétrombolták, 
mire  1840.  lombard-gót  stílusban  újra  felépítet- 
ték. 

Petrozsény,  nagyk.  Hunyad  vm.  P-i  j.-ban, 
(1910)  1530  házzal  és  12193  (közte  7748  magyar, 
831  német,  3250  román)  lak.,  vasúti  állomás.  A 
járás  széke,  járásbírósággal.  Van  itt  gimnázium, 
ferencrendi  polg.  leányiskola,  5  templom.  P.  a 
szénbányászat  egyik  jelentékeny  gócpontja ;  szén- 
bányáit már  a  XVIII.  sz.-ban  ismerték,  1867.  a 
brassói  bánya-  és  kohótársulat  kezdte  művelni; 
utóbb  a  kincstár  is  nyitott  bányákat  itt  és  Petril- 
lán.  Egyike  Európa  leggazdagabb  barnaszén-me- 
dencéinek. A  román  hadüzenet  után  1916  aug.  29. 
a  románok  megszállták,  de  szept.  19.  az  osztrák- 
magyar csapatok  kiszorították  őket.  A  hadmüve- 
letek során  szept.  26.  ismét  megszállották  a  romá- 
nok, de  okt.  4.  az  előnyomuló  szövetséges  csapa- 
tok visszafoglalták  tőlük.  Csak  az  összeomlás 
után,  midőn  a  német  csapatok  is  elhagyták  Er- 
délyt, vették  birtokukba  a  románok.  (Tr.  R.) 

Petröcz  (Petrovác),  nagyk.  Bács-Bodrog  vm. 
újvidéki  j.-ban,  (i9io)  7701  tót,  magyar  és  német 
lak.  (Tr.  SzHSz,) 

Petrőczy  Kata  Szidónia,  Pekry  Lőrinc  grófné, 
költó,  szül.  1664.,  megh.  a  beregszentmiklósi  Rá- 
kóczi-kastélyban 1708  okt.  21.  Ifjúságát  Len- 
gyelországban töltötte  s  1682.  férjhez  ment  Pekry 
grófhoz.  Rövid  életében  temérdek  szenvedés  érte, 
testvére,  atyja  elhaltak  —  anyját  még  gyermek- 
korában elvesztette  —  férje  elhidegült  tőle ;  egye- 
dül a  gyermekei  nevelésében  talált  vigasztalást. 
Ez  időből  származnak  s  mélyen  érző  szívének 
fájdalmát  fejezik  ki  költeményei.  Férje  is  bör- 
tönbe került  1686.  Teleki  ármánya  folytán,  s 
noha  P.-nak  sikerült  kiszabadítani  fogságából  s 
megnyerni  magának  férje  szívét,  Teleki  üldözése 
elől  ki  kellett  bújdosniok  Erdélyből.  Fokozta  bá- 
natát, hogy  Pekry,  előmenetele  érdekében  luterá- 
üus  vallását  elhagyva,  katolikussá  lett.  Ekkor  for- 
d ítottaMayer  Fridiik  János  német  miiYétApáp ista 
vallásra  hajlott  liderámcsok  c.  alatt  (1690).  A 
Rákóczi-szabadságharc  idején  férje  kuruccá  s  Er- 
dély főparancsnokává  lett,  ö  maga  azonban  a  la- 


bancok fogságába  kerülve,  öt  leányával  egy  év- 
nél tovább  (1703—1704.)  raboskodott  Szebenben. 
Ez  idétt  fordította  le  Amd  János  híres  pietista 
írónak  mílvét  JőiUatú  XII  liliom  c.  alatt  (1705) 
s  később  (1708)  ugyanannak  Jó  illattal  füstölgő 
igaz  szív  c.  szintén  vallásos  tárgyú  müvét.  Versei 
nagy  része,  összesen  45  drb.,  az  ózdi  kastélyban 
maradt  fönn.  Thaly  és  Toldy  is  lemásoltatták, 
de  újabb  időben  eredeti  kéziratuk  eltűnt.  Thaly 
bő  szemelvényeket  már  1874.  közölt  belőlük,  az 
egész  gyűjtemény  az  Irodalomtört.  Közlemények 
1915.  évfolyamában  olvasható.  Költészetének  ál- 
talános jellemvonása  a  vallásosság,  ebbe  olvad 
bele,  mint  mélabús  harmóniába,  a  hazafiság  ós  a 
hitvesi  szerelem  érzése.  Főjelessége  a  mély  és 
igaz  érzés,  mellyel  azonban  nincs  arányban  a  köl- 
tői fantázia  és  az  alakltóképesség ;  így  is  a  költói 
tehetségekben  nem  gazdag  XVIII.  sz.  jelesebb 
költői  közé  tartozik.  V.  ö.  Thaly  Kálmán,  Iroda- 
lom- és  müveltségtörténeti  tanulmányok  (1885)  és 
Antalffy  Endre,  P.  élete  és  munkái  (1903). 

Petrucci,  Ottaviano  dei,  olasz  kottanyomtató, 
szül.  Fossombroneban,  1466  jún.  18.,  megh.  u.  o. 
1539  máj.  7.  Ö  volt  az  első,  aki  ércből  öntött 
kottatípusokkalmensuralzonétnyomtatottNyom- 
tatványai  tiszták  és  koiTektek.  Ma  nagy  ritkaság- 
számba mennek.  V.  ö.  A.  Schmid  (Bécs  1845)  ée 
Aug.  Ve7'narecci  (Bologna  1882, 2.  kiad.)  monográ- 
fiáit. 

Petrud,  Géza  herceg  egyik  dandárának  pa- 
rancsnoka (hadnagya),  a  kemeji  csatában  (1074 
febr.  26)  Bikás  és  Szolnok  ispánokkal  együtt 
átfutott  Salamonhoz ;  a  király  seregének  egy  ré- 
sze azonban  nem  tudván  a  készülődő  ánilásról, 
űzőbe  vette  s  irgalmatlanul  ölte,  vágta  őket. 
Valószínű,  hogy  P.  maga  is  elesett. 

Petrus  (lat.),  férfinév,  magyarul  Péter  (1.  o.). 
B  néven  több  egyházi  és  világi  férfit  ismer  a  tör- 
ténelem : 

1.  P.  Alfonsus,  orvos  és  egyházi  író,  erede- 
tileg zsidó,  neve  Sepharda  Mózes,  szül.  1062., 
megh.  1140  körül.  Megkeresztelkedett  1106  jún. 
29.  Huescában.  Aragóniái  I.  Alfonz  házi  orvosa 
volt.  A  zsidók  térítésén  fáradozott.  Művei :  Dia- 
logi,  in  quibus  impiae  Judaeorum  opiniones  confu- 
tantur ;  Disciplina  clericalis. 

2.  P.  Aureolus  (Pierre  Aiireol),  doctor  abim- 
dans,  d.  fecundus  melléknévvel  (megh.  1321.),  a  no- 
minalistákhoz,  tulajdonképen  a  konceptualisták- 
hoz  tartozik,  megelőzi  Occamot  a  nominalizmus 
megújításában. 

8.  P.  Ganisius,  1.  Canisiu-s. 

4.  P.  Chrysologus  vagy  P.  de  Eavenna,  1. 
Chrysologus. 

5.  P.  Ölavet\  1.  Péter  7.,  383.  old. 

6.  P  Gomestor  (a.  m.  nyelő,  t.  i.  könyvnyelö), 
teológiai  író,  szül.  Troyesban  (Champagne),  megh. 
Parisban  1179  okt.  21.  (mások  szerint  1198.).  Ne- 
vezetesműve :  História  scholastica  (1170). 

7.  P.  d'Alcantara,  szent,  1.  Péter. 

8.  P  Damianus,  1.  Damiáni  Szent  Péter. 

9.  P.  de  Alliaco,  1.  Ailly. 

10.  P.  de  Padtia,  1.  Abano. 

11.  P.  de  Vinea,  középkori  jogtudós  és  állam- 
férfiú, szül.  Capuában  1190.,  megh.  Pisában  1249. 
Bolognában  tanult  jogot  s  II.  Frigyes  császár 


Petrus 


—    409 


Pettenkofen 


1225.  udvari  főbíróvá  nevezte  ki,  1232  óta  pedig 
fontos  küldetésekkel  bízta  meg.  1247-ben  a  szicí- 
liai királyság  logotlietája  (igazságügyminiszter) 
lett.  1249  jan.  a  császár  elfogatta,  mert  azzal 
vádolták,  hogy  az  udvari  orvossal  egyetértve,  a 
császárt  meg  akarta  mérgezni.  P.  bűnösségét 
nem  lehetett  bebizonyítani,  a  császár  mégis  meg- 
vakíttatta,  mire  P.  börtönében  megölte  magát. 
Levelei  (Epistolai'um  libri  VI.)  fontos  forrásai  II. 
Frigyes  korának.  Több  latin  és  olasz  költeményt 
írt  és  egy  politikai  értekezést  (De  potestate  im- 
períali).  V.  ö.  Janelli,  Pietro  della  Vígna  ín  Ca- 
pna  (Caserta  1886) ;  Presta,  Pier  delle  Vigne  (Mi- 
lano 1880). 

12.  P.  Faber,  1.  Favre,  3. 

13.  P.  Hispanus,  1.  János  pápák  (XXL). 

14.  P.  Lombardus,  1.  Lomiardus. 

15.  P.  Martyr,  szent,  tulajdonkép  VeroJiai  Pé- 
ter, szül.  1205.  (6.),  megh.  1252  ápr.  6.  Milano 
mellett.  Szt.  Domonkos  tanítványa.  Lombardia 
híres  inquizítora,  kit  felfogadott  gyilkosok  le- 
szúrtak. 1253.  szentté  avatták.  Ünnepe  ápr.  29. 
Piesole  számos  képben  dicsőítette  meg. 

16.  P.  Martyr  d'Anghiera  (Anglerius),  híres 
tudós  és  író,  szül.  Arénában  (a  Lago  Maggíore 
mellett)  1457.,  megh.  1526.  Egy  ideig  (1477  körül) 
Rómában  tartózkodott,  később  1487.  Spanyol- 
országba ment,  ahol  Ferdinánd  király  kegyébe 
jutott.  1492-ben  granadai  kanonokká  lett.  1523. 
V.  Károly  gróffá  nevezte  ki  és  1524.  az  indiai 
tanács  tagja  lett.  Művei :  Opus  epistolarum  (1530), 
újabb  kutatók  megtámadták  hitelességét;  Le- 
gatio  Babylonica,  3  köt. ;  Decades  de  őrbe  novo 
(Paris  1530,  1587). 

17.  P.  Martyr  VermíHus^  1.  Vermigli. 

18.  P.  ]<Iiger  (eredetileg  Schwartz  Péter), 
XV.  sz.-belí  humanista  és  bölcselő,  dominikánus 
szerzetes,  szül.  1434.,  megh.  1481  v.  84.  Többfelé 
hitszónok  és  tanár  volt  a  rend  iskoláiban.  1478. 
Korvin  Mátyás  magyar  király  meghívta  a  budai 
dömések  felsőbb  teológiai  tanintézetének  igaz- 
gatójául. Müvei:  Stella  Messiae,  seu  Tractatus 
XI.  contra  perfldos  Judaeos  (Ésslíngen  1475, 
egyike  a  legelső  nyomtatványoknak,  melyekben 
héber  betűk  fordulnak  elő)  és  Clypeus  Tho- 
mistarum  (Velence  1481),  melynek  Mátyás  ki- 
rályhoz intézett  elől  járó  beszéde  egyik  fő  for- 
rása a  budai  egyetemre  vonatkozó  ismereteink- 
nek. V.  ö.  Ahel  Jenő,  Egyetemeink  a  középkor- 
ban (Budapest  1881). 

19.  P.  Nolascus  (Nolasque),  szent,  egyik  ala- 
pítója a  Mercedariusok  lovagrendjének,  szül.  Re- 
caudumban  (Dél-Franciaország)  1182  (?),  megh. 
Barcelonában  1256  dec.  25-én.  25  éves  korában 
részt  vett  az  albigiak  ellen  való  keresztes  had- 
járatban. A  Mercedariusok  lovagrendjének  1249-ig 
generálisa  volt.  Ünnepe  jan.  31. 

20.  P.  VenerabiliSy  teológus,  szónok  és  költő, 
szül.  Montboissierben  1094.,  meghalt  1156-ban. 
1122-ben  a  híres  clunyi  kolostor  apátja  lett, 
melyet  alapjában  reformált.  Békítő  szerepet  vitt 
a  fejedelmek  és  pápák,  a  fejedelmek  és  városiak 
között,  a  keresztes  hadak  alkalmával  Josafát 
völgyében  ós  Tábor  hegyén  kolostorokat  alapí- 
tott, védője  volt  a  szerencsétlen  Abelardnak  (1.  o.). 
Számos  munkát  írt  Bniys  Pierre  0-  o.),  a  zsidók 


és  mohammedánok  ellen,  szent  beszédeket,  him- 
nuszokat stb.  Latinra  lefordította  a  Koránt  (Ba- 
sel 1543).  V.  ö.  Wilkens,  P.  der  Bhrwtirdige 
(Leipzig  1857) :  Demhmiid,  Pierre  le  Vénórable 
(1895). 

21.  P.  Waldics,  1.  VaUetisek. 

Petschacher  Gusztáv,  építész,  szül.  Bécsben 
1844  febr.  9.,  megh.  Budapesten  1890  jan.  7.  Ta- 
nulmányait Bécsben  végezte  s  főképpen  Ferstl 
és  Schmidt  Friedi*.  voltak  a  mesterei.  1873.  ünger 
Emil  halála  után  a  budapesti  sugárúti  építő  vál- 
lalat hívta  meg,  magyar  állampolgárrá  lett  s  há- 
rom év  alatt  az  Andrássy-úton  egész  sor  házat 
épített.  1876-ban  a  vállalat  feloszlása  után  önállóan 
működött.  1879-ben  a  Magyar  kír.  Államvas- 
utak Nyugdíjintézete  által  hirdetett  tervpályáza- 
ton ő  nyerte  el  az  első  díjat  és  ennek  alapján  épí- 
tette az  intézetnek  a  köröndön  álló  nagy  bérhá- 
zait. 1881— 2-ből  való  a  Magy.  Által.  Hitelbank 
Nádor-utcai  palotája,  Pallavícini  Sándor  őrgróf 
és  Harkányi  br.  palotája  stb.  A  renaissance  forma- 
nyelvén tervezett  művei  erősen  jellemzik  a  szá- 
zadvégi Budapest  arculatát  s  jelentékenyen  hatot- 
tak újabb  építészetünkre. 

Pettau  (szlov.  Ptiij),  az  ugyanily  nevű  stíriai 
kerületi  kapitányság  szókhelye,  a  Dráva  mellett, 
(1910)  4367  lak.,  szőUömíveléssel ;  az  egykori  P.-i 
grófok  kastélyával ;  római  emlékekkel.  P.  az 
ókorban  Pefovia,  Petovium,  Paetomon,  a  leg- 
régibb idők  óta  jelentékeny  kelta-germán  város 
volt.  Kr.  e.  35.  Octavianus  lerombolta,  de  ismét 
fölépült.  Romulus  Augustulus  itt  született.  FV.  Béla 
király  idején  a  magyarok  bírták  P.-t  1252— 59-ig, 
amidőn  a  cseh  Ottokártól  fellázított  stíriai  ren- 
dek István  ifjú  magyar  királyt  és  stíriai  herceget 
elűzték.  Most  a  Szerb-Horv'át-Szlovón  államhoz 
tartozik. 

Pettend,  kisk.  Somogy  vm.  szigetváii  j.-ban, 
(1920)  302  magyar  lak. 

Pettendi  ménes,  Fejér  vm.-ben,  a  Kápolnás- 
ny ékhez  tartozó  Pettenden,  LuczenbacherUiklÓB 
alapította  1884-ben  1000  katasztrális  hold  terü- 
leten. Csak  angol  telívéreket  nevel,  többnyire 
saját  csődörei  után,  melyek  közül  Morgan  volt 
a  legjobb.  A  ménes,  átlag  40  főnyi  kancaállo- 
mánya után,  kitűnő  anyagot  tenyészt.  Neveltjei 
megnyerték  a  volt  monai'chia  minden  nagy  ver- 
senyét. Derby-győztest  négyet  állított  ki :  Tegett- 
hof,  Pardon,  Morpeth,  Styrian. 

Pettenkofen,  August  von,  osztrák  festő,  szül. 
Bécsben  1822  máj.  10.,  megh.  u.  o.  1889  márc. 
21.  A  bécsi  művészeti  akadémián  Eyblnek  és 
Kupelwíesemek  volt  tanítványa.  Eleinte  főleg 
litográfiák  készítésével  foglalkozott  és  tőle  való 
a  Károly  főherceg  Düller-féle  életrajzát  illusz- 
tráló rajzok  egy  része  (Pest  1847).  B  nembe  tar- 
toznak ama  művei  is,  amelyeket  közvetlenül  a 
magyar  szabadságharc  után  készített,  amelyben 
résztvett  mint  osztrák  katona.  Kiváló  az  1848-iki 
országgyűlés  megnyitását  ábrázoló  litográfiája 
(Borsos  József  festménye  utiín),  de  kivált  a  Die 
Bewegung  c.  bécsi  laphoz  készített  képes  mellék- 
letek hosszú  sora,  a  szabadságharc  jeleneteivel, 
mint  pl.  Magyar  népfelkelők  Pozsony  mellett, 
Megtámadott  tábori  posta,  Sebesültek  szállítása 
(melyet  festményben  is  többször  feldolgozott)  és 


Pettenkofer 


410 


Petuna 


a  iiíres  Budavár  bevétele.  Miután  1851.  Parisban 
járt,  1853.  látogatta  meg  először  Szolnokot,  ahol 
1855— 81-ig  a  nyarat  rendszerint  töltötte,  közben 
Olaszországban,  Hollandiában  stb.  téve  tanul- 
mányutakat. Rajongó  szeretettel,  fokozódó,  mind 
színesebbé,  modernebbé  váló  festői  erővel  mélyedt 
bele  a  magyar  Alföld,  a  Tisza  vidék  és  népének 
művészi  feldolgozásába.  Kivált  deszkára  festett 
kisebb  olajfestményei  és  akvarelljei,  amelyek 
számtalanszor  szolnoki  vásári  jeleneteket,  cigá- 
nyokat, tiszaparti  tájakat  stb.  ábrázolnak,  világ- 
szerte kedveltekké,  a  nyilvános  és  magángyűjte- 
mények keresett  tárgyaivá  váltak.  Más  külföldi 
művészeket  is  (Müller  Carl,  Raffalt,  Ottó  von 
Tlioren,  Blau  Tina  stb.)  Szolnokra  vonzott  és 
ottani  működése  volt  kiinduló  pontja  utóbb  a 
íizolnoki  művésztelep  alapításának  is.  Festményei 
közül,  amelyek  a  külföldi  nagy  gyűjtemények- 
ben sűrűn  szerepelnek,  a  budapesti  Szépművészeti 
Múzeum  Borsos  József  arcképét  és  2  szohioki  vá- 
sár képét,  azonkívül  akvarelljeinek  egész  sorát 
őrzi.  A  Nemzeti  Szalon  1909.  évi  kiállításán  mü- 
veinek egy  sorozata  látható  volt.  V.  ö.  Rózsaffy, 
P.  Szolnokon  (Művészet,  1906) ;  u.  a.,  P.  Ágost 
művészete  (Szolnok  1910) ;  Wdxlgartner,  nagy 
monográfiája  (Wien,  1913). 

Pettenkofer,  Max  von,  német  természettudós, 
a  kísérleti  egészségtan  megalapítója,  szül.  Lich- 
teuheimben  (Neuburg  mellett)  1818  december 
18.,  megh.  Münchenben  1901.  fehr.  10.  1847-ben 
tanár  lett  Münchenben.  Első  tudományos  mun- 
kíti  fiziológiai-kémiai  dolgozatok  voltak.  P.  neve 
a  legtágabb  körökben  ismeretessé  vált  a  szellőz- 
tetésről irt  dolgozatai,  valamint  az  általa  feltalált 
lélegzőkészülék  segítségével  Voit  Károlylyal  az 
anyagcsere  dolgában  folytatott  tanulmányai, 
továbbá  a  kolera  terjedési  okairól  szóló  kutatásai 
révén.  1889.  a  bajor  kir.  tud.  akadémia  elnökévé 
nevezték  ki.  1883.  alapította  meg  az  Archiv  für 
Hygiene  c.  folyóiratot.  Továbbá  Ziemssennel  ki- 
adta a  Handbuch  für  Hygiene  c.  művet  (3.  kiad. 
Leipzig  1882).  Nevezetesebbek  következő  iratai : 
Über  den  Luftwechsel  in  Wohngebáuden  (u.  o. 
1858) ;  Beziehungeu  der  Luft  zur  Kleidung,  Woh- 
uung  und  Boden  (4.  kiad.  Brauuschweig'  1877) ; 
Über  den  Wert  der  Gesundheit  für  eine  Stadt  (3. 
kiad.  u.  0. 1877) ;  Vertragé  über  Caualisation  und 
Abfuhr  (München  1880) ;  Der  Boden  und  sein  Zu- 
sammenhang  mit  der  Gesundheit  des  Menschen 
(Berlin  1882).  A  temetkezési  helyek  megválasz- 
tásáról c.  munkáját  magyarra  fordította  Gáhriely 
Kálmán  (Buda  1860). 

Pettenkofer-féle  reakció.  Az  epesavak  kimu- 
tatására szolgál  a  vizeletben.  A  vizelethez  2/3  tér- 
fogat tömény  kénsavat  és  néhány  csepp  nádcukor- 
oldatot adunk.  Bpesavak  jelenlétében  az  oldat 
ibolyaszínű  lesz.  A  vizelet  hosszabb  előkészítést 
kíván,  különben  tévedés  lehet. 

Pettenkoffer  Sándor,  szöllészeti  és  borászati 
főfelügyelő,  a  budafoki  pincemesteri  tanfolyam 
igazgatója,  szül.  Csákváron  (Fejér  vm.)  1868  okt. 
16.  A  magyaróvári  gazdasági  akadémia  elvég- 
zése után  a  budapesti  felsőbb  szőllő-  és  borgazda- 
sági tanfolyamot  végezte.  1898-ban  állami  szol- 
gálatba lépett.  1915-ben  Budafokon  vincellérisko- 
lái igazgatóvá  nevezték  ki.   Művei :  Jó  pince- 


aazda  (Budapest  1909) ;  Útmutatás  a  must  és  a 
oor  helyes  kezelésére  1910).  E  Lexikonnak  is 
munkatársa. 

Pet.  Tliou.,  latin  növénynév  után  Du  Petit 
Tlwuars  Louis  Maria  Aubert  (1.  Du  Petit-Thou- 
ars,  8,)  nevének  rövidítése. 

Pettigrew  (ejtsd :  pettigrú),  James  Bell,  fizioló- 
gus,  szül.  Roxhillban  (Angolország)  1834  máj.  26., 
megh.  St.  Andrewsban  1908  febr.  Előbb  Edinburg 
ban,  majd  St.  Andrewsban  volt  egyetemi  tanár. 
Főbb  művei :  Animál  locomotion  (London  1873) ; 
On  the  phyisology  of  circulation  in  plants,  in  the 
lower  animals  and  in  man  (1874) ;  Man  in  his  ana- 
tomical  physical  and  physiological  (1876). 

Pettkó  Béla  (alsópetö falvi),  ny.  orsz.  levél- 
tárnok, szül.  Lúgoson  1863  jún.  9.  Történelmi 
tanulmányait  Budapesten  ós  Bécsben  végezte  ; 
1885.  egyetemi  tanulmányai  végeztével  kinevez- 
ték az  országos  levéltárhoz  és  ugyanez  évben 
állami  ösztöndíjjal  Rómába  küldték,  ahol  a  vati- 
káni levéltárban  végzett  kutatásokat,  majd  Cape- 
stranóban  Cap.  Szt.  János  leveleit,  amelyek  addig 
teljesen  el  voltak  rejtve  a  világ  elől,  lemásolta 
és  később  sajtó  alá  rendezte.  Számos  értekezése 
jelent  meg  a  Századok  és  Történelmi  Tár  folyó- 
iratokban. 1888— 1901-ig  szerkesztette  a  Nagy 
Iván  c.  családtörténeti  értesítőt.  Önállóan  megje- 
lent művei :  Diplomatarium  Alvinczianum  (1887); 
A  királyi  könyvek  (1895) ;  liapisztrán  János 
levelezése  a  magyarokkal  (1900) ;  Nemzetségi 
Zsebkönyv  (II.  köt.,  1905) ;  Szabolcs  vármegye 
levéltárának  mohácsi  vész  előtti  oklevelei  (1905). 

Pettko  János,  geológus,  szül.  Felsö-Drieto- 
mán  (Trencsén  vm.)  1812  nov.  11.,  megh.  Pozsony- 
ban 1890  okt.  26.  A  selmeczi  bányászati  akadé- 
miát elvégezvén,  Körmöczön,  majd  Bécsben  foly- 
tatta tanulmányait.  1843-ban  a  selmeczbányai 
akadémián  az  ásványtan  és  földtan  tanára  lett, 
amely  állásban  1871-ig  maradt,  amidőn  nyuga- 
lomba vonult.  Különös  érdemei  vannak  Selmecz- 
bánya  vidékének  geológiai  ta-nulmányozása  kö- 
rül ;  fő  munkája,  a  Geologische  Karte  der  Ge- 
gend  V.  Schemnitz,  1853.  a  bécsi  geológiai  inté- 
zet kiadásííban  jelent  meg.  Pontosabb  művei : 
Jelentés  Magyarországnak  a  March  folyóval 
határos  részeiről  (Pöldt.  Társ.  Munkálatai  t.);  A 
geológiai  jégkorszakról  (akadémiai  székfoglaló, 
1863) ;  Szklenó-  Vihnye  és  Szliács  fürdöhdtjeknek 
geológiai  viszonyai. 

Pettkoit  (ásv.),  vasszulfát,  valószínűleg  azonos 
a  voltaittal.  Fekete,  élénk  fényit,  édeses  ízű,  borsó - 
daranagyságú  kockák ;  karca  sötétzöld.  Körmöcz- 
bányán  melanterit  társaságában  brecciában  ta- 
lálták. Nevét  Pettko  után  kapta. 

Petto  (ol.)  a.  m.  kebel ;  in  P.  tartani  valamit, 
a.  m.  titkolni  bizonyos  dolgot  vagy  körülményt, 
hogy  azzal  a  megfelelő  pUlanatban  fölléphessünk. 

Pettyén,  kisk.  Szatmár  várm.  szatmárnémeti 
j.-ban,  (1910)  510  magyar  lak.(Tr.  R.) 

Petulantia  (lat.)  a.  m.  pajkosság,  dé vajság, 
fajtalanság. 

Petuna  (Budono,  kínaiul  Hszing-csöng),  Kirin 
kinai-mandzsuriai  tartomány  egyik  kerületének 
székhelye  a  Szungari  folyó  partján,  kb.  50  km.-rel 
annak  a  Nonnival  való  egyesülése  fölött.  Május- 
tól-októberig  innen  Kirinnig  és  a  Nonnin  fölfelé 


Petúnia 


411 


Petzval 


Cicikárig  (290  km.)  gőzhajók  is  járnak.  Mintegy 
30—40,000  lak.  van. 

Petúnia  Juss.  (növ.),  a  Solanaceae  (Bbszöllő- 
fólók)  család  génusza ;  14  faja  délamerikai  fű. 
Levelük  osztatlan  épszélü,  viráguk  nagy,  magá- 
nos, a  csésze  mélyen  5  hasábú,  a  párta  csöve  las- 
sanldnt  tágnl  ki  a  szegélybe,  porzói  a  csőhöz  van- 
nak nőve.  Tokjuk  2  kopácsú,  a  kopáesok  2  fo- 
gúak.  A  P.  nydaginifiora  Juss.  fehér  virágú,  a 
P.  violacea  Lindl.-é  fénylő,  sötét  karmazsinpiros, 
a  torkában  fekete-lila,  csíkos.  E  kettőből  ter- 
mesztés folytán  a  virág  színére,  alakjára,  nagy- 
ságára nézve  igen  gazdag  változatok  álltak  elő 
(P.  hyhrida),  különösen  szépek  a  telt  vírágúak, 
amelyek  inkább  cserépbe  v.  kisebb  virágágyba 
valók.  Az  egyszerűek  szinte  tömeges  virágzásuk- 
nál fogva  mint  szegéljrvi  rágok,  párkány-  és  er- 
kélvnövények  hatásosak. 

Petnr,  l.  Péter  6.,  883.  old. 

Petyhüdt  bénulás,  1.  Bémdás. 

Pétyi  érsekség.  Péty  (Pek  v.  Ipek)  városban, 
a  mai  Montenegróban,  Novibazar  közelében,  egy 
kolostorban  székelt  egykor  a  szerb  patriarcha,  akit 
e  szerint  mtyi  érseknek  kellett  volna  nevezni ; 
de  az  ipeki  érsek-féle  elne'^'^ezés  kiszorította  a 
helyesebb  elnevezést. 

Petymeg  (Genetta,  áiiat),  a  Cibetmacskafélék 
( ViverricUie)  családjába  tartozó  emlősállatnem. 
Fajai  a  cibetmacskáknál  kisebbek,  karcsúbb  ter- 
metűek, végtagjaik  rövidebbek,  farkuk  vékony 
és  hosszú,  bundájuk  lágy,  rövidszörú  és  pettyes. 
Jellemző,  hogy  lábtövük  alsó  oldalán  keskeny  és 
csupasz,  hosszantfutó  sávúk  van.  Karmaik  vissza- 
húzhatok. Hat  faj  ismeretes ;  valamennyi  Afri- 
kában honos,  egy  azonban  Európában  és  Palesz- 
tinában is  él.  Ismeretesebbek :  közönséges  petj^- 
meg  (Genetta  genetta  L.),  Észak-Afrikában,  Pa- 
lesztinában és  Európa  déli  részén  (Spanyolország- 
ban és  Franciaország  nyugati  részén)  honos ; 
törzse  és  feje  50,  farka  40,  válbnagassága  15—18 
cm. ;  bundájának  alapszíne  sárgás  világosszürke, 
fekete,  olykor  vörösessárga  foltokkal ;  könnyen 
megszelídíthető.  A  P.  (Genetta)  nemmel  rokon- 
ságban állanak  az  ázsiai  P.-ek  (Prionodon  = 
Linsang) ;  l.  Tigrispetymeg. 

Petz,  Gedemi,  filológus,  szül.  Harkán  (Sopron 
vm.)  1863  nov.  24.  Egyetemi  tanulmányait  Buda- 
pesten és  német  egyetemeken  végezte.  Ezután  a 
budapesti  ág.  h.  evang.  gimnázium  tanára,  majd  a 
budapesti  egyetemen  magántanár,  1895.  az  Aka- 
démia levelező  tagja,  1896.  a  német  nyelvészet 
rendkívüli,  1904.  rendes  tanára  lett.  1906-ban  a 
budapesti  középiskolai  tanárképző  intézet  igaz- 
gatójává nevezték  ki.  1915-ben  a  bölcsészettudo- 
mányi kar  dékánja,  1920.  az  Akadémia  rendes 
tagja.  A  budapesti  Philol.  Társaságnak  másod- 
titkára és  a  Philol.  Közlönynek  társszerkesztóje 
volt  hosszabb  időn  át.  Filológiai  dolgozatainak 
nagy  része  a  Phüologiai  Közlönyben  s  a  Nyelv- 
tudományi Közleményekben  jelent  meg.  Önálló 
művei :  A  magyar  húmnondu  (Budapest  1885) ; 
Giimm  törvénye  (u.  o.  1888) ;  Az  indogermán 
hangtan  mai  állásáról  (u.  o.  1893) ;  A  skandináv 
és  angol  irodalom  töHénete  (az  Egyetemes  Iroda- 
lomtörténet III.  kötetében).  Szerkeszti  továbbá  az 
Akadémia  kiadásában  megjelenő  Magyarországi 


német  nyelvjárások  című  füzetes  vállalatot  s  a 
Német  Phüologiai  Dolgozatok  társszerkesztője. 

Petzeck,  3283  m.  magas  hegy  a  Hohe-Tauem 
Schober-csoportjában,  Karintia   Ny.-i   határán. 

Pétzeli  József,  1.  Péczely. 

Petzholdt,  Július,  német  bibliogi'áfus,  szül. 
Drezdában  1812  nov.  25.,  megh.  u.  o.  1891  jan. 
17.,  előbb  János  herceg,  majd  Albert  szász  trón- 
örökös könyvtárosa.  Művei :  Adressbuch  d.  Biblio- 
theken  Deutschlands  mit  Einschluss  von  Öster- 
reichu.  der  Schweiz  (Dresdeu  1845, 5.  kiad.  1875); 
Bibliotheca  bibliographica  (Leipzig  1866)  s  kiadta 
az  Anzeiger  f  ür  Literatur  der  Bibliothekswissen- 
schaft  folyóü-atot  (1840 -86)  és  több  más,  kivált 
könyvészeti  művet. 

Petzit  (ásv.),  V.  telluraranyezüst,  finom  szem- 
csés V.  tömött,  fémes  fényű,  acélszürke-vasfekete, 
gyakran  futtatott  felületű  tömegek.  Talán  a  rom- 
bos-rendszerben  kiistályosodik.  Aranyezüsttellu- 
rid  (Au,Ag)3Te.  Legelőször  Nagyágon  Hunyad 
vm.-ben  fedezték  fel.  Egyéb  termőhelyei:  Red 
Cloud  mine  Koloradóban,  Stanislaus  és  Golden 
Rule  mine  Kaliforniában,  Jale  district  Brit-Ko- 
lumbiában, Új-Zeeland,  Kalgoorlie  Ausztráliában. 

Petzold,  Alfons,  német  költő,  szül.  Bécsben 
1882,  szociáldemokrata.  A  háború  alatt  kiadott 
költeményei  tették  ismertté.  Megjelent  kötetei : 
Krieg(Wien  1914),  Volk,  mein  Volk  (Jena  1915); 
Der  stáhlerne  Schrei  (Warnsd.  1916).  Elbeszélé- 
sek :  Sil,  der  Wanderer  (Konstanz  1916). 

Petzval,  1.  József,  fizikus  és  matematikus, 
szül.  Szepesbélán  1807  jan.  6.,  megh.  Bécsben 
1891  szept.  17. 1828— 35-ig  Pesten  városi  mér- 
nök volt ;  1835— 37-ig  a  mennyiségtan  tanára  a 
pesti  egj^etemen;  1837— 1877-ig  a  bécsi  egye- 
temen mííködött  hasonló  minőségben.  P.  sokoldalú 
tudós  volt,  kinek  előadásai  nem  szorítkoztak  csu- 
pán matematikai  témákra,  hanem  tárgyalták  az 
analitikai  mechanikát,  az  «óg  mechanikáját)), 
a  ballisztikus  problémákat,  a  hangrendszerek  teó- 
riáját, melyet  maga  talált  ki.  Elévülhetetlen  ér- 
deme, hogy  hosszú  éveken  át  folytatott  számí- 
tásai alapján  késziüt  1840.  az  első  fotográfiai 
objektív,  mely  az  arcképfölvétel  idejét  néhány 
másodpercre  szállította  le,  míg  1850.  a  tájkép- 
fölvételre való  objektív  készült  el.  P.  tovább  ja- 
vította a  miki'oszkópot,  a  Galilei-féle  messze- 
látót  és  ködfátyolkép -készüléket  szerkesztett, 
melynek  tökéletesítése  eredményezte  a  manap- 
ság annyira  elterjedt  és  használt  vetítőkészülé- 
ket. Föltalálta  a  tábori  reflektort,  Optücai  vizs- 
gálatait tartalmazó  kéziratai  a  tudomány  vesz- 
teségére megsemmisültek.  A  Magyar  Tud.  Aka- 
démia 1873.  kültagjává  választotta.  Megjelent 
művei:  Bericht  über  die  Ergebnisse  einiger  dioptri- 
schenüntersuchungen  (Pest  1843);  Integration  der 
linearen  Differenzialgleichungen  mit  constanten 
und  variablen  Coefficienten  (Wien  1853—59,  2 
köt.) ;  Theorie  der  Störungen  der  Stützlinien  (bei 
Gewölbeu  und  Hángebrücken)  és  Theorie  der  Ton- 
systeme  (Leipzig  1904—1905).  A  két  utolsó  kiad- 
vány P.  hagyatékából  való  és  a  Zeitschrift  für 
Mathematik  und  Physik  50.  és  51.  kötetében  je- 
lent meg. 

2.  P.  Ottó,  matematikus,  szül.  Szepesbélán 
1809  jan.  7.,  megh.  Budapesten  1883  aug.  28. 


Peu  h  peu 


412    — 


Peyet* 


Tanulmányai  végeztével  1851—57.  a  kir.  József- 
ipartanodán az  erőmű-géptan  tanára,  1858  óta 
pedig  a  budapesti  tudomány-egyetemen  a  felsőbb 
mennyiségtan  tanára  és  a  Magyar  Tud.  Akadé- 
mia rendes  tagja  volt.  Nevezetesebb  munkái: 
Mrő'  és  gépfan  (2  köt.,  Pest  1861);  Felsőbb 
m&timjiségtan  (2  köt.,  u.  o.  1867—68) ;  A  csilla- 
(jászat  elemei  (u.  o.  1875).  Irt  ezeken  kívlil  szá- 
mos tankönyvet  is. 

Peii  á.  peu  (fi'anc,  ejtsd :  pö  a  pö)  a.  m.  las- 
sankint. 

Pencedauin  (qöv.),  1.  Feucedanuni. 

Pencedanum  L.,  kocsord  (növ.)  az  Umbelli- 
ferae  (Emyősök)  család  génusza;  100  faja  Európa, 
Ázsia,  Észak-Amerika  és  Afrika  területén  ter- 
jedt el.  Nagyobb  kórok,  levelűk  szárnyasán  osz- 
tott, ernyőjük  nagy,  sok  sugarú,  gallérja  ós 
gallérkája  többnyire  soklevelű,  viráguk  fehér, 
sárga,  ritkán  bíborszínű ;  termésük  erősen  lapí- 
tott, kerülékes,  tojásdad  vagy  szívesen  kicsípett, 
hártyás  szárnyú.  Hazánkban  is  több  faj  ismere- 
tes, így  a  P.  palustre  (L.)  Mnch.  (vízi  kocsord, 
kénköves  gyökér)  nedves  réteken,  lápos  mocsaras 
helyeken,  a  P.  arenaHum  W.  et  K.  (homoki  ko- 
csord, sárgatejű  szőristráng)  homokbuckákon,  P. 
officináié  L.  (orvosi  kocsord),  melynek  kénkő- 
Bzagú,  csípős  keserű  gyökere  offlcinális  volt,  ilyen 
volt  a  P.  oreoselinum  L.  meg  a  P.  cervaria  L. 
(szarvaskocfiord,  gímkömény)  is.  Ma  is  offlciná- 
lis még  a  P.  ostruthkim  (L.)  Koch  (ImiJeratoria 
ostruthium,  mesterlapu,  mestergyökér,  császár- 
gyökér,  medvelapu),  melynek  gyökere,  a  radix  im- 
peratotHae,  erős  aromás  illatú,  csípős  ízű ;  emész- 
tést siettető  szer.  Régen  orvosi  kincsnek  tartot- 
ták, igen  sokat  vártak  tőle.  El  van  terjedve  Közép- 
európa hegyvidékein,  Oroszországban  és  Kiim 
félszigeten.  Hatóanyagaik  egyike  a  pewceí^awm. 

Peucer,^«52?íír,  német  tudós,  szül.  Bautzenben 
1525  jan.  6.,  megh.  Dessauban  1602  szept.  25. 
1554;-ben  Wittenbergben  a  matematika,  s  1560. 
az  orvosi  tudományok  rendes  tanára  s  Ágoston 
szász  választó-fejedelem  háziorvosa  lett.  De  a 
CJuraus  orvos  áltel  írt,  ámde  P.-nek  tulajdonított 
kálvinista  irányú  mű  Exegesis  perspicua  contro- 
versiae  de  coena  Domini  (1572)  a  lutheránus  haj- 
lamú választó -fejedelmet  a  legnagyobb  mérték- 
ben elkeserítette  ellene,  úgy  hogy  a  korábban 
kedvelt  ember  nehéz  fogságra  ítéltetett  s  1575-töl 
kezdve  11  éven  át  szigorú  fogságban  volt.  Nagy- 
számú orvostudományi,  matematikai,  történeti, 
teológiai  és  bölcseleti  munkát  hagyott  hátra. 
V.  ö.  Henke,  Kaspar  P.  und  Nic.  Crell  (Marburg 
1865). 

Peucker,  Kari,  osztrák  kartográfus,  a  bécsi 
Artaria  et  Comp.  földrajzi  intézetének  vezetője, 
szül.  Bojanowóban  (Posen)  1859  jún.  15.  Főbb 
munkái :  Beitráge  zur  orometrischen  Methoden- 
lehre  (1890,  Breslau) ;  Schattenplastik  u.  Farben- 
plastik  (Wien  1898) ;  Zur  kartographischen  Dar- 
stellung  der  dritten  Dimension  (1901)  stb. 

Peuerbach  (Purhach,  Petirbach),  Georg  von, 
matematikus  és  csillagász,  szül.  Pem'bachban  (az 
Enns  folyó  mellett)  1423  máj.  80.,  megh.  Bécs- 
ben 14^1  ápr.  8.  1454rben  László  magyar  király 
csillagásza  lett.  üt<í>bb  a  bécsi  egyetemen  tanár. 
Smus-táblákat  számított,  új  bolygó-táblákat  és 


állócsillag-katalógust  készített.  Művei :  Traotatue 
super  Propositiones  Ptolemaei  de  sinubus  et  chor- 
dis  (Nürnberg  1541) ;  Theoricae  novae  planeta- 
rum  (Köln  1581  és  többször) ;  Sex  priores  libri 
systematis  Almagesti  (Velence  1496).  Életét  v.  ö. 
Schubert,  P.  und  Regiomontan  (Erlangen  1828). 

Peunius  Fers.  (növ.),  a  Monimiaeeae  család 
génusza;  egyetlen  faja  a  csilei  P.  boldus  Mol. 
(boldo,  boldu),  minden  részében  illatos  fa,  melynek 
fűszerül  és  orvosságként  használt  levelei  a  fólia 
boldo.  A  fa  kérgével  cserzenek,  csonthéjas  ter- 
mésének olajos  magvát  eszik. 

Peuple  (franc,  ejtsd :  pöpi)  a.  m.  nép. 

Peutinger,  Sbwraá^  német  régiségbuvár,  szül. 
Augsburgban  1465  okt.  14.,  megh.  u.  o.  1547  dee, 
28.  I.  Mksa  császárnak  kedves  embere  és  kora 
egyik  kiváló  régésze  volt.  Róla  nevezték  el  a 
római  birodalom  egyik  térképét  (l.  Itinerarium), 
mely  12  pergamenlapon  a  birodalom  útvonalait 
Hispániától  Indiáig  ábrázolja.  A  XIII.  sz.-ból 
való  térképet,  melynek  11  lapja  maradt  ránk 
(a  bécsi  udvari  könyvtárban),  Celtes  találta  és 
P.-nek  adta  át  kiadásra.  Legjobb  kiadása  K.  Mil- 
lertől Die  Weltkarte  des  Castorius,  geuannt  die 
Peutingersche  Tafel  (Ravensburg  1888). 

Peutinger-íóle  tábla,  1.  Itinerarium  ós  Feu- 
tinger. 

Pewny,  1.  Irén,  énekesnő,  szül.  Zimonyban 
1866  ápr.  17.,  megh.  Budapesten  1916  dec.  29, 
Énektauiümányait  a  bécsi  konzervatóriumban  vé- 
gezte. Több  németországi  operaháznak  volt  tagja, 
majd  nagyobb  hangverseny  körutat  tett  Ameriká- 
ban. 1896-ban  a  budapesti  operaházhoz  szerződött. 
Mintegy  80  szerepet  személyesített  s  első  sorban 
a  szubrett,  a  koloratur  és  Urai  szerepkörben  ara- 
tott nagy  sikert.  1895-ben  férjhez  ment  Futtaki 
Gyulához  (l.  o.),  aki  hatheti  házasságuk  után  meg- 
halt. 1902-ben  másodszor  férjhez  ment  Bruch- 
steiner  Ármin  budapesti  gyároshoz  s  megvált  n 
színpadtól. 

2,  P.  Olga,  énekesnő,  P.  1.  nővére,  szül.  Pan- 
csóván  1872.  Majna-Frankfurtban  és  Parisban 
zenei-  és  énektanulmányokat  végzett.  Tagja  volt 
több  nagyobb  német  operaháznak,  sokáig  a  darm- 
stadti  opera  Urai  szopránja,  1902.  a  bayreuthi 
Wagner- színház,  majd  a  new-yorki  Meti'opolitaiii 
Opera  tagja  volt.  Nevezetesebb  szerepei :  Pamin.'i 
(A  varázsfuvola),  a  grófnő  (Figaro),  Blsa  (Lohen- 
grin),  Elisabeth  (Tannháuser).  Később  Schaefer  J. 
iDoroszlói  tigj^éd  és  zenei  író  felesége  lett  s  a  szín- 
padtól visszavonult, 

Pe-wter-fém,  1.  Onötvények. 

Peyer  Károly,  szocialista  vezéríórflú,  szüL 
1881  máj.  9.  Városlődön  (Veszprém  vm.).  Apja 
szobrász  volt,  hosszabb  ideig  a  herendi  porcellán- 
gyárban dolgozott.  P.  Pécsett  végezte  a  reáliskola 
négy  osztályát  1896-ban  géplakatos-tanonc  lett, 
1899.  szabadult  fel.  Több  fővárosi  gépgyárban 
dolgozott,  majd  az  Általános  Munkásbetegsegélyzó 
tisztviselője,  1907.  a  gépgyári  munkások  szakosz- 
tályának titkára,  később  a  budapesti  vasmunkás- 
csoport  titkára,  1912.  a  Szakszervezeti  Tanács  má- 
sodtitkára lett.  Ebben  az  áUásában  megszervezte  a 
bányamunkásokat  s  a  Bányamunkás-Szövetség 
megalakulásakor  (1918)  ennek  lett  titkára. 
A  szociáldemokrata  párt  vezetőségének  tagja.  A 


Peyer-féle  mirigyek 


413 


Pézsma 


bolsevizmus  bukása  utáu  a  Peidl-kormány  belügy- 
minisztere volt,  majd  a  Huszár-féle  koncentrációs 
kormányban  töltötte  be  a  munkaügyi  és  népjóléti 
tárcát  pártja  megbízásából  1919  nov.-töl  1920 
jan.  közepéig.  A  kormányból  való  kilépése  után 
külföldre  távozott,  s  csak  a  bányamunkások  ismé- 
telt felszólítására  tért  vissza  1921  májusban. 

Peyer-féle  mirigyek  (csomók  v.  placqueok), 
magasabbrendü  gerincesek  vékonybelében  levő 
zárt  uyirokmirigyek  külön  bevezető  nyirokerek 
nélkül.  A  bél  chylusereivel  kapcsolatban  vannak. 
A  l)él  hm-utos  betegségeiben  megduzzadnak; 
tífusznál  ki  is  fekélyesednek.  L.  Belek. 

Peyron  (eijtsd:  peroS),  VittoHo  Amedeo,  apát, 
olasz  orientalista,  szül.  Torinóban  1785  okt.  2., 
megh.  u.  0.  1870  ápr.  27.  A  torinói  egyetemen  a 
keleti  nyelvek  tanára  volt.  Európai  hírre  tett 
szert  a  kopt  nyelvről  írt  munkáival :  Lexikon 
liaguae  copticae  (Torino  1835)  és  Gramm.  1.  cop- 
ticae  (u.  0.  1841). 

Peyronnet  (ejtsd: peroné),  Charles  Ignace,  gróf, 
francia  államférfiú,  szül.  Bordeauxban  1778  okt. 
9.,  megli.  Montferrand  kastélyban  1854  jan.  2. 
Szülővárosában  működött  mint  ügyvéd.  1821 
dec— 1828.  jan.-ig  igazságügyminiszter  volt  s  a 
legtúlzóbb  reakcionáriusoklioz  tartozott.  Ö  volt 
a  szerzője  a  hirhedt  1825-iki  szakrilegiális  tör- 
vénynek, mely  halálbüntetéssel  és  kézcsonkítás- 
sal büntette  a  szentségtörés  vétségét.  1822  aug. 
grófi  rangot  kapott.  1828  máj.  belügyminiszter 
lett  PoUgnac  kormányában  s  ö  írta  alá  1830 
júl.  25.  a  végzetes  rendeleteket,  amelyek  az 
1830  júliusi  forradalmat  és  X.  Károly  bukását 
előidézték.  1830  dec.  21.  életfogytiglani  fogságra 
ítélték,  Lajos  Fülöp  azonban  1836.  megkegyel- 
mezett neki.  Fogságában  írta  műveit :  Pensées 
d'un  prisonnier  (Paris  1834,  2  köt.)  és  Histoire 
des  Francs  (1835,  4  köt.). 

Peztza  L.  (n5v.),  1.  Tányérgoinba. 

Pezo,  l.  Peso. 

Pezoporus  (állat),  1.  Papagályok. 

Pezza,  Michele,  olasz  rablóvezér,  1.  Fr^a  Dia- 
volo. 

Pezsgő  (franc,  vin  de  Champagne)  alatt  ter- 
mészetes borból  készített  oly  szénsavdús  bor  ér- 
tendő, amelyben  a  szénsav  cukor  hozzáadásával 
természetes  útou  kierjesztés  által  benne  fejlesz- 
tetett  és  visszafojtatott.  Azt  a  bort,  amelyhez 
mesterségesen  adnak  szénsavat,  a  pezsgőtől  való 
megkülönböztetés  végett,  a  bortörvény  szerint 
habzóbornak  kell  nevezni.  A  P.-gyártást  állítólag 
don  Pérignon,  a  hautevillersi  apátság  pincemes- 
tere találta  föl  1670  és  1715  közti  időben  s  már 
a  XVIII.  sz.-ban  sokfelé  ismerték  a  P.-t.  A  P. 
előállítására  főleg  a  kék  burgundit  (pineau  és 
gamay),  továbbá  a  molnárszőllőt  használják,  me- 
lyet szedés  után  azonnal  kisajtolnak.  A  mustot 
kádakban  fogják  fel,  hol  az  12—20  óra  alatt  le- 
ülepszik, s  csak  a  tisztáját  fejtik  erjesztő  hor- 
dókba, melyekben  a  must  majdnem  tökéletesen 
kierjed,  ezután  a  különböző  új  borokat  egymással 
keverik.  A  kevert  borokat  vizahólyaggal  derítik 
H  március  hóban  palackokba  töltik,  miután  előbb 
kellő  mennyiségű  tiszta  nádcukrot  oldottak  fel 
benne.  A  cukor  mennyisége  a  fogyasztók  izló- 
^f>töl  s  attól  függ,  mily  fokú  pezsgést  óhajt  a 


gyáros.  A  palackokat  erősen  bedugaszolják  s  a 
dugaszt  dróttal  és  zsineggel  lekötözve,  úja,bban 
dugaszkongyellel  leszorítv^a,  hűvös  pincékben  áll- 
ványokra fektetik,  hogy  a  palackba  töltött  bor 
lassan  erjedésbe  jöjjön,  ami  2  évig  is  eltart.  Ha 
az  erjedés  megszűnt  és  a  bor  tökóletosen  meg- 
tisztult, a  palackokat  nyakukkal  lefelé  fordítva 
helyezik  el,  hogy  az  erjedéskor  képződött  seprií 
és  egyéb  üledék  lehetőleg  a  dugaszra  gyűljön. 
Midőn  ez  megtörtént,  a  degorgáláshoz  látnak, 
mely  célból  a  nyakukkal  lefelé  fordított  palackok 
dugaszát  meglazítják,  hogy  a  dugasz  melletti 
sziík  nyilason  a  palackban  levő  szénsav  az  üle- 
déket kiszorítsa,  ezt  letisztítják  s  a  palackba 
a  kiföcskendezett  bor  helyébe  az  u.  n.  liqueurt 
töltik  bele.  A  degorgálást  vagy  kiseprőzést 
újabban  fagyasztással  is  végzik,  így  a  munka 
könnyebb.  A  liqueur  cognacból,  cukorból  s  egyéb 
a  P.  illatát,  színét,  ízét  módosító  anyagokból  áll ; 
a  liqueuradag  (dosage)  mennyiségét  a  fogyasztók 
ízlése  határozza  megs  150—250  cm^  között  in- 
gadozik palackonkint.  A  liqueur  hozzáadása  után 
a  P.-s  palackokat  véglegesen  bedugaszolják,  fel- 
szerelik és  pár  hót  múlva  forgalomba  hozzák. 
A  leghíresebb  P.-gyáros  cégek  Mumm  et  Co., 
L.  Röderer,  Veuve  Cliquotstb.  A  hazai  P.-ipar 
a  legiyabb  időben  szintén  igen  szép  lendületet  vett, 
s  a  belföldi  P.  a  franciával  minden  tekintetben 
kiállja  a  versenyt ;  főbb  P.-gyáros  cégeink : 
Törley,  Huberth,  Littke,  Francois,  Belatiny,  Pa- 
lugyay,  Andrényi  &  Co..  tatai  Esterházy  stb. 

Pezsgöpor  (pidvis  aé'rophorus),  gyakran  hasz- 
nálatos hűsítő  szer  és  gyógyszer,  amely  kék  pa- 
pírzacskóba tett  nátrium  hidrokarbonát  (2  g.)  és 
fehér  papiroszacskóba  tett  borkősav-  (15  g)  porból 
áll.  Használatkor  a  porokat  külön-külön  kevés 
vízben  oldják  és  összeöntés  után  rögtön  megisz- 
szák.  A  folyadék  ilyenkor  a  fejlődő  széndioxidtól 
erősen  pezseg.  A  Magyar  Gyógyszerkönyvben  az 
ti.  n.  angolpezsgöpor  vagy  Sddlitz-por  hivata- 
los, mely  a  kék  papirhüvelyben  10  g.  kalium- 
uatriotartaricumot  és  3  g.  natriumhidrokarboná- 
tot,  a  fehér  papirhüvelyben  pedig  3  g.  borkősavat 
tartalmaz ;  vízben  oldva  erős  pezsgés  közben  szén- 
sav fejlődik.  Ugyané  célra  használatos  a  pezsgő 
citromsavas  magnézia  (magnesia  citrica  effer- 
vescens). 

Pezsgővíz,  l.  Szódavíz. 

Pézsma  (mosusz),  a  tatár  pézsmaszarvas 
(Moschus  moschiferiis  L.)  hímjének  a  nemző - 
szervek  és  a  köldök  között  levő  P.-zacskóban 
meggyűlő  váladéka.  Frissen  balzsamszerű,  puha, 
vörösesbarna,  átható  és  tartós  szagú,  utálatosan 
keserű  ízű  anyag.  Száradás  közben  színe  sötétül, 
míg  végre  feketésbarnává,  állománya  pedig  ho- 
mokossá válik.  A  kereskedelembe  a  levágott  és 
megszárított  zacskók  kerülnek,  melyekből  a  köz- 
vetítő kereskedők  a  P.-t  kiszedik  s  ezt  magában 
adják  el,  a  felmetszett  zacskókat  pedig  gyantáé 
kőtörmelékkel  megtöltve,  ügyesen  újra  bevarrják ; 
kívánatra  azonban  az  eredeti  zacskókat  is  szál- 
lítják, persze  jó  drágán.  Legfinomabb  minőségű  a 
tonkingi  (kinai),  másodrendű  az  asszami  (indiai), 
és  legkisebb  értékű  a  szibíriai  P.  A  P.  sem  vízben, 
sem  borszeszben  nem  oldódik  teljesen ;  körülbelül 
lOVo  hamut  ad.  Értékes  tulajdonsága,  hogy  az  il- 


Fézsmaállat 


414     — 


Pézsmaszarvas 


latszer  illatát  állandósítja  (fixálja),  de  csak  igen  ke- 
veset kell  belőle  venni.  Az  eddig  ismert  illatos 
anyagok  között  a  P.-nak  van  a  legerősebb  szaga. 
Orvosi  haszna  —  bár  még  ma  is  alkalmazásban 
van  —  kétes.  Szivgyengeség,  ájulás  ellen  hasz- 
nálják porok  alakjában ;  nagyobb  adagjai  inkább 
megnyugtató  hatásúak,  különösen  hisztériás, 
ecclampsiás  görcsös  állapotokban. 

Pézsmaállat,  1.  Pézsmaszarvas. 

Pézsmaantilóp  (Neotragus  [  Nesotr  amis]  mos- 
chatus  V.  Düben,  áiiat),  a  Tülkösszarvúak  (Bovi- 
dae)  családjába  tartozó  emlős  állatnem.  Hátán  és 
oldalán  sötétbarna,  őzsztirkeszlnű  igen  flnom  sá- 
vokkal ;  álla,  hasa  és  lábainak  belső  oldala  fehér. 
68  cm.  hosszúságot  is  elér.  Zanzibárban  és  Kelet- 
Afrikában  honos. 

Pézsmabimbó  (növ.),  1.  Muscarí. 

Pézsmaboglár  (növ),  1.  Adoccaceae. 

Pézsmabogiáriélék  (növ),  1.  Adoxaceae- 

Pézsmacickány  (Myogale  Cuv.),  a  Rovarevök 
rendjébe,  a  Vakondok-félék  (Talpidae)  családjába 
tartozó  emlösállatnem,  44  foggal,  melyek  kö- 
zül a  felső  első  metszőfog  igen  nagy,  három- 
oldalú és  függélyes  állású,  az  alsó  kettő  pálcika- 
alakú, tompított  és  ferdén  előre  áll.  Fülei  kicsi- 
nyek, alig  láthatók.  Hosszú  és  igen  mozgékony 
orrmánya  egymással  összenőtt  két  porcogós  cső- 
ből áll.  Ujjait  úszóhártya  köti  össze.  Farka  oldalt 
összenyomott,  csupasz  vagy  gyéren  szőrös.  Farka 
tövén  pézsmamirigy  nyilik.  A  víz  alatt  nyíló 
meneteket  váj.  Két  élő  és  4  kihalt  faja  ismeretes. 
A  nyugati  P.  (Myogale  pyrenica  E.  Geoff.)  tel- 
jes hossza  25  cm.,  miből  kb.  13  cm.  a  farkra 
esik ;  Dél-Európában  (Franciaország  délnyugati 
részében  ós  Észak-Spanyolországban)  honos.  A 
keleti  P.  (M.  moschata  Pali.)  feje  és  törzse  25, 
farka  17  cm.  hosszú ;  Európa  délkeleti  részén 
(a  Volga  és  Don  közt)  és  Ázsiában  (Turkesztánban 
és  Szibíria  délnyugati  részén)  honos. 

Pézsmacincér  (Aromia  moschata  L.),  a  cin- 
eérek  családjába  tartozó  bogárfaj.  Színe  fém- 
fényű  zöld,  szárnyfedői  kékes  zöldbe  játszók. 
15—34  mm.  hosszú.  Megfogva  erős  pézsmaszeríi 
szagot  áraszt ;  innét  a  neve  is.  Hazája  Európa ;  a 
kifejlődött  bogár  július  és  augusztusban  a  fűzfá- 
kat pusztítja,  álcái  pedig  több  évig  a  fűzfákban 
a  faszövetet  rongálják.  (Képét  1.  a  Bogarak 
cikk  színes  képmellékletén,  I.  tábla  :  32.) 

Pézsmadisznó  v.  pézsmapekári  (Dicotyles 
labiatus  Cuv.  =  Tayassu  pecari  Fisch.),  1. 
Pekári. 

Fézsmahód,  a  keleti  pézsmacickány  (Myogale 
moschata  Pali.)  Linnétől  származó  régi  és  téves 
neve.  L.  Pézsmacickány. 

Pézsmakacsa  (áiiat),  1.  Pézsmaréce. 

Pézsmaökör  (áiiat),  helj^es  hqxq  pézsmatulok 
(1.  0.). 

Pézsmapatkány  (Hypsiprymnodon,  áiiat),  az 
Erszényesek  (Marsupialia)  rendjébe  tartozó  em- 
lősállatnem, melynek  egyetlen  faja:  az  erszé- 
nyes P.  (Hypsiprymnodon  moschatus  Ramsay) 
ismeretes.  Termete  patkányszerű  ;  feje  és  törzse 
25  cm.,  farka  16  cm.  hosszú.  Bundája  bársonyos, 
tömött :  színe  sötét  alapon  vöröses  szürkén  pety- 
tyezett ;  combjai  és  végtagjai  barnák ;  farka 
csupasz,  pikkelyekkel    fedett  és  hátrafelé  vé- 


konyodó. Queenslandban  fordul  elő.  Rovarokkal, 
férgekkel  és  gyökerekkel  táplálkozik.  —  Hely- 
telenül P.-nak  nevezik  egyesek  az  Ameriká- 
ban ondatra  vagy  musquash  néven  ismeretes 
pózsmapockot  (Fiher  zibethicus  L.),  1.  Pézsma- 
pocok. 

Pézsma-pekári  (áiiat),  1.  Pekári. 

Pézsmapocok  (Fiher  zibethicus  L.,  áiiat),  az 
Egérfélék  családjába,  a  Pocokformák  (Microtinae) 
alcsaládjába  tartozó  állatnem.  Bundájának  színe 
hátán  sötét  gesztenyebarna,  fényes,  hasán  ham- 
vasszürke ;  torka  fehéres ;  arca  barna  foltos ; 
lába  barna ;  körme  szaruszínű.  Hátulsó  lábának 
ujjai  között  kis  úszóhártya  vau.  Farka  hosszú, 
oldalt  összenyomott,  szinte  csupasz  és  fekete 
színű.  Hasán,  a  nemző  nyílás  előtt,  pézsmaszagú 
váladékot  termelő  mirigye  van.  Testének  hossza 
(orra  hegyétől  a  farka  hegyóig  mérve)  átlag 
546  cm. ;  farka  26*6  cm.  Eredeti  hazája  Észak- 
Amerika,  a  nagy  tavak  (Michigan-,  Húron-,  Erié-, 
Ontario-tavak)  környéke.  Éjjeli  és  vizi  állat.  A 
nagyobb  álló  és  lassan  folyó  vizek  mentén  tar- 
tózkodik a  legszívesebben.  Vizi  növényekkel  és 
vizi  állatokkal  (kagylók,  csigák,  halpeték)  táplál- 
kozik. Rendesen  márciusban  párosodik  s  éven- 
kint  (21  napi  időközökben)  háromszor,  esetleg 
többször  fladzik.  Prémje  értékes,  ezért  nagyban 
vadásszák.  Húsát  is  eszik.  Gátak,  vasúti  töltések 
rongálásával  nagy  károkat  okoz.  Értékes  bőre 
miatt  1905.  Európába  is  behozták  és  Csehország- 
ban Dobris-ban  meghonosították.  Azóta  nagyon 
elszaporodott  s  Bajorországba  és  Szászországba, 
sőt  1915.  hazánkba  (Németjárfalu,  Mosón  vm.)  is 
eljutott. 

Pézsmaréce  (Gairina  moschata  L.,  áiiat)^  a 
Récefélék  (Anatidae)  családjába  tartozó  madár- 
faj. Fekete  alapszínű,  zöldes  v.  ibolyás  fénnyel ; 
szárnya  fehér,  csőrének  töve,  kantárja  és  szeme- 
tája ibolyaszínű ;  csőrének  vége  vörös.  Hossza  75 
cm.,  szárnya  40  cm. ;  a  nőstény  kisebb  és  halvá- 
nyabb színű.  Közép-Amerikában  és  Dél-Amerika 
ti'ópusi  részében  honos.  Európában  «török-réce» 
néven  mint  házi  szárnyast  tartják.  A  házi  récé- 
vel eredményesen  keresztezhető.  Ilyen  korcsokat 
először  Franciaországban  tenyésztettek  s  ma  is 
Kcanard  mulet»  néven  ismeretesek. 

Pézsmarózsa  (Rosa  mo.<íchata  Elirh.,  növ.)  az 
örökzöld  rózsa  testyórfaja,  Európa  és  Ázsia  D.-i,, 
valamint  Afrika  É.-i  részén  terem  vadon,  de 
kedves  illata  ós  őszi  virágzása  kedvéért  nálunk 
is  gyakran  ültetik.  Dúsan  virágzik,  van  20—100 
virága  is  egy  nagy  virágzatban.  Virágai  nem 
éppen  szépek,  korán  hervadók,  de  nagyon  kelle- 
mes szagúak. 

Pézsmás  polip  (áiiat),  1.  Eledone. 

Pézsmaszarvas  vagy  pézsmaállat  (Moschus 
moschiferus  L.,  áuat),  a  Patások  rendjébe,  a 
Párosujjú  patások  (Artiodactyla)  alrendjébe,  a 
Szarvasfélék  családjába  tartozó  enilösállatfaj.  Óz- 
nagyságú  és  csinos  testalkotású  állat ;  mintegy 
90— 1"15  m.  hosszú,  40—45  cm.  magas.  Nyaka 
középhosszú,  feje  hosszúkás;  fülei  és  szemei 
középnagyok;  szarvai  nincsenek;  a  hím  felpö 
szemfogai  5—7  cm.  hosszúak,  agyarszerűek. 
Lábai  karcsúak;  patái  kicsinyek  s  egymástól 
meglehetősen  eltávolodhatnak.  Fattyúesülkei  n 


Pézsmatulok 


—     415 


Pfaffenhofert 


földig  érnek.  Fai'ka  rövid,  vastag,  a  hímé  csak 
i'súcsáu  szőrös.  Színe  változó,  majd  igen  sötét, 
alul  szennyes  fehér,  majd  vörhenyesbama  vagy 
sárgásbarna,  alul  fehér,  néha  foltos.  Hátsó-Ázsia 
heg>'8égeit  lakja  Amurtól  a  Hindukusig  s  a  60° 
szélességi  foktól  Indiáig  és  Kináig.  Leggyakoribb 
Himalájának  tibeti  ágazatában,  a  Baikal-tó  vidé- 
kén és  Mongólia  hegyei  között.  Ügyes  ugró,  futó 
és  mászó.  Érzékei  igen  élesek,  nagyon  óvatos. 
Párosan  él,  nappal  "elrejtőzködik  s  csak  szürkü- 
letkor és  hajnalban  jön  elő.  Novemberben  és 
decemberben  párzik ;  ilyenkor  csapatokba  verő- 
dik s  a  hímek  dühös  harcot  folytatnak  egymás- 
sal, emellett  erős  pézsmaillatot  árasztanak  (innen 
ered  a  biza7n  név).  A  nőstény  májusban  1— 2-t 
íiadzik.  Növényi  anyagokkal  táplálkozik.  A  hím- 
uek  köldöke  ós  ivaniyllása  között  5— 7  cm.  hosszú, 
3  cm.  széles  és  ugyanilyen  magas  kerek  zacskója 
van,  ebbe  nyílnak  a  pézsmamirigyek.  A  zacskó 
csak  a  teljesen  kifejlett  állatnál  telik  meg  egészen 
és  átlag  30—50  g.-ot  tartalmaz.  Pézsmájáért  va- 
dásszák, de  vadászata  nehéz.  Szibíriában  éven- 
ként 50,000  darabot  ejtenek  el  s  e  között  9000 
hímet ;  de  a  szibíriai  pézsma  nem  oly  becses,  mint 
a  tibeti  és  kinai.  Tibetben  csak  kormányengedély- 
lyel  vadászható.  Bőrét  is  értékesítik.  A  régi  gö- 
rögök és  rómaiak  nem  ismerték,  de  a  kínaiak 
már  pár  ezer  évvel  ezelőtt  használták  pézsmáját, 
Európában  az  arabok  és  Marco  Polo  révén  is- 
merték meg. 

'Pézaraa.txúók  (Ovibos  moscJiahis  Zimm.,  áiiat), 
a  Patások  rendjébe,  a  Párosujjúak  (Artiodacfyla) 
alrendjébe,  a  Tülkösszarvúak  (Bovidae)  család- 
jába tai*tozó  állatfaj.  Törzse  zömök ;  feje  esetlen, 
aránylag  keskeny  és  magas;  nyaka  rövid  és 
vastag ;  végtagjai  szintén  rövidek  és  vastagok ; 
farka  csökevényes,  a  bundában  elrejtett.  Az  öreg 
hím  szarvai  hengerdedek,  simák,  alapjukon 
nagyon  közelednek  egymáshoz  és  itt  összenyo- 
mottak  és  ráncosak ;  előbb  lefelé,  majd  fölfelé 
és  előrefelé  hajlók.  Bundája  tömött ;  szőrözető 
az  álltól  a  szügyig  hatalmas  sörénnyé  nyúlik 
meg,  hasonlóképen  marja  tájékán  hosszú  szőrök 
vannak,  melyek  pámaalakúan  fedik  be  nyakát 
is.  Bundájának  alapszíne  barna,  az  arcon  és  a 
sörény  táján  sötétbarna  s  a  nyereg  táján  vilá- 
gosabb ;  lábainak  alsó  részén  szürkésfehér.  Észak- 
Amerikában,  Grönlandban  és  e  kettő  közötti  szi- 
geteken honos.  Teljes  hossza,  beleértve  7  cm.-es 
farkát,  2*44  méter,  magassága  vállban  1*1  mé- 
ter. Kisebb-nagyobb  számú  nyájakba  verődve, 
legszívesebben  a  völgyekben  és  lapályokon  tar- 
tózkodik. Télen  az  erdőkbe  húzódik  s  nagy  terü- 
leteket vándorol  be  élelemért.  Húsakissé  pézsma- 
illatú, de  azért  ehető.  Gyapját  és  szőrét  értéke- 
sitik és  bőrét  is  feldolgozzák.  Az  eszkimók  iimin- 
garok  és  hizamtulok  néven  ismerik.  A  pleiszto- 
cén Időkbeli  Ovibos-félék  utolsó  képviselője.  Áz 
európai  pleisztocénben  főleg  az  Ovibosmoschatus, 
az  amerikaiban  pedig  ezenkívül  még  az  Ovibos 
priscus,  Ovibos  cavifrons  és  Ovibos  bombifrons 
is  előfordultak. 

Pézsmavirág  (Aí)iberhoa  Isnard,  Bielzia 
Schur,  Centaurea  L.  pro  parte,  szultánvirág, 
ambravirág,  növ.).  Az  Amberboa  moschata  L.  kel- 
lemes pézsmaillatii  kerti  virág.  Levele  szárnyas 


sallangú,  fészekpikkelye  hártyanemü,  sárgálló,, 
széles  és  tompa,  virága  sárga.  Keletről  szárma^ 
zik.  Az  A.  odorata  DG.  virága  citromszínű,  kelle- 
mes illatú. 

Pf.,  természetrajzi  nevek  utiín  Ff'eiffer  Kari 
casseli  orvos  és  conchiologus  (megh.  1852)  és  fta 
Pfeiffer  Ludwig  (1.  o.)  nevének  rövidítése. 

p.  1'.,  névjegyeken  a.  m.pour  félicüer  (franc), 
szerencsekíváuás. 

pt',  a  zenében  a  poco  forte,  piü  forte  (kissé 
erösebben)  olasz  műszavak  rövidítése. 

Pfáfers  (Pfavers),  fürdő  St.  Galleu  svájci 
kantonban,  a  Tamina  folyó  völgyében.  A  sza- 
badon kinyiüó  hegyi  terraszon  fekszik  P.  falu, 
(1910)  1639  lak.  A  VIII.  sz.-ban  alapított  bencés 
apátságot  1838.  megszüntették  és  a  St.  Pirmins- 
berg  nevű  elmegyó^tó  intézetté  alakították  át. 

Pfaff,  1.  Ferenc,  építész,  szül.  Mohácson  1851 
nov.  19.,  megh.  Bpesten  1913  aug.  21.  Tanulmá- 
nyait a  budapesti  műegyetemen,  Steindlnél  vé- 
gezte 8  néhány  kisebb  épület  (pl.  a  svábhegyi 
templom)  tervezése  után  mint  tervező  építész  lé- 
pett a  Máv.  szolgálatába.  A  legtöbb  újabb  Máv. 
pályaudvar  (Pozsony,  Fiume,  Pécs,  Szeged,  Temes- 
vár, Arad,  Czegléd,  Debreezen  stb.)  az  ő  műve.  Ó 
építette  a  Máv.  szegedi  tizletvezetőségének  épü- 
letét is.  Egyéb  munkái  közül  megemlítjük  az 
1885-iki  budapesti  orsz.  kiállítás  képzőművészeti 
csarnokát  (most  Fővárosi  Múzeum,  a  Stefánia- 
úton)  és  a  millennáris  kiállítás  közlekedésügyi 
csarnokát  a  Városligetben. 

2.  P.  Lipót,  jogtudós,  szül.  Nagyszebenben 
1837  nov.  12.,  megh.  Bécsben  1914'  dec.  2.  Bécs- 
ben tanult ;  1860.  a  nagyszebeni  jogi  akadémián, 
1869.  az  innsbrucki,  1872.  a  bécsi  egyetemen  lett 
tanár.  Főbb  művei :  Geld  als  Mittel  pfandrecht- 
licher  Sicherstellung  insbesondere  d.  sog.  pignus 
irregulare  (Wien  1869);  Zur  Lelire  vom  Schadeu- 
ersatz  u.  Genugthuung  nacli  österr.  Eeeht  (u.  o. 
1880) ;  Kommentár  zum  österr.  allgem.  bürgerl. 
Gesetzbuche  (Hofmannal  1877  s  köv.);  ugyan- 
csak Hof mannái  kiadta  Arndtnak  Lehrbuch  der 
Pandekten  c.  művét. 

Pfaff,  1.  Friedrick,  német  geológus,  szül.  Er- 
langenben  1825  júl.  17.,  megh.  u.  o.  1886  júl.  18. 
Az  erlangeni  egyetemen  a  geológia  és  mineraló- 
gia  magántanára  volt,  élete  végéig  a  darviniz- 
mus  ellen  küzdött  s  azon  iparkodott,  hogy  a 
geológiai  kutatások  eredményeit  a  bibliával  ösz- 
szeegyeztesse.  Nagyobb  munkái :  Grundriss  der 
Geologie  (Leipzig  1876);  Schöpfungsgeschichte 
(3.  kiad.,  u.  0.  1881);  Die  BntwickelungderWelt 
auf  atomistischer  Grundlage  (Heidelberg  1883). 

2.  P,  Jolmnn  Friedrick,  német  matematikus,, 
szül.  Stuttgartban  1765.,  megh.  1825.  mint  a  hallei 
egyetemen  a  matematika  tanára.  Művei :  Disqui- 
sitiones  analyticae  (Helmstádt  1797) ;  Methodus 
generális,  aequationes  differentiarum  particula- 
tum  integrandi,  mely  a  berlini  akadémia  évköny- 
veiben jelent  meg. 

Pfaffenhofen,  az  ugyanUy  nevű  járás  szék- 
helye a  bajorországi  Oberbayem  kerületben,  454-1 
lak.  174f5  ápr.  15.  a  Batthyány  vezérelte  magyar 
sereg  az  egyesült  francia-bajor  liadat,  1809  ápr. 
19.  pedig  Oudinot  francia  vezér  az  osztrákokat 
verte  itt  meg. 


Pfaffikon-tő 


416    — 


Pfann 


PfaJiikon-tó  (Pfdfiiker-See),  3  km^  területű 
kis  tó  Svájcban,  lefolyása  a  Pfeffiker-Aa  a  cö- 
löpópltmónyeiről  híres  Greifen-seebe. 

Pialz,  1.  az  egykori  német  birodalom  két  állama : 
Felső'  és  Alső-P.  A  Felsö-P  {\)ajor-F.,0\)er-V., 
Palatinatiis  superior  v.  Bavariae)  egyik  kerülete 
volt  Bajorországnak  7158  km.  területtel,  283,000 
lakossal;  fővárosa  Amberg  volt.  Most  Oberpfalzés 
részben  Oberfranken  bajor  területeket  alkotja.  Az 
AUó-P.  (Unter-  v.  Nieder-P.,  P.  am  Rhein,  Palati- 
natus Rheni)  a  Rajna  mindkét  partján  terült  el,  kb. 
8000  km3 ;  P.  választófejedelemségre  (1.  alább) 
és  több  kisebb  fejedelemségre  oszlott.  A  luné- 
villei  békében  (l  80 1)  a  Rajna  balpartján  fekvő  részt 
Franciaország  kapta;  a  jobbparton  levő  részből  936 
km3  területet  105,000  lakossal  Baden  nagyherceg- 
séghez csatoltak,  Mannheim  és  Heidelberg  váro- 
sokkal, 220  km3  területet  Hessen-Darmstadthoz. 
1815.  Baden  nagyhercegség  megtartotta  a  jobb- 
parti területet,  a  Rajna  balpartján  levő  részt 
ellenben  Bajorország  kapta,  kivéve  egy  csekély 
területet,  amelyet  Hessenhez  és  Poroszországhoz 
csatoltak.  A  mai  P.  bajor  közigazgatási  kerü- 
let, amelyet  a  porosz  Rajna-tartomány,  a  Rajna, 
Lotharingiaés  Alsó-Elszász  határolnak,  5928  km  2, 
(1919)  957,321  lak.,  jelentékeny  földmíveléssel,  do- 
hány-, zöldség-,  gyümölcs-  és  bortermeléssel.  Van 
vas-  és  szénbányászata,  agyag-,  papir-,  bőr-,  gép- 
ipara stb.  Fővárosa  Speyer.  A  kerület  déli  részét  a 
versaillesi  béke  értelmében  a  Saarmedencéhez 
csatolták,  s  ezen  a  területen  15  évig  a  ((népszö- 
vetség képviseletében  működő  kormányzó- bizott- 
ság)) vezeti  a  közigazgatást.  Ez  idő  leteltével  nép- 
szavazás fogja  eldönteni,  hogy  hova  tartozzék. 
1919.  a  franciák  néhány  megnyert  német  vezető- 
férftval  Landaubau  kikiáltatták  az  önálló  P.  köz- 
társaságot, de  ez  ellen  Németország  tiltakozott. 

2.  P.  régi  német  választófejedelemség  (1356 — 
1802.),  mely  a  Rajna  mindkét  partján  terült  el  s 
megszűnésekor  8260  km2  területe  volt.  P.  föld- 
jét Ki',  u.  az  V.  sz.-ban  a  frank  törzs  szállotta 
meg.  Itt  voltak  a  száll  frank  császárok  családi 
bii'tokai,  melyeket  a  család  kihalása  után  a  Ho- 
henstaufen  család  örökölt.  B  birtokokat  1155.  a 
Pfalzgraf  (palotagróf)  címmel  I.  Frigyes  császár 
mostonaöccsének,  Konrádnak  adományozta,  ki- 
től 1195.  ennek  veje,  Henrik,  Oroszlán  Henrik 
legidősebb  fia  örökölte.  II.  Frigyes  császár  1214. 
Wittelshachi  Lajos  bajor  hercegnek  adomá- 
nyozta P.ot.  Ennek  dédunokája  Bajor  Lajos  csá- 
szár 1329.  lemondott  P.-ról  unakaöocseinek,  jR?/- 
dolfnak  (megh.  1353.)  és  Ruprechtnek  (megh. 
1390.)  javára,  átengedvén  nekik  egyúttal  a  Ba- 
jorországgal határos  Felsö-Pfalzot  (Oher-P.) 
is.  Ruprecht  az  1356.  kelt  német  Arany  Bulla  b,zq- 
vinta  hetedik  választőfejedelmiméltóséigotkELT^ta. 
Az  uralkodásban  unokaöccse,  ILPnprecht  (1390— 
96.)  követte,  ezt  meg  fia,  IIL  Buprecht  (1396— 
1401.),  kit  1401.  német  királlyá  választottak. 
Legidősebb  fiától,  IIL  Lajostól  (megh.  1436.) 
származott  az  idősebb  választófejedelmi  ág,  mely 
1559.  Ottó  Henrikben  halt  ki.  Ruprecht  második 
fiától,  Istvántól  (megh.  1459.)  származtak  a 
Pfalz-Simmern  és  a  Pfalz'Zweibriicken-ékg&k.  A 
simmerni  ágból  származott  J/J.  Frigyes  választó- 
fejedelem (1559—76.),  kinek  utódai   TT.  Lajos 


(1576-83.),  IV.  Frigyes  (1583-1610.)  és  V. 
Friayes  (1610—23.)  voltak.  Ez  utóbbit  a  csehek 
1619.  királyukká  választották,  de  a  fehérhegyi 
csata  után  nemcsak  a  cseh  koronát,  hanem  P.-ot 
is  elvesztette,  melyet  császári  és  spanyol  hadak 
szállottak  meg.  Pia,  Károly  Lajos  (1648—60.)  a 
vesztfáliai  békében  visszakapta  apai  országát,  de 
Felső-P.  Miksa  bajor  herceg  bii'tokában  maradt. 
Fiában,  Károlyhan  (1680—85.)  kihalt  a  Pfalz- 
Simmern-ág  s  a  választófejedelmi  méltóság  a 
Pfalz-Ziueibrücken-Neubtirg  ágból  való  FiÜöp 
Vilmosra  (1685— 90.)  szállott.  XIV.  Lajos  francia 
király  azonban  sógornője,  az  orléansi  hercegnő 
(Pfalzi  Erzsébet)  nevében  igényt  tartott  P.  birto- 
kára s  azt  embertelenül  elpusztította  hadaival. 
Ekkor  pusztult  el  a  gyönyörű  heidelbergi  kastély 
is,  a  P.-i  választófejedelmek  székhelye.  Fülöp 
Vümos  fiaiban,  János  Vilmosban  (1690—1716.) 
ósI/J.  Károhjban  (1716-42.)  kihalt  a  Pfalz- 
Neuburg-ág  is  s  a  legközelebbi  Pfalz-Sulzback- 
családból  való  Károly  Tivadar  (1742—49.)  lett 
a  választófejedelem.  Ez  1777.  a  Wittelsbach -csa- 
lád ifjabb  ágának  kihalása  után  Bajorország  trón- 
ját is  örökölte  s  így  egyesítette  kormánya  alatt 
az  összes  Wittelsbach-országokat.  Minthogy  gyer- 
mektelen volt,  a  Pfalz-Birkenfeld-ághól  való 
11.  (IV.)  Károly  (1779-95.)  követte.  Ennek  utóda 
öccse,  Miksa  lett,  ki  a  francia  háboinik  folyamán 
P.-nak  Rajnántúli  részeit  a  franciáknak  volt  kény- 
telen átengedni,  míg  a  Rajnán  inneni  részek  Ba- 
den, Hessen-Darmstadt  és  Nassau  uralkodóinak 
jutottak  kárpótlásul  (1802).  Miksa  1806.  felvette 
a  bajor  királyi  címet  ós  1815.  a  bécsi  kongresz- 
szuson  visszakapta  P.  Rajnán-túli  részét,  mely 
azóta  a  bajor  királyság  kiegészítő  része.  V.  ö. 
Nebenizis,  Geschichte  der  P.  (Heidelberg  1874) ; 
A.  V.  Hoffmann,  Historischer  Reisebegleiter  füi' 
die  Bayrische  P.  (Karlsruhe  1905);  Pfálzische 
Geschichtsblátter  (Kaiserslautern  1905  óta). 

Pfalzburg,  kanton-székváros  Lotharingia  saar- 
bm*gi  járásában,  (1910)  3798  lak.  P.  régente  Luxem- 
bm'ghoz  tartozó  hercegség  fővárosa  volt.  166 l-ben 
Franciaország  megváltotta  s  1680.  Vauban  meg- 
erősítette. 1814— 1815-ben  a  szövetségesek  siker- 
telenül ostromolták,  a  németek  azonban,  hosszan- 
tartó ostromzár  után  1870  dec.  11.  elfoglalták  és 
erődítéseit  lerombolták.  Mostismét  Franciaország- 
hoz tartozik. 

Pfalzgraf  (ném.),  1.  Palutinus. 

Píalzi  borok,  1.  Német  borok. 

Pfann  József  orvos,  szül.  Szegeden  1876  febr. 
17.  Egyetemi  tanulmányait  Budapesten  és  Ber- 
linben végezte.  1898— 1901-ig  a  budapesti  I.  se- 
bészeti klinikán  működött,  majd  mint  honvéd- 
orvos a  budapesti  honvéd  helyőrségi  kórház  se- 
bészeti osztályának  vezetője  lett.  1912— 13-ban 
a  magyar  Vörös  Kereszt- Egyesület  tábori  kötöző- 
helyének  parancsnoka  volt  a  bolgár-török  háború- 
ban; a  világháborúban  pedig  a  magyar  Vörös 
Kereszt-Egyesület  egyik  tábori  kórházának  pa- 
rancsnoka, majd  egy  a  harctérre  rendelt  nagy 
honvédtartalék-kórház  vezető-sebészeként  műkö- 
dött ;  1918.  nyarán  a  budapesti  honvédhelyőrségi 
kórház  parancsnokhelyettese,  majd  főtörzsorvosa 
lett.  Az  első  tényleges  katonaorvos,  aki  a  bpesti 
egyetemen  magántanári  képesítést  nyert  1920han 


Pfannenstlel-hegy 


—     417 


Pfeiffer 


mint  orvosezredest  a  bpesti  hadosztály  egészség- 
ügyi főnökévé,  majd  1922-ben  a  3-ik  számú  kat. 
körletkórház  parancsnokává  nevezték  ki.  Több 
tanulmányt  írt  orvosi  szaklapokba  s  a  Dollinger 
szerkesztésében  megjelent  Sebészi  módszerek  I. 
kötetébe  A  tnellkas  sebészi  bántalmai  fejezetet 
írta.  Háborús  tapasztalatairól  több  tudományos 
hadisebészeti  tárgyú  dolgozatában  számolt  be. 
Munkatársa  e  Lexikonnak  is. 

Pfannenstiel-hegy,  1.  Zürichi-tó. 

Pfau,  Kari  Líidivig,  német  költő,  szül.  Heil- 
bronnban  1821  aug.  25.,  megh.  Stuttgartban 
1894  ápr.  12.  Filológiával  és  műtörténettel  fog- 
lalkozott, résztvett  a  48-as  mozgalmakban  s  ek- 
kor indította  meg  az  első  német  előlapot,  az 
Eulenspiegelt ;  tagja  volt  a  tartományi  gyűlés- 
nek is  és  működéséért  felségárulási  perbe  von- 
ták, mely  elől  Svájcba,  majd  Parisba  menekült. 
Innen  Brüsszelbe,  Antwerpenbe,  Londonba  ment, 
végül  14  évi  távoliét  után  visszatérhetett  hazá- 
jába, ahol  a  Beobachter  c.  lapot  szerkesztette, 
majd  az  Augsburger  Alig.  Zeitung  szorgalmas 
munkatársa  lett.  Míívei :  Gedichte  (Stuttgart  1847, 
4.  kiad.  1889) ;  Stimmen  der  Zeit  (u.  o.  1848,  2. 
kiad.  1849) ;  Deutsche  Sonette  a.  d.  Jahr  1850  (u.  o. 
1849);  BretonischeVolkslieder(i859j ;  Preie  Studien 
(1865);  Kunst  und  Kritik  (u.  o.  1888).  V.  ö.  Ziel, 
Literarische  Reliefs.  4.  Reihe  (Leipzig  1895). 

Pfaundler,  Leopold,  osztrák  fizikus,  szül. 
Innsbruckban  1839  febr.  14.,  megh.  Grazban  1920 
máj.  6.  Az  innsbrucki,  majd  a  gráci  egyetemen  a 
fizika  tanára  volt.  Számos  kémiai,  fizikai  és  oro- 
gráfiai  vizsgálatot  tett  közzé.  Átdolgozta  Müller- 
Pouület  Lehrbuch  d.  Physik  c.  művének  8—10. 
kiadásait. 

Pfeffer,  Wilhelm,  német  botanikus,  szül.  Gre- 
bensteinben,  Kassel  mellett,  1845  márc  9.,  megh. 
1918  dec.  16.  1871-ben  Marburgban  magántanár, 
1873.  Bonnban  rendkívüli,  1877.  Baselban,  1887 
óta  Lipcsében  rendes  egyetemi  tanár.  Eleinte  a 
mohákkal  és  fejlődéstani  kérdésekkel  foglalko- 
zott, majd  a  növényélettan  körében  fejtett  ki  je- 
lentős, alapvető  munkásságot.  Egyike  a  legter- 
mékenyebb német  botanikusoknak,  miről  számos 
értekezése  tanúskodik.  Fő  összefoglaló  műve: 
Pflanzenphysiologie  (Leipzig,  1.  kiad.  2  köt.  1882, 
2.  kiad.  1897—1904).  1881  óta  kiadta  az  Unter- 
suchungen  au3  dem  botan.  Institut  in  Tübingen 
(2  köt.  1881—88.)  gyűjteményt  és  1894  óta  a 
Pringsheim  alapította  Jahrbücher  für  wissen- 
schaftliche  Botanik  c.  folyóiratot.  A  Magyar  Tud. 
Akadémia  1905.  kültagjává  választotta. 

Pfefíerkorn  János,  1.  Epistolae  Ohscurorum 
Virorum  és  Reticlilin. 

Pf eif er,  1 .  Ferdinánd,  magyar  könjTkiadó  és 
könyvkereskedő,  szül.  Budapesten  1833  márc. 
19.,  megh.  u.  o.  1879  nov.  27.  MüUer  Gyulánál, 
majd  Edelmann  Károlynál  tanult,  Brémában, 
Lipcsében,  Stuttgartban,  Bécsben  volt  üzletek- 
ben, 1856  végén  megvette  Emich  Gusztáv  ((nem- 
zeti)) könyvkereskedését,  melyet  mintaszerűen 
vezetett.  Mint  kiadó,  629  müvet  adott  ki  928  kö- 
tetben, melyekből  619  magyar.  Ö  adta  ki  a  ((Nem- 
zeti Színház  és  Népszínház  könyvtárát)),  számos 
magyar  és  külföldi  író  művét,  számos  jogi  és 
történelmi  művet.  Üzletét  öccse,  István  folytatta, 

Révai  Nagy  LexSiona.  XV.  löt. 


szül.  1840  aug.  31.,  megh.  1909  ápr.  1.  V.  ö. 
Sennowitz  Adolf,  Pfeifer  P.  (Magy.  Könyvkeresk. 
Évkönyve,  IX.  1898) ;  Bussel,  Gesammt- Verlags- 
Katalog  XII. ;  Corvma  II.,  XXXII. 

2.  P.  Ignác,  műegyetemi  tanár,  szül.  1867. 
Szentgálon  (Veszprém  vm.).  1891.  a  budapesti 
műegyetemen  tanársegéd,  1892.  a  Máv.  vegyésze, 
1900.  műegyetemi  magántanár,  1907.  címzetes 
rendkiv.  tanár  lett,  1912  óta  a  kémiai  technológia 
nyilv,  rendes  tanára.  Főképpen  a  kazántápláló 
vizek  lágyításához  szükséges  anyagok  mennyi- 
ségének meghatározása,  a  lüzelőszerkezetek  meg- 
vizsgálása és  a  világltógáz  előállítása  terén  ért 
el  kiváló  eredményeket.  Sokat  foglalkozott  a 
hazai  tüzelőanyagok  értékesítésével  és  kihasz- 
nálásával, a  földgáz-kérdéssel,  amelyet  1911. 
Amerikában  is  tanulmányozott,  a  metán  klóro- 
zásával  stb.  Több  nagyfontosságú  tanulmányt  és 
sok  kisebb  cikket  írt  hazai  és  külf  ölai  szaklapokba. 
Évekig  szerkesztette  a  Kazán-  és  Gépujságot. 

8.  jP.  Sándor,  újságíró,  szül.  1872  márc.  30. 
Rábahidvégen  (Vas  vra.).  1895— 98-ig  vezetője 
volt  a  magyarországi  munkásmozgalomnak ; 
1895- 97-ig  szerkesztette  a  szociáldemokrata  párt 
központi  lapját,  a  Népszavát.  1895  ben  Bokányi 
Dezsővel  együtt  lefordította  Marx  és  Engels 
((Kommunista  kiáltvány))-át.  1899-től  a  Buda- 
pesti Napló  szerkesztőségében  dolgozott,  majd  a 
Budapester  Presse  felelős-,  a  Világ  és  a  Pester 
Lloyd  helyettes  szerkesztője  volt.  Izgatásért  több 
ízben  szenvedett  államfogházat. 

Pfeiffer  Péter,  fizikus,  szül.  Fülén  (Udvarhely 
vm.)  1862  jan.  31.  Tanulmányait  Kolozsvárott 
végezte,  ahol  1884.  bölcseletdoktori  oklevelet 
nyert.  Előbb  tanársegéd  volt  a  kolozsvári  egye- 
tem fizikai  tanszéke  mellett,  majd  tanulmányutat 
tett  Németországban  és  Olaszországban.  1902-ben 
magántanárrá  habilitálták;  1904.  a  kolozsvári 
egyetemre  a  fizika  és  elektrotechnika  rendkívüli, 
1917.  rendes  tanárává  nevezték  ki,  s  az  egyetem 
áthelyezése  óta  Szegeden  működik.  Kisebb  tudo- 
mányos értekezésein  kívül  önállóan  megjelent : 
Új  módszer  elektromos  dispersio  és  absorptio 
mérésére  dróthullámokkal  (Kolozsvár  1901) ;  A 
váltakozó  áramok  és  elektromos  hullámok  kísér- 
leti tana  (u.  o.  1912) ;  Az  elektrotechnika  elemei 
(u.  0.  1914). 

Pfeiffer,  1.  Franz,  német  nyelvész,  szül.  Bet- 
lachban  (Solothum  mellett)  1815  febr.  27., 
megh.  Bécsben  1868  máj.  29.,  mint  a  germanisz- 
tika tanára  az  ottani  egyetemen.  Műveinek  egy 
részét  szövegkiadások,  más  részét  irodalomtör- 
téneti tanulmányok  teszik.  Az  első  csoportból 
emUtendők:  Rudolph  von  Ems,  Barlam  und 
Josaphat  (1843) ;  Ulrich  Boners  Edelstein  (1844) ; 
Die  deutschen  Mystiker  des  XIV.  Jahrhunderts 
(2  köt.  1845—47.);  Wigalois  von  Wimt  von  Gra- 
venberg  (1847);  Walther  von  der  Vogelweide 
művei  (6.  kiad.  Bartschtól,  1880).  Irodalomtörté- 
neti művei:  Über Wesen  u. Bildungderhöfischen 
Sprache  in  mittelhochdeutscher  Zeit  (1861) ;  Der 
Dichter  des  Nibelungenliedes  (1862) ;  Kleine 
Schi'iften  zur  Gesch.  der  deutschen  Literatur  u. 
Sprache  (1867). 

2.  P.,  Georges  Jean,  francia  zeneszerző,  szül. 
Versaillesben   1832  dec.   12.,    megh.    Parisban 

27 


Pfeiffer-féle  bacillus 


418 


Pfister 


1908  febr.  14.  Operetteket,  balletteket,  operákat 
irt.  Egyéb  müvei :  Le  légataire  universel  (1901) ; 
Madame  Bonaparte  (1900) ;  zongoraötöse  (op.  41.) 
megnyerte  a  Prix  Chartiert. 

3.  P.,  Ida,  szül.  Beyer,  osztrák  utazónő,  szül. 
Bécsben  1797  okt.  14.,  megli.  u.  o.  1858  okt.  27. 
Férjétől  elválva,  1842-től  kezdve  többrendbeli 
utazást,  1846—48.  és  1851—55.  földkörüli  uta- 
kat tett.  Müvei :  Reise  einer  Wienerin  in  das  liei- 
lige  Land  (Wien,  2  köt.  1843) ;  Eine  Prauenfahrt 
um  die  Welt  (u.  o.  1850) ;  Reise  nach  Madagaskar  c. 
müvét  életrajzával  a  űa  adta  ki  (u.  o.,  2  köt.  1861). 

4.  P.,  Ludiüig  Georg  Kari,  német  termé- 
szetbúvár, szül.  Kasselben  1805  júl.  4.,  megh. 
u.  0.  1877  okt.  2.  1831-ben  Lengyelországban 
mint  törzsorvos  működött.  Főleg  az  alsóbbrendű 
állatok  tanulmányozásával  foglalkozott,  legfőké- 
pen  pedig  a  kagylókat  ós  csigákat  ismertette, 
melyek  közül  nagyon  sok  új  fajt  írt  le.  Hazánk- 
ban is  utazott.  Nagyobb  dolgozatai :  Symbola  ad 
Mstoriam  heliceorum  (Kassel  1841—46,  3  köt) ; 
Monograpliia  heliceorum  viventum  (Philippivel 
közösen,  Leipzig  1848—81,  8  köt.);  Monographia 
Pneumonopomorum  viventium  (u.  o.  1852—76, 3 
köt.  ós  3  suppl.) ;  Monographia  Auriculaceorum 
viventium  (u.  o.  1856) ;  Novitates  conchologicae 
(u.  0.  1854—79,  5  köt.);  NomenclatorHaliceorum 
viventium  (u.  o.  1879—81).  írt  botanikai  müve- 
ket is,  főleg  a  kaktuszokról.  Menkével  kiadta 
1854-től  kezdve  a  Malakozoologische  Blátter  c. 
folyóii'atot. 

5.  P,  Marianne,  1.  Spohr. 

6.  P,  Maximilián,  német  Író  és  politikus, 
szül.  1876.  Egyetemi  tanulmányai  végeztével  a 
müncheni  udvari  könyvtár  tisztviselője  lett.  A 
háború  után  kilépett  az  állami  szolgálatból.  Poli- 
tikai téren  már  1907-től  működött  mint  birodalmi 
gyűlési  képviselő.  1921  decemberben  kinevezték 
Németország  bécsi  követévé.  Számos  politikai  és 
művelődési  cikket  írt  s  egyik  alapítója  volt  a 
Deutsche  Litterarische  Gesellschaftnak.  Önállóan 
megjelent  regénye:  Kyrie  eleison!  Ein  Román 
von  Juden  und  Christen  aus  dem  altén  Speyer 
(Kaiserslautern  1922). 

7.  P,  Richárd,  német  orvos,  szül.  Zduynban 
(Posen)  1858  márc.  27.  1888-ban  asszisztense  lett 
a  berlini  egyetemnek  Koch  mellett.  Mikor  1891. 
a  fertőző  betegségek  részére  külön  intézet  ala- 
kult, ennek  tudományos  igazgatója  s  nemsokára 
egyetemi  tanár  lett.  Jelentékeny  felfedezéseket 
tett  az  influenza-bacUlusok  viselkedéséről  tüdő- 
betegek légcsövében ;  kiderítette,  hogy  a  kolerá- 
nál szokásos  elváltozásokat  csak  a  kolera-bakté- 
riumok okozhatják.  1897-ben  a  német  pestis- expe- 
dícióval Indiában  járt.  1899-ben  Königsbergbe, 
1909.  Boroszlóba  hívták  meg  az  egyetemre.  Frán- 
kellel  együtt  adta  ki  nagy  munkáját :  Mikropho- 
togTaphischer  Atlas  der  Bakterienkunde  (2.  kiad. 
Berlin  1895),  más  nagyobb  munkája :  Enzyklo- 
pádie  der  Hygiene  (Leipzig  1902—1905,  2  köt.). 

Pfeiffer-féle  bacillus  a.  m.  influenza-bacillus. 
L.  Baktérium,  Inüiienza. 

Pfeiffer-féle  szerumreakció.  Kolerabacillusok 
egy  kolera  ellen  immunizált  tengerimalac  vérsavó- 
jával keverten  befecskendezve  egy  nem  kezelt 
tengerimalac  hasüregébe :  elpusztulnak,  s  a  ten- 


gerimalac nem  betegszik  meg.  A  kolerabacillusok 
fölismerésére  és  identiíikálására  használt  eljá- 
rás. Grvber  módosítása  szerint  a  kolerabacillu- 
sok elpusztulását  kémcsőben  állapítják  meg.  Más- 
fajta (pl.  tífusz)  baciUusokkal  is  végezhető,  a  meg- 
felelő vérsavót  használva. 

Pfeil,  Joachim  Friedrich,  gróf,  német  Afrika - 
kutató,  szül.  Neurodéban  1857  dec.  30.  1873-ban 
egy  misszió-társulattal  Natalba  ment  s  ott  ma- 
radt 1879-ig.  Majd  Oranje  államban  tartózkodott 
ós  Wilsonnal  a  Limpopo-vidéket  kutatta.  Német- 
országba visszatérve,  a  gyarmatosító  egyesületben 
élénk  tevékenységet  fejtett  ki.  1884-ben  Peters- 
szel  és  Jühlkével  Kelet-Afrikába  megy  s  Uszu- 
gara,  ükami,  Nguru  és  Uszeguha  vidékeit  elfog- 
lalják és  felkutatja  az  Ulanga  folyását.  1887-ben 
az  Új -Guinea- társaság  szolgálatába  állt  és  ott 
végzett  kutatásokat,  1890.  Jarát  tanulmányozta. 
Beutazta  újból  Kelet-  és  Nyugat- Afrikát,  Marok- 
kót (1897),  Észak-Amerikát  (1904)  és  1905.  újból 
Német  Kelet-Afrikába  ment.  Főművei:  Vorschlage 
zur  praktischen  Kolonisationen  in  Ost- Afrika  (Ber- 
lin 1888);  Studien  und  Beobachtungen  aus  der 
Südsee  (Braunschweig  1899) ;  Die  Gründung  der 
Burenstaaten  (Berlin  1899). 

Pfersche,  Emil,  osztrák  jogtudós  és  politikus, 
szül.  Pozsonyban  1854.,  megh.  Prágában  1916 
márc.  11.  Tanulmányainak  befejezése  után  a 
gráci  egyetemen  a  római  jog  és  az  osztrák  ma- 
gánjog tanára  lett.  1896-ban  Prágába  rendes 
tanárnak  nevezték  ki  és  1906.  az  egyetem  rek- 
tora lett.  1897-ben  Aussigban  megválasztották 
reichsrathi  képviselőnek.  Nevezetesebb  müvei: 
Privati'echtliche  Abhandlungen  (Leipzig  1886); 
Die  Interdikte  des  römischen  Zivilprocesses  (Graz 
1888) ;  Die  Irrtumslehre  des  österreichischen  Pri- 
vatrechts  (u.  o.  1891) ;  Österreichisches  Sachen- 
recht  (u.  o.  1893). 

Pfeufer,  Kari  von,  német  orvos,  szül.  Bam- 
bergben  1806  dec.  22.,  megh.  Pertisauban,  az 
Achen-tó  mellett  1869  szept.  13.  1840-ben  a 
zürichi,  1844.  a  heidelbergi,  1852.  a  müncheni 
klinika  igazgatója,  majd  a  bajor  minisztérium- 
ban egészségügyi  referens,  ez  állásában  az  orvosi 
képzés  reformátora  Bajorországban.  1844  ben 
megalapította  a  Zeitschrif  t  f  ür  rationelle  Medizin 
c.  folyóiratot. 

Pfister,  1.  Albert,  első  könyvnyomtató  Bam- 
bergben,  szül.  1420  tájt,  megh.  1470  tájt.  Meg- 
szerezte a  Gutenberg  36  soros  bibliája  betüanya- 
gát  s  az  első  német  képes  kiadványt  nyomtatta. 
Üzletét  íia,  Sebastian  folytatta.  V.  ö.  Schwenke, 
Die  Donát-  u.  Kalendertype  (Mainz  1903);  Hes- 
sel  J.  H.,  Gutenberg:  Was  he  the  inventor  of 
printing?  (London  1882);  Dziatzko  C,  Guten- 
bergs  früheste  Druckerpraxis  (Berlin  1890). 

2.  P,  Albert  von,  német  történetíró,  szül. 
Münster  b.  Mergentheimben  1839  máj.  6.,  megh. 
1907  okt.  19.  A  württembergi  hadsereg  tábor- 
noka volt.  Művei :  Kaiser  Wilhelm  (1885, 4.  kiad.) ; 
Drei  Schwaben  in  fremden  Ki'iegsdiensten  (1895) ; 
Aus  dem  Láger  des  Rheinbundes  1812  und  1813 
(1897) ;  Aus  dem  Láger  der  Verbündeten  1814  und 
1815  (1897);  Deutsche  Zwietracht  1859—69 
(1902);  Die  amerikanische  Revolution  1775—83 
(1904). 


Pfitzer 


419 


Pflelderer 


Pfitzer,  Ernst,  német  botanikus,  szül.  Königs- 
bergben  1846  márc.  26.,  megh.  Heidelbergben 
1906  dec.  2.  1868-ban  Bonnban  egyetemi  magán- 
tanár, 1872.  pedig  Heidelbergben  rendes  tanár  és 
a  botanikuskert  igazgatója  lett.  Számos  alak-  és 
élettani  értekezést  közölt,  főképen  az  Orchideá- 
kat tanulmányozta.  Főbb  művei:  Gnmdzüge 
einer  vergleichenden  Morphologie  der  Orchideen 
(Heidelberg  1882) ;  Morphologische  Studien  über 
dio  Orchideenblüte  (u.  o.  1886) ;  Bntwurf  einer 
natürliehen  Anordnungder  Orchideen  (n.  o.  1887); 
Übersicht  des  natürliehen  Systems  der  Pflanzen 
(Berlin  1894) ;  Verfahren  zur  Konservierung  von 
Blüten  und  zarten  Pflanzenteilen  (1899). 

Pfitzner  Sándor,  gépészmérnök,  szül.  Csetén 
(Bars  vm.)  1880  aug.  5.,  megh.  Marbleheadben 
(Észak-Amerika)  1910  júl.  A  budapesti  Műegye- 
tem elvégzése  után  kiment  Észak-Amerikába  s  a 
Cfcrtiss-féle  motorgyárban  saját  önálló  tervei  és 
eredeti  gondolatai  szerint  repülőgépet  és  motoro- 
kat épített.  Egysíkú  repülőgépén,  minden  más 
szerkezettől  eltérően,  a  szárnyak  végeit  növelhe- 
tővé,  ill.  csökkenthetővé  készítette  a  fordulás 
közben  szükséges  egyensúlyozás  céljából.  A  nagy- 
reményű fiatal  mérnök  öngyilkos  lett,  mert  szédü- 
lései miatt  nem  bírta  a  repülést.  (V.  ö.  dr.,  Bresz- 
tovszky  Béla  cikkét  a  Magyar  Mérnök  és  Építész- 
Egylet  Hetiértesítőjében  1910  és  Scientific  Ame- 
rican 1910  febr.  12.) 

Pfitzner,  Hans,  német  zeneszerző,  született 
Moszkvában  1869  május  5.  A  majnafrankfurti 
konzervatórium  növendéke,  majd  a  koblenzi  s 
később  a  berlini  konzer\^atórium  tanára  volt. 
1902-ben  a  berlini  Theater  des  Westens,  1907.  a 
müncheni  Kaim-  Orchester  karnagya,  1908.  Strass- 
burgban  városi  zeneigazgató  lett.  Számos  dalán 
és  kamarazeneművén  kívül  rendkívüli  sikert 
aratott  Wagner  stílusában  írt  két  zenedrámája : 
Derarme  Heinrich  (Mainz  1895)  ós  DieRose  vom 
Liebesgarten  (Elberfeld  1901),  valamint  zene- 
legendája :  Palestrina  (München  1917).  Zenét  írt 
a  többi  között  Ibsen :  Fest  auf  Solhaug  (1889)  és 
Kleist :  Kátchen  von  Heilbronn  (1908)  c.  színdarab- 
jához. Irodalmi  munkái:  Vom  musikalischeu 
Dráma  (1917) ;  Futuristengefahr  (1917).  V.  ö.  R. 
Louis,  P.-s  Rose  vom  Liebesgarten  (1904) ;  Coss- 
mann:  Hans  P.  (München  (1904). 

Pfizer,  1.  Giistav.  német  költő  és  kritikus,  szül. 
Stuttgartban  1807  júl.  29.,  megh.  u.  o.  1890  júl. 
19.  Hírlapíró,  majd  szülővárosában  tanár  volt, 
résztv^ett  a  48-as  mozgalmakban  és  mint  költő, 
műfordító  és  kritikus  működött.  Bulwer,  BjTon 
és  James  miíveit  fordította,  míg  a  kiitikában 
Uhland  und  Rückert  (Stuttgart  1837)  c.  művével, 
majd  Heinét  támadó  írásaival  lett  nevezetessé. 
Költői  művei :  Gedichte  (Stuttgart  1831 ;  Neue 
Sammlung,  u.  o.  1835) ;  Dichtungen  epischer  und 
episch-lyrischer  Gattung  (u.o.  1840,  ebben  nagyobb 
költeménye :  Die  Tatarenschlacht) ;  Der  Welsche 
und  der  Deutsche.  Áneas  Sylvius  Piccolomini  und 
(xregor  von  Heimburg  (u.  o.  1844);  Gereimte 
Ríitsel  aus  dem  deutschen  Reich  (Berlin  1876). 

2.  P.,  Paul  Achatius^  német  publicista,  szül. 
Stuttgartban  1801  szept.  12.,  megh.  Tübingen- 
ben  1867  júl.  30.  1848-ban  kultuszminiszter, 
1858-ig  igazságügyi  főt«,nácsos  Tübingenben.  Fő- 


müvei  :  Brief  wechsel  zweier  Deutschen  (Stuttgart 
1832) ;  Gedanken  über  Recht,  Staat  und  Kirche 
(u.  0.  1842) ;  Gedanken  über  das  Ziel  und  die  Auf - 
gaben  des  deutschen  Liberalismus  (Tübingen 
1832) ;  Über  die  Entwickelung  des  öff entlichen 
Rechts  in  Deutschland  (Stuttgart  1835);  Das 
Recht  der  Steuerverwilligung  (u.  o.  1839) ;  Zur 
deutschen  Verfassungsfrage  (u.  o.  1862). 

Pflanzer-Baltin  Károly  báró,  vezérezredes, 
szül.  Pécsett  1855  jún.  1.  A  bécsújhelyi  katonai 
akadémia  növendéke  volt  s  1875.  az  1.  számú 
dragonyos- ezred  hadnagya  lett.  1884-ben  vezér- 
kari kapitány,  1891.  őrnagy  s  a  hadiiskolában  a 
hadműveleti  vezérkari  szolgálat  tanára,  1897.  a 
lembergi  hadtest  vezérkari  főnöke,  1903.  a  nagy- 
szebeni, majd  a  brassói  gyalogdandár,  1907. 
Brünnben  a  4.  gyaloghadosztály  parancsnoka, 
ugyanez  évben  vezérőrnagy,  1911.  a  tiszti  isko- 
lákfőfelügyelője, 1912.  lovassági  tábornok,  1914. 
a  világháború  folyamán  hadseregparancsnok  lett 
és  1916.  máj.  vezérezredessé  léptették  elő.  Buko- 
vinát védelmezte  az  orosz  támadással  szemben  s 
úgy  itt,  mint  Kelet- Galíciában,  a  Kárpátokban,  a 
Dnyeszter  mentén  és  Besszarábiában  diadalmas 
harcokat  vívott,  melyek  nagy  mértékben  hozzá- 
járultak az  orosz  hadsereg  összeroppantásához. 
1916  szept.  egészségi  okokból  megvált  hadsereg- 
parancsnoki  állásától.  1918  júl.  albániai  főparancs- 
nokká nevezték  ki.  Érdemei  elismeréséül  számos 
magas  rendjelen  kívül  a  titkos  tanácsosi  méltó- 
ságot kapta. 

Pfleger-Moravsk^,  Gustav,  cseh  költő,  szül. 
1833  jún.  27.  a  Bystrice  melletti  Karasejnán 
(Morvaország),  megh.  1875  szept.  20.  Németzky- 
ben  (Csehország).  Hírnevét  Z  malého  svéta  (A  kis 
világból,  Prága  1864)  c.  regényének  köszöni.  Ez 
a  cseh  irodalomnak  az  első  munkásregénye.  Em- 
lítést érdemelnek  még :  Ztraceny  zivot  (Az  el- 
veszett élet,  1863)  és  Paní  fabrikantová  (A  gyá- 
rosné,  1867)  c.  regényei.  Lírai  költeményei  (Dumky 
1857,  Cypfise  1861  stb.)  kevésbbé  sikerültek,  drá- 
máinak és  vígjátékainak  pedig  egyáltalán  nem 
volt  sikere.  Összes  művei  Laichter  szerkesztésé- 
ben 1907-től  a  Cesky  spis.  XIX.  stol.  c.  vállalat- 
ban jelennek  meg.  V.  ö.  VeleminsJcy,  G.  P.-M. 
(Cas.  Ces.  Musea  1903—04). 

Pfleiderer,  1.  Edmund,  német  filozófiai  író, 
szül.  Stettinben  1842  okt.  12.,  megh.  Tübingenben 
1902  ápr.  3.  1877-ben  a  kiéli,  1878.  a  tübingeni 
egyetem  tanára.  Irta :  G.  W.  Leibniz  als  Patriot, 
Staatsmann  u.  Bildungstrager  (Leipzig  1870) ; 
Leibniz  als  Verf asser  von  zwölf  anonymen  Flug- 
scliriften  (u.  o.  1870) ;  Empirismus  u.  Skepsis  in 
Dávid  Humes  Philosophie  (Berlin  1874) ;  Die  Idee 
eines  goldenen  Zeitalters  (u.  o.  1877) ;  Budamo- 
uismus  u.  Egoismus  (Leipzig  1880) ;  Kantischer 
Kritizismus  u.  englische  Phüosophie  (Halle  1881 ) ; 
Arnold  Geulinx  (Tübingen  1882) ;  Leibniz  u.  Geu- 
linx(u.  0. 1884);Lotzesphilosoph.Weltanschauuug 
(Berlin  1884) ;  Die  Philosophie  des  Heraklit  von 
Ephesos  im  Lichte  der  Mysterienidee  (u.  o.  1886) : 
Zur  Lösung  der  platonischen  Frage  (Freibm'g 
1888) ;  Sokrates  u.  Plató  (Tübingen  1896) ;  Zur 
Frage  der  Causalitát  (1897), 

2.  P.,  Ottó,  német  prot.  teológus,  P.  1.  testvér- 
bátyja,   szűr    Stettinben    (Württemberg)  1839 

27* 


Pflugk-Harttung 


420 


Phaeákok 


szept.  1.,  megh.  Gross-Licliterfeldeben  1908  júl. 
18. 1875-l)en  Berlinbe  hívták  meg  teológiai  tanár- 
nak. Baur  történelmi,  kritikai,  dogmatikai  és  libe- 
rális teológiai  iskolájának  híve.  Nevezetesebb 
művei :  Die  Religion,  üir  Wesen  und  ilire  Ge- 
schichte  (Leipzig  1869,  2  köt.,  2.  kiad.  1878) ;  Der 
Paulinismus  (2.  kiad.  1890) ;  Religionspliilosophie 
anf  geschichtlicher  Grundlage  (Berlin  1878,  3. 
kiad.  1896) ;  Gnindriss  der  christlichen  Glaubens- 
und  Sittenlehre  (1880,  6.  kiad.  1898) ;  Das  ür- 
christentmn  (Berlin  1897,  2.  kiad.  1902) ;  Die  Bnt- 
wickelung  der  prot.  Theologie  in  Deiitschland 
seit  Kant  und  in  England  seit  1825  (Freiburg 
1891) ;  Die  Vorbereitung  des  Christentums  in  der 
griechischen  Philosopliie  (Halle  1904) ;  Die  Ent- 
stehung  des  Cliristentums  (München  1905) ;  Reli- 
gion und  Religionen  (u.  o.  1906) ;  Die  Bntwicke- 
lung  des  Christentums  (u.  o.  1907). 

Pflugk-Harttung,  Jidius  von,  német 'történet- 
író, szül.  Wamikowban  1848  nov.  8.,  megh.  Ber- 
linben 1919  nov.  6.  Előbb  kereskedő  volt  és  Ameri- 
kában önálló  üzletet  nyitott.  Miután  végighar- 
colta az  1870— 71-iki  háborút,  történelmi  tanul- 
mányokba fogott  8  1883.  tanár  lett  Baselban. 
Innen  német  érzelmei  miatt  el  kellett  távoznia  s 
Berlinbe  költözött,  hol  1893.  a  titkos  levéltárban 
kapott  alkalmazást.  Nevezetesebb  művei :  Studien 
zur  Geschichte  Konrads  II.  (1876) ;  Die  Anfánge 
Kaiser  Konrads  11.  (1877) ;  Acta  Pontiflcum  roma- 
norum  inedita  (Tübingen  1879—88,  I— III.  köt.) ; 
Die  Urkunden  der  pápstlichen  Kanzlei  vom  X— 
XIII.  Jahrhundert  (München  1882);  Untersuchun- 
gen  zur  Geschichte  Konrads  II.  (Stuttgart  1890) ; 
Krieg  und  Sieg  1870-71  (Berlin  1895-96) :  Die 
Anfánge  des  Johanniter-Ordens  in  Deutsehland 
(u.  0.  1898) ;  Die  Bulién  der  Pápste  bis  zum  Ende 
des  XII.  Jalirhunderts  (Gotha  1901);  Vorge- 
schichte  der  Schlacht  bei  Belle-AUiance  (Berlin 
1903) ;  Grote  Világtörténelme  számára  írta :  Napó- 
leon L.  Republik  und  Kaisertum  (Berlin  1900)  és 
Das  Erwachen  der  Völker  (u.  o.  1901) ;  üllsteins 
Weltgeschichte  (6  köt.,  u.  o.  1907-1910);  Die 
Mittelmachte  und  der  Vierverband  (u.  o.  1916). 

Pflüger,  Ediiard  Friedrich  Wilhelm,  német 
fiziológus,  szül.  Hanaubau  1829  jún.  7.,  megh. 
Bonnban  1910  márc.  16. 1858-ban  a  fiziológia  ma- 
gántanára lett  a  berlini  egyetemen,  1859.  pedig 
Bonnban  a  fiziológia  tanára  és  a  fiziológiai  inté- 
zet igazgatója.  Főbb  művei :  Über  die  Eierstöcke 
der  Saugethiere  und  des  Menschen  (Leipzig  1863) ; 
Die  teleologische  Mechanik  d.  lebendigen  Natúr 
(Bonn  1877) ;  Wesen  und  Aufgaben  d.  Physiologie 
(u.  0.  1878).  1868.  megalapította  az  Archív  für 
Physiologie  c.  folyóiratot. 

Pflüger-Arndt  féle  törvény,  1.  Biológiai  alap- 
törvény. 

Pfohl,  Ferdinánd,  német  zenekritikus,  szül. 
Blbogenben  (Csehország)  1863  okt.  12.  1892-ben 
a  Hamburger  Nachrichten  zenekritikusa  lett  s 
nagy  tekintélyre  tett  szert.  Számos  könyvet  (Die 
moderné  Oper  1894,  Arthur  Nikisch  1900  stb.) 
dalt,  zenekari  és  zongoradarabot  írt. 

Pforta  (Schulpforta),  hajdan  ciszterci-kolos- 
tor, most  iskola,  Merseburg  porosz  kormányzóság 
naumburgi  kerületében,  körülbelül  400  lak.  Neve- 
zetességei :  a  román  stílusban  épült  és  a  csúcs- 


íves stüus  korában  átalakított  temploma,  az  is- 
kola, mely  az  1568.  kibővített  zárdából  1880.  újra- 
épült, a  várszerű  hercegi  palota  (építtette  Ágost 
választó-fejedelem  1573.),aXII.sz.-ból  való  román 
stílusú  kápolna  stb.  Úto  naumburgi  püspök 
1132.  a  Schmöllnben  alapított  kolostor  ciszterci 
szerzeteseit  P.-ba  helyezte  át  (Monasterium  S. 
Mariae  de  Porta,  vagy  ad  Portám  és  Coenobium 
portense  is,  a  régi  okiratokban).  A  sok  adomány- 
nyal és  kiváltsággal  fölruházott  apátságot  Szász 
Henrik  herceg  1540.  eltörülte,  Szász  Móric  herceg 
(később  választófejedelem)  pedig  1543.  iskolává 
alakíttatta  át.  1815-ben  porosz  fönhatóság  alá 
került. 

Pforzheim,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Karlsruhe  badeni  kerületben  (1919)  73,839  lak., 
jelentékeny  arany-  és  ezüst  ékszeriparral,  vas- 
hámorral; történelmi  nevezetességű  régi  emlé- 
kekkel. 1535—55.  a  baden-durlachi  őrgrófoknak 
volt  székhelye.  Itt  született  ReuchUn. 

Pforzheimi  aranyárúk,  1.  Aranyötvények. 

Pfuhl,  Johannes,  német  szobrász,  szül.  Löwen- 
bergben  1846.,  megh.  Baden-Badenben  1914  máj. 
3.  A  berlmi  akadémián  Schievelbeinnek  volt  ta- 
nítványa. Művei  közül  említendők:  az  1870— 
1871-iki  német-francia  háborúból  vett  jeleneteket 
ábrázoló  domborművű  képszalag  a  lichterfeldei 
hadapród-iskola  épületén ;  Stolberg  gróf  szobra 
Landshutban;  Perseus  megszabadítja  Androme- 
dát  (díszkút  Posenben) ;  Theseus  megmenti  Hippo- 
dameiát ;  I.  Vümos  császár  lovasszobra,  valamint 
Böhme  Jákob,  Goethe  és  Roon  emlékszobrai,  I. 
Vilmos  és  Frigyes  császárok  kettős  szobra  Gör- 
litzben,  a  Laube-szobor  Sprottauban,  I.  Vümos 
márványszobra  a  birodalmi  gyűlés  palotájában 
Berlinben  stb.  Sok  mellszobrot  készített  híres  kor- 
társakról. 

p.  f.  V.  a.  m.  pour  fairé  visite  (franc),  láto- 
gatóba. 

Pfyf fer,  Ludwig,  svájci  hadvezér  és  államfér- 
fiú, szül.  Luzernben  1524.,  megh.  u.o.  1594  márc. 
17.  Szülővárosában  magasabb  tisztségeket  viselt, 
azután  francia  hadi  szolgálatba  lépett  s  a  huge- 
notta háborúkban  1562—69.  sok  fényes  győzel- 
met vívott  ki  a  királyi  hadak  élén.  Hazatérve, 
Luzern  főbírája  volt  haláláig.  A  svájci  katolikus 
pártnak  fővezére  lett  s  nagy  része  volt  a  katoli- 
kus kantonok  szorosabb  szövetségének  létrehozá- 
sában. Nagy  tekintélyéért  a  Schweizer-König 
nevet  kapta. 

Ph,  a  görög  ^  betű  latinos  átírása.  A  P/^-val 
kezdődő,  itt  nem  talált  szók  F  betű  alatt  kere- 
sendők. 

P.  h.  a.  m.  pecsét  helye. 

Pliaca  L.  (növ.),  1.  Astragalus. 

Pliacelia  Juss.  (növ.),  a  Hydrophyllaceae  csa- 
lád génusza ;  70—80  faja  főkép  északamerikai, 
mexikói,  egyesek  a  délamerikai  Andok  növényei. 
Egyéves  v.  évelő  füvek.  A  Kaliforniától  Arizo- 
náig elterjedt  Fh.  fanacetifolia  Benth.  kétszer 
szárnyasán  osztott  levelű,  csinos  kunkorvirágzatú 
fű,  melyet  Németországban  részmt  kerti  dísznek, 
részint  mélilegelőnek  termesztenek.  El  is  vadul, 

Phacoclioerus  (áuat),  1.  Varacskos  disznó. 

Phaeákok  (phaiákok),  a  homéroszi  Odysseiá- 
ban  az  Ithakától  északra  fekvő  Schéria-sziget  la- 


Amely  szó  Ph  .  . .  alatt  nincs  meg,  F  . .  .   alatt  keresendő! 


Phaedon 


421 


Phaístos 


kosai.  A  görögök  e  szigetet  Kerkyrával,  a  mai 
Korfuval  azonosították.  Népe  az  istenek  kedvence 
volt,  megáldva  az  élet  minden  javával,  ilgy  hogy 
vidám  élvezetek  közt  tölthették  napjaikat,  s  ezért 
nevezik  a  vidám  városok  lakosait  P.-nak.  Itt  ju- 
tott partra  hosszú  tengeri  útjáhan  Odysseus,  s 
innen  vitték  haza  a  P.  Ithakába. 

Phaedon,  1.  Fkaidon. 

Phaedra,  1.  Fkaidra. 

Phaedrus,Makedoniából  való  római  meseköltő, 
Augustus  szabadosa,  ki  a  görög  Aisoposnak  állat- 
meséit latin  senariusokba  öntötte.  Két  első  köny- 
vének vélt  célzásaival  magára  vonta  Seianus  ha- 
ragját és  üldözésnek  volt  kitéve.  15  könyvre  ter- 
jedő meséiből  csak  5  könyv  maradt  fönn.  Kiadta 
Bentley  (Cambridge  1726,  Terentius  függelékéül), 
újabban  L.  Müller  (Leipzig  1877),  Riese(u.  o.  1885). 
A  meseirodalomra  s  a  magyar  meseírókra  is  nagy 
hatással  volt.  Többen  lefordították,  Így  Sej^si  Za- 
lányi Szabó  Elek  (Kolozsvár  1824) ;  Koimromy 
Károly  (Debreczen  1854  és  1871) ;  Mocsy  Antal 
(Kecskemét  1855  és  1866) ;  Szarvas  Gábor  (Po- 
zsony 1868,  3.  kiadás  Budapest  1884),  ki  becses 
iskolai  kommentárt  is  írt  hozzá ;  Sárváry  Jakab 
(Budapest  1876) ;  Bálint  Gyula  (Kolozsvár  1876). 

Phaenna  (gör.  a.  m.  tündöklő),  egyike  a  lake- 
daimoni  charisoknak. 

Pliaenoprosopia  (gör.)  a.  m.  nyitott  arcúság : 
ha  a  fejen,  koponyán  felülről  nézve  (tetőkeret  = 
norma  verticaUs)  az  arc  egyes  részei  láthatók. 
Állatoknál  pl.  a  homlok  fejletlensége  következté- 
ben tetőkeretben  az  egész  arc  látható,  amit  teljes 
nyitott  arcúságnak  (P.  totális)  nevezünk.  Ember- 
nél ez  igen  ritka,  legfeljebb  csak  az  arc  egyes 
részei  (arccsontok,  járomcsont  stb.)  láthatók.  Ez 
a  részleges  nyitott  arcüság  (F.  partialis).  Ennek 
egyik  esete  a  phaeno-  v.  phanerozygia  (1.  o.)  A  P. 
ellentéte  a  zárt  arcúság  (ckryptoprosopia),  mi- 
dőn az  erősen  fejlett  homlok  felüh'ől  az  egész  ar- 
cot eltakarja.  Ez  igazi  emberi  jelleg,  mely  állatok- 
nál sohasem  fordul  elő. 

Pbaenozygia  {g'óv.),LFkanerozygia  éaFkae- 
noprosojna. 

Pliaeodaria  (állat),  1.  Badiolaria. 

Pbaeopliaras  (áuat),  1.  Cinegefélék. 

Pliaeopliyceae  (növ.),  a  moszatok  egyik  cso- 
portja (Barna-moszatok),  amelyet  újabban  (Eng- 
ler,  Tuzson)  önálló  növénycsoportnak  tekintenek. 
Sejtjeikben  egy  sejtmag  van,  a  chi'omatophorák  a 
pkaeopkylliim  (pkycophein)  nevű  barna  színanya 
got  tartalmazzál^,  mitől  az  egész  növény  barna 
lesz.  Az  asszimiláció  terméke  a  félig  folyós  fuco- 
.?«ft-szemecskék.  Szaporodásuk  ivartalan  (rajzó- 
spóra és  aplanospóra)  v.  ivaros  (isogam  v.  oogam). 
Testük  néhány  egysejtű  kivételével  többsejtű  fo- 
nal V.  változatos  alakú  szövet.  A  fejlettebbek 
nagytermetűek,  teleprészeik  gyökér,  szár  és  levél- 
Bzerűen  fejlödnek  ki.  3  sorozatra  oszthatók.  1. 
Fkaeosporales  ivartalan  rajzóspórákkal  és  ivaros 
planogameták  kopulációjával  szaporodnak.  Ide 
tartoznak  pl.  az  Ectocarpus  (1.  o.)  Laminaria  (1.  o.) 
Macrocystis  (1.  o.) ;  2.  Cydosporales  ivaros  sza- 
porodásuk mozdulatlan  petesejttel  és  spermato- 
zoidával.  Ide  tartoznak  a  Fukuszf  élek  (1.  o.) ;  3.  Dic- 
tyotales  ivarosán  oogonium-  és  antheridiumraal, 
ivartalanul  aplanosporával  szaporodnak  (Dictyo- 


tales).  A  P.  legnagyobb  része  tengerben,  néhánya 
édesvízben  él. 

Pliaeosporales  (uöv.),  1.  Fkaeopkyceae. 

Phaéthon  (gör.  a.  m.  ragyogó),  eredetileg  a 
napisten  (Helios)  mellékneve,  később  Heliosnak  és 
Klymenének  (Merops  aethiopiai  király  feleségé- 
nek) fia.  Mikor  Merops  egy  istennövel  akarta 
összeházasítani  (v.  mikor  isteni  eredetét  kétségbe 
vonták),  bizonyságul  azt  kérte  Heliostól,  hogy 
egy  napra  bízza  reá  a  Nap  kocsijának  hajtását. 
E  feladatra  azonban  gyengének  bizonyult  s  a  Föl- 
det már-már  lángba  borítja,  ha  Zeus  villáma  le 
nem  sújtja.  Holtteste  az  Eridanus  vizébe  hullott, 
testvérei  pedig,  a  Heliasok  folyvást  siratták,  míg- 
nem nyárfákká  változtak,  melyeknek  könnyeit 
Helios  borostyánná  keményítette.  P.  tragikus  ese- 
tét Euripides  dolgozta  fel ;  drámájából  jelenté- 
keny részletek  maradtak,  melyeknek  régebben 
ismert  dai'abjait  Goethe  lefordította  és  a  cselek- 
ményt rekonstruálta.  Azóta  papyrusokon  újabb 
részletek  kerültek  napvilágra.  (V.  ö.  Csengeri  Já- 
nos, Euripides  töredékei.  Budapest  1916.  Akadé- 
mia kiad.)  Ovidius  Metamorphosese  is  elbeszéli  s 
a  képzőművészet  is  gyakran  ábrázolta  P.  esetét, 
főleg  szarkofágokon. 

Pliaeton  (állat),  az  Evezőlábú  madarak  (Ste- 
ganopodes)  rendjébe  tartozó  madárnem.  Termete 
a  halászcsérre  emlékeztet,  de  erősebb  alkotású. 
Csőre  gyengén  kardalakúan  hajlott  és  hegyes. 
Szárnyai  hosszúak.  FarktoUai  közül  a  két  kö- 
zépső igen  hosszú  és  meglehetősen  merev.  Lábai 
gyengén  fejlettek.  A  trópusi  tengereken  honos  és 
a  30.  é.  és  d.  szélesség  közti  tengerekre  annyira 
jellemző,  hogy  a  tengerészek  «bootsmann»  név- 
vel jelölik,  mert  láttára  a  hajós  biztosra  veszi, 
hogy  a  forró  égövre  került.  Halakkal,  cephalopo- 
dákkal  és  különösen  tengeri  puhatestűekkel  táp- 
lálkozik. 6  faja  ismeretes ;  közülök  legközönsé- 
gesebb a  trópusi  madár  (Phaéton  aetkereiis  L.), 
mely  az  Atlanti-  és  Csendes-óceán  trópusi  részé- 
ben ól.  Beleértve  60  cm.  hosszú  farktollait,  1  m. 
hosszú.  Uralkodó  színe  rózsás  árnyalatú  fehér, 
fekete  mustrázattal ;  csőre  vörös. 

Pliaéton  (franc,  ejtsd:  faetoS),  félfödeles,  egy- 
ülésű,  négykerekű  hintó,  mely  az  alakjához  ha- 
sonlító mylordnál  és  viktoriánál  könnyebb. 

Phaiákok,  1.  Phaeákok. 

Phaidon  (lat.  Phaedon),  Ellsz  bői,  görög  filozó- 
fus, Sokrates  kedvelt  tanítványa,  aki  mesterének 
halála  után  filozófiai  iskolát  alapított  Eliszben. 
Platón  egyik  dialógusának  az  ö  nevét  adta  cí- 
mül. 

Phaidra  (lat.  Fkaedra),  Mmos  krétai  khály  és 
Pasiphae  leánya,  Theseus  athéni  kü'ály  felesége, 
ki  bűnös  szerelmével  mostohafiának,  Hippolytos- 
nak  (1.  0.)  és  önmagának  vesztét  okozta. 

Phaidít'os,  1.  római  meseköltő,  1.  Fkaedrus. 

2.  F,  Sokrates  egyik  tanítványa.  Róla  nevezte 
el  Platón  azt  a  dialógusát,  melyben  a  lélek  hal- 
hatatlanságát fejtegeti. 

3.  P.,  az  epikureusok  iskolájának  feje  Ki*,  e. 
90  táján,  Cicero  egyik  tanítója.  Az  istenekről  irt 
művét  Cicero  talán  használta  a  De  natura  deo- 
rum-ban. 

Phaistos,  ősrégi  város  Kréta  déli  partvidéké- 
nek közepén,  Gortyntól  K.-re,  ahol  két  fejedelmi 


Ajnely  szó  Pli . . .  alatt  nincs  meg,  F  . . .  alatt  keresendői 


Phakolith 


422 


Phanerogamae 


palotának  romjait  tárták  föl  a  XX.  század  elején, 
melyek  a  szomszédos  (a  mai  Hagia  Triada  mel- 
letti) palotaromokkal  együtt  a  krétai  v.  minosi 
kultúrának  (1.  o.)  érdekes  maradványait,  egyebek 
közt  az  u.  n.  P.-i  discus-on  egy  még  megfejtet- 
len ősrégi  képírást  szolgáltatták.  L.  Dussand, 
Les  civilisationes  próhelléniques  (Paris  1914,  2. 
kiad.) ;  Halhherr,  Monumenti  antichi  XII— XIV. 
Pbakolitli  (ásv.),  1.  Fakolit. 
Pbalacrocorax  (állat),  1.  Kárókatona. 
Phalaecius  Tersiis  (lat.),  1.  Falékoszi  vers. 
Phalaeniclae  a.  m.  Geometridae  (áiiat),  1. 
Araszolok. 

Pkalanger  (áiiat),  1.  Kuszkusz. 
Phalangidae  (állat),  l.  Kaszáspókok. 
Phalaugista  (állat),  a  Trichosurus  nem  ré- 
gebbi génusz-neve.  L.  Erszényes  róka. 
Pbalangiaiu  (áuat),  1.  Kaszáspókok. 
Phalanpur,  1.  Palanpur. 
Phalaris,  a  siciliai  Akragas  kényura  (Ki',  e. 
571—555),  a  rodoszi  Astypalaiából  vándorolt  át, 
s  mint  dúsgazdag  ember  Zeusnak  templomot  épít- 
vén, a  zsoldjában  lévő  munkásokat  felfegyve- 
rezte s  így  megszerezte  a  város  uralmát,  melyet 
megnagyobbított,  diszes  épületekkel  gyarapított, 
a  szomszédokkal  szerencsés  háborút  vívott,  de  16 
évi  uralom  után  az  emmenida  Telemachos  letaszí- 
totta a  trónról.  Keg^^etlen  zsarnok  volt,  s  ö  az 
első,  ki  a  tii'annus  kormányformát  gj'ülöletessé 
tette.  Hírhedt  volt  az  ércbika,  melyben  embere- 
ket égetett  el,  az  általa  terjesztett  Molocli-kultusz 
ez  emléke.  Hagyomány  szerint  maga  is  e  kul- 
tuszban lelte  halálát.  A  ránk  maradt  148  P.-levél, 
mint  Bentley  kimutatta,  hamisítvány  és  az  An- 
tonius-császárok  idejéből  száiTnaznak ;  bennök  P. 
szelid  uralkodó  és  a  kultúra  barátja  gyanánt  tű- 
nik elő.  Kiadta  Hercher,  Bpistolographi  Graeci 
(Paris  1873). 

Pbalaris  L.  (növ.),  a  Gramineae  (Pázsitfű- 
félék) család  génusza;  10  faja  európai  (főkép 
D.-en)  és  északamerikai.  A  P.  canariensis  L. 
(kanári  fíí  és  köles,  polyvacsukk)  egyéves,  6—10 
dm.  magas  fű,  bugája  tömött,  kerek  tojásdad  (1. 
az  ábrát),  a  kalászkák  fehérszélűek,  egy^árá- 

gúak,  virágonkint  3  por- 
zóval, alsó  kalászpelyvái 
hátukon  szárnyas  omló- 
val bimak,  a  belsők  fél- 
akkorák, mint  a  külsők. 
Levélhüvelye  felfúvó- 
dott. Hazája  Dél-Európa ; 
itt,  Németországban,  he- 
lyenkint  nálunk  is  mag- 
váért  termesztik  (kanári 
mag),  melyet  éneklő  ma- 
daraknak, különösen  ka- 
nárinak adnak,  Dél-Eu- 
rópában embernek  is  ele- 
dele. A  P.  arundínacea  L.  (Baldingera  arun- 
dinacea  G.  M.  Sch.,  zöld  pántlikafii,  polyvacsukk) 
némileg  olyan  termetű,  mint  a  nád.  Bugája  cso- 
mós, laza,  kalászkája  szintén  egyvirágú,  3  por- 
zós ;  szálkátlan,  alsó  pelyváin  szárnyas  ormója 
nincs.  Kákával  együtt  növő  magas  pázsit,  vizek 
körül  gyakori.  Kertjeink  cifra  sás-s.  e  fajnak  fe- 
hércsíkos levelű  változata  (tarka  pántlikafű). 


a  Kauári-f  ű  virágzata,  b  egy 
külön  virága. 


Fhaleron,  a  régi  Athénnek  dómosza  és  egyik 
kikötője  a  hasonlónevű  öböl  mellett,  melyet  ma 
Noon-Faliron  (Új-P.)  villaváros  és  tengerifürdő 
foglal  el.  1916  januárban,  hogy  Görögországot 
semlegességének  feladására  kényszerítsék,  fran- 
cia és  angol  hadihajók  kötöttek  ki  itt  és  csapa- 
tokat száUítottak  partra,  de  a  görög  kormány 
erélyes  tiltakozására  a  csapatokat  visszavonták. 

Phalisteusok,  régi  magyar  oklevelekben  a  já- 
szok (1.  0.)  elnevezése. 

Phalkes,  Herakles-ivadók,  Temenos  fia.  Ke- 
zébe kerítette  Sikyont  s  templomot  épített  Héra 
Prodromiának.  Megölte  atj^ját  és  nőtestvérét, 
Hymethót,  Deiphontes  nejét,  akinek  Temenos  ke- 
zére játszotta  volt  Argos  uralmát. 

Pliallos  V.  Ithyphallos  (gör.,  latinosan  phal- 
his),  a  férfi  nemzőszerve,  a  természet  teremtő 
erejének  szimbóluma,  mely  sok  népnél,  így  a  gö- 
rögnél is,  vallásos  tisztelet  tárgya  volt  s  kivált 
Dionysos,  Hermes  és  Pan  (s  a  rómaiaknál  Pria- 
pus)  kultuszában  szerepelt.  Ünnepi  körmeneteken 
(phallagogia)  P.-vivők  (férfiak  és  nők)  imitált 
P.-szal  jártak  körül  és  P.-dalokat  énekeltek.  Eze- 
ket mondja  Aristoteles  a  komoedia  csíráinak.  A 
P.  utánzatát  amulettkónt  is  használták  (fascinum). 

Phallus  (lat.),  a  hímek  párosodó  szerve,  1. 
Hímvessző  és  Phallos. 

Phallus  (uöv),  1.  Szömörcsög. 

Pliallusia  (állat),  a  Zsákállatok  (Tunicata) 
törzsébe,  az  aszcidiák  rendjébe  tartozó  állatnem. 
Legismertebb  faja  a  P.  (Fhallusiopsis)  mum- 
millata;  a  Földközi-tengerben  gyakori;  12—15 
cm.  hosszú ;  sárgás  v.  kékesfehér  színű,  gyakran 
fekete  foltokkal. 

Plianaeus  (állat).  A  Lemezes  csápnak,  Ganaj - 
túró  bogarak  alcsaládjába  tartozó  délamerikai, 
főleg  Braziliában  élő  bogárnem.  Fémesen  tün- 
döklő kék,  zöld,  arany  és  piros  változatokban 
fordul  elő.  Soknak  a  homlokán  egy  vagy  két 
szarva  van,  mely  a  hímnél  szembetűnően  nagy  le- 
het, sőt  némelyiknek  a  nyakpajzsa  is  ilyennel  le- 
het díszítve.  A  Fh.  imperátor  és  Fh.  htibalus  ké- 
pét 1.  Bogarak  II.  (Exotikus  bogarak)  5.  ós  13. 
szám  alatt  a  színes  táblán. 

Phanagoria,  az  ókorban  híres  város  a  kim- 
meriai  Boszporus  ázsiai  oldalán,  melyet  a  teosziak 
alapítottak.  A  Hipanisz  (Kubán)  folyó  torkolati 
vidékén  egy  földszoroson  feküdt  s  a  boszporusi 
kü'ályok  kereskedelmi  fontossága  miatt  szék- 
helyüknek választották.  A  Kr.  u.  VI.  sz.-ban  a 
szomszédos  barbárok  feldúlták.  Romjai  a  mai 
Taman  mellett  láthatók. 

Plianerogaiuae  (Emhryophjta  sipiiono- 
gama,  Sipthonogamae,  Endoprothalliatae,  Sj^er- 
maphyta,  Virágos  v.  virágzó  növények,  Gsirás 
növények,  Magvas  növények),  a  Cryptogamae- 
val  (1.  0.)  szemben  a  növényofszágnak  azok  a  nö- 
vényei, amelyeknek  csírát  (embrió)  tartalmazó 
magvuk  ós  ennek  létrehozására  viráguk  (1.  o.) 
van.  A  virágos  növények  a  heterospórás  harasz- 
tok folji;atásának  tekinthetők,  amennyiben  ná- 
luk is  megtaláljuk  az  ivartalan  vagyis  proembrio- 
nális  generációt,  a  mikro-  és  makrospórát  léti'c- 
hozó  alakot  és  az  ivaros  vagyis  embrionális  ge- 
nerációt (a  spórába  zárt,  nagyon  redukált  pro- 
thalliumot,  a  szaporodási  sejtekkel)  és  e  2  gene- 


Amely  szó  Ph  . .  .  alatt  nincs  meg,  F  . .  .  alatt  keresendői 


Phanerogriossa 


423     — 


Phasis 


ráció  váltakozását.  A  mikrospóra  e  növények  vi- 
rágporszemecskóje,  melynek  vegetatív  sejtje  vi- 
rágportömlövé  alakul  s  ezenkívül  1  v.  néhány, 
más  vegetatív  sejtet  hoz  létre,  mely  a  harasztok 
hím  prothalliumának  felel  meg.  Maga  az  anthe- 
ridium  sejt  2  generatív  maggá  alaknl,  mely  az 
Angiospermáknál  mozdulatlan,  a  Gymnospermák 
egy  részénél  mozgékony,  vagyis  spermatozoida. 
Á  makrospórát  itt  embriózsáknak  (1.  o.)  nevezik, 
amely  külön  képletben,  a  magkezdeményben  fej- 
lődik. A  Gymnospermáknál  benne  archegoniii- 
mok  fejlődnek,  az  Angiospermáknál  petesejt  a  kí- 
sérösejtekkel  és  antípod  sejtek.  A  generatív  ma- 
gok egyikétől  megtermékenyített  petesejtből 
iétre  jön  a  csira  v.  embrió,  amely  a  magkezde- 
mónybe  van  zárva.  Eközben  a  magkezdemény 
maggá  alakul,  mely  azután  a  növényről  (ivaros 
generáció)  leválik.  A  csírázás  folytán  a  csira  új 
növénnyé  fejlődik,  ennek  sejtjeiben  a  kromoszó- 
mák száma  2-szer  akkora  (2x),  mint  a  proembrio- 
nális  (x)  generációban.  A  P.  gyökérrel,  szárral, 
levéllel,  edénynyalábokkal  ellátott  növények,  ter- 
metük fa,  cserje,  félcserje,  kóró,  fü ;  élettarta- 
mukra nézve:  1—2  évesek  v.  évelők.  Két  nagy 
csoportra  oszlanak,  a  Fedetlen  magvtiak  (Nyitva- 
termők), Gymnospermae  (1.  o.)  és  a  Fedett  mag- 
mák (Zárvatermők),  Angiospermae  (1.  o.)  cso- 
portjára. A  P.  különben  tudományos  szisztemati- 
kái szempontokból  alárendelt  jelentőségű  elvá- 
lasztást jelent,  mert  a  Pteridophytákhoz  a  Gym- 
nospermák átmenetesen  csatlakoznak.  Gyakor- 
lati szempontokból  azonban  igen  fontos  meg- 
különböztetés. 

Plianeroglossa  (áiiat),  a  Farkatlan  kétéltűek 
(Fhmdata)  rendjének  egyik  alrendje,  melynél  a 
nyelv  megvan,  a  szájüreg  aljára  nőtt,  leggyak- 
rabban hátul,  ritkábban  elől  szabad.  Idetartoznak 
hazai  békáink  is.  L.  Béka  félék. 

Plianerozy  gia  (gör.),  a  nyitott  arcúság  (Phae- 
noprosopia)  azon  esete,  midőn  tetókeretben  (norma 
verticalis)  a  járomcsont  látható.  Ez  mongol,  ja- 
pán koponyák  sajátsága.  Máskép  phaenozygia- 
nak  is  nevezik.  L.  még  Fhaenoprosopia  alatt. 

Phanokles,  flúszerelmet  tárgy azó  tragikus  sze- 
relmi elégiák  költője  az  alexandriai  korban.  Tö- 
redékeit kiadta  Bach  (Halle  1829). 

Phantasos,  a  görög  mitológiában  Hypnosnak, 
az  alvás  istenének  álomképeket  nyújtó  fia. 

Phaps  chalcoptera  (áiiat),  l.Lahor- galamb. 

Pharao,  1.  Fáraó. 

Vhaixhi Lázár,  örmény  történetíró  az  V.  sz.-ból. 
Főmunkája  az  örmények  története  Örményország 
felosztásától  Kr.  u.  485-ig.  Magyar  őstörténelmi 
szempontból  művének  becsét  nagy  mértékben 
emelik  az  érdekes  tudósítások,  melyeket  a  hunn- 
avarok  lakhelyeiről  és  az  enthalita  hunnmagya- 
rokról  közöl,  kiket  felváltva  hol  hunnoknak,  hol 
chusoknak  nevez.  Munkáját  kiadták  Velencében 
1793.  és  1807. 

Pharbitis  Clioisy  (növ.),  a  Convolvulaceae 
családban  az  Ipomoea  közeli  rokona.  Kúszó  nö- 
vények, egyforma  csészelevelekkel;  magházuk 
3  rekeszű,  6  magkezdemónnyel.  50—60  faj  tar- 
tozik ide,  mely  a  trópusokon  él.  Több  fajt,  mint  a 
P.  hispida,  P.  hederacea  fajokat  számos  szín- 
változatban kultiválnak,  mint  kúszó  dísznövénye- 


ket. Idetartozik  az  Ipomoea  piirpurea-VLíik  neve- 
zett dísznövény  is. 

Pliaretra  (lat.)  a.  m.  tegez,  a  nyílvesszők 
hordására  való,  fából  v.  bőrből  késztilt  tartály, 
amelyet  az  Ijjászok  szíj  segélyével  a  vállra 
akasztva  a  bal  csípő  táján  viseltek. 

Pharetrariusok,  régi  magj^ar  oklevelekben  a 
jászok  elnevezése. 

Pliarmacopoca  (gör.),  1.  Gyógyszerkönyv. 

Phamabazos,  perzsa  szatrapa,  ki  az  uralkodó 
Achemenida-családnak  vérrokona  volt.  A  pelo- 
ponnézusi  háborúban  Spártát  támogatta  az  athé- 
niek ellen.  A  II.  Artaxerxes  és  az  ifjabb  Kyros 
közt  kitört  háborúban  az  előbbinek  fogta  pártját. 
Később  ő  is  Spárta  ellen  harcolt,  de  Agesilaos 
annyira  szorongatta  Phrygíában  és  Bithyniában. 
hogy  395.  egyességre  kellett  lépnie.  Az  athéni 
Kononnal  együtt  Knidosznál  győzelmet  aratott 
394.  a  spártai  hajóhad  fölött,  s  a  spártaiaktól 
megszállott  kisázsiai  városokat  visszahódította. 
Midőn  a  perzsa  király  389.  Spártával  békét  kö- 
tött, Suzába  vonult  vissza  s  ott  is  halt  meg.  Ij. 
Görögország  (története). 

Phamake,  ókori  város,  1.  Apameia. 

Phamakes,  a  boszporuszi  birodalom  kii'álya, 
szül.  Kr.  e.  97.,  VI.  Mithridates  (1.  o.)  negyedik  fia, 
63.  jutalmul  kapta  a  rómaiaktól  birtokát,  amiért 
atyját  nekik  elárulta.  A  Pompeius  és  Caesar  közt 
48.  kitört  polgárháborút  felhasználta,  hogy  Ar- 
meniát  és  Kappadokiát  birtokához  csatolja ;  Do- 
mitíus  Calvinust  Nikopolisnál  megverte,  de  Cae- 
sar az  alexandriai  háború  után  odasietett  és  Zo- 
lánál 47.  aug.  2.  oly  hamar  aratott  P.  fölött 
diadalt,  hogy  ezt  írhatta  a  szenátusnak :  «Veni. 
vidi  viciö  (jöttem,  láttam,  győztem).  Phamakes 
elmenekült,  de  később  egy  csatában  életét  vesz- 
tette. 

Pliaromaclirus  (állat),  1.  Pávatrogon. 

Pharos,  1.  Alexandria  és  Fárosz. 

Pharsalos,  1.  Farszalosz. 

Pliaryng^ogrnathi  (állat).  1.  Forrtgaratcson- 
tuak. 

Pliarynx  (gör.)  a.  m.  garat  (1.  o.). 

Pliascolarctidac  (állat),  a  Kúszó  erszénye- 
sek (Phalangeridae)  családjának  egyik  alcsa- 
ládja.  Idetartozik  a  koala  (1.  o.). 

Pliascolarctus  (áiiat),  erszényes  medve,  l. 
Koala. 

Pbascologale  (áiiatj^  1.  Erszényes  pele. 

Pliascoloníjdae  (áiiat),  1.  Gyökérevök  és 
Vombaffélék. 

Pliascolosoma  (áiiat),  a  Csillagférgek  (Ge- 
pliyrea)  egyik  neme.  18  faj  ismeretes.  Az  európai 
tengerek  partján  gyakori  a  P.  vidgare  Dies.  és 
a  P.  elongaüim  Kef. ;  az  előbbi  2-5,  az  utóbbi 
5  cm.  hosszú. 

Phaselis,  ókori  kikötőváros  Likiában,  Kis- 
Ázsia  D.-i  partján. 

Pl&aseolus  (uöv.),  1.  Bah. 

Pliasianidae  (állat),  1.  Fácánfélék. 

Phasianus  (állat),  fácán,  1.  Fácánfélék. 

Pliasianus  torqnatas  (állat),  l.  Movgol 
fácán. 

Phasis,  1.  a  Kaukázustól  délre,  a  Fekete-ten- 
gerbe ömlő  folyónak  neve  (ma  Rión) ;  2.  ókori 
neve  a  torkolatánál  épült  antik  városnak  (ra-i 


Amely  szó  Ph  . . .  alatt  nincs  meg,  F  . . .  alatt  keresendő! 


Phasmidae 


424 


Pherekrates 


Poti).  A  fácán  neve  innen  ered  (aves  Phasianae), 
e  vidékéről  hozták  be  Európába, 

Pliasniidae  (áiiat),  I.  Sáskák. 

Pliasoiueter  (gör.),  1.  Fázismérő. 

Phazania,  tartomány,  a  mai  Fezzán  (1.  o.) 
ókori  neve. 

Plie . . .  alatt  nem  talált  szó  Fe . . .  alatt  kere- 
sendő. 

Phegeus,  mondabeli  király  Árkádiában,  1.  Alk- 
maion. 

Pheidias  (Phidias),  a  Kr.  e.  V.  sz.-i  görög  szob- 
rászatnak kétségklviü  leglángelméjübb  mestere, 
Charmides  fia,  Hegias  tanítványa,  akit  Perikies- 
hez szoros  barátság  fűzött.  Ifjú  éveire  esik  a 
marathoni  győzelem  emlékére  emelt  fogadalmi 
ajándék  elkészítése  Delphiben,  mely  Miltiadest 
Apolló,  Athena  ós  13  attikai  hérosz  társaságában 
ábrázolta.  447— 432-ig  Perikies  megbízásából  P. 
művészi  vezetése  alatt  folytak  az  athéni  Akro- 
poliszon a  nagy  építkezési  munkálatok.  Ebben  az 
időben  kapja  meg  gazdag  szobrászi  díszítését 
Athena  újraépült  szentélye,  a  Parthenon ;  a  Par- 
thenon  metopéi,  párkányszalagja  (fríz)  és  orom- 
csoportjai, melyek  jórészben  a  londoni  British  Mu- 
seumba  kerültek  (Blgin  marbles),  bárha  P.-nak 
nem  kezemüvei,  föltaláló  és  alakító  képességé- 
nek mégis  legragyogóbb  bizonyságai.  438-ban 
fejezte  be  P.  a  Parthenon  aranyelefántcsont- 
ból való  hatalmas  (12  méter  magas)  kultusz- 
szobrát, mely  az  egész  ókor  művészi  életében 
mély  nyomokat  hagyott.  Nemcsak  másolók  utá- 
nozták, hanem  már  a  IV.  sz.-i  görög  kisművé- 
8zet  emlékei  is  tükrözik  hatását.  433— 32-ben, 
tehát  a  Parthenon  befejezése  idején  indult  meg, 
mint  a  Perikies  elleni  hajsza  kisérő  jelensége,  a 
P.  elleni  pör,  mely  arany  vagy  elefántcsont  el- 
tulajdonításával vádolta  a  mestert.  A  pör  vége 
számkivetés  lett.  Ph.  az  elisiek  meghívására 
Blisben  telepedett  meg,  honnan,  úgy  látszik,  nem 
is  tért  többé  vissza  Athénbe.  Az  elisiek  megbízá- 
sából a  432-t  követő  években  elkészítette  kolosz- 
szális  méretekben  (17'5  m.  magas)  aranyelefánt- 
csontból a  460  óta  készen  állott  olympiai  Zeus- 
templom  kultuszszobrát,  az  olympiai  Zeust,  melyet 
csak  Pausanias  leírásából  és  Hadrianus  korabeli 
elisi  éremképekről  ismerünk.  Polykleitosszal  szem- 
ben P.  a  vallásos  művészetnek  köszönte  világ- 
hírét és  legnagyobb  sikereit.  Alkotásairól  ma- 
gasztos, emelkedett  lelki  és  erkölcsi  tartalom 
sugárzik  felénk.  P.-nál  minden  forma  a  szel- 
lemi kifejezés  talajából  nő.  Méltán  mondhatták 
róla  az  ókori  írók,  hogy  olympiai  Zeusa  meg- 
teremtésével az  istenség  fogalmát  kibővítette. 
A  vallásos  tárgykörbe  vág  P.  nagy  érc-Athó- 
nája  is,  melyet  a  Propylaiák  és  az  Erechtheion 
között  állítottak  föl.  Ugyancsak  érc  volt  az 
anyaga  az  Akropoliszon  állott  másik,  a  lem- 
nosi  gyarmatosok  által  felajánlott  Athena  szob- 
rának (Athena  Lemnia),  melynek  szépségét  az 
ókori  írók  nem  győzik  dicsőíteni  s  melyről  római 
kori  márványmásolatok  révén  fogalmat  alkotha- 
tunk. P.  egyetlen  atlétikai  tárgyú  művét,  a 
fejét  győzelmi  szalaggal  övező  ifjú  szobrát  (Ana- 
dumenos)  olympiai  tartózkodása  alatt  készítette  el . 
V.  ö.  Fm^twangler,  Meisterwerke  der  griech.  Plas- 
tik  (Leipzig  1893) ;  Lerhat,  P.  (Paris) ;  Jahresheft 


des  österr.  arch.  Instituts  (1911, 35  ff) ;  Neuo  Jahr- 
bücherf.  d.  klass.  Altertum  1913  (Studienwerke). 

Pheiditia,  1.  Fiditia. 

Phellandrium  L.  (növ.),  az  Oenanthe  (I.  o.) 
algénusza. 

Phelloderiua  (gör. -lat.)  azoknak  a  sejteknek 
összessége,  melyeket  a  fellegén  (1.  o.)  befelé  fűz  le. 
Legtöbbször  kevesebb  a  P.,  mint  a  kifelé  lefűzött 
pararéteg.  A  P.  sejtjei  klorofillt  szoktak  tartal- 
mazni, legömbölyítettek,  nagy  sejtközei  vannak. 
A  P.  az  élő  kéreg  gyarapítására  szolgál.  L.  Feri- 
derma- 

Pbelloid  (növ.).  A  parakambiumtól  létrehozott 
paraszövetben  egyes  esetben  el  nem  parásodott 
rétegek  maradnak  meg  és  ez  a  P.,  mely  gyakran 
elősegíti  a  kéregcserepek  leválását. 

Pliellos  (növ.),  1.  Paraszövet. 

Phelps,  Sámuel,  angol  színész,  szül.  Devon- 
portban 1806.,  megh.  Eppingben  1878nov.  6.  Betű- 
szedő volt  Plymouthban  s  1828.  lépett  először  szín- 
padra Yorkban.  Hamarosan  nagy  hírre  tett  szert 
s  különböző  londoni  színházakban  játszott,  majd 
1844.  átvette  a  Sadlers- Wells  színház  igazgatását. 
Főcélja  a  Shakespeare -kultusz  volt,  a  mester  va- 
lamennyi darabját  színre  hozta,  némelyikét  ő  újí- 
totta föl  először.  Mint  színész  is  első  sorban  Shakes- 
peare-szinész  volt,  hatalmas  hanggal  és  impozáns 
megjelenéssel.  Később  fölhagyott  a  szinigazgatás- 
sal  s  a  londoni  Ly^ceum-,  majd  a  Drurylane- szín- 
ház tagja  lett.  Eletét  megírták  May  Phelps  és 
Forhes-Rohertson  (London  1886),  emlékiratait 
kiadta  Coleman  (u.  o.  1886). 

Plienacodus  Cope  (kövüit  áiiat).  A  patások 
(Ungulata)  rendjén  belül  a  Phenacodontidaek 
családba  tartozó  emlős  állat,  amely  az  eocén 
kor  elején  élt.  Két  faja  ismeretes,  amelyek  közül 
a  P.  primaevus  Cope  akkora  volt,  mint  a  tapir. 
a  P.  Wo7'tmani  Cope  pedig  mint  a  dogge. 

Plienazoii,  az  antípirín  egyik  szinonimája. 

Pbeneus,  ógörög  város  Árkádia  É.-i  részén, 
mellette  a  hegyekről  lezuhanó  vizek  földrengés 
miatt  alakját  gyakran  változtató  tavat  képeztek. 
A  tónak  és  helységnek  mai  neve  Fónia. 

Pbenolum  a.  m.  karbolsav  (1.  o.). 

Plienylalanin,  x-amino-^-phenylpropion- 
sav,  CeHg.CH3.CH(NH3).COOH.  Lassú"  melegítés- 
kor bomlás  nélkül  száÜadó  kristályok.  Balrafor- 
gató módosulata  aszparagín  mellett  a  borsó  és 
tök  csirájában  fordul  elő.  Keletkezik  a  fehérje 
rothadásakor. 

Pherai  (Pherae),  1.  ókori  város  a  tesszáliai 
Pelasgiotisban,  közel  a  tengerhez.  A  peloponaézusi 
háború  végével  kényuralom  székvárosa  lett  s  je- 
lentős befolyása  volt  egy  ideig  Görögországra.  A 
kényurak  közül  nevezetesebbek  voltak:  Jason 
(Kr.  e.  374—370),  egész  Tesszália  fővezére,  és 
Alexandros,  kit  359.  megöltek.  A  szíriai  Antiochos 
191.  elfoglalta  P.-t,  de  csakhamar  kénytelen  volt 
Rómának  átengedni.  A  városnak  volt  egy  akro- 
polisza  ós  egy  Hypereia  nevű  híres  forrása,  mely 
ma  is  csergedezik  Velestino  nevű  faluban.  —  2. 
P.,  ókori  város  a  Peloponnéznsban,  helyén  ma 
Kalamata  fekszik  (1.  Kalame). 

Pherecrateus,  1.  Ferekráteszi  vers. 

Pherekrates,  athéni  görög  vígjátékíró,  kitűnt 
leleményességével  és  nyelvezetével.   Töredékei 


Amely  sió  Ph  . . .  alatt  nincs  meg:,  F  . . .  alatt  keresendői 


Pherekydes 


—     425     — 


Philemon 


maradtak  (KockCoinicorum  Atticorum  fragmenta, 
Leipzig  1888).  Róla  van  elnevezve  a  pherekratesi 
vers  (1.  Ferekráteszi  vers)- 

Pherekydes  Syrosból,  görög  bölcselkedő,  a  VI. 
sz.-ban  Kr.  e.  Anaximander  kortársa,  kozmogoniát 
írt  prózában,  melynek  címe  Heptamychos  vagy 
Pentemychos  volt.  A  megmaradt  csekély  töredé- 
keket kiadta  Sturz  (Leipzig  1824). 

Pherenike,  1.  Berenike. 

Pheresiták,  1.  Pereziták. 

Pliesautwood  (uöv.),  1.  Brosimum. 

Plii  . . .  alatt  nem  talált  szó  Fi. . .  alatt  kere- 
sendő. 

PWala  (gör.-lat.),  lapos,  talp-  és  fülnélküli 
csésze  az  ókori  görögöknél  és  rómaiaknál  (^öt^era, 

1.  0.). 

Pliialidiaiu  variabile  (áUat),  1.  Campanu- 
Inrio-Leptomedíisae. 

Phibeszet,  egyiptomi  város,  1.  Bubasztisz. 

Phidalia,  öböl,  1.  Balta-Liman. 

Phidaris  (ókori  Eiienos),  mintegy  100  km. 
hosszú  folyó  Görögország  Aetolia  nevíi  részében, 
a  Patrasi- öbölbe  ömlik. 

Phidias,  1.  Pheidias. 

Phigalia,  ókori  város,  1.  Figalia. 

Pliil.  vagy  P/ii77p.,nö  vénynevek  után  Philippi 
Rudolf  Amandus  (1.  o.)  botanikus  nevének  rövi- 
dítése. 

Pliil ...  5  pMlo  . . . ,  a  görög  cpíXo?  (a.  m.  barát, 
kedves,  kedvelő)  származéka.  Összetételeit  1.Fí7  . . . 
Filo... 

Philadelphia,  ókori  város  1.  Lídiában  (ma  Ala- 
sehir),  melyet  II.  Attalos  Philadelphos  alapított, 
mint  kereskedelmi  város  jelentékeny  a  római  és 
bizánci  korban  is.  —  2.  Az  ammoniták  régi  fő- 
városa a  jordánontóli  Palesztinában,  más  néven 
Rabbath-Ammon. 

Philadelphia,  Pennsylvania  állam  legnagyobb 
városa  az  É.-i  sz.  39°  57'  és  a  Ny.-i  h.  75<>  10'  alatt 
a  SchuylkíU  és  Delaware  összefolyásánál,  (1920) 
1.823,779  lak.,  köztük  kb.  17,000  magyar.  Mint- 
egy 10,000  gyártelepe  van,  több  százezer  alkal- 
mazottal ;  legfontosabb  iparágai :  cukoríiuomítás, 
cipő-,  bőr-,  gép-,  mozdonygyártás,  hajóépítés, 
gyapjú-  és  pamutszövés,  hiisvágó,vegyi  és  ruhá- 
zati ipar.  A  Delawareon  tengeri  hajók  is  fölme- 
hetnek. P.  középpontjában  a  148  m.  hosszú,  143  m. 
széles,  gránitból  és  fehér  márványból  épült  ha- 
talmas városháza  155  m.  magas  tornyán  áll  Penn 
(1.  0.)  szobra.  Itt  szeli  egymást  P.  két  fő  útvonala 
az  ÉD.-i  irányú  Broad  Street  és  a  KNy.-i  Mar- 
két Street,  jelentős  útvonalai  még  a  Logen,  Inde- 
pendence  Washington  és  a  Franklin  Square.  A 
Chestnot  Streeten  van  a  postapalota,  régi  város- 
háza (az  Independence-Hall,  amelyben  kimon- 
dották Északamerika  államainak  függetlensé- 
gét) és  a  Parthenon  mintájára  épült  vámház. 
Templomai  közül  kiválóbbak :  a  Grace-Baptist- 
templom,  a  kupolás  kat.  székesegyház,  a  lut. 
Church  of  The  HolyCommunion,  a  nagy  jezsuita- 
templom és  az  1700.  újjáépült  svéd  templom.  Leg- 
kiválóbb üzleti  épületei :  a  Drexel  Building,  a 
Pennsylvania  életbiztosító  társaságé,  a  Wana- 
maker-árúház,  a  két  tőzsde.  Jelentékeny  köz- 
épületei még :  a  pénzverő,  az  arzenál,  a  művé- 
szeti-, a  zene-  és   a  természettudományi  akadé- 


miák, a  nagyopera.  Hatalmas  könyvtárai  (Phila- 
delphia-Library,  Free-Library  stb.)  és  jótékony 
intézetei  vannak ;  köztük  mintegy  40  kórház.  A 
Delaware  partján  vannak  hajógyárai,  dokkjai  és 
elevátorai.  A  Schuylkül-Ri véren  át  14  híd  visz 
Ny.-i  P.-ba,  itt  van  a  P.  egyetem.  A  folyó  mind- 
két partján  terül  el  e  Fairmount-park  (1350  ha.), 
ebben  volt  1876.  a  világkiállítás.  Ny.-i  oldalán 
áll  a  Memorial-Hall,  a  Horticultural-Hall  és  pál- 
maház, ugyanitt  van  az  állatkert  és  az  obszerva- 
tórium. A  Delaware  balpartján  van  Camden 
városnegyed,  amellyel  6  állandó  gőzkompjárat 
köti  össze.  P.-ban  gyűlt  össze  1774  szept.  5.  a 
kongresszus,  amely  1776  júl.  4.  az  Egyesült- 
Államok  függetlenségét  proklamálta ;  1777—78. 
angolok  szállották  meg.  Az  1787  máj.— szept.  itt 
iilésezett  kongresszus  alkotta  meg  az  Egyesült- 
Államok  ma  is  érvényben  levő  alkotmányát, 
1790—1800.  az  Unió  fővárosa  volt.  V.  ö.  Woolsey^ 
History  of  the  city  of  P.  (Boston  1887) ;  Montgo- 
mery,  History  of  the  University  of  Pennsyl- 
vania (Philadelphia  1900). 

Philadelphos  (gör.,  a.  m.  testvéreit  szerető), 
a  Nagy  Sándort  követő  korszak  királyainak,  így 
II.  Ptolemaiosnak  jelzője.  L.  Ptoletnaios. 

Pbiladelplias  L.,  jázmin-cserje  (növ.),  a 
Saxifragaceae  (Kőrontófélék)  család  génusza; 
13  faja  a  Kaukázustól  Kelet-Ázsiáig,  továbbá 
Északamerika  mérsékelt  övén  és  Középamerika 
hegyein  honos  cserje.  Levelük  átellenes,  több- 
nyire fürészes,  vkágzatuk  egyszerű  v.  álemyőcs- 
kékből  álló  fürt,  viráguk  nagy,  gyakran  jó  illatú. 
Csészéje  rendesen  4  hasábú,  a  párta  4  fehér  szi- 
romból áll,  porzó  20—40,  a  magház  alsó  állású, 
többnyire  4  üregíi  s  a  fordított  kúpalakú  vacok- 
kal  teljesen  összenőtt.  A  tok  4—10  kopácsú. 
Több  faj  díszcserje,  leggyakoribb  a  P.  corona- 
riusL.  (jezsament,  olasz  jázmin).  Virága  3—1 1 -ével 
alkot  fürtöt,  jázminillatú,  szirma  sárgás- fehér  v. 
fehér,  magháza  kopasz.  Hazája  Ázsia,  Dél-Eu- 
rópában vadon  vagy  teljesen  meghonosodva.  Má- 
sok (P.  latifolius  Schrad.,  P.  microphylhis  Gray) 
kitűnő  illatú  virágai  tömegesen  jelennek  meg ;  a 
P.  grandíflorus  W.,  illat  nélküli,  de  szép  nagy 
tömeges  virágokkal.  Mind  amerikai.  Vannak  tel- 
jesvirágú kerti  alakok  is. 

Philae,  nilusi  sziget  a  folyó  alsó  zuhatagjának 
déli  végén.  Védőistene  Isis  volt,  neki  volt  szen- 
telve a  sziget  főtemploma  is.  Amikor  az  Isis  tisz- 
telet Szerapiével  egyiitt  előbb  a  görögöknél,  majd 
a  rómaiaknál  is  elterjedt,  számos  görög  és  ró- 
mai zarándok  özönlött  a  gyógyító  istennőhöz.  P. 
meglehetősen  későn  tesz  számot  Egyiptom  törté- 
netében ;  Nektanebosz  uralkodása  alatt  (Kr.  e.  250.) 
történik  róla  először  említés.  A  legrégibb  templom- 
építések is  csak  ebbe  az  időbe  nyúlnak  vissza. 

Philalethes,  Já7ios  szász  király  írói  neve. 

PUílantus  triangulum  F.  (méhfarkas, 
áUat),  a  Kaparódarazsak  (S')hegidae)  családjába 
tartozó,  9—16  mm.-es  feketesárga  testű  darázs- 
faj. Lárváit  elkábított  s  fészkébe  hurcolt  méhek 
testével  táplálja. 

Pliilateleia  (gör.),  1.  Bélyeggyüjtés. 

Philelphus,  olasz  humanista,  l.FÚelfo. 

Philemon,  görög  vígjátékíró,  szül.  Syrakusá- 
ban  K.  e.  361  táján,  megh.  Athénben  263  táján.. 


Amely  szó  Pli . . .  alatt  nincs  meg,  F  . . .  alatt  keresendői 


Philemon 


—     426 


Philíppl 


Nagyon  termékeny  volt,  Menandrosszal  többször 
győztesen  versenyzett.  Egy  megkoszorúzása  al- 
kalmával a  színpadon  érte  utói  a  halál.  Plautus 
Mercatorát,  Trinummusát,  Mostellariáját  P.  ere- 
detije után  dolgozta.  Töredékei :  Rocknál,  Comi- 
-corum  atticorum  fragmenta  (Leipzig  1884). 

Philemon,  valószínűleg  kolosszabeli  férfiú,  aki- 
hez Sz.  Pál  egy  kis  levelet  írt.  A  hagyomány 
szerint  később  püspök  Kolosszában. 

Philemon  és  Baukis  (Baucis),  az  ókori  mi- 
tológia öreg  házaspárja,  a  hitvesi  hűség  tipikus 
példái  Phrygiában.  Egyedül  ők  fogadták  be  a 
földön  járó  és  hajlékot  kereső  Zeust  és  Hermest. 
Ezért  azok  —  míg  büntetésül  az  egész  környé- 
ket vízözönnel  árasztották  el,  —  az  ő  kunyhóju- 
kat fényes  templommá  változtatták  s  ők  lettek 
a  templom  őrei  késő  vénségükig,  amikor  kéré- 
sükre az  istenek  egyszerre  szólították  ki  őket  az 
életből  és  fákká  változtatták.  Szépen  beszéli  el 
történetüket  (egy  hellenisztikus  költő  elbeszélése 
alapján)  Ovidius  Metamorphosese  (8,  610  skk.). 

Philetas,  1.  PMlitas. 

Philibert  Emánuel,  szavöjai  herceg  (1553 — 
1580),  III.  Károly  herceg  fia,  szül.  1528  júl.  8., 
megh.  1580  aug.  30.  V.  Károly  császár  szolgála- 
tában harcolt  a  franciák  ellen,  ezért  atyja  halála 
után  1553.  nem  foglalhatta  el  országát,  s  csak  a 
cháteau-cambrésis-ibéke  (1559)  után  kapta  vissza 
azt.  Felesége  Margit,  II.  Henrik  francia  király 
nővére  volt.  Makacs  természetéért  a  Vasfejű 
{Testa  di  ferro)  nevet  kapta.  Az  uralkodásban  fia, 
/.  Károly  Emámiel  követte. 

Philidor  (Danican-P.),  Frangois  André,  fran- 
cia zeneszerző  és  sakkjátékos,  szül.  Dreuxben 
1726  szept.  7.,  megh.  Londonban  1795  aug.  31., 
ahova  a  forradalom  elől  menekült.  Legnevezete- 
sebb operái :  liC  maréchal  ferrant  (1762);  Sancho 
Pausa  (1762);  Le  sorcier(első  párisi  sikere  1764); 
Tom  Jones  (1765,  ebben  elsőnek  használt  a  ca- 
pella  kvartettet);  Emelinde,  princesse  de  Nor- 
végé (1767),  legkiválóbb  alkotása  (1769.  átdolgozta 
Sandomir,  prince  de  Danemark  c.)  P.  korának 
egyik  leghíresebb  sakkjátékosa  volt.  Számos  ki- 
adást ért  és  sok  nyelvre  lefordították  Analyse  du 
jou  des  échecs  c.  művét  (London  1749)  V.^  ö.  Allén, 
Life  of  P.  (1863) ;  P.  J.  Lardin,  P.  peint  par  lui 
méme  (1847). 

Philipp,  1.  Izidor,  zongoraművész,  szül.  Pes- 
ten 1863  szept.  2.  A  párisi  Conservatoireon  tanult 
és  ugyanott  1903.  tanár  lett.  Kiváló  zongoramű- 
vész. Számos  nagyértékű  pedagógiai  mű  szerzője. 

2.  P.  Kálmán,  pedagógus,  szül.  Lúgoson  1879 
febr.  13.  Bölcsészeti  tanulmányai  végeztével  Pa- 
risban nyelvpedagógiai  tanulmányokkal  foglal- 
kozott. Főreáliskolai  tanár.  Főbb  művei :  Lessing 
és  a  francia  vígjáték  (Budapest  1902) ;  A  direkt 
módszer  (nyelvpedagógiai  tanulmányok,  Buda- 
pest 1911). 

Philippe  (ejsd :  fiiipp),  Charlcs  Louis,  francia 
regényíró,  szül.  Córillyben  (Allier)  1874.,  megh. 
Parisban,  mint  hivatalnok,  1909  dec.  21.  Elbeszé- 
léseinek közvetlensége  és  gyöngéd  hangja  tette 
népszerűvé.  Főbb  müvei:  La  mére  et  l'enfant 
(1900) ;  Bubu  de  Montparnasse  (1901) ;  Maria  Dona- 
dieu  (1903);  Croquignole  (1906)  stb.  Magyarul 
megjelent :  Bübü  (reg.,  ford.  Pajzs  Elemér,  Bpest 


1918);  Perdrix  apó  (ford.  Gserna  Andor,  u.  o. 
1919);  Donadieu  Mária  (ford.  ifj.  Bőkay  János, 
u.  0.  1921). 

Philippe  de  Novaire  (ejtsd:  fiiípp  dö  nővér),  ófran- 
cia író,  megh.  1270.,  mint  ciprusi  kancellár.  Mű- 
vei :  Les  assises  de  Jérusalem  (kiadta  Beugnot, 
Paris  1841);  Les  gestes  des  Chyprois  (kiadta  Ray- 
naud,  Genf  1887) ;  Les  quatre  áges  de  l'homme 
(kiadta  Fréville,  Paris  1888). 

Philippe  de  Thaon,  a  legrégibb  francia  író 
Angliában.  1119  kör.  írta  a  kalendárium  beosz- 
tásáról szóló  Cumpot  c.  tankölteméuyét  (kiadta 
Mail,  Strassburg  1873),  1130  körül  pedig  Bes- 
tiaire  c.  verses  állattanát  (kiadta  Walberg,  Paris 
1900). 

Philippeville  (ejtsd:  fliippvii),  1.  város  Belgium 
Namur  tartományában,  a  Bodeux  mellett,  (i9io) 
26,500  lak. ;  erőssége  Mária  (volt  magyar  ki- 
rálynő) rendeletére  1554.  épült,  Corhigmj  helyén. 
P.  1659.  Franciaországhoz  került,  1815  aug.  8.  be- 
vették a  poroszok ;  a  Waterlooi  ütközet  után  I.  Na- 
póleon ide  menekült.  —  2.  P.,  az  ugyaníly  nevű 
járás  megerősített  székhelye  Constantine  algériai 
départementban,  (i9ii)  27,137  lak.,  citadellával, 
mecsettel,  múzeummal,  katonai  könyvtárral.  Mó- 
lókkal ellátott  kikötője  Constantine  département  fő 
kereskedelmi  és  hadi  kikötője,  amelynek  Marseille 
és  Alger  városokkal  rendes  gőzhajóösszeköttetése 
van.  P.  városát  1838.  alapították  azon  a  helyen, 
ahol  a  feniciai  gyarmat  és  római  állomás,  Rusi- 
cada  volt,  amelyet  már  255.  mint  püspöki  szék- 
helyet említenek,  és  amely  a  középkorban  Osiura 
nevet  viselt.  Romok  még  mai  napig  is  láthatók. 
Mai  nevét  Lajos  Fülöp  francia  királytól  kapta. 

Philippi,  ókori  város,  1.  Filippi. 

Philippi,  1.  Félix,  német  drámaíró,  szül.  Ber- 
linben 1851  aug.  5.,  megh.  u.  o.  1921  nov.  24. 
Több  hatásos  színművet  írt:  Der  Domenweg 
(1896) ;  Das  Érbe  (1898) ;  Drosse  Licht  (1901) : 
Das  dunkle  Tor  (1902) ;  Der  Helfer  (1905) ;  Der 
Herzog  von  Rivoli  (1906);  Spátsommer  (1907); 
Die  Ernte  (1908)  stb.  Egyéb  művei:  Pariser 
Schattenspiele  (1906);  Münchener  Büderbogen  (7. 
kiad.  1912) ;  Alt-Berlin  (7.  kiad.  1912) ;  Monica 
Volgelsang  (4.  kiad.  1912) ;  Die  Frau  Staatsrátin 
(4.  kiad.  1912);  Alexejevna  de  Orlow  (4.  kiad. 
1912);  Die  Gráfln(4.  kiad.  1912);  Die  Sieger  (1914); 
Lőtte  Hagedorn  (1916). 

2.  P.,  Friedrich  Adolf,  evang.  teológus,  szül. 
Berlinben  1809  okt.  15.,  zsidó  szülőktől,  megh. 
Rostockban  1882  aug.  29.  Áttérése  után  teológus, 
majd  1840.  dorpati,  1842.  rostocki  teol.  tanár  lett. 
Főbb  munkái :  Kommentár  zum  Römerbriefe  (3. 
kiad.  Erlangen  1866);  Kommentár  zum  Gala- 
terbrief  (Gütersl.  1884) ;  Kirchliche  Glaubens- 
lelire  (u.  o.  3.  kiad.  1883—85).  Halála  után  je- 
lent meg:  Vorlesungen  über  Symbolik  (Gütersl. 
1883).  V.  ö.  L.  ScJmlze,  F.  A.  P.  (Nördling  1883). 

3.  P,  Rudolf  Amandiis,  német  botanikus  és 
zoológus,  szül.  Charlotteuburgban  1808  szept.  14., 
megh.  Santiagóban  (Chile)  1904  júl.  23. 1835-bon 
Kasselben  az  ipariskola  tanára,  1849.  igazgatója. 
1851-ben  Chilébe  ment,  ahol  1853.  Santiagóban 
a  növény-  és  állattan  egyetemi  tanára  és  a  ter- 
mészetrajzi múzeum  igazgatója  lett.  Számos 
kutatóutat  tett  és  jelentős  muzeumot  szervezett, 


Amely  szó  Pli  .  . .  alatt  nincs  meg,  F 


alatt  keresendő! 


Phillppicae  orationes 


427 


Philippsor 


1882.  megalapította  székhelyén  a  botaiiikiisker- 
tet.  Főművei :  Enumeratio  molluscormn  Siciliae 
(1836,  1844,  2  köt.) ;  Florula  Atacamensis  (Halle 
1860,  Reise  durch  die  Wüste  Atacama);  Ver- 
zeichniss  der  .  . .  Pflanzen  (Leipz.  1891) ;  Plantas 
mievas  Cliileuas  (Santiago  1892—93.,  20  r.). 

Pbilippicae  orationefs  (lat.),  1.  Filippika. 

Philippine  Islands,  1.  Füippi-szigetek. 

Philippisták,  1.  Füippistak. 

Philipponok,  orosz  szekta,  1.  Filipi)ónok. 

Philippopol,  város,  1.  Füippopoly. 

Philippos,  1.  Fülöp. 

Philippoteaux  (ejtsd:  fiiippotó),  Félix,  francia 
festő,  szül.  Parisban  1815  ápr.  3.,  megh.  u.  o. 
1884  nov.  9.  Cogniet  tanítványa,  főleg  csataké- 
peket festett,  többnyire  a  XIX.  sz.  hadjárataiból 
vett  jelenetekkel.  Ilyenek :  Visszavonulás  Moszk- 
vából; Ypem  bevétele;  Antwerpen  ostroma  1792- 
ben ;  XV.  Lajos  a  fontenoyi  csatatéren  (Paris, 
Luxembourg -múzeum) ;  A  rivolii  csata ;  A  cün- 
berek  veresége ;  A  chasseurs  d'Afrique  támadása 
Balaklavánál ;  Puebla  ostroma;  IV.  Henrik  és 
SuUy  találkozása  az  ivryi  csata  után ;  Bayard  a 
gariglianói  hídon ;  A  montebellói  csata ;  Csata  az 
Álma  mellett  (a  versaillesi  múzeumban);  Paris 
ostromának  panorámája  stb. 

Philippovich  (vonPhüippsberg),  l.Eugen,  osz- 
trák közgazdasági  iró  ós  tanár,  szül.  Bécsben  1858 
márc.  15.,  megh.  u.  o.  1917  jún.  4.  1885-ben  a 
freibm'gi,  1893.  a  bécsi  egyetem  tanára.  A  M.  Tud. 
Akadémia  1915.  kültaggá  választotta.  Főbb  mun- 
kái :  Die  Bank  vonEnglandim  Dienste  derFinanz- 
verwaltung  (1885);  Grundriss  der  politischen  Öko- 
uomie.  1.  kötet :  Allgemeine  Volkswirtschaftslehre 
(Freiburg  189.3,  10.  kiad.  1906);  2.  kötet:  Volks- 
wirtschaftspolitik  (1.  rész  u.  o.  1899, 6.  kiad.  1912, 
2.  rész  1907,  4.  kiad.  1912) ;  Wiener  Wohnuugs- 
verháltnisse  (1894) ;  Die  Entwickelung  der  Wirt- 
schaftspolit.  Ideen  im  19.  Jahrh.  (1910);  Canadas 
wirtschaftliche  und  soziale  Entwickelung  (1913); 
BntAvickelung  der  Arbeiterbewegung  in  England 
(1913). 

2.  P.,  Joseph,  báró,  cs.  ós  kir.  táborszernagy, 
szül.  Gospicban  1819  ápr.  28.,  megh.  Prágában 
1889  aug.  6.  Határőrvidéki  ezredekben  szolgált 
és  1848—49.  Magyarország  ellen  harcolt.  1859- 
ben  mint  vezérőrnagy  harcolt  Lombardiában, 
1874.  táborszernaggyá  lépett  elő.  1878-ban  a  Bosz- 
niát és  Hercegovinát  okkupáló  oszti'ák-magyar 
csapatok  főparancsnokává  nevezték  ki  s  ő  vezette 
a  középső  hadoszlopot,  mely  1878  aug.  18.  Szera- 
jevöt  bevette.  Az  okkupáció  után  a  Mária  Terézia- 
rendet  kapta.  1882-töl  a  8.  (prágai)  hadtest  pa- 
rancsnoka volt. 

3.P.,  Nikolaus,  osztrák  altábornagy,szül.  1795., 
megh.  Bécsben  1858.  Határőrvidéki  ezredekben 
szolgált,  közben  török  szolgálatban  is  volt  vár- 
építés céljából  s  egy  ideig  Belgrádban  működött 
mint  osztrák  konzul.  1848-ban  vezérőrnaggyá  ne- 
vezték ki  s  Jellacliich  tartalékhadtestében  Roth 
altábornagy  alatt  dandárparancsnok  lett.  1848  okt. 
7.  az  egész  hadtest  (7400  ember,  12  ágyú)  Ozoi'a 
mellett  a  sokkal  kisebb  honvédsereg  előtt  kény- 
telen volt  fegyverét  letenni.  P.  magj^ar  fogságba 
.  került,  melyből  csak  1849  aug.  szabadult  ki.  Az 
í^llene  indított  vizsgálatot  felsőbb  parancsra  be- 


szüntették s  1851.  altábornaggyá  és  hadosztály 
parancsnokká  lépett  elő.  V.  ö.  Eugen  von  P.  (P 
üa);  Nikolaus  v.  P.,  Das  Lében  und  Wirken  eine; 
österreichischeu  Oftiziers  (Wien  1913). 

Philipps,  Péter  (Petrus  Philippus,  Pietn 
Filíppo),  angol  zeneszerző,  szül.  Angliában  156C 
körül,  megh,  Brüsszelben  1633  körül.  1596-bai 
Antwerpenben  Albert  helytartó  orgonása  lett 
1612  kanonok.  Számos  madrigált,  motettát,  egy 
házi  zeneművet  írt.  V.  ö.  P.  Bergman:  L'orga 
niste  des  arcliiducs  Albert  et  Isabelle  P.  P.  (Gem 
1903). 

Philippsdorf  (FiUp2)sdorf)i  búcsú járóhel> 
Schluckenau  csehországi  kerületben,  Georgt; 
wcUde  mellett,  amellyel,  valamint  a  szintén  búcsú 
járó  Wiesenthal  falucskával  együtt  összesei 
(1910)  11,096  lak.  van. 

Philippson,  1.  Alfréd,  utazó  és  földi'ajzi  író 
P.  2.  fia,  szül.  Bonnban  1864  jan.  1.  Földrajzi  é: 
geológiai  tanulmányai  végeztével  bejárta  Görög 
országot,  Kis-Ázsiát,  Oroszországot.  1904.  a  berni 
1906.  a  hallei  és  1910.  a  bonni  egyetemen  lett  í 
földrajz  tanára.  Főművei :  Studien  über  Wasser 
sebeiden  (Lepzig  1886);  Der  Peloppones  (u.  o 
1897);  Sievers  Alig.  Lánderkonde-ja  részére 
Európa  (Leipzig  1905,  U.  kiad.) ;  Reisen  u.  For 
schungen  im  westl.  Kleinasien(Gotha  1910—11) 
Das  Mittelmeer-Gebiet  (Leipzig  1914,  2.  kiad.), 

2.  P.,  Ludwig,  zsidó  tudós  ós  publicista,  szül 
Dessauban  1811  dec.  27.,  megh.  Bonnban  188Í 
dec.  29.  1833-ban  hittanító  és  hitszónok  volt  í 
magdeburgi  zsidó  hitközségnél.  A  modem  zsidó  tö 
rekvéseknek  előharcosa  a  szószéken,  munkáiban 
de  különösen  az  általa  1837.  alapított  AUgem 
Zeitung  d.  Judenthums  c.  hetilapban.  Főbb  mun 
kái :  Die  Entwickelmig  d.  religiösen  Idee  im  Ju 
denth.,  Christenth.  u.  Islam  (Leipzig  1847—48) 
Die  Religion  d.  Gesellschaft  (u.  o.  1848)  és  Welt 
bewegende  Fragen  in  Politik  u.  Religion  (u.  o 
1868—1869,  2  köt.).  Lefordította  és  kritikai  jegy 
zetekkel  kiadta  az  Ószövetséget  (Israelitisch* 
Bibel,  Leipzig  1859—62).  Egyik,  1866-ban  meg 
jelent  értekezését:  Habén  die  Juden  wirklicl 
Jesum  gekreuzigt  ?  (Csakugyan  a  zsidók  feszítet 
ték  fel  Jézust  ?)  magyarra  is  lefordították  (H 
J.  és  B.  F,  Pest  1866).  V.  ö.  Kayserling,  Lud 
wig  P.  (Leipzig  1898). 

3.  P,  Martin,  német  történetíró,  P.  2.  fla,  szül 
Magdeburgban  1846  jún.  17.,  megh.  Berlinbei 
1916  aug.  2.  A  bonni  (1875),  majd  a  brüsszel 
egyetem  (1878)  tanára  lett.  1890-ben  mint  a; 
egyetem  rektora  összeütközésbe  jutott  a  német 
ellenes  ifjúsággal,  lemondott  és  Berlinbe  költő 
zött.  Nevezetesebb  müvei :  Geschichte  Heimichí 
des  Löwen  (Leipzig  1868,  2  köt.) ;  Hemrich  IV 
u.  Philipp  in.,  die  Begründung  des  französi 
chen  Übergewichts  in  Európa  (Berlin  1871—76 
3  köt.);  Gesch.  des  preussischen  Staatswesens  von 
Tode  Friedrichs  d.  Grossen  bis  zu  deu  Freiheits 
ki'iegen  (Leipzig  1880—82,  1—2. köt.);  Histoin 
du  rógne  de  Marié  Stuart  (Paris  1891—92,  í 
köt.) ;  Der  Grosse  Kurfürst  (u.  o.  1897—1903,  \ 
köt.) ;  Das  Lében  Kaiser  Friedrichs  III.  (Wies 
baden  1900,  2.  kiad.) ;  Oncken  Világtörténeimé 
ben :  Das  Zeitalter  Ludwigs  XIV.  (Berlin  1889 
2.  kiad.)  és  West-Europa  im  Zeitalter  von  Phi 


Amely  saó  Pli . . .  alatt  nincs  meg,  F  . . .  alatt  keresendői 


PhIIippus  Arabs 


—     428 


Philochoros 


lipp  II.,  Blisabeth  und  Heinrich  IV.  (u.  o.  1883) ; 
II.  Fülöp  és  IV.  Henrik  életrajzai  Gottschall 
Neuer  Plutarch-jában. 

Phílippus  Arabs,  római  császár,  1.  Fülöp. 

Philips,  J.  /.,  álnév,  1.  Durand,  2. 

Philistion,  Bithyniából  való  híres  mimusköltő 
Rómában,  Augustus  idejében.  V.  ö.  Eeich,  Der 
Mimus  (Berlin  1903). 

Philistos,  szicíliai  görög  történetíró,  szül.  Kr. 
e.  435.  Szirakuzában.  Támogatta  az  idősb  Diony- 
siost  kényuralma  megalapításában,  de  386.  szám- 
űzetésbe ment,  s  csak  az  ifjabb  Dionysios  hívta 
vissza  367.  Erre  nagy  befolyása  volt  és  ő  eszkö- 
zölte ki  Dión  és  Platón  elűzetését.  Mint  hajós- 
vezér vereséget  szenvedett  Diounal  szemben, 
amiért  öngyilkos  lett  vagy  a  nép  ölte  meg  (356.). 
Száműzetése  alatt  kezdte  meg  Sikelika  c.  míivét 
és  11  könyvben  megírta  hazája  történetét  az 
idősb  Dionysios  haláláig  (368.).  Az  ifjabb  Diony- 
sios történetét  Athanas  egészítette  ki.  A  töredé- 
keket összegyűjtötte  Müller  a  Historicorum  Grae- 
corum  f ragmenta  I.  kötetében.  ítéleteiben  egy- 
oldalú  politikai  álláspontját  érvényesítette. 

Philitas  (helyesebb,  mint :  Phüetas),  Kos  szi- 
getéről való  híres  alexandriai  tudós  és  költő, 
Theokritos  és  II.  Ptolemaeus  Philadelphus  taní- 
t<ija  Kr.  e.  340  és  285  között.  Híresek  voltak  Bit- 
tist  ünneplő  elégiái,  epyllionjai,  epigrammái.  A 
római  elógiaírók  nagyra  becsülték  és  utánozták. 
Gyér  töredékeit  Bach  gyűjtötte  össze  (1829). 
Grammatikai  mii  veket  is  írt. 

Phillimore,  Walter  George  Frank,  báró,  angol 
Jogász,  szíü.  Londonban  1845  nov.  21.  Iskoláit 
Westminsterben  végezte.  A  legfelsőbb  törvény- 
szék bírája  volt  1897— 1913-ig;  a  felebbviteli 
törvényszék  alelnöke  1913— 1916-ig,  az  Inter- 
national Association  elnöke  1905— 1908-ig.  P. 
azok  közé  az  angol  államférfiak  közé  tartozik, 
akik  az  angol  felsőházban  a  magyar  ügy  mellett 
szálltak  síkra ;  nevezetes  volt  ily  irányú  felszó- 
lalása 1921  őszén.  A  jogi  irodalom  terén  főbb 
munkái :  Book  of  Church  Law ;  Ecclesiastical 
law ;  International  Law ;  Three  centuries  of  Trea- 
tise  of  Peace  and  their  teaching  (1917.) 

Phillips,  1.  George,  német  jogtudós,  szül.  Kö- 
nigsbergben  1804  jan.  6.,  megh.  Bécsben  1872 
szept.  6.  1827-ben  berlini,  1833.  a  miincheni 
egyetemen  jogtanár  ós  az  akadémia  tagja  lett ; 
1847.  katedrájáról  eltávolították.  1849-ben  az 
egyházjog  tanára  lett  Innsbruckban,  1851.  Bécs- 
ben. Főművei:  Bnglische  Reichs-  und  Rechts- 
geschichte  seit  der  Ankunf t  der  Normannen  (Ber- 
lin 1827—28);  Grundsatze  d.  gemeinen  deutschen 
Privatrechts  mit  Einschluss  des  Lehnrechts  (u.  o. 
1846,  3.  kiad.);  Deutsche  Geschichte  mit  beson- 
derer  Rücksicht  auf  Rehgion,  Recht  u.  Staats- 
verfassung  (u.  0.  1832—34);  Kirchenrecht  (Re- 
gensburg  1845—72,  7  köt.);  Deutsche  Reichs-  u. 
Rechtsgeschiclite  (München  1859,  4.  kiad.). 

2.  P.,  John,  angol  geológus,  szül.  Mardenben 
(Wiltshire)  1800  dec.  25.,  megh.  Oxfordban  1874 
ápr.  24.  A  geológia  tanára  volt  Londonban  és 
Dublinban,  majd  1856  óta  Oxfordban.  Szerkesz- 
tett egy  maximáltermomótert  és  asztrofizikai 
tanulmányokkal  is  foglalkozott,  s  részt  vett  a 
brit  szigetek    mágneses    vizsgálatáról  végzett 


munkálatokban.  Pontosabb  miivei:  Geology  of 
Yorkshire  (London  1836) ;  Treatise  on  geology 
(1838);  Palaeozoic  fossils  of  Comwall  (1841); 
Mexico  illustrated  (1848). 

3.  P.,  Stephen,  angol  költő,  szül.  Somertown- 
ban  (Oxford  mellett)  1866.  A  közigazgatási  szol- 
gálatra készült,  de  a  színészi  pályára  lépett.  Első 
nagyobb  költői  müvei :  Marpessa  (1890) ;  Eremus 
(1894) ;  Chiist  in  Hades.  Első  nagyobb  sikere  volt 
a  Paolo  and  Francescá-val  (1899),  majd  utána 
következtek :  Herod  (1900);  Ulysses  (1902);  The 
Sin  of  Dávid  (1904)  és  a  nagyhatású  Nero  (1906) 
c.  melodráma.  P.  sikerét  elsősorban  pompás  köl- 
tői nyelvének  köszönheti;  az  ő  érdeme,  hogy 
Angliában  a  verses  dráma  újból  szóhoz  és  diadalra 
is  jutott.  V.  ö.M.  Meyerfeld,  Über  P.'s  Technik 
(Literar.  Echó  1905,  3.  sz.). 

Phillipsburg,  város  New  Yersey  északame- 
rikai államban,  a  Delaware  mellett,  Eastonnal 
szemben,  (1910)  13,903  lak. ;  vasgyárak. 

Pliillipsia,  1.  Trilobitae. 

Phillipsit  (ásv).,  mészharmotom  v.  káliumliar- 
motom  V.  christianit.  A  harmotommal  izomorf 
monoklin  kristályok  gyönyöríí  ikreket  alkotnak 
és  gyakran  mimetikusan  szabályos  rendszerbeli 
kristályok,  pl.  rombdodekaéderek.  Színtelen,  fe- 
hér, szürkés,  vörhenyes,  üvegfényű,  átlátszó  v. 
áttetsző.  Káliumkalcium -zeolit: 

H3(Ca,K2)Al,(Si08)5-f4H30. 
A  bazaltos  kőzetek  üregeiben,  egyéb  zeolitekkel 
együtt  fordul  elő :  Somoskö  Nógrádban,  a  Bada- 
csony-hegyen és  számos  külföldi  bazaltban. 

Pliillyrea  L.  (növ.),  az  olajfafélék  családjába 
tartozik ;  6  faja  a  Mediterránban  ós  Keleten  no. 
Cserjék,  börnemű,  örökzöld  levelekkel,  melyek- 
nek apró  fehér,  illatos  virágaik  levélhónai ji  virág- 
zatban állanak.  Fiume  környékén  honos  a  P. 
latifoUa  L. 

Philo  (gör.  Philon),  hellén  zsidó  bölcsész 
Alexandriában,  szül.  20  körül  Kr.  e.,  megh.  54 
körül.  A  legkiválóbb  képviselője  az  alexandriai 
iskolának,  mely  részben  stoikus,  de  leginkább 
plátói  ideológiával  igyekszik  megértetni  a  bibliát, 
annak  monoteizmusát  ós  tanításait.  Eszerint  Isten 
a  legmagasabb,  a  legszellemibb  idea :  a  legfőbb 
jő  (summum  bonum)  és  az  emberi  élet  végcélja 
Isteíi  közvetlen  meglátása.  Az  egymástól  külön- 
böző isteni  szellem  és  a  földi  világ  között  a  köz- 
vetítés munkáját  középlények  —  Platónál :  ideák, 
a  szentírásban  :  angyalok  —  közvetítik.  A  közép - 
lényeket  magába  foglaló  idea :  a  logos,  vagy  a 
világész,  mely  az  egész  világot  áthatja  és  benne 
rejlik.  P.  bölcselete  nagy  befolyást  gyakorolt  a 
keresztény  vallásbölcseletre.  Görög  nyelven  írt 
miivel  8  kötetben  jelentek  meg  1851—54.  Lipcsé- 
ben (újabban  Berlin  1896—1906,  5  köt.).  V.  ö. 
Siegfried,  P.  von  Alexandrien  als  Ausleger  des 
Altén  Testaments  (Jena  1875) ;  Freudenthal,  Dio 
Erkenntnisslehre  P.'s  von  Alexandrien  (Berlin 
1891). 

Pliilo  . . .  alatt  nem  talált  szó  Filo  . . .  alatt 
keresendő. 

Philochoros,  görög  történetíró  a  Kr.  e.  3. 
sz.-ban,  elkeseredett  ellensége  Antigonos  Gona- 
tasnak,  ki  őt  Athén  elfoglalásakor  (Kr.  e.  263.) 
kivégeztette.  Atthis  címen  17  könyvben  megírta 


Amely  szó  Ph  .  .  .  alatt  nlitcs  meg,  F 


alatt  keresendői 


Philodemos 


429 


Philosamia  cynthia 


Athén  történetét  a  legrégibb  időktől  kezdve  a 
maga  koráig.  Művét  alapos  kutatásai  és  teljes- 
sége miatt  nagyon  becsülték  és  használták.  A 
töredékeket  összegyűjtötte  MüUer  Historicorum 
Graecorum  Fragmental.  kötetében.  V.  ö.  Böckh, 
Gesammelte  Schriften,  5.  köt.  (Leipzig  1871)  ós 
Strenge,  Quaestiones    Philochoreae  (Göttingen 

1868).' 

Philodemos,  epikureus  filozófus,  Gadarából 
(Sziria),  Zenon  tanítványa,  Cicero  kortársa.  Soká 
főleg  erotikus  epigrammáit  ismerték,  majd  na- 
gyobb filozófiai  müveit  találták  Herkulánumban. 
Ilyenek  De  rhetorica  (1840),  újabban  kiadta  Sud- 
haus  1892—1896.,  2  kötetben ;  De  musica,  De 
vitiis.  De  ira.  De  pietate,  De  morte. 

Pliilodendron  Schott.  (növ.),  az  Araceae 
(Kontyvirágfélék)  család  génusza,  200  faja  Ame- 
rika forróövi  növénye.  Tejelő,  többnyire  kúszó 
félcserjék,  száruk  számos  mellékgyökeret  hajt, 
ezekkel  kúszik  a  fákon.  Levelük  nagy,  hosszú- 
uyelü,  szív-,  nyíl-  v.  háromszögalakú,  épszélíí  v. 
szárnyasán  hasogatott,  sallangos.  Törzsük  szim- 
podiálisan  növekedik  tovább.  Végálló  torzsavirág- 
zatuk hengeres,  buroklevele  egész  megéréséig 
megmarad;  magház  2  v.  több  üregű,  minden 
üregben  több  egyenes  magkezdeménnyel.  Szép, 
fényes,  nagy  leveleikért  szokás  egyeseket  szobá- 
ban tartani.  Igen  tartósak,  kúszóvá  nem  vál- 
nak, hanem  törzsük  alacsony  marad.  Nyáron  a 
szabadban  is  jól  tenyésznek.  Gyakoribb  a  P. 
Simsü  Kunth  (Guyanából),  P.  verrucosimi 
Mathieu,  P.  grandifolium  Shott  és  mások.  P. 
pertusum,  1.  Monstera. 

Pbilodina  (állat),  1.  Philodinidae. 

Pliilodinidae  (áiiat),  a  Kerekesférgek  (Ro- 
tatoria)  egyik  családja.  Pontosabb  nemeik :  Phi- 
lodina,  Rotifer,  Callidina  stb.  Édesvizekben  gya- 
koriak, 

Pliilodroiuus  (állat),  a  Pókok  (Araneina) 
rendjébe  tartozó  póknem.  Ismertebb  fajok  a  PA. 
dispar  Walck.  (c?  4,  9  ^  nim.  hosszú)  és  az  ara- 
nyos kengyelfutó  pók  (Fh.  aureolus  Cl. ;  hossza 
5—6  mm.)  Hazánkban  e  nemből  10  faj  ól. 

Philogelos  (gör.)  a.  m.  nevetni  szerető,  egy 
nagyobb  gyűjteményből  kivonatolt  görög  élc- 
gj'űjtemény  címe  a  Kr.  u.  5.  sz.-ból  Hierokles  és 
Philagrios  neve  alatt.  Kiadta  Eberhardt  1869. 

Philoktetes,  Poias  fia,  Herakles  íjának  örö- 
köse, a  theszáliai  Magnesiából  hét  hajóval  ment 
Trója  alá.  Útközben  egy  kígyó  megharapta  a  lá- 
bát ;  sebének  szaga  és  jajveszékelése  oly  tűrhe- 
tetlen volt,  hogy  a  görögök  Odysseus  tanácsára 
Lemnosz  szigetén  hagyták.  Ott  tengődött  csak- 
nem tíz  évig.  A  görögök  megtudván  a  foglyul 
esett  jós  Helenostól,  hogy  P.  nyilai  nélkül  nem 
foglalhatják  el  Tróját,  követséget  menesztettek 
utána,  melynek  sikerült  P.  ellenállását  megtörni 
8  őt  Trója  alá  vinni.  Ott  Machaontól  meggyó- 
gyítva, el  is  ejtette  Parist.  Lemnoszról  való  elvi- 
telét mind  a  három  nagy  tragikus  dramatizálta, 
de  csak  a  Sophokles  alkotása  maradt  fenn.  Fenn- 
maradt a  három  dráma  érdekes  összehasonlítása 
is  Dión  Chrysostomos  52.  beszédjében. 

Philolaos,  Krotonból  származó  görög  filozófus, 
Kr.  e.  450  körül  élt,  ki  a  mester  tanítását  állító- 
lag először  foglalta  írásba.  Töredékeit  kiadta 


Böckh  (1819).  Azóta  többen  kétségbe  vonták  ez 
iratok  hitelességét. 

Philomela,  Pandion  athéni  király  leánya,  Te- 
reus  trák  király  felesége.  Hűtlen  férje  testvérét, 
Proknét  erőszakkal  a  magáévá  tette  s  a  nyelvét 
kivágta ;  de  Prokne  egy  ruhába  szőve  mégis 
tudtára  adta  sérelmét  P.-nak.  Ez  bosszúból  saját 
fiát,  Ityst  feltálalta  férjének  s  testvérével  együtt 
megszökött.  Tereus  üldözőbe  vette  őket,  de  eköz- 
ben magát  bankává,  Proknét  fecskévé,  P.-t  pe- 
dig fülemilévé  változtatták  az  istenek.  A  füle- 
mile panaszának  hallatára  az  Ityseért  kesergő 
P.-ra  gondoltak  a  görögök.  V.  ö.  Ovidius,  Met. 
6,  412  szk. 

Pliilomela  (állat),  1.  Fülemüle. 

Philomelion,  város  Frigiában,  1.  Aksiari. 

Philon,  1.  híres  ógörög  építész  a  IV.  sz.  máso- 
dik felében,  tőle  való  a  pireuszi  nagy  hajóépítő 
arzenál  (skenothéké),  s  ő  építette  Demeter  eleu- 
ziszi  nagytemplomának  (telesterion)  oszlopos  elő- 
csarnokát. 

2.  P,  bizánci,  görög  matematikus,  Kr,  e.  250. 
év  körül  ólt  s  egy  Mechanica  syntaxís  c.  nagy 
műben  az  összes  mechanikai  kérdésekre  kiter- 
jeszkedik. 

3.  P  Jicdaeos,  filozófus,  1.  Philo. 

4.  P  Herennios,  a  feniciai  Byblosból  való 
grammatikus  (Kr.  u.  64—141.),  megírta  Had- 
rianus történetét,  írt  a  könyvtárak  berendez  ipsé- 
ről és  minden  város  híres  férflairól  (30  könyv- 
ben) s  lefordította  a  Sanchuniathon  álszerzői  ne- 
vet viselő  feniciai  történetet.  Ebből  töredékek 
vannak  (Müller,  Fragm.  Hist.  Graec.  3  köt.). 

Phiilonexis  (állat),  a  nyolckarú  lábasfejűek 
(Cephalopoda,  Octopoda)  egyik  neme.  Egyetlen 
faja  a  Ph.  catenulatus  Fér.  a  Földközi-tenger- 
ben honos ;  testhossza  28,  karjának  hossza  52 
cm.  Teste  felül  sima,  alul  bibircses ;  felül  kékes, 
alul  vöröses  színű. 

Philopoimen,  görög  hadvezér  és  államférfiú, 
szül.  Kr.  e.  253.  az  arkádiai  Megalopoliszban ;  a 
sellasiai  csatában  (221.)  kitűnt  óvatosságával  és 
határozottságával.  Az  achájai  liga  210.  lovas - 
vezérré,  208.  fővezérré  választotta,  s  Machani- 
das  spártai  zsarnokot  207.  Mantineiánál  kemé- 
nyen megverte,  legyőzte  Nabist,  Machanidas 
utódát,  és  sikerült  Spártát  arra  kényszeríteni, 
hogy  az  ősi  lykurgosi  alkotmányt  mellőzve,  az 
achájai  ligához  csatlakozzék  (188).  P.  ellenségei 
a  római  szenátust  hívták  segítségül,  de  ez  lát- 
szólag nem  avatkozott  a  görög  államok  viszály- 
kodásába.  Az  achájai  liga  nyolcszor  választotta 
főhadvezérré  P.-t,  de  70  éves  korban,  valószínű- 
leg a  római  Flamininus  fondorlata  miatt,  hábo- 
rúja támadt  a  messeneiekkel,  amikor  fogságba 
került  és  kénytelen  volt  a  méregpoharat  kiinni. 
A  liga  városai  sokáig  héroszként  tisztelték  ha- 
lála után  az  «utolsó  hellént».  Életi'ajzát  megírta 
Plutarchos.  V.  ö.  Nemnayer,  P.,  der  letzte  der 
Hellénen  (Amberg  1879) ;  Roloff,  Probleme  aus 
der  griechischen  Kriegsgeschichte  (Berlin  1903). 

Pliilopteras  (állat),  ].  Tolltetvek. 

Pliilosamia  cyntliia  Drury  (áiiat),  az  Éj- 
jeli pávaszemek  (Saturniidae)  családjába  tar- 
tozó lepkefaj.  Hernyói  a  bálványfán  (Ailanthus) 
élnek.  Bábszövedékének  sel^Tnét  legombolyítják 


Amely  ssó  Pli . . .  alatt  aincs  meg,  F  . . .  alatt  keresendői 


Philosophe  de  Sanssouci 


—     4-30 


Phielus 


és  selyemszövésre  használják.  A  lepke  szárnyter- 
jedelme  13—15  cm.;  Indiában,  Kínában  és  Ja- 
pánban honos.  Meghonosításával  Európában  is 
m  egpróbálkoztak . 

Philosoplie  <le  Sanssouci  (franc,  a.  m. 
smissoucii  bölcselő),  így  nevezte  magát  Nagy 
Frigyes  porosz  király  műveinek  1765.  kiadott 
elsö  gyűjteményében,  melynek  címe:  Oeu^Tes 
dn  Philosophe  de  Sanssouci. 

Philosopbica  lana  (lat.),  1.  Ginkoxid. 

Philostorgius,  egyháztörténetíró,  szül.  Bo- 
rissusban  (Kappadóeia)  364  körül,  megh.  424 
után.  Arius  álláspontján  igen  részrehajló  egyház- 
történetet írt  12  kötetben.  Egyes  részei  fenmarad- 
tak  Photius,  Suides  stb.  irataiban. 

Philostratos,  1.  szofista  a  Kr.  u.  II.  sz.-ban,  a 
Lukianos  neve  alatt  fenmaradt  Neron  szerzője. 

2.  Flavius  Ph.,  az  előbbinek  fia,  szül.  Athén- 
ben Kr.  u.  170  táján,  ott  is  tanult,  azután  Rómá- 
ban élt  Septimius  Severus  feleségének,  Júlia 
Donnának  tudós  környezetében,  kit  utazásaiban 
is  kisért.  Megírta  a  tyanai  Apollonios  életét 
irányregényszerűen,  ki  akarja  benne  mutatni, 
hogy  a  kereszténység  Ivrisztusával  szemben  a 
pogányság  is  dicsekedhetik  emberi  mértéket 
meghaladó,  csodás  erkölcsi  nagysággal.  Megírta 
más  szofisták  életét  is,  Gymnastikosában  pedig, 
mely  újabb  időben  került  napfényre,  az  elhanya- 
golt testi  nevelésre  buzdítja  az  elpuhult  nemze- 
déket. 

3.  Ph.,  az  előbbinek  unokaöccse  Irta  az  Eiko- 
nes  c.  képleírásokat.  Lendületes  nyelven,  szem- 
léltető részletezéssel  egy  nápolyi  képgyűjteményt 
magyaráz.  Kérdéses,  hogy  képzelt  vagy  valódi 
képeket  ír-e  le.  Fontos  irodalmi  forrás  a  régiek 
képírására  nézve. 

4.  Ph.,  az  előbbinek  unokája,  szintén  irt  egy 
Eikonest  2  könyvben,  melynek  vége  elveszett. 
—  A  P.-ok  műveit  kiadta  Kayser  (1853  és  bő- 
vebben 1870—71).  A  3.  P.  Eikones-ét  a  bécsi 
cl.  phil.  Seminarium  1893  (Teubnemél),  a  4-ikót 
Schenkl-Reisch  (1902).  V.  ö.  Mezey  Sándor,  Az 
idősebbik  P.  Eikonese.  Mezőtúr  1910  (fordítás  és 
magyarázat).  A  Gymnastikost  magyarra  for- 
dította Jakóbinyi  Péter  A  görög  sport  címen. 
Bpest  1907. 

Philotas,  Parmenion  niakedóniai  hadvezér  fia, 
Nagy  Sándor  perzsa  hadjái'atában  a  lovas  test- 
őrség vezére.  Bátor,  de  gőgös  katona  volt,  ki 
nagyon  helytelenítette  urának  a  meghódított 
népek  iránt  tanúsított  szelíd  viselkedését.  Mint- 
hogy egy  ura  ellen  szőtt  összeesküvést  nem  je- 
lentett fel,  a  makedóniai  sereg  halálra  ítélte  és 
329.  Prophthasiában  kivégezte. 

Pliilotliea  (gör.  a.  m.  Istent  szerető  lélek), 
címe  salesi  Szt.  Ferenc  híres  könyvének.  L.  Fe- 
renc, szentek,  5. 

Philo  vom  Walde,  1.  Reinelt. 

Philoxenos,  1.  görög  ditirambusköltő,  szül. 
Kythera  szigetén  Kr.  e.  435.,  megh.  Ephesosban 
380.  Mint  hadifogoly  került  Melanippides  zenész  • 
hez,  aki  kiképeztette  és  felszabadította.  I.  Dio- 
nysios  syrakusai  zsarnok  udvarában  is  időzött, 
de  ez  szabadelvüsége  miatt  kőbányába  küldte. 
Bosszúból  kigúnyolta  a  kényurat  Kyklops  című 
ditirambusában,  mely  leghíresebb  volt  24  diti- 


rambusa  közt.  A  nevét  viselő  Lakoma  más  köl- 
tőtől származik.  Töredékeit  kiadta  Bergk  (Poetae 
lyrici  Graeci,  3.  köt.). 

2.  P.,  ógörög  festő,  1.  Görög  művészet,  3. 

Philoxenus  (Xenaia,  Axemija),  monofizita 
teológus,  szül.  440  körül  Tahalban  (Perzsia), 
megh.  523  kör.  Gangrában  (Paphlagonia).  485  ben 
Hierapolis  érseke  lett.  518-ban  száműzték  Thra- 
ciába,  ahonnan  522.  Gangrába  vitték.  80  dog- 
matikai, exegetikai,  homiletikai  és  liturgiái  ira- 
tának legnagyobb  része  nem  jelent  meg  nyom- 
tatásban. 

PMltrum  (lat),  1.  Filtron. 

Phineus,  1.  Belos  fia,  Kepheus  testvére,  ki 
Perseustól  el  akarta  rabolni  mennyaszonyát, 
Andromedát,  azonban  Perseus  a  Medusa-fővel 
kővé  változtatta.  —  2.  P.,  Agenor  fia,  a  trák 
Sahnydessos  királya ;  második  nejének,  Idaiá- 
nak ösztönzésére  megvakította  első  házasságból 
született  fiait.  Ezért  Zeus  őt  is  megvakította,  s 
azonkívül  ahányszor  asztalhoz  ült,  a  szárnyas, 
rút  hárpiák  mindig  elragadták  és  bemocskol- 
ták ételét.  ínségének  Boreas  fiai,  az  argonauták 
vállalatában  részt  vevő  Zetes  ós  Kalais  vetettek 
véget,  kik  a  hárpiákat  elűzték.  Ezért  hálából 
megmondta  nekik  a  Kolchisba  vivő  utat. 

Phintias,  I.  Dámon  és  Phintias. 

Phisalix,  Auguste  César,  francia  orvos  és 
zoológus,  szíil.  Mouthiersben  1852  okt.  8.,  megh. 
Parisban  1906  márc.  16.  Először  több  helyütt 
gyakorló  orvosi  állást  töltött  be,  utóbb  a  párisi 
természetrajzi  múzeum  asszisztense  lett.  A  mér- 
gekről és  mérges  állatokról  közzétett  dolgozatai- 
val szerzett  érdemekot. 

Phil . .  .  alatt  nem  talált  szó  FI .  .  .  alatt  ke- 
resendő, 

Plilebotomus  pappatacií  Scop.  (áiiat),  L 
PappadácsL 

Phlegethion  (Pyriphlegethon,  gör.,  a.  m.  lán- 
goló), a  görög  Alvilág  egyik  mesés  folyója,  mely 
tüzes  hullámaival  az  Acheronba  ömlött. 

Plilegma  (gör.-lat.)  a.  m.  köpet,  nyálka.  A 
régi  kémiában  a  szeszes  és  savanyú  folyadékok 
rektifikálásakor  visszamaradó  folyadék.  — Phleg- 
niatikus,  az  olyan  vérmérséklet,  melyből  az 
erősebb  szenvedélykitörések  hiányoznak,  szereti 
a  nyugalmat,  a  meggondoltságot,  az  illúziók  ke- 
rülését. —  Phlegmasia  a.  m.  gyuladás.  —  Phleg- 
mone,  a  kötőszövet  gyuladása,  1.  Flegmonc. 

Phlegon,  Trallesból  való  görög  író,  Hadria- 
nus császár  szabadosa.  16  könyvre  terjedő  mű- 
véből (OX'j|j.x:tovt7t(ov  xot  ypovtxfov  auvaYcóyr)),  mely- 
ben az  olympiai  győzteseket  szedte  lajstromba,^ 
csak  töredékek  maradtak  (Müller,  Fragm.,  hist. 
graec.  3.  k..  Paris  1849).  Egy  másik  művében  a 
100  évnél  tovább  élt  embereket  lajstromozta 
(Westermann :  Paradoxographi,  Braunschweig' 
1839). 

Phlegraei  mezők,  1.  Flegrei  mezők. 

Phlegyas,  a  thessaliai  phlegyasok  őse,  Ares. 
fia,  Ixion  és  Koronis  atyja,  Apollón  Asklepios. 
anyjává  tette  Koronist,  azért  P.  bosszúból  fel- 
gyújtotta az  isten  házát,  de  Apollón  lenyilazta  s, 
az  alvilágban  azzal  büntette,  hogy  egy  leszaka- 
dással fenyegető  szikla  alatt  kellett  ülnie. 

Phleius,  város,  1.  Fliúsz. 


Amely  szó  PIi  . . .  alatt  nincs  meg,  F  . .  .  alatt  keresendő! 


Phleum 


431 


Phoca  holitschensis. 


Phleum  L.,  komócsin  (növ.),  a  Gramineae 
(Pázsitfíífólék)  család  génusza ;  10  faja  a  mér- 
sékelt tájakon  van  elterjedve;  Ausztráliában 
hiányzik.  Virágzatuk  tömött,  hengeres,  kalász- 
pelyvájuk szabad ;  külső  tokiászuk  szálkátlan,  a 
pelyvánál  sokkal  kisebb,  a  belső  tokiász  2  erű, 
porzó  3.  Legnevezetesebb  a  P.  pratense  L.  (mezei 
komócsin,  macskafarkú  perje,  lóperje,  timótfü, 
timotheus-fű,  1.  az  ábrát).  Évelő,  3—10  dm.  ma- 
gas, virágzata  2V2— 17  cm.  hosszú,  hengeres, 
virágzáskor  szép  lilaszinü  portokokkal,  pelyvája 
szálkás,  élén  pillás.  Mezőn,  réten  gyakori.  Ki- 
tűnő takarmányfű,  Amerikába  is  behurcolták, 
itt  Hansen  Timót  gazda  termesztette.  Angol- 
országban is  sikerrel  termesztik.  Minden  jobb 
talajon,  de  különösen  lápos  földeken  jól  díszlik, 
uagymennyiségíí,  tápláló  szénát  szolgáltat  és 
mert  nem  tarackos,  a  földet  nem  gyomosítja  el. 
Ezért  nemcsak  réteken  látják  szívesen,  hol  kései 


Phleum  pratense. 


tömegét 


fejlődésénél  fogva  különösen  a  sarjú 
gyarapítja,  hanem  füves  herések  alakítására  is 
nagyon  alkalmas,  mely  esetben  6—8  kg.  vörös 
lóherét  2 — 4  kg.  komócsinnal  szokás  elvetni. 
Előnyeihez  tartozik  továbbá,  hogy  ama  füvek 
egyike,  melyek  magjának  megszerzése  a  legcse- 
kélyebb nehézséggel  jár. 

Phlius  (Fhleius),  város,  1.  Fliúsz. 

Pliloém  (növ.),  1.  Háncs. 

Pliloeoteriua  (növ.),  az  elsődleges  kéreg 
legbelső  rétege,  tehát  lényegében  azonos  az  endo- 
dermisz  (1.  0.)  fogalmával. 

Phlogosis  (gör.),  1.  Gyuladás. 

Phlomis  L.  (növ.),  az  ajakosakhoz  tartozó 
génusz,  melynek  65  faja  a  Mediterránban  és 
Nyugatázsiában  él,  Kinafelé  a  fajok  száma  apad. 
Csészéje  5—10  erű,  csöves ;  a  párta  felső  ajka 
egyenes  vagy  lehajló,  oldalt  összenyomott,  moly- 
hos ;  alsó  ajka  8  karélyú,  kiterülő.  A  virágok 
sokvirágú  álör^^öt  alkotnak.  Nálunk  csak  egy 
fajuk :  a  P.  tuberosa  L.  él.  Lisztes  tőkéjét  Kele- 


ten orvosságnak  használják  és  eszik  is.  Több 
faja  a  sivatagok  és  puszták  lakója. 

Phlorina,  város,  1.  Floritm. 

Phlorol,  etil  fenol,  CQn^{C^E^)On,  a  bükkfa- 
kátrányból előállított  kreozotnak  egyik  csekély 
mennyiségű  alkotórésze. 

Phlox  L.,  lángvirág  ("öv.),  a  Polemoniaceae 
(Csatavirágfélék)"  család  génusza ;  47  faja  van, 
1  szibíriai,  a  többi  északamerikai,  többnyire  évelő 
fű.  Levelük  épszélű,  keskeny,  \iráguk  csomók- 
ban V.  bugákban  (1.  az  ábrát)  az  ágak  végén  áll,  pi- 
ros, ibolyaszíníi  v.  fehér ;  csészéje  5  hasábú,  a 
párta  hosszú  csövű,  toroknyílása  szíik,  karimája 
5  hasábú,  5  porzója  a  párta  csövén  áll  különböző 
magasságban.  Tokjuk  3— 5  üregű.  Szép  kerti  virág^ 
a  P.  Drummondii  Hook.  Egyéves.  Szára  mirigy- 
szőrös, levelei  hosszúkásak,  a  felsők  váltakozók, 
szárölelők.  Virágszíne  többnyire  a  piros  külön- 
féle árnyalata,  a  toroknál  fekete  v.  fehér  folttaL 


Phlox. 

Nagy,  szép  tömegesen  növő  wágaival  tűnik  ki, 
igen  sok  fajtája  van.  Tartós,  hálás  nyári  és  őszi 
virágok,  a  virágkötészetben  is  nagy  a  szerepük. 
Magról  szaporítják.  Drummond  1835.  Texasból 
hozta  Angiiába,  Kewbe.  A  P.  panniculata  L. 
évelő,  magas  kóró,  levele  szíves  tojásdad,  vi- 
rágzata buga,  pártája  különböző  színű.  Észak- 
Amerikában  honos.  Szintén  számos  változatban 
kultivált  faj.  Egy  harmadik  kerti  faj  a  P  acii- 
minata  Pursh. 

Phlyakes  (gör.,  egyes  számban:  phlyax),  1. 
Fliákoh. 

Plio  .  .  .  alatt  nem  talált  szó  Fo  .  .  .  alatt  ke- 
resendő. 

Phobos,  1.  Deímos  és  Phobos. 

PUoca  (áuat),  1.  Fókafélék. 

Phocaea,  ókori  város,  1.  Pkokaia. 

Pbocaena  (állat),  1.  Delfinfélék. 

Phoca  liolitsclieiisis,  kihalt  fókafaj,  mely- 
nek a  nyitraA'ármegyei  Holics  szarmatakorú  mész- 
kövéből lábfeje  ismeretes. 


Amely  sxó  Pli  . . .  alatt  niacs  meg,  F 


alatt  keresendői 


Phocidae 


432 


Phoradendron 


Pliocidae  (állat),  1.  Fóka-félék. 

Phocoinelus,  1.  Apodia. 

Phoebe,  Saturaus  tíz  holdja  között  a  kilence- 
dik, Pickering  fedezte  fel  1898.  Nevezetes,  hogy 
mozgása  retrográd,  azaz  ellenkező  irányban  ke- 
ring mint  a  többi  kilenc  Saturnus-hold. 

Fhoenicia,  1.  Fenicia. 

Plioenicopterai^  roseus  (áiiat),  1.  Fla- 
mingó. 

Pboenix,  mesebeli  madár,  1.  Fénix. 

Phoeuix  L.  (növ.),  1.  Datolyapálma. 

Phoenix  (Phenix,  ejtsd :  uniksz),  fővárosa  Ari- 
zona északamerikai  territóriumnak  (1889  óta), 
a  Salt-River  völgyében ;  1870.  alapították,  (i9io) 
11,134;  lak.  Közelében  prehisztorikus  korbeli  lelő- 
helyek. 

Phoibe  (gör.  a.  m.  ragyogó),  Phoibos  női  alakja, 
üranos ,  és  Gaia  leánya,  Koios  felesége,  Leto 
anyja.  Ó  birta  Apollón  előtt  a  delphii  jósszéket. 
Artemlsnak,  mint  a  Hold  istennőjének  (Selene) 
is  mellékneve  Phoibe. 

Phoibos  (gör.  a.  m.  ragyogó),  Apollón  (1.  o.) 
jnellékneve. 

Phoinix,  1.  a  feniciaiak  őse,Agenorfia,sidoni 
vagy  tyrusi  király,  Kadmos  ós  Európa  testvére. 
Apja  a  Zeus  által  elrabolt  Európa  keresésére 
küldte,  8  minthogy  nem  találta  meg,  Afrikába 
vándorolt.  —  2.  P.,  a  boiotiai  AmjTitor  fla ; 
^nyja,  Hippodameia  (vagy  Kleobule)  nógatására 
elszerette  atyja  kedvesét,  s  ezért  atjg'a  gyermek- 
telenséggel  átkozta  meg.  Hazulról  megszökve 
Phthiába  jutott,  hol  Achilleus  nevelője  lett  s  Tró- 
jába is  vele  ment. 

Plioinix,  mesebeli  madár,  1.  Fénix. 

Phokaia  (Phocaea),  jelentékeny  ógörög,  ión 
gyarmatváros  Kis-Ázsia  Ny.-i  partján,  közel  a 
Hermosz  torkolatához.  Lakói  az  elsők  a  görögök 
közt,  kik  messze  tengeri  utakat  tettek  és  gyarma- 
tokat alapítottak. 

Phokas,  kelet-rÓ7nai  császár  (602—610),  cen- 
turio  (százados)  volt,  amikor  a  lázadó  katonák 
császárrá  kiáltották  ki.  Maurikios  császárt  egész 
családjával  együtt  kivégeztette.  Kegyetlen  és  te- 
hetségtelen uralkodó  volt.  610-ben  Heraklios, 
Afrika  helytartója  pártot  ütött  ellene,  hadaival 
bevonult  Konstantinápolyba  és  P.-t  kegyetlen  kín- 
zások közt  megölette.  A  római  fórumon  tisztele- 
tére felállított  oszlop  még  megvan  (P.- oszlop). 

Phokion,  athéni  hadvezér  és  államférfiú,  szül. 
Kr.  e.  400  körül.  Rósztvett  Chabrias  (1.  o.)  hadi 
vállalataiban ;  Naxosznál  (376.)  az  athéni  hajóhad 
győzelmes  balszámyát  ő  vezette  és  szigorú  igaz- 
ságosságáért oly  bizalommal  voltak  iránta  honfi- 
társai, hogy  4!5-ször  választották  fővezérré.  Pedig 
nem  volt  az  uralkodó  demokrata  párt  barátja  s 
€L  makedón  Fülöp  hatalmában  látván  a  rend  ós 
fegyelem  biztosítékát,  a  chaironeiai  csata  után 
338.  Athénnek  a  meghódolást  javasolta.  A  Kran- 
nonnál  győztes  Antipatrostól  nem  tudott  hazája 
részére  enyhébb  bókeföltóteleket  kieszközölni.  A 
demokrata  alkotmány  bukása  után  átvette  Dema- 
desszel  együtt  az  állam  vezetését,  de  mivel  ellen- 
ségesen viselkedett  Polysperchonual  szemben,  ki 
a  demokráciát  vissza  akarta  állítani,  elbukott, 
árulással  vádolták  és  82  éves  korában  (318.)  a 
iiiéregpohár  kiivására  ítélték.  Halála  után  kide- 


rült becsületessége  és  kötelességérzete,  mü-e 
ünnepi  temetést  és  szobrot  szavaztak  meg  neki. 
Életrajzát  megírta  Plutarchos  és  Cornelius  Nepos. 
V.  ö.  J.  Bernays,  P.  und  seine  neuern  Beurteiler 
(Berlm  1881). 

Phokis,  1.  Fókisz. 

Phokos,  1.  Alakos  aeginai  király  fia ;  mostoha 
testvérei  Peleus  és  Telamon  megölték  s  ezért 
számkivetésbe  kellett  menniök.  —  2.P.,  Poseidon 
fia,  róla  nevezték  el  a  Pamassos  alatti  tartományt 
Phokisnak. 

Phokylides,  Miletosból  való  görög  költő  Kr.  e. 
540  táján.  Verses  gnomáiból  töredékek  maradtak 
(Bergk,  Poetae  lyrici  graeci  2.  köt.).  A  neve  alatt 
fenmai'adt  bibliai  tárgyú  költeményt  (230  hexa- 
meter) Bernays  valamely  alexandriai  zsidótól 
származtatja.  (Bernays,  Über  das  P.  Gedicht, 
Berlin  1856.)  V.  ö.  Sebestyén  Károly,  A  Pseudo- 
P.  (Egyet.  Phil.  Közi.  1895). 

Phol,  a  második  merseburgi  ráolvasásban  em- 
lített régi  német  istenség,  valószínűleg  azonos  a 
germán  mitológiából  ismert  Baldr  isten  fogalmá- 
val. 

Pholaflidae  (áiiat),  1.  Fúrókagylók. 

Pliolas  (állat),  1.  Fíirókagtjlók. 

Pholegandros,  1.  Polykandros. 

Pliolidota  (Lepidosanria,  Plagiotrema, 
Streptostylia).  E  néven  foglalják  össze  egyes 
zoológusok  a  gyíkok  ós  a  kígyók  rendjót.  Jel- 
lemző erre  a  csoportra,  hogy  az  idetartozó  fajok 
bőre  pikkelyekkel  vagy  pajzsokkal  fedett  és 
hogy  kloakanyílásuk  haránt  rést  alkot. 

Pholos,  kentaurosz,  ki  a  Pholoe  hegyén  Ár- 
kádia határán  Héraklészt  vendégül  fogadta  s  tisz- 
teletére csapra  ütötte  a  Dionysostól  kapott  hor- 
dót. A  kentauroszok,  kiknek  jussuk  volt  a  hordó- 
hoz, rátámadtak  Herakleszre,  de  csúfos  vereséget 
szenvedtek  s  P.  is  életével  adózott. 

Plioma  (aöv.),  a  gombák  egyik  génusza  a 
Fungi  imperfecti  csoportból,  amelynek  csak  pik- 
nidium  alakja  ismeretes.  Mintegy  1100  fajának 
nagyrósze  élősködő  és  néhány  növénybetegséget 
is  okoz,  mint  a  P.  Hennehergii  (búzán),  P.  Betae 
(répán),  P.  unicola  (szőlőn). 

Phono  .  .  .  alatt  nem  talált  szó  Fonó  .  .  . 
alatt  keresendő. 

Phora  Latr.  (áuat),  a  P/iorw7ae  (púpos  legyek) 
családjának  egyik  neme.  Lehúzott  fejük  mögött 
púposán  emelkedő  mellkasuk  (thorax)  s  hegye- 
sedő vége  felé  lejtősödő  potrohúknak  köszönhe- 
tik magyar  nevüket.  Fán,  boki'on  sebesen  szalad- 
gáló s  csak  rövid  időre  fel-felröppenő  2—4  mm.-es 
legyecskék  ezek,  melyeknek  egyik  fajában  (P. 
incrassata,  Meig.)  a  méhek  költésrothadásának 
okozóját  látták  azelőtt.  Ma  tudjuk,  hogy  ezt  a  be- 
tegséget egy  baktérium  (Crj^ptococcus  alveolaris) 
okozza  s  a  legyeket  már  csak  a  rothadás  szaga 
csalja  oda. 

Plioraclenflron  Nntt.  ("öv.),  a  Loranthaceae- 
családba  tartozó  gónusz,  meljTiek  80  faja  nagy- 
részt tropikus  Észak-Amerikában  honos,  többnyire 
kétszikű,  néha  fenyöféle  fákon  élősködő  cserje, 
örökzöld,  átellenes  vagy  hármasával  álló  bőrnemű 
levelekkel,  hónalji  vagy  vógálló  füzérekkel.  Utób- 
biakon apró  zöldessárga  virágok  és  később  össze- 
nyomott, húsos  termések  vannak.  A  P.  ffavescens 


Amely  szó  Pli . . .  alatt  nincs  meg,  F  .  . .  alatt  keresendői 


Phorbas 


—     483 


Phönixvilie 


NvU.  (Amerikai  fagyöngy)  Észak-Amerika  dél- 
keleti államaiban  él  tölgy,  platán,  nyár,  kőris  és 
mimózafákon.  Az  indiánusok  és  négerek  nemi 
célokra,  dohány  pótlására  és  kávé  helyettesíté- 
sére használják,  levelei  bódító  anyagot  tartal- 
maznak. 

Phorbas,  Lapithes  11a,  Augeias  (1.  o.)  atyja, 
tesszáliai  hős,  segítette  Alektor  éliszi  királji; 
Pelops  ellen.  Más  monda  szerint  Rhodos  szigetére 
vándorolt  és  megszabadította  azt  a  kígyóktól, 
ezért  a  rhodosialmál  mint  hérosz  tiszteletben  ál- 
lott 8  mint  Ophiuchos  (kígyóhordó)  a  csillagok 
közé  került.  Azt  is  mesélték  róla,  hogy  mint  erős 
ökölbajnok,  az  isteneket  is  versenyre  szólította, 
de  Apollón  egy  gyermek  alakjában  leverte. 

Phorkys,  agg  tengeri  isten.  Pontos  és  Gaia  fia, 
Nereus  testvére.  Saját  húgával,  Ketóval  nemzette 
a  Graiákat  és  Gorgókat  (1.  o.)  és  a  Hesperidák 
almáit  őrző  sárkányt,  Ladont.  Thoosa  nimfát 
(Poiyphemos  kyklops  anyját),  a  Hesperidákat,  a 
Siréneket  és  Skyllát  is  az  ő  gyermekeinek  mond- 
ják. 

Phormiam  Forst.  (növ.),  a  Liliaceae  (Liliom- 
félék) család  génusza ;  2  faja  Újzélandon  honos. 
A  P.  tenax  Forst.  (újzélandi  len,  kendersás.  1.  a 
Rostos  növények  I.  mellékletén)  levele  örökzöld, 
2  sorban  nő,  4—6  dm.  széles  s  1  m.-nél  is  hosz- 
szabb  lehet,  kardalakú,  visszahajló,  bőmemű, 
szürkészöld.  Középen  IVa— 2  m.  magas  kocsány 
emelkedik,  virágleple  görbült,  alul  csöves,  színe 
sárgáspirosas.  A  tok  hosszúkás,  3  élü,  sokmagú, 
a  mag  lapos,  fekete  héjú,  szárnyas.  Tengerparton 
nő.  Levele  kitílnik  igen  erős  háncsrostjaival.  A 
rost  fehér  vagy  sárga,  víznek,  levegőnek  nagyon 
ellenáll,  mindenféle  szövő-fonó  mmikára  kiválóan 
alkalmas.  Újzélandon  szövetnek  dolgozzák  fel ; 
keserű  gyökerével  pedig  golyvát  és  szifiliszt  gyó- 
gyítanak ;  a  benszülött  nő  emlőbimbóját  dörzsöli 
be  vele,  midőn  gyermekét  el  akarja  választani. 
Tenyésztése  Franciaország  déli  részén  és  Dalmá- 
ciában sikerült,  különben  pedig  több  változatban 
dísznövény.  Nyáron  szabadban  tartható. 

Phoroneus,  Inachos  fia,  Argos  alapítója,  a  kul- 
tnra  egyik  legrégibb  (pelaszg,  tehát  a  voltaképi 
hellénséget  megelőző)  bajnoka,  ki  először  állított 
oltárt  Hérának.  Argosban  azt  hitték,  hogy  ő  (és 
nem  Prometheus)  lopta  le  a  tüzet  az  égből  s  ezért 
honi  hősként  tisztelték. 

Phoronis,  ismeretlen  szerző jű  elveszett  görög 
eposz,  mely  az  argosi  ősemberről,  Phoroneusról 
szólott.  Hellanikos  (1.  o.)  forrásul  használta. 

Phosgen,  1.  Szénoxiklorid. 

Phosot,  phosphot,  színtelen,  kissé  kreozot- 
szagú  és  ízű,  szirupszerű  folyadék.  Kreozotból 
foszforpentoxiddal  való  kondenzáció  útján  készül, 
úgy,  hogy  a  P.,  amelyet  kreosotumphosphoricum 
néven  tuberkulózisnál  gyógyszerül  használnak,  a 
kreozot  fenoljait  foszforsavas  észterek  alakjában 
tartalmazza. 

Pliospliat .  .  .  összetételű  szókat  1.  Fosz- 
fát.. . 

Pliosplior,  1.  Foszfor. 

Phosphoros  v.  Heospijioros  (gör.  a  m.  fényhordó) 
\íítLucifer,  az  ókori  mítoszban  1.  mint  melléknév 
Artemis,  Diana,  Bos,  Hekate  és  Juno  Lucina  já- 
ruléka ;  2.  Venus  csillagának,  mint  hajnali  csillag- 

Révai  Nagy  Lex^ona.  XV.  'köt. 


nak  megszemélyesítése.  Mint  esti  csillagnak  neve 
Hesperos,  Vesper,  Vesperugo,  Noctifer,  Noctur- 
nus.  Astraiosnak  (mások  szerint  Kephalosnak)  és 
Eosnak  fia;  atyja  Keyxnek,  Daidalionnak  és  a 
Hesperidáknak. 

Photius,  konstantinápolyi  patriarcha,  szül.  Kon- 
stantinápolyban 820.,  megh.  891  körül.  Eleinte  a 
testőrség  főnöke,  később  IIL  Mihály  császár  alatt 
államtitkár,  végül  Ignác  patriarcha  elűzése  után 
konstantinápolyi  patriarcha.  L  Miklós  pápa  azon- 
ban a  863.  Rómában  tartott  zsinaton  P.-t  papi  mól- 
tóságától megfosztotta  s  Ignácot  visszahelyezni 
rendelte.  P.  erre  enciklikát  írt  a  keleti  patriar- 
chákhoz,  amelyben  dogmatikus  és  fegyelmi  vá- 
dakat emelt  a  latin  egyház  ellen,  és  két  zsinaton 
a  római  pápát  és  mindazokat,  kik  vele  tartanak, 
átok  alá  vetvén,  az  egyházból  kiközösítette.  Midőn 
azonban  I.  Vazul  lépett  a  trónra  867.,  P.-t  elűzte 
és  Ignácot  visszahelyezte.  A  869-ben  tartott  római 
és  konstantinápolyi  zsinatok  erre  P.-t  kiközösítet- 
ték. P.  azonban  nem  nyugodott;  barátainak  fára- 
dozásai a  császár  kegyébe  juttatták,  Konstanti- 
nápolyba  visszatérhetett,  sőt  a  trónörökösnek  ne- 
velését is  reá  bízták.  Midőn  pedig  Ignác  877. 
meghalt,  a  császár  őt  a  patriarchai  székbe  vissza- 
helyezte. A  gyenge  VIII.  János  pápa  is  megerősí- 
tette őt  székében,  bár  többféle  feltétel  alatt.  P. 
ezeket  nem  teljesítvén,  a  pápa  őt  881.  az  egyház- 
ból újra  kizárta.  Mindazáltal  megtartotta  mél- 
tóságát, mígnem  Vazul  halálával  Bölcs  Leó  lé- 
pett a  trónra,  ki  volt  tanítóját  rögtön  letette  pat- 
riarchai szókéről  és  kolostorba  száműzte  (886). 
Ez  idő  óta  P.  eltűnt  a  szemhatárról  és  nemsokára 
meghalt.  P.  kiváló  tudós  és  író  volt.  Nevezete- 
sebb művei :  Amphilochia,  Myriobiblion  v.  Biblio- 
theca,  Lexicon.  Összes  műveit  Migne  rendezte 
sajtó  alá  (P.  P.  Gr.  Cl— CIV.  Paris  1860),  kiegé- 
szítette Hergenröther :  Monumenta  grseca  ad 
Photium  ejusque  históriám  pertinentia  (Regens- 
burg  1869).  Ujabban  Papadopulos  Kerameus: 
Monum.  graeca  et  lat.  ad  Hist.  Photii  (1899 — 
1901). 

Plioto ...  (a  gör.  ccőSí;,  génit.  <ptoT^  a.  m.  vilá- 
gosság, fény  származéka),  összetételeit  1.  Foto . . . 

Pliotobacteríulii,  1.  Világító  baktériumok. 

Plioxinns  (áuat),  1.  Csellé. 

Phönicia,  1.  Fenicia. 

Phönix,  a  görög  mitológiában  1.  Phoinix. 

Pliönix,  mesebeli  madár,  1.  Fénix. 

Phönixhiita,  község,  1.  Fönikszhuta. 

Phönix-idöszak,  1.  Időszak. 

Phönix-lapok,  Komáromy  Mihály  ügyvéd  ál- 
tal föltalált,  a  hektográf -masszához  hasonló  sok- 
szorosító anyag.  A  velők  való  sokszorosítási  eljá- 
rások között  legjelentősebb  az,  amellyel  valamely 
fa-,  acél-  vagy  kőmetszet  pár  perc  alatt  tisztán 
vegyi  úton  sokszorosítható  papirosra ;  sőt  üvegre, 
porcellánra  is  beégethető. 

Phönix-szigetek,  szigetcsoport  a  Csendes-óce- 
ánban, a  Gübert  és  Ellice  szigetektől  K.-re; 
összesen  42  km^  területtel.  Guano-telepek. 

Phönixvilie  (ejtsd:  fínikszviii),  város  Pennsyl- 
vania északamerikai  állam  Chester  countyjában, 
(1910)  10,743  lak.,  nagy  vas-  és  acélművekkel, 
selyemipar.  1900  júl.  15  óta  magyar  ref.  egy- 
házzal és  templommal. 

38 


Phr.. 


484 


Phylarchos 


Pliir . .  .  alatt  nem  talált  szó  Fr  .  .  .  alatt  ke- 
i-esendő. 

Pliragruiidium  (növ.),  gombagénusz  a  Basi- 
diomycetes  csoport  Pucciniaceae  családjából ;  26 
faja  közül  a  P.  violaceum  a  szedren,  P.  ruhi- 
iduei  a  málnán,  P.  subcoHicium  a  rózsán  élős- 
ködik. 

Plirag-iiiites  Trm.  (növ.),  1.  Xád. 

Phraortes,  a  hagyomány  szerint  Média  királya 
(650—630),  Deiokes  fia,  ki  a  perzsákat  és  egyéb 
ázsiai  törzseket  leigázta,  de  az  asszirok  megfosz- 
tották trónjától.  Assziriai  feliratok  szerint  azon- 
ban P.  csak  mód  törzsfőnök  volt,  ki  népét  az  asz- 
szirok  ellen  vezette,  de  Aszurbanipal  király  meg- 
verte 8  csak  P.  fla,  Kyaxares  szabadította  fel 
Médiát  (1.  0.). 

Plireoryctes  (áiiat),  a  Qyúi-üsférgek  (Anne- 
lida)  osztályába,  a  Sertelábúak  (Chaetopoda) 
rendjébe  tartozó  édesvízi  féregnem.  Fajai  kutak- 
ban, vízvezetékekben,  álló  és  folyóvizekben  élnek. 
Legismertebb  a  kutakban  és  vízvezetékekben  is 
sokszor  található  kúti  drótféreg.  (P.  menkeanus 
Hoffm.,  a.  m.  Haplotaxis  gordioides  G.  Hartm.) ; 
hossza  25  cm. 

Phrixos,  Athamas  (1.  o.)  és  Nephele  íia.  Mosto- 
hája üldözése  elől  az  anyja  adta  arany  koson  el- 
jut Kolchisba,  feláldozza  a  kost  Zeusnak  s  gyap- 
ját Aietes  (1.  0.)  királynak  adja,  kinek  leányát, 
Chalkiopét  nőül  nyeri.  (L.  Athamas  és  Argo" 
iiauták). 

Pbronima  Latr.  (áiiat),  a  Bolharákok  (Am- 
phipoda)  rendjének  egyik  neme,  melynek  egyet- 
len faja,  a  FJi.  sedentaria  Forsk.,  a  Földközi- 
tenger és  az  Atlanti-óceán  lakója.  A  nőstény  iva- 
dékai val  a  Pyrosoma  és  Diphyes  nevű  zsákálla- 
tokba telepedik  meg. 

Pbryganeidae  (áiiat),  1.  Tegzesek. 

Phrygia,  1.  Frígia. 

Phryne,  görög  hetéra  Kr.  e.  a  IV.  sz.-ban, 
Thespiaiból  Athénbe  került,  hol  szépségével  oly 
nagy  vagyont  szerzett,  hogy  a  thébaiaknak  fel- 
ajánlotta lerombolt  várfalaik  felépítését,  ha  ezt 
a  feliratot  teszik  rajok :  «Nagy  Sándor  elpusztí- 
tott, de  a  hetéra  P.  ismét  felépített)).  A  szépség 
tökéletes  megtestülésének  tartották,  ki  Apelles- 
nek  az  Aphrodité  Anadyomene  képéhez,  Praxi- 
telesnek  a  knidosi  Aphrodité  szobrához  volt  mo- 
dellje. Midőn  Hypereides  Phrynét  az  istente- 
lenség vádja  ellen  védte  a  törvényszék  előtt,  si- 
kerének biztosítása  végett  Phi*yne  bájait  mezte- 
lenül feltárta  a  birák  előtt  s  így  eszközölte  ki 
felmentését. 

Phrynichos,  athéni  tragédiaíró,  ki  Kr  e.  511. 
aratta  első  diadalát,  s  470.  halt  meg  Szicihában. 
Miletos  elfoglalása  c.  drámájával  megríkatta  a 
közönséget  s  ezért  megbírságolták.  Feniciai  nők 
c.  szintén  történeti  drámája  a  salamisi  csata 
szinre  vitelével  mintát  adott  Aischylosnak  Per- 
zsák c.  drámájához.  Töredékei  Naucknál  (Tragi- 
corum  graec.  fragmenta,  Leipzig  1889). 

Phrynis,  görög  zenész  Mitylenéből,  Timotheos 
tanítója  Kr.  e.  400  táján. 

Pbrynoidea  v.  Pedipalpi  (áiiat),  1.  Skofyiő- 
pókok. 

Plirynosoiua  (Békagyík,  (áiiat),  a  Leguán- 
félék  (Ignanidap)  családjába  tartozó  gyíknem. 


Szóles,  lapos,  feltűnő  otromba  testű  fajaira  jel- 
lemző, hogy  farkuk  legfeljebb  testhosszú,  vagy 
még  rövidebb  és  tövén  vastag ;  f ejíik  hátulsó  szé- 
lén csontos  tüskéik  vannak ;  szárny  csontfogaik 
nincsenek  ;  combporusaik  mindig  megtalálhatók. 
15  fajuk  ismeretes,  melyek  Észak-Amerikában 
és  Mexikóban  honosak.  Legismertebb  a  békagyik 
(Phrynosoma  cornutum  Harlan).  Testének  alap- 
színe szennyessárga,  háta  barnafoltos,  a  testén 
levő  tüskepikkelyek  barnák  v.  világossztirkék; 
feje  elül  barnásvörös,  hátul  barnássárga,  a  nyak- 
szirt oldalán  egy-egy  nagyobb  sötétbarna  folttal. 
Hasa  világos  homoksárga,  egyszínű  v.  kis  bar- 
nás foltokkal.  Hossza  12—13  cm.,  miből  4  cm. 
jut  a  farkára.  Nappali  állat.  Rovarokkal  és  pó- 
kokkal táplálkozik. 

Plirynus  (Phryniclius.  áiiat),  a  Skorpiópókok 
(Pedipalpi)  csoportjába  tartozó  póknem.  Legis- 
mertebb a  Braziliában  honos  Phryims  (Phry- 
nichus)  reniformis  L.  (a.  m.  Phrynus  pumilio 
C.  L.  Koch.). 

Phryx,  a  Hermos  legkeletibb  mellékfolyója,  a 
mai  Alasehir-Csai. 

Plit .  .  .  alatt  nem  talált  szó  Ft .  .  •  alatt  ke- 
resendő. 

Phthiotis,  1.  Főkisz. 

Plitliiriasis  (gör.),  1.  Tetű. 

Plitbirias  pubis  L.  (a.  m.  Phtliirius  in- 
guinalis  Redi),  1.  Lapostetü. 

Pbtliirusa  Mart.  (növ.),  a  Loranthaceae 
családba  tartozó  génusz,  melynek  35  faja  Észak- 
Amerika  tropikus  tájain,  különféle  fákon  élős- 
ködő cserje.  A  P.  theobromae  a  kakaófán,  olean- 
deren  stb.  él,  termésében  kaucsukot  szolgáltat. 

Plithisis,  1.  Tiidövész.  —  P  mesaraíca,  1. 
Bélgümökór. 

Phul,  mellékneve  IH.  Tiglatpilezar  (745—727) 
asszír  királynak,  mint  Babilónia  királyának.  A 
görögök  Poro5-nak  írták.  A  Bibliában  mint  Me- 
nahem,  Izrael  királyának  kortársa  szerepel. 

Pliy  .  .  .  alatt  nem  talált  szó  Fi .  .  .  alatt  ke- 
resendő. 

Pbycomyeetes  (növ.,  Moszatgomhák).  A 
gombák  egyik  legalsóbb  rendű  csoportja,  ame- 
lyet némely  rendszerező  újabban  a  gombáktól  el 
is  különít.  Telepük  elágazó  fonal,  amely  egyet- 
len sejtből  áll  és  csak  a  szaporodás  szervei  külö- 
nülnek el  sejtfallal  a  fonaltól.  Ivaros  szaporodá- 
suk kétféle  és  eszerint  két  sorozatra  különülnek, 
ú.  m.  1.  Oomycetes  (1.  o.),  amelyek  oogamia  segé- 
lyével és  2.  Zygomycetes  (1.  o.),  amelyek  izogamia 
segélyével  szaporodnak.  Ivartalan  szaporodásuk 
különféle,  acroconidium  vagy  endospora  révén 
történik.  Az  oogamia  eredménye  az  oospora,  az 
izogamiáé  a  zygospóra.  A  P.  fejlődéstörténeti 
kapcsolatban  áilanak  bizonyos  moszat-csopor- 
tokkal. L.  Gouihák. 

Phylactoleiuata  (a.  m.  Lophopoda,  (áiiat), 
1.  Mohaállatok. 

Pliylakobiosis  (gör.),  az  együttélésnek  az 
a  fajtája,  melynél  az  együttélő  két  szervezet 
közül  az  egyik  a  másikat  ellenségei  elől  meg- 
védi, ezért  azonban  valami  előnyt  élvez  a  má- 
siktól. 

Phylarchos,  görög  történetíró,  szül.  Athénben 
vagy  Naukratisban  a  Kr.  e.  III.  sz.-ban,  28  kötetes 


Amely  szó  PIi  . . .  alatt  nincs  meg,    F 


alatt  keresendő! 


Phyllactinía 


435 


Phyllotreta  vittula 


inúvóben  megírta  hazája  történetét  Pyi-rhosnak 
a  Peloponnesosba  való  betörésétől  Kleomenes 
spártai  király  haláláig  (Kr.  e.  272—220.).  Töre- 
dékeit összegyűjtötte  MüUer  a  Historicorum  Grae- 
corum  fragmenta  I.  kötetében.  Polybios  és  Plu- 
tarchos  hazugsággal  vádolják  adatait  és  felfo- 
gását. 

Phyllactinia  (növ.),  1.  Csülagragya. 

Pltyllaathas  L.  (több  más  génuszt  bele- 
vontak, így  az  Emblica  Gártn.  —  Cicca  LA  — 
is ;  növ.),  az  Euphorbiaceae  (Fűtejfélék)  család 
génusza ;  400  faja  mindkét  félgömb  mérsékelt  és 
meleg  tájain  elterjedt  cserje,  fa  v.  kórós  növény; 
Európában,  Észak-Ázsiában  hiányzanak.  Levelük 
gyakran  2  soros;  viráguk  apró,  1  ivarú,  1— 2 
lakú ;  csészelevele  6—4:  két  körben,  különböző 
alakú  vacokról  eredve  ;  a  porzós  virágban  ren- 
desen 3  porzó,  a  termős  virágban  3  v.  több  üregű 
magház  van.  Tokjukban  háromszögletes  magok 
vannak  és  ezekben  széles  szíklevelek.  A  P.  emhlica 
L.  nagy  fa  a  Maszkarénákon,  Kelet-Indiában,  Kíná- 
ban, Japánban.  Kelet-Indiában  ültetik  (almafa, 
myrobalanusfa).  Gyümölcse  akkora,  mint  egy 
jókora  egresszem,  gömbölyded,  világos  zöld. 
Eleinte  nagyon  savanyú,  később  édes,  frissen  és 
befőtten  eszik.  Aszalva  és  cukorral  elkészítve 
mint  szürke  myrohalanos  (Myrobalaní  emblicae) 
került  Európába.  On^osság  volt,  de  hazájában 
sokkal  használatosabb.  Fája  kemény  és  becses, 
kérgéből  cserzőanyag  és  festék  lesz.  Ágait  Tra- 
vankorban  (Indiában)  vízbe  teszik,  hogy  az  meg- 
tisztuljon és  kellemes  ízű  legyen.  A  P.  distichiis 
(L.)  Mull- Ár g.  (Cheramella-fa)  levele,  gyökere 
orvosi  szer,  gyümölcsét  eszik ;  Kelet-Indiában 
és  Madagaszkáron  honos ;  kultiválják  is. 

Pliylleriniii  (növ.),  1.  Erineum. 

Phyllis,  a  görög  mítosz  szerint  Sithon  ti*ák 
király  leánya.  Kedvese,  Demophon  (1.  Demo- 
phon,  2)  utáni  epedésében  öngyilkossá  lett  és 
mandulafává  változott.  —  A  P.  név  pásztori  köl- 
teményekben is  gyakori. 

Pbylliaiu  (állat),  az  Egyenesszárnyúak  (Or- 
thoptera)  rendjébe  tartozó  rovarnem.  Alakja  és 
színe  falevélhez  hasonlít,  ezért  vándorló  levél- 
nek is  hívják.  Legismertebb  faj  a  Kelet-Indiá- 
ban és  a  szomszédos  szigeteken  honos  Ph.  sicci- 
folium  L. 

Pbyllobius  Sch.  (áiiat).  Az  orrmányos  boga- 
rak családjába  tartozó,  aránylag  rövid  orrmányú 
bogámem.  A  fákon  és  bokrokon  élnek,  rügye- 
ket  és  fiatal  leveleket  rongálnak.  Legismertebb 
a  Ph.  argentatus  L.,  főleg  bükk-  és  nyírfákon 
található.  Nyúlánk  termetű,  fémfényíí  világos 
zöldes-kék  pikkelyekkel  borított ;  lábai  és  csáp- 
jai vörhenyesek.  Hossza  5  mm.  Ph.  óblongus  L., 
elsősorban  gyümölcsösökben  él.  Szárnyfedelei 
barnák,  fekete  szegéllyel ;  lábai  és  csápjai  sár- 
gák, előbbinél  valamivel  kisebb.  Ph.  piri  L.,  fe- 
kete, borítva  vörösréz  v.  aranyos  fényben  ra- 
gyogó pikkelyekkel;  lábai  és  csápjai  rőtek. 
Hossza  5o— 6  mm.  Leginkább  a  csalánon  és  fa- 
iskolák csemetéin  található. 

Pliyllocactns  Lk.,  a  kaktuszfélék  család- 
jába tartozó  gónusz,  melynek  12  faja  Dél-  és 
Középamerikában  él.  Levélszára  fent  lapos,  fü- 
részelt szélű,   alant  élezett,  hengeres  tagokból 


áll.  Virága  szabályos  (holott  a  vele  rokon  levél- 
kaktuszé [Epiphyllum]  zygomorph),  vagy  a  szir- 
mok és  porzók  görbülése  által  zygomorph,  hosszú 
csövén  és  magházán  pikkelyek  vagy  levelek  van- 
nak. Epiphyta  cserjék.  Termésük  bogyószerű. 
Különösen  a  P.  crenatus,  P.  Ackermannii  és  P. 
phyllanthoidesnek  számos  változatát  kultivál- 
ják, mint  dísznövényt. 

Pliyllocantliaras  (növ.),  1.  Levélkancsó. 

Pliyllocladmm  (növ.),  oly  hajtás,  melynek 
tengelye  lapos,  levélalakú,  végén  v.  felületén  vi- 
rágok és  igen  csökevényes  levelek  vannak  (pl. 
Phyllodadus,  Riiscus).  A  P.-tól  újabban  elkülö- 
nítik azokat  a  levélalakú  szélesedett  hajtásokat, 
amelyek  korlátlan  növekfidésúek  és  ezeket  da- 
doditim  névvel  illetik  (pH  Genista  sagittalis). 

Pbyllodíneae  (aöv.),  1.  Acacia. 

Pliyllodroittia  germaníca  (áiiat),  1.  Csó- 
tány. 

Phylloglossnui  Kunze  (növ.),  1.  Lycopo- 
diaceae. 

Pbylloinedusa  (áiiat),  az  Igazi  levelibékák 
(Hylidae)  családjába  tartozó  békanem.  Jellemző, 
hogy  az  idetartozó  fajoknak  igazi  fogódzó  kezük 
és  lábuk  van.  Testtik  felső  része  szép  zöld  színű, 
a  nyugalmi  állásban  levő  eltakart  részek  gyak- 
ran élénk  narancssárga  színűek.  Közép-  és  Dél- 
Amerikában  honosak.  Ismertebb  fajok  a  P.  hy- 
pochondrialis  Daud.  és  a  P.  Iheringii  Blgr.  Pe- 
téiket nem  a  vízbe,  hanem  a  vizek  fölött  csüngő 
levelekre  rakják.  Két-három  fűzfalevelet  össze- 
göngyölnek, széleiket  összetapasztják  s  ebbe  a 
tokba  tojjak  petéiket. 

Phyllopcrtlia  Kirby  (áiiat).  A  lemezes  csápú 
bogarak  családjába  és  a  levélevő  bogarak  (1.  o.) 
alcsaládjába  tartozó  bogámem.  Legismertebb  faja 
a  kis  rózsacserebogár  (Ph.  horticola  L.),  mely 
kertjeinkben  a  gyümölcsfák  és  a  rózsa  virágát 
dongja;  szirmait  tépázza,  összerágja.  Termete 
apró,  9 — 1 1  mm.  hosszú,  fényes  kékes-zöld,  szárny  - 
fedelei  vöröses-sárgák,  olykor  barnák ;  szőrözött. 
Lárvái  a  földben  élnek  és  különösen  a  zöldség- 
félék gyökereit  pusztítják.  Tavasztól  nyár  végéig 
mindenütt  közönségesek. 

Phyllopliaga  (állat),  1.  Levélevö  bogarak. 

Phyllopoda  (áiiat),  1.  Levéllábitak. 

Pliyllopteryx  (állat),  1.  Cafranghal. 

Pliylloscopns  (áiiat),  1.  Poszátafélék. 

Pliyllosoma  (áuat),  a  rákfélék  egyik  lárvá- 
jának a  neve,  amely  lapos,  lemezalakú,  3  pár 
lábbal  és  1  pár  nyeles  szemmel  van  ellátva. 

Pliyllostacliys  Síeb  et  Ziic.  (növ.),  a  Pázsit- 


L.  még  Bors  nád. 

Phyllosticta  (növ.),  a  gombák  Fungi  imper- 
fecti  csoportjába  tartozó  gyakori  génusz,  melyek 
pyknidiumai  növények  levelein  élősködnek.  Mint- 
egy 800  faja  közül  a  P.  piriim  körte  és  almafa 
levelén,  P.  vindobonensís  a  kajszinbarackon. 

Pliyllostomatidae  (Hártyásorrú  denevé- 
rek, állat),  1.  Denevérek. 

Phyllotreta  vittula,  muharbolha  (áiiat). 
Fekete-zöldes  fényű,  fedöszámyain  egy-egy  fe- 
héres-sárgás hosszanti  sávval  díszített  1'5— 1-8 
mm.  nagy  földibolha  (1.  Földi  bolhák).  Lárvája 


Amely  szú  Pli . . .   alatt  nincs  meg,  F  .  . .  alatt  keresendő! 


28* 


Phylloxera 


436     - 


Physopoda 


a  muhar  sásában  él ;  mint  bogár,  átterjed  a  ré- 
pára és  a  repcére  is. 

Pliylloxera  (áiiat),  1.  Füloxera. 

Pbyllyrea  L.  (növ.),  az  Olajfafélék  családjába 
tartozó  génusz,  amelynek  6  faja  Dél-Bm-ópában, 
Afrikában,  Madeirán  és  Keleten  (Lazisztán)  él. 
Örökzöld,  bőrnemü,  átellenes  levelű  cserjék,  apró 
fehér  virágokkal.  P.  latifolia  Fiume  környékén 
i3  megvan.  Szép  dísznövények.  P.  angustifolia 
enyhébb  tájainkon  a  telet  is  kibírja. 

Pliylogenesis,  1.  Törzsfejlődés. 

Pbylogenetica,  a  törzsfejlődéstan  tudomá- 
nyos neve.  L.  Törzs  fejlődéstan. 

Pliylogenia,  az  élőszervezetek  faj  fejlődésé- 
nek története.  L.  Törzsfejlődés. 

Pbylon  a.  m.  phyhim  (l.  o.). 

Pliylum  (állat),  magyarul  állatkor  v.  állat- 
törzs, az  állatország  legmagasabb  és  legterje- 
delmesebb rendszertani  kategóriája. 

Pbymatin,  egy  faja  a  tuberkuUnnak  (1.  o.), 
melyet  Humann  és  Teisler  dohnai  (Németor- 
szág) cég  nagyon  virulens  szarvasmarhagümő- 
bacillusokból,  fokozatos  kivonás  útján  állít  elő 
és  különösen  a  tuberkulinos  szempróba  végrehaj- 
tására tart  alkalmasnak,  mert  sok  sajátos  bacillus- 
anyag  mellett  csak  kevés,  a  nyálkahártyát  izgató 
anyagot  tartalmaz.  Antij^hymatol  név  alatt 
ugyanaz  a  cég  avirulens  gümőbacillusok  vizes  ke- 
verékéből álló  ojtóanyagot  bocsát  forgalomba  a 
szarvasmarhák  gümőkórja  ellen. 

Pbyryganea  (állat),  1.  Vizhnolyok. 

Pliysalia  Z^am.,  a  Hólyagos  medúzák  (Sipho- 
nophora)  rendjébe  tartozó  állatnem,  majdnem 
vízszintesen  fekvő  hólyaggá  módosult  törzzsel, 
nagy  léghólyaggal ;  a  törzs  hasoldalán  kisebb- 
nagyobb,  hosszú  rablófonalakkal  fegyverzett  evő- 
egyénekkel és  tapogatókkal;  úszó-  és  fedő- 
egyének nélkül;  meduzoid  ivaregyénei  a  ta- 
pogatókon sarjadzanak.  Legismertebb  faja  a  P. 
caravella  Bsch.  (=  Physalia  pelagica  Lam.),  az 
Atlanti-  és  FöldJsözi- tengerbői ;  léghólyagja  bí- 
borveres ;  polipjai  fehéren  pontozottak  és  ibolya- 
szí nűek.  Mintegy  30  cm.  nagy. 

Pbysalis  L.,  míiharc  (növ.),  a  Solanaceae 
(EbszőUöfélék)  család  génusza  ;  45  faja  közül  a 
legtöbb  Észak- és  Délamerika  melegebb  részein  van 
elterjedve.  Füvek.  Európai,  ázsiai  a  P.  alkekengi  L. 
(piros  muharc,  hólyag-,  korall-  v.  kláriseseresznye, 
zsidócseresznye,  haUcacabon,  kelevényfü,  pá- 
ponya,  boberella).  Évelő.  2—8  dm.  magas.  Apró 
szőr  borltja.  Levele  nyeles,  tojásdad,  kihegyezett, 
épszélű,  a  szár  felső  részén  párosával  is.  Virága 
levélhónalji,  magános.  Csészéje  5  fogú,  harang- 
alakú, pártája  nagy  szennyes-fehér,  piros  erű, 
torka  pelyhes,  2 — 5  foga  3  szögletes.  Bogyója 
(^seresznyenagyságú,  gömbölyű,  skárlátpii'os  s 
egészen  be  van  zárva  a  megnövekedett,  hólyag- 
szerűen  felfúvódott,  miniumpiros  csészébe.  Nem 
mérges,  az  arab  és  a  spanyol  eszi.  Officinális  is 
(baccae  alkekengi).  A  P.  peruviana  L.  (P.  edulis 
L.,  ananászcseresznye)  perm.  Gyümölcse  jó  illatú 
és  jó  ízű,  Amerika  meleg  vidékein  gyakori.  Más 
amerikai  fajok  gyümölcsét  is  eszik.  Az  európai 
faj  gyakori  kerti  növény. 

Physemaria  (állat),  a  Gastraeadák  egyik 
rendje,  ahová  Haeckel  szerint  (1876)  két  nem : 


a  Prophysema  (Haliphyse^na)  és  a  Gastrophy- 
sema  tartozik.  Az  idetartozó  fajok  kistermetű, 
helyhez  kötött  életű  állatok,  melyeknek  teste 
egyszerű,  kétrétegű  tömlő  és  idegen  anyagokból 
álló  vázuk  van.  A  P.-csoport  rendszertani  hely- 
zetére nézve  még  nincsen  megegyezés  a  zooló- 
gusok között. 

Physeter  L.  (állat),  1.  Fizéter-félék. 

Pbyseteridae  (áiiat),  1.  Fizéter-félék. 

Pbysic  (ejtsd:  fizik),  Angolországban,  valamint 
általában  a  versenyló-idomítók  által  kiterjedten 
használt,  áloéból,  gyömbérből  és  pálmaolajból  v. 
földszappanból  álló  hashajtó  szer  a  lovak  szá- 
mára. 

Physiologus  (gör.  a.  m.  természetismerő),  ál- 
neve a  középkori  mondaszerű  és  vallási  szimboli- 
kával ellátott  állattan  összeállításait  tartalmazó 
művecske  szerzőjének  (Salamon,  Aristoteles  ?). 
A  legrégibb  a  Kr.  u.  IL  sz.-ban  Alexandriában 
keletkezett  és  bibliai  és  természettudományi  for- 
rásokból merítve,  részben  létező,  részben  mon- 
daszerű állatok  (pl.  oroszlán,  pelikán,  főnix,  egy- 
szarvú stb.)  tulajdonságait  és  vallási  szimboli- 
káját sorolja  fel.  A  Nyugaton  különféle  latin  ki- 
dolgozása jelent  meg.  Ezekből  merítettek  a  ke- 
resztény enciklopédisták  ú.  m.  Sevillai  Izidor, 
Continpré-i  Tamás,  Albertus  Magnus,  Beauvaisi 
Vince  stb.  Theobaldi  versekben  dolgozta  fel. 
Ó-felnémet,  izlandi,  angolszász  és  ó-francia  for- 
dításai (Bestiaires)  is  jelentek  meg.  Leonardo  da 
Vinci  is  feldolgozta  a  tárgyat.  A  P.  állatszimboli- 
kájának hatása  a  középkori  költészetben  és  mű- 
vészetben, a  gót  templomok  díszítményeiben  is 
mutatkozik. 

PbysionoÉyp  (gör.),  a  kalaposok  fejkörzőjére 
emlékeztető,  Huschketól  származó  koponyamérö 
eszköz,  mely  a  koponya  görbületeit  számokban 
fejezi  ki. 

Pbysocalymna  Pohl.  (uöv.),  a  Lythi'aoeae 
családba  tartozó  génusz,  melynek  Peru  környékén 
élő  egyetlen  faja,  a  P.  scáberritmim  Pohl.  szol- 
gáltatja a  világospiros  és  sötétebben  csíkolt, 
tömött,  igen  kemény  Brazíliai  rózsafát  (tulipán- 
fa,  Pao  de  Eosa,  Cego  Maschado,  Sebastiao  de 
Arruda). 

Pbysoclisti  (Zártúszóhclyaguak,  áiiat),  azon 
csontoshalak  gyűjtőneve,  melyeknél  az  úszóhó- 
lyagot  az  előbéllel  összekötő  csatorna  (ductus 
pneumaticus)  elzáródolt  és  visszafejlődött. 

Pbysoda  (qöv.),  hólyagalakú  képződmények, 
melyek  a  plazmahálózat  lemezeiben  v.  fonalaiban 
keletkeznek,  erősebb  f énytörésűek,  mint  a  vakuo- 
lák  és  önállóan  tudják  helyüket  változtatni. 

Pbysogastria  (gör.),  a  rovarok  körében  a 
potrohnak  szerfölött  nagyméretű  megduzzadása. 
Mint  rendes  jelenség  a  hangya-  és  termeszbo- 
lyokban vendógképen  élő  rovaroknál  gyakori.  A 
P.  a  táplálkozás  különös  módjával  áll  kapcso- 
latban. 

Pbysopbora  (állat),  a  Hólyagos  medúzák 
(Siphonophora)  rendjébe  tartozó  állatnom.  Leg- 
ismertebb faja  a  Földközi-tengerben  és  az  Atlanti- 
óceánban  élő  Physophora  hydrostatica  Forsk. 
B  nemnek  egyes  fajai  a  tenger  mélyén  is  élnek 
és  feltűnő  sötét  ibolyaszinükkel  tűnnek  ki. 

Pbysopoda  (állat),  1.  Hólyagos! óMak. 


Amely  szó  Ph  . .  .  alatt  nincs  meg, 


alatt  keresfenrtö! 


Physospermum 


437 


Piac 


Physospermuiu  Cuss.  (uöv.),  az  Bniyösvirá- 
gúakhoz  tartozó  génusz,  melynek  4  faja  Déleuró- 
pában és  a  Kaukázusban  él.  Egyik  faja,  a  P.  ver- 
ticillatmn  (W.  et  Kit.)  Horvátország  felvidéké- 
nek verőfényes,  erdós  helyein  gyakori  és  jellemző. 

Physostigriua  Balf.  (növ.),  a  Hüvelyesek  pil- 
langós vii'ágú  génusza  ;  két  faja  Afrika  tropikus 
részén  honos.  A  P.  venenosum  Balf.  (kalabárbah, 
l.  az  ábrát)  a  mi  babunkhoz  hasonló,  fákra  ma- 
gasan felfutó  növény;  nyugatafrikai. Hüvelyében 
hosszúkás  V.  kissé  vesealakú,  2^1^—^  cm.  hosszú 
ós  2  cm.  széles,  csokoládészínű,  kissé  érdes  magok 
vannak,  hátukon  2  hosszanti  léccel.  A  mag  na- 
gyon mérges,  hatóanyagát  több  alkaloida  alkotja, 
ezeket  physostigniin  (ezerin)  névvel  foglalják 
össze.  Európában  a  szemgyógyászatban  fontos 
(semen  calabar,  semen  physostigmatis,  fába  ca- 
labarica),  hatása  a  szembogár  szűkítésében  nyil- 


Physostigma. 

vánul.  Használatos  tetanus,  neuralgia,  epilepszia 
8tb.  ellen  is  egy  kivonata.  A  lovak  kóli  kajának 
hatásos  orvossága  (physostigmin).  Nyugatafrikai 
benszülöttek  istenitéleteknél  használják.  A  má- 
sik faj  keletafrikai,  steppéken. 

Physostigmin,  eserin  (ezerin),  C15H21N3O2, 
a  kalabárbab  (1.  Physostigma)  egyik  alkaloidája, 
A  középponti  idegrendszert  bénítja,  a  pupillát  ki- 
sebbíti. A  szalicüsavas  P.  a  szemészetben  hasz- 
nálatos gyógyszer. 

Pliysostomi  (Nyiltúszóhólyaguak,  áiiat), 
azon  csontoshalak  gyűjtőneve,  melyeknél  az  úszó- 
hólyagot  az  elöbéllel  összekötő  csatorna  (ductus 
pneumaticus)  egész  életen  át  nyitott.  L.  még 
Halak. 

Pliytelepbas  (növ.),  1.  Elefántpálma. 

Pbiyteuina  L.,  raponca  (qöv.),  a  Campanula- 
ceae  (Csengetyűkefélék)  család  génusza ;  40  faja 
van  európai,  mediterrán  és  ázsiai  elterjedéssel. 
Évelő  füvek.  Töleveleik  nyelesek,  a  felsők  ülők. 
Virágzatuk  füzér,  fej  v.  buga.  A  virág  kék,  fehér 
V.  bíborszínű,  a  párta  csaknem  teljesen  öt  szálas 
hasábra  osztott,  amelyek  csúcsukon  összefügge- 
nek, de  később  szétállnak.  A  termés  tok.  Nagy 
el  terjedésű  a  P.  spicatum  L.  (erdei  raponca,  var- 


júköröm), répaszerü  gyökere  ehető.  Árnyas  erdők 
lakója.  Több  P.-faj  dísznövény. 

Phyto  ...  (a  görög  <puTÓv-tól  a.  m.  növény),  1. 
Fito .  .  . 

Phytoclieiiiía  (növ.)  a.  m.  növénykémia. 

Phytodomatiuiii  (növ.),  1.  Domatium. 

Phytogeograpbia  (gör.),  1.  Növényföldrajz. 

Phytognosia  (gör.)  a.  m.  növényismerettan, 
1.  Növénytan. 

Phytograpliia  (gör.)  a.  m.  növényleírástan, 
1.  Növénytan. 

Phytolacca  Tourn.  (növ.),  1.  Alkörmös. 

Phy tolaccaceae  (növ.),  Alkörmösfélék,  a  sza- 
badszirmú kétszikűek  családja  90  fajjal.  Ezek- 
nek a  fele  amerikai  (forró-  és  szubtropikus  öv)  és 
főkép  váltakozó  levólállásúak,  másoknak  főterü- 
lete  Dél-Afrika  és  főkép  átellenes  levólállásúak. 
Egyesek  keletindiaiak,  ausztráliaiak.  Viráguk  2 
V.  1  ivarú,  sugaras,  többnyire  leples,  a  lepel  4—5 
levelű,  porzó  ugyanannyi,  a  magház  rendesen 
alsó  állású,  1  V.  sok  termőlevélből  áll,  minden  le- 
vélhez 1  magkezdemény  tartozik.  Zárttermés  v. 
tok.  Füvek,  cserjék,  fák.  Jelentősebb  a  Phyto- 
lacca,  1 .  Alkörmös. 

Pliytopalaeoiitologia  (gör.)  a.  m.  ösnö- 
vénytan. 

Pliytopliaga  (állat)  a.  m.  növényevők.  Tá- 
gabb értelemben  véve  mindazok  az  állatok, 
amelyeknek  tápláléka  kizárólagosan  növényi 
anyagokból  kerül  ki;  szorosabb  értelemben  a 
foghíjas  emlősök  egyik  családja  (Diprotodon- 
tia),  illetőleg  a  növényevő  bogarak  egyik  cso- 
portja. P.  néven  szokás  összefoglalni  a  Hártyáé - 
szárnyuakhoz  tartozó  levéldarazsakat  és  a  fa- 
darazsakat  is. 

Pbytoplitliires  vagy  Phytophthiria  (áiiat), 
növényi  tetvek,  1.  Fél  fedeles  szárnynak. 

Pliytoplitlioira  Syriogae  Kleh.  (aöv.),  a 
Peronospora- félék  csoportjába  tartozó  gomba, 
amely  az  orgonabokrokon  élősködik.  A  rügyfa- 
kadás után  láthatni,  hogy  a  rügyek  egy  része 
fejletlen  állapotban  marad,  v.  hogy  az  azokból 
kinőtt  virágzatok  el  vannak  nyomorodva  és 
tönkremennek.  A  külsőleg  többnyire  észre  nem 
vehető  betegségi  gócpontok,  amelyek  később 
erős  bámulásukról  jellegzetesek,  élesen  határol- 
tak. A  gomba  telelő  spórákkal,  valamint  rajzó- 
spórákkal szaporodik.  Egyéb  növényeket  is  sike- 
rült ezzel  a  gombával  megfertőzni.  A  gomba 
csak  sérült  bőrszöveti  helyeken  képes  behatolni. 
A  betegség  ellen  hatásos  gombaölő  (fungicid) 
anyagok  megállapítása  még  nem  sikerült. 

Phytoptidae  (áUat),  1.  Atkafélék. 

Phytoptocecidiam  (növ.),  az  atkák  által  a 
növényeken  okozott  gubacsok. 

Pbytoptas  (állat),  1.  Atkafélék. 

Phytozoa  (gör.),  Liidioig  szerint  az  állat 
és  bizonyos  moszatok  együttélése,  pl.  Hydra  vi- 
ridis  és  a  benne  élő  moszatok.  L.  még  Fito. 

Pi  (tc),  a  görög  p  betí'i,  a  matematikában  a 
Ludolf-féle  szám  (1.  0.)  jele. 

Pi  . . .  alatt  nem  talált  szó  Py  .  .  .  alatt  kere- 
sendő. 

Pia  aniiua  (lat.),  1.  Anima. 

Piac,  eredetileg  az  a  hely,  ahol  az  árúkat  el- 
adás céljából  a  vevőközönség  rendelkezésére  bo- 


Amely  szó  Pli  . . .  alatt  nincs  meg,   F  .  .  .   alatt  keresendő! 


Pia  causa 


438    - 


Piagfgia 


csátják ;  első  átvitt  értelmében  általában  a  ve- 
vők és  eladók  találkozóhelye  ügyletkötés  céljá- 
ból; legtágabb  értelemben  valamely  árú  P.-a 
azoknak  a  területeknek  összessége,  ahol  az  illető 
árú  kínálatra  ill.  keresletre  talál.  Vüág-P.  az  öt 
világrész  teljés  kereslete  és  kínálata  egységes 
egésznek  tekintve.  A  P.  a  vásároknak  (1.  o.)  a 
helye  s  Így  a  vásár  tárgyát  tevő  árúk  szerint  kü- 
lönféle elnevezései  vannak :  könyv-P.,  kávé-F., 
gabona-P.,  érték-P.,  pénz-P.  stb. 

Pia  causa  (lat.)  a.  m.  kegyes  alapítvány. 

Piacenza  (ejtsd:  piacsendaa),  olasz  tartomány 
Emilia  compartimen tóban,  Cremona,  Milano,  Pa- 
via,  Genova  és  Parma  közt,  területe  2505  km  2, 
(1915)  267,007  lak.  Járáá^^i :  Fiorenzuola  d'Arda  és 
P.  —  2.  P.  fővárosa  R  tartománynak  és  járás- 
nak, a  Pó  jobb  partján,  (i9i5)  40,362  lak.,  már- 
ványbánya, selyemszövés  és  fonás,  gyapjú-  és 
pamutkelmekészítés,  gépgyártás,  vasöntés.  Tüzér- 
ségi és  műszaki  műhelyekkel,  fontos  erődítmé- 
nyekkel. Szép  terei :  a  Piazza  dei  Cavalli,  Farnese 
Alessandro  és  Ranuccio  hercegek  lovasszobraival, 
Mocchitól,  a  Piazza  del  Comune,  Romagnosi  állam- 
jogász márványszobrával.  Templomai  közül  ki- 
válóbbak :  a  lombardiai  román  stílusban  épített 
dóm  (1122—1233)  Guercino  és  Carracci  freskói- 
val, 100  oszlopon  álló  kriptával  és  IX.  Pius  pápa 
szobrával  Duprétől;  a  reuaissance-lzlésű  (1499 
—1511)  S.  Sisto  a  sixtusi  madonna  másolatával 
Aranzinitól;  S.  Antonio,  régi  székesegyház,  gót 
előcsarnokkal  és  haranglábbal,  S.  Maria  di  Cam- 
pagna  Pordenone  freskóival.  Palotái  közül  a  leg- 
nagyobbak :  a  Palazzo  del  Comune,  városháza, 
(XIII.  sz.) ;  az  1558.  Vignola  építette  Palazzo  Far- 
nese (kaszárnya)  és  a  Palazzo  dei  Tribunali.  Van 
műszaki  iskolája,  művészeti  intézete,  nyilvános 
könyvtára  (130,000  drb.,  2800  kézirat),  ezüstbe 
kötött  pszalteriimimal,  egykor  II.  Lajos  császár 
nejéé,  Bngilbergáé  volt ;  színházai,  őskori  mú- 
zeuma és  több  kórháza.  P.  püspökség,  prefektura 
és  hadtestparancsnokság  székhelye.  P.  Kr.  e.  219. 
Placentia  római  kolónia  volt.  A  középkorban  köz- 
társasággá lett,  de  csakhamar  felváltva  a  Scotti, 
Torriani  családok  birtokolták ;  1332.  a  Viscon- 
tiaké  lett.  1511-ben  Parmával  együtt  a  Farnesek 
hatalmába  került  és  Parma  sorsában  részesült. 
1746  jún.  16.  az  osztrákok  Liechtenstein  alatt  le- 
győzték az  egyesült  spanyol-francia  hadat.  V.  ö. 
Giarelli,  Storia  di  P.  (P.  1889,  2  köt.). 

Piacenza  hercege,  1.  Lebrun,  3. 

Piacenzai  Jakab,  I.  Károly  király  udvari  or- 
vosa, később  titkos  kancellárja  volt,  1330  előtt 
hájszentlőrinczi  (Bodrog  vm.)  prépost,  1331  jan.  6. 
pozsonyi  prépost,  1333  elején  csanádi  püspök,  tíz 
óv  múlva  zágrábi  püspök.  Megh.  Budán  1348 
okt.  16. 1332-ben  Károly  király  őt  küldötte  köve- 
tül a  pápai  és  nápolyi  udvarokhoz  a  fiai  és  Károly 
calabriai  herceg  leányai  közt  kötendő  házasság 
ügyében,  1333.  pedig  a  királyt  nápolyi  útjára  kí- 
sérte. Alkalmasint  unokaöcscse  az  a  P.  Jakab, 
ki  1374.,  mint  királyi  ügyész.  Nagy  Lajos  jogait 
a  szicíliai  Idrálysági'a  a  pápai  trón  előtt  védel- 
mezte. 

Piacere  (ejtsd:  piacsére :  apíacere,  apiacimento, 
a  bene  placito),  olasz  zenei  műszó,  a.  m.  tetszés 
szerint,  szabadon  (t.  i.  a  taktus  megkötöttségétől). 


Piacevole  (ejtsd :  — cse— ),  olasz  zenei  műszó, 
a.  m.  kedvesen,  hízelegve. 

Piaci  ár,  1.  Ar. 

Piaci  érték  a  jószágoknak  az  az  értéke,  mely 
a  piacon  fellépő  kereslet  és  kínálat  viszonyából 
szabadon  alakul  ki.  L.  még  Érmeügy. 

Piaci  jelentés.  A  piaci  forgalomról,  árakról  ós 
azok  irányzatáról  szóló  összefoglaló  értesítés. 
P.-eket  adnak  közre  a  tőzsdék  naponkint,  az  egj^es 
szakmák  pedig  hetenkint  v.  hónaponkint  a  ma- 
guk hivatalos  orgánuma  által.  P.-nek  nevezik 
ezenkívül  az  utazó  ügynök  értesítéseit,  melye- 
ket az  útjáról  közöl  főnökével,  amelyekben  a 
várható  és  már  lekötött  ügyletekről,  a  tartozások 
behajtásáról  és  az  egész  szakma  ottani  viszonyai- 
ról ír. 

Piaci  kamatláb,  a  váltóleszámítolás  alapjául 
szolgáló  kamatláb,  mely  a  magánforgalomban 
alakul  ki,  szemben  a  jegybank  hivatalos  kamat- 
lábával. L.  Kamatláb. 

Piaci  növények,  a  mezőgazdaságban  azok  a 
növények,  melyeknek  terményeit  nem  a  gazda- 
ságban használják  fel,  hanem  a  piacon  értéke- 
sítik. Ide  számítják  a  gabonaféléket,  hüvelyes 
veteményeket,  az  ipari  és  kereskedelmi  növé- 
nyeket (1.  0.).  Velők  szemben  a  takarmánynövé- 
nyek állanak.  Az  okszerí'i  gazdálkodás  és  külö- 
nösen a  szántóföld  termőerejének  fentartása  meg- 
kívánja, hogy  a  mezőgazdasági  termelésnél  a 
piaci  és  a  takarmánynövények  között  arány 
legyen.  A  P.  nagy  mértékben  veszik  igénybe 
a  talaj  erejét,  s  nagyarányií  termesztésük  a  ta- 
laj kimerülésére  vezet.  Ez  okból  a  legtöbb  gazda- 
ságban a  szántóföldeknek  mintegy  fele  része  P., 
másik  fele  a  takarmány  termelésére  volna  fordí- 
tandó. Különben  minél  kedvezőbbek  a  gazdaság 
talaj-  és  éghajlati  viszonyai,  mentől  több  jó 
rétje  van,  minél  könnyebben  szerezhet  trágyát 
pl.  városokból,  annál  inkább  fokozható  a  P.  terü- 
lete, esetleg  60°/o-ig,  ellenkező  esetben  leszállí- 
tandó egészen  40Vo-ig.  V.  ö.  Hensch  A.,  Mező- 
gazdasági üzemtan  (1906). 

Piada  (hivatalosan  Nea  Epidavrosz),  falu  Ar- 
golisz  görögországi  nomoszban,  mintegy  2000 
lak.;  Mavrokordatosz  elnöklete  alatt  1822  jan.  I. 
itt  tartotta  üléseit  az  első  görög  nemzetgyűlés, 
amely  kimondotta  Görögország  függetlenségét. 

Pia  desideria  (lat.  a  pium  desideriumtöh- 
bese)  a.  m.  jámbor  kívánságok,  jámbor,  teljesü- 
letlen  óhajtások, 

Piae  menioriae  (lat.)  a.  m.  boldog  emléke- 
zetű. 

Piafi'e  (franc,  ejtsd :  piáff)  a.  m.  nagyzolás.  A 
lovaglásban  a  spanyol  iskola  alapmozdulata.  Be- 
nyomásáról öbüszke  lépés»-nek  nevezik.  Tulaj- 
donképen helyben  végzett  ügetés  (1.  0.).  Aklcor 
szabályszerű,  ha  a  ló  csaukban  «leül»  és  elö- 
lábaival  magasan  kiüget. 

Pia  fraus  (lat.),  1.  Fraus. 

Piaggia  (ejtsd:  pjadzsa),  Carlo,  olasz  utazó,  szül. 
Badia  di  Cantignanóban  1827  jan.  24.,  megh. 
Karkodjban  (Tunisz)  1882  jan.  18.  1851-ben  Tu- 
niszba, 1856.  Khartumba  ment,  s  többször  bejárta 
aFehér-Nilus  vidékeit.  1863-65-ig  a  Nyam-Nyam 
földön  járt.  1876.  Gessivel  kikutatta  az  Albert - 
tavat  és  a  Somerset-Niluson  felment  az  Ibrahim- 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Piagnoni 


439     — 


Piave 


tóig.  1881-ben  a  gallák  földjére  ment,  ahol  út- 
közben meghalt.  Főműve :  DeH'arrivo  fra  i  Niam- 
Niam  e  del'  soggiomo  sul  lago  Tzana  in  Abis- 
sinia  (Lucca  1877).  V.  ö.  Bonola,  In  memória  di 
Carlo  P.  (Lucca  1895). 

Piagnoni  (olasz,  ejtsd :  pianyóni)  a.  m.  siránko- 
zók,  jajveszékelők.  így  nevezik  Firenzében  a  fe- 
kete ruhába  és  álarcszerű  fekete  csuklyába  öltö- 
zött, fizetett  halottkísérőket.  Régen  így  nevezték 
Savonarola  párthíveit  is,  szemben  a  világias 
érzelmű  arrabiati  (dühöngök)  párttal. 

Piali  pasa,  török  tengernagy  (kapudán  pasa) 
II.  Szolimán  uralkodása  alatt.  1560-ban  mint  a 
török  hajóhad  fővezére  Tripolisz  mellett  fényes 
győzelmet  vívott  ki  a  spanyol  híijóhad  felett. 
1565  máj.  180  hajó  élén  jött  Málta  ostromára,  de 
a  johanniták  vitézségén  megtört  a  törökök  ereje. 
1566-ban  elfoglalta  Chios  és  Naxos  szigeteket 
genovai  uraiktól. 

Pia  mater  (lat.),  1.  Arjíjvelöhnrkok. 

Pián,  1.  Framhoesia. 

Piana  dei  Greci  (ejtsd:  — grecsi),  város  Palermo 
olasz  tartományban,  (1911)  8254  lak.,  régi  tem- 
plommal, Monrealóse  freskóival.  P.-t  1488.  me- 
nekülő albánok  alapították,  akik  Konstantinápoly 
elfoglalása  után  a  törökök  elől  Szicíliába  vándo- 
roltak. Nyelvüket,  vallásukat,  népviseletüket 
máig  megőrizték. 

Pianciani  (ejtsd :  — csáui),  Lidgi,  olasz  szabad- 
sághős, szül.  Rómában  1810.,  megh.  1890  okt. 
Az  Egyházi  Állam  szolgálatából  kilépve,  az  olasz 
nemzeti  mozgalom  híve  lett.  1848— 49-ben  Ve- 
lencében és  Rómában  harcolt  a  forradalmiakkal. 
Róma  bevétele  után  a  franciák  fogságába  került 
s  minthogy  nem  kapott  kegyelmet,  Parisba,  majd 
Londonba  költözött.  Itt  adta  ki  nagy  munkáját  a 
pápai  uralom  ellen :  Romé  des  papes(1859, 3  köt.). 
1860-ban  egy  dandárt  vitt  Garibaldi  segítségére 
Szicíliába  s  részt  vett  annak  1867-iki  mentánál 
expedíciójában  is.  1865  óta  az  olasz  képviselőház 
tagja  volt  s  a  baloldalhoz  tartozott.  Egy  ideig 
Róma  polgármesteri  hivatalát  is  viselte. 

Pianino  (olasz),  1.  Zongora. 

Pianissimo  (olasz),  1.  Piano. 

Piano  (oL),  zenei  műszó,  a.  m.  lágyan,  halkan. 
Rövidítése :  p ;  változatai :  pianissimo  (pp),  igen 
halkan ;  mezzopiano  (mp)  elég  halkan,  középhal- 
kan ;  fortepiano  (fp)  erősen,  de  hirtelen  halkan 
folytatva. 

Piano,  ilfowíe,  a  Dolomitoknak  a  Rienz-völgye 
felé  meredeken  hajló  2325  m.  magas  csúcsa  az 
olasz-tiroli  határon,  amely  a  világháborúban  az 
osztrák-magyar  csapatok  egyik  megerősített  ál- 
lása és  többszörösen  változó  szerencsójű  harcok 
színhelye  volt. 

Piano  de  Carpine,  1.  Flan  Carpin. 

Piano  éolien,  1.  Anemokord. 

Pianoforte,  1.  Zongora. 

Pianográf,  1.  Melográf. 

Pianola,  a  mechanikus  hangszerek  sorába 
tartozó  zongora,  melynél  a  billentyíík  gépies 
élettelen  játékát  azzal  teszik  változatossá,  hogy 
fogantyúkkal  és  pedállal  szabályozzák  a  forgó 
henger  gyorsaságát,  valamint  a  billentés  erejét.  A 
hangszerkészitésnek  legcsodálatosabb  vívmánya 
a  Fonola  (Phonola),  melynek  újabb  variációja,  a 


a  Fonoliszt,  a  zongora  legnagyobb  mestereinek 
játékát  fonográf-felvételek  útján  megőrizve,  a  ké- 
szüléken át  újra  pontosan  visszaadja.  L,  még 
Mechanikus  hangszerek. 

Pianosa  (lat.  Planasia),  Livorno  olasz  tarto- 
mány Marciana  községéhez  tartozó  alacsony  szi- 
get, területe  10-3  km^,  kb.  1000  lak.,  nagyobbára 
halászok.  Mezőgazdasági  fegyenctelep ;  már  a  ró- 
maiak idejében  számüzetési  hely  volt. 

Piaristák,  1.  Kegyesrendiek. 

Piartron  (pyarthron,  gör.)  a.  m.  genyes  ízület- 
gyuladás. 

Piasszaba  v.  piasszava  (növ.),  1.  Attalea  és 
Rostnövények. 

Piaszt,  lengyel  uralkodó  család,  melynek  őse 
a  hagj^omány  szerint  egy  P.  ne\^  paraszt  volt, 
kit  okosságáért  840  kör.  a  lengyelek  uralkodó- 
juknak választottak.  P.  dédunokája  L  Miciszláv 
(962—992.)  a  keresztény  hitre  tért,  ennek  fia, 
I.  Boleszláv  (992—1025.)  pedig  felvette  a  királyi 
címet.  Ezután  1370-ig  uralkodott  a  P.-család 
Lengyelország  felett,  utolsó  férfitagja  III.  Káz- 
mér (1333—70.)  volt.  A  P.-család  egyik  mellék- 
ága Mazoviáhan  uralkodott  1526-ig,  sziléziai 
mellékágai  közül  az  utolsó  Vilmos  György  lieg- 
nitzi  hercegben  halt  ki.  V.  ö.  Balzev,  Genealógia 
Piastow  (Krakó  1895). 

Piaszter,  spanyol  eredetű  pénz,  más  néven 
peso,  mely  később  főleg  Amerikában  terjedt  el 
5  fr  értékben.  Törökországban  a  P.  =  40  pára. 

Piatoa,  román  bor,  mely  némileg  a  mi  toka- 
jinkhoz hasonlít. 

Piatra  (előbb  Petrodava),  Nemtu  román  kerü- 
let fővárosa  a  Bisztrica  mellett,  (1913)  18,981  lak., 
akik  a  Kárpátokból  leúsztatott  fával  űznek  élénk 
kereskedést. 

Piatra  álba,  Petrilla  hunyadvmegyei  község 
határában,  a  Sebesvíz  forrásvidékén,  azelőtt  ha- 
társzéli belépőállomás  Románia  felé. 

Piatra  mára,  hegy,  1.  Köhavas. 

Piát  ti  (olasz),  réztányérok,  1.  Cinelli. 

Piatti,  Alfredo,  olasz  gordonkaművész,  szül. 
Bergamóban  1822  jan.  8.,  megh.  u.  0.  1901  júl. 
19.  A  milanói  konzervatóriumon  tanult.  1843-ban 
Liszttel  hangversenyezett ;  1844  Londonban  tele- 
pedett le.  Számos  művel  gazdagította  hangszere 
irodalmát. 

Pianhy,  Brazília  államainak  egyike  Maranhao, 
Ceara,  Pemambuco,  Bahia  és  az  Atlanti-óceán 
közt,  területe  250,000  km2,  (1920)  548,250  lak. 
Felülete  dombvidék,  fensíkjain  gyér  erdők  van- 
nak, valamint  úgynevezett  campos  (sztjeppe)  vi- 
dék. Folyói  a  Parnahybába  ömlenek,  a  leg- 
nagyobbak :  az  Urusszu,  a  Gurgueio,  a  P.,  a  Poti 
és  a  Rio  Longa.  Éghajlata  forró,  alacsonyabb 
vidékein  egészségtelen.  Főtermékei  a  pamut,  cu- 
kornád, kávé,  kukorica,  mandióka  és  dohány,  a 
főfoglalkozás  a  szarvasmarha-  és  lótenyésztés, 
Fővárosa  Therezina,  a  Poti  torkolata  közelében, 
kb.  30,000  lak.,  kikötője :  Parnahiba. 

Piave,  213  km.  hosszú  folyó  Észak-Olaszor- 
szágban. Ered  a  Karni- Alpokban  a  Paralbán,  12 
glecserpatakot  vesz  föl,  Belluno,  majd  Treviso 
tartomán j'^on  átfolyva,  a  veneziai  síkságra  ér  és 
Cortellazzónál  az  Adriai-tengerbe  torkollik.  Pe- 
derobbánál  és  Nervesánál  eg^^-egy  ága  indul  ki, 


Amely  S2Ó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  P.y  .  .  .  alatt  keresendő! 


Piazza 


440     — 


Picardie 


ezek  Trevisónál  a  Silével  egyesülnek  és  P. 
vecchia  néven  Venezia  és  Cortellazzo  közt  tor- 
kolnak. 1917  nov.  11.  itt  fejeződött  be  az  osztrák- 
magyar-német offenzíva.  1918  jún.  15— 23-ig  a 
kezdetben  kedvezően  indult  oszti'ák-magyar  offen- 
zíva a  megáradt  folyón  át  meghiúsult ;  júl.  7.  a 
jobb  partot  ki  is  kellett  üríteni  az  olaszok  elől, 
akik  okt.  24 — 29-ig  egész  haderejükkel  átkeltek 
a  visszavonulásban  levő  osztrák-magyar  csapa- 
tok után. 

Piazza  (ol.,  ejtsd:  — cca)  a.  m.  tér,  piac,  keres- 
kedelmi piac. 

Piazza  Armerina  (népiesen  Chiazza),  szék- 
helye P.  járásnak  és  püspökségnek  Caltanissetta 
szicíliai  tartományban  a  Muratío  mellett,  (i9ii) 
32,427  lak.,  szőUő-  és  olajfaültetvényekkel.  Szé- 
kesegyháza (XVI.  sz.),  régi  citadellája  van.  P. 
mellett  van  a  St.- Andrea  templom  XV.  sz.-beli 
freskókkal.  P.  az  1260.  feldúlt  régi  P.  közelében 
épült. 

Piazzetta  (ol.,  ejtsd :  — ccetta),  a.  m.  kis  piac, 
terecske ;  Velencében  P.  a  Szt.  Márk- tér  melletti 
kis  tér  a  Canal  Grandé  mentén. 

Piazzi  (ejtsd :  — cci),  Giuseppe,  csillagász,  szül. 
Pontéban  (Veltlin)  1746  jul.  16.,  megh.  Nápolyban 
1826  jul.  22. 1781-ben  az  asztronómia  s  felsőbb 
matematika  tanára  Palermóban,  utóbb  az  u.  o. 
alapított  csillagvizsgáló  igazgatója.  Felfedezője 
az  első,  Ceres  nevet  nyert  apró  bolygónak.  Becses, 
több  mint  7500  álló  csillag  helyzetét  tartalmazó 
katalógusa :  Praecip.  stellarum  inerrantium  posi- 
tiones  med.  etc.  exobserv.  1792—1813  (Palermo 
1814). 

Pibor,  a  Szobát  (1.  o.)  D.-i  mellékfolyója  An- 
gol-Kelet-Szudánban. 

Pic  (franc,  ejtsd :  pik),  spanyolul  Pico,  olaszul 
Pizzo,  angol  Peak),  a.  m.  hegycsúcs,  a  német 
Horn  és  francia  Derít  szó  jelentósével  egyezik. 

Pica,  visszás,  fonák  étvágy,  1.  Gitta. 

Pica  (állat)  a.  m.  szarka. 

Pica  caudata  (áuat),  1.  Szarka. 

Picacho  de  Veleta  (ejtsd:  pikacso— ),  a  Sierra 
Nevada  második  magasságú  csúcsa  (3470  m.) 
Spanyolország  DK.-i  részén. 

Picacismus,  szőrirtás  oly  módon,  hogy  a 
testre  nyomott  lágy  szurok-lepényt  hirtelen  le- 
rántják. 

Picador  (spanyol),  1.  Bikaviadal 

Picander,  Henrid  Friedrich  Christian  (1.  o). 
álneve. 

Picard  (ejtsd:  pikár),  1.  Alfréd  Maurice,  fran- 
cia mérnök,  szül.  Strassburgban  1844  dec.  31., 
megh.  1913  márc.  8.  Mint  mérnök  résztvett  a 
Szuezi-csatorna  építésében,  azután  Franciaor- 
szágban működött,  rósztvett  az  1870— 71-iki  né- 
met-francia háborúban  és  a  háború  után  élén- 
ken foglalkozott  Verdun,  Clermont,  Etáin  és  az 
Argonneok  megerődítésóvel  s  ezért  a  becsület- 
rend lovagja  lett.  Majd  a  Chemin  de  fer  de  l'Bst 
építésén  munkálkodott  és  1882.  a  vasutak  igazga- 
tója lett.  Az  1900-iki  párisi  világkiállítás  főszer- 
vezője volt  s  erről  hatalmas  munkát  is  írt  (Rap- 
port  général  administratif  et  technique  sur  l'Bx- 
position  universelle  de  1900).  1908-ban  tengeré- 
szeti miniszter  lett.  Az  akadémia  1902.  tagjai 
közé  választotta.  Nagyobb  munkái :  Les  chemins 


de  fer  fran^ais  (6  köt.  1883— 84.);  Traité  des 
chemins  de  fer  (4  köt.  1887) ;  Traité  des  eaux  (4 
köt.  1890—94.);  Alimentation  du  canal  de  la 
Mame  au  Rhin  et  du  canal  de  l'Bst  (1881) ;  Le 
bUan  d'un  siécle  (1906—907.). 

2.  P,  Edmond,  belga  író  és  jogtudós,  szül. 
Brüsszelben  1836.  Mint  nagyhírű  ügyvéd,  jobbára 
mások  társaságában,  számos  kézikönyvet  írt  és 
adott  ki.  Ilyenek:  Les  pandectes  belges  (1878  óta); 
Bibliographie  du  droit  belge  (1882—90) ;  Le  droit 
pur  (4.  kiad.  1901).  A  szépirodalom  terén  1879.  lé- 
pett fel  egy  kötet  verssel :  Réveries  d  un  stagiaire. 
Prózai  munkái:  La  forge  Roussel  (1881);  Mon 
Oncle  le  jurisconsulte  (1884) ;  El  Moghreb  al  Árka 
(1889) ;  En  Congolie  (1896).  Színművei :  Jéricho 
(antiszemita  iránydráma,  1903) ;  L'ambidextre 
(1904) ;  Charles  le  Témóraire.  Antiszemita  írásai : 
Synthése  de  rantisómitisme  (1892);  L'aryano- 
sómitiste  (1899).  1883-ban  alapította  meg  a  L'art 
modemé  c.  befolyásos,  folyóiratot. 

3.  P.,  Emilé  Charles,  francia  matematikus, 
szül.  Parisban  1856  jul.  24.  1886  óta  a  párisi 
Faculté  des  sciences  tanára.  1913  óta  a  M.  Tud. 
Akadémia  külső  tagja.  Leginkább  infinitezimális 
ós  függvénytani  kérdésekkel  foglalkozik.  Leg- 
több értekezése  a  Comptes  rendus-ben  jelent 
meg.  Külön  megjelent  ezenkívül :  Traité  d'Ana- 
lyse  című  müve  (I-IIL  köt.  1891—96). 

4.  P.,  Jean,  francia  csillagász,  szül.  La  Pléche- 
ben  1620  júl.  21.,  megh.  Parisban  1682  júl.  12. 
Pap  volt  s  később  az  asztronómia  tanára  a  Col- 
lége de  France-on  mint  Gassendi  utódja.  A  fran- 
cia akadémiának  kezdettől  fogva  tagja ;  a  ma 
is  megszakítás  nélkül  megjelenő  Connaissance 
des  Temps  megalapítója  (1679).  Ő  végezte  az 
első  bizalmat  érdemlő  fokmérést,  amelynél  elő- 
ször alkalmazta  a  távcsövet  a  szögmérésre.  Nagy 
érdemei  vannak  a  megfigyelő  csillagászat  körül. 
Müvei  Ouvrages  de  mathématique  címen  jelen- 
tek meg  (Amsterdam  1736). 

5.  P.,  Louis  Benőtt,  francia  vígjátókíró  ós 
színházigazgató,  szili.  Parisban  1769  júl.  29., 
megh.  u.  0.  1828  dec.  31.  Legjobb  vígjátékai: 
Médiocre  et  rampant  (1797)  és  Les  marionnettes 
(1807);  magyarul  is  megjelent:  A  képmutató. 
Ford.  Horváth  Béla  (Kecskemét  1864)  és  Két  há- 
zaspár. Ford.  Csiky  Gergely  (Budapest  1885). 
Válogatott  műveit  Théatre  (6  köt.,  Paris  1812) 
és  Oeuvres  (8  köt.  u.  o.  1821—22)  címen  adta  ki. 
üj  kiad.  Fourniertől  (1880).  V.  ö.  Voumic,  Essais 
sur  le  théatre  (Paris  1897). 

Picardiai-csatorna,  1.  Crozat-csatorna. 

Picardiai  izzadás,  valószínűleg  az  angol-iz- 
zadással  (1.  o.)  azonos  járványos  betegség. 

Picardie  (ejtsd:  píkardí),  Észak-Franciaország 
egykori  tartománya  Artois,  Flandria,  Cham- 
pagne, Isle-de-France,  Normandia  és  a  La  Manche 
közt,  területe  12,690  km  2.  Részei  voltak :  CalaLsis 
V.  Pays  Reconquis  (fővárosa  Calais),  Boulon- 
nais  (Boulogne),  Ponthieu  (Abbeville),  Amiénois 
(Amiens),  Vimeux  (St.  Valéry),  Santerre  (Pé- 
ronne),  Vermandois(Saint-Quentin)  és  Thiérache 
(Guise).  Az  első  három  a  Basse-P.,  a  többi 
együtt  véve  a  Haute-P.  1790-ben  belőle  alkot- 
ták Somme  département-t  és  részben  Oise,  Aisne 
és  Pas-de-Calaist.  P.  dombos  része  a  Somme  és 


Amely  szó  Pl  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendOI 


PIcardie-Koeverden-csatorna 


—     441 


Pichegru 


Schelde  (Bscaut)  vízválasztója  körül  fekszik ;  a 
Cambrésis  lapály  természetes  keresztező  terepe 
Bszaki-Nóinetország,  Belgium  és  a  párisi  medence 
útjainak,  miért  is  a  franciák  ott  több  várat  épí- 
tettek, 8  ezek,  főképen  Amiens  és  St.  Quentin  kö- 
rül az  1914— 18-i  világháborúban  hosszan  tartó 
harcok  folytak,  1.  Világháború.  V.  ö.  Demangeon, 
La  P.  et  les  régioas  voisines  (Paris  1905). 

Picardie-Koeverden- csatorna,  hajózó  csa- 
torna Osnabrück  porosz  kerületben,  az  Észak- 
Déli-csatomát  a  csatomázott  Aa  folyóval  köti 
össze  Koeverdennól  Hollandiában,  23-5  km.  liosz- 
szú,  átlag  1*6  m.  mély. 

Picaro  (spanyol)  a  m.  kópé.  P. -regény,  1.  Fi- 
karo-regény. 

Picartí  ejtsd:  pikár),  Berwarc?,  francia  rézmetsző, 
P.  Etienne  (1631—1721.)  rézmetsző  fia,  szül. 
Parisban  1673  jún.  11.,  megh.  Amsterdamban 
1733  máj.  8.  Atyjának  és  Le  Clercnek  volt  ta- 
nítványa. Le  Brun,  Poussin,  Le  Sueur,  Rigaud 
festményei  után  készített  metszeteket,  könyvek 
számára  illusztrációkat.  1734-ben  Impostures  in- 
nocentes  c.  metszetsorozata  jelent  meg,  melyben 
különböző  régi  mesterek  modorát  utánozta. 

Picavet  (ejtsd :  pikavó),  Frangois  Joseph,  francia 
tudós  és  pedagógus,  szül.  Petit- Faytben  (Nord) 
m  1851  máj.  17.  A  collége  Rollin  tanára.  Szerkeszti 
a  Bibliothéque  de  scolastique  médiévale  (1897) 
68  a  Bibliothéque  internationale  de  l'enseigne- 
ment  supérieur  (1898)  c.  vállalatokat,  1897  óta  a 
Revue  internationale  de  l'enseignement  supérieur 
c.  folyóiratot.  Főbb  müvei :  L'histoire  des  rap- 
ports  de  la  théologie  et  de  la  philosophie  (1888) ; 
De  Torigine  de  la  scolastique  en  Francé  et  en 
Allemagne  (1889) ;  Abélard  et  Alexandre  de  Ha- 
les  (1896) ;  Bducation  (1895) ;  Esquisse  d'une  his- 
toire  des  philosophes  médiévales  (1905)  stb. 

Piccini  (ejtsd:  piccsíni;  Picinni),  Nicola,  olasz 
zeneszerző,  szül.  Bariban  1728  jan.  16.,  megh. 
Passyban  (Paris  mellett)  1800  máj.  7.  A  legter- 
mékenyebb operakomponisták  egyike,  aki  a  ze- 
netörténetben, mint  Gluck  riválisa,  érdemetlenül, 
dísztelen  szerephez  jutott.  1754-ben  került  színre 
első  operája  Nápolyban,  Le  donne  dispettose. 
1760-ban  Cecchina  nubile  c.  vígoperája  Rómá- 
ban nagy  sikert  ért  és  nevét  egész  Európában 
egy  csapásra  ismertté  tette.  P.  megteremtette  az 
olasz  operák  nagy,  több  jelenetes  fináléit,  kiszéle- 
sítette és  di'ámaibbá  tette  a  duett  formáját. 
1773-ban  Parisba  költözött.  Gluck  is  ugyan- 
ebben az  időben  tartózkodott  Parisban.  A  Nagy- 
opera igazgatósága  mindkettőjüket  megbízta  az 
Iphigénie  en  Tauride  megkomponálásával.  Ekkor 
tört  ki  a  leghevesebb  harc  Gluck  és  P.  hívei  kö- 
zött. Gluck  távozása  után  Sacchini  lett  P.  rivá- 
lisa. 1784- ben  P.  az  Ecole  royal  de  chant  pro- 
fesszora lett.  A  forradalom  alatt  minden  vagyo- 
nát elvesztette  és  nagy  szegénységre  jutott.  Ha- 
lála előtt  a  Conservatoire  inspektorának  nevez- 
ték ki.  Százharmincegy  operájának  nagyrészt 
csak  a  címét  ismerjük.  Nevezetesebbek :  Le  flnte 
gemelle.  La  buona  figliuola  maritata  (a  Cecchina 
folytatása),  II  vago  disprezzato,  Adélé  de  Pont- 
hieu,  Didón.  P.  zenéje  kifejezésteli,  formás  és 
gazdag  invenciójú,  nem  egy  pontban  újító  jelen- 
tőségű. V.  ö.  Oinguené,  Notice  sur  la  vie  et  les 


ouvrages  de  P.  (1800) ;  Desnoiresterres,  Gluck  et 
P.  (1872) ;  Gametti,  Saggio  cronologico  delle  opere 
teatrali  di  N.  P.  (1903). 

Píccolo  (ol.,  ejtsd:  pikkoio,  a.  m.  kicsiny),  kis 
fuvola,  l.  Fuvola. 

Piccolomini  (ejtsd:  pikk—),  olasz  főnemesi  csa- 
lád, mely  Rómából  származott  Sienába  s  megsze- 
rezte Amalfi  hercegséget ;  fórflágon  1757.  halt  ki. 
E  családból  való  volt  11.  Pius  (1464—68)  pápa, 
családi  nevén :  Eviea  Silvio  P.  (1.  Pius  2.)  Emlí- 
tendő még : 

P.  Odavio,  Amalfl  hercege,  császári  hadve- 
zér, szül.  Firenzében  1599  nov.  11.,  megh.  Bécs- 
ben 1656  aug.  10.  Egy  toscanai  ezred  élén  har- 
colt a  fehérhegyi  csatában  1620.,  azután  1627. 
belépett  Wallenstein  hadseregébe  s  a  fővezér 
testőrgárdájának  parancsnoka  lett.  Az  1631-ild 
lützeni  csatában  nagyon  kitüntette  magát  s  a 
császár  1633.  lovassági  tábornokká  nevezte  ki. 
Bár  Wallenstein  feltótlenül  bízott  benne,  P.  mégis 
részt  vett  a  többi  császárpárti  tiszttel  Wallenstein 
megbuktatásában  s  annak  nachodi  urodalmát  és 
100,000  forintot  kapott  jutalmul.  A  nördlingeni 
csata  (1634.)  után  Gallasszal  együtt  a  francia  ha- 
tárig nyomult,  azután  Németalföldön  harcolt. 
1639-ben  legyőzte  Feuquiérest  Diedenhofen  mel- 
lett, de  Lipcse  mellett  1642  nov.  2.  ő  szenvedett 
vereséget  Torstensontól.  Ezután  spanyol  szolgá- 
latba lépett  s  megint  Németalföldön  harcolt. 
II.  Ferdinánd  császár  birodalmi  hercegi  rangra 
emelte,  IV.  Fülöp  spanyol  király  pedig  vissza- 
adta neki  Amalfl  birtokát.  Gyermektelenül  halt 
el  s  a  Schiller  «Wallenstein»  drámájában  sze- 
replő Max  nevű  fia  költött  alak. 

Pic  Danao,  hegycsúcs,  1.  Zebu. 

Pic  de  Nethou,  hegycsúcs,  1.  Pireneus-hegység. 

Pic  des  Posets,  hegycsoport,  1.  Pireneus- 
hegység. 

Pic  du  Bois  du  Roi,  a  Morvan-hegység  leg- 
magasabb csúcsa  (902  m.)  a  párisi  medence  déli 
szélén,  lábán  ered  a  Yonne- folyó  (1.  o.). 

Pic  du  Midi  de  Bigorre,  a  Pireneus-hegység 
(1.  0.)  egyik  csoportja. 

Pice  (halászat),  a  kosztos  horog  teljes  egészé- 
ben ;  némely  vidéken  azonban  a  pedrőt,  pallót  v. 
tutajt  értik  alatta. 

Picea,  (növ.),  1.  Lucfenyő. 

Picén,  C33H14.  Előfordul  a  petróleum-maradék 
és  a  bamaszénkátrány  száraz  lepárlásának  ma- 
radékában, színjátszó  lemezekben  kristályosodik ; 
364°-nál  olvad.  Kromsavval  picénkinonná  oxi- 
dálható. 

Picenum,  ó-kori  vidék  Közép-Itáliában  az 
Adriai-tenger  mellett,  Umbriától  délre ;  a  szabi- 
nok földjétől  az  Apenninek  gerince  választotta 
el.  Nevezetes  városai  voltak:  a  tengerparton 
Ancona  (eredetileg  szirakuzai  telep),  lejebb  Cas- 
trum  Nóvum  (római  telep) ;  a  vidék  belsőbb  ré- 
szében Asculum  (a  nép  főhelye),  Auximum,  ürbs 
Salvia  és  Interamnium. 

Picéző,  az  a  halász,  aki  kosztoshoroggal  fogja 
a  halat. 

Pichegru  (ejtsd :  pisegrü),  Chavles,  fi'&TíQÍa.  had- 
vezér, szül. 'Arboisban  (Franche-Comté)  1761  febr. 
16.,  megh.  Parisban  1804  ápr.  5.  Előbb  tanár  volt 
a  briennei  minorita  kollégiumban,  azután  mint 


Amely  sző  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  •  •  .  alatt  keresendő! 


Picherle 


442     — 


Picker 


köztüzér  állott  be  a  hadseregbe.  Mint  a  forra- 
dalom buzgó  híve  1792.  egy  nemzetőrzászlóalj 
ólén  vonult  a  rajnai  hadsereghez,  melyben  már 
1793.  hadosztálytábornok  lett.  1794  febr.  kine- 
vezték a  németalföldi  sereg  fővezérének  s  több 
győzelmes  csata  után  1795  elején  Hollandiába 
is  henyomult  s  abból  a  Batávi-köztársaságot  al- 
kotta. 1795  márc.  Parisban  levert  egy  felkelést, 
azután  a  Rajnához  sietett  és  elfoglalta  Mann- 
heimot.  1796  márc.  leköszönt  s  1797.  az  ötszázak 
tanácsának  elnöke  lett.  Ekkor  azon  gyanú  alap- 
ján, hogy  a  Bourbonok  visszahelyezését  célzó 
összeesküvés  tagja,  1797  szept.  4.  elfogták  és 
Cayennebe  deportálták.  Innen  megmenekülve, 
Angliába  ment  és  most  tényleg  összeesküvést  szőtt 
Cadoudal-\a\  Napóleon  első  konzul  élete  ellen. 
Álöltözetben  Parisba  mentek,  de  1804  febr.  28.  el- 
fogták őket.  Még  a  per  befejezése  előtt  börtöné- 
ben megfojtva  találták.  Vagy  öngyilkos  lett,  v. 
Napóleon  parancsára  ölték  meg.  V.  ö.  B.  Dandet, 
La  conjuration  de  P.  et  les  complots  royalistes  du 
Midi  et  de  l'Bst  (Paris  1901). 

Piclierie  (növ.),  1.  Diiboisia. 

Piclii  (növ.),  1.  Fabiana. 

Pichincha  (^tsdrpicsincsa),  1.  Bcuador  egyik  tar- 
tománya, a  quitói  fennsíkon  (2850  m.)  és  a  Kor- 
dillerák  lejtőm,  területe  21,500  km^,  (1903)205,000 
lak.,  főfolyója  a  Guallabamba;  erdőtlen;  kukorica, 
gabona,  hüvelyes  termények,  gyapot-,  kakaó-  és 
cukornád-ültetvények.  Gyapot-,  gyapjú-  és  szalma- 
kalapipar. Fővárosa  Quito  (1.  o.).  —  2.  P.,  vul- 
kán Bcuador  köztársaságban,  Quitótól  Ny.-ra  a 
Ny.-i  Kordillerákban,  legmagasabb  csúcsai :  az 
Bl  Rucu  P.  (4737  m.)  és  az  Bl  Guagua  P.  (4787  m.). 

Pichler  Bódog  Károly,  zenész,  szül.  Pécsett 
1833.,  megh.  Kolozsvárt  1876  febr.  8.  Bécsben 
Herbecknél  tanult.  1862— 66-ig  a  linzi  szinház 
karnagya  volt.  Élete  végét  Kolozsvárt  töltötte, 
ahol  mint  a  zeneiskola  igazgatója  és  a  piarista- 
templom karnagya  nagy  tevékenységet  fejtett  ki. 
^  szervezte  a  zeneiskolát,  ő  alapította  a  kolozs- 
vári filharmóniai  társaságot.  Számos  zongora- 
darabot, kart,  kamarazeneművet,  szimfóniát  írt 
és  egy  operát  is:  Zách  Klára  (1875)  c,  amely 
azonban  bemutatásra  nem  került. 

Pichler,  művészcsalád ;  tagjai :  1.  P.  Anton, 
osztrák  drágakövésö,  szül.  Brixenben  1697  ápr. 
12.,  megh.  Rómában  1779  szept.  14.  Nápolyban 
tanult  s  1750-töl  Rómában  dolgozott. 

2.  P.  Johann  (Giovanni),  drágakövésö,  P.  1. 
fia  és  tanítványa,  szül.  Nápolyban  1734  jan.  1., 
megh.  Rómában  1791  jan.  25.  Pasztellfestő  is  volt. 

3.  P.  Johann  Péter,  osztrák  rézmetsző,  szül. 
Eozenban  1765  máj.  13.,  megh.  Bécsben  1806 
márc.  18.  Bécsben  tanult  s  Drezdában  a  rézmet- 
szés tanára  volt. 

4.  P  Lt(dwig(Liiigi),áTágeikövé86,P.3.  öcscse 
és  tanítványa,  szül.  Rómában  1773  jan.  31.,  megh. 
u.  0.  1854  márc.  13.  1818— 1850-ig  Bécsben  a 
kövésés  tanára  s  I.  Ferenc  udvari  művésze.  Gr. 
Széchenyi  István  megbízásából  1832.  P.  véste 
Akadémiánk  első  pecsétnyomóját  topázból. 

Pichler,  1.  Adolf]  osztrák  (throli)  költő,  szül.  Brl- 
ben  (Kufstein  mellett)  1819  szept.  4-én,  megh. 
Innsbruckban  1900  nov.  15. 1848-ban  mint  önkén- 
tes részt  vett  több  csatában  az  olasz  határon. 


1867-ben  az  innsbrucki  egyetemen  lett  tanár. 
Művei:  Frühlieder  aus  Tirol  (Innsbruck  1846): 
Deutsche  Tagé  (u.  o.  1870) ;  Aus  den  Tirolerber- 
gen  (München  1862);  AUerlei  Geschichten  aus 
Tirol  (Jena  1867) ;  Zu  meiner  Zeit  (u.  o.  1892),  Spát- 
früchte,  Gedichte  verschiedener  Art  (Leipzig  1896) 
stb.  Összegyűjtött  művei  10  kötetben  jelentek  meg 
(1904).  1908-ban  szobrot  emeltek  neki  Innsbruck- 
ban. 

2.  P,  Karoline,  osztrák  regénylrónő,  szül.  Bécs- 
ben 1769  szept.  7.,  megh.  u.  o.  1843  jul.  9.  Ked- 
ves egyéniségének  sikerült  egy  egész  írói  kört 
maga  köré  gyűjteni.  Sok  magyar  ismerőse  is  volt, 
maga  is  többször  és  hosszabb  ideig  volt  magyar 
földön,  honnan  műveinek  tárgyát  is  nem  egyszer 
vette  szívesen.  Ily  munkái :  Das  Schloss  im  Ge- 
birge,  Zay-Ugrócz  váráról  szól.  Die  Wiedererobe- 
ruüg  Ofens  (magy.  ford.  Agárdi  György  Pest 
1829)  és  Der  letzte  Zrínyi.  Műveit,  melyek  kissé 
bőbeszédűek  és  nőiesen  aprólókoskodók,  sok  ízlés, 
kedély  és  fenkölt  gondolat  jellemzik.  Munkái : 
Sámtl.  Werke  (Wien,  60  köt.,  1828-1844) ;  Denk- 
würdigkeiten  aus  meinem  Lében  (kiadta  Férd. 
Wolf,  Wien  1844) ;  új  kiad.  1914.,  kiadta  B.  K. 
Blumme).  Levelei  a  Grillparzer-Gesellschaft  3.  és 
12.  kötetében. 

Pichon  (ejtsd:  pison),  StepJien,  francia  állam- 
férfiú, szül.  Arnay-le-Ducben  (Cőte-d'Or)  1857 
aug.  10.  Újságíró  lett  és  Clemenceau  lapjának, 
a  Justicenek  kiváló  munkatársa  volt.  1885-ben 
választották  be  a  képviselőházba  s  a  legszélsőbb 
baloldalhoz  tartozott.  Az  1893-iki  választásokon 
kibukott  s  a  diplomáciai  pályára  lépett.  1894-ben 
haitü,  1896.  brazíliai  követ  lett ;  1897.  Pekingbe 
helyezték  át,  hol  a  boxerlázadás  idején  hősies  vi- 
selkedést tanúsított.  1901-ben  Tuniszba  küld- 
ték mint  miniszterrezidenst.  Mikor  1906  okt.  Cle- 
menceau jutott  kormányra,  P.  mint  régi  híve 
vállalta  a  külügyminiszteri  tárcát  s  megtar- 
totta Clemenceau  bukása  után  Briand  első  és 
második  kormányában  is  1911-ig.  Hosszú  minisz- 
tersége alatt  békés  politikát  folytatott.  1913  máre.- 
dec.  újból  külügyminiszter  volt  Barthou  kor 
mányában. 

Picli-pine  (ang.),  1.  Fenyő. 

Pichurimsav,  1.  Laurinsav. 

Picidae  (áiiat),  1.  Harkályfélék. 

Pick  Lajos,  szobrász,  szül.  Szegeden  1884  jún. 
8.  Jogásznak  készült  s  megszerezte  a  jogi  doktori 
oklevelet,  de  művészi  hajlamainak  engedve,  szob- 
rászati tanulmányokhoz  fogott  Teles  Ede  míihe- 
lyében,  azután  Brüsszelben  éveken  át  növendéke 
volt  a  képzőművészeti  akadémiának.  Ott  gyor- 
san keltett  feltűnést  különösen  márványba  fa- 
ragott női  képmásaival.  Ilyenekkel  szerepelt  a 
Műcsarnok  kiállításain  is. 

Pick,  Rudolf,  osztrák  festő,  szül.  1866.,  megh. 
Bécsben  1915  dee.  13.  Ifjú  korában  sportkarrika- 
turáival  szerzett  nevet,  később  finom  akvarell - 
festővé  képezte  magát;  főképen  vadászjeleneteket 
és  dekoratív  dolgokat  festett,  a  többi  közt  magyar 
felvidéki,  nevezetesen  kárpáti  tájrészleteket  is. 

Pickel,  Konrád,  német  humanista,  1.  Céltk. 

Pickelliaube  (ném.),  1.  Sisak. 

Picker  Rezső,  orvos,  szül.  Barcstelepen  (So- 
mogy vm.)  1876  jún.  29.  Bgyetemi  tanulmányait 


Amely  szó  Pi  .  ,  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pickering 


443     — 


Picpus-társaság 


1898.  Budapesten  befejezvén,  az  I.  sebészeti  kli- 
nikán, 1901-től  az  egyetemi  ált.  kór-  és  gyógy- 
tani intézetben  működött.  1906óta  mint  urológus 
működik.  Számos  értekezése  jelent  meg  szak- 
lapokban. Önállóan  megjelent  művei:  A  férfi 
idült  húgycsökanköjának  helyi  kórisméje  (1908) ; 
Die  topische  Diagnose  der  chronischen  Gonorrhoe 
in  den  Harn-  u.  Geschlechtsorganen  des  Mannes 
(Berlin  1909) ;  Az  úgynevezett  nemi  betegségek 
természetrajzi  leírása  (1909);  Die  Gonorrhoe  des 
Mannes  und  ihre  Behandlung  im  Lichte  der 
Adnexpathologie  (Berlin  1922).  B  Lexikonnak  is 
munkatársa. 

Pickering,  Edicarcl  Charles,  amerikai  asz- 
ti'ofizikus,  szül.  Bostonban  1846  júl.  19.,  megh. 
1919  febr.  1876-ban  a  Harvard  College  csillag- 
vizsgáló intézetének  igazgatója  Cambridgeben. 
Több  mint  25,000  állócsillagnak  határozta  meg 
a  fényességét  s  ezenkívül  a  Jupiter,  Mars,  Nep- 
tun  és  Uranus  kísérőit  is  fotometrikus  mérések- 
nek vetette  alá.  1882-ben  az  asztrofotográflával 
foglalkozott  8  több  mint  10,000  csillag  színképét 
határozta  meg.  E  munkálatainak  eredményei  az 
Annals  of  the  Harvard  College  Observatory-ban 
találhatók. 

Pickeringit  (ásv.),  hasonló  a  magnézia- timsó- 
hoz, de  csak  22%  kristályvizet  tartalmaz.  L. 
Apjohnit  és  Timsó. 

Pickles  (ang.),  1.  Mixedpickles. 

Picknick,  1.  Piknik. 

Piek-pocket  (ang.,  ejtsd :  pikpaket)  a.  m.  zseb- 
metsző. 

Pico,  súlymérték  aFüippi-szigeteken = 62263 
kilogr. 

Pico  (ejtsd:— ko),  Giovanní,  Mirandola  gi'ófja  és 
Concordia  hercege,  olasz  humanista  és  filozófus, 
szül.  Mirandolában  1463  febr.  24.,  megh.  Firenzé- 
ben 1494  nov.  17.  1486-ban  Rómában  900  tételt 
(Conclusiones  philosophicae,  cabalisticae  et  theo- 
logicae)  tett  közzé  s  egyúttal  disputára  hivta  föl 
Európa  összes  tudósait  azok  megcáfolására.  B  té- 
telei miatt  a  varázslás  vádjával  illették,  de  aztán 
fölmentették  s  P.  élete  végéig  Lorenzo  de  Medici 
udvarában  élt,  mint  a  tudós  fejedelem  benső  ba- 
rátja. Latinul  irt  műveit  (Opera,  először  Bologna 
1496,  s  később  többször  másutt  is)  egykor  sokat 
olvasták.  Filozófiai  tanitást  kabbalisztikus  és  új- 
platonikus  eszmékkel  elegyített,  ami  e  kor  szelle- 
mének nagyon  megfelelt.  Unokaöcscse :  P.  Gio- 
vanni  Francesco,  szül.  1469.,  megh.  1533  okt.  15. 
Megírta  nagybátyjának  és  Savonarolának  (Miran- 
dola 1530)  életrajzát.  Tulajdon  unokaöcscse  gyil- 
kolta meg  mirandolai  kastélyában.  Irt  filozófiai 
irányú  műveket  is,  melyeket  a  későbbi  kiadások- 
ban (Basel  1573, 1601  stb.)  nagybátyjáéval  együtt 
nyomtak. 

Pico  de  Mulhacen  (Mulahacen,  Cumhre  de  Mul- 
hacen),  a  Baetiumi  Cordillerák  egyik  láncának,  a 
Sierra-Nevadának  s  egyúttal  az  egész  Pü'eneusi 
félszigetnek  legmagasabb  csúcsa,  3481  m.,  Spa- 
nyolország D-i  részén.  Mulej-Hasszánról,  Granada 
utolsóelőtti  arab  királyáról  van  elnevezve. 

Pico  de  Teyde,  vulkán  Teneriffa  szigetén  (1.  o.). 

Picoides  alpinus  (állat),  1.  Harkályfélék, 

Picot  (ejtsd:  pikó),  1.  Emilé,  francia  filológus, 
szül.  Parisban  1844  szept.  13. 1869— 73-ig  Temes- 


váron volt  francia  alkonzul.  1875  óta  a  párisi École 
des  langues  orientales  tanára.  A  régibb  román, 
úgyszintén  a  XV.  sz.  -béli  fi'ancia  irodalom  kitűnő 
ismerője.  Müvei :  Les  Serbes  de  Hongrie  (névte- 
lenül, Prága  1873);  Notice  sur  Nicolas  Spatar 
Milescu  (Paris  1883) ;  Coup  d'oeil  sur  l'histoire  de 
la  typographie  dans  les  pays  roumains  au  XVI. 
siécle  (u.  0.  1895);  Bibliographie  Cornélienne 
(1876);  Notice  sur  JehanChaponneau(1879);  Ca- 
talogue  de  la  bibhothéque  de  feu  M.  le  báron  Ja- 
mes Rothschild  (1884—93,  3  köt.) ;  Les  Fran^ais 
italianisants  au  XVI.  s.  (1906).  Kiadott  több  ro- 
mán és  francia  szöveget  is. 

2.  P.,  Francois,  francia  festő,  szül.  Parisban 
1786  okt.  17.,  megh.  u.  o.  1868  márc.  15.  Dávid 
és  Vincent  tanítványa ;  mint  egy  nagy  iskola  ve- 
zetője, klasszicista  szellemben  működött.  Művei 
közül  legnevezetesebbek :  Ámor  és  Psyche  (1819) ; 
Rafael  és  a  Fomarina ;  Zafira  halála  (Paris,  St 
Sévérm  -  templom) ;  Elektra  és  Orestes  (Paris, 
Luxembourg -múzeum);  Madonna  (Paris,  Notre 
Dame  de  Lorette) ;  két  allegóriái  mennyezetképe 
a  párisi  Louvrebau;  Krisztus  és  a  próféták  falképei 
a  párisi  St.  Vincent  de  Paul-templomban  stb. 

3.  P.,  Georges,  francia  történetíró,  szül.  Paris- 
ban 1838  dec.  24.,  megh.  Grenobleban  1909  aug. 
16.  A  birói  pályán  és  az  igazságügyminisztérium- 
ban működött  s  1879.  a  mérsékelt  republikánusok 
lapjának,  a  Parlementnek  szerkesztője  lett.  1878. 
Thiers  helyére  az  Institut  tagjává  választották  s 
1896  óta  a  Francia  Akadémia  titkára  volt.  Fő- 
munkája  :  Histoire  des  Btats  généraux  et  leur  in- 
influence  sur  le  gou vernement  de  la  Francé  de 
1355  á  1614  (1888,  5  köt,  2.  kiad.,  akad.  jut). 
Kisebb  művei :  Le  parlement  de  Paris  sous  Charles 
VIII.  (1877);  La  reformé  judiciaire  en  Francé 
(1881) ;  Un  devoir  social  et  les  logements  d'ouv- 
riers(1885);  Étudesd'histoire  contemporaine(1907, 
2  köt.).  V.  *ö.  A.  de  Foville :  Georges  P.  (Paris 
1910). 

PicoÉage  (bány.,  franc,  ejtsd :  pikotázs).  Az  aknát, 
ha  meg  akarjuk  óvni  a  viz  beszivárgásától,  fá- 
bólvagy vasból  készült  vizálló  biztosítással  látjuk 
el.  A  fagerendákat  igen  pontosan  egymásra  illeszt- 
jük, a  hézagokba  pedig  száraz  fából  készült  ékeket 
verünk ;  ezt  az  ékveróst  nevezik  P.-nak.  A  vasbur- 
kolatú aknákban  is  hasonlóképen  faékeket  verünk 
a  hézagokba  és  úgy  akadályozzuk  meg  a  víz  be- 
szivárgását. 

Picpus-társaság  (ejtsd: pikpüsz),  Paris  üyen  nevű 
utcájáról  elnevezett,  világi  papokból  és  laikusok- 
ból alakult  társaság,  melynek  célja  kezdetben : 
a  szegény  gyermekek  díjtalan  tanítása,  az  oltári 
szentség  imádása,  a  prédikálás  és  önmegtagadás 
volt.  Alapította  Condrin  Péter  József  áldozópap 
(szül.  1768.,  megh.  1837  márc.  27.).  VH.Pius  1817 
jan.  14.  alapszabályait  megerősítette.  Kiváló  ér- 
demeiket a  bélpoklosok  ápolása  körül  a  bélpoklo- 
sok apostola  P.  Damian  tette  ismertekké.  Leg- 
utóbbi statisztika  szerint  tagjainak  száma  530^ 
Európán  kívül  vannak  házaik  (intézeteik)  Dél- 
Amerikában  ós  a  nagy  óceán  több  szigetországá- 
ban. Van  e  társaságnak  női  ága  is  (1804  óta)  amely- 
nek tagjai  nz  oltári  szentség  imádásán  kívül  sze- 
gény leányok  tanításával  foglalkoznak.  Fő  szék- 
házuk Parisban  van.  Számuk  1300. 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Picquart 


ééiét 


Pléces  grrivoises 


Picquart  (ejtsd :  pikár),  Marié  George,  francia 
tábornok,  szül.  Strassbui'gban  1854  szept.  6., 
megh.  Amiensban  1914  jan.  19.  Szülei  1871  után 
emigráltak  s  P.  a  saint-eyri  akadémia  kitűnő  el- 
végzése után  a  francia  hadseregbe  lépett.  Egy 
ideig  Algériában  és  Tonkingban  is  szolgált. 
1893-ban  a  hadügyminisztériumba  rendelték  be, 
hol  1895.  mint  alezredes  a  hírszolgálati  iroda 
hely.  főnöke  lett.  Ebben  az  állásában  jutott  neki 
fontos  szerep  a  Dreyfus  (1.  o.)  perben.  Kiderí- 
tette az  ú.  n.  «petit  bleu»  alapján,  hogy  a  hírhedt 
(tbordereau»  szerzője  Walsin-Eszterházyönisígy 
s  hogy  Dreyfus  nem  árult  el  katonai  titkokat. 
Ezzel  ellenkezésbe  jutott  Dreyfus- ellenes  felébb- 
valóival  8  előbb  Tuniszba  helyezték,  majd  elbo- 
csátották a  hadseregből.  1898  nyarán  a  petit  bleu 
hamisításának  vádját  hozták  fel  ellene  s  egy 
ideig  le  volt  tartóztatva.  1899  jún.  szabadon  bo- 
(ísátották  s  a  rennesi  pörben  újból  Dreyfus  ártat- 
lanságát hangoztatta.  1906  júl.,  amikor  a  sem- 
mítőszék  Dreyfust  végleg  ártatlannak  nyilvání- 
totta, P.-t  tábornoki  ranggal  visszavették  a  had- 
seregbe. 1906  okt.— 1909  júl.  hadügyminiszter 
volt  Clemenceau  kormányában.  Visszalépése  után 
1910  febr.  a  2.  (amiensi)  hadtest  parancsnokává 
nevezték  ki.  Lováról  lebukott  s  ekkor  kapott  sérü- 
léseiben halt  meg ;  államköltségen  temették  el. 

Picrasma  BL  (növ.),  a  Simanibaceae  család 
génusza ;  8  faja  az  ó-  és  újvilág  melegebb  részein 
van  elterjedve.  Fák.  Levelük  váltakozó,  az  ágak 
vége  felé  sűrűn  áll,  szárnyas.  Igen  keserű  kér- 
gükkel ós  fájukkal  tűnnek  ki.  A  nyugatindiai 
szigeteken  honos  P.  excelsa  (Sw.)  Planch.  (bit- 
ter-wood,  keserű  fa),  fája  a  többiekénél  értéke- 
sebb, lignum  quassiae  jamaicense,  az  emésztést 
elősegítő  szer. 

Picsiri-méreg,  1.  Duboüia. 

Piet.,  természetrajzi  nevek  után  Pidet  Fran- 
cois Jules  (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Pictavi,  1.  Fictones. 

Pictavium,  Poitiers  latin  neve. 

Pictet  (ejtsd:  pikté),  1.  Fraugois  Jules  F.  de  la 
Five^  francia  természetbúvár,  szül.  Genfben  1809 
szept.  27.,  megh.  u.  o.  1872  márc.  15.  A  zoológia  és 
az  anatómia  tanára  volt  1835-től  haláláig  szülővá- 
rosában. Irta :  Histoire  natureUe  des  insectes  nev- 
roptéres  (2  köt.  Genf  1841—55);  Traité  de  palé- 
ontologie  (Paris  1844—46,  2  kiad.,  4  köt.  u.  o. 
1853 — 57) ;  Description  des  mollusquees  fossiles 
dans  les  environs  de  Genéve  (u.  o.  1847—54) ;  De- 
scription des  quelques  poissons  du  mont  Libau  (u.  o. 
1850 ;  új  soroz.  1860) ;  Mólanges  paléontologiques 
(u.  0.  1868-67)  stb.  V.  ö.  Sorét,  P.  (Genf  1872). 

2.  P.,  Marcus  Auguste,  svájci  természettudós, 
szül.  Genfben  1752  jul.  23.,  megh.  u.  o.  1825  ápr. 
19. 1786-ban  szülővárosában  tanár  lett,  később 
pedig  az  ottani  akadémia  elnöke.  1796-ban  fivé- 
rével, Charles  P.  de  Rochemont-nal  és  F.  G. 
Maurice-szal  együtt  a  Biblíothéque  britannique 
c.  folyóiratot  alapította,  melynek  célja  volt,  hogy 
az  Angliában  tett  fölfedezéseket  és  az  ott  meg- 
jelent műveket  elterjeszsze ;  címe  1816-tól  fogva 
Biblíothéque  universelle  volt.  P.  számos  fizikai, 
csillagászati  és  meteorológiai  müvet  írt. 

3.  P.,  Ftaoul  Fierre,  svájci  tudós,  szül.  Genfben 
1842  jún.  Szülővárosa  egyetemén  volt  tanár  s 


1877.  az  addig  állandó  gázoknak  ismert  oxigént, 
nitrogént  és  hidrogént  erős  nyomással  és  hűtés- 
sel cseppfolyókká  változtatta ;  készített  egy  jég- 
gépet is,  mely  a  fagyasztást  kénsavas  és  szénsa- 
vas vegyülékkel  eszközölte.  Művei :  Liquófactiou 
de  l'oxygéne,  etc.  (Paris  1878) ;  Synthése  de  la 
chaleur  (u.  o.  1879) ;  Nouvelles  machines  frigori- 
flques  (u.  0.  1885) ;  Sur  la  synthése  de  la  chaleur 
(1895);  Btude  critique  du  matérialisme  par  la 
physique  experimentáló  (1896);  L'acétyléne 
(1896) ;  La  carbide  (1896) ;  Zur  mechan.  Theorie 
der  Explosivstoffe  (1902) ;  Die  Theorie  der  Ap- 
parate  zur  Herstellung  flüssiger  Luft  mit  Ent- 
spannung  (1903). 

Picti,  1.  Fiktek. 

Pictones,  erős  nép  az  ókori  Galliának  Aqui- 
tania  nevű  részében  (ma  Poitou),  főheilye  Limo- 
niim,  később  Fictavi  (Poitiers). 

Pictor  (lat.)  a.  m.  festő. 

Pictura  (lat.)  a.  m.  festés,  festmény. 

Pictas  (lat.)  a.  m.  festett,  hímzett. 

Picula,  a  régebbi  osztr.  ért.  10  krajcáros  vál- 
tópénznek tréfás  neve.  Származik  az  olasz  spic- 
ciola  szóból,  mely  a  velence-lombardiai  tartomá- 
nyok számára  vert  rézpénzeken  fordul  elő. 

Picumnus,  római  istenség.  L.  Filumnus. 

Picauche  (ejtsd :  pikuacse),  az  araukán  indiánu- 
soknak  Valdiviában  és  Santiago  de  Chile  vidé- 
kén lakó  ága.  A  XIX.  század  80-as  éveiben  folyt 
harcok  számukat  nagyon  megapasztották. 

Picunda,  város  Transzkaukáziában,  1.  Fíthyus- 

Picus,  a  f  öldmívelés  ősitáliai  jós  istene,  Satur- 
nus  fla,  Faunus  atyja  az  Aventinuson ;  majd  a 
monda  szerint  latiumi  király,  Pomona  férje.  A 
szép  nympha,  Canens  iránti  szerelmében  megve- 
tette az  érte  epedő  Kirkét,  azért  ez  boszút  állva 
harkállyá  (=  picus)  változtatta. 

Picns,  a  harkály  latin  neve,  1.  Harkályfélék. 

Pidasa,  1.  Fedasa. 

Piclgin-Engflisli,  1.  Figeon-English. 

Pidjan  ha-bén,  zsidó  szertaiiiás,  melyszerint 
a  szülők  elsőszülött  fiukért  harminc  napos  korá- 
ban váltságdíjat  fizetnek  a  kóhénnek  (1.  Elsőszü- 
löttség). 

Pidna  (Fydna),  ókori  város  Macedóniának 
DNy.-i  tengerpartján,  a  thermai  öböl  mellett ;  itt 
győzte  le  Aemilius  Paullus  168.  Kr.  e.  Perzeus 
királyt,  mire  Macedónia  meghódolása  követke- 
zett Később  a  neve  Kitron  (Citríim)  lett.  Mai 
neve :  Falao  Kitros. 

Pie  (ang.,  ejtsd:  páj)  a.  m.  pástétom ;  húsból, 
különösen  galambhúsból  v.  gyümölcsből  készült 
vagdalókos  pástótom,  mely  különösen  Angliában 
ós  Amerikában  igen  kedvelt  eledel. 

Piéce  (franc,  ejtsd:  pjész)  a.  m.  darab  ;  lakosz- 
tály. —  P.  de  résistance,  kiadós,  nagy  darab  hús,  a 
lakoma  legnagyobb  fogása ;  aztán  általában  a.  m. 
valaminek  (műsornak)  a  kimagasló  része, legnehe- 
zebb pontja. 

Piéces  a  tiroírs  (franc,  ejtsd :  pjész  á  tiroár, 
a.  m.  fiókos  darab),  oly  vígjátékok  elnevezése, 
melyek  csak  lazán  összefüggő  jelenetekből  álla- 
nak. Típusa  Moliére  Les  fácheux  c  vígjátéka.  A 
németeknél  Kotzebue  volt  e  műfaj  legjobb  mestere. 

Piéces  grivoises  (franc,  ejtgd :  pjész  grivoáz)^ 
l.  Grriuois. 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pléces  rustiques 


—     445 


Pierer 


Piéces  rustiques  (franc,  ejtsd :  pjész  rűsztik), 
a.  m.  Falissy -tálak  (1.  o.). 

Pied  (franc,  ejtsd :  pjé)  a.  m.  láb.  P.-á-terre, 
megszállóhely. 

Piedecuesta,  város  Colombia  Santander  depar- 
tainentójában,  kb.  12,000  lak. 

Piedesztál  (olaszul :  piedestallo),  oszlopok  (1. 
Oszlopszék),  vázák,  szobrok  talapzata,  a  poszta- 
menttel  rokon  értelmű. 

Pied-fort  (fi'anc,  ejtsd :  pjéfór),  a.  m.  erős  da- 
rab, magyar  neve  vastag  próbaveret.  Egyes 
pénzfajok  újonnan  vésett  verőtövének  a  meg- 
vizsgálására, kipróbálására  rendesen  vastag  lap- 
kán (innét  a  név)  készítettek  pár  leveretet.  Fran- 
ciaországban a  középkorban  a  pénzverde  tiszt- 
viselőinek ajándékozták  mintákul  az  ilyen  vastag 
próbavereteket.  Az  éremgyüjtök  előtt  a  ritkasá- 
gok közé  tartozik.  Különösen  becsesek  azok  a 
darabok,  amelyek  olyan  verőtővel  készültek, 
amelynek  rendes  vereteiből  egy  darab  sem  ma- 
radt ránk. 

Piedmont,  kristályos  kőzetekből  fölépült  hul- 
lámos dombvidék  az  Appalach-hegység  (1.  o.) 
K.-i  oldalán. 

Piedra  Blanca,  1.  sziget  Taszmánia  D.-i  csúcsa 
előtt.  —  2.  P.,  sziget  Mexikó  Ny.-i  partján  a  Rio 
Grandé  de  Santiago  torkolatánál. 

Piedras  Negras,  régi  neve  Porflrio  Diaz  (1.  o.) 
mexikói  városnak. 

Piedsnoirs  (franc),  indiánus  nép,  1 .  Blackfeet. 

Pielitisz  (vyelitis,  gör.)  a.  m.  vesemedence- 
gyuladás,  1.  Vesebetegségek. 

Pielonef  ritisz  (pyelonephritis),  a  vese  és  vese- 
medence együttes  gyuladása.  L.  Vesebetegségek. 

Piemonte  (Fiémont),  egykori  fejedelemség, 
ma  compartimento  Olaszországban,  Svájc,  Fran- 
ciaország, Liguria  és  Lombardia  közt,  területe 
29,368  km2,  (1911)  3.501,280  lak.  Az  Alpok  lábá- 
nál fekszik,  onnan  ered  neve  is.  P.  tartományai : 
Alexandria,  Cuneo,  Novara  és  Torino. 

Az  egykori  P.  fejedelemség  magva  Susa  gróf- 
ság volt,  uralkodó  családjának  kihalta  után  1073. 
Szavójához  került.  124!7-ben  a  tartományt  is- 
mét felosztották.  A  P.-i  ág  azonban  1418.  ki- 
halt és  a  két  tartomány  újra  egyesi ttetett.  1797— 
181 4-ben  Franciaországhoz  tartozott.  III.  Viktor 
Emánuel  olasz  király  fia,  Umberto  trónörökös 
1904  ben  a  P.-hercege  elmet  kapta.  Ij.  Szavőja 
és  Szardínia. 

Piemontit  (ásv.),  1.  Epidot. 

Pienin-hegység  (P leninek),  az  ÉNy.-i  Kárpá- 
tok mé3zkőszirt\^onulatának  egy  része  a  Magas- 
Tátrától  ÉK. -re.  Számos  kisebb-nagyobb  szirtből 
áll,  ezek  közt  tör  keresztül  a  Dunajecz  szűk 
völggyel,  rohamos  folyással ;  a  szoros  legjellem- 
zetesebb  részei  a  Ligari  és  a  Szokolica  (Sólyomkő), 
bejáratában  van  a  Vörös  klastrom  (1.  0.).  A  P. 
legmagasabb  csúcsa  a  Korona-hegy  (982  m.). 

Pieno  (ol.),  a.  m.  teljes,  organo-P.  =  teljes 
művel ;  a  voce  piena  ■=■  teljes  hanggal. 

Pien-vai  (kinai,  a.  m.  «a  határon  kí\Til»), 
mintegy  45—50  km.  széles  földsáv  Mandzsúria 
határa  és  Korea  ill.  a  Yalu-kiang  közt,  régebben 
semleges  volt,  most  Kinához  tartozik. 

Pienza,  város  Siena  olasz  tartományban  az 
Orcia  feletti  magaslaton,  (1911)  3758  lak.,  Szülő- 


helye II.  Pius  pápának,  aki  várossá  ós  püspöki 
székhellyé  tette,  székesegyházát,  püspöki  palotá- 
ját, városházát  és  a  nagyszerű  gót  ízlésű  Pic- 
colomini-palotát  építtette.  Egyházi  kincstárral. 
Közelében  van  a  XUI.  sz.-beli  Monticchiello- 
kastély. 

Pieper,  Anton,  német  egyháztörténész,  szül. 
Lüdinghausenben  1854  márc.  20.,  megh.  Münster- 
ben  1908  dec  24.,  mint  az  egyháztörténelem  ta- 
nára. Fő  művei :  Die  Propagandakongr.  und  die 
nord.  Missionen  im  17.  Jh.  (1886);  Zur  Bnt- 
stehungsgesch.  der  stand.  Nuntiaturen  (1894); 
Pápstl.  Legaten  und  Nuntien  in  Deutschl.,  Franki*, 
u.  Spanien  seit  der  Mitte  des  16.  Jh.  (1897). 

Pierantoni,  Augusto,  olasz  jogtudós,  szül.  Chie- 
tiben  (Abruzzók)  1840  jún.  20.,  megh.  Rómában 
1911  márc.  13.  1860.  beállt  önkéntesnek  Gari- 
baldi seregébe.  SuUa  pena  di  morte  és  II  pro- 
gresso  del  diritto  pubblico  e  delle  genti  (1865— 
1866)  c  művei  alapján  a  modenai  egyetemre  a 
nemzetközi  jog  tanárává  nevezték  ki.  1870-ben 
Nápolyba  helyezték  át.  Az  1896.  Budapesten  tar- 
tott nemzetközi  békekongresszuson  az  olasz  sze- 
nátust képviselte;  a  Magyar  Tud.  Akadémia 
külső  tagja  volt.  Főművei :  La  storia  degU  studi 
del  diritto  internazionale  (1869) ;  Trattato  di  di- 
ritto intemazionale  (Róma  1876) ;  n  diritto  in- 
ternazionale civile  nel  Codice  francese  e  nell' 
itaüano  (u.  0.  1878);  Della  nullitá  del  testa- 
mento  (2.  kiad.,  u.  0.  1890) ;  II  diritto  civile  e  la 
procedúra  intemazionale  codiflcati  nelle  conven- 
zioni  dell'Aja  (Nápoly  1906)  stb. 

Pierantoni-Mancini,  Grazia,  olasz  költőnő, 
szül.  Nápolyban  1843.  Atyja  Mancini  Pasquale, 
anyja  M.  Laura  Beatrice  szintén  költőnő  volt.  1868. 
férjhez  ment  Pierantoni  Augusto  római  egyetemi 
tanárhoz,  aki  1883.  szenátor  lett.  Önállóan  meg- 
jelent költeményei :  Poesie  (Bologna  1879,  2.  ki- 
adás. Torino  1905) ;  Nuova  Poesie  (Caserta  1888) : 
ismertebb  regényei ;  Treccia  bionda  (Roma  1872) ; 
Valentinia  (Milano  1878) ;  Dóra  (magyarul  is  a 
Budapesti  Hírlapban) ;  Lídia  (Milano  1888,  ma- 
gyarra ford.  Szász  Károly,  Budapest  1893) ;  Sul 
Tevére  (Roma  1884) ;  Costanza  (Roma  1888,  ma- 
gyarul 1897).  Irt  vígjátékokat  is,  amelyek  állan- 
dóan műsoron  vannak,  valamint  kritikai  érteke- 
zéseket. 

Pierce  (ejtsd:  v^rsz\ Franklin,  az  amerikai  Egye- 
sült-Államok 14.  elnöke,  szül.  Hülsboroughbau 
(New-Hampshű*e)  1804  nov.  23.,  megh.  Concord- 
ban  1869  okt.  8.  Ügyvéd  volt  szülővárosában  s 
1829.  New-Hampshire  állam  törvényhozásának, 
1833.  pedig  a  kongresszusnak  tagja  lett,  hol  a 
demokrata  párthoz  tartozott.  1837— 42-ben  a  sze- 
nátusban foglalt  helyet.  Az  1847— 48-ikí  mexi- 
kói háborúban  mint  tábornok  vett  részt.  1852 
dec  köztársasági  elnöknek  választották  meg. 
Kormánya  (1853—57.)  nem  volt  szerencsés,  mert 
nem  tudta  a  belső  ellentéteket  kiegyenlíteni  s  a 
külföldi  hatahnakkal  is  több  ízben  összeütkö- 
zésbe jutott. 

Pierer,  Johann  Friedrich,  a  «H.  A.  Pierer)) 
(1801)  német  könyvkiadó-cég  s  a  cPierersche  Hof- 
buchdruckerei))  (1799)  alapítója,  szül.  Altenburg- 
ban  1767  jan.  22.,  megh.  u.  0.  mint  gyakorló  or- 
vos 1832  <íec.  21.    Főműve:   Anatom.-physiol. 


Amely  saó  Pi  .  .  •  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendői 


Pieria 


446 


Pierstorff 


Keal-Wörterbuch  (8  köt.  Altenburg'ós  Leipzig 
1816—29.)-  Fia»  Heinrich  August,  szül.  Alten- 
Inirgban  1794  febr.  26.,  megh.  ii.  o.  1850  máj. 
12.Lützow  hadseregébe  lépett,  1831.  mint  őrnagy 
ment  nyugalomba  s  vezette  1835-től  haláláig  az 
üzletet.  Alapította  a  Pierer's  üniversallexikont 
(26  köt.  1824—26.,  2.  kiad.  34  köt.  1840—46.  6 
pótkötettel,  s  máig  hét  kiadást  ért  meg  más  ke- 
zekben). Ót  követték  flai :  Eugen  (szül.  1824  dec. 
26.,  megh.  1890  jan.  10.),  Viktor  (szül.  1826  aug. 
28.,  megh.  1855  dec.  20.)  és  Alfréd  (szül.  1836 
febr.  12.,  megh.  1901  júl.  15.),  majd  1891  óta  ez 
utóbbinak  fia,  Heinrich.  A  könyvnyomdát  1872. 
a  Stephan  Geibel  u.  Co.  cég  vette  meg. 

Pieria,  kis  makedóniai  tartomány  a  tenger 
mentén,  az  Aimposz  keleti  lejtője  mellett,  a  mú- 
zsák és  Dionysos  tiszteletének  központja.  Volt 
.Makedóniában  még  egy  P.  nevű  vidék,  a  Sztrimon 
torkolatától  K.-re,  szintúgy  Szíriában  az  Orontesz 
torkolatától  É.-ra,  ennek  fő  helye  Szeleiikia  volt. 

Pieridae  (áUat),  1.  Özöndékek. 

Pieridák,  a  múzsák  mellékneve,  Pieriától,  az 
Olympos  alatt  elterülő  vidéktől. 

Pieris  braissicae  (áiiat),  1.  Káposztalepke. 

Piermazini,  Giuseppe,  olasz  építész,  szül. 
Folignóban  1734.,  megh.  Milanóban  1808.  Luigi 
Vanvitelli  tanítványa  volt.  A  neo-klasszicizáló 
stílusnak  fő  úttörője  Olaszországban.  Főként 
Milanóban  mííködött,  a  királyi  palota,  a  Scala- 
szinház,  a  Palazzo  Belgioioso,  s  Milano  környé- 
kén a  monzai  kir.  villa  az  ő  mííve.  1776-ban 
Mária  Terézia  megbízta  az  akkor  alapított  Brera- 
Akadémián  az  építészet  tanításával. 

Pierné,  Henri  Constant  Gábriel,  francia 
zeneszerző  és  karmester,  szül.  Metzben  1863  aug. 
16.  César  Franck  tanítványa.  1882-ben  megnyerte 
a  római  díjat.  Nevezetesebb  operái :  La  coupe  en- 
chantée  (1895) ;  Salome,  Vendée  (1897) ;  On  ne 
badine  pas  avec  l'amour  (1908).  Irt  ezeken  kívül 
számos  operettet,  pantomimot,  kisórő  zenét,  ora- 
tóriumot :  Les  enfants  de  Bethlehem  (1907), 
nagyobb  karmüvet:  La  croisade  des  enfants 
(1905,  Budapesten  bemutatták  1922.),  karszim- 
fóniát: L'an  mii,  zenekari  suite-et,  zongoraver- 
senyt. P.  nagy  mint  karmester  is.  1913-ban 
vezényelte  a  budapesti  Filharmóniai  Társaság 
francia  estjét. 

Pierola,  Nicolas,  perui  államférfiú,  szül.  Ca- 
manában  1839  jan.  5.,  megh.  Limában  1913  jún. 
24.  Előbb  ügyvéd  volt  Limában,  azután  a  katonai 
pályára  lépett.  1869-ben  Balta  elnök  pénzügy- 
miniszterré nevezte  ki,  de  ebben  az  állásában 
annyi  visszaélést  követett  el,  hogy  az  ellene  in- 
dított per  elől  1872.  a  külföldre  szökött.  1876-ban 
Dél- Peruban  felkelést  támasztott  s  Prado  el- 
nök menekülése  után  1879.  Peru  diktátora  lett. 
A  chileiek  ellen  azonban  ő  is  szerencsétlenül  ha- 
dakozott s  mikor  azok  1881  jan.  Limát  megszál- 
lották, elmenekült  és  1881.  okt.  egy  katonai  fel- 
kelés megbuktatta.  Ezután  sokáig  az  Egyesült- 
Államokban  élt,  míglen  egy  új  forradalom  tá- 
masztása után  1895— 99-ig  ismét  Peru  elnöke  volt. 

Pierre  (franc,  ejtsd :  pjer)  a.  m.  Péter. 

Pierre  de  Bruys,  felekezetalapító,  1.  Bruys. 

Pierrefonds  (ejtsd:  pjerfoS),  falu  Oise  francia  dé- 
partementban,  a  compiégnei  erdő  DK.-i  szélén, 


(1911)  1786  lak.,  vasas-  ós  kénes  forrással,  fürdő- 
vel. Várkastélyát  1392—1407.  Orléansi  Lajos 
építette,  Xin.  Lajos  1622.  szétromboltatta.  Napó- 
leon 1813.  megvásárolta  és  Viollet-le-Duc  veze- 
tésével az  állam  restauráltatta.  V.  ö.  Hohert,  Le 
Cháteau  de  P.  (Paris  1900). 

Pierrefonds  grófnő,  Eugénia  francia  excsá- 
számő  fölvett  neve, 

Pierre  Pertuis,  La  (ejtsd.-  pjer  pertui),  hágó 
nyugati  Svájcban,  803  m.  magas,  a  St.  Imier  és 
a  Birs-völgyeket  köti  össze  a  Sonnenberg  és 
Montoz  között ;  már  a  rómaiak  alatt  használt 
útvonal,  amit  az  itteni  római  feliratok  bizonyí- 
tanak. Alatta  1-3  km.  hosszú  alagúton  1874  óta 
a  vasút  megy  át. 

Pierrette,  1.  Pierrot. 

Pierron  (ejtsd :  pjerroS),  Edouard,  francia  tá- 
bornok és  katonai  író,  szül.  Moyenvicben  1835 
okt.  3.,  megh.  Parisban  1905  aug.  Részt  vett  az 
1859-iki  itáliai  hadjáratban.  1863— 67-ig  Mexi- 
kóban Miksa  császár  kabinettitkára,  1870-ben  IIL 
Napóleon  császár  parancsőrtisztje  volt.  1897-ben 
a  7.  (besangoni)  hadtest  élére  helyezték,  1899.  a 
legfelsőbb  haditanács  tagja  lett.  Művei:  Les 
méthodes  de  guerre  actuelles  (1886 — 95,  4  köt., 
2.  kiad.) ;  Stratégie  et  grandé  technique,  d'aprés 
l'expérience  des  derniéres  guerres  (1887—96,  4 
köt.);  La  défense  des  frontiéres  de  la  Francé 
(1892,  L  köt.) ;  Comment  s'est  formé  le  génié 
militaire  de  Napóleon  L  (1888) ;  La  stratégie  et 
la  tactique  allemande  au  debut  du  XX.  siécle 
(1905,  3.  kiad.). 

Pierrot  (franc,  ejtsd:  pjerró),  a.  m.  Péterke,  a 
francia  színpadon  előforduló  tipikus  alak.  Az 
olasz  commedia  deli'  arte  Pedrolinójából  szárma- 
zik ez  az  együgyű  szolga  típusa ;  a  francia  P. 
már  megváltozott :  az  olasz  Arlecchino  és  Pulci- 
nello  keveréke  lesz ;  míg  későbbi  formájában 
mélyül  s  valami  meíancholikusan  bohókás  jel- 
lemet vesz  föl.  Jelmeze  a  Pulcinellóé ;  bő  fehér 
ruha,  nagy  (piros  v.  fekete)  gombokkal ;  hegyes 
süveg.  Női  fele  a  Pierrette. 

Pierson,  1.  Allard,  németalföldi  teológus  és 
író,  szül.  Amsterdamban  1831  ápr.  8.,  megh. 
Haarlemben  1896  máj.  27.  1870-ben  a  heidel- 
bergi  egyetemen  rendkívüli  tanár,  1877-től  pe- 
dig a  művészet- történet  tanára  az  amsterdami 
egyetemen.  Művei  közül  felemlítendők  :  Intimis 
MededeeUngen  (Intimus  közlemények,  Utrecht 
1861) ;  Richting  en  leven  (Irány  és  élet,  Haar- 
lem 1883) ;  Geschiedenis  van  het  kathoUcisme 
(A  katholicizmus  története,  u.  o.  1865 — 72,  4  kö- 
tet) ;  Ben  studie  over  de  geschriften  van  ísraels 
profeten  (Tanulmány  Izrael  prófétáinak  iratai- 
ról, Amsterdam  1877) ;  Studien  over  Joh.  Kalvyu 
(Tanulmányok  Kálvin  Jánosról,  u.  o.  1880) ; 
Geestelijke  voorouders  (Szellemi  ősök,  Harlem 
1887—93,  3  köt.). 

2.  P.  (Pearson),  Henry  Hugh  (művészi  ne- 
vén Edgár  Mansfeldt),  angol  zeneszerző,  szül. 
Oxfordban  1816  ápr.  12.,  megh.  Lipcsében  1873 
jan.  28.  Németországban  élt.  Operái:  Leila,  Faust, 
Contarini,  Fenice  (posthumus).  Irt  zenekari  mü- 
veket is. 

Pierstorff,  Július,  nemzetgazdasági  író,  szül. 
Lübeckben   1851  márc.  9.  1879-ben  Jénában  a 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendői 


Piestre 


Ul     — 


Piezoelektromosságr 


nemzetgazdaságtan  és  statisztika  rendkí\üli, 
1883-ban  rendes  tanárává  nevezték  ki.  Művei : 
Die  Lehre  vom  Unternehmergewinn  (Berlin 
1875) ;  Frauenarbeit  u.  Frauenfrage  (Jena  1900) ; 
Der  modemé  Mittelstand  (Leipzig  1911)  stb. 

Piestre,  FernaM,  francia  festő,  1.  Cormon. 

Pietá  (olasz)  a.  m.  jámborsíig,  szánalom,  a 
művészetben  a  keresztről  levett  holt  Krisztus 
siratásának  ábrázolása.  Szűz  Márián  kivül  külö- 
nösen Ev.  János,  Magdolna,  valamint  más  szen- 
tek és  angyalok  is  résztvehetnek  benne.  A  P.-nak 
kiváló  példája :  a  szobrászatban  Michelangelótól, 
a  festészetben  Fra  Bartolommeótól  (1.  a  Barto- 
lommeo  cikk  képmellékletét),  Peruginótól,  Böck- 
lintől  stb.  L.  Mater  dolorosa. 

Pietas  (lat.)  a.  m.  kegyelet,  szeretet  a  szü- 
lök, jótevők,  segélyre  szorulók  stb.  iránt.  A  meg- 
személyesített P.-nak  templomokat  is  emeltek  a 
régi  Rómában,  így  Acilius  GlabrioKr,  e.  191.,  a 
monda  szerint  egy  ifjú  nő  emlékére,  ki  éhhalálra 
ítélt  anyját  (vagy  atyját)  saját  keblének  tejével 
táplálta  és  mentette  meg. 

Pietas  Jnlia,  1.  Pola. 

Pietermaritzburg,  Natal  dél-afrikai  brit  gyar- 
mat fővárosa,  anglikán  püspök  székhelye,  az  Um- 
sindusi  mellett,  (1911)  31,000  lak.,  a  zulu  háborút 
megörökítő  emlékkel  1839-ben  a  burok  alapították. 

Pietisták  (új-lat.),  Németországban  egy  vallá- 
sos párt  neve  a  XVH.  sz.  végén.  Vallásuk  jelle- 
gét általában  a  pietizmus  névvel  nevezik.  Ez  a 
pietizmus  a  vallásos  érzés  fontosságának,  a  val- 
lás gyakorlati  részének  erős  feltüntetésében,  a 
tanbeli  különbözőségek  megfelelő  kicsinylésében 
és  a  külső  egyházi  intézmények  teljes  megveté- 
sében áll.  Eredetét  a  XVII.  sz.  utolsó  felében 
élt  és  működött  Spemrnek  (1.  0.)  és  tanítványai- 
nak kell  tulajdonítani.  A  pietista  nevet  megve- 
tésből néhány  ifjú  lipcsei  docensnek  adták,  kik 
1689.  előadásokat  kezdtek  tartani  tanulóknak  és 
polgároknak  az  újtestamentumból  és  bizonyos 
szemlélődő  életmódot  kezdettek  folytatni.  De  a 
politikai  hatalom  tilalma  miatt  a  docenseknek 
be  kellett  előadásaikat  szüntetniök,  sőt  Lipcsét 
is  el  kellett  hagyniok.  Legkiválóbb  volt  köztük 
Francke  (1.  0.),  ki  Erfurtba  vonult,  de  ott  is  eltil- 
tották az  előadásoktól.  Spener  befolyására  azon- 
ban az  újonnan  alapított  hallei  egyetemen  Francke 
tanszéket  kapott  s  ettől  fogva  Halle  lett  a  P.  köz- 
pontja. A  napóleoni  nagy  küzdelmek  és  győzel- 
mek idején  erős  virágzásban  volt  a  pietizmus, 
de  mivel  beleavatkozott  a  politikai  küzdelmekbe 
is,  elvesztette  eredeti  vallásos  tisztaságát  s  el- 
idegenítette magától  éppen  ama  pártokat,  me- 
lyekre első  sorban  óhajtott  hatni.  V.  ö.  Hübe- 
mr,  Der  Pietismus,  geschichtUch  und  dogmatisch 
beleuchtet  (Zwickau  1901). 

Pietizmus,  1.  Pietisták. 

Pietra  dura  v.  musaico  in  F.  (olasz,  a.  m. 
mozaik  kemény  kőből),  a  firenzei  mozaik  egyik 
neme,  tarka,  széles  sávokban  berakott  kövekből. 
A  XVII.  sz.-ban  virágzott. 

Pietra  fungaja  (növ.)  a.m.  gombakő.  Olasz- 
országban a  piacon  árulják  ós  nem  egyéb,  mint  a 
Polyporus  tuberaster  nevű  ehető  gomba  mycé- 
liuma,  földdel  keverve.  Ezt  pincébe  teszik  és 
nyirkosán  tartva  termi  a  gombát. 


Pietraperzia,  város  Caltanissetta  olasz  tarto- 
mányban, (1911)  12,190  lak.,  normann  erősséggel. 

Pietrasanta,  város  Lucca  olasz  tartományban, 
(1911)  20,018  lak.  Van  citadellája,  városháza  (1346), 
székesegyháza  (XIV.  sz.-beli)  márványhomlokzat- 
tal. Szt.  Ágoston-templomában  több  régi  emlék- 
kel. Közelében  márványbánya  vau. 

Pietro  (ol.)  a.  m.  Péter. 

Pietrosz,  Nagy-F.,  hegycsiics,  1.  Radnaí- 
havasok. 

Pietroszul,  hegycsúcs,  1.  Kelemen-havasok. 

Pietruski  Miciszláv  lovag  (Síemuszowa-F.Jr 
ellentengernagy,  szül.  1848.,  megh.  Bécsben  1905 
szept.  28.  1866-ban  lépett  a  hadtengerészetbe 
mint  hadapród  és  résztvett  a  lissai  csatában.  Fo- 
kozatosan emelkedve,  1904.  elérte  az  ellentenger- 
nagyi rendfokozatot.  Műszaki  tevékenysége  főleg  a 
tengeri  aknák  terén  több  találmányával  (a  mecha- 
nikai ütközőakna  önműködő  lehorgonyzó  készü- 
léke, gyújtó  mechanizmus,  távolságmérő  mikro- 
méter, éjjeli  irányzókészülék,  riasztó  kikötő-tor- 
lasz stb.)  úttörő  volt. 

Pietsch,  Ludivig,  német  ü'ó  és  rajzoló,  szül. 
Danzigban  1824  dec.  25.,  megh.  Berlinben  1911 
nov.  27.  A  berlini  művészeti  akadémián  tanult. 
Eleinte  illusztrátor,  1864  óta  a  Vossische  Zeitung 
állandó  tárcaírója  volt.  Önállóan  megjelent  mü- 
vei :  Aus  Welt  u.  Kunst  (Jena  1867) ;  Orientf ahr- 
ten  (Berlin  1870) ;  Von  Berlin  bis  Paris,  Kriegs- 
bilder  (u.  0.  1871);  Marokkó.  Briefe  von  der 
deutschen  Gesandtsehaftsreise  (Leipzig  1878); 
Wallfahrt  nach  Olympia,  1876  (Berlin  1879) ;  sa- 
ját életrajza :  Wie  ich  Schriftsteller  geworden 
bin  (u.  0.  1892—94) ;  Erinnerungen  aus  den  60-er 
Jahren  (1896) ;  Aus  jungen  und  altén  Tagén  (u.  0. 
1904) ;  Knaus  (Bielfeld  1896) ;  Herkomer  (u.  o. 
1901). 

Pietschmann,  Richárd,  német  egyiptológus  és 
történettudós,  szül.  Stettinben  1851  szept.  24. 
Berlinben  meg  Lipcsében  keleti  nyelveket  és  etno- 
gráfiát tanult ;  1875.  könyvtáros,  1888  óta  a  göt- 
tingeni  egyetem  könyvtár-őre,  s  1890  óta  u.  0. 
az  egyiptológia  és  a  keleti  történelem  tanára. 
Számos  értekezésén  és  tanulmányán  kívül  írta : 
Hermes  Trismegistos  (Leipzig  1875) ;  Geschichte 
der  Phönizier  (Berlin  1889) ;  átdolgozva  kiadta 
Maspero  művét:  Geschichte  der  morgenlándi- 
schen  Völker  im  Altertum  (Leipzig  1877),  meg 
Perrot  és  Chipiez  munkáját :  Geschichte  der  Kunst 
im  Altertum  (u.  0.  1884). 

Pieve  di  Cadore,  járási  székhely  Belluno  olasz 
tartományban,  a  Piave  festői  völgyében,  879  m. 
magasságban,  a  Monté  Antelao  lábánál,  az  Alpi 
Cadoriche-tól  K.-re,  (1911)  3748  lak.  Temploma  ol- 
tárképét Tiziano,  P.  szülötte,  festette.  A  világ- 
háborúban az  itt  levő  olasz  megerősített  tábort 
1917  nov.  10—12.  az  osztrák-magyar  csapatok 
elfoglalták. 

Piezoelektromosság  alatt  azt  az  elektromos- 
ságot értjük,  amelyet  a  nyomás  gerjeszt  a  kris- 
tályokban. A  poláros  tengelyű  (hemimorf)  kris- 
tályokat pl.  a  kvarcot  a  főtengelye  két  végén 
izoláló  felületek  közé  fogjuk  és  a  főtengely  irá- 
nyában nyomást  fejtünk  ki,  akkor  a  tengely 
két  végén  ellentétes  elektromos  töltést  kap.  Ha 
a  nyomás  megszűnik,  akkor  a  töltések  előjele 


Amely  sió  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Fy  .        alatt  keresendői 


Piezométer 


448 


Pigment 


megcserélődik.  A  P.  szorosan  összefügg  a  piro- 
elektromossággal ;  a  nyomás  növekedése  a  hűtés- 
nek, a  nyomás  csökkenése  a  melegítésnek  felel 
meg. 

Piezométer,  1.  Osszenyomlmtóság. 

Pift'eraro,  olasz  sípos,  dudás.  Rendszerint 
csoportosan  járják  be  a  városokat  és  sokadal- 
makat,  hogy  síp-  és  dudaszó  mellett  táncolva  és 
énekelve  tány orozhassanak. 

Pigafetta,  Antonio,  olasz  utazó,  Magalhaes 
útitársa,  szül.  Vicenzában  1491.,  megh.  u.  o. 
1534  A  föld  első  körülhajózása  alkalmával  (1519) 
a  Fülöp-szigeteken,  ahol  Magelhaes  meghalt,  sú- 
lyosan megsebesült  és  sok  viszontagság  után 
1522  szept.  8-án  17  társával  Sevillába  érkezett. 
Később  a  Johannita-rend  lovagja  volt  Rhoduson. 
Útleírása  Amoretti  kiadásában  jelent  meg :  Primo 
viaggio  intomo  al  globo  terracques  (Müano  1800), 
új  kiadása  Rómában  1894?  jelent  meg. 

Pigalle  (ejtsd:  pigáii),  Jean  Baptiste,  fancia 
szobrász,  szül.  Parisban  1714;  jan.  26.,  megh.  u.  o. 
1785  aug.  21.  Le  Lorrainnek  és  Lemoyne  J.  L.-nek 
volt  tanítványa,  azután  Rómában  élt.  Hazatérte 
után  174;4;.  állította  ki  a  Saruit  felkötő  Mercu- 
riust  (egy  márványpéldány  a  párisi  Louvreban, 
másik  a  párját  képező  Vénusszal  a  potsdami  kas- 
télyban), mely  hajlékony,  természetes  szépségé- 
vel a  francia  szobrászat  egyik  legkitűnőbb  al- 
kotása. Egyházi  munkákat  és  síremlékeket  is 
készített.  Ezek  közül  Szász  Móric  marsall  sírem- 
léke a  strassburgi  Szent  Tamás-templomban  a 
leggazdagabb,  legnevezetesebb.  XV.  Lajos  reimsi 
emlékszobra  csak  részben  maradt  fönn  eredeté- 
ben. Képmásai  közül  kiválik  Diderot  és  Móric 
marsall  mellszobra  (Louvre)  és  Voltaire  (mezte- 
len) szobra  az  Institut  de  Francéban.  Bájos  kisebb 
művei  közül  említendők  a  Gyermek  kalitkával 
(Louvre),  Szerelmi  hírnök  (Paris,  Doucet-gyüj tö- 
mény) stb. 

Pigault-Lebrun  (ejtsd .-  pigó  löbröS),  valódi  nevén 
Antoine  P.  de  L'Epinoy,fvajiGÍa,ívó,  szül.Calais- 
ban  1753  ápr.  8.,  megh.  La  Belle-St.  Cloudban 
1835  júl.  24;.  Több  mint  70  kötet  regényt  írt, 
melyek  közül  L'enfant  du  caniaval  (1792) ;  Les 
barons  de  Felsheim  (1798)  és  M.  Botte  (1802)  volt 
a  legkedveltebb.  Jó  színpadi  érzékről,  de  alantas 
szellemről  tanúskodó  vígjátékai  sorából  Le  pessi- 
miste  (1789) ;  Les  rivaux  d'eux-memes  (1798)  és 
L'amour  de  la  raison  (1799)  említhető.  V.  ö.  J.-N. 
B(arba  v.  Babar),  Vie  et  aventures  de  P.  (Paris 
1836). 

Pig^eon-Englisli  vagy  Pidgin-English  (ejtsá-. 
pidzs'n-ingiis ;  kínai  elferdítése  az  angol  business 
szónak),  az  a  megromlott  angol  tájszólás,  melyet 
a  D-i  tengereken  a  kínaiak  beszélnek.  V.  ö.  Le- 
land,  Pidgin-English  sing-song  (2.  kiad.,  London 
1888) ;  Lentzer,  Colonial  English  (u.  o.  1891). 

Pigetty  Gusztáv  (kis falusi),  1848— 4;9-iki 
honvédtábornok,  szül.  1807.,  megh.  Mokrán  (Arad 
vm.)  1874.  A  2.  számú  (Hannover)  huszárezred 
századosa  volt  1848  nyarán,  amikor  egész  ezredé- 
vel együtt  a  szerbek  ellen  vonult.  Ezután  részt 
vett  az  összes  délvidéki  harcokban  s  a  Hl.  had- 
testtel 1849  januárban  a  Tiszához  jött  fel.  A  ta- 
vaszi hadjáratban  ezredes  lett  és  a  2.  számú  hu- 
szárezred parancsnoka  volt.  1849  nyarán  tábor- 


nokká nevezték  ki  és  mint  lovashadosztály-pa- 
rancsnok vett  részt  a  komáromi  és  váczi  csaták- 
ban. 1849  dec.  5.  a  haditön^ényszék  12  évi  vár- 
fogságra ítélte,  de  még  ez  idő  lejárta  előtt  ke- 
gyelmet kapott. 

Piggot,  egyike  a  híres  indiai  gyémántoknak, 
mely  szép  kerek  brilliáns  s  82 V4  karát  súlyú.  P. 
lord  hozta  Indiából.  300,000  frtért  sorsolták  ki 
1801-ben. 

Piglhein,  Bruno,  német  festő,  szül.  Hamburg- 
ban 1848  febr.  19.,  megh.  Münchenben  1894  jul. 
15.  Eleinte  szobrászattal  foglalkozott,  de  Olasz- 
országba tett  utazása  hatása  alatt  festő  lett  és 
Weimarban  Pauwelsnak,  Münchenben  Diez  Wil- 
helmnek  lett  tanítványa.  Neve  a  Moritur  in  Deo 
c.  Krisztus  halálát  ábrázoló  festménye  (1879., 
berlini  Nationalgalerie)  által  vált  szélesebb  kör- 
ben ismeretessé,  szellemes,  pikáns  pasztellképei 
pedig  éppen  népszerűvé  tették.  A  Krisztus  halálát 
és  Jeruzsálemet  ábrázoló  nagy  körképe,  melyhez 
Palesztinában  tett  tanulmányokat  (1886),  1892 
ápr.  28.  Bécsben  tűzvésznek  lett  áldozata.  Egyéb 
jeles  művei :  Krisztus  sírbatétele  (München,  Neue 
Pinakothek);  Vízhordó  vak  leány  (1890)  stb, 

Pigme  (gör.)  a.  m.  ökölvívás. 

Pigment  (jpigmentiim,  lat.).  Az  orvostudomány 
bizonyos,  az  élő  szervezetek  háztartásában  rend- 
kívül fontos,  noha  csak  kis  mennyiségben  jelen- 
lévő szines  anyagokat  jelöl  így,  melyek  eredése 
és  élettani  célja  még  ma  sem  egészen  világos.  A 
P.-nek  egyik  igen  fontos  csoportját,  az  ú.  n.  me- 
laninok  alkotják,  melyek  a  bőrnek,  hajnak,  szem- 
nek, bizonyos  kóros  daganatoknak  stb.  festékét 
képezik.  Valószínű,  hogy  külön  P.-termelő  sejtek 
vannak,  melyek  a  fehérjének  legkülönbözőbb 
bomlási  termékeiből  építik  fel  a  melanin-rögöket, 
melyeket  azután  más  továbbító  sej  tek  (chroma- 
tophora)  rendeltetési  helyüki'e  szétvisznek.  Van- 
nak azonban  egész  más  eredetű  P.-ek  is  (1.  Pig- 
mentáció).  A  test  színe  a  P.-en  kívül  a  vértarta- 
lomtól, a  hám  színétől  és  vastagságától  is  függ. 
Dacára  annak,  hogy  a  P.  nem  föltétlenül  szüksé- 
ges az  élethez,  liiszen  az  albínók  is  életképesek, 
mégis  azt  látjuk,  hogy  a  természet  mindenütt,  ahol 
a  testfelszint  hő,  vegyi,  mechanikai,  különösen 
pedig  fénybehetások  érik,  törekszik  a  bőr  P.-tar- 
talmát  egy  állandó  minimumról  fölemelni,  ami 
az  embernél  pár  nap  alatt  megtörténhetik  (pl.  a 
napon  való  lesülés).  Az  újszülöttek  az  igen  fekete 
színű  ashanti  négerek  törzsében  alig  halvány  dió- 
bamák, színük  azonban  rohamosan  sötétedik  ós 
a  6  hetes  csecsemőé  már  majdnem  oly  sötét,  mint 
a  felnőtteké.  A  test  különböző  részein  a  P.-tar- 
talom  különböző  szokott  lenni.  Legsötétebbek  az 
emlőbimbók,  nemi  szervek,  vógbólnyílás,  tarkó 
és  hónalj  bőre ;  szerecseneknél  a  nyákhártyák  is 
többé- ke vésbbó  foltosak  lehetnek.  Nagy  szerepe 
van  a  P.-képzés  terén  a  nemi  kiválásnak  is.  Erre 
vezethető  vissza  a  hím  madarak  és  lepkék  sok- 
szor csodálatos  szép  színeződése.  Olyan  állatok, 
melyek  állandóan  sötétben  élnek,  elveszthetik 
P.-tartalmuk  legnagyobb  részét.  Az  emberi  bőr 
színére  az  éghajlat  szintén  hatással  van  és 
nagyjában  azt  mondhatjuk,  hogy  az  északi  népek 
P.-ben  szegényebbek,  a  forróöviek  gazdagabbak, 
ez  alól  azonban  számos  kivétel  van.  A  színes  em- 


Amely  szó  Pi  .  .  •  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pigmentáciő 


449     — 


Pigorini 


ber  bőrének  általában  nagyobb  P. -fejlesztési  ké- 
pessége van.  Annál  a  híres  kísérletnél,  mikor 
Loeb  egy  szerecsenbe  belevarrt  egy  darabka  fe- 
hér és  egy  fehér  emberbe  egy  darabka  fekete 
bőrt,  a  fehér  emberbe  megtapadt  fekete  bőr  elsö- 
tétítette lassankint  a  környéket,  míg  a  szerecsenbe 
varrt  fehér  bór  nem  volt  képes  halványságát  meg- 
tartani. A  pigmentáció  fő  eltérése  a  már  említett 
teljes  albinizmuson  kívül :  a  veleszületett  részle- 
ges albinizmus,  mely  embernél  is  előfordul;  a 
vitüigő,  amikor  a  halvány  foltokat  sötétebb  ud- 
varok környezik ;  itt  P.-^ltolódás  szerepel,  ami 
embernél  igen  közönséges ;  a  részleges  melaniz- 
mus,  mikor  egyes  testrészek  valódi  P.-szaporula- 
tot  mutatnak  (szeplő,  anyajegy),  mindennapos  je- 
lenség. Az  általános  tnelanizmus,  mely  háziálla- 
toknál gyakori,  embernél  nem  fordul  elő. 

Pigmentáció  (pigmentatio,  lat.),  kóros  festék- 
lerakódás  a  bőrben,  a  nyálkahártyákon  vagy  a 
belső  zsigerekben  (chromatosis).  Eredhet  a  szer- 
vezetben képződött  festékektől:  endogén  P.  ós 
kívülről  bejutott  anyagoktól :  exogen  P.  A  szer- 
vezetben képződött  festékek  közül  leggyakoribb 
1.  a  vérf esték  (haemoglobin)  bomlástermékeinek 
lerakódása  (haematogen  P.).  2.  Az  epefesték  le- 
rakódása okozza  a  sárgaságot  (ikterus,  hepato- 
gen  P.).  3.  Ritka  a  zsírfesték  (lipochrom)  lera- 
kódása (lipogen  P.).  4.  A  sejtek  önálló  műkö- 
dése termeli  a  szervezet  barna  festékét :  a  me- 
lanint  (melanogen  P.).  A  barna  festék  fajonként 
és  egyénenként  változó  mennyiségben  van  a  bőr- 
ben, legkevesebb  a  fehérbőrűekben,  legtöbb  a 
négerekben.  Kevesebb  a  festék  a  szőkékben,  több 
a  feketékben.  E  normális  festődéstől  eltekintve 
több  festék  rakódik  le  a  bőrben  a  bronz-kórban 
(Addison-kór).  Van  helybeli  festóklerakódás  is ; 
legközönségesebb  alakja  a  szeplő  és  az  anya- 
jegy (naevus) ;  több  festék  rakódik  le  a  bőrben 
a  terhesség  alatt  is  (chloasma  gravidarum). 
Legtöbb  a  barna  festék  a  f estékes  daganatokban 
(melanoma,  1.  o.)  és  a  rosszindulatú  festékes  da- 
ganatban (melanosarkoma,  1.  o.).  Az  exogen  P.-ok 
kívülről  felvett  festékektől  erednek,  ezek  be- 
juthatnak a  légzőutakon,  a  tápcsatomán,  a  bőr 
sérülésein  át.  A  légzőutakon  át  bejutott  korom 
okozza  a  tüdő  fekete  festődését,  az  anthracosist, 
amelyet  leggyakrabban  szénbányamunkásokban 
látunk.  Ezüstsók  hosszas  használata  a  bőrön  s  a 
nyálkahártyákon  szennyes  szürke  elszíneződést 
okoz  (angíjrosis).  A  bőr  sérülésein  át  viszik  be 
a  festéket  a  tetováláskor  (1.  o.). 

Pigment- atro fia,  1.  Atrofia. 

Pigmentbaktériumok  (chroínogen  baktériu- 
mok) azok  a  baktériumok,  melyek  tenyészésük 
közben  színes  anyagokat  termelnek.  L.  Bakté- 
rium. 

Pigmentbarna,  1.  Szudánbarna. 

Pigment- eljárás,  1.  Fotográfia. 

Pigmentgravür,  Koppmann  G.  által  felfede- 
zett eljárás,  mellyel  egy  brómezüst  fotográíiai 
másolat  kazein-festékkeverékkel  való  bemázolás, 
megszárítás  és  káliumbikromát-ferriciánkálium- 
brómkáliumfürdőben  való  áztatás  után  pigment- 
képpé alakíttatik  át. 

Pigment-másolás,  a  fotomechanikus  eljárá- 
sokban ama  tünemény  értékesítése,  hogy  a  fény 

Révai  Xagy  Lexikona  XV.  köt. 


a  krómsavas  kálival  áztatott  zselatint  módosítja  ; 
mivel  a  fény  által  érintett  helyek  oldhatóságu- 
kat elvesztik,  míg  a  többi  rész  meleg  vízzel  eltá- 
volítható. Ma  már  nagy  szerepe  van  a  mélynyo- 
másban. 

Pigmentnyomás,  f  énynyomatot  értenek  alatta. 

Pigmeusok  (pygmaeusok,  gör.)  a.  m.  törpe 
népek.  Már  az  ókon  írók  (Homeros,  Hesiodos,  He- 
rodotos)  megemlékeznek  ilyenekről.  Később  tu- 
dósításaikat mesének  tartották,  mígnem  az  utolsó 
évtizedek  utazói  (Emin  pasa,  Stuhlmann,  Schwein- 
furth  stb.)  kimutatták,  hogy  P.  ma  is  élnek  Kö- 
zép-Afrikában. Ilyenek  az  obongók,  vambuttik, 
akkák,  tikki-tikkik,  vatvák  stb.  Termetük  133— 
144  cm.  között  mozog,  átlag  135  cm.  Afrikán 
kívül  más  földrészeken  is  élnek  népek,  kiket 
újabban  szintén  a  P.-hoz  számítanak,  bár  vala- 
mivel magasabb  (145—150  cm.)  termetűek.  Ilye- 
nek az  andamán-szigetimMiA:opi/i;,  ceylon-szigeti 
veddák,  luzon-szigeti'aéí«A:stb. ;  ösnegritók-VíBikis, 
nevezik  őket,  minthogy  hajuk  és  bőrszínük  a 
négerekéhez  hasonlít.  A  P.  eredetére  vonatkozó- 
lag két  nézet  uralkodik.  Egyik  szerint  valaha 
magas  termetűek  voltak,  de  a  kedvezőtlen  kül- 
természeti,  életfentartási  viszonyok  következté- 
ben degenerálódtak.  Másik  nézet  szerint,  mely 
valószínűbb,  apró  termetű  ősi  rasszok  marad- 
ványai. Legtöbbjük  ma  már  kihalóban  van.  (L. 
még  Termet).  V.  ö.  Combét,  De  pygmaeis  Africa- 
nis  (Nancy  1903) ;  Flower,  The  Pygmy  Races  of 
Men  (London  1889);  Kollmann,  Pygmáen  in 
Európa  und  Amerika  (1902) ;  W.  Schmidt,  Die 
Stellung  der  Pygmáenvölker  stb.  (Stuttgart  1910). 

Pignatelli,  Antonio,  1.  Lice  pápa,  12. 

Pignerol,  város,  1.  Pinerolo. 

Pignola  (növ.),  1.  Fenyő. 

Pignus  (lat.)  a.  m.  kézizálog.  A  római  jogban 
a  P.  a  zálogjog  történelmi  alakulásának  máso- 
dik stádiuma,  az  ősi  íiducia  (1.  o.).  után  és  a  jus- 
tiniánusi  hypothecát  megelőzően.  A  római  P. 
eredetileg  csupán  a  visszatartási  jogot  nyújtotta 
a  hitelezőnek ;  a  kielégítés  jogát  kezdetben  egy- 
általán nem,  később  csupán  különös  kikötés  ese- 
tében, még  pedig  v.  oly  módon,  hogy  a  zálogtárgy 
a  hitelező  tulajdonába  ment  át  (lex  commissoria, 
1.  0.)  V.  az  eladási  jog  (pactimi  de  vendendo)  út- 
ján. Ez  utóbbi  kikötés  a  klasszikus  korszakban  a 
záloghitelezőt  különös  kikötés  hiányában  is  meg- 
illette (ius  distrahendi),  Justinianus  pedig  a  szer- 
ződés lényeges  alkatelemévé  tette.  A  mai  jogra 
nézve  1.  Kézi  zálog. 

Pigomelusz  (pygomelus,  gör.),  torzképződés, 
melynél  az  egyik  torz  (parazita)  csak  a  másik 
keresztcsont  tájéka  feletti  alaktalan  daganatban, 
ritkábban  korcs  végtagban  van  jelen. 

Pigopagusz  (pygopagus,  gör.),  a  fartájon 
összenőtt  ikertorzok  elnevezése.  A  P.  zavarta- 
lanul megszülethetik,  életképes  és  több  esetben 
magasabb  kort  ért  el. 

Pigorini,  Luigi,  olasz  archeológus,  római 
egyetemi  tanár,  szül.  Fontanellato  di  Parmábau 
1842  jan.  10.  25  éves  korában  a  parmai  múzeum 
igazgatója  lett,  1875.  pedig  a  római  egyetem  ta- 
nára, hol  a  prehisztorikus  muzeumot  és  a  Bol- 
lettino  di  paleoetnologia  italiana  c.  folyókatot  ala- 
pította (Chiét'inivel  és  Strobellel),  melyet  azóta 

89 


PIgra  massa 


—    450    — 


Pikaro-regény 


egyedül  szerkeszt.  Nevezetesebb  művei:  Sulle 
tömbe  e  stazioni  di  famiglie  iberiche  (Roma  1882); 
La  terramare  dell'eta  di  bronzo  di  Castione  dei 
Marchesi  (u.  o.  1883);  I  piü  antichi  sepolcri 
deiritalia  secondo  le  recenti  scoperte  archeolo- 
giche  (u.  0. 1885) ;  Sul  costume  nell'etá  neolitica 
di  seppelire  le  sole  ossa  umane  giá  scarnite  (u.  o. 
1884) ;  II  museo  nazionale  preistorico-etnograflco 
di  Roma  (u.  o.  1880) ;  Scoperte  paleoetnologiche 
nel  territorio  di  Modica  in  Sicilia  (u.  o.  1882) ; 
L'Italia  preistorica  (u.  o.  1885) ;  Le  antiche  sta- 
zioni nmane  dei  contorni  di  Cracovia  e  del  Co- 
mune  di  Breonio  Veronese  (u.  o.  1887);  Cause 
dello  sviluppo  della  ceramica  nella  prima  etá  del 
ferro  (u.  o.  1887) ;  Di  alcune  leghe  usate  nella 
prima  eta  dei  metalli  (u.  o.  1888) ;  Scavi  archeo- 
logici  vei  territorio  di  Sibari  (u.  o.  1891)  stb. 

Pigra  massa  (lat.)  a.  m.  rest  nép,  lomha 
tömeg,  amiből  semmi  sem  akar  alakulni. 

Pihegés,  a  bárányok  hurutos  tiidögynladásá- 
nak  népies  neve,  mely  rendszerint  meghűlés  kö- 
vetkeztében támad  s  azután  fertőzés  útján  is  ter- 
jed a  betegekről  az  egészséges  állatokra.  A  be- 
tegség elleni  védekezés  abban  áll,  hogy  a  gyönge 
fiatal  állatokat  védjük  a  meghűléstől,  ha  pedig 
már  fellépett  valamely  állományban,  a  betegek 
azonnal  való  elkülönítéséről  és  tartózkodási  he- 
lyük fertőtlenítéséről  is  gondoskodunk. 

Pihenés,  a  szervezetnek  vagy  egyes  szervek- 
nek működésnélktilisóge.  Biológiai  célja  a  műkö- 
dés okozta  elváltozások  (1.  Elfáradás)  megszün- 
tetése. 

Pihenő.  1.  A  katonaság  menetelésénél  körül- 
belül 10  perccel  azután,  hogy  egy  csapatosz- 
lop vége  az  indulási  helyet  elhagyta,  mintegy 
10  percnyi  P.-t  kell  tartani  (rövid  pihenő). 
Ezrednél  kisebb  csapatoszlopok  és  2000  lépés- 
nél rövidebb  vonatoszlopok  a  rövid  P.-t  egy- 
szerre, nagyobb  oszlopok  részletenként  úgy  tart- 
ják, hogy  a  következő  csapatok  továbbmenetelé- 
sét  lehetőleg  ne  tartóztassák  fel.  A  P.-helyen  a 
csapat  éle  megáll,  az  esetleg  leszakadozott  részek 
felzárkóznak,  azután  a  fegyverek  lábhoz  vétet- 
nek, lovasltott  csapatok  a  lóról  leszállnak  s  meg 
van  engedve  a  sorból  kilépni.  A  lábbeli  felhúzása 
és  a  nyergelés  körül  tapasztalt  hibákat  azonnal 
meg  kell  szüntetni.  Sokszor  ajánlatos  a  rövid  P.-t 
óránként  megismételni.  Hosszú  F-t  kb.  1  órai 
tartamban  csak  20—25  kilométernél  hosszabb 
meneteknél  és  akkor  kell  tartani,  ha  a  csapat  az 
útnak  már  nagyobbik  felét  megtette.  Ha  a  hosszú 
P.-t  elrendeUk,  annak  tartamát  is  tudtul  kell  adni. 
A  P.  helye  lehetőleg  helység  közelében,  minden- 
esetre ott  választandó,  ahol  víz  van.  Ellenség  kö- 
zelében a  P.-helyet  fedetten  kell  választani.  A 
hely  kiválasztására  tiszteket  és  altiszteket  kell 
előre  küldeni.  Helységben  csak  rossz  időjáráskor 
V.  hideg  évszakban  kell  pihenni.  Máskor  csak  ha 
a  vízzel  való  ellátás  megkívánja.  Hosszú  P.-knél 
a  csapat  tömörebb  alakzatba  megy  át,  a  fegyve- 
reket gúlákba  rakják,  a  lovasok  a  lóról  leszálla- 
nak  8  a  lovakon  a  hevedert  megeresztik. 

2.  P.,  lépcsőkarokat  megszakító,  minden  15— 
20-ik  lépcsőfok  után  következő,  mintegy  3—4 
lépcsőfok  szélességű  vízszintes  lap. 

Piheselyem  a,  m.  floretselyem,  1.  Selyem. 


Piheszedés  (floccilegium,  carphologia,  croc- 
cidismus),  lázas  deliráló  betegnek  babráló  moz- 
gásai, mintha  kezével  a  takarón  pihéket  szedne. 

Piheször  a.  m.  lanugo  (1.  o.). 

Piis  inauibus  (lat.)  a.  m.  az  elhunytak  jám- 
bor lelkeinek  (sírfelirat). 

Pijnacker  (ejtsd:  pejnakker),  Adam,  hollandi 
festő,  szül.  Pijnackerban  (Delft  mellett)  1622  febr. 
13.,  megh.  Amsterdamban  1673  márc.  28.  Jan 
Both  tanit\'ánya,  az  olaszos  iskola  híve.  A  hol- 
landi gyűjteményeken  kívül  míívei  találhatók  a 
budapesti  Szépművészeti  Múzeumban,  a  szt.-póter- 
vári  Bremitageban,  a  stockholmi  ós  kopenhágai 
képtárakban. 

Pik,  a  francia  kártya  egyik  színe. 

Pik  (Fic.)  Fick),  régebbi,  nagyon  elterjedt  és  kü- 
lönösen Törökországban  használt  rőf  mérték,  rend- 
kívül sokféle  értékben.  A  hivatalos  P.  1862-ig 
Törökországban  65'3  cm.  érték  volt  és  pikendáre 
néven  volt  elterjedve.  Egyiptomban  endare  né- 
ven 63*8  cm..  Tuniszban  673  cm. ;  a  P.  halebi 
(Abesszínia  és  Aleppo)  68*6  cm.,  az  egyiptomi  P. 
heledi  57*8  cm.,  a  P.  isztambuli  67-7  cm.,  a  P. 
arbi  (arab  P.)  48-3  cm. 

Pika  a.  m.  kopja,  a  lövőfegyverek  előtt  fő  fegy- 
vere a  gyalogságnak.  3—5  m.  hosszú  döfőfegy- 
ver.  Nyele  kőrisfából,  kis  lapos  rombuszalakú 
szúró  hegye  vasból  volt. 

Pika  Gáspár,  kuruc  vezér.  Midőn  a  bujdosók 
1672.  Spankau  császári  hadvezér  hadait  észak- 
keleten visszaszorították,  P.  Liptóba  és  onnan 
Árva  vmegyébe  nyomult,  ahol  Árva  várát  a  né- 
met őrség  árulásával  kezébe  kerítette  (okt.  20). 
Kurucai,  akikhez  az  elnyomott  protestáns  papok 
és  alsó  néposztályok  csatlakoztak,  a  kat.  németek 
és  lengyelek  ellen  irtó  hadat  indítottak.  De  sze- 
rencséjük nem  volt  tartós.  A  bujdosók  főseregé- 
től elvágatván,  nem  tarthatták  magukat  s  ugyan- 
azok a  német  katonák,  akik  Árva  várát  P.  kezére 
játszották,  őt  magát  is  elárulták.  Spork  tábor- 
nok körülfogta  Árva  várát  és  P.-t  társaival  együtt 
megadásra  kényszerítette.  A  császári  tábornok 
erre  P.-t  és  31  társát  kerékbe  törette,  kurucait 
pedig  felakasztatta.  V.  ö.  Kubinyi  Miklós,  Árva 
vára  (140.  1.). 

Pikáns  (franc,  piquant)  a.  m.  csípős,  izgató, 
ingerlő ;  hasonló  értelmű  a  pikantéria  szó  is. 

Pikardia,  1.  Fícardie. 

Pikárdok,  így  nevezték  a  cseh  huszitákat 
ellenfeleik.  Valószínűleg  a  beghardoktól  (1.  Beghi- 
nák  és  beghardok)  származott  a  pikárd  név  s 
először  a  szabad  szellem  fi-  ós  nőtestvéreinek  ama 
Csehországba  menekült  csoportjára  vonatkozott, 
mely  ott  követőkre  is  talált,  de  gonosz  módon  el  • 
fajulván,  még  Ziska  is  üldözte.  —  P.-nak  nevezték 
még  az  újabb  adamitákat  (1.  o.)  is. 

Pikaro-regény  (spany.  novela  picaresca),  oly 
elbeszélés,  melynek  meséjét  egy  kópé  kalandjai 
alkotják;  franc,  román  comique,  nóm.  Schelm- 
roman.  A  P.  spanyol  eredetű,  az  első  a  Lazarillo 
de  Tormes  1583.  A  franciáknál  Scarron  (Román 
comique  1662),  Le  Sage  stb.  művelték ;  híres  a 
német  Grimmelshausen  műve :  Der  abenteuerliche 
Simplicissimus.  Gvadányi  Rontó  Páljában  néme- 
lyek szintén  P.-t  látnak.  V.  ö.  Kardos  Albert,  Iro- 
dalomtört.  Közi.  L 


Amely  szó  Pl  .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Piké 


451     — 


Pikler 


Piké,  1.  szövet,  1.  Bélelt  szövetek  és  Piqué.  — 
2.  Kártyajáték,  1.  Piquet. 

Pikermi,  község  Attika  félszigetén  Görögor- 
szágban, arról  nevezetes,  liogy  hatái'ában  vörös 
ten-arossa-szeríi  agyagban,  a  környező  mészkő- 
hegységek  átmosott  végelmállási  produktumában 
a  leggazdagabb  európai  pliocén  emlősfauna  ma- 
radványai vannak  eltemetve.  L.  Baltavár. 

Pike's  Peak  (ejtsd:  pejksz  pík),  a  Sziklás  hegység 
4312  m.  magas  csúcsa  Colorado  északamerikai 
államban,  vasút  visz  fel  rája,  K.-i  oldalán  mete- 
orológiai obszervatórium  van  4308  m.  magasban. 

Pikét(fi'anc.  piquet),  1.  kis  csapatosztály,  amely 
azonnal  való  felhasználásra  készen  áll.  —  2.  Kár- 
tyajáték, 1.  Piquet- 

Pikirozás  a.  m.  átültetése  a  magcsemetéknek 
abból  a  célból,  hogy  azok  megerősödjenek.  A  P.-kor 
a  csemete  gyökerét  kissé  megkurtítják,  amitől  a 
gyökérzet  jobban  szétágazik.  P.-t  lehet  ősszel  és 
tavasszal  végezni.  Az  ágyások  1^/2  m.  szélesek  s 
ebben  5-6  sorban  és  1—10  cm.  távolságban  ül- 
tetik a  csemetéket  az  ültető  bottal. 

Pikkely  (squama),  az  állatok  külsején  előfor- 
duló különböző  morfológiai  értékű  képződmény. 
A  lepkék  és  a  többi  rovarok  pikkelyei  chitin- 
képződmények.  Az  őshalak  (cápák  és  ráják)  cson- 
tos P.-einek  képzésében  a  bőr  két  rétege  (hám  = 
epidermis  és  irha=corium)  egyformán  részt- 
vesz ;  a  többi  halak  P.-ei  csontnemüek  és  az  ir- 
hában keletkeznek  (1.  Halak).  A  csúszómászók 
P.-einek  kialakításában  az  irha  és  hám  egy- 
formán résztvesz  és  a  P.-ek  szaruból  állanak.  A 
madaraknak  csak  a  lábukon  vannak  szaru-P.-eik. 
Az  emlősök  P.-ei  nagyon  hasonlítanak  a  csúszó- 
mászók P.-eihez,  az  azonban  még  nincsen  el- 
döntve, hogy  vájjon  az  emlősök  P.-ei  leszár- 
maztathatok-e  a  csúszómászók  pikkelyeiből.  Az 
emlősöknél  a  P.-ek  szaruból  állanak  és  ritkán 
fedik  egyenletesen  a  testet  (pl.  tobzoska),  rende- 
sen csak  egyes  helyeken,  pl.  a  farkon  fordulnak 
elő  (pl.  hód,  egér,  patkány). 

Pikkely  (növ.),  többféle  növényszerv  v.  rész  el- 
nevezése. Legtöbb  esetben  levélképlet,  mint  a 
P. -levél  (1.  Allevél),  de  szőrképlet  is  (1.  Palea). 

Pikkelyes  számyuak  (áiiat),  1.  Lepkék. 

Pikkelyesszárnyú  halak  (Squamipinnes, 
állat),  a  Korallhalak  csoportjába  tartozó  tüske- 
parás  igazi  csontos  halak,  melyek  élénk  színük- 
kel és  pompás  színmustrázatukkal  tűnnek  ki. 
Arany  v.  ezüstszínű  alapon  kék,  bíbor  vagy  fe- 
kete színű  foltok,  sávok,  szalagok,  gyűrűk  díszí- 
tik testüket.  Alakjuk  is  egészen  exotikus  és  a  mi 
halainkétól  feltűnően  különbözik.  Nevüket  on- 
nan kapták,  hogy  testük  pikkelyzete  az  úszószár- 
nyakra is  ráterjed.  Az  idetartozó  fajokat  ma  a 
Sertefogúak  (Chaetodontidae)  és  a  zászlóshalak 
(Drepanidae)  családjába  sorozzák.  Legismer- 
tebb fajok  a  zászlóshal  (Chaetodon  setífer  Bl.), 
a  hosszúcsőrűhal  (Chelmo  longirostris  Brouss.), 
az  ostoroshal  (Heniochus  macrolepidottis  L.),  a 
nikobari  császárhal  (HolacantJuis  nicobariensis 
Bl.  Schn.)  stb. 

Pikkelykór,  1.  IcMiózis. 

Pikkelylánc,  a  katonai  süvegek,  különösen  a 
sisakok  ércpikkellyel  borított  állszíja  ;  célja  az 
arcot  oldal  vágások  ellen  oltalmazni. 


Pikkely  levél  (növ.),  1.  Allevél. 

Pikkelymerevedés  (lepidorthosw  contagiosa, 
gör.),  a  halak  (vörösszámyú  koncér,  fejes  do- 
molykó,  pirosszemü  kelé,  ónos  jász,  ponty,  dóvér 
keszeg  stb.)  fertőző  betegsége.  Főleg  ott  fordul 
elő,  ahol  a  víz  rothadó  szerves  anyagokkal  szeny- 
nyezett.  Haltartókban  gyakori.  Okozója  a  rák- 
pestis bacillusa  (Bac.  pestis  astaci),  mely  a  vér- 
ben és  szervekben  mindenütt  megvan.  A  pik- 
kelytáskákban savószeríí  izzadmány  szivárog  ki, 
a  pikkelyek  felmerevednek,  borzosak  és  a  hal 
részben  v.  egészen  felfúvodottnak  látszik ;  nyo- 
másra a  savó  kifolyik.  Helyenkint  a  pikkelyek 
leválnak,  a  köztakarón  vérömlések  láthatók,  a 
halak  nehezen  mozognak,  hűdötteknek  látszanak, 
nehezen  lélegzőnek,  a  víz  felületére  jönnek,  hátu- 
kon feküsznek,  majd  elhullanak.  A  betegség 
3—4  hétig  is  elhúzódik.  A  beteg  halakat  célszerű 
elkülöníteni  az  egészségesektől,  a  tavakat  és  hal- 
tartókat pedig  mésztejjel  fertöteleníteni.  L.  még 
Bákpestis. 

Pikkelypáncél,  1.  Páncél. 

Pikkelyparások  (Squammipinnes,  áiiat),  1. 
Pikkelyesszárnyú  halak. 

Pikkelysömör  (psoriasis).  A  legközönsége- 
sebb bőrbetegségek  egyike,  mely  többnyire  jól 
táplált,  erőteljes  egyéneken  fordul  elő.  Élesen 
határolt,  élénk  vörös,  alig  viszkető  kiemelkedé- 
sekből áll,  melyeket  vastag,  ezüstfehér,  gyertya- 
cseppre  emlékeztető,  sok  rétegű,  pikkelyszerűen 
leváló  üámtömeg  borít.  Néha  alig  tűszurásnyiak, 
máskor  lencsényiek,  koronányiak,  sőt  elboríthat- 
ják az  egész  testet  is.  Néha  gyógyulás  közben 
szeszélyes  alakokat  öltenek.  A  kiütés  különösen 
a  térdeken,  könyökökön,  a  hajas  fejbőrön  és  a 
keresztcsont  tájékán  szeret  fellépni ;  néha  a  kör- 
möket is  megtámadja.  Egyes  ízületekben  kösz- 
vényre  emlékeztető  csontbajokat  is  előidéz.  A 
baj  oka  még  ismeretlen.  Nem  igen  valószínű, 
hogy  fertőző  legyen ;  talán  a  túlságos  fehérjés 
táplálkozás  eredménye.  Az  eseteknek  mintegy 
5Vo-a  örököUiető.  A  kezelésben  a  legfontosabb 
az  igen  sovány,  hústalan,  fűszertelen  diéta. 

Pikkelyször  (növ.),  1,  Palea. 

Pikkoló  (ol.  piccolo)  a.  m.  kicsiny ;  innen  a 
kávéházakban  a  P.  a  kisadag  kávé ;  így  nevezik 
a  pincérflúkat  is.  —  P.,  kis  fuvola,  1.  Fuvola. 

Pikler  Gyula,  jogbölcseleti,  közgazdaságtani 
és  lélektani  író,  szül.  Temesvárott  1864  máj.  21. 
Jogi  tanulmányai  végeztével  1885.  a  budapesti 
egyetemen  magántanár,  1896.  nyilvános  rend- 
kívüli, 1903.  a  jogbölcselet  és  a  nemzetközi  jog 
rendes  tanára  lett  és  az  1919.  évig  műdödött.  A 
budapesti  Társadalomtudományi  Társaság  egyik 
alapitója  és  elnöke.  Főbb  munkái :  Ricardo  je- 
lentősége a  közgazdaság  történetében,  érték-  és 
megoszlástana  (Budapest  1886) ;  Az  ohjektiv  lét- 
ben való  hit  lélektana  (u.  o.  1890,  angolul  is 
megjelent,  London  1890) ;  A  jog  keletkezéséről 
és  fejlődéséről  (Budapest  1897,  3.  kiad.  1911) ; 
Az  emberi  egyesületek  és  különösen  az  állam 
fejlődése  (u.  o.  1897, 5.  kiad.  1905) ;  A  büntetőjog 
bölcselete  (u.  o.  1897,  7.  kiad.  1910);  A  lélek- 
tan alapelvei  {a.  o.  1908).  Több  mint  egy  évtized 
óta  főleg  az  érzékszervek  élet-  és  lélektanával 
foglalkozik?  Erre  vonatkozó  fömunkái :  Sinnes- 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py 


alatt  keresendő! 


29* 


Piknik 


452 


Pikrotoxin 


physiologische  Untersucliungeii  (1917)  ós  Sclirif- 
ten  ziir  Anpassungstlieorie  des  Empfiuduugsvor- 
ganges,  eddig  4t  füzet  (1919—1922).  Ezeken  kívül 
számos  tanulmánya  jelent  meg  magyar  és  kül- 
földi folyóiratokban. 

Piknik  (ang.  picknick,  franc,  piquenique), 
tánccal  összekötött  társaslakoma,  amelyhez  min- 
den részvevő  hozzájárul  valamely  ételnemüvel. 
Magyarul  hatyuhál. 

Piknit  (ásv.),  1.  Topáz. 

Piknoklorit  (ásv.),  ritka  kloritfajta. 

Piknométer,  folyadékok  és  szilárd  testek  sűrű- 
ségének V.  faj  súlyának  meghatározására  való  kis 
üvegecske,  mely  kapillárcsöves  köszörült  üveg- 
dugóval pontosan  elzárható.  Areométerrel  kom- 
binálva areopiknométer  (1.  o.)  keletkezik. 

Piknosztilosz  (pyknostylos,  gör.),  süi"ü  oszlop- 
állás, melynél  a  köz  í'5— 2  oszlopátmórőnyi  széles. 

Pikó  (Gfasterosteus  aculeatus  L.,  áiiat),  1.  Pikó- 
félék. 

Pikó -félék  (Gasterosteidae,  áiiat),  az  igazi 
csontoshalak  (Teleostei)  rendjébe  tartozó  halcsa- 
lád. Ide  apró,  orsóalakú,  két  oldalt  összenyomott, 
csupasz  vagy  oldalaikon  egy  vagy  több  sorban 
elhelyezett  nagy  csontpajzsokkal  eUátott  testű 
halak  tartoznak.  Egyetlen  nem :  a  pikók  (Gas- 
terosteus)  neme  ismeretes,  melynek  eddig  10  fa- 
ját észlelték.  A  pikók  az  északi  földgömb  édes, 
félig  sós  vizeiben  és  tengereiben  egyaránt  elő- 
fordulnak. Hazánkban  csak  a  tüskés  pikó  (Gaste- 
rosteus  aculeatus  L.)  honos.  Háta  zöldesbarna  v. 
kékesfekete,  oldalai  és  hasa  ezüstszínű ;  a  hím 
torka,  melle  és  hasa  íváskor  rózsaszíntől  egé- 
szen vérvörösig  változó  színárnyalatot  ölt.  Hossza 
7—9  cm.  Európa  legnagyobb  részében,  a  Duna 
vízrendszere  kivételével,  úgyszólván  mindenütt 
honos ;  nálunk  eddig  csak  a  Poprádban  találták. 
A  P.  sorában  a  legnagyobb  a  tengeri  pikó  (G. 
ejnnachia  L.),  mely  az  Északi-  és  a  Keleti-ten- 
gerben fordul  elő  ;  hossza  15—20  cm.  A  P.  arról 
nevezetesek,  hogy  hímjük  íváskor  növényi  ré- 
szekből fészket  épít,  ebbe  beletereli  a  nőstényt ; 
a  nőstény  lerakja  petéit,  melyeket  a  hím  meg- 
termékenyít. A  hím  a  fészket  mindaddig  őrzi, 
míg  a  fiatalok  ki  nem  kelnek. 

Pikol,  ázsiai  súlymérték,  1.  Fikul. 

Pikolin,  metilpiridin,  a  piridin  homológja, 
amely  levezethető  a  piridinből  (CgHgN),  ha  eb- 
ben egy  hidrogénatomot  metilgyökkel  (CHg)  he- 
lyettesítünk ;  képlete  CgH^NCHg.  A  P.-nak  három 
izomerje  lehetséges  és  ismeretes,  amelyek  előfor- 
dulnak a  kőszénkátrányban,  a  csontolajban ;  de 
mesterséges  úton  is  előállíthatók.  Az  a-P.  színte- 
len folyadék ;  fs.  O^-on  0965,  fp.  130°.  Oxidáció- 
kor P.-sav  képződik  belőle ;  savakkal  egyesül  és 
ekkor  vízben  könnyen  oldódó  sók  keletkeznek. 
A  p-P.  azonos  a  sztrichnin  desztillációjakor  kelet- 
kező P.-nal.Fs.  0-977,  fp.  U3^.  Oxidációkor  nikotin- 
sav keletkezik  belőle.  A  Y-P.-nakfs,Oo-on  0974,  fp. 
144° ;  ebből  oxidációkor  izonikotinsav  képződik. 

Pikotit  (ásv.),  1,  Spinell. 

Pikramin,  1.  Amarin. 

Pikrátok,  1.  Fikrinsav. 

Pikrinsav  (trinitro  fenol),  erős  egybázisú  sav, 
amely  levezethető  a  karbolsavból  (CgHg.OH),  ha 
abban  három  hidrogénatomot  három  nitro-  (NOg) 


gyökkel  pótolunk ;  képlete  tehát  CgH2(N03)3.0H. 
Képződik  a  koncentrált  salétromsavnak  fenolra  ós 
különféle  organikus  vegyületekre  (indigó,  anilin, 
gyanta,  selyem,  bőr  stb.)  való  hatásakor.  Előállí- 
tása úgy  történik,  hogy  fölmelegített  koncentrált 
(fs.  1*3)  salétromsavhoz  igen  óvatosan  karbolsa- 
vat  öntenek :  a  kapott  folyadékot  ezután  koncen- 
trált salétromsavval  elegyítik  és  addig  főzik,  míg 
barna  vörös  gőzök  fejlődnek.  Ilyenkor  gyantaszerű 
tömeg  keletkezik,  amelyet  forró  vízben  felolda- 
nak és  kikristályosítanak.  A  P.  sárga  lemezkók- 
böl  vagy  prizmákból  álló  test,  mely  160  sr.  hideg 
vízben  feloldódik.  Oldata  még  erősen  hígítva  is 
sárga  színű  és  erősen  keserű  ízű;  fs.  1-813,  op. 
122-5^' ;  óvatosan  hevítve  bomlás  nélkül  szubli- 
málódik,  de  hirtelen  felmelegítve  elpuffan.  A  P. 
erős  sav,  a  fémekkel  jól  kristályosodó,  de  vízben 
többnyíre  nehezen  oldódó  sókat,  ú.  n.  pikrátokat 
alkot,  amelyek  hevítéskor  vagy  erős  ütéstől  ki- 
vétel nélkül  elrobbannak.  E  sók  közül  legfonto- 
sabbak: a  káliumpikrát  CgH2(N03)3.0K.,  mely 
260  sr.  vízben  oldódik ;  könnyebben  oldódik  (10— 
14  sr.  vízben)  a  nátriumpikrát  CgH2(NOg)3.0Na 
és  legkönnyebben  az  ammoniumpikrát : 

CeH2(N03)3.0(NHj. 
A  P.-at  festékül  is  használják,  mivel  a  gyapotot, 
selymet,  bőrt  igen  szép  sárga  színre  festi  és  a  meg- 
festett tárgyak  színe  rendkívül  tartós.  A  P.-as  sókat 
(főleg  a  kálium-  és  ammoniumpikrátot)  pedig  erő- 
senrobbanó sajátságuk  miatt  robbanószerek  gyár- 
tásánál alkalmazzák,  többnyire  lőporral  és  sajtolt 
lőgyapottal  elegyítve.  A  P.-at  ezenkívül  színes 
lángok  (sárga,  zöld,  vörös)  készítéséhez  is  használ- 
ják. A  P.-nak  ismeretes  két  izomerje  és  összetett 
éterei  is,  de  ezeknek  nincs  gj^akorlati  fontosságuk. 

Pikrit,  a  diabázokat  ós  melafirokat  kísérő  pe- 
ridotitszerű  eruptív  kőzetek.  Színük  zöldesfekete 
vagy  egészen  fekete.  Szerpentin-  és  kloritból 
álló  alapban  augit-  és  vasércelegyrészek  ismer- 
hetők fel.  A  látszólagos  alapanyag  az  augit-  és 
az  olivinnak  a  mállása  révén  keletkezik.  Gyak- 
ran kevés  üveges  alapanyag  is  van  jelen ;  ilyen- 
kor az  augit  teljesen  automorf(ú.  n.  F.-porfirit). 
Lelőhelyük  :  a  Rajnai  palahegység,  a  Szász  Érc- 
hegység, a  Fiehtel-hegység,  a  Harz,  Cornwall, 
Devonshíre,  Neutítschein  Sziléziában. 

Pikrociaminsav,  1.  IzopurpiirsaV' 

Pikrolit  (ásv.)  és  baltimorit,  rostos  szerpentin- 
fajták. 

Pikromerit  (ásv).  A  Vezúv  188o-iki lávájának 
fumaroláiban  keletkezett  sórétegek  feloldása  és 
újonnan  való  kikristályosítása  révén  Scacchi  két 
monoklin  izomorf  sót  állított  elő  :  1.  a  P.,  mely 
káliummagnéziumszulfát  K2Mg"(S04)a-|-6H3  0  és 
amelyet  később  a  kainiton  vékony  kéreg  alak- 
jában megtaláltak  a  német  káliumsótelepek- 
ben  (Leopoldshall,  Stassfurt,  Aschersleben  ú.  n. 
Schönit),  valamint  Galíciában  Kaluszon ;  2.  a 
cianokrom  vagy  cianokroit,  amely  rézkálium - 
szulfát  K2Cu(S0j2-f  6H2O. 

Pikrotoxin  (^6'oc6'w/mí^,  a  Menispermum  Goccu- 
lus  magvában  található,  igen  keserű  Ízű  és  na- 
gyon mérges  vegyület,  amely  az  említett  mag- 
vakból alkohollal  való  kivonás  útján  kapható ; 
képlete  CigHigOg-f-HaO.  Színtelen  kristályos  test, 
op.  199-50 ;  hideg  vízben  nehezen  oldódik,  de  a 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  niocs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pikrozmin 


453 


Pilch 


lúgok  könnyen  oldják.  Salétromsav  oxálsavvá 
oxidálja  és  ólommal  vízben  igen  könnyen  old- 
liató  vegyületté  egyesül.  L.  még  Ananiirta. 

Pikrozmin  (ásv.),  szemcsés-szálas  halmazok, 
igen  lágy,  zöldes-fehér,  szürkés-  vagy  olajzöld, 
feketészöld,  ahg  áttetsző  vagy  át  nem  látszó,  reá- 
lehelve kesernyés  szaga  van ;  \ríztartalmii  magné- 
ziumszilikát, pontos  képlete  ismeretlen.  Lelőhelyei: 
gnájszban  Bngelsberg  (Csehország),  szerpentin- 
ben Waldheim  és  Zöblitz,  a  tiroli  kloritpalákban. 

Piktek  (lat.  picti,£í.  m. befestettek, azaz  tetovál- 
tak), Kaledónia  legrégibb  lakosai,  kik  valószínű- 
leg kelta  eredetűek,  bár  némelyek  nem  tartják  őket 
indoeurópai  népnek.  Két  törzsre  oszlottak :  a  vek- 
furionok  és  dikaledonok  törzsére,  melyeket  a 
Grampian  hegység  választott  el.  A  P.  gyakran  tör- 
tek be  Britanniába,  de  az  angol- szászok  csakha- 
mar visszaszorították  őket,  mire  beleolvadtak  a 
skótokba  és  nevük  is  feledésbe  ment. 

Piktek  fala,  1.  Hadrianus  fala. 

Piktográfia  (gör.)  a.  m.  képírás. 

Pikul  (^^■A'oZ),  keletázsiai  keresk.  mérték,  rend- 
kívül sokféle,  de  60  kg.-hoz  közelálló  értékben, 
így  Kínában  a  vámnál  =  100  ketty  =  60*4!79  kg. 
Japánban  59*295  kg.,  Kokinkinában  62*48  kg., 
Singaporeban  64*713  kg.  stb. 

Piláf,  helyesebben  ^i/áv,  főtt  rizsből  álló  török 
nemzeti  eledel.  Az  adzsem  P.-ban  (perzsa  P.) 
apróra  vagdalt  húsdarabok  vannak. 

Pilagák.  A  középamerikai  Andok  vidékén  lakó 
vegyes  eredetű  törzsek  (1.  Gsako)egY^^  guaiakusu 
nyelvíí,  fajilag  a  toba-^hoz  tartozó  népe  a  Pilco- 
mayo  mindkét  partján.  Ajaktorzító  divatjuk  miatt 
a  spanyolok  lenguas-nak  csúfolták  őket. 

Pi-lak,  nílusi  sziget,  1.  Philae. 

Pilar  (spanyol),  két  oszlop  a  lovardában,  mely- 
hez az  iskolázandó  lovat  mindkét  oldalról  kan- 
tárjánál fogva  kikötötték. 

Pilar  (Villa  del  F.,  azelőtt  Nembucú),  város 
Paraguayban,  a  Paraguay  közelében,  narancs- 
ligetek közepett,  (1920)  10.000  lak. 

Pilar  György,  horvát  geológus,  szül.  Száva- 
Bródban  1846  ápr.  22.,  megh.  Zágrábban  1893 
máj.  19.  Egyetemi  tanulmányait  Brüsszelben  vé- 
gezte, ahol  később  egyetemi  docens  lett.  1866  ban 
az  újonnan  alapított  horvát  nemzeti  múzeum 
ásványtani  osztályának  élére  került.  Horvát- 
Szlavóniában,  Krajnában  és  Boszniában  rend- 
szeres földtani  kutatásokat  végzett.  1875-b8n 
a  zágrábi  egyetemen  az  ásvány-,  kőzet-,  föld- 
es őslénytan  tanára  lett.  Nevezetesebb  munkái : 
Die  Bxcentricitát  der  Erdbahn  als  Ursache  der 
Eiszeiten  (Wien  1872);  Spuren  der  Biszeit  ím 
Agramer  Gebirge  (u.  0.  1876) ;  Über  die  geolo- 
gíschen  Verháltnisse  der  Gegend  von  Radoboj 
(u.  0.  1877),  e  dolgozatai  a  Verhandlungen  der 
k.  k.  Geol.  Reichsanstalt  köteteiben  jelentek  meg  ; 
Grundzüge  der  Abyssodynamik  (Agram  1881); 
Flóra  fossilis  Sussedana  (Zagreb  1883);  A  bá- 
nyászat Horvátországban  (u.  0.  1883,  horvátul). 

Pilarit  (ásv.),  a  krizokollához  hasonló  szilikát- 
gél (1.  Gél). 

Pilaszter  (franc,  püastre),  ^k,  V4  vagy  Vs 
pillér,  mely  a  fal  mellé  van  állítva.  L.  Pillér. 

Pilátus,  Po72tius,  római  helytartó  Júdeában  és 
Samariában,  ismeretes  Jézus  Krisztus  szenvedése 


történetéből.  A  szentíráson  kívül  Plavius  József 
történetíró  foglalkozik  vele  bővebben  és  kegyet- 
len s  ravasz  férfiúnak  tünteti  fel.  A  zsidók  több- 
ször feltámadtak  ellene  és  bepanaszolták  Vitel- 
liusnál,  ki  letette  hivatalából  ós  port  indított 
ellene  Rómában,  melyből  azonban  Tiberius  csá- 
szár halála  folytán  szerencsésen  megmenekült. 
További  sorsa  ismeretlen.  P.  neje,  Procla  vagy 
Glauiia  Procla,  állítólag  kereszténnyé  lett.  Hogy 
P.  magát  Jézus  elítéltetése  miatt  Tiberius  előtt 
mentegette,  már  Justin  vértanú  és  TertulUán 
előtt  is  ismeretes  volt,  bár  az  «Acta  vagy  Com- 
mentarii  Pilati»,  valamint  P.  két  levele  a  császár- 
hoz apokrifok. 

Pilátus  (a  középkorban :  Frakmonf,  Mons- 
fradus),  a  Svájci  Mészkő-Alpok  Bmmenvölgyi 
csoportjának  egyik  hegye  Luzerntól  D. -re,  a  kréta- 
és  nummulites-formáció  mészköveiből  áll.  Leg- 
ismertebb csúcsai:  a  Tomlishorn  (2133  m.).  Esel 
(2123  m.)  és  a  Klimsenhorn  (1910  m.).  Régebben 
babonából  kerülték,  de  újabban  szép  kilátása 
miatt  sokan  megmásszak.  Nevét  a  monda  sze- 
rint Pontius  P.-tól  kapta,  de  a  valóságban  P. 
a.  m.  pileatus,  vagyis  kalappal  (pileus)  födött. 
Ide  vezet  1889  óta  a  P.-vasút  (1.  0.). 

Pilátus-vasút.  A  Bonnig- vasút  Alpnachgstad 
állomásából  kiindulva  a  Pilátus-csúcsra  visz  fel 
(2069  m.).  A  Locher  Ödön  terve  szerint  épült 
fogaskerekű  vasút  1889  jun.  4.  nyílt  meg.  Hosz- 
sza  a  pálya  ferde  síkján  mérve  4616  m.,  víz- 
szintesen mérve  4296  m.  Legnagyphb  emelkedése 
480o/oo,  legkisebb  sugara  80  m.  Építési  költsége 
2.315,000  frank. 

Piláv,  1.  Piláf. 

Pilbara,  nyugatausztráUai  aranymező  a  déli 
szélesség  20-— 22°  és  a  keleti  hosszúság  122"  kö- 
zött. Aranyon  kívül  főleg  ón-  és  vasérc  talál- 
ható benne  nagyobb  mennyiségben.  Kikötője : 
Port-Hedland. 

Pilch,  1.  Dezső,  festőművész,  szül.  Pécsett 
1888  jún.  15.  Tanulmányait  Budapesten,  a  Képző- 
művészeti Főiskolán,  Münchenben  és  Olaszor- 
szágban végezte.  1911-ben  tanársegéde  lettRau- 
scher  Lajosnak  a  budapesti  Műegyetemen  s 
ugyanez  évben  meghívták  a  Képzőművészeti  Fő- 
iskolára tanárnak.  1913  óta  rendes  kiállítója  a 
Műcsarnoknak,  1916.  Szürkületkor  c.  festményét 
megvette  a  Szépművészeti  Múzeum.  1921-ben 
nagy  része  volt  a  Képzőművészeti  Főiskolának 
teljes  átref ormálásában  s  az  intézet  főtitkára  lett. 

2.  P.  Jenő,  ezredes,  hadtörténelmi  író,  szül. 
Pécsett  1872  máj.  29.  Elvégezvén  a  Ludo\ika- 
akadémiát,  előbb  csapatszolgálatot  teljesített,  az- 
után tanára  lett  a  pécsi  honvédhadapródiskolá- 
nak, majd  hat  éven  át  parancsnoka  a  honvéd 
gazd.  tisztiiskolának,  végül  a  katonai  földrajz 
tanára  a  Ludovika-akadémián.  1920-ban  mint 
ezredest  a  m.  kir.  honvéd  hadtörténelmi  levéltár 
és  múzeum  könyvtárának  igazgatójává  nevezték 
ki.  1918-ban  a  M.  Tud.  Akadémia  lev.  tagjául 
választotta.  Számos  értekezése  jelent  meg  katonai 
folyóiratokban,  valamint  a  Hadtörténelmi  Közle- 
ményekben; több  napilap  katonai  munkatársa 
volt ;  1919— 20-ig  szerkesztette  a  Move  hetilapot, 
a  Magyar  Aars  és  Magyar  Katonai  Közlöny 
folyóiratokat.  A  nagy  háború  c.  munkában   a 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pilchardus 


454 


Piliscsaba 


franciaországi  eseményeketírtameg(1915-1920); 
ezenkívül  megjelent  egy  önálló  füzete,  Ausztria- 
Magyarország  hadereje  (1914).  A  M.  Tud.  Aka- 
démia által  kiadott  Hadtörténelmi  Közlemények 
folyóiratnak  1914  óta  szerkesztője. 

Pilcbardus  (áuat),  1.  Szárdina. 

Pilcius  Gáspár,  hittudós,  1.  Pilcz. 

Pilcomayo,  a  Paraguay  folyó  jobboldali  mellék- 
vize Dél-Amerikában.  Potosi  bolíviai  tartomány- 
ban a  Kordillerákból  ered,  egy  darabon  a  folyó 
a  határ  Argentína  ós  Paraguay  államok  közt,  át- 
folyik a  Gran  Chacón  és  mintegy  1100—1200  km. 
hosszú  folyás  után  Asuncion  várossal  szemben 
torkollik.  Va  hosszában  9  hónapon  át  hajózható. 

Pilcz  Gáspár  (Pilcim),  hittudós,  szül.  Szepes- 
váralján  1526.,  megh.  1605. 1584— 85-ig  dobsinai 
lelkész,  majd  Kálvin  szellemében  tanítván,  1587. 
Sárospatakon  tanár,  1590.  Márkusfalván  (Sze- 
pes  vm.)  református  pap  volt.  Művei:  Medita- 
tiones  piae  (Bártfa  1583) ;  Propositiones  seu  the- 
ses  LXXIX  de  sacra  domini  coena  (1584) ;  Regu- 
láé explicantes  controversiam  de  coena  domini ; 
Assentio  regulorum  coenae  dominicae  (Basel  1589 
és  1591);  Brevis  et  perspicua  responsio  (u.  o. 
1591);  Drei  Predlgten  (Vittenberga  1581);  De 
inaudita  oppidi  Topscha  per  Turcas  Fülekienses 
devastatione  14  oct.  a.  1584  faeta. 

Pilé,  1.  Cukor  (gyártása). 

Pileflebitisz  (pylephlebitís,  gör.),  a  kapu- 
gyüjtőér  (véna  portae)  fertőzésből  eredő  genyes 
gyuladása,  majdnem  mindig  másodlagos  meg- 
betegedés ;  azon  szervek  gyuladásából  ered,  ame- 
lyek vérét  a  kapugyüjtőér  a  májba  vezeti  (gyo- 
mor, belek,  lép,  hasnyálmiilgy).  Leggyakrabban 
a  vakbólgyuladáshoz  társul,  a  féregnyujtvány 
gyuladása  átterjed  a  környező  kötőszövetre  s  a 
véna  appendicularis  genyes  rögösödésót  okozza, 
a  rögösödés  a  bélfodor-gyiijtőér  ágain  reáterjed 
a  kapugyüjtőórre  s  ennek  a  májban  levő  ágaira. 
A  P.  következményei  részint  abból  erednek,  hogy 
a  véráram  a  fertőző  anyagot  szóthordja  a  szer- 
vezetbe (tüdők,  lép,  agyvelő  stb.),  ami  tályogkép- 
ződésre  és  általános  vérmérgezésre  vezet,  részint 
abból,  hogy  a  hasűrben  vérpangás  támad,  ami 
nagyfokú  hasvízkórt,  néha  vérhányást  és  véres 
hasmenést  okoz.  A  betegség  gyors  lefolyású, 
majdnem  mindig  halálosan  végződik.  A  tünetek : 
heves  hasfájás,  gyakori  rázóhideggel  kezdődő 
heves  lázrohamok,  eszméletlenség,  delírium,  gyen- 
gülő szívműködés.  A  kezelés  tüneti. 

Pilentum  (lat.),  a  régi  rómaiaknál  négy- 
kerekű díszes  kocsi,  melyet  különösen  papok, 
Vestaszűzek  és  matrónák  áldozáshoz  v.  játékok- 
hoz menet  használtak. 

Pileuts  (lat.),  a  régi  rómaiak  keskeny  sze- 
gélyíí  V.  szegélytelen  kalapja  (1.  az  ábrákat),  mi- 


Pileiis. 


nőket  leginkább  a  munkások  viseltek,  az  előke- 
lők inkább  csak  utazás  alkalmával,  mert  a  vá- 
rosban rendszerint  kalap  nélkül  jártak. 


Pilgram  (Pelhrimov),  az  ugyanily  nevű  cseh 
kerületi  kapitányság  székhelye,  (1910)  5736  na- 
gyobbára  cseh  lak.,  gyapjú-  és  vászoniparral, 

Pilgrim  vagy  Püigrin,  971— 991-ig  passani 
püspök.  Főtörekvése  volt,  hogy  a  Géza  magyar 
vezér  ós  I.  Ottó  császár  között  972.  törtónt  köze- 
ledést okosan  használva,  Magyarországot  meg- 
térítse s  ott  püspökséget  alapítván,  azt  saját 
egyházi  hatósága  alá  hajtsa,  passaui  egyházme 
gyójét  pedig  a  laureacumi  érsekség  fölállításá- 
val érseki  megyévé  tegye.  974.  aiTa  hivatkozva, 
hogy  már  5000  magyart  térített  a  keresztény 
hitre,  a  pápától  az  érsekséget  s  Magyarország 
metropolitaságát  kérte.  L  Ottó  halála  után  Hen- 
rik bajor  herceg  974.  Gézát  is  bevonta  a  II. 
Ottó  ellen  kötött  szövetségbe  s  mivel  P.  a  csá- 
szár híve  maradt,  Géza  nem  tűrte  többé  a  bajor 
térítőket  Magyarországban,  sőt  976  óta  hadai  a 
passaui  püspökség  területén  is  zsákmányoltak. 
P.  többé  nem  is  gondolhatott  arra,  hogy  a  ma- 
gyarok között  a  térítés  művét  folytassa.  A  püspök- 
nek nagy  érdeme,  hogy  latin  nyelven  össze 
gyűjtötte  a  burgundoki'a  és  hunnokra  vonatkozó 
német  mondákat.  Megh.  991  máj.  20. V.  ö.  Dümm- 
ler,  P.  von  Passau  u.  das  Erzbisthum  Lorch 
(Leipzig  1854). 

Pilhó  (Pilhov),  kisk.  Szepes  vm.  ólublói  j.-bau, 
(1910)  480  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pili  (lat.)  a.  m.  szőrök,  1.  Haj,  Bör  és  Szőr. 

T?ili  y. 2nllangó-Iemez,^lQQ—yQ5  mm.  vastag, 
merev  és  fényes  sárgaréz-lemez;  fémtis^tára 
csávázott  papirosvékonyságú  sárgarézlemezből 
veréssel  áUítják  elő  olyképen,  hogy  a  lapokat 
20  vagy  több  rétegben  egymásra  rakják  és  gyor- 
san verő  kalapáccsal  (percenkint  300—400  ütés) 
megmunkálják. 

Pilibhit,  az  ugyanüy  nevű  disztriktus  fővárosa 
a  brit-indiai  tartományokban,  (1911)  33,000  lak, ; 
cukorflnomítókkal,  hajóópítéssel. 

Pilica,  város  Lengyelország  Olkusz  kerületé- 
ben, a  hasonnevű  folyó  mellett,  (1907)  3975  lak. 
A  P.  folyó  környéke  a  világháborúban,  1914— 
1915-ben  hosszas  heves  harcok  színhelye  volt. 

Pilidium-lárva,  a  Zsinórférgek  (Nemertini) 
sisakalakú  lárvájának  neve, 

Piliny,  kisk.  Nógrád  vmegj^e  szécsónyi  j.-ban, 
(1920)  787  magyar  lak. 

Pilis,  régi  nyelvünkben  a  papi  tonsura  neve  ; 
a  növénytanban  a.  m.  mézfejtő  (1.  0.) ;  a  magyar 
hegyek  elnevezésében  kopaszt  jelent. 

Pilis,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  mo- 
nori  j.-ban,  (1920)  6179  magyar  és  tót  lak.,  vasúti 
állomással,  posta-  és  táviróhivatallal  és  telefon- 
állomással. Kastélyát  a  múlt  században  a  Beleznay 
grófok  építették ;  egykor  Mária  Terézia  királyné 
is  megszállott  benne. 

Pilisborosjenö,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun 
vm.  pomázi  j.-ban,  a  Nagy-Kevély  (537  m.)  aljá- 
ban, (1920)  1406  német  és  magyar  lak.  A  török 
uralom  után  keletkezett.  Mária  Terézia  ideje  után 
József  nádor  birtokába  ment  át,  most  József  fő- 
hercegé. 

Piliscsaba,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt  Kiskun  vm. 
pomázi  j.-ban,  (1920)  3179  német,  magyar  és  tót 
lak.,  kik  földmíveléssel,  gyümölcstermeléssel, 
tehén-  ós  lótenyésztéssel  foglalkoznak.  Régi  tem- 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő ! 


Pilis-Gerecse 


455 


Pillér 


plom,  lazarista  rendház.  A  rómaiak  idejében  Ad 
lucem  felicem  állótábor  volt  itt.  1274-ben  a 
margitszigeti  apácáknak  adományozták,  tót 
lakói  a  XVIII.  sz.  elején  telepedtek  meg ;  Mária 
Terézia  idejében  a  budai  Szent  Klára-apácák  bir- 
toka volt.  Későbbi  soi'sa  Pilisborosjenöével  azo- 
nos. Nagy  katonai  tábora  volt. 

Pilis-Gerecse,  a  Dunántúli  Közép-hegység 
egyik  csoportjának  összefoglaló  neve,  két  tagja 
a  Pilis-  (1.  0.)  és  a  Gerecse-hegyaég. 

Pilis-hegység,  igazi  röghegység  a  Duna  jobb- 
piirtján,  Esztergom  táján.  Nem  magas,  de  ter- 
mészeti szépségei  miatt  sokan  fölkeresik,  két  fő 
csúcsa  van,  a  Pilis  (757  m.)  és  a  Dobogókő  (700 
m.),  a  kettőt  egymástól  a  Két  bükkfa  nyerge  vá- 
lasztja el.  Tőle  K.  felé  indul  ki  a  Sikárosi-völgy, 
amelyben  a  Dömörkapu  vízesése  van. 

Pilisi  apátság,  az  egykori  Pilis  vmegyében, 
1184  máj.  27.  in.  Béla  király  alapítása  a  ciszter- 
ciek részére.  Összesen  41  helyen  volt  birtoka  az 
apátságnak,  melynek  tagjaiból  alakították  1190. 
a  pásztói,  1232.  a  bélháromkúti  és  1263.  az  ábra- 
hámi  apátságot.  1241-ben  a  tatárok  fölégették,  IV. 
Béla  azonban,  kinek  édes  anyja  itt  volt  eltemetve, 
1254  jún.  28.  minden  régi  kiváltságát  megerősí- 
tette s  a  réginél  nagyobb  virágzásra  juttatta. 
1526-ban  a  törökök  teljesen  elpusztították.  Az 
apátságot  III.  Károly  állította  helyre,  ki  1712.  a 
velehradi  (Morvaország)  apátsággal  egyesítette. 
II.  József  1784-ben  a  velehradi  apátságot,  1787. 
a  magyarországi  ciszterci-rendet  is  megszüntette. 
1802  jún.  25. 1.  Ferenc  olykép  állította  vissza,  hogy 
Pásztóval,  1814  aug.  19.  pedig  a  két  apátságot 
Zircczel  egyesítette  s  a  háromnak  élére  közös 
apátot  állított.  V.  ö.  Békefi,  A  pilisi  apátság  tör- 
ténete 1184— 1541-ig  (Pécs  1891). 

Pilismarót,  nagyk.  Esztergom  vm.  eszter- 
gomi j.-ban,  a  Duna  szorosában,  (1920)  1921  ma- 
gyar lakossal,  postahivatallal  és  telefonállomás- 
sal. Széke  a  közalapítványi  uradalom  erdőmesteri 
hivatalának.  Közelében  van  a  Dobozi  Mihály  hő- 
sies elestének  emlékét  fentartó  Basaharc  puszta. 
(1.  Dobozi,  2).  Közelében  feküdt  egykor  a  Cas- 
trum  ad  Herculanum  római  tábor. 

Pilisszántó,  kisk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm. 
pomázi  j.-ban,  (1920)  1683  tót  és  magy.  lak.  P.  a 
Pilis-hegy  (757  m.)  tövében  fekszik.  Határában 
mészkőbányák  vannak. 

Pilisszentiván,  kisk.  Pest-Pilis- Solt-Kiskun 
vm.  pomázi  j.-ban,  (1920)  2170  német,  magyar 
és  horvát  lak. 

Pilisszentkereszt,  kisk.  Pest-Püis-Solt-Kis- 
kun  vm.  pomázi  j.-ban,  (1920)  1181  tót  és  magyar 
lak.  Közelében  van  a  757  m.  magas  Pilis-hegy  a 
pilisi  apátság  (1.  0.)  romjaival. 

Pilisszentlászló,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kis- 
kun vm.  pomázi  j.-ban,  a  Pilis-hegység  belsejében, 
(1920)  727  tót  és  magyar  lak. 

Pilisszentlélek  (Hutaszentlélek),  kisk.  Esz- 
tergom vm.  esztergomi  j.-ban,  a  Pilis-hegy  tövé- 
ben, (1920)  366  tót  és  magyar  lak.,  IV.  László  király 
itt  1287.  pálos  kolostort  alapított,  melynek  romjai 
ma  is  látszanak. 

Pilis  vármegye,  1.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun. 

Pilisvörösvár  (azelőtt :  Vö7'ösvá7'),\d8k.  Pest- 
Pilis-Solt-Kiskun  vm.  pomázi  j.-ban  (1920)  6075 


német,  magyar  és  tót  lak.,  kőszénbánya,  vasút- 
állomás, posta-,  távíró-  és  telefonhivatal.  P.  azelőtt 
a  Budapest  és  Esztergom  közti  országútnak  neve- 
zetes úti  állomása  volt. 

Pilit  (ásv.),  az  olivinból  keletkezett  finom  ros- 
tos aktinolit-  v.  tremolit-amflbol. 

Piljenice,  adók.  Pozsega  \Tn.  novskai  j.-ban, 
(1910)  603  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pilla  (ciliae).  A  szemhéjak  szélén  több  sorban 
álló  szőrök.  A  felső  szemhéjon  hosszabbak.  A 
szem  védő  berendezéséhez  tartoznak.  L.  Szemhéj. 

Pillafeszitö,  1.  Szemhéj  feszítő. 

Pillanat,  rendkívül  rövid  idő.  Tulajdonképeu 
egy  szempillantás  ideje. 

Pillanatkép,  1.  Fotográfia. 

Pillanatzár,  1.  Fotográfia. 

Pillangóhal  (Pántodon  huchholzi  Ptrs.,  áiiat), 
a  Csontoshalak  rendjébe,  a  Csontosnyelvű  halak 
(Osteoglossidae)  családjába  tartozó  kis,  nyugat- 
afrikai  édesvízi  halfaj.  Háta  sötét  olajzöld  v.  ké- 
keszöld, oldalai  világossárga  alapszlnűek,  sza- 
bálytalan bársonyfekete  foltokkal.  Úszószámyai- 
nak  sugarai  feketék,  fehér  foltokkal,  a  közöttük 
levő  hártya  teljesen  átlátszó.  Háti  és  alf eli  úszója 
hosszú  és  csücskösen  ki  van  húzva.  Hosszú  kor- 
mányúszójának középső  sugarai  ecsetszeríien 
meghosszabbodtak.  Legkülönösebb  alakúak  azon- 
ban mell-  és  hasúszói.  A  hasúszók  szótterpesztett 
kézhez  hasonlók,  az  ujjak  helyét  négy-négy  erő- 
sen meghosszabbodott  sugár  foglalja  el,  melyek 
védelmül  szolgálnak.  A  mellúszók  szárnyakhoz 
hasonlók.  Hossza  legfeljebb  10  cm.  Akváriumok- 
ban tartják. 

Pillangók,  1.  Lepkék. 

Pillangólemez,  1.  Pili. 

Pillangós  virág  (növ.),  teljesen  zygomorph  vi- 
rág, melynek  sziromlevelei  közül  egyik  a  vitorla, 
kettő  a  két  evező  és  a  két  legalsó  a  csónak.  L. 
még  Hüvelyesek. 

Pillangós  virágúak  (növ.),  1.  Hüvelyesek. 

Pillau,  város  és  vár  Königsberg  porosz  kerü- 
letben, (1910)  7079  lak.,  borostyánköhalászattal ; 
hajós  iskolával  és  élénk  hajózással,  mivel  P. 
Königsberg  külső  kikötője.  1626  júl.  6.  itt  kötött 
ki  Gusztáv  Adolf  ós  a  jelentéktelen  erődítménye- 
ket tetemesen  megnagyobbította.  A  svédek  1626— 
1635-ig  tartották  megszállva.  I.  Frigyes  Vilmos 
1725  várossá  tette.  1758— 63-ig  az  oroszoké  volt; 
1812.  a  franciák  birtokába  került,  1813  febr.  6. 
Castelle  francia  generális  újra  az  oroszoknak 
adta  át,  de  ezek  átengedték  a  poroszoknak. 

Pillér  Mátyás,  természettudós,  szül.  Grácban 
1733  ápr.  25.,  megh.  Budán  1788-ban.  17  éves 
korában  a  Jezsuita-rendbe  lépett  s  a  rend  eltö- 
röltetése  után  a  Teréziánumba  ment  hittanárnak. 
A  bölcsészet-doktori  fok  elnyerése  után  Budára  az 
egyetem  természetrajzi  tanszékére  nevezték  ki. 
Művei :  Históriáé  naturális  conspectus(1775);  Iter 
per  Poseganam  Slavoniae  provinciám  mensibus 
junio  et  julio  1782  susceptum  etc.  (Mitterpacher- 
ral  együtt  Buda  1783). 

Pillér,  olyan  oszlopszerü  alátámasztó  szerke- 
zet, amelynek  szelvénye  sokszög,  rendesen  négy- 
szög. Építészeti  tagozása  és  díszítése  az  oszlopé- 
hoz hasoMló  (1.  0.).  Teljes  keresztmetszettel  a  fal 
mellé  állítva :  támasztó  P.-nek  hívják.  A  csúcs- 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Plllérköteg 


456 


Pilóta 


íves  építészetben  P.-iiek  nevezzük  az  oszlopköte- 
geket, nyalábokat,  kévés  oszlopokat.  Helyzete 
szerint  van  sarok-  és  közbeeső-P.,  ilyenek  pl.  az 
ablaknyílások  közt  lévő  falazatok  is,  amelyek 
azonban  külön  építészeti  tagozást  nem  nyernek. 
Híd-lvek,  híd-vasszerkezetek  alátámasztásait  híd- 
P.-nek  nevezzük. 

Pillérköteg,  pillérnyaláb,  1.  Fillér  és  Oszlop. 

Pillérkötés,  1.  Téglakötés. 

PilIerpeklén(^Pe/í;ra??í/^,kisk.  Sáros  vm.  eper- 
jesi j.-ban,  (1910)  251  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pillersdorf,  Franz^  báró,  osztrák  államférfiú, 
szül.  Brünnben  1786.,  megli.  1862  febr.  22. 1842. 
az  udvari  kancellária  főnöke  lett  s  a  bécsi  for- 
radalom után  1848  márc.  20.  belügyminiszterré, 
1848  máj.  4.  pedig  miniszterelnökké  nevezték  ki. 
Ebben  az  állásában  ellenséges  magatartást  tanú- 
sított a  magyar  kormánnyal  szemben  és  Jel- 
lachichot  támogatta.  A  radikális  polgárok  és 
diákok  azonban  1848  júl.  8.  lemondásra  kény- 
szerítették. Ezután  az  első  osztrák  képviselőház 
tagja  lett  s  1861  ápr.  az  új  Reichsrathba  válasz- 
tották. Müve :  Rückblicke  auf  die  politische  Be- 
wegung  in  Österreich  1848  bis  1849  (Wien  1849). 
Ez  ellen  írta  M.  (attliias)  K.  (och) :  P.  und  die  Wahr- 
lieit  (u.  0. 1849).  Hátrahagyott  iratai  (Handschrift- 
licher  Nachlass)  Bécsben  jelentek  meg  (1863). 

Pillnitz,  királyi  kastély  és  a  szász  király  nya- 
ralója a  drezdai  szász  kerületi  kapitányságban, 
az  Élbe  jobb  partján,  7  km.-nyire  Drezda  fölött, 
P.  falu  mellett.  IV.  János  György  1693.  szerezte 
meg  a  szász  fejedelmeknek.  II.  Ágost  jelentéke- 
nyen megnagyobbította.  1791  aug.  25  és  27-ike 
közt  itt  volt  az  a  fejedelmi  kongresszus,  amelyen 
II.  Lipót  és  II.  Frigyes  Vilmos  meg  Artois  grófja 
abban  egyeztek  meg,  hogy  a  francia  forradalom 
emberei  ellen  együttes  eljárást  fognak  követni. 

Pillogás,  1.  Csillanás. 

Pillogott  arany,  1.  Arany  (gyártása). 

Pillon,  Col  de,  1550  m.  magas  járható  hágó  és 
szoros,  mely  a  freiburgi  Alpokban  a  Waadt  kan- 
toni Ormons- völgyet  a  berni  Saane  -  völgygyei 
összeköti. 

Pillsbury  (ejtsd :  piiiszberi),  Harry  Nelson,  ame- 
rikai sakkmester,  szül.  Sommer  vilieben  1872 
dec.  5.,  megh.  1906  jún.  17.  Világhírűvé  az 
1895.  évi  hastingsi  versenyen  lett,  hol  korának 
legnevesebb  részvevőit  megelőzve,  az  első  díjat 
nyerte.  Ezenkívül  számos  versenyben  nyert  díjat, 
így  1896-ban  Budapesten  is.  P.  volt  az  első  sakk- 
mester, aki  sakkmüvészetét  gyümölcsöztetni  is 
tudta.  Szimultán,  főleg  a  táblanélküli  játékok 
produkálásában  csodálatos  tökéletességet  ért  el. 
Legnagyobb  mutatványa  a  hannoveri  volt,  hol 
23  mesterjelölt  ellen  játszott  egyidejűleg  a  tábla 
megtekintése  nélkül,  7  nyert,  7  vesztett  és  9  dön- 
tetlen eredménnyel.  Ily  túlhajtott  produkciók  vol- 
tak okozói  korai  halálának. 

IPiloearpu^Vahl  (növ.),  a  Rutaceae család  ge- 
nussá ;  13  faja  Amerika  forróövi  kis  fája  v.  cser- 
jéje. A  F.  pennatifolius  Lem.  brazíliai  (Mato 
Grosso,  Cujaba  tartomány),  a  P.  Selloanus  Engl. 
délbraziliai,  uruguayi,  paraguayi.Mindkettőnek  le- 
vele orvosság  (fólia  jaborandi  v.  jaborandus), 
Európában  is  használatos,  ható  emjeLgeípilocarpin 
és  a  jaboridin  (jaborin). 


Pilokarpin,  jaborandin,  a  Pilocarpus  félék  le- 
veleiben és  kérgében;  így  a  Filocarpus pennati- 
folüis-han  (0"159Vo)  és  a  Filocarpus  officinalis 
leveleiben  (1-86— l'97°/o)  található,  C^^HieN^Oa 
összetételű,  mérgező  alkaloida.  Előállítására  a 
levelek  vizes  kivonatát  magnéziumoxiddal  be- 
szárítják és  a  száraz  tömeget  kloroformmal  ki- 
vonják. A  kloroform  ledesztillálása  után  kapott 
maradókot  hígított  salétromsavban  oldják  és  az 
oldatot  csontszénnel  való  színtelenítés  után  mag- 
néziumoxiddal ismét  beszárítják  és  e  tömegből  a 
tiszta  P.-t  kloroformmal  vonják  ki.  A  P.  nehezen 
kristályosítható  szirupszerű  folyadék.  Vízben, 
szeszben,  éterben  és  klorofonnban  könnyen  ol- 
dódik. Savakkal  sókká  egyesül,  amelyek  közül 
leginkább  a  sósavas  P.-t  CiiHieNaOgHCl  használ- 
ják igen  kis  adagban  bőr  alá  fecskendezve  gyógy- 
szerül. Erős  nyálfolyást  és  izzadást  okoz ;  ellen- 
mérge az  atropin.  Külsőleg  szembecseppentésre 
gyakran  használják  l^/o-os  oldatait  a  pupilla 
szííkítésére  és  a  szem  fokozott  belső  nyomásának 
csökkentésére. 

Pilon  (pylon,  gör.),  az  egyiptomi  építészetben 
a  templomok  fő  bejárója  mellett  jobbra-balra  az 
a  két  toronymagasságú,  fölfelé  keskenyedő  fal- 
szárny, mely  a  fö  bejárót  befoglalja,  mintegy  védi. 
L.  Egyiptomi  művészet.  —  Püone  (olasz)  a.  m. 
erős  pillér. 

Piloroplasztika  (gör.),  a  gyomor  záró  kapujá- 
nak műtéti  tágítása. 

Pilorusz  (pylorus,  gör.),  1.  Gyomor. 

Pilorusz-reszekció  (resectio  pylori,  lat.),  a 
gyomor  záró  kapujának  kiirtása. 

Pilosus  (lat.)  a.  m.  szőrös,  szőrrel  fedett. 

Pilosz  (Fylos),  1.  ókori  város  DNy.-i  Messze- 
niában,  pompás  kikötővel.  —  2.  Város  Bliszben 
a  Peneiosz  partján.  —  3.  A  homéroszi  P.  romjait 
(vár,  kupolasírok)  a  fenti  két  város  között,  Triphy- 
liában  találta  meg  Dörpfeld  (Athén.  Mitt.  1908). 

Pilot  (Naucrates,  áiiat),  a  kalauzhal  (1.  o.) 
neve. 

Pilóta,  olasz  szó ;  jelentése :  1.  révkalauz.  2.  Lég- 
hajóvezető, aki  a  repülőgépek  vezetésére  jogosult. 
A  háború  előtt  a  jogosultság  megszerzése  végett 
a  Nemzetközi  Léghajósszövetség  által  valamely 
elismert  hazai  aero-sport  főhatóság  (nálunk  a 
Magyar  Aero-szö vétség)  két  megbízottja,  ú.  n. 
sportbiztosok  előtt  vizsgálatot  tett.  A  vizsgálat 
sikerülte  esetén  arcképes  igazolványt  (P. -okle- 
velet) kapott,  csakis  ennek  birtokában  vehetett 
részt  a  nemzetközi  versenyeken.  Az  első  magj^ar 
P.  Kutassy  Ágoston  volt  1910.,  az  első  magyar 
női  P.  Steinschneider  Lilli  1912.  A  katonailag 
kiképzett  tábori  P.  külön  elméleti  kiképzésben 
is  részesült  a  repülőgép  és  mótorszerkesztés,  me- 
teorológia, fényképezés,  szikratávíró  főbb  isme- 
reteiből. A  vízi  repülőgépek  vezetése  a  száraz- 
földi repülőgépektől  a  föl-  és  leszállás  körülmé- 
üyeiben  tér  el,  azért  ezek  P.-i  külön  vizsgát  tettek. 
A  békekötés  után  a  Nemzetközi  Léghajósszövetség 
egy  ideig  csak  az  entente-államok  sportfőható- 
ságait ismerte  el  tagjaiul.  A  P.-oklevél  tehát  nem 
volt  nemzetközi  érvényű.  A  P.-oklevél  elnyerésé- 
hez szabott  feltételek  a  repülés  technikájának 
fejlődésével  folyton  szigorúbbakká  válnak.  — 
3.  P.  a.  m.  cölöp,  1.  Alapozás. 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py .  .  .  alatt  keresendői 


vUJ 


O 


< 

> 
I- 

O 


s; 


Pilot-ballon 


—     457 


Piltdowní  koponyalelet 


Pilot-ballou,  1.  Léghajózás. 

Pilot   eliarts   (ang.,    ejtsd:   pájlöt   csártsz),    az 

Egyesült-Államok  és  Angolország  vízrajzi  intéze- 
tei által  kiadott  időszaki  kalauztérképek,  amelyek 
az  Atlanti-  és  Csendes-óceánokon  uralgó  és  vár- 
ható időjárást,  továbbá  az  áramokat,  az  észlelt 
hajóroncsokat,  a  jéghegyek  és  jégmezők  eltoló- 
dását s  más,  a  hajózás  biztonsága  szempontjából 
fontos  adatokat  feltüntetik.  Nálunk  P.  helyett  ú. 
n.  kalauzkönyveket  (Segelhandbücher)  adott  ki 
időszakonként  a  pólai  vízrajzi  intézet. 

Piloty,  1.  Ferdinánd,  német  litográfus,  szül. 
Hamburgban  1786  aug.  28.,  megh.  Münchenben 
1844  jan.  8.  Régi  mesterek  műveinek  reproduk- 
cióival szerzett  érdemeket.  1808— 15-ig  Strixner- 
rel  együtt  432  kőnyomatot  adott  ki  régi  meste- 
rekrajzai nyomán,  azután  a  müncheni  és  schleiss- 
heimi  képtárak  legkiválóbb  műveinek  kőnyomatú 
másolatait  adta  ki. 

2.  P.,  Ferdinánd,  német  festő,  P.  1.  fia,  szül. 
Münchenben  1828  okt.  9.,  megh.  u.  o.  1895  dec. 
21.  A  müncheni  akadémián  tanult,  azután  P.  S. 
irányát  követte.  Művei  közül  említendők :  a  mün- 
cheni nemzeti  múzeum  és  a  landsbergi  városház 
üléstermének  falképei ;  Erzsébet  angol  királynő 
hadi  szemléje  (München,  Maximilianeum) ;  Morus 
Tamás  a  börtönben ;  Rafael  halálos  ágyán ;  Eber- 
hard  württembergi  gróf  fia  holttesténél ;  Sala- 
mon Ítélete  stb. 

3.  P,  Kari  von,  német  festő,  P  1.  fia,  szül. 
Münchenben  1826  okt.  1.,  megh.  u.  o.  1886  júl. 
21.  Eleinte  a  müncheni  akadémián  Schornnak 
volt  tanítványa,  azután  Antwerpenben  és  Paris- 
ban a  kor  realista  törekvéseivel  ismerkedett  meg. 
1856-ban  a  müncheni  művészeti  akadémiának  ta- 
nára, 1874.  igazgatója  lett.  1855-ben  festette  azt  a 
művét,  mely  egy  csapásra  a  legünnepeltebb  né- 
met művészek  sorába  emelte :  Seni  Wallenstein 
holttesténél  (müncheni  Neue  Pinakothek).  Ezt  kö- 
vette többnyire  nagy  méretű,  hatásos  festményei- 
nek hosszú  sora :  A  fehérhegyi  csata  előtt ;  Néró 
Róma  égését  szemléli  (1860,  Budapest,  Szépmíí- 
vészeti  Múzeum,  1.  a  kép  mellékletet),  Wallenstein 
Eger  felé  nyomul;  Galilei  a  börtönben  (kölni 
múzeum) ;  Bouillon  Gottfried ;  A  frauenchiemseei 
apátnő  (1868,  königsbergi  múzeum);  Caesar  meg- 
gyilkolása; Colombo  (München,  Schack-féle  kép- 
tár); Stuart  Mária  halálos  ítélete ;  Thusnelda  Ger- 
manicus  diadalmenetében  (1873,  müncheni  Neue 
Pinakothek) ;  VIII.  Henrik  megkéri  Boleyn  Anna 
kezét ;  VIII.  Henrik  eltaszítja  Boleyn  Annát ;  Az 
arénában  (1882) ;  A  hármak  tanácsa  Velencében 
(1885) ;  Nagy  Sándor  halála  (1886,  utolsó,  befe- 
jezetlen műve,  a  berlini  Nationalgalerieben).  Je- 
lentőségét az  teszi,  hogy  Comelius  iskolájával 
szemben  ő  vitte  be  a  kolorizmus,  történeti  színezet 
és  drámai  hatás  elemeit  a  német  festészetbe. 
Legkiválóbb  tanítványai  közé  tartoznak :  Makart, 
Defregger,  Max,  Lenbach,  Grützner,  a  magya- 
rok közül  Benczúr,  Liezenmayer  stb.  V.  ö.  Stieler, 
Die  P.-schule  (Berlin  1881). 

4.  P,  Róbert,  német  jogtudós,  P  3.  fia,  szül. 
Münchenben  1863  szept.  1.  Jogi  tanulmányai  el- 
végeztével  a  würzburgi,  majd  a  müncheni  egye- 
temen magántanár  volt,  1895  óta  a  würzburgi 
egyetemen  a  birodalmi  és  a  bajor  államjog  és 


közigazgatási  jog  rendes  tanára.  Főművei :  Das 
Reichs-Unfallversicherungsrecht  (3  köt.,  Würz- 
burg  és  Dresden  1890—93);  Die  Arbeiterver- 
sicherungsgesetze  des  Deutschen  Reichs  (3.  kiad., 
München  1908) ;  Autoritát  und  Staatsgewalt  (Tü- 
bingen  1905);  Die  Kirchengemeindeordnung  im 
Geiste  des  bayrischen  Entwurfs  (u.  o.  1907).  La- 
banddal  és  Jelinekkel  együtt  kiadja  a  Das  öffent- 
liche  Recht  der  Gegenwart  című  gyűjteményes 
munkát,  a  Jahrbuch  des  öffentlichen  Rechts  és 
az  Archív  für  öffentliches  Recht  évköny\^et  é& 
folyóiratot. 

Pilpul,  a  talmud  tanításának  az  a  módszere,^ 
mely  csupán  az  ész  élesítésére,  a  gondolkodási 
tehetség  erősítésére  kíván  hatni.  B  szőrszálhaso- 
gató szoflsztikus  módszer  meghonosítását  Pollák 
Jakab  prágai  rabbinak  (megh.  1530.)  tulajdonítják. 

Pils  (ejtsd:  píi),  Isidove^  francía  festő,  szül. 
Parisban  1813  júl  19.,  megh.  Douamenezben  1875- 
szept.  3.  Picotnak  volt  tanítványa,  majd  a  roman- 
tikas-realista irányhoz  csatlakozott.  Kiváló  mü- 
vei: Rouget  de  l'Isle  elénekli  a  Marseillaiset 
(1849,  Paris,  Louvre) ;  A  sebastopoli  lövészárkok 
(1855,  bordeauxi  múzeum);  Az  Alma  melletti 
csata  (1861,  versaillesi  múzeum);  díszítő  fest- 
mények a  párisi  nagy  operaház  lépcsőházában 
(1875). 

Pilsen  (csehül  P/^^e/V,  az  ugyanily  nevű  kerü- 
leti kapitányság  székhelye  Csehországban,  (i92i> 
88,447  nagyobbára  cseh  lak.,  virágzó  gyáripar- 
ral, melyben  világhírre  tett  szert  a  sörgyártás. 
Hatalmas  kulturális  központ  volt  már  a  múlt- 
ban is,  amint  fenmaradt  műemlékei  és  köz- 
épületei mutatják.  P.  azelőtt  meg  volt  erősítve ; 
a  huszita-háborúkban  több  ostromot  állott  ki. 
1618.  Mansfeld  ostrommal  vette  be.  Wallenstein 
társai  közül  24-et  1634.  P.  piacán  végeztek  ki. 

Pilsucki,  Josef,  lengyel  államférfi,  szül.  Zu- 
lovban  (Vilna  korm.)  1867.  A  cár  elleni  összeeskü- 
vésben való  részesség  miatt  öt  évig  Szibíriában. 
volt  száműzetésben.  1892-ben  mint  szocialista  a 
lengyel  munkásmozgalmak  szervezésében  vett 
részt,  1908  óta  szervezte  a  lengyel  lövészcsapato- 
kat, s  1914.  parancsnoka  lett  az  Ausztria-Magyar- 
országban szervezett  lengyel  légiók  1.  dandárá- 
nak.  1916-ban  kilépett  a  hadseregből.  1917-ben 
a  lengyel  államtanácsban  a  hadbiztosság  veze- 
tője lett,  de  a  németek,  mert  tőle  eredt,  hogy  a 
lengyel  légiók  megtagadták  a  német  hatóságok 
előtti  eskü  letételét,  elfogták  és  Magdeburgbau 
internálták.  1918  novemberben  szabadonbocsá- 
tották  és  nov.  11.  ö  alakította  meg  Varsó- 
ban az  első  lengyel  köztársasági  koalíciós  kor- 
mányt. Ugyanakkor  a  lengyel  hadsereg  főpa- 
rancsnoka lett.  Nov.  22.  ráruházták  az  ideiglenes 
államfő  hatalmát.  Paderevszki,  miután  elnökké 
választották,  1919  januárban  P.-t  bízta  meg  a 
kormányalakítással.  Paderevszki  lemondása  után 
P.  lett  államfő  és  nagy  eréllyel  szervezte  a  len- 
gyel hadsereget  az  orosz  szovjet-sereg  támadó 
hadjárata  ellen,  ekkor  egyszersmind  marsall 
címmel  ruházták  föl.  1921  jún.  11.  Lembergben 
egy  diák  merényletet  követett  el  ellene. 

Piltdowni  koponyalelet,  1912.  Dawson  és 
Woodward  találták  Anglia  délkeleti  részében 
Sussex  grófságban,  Piltdown  község  közelében. 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  kei-esendöI 


Piltz 


458 


Pimjab 


az  Ouae  folyó  régi  medrének  kavicsrétegébeu.  A 
lelet  a  koponyaboltozat  9  töredékéből  és  az  áll- 
kapocs jobb  felének  egy  darabjából  áll,  két  záp- 
foggal. Minthogy  mellette  mastodon  zápfogat  ta- 
láltak, jogos  a  feltevés,  liogy  a  piltdowni  ember 
a  harmadkor  végén  a  pliocónben  v.  a  pleisztocén 
legelején  élt.  Az  állkapocs  nagyon  hasonht  a 
Mauer-ihoz,  bár  még  ennél  is  durvább,  állatiasabb 
külsejű.  A  homlokon  hiányzik  a  neandervölgjá 
ember  legfőbb  bélyege,  a  hatalmas  homlokeresz 
{torus  supraorbitalis)  s  a  homlok  állatias  hátra - 
futása.  A  P.-nél  a  homlok  alacsony,  de  domború. 
Ugyanez  áll  a  nyakszirtre  is.  így  tehát  a  P.  a 
koponyatető  tekintetében  a  neandervölgyinél  ma- 
gasabb rangú,  de  állkapcsát  illetőleg  annál  sok- 
kal primitivebb,  ősibb  típusú.  Mai  ismereteink 
alapján  a  P.-ét  az  ősember  legrégibb  s  az  eddi- 


A  piltdowni   ember   koponyája;   Woodward   után 
(2.  rekonstrukció).  A  pontozott  részek  hiányzanak. 

giektől  eltérő  típusú  maradványának  kell  tarta- 
nunk. (L.  még  Ösemher).  V.  ö.  Ch.  Dawson  and 
A.  Smith  Woodward,  On  the  discovery  of  a  pa- 
laeolithic  skull  and  mandible  in  a  ílint-bearing 
gravel  overlying  the  Wealden  at  Piltdown(1913). 

Piltz,  Ottó,  német  festő,  szül.  Allstedtben 
1846.,  megh.  Pasingban  1910  aug.  20.  München- 
ben ós  Weimarban  tanult.  A  thüringiai  és  bajor 
nép-,  főleg  gyermekéletet  ábrázoló  genreképei 
nagy  kedveltségnek  örvendtek. 

Pilula  (lat.),  tájszóval  pirula^  helytelen  ma- 
gyarsággal lapdacs  vagy  labdacs,  a  bevételre 
szánt  gyógyszerek  egy  rendelési  alakja.  A  P.-k 
borsónyi  vagy  még  kisebb  golyócskák,  melyeket 
egy  tapadós  anyagból  (massa  pilularum)  alakíta- 
nak. Ha  0'05  g.-nál  kisebb,  granula  (szemcse) 
nevet  nyer ;  ha  0'15  g.-nál  súlyosabb,  akkor  bo- 
lusnak  (1.  o.)  nevezik.  Az  adagolás  a  P.-nál  elég 
pontos,  a  gyógyszer  hosszabb  időre  is  felírható 
P.-kban,  mert  a  szárazság  folytán  bomlatlan 


marad,  bevételük  bármilyen  körülmények  között 
igen  könnyen  lehetséges. 

Pilularia  L.  (növ.),  a  vízi  páfi'ány oknak  Ma7- 
siliaceae  nevű  családjába  tartozó  génusz,  mely- 
nek 6  faja  közül  a  P.  globulifera  van  meg  Euró- 
pában és  nálunk  is.  Levele 
szálas,  eleinte  bekunkorodott, 
tövén  fejlődnek  a  gömbölyded 
sorusok.  (L.  az  ábrát.) 

Pilum  (lat.),  a  rómaiaknak 
a  szamnitáktól  átvett  hajító 
dárdája,  amely  később  leg- 
nemzetibb  fegyverük  lett.  Kö- 
rülbelül 2  m.  hosszú  volt  s  fele- 
részben fa-rúdból,  felerészben 
pedig  lassanként  hegyesedő 
vasrúdból  állott.  Az  ellenség- 
hez közeledvén,  a  hajítódárdát 
annak  sorai  közé  hajították  s 
csak  azután  kezdték  meg  a 
karddal  való  küzdelmet. 

Pilumnus  és  Picumnus,  la- 
tin testvér-istenek,  a  házasság 
védői  (dii  coniugales),  kiket 
születés  alkalmával  hívtak  az 
újszülötteknek  minden  bűbáj - 
tói,  igézettől  való  megvédésére 
Deverrával  (1.  o.)  és  Intercido- 
nával  (1.  0.)  együtt. 

Pilns  (lat.)  a.  m.  szőr. 

Pima  (spany.)  v.  nevome,  az 
uto-azték  nyelvcsaládbeli  in- 
diánusok  ú.  n.  szonorikus  ágá- 
ból való  nép  Mexikó  és  Ari-  Püuiana  giobuiifera. 
zóna  területén.  A  fajilag  leg- 
tisztább, Rio  Jaqui  és   Rio  Gila  vidékén  lakók 
jórészt  keresztények,  művelt  földmívesek.  V.  ö. 
Grossman,The  Pimaindians  (Washington  1871.) 

Pimenta  Lindl  (qöv.),  a  Myrtaceae  (Mirtus- 
félék)  család  génusza ;  5  faja  közül  4  Venezuela, 
(rujána  és  Ny.-India  növénye,  egy,  a  P.  officina- 
lis  Berg.  (1.  a  Fűszernövények  mellékletét)  nyu- 
gatindiai és  középamerikai,  de  kultiválás  folytán 
több  trópusi  vidéken,  leginkább  Kelet-Indiában  is- 
meretes cserje.  Levele  átellenes,  bőrnemű,  dicha- 
siuma  levélhónaljban  ered,  virágai  aprók,  csé- 
széje és  pártája  4  tagú,  magházában  a  2  üreg 
tetejéről  1—6  magkezdemény  csüng  alá,  de  csak 
1  fejlődik  ki  maggá,  ebben  a  csü'a  két  kanyaru- 
lattal van  meggörbülve.  Éretlen  termése  o.  szegfű- 
bors, jamaikai  bors  (semen  amomi,  fructus  pi- 
mentae  s.  piper  jamaicense).  Egy  fáról  50  kg. 
száraz  szegfűbors  szedhető.  Aszalás  után  ráncos, 
bors  V.  borsószemuagyságú,  tetején  a  csésze  meg- 
marad. A  terméshója  szegfűszegillatú  és  zamatú ; 
magva  is  ilyen,  de  gyengébben.  Használatos  gyo- 
morgyengeség és  felfúvódás  ellen,  az  angolok 
különösen  fűszernek  használják.  A  többi  hazájá- 
ban szintén  ilyen  használatú,  különösen  a  P.  acris 
(Sw.)  Lindl.,  mely  európai  üvegházakban  is  lát- 
ható. A  kereskedelemben  ennek  a  kérgét  is  neve- 
zik szegfücimet-nék  v.  cassia  caryophyllata-nak. 
L.  Dicypellium. 

Pimentolaj,  a  Pimenta  officinulis  gyümölcsé- 
ből nyerhető  éterikus  olaj. 

Pimjab,  1.  Fendzsab. 


Amely  szó  Pi .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py 


alatt  keresendő! 


Pimodan 


—    459 


Pince 


Pimodan,  Georg,  gróf,  osztrák  ezredes,  szül. 
Fárisbau  1822.,  megh.  Castelfldardo  mellett  1860 
szept.  18.  Szülei  a  júliusi  forradalom  után  Bécsbe 
költöztek  s  P.  1847.  mint  hadnagy  az  osztrák 
hadseregbe  lépett.  1848  nyarán  az  olasz  harcté- 
ren volt  Radetzky  törzskarában,  1848  nov.  áthe- 
lyezték Jellachich  hadtestéhez  s  részt  vett  a  moóri, 
fápiö-bicskei  és  isaszegi  csatákban.  Ezután  Jel- 
lachich hadtestével  délre  vonult  s  egy  kémszemle 
alkalmával  Palánka  mellett  1849  máj.  20.  a  ma- 
gyarok fogságába  esett.  Péterváradi  fogságában 
börtönöreivel  összejátszva,  azt  a  tervet  eszelte 
ki,  hogy  a  kiszabadított  rab  katonák  segítségé- 
vel a  várat  Mamula  osztrák  ezredes  kezére  jut- 
tatja. A  terv  azonban  kitudódott  s  P.-t  társaival 
együtt  halálra  ítélték  1849  máj.  28.  Kiss  Fái 
várparancsnok  az  ítéletet  a  debreczeni  kormány- 
hoz küldte  megerősítés  végett.  Ennek  döntése 
szerint  P.  társait  júl.  27.  agj^onlötték,  öt  magát 
pedig  tovább  a  fogságban  hagyták.  Pétervárad 
kapitulációja  után  visszakapta  szabadságát  s  a 
császári  hadseregből  1855.  lépett  ki  mint  ezredes. 
1860-ban  belépett  a  pápai  hadseregbe  s  a  castel- 
fldardói  csatában  esettel.  Itáliai  és  magyarországi 
élményeit  megírta  francia  nyelven.Németre  Legné 
fordította:  Brinnerungen  aus  den  italienischen 
und  ungarischen  Feldzügen  v.  Grafen  Georges 
von  P.(Pest,  Wien  und  Leipzig,  1851.  Hartleben). 

Pimpermogyoró  (növ.),  1.  Pistacia. 

Pimpinella  L.,  földi  tömjén  (növ.),  az  Umbelli- 
ferae  (Brnyősök)  család  génusza;  70  faja  az  É.-i 
félgömbön,  Dél-Afrikában  és  Dél-Amerikában 
van  elterjedve.  Többnyire  évelő  rhizomás  füvek, 
tőleveleik  szárnyasak  vagy  karélyosak,  a  felsők 
2— 3-szor  szárnyasán  szabdaltak.  Soksugarú  er- 
nyőjük rendesen  nélkülözi  a  gallért  és  gallérkát. 
Viráguk  különböző  színű,  bibeszála  felálló ;  ter- 
méstik tojásdad,  2— 2  borda  között  2  v.  több  sáv- 
val. Nálunk  száraz  lejtőkön,  szikár  mezőkön,  utak 
szélén  elterjedt  a  P.  saocifraga  L.  (hasznos  földi 
tömjén,  rákfarkfü,  bábafű,  csabafű,  csaba-ire). 
Évelő.  2—6  dm.  magas.  Szára  rövid  szőrű,  tőle- 
vele  szárnyas,  levélkéje  fürészes,  a  felsők  2-szer 
szabdaltak.  Virága  fehér,  bibeszála  rövidebb  a 
magháznál.  Gyökere  orvosság  (radix  pimpinellae). 
Erdők  szélén,  mezei  tájon  a  P.  magna  L,  (nagy 
földi  tömjén)  terem.  Szára  barázdás,  kopasz  bibe- 
szála hosszabb  a  magháznál.  Gyökere  (földi  töm- 
jén) bakszagú,  nagyon  csípős,  officinális  (radix 
pimpinellae  albae  majoris).  A  P.  anisum  L.  (ánizs, 
bécsi  kömény)  egyéves.  Alsó  levelei  épek,  kerek 
szívalakúak,  a  középsők  szárnyasak,  levélkéik 
3  hasábúak,  a  felsők  3-asak.  Virága  fehér,  ter- 
mése puha  szőrű  (fructus  anisi  vulgáris,  ánizs- 
mag). Helyenkint  míveUk.  L.  még  Ánizs  és 
Csaba-ire. 

Pimpla  instigator  Fabr.  (fekete  nyerges 
darázs,  áiiat),  a  Hártyásszárnyúak  rendjébe,  a 
fürkészek  (Ichneumonidae)  családjába  tartozó 
rovarfaj.  Lárvái  különböző  káros  lepkék  (pl. 
apácapille,  káposztaözöndék)  bábjaiban  élősköd- 
nek, ezért  hasznos.  Hossza  8 — 18  mm. 

Piiuplariae  (áiiat),  1.  Fürkésző  darazsak. 

Pimpleidák  a.  m.  múzsák.  A  Pimpleia  t.  i.  a 
múzsák  forrása  vagy  hegye  volt  Pieriában. 

Pimpó  (növ.),  1.  Fotentilla. 


Pimpónya  (növ.),  1.  Fotentilla. 

Pina,  a  Pripetbe  ömlő  Jacoldának  mintegy  90 
km.  hosszú  jobboldali  mellékfolyója  Lengyel- 
országban. 59  km.  hosszúságban  hajózható,  a 
Dnyepr-Bug  csatornarendszerhez  tartozik. 

Pinaceae  a.  m  Ahietaceae  (növ.),  1,  Fenyő- félék. 

Pinachromia,  a  háromszínű  fotográfiai  úton 
előállított  képeket  nevezik  így.  Előállításához 
színtelen  festékanyagokat  használnak,  melyek 
a  világosság  behatása  következtében  sárga,  vö- 
rös és  kék  színt  vesznek  fel. 

Pinakiolit  (ásv.),  olyan  ludwigit,  amelyben  a 
vasat  mangán  helyettesíti.  Vékony,  apró,  fekete, 
fémesfényű,  rombos  táblák  a  dolomitban.  Lelő- 
helye Lángban,  Wermlandban. 

Pinakoid  (gör.)  vagy  véglap,  a  kristálytanban 
az  a  Imstályforma,  amely  csak  két  egymással 
párhuzamos  lapból  áll.  Van  makro-,  brachi-,  klino- 
ós  ortopinakoid. 

Pinakoszkóp  (gör.),  a  bűvös  lámpának  (1.  o.) 
egyik,  a  szkioptikonhoz  hasonló  alakja. 

Pinakotéka  (gör.)  a.  m.  képtár,  amelyben  a 
görögök  az  isteneknek  fölajánlott  képeket  őriz- 
ték, így  pl.  Athénben  a  propylaeumok  északi 
szárnyában.  A  P.  szó  képárak  megjelölésére  ma 
is  használatos  (pl.  München,  Vatikán,  sok  olasz- 
képtár). 

Pinang,  sziget,  1.  Fulo  Finang. 

Pinang  (növ.),  1.  Betel. 

Pinar  del  Rio,  fővárosa  P.  tartománynak 
Kuba  DNy.-i  részén;  a  kitűnő  dohányt  termő 
Vuelta  Ahajo  völgyben  fekszik.  Kikötője  La  Go- 
loma,  kb.  10,000  lak. 

Pinatipia  (pinax,  gör.  a.  m.  kép),  Didier  ál- 
tal 1904.  feltalált  fotográfiai  másolási  eljárás, 
mely  azon  alapszik,  hogy  a  bikromátban  ázta- 
tott és  megszárított  zselatinréteg  a  fényérte  he- 
lyeken bizonyos  festókoldatból  kevesebb  szín- 
anyagot vesz  fel,  mint  a  fény  által  nem  ért  ré- 
szeken. A  bikromátban  érzékenyített  zselatin- 
réteget negatív  alatt  másoljuk  és  kimosás  után 
speciális  P.-i  festékoldatban  áztatjuk.  A  külön- 
böző beivódás  folytán  kép  jön  létre,  amelyet 
egymásután  több  példányban  (úgy  mint  a  sok- 
szorosító lapoknál)  papírra  lehúzhatunk.  Ugyan- 
azon papírra  több  különböző  színű  kép  is  lehúz- 
ható, ezért  háromszínfotografálásnál  is  használ- 
ják. L.  Fotográfia. 

Pince,  egészen  vagy  részben  a  föld  színe  alatt 
lévő  vagy  hegyoldalba  vájt  helyiség,  legtöbbször 
falazva  és  boltozva.  Újabb  időben  a  föld  színe  fölé 
is  építenek  P.-ket  (amerikai  jégvermek,  homoki 
borpincék),  de  akkor  azokat  több  méteres  vastag- 
ságú földfeltöltéssel  vagy  egyéb  elszigetelő  szer- 
kezettel veszik  körtil.  A  P.-ben  a  hőmérséklet 
hűs  ós  egyenletes  lévén,  azt  bor,  sör,  jég,  tej  és 
egyéb  élelmi  szerek  stb.  raktározására  ós  eltar- 
tására használják.  Fontos  a  P.-nek  szellőztetésé- 
ről és  a  talajvíztől  való  megóvásáról  gondoskodni. 
Tejes  P.-ék  hőmérsékletének  télen  sem  szabad 
18°  C.-nál  alább  szállani ;  boros  P.-k  átlagos  hő- 
mérséklete 8*^  C,  a  mellett  egészen  sötétek  és 
igen  jól  szellőzöttek  legyenek.  Erjesztö-F.  oly 
helyiség,  melybe  a  mustot  (újbort)  tökéletes  ki- 
erjesztésre  helyezik  el.  Hőmérséklete  állandóan 
15  — 18"  C  legyen,  miért  is  füthetönek  kell  lennie. 


Amely  szó  Pi 


alatt  nincs  meg.  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pince 


460     — 


Pincke 


Az  itt  kierjedt  borok  aztán  többszöri  fejtés  és 
derités  által  hamar  palaekéretté  válva,  zavaro- 
dás  vagy  megtörés  veszélye  nélkül  szállíthatók 
s  így  jobban  értékesíthetők.  A  sörös  P.-k  hide- 
gek, 7°  C.  a  hőmérsékletük,  amiért  is  jeges  vizet 
folyatnak  rajtuk  keresztül,  k  jégpincék  nagyobb 
jégvermek  és  vagy  mélyen  a  földbe  vájják  vagy 
amerikai  módra  a  föld  fölött  építik  és  a  külső 
hőmérséklettől  különböző  elszigetelő  szerkeze- 
tekkel védik  meg.  A  jégpincék  bejárata  észak 
felől  van  ós  a  szorosabban  vett  P.-lejárathoz 
liosszabb,  több  ajtóval  elzárt  folyosón  juthatni. 
Az  olvadt  víz  lefolyásáról  kellőképen  kell  gon- 
doskodni. Lakóházakban  a  lakók  részére  reke- 
szek készülnek  a  P.-ben ;  központi  fűtés  esetén  a 
kazánok  és  szellőző  berendezések  is  itt  találnak 
elhelyezést.  Helytelenül  a  mosókonyhák  is  gyak- 
ran a  P.-ben  vannak.  Száraz  P.-t  éttermek,  mü- 
lielyek,  bor-,  gabona-  v.  egyéb  raktárak  gyanánt 
is  használhatunk,  de  emberi  lakás  céljára  újab- 
ban csak  a  fél  P.-ket  engedélyezi  a  hatóság.  (L. 
Emelet).  A  P.  az  épület  költségeit  emeli,  de 
egészségesebbé  és  szárazabbá  teszi  a  földszintet. 
Kettös-F.  egymás  alatt  épített  P.  Amerikában 
több  pince  is  készül  egymás  alatt.  L.  még  Ászo- 
kolás, Hűtés. 

Pince  (franc,  ejtsd:  peSszé),  az  olasz  pizzicato 
jelzése  francia  kottákban ;  tehát  azt  jelenti :  pen- 
getve. 

Pinceászka  v.  pmcehogár  (Porcellio  scaber 
Latr.,  állat),  az  Ászkafélék  (Isopoda)  rendjébe,  a 
szárazföldi  ászkák  (Oniscidae)  családjába  tartozó 
rákfaj.  Háta  finoman  szemecskézett,  utolsó  pot- 
rohgyürűje  háromcsúcsú,homályos  szürke,  többé- 
kevésbbé  fehéres  vagy  sárgás  foltokkal  tarkázva ; 
12—14  mm.  hosszú.  Egész  Európában  ós  Ameri- 
kában közönséges ;  különösen  pincékben  él,  de 
a  szabadban  is  tenyészik  fakérgek  és  kövek  alatt. 
Növényi  anyagokkal  táplálkozik.  Hozzá  hasonlít 
a  fali  ászka  (Oniscus  murarius  Cuv.),  hátán 
nagy,  sima  szemölcsökkel,  fölül  szürkésbarna, 
kissé  fénylő,  két  oldalt  két  sor  világos  sárga 
folttal ;  12—17  mm.  hosszú;  közönséges ;  különö- 
sen kőfalakban  tartózkodik,apincékben  is  gyakori. 
L.  még  Bűzhogár. 

Pincebogár  (áiiat),  1.  Pinceászka  és  Bűzhogár. 

Pince  Iiémostatique  (franc,  ejtsd :  peasz 
émosztatik),  sebészeti  műszer,  amely  műtéteknél 
az  átmetszett  erek  ideiglenes  befogására  szolgál, 
hogy  a  vérzés  a  műtéti  területet  el  ne  öntse,  a 
beteg  a  műtét  tartama  alatt  vért  ne  veszítsen. 
Régibb  alakja  csíptető  pincettához  hasonló,  mely- 
nek két  szárát  egy  kis  závár  szorítja  össze  (Schie- 
ber) ;  a  mai  divatos  formája  az  ollóhoz  hasonló, 
amennyiben  markolata  két  gyűrűvel  ellátott 
hosszabb,  harapó  vége  pedig  két  tompán  végződő 
rövidebb  szárból  áll,  mely  utóbbiak  végeiken 
rovátkoltak,  esetleg  apró  horgokkal  ellátottak. 
A  különböző  alakú,  nagyságú  és  eredetű  ércsí- 
pök  közül  Doyentói,  a  svájci  Kochertől  ós  a  fran- 
cia Peantól  származnak  a  legelterjedtebbek.  Az 
ércsípőkbe  befogott  erek  végleges  ellátása  lekö- 
téssel történik,  csak  ha  ez  valamely  okból  lehe- 
tetlen, akkor  maradhatnak  a  csípők  2—3  napig 
a  sebben,  mialatt  a  beléjük  fogott  erek  rögösödés 
útján  záródnak. 


Pincekezelés  alatt  értjük  a  boroknak  iskolá- 
zását s  a  rajtuk  végrehajtott  mindazon  eljáráso- 
kat, amelyeknek  célja  a  bor  fejlődésének  előmoz- 
dítása, megtisztítása,  megjavítása  és  elromlástól 
való  megóvása. 

Pincelakás,  1.  Pince. 

Pincelégy  (áiiat),  1.  Ecetlégy. 

Pincemester,  a  borok  szakszerű  kezelését  tel- 
jesítő vagy  azt  vezető  egyén,  aki  rendesen  a 
kádársághoz  is  ért.  P.-eket  képző  intézet  nálunk 
a  budafoki  P.-i  tanfolyam,  mely  ötnegyed  éves 
és  melyen  a  két  éves  tanf olyamú  vincellériskolát 
végzett  egyéneket  képezik  ki  főleg  gyakorlatilag 
a  borkezelésben. 

Pince-nez  (franc,  ejtsd:  peSsz  né)  a.  m.  orr- 
csíptető. 

Pincér,  a  személyes  szolgálati  ipar  körébe  tar- 
tozó foglalkozás,  minden  különös  képesítés  nél- 
kül. Vannak  férfi  P-.ek  és  női  P.-ek  ;  utóbbiak 
alkalmazhatása  tekintetében  helyi  szabályren- 
deletek rendelkezhetnek.  Vannak  törvényhatósá- 
gok, melyek  a  női  P.-ek  alkalmazását  tiltják. 

Pincériskolák,  a  tanonciskolák  keretében  szer- 
vezett külön  szakirányú  iskolák,  melyekbe  a 
P.-inasok  az  1884.  XVII.  t.-c.  értelmében  járni 
kötelesek.  Ilyenek  vannak  Budapesten  ós  néhány 
nagyobb  vidéki  városban. 

Pincernarum  regalium  magister,  l. 
Föpohárnokmester . 

Pincesor,  1.  Emelet. 

Pinceszövetkezetek  (pinceegyletek),  a  bor- 
termés egyöntetű  és  szakszerű  kezelését  s  az 
értékesítést  előmozdító  vállalatok,  melyek  szö- 
vetkezeti alapon  létesülnek.  A  P.-ben  elhelyezett 
boroki'a  a  tulajdonos  előlegeket  vehet  fel  s  így 
nem  kényszerül  musttermését  a  szüret  után 
közvetlenül,  esetleg  nyomott  áron  eladni.  L.  Szö- 
vetkezés. 

Pincetta  (franc,  pincette),  1.  Csíptető. 

Pinceváltó,  máskép  basztárd  v.  fingált  (korcs- 
vagy képzeleti)  váltó,  az  olyan  váltó,  amelyre 
kibocsátóként  ós  elfogadóként  nem  létező  sze- 
mélyek nevét  írják  alá  s  azután  forgatmánnyal 
átruházzák  és  értékesítik.  A  forgató  váltójogi- 
lag  épp  úgy  felelős,  mintha  a  váltón  szereplő 
kibocsátó  vagy  elfogadó  létező  személy  volna.  A 
P.  használata  (ú.  n.  váltónyargalás),  melyhez  leg- 
inkább pénzzavarokkal  küzdő  cégek  szoktak  fo- 
lyamodni, a  körülményekhez  képest  csalást  vagy 
legalább  hitelezési  csalást  állapíthat  meg. 

Pinclibeak  (ejtsd:  pincsbik),  föltaláló  járói  elne- 
vezett ötvény,  128  rész  vörös-,  7  rész  sárgaréz- 
ből és  7  rósz  cinkből,  vagy  2  rész  vörös-  és  1 
rész  sárgarézből ;  nagyon  hajlékony,  sötét  arany- 
színű, ékszerek  készítésére  alkalmas,  mert  nehe- 
zen oxidálódik. 

Pincirozás,  a  gyümölcsfák  fiatal  hajtásainak 
visszacsípése,  hogy  a  lecsípés  alatti  rügyek  erő- 
sebben és  termörügyekké  fejlődjenek.  Az  első 
P.-t  május-júniusban,  a  másodikat  június-július- 
ban végzik. 

Pincius  mons,  a  régi  Róma  halmai  közül  a 
legészakibb,  amelyen,  mint  ma  is,  gyönyöríí  vil- 
lák és  kertek  (horti  Sallustianí,  Lucullani)  terül- 
tek el.  Mai  neve  Monte-Pincio.  L.  Róma. 

Pincke,  1.  Kötengely. 


Amely  szó  Pi«  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pincs 


461 


Pine  Bluff 


Pincs  (állat),  a  házi  kulya  egyik  fajtája,  1. 
Kutyák. 

Pincsov,  járási  szókhely  LengyelorrszágKjelce 
kormányzóságában,  a  Niola  mellett,  kh.  10,000 
lakossal. 

Pincz  (Pinciná),  kisk.  Nógrád  vm.  losonczi 
j.-ban,  (1910)  429  magyar  lak.(Tr.  Cs.-Szl.) 

Pincze,  kisk.  Zala  vm.  léten yei  j.-ban,  (igio) 
404  magyar  lak.(Tr.  SzHSz.) 

Pinczéd  (Pkmce),  nagyk.  Bács-Bodrog  vm. 
hódsági  j.-ban,  (1910)  4955  tót,  szerb,  német  ós 
magj^ar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pinczehely,  nagyk.  Tolna  vm.  tamási  j.-ban, 
<i92o)  2931  magyar  lak. 

Pindar,  görög  lirikus,  1.  Pindaros. 

Pindar,  Péter,  álnév,  1,  Wolcot. 

Pindaros,  görög  költő,  a  világ  egyik  legna- 
gyobb lírikusa,  született  a  Thebae  melletti  Kynos- 
kephalae  nevű  faluban  Kr.  e.  522—518  táján  az 
Aigidák  ősnemes  családjából,  megh.  Argosban 
442  táján.  Athénben  kiváló  mesterek  alatt  tanulta 
a  zenét  és  költészetet,  amabban  különösen  a  her- 
mionei  Lasos  volt  a  mestere.  Thebébe  vissza- 
térve már  20  éves  korában  megkezdte  költői  mű- 
ködését. A  perzsa  háborúk  alatt  osztozott  hazája 
elfogultságában  Athén  iránt,  de  Athén  fényes 
diadalai  után  ő  is  fölmelegedett  az  « ibolyakoszo- 
rús, csodás»  város  iránt  s  az  athéniek  állami, 
vendégbaráti  joggal  (proxenia)  és  10,000  drach- 
mával jutalmazták  meg.  Fejedelmi  udvarok  öröm- 
mel látták  vendégül,  kivált  a  szirakuzai,  agri- 
gentumi,  makedoni,  s  kitüntetésekkel  halmozták 
el.  De  legnagyobb  kitüntetése  az  volt,  hogy  a 
delfli  főpap  évenként  meghívta  az  istenek  lako- 
májára, a  Theoxeniára.  Magasabbra  költő  nem 
emelkedett  a  dal  szárnyain.  Aischylosszal  együtt 
^  is  az  istenek  papja,  népe  tanítója,  az  istenesség 
és  derékség  nagy  prédikátora.  Olcsó  tetszést  nem 
keres,  a  legjáratlanabb  utakat  vágja  magának 
a,  Helikonra.  Fejedelmeknek  sem  hízeleg.  Önal- 
kotta  grandiózus  stílusa  olykor  modoros,  homá- 
lyos. A  dór  kardalnak  minden  faját  míívelte  s  ő 
emelte  legmagasabbra.  Összes  költeményei  17 
könyvben  még  megvoltak  az  alexandriai  korban. 
Eeánk  csak  győzelmi  dalainak,  az  ú.  n.  Epinikio- 
noknak  négy  teljes  könyve  maradt  44  költemény- 
nyel. 14  az  olimpiai,  12  a  pithiai  (delfii),  7  a 
nemeai,  11  az  iszthmoszi  nemzeti  játékokon  dia- 
dalmas versenyzőt  dicsőíti.  Valamennyi  meg- 
rendelt és  busásan  megfizetett  költemény  (egyért, 
tudjuk,  3000  drachmát  kapott),  mely  arra  való 
volt,  hogy  annak  éneklése  mellett  (lanttal  vagy 
fuvolával,  vagy  mindkettővel  kisérve)  vonuljon 
he  a  győztes  a  szülővárosába.  Azonban  a  költő 
nem  marad  az  alkalmiság  múló  becsű  körében, 
hanem  az  egyestől  az  általánoshoz  emelkedve,  a 
hős  elődjeit  dicséri,  családja  dicső  jövőjét  raj- 
zolja vagy  szülővárosát  magasztalja.  Aztán  bizo- 
nyos kapcsolat  útján  valamely  mithoszt  hoz  fel 
például  s  azt  lírai  lendülettel  elbeszéli.  Fő  dolog 
az  etikai  momentum :  a  derékség  munkára  és 
erényre  kötelez,  s  a  szerencse  kegyeltje  óvakod- 
jék az  elbizakodástól  és  adjon  hálát  az  istenek- 
nek. Mindegyik  egy-egy  Theodicea,  mindegyik 
az  istenek  hatalmát  és  az  emberi  nagyságot  köte- 
lező alázatosságot  hirdeti.  Nyelve  aeol  elemek- 


kel átszőtt,  dór  színezetű  epikus  nyelv.  Kiadta ; 
Böckh  (Lipsiae  181 1 — 22) ;  Tycho  Mommsen  (Ber- 
lin 1864) ;  Bergk  (Poetae  lyrici  Graeci  L,  Leipzig 
1879,  új  kiadása  Schrödertől  1900.  és  Idsebb  ki- 
adása 1914);  Christ(u.o.  1896);  Hóman  Ottó,  kinek 
kiadását  élesen  bírálta  meg  Ábel  Jenő  (Phil.Közl., 
1877),  ami  heves  irodalmi  polémiát  provokált. 
Hóman  P.  életrajzát  is  megírta  (Phü.  Közi., 
1871,  u.  0.  1875).  Nálunk  már  1779.  kiadta  Pupi- 
koffer  az  olimpiai  ódákat  (Buda).  A  scholionokat 
kiadta  Böckh  (1839);  Ábel  Jenő  (Berlin  1884, 
Budapest  1890).  P.-ra  vonatkozó  művek :  Vilie- 
main,  Le  génié  de  P.  (magyarul  Csiky  Gergely- 
től, Budapest  1888) ;  Croiset,  La  poósie  de  P.  et 
les  lois  du  lyrisme  grec  (3.  kiad..  Paris  1896) ; 
L.  Schmidt,  Pindars  Lében  u.  Dichtung  (Bonn 
1862);  Fináczy  Ernő,  P.  élete  és  költészete  (B. 
Phil.  Közi.,  1884).  P.-t  lefordította  Fabchich 
(Győr  1804) ;  egyes  költeményeit  Kazinczy,  Hege- 
dűs István,  Latkóezy  Mihály,  Radó  Antal  (Göröií 
költők). 

Pindarus  Thebanus,  az  Ilias  latin  kivonatá- 
nak (Homerus  latinus),  melynek  1070  hexametere 
Néró  korából  való,  a  középkorban  keletkezett 
megjelölése.  A  renaissance-ig  ebből  ismerték  meg 
Homerost.  Kiadta  Baehrens  (Poetae  latini  mino- 
res  3  köt.  Leipzig  1881)  és  Plessis  (Paris  1886). 

Pindemonte,  1.  Giovaníii  Marchese,  olasz 
drámaíró,  szül.  Veronában  1751  dec.  4.,  megh. 
u.  0.  1812  jan.  23.  Felső-Olaszországban  számot- 
tevő politikus  volt.  Közepes  drámáit  ép  úgy  mint 
szónoki  beszédeit  a  képzelet  zabolátlansága  és 
tüzes  hazaszeretet  jellemzik.  Drámai  munkál 
Componimenti  teatrali  címen  Milanóban  1804.  és 
1827.  jelentek  meg. 

2.  P.,  Ippolito,  olasz  költő,  P.  1.  testvéröccse, 
szül.  Veronában  1753  nov.  13.,  megh.  u.  0. 1828 
nov.  28.  Előbb  a  máltai  lovagrend  tagja,  később 
onnan  kilépve,  csakis  az  irodalomnak  élt.  Poesie 
campestri  c.  lírai  és  leíró  költeményei  (Parma 
1788)  az  olasz  irodalom  e  nemű  legjobb  termékei 
közé  tartoznak.  Legszebb  műve  az  Odysseia  for- 
dítása (Torino  1809, 1822, 1883).  V.  ö.  Monta7iari, 
Della  vita  e  delle  opere  d'I.  P.  2.  kíad.Venezia  1856). 

Pindosz,  a  Dináridáknak  egyik  hegylánca 
B.- Görögországban  Tesszália  és  Epirusz  hatá- 
rán, róla  ered  az  Acheloosz  és  az  Inachosz.  Kö- 
rülbelül 150  km.  hosszú  és  2100—2200  m.  ma- 
gas hegylánc,  Mecovontól  Veluclüig  húzódik 
több  párhuzamos  ággal. 

Pineális  mirigy,  1.  Tobozmirigy. 

Pineális  szerv,  a  közbülső  agyhólyag  (dience- 
phalon)  hátoldali  részének  kitüremléséből  kelet- 
kező agyvelőrész,  mely  tobozmirigyből  (epiphysis 
V.  glandula  pineális,  1.  Tohozmirigy)  és  az  ú.  n. 
parietális  szervből  (1.  0.)  áll. 

Pine  Barrens  (ang.,  ejtsd:  pejn,  a.  m.  «fenyves 
pusztákw),  műveihetetlen  területek  az  Egyesült- 
Államokban  az  Atlanti-óceán  v.  a  Mexikói-öböl 
partjának  mélyebb  helyein  New- Jersey  tői  Texasig. 
Ezek  a  helyek  homokturzásokból  épültek  föl  s 
rajtuk  csak  néhány  fenyofaj  (Pinus  palustris, 
taeda)  él  meg.  Fő  terményei :  fa,  gyanta,  szurok 
és  terpentm . 

Pine  Bluff  (ejtsd :  pajn  blöff),  fővárosa  Arkansas 
északameril^ai  állam  Jefferson  countyjának,  az 


Amely  szó  Pi  . 


alatt  nincs  me^.  Py 


alatt  keresendő! 


Pfnega 


462     — 


Pingfuicula 


Arkansas  D.-i   partján,  vasutak  mellett,  (i9io) 
15,102  lak.;  gyapottermő  vidék. 

Pinega,  a  Dvina  656  km.  hosszú  jobboldali 
mellékfolyója ;  Vologda  orosz  kormányzóságban 
ered,  átlép  Arhangelszkbe,  fölveszi  a  Julát  és 
Poksengát,  Üszt-Pinegánál  torkollik ;  462  km.- 
nyire  hajózható. 

Pinel,  Philippe,  francia  elmeorvos,  szül.  St.- 
Andréban  1745  ápr.  20.,  megh.  Parisban  1826 
okt.  25.  Az  addig  szokásos  kegyetlen  elbánás 
helyett  az  őrülteket  emberhez  illő  módon  kezelte 
s  gyógyításukban  először  kísérletté  meg  a  pszi- 
chikus módszer  alkalmazását ;  ennek  a  fontossá- 
gát fejtegeti:  Traité  médico-philosophique  sur 
l'aliénation  mentale  (Paris  1791)  című  művében ; 
a  Nosographie  philosophique  (6.  kiad.  1818)  pedig 
korszakot  jelölt  a  francia  orvostudományban. 

Pinelü,  1.  Ettore,  olasz  karnagy,  szül.  Rómában 
1843  okt.  18.,  megh.  1915.  1866-ban  Sgambatti- 
val  (1.  0.)  kamarazenetársaságot  alapított  a  klasz- 
szikus  zene  ápolására.  A  Santa  Cecília  Akadé- 
mián hegedíi-,  zongoraiskolát  létesített.  Ebből 
fejlődött  a  Liceo  musicale,  ahol  P.  1877.  mint 
hegedíítanár  működött.  1874-ben  elsőnek  alapí- 
tott Rómában  zenekari  társaságot,  amelynek 
Sgambattival  felváltva  karnagya  volt.  Számos 
kompozíciója  aratott  sikert. 

2.P.,LuigiPompeo,olaBzkö\tő,szü\.  atrevisói  S. 
Antoninóban  1840  máj.  8.  Az  udinei  líceum  olasz 
irodalomtanára  volt.  Míívei:  Dolori  e  speranze 
(1860) ;  L'Italia  pretesca  e  ciarlatanesca  (1867) ; 
biscorso  interno  a  Vittorio  Alíieri  (1870) ;  Vita 
intima  (1876);  Poesie  minimé  (1880) ;  Poesie  varié 
(1888) ;  Ritagli  di  tempó  (1890) ;  Discorsi  (1891). 

Pinén,  C^oHig,  főalkatrésze  a  terpentinolaj- 
nak,  előfordul  más  éterikus  olajban  is.  Oldódik 
alkoholban  és  éterben.  155"- on  forr.  Megköt  2 
atom  klórt  v.  brómot,  mely  terméket  ha  felhe- 
vítjük, haloidsavra  és  paracimolra  bomlik.  Szá- 
raz klórt  bevezetve  pinénhidroklorid  (mestersé- 
ges kámfor)  CioHi^Cl  keletkezik. 

Pineola  (növ.),  1.  Fenyő. 

Pinero,  Arthur  Wing,  angol  drámaíró,  szül. 
Londonban  1855  máj.  24.  Színész  volt  1874—81. 
Eleinte  bohózatokat  és  melodrámákat  írt  és  fran- 
cia darabokat  dolgozott  át.  Első  darabjainál  (The 
Magistrate,  Sweet  Ijavender)  nagyobb  sikert 
aratott  Profligate  (1889)  c.  tragédiájával,  mely- 
ben hatásos  jeleneteket  találunk.  The  Second  Mrs. 
Tanqueray  (1893)  c.  drámájában  nagy  pszicholó- 
giai mélységet  s  életerős  jellemrajzot  nyújt.  P. 
Ibsen  hatása  alatt  áll,  főképen  családi  drámái- 
ban. Említésre  méltók  még  művei  közül :  Prin- 
eess  and  the  Butteríly  és  Trelawny  of  the  Wells 
(1898) ;  Iris  (1901) ;  Letty  (1903) ;  A  wife  without 
a  smüe  (1905) ;  His  house  in  order  (1911) ;  Preser- 
ving  Mr.  Panmure  (1912);  Widow  of  Wasdale 
Head(1912);  The  ((Mind  the  paint»  girl  (1913). 
Néhány  darabját  nálunk  is  előadták,  így  The 
Magistrate  (1898)  a  Vígszínházban  Aeneas  papa 
címen,  The  Second  Mrs.  Tanqueray  (1899)  Tan- 
queray második  felesége  címen,  The  Gay  Lord 
Guex  (1899)  a  Nemzeti  Színházban,  His  house  in 
order  (1906)  a  Vígszínházban  Tökéletes  feleség 
címen  került  színre.  V.  ö.  Fife,  Arthur  Wing  P., 
playwright  (London  1902). 


Pinerolo  (franc.  Pignerol),  fővárosa  P.  kerü- 
letnek Torino  olasz  tartományban,  a  Cotti  Alpok 
K.-i  lábánál ;  püspöki  székhely,  (i9ii)  18,856  lak. 
P.-ben  van  katonai  lovassági  iskola,  műszaki  is- 
kola, líceum,  tanítóképezde,  XL  sz.-beli  székes- 
egyház. P.  egy  bencés  apátság  (Pinerolium)  körül 
keletkezett,  1713-ig  fontos  szavojai  erősség  volt ; 
1536—74.,  1631—93.  ós  1801—14.  a  franciáké 
volt  s  állami  fogházul  szolgált  (itt  voltak  elzárva 
a  híres  vas-álarcos,  Fouqué,  Lauzun  stb.).  A  P. 
környékén  fekvő  alpi  völgyekben  kb.  25,000  wallisi 
lakik.  V.  ö.  Carutti,  Storiá  della  cittádiP.  (P.  1897). 

Pineta,  1.  Fenyő. 

Piney-f aggyu  (uöv.,  a  Vateria  indica  (Diptero- 
carpaceae)  magjaiból  nyert  faggyuszerű  zsira- 
dék, melyet  Malabar-faggyu,  Vateria-zsír  néven 
is  említenek  s  mely  75°/o  palmitin-  és25Vo  olaj- 
savat, 13— 190/0  szabad  zsírsavat,  valamint  2^/0 
jószagú  éterikus  olajat  tartalmaz  és  technikailag 
alkalmazzák. 

Piney-gyanta  (növ.).  A  Vateria  indica  fá,}éiJiak 
világoszöld,  átlátszó  gyantája,  mely  becses  fir- 
nászt  szolgáltat. 

Ping-jang,  koreai  város,  1.  Fjöng-jang. 

Ping-pong  (ang.),  a  tennis- játék  egyik  neme, 
amelyet  szobában  játszanak  (table-tennis).  Ang- 
liában külön  egyesületek  is  alakultak  művelésére. 
A  mező  egy  nagy  asztal,  amelyen  kis  rakettek- 
kel  3  cm.  átmérőjű  ceUuloidlabdákat  ütnek  a  law- 
tennis  szabályai  szerint. 

Pingré  (ejtsd :  peSgré),  AUxandre  Guy,  csillagász, 
szül.  Parisban  1711  szept.  4.,  megh.  1796  máj.  1. 
1745-ben  a  roueni  akadémia  csillagásza.  1751-ben 
rendje  Parisba  hívta  vissza,  hogy  a  St.-Geneviéve 
apátságban  csillagvizsgálót  rendezzen  be ;  itt  40 
évig  működött.  Főműve  a  Cométographie  (Paris 
1783, 2  köt.) ;  a  Histoire  de  l'astronomie  du  XVII. 
siécle  (u.  0.  1790)  befejezetlen  maradt. 

Ping^necula.  Idősebb  embereknél  előforduló 
sárgásfehér  színű  megvastagodás  a  szemtekét 
borító  kötőhártyán  a  szaruhártya  széle  közelé- 
ben olyan  helyen,  amely  a  szemrés  irányába 
esik.  Különösen  krónikus  kötőhártyagyuladások 
után  keletkezik,  de  magától  is  támadhat.  Jelen- 
tősége nincs. 

Píng^ae  mgeninm  (lat.)  a.  m.  ((kövér  elme», 
hájfejűség,  nehéz  felfogás.  Ovidius  mondja  Mi- 
dasról  (Met.  11,  148). 

Pinguente  (szlávul:  ^?i2ret^,  város  Capodistria 
isztriai  kerületben,  az  1102  m.  magas  Orliak- hegy 
tövénél,  (1910)  16,987  lak.,  a  XIV.  sz.-ban  épült 
román  templommal,  kőbányákkal. 

Ping^ue  remedium  (lat.),  szószerint  ((zsiros 
orvosság)),  a.  m.  kiválóan  hatásos  jogeszköz,  jog- 
orvoslat. 

Pinguicula  Tourn.,  Mzőka  (qöv.),  a  Lenti- 
bulariaceae  (Rencefélék)  család  génusza ;  30  faja 
nyírkos,  nedves  helyeken,  többnyire  hegyvidé- 
ken növő  fű,  épszélű  levelekből  álló  törózsával. 
A  leveleket  zsírfényű  ragadós  mirigyszőrök  bo- 
rítják. Viráguk  hosszú  tőkocsányon  magánosan 
áll,  csészéje  egyenlőtlenül  5  osztatú,  pártája  2 
ajkú,  nyitott  torkú,  sarkantyús.  Porzó  2,  rövid- 
szálú. Termésük  felpattanó,  sokmagú  tok.  Mint- 
hogy levelük  .külső  behatásra  összegöngyölödik,. 
a  P.-k  bogárfogó  növények  hírében  állanak.  É.-i 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


PInguinfélék 


463 


Pinkafő 


I 


és  K.-i  hegyvidékünkön,  az  alhavasi  tájig,  gya- 
kori a  P.  vulgáris  L.  (közönséges  hízóka),  mo- 
hos, tőzeges,  vizes  helyeken  nő.  Virága  iholyás, 
gyakran  1—2  fehér  foltja  v.  sávja  is  van  (l.  a 
Húsevő  növények  tábláján).  Vele  egy  területen, 
a  havasok  nedves,  tőzeges  helyein  a  P.  alpina 
L.  (havasi  hizóka)  fordul  elő.  Virága  fehér,  az 
alsó  ajkán  2  sárga  folttal,  sarkantyúja  egészen 
rövid.  V.  ö.  Klein  Gy.,  A  P.  alpina  mint  rovar- 
evő növény.  (Akad.  Értek.  IX.  köt.) 

Pinguinfélék  (áiiat),  1.  Pingvinfélék. 

Pinguit  (ásv.),  vaskos  tömegek,  amelyek  ereket 
alkotnak,  néha  kitöltési  pszeudomorfozák  foly- 
pát  után.  Hajlítható,  könnyen  repeszthető,  igen 
lágy.  Csiz-olajzöld,  bágyadt  zsírfényű,  alig  át- 
tetsző, kissé  zsíros  tapintatú,  a  nyelvre  nem  ta- 
pad, a  vízben  lassan  kissé  meglágyul.  Lelőhelye 
Wolkenstein,  Tannhof  Zwickau  közelében.  A 
vas-,  alumínium-,  mangán-  és  magnéziumnak 
víztartalmú  keveréke.  L.  Gél. 

Pingvin  (áiiat),  1.  Pingvinfélék. 

Pingvinfélék  (Spheyiisciaae,  áiiat),  az  Úszók 
(Natatores)  csoportjába,  a  Számyatlanok  (Impe- 
nes)  rendjébe  tartozó  madárcsalád.  Különös  al- 
kotású madarak.  Szárnyukban  az  evezőtollak  hiá- 
nyoznak. Szárnyaik  csak  a  vízben  való  evezésre 
alkalmasak.  Csőrük  egyenes,  oldalt  összenyomott. 
Lábaik  négyujjuak,  rövidek  és  annyira  hátul  van- 
nak, hogy  a  szárazon  csaknem  egyenesen  áUanak. 
Vízben  egészen  elmerülnek  és  fókák  módjára 
mozognak.  Rövid  farkuk  rendesen  32  tollú.  Tes- 
tük zömök,  bőrük  alatt  vastag  szalonnaréteg 
van,  csontjaik  olajos  velőtartaLmuak.  Mintegy  17 
faj  ismeretes,  melyek  a  D.-i  sark  tengereit  lak- 
ják. A  nagyobb  fajok  egy,  a  kisebbek  2—3  to- 
jást raknak;  kicsinyeik  pelyhesek  és'^f észekülők. 
Használják  húsukat,  zsírjukat,  bőrüket  is  feldol- 
gozzák, sőt  ganéjuk  is,  mely  a  tengerpartokon 
nagy  mennyiségben  felhalmozódik,  guanó  néven 
keresett  kereskedelmi  cikk.  Közönségesebbek: 
Az  óriás  V.  ktrálypingviu  (Aptenodytes  patago- 
nica  Porst);  feje  és  torka  fekete,  tarkója,  testének 
felső  része  és  szárnya  szürke,  begytájéka  sárga, 
hasoldala  fehér ;  fületáján  tojásdad  sárga  foltja 
van,  mely  a  begytája  felé  húzódó  szalagban 
folytatódik ;  majdnem  1  méter  hosszú.  Császár- 
pingvin (A.  forsteri  Gr.),  az  előbbihez  hasonlít, 
de  annál  nagyobb  (1-75  m.).  Sziklai  pingvin  (Ga- 
tarrhades  chrysocome  [Porst.]),  szürkés-fekete, 
hasa  fehér,  csőre  sárga- vörösesbarna ;  hossza 
60—65  cm.  Aranybóbitás  pingvin  (G.  chrysolo- 
phus  Brandt),  az  előbbihez  nagyon  hasonló,  de 
nagyobb;  70  cm.  hosszú.  Szamárpingvin (^P?/^os- 
celis  pápua  [Porst.]),  felül  szürkés-fekete,  fejének 
oldalsó  része  és  torka  szürke,  hasa  fehér ;  75— 
80  cm.  hosszú ;  nevét  hangjától  kapta.  Pápasze- 
mes pingvin  (Sphenismis  demersus\h.])^  feliü  fe- 
kete, hátrafelé  palaszürkébe  megy  át,  hasa  fe- 
hér ;  szeme  és  halántéka  táján  fehér  színű,  pápa- 
szemhez hasonló  szalag  van;  hossza  55—60  cm. 

Pinheiro  Chagas  (ejtsd  :pinyeiro  cságász)  Mayiuel, 
portugál  író  és  államférfi,  szül.  Lisszabonban  1842 
dec.  13.,  megh.  u.  o.  1895  ápr.  7.  Képviselő  volt 
1871—1892.,  8  a  portugál  akadémia  titkára.  Irt 
történelmi  műveket :  História  de  Portugál  (1867, 
8  köt.,  2.  kiad.  1885.  12  köt.) ;  História  alegre  de 


Portugál  (1880) ;  Migalhas  de  história  portuguesa 
(1891);  valamint  színműveket:  A  morgadinha 
Val-Plor  (1869) ;  Li^ao  cruel  (1894) ;  regényeket : 
Tristezas  h  Beira  Mar  (1866) ;  Corte  de  Don  Joao  V. 
(1867)  stb. 

Pinia,  P.-dió  (növ.),  1.  Fenyő. 

Pinia-felhö,  1.  Vulkanizmus. 

Pinicola  (állat),  a  Pinty-félék  családjába  tar- 
tozó madámem.  7  faja  ismeretes,  melyek  Észak- 
Európában,  Szibíriában  és  Észak-Amerikában  él- 
nek. Hazánkban  néha  az  északi  Kárpátokban  elő- 
fordul a  fenyőpirók  (1.  o.). 

Pinika  (gör.),  az  ivás  művészete. 

Piniola  (növ.),  1.  Fenyő. 

Pinit  (fenyőcukor),  C^Hi^Og,  a  Pinus  Lamber- 
tiana  nedvében  és  a  kaucsukban  fordul  elő. 

Pinit  (ásv.),  cordierit  utáni  pszeudomorfoza^ 
többnyire  muszkovit-  és  kloritból  áll.  Hat-  vagy 
tizenkétoldalú  benuőtt  vagy  fennőtt  prizmák ; 
piszkosszürke,  zöld  vagy  barna;  gyengén  zsír- 
fényű vagy  fénytelen,  át  nem  látszó.  Járulé- 
kos elegyrésze  több  gránitnak  (Schneeberg,  Aue, 
Buchholz  és  Penig  Szászországban)  és  porfirnak 
(Auersberg  a  Harzban,  Baden-Baden,  úgynevezett 
Oosit). 

Pinites  (növ.),  a  paleofltológiában  így  nevezik 
azokat  a  fosszilis  maradványokat,  amelyek  a  mai 
Pinus  génuszra  vallanak,  továbbá,  különösen  a 
fosszilis  fatörzsek  esetében,  mindazokat  a  fenyő- 
fákat, amelyek  szövetében  gyantavezetékek  van- 
nak, így  tehát  a  Pinus,  Picea,  Abies,  Larix  gé- 
nuszok  őseit  is.  P.  fatörzsekkel  különösen  a  har- 
madkori rétegekben  gyakran  találkozunk.  Ezek 
gyantájából  alakult  a  borostyánkő  (glessum,  succi- 
num,  ámbra  flava).  L.  még  Borostyánkő. 

Pinites  succinif  er  (növ.),  1,  Fenyő  és  Bo- 
rostyánkő. 

Pinitoid  (ásv.),  látszólag  amorf,  a  mikroszkóp 
alatt  igen  finom  pikkelyes  szerkezete  könnyen 
felismerhető.  A  porflrtufáknak  diffúz  elegyrésze 
és  egyúttal  bennük  lencsealakú  sima  vagy  érdes 
felületű,  földes  törésű  konkréciókat  is  alkot.  Zöld, 
néha  vörösesenfoltos,  fénytelen,  karca  fénylő, 
zsíros  tapintatú,  a  nyelvre  tapad,  meglehelve 
agyagszagú.  Víztartalmú  alkáli-aluminiumszili- 
kát.  A  földpálnak  csillámszerű  mállási  terméke. 
Főképp  Szászországban,  Chenmitz  környékén  a 
felzittufában  van  elterjedve. 

Pink,  vöröses  színű  topáz  Braziliából  és  Orosz- 
országból. 

Pinka,  a  Rába  baloldali  mellékvize;  Stájer- 
országban ered,  Pinkafő  fölött  Vas  vármegyébe 
s  Körmend  fölött  ömlik  a  Rábába.  Hossza  mintegy 
55  km.,  legnagyobb  mellékvize  jobbról  a  Lová- 
szadnál torkolló  Strempatak. 

Pinka,  három  póznaárbocos  teherhajó,  mely- 
nek különösen  hátsó  része  igen  hosszú  és  magas. 
Spanyolországban  és  a  Keleti-tengeren  használ- 
ják. 

Pinkadombhát,  kisk.  Vas  vm.  felsőőri  j.-ban, 
(1910)  208  német  lak.  (Tr.  A.) 

Pinkafő  (Pinkafeld),  nagyk.  Vas  vm.  felsőőri 
j.-ban,  (1910)  2881  német  és  magyar  lak. ;  törekvő 
iparos  község,  mely  jelentékeny  posztó-,  pokróc- 
os bőripart  űz.  P.  és  vidéke  központja  a  faáruk 
gyártásána?!.  Van  ódon  városháza,  polgári  fiu- 


Amely  szó  Pi  .  .  .    alatt  nincs  meg.  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pinkafői  lő 


—     464 


Pinszk 


iskolája,  takarékpénztára,  gróf  Taxis-féle  kas- 
télya. (Tr.  A.) 

Pinkafői  ló,  vasvármegyei  hidegvérű  táj- 
fajta,  mely  a  magyar  lónak  nehezebb  nóri  lovak- 
kal való  keresztezéséből  keletkezett,  inkább  nóri 
jellegű,  nem  kifogástalanul  alkotott,  165—175 
cm.  magas,  középnehéz  igásló. 

Pinkakertes,  kisk.  Vas  vm.  körmendi  j.-ban, 
(1910)  719  német  és  magyar  lak.  (Tr.  A.) 

Pinkamindszent,  kisk.  Vas  várm.  kömiendi 
j.-ban,  (1920)  705  magyar  lak. 

Pinkamiske,  kisk.  Vas  vm.  felsőőri  j.-ban,  (i9io) 
64.'2  német  lak.  (Tr.  A.) 

Pinkaóvár,  kisk.  Vas  várm.  felsőőri  j.-ban, 
(1910)  472  német  lak.  (Tr.  A.) 

Pinkatótfalu,  kisk.  Vas  vm.  szombathelyi 
j.-ban,  (1910)  187  német  lak.  (Tr.  A.) 

Pink  colour  (ang.,  ejtsd :  — kau'r).  Leginkább  a 
f  ayence  festésére  alkalmazott  vörös  festék,  melyet 
ónsav,  kréta,  kvarc  és  káliumbikromát  égetése 
által  nyernek.  A  P.-t  a  króm  és  az  ón  valami 
vegyületének  tartották.  Petrik  kimutatta,  hogy 
P.-ben  a  krómoxid  vörös  módosulása  igen  fino- 
man van  lerakva  a  tűzálló  alapanyagon  és  ha- 
sonló festéket  úgy  is  állított  elő,  hogy  aluminium- 
hidroxidot  kevés  káliumbikromát-oldattal  meg- 
nedvesített és  azt  erősen  kiégette.  V.  ö.  A  Pink 
colour  összetétele.  (Magy.  Iparoktatás  XII.  évf.) 

Pinkekarcsa,  kisk.  Pozsony  vm.  dunaszerda- 
helyi j.-ban,  (1910)  183  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pinkerton,  Bobért,  a  nevéről  elnevezett  liíres 
amerikai  detektív- vállalat  alapítója  és  főnöke, 
szül.  1819.,  megh.  1884.  Rendőri  tehetségét  nagy- 
apjától örökölte,  aki  Glasgowban  rendőrfőnök 
volt.  Apja  kivándorolt,  Chicagóba  költözött  és  P. 
itt  vetette  meg  alapját  a  ma  már  kétezer  ember- 
rel dolgozó  nyomozóintézetnek.  A  hivatalos  rend- 
őrséggel egyetértően  dolgozott ;  sikereivel  gyak- 
ran egész  Amerikát  bámulatba  ejtette. 

Pinkócz,  kisk.  Vas  várm.  nómetújvári  j.-ban, 
(1910)  1002  horvát  és  magyar  lak.  (Tr.  A.) 

Pinkoszgumó  vagy  pwkoszfa,  gyökérszerű 
anyag,  amely  a  D.-i  Queenslandban  termő  Arau- 
caria  Bidwillii-nek  elkorhadt  törzseiből  vissza- 
maradt ággöcsökből  származik.  Egy-egy  ilyen 
gumó  15—40  cm.  hosszú,  7—16  cm.  széles  és 
vastag.  Színe  szép  hússzerű,  keskeny  évgyűrűs 
szerkezete  miatt  hosszanti  metszete  szép  csíkos, 
gyantás,  szívós,  könnyen  megmunkálható,  rugal- 
mas és  tartós.  Finom  esztergályos  munkára  ked- 
velt. 

Pink-só,  1.  Ammoniumsztanniklorid. 

Pinna  (Sonkakagyló,  áiiat),aSzifótlan  kagylók 
(Asiphoniata)  rendjének  egyik  neme  az  Aviculidae 
családból.  Ez  idő  szerint  30  élő  és  60  kihalt  fajt 
ismernek  ;  az  élők  mind  tengeriek.  A  pikkelyes 
sonkakagyló  fP.  squamosa  L.)  a  Földközi-tenger 
lakója;  hossza  80  cm.;  húsát  eszik.  A  nemes 
sonkakagyló  (P.  nobilis  L.)  a  Földközi-tenger  part- 
jain és  az  Atlanti-óceánban  közönséges ;  hossza 
20—30  cm.  A  Tarenti-öbölben  nagyban  halász- 
szák és  bisszus-szálaiból  selyemmel  keverten  igen 
tartós  kesztyűket  stb.  készítenek.  Teknői  között 
egy  kis  rák,  a  Pinnotheres  élősködik. 

Pinna  (lat.)  növénytani  értelemben  a.  n. 
eimpa  (1.  o.). 


Pinna  analis  (lat.)  a.  m.  alfeli  úszó,  a  halak- 
nál az  alfelnyílás  mögött  fekvő  páratlan  úszó- 
nak tudományos  neve.  —  Pi7i7ia  ábdominalis 
a.  m.  hasúszó.  —  Pinna  caudalis  a.  m.  farki 
úszó,  V.  kormányúszó.  —  Pinna  áx)rsalis  a.  m. 
háti  úszó,  V.  sövónyúszó. 

Pinnata  (lat.)  a.  m.  úszószáruyasok),  az  em- 
lősök régebbi  rendszerében  a  fókák  és  cetek  össze- 
foglaló tudományos  neve. 

Pinnipedia  (állat),  1.  TJszólábú  emlősök. 

Pinnoit  (ásv.),  víztartalmú  magnéziumborát. 
MgB304-j-3H30,  a  stassfurti  sótolep  kainit-  és 
boracittartahnú  rétegeiben  találni  élénk  sárga, 
zöld  vagy  vörös  színű  tömegekben,  nagy  ritkán 
színtelen  négyzetes  rendszerbeli  kristályokban. 

Pinnotlieres  (áUat),  a  nyelesszemű  tlzlábú  rá- 
kok (PodophiJialmata,I)ecapoda)Gao^oYtjéLba,  tar- 
tozó ráknem.  Fajai  kicsinyek  ós  különböző  ten- 
geri kagylók  (Pinna,  Mytilus,  Mactra)  héjai 
közt  élnek.  Már  a  régiek  is  ismerték  kagylóör 
néven  s  azt  gondolták,  hogy  veszély  esetén  vagy 
zsákmány  közeledésekor  csípéssel  figyelmezte- 
tik a  gazdaként  szereplő  kagylót ;  a  kagyló  ezért 
részt  juttat  a  zsákmányból  a  vele  együtt  élő 
ráknak.  Ismertebb  fajok:  1.  P.  veterum  Bosc, 
mely  a  Földközi-tengerben  a  sonkakagyló bau 
(Pinna)  ól ;  a  hím  hossza  6'5  mm.,  a  nőstényé 
15—18  mm. ;  2.  P.  pisum  Pennant,  mely  a  Föld- 
közi- és  Északi-tengerben  él ;  a  hím  hossza  4—5 
mm.,  a  nőstényé  9—12  mm. 

Pinnula  (lat.),  növénytani  értelemben  cim- 
pácska,  1.  Gimpa. 

Pinnye,  kisk.  Sopron  vmegye  soproni  j.-ban. 
(1920)  607  magyar  lak. 

Pinnyéd,  kisk.  Győr  vmegye  tószigetcsihzközi 
j.-ban,  (1920)  422  magyar  lak. 

Pinolin  a.  m.  gyantaolaj  (1.  o.). 

Pinolit  (ásv.),  1.  Magnezit. 

Pinos,  bányaváros  Mexikó  Zacatecas  államá- 
ban, a  Cerro  de  Candelaria  (2987  m.)  K.-i  lejtő- 
jén 2370  m.  magasan,  kb.  8000  lak.,  arany-  és 
ezüstbányászat,  amalgámozóművek. 

Pinos,  Isla  de  (a.  m.  fenyősziget),  Kubához 
tartozó  sziget,  attól  D.-re,  területe  3138  km^,  kb. 
4000  lak. ;  korallzátonyoktól  övezett  mocsaras 
partjait  mangrove-erdők  födik.  Fővárosa  Nueva 
Gerona  az  B.-i  parton,  belsejében  Santa  Fé  mel- 
lett hőforrások  vannak.  1494-ben  Kolumbus  fe- 
dezte fel  és  Evangélista-szigetnek  nevezte  el. 

Pinos  Puénte,  város  Granada  spanyol  tar- 
tomány Santa  Fé  kerületében,  vasút  mellett, 
(1910)  4700  lak.,  közelében  van  Bános  de  Síerra 
Elvira  kénesfürdő  (30°).  1319-iki  mór  győzelem 
színhelye  a  kasztiliaik  felett. 

Pins,  Ile  des  (ejtsd:  n  dé  pes,  a.  m.  fenyősziget), 
hegyek  borította,  szirtek  övezte  francia  sziget 
Új-Kaledoniától  DK. -re ;  a  kat.  misszionáriusok 
főállomása,  területe  160  km^,  kb.  600  lak.,  szan- 
tálfakereskedóssel. 

Pinszk,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Minszk  volt  orosz  konnányzóságban,  a  Pina,  ill. 
a  Búgot  a  Dnjeperrel  összekötő  nagy  csatorna 
mellett,  (1912)  37,700  lak.,  bőr-,  különösen  bagarja- 
bőrkészítéssel,  élénk  kereskedéssel.  Kijevvel  ren- 
des gőzhajó-összeköttetésben  áll.  1915  szept.  16. 
a  német  csapatok  elfoglalták,  de  környékén  1916— 


Amely  szó  Pl ,  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pint 


^65     — 


Pinty 


1917  ben  is  heves  liarcok  folytak.  1920.  a  Lengyel- 
ország ellen  indított  háborúban  az  orosz  szovjet- 
hadsereg  birtokába  ejtette,  de  1920  szept.  a  len- 
gj^elek  az  orosz  hadsereg  veresége  után  vissza- 
foglalták. Most  Lengyelországhoz  tartozik. 

Pint,  különböző  nagyságú  régebbi  űrmérték. 
Nálunk  folyadékoknál  1 P.  =  2  itce  =  4  meszely 
volt  =  1-415  1.,  32  P.  "  1  akó.  Németországban 
1-069  litertől  2  literig  ingadozott  a  P.  értéke. 
Angliában  Vg  gallon  =  0-567  liter. 

Pinta,  a  liter  régebbi  neve  Felső- Olaszor- 
szágban ^=  1-369  1. 

Pinta  V.  pinto,  1.  Mai  de  los  pintos. 

Pinták  (Pintic),  kisk.  Beszterce-Naszód  vár- 
megye jádl  j.-ban,  (1910)  722  német  lak.  Erdős 
völgyben  fekvő  kis  sós  fürdővel.  (Tr.  E.) 

Pintarics  Fortunatus,  horvát  zeneszerző,  szül. 
Csáktornyán  1790.,  megh.  1867.  Ferencrendi  pap 
volt.  Ötszáznál  több  templomi  éneket,  sok  misét 
írt  és  184;8.  csatadalokat.  Legnagyobb  müve : 
Templomi  líra. 

Pinté,  régebbi  francia  űrmérték  0*952  1.  ér- 
tékben. P.  de  Paris  =  0931 1. 

Pintér,  1.  Kádárság. 

Pintér,  1.  Jenő,  irodalomtörténetíró,  szül.  Czeg- 
léden  1881  jan.  25.  Középiskoláit  Budapesten  és 
Lőcsén  végezte,  egyetemi  tanulmányait  Buda- 
pesten, hol  tanári  és  doktori  oklevelet  szerzett. 
1905-től  a  jászberényi  áll.  főgimnázium,  1910-től 
a  budapesti  VI.  ker.  állami  főreáliskola  tanára, 
1919-töl  a  budapesti  tankerület  főigazgatója. 
1911-ben  többedmagával  megalapította  a  Magyar 
Irodalomtörténeti  Társaságot,  1914-től  kezdve 
hadi  szolgálatban  volt.  1916.  a  M.  T.  Akadémia 
és  Szent  István  Akadémia  tagja,  1920.  az  Orsz. 
Középisk.  Tanáregyesület  és  a  Katolikus  Közép- 
iskolai Tanáregyesület  tiszteletbeli  tagja,  1922. 
a  Magyar  Irodalomtörténeti  Társaság  tiszteletbeli 
tagja  és  a  Magyar  Paedagógiai  Társaság  elnöke. 
Szerkesztésében  jelent  meg  1912.  a  Békefl-emlék- 
könyv  s  1912-től  kezdve  az  Irodalomtörténet 
folyóirat.  Kisebb  dolgozatain  kívül  (Szent  Adal- 
bert 1903,  Listius  László  1906,  Szinnyei  József 
1914,  Középiskolai  magyar  irodalomtörténet, 
2  köt.,  4.  kiad.  1922.  stb.)  nevezetes  munkája  A 
mugyar  irodalom  története.)  melynek  négy  kötete 
jelent  meg:  A  legrégibb  időktől  Bessenyei  György 
fellépéséig  (két  köt.,  1909)  és  Bessenyei  György 
fellépésétől  Kazinczy  Ferenc  haláláig  (két  köt., 
1913).  Ezt  a  hatalmas  munkát  az  Akadémia  a 
Semsey-pályadíjjal  tüntette  ki.  Ennek  alapján 
készült  teljes  magyar  irodalomtörténete :  A  ma- 
gyar irodalom  történetének  kézikönyve.  Tudo- 
mányos rendszerezés  két  kötben  (1922j.  Ez  a  leg- 
terjedelmesebb magyar  irodalomtörténet :  egysé- 
ges szellemben,  szigorúan  tudományos  módszer- 
rel, kimerítő  bibliográfiával,  az  eddigi  kutatások 
eredményeinek  megrostálásával  és  értékesítésé- 
vel készült  alapvető  mű.  A  legrégibb  időktől  nap- 
jainkig öleü  föl  a  magyar  irodalom  történetét. 

2.  P.  Kálnmn,  irodalomtörténeti  író,  kegyes- 
rendi tanár,  szül.  Tiszavárkonyban  1854  ápr.  30., 
megh.  Veszprémben  1902  nov.  Pappá  szentelték 
1878.  Tankönyvein  kívül  főbb  önálló  művei: 
Szt.  László  királya  magyar  költészetben  (1892); 
Vörösmarty  realizmusa  (1891) :  J.  bűnbánat  köl- 

Révai  Nagy  LeMkona.  XV.  köt. 


tészete  (1894);  Irodalmunk  a  millenniumig  (1896) ; 
Irodalmi  dolgozatok  Yörösmartyról  (1897); 
Ujabb  elbeszélő  irodalmunk  (1897). 

3.  P.  Pál,  cimbalomművész,  szül.  Irsán  (Pest  m.) 
1850.,  megh.  Budapesten  1916  júl.  25.  Többször 
bejárta  az  egész  világot  s  kitüntetésekkel  tért 
haza.  Liszt,  Rubinstein,  Brahms,Wilhelmi,  Bülov*' 
sokszor  kitüntették  elismerésükkel. 

4.  P.  Sándor,  szül.  Etesen  (Nógrád  vm.)  1841 
márc.  17.,  megh.  Szécsényben  1915  jan.  17.  Ta- 
nulmányai végeztével  Szécsényben  ügyvédi  gya- 
korlatot folytatott  s  egy  cikluson  át  országgyű- 
lési képviselő  is  volt.  Régészeti  tanulmányokkai 
foglalkozott  s  kutatásai  első  sorban  a  palócok 
múltjának  földerítésére  irányultak.  Számos  dol- 
gozata jelent  meg  szakfolyóiratokban.  Önálló 
nagyobb  műve :  Szécsény  és  közvetlen  vidéke  a 
honfoglalás  előtti  korban  (Losoncz  1897).  Érté- 
kes régiséggyüjtemónye  volt,  melyet  a  Nemzeti 
Múzeumra  és  a  Nógrádmegyei  Régészeti  Társu- 
latra hagyományozott. 

Pinterits  Károly,  tanár,  szül.  Budapesten 
1869  okt.  4.  Tanári  működését  1890.  kezdte  meg 
Zomborban,  1896-tól  budapesti  kereskedelmi  is- 
kolai tanár.  A  tudományos  írásvizsgálatnak  meg- 
honosítója ;  törvényszéki  könyv-  és  irásvizsgáló. 
Számos  tankönyvön  kívül  önállóan  megjelent 
munkája:  Irásvizsgálat  (1910).  Munkatársa  e 
Lexikonnak  is. 

Pinto,  1.  Mai  de  los  pintos. 

Pinto,  a  portugál  ezüst  cruzado  (1. 0.)  neve. 

Pinturicchio  (ejtsd .-  — rikkio)  (PintoriccMo) ,  tu- 
lajdonképen  Bemar dino  di  Betto  Biagio,  az  um- 
briai  iskolához  tartozó  olasz  festő,  szül.  valószí- 
nűleg Perugiában  1455  kör.,  megh.  Sienában  1513 
dec.  11.  Fiorenzo  di  Lorenzónál  tanult  Perugiában. 
majd  1480-tól  kezdve  Rómában  Perugino  hatásán 
képezte  magát  tovább  s  ennek  vatikáni  falfest- 
ményeiben segítségére  volt.  Rómában  hosszabb 
ideig  működött  s  1496— 98-ig  freskókkal  díszí- 
tette a  Vatikán  Borgia-lakosztályát  (apparta- 
mento  Borgia).  Majd  Orvietóban,  Spellóban  és 
Spoletóban  dolgozik,  míg  1502.  Sienába  megy,  hol 
a  székesegyház  könyvtárában  10  nagy  jelenetet 
fest  n.  Pius  pápa  életéből.  Freskókon  kívül  függő 
képeket  is  festett,  melyek  közül  a  legjellemzőbbek 
a  firenzei  Ufflziban,  a  vatikáni  képtárban,  a  ná- 
polyi nemzeti  múzeumban,  a  berlini  Kais.  Friedr. 
Museumban,  a  londoni  National  Galleryban  látha- 
tók. Az  esztergomi  primási  képtár  egy  igen  finom 
kis  Madonnáját  őrzi.  Művészete  Peruginóóval  ro- 
kon, ennél  azonban  P.  kevésbbó  mély,  viszont  töb 
dekoratív  érzékkel bir s  jobb,  könnyebbelbeszélő. 
V.  ö.  Steinmann,  P.  (Bielefeld  1898);  Bicci,  P. 
(London  1902 ;  francia  kiadás  Paris  1903). 

Pinty  (Nemes  pinty,  Fringilla,  áiiat),  a  Pinty- 
félék (1.  0.)  családjába  tartozó  madámem.  12  faja 
ismeretes,  meljrek  Európában,  Észak-Ázsiában, 
Kis-Ázsiában,  Észak-Afrikában,  Madeirában,  a 
Kanári-  és  Azori-szigeteken  honosak.  Hazánkban 
két  faj  ismeretes :  az  erdei  P.  (Fr.  coelebs  L.)  és 
a  téli  P.  (Fr.  montifringilla  L.).  Vendégképpen  a 
Közép-Kárpátokban  előfordul  még  a  havasi  P. 
(Fr.  nivalis  L.).  Utóbbi  fajt  újabban  már  a 
MontifHngüla  Br.  nembe  sorozzák.  Az  erdei 
P.  fejének  felső  része  ós  tarkója  kékesszürke,  fe- 

80 


Pintyfélék 


—     466     — 


Pióca 


jenek  oldala  és  alsó  része  barnásvörös,  háta  vö- 
rösesbarna, dereka  és  felső  farkfedöi  olajzöldek. 
A  nőstény  felül  barnás,  alul  fakó  szürkésbarna. 
Hossza  16,  szárnya  9,  farka  7,  csőre  1-3,  cstidje  1-7 
cm.  Népies  nevei :  árva  P.,  árva  veréb,  síró  P., 
borpintyőke,  csicsimé  madár  v.  pintyőke  stb.  A 
téli  P.  feje,  tarkója  és  háta  fekete,  válla  és  fark- 
töve fehér,  torka  okkersárga,  hasoldala  fehér.  A 
nőstény  fejének  felső  része  és  tarkója  szürkés- 
barna két  fekete  szalaggal,  háta  barna,  feketés- 
barna  foltokkal.  Hossza  17,  szárnya  92,  farka 
7'2,  csőre  1'3,  csüdje  1'8  cm. 

Pintyfélék  (Fringillidae,  áiiat) ,  az  Éneklők  rend- 
jébe tartozó  madárcsalád.  Az  idetartozó  madarak 
kicsinyek.  Csőrük  kúpos,  erős  és  magvak  evésére 
és  feltörésére  alkalmas.  Szárnyukon  csak  9  első- 
rendű evezőtolluk  van ;  az  első  evezőtoll  teljesen 
hiányzik ;  a  2.,  3.  és  -4.  evezőtolluk  kb.  egyenlő 
hosszú.  Az  ausztráliai  régió  kivételével  az  egész 
földön  honosak,  azonban  a  mérsékelt  égövnek 
különösen  északi  felében  fordulnak  elő  a  leg- 
nagyobb fajszámban.  Magvakkal  táplálkoznak ; 
üataljaikat  jobbára  rovarokkal  táplálják,  köl- 
tés idején  különben  az  öregek  is  állati  táplálék- 
kal élnek.  Fészkük  sokszor  mesteri,  néha  egy- 
szerű. Tojásaik  száma  az  északi  tájékokon  5,  a 
trópusokon  3.  Költés  után  rendesen  társasán  él- 
nek. Veteményekben,  szántóföldeken  nagy  káro- 
kat okoznak,  tavasszal  azonban  hernyók,  rovar- 
lárvák  pusztításával  hasznosak.  1100  fajuk  isme- 
retes, melyeket  150  nembe  soroznak.  A  hazai  ma- 
dárnemek közül  idetartoznak  a  következő  madár- 
nemek :  Keresztcsőr  (Loxia  L.),  pirók  (Pinicola 
Vieill,  Garpodacus  Kaup,  Pyrrhula  Brisson),  csi- 
csörke  (Serinus  Koch),  lenike  és  kenderike  (Li- 
imria  Bechstein),  havasi  pinty  (Montifringüla 
Brehm),  veréb  (Passer  Brisson),  tengelice  (Gar- 
dtwlis  Brisson),  csíz  (Ghrysomitris  Boie),  zöldike 
(Ghloris  Cuv.),  pinty  (Fringilla  L.),  melynek 
hazai  fajai  az  erdei  pinty  (Fr.  coelébs  L.)  és  a 
fenyvespinty  vagy  téli  pinty  (Fr.  montifringüla 
L.),  magtörő  pinty  (Goccothramtes  Brisson),  sár- 
mány (Fkiberiza  Brisson),  sordély  (Miliaria 
Brehm)  és  hósármány  (PledrophenaxStejnegeT). 

Pintyőke,  1.  Pinty, 

Pinus  (növ.),  1.  Fenyő.  —  P.  mughus  Scop. 
a.  m.  P.  montana  var.  mughus,  1.  Fenyő.  —  P. 
picea  L.  (a.  m.  Abies  alha  Mill.,  A.  pedinafa 
DE.)  1.  Abies.  —  P.  aUes  L.,  1.  Lucfenyő.  Aleppo- 
fenyő  a.  m.  a  Mediterránban  honos  P.  halepinsis 
1.  Fenyő.  —  Galiforniai  munna  az  északameri- 
kai P.  Lamberfiana  törzséből  szivárgó  anyag, 
1.  Fenyő.  —  Pínus  kaempferi  Lam.,  1.  Pseudo- 
larix. 

Pinxit  (lat.,  röviden  ipinx.,  v.pxi.)  a.m.  fes- 
tette ;  festményeken  v.  azok  reprodukcióin  a  festő 
neve  mellé  van  írva. 

Pinzano,  helység  Olaszország  Udine  tarto- 
mányában, a  Tagliamento  mellett.  Hidfőszerű 
erődjót  1917  nov.  3.  az  olaszok  négy  napi  makacs 
ellenállása  után  Below  német  csapatai  elfog- 
lalták. 

Pinzgau,  a  Salzach  hosszanti  völgye  és  annak 
mellékvölgyei  Salzburg  osztrák  tartományban ; 
D.-en  a  Tauem-lánc,  É.-on  a  szelídebb  lejtőjű 
Kitzbüheli  Alpok  határolják.  Felső-,  Közép-  és 


Alsó-Pinzgaura  oszlik.  Alsó  része  Taxenbachig 
keskeny  és  sziklás.  Lenden  alul  a  folyó  É.-i  irányba 
csap  át ;  e  részében  a  völgyet  a  beléje  torkoló 
mellékvölgyekkel  együtt  Pongaunak  Mvják ;  ez 
Werfenig  nyúUk.  E  helység  alatt  a  folyó  a  Lueg- 
szorosba  lép  át  és  ennek  elhagyása  után  a  széles 
salzburgi  hegyüstbe  jut  el.  GoUingnál  van  a  híres 
gollingi  vízesés;  St.-Johann  ímPongaunálaLiech- 
tensteinklamm  és  Taxenbachnál  a  nem  kevésbbé 
érdekes  Kitzlochklamm.  A  P.-n  vasút  vezet  át. 

Pinzgaui  ló,  1.  Osztrák  lő. 

Pinzgaui  marha  (eurycephalus),  Ausztria  leg- 
fontosabb szarvasmarhája,  mely  Salzburgban, 
Tirolban,  Karintiában,  Bajorországban  és  nálunk 
is  el  van  terjedve.  Eredeti  hazája  a  salzburgi 
Pinzgau  (1.  o.),  ahol  a  régi  vörösbarna  hegyi  mar- 
hából alakult  ki  a  berni  vér  hatására.  Átlagos 
marmagassága  128  cm,  a  tehén  súlya  450  kg.Szlne 
tetszetős,  szabályos,  pirostarka,  a  gerincen  fehér 
csík  vonul  végig,  mely  a  törzs  alsó  részére,  továbbá 
a  lábak  felületére  is  átterjed  és  az  alsó  karon  és 
a  combon  pólyát  formál.  A  fej  széles  és  emiatt 
otromba,  a  törzs  elég  mély  és  széles,  de  elülső 
része  kevéssé  fejlett.  A  P.  hármas  hasznosítású 
fajta ;  közepes  tejelő,  évi  tejhozam  2000 1. 3'5— 3'7o/o 
zsírt  tartalmazó  tej ;  fejlődése  mérsékelten  gyors, 
a  takarmányban  nem  válogatós,  jól  hízik ;  igás 
ökrei  nagyok,  nehezek,  élénk  vérmérsékletűek  és 
kitartók.  Legújabban  az  értékesebb  simmentali 
marha  rovására  tért  hódít. 

Pinzolo,  falu  Tione  tiroli  kerületben,  a  Valle 
Rendenában,  (1910)  1753  olasz  lak.  P.-tól  északra 
12  km.-nyi  távolságban  fekszik  Santa  Maria 
(Madonna)  di  Gampiglio,  látogatott  klimatikus 
gyógyhely,  1515  m.-nyire  a  tenger  színe  fölött. 

Pio,  1.  Pius. 

Pióca,  szorosabb  értelemben  e  néven  egyesítik 
a  vérelvonásra  még  ma  is  itt-ott  használt  P.- 
f  a  jókat,  melyek  közül  legelterjedtebben  használ- 
ják az  orvosi  piócát  (Hirvdo  m£dicinalis  Ray  et 
Linné).  Hossza  10— 15  cm. ;  átlag  tízszer  akkora, 
mint  szélessége.  Színe  igen  változó,  csupán  a  há- 
tán végighúzódó  hat,  rendesen  vöröses  színű  sáv 
állandó.  Hasoldala  egyszínű  v.  fekete  foltokkal 
tarkázott.  A  színek  különfélesége  és  elosztása 
szerint  70-nél  több  változata  ismeretes,  melyek 
közül  hazánkban  16  változat  található.  Hazánk- 
ban a  nem-foltos  hasú  piócák  a  leggyakoriabbak ; 
ezt  a  változatot  egyes  rendszerezők  külön  fajnak 
tartják  és  magyar  P.  (Hirudo  officinalis  Mooq. 
Tand.)  névvel  jelölik.  A  hazánkban  észlelt  orvosi 
piócák  válfajait  Örley  a  következő  főcsoportokba 
foglalta : 

I.  Hátuk  fekete,  hasuk  vörhenyes,  feketés  v. 
zöldes  pontokkal  tarkázva.  II.  Hátuk  olajzöldbe 
hajló,  hasuk  hasonló  színű,  de  világosabb,  foltok 
nélkül.  III.  Testük  szürkészöld,  alul  világosabb 
és  feketén  foltozott.  IV.  Hátuk  sárgásbarna  és 
hasuk  feketével  tarkázott  zöldesbarna.  V.  Testük 
hússzínű  V.  olykor  egészen  fehér  (albinismus). 

Az  orvosi  P.  Y  alakban  elhelyezett  és  külső 
szabad  szélén  éles  fogakkal  sűriín  megrakott  há- 
rom állkapcsával  ejt  sebet.  A  sebből  kifolyó  vér 
megalvadását  nyálmirigyeinek  (nyaki  mirigyei- 
nek) hirudin-tartalmű  váladékával  akadályozza 
meg.  A  vért  garatja  falába  beiktatott  gyűrűs  és 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py .  .  .  alatt  keresendői 


Piócafélék 


467 


Pioktanin 


a  garathoz  csatlakozó  sugárii'ányú  izmok  válta- 
kozó működésének  segítségével  szivattyúzza  be 
belébe.  Bele  tíz  pár  oldali  kitüremléssel  van  ellátva, 
melyek  közül  különösen  a  10.  tűnik  ki  nagy- 
ságával. Jól  fejlett,  egészséges  P.  körülbelül  15 
gramm  vért  szív,  ugyanannyi  vért  számíthatunk 
az  utóvérzésre  is  a  szívás  után.  A  felvett  vér 
megemésztésére  a  piócának  kb.  200  napra  van 
sztiksége. 

Az  orvosi  P.  növényekkel  benőtt,  agyagos  ta- 
lajú mocsarakban  és  tavakban  él.  Régebben 
Európában  és  Észak-Afrikában  mindenütt  honos 
volt,  Közép-Európában  azonban  a  legtöbb  helyről 
már  teljesen  kipusztították.  Ma  különösen  gya- 
kori még  hazánkban.  Orvosi  célokra  külön  e  célra 
létesített  telepeken  tenyésztik.  Alkalmazásuk  kü- 
lönben a  modem  gyógyászatban  elavult,  mert 
vérvétel  céljára  sokkal  jobb  eljárások  állanak  ren- 
delkezésre. 

A  P.  hímnös  állat,  saját  petéjét  azonban  saját 
hímcsirasejtjeivel  nem  tudja  megtermékenyíteni, 
ezért  a  peték  megtermékenyítése  céljából  tavasz- 
szal  párosodik,  mely  alkalommal  a  párosodó  piócák 
egymást  kölcsönösen  megtermékenyítik.  Június 
végén  minden  P.  hozzáfog  petegubója  (kokon) 
formálásához.  E  célra  teste  elülső  részén  övalak- 
ban  habos  nyálkát  választ  ki,  mely  szivacsos 
anyaggá  szilárdul  meg.  Ebbe  a  széles  gyiírűbe 
rakja  bele  sok  fehérjével  együtt  petéit.  Azután  a 
P.  kihúzza  testét  az  övből,  mely  két  végén  össze- 
húzódik. A  kokonokat  a  parti  földbe  ássák  el. 
A  kis  piócák  a  kokonon  belül  lassan  fejlődnek. 
Anyjukhoz  teljesen  hasonló  alakban  hagyják  el 
a  kokont  s  teljes  fejlettségüket  négy-öt  év  alatt 
érik  el.  A  fiatal  piócák  kezdetben  gerinctelen 
állatok  szövetnedveivel  táplálkoznak  és  csak  a 
nemi  érettség  időszakában  térnek  át  melegvérű 
állatok  vérének  szívására.  V.  ö.  Moquin- Tandon, 
Monographie  des  hirudinées  (Montpellier  184^) ; 
Leuckart,  Parasiten  d.  Menschen  (2  köt.,  Leipzig 
1909) ;  Stölter,  Praktische  Resultate  der  Blutegel- 
zucht  (Hüdesheim  1860);  Örley  L.,  Magyarországi 
piócák  faunája  (Math.  és  természettud.  közlemé- 
nyek, 22.  kötet,  Budapest  1888) ;  Apáthy  I.,  A 
magyarországi  piócák  faunája  (u.  o.  23.  köt.). 

Piócafélék  vagy  nadályok  (Hirvdinea,  áiiat), 
a  Gyűríísférgek  (Annelida)  egyik  rendje.  Tes- 
tük csupasz.  Végtagjaik  és  chitin  függelékeik 
(serték  stb.)  nincsenek.  Testük  eredetileg  33  szel- 
vényből áll,  az  egyes  szelvények  azonban  másod- 
lagosan, a  különböző  fajoknál  változó,  de  minden 
fajnál  jellemző  számú  gyűrűre  tagolódnak.  A  száj- 
nyílás a  hasoldalon,  az  elülső  testvégtől  legfel- 
jebb két  szelvénynyi  távolságban  kezdődik ;  a 
végbélnyllás  a  hátoldalon,  a  középvonalban,  leg- 
feljebb két  szelvénnyel  a  hátulsó  tapadókorong 
előtt  foglal  helyet.  Szájnyílásukat  tapadókorong 
veszi  körül,  azonkívül  a  hátsó  hat  szelvény  is 
egy  hátsó  tapadókorongot  alkot.  Legnagyobb  ré- 
szük külső  parazita  és  jobbára  vízben  (főleg 
édesvízben)  él.  A  paraziták  különböző  állatok 
testnedveivel  táplálkoznak,  a  nem  élősködők 
ragadozók.  Bőrükön  keresztül  lélegzőnek.  A  víz- 
ben ellapultan,  függélyes  hullámzással  úsznak, 
vagy  elülső  tapadókorongjukkal,  illetve  szájuk- 
kal fogódzva  és  a  hátsó  tapadókorongra  támasz- 


kodva kúsznak ;  erről  a  jellemző  helyváltoztatá- 
sukról igen  könnyen  felismerhetók.  Hímnösek.  A 
hím  ivamyílás  a  11.,  a  női  a  12.  szelvényen  a 
hasoldalon  van.  Fajaikat  két  alrendre  szokás 
osztani.  1.  Orrmányos piócák  (Rhynchohdellea)' 
Bárzsingjuk  hajlékony,  kiölthető  orrmányt  alkot. 
Idetartoznak  a  Halpiócák  (IcMhyobdellidae)  és 
és  a  Csigapiócák  (Glepsinidae) ;  az  előbbiek 
halak  véréből,  az  utóbbiak  csakis  gerinctelen 
állatok  nedveiből  táplálkoznak.  Az  idesorolt  ne- 
mek közül  legfontosabb  a  Fiscicola  és  Clepsine 
nem ;  az  előbbiből  hazánkban  két,  az  utóbbiból 
nyolc  faj  él.  Megjegyezzük,  hogy  a  ma  érvényben 
levő  tudományos  elnevezési  szabályok  szerint  a 
Piscicola  helyes  tudományos  nemi  neve  Ihl  (Okén 
1815),  a  Clepsine- é  pedig  Glossosiphonia  (John- 
son 1816).  Az  Orrmányos  piócák  csoportjába  tar- 
toznak még  a  köv.  hazánkban  elő  nem  forduló 
nemek:  Pontobdella,  Macrohdella,  Cystibran- 
chus,  Fseudohranchellion,  Haementaria  stb.  2. 
Állkapcsos  piócák  (Gnathobdellea).  Bárzsing- 
juk egyenes  lefutású,  orrmányuk  nincsen.  Az  ide- 
tartozó fajokat  két  családba  (HerpobdeUidae  és 
GnathoMellídae)  osztják.  A  HerpobdeUidae  né- 
ven ismert  családba  tartoznak  a  Herpobdella 
(Nephelis)  piócanem  fajai,  melyek  patakokban 
és  állóvizekben,  kövekhez  és  vízi  növényekhez 
tapadva  élnek  s  hazánkban  3  fajuk  fordul  elő, 
melyek  közül  legközönségesebb  a  nyolcszemü 
pióca  (Herpobdella  octoculata  L.  Nephelis  octo- 
cidata  Bergm.).  A  külföldi  fajok  sorából  idetar- 
tozik a  hírhedt  ceyloni  pióca  (Haemodipsa  cey- 
lonica Moq.-Tand.),  mely  fűben,  levelek  között  s 
fákon  és  bokrokon  él  s  vérszívásával  az  utazók 
és  a  bennszülöttek  életét  nagyon  megkeseríti.  A 
Gnathobdellidae  néven  ismert  családba  tartozik 
az  orvosi  pióca  (Hirudo  medicinalis  Ray  et 
Linné),  az  ál-lópióca  (Aulastoma  Gulo  Braun)  és 
az  igazi  lópióca  (Hirudo  iiilotica  [Savigny]  a.  m. 
Haemopis  vorax  plur.  aut.).  3.  Az  újabb  rend- 
szerezők  Horgas  piócák  (Acanthohdellea)  néven 
még  egy  harmadik  pióea-alrendet  is  megkülön- 
böztetnek. Az  idetartozó  fajokra  jellemző,  hogy 
az  elülső  korong  helyén  horgas  sertéik  vannak. 
Legismertebb  faj  a  Szibíria  édesvizeiben  élő 
Acanthobdellea  ;^eledina  Gr. 

Piócák,  1.  Piócafélék. 

Piodermia  (pyodermia  vagy  pyodermatitis), 
néven  foglalják  össze  a  genyedéssel  járó  bőr- 
gyuladásokat.  Ezek  vagy  magában  a  bőr  állomá- 
nyában lépnek  fel,  vagy  a  bőrbeágyazott  miri- 
gyekben, szőrtűszőkben,  erekben ;  ugyancsak  ide 
sorolhatók  a  nagyobb  bőrfelületre  kitérj  edőphleg- 
mone  és  orbánc.  Legegyszerűbb  formája,  ha  a 
hámot  a  geny  hólyag  alakjában  leemeli,  ez  a 
pustula.  Ha  ezek  a  genyes  hólyagok  kiterjedten, 
kiütés  alakjában  jelennek  meg,  úgy,  amennyiben 
a  genyes  hólyag  környéke  gyuladástól  mentes, 
impetigóról,  ha  pedig  a  hólyagot  gyuladásos 
udvar  veszi  körül,  ektimáról  (echtyma)  beszé- 
lünk. A  bőrbeágyazott  mirigyek,  szőrtüszők  gyu- 
ladásai  a  hydradenitis,  furunculus,  carbunculus 
stb. ;  az  erek  gyuladásai  a  phlebitis,  lymphan- 
goitis  stb. 

Pioktaniif  (pyoktanin)  név  alatt  2  szert  fog- 
lalnak össze,  az  egyik  a  P.  coeruleum,  mely  a  ke- 


Amely  sző  Pi 


alatt  nincs  meg,  Py  .  ,  .  alatt  keresendő  I 


80* 


Piőm 


—     468 


Pipa 


reskedelemben  metilviolett  név  alatt  ismeretes 
festékanyag ;  a  másik  a  P.  aureum,  egy  sárga,  a 
kénhez  hasonló,  vízben  ós  szeszben  oldható  por. 
Mindkettőt  a  sebészetben  és  szemészetben  mint 
antiszeptikus  szert  alkalmazzák,  l—2o/o-os  hintő- 
por, 2— lOo/o-os  kenőcs  és  0*1— lo/o-os  oldatok 
alakjában. 

Pióm,  1.  Függőón. 

Piombi  (olasz,  a.  m,  ólomtetők),  Velence  hír- 
hedt államfogháza,  1.  Ólomfedél. 

Piombino,  1.  egykori  fejedelemség,  ma  Pisa 
olasz  tartomány  része,  területe  360  km 2  volt, 
25,000  lak.  —  2.F.,  fővárosa  P.  egykori  fejede- 
lemségnek a  Piombino-f  élsziget  D.-i  csúcsán,  Elba 
szigetével  szemben,  vasutak  mellett,  (1911)  18,703 
lak.,  várfalakkal,  fegyházzal,  kohókkal,  vaslemez- 
gyárral, élénk  forgalmú  kikötővel.  (Forto  di 
Baratti.)  Közelében  vannak  a  maremmák  (1.  0.), 
valamint  Fopulonia  etruszk  kikötőváros  rom- 
jai. P.  egykor  az  önálló  Pisához  tartozott, 
1399.  az  Appiono-családnak  adták  a  Viscontiak, 
1594;.  a  Ludovisiakra  szállott,  majd  házasság 
útján  a  Buoncompagnik  örökölték.  1805.  Napó- 
leon nőtestvérének,  Bacciocchi  Eliznek  adta;  a 
bécsi  kongresszus  Toszkánának  Ítélte.  Az  egy- 
kori birtokos  család  (Buoncompagni-Ludovisi)  a 
P.-i  hercegi  címet  viseli.  V.  ö.  Gappelletti,  Storia 
della  cittá  e  stato  di  P.  (Livorno  1897.). 

Piombo,  Sehastiano  del,  családi  néven  Sebas- 
tiano  di  Francesco  Luciani,  olasz  festő,  szül. 
Velencében  1485  kör.,  megh.  Rómában  1547  jún. 
21.  Gio  Bellini  és  Giorgione  tanítványa  volt  Ve- 
lencében, majd  Michelangelo  hatásán  képezte  ma- 
gát tovább  Rómában,  ahova  151 1.  ment  s  ahol,  szü- 
lővárosában 1527—28.  és  1530.  töltött  megszakí- 
tásokkal, élete  végéig  működött.  VII.  Kelemen 
pápa  pártfogoltja  volt,  ki  1531.  pápai  pecsétőrré 
(innen  neve  Frate  del  Piombo)  nevezte  ki.  Korai 
velencei  szakából  való  a  S.  Giovanni  Crisostomo- 
templom  főoltárképe.  1519-ben  Rómában  festi  Szt. 
Lázár  föltámadását  (ma  a  londoni  National  Gal- 
leryban)  s  kevéssel  utóbb  a  S.  Pietro  in  Montorio 
falképeit.  Művei  közt  legfontosabbak  arcképei, 
mint  az  ú.  n.  Fomarina  a  íirenzei  üfflziban,  VII. 
Kelemen  arcképe  a  nápolyi  nemzeti  múzeumban, 
női  képmás  a  berüni  Frigyes-múzeumban  s  fiatal 
férfi  arcképe  a  budapesti  Szépművészeti  Múzeum- 
ban, mely  egyik  legkiválóbb  műve  s  melyet  sokáig 
tévesen  Rafaelnek  tulajdonítottak  (1.  a  képmel- 
lékletet). P.  művészete  a  velencei  széles,  festői 
kolorizmusnak  és  Michelangelo  méltóságos  erejé- 
nek szerencsés  egyesülése.  V.  ö.  P.  d'Acchiardi, 
Seb.  d.  P.  (Róma  1898) ;  Bernardini,  Seb.  d.  P. 
(Bergamo  1909). 

Piometra,  1.  HemMometra. 

Pion  (pyon,  gör.)  a.  m.  geny ;  összetételekben 
használatos,  mint  pyonephrosis,  vesegenyedós  ; 
pyothorax,  genymell;  pyosalpinx,  genyfelhal- 
mozódás  a  pete  vezetőben ;  piodermia,  genyes 
bőrgyuladás,  stb. 

Pioneers  ang.  (ejtsd .-  pajonírsz)  a.  m.  úttörők, 
így  nevezik  Észak-Amerikában  az  első  letelepü- 
lőket valamely  még  addig  nem  művelt  vidéken. 

Pionier,  1.  TJtász. 

Pionius,  szent,  vértanú.  Decius  császár  idejé- 
ben 250  fehr.  23.  több  társával  Smymában  karóra 


szögezték  ós  Metrodorus  marcionita  pappal  együtt 
elégették.  Ünnepe  febr.  1. 

Pionopsitta  (áUat),  1.  Fapagályok. 

Piopbila  (áUat),  1.  Sajt  féreg. 

Piotrkov  (Petrokov,  Petrikaii),  1.  volt  orosz 
kormányzóság  12,249  km2  területtel,  (1912) 
2.013,600  lak.,  most  Lengyelországhoz  tartozik. 
Felülete  sík,  csak  D.-en  halmos.  A  talaj  homo- 
kos vagy  agyagos.  Nagy  részét  erdők  borítják. 
De  terem  gabonát,  lent  és  kendert  is.  Az  ásvány - 
ország  szolgáltat  kőszenet,  vas-,  cinkércet  és 
galmájt.  A  lakosok  nagyobb  része  lengyel  és 
róm.  kat.  (757o).  Körülbelül  2000  gyára  v.  125,000 
munkást  foglalkoztat ;  a  legfőbb  iparágak  a  vas- 
ipar, a  pamutfonás,  gyapjúszövés,  gyapjúfonás. 
Az  ipar  középpontjai  Lodz,  Zgers,  Tomasov.  — 
2.  P.,  az  ugyanily  nevű  kormányzóság  és  járás 
székhelye,  (1920)  41,039  lak.,  szeszégetéssel,  szép 
városházzal.  A  XV.  és  XVI.  sz.-ban  itt  tartották 
a  lengyel  országgyűléseket  és  itt  választották  a 
kü-ályokat.  1702.  a  svédek  foglalták  el.  1796.  itt 
verték  meg  az  oroszok  a  lengyeleket.  1914  dec. 
16-án  34.  gyalogezredünk  katonái  rohammal  be- 
vették. 

Piou-piou  (ejtsd :  pjú-pjú),  Franciaországbau  és 
Belgiumban  a  gyalogos  közkatonák  népies  neve 
(mint  nálunk  pl.  a  haka) :  állítólag  a  Pierrot  (1. 0.) 
szóból  ered,  mert  a  régi  gárda  fehér  egyenruhája 
a  Pierrot  fehér  köntösére  emlékeztetett. 

Piove  di  Sacco  (ejtsd :  — szakko),  járásl  székhely 
Padova  olasz  tartományban  vasút  mellett,  (1911) 
11,522  lak.,  gyékény-  és  gyapotipar,  régi  székes- 
egyháza, városháza  és  ókori  tornya  van. 

Piovema,  folyó  Como  olasz  tartományban,  a 
bergamói  Alpokban  ered,  átszeli  a  vasművekben 
gazdag  Val  Sassina  völgyet,  Bellano  mellett  64 
m.  magas  vízeséssel  a  Como-tóba  szakad. 

Píp,  a  baromfiak  és  díszmadarak  nyelvén  ke- 
letkező sárgásfehér  hártya,  amiről  azt  tartják, 
hogy  nehéz  lélekzést  és  étvágytalanságot  is  okoz. 
Tulajdonképen  meghűlésből  vagy  izgató  anyagok 
beleheléséből  eredő  orrhurut  értendő  píp  alatt, 
ami  tüsszögésben,  sípoló  v.  hörgő  zörejtől  kisért 
lélegzésben,  fejrázásban  és  nyálkás-genyes  orr- 
folyásban nyilvánul.  Legtöbbször  magától  is  meg- 
gyógyul, de  ha  súlyosabb  a  betegség,  kátrány- 
gőzöléseket alkalmazhatunk  úgy,  hogy  melegített 
téglára  v.  bádogfedőre  kevés  kátrányt  cseppen- 
tünk. Célszerű  az  orrnyilasokat  kevés  vazelinnel 
vagy  más  közönbös  zsiradékkal  bekenni.  Indo- 
kolatlan a  nyelvcsúcsán  látható  sárgás  hártyá- 
nak lekaparása,  mert  a  megsebzett  nyelv  fáj- 
mat  okoz,  ami  a  táplálkozást  még  inkább  megne- 
hezíti. 

Pipa,l.  dohányzásra  használt  eszköz,  leginkább 
fából,  agyagból,  tajtkőből,  porcellánból  gyárt- 
ják; a  szárát  meggyfából  vagy  egyéb  fából, 
szopókáját  (a  szár  felső  részén,  a  szíváshoz)  sza- 
ruból, csontból,  borostyánból  stb.  készítik ;  hasz- 
nálatát az  amerikai  bensztilött  indiánusoktól  vet- 
ték át,  akik  a  pipát  (hosszú,  tollakkal  díszített 
nádcsőt)  kalumetnék  hívták  (1.  Békepipa),  noha 
Grenville,  aki  Virginiát  1585.  fedezte  föl,  már 
látott  agyagból  késztilt  pipákat  is.  A  mostani 
pipát  jelenlegi  alakjában  (szopókával  és  bagó- 
légytijtővel)  egy  osztrák  orvos,  Vicarius  Ferenc 


Amely  saó  Pi  .  .  .  alatt  aiacs  meg,  Py .  .  .  alatt  keresendő! 


Piombo  cikkhez 


Jiévai  Nagy  Lexikona 


SEBASTIANO  DEL  PIOMBO:  FERFI-KEPMAS 

BUDAPEST,   SZÉPMŰVÉSZETI   MÚZEUM 


Pipa 


469 


Píperales 


készítette  először  1689.  A  pipa  fajai  még  a 
csibuk  (1.  0.),  a  nargilé  (1.  o.),  meg  nálunk  a  köz- 
nép közt  divatos  makrapipa.  Hozzánk  a  pipa  már 
a  XVL  sz.-ban  eljutott,  mert  a  török  pasák  néha 
pipát  ajándékoztak  főurainknak,  kik  azonban 
ritkaságaik  közé  helyezték  és  nem  használták, 
mint  még  Bethlen  Gábor  is  1614;. 

A  durvább  agyagpipákat  közönséges  fazekas- 
agyagból fémmintákban  sajtolják  és  esetleg  má- 
zolják is.  A  vörös  török  pipát  vasoxidos  agyag- 
ból készítik  és  égetés  után  rendszerint  viasszal 
összegyiírt  vasoxiddal  bedörzsölik,  hogy  minél 
szebb  vörös  színe  és  fénye  legyen.  A  fekete  pipát,  p. 
a  debrecenit,  vörös  agyagból  készítik  és  szalma- 
tűzben  gőzölik.  Keménysége  és  tartóssága  miatt 
legkedveltebb  az  u.  n.  selmeezi  pipa,  melyet  vörös 
agyagból  (osztrolukai)  ós  kövér,  tűzálló  agyagból 
fémmintákban  sajtolnak  és  tokban  égetnek.  A  fe- 
kete selmeezi  pipát  szalmatűz  felett  gőzölik ;  a 
pettyeset  hamupóppel  befecskendik  és  csak  ezután 
gőzölik,  a  péppel  födött  részek  így  az  eredeti  színt 
megtartják.  Az  u.  n.  kölni  pipát  v.  hollandi  pipát, 
melyet  a  szárral  együtt  sajtolnak,  fehér,  tűzálló 
agyagból  (térre  de  pipe)  készítik  és  agyagtok- 
ban égetik.  Amerikában  a  Corncob-pipa  a  leg- 
használt'abb,  mely  Tibbe  Henrik,  a  «pipakirály» 
gyárából  kerül  ki ;  anyaga  kukorica- csőből  ké- 
szül. 

2.  P.  az  állatorvoslásban  használatos  fékező 
eszköz,  mellyel  az  állat  egyik  v.  másik  testrészén 
heves  fájdaliínat  okoznak  abból  a  célból,  hogy  az 
állat  figyelmét  a  sebészi  beavatkozástól  elvonják. 
Lehet  ez  fából  v.  vasból  készült  ajak-  v.  orr-P., 
mely  a  felső  v.  alsó  ajakra  helyeztetik  s  azokat 
összeszorítja,  továbbá  kötél-  v.  lengyel-P.,  mellyel 
a  tarkóra  helyezett  és  a  szájon  áthúzott  kötél- 
hurkot erősen  meghúzva,  a  szájszegleteket  fel- 
felé feszítik.  Kevésbbé  használatos  a  fül-P-: 
a  ló  fülének  végét  vékony  botra  ráhajlítják  és 
rácsavarják.  A  comh-P.-t  a  lefektetett  állaton 
alkalmazzák ;  a  combra  vastag  longeból  hurkot 
kötnek  át  s  azt  a  közbehelyezett  fa  forgatásával 
annyira  összeszorítják,  hogy  az  állat  combizmait 
kevésbbé  tudja  megfeszíteni. 

3.  P.-nak  nevezik  azt  az  ékalakú  (v)  jelet  is, 
amellyel  a  számvizsgálók  a  számadások  egyes 
tételeit  illetik,  annak  jeléül,  hogy  az  illető  tétel 
keresztül  ment  a  bírálaton  s  helyesnek  bizonyult. 

Pipa  (áuat),  a  Farkatlan  kétéltűek  (Ecandata) 
rendjébe,  a  Nyelvetlenek  (Aglossa)  alrendjébe 
tartozó  békanem,  mely  a  többi  nyelvetlen  békák- 
tól abban  különbözik,  hogy  fogai  egyáltalában 
nincsenek.  Egyetlen  faj,  az  amerikai  költőbéka 
(P.amencaíiaLaur)  ismeretes,  mely  Guayanában 
és  Brazília  trópusi  részében  honos.  Sajátságos 
ivadékgondozásáról  nevezetes.  A  petéket  a  nős- 
ténynek magtartó  szerepét  betöltő  kitágult  kloa- 
kájából  a  hím  egyenként  kiszorítja  és  meglehe- 
tősen egyenletesen  osztja  el  a  nőstény  hátán.  A 
nőstény  hátabőre  a  peték  okozta  izgalomra  ván- 
kosszerüen  megduzzad  és  minden  pete  körül  10— 
15  mm.  mély  süppedés  támad,  mely  a  petét  kö- 
rülveszi. Az  így  keletkezett  petekamrák  belsejé- 
nek hámja  a  fejlődő  embrió  táplálásához  szük- 
séges kocsonyás  fehérjét  választja  el.  Csak  ha  az 
ivadék  teljesen  kifejlődött,  hagyja  el  a  most  em- 


lített kamrákat.  A  kifejlődött  béka  20  cm.  hosz- 
szúra  nő. 

Pipa,  régi  portugál  és  spanyol  űrmérték,  kü- 
lönösen bor  mérésére.  A  spanyol  P.  =  436  1., 
a  malagai  P.  =  583  1.,  a  kaloniai  P.  =  482  1.  A 
portugál  P.  =  536 1.,  az  oportói  P.  =  534  1.  Rio 
de  Janeiróban  1  P.  =  500 1.  Angliában  pipe  néven 
(ejtsd  pájp)  =  126  gallon  =  572'5  1.  feloszlik  2 
hogshead  v.  oxhoft-ra. 

Pipacs  (növ.).  Tulajdonképen  a  mák  (Papaver) 
génusz  több  faja  vonható  a  pipacs  elnevezés  alá 
ós  így  különösen  a  piros  v.  fehér  virágú  bujdosó 
mák  (Papaver  dvhium  L.),  a  díszpipacsok  (Pa- 
paver orientale  L.,  P.  hradeatum)  stb.,  azonban 
rendesen  csak  a  közönséges  pipacsot  (Papaver 
rhoeas  L.)  értjük  alatta.  A  vetéseknek  nagyobb 
mennyiségben  ugyan  nem  kívánatos,  de  legnép- 
szerűbb, kedvelt,  nagy,  piros  virágú  gyomnö- 
vénye, amely  különösen  a  szép,  kék  virágú  búza- 
virággal együtt  a  vetések  széleinek,  dülőútak 
szegélyének  legszebb  dísze.  L.  még  Mák. 

Pipa  de  tagna,  1.  Elefántpálma. 

Pipafű  (növ.),  1.  Molinia. 

Pipagyujtó,  1.  Fidibusz. 

Pipaszárhal  (Fistularia  tabaccaria  L.,  áiiat), 
a  Csövesszájúhalak  (Fistidaridae)  családjába 
tartozó  halfaj.  Szájorra  rendkívül  megnyúlt. 
Testének  hossza  elérheti  az  1  métert,  melynek 
sokszor  majdnem  a  fele  a  fark  fonálalakú  ré- 
szére esik.  Háta  és  oldalai  zöldesbarnák,  három 
sorban  elhelyezett  kékszínű  foltokkal ;  hasa  ezüst- 
fehér. Az  Atlanti-óceán  trópusi  részeiben  és  Kö- 
zép-Amerika nyugati  partjain  honos. 

Pipe(T^p^a,  Welgeschdorf),  kisk.Kis-Küküllő 
vm.  erzsébetvárosi  j.-ban,  (1910)  336  magyar  lak. 
(Tr.  R.) 

Pipe,  űrmérték,  1.  Pipa. 

Pipefti  (növ.),  1.  Potentilla. 

Pipehúr  (növ.),  1.  Stellaria. 

Pipék  (állat)  a.  m.  fészekhagyók  (1.  0.). 

Piper  (növ.),  1.  Bors. 

Piperaceae,  Borsfélék  (növ.),  a  kétszikűek 
családja  a  Piperales-sorozatban.  Mintegy  1025 
faja  csekély  kivétellel  forró  övi ;  600  közülük  a 
Piper  (1.  Bors).,  400  a  Peperomia  génuszba  tar- 
tozik. Viráguk  többnyire  1  ivarú,  takarója  nincs, 
porzója  1—10,  magháza  1  üregű  és  1  a  fenékről 
emelkedő  egyenes  magkezdemónye  van,  bibéje 
egyszerű,  vagy  2  ós  több  van  külön.  Termésük 
csonthéjas,  magvában  (borsszem)  a  csírát  pe- 
rispermából és  endospermából  álló,  húsos  tápláló- 
szövet veszi  körül.  Száruk  keresztmetszetén  az 
edénynyalábok  2  v.  több  körben  lehetnek  s  v. 
mind  szabadok  v.  pedig  a  külső  körben  gyűrtit 
alkotnak.  A  szabad  edénynyaláook  az  egyszí- 
kűekre  emlékeztetnek,  de  ezektől  megkülönböz- 
teti őket  a  másodlagos  vastagodás.  Kitűnnek  még 
gyanta-  v.  olajtartó  sejtjeikkel,  ezektől  van  csí- 
pős ízük.  Többnyire  füvek  és  cserjék.  Virágzatuk 
füzér,  fürt,  ernyő.  A  legjelentősebb  génusz  a 
Bors  (1.  0.). 

Piperales  (növ.),  a  kétszikűek  sorozata.  Vi- 
rága takarótlan  v.  leples,  2—1  ivarú,  porzó  1— 
10,  termőlevél  1—4  összenőve  v.  szabadon.  A 
virág  egészen,  apró,  a  virágzat  füzér.  A  levél 
osztatlan,  pálhája  van  v.  nincs. 


Amely  szó  Pí      .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendői 


Piperazin 


470 


Pippin 


Piperazin,  diaethy lendiamin,  aefhylenimin, 
hexahydrojpyrazin,  C4HioNa  vagy : 

etilónkloridból  (CI.CH3.CH2CI)  ammónia  hatására, 
sósavas  etüéndiamin  hevítésekor,  úgyszintén  py- 
razin  (C^H^Ng)  redukálásakor  keletkezik.  Szín- 
telen, higroszkópos  kristályok ;  op.  lO^^ ;  fp.  145". 
Vizes  oldata  lúgos  kémlöhatású  és  csaknem  ízte- 
len. Mivel  húgysavval  Taöségesen  oldható  sót  al- 
kot, a  P.-t  a  húgysavas  diathezis,  húgykövek  és 
csúz  gyógyszeréül  alkalmazzák.  A  chinasavas 
P.  sidonal,  borkösavas  dimetil-P.  lycetol  néven 
ismeretes. 

Pipere,  mindaz  a  dísz  és  ékesség,  amit  a 
nők  szépítéstikre  használnak ;  nyomaival  már  a 
legrégibb  korban  s  a  legfejletlenebb  népfajoknál 
is  találkozunk.  A  népek  és  fajok  szokásai,  mű- 
veltsége, meg  az  éghajlat  minősége  szerint  is  a 
P.  nagyon  különböző ;  maga  a  szó  eredetére  nézve 
azonos  a  bors  (Piper)  latin  nevével,  amennyiben 
ez  egykor  drága  fűszer  volt,  amit  csak  a  gazdagok 
fizethettek  meg  és  használhattak.  L.  még  Illatos 
szerek. 

Piper  g^ermanicniu  (növ.),  1.  Daphne. 

Piperidin,  hexahydropyridin  : 
CH3(CH2.CH2)2:NH, 
színtelen  folyadék.  Borkösavas  P .  húgysavoldó, 
guajakollal  alkotott  vegyülete  (F.  guajakolicum, 
guajaperol)  tüdőtuberkulózisnál  használatos. 

Piperin,  C^HieNOj,  a  feketebors  (piper  nigrum) 
egyik  alkaloidája.  Színtelen,  'alig  csípős  ízű  kris- 
tályok. Szesz,  éter  oldja. 

Piper  jamaicense  (aöv.),  1.  Pimenta. 

Pipemo,  város  Róma  olasz  tartományban,  a 
Pontini-mocsaraktól  K.-re,  aMontiLepiniD.-i  lá- 
bánál, vasút  mellett,  (1911)  8268  lak.,  római  épület- 
maradványokkal, 4  km.  DK. -re  van  Fossanova 
zárda,  amelyben  Aquinói  szt.  Tamás  meghalt. 
B.-ra  Privernum  romjai  vannak. 

Pipemo,  a.  m.  peperin. 

Piperonál,  hetiotropin,  metliylenpyrocate- 
chmldehyd,  CHa-.OarCeHg.CHO,  a  heüotrop,  va- 
nillia  és  számos  más  virág  illatos  anyaga.  Szín- 
telen, heliotrop-illatú  kristályok.  Forró  víz,  szesz, 
éter  oldja. 

Pipetta  (franc,  pipette,  szívócső),  üvegcső, 
mely  közepén  golyóalakulag  tágult,  végén  pedig 
hegyes  csúccsá  vékonyodik.  Célja:  kisebb-na- 
gyobb folyadéktömeg  kiemelése  (kiszívása)  vala- 
mely edényből.  Vegyi  elemzéseknél  térfogatré- 
szekre osztott  P.-t  szoktak  használni ;  az  ilyen- 
nel meghatározott  tömegű  folyadékokat  lehet 
kiemelni.  Mérges  folyadékok  kiemelése  végett 
kaucsuklabdával  kapcsolható  össze. 

Pipifti  (növ.),  1.  Potentilla. 

Pipin,  több  uralkodó  neve,  1.  Pippin. 

Pipin,  Alekszandr  Nikolajevics,  orosz  író,  1. 
Pypin. 

Pipiske  (Anthus,  áiiat),  a  Billegető-félék  (Mo- 
tadllidae)  családjába  tartozó  madámem.  50  faja 
ismeretes,  melyek  minden  földrészen  honosak. 
Hazánkban  5  faja  él.  1.  Közönséges  P.  (A.  tri- 
viális L.) ;  tavasszal  fölül  barna,  fején  ós  hátán 
fekete  hosszsávokkal,  szemöldökíve  sárgásfehér, 
elől  sárgásfehér,  szárnya  barna,  két  középső  f ark- 


toUa  bania,  két  szélső  farktolla  fehér,  csőre  és 
csűdje  világos  szaruszínű ;  ősszel  alul  és  fölül 
rozsdássárga  árnyalatú.  Hossza  17,  szárnya  8*5 
—9-3,  farka  6*5—7,  csőre  1-2,  csűdje  2  cm.  Min- 
denütt közönséges.  2.  Réti  P.  (A.  pratensis  L.). 
Nagyon  hasonUt  az  előbbihez ;  eltér  tőle  azon- 
ban hátának  olajzöldes  árnyalatával  és  abban, 
hogy  hüvelykujjának  karma  hosszúra  nyúlt.  Az 
előbbinél  valamivel  kisebb.  Hazánkban  csak  ta- 
vaszi és  őszi  átvonulása  alkalmával  található. 
3.  Rőtbegyű  P.  (A.  cervinus  Pali.).  Nálunk  csak 
az  átvonulás  idején  (május  elején  és  okt.  elején) 
fordul  elő.  4.  Pusztai  P.  (A.  campestris  L.).  Fölül 
agyagsárga  elmosódott  sötétebb  foltokkal,  alul 
fehérsárga  árnyalattal,  szárnya  ós  farka  sötét- 
barna, farkának  két  szélső  tolla  fehér,  s  ezeknek 
belső  széle  fekete,  csőre  és  lába  világos  szaru- 
színű. Hossza  18,  szárnya  8-9— 9*4,  farka  7—8, 
csőre  1*5,  csűdje  2*6  cm.  Hazánkba  áprilisban  ér- 
kezik és  szept.  végén  vagy  okt.  elején  távozik. 
5.  Hegyi  P.  (A.  spipoletta  L.).  Feje  szürke,  torka 
és  hasa  fehér,  begye  és  melle  világos  fakó  vörös, 
háta  barna,  sötét  foltokkal.  Télen  feje  barna j 
hasa  fehér,  begyén  barna  foltos.  Hazánkban  fő- 
leg a  Kárpátokban  és  az  erdélyi  havasokon  él. 

Pipistrellus  (áuat),  1.  Romicia. 

Pipiszahuac-gyökér  (aöv.),  1.  Perezia. 

Pipitér  (növ.),  1.  Anthemis. 

Pippany  (növ.),  1.  Aranka. 

Pippi,  Giulio,  olasz  festő,  Rafael  tanítványa, 

I.  Giulio  Romano. 

Pippin  (Pipin),  a  frank  uralkodóház  néhány 
tagjának  neve : 

1.  P.,  az  Öreg  (tévesen :  a  Landeni),  frank 
háznagy,  Karlmann  frank  nemes  fia,  mesh.  639. 

II.  Chlotar  frank  király  (613—628)  és  Dagohert 
alatt  Ausztrázia  háznagyi  hivatalát  viselte.  Fia 
volt  Grimoald  (megh.  656). 

2.  P.,  a  Középső  (tévesen :  a  Heristali)  frank 
háznagy,  Ansegisel  frank  nemes  fia,  szül.  635 
körül,  megh.  Lüttich  közelében  714  dec.  16.  Kez- 
detben Austrázia  háznagya  volt.  687-ben  Tertri 
mellett  legyőzte  Neusztria  és  Burgund  ház- 
nagyait s  az  egész  frank  birodalom  háznagya 
lett  «princeps»  (fejedelem)  címmel.  Győzelmesen 
harcolt  a  frízek,  szászok,  thüringiek  és  bajorok 
ellen.  Minthogy  két  törvényes  fia,  Drogo  és  Gri- 
moald még  az  ő  életében  meghalt,  természetes 
fia,  Martell  Károly  (1.  0.)  követte  őt  méltósá- 
gában. 

3.  P.,  a  Kicsiny,  frank  király  (751—768)  Mar- 
tell Károly  ifjabbik  fia,  szül.  715  körül,  megh. 
Parisban  768  szept.  24.  Atyja  halála  után  741. 
Neusztria  és  Burgund  háznagya  lett  s  miután 
bátyja,  Karlmann  747.  kolostorba  vonult,  Ausz- 
tráziában  is  elnyerte  ezt  a  méltóságot.  751-ben 
Zacharias  pápa  jóváhagyásával  egy  országgyű- 
lésen letétette  III.  Ghilderichet,  az  utolsó  me- 
roving  királyt  és  magát  kiáltatta  ki  királynak. 
Néhány  óv  múlva  a  longobárdoktól  szorongatott 
II.  István  pápa  P.-hez  jött  annak  segítségét 
kérni,  s  őt  két  fiával  754.  júl.  28.  St.-Denisben 
királlyá  koronázta.  P.  két  izben  is  hadat  veze- 
tet Itáliába  s  756.  Aisztulf  longobárd  királyt  hó- 
dolatra kényszerítette,  a  pápának  pedig  oda- 
ajándékozta Pavemia  környékét.  Ebből  és  Róma 


Amely  szó  Pi 


alatt  nincs  meg,  Py  .  •  •  alatt  keresendői 


Pipra 


471 


Piramis 


vidékéből  alakult  meg  aztán  az  Egyliázi  Állam. 
Szerencsésen  harcolt  a  szászok,  az  arabok  és 
Waifar  aquitaniai  herceg  ellen.  Halála  előtt  két 
íia,  Károly  és  Karlmann  közt  osztotta  fel  or- 
szágát. V.  ö.  Bonnel,  Die  Anfange  des  Karolin- 
gischen  Hauses  (Berlin  1866) ;  Dahn,  Die  Könige 
der  Germánén  (Leipzig  1900,  8  köt.). 

4.  P.,  Itália  királya,  Nagy  Károly  második  fla, 
szül.  777.,  megh.  810  jul.  8.  Hadrianus  pápa  781. 
Itália  királyává  koronázta.  Részt  vett  atyjának 
az  avarok  elleni  hadjárataiban  (791  és  796)  s  ő 
volt  az  Itália  felől  támadó  sereg  fővezére.  806-ban 
atyjától  Itáliát  és  Bajorországot  kapta.  Itáliát  fla, 
Bernát  (megh.  818.)  örökölte. 

5.  P.,  Aquitania  királya,  Jámbor  Lajos  csá- 
szár második  fla,  szül.  803  körül,  megh.  838  dec. 
13.  Atyja  trónralépésekor  814.  Aquitania  királya 
lett.  Bátyjával,  Lothárral  együtt  két  izben  (830 
és  833)  lázadt  fel  atyja  ellen  s  része  volt  annak 
letételében.  Később  azonban  haláláig  hű  maradt 
atyjához.  Fia,  P.  nem  kapta  meg  atyja  országát 
s  kalandos  életét  börtönben  fejezte  be  864. 

Pipra  (állat),  a  Verébalkatúak  (Passerifor- 
mes)  rendjébe,  a  piprák  (Pipridae)  családjába 
tartozó  madárnem.  40  faj  ismeretes,  melyek  kö- 
zül a  legismertebb  a  Pará  erdeiben  élő  bájos 
opálmanakin  (Pipra  opalizaiis  Pelz.).  A  hím  és 
nőstény  felül  fűzöld,  torkán  és  testének  oldalain 
világosabb,  hasoldalán  élénk  sárga,  evezötoUain 
bamásfekete.  A  hímnek  a  homlokán  és  tarkóján 
gyönyörűen,  ezüstös-gyöngyházszerüen  csillogó 
fejlemeze  van.  Egyike  a  legértékesebb  és  leg- 
gyönyörűbb madaraknak.  Dél-Amerika  nagy  ré- 
szében, főleg  Guayanában  honos  a  barát  P.  v. 
bársony  madár  (P.  monacus  L.).  Egyéb  fajai :  P. 
nattereri  Scl.,  P.  erythrocephcUa  L.,  P  aureola 
L.,  P  rzcbrocapilla  Tem.,  P.  isidori  Scl.,  P  stta- 
vissima  Salv.,  P  gutturalis  L.,  P  regina  Scl., 
P  lanceolata  Wagl. 

Piqua,  város  Ohio  északamerikai  áUam  Miami 
countyjában,  (1920)  15,044  lak.,  vasöntés,  gazdasági 
gép-,  kocsigyártás,  gyapjufonók,  gabonakereske- 
delem, földgázforrások. 

Pique  (franc,  ejtsd:  pik)  a.  m.  lándzsa.  így 
nevezik  a  francia-  és  tarokkártya  egy  csoportját 
is,  mely  a  magyar  kártya  zöld  színének  felel  meg. 

Piqaé  (franc,  ejtsd:  piké),  pamutszövet,  mely- 
nek felszíne  olyan,  mintha  varrógéppel  mintásán 
le  volna  tűzve.  Készítéséhez  az  alapszövetet  al- 
kotó lánc-  és  vetülékfonalon  kívül  még  egy  pót- 
lóklánc szükséges,  amelyet  az  alapszövetbe  csak 
helyenként  kötnek  le,  s  ez  a  szövet  fonákján 
szabadon  lóg.  Szövésnél  a  pótlékláncot  erősebben 
feszítik,  miért  is  ez  szövés  után  jobban  húzódik 
össze  mint  az  alapszövet  fonalai  s  a  felette  levő 
alapszövetet  duzzasztja.  A  pótléklánc  szabad  ré- 
szeinek lekötésére  pótlókvettiléket  is  használnak, 
sőt  az  utóbbit  néha  borzosítják  (bogácsolják)  is, 
mely  esetben  a  P.-harchentet  nyerik. 

Pique-nique,  1.  Piknik. 

Piquet  (franc  ejtsd:  pikó),  francia  eredetű 
kártyajáték.  Ketten  játsszák  magyar  kártyával 
(32  lapos).  Négy  játszmából  áll,  az  első  és  utolsó 
duplán  számít.  Kezdés  előtt  emelnek  a  játszók, 
aki  kisebb  lapot  emel,  oszt  először,  azután  felváltva 
osztanak.  Az  osztó  5  lapot  ellenfelének,  hármat 


magának  oszt  talonul,  azután  kettesével  osztja  a 
kártyákat.  A  talonnal  való  cserélés  után  követke- 
zik a  bemondás,  mit  az  első  játszó  kezd.  Egyenlő 
értékű  bemondásnál  az  első  játszóé  érvényes.  A  be- 
mondás áll  az  egyszínben  levő  lapok  számából  (az 
összeköttetésekből  (terc,  quart  stb.),  és  a  flsrurák- 
ból  (négy  király  stb.).  Ha  az  osztónak  jobb  a  bemon- 
dása (pl.  az  első  játszónak  hat  lapja  van  egy  szín- 
ből, az  osztónak  pedig  hét),  akkor  bemondásával 
érvényteleníti  az  első  játszóét.  A  P.-ben  a  terc  3, 
quart  4,  a  quint  15,  sext  16,  sept  17,  stb.  pontot 
számít.  Három  flgura  3,  négy  figura  14  pontot  ér. 
Három  figurát  megsemmisíti  a  négy  még  akkor  is, 
ha  ez  kisebb.  Ha  a  bemondásnál  a  játékos  30  pon- 
tot hoz  össze  úgy,  hogy  ellenfele  addig  egy  pontot 
sem  tudott  szerezni,  akkor  a  kiadásnál  nem  31-gyel, 
hanem  91-gyel  számít,  ha  pedig  ütéssel  éri  el  a 
30-at,  mielőtt  ellenfele  üthetett,  61-gyel  folytatja 
a  számolást.  Minden  kijátszott  lap  egy  pontot  szá- 
mít, s  hozzá  olvassák  a  bemondás  számához. 
Utolsó  ütés  2-t,  hat  vagy  annál  több  ütés  még  10 
pontot  számít.  Ha  az  egyik  játékos  viszi  az  ösz- 
szes  ütést  —  ellenfele  «maccs»  lett  —  az  utolsó 
ütés  10  pontján  kívül  még  30-at  számít.  Ha  a 
négy  játszma  után  az  egyik  fél  nem  tud  összesen 
100  pontot  kimutatni,  akkor  ellenfele  még  100-at 
írhat  a  nyereményösszeghez. 

Piquetberg,  a  délafrikai  Unió  fokföldi  tarto- 
mányának egyik  kerülete  4488  km  2  területtel  s 
(1911)  17,595  lak.,  gabona-,  szőUő-  és  dohányter- 
meléssel. 

Piquette  (franc,  ejtsd :  pikett  vagy  piqueton, 
ejtsd :  piktoS ;  olaszul  aquarello)  a.  m.  törkölybor 
V.  csiger.  L.  még  Petiotozás. 

Piquenr  (ejtsd:  pikőr),  francia  neve  a  lovas 
hajtóvadászatoknál  a  kutyákat  vezető,  rájuk  fel- 
ügyelő lovásznak.  kngolMlwhipper-in.  Egy  kutya- 
falkánál több  P.  van,  hogy  minden  oldalon  legyen 
fel  vigyázat  az  elkalandozni  akaró  v.  hamis  nyo- 
mon hajtó  kutyák  helyes  útra  való  terelésére. 

Pir,  perzsa  eredetű  török  szó,  öreget,  egyház- 
főt jelent. 

Piraeus  (Peiraieusz),  Athén  kikötővárosa,  1. 
Pireusz. 

Pirai  (állat),  1.  Karihikalak. 

Piramidális  (gör.)  a.  m.  tornyos  növésű,  vagy 
tornyos  termetű.  —  P.  kristályrendszer,  1.  Négy- 
zetes kristályrendszer.  —  IB.-szám  vagy  g^a- 
szám,  1.  Idomszámok. 

Piramidli,  a  billardjáték  egy  neme.  Az  asztal 
közepére  gúlaszerűen  felállított  15  kisebb  golyó 
közül  minél  többet  kell  a  játékosnak  az  asztal 
lyukaiba  lökni  egy  közvetítő  golyóval  (nem  a  sa- 
játjával). Elhibázott  lökés  után  az  ellenfél  foly- 
tatja a  játékot. 

Piramidon,  pyramidon,  dimethylamidoanty- 
pyrin,  C13H17N3O,  színtelen  és  csaknem  íztelen, 
vízben  bőségesen  oldható,  kristályos  por.  Op.  1090. 
Mint  antipyreticum  és  antineuralgikum  az  anti- 
pirinnél  kisebb  adagokban  gyógyszeml  haszná- 
latos. 

Piramis  (gör.)  a.  m.  gúla  (1.  0.).  Az  egyiptomi 
építészetben  a  sírnak  egyik  —  óriási  méretű  — 
neme.  L.  Egyiptomi  művészet.  —  Pa  kristály- 
tanban az^a  kristályalak,  amelynek  lapjai  a  kris- 
tálytani tengelyeket  véges  távolságban  metszik. 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendői 


Piramis-akác 


472 


Pirén 


A  következő  P.-ok  léteznek :  1.  trigonális  (három- 
szögű) ;  2.  ditrigonális  (hatoldalú) ;  3.  tetragonális 
(négyzetes) ;  4.  ditetragonális  (nyolcoldalú) ;  5.  he- 
xagonális  (hatszöges) ;  6.  dihexagonális  (tizenkét- 
oldalú) ;  7.  rombos  (négyoldalú)  P.  Mindezek  a 
P,-ok,  mint  dupla  P.-ok,  ú.  n.  bipiramisok  is  létez- 
nek. A  P.  magyar  neve  gúla,  amely  a  kristály- 
tanban egyáltalában  nem  használatos.  A  P.  hely- 
zete a  tengelyekhez  képest  különböző  lehet ;  e 
szerint  megkülönböztetünk  I. -rendű  v.  protopira- 
raist,  n .-rendű  v.  deuteropiramist  és  III. -rendű  v. 
tritopiramist,  makro-  és  brachipiramist. 

Piramis  -  akác  (növ.),  a  Robinia  pyramidalis 
Hort., 

Piramisos  tetraéder,  1.  Tt'iakisztetraéder. 

Piranesi  (ejtsd:  piranézi),  GianibatUsta,  olasz 
rajzoló  és  rézmetsző,  szül.  Velencében  1720-ban, 
megh.  Rómában  1778.  Hatásos  és  fantasztikus 
lapokat  készített  régi  római  romok  és  iparművé- 
szeti emlékek  után,  melyek  már  a  maga  korában, 
kivált  a  Rómát  látogató  idegenek  közt  nagy  nép- 
szerűségnek örvendtek.  Dekoratív  rajzokat  is  ké- 
szített. Művei  gyűjteményesen  is  megjelentek: 
Vedute  di  Roma  (1748,  2  köt.) ;  Le  Antichitá  ro- 
máné (1756,  4;  köt.)  stb.  Összes  műveit  29  kötet- 
ben (Paris  1836)  adták  ki. 

Piranhas  (ejtsd:  pirányász,  Bio  das  P.),  brazíliai 
folyó ;  ered  Parahyba  államban,  deltával  ömlik 
az  Atlanti-óceánba.  Assuig  (65  km.)  hajózható. 

Pirani,  Eiigenio,  olasz  zongoraművész,  szül. 
Bolognában  1852  szept.  8.  Kullak  és  Kiél  tanít- 
ványa. 1905-ben  Powellal  New  Yorkban  konzer- 
vatóriumi igazgató  lett.  Kamarazene  és  zenekari 
műveket  írt  és  egy  operát,  Das  Hexenlied  (Prag 
1902). 

Pirano,  város  Capo  d'Istria  isztriai  kerületi  ka- 
pitányságban egy  félszigeten,  (1910)  15,320  olasz 
lak.  P.  kikötője  ismeretes  arról  a  győzelemről, 
amelyet  benne  a  velenceiek  az  egyesült  német- 
genovai hajóhadon  kivívtak ;  e  győzelem  követ- 
keztében Ziani  dogé  a  pápától  gyűrűt  kapott. 
Közelében  a  terjedelmes  Portó -Glorioso  végében 
nagy  sóf őzök  (Saline  di  Pizziole)  vannak.  P.  körül 
termeük  a  Rivola  néven  ismeretes  bort. 

Pirantimonit  (ásv.)  a.  m.  pirosztihit. 

Pirargillit  (ásv.),  a  cordierit  mállási  terméke. 
Szürkés-feketéskék  v.  vöröses  pszeudomorfózák  a 
gránitban,  Helsingfors  környékén. 

Pirargirit  (ásv.),  sötétvörös  ezüstére ;  ezüstan- 
timonfény, ezüstantimonszulfld  AggSbSg,  gazdag 
ezüstérc,  ezüsttartalma  599°/o.  Izomorf  a  prous- 
tittal  (világosvörös  ezüstérc).  Hatszöges  hemi- 
morf  oszlopos  és  szkalenoéderes  kombinációi  igen 
változatosak,  gyakran  bonyolódott  ikrek  vagy 
pszeudomorfózák  argentit  után ;  máskor  a  P.  ter- 
mésezüstté alakul  át.  A  romboéder  szerint  jól 
hasad.  Kissé  rideg ;  karmazsinpiros-f  eketés  ólom- 
szürke, karca  cocheniU  -  cseresznyepiros,  fémes 
gyémántfényű,  élein  áttetsző,|erősen  fénytörő.  Érc- 
telérekben  más  ezüstércek,  galenit,  kalcit  és  ar- 
zénércek társaságában  terem :  Selmecz-  és  Kör- 
möczbányán,  a  Cseh-Szász  érchegységben  (Prei- 
berg,  Joachimsthal,Pfibram)  Andreasberg  aHarz- 
ban,Kongsberg  Norvégiában,  Hiendelaecina  Spa- 
nyolországban, Chafíacillo  Chilében,  nagy  tömeg- 
ben Mexikó-,  Nevada-  és  Idahóban. 


Pirarucu  (áiiat),  1.  Arapainm. 

Pirata  (lat.)  a.  m.  tengeri  rabló,  kalóz  (1.  0.) ;, 
piraterie  a.  m.  kalózság  (1.  0.). 

Pirata  (állat),  1.  Kalózpók. 

Pirauru-házasság,  némely  ausztráliai  törzs- 
nél szokásos  ideiglenes  házasság,  mely  egyik  kö- 
rülmetélési  ünneptől  a  legközelebbiig  tart.  A 
rendes  házasság  emellett  teljesen  érvényben  ma- 
rad. Az  ünnepség  előtt  a  törzs  vénei  ós  főnökei 
kijelölik  azokat  a  férfiakat  és  nőket,  kik  a  leg- 
közelebbi ily  ünnepig  mint  P. -házastársak  köz- 
lekedhetnek egymással.  Ugyanaz  a  nő  v.  férfi 
egyidőben  több  személlyel  állhat  P.-ban. 

Pirawarth,  ausztriai  helység,  1.  Pyrawarth. 

Piraya  (állat),  1.  Karibihalak. 

Pirazin,  pyrazin,  paradiazin:  C^H^Nj.  Az 
azinek  (1.  0.)  csoportjába  tartozó  heterociklusos 
szénvegyület.  Színtelen,  heliotrop-szagú,  55°-on 
olvadó,  11 5^-on  forró  prizmák.  A  monóacetaldehid 
kondenzációja  útján  állítható  elő.  Redukálva  pi- 
perazin  keletkezik  belőle.  A  P.-ból  fontos  festékek 
származtathatók,  1.  Azinfestékek. 

Pirazol  (py rázol),  CgH^Ng .  Levezethető  a  pirrol- 
ból,  (CH)4NH,  ha  abban  egy  metenil  (CH)  gyököt 
egy  nitrogénatommal  helyettesítünk ;  szerkezete 
tehát :  HC— CH 

II      II 
HC    N 

\/ 

NH. 

Színtelen  tűalakú  kristályokból  áll,  op.  70^,  fp. 
185°.  Vízben,  alkoholban,  éterben,  benzolban  jól 
oldódik.  Igen  gyenge  bázis ;  sói  kevéssé  állandók. 
Jellemző  a  P.-ra,  hogy  kémiai  szempontból  sok 
tekintetben  a  benzolhoz  hasonló,  vagyis  u.  n. 
aromás  sajátságokat  mutat.  P.  keletkezik  acetilén 
és  diazometán  közvetlen  egyesülése  útján.  A 
P.-nak  igen  sok  származéka  van ;  ezek  közé  sorol- 
ható a  nagy  fontosságú  antipirin  (1.  0.)  is. 

Pirchala  Imre,  pedagógus  és  klasszikus  filo- 
lógus, szül.  Budán  1845.  Mint  a  pozsonyi  tanke- 
rület főigazgatója  vonult  nyugalomba.  Számos 
értekezést  s  elterjedt  latin  tankönyveket  írt.  Fő- 
műve: A  magyarországi  középiskolák  rendje 
(2  köt.,  Budapest  1905). 

Pirckheimer,  Wiliháld,  német  humanista, 
szül.  Bichstádtben  1470  dec.  5.,  megh.  Nürn- 
bergben 1530  dec.  22.  Miksának  és  V.  Ká- 
rolynak diplomatája  és  hadvezére.  A  görög  és 
római  klasszikusokkal  lelkesen  foglalkozott  és 
kitűnő  latinsággal  írt.  A  humanisták  gyakran 
megfordultak  nála,  közttik  Celtes  Konrád,  a 
dunai  társaság  lelke.  História  belli  suitensis  c. 
munkája  jeles  foiTásul  szolgál  s  német  fordítás- 
ban is  megjelent  (Basel  1826).  Összes  munkáit 
Goldast  adta  ki  (Frankfurt  1610).  Életrajzát  meg- 
írta Roth  (Halle  1887).  Húga,  Charitas  (megh. 
1532  mint  a  nürnbergi  Clarissa -apácák  fejede- 
lemasszonya) kortörtónelmi  érdekű  Emlékirato- 
kat (Denkwürdigkeiten)  írt,  kiadta  Höfier  (Bam- 
berg  1853)  és  Binder  (3.  kiad.,  Freiburg  1878). 

Pirék,  a  bibortetünek  egyik  alig  használatos 
elnevezése.  L.  Bibortetü. 

Pirén  (pyren,  fenilén,  naftalin),  szénhidrogén - 
vegyület,  amely  a  kőszénkátrányban  található ; 
kémiai  képlete:  CjgHio.  A  tiszta  P.  színtelen v. 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py 


alatt  keresendő! 


Pirenait 


473 


Piret  de  Bihairt 


kissé  sárgás  lemezkékből  áll;  op.  1-48— 149<>. 
Forró  alkohollDan  is  nehezen  oldódik  (33  sr.-ben), 
de  az  éter,  benzol  v.  a  széndiszulfid  könnyen 
oldja ;  3600  fölött  bomlás  nélkül  forr. 

Pirenait  (ásv.),  a  gránátnak  és  pedig  a  mela- 
nitnak  egyik  változata ;  termőhelye  Baréges. 

Pireneus-hegység  (franc.  Pyrénées,  spany. 
Pirineos,  lat.  Pyrenaei  Montes),  em-áziai  jel- 
legű hegylánc  Francia-  és  Spanyolország  hatá- 
rán ;  mintegy  450  km.  hosszú,  20—110  km.  szé- 
les, KNy.-i  irányú,  a  Creus-foktól  a  Vizcayai- 
öbölig  tart.  Gyűrt  hegység,  körülbelül  a  mi  Kár- 
pátjainkkal egyidős,  az  euráziai  hegyláncok  jel- 
lemvonásától eltérőleg  szimmetrikus  fölépítésü, 
közepén  kristályos  kőzetek  vannak,  amelyeket 
takarókként  szilúr-,  devon-,  jura-  és  krétakori 
üledékes  kőzetek  vesznek  körül.  D.-i  oldalán 
mószkőzónája  különválva  jól  megkülönböztethető 
a  Sa.  de  la  PeHa  és  Sa.  de  Guara-hegységekben. 
Három  részre  osztható  a  hegység :  1.  Keleti- F. 
a  Creus-foktól  a  Col  de  la  Percheig  (1571  m.) ; 
két  részből  áll,  ú.  m.  a  tulajdonképeni  P.  és  a 
Cataloniai  hegyláncból,  amely  az  ú.  n.  Ampur- 
dan-síkságtól  húzódik  Valenciáig.  A  K.-i  P.  nem 
magas  hegylánc,  egyik  D.-i  ágát  nevezik  Sierra 
dél  Cadi-íiBk.  2.  A  Középsö-P.  a  Col  de  la 
Perchetől  a  Pic  d'Anie  csúcsig  (2504  m.)  ter- 
jed, legmagasabb  része  a  Maladetta  gránitcso- 
portja a  Pic  de  Nethotc  v.  Pic  de  Aneto  (3404 
m.)  csúcssal,  a  híres  Roland-hágó  (la  Bréche  de 
Roland)  vezet  át  mellette  2804  m.  magasban  a 
Gave  de  Pau  hatalmas  Gavernie  cirkuszvölgyébe. 
Nevezetesebb  csúcsok  még  a  Pic  des  Posets 
(3367  m.),  Vignemale  (3290  m.),  Pic  du  Midi  de 
Bigorre  (2877  m.),  csúcsán  obszervatóriummal,  s 
a  Pic  du  Midi  d'Ossau,  amely  Lourdes  vidékét 
teszi  oly  festőivé.  3.  A  Pic  d'Anietől  a  tenger 
felé  alacsonyodó  Nyugati-P.  nevű  résznek  leg- 
nevezetesebb helye  a  Roncesvallesi  hágó  1207 
m.  magasban.  A  Pireneusok  Ny.  felé,  a  tenger- 
parton elalacsonyodó  részét  nevezik  Baszk- hegy- 
vidéknek is.  Hóhatára  É.-on  Ny.-ról  K.-re  2500 
m.-ről  2800  m.-re  emelkedik,  gleccserei  2280  m.-ig 
érnek  le,  s  a  jégkorszakban  is  csak  1700  m.-ig 
nyúltak  le  róla  a  gleccserek.  Tava  sok  van,  de 
ezek  legnagyobbrészt  nem  hegylábi  moréna-ta- 
vak,  hanem  kicsiny  tengerszemek  a  cirkusz- 
völgyekben 1550—2600  m.  magasságban.  A  P. 
vizeinek  Vs"©  É.  felé  folyik  le,  az  Adour  és 
Garonneal  az  Atlanti-óceánba,  az  Aude,  Tech 
ós  Tettel  pedig  a  Földközi-tengerbe,  D.-en  a 
Segre,  Gallago  és  Aragan  viszik  le  a  vizeket  az 
Bbroba,  a  Ter  és  a  Llobregat  pedig  egyenesen  a 
Földközi-tengerbe.  A  vasutak  a  két  tengerparti 
végén  visznek  át  rajta  Perpignan— Figueras  és 
Bayonne— San-Sebastian  közt.  Állatai  közül  ne- 
vezetesek :  a  farkas,  barna  medve,  görény,  nyest, 
vadmacska  s  egy  különleges  zergefaj ;  madarak 
közül  sok  sas,  keselyű,  bagoly,  sólyom,  fajd,  har- 
kály stb.  él  itt.  j^övényvilága  a  Ny.-i  részen,  ahol 
a  klima  nedvesebb,  dúsabb,  mint  a  kevésbbé  esős, 
de  meleg  éghajlatú  K.-i  részen,  ahol  az  olajfa 
420,  a  szőlő  550,  a  nemesgesztenye  800  m.-ig 
fölhatol  s  a  rozs  1625  m.  magasságig  termel- 
hető. Kénes  források  és  hévizek  gyakoriak,  kb. 
250  meleg  forrás  van  11— 77o  C.  vízzel,  ezeket  a 


gyógyfürdőkben  föl  is  használják,  ilyenek :  Ver- 
met, Amélie-les-Bains,  Luchon,  Ax,  Cauterets, 
Bagnéres  ós  Baux-Bonnes.  A  P.  népessége  leg- 
inkább baszk  eredetű,  főleg  állattenyésztéssel 
foglalkozik.  A  francia  P.-oldal  a  Hautes-Pyré- 
nées,  Basses-Pyrénées,  Aude,  Ariége  ésPyrénées- 
Orientales  dópartementokhoz,  a  spanyol  oldal 
Guipuzcoa,  Navarra,  Huesca,  Lerida,  Barcelona 
és  Gerona  tartományokhoz  tartozik. 

Irodalom.  Taine,  Voyage  aux  Pyrénées,  Paris  1904 
16.  kiad. ;  Joanne,  Les  P.,  2  köt.,  u.  o.  1890  ;  Penck,  Die 
Eiszeit  in  den  P..  Leipzig,  Mitt.  d.  Ver.  f.  Erdkunde 
1883.  évf. ;  u.  az,  Einteilung  u.  mittlere  Kammhöhe  dex* 
P.,  Jahresber.  der  Geogi-.  Ges.  1885.  évf.,  München ;  Schra- 
der,  Les  P.,  Annuaire  du  Club  alpin  fran^ais  1885.  évf.: 
De  Margerie  és  Schrader,  AperQu  de  la  strncture  géo- 
logique  des  P.,  u.  o.  1891.  évf.;  Camena  d'Almeida,  Les  P., 
Paris  1893  ;  Roussel,  Etude  stratigraphique  des  P.,  u.  o. 
1893  ;  Bubani,  Flóra  pyrenaea  per  ordines  naturales  gra- 
datim  digesta,  4  köt.  1897—1902,  Milano;  Spender, 
Through  the  High  P.,  London  1898 ;  Darsuzy,  Les  P. 
fran<?aises,  u.  o.  1899;  Quenot,  La  destruction  des  förets 
pyrénéennes,  Toulouse  1900;  Carez,  La  géolcgie  des  P. 
franíjaises,  Paris  1903  :  Cénac-Moncaut,  Histoire  des  peu- 
ples  et  des  États  P.,  3.  kiad.  1874,  Paris  ;  Schrader,  A 
Középsö-P.  térképe,  6  lapon,  1 :  100,000,  Paris  1882  és 
1  lapon  1  :  800,000,  u.  o.  1886) ;  Lézat,  A  P.  domború  oro- 
graflkus  térképe  1 :  40,000,  Bagnéres  de  Luchonban. 

Pireneusi  béke,  Spanyolország  és  Francia- 
ország közt  1659  nov.  7.,  mely  befejezte  az  1635 
óta  tartó  háborút.  Nevét  onnan  kapta,  hogy  a 
Bidassoa  D.-i  határfolyó  egyik  szigetén  a  Pire- 
neusok közelében  írtak  alá.  A  P.  Mazarin  bíbo- 
ros miniszter  műve  volt  s  megszerezte  Francia- 
országnak délen  Rousülon  grófságot,  északon 
pedig  Artoist  néhány  flandriai  községgel  együtt. 
A  P.  egyik  határozata  volt,  hogy  XIV.  Lajos 
nőül  veszi  IV.  Fülöp  spanyol  király  leányát, 
Mária  Teréziát.  B  házasság  alapján  követelte 
aztán  a  francia  király  családja  számára  1665.  a 
Spanyol  Németalföldet,  1700.  pedig  az  egész 
Spanyol  birodalmat. 

Pireneusi  félsziget,  Európa  D.-i  részének  leg- 
nagyobb félszigete,  a  kontinenstől  a  Pireneus 
hegység  (1.  o.)  választja  el ;  magában  foglalja 
Spanyolországot  és  Portugáliát. 

Pireneusok,  a.  m.  Pireneus-hegység. 

Pirenne  (ejtsd .-  — enn),  Henri,  belga  történet- 
író, szül.  Verviersben  1862  dec.  23.  A  genti  egye- 
tem tanára  1886  óta.  Nevezetesebb  müvei :  La 
Rijmkronijk  van  Vlaenderen  et  ses  sources  (Bru- 
xelles  1888) ;  La  version  flamandé  et  la  version 
fran9aise  de  la  bataille  de  Courtrai  (u.  o.,  2.  r. 
1890—92);  Bibliograpliie  de  l'histoire  de  Bel- 
gique  (Gént,  2.  böv.  kiad.  1902) ;  Le  soulóvement 
de  la  Flandrie  maritime  1323—28.  (Bnixelles 
1900) ;  La  nation  belge  (u.  o.,  3.  kiad.  1900) ; 
Chronique  ríméé  des  troubles  de  Flandre  1379 — 
1380.  (Gént  1902).  Megírta  Belgium  történetét 
az  Buropáische  Staatengeschichte  c.  gyűjte- 
ménybe (Arnheim  fordításában,  Gotha  1899— 
1906, 1— III.  köt,  1566-ig). 

Piret  de  Bihain,  belga  eredetű  bárói  család, 
mely  1783.  a  bárói  móltóságot  kapta,  1823.  pedig 
a  magyar  indigenátust.  Tagjai  közül  említendők : 
P.  Antal  Lajos,  osztrák  táborszernagy,  meghalt 
1862.  Ennek  fla  Jenő,  lovassági  tábornok,  szül. 
Pesten  1821  jún.  6.,  megh.  1902  aug.  26.  Mint 
Albrecht  főherceg  főudvarmestere,  az  1866-iki 
háború  kitörésekor  a  főherceget  Olaszországba, 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pireusz 


474 


Piripiő 


kisérte,  ahol  a  custozzai  csatában  különösen  ki- 
tűnt és  a  Mária  Terézia-rendet  kapta.  1878-l)an 
lovassági  tábornok  lett. 

Pireusz  (gör.  Peiraieusz,  lat.  Piraeus),  a 
régi  és  a  modern  Athénnek  (ettől  7  km.-nyire) 
kikötővárosa  Attika-Beotia  görög  nomoszban, 
(1920)  133,482  lakossal.  A  görög  ipaf^és  kereskede- 
lem középpontja.  Egész  Görögország  tengeri  for- 
galmának csaknem  fele  itt  összpontosul.  Bevi- 
telének fő  cikkei :  bnza,  kukorica,  rizs,  kávé, 
szárított  és  sózott  halak,  gépek  és  gépalkatrészek 
stb.,  a  kivitelben  a  dohány,  olaj,  szöllő,  bor,  apró- 
szőUő  a  legfontosabbak.  P.-t  vasút  köti  össze 
Athénnel  és  Moreával.  Ókori  romokkal.  A  The- 
mistokles  által  alapított  P.,  amelyet  SuUa  Kr.  e. 
S6.  feldúlt,  Munychia  félszigeten  állott.  Csak 
1835.  építették  fel  újra.  1916  szeptember  2.  fran- 
cia és  angol  hajóhad  jelent  meg  a  kikötőben, 
hogy  Görögországot  a  semlegesség  feladására 
kényszerítse.  Minthogy  az  akkori  görög  kormány 
nem  lépett  ki  semleges  magatartásából,  október 
közepén  tengerészcsapatokat  szállítottak  partra  ; 
u.  e.  év  decemberében  a  görög  csapatok  a  francia 
csapatokkal  véres  harcot  vívtak,  amelyben  a 
franciák  voltak  vesztesek.  (L.  Világháború). 

Pirexia  (gör.),  lázas  állapot. 

Pirgokefália  (pyrgokepjialia,  gör.)  a.  m.  to- 
ronyfejűség.  Igen  magas  koponyát  jelent,  mely 
Tendesen  a  koszorúvarrat  (sutura  coronalis)  és  a 
nyílvarrat  (sutura  sagittalis)  hátsó  részének  rend - 
-ellenes  korai  összeforradása  következtében  jön 
létre.  Máskép  akrokefália-nak  is  nevezik. 

Pirgom  (ásv.),  1.  Fassait. 

Pirgosz,  több  görög  város  neve,  nevezetesebb : 
az  Eleia  eparchia  fővárosa,  (1920)  13,246  lak., 
jelentékeny  mazsola-,  bor-  és  narancstermelés- 
sel. Patraszszal  és  Olimpiával  vasút  köti  össze. 
L.  még  Burgasz. 

Pirheliofór  (pyrheliophor),  a  nap  melegét  ki- 
használó gép,  melyet  Gomez  Himolaya  nevű 
portugál  pap  talált  fel.  A  készülék  6117  tükör- 
ből van  összeállítva,  melyek  mindegyike  50  négy- 
zethüvelyknyi  tükörfelület.  A  tükrök  12  m.  ma- 
gas acélkeret  pontosan  kidolgozott  rácsozatának 
belső  oldalára  vannak  erősítve,  úgy  hogy  az 
egész  tökéletes  konkáv  visszaverő  felületet  al- 
kot. A  készüléket  BD.-i  irányú  alapzatra  teszik 
8  aztán  naponként  pontosan  követi  a  nap  járását. 
Azonkívül  bármikor  beállítható  bármilyen  nap- 
állásra. A  napsugarak  fütőfelületre  gyűjtetnek 
össze,  amely  az  egész  szerkezet  gyújtópontjában 
van.  Az  olvasztó  acélból  van,  magnéziummal  ki- 
bélelve. A  feltaláló  a  készülékkel  4000  fokos  hő- 
mérsékletet állított  elő,  melyben  minden  anyag 
megolvasztható.  Az  első  kísérletek  1903. történtek. 

Pirheliométer  (pyrheliometer,  gör.,  a.m.  nap- 
hőmérő), műszer,  mely  a  napsugárzás  erősségének 
meghatározására  szolgál,  rendeltetése  tehát  u.  a., 
mint  az  aktinométeré  (1.  0.).  Régebben  Pouillet 
P.-jét  használták,  jelenleg  az  Angström-téleű.n. 
kompenzációs  P.  van  elterjedve.  Utóbbinál  két 
teljesen  egyenlő,  vékony,  bekormozott  fémlemez 
(manganin)  közül  az  egyik  a  napsugárzásnak  van 
kitéve  és  azáltal  fölmelegszik,  míg  a  másik  a 
naptól  védve  van  és  elektromos  árammal  mele- 
s^íttetik.  Működése  azon  az  elven  alapszik,  hogy 


az  áramerősséget  olyképpen  szabályozzuk,  hogy 
a  két  lemez  egyenlően  felmelegedjék,  mert  akkor 
a  sugárzási  energia  egyenlő  az  áram  előidézte 
melegmennyiséggel.  A  műszer  megadja,  hány  hő- 
egység  (gr.  kalória)  jut  a  föld  1  cm2  területére  1  p. 
alatt.  Újabban  ylftöoí  (Washington)  relatív  méré- 
sekre igen  tökéletes  ilyf  ajta  műszert  szerkesztett 
(silver  disk  pyrheliometer)  és  Michelson  (Moszkva) 
ugyanerre  a  célra  új  aktinométert,  amelyen  ket- 
tős fémű  szelencének  sugárzásokozta  alakválto- 
zását olvassák  le  mikroszkóp  segítségével. 

Piricse,  kisk.  Szabolcs  vm.  nyírbátori  j.-bau, 
(1920)  1720  magyar  lak. 

Piridin  (pyridin,  CgHgN),  a  P.-ek  homológ  so- 
rozatának első  tagja ;  közeli  ro-  ^tt 
konságban  áll  a  benzollal,  amiért  /  \ 
is  szerkezetét  illetőleg  olyan  ben-  HC  CH 
zolnak  tartják,  amelyben  egy  CH  |!  |j 
csoport  egy  nitrogénatommal  van  HC  CH 
helyettesítve.  Ennek  megfelelő-  \  n  '^ 
leg  elfogadott  szerkezeti  képlete : 
A  P.  legnagyobb  mennyiségben  a  csontolajban 
található  és  nagyon  sokféle  módon  képződik ;  így 
igen  sok  alkaloidából  P.  kapható,  ha  azokat  ká- 
lium-hidroxiddal száraz  lepárlásnak  vetjük  alá. 
Előállítása  a  csontolajból  úgy  történik,  hogy  an- 
nak hígított  kénsawal  készült  oldatát  koncen- 
trált nátriumhidroxiddal  elegyítik  és  a  kiváló 
olajos  folyadékot  szilárd  káliumhidroxiddal  való 
főzés  után  szaggatott  lepárlásnak  vetik  alá.  Kel- 
lemetlen szagú  és  égető  ízű  folyadék ;  f s.  O^-on 
1*0033,  fp.  114'8.  Vízben  és  más  oldószerekben 
könnyen  oldódik  és  oldatából  erőseb  b  lúgokkal 
ismét  kiválasztható.  Lúgos  kémhatású ;  savak  és 
némely  sók  (rézsók)  irányában  úgy  viselkedik, 
mint  az  ammóniák.  Alkoholos  oldatban  nátrium- 
amalgámmal  redukálva  piperidinné  lesz,  amely- 
ből oxidációkor  ismét  P.  képződik.  Klórral,  bróm- 
mal  V.  jóddal  történő  helyettesítéssel  létrejönnek : 
klőr-{C,B.^GllS(),  íróm-  (CgH^Br.N) é^jód-V.-ek. Ha 
a  hidrogénatom  a  SO3H  gyökkel  helyettesíttetik, 
keletkezik  a  P.-52;wZ/(W2sav  [C5H4N.SO8H] ;  éppígy 
elő  vannak  állítva  amido-  [NHg]  ésoxi-származékai 
is.  Ha  pedig  aP.-ben  1,  2  v.  3  hidrogénatomot  1, 
2,  illetve  3  metilgyökkel  [(CHg)  v.  etil,  propil  stb.] 
helyettesítünk,  akkor  a  megfelelő  homológokat 
kapjuk.  A  P.-nek  ilyen  homológjai  a  metil-P.  v. 
pikolin  [C5H4(CH3)N],  a  dimetü-P.  vagy  lutidin 
C5H8(CHg)2N]  és  a  trimetü-P.  vagy  kollidin 
CgHgíCHgjgN],  amelyek  szintén  bázisok,  úgy  hogy 
savakkal  a  P.-ben  hasonlóan  sókká  egyesülnek 
és  ekkor  a  megfelelő  pikolin-,  lutidin-  és  koUidin- 
sók  keletkeznek.  E  bázisokat  közös  néven  P.-bázi- 
soknak  nevezik  és  ezeknek  száma,  úgyszintén  a 
belőlük  származó  vegyületeké  szerfelett  nagy. 
Magát  a  P.-t  különféle  vegyületeinek  előállítá- 
sára és  kellemetlen,  undorító  szaga  miatt  az  ipar- 
ban főleg  a  technikai  célokra  szánt  szesz  denatu- 
rálására  használják. 

Piridin-aljak  (bázisok),  1.  Piridin. 

Piridin-csoportos  alkaloidák,  1.  Alkaloidák. 

Pirijao  (növ.),  1.  Bactris. 

Pirip,  a  háziveréb  népies  neve. 

Piripió,  a  gyurgyalag  v.  méhészmadár  (Me- 
rops  ajmster  L.)  igen  elterjedt  neve.  L.  Gym-- 
gyalag. 


Amely  sző  Pí  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Jfj 


alatt  keresendői 


Piripócs 


475     — 


Pirocsanac 


Piripócs,  képzelt  helység,  az  elmaradottság, 
kisszerűség  megtestesítése. 

Pirit  (ásv.),  kénkovand  v.vaskovand,  vasdiszul- 
fld  (FeS,) ;  e  vegyületnek  heteromorf  alakja  a 
markazit.  Gyakran  kevés  aranyat,  ezüstöt,  re- 
zet, mangánt,  sőt  nyomokban  még  kobaltot,  ar- 
zént és  talliumot  is  tartalmaz.  A  szabályos  rend- 
szer diakiszdodekaéderes  osztályában  kristályo- 
sodik, közönséges  formái  a  kocka,  oktaéder  és 
főkép  a  pentagondodekaéder  (piritoéder) ;  roppant 
változatos  és  nagy  kombinációkban  fordul  elő ; 
a  kocka  lapjai  a  váltakozó  élekkel  párhuzamo- 
san rostozottak.  Gömbös,  vesés,  gumós  halma- 
zokban ós  pszeudomorfozákban  más  ásvány  után 
is  gyakori.  Rideg,  keménységi  foka  6,  csiholva 
kénesszag  mellett  tüzet  ad.  Sárgarézszínű,  arany- 
sárga, karca  barnás-fekete ;  fémes  fényű ;  meg- 
gyújtva kékes  lánggal  ég.  Igen  változatos  körül- 
mények között  fordul  elő  és  igen  közönséges 
ásvány.  Önálló  tömzsök  és  telepek :  Szomolnok, 
Rio  Tinto  Spanyolországban,  Rammelsberg  Gos- 
lar  mellett,  Ducktown  Tennesseeben.  Gyönyörű 
kristályok:  Kisalmás  Hunyadban,  Dognácska 
Krassó-Szörényben,  Kotterpatak  Szepesben,  Béla- 
bánya Hontban,  Traversella  és  Brosso  Piemont- 
ban,Blba,  gyakran  szép  vaskeresztikrekben.  Min- 
den érctelérben  otthonos.  Konkréciók  a  márgá- 
ban  és  agyagban ;  gyakran  mint  szerves  testek 
{halak,  fák)  kövesítő  anyaga ;  vékony  erek  a  kő- 
szénben és  barnaszénben.  A  P.  nedves  levegőn 
könnyen  mállik ;  vasvitriol  és  kénsav,  végül 
limonit  keletkezik ;  a  mállás  nagy  hőfejlődéssel 
jár,  ami  gyakran  a  kőszénraktárak  gyúladását 
idézi  elő ;  ezért  a  P.  a  nedvességtől  ós  fénytől 
megóvandó.  A  P.-nek  sokféle  technikai  alkalma- 
zása van :  kénsavat,  gálicot,  ként  és  vasat  állíta- 
nak elő  belőle.  Ha  arany-  v.  ezüsttartalmú,  akkor 
e  nemes  fémeket  nyerik  belőle  (Selmecz-,  Kör- 
möcz-.  Nagy-  és  Felsőbánya,  Erdélyi  Érchegy- 
ség). Régebben  tűzkőnek  használták ;  az  inkák 
Peruban  tükör  gyanánt  alkalmazták  (inkák 
köve) ;  mint  drágakő  a  XVIII.  sz.-ban  szerepelt, 
egészséges  hatást  tulajdonítottak  neki  (egészség 
köve). 

Piritesz  (gör.),  a  régiek  tűzköve,  innen  kapta  a 
pirit  ásvány  a  nevét.  A  pirit  volt  tulajdonképen 
a  tűzkövük,  bár  gyakran  a  P.  név  alatt  a  mai 
tűzkövet  is  értették. 

Pirithous,  1.  Peirithoos. 

Piritoéder  (gör.)  a.  m.  pentagondodekaéder. 

Piritoid  ásványok  vagy  kovandok,  fém-szulfl- 
-dok,  arzenidok  és  antimonidok,  fémes  fényűek, 
általában  kemények  és  ridegek. 

Piritós  V.  piritus,  pirított  kenyérszelet,  melyet 
megzsírozva,  gyakran  f oghagymázva  is  esznek. 

Piritu  (növ.),  l.  Bactris. 

Piritus,  az  oláh  spiridusü  (lat.  spiritus)  nevű 
lidérc-féle  démonnal  azonos  néphitbeli  alak.  Csak 
oláhokkal  vegyes  magyar  vidékeken  ismeretes. 

Pirityháló  (halászat),  10—12  m.  hosszú  kétköz- 
iiáló,  melyet  némely  vidéken  lószárcsontokkal 
terhelnek. 

Pirjatin,  város  Poltava  volt  orosz  kormány- 
zóságban az  Udai  mellett,  (i9io)  11,300  lak.  Most 
Ukrajnához  tartozik. 

Pirké  abót  (héber),  1.  Abót. 


Pir kátéin,  csehországi  helység,  l.  Bürgstein. 

Pirmasens,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Pfalz  bajor  kemletben,  (1919)  39,611  lakossal, 
jelentékeny  bőrgyárakkal.  1793  szept.  14.  Károly 
Vilmos  Ferdinánd  braunschweigi  herceg  itt  le- 
győzte a  franciákat. 

Pirmez,  Odave,  belga  író,  szül.  Cháteletben 
(Hainaut)  1832  ápr.  19.,  megh.  acozi  kastélyában 
1882  máj.  4.  A  miszticizmushoz  és  romanticiz- 
mushoz hajló  lelkületénél  fogva  kivált  Chateau- 
briand,  Victor  Hugó  és  Lamartine  voltak  minta- 
képei. Munkái :  Les  Feuillées,  pensées  et  maxi- 
mes(1862,  4.  kiad.  1881);  Victor  Hugó  (1863); 
Souvenir  de  Romé  (1865);  Jours  de  solitude 
(1869);  Heures  de  philosophie  (új  kiad.  1881); 
Remo,  souvenir  d'un  frére  (1880) ;  Lettres  á  Josó 
(1884).  V.  ö.  Siret,  Vie  et  correspondance  d'O.  P. 
(Löwen  1888). 

Pirminius,  szent,  apát  és  mezei  püspök,  megh. 
Hornbachban  753  körül  nov.  3.  Angolországból 
származott,  Svájcban  és  Délnómetországban  mű- 
ködött. Számos  kolostort  alapított,  közöttük  Rei- 
chenauban,  Marbachban,  Hornbachban  stb.  Erek- 
lyéit 1575.  Innsbruckba  vitték.  Ünnepe  nov.  3. 
Nevezetes  műve :  Scarapeus  (Intelem  az  újonnan 
megtért  keresztényekhez). 

Pima,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye  Drezda 
szász  kerületi  kapitányságban,  (1921)  19,005  lak., 
jelentős  gyáriparral.  1639  ápr.  23-án  a  svédek 
Banér  vezérlete  alatt  rohammal  vették  be  a  vá- 
rost. 1756  okt.  17.,  a  hét  éves  háború  kezdetén,  a 
37,200  főből  álló  porosz  hadsereg  a  szász  hadat 
(17,000  ember,  150  ágyú)  P.-nál  körülzárta  és  el- 
fogta. 

Pimaca,  folyó,  1.  Pamizosz. 

Pimari,  hegység,  1.  Pangeosz. 

Piro ...  (a  görög  Tcup  a.  m.  tűz  szótól),  a  kémiá- 
ban főleg  azokat  az  organikus  vegyületeket  jelölik 
vele,  melyek  száraz  lepárlás  útján  más  vegyüle- 
tekből származnak. 

Piroantimonátok,  l.  Antimonossavak  ós  An- 
timonsavak. 

PiroantimonossaT,  1.  Antimonossavak. 

Piroantimonsav,  l.  Antimonsavak. 

Piroarzénessav,  l.  Arzénessavak  és  sóik. 

Piroarzénsavak,  l.  Arzénsavak  és  sóik. 

Piroaurit  (ásv.),  aranyszínű  gyöngyházfényű, 
kissé  áttetsző  hatszöges  lemezek.  Vasmagnézium- 
hidroxid, Fe(OH)3.3Mg(OH)2-f-3H30.Termőhelyei  : 
Lángban  Svédországban  a  dolomit  repedéseiben  : 
Mossbánya  Norvégiában  és  Haaf-Grunay-sziget 
Skóciában  (ú.  n.  Igelströmit). 

Pirobolika  (gör.)  a.  m.  a  tűzijáték  művészete. 
L.  Tűzijáték. 

Pirobórsav,  l.  Bórsav. 

Pirochroit  (ásv.),  mangánhidroxid,  Mn(0H)2, 
romboéderes  táblás  prizmás  kristályok,  szemcsés 
leveles  halmazok  a  mágnesvasban ;  frissen  fehér 
és  gyöngyházfényű,  a  levegőn  megfeketedik. 
Termőhelye:  Pajsberg,  Lángban  és  Sjögrufva 
Svédországban. 

Pirocsanac,  Milán,  szerb  államférfiú,  szül. 
Jagodinában  1837  jan.  7.,  megh.  Belgrádban  1897 
márc.  14.  Jogi  tanulmányait  Parisban  végezte 
azután  6r<»!rasawiw  miniszter  meUett  osztályfőnök, 
majd  képviselő  és  a  legfelsőbb  törvényszék  tagja 


Amely  aaó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendői 


Pirodin 


—     476     - 


Pirogránít 


lett.  1874-ben  rövid  ideig  kültigymiiiiszter  volt, 
1880  okt.  Risztics  lemondása  után  ó  állott  az 
új  kormány  élére;  kormányának  idejére  esett 
Szerbiának  királysággá  való  proklamálása  (1882). 
Ó  kötötte  meg  Ausztria-Magyarországgal  1881. 
a  vasúti  és  kereskedelmi  szerződést.  1883  szept. 
lépett  vissza. 

Pirodin  (pyrodin)  a.  m.  hidracetin  (1.  o.). 

Pirodinamika,  a  ballisztika  része,  mely  a 
puskapornak  az  ágyúban  való  elégésével  és  a 
lövegre  gyakorolt  hatás  föltételeivel  foglalkozik. 
Megkülönböztetnek  fizikai  és  racionális  P.-t. 

Piroelektromos  olvasztás,|  1.  Elektrometall- 
urgía. 

iPiroelektromosság  (tüzelektromosság).  Bizo- 
nyos kristályok  a  melegítés  vagy  Mtés  folytán 
elektromos  töltést  kapnak.  A  hemimorf  kristá- 
lyok (turmalin)  polárelektromosak ;  melegítéskor 
a  tengely  egyik  vége  pozitív,  másik  vége  negatív 
töltést  kap;  hűtéskor  a  polárosság  megfordul. 
Más  kristályoknál  több  elektromos  pólus  jelent- 
kezik, még  pedig  egyenlő  számú  pozitív  ós  nega- 
tív pólus,  amelyek  minium-  és  kénporkeverékkel 
való  behintés  révén  láthatókká  is  lesznek;  a 
vörös  miniumpor  a  negatív,  a  sárga  kénpor  a 
pozitív  részekre  tapad. 

Pirofagosz  (gör.)  a.  m.  tüzevö. 

Piroián  (ásv.),  1.  Hidrofán. 

Pirofillit  (ásv.),  aluminiumhidroszilikát: 
HAlSigOe, 
rombos  vagy  monoklin ;  legyező  módjára  elhe- 
lyezett hosszúkás  szálas  vagy  hatszögletes  leme- 
zek, amelyek  egy  irányban  kitűnően  hasadnak, 
lágyak  és  hajlíthatok ;  fehér-zöld  vagy  sárgás ; 
gyöngyházfényű,  áttetsző.  Hevítve  felleveledzik, 
innen  kapta  a  nevét.  Termőhelyei ;  Berezovszk  az 
Uraiban,  Hamy-Alp  WaUisban,  Ottré  az  Arden- 
nekben, Vestaná  és  Norrsjöberg  Svédországban, 
Villa  rica  Braziliában.  Az  agalmatolitok  és  pa- 
goditok  egy  része  tömött,  áttetsző  P. 

Pirofizalit  (ásv,),  1.  Topáz. 

Pirofóbia  (gör.),  a  tűztől  való  ideges  félelem. 

Pirofón  (pyrophon,  gör.,  tüzorgona),  Kastner 
Frigyestől  (1875)  eredő  hangszer,  melynek  hang- 
jait különböző  hosszúságú  csövekben  égő  lángok 
(ú.  n.  éneklő  lángok)  hozzák  létre. 

Pirof  órok  (pyrophorok),  így  neveznek  tágabb 
értelemben  minden,  a  levegőn  magától  meggyú- 
ladó  testet  (cinkmetil,  foszforhidrogén,  cer  stb. 
ötvözetek);  szorosabb  értelemben'azonban  P.-nak 
rendesen  azokat  a  finomul  eloszlott  testeket  neve- 
zik, amelyek  a  levegőn  megtüzesednek  és  elégnek. 
Ilyen  P.  a  hidrogén  által  redukált  íinom  eloszlású 
vas  vagy  az  ólom. 

Pirofór  ötvények.  Nemcsak  a  vas,  hanem 
más  fémek  és  fémötvények  is  vannak,  melyek  ke- 
mény tárgyhoz  ütve,  szikrát  hánynak.  Chexnau 
1896.  az  uránnak  ezt  a  tulajdonságát  figyelte 
meg,  azonban  iparilag  fontossá  a  vasnak  cerrel 
és  lanthánnal  való  ötvénye  lett,  melyet  1903. 
welsbachi  Auer  talált  fel.  Ha  ezen  az  ötvényen  a 
reszelőt  vagy  kés  ólét  végighúzzuk,  szikrázik.  A 
cervasötvények  erősfényű,  a  lanthánvasötvények 
igen  meleg  szikrákat  vetnek.  A  szóban  forgó  P. 
olvadáspontja  1100  C"  körül  ingadozik,  igen  ke- 
mények és  a  levegőn  nem  oxidálódnak.  Használ- 


ják gázok,  folyadékok,  robbanószerek,  kanócok 
és  máseffélék  meggyújtására,  jelzőfény  stb.  elő- 
állítására. 

Pirofoszfátok,  1.  Foszforsavak  sói. 

Pirofoszforsav,  1.  Foszforsavak. 

FÍTotoszioTssivaishéiTivim,!- Báriumfoszfátok. 

Pirofoszforsavas  magnézium,  1.  Magyiézium- 
pirofoszfát. 

Pirog,  fatörzsből  kivájt  vagy  favázból  készült, 
vagy  állati  bőrökkel  vagy  fakéreggel  bevont 
evezős  csónakok,  melyeket  főként  a  délamerikai 
és  polinéziai  benszülöttek  használnak. 

Pirogallol;  pirogalluszsav,  acidum  pyrogal  ■ 
licum,  X  2,  3  trioxibenzol.  Háromvegyértókíi 
fenol,  izomer  az  oxüiidrokinonnal  és  floroglucin- 
nal.  A  benzolból  (CgHg)  úgy  származik,  ha  abban 
3  hidrogén-atomot  3  hídroxil-gyökkel  helyettesí- 
tünk ;  képlete  tehát  CgH3(0H)3.  Előállítására  gal- 
luszsavat  vízzel  együtt  autoklávban  210°-ra  me- 
legítenek. A  kihűlt  oldatot  csontszénnel  színtele- 
nítik és  kristályosodásig  bepárologtatják.  A  nyers 
P.-t  szublimációval  vagy  légüres  térben  desztil- 
lálva tisztítják.  Fehér  fénylő  lemezkékből  v.  tűk- 
ből álló  kristályos  test,  132°-on  megolvad  ós 
óvatosan  hevítve  szublimálódík ;  vízben  köny- 
nyen,  alkoholban  és  éterben  nehezebben  oldódik. 
Vizes  oldata  semleges,  a  levegőn  azonban  oxi- 
dáció folytán  sárga-,  majd  barnaszínű  lesz  és 
savanyú  kémhatásúvá  válik.  Lúgos  oldatban  rend- 
kívül gyorsan  oxidálódik ;  a  levegőből  mohón  szi 
oxigént,  az  oldat  rövidesen  megbarnul,  majd 
megfeketedik,  széndioxid,  ecetsav  és  egy  barna- 
színű test  keletkezik  a  P.-ből.  E  sajátsága  miatt 
oldatát  gázelegyekben  foglalt  szabad  oxigén 
mennyiségi  meghatározására  is  használják.  A  P. 
erélyes  redukáló  anyag ;  ezüst-,  arany-  ós  higany- 
sókból a  fémet  redukálja,  ezért  a  fotográfiában 
mint  igen  jó  «előhivót»  is  alkalmazzák.  Redu- 
káló sajátságával  függ  össze  erős  antiszeptikus 
hatása.  Az  orvosi  gyakorlatban  rendszerint  ke- 
nőcsökben, különösen  paraziták  okozta  bőrbeteg- 
ségek ellen  alkalmazzák.  Erős  méreg ;  a  vörös 
vérsejtekben  feloldódik  és  vesegyuladást  okoz. 
A  kozmetikában,  rendszerint  ammoniás  ezüst- 
oldattal kombinálva,  mint  hajfestőszert  használ- 
ják. Fehérneműn  lévő  P. -foltok  eltávolítására  a 
ruhát  sóskasavoldattal  megnedvesítve,  világos- 
ságra tesszük. 

Pirogalluszsav,  1.  Firogallol. 

PiTogéiLQjyroaen,  gör.),  a  kátrány  gyártásának 
mellékterméke.  Ali :  karbolsavból, paraffinból  stb. 

Pirogénkőzet  a.  m.  tűzeredésű  kőzet,  1.  Erup- 
tív közetek. 

Pirogov,  Nikoldj  Ivanovics,  orosz  orvos,  szül. 
Moszkvában  1810  nov.  25.  (13.),  megh.  Szent- 
Pétervárott  dec.  7.  (nov.  25.).  1837-ben  dorpati, 
1841.  szent-pétervári  orvosi  főiskolai  tanár  lett. 
1847-ben  a  kaukázusi  hadjáratban,  majd  a  krimi 
és  az  1877— 78-iki  orosz-török  háborúban  vezető- 
orvosi szerepet  vitt.  Moszkvában  szobrot  emeltek 
emlékére.  Több  anatómiai  és  sebészeti  munkát  írt. 

Pirográfia  fpyrographia,  gör.),  rajzolás  sima 
deszkára  izzó  tü-YéÍ  (1.  o.). 

Pirogránit,  mesterségesen  készített,  a  gránit- 
hoz hasonló  kő.  Könnyen  olvadó  agyagból  készül. 
Az  agyagot  égetik,  porrá  őrlik,  nyers,  tűzálló 


Amely  skó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendői 


Pirók 


477 


Pirométer 


agyaggal  keverik,  vízgőzzel  gyengén  megned- 
vesítik ós  nagy  nyomás  mellett  préselik,  az- 
után újra  égetik.  Igen  kemény,  szívós ;  falakat 
raknak  ki  vele, valamint  folyosók  stb.  burkolására 
is  használják.  Zsolnay  V.  a  faragott  követ  utánzó, 
a  zsugorodásig  égetett  terracottáját  is  P.-nak  ne- 
vezte el.  L.  Terracotta. 

Pirók,  az  a  marhaszín,  melynél  sárgás-vöröses 
szőrök  más  színű  szőrökkel  vannak  keveredve 
oly  módon,  hogy  a  pirosas  vagy  rőt  szín  általá- 
nosan, vagy  a  test  egyes  részein  előtűnik. 

Firóls.  (Fyrrhula  Briss.,  áiiat),  az  Éneklők  rend- 
jébe, a  Pinty-félék  családjába  tartozó  madárnem. 
Csőre  igen  rövid  és  feltűnően  vastag ;  olyan  szé- 
les, mint  amilyen  magas.  2-ik  és  3-ik  evezötolluk 
a  leghosszabb.  Színezetük  szürke  és  vörös;  a 
nőstényeknél  egészen  szürke.  20  faj  ismeretes, 
melyek  Európában,  Közép-  ós  Észak-Ázsiában, 
Hátsó-Indiában,  Formózában  és  Luzonban  hono- 
sak. Hazánkban  két  faj  él:  1.  Közönséges  pirók 
(P.  pyrrhula  L.).  A  hím  fejbúbja,  szárnya  és 
farka  fekete,  míg  hasa  karmazsinpiros ;  a  nőstény 
vöröses  szürke.  Hossza  17,  számyhossza  9,  fark- 
hossza 6  cm.  Erdős  helyeken  mindenütt  közön- 
séges, helyet  változtató  madár;  télen  egyik 
helyről  a  másikra  kóborol,  midőn  a  tanyákat  és 
falvakat  is  felkeresi.  Rovarokkal,  növényi  ré- 
szekkel táplálkozik  ós  a  gyümölcsfák  rügyeinek 
lerágása  által  gyakran  kárt  is  tesz.  Nem  magasan 
a  fákon  fészkel ;  májusban  4—5  zöldeskék,  feke- 
tén és  barnán  pettyezett  tojást  rak,  melyeket  a 
nőstény  két  hét  alatt  költ  ki.  Éneke  nem  valami 
különös,  de  azért  házaknál  szívesen  tartják. 
2.  Nyugati  pirók  (P.  europaea  Vieill.).  Hasonlít 
az  előbbi  fajhoz,  de  jóval  kisebb  és  kevésbbé  élénk 
színű.  Nálunk  csak  téli  kóborlása  alkalmával  for- 
dul elő.  —  P.-nak  nevezik  még  a  Garpodactcs  (1.  o.) 
és  Pinicola  (1.  o.)  nembe  sorolt  madarakat  is. 

VirokB.i^Cihin.,  pyrocatechin.  1,  2Y.ortodioxi- 
benzol.  Kétvegyértékü  fenol,  izomer  a  rezor- 
cinnal  és  hidrokinonnal.  A  benzolból  (CgHg)  úgy 
származik,  ha  abban  két  hidrogén- atomot  két  hid- 
roxil  (OH)  gyökkel  helyettesítünk ;  képlete  tehát 
CeH4(0H)2.  A  Mimosa  catechu  nedvéből  állították 
elő  legelőször.  Előállítása  ortobenzoldiszulfósav- 
ból  kaliumhidroxiddal  történik.  P.  rombos  priz- 
mákban kristá  lyosodik  s  fénylő  lemezkékben  szub- 
limálódik,  op.  104° ;  fp.  245° ;  vízben,  alkoholban 
és  éterben  könnyen  oldódik;  oldata  a  levegőn  állás- 
kor először  zöld,  végül  fekete  lesz ;  ferrikloridtól 
sötétzöld  színűvé  válik,  ólomacetáttal  pedig  fehér 
csapadékot  ad.  Vizes  oldatban  erélyesen  redukál. 
Erős  antiszeptikus  hatása  van.  A  fotográfiában 
előhívónak  használják. 

Plrőkegér  (áiiat),  1.  Egér-félék. 

Pirokénsav,  1.  Kénsavak  és  sóik. 

Pirókgomba  (növ.),  1.  Bíissulina. 

Pirokrómsav,  1.  Krómsavak  és  sóik. 

Pirókszajkó  (Struthidea  J.  Gd.  a.  m.  Brachy- 
prorus,  állat),  az  Éneklők  rendjébe,  a  Varjúfélék 
családjába  tartozó  madárnem.  Egyetlen  faj :  a 
közönséges  P.  (Struthidea  cinerea  Gould.)  isme- 
retes. Szürke,  szárnya  barna,  farka  fénylő  fekete. 
Testalkata  a  szajkóra  emlékeztet.  Hossza  30, 
számyhossza  15,  farkhossza  15  cm. ;  Ausztráliá- 
ban honos.  Rovarokkal  táplálkozik. 


Pirola  L.,  körtike  (növ.).  a  Pirolaceae  család 
génusza ;  15  faja  az  É.-i  félgömbön  elterjedt  örök- 
zöld növény.  Levelük  épszélű  vagy  fürószes. 
Viráguk  magánosan  végálló  vagy  fürtben  áll, 
a  csésze  és  a  párta  5  levelű,  a  bibe  5  sugarú  a 
bibeszál  korongszerű  csúcsán.  5  üregű  tokjuk 
5  hosszrepedéssel  nyílik  fel.  Csinos  virágú 
hegyvidéki  erdei  növények,  helyenkint  nagy  te- 
rületet elborítanak.  Hegyvidékeinken  6  faja  is- 
meretes. 

Pirolaceae,  Körtikefélék  (növ.),  a  f  orrtszirmú 
kétszikűek  családja ;  mintegy  29  faja  évelő,  rész- 
ben örökzöld  fű  V.  kóró.  Az  B.-i  félgömb  lombos 
és  tűlevelű  erdeiben  tenyésznek.  Viráguk  több- 
nyire 5  tagú  ;  2  ivarú,  sugaras.  Pártája  gyakran 
szabad  szirmú.  Porzóik  szabadok,  a  magház  alatt 
erednek,  portokjuk  befelé  fordul,  a  csúcson  lyukkal 
nyílnak  v.  harántul  felszakadnak.  A  magház  felső 
állású,  mélyen  barázdás,  5  üregű.  Tokjuk  sok, 
igen  apró  magot  tartalmaz. 

Pirolatria  (gör.)  a.  m.  tűzimádás. 

Piroluzit  (pyrolíisit),  I.  Barnakö. 

Piromagnetikus  gépek  v.  termomagnetikus 
gépek,  azon  alapszanak,  hogy  a  vastömegek  mág- 
nessége  emelkedő  hőmérséklettel  csökken;  ha 
egy  vasdarabnak,  mely  mágneses  térben  mo- 
zoghatóan  van  felállítva,  egy  részét  erősen  fel- 
melegítjük, a  vasdarab  általában  mozgásnak  in- 
dul, amennyiben  hidegebb  része  a  mágnes  által 
erősebben  vonzatik,  mint  a  melegebb  része.  Ha 
már  most  a  vasat  valamely  tengely  körül  szim- 
metrikusan helyezzük  el  s  egyszersmind  gondos- 
kodunk arról,  hogy  tengelye  körül  foroghasson, 
úgy  az  egyoldalú  felmelegítés  s  oldalt  felállított 
mágnes  segélyével  folytonos  forgásba  hozható. 
Technikai  alkalmazásuk  azonban  e  gépeknek  ez 
ideig  nincs. 

Pirománia  (gör.),  agyujtogatási  tébolya,  beteg- 
ségből eredő  gyújtogatás,  midőn  a  tűz  látása  v. 
a  belőle  származó  megkárosítás  örömet  okoz ; 
nyavalyatörős  vagy  gyöngeélméjű  egyének  sa- 
játja. 

Piromantia  (gör.),  jóslás  a  tűz  lángjából. 

Piromerid  (pyromerid),  gömbös  elválású  fel- 
zitporfir ;  a  gömbök  borsófejnagyságúak.  El  van- 
nak terjedve  Korzika-szigetén,  Türingiában. 

Pirométer  (pyronieter,  gör.)  a.  m.  túzmérő,  v. 
helyesebben  magas  hö fokmérő,  olyan  készülék, 
mellyel  magas  hőmérsékletet  lehet  meghatározni. 
P.-t  sokféle  alapon  szerkesztettek.  Wedgewoodé 
egyes  agyagnemek  ama  sajátságán  alapszik,  hogy 
térfogatuk  nagy  hő  behatására  csökken,  Petersen 
P.-e  körülbelül  10  cm^-nyi  űrtartalmú 
platinalombik  (1. 1.  ábra),  melynek  szá- 
ját csavarral  lazán  el  lehet  zárni.  A 
készüléket  graflttégelyben  a  magas 
hőmérsékletíí  térbe  helyezik  s  aztán 
vízbe  teszik,  hol  szerkezeténél  fogva 
szájával  lefelé  fordul.  A  behatoló  víz 
mérése  alapján  meg  lehet  határozni  a 
nagy  hőben  eltávozott  levegő  köb- 
tartalmát s  ebből  azon  hőmérsékletet, 
amelynek  a  készülék  ki  volt  téve.  Szilárd  testek 
tágulásán  alapszik  a  Daniell-  és  a  Petersen-féle 
fém-P.  Az  ^Iső  graflttömegbe  beágyazott  platina - 
rúd,  mely  táguláskor  porcellánrudacskát  tol  maga 


1.  ábra. 

Petersen    lúly- 

plrométcre. 


Amely  szó  Pi 


alatt  niucs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pfromorfit 


—     478 


Piroplasmosis 


előtt.  A  Petersen-féle  fém-P.  (2.  ábra),  vascső  (b) 
végén  megerősített  platinarudból  (a)  áll.  Ennek 
folytatása  a  (c)  vasrúd,  mely  osztályzat  előtt 
lebegő  mutatót  mozgat.  A  tapasztalati  úton  ké- 


a c 


2>  ábra,  Petersen 
fémpirométere. 


szült  osztályzat  a  magas  hőmér- 
sékletet jelzi.  P.  gyanánt  használ- 
ható a  léghőmérő  is  (1.  Hőmérő), 
ha  a  levegőt  tartalmazó  edény  má- 
zas porcellánból  v.  platinából  való. 
Ismert  fajmelegü  anyag  segélyé- 
vel kaloriméteres  mérésekből  is 
meghatározható  a  magas  hőfok.  Becquerel  átlát- 
szatlan izzó  anyagok  kibocsátott  fényéből  hatá- 
rozta meg  a  hőfokot.  Ezen  alapon  fejlődtek  ki  az 
optikai  P.-ek,  melyek  a  sugárzási  törvények  fel- 
használásával teszik  lehetővé  a  magas  hőfokok 
mérését.  A  Siemens-féle  P.  használata  azon  alap- 
szik, hogy  a  galvánáram  vezetőinek  ellenállása 
a  hőmérséklettel  növekedik.  A  P.-t  piroszkőpnak 
is  nevezik. 

Piromorfit  (pyromorphit,  ásv.),  színólomérc, 
zöld-  vagy  bat-na  vagy  tarkaölomérc,  polikrom ; 
hatszöges  oszlopai  az  apatittal  izomorfok  és 
gyakran  közepükön  hordószerüen  kiduzzadtak ; 
vesés-szöUős  halmazok,  pszeudomorfózák  gale- 
nit  és  ceruszit  után.  Színtelen,  különféle  zöld-  v. 
barnaszínű,  ritkán  sárga;  zsírfényü,  áttetsző. 
Klórtartalmú  ólomfoszfát,  PbgClíPO^)^,  izomorf 
módon  az  ólmot  kevés  kalcium,  a  klórt  kevés 
íiuor  helyettesítheti.  Az  ólomérctelepek  külszíni 
kibúvásán  mint  másodlagos  termék  fordul  elő. 
Rézbányán  Biharban,  Szászkabányán  és  Dognács- 
kán  Krassó-Szörényben ;  Csehországban :  Mies  és 
Przibram;  Németországban:  Freiberg,  Zschopau, 
Ems,  Schapbach  és Zellerfeld;  Amerikában:  Phö- 
nixville  és  Filadelfla.  A  kék  ólomérc  galenitpszeu- 
domorfóza  P.  után.  A  P.-tal  azonos  a  MmY,  Nus- 
sierit  és  poliszferit. 

Piron  (ejtsd:  piroS),  Alexis,  francia  költő,  szül. 
Dijonban  1689  júl.  9.,  megh.  Parisban  1773  jan. 
21.  Számos  színdarabot  írt,  melyek  közül  leg- 
sikerültebb a  La  métromanie  (1738)  c.  vígjáték. 
Sok  szellemes  és  gúnyos  epigrammát  írt  (ilyen 
Jobeün  vagyis  Olivet  abbé  sírverse).  Válogatott 
műveit  legutóbb  Trovhat  adta  ki:  Oeuvres  choi- 
sies  (Paris  1890).  V.  ö.  Durandeau,  Aimé  P. 
(Dijon  1888), 

Pirondikarbonsav  a.  m.  chelidonsav,  1.  Gheli- 
donin. 

Pironin  (pyronin),mesieT8ége8  kátrányfesték, 
melyet  formaldehidből  és  dimetilamidonaftolból 
állítanak  elő.  Selymet  és  tanninban  csávázott 
gyapotot  rózsaszínre  fest. 

Pirop  (ásv.),  magnézium-alumínium  gránát, 
tehát  lényegében  MggAlgSigOia,  sötét '  jácint- 
piros-vérvörös kockák  vagy  többnyire  gömböly- 
ded bennött  átlátszó  vagy  legalább  áttetsző  sze- 
mek. Termőhelyei:  szerpentinben  bennöve  Zöb- 
litz  Szászországban,  szabad  szemekben  Meronitz 
és  Podsedlitz  Csehországban  (ú.  n.  cseh  gránát), 
Santa  Fó  New  Mexicóban,  a  brazíliai  gyémánt- 
homokban. 


Piropapiros,  1.  Robbanószer . 

Piroplioriiiu  Medic.  (növ.),  1.  Pirus. 

"PÍTOTpisszitfpyropissit,  viasz-szén,Ás\.),  puha,, 
földes,  bamássárga,  megszárítva  sárgásfehér, 
zsíros  tapintatú  anyag.  Könnyen  gyulád,  kormozó 
lánggal  ég,  szurokhoz  hasonló  tömeggé  olvad 
meg,  éter  körülbelül  30% -át  kivonja ;  a  száraz 
lepárlásnál  paraffint  nyerünk.  Termőhelyei :  Né- 
metországban Gerstewitz  Weissenfeís  közelében,. 
Helbra  Eisleben  mellett  és  Zweifelsreuth  Eger 
(Csehország)  szomszédságában  a  barnaszéntele- 
pekben. Valószínűleg  a  fenyögyanták  átalakulási 
terméke. 

Piroplasma,  a  spórás  véglények  (Sporo- 
zoa)  osztályának  Haemosporidia  rendjébe  és  a 
Haemogregarinidae  családjába  tartozó  nem,  mely 
az  állatok  vörös  vérsejtjeiben  élősködik  s  vér- 
fogyottsággal és  lázzal  járó  betegséget  okoz. 
Amióta  Smith  és  Kilborne  1889.  az  Észak-Ame- 
rikában honos  texasi  láz  okozójául  felismerték,, 
szarvasmarhákon  kívül  a  többi  háziállatok,  va- 
lamint vadon  élő  állatok  vérében  is  megtalálták 
s  egyúttal  kiderült,  hogy  a  különböző  állatfajok 
vérében  élősködő  P.-ák  nem  azonosak.  Az  állatok 
fertőzését  kullancsok  közvetítik,  melyek  az  álla- 
tokból vért  szívnak,  mire  az  ezzel  magukba  vett 
P.-ák  testökben  ivadékcserén  mennek  át,  majd  a 
kullancsok  az  új  ivadékot  valamely  emlősállat 
testébe  oltják  be.  E  vizsgálatok  nyomán  derült 
ki  később,  hogy  az  emberi  malária  (váltóláz)  is 
hasonló  módon  terjed  s  szintén  rovarok,  itt  azon- 
ban szúnyogok,  közvetítik.  Az  ismert  P.-ákat  a 
következő  három  alnembe  szokás  csoportosítani : 

1.  P.,  a  mag,  majd  a  sejttest  oszlása  útján 
szaporodik  és  sokszor  kettes  körtealakokban 
jelentkezik.  Ide  tartozik :  a  P.  bigeminum,  a 
szarvasmarhák  északamerikai  és  déláfrikai  texasi 
lázának  okozója,  közbeeső  gazdái  a  Boophilus- 
kullancsok ;  a  P.  bovis,  az  európai  piroplasmosis 
okozója,  átvivője  az  Ixodes  ricinus ;  a  P  ovis 
a  juhok  hasonló  betegségét  okozza,  átvivője  a 
BMpicephalus  bursa  kullancs ;  a  P.  canis  a  ku- 
tyák vérében  élősködik,  átvivője  a  Bliip.  San- 
guineur  s  talán  az  Ixodes  ricinus  is ;  a  P.  ca- 
bálli  a  lovat  betegíti  meg,  átvivői  Rhipice- 
phaluS',  Dermacentor-  ésHyalomma-knllskncaok. 

2.  Theileria,  pálcikaalakú,  oszlás  után  kereszt- 
vagy lóherealakú,  négyes  tagú  lesz.  Ide  tartoz- 
nak :  a  Th.  parva,  a  keletafrikai  parti  láz  oko- 
zója, átvivői  Rhipicephalus-kullsincsők ;  a  Th. 
awwwZato  a  tropikus  marhapiroplasmosis  okozója, 
a  Boophilus  calcarattis  terjeszti  át ;  a  Th.  mu- 
táns az  előbbihez  hasonló  betegséget  okoz. 

3.  NuttaUia,  hasonló  négyes  csoportokat  alkot, 
melynek  tagjai  azonban  tojásdad  v.  körtealakúak. 
Egyedüli  képviselője  a  N.  equi,  mely  a  ló  véré- 
ben él,  hová  többféle  kullancs  oltja  be. 

A  P.-ákkal  közelről  rokon  a,z  Anaplasm^i,  mely 
szintén  a  vörös  vérsejtekben  él  és  kizárólag  kro- 
matinból  álló,  pontszerű  képlet.  Róla  is  azt  tart- 
ják, hogy  betegséget  okoz. 

Piroplasmosis  (lat.-gör.),  az  emlős  állatok 
betegsége,  melyet  a  piroplasmák  (1.  o.)  okoznak. 
Európában  legfontosabb  a  szarvasmarhák  P.-a 
V.  fertőző  vérfestékvizelés,  köznyelven  erdőkór- 
ság V.  erdőnyavalya,  mely  nedves  talajú  cserjés 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő  I 


Piros 


479 


Piros  moszatok 


legelőkön  késő  tavasszal  és  nyáron  évről-évre 
mutatkozik  és  sokszor  érzékeny  veszteségeket 
okoz.  Azelőtt  azt  hitték,  hogy  a  cserjék  rügyei- 
ben  levő  csípős  anyagok  okozzák,  ma  azonban 
kétségtelen,  hogy  a  piroplasmák  idézik  elő  úgy, 
hogy  befurakodva  a  vörös  verse jtekhe,  ezeket  el- 
pusztítják. Mesterségesen  elő  lehet  idézni,  ha  be- 
teg állat  véréből  pár  cseppet  egészséges  marha 
bőre  alá  vagy  vérébe  oltunk  át,  a  természetes 
fertőzést  pedig  a  cserjék  aljában  élő  Ixodes  ri- 
cinus kullancs  közvetíti.  B  kullancs  nősténye  vért 
szí  a  beteg  állatból,  mire  a  testébe  jutott  piro- 
plasmák ott  tovább  élnek  és  a  földre  rakott  pe- 
tékbe, majd  a  kikelő  álcákba  és  az  ezekhői  fejlődő 
nimfákba  mennek  át.  Az  ilyen  álcák  és  nimfák 
egészséges  marha  testére  mászva,  szúrásukkal 
az  élősködőket  beoltják  a  vérébe,  mire  1—2  hét 
múlva  az  állat  megbetegszik  s  vörös  vérsejtjeiben 
nagy  számban  megtalálhatók  a  piroplasmák.  A 
fertőzött  peték  a  földben  kiállják  a  tél  hidegét  s 
így  olyan  legelőn,  ahol  beteg  állat  megfordult,  a 
vérével  tele  szívott  nőstény  kullancsok,  illetve 
ezek  utódai  révén  a  ragályanyag  a  jövő  évig  meg- 
marad és  alkalmat  szolgáltat  újabb  megbetege- 
désekre, ha  azonban  a  következő  évben  nem  jön 
marha  arra  a  legelőre,  akkor  a  piroplasmák  el- 
pusztulnak a  kullancsokban.  Beteg  marha  elhur- 
colhatja a  bajt  más  vidékre,  ha  fertőzött  kullan- 
csokat visz  oda  a  testén  vagy  az  új  legelőn  levő 
kullancsok  vért  szívnak  belőle  s  azután  tovább  át- 
oltják az  élősködőket  más  marhákra.  A  P.-ban 
főképen  valamivel  idősebb  és  a  tél  folyamán  le- 
gyöngült marhák  betegszenek  meg,  míg  fiatal 
állatok  a  fertőzést  inkább  leküzdik.  Fő  tünetei : 
láz,  vörösszínű,  oldott  vérfestóket  tartalmazó  vi- 
zelet ürítése,  vérfogyottság  és  rohamos  soványo- 
dás.  Ha  a  P.  valamely  legelőn  mutatkozik,  az  ál- 
latokat más,  száraz  legelőre  át  kell  hajtani  vagy 
beistállózni.  Az  orvoslás  a  kullancsok  elölése  vé- 
gett sósvizes  V.  olajos  lemosásokban,  a  hetegek 
lehetőleg  intenzív  takarmányozása  ban  és  parazita- 
ölő szer,  pl.  trypankák  vérbe  fecskendősében  áll. 
A  betegség  elkerülése  végett  nem  tanácsos 
szarvasmarhákat  legalább  tavasszal  és  nyár  ele- 
jén, amíg  a  legelők  felszikkadnak  és  az  állatok 
megerősödnek,  mocsaras,  cserjés  vagy  erdei  lege- 
lőkre kihajtani.  Védőoltással  is  lehet  ellene  vé- 
dekezni. Ehhez  a  betegséghez  nagyon  hasonló, 
csakhogy  rosszabb  indulatú  a  texasi  láz  (1.  o.), 
ezenkívül  pedig,  főképen  délkeleti  Oroszország- 
ban és  Afrikában,  a  P.-nek  még  egyéb  alakjai 
fordulnak  elő,  melyek  közül  a  legfontosabb  a 
keletafrikai  partiláz,  mert  időről-időre  nagyon 
súlyos  veszteségeket  okoz,  különösen  az  Európá- 
ból oda  vitt  értékes  szarvasmarhák  között.  Kö- 
zel rokonok  a  lovak,  juhok  és  kutyák  (főleg  vadász- 
kutyák) hasonnevű  betegségeivel,  melyek  szintén 
gyorsan  vagy  lassan  súlyosbodó  vérfogyottság 
tüneteiben  nyilvánulnak.  Fontos  a  védekezés 
szempontjából,  hogy  a  különböző  állatfajok  be- 
tegségei nem  azonosak  s  nem  vihetők  át  egyik 
állatfajról  a  másikra.  Emberek  nem  betegszenek 
meg  P.-ben. 

Piros  (Piros),  nagyk.  Bács-Bodrog  vm.  újvi- 
déki j.-ban,  (1910)  2208  szerb  és  magyar  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 


Pirosavak.  Az  anorganikus  savak  közül  azokat, 
melyek  két  molekula  orto-savból  egy  molekula 
víz  lehasadásával  keletkeznek,  P.-nak  nevezik. 
L.  még  Pirovegyületek. 

Piroscsörü  szövőmadár  (Quelea,  áiiat),  az 
Éneklők  rendjébe,  a  Szövőmadarak  (Ploceidae) 
családjába  tartozó  madárnem.  6  afrikai  faj  isme- 
retes. Gyakoribbak  az  északnyugatafrikai  P.  (Q. 
sanguirostris  L.),  a  keletafrikai  P.  (Q.  aethio- 
pica  Sund.)  és  a  nyugatafrikai  vörösfejű  P.  (Q. 
erythrops  Hartl.). 

Pirosd  (Pirosa),  kisk.  Szolnok-Doboka  vm. 
nagyilondai  j.-ban,  (i9io)  209  román  lak.  (Tr.  R.) 

Piros  és  fehér  rózsa  háborúja,  a  Lancaster 
és  York  családok  harca  Angliában,  1.  Fehér  és 
piros  rózsa-párt. 

Pirosfa  (növ.),  számos  Caesalpinia  (1.  o.)  faj 
színes  fája  (Bahiafa,  BaJiamafa,  Nyugatindiai- ^ 
Keletindiai  P.,  Sappanfa,  stb.). 

Piros  galambicza  (galambgomha,  veres  ga- 
lambgomba, növ.)  a.  m.  Bussula  vesca  Fries. 
Kalapja  húsvörös,  ragadós,  közepén  sötétebb; 
tönkje  hálózatosán  ráncos ;  lemezei  sűrűn  állók, 
fehéresek,  különböző  hosszúak,  merevek.  Kelle- 
mes ízű  és  illatú  ehető  gomba ;  terem  lombos 
erdőkben  az  egész  országban. 

Piros  immortella  (növ.),  1.  Gomphrena. 

Piros  indigó  (növ),  1.  Persio. 

Pirosító  (növ.),  1.  Alkanna. 

Pirosító  fü  (növ.),  1.  Bubia. 

Pirosító  rongy,  tragant-mézgával  pamutszö- 
vetre ragasztott  és  zsírkőporral  kevert  kármin. 
L.  még  Kozmetika. 

Piroska,  név,  1.  Magyar  személynevek. 

Piroska,  Szt.  László  leánya,  1.  Irén. 

Piroska  bérc,  1.  Mohos. 

Piroslábú  snyeff,  a  cankó  (Totanus  totanus 
L.)  népies  neve. 

Piroslókeszeg  (áuat),  1.  Kelé. 

Piro-smaragd,  1.  Klorofán. 

Piros  moszatok  (Bhodophyceae,  Florideae, 
Vörös  moszatok,  növ.),  a  moszatok  egyik  cso- 
portja, amelyet  újabban  (Engler,  Tuzson)  önáll6 
növénycsoportnak  tekintenek.  Telepük  élénkpiros, 
ibolyaszínű,  néha  zöldes,  ezt  a  színt  a  chromato- 
phorák  phycoerythrin  tartalma  okozza.  Az  asszi- 
miláció terméke  a  floridea-keményítő,  amely  jód- 
dal pirosra  festődik.  Testük  villásan  elágazó  sejt- 
fonalra vezethető  vissza,  sokszor  fejlett,  nagy 
termetű,  gyökér,  szár  és  levélszerű.  Ivartalan 
spóráik  rendesen  négyesével  (tetraspora)  fejlőd- 
nek a  gömbölyű  sporangiumban.  Ivarszerveik  az 
egysejtű  hím  antheridium  egyetlen  spermatium- 
mal  és  a  női  carpogonium,  mely  egy  szálba,  a 
trichogynba  folytatódik.  Ez  utóbbira  jut  a  sper- 
matium,  melynek  tartalma  a  carpogoniumban 
levő  petesejttel  egyesül.  A  carpogoniumból  sporo- 
gén  fonalak  fejlődnek,  amelyek  a  spórákat  (carpo- 
spóra)  hozzák  létre.  Az  ivaros  szaporodás  lefo- 
lyása igen  változatos  és  eszerint  4  sorozatot 
különböztethetünk  meg.  Közönségesebb  P. :  1.  a 
Nemalionales  sorozatból  a  Batrachospermum 
(1. 0.);  2.  a  Gigartinales  sorozatból  a  Chondrus(l.  o.), 
Gigartina  1.  o.) ;  3.  a  Bhodymeniales  sorozatból 
a  Delesseria;  4.  a  Cryptomeniales  sorozatból 
a  Lithothamnium,  Corallina  (1.  Korállmoszai).. 


Amely  sző  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py .  .  .  alatt  keresendői 


Priros  rózsa-párt 


480 


Piroxén 


Piros  rózsa-párt,  l.  Fehér  és  piros  rózsa-párt. 

Pirosszemű  keszeg  (áUat),  1.  Kelé. 

Pirostibit  (ásv.),  1.  Birosztibit. 

Piroszklerit,  kloritféle  ásvány,  mely  Elba 
szigetén  fordul  elő  ós  valószínűleg  a  diallag  mál- 
lása révén  keletkezett ;  mállott  földpáttal  (ú.  n. 
chonikrit)  van  elegyedve. 

Piroszkóp,  a  pirométer  (1.  o.)  másik  neve. 

Piroszmalit  íásv.),  1.  Pirozmalit. 

Pirosztibit  (ásv.),  antimonfényle  v.  kermezit, 
(vörös  antimonérc,  Rothspiessglanzerz,  piranti- 
monit),  vékony  tűalakú  vagy  hajszálszerü  (talán 
monoklin)  kristályok,  amelyek  nyalábokká  van- 
nak csoportosítva,  pszeudomorfózák  antimonit 
után.  Egy  irányban  kitűnően  basád,  lágy,  cse- 
resznyepiros, gyémántfényű,  kissé  átlátszó,  igen 
vékony  lemezkéi  narancssárgák.  Antímonoxi- 
szulfld  SbgSgO.  Híres  lelőhelye  Pernek  Bazin  kö- 
zelében, Pozsony  vmegyében ;  Przibram,  Cseh- 
országban. 

Pirosztilpnit  (ásv.),  ezűstantimonszulíld : 
AggSbS^ 
összetétele  a  pirargiritéval  azonos;  ez  a  vegyü- 
let tebát  dimorf .  A  vékony  monoklin  táblák  nya- 
lábokká vannak  csoportosítva,  gyöngybázf  ényűek, 
áttetszők,  narancssárgák-jácintpirosak.  Lelőhe- 
lyei :  Felsőbánya ;  Andreasberg  a  Harzban,  Przib- 
ram ésFreiberg  a  Cseh-Szász  órchegységben. 

Piroszuliátok  (pyrosulphatok),  a  pirokénsav 
HgSjOy  sói.  A  pirokénsavnak  mint  kétbázisú  sav- 
nak normális  M2S2O7  és  savanyú  sói  MHS3O7 
vannak.  P.  keletkeznek  hidroszulfátokból  víz- 
vesztéssel, ha  ez  utóbbiakat  hevítjük.  Ha  a  P.-at 
vízben  oldjuk,  vízfelvótellel  hidroszulfátokká  ala- 
kulnak. 

Pirot,  1.  kerület  SzeThi&bskíi,  Knyazsevác,  Nis 
és  Bulgária  közt,  2419  km 2  területtel,  (1920)  131,660 
lak.  —  2.  P.,  az  ugyanilynevü  kerület  szókhelye, 
(1910)  10,737  lak.,  nagy  szőUőtiltetvényekkel ; 
1885.  a  bolgárok  itt  a  szerbeket  legyőzték.  A 
megerősített  várost  a  világháborúban  1915  okt. 
27.  kemény  harc  után  a  bolgár  hadsereg  elfog- 
lalta. 

Pirotechnika  (pyrotechnika,  gör.),  v.  alkalma- 
zott hőtan,  a  műszaki  vegytannak  (technológia)  az 
az  ága,  mely  a  tűz  különféle  használatának  elmé- 
letével és  alkalmazásával,  nemkülönben  a  mes- 
terséges hő  előállításával  és  hatásával  a  külön- 
böző testekre  foglalkozik ;  körébe  tartozik  a  fű- 
tés, világítás,  izzítás,  olvasztás  stb.,  továbbá  a 
lőpor,  tűzijáték,  robbanószerek  stb.  készítése. 

Pirotipia  (pyrotipia,  gör.)  a.  m.  pirográüa.  L. 

Izzó  tű. 

Pironette  (franc,  ejtsd :  piraett),  a  táncművé- 
szetben műkifejezés  az  egy  lábon  végzett  gyors 
körfordulásra. 

Pirovegyületek.  A  szénvegyületek  közül  azo- 
kat, melyek  organikus  anyagok  száraz  lepárlása- 
kor széndioxid  és  vlz  lehasadása  közben  kelet- 
keznek, gyakran  P.-nek  nevezik ;  pl.  pirogallol 
a  galluszsav,  pirokatechin  a  katechu,  piroszőUö- 
sav  a  szöllősav  száraz  lepárlásakor  keletkezik. 

Piroxén  (ásv.),  nagy  és  fontos  ásványcsalád ; 
minden  fajtájának  közös  tulajdonsága,  hogy  a 
prízmaszöge  87"  körül  van ;  a  tagok  egymással 
izomorfok,  kémiailag  az  amflbolokhoz  hasonlók, 


habár  három  különböző  kristályrendszerbe  tar- 
toznak. I.  Bomhos  P.-ek :  1.  ensztatit  Mg2(Si03)„ 
Prizmás  kristályok,  vaskos-szemcsés  darabok. 
A  prizma  szerint  kissé  hasad.  Színtelen,  szürkés, 
sárgás,  zöldes,  barnás,  áttetsző.  Norvégiában 
Bamle  mellett  40  cm.-nyi  kristályok.  Elegyrésze 
a  gabbro-  és  noritnak,  valamint  a  szerpentinnek, 
számos  porflritnek,  melaflmak  és  andezitnek.  Át- 
alakul talkká  vagy  szalonnakővé  és  basztittá 
(1.  0.).  Tiszta  ensztatit  fordul  elő  a  meteoritekben, 
mint  ú.  n.  chladnit).  2.  Bronzit,  jó  kristály 
csak  a  meteoritban  (Breitenbach),  (Mg,Fe)2(SiOg)3  ; 
az  FeO  mennyisége  5— löVo.  Szegfűbama,  zöl- 
des, sárgás,  a  harántlap  szerint  elválást  mutat ; 
e  lapon  bronzos- selymes  csillogása  van;  áttet- 
sző. A  gabbro,  norit,  szerpentin  ós  andezit  elegy- 
része. 3.  HiperszténY.paulit,  az  FeO  mennyisége. 
15— 307o-  Szép  kristályok  a  Laachi-tó  bombái- 
ban (ú.  n.  Amblisztegit),  a  Mont  Dőre,  az  Aranyi- 
hegy  Hunyad  vm.  (ú.  n.  Szabóit),  a  selmeczi  ande- 
zitokban. Zöldes-szurokfekete,  barnás,  a  haránt- 
lapon fémes  csillogású,  kissé  áttetsző.  A  gabbro- 
és  noritokban  Szt.  Pál-szigetén  és  Labrador  part- 
jain vaskos,  durván  kifejlett  darabok.  11.  Mo- 
noklin P.-ek :  1.  Wollastonit  (1.  0.),  2.  Pektolit 
(1.  0.).  3.  P.-ek  szűkebb  értelemben.  Zömök  v. 
hosszú  prizmák ;  gyakran  ikrek  a  harántlap  sze- 
rint. Kristálycsoportok,  szemcsés,  rudas,  héjas 
halmazok :  a  kristályok  sokszor  zónás  v.  homok- 
órás szerkezettel ;  gyakran  az  amfibollal  párhu- 
zamosan összenőve.  A  prizma  szerint  hasad.  Szín- 
telen, szürke,  zöld,  fekete,  üvegfényű,  átlátszó, 
átnemlátszó.  Vannak  aluminium-mentesek  ós  Al- 
tartalmúak.  Az  elsők :  Ca(Mg,FeXSiOg)3 ;  az  Al- 
tartalmúak  a  Mg(Al,Fe)2SiOg  molekulát  tartal- 
mazzák, mely  utóbbi  önmagában  ismeretlen.  A 
legtöbb  monoklin  P.  titánt  is  tartalmaz.  Fajták : 
A)  Al-mentesek:  SLjdiopszid,  BzHikés,  fehér,  zöld, 
átlátszó-áttetsző  szép  kristályok,  rudas,  héjas  hal- 
mazok. Repedésekben  f  ennőve  klinoklor  és  gránát 
társaságában  :  Mussa  Alp,  Zillertal ;  igen  szépen 
a  dognácskai  kontakt  vasérctermőhelyen;  b)  salif 
és  malakolit  (Baikalit),  rendesen  rudas-héjas ; 
apikrofill  mállott  sálit;  c)  kokkolit  v.  szemcsés 
augit  (ú.  n.  funkit) ;  d)  hedenbergit  (boloferit), 
zöldesfekete,  átnemlátszó;  vaskos,  CaFe(Si05)2. 
Arendal,  Dalarne  ;  a  schefferit  Langbanból  man- 
gánt is  tartalmaz ;  e)  Jeffersonit  mangán-  és  cink- 
tartalmú. Zöld,  barna,  fekete,  főleg  fémes  fényíí, 
átnemlátszó ;  Franklin  Furnace  New  Yorkban  : 
f)  violán,  rudas-lemezes  halmazok,  sötétibolya, 
karca  kékes-fehér,  üvegfényű.  Mangántartalmú. 
St.  Marcel  Piemontban. 

B)  Aluminium-tartalmuak  (augit-csalM) :  g) 
fassaitéspirgom,  augitsugárkö,  fénylő-zöld,  kissé 
áttetsző  kristályok,  kontakttelepeken  fordul  elő : 
Hodrusbánya,  Fassavölgy,  Traversella,  Vezúv ;  h) 
augit  szorosabb  értelemben,  a  prizma  szerint  ha- 
sad, zöld-fekete;  rendesen  rövid  bennőtt  kris- 
tályok. Lényeges  elegyrésze  a  diabáz-,  melaflr-, 
porílrit-,  andezit-,  dolerit-  és  bazaltnak ;  jól  kifej- 
lett kristályok  a  megfelelő  tufákban  ós  a  kon- 
taktmetamorf mészkövekben.  Idetartozik  a  por- 
ricin  is ;  i)  kromdiopszid,  smaragdzöld,  krém- 
tartalmú ;  peridotitekben ;  k)  omfacit,  fűzöld  sze- 
mek, rendesen  gránát  társaságában  az  eklogit- 


Amely  szó  Pi  ...  alatt  nincs  meg,  Py .  .  .  alatt  keresendői 


Píroxén-andezit 


—     481 


Piruló  gralóca 


ban :  Az  Al-mentes  P.-ek  talk-  és  szerpentinné, 
az  Al-tartalmuak  főképp  klorittá  alakulnak  át. 
A  diallag  barna,  szürke,  piszkos-zöld,  vaskos  táb- 
lás egyénekben  terem ;  jellemző  a  harántlap  sze- 
rint való  elválás,  amelyen  a  bronzithoz  hasonlóan 
csillog;  néha  ikrekben;  hasadása  az  augitéval 
azonos ;  gyakran  összenő  a  bronzittal.  Kémiailag 
az  augit  és  diopszid  között  áll.  Lényeges  elegy- 
része a  gabbrónak ;  előfordul  a  szerpentin-,  pik- 
rit-  és  amübolitban  is.  A  piroszklerit  Elba-szige- 
téről mállott  diallag.  L.  még  a  nátrium-piroxéne- 
ket :  egirin  ós  akmit,  jadeit,  a  litium-piroxént : 
szpodumen.  III.  Triklin  P.-ek :  rodonit,  pajsher- 
gif,  babingtonit,  1.  a  Rodonit  alatt. 

Piroxén-andezit,  1.  Trachit. 

Piroxéncsoport,  1.  Piroxén. 

Piroxenit  (pyroxenit)  v.  augitszirt,  szemcsés 
eniptiv  kőzet,  mely  lényegében  csakis  a  piroxén 
ásványcsalád  tagjaiból  (bronzit,  hipersztén,  dial- 
lag) áll  és  járulékosan  még  oíivint,  vasérceket 
ós  spinell-féléket  tartalmaz ;  az  uralkodó  elegy- 
rész szerint  a  bronzitit,  Mperszténit  v.  diallagit 
nevet  használjuk.  A  websterit  felerészben  rom- 
bos,  felerészben  monoklin-piroxónt  tartalmaz.  A 
P.-ek  a  gabbro-  és  peridotit- közetekben  teléreket 
alkotnak.  Főleg  Észak-Amerikában  vannak  el- 
terjedve. 

Piroxén-trachit,  1.  Trachit. 

Piroxilin,  1.  Robbanószer  és  Lögyapot. 

Pirozmalit  (ásv.),  oszlopos,  táblás,  romboéderes 
kristályok,  szemcsés  halmazok.  A  kristályok  egy 
irányban  kitűnően  hasadnak.  Feketés-  vagy  sár- 
gászöld, zsirfényíí,  sőt  kissé  fémes  fényű,  alig 
áttetsző.  Klórtartalmú  vasmangánhidroszilikát : 

H,(Fe,Mn),Si,0,eCl. 
Termőhelye :  a  Bjelkebánya  Nordmarkenben  és 
Dannemora  Svédországban. 

Pirquet-féle  reakció.  Tuberkulózissal  fertőzött 
emberen,  még  ha  már  meggyógyult  is,  a  bőrbe 
oltott  tuberkulin  (Alttuberculin)  24;  órán  belül  lo- 
bos környezetben  kis  hólyag  képződésére  vezet. 
Ezt  nevezik  P.-nak. 

Pirrhopin  (pyrrJiopin),  1.  Chelidonin. 

Pirrhosziderit  (ásv.)  a.  m.  goethit. 

Pirr  hetin  Y.pirrotin  (pyrrhotin,  magnetopirit 
v.  mágneskovand,  ásv.),  vasszulfld,  összetétele 
FcgS,  é  sFeiiSi2  között  ingadozik,  többnyire  nik- 
kelt is  tartalmaz  és  pedig  néha67o-öyi  mennyiség- 
ben és  ekkor  becses  nikkelérc.  A  rövid  hatszöges 
oszlopok  ritkák,  rendesen  csak  vaskos  tömegek- 
ben fordul  elő.  Rideg,  bronzsárga,  de  többnyire 
tombakbarnára  futtatott,  karca  szürkésfekete; 
a  mágnes  vonzza.  Érctelérekben  ritka :  Andreas- 
berg  a  Harzban,  Kongsberg  Norvégiában ;  a  vas- 
páttelepben  bennőve  Waldenstein  Karintiában,  a 
szemcsés  mészkőben  Kanadában ;  nagy  tömegek- 
ben némely  bázikus  eruptiv  kőzetben  pl.  gabbró- 
ban :  Sudbury  Kanadában,  ahol  nikkeltartalma 
miatt  igen  becses  érc.  Kisebb  zárványok  a  ba- 
zaltokban és  gabbrókban  igen  el  vannak  ter- 
jedve. Dognácskán,  Radnán,  Láposbányán  és  Sel- 
meczbányán  is  előfordul  csekély  mennyiségben. 
Vasgálic-  és  kénsavgyártásra  is  használják. 

Pirro,  André,  francia  zeneesztétikus,  Bach-ku- 
tató,  szül.  St.  Dizierben  (Haute-Mame)  1869  febr. 
12.  1894rben  L'orgue  de  J.  S.  Bach  c.  nagyjelen- 

Révai  Na^  Lexikona.  XV.  köt. 


töségű  műve  megnyerte  a  francia  akadémia  díját. 
1896-ban  a  Schola  cantorum  tanára  lett.  Megírta 
számos  régi  francia  orgonaművész  életrajzát. 
Értékes  munkái  még :  J.  S.  Bach  (1906) ;  Des- 
cartes et  la  musique  (1907) ;  L'estétique  de  J.  S. 
Bach  (1907). 

"PíttoI, pyrrol:  C^HgN.  Heterociklusos  szénve- 
gylilet.  Szerkezete : 

CH  =  CH. 
I  >NH. 

ch=ch/ 

Színtelen,  a  kloroformra  emlékeztető  szagú, 
130-50-on  forró,  0*9752  fajsúlyú  folyadék.  A  leve- 
gőn megbarnul.  Vízben  oldhatatlan,  alkoholban 
és  éterben  jól  oldódik.  Gőzétől  a  sósavval  meg- 
nedvesített f enyöf aforgács  kárminvörös  színűvé 
lesz.  E  sajátsága  után  nevezte  el  felfedezője  (1834) 
Runge  (^cvppdí;  =  tűz  vörös).  Gyenge  bázis ;  savak- 
ban sóképződés  folytán  oldódik,  de  e  sók  nagyon 
bomlékonyak.  A  nitrogénjéhez  kapcsolt  hidrogén 
savtermészetű,  pl.  káliummal  helyettesíthető.  A 
P.-kálium  nagyon  reakcióképes ;  a  kálium  köny- 
nyen  helyettesíthető  benne  különböző  organikus 
gyökökkel.  így  pl.  alkil- származékok  állítha- 
tók elő,  melyekből  hevítéskor  atomáthelyeződés 
folytán  a  P.  homológjai  keletkeznek.  Fejlődő 
hidrogén  hatására  a  P.-ból  dihidro-P.  v,  pirrolin 
C4H7N,  majd  tetrahidro-P.  v.  pirrolidin  C4H9N 
keletkezik.  P.  előfordul  a  kőszénkátrányban  és 
számos  bonyolódott  összetételű  szénvegyület  (klo- 
roílll,  haemoglobin  stb.)  bomlástermékei  között. 
Legnagyobb  mennyiségben  a  nitrogéntartalmú 
állati  hulladékok  hevítése  útján  nyert  desztillá- 
tumban,  az  ú.  n.  bűzös  állati  olajban  (oleum  ani- 
male  foetidum)  fordul  elő.  P.  keletkezik,  ha  ace- 
tilént és  ammóniát  gyengén  izzó  csövön  vezetünk 
át.  Valószínűleg  ilyen  eredetű  a  kőszénkátrány- 
ban előforduló  P.  is.  A  P.  alapvegyülete  számos 
alkaloidának. 

Pirrotin  (ásv.),  1.  Pirrhotin. 

Pirszén  a.  m.  koksz  (1.  0.). 

Pirtó,  Kiskunhalashoz  tartozó  puszta  Pest- 
Pilis- Solt-Kiskun  vmegyében,  (1910)  700  magyar 
lakossal. 

Pirulás  (lat.  rnbor)^  a  bőrnek  a  felületes  erek 
kitágulása  folytán  támadt  pirossága.  A  P.-t  szel- 
lemi okok  idézik  elő,  amilyenek  az  érzelmek,  in- 
dulatok és  vágyak.  A  P.  a  szimpatikus  idegrend- 
szer útján  támad,  mely  az  érbeidegzést  szabá- 
lyozza. A  P.-ra  való  hajlandóság  egyénenkint 
változó,  egyesek  könnyen  pirulnak,  pl.  nők,  gyer- 
mekek, míg  felnőttek  és  férfiak  nehezebben  pi- 
rulnak. Ez  részben  a  bőr  különbözőségével  is 
összefügg.  A  P.  rendesen  csak  az  arcra  és  a 
nyakra  szorítkozik,  ritkán  azonban  az  egész  testre 
is  kiterjed.  A  P.  csak  az  ember  sajátsága  s 
az  összes  emberfajoki*a  jellemző,  míg  állatokon 
nem  ismeretes.  A  beteges  P.  idegeseken  fordul 
elő,  midőn  a  P.  érzése  csak  fokozza  az  elpirulást. 
Ismeretes  még  a  lázasok,  tüdővészesek  P.-a  is. 

Piruló  galóca  (Amayiita  pustulata  Schaeff., 
növ.),  a  kalapos  gombák  Amanita  génuszába  tar- 
tozó faj,  eleinte  gömböljü,  később  szétterülő  8— 
14  cm.  szélee,  rozsda  v.  hússzínű  kalappal,  tetején 
szemölcsökkel.  Húsa  megtörve  megpirosodik. 
Tönkje  fehér,  később  vöröses,  tövén  pikkelyek - 

31 


Piruló  gomba 


—     482     — 


Pisa 


kel  körülvett  gumóval.  Gyűrűje  függő,  fehéres, 
lemezei  eleintén  fehérek,  később  vörösek.  Szaga 
néha  a  retekére  emlékeztet,  íze  karcos.  Nem  mér- 
ges, lenyúzva  ehető,  de  a  mérges  légyölő  galó- 
cával V.  a  párducgalócával  felületesen  össze- 
téveszthető. 

Piruló  gomba  a.  m.  piruló  galóca  (1.  o.). 

Plrus  Tourn.  (hibásan  Pyrus,  növ.),  a  Rosa- 
ceae  család  génusza  50—60  fajjal.  Tulajdonkó- 
pen  több,  ezelőtt  önállónak  tartott  génusz  össze- 
foglalása. Most  a  P.  algénuszai.  Közös  sajátsá- 
guk az,  hogy  alsó  állású,  2—5  termőlevélből 
alakuló  magházuk  teljesen  összenő  a  kehely-  v. 
korsóalakú  vacokkal,  ennek  elhúsosodásából  lesz 
az  alma,  körte,  berkenye  stb.  gyümölcsének  hú- 
sos része  és  héja,  míg  belül  a  magház  fala  per- 
gamentszerű, bőmemű  v.  kősejtekből  álló  ke- 
mény endokarpiummá  alakúi.  A  termés  tetején 
rendesen  a  csésze  maradványa  látható.  A  mag- 
ban húsos  szíklevelek  vannak  magfehérje  nél- 
kül. Az  algénuszok  a  következők:  1.  Pirophorum 
Medic.  Bibeszálai  szabadok,  gyümölcsében  kő- 
sejtek.  Ide  tartozik  a  P.  communish.,  1.  Körtefa- 
2.  Malus  (Tourn.)  Bibeszálai  alul  összenőttek.  A 
gyümölcsben  kősejtek  nincsenek.  Ide  tartozik  a 
P.  malios  L.  (1.  Almafa)  és  más  P. -fajok,  ame- 
lyeket kertben  díszül  ültetnek.  3.  Jía/mm  Medic, 
csaknem  csontos  endokarpiummal.  4.  Sorbus  L., 
2—5  termőlevél  közül  rendesen  csak  háromban 
fejlődik  mag,  endokarpiuma  hártyás.  Az  ide  tar- 
tozó P. -fajokat  1.  Berkenye  alatt.  5.  Aronia 
Pers.,  4 — 5  termőlevele  van,  endokarpiuma  egé- 
szen vékonyhártyás.  Ide  tartozik  a  P.  arhutifo- 
lia  Nutt.  (P.  melanocarpa  Nutt.),  Észak-Ameri- 
kából származó,  gyakori  kerti  cserje. 

Piry  Girjék,  egyházi  író,  ferencrendi  áldozó- 
pap, szül.  Püspökiben  (Vas)  1810  ápr.  15.,  megh. 
Budapesten  1880  okt.  6.  Pappá  szentelték  1833. 
1842-ben  az  érsekújvári  gimnázium  tanárává  ne- 
vezték ki ;  ott  elvállalta  a  zárdai  könyvtár  ren- 
dezését s  ekkor  találta  meg  az  Érsekújvári  kó- 
dex-et  (1. 0.),  melyet  nevéről  egy  ideig  Piry-kódex- 
nek  is  neveztek.  1852-ben  Szt.-Antalon  házfőnök, 
azután  a  budapesti  rendház  elülj árója  lett.  1863. 
tartományi  főnökké  választották. 

Pisa,  ógörög  város,  ill.  vidék  a  Peneiosz  kö- 
zépső folyása  mentén. 

Pisa  (ejtsd :  píza),  1.  tartomány  Olaszország- 
ban, Toscana  compartimentóban,  Lucca,  Firenze, 
Siena,  Grosseto,  Livorno  és  a  Liguri-tenger  kö- 
zött, 3069  km2  területtel,  (i9i5)  351,841  lak.  Járá- 
sai:  P.  és  Volterra.  Fővárosa :  Pisa. 

2.  P,  az  ugyanily  nevű  tartomány  és  érsekség 
székhelye,  az  Arno  mellett,  ennek  a  Liguri-ten- 
gerbe  való  torkolatától  10  km. -re,  több  vasúti 
vonal  gócpontján,  termékeny  síkon,  enyhe  ég- 
hajlattal, (1915)  67,285  lak.  Ipara  jelentéktelen ; 
egykori  nagyarányú  kereskedelme  is  hanyat- 
lott, mert  a  forgalmat  a  tengerparti  Livorno 
vonta  magához.  A  várost  ma  is  falak  övezik. 
Legszebb  útvonalai  az  Arno  két  partján  vonul- 
nak el ;  a  partokat  több  híd  köti  össze.  Híres- 
ségét főleg  a  Dóm-tér  remek  épületeinek  kö- 
szönheti. A  román  bazilika-stilusban  épült  dómot 
1063-1118.  építették,  a  XVEI.  sz.  elején  res- 
taurálták. Homlokzata  négy,  körívekkel  egybe- 


kapcsolt oszlopsorból  áll,  szép  bronzkapukkal; 
a  D.-i  oldalon  levő  érckapu  1180-ból  való.  A 
templom  öt  hajós,  95  m.  hosszú ;  kereszthajója 
fölött  51  m.  magas  kupolával.  Oltárai  remek- 
müvek; a  San  Ranieri-kápolnában  Cimabue, 
Andrea  del  Sarto  stb,  festményei.  A  főhomlok- 
zattal szemben  áll  a  keresztelő -kápolna  (batti- 
sterio),  1153.  Diotisalvi  tervei  szerint  kezdték 
építeni  s  1278.  fejezték  be ;  nevezetes  Tinó  di 
Camaianokeresztelőkútja(1312),  valamint  a  pom- 
pás domborúművekkel  ékes  szószék,  Niccolo 
Pisano  műve.  K.-re  a  dómtól  szabadon  áll  a  ha- 
rangtorony, a  híres  PA  ferde  torony  (1174— 
1352.).  Nyolc,  oszlopsorokkal  kiképzett  emelete 
van ;  a  legfelső  emeleten  vannak  a  harangok.  A 
torony  54  m.  magas  és  4'3  méternyire  hajlik  el, 
az  elhajlás  már  az  építés  alatt  történt  az  alap 
stilyedése  következtében  s  később  így  építették 
tovább.  Újabban  az  elhajlás  növekedett,  miért 
is  az  alapot  megerősítették.  A  Dóm-tér  É.-i  olda- 
lán van  a  Gamposanto  (temető),  amely  127  m. 
hosszú,  52  m.  széles,  62  árkáddal,  sok  szép  sír- 
emlékkel, köztük  Vn.  Henrik  császáré,  Berlin- 
ghieri  anatómusé  Thorwaldsentól  stb.  A  falakat 
Giotto  iskolájának  freskói  borítják  (1330—1470.). 
Templomai  közül  még  nevezetesek :  a  Santa  Cate- 
rina  (1253) ;  S.  Maria  della  Spma  (1230) ;  San 
Francesco  (XIII.  sz.);  San  Michele  in  Borgo 
(épült  1000  körül) ;  San  Nicola  tornya  1233-ból, 
Niccolo  Pisanotól;  San  Paolo  a  Ripa  d'Amo 
(XIII.  sz.) ;  San  Sepolcro,  nyolcszögű  központos 
építmény  (1150) stb.  Kiválóbb  épületei:  a  Palazzo 
Medici  (1027,  kiegészítve  a  XIV.  sz.-ban) ;  az  ér- 
seki palota ;  az  egyetem  szép  udvarral,  a  Palazzo 
Agostini  (XV.  sz.),  a  P.  Lanfredueci,  amely  1590. 
carrarai  márványból  épült  stb.  Az  egyetemet 
1338.  alapították,  hajdan  nagy  híre  volt ;  könyv- 
tára 120,000  kötet.  Van  természetrajzi  múzeuma, 
füvészkertje,  szépművészeti  akadémiája  képgyűj- 
teménnyel. P.-tól  Ny.-ra  van  Caseine  di  San  Ros- 
sore  királyi  major  ménessel  és  szép  fenyőerdő- 
vel. K.-re  a  Monté  Verruca  lábánál  a  Certosa  di 
P.,  márványból  épült  karthauzi  kolostor. 

Története.  P.  az  ó-korban  az  etruszkok  egyik 
városa  volt  Pisae  néven,  később  római  kolónia 
lett  s  a  császárság  alatt  Golonia  Júlia  Pisana 
volt  a  neve.  Minthogy  az  Arno  folyó  torkolata 
régebben  szélesebb  és  mélyebb  volt,  P.  a  XI. 
sz.-tól  kezdve  virágzó  ós  hatalmas  tengeri  vá- 
rossá fejlődött.  A  P.-iak  a  genovaiak  szövetsé- 
gében 1016.  elfoglalták  Szardínia  szigetét  a  sza- 
racénoktól.  De  különösen  a  keresztes  háborúk 
lendítették  fel  P.  kereskedelmét  és  gazdagságát. 
1135-ben  a  P.-iak  feldúlták  Amalfit,  déli  ver- 
senytársukat, de  aztán  Genovával  keveredtek 
hosszas  harcokba.  1284-ben  a  genovaiak  Meloria 
szigete  mellett  megsemmisítették  a  P.-iak  flottá- 
ját s  ezzel  véget  ért  P.  tengeri  hatalma.  Mint- 
hogy a  város  a  Hohenstauf  császárok  pártján 
volt,  e  család  bukása  után  P.-t  szárazföldi  szom- 
szédjai Lucca,  Siena  és  Firenze  is  megtámadták. 
Ekkor  a  guelf  Ugolino  della  Gherardesca  men- 
tette meg  a  várost  (1285),  de  egy  újabb  háború- 
ban majdnem  összes  birtokait  elvesztette.  1313— 
1316-ban  üguccione  della  Faggiola  volt  P.  ura, 
ki  elfoglalta  Luccát.  Ezután  a  Gherardesca  és 


Amely  szó  Pi  .  .  ,   alatt  nincs  meg,  Py .  .  .  alatt  keresendő! 


Pisaö 


483 


Plééetke 


Gambacoiia-családok  küzdöttek  a  főhatalomért. 
1392-beii  Jacopo  d'Appiano  jutott  uralomra,  ki- 
nek fla,  Gherardo  1399.  eladta  P.-t  200,000  arany 
forinton  Giangaleazzo  Visconti  milanói  herceg- 
nek. Ennek  természetes  fla,  Gábrielé  1405.  Firen- 
zének, az  ősi  ellenségnek  adta  el  P.-t.  P.-ban 
ekkor  felkelés  támadt,  de  a  firenzeiek  1406.  ki- 
éheztetéssel  elfoglalták  a  várost,  amely  ezentúl 
Firenze,  illetőleg  Toscana  birtokában  maradt. 
1409  márc.  25.  P.-ban  gyiilt  össze  az  a  zsinat, 
amely  véget  akart  vetni  az  1378.  keletkezett 
nyugati  egyházszakadásnak  s  V.  Sándor  szemé- 
lyében új  pápát  választott.  De  ezzel  csak  azt  érte 
el,  hogy  három  pápája  lett  az  egyháznak.  V.  ö. 
Langer,  Politische  Geschichte  Genuas  und  Pisas 
im  12.  Jahrhundert  (Leipzig  1882) ;  Winter,  Die 
Politik  Pisas  wáhrend  der  Jahre  1268—82.  (Ber- 
lin 1906). 

Pisac,  adók.  Lika-Korbava  vm.  udbinai  j.-ban, 
(1910)  941  szerb  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pisae,  ókori  város  Btruriában,  a  mai  Pisa 
szomszédságában. 

Pisander,  1.  Peisandros. 

Pisanello  (tulajdonképen  Pisano),  Antonio 
(régebben  tévesen  Vittore-nak  hittak),  a  vero- 
nai iskolához  tartozó  olasz  festő  és  éremkészítő, 
szül.  San  Virgüióban  a  Garda- tó  mellett  1397., 
megh.  1455  okt.  Főként  Veronában,  továbbá  Ve- 
lencében (1420— 24.  kör.,  1441—46.),  Rómában 
(1431—32.),  Ferrarában  (1443),  Riminiben  (1445), 
Müanóban  (1447  előtt),  Mantuában  (1439  és  1441 
kör.)  és  Nápolyban  (1448—49.)  működött.  Művé- 
szete a  régi  veronai  iskolából  nőtt  ki,  hatott  rá 
azonban  az  mnbriai  Gentile  da  Fabriano  és  való- 
színűleg mininiáit  kódexek  révén  a  francia  művé- 
szet is.  Falfestményei  a  veronai  San  Fermo  és  St. 
Anastazia- templomokban  maradtak  fönn,  míg 
függő  képei  a  londoni  nemzeti  képtárban,  a  ber- 
lini Frigyes-múzeumban,  a  bergamoi  Morelli- 
gyüjteményben  (Estei  Lionello  arcképe,  egyik 
legkiválóbb  műve)  és  a  párisi  Louvreban  (Estei 
Ginevra  képmása)  láthatók;  ez  utóbbi  helyen 
pompás  vázlatkönjrvét  is  őrzik.  Mint  éremkészí- 
tőnek is  igen  nagy  jelentősége  volt ;  formában 
és  technikában  egyaránt  kiváló  érmei  közül  ma 
mintegy  30  ismeretes,  a  legjelesebbek  Estei  Lio- 
nello, Aragóniái  Alfonz,  a  Gonzaga-  és  Malatesta- 
családok  tagjainak  arcképeit  ábrázolják. 

Pisano,  1.  NiccolOy  olasz  szobrász,  szül.  1220 
kör.,  valószínűleg  Dél-Olaszországból,  Apuliából 
származó  kőfaragó-családból,  megh.  1278  után. 
Megalapítója  a  pisai  szobrásziskolának,  mely- 
nek az  olasz  művészet  fólébredésében  s  a  re- 
naissance  előkészítésében  döntően  fontos  szerep 
jutott.  Művészete  a  délolaszországi  antikizáló  tö- 
rekvésekből indul  ki,  amint  a  pisai  Keresztelő- 
kápolnában  (Batti8terio)lévő  s  1260.  faragott  szó- 
széke tanúsítja,  míg  a  sienai  székesegyházban 
látható  szószékével  (1266—68).  már  a  francia  gó- 
tizmus hatása  alatt  jelöl  az  olasz  szobrászatnak 
a  valószerű  ábrázolás  felé  haladó  új  utat.  Utolsó 
ismert  műve  a  perugiai  márványkút  szobrászati 
díszítése  (1274).  Fia  mellett  legkiválóbb  tanítvá- 
nyai Arnolfo  di  Cambio  és  Fra  Guglielmo  (Szt. 
Domonkos  sírja,  az  ú.  n.  Arca  di  S.  Domenico,  a 
bolognai  S.  Domenicóban)  voltak. 


2.  P.,  Giovanni,  olasz  szobrász  ós  építész,  szül. 
1245  kör.,  megh.  1320  (?),  az  előbbinek  fla  és  tanít- 
ványa. Atyja  művészetét  a  realizmus  és  a  mozgal- 
mas drámaiság  irányában  fejlesztette  tovább.  Fő 
szobrászati  művei :  a  pistoiai  S.  Andrea  és  a  pisai 
székesegyház  szószéke  (az  előbbit  befejezte  1301, 
az  utóbbi  —  ma  a  pisai  Museo  Civicóban — 1303 — 
1311);  Madonna  a  paduai  Arénában.  Kiváló  épí- 
tész is  volt.  1278— 83-ban  a  pisai  Campo  Santo-t 
építette,  1286—89.  a  sienai  székesegyház  hom- 
lokzatát tervezte. 

3.  P.,  Andrea,  szobrász  és  építész,  ügolino  fla, 
Giovanni  P.  tanítványa,  szül.  Pontederában  1270 
kör.,  megh.  Orvietóban  1340  kör.  Vele  az  olasz 
szobrászat  fejlődósének  súlypontja  Pisából  Firen- 
zébe kerül  át.  Főműve  a  firenzei  Keresztelő  ká- 
polna (Battisterio)  egyik  bronzkapujának  20  pom- 
pás domborműve.  Giotto  halála  után  a  firenzei  szé- 
kesegyház harangtornyának  (campanüe),  1347— 
1349.  pedig  az  orvietoi  dómnak  építését  vezette. 

4.  P.,  Nino,  olasz  szobrász,  az  előbbinek  fia  és  ta- 
nítványa. A  francia  szobrászat  erős  hatása  külön- 
bözteti meg.  Főleg  kisebb  szobrokat  faragott.  A 
budapesti  Nemzeti  Múzeum  régiségtára  egy  igen 
jellemző  márvány  Madonnáját  őrzi.  V.  ö.  1— 4-re : 
A.  Brach,  Nicola  und  Giovanni  P.  (Strassburg 
1904);  B.  Supino,  Giovanni  P.  (Roma  1895); 
Aite,  P.  (Firenze  1904);  Sazterlandt.BieBMwerke 
des  Giovanni  P.  (Düsseldorf  1904). 

5.  P,  Antonio,  Skveronsii  iskolához  tartozó  olasz 
festő  és  éremkészítő,  1.  Pisanello. 

6.  P,  Leonardo,  olasz  ma,temati]nis,\.Fíbonacci. 
Pisarew  v.  Pissarew,  németes  írásmódja  Pi- 

szárev  (1.  o.)  orosz  író  nevének. 

Pisarovina,  politikai  község  Zágráb  vm.  P.-i 
j.-ban,  (1910)  1031  horvát  lak.  Hozzátartozik  Jam- 
nica  (1.  0.)  fürdő.  (Tr.  SzHSz.) 

Pisatis,  az  ógörög  Elisz  tartománynak  középső 
vidéke. 

Pisauer  (Pisaver  ^  Pesauer,Peshawur,Pesha- 
war),  hajdan  Pendzsab  brit-indiai  főkormányzó- 
ság  egyik  diviziőja,  1849  óta  Pendzsabba  és  1901 
óta  az  ÉNy.-i  határtartományokba  van  bekebe- 
lezve. 21,253  km2  ter.,  körülbelül  2.000,000  lak., 
akiknek  90  Vo-amohammedánus.  P.  a  Kabul  mind- 
két partján  elterülő  s  hegyektől  övezett  fensík, 
amely  az  afgán  határtól  a  Kabul  torkolatáig  ter- 
jed. K-i  és  Ny.-i  kopár  szegélyeit  kivéve,  jól 
öntözött  és  termékeny.  A  Kabulban  aranyat 
mosnak;  fontosak  még  a  sóbányák.  —  2.  P., 
az  ugyanüy  nevű  divízió  fővárosa,  (i9ii)  97,935 
lak.,  élénk  iparral;  vasúti  végállomás  és  meg- 
erősített hely.  Az  Afganisztán  eUen  irányuló  angol 
expedíciók  künduló  helye.  1823-ban  foglalták 
el  a  szikhek ;  addig  híres  volt  mohammedánus 
akadémiája. 

Pisaurum,  Pesaro  (1.  o.)  régi  neve. 

Piscabara-barlang,  1.  Kazán-szoros. 

Piscaria,  1.  Peschiera. 

Piscataqua,  határfolyó  Maine  és  New-Hamp- 
shire  északamerikai  államok  közt,  72  km.  hosszú, 
Portsmouthnál  ömlik  a  nagy  hadihajók  számára 
is  megközelíthető  Piscataqua-öbölbe. 

Pisces "(állat),  1.  Halak. 

Piscetke,  adók.  Zágráb  vm.károlyvárosi  j.-ban, 
(1910)  493  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  ,  alatt  keresendő! 


81* 


PIschel 


484 


Pislogás 


Pischel,  Richárd,  német  szanszkrit  nyelvész, 
szül.  Boroszlóban  1849  jan.  18.,  megh.  Madrasz- 
ban  1908  dec.  27.  Szülővárosában  lett  egyetemi 
magántanár ;  1875.  Kiéiben  rendkívüli,  1877.  ren- 
des egyetemi  tanár,  1885  óta  a  hallei  egyetem 
tanára.  Főbb  müvei:  De  Kalidasae  Qakuntali 
recensionibus  (Boroszló  1870) ;  Elementarbuch  d. 
Sanskritsprache  (6.  kiad.  1892) ;  Grammatik  der 
Prakritsprachen  (1900). 

Piscicola  (Halpiőca,  áiiat),  a  Gyürüsférgek 
osztályába,  a  Piócák  (Hirudmea)  alosztályába, 
az  Orrmányos  piócák  (Bhynchohdellidae)  rend- 
jébe tartozó  fóregnem.  Hat  faja  ismeretes,  me- 
lyek részint  tengeri,  részint  édesvízi  halakon 
élősködnek.  Legismertebb  faj  a  nálunk  is  közön- 
séges halpióca  (Fiscicola  geometra  Blainv.) ;  3 
cm.  hosszú  és  2—5  mm.  széles;  sárgásfehér 
színű  ós  barna  foltokkal  van  díszítve,  hátán  pe- 
dig három  világos  színű  hosszanti  sáv  van ;  külö- 
nösen a  pontyfóléken  élősködik  s  ha  nagyon  el- 
szaporodik, veszedelmes. 

Piscina  (lat.)  a.  m.  halastó  v.  vízmedence.  A 
katolikus  templomokban  kisebb-nagyobb,  sok- 
szor igen  díszes  üreg,  alul  vízmedencével,  mely 
üregben  a  mise  alatti  kézmosáshoz  szükséges 
edényeket  tartották  és  a  medencébe  az  elhasz- 
nált vizet  öntötték.  Baptiszteriumokban  a  me- 
dence, melybe  a  keresztelendőt  mártották. 

Piscis  (lat.)  a.  m.  hal. 

Piscis  austrinns,  csillagkép,   1.  Déli  hal. 

Pisée  (franc,  ejtsd :  pizé),  tiprott,  sulykolt  föld- 
ből vagy  agyagból  szerkesztett  fal.  L.  Vertfal. 

Pisek,  az  ugyanily  nevű  cseh  kerületi  kapi- 
tányság székhelye  (1910)  16,479  cseh  lak.,  gyár- 
város ;  régi  várfalak  maradványaival. 

Pisendel,  Johann  Georg,  hímeves  német  he- 
gedűművész, szül.  Karlsburgban  1687  dec.  26., 
megh.  Drezdában  1755  nov.  25.  Eseményekben 
gazdag  és  mozgalmas  életet  élt,  beutazta  egész 
Európát,  megtanulta  és  egyesítette  magában  az 
olasz  és  a  francia  iskola  összes  kitűnő  sajátossá- 
gait, klasszikus  hegedűművész  volt.  Több  művel 
gazdagította  hangszere  irodalmát. 

Pisetam,  1.  Pizetum. 

Pisgolc  (ásv.),  1.  Piskolc. 

Pisides,  Georgios,  bizánci  költő  Pisidiából, 
Heraklios  császár  alatt  (610—640)  a  Szófia-tem- 
plom diakónusa.  Szabatos  versekben  (trimeter 
iambicus)  énekelte  meg  kora  nevezetesebb  esemé- 
nyeit (Heraklios  perzsa  hadjáratait,  az  avarok  tá- 
madását stb.),  a  világ  teremtését  (Hexameron),  de 
legjelesebbek  epigrammái,  melyeket  nemrégen 
Athosban  fedeztek  föl  (kiadta  Steinbach,  Wiener 
Studien  13.  és  14.  köt.).  Többi  művét  Migne  Pa- 
trológiájának  92.  kötetében  találjuk. 

Pisidia,  ókori  tartomány  Kis-Ázsiában,  1.  Pi- 
zidia. 

Pisidike,  a  methymnai  király  leánya  Lesbos 
szigetén.  Beleszeretett  a  Lesbost  ostromló  He- 
raklesbe  és  kezére  játszotta  apja  országát,  de  a 
várt  jutalom  helyett  megkövezés  lett  a  bére. 

PisidLium  (állat),  a  Lemezeskopoltyús  kagy- 
lók Heteroconchae  rendjébe  tartozó  kagylónem, 
melynek  hazánkban  7  faja  él. 

Pisin,  Beludzsisztánhoz  (1.  o.)  tartozó  vidék,  an- 
gol ügynökséggel  a  Quettától  Kandahar  felé  ve- 


zető tton,  három  oldalról  meredek  hegyekkel  kö- 
rülvett síkság,  melyen  több  stratógiaüag  fontos 
út  vezet  keresztül.  P.  erődítményben  székel  a 
quettai  ügynöknek  alárendelt  hivatalnok. 

Pisino,  isztriai  város,  1.  Mitterburg. 

Pisistratus,  1.  Peisistratos. 

Pisitnek,  a  pipiske  (Alauda  eristata  L.)  né- 
pies neve. 

Piskárkos,  kisk.  Szatmár  vm.  erdődi  j.-bau, 
(1910)  1053  román  lak.  (Tr.  R.) 

Piskhidmet  (perzsa)  a.  m.  kamarás.  A  perzsa 
nagyok  szolgaszemélyzetóben  olyan  rangot  visel, 
mint  a  török  kaftandzsi. 
^Piski,  községek,  1.  Piskitelep,  Drávapiskí, 
Ópiski. 

Piskincz  (Pi^chiuf),  kisk.  Huny  ad  vm.  szász- 
városi j.-ban,  (1910)  584  román  lak.  (Tr.  R.) 

Piskitelep,  fejlődő  kisk.  Hunyad  vm.  dévai 
j.-ban,  (1910)  3099  magyar,  német  és  román  lak. 
P.  nevezetes  vasúti  csomópont,  ahol  az  arad— 
tövisi  vonalból  a  petrozsényi  és  vajdahunyadi 
vonalak  indulnak  ki ;  nagy  mozdony-  és  kocsi- 
javító műhely.  1849  febr.  9.  a  császári  hadak 
erősen  támadták  a  P.-i  hidat  védő  Czecz  és 
Kemény  magyar  csapatait,  minek  folytán  Bem 
seregének  nagy  része  hátrált.  De  Czecz  két  össze- 
szedett zászlóaljjal  az  üldöző  császáriakat  vissza- 
nyomta, mire  ezek  vad  futással  Szászváros  felé 
menekültek.  A  községtől  1  órányira  fekvő  dombon 
a  vasúti  állomás  mellett  díszes  honvédemlék  jelzi 
a  helyet,  ahol  Bem  ágyúi  állottak.  (Tr.  R.) 

Piskó,  kisk.  Baranya  vm.  szentlőrinczi  j.-ban, 
(1920)  413  magyar  lak. 

Piskolc  V.  pisgolc,  Zay  mineralógiájában  az 
antimonium-,  ül.  az  antimonitásvány. 

PÍBkolt,nagyk.  Bihar  vm.  érmihályfalvai  j.-ban, 
(1910)  2663  magyar  és  román  lak.  (Tr.  R.) 

Piskorevci,  adók.  és  pk.  Verőcze  vm.  diakovári 
j  -ban,  (1910)  1401  horvát  és  rutén  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Piskóta  (az  ol.  biscotto  szóból,  mely  ismét  a 
középlat.  biscoctus,ei.  m.  kétszersült,  származéka), 
lisztből  tojással,  vajjal,  cukorral  és  fűszerekkel 
készült  sütemény,  különösen  Angliában  készí- 
tik sokféle  alakban  és  módon  (f ancy-biscuits).  Az 
angol  P.  legelterjedtebb  neme  a  cakes,  melyet 
azelőtt  csaknem  kizárólag  Angliában  gyártottak 
s  hordtak  szót  a  világ  minden  részébe ;  mivel  na- 
gyon tápláló,  könnyen  emészthető  és  hosszabb 
ideig  eltartható  a  nélkül,  hogy  megromolnék,  a  P. 
lassankint  igen  kedvelt  élelmi  cikk  lett,  különö- 
sen a  betegek  táplálásánál  ós  úton. 

Pislogás,  1.  a.  m.  ismétlődő  szemhéjcsukás.  Le- 
het önkéntes  v.  akaratlan,  így  erős  fény,  v.  a 
szem  kötőhártyáját  v.  szaruhártyáját  izgató  ha- 
tások következtében.  Az  emberen  mindkét  szem 
egyszeiTe  pislog,  a  házinyúl,  madarak,  békák 
szeme  külön  pislog.  Rendes  viszonyok  között 
minden  külső  ok  nélkül  is  történik  egy-egy  püla- 
csapás,  minek  élettani  célja  a  szem  nedvesítése, 
tisztítása  s  a  könyfolyadék  továbbmozdítása.  A 
P.  elmaradása  v.  igen  gyérré  válása  a  Basedow- 
betegség  StelUvag-tünete. 

2.  P.  (scintillatio),  a  csülagok  látszólagos 
rezgése,  rögtönös  fény-  és  színváltozása.  Okát  ré- 
gebben interferencia-jelenségekben  keresték,  má- 
sok meg  a  levegő  rétegeinek  különböző  állapotá- 


Amely  szó  Pi .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pislogóhártya 


—     485 


Pissodes 


ban  találják,  mint  azt  újabban  főleg  Respiglii  és 
Bxner  fejtették  ki.  Az  utóbbi  felfogás  alapján 
terresztrikus  P.-ról  is  beszélhetünk,  mely  az  izzó 
testek  határvonalainak  hullámszeríí  ingadozásai- 
ban nyilvánul.  A  tiszta  hideg  éjeken  észrevehető 
P.-t  még  a  levegő  magasabb  rétegeiben  levő  jég- 
tűcskék  hatásából  is  iparkodtak  megmagyarázni, 
V.  ö.  Exner  K.,  Über  die  Scintillation  (Wien 
1891). 

Pislogóhártya  (memhrana  nictitans),  a  cá- 
pák, csúszómászók  és  madarak  szemének  belső 
zugából  eredő,  harmadik  szemhéjképen  szereplő 
kötőhártyaredő,  mely  izmokkal  mozgatható  és 
vele  a  szem  elfedhető.  Az  emlős  állatoknál  a  P. 
csenevész,  helyén  a  félholdalakú  redő  (piica  se- 
milunaris)  található.  Békáknál  P.-nak  nevezik 
tévesen  az  átlátszó  alsó  szemhéjat. 

Piso,  a  plebeius-eredetü  Galpurnius-nemzet- 
ségnek  egyik  ága,  amelynek  következő  tagjai 
váltak  ki  a  rómaiak  történetében : 

1.  Lucüis  Galpiirnitis  P.,  akinek  önzetlensége 
miatt  Frtigi  (a.  m.  derék)  volt  a  jelzője,  Kr.  e. 
149.  mint  néptribunus  keresztülvitte  a  zsarolást 
tiltó  első  törvényt  (lex  Calpurnia  repetundarum). 
Mint  konzul,  résztvett  133.  a  szicíliai  rabszolga- 
háborúban, 120.  cenzor  volt  és  írt  egy  római  tör- 
ténetet, melyből  egynéhány  töredék  fenmaradt. 
V.  ö.  Péter,  Historicorum  Romanorum  reliquiae 
(I.  köt.,  Leipzig  1871). 

2.  Lucius  CalpurniusP.  Bestia,  Kr.  e.  121.  mint 
néptribunus  Gaius  Gracchus  (1.  o.)  ellen  foglalt 
állást ;  111.  mint  konzul,  a  Jugurtha  ellen  indí- 
tott háború  vezéreként  az  ellenségtől  pénzt  foga- 
dott el  és  kedvezőtlen  békét  kötött,  amiért  vizs- 
gálati eljárás  alapján  több  nemessel  együtt  bün- 
tetés sújtotta.  Mint  a  szövetséges  háború  (1.  o.) 
egyik  felidézője  ellen  is  eljárást  indítottak,  ezért 
90.  önkéntes  számkivetésbe  vonult. 

3.  Lucius  Galpurnius  P.  Caesonius,  Caesar 
utolsó  nejének,  Calpurniának  apja,  e  réven  Kr.  e. 
58.  konzul.  Clodiustól  Macedónia  kormányzása 
miatt  bevádoltatván,  Cicero  volt  védője. 

4.  Lucius  Galpurnius  P.  Caesonius,  az  előb- 
binek fia,  K.  e.  15.  konzul,  Augustus  és  Tiberius 
kedvelt  embere,  Kr.  u.  17.  praefectus  urbi,  K.  u. 
32.  halt  meg  80  éves  korában.  Szerette  a  költé- 
szetet s  valószínűleg  hozzá  és  fiaihoz  írta  Hora- 
tius a  költészetről  szóló  híres  levelét. 

5.  Gnaeus  Galpurnius  P,  kemény  és  önérze- 
tes férfi,  Kr.  e.  7.  Tiberiusszal  együtt  konzul, 
Kr.  u.  17.  Szíria  kormányzója.  Visszatérése  után 
Germanicus  megmérgezésével  gyanúsították  s 
ezért  20.  öngyilkos  lett. 

6.  Gaius  Galpurnius  P-,  népszerűsége  miatt 
Kr.  u.  65.  egy  Nero  ellen  szőtt  összeesküvés 
élére  került,  melynek  felfedezése  miatt  sajátke- 
ztileg  kellett  kioltania  életét.  Talán  ő  volt  a  «De 
laude  Pisonis))  c.  költemény  szerzője. 

7.  Lucius  Galpurnius  P.  Frugi  Licinianu^, 
kiváló  jelleme  miatt  Gálba  császár  fogadott  fia, 
de  vele  együtt  Otho  császár  Kr.  u.  69.  megölette. 

Piso  Jakab,  XVI.  sz.-beli  humanista  költő,  a 
dunai  tudós  társaság  tagja,  szül.  Medgyesen. 
Olaszországban  nevelkedett  s  nyert  jogdoktori 
címet.  Pappá  lett  s  II.  Ulászló  szolgálatában  ró- 
mai magyar  követ  volt.  Szoros  barátságot  kö- 


tött Erasmussal.  A  pápák  diplomáciai  külde- 
tésekkel is  megbízták.  Magyarországba  jővén, 
Thurzó  Elek,  majd  11.  Lajos  király  nevelője  lett, 
s  diplomáciai  megbízásokat  is  teljesített.  A  mo- 
hácsi csata  után  komor  visszavonultságba  esett 
s  meghalt  1527  márc.  Kiváló  humanista  latin 
költő,  kit  I.  Miksa  császár  poéta  laureatussá  koszo- 
rúzott. Költeményeiből  egy  kötetet  barátja  Wem- 
her  György  adott  ki  (Wienl554),  egy  másik  gyűj- 
temény a  XIX.  sz.  elején  Seivert  kiadásában  je- 
lent meg,  a  többi  kiadatlan.  V.  ö.  Ábel  Jenő, 
Magyar orsz.  humanisták  és  a  dunai  tudós  társa- 
ság (Akad.  Értek.  1880). 

Pisolitli,  1.  Borsókő. 

Pisonum,  néha  Posonium  is,  középkori  latin 
okmányokban  a.  m.  Pozsony. 

Pisorbiiua  (állat),  a  törpe  fülesbagoly-fajok 
új  tudományos  génuszneve.  B  nembe  ma  kb.  100 
fajt  osztanak,  melyek  Európában,  Ázsiában,  Af- 
rikában, Új-Guineában,  Polinéziában  ós  Ameri- 
kában honosak.  Az  európaiak  közül  idetartozik  a 
füles  kuvik  (P.  scops  L.  ==  Scops  scops  L.)  L. 
Baglyok. 

Pispek  (Szonwvka),  kerületi  székhely  Orosz - 
turkesztán  Szemirecsinszk  tartományában,  az 
Isszisz-kul-tól  NyBNy.-ra.  Stratégiailag  fontos 
pont  a  Taskentból  Vjemojeba  vezető  úton,  (1910) 
18,700  lak.  1911  januárban  jórészét  földrengés 
pusztította  el. 

Pissaro,  Gamille,  francia  festő,  szül.  Saint- 
Thomas-szigetén  (Antillák)  1830  júl.  10.,  megh. 
Parisban  1903  nov.  12.  Parisban  nevelkedett, 
1847.  visszatért  hazájába  és  kereskedői  pályára 
lépett,  de  festéssel  is  foglalkozott  és  Melbye  fes- 
tővel Venezuelába  ment.  Az  1855-iki  világkiállí- 
tás alkalmából  Parisba  ment,  ahol  Courbet  és  Corot 
művészete  gyakorolt  reá  nagy  hatást  és  ámbár 
rövid  ideig  Picotnál  is  tanult,  Corot,  majd  Chin- 
treuil,  Césanne,  Monet  személyes  befolyása  volt 
művészetére  döntő  befolyással ;  majd  midőn  a 
háború  után  Monet,  Sisley  és  Daubigny  társasá- 
gában Angliában  tartózkodott,  az  1874-iki  kiál- 
lításon mint  az  ú.  n.  impresszionisták  egyik  feje 
tűnt  föl.  Tájképei  utóbb,  főleg  városi  látképei, 
melyekből  1892.,  1898.  és  1901.  rendezett  kol- 
lektív kiállításokat,  megkapóan  levegős,  fénytől 
áthatott  látományok.  Művei  közül,  amelyek  a 
párisi  Musée  du  Luxembourgon  kívül  német,  an- 
gol és  amerikai  magángyűjteményekben,  sőt 
újabban  nyilvános  gyűjteményekben  is  találha- 
tók, kiemelendők :  Az  Oise  partján  (1873) ;  A 
Sente  du  Chou  Pontoiseban  (1878) ;  A  Val  Hermé 
kertjei ;  Az  ülő  parasztasszony  (1880) ;  A  bazin- 
courti  tehénpásztornő ;  Zúzmara  Bazincourtban ; 
Ködös  napnyugta  ;  Bazinconrt  látképe  (1890) ; 
sok  roueni  és  párisi  látkép,  különösen  ködös  ha- 
tásokkal. A  budapesti  Szépművészeti  Múzeum- 
ban van  a  párisi  Pont  ííeuf-öt  ábrázoló  képe. 

Pisseleu,  Anne,  1.  Étampes. 

Pissevache  (ejtsd:  piszvás),  vízesés  Wallis svájci 
kantonban  St.  Maurice  és  Martigny  közt :  a  Sal- 
lenche  nevű  patak  61  m.  magasból  zuhan  itt  le 
a  Rhóne-völgybe. 

Pissodes  L.  (állat),  tűlevelű  fákat  pusztító 
orrmányos  bogár.  Legismertebb  a  fehérfoltos 
fenyőbogár  (P.  nofatus  Pabr.).  Hossza  6—8  mm., 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pissoir 


—     486 


PIston 


szurokbarna,  szárnyfedőin  egy  keskenyebb  ós  egy 
szélesebb  sárgásfehér  harántcslkkal.  Rendszerint 
betegeskedő,  gyengébb  fiatal  fát  támad  meg.  A 
lárvák  a  kéreg  alatt  élnek  nagy  számban;  a  bá- 
bok a  lárvák  által  rágott  fűrészporszerü  anyag- 
ból álló  jellegzetes  gubókban  (bölcsőkben)  fejlőd- 
nek. A  kifejlett  bogarak  jóval  kevésbbé  kártéko- 
nyak, ezek  a  fiatal  hajtások  nedvdús  kérgét  rág- 
ják. 

Pissoir  (franc,  ejtsd:  piszoár),  a.  m.  vizelő. 
A  P.  számára  vagy  egész  nagy  helyiségeket  ren- 
deznek be,  mely  esetben  a  falakat  embermagas- 
ságban márvánnyal,  palával,  pléhvel  stb.  burkol- 
ják, amelyen  ha  csak  lehetséges,  vizet  folyatnak 
végig ;  vagy  csak  kisebb  kő-,  emaillozott  vas-  v. 
fayence-medencét  \izsugárral  és  bűz-záróval.  Na- 
gyobb városokban  elkerülhetetlen  szükség  az 
utcákon  nyilvános  P.-okat  fölállítani,  melyek 
egész  külön  kis  épületek  vasból  vagy  fayenceból. 
Legújabban  olajjal  szagtalanítják. 

Pisszofán  (pissophan,  ásv.),  víztartalmú  vas- 
szulfát ;  olivzöld-bőrbama,  gyantaszerű,  sztalak- 
titos,  áttetsző  tömegekben  mint  a  timköves  pala 
mállási  terméke  Reichenbach  és  Saalf eld  mellett 
található. 

Pistacia  L.,  pisztácia  (qöv.),  az  Anacar- 
diaceae  család  génusza ;  mintegy  5  faja  gyanta- 
tartalmú fa  és  cserje  a  Földközi-tenger  mellékén 
és  az  ezzel  szomszédos  országokban.  Levelük 
többnyire  páratlanul  v.  párosan  szárnyas,  de  le- 
het osztatlan  v.  3-as  is.  Viráguk  apró;  összetett 
fürtben  áll,  2-lakú.  A  porzós  virágban  3— 5  rö- 
vid szálú  porzó,  a  termősben  tojásdad  magház 
van,  ez  utóbbi  a  rövid  bibeszálba  csúcsosodik  ki, 
a  bibéje  3 -ágú,  az  ágak  visszás  tojásdadok, 
hosszúkásak.  Termésük  csonthéjas,  1-magú.  A 
mag  összenyomott,  vékonyhéjú,  halványzöld, 
olajos,  édes.  A  P.  vera  L.-nek  ez  a  magva  fű- 
szer V.  nyers  táplálék,  zöld  v.  pisztácimandola, 
szíriai  V.  hólyagos  mogyoró,  pimpermogyoró  a 
neve.  Keleten  a  P.  terehinthus  L.  és  P.  len- 
tiscus  L.  magvából  nyert  olaj  lámpaolajnak 
használatos.  A  P. -fajok  törzséből  kifakadó  gyan- 
tás, aromás  anyag  a  masztix  (1.  o.).  A  P.  tere- 
hinthus ágain,  levelein  rovarszúrás  (Aphis  pis- 
taciae)  folytán  keletkező  gubacsokból  nyert  fes- 
ték (caróbe  di  giuda)  Keleten  fontos  kereske- 
delmi cikk. 

Pisteologia  (gör.)  a.  m.  hittan. 

Pisticci  (ejtsd :  piszticcsi),  város  Potouza  olasz 
tartományban,  (1911)  10,3191ak.  Közelében  az  ókori 
Metapontion  romjaival. 

Pitstillodia  (növ. ,  1.  Carpellomania  és  Eltér- 
fiiösödés. 

Pistillam  (növ.),  a.  m.  termő  (1.  0.). 

PistiUum  (lat.),  a  gyógyszertárakban  hasz- 
nált mozsártörő,  porcellánból  vagy  üvegből  ké- 
szült eszköz,  mellyel  a  mozsárban  a  kenőcsöt  v. 
port  eldörzsölik,  illetve  keverik. 

Pistis  Sopliia  (gör.)  a.  m.  hit  (és)  bölcseség. 
Ezt  a  címet  viseli  egy  a  IIL  sz.-ból  származó  ós 
csupán  kopt  fordításban  fenmaradt  gnosztikus 
irat,  mely  mindabban,  amit  a  bűnbeesésről,  a 
megbánásról  és  a  hitről  mond,  valamennyi  gnosz- 
tikus irat  között  legközelebb  áll  az  egyházi  fel- 
fogáshoz. Kiadta  Fetermann  (Berlin  1851). 


Pistocchi  (ejtsd:  pisztokki),  Francesco  Antonio, 
a  hírneves  bolognai  énekiskola  megalapítója, 
szül.  Palermóban  1659.,  megh.  Bolognában  1726 
máj.  13.  Kasztrátus  volt,  pappá  lett.  Számos 
operát  írt.  Tanítványai  közül  világhírűek  let- 
tek :  Gizzi,  Faustina,  Farinelli  Paita. 

Pistoia,  Antonio  il,  olasz  író,  1.  Gammelli. 

Pistoja,  székhelye  P.  járás-  és  püspökségnek 
Firenze  olasz  tartományban,  (1915)  70,036  lak. 
Vas-,  főkép  puskacsőkészítés,  üvegárú-,  mező- 
gazdasági gép-  és  hangszerkészítés;  selyemter- 
melés, gyapjúfonás ;  a  környéken  hegyikristály- 
csiszolás (Diamanti  di  P.).  A  pisztolyt  állítólag 
itt  találták  fel.  Egyenes  ós  széles  utcáin  több 
szép  templom  és  régi  palota  áll.  Ezek  elseje 
a  műkincsekben  gazdag  székesegyház  (XIIL  sz.), 
XIV.  sz.-beli  ezüst-oltárral  a  Capello  San  Ja- 
copóban,  a  nyolcszögű  gót  battisterio,  Pisano 
Andrea  tervei  szerint  készült,  a  campanile  a  XIU. 
sz.-ból.  Egyéb  templomai :  a  Madonna  deli'  Umiltá, 
Vitonitól  eredő  renaissance-épület,  Vasari  kupo- 
lájával; a  Sant'  Andrea,  Pisano  Giovanni  építette 
szószékkel ;  a  San  Giovanni  Fuori  civitas  (1180) 
román  épület,  gazdag  homlokzattal  és  reliefek- 
kel díszített  szószékkel ;  San  Bartolommeo,  osz- 
lopos bazilika  és  San  Francesco  al  Prato  (XIV. 
sz.).  Világi  épületei  közül  a  kiválóbbak :  a  Pa- 
lazzo  Pretorio  (1387),  ma  törvényszéki  palota, 
festői  udvarral  és  Nicoló  Forteguerri  szobrával ; 
a  gót  Palazzo  del  Comune;  az  Ospedale  deí 
Ceppo,  tarkára  festett  agyagreliefekkel;  ezeket 
(1525—35)  Giov.  Luca,  Girol.  della  Robbia  készí- 
tették. Van  püspöki  szemináriuma,  lyceuma. 
könyvtára,  műszaki  iskolája.  P.  kedvelt  nyaraló- 
hely. DK.-i  részén  citadellája  van.  P.  etruszk 
eredetű,  ókori  neve  Pistoriae  v.  Pistorium,  kö- 
zelében esett  el  Kr.  e.  62.  Catilina.  A  középkor- 
ban a  guelfek  és  ghibellinek  pártviszályaitól 
sokat  szenvedett.  1352-ben  Firenzéhez  került. 
1786-ban  itt  tartották  azt  a  zsinatot,  melyet  VI. 
Pius  1794;.  az  Auctorem  fidei  bullában  elítélt. 

Pistoia  (ol.  piastra,  a.  m.  fémlemez,  kicsi- 
nyítve piastola,  összevonva  pistoia,  ebből  sp. 
pistoléte),  eredetileg  Spanyolországban,  1537-től 
kezdve  vert  2  escudo  ért.  22  karátos  aranypénz 
(körülbelül  19  kor.  ért.)  Ennek  a  mintájára  ver- 
ték Franciaországban  Xm.  Lajos  és  utódai 
1640— 1708-ig  a  Louis  d'orokat,  valamint  Né- 
metországban a  XVIII.  sz.-tól  kezdve  az  5  tallér 
ért.  P.-kat  és  Genfben  1724— 1755-ig  a  40—35 
forintos  P.-kat.  Németországban  a  P.  21—22  ka- 
rátos arany  volt  s  értéke  16— 16*82  márka  kö- 
zött váltakozott.  A  verető  fejedelem  után  is  szok- 
ták itt  elnevezni.  így  gyakrabban  előfordul  az 
Augiist  d'or  (1.  0.) ;  továbbá  a  Friedrichs  d'or, 
melynek  a  legnagyobb  értéke  16-82  márka  volt. 
P.  alatt  aranypénzt  értenek  ma  is  Dániában  és 
Olaszországban. 

Piston  (franc,  ejtsd :  piszton),  a.  m.  dugattyú. 
1.  Gyutacsos  fegyvereknél  az  a  kis  szögecske, 
amelyre  a  gyutacsot  helyezik  s  amelyre  a  kakas 
lecsap.  Hosszában  át  van  fúrva  (gyujtólyuk).  A 
fegyver  elsütésekor  a  lecsapó  kakas  a  gyutacsot 
elesettenti  s  annak  lángja  a  gyujtólyukon  ke- 
resztül a  fegyverben  lévő  puskaporhoz  ér  és  azt 
felrobbantja.  —  2.  P.,  a  fuvóhangszereken  a 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő ! 


Pistoriae 


487    — 


Pisztraháza 


hangszer  csövének  meghosszabbítására  való  sze- 
lep. A  cornet  a  pistont  rövidítve  P.-nak  mond- 
ják. 

Pistoriae,  Pistoja  (1.  o.)  régi  latin  neve. 

Pistorius  Márkus,  állítólag  már  1634;.  a  vá- 
rosi nyomdát  vezette  Nagyszebenben,  nyomtat- 
ványt tőle  azonban  csak  az  1648— 1657-iki  évek- 
ből ismerünk,  mindössze  6  latin  és  német  művet. 
Fröhlich  Medulla  Geographiae  (1639)  c.  művé- 
ben elítélőleg  szól  róla,  de  ő  is  említi,  hogy  már 
több  éve  nyomdász  Szebenben. 

Pistorius-féle  készülék,  1.  Szesz. 

Pistrinnm  (lat.),  a  rómaiaknál  az  a  helyiség, 
melyben  a  gabonát  megőrölték  és  ahol  a  sütő- 
kemence is  állott. 

Pisuerga,  a  Duero  235  km.  hosszú  jobboldali 
mellékfolyója  Spanyolországban ;  a  Cantabriai 
hegységben  ered  a  Pena  Labrán  és  a  Pena  de 
Redondón  több  forráspatakból,  egy  ideig  a  kasz- 
tiUai  csatorna  medréül  szolgál,  Simancasnál  tor- 
kollik, Valladolid  alatt  15  km. -nyíre. 

Pisum  (növ.),  1.  Borsó. 

Pisváz  V.  pisház  (perzsa)  a.  m.  ünnepélyes  fo- 
gadási szertartás.  Ilyennel  üdvözlik  a  perzsa  ki- 
rályok királya  vendégeinek  tekintett  külföldi  elő- 
kelő egyéniségeket  Perzsiában.  —  P.  különben 
egy  ruhadarabnak  is  neve. 

Piszárev,  Dmitrij  Ivánovics,  orosz  kritikus, 
szül.  1840  okt.  15.  (okt.  2.),  megh.  a  Riga  mel- 
letti Dubbehiben  1868  júl.  17.  (júl.  4.).  Igen  nagy 
hatással  volt  kora  radikális  fiatalságára,  amely 
öt  tekintette  vezérének.  A  szó  szoros  értelmében 
vett  reálista,  tagadta  a  költészet  létjogosultsá- 
gát, az  igazságot  követelte  a  művészettől  s  min- 
den tehetséges  írónak  népszerű  természettudo- 
mányi röpiratok  írását  tanácsolta.  Összes  művei 
6  kötetben  1909.  jelentek  meg  (5.  kiad.)  Szent- 
Pétervárott.  V.  ö.  Solovjev,  D.  P.  (u.  o.  és  Buda- 
pesti Szemle,  1907  okt.). 

Piszemszkíj,  Alekszej  Teofilaktovics,  orosz 
író,  szül.  Ramenjeben  (Kosztroma  kormányzóság) 
1820  márc.  22.  (ó-naptár  márc.  10.),  megh.  Moszk- 
vában 1881  febr.  2.  (ó-naptár  jan.  21.).  Kiváló 
regény-  és  drámaíró.  Főbb  művei :  Tyáaca  dus 
(Ezer  lélek,  regény  1858) ;  Gorkaja  sud'bina  (Ke- 
serű sors,  parasztdráma)  és  L'udi  40-ch  godov  (A 
negyvenes  évek  emberei).  Összes  művei  1910— 
1911-ben  jelentek  meg  a  Niva  mellékleteként. 
V.  ö.  Vengerov,  P.  (Szent-Pétervár). 

Piszke  (növ.),  1.  Egres. 

Piszke  V.  horgas,  hajós-szerszám.  Egy  kampó- 
val nőtt  vagy  mesterségesen  ellátott  s  alsó  vé- 
gén megvasalt  hegyes  dorong.  A  hajó  vagy 
talp  kikötésénél  használják  akként,  hogy  a  kötél 
öblét  a  kampójába  akasztják,  azután  hegyével 
rézsút  a  földbe  tűzik  s  ez  által  ideiglenes  kikö- 
tést létesítenek  addig  is,  míg  a  rendes  kikötést 
eszközölhetik. 

Piszke,  nagyk.  Esztergom  várm.  esztergomi 
j.-ban,  a  Duna  partján  és  a  Gerecse  hegység 
tövében,  {1920)  1438  magyar  és  német  lak.,  gőz- 
hajó- és  vasúti  állomással,  posta-  és  táviróhiva- 
tallal.  A  Gerecse- hegységben  vörös  márványt 
fejtenek  nagy  bányákban;  legjelentékenyebb  a 
Pisznicze  bányatelep. 

Piszkés,  kisebb  kerítőhálóval  dolgozó  halász. 


Piszkés  háló,  szerkezet  szerint  azonos  az  öreg- 
hálóval, ennél  azonban  kisebb,  úgy  hogy  négy 
ember  kezelheti. 

Pisznicze,  bányatelep,  1.  Piszke. 

Piszra  V.  szárcsaszájú  síz  olyan  állat,  mely- 
nek ajkán  kesely  folt  van. 

Pisztácia,  P.-mandula  (növ.),  1.  Pistacia. 

Pisztacit  (ásv.),  1.  Epidot. 

Piszter  Imre,  esztétikai,  történelmi  és  hit- 
tudományi író,  ciszterci-rendi  áldozópap,  szül. 
Szekszárdon  (Tolna)  1855  ápr.  13.  A  rendbe  lépett 
1872  szept.  17.  Pappá  szentelték  1880  júl.  20. 
Teológiai  tanár  és  tanulmányi  felügyelő  Zirczen, 
1887-től  a  rend  budapesti  hittudományi  és  tanár- 
képző-intézetében ;  1892— 1915-ig  ugyanitt  igaz- 
gató. 1915-ben  Szentgotthárdon  perjel  lett.  A 
Szent  István- Akadémia  tagja.  Főbb  művei :  Fest- 
mény a  törvényszék  előtt  (1887) ;  A  művészet  és 
erkölcsiség  (Religio  1887—1891);  Vitás  pontok 
a  szép  meghatározása  körül  (Bölcseleti  Folyó- 
irat 1891) ;  JL  szépművészetek  valódi  célja  és  fel- 
adata (Bölcs.  Folyóirat  1893—1894);  Szent  Ber- 
nát és  a  képzőművészetek  (1897);  Szent  Bernát 
élete  és  müvei  (2  kötet,  1899). 

Pisztoly,  a  legrövidebb  és  csak  közeli  célra 
való  lövésre  szolgáló  egy  vagy  több  csövű,  egy 
kézzel  használt  lövőfegyver,  melynek  fogantyú- 
alakú agya  van.  Závárzata  mindig  olyan,  mint  a 
korabeli  puskáé.  Nevét  állítólag  onnan  vette,  hogy 
Pistojában  készítették  az  első  P.-t.  Űrmérete  — 
a  régi  időben  —  kisebb  volt,  mint  apuskáé.  Vol 
tak  elül-  és  hátultöltő  P.-ok.  Feltalálása  a  kere- 
kes závárzatok  feltalálásának  idejére  esik.  Leg- 
híresebb P. -készítők:  Lazarro  Lazarini  és  Ku- 
chenreiter.  L.  Lövőfegyver. 

Pisztoly-bouteroUe,  1.  Bouterolle. 

Pisztolytok,  az  a  bőrtok,  amelyben  a  pisztolyt 
hordják.  Régebben  a  P.  a  nyereg  első  részéhez 
volt  csatolva.  Ma  a  forgópisztoly  tokját  a  vállra 
akasztva  hordják. 

Pisztomezit,  1.  Vaspát. 

Pisztóry  Mór,  közgazdasági  író,  szül.  Buda- 
pesten 1841.,  megh.  Kolozsvárott  1906  júl.  13. 
1869.  magántanári  képesítést  nyert  a  nemzet- 
gazdaságtan- és  pénzügytanból  a  budapesti  egye- 
temen. 1869-ben  a  kassai,  majd  a  győri  jog- 
akadémián volt  tanár,  később  a  pozsonyi  jog- 
akadémiához nevezték  ki,  1891.  pedig  a  kolozs- 
vári egyetemen  lett  tanár.  1905-ben  Kolozsvár 
I.  kerületének  országgyűlési  képviselőjévé  lett. 
Pozsonyban  ő  volt  az  ujabbkori  első  magyar 
napilap  szerkesztője  1877— 79-ig.  Nevezetesebb 
művei :  Államismerettan  (1872) ;  Az  osztrák-ma- 
gyar monarchia  statisztikája  (Budapest  1874 ;  2. 
kiad.  1884);  Bevezetés  az  államtudományokha 
(u.  0.  1876);  Az  aranyvaluta  behozatala  Né- 
metországban (Lévay- díjjal  koszorúzott  pályamű, 
Budapest  1891);  Nemzetgazdaságtan  (I.  kiad. 
1889;  II.  kiad.  1895);  Rövid  vázlata  a  nemzet- 
gazdaságtan, váltó-  és  kereskedelmi  jog  alap- 
fogalmainak (Pozsony— Budapest  1891);  A  ko- 
lozsvári m.  kir.  Ferenc  József  tudomány-egye- 
tem jog-  és  államtudományi  kara  1873— 18 95-ig 
(Budapest  1896). 

Pisztraháza,  kisk.  Bereg  vmegye  munkácsi 
j.-ban,  (i9io|^  730  rutén  és  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő ! 


Pisztráng 


Pitati 


Pisztráng  (Trutta-Salmo,  áiiat),  a  Lazac-félék 
(1.  0.)  családjába  tartozó  halnem.  Fajai  közül  leg- 
nemesebb :  1.  a  lazac-P.  (Salmo  salar  L.).  Háta 
szürkéskék,  oldalai  ezüstfényüek  s  majd  egyszí- 
nüek,  majd  feketefoltosak  ;  úszói  sötétsztlrkék ; 
hasa  ezüstfehér.  Az  Északi  Jeges-tengert,  az 
Atlanti-óceán  északi  részét,  az  Északi-  és  Keleti- 
tengert lakja,  ahonnan  évenként  bevándorol  a 
nagyobb  folyókba  s  ezek  mellékfolyóiba.  Európa 
vizeiben  a  mérsékelt  égövi  tájékokban  honos  és 
elterjedésének  határa  dél  felé  az  é.  sz.  ^S'^-áig 
terjed ;  az  új- világ  ugyanilyen  fekvésű  vizeiben 
nem  haladja  meg  az  é.  sz.  ^íl^-át.  Hiányzik  mind- 
azokból a  folyókból,  amelyek  a  Földközi-  és  a 
Fekete-tengerbe  ömlenek ;  a  Duna  vízrendszeré- 
ből tehát  hiányzik.  Nálunk  csak  a  Poprádban  for- 
dul elö.  Néha  l'ö  m.  hosszúra  és  45  kg.  nehézre 
is  megnő ;  ilyen  példányok  ma  már  csak  az  észak- 
oroszországi folyamokban  találhatók;  Európa 
többi  részében  már  az  1  méteres  példányok  igen 
nagy  feltűnést  keltenek.  A  társas  életet  kedveli. 
Ügyes  úszó  és  ugró.  Rákokkal  és  kisebb  halakkal 
táplálkozik.  Vándorlásait  március,  április  és  má- 
jusban kezdi  meg  és  szabályos  sorokban  ár  ellen 
úszik  8  minden  akadályon  túlteszi  magát.  A  fo- 
lyamokban vándorló  példányok  igen  kövérek, 
húsuk  piros,  színük  élénkebb  s  a  hím  pirosfoltos 
lesz.  A  peték  részére  a  nőstény  farkával  gödröt 
váj  s  a  hím  termékenyítés  után  a  farkával  a  göd- 
röt elföldeli.  Az  ivás  után  a  példányok  lesová- 
nyodva visszaindulnak  a  tengerbe  s  ekkor  húsuk 
fehér.  A  fiatalok  16  hó  múlva  40  cm.  hosszúra 
nőnek  s  ekkor  megindulnak  a  tenger  felé.  Húsa 
vöröses,  kitűnő ;  füstölve  világkereskedelmi  cikk. 

2.  Sebes  P.  (Salmo  fario  L.).  Háta  olajzöld ; 
oldalai  sárgás  zöldek,  fekete  és  narancspiros, 
néha  kékes  színnel  szegélyezett  foltokkal.  Hasa  fe- 
hér. Hátúszója  legtöbbször  olajzöld ;  páros  úszói 
és  alfelúszója  borsárgák,  gyakran  feketével  fes- 
tettek. Színe  különben  igen  változatos  s  alkal- 
mazkodik a  tartózkodási  hely  színéhez.  A  szín  és 
tartózkodási  hely  szerint  meg  szokás  különböz- 
tetni fekete-,arany-,  ezüst-,  kövi-,  erdei  stb.  sebes 
P.-ot.  Megnő  1  m.  hosszúra  és  25  kg.  súlyosra  is. 
Európában  mindenütt  otthonos.  Hegyi  és  havasi 
folyóvizeinknek  és  hideg  tavainknak  legbecsesebb 
hala.  Nem  vándorol.  Októbertói  januárig  ívik. 
Ikrái  számára  kis  gödröket  váj  s  a  termékenyí- 
tés után  azokat  befödi.  Igen  ügyesen  és  gyorsan 
úszik,  nagyon  óvatos.  Rovarokkal  táplálkozik, 
de  megeszi  a  csigákat,  férgeket  és  kisebb  halakat 
is.  Húsa  igen  ízletes,  finom.  Nálunk  a  Turócz, 
Garam,  Vág,  Poprád,  Küküllö,  Olt,  Sajó,  Szamos, 
Szinva,  Felső-Tisza,  Iza,  Száva,  Ipoly  stb.  folyók- 
ból ismeretes. 

3.  Szivárványos  v.  amerikai  P.  (Salmo  iridea 
Gibb.).  A  sebes  P.-hoz  hasonlít,  de  annál  zömö- 
kebb. Háta  és  oldalai  kékes-szürkék,  számos  apró, 
sötétszínű  folttal.  Oldalvonala  mentén  vörös  paszta 
vonul  végig,  mely  a  hímen  különösen  az  ivás 
idején  a  szivárvány  összes  színeiben  ragyog. 
Hasoldala  ezüstfehér.  Hát-  és  kormány  úszóján 
ugyanolyan  foltok  vannak,  mint  a  törzsén.  Az 
északamerikai  Egyesült-Államoknak  a  Csendes- 
óceánba ömlő  folyóiban  és  patakjaiban  honos 
Éppen  úgy  ívik,  mint  a  sebes  P.  Megtermékenyí-* 


tett  ikrájának  áthozásával  Európa  sok  helyén 
már  megtelepítették,  úgy  hogy  ma  már  Európá- 
ban is  szabadon  szaporodjük.  Nálunk  nagyon 
sok  helyen  (Poprád,  Hernád,  Gölnicz,  Fekete- 
Garam,  Sebes-Körös,  Meleg-  és  Hideg-Szamos 
stb.)  meghonosították.  További  elterjesztése  aján- 
latos, mert  gyorsan  nő,  nem  kényes  és  húsa  rend- 
kívül ízletes. 

4.  Tengeri  P.  (Salmo  trutta  L.)  Teste  majdnem 
hengeres.  Háta  kékesszürke ;  oldalai  ezüstösek, 
kevés  fekete  folttal  v.  folt  nélkül ;  hasa  fehér. 
Páros  úszószárnyai  és  alfeli  úszója  színtelen,  a 
többi  úszószárnyai  szürkék.  Fiatal  korában  olda- 
lain narancssárga  foltokkal  díszített.  1  m.  hosz- 
szúra  és  15  kg.  súlyosra  is  megnő.  A  Keleti-, 
Északi-tenger,  továbbá  a  Jeges-tenger  és  az  At- 
lanti-óceán északi  partjai  táján  él.  Májusban — 
júliusban  a  folyókba  hatol,  de  nem  olyan  mesz- 
szire,  mint  a  lazac.  Novemberben  és  december- 
ben ívik  és  tavasszal  visszamegy  a  tengerbe. 
Húsa  ízletes. 

5.  Tavi  P.  (Salmo  lacustrish.).  Sok  tudós  nem 
tartja  önálló  fajnak,  hanem  csakis  a  tengeri  P.- 
nak  tavakban  állandósult  és  többé  már  nem  ván- 
dorló alakjának.  Háta  zöldes  vagy  kékesszürke ; 
oldalai  ezüstös  színűek.  Hátán  és  oldalain  kerek 
vagy  szögletes  fekete  színű  foltok  vannak.  Hasa 
fehér.  Úszószárnyai  szürkék;  hátúszója  fekete 
foltokkal  díszített.  1  m.  hosszúra  és  25—30  kg. 
súlyosra  is  megnő.  A  termékeny  példányoktól 
lényegesen  eltérnek  a  meddők,  melyek  alebegö 
P.»  és  «májusi  P.»  néven  ismeretesek.  Ezeknek 
teste  karcsúbb  és  kevesebb  fekete  folttal  van 
ellátva,  azonkívül  hosszuk  rendesen  78  cm.,  sú- 
lyuk pedig  15  kg.  Az  Alpok  és  az  Elő-Alpok 
tavaiban  honos.  Apró  halakkal  táplálkozik.  Ivás 
céljából  szeptemberben  a  folyókba  vándorol.  Húsa 
ízletes. 

Pisztrángkő,  két  egészen  különböző  kőzetet 
jelent.  1.  Olyan  olivingabbro  illetve  olivinnorit 
(troktolit),  amelyből  a  piroxén  csaknem  teljesen 
hiányzik ;  a  világos  f  öldpát-alapban  a  zöldes  vagy 
vöröses  olivin-  ill.  szerpentin -szemek  a  pisztráng 
bőrére  emlékeztető  pettyezettséget  idéznek  elő. 
A  Harzban,  Sziléziában  (Volpersdorf)  és  Norvé- 
giában van  elterjedve.  —  2.  Alkaliákban  gazdag 
gnájsz  Gloggnitz  környékén  a  Semmeringen ; 
ortoklász-,  albit-,  kvarc-,  riebeckit-  és  egirin- 
ből  áll. 

Pisztrángsügér  (Micropterussalmoides  Jord.\ 
a  Sügérfélék  családjába  tartozó  halfaj.  Hazája 
az  Egyesült  Államok  folyói  és  tavai,  a  Sziklás 
hegytől  keletre  a  nagy  tavaktól  Mexikóig,  Texasig 
és  Floridáig.  A  tátrai  haltenyésztők  a  magyaror- 
szági felföldi  vizekben  is  meghonosították.  A 
Balaton  mellékén  a  sárdi  tógazdaságban  tenyész- 
tik 8  innen  bejutott  a  Balatonba  is,  hol  amerikai 
P.  néven  ismerik.  Hazájában  3—4  kg.  súlyúra 
nő  meg.  Amerikai  jellemző  neve  largemonthed 
Blak  Bass  (széles  szájú  fekete  sügér). 

Pisztricgomba  (növ.),  1.  Medvefarokgomba. 

Pita  (növ.),  1.  Agaverostok. 

Pitaka,  1.  Buddhizmus. 

Pitang^a  (növ.),  1.  Eugénia. 

Pita-rost  (növ.),  1.  Agavé  . 

Pitati,  Bonífazio  de,  olasz  festő,  1.  Bonifazio. 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő ! 


Pitaval 


489     — 


PItIrlázfs 


Pitaval,  Frangois  Gayot  de,  francia  jogtudós, 
szül.  Lyonban  1673.,  megh.  Parisban  1743.  Elő- 
ször katona  volt,  aztán  jogot  tanult,  1713.  pedig 
ügyvéd  lett.  Nevét  ismertté  Canses  célébres  et 
intéressantes  (20  köt..  Paris  1734  s  köv.)  című 
művével  tette,  mely  nevezetes  bűnesetek  ismer- 
tetése volt.  Ennek  folytatását  adta  de  Laville 
(1766—70),  továbbá  Eicher  Francois,  a  parla- 
ment ügyvédje  (22  köt.,  Amsterdam  1772—88) ; 
De  Garsavlt  Francois  Alexandre  pedig  Faits  des 
canses  célébres  et  intéressantes  címen  (u.  o.  1757) 
kivonatolta  P.  munkáját.  Magyarul  is :  P.,  azaz 
világhírű  bűnesetek  tára.  A  P.-féle  gyűjtemény 
legérdekesebb  esetei  (2  köt.,  Pest  1869). 

Pitcaim  (ejtsd:  pítkern),  Polinéziához  tartozó 
vulkánikus  sziget,  a  Tuamotu  francia  szigetcso- 
porttól DK.-re,  területe  5  km2,  kb.  150  lakossal. 
1790-ben  a  Bounty  hajó  legénysége  föllázadt  ka- 
pitánya, Bligh  ellen  és  azt  egy  csónakra  téve 
s  a  sík  tengeren  hagyva,  taitii  asszonyokkal  P. 
szigetére  menekült.  1808-ban  egy  amerikai  hajó 
véletlenül  jutott  P.-re;  ekkor  a  lázadók  közül 
már  csak  egy  élt.  1830-ban  az  angolok  a  Bounty 
legénységének  utódait  Norfolk  szigetére  vitték, 
de  ezeknek  egy  része  ismét  visszament  P.-be. 

Pitcairnia  L'Hér.  (qöv.),  a  Bromeliaceae 
család  génusza ;  134  faja  Amerika  forró  övén 
honos,  tömegesen  növő  fű.  Egyesek  cserjék. 
Törzsük  rendesen  nincs,  hanem  a  kardalakú  le- 
velek csokor  alakjában  a  talaj  fölé  ernyed- 
ten visszahajlók.  Szép  dísznövény  a  P.  furfu- 
racea  Hook. 

Pitcli  pine  (ang.,  ejtsd:  pics  pájn),  az  amerikai 
Egyesült-Államok  déli  és  délkeleti  részében  ott- 
honos Piims  palustris  (P.  australis)  nevű  fenyő. 
Fájának  szijácsa  keskeny;  gesztje  sárga  vagy 
barnásvörös,  igen  gyantás,  gyakran  elgyantáso- 
dik  («verkient»),  kemé^,  szívós,  tartós,  nehéz, 
fajsúlya  átlag  0*5— 0*9.  Észak-Amerika  legbecse- 
sebb fája,  melyet  leginkább  hajóépítésre,  vasúti 
kocsik-  és  talpfáknak,  valamint  épület-  és  parkett- 
fának használnak.  Európába  is  meglehetős  meny- 
nyiségben  hozzák  és  használják. 

Pite,  1.  Béles. 

Pite  V.  pita  (QÖV.),  1.  Agavé  és  Agaverostok. 

Piteá  (ejtsd:  piteó ;  P.-Elf),  340  km.  hosszú  folyó 
Svédország Norrbotten  tartományában;  aPieske- 
jauri  tóból  ered  és  sok  vízesése  van.  P.  városnál 
ömlik  a  Botteni-öbölbe. 

Pitesti  (Fitesty),  Ardsis  román  kerület  fő- 
városa, (1913)  19,617  lak.,  gimnáziummal,  jelen- 
tékeny vásárokkal.  A  világháborúban  1916  nov. 
26,  német  csapatok  elfoglalták;  dec.  1.  P.  köze- 
lében, Argesulnál  a  román  hadsereg  vereséget 
szenvedett, 

Pitliecan trópus  erec tus,  1.  Jávai  majom- 
ember. 

Pitliecia  (állat),  1.  Sátánmajom. 

Pitbecidae  (állat),  1.  Sátánmajom-félék. 

Pítliecoid  a.  m.  majomszerű. 

Pithecoid  jellegek.  A  bíínügyi  embertanban 
ama  jellegeket  nevezik  így,  melyek  a  majmok 
rendes,  jellegzetes  sajátságait  alkotják,  vissza- 
ütésképen  azonban  a  megrögzött  gonosztevőknél  is 
meglehetős  gyakran  előfordulnak  pl.  Lemúrnyúl- 
vány,  féregárok  (fossa  vermis),  macacus  fül  stb. 


Pitbecolobiain  Mart.,  eső  fa  (növ.),  a  Hü- 
velyesek génusza  a  Mimosoideae  alcsaládban ; 
110  faja  Amerika,  Ázsia,  Afrika  és  Ausztrália 
tropikus  részén  elterjedt  cserje  és  fa.  Levelük 
2 -szer  szárnyas.  Viráguk  fejecskékben  v.  füzé- 
rekben áll,  fehér  v.  rózsaszínű.  Hüvelyük  vastag, 
összenyomott,  bőmemű  v.  kissé  húsos,  bepödrött 
V.  csak  hajlott,  fel  nem  nyíló  vagy  2  kopáccsal 
nyíló.  Magvuk  lapos,  kerekded ;  húsos  magköpeny 
veszi  körül.  Több  faja  csersavas  kérgével,  erős  ke- 
mény fájával  V.  ehető  gyümölcsével  áll  az  em- 
ber szolgálatában.  A  P.  avaremotemo  Mart.  ke- 
serű kérge  orvosság.  A  P.  saman  (genisaro-fa) 
Mexikótól  Braziliáig  honos,  óriási  nagy  fává  nő 
meg,  húsos  hüvelyét  takarmányul  használják. 
Fiatal  leveleikre  csapatostul  telepszenek  kabó- 
cák, amelyek  víztiszta  folyadékot  fecskendenék 
ki  (ezért  esőfa). 

Pithecas  (állat),  1.  aCerkófmajmok  (1.  o.)  egyik 
alneme.  Idetartozik  pl.  a  magot ;  2.  az  orangután 
régi  génuszneve. 

Pithecusa,  a  mai  Ischia  szigetnek  ógörög  neve 
(római  neve  Aenaria) ;  többesalakjában  (Pithe- 
cusae)  beleértették  az  Ischia  és  a  szárazföld  közt 
fekvő  Prochyta  (ma  Procida)  szigetet. 

Pitbiatismas,  a  beteges  szuggerálhatóság  s 
ennek  következményeinek  állapota.  Bohinski 
alkotta  műkifejezés  a  hisztéria  bizonyos  tünetei- 
nek megjelölésére. 

Pitho,  1.  Peitho. 

Pithom  (az  egyipt.  Per-Atum,  azaz  «Atum 
isten  háza»  ;  a  görög  Pathumx)S,  a  későbbi  He- 
roonpolis),  város  É-i  Egyiptom  Gosen  tartomá- 
nyában, melynek  felépítésén  a  leigázott  izraelita 
népnek  kellett  dolgoznia.  Tell-el-Maszkhuta  rom- 
halmaza, amelyet  Naville  az  Egypt  Exploration 
Found  költségein  ásott  ki,  jelöli  P.  egykori  helyét. 

Pitbos  (gör.),  1.  Pitosz. 

Pithou  (ejtsd :  — tvi,  lat.  Pithoeus),  Pierre,  francia 
humanista,  szül.  Troyesban  1539  nov.  1.,  megh. 
Nogent-sur-Seineben  1596  nov.  1.  Egy  ideig  Pa- 
ris főügyésze  volt ;  nevét  Phaedrus  kiadásával 
(Troyes  1596)  tette  ismertté.  Nevezetesebb  munkái: 
Annalium  et  históriáé  Francorum  scriptores  ve- 
teres  XI.  (Frankfurt  1594—1596);  Les  libertés 
de  l'Église  gallicane  (Paris  1594;  magyarázta 
Dupuy^  u.  0.  1715).  Összes  műveit  (Opera  sacra, 
juridica,  etc.)  Labbé  adta  ki  (u.  o.  1609). 

Pithyus,  város  Transzkaukáziában,  Kutaisz  volt 
orosz  kormányzóságban,  a  Fekete-tenger  mellett, 
a  bizánci  időkből  való  székesegyházzal,  melyet 
1885.  restauráltak.  Most  Georgia  köztársasághoz 
tartozik.  Mai  neve  Picunda. 

Pitigliano  (Pitilanum),  város  és  a  sovanai 
püspökség  székhelye  Grosseto  olasz  tartomány- 
ban, a  Bolsenai-tótól  Ny.-ra,  (i9ii)  5383  lak. 
Mint  külön  grófság  egykor  az  Orsini-családé 
volt,  az  Orsiniak  XIII.  az. -béli  kastélyával. 

Pitiriázis  (pityriasis,  gör.).  A  bőrgyógyászat- 
ban közös  neve  olyan  betegségeknek,  melyek- 
nél korpaszerű  ílnom  hámlás  mutatkozik.  Ilyen, 
igen  közönséges  folyamat,  a  fiatal  férfiaknál  oly 
közönséges  korpás  hajhullás  (mai  neve  sehorrhoea 
capitis).  Egy  másik,  a  P.  versicolor,  szintén 
igen  gyakori  folyamat,  melynél  a  törzsön  bar- 
nás, lekaparható,  zsíros  tapintatú  foltok  mu- 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  »  alatt  keresendő ! 


Pitle 


490 


Pitt 


tatkoznak.  Ennek  oka  a  Microsporon  furfur 
nevű  gomba.  Más,  P.-nak  nevezett  folyamatok  a 
szervezet  kimerülése  vagy  baktérium-mérgekkel 
való  elözönlés  következtében  lépnek  fel;  egy 
részének  oka  pedig  még  teljesen  ismeretlen. 

Pitle,  a  régi  malmoknál  az  őrleményből  a  finom 
lisztrész  kiszitálására  szolgáló  szövetzacskó,  pitle- 
zaoskó  V.  pitleszita,  melyet  egy  ketyegős  rázó- 
szerkezet  tartott  mozgásban,  erről  az  ilyen  mal- 
mokat kerepelő  malmoknak  nevezték.  A  P.-zacskó 
helyett  már  régóta  a  forgóhengeres,  nyersselyem- 
gázszövetű  szitákat  kezdték  alkalmazni  s  ma 
ezeket  használják  általában  a  műmalmokban.  L. 
Sziták. 

Pitman,  Isaac,  sir,  a  róla  nevezett  és  legelter- 
jedtebb angol  gyorsirási  rendszer  feltalálója,  szül. 
Trowbridgeban  (Wiltshire)  1813  jan.  14.,  megh. 
Bathban  1897  jan.  22.  A  gyorsírást  17  éves  korá- 
ban kezdte  tanulni  Harding,majdTaylor rendszere 
nyomán  s  e  tanulmányainak  végeredményekép 
1837.Stenographicshorthand  c.  alatt  kiadta  mun- 
káját, melyben  az  addig  ismeretlen  fonetikai  írás- 
nak vetette  meg  alapját,  szakítva  az  angol  helyes- 
írással, mely  tudvalevőleg  nagyon  eltér  a  beszéd- 
hangok hű  jelölésétől.  Rendszerében  nem  annyira 
a  hangzók,  mint  inkább  a  mássalhangzók  jelö- 
lése a  fő  elv.  1839-ben  átköltözött  Bathba  s  itt 
külön  könyvsajtót  rendezett  be  rendszerének  tö- 
kéletesítése végett.  184;2-ben  megalapította  a 
Phonetic  Journalt,  mely  lap  legfőbb  terjesztője 
rendszerének.  1851-ben  megalapította  a  Phonetic 
Institute-t,  melyet  1904  óta  fiai  vezetnek.  1894. 
lovagi  méltóságot  kapott.  Rendkívül  elterjedt 
tankönyvein  kívül  megírta  a  gyorsírás  történe- 
tét :  A  history  of  shorthand  (3.  kiad.  1881)  c.  mű- 
vében. Életrajzát  megírta  Th.  A.  Beed  (London 
1890).  A  P. -gyorsírás  francia,  spanyol  és  német 
nyelvekre  van  átültetve. 

Pitocco  (olasz,  ejtsd :  pitokko)  a.  m.  koldus. 
Ezt  az  írói  nevet  (Limerno  P.)  vette  fel  a  ma- 
karóni-költészet első  művelője,  Folengo  Teofllo. 
L.  Folengo. 

Pitomaca,  adók.  és  pk.  Belovár-Körös  várm. 
gjurgjevaci  j.-ban,  (1910)  5115  horvát  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 

Pitonkina  (növ.),  1.  Exostemma. 

Pitosz  (Pithos,  gör.),  nagy  agyagedény  a  régi 
görögöknél,  mely  nem  ritkán  két  m.  magas  és  meg- 
felelően széles  volt,  s  hordó  gyanánt  folyadékok 
befogadására  szolgált.  A  mitológiából  nevezetes 
a  Danaidák  P.-a,  a  történelemből  pedig  az  a  P., 
amelyben  Diogenes  filozófus  lakott, 

Pitot  (ejtsd:  pitó),  Henri,  francia  mérnök,  szül. 
Aramonban  1695.,  megh.  1771. 1740-ben  Langue- 
doc  főmérnöke  lett  s  Saint-Clémenttól  Moutpel- 
lierig  híres  vízvezetéket  létesített.  Nevét  ismertté 
vízsebességmérő  készülékével  tette,  mely  a  hid- 
raulikában P.-féle  cső  néven  (1.  0.)  szerepel. 

Pitot-féle  cső,  olyan  eszköz,  amellyel  a  folyó- 
víz sebességét  lehet  megmérni.  Egy  könyök-alak- 
ban megtört  cső,  melynek  rövidebb  vízszintes 
karját  a  víz  alá  merítjük,  úgy  hogy  nyílása  a 
folyásnak  szembe  forduljon.  Ekkor  a  folyóvíz  nyo- 
mása miatt  a  függőleges  csőben  a  víz  maga- 
sabbra emelkedik,  mint  a  folyóvíz  szine,  s  ebből  a 
magasságból  ki  lehet  számítani  a  sebességet. 


Pitou  (ejtsd:  pitú),  Ange,  francia  zeneszerző, 
költő,  népénekes,  szül.  Valain vilieben  1767  ápr. 
2.,  megh.  Parisban  1840  máj.  8.  Rendkívül  moz- 
galmas és  érdekes  életet  élt,  gazdagság  és  nyo- 
mor, dicsőség,  népszerűség  és  megaláztatás  vég- 
letei között  hánykódott,  kegyelte  XVI.  Lajos, 
Marié  Antoinette,  de  Bonaparte,  sőt  XVIII.  La- 
jos is.  Volt  royalista  ügynök,  lapszerkesztő,  leg- 
nagyobb sikereit  azonban  aktuális  politikai  kup- 
iéival aratta,  melyeket  az  utcákon  maga  énekelt. 
Lecoq  a  Mamsell  Angot-ban  felidézte  emlékét. 
V.  ö.  Engerand,  Ange  P.,  agent  royaliste  et 
chanteur'des  rues  1767—1840.  (1899). 

Pitpit  (állat),  1.  Gukormadár- félék. 

Pitré,  Giuseppe,  kiváló  olasz  folklorista,  szül. 
Palermóban  1843  dec.  23.,  megh.  u.  0. 1916  ápr.  10. 
0  szerkesztette  1870— 95-ig  a  Biblioteca  delle  tra- 
dizioni  popolari  siciliane  című  és  1882-től  kezdve 
az  Archivio  per  lo  studio  delle  tradizioni  popo- 
lari c.  folyóiratokat.  Az  olasz  néprajzi  irodalom 
bibliográfiáját  1894.  adta  ki. 

Pitreich,  Heinrich,  báró,  cs.  és  kir.  tábor- 
szernagy, volt  közös  hadügyminiszter,  szül.  Lai- 
bachban  1841  júl.  10.,  megh.  Bécsben  1920  jan. 
13.  A  műszaki  akadémia  elvégzése  után  a  vezér- 
karban és  a  hadügyminisztériumban  szolgált. 
1891-ben  vezérőrnagy  és  a  przemysli  24.  had- 
osztály parancsnoka,  1895.  altábornagy,  1896. 
Beck  báró  vezérkari  főnök  helyettese  lett.  1902 
dec.  19.  közös  hadügyminiszterré  nevezték  ki. 
Ez  állásában  a  magyar  nemzet  jogos  katonai 
kívánságaival  szemben  méltányos  viselkedést  ta- 
núsított. 1906  október  24.  állásától  megvált.  1909 
jan.  27.  osztrák  bárói  rangot  nyert. 

Pitrova,  község,  1.  Végpetri. 

Pitschen,  város  Oppeln  porosz  kerületben, 
(1910)  2500  lak.  1588  jan.  24.  Zamoijski  lengyel 
kancellár  legyőzte  itt  Miksa  oszti'ák  főherceget, 
aki  a  lengyel  koronát  akarta  elnyerni. 

Pitt  vagy  regent,  egy  nagy  gyémánt  neve.  L. 
Gyémánt  ós  a  hozzá  csatolt  képmellékletet. 

Pitt,  1.  William  (az  id.  P.),  Chatham  grófja. 
angol  államférfiú,  szül.  Boconnockban  (Comwall) 
1708  nov.  15.,  megh.  Hayes  birtokán  (Kent) 
1778  máj.  11.  Az  alsóházba  1735.  választották 
be,  hol  mint  az  ellenzék  tagja,  fényes  szónokla- 
tokat tartott  Walpole  kormánya  ellen.  1746-ban 
a  titkos  tanács  tagja  lett  s  a  hadsereg  fő  fizető- 
mestere volt  1775-ig.  A  hétéves  háború  kezdetén, 
1756.  mint  államtitkár  lépett  Devonshire  herceg 
kormányába.  De  mivel  a  háborút  nem  a  király 
törzsországának,  Hannovernek  érdekében  akarta 
viselni,  csakhamar  lemondott.  A  közvélemény 
sürgetésére  azonban  már  1757.  újból  államtit- 
kárrá nevezték  ki  s  Newcastle  elnöksége  alatt 
tulajdonképen  P.  intézte  a  kormányt  nagy  eréllyel 
és  ügyességgel.  1761  okt.  5.  lemondott,  mert  mi- 
nisztertársai elvetették  azt  az  indítványát,  hogy 
Anglia  Spanyolországnak  hadat  üzenjen.  Ezután 
a  whig-párt  élén  az  ellenzék  vezére  volt.  1766-ban 
az  összes  pártokból  kormányt  alakított  s  mint 
Chatham  grófja  (earl)  a  felsőháznak  tagja  lett. 
1768  okt.  12.  egészségi  okokból  visszalépett.  Az 
északamerikai  gyarmatokkal  kitört  konfiiktus- 
ban  a  kormányt  folyton  mérsékletre  intette,  de 
mikor  a  francia-amerikai  szövetség  hírére  az 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  niacs  meg.  Py  .  .  ,  alatt  keresendő! 


Pittakos 


—     491 


Pittsburgr 


angol  kormány  a  békére  kezdett  hajlani,  az  öreg 
és  beteges  P.  1778  ápr.  7.  megjelent  a  felsőház- 
ban 8  ott  megrázó  beszédet  mondott  a  gyalázatos 
béke  ellen.  Beszéde  után  ájultan  vitték  ki  a  te- 
remből 8  egy  hónap  múlva  meghalt  birtokán. 
V.  ö.  Correspondance  of  the  Earl  of  Chatham 
(London  1838—40,  4;  köt.) ;  Thackeray,  Life  of 
Chatham  (u.  o.  1827, 2  köt.) ;  v.  Buville,  William 
P.  und  Gráf  Bute  (Berlin  1895)  és  William P.,  Gráf 
von  Chatham  (Stuttgart  1905  3  köt.);  Green,  Wil- 
liam P.,  Earl  of  Chatham  (London  1901).  Macau- 
lay  tanulmányát  P.-ről  lefordította  Szász  Károly. 

2.  P.,  William  (az  ifj.  P.),  angol  államférfiú, 
az  előbbinek  második  fia,  szül.  Hayesben  1759 
máj.  28.,  megh.  Putneyben  1806  jan.  23.  Mint  lon- 
doniügyvéd jutott  1781.  az  alsóházba,  hol  a  whig- 
párt  soraiban  csakhamar  nagy  népszerűségre 
tett  szert  s  nagy  része  volt  1782.  North  kormá- 
nyának megbuktatásában.  1782— 83-ig  kincstartó 
volt  Shelburne  minisztériumában.  Fox-North 
koalíciós  minisztériumába  nem  lépett  be  s  mikor 
annak  India-bilijét  a  felsőház  elvetette,  IIL  György 
király  a  24  éves  P.-et  nevezte  ki  miniszterelnök- 
nek 1783  dec.  19.  P.  az  1784-iki  választásokon 
hatalmas  többséget  szerzett  s  keresztülvitte  egy 
újabb  biliben  a  Keletindiai  Társaság-nak  állami 
ellenőrzés  alá  helyezését.  Ezután  a  gyarmati  há- 
ború okozta  pénzügyi  bajok  orvoslásához  fogott 
nagy  sikerrel.  A  francia  forradalom  eszméivel 
kezdetben  rokonszenvezett,  de  1791  óta  egyre 
jobban  elfordult  azoktól  s  Angliában  szigorú  tör- 
vényekkel, a  sajtószabadság  és  gyülekezési  jog 
megszorításával  igyekezett  a  forradalmi  eszmék 
elterjedését  meggátolni.  Ezért  a  francia  konvent 
P.-et  az  «emberi  nem  ellenségének))  jelentette  ki. 
Az  Írek  felkelését  véres  kegyetlenséggel  verte  le 
s  1800.  keresztülvitte,  hogy  az  ir  parlament  el- 
fogadta a  Nagy-Britanniával  való  uniót.  Mikor 
azonban  a  király  nem  fogadta  el  az  ir  katoliku- 
sok emancipációjára  (egyenjogúsítására)  vonat- 
kozó indítványát,  P.  1801  februárban  lemondott, 
utóda  Addington  1802  márciusban  Amiensban 
békét  kötött  a  franciákkal,  de  mikor  a  háború 
1803.  újból  kitört,  P.  megbuktatta  a  kormányt  s 
1804  máj.  18.  ismét  ő  állott  annak  élére.  Az  or- 
szág védelmére  nagyszabású  hadi  készületeket 
tett  s  ő  hozta  össze  a  harmadik  koalíciót  Napó- 
leon ellen.  Gyenge  egészsége  azonban  nem  bírta 
a  megfeszített  munkát  s  az  austerlitzi  csata- 
vesztés után  nemsokára  meghalt.  A  Westminster- 
apátsági  templomban  síremléket  állítottak  neki 
s  40,000  font  adósságát  az  állam  fizette  ki.  V.  ö. 
Stanhope,  Life  of  William  P.  (London  1879,  3 
köt.,  4.  kiad.) ;  Lord  Ashburne,  P.  somé  chapters 
of  his  lífe  and  times  (u.  o.  1898) ;  Salomon,  Wil- 
liam P.  der  jtingere  (Leipzig  1901—1906,  L  köt.). 
Rövidebb  életrajzot  írtak:  Walford  {1890),  Whib- 
ley  Í1906). 

3.  P.,  Fercy,  angol  zeneszerző,  szül.  1870  jan. 
4.  Londonban.  Nevezetesebb  művei :  Le  sang  des 
crepuscules  (1900) ;  Nyitány  a  Makrancos  hölgy- 
höz (1898);  Suite  (1895);  Simfonietta  (1906);  Fétes 
galantes  (Szimfonikus  költemények  Verlaine  ver- 
sei után) ;  Swerting  the  Saxon  (karmű). 

Pittakos,  a  hét  görög  bölcs  egyike,  szül.  Myti- 
lónében,  Leszbosz   szigetén,  Kr.  e.  650.,  megh. 


570.  Hazáját  megszabadította  Melanchros  kény- 
úri  uralmától;  egyideig  kezében  tartotta  a 
kormányt,  de  üdvös  törvények  hozatala  után 
önként  lemondott  kormányzói  állásáról.  Egyik 
neki  tulajdonított  mondása  volt :  «Ismerd  fel  a 
kellő  időpontot)).  Laértéi  Diogenes  közli  egy 
Kroisoshoz  írt  apokrif  levelét,  de  egynéhány 
verse  hiteles.  Közli  őket  Bergk  Poetae  lyrici 
Graoci  c.  gyűjteményében. 

Pitter  Tivadar^  kartográfus,  szül.  Brassóban 
1868  f  ebr.  7.  Tanulmányai  végeztével  a  hadsereg 
szolgálatába  lépett,  és  mint  a  bécsi  katonai  föld- 
rajzi intézet  kartográfusa  éveken  át  térképezett ; 
majd  1898.  főhadnagyi  rangban  megválván  a 
katonai  szolgálattól,  beutazta  Európa  nagyobb 
városait  s  a  nagyobb  térképészeti  intézményeket 
tanulmányozta.  1899-ben  a  budapesti  Országos 
Vízépítési  igazgatóság  rajzolója  lett.  1904  óta  a 
Földtani  Intézet  térképészeti  osztályának  veze- 
tője. Több  száz  térképet  készített  a  párisi,  milanói, 
drezdai  és  hamburgi  kiállításokra,  ahol  több  elis- 
merő iratot  is  nyert.  A  Földtani  Intézet  karto- 
gráfiai működéséről  több  jelentést  írt  magyar  és 
német  nyelven  a  Földtani  Intézet  Évi  Jelentései- 
ben. 

Pittheus,  troizéni  király,  Theseus  (1.  o.)  anyjá- 
nak, Aithrának  az  apja. 

Pittilén  (pittylen),  tűlevelűek  kátrányából 
formaldehiddel  előállított,  laza,  barnássárga,  alig 
kátrányszagú  por.  Alkohol,  koUódium,  lúg  stb. 
oldja.  Mint  nem  izgató  kátránykészítmény  hintő- 
por, paszta,  kenőcs,  tapasz,  szappan  stb.  alakjá- 
ban bőrbántalmaknál  használatos. 

Pittinérc  (ásv.),  máRott  uránszurokérc, 

Pitti-palota,  Firenze  egyik  híres  palotája. 

Pittizit  (ásv.),  a  diadochit-hoz  hasonló  gumók. 
Víztartalmú  vasarzenátszulfát  a  gélek  csoport- 
jából. Az  arzén opirit  mállási  terméke.  Termő- 
helye :  Felsőbánya,  Freíberg  és  Schwarzenberg 
Szászországban,  aEathausberg  Gastein  közelében. 

Pittorcsqne  (franc,  ejtsd:  — reszk)  a.  m.  festői. 

Pittosporaccae  (növ.),  a  szabadszirmú  két- 
szikűek családja  a  Rosales  sorozatban.  Mintegy 
95  faja  közül  több  Pittospora-faj  óvilági,  a  többi 
mind  ausztráliai.  Fák  és  cserjék,  gyakran  fel- 
futók. Viráguk  2  ivarú,  5  tagú,  magháza  2,  3— 5 
tagú,  1  V.  több  üregű,  üregenkint  számos  vissza- 
fordult magkezdeménnyel,  melyeken  1  integu- 
mentum  van.  A  termés  tokszerű  v.  bogyó.  Mag- 
vukban  kemény,  nagy  mennyiségű  tápláló  szövet 
van.  Háncsuk  külső  részén  sízogén  gyantajára- 
taik vannak,  ami  jellemző  sajátsága  e  családnak. 
Jelentőségük  általában  nem  nagy. 

Pittosporum  Banks  (növ.),  a  Pittosporaceae 
család  génusza  60  fajjal.  Elterjedésük  kiterjed  a 
család  területére.  Cserjék  és  kis  fák,  többnyire 
örökzöldek.  Levelük  kopasz  v.  szőrös,  tojásdad 
v.  visszás  tojásdad,  épszélű  v.  öblösen  fogas,  a 
virág  magános  v.  ágtetőző  bugában  és  sátorozó 
fürtben  állhat,  fehér,  zöldes  fehér,  sárga,  jóillatú. 
Szép  leveleikért  és  illatos  virágaikért  sok  fajt 
ápolnak  hidegházban,  többnyire  ausztráliaiakat 
és  ujzélandiakat. 

Pittsburg,  1.  város  Pennsylvaniában,  l.  Pitts- 
burgh. —  2.  P,  város  Kansas  északamerikai 
állam  Craivford  countyjában,  (i9io)  14,755  lak. 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pittsburgh 


—     492 


Pius 


Pittsburgh  (ejtsd :  pitszbörg),  váios,  Pennsylvania 
északamerikai  állam  Alleghany  comityjának  szék- 
helye, az  Alleghany  és  Monongahela  között  és 
utóbbinak  D.-i  partján  AUeghanyvel  átellenben, 
7  híddal,  (1920)  588,343  lak.  Az  Egyesült-Álla- 
mok egyik  legjelentékenyebb  gyárvárosa.  Ipara 
nagy  fejlettségének  alapja  környékének  gazdag 
vasérc-  és  széntelepe  s  földgázkútjai.  Bányater- 
mékei meghaladják  az  évi  500  millió  dollár  érté- 
ket. Legfőbb  ipartelepei  a  vasöntő-,  acél-,  gép- 
es villamossági  gyárak ;  évenkint  80,000  vasúti 
kocsit  gyártanak ;  jelentékeny  a  kő-  ós  üvegipar 
is.  Vasutai  tiz  irányban  kötik  össze  Amerika 
városaival,  folyami  hajóforgalma  meghaladja  a 
New  York  és  a  Mississippi  összes  hajóforgal- 
mát. P.  legszebb  épületei :  az  Alleghany  County 
Couit  House,  a  székesegyház,  a  vámház,  a  vá- 
rosháza, a  Carnegie  intézet  (1904)  műszaki  isko- 
lával, könyvtárral,  múzeummal,  képtárral  és 
hangversenyteremmel,  a  Western  University  of 
Pennsylvania  egyetem,  csillagvizsgálóval.  A  vá- 
ros fölött  emelkedő  magaslaton  van  a  Highland 
Park  a  város  vízmüveivel.  Kulturális  és  jótékony 
intézményekben  gazdag.  Magyar  ref.  egyháza 
1889.  alakult,  temploma  1892.  épült.  P.  egyik 
gyáripari  külvárosa  Birmingham.'^,  a  Duquesne 
kanadai  francia  kormányzó  építette  erőd  helyén 
keletkezett.  Ezt  1758.  az  angolok  foglalták  el  és 
Fort  Pitt-nek  nevezték,  ebből  eredt  a  P.  név.  A 
várost  1765.  alapították,  az  indiánusok  harcai 
fejlődését  gátolták ;  1800.  még  csak  1500  lakosa 
volt. 

Pittsfield  (ejtsd:— fíid),  város  az  északamerikai 
Massachusetts  állam  Berkshire  countyjában,  a 
Housatonic  mellett,  vasúti  csomópont,  (1910) 
32,121  lak. ;  van  székesegyháza,  női  (Saüsbury) 
College-je,  orvostani  intézete  és  természettudo- 
mányi tanfolyama,  gyapot-,  selyem-  és  szövött 
árúk,  gépgyártás,  kocsi-,  fehérnemüipar. 

Pittston(ejtsd  :pittsztn),városPennsylvania  észak- 
amerikai állam  Luzerné  countyjában,  vasúti 
csomópont,  (1910)  16,267  lak.;  antracit -kőszén- 
bányák. 

Pittylen,  1.  Pittilén. 

Pituitosus  (lat.)  a.  m.  nyálkás,  elnyálkáso- 
dott,  hasonló  értelmű  mint  phlegma  (1.  0,). 

Pituri  és  Pifurin-méreg  (növ.),  1.  Duboisia. 

Pitvar  v.  pitar  a.  m.  előtér,  előszoba,  előcsarnok . 

Pitvaros,  nagyk.  Csanád  vm.  központi  j.-ban, 
(1920)  3093  szlovák  és  magyar  lak. 

Pityke,  1.  Gomb. 

Pitymys  (állat),  1.  Pocok. 

Pityóka  (növ.),  Erdélyben  a  burgonya  neve 
(1.  o.). 

Pityokamptes  (gör.,  a.  m.  fenyőhajlító),  Sinis 
rablónak  a  mellékneve,  a  kit  Theseus  (1. 0.)  megölt. 

Pitypalattyos  fürj,  1.  Fürj. 

Pitypang  (növ.),  1.  Gyermekláncfű. 

Pityriasís  (gör.),  1.  Pitiriázis. 

Pityussa,  az  ókorban  Spezzia  (1.  0.)  neve. 

Pityuzák  (Pithecusae,  a  rómaiaknál  a.  m. 
Fenyő-szigetek),  spanyol  szigetcsoport,  1.  Baleá- 
rok,  Formentera  ós  Ibiza. 

Pitz-völgy,  magasan  fekvő  völgy  a  tiroli  Imst 
kerületben,  mely  az  Ötz-völgyi  Alpok  fő  gerincé- 
től (Wüdspitze  3774  m.)  É-i  irányban  40  km.-re 


húzódik  a  felső  Inn- völgybe ;  az  Ache  folyó  öntözi 
8  K-en  a  P.-i  gerinc  (Hohe  Geige  3395  m.)  a  pár- 
huzamosan futó  Ötz-völgytől,  Ny-on  a  Kaunsen 
Grat  (Watzespitze  3533  m.)  a  Kaunsi-völgytől 
választja  el.  A  turisták  kedvelt  kiránduló  helye. 

Pin,  olasz  zenei  műszó,  időmérték  vagy  dina- 
mikus jelzés  fokozására ;  pl.  piü  forte,  erősebben, 
piü  allegro,  gyorsabban. 

Pium  corpus  (lat.)  a.  m.  jótékony  alapít- 
vány. 

Pinm  desíderium  (lat.),  1.  Pia  desideria. 

Piura,  Peru  egyik  departementója  a  Csendes- 
óceán  mellett,  területe  38,458  km2,  213,909  lak. 
K.-i  részét  a  Ny.-i  Cordillerák  ágazzak  be. 
Trópusi  növényekben  és  a  magasabb  részeken 
legelőkben  gazdag ;  partvidéke  (a  sechurai  puszta) 
kopár;  itt  kivitelre  kerülő  petróleumot,  sót  és 
szódát  nyernek.  Fővárosa  P.  (San  Miguel  de  P) 
a  Rio  P.  mellett,  8000  lak.,  kikötővárosa  Payta 
(2000  lak.),  amellyel  vasút  köti  össze. 

Piuria  (gör.)  a.  m.  genyvizelés  (1.  0.). 

Pius  (lat.  a.  m.  kegyes ;  ol.  Pio ;  franc.  Pie), 
tizenegy  római  pápa  neve  : 

1. 1.  P,  szent,  142— 157-ben  kormányozta  az 
egyházat.  A  neve  alatt  előforduló  levelek  nem 
tőle  valók.  Emléknapja  júl.  11. 

2. 11.  P.,  előbb  Fnea  Silvio  de'  Piccolomini. 
szül.  Corsignanóban  1405  okt.  18.,  megh.  Anco- 
nában  1464  aug.  14.  A  klasszikus  tudományokban 
s  a  jogban  való  kiképeztetését  Sienában  nyerte. 
Mint  Capranica  Domonkos  bíbornok  titkára  1431. 
részt  vett  a  baseli  zsinaton,  a  bekövetkezett  sza- 
kadás után  az  ellenpápa  V.  Félix  pártjára  állt. 
1442-ben  III.  Frigyes  császár  irodafőnöke  lett, 
ki  őt  mint  kiváló  költőt  meg  is  koszorúzta.  1 444-ben 
megírta  sokat  olvasott  szerelmi  novelláját  (Eury- 
alus  és  Lucretia),  de  benső  meggyőződésből  las- 
sankint megváltoztatta  politikai  és  erkölcsi  el- 
veit, felvette  a  magasabb  egyh.  rendeket  és 
miután  múltját  nyilvánosan  visszavonta,  1447. 
trieszti,  1450.  sienai  püspök,  1456-ban  bíbor- 
nok lett ;  1458.  pápává  választották.  Mint  pápa 
megszilárdította  a  pápai  hatalmat  s  egy  külön 
bullában  ő  is  eltörülte  a  mind  sűrűbben  előforduló 
szokást :  a  pápától  az  egyetemes  zsinathoz  való 
fellebbezést.  Egyik  legfőbb  törekvése  volt,  hogy 
a  keresztény  fejedelmeket  a  török  ellen  való  há- 
borúra késztesse,  mely  célból  Mantovába  fe- 
jedelmi gyűlést  hívott  össze.  Miután  a  fejedel- 
mekkel célt  nem  ért,  egyedül  ment  Aneonába, 
hogy  hajóhadának  vezérletét  átvegye ;  de  halála 
meggátolta  tervének  végrehajtását.  Több  törté- 
neti, földrajzi  ós  szónoki  munkát  írt.  Nevezete- 
sebbek :  Comment.  de  gestís  Couc.  Basiliensis ; 
História  Bohemiae ;  Cosmographia ;  História  Fri- 
derici  III ;  De  ortu  et  auctoritate  Romani  imperii. 
Összes  művei  1551—71.  adattak  ki  Baselben  Hop- 
pernél,  1699.  Helmstádtben,  1707.  Frankfurtban ; 
leveleit,  szám  szerint  558,  húszszor  adták  ki.  Be- 
szédeit Mansi  adta  ki  3  kötetben.  A  saját  élet- 
rajzát Gobelini  adta  ki  (Róma  1584 ;  Frankfurt 
1614).  Magyarul  megjelent :  A  gyermeknevelés. 
V.  László  magyar  király  számára  (ford. :  Acsay 
Antal,  Bpest  1898) ;  Aeneas  Sylviusnak  a  két  sze- 
relmesről szóló  története  és  annak  válogatott 
levelei  (ford.  Dóvay  József,  u.  0. 1917).  V.  ö.  Yoigt 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pius 


493 


Pius 


G.,  Euea  Silvio  de  PiccolomiDi  als  Papst ;  P.  II. 
und  sein  Zeitalter  (Berlin  1856—63,  3  köt.) ;  Pór 
Antal,  Aeneas  Sylvius,  II.  P.  pápa  (Bpest  1880). 
8.  IIL  P.  (1503  szept.  22.— okt.  18.),  az  előbbi 
nővérének  a  fia,  pápasága  előtti  neve  Francesco 
de'  Piccolomini  Todeschini,  szül.  Sienában  1439., 
megh.  Rómában  1503  okt.  18.  Nemes,  megvesz- 
tegethetetlen,  tiszta  jelleme  folytán  többször  volt 
pápajelölt,  de  csak  1503.  lett  pápává.  Alig  egy 
hónapra  reá  meghalt. 

4.  IV.  P.  (1559  dec.  25.— 1565  dee.  8.),  családi 
nevén  Gianangelo  Medici,  szül.  1499.  Előbb  a 
jogot  tanulta,  majd  pappá  levén,  a  pápai  kúriánál 
működött,  több  udvarnál  pápai  nuncius  volt  s 
1549.  bíborossá  lett.  Pápává  1559  dec.  25.  válasz- 
tották. Mint  ilyen,  az  elődje  alatt  fogságba  került 
lázadókat  szabadon  bocsátotta,  a  Caraffa-családot, 
IV.  Pál  rokonait  üldözte,  az  inquiziciót  enyhítette, 
Rómát  szépítette,  az  egyházi  állam  kormányzá- 
sában 8  a  külhatalmakkal  való  béke  föntartásá- 
ban  nagy  politikai  tapintatot  tanúsított.  Az  el- 
napolt trienti  zsinatot  1560  dec.  14.  összehívta  s 
végzéseit  1564  jan.  26.  kiadott  bullájával  meg- 
erősítette ;  hitvallást  adott  ki,  amelyet  azok  is 
letenni  kötelesek,  akik  az  egyházban  hivatalt 
viselnek  (1.  Hitvallás) M^gvetoiméLÍXa.  a  bíbornoki 
kollégiumot  és  a  konklávét.V.ö.  Leonardi,  Oratio 
de  laudibus  Pii  IV.  (Padova  1565) ;  Banké,  Röm, 
Papste  (3.  köt.  299—307.  old.). 

5.  F.  P.,  szent  (1566  jan.  7.-1572  máj.  1.), 
családi  néven  Michele  Ghislieri,  szül.  Boscóban 
(Alessandria  mellett)  1504  jan.  17.,  megh.  1572 
máj.  1.  Előbb  Domonkos-rendű  szerzetes  volt  s  az 
inquizició  ta^ja.  IV.  Pál  1550.  Rómába  hivatta. 
Népi  püspökévé,  bíbomokká  s  az  inquizició  főnö- 
kévé nevezte  ki.  Pápa  lett  1566  jan.  7.  A  trienti 
zsinat  határozatainak  végrehajtásában  nagy 
erélyt  fejtett  ki,  kiadta  a  római  katekizmust  s  a 
javított  mise-  és  zsolozsmakönyvet.  Nagy  erővel 
küzdött  a  protestantizmus  ellen  s  a  katolikus 
fejedelmeket  pénzzel  s  hithirdetőkkel  segítette, 
különösen  II.  Fülöp  spanyol  királyt.  Velencével  s 
a  spanyolokkal  létrehozta  a  török  elleni  szövet- 
séget. E  két  hatalom  hajóraja,  amelyhez  a  magáét 
is  csatolta,  vívta  ki  ausztriai  Don  Jüan  vezérlete 
alatt  1571.  a  török  fölött  a  híres  lepantói  tengeri 
győzebnet.  XI.  Kelemen  1712.  szentté  avatta. 
Emléknapja  máj.  5.  Leveleit  és  iratait  Epistolae 
apostolicae  cím  alatt  kiadta  Gobau  (Antwerpen 
1640).  V.  ö.  Falloux  (1846);  Mendham  (1832  és 
1844) :  Boitel  (1901);  Spezi  (1905). 

6.  VI.  P.  (1775  febr.  15.-1799  aug.  29.),  Gio- 
vanni  Angelo  Braschi,  szül.  Cesenában  1717  dec. 
27.  Különböző  egyházi  hivatalok  után  1775  febr. 
15.  választották  pápává.  Folytatta  a  pontini  mo- 
csarak kiszárítását,  Anconában  kikötőt  épített,  a 
várost  szép  épületekkel  ékesítette  s  a  jótékony- 
sági intézeteket  szaporította.  Alatta  kezdte  meg 
II.  József  a  vallási  reformokat.  A  pápa  abban  a 
véleményben,  hogy  személyes  közbenjárása  által 
segít  az  egyház  ügyén,  1782.  Bécsbe  utazott,  ahol 
látszólag  szívesen  fogadták,  de  fáradozásai  siker- 
telenek maradtak.  A  francia  forradalom  alatt 
megfosztották  franciaországi  birtokaitól.  Napó- 
leon Berthier  tábornokát  küldte  Róma  ellen,  aki  a 
pápát  elfogatta  s  kihirdette  a  római  köztársasá- 


got. A  fogoly  pápát  előbb  Sienába,  majd  Fii*enzébe, 
végül  Valenceba  hurcolták,  ahol  meg  is  halt  1799 
aug.  29.  V.  ö.  Bourgoing,  Mémoii-es  de  P.  VI. 
(1799) ;  Artaud,  Hist.  d.  souv.  pontifs  rom.  (1849. 
8.  köt.);  J.  Bertrand, (1879) ;  J. Gendry  (1907)  stb. 
7.7JI.  P.  (1800  márc.  14—1823  aug.  20.),  előbb 
Luigi  Barnába  Ghiaramonti  gróf,  szül.  Cesenában 
1742  aug.  14.,  megh.  1823  aug.  20-án.  Előbb  sz. 
Benedekr.  apát,  azután  imolai  püspök  volt,  1785. 
bíbornok  lett;  pápává  1800  márc.  14.  válasz- 
tották Velencében.  A  francia  forradalom  legyő- 
zése után  Napóleon  konkordátumot  kötött  vele 
1801.,  amelynek  értelmében  a  kat.  vallás  vissza- 
állíttatott s  az  egyházmegyék  új  felosztása  meg- 
erősíttetett. 1804  dec.  2.  Parisban  Napóleont  csá- 
szárrá fölkente ;  de  a  szertartás  alatt  Napóleon 
maga  tette  fejére  a  császári  koronát.  Nemsokára, 
mivel  a  pápa  nem  akarta  a  császár  öccsének, 
Jeromosnak  házasságát,  amelyet  egy  protestáns 
nővel  kötött,  megsemmisíteni  s  vele  védő-  ós  tá- 
madó-szövetségre lépni  vonakodott,  megszállotta 
a  pápai  területet,  majd  Rómát  is.  A  pápa  1809 
jún.  11-én  kiközösítéssel  válaszolt,  mire  Napóleon 
Radet  tábornok  által  elfogatta,  Savonába  vitette, 
a  pápai  államot  pedig  1810  febr.  3.  kelt  határo- 
zattal a  francia  birodalomba  bekebelezte.  A  csá- 
szár a  fogoly  pápának  konkordátumot  ajánlott, 
hogy  államfői  jogairól  mondjon  le,  Parisba  tegye 
át  székhelyét  s  hogy  tőle  fizetést  fogadjon  el.  A 
pápa  az  ajánlatokat  visszautasította,  mire  Fod- 
tainebleauba  hurcolták.  Itt  egy  színleg  ideiglenes 
konkordátumot  írattak  vele  alá,  de  megtudván 
a  pápa,  hogy  ez  állandó  intézkedés  akar  lenni, 
visszavonta.  Napóleon  a  lipcsei  csata  után  1814 
jan.  23.  szabadon  bocsátotta  a  pápát,  aki  a  nép 
örömujjongása  közt  vonult  be  Rómába.  Midőn 
Napóleon  ismét  kezébe  ragadta  a  hatalmat,  Mu- 
rát az  egyházi  áUamba  tört.  P,  Genovába  me- 
nekült, de  nemsokára  visszatérhetett  s^  haláláig 
békében  kormányozhatta  az  egyházat.  Ó  állította 
vissza  a  jezsuita-rendet.  V.  ö.  Storia  del  pontifl- 
cato  di  Pio  VII.  (Velence  1815). 

8.  VIIL  P,  (1829  márc.  31.-1830  dec.  1.), 
családi  néven  Franc.  Saverio  Castiglione  gróf, 
szül.  Cmgoliban  1761.,  megh.  1830  dec.  1. 1800-ban 
montaltói,  1814.  cesenai  püspök,  1816.  bíbornok 
lett.  Pápává  1829  márc.  31.  választották.  Rövid 
kormányzása  alatt  jött  létre  az  angol  katoliku- 
sokemancipációja, körleveleiben  hatalmasan  küz- 
dött az  indifferentizmus,  a  szabadkőművesség  s  a 
titkos  társulatok  elleu,  patriarchátust  állított  Kon- 
stantinápolyban az  egyesült  örmények  számára. 
Iratait  kiadta  Boskoványi,  Monumenta  cath.  c. 
művében.  (2.  köt.).V.  ö.  ArtaiiddeMontor,B.\si. 
du  papé  Pie  VIII.  (1843). 

9.  IX.  P.  (1846  jún.  16.— 1878  febr.  7.),  családi 
neve  Giovanni  Maria  Mastai-Ferretti  gróf,  szül. 
Sinigagliában  1792  máj.  13.,  megh.  1878  febr.  7. 
1827-ben  spoletói  érsek,  ahol  1831.  a  menekülő 
Carbonarót,  azután  III.  Napóleont  megmentette. 
1832-ben  imolai  püspök,  1840.  bíbornok  s  1846 
jún.  16.  pápa.  Trónra  lépte  után  nagy  buzgalom- 
mal fogott  a  kormányzáshoz ;  az  állam  közigaz- 
gatásába a  legmodernebb  újításokat  vitte  be, 
úgy  hogy  a  nép  kedveltjévé  lett.  Azonban  a  radi- 
kális forradalmárokat  nem  fegyverezhette  le,  mert 


Amely  szó  Pi  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Py .  .  .  alatt  keresendő! 


Plus 


—    494 


PiuttI 


ezek  követeléseiknek  nem  tudtak  határt  szabni, 
követelték  a  jezsuiták  kiűzetését  s  az  osztrákok- 
kal való  háborút.  A  pápa  ekkor  titkon  Gaetába 
menekült,  ahonnan  a  forradalmi  kormány  mindén 
intézkedése  ellen  tiltakozott.  Midőn  azonban  az 
osztrák  és  a  francia  seregek  a  pápa  támogatására 
a  pápai  államban  megjelentek  s  a  római  köztár- 
saságnak véget  vetettek,  1850.  ő  is  visszatért 
Rómába  s  Antonelli  államtanácsosával  hozzáfo- 
gott a  forradalmi  szellemtől  áthatott  s  kivülról 
is  fenyegetett  ország  kormányzásához.  Az  Itália 
unita  ideáját  Viktor  Emánuel  szard  király  töre- 
kedett megvalósítani,  akit  Garibaldi  is  elősegített 
ebben ;  s  így  történt,  hogy  a  pápai  állam  É.-i  ré- 
szeit Szárdiniához  csatolták.  A  pápának  csak  Ró- 
mát és  környékét  hagyták  meg  a  francia  fegy- 
verek ótalma  alatt,  de  csakis  1870-ig,  mert  kiüt- 
vén a  porosz-francia  háború,  a  francia  kormány 
hazahívta  csapatait,  mire  az  olasz  seregek  szept. 
20.  behatoltak  Rómába,  azt  elfoglalták  s  a  pápá- 
nak csak  a  Vatikánt  és  Lateránt  hagyták  meg  s 
védelmére  hozták  a  garancia-törvényt.  A  pápa 
tiltakozott  s  a  felajánlott  évi  díjat  visszautasította, 
azért  a  hivek  alamizsnájából,  a  péterflllérekbőí 
tartotta  fönn  udvarát  s  egyéb  intézeteit.  A  hitélet 
tekintetében  nevezetes,  hogy  1854  dec.  8.  kihir- 
dutte  a  boldogságos  Szűz  szeplőtelen  fogantatásá- 
hitágazatát;  1864  dec.  7-iki  enciklikájában  80 
tételben  kárhoztatta  a  kor  újabb  tévedéseit  (Syl- 
labus).  1869-ben  megnyitotta  a  vatikáni  zsinatot, 
amelyben  hitágazatilag  kihirdette  az  infaUibi- 
litást,  vagyis  a  római  pápa  tanítói  csalatkozha- 
tatlanságát  (1.  o.).  V.  ö.  Filssy  Tamás,  IX.  P. 
pápasága  (1878—80,  8  köt.),  Glave,  La  vie  et  le 
poutiflcat  de  Pie  IX.  (1848) ;  Henke,  Papst  P.  IX. 
(1860) ;  R.  Batterini  (1909.) 

10.  X  P.  (1903  aug.  4.— 1914  aug.  20.),  csa- 
ládi nevén  Giuseppe  Sarto,  szül.  Riese  faluban 
(Treviso  mellett)  szegény  szülőktől,  1835  jan.  2., 
megh.  Rómában  1914  aug.  20.  Pappá  szentelték 
1858.,  1884.  mantuai  püspök,  1893.  bibornok  és 
velencei  pátriárka  lett.  Mint  velencei  pátriárka 
lépett  először  érintkezésbe  a  magyarokkal,  mi- 
dőn Dessewffy  Sándor  püspök  a  magyarok  meg- 
térésének évfordulója  alkalmával  1900.  Szt.  Gel- 
lért, az  első  Csanádi  püspök  és  magyar  vértanú 
velencei  ereklyéihez  zarándoklatot  vezetett.  XIII. 
Leo  pápa  halála  után  a  konkláveban,  miután 
Ferenc  József  uralkodó  nevében  Puzyna  krakói 
érsek  tiltakozást  jelentett  be  Rampolla  bíboros 
esetleges  megválasztása  ellen,  a  bíborosok  sza- 
vazatának többségével  1903  aug.  4.  őt  választot- 
ták pápául,  mire  a  X.  P.  nevet  vette  föl.  Pápasá- 
gának kezdetén  két  nevezetes  enciklikát  adott 
ki.  Áz  egyik,  mely  1903  dec.  8-ról  szól,  az  egyházi 
zene  reformálását  rendeli  el,  a  másik  ugyanaz 
év  dec.  18.,  a  keresztény  szocializmus  irányítá- 
sára vonatkozik  s  benne  rendeletileg  megújítja 
XIII.  Leo  elveit  a  munkások  védelmére  a  szociál- 
demokrácia izgatásainak  ellensúlyozására.  Nem- 
sokára megjelent  az  « Arduum  sane»  motu  pro- 
priója,  amelyben  elrendelte  az  egész  kánoni  jog 
újból  való  kodiftkációját.  1904-ben  felfüggesztette 
a  a  Non  expedity>  (1.  o.)  elvét  bizonyos  esetekben, 
miáltal  az  olasz  katolikusoknak  politikai  szervez- 
kedése lehetővé  vált.  A  Franciaországból  kiindult 


modernizmus  (1.  o.)  ellen  lépett  fel :  1907  júl.  3.  ki- 
adott KLamentabili»  dekrétumában  65  moder- 
nista tételt  kárhoztatott,  ugyanaz  óv  szept.  8-án 
pedig  a  nPascendi  dominici  gregis'n  enciklikát 
bocsátotta  ki,  mely  erélyes  rendszabályokat  ho- 
zott a  modernisták  ellen.  1907  aug.  2.  rendezte  a 
házassági  ügyeket  (L.  A^e  íemere).  1908-ban  újjá- 
szervezte a  római  kúriát.  1909  márc.  8.  bullájával 
megszüntette  a  pápaválasztásoknál  eddig  szokás- 
ban volt  állami  vétójogot.  1909  máj.  7.  Motu  pro- 
priojával  bibliai  intézetet  állított  fel.  1910  máj.  26. 
kibocsátotta  a  Borromeus-enciklikát,  amely  ki- 
vált Németországban  visszatetszést  szült.  1911 
júl.  2.  Supremi  disciplinae  motu  propriója  le- 
szállítja a  parancsolt  ünnepnapok  számát.  Meg- 
említendők  még  a  papságnak  a  világi  pénzinté- 
zetek kezelésétől  való  eltiltása,  a  breviárium  re- 
formja, a  gyakori  áldozásról,  a  gyermekek  áldo- 
zásáról való  rendelkezései  stb. 

11.  XI.  P.,  családi  neve  Achille  Batti,  szül. 
Desio-ban  1857  márc.  31.  régi,  neves  polgári 
családból.  A  filozófiát  és  teológiát  Milanóban  és 
Rómában  végezte.  Pappá  szentelték  1879  szept.  20. 
Doktori  szigorlatainak  letétele  után  a  héber  nyelv 
tanára  lett  a  milanói  szemináriumban.  Közben 
scriptor,  később  praef  ektus  az  Ambrosiana-könyv- 
tárban.  Buzgó  működést  fejtett  ki  a  lelkipásztor- 
kodás terén,  főképen  a  németek  lelki  gondozásá- 
ban. 1914  okt.  28.  apostoli  protonotárius  és  a  va- 
tikáni könyvtár  praef  ektusa  lett.  191 8-ban  lengyel- 
országi apostoli  vizitátor,  1919  jún.  6.  lepantói 
c.  érsek  és  varsói  nuncius.  Püspökké  szentelték 
Varsóban  1919  okt.  28.  Bibornok  lett  1921  jún.  13., 
egyben  milanói  érsek.  Pápává  választották  1922 
febr.  6.  és  a  P.  nevet  vette  föl.  XI.  P.  elismert 
kutató,  főleg  a  történelmi  segédtudományok  te- 
rén végzett  jelentős  kutatásokat.  Mestere  a  íüolo- 
giai-történelmi  módszernek  és  kiválóan  jártas  a 
paleográfiában.  Nevezetesebb  munkái :  Acta  eccL 
Mediolanensis  et  ejus  initiis  usque  ad  nostram 
aetatem  (1890.  kezdettel,  több  kötetre  tervezve) ; 
II  piu  actico  ritratto  di  s.  Ambrogió  (Milano  1897) ; 
Le  ultimé  Vicende  della  Biblioteca  deli'  Archive 
di  S.  Columbano  di  Bobbio  (Milano  1901) ;  Vita  di 
Bomacos  a  da  Beccastre  (1909)  stb.  V.  ö.  Egyh. 
Lapok  1922,  4. 

Pius-egyesület,  1.  1848.  ápr.  Mainzban  kelet- 
kezett és  az  egész  német  birodalomban  elterjedt 
kat.  egyesület,  melynek  célja :  megvédeni  szóval 
és  írással  a  német  katolikusok  vallásszabadságát 
és  állami  egyenjogúságát.  A  P.  1849-ben  meg- 
kapta a  pápai  megerősítést.  Nagygyűlései  elö- 
futárjai  lettek  a  katolikus  nagygyűléseknek  vi- 
lágszerte. —  2.  Hasonló  célból  alakult  a  svájci 
P.  1856.  —  3.  P.  az  osztrák  katolikus  sajtó  ter- 
jesztésére. Alapította  1905.  Kolb  Victor  S.  J.  — 
4.  Akadémiai  P.  Németországban  az  egyházi  ér- 
zésnek előmozdítására  az  egyetemi  ifjúság  kö- 
zött. Unió  Piana  néven  működik. 

Pius-rend,  pápai  érdemrend,  melyet  IX.  Pius 
pápa  1847  jun.  17.  alapított  s  1849  jun.  17.  hir- 
detett ki.  A  rend  két  osztályból  áll,  az  I.  osztály 
tulajdonosai  a  fiakra  szálló,  a  II.  osztályéi  a  sze- 
mélyes nemességet  nyerik. 

Piutti,  Kari,  német  zeneszerző,  szül.  1846 
ápr.  30.  Elgersburgban  (Thüringia),  megh.  1902 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  nincs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Piva 


—    495     — 


Pízetunrr 


jún.  17.  Lipcsében,  ahol  1875.  a  konzervatórium 
tanára  lett.  Orgonakompoziciói  kiválóak.  Irt 
vokális  müveket  is. 

Piva,  Montenegróban  eredő  folyó,  amely  a  Tará- 
val egyesülve  a  Driiiába  ömlik. 

Pivár  Ignác,  pedagógus,  szül.  Csobánkán  (Pest 
vm.)  1843  ápr.  25.,  megh.  Budapesten  1905  máj. 
3.  1860-tól  a  kegyesrendiek  több  gimnáziumában, 
utóbb  Vácott  tanárkodott,  1892.  a  siketnémák  váci 
intézetének,  1895.  pedig  a  vakok  budapesti  intéze- 
tének igazgatójává  nevezték  ki.  Gyakorlatibb 
alapra  fektette  a  vakok  oktatását  és  magyarra 
alkalmazta  az  ú.  n.  Braille-írást.  Nevezetesebb 
müvei:  Aheszélö  siketnétnák  nyelvoktatása  (Váez 
1887):  Kis  hangtan  (u.  o.  1895) ;  A  vakok  ügyé- 
nek fejlődése  és  állása  (Budapest  1904). 

Pivnica,  adók.  és  pk.  Verőcze  vm.  veröczei 
j.-ban,  (1910)  329  szerb  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pivot  (franc,  ejtsd :  pivó)  a.  m.  sarkpont,  amely 
körül  az  arcvonal  kanyarodása  történik  ;  továbbá 
csap,  azaz  oly  fa-  v.  ércdarab,  amely  körül  va- 
lami forog,  p.  a  kompasz  tűje. 

Pivtava,  kis-orosz  nyelven  a.  m.  Poltava  (1.  o.). 

Pix  (lat.)  a.  m.  szurok.  —  P.  liquida,  kátrány. 

Pixérécourt  (ejtsd:  pixérékúr),  Mené-ChaHes 
Guílbert  de,  francia  színműíró,  szül.  Nancyban 
1773  jan.  22.,  megh.  u.  o.  1844  júl.  27.  Igen  há- 
nyatott, kalandos  életet  élt,  mígnem  La  fórét 
de  Sícile  (1798)  című  színművének  nagy  sikere 
megnyitotta  előtte  az  alsóbbrendű  párisi  színpa- 
dokat. Egymagában  és  mások  társaságában  vagy 
másfélszáz  különböző  fajú  darabot  írt,  amelyek 
közül  94  került  előadásra  Parisban  és  a  vidéken 
30,000  alkalommal.  Egy  új  műfaj,  az  ú.  n.  melo- 
dráma megteremtője  s  legszerencsésebb  kezű  mű- 
velője lett.  Ilynemű  legnépszerűbb  darabjai:  Cae- 
lina  (1800) ;  La  femme  á  deux  maris  (1802) ;  Le 
chien  de  Montargis  (1814) ;  Aü  Baba  (1822) ;  Va- 
lentiné (1821).  V.  ö.  G.  Hartog,  Guílbert  de  P. 
(Paris  1913). 

Pixidarii,  a  székely  nemeseknek  harmadik 
osztálya :  a  gyalogok  v.  darabontok  (1.  Gyalogok), 
az  első  osztály  a  főrendek  (primores),  a  második 
osztály  a  lófők  (primipili)  osztálya  volt.  L.  Szé- 
kelyek. 

Pixis  (gör.)  a.  m.  szelence. 

Pixel,  fakátránynak  lúgokkal  és  szappannal 
készült  antiszepszises  hatású  oldata. 

Pi  y  Margall,  Francisco,  spanyol  államférfiú 
szül.  Barcelonában  1820.,  megh.  Madridban  1901 
nov.  29.  Filozófiai  tanulmányokkal  foglalkozott  s 
lefordította  Froudhon  munkáit  spanyol  nyelvre. 
1868.  választották  a  cortezbe,  hol  republikánus  és 
f  öderalista  nézeteket  vaUott.  Amadeusz  király  le- 
mondása után  az  ideiglenes  köztársasági  kormány 
tagja  lett  (1873  febr.).  Castelar  lemondása  után 
1874  jan.  rövid  időre  miniszterelnök  lett,  de  a 
Bourbonokat  visszahelyező  katonai  párt  előtt  meg 
kellett  hátrálnia.  A  királyság  visszaállítása  után 
P.  továbbra  is  tagja  maradt  a  corteznek  és  a  re - 
publikánus-federálista  párt  vezére  volt  haláláig. 

Pú  (lat.),  a.  m.  hegycsúcs,  1.  Fíc. 

Pizáng  (növ.),  1.  Musa. 

Pizángevö-félék  (Banánaevök,  Musophagi- 
dae,  állat),  a  Kúszók  (Scansores)  rendjébe  tartozó 
madárcsalád.  Nagyságuk  a  szarka  és  fácán  nagy- 


sága közt  változik.  Testük  nyúlánk ;  csőrük  rö- 
vid, erős,  széles,  tőben  magas  és  a  felső  káva 
végén  hirtelenül  kampót  alkot ;  szárnyuk  hosszú 
és  feltűnően  kerek ;  10-tollú  farkuk  meglehetősen 
hosszú,  lekerekített ;  lábaik  erősek  s  aránylag 
magasak ;  4-ik  lábujjuk  vetélhető  vagyis  némi- 
leg elfordítható.  Tollazatúk  lágy ;  rendesen  tet- 
szetős színű.  Kizárólag  Afrikában  élnek.  Kisebb 
társaságokban  a  fák  koronái  közt  tartózkodnak 
és  rovarokkal  meg  gyümölcsökkel  táplálkoznak. 
Némely  fajuk  hangja  meglepően  hasonlít  az  em- 
ber nevetéséhez.  39  faj  ismeretes,  melyek  7 
nembe  tartoznak.  Ismertebb  fajok :  1.  kokó  vagy 
óriás  turakó  (Corythaeola  eristata  Vieill),  2. 
banánaevő  (Musophaga  violacealsert),  3.  lármás 
madár  v.  guguka  (Chizaerhis  zonura  Rup.),  4. 
hegyi  turakó  (Buwenzorotmis  johnstoni^har^e, 
5.  sisakosmadár  (Turacus  leucolo]ohus  Hartl., 
T.  erythrolophtis  Vieill,  T.  leucotis  Rüpp.,  T. 
corythaix  Wagl.). 

Pizángfélék  (növ.),  1.  Mtisaceae. 

Pizarro,  Francisco,  Peru  fölfedezője  és  meghó- 
dítója, szül.  Trujillóban  (Spanyolország)  1475., 
megh.  Limában  1541  jun.  26.  Fiatal  korában 
disznópásztor  volt,  azután  beállott  katonának  s 
kalandvágya  az  Újvilágba  vitte.  Résztvett  Ho- 
jeda  és  Balboa  expedícióiban,  azután  egy  kis  csa- 
pat élén  két  izben  is  (1524—25.  és  1526— 27.)  járt 
Peru  partvidékein.  Spanyolországba  visszatérvén, 
a  spanyol  kormány  1529  júl.  26.  kinevezte  őt  a 
meghódítandó  Peru  helytartójává  s  főparancs- 
nokká. Visszatérve  az  Újvilágba,  szövetkezett 
Almagróval  (1.  o.)  és  180  katonával  indult  el  1531 
jan.  Panamából  az  inkák  birodalmának  meghó- 
dítására. Később  még  100  katona  csatlakozott 
hozzá  s  evvel  a  kis  sereggel  1532.  őszén  behatolt 
Peru  belsejébe.  Ügyesen  felhasználva  a  két  inka 
uralkodó,  AtaJiualpa  és  Huascar  viszálykodását, 
Atahualpát  elfogta  s  bár  az  igen  sok  aranyat  adott 
váltságdíjul,  hitszegő  módon  mégis  megfojtatta 
és  máglyán  elégettette  (1533  aug.  29.).  Ezután 
bevonult  Cuzcóba  s  társaival  együtt  borzasztá 
rablásokat  és  kegyetlenkedéseket  vitt  véghez. 
1535.  alapította  Limát,  Peru  új  fővárosát.  Társa 
Almagro  lázadást  támasztott  ellene,  de  P.  le- 
győzte őt  és  1538.  lefejeztette.  Ezért  Almagro  ba- 
rátai bosszút  forraltak  ellene  és  1541.  Limában 
meggyilkolták.  Egyik  testvéröccse,  Gonzalo  154:4:. 
Peru  helytartója  lett,  de  már  1548.  mint  lázadót 
lefejezték.  Egy  másik  testvére,  Hernando,  ki  P. 
leányát  vette  nőül,  Spanyolországba  visszatérve, 
fenntartotta  a  P.-családot.  Utódai  IV.  Fülöp  ide- 
jétől a  Marques  de  la  Conqyista  címet  viselték. 
V.  ö.  Prescott,  History  of  the  conquest  of  Peru 
(Boston  1847,  3  köt.) ;  Ober,  P.  and  the  conquest 
of  Peru  (New  York  1906). 

Piz  d'Err,  havas  a  graubündeni  Alpokban,  1.  Err, 

Pizetum  (a  latin  pensa  után,  eredetileg  pense- 
tum),  már  Szt.  István  idejében  magyar  pénzérték^ 
helyesebben  súlyegység.  Egy  uncia  6  pensát  vagy 
solídust  s  48  pensa  egy  márkát  tett.  A  P.- jog  Bze- 
rint  oly  királyi  kamarákban,  hol  dénárokat  ver- 
nek, az  esztergomi  érsekek  minden  feldolgozott 
márka  utáíi  egy  nehezék  finom  ezüstöt  kaptak,  a 
pénzverésnél  használt  veretmintákat  pedig  egye- 
dül csak  az  ő  megbízottjuknak  (pizetarius)  őrizete 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  niűcs  meg,  Py  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pizidia 


—    496 


Placochelys  placodonta 


alatt  lehetett  tartani.  Ez  a  Jog  kiterjed  a  pónz- 
beváltásuak  1191  óta  gyakorolt  módjára  is.  Azt  a 
nehezéket  (unum  pondus),  mely  I.  Károly  idejében 
egy  garast,  vagyis  hat  dénárt,  85^7  mai  fillért  ért, 
csak  a  XV.  sz.-tól  fogva  nevezték  P.-nak  s  rajta 
most  már  nemcsak  a  pénzzé  vert  márkát,  ha- 
nem a  feldolgozott  és  fel  nem  dolgozott  arany  és 
ezüst  márka  után  az  érseket  illető  nehezéket  is 
értették ;  ez  a  jövedelem  pedig  most  már  oly  pénz- 
verő-házakban is  megillette  az  érseket,  hol  meg- 
bízottat nem  tartott.  A  XVI.  század  második  fe- 
lében feledésbe  ment  ez  a  jog  s  csak  Pázmány 
Péter  szerezte  vissza  (1624  szept.  10.).  A  P.-jogot 
az  állam  a  XIX.  század  végén  örökre  meg- 
váltotta. V.  ö.  Kollányi  Ferenc,  Az  esztergomi  ér- 
sek P.-joga  (Katholikus  Szemle,  1889,  520—576 
és  679—776 ;  u.  o.  a  tárgy  irodalma) ;  Jogt.  Köz- 
löny (1896) ;  Az  esztergomi  érsekség  pizetum-joga 
(Budapest  1889). 

Pizidia,  ókori  tartomány,  közel  Kis-Ázsia 
déli  partvidékéhez,  Pamflliától  északra.  Harcias  la- 
kói a  Perzsa  birodalomban  függetlenül  éltek.  Pom- 
peius  győzelmes  hadjárata  után  (63.  Kr.  e.)  elis- 
merte a  római  fenhatóságot,  római  tartománnyá 
Pamflliával  együtt  Aiigustus  császár  tette  (25. 
Kr.  e.).  Nevezetesebb  városainak  (Sagalassos, 
Termessos,  Feduelissos)  romjai  a  görög-római 
műveltség  magasabb  fokáról  tanúskodnak.  V.  ö. 
Lanckoroúski :  Stádte  Pomphylieus  und  Pisideus 
(Wien  1892,  2  köt). 

Pizolit  a.  m.  borsókő  (1.  o.). 

Pizza  (ejtsd :  pidza),  nápolyi  apró,  búzalisztből 
készült  lepénytészta,  felhajtott  széllel,  mely  bur- 
gonyával, finomra  vagdalt  főzelékfélével,  szardel- 
lával vagy  sajttal  töltve  és  olajjal  leöntve  kerül 
a  sütőbe. 

Pizzicato  (ol.,  ejtsd :  pidzikáto),  a.  m.  pengetve, 
többnyire  vonós  hangszerek  szólamaiban  írják  elő 
annak  jelölésére,  hogy  a  játszó  vonó  helyett  a 
jobbkéz  egy-két  ujjával  pengeti  a  húrokat.  Ha  is- 
mét a  vonó  használatát  kívánjuk,  az  arco  szót  ír- 
juk a  hangjegyek  fölé. 

Pizzighettone  (ejtsd  rpidzigettóne),  város  Cremona 
olasz  tartományban,  az  Adda  és  Serio  összefolyá- 
sánál, (1911)  4668  lak.,  citadellájában  (XII.  sz.), 
egyideig  I.  Fepenc  francia  király  is  fogva  volt. 

Fizzo  (ejtsd:  pidzo),  kíkötőváros  Catanzaro  olasz 
tartományban,  a  Sta-Eufemia  öböl  partján  egy 
meredek  sziklán,  (i9ii)  7863  lak.,  tunhal  és  korall- 
halászat.  Régi  erősségében  (ma  rom)  lőtték  főbe 
Murát  Joakimot  1815  okt.  13.  Földrengések  1783. 
és  1905  okt.  P.  nagy  részét  romba  döntötték. 

Pizsma  (Pisma),  négy  oroszországi  folyó  neve: 
1.  a  Mesén  214  km.  hosszú  jobboldali  mellék- 
vize ;  2.  P.  a  Pecsora  245  km.  hosszú  baloldali, 
hajózható  mellékfolyója ;  3.  P.  a  Vjetka  190  km. 
hosszú,  tutajokkal  járható  jobboldali  mellékvize ; 
4.  P.  (Pysna)  a  Túra  (Ob  mellékfolyója)  550 
km.  hosszú  mellékfolyója  Orosz- Szibíriában ;  Je- 
katerinburg  kerületben  ered,  Tobolszk  kormány- 
zóságban torkollik,  50  km.-nyire  hajózható.  Part- 
jain vasércek,  széntelepek  vannak;  a P.-ból,  vala- 
mint a  Berezovka  nevű  mellékvizéből  aranyat  is 
mosnak. 

Pjatigorszk,  az  ugyanüy  nevű  járás  székhelye 
a  ciszkaukáziai  Terek- vidéken,  (iqií)  63,900  lak., 


az   aacheni  vízhez  hasonló  ásványvízforrások- 
kal, fürdő-  és  inhalálóintézettel. 

Pjav-tó  (oroszul:  Pjav-oszero,  finnül:  pcia- 
jarvi),  tó  Arkhangel  orosz  kormányzóságban  a 
Fehér- tenger  és  a  finn  határ  közt,  560  km«  te- 
rületű. 

Pje,  brit-indiai  város,  1.  Prome. 

Pjeícanica,  adóközs.  Zágráb  vm.topuskói  j.-ban, 
(1910)  1360  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pjeskov  (Péskov),  Makszimovics  Alekszej, 
orosz  író,  1.  Gorkij. 

Pl.  V.  Plin.  (lat.),  természetrajzi  nevek  után  id. 
Plinius  nevének  rövidítése. 

Piacabilis  (lat.)  a.  m.  engesztelókeny,  bé- 
külékeny ;  placahüitas,  békülékenység. 

Placage  (franc,  ejtsd.-  piakázs)  a.  m.  fabur- 
kolat. 

Placenta  (lat.),  1.  Méhlepény ;  növénytani 
értelemben  1.  Magléc. 

Placentalia  (áiiat),  1.  Méhlepény  esek. 

Placentia,  ókori  város  Itáliában,  jelenleg  Pia- 
cenza  (1.  o.). 

Placetum  regium  (lat.),  az  államnak  az  a 
joga,  amely  szerint  a  római  pápának  az  országba 
küldött  minden  iratát  (bulla,  breve,  apostoli  irat  ós 
levél),  viszont  a  püspököknek,  a  papoknak,  a  hí- 
veknek Rómába  a  pápához  v.  hivatalaihoz  kül- 
dött iratait  az  állam  megvizsgálhatja  abból  a 
szempontból,  hogy  tartalmuk  nem  irányul-e  az 
állam  törvényei  ellen ;  a  vizsgálat  kedvező  ered- 
ménye a  «placet»  (lat.  a.  m.  tetszik)  szónak  az 
iratra  rávezetésében  nyilvánul.  L.  tüzetesen  Tetsz- 
vényjog. 

Piacidia  Galla,  Nagy  Theodosius  császár 
leánya,  Honorius  császár  nővére,  Kr.  u.  410. 
mint  21  éves  leány  Róma  elfoglalásakor  Alarich 
fogságába  került.  414-ben  Athaulf  gót  király 
neje,  ennek  halála  után  testvére  kívánságára 
417.  Constantius  hadvezérrel  kelt  egybe  s  így  lett 
Honoria  és  III.  Valentinianus  anyja.  Honorius  ha- 
lála után  11.  Theodosius  császár  Augustának  ne- 
vezte ki  és  fia,  III.  Valentianus  nagykorúságáig 
(425—445)  P.  vitte  a  nyugati  birodalomban  a 
kormányt.  Rómában  450.  halt  meg,  sírját  Raven- 
nában  mutatják. 

Piacidus,  szentek,  1.  P,  római  patrícius  nem- 
zetségből, Nursiai  Benedek  tanítványa,  szül.  Ró- 
mában 507  körül,  megh.  543  után.  Apát  volt  az 
általa  541.  épített  Benedek-rendi  kolostorban 
Messina  mellett.  546.  Manucha  pogány  tengeri 
rabló  megtámadta  a  kolostort  és  P.-t,  miután 
hitét  megtagadni  nem  akarta,  lassú  kínok  között 
kivégezték.  Emléknapja  okt.  5.  —  2.P.,  1.  Eusta- 
chius. 

Placilla,  La  (ejtsd:  la  plaszija),  Caracoceles  ezüst- 
bányaterület főhelye  Antofagasta  chilei  depar- 
tementóban,  az  Andok  Ny.-i  tövénél,  2713  m.  ma- 
gasságban, 2500  lak. 

Placitam  (lat.)  a.  m.  vélemény,  akaratnyil- 
vánítás. 

Placoclielys  placodonta  Jaek.,  a  hüllők 
Sauropterygia  rendjébe  s  a  Placodontidae  csa- 
ládba tartozó  kihalt  állatnem,  melynek  két  ko- 
ponyája, páncéldarabjai  és  végtagcsontjai  a  vesz- 
prémi Jeruzsálem-hegy  alsó  Keuper-mészkö véből 
kerültek  elő.  Legújabban  ennek  az  állatnak  a 


Amely  szó  Pi  .  .  .   alatt  nincs  meg.  Py 


alatt  keresendő! 


Placophora 


—     497     — 


Plakát 


maradványait  a  németországi  triászban  is  meg- 
találták. 

Placophora  (áiiat),  1.  Bogárcsigák. 

Placuna  (áiiat),  az  Osztriga-fólék  (Ostrei- 
dae)  családjába  tartozó  csiganem.  4  élő  és  néhány 
kihalt  faj  ismeretes.  Az  Indiai-óceánban  közön- 
séges a  FI.  placenta  L.,  melynek  8—10  cm. 
hosszú,  fehér,  áttetsző  héjait  a  kinaiak  ablak- 
üveg helyett  használják,  és  a  FI.  sella  Lam. 
(nyeregkagyló),  melynek  héja  nyeregszerüen  haj- 
lott és  10—13  cm.  hosszú. 

Piafond  (franc,  ejtsd :  plafon)  a.  m.  mennyezet. 

Plagális  hangnemek,  1.  Egyházi  hangnemek. 

Plagális  záradék  keletkezik,  ha  atonikai  hang- 
zatot az  alsó  domináns  előzi  meg.  Ezzel  szemben 
az  autentikus  záradéknál  a  záróhangzat  előtt  a 
felső  domináns  akkord  van. 

Plagemann,  A.,  a  zimogeológia  megalapítója, 
szül.  Valparaisóban  1858  okt.  18.,  megh.  Ham- 
burgban 1908  dec.  27.  A  szászországi  Freiberg- 
ben  bányászati  akadémiát  végzett.  1886-ban  a 
chilei  Kordillerákban  a  salétromtermő  vidékeket 
tanulmányozta.  1896-ban  Magyarországba  jött, 
ahol  Treítz  Péter  geológus  társaságában  az  al- 
földi salétromtermő  helyeket  kereste  fel,  majd  a 
Borgói  havasok  és  a  Hargitta  terméskén-tele- 
peit tanulmányozta.  Legfontosabb  műve :  Geolo- 
gisches  über  Salpeterbildung  vom  Standpunkte 
der  GaiTingschemie  címen  1896.  jelent  meg ;  eb- 
ben a  zimogeológia  alapját  rakja  le.  V.  ö.  Fapp 
K.,  P.  élete  és  művei  (Földtani  Közlöny  39.  köt. 
554-555). 

Plagiarius  (lat.),  1.  Flágium. 

Plagiátor,  1.  Flágium. 

Plagiéder  (gör.),  a  giroéder-kristályalaknak 
kevésbbé  használt  elnevezése. 

Plagiogeotropizmus  (gör.),  1.  Diageotropiz- 
mm. 

Plagiokefália  (gör.),  a.  m.  ferdefejűség,  az  agy- 
koponyának nagyfokú  aszimmetriája.  Leggyako- 
ribb az  ú.  n.  keresztezett  ferdefejűség,  melynél 
az  egyik  homlokfél  lapos  v.  bemélyedő  s  a  nyak- 
szirt  az  ellenkező  oldalon  erősen  kidomborodó.  A 
P.  okai  a  méhenbelüli  nyomáshatásoktól  elte- 
kintve :  egyoldalú  időelőtti  varratelcsontosodás, 
rachitis,  craniotabes  occipitalis,  ostitis  def  ormans 
lehetnek.  V.  ö.  Nistico :  La  plagiocefalia  (1903) ; 
Topinard :  Sur  la  plagiocephalie  (1876). 

Plagioklász,  1.  Földpát. 

Plagionit  (ásv.),  egyhajlású  táblás  v.  oszlopos 
kristályokban  ós  fürtös-vesés  halmazokban  te- 
rem; feketés  ólomszürke  v.  acélszürke.  Ólom- 
antimonszulfld,  valószínűleg  PbgSbgSi^.  Termő- 
helye Wolfsberg  a  Harz-ban  és  Goldkronach  Ba- 
jorországban. 

Plag^iostomata  (áiiat),  1.  Ö.shalak. 

Plagiostomum  (áiiat),  1.  Örvényférgek. 

Plagioszkóp  (gör.,  a.  m.  ferde  v.  torzmutató), 
nagy,  felül  nyitott  forgó  dobból  álló  készülék ; 
a  bent  levő  emberek  csalódás  folytán  fenekét  a 
dob  középpontja  felé  emelkedőnek  tartják  azon 
mértékben,  melyben  a  forgás  okozta  centrifugális 
erő  következtében  öntudatlanul  hajlanak  a  víz- 
szintes felé. 

Plagiotropizmus  (uöv.),  a  tropizmusnak  (1.  o.) 
az  az  alakja,  amelynél  az  ingerre  reagáló  szer- 
Remi  Nagy  Lextkcma.  XV.  löt. 


vezet  v.  reagáló  szerv  az  ingerlő  tényező  hatási 
irányára  derékszög  v.  ferde  szög  alatt  helyezke- 
dik el ;  az  előbbi  esetben  diatropizmus,  az  utóbbi 
esetben  klinotropizmus  jön  létre. 

Plágium  (lat.),  1.  emberrablás  (1.  o.),  2.  iro- 
dalmi lopás,  mely  abban  áll,  hogy  valaki  másnak 
szellemi  (irodalmi  vagy  művészi)  termékét  saját- 
jának adja  ki  (1.  Szerzői  jog).  Flagiarius :  em- 
berrabló, lólekkúfár ;  plagiátor :  irodalmi  tolvaj. 

Plagoszkóp  (gör.)  a.  m.  szélzászló,  1.  An&ino- 
szkóp. 

Plaid  (ang.,  ejtsd:  pléd)  vagy  tartan,  eredetileg 
köpeny,  durva,  tarka  kockás  vagy  sávos  gyapjú- 
szövetből, a  skót  hegylakók  használják  ;  továbbá 
minden  ehhez  hasonló  gyapjútakaró,  mit  férfiak 
ós  nők  felső  kendőnek  viselnek. 

Plaidoyer  (franc,  ejtsd:  piedóájé),  valamely 
ügynek  a  bíróság  előtt  szóbeli  képviselete,  a  bün'- 
tető  perben  különösen  a  vád-  és  védbeszéd. 

Plain-cliaiit  (franc,  ejtsd :  pieS  saS :  lat.  can- 
tus  planus),  így  nevezték  a  Gregorián-éneket 
abban  a  korban,  midőn  már  a  hangjegyek  érté- 
két is  kezdték  pontosabban  jelölni  (musica  men- 
suralis). 

Plainiield  (ejtsd:  pienfiid),  város  New- Jersey 
Északameríkai  állam  Union  countyjában,  (1920) 
27,700  lak.  gyárakkal,  nyaralóhely. 

Plain  of  York,  1.  York. 

Plaisant  (franc,  ejtsd:  piezáS)  a.  m.  mulat- 
tató, mulatságos,  élvezetes ;  plaisanterie,  tréfa. 

Plaka,  Mílo  görög  sziget  fővárosa. 

Plakát  (lat.),  falragasz,  fali  hirdetés,  a  köz- 
figyelem fölkeltésének  eszköze  általános  v.  ma- 
gánérdekű V.  üzleti  ügyekre ;  többnyire  feltűnő 
alakú  nagy  betűs  nyomtatott  felhívás  v.  értesí- 
tés, amelyet  rendszerint  csak  rövidebb  időre  nyil- 
vános helyiségekben,  utcákon,  tereken  a  falakra, 
hirdető  oszlopokra  függesztenek  ki  v.  ragaszta- 
nak föl.  A  P.-ot  korunkban  Észak-Amerikában 
és  Angliában  kezdték  felkarolni,  de  múltja  az 
ó-korig  nyúlik  vissza.  A  régi  Athénben  és  Rómá- 
ban a  törvényeket  és  egyéb  határozatokat  nyil- 
vános tereken  fém-  és  márványtáblákra  vésték. 
A  XV.  sz.-ban  Róma  valóságos  P.-harcok  szín- 
helye s  az  egyeseket  v.  intézményeket  kigúnyoló 
P.-okat  a  Pasquino  nevű  csonka  szoborra,  az 
érdekeltek  válaszát  a  Szent  Péter-templom  mel- 
letti Marforio- szoborra  ragasztották.  Francia- 
országban 1407.  királyi  rendelet  tiltja  meg  a 
lázító  P.-ok  kifüggesztését,  1539.  pedig  L  Fe- 
rencz  a  P.  használatát  kizárólag  hatósági  hii- 
detésekre  korlátozza.  Ma  a  P.  használata  igen 
széleskörű  s  fölragasztására  reklámkocsik  és 
egyéb  mozgó  alkalmatosságok  is  szolgálnak.  A 
F.-festés  is  a  XIX.  sz.  végén  Parisból  kiindulva 
a  modern  iparművészetnek  fölöttébb  virágzó 
ága  lett.  Ennek  mívelői  a  japán  festmények  sík- 
díszítésjellegü  stíljéből  indultak  ki  s  még  ma  is 
többnyire  egy-két  jellegzetes  alakkal,  széles, 
rikító  színfoltokkal  megfestett  jeleneteket  ábrá- 
zolnak egyszínű  háttérrel,  melyre  még  lehetőleg 
rövid,  velős,  nagybetűs  felírat  kerül.  A  modern 
P.-festésben  a  nemzeti  szellem  is  igen  élénken 
érvényesül.  A  francia  P.-ot  kicsapongó  jókedv  s 
csúfolódó  szQllemesség  jellemzi ;  kiválóbb  meste- 
rei: Chéret,  Grasset,  Toulouse-Lautrec,  Forain, 

32 


PlakátbetUk 


498 


Planck 


Wülette,  Steinlein.  A  többnyire  fanyar  humorú 
angol  és  amerikai  P.  mesterei :  Hardy,  Nichol- 
8on,  Penfleld,  Bradley,  Rhead  és  Gould,  Igen  vi- 
rágzó a  P.-festés  Németországban  és  Ausztriá- 
ban ^.  KeUer,  F.  Stuck,  Th.  Heine,  Őrlik,  Cis- 
sarz,  J.  Klinger).  A  mi  nevesebb  P.-rajzolóink : 
Ferenczy  Károly,  Bippl- Rónai  József,  Vadász 
Miklós,  Körösföi  Kriesch  Aladár,  Lakatos  Ar- 
thur,  Faragó  József. 

A  P.-ot  könyvnyomdai  iiton,  a  színes  P.-ot 
kőnyomással  sokszorosítják.  A  bádogra  festett 
V.  nyomtatott  P.  már  inkább  az  állandó  kifüg- 
gesztésre szánt  reklám-téiblákhoz  sorozandó.  A 
P.  céljait  ma  számos  folyóirat  és  könyv  szol- 
gálja. A  nevezetesebbek :  L'Bstampe  et  rAfflehe 
(Paris),  The  Poster  (London  1898  óta),  Das  Pla- 
kát (Nürnberg  1897  óta).  L.  még  Sponsel,  Das 
moderné  Plakát  (Drezda  1897). 

P.  a  sajtójogban.  A  sajtótörvény  (1914 :  XIV. 
t.-c.)  szerint  nem  szabad  büntető  ítélettel  sújtott, 
bírói  határozattal  lefoglalt,  bizonyos  alaki  kellé- 
keknek meg  nem  felelő,  valamint  a  közrendet  v. 
a  közerkölcsiséget  sértő  v.  veszélyeztető  P.-ot 
kifüggeszteni.  A  hatóság  kifejezett  rendelkezése 
nélkül  tilos  a  P.-ot  kifüggeszteni  ott,  ahol  a  tu- 
lajdonos ez  ellen  tiltakozott.  E  szabályok  meg- 
szegése, úgyszintén  a  kifüggesztés  jogtalan  meg- 
akadályozása V.  a  P.  jogtalan  letépése  6000  K-ig 
terjedhető  pénzbüntetéssel  büntetendő  kihágás. 

PlakátbetUk,  olyan  betűk,  melyek  több  mint 
48  pont  nagyságúak  s  melyeket  —  mint  nevük 
is  mutatja  —  plakátok  szedésére  használnak.  A 
kisebb  P.-et  ólomból  meg  rézből  öntik,  a  nagyob- 
bakat keményfából  faragják  v.  préselik. 

Plakett  (franc,  plaquefte),  domborművű  ábrá- 
zolással díszített  négyszögletes,  olykor  sokszög- 
letű arany-,  ezüst-,  bronz-,  olykor  ón-  v.  ólom- 
lap, amely  rendeltetés,  technika,  stílus  dolgában 
teljesen  megegyezik  az  öntött  emlékéremmel 
(1.  0.),  de  rendszerint  csak  egyik  oldalán  van 
dombormű.  Nemcsak  előállítási  technikája  egye- 
zik az  öntött  emlékéremével,  hanem  ezzel  közös 
a  történeti  és  stílusbeli  fejlődése  is.  A  legtöbb 
P.-művész  éremkészítő  művész  volt  s  ma  is  az. 
A  P.  első  virágzási  korszaka  a  XV.  sz.,  másik 
nagy  virágzási  kora  a  XIX.  sz.  E  téren  ugyan- 
azok a  mesterek  tűntek  ki,  akik  az  emlékérem 
terén.  V.  ö.  Ráth  György,  Az  iparművészet 
könyve  (Érem  c.  fejezet,  VIII.  szak.). 

Plakoid  pikkelyek,  1.  Halak. 

Plana,  Giovanni  Antonio  Amudeo,Mvó,  olasz 
csillagász  és  matematikus,  a  híres  Lagrange 
matematikus  unokaöcscse,  szül.  Vogherában  1781 
nov.  8.,  megh.  Torinóban  1864  jan.  20.  Hosszú 
időn  át  az  asztronómia  tanára  s  a  csillagvizsgáló 
intézet  igazgatója  volt.  Legnevezetesebb  műve : 
Théorie  du  mouvement  de  la  Lune  (Torino  1832, 
3  köt.). 

Planár,  a  Zeiss-cég  által  gyártott  nagy  fény- 
erejű fotográfiai  objektív,  amelyet  újabban  a 
tökéletesebb  tessarok  kiszorítottak. 

Planaria  (állat),  1.  Planariidae. 

Planariidae  (állat),  a  Laposférgek (l. o.) osztá- 
lyába, az  Örvényférgek  (Turbellaria)  rendjébe 
tartozó  féregcsalád.  Testük  megnyúlt,  lapos.  Bél- 
csövük f aalakúan  elágazó.  Édesvizekben,  mocsa- 


rakban, tavakban,  folyókban  élnek.  Körülbelül 
40  faj  ismeretes.  Hazánkban  a  Planaria  MülL, 
Dendroceolum  Oersted  ésPolycelis  Ehrbg.  nem- 
ből összesen  8  faj  él.  Leggyakoribb  faj  állóvizek- 
ben a  Planaria  polychroa  0.  Schmidt,  a  Pla- 
naria torva  M.  Schultze,  a  folyóvizekben  a  PL 
luguhris  0.  Schmidt,  Pl.  alpina  Dana  és  go7io- 
cephala  Dugés.  A  Dendrocoelum  nemből  álló- 
és  folyóvizekben  egyaránt  mindenütt  közönséges 
a  3  cm.  hosszú,  tejfehér  D.  lacteum  Oerstedt.  A 
Polycelis  nemből  nálunk  gyakori  a  P.  nigra 
Ehrbg. ;  hossza  8—10  cm. 

Planasia,  1.  Pianosa. 

Plán  Carpin  (Piano  di  Carpine),  Ferenc- 
rendi  szerzetes,  a  középkor  egyik  legnevezete- 
sebb utazója,  1246.  mint  a  pápa  követe  járt  az 
ázsiai  mongoloknál,  akiket  lengyel  kísérőjével 
Boroszlóból  kiindulva,  Kieven,  a  Dnjeperen, 
Donon  és  Volgán  átkelve  keresett  fel.  Útleírásá- 
ban a  Volgát  a  régiek  Tanaisának  tartotta,  a 
Kaspi-tengert  pedig  a  Pontusszal  tévesztette 
össze.  Ö  figyelte  meg  először  az  ázsiai  steppék- 
nek  csapadékokban  való  szegénységét.  Megírta 
latin  nyelven  a  mongolok  történetét  és  saját  uta- 
zásait. V.  ö.  Voigt,  Jordanus  v.  Piano  (Abh.  der 
phil.  hist.  Classe  der  Sachs.  Ges.  d.  Wissensch. 
V.  köt.  1870). 

Plancenoit  (ejtsd:  piaSsznoá),  falu  Brabant  belga 
tartományban,  (1911)  822  lak. ;  a  Waterlooi  csatá- 
ban a  porosz  csapatok  itt  döntötték  el  közbelépé- 
sükkel a  csata  sorsát. 

Plancli.,  latin  növónynév  után  Planchon 
Jules  Emilé  (1823—88.),  montpellieri  tanár  ne- 
vének rövidítése  (Hortus  Donatensis,  1854—58). 

Planchéit  (ásv.),  a  dioptázra  emlékeztető  réz- 
hidroszilikát.  Rostos  kék  halmazok  alakjában 
legújabban  fedezték  fel  Francia-Kongóban. 

Plancliette  (franc,  ejtsd :  pianset)  a.  m.  mérő- 
asztal ;  vállf űzőbe  való  halcsont. 

Planchon-hágó  (ejtsd .-  pianson,  Paso  del  Plan- 
chon), a  Délamerikai  Andok  egyik  hágója,  Chilét 
Argentínával  köti  össze,  2703  m.  magas,  Tálca 
és  Curico  vidékére  visz  Chilébe. 

Planck,  1.  Gottlieb,  német  jogtudós,  szül.  Göt- 
tingenben  1824  jún.  24.,  megh.  u.  0. 1910  máj. 
20.  1867— 1873-ig  tagja  volt  az  alkotmányozó 
birodalmi  gyűlésnek.  1871-ben  meghívták  a  pol- 
gári perrendtartás  tervezetét  fölülvizsgáló  bi- 
zottságba, 1874.  pedig  a  polgári  törvénykönyv 
tervezetét  szerkesztő  bizottságba,  amelyben  a 
családjogi  rész  szerkesztője  és  előadója  volt. 
1889-ben  a  göttingeni  egyetemen  tanár.  Neveze- 
tes munkája  többek  társaságában  készített  kom- 
mentárja a  német  ált.  polg.  törvénykönyvhöz 
(Berlin  1897—1902,  6  köt.). 

2.  P.,  Július  Wilhelm,  német  jogtudós,  szül. 
Göttingenben  1817  ápr.  22.,megh.  Münchenben  1900 
szept.  14. 1842-ben  a  baseli,  1845.  a  greifswaldei, 
1850.  a  kiéli,  1867.  a  müncheni  egyetem  tanára.  Fő- 
művei :  Systematisehe  Darstellung  des  deutschen 
Strafverfahrens  (1857) ;  Lehrbuch  des  deutschen 
Civilprocessrechts  (1887—1896, 2  köt.). 

3.  P.,  Kari  Christian,  német  filozófus,  szüL 
1819  jan.  17.,  megh.  1880  jan.  7.,  mint  a  maul- 
bronni  ev.  szeminárium  eforusa.  Hegelből  indult, 
később  elvált  tőle  és  a  realizmusnak  egy  rend- 


Planckh 


—     499 


Plankton 


szerét  dolgozta  ki,  mely  inkább  csak  névleg  az, 
mert  P.  a  modern  tennészettudományi  elméletek 
ellen  hévvel  küzd.  Főbb  művei :  Die  Weltalter 
(1850,  1851,2  rész);  Grundlinien  einerWissen- 
Bchaft  der  Natúr  (1864);  Gnmdriss  der  Logik 
(1873);  Testament  eines  Deutschen  (Tübingen 
1881). 

4.  P.,  Max,  német  fizikus,  szül.  Kiéiben,  1858 
ápr.  23. 1885— 89-ig  Kiéiben  működött  mint  egye- 
temi tanár,  1889  óta  a  berlini  egyetemen  az  el- 
méleti fizika  tanára.  Legtöbbet  dolgozott  az 
energiatan  és  a  höelmélet  terén.  Megkapta  az 
1918.  évi  fizikai  Nobel-díjat.  Munkái :  Das  Prin- 
cip  der  Erhaltimg  der  Bnergie  (Leipzig,  2.  kiad. 
1908) ;  Vorlesimgen  über  Thermodynamik  (u.  o. 
2.  kiad.,  1905);  Vorlesungen  über  die  Tlieorie 
der  Wármestrahlung  (u.  o.  1906) ;  Acht  Vorlesun- 
gen über  theoretische  Physik  (u.  o.  1910) ;  Ein- 
heit  des  phys.  Weltbilds. 

Planckh,  Gytda,  cs.  és  kir.  ezredes,  szül.  Kraws- 
kában  (Morvaország)  1871  jún.  21.  A  katonai 
akadémia  elvégzése  után  1892.  hadnagy  lett  a 
13.  dzsidás-ezredben.  A  hadüskola  elvégzése  után 
1901.  mint  vezérkari  százados  a  kassai  hadtest- 
nél működött,  1910.  őrnagy  és  a  krakói  lovas- 
hadosztály vezérkari  főnöke  lett.  1913  november- 
ben alezredessé  lépett  elő,  1915  szept.  1.  ezredessé 
és  a  11.  dragonyos-ezred  parancsnokává  nevezték 
ki.  Ezután  a  Dnyeszter  északi  partján  Üszcieszko 
mellett  épített  hídfő  parancsnokságát  vette  át  s 
kicsiny  csapatával  hat  hónapon  át  szívósan  védte 
azt  a  túlnyomó  orosz  erővel  szemben.  1916  márc. 
19.  végre,  miután  az  oroszok  a  sáncok  nagy  ré- 
szét felrobbantották  s  lehetetlen  volt  a  Dnyeszter 
déli  partjára  vonulnia,  seregének  maradványával 
észak  felé  áttört  a  túlnyomó  ellenség  hadállásain 
és  elérte  Zaleszcikinél  az  osztrák-magyar  fősere- 
get. Ezért  a  hősies  tettéért  külön  uralkodói  di- 
cséretben részesült  és  megkapta  a  Lipót-rend 
lovagkeresztjét  a  hadiékítménnyel. 

Planctae  (lat.,  Flanktai  gör.),  a  görög  monda 
szerint  kettős  sziklától  alkotott  kapu  a  tengerben, 
melyen  át  még  a  madár  sem  tud  jutni,  csak  az 
Argó  hajónak  sikerült.  Később  azonosították  a 
mozgó,  összecsapódó  sziklákkal  a  Boszporusban, 
az  ú.  n.  Symplegades  sziklákkal. 

Planctus  ilestructionis  reg^ni  Ung^a- 
riae  per  Tartaros  (lat.)  címmel  valószínűleg 
1242-ből  maradt  fenn  a  boroszlói  egyetemi  könyv- 
tárban (L  262.  sz.)  egy  vers,  mely  Magyarország- 
nak a  tatároktól  való  elpusztlttatását  siratja. 
Szerzője  valamely  menekült  magyar,  a  latinul 
író  legrégibb  magyar  költő.  A  63  versszakból  álló 
verset  kiadta  Marczali  a  Történelmi  Tárban  (1878, 
369—375.  old.). 

Planéta  (lat.),  1.  a.  m.  bolygó  (1.  Bolygók) ; 
2.  miseruha,  1.  Casula. 

Planéta-cédulák.  Régebben  sűrűn  árultak  s 
ma  is  elég  gyakran  árusítanak  utcákon,  vásá- 
rokon, búcsúkon  s  egyéb  népsokadalmakon  nyom- 
tatott cédulákat,  melyeken  prózai  v.  verses  jós- 
lások, mondások  vannak  az  illető  évben  ural- 
kodó planéta  befolyásáról  a  cédulavásárló  sor- 
sára, jellemére,  lelki  tulajdonságaira.  A  letűnt 
évszázadokban  a  P.  gyakorta  kis  füzetet  alkot- 
tak, mely  hét  nagyobb  művészi  lapot  tartalma- 


zott. V.  ö.  Lippmann,  Die  síében  Planeten  (Publi- 
kationen  der  Intemazionalen  Chalkogr.  Gesell- 
schaft  für  1895). 

Planéták  kövei,  amuletek  gyanánt  hordott 
drágakövek,  melyeket  a  régiek  a  planétáknak 
megfelelően  hordottak.  Saturnusó  a  türkisz,  Ju- 
piteré a  karneol,  a  Marsé  a  smaragd,  a  Napé  a 
gyémánt,  Venusé  az  ametiszt,  Merkúré  a  mág- 
neskő,  a  Holdé  a  hegyi  kristály. 

Planetárium  (lat.),  tanítási  célra  használt 
gép,  melynek  középpontján  pl.  napot  ábrázoló 
üveggömbben  lámpa  ég  s  a  központból  különböző 
hosszúságú  drótok  nyúlnak  ki,  melyek  végei- 
ken az  illető  planétát  ábrázolják.  A  tökéletesebb 
P.-okat  óragép  hajtja. 

Planet-junior  kapa,  1.  Ekeszerű  gépek. 

Planetoidok  a.  m.  apró  bolygók. 

Planiglobiam  (új-lat.),  a  Föld,  a  Hold  v. 
ég  félgömbjének  síklapra  való  ábrázolása ;  leg- 
szokásosabbak  a  sztereografikus,  globuláris,  orto- 
graflkus  és  a  Lambert-féle  azimutális  terület- 
tartó vetület  szerint  készült  P.-ok. 

Planiméter,  1.  Területmérö. 

Planimetria,  1.  Geometria. 

Planina  (szerb  és  bulgár  szó)  a.  m.  hegység. 
Sztara  P.  a  Balkán  szláv  neve. 

Planina,  adók.  Zágráb  vm.  szentivánzelinai 
j.-ban,  (1910)  1187  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Planinsko  Grabovo,  adók.  Szerem  vm.  újlaki 
j.-ban,  (1910)  648  szerb  és  tót  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Planipedes  (lat.)  a.  m.  mezítlábasok,  a  ró- 
mai színpad  azon  alakjai,  kik  cothumus  és 
soccus  nélkül,  mezítláb  jelentek  meg  a  színpadon. 
Az  alsóbb  komikum  képviselői ;  hajuk  rövidre 
van  nyírva,  állatbőrökbe  bújnak,  arcukat  be- 
kormozzák. 

Planipennia  (Sikszárnyúak,  áiiat).  a  Recés- 
szárnyú  rovarok  (Neuroptera)  rendjének  első 
alcsoportja.  A  másodikba  tartozókkal  szemben 
jellemzik  őket  rágószájszerveik  s  az,  hogy  egyik 
pár  szárnyukat  sem  képesek  összeráncolni.  Idetar- 
toznak a  hangyalesők,  fátyolkák  és  skorpiólegyek 
különböző  fajai. 

Planiszférium  (gör.-lat.),  az  egész  gömb  leké- 
pezése V.  ábrázolása  sík  lapon.  Rendesen  az  ég- 
gömb sztereografikus  sarkvetületét  értjük  P.-on. 
A  P.  az  égi  testek  keltének,  lenyugvásának  kö- 
zelítő lemérésóre  szolgálhat.  Tökéletesebb  alak- 
ban a  XVII.  sz.-ig  számos  csillagászati  feladat 
grafikai  megoldására,  alkalmas  mutató  hozzá- 
csatolása által  nap-  és  csillagmagasságok  méré- 
sére is  használták  (astrolabium  planísphaeríum). 

Plankonkáv  ós  plankonvex  (lat.)  a.  m.  sík- 
homorú, illetve  sík-domború ;  az  üyen  alakú  len- 
csók megjelölésére  használatos  kifejezések. 

Plankton,  azon  nyíltvízi,  szabadon  lebegő 
szervezetek  összessége,  melyeket  a  szelek  és  a 
hullámok  a  vízben  ide-oda  hánynak- vetnek.  A  P. 
név  Hensen  V.-től  ered  (1887).  A  P.-nal  szemben 
azok  a  szervezetek,  melyek  helyüket  saját  ere- 
jükből változtathatják  és  nem  függnek  a  szél  és 
a  hullám  játékától,  alkotják  a  nekton-t,  a  fenék- 
hez rögzített,  vagy  a  fenéken  mászkáló  szerveze- 
teket pedig  benthos  névvel  szokás  jelölni.  Három- 
féle P.-t  szokás  megkülönböztetni,  nevezetesen 
tengeri-  (haliplankton),  édesvízi-  (liranoplankton) 

32* 


Plankton-expedíció 


500    — 


Plánta  cellularis 


és  félig  sósvízi  V.  brackvizi  P.-t  (hyphalmyroplank- 
toii).  A  tengeri  P.  sorában  megkülönböztetik  a 
nyilt  tengerhez  kötött  óceáni  P.-t  és  a  partokhoz 
kötött  neritikus  P.-t.  A  mélység  szerint  meg- 
különböztetik azután  a  felszíni  rétegekben  levő 
pelagikus  P.-t,  továbbá  a  bizonyos  mélységben 
élö  zónás  PA  és  a  fenék  közelében  lebegő  hathy- 
bikus  P-t. 

A  p.-t  alkotó  állati  szervezeteket  zooplankton 
néven  foglalják  össze  a  növények  alkotta  phyto- 
plankton-nal  szemben.  A  P.-t  leginkább  mikrosz- 
kópi kicsinységü,  vagy  félig  mikroszkópi,  azaz 
szabad  szemmel  csakhogy  éppen  még  látható 
szervezetek  alkotják.  Csupán  a  növényi  P.  fog- 
lal magában  néhány  nagyobb  termetű  fajt  is.  A 
nagy  szervezetek  alkotják  a  macroplankton-t, 
a  kisebbek  a  mesoplankton-t  és  a  legkisebbek  a 
mikroplankton-t  Utóbbinak  külön  félesége  az  ú,n. 
nannoplankton,  mely  a  P.-háló  finom  (004!— 0.05 
mm.)  hálózatán  is  átszűrődő  parányi  szervezete- 
ket egyesíti  magában.  A  nannoplanktou  a  viz 
centrifugálásával  gyűjthető  össze. 

Az  édesvízi  P.-nál  szokás  megkülönböztetni  a 
tavakban  és  mocsarakban  élő  heleoplankton-t  és 
a  folyókban  és  patakokban  található  potamo- 
plankton-t 

Az  igazi  P.-nal  (euplankton)  szemben  áll  az 
ál-P.  (pseudoplankton)  ;  az  utóbbihoz  tartoznak 
a  partról  leszakított  állatteleprészek,  növények, 
továbbá  helyhez  kötött  életű  szervezetek,  melyek 
a  P.-nal  mozgó  tárgyakon  (fákon)  vagy  állatokon 
8  növényeken  telepedtek  meg. 

Minthogy  a  nyilt  vízben  az  élő  szervezeteken 
kívül  még  különböző  élettelen  testek  is  lebegnek, 
melyek  a  vizekben  rendkívül  fontos  szerepet 
visznek,  Kolkwitz  legújabban  a  vizekben  lebegő 
élő  és  élettelen  testeket  seston  néven  foglalja 
össze.  Kolkwitz  szerint  a  P.  a  sestonnak  az  a 
része,  melyet  élő  szervezetek  alkotnak. 

Irodalom.  Steuer  A.,  Planktonkunde,  Leipzig— Berlin 
1910  ;  Murray  J,  és  Hjort  ..J.,  The  Depths  of  the  Ocean, 
London,  1912 ;  Hensen  V.,  Über  die  Bestiramung  des  Plank- 
tons,  oder  des  im  Meere  treibenden  Matériáié  an  Pflanzen 
und  Tiei'en,  Kiél  1887  és  Das  Lében  im  Ozean  nach  Záh- 
lungen  seiner  Bewohner,  Kiél— Leipzig  1911,  Ergebn.  d. 
P.-Exped..  5  köt. ;  Lohmann  H.,  Die  Problenie  d.  modernen 
Planktonforscjmng,  Verh.  d.  Dentsch.  Zoolog.  Ges.,  1912, 
magyarul  1.  Állattani  közlemények,  1912.  évf.,  4.  köt. ; 
Lamport  K.,  Az  édesvizek  élete,  Budapest  1904. 

Plankton-expedició,  1.  Tengeri  tudományos 
expediciők. 

Planktonháló,  a  planktoni  szervezetek  (1. 
Plankton)  összegyűjtésére  alkalmas  gyűjtőesz- 
köz. A  régebbi  kutatók  lepkehálókhoz  hasonló, 
rúdra  erősített  hálókat  használtak  erre  a  célra, 
amelyekkel  a  vízben  kanalaztak,  majd  a  háló 
zacskószerű  részét  kifordítva,  tartalmát  csészébe 
öntötték  és  mikroszkóppal  megvizsgálták.  Újab- 
ban inkább  zsinegen  vontatott  hálókat  szokás 
használni.  E  hálókat  szerkesztőjük  után  szokás 
elnevezni;  így  ismerünk  Hensen-,  Zacharias-, 
Apstein-féle  stb.  hálókat.  Az  összes  ilyenfajta 
P.-k  mind  aHensen-f  éle  hálóra  vezethetők  vissza. 
A  Hensen-féle  P.  zsinegre  erősített  kúpalakú 
vontató  háló,  melynek  végén  az  összegyűjtött 
élőszervezettömeg  csapon  kibocsátható.  A  P.-t 
parton  haladva,  vagy  csónakból  kivetve  hasz- 
nálják, még  pedig  úgy,  hogy  kivetve  10—15 


percig  lassan  haladva  vontatják,  ari'a  ügyelve, 
hogy  a  háló  mindig  azonos  mélységben  lebegjen. 
Abból  a  célból,  hogy  tetszőleges  mélységű  víz- 
rétegből lehessen  a  planktoni  szervezeteket  össze- 
gyűjteni, olyan  P.-kat  szerkesztettek,  melyek  el- 
zárhatók és  tetszőleges  mélységű  vízrétegben  ki- 
nyithatók és  a  gyűjtés  után  ismét  elzárhatók ; 
ilyen  pl.  a  Nansen-féle  zárható  P.  A  P.  rendesen 
selyem  molnárszitaszövetből  készül,  melynek 
nyílásai  különböző  átmérőjűek.  A  nagy  tavak  és 
tengerek  feneke  fölött  lebegő  planktoni  szerve- 
zetek gyűjtésére  bonyolódott  P.-kat  szerkesztet- 
tek, melyekről  a  hidrobiológiái  és  az  oceano- 
gráfiai szakmunkák  tájékoztatnak. 

Planocera  (áuat),  1.  Örvényférgek. 

Planog^aiueta  (növ.)  1.  Gameta,  2. 

Planográfia  (gör.),  gyűjtőneve  azoknak  a  sok- 
szorosító eljárásoknak,  amelyeknél  a  nyomólemez 
se  nem  domború,  se  nem  mélyített,  hanem  sík. 

Planorbis  (állat),  1.  Tányércsiga. 

Planquette  (ejtsd:  piaSket),  JSoiberí,  francia  ope- 
rettkomponista, szül.  Parisban  1850  júl.  31.,  megh. 
u.  0.  1903  jan.  28.  A  Conservatoire-on  tanult.  16 
operettje  közül  a  legnevezetesebbek :  Le  serment 
de  Mme  Gregoire,  Les  cloches  de  Corneville 
(1877,  A  kornevillei  harangok  c.  szinrekerűlt  a 
budapesti  Népszínházban) ;  Les  voltigeurs  de  la 
XXXn.  (1880);  Rip  van  Winkle  (1882,  szinre- 
kerűlt a  budapesti  Népszínházban) ;  Nell  Gwynne 
(1884,  Colombine  c.  is) ;  The  old  yard  (angolul, 
1887) ;  La  cocarde  tricolore  (1892) ;  Le  talisman 
(1893,  szinrekerűlt  a  budapesti  Népszínházban) ; 
Panurge  (1895);  Mamselle  Quat'  Sous  (1897, 
Garasos  kisasszony  c.  Makai  Emil  fordításában 
szinrekerűlt  a  Magyar  Színházban  1898.) ;  Le  Pa- 
radis  de  Mahomet  (hátrahagyott  műve,  1906, 
Mahomed  paradicsoma  c.  Gábor  Andor  fordítá- 
sában szinrekerűlt  a  Király -Színházban  1909). 

Plánta  (lat.),  a.  m.  növény  (régebben :  növe- 
vény, palánta).,  amely  szóhoz  az  egész  növényre 
vonatkozó  műkifejezéseket  jelzőkónt  fűzik.  Pl. 
P.  annua  (egyéves  növény),  P.  biennis  (kétnyári 
V.  kétéves  növény),  v.  többesszámban  Plantae 
diplocaides  (kéttengelyű  növény),  P.  officinalis 
a.  m.  orvosi  használatú  növény,  gyógynövény, 
P.  obsoleta,  régebben  hivatalos  orvosi,  de  ma 
már  nem  használatos  növény.  A  növények  latin 
nyeh^  leírásai  a  P.  szóval  kezdődnek,  v.  legalább 
is  alanyként  a  P.  szó  értetődik. 

Plánta,  Péter  Konradin  von,  svájci  állam- 
férfiú és  író,  szül.  Wildenberg  kastélyban  1815 
szept.  24.,  megh.  Canovában  1902  szept.  13.  Előbb 
ügyvéd,  azután  Zürichben,  majd  Churban  lapszer- 
kesztő volt.  1855-ben  Graubünden  kanton  tör- 
vényszékének elnöke  lett,  azonkívül  tagja  volt  a 
svájci  szövetségtanácsnak  és  nemzeti  tanácsnak. 
Ö  szerkesztette  meg  a  graubűndeni  büntető  és  a 
szövetségi  polgári  törvénykönyvet.  Egyéb  művei : 
Die  W'issenschaf t  des  Staates  (Chur  1852, 2  köt.) ; 
Das  alté  Rátien  (Berlin  1872) ;  Die  Schweiz  in 
ihrer  Entwickelung  zum  Binheitsstaate  (Zűricli 
1877);  Geschichte  von  Graubünden  (Bern  1894, 
2.  kiad.) ;  Mein  Lebesgang  (Chur  1901). 
,  Plánta  annua  (lat.),  1.  Egyéves  növény  és 
Élettartam. 

Plánta  cellulariís,  l.  Sejtes  növény. 


Plantae  exoticae 


501 


Plány 


Plantae  exoticae  (növ.),  minálunk  annyit 
jelent,  hogy  Európán  kívüli  területen  otthonos 
növény. 

Plantae  lieraldicae  (lat.),  1.  Címernövény. 
Plantagenet  (ejtsd:  pientedzsenet),  angol  királyi 
család,  mely  1154;— 1485.  uralkodott  Anglia  felett. 
Megalapítója,  11.  Henrik  (1154—89.),  trónraju- 
tása előtt  Aiijou,  Maine  és  Touraine  francia  gróf- 
ságok ura  volt.  A  P. -család  egyenes  ága  11. 
Bichárdhan  halt  ki  (1399),  azután  a  mellékágon 
rokon  Lancaster  (1399—1461.)  ós  York  (1461- 
1485.)  családok  következtek.  III.  Richárdban 
kihalt  a  P.-család  férflága  (1485).  A  P.  név  on- 
nan származott,  hogy  II.  Henrik  atyja,  anjoui 
Gottfried,  sisakdíszül  rekettye-ágat  (plánta  ge- 
nista)  használt.  L.  Nagy-Britamiia  (története). 
Plantaginaceae  (t'tifüfélék,  Utilapufélék, 
növ.),  a  forrtszirmú  kétszikűek  családja,  203  faja 
közül  200  a  Plantago-génuBzbei  tartozik,  a  többi 
közül  a  LitoreUa  lacustris  L.  észak-  és  közép- 
európai, egy  másik  L.-faj  antarktikus  délameri- 
kai, a  Bougueria  mibigera  Dcne  bolíviai.  Egy- 
éves és  többéves  füvek.  Közös  sajátságuk  a  su- 
garas virág,  a  4  tagú,  díagonális  helyzetű  csésze, 
a  4  tagú  párta,  a  pártából  hosszúra  kinyúló  por- 
zószálak, végükön  az  aránylag  igen  nagy,  bil- 
legő portokkal.  Levelük  határozatlanul  tagoló- 
dik nyélre  és  lemezre. 
Plantago  L.  (növ.,  útilapu,  hoUóláb),  1.  Utifü. 
Plautago  eristata  (növ.),  1.  Amerikai  ló- 
heremag. 

Plánta  prolifera  (lat.),  1.  Fias  növény. 
Plánta  sobolifera  (lat.),  1.  Fias  növény. 
Plánta  torfacea  (lat.),  1.  Tözegnövény. 
Planté,  Gaston,  francia  fizikus,  szül.  Orther- 
ban  1834  ápr.  22.,  megh.  Parisban  1889  máj.  24. 
Éveken  át  foglalkozott  a  galvánpolarizációval  és 
fáradozásának  eredménye  az  akkumulátor  (1.  o.) 
feltalálása  volt.  Később  a  légköri  elektromos- 
sággal foglalkozott.  Összegyűj- 
tött értekezései  1879.  Recherches 
sur  l'électricité  címen  jelentek 
meg.  Phénoménes  électr.  de  l'at- 
mosphére  című  műve  fordításban 
több  nyelven  jelent  meg. 

Plantem,  régi  nyársszerű  kínai 
és  japáni  szúrófegyver,  egy  hul- 
lámos föheggyel  és  két  görbe 
mellékheggyel  (1.  az  ábrát). 

Plantigrada  (áuat)  a.  m.  tal- 
pon járók.  Linné  értelmében 
mindazok  a  ragadozó  emlősök 
(Camivora),  amelyek  járás  köz- 
ben a  földet  egész  talpukkal  érin- 
tik. Ilyenek  a  medvefélék. 

Plantin  (ejtsd :  piánteS),  Chris- 
toph,  könyvnyomdász  és  kiadó, 
szül.  St.-Avertínben  (Tours  mel- 
lett) 1514.,  megh.  Antwerpenben 
1589  júl.  1.  Mint  könyvkötő  tele- 
pedett meg  Antwerpenben  1555.  s  hamar  hírne- 
vet szerzett.  Ugyanaz  évben  nyomatni  is  kezdett 
s  az  üzletet  1563.  többek  társaságában  kibőví- 
tette. Kiadványai  hibátlan  szövegükkel  s  csinos 
alakjukkal  tűnnek  ki.  1567-ben  maga  vette  át  az 
üzletet  egyedül,  a  spanyol  uralom  alatt  1570. 


Kinai  plantem. 


kir.  első  könyvnyomtató  lett  s  midőn  1569—72. 
kiadta  5  nyelven  a  Polyglott  Bibliát,  világhírű 
lett  8  nagy  vagyont  szerzett.  Kiadványainak 
száma  több  mint  1500  s  üzletét  kiterjesztette 
Német-,  Francia-  és  Spanyolországra.  Leidenben 
egy  fióküzletet  alapított  s  azt  vejének,  Raphe- 
lengh  Franznak  adta  át.  Halálakor  három  nyom- 
dája maradt  három  vejére,  közülük  a  párisit  Beys 
Egydius  (Égide  Le  Blé),  az  antwerpenit  2-ik 
leányának  férje.  Moretus  (Moerentorf)  Johann 
vette  át  s  Plantin-Moretus  név  alatt  fennállt 
1876-ig,  midőn  a  nyomdát  s  a  vele  kapcsolatos 
muzeumot  a  város  vette  meg  1*2  millió  frankon 
8  «Musée  Plantin-Moretus »  név  alatt  tartja  fenn. 
Nyomdai  jelvénye  egy  körzőt  tartó  kéz  «Labore 
et  constantia))  felirattal. 

IrocUdom.  A.  Debacker  és  C.  Rouelens,  Annales  Plantinien- 
nes  1555—89.,  Paris,  1865;  Degeorge,  La  maison  ?.,  2. 
kiad.  Bruxelles  1878 ;  Max  Rooses,  P.  en  de  Plantynsche 
Drukkerij,  2.  kiad.  Antwerpen  1892 ;  Le  musée  P.-Moretus, 
Bruxelles  1894 ;  Max  Rooses,  Catalogue  du  Musée  P.-M. 
Antwerpen,  több  kiadásban ;  Correspoudance  de  Chr.  P., 
2  köt.,  (Jent  1884—86. 

Plan-tó,  Tkol  második  nagyságú  tava  a  bajor 
határ  közelében,  364  ha.-nyl  területű,  75  m.  mély, 
977  m.-nyi  magasban  van.  Az  Achenbach  a  Hei- 
terwangi-tóval  köti  össze,  a  Stuiben-vízeséssel  a 
Lechbe  folyik  le. 

Planudes,  Maximus,  görög  grammatikus,  szül. 
Nikodemiában  1260  táján,  megh.  Konstantiná- 
polyban 1310.  Mint  szerzetes  többnyire  Konstan- 
tinápolyban élt,  de  mint  követ  Veneziában  is  járt. 
Több  grammatikai  művén  kívül  legfontosabb  a 
Konstantinos  Kephalas  görög  antológiájából  való 
kivonata,  mely  a  görög  antológia  (1.  o.)  egyik  kéz- 
irati  alapja.  Leveleit  Treua^talá  (Breslau  1890). 
Cato  distichonjainakP.-fóle  fordításáról  Némethy 
Géza  írt  értekezést  (Egyet.  Philol.  Közi.  XV.). 

Plauula,  a  Szivacsok  (Porifera)  és  Csalá- 
nozóéálatok  (Gnidaria)  lárva  alakja.  Jellemző  reá, 
hogy  csillangókkal  van  fedve  és  hogy  teste  két 
rétegből :  ekto-  és  entodermából  áll.  A  P.  élénken 
tudja  helyét  változtatni. 

Plánum  (lat.)  a.  m.  sík ;  sima  terület,  p.  va- 
lamely építkezéshez  előkészített  hely ;  terv,  terv- 
rajz. 

Plánum  Tabulare  (lat.),  a  királyi  Kúria 
általújjáalakulásakor(1723)hozotts  jogkérdésekre 
vonatkozó  döntvényeknek  az  a  gyűjteménye, 
amelyet  Mária  Teréziának  1768  nov.  14.  kelt  le- 
iratában foglalt  meghagyásához  képest  a  Kúria 
kebeléből  kinevezett  bizottság  készített.  A  régi 
magyar  jognak  fontos  forrását  tevő  gyűjtemény. 
Közzétették  1800.,  1817.  és  magyar  fordítással 
1825. 

Plány  Ervi7i,  festő,  szül.  1885,  megh.  Budapes- 
ten 1916  jan.  5.  az  északi  harctéren  szerzett  se- 
besülése következtében.  Jogásznak  indult,  aztán 
festési  tanulmányolLra  adván  magát,  Parisban  és 
1906-tól  fogva  Nagybányán  munkálkodott.  1908. 
állított  ki  először  a  Nemzeti  Szalon  máramaros- 
szigeti  kiállításán,  azután  rendes  kiállítója  volt  a 
budapesti  tárlatoknak.  A  világháborúban  mint 
lovas  ttizérhadnagy  vett  részt  s  vitézségeért  meg- 
kapta a  nagy  ezüst  vitézségi  érmet.  1915  nov.  6.  sú- 
lyosan meg^besült  az  oroszokkal  vívott  ütközet- 
ben, Budapestre  hozták,  de  nem  gyógyult  fel  többé . 


Plaque 


502 


Plastidula 


Plaqoe  (franc,  ejtsd:  piakk),  néha  a  mai  p/a- 
quette,  máskor  pedig  pénzt  értenek  alatta.  Vn. 
Károly  (1422— 1461)  francia  kii'ály  garasféle  pén- 
zét, amelynek  előlapján  a  köriraton  belül  3  liliom, 
liátlapján  kereszt  volt  a  szegleteiben  FRATA 
betűkkel,  azon  időben  szokatlan  nagysága  miatt 
(átmérője  32  mm.)  grandé  P.-nak  nevezték.  Lo- 
tharingiában  a  XIV— XV.  sz.-ban  szintén  P.-nak 
nevezték  a  garasféle  pénzt.  —  P.  továbbá  a.  m. 
a  lóversenytér  első  helyére  szóló  állandó  vagy 
napi  jegy. 

Plaqué  (franc,  ejtsd:  piaké),  nemes  fémmel  bur- 
kolt nem  nemes  fém.  L.  Lemezelés. 

Plaques  opalines  (franc,  ejtsd :  piak'z  opaiin), 
a  bőrgyógyászatban  a  rózsaszínű  nyálkahártyá- 
kon fellépő  hamuszürkés  v.  ezüstfehér  foltocskák, 
melyek  számos  szájbeli  folyamatnál  (és  így  nem- 
csak a  szifllisnél)  mutatkoznak. 

Plaquette  (franc),  1.  Plakett. 

Plascanski  Pothrnn,  adók.  Modrus-Fiume  vm. 
ogulini  j.-ban,  {i9io)  406  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Flasencia,  járási  és  püspöki  székhely  Caceres 
spanyol  tartományban,  (i9io)  7970  lak.  Régi  7 
kapus  és  68  tornyos  várfalakkal;  székesegyháza 
(1498-ból)  még  befejezetlen  épület.  Közelében  a 
Jerte  szurdoka. 

Plasencia-ágyúk,  Plasencia  spanyol  ezredes 
szerkesztette,  kemény  bronzból  v.  acélból  gyár- 
tott 12  cm.-es  ágyúk  ós  21  cm.-es  mozsarak 
csavarzávárzattal  és  fém  tömítéssel. 

PlaSki,  p.  k.  Modrus-Fiume  vm.  ogulini  j.-ban, 
(1910)  1835  szerb  lak. ;  a  károlyvárosi  görög  keleti 
püspök  székhelye.  A  székesegyház  1784.  épült. 
A  kat.  plébánia-lak  eredetileg  várkastély  volt, 
melyet  Zrínyi  Péter  1660.  a  törökök  ellen  épített. 
(Tr.  SzHSz.) 

Plasma  (gör.),  1.  Plazma  és  Protoplazma. 

Plasma,  az  ásványtanban  fűzöld  v.  hagyma- 
zöld-színü  kalcedon,  ritkán  fehéresen  vagy  sár- 
gásán foltos.  Az  ókorban  becstilt  drágakő  volt  és 
prázius  volt  a  neve ;  prázmának  is  mondják. 
Kelet-Indiából  és  Khinából  kerülnek  a  legszebbek. 
Ha  a  sötétzöld  mezőben  vörös  pontok  vannak, 
akkor  heliotrop  a  neve. 

Plasmoderma,  1.  Citoplazma. 

Plasmodidae  (áiiat),  a  Spórás  állatkák  (Spo- 
rozoa)  osztályába,  a  Goccidiomorpha  rendbe,  a 
Haemosporidia  alrendbe  tartozó  véglény-család. 
Az  idetartozó  fajok  emlősállatok,  madarak  és 
hüllők  (Reptilia)  vérsejtjeiben  élősködnek.  Pon- 
tosabb nemek :  Proteosomu,  Plasmodium,  La- 
verdnia,  Achromaticus,  PolychromopMlus  és 
Haemocystidium. 

Plasmodiopliora  Woronin  (növ.),  a  Nyalka- 
gombák  (Myxomycetes)  génusza,  amelynek  a  fajai 
virágos  növények  sejtjeiben  élősködnek.  P.  Bras- 
sicae  Woron.  okozza  a  káposztafélék  golyva- 
betegségét (1.  Golyva,  2.) ;  P.  vitis  Viala  et  Sauv. 
pedig  a  szőUőtökének  a  mézgásodását  idézi  elő 
(1.  Szöllöbetegségek). 

Plasmodiiim  (áiiat),  a  Spórás  állatkák  (Spo- 
rozoa)  osztályába,  a  Telosporidia  alosztályba,  a 
Goccidiomorpha  rendbe,  a  Haemosporidia  al- 
rendbe tartozó  véglény-nem .  Legfontosabbak  ama 
fajai,  melyek  az  ember  maláriáját  okozzák.  Ezek : 
1.  P.  vivax  Grassi  et  Feletti.  Közönségesen  ter- 


tiana-parazitának  nevezik.  Teljesen  kifejlődve  j 
átmérője  8—10  mikron.  Okozza  az  egyszerű  jó-  " 
indulatú  harmadnapos  lázat.  2.  P.  maláriáé  La- 
veran.  Közönségesen  quartana-parazitának  ne- 
vezik. Teljesen  kifejlődve  átmérője  7  mikron. 
Okozza  a  negyednapos  lázat.  A  rosszindulatú  har- 
madnapos V.  nyári-őszi  maláriát  okozó  P.-ot  ma 
Laverania  maláriáé  Grassi  et  Feletti  néven  már 
más  nembe,  nevezetesen  a  Laverania  nembe  szo- 
kás osztani.  Utóbbi  parazita,  melyet  tropica-pa- 
razitának  neveznek,  az  előbbi  kettőnél  jóval  ki- 
sebb ;  teljesen  kifejlődve  átmérője  csak  5  mik- 
ron. A  most  említett,  emberben  élő  P. -fajokon 
kívül  vannak  még  más  P.-fajok,  melyek  külön- 
böző majmokban  élősködnek.  Ilyenek  pl.  P.  Kochi 
Laveran,  P.  pitheci  Halb.  et  Prov.,  P.  inui  Halb. 
et  Prov.,  P.  Jn-asiliamim  Gonder  v.  Gossler.  L. 
még  Malária. 

Plasmodoma,  1.  Plasmophaga. 

Plasmodroma  (áHat),  a  Véglények  (Protozoa) 
altörzse,  melyre  jellemző,  hogy  az  idetartozó  fa- 
jok állábakkal  v.  ostorokkal  változtatják  helyü- 
ket, egy  V.  több,  rendesen  hólyagalakú  magjuk 
van.  Idetartoznak :  1.  Ostoros  véglények  (Fla- 
gellata) ;  2.  Gyökérlábuak  (Bhizopoda)  és  Spó- 
rás állatkák  (Sporozoa).  L.  még  Véglények. 

Plasmogamia,  a  Véglények  (Protozoa)  pá- 
rosodásának  az  a  módja,  melynél  a  két  párosodó 
véglénynek  csupán  a  plazmája  egyesül,  ellenben 
a  sejtmagvak  egyesülése  elmarad.  Előfordul  pl. 
egyes  Gyökérlábúaknál  (Rhizopoda). 

Plasmogonia  (gör.),  Haeckel  mesterszava 
az  ősnemzés  azon  föltevéses  fajára,  mely  szerint 
szerves  anyagot  tartalmazó  folyadékból  kelet- 
keznek élő  szervezetek.  A  P.  ellentéte  az  auto- 
gonia  (l.  o.).   • 

Plasmolisis  (növ.),  1.  Turgor. 

Plasmopara  (növ.),a  Peronosporaceae  gomba 
család  génusza. 

Plasniopliaga  (gör.,  a.  m.  plazmáé  vő),  azok 
a  szervezetek,  melyek  más  szervezetekkel  v.  más 
szervezetek  részeivel,  illetve  maradványaival 
táplálkoznak.  Ellentéte :  Plasmodoma,  sízotí  szer- 
vezetek gyűjtőneve,  amelyek  szervetlen  anya- 
gokkal táplálkoznak  és  szervetlen  anyagokból 
tudnak  szerves  anyagot  készíteni. 

Plasinopodium,  a  Véglények  (Protozoa)  tes- 
tének külsején  levő  mozgató  szervecskék  össze- 
foglaló neve.  Idetartoznak  az  állábak  (pseudo- 
podium),  csülök  (cUia)  és  ostorok  (flagellum); 
utóbbi  kettőt  undulipodium  v.  vibratorium  néven 
is  szokás  egyesíteni. 

Plasse,  Fiúméhoz  (1.  o.)  tartozó  alközség. 

Plassenburg,  bajor  erősség,  1.  Kulmhach. 

Plassey  (ejtsd:  piasszi ;  tulajdouképeu  Pa/fl<?r6*i>, 
csatatér  Bengalia  Naddieja  kerületében,  ahol  1757. 
az  angolok  Lord  Clive  alatt  legyőzték  Szuraj- 
ed-Dauluh  Nuvabot,  miáltal  Bengalia  birtokába 
jutottak.  P-t  a  Bhagirathi  folyó  azóta  elmosta. 

Plastica,  1.  Erősítő  szerek. 

Plastidula,  Elsberg  és  Haeckel  mesterszava 
az  élő  protoplazma  legkisebb  részeinek  megje- 
lölésére. A  P.  név  bizonyos  tekintetben  élő  mole- 
kula-csoportokat jelöl  s  egyértelmű  a  Nágeli-féle 
micellákkal  és  a  Weismaun-fóle  biophorokkal. 
Haeckel  perigenézis-elmólete  szerint  a  szaporo- 


Plastron 


—     503 


Plateau-féie  kísérletek 


dásnál  nemcsak  különleges  kémiai  összetételű 
plazma  származik  át  a  szülőkről  az  utódokra, 
hanem  a  plazmát  összetevő  aktiv  molekuláknak, 
az  úgynevezett  plastiduláknak  jellemző  speci- 
fikus mozgásformája  is,  úgy  hogy  szerinte  «az 
átöröklés  a  plastidulák  mozgatásának  átszár- 
mazása». 

Plastron,  vívásnál  használt  zubbony,  a 
mellre  irányzott  vágások  erejének  felfogására. 
L.  Mellvédö. 

Plaszma,  1.  Plazma  és  Protoplazma. 

Plaszticitás  a.  m.  formáihatóság,  idomítható- 
ság,  engedékenység,  geológiai  értelemben  külö- 
nösen az  agyag  és  a  jég  szempontjából  (1.  Rege- 

láció). 

Plasztida  (gör.),  elemi  szervezet,  kezdetleges 
primitív  szerves  individuum  s  vagy  magvatlan 
plazmadarab  (cytoda,  a.  m.  magnélküli  P.),  vagy 
magvas  sejt  (igazi  sejt,  a.  m.  magvas  P.).  P.-el- 
mélet  valamennyi  különböző  plasztidaformának, 
tehát  a  belőlük  összetett  szervezeteknek  is,  leve- 
zetése a  sejtmagvatlan  monerákból  (1.  o.). 

Plasztika  (gör.),  a.  m.  Szobrászat. — Plasztikus  : 
szoborszerű,  erősen  kidomborodó  forma ;  átvitt 
értelemben  tömör  és  világos  stilus  s  erőteljes 
fonnájú  alak. 

Plasztikon  (gör.),  híres  és  hírhedt  alakok 
viaszból  formált  naturalisztikus  szobrainak  s 
hasonló  anyagból  mintázott  történeti  és  genre- 
jeleneteknek,  természeti  ritkaságoknak  s  emberi 
betegségeknek  viaszmintákon  való  bemutatása, 
amihez  egyéb  látványosságok  is  járulhatnak. 

Plasztikus  anyag,  olcsó  szobrok  és  dombor- 
művű díszítések  szurrogátumszerű  anyaga,  ame- 
lyet többnyire  sajtolással  alakítanak  s  víz,  enyv, 
lenolaj,  viasz,  gyanta  stb.  hozzáadásával,  fűrész- 
por-, viasz-,  kréta-,  hamu-  v.  papirosból  gyúr- 
nak. V.  ö.  Höfer,  Fabrikation  künstlicher  plasti- 
Bcher  Massen  (Wien  1898). 

Plasztikus  műtét,  1.  Képzömütétek. 

Plasztilina,  igen  képlékeny,  jól  gyúrható  és 
nehezen  száradó  agyagfajta,  melyet  agyagnak, 
viasznak,  kénnek,  cinkoxidnak  és  olajnak  össze- 
keveréséből és  összegyúrásából  állítanak  elő  s  a 
szobrászatban  mintázásra  használnak. 

Plasztográfia  (gör.)  a.  m.  íráshamisítás. 

Plasztomenit,  1.  Robbanószer. 

Plata,  1.  La  Plata. 

Plataia,  1.  Piatea. 

Platalea  (áiiat),  1,  Kanalasgém. 

Plataleae  (áiiat),  1.  Barázdacsörüek. 

Platamona  (az  ókorban  Herakleion),  volt  tö- 
rök város  erőddel,  a  szalonikii  öböl  Ny.-i  oldalán, 
2000  lak.  Most  Görögországhoz  tartozik. 

Platán,  Platanaceae,  Platanus  L.  (növ.),  1. 
Boglárfa. 

Platani  (ókori  Halykos),  110  km.  hosszú  folyó 
Szicília  szigetén,  Palermo  tartományban  ered 
San  Stefano  Quisquinonál  és  Girgenti  tartomány- 
ban, a  Cap  Bianconál  torkollik. 

Platanista  (áiiat),  1.  Delfin-felék. 

Platanistidae  (állat),  1.  Delfin-félék. 

Platanus  (növ.),  1.  Boglárfa. 

Plata  verde  (spanyol),  1.  Bromit 

Plate,  Ludwiq,  német  zoológus,  szül.  Brémá- 
ban 1862  aug.  16.  1888-ban  Marburgban  egyet. 


magántanárrá  habilitálták.  1893— 95-ig  tanul- 
mányutat tett  Dél-Amerikában,  kül.  Chilét  és 
Perut  tanulmányozta  biológiai  szempontból.  1896. 
Berlinben  habilitálták  s  1900.  az  oceanográfiai 
intézet  biológiai  osztályának  őrévé  választották. 
1904-ben  Nyugat-Indiában  végzett  biológiai  ku- 
tatásokat. Visszatérte  után  a  berlini  mezőgazda- 
sági főiskolához  nevezték  ki  tanárnak.  1909-ben 
a  jénai  egyetemre  Haeckel  utódjául  hívták  meg 
a  zoológia  tanárának  és  a  flletikai  múzeum  igaz- 
gatójának. P.  munkaköre  elsősorban  a  származás- 
tan és  örökléstan  körére  irányul.  A  monisztikus 
világnézetnek  egyik  legbuzgóbb  harcosa.  Nev. 
művei:  Fauna  chilensis  (Jena  1897);  Die  Ab- 
stammungslehre  (Odenkirchen  1901) ;  Selektions- 
prinzip  u.  Probleme  der  Artbildung  (4.  kiad.,  Leip- 
zig  1913) ;  Ultramontane  Weltanschauung  u.  mo- 
demé Lebenskunde,  Orthodoxie  u.  Monismus(Jena 
1907) ;  Vererbungslehre  (Leipzig  1913).  Társszer- 
kesztője az  Archív  f.  Rassen-  u.  Gesellschafts- 
biologie  (Müncheu-Leipzig)  c.  folyóiratnak. 

Piatea  (Plataia),  beóciai  város  a  Kitheron  lej- 
tőjén. Mint  Athén  szövetségese  1000  katonával 
vett  részt  a  marathoni  csatában ;  ezért  Xerxes  a 
thébaiak  ösztönzésére  Kr.  e.  -480.  feldúlta,  de  a 
híres  P.-i  győzelem  után  (479),  melyet  a  spártai 
Pausanias  és  Aristeides  a  perzsák  fölött  aratott, 
újra  felépült.  A  peloponnézoszi  háború  folyamán 
a  lakedaimoniak  hosszú  ostrom  (429—427)  után 
P.-t  elpusztították,  lakosait  nagyrészt  felkoncol- 
ták. Az  Antalkidas-féle  béke  után  a  város  ismét 
felvirult,  de  a  thébaiak  373.  lerombolták.  A  ma- 
kedón uralom  alatt  ismét  felépült  romjaiból,  de 
már  csak  jelentéktelen  község  maradt.  A  város 
főékessége  egy  Héra-  és  egy  Athena-templom 
volt  Pheidias  Athena-szobrával  és  Polygnotos 
falfestményeivel.  A  városfalak  mellett  voltak  a 
perzsa  háborúban  elesett  hősök  sírjai,  hol  éven- 
ként halotti  áldozatot  mutattak  be  és  szabadság- 
ünnepet  (Bleutheria)  ültek. 

Plateau  (franc,  ejtsd :  plató)  a.  m.  sík,  fensík. 

Plateau  (ejtsd:  plató),  1.  Félíx,  francia  zoológus, 
szül.  1841  júl.  16.  Gentben,  megh.  u.  o.  1911 
márc.  4.  A  genti  egyetemen  a  zoológia  tanára  volt. 
Entomológiai  munkáival  szerzett  érdemeket. 

2.  P.jJoseph,  belga  fizikus,  született  Brüsszel- 
ben 1801  október  14.,  meghalt  Gentben  1883 
szeptember  15.  A  genti  egyetemen  a  fizika  és  csil- 
lagászat tanára  volt.  Főleg  optikai  és  kapilla- 
ritási  kérdésekkel  foglalkozott;  föltalálta  az 
anortoszkópot  (1.  o.).  Tőle  származnak  a  nehézségi 
hatás  alól  felszabadult,  vagyis  folyadékban  úszó 
folyadéktömeggel  végzett,  ú.  n.  P.-féle  kísérletek 
(1. 0.).  Erre  vonatkozó  értekezései  a  brüsszeli  aka- 
démia mémoirejaiban  jelentek  meg  (1843,  1849, 
1856  és  1858). 

Plateau-féle  kísérletek,  a  nehézségi  erő  ha- 
tása alól  felszabadított  folyadéktömegek  egyen- 
súlyi felületeinek  megvizsgálására  szolgálnak. 
Ha  pl.  borszesz  és  víz  keverékébe  vigyázva  olajat 
tesznek,  melynek  fajsúlya  a  keverékével  meg- 
egyezik, az  olaj  gömbalakot  ölt  s  lebegve  marad. 
Ha  a  gömbön  át  tengelyt  szúrnak  s  azt  forgatják, 
a  gömb  lelapul  és  gyorsabb  forgatáskor  az  equa- 
tori  dudorodás  leválik  s  a  gömbbel  együtt  forgó 
gyűrűt  alkot,  majd  szétszakad  s  apró  gömböket 


Platen 


—     504     — 


Platina 


alkot.  Kicsiben  ez  a  bolygórendszer  képe,  csak- 
hogy itt  nem  a  gravitáció  működik,  hanem  ka- 
pilláris erők.  Plateau  még  sok  más  egyensúlyi 
felületet  birt  előállítani,  midőn  az  olajgömböt 
drótvázakkal  hozta  kapcsolatba. 

Fl&ten(P.-HaUermünde),Karl  August  Georg 
Max,  gróf,  német  költő,  szül.  Ansbachban  1796 
okt.  24;.,  megh.  Siracusában  1835  dec.  5.  Katonai 
pályára  készült,  de  hamarosan  nyugdíjaztatta 
magát  8  Würzburgban  és  Erlangenben  filoló- 
giai ós  filozófiai  tanulmányokat  folytatott, 
1824-től  kezdve  állandóan  utazgatott,  különösen 
Olaszországban,  melyet  igazi  hazájának  tekintett. 
Goethe  és  Rückert  hatása  alatt  kezdett  írni  (Gha- 
selen  1821 ;  Lyrische  Blatter  1821 ;  Neue  Ghase- 
len  1824),  s  későbbi  verseiben  is  (Sonette  aus 
Vénedig  1825;  Gedichte  1828;  Die  Abassiden 
1835,  eposz)  inkább  nyelvmüvész,  mint  alkotó 
költő,  kit  kristálytiszta  forma  s  egyúttal  a  gon- 
dolati tartalom  fokozatos  elszíntelenedése  jelle- 
mez. A  végzettragédia  (DieVerhangnisvoUe  Gabel 
1826)  s  Heine  köre  (Der  román  tische  Oedipus 
1829)  ellen  irányuló  szatirikus  drámái  csak  az 
irodalomtörténészt  érdeklik.  Müveinek  gyűjtemé- 
nyes kiadása  1839.  jelent  meg  először.  Legjobb 
kiadásuk  M.  Koch  és  E.  Petzettől  való  (Leipzig 
1911).  Naplóit  E.  Petzet  (1905),  levelezését  L.  v. 
Scheffler  és  P.  Bornstein  (1911)  adták  ki.  Legtel- 
jesebb életrajzát  megírta  Rud.  Schlösser  (Mün- 
chen 1910  s  köv.)  Ansbachban  szobrot,  Siracusá- 
ban síremléket  állítottak  neki.  V.  ö.  Bergmann 
Á.,  Egyet.  Phü.  Közi.  1896. 

Plater,  német  eredetű  lengyel  grófi  család. 
Nevezetesebb  tagjai: 

1.  P.,  Stanislmv,  gróf,  író,  szül.  Dawgieliskiben 
(Litvánia)  1782.,  megh.  Wroniawában  (Posen) 
1851.  A  Varsói  nagyhercegség  szolgálatában  ál- 
lott 1806— 16-ig,  azután  Parisban  és  Posenben 
élt.  Müvei :  Atlas  historique  de  la  Pologne  (Posen 
1827) ;  Plán  de  siéges  et  batailles  en  Pologne  pen- 
dant  le  XVIL  et  XVIIL  siécle(u.  o.  1828);  Mata 
encyklopedia  polska  (Lissa  1841—47,  2  köt.). 

2.  P.,  Wladislaiü,  gróf,  szül.  1809.,  megh. 
Bloemberg  villájában  (Zürich  kanton)  1889  ápr .  22. 
Részt  vett  az  1830— 31-iki  lengyel  felkelésben  s 
annak  leveretése  után  Parisba  menekült,  hol 
1833— 36-ig  a  Le  Polonais  lapot  szerkesztette. 
Később  Svájcba  költözött  s  Rapperswilben  len- 
gyel nemzeti  muzeumot  alapított. 

Plater,  Thomas,  1.  Platter. 

Platereszk  (a  spanyol  plafero  a.  m.  aranymű- 
ves szótól),  Spanyolországban  a  XVL  sz.-beli 
építészet  gótikus  és  mór  elemekkel  kevert  re- 
naissance  stílusának  neve,  amelynek  ékítményei 
az  ötvösségre  emlékeztetnek. 

Platform  (ang.,  ejtsd :  piettform ;  franciául 
plate-forme),  terraszok,  vízszintes  tetőzetű  épü- 
letek padozata.  Az  amerikaiak  politikai  szójárásá- 
ban P.  a.  m.  szószék  és  ebből  politikai  pártpro- 
gramm;  igy  pl.  P  of  labor,  a  munkások  követelése, 
8  órai  napi  munka.  —  P.  a  magyar  politikai  élet- 
ben újabban  nagyon  használatos  kifejezés  s  alatta 
azt  a  megszövegezett  programmot  értik,  amely- 
nek alapjára  valamely  politikai  párt  helyezkedik 
V.  amelyben  több  párt  megegyez. 

Platbelmintes  (állat),  1.  Laposférgek. 


Platicevo,  adók.  és  pk.  Szerem  várm.  rumai 
j.-ban,  (1910)  2068  szerb,  horvát  és  magyar  lak. 
(Tr.  SzHSz.) 

Platikefália  (platykephalia,  gör.),  a.  m.  la- 
posfejüség  (1.  0.). 

Platiknémia,  1.  Platyknemia. 

Platina,  nemes  fém  (Pt),  csakis  termés  álla- 
potban ismeretes  kisebb-nagyobb  szemekben,  le- 
mezekben, többnyire  homokban,  nagy  ritkán  kris- 
tályokban. Épp  úgy  mossák,  mint  az  aranyat.  A  P. 
soha  sem  terem  tisztán,  hanem  mindig  egyéb  fé- 
mekkel van  keverve,  ezért  a  nyers,  ásványi  P.-t, 
megkülönböztetésül  a  kereskedésben  elég  tiszta 
P.  tói,  P.-ércnek,  polixénnék  is  nevezik.  A  fémek, 
melyekkel  a  természetes  P.  keverve  található: 
vas,  irídium,  palládium,  ródium,  ozmium,  ruté- 
nium, réz,  ólom,  azonkívül  gyakran  találni  vele 
együtt  ozmium-iridiumot,  aranyat,  kromitot,  titán- 
vasat, spinellt,  zirkont,  korundot,  kvarcot,  nagy 
ritkán  gyémántot.  A  természetes  P.  fs.-a  csak 
17—19,  míg  a  tisztáé  21-4.  A  vastartalom  5 -13%, 
de  20°/o-ra  is  rúghat,  amikor  vas-P.  a  neve.  A 
nyers  P.-ban  a  tiszta  P.-tartalom  50— 86<>/o.  A  fé- 
mekkel ötvözött  P.-ból  a  tiszta  P.-t  kémiai  úton 
választják  ki.  A  kereskedésben  P.  rendesen  még 
27o  irídiumot  is  tartalmaz,  ami  azért  kedvező, 
mert  így  még  ellenállóbb  kémiai  reagenciák  iránt. 
A  tiszta  P.  szürkés-fehér,  szívós,  vékony  leme- 
zekké kalapálható ;  mint  a  vas  kovácsolható,  de 
csakis  a  durranó  gáz  lángjában  (vagy  1770°)  olvad 
meg.  Csakis  királyvíz  oldja.  Legnagyobb  mennyi- 
ségben találni  az  Uraiban  Nisnye-Tagilszk  vidé- 
kén. A  P.-t  legrégebben  Dél-Amerikában  ismerték 
és  pedig  alighanem  már  a  XVL  sz.-ban,  de  nem  tud- 
ták felhasználni.  Chocóban  a  Pinto  folyó  arany- 
tartalmú homokjában  mosták,  azért  pintéi  ezüst  v. 
platinja  delPinio  néven  is  szerepel.  Watson  1750. 
írta  le  mint  külön  fémet  és  1784.  állították  elő 
belőle  az  első  P.-tégelyt.  (V.  ö.  Nöggerath,  Ge- 
Bchichte  des  Platins.)  Később  találtak  egy  keve- 
set Braziliában,  San-Domingón,  Kaliforniában, 
Bomeón,  Új-Granadában,  az  Ural  némely  más 
helyén  (Berezovszk),  nemkülönben  nyomokban  ki- 
mutatták Európában,  egyebek  között  Oláhpiánon 
(Szeben),  továbbá  a  Rajna  vidékén,  Franciaország- 
ban, Írországban  stb.  Az  utóbbi  években  Mexi- 
kóban aranytartalmú  ércekben  is  találtak  P.-t. 
Az  évi  termés  mennyisége  kb.  5000  kg.  Értéke 
meghaladja  az  arany  értékét.  Leginkább  kémiai 
eszközöket  (csészét,  tégelyt,  lemezt,  drótot)  és 
elektromos  izzólámpákhoz  szükséges  drótot  ké- 
szítenek belőle. 

A  P.-t  rendszerint  úgy  állítják  elő,  hogy 
az  összezúzott  P.-érceket  királyvízzel  melegítik, 
a  kapott  oldatot  beszárítják  és  a  maradékot 
125°-ra  hevítik.  E  maradókot  most  sósavas  víz- 
ben feloldják  és  ammoniumklorid-oldattal  elegyí- 
tik ;  ilyenkor  a  P.  mint  P.-szalmiák  sárga  csapa- 
dék alakjában  leválik,  míg  a  palládium  és  irídium 
stb.  az  oldatban  maradnak.  A  P.-szalmiáknak  iz- 
zítása  révén  tiszta  P.-t  kapunk,  amelyet  likacsos- 
sága  miatt  P.-taplónak  neveznek.  Régebben  a 
P. -taplót  tüzes  állapotban  kovácsolással  tömörí- 
tették, manapság  azonban  égetett  mészből  ké- 
szült tégelyekben  a  durranó  gáz  (hidrogén  v.  vilá- 
gító gáz  ós  oxigén)  lángjával  összeolvasztják  és 


Platinabronzok 


505     - 


Platner 


mintákba  öntik.  Az  ilyen  módon  kapott  P.  mindig 
tartalmaz  csekély  mennyiségű  irídiumot,  de  ettől 
is  megszabadítható.  Igen  nevezetes  sajátsága^hogy 
a  felületén  a  gázokat  megsűríti  ós  így  az  egy- 
másra hatni  képes  gázok  reakcióját  létesíti,  anél- 
kül, hogy  e  reakciókban  a  P.  változást  szenvedne. 
(Az  ilyen  hatásokat  katalitikus  v.  kontakt-érintési 
hatásoknak  nevezik.)  Ezért  pl.  hidrogénáramba 
tartott  tiszta  P.-tapló  megtüzesedik  és  a  hidrogént 
meg  is  gyújtja,  mert  a  felületén  megsürített 
hidrogén  és  oxigén  egyesülésekor  fejlődő  hőtől  a 
P.  izzásba  jön.  B  sajátságot  a  gyufa  feltalálása 
előtt  Döbereiner  elmés  szerkezetű  kis  gyujtógép- 
ben  érvényesítette ;  e  sajátságára  van  alapítva  a 
sebek  kiógetósére  használt  sebészi  eszköz :  a  ben- 
zinspray.  A  P.  vegyületei  kivétel  nélkül  kevéssé 
állandók,  izzításkor  mind  alkatrészeikre  bomla- 
nak és  vízben  oldható  vegyületeiből  (pl.  platini- 
kloridból)más  fémekkel  (pl.  cink)  v.  lúgos  oldatban 
redukáló  anyagokkal  (pl.  cukor  v.  borkősavsók) 
finom  fekete  por  alakjában  választható  le,  amelyet 
fekete F.-nak  (Platinmohr)  neveznek.  Utóbbi  reak- 
ciókról a  P.  könnyen  felismerhető.  A  P.-t  az  emlí- 
tetteken kívül  különösen  az  angol  kénsavgyárak- 
ban alkalmazzák,  ahol  a  kénsavat  P.-ból  készült 
üstökben  töményítik ;  használják  továbbá  fémek 
bevonására  (galvános  úton)  is.  Ötvényeit  lásd 
Platina-ötvények.  A  Parisban  őrzött  normál  mé- 
ter és  normál  küogramm  9  sr.  P.-ból  és  1  sr. 
irídiumból  készült. 

Platinabronzok,  1.  Platina-ötvények. 

Platina-képek,  1.  Fotográfia. 

Platina  kloridjai.  A  platinának  két  kloridját 
ismerjük:  1.  Platinoklorid  PtClg,  amely  akkor 
képződik,  ha  240— 250<'-ra  hevített  platinataplón 
száraz  klórgázt  vezetünk  keresztül.  Szürkés-zöld 
színű  por,  vízben  oldhatatlan,  forró  sósavban  azon- 
ban vörös-barna  színnel  oldódik.  E  só  a  többi  fémek 
kloridjaival  kettős  sókat  alkot,  amelyek  a  hidro- 
génplatinoklorid  H2PtCl4savnak  sóiként  is  tekint- 
hetők. A  káliumplatinoklorid  KjPtCl^  vagy 
2KCl.PtCl2  stb.  2.  Platiniklorid  PtCl^.  E  ve- 
gyület vörös,  a  levegőn  szét  nem  folyó  kristályok- 
ból áll.  3.  Hidrogénplatiniklorid  HgPtClg,  ame- 
lyet közönségesen  platinakloridnak  neveznek,  tu- 
lajdonképen két  bázisú  sav,  és  úgy  állítható  elő, 
hogy  a  platinát  királyvlzben  oldjuk  és  a  kapott 
folyadékot  sósavval  elegyítve  besűrítjük.  Barna- 
vörös színű  kristályos  tömeg,  amely  a  levegőn 
könnyen  szétfolyik  és  vízben,  borszeszben  vagy 
éterben  sárgás-vörös  színnel  feloldódik.  E  sav- 
ban a  hidrogénatomok  fémekkel  helyettesíthetők, 
amikor  a  megfelelő  sók  keletkeznek.  A  kémiai  ana- 
lízis szempontjából  igen  fontos,  hogy  e  savnak  a 
sói  közül  a  ceziumplatiniklorid  CsPtClg  és  ruhi- 
diumplatiniklorid  RbPtClg,  és  a  káliumplatini- 
klorid  KgPtClg  hideg  vízben  és  kivált  borszeszben 
oldhatatlanok,  amiért  is  a  hidrogénplatinikloridot 
e  fémek  leválasztására  kémszerül  használják.  A 
hidrogénplatiniklorid  sóit  úgy  is  tekintették,  mint 
a  platiniklorid  és  az  illető  fémklorid  kettős  sóit. 

Platin&ljak  (platinaminek),  bázikus  vegyüle- 
tek, melyek  keletkeznek,  ha  különböző  platin- 
vegyületekre  ammóniák  gyakorol  hatást. 

Platina-ötvények.  A  platina  igen  sok  fémmel 
ötvözhető.  Az  iparban  leginkább  az  arannyal. 


ezüsttel,  rézzel  ós  irídiummal  való  ötvényét  hasz- 
nálják. Ékszereknek  használják  32%  platina  és 
65Vo  ezüst  V.  17"5°/o  platina  és  85*5  ezüst  ötvé- 
nyét (Platin  au  titre).  A  vörösrezet  már  kevés 
platina  aranysárgává  teszi  (Coopers-fém),  ezért 
hamis  ékszerek  gyártására  használják.  Arany- 
sárga aplatinor  is,  mely  IS^/o  platina,  12^0  ezüst, 
55^0  cink,  90/0  nikkel  és  6%  ón  ötvénye.  A  pla- 
tinbronzot  l^'b^ja  platina,  Úto^fo  ón  08  71%  nik- 
kel alkotja,  belőle  teleszkópcsöveket  gyártanak. 
A  fogtechnikusok  6—14  rész  platina,  2—4  rész 
arany  és  1—6  rész  ezüst  ötvényét  használják. 
Óraalkotórészeket  készítenek  54*32  —  62-75  0/0 
platina,  16-00—18%  réz,  24-70- 180/0  nikkel^ 
1-250/0  kadnüum,  1*96— 0%  kobalt  és  1*77— 0% 
volfrám  ötvényéből.  Ezek  acélkemény,  de  szívós, 
nem  mágnesezhető,  a  levegőn  nem  oxidálódó  és 
a  hőmérséklet  ingadozásaira  kevésbbó  érzékeny 
ötvények.  Hasonló  célt  szolgálnak  a  platina-iri- 
diumötvények  is  (89*44%  platina,  10-370%  irí- 
dium, OO6O0/0  rhodium,  0006%  vas  és  0-130% 
réz),  melyek  kémiai  és  fizikai  hatásoknak  még 
jobban  ellentállanak,  mint  az  előbb  említettek. 
Irótollakat  50  rész  platina,  37  Va  rész  ezüst  és  12  V3 
rész  rézötvényből  készítenek.  Ez  fehér,  kemény 
ós  nem  rozsdásodik. 

Platina-szalmiák,  1.  Ammoniumplatinaklorid. 

Platinatapló,  1.  Platina. 

Platinázás,  fémek  bevonása  platinával.  Ha 
vas-  ós  acéltárgyakra  platinkloridnak  éterben 
való  oldatát,  a  réz-  és  sárgaróztárgyakra  pedig 
platinszalmiák  és  borkő  pépjét  rádörzsöljük,  an- 
nak felszínén  vékony  platinaréteg  válik  ki.  A 
feladatot  elektrolitikus  úton  is  megoldhatjuk.  A 
fürdő  platinaszalmiák  oldata  forró  vízben,  mely- 
hez kevés  szalmiákszeszt  adunk. 

Platincianid  keletkezik  mint  káliumplatincia- 
nid  (K^Pt3(CN)io  +  6H2O  klórral  való  kezelése- 
kor a  káliumplatincianümek. 

Platincianür,  Pt(CN)3,  a  káliumplatincianür- 
ből  kénessawal  előállítható  sárga  csapadék,  mely 
megszárítva  barnás  vörös  színű,  oldhatatlan,  víz- 
ben ós  savakban  és  levegőn  hevítve  meggyullad 
és  elég.  Más  cianidokkal  sókat  létesít.  Kálium- 
platincianür  (Gmelin-só)  K2Pt(CN)4+3H30,  a  gal- 
vanizálásban alkalmazzák.  Báriumplatincianür 
BaPt(CN)4  +  ^HaOj  katódsugár.  Röntgensugár  és 
rádiumsugárnak  láthatóvá  tételére  használják. 
Magnéziumplatincianür  : 

MgPt(CN)4  -f  7H3O. 

Platin-ezüstötvények,  1.  Ezüstötvények. 

Platiniridium,  1.  Iridium. 

Platinoid,  nikkelből,  cinkből,  rézből  és  wol- 
framból álló  ötvény ;  reosztátok  készítésére  hasz- 
nálják. 

Platinotipia,  1.  Fotográfia. 

Platitade  (franc,  ejtsd :  -tftd)  a.  m.  laposság,. 
terjengössóg  (a  beszédben). 

Platner,  1.  Flrnst,  német  antropológus,  szül. 
Lipcsében  1744  jún.  11.,  megh.  u.  0. 1818  dec.  27. 
Lipcsében  a  fiziológia,  majd  a  filozófia  prof  esz - 
szóra  volt.  Főbb  munkái :  Anthropologie  für  Árzte 
und  Weltweise  (Leipzig  1772—73.  és  1790.,  2 
köt.);  Philosophische  Anphorismen  (u.  0.  1776— 
1782.  és  1793—800.,  2  köt.) ;  Questiones  phisio- 
logicae  (u.  0.  1794):  Questiones  medicináé  foren- 


Plato 


—    506 


Plato 


sis  (u.  0.  1797—1817.  V.  ö.  Heinze,  Brnst  P.  als 
Gegner  Kants  (Leipzig  1880) ;  Bohr,  P.  und  Kant, 
<Gotha  1890) ;  Wreschner,  Brnst  P.  und  Kants 
Kritik  der  reinen  Vemunft  (Leipzig  1893). 

2.  P.,Ernst,  német  festő  és  íi'ó,  P.  1.  fia,  szül. 
Lipcsében  1773  okt.  1.,  meghalt  Rómában  1855 
okt.  14:.  Oeser  tanítványa  volt.  1800.  Rómába 
ment  és  főleg  történelmi  és  művészettopográflai 
tanulmányokat  folytatott.  Niebuhrral  közremű- 
ködött a  Beschreibung  der  Stadt  Rom  (Stuttgart 
1829— 4!3.)  clmü  művön. 

Plato  (Fiaton),  a  görög  filozófiának  Aristoteles 
mellett  legnagyobb  alakja,  gondolatai  immár 
kétezerháromszáz  év  óta  élnek,  mérhetetlen  ha- 
tással voltak  a  nyugati  műveltség  fejlődésére  és 
a  mai  napig  megőrizték  ifjúságukat  és  erejüket. 

1.  Élete.  Született  Athénben  vagy  Bginában 
Kr.  e.  427.,  megh.  Ki\  e.  347.  Blőkelő,  régi 
családból  származott ;  költői  lelke,  mely  gondola- 
tainak lendületet,  müveinek  remek  formát  adott, 
már  korán  versírásban  nyilvánult.  Blső  mestere 
a  filozófiában  Kratylos,  Herakleitos  követője  volt ; 
de  már  mint  húsz  éves  ifjú  össze  került  Sokrates- 
szel,  ki  döntő  hatással  volt  fejlődésére ;  művei- 
ben, melyeknek  legtöbbjében  Sokrates  a  pár- 
beszéd hőse,  páratlan  emléket  állított  nagy  mes- 
terének. Nyolc  évig,  Sokrates  haláláig,  melynél 
valószínűleg  jelen  nem  volt,  tartott  ez  a  benső 
viszony.  Sokrates  halála  után  a  mester  több  ta- 
nítványával Megarába  ment  Buklideshez,  onnét 
Egyiptomba  és  Kirenébe ;  azután  visszatért 
Athénhe,  ahol  körülbelül  nyolc  évig  maradt,  iro- 
dalmilag és  szűkebb  körben  mint  a  filozófia  taní- 
tója működvén.  Körülbelül  negyven  éves  volt, 
midőn  újra  útra  kelt,  ezúttal  Alsó- Olaszországba 
és  Szicíliába.  Szirakuzában  a  fiatal  Diont,  kinek 
nénje  az  idősb  Dionysius  zsarnok  neje  volt,  hódí- 
totta meg  barátul  és  tanítványul,  de  maga  a  zsar- 
nok annyira  meggyülölte  a  nemes  erkölcsű  filo- 
zófust, hogy  állítólag  rabszolgának  adatta  el 
Bginában.  Ez  körülbelül  Kr.  e.  387-ben  történ- 
hetett. Annikeris,  a  kirenei  filozófus  váltotta  ki. 
P.  visszatérve  Athénbe,  iskolát  nyitott  az  Akade- 
mos-kert  gimnáziumában,  később  saját  szomszé- 
dos kertjében.  Innét  iskolájának  neve :  akadémia. 
Kr.  e.  368.,  midőn  ifjabb  Dionysius  lépett  a  szicíliai 
trónra,  Dión  meghívására  újra  Szicíliába  ment, 
hogy  a  fejedelmet  megnyerje  a  rendes  monarchi- 
kus államformának,  most  is  sikertelenül.  Har- 
madszor is  megtette  ezt  az  utat  361.,  de  most 
csaka  pythagoreusi  Archytas  mentette  meg  a  ha- 
láltól. Visszatérve,  haláláig  Athénben  maradt.  El- 
temették az  akadémia  közelében,  ahol  Pausanias 
még  látta  sírját. 

2.  P.  filozófiája.  P.  filozófiája  szintézise  az  ad- 
digi görög  gondolkodás  főbb  elemeinek,  melynek 
alkotó  középpontja  Sokrates.  A  filozófia  nem- 
csak tudás,  elmélet,  hanem  az  élet  egészére  ki- 
terjedő tanítás,  melynek  alapja  azonban  a  tudás, 
s  nem  mint  a  szofisták  tanítják :  az  egyéni  véle- 
kedés és  hajlandóság.  Ennek  a  tudásnak  teljesnek, 
mindenre  kiterjedőnek  kell  lennie,  tehát  egyete- 
mes rendszer  formáját  öltenie.  S  azért  P.  az  első 
tudatos  rendszeralkotó  a  filozófia  történetében, 
csak  nem  a  rendszer  fonalán  fejti  ki  gondolatait. 
Közvetetlen  erővel,  mintegy  formálódása  közben 


nyilvánul  a  gondolat  művészi  szépségű  párbeszéd- 
ben, melynek  Sokrates  a  középpontja. 

a)  P.  metafizikája,  eszmetána.  Az  eszmetan, 
mint  P.  gondolatainak  alapja,  főleg  három  nagy 
görög  gondolat  egybekapcsolásából  ered.  Herak- 
leitos meggyőző  erővel  tanította,  hogy  amit  való- 
nak nevezünk,  folyton  változik,  folyton  ellentétek 
közt  mozog ;  ilyennek  mutatja  az  érzéki  észre- 
vevés  a  világot,  de  ez  nem  lehet  a  világ  igazi 
mivolta.  Ezzel  ellentétben  Parmenides  azt  ta- 
nítja, hogy  csak  az  igazán  létező  ismerhető  meg 
igazán,  az  igazán  létező  pedig  egy  és  változatlan. 
Mindkét  nézetet  megvilágítja  Sokrates,  ki  csak 
a  fogalmi  tudást,  mely  állandó  és  változatlan, 
tekinti  igazi  tudásnak.  Mert  igazi  tudás  csak  az, 
melynek  tárgya  is  igazi  lét,  ha  tehát  a  fogalom 
igazi  tudás,  akkor  a  fogalom  tárgya  csak  az  iga- 
zán létező  lehet,  melynek  mivolta  tehát  fogalmi, 
az  eszme.  Ez  az  eszme  külön  van,  ős  mintája  min- 
dennek, ami  részesül  benne,  az  egyedüli  valóság, 
a  dolgok  veleje,  az  ami  nem  változik,  a  tudás 
egyedüli  igaz  tárgya.  Az  eszmék  viszonyokban  ál- 
lanak egymáshoz,  rendszert  alkotnak,  melynek 
részleteit  azonban  ki  nem  fejti  P.  Csak  a  leg- 
főbb eszmét  határozza  meg,  a  rendszer  csúcsát, 
a  jónak  eszméjében.  A  jó  a  legfőbb  valóság,  a 
lét  és  megismerés  közös  ősforrása,  az  istenség. 
A  földi  világban  az  egyes  dolgok  tökéletlensége, 
változandósága  onnét  van,  hogy  csak  részben 
származnak  az  eszméből,  részben  más  princí- 
piumból, az  anyagból,  mely  határ  nélkül  való, 
alaktalan,  melyet  sem  a  gondolkodás,  sem  az 
észrevevés  útján  nem  ismerhetünk  meg  tökéle- 
tesen, melyet  a  görög  filozófia  sajátos  kifejezésé- 
vel nem  létezőnek  is  nevez.  Az  eszmék  megisme- 
rése a  dialektika,  melynek  két  útja  van,  az  egyes- 
től az  egyetemeshez  való  fölemelkedés  s  az  ellen- 
kező, az  egyetemestől  a  részleteshez  való  leszállás. 
Később  P.  kísérletet  tett  az  eszmetant  a  számel- 
mélettel kapcsolni  össze. 

b)  A  világ  magyarázatában  P.  elmélete  sok 
mitikus  részt  foglal  magába.  A  világ  nem  örökké- 
való, hanem  keletkezett.  A  világalkotó,  démiurgosz, 
alkotta ;  először  a  világ  lelkét  teremtette,  mely  az 
eszmék  és  a  testek  közt  foglal  helyet  s  a  kettő 
kapcsolatát  közvetíti;  testetlen  s  változatlan, 
mint  az  eszme,  de  szétárad  a  világban  és  saját 
mozgásával  mozgatja  azt ;  benne  van  a  világ 
törvényes  rendjének  és  harmóniájának  oka ;  köz- 
vetíti a  megismerést,  mint  a  világ  észszerű  vol- 
tának alapja.  Ehhez  a  lélekhez  csatolta  a  világ- 
alkotó a  világ  testét,  négy  elembe  foglalván  az 
anyagot.  Maga  a  világ  gömb,  melynek  közepén 
nyugszik  a  föld,  mely  maga  is  gömb  ;  míg  a  csil- 
lagok szférákba,  vagy  gyűrűkbe  illesztve  ezek 
forgása  folytán  forognak;  ha  a  csillagok  ere- 
deti helyzetükbe  mind  visszatérnek,  vége  a  nagy 
világévnek,  mely  tízezer  évig  tart.  A  kosmos,  a 
világegyetem  a  legtökéletesebb  alkotott  való,  az 
egy  Istennek,  mely  mindent  magába  foglal,  a 
láthatatlannak  legfelsőbb  mása. 

c)  Az  ember  lelke  hasonlít  a  világ  lelkéhez. 
Egyszerű,  testetlen,  kezdet  és  vég  nélkül  való. 
A  halál  után,  ha  itt  tiszta  életet  élt,  visszatér 
azokba  a  felsőbb  régiókba,  melyekből  leszállt ; 
a  rosszak  bűnhődnek  és  más  testekbe  költöznek. 


Plato 


—    507 


Plato 


A  lélek  igazi  mivolta  csak  az  észben  van  (logisz- 
tikon) ;  ez  a  lélek  isteni  része  (to  theion),  ez  hal- 
hatatlan ;  a  testbe  költözvén,  hozzá  csatlakozott 
a  halandó  lélek,  mely  két  részből  áll :  a  bátorság- 
ból és  a  vágyból ;  az  ész  a  főben  lakik,  a  bátor- 
ság a  mellben,  a  vágy  az  alsó  testben. 

d)  P.  erkölcstana  szorosan  összefügg  metafizi- 
kájával. Az  emberi  törekvés  legfőbb  célja  a  bol- 
dogság, de  ezt  csak  ugy  érhetjük  el,  ha  a  lélek 
igazi  mivoltához  képest  Isten  felé  törekszik  és 
hozzája  hasonlítani  iparkodik.  A  test,  az  érzéki- 
ség :  a  lélek  börtöne  és  sírja ;  ebből  kimenekühii 
és  az  érzék  fölötti  világban  élni :  az  ember  igazi 
rendeltetése.  Az  erény  a  lélek  szépsége  és  egész- 
sége, az  erény  az  igazi  boldogság  ;  magában 
hordja  jutahnát,  ő  tesz  gazdaggá,  szabaddá,  elé- 
gedetté, nyugodttá.  Igazságtalanságot  elviselni 
jobb,  mint  elkövetni.  Erény  többféle  van :  a  meg- 
ismerő lélek  erénye  a  jónak  megismerése,  a  böl- 
cseség  (szófia) ;  a  bátor  léleké  a  bátorság  (an- 
dria),  mely  arra  tanít,  mitől  féljünk  és  mitől  nem 
kell  félni ;  a  vágyó  lélek  erénye  a  mértékletes- 
ség, vagy  magauralkodás  (szofrozűné),  mely  ab- 
ban van,  hogy  a  lélek  részei  megegyeznek,  me- 
lyik uralkodjék,  melyik  szolgáljon ;  végül  van  az 
igazságosság  (dikaioszúné),  az  egyetemes  erény, 
mely  minden  résznek  megszabja  a  maga  dolgát. 

e)  Az  állam  arra  való,  hogy  az  erényt  a  vi- 
lágban fentartsa  s  uralkodásra  juttassa.  Fő  fel- 
adata tehát :  polgárait  erényesekké  nevelni.  Mint- 
hogy pedig  az  erény  fő  föltétele  a  tudományos  meg- 
ismerés, a  filozófia,  azért  minden  jó  államban  a 
filozófiának ,  illetőleg  a  filozófusoknak  kell  uralkod- 
üiok.  De  a  filozófia  nem  a  tömegnek  való ;  azért 
a  platonikus  állam  alkotmánya  arisztokratikus, 
a  filozófusok  abszolút  hatalmán  alapul.  B  kor- 
mányzó rendnek  megadja  a  szükséges  hatalmat, 
egyúttal  az  államot  megvédi  külső  ellenségek 
ellen  a  második  rend,  a  harcosoké ;  a  harmadik 
rend,  a  nép,  a  földmívelő,  az  iparos,  melynek  fő 
dolga  a  pénzkeresés,  minden  politikai  működés 
nélkül  való.  Az  uralkodó  rend  erénye  a  bölcseség, 
a  harcosoké  a  bátorság,  a  kézmlveseké  és  ke- 
reskedőké az  engedelmesség.  Az  első  és  második 
rend,  mely  P.-t  egyedül  érdekli,  egészen  az  állam- 
nak él  és  az  állam  neveli  tagjait.  Ö  gondoskodik 
róla,  hogy  egészséges  szülőktől  származzanak. 
Ó  neveli  őket  zenével  és  gimnasztikával,  amiben 
a  nők  is  részt  vesznek ;  ő  képezi  ki  az  uralkodó- 
kat a  matematika  és  dialektika  segítségével  és 
ha  éveken  át  gyakorlatilag  is  beváltak,  ötven 
éves  korukban  lesznek  az  első  rend  tagjaivá. 
Náluk  nincs  se  magántulajdon,  se  család,  a  ma- 
gánérdek e  két  nagy  élesztője. 

f)  A  ynüvészetröl  és  vallásról  való  nézetei  is 
összefüggnek  erkölcstanával.  P.  vallása  erkölcsi 
idealizmustól  áthatott  filozófiai  monoteizmus; 
isten  nála  egy  a  legfőbb  jó  eszméjével,  a  világ 
a  jó  végett  van,  az  erény  gyakorlása  az  isten  tisz- 
teletének legalkalmasabb  formája.  Az  eszmék 
örök  istenek,  a  csillagok  látható  istenek  ;  a  mi- 
tológia istenei  a  képzelet  alkotásai :  s  habár  a 
mitoszt  meghagyja  a  nevelés  alapjának,  de  meg- 
tisztítandónak  tartja  azoktól  az  isten  fogalmához 
nem  való  tisztátalanságoktól,  melyek  hozzá  ta- 
padtak. A  művészet  önálló  becsét  nem  méltá- 


nyolja. A  szép  nála  a  jó  alá  tartozik.  A  művészet 
nem  a  dolgok  lényegét,  hanem  csak  külső  meg- 
jelenését utánozza  s  így  elkerülhetetlen,  hogy  a 
rosszért  és  hamisért  is  érdeklődést  kelt,  sőt  néha 
határozottan  rontja  az  erkölcsöket.  A  művészet- 
nek, csak  iLa  a  filozófia  szolgálatában  áll,  van 
értéke,  csak  ha  az  erényt  dicsőíti  és  a  vétket 
megutáltatja  velünk,  van  erkölcsi  feladata.  In- 
nét van,  hogy  politikai  műveiben  a  művészetet, 
főleg  a  zenét  és  költészetet,  szoros  állami  felügye- 
let alatt  tartandónak  mondja  és  ideális  államából 
a  puhító  zenét  s  az  utánzó  költészetet,  Homert 
is,  kizárja. 

g)  P.  reridszere  élete  utolsó  éveibenhizonjoa  vál- 
tozásokon ment  keresztül.  Ekkor  közelítette  az 
eszméket  a  számokhoz  a  pythagoreusok  értelmé- 
ben. A  törvények  c.  művében  pedig,  mely  e  kor- 
ból származik,  politikáját  módosította,  illetőleg 
közvetítő  álláspontra  helyezkedett,  t.  i.  mikép  le- 
hetne a  fennálló  állami  rend  keretén  belül  az 
állapotokon  javítani. 

h)  Jlz  akadémia  volt  neve  a  platonikus  isko- 
lának, mely  halála  után  is  fenmaradt,  s  a  tudo- 
mányos oktatás  első  mintáját  adta,  ámbár  nem- 
csak az  oktatást  célozta,  hanem  általában  a  tudo- 
mányos gondolkodás  és  erkölcsi  élet  eszményét. 
A  filozófiai  iskolák  voltakép  vaUási  egyesületek 
voltak.  Az  iskola  élén  a  scholarch  állott,  ki  az 
iskola  vagyonát  kezelte  és  néha  a  maga  utód- 
ját is  kijelölte.  Első  utódja  P.-nak  unokaöcscse 
Speusippos  volt,  ezé  Xenokrates  (Kr.  e.  339.)  stb. 
Ezeket  nevezik  re'gfi  akadémiának.  Az  u.  n.  középső 
akadémiához  tartozik  a  második  és  harmadik  aka- 
démia, az  újhoz  a  negyedik  és  ötödik.  De  ezek  már 
lényegesen  eltértek  P.-tól.  Részben  mérsékelt 
szkepticizmust  (l.  o.)  vallottak,  részben  az  új-pla- 
tonizmust készítették  elő  (1.  Neoplatonikusok). 

3.  Müvei.  Harminchét  műve  maradt  ránk,  35 
párbeszéd,  a  levelek  és  definíciók,  azonkívül  még 
hét  kis  párbeszéd,  melyet  azonban  már  az  ókor- 
ban is  hamisnak  tartottak.  De  a  többiek  hiteles- 
sége fölött  is  nagy  irodalmi  harc  folyik,  mely  ma 
sem  ért  még  véget.  Még  bajosabb  kérdés  az,  hogy 
mely  sorrendben  keletkeztek  e  művek.  Schleier- 
macher  nézete  szerint  egy  kezdettől  fogva  kész 
terv  szerint  irta  meg  P.  műveit,  melyek  három- 
félék :  elemiek,  közvetítők  és  konstruktivok.  Her- 
mann  K.  F.  szerint  P.  művei  filozófiai  fejlődését 
tükrözik.  E  fejlődésnek  három  korszaka  van  ;  az 
első  Sokrates  haláláig  terjed,  a  másik  a  megarai 
tartózkodás  idejét  foglalja  magában,  a  harmadik 
az  első  szicíliai  útnak  befejezésétől  P.  haláláig  ér. 
Latinul  adta  ki  P.  müveit  először  Marsilius  Fici- 
nus  Firenzében  1483—84;.  Görögül  Aldus  Manu- 
tiusnál  1513.  Híres  Henricus  Stephanos  kiadása 
(Paris  1578).  Ujabb  kiadás  tömérdek  van,  felsoro- 
lásuk itt  lehetetlen.  Híres  fordítások:  németül 
Schleiermacheré  (1804—10),  franciául  Cousinó 
(Paris  1825—40),  németül  MüUer  és  Steinharté 
(1850  —  1866),  angolul  Jowetté  (Oxford  1871), 
olaszul  Bonghié  (1857)  s  Ferrié  (1873).  Legújabban 
némettil  Apelté  (Phil.  Bibi.),  Kassner,  Preisendanz 
és  Kief eré.  Magyarul  csak  egyes  művek  fordítása 
jelent  meg :  Hunfalvy  Pál  lefordította  az  ú.  n. 
sokratikus  f  árbeszédeket,  Simon  a  Theaitetost, 
Buthyphront,  Apológiát,  Kritont,  Phaidont,  a  So- 


Platodes 


508    — 


Platyknemía 


phistát  ós  az  Államot,  Péterfy  Jenő  a  Filozófiai 
írók  Tárában  Gorgiast  és  Philebost,  Gyomlay 
Gyula  u.  o.  a  sokratikus  párbeszédeket,  Dercsényi 
u.  0.  a  Phaidrost  ós  a  Symposiont.  Müveiből  for- 
dított még  ^^afcd  András  (Székelyudvarhely  1908). 
Fontos  magyarázó  művek:  Tennemann,  System 
der  Plat.  Phil.  (4 köt.,  1792—95);  Hermann  K.  F., 
Geschichte  u.  System  der  Pl.  Philosophie  (1839) ; 
Grote  George,  Platón  and  the  otlier  companions 
of  Sokrates  (London  1865) ;  H.  v.  Stein,  Sieben 
Bücher  zur  Gesch.  des  Platonismus  (1864) ;  Stein- 
harU  P--S  Lében  (1873) ;  Chaigmt,  La  vie  et 
les  écrits  de  P.  (1871) ;  Bonitz,  Platonische  Stu- 
dien  (1875) ;  Kühnemunn,  Grundlehren  der  Philo- 
sophie. Studien  z.  Vorsokratiker,  Sokrates  und 
Plató  (1899);  Kinkéi,  Gesch.  der  Phihosophie  (2. 
köt.,  1906  és  k.).  A  művekről  különösen :  Susemihl, 
Die  genet.  Entwickelung  der  Plat.  Phil.  (1852) ; 
Pfleiderer,  Soki'ates  und  Plató  (Tübingen  1896) ; 
Lutoslavski,  The  origin  and  growth  of  Platós 
Logic  etc;  Wiudelband,Plsiton{a  FrommansKlas- 
siker  c.  gyűjteményben) ;  Natorp,  Platós  Ideen- 
lehre  (1903) ;  Amim,  Platons  Jugenddialoge  und 
der  Phaidros  (1914) ;  Szilasi  Vilmos,  Tartalom  és 
forma  párhuzamossága  P.  dialógusaiban  (1910). 
L.  bővebben  az  irodahnat :  Teuffel,  Übersicht  der 
Plat.  Litteratur  (1874)  és  Ueberweg-Prachter, 
Grundriss  der  Gesch.  der  Phil.  L 

Platodes  (áuat),  1.  Laposférgek. 

Platói  év,  1.  Év. 

Platói  szerelem,  minden  nemi  érzékiségtől  ment 
szerelem,  mellyel  férű  és  nő  egymásban  csak  a 
szellemi,  esztétikai  és  erkölcsi  tökéletességet  sze- 
reti. A  fogalom  Plató  Lakomájában  fordul  elő,  ahol 
általában  a  jónak,  mint  minden  tökéletesség  (szép, 
igaz  és  jó)  foglalatjának,  szeretetét  jelenti. 

Platón,  1.  Plató. 

Platon-akadémia,  1.  Akadémia. 

Platon-féle  testek,  1.  Kozmikus  testek. 

Platonikus  számok,  1.  Szám. 

Platov,  Matvej  Ivanovics,  gróf,  kozák  hetman, 
szül.  Azovban  1757  aug.l7.,  megh.  1818  jan.  15. 
Részt  vett  az  1770— 71. -i  ós  az  1788—91.-1  török 
háborúkban  s  1801.  a  doni  kozákok  hetman  ja 
lett.  1805—1807.  a  franciák  ellen  harcolt.  Külö- 
nösen kitüntette  magát  az  1812.-Í  háborúban,  a 
mikor  10  kozákezreddel  az  orosz  sereg  elő-,  majd 
utóvédj  ét  alkotta.  Ö  üldözte  a  francia  sereget 
Moszkvától  az  orosz  határon  túl  is  s  ezért  grófi 
rangra  emelte  a  cár.  Az  1813—14.-1  harcokban  is 
az  orosz  lovasság  élén  tűnt  ki.  Ö  alapította  1805. 
NovO'Cserkaszk  várost  a  doni  kozákok  földjón. 

Plátre,  gombabetegség,  1.  Csiperke. 

Plattdeutscb,  1.  Német  nyelv. 

Platter  (Plater),  Thomas,  svájci  tudós,  szül. 
Grenchenben(Wallis  kanton)  1499  febr.  10.,  megh. 
Baselban  1582  jan.  26.  Mint  pásztorflú  nőtt  fel, 
majd  vándordiák  volt,  azután  komoly  tanuláshoz 
fogott  8  mint  könyvnyomtató  meg  iskolamester 
nagy  tekintélyre  jutott  Baselban.  73  éves  korában 
leírta  életét  és  viszontagságait  fia  számára  (kiadta 
Düntzer,  Stuttgart  1882).  —  Fia,  P.  Félix,  szül. 
1536.,  megh.  1614  júl.  28.,  nevezetes  orvos  volt ;  a 
baseli  egyetemen  ő  teremtette  újra  az  orvosi  tudo- 
mányokat, különösen  az  anatómiát.  Önéletrajza 
művelődéstörténeti  tekintetben  fontos. 


Platté  River  (Nebraska  River),  folyó  Észak- 
amerikábau,  a  990  km.  hosszú  North  P.  és  a  685 
km.  hosszú  Paduca  v.  South  P.  folyókból  szár- 
mazik, amelyek  a  Nebraska  állambeli  Platté  City- 
nól  egyesülnek.  Az  egyesült  folyó  505  km.  futás 
után  Omahától  délre  1600  m.  szóles  torkolattal  a 
Missouriba  ömlik. 

Plattnerit  (ásv.),  fekete  ólomérc,  ólomhiper- 
oxid  PbOg  ill.  plumboplumbát  PbPbO^.  A  négy- 
zetes kristályok  ritkák,  többnyire  vaskos  gömbös 
vagy  szedres  halmazokban  található.  Vasfekete, 
karca  barna,  fémes  gyémántfényű,  áttetsző-átnem 
látszó.  Lelőhelye  Leadhills  Skóciában  és  Idaho. 

Plattsburgh,  New  York  északamerikai  állam 
Clenton  countyjának  fővárosa,  jó  kikötővel,  (1910) 
11,138  lak.,  katonailag  fontos  hely.  Közelében 
1814  szept.  11.  az  amerikaiak  győzelmet  arattak 
az  angol  hajóhadon. 

Platj'basia  (gör.),  embertani  kifejezés  annak 
jelzésére,  hogy  a  koponyaalap  az  öreglik  köriil 
lapos,  vagy  behajló. 

Platycercus  (Laposfarkú  papagály,  áiiat), 
a  Papagályfélék  családjába  tartozó  madárnem.  20 
faja  ismeretes,  melyek  Ausztráliában  élnek.  Kö- 
zönségesebb fajok:  Pennant-papagály  (P.  ele- 
gáns Gm.),  fácán-  v.  jácint-papagály  (P.  adelai- 
dae  J.  Gd.),  szahnapapagály  (P.  flaveoltis  J.  Gd.), 
sárgafejű  papagály  (P.  palliceps  Víg.),  fekete- 
fejű papagály  (P.  browni  Tem.),  rozella  (P. 
eximius  Shaw.),  skárlátpapagály  (P.  icterotis 
Kuhl),  sárganyakú  papagály  (P.  barnardi  Vig. 
Horsf.),  galléros  papagály  (P.  Semitorquatus  Qu. 
Gaim.). 

PlaÉycerium  Desv.,  elenszarv,  jávorszarv 
(aöv.),  a  harasztok  Polypodiaceae  családjába  tar- 
tozó génusz  ;  8  faja  az  óvilág  trópusain,  fán  lakó 
haraszt.  Rövid  rhizomájukat  és  a  belőle  eredő 
gyökereket  mindig  nyeletlen^  karélyos  v.  sallan- 
gos  szélű,  szív  V.  vesealakú,  nagy  levél  takarja 
be,  rásímulva  a  fa  kérgére.  A  spóratermö  levelek 
mint  lassan  szélesedő  keskeny  szalagok  csüngnek 
alá  V.  emelkednek  fel  a  rhizomáról  és  hajlanak 
vissza,  a  végük  rendesen  agancsszerüen  ágazik 
el.  A  P.  grandé  J.  Sm.  (1.  az  Álélösködök  tábláján) 
ós  P.  alcicorne  Desv.  fajt  érdekes  termeténél  fogva 
üvegházakban  Polypodium  gyökerek  közt  talál- 
ható laza  földdel  deszkára  kötözik  és  falra  akaszt- 
ják. Az  első  a  délázsiai  szigeteken  ós  Maiakkán, 
az  utóbbi  Nyugat-Afrikában,  honos. 

Platydemus  (áiiat),  1.  Örvényférgek. 

Platyltelmiiitlies  (állat),  1.  Laposférgek. 

Platykepbalia  (gör.)  a.  m.  laposf ejüség  (1. 0.). 

Platyknemía  (gör.)  a.  m.  kardlapú  lábszár. 
Az  olyan  sípcsontot  nevezik  így,  melynek  testén 
(corpus)  a  haránt  átmérő  aránytalanul  kicsi  a 
nyíl  (sagittal)  átmérőhöz,  vagyis  a  sípcsont  kard- 
szerüen  lapos.  Primitív  rasszoknál  ós  sok  őskori 
csontvázleletnél  előfordul.  Ellentéte  az  eurykne- 
mia,  midőn  t.  i.  a  harántátmérő  feltűnően  nagy. 
Közepes  fejlettségét  mesoknemia-n&k  nevezik. 
Kifejezést  re  az  ú.  n.  knemikus  jelző 

haránt  átm.  X  100 


sagittal  átm. 


szolgál.  A  jelző  értéke  különböző  rasszoknál  50 
és  90  között  változik.  Ajnóknál,  veddáknál  pl. 


Platymeria 


—    509 


Plavsinac 


59—60,  mai  párisiakuál  70—73.  A  P.  kifejlődé- 
sére a  szaladás,  futás,  táncolás  nagy  hatással  van. 

Platymeria  (gör.)  elöl-liátul  lapos,  oszlop- 
szerű  combcsontot  jelent.  Ellentéte  a  stenomeria, 
mikor  t.  i.  a  combcsont  kétoldalról  lapított. 

Platyparea  (állat),  L  Spárgalégy. 

Platypezidae  (áiiat),  Gombalegyek,  a  Le- 
gyek (Diptera)  rendjébe  tartozó  rovarcsalád.  Kis 
legyek  ;  lárváik  gombákban  élnek. 

Platypsyllus  castoris  Bitzema  (Bolha- 
bogár, állat),  igen  apró,  csótányszerű  törpebogár  ; 
vaksi,  a  fényt  kerüli.  A  hód  bundájában  rejtőz- 
ködik 8  ott  élősködő  életmódot  folytat. 

Platypygia  (gör.)  a.  m.  laposfarúság ;  a 
majmokra  jellemző,  1.  még  Sfeatopygia. 

Platyrrliina  (állat),  1.  Majmok. 

Platyrrliiuia  (gör.)  a.  m.  széles-,  laposorrú- 
ság, midőn  a  Broca-féle  orr  jelző  értéke  51—58 
között  levő  értéket  tüntet  fel ;  szélső  foka  a  túl- 
ságos laposorrúság,  midőn  a  jelző  értéke  58-nál 
nagyobb.  Primitív  rasszokra  (ausztráliai,  néger, 
pápua,  busman)  jellemző. 

Platysiua  myoides  (musculussnbcutaneiis 
colli),  bőrizom,  mely  az  emlősállatoknál  jól  van 
kifejlődve  és  a  bőr  mozgatására  (összeráncolá- 
sára)  szolgál.  Az  emberben  vékony,  lapos  izom 
alakjában  köz  vetetlenül  a  bőr  alatt  a  nyaktájék 
elülső  és  hátsó  részén  foglal  helyet. 

Platz  Ferenc  Bonifác,  egyházi  és  természet- 
tudományi író,  szül.  Székesfehérvárott  1848szept. 
12.,  megh.  u.  o.  1919  okt.  17.  Mint  a  zirczi  czisz- 
tercitarend  tagját  pappá  szentelték  1871.  A  rendi 
növendékek  tanára  volt  1871 — 79.  Zirczen,  1879 — 
1885.  Baján,  1885—89.  Zirczen  apáti  titkár.  Ter- 
vezte az  1889.  Budapesten  megnyílt  cisztercita- 
rend tanárképző-intézetét,  amelynek  1892-ig  igaz- 
gatója volt.  1892-ben  a  szegedi  tankerület  főigaz- 
gatója lett,  mint  ilyen  vonult  nyugalomba.  Tagja 
volt  a  Szent  István  ós  a  M.  Tud.  Akadémiának.  Iro- 
dalmi munkássága:  Számos,  különféle  folyóirat- 
ban megjelent  értekezésén  kívül  önálló  művei : 
Az  ember  eredése^  faji  egysége  és  kora  (1884,  2. 
kiad.  1905,  németül  1887, 1889  és  1897,  lengyelül 
1892^;  Die  Völker  der  Erde  (5  kötet,  1889-1893); 
0-Egyptom  irodalma  (1897) ;  Utazás  a  termé- 
szetben (1901) ;  Kath.  levelek  egy  megtérő  nőhöz 
(1902);  Kempis  Tamás : Krisztus  követése{i906); 
Filotea  [1906);  Tudásunk  korlátai  [1910);  Ter- 
mészettudomány és  igazság  (1910) ;  Tudományos 
kalandozások  [1911);  Az  áhítat  könyve  {1212); 
Az  ember  származása  a  legújabb  kutatások  nyo- 
mán (1914);  Apológiái  vitatkozások  {191b). 

Plaudite  (lat.)  a.  m.  tapsoljatok :  a  római 
színművek  szokásos  végszava. 

Plaue,  város  a  potsdami  porosz  közigazgatási 
kerületben,  az  Élbe  és  Havel  folyókat  összekötő 
34  km.  hosszú  Parey-  és  30  km.  hosszú  Ihle- 
<^satonia  közelében,  (1910)  2796  lak.  hajósiskolával, 
hajógyártással  és  élénk  halászattal. 

Plauen  (P.  im  Vogtland),  az  ugyanily  nevű 
szász  kerületi  kapitányság  székhelye,  a  hozzá- 
csatolt szomszédos  községekkel  együtt,  (1910) 
121,272  lak.,  A  Németbirodalom  egyik  legszebben 
fejlődő  gyárvárosainak  egyike  s  a  szász  csipke - 
és  műhímző  ipar  középpontja.  Textilipari-  és  mű- 
hímző  iskoláját  igen  sokan  látogatják. 


Plauzibilis  (lat.)  a.  m.  elfogadható,  tetszést 
érdemlő,  szembeszökő. 

Plaastruiu  (lat.),  a  rómaiaknál  a  2  vagy  4 
kerekű  teherkocsi  neve. 

Plaut-fóle  angina,  fekélyes  mandulagyulladás, 
melyet  a  Bacillus  f  usif  ormis  ós  Spii'ochaeta  denti- 
cola  együtt  okoz.  Vincent-féle  anginának  is 
mondják. 

Plautxis^  Titus  Ma-ccius  (nem :  Marcus  Ac- 
cius),  a  legkiválóbb  római  vígjátékiró,  szül.  Sar- 
sinában  (ümbria)  Kr.  e.  254  táján,  megh.  Rómá- 
ban 184  táján.  Mint  színházi  napszámos  egy  kis 
pénzt  kuporgatott  össze  s  azt  kereskedő -üzletekbe 
fektette,  utazásokat  tett,  de  vállalatai  nem  sike- 
rültek ;  beállott  egy  molnárhoz  s  nappal  a  kézi 
malmot  forgatta,  éjjeli  munkával  pedig  három 
görög  vígjátékot  ültetett  át  s  mikor  ezekért 
pénzt  kapott,  egészen  a  költészetre  adta  magát. 
Nagyon  termékeny  író  volt ;  mintegy  130  ko- 
média viselte  az  ő  nevét,  de  a  tudós  VaiTo 
csak  21 -et  ismert  el  valódiaknak  s  éppen  ezek 
maradtak  reánk  (Fabuláé  Varronianae).  Ezekben 
általában  az  új-attikai  vígjáték  mestereinek 
(Philemon,  Menandros,  Diphilos)  darabjait  dol- 
gozta át,  tehát  comoedia  palliatá-k,  görög  jel- 
mezes vígjátékok,  melyekben  a  színhely  és  a 
viszonyok  is  görögök  maradnak.  De  azért  sok 
bennük  a  római  elem,  főleg  a  művészivé  emelt 
népies  nyelv  komikuma,  fordulatai,  szójátékai, 
a  nyers  komikai  erő.  Gazdag  szókincse,  kifogy- 
hatatlan humora,  eleven  dialógusa  igazi  mes- 
terre vall.  Hatása  a  későbbi  korokban  rendkívül 
nagy  volt.  Egyes  darabjait  olyan  költők  utánoz- 
ták vagy  dolgozták  át,  mint  Moliére  (A  fösvény- 
ben), Shakespeare  (A  tévedések  vígjátékában), 
Lessing  (A  foglyok,  A  kincs)  stb.  (V.  ö.  Kováis 
S.  János,  P.  hatása  a  régi  magyar  irodalomra, 
Kőszeg  1881).  Régibb  magyar  fordítói :  Dugo- 
nics, Rájnis.  Az  egész  P.-t  magyarra  fordította 
Csiky  Gergely  (Budapest  1884).  P.  szövegét  kri- 
tikailag Ritschl  (1.  0.)  állapította  meg  a  milanói 
palimpsestus  codex  alapján;  kiadása  megj.  Bonn 
1848—53  ;  kisebb  kiadása  Götz  és  Schölltől  (Leip- 
zig  1892—96),  Ussingtól  (Kopenh.  1875—87)  és 
Leótól  (Berlin  1895—96).  Ez  utóbbi  írta  a  Plau- 
tínische  Studien-t  (Berlin  1886).  P.  hatására 
nézve  legfontosabb  Reinhardstöttner :  Spátere 
Bearbeitungen  Plautiníscher  Lustspiele  (Leipzig 
1880).  Továbbá:  Szinnyey  J.,  P.  és  Lessing 
(Phil.  Közi.  1877).  P.-ról  bővebben  tájékoztat 
Cseng eri  János  Római  irodalomtörténete  a  Hein- 
rich  G.  szerkesztette  Egyetemes  Irodalomtörté- 
net U.  kötetében. 

Piautas  (állat),  1.  AlkaféUk. 

Plava,  falu  Görz  grófságban  az  Isonzó  mellett, 
amely  1915—1917.  az  Isonzo-vonal  egyik  sark- 
pontja s  így  számos  véres  harc  színhelye  volt ; 
az  olaszok  csak  a  10-ik  isonzói  csatában,  1917 
május  16.  foglalták  el,  de  okt.  27.  az  osztrák-ma- 
gyar csapatok  visszafoglalták  s  itt  keltek  át,  a 
nagy  offenzíva  első  napján,  a  folyón. 

Plavnice,  adók.  Belovár-Körös  vm.  belovári 
j.-ban,  (1910)  921  horvát  és  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Plavsinac,  adók.  Belovár-Körös  vmegye  kap- 
ronczai  j.-b&n,  (1910)  872  szerb  és  horvát  lak.  (Tr. 
SzHSz.i 


Play 


—     510    — 


Plectognathi 


Play  (ang.,  ejtsd:  pié)  a.  m.  j&ték; play er,  játé- 
kos, színész. 

Playertipia,  az  az  eljárás,  mikor  írásról  v. 
rajzról  másolatot  vesznek  brómezüstpapiros  se- 
gítségével olykópen,  hogy  a  réteges  papirost 
ráteszik  a  rajzra  vagy  írásra,  míg  a  másik  felét 
a  világosság  behatásának  teszik  ki.  Az  így  nyert 
kép  negativul  és  további  kópiául  szolgál. 

Playiair  (ejtsd:  piéfer),Lz/ow,lord,  angol  kémikus 
és  politikus,  szül.  Meerutban  (Bengália)  1819  máj. 
21.,  megh.  1898  máj.  29.  Előbb  a  Royal  Instítu- 
ton,  1858.  az  edinburgi  egyetemen  a  kémia  ta- 
nára. 1868-ban  az  edinburgi  és  a  St.-Andrews- 
egyetem  megválasztotta  a  parlamentbe  ;  1873. 
Gladstone  főpostamesterré  nevezte  ki,  s  1880 — 
1883-ig  a  második  Gladstone-kabinetben  Deputy- 
speaker  volt  az  alsóházban.  1892-ben  mint  St.- 
Andrews  lordja  pairi  rangot  kapott.  Főbb  művei : 
On  the  gases  evolved  during  the  formation  of 
oals,  és  Report  on  the  coals  suited  to  the  steam 
navy  (London  1846) ;  On  chimicel  principles 
(1852);  On  primary  and  technical  education 
(1870) ;  Subjects  of  social  warfare  (1889) ;  On  the 
wages  and  hours  of  labour  (1891)  stb-. 

Playfair-kúra,  a  hizlaló  kúrák  egy  alakja ; 
fokozatosan  bővített  táplálás,  sok  tej,  pihenés, 
massage  stb. 

Play  or  pay  (ang.),  1.  Fuss  vagy  fizess. 

Plazma,  szövettani  értelemben  1.  Proto- 
plazma.l^ .-nak  nevezik  a  sejttartalmú  testnedvek 
(vér,  nyirok)  sejtközti  folyékony  állományait  is. 
L.  Vér. 

Plazmamozgások,  1.  Protoplazma-mozgások. 

Plazmo . . . ,  1.  Plasmo  . . . 

Plazmoderma  (növ.),  plazma  membrán,  a 
citoplazmának  (1.  o.)  a  sejtfalhoz  fekvő  rétege, 
amely  valószínűleg  a  dioszmotikus  folyamatokat 
szabályozza. 

Plazmodeszmák  (növ.),  rendkívül  vékony 
plazmafonalak,  melyek  a  sejtfalakon  keresztül- 
hatolva, a  szomszédos  sejtek  protoplasztjait  köz- 
vetlenül összekötik.  Rendesen  a  gödörkék  záró- 
hártyáin mennek  keresztül  nagyobb  számban. 
Valószínűleg  ezek  csak  a  hialoplazmából  állnak, 
amely  a  citoplazma  (1.  o.)  külső  rétege.  Ezek  ál- 
tal a  P.  által  a  sejtfalak  ellenére  is  a  növényben 
lévő  összes  sejtek  egymással  összeköttetésben 
vannak,  vagyis  az  összes  élő  sejtek  egy  orga- 
nikus egészet,  az  ú.  n.  symplasta-t  képezik.  A 
P.  csak  különböző  színező  eljárások  segélyével 
tehetők  láthatóvá. 

P,  li.  C,  a  latin  poéta  laureatus  caesarius 
rövidítése.  L.  Koszorús  költő. 

Pleasant  Islands,  1.  Nauru. 

Plébánia,  a  róm,  kat.  egyházban  a  püspöki 
megyék  egyes  hitközségekre,  P.-kra  (parochia) 
vannak  felosztva,  s  ezek  élén  állanak  a  plébáno- 
sok. Ezek  a  püspöktől  nyert  joghatóság  és  invesz- 
tiálás  alapján  végzik  hiveik  iránt  papi,  pásztori 
és  tanítói  hivatalukat,  amely  teendők  központja 
a  P.-templom.  L.  Parochia. 

Hazánkban  a  plébánosoknak  jövedelme :  a)  a 
P.-i földek;  az  1836.  VI.  t.-c.  szerint  a  legelő 
kihasítása  alkalmával  a  plébánosi  járandóságnak 
legalább  egy  egész  telekre  eső  illetőséggel  egyen- 
lőnek kell  lennie,  amennyiben  a  plébános  nagyobb 


mennyiséget  nem  bírna :  a  tagosítás  alkalmával 
a  plébánosoknak  egy  egész  telek  hasítandó  ki ; 
b)  a  párbér  (1.  o.) ;  c)  a  faizás  v.  failletmény  a  köz- 
ségi erdőből ;  d)  a  hívek  részéről  szolgáltatandó 
kézi  és  igás  munkák ;  e)  mísealapít  ványok ;  f)  stóla 
díjak.  A  jövedelemminimumot,  melyet  a  plébá- 
nosnak okvetetlenül  bírnia  kell,  kongruának  neve- 
zik. A  kongruát  ujabban  rendezték.  L.  Kongrvu^ 

Plébános,  1.  Plébánia. 

Plebejus  (lat),  arómaijpíe&s  (1.  o.),  vagyis  az 
alsó  néposztály  tagja ;  átvitt  értelemben  alacsony 
gondolkozású  ember. 

Plebiscitam  (lat.),  1.  a  római  jogban  a 
tribusonkint  sorakozó  plebejusgyűlés  határozata. 
A  P.-nak  a  lex  Hortensia  (Ki*,  e.  286—289.)  előtt 
nem  az  egész  államra,  hanem  csupán  a  plebeju- 
sokra volt  kötelező  ereje.  Ettől  kezdve  azonban 
a  leX'Szel  (1.  o.)  minden  tekintetben  egyenrangú 
lett,  úgy  hogy  a  későbbi  terminológia  a  lex  ós  P. 
kifejezést  szinonim  értelemben  használja.  2.  Álta- 
lános népszavazat  (az  egész  polgárság  megsza- 
vaztatása)  útján  nyert  határozat  (Északamerikai 
unióban,  Svájcban,  stb.). 

Plebs  (lat,),  a  régi  római  lakosság  alsóbb  ré- 
tege, melyet  a  hagyomány  szerint  Tullus  Hosti- 
lius  és  Ancus  Martius  királyok  telepítettek  a  vá- 
rosba a  legyőzött  latin  községekből.  Servius  Tul- 
lius  felvette  ugyan  a  P.-t  a  római  polgárságba, 
de  nem  adott  neki  szavazati  és  hivatalviselő  jo- 
got. Csak  hosszú,  kétszázados  küzdelem  vívta  ki 
a  P.-nek  a  patríciusokéval  egyenlő  jogokat.  Ké- 
sőbb a  P.  és  tagjai,  a  plebejusok,  az  előkelőkkel 
és  gazdagokkal  szemben  a  szegény  és  alacsony 
származású  népréteget  jelölték. 

Plechanov  György  (eredetileg  Biltov),  orosz 
szocialista  vezér,  szül.  1857.,  megh.  Pitkasjáviben 
(Finnország)  1918  máj.  30.  Mint  diák  a  forradalmi 
Narodnik  tagja  volt,  miért  is  1880.  kénytelen 
volt  külföldre  menekülni ;  előbb  Franciaország- 
ban, majd  Genfben  élt,  ahol  mint  az  « orosz 
Marxizmus))  atyja  működött  irodalmilag  és  szer- 
vezte a  külföldi  orosz  szocialisták  pártját.  Mikor 
ez  a  párt  kettészakadt,  az  ú.  n.  mensevikek  ve- 
zére lett,  éles  ellentétben  a  bolsevikokkal ;  ellen- 
lábasa Bakunin  híveinek.  Megírta  A  szocializmus 
és  a  politikai  harc  c.  elterjedt  röpiratot ;  föllépett 
az  anarchista  tanok  ellen.  1917.  megengedték 
visszatérését.  Szent  Pétervárott  megalapította  a 
Jednisztov  (Egység)  c.  folyóiratot.  1917  májusban 
a  Lwow  herceg  által  alakított  kormányban  élel- 
mezésügyi miniszter  lett. 

Plecoptera  (állat),  1.  Becésszárnyúak. 

Plecotus  (állat),  a  Simaorrú  denevérek  (Ves- 
pertilionidae)  családjába  tartozó  denevémem. 
Jellemző,  hogy  füle  igen  hosszú,  rendesen  a  fej 
ós  a  törzs  együttes  hosszánál  nem  sokkal  rövi- 
debb. Hazánkban  egy  faja  él,  a  hosszúfülű  dene- 
vér (Plecotus  auritus  L.),  mely  a  kicsinytestű 
denevérfajok  közé  tartozik.  Testhossza  9"4— 9*9 
cm.,  ebből  a  farkára  4-8— 5'2  cm.  esik ;  kiter- 
jesztett szárnyainak  hossza  26—29  cm.  Hazánk- 
ban mindenütt  közönséges.  Előfordul  azonkívül 
Írországtól  kezdve  egész  Európában,  Észak-Afri- 
kában és  Ázsia  mérsékelt  övében.  Rovarokat 
pusztít,  ezért  hasznos. 

Plectogiiatlii  (állat),  1.  Forrtállcsontúák. 


Plectogyne  variegata 


—     511     — 


Pleisztocén. 


Plectogjiie  variegata  Link.  (növ.),  1.  As- 

pidistra. 

Plectropbenax  (áiiat),  1.  Havasi  sármány. 

Plectruin  (lat.),  1.  Plektron. 

Plegadis  falcinellus  (áiiat),  1.  Batla. 

Pléh  (a  német  Blech  szóból),  \.  Bádog  és  Vas- 
lemez. Gyártását  1.  Hengermű. 

Pléhgallér,  a  törzstisztek  arany-  vagy  ezüst- 
paszomántból  való  gallérja. 

Plehn,  1.  Friedrich,  német  orvos,  szül.  Lubo- 
chinban (Poroszország)  1861  ápr.  14.,megh.  Schot- 
tekben  (Bréma  mellett)  1904  aug.  30.  1894-ben  a 
német  kormány  megbízásából  Kamerunba  ment 
az  egószségügjd  szolgálat  szervezése  végett.  Iro- 
dalmi művei :  Átiologiscbe  u.  Klinische  Malaria- 
studien  (Berlin  1890) ;  Die  Kamerunktiste  (1898) ; 
Tropenhygiene  (Jena  1902). 

2.  P.,  Marianne,  német  zoológusnö,  szül.  Lu- 
bochinban  (Nyugat-Poroszország)  1863  okt.  30. 
Tanári  címmel  a  müncheni  halkisérleti  állomás 
asszisztense.  A  halak  betegségokozóiról  és  beteg- 
ségeiről több  dolgozatot  tett  közzé.  Nagyobb 
müve :  Die  Fische  des  Meeres  u.  d.  Binnengewás- 
ser  (Esslingen  1910,  26  színes  ós  10  fekete  táb- 
lával). 

Plehve,  Vjacseszlav  Konsztantinovics,  orosz 
államférfiú,  szül.  1846.,  megh.  Szent-Pétervárott 
1904  júl.  28.  Liviandi  protestáns  német  család- 
ból származott.  1868— 81-ig  az  igazságügymi- 
uisztériumban  működött,  1881.  az  államrendőr- 
ségi osztály  igazgatója,  1884.  a  belügyminiszter 
segédje,  1899.  finnországi  államtitkár  lett.  1902 
ápr.  15.  belügyminiszternek  nevezték  ki  a  meg- 
gyilkolt Szipjagín  helyébe.  Nagy  szigorúsággal 
járt  el  a  forradalmi  elemekkel  szemben,  ezért 
bombamerényletnek  esett  áldozatul. 

Pléiade  (franc,  ejtsd :  piéjád,  a  fiastyúk  csil- 
lagkép elnevezése),  a  XVI.  sz.-ban  egy  hét  tag- 
ból álló  francia  költő-csoport,  Ronsard  vezetése 
mellett.  Kívüle  tagjai  a  körnek :  Du  Bellay, 
Pontus  de  Tyard,  Jodelle,  Belleau,  Baíf  és  Dó- 
rát. L.  Francia  irodalom  (XVI.  sz.). 

Pleias  (Flejádok)j  1.  Alexandriai  hétcsil- 
lagzaf. 

Pleibarok,  a  760  mm.-nél  magasabb  izobarok. 

Plein  air  (franc,  ejtsd:  piener),  tulajdonkép 
a.  m.  szabad  levegő ;  a  festészetben  így  hívják  a 
nap  világos  festészetet.  L.  Impresszionista  és 
Manet. 

Plein  pouvoir  (franc.)  a.  m.  teljhatalom,  1. 
Plenipotentia. 

Pleiodiasium  (növ.)  a.  m.  többes  bog,  1.  Fl- 
ágazás. 

Pleiociklikus  (aöv.),  1.  Töhb  éves  növény, 

Pleiomerus.  1.  Oligomerus. 

Pleione,  Okeanos  és  Tethys  leánya,  Atlas  nau- 
retániai  király  felesége.  Volt  tizenkét  leánya  és 
egy  fia,  Hyas.  Hét  leányából  lett  a  Pleiasok  csil- 
lagzata (a  Fiastyúk),  a  többi  gyermekéből  a  Hya- 
soknak  nevezett  esőcsillagzat. 

Pleiopliyllia  (növ.),  rendellenes  megtöbbese- 
dése  egyetlen  levélnek  vagy  egy  levél  részeinek, 
pl.  négylevelü  (helyesen :  négylevélkéjü)  lóhere, 
szamóca  stb. 

Pleiotaxia  (növ.),  rendellenes  megsokasodása 
a  növény  levélörvének  a  száron  vagy  a  virágban ; 


utóbbi  eset  gyakori  a  telt  virágokban,  bár  a  telt- 
virágúság más  okból  is  előállhat. 

Pleisse,  az  Elster  90  km.  hosszú  jobboldali  mel- 
lékfolyója Szászországban ;  Bbersbrunnál  ered, 
Lipcsénél  fölveszi  a  Parthet  és  Möckern  közelé- 
ben torkollik. 

Pleisztocén  (diluvium ;  1.  a  Pleisztocén  című 
képmellékletet),  földünk  életében  az  a  korszak^ 
mely  közvetlenül  a  pliocén  után  következik. 
A  meleg  trópusi  és  subtrópusi  klímájú  harmad- 
időszak után  átmeneti  periódus  állt  be,  mely 
alatt  nagyjában  egységes,  mediterrán  éghajlat 
uralkodott.  Az  ezután  beállt  jégkorszakban,  me- 
lyet a  csapadéknak  némi  megnövekedése  s  az  évi 
közepes  hőmérsékletnek  néhány  fokkal  való  alá- 
szállása,  valamint  a  csekélyebb  párolgás  idé- 
zett elő,  arktoalpin  életviszonyok  uralkodtak.  A 
klimaö  vek  mai  f  orma  j  át  kialakító  jégkorszak  után 
egy  ideig  átmenetként  subarktikus  volt  az  éghajlat. 
Európában  füves  puszták (1.  Styep)  terültek  el,  me- 
lyek azonban  később  a  mai  mérsékelt  égöv  alatt  te- 
nyésző erdő  vegetációnak  adtak  helyet.  A  P. -kor- 
szak ezek  szerint  leghelyesebben  három  szakaszra 
osztható  fel :  ú.  m.  praeglaciálís,  glaciális  és  post- 
glaciális  periódusra,  ami  megfelel  a  régi  francia  is- 
kola (Lartet,  Mortillet)  hármas  (alsó-,  középső-,  f  első- 
P.)  tagolásának.  A  jégkorszakot  Penck  és  Brück- 
ner  az  Alpokban  végzett  vizsgálataik  alapján  négy 
részre  osztották  (Günz,  Mindéi,  Riss  ós  Würm  jég- 
korszakok), míg  ezzel  szemben  mások  (Qeinítz, 
Frech,  Boule)  a  jégkorszakot  egységes  lefolyású- 
nak tekintik.  Vannak,  akik  két  jégkorszakot  kü- 
lönböztetnek meg  (Wiegers),  mások  ismét  hármat, 
ötöt,  sőt  hatot  (Geikie).  Mindezek  a  felosztások 
lokális  megfigyeléseken  alapulnak,  miért  is  álta- 
lánosításuk a  legnagyobb  zavarokat  idézte  és  idézi 
elő.  A  hármas  felosztás,  mely  a  jégkorszakban  a 
jégárak  s  a  belföldi  jégtakaró  oscíllációit  (előnyo- 
mulás—visszahúzódás) nem  zárja  ki,  a  legalkal- 
masabb s  a  paleontotógiai  tényeknek  is  legjobban 
megfelel.  Hasonló  Éhik  Gyula  felfogása  is  (Ann. 
Mus.  Nat.  Hung.  1921).  A  jégkorszakot  megelőző, 
mélyebb  klímájú  praeglaciálís  periódusokban  pL 
Közép-Európát  még  majmok,  machaerodusok,  sa- 
kálok, hiénák,  vízilovak,  a  Rhinoceros  etruscus  é& 
Rh.  Mercki,  valamint  az  Elephas  merídionalis  és 
antíquus  (6.  ábra)  stb.  népesítették  be  s  ebben  a 
korban  lépett  fel  Európában  az  első  ember  (Homo 
heidelbergensis)  is.  A  glaciális  periódusban  a  me- 
leg fauna  részben  kipusztult,  részben  elvándorolt 
vagy  pedig  alkalmazkodás  révén  átalakult.  így 
alakult  át  a  praeglaciálís  Ursus  Deníngeri  ü.  spe- 
laeusszá  (11.  ábra),  az  oroszlán  (Felis  leo)  barlangi 
oroszlánná,  a  hiéna  (H.  crocuta^  barlangi  hiénává 
(4.  ábra)  stb.  Mindezek  nagyobbtermetűek  voltak 
melegégövi  őseiknél.  Ekkor  öltöttek  az  elefántok 
s  az  orrszarvúak  gyapjas  szőrruhát  (Elephas  pri- 
migenius,  1..  2.  ábra,  Rhinoceros  antiquitatis,  B. 
ábra)  s  ebben  a  korban  élt  az  óriás  gím  (16.  ábra) 
is.  Az  ekkor  élt  primitív  ősember  (Homo  primi- 
genius  V.  neandertalensis)  fejlettségének  tetőpont- 
ján, utódok  hátrahagyása  nélkül  pusztult  ki.  Az 
ezutáni  postglacíális  periódusban  a  jégkorszak 
faunája  már  kiveszőben  van  s  helyette  keletről 
és  északkeletről  a  tundrák  és  a  styepek  jellemzö^ 
állatvilága  nyomul  be  Közép-Európába.  Pusztai 


Pleisztocén  ember 


512 


Pleochroizmus 


marmoták,  ugróegerek,  ürgék,  hörcsögök,  vad- 
lovak, saiga  antilopok,  rénszarvasok  és  más  álla- 
tok népesítik  be  ebben  az  időben  Európát,  melyek 
azután  jórészben  lassankint  szintén  eltűnnek  s  a 
mai  erdei  faunának  adnak  helyet.  A  postglaeiális 
korban  élt  cro-magnoni  ember-rassz  már  a  mai 
«mber  fossilis  alakjának  tekinthető  (Homo  sapiens 
foss.).  A  dekoratív  művészet  s  a  csontfaragó  plasz- 
tika ebben  a  korban  már  rendkívül  fejlett  volt.  A 
postglaeiális  idők  tengeri  üledékei  Skandináviá- 
ban, Észak-Németországban  stb.  arktikus  puha- 
testű állatok  maradványait  tartalmazzák.  Jel- 
lemző fajok  a  Yoldia  arctica  (8.  ábra),  Astarte 
borealis  (10.  ábra)  s  mások.  A  jégkorszak  fontos 
szárazföldi  képződményének  is  megvannak  a  jel- 
lemző puhatestíü,  melyek  ebben  a  szélhord  ta  üle- 
dékben ezerszámra  találhatók.  Ilyenek  a  Heüx 
hispida  (7.  ábra),  Helix  arbustorum,  Pupa  musco- 
rum  (18.  ábra),  Snccinea  oblonga  (14.  ábra)  stb. 
A  P.  első  harmadában  élt  puhatestűek  közül  köz- 
ismert a  Paludina  diluviana  (9.  ábra).  Az  Euró- 
pán kívüli  P.  faunája  szintén  sok  érdekes  példá- 
val szolgál.  Dél-Amerika  alsó  pleisztocén  rétegei- 
ben, a  világhírű  Pampas-formációban  óriás  ter- 
metű foghíjasok  (Mylodon,  Glyptodon,  Megathe- 
rium,  5.  ábra)  stb.,  Ausztráliában  nagy  növényevő 
erszényesek  (Thylacoleo,  Diprotodon,  12.  ábra), 
Jáva  szigetén  a  trinili  Pithecanthropus  erectus 
fordultak  elő,  mindmegannyi  bizonyságául  annak, 
hogy  a  P.-kor,  vagyis  az  ősember  kora  a  föld 
szerves  életében  nagyszabású  átalakulásokat  ho- 
zott létre. 

Pleisztocén  ember,  1.  Ősember. 

Pleisztoszeiszta  vonal  (geoij,  körülhatárolja 
földrengéseknél  a  legerősebben  megrázott  terü- 
letet. V.  ö.  Homoszeiszták. 

Plejádok  (gör.),  hét  szabad  szemmel  látható 
csillagból  áUó  sűrű  csoport  a  Bika  csillagképben. 
P.  a  mitológiában,  1.  Fiastyúk.  —  L.  még  Pléiade. 

Plektron  (gör.,  IstX.plectrum),  a  kithara  fából, 
teknőscsontból,  elefántcsontból  v.  fémből  készült 
pengetője.  Ma  is  alkalmazzák  a  citeránál  és  a 
mandolinok  némely  fajánál. 

Plemenitas,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  vrbov- 
skói  j.-ban,  (i9io)  253  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.). 

Plemenscina,  adók.  Várasd  vm.pregradai  j.-ban, 
<i9io)  1250  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Plena  probatio  (lat.)  a,  m.  teljes  bizonyíték. 

Plenáris  (lat.)  a.  m.  teljes,  egész.  —  P.  de- 
cisio,  a  felsőbíróságtól  teljes  ülésben  hozott  dönt- 
vény. —  P.  ülés,  1.  Plénum. 

Plener,  1.  Ignaz,  báró,  osztrák  államférfiú, 
szül.  Bécsben  1810  máj.  21.,  megh.  u.  o.  1908 
febr.  17.  Az  osztrák  pénzügyi  szolgálatba  lépve 
előbb  Egerben,  majd  Prágában  működött.  1851. 
áthelyezték  Magyarországba  s  1852.  pénzügy- 
igazgató lett  Pozsonyban.  1857-ben  Lembergbe 
helyezték  át,  innen  1859.  Bécsbe  hívták.  1860— 
1865.  Schmerling  kormányában  pénzügyminisz- 
ter volt  s  azzal  együtt  mondott  le.  A  kiegyezés 
után  1867  dec.  30.  (xiskra-Herbstmimszténumá- 
ban  a  kereskedelmi  tárcát  vállalta  s  1870  jan.  15.— 
febr.  3.  ideiglenes  miniszterelnök  is  volt.  1870 
ápr.  7.  végleg  visszalépett,  de  1873  óta  mint  az 
urakházának  tagja  folytatta  politikai  tevékeny- 
ségét. 1907  szept.  bárói  rangra  emelte  a  császár. 


2.  P.,  Ernst,  báró,  osztrák  államférfiú,  P.  1. 
fia,  szül.  Egerben  (Csehország)  1841  okt.  18. 
Előbb  a  diplomáciai  pályán  működött  (1865—73), 
azután  mint  az  osztrák  képviselőház  tagja  párt- 
jára kelt  Andrássy  Gyula  gróf  keleti  politikájá- 
nak a  német  pártok  többségével  szemben,  Taaffe 
gróf  kormánya  ellen  a  német  liberális  párt  élén 
erős  harcot  indított.  Az  1888.  egyesült  német 
baloldal  is  P.-t  ismerte  el  vezérének.  Miniszteri 
tárcát  csak  Taaffe  bukása  után  vállalt,  amikor 
1893  nov.  11.  Windischgraetz  koalíciós  kormá- 
nyába belépett  mint  pénzügyminiszter.  A  kor- 
mány bukása  után  1895  jún.  19.  P.  is  lemondott 
s  még  ez  évben  a  közös  legfőbb  számvevőszék  el- 
nökének nevezték  ki,  1900.  pedig  az  urakházá- 
nak tagja  lett.  1918  nov.  számvevőszéki  elnöki 
állásáról  lemondott.  P.  Eötvös  József  báró  leányát 
vette  nőül.  Nevezetesebb  szakművei :  Die  eng- 
lische  Fabrikgesetzgebung  (1871) ;  Englische  Bau- 
genossenschaften  (1873) ;  Ferdinánd  Lassalle 
(Leipzig  1884;).  A  cseh  tartománygyűlésen  tartott 
jeles  beszédei  1886.  jelentek  meg  (Prága),  1908. 
megjelentek  két  kötetben  emlékiratai  Erinnerun- 
gen  címen  (Wien),  a  harmadik  befejező  kötet 
1921.  jelent  meg. 

Pleuiluniuin  (lat.)  a.  m.  holdtölte. 

Plenipotentia  (új-lat.,  franciául  plein  pou- 
voir)  a.  m.  teljes  hatalom,  meghatalmazás,  sza- 
bad kéz  valamely  dolog  v.  ügylet  elintézésé- 
ben ;  plenipotentiarius,  teljes  hatalommal  felru- 
házott követ. 

Pleno  clioro  (lat.),  teljes  kar. 

Pleno  jnre  (lat.)  a.  m.  teljes  joggal. 

Pleno  titulo  (röv.  P.  T.  lat,  a.  m.  teljes 
című. 

Plennm  (lat.),  plenáris  v.  teljes  ülés,  testü- 
leteknek, jelesül  bíróságnak  oly  ülései,  melyek- 
ben a  testületnek  minden  tagja  részt  vesz  vagy 
részt  vehet,  ellentótben  a  bizottsági,  osztály-,  bíró- 
ságoknál a  tanácsülésekkel,  melyekben  csak  az 
illető  bizottságnak,  osztálynak,  tanácsnak  tagjai 
vehetnek  részt. 

Plenus  Tenter  non  stndet  libenter 
(lat.)  a.  m.  tele  gyomor  nem  tanul  szívesen, 
vagyis  ebéd  után  nem  jól  esik  a  tanulás. 

Pleo  . . .  (gör.  pléon  a.  m.  több),  összetételek- 
ben a.  m.  túlságos,  túltengő. 

Pleochroisztikus  udvarok.  Rég  megfigyelt 
jelenség,  hogy  bizonyos  kőzetalkotó  ásványok- 
ban (csillám,  cordierit)  a  mikroszkopikus  zárvá- 
nyokat (csaknem  mindig  parányi  cirkonszemecs- 
kék)  színes  és  pedig  leginkább  sárga  udvar  veszi 
körül ;  a  kettős  törő  ásványoknál  ez  az  udvar 
pleochroizmust  mutat.  Legújabban  Jolly  és  Mügge 
kimutatták,  hogy  a  P.  a  bezárt  cirkonszemecskék 
radioaktivitásától  származnak. 

Pleochroizmus  vagy  polichroizmus  (gör.),  az 
átlátszó  színes  kristályoknak  az  a  tulajdonsága, 
hogy  áteső  fényben  a  különböző  irányokban  el- 
térő színt  mutatnak.  Ennek  oka  abban  rejlik, 
hogy  a  kristály  bizonyos  sugarakat  abszorbeál. 
A  szabályos  kristályok  nem  mutatnak  P.-t.  A 
kettős  törő  kristályoknál  a  főirányokban  az  ab- 
szorpció különböző.  Az  egyoptikaí-tengelyű  kils- 
tályrendszerekben  a  főtengely  irányában  és  reá 
merőlegesen  van  az  abszorpció  maximuma  és 


PLEISZTOCÉN 


12.  A  Diprotodon  koponyája.  Viv 


13.  Pupa  mus-         Ü.  Succinea 

corum.  oblonga.         15.  Az  ír  óriásgrím  csontváza  (Megaceros 

Term. nagys.  és.nagyítottaa.  hibernicus).  Vro- 


'  Pteisttocén*  cikkhez. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


Pleodont 


513 


Plessur 


minimuma  (dichroizmiLs) ;  a  többi  kristályrend- 
szerekben három  egymásra  merőleges  irányban 
vannak  a  legeltérőbb  abszorpciók  (trichroizmus), 
B  három  irány  a  rombos  rendszerben  összeesik 
a  három  kristálytani  tengellyel,  mlg  amonokli- 
ueknól  az  egyik  irány  egybeesik  az  ortotengely- 
lyel,  a  triklineknól  egyik  irány  sincs  megszabva. 
A  hatszöges  turmalin  a  főtengely  irányában  csak- 
nem feketének  látszik,  reá  merőlegesen  szürkés- 
kék. A  rombos  cordierit  trichroizmusa :  világos- 
kék, sötétkék  és  világossárga.  A  P.  megfigyelé- 
sére a  Haidinger-féle  Zw^a  (dichroszkop)  szolgál. 
Ez  az  egyszeríí  készülék  lényegében  egy  kalcit- 
romboéderből  áll,  amely  egyszerre  két  színnek 
egymás  mellett  való  megfigyelését  teszi  lehetővé. 

Pleodont  (áiiat),  a,  m.  tömörfogú,  minden  oly 
csúszómászó  (Reptilia),  melynek  fogai  pulpaüre- 
get  nem  tartalmaznak.  Ellentéte  coelodont. 

Pleomoriizmus,  1.  FoUmorfizmus. 

Pleon,  az  Ízeltlábú  állatoknál  (Arthropoda) 
a  potroh  jelzésére  használatos  tudományos  mes- 
terszó. Egyértelmű  az  abdomen-Jie\. 

Pleonarchia  (gör.)  a.  m.  sokak  uralma ;  az 
arisztokrácia  (1.  o.)  elfajulása. 

Pleonaszt  (ásv.),  1.  Spinell. 

Pleonazmus  (gör.)  a.  m.  szóhalmozás,  szófö- 
lösség,  midőn  több  szót  használunk,  mint  amennyi 
a  fogalom  v.  a  gondolat  világos  és  szabatos  kife- 
jezésére múlhatatlanul  szükséges  (pl.  édes  méz). 
A  P.  lehet  hiba,  kifejezésbeli  gyakorlatlanság ; 
de  lehet  szándékos  szónoki  alakzat  is,  amikor  a 
szófölösség  a  kifejezés  erejének  fokozására  szol- 
gál, erre  a  köznyelvben  is  számtalan  eset  van 
(futva  fut,  saját  szememmel  láttam).  Pleonasz- 
tikus  a.  m.  bőbeszédű. 

Pleopliyllia  (növ.),  1.  Fldophyllia. 

Pleopoda  V.  ^66^65  spurii,  némely  ízeltlábú 
állatoknál  (Arthropoda)  a  pleonon  levő,  rende- 
sen csenevész  lábak  neve. 

Pleoráma,  1.  Panoráma. 

Pleospóra  (növ.),  a  tömlősgombák  Sphaeriales 
rendjébe  tartozó  génusz,  amelynek  fajai  elhalt 
növényi  részeken  élnek.  Termőtestüket  eleinte 
a  gazdanövény  epidermise  fedi  be,  később  szaba- 
dok, gömbölyűek,  feketék,  vastagfalúak,  kopa- 
szok, szemölcsszerű  nyílásuk  van.  Tömlői  hen- 
geresek V.  bunkósak,  8  spórával.  Spórái  hosszú- 
kásak, tojás-  V.  bunkóalakúak,  tégiafalszerűen 
rekeszekre  osztottak,  átlátszóan  színtelenek,  v. 
sárgák,  barnák.  Paraphysisei  is  vannak.  Mintegy 
225  faja  van,  amelyek  közül  Közép-Európára  kb. 
ÖO  esik. 

Plerocercoid,  a  széles  galandféreg  (Dibo- 
thriocephalus  latush.)  borsókájának  tudományos 
neve.  L.  Galand  férgek. 

Pleroma  (gör.  a.  m.  teljesség),  a  gnózisban 
(1.  Gnoszticizmus),  a  világító  tenger,  mint  az 
istenség  székhelye. 

Plesce,  adók.  és  pk.  Modrus-Fiume  vm.  cabari 
j.-ban,  (1910)  978  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Plesch  János,  orvos,  szül.  Budapesten  1878 
nov.  18.  Egyetemi  tanulmányait  1900  Buda- 
pesten végezvén,  Berlinbe  ment  s  ott  1903  óta  a 
Charitében  működött ;  1911.  egyetemi  magánta- 
nár, 1917.  rendes  tanár  lett.  Irodalmi  művei: 
Über  Percussion  (1900) ;  Über  Blutmengebestim- 

Révai  Nagy  Lexikona.  XV.  'köt. 


mung  im  Lebenden  (1906);  Diagnostik  d.  Lun- 
genspitzen  (1907);  Über  Haemoglobinometrie 
(1908);  Haemodynamik(1909);  BiologischeGmnd- 
lagen  der  Radioactivitátswirkung  (1911) ;  Bezie- 
hungen  zwischen  Athmung  u.  Circulation  (1913). 

Pleschen  (Pleszew),  az  ugyanily  nevű  járás 
székhelye  Posen  lengyel  kerületben  (1910)  8049  lak., 
gőzfürész-  és  őrlőmalommal,  számos  szélmalom- 
mal ;  műasztalos-  és  esztergályozó  műhelyekkel. 

Plescsej  ev,  Alekszej  Nikolajevics,  orosz  költő, 
szül.  Kosztromában  1825  dec.  4.  (nov.  22.),  megh. 
Parisban  1893  okt.  8.  (szept.  26.).  Nagy  sikert 
ért  el  költeményeivel  s  elbeszéléseivel.  Nagy 
érdemeket  szerzett  mint  német,  angol,  francia  és 
olasz  költők  fordítója  is.  Összes  míívei  1906.  je- 
lentek meg  Szent -Pétervárott  (3  köt.). 

Plesiosaurus  (paieont.)  a  triászkorszak  kagjió- 
mészképződményétől  kezdve  ismeretes  kihalt  hül- 
lőnem,  mely  a  Sauropterigia  rendbe  tartozik  és 
főelterjedését  a  liászban  érte  el.  A  P.-nak  rend- 
kívül hosszú  nyaka  és  aránylag  igen  kis  feje 
volt  (kígyógyik).  Angol-  és  Németországból  több 
faja  ismeretes,  melynek  példányai  3—5  m.  hosz- 
szúra  nőttek.  Legismertebb,  szép  csontvázakkal 
képviselt  fajai  a  P.  doUcJiodeiriis  Conyb.  és  a 
P.  conyheari  SoUas.  Ujabban  a  württembergi 
Holzmadenben  fedezték  fel  a  Vilmos  császár  tisz- 
teletére P.  Guilelmi  imperatoris  Dames-Jiék  el- 
nevezett fajt,  melynek  egy-egy  ép  csontváza 
Berlinben  és  Stuttgartban  látható. 

Ple§ivica,  adók.  és  pk.  Zágráb  vmegye  jaskai 
j.-ban,  (1910)  1127  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pleáivicka  Réka,  adók.  Zágráb  vmegye  jaskai 
j.-ban,  (1910)  1305  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Plesno,  adók.  Pozsega  vmegye  novskai  j.-ban, 
(1910)  621  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pleso,  1.  Peiso. 

Pless,  1850,  illetőleg  1861  óta  hercegség  a 
porosz  oppelni  kerületben.  Területe  800  km2, 
75,000  jobbára  lengyel  lak.  Az  uradalom  erede- 
tileg a  Promnitz  grófi  családnak  volt  bü'toka, 
majd  az  Anhalt-Köthen  hercegi  családé,  amelytől 
1847.  Hochberg  gróf  30,000  tallér  életjáradékért 
megvásárolta.  A  Hochberg-család  1861  óta  viseli 
a  hercegi  címet. 

Plessen,  Hans  von,  német  vezérezredes,  szül. 
Spandauban  1841  szept.  26.  I.  Vilmos  császárnak 
1879—1888.  számysegédtisztje  volt,  1893.  II. 
Vilmos  fősegédtisztje,  1899.  gyalogsági  tábor- 
nok. A  világháborúban  a  császári  főhadiszállás 
parancsnoka  volt.  Ö  szöktette  meg  az  összeom- 
lás után  Vilmos  császárt  Hollandiába. 

Plessis  (ejtsd:  pieszi),  Frédéric,  francia  költő  és 
filológus,  szül.  Brestben  1851  febr.  3.  1892  óta 
a  pái'isi  Bcole  normaleon  a  latin  nyelv  tanára. 
Mint  költő  Vergüius  hatása  alatt  áll.  Több  latin  - 
író  kritikai  kiadását  is  sajtó  alá  rendezte.  Költői 
munkái :  La  lampe  d'argile  (1886) ;  Vesper  (1897) ; 
Poésies  complétes  (1904).  Regényei :  Angéle  de 
Blindes  (1897) ;  Le  chemin  montant  (1904)  stb. 

Plessit  (ásv.),  a  meteoritokban  a  kamacü-réaz- 
letek  közti  teret  tölti  ki ;  a  kamacitnál  ellen- 
állóbb, a  tenit-nél  kevésbbé  ellenálló.  Valószínű- 
leg kamacit  és  tenit  elegyéből  áll. 

Plessur,  a  Rajna  16  km.  hosszú  jobboldali  mel- 
lékfolyója Graubünden  svájci  kantonban :  Chur 

33 


Pl'essy-zöld 


514 


Pleurotoma 


alatt  torkollik.  A  környékén  levő  hegyvidéket  P.- 
Alpoknak is  nevezik,  legmagasabb  csúcsai  a  Rot- 
hom  (2985  m.)  és  a  Lenzerhorn  (2909  m.). 

Plessy-zöld  a.  m.  krómzöld,  1.  Króm  oxidjai 
és  hidroxidjai. 

Plesszidí,  az  ókori  Felion  (1.  o.)  hegység  mai 
neve  Görögországban. 

Plessziméter  (gör.),  az  orvosi  kopogtatásban 
alkalmazott  kis  műszer,  melyet  a  kopogtatott 
testrész  és  a  kopogtató  ujj  közé  helyeznek.  A  P. 
alakja  hol  kerek,  hol  hosszúkás,  körülbelül  ezüst- 
forintnyi nagyságú.  A  F.-nek  legjobb  anyaga  az 
iiveglencse,  de  ez  könnyen  törik,  s  így  elefánt- 
csontot, kaucsukot  használnak  e  célra.  Némely 
P.-nek  még  centiméter-beosztása  is  van.  A  P.-en 
vagy  ujjal,  vagy  a  kopogtató  kalapáccsal  kopog- 
tatnak. L.  még  Kopogtatás. 

Plesuva,  hegység,  1.  Szememik. 

Pletemica,  adók.  és  pk.  Pozsega  vm.  pozsegai 
j.-ban,  (1910)  1518  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Plethon,  Georgios  Gemistos,  bizánci  gramma- 
tikus és  történetíró  (megh.  1451.),  Palaeologos  Ma- 
nuel  és  Theodoros  tanácsadója,  részt  vett  az 
14'39-iki  firenzei  zsinaton,  s  ott  ismertette  a  gö- 
rög irodalom  remekeit  és  előmozdította  a  platóni 
akadémia  megalapítását.  Hazatérve  filológiai 
(scholionok  Thukydideshez)  és  bölcseleti  műveket 
irt,  melyekben  a  platóni  filozófia  híve. 

Plethora  abdominalis,  helytelen  ma- 
gyarsággal: alhasi  pozsga;  a.  m.  vérbőség  a 
hasban.  így  nevezték  régebben  a  túlságos  bőség- 
ben élő,  elhízó,  vérmes  emberek  beteges  pana- 
szainak csoportját.  Ma  kevéssé  használatos  foga- 
lom, 8  az  eseteket  az  érelmeszesedés  alakjai  közé 
sorolják. 

Plethron,  ó-görög  hosszmérték  =  ^/g  stadion 
=  100  láb  =  30-83  m.  Mint  területmérték  = 
950*5  m2.  Mint  római  területmértéket  gyakran  a 
jugerummal  cserélik  össze,  bár  utóbbi  2V2-szer 
nagyobb  mint  a  P. 

Pletiszmográf  (plethysmograph,  gör.).  Orvosi 
vizsgáló  készülék  a  végtagok  térfogatváltozá- 
sainak grafikus  vizsgálására.  Egyik  oldalán  zárt 
üveghenger,  melybe  a  vizsgálandó  tag  belenyú- 
lik, s  melyet  a  henger  szájánál  vízmentesen  zá- 
runk. A  hengert  vízzel  töltjük  meg,  s  egy  kiálló 
csövön  át  poligráffal  (1.  o.)  kötjük  össze.  Ha  a 
végtag  térfogata  nő,  vizet  szorít  ki,  s  ezt  a  jelző 
emelkedése  mutatja.  Vannak  P.-ok  a  felső  vég- 
tag 8  az  alsó  végtag  vizsgálására.  Az  első  P.-ot 
Mosso  szerkesztette ;  a  legelterjedtebben  hasz- 
nált a  Lehmann-téle  P. 

Pletomelia  v.  polimelia  (gör.),  az  az  eset,  mi- 
kor bizonyos  testrészen  a  rendesnél  több  tag  van. 
^Igy  pl.  öt  ujj  helyett  hat  ujj  (polidaktilia). 

Pletóra  (plethora,  gör.),  1.  Vérbőség. 

Plettenberg,  Kaid  Freiherr  von,  porosz  tá- 
bornok, szül.  Neuhausban,  Paderbom  mellett, 
1852  dec.  18.  Ezredes  lett  1899-ben,  1910.  gya- 
logsági tábornok.  Jelentékeny  szerepe  volt  1915 
máj.  a  gorlicei  áttörésben,  valamint  1915.  novem- 
berben az  yperni  harcokban. 

Pleura  (gör.),  1.  Mellhártya. 

Pleuralgia  (gör.),  a  mellhártyának  rendszerint 
lobos  megbetegedése  által  előidézett  fájdalom  a 
mellkas  valamely  részén. 


Pleurális  ganglion  (köpeny dúc),  a  csigák 
központi  idegrendszerének  egyik  főrésze,  mely  a 
cerebrovisceralis  eresztékbe  van  beiktatva.  Pá- 
ros szerv. 

Pleureur,  Mont  (ejtsd:  piörör),  a  Pennini  Alpok 
3706  m.  magas  csúcsa,  róla  jő  le  a  Gétroz  glecser. 

Plenrease,  a  francia jj/^z^ríT-ből,  sírni  (ejtsd; 
piöröz),  structoll,  amelynek  pelyhei  a  szomorúfűz 
leveleihez  hasonlóan,  a  száron  kétfelé  lazán  leom- 
lanak. Ezt  úgy  érik  el,  hogy  a  természetes  struc- 
toll minden  pelyhóhez  szabad  kézzel  még  2—3 
V.  4  pelyhet  kötnek,  ami  igen  fárasztó  munka  s 
innen  a  P.  magas  ára.  Bodrossá  tett  structoUakat 
Franciaországban  a  nők  fejdísznek  már  a  XVIII. 
sz.-ban  használtak.  A  tulajdonképeni  P.  azonban 
csak  a  XIX.  sz.-ban  s  szintén  Franciaországb(')l 
kiindulva  lett  divatossá. 

Pleuritisz  (gör.),  1.  Mellhártyagyuladás, 

Plenrocarpi  (növ.),  a  lombos  mohák  Bryales 
sorozatának  2.  alsorozata,  amelyhez  tartozó  mo- 
hák archegoniuma,  ill.  sporogoniuma  oldalt  álló 
rövid  hajtások  csúcsán  keletkezik,  nem  a  fő- 
hajtáson, mint  az  Acrocarpi  alsorozatban. 

Plenrococcns  (növ.),  az  egysejtű  zöld  mo- 
szatok génusza  a  Scenedesmaceae  családban ^ 
mintegy  14  fajjal,  amelyek  közül  a  P.  viridis 
nedves  falakon,  köveken,  kerítéseken,  fakérgen 
közönséges,  zöld  bevonatot  alkot. 

Plearodinia  (pleurodynia,  gör.),  a  borda  közti 
idegek  vagy  izmok  reumatikus  vagy  lobos  meg- 
betegedése folytán  keletkezett  oly  fájdalom,  mely 
az  említett  idegek,  illetve  izmok  mentén  a  mell- 
kas valamelyik  oldalán  jelentkezik. 

Plenrodont,  1.  Acrodont. 

Pleuron^  ógörög  város  Btoliában,  az  Arakyu- 
thos-hegy  lejtőjén ;  híres  volt  Athena-templomá- 
ról.  P.  romjai  a  mai  Misszolungi  (Mesolongioii) 
szomszédságában. 

Pleuronectes  (áiiat),  1.  Lepényhál. 

Pleuronectidae  (áiiat),  1.  Félszegúszók  és 
Lepényhál. 

Pleúropneumonia  (gör.),  az  oly  tüdőgyuladás, 
melynek  kíséretében  annak  komplikációjaként 
mellhártyagyuladás  lépett  fel,  1. 
Tüdögyidadás. 

Pleurojsigma  Sm.  (uöv.),  kova- 
moszat, sajkaforma,  magánosan  és 
szabadon  élő  sejt,  kovapáncéljáu 
hosszanti  s  vele  keresztező  csíkok- 
kal, a  középhosszában  vonással  s  a 
közepén  egy  csomóval  (1.  az  ábrát). 
100-nél  több  faja  az  egész  földön, 
tengerparton,  sós,  sőt  részben  édes 
vízben  is  él.  Minthogy  finom  rajzait 
csak  a  jól  sikerült  mikroszkopium 
tünteti  fel,  ezért  ennek  a  jóságát 
szokás  vele  kipróbálni. 

Plearotoma  Lam.  (áiiat),  az 
Elülkopoltyús  csigák  (Prosobran- 
chiata)  rendjébe,  a  Nyílnyelvűek 
(Toxoglossa)  csoportjába  tartozó 
tengeri  csiganem.  Háza  orsóalakú, 
tekercse  magas,  szájnyílása  hosszas,  fedője  szaru- 
nemű, hegyesen  tojásdad,  végén  álló  maggal 
(nucleus).  A  krétaidőszaktól  napjainkig  él.  Leg- 
ismertebb az  Indiai-óceánban  élő  babiloni  torony- 


Pleurosigma. 


Pleurototonus 


—     515 


Plitvicai  tavak 


C8iga  (Pleurotoma  babylonica  Lam.) ;  házának 
magassága  8  cm. 

Pleurototonus  v.  pleurotmus  (gör.),  a  törzs 
oldalsó  hajlása  izomgörcs  folytán.  Rokon  kifeje- 
zések :  az  opistotonus,  a  görcsös  hátrafelé  haj- 
lás,  s  az  emprostotonus,  a  görcsös  előredtilés. 
Főképen  a  tetanuszhan  (dermedet)  és  a  sztrichnin- 
mérgezésben  észlelhető. 

Plenrotus  (növ.),  1.  Galóca. 

Pleven,  városok,  1.  Drania  és  Plemia. 

Plevlje  (törökül :  Tazslidzsa),  város  az  egy- 
kori török,  az  1913.  évi  bukaresti  béke  után  Mon- 
tenegróhoz csatolt  P.-i  szandzsákságban,  a  Cseho- 
tina  festői  völgyében,  körülbelül  6000  lak.  Kö- 
zelében a  görög  Ti'oica  klastrom  látható.  1915 
dec.  2.  Kövess  tábornagy  osztrák-magyar  had- 
serege elfoglalta,  dec.  13-án  közelében  a  monte- 
negrói sereget  megverte.  A  világháború  után  az 
újonan  alakított  Szerb-Horvát-Szlovén  államba 
kebelezték. 

Plevna  (Pleven),  az  ugyanily  nevű  járás  szék- 
helye Bulgáriában,  (1920)  27,779  lak.,  az  1877.  évi 
háboriiban  elesett  orosz  és  török  tisztek  emlé- 
kére 1905.  felépített  és  leleplezett  mauzóleummal. 
1877-ben  heves  harcok  folytak  itt  a  törökök  és 
oroszok,  valamint  az  ezekkel  szövetséges  romá- 
nok közt.  Oszmán  pasa  erős  földvárrá  alakította 
át  P.-t,  melyet  az  ellenség  a  szept.  11— 12-iki 
sikertelen  rohamok  után  hónapokon  keresztül 
hasztalanul  ostromolt.  Végre  is  Oszmán  pasa  ele- 
sége és  lövőszere  elfogyott  s  dec.  10.  az  a  kísér- 
lete, hogy  az  ostromló  seregen  átvágja  magát, 
meghiúsult,  mire  40,000  emberrel  megadta  magát. 
(L.  Oszmán  Nuri).  E  harcok  emlékét  a  városban 
és  környékén  300-nál  több  emlékmű  hirdeti. 

Plexus  (lat.)  a.  m.  fonat,  fonadék.  Az  ideg-  és 
érágazatok  megjelölésére  használt  kifejezés. 

Pleyel,  Ignaz,  német  származású  francia  ze- 
neszerző és  hangszergyáros,  szül.  Ruppersthalban 
(Bécs  mellett)  1757  juu.  1.,  megh.  Parisban  1831 
nov.  14  Zenei  kiműveltetóséről  Erdödy  gróf  gon- 
doskodott, aki  Haydnhoz  adta  tanulás^  céljából. 
Rendkívül  termékeny  zeneszerző  volt.  Elte  delén 
teljesen  a  zeneműkereskedésre  és  hangszergyár- 
tásra adta  magát.  Zongoraiskolája  (1797)  sok 
kiadást  ért. 

Plica  (zene),  1.  Aspiráció. 

Plica  mongolica  (lat.),  a.  m.  mongol  redő. 

Plica  polonica  (lat.),  1.  Lengyelfürt. 

Plica  semilunaris  (lat.)  félholdalakú  redő 
a  belső  szemzugban  a  könnyhús  mellett.  Az  álla- 
tok harmadik  szemhéjának  (palpebra  tertia)  ma- 
radványa. Csökevényes  voltát  az  bizonyítja,  hogy 
a  különböző  emberrasszoknál  változó  kifejlődésű. 
Néha  porcogó  is  található  benne,  főleg  az  alsóbb- 
rangii  fajtáknál.  Majmoknál  e  porcogó  állandó. 

Plictolopliidae  (áiiat),  a  Kakaduk  régebbi 
tudományos  neve.  L.  Papaqályok. 

Plin.,  1.  Pl 

Plinian  (ásv.),  torzult  arzenopiritkristályok. 

Plinius,  1.  Gaius  P.  Secundus  (az  idősb),  római 
természettudós,  szül.  Nóvum  Comumban  (Como) 
Kr.  u.  23.,  megh.  79.  a  Vezúv  kitörésekor.  Mint 
lovastiszt  több  germániai  hadjáratban  résztvett 
s  Vespasianus  kegyéből  előkelő  állásokat  töltött 
be,  utoljára  a  Misenumnál  állomásozó  hajóhad 


tengernagya  lett.  A  Vezúv  kitörésekor,  mivel 
hajón  közelről  akarta  megfigyelni,  tudomány- 
szomjának áldozata  lett.  Unokaöccse,  az  ifjabb 
P.,  Tacitushoz  írt  levelében  megkapó  részletesség- 
gel írja  le  tudós  nagybátyja  halálát.  Grammati- 
kai, történelmi  és  hadi  művei  elvesztek,  de  fenn- 
maradt főműve,  a  37  könyvre  terjedő  Naturális 
história,  a  természettudományoknak  akkoriban 
páratlan  enciklopédiája.  Sok  benne  a  felszinesség, 
naiv  hiszékenység,  mert  adatait  nem  a  természet 
vizsgálatából,  hanem  valami  500  görög  és  latin 
íróból  meríti,  de  óriási  szorgalma  és  lankadatlan 
tudásvágya  így  is  elismerést  érdemel.  34,  35.  és 
36.  könyve  az  ásványtan  fonalán  a  képzőművé- 
szetek alkotásait  tárgyalp,  és  az  ókori  műtörté- 
nelemre nézve  is  becses  forrás.  A  középkor  e 
miiből  merítette  természettudományi  ismereteit. 
Kiadta  újabban  Sillig  (Gotha  1851—1858,  8  köt.); 
Detlefsen  (Berlin  1866-82,  6  köt.);  Jan  (Leip- 
zig  1854; — 65,  5  köt.).  Ajasson  de  Grandsagne 
20  kötetes  francia  fordítása  nagy  tárgyi  kommen- 
tárt is  nyújt  (Paris  1829—32),  melyhez  Cuvier, 
Letronne  stb.  is  hozzájárultak.  Magyarországot 
érdeklő  adatairól  v.  ö.  Katanchich  művét :  Com- 
mentarius  in  C.  Pliuii  lí.  Pannoniam  (Buda  1829) 
és  Fröhlich  R.  értekezését :  Magyarország  törté- 
nete a  honfoglalásig.  MiUennáris  tört.  I.  köt. 

2.  Gaius  P.  Caedlius  Secundus  (az  ifjabb),  az 
előbbinek  unokaöcscse  és  fogadott  fia,  szül.  Nó- 
vum Comumban  Kr.  u.  62.,  megh.  113  kör.  Korán 
ügyvédkedett,  állami  hivatalokat  viselt,  11 2.  Bithy 
nia  és  Pontus  helytartója  lett.  Beszédei,  költemé- 
nyei elvesztek,  de  fennmaradt  Traianus  magasz- 
talására írt  panegyricusa  és  24!7  levele  9  könyv- 
ben, melyekben  Cicerót  utánozza;  nevezetes  a 
Vezúv  kitöréséről  írt  levele  (magyarra  f  ord.  Szabó 
J.,  Term.  Tud.  Közlöny  1872).  Kedves,  humá- 
nus lélek,  de  hiúságtól  sem  ment.  Még  érdekesebb 
Traianussal  való  levélváltása,  121  levél  helytar- 
tósága idejéből.  Kiadta  Keil  (Leipzig  1870).  Sze- 
melvényesen,  jól  tájékoztató  kommentárral  Ku- 
kula  (Leipzig  1904).  A  panegyricust  nálunk  is  ki- 
adták (Debrecen  1756.  Függelékül  P.  és  Traianus 
levelei  a  keresztényekről).  V.  ö.  Bender,  Der  jtin- 
gere  P.  nach  seinen  Briefen  (Tübingen  1874). 

Plinius  állatrendszere,  1.  Allatország. 

Plinteria  (gör.),  1.  Plynteria. 

Plintlius  tigratas  (állat),  1.  Komlóbogár. 

Plintosz  (gör.),  jóni,  korintusi  oszloplábak  alatt 
levő  négyszögletes,  alacsony  talplemez,  1.  Osz- 
loprendszer. 

Pliocén,  1.  Harínadkor. 

Pliopithecus  (paieont.),  1.  Emberszábásü 
majmok. 

Plissé  (franc,  ejtsd :  piisszé)  a.  m.  redős. 

Plitvicai  tavak,  szépségükről  híres  tavak  Lika- 
Krbava  vm.  É.-i  határán,  a  Kis-Kapela  és  Plje- 
sevica  hegységek  közt.  6  nagyobb  és  7  kisebb  tó  van 
itt  gyönyörű  erdős  hegyvidéken,  terraszszeríí- 
leg  egymás  fölött,  amelyeket  egymással  20  na- 
gyobb és  10  kisebb  vízesés  köt  össze,  összes  hosz- 
szuk  7'9  km.  A  legmagasabban  fekvő  első  tó  a 
Proscansko  jezero  (800  m.  magasságban),  a  leg- 
alsó a  Bakinovac  tó  (647  m.),  tehát  a  tavak  szint- 
különbsége 153  m.  Legszebb  és  legnagyobb  a 
Kozjak-tó  (8  km.  hosszú  és  613  m.  széles),  leg- 


83* 


Pliva 


516 


PIoskál-Tempis 


nagyobb  vízesésük  a  78  m.  magas  Plitvicai- víz- 
esés. A  P.  lefolyása  a  Korana  (1.  o.).  Megközelít- 
hetők Ogulin  felől,  a  tavak  partján  turistaházak 
vannak.  A  tavak  környékén  újabban  karsztos  bar- 
langokat fedeztek  fel.  (Tr.  SzHSz.) 

Pliva,  a  boszniai  Vrbász  (Vrbas)  folyó  mellék- 
vize, nagyszerű  vízeséseiről  és  Jezero  melletti 
két  szép  hegyi  taváról  híres,  Jajca  város  közepén 
30  m.-nyi  magasságból  zuhan  le  a  Vrbászba. 

Pliveric  (ejtsd:  — rics)  József,  horvát  politikus  és 
köz  jogász,  szül.  Novagradiskán  1847.,  megh.  Zág- 
rábban 1907  júl.  17.  A  zágrábi  egyetemen  a  ma- 
gyar-horvát közjog  tanára  volt.  Több  ízben  horvát 
országgyűlési  képviselőnek  választották.  Közjogi 
müveiben  a  horvát  államiság  tanát  képviselte. 
Idevágó  német  nyelven  írt  munkái :  Dasrechtliche 
Verháltniss  Kroatiens  zu  üngarn  (Zágráb  1885) ; 
Beitrage  zum  ungarisch-kroatischen  Bundes- 
rechte  (u.  o.  1886) ;  Der  kroatische  Staat  (1887). 

Pljesevica,  a  Karszt  egy  része  Lika-Krbava 
vm.  K.-i  részében  a  híres  Plitvicai-tavaktól  (1.  o.) 
K.-re.  Jelentékenyebb  csúcsai  a  Gola  (1649  m.), 
Javornik  (1552  m.)  és  Ozeblin  (1657  m.),  amely- 
től D.-re  mélyebb  nyereg  (1135  m.)  szab  határt  a 
hegységnek.  (Tr.  SzHSz.) 

Ploca,  adók.  Lika-Krbava  vm.  gracaci  j.-ban, 
(1910)  1410  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Ploceidae  (áiiat),  1,  Szövőmadarak. 

Plock,  1.  volt  orosz-lengyel  kormányzóság 
Poroszország,  Lomzsa  és  Varsó  közt  9446  km  2 
területtel,  (1911)  755,400  lak.  Most  Lengyelország 
egyik  kerülete.  Sík  és  sok  helyen  mocsaras. 
Összesen  1410  ha.-nyi  területet  borító  kis  tavai 
számosak.  Folyói  közül  a  legnagyobb  a  Visztula, 
amely  D-i  határul  szolgál.  Földjéből  61Vo-a  van 
művelés  alatt  és  mintegy  20o/o  erdő.  Lakói  len- 
gyelek, zsidók  és  kevesebb  számmal  németek. 
A  fő  foglalkozás  a  földmívelés  (rozs,  búza,  zab 
és  burgonya).  Vannak  malmai,  tégla-  és  cukor- 
gyárai. —  2.  P.  (Piock),  az  ugyanily  nevíi  kerü- 
let és  püspökség  székhelye  (1911)  32,070  lak., 
gabonakereskedelemmel.  Kiválóbb  épületei:  a 
püspöki  palota,  a  színház,  a  XII.  sz.-ból  való 
székesegyház,  több  lengyel  herceg  és  király  sír- 
emlékével. 1914—15.  a  világháborúban  P.  körül 
heves  harcok  folytak.  1915  febr.  17.  a  németek 
elfoglalták. 

Plockhorst,j5erw/iflr6^,  német  festő,  szül.Braun- 
schweigban  1825  márc.  2.,  megh.  Berlinben  1907 
máj.  18.  Münchenben  Pilotynál,  Parisban  Coutu- 
renél  tanult.  1866— 69-ben  a  weimari  művészeti 
iskola  tanára  volt.  Számos  vallásos  tárgyú,  édeskés 
képet  festett,  melyek  nagyon  kedveltek  voltak 
Németországban.  Megfestette  I.  Vilmos  császár 
és  Auguszta  császárné  arcképeit  is  (berlini  Na- 
tionalgalerie). 

Ploegstreet,  belga  falu  a  francia-belga  hatá- 
ron, Armentiórestől  É.-ra,  nevezetes  az  1918.  ápri- 
lisi német  offenzíva  alkalmával  ott  az  angolok 
ellen  vívott  véres  harcokról. 

Ploesti  (Flojesty),'Pv&hoYdi  román  kerület  szék- 
helye, (1920)  58,000  lak.,  petroleumfinomítással ; 
élénkkereskedéssel,amelynekfőcikkeíapetroleum 
és  a  gyapjú ;  gimnáziummal,  magyar  református 
és  katholikus  egyházzal  és  iskolával.  A  világhábo- 
rúban 1916.  dec.  6.  német  csapatok  elfoglalták. 


Ploetz,  Kari,  német  tankönyvíró,  szül.  Ber- 
linben 1819  júl.  8.,  megh.  Görlitzben  1881  febr.  6. 
Francia  nyelvtanait  számos  iskolában  használ- 
ják, magyarra  is  átdolgozták.  Irt  latin  nyelvtant 
is.  V.  ö.  Löper,  Kari  P.  (Berlin  1881). 

Plojesty,  város  Romániában,  1.  Ploesti. 

Plomba  a.  m.  ólomzár  (1.  0.) 

Plomba-forrasztás,  1.  Gsökötések. 

Plomb  du  Cantal,  vulkánrom,  1.  Cantal. 

Plombiéres  (P.  les  BainS,  ejtsd:  ploSbjérlé  beS), 

város  és  híres  fürdő  Vosges  francia  département- 
ban,  430  m.  magasban  az  Eaugrogne  völgyében, 
(1911)  1960  lak.,  már  a  rómaiak  által  ismert  egy 
hideg  és  26,  a  gránittalajból  fakadó  (27— 73°-os) 
hőforrással,  melyek  vízbösége  napi  7300  hl.  Fő- 
kép emésztési  bajok,  görvély,  köszvény  és  reu- 
matikus  betegségek  ellen  használják.  Legszebb 
fürdőintézete  az  1857.  épített  Nouveaux  Thermes. 
III.  Napóleon  alatt  épített  temploma,  1390. 
alapított  és  újabban  restaurált  kórháza,  a  ka- 
szinó, a  színház  és  a  Palais  royal  szebb  épületei. 
Környéke  festői.  1858  júl.  20.  III.  Napóleon  és 
Cavour  itt  találkoztak  és  szövetkeztek  Ausztria 
ellen.  V.  ö.  Haumonté,  P.  ancien  et  moderné 
(Paris  1905). 

Plombiérit  (ásv.)^  Plombiéres  közelében  a  Vo- 
gézekben  a  hőforrásokban  még  jelenleg  is  le- 
ülepedő, hófehér,  át  nem  látszó  porodin  sztalakti- 
tos bevonatok;  kalcium  szilikátgél CaSiOg-f-2HjO. 

Plombotipia,  azonos  a  szelenotipiával  (1.  0.). 

Plombozás,  1.  Fogbetegségek. 

Plon,  Philippe  Henri,  francia  könyvkiadó  ós 
könyvkereskedő,  szül.  Parisban  1806  márc.  31., 
megh.  u.  0. 1872  nov.  25.  Parisban  1832.  könyv- 
nyomdát alapított,  melyet  1855.  több  társával, 
majd  egyedül  vezetett.  Ö  adta  ki  HL  Napóleon 
L'Hístoire  de  César  c.  müvét  s  1852  óta  császári 
könyvnyomtató  címet  kapott.  —  Fia,  Eugéne 
(szül.  Parisban  1836.,  megh.  1895  márc.  31.),  jogot, 
majd  könyvkereskedést  tanult  s  apja  üzletébe 
lépett,  melybe  apja  halála  után  1873.  sógorát, 
Róbert  Nourrit-t  (szül.  1833.,  megh.  1894.)  vette 
be.  Művei:  Thorwaldsen  (1867);  Le  sculpteur 
danois  V.  Bissen  (1870);  Benvenuto  Cellini  (1882) ; 
Leone  Leoni  et  Pompeo  Leoni  (1886) ;  Civilité, 
Notre  livre  intimé  de  famille  (1893).  Az  üzlet 
több  személyi  változás  után  ma  «Plon,  Nourrit 
et  Ciew  néven  áll  fenn. 

Plongé  (franc,  ejtsd:  pioSzsé),  a  mellvéd  (1.  0.) 
külső  lejtője. 

Plon-Plon  (ejtsd:  pion-pion),  Napoléou  Joseph 
herceg  gúnyneve,  1.  Bonaparte  4.  c,  512.  old. 

Plonszk,  város  Lengyelországban,  kb.  10,000 
lakossal. 

Plop,  kisk.  Hunyad  vm.  vajdahunyadi  J.-ban, 
(1910)  210  román  lak.  (Tr.  R.) 

Plose,  a  Déltiroli-Dolomitok  egy  csoportja 
Brixentöl  K.-re,  legmagasabb  pontja  a  2561  m. 
magas  Gabler. 

Ploska,  a  Nagy-Fátra  hegycsúcsa,  1.  Fátra. 

PIoskál-Tempis  Rudolf,  jogi  író.  szül.  Hidas- 
németín  (Abauj-Toma  vm.)  1874  nov.  3.  Tanul- 
mányait Aradon,  Kalocsán  ós  Budapesten  végezte. 
1900-ban  a  budapesti  katonai  főreáliskola,  1918. 
a  Ludovika  Akadémia  tanára  lett,  egyszersmind  a 
budapesti  tud.  egyetemen  a  közjog  magántanára. 


Plostin 


—    517 


P1Ó8Z 


1912—14  József  Ferenc  főherceg  jogi  oktatója 
volt.  Több  jogtud.  értekezést  írt  szaklapokba. 
Önállóan  megjelent  müvei :  Tanulmány  a  XII 
táblás  törvényről  (Budapest  1913) ;  A  magyar 
királyt  kegyári  jog  fejlődése  ésjellege{n.o.  1916); 
A  liadizenet  és  békekötés  joga  (u.  o.  1917). 

Plostin  (Ploslín);\í\sk.  Liptó  vmegye  liptószent- 
miklósi  j.-ban,  (i9io)  546  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Plosz,  Hermann  Heínrich,  német  orvos,  szül. 
Lipcsében  1819  febr.  8.,  megh.  u.  o.  1885  dec.  11. 
Különösen  nőgyógyászati  kérdésekkel  foglalko- 
zott. Főbb  müvei :  Das  Kind  in  Brauch  u.  Sitté  der 
Völker  (1882) ;  Das  Weib  in  Natúr-  und  Völker- 
kimde  (1884  új  kiadás  1908,  2  köt.). 

Plósz  1.  Béla,  állatorvostanár,  szül.  Buda- 
pesten 1863  máj.  19.  Az  állatorvosi  oklevelet 
1885.  nyerte  el,  ekkor  az  állatorvosi  főiskola  bel- 
klinikáján tanársegéd,  1887.  a  sebészklinikán  se- 
gédtanár lett.  1891.  a  budapesti  egyetemen  fllozó- 
itlai  doktorrá  avatták.  1892.  a  törvényszéki  állat- 
orvostan előadója,  1894.  nyilv.  rk.  tanár  lett, 
1897.  a  sebészet  rendes  tanárává  nevezték  ki.  Két 
Ízben  volt  az  állatorvosi  főiskola  prorektora.  A 
Szent  István- Akadémia  tagja,  m.  kir.  udvari  ta- 
nácsos. Az  Állatorvosi  Lapokban  és  német  folyó- 
iratokban számos  eredeti  közleménye  jelent  meg. 
Nagyobb  önálló  müvei :  Sebészeti  műtéttan  (Buda- 
pest 1897, 2.  kiad.  1908) ;  Altalános  sebészet  (u.  o. 
1903) ;  Részletes  sebészet  (L  köt.  1907,  II.  köt. 
1912).  Azonkívül  1894.  lefordította  magyarra 
Möller  H.  Állatorvosi  szemészet  c.  munkáját.  E 
Lexikonnak  is  munkatársa. 

2.  P.  Fái,  orvostanár,  P.  L  testvérbátyja,  szül. 
Budapesten  1844  okt.  9.,  megh.  u.  o.  1902  aug. 
16.  Orvosi  tanulmányait  Budapesten  és  Bécsben 
végezte.  1867-ben  a  Rókus-kórházban  működött, 
majd  külföldre  ment.  1871-ben  magántanár,  1872. 
az  akkor  felállított  kolozsvári  tudományegyete- 
men az  élet-  és  kórvegytan  tanára  lett.  1874-ben 
a  budapesti  egyetemre  nevezték  ki.  1881-ben 
a  Magyar  Tudományos  Akadémia  levelező  tagjává 
választotta.  Irodalmi  dolgozatai  hazai  és  külföldi 
folyóiratokban  jelentek  meg.  Lefordította  Hoppe- 
Seylernek  Az  élet-  és  kórvegytani  elemzés  kézi- 
könyve c.  müvét  (1876). 

3.  P.  Sándor,  jogtudós,az  előbbiek  testvére,  szül. 
Budapesten  1846  jún.  10.  Jogi  tanulmányait  Bécs- 
ben és  Pesten  végezte,  1868.  a  pesti  egyetemen  a 
jogtudományok  doktorává  avatták;  1868.  köz- 
és  1869.  váltóügyvédi  oklevelet  nyert.  1866-ban 
előbb  ügyvédnél,  majd  a  pesti  pénzügyi  ügyész- 
ségnél folytatott  joggyakorlat  után  a  pestvárosi 
törvényszéknél  1867.  tollnok,  1871.  a  pesti  bel- 
lipótvárosi járásbíróságnál  helyettes  biró  lett. 
1872.  pedig  biró  volt  a  pesti  kir.  törvényszék- 
nél. Erről  az  állásáról  az  akkor  felállított  ko- 
lozsvári egyetemhez  nevezték  ki  a  polgári  tör- 
vénykezés s  a  váltó-  és  kereskedelmi  jog  ren- 
des tanárává.  1881-ben  a  budapesti  egyetem- 
hez helyezték  át  a  polgári  törvénykezés  ren- 
des és  a  váltó-  és  kereskedelmi  jog  jogosított 
tanárává.  1894-ben  államtitkár  lett  az  igazság- 
ügyminisz tóriumban,  1899.  a  Széli-kormány  alatt 
igazság-ügyminiszter  s  ezt  a  tárcát  Khuen-Héder- 
váry  Károly  gr.  és  Tisza  István  gr.  kormányában  is 
megtartotta;  1905.  visszatért  a  bpesti  egyetemre, 


1899.  megkapta  a  belső  titkos  tanácsosi  méltó- 
ságot, a  Lipót-rend  középkeresztese,  az  I.  oszt. 
vaskorona-rend  tulajdonosa.  Államtitkársága  és 
minisztersége  alatt  a  bajai,  utóbb  a  regöczei  vá- 
lasztókerületet képviselte,  1910.  pedig  a  lugosi 
választókerület  választotta  meg.  1914-ben  fő- 
rendiházi tag  lett.  A  Magyar  Tudományos  Aka- 
démiának 1884  óta  levelező-,  1894  óta  pedig  ren- 
des tagja  és  1913.  az  Akadémia  másodelnöke  lett. 
A  lipcsei  egyetem,  500  éves  fennállásának  ünnepe 
alkalmából,  tiszteletbeli  doktorává  avatta.  Nagj''- 
számú  jogtudományi  dolgozatai  közül  különösen 
kiemelendők :  Tanulmány  a  perrendt.  95.  §-ának 
értelmezéséhez  (Jogtud.  Közi.  1871.  évt.  49.  sz.) ; 
A  halál  általi  hitelesítésről  (u.  o.  1873.  évf.  18.. 
19.  és  21.  sz.);  A  szóbeli  eljárásban  megengedendő 
jogorvoslatokról  (Az  5.  magyar  jogászgyülés  év- 
könyve, Budapest  1874) ;  A  kereset  jogról  (Magyar 
Igazságügy  1876.  évf.) ;  Adalékok  a  keresetjog 
elméletéhez  (u.  o.  1879.  évf.),  amely  értekezések 
összefoglalva  és  kiegészítve  németül  is  Beitráge 
zur  Theorie  des  Klagerechtes  (Leipzig  1880)  cí- 
men megjelentek ;  A  magyar  váltójog  kézikönyve 
(Budapest  1877,  2.  kiadás  u.  o.  1889,  3.  kiadás 
u.  0.  1891);  A  magánokiratok  bizonyító  ereje, 
különös  tekintettel  azok  alakjára  (Magyar  Igaz- 
ságügy 1886.  évf.) ;  A  perbeli  semmisségekről 
(akadémiai  értekezés,  bő  kivonatban  Akadémiai 
Értesítő,  1895) ;  A  perbeli  beismerésről  (a  Jogtud. 
Közi.  1906.  és  1907.  évf.  és  külön  lenyomatban) ; 
A  polgári  per  szerkezete  az  új  perrendtartásban 
(Magyar  Jogászegylet!  Értekezések  1911.  évf.  14. 
füz.) ;  A  törvényes  vélelem  természete  (Budapest 
1911,  németül :  Die  Natiu"  der  gesetzlichen  Ver- 
mutungen,  Leipzig  1913) ;  A  bizonyítási  teherről 
(Budapest  1916,  Á  Jogt.  Közi.  jubiláris  kiadásá- 
ban 8  külön  lenyomatban.) ;  Elnöki  megnyitóbe- 
széd a  M.  Tud.  Akadémia  LXXVI.  közülésén 
(ugyanez  németül  «Über  Aufgaben  u.  Methoden 
der  Rechtswissenschaft))  cím  alatt,  Arehiv  ftir 
Rechts-  u.  Wirtschaftsphilosophie  B.  XI.  H.  3.) ; 
Zwei  Vertragé  aus  dem  Uugarischen  ZivilprozeB- 
recht  (Lipcsében  ós  Berlinben  1916.  tartott  felol- 
vasások, Berlin  1917) ;  A  jogi  oktatás  reformjá- 
ról (Magyar  Jogi  Szemle  1921.  II.,  1.  sz.) ;  A  ma- 
gyar polgári  törvénykezési  jog .  Dr.  P.  S.  egyet, 
tanár  előadásai  után  összeállította  Vass  Károly 
(Budapest  1906). 

Irodalmi  és  tanári  működése  új  irányt  jelentett 
a  magyar  perjogi  tudomány  művelésében.  Nagy 
érdemei  vannak  a  magyar  polgári  perjog  reform- 
jának megvalósításában.  A  polgári  perrendtartás 
első  tervezetét,  valamint  a  sommás  eljárásról 
szóló  törvény  tervezetét  P.  készítette.  1893-ban 
elkészítette  a  polgári  perrendtartás  újabb  terve- 
zetét, melynek  ismételt  (1900, 1901)  átdolgozásá- 
val készítette  el,  főleg  Fodor  Ármin  és  Térfy 
Gyula  közreműködésével,  a  polgári  perrendtartás 
törvényjavaslatát,  amelyet  1902.  a  képviselőház- 
nak benyújtott  s  amelyet  1910.  a  képviselőház  P. 
előadása  alapján  fogadott  el,s  az  említettek  közre- 
működésével a  polgári  perrendtartást  életbe  lép- 
tető törvényjavaslatot,  a  mel^Tiek  szintén  ő  volt  az 
előadója  (1912).  Miniszterségéhez  fűződik  a  többi 
között  a  bűnvádi  perrendtartás  életbeléptetése,  a 
főudvarnagii  bíróságról  szóló  törvény,  az  uzsora- 


Plotényí 


518     — 


Plumbaginaceae 


törvény  novellája  ós  sok  más  törvény  előkészítése. 
Minden  munkáját  és  országgyűlési  beszédeit  is  a 
tárgynak  teljes  ismerete,  mély  gondolkozás,  nagy 
tudás,  nagy  alaposság,  a  le^zigorúbb  lelkiisme- 
retesség és  kiváló  gyakorlati  érzék  jellemzi. 

Plotényi  Nándor,  liegedümiívósz,  szül.  Ung- 
várt  1843.  Reményi  Ede  fedezte  fel  és  ö  mívelte 
ki  hegedűs  talentumát.  P.  hosszabb  ideig  mint 
Reményi  zongorakisóröje  is  szerepelt.  A  70-es 
években  Páris-ban  telepedett  le  és  megnősült, 
majd  Budapestre  költözött  és  a  művészi  műkö- 
déstől visszavonult.  1906-ban  nagylázi  előnévvel 
magyar  nemességet  kapott. 

Plotinos,  az  új-platoaikus  iskola  igazi  meg- 
alapítója, az  utolsó  nagy  görög  filozófus,  született 
Likopoliszban,  Egyiptomban,  Kr.  u.  20Í  v.  205., 
megh.  Campaniában  270.  Elete  végéig  tanított  és 
aszketikus,  idealisztikus  életmódja  csodatévő  és 
isteni  ember  hírébe  hozta.  P.  rendszere  istenből 
indul,  de  isten  fogalmát  a  legelvontabban  fogja  föl. 
Hogyan  származhatik  elvontból  a  világ  ?  P.  képek 
segítségével  fejezi  kimagát,az  ősvaló  «  kicsordul », 
kisugározza  mását,  mint  a  nap  a  sugarakat,  de 
úgy  hogy  ő  egészen  megmarad  az  ami,  míg  a 
kisugárzott  tőle  függ,  feléje  fordul  vissza.  Ez  a 
kisugárzott  ismét  kisugároz  létet  és  így  tovább, 
úgy  hogy  az  ősvalóból  származó  valók  hanyatló 
tökéletességíi  fokozatot  mutatnak,  mely  végre 
a  nemlétbe,  a  sötétségbe  sülyed.  Első  alkotása 
a  núsz,  a  gondolkodás,  a  legfőbb  lét,  melyben 
az  eszmék  vannak,  nem  mint  puszta  gondolatok, 
hanem  mint  benne  létező  valók,  melyeknek  egy- 
sége a  núsz.  A  núsz  termi  a  lelket,  mely  szin- 
tén az  isteni  világ  része,  de  ennek  a  határán  van, 
már  hajol  a  testiség  felé ;  ez  teremt  második 
lelket,  mely  a  világ  testével  úgy  függ  össze, 
mint  a  mi  lelkünk  a  mi  testünkkel.  Az  érzéki 
világ  ellentéte  a  szelleminek,  osztható,  változó, 
aminek  oka  az  anyagban  van.  A  lélek  egye- 
düli feladata  az  érzéki  világon  fölülemelkedni  s 
a  való  világ  felé  törekedni.  A  megismerésben  ez 
az  eksztázis  útján  történik,  amikor  egyek  le- 
szünk az  ősvalóval,  a  cselekvésben  pedig  az 
aszkézis  által,  amidőn  minden  érzéki  indítéktól 
menten  akaratunkat  istenével  egyesítjük.  A  lélek 
megszabadulván  a  testtől  (katharsis),  egészen  a 
maga  mivolta  szerint  élhet.  Az  újplatonizmusnak 
nevezetes  hatása  volt  a  keresztény  fllozóíiára. 
Műveit  Porphyrius  hat  enneaszban  (mindegyik 
kilenc  könyv,  innét  e  név)  adta  ki.  Újabb  kiadások 
Marsilius  Ficinusé  (latinul  14Q2)  után  Creuzeré 
(Oxford  1835  és  Paris  1855),  Kirchhofé  (Lipcse 
1856),  H.  F.  MüUeré{2  köt,  1878,  görögül  és  néme- 
tül), Volkmanné  (1883  és  1894,  2  köt.) ;  Kieferé 
(1905).  Angolra  Taylor  fordított  egyet -mást, 
franciára Bouillet  (1857—60).  Rendszeréről  írtak: 
Kirchner,  Phil.  des  P.  (1354) ;  A.  Eichter,  Neu- 
piat.  Studien  (5.  füzet,  1864.  évf.);  H.  v.  Kleist, 
Plot.  Studien.  L.  még  Neoplatonikusok. 

Piotus  (állat),  1.  Kígyőnyakú  madár. 

Ploug,  Parmo  Garl,  dán  költő  és  politikus, 
szül.  Koldingban  1813  okt.  29.,  megh.  Kopen- 
hágában  1894  okt.  27.  Már  mint  egyetemi  hall- 
gató a  politikai  szabadságért  küzdött  és  Poul 
Rytter  álnéven  írta  szatirikus  Atellanáit  és  Vi- 
ser  og  Vers  (1847)  c.  költemónykötetét,  melyet 


még  más  kettő  követett ;  mindezeket  egyesítve 
is  kiadta  saját  neve  alatt  (Samlede  digte  1861). 
Lírai  költeményeinek  későbbi  gyűjteményei : 
Nyere  sange  og  digte  (1869)  és  Nye  digte  (1883), 
melyeknek  hazafias  iránya  nagy  népszerűséget 
szerzett  P.-nak  Dániában. 

Ploughman,  TFí'/fóam,  angol  kalandor  Konstan- 
tinápolyban, aki  1725—27.  a  madagaszkári  kaló- 
zok ügynöke  gyanánt  szerepelt.  Rákóczival  négy- 
szemközt folytatott  beszélgetése  alapján  ková- 
csoltak vádat  Rákóczi  kalózfejedelemségéről.  Ö  a 
forrása  úgy  a  velencei,  mint  a  francia  követ  ide- 
vágó jelentéseinek,  melyeknek  teljes  gyűjtemé- 
nyét, 17  okiratot  a  velencei  állami  és  a  francia 
külügyminiszteri  levéltárból,  az  említett  vád  cá- 
folatául, Ballagi  Aladár  tette  közzé  Az  igazi 
Rákóczi  c.  munkájában,  1916. 

Plovdiv,  1.  Füippopoly. 

Plöckelstein  (Plöckensteín),  a  Cseh-erdö  1378 
m.  magas  hegycsoportja  a  szép  Plöckelsteini  ta- 
vakkal (1067  m.  magasban,  13  ha.  nagyságúak). 

Plöcken  (ol.  Monté  Groce  Carnico),  1360  m. 
hágó  a  Kami  alpokban.  A  világháborúban  az 
olasz  hadsereg  sokszoros  támadásának  volt  ki- 
téve, különösen  1915  nyarán  és  őszén.  Az  1917 
októberi  offenzíva  alkalmával  Krobatin  hadsere- 
gének künduló  pontja  volt, 

Plöni-tó  (Nagy  P.,  Grosser  Plöner-See), 
Schleswig-Holstein  porosz  tartomány  legnagyobb 
tava ;  10  km.  hosszú,  8  km.  széles,  keskeny  föld- 
nyelv választja  el  a  Kis  Plöni-tótól. 

Plörőz,  1.  Pleureuse. 

Plössl,  Simon,  bécsi  optikus,  szül.  Bécsben  1794 
szept.  19.,  megh.  u.  o.  1868  jan.  29.  1812-ben 
Voigtlander  optikai  műhelyébe  lépett  s  1823,  ön- 
álló miihelyt  alapított,  amelyben  igen  pontos 
optikai  műszerek  készültek.  Jó  hírnévnek  örvend- 
tek P,  aplanatikus  lupái,  messzelátói,  de  főleg 
mikroszkópjai, 

Plum.,  latm  növénynév  után  Plumier  Char- 
les f  erencrendi  szerzetes  nevének  rövidítése,  szül, 
Marseilleban  1646  ápr.  20.,  megh.  Gadis  szigetén 
Cadiz  kikötőben  1704  nov.  20.  1689— 95-ig  be- 
utazta Amerikát  és  gyűjtött  növényeit  több  mü- 
vében ismertette. 

Plumatella  (áiiat),  édesvízi  mohaállatnem. 
Legismertebb  a  P.  repens  L,,  mely  az  édesvizek- 
ben levő  köveken,  vízinövényeken  szabálytala- 
nul elágazó,  agancsra  emlékeztető  telepeket  al- 
kot. Hazánkban  közönséges  és  a  törzsfajon  kí\ül 
még  öt  változata  él.  E  nemből  hazánkban  a  Kis- 
Balatonban  még  a  P.  vesicularit  Leidy-t  találták, 

Plumbaginaceae,  Istácfélék  (qöv.),  a  forrt- 
szirmu  kétszikűek  családja.  Mintegy  260  faja 
minden  földrészen  el  van  terjedve,  de  főkép  sós 
talajt  kedvelvén,  többnyire  tengerpartok  és  sós 
steppék  lakói.  Cserjék,  félcserjék  v,  évelő  füvek, 
osztatlan  épszélíi  levelekkel,  melyek  felületén 
víz-  V.  mészkiválasztó  mirigyek  vannak,  hártyás, 
gyakran  élénk  színű  maradó  csészével,  mélyen 
bemetszett  pártával.  A  virág  különben  5  tagú, 
magháza  felső  állású,  1  üregű,  bibeszála  hasadt, 

1  visszafordult  magkezdeménye  van, melyet  a  szá- 
las görbe  f  imikulusz  egész  az  üreg  tetejéig  emel, 

2  integumentuma  van.  Termésük  száraz,  hártyás 
falú,  a  mag  egészen  kitölti.  A  mag  tápláló  szövete 


Plumbagfo 


519 


Plutarchos 


lisztes.  Virágzatuk  kunkorokból  van  összetéve, 
vagy  pedig  füzéres,  fürtös.  Nálunk  a  Stafice 
(lelleg)  ós  az  Armeria  (istác)  van  képviselve. 

Plumbago  (lat.)  a.  m.  grafit. 

Pluuibago  L.  (növ.).  A  Plumbaginaceae  csa- 
ládba tartozó  évelő  füvek  és  félcserjék ;  10  fajuk 
van.  A  P.  euroyaea  (ólomgyökér)  a  Mediterrán 
növénye,  levelei  lándzsásak,  dús  virágzata  lila- 
színű, gyökerének  leve  a  bőrt  ólomszínűre  festi 
ós  hólyagot  húz  rajta.  Fiume  körül  gyakori.  A 
többi  faj  főleg  a  trópusokon  ól. 

Plumbaria  Insula,  Sant  Antioco  sziget  ókori 
neve. 

Plumbátok.  A  négyvegyértékü  ólom  oxidja, 
az  ólomdioxid  PbO^  anhydrosav.  A  neki  meg- 
felelő hydrosavak :  a  metaőlomsav  H^FhO^  és 
orthoólomsav  H^^FhO^.  B  savak  szabad  állapot- 
ban nem  ismeretesek,  sóik  azonban,  melyeket  P,- 
uak  nevezünk,  elő  vannak  állítva.  Az  őlomortho- 
plumhát  Pb^  (Pí>OJ  a  közönségesen  miniumnak 
nevezett  vegyület.  A  kalciumorthoplumbát  Ga^ 
(PbOJ,  nehéz,  sárgásvörös  por,  melyet  régebben 
oxigén  előállítására  használtak.  A  P.  általában 
vízben  oldhatatlan  vegyületek. 

Plumbitok.  Az  ólomhidroxid  Pb  (OH3)  erős 
bázisokkal  szemben  gyenge  savként  viselkedik  és 
azokkal  sókat,  plunibüokat  alkot.  így  pl.  az  ólom- 
hidroxid, kálilugban  káliumplumbit  K^  (PbOJ 
képződése  közben  oldódik. 

Plnmbokalcit  (ásv.),  olyan  mészpát,  amely 
3— 237o  ólomkarbonátot  tartalmaz  ;  gyöngyház- 
fényű fehér  romboéderek.  A  P.-ban  a  PbCOg  a 
romboéderes  alakban  van  jelen,  amíg  a  tiszta 
PbCOg  csak  a  rombos  alakban  mint  cerusszit 
ismeretes.  A  P.  lelőhelye  Leadhills  Skóciában  és 
Bleiberg  Karintiában. 

Plumbam,  ólom;  P.  aceticum,  ecetsavas 
ólom,  ólomacetát,  ólomcukor ;  P.  acetic  basicum 
sohitum,  házisos  ólomacetát-oldat,  ólomecet;  P. 
carbonicum-hydroxydatum,  Cerussa,  bázisos 
ólomkarbonát,  ólomfehér ;  P.  oxydatum,  lithar- 
gyrum,  ólomoxid,  ólomglét ;  P.  oxydatum  rub- 
vum,  minium;  P  í«7i?2Ícwm.  csersavas  ólom. 

Pluinbuin  cinereum,  1.  Bizmut. 

Plum-cake  (ang.,  ejtsd :  piömm  kék),  mazsolá- 
val hintett  tojáslepény. 

Plumer,  Herbert  Charles  Onsloiv,  sir,  angol 
tábornok,  szül.  1857  márc.  13.  A  világháborúban 
1915  októberben  Ypernnél  hadseregparancsnok 
volt,  később  az  ypemi  szakaszt  védő  2-ik  brit  had- 
sereg parancsnoka,  1918.  őszén  ő  nyomta  át  a 
német  sereget  a  Sebeidén. 

Plumier,  Charles,  botanikus,  1.  PUim. 

Plumozit  (ásv.),  1.  Heteromorfit. 

Plum  pudding  (ang.),  1.  Pudding. 

Plumula  (Jiüv.)  a.  m.  rügyecske,  a  csiranö- 
vény rügye  (1.  Csírázás). 

Plumularia  (áiiat),  1.  Campamdario-Lepto- 
medmae. 

Plundra,  1.  Nadrág. 

Plurális  (lat.)  a.  m.  többes  szám  (1. 0.) ;  P  ma- 
jestaticus,  szó  szerint  fejedelmi  többes,  az  a  kifeje- 
zésmód, mely  szerint  fejedelmi  személy  magáról 
többes  számban  szól,  pl.  Mi,L  Férem  József .  .  . 

Plurális  választójog,!.  Altalános  választójog. 

Pluralitás  (lat.)  a.  m.  többség,  többesszám. 


Pluralizmus,  1.  Filozófia  és  Monizmus. 

Plus  (lat.)  a.  m.  több,  az  összeadás  jele.  Alakja : 
+•  Számlákban  P.  a.  m.  felesleg,  többlet. 

Plusia  (állat),  a  Bagolylepkék  (1.  0.)  családjáé- 
nak egyik  neme,  hová  aranyos  v.  ezüstös  rajzok- 
kal díszített  lepkék  tartoznak.  Hernyóik  11  lá- 
búak (csak  2  hasi  lábpárjuk  van),  így  az  araszo- 
lok módjára  mozognak  előre.  Hazánkban  mintegy 
20  faj  ól,  egyik-másik  mint  kártevő  ismert,  íg>^ 
pl.  a  Gamma-lepke  (P.  gamma  L.),  mely  a  ré- 
pát bántja. 

Plusiotis  resplendens  Poíic.  (áiiat),a  Leme- 
zescsápú bogarak  Rutelidae  csoportjába  tartozó 
levélevő  bogár.  Alakja  és  nagysága  a  közön- 
séges zöld  rózsabogáróhoz  (Cetonia  aurata) 
hasonló,  de  annál  valamivel  karcsúbb.  Színe  ra- 
gyogó rézsárga ;  hasoldalán,  valamint  lábain  ke- 
vésbbé  ragyogó  s  itt  színe  gyöngéden  vöröses - 
zöldesbe  játszik.  Hazája  Costarica ;  meglehetősen 
ritka. 

Pluska,  adók.  Várasd  vm.  klanjeci  j.-ban, 
(1910)  1896  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Plusquamperfectuiii  (lat.),  a  nyelvtan- 
ban az  az  igealak,  mely  a  múltban  befejezett  cse- 
lekvést jelöli,  pl.  írtam  vala.  L.  Igeidők. 

Plus  ultra  (lat.)  a.  m.  még  tovább ;  V.  (I.) 
Károly  óta  a  spanyol  királyok  jelszava. 

Plutarchos,  1.  görög  történetíró  és  bölcsész  a 
boiotiai  Chaeroneiából  Kr.  u.  48 — 120,  Tacitus 
kortársa.  Athénben  tanult,  hol  polgárjogot  is 
nyert,  sokat  utazott,  Rómában  bölcseleti  és  szó- 
noklati előadásokat  tartott,  Traianus  és  Hadria- 
nus alatt  kitüntetéseket  nyert,  majd  hazájában 
viselt  előkelő  állásokat,  Delíiben  papi  tisztet  viselt. 
Boldog  családapa,  termékeny  író,  művelt  szel- 
lem volt.  Párhuzamos  életrajzok  címén  23  görög 
és  ugyanannyi  római  nagy  ember  életét  írta  meg 
páronként  összeállítva  ós  egybevetve  őket.  4: 
külön  életrajz  50-re  egészíti  ki  az  érdekes  és 
becses  arcképcsarnokot.  Célja  főleg  erkölcsi. 
Nagy  példákat  állít  fel,  ezért  inkább  a  fényolda- 
lakat emeli  ki,  az  igazságot  készakarva  nem 
sérti  meg,  de  történetírói  kritikát  nem  gyakorol. 
Eleven,  nemes,  meleg  előadás  jellemzi,  nyelve 
gördülékeny  és  mérsékelten  szónoklás.  Közve- 
títő a  görög  ós  római  szellem  közt.  Emberisme- 
retre tanít  és  a  nagy  példák  követésére  buzdít. 
Mint  a  történelmi  életrajz  nagy  mestere  minden 
időben  nagy  hatást  tett  (Shakespeare  római  tragé- 
diái). Vaunak  továbbá  erkölcsbölcseleti  és  neve- 
lésügyi, társadalmi  munkái  (Moralia,  mintegy  83 
kisebb-nagyobb  munka),  melyek  az  erkölcsiség 
és  emberi  élet  számos  kérdését  tárgyalják,  pl.  a 
kapzsiságot,  a  hizelgést,  a  babonát,  a  fecsegést, 
a  nevelést,  a  családi  élet  kérdéseit,  az  adósság- 
csinálást;  továbbá  megtámadja  a  stoicizmust,  az 
epikureizmust,  magyarázza  Platónt  és  Sokratest 
(de  genio  Socratis) ;  vannak  zenei  és  irodalmi  fej- 
tegetései is,  természetrajzi,  teológiai  értekezései, 
végre  retorikai  miivel.  Mint  bölcsész  Platón  híve, 
de  Pythagorashoz  is  vonzódik,  öregkorában  mind- 
inkább misztikus  irányú.  Az  életrajzokat  kiad- 
ták :  Reiske  (Leipzig  1774—82) ;  Döhnor  és  Düb- 
ner  (Didot-nál,  Paris  1846—55) ;  Sintenis  (Leip- 
zig 1839-46);  A  Moraliát  Wyttenbach  (Oxford 
1796—1834),  Volkmann  (de  musica  1856).  Nálunk 


Plutella  nrjaculipennis 


520    — 


Plücker 


előbb  a  Moraliák  találtak  fordítókra  (Bogáti 
Miklós,  1570,  Lethenyei  János,  Apophtegmata, 
1785,  Télfy  Iván>.  Az  Életrajzok  fordítói :  Tanárky 
János  (1807);  Székács  József  (1847);  Szilasi 
Móric  (1880).  Az  összes  életrajzokat  dr.  Kacs- 
kovics  Kálmán  fordította  le  4  kötetben  (Budapest 
1894—1900).  V.  ö.  Volkmann,  Lében,  Seliriften 
und  Philosophie  des  P.  (2  köt.,  BerUn  1869).  —  2. 
P.,  új-platoni  bölcsész,  szül.  Kr.  u.  350  táján,  megh. 
430  táján.  Athénben  tanított  s  Platónhoz  és  Aris- 
toteleshez  kommentárokat  írt,  melyek  elvesztek. 

Plutella  macnlipennis  {áiiat),l.  Káposzta- 
moly. 

Plnteus,  a  tengeri  sünök  (Ecliinoidea)  és 
kígyókarú  tengeri  csillagok  (Ophim'oidea)  lár- 
vája. Jellemzők  pálcikaalakú  függelékei  ós  belső 
váza,  melyet  a  testben  elágazó  mészpálcikák  al- 
kotnak. 

Pluto,  1.  Pluton. 

Plútói  kőzet  a.  m.  eruptív  kőzet ;  habár  né- 
melyek csakis  az  intruziv  kőzeteket  értik  alatta. 

Plutokrácia  (gör.),  1.  a.  m.  pénz-  v.  föld-ariszto- 
krácia ;  oly  arisztokráciái  államforma,  melyben  a 
kormányhatalom  alapját  a  nagy  vagyon,  a  gaz- 
dagság teszi ;  1.  Állam.  2.  Általában  pénzuralom. 

Plutológia,  1.  Közgazdaságtan. 

Pluton  (lat.  Pluto),  a  görög  alvilági  isten, 
Kronos  és  Rliea  íia,  Zeus  és  Poseidon  testvére ; 
más  néven  Hades  (Aides,  Aidoneus,  a  ((láthatat- 
lan)), mert  olyan  sisakja  van,  mely  láthatatlanná 


Pluton  Kerberosszal  (Róma,  villa  Borghese). 

teszi).  Kronos  bukása  után  a  világ  uralmán  test- 
véreivel osztozva,  az  alvilág  kietlen,  naptalan 
országát  nyerte  osztályrészül,  ott  uralkodik  az 
árnyak  fölött,  gyűlölve  istenektől  és  emberek- 
től ;  egyedüli  társa  Persephoue  (1.  o.),  kit  hitves- 
társul elrabolt.  Kérlelhetetlen,  azért  kultusza  is 


nagyon  gyér,  főkép  Elisben  tisztelték.  Később 
azonban  a  föld  áldásadó  istenének  is  gondolták 
(«Pluton)))  és  mint  ilyet  tisztelték  (Eubuleus)  ki- 
vált Kisázsiában.  Szent  növénye  a  ciprus  és  a 
nárcisz,  szent  állata  a  fekete  juh,  melyet  hátra- 
fordított arccal  áldoztak  fel  neki.  A  rómaiak  mint 
Orcust  és  Dispatert  tisztelték.  A  képzőművészet 
Zeushoz  hasonlónak  ábrázolta,  de  sötét  arckifeje- 
zéssel, homlokára  hulló  fürtökkel  (1.  az  ábrát). 
Ha  Persephonéval  együtt  ábrázolják,  arca  derül- 
tebb; sőt  az  altamurai  díszvázán  (Baumeister: 
Denkmáler  III,  2042.  kép)  együtt  mulatva  lako- 
máznak. 

Plutonizmus,  a  geológiában  az  a  nézet,  mely 
szerint  a  kőzetek  és  általában  a  geológiai  jelen- 
ségek nemcsak  a  víz  munkájának  és  hatásának 
eredményei,  hanem  a  föld  belsejének,  illetőleg  a 
benne  levő  izzón  folyós  anyagnak  is.Hutton(1788) 
ismerte  fel  a  különböző  telérek  eruptív  voltát, 
ő  fejtette  ki,  hogy  a  kristályos  palák  a  föld  belső 
melegének  hatása  alatt  átalakult  réteges  kőze- 
tek, sőt  túlzásba  esve,  az  összes  szedimentumok 
megszilárdulását,  valamint  a  hegységek  feltorló- 
dását is  vulkáni  erők  hatásának  tulajdonította. 
Azokat  a  geológusokat,  kik  ezt  a  nézetet  vallják, 
plutonistáknak  szokás  nevezni,  szemben  a  neptu- 
nistákkal  és  a  vulkanistákkal,  kik  közül  az  elsők 
mindent  a  víz,  az  utóbbiak  mindent  a  tűz  műkö- 
déséből magyaráznak.  L.  Geológia  és  Neptuniz- 
mus. 

Plutos  (gör.)  a.  m.  gazdagság  és  annak  meg- 
személyesítése :  lasion  és  Demeter  fia.  Vaknak 
képzelték,  mert  vakon  osztja  adományait.  Kephi- 
sodotos  athéni  szobrán  kis  gyermeknek  van  ábrá- 
zolva, kit  a  béke  istenasszonya,  Eirénó  (1.  o.)  tart 
a  karján. 

FluTíale  (lat.),  szó  szerint  esőköpeny,  szoro- 
san ama  díszes,  sokszor  drága  hímzésekkel  borí- 
tott, hátul  szétfejtett  csuklyával  ellátott  köpeny 
(palást),  amelyet  a  kat.  papság  rangfokozati  kü- 
lönbség nélkíü  a  szertartásoknál,  a  misét  kivéve, 
használ  v.  használhat.  Színe  az  ünnepek  és  szer- 
tartások szerint  változó.  (L.  Egyházi  sziyiek). 
Vecsernyepalástnak  is  nevezik  a  délutáni  isteni- 
tisztelet után. 

Pluviométer,  1.  Esömérö. 

PluTíose  (franc,  ejtsd :  piiivióz,  a.  m.  esős  hó- 
nap), a  francia  köztársaság  időszámításának  ötö- 
dik hónapja,  jan.  20-tól  febr.  18-ig. 

Pluvioszkóp  (lat.-gör.),  önjelző  műszer  Hervé- 
Mangon-tól,  melynek  segítségével  bizonyos  idő- 
közben a  leesett  esőcseppek  számát  és  nagyságát 
megállapítani  lehet. 

Pluvius  (lat.,  a.  m.  esőt  adó),  Juppiter  latin 
mellékneve. 

Plücker,  Julüis,  német  matematikus  ós  fizikus, 
szül.  Elberfelden  1801  júl.  16.,  megh.  Bonnban 
1868  máj.  22. 1836-ban  a  bonni  egyetem  r.  tanára 
lett.  Dolgozatai  az  algebrai  görbékre,  a  koordináta- 
fogalom általánosítására  vonatkoznak  s  nagy 
hatással  voltak  az  újabbkori  matematika  kifej- 
lődésére. 1847-től  a  gázok  és  folyadékok  mág- 
neses tulajdonságainak,  valamint  (Hittorffal)  lég- 
ritkított térben  az  elektromos  fénytünemények- 
nek a  vizsgálatával  és  színképelemzéssel  foglal- 
kozott. Tőle  erednek  a  Geissler-féle  csövek  és  ö 


Plücker-féle  sugarak 


—     521 


P.  M. 


fedezte  fel  a  katódsugarak  fluoreszkálását.  Művei :  j 
Analytisch-geometrisclie  Bntwickeliingen  (Essen 
1823—31,  2  k.);  System  der  analytischen  Geo- 
metrie  (Berlin  1835) ;  Theorie  der  algebraischen 
Kurven  (Bonn  1839) ;  System  der  Geometrie  des 
Ramnes  (Düsseldorf  1842  és  2.  kiad.  1852) ;_  Neue 
Geometrie  des  Raumes  (Leipzig  1868—69).  Össze- 
gyűjtött művei  1895— 96-ban  2  kötetben  jelentek 
meg  Lipcsében. 

Plücker-féle  sugarak,  1.  Mágneses  katód- 
sugarak. 

Plüddemann,  Martin,  német  zeneszerző,  szül. 
Kolbergben  1854;  szept.  29.,  megh.  Berlinben 
1897  okt.  8.  Balladáival  (1890—99,  8  kötet)  kel- 
tett feltűnést.  V.  ö.  R.  Batka,  M.  P.  (1895). 

Plüs  (franc,  peluche),  hosszú  bolyhú,  ritka 
(nem  tömött)  láncbársony.  (L.  Bársony.)  Fajai : 
hútor-P.,  amely  gyapjúból  vagy  mohairből  készül; 
selyem-P.,  női  felöltőkre  alkalmas;  kalap-P., 
amely  szintén  selyemből  készül,  de  igen  ritka  és 
cilinderkalapok  borítására  szolgál ;  hélés-P., 
amely  közepes  minőségű  selyem-  v.  gyapju-P. 
lehet. 

Plűschow,  Günter,  német  kapitány,  a  világ- 
háborúban Csingtauban  egyetlen  repülőtiszt  volt. 
Angol  fogságba  esett,  de  kalandos  utakon  meg- 
menekült s  1916.  visszatért  Németországba,  ahol 
a  Keleti-tenger  egyik  repülő  állomásának  pa- 
rancsnokalett. Szökéséről  könyvet  írt :  Abenteuer 
desFliegers  von  Tsingtau  (Berlin  1916);  magya- 
rul :   A  csingtaui  repülő  kalandjai  (Bpest  1917). 

Plymouth  (ejtsd:  piimmöth),  1.  kikötöváros  De- 
vonshire  angol  countyban,  (1921)  209,857  lak., 
nagy  vitorlavászon-szö véssél,  cukorflnomltókkal, 
halászattal  és  élénk  kereskedéssel.  Tengerentúli 
személyforgalma  igen  nagy,  mivel  több  transzat- 
lanti hajójárat  innen  indul  ki.  P.  fő  fontossága 
abban  rejlik,  hogy  Anglia  elsőrangú  hadi  kikötője; 
ezért  meg  van  erősítve  és  el  van  látva  óriási 
dokkokkal,  hajógyárakkal,  műhelyekkel,  vasön- 
tőkkel, gépgyárakkal,  arzenállal  és  tengerész- 
kórházzal. P.-nek  legszebb  épületei :  a  XV.  sz.-ból 
való  St.-Andrews-templom,  a  kat.  székesegyház, 
a  nagy  városház,  a  börze,  vámház,  a  dór  ízlésben 
épített  Athenaeum  könyvtárral  és  múzeummal, 
a  városi  könyvtár  rézmetszetekkel,  és  a  színház. 
Említésre  méltó  a  botanikuskert,  az  1670.  épült 
citadella  és  ez  előtt  a  nagy  erősségekkel  ellátott 
St.-Nicholas-sziget  és  Drake  emlékszobra.  Ten- 
geri fürdői  látogatottak.  Victoria-Spa  nevű  ás- 
ványvízforrása fürdőintézettel  van  összekötve. 
Mintegy  22  km.-nyire  a  kikötőtől  emelkedik  az 
eddystonei  (l.o.)  világítótorony.  1595-ben  Sir  John 
Godolphin  itt  verte  meg  a  spanyolokat.  1643-ban 
három  havi  ostromot  állott  ki.  1652  aug.  26. 
Ruyter  hollandi  tengernagy  itt  verte  meg  az  Ascue 
vezérlete  alatt  álló  angol  flottát.  Mostani  erő- 
dítményeit 1862.  kezdték  építeni.  A  világhábo- 
rúban 1915.  újév  napjának  éjjelén  P.  közelében 
sülyesztette  el  egy  német  tengeralattjáró  a  aFor- 
midable»  angol  sorhajót. 

2.  P.,  fővárosa  az  azonos  nevű  countynak  az 
északamerikai  Massachusetts  államban,  az  At- 
lanti óceán  egy  öble  mellett,  (1910)  12,141  lak., 
kikötővel.  Üj- Anglia  legrégibb  telepítvénye,  az 
úgynevezett  Pilgrimfatlierok  (elűzött  indepen- 


densek)  alapították,  akiknek  emlékére  a  Plymouth 
Rock  sziklán  1888.  szobrot  áUítottak. 

3.  P.,  város  Pennsylvaniában  (B.- Amerika), 
a  Susquehanna  folyó  K.-i  ága  mellett,  (1910)  16,99& 
lak.,  jelentékeny  kőszénbányával. 

Plyinouthi  testvérek  (ejtsd:  piimmöthí),  vallásos 
szekta,  mely  1830—35  között  keletkezett  Ply- 
mouthban,  csakhamar  elterjedt  nemcsak  a  brit 
gyarmatokban,  hanem  Franciaország-,  Svájc-, 
Olaszország-  és  az  északamerikai  Egyesült-Álla- 
mokban is.  Eredetét  különösen  Darby  John  (1. 0.) 
munkájának  és  befolyásának  köszönheti,  kiről  a 
P.-et  az  európai  kontinensen  általában  darbysták- 
nak  is  nevezik.  Tanfelfogása,  mint  általában  az 
egész  felekezeté,  szigorúan  kálvinista ;  elfogadták 
az  ezerév  (chiliasmus)  eszméjét  is,  s  a  felnőtteket 
keresztelik  meg,  tekintet  nélkül  arra,  hogy  váj- 
jon kisded  korukban  megkereszteltettek-e  már. 
Legkiválóbb  sajátságuk,  amiben  minden  más  kál- 
vinista egyháztól  különböznek,  az,  hogy  minden- 
nemű egyházi  szervezetet  teljesen  visszautasíta- 
nak, s  azt  tartják,  hogy  az  egyház  minden  férfi- 
tagjának egyenlő  joga  van  a  prófétálásra  vagy 
prédikálásra,  és  gyíiléseiken  minden  ének  vagy 
imádság  elhangzása  után  szünetet  tartanak,  hogy 
a  szent  lélek  által  indíttatva,  bárki  is  hozzá  kezd- 
hessen isten  igéjének  hirdetéséhez.  A  nagy  bűnö- 
söket kirekesztik  az  úrvacsora  vehetésének  jogá- 
ból ;  a  keresztény  néven  kívül  semmi  más  nevet 
nem  fogadnak  el.  V.  ö.  Neatby,  History  of  the 
Plymouth  Brethren  (2.  kiadás,  London  1902) ; 
Sandmann,  John  Nelson  Darby  (Mühlheim  1902). 

Plymontli  Rock  (ang.),  északamerikai  szár- 
mazású, óriás  testű,  kultúr  haszontyúkfajta ;  ná- 
lunk is  ismeretes.  Súlya  3—5  kg.  Színe  kender- 
magos, fehér,  fekete  és  sárga.  Legelterjedtebbek 
a  kendermagos  színűek,  melyeken  a  szürkés- 
fehér alapszín  egyenletesen  váltakozik  fekete 
sávokkal.  A  csőr  és  a  lábak  aranysárga  színűek. 
A  vérpiros  taraj  egyszerű  és  egyenletesen  csipké- 
zett. A  törzs  hosszú,  széles  és  mély ;  a  farok  közép- 
hosszú. A  P.  igen  kedvelt,  ellenálló,  jól  legelő, 
gyorsan  fejlődő,  jól  hízó  fajta,  mely  értékes  húst 
szolgáltat.  Évenként  120—150,  darabonként  60— 
80  g.  súlyú,  világos  sárgás-barna  héjú  tojást  tojik. 
Nálunk  előnyösen  alkalmazzák  a  magyar  parlagi 
tyúk  nemesítő  keresztezésére. 

Plymouthsund,  Devonshire  angol  couutyD.-i 
partján  fekvő,  4  km.  széles  és  ugyanolyan  mély 
öböl  a  hasonlónevű  város  mellett.  A  Plym  és 
Tamar  folyók  ömlenek  beléje  s  ezeknek  több  km. 
hosszúságú  torkolata  alkotja  a  Catwater  és 
Hamoaze  nevű  kikötőket.  Az  előbbi  a  kereske- 
delmi, az  utóbbi  a  hadi  kikötő.  Magát  az  öblöt 
festői  szép  vidék  veszi  körül,  mely  az  angol  csa- 
ládoknak kedvelt  nyaralótelepe. 

Plynteria  (gör.),  athéni  tisztulási  ünnep,  me- 
lyen Athene  Erechtheion  nevű  temploma  és  a 
benne  levő  ősrégi  faszobor  tisztult  meg.  Az  utób- 
bit az  ünnep  napján  (Thargelion  25-én)  a  phale- 
roni kikötőben  megfürdették  és  este  visszahozták. 
Az  előtte  való  napon  volt  a  Kallynteria,  vagyis 
a  seprés  ünnepe. 

P.  M.  (p.  m.),a.  latin  Pontifex  Maximus  (1.  0.): 
pro  memória  (emlékezésül) ;  piae  nfiemoriae  (bol- 
dog emlékezetíi) :  pondus  medicináié  (gyógyszer- 


P.   M. 


522 


Pneumatikusok 


tári  súly) ;  pro  mense  (havonként) ;  pro  (per)  müle 
{ezrével) ;  post  meridiem  (délután)  rövidítése. 

P.  M.  (P.  W.  is),  természetrajzi  nevek  után 
a.  m.  Wied  Miksa  herceg  (Maximilián  Prinz  von 
Wied)  nevének  rövidítése. 

P.  in.  G.  Angliában  és  Amerikában  a  Post- 
master- General  (főpostamester)  rövidítése. 

P.  n.,  a  latin  pro  notitia  (jegyzésül,  emlékez- 
tetőül) rövidítése. 

Pneuma  (gör.)  a.  m.  lehellet,  szellő,  innét  az- 
után lélek,  szellem.  P.  hagion,  szentlélek. 

Pneumaticitas  (gör.-lat.),  a  madarak  és 
bizonyos  kihalt  Dinosaurusok  és  Pterosaurusok 
csontjainak  az  a  tulajdonsága,  hogy  levegővel 
vannak  megtöltve.  A  levegővel  telt  járatok  csont- 
velő és  csontszövet  helyén  fejlődnek.  A  P.  célja 
a  test  specifikus  súlyának  csökkentése  és  a  szi- 
lárdítás fokozása. 

Pneumatika,  1.  Aeromechanika.  —  P.  vagyis 
a  szél  nyomása  szólaltatja  meg  az  orgona  sípjait, 
sőt  újabban  pneumatikus  úton  hozzák  mozgásba 
az  orgona  egész  mechanikai  berendezését  (bil- 
lentyűket, emelőkarokat,  kiváltókat).  L.  Orgona. 

Pneumatikus  abroncs.  Motorkocsiknál  a  ke- 
rékabroncsot nem  szokták  vasból  készíteni,  mert 
az  útburkolat  egyenlőtlensége  miatt  a  járó- 
műre  átadódó  lökések  a  járómű  élettartamát 
tetemesen  csökkentenék  és  mert  a  vasabroncs 
kevésbbé  jól  tapad  az  útburkolathoz.  Számos 
eredménytelen  kísérlet  után,  amelyet  fa-  és  bőr- 
abronccsal végeztek,  úgyszólván  kizárólag  a  gum- 
mit  használják.  Van  egyszerű  vastagfalú  gummi- 
tömlőből  készült  abroncs,  mely  a  kerék  vályu- 
alakú  koszorújában  helyezkedik  el,  és  van  az 
újabb,  nálunk  kizárólag  használt  légtömlös-ab- 
roncs,  amely  két  részből  áll :  egy  belső  gummi- 
tömlőből,  ós  egy  vastagabb,  szilárdabb,  külső  ha- 
tásoknak jobban  ellenálló  burkolatból.  A  gummi- 
tömlőbe  kézi  szivattyúval  levegőt  szivattyúznak 
kb.  3 — 6  atmoszféra  nyomásig,  miáltal  a  szerke- 
zet bizonyos  rugalmas  ellenállást  tud  kifejteni  (1. 
Kerékpár).  A  légtömlős  abroncs  rugalmassága 
nem  a  gummi,  hanem  a  tömlőbe  szorított  levegő 
rugalmasságán,  összenyomhatóságán  alapszik. 
Ennek  folytán  hatása  annál  jobb,  mennél  tágabb 
a  tömlő,  mert  annál  enyhébben  származtatja  át  a 
lökéseket  a  kocsitengelyre.  A  kerekeknek  sima, 
különösen  nedves  talajon  való  csúszását  akadá- 
lyozzák a  gummiba  erősített  szögek.  Ilyen  szöges 
burkolatból  legalább  kettőt  kell  minden  kocsira  al- 
kalmazni. Az  abroncsnak  rugalmasnak,  könnyen 
szerelhetőnek  és  tartósnak  kell  lenni.  Mennél 
nagyobb  a  kocsi  súlya,  és  mennél  nagyobb  se- 
bességgel jár,  annál  rövidebb  idő  alatt  használó- 
dik el  a  gummiabroncs,  úgy  hogy  bizonyos  sú- 
lyon felül,  főleg  teherkocsiknál,  de  már  társas- 
kocsiknál is  a  légtömlő  alkalmazása  nem  szo- 
kásos a  nagyobb  ár  ós  a  gummi  tömlő  ki  lyukadá- 
sával járó  sok  kellemetlen  zavar  elkerülése  miatt. 
Az  ilyen  esetekben  szokásos  tömörgummi-ah- 
roncs  rugalmassága  tisztán  a  gummi  rugalmas- 
ságán alapszik  és  ezért  jóval  kisebb,  mint  a  lég- 
tömlős abroncsé.  Ez  az  oka,  hogy  ily  tömör  ab- 
ronccsal csak  jóval  kisebb  sebességgel  lehet 
járni.  Tekintve,  hogy  a  gummiabroncs  költsége  a 
gépkocsi  évi  összes  fentartási  költségeinek  arány- 


lag nagy  hányada,  sokan  próbálkoztak  a  gummit 
más  rugalmas  szerkezetekkel  helyettesíteni.  Az 
1914-ben  kitört  háború  okozta  nyersgunmiihiány 
ily  szerkezeteknek  szélesebb  körű  használatot 
biztosított  ugyan,  de  a  gummiabroncsot  eddig 
mással  pótolni  nem  sikerült.  —  R.  W.  Thom- 
son 184:5-ben  vett  Angliában  és  Franciaországban 
szabadalmat  egy  rugalmas  és  zajtalan  kerékab- 
roncsra, amely  kaucsukból  vagy  guttaperchából 
készült  és  levegővel  volt  felfújva.  Ez  az  abroncs 
gyakorlati  használatban  volt,  de  megint  fele- 
désbe ment,  úgy  hogy  majdnem  ötven  év  múlva 
Dunlop  angol  orvos  újra  feltalálta  és  főleg  Miche- 
lin francia  gyáros  fejlesztette  a  mai  alakra  a 
P.-t. 

Pneumatikus  ágyú  a.  m.  dinamitágyii  (1.  o.). 

Pneumatikus  alapozás,  a  talajvíznek  vissza- 
szorítása légnyomás  által.  L.  Alapozás. 

Pneumatikus  csengetyü,  1.  Fneumatikics  te- 
legráf. 

Pneumatikus  felvonógép,  1.  Felvonőgép. 

Pneumatikus  kád,  üvegből  vagy  bádogból  ké- 
szült, hasábos  vagy  hengeres  edény,  mely  fölül 
nyitott.  Két  átellenes  fal  tartja  a  kétszer  derék- 
szög alatt  meghajlított  bádoglemezt  (hidat),  mely 
vízszintes  részével  víz  alá  merül  és  közepében 
egy  vagy  több  nyílása  van.  Gáz  fejlesztésekor 
a  vízzel  megtöltött  és  nyilasával  lefelé  fordított 
gázfelfogó  edényt  a  híd  kivágására  állítják  s 
ebbe  irányítják  a  gázfejlesztő  készülékből  csövön 
át  érkező  gázt.  Kémiai  kísérleteknél  használják. 

Pneumatikus  kalapács,  1.  Kalapács. 

Pneumatikus  kezelés,  a  lélegzés  mechanikus 
befolyásolása.  A  P.  aktív  metódusai  abból  álla- 
nak, hogy  a  beteg  rendszeres  be-  és  kilélegzések 
által  a  lélegző  izmokat  gyakorolja.  Mély  be-  és 
kilólegzési  gyakorlatok  fokozzák  a  tüdő  tágulá- 
sát és  a  gázcserét.  A  mellkas  mozgásainak  egy- 
oldali gátoltságánál  ellenkező  oldalra  való  haj- 
láskor  gyakorolt  belélegzés  vagy  az  egészséges 
oldal  lélegzési  kilengéseinek  kötések  által  való 
fixálása  közben  történő  légvételek  növelik  a  meg- 
betegedett oldal  lélegzési  kilengéseit.  A  tüdő  tá- 
gulásánál megnehezített  kilélegzést  a  Rossbach- 
féle  lélegzöszék  megkönnyíti.  A  P.  passzív  eljá- 
rásainál a  tüdőbeli  légnyomást  a  beteg  segítsége 
nélkül  növeljük  v.  csökkentjük.  Ez  történhetik 
olykép,  hogy  a  beteg  egy  oly  készüléken  át  lé- 
legzik, mely  készülék  alkalmas  a  levegő  sűríté- 
sére V.  ritkítására,  vagy  pedig  a  beteg  egy  oly 
légmentesen  elzárt  kamrában  lélegzik,  melyben 
a  légnyomás  mesterségesen  növelhető  v.  csök- 
kenthető. Az  ily  készülékeket  pneumatikus  kam- 
ráknak nevezik.  L.  még  Belélegzési  orvoslás. 

Pneumatikus  kúra,  1.  Pneumatikus  kezelés. 

Pneumatikus  létra,  a  gópezetes  tűzoltói  toló- 
létrák azon  neme,  amelynél  az  egymásból  kitolódó 
létrák  egy  teleszkópikus  csőrendszerrel  függnek 
össze,  mely  utóbbinak  egyes  részeit  szénsav  vagy 
komprimált  levegő  tolja  ki  egymásból,  a  lég  ki- 
bocsátásával pedig  ismét  összebocsáthatók.  Nagy 
súlyuk  és  költségtik,  valamint  korlátolt  alkalmaz- 
hatóságuk miatt  nem  terjedtek  el.  L.  Létra. 

Pneumatikusok,  orvosi  iskola,  mely  Kr.  u. 
I.  sz.-ban  keletkezett.  Fő  képviselője  Athenaios 
volt.  Szerinte  az  emberi  test  mozgató  ereje  a 


Pneumatikus  posta 


—    523     — 


Pneumorrhagla 


pnemna,  valamely  légnemű  anyag ;  a  betegséget 
annak  rendetlen  működése  okozná. 

Pneumatikus  posta,  1.  Csöposta. 

Pneumatikus  telegráf  és  csengetyü.  Két  ál- 
lomás vékony,  erős  falu  ólomcsővel,  mint  teljesen 
légzáró  vezetékkel  van  összekötve,  A  feladási 
helyen  a  csőbe  levegőt  tartalmazó  gummiballon 
van  beiktatva,  mely  összenyomatáskor  a  benne 
levő  levegőt  az  ólomcsövön  át  egy  sík  lapokból 
alkotott  gummiszelencébe  hajtja,  melyet  ezáltal 
felduzzaszt.  A  szelence  ezen  térfogatváltozása 
könnyen  használható  fel  arra,  hogy  látható,  vagy 
a  csengetyünél  hallható  jelt  adjon.  Előnyös  al- 
kalmazásra talált  a  pneumatikus  összeköttetés 
órák  mozgatására,  melyek  normálórával  vannak 
összekötve. 

Pneumatikus  vasút,  1.  Vasút. 

Pneumatizmus  (gör.),  latinul  spiritualizmus, 
az  a  nézet,  hogy  valósággal  csak  szellemek  létez- 
nek, az  anyag  pedig  csak  látszat  vagy  jelenség.  E 
nézetet  vallók :  pneumatisták. 

Pneumatódok  (növ.),  a  növények  felíiletét  bo- 
rító szövetek  alkotta  közök,  amelyeken  át  a  belső 
szellőztetőszövetek  járatai  az  őket  környező 
levegőre  nyílnak.  A  legáltalánosabban  elterjedt 
alakjai  a  levegőnyílások,  a  lenticellák  és  ezek 
módosulatai,  a  tulajdonképeni  P. 

Pneumatofór,  régebbi  oxigénes  légkészülék 
tűzoltók  és  kőszénbányák  mentőcsapatai  részére. 
L.  Tűzoltás. 

Pneumatográf  v.  pneumográf  (gör.),  a  mell- 
kas lélegzéssel  járó  változásainak  feljegyzé- 
sére való  készülék.  Marey  P.-ja  szóles,  puha 
kaucsukcső,  melyet  az  állat  vagy  ember  melle 
körül  öv  gyanánt  vezetünk.  Két  végét  dugóval 
zái-juk  el.  A  dugók  egyike  át  van  fúrva,  ezen  ke- 
resztül üvegcső  vezet  a  kaucsukcső  űrébe.  Az 
üvegcső  kiálló  szabad  végét  vékony  kaucsukcsö 
segedelmével  manométerrel  v.  Marey-íé\Q  poli- 
gráffal  kötjük  össze,  1.  Poligráf. 

Pneumatohidatogén,  1.  PneumatoUzis. 

Pneumatokéle  (gör.),  levegösérv ;  levegő  föl- 
halmozódása a  bőralatti  kötőszöveíjjen,  hová  a 
levegő  a  lélegző  szervekből  jutott.  Más  néven  bör- 
emflzema.  L.  Ihnfizéma. 

Pneumatolizis  alatt  az  eruptív  magmából  tá- 
vozó vízgőz-,  kénhidrogén-,  kénessav-,  kénsav-, 
fluórsav-  és  szénsav  okozta  hatásokat  foglaljuk 
össze,  amelyek  főkép  a  repedések  és  üregek  men- 
tén nyüvánulnak.  Ide  tartoznak  a  fluorit-,  a  tur- 
malin-,  az  ércimpregnációk-,  az  aluuit-,  akén  stb. 
keletkezése.  Ha  a  folyamatnál  a  forró  víznek  is 
szerepe  van,  akkor  xmeumatoMdatogén  folya- 
matról szólunk. 

Pneumatológia  (gör.^,  tanítás  a  szellemről,  te- 
hát némelyeknél  annyi  mmt  pszichológia,  lélek- 
tan ;  a  teológiában  a  szellemekről  való  tanítás, 
angyal-  és  ördögtan  (angelo-  és  demonologia). 

Pneumatomachok  (gör.),  neve  a  IV.  sz.-ban 
az  arianizmusból  keletkezett  és  a  Szentlélek  ellen 
küzdő  szektának.  Feje  Macedonius  volt.  Több 
zsinaton  elítélve  és  Theodosius  császártól  bün- 
tetésekkel fenyegetve,  az  arianusokkal  együtte- 
sen tűntek  el. 

Pneumatométer  (gör.),  készülék  a  be-  és  ki- 
lélegzési  nyomás  mérésére.  A  készülék  egyszerű 


kéneső-manométer,  amelynek  egyik  szára  erős 
falu  gummicsővel  s  annak  végén  a  száj-  és  orr- 
nyilashoz teljesen  illő  álarccal  függ  össze.  A  vizs- 
gálandó egyén  az  álarcot  arcához  illeszti  s  lehe- 
tőleg erősen  belefúj  a  készülékbe,  vagy  annak 
levegőjét  beszívja.  így  meghatározható  a  be-  és 
kilélegzési  nyomás,  az  előbbi  ép  egyénben  36—74; 
mm.,  az  utóbbi  82—100  mm.  kéneső-nyomásnak 
felel  meg.  Tüdő-  és  szívbajokban  ez  a  nyomási 
képesség  tetemesen  gyöngül.  A  P.  adatai  főleg  a 
spirometria  adataival  összevetve  adnak  becses 
fölvilágosítást  a  lélegző  szerv  állapotáról. 

Pneumatopliora  (növ.),  a  mocsári  növények 
(Jussiena,  Tarodiimi,  Avicennia,  Someretia)  kü- 
lönleges gyökerei,  amelyek  a  lélegzésre  elégtelen 
oxigént  tartalmazó  mocsártalajból  kiemelkedve, 
a  pneumatódok  segélyével  gondoskodnak  a  léleg- 
zésről. 

Pneumatopliorae  (áiiat),  1.  Hólyagos  me- 
dúzák. 

Pneumatoterápia  (gör.),  pneumatikus  készü- 
lékek alkalmazása  orvosi  célra,  1.  Belélegzést  or- 
voslás és  Pneumatikus  kezelés. 

Pneumaturia  (gör.)  a.  m.  levegővizelés ;  az  a 
jelenség,  mikor  a  hólyagba  levegő  jutott  (sipolyon 
át)  vagy  benne  gáz  képződött  (erjedéses  hólyag- 
hurut)  8  az  vizelés  alkalmával  a  húgycsövön  át 
távozik. 

Pneumektomia  (gör.),  a  tüdő  egy  részletének 
kimetszése. 

Pneumobacillus,  1.  Baktérium. 

Pneumobiomantika,  1.  Tüdöpróbák. 

Pneumococens,  helyes  néven:  Micrococcus 
pneiimoniae  My.,  a  tüdőgyuladást  okozó  baktó- 
riumok egyike,  1.  Baktérium. 

Pneuino-enteritis  sumn  elnevezéssel  a 
sertéspestis  azon  alakjait  jelölték  meg,  melyek- 
ben a  tüdőben  is  és  a  bélben  is  vannak  kóros  el- 
változások. 

Pneumográf  (gör.),  1.  Pneumatográf. 

Pneumolith  (gör.),  tüdőkő,  mészsók  lerakó- 
dása a  tüdő  kötőszövetében,  gümők  elmeszese- 
déséből  ered. 

Pneumomasszázs,  a  masszálás  azon  módja, 
mikor  a  kezelendő  tagot  szívó-nyomó  légszivattyú 
segélyével  váltakozva  csökkent  és  fokozott  lég- 
nyomásnak vetjük  alá.  Különösen  a  dobhártya 
kezelésére  használatos. 

Pneumon  (gör.)  a.  m.  tüdő. 

Pneumonia  (gör.)  a.  m.  tüdőgyuladás  (1.  o.). 

Pneumouia  catarrlialis,  1.  Bronchitis. 

Pneumonométer  (gör.)  a.  m.  pneumatométer 
(1.  0.). 

Pneumonomikózis  (gör.),  a  tüdő  penészfélék 
okozta  betegségei. 

Pneumoperikardium  (gör.),  levegő  jelenléte 
a  szívburokbau ;  leginkább  sóríüés  következtében 
jön  létre. 

Pneumopleuritisz  a.  m.  mellhártyagyuladás- 
sal  komplikált  tüdőgyuladás.  Ha  a  tüdő  gyuladá- 
sos  betegsége  eléri  a  tüdő  széleit,  beteggé  lesz  a 
bevonó  mellhártya  is  s  ezért  gj'^akran  kiséri  a 
mellhártya  gynladása  a  tüdő  gyuladását. 

Pneumorrhagia  (gör.)  a.  m.  tüdővérzés.  Elő- 
fordul tüdcHuberkulózisnál,  tüdődaganatoknál, 
szívbetegségeknél.  L.  Vérköpés. 


Pneumoterápia 


524     — 


Pobrdjani 


Pneumoterápia  (gör.)  a.  m.  pneuraatoterápia 

(1.  0.). 

Pneumotomia  (gör.),  bemetszés  a  tüdő  állo- 
mányába. 

Pneumotorax,  1.  Légmell. 

Pnom-penh  (Panompeng),  Kambodzsa  francia 
protektorátus  fővárosa  Hátsó-Indiában  a  Me-kong 
és  a  Bien-ho-tó  lefolyásának  összetorkoUásánál, 
kertek  övezte  területen,  50,000  lak.,  a  király,  a 
buddhista  főpapok  palotáival,  szép  pagodával  és 
a  francia  kormányhatóságok  épületeivel. 

Pnyx,  az  ókori  Athénnek  egyik  legrégibb  te- 
lepltvénye  ;  most  meredek  szikladomb  Ny.-ra  az 
Akropolisztól.  V.  ö.  Welcker,  Der  Felsaltar  des 
höchsten  Zeus,  oder  das  Pelasgikon  in  Athén, 
bisher  genannt  die  P.  (Wien  1852). 

Po,  Olaszország  legnagyobb  folyója.  A  Kotti- 
Alpokban  a  Monté  Viso  É.-i  lejtőjén  2041  m.  ma- 
gasban a  Piano  del  Rén  ered;  K.-nek  folyik, 
majd  É.-nak  fordul,  megkerülve  a  montferrati 
magaslatokat,  Prassenitónál  DDK.-nek  tart,  Va- 
lenzánál  K.-i  irányba  fordul  és  irányát  torkola- 
táig megtartja.  A  Po  a  f elsöolaszországi  síkság 
vízgyűjtője.  Cremonánál  kezdődnek  a  partjait 
követő  gátak.  Papozzenál  kezdi  meg  deltája  al- 
kotását ;  D.-nek  szakad  ki  a  Po  di  Goro,  É.-nak 
a  Po  Grandé  dellaMaestra ;  utóbbiból  ágazik  ki 
a  Po  di  Levante,  ettől  nem  messze  Villa  regiánál 
pedig  a  Po  della  ToUe,  melyből  jobbra  a  Ca- 
mellói  csatorna  és  a  Po  della  Donzella  szakadnak 
ki.  A  vízben  szegényebb  főág  a  Po  di  Volanova 
és  Po  morto  di  Primaro  ágakra  oszlik,  utóbbi 
fölveszi  a  Reuót  és  a  Comacchióba  szakad.  A  Po 
hossza  672  km.,  vízgyűjtőterülete  74,907  kmz. 
Szélessége  a  torkolatánál  eléri  az  1137  m.-t  Úgy 
jobbról,  mint  balról  számos  mellékvize  van.  To- 
rinótól  hajózható,  egyes  mellékvizén  is  járnak 
hajók,  számos  öntöző-  és  hajózó-csatornával  van 
összekötve,  ezek :  a  Naviglio  Grandé-,  a  Cavour-, 
aBianco  della  Martesana-,  Adigetto-és  a  Centói- 
csatorna.  A  Po- síkság  Olaszország  legterméke- 
nyebb vidéke.  Árvizei  ellen  védelmet  nyújtanak 
1590  km.  hosszú  gátjai.  A  gátak  miatt  aPonem 
szélesedhetik  ki,  hordalékai  f eltöltik  a  medrét,  és 
deltáját  ezáltal  mindjobban  nagyobbítja.  Vize 
lassú  folyású,  az  eredetétől  Saluzzóig  35  kilo- 
méteres vonalon  ugyan  1600  m.-t  esik,  de  to- 
vább már  csak  400  m.-t  lejt  a  tengerig,  széles- 
sége egyes  szakaszain  változó,  Torinónál  160  m., 
Cremonánál  910  m.,  Guastallánál  1326  m.  Ostig- 
liónál  303  m.  A  Po  az  ókori  Padus,  a  latinoknál 
a  folyamok  királya  (rex  íluvium),  a  rómaiak  a 
gallus  háborúk  óta  ismerték,  azelőtt  az  Eridanus- 
szal  (borostyánkőfolyó)  azonosították,  de  már  He- 
rodotos  ezt  a  mesék  országába  utalta ;  Plinius 
már  7  torkolatát  ismeri,  amelyek  már  részben 
mesterségesen  épült  csatornák  voltak. 

P.  O.,  a  latin  professor  ordinarius  (rendes 
tanár)  rövidítése. 

Poa  L.,  perje  (növ.),  a  Gramineae  (Pázsitfűfé- 
lék) család  génusza ;  100  faja  a  mérsékelt  övön, 
részben  hegyeken  elterjedt  fű,  egyesek  kozmopo- 
liták. Bugájuk  többnyire  laza,  nem  csomós,  a  ka- 
lászka  tojásdad  vagy  elliptikus,  2—6  virágú,  ten- 
gelye gyakran  bozontos  szőrű,  a  külső  pelyva 
szálkátlan,  a  töve  hártyás  is  lehet,  a  csúcsa  gyak- 


ran tompa.  Többnyire  fontos  takarmányfüvek, 
így  különösen  a  P.  pratensis  L.  (réti  perje). 
Évelő,  tarackoló.  Bugája  laza,  alsó  örvóben  5  ága 
van,  kalászkája  2—5  virágú.  Levélhüvelye  sima, 
nyelvecskéje  rövid,  csonka.  Réten,  mezőn  a  leg- 
gyakoribb pázsitfíí.  A  P.  triviális  L.  (sovány 
perje,  1.  az  ábrát)  szintén  évelő  és  tarackoló. 
Szára  és  levélhüvelye  érdes,  nyelvecskéje  hosz- 
szúkás.  Kalászkája  zöld,  olykor  lilás,  3 — 4  virágú. 
Különösen  nedves  ré 
ten  közönséges  takar- 
mányfíí.  Kertben,  út 
mentén,  szántóföldön 
az  egyéves  P.  minua 
L.  közönséges.  Leg- 
nagyobb a  tusszokfü 
(tussockfű)-nek  neve- 
zett P.  flabellata 
Hook.  (Dactyhs  cae- 
spitosa  Forst.)  a  Tűz- 
földön,  a  Falkland- 
szigeteken és  Ker- 
guelen-szigetén.  2  m. 
magas  pázsitot  alkot. 

Poaya  (növ.),  1. 
Borreria. 

Pobedény  (Póbe- 
dim),  kisk.  Nyitra 
vm.  vágujhelyi  j.ban, 
(1910)  1109  szlovák 
lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pobjedonoszcev, 
Konstantin  Petro- 
vics,  orosz  államfér- 
fiú és  jogtudós,  szül. 
Moszkvában  1827., 
megh.  Szent-Péter- 
várott  1907  márc. 
23.  A  moszkvai  egye- 
temen jogot  tanított 
1862  óta  8  több  nagy- 
herceg, köztük  a  ké- 
sőbbi III.  Sándor  cár 
is  tanítványa  volt. 
1868-ban  a  szenátus, 
1872.  pedig  a  birodalmi  tanács  tagja  lett.  1880-ban 
a  szent  szinódus  főprokurátorának  nevezték  ki. 
Ebben  a  hivatalában,  mint  fanatikus  szlavofil  és 
türelmetlen  ortodox,  végzetes  befolyással  volt  III. 
Sándor  és  II.  Miklós  cárokra  s  egész  Oroszország 
szellemi  életére.  Tőle  származtak  mindazok  a  rend- 
szabályok, melyek  a  máshítűek  ós  nem  orosz  nem- 
zetiségűek elnyomását  célozták.  Minden  szabad- 
elvű haladás  esküdt  ellensége  volt  s  mint  az  orosz 
reakciós  politika  leggyűlöltebb  alakja  ellen  több 
merényletet  is  követtek  el.  1905  okt.  31.  vált  meg 
hivatalától  aggkora  miatt.  Több  kiváló  jogi  mun- 
kát írt  orosz  nyelven.  V.  ö.  Dalion,  Zur  Gewissens- 
freiheit  in  Russland,  Offenes  Sendschreiben  an  den 
Oberprokureur  des  russischen  Synods  (Leipzig 
1889). 

Pobjenik,  adók.   Belovár-Körös  vm.  íazmai 
j.-ban,  (1910)  1014  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Poblet,  kolostor,  1.  Monthlanch. 

Pobrdjani,  adók.  Zágráb  vm.  kostajnicai  j.-ban, 
(1910)  226  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 


Poa  triviális. 


Pőc 


525 


Pocok 


Póc  (XJmha,  áiiat),  a  Csukafélék  (Esocidae) 
családjába  tartozó  csontoshal-nem.  Mindössze  két 
faja  Ismeretes.  Az  egyik  hazánkban  él,  a  másik 
Kanadában  és  az  Egyesült-Államok  északi  ré- 
szében. A  lápi  póc  (Umbra  krameri  MüU.)  8, 
legfeljebb  9  cm.  hosszú.  Alapszíne  vörösesbarna, 
hátán  és  oldalán  sötétebb,  hasán  világosabb. 
Mustrázata  szabálytalan,  sötétbarna  foltokból  és 
világossárga  (olykor  rézvörös)  hosszanti  sávból 
áll,  mely  az  oldalvonal  mentén  vonul  végig.  Ha- 
zánkban a  Fertő  és  a  Balaton  körülötti  lápokban 
és  mocsarakban  él.  Húsát  csak  szükségből  eszik. 
Sok  helyütt  sertést  és  rucát  hizlalnak  vele. Hazán- 
kon kívül  Bécs  és  Odessza  mellett  találták. 

Poccetti  (ejtsd:  poccsetti),  tulajdonkópeu  Bárba- 
telli  Bernardo,  olasz  festő,  szül.  1542.  Firenzé- 
ben, megh.  u.  0.  1612.  Sziílővárosában  Michele 
Ghirlandajo  tanítványa  volt,  majd  Rómában 
Rafael  müveit  tanulmányozta.  A  díszítő  falfesté- 
szetben túnt  ki  (mennyezetképek  a  firenzei  Ufíl- 
ziban). 

Pocci  (ejtsd:  poccsi),  Frunz,  gróf,  német  költő, 
festő  és  zeneművész,  szül.  Münchenben  1807 
márc.  7.,  megh.  u.  o.  1876  máj.  7. 1.  Lajos  bajor 
király  udvarában  élt  mint  udvari  főintendáns, 
majd  mint  a  király  f  őkamarása.  Hímevét  a  gyer- 
mekvilág számára  készült  humoros  művészi  raj- 
zaival díszített,  irodalmi  becsű  alkotásaival  sze- 
rezte meg.  Operája  (Der  Alchimist)  mellett  ne- 
vezetesebb művei :  Rosengártlein.  Gebetbuch.  (3. 
kiad.  Regensburg  1868) ;  Geschichten  and  Lie- 
der  mit  Bildern  (München  1840—45) ;  Dichtungen 
(Schaffhausen  1843) ;  Studentenlieder  (Landshut 
1845) ;  Das  lustige  Komödienbüchlein  (München 
1859).  V.  ö.  H.  Holland,  P.  (Bamberg  1890)  és 
Welt-Jahrbuch  1908. 

Póc-halak,  1.  Pőc. 

Pochette  (ném.  Taschengeíge),  a  közép- 
kori táncmesterek  miniatűr  hegedűje,  mely 
a  mai  hegedümodellnek  csaknem  fele.  Három 
húrja  Cj— g,— da  hangokat  adta. 

Pochwalski,  Kasimir,  lengyel  festő,  szül. 
Krakóban  1856  dec.  23.  A  krakói  művészeti  aka- 
démián Matejkónak,  Münchenben  Wagner  Sán- 
dornak és  Seitznek  volt  tanítványa.  Bécsben 
telepedett  meg  és  különösen  képmásaival  (pl. 
Sienkiewicz,  Starhemberg  Kamillo  herceg,  Duna- 
jewski  miniszter,  stb.)  aratott  sikereket. 

Pocikféreg,  1.  Méhmajmoló  légy. 

Pocitelj,  község,  1.  Pocsitel. 

Pock  Mátyás,  egyházi  író,  Jézus-társasági 
atya,  szül.  Pozsonyban  1690  jún.  8.,  megh.  1780 
máj.  19.  1708-ban  lépett  a  Jézus-társaságba.  A 
társaság  eltörültetése  után,  mint  az  esztergomi 
főegyházmegye  papja,  Pozsonyban  tartózkodott. 
Művei :  Palatium  Regni  Hungáriáé,  Palatinorum 
virtutibus  ac  meritis  illustre  (1723) ;  Christianus 
poenitens  ad  rite  obeundum  Sacramentum  poeni- 
tentiae  facili  methodo  instructus  (1727);  Hist.- 
chron.-geogr.  Tabellen  (1734  és  1736).  Irt  még 
több  latin  egyházi  éneket  (így :  0  Virgo  Virgi- 
num  stb.)  és  több  apró  ájtatosság!  művecskét. 
V.  ö.  ZeUiger  A.,  Bgyh.  írók  csarnoka. 

Pock-fa  (növ.),  1.  Gtiajacum. 

Poco  (olasz,  ejtsd :  — ko)  a.  m.  egy  kicsit ;  P.aP. 
a.  m.  lassankint,  apránkint. 


Pocock  (ejtsd :  pokokk),  Edwavd,  angol  orienta- 
lista és  teológus,  szül.  Chivalyban  (Berkshire) 
1604  nov.  8.,  megh.  Oxfordban  1691  szept.  12. 
1630— 36-ig  Aleppóban  tartózkodott,  hazatérése 
után  Oxfordban  arab  tanszéket  állítottak  fel 
számára,  melyet,  Konstantinápolyban  töltött 
négy  évi  megszakítással,  haláláig  elfoglalt.  Szá- 
mos arab  szöveget  adott  ki,  többnyire  latin  for- 
dítással és  magyarázatokkal.  Különösen  kieme- 
lendők :  Specimen  históriáé  Arabum  (Oxford 
1650) ;  Porta  Mosis  (u.  o.  1654) ;  Eutychii  Patri- 
archiae  Alexandrini  Annales  (2  köt.,  u.  o.  1658— 
1659.),  História  compendiosa  dynastiarum  au- 
thore  Abul-Pharagio  (2  köt.,  u.  o.  1663).  Nagy 
része  volt  a  Walton-féle  polyglott  biblia  létesí- 
tésében. Fia,  ugyancsak  P.  Edward,  legelőször 
tette  közzé  arab  szövegben,  latin  fordítással  az 
Ibn  Tofeil  Hajj  ibn  Jakzán  c.  művét :  Philosophus 
autodidactus  (Oxford  1671). 

Pocok,  azEgérfélók  (1.  o.)  családjába,  aP.-for- 
mák  (Microtinae)  alcsaládjába  tartozó  emlős- 
állat-féleség. Termet,  megjelenés  és  életmód  dol- 
gában az  idetartozó  fajok  az  egerekre  emlékez- 
tetnek. Különböznek  azonban  tőlük  külsőleg  ab- 
ban, hogy  zömökebbek,  fejük  vastag,  fülük  úgy- 
szólván teljesen  a  fej  szőrözetébe  rejtett  vagj^ 
csak  kissé  áll  ki  belőle,  farkuk  legfeljebb  olyan 
hosszú,  mint  a  test  kétharmada.  A  fajok  meg- 
lehetősen egyformák,  ezért  megkülönböztetésük 
nagyon  nehéz.  Az  ó-  és  újvilág  északi  részeit 
lakják.  Körülbelül  140  élő  faj  ismeretes.  Ha- 
zánkban 10  faj  honos.  Közönségesebb  fajok :  1. 
Erdei  P.  (Evotomys  glareolm  Schreb.),  teljes 
testhossza  14  cm.,  farka  4-5  cm. ;  hazánkban  az 
alföld  erdeiben  ritka,  a  hegyvidéki  erdőségekben 
azonban  gyakori.  2.  Csalit  járó  P.  (Microtus  ag- 
restis  L.),  teljes  testhossza  13—14  cm.,  farka 
3*5 — 3'7  cm. ;  hazánkban  Oraviczán  találták. 
3.  Mezei  P.  (Microtus  arvalis  Pali.),  teljes  test- 
hossza  14  cm.,  farka  3  cm. ;  hazánkl3an  némely 
esztendőben  óriási  mennyiségben  elszaporodik 
és  minthogy  minden  képzelhető  növényi  anyag- 
gal él,  rettenetes  károkat  okoz.  (Pusztításának 
módjára  nézve  1.  Lovassy  S.  cikkét  a  Termé- 
szettud. Közlöny  1914.  é\^olyamában).  4.  Vízi 
P.  (Aruicola  terrestris  L.),  teljes  testhossza 
21 — 24  cm.,  farka  65— 8*5  cm. ;  hazánkban 
mindenütt  honos.  Két,  különböző  alakja  isme- 
retes. Az  egyik  a  kósza  P.  (Arvicola  terres- 
tris L.),  világos  színezetű,  felül  sárgásbarna, 
alul  szürkés  és  rövid  farkú,  a  másik  a  tulajdon - 
képeni  vízi  P.  (forma  amphiMtts  L.)  sötétebb 
színezetű,  felül  sötétbarna,  gyakran  fekete,  alul 
sötétszürke  és  hosszú  farkú.  A  vízi  P.  csak  a 
vízben  és  a  vizek  közelében  ól,  ellenben  a  kósza 
P.  a  víztől  nagyobb  távolságokban  is  megél.  A 
kósza  P.  vakondok  módjára  földben  él  és  a  nö- 
vények gyökereinek  elrágásával  nagy  kárt  okoz. 
6.  Földi  P.  (PitymyssubterranetisSélys-hoTigch.), 
teljes  hossza' 11-2  cm.,  farka  3  cm.;  nyirkos, 
vizenyős  réteken  honos  s  különösen  zöldséges 
kertekben  okoz  néha  nagy  károkat ;  hazánkban 
több  helyütt  észlelték.  7.  Északi  P.  (Microtus 
ratficeps  Keys.  et  Blas.  =  Microtus  oeconomus 
Pali.),  teljes  hossza  17  cm.,  farka  4*6  cm. ;  ha- 
zánkon kívül  Észak-Európában  és  Szibiriában 


Pocokfélék 


—     b26    — 


Podesta 


honos,  nálunk  ritka;  télire  nagy  mennyiségű 
növényi  eleséget  gyűjt.  8.  Havasi  P.  (Microtus 
[Hypudaeus]  nivalis  Mart.),  teljes  hossza  18  cm., 
farka  7  cm. ;  az  Alpokban  mindenütt,  továbbá 
Szíriában  és  Palesztinában  honos. 

Pocokfélék  (állat),  1.  Pocokforniák  és  Pocok. 

Pocokformák  (Microtinae,  áuat),  az  Egér-félék 
(1.  0.)  egyik  alcsaládja.  Az  idetartozó  állatnemek 
közül  fontosabbak :  a  lemingek  (Lemnm),  gyö- 
keres fogú  pockok  (Evotomys),  igazi  pockok 
(Microtus)  és  a  pézsmapockok  (Fiber). 

Pocoknyúlfélék  (Ochotonidae,  áiiat),  a  Bág- 
csálók  rendjébe,  a  Kettős  fogú  rágcsálók  (Dupli- 
cidentata)  alrendjébe  tartozó  emlősállatcsalád. 
Egyetlen  élő  neme  az  Európa  DK.-i  részén,  Ázsiá- 
ban és  Észak-Amerikában  honos  pocoknyúl-nem 
(OcJiotona),  melynek  16  faja  ismeretes.  Legközön- 
ségesebb faj  a  havasi  pocoknyúl  (Ochotona  al- 
pinus  Pali).  Nagysága  és  alakja  a  tengeri  disz- 
nócskára  emlékeztet ;  Belső-Ázsia  magas  hegy- 
ségein 1000—4000  m.-nyi  magasságban  él  néha 
nagy  tömegekben.  Ugyanott  a  kopár  fensíkokon 
a  daiiri  pocoknyúl  (0.  daiiricus  Pali.)  él.  A  P. 
füttyentő  hangot  adnak. 

Pócsa,  kisk.  Baranya  vm.  mohácsi  j.-ban, 
(1920)  426  német  és  szerb  lak. 

Pócsafalva  (Fociavelesti),  kisk.  Bihar  vm. 
belényesi  j.-ban,  (i9io)  580  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pocsaj  (Poceiu),  nagyk.  Bihar  vm.  berettyó- 
újfalui j.-ban,  (1920)  3221  magyar  és  román  lak. 

Pocsaj  ev,  híres  kolostor  Lengyelországban, 
Volhinia  vajdaságban,  a  XIIL  sz.-ból,  az  isten 
anyja  csodatevő  képével.  L.  még  Lavra. 

Pocsaró  (Pocarová),  kisk.  Trencsén  vm.  vág- 
beszterczei  j.-ban,  (i9io)  118  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.- 
Szl.) 

Pócsfalu,  kisk.  Vas  vm.  szentgotthárdi  j.-ban, 
(1910)  216  német  lak.  (Tr.  A.) 

Pocsinki,  város  Nizsegorod  orosz  kormányzó- 
ságban, kb.  10,000  lak.  Az  egykori  mordvin  telep 
1647  óta  orosz  község. 

Pocsitel  (Pocitelj),  adók.  Lika-Krbava  vm. 
gospici  j.-ban,  (i9io)  1548  szerb  lakossal.  Várába 
szorult  1386.  Palisnay  János  vranai  perjel,  mi- 
dőn a  Garánál  elfogott  magyar  főurakat  Novi- 
grádba  akarta  szállítani,  de  Frangepán  János, 
Mária  királyné  hű  vezére,  kemény  ostrommal 
megadásra  kényszerítette  Palisnayt  s  Mária  ki- 
rálynét fogságából  kieresztette.  (Tr.  SzHSz.) 

Pocskaj,  vasgyártelep,  1.  Jászó. 

Pócsmegyer,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm. 
pomázi  j.-ban,  a  Szentendrei  szigeten,  a  Duna 
partján,  (1920)  1325  magyar  lak. ;  hozzá  tartozik 
Leányfalu  nyaralótelep. 

Pocsolya,  1.  Állóvíz. 

Pócspetri,  nagyk.  Szabolcs  vm.  nyírbátori 
j.-ban,  (1920)  1853  magyar  lak. 

Pócstelke  (Pamea),  kisk.  Kis-Küküllő  vm. 
dicsöszentmártoni  j.-ban,  (1910)  621  román,  ma- 
gyar és  német  lak.  (Tr.  R.) 

Pocta  (ejtsd :  pocsta)  Fülöp,  cseh  geológus  és 
paleontológus,  szül.  Prágában  1859  nov.  19.  Ta- 
nulmányai végeztével  1880.  a  cseh  királyi  mú- 
zeum asszisztense  lett,  1898  óta  a  prágai  cseh 
egyetemen  a  paleontológia  tanára.  Nevezetesebb 
müvei :  Geolog.  Ausflüge  in  d.  Umgebung  von 


Prag  (1897) ;  Versteinerungskunde  (1900) ;  Bar- 
rande's  Syst.  silurien  du  Centre  de  la  Bohémé 
(Vffl.,  1894—1902);  Néhány  spongia  a  Pécsi-  v. 
Mecsek-hegység  dogger  rétegeiből  (A  m.  kir. 
Földtani  intézet  évkönyve,  VIIL  köt.,  1886). 

Poculum  (lat.)  a.  m.  serleg,  kupa ;  inter  po- 
cula,  poharazás  közben.  P.  caritatis,  1.  Garitas. 

Pódafa,  kisk.  Pozsony  vm.  dunaszerdahelyi 
j.-ban,  (1910)  205  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Podagra  (gör.),  1.  Köszvény. 

Podagrafü  (Aegopodium,  Kecskelábfü,  Kecs- 
ketalpfii,  növ.),  az  ernyősvirágúak  génusza,  mely- 
nek egyetlen  faja  az  Ae.  podagraria  L.  0-5—1 
m.  magas,  levele  2 — 3-szor  szárnyas,  levélkéi 
hosszúkásak,  tojásdadok,  fürészesek,  kopaszak. 
Ernyője  galíértalan,  termése  fényes,  végül  fe- 
kete. Kertek  szélén,  patakok  mentén,  árnyas  he- 
lyeken gyakori.  Régen  sebre  és  köszvény  ellen 
használták,  fiatal  hajtását  tavaszkor  néhol  főze- 
lékül használják. 

Podaleirios,  Asklepios  fla,  híres  orvos,  kit 
testvérével,  Machaonnal  (1.  0.)  együtt  többször 
emleget  Homeros  Iliásza. 

Podarge  (gör.)  a.  m.  gyorslábú,  a  hái-pyák 
(1.  0.)  egyike. 

Podargas  (Bagoly fecske  áiiat),  a  Szalakóta- 
félék (Coraciidae)  családjába  tartozó  madár- 
nem. 30—50  cm.-nél  hosszabb,  erős  madarak  tar- 
toznak ide.  Csőrük  igen  széles,  felső  kávájuk 
vége  kampós,  szájuk  nagy,  zsírmirigyük  nincsen. 
Tollazatúk  dús  és  rendkívül  lágy.  Éjjeli  mada- 
rak. Rovarokkal  élnek.  6  fajuk  ismeretes,  me- 
lyek Ausztráliában,  Új-Guineában  és  a  Pápua- 
szigeteken honosak.  Közönségesebb  fajok:  1. 
pápua-bagolyfeeske  (P.  papuensis  Qu.  Gaim.) ; 

2.  ausztráliai  bagolyfecske  (P.  strigoides  Lath.) ; 

3.  pávaszemes  bagolyfecske  (P.  ocellatus  Qu. 
Gaim.). 

Pod-Banszko,  Kokavához  tartozó  telep  és  erdő- 
őri lak  Liptó  vm.  liptóújvári  j.-ban,  a  Kriván  tö- 
vében; az  utóbbi  megmászására  a  legalkalmasabb 
kiinduló  pont.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Podbjel  (Podbiel),  kisk.  Árva  vmegye  vári 
j.-ban,  (1910)  858  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Podborski  Batinjani,  adók.  Pozsega  vmegye 
daruvári  j.-ban,  (1910)  1416  szerb,  cseh  és  horvát 
lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podborski  Doljani,  adók.  Pozsega  vmegye 
daruvári  j.-ban,  (1910)  956  cseh  és  szerb  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 

Podborski  Vrbovac,  adók.  Pozsega  vmegye 
daruvári  j.-ban,  (1910)  334  szerb,  horvát  és  ma- 
gyar lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podbrezje,  adók.  Zágráb  vm.  jaskai  j.-ban, 
(1910)  440  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podcrkavije,  adók.  Pozsega  vm.  brodi  j.-ban, 
(1910)  210  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podebrad  (ejtsd:  podjebrád),  az  ugyanily  nevű 
cseh  kerületi  kapitányság  székhelye,  (1910)  5661 
lak. ;  vasas  fürdővel ;  régi  XIV.  sz.-beli  templom- 
mal. A  város  fölött  állanak  a  romjai  annak  a 
várnak,  amelyben  Podjebrád  György,  (1.  o.)  a 
későbbi  cseh  király  született. 

Podele,  kisk.  Hunyad  vm.  brádi  j.-ban,  (1910) 
546  román  lak.  (Tr.  R.) 

PodesÉa  (olasz),  a.  m.  polgármester. 


Podetium 


527 


Podhorszky 


Podetium  (növ.,  a.  m.  telepgally),  bizonyos 
zuzmók  telepének  egy  része. 

Podevcevo,  adók.  Várasd  vmegye  novimarofl 
j.-ban,  (1910)  707  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podewils,  Kleíuens  Hans  Konstantin,  gróf, 
bajor  államférfiú,  szül.  Germersheimben  1850 
jan.  17.  Előbb  a  diplomáciai  pályán  működött  s 
1887  római,  1895.  bécsi  bajor  követ  lett.  1902-ben 
közoktatásügyi  miniszternek  nevezték  ki,  Crails- 
heim  távozása  után  pedig  mint  külügyminiszter 
és  a  királyi  ház  minisztere  a  kormány  élére  ju- 
tott. (L.  Bajorország  története).  1911-ben  Luit- 
pold  régens  grófi  rangra  emelte  P.-t,  ki  aztán 
nemsokára  a  bajor  országgyűlés  feloszlatása 
után  1912  febr.  7.  az  egész  kormánnyal  együtt 
lemondott. 

Podex  (lat.)  a.  m.  ülep,  far,  hátulsó  rész,  az 
ember  ülörésze. 

Podgora  (olaszul  Piedímonte  a.  m.  hegyláb), 
az  Isonzo-folyó  hordalékából  feltöltött  kis  plató 
az  Isonzónak  a  hegyek  közül  a  síkságra  való  ki- 
lépése helyén,  a  folyó  jobbpartján.  Körülbelül 
(iörztől  Ny.-ra,  az  Isonzó  másik  partján  végző- 
dik Görz  Podgora  nevű  külvárosa  mellett  (erről 
van  elnevezve)  s  mint  magasabb  hely,  a  Görz  felé 
vezető  Isonzo-híd  környéke  fölött  uralkodik.  A 
világháborúban  Görz  védelmének  kulcsa  volt. 
1915  júniustól  1916  augusztusig  az  olaszok  gyak- 
ran ismétlődő  támadásának  volt  kitéve,  tetemes 
véráldozat  után  1916  aug.  7.  az  olaszok  elfoglal- 
ták s  utána  Görz  is  elesett.  1917  okt.  26.  az 
osztrák-magyar  hadsereg  visszafoglalta.  Most 
Olaszországhoz  tartozik. 

Podgorac,  adók.  és  pk.  Verőcze  vm.  nasiczi 
j.-ban,  (1910)  2295  horvát  és  német  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 

Podgorci,  adók.  Belovár-Körös  vm  belovári 
j.-ban,  (1910)  736  szerb  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podgorica,  város  és  kerületi  székhely  Monte- 
negróban, (1910)  10,000  lak.  A  Lim  és  Zeta  men- 
tén a  volt  fejedelemség  belsejébe  vezető  utak 
mellett  feküdvén,  kereskedelmi  és  sztrategiai 
szempontból  egyaránt  fontos  hely.  Körfalainak 
romjai  máig  is  láthatók.  Közelében  vannak 
Diocleiának,  Diocletianus  császár  szülővárosának 
romjai.  1916  jan.  23.  osztrák-magyar  csapatok 
szállták  meg.  1920  augusztusban  a  Montenegróba 
tört  albánokat  itt  a  szerbek  megverték.  Most  a 
Szerb-Horvát-Szlovén  államhoz  tartozik. 

Podgorje,  adók  Zágráb  vm.  topuskói  j.-ban, 
1910)  659  szerb  lak.  (SzHSz.) 

Podgorze  (ejtsd:  podgorzse),  város  a  hasonlónevű 
galíciai  kerületi  kapitányságban,  a  Visztula  part- 
ján, (1910)  22,268  lak.  Most  Lengyelországhoz  tar- 
tozik. 

Podgradje,  adók.  Szerémvm.vinkovczei  j.-ban, 
(1910)  722  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podgyász,  a  vasúti  szállításnál  megkülönböz- 
tetendö  a  kézi-  és  úti-P.  Kézi-P.  az,  amit  az  utas. 
a  kocsiszakaszban  rendelkezésre  álló  helyhez  ké- 
pest a  kocsiba  magával  bevihet,  úti-P.  az,  ame- 
lyet az  utas  jogosítva  van  menetjegyének  fel- 
mutatása mellett  a  vasútnak  szállítás  végett 
olyképen  átadni,  hogy  az  ugyanazzal  a  vonattal 
érkezzék  rendeltetési  helyére,  mel3''en  az  utas  uta- 
zik. Az  útipodgyásznak  már  csomagolásáról  is  fel- 


ismerhetönek  kell  lenni  (bőrönd,  utazótáska,  úti- 
kosár stb.).  A  vasutak  díjszabása  határozza  megy 
hogy  ezeken  a  tárgyakon  kívül  útiszükségletet 
nem  képező  tárgyak  is  felvétetnek-e  P.-ként, 
vagy  sem.  Az  ú.  n.  podgyászszabadsülyt  a  vas- 
utak az  utóbbi  időben  már  mellőzték.  A  pod- 
gyászviteldí  jat  tehát  most  már  szabadsúly  nélkül 
szedik.  A  P.-t  a  feladó  nem  köteles  harcával 
ellátni,  mindazáltal  minden  utasnak  érdekében 
áll,  hogy  podgyászán  a  címet  és  a  rendeltetési 
állomás  nevét  tartós  módon  megjelölje. 

Podgyászdijszabás,  az  utazásnál  szükséges 
és  bőröndbe,  utazókosárba,  útitáskába,  kalapdo- 
bozba, kézi  ládába  v.  effélébe  csomagolt  oly  tár- 
gyak szállítási  feltételeit  és  díjait  tartalmazza, 
melyeket  az  utas  utazása  alkalmával  felad.  Egyes 
külföldi  vasutak  és  a  hajózási  vállalatok  szemé- 
lyenkint  25—50  kg.  podgyászszabadsülyt  en- 
gedélyeznek. Az  utas  által  magával  vitt  és  ülő- 
helye felett  V.  alatt  elhelyezhető  ú.  n.  kézi  pod- 
gyász díjmentes.  L.  még  Díjszabás. 

Podgyászkocsi  a  vasúti  kocsik  D  betűvel  jel- 
zett csoportja,  mely  elsősorban  a  vonatvezető 
elhelyezésére  szolgál,  azért  tulajdonképen  inkább 
kalauzkocsinak  hívják.  A  P.-ban  helyezik  el  a 
feladott  podgy  ászdarabokat.  Külső  alakjára  olyan,, 
mint  egy  fedett  teherkocsi.  Van  rendszerint  benne 
egy  felső  magasított  ablak  és  két  oldalsó  ablak 
szögtükörrel,  melyekből  a  kalauz  vonatját  átte- 
kintheti. Gyorsvonatokkal  erősebb  és  többten- 
gelyű P.-kocsik  járnak. 

Podgyászvevény.  Az  az  elismervény,  melyet 
a  podgyászfelvételi  hely  szolgáltat  ki  az  utasnak 
a  szállításra  felvett  útipodgj'ászról.  A  vasút  az 
útipodgyászt  csak  a  P.  beszolgáltatása  ellenében 
adja  ki  annak  vizsgálata  nélkül,  hogy  a  P.  fel- 
mutatója tulajdonosa-e  a  podgyásznak,  vagy  sem. 
A  podgyász  kiszolgáltatása  a  P.  ellenében  rend- 
szerint csak  a  rendeltetési  állomáson  igényel- 
hető. Kivételesen,  amennyiben  a  vonatközlekedés 
azt  megengedi,  a  kiszolgáltatás  közbeneső  állo- 
máson is  történhetik.  A  P.  elveszése  esetében  a 
podgyászt  a  vasút  térítvény  ellenében  szolgál- 
tatja ki.  A  szállítási  érdek  bevallásának  csak 
akkor  van  joghatálya,  ha  a  felvevő  vasúti  alkal- 
mazott azt  a  P.-re  rávezeti.  Ha  a  podgyász 
hiányos  csomagolással  adatik  fel,  azt  a  vasúti 
alkalmazott  a  P.-en  megjegyzi.  Az  ilyen  jegy- 
zettel ellátott  P.  elfogadása  a  tény  elismerését 
jelenti.  A  m.  kir.  államvasutak  helyi  forgalmá- 
ban egyes  darabok  felvételénél  az  értékbárca 
szelvénye  szolgál  P.-ül. 

Podhajce,  város,  az  azonos  nevű  járás  szék- 
helye Kelet- Galíciában,  5700  lak.  A  vüágháboni 
elején  az  oroszok  megszállták  ;  1917.  jul.  23.  az 
osztrák-magyar  csapatok  visszafoglalták.  1920. 
szeptemben  az  ukránokkal  egyesült  lengyelek  itt 
megverték  az  orosz  szovjetsereget. 

Podhorákok,  1.  Horákok. 

Podhorszky  Lajos,  nyelvbuvár,  szül.  Fekete- 
Lehotán  (Gömör)  '1815.,  megh.  Parisban  1891 
aug.  26.  Hosszú  ideig  mint  nevelő  működött.  Ne- 
velője volt  Széchenyi  István  gróf  fiainak  is.  A 
szabadságharcban  Klapka  táborában  vett  részt ; 
184-9.  külföldre  menekült,  s  1859.  Karagyorgye- 
vics  szerb  fejedelem  gyermekeinek  nevelője  lett. 


Podhraczky 


528 


Podmaniczky 


A  közbeeső  időt  Pái'isban  töltötte,  hol  a  párisi 
Bibliothéque  Nationale  megbízta  a  kinai  kéz- 
iratok és  könyvek  lajstromozásával.  Nyelvtu- 
dományi munkálataiért  1858.  a  Magyar  Tudo- 
mányos Akadémia  külső  levelező  tagjává  válasz- 
totta. A  hetvenes  évek  elején  hazatérve,  az  észak- 
keleti vasútnál  titkári  állást  kapott,  melyet  azon- 
ban súlyos  betegsége  miatt  nemsokára  elvesztett 
s  visszatért  Parisba,  ahol  főképen  nagy  nyelv- 
ismeretével —  mintegy  húsz  nyelven  beszélt  — 
kereste  meg  kenyerét.  Főműve :  Etimologisches 
Wörterbuehdermagyarischen  Sprache,  genetisch 
aus  chinesisehen  Wurzeln  und  Stámmen  erklárt 
(1876  és  Wien  1877).  V.  ö.  Gyiirky  András,  P. 
(Budapest  1896). 

Podhraczky  József,  történetíró,  szül.  Udvar- 
don (Komárom)  1795  jan.  18.,  megh.  1870  aug.  lét. 
1816.  a  kir,  udvari  kamara  számvevői  hivatalá- 
nak tisztje ;  a  Magyar  Tud.  Akadémia  1834  nov. 
S.  választotta  meg  rendes  tagjává.  Legfőbb  ér- 
deme a  budai  krónika  kiadása,  melyet  jegyze- 
tekkel látott  el.  Önállóan  megjelent  művei  és 
kiadásai :  Btida  és  Pest  régi  állapotjokról  (Pest 
1833) ;  Két  magyar  krónika  (u.  o.) ;  Pázmány  Pé- 
ter esztergomi  érsehiek  élete  (Buda  1836) ;  Hartvi- 
cus :  Vita  S.  Stephani  (u.  o.  1836) ;  Szent  László  ki- 
rálynak és  viselt  dolgainak  históriája  (1.,  2.  rész,u. 
o.) ;  Szlavóniáról,  mint  Magyarországnak  alkot- 
mányos részéről  (u.  o.  1837) ;  Chronicón  Budense 
(u.  0. 1838) ;  Cuspianus  János  beszéde  (u.  o.  1841) ; 
A  lutheránusok  ellen  152  5-ik  évben  iktatott  tör- 
vényhozásba be  nem  folyt  a  r.  kath.  papság  (Pest 
1843);  Magyarország  karainak  és  rendéinek 
szavazati  joga  a  közgyűléseken  (Buda  1847); 
Werancsics  Antal  élete  (Pest  1857);  Béla  ki- 
rály jegyzőjének  idejekora  és  hitelessége  (Buda 
1861) ;  Pannonhalmi  apátság  alapító  levele  (u.  o. 
1868). 

Podiceps  (állat),  1.  Vöcsök. 

Podiebrad,  1.  Podébrad  és  Podjebrád. 

Pódium  (lat.),  nem  magas,  de  hosszan  el- 
nyúló emelvény,  többnyire  fából ;  színházakban  a 
színpadnak  emelvénye.  L.  még  ÓrcJiesztra. 

Podivin,  város,  1.  Kostel. 

Podjales,  adók.  Belovár-Körös  várm.  körösi 
j.-ban,  (1910)  797  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podjebrád  György,  cseh  király  (1458—71.), 
szül.  Horsivicben  1420  ápr.  28.,  megh.  Prágában 
1471  márc.  22.  Atyja  kunstatti  és  podjebrádi 
Boczko  ViJctorin,  cseh  nemes  volt.  P.  ifjúkora 
óta  a  huszita  (utraquista)  párthoz  tartozott  s 
1444.  annak  vezére  lett.  1448  szept.  2—3.  éjjelén 
hatalmába  kerítette  Prágát,  1452.  megválasz- 
tatta magát  Csehország  kormányzójának.  1453— 
1457-ig  a  kiskorú  V.  László  helyett  régens  volt, 
majd  ennek  halála  után  1458  márc.  2.  Csehor- 
szág királyává  választották  meg  hívei.  Hogy  ál- 
lását megerősítse,  az  V.  Lászlótól  fogságba  hur- 
<íolt  Hunyadi  Mátyással,  ki  1458.  Magyaror- 
szág királya  lett,  szövetséget  kötött  s  eljegyezte 
vele  egyik  leányát,  Katalint.  1459  máj.  7.  koro- 
náztatta meg  magát  s  ez  alkalommal  titokban  a 
kat.  vallásra  tért  át  és  a  pápának  engedelmessé- 
get fogadott.  1462-ben  11.  Pius  pápától  a  prágai 
kompaktáták  (1.  o.)  végrehajtását  kérte,  de  hiába. 
Ezután  nyíltan  a  huszitákhoz  pártolt  s  ezért  IL 


Pál  pápa  1466.  egyházi  átokkal  sújtotta  és  meg- 
fosztotta őt  a  cseh  koronától.  Az  ítélet  végrehaj- 
tására IIL  Frigyes  császár  és  a  pápa  Mátyás  ki- 
rályunkat szólította  fel  a  cseh  királyság  meg- 
szerzésének reményével.  Mátyás  1468.  el  is  fog- 
lalta Morvaországot,  de  amikor  Csehországba 
akart  nyomulni,  P.  1469.  Villamovnál  bekerí- 
tette hadait.  Mátyás  ekkor  úgy  menekült  meg, 
hogy  fegyverszünetet  és  közvetítést  ajánlott  fel 
P.-nak.  A  katolikus  cseh  rendek  azonban  Mátyást 
1469.  Olmützben  cseh  királlyá  választották  s 
Mátj^ást  a  pápai  követ  meg  is  koronázta.  P.  tehát 
tovább  folytatta  a  küzdelmet,  melynek  folyamán 
meghalt.  Halála  előtt  saját  fiainak  mellőzésével 
Kázmér  lengyel  király  legidősebb  fiát,  Ulászlót 
ajánlotta  híveinek  a  cseh  trónra.  —  Fiai  közül : 
Yiktorin  (megh.  1479.)  vitézül  harcolt  Mátyás 
ellen  s  1469.  Mátyás  fogságába  esett.  Henrik 
(megh.  1498.)  megszerezte  a  sziléziai  Münster- 
berg  és  Öls  hercegségeket  és  Glatz  grófságot. 
Utódai  1647.  haltak  ki.  P.  leányai  közül  Katalin 

1463  máj.  1.  Mátyás  királyhoz  ment  nőül,  de  már 

1464  január  havában  meghalt,  Szidónia  pedig 
Albert  szász  herceg  felesége  lett.  V.  ö.  Jordari, 
Das  Königtum  Georgs  von  P.  (Leipzíg  1861) ; 
Bachmann,  Georgs  von  P.  Wahl,  Krönung  u. 
Anerkennung  (Prag  1876). 

Podkamien,  falu  Kelet-Galiciában,  Rohatyn 
mellett,  1400  lak.  A  világháborúban  1915  szept. 
5.  és  1916  aug.  13.  az  osztrák-magyar  seregek 
győzelmet  arattak  itt  az  orosz  hadseregen. 

Podkumok  (Kis  Kuma,  Gume),  a  Kuma  140 
km.  hosszú  jobboldali  mellékfolyója  Ciszkaukázia 
Pjatigorszk  járásában ;  ered  az  Blbursz  kíágazá- 
sán  a  Kumbasi  hegyen,  mellékvize  az  Bskakon  ; 
völgyében  sok  ásványvíz-forrás  van. 

Podlachia  (Podlesie),  régi  lengyel  vajdaság  a 
Bug  mindkét  partján,  fővárosa  Bielszk  volt. 
Orosz-Lengyelország  Í867-iki  feloszlatása  óta  a 
lublini  kormányzóság  északi  részét  alkotta.  Most 
Lengyelországhoz  tartozik. 

Podlapac,  adók.  és  pk.  Lika-Korbava  várm. 
udbínai  j.-ban,  (i9io)  1513  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podmaniczky-csa/áá  (aszódi  és  podmanini, 
báró).  A  XVn.  sz,  folyamán  Zólyom  vm.-ben 
feltűnő  család,  melynek  szakadatlan  leszármazá- 
sát P.  Gábortól,  az  1654.-1  országgyűlésen  Kor- 
pona  sz.  kir.  város  követétől  mutatták  ki.  A  csa- 
lád oklevelei  a  XVI.  sz.-ban  elpusztultak  és  azért 
azt  a  XVI.  sz.-ban  nagy  szerepet  játszott  treu- 
csénmegyei  eredetű  Podmanini  P.-családdal  össze- 
kötni nem  lehet.  Az  1743.  elhunyt  I.  János 
utódaitól  származik  a  család  két  ága :  II.  Já- 
nostól az  idősebb,  I.  Sándortól  az  ifjabb  ág. 
1782-ben  báróságot  nyertek.  —  P.  József,  szül. 
1755.,  megh.  1823  máj.  11.,  1815-ben  Parisba 
ment  hivatalos  küldetésben,  később  Bács-Bodrog 
vm.  főispánja  lett.  Házánál  Liszt  Ferenc  is  sok- 
szor megfordult.  Híres  volt  a  különcségéről.  V.  ö. 
Doby  Antal,  A  Podmanini  és  Aszódi  Podmaniczky- 
család  (Budapest  1901).  —  Nevezetesebb  tagjai 
a  családnak : 

1.  P.  Frigyes  báró.  szül.  Pesten  1824  jún.20., 
megh.  u.  0. 1907  okt.  19.  Iskoláit  Pesten  és  Késmár- 
kon elvégezve,  1843.  irnok  lett  Ráday  Gedeon  gr. 
pestvármegyei  követ  mellett,  1847.  pestmegyei 


Podmaniczkyvár 


—     529 


Podolin 


aljegyző,  az  184:7— 48-iki  pesti  országgyűlésen 
a  felsőház  tagja,  a  szabadságharcban  mint  huszár- 
százados vett  részt.  A  szabadságharc  leveretése 
után  mint  közlegényt  beosztották  a  gyalogság- 
hoz, de  már  1850  végén  elbocsátották.  Ekkor  a 
közélet  terétől  félrevonulva  szépirodalmi  foglal- 
kozásnak szentelte  idejét.  Ez  időben  írta  regényeit: 
Fekete  dominó  (1853,  2  köt.) ;  Alföldi  vadászok 
tanyája  (1854,  4  köt.,  új  kiad.  1907) ;  A  kék  szem- 
üveges nö  (1864,  2  köt.) ;  A  kedvenc  (1873,  2  köt.); 
Tessék  ibolyát  venni  (1856,  5  köt.) ;  Margü  an- 
gyal (1866,  2  köt.,  az  előbbinek  folytatása) ;  Alom 
és  valóság  (1861,  2  köt.) ;  Bégen  történt  mindez 
{18Q6, 3  köt);  Egy  étlen  könny  csepp  (1863,  2  köt.). 
Útleírása  Uti  naplómból  címen  1853.  jelent  meg. 
Irodalmi  működése  méltánylásául  a  Magyar  Tud. 
Akadémia  1860.  levelező  tagjává  választotta. 
1868— 69-ig  szerkesztette  a  Hazánk  című  hírla- 
pot. 1869-ben  a  magyar  északkeleti  vasútnál 
személyügyi  főnök,  1873—1905.  a  közmunkák 
tanácsának  alelnöke,  1875 — 1885.  operaházi  és 
nemzeti  színházi  intendáns.  1861 — 1906.  meg- 
szakítás nélkül  tagja  volt  a  képviselőháznak  s 
1889-töl  megszűnéséig  elnöke  a  szabadeh^  párt- 
nak.Közéletí  működését  a  király  a  val.  belső  titkos 
tanácsossággal  jutalmazta.  Állandóan  Pesten  tar- 
tózkodva, rendkívül  megszerette  a  fővárost, 
melynek  életében  nagy  szerepet  játszott ;  előkelő 
alakja,  kissé  föltűnő  öltözködése  —  mindig  koc- 
kás ruhííban  járt,  —  nagyúri,  de  szeretetreméltó 
viselkedése  közismertté  és  nagyon  népszerűvé 
tették.  1887—88.  négy  kötetben  közrebocsátotta 
emlékiratait  Naplótöredékek  1834—1887.  címen. 
Az  Akadémiában  Bérezik  Árpád  tartott  fölötte 
1914  jan.  26.  emlékbeszédet  (Akad.  Emlékbeszé- 
dek, XVI.  k.  10.  sz.).  V.  ö.  Doby  A.,  A  P.-család 
(Budapest  1892). 

2.  jP.  Géza  báró,  főrend,  szül.  Aszódon  1839 
márc.  26.  Kiváló  sportférflü  és  vadász,  aki  kis- 
kartali birtokán  híres  falkát  tartott.  1868-ban 
nőül  vette  Degenfeld  Berta  grófnőt,  Tisza  Kál- 
mánné  nővérét.  1889-ben  a  Magyar  Tud.  Akadé- 
mia tiszteleti  tagjává  választotta ;  1896.  belső 
titkos  tanácsos  lett. 

3.  P.  Júlia  bárónő,  Jósika  Miklós  báró  neje, 
írónő,  1.  Jósika,  3. 

Podmaniczkyvár,  1.  Bákonyújvár. 

Podmanin,  kisk.  Trencsén  vm.  vágbesztercei 
j.-ban,  (1910)  293  szlovák  lak.  A  középkorban  innen 
eredtek  a  rablásaikról  híres  Podmanini  grófok,  a 
mai  Podmaniczkyak  ősei.  L.  még  Maninhasadék. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Podmokli  kincs,  1.  Aranyleletek. 

Podraokly,  csehországi  város,  1.  Bodenbach. 

Podocarpusiv'iíeV.(Qöv.),  aTaxaceae  (Tisza- 
fafélék) család  génusza ;  60  faja  megoszlik  Kelet- 
Ázsia  és  a  D.-i  félgömb  mérsékelt  öve  között, 
egyesek  Afrika  forróövi  hegyein  fordulnak  elő. 
Tű-  V.  szóleslevelű  fák  és  cserjék.  A  fokföldí  P. 
Thiinbergii  Hook.  nagyon  kemény  fáját  jellow- 
tvood  (a.  m.  sárga  fa)  néven  értékesítik. 

Podocnemis  (áiiat),  a  Teknősök  (Testudi- 
nata)  rendjébe,  a  Nyakfordító  teknősök  (Pleuro- 
dira)  alrendjébe  tartozó  teknős-nem.  Legismer- 
tebb faja  az  arrau-teknős  (P.eíc^arisaSchweigg.). 
Páncélhossza  77  cm.  Háti  páncélja  barna,  sötét 

Rémi  Nagy  Lexikona.  XV.  köt. 


foltokkal,  haspáncélja  sárgás,  barna  foltokkal. 
A  nőstény  kétszer  akkora,  mint  a  hím.  Dél-Ame- 
rika trópusi  részében  honos  s  a  nagyobb  példá- 
nyok fél  mázsa  súlyt  is  elérnek.  Egy-egy  nőstény 
60—70  tojást  is  rak.  A  tojásokat  összegyűjtik  s 
olajat  készítenek  belőlük.  Az  olajat  világításra 
és  ételek  készítésére  használják.  Az  Amazon- 
folyó vízkömyékén  még  egy  másik  P.-faj  is  él, 
a  terekay  fP.  unifiUs  Trosch.). 

Podofillin  (podophyllinmn),  az  észak-ameri- 
kai Fodophyllum  ijeltatum  (1.  Fodophyllum) 
gyökeréből  borszesszel  kivont  és  sósavas  vízzel 
kicsapott  szürkés-sárga  laza  por.  Heves  hashajtó, 
de  kicsiny  napi  adagokban  (0-01  g.)  idült  székre- 
kedésnél igen  jó  szer. 

Podográf  (gör.),  a  kéz  és  láb  körvonalának 
rajzolására  szolgáló  készülék,  melyet  Virchow 
szerkesztett  1886. 

Podokicki-Dreznik,  adók.  Zágráb  vármegye 
samobori  j.-ban,  (i9io)  481  horvát  lakossal.  (Tr. 
SzHSz.) 

Podol,  kis  falu  a  csehországi  Tumau  kerületi 
kapitányságban  mintegy  500  cseh  lakossal.  1866 
jun.  26-án  a  Bőse  tábornok  vezérelte  15.  porosz 
dandár  heves  éjjeli  harcban  megverte  itt  a  Clam- 
Gallas  vezérlete  alatt  álló  osztrák  csapatokat, 
amelyeknek  soraiban  a  poroszok  hátultöltő  puskái 
nagy  pusztítást  tettek. 

Podolatria  (gör.)  a.  m.  lábimádás,  gúnyos  elne- 
vezése a  lábcsóknak. 

Podolia  (Fodolszkaja  gubernija),  volt  orosz 
kormányzóság  az  ország  DNy-i  részében  Volhinia, 
Kijev,  Kerszon,  Besszarábia  és  Galícia  közt, 
42,018  km2  területtel,  (i9i5)  4.127,600  lak.  P.  terü- 
lete elég  magas  (legm.  361  m.),  lepusztult  ősi 
hegytönk.  A  Dny  észterbe,  részben  a  Búgba  ömlő 
patakok  összevagdalták.  Ez  a  választó  hátság  a 
Moldoya-Besszarábiai  és  a  délorosz  medencék 
közt.  Éghajlata  mérsékelt  és  egészséges.  65%-a 
szántó,  13%  erdő  és  17  Vo  rét  és  legelő.  Fő  termé- 
kek búza  és  rozs,  azonkívül  len,  kender,  cukor- 
répa, dohány,  hüvelyesek,  dinnye,  különböző 
gyümölcsök,  sőt  a  Dnyeszter  balpartján  a  szőllő 
is  megterem.  Az  állattenyésztés  virágzó.  A  gyár- 
ipar kevéssé  fejlett ;  legfontosabb  a  cukorgyártás. 
A  lakosok  legnagyobb  része  kis-orosz,  azután 
lengyel,  zsidó,  kevesebb  német,  oláh,  cigány  stb. 
Fővárosa  Kamenec-Fodolszk  volt.  P.  a  XIII.  sz.- 
ban  tatár  uralom  alá  került,  a  XIV.  sz.-tól  kezdve 
Litvániának  volt  része,  1795  óta  Oroszországhoz 
tartozott.  1918-ban  osztrák-magyar  csapatok 
szállták  meg.  Most  Ukrajnához  tartozik. 

Podoliai  szarvasmarha  (bos  taurus  primige- 
nius  podolicus),  az  európai  származású  házimai'- 
háknak  az  a  fajcsoportja,  mely  az  európai  vad- 
tulok  jellegző  vonásait  leghívebben  megőrizte. 
Jellemzi  a  megnyúlt  fej,  az  egyenes  vonalak  által 
határolt  koponyák  és  a  fejlett  szarvak.  A  P.-k 
jól  megtermett,  erős  csontozatú,  szürke  színű  és 
főképen  erőkifejtésükkel  hasznosítható  állatok. 
Főképviselőjük  a  magyar  marha;  hazánkon  kí- 
vül Déloroszországban,  a  Balkán-áUamokban  és 
Olaszországban  is  tenyésztenek  P.-kat. 

Podolin  (Fodolinec,  Fudlein),  azelőtt  egyike 
a  16  szepesi  városnak,  ma  nagyk.  Szepes  vm. 
ólublói  j.-ban,  a* Poprád  mellett,  (igio)  1503  német, 

34 


Podophrya 


530 


Poe 


szlovák  és  magyarlak. ;  van  kegyesrendi  kolostora 
és  főgimnáziuma,  gőzfűrésze,  vasúti  állomása.  P.-t 
a  szepesi  szászok  alapították  a  XII.  sz.-ban,  a  tatár- 
járás alatt  elpusztult,  de  IV.  Béla  leánya,  Kuni- 
gunda, újból  felépítette.  1244—1391.  soltészok  f  én- 
hatósága  alatt  állott,  1412.  Zsigmond  király  szab. 
kir.  várossá  emelte,  de  Lengyelországnak  zálogo- 
sította el.  Csomópontja  volt  a  Lengyelországba 
irányuló  forgalomnak.  Temploma  1298.  épült,  ha- 
rangtomya  a  XVI.  sz.-ban.  (Tr.  Cs.-Szl.) 
•  Podophrya  (áiiat),  a  Szívó-ázalékállatkák 
(Suctoria)  osztályába  tartozó  édesvízi  véglény- 
nem. Legismertebb  faj  a  F.  fixa  Ehrbg. 

Podoplitbalmata  (Kocsányos  szemű  rá- 
kok, állat),  azon  magasabbrendú  rákok  gyűjtő- 
neve, melyeknek  összetett  szemei  nyélen  vagy 
kocsányon  ülnek. 

Podopliyllin,  1.  Podofillin. 

Podopltyllam  L.  (növ.),  aBerberidaceae(Bor- 
bolyaf  ólék)  család  génusza ;  5  faja  északamerikai 
és  keletázsiai  cserje.  Levelük  pajzsalakú,  ujjasán 
szabdalt.  Viráguk  magános  v.  álemyőben,  ta- 
karója szabad  levelekből  áll  3-ával  4  körben,  ren- 
desen 6  porzüs,  a  portokok  hosszukban  repednek 
fel.  Termésük  sokmagú  bogyó.  A  P.  péltatum  L. 
Északamerika  K.-i  részén  honos  (may-apple,  may- 
aima, mandrake,  1.  a  Gyógynövények  III.  mel- 
lékletén). Árnyékos  erdőben  nő,  nedves  helyen. 
Levele  5—9  karéjú,  virága  nagy,  magános, 
fehér,  bókoló,  porzója  6-nál  több.  Bogyója  tojás- 
dad, sárgás,  kis  citromhoz  (vad  citrom)  hasonlít, 
ehető.  Szára  és  gyökere  a  podofillin-tól  mérges. 
Orvosilag  használatos. 

Podotocje,  adók.  Zágráb  vm  nagygoriczai 
j.-ban,  (1910)  337  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podotrocbilitis,  patahengergyúladás ;  a  ló 
elülső  patáin  a  patahajlító  in,  a  patában  levő 
incsont  és  a  nyírcsont  közötti  nyálkatüsző  gyula- 
dása,  aránylag  nem  ritkán  fordul  elő,  többnyire  a 
patahajlitóin  túlnyujtása  okozza,  sántasággal 
jár,  nehezen  gyógyul.  Gyakran  ilyen  esetekben 
máshol  keresik  a  sántaság  okát. 

Podravina,  a  Dráva  lapálya  Horvát-Szlavon- 
országban.  (Tr.  SzHSz.) 

Podravska  Kapela,  adók.  Várasd  vm.  ludbregi 
j.-ban,  (1910)  1049  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podravska  Moslavina,  adók.  Verőcze  vm. 
alsómiholjáczi  j.-ban,  (i9io)  1811  horvát  és  ma- 
gyar lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podravska  Selnica,  adók.  Várasd  vm.  ludbregi 
j.-ban,  (1910)  584  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podravske  Sesvete,  adók.  és  pk.  Belovár- 
Körös  vm.  gjurgjevaci  j.-ban,  (1910)  3355  horvát 
lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podravski  Novigrad,  adók.  és  pk.  Belovár- 
Körös  vm.  kapronczai  j.-ban,  (1910)  3909  horvát 
lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podravski  Podgajci,  adók.  és  pk.  Verőcze  vm. 
alsómiholjáczi  j.-ban,  (1910)  909  horvát  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 

Podravsko  Novo  selo,  adók.  Várasd  vm.  lud- 
bregi j.-ban,  (1910)  699  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podrebar,  adók.  Modrus-Fíume  vm.  vrbovskói 
j.-ban,  (1910)  288  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podrinye,  szerbiai  kerület,  a  Drina  folyó  mel- 
lett. Területe  3651  km 2,  lakossága  (1910)  242,029. 


Székhelye  Sabác.  D.-i  részében  ólom-,  antimon-, 
réz-  és  vasérctelepek  vannak,  É.-i  része  a  termé- 
keny Macsva  síkság.  Az  1914— 1918-i  világ- 
háborúban heves  harcok  színhelye  volt. 

Podrvanj,  adók.  Modrus-Fíume  vm.  susakí 
j.-ban,  (1910)  509  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podsrece,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai  j.-ban, 
(1910)  321  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podszol.  Európa  É.-i  részeit  borító  szürke 
talajnem.  Az  elnevezés  az  orosz  szola = hamu  szó- 
ból ered,  ma  már  általánosan  használják  a  geo- 
lógiai irodalomban.  A  P.  savanyú  mállás  hatá- 
sára létrejött  kilúgozott  talaj,  melyet  a  felső  réteg 
szürke  színe  és  tápanyagokban  való  szegénysége 
jellemeznek. 

Poduplaszki-völgy,  a  Magas  Tátra  B.-i  olda- 
lának egyik  nagy  völgye,  mely  a  Kacsa-völgy- 
ben fekvő  Zöld-tó  felől  E.  felé  húzódik  s  a  Halas- 
tavi-patak völgyével  való  egyesülésétől  kezdve 
a  Bíalka-völgy  veszi  fel.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Podura  (állat),  1.  ügrófarkúak. 

Poduridae  (áUat),  1.  ügrófarkúak. 

Podva  V.  pudva  (növ.),  némely  bőnedvü  növény- 
rész eltaplósodása,  illetve  az  alkotó  parenchima- 
sejtek  meglazulása  és  levefogyottsága,  p.  a  pod- 
vás  retek. 

Podvezica,  adók.  Modrus-Fíume  vm.  susaki 
j.-ban,  (1910)  1494  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podvilk  (Podvlk),  kisk.  Árva  vm.  trsztenai  j.- 
ban,  (1910)  1271  lengyel  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Podvinj,  adók.  és  pk.  Pozsega  vm.  brodi  j.-ban,. 
(1910)  1089  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podvinjsko  Bukovlje,  adók.  Pozsega  vm.  brodi 
j.-ban,  (1910)  496  horvát,  rutén  és  magyar  lak. 
(Tr.  SzHSz.) 

Podvornica,  adók.  Zágráb  vm.  nagygoriczai 
j.-ban,  (1910)  263  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podvrh,  adók.  és  pk.  Zágráb  vm.  samobori 
j.-ban,  (1910)  1021  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

PodvrSka  Rakovica,  adók.  Zágráb  vm.  samo- 
bori j.-ban,  (1910)  1205  horvát  lak.(Tr.  SzHSz.) 

Podvrsko,  adók.  Pozsega  vmegye  újgradiskai 
j.-ban,  (1910)  775  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Podwoioczyska    (ejtsd:    podvolyocsiszka),  kÖZSég 

Skalat  galíciai  ker.  kapitányságban,  a  volt  orosz 
határon,  (1910)  5615  lak.,  élénk  kereskedéssel.  Az 
1914— 1918-ik  évi  világháborúban  a  várost  az 
orosz  csapatok  teljesen  kifosztották  s  jórészben 
elpusztították.  Most  Lengyelországhoz  tartozik. 

Poe  (qjtsd:  pó),  Edgár  Allan,  amerikai  költő  és 
író,  szül.  Bostonban  1809  febr.  19.,  megh.  Baltí- 
moreban  1849  okt.  7.  Poe  kétéves  korában  el- 
veszítette szüleit  s  egy  Allan  nevű  gyermektelen 
házaspár  nevelte  fel.  Virginiában  az  egyetemet 
végezte.  Rendkívül  tehetséges  volt,  de  köny- 
nyelmű  természetű.  Később  nevelőapja  üzletébe 
vette.  Innen  azonban  megszökött  Bostonba  s  ka- 
landos életet  élt.  Poe  sorsa  ezentúl  csupa  nyomor 
ós  küzdés  volt.  1829-ben  jelent  meg  Al  Aaraaf, 
Tamerlane  and  Minor  Poems,  majd  1831.  Poems 
c.  verskötete.  Később  Kennedy,  a  híres  regényíró 
átadta  neki  a  The  Southern  Literary  Messenger 
c.  lap  szerkesztését.  Poe  e  lapot  híressé  tette ;  el- 
vette Kennedy  unokanővérét,  Virginia  Clemmet, 
de  könnyelmű  életmódja  miatt  elveszítette  állá- 
sát és  New  Yorkba  költözött.  1845-ben  a  Raven 


Poé 


531     — 


Poetica  licentía 


and  other  poems  c.  gyűjteményével  nagy  sikert 
aratott.  1847-ben  felesége  meghalt.  Poe  ekkor 
teljesen  az  ivásra  adta  magát  s  folyton  stllyedve 
1849.  kórházban  halt  meg.  Elbeszélései  vagy 
lelki  problémákat  tárgyalnak  (The  Pit  and  the 
Pendulum,  Fali  of  the  House  Usher  stb.),  vagy 
pseudo-tudományos  fantáziák  (The  Adventures 
of  one  Hans  Pf aall),  vagy  detektivtörténetek  (The 
Gold  Bug  —  The  Purloined  Letter).  Költészete  a 
kísértetiest,  a  borzalmast  képviseli  az  amerikai 
irodalomban.  Magyarra  híres  költeményét,  a 
Holló-t  először  Szász  Károly  fordította,  majd 
Lévay  József,  Kosztolányi  Dezső  stb. ;  költe- 
ményeket, elbeszéléseket  Ferenczi  Zoltán  for- 
dított (Erdélyi  Múzeum-Egylet  1888;  Budapest 
1895);  egyes  költeményeket:  Tolnai  Vilmos, 
Ecsedi  Kovács  Gyula,  Körösi  Albin,,  Reviczky 
Gyula,  Latkóczy  Mihály,  Pásztor  Árpád,  Sze- 
benyei  József,  Babits  Mihály,  Kosztolányi 
Dózső.  Egyéb  magyarul  megjelent  munkái :  Poe 
érdekesb  novelláiból  (Bpest  1862);  Utazás  a 
holdba  (u.  o.  1877) ;  Roget  Mari  titokteljes  ki- 
múlása (u.  0.  1878) ;  Csodálatos  történetek  (u.  o. 
1878),  mind  a  négy  Ha7ig  Ferenc  fordításá- 
ban ;  Rejtelmes  történetek  (f ord.  Tolnai  Vilmos 
u.  0.  1898) ;  A  fecsegő  szív  (f ord.  Altai  Margit  u. 
o.  1918);  A  vörös  Halál  álarca  (ford.  Király 
György  u.  o.  1919);  Arthur  Gordon  Pym  csodá- 
latos kalandjai  (ford.  Király  György  u.  o. 
1921).  Míiveit  újabban  kiadták:  Stedman  and 
Woodberry  (New  York  1895) ;  Harrison  (Phila- 
delphia 1902);  Richardson  (1902).  V.  ö.  J.  A. 
Harrison,  Life  and  Letters  of  E.  A.  P.  (New 
York  1903,  2  köt.);  Elek  Arthur:  Poe  Edgár 
(Bpest  1910). 

Poé  (Prosthemadera,  áiiat),  az  Éneklők  rend- 
jébe, a  Mézevöfélék  (Meliphagidae)  családjába 
tartozó  madámem.  Egy  faj,  a  poé  v.  tui  (P. 
novae-seelandiae  Gm.)  ismeretes.  Fekete  alap- 
színű, zöld  fémes  csillogással,  hátán  rézfuvallat- 
tal ;  tarkóján  és  nyakának  két  oldalán  hosszú, 
keskeny,  szőrszerü  tollakkal ;  torkán  szintén  né- 
hány kunkorodott  tolla  van.  Hossza  30,  szárny- 
hossza  14,  farkhossza  12  cm.  Gyönyörűen  éne- 
kel. Új-Zélandban  honos.  Rovarokkal,  gyümöl- 
csökkel és  virágmézzel  él.  Szép  énekéért  szobá- 
ban tartják. 

Poecile  (áuat),  1.  Cinegefélék. 

Poecilopoda  (áiiat),  1.  Xiphosura. 

Poel  (Pöhl),  Mecklenburg-Schwerinhez  tartozó 
sziget  a  Keleti-tengerben,  Wismartól  É-ra,  37 
km2  területtel,  termékeny  talajjal  és  halászattal. 
1648— 1803-ig  a  svédek  birtokában  volt. 

Poelenburgh (ejtsd :  púienbörh),  Cornelis van.hol- 
landi  festő,  szül.  Utrechtben  1586  körül,  megh. 
u.  0.  1667  aug.  12.  Bloemaert  Ábrahámnak  volt 
tanítványa,  azután  Rómába  ment,  hol  főleg  Els- 
heimer  volt  hatással  fejlődésére.  1617  után  visz- 
szatért  hazájába.  1664-ben  az  utrechti  festőcéh 
elöljárója  lett.  Festményei  többnyire  tájképek,  a 
római  Campagnából  vett  motívumokkal,  amelye- 
ket apró  alakok,  ó-  vagy  újtestamentomi  és  mi- 
tológiai jelenetek  élénldtenek.  Ritka  képmásai 
közül  való  Friedrich  pfalzi  választófejedelem  7 
gyermekének  képe  a  budapesti  Szépművészeti 
Múzeumban  (1628). 


Poelkapelle,  falu  Belgiumban,  Ny. -Flandriá- 
ban. A  világháborúban  az  yperni  vonalon  állandó 
véres  harcok  színhelye  volt;  különösen  1914 
őszén,  1915  április-májusban,  1917  augusztusban 
és  októberben,  mikor  az  angolok  foglalták  el. 
1918  ápr.  16.  a  németek  visszafoglalták.  A  falu 
taljesen  elpusztult. 

Poéma  (lat.)  a.  m.  költemény. 

Poena  (lat.)  a.  m.  büntetés,  bírság.  P.  qitali- 
ficata  a.  m.  minősített  büntetés. 

Poenale  (a  lat.  poena  a.  m.  büntetés,  bírság 
szótól)  a.  m.  kötbér.  Poenalitas,  a  lóversenyek- 
nél a  súlytöbblet.  L.  Túlsúly. 

Poenitentia  (lat.)  a.  m.  megbánás ;  a  kato- 
likus egyházban  a  bűnbánat  szentsége,  t.  i.  az  a 
szentség,  mellyel  a  bűnösnek  a  keresztség  fel- 
vétele után  elkövetett  bűnei,  ha  azokat  meg- 
bánja, töredelmesen  beismeri  (meggyónja)  s  értük 
elégtételt  ád,  arra  hivatott  lelkész  részéről  tör- 
ténő feloldozással  megbocsáttatnak.  Távoli  anya- 
gát az  elkövetett  bűn,  közeli  anyagát  pedig  a 
bűnös  három  cselekvénye,  ú.  m.  a  bűn  felett 
igazi  bánat,  a  beismerés  v.  gyónás  (confessío)  és 
az  elégtétel  alkotja.  E  három  cselekvényt  a  szent- 
ség részeinek  nevezik. 

Poenitentiales  librí  (lat.),  1.  Libri  poe- 
nítentiales. 

Poenitentiaria  (lat.),  1.  Bíbornoki  testü- 
letek. 

Poenitentiarins,  1.  Penitenciárius. 

Poenologia  (gör.-lat.),  1.  Pönolőgia. 

Poepliagus  (állat),  1.  Jak. 

Poerio,  Alessandro,  olasz  költő,  szül.  Nápoly- 
ban 1802  aug,  1.,  megh.  Velencében  1848  nov.  3. 
Fia  volt  a  híres  di  Belcastro  GrÍ2ise2)peügyYéájiek 
és  szónoknak.  Atyja  a  forradalmi  mozgalmak- 
ban való  részvétele  miatt  száműzetvén,  fia  is  vele 
ment.  Német  egyetemeken  végezte  tanulmányait. 
1848-ban  Velence  szolgálatában  kardot  raga- 
dott és  Mestre  mellett  halálosan  megsebesült. 
Hazafias  költeményei  különösen  az  Antológiában^ 
később  egybegyűjtve  Rómában,  Pízában  és  Firen- 
zében (1852)  jelentek  meg.  Ezek  miatt  is  ül- 
dözték. Költeményeinek  legjobb  kiadása :  Poesie 
(Nápoly  1860).  V.  ö.  Imbriani,  A.  P.  a  Venezia ; 
lettere  e  documenti  (Napoü  1884). 

Poestion  (ejtsd :  p5— ),  Joscf  Calasanz,  osztrák 
író,  szül.  Ausseeben  (Stájer)  1853.  jún.  7.  megh. 
Bécsben  1922  máj.  4.  1896-ban  az  osztrák  belügy- 
minisztérium közigazgatási  könyvtárában  igaz- 
gató lett.  Több  ízben  bejárta  Izlandot.  Fordított  a 
skandináv  írókból.  ÖnáUó  munkái  közül  említen- 
dők: Grieciiische  Dichterinnen  (Wien  1876); 
Griechische  Phílosophinnen  (Norden  1882) ;  Aus 
Hellas,  Rom  und  Thule  (Leipzig  1882) ;  Einleitung 
in  das  Stúdium  des  Altnordischen  (2  köt.,  Hagen 
1882—1887);  Islándische  Márchen  (Wien  1884); 
Island.  Das  Land  u.  seine  Bewohner  u.  o.  1885) ; 
Lapplándísche  Márchen  (u.  o.  1886) ;  Islándische 
Dichter  der  Neuzeit  (Leipzig  1897) ;  Eislandblüten 
(München  1904). 

Poéta  (lat.)  a.  m.  költő.  —  P.  laureatus,  1. 
Koszorús  költő. 

Poetaster  (új-lat.)  a.  m.  fűzfa-poéta,  silány 
költő. 

Poetica  licentia  (lat.),  1.  Költői  szabadság. 


34' 


Poétika 


532 


Pogány 


Poétika  (lat.),  1.  Költészettan. 

Poétikus  (lat.)  a.  m.  költői,  költőies. 

Poetovio,  római  város  Felső-Pannoniában,  a 
mai  Fettau  helyén.  V.  ö.  Jemiy,  P.  (1896). 

Poézis  (gör.),  a.  m.  költészet  (1.  o.). 

Pof  a.  m.  arculütés. 

Pofa,  pofák  (híwcae),  az  arc  középső-oldalsó 
része.  Parasztos  értelemben  az  egész  arcot  neve- 
zik P.-nak ;  tulajdonképen  az  evéskor,  pofázás- 
kor, V.  tárogató  v.  trombita  fúvásakor  kiduzzadó 
részét  az  arcnak,  amely  a  P.-izom  kiterjedésének 
(tárogató-  v.  trombita-izom,  musc.  buccinatorius) 
felel  meg,  nevezzük  P.-nak.  A  P.-t  kívül  befelé 
a  következő  rétegek  takarják :  kívül  a  bőr  és  bőr 
alatti  kötőszövet  után  a  P.-izom,  ez  után  a  kötő- 
szövet ós  a  szájűr  nyálkahártyája  következik.  A 
nyálkahártya  és  a  fogsor  között  a  P.-ür,  vagyis 
a  száj  ú.  n.  tornáca,  előcsarnoka,  egy  rendesen 
szűk  rés  van,  amely  elül  az  ajkak  közti  száj- 
hasadékba,  ez  ismét  az  ajkak  nyitásakor  a  kül- 
világba nyílik.  —  P.  az  állat  fejének  az  a  tasak- 
szerű része,  mely  a  szájszeglettől  a  fültő  felé 
terjed  és  csonthoz  ntucs  nőve,  hanem  szabadon 
takarja  a  zápfogakat. 

Pofa,  a  hajó  orrán  az  a  rósz,  melyet  rend- 
szerint faragvánnyal  díszítenek. 

Pofacsont  v.  járomcsont,  1.  Koponya. 

Pofadeszka,  a  fahajó  elején  a  kis  bálványtól 
az  orrtókéig  a  hajó  orrához  emelkedő  kétoldali 
deszka. 

Pofaizom,  1.  Fejizinok. 

Pofás  törő,  a  nagy  darab  zúzóércek  felaprózá- 
sára  szolgáló  gép,  mely  vagy  csak  annyira  aprít, 
hogy  a  törmelékből  kézzel  lehessen  kiszedegetni 
a  használható  ásványokat,  vagy  pedig,  ha  az  ás- 
ványok nagyon  finoman  vannak  behintve,  a  nyi- 
lak munkáját  megkönnyítő  előmunkálatot  végez. 

Pofazacskó,  bizonyos  emlős  állatok  pofájának 
belső  oldalán  fekvő  bőrzacskók  v.  táskák,  me- 
lyek a  zsákmány  felhalmozására  szolgálnak. 
Ilyeneket  találunk  a  hörcsögnél,  néhány  mókus- 
fajnál, egérnél  és  majomnál.  A  Saccomyidae- 
fólék  P.-ja  nem  a  szájba,  hanem  kifelé  nyílik. 

Pofazacskós  mókus  (Tamias,  áiiat),  a  Mókus- 
félék családjába  tartozó  emlős  állatnem.  26  faj 
ismeretes,  melyek  közül  csupán  egy  ól  Észak-  és 
Közép-Ázsiában,  a  többi  Észak-Amerikában  ho- 
nos. Jellemző  reájuk  belső,  egészen  a  fej  hátulsó 
részéig  nyúló  pofazacskójuk.  Mindnyájan  szép 
színűek,  fürgék  és  tetszetős  mozdulatúak.  Fajaik 
közül  ismertebbek  a  burunduk  v.  ó- világi  csíkos 
mókus  (Tamias  asiaticus  Gm.)  és  az  amerikai 
csíkos  mókus  (Tamias  striatus  L.).  Mindkettő  kö- 
rülbelül  akkora,  mint  a  mi  közönséges  mókusunk. 

Pofóka  (növ.),  l.  Dracocephalum, 

Pofuki,  adók.  Várasd  vm.  novimarofl  j.-ban, 
(1910)  707  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Poga,  kisk.  Borsod  vm.  mezőcsáti  j.-ban,  (1920) 
524:  magyar  lak.  Hozzátartozik  Mohi  puszta  (l.  0.). 

Pogácsa,  finoman  vágott  töpörtytivel,  hájjal, 
vajjal  V.  tejfellel  zsírozott,  néha  élesztős  tészta- 
sütemény, melyet  a  kelesztés  után  karikaalakú 
mintával  kiszúrva,  tojással  megkenve,  gyors  tűz 
mellett  sütnek  meg. 

Pogácsaalma  (növ.),  1.  Ahnafa.  —  Pogácsa- 
körte, 1.  Körtefa. 


Poganesd,  kisk.  Hunyadvm.marosillyei  j.-ban 
(1910)  307  oláh  lak.  (Tr.  R.) 

Poganovci,  adók.  Verőcze  vm.  nasiczi  j.-ban, 
(1910)  720  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pogány  (a  latin  paganus  a.  m.  falusi,  faluban 
lakó  [pagus  a.  m.  falu]  szótól),  a  katonával  (mi- 
les)  ellentétben  a  békés  falusi  földmíves  ember, 
aki  fegyvert  nem  visel ;  később,  midőn  a  római 
és  görög  nemzeti  vallás  a  terjedő  kereszténység 
elől  a  városokból  a  falvakba  szorult,  ennek  a 
népvallásnak  a  követőit  hívták  P.-oknak.  A  ke- 
resztes háborúk  korában  a  törököket  és  a  szara- 
cénokat  is  így  nevezték  (hazai  nyelvemlékeink- 
ben az  ősmagyar  vallás  követőit  is),  míg  jelenleg 
csak  a  politeLzmus  vallóit  hívják  P.-oknak.  A  kat. 
egyház  a  P.  gyűjtőnéven  ismeri  az  összes  nem 
keresztény  vallásuakat  az  izraeliták  kivételével. 

Pogány,  kisk.  Baranya  vm.  pécsi  j.-ban,  (1920) 
918  horvát,  német  és  magyar  lak. 

Pogány,  1.  Béla,  fizikus,  egy.  tanár,  szül.  Buda- 
pesten 1887  ápr.  1.  Tanulmányait  Budapesten  ós 
Göttingenben  végezte,  1918-ban  a  kolozsvári 
egyetemen  a  kísérleti  fizika  rendkívüli  tanára 
lett,  1920.  a  Szegedre  áthelyezett  egyetem  ren- 
des tanárává  nevezték  ki.  A  M.  Tud.  Akadémia 
lev.  tagja.  Értekezésein  kívül  önállóan  megjelent 
művei :  A  fény  (Budapest,  1921) ;  Bevezetés  a 
fizikai  optikába  (u.  0.  1921.). 

2.  P.  (Pauer)  Frigyes,  tanügyi  író  és  statisz- 
tikus, szül.  Nagykanizsán  1874  febr.  26.  Tanul- 
mányai végeztével  1899.  az  orsz.  stat.  hivatal 
szolgálatába  lépett,  vezette  az  1900.  népszámlálás 
feldolgozását,  majd  újjászervezte  a  közoktatásügyi 
statisztikát.  1914-ben  mint  min.  oszt.  tanácsost  a 
vallás-  és  közoktatásügyi  minisztériumba  hívták 
meg,  ahol  1919.  min.  tan.  lett  és  1921  óta  a  mű- 
velődéspolitikai ügyosztály  főnöke.  Több  folyó- 
iratban megjelent  statisztikai  értekezésein  kívül 
a  Kőrösi-Szabó-f éle :  Az  elemi  népoktatás  eney- 
klopediája  című  munkában  az  összes  törvényha- 
tóságok népoktatásügy  ének  statisztikai  ismerte- 
tését írta ;  önállóan  megjelent  munkája :  A  ma- 
gyar szent  korona  országai  népoktatásügyének 
fejlődése  (1909.,  M.  Stat.  Közi.  31.  köt.). 

3.  P.  József,  hírlapíró,  szül.  Budapesten  1886 
nov.  8.  Tanulmányai  végeztével  fii.  doktori  ok- 
levelet szerzett  s  a  Népszava  szerkesztőségének 
volt  tagja.  Részt  vett  a  szociáldemokrata  párt- 
mozgalmakban. Szerkesztette  a  Természettudo- 
mányi Könyvtárt  és  a  Világkönyvtárt.  Önállóan 
megjelent  mixvei:  Arany  J ános politikai  nézetei 
(Budapest  1909);  Harcok  emberei  (u.  0.  1911); 
A  Balkán-háború  és  az  osztrák-magyar  impe- 
rializmus (u.  0.  1912);  Lemberg.  Tíz  hónap  az 
orosz  cárizmus  uralma  alatt  (u.  o.  1915) ;  A 
meghódított  Orosz-Lengyelországon  keresztül 
(u.  0.  1915) ;  A  földre  szállt  pokol  (Az  Isonzó 
eposza,  u.  0.  1916) ;  Dánia,  a  paraszt  eldorádó 
(u.  0.  1918).  Irt  több  politikai  röpiratot  s  lefordí- 
totta Weber  Henrik  művét :  Az  orosz  forradalom 
és  az  európai  proletárság  (1917).  Az  1918  októberi 
forradalom  kitörésekor  vezetőszerepet  játszott 
mint  a  katonatanács  kormánybiztosa  és  főténye- 
zője  volt  a  magyar  hadsereg  szétzüUesztésének. 
A  proletárdiktatúra  kitörésekor  1919  márc.  21. 
a  központi  munkástanács  hadügyi  népbiztossá 


Pogány 


—     533     — 


Pogge 


nevezte  ki,  majd  parancsnoka  lett  az  egyik  vörös 
hadosztálynak,  de  miután  már  ápr.  4  maga  a 
vörös  hadsereg  egy  zászlóalja  követelte  eltávo- 
lítását a  hadügy  éléről,  külügyi,  júniusban  pedig 
közoktatásügyi  népbiztos  lett.  A  proletárdiktatúra 
bukása  után  1919  aug.  1.  Kun  Bélával  együtt 
Ausztriába  szökött,  ahol  Steinhofban  internálták ; 
kiadatását  az  osztrák  kormány  megtagadta  a 
magyar  kormánynak,  akkor  is,  midőn  gr.  Tisza 
István  meggyilkolásában  való  bűnrészesség  miatt 
vád  alá  helyezték.  Később  az  osztrák  kormány  az 
orosz  szovjet-kormánnyal  a  hadifoglyok  kicse- 
rélése ügyében  kötött  egyezményre  hivatkozva, 
1920  elején  szabadon  bocsátotta.  P.  Oroszországba 
ment,  ahonnan  többször  halála  híre  jött,  de  valót- 
lannak bizonyult.  Az  orosz  vezetőkkel  is  ellen- 
kezésbe jutván,  1922  áprilisban  Amerikába  me- 
nekült. Mint  népbiztos  a  Nemzeti  Színházban 
előadatta  Napóleon  című  darabját,  de  még  hiva- 
talos nyomásra  sem  tudott  vele  sikert  kivívni. 

4.  P.  Móric,  építész,  szül.  Nagyenyeden  1880 
aug.  13.  Tanulmányait  a  kolozsvári  iparisko- 
lában kezdte,  majd  Fadrusz  unszolására  Pestre 
került  és  Tőry  Emil  építész  irodájában  dolgozva, 
vele  10  év  múlva  társas  viszonyba  lépett.  Köz- 
ben nagy  szorgalommal  foglalkozott  építőmű- 
vészeti tanulmányokkal  itthon  s  a  külföldön 
és  először  1900.  állította  ki  a  Műcsarnokban  Fe- 
jedelmi sírbolt  c.  tervét,  amellyel  csakhamar 
ismertté  tette  nevét.  Első  díjakat  nyert  a  Vörös- 
marty-, Kossuth-  ós  Szabadságharc-szobor  pá- 
lyázatán, a  sátoraljaújhelyi  városháza  és  a  Bat- 
thyány-örökmécs  tervpályázatán.  Elnyerte  a  Ma- 
gyar Mérnök  ós  Építész  Egylet  Ybl-érmét  és  nagy 
aranyérmét,  azután  a  lipcsei  és  számos  más 
külföldi  kiállításon  aranyérmet  kapott.  Nagy 
feltűnést  keltett  Krematórium-terve,  amely  meg- 
indítója volt  a  hazai  halotthamvasztó-mozga- 
lomnak. Ez  irányú  nyolc  évi  buzgólkodásának 
meglett  az  az  eredménye,  hogy  a  főváros  1916. 
pályázatot  hirdetett  egy  krematórium  tervére. 
Tőry  Emillel  közösen  készült  tervei  s  munkái 
közül  való  az  1911-iki  torinói  világkiállítás  ma- 
gyar háza,  a  bécsi  Osztrák-Magyar  Bank-palota 
1912-iki  pályatervei  (15,000  koronás  díj),  ugyan- 
azon évben  az  Adria  biztosító  társaság  buda- 
pesti palotájának  tervei  (első  díj  és  kivitel),  az 
újpesti  áll.  gimnázium  (1913),  a  budai  és  pesti 
Ferenc-rendi  szerzetesek  épületeinek  tervei  és 
végül  a  Budapesten  épülő  Nemzeti  Színház  terv- 
pályázatán első  díj  és  megbízás.  1918-ban,  IV.  Ká- 
roly király  koronázása  alkalmából  ő  tervezte  a 
budai  Szentháromság  szobor  alján  épített  cckirályi 
esküemel  vény  »-t.  Művészeti  érdemeiért  az  olasz 
kir.  művészeti  Akadémia  kültaggá  választotta. 

5.  P.  Vilmos  (Willy),  festő,  szül.  Szegeden 
1882  aug.  24  Tanulmányait  a  budapesti  Minta- 
rajziskolában kezdte,  aztán  Parisba,  majd  Lon- 
donba költözött,  de  szegényes  anyagi  körülmé- 
nyei nem  engedték  neki  festési  tanulmányainak 
folytatását,  miért  is  megélhetésének  biztosítása 
végett  könyvek  illusztrálásával  kezdett  foglal- 
kozni. Ezen  a  téren  rövid  idő  alatt  nagy  sikere- 
ket ért  el,  a  legelőkelőbb  kiadók  elhalmozták 
megrehdeléssel.  Több  mint  félszáz  gyermek- 
könyvet, regényt  illusztrált,  mesekönyvei  a  leg- 


keresettebbekké lettek  Angliában.  Pontosabb 
illusztráció-sorozatai  a  Faust,  a  The  Rubayat 
of  Omar  Khayam,  The  Rhime  of  the  ancient 
Mariner,  Tannháuser,  Lohengrin,  Parsifal  című, 
G.  Harrap  &  Co.  (London)  kiadásában  megjelent 
díszműveket  ékesítik.  A  Magyar  Grafikusok 
Egyesületének  budapesti  kiállításain  két  ízben 
nyert  első  díjat,  a  san-franciscói  világkiállítás 
magyar  osztályában  nagy  aranyérmet  kapott.  A 
világháború  kitörése  óta  Amerikában  folytatja 
munkásságát. 

Pogányfalva  (Foganest)M^^'  Krassó-Szörény 
vm.  lugosi  j.-ban,  (1910)  541  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pogány  forrasz,  1.  Forrasz. 

Pogány-keresztények,  voltaképen  mindazok, 
akik  pogány  vallásból  tértek  át  a  keresztény  val- 
lásra ;  szorosabb  értelemben  azokat  nevezték  így, 
akik  Szt.  Pál  apostol  korában  s  az  utána  követ- 
kező évtizedekben  cserélték  fel  előbbi  pogány 
vallásukat  Krisztus  tanával  s  akik  határozott 
különbséget  tettek  a  zsidóság  és  keresztény- 
ség között,  azért  vonakodtak  magukra  nézve  a 
mózesi  törvényeket  kötelezőkül  elismerni;  míg 
ellenben  a  zsidók  közül  áttértek,  az  ú.  n.  zsidó- 
keresztények  csak  azokat  akarták  keresztény 
társaikul  elismerni,  akik  magukat,  ha  a  pogány- 
ságból  tértek  is  át,  körtümetóltetik  s  a  tisztátalan 
állatok  húsának  élvezésétől  tartózkodnak.  E  miatt 
Antiokiában  is  versengés  fejlődött  ki  a  kétféle 
keresztények  között.  A  vitakérdést  az  első  jeru- 
zsálemi zsinat  döntötte  el  úgy,  hogy  fölmentette 
a  pogánykeresztényeket  a  mózesi  törvények  meg- 
tartása alól  (Ap.  Csel.  15.  r.).  L.  Ehioniták  és 
Nazarénusok. 

Pogányosremete  (Poganici),  kisk.  Krassó- 
Szörény  vm.  lugosi  j.-ban,  (1910)  659  román  lak. 
(Tr.  R.) 

Pogány  OS  völgy  (Valeaniare),  kisk.  Krassó- 
Szörény  vm.  bogsánbányai  j.-ban  (igio)  676  ro- 
mán lak.  (Tr.  R.) 

Pogány  sírok,  1.  Temetkezés. 

Pogányszentpéter,  kisk.  Somogy  vm.  csurgói 
j.-ban,  (1920)  747  magyar  lak. 

Pogányvár,  hazánk  több  vidékén,  így  Hont 
vármegyében  a  jenői  hegységben  (Oltárkő  mel- 
lett), Gömörben,  Zala  vármegyében  (a  Rajk  fö- 
lötti tetőn),  Erdélyben  Mezőbánd  mellett,  Szi- 
lágy-Somlyó környékén  is  előforduló  helynév, 
amelyhez  az  illető  tájakon  lokalizált,  de  a  világ- 
szerte mindenütt  régi  várromokhoz  fűződő  regék- 
kel analóg  mondák  kapcsolódnak.  Nem  lehe- 
tetlen ugyan,  hogy  e  helynevek  némelyike  csak- 
ugyan ősi  pogány  áldozóhelyek  emlékét  őrzi,  mint 
az  Oltárkő,  Bálványosvár  és  Tündérvár  nevek ; 
de  egyéb  adatok  híján  ezt  mégsem  lehet  oly  bizo- 
nyossággal állítani,  mint  Ipolyi  teszi  (Magyar 
mythologia  493,  v.  ö.  590). 

Pogge,  Paul,  német  Afrika-kutató,  szül.  Ziers- 
dorfban  (Mecklenburg-Schwerm)  1839  dec.  27., 
megh.Loandában  (Afrika)  1884  márc.  17. 1874-ben 
csatlakozott  Homeyer  expedíciójához,  majd  1875. 
egyedül,  mint  első  felfedező  utazó,  Muzumbáig 
hatolt,  1880-ban  "Wissmann-nal  új  expedíciót  szer- 
vezett és  a  Nyangve  partján  (1882)  tudományos 
kutató  állo^iást  rendezve  be,  visszatért  Loandába, 
hol  meghalt.  Rostockban  (1885)  emlékét  meg- 


Poggendorff 


534 


Pohi 


örökítették ;  útijelentósein  kívül  írta :  lm  Reiche 
des  Muata  Jamvo,  Tagebuch  (Berlin  1880). 

Poggendorff ,  Johann  Ghristian,  német  flzikus, 
szül.  Hamburgban  1796  dec.  29.,  megb.  Berlin- 
ben 1877  jan.  24.  A  berlini  egyetemen  tanár  volt. 
Vizsgálatai  főleg  az  elektromosság  jelenségeire 
vonatkoztak.  Célszerű  mérőeszközöket  szerkesz- 
tett. 1824-től  haláláig  szerkesztette  az  Annalen 
der  Physik  und  Chemie  című  tudományos  folyó- 
iratot. Művei:  Biographisch-literarisches  Hand- 
wörterbuch  zur  GescMchte  der  exacten  Wissen- 
schaften  (Leipzig  1857—63,  2  kötet,  a  3.  kötet 
1888-ig  folytatva  ^  Feddersen  és  Öttingentől, 
1904;-ig  folytatva  Öttingentől) ;  Lebenslinien  zur 
GescMchte  der  exacten  Wissenschaften  (Berlin 
1853). 

Poggibonsi  (ejtsd.-  poddzsibonszi),  város  Siena  olasz 
tartományban  (i9ii)  11,364  lak.,  szép  villákkal ; 
San-Lucchese-kolostora,  templomában  Gerino  da 
Pistojától  való  oltárkép ;  környékén  több  régi  vár. 

Poggio  Bracciolini,  olasz  humanista,  1.  Brac- 
ciolini. 

Poglizza  (Foljica),  Dalmácia  hegyes  vidéke, 
225-5  km2  területtel,  körülbelül  8000  lak.;Spala- 
tótól  DK. -re,  a  Cetina  folyó  torkolatánál  fekszik 
Almissa  (Omis)  városa.  1235  óta  a  velenceiek- 
nek adót  fizető  köztársaság  volt.  Az  osztrák  ura- 
lom alatt  P.  megtartotta  előjogait,  melyek  csak 
a  francia  uralom  alatt  szűntek  meg.  Most  a 
Szerb-Horvát-Szlovén  államhoz  tartozik. 

Pogodin,  Michail  Fetrovics,  orosz  történetíró, 
szül.  Moszkvában  1800  nov.  23.  (10.),  megh.  u.  o. 
1875  dec.  20.  (8.).  1841-ben  a  szentpétervári  tud. 
akadémia  tagja.  Történelmi  munkássága  igen 
gazdag.  Nevezetesebb  művei :  Rettenetes  Iván  jel- 
leme (1828);  Godunov  bűnrészessége  Demeter 
meggyilkolásában  (1829) ;  Nesztor  krónikája 
(1836)  s  a  krónikák  egész  sorozatának  kiadása. 
Ezenkívül  szépirodalommal  is  foglalkozott.  Mint 
buzgó  szlavofll  1858.  ő  is  egyike  volt  azoknak, 
akik  a  moszkvai  szláv  jótékonysági  egyesületet 
megalapították.  Fő  munkájából, Oroszország  nagy- 
szabású történetéből  csak  két  kötet  jelent  meg. 
V.  ö.  Barsukov,  Zizn  i  d.  P.  (Moszkva  1888). 

Pogonias  (állat),  1.  DoboshaL 

Pogony,  kisk.  Nógrád  vm.  salgótarjáni  j.-ban, 
1920)  696  magyar  lak. 

Pogostemon  Desf.  (qöv.),  az  Ajakosak  génusza, 
30  faja  Kelet-Ázsiában  és  a  maláji  szigeteken  ho- 
nos fű  és  félcserje.  Sok  vagy  kevés  virágú  álör- 
veik  igen  különbözőképen  csoportosulnak  virág- 
zattá. Csészéjük  5  fogú,  a  párta  4  karólyú,  az 
elülső  karély  nagyobb  a  többinél,  porzójuk  4.  A 
P.  Patchouly  Pell.  6—9  dm.  magas,  puhaszőrü 
félcserje  Kelet-Indiában,  Cejlonon,  Maiakkán, 
Szingaporban,  Szumatrán,  Borneón.  Levele  hosz- 
szúnyelü,  kihegyezett,  fogas  v.  fűrészes ;  a  belőle 
és  a  szárból  desztillálással  nyerhető  éterikus  ola- 
jat illatszerek  készítéséhez  használják,  főkép  Dél- 
Kinában  és  Kelet-Indiában.  Csaknem  ugyanolyan 
a  P.  suavis  Ten.  (Kelet-India)  olaja  is.  A  keres- 
kedelemben mindkettő  pacsuli  (patchouli)  név 
alatt  ismeretes.  Állítólag  gyapjúruhából  és  bun- 
dából kiűzi  a  rovarokat. 

Pográny  (Pogranice),  kisk.  Nyitra  vm.  uyit- 
rai  j.-ban,  (1910)  1179  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 


Pogrom  (orosz)  a.  m.  pusztítás.  B  névvel  jelö- 
lik Oroszországban  az  1905  óta  rendszeresen  meg- 
ismétlődő zsidóüldözéseket,  melyeket  a  hatóság 
elnéz,  sőt  néha  támogat  is.  A  világháború  alatt 
maga  az  orosz  hadvezetőség  is  P.-ot  rendelt  el, 
különösen  Kowno,  Kurland  és  Suwalki  kormány- 
zóságokban ;  e  P.-ok  valamennyi  zsidó  kiutasítá- 
sát eredményezték. 

Pohába  (Pochabany),  kisk.  Nyitra  vm.  nyitra- 
zsámbokréti  j.-ban,  (i9io)  216  szlovák  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Pohánka  (hajdina,  növ).,  1.  Tatárka. 

Pohánkakása,  1.  Kása. 

Pohár,  hengeres  ivóedény  különböző  anyagok- 
ból, de  különösen  üvegből. 

Pohárnok  (ném.  Mundschenk),  udvari  szolgá- 
latban a  szolga,  aki  a  fejedelemnek  az  italt  nyújtja. 
Ebből  fejlődött  ki  a  P.-i  méltóság.  L,  Főpohárnok- 
mester. 

Pohárnok  István  (berzeviczi),  1423  táján  mint 
oláhországi  követ  tűnt  ki.  1426-ban  a  Dán  vissza- 
helyezése végett  Oláhországba  nyomult  magyar 
sereg  egyik  vezére,  1425.  ajnácskői  várnagy  volt. 
1431-ben  a  likavai  huszita  vár  visszafoglalására 
küldött  csapat  vezére.  Később  főajtónálló,  Borsod 
vármegyei  főispán,  Diósgyőr,  Dédes  és  Cserép 
várak  kapitánya.  1438-ban  a  jászok  főkapitánya, 
1443— 44-ig  hevesi  főispán.  Meghalt  1463  körül. 
V.  ö.  Századok  (1883,  35—58). 

Poháros  Péter,  Gyenge  Miklós  fia.  Nagy  La- 
jos király  nevelője,  1344—58  években  Abaúj 
vm.  főispánja.  1345-ben  a  lengyel  király  segítsé- 
gére küldött  magyar  sereg  egyik  vezére.  1346-ban 
a  zárai  gyászos  végű  csatában  megsebesült.  Ó 
építette  a  romjaiban  ma  is  meglevő  Kapi  (1.  o.) 
várat.  A  tőle  alapított  család  1^9.  kihalt. 

Pohárszék  (franc,  buffet,  ném.  Kredenz),  az 
ebédlőben  használt  edény  tartó  szekrény.  A  gót 
korszakban  keletkezett  a  ládából,  melyet  négy 
magas  lábra  állítottak  és  eleinte  csak  az  oltár 
mellett,  a  misézésnól  használt  edényeknek  hasz- 
nálták. Később  a  profán  életben  is  alkalmazták 
és  a  polcos  bútort  alkotó  «dressoir»-ral  egybe- 
olvasztva fejlődött  ki  modem  alakja,  melyben 
szekrények  és  nyitott  polcok  szerepelnek. 

Pohl,  1 .  Hugó,  német  tengernagy,  szül. Boroszló- 
ban 1855  aug.  25.,  megh.  B~erlinben  1916  febr.  23. 
1894-ben  korvettkapitány  lett.  A  kinai  boxerláza- 
dáskor  1899.  cirkálóhajó-parancsnok  és  a  partra 
szállított  nemzetközi  csapatok  német  osztályá- 
nak parancsnoka  volt  s  rohammal  behatolt  a 
Taku  erődbe,  aug.  18.  pedig  Pekingbe.  1906-baii 
ellentengeiTiagy,  1913.  tengernagy  lett  s  1915.  a 
német  hajóhad  főparancsnoka.  Hagyatékából 
megjelent :  Aus  Aufzeichnungen  und  Briefeu 
wáhrend  der  Kriegszeit  (Berlin  1920). 

2.  P.,  Johann  Emánuel,  német  botanikus,  szül. 
Kamnitzban  1782  febr.  22.,  megh.  Bécsben  1834 
máj.  22.  Előbb  Prágában  tanár  volt,  1817— 
21-ig  Braziliát  utazta  be,  majd  a  bécsi  Natur- 
historisches  Hofmuseumban  múzeumi  őr'  volt. 
Nevezetesebb  munkái:  Tentamen  florae  Bohe- 
miae  (Prag  1810—15);  Plantai-um  Brasiliae 
hujusque  ineditarum  icones  et  descriptiones  (Wien 
1827—31,  2  köt.) ;  Reise  im  Innern  von  Brasüien 
(u.  0. 1832—37,  2  köt.). 


Pohle 


—     535     — 


Poincaré 


3.  P.,  Jífaac,  német  színész,  szül.  Nikolsburgban 
1855  dec.  10.  A  bécsi  egyetemen  jogi  doktorátust 
tett  s  a  hivatalnoki  pályáról  lépett  a  színpadra 
1878.  Különböző  német  színházaknál  működött, 
játszott  Moszkvában  is.  1884-ben  tért  vissza  Ber- 
linbe, hol  1897  óta  a  kir.  udv.  színház  tagja.  Éles 
jellemrajzoló  tehetségével  válik  ki.  Főbb  szere- 
pei: Ijear,  Mephísto,  Crespo  (Zalameai  bíró),  Stock- 
mann  (Népgyülölö)  stb. 

4.  P.,  Richárd,  német  zenei  író,  szül.  Lipcsében 
1826  szept.  12.,  megh.  1896  dec.  17.  Baden-Ba- 
denben. Könyvei  közül  nevezetesebbek:  Bay- 
reuther  Erinnerungen  (1877) ;  Richárd  Wagner 
(1883);  essay-gyüjteményeí :  Richárd  Wagner 
(1883) ;  Franz  Liszt  (1883) ;  Hektor  Berlioz  (1884). 
A  Wagner-Liszt  irány  lelkes  harcosa  volt.  Hop- 
lít  álnéven  is  írt. 

Pohle,  1.  Leow,  német  festő,  szül.  Lipcsében  1841 
dec.  1.,  megh.  Drezdában  1908  febr.  27.  A  drezdai 
akadémián  tanult,  azután  Antverpenben  és  Weí- 
marban  (Fauwels) ;  1877.  a  drezdai  szépművészeti 
akadémián  tanár  lett.  Leginkább  arcképfestéssel 
foglalkozott  (Richter  Ludwíg  festő  és  Háhnel 
szobrász  arcképei  a  lipcsei  múzeumban,  Peschelé 
a  drezdai  képtárban  stb.). 

2.  P,  Ludwig,  nemzetgazdász,  szül.  Bisenberg- 
ben  1869  ápr.  8.,  1901  óta  Majna-Frankfurtban 
a  kereskedelmi  és  társadalmi  tudományok  aka- 
démiáján tanár,  1910  óta  a  Zeitschrift  für  Sozial- 
wíssenschaf t  szerkesztője.  Fő  művei :  Die  Kar- 
telle  der  gewerblíchen  Unternehmer  (Leipzig 
1898) ;  Frauenfabrikarbeit  und  Frauenfrage  (u.  o. 
1900) ;  Die  neuere  Entwíckelung  des  Kleinhandels 
(Dresden  1900);  Deutschland  am  Scheidewege 
<Leípzíg  1902) ;  Die  Entwíckelung  des  deutschen 
Wírtschaftslebens  ím  letzten  Jahrhundert  (u.  o. 
1904,  3.  kiad.  1912) ;  Die  Wohnungsfrage  (u.  o. 
1910,  2  köt.) ;  Die  gegenwártige  Krisis  in  der 
deutschen  Volkswirtschaftslehre  (u.  o.  1911). 

Pohl-féle  áramforditó  v.  girotróp,  1.  Áram- 
fordító. 

Pohók  (állat)  névvel  a  Fonólepkék  Lasiocam- 
pidae  családjáíja  tartozó  fajokat  jelölik.  A  lepkék 
teste  erőteljes,  szőrös,  potrohúk  vastag,  szár- 
nyaik erősek,  de  aránylag  rövidek;  nyugalom- 
ban a  felső  szárnyak  fedőszerüleg  hajlanak  egy- 
máshoz, úgy,  hogy  az  alsó  szárnyak  küátszanak 
alóluk.  Hernyóik  szőrösek,  élénk  színű  foltokkal 
és  sávokkal  díszítettek  s  egyesek  mint  hírhedt 
kártevők  ismeretesek.  Hazánkban  mintegy  19  faj 
él.  Idetartozik  a,  gyűrűs  P,  vagy  gyűrűs  pille 
(Málacosoma  [Gastropacha]  neustria  L.),  mely 
petéit  gyűrűalakban  helyezi  a  gyümölcs-  s  egyéb 
lombos  fák  vékony  gallyai  köré ;  kókesfejű  her- 
nyói fehér,  kék  és  rozsdabarna  hosszanti  sávok- 
kal díszítettek  s  e  tarkaságuk  miatt  nevezik  a 
németek  «libériás  hernyóknak)) ;  mint  kártevők 
közismertek  nálunk  is.  Irtás :  a  tojásgyűrűk  lesze- 
dése télen.  — -  A  kökényen,  galagonyán,  cseresz- 
nyén, szilván  s  más  fákon  pusztít  az  Eriogaster 
lanestris  L.,  mely  petéit  spirálisan  helyezi  el  a 
gallyak  körül  s  potroha  világosszürke  szőreivel 
takarja  be.  A  tölgyfán  s  más  fákon  élnek  a  La- 
siocampa  quercus  L.  hernyói.  A  németek  sötét 
rézvörös  cKupfergluckes-ja:  Gastropacha  quer- 
cifolia  L.  szürkésbarna,  nagy,  szőrös,  fejük  mö- 


gött két  sötétkék  folttal  díszített  hernyói  gyü- 
mölcsfáinkon szintén  gyakran  találhatók.  A  fe- 
nyőfélék pusztítója :  a  fenyö-P.  (1.  o.). 

Pohorella,  vasgyártelep,  1.  Koháryháza. 

Poi  (ol.)  a.  m.  azután,  pl. :  Allegretto  da  capo 
e  poi  la  Goda ;  az  «allegretto»  tétel  elölről  meg- 
ismétlendő,  azután  a  «coda))  következik. 

Poias,  Philoktetes  atyja,  a  maliosok  királya  az 
Oita  hegyén.  Mivel  Herakles  máglyáját  meggyúj- 
totta, jutalmul  kapta  a  hősnek  híres  íját  ós  mér- 
ges nyilvesszeít,  melyeket  tőle  Philoktetes  (1.  o.) 
örökölt. 

Poiceplialus  (áiiat),  a  Papagályfélék  család- 
jába tartozó  madárnem.  20  faja  él  Afrikában. 
Közönségesebb  fajok :  kappapagály  (P  robustus 
Gm.),  benguellapapagály  (P  fuscicollis  KuhI), 
barnafejű  papagály  (P.  fusdcapillus  Verr.  Des 
Murs),  szenegáli  papagály  (P  smegalus  L.)  stb. 

Poik,  folyó,  1.  Laihach  1. 

Poikile  (gör.,  t.  i.  sztoa,  tarka  oszlopcsarnok), 
oszlopos  díszesarnok  az  ókori  Görögország  váro- 
saiban, melyet  többnyire  festményekkel  ékesítet- 
tek. Legnevezetesebb  volt  az  athéni,  Panainos, 
Polygnotos  és  Mikon  képeivel.  L.  Athén. 

Poikilocytosis  (gör.-lat.),  Quincke  megha- 
tározása értelmében  a  vörös  vérsejtek  rendes 
alakjától  és  nagyságától  eltérő  alakok,  amint  az 
különösen  súlyos  vérszegénység  eseteiben  lát- 
ható. A  vörös  vérsejtek  üyenkor  körte-,  üllő-, 
piskóta-alakot  vesznek  fel,  nyúlványt  kapnak, 
egyesek  megkisebbednek,  mások  túlnagyok  lesz- 
nek. A  P.  jelenléte  legtöbbször  súlyos  megbete- 
gedésre utal. 

Poikilotherm  állatok,  a  változó  hőmérsék- 
letű állatok  gyűjtőneve.  Ezeknek  hőmérséklete 
a  külső  környezet  hőfoka  szerint  változik,  ren- 
desen valamivel  magasabb  a  környezet  hőfokánál. 

Poil  (franc,  ejtsd :  poái),  a  szövet  bolyhos  fe- 
lületén levő  szálak.  P.-lánc,  bársonyszövetek 
bolyhos  részét  alkotó  láncfonal. 

Poiln  (franc,  ejtsd  :  poaiü  a.  m.  szőrös),  a  harc- 
téren levő  francia  katonák  népies  elnevezése. 

Poincaré  (ejtsd :  poeSkaré),  1.  Henri,  francia 
matematikus,  szül.  Nancyban  1854  ápr.  29.,  megh. 
Parisban  1912  júl.  16.  Az  École  politechnique-ot 
végezte  és  1881.  a  Faculté  des  sciences  tanára 
lett.  1889-ben  a  svéd  király  által  kitűzött  matema- 
tikai díjat  nyerte  el  Le  probléme  des  trois  corps 
et  les  équations  de  la  dynamique  című  művével. 
1902-ben  a  kolozsvári  tud.  egyetem  tiszteletbeli 
doktorrá  választotta.  1905-ben  a  M.  Tud.  Akadé- 
mia 10,000  K-ás  Bólyai-díját  P-nak  ítélték  oda. 
Nagyszámú  függvénytani,  a  differenciálegyen- 
letekre vonatkozó,  algebrai  stb.  tanulmányain 
kívül  a  matematikai  fizika  köréből  tartott  elő- 
adásainak sorozatát  is  közreadta.  Művei:  La 
stabilité  du  systéme  du  monde ;  Cours  professé 
á  la  faculté  des  sciences  de  Paris  pendant  1885 — 
86 ;  Méthodes  nouvelles  de  la  mécanique  céleste 
(1892—99);  Cours  de  physique  mathématique 
(Paris  1895) ;  Calcul  des  próba bilités  (u.  o.  1896) ; 
Science  et  Méthode  (1909) ;  Lepons  de  mécanique 
céleste  professée  á  la  Sorbonne  (1905, 1907, 1909) ; 
Le^ons  sur  les  hypothéses  cosmogoniques  (1911) ; 
La  valeur.de  la  Science  (1911);  La  Science  et 
L'Hypothése  (1912);   Derniéres  penseés  (1913). 


Poine 


—    536 


Poir. 


Magyarul  megjelent :  Tudomány  és  feltevés  (f ord. 
Szilárd  Béla,  Budapest  1908). 

2.  P.,  Baymond,  francia  államférfiú,  született 
Bar-le-Ducben  1860  aug.  20.  Mint  ügyvéd  tele- 
pedett meg  Parisban  1880.  s  csakhamar  nagy 
hírnévre  tett  szert.  1887-ben  választották  be 
a  képviselőházba,  hol  a  mérsékelt  köztársasá- 
giakhoz tartozott.  1893  áprilistól  novemberig 
közoktatásügyi,  1894  májustól  1895  januárig 
pénzügyminiszter,  majd  ismét  1895  januártól  ok- 
tóberig közoktatáisügyi  miniszter  volt  Dupuy  és 
Híbot  kormányaiban ;  lemondása  után  a  képvise- 
lőház egyik  alelnökévé  választották.  1908-ban 
a  szenátusba  került,  1906  márciustól  októberig 
újból  pénzügyminiszter  volt  Sarrien  kabinet- 
jében. Kiváló  jogi  és  társadalmi  tanulmányai- 
nak (Idées  contemporaines,  Paris  1906)  elismeré- 
séül a  Francia  Akadémia  1909  márciusban  tag- 
jai közé  választotta,  1912  januárban  Gaülaux 
visszalépése  után  alakította  meg  az  új  kormányt, 
melyben  a  külügyminiszteri  tárcát  is  vállalta. 
Mint  a  mérsékelt  köztársaságiak  legkiválóbb  em- 
berének, ez  állásában  nagy  kilátásai  voltak  a  kö- 
zeli elnökségre.  Ezért  a  szélső  pártok  részéről  a 
leghevesebb  támadásoknak  volt  kitéve.  Mégis 
fenntartotta  magát,  sl913jan.l7.  a  nemzetgyű- 
lés 4;83  szóval  (Pams  296,  Vaülant  69  szavaza- 
tot kapott)  a  francia  köztársaság  elnökévé  vá- 
lasztotta. Már  az  első  üzenetében  hangsúlyozta 
a  hadsereg  megerősítésének  szükségességét,  és 
az  ő  befolyására  alakult  új  Barthou-kormány 
elfogadtatta  a  törvényhozással  a  hároméves  ka- 
tonai szolgálatot  és  elnyomta  az  antimilitarista 
mozgalmakat.  1914  júliusban  Szent  Pétervárott 
látogatást  tett,  innen  Stockholmba  ment,  de  a 
szerajevói  merénylet  következtében  beállt  po- 
litikai helyzet  miatt  sietve  visszatért  Parisba. 
A  háború  kitörése  után  az  első  nagy  német  győ- 
zelmek hatása  alatt  a  kormánnyal  együtt  el- 
hagyta Parist  és  Bordeauxba  tette  székhelyét 
(1914  szept.  2.).  1918-ban  a  fegyverszünet  meg- 
kötése után  Parisban  fogadta  Wilson  északame- 
rikai elnököt,  az  angol,  belga  és  olasz  királyokat, 
1919  decemberben  pedig  a  Franciaországhoz 
visszacsatolt  Metzet  és  Strassburgot  látogatta 
meg.  1919-ben  Glasgowban  ünnepélyesen  beig- 
tatták  az  egyetem  vicerektori  méltóságába. 
1920-ban  letelvén  elnöksége,  utódja  Deschanel 
lett,  de  P.-t  még  ugyanabban  a  hónapban  sze- 
nátorrá választották,  s  a  szenátus  külügyi  bi- 
zottsága elnökéül  választotta.  Elnöke  volt  a  jóvá- 
tételi bizottságnak  is,  de  erről  lemondott,  mert 
ellenezte,  hogy  a  bizottság  Németországgal  szem- 
ben engedékenyebb  magatartást  kezdett  követni. 
1922  január  14.,  a  Briand- kormány  lemondása 
után  ő  vállalta  el  a  kormányalakítást  s  egy- 
szersmind a  külügyi  tárcát  is.  Megjelent  irodalmi 
művei  a  már  említett  munkán  kívül:  Questions 
et  flgures  politiques  (1907) ;  How  Francé  is  go- 
verned  (1913). 

Poine  (gör.,  lat.  Poena)  a.  m.  büntetés,  bír- 
ság és  az  azt  megszemélyesítő  bosszuló  isten- 
ség. Az  Erinnyákat  (1.  o.)  is  hívták  Poináknak 
(«Poinai»). 

Poiuisettia  pnlcberrima  (növ.),  1.  Euphor- 
bia. 


Poinsot  (ejtsd :  poenszó),  Louís,  francia  fizikus, 
szül.  Parisban  1777  jan.  3.,  megh.  u.  o.  1859  dec.  5. 
1809— 25-ig  az  École  polytechnique-on  működött 
mint  tanár.  1852-től  fogva  szenátor  volt.  A  mecha- 
nika terén  korszakalkotó  működést  fejtett  ki.  Ki- 
dolgozta az  erőpárok  elméletét  és  behatóan  fog- 
lalkozott a  merev  testek  egyensúlyával.  Számos 
idevágó  értekezést  írt.  Önálló  művei :  Éléments 
de  statique  (Paris  1803)  és  Nouvelle  théorie  de  la 
rotation  des  corps  (u.  o.  1834).  Matematikai  mun- 
kálatai is  vannak. 

Point  (franc,  ejtsd:  poeS)  a.  m.  pont ;  a  kártya- 
játékban egy  egység,  pl.  ütés ;  kockajátékban  egy 
szem. 

Point-Barrow,  1.  Barrow-fok. 

Point  d'Angleterre  (franc),  a  brüsszeli 
8  általában  a  fiandriai  csipke  egyik  fajtája,  amely 
különösen  Anglia  számára  készült.  A  kereskede- 
lemben az  indás  díszű  vert  csipke  elnevezése. 

Point  d'arg^ent,  point  de  Suisse,  francia  'Mi 
közmondás,  a.  m.  ha  nincs  pénz,  nincs  svájci  " 
(zsoldos). 

Point-de-Galle  (ejtsd :  poeS  dö  gall ;  előbb  Punfa 
Gallo)  vagy  egyszerűen  Gallé,  megerősített  ki- 
kötőváros Ceylon  DNy.-i  partján,  kb.  38,000  lak. 
A  bensztilöttek  nagyrészt  Pet  városrészben  lak- 
nak ;  az  európai  városrészben,  ahol  a  citadella 
is  áll,  vannak  a  kormányhatósági  intézetek  és  a 
templomok.  P.  volt  a  portugáloknak  első,  1518. 
megteremtett  telepe  Ceylonon. 

Point  de  Hong^rie  (franc),  a  hímzésben  a 
lapos  öltésnek  az  a  neme,  amelynél  a  különböző 
színű  fonalakat  cik-cakos  alakban  varrják  az 
alapra.  A  XVIII.  sz.-ban  főleg  kárpitozott  búto- 
rokat és  párnákat  vonták  be  P.  hímzéssel.  —  A 
padlóburkolatban  P.-nak  nevezik  a  cik-cak  alak- 
jában berakott  parkettát. 

Point  de  Venise  (franc),  velencei  varrott 
csipke,  különösen  az,  amelyet  domború  levél-  és 
virágékítmények  díszítenek. 

Point  d'Iionneur  (franc,  ejtsd :  poeS  donör)^ 
becsületbe  vágó  kérdés,  becsület  dolga. 

Pointe  (franc,  ejtsd :  poeSt),  valaminek  hegye ; 
így  az  éle,  az  anekdota  éle  is. 

Pointe-á-Pitre  (ejtsd:  poeSt  á  pítr),  kikötőváros 
Guadeloupe  francia  sziget  partján,  (1912)  22,664 
lak. ;  nagy  kikötőjében  élénk  kereskedelem.  Is- 
mételten földrengések  pusztították. 

Pointer  a  m.  rövidszőrü  vizsla;  ennek  ellen- 
tétese a  setter,  vagyis  a  hosszúszőrű  vizsla. 

Pointe  séclie  (franc),  1.  Dry  point. 

Pointeur  (franc  ,  ejtsd:  poeStör),  a  kártyajáték- 
nál a  játszók  neve. 

Pointillista  (franc,  ejtsd:  poeS— ),  az  olyan 
festő,  aki  a  különböző  színű  festéket  keveretle- 
nül,  a  színes  jelenségeket  mintegy  a  színkép  ele- 
meire bontva  (innen  a  P.  neve  divisionista  is) 
pontokban  rakja  föl  mozaikszerűen. 

Points  V.  points  de  Francé  (franc,  ejtsd:  poeS 
dö  fránsz),  1.  Alengoni  csipke. 

Points  noirs  (franc),  1.  Fekete  pontok. 

Poir.,  latin  növénynév  után  Poiret  (ejtsd:  poaré) 
Jean  Louís  Marié  francia  botanikus  nevének  rö- 
vidítése. Szül.  St.-Quentinben  1755.,  megh.  Pa- 
risban 1834.  Munkái :  Voyage  en  Barbarie  (Paris 
1789, 2  köt.) ;  Le^ons  de  fiore  (u.  o.  1819-20, 3  köt.) 


POKFELEK. 


1.  Brazíliai  iradarászpók  (Mygale  Klugi).  —   2.  Óriás  skorpió  (Pandinus  africanus  var.  imperátor). 


tPókfélék.   cikMez. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


Poirée 


—     537 


Pojána-Ruszka 


Histoire  pliilosopliique,  littéraire  et  économique 
des  plantes  de  l'Eiirope  (u.  o.  1825—29,  8  köt.); 
Lamarck  botanikai  enciklopédiáját  is  folytatta 
(V-XIII). 

Poirée  (ejtsd:  poaré),  Gábriel,  francia  zenei  író, 
szül.  1850  okt.  9.  Villeneuveben.  Nevezetesebb 
müvei :  L'évolution  de  la  musique  (1884;) ;  Chopin 
(1907) ;  vonósnégyes  (1908). 

Poissard  (franc,  ejtsd:  poaszár),  eredetileg  a 
párisi  halárusasszonyok  (poissardes)  beszédét  je- 
lentette, most  általában  az  alacsonyabb  rendű  nép 
beszédmódjának  megjelölésére  szolgál.  V.  ö.  Ni- 
sard,  Btude  sur  le  langage  populaü'e  ou  patois 
(Paris  1872). 

Poisson  (ejtsd:  T^oasszon),  Simeon  Deíw'^,  francia 
matematikus  és  fizikus,  szül.  Pithiviersben  1781 
jún  21.,  megh.  Parisban  1840  ápr.  25. 1802— 15-ig 
tanár  és  1815— 40-ig  examinátor  volt  a  párisi 
École  polytechnique-on.  Az  egyetemen  az  elmé- 
leti mechanikát  adta  elő.  Sokoldalú  munkásságot 
fejtett  ki.  A  matematikára  fontosak  a  variáció- 
és  a  valószinüségszámításra  vonatkozó  vizsgála- 
tai. Csillagászati  problémákkal  is  foglalkozott.  A 
fizika  főleg  mechanikai,  hidrosztatikai  és  hőtani 
problémák  megoldását  köszöni  neki.  Sok  érteke- 
zést irt.  Önálló  müve :  Traité  de  mécanique  (Paris 
1811,  2  köt.). 

Poissy  (ejtsd:  poaszi),  város Seine-et-Oise francia 
départementban,  Paris  mellett,  a  Szajna  balpart- 
ján, (i9ii)  8709  lak.,  acél-  és  vasiparral,  nagy  bör- 
tönnel. Értékes  XÚ.  sz.-beli  templommal  és  régi 
hiddal.  A  IX.  sz.-ban  nemzetgyűlések  színhelye 
volt,  melyek  egyike  II.  Pipin  aquitaniai  királyt 
halálra  Ítélte.  1561.  katolikusok  és  protestánsok 
közt  itt  nyilvános  vallási  vita  folyt.  IX.  Lajos  szü- 
letési helye. 

Poit.,  növénynevek  után  Poiteau  (ejtsd :  poató) 
Antoine  francia  botanikus  (1766— 1854)  nevének 
rövidítése.  1796— 1804-ig  San  Domingón  élt.  Mű- 
vei: Flore  parisienne  (Turpinnal  1808—1813), 
Histoire  naturelle  des  orangers  (Rissoval  1818— 
1820.). 

Poitiers  (ejtsd:  poatyé),  fővárosa  Vienne  francia 
départementnak,  püspökség,  felebbviteli  törvény- 
szék és  az  egykori  Poitou  tartomány  székhelye, 
a  Clain  és  Boivre  összefolyása  fölötti  magas- 
laton, vasúti  gócpont,  (1921)  37,663  lak.,  szövö- 
és  bőripar,  borkereskedelem.  P,  régies  külsejű. 
Jelentékenyebb  épületei :  a  kettős  csonkatornyú 
St.  Pierre  székesegyház  (1162—1379.),  a  St. 
Radegunda-templom  (XI.  sz.),  P.  védszentjének 
kriptájával,  a  híres  homlokzatú  Notre  Dame  (XI. 
sz.),  St.  Hilaire  egykori  apátsági  templom,  a 
IV.  sz.-beli  St.  Jean-templom  meroving-korbeli 
sírokkal,  az  igazságügyi  palota  (XII— XV.  sz.),  a 
Poitou-i  grófok  kastélyának  maradványaival,  a 
renaissance  városháza,  a  főiskola.  A  római  kor- 
ból amfiteátruma  maradt.  Szép  része  a  Blossac- 
sétány.  ÉK. -re  a  Clain  túlsó  partján  egy  dolmen. 
Van  jogi,  matematikai,  természettudományi,  or- 
vosi, gyógyszerészi  és  hittudományi  fakultása, 
tanító-  és  tanítónőképzője,  papnevelő -intézete, 
misszionáriusok  intézete,  könyvtára,  múzeuma, 
füvészkertje  és  több  tudományos  társulata.  P.  az 
<')kori  Limonum,  a  Pictones  gallus  törzs  fővárosa 
volt  (Pictavia).  350.  St.  Hilaire  volt  első  püspöke. 


507-ben  P.  közelében  Chlodvig  Alarik  hadait 
megverte.  732-ben  Martell  Károly  győzött  az  ara- 
bokon. 1356-ben  itt  súlyos  vereséget  szenvedtek 
a  franciák  az  angoloktól.  Az  1577-iki  P.-i  edik- 
tum  megerősítette  a  st.  germaini  békét  és  befe- 
jezte a  hatodik  hugenotta- háborút.  V.  ö.  Ledain, 
Histoire  sommaire  de  la  ville  de  P.  (Fontenay-le- 
Comte  1892). 

Poitiers  (ejtsd:  poatyé),  1.  Diana,  1.  Diane. 

2.  P.  IX.  Vilmos,  P.  grófja,  a  legrégibb  ismert 
troubadour,  hatalmas,  szellemes,  bár  könnyelmű 
fejedelem  volt,  aki  1087— 1127-ig  uralkodott  s  a 
szerencsétlen  kimenetelű  1101.  keresztes  háború- 
ban is  részt  vett  300,0(X)  ember  élén.  Összesen 
11  költeménye  maradt  fenn,  melyek  igen  nagy 
művészi  tehetségről  ós  finoman  kiművelt  érzóki- 
ségről  tanúskodnak.  (Kiadta  Jeanroy,  Roma 
1905.)  V.  ö.  Palustre,  Histoire  de  Guillaume  IX, 
dit  le  Troubadour  (Paris  1882). 

Poitou  (ejtsd:  poatu),  Dél-Franciaország  egyik 
régi  tartománya,  amely  Hant  és  Bas  P.-ra  osz- 
lott. Területe  20,000  km2,  fővárosa  Poitiers  volt. 
Ma  Vienne,  Deux-Sévres  és  Vendée  départemen- 
toknak  felel  meg.  Egykor  a  pictones  gallus  törzs 
lakta;  a  rómaiak  Aquitania  secundával'kötöXté^ 
össze.  Az  V.  sz.-ban  megszállották  a  nyugati  gó- 
tok, 507.  a  frankok  foglalták  el.  Pipin  a  frank 
koronához  csatolta.  A IX.  sz.  végén  a  karolingiak 
által  kinevezett  P.-i  grófok  az  aquitaniai  hercegi 
címet  viselték.  Hozomány  útján  VU.  Lajosnak, 
majd  P.  Eleonóra  második  férjhezmenetelekor 
Anjou  Henriknek  jutott.  P.-ról  1259-ben  Anglia 
lemondott.  1360-ban  újra  Angliához  került,  de 
1369.  V.  Károly  visszafoglalta  és  testvérének, 
János  berryi  hercegnek  adta ;  ennek  halálával 
végleg  a  francia  koronára  szállott.  V.  ö.  Richárd, 
Histoire  des  comtes  de  P.  778—1204  (Paris 
1903-4). 

Pojáca,  1.  Bajazzo. 

Pojána,  előbb  önálló  község  Hunyad  vm.  al- 
gyógyi  j.-ban,  (i9i3)  Valeajepi  kisközséggel  Ordas- 
mezö  (Poiana-J epii)  néven  egyesült.  (Tr.  R.) 

Pojána-Raszka,  a  krassó-szörényi  hegyvidék 
metamoi-fikus  vonulatába  tartozó  hegység  Krassó- 
Szörény  és  Hunyad  megyék  összeszögelésén.  D. 
felé  a  Bisztra,  a  Zajkányi  patak  s  a  Vaskapu- 
(Marmara)  hágó  (656  m.)  választják  el  a  Godján- 
Szárkó-hegységtől,  K.  felől  a  Sebes  patak  és  a 
Sztrigy,  Ny.-on  a  Temes  és  a  Béga,  E.-on  pedig 
a  Maros  határolja  el.  Átlagos  magassága  900— 
1200  m.,  legjelentékenyebb  csúcsa  a  Ruszka  (1359 
m.)  és  a  Padjes  v.  Bágyes  (1380  m.).  A  hegység 
főbb  völgyei  É.-on  a  Bega-  s  a  vele  egyesülő 
Pojóni-patak  völgye,  a  Furdia-völgy,  Ny-on  a 
Nadrág,  D.-en  a  Lózna-  és  Ruszka- völgyek.  Leg- 
nagyobbrészt kristályos  és  paleozoos  palákból, 
továbbá  felső  krétakori  üledékekből  áll,  a  széle- 
ken fiatalabb  képződményekkel.  Eruptív  formá- 
ciója a  granodiorit  ós  efEuziv  porfirit  lávák  és 
tufák.  A  P.  erdőségei  nagy  kiterjedésűek.  Nadrág, 
Ruszkabánya  és  Ruszkicza  vidékén  rövid  ideig 
vasércet  fejtettek,  ezeken  a  helyeken  vasöntők 
is  vannak.  Keleti  szélén  fekszik  a  gyalári  gaz- 
dag vasércbánya  és  a  vajdahunyadi  nagyol- 
vasztó. Ruszkicza  vidékén  még  márványt  is  bá- 
nyásznak, Tomesten  üveggyár  van.  A  P.  népes- 


Po-jang-hu 


538 


Pókfélék 


sége  közepes  sűrűségű,  legnagyobbrészt  román 
nemzetiségű.  (Tr.  R.) 

Irodalom.  Thirring,  Vázlatok  a  P.-ból,  Magy.  Kárpát- 
^gyes.  Xin.  évk., ,  1886  ;  Lóczy  Lajos,  Geol.  jegyzetek 
Krassó  vmegye  É.-i  részéből,  Földt.  Közi.  1882;  Stur, 
Dia  P.  (Jalirb.  der  k.  k.  geol.  Reichsanstalt,  1860)  és  Be- 
richt  über  die  geol.  Überslchtsaufnahme  des  südwestl. 
Siebenbürgens  (a.  o.  1863) ;  Schafarzik,  A  P.  eruptív 
kőzetei,  Földt.  Közi.  1882.  és  Földt.  int.  évi  jelent.  1900— 
1910. 

Po-jang-hu,  nagy  tó  Kiang-hszi  kinai  tarto- 
mányban, nevét  a  K.-i  partján  fekvő  Po-jang- 
hszien  v.  Sau-csou-fu  várostól  kapta.  A  tar- 
tomány legtöbb  folyója  e  tóba  ömlik,  így  a 
Kan-kiang,  Hsziu-ho,  Kin-kiang,  Csan-kiang  v. 
Po-kiang;;  Hu-kounál  a  tó  a  Jang-ce-kianggal 
egyesül.  Szigetei  (legnagyobb  a  Ta-ku-san)  s  a 
környékén  levő  hegyek  festőivé  teszik  a  tó  vi- 
dékét. A  tó,  a  folyók  medrétől  eltekintve,  sekélyes 
kiöntés  jellegű,  csak  nyáron,  amikor  a  Jang-ce 
fölös  árvize  ideömlik,  akkor  van  igazi  tó  kül- 
seje. Ahol  lehetséges,  hajózásra  erősen  kihasz- 
nálják. D.-i  részén  van  Vu-csöng,  É.-on  Nan- 
kang-fu  kikötőhely. 

Pojeniczatomi,  kisk.  Himyad  vmegye  vajda- 
hunyadi j.-ban,  (1910)  185  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pojeniczavojni,  kisk.  Hunyad  vmegye  vajda- 
hunyadi j.-ban,  (1910)  270  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pojény,  1.,  kisk.  Besztercze-Naszód  vmegye 
naszódi  j.-ban,  (1910)  620  román  lak.  (Tr.  R.)  — 
2.  P.,  kisk.  Hunyad  vmegye  hátszegi  j.-ban, 
(1910)  267  román  lak.  (Tr.  R.) 

'Po^nikoYO-hsiTla.jig,P.-Ka2án,lKazán-szo7^os. 

Pók  (állat),  1.  Pőkfélék  és  Pókok. 

Pók  (állatorv.),  1.  Ősánkpók,  Csontpók  és  Inpók. 

Póka  (Poca),  kisk.  Maros-Torda  vmegye  ma- 
rosi felső  j.-ban,  (1910)  702  magyar  lak.   (Tr.  R.) 

Pókafa,  kisk.  Zala  vm.  zalaegerszegi  j.-ban, 
•(1920)  366  magyar  Jak. 

Pókafalva  (Törneyi),  kisk.  Alsó-Fehér  vmegye 
kisenyedi  j.-ban,  (1910)  1397  román,  német  és 
magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Pókakeresztur  (Poca  Cristur),  kisk.  Maros- 
Torda  vm.  marosi  j.-ban,  (1910)  876  magyar  lak. 
(Tr.  R.) 

Pókalkatúak  (áiiat),  1.  Pókfélék. 

Pókcserje  (qöv.),  1.  Büttneria. 

Pókfélék  V.  Pókalkatúak  (Arachnoidea,  áiiat, 
1.  a  képmellékletet)  régi  elavult  néven  Panká- 
nyok,  az  ízeltlábúak  (Arthropoda)  egyik  osz- 
tálya. Az  idetartozó  állatok  legfeltűnőbben  abban 
különböznek  a  többi  ízeltlábúaktól  (1.  o.),  hogy 
csápjaik  nincsenek,  két  pár  szájrószük  és  négy 
pár  lábuk  van.  Testük  két  részre :  fejtoiTa  (ee- 
phalothorax  =  prosoma)  és  potrohra  (abdomen  = 
opisthosoma)  tagozódik.  Az  előbbi  rósz  rendesen 
izeletlen,  az  utóbbi  egyeseknél  izeit,  másoknál 
szintén  izeletlen ;  a  két  részt  az  igazi  pókoknál 
mély  befűződés  választja  el  egymástól,  rendesen 
azonban  ez  a  befűződés  is  hiányzik.  A  fejtoron 
hat  pár  izeit  függeléket  találunk ;  ezek  elölről 
hátrafelé  haladva  a  következők :  1.  egy  pár  felső 
állkapocs,  mely  rágócsáp  (cholicera)  néven  isme- 
retes ;  2.  egy  pár  alsó  állkapocs,  melyet  régebben 
pedipalpus,  újabban  maxillijMlpus  néven  emlí- 
tenek a  szakkönyvek ;  3.  négy  ^kr  járóláb.  A  felső 
állkapocs  a  szájnyílás  előtt  foglal  helyet  s  két 
V.  három  izből  áll ;  az  utolsó  ize  v.  sarlószerűen 


görbült  és  sokszor  méregmiriggyel  összefüggő 
hegyes  karmot,  v.  az  előtte  levővel  együtt  olló- 
szerű  képződményt  alkot.  Az  alsó  állkapocs  hosz- 
szúranyúlt  és  lábhoz  hasonló;  alapize  rágásra 
alkalmasan  módosul,  a  többi  ize  pedig  tapogatót 
alkot,  mely  v.  hegyes  és  éles  karomban,  v.  olló- 
szerű képződményben  végződik.  A  járólábak  hat-, 
V.  hétizüek.  A  potrohon  kifejlődött  állapotban 
soha  sincsenek  végtagfüggelékek,  ilyen  függelé- 
kek azonban  a  fejlődés  bizonyos  fokán  kimutat- 
hatók s  ezeknek  módosulásából  fejlődnek  a  szövö- 
szemölcsök.  Bőrük  puhább  a  rovarokénál,  de 
szintén  chitinből  áll  s  gyakran  szőrökkel  fedett. 
Bőrmirígyeik  közül  legfontosabbak  a  szövőmirí- 
gyek,  melyek  az  igazi  pókokon  a  potroh  alsó  ré- 
szén kissé  kiemelkedő  4 — 6  szövőszemölcsbe  nyíl- 
nak. Bélcsövük  rendesen  igen  kis  átmérőjű,  ezért 
csak  folyékony  v.  nagyon  finoman  szótaprított 
táplálék  megemésztésére  alkalmas.  Elő-,  közép- 
és  utóbélből  áll ;  a  középbelen  rendesen  több  vak- 
bélszerű kitüremlés  van,  melyek  némely  fajnál  a 
végtagokba  is  benyúlnak.  Az  előbelen  gyakran  a 
folyékony  táplálék  beszivattyúzására  alkalmas 
szívógyomor  fejlődik  ki.  Az  érrendszer  általában 
jól  fejlett  (csak  a  legalsóbbrendű  atkáknál  hiány- 
zik). A  szív  több  kamrára  osztott  hátedény  alak- 
jában a  potroh  hátoldalán  külön  szívburokba  el- 
helyezve foglal  helyet.  A  vér  a  szívből  több  arté- 
rián keresztül  jut  a  testbe ;  a  vénás  vér  a  hasol- 
dalon levő  nagy  vér-sinusban  gyűlik  össze  s  innen 
a  tüdőzacskóba,  majd  innen  különfalú  vérerek 
útján  a  szívburokba  és  a  hátedényen  levő  réseken 
át  a  szívbe  jut.  Lélegzőszerveik  v.  csöves  tracheák, 
melyek  kis  számú  stigmák- kai  a  test  felszínén 
kezdődnek,  v.  u.  n.  tüdők,  melyek  alapjában  véve 
könyv  lapjaihoz  hasonló  kitüremlósekkel  elátott 
zacskóalakú  bőrbetüremlósek.  Kiválasztó  szervül 
a  bélbe  nyíló  Malpighi- edények,  v.  egyeseknél 
(pl.  skorpiók,  igazi  pókok  stb.)  a  3.  lábpár  tövében 
a  szabadba  torkolló  coxalis  mirigyek  szolgálnak. 
Idegrendszerük  garatideggyűrűDől  és  hasdúcláne- 
ból  áll,  azonban  ennek  alkotórészei  nagyon  gyak- 
ran egységes  gangliontömeggé  olvadnak  össze 
s  ebben  az  esetben  ezen  a  ganglion tömegen  halad 
át  a  nyelőcső.  Érzékszerveik  közül  különösen  fej- 
lettek a  tapintószőrök  és  a  szemek.  Szemeik  min- 
dig egyszerűek  és  sohasem  összetettek,  mint  a 
rovaroknál ;  számuk  2—12.  Többi  érzékszervei- 
ket még  nem  ismerjük  pontosan.  Mindannyian 
vált  ivarúak  s  néha  a  hímek  és  nőstények  között 
szembeszökő  másodlagos  nemi  különbségek  álla- 
píthatók meg.  Rendesen  petéket  raknak.  Sok  faj 
petéit  a  íiatalok  kikeléséig  zacskóban  magával 
hordja.  A  fejlődés  csak  ritkán  megy  végbe  átala- 
kulással ;  a  petéből  kikelő  állatok  rendesen  meg- 
egyeznek a  teljesen  kifejlett  szüleik  testszabásá- 
val. Jobbára  ragadozók  s  főleg  rovarokkal  s  más 
Ízeltlábúakkal,  némelyek  növényi  nedvekkel  táp- 
lálkoznak ;  egyesek,  mint  az  atkák,  gerinces  álla- 
tokon élősködnek.  Jobbára  a  szárazföldön  élnek ; 
csak  kevés  fajuk  folytat  vízi  életet.  Az  egész  föl- 
dön el  vannak  terjedve,  legnagyobb  és  legválto- 
zatosabb fajaikat  a  trópusokon  találjuk.  Kevés 
számú  kihalt  fajuk  ismeretes-Törzsfájuk  a  szüurig 
és  a  karbon-korig  nyúlik  vissza  (Eophrynus,  Gy- 
clophthalmus,  Protolycosa,  Palaeophonus  stb.). 


Pókhal 


—    539 


Pókok 


Rendszertani  beosztásuk :  A)  IzeltpotroMak 
(Arthrogastres).  Potrohúk  izeit  és  a  fejtortól 
elkülönített.  Az  idetartozó  fajokat  a  köv.  öt 
rendbesorozzák:  1.  rend:  Skorpiók  (Scorjno- 
nidea),  1.  Skorpiók.  2.  rend :  Rovarpókok  (Sol- 
pugidea).  3.  rend :  Álskorpiók  (Pseudoscorpio- 
nidea  =  Chernetidae).  4.  rend :  Skorpiópókok 
(Pedif  alpi),  b.  rend:  Kaszáspókok  (Phalangi- 
dea^=  Opiliones). 

B)  Izetetlenpotrohúak  (Hologastres  =  Sphae- 
rogastres).  Potrohúk  izeletlen  és  a  fejtortól  el- 
különített. 6.  rend :  Pókok  (Araneidea),  1.  Pókok. 

C)  Tagolatlantestüek  (Symphytogastres).  Pot- 
rohúk izeletlen  és  a  fejtorral  egybeolvadt.  7. 
rend :  Atkák  (Acarina),  1.  Atkafélék. 

A  P.-hez  szokás  még  függelékképpen  sorozni 
a  Féregatkákat  (Linguatulida  =Pentastomida) 
is,  melyeknek  rendszertani  helyzete  még  nincsen 
tisztázva. 

FökhüliCallionymus,  áiiat),  aPókhalak^^OaZ/ío- 
nymidae)  családjába  tartozó  csontoshal-nem.  A 
legismertebb  faj  a  lanthal  vagy  aranygéb  (Gal- 
lionymiis  lyra  L.).  Hossza  30—35  cm.  Párzás 
idején  a  két  nem  eltérő  színű.  A  fiatalok  vöröses- 
barna színűek,  világosabb  és  sötétebb  színű  fol- 
tokkal és  sávokkal,  hasoldaluk  fehéres.  Ezt  a 
színt  a  nőstények  az  egész  életen  át  megtartják, 
ellenben  a  hímek  párosodás  idején  pompás  tarka- 
színű  köntöst  öltenek.  A  hímek  fejének  és  törzsé- 
nek oldalai,  továbbá  úszószámyai  a  párzás  ide- 
jén pompás  világossárga  színben  pompáznak  és 
ezeken  a  területeken  világoskék  és  bamáskék 
színű  sávok  és  foltsorok  jelennek  meg ;  a  test 
oldalán  két  hosszanti  barnáskék,  a  második  háti 
úszón  négy  világoskék  harántsáv  fejlődik.  Azon- 
kívül a  hímek  teste  és  úszószárnyai  erősen  meg- 
nagyobbodnak. A  Földközi-tengerben  és  az  At- 
lanti-óceán európai  partjain  honos.  Húsa  nagyon 
Ízletes. 

Pókhalak  {Callionymidae,  áiiat),  az  igazi  cson- 
toshalak {Teleostei)  rendjébe  tartozó  halcsalád. 
Kis,  laposfejű,  kerekátméröjű,  karcsú,  hosszú- 
farkú  halak,  összeérő  3zemekkel  és  előrenyújt- 
ható szájorral.  Bőrük  pikkelytelen,  rendesen 
élénk  színű.  Úszóhólyagjuk  nincsen.  Az  összes 
tengerekben  előfordulnak.  45  fajuk  ismeretes. 
Legközönségesebb  a  pókhal  (Gallionymus)  nem. 
L.  Pókhal. 

Pókháló,  a  valódi  pókok  fonómirigyeiből  ki- 
választott s  a  levegőn  fonállá  szilárduló  anyagból 
a  hátulsó  lábak  karmainak  segítségével  szőtt  fona- 
dékszövet, amely  vagy  a  zsákmány  megszerzésére, 
vagy  pedig  lakásul  szolgál.  Alakja  és  szerkezete 
igen  változatos  s  ennek  alapján  osztják  a  póko- 
kat alrendekbe.  L.  Pókok. 

Pókhálóburok,  1.  Agyvelőhurkok. 

Pókhálós  almamoly  (áiiat),  1.  Hyponomeida. 

Pókhálós  bojtorján  (növ.),  1.  Bojtorján. 

Pókhálós  szilvamoly  (áiiat),  1.  Hyponomeuta. 

Pókkövek,  1.  Arachneolitok. 

Pokla,  így  nevezik  a  házi  emlősállatok  mag- 
zatburkait, melyek  szülés  (elles)  közben  a  méh 
faláról  leválnak  és  kiszoríttatnak  a  hüvelyen  át 
(1.  Magzathurok). 

Pöklek,  adók.  Zágráb  vmegye  jaskai  j.-ban, 
(1910)  533  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 


Poklisa,  kisk.  Hunyad  vm.  hátszegi  j.-ban, 
(1910)  322  román  ós  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Poklonák,  a  görög  egyházban  a  nagyböjt  ötö- 
dik hetének  szerdáján  este  végeztetni  szokott 
istentisztelet,  mely  tulajdonképen  a  másnapi  csü- 
törtökre szóló  matutinum,  hajnali  imaszolgálat, 
melybe  be  van  szőve  krétai  Szt.  András  nagy 
kánonja  és  ennek  minden  versszakára  nagy  me- 
tániát, mély  meghajlást  kell  tenni. 

Poklos  (Padiba),  kisk.  Alsó-Fehér  vm.  alvinczi 
j.-ban,  (1910)  972  román  lak.  (Tr.  R.) 

Poklosi,  kisk.  Somogy  vm.  szigetvári  j  -ban, 
(1920)  358  magyar  lak. 

Poklosság,  a.  m.  bélpoklosság  (1.  o.). 

Poklostelek  (Pocluse),  kisk.  Bihar  vm.  mar- 
gittai  j.-ban,  (1910)  724  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Pókmajom  (áiiat),  a  Körmös  majmok  (1.  0.) 
családjába  tartozó  majomféleség.  Fajait  két 
nembe  szokás  osztani,  nevezetesen  a  gyapjas- 
szőiTi  pókmajmok  (Brachyteles)  és  szálkás- 
szőrű  pókmajmok  (Ateles)  nemébe.  Az  előbbi 
nemből  csak  1  élő  faj  ismeretes  :  a  Braziliában 
honos  miriki  (Srac%íeíes  arac/iwoiáes  B .  Geoffr.); 
hossza  1-4  m. ;  bundája  fakó,  szürkés-,  v.  bar- 
nássárga. A  szálkásszőrű  pókmajmokra  jellemző 
durva,  szálkásszőrű  gereznájuk.  Guayanában, 
erdők  szélén  honosak. 

Pókok  (Araneidea,  áiiat),  a  Pókfélék  (1.  0.) 
egyik  rendje.  Az  idetartozó  fajokra  a  Pókfélékre 
általánosan  jellemző  tulajdonságokon  kívül  főleg 
a  következők  jellemzők :  Testük  fejtorra  (pro- 
soma)  és  potrohra  (opisthosoma)  különül  és  egy- 
mással rövid  nyéllel  áll  összefüggésben ;  mindkét 
rész  egyformán  izeletlen.  Felső  állkapcsuk  (choli- 
cera)  sarlóalakú,  hegyes  karomízben  végződik  és 
méregmiriggyel  kapcsolatos;  alsó  állkapcsuk 
(pedipalpus)  lábszerű  és  végső  íze  a  hímeken  a 
párosodásnál  a  hímcsirasejteknek  a  nőstényekre 
való  átjuttatásánál  szerepel  s  e  célra  sajátsze- 
rüen  módosult.  Potrohúk  nagy,  rendesen  tojás- 
alakú és  sima.  Szövőmirigyeik  vannak,  melyek 
a  potroh  alsó  részén  kissé  kiemelkedő  4—6 
szövőszemölcsbe  nyílnak.  A  szövőszemölcsökön 
sok  finom  csövecske  van,  melyek  kifelé  nyílnak 
és  melyeken  keresztül  a  szövőmirigyek  váladéka 
a  levegőre  jut  s  együvé  kerülve  szállá  szilárdul. 
Ez  a  szál  alkotja  a  pókhálószálat,  melyből  a  háló 
készül.  A  háló  készítésében  a  lábak  végén  lévő, 
fésűszerűen  fogazott  szövőkarmok  segédkeznek. 
A  háló  elkészítése  és  elhelyezése  különböző,  s  e 
szerint  nevezik  a  pókot  kerekhálósnak,  hurok- 
kötőnek,  csőszövőnek,  földbeszövönek  stb.  Sok 
pók  egyáltalában  nem  sző  hálót,  hanem  zsákmá- 
nyát üldözéssel  elfogja  vagy  lesből  ugrással  le- 
teríti, azonban  ezek  is  pókhálószövettel  bélelik 
ki  lakásukat  és  pókhálószövettel  védik  petéiket. 
A  fonalvető  pókok  (Theridium)  a  pókhálófonal 
egyik  végét  valami  tárgyhoz  odaragasztják  és  a 
fonalat  továbberesztik  s  ezzel  elérik  azt,  hogy 
így  sok,  hosszú  szál  keletkezik,  melyeket  később 
az  odaragasztott  helyen  átharapnak  s  a  szaba- 
don lebegő  szálba  belekapaszkodva,  a  szól  szár- 
nyain vitetik  magukat ;  így  keletkeznek  azok  a 
lebegő  pelyhes  szálak,  melyeket  a  közéletben 
ökörnyál^isík  neveznek.  Az  összes  P.-nak  négy 
pár,  rendesen  hosszú  karomban  végződő,  de  a 


Pókok 


540 


Pókok 


nemek  szerint  különbözőképpen  alkotott  járó- 
lábuk van.  Vagy  kizárólag  tracheattidőkkel,  vagy 
csöves  tracheákkal  lélegzenek.  8,  ritkábban  6 
apró  egyszerű  szemük  van,  melyeknek  elhelye- 
zése nagyon  különböző.  Az  egész  földön  el  van- 
nak terjedve  és  sok  ezer  fajuk  ismeretes,  pl. 
Európában  kb.  2000,  hazánkban  750  faj  él.  Mind- 
nyájan átalakulás  nélkül  fejlödnek  s  mindannyian 
ragadozók. 
A  P.-at  két  alrendbe  osztják  : 

1.  alrend :  Négytüdösek  (Áraneae  tkera- 
phosae  —Tetrapneumones).  Négy  tracheatüdejük 
van,  csöves  tracheáik  nincsenek.  Két  stigma- 
párjuk a  hasoldalon,  a  potroh  tövén  található. 
Az  idetartozó  családok  közül  a  madárpókok 
(Aviculariidae)  és  a  torzpókok  (Atypidae)  csa- 
ládja érdemel  elsősorban  említést ;  az  előbbiből 
ismertebb  fajok  az  5  cm.  hosszú  és  Délamerika 
trópusi  részében  honos  közönséges  madárpók 
(Avicularia  avicularia  L.)  és  a  8— 9  cm.  hosz- 
szúra  is  megnövő  já^;í^^  madárpók  (Selenocos- 
mia  javanensis  Walck.) ;  az  utóbbi  családból  a 
nálunk  is  előforduló  2  cm.  hosszú,  szurkos  torz- 
pók (Atypiis  piceus  Sulz.) ;  továbbá  a  Nemesia- 
nembe  tartozó  Sauvage  aknázópókja  (N.  Sau- 
vagei  Dorth.)  és  a  magyar  aknászpók  (N.  pan- 
noniea  H.  0.)  érdemel  említést.  A  Sauvage 
aknázópókja  Korzikában  honos,  de  nálunk  Budán 
is  megtalálták,  a  magyar  aknászpókot  pedig 
Hermán  Ottó  Zimony  mellett  fedezte  fel. 

2.  alrend :  Kéttüdősek  (Araneae  verae  = 
Dipneumones).  Két  tracheatüdejük  és  csöves 
tracheahálózatuk  van  ;  a  két  tracheatüdő  a  pot- 
roh alapján  2  stigmával  és  e  mögött  a  szövő- 
szemölcsök előtt  a  csöves  tracheahálózat  pedig 
páratlan  (ritkábban  páros,  pl.  Dysderidae)  stig- 
mával nyílik  a  szabadba.  Életmódjuk  szerint 
egyrészük  letelepülő  (Sedentariae),  más  részük 
kóborpók  (Vagabundae).  Az  idetartozó  családok 
és  fajok  közül  a  következők  ismertebbek: 

1.  Fojtópókok  (Dysderidae).  6  szemük  van. 
Kövek,  fák  kérge  és  mohok  alatt  tartózkodnak 
és  csésze-  v.  tojásalakú  fészket  szőnek  petéik 
számára.  Legközönségesebb  a  darócpók  v.  pince- 
pók (Segestria  senoculata  L.)  ós  a  Krajna  bar- 
langjaiban honos  barlangi  pók  (Stálüa  taenaria 
Schdte). 

2.  Kerekhálósak  (Argiopidae  =  Orbitelariae). 
Küllőkre,  körökben  zárt,  vagy  csigavonalban 
szőve,  függőleges  helyzetű  kerek  hálót  kötnek. 
Nyolc  szemük  van.  Legismertebb  faja  a  koronás 
keresztespók  (Araneus  diadematus  Cl.=Epeira 
diademata  CL),  mely  nevét  világosabb  v.  sötétes- 
barna, rendesen  szürkésbe  hajló  potrohának  hátán 
levő,  keresztalakú  rajzolattól  kapta.  Egyéb  fajai : 
a  négyes  keresztespók  (Epeira  quadrata  CL), 
a  nádi  pók  (E.  cornuta  Cl.),  a  karcsú  potrohá- 
ról,  igen  hosszú  lábairól  és  messze  kiálló  rágó- 
csápjáról  könnyen  felismerhető  nyújtó  állaspók 
(Tetragnatha  extensa  L.).  A  trópusi  fajok  közül 
említésreméltók  a  fullánkospókok  (Gastera- 
cantha  Sund.)  és  a  selyemtermö  pókok  (Nephila 
Leach) ;  utóbbiak  selyem  fonalait  már  1710-ben 
felhasználták  keztyűk  és  harisnyák  készítésére  és 
azóta  több  izben  ajánlották  e  pókok  rendszeres 
tenyésztését  selyemtermelés  céljából,  az  ilyen, 


irányú  törekvések  azonban  a  gyakorlatban  nem 
váltak  be,  mert  a  pókok  táplálása  és  nevelése 
nagyon  körülményes. 

3.  Vitorlapókok  (Linyphiidae  =  JRotitola- 
riae).  Cserjésekben  és  fűben  vízszintesen  fekvő, 
szőnyegszerüen  tömött  leplet,  ú.  n.  vitorlát  sző- 
nek. Hazánkban  a  hegyi  vitorlapók  (Linyphia 
montana  Cl.)  honos. 

4.  Szerencsepókok  (Micryphantidae).  Idetar- 
toznak a  legkisebb  termetű  hazai  P.,  melyek 
többnyire  sötét  színűek.  A  legelterjedtebb  a  fe- 
kete szerencsepók  (Erigone  atra  Bl.),  2  mm. 
hosszú. 

5.  Gömbpókok  (Tlierididae).  Szabálytalan 
alakú  hálót  szőnek,  melynek  falain  keresztül- 
kasul futnak.  Legközönségesebbek  az  ernyővel 
ellátott  hurokhálót  készítő  Theridium-tajok,  pl. 
az  5  mm.  hosszú  sávos  gömbpók  (Theridium 
lineatum  Cl.),  továbbá  a  Jjél- Amerikában  nagy 
fészkekben  társasán  együttélő  Theridium  exi- 
mum  Keys.  Idetartozik  a  mérges  voltáról  hírhedt 
7-5  mm.  hosszú  malmignatte  (Latrodectes  trede- 
cimguttatus  F.),  melynek  hátán  13  vérvörös  folt 
van ;  Dél-Olaszországban,  Dél-Franciaországban 
és  a  Földközi-tenger  melléki  vidékeken  honos. 
A  Fekete-  és  Kaspi-tenger  mellékétől  Ázsia  kö- 
zepéig gyakori  és  különösen  a  házi  állatokra 
(szarvasmarha,  ló,  teve)  igen  veszedelmes  a  kara- 
kurt  (Latrodectes  luguhris  Rossi),  melynek  ha- 
rapása emberre  azonban  csak  ritkán  halálos. 

6.  Kancsálpókok  (Pholcidae).  Szabálytalan, 
laza  szövedékű  hálót  szőnek,  melynek  alsó  részén 
a  középen  leselkednek  a  zsákmányukra.  Egész 
Közép-Európában  a  házakban  igen  elterjedt  a 
közönséges  kancsalpók  (Pholcus  phalangoides 
Fuess.) 

7.  Tölcsérpókok  (Agalenidae).  Bokrokon,  er- 
dőkben, házakban  nagy,  olykor  sűrűn  egymás 
fölött  álló  tölcséralakú  hálót  szőnek,  melynek 
sűrű  leple  hosszú  kanyargós  csőben,  a  pók  laká- 
sában végződik,  ezért  régen  a  Csöszövő  pókok 
(Tubitalariae)  csoportba  osztották  őket.  Leg- 
ismertebb a  labirintpók  (Agacaena  labyrinthica 
Cl.)  és  a  házi  zugpók  (Tegenaria  domestica  L.) ; 
utóbbi  a  lakásokban,  pincékben,  zugokban,  egész 
Európában  és  Észak-Afrikában  mindenütt  közön- 
séges. 

8.  Vizipókok  (Argyronetidea).  Állandóan  a 
vízben  élnek  s  légcsőtüdővel  és  légcsövekkel 
lélegzenek.  Legközönségesebb  a  vízben  búvár- 
harangot készítő  vizi  búvárpók  (Argyroneta 
aquatica  Walck). 

9.  Kalitpókok  (Glubionidae).  Különféle  módon 
összenőtt  v.  pókhálószövettel  borított  levelekben, 
fakéreg  és  kövek  alatt  tartózkodnak  és  ott  ta- 
láljuk kézelőgombhoz  hasonló  fehér  selyempete- 
csomójukat is,  melyeket  a  nőstény  őriz.  Idetar- 
toznak a  rendkívül  fájdalmas  marásukról  híres 
Ghiracantium-t8i,]ok,  melyeknek  hazánkban  11 
faja  él ;  legelterjedtebb  a  Gh.  nutrix  Walck., 
mely  hazánkon  kívül  Németországban,  Francia- 
országban, Svájcban  és  Belgiumban  honos.  A 
közönségesebb  fajok  közül  még  említésre  méltók : 
az  atlaszpók  vagy  selymes  kalitpók  (Glubiona 
pallidula  Clerck),  a  barna  agröka-pók  (Agroeca 
brunnea  Blackw.)  és  a  hangyákat  utánzó  trópusi 


Pokol 


—    541     — 


Pokolsár 


amerikai  fajok,  pl.  Sphecotyms  niger  Pert.  és 
Myzmecium  fuscum  F.  Da^l. 

10.  Keszegjáró  pókok  (Thomisidae  =  Lateri- 
gradae).  Elülső  kőt  pár  lábuk  jóval  nagyobb  a 
hátulsó  két  pár  lábnál  s  lábaikat  éppen  úgy  hasz- 
nálják az  oldalvást  való  futásra,  mint  a  kis 
tarisznyarákok,  ezért  rákpókok-nak  is  nevezik. 
Hálót  nem  készítenek,  de  fonalat  eresztenek.  Fa- 
jokban igen  gazdagok  (hazánkban  pl.  70-nél  több 
faj  ismeretes).  Réteken,  kertekben,  főleg  ernyős 
virágokon  igen  gyakori  a  fehértől  a  narancs- 
sárga színig  minden  színváltozatban  ismeretes 
alakoskodó  keszegpók  (Misumena  vatia  Clerck), 
mely  a  méhnek  nagy  ellensége.  Gyakori  a  sárgás- 
bamaszínű,  változó  mustrázatú  kaparópók  (Xys- 
ticus  viaticus  C.  L.  Koch)  és  a  levelek  között  élő 
fűzöldszínü  és  potrohán  nagy  barnafoltos  Diaea 
dorsata  F.  A  keszegjáró  P.  fajainak  főrésztik  van 
a  vándorló,  őszi  fonalat:  «bikanyálat»  röpítő  fajok 
között. 

11.  TJgró  pókok  (Salticidae).lj^\)Súk.\g&a.  fej- 
lettek s  leghosszabb  közülük  a  legutolsó  pár. 
Többnyire  kistermetűek  és  rendesen  díszes  mus- 
trázatúak ;  a  növények  szárára,  kövekre  tojásdad 
vagy  gömbölyű  lakást  szőnek,  ebben  őrzik  petéi- 
ket és  innen  indulnak  vadászatra.  Legközönsé- 
gesebb a  színész  vetöpók  vagy  harlekin  szökő- 
p6k  (Epihlemum  scenicum  Cl.)  Idetartoznak  még 
a  Salticus,  Leptorchestes,  HeliopTianus.  Attus, 
Phüaeus  Aelurülus  stb.  nemek  fajai. 

12.  Farkaspókok  (Lycos^idae).  Zsákmányuk 
megszerzésére  hálót  nem  szőnek.  Rendkívül 
gyors  mozgásúak.  Karcsú  lábaik  közül  az  utolsó 
a  leghosszabb.  Szövőkarmuk  hármas.  Legna- 
gyobb pókjaink  e  családból  kerülnek  ki,  így  :  a 
pariUyázó  farkaspók  (Lycosa  amentata  Cl.),  a 
hegyi  farkaspók  (L.  monticola  CL),  a  rétjáró 
farkaspók  (L.  prativaga  L.  k.),  a  fehérlábú 
kospók  (Aulonia  alhimana  Walck.),  a  rabló  ka- 
lózpók (Pirata  piratictis  Cl.)  és  a  mi  legnagyobb 
pókunk,  az  alföldön  mindenütt  honos  szongáriai 
cselöpők  (Trochosa  singoriensis  Laxm).  Idetar- 
tozik a  régen  igen  veszedelmesnek  tartott  taran- 
tula (olasz  vagy  apuliai  tarantula  =  Tarentula 
fasciiventris  Duf ,  régi  néven :  Lycosa  tarentula 
Rossi),  melynek  nősténye  3—5  cm.  hosszúságot 
is  elér ;  ma  tudjuk,  hogy  a  róla  elterjedt  hiedel- 
mek a  mesék  világába  tartoznak  s  hogy  a  taran- 
tula semmivel  sem  veszedelmesebb  és  mérge- 
sebb, mint  bármely  más,  hasonló  nagyságú  pók. 

A  farkaspókokkal  közeli  rokonságban  állanak 
a  vidrapókok  (Dolomedes),  melyeket  újabban 
külön  családba  (Pisauridae)  soroznak. 

Pokol  (a  szláv  peklo-\ió\\  a  vallások  tanításai- 
ban az  a  hely,  ahol  a  bukott  angyalok  és  a  bűn- 
ben meghalt  emberek  lelkei  örök  büntetést  szen- 
vednek ;  gyehennának  is  nevezik  (1.  Gé-Hinnom). 
Katolikus  hittétel,  hogy  az  elkárhozott  lelkek 
büntetése  mindjárt  a  Jialál  után  kezdődik.  Egyes 
kiliasztikus  egyházírók  az  utolsó  ítéletre  hagy- 
ják a  büntetést.  Kálvin  is  közbeeső  állapotot 
fogad  el,  míg  az  anabaptisták  és  több  protestáns 
teológus  bizonyos  lélekálmot  (psychopannychia) 
vesznek  fel,  mely  a  feltámadásig  tart.  B  nézethez 
Luther  is  hajlik.  A  büntetés  kétféle,  amennyiben 
az  elkárhozott  1.  Isten  látásától  meg  vau  fosztva 


(poena  privativa  seu  damni) ;  2.  tűzben  szenved 
(p.  positiva  seu  sensus).  Hogy  a  P.-ban  valóságos 
tűz  van,  a  szentírás  határozottan  tanítja  és  kép- 
letes értelmezésre  elegendő  okot  nem  szolgáltat. 
A  büntetésben  azonban  fokozat  van  az  isteni 
igazságnak  megfelelően,  amint  a  jutalomban  is 
van  különbség.  A  P.  btintetése  örökké  tartó  és 
változhatatlan.  Az  örökkétartóságot  csak  egyes 
gnosztikusok  tagadták,  míg  a  szociánusok  és 
néhány  régibb  és  újabb  racionalista  a  bűnös  lélek- 
nek a  halál  után  való  teljes  megsemmisítését 
állította.  Luther  az  örökkétartóság  mellett  van, 
de  elveti  a  tisztító  helyet.  L.  még  Alvilág. 

Pokolfala,  kisk.  Vas  vm.  szombathelyi  j.-ban, 
(1910)  125  német  lak.  (Tr.  A.) 

Pokolfü  (növ.),  1.  Lactuca. 

Pokolgép,  a  robbantó  technika  segítségével 
készült,  bűnös  célokra  szolgáló  gépezet,  mely 
embernek  v.  valamely  tárgynak  elpusztítására 
van  szánva.  A  P.  robbanóanyagokkal  töltött  ké- 
szítmény, mely  külsőleg  rendesen  valami  hasz- 
nálati tárgynak  (postaláda,  csomag  stb.)  látszik 
és  oly  szerkezettel  van  ellátva,  mely  a  robbanó- 
anyagot a  tárgy  felbontásakor  meggyújtja,  vagy 
pedig  óraművet  helyeznek  el  benne,  mely  bizo- 
nyos idő  lejárta  után  a  gyujtókészüléket  kikap- 
csolja, mire  a  P.  felrobban.  A  P.  elnevezés  először 
1693.  fordul  elő,  amikor  az  angol-francia  hábo- 
rúban Meesters  angol  admirális  lőporral  s  egyéb 
éghető  anyagokkal  megrakott  hajót  hajtatott  a 
st.-malói  parti  erőd  falai  ellen ;  ennek  a  gépnek 
infernal  machine  volt  a  neve  s  azután  is  sokáig 
használták,  de  nagyobb  siker  nélkül.  Századunk- 
ban a  P.  nevét  a  Bonaparte  Napóleon  konzul  ellen 
intézett  merénylet  (1800  dec.  24.)  újította  fel ;  a 
FieschiP.-e (Lajos  Fülöp  francia  király  élete  ellen, 
1835  júl.  28.)  22  fegyvercsőből  készült.  Nevezetes 
volt  a  Thomas-féle  P.,  melyet  1875.  a  brémai 
kikötőben  egy  hajóra  adott  föl,  hogy  azt  a  nyílt 
tengeren  robbantsa  föl.  de  hamarabb  robbant, 
mintsem  ki  volt  számítva  s  kb.  100  embert 
megölt. 

Pokoljáró  hősök.  Tinódi  Zsigmond  krónikájá- 
ban (287.)  említi  Tar  Lőrinc  pokoljárását,  aki 
valószínűleg,  mint  zarándok,  Írországban  a  szent 
Patrik  poklának  nevezett  barlangban  járt.  Sándor 
István  pedig  Sokféle  c.  folyóiratában  hasonlót 
jegyez  fel,  állítólag  régi  népmonda  alapján,  va- 
lami Tót  Lőrincről,  ki  Nagy  Lajos  idején  szállt 
volna  le  a  pokolba,  ahonnan  visszajőve,  csodás 
dolgokat  beszélt.  Toldy  Ferenc  mind  a  két  mondai 
töredéket  a  Toldi  mondával  hozza  kapcsolatba. 
(Magyar  tört.  költ.  30.).  Kárhozott  lelkek  pokol- 
beli szenvedéseiről  való  hasonló  jelentések  na- 
gyobb számban  olvashatók  ponyvairodalmunk 
termékei  között,  minőket  Ipolyi  (Magy.  mit.  179.) 
helytelenül  tekint  csupa  népniondai  hagyomány 
visszhangjának,  mert  gyakran  külföldi  műiro- 
dalmi  termékek  hatása  alatt  keletkeztek.  Több 
népies  alkotásban  (pl.  Odysseia,  Kalevi-poeg,  L  o.) 
nevezetes  szerepet  visznek  a  P.,  s  a  róluk  szóló 
részletek  a  nép  képzeletének  legköltőibb  alkotásai 
közé  tartoznak. 

Pokolkő,  1.  Ezüstnitrát. 

Pokolra  szállás,  1.  Descensus  ad  inferos. 

Pokofsár,  l.  Kovászna. 


Pokolvalcsel 


—     542 


Pola 


Pokolvalcsel  (Valcele-Eele),  kisk.  Hunyad 
vmegye  hátszegi  j.-ban,  (i9io)  657  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pokolvar,  1.  Lépfene. 

Pokolvarfti  (növ.),  1.  Ghenopodium. 

Pokoly  József,  ref.  egyházi  Író,  szül.  1866 
dec.  6.  Őrben  (Szabolcs  vm.).  Főiskolai  tanul- 
mányainak befejeztével  Tisza  Kálmán  legifjabb 
fla  mellett  volt  nevelő.  Időközben  a  geszti  ref. 
egyházközség  lelkészévé  választották  meg,  majd 
1895.  az  újonnan  felállított  kolozsvári  ref.  teol. 
fakultás  egyháztörténelmi  tanszékére  hívták 
meg.  1912-ben  a  tiszántúli  ref.  egyházkerület 
bölcsészeti  akadémiája  egyetemes  történelmi 
tanszékének  tanára,  majd  1914.  a  debreczeni 
egyetemen  az  egyetemes  történelem  tanára  lett. 
Folyóiratokban  megjelent  tanulmányain  kívül 
főbb  művei :  Az  erdélyi  ref.  egyház  története 
(1894—95,  5.  köt.) ;  A  protestantizmus  hatása  a 
ynagyar  állami  életre  (1910) ;  A  vármegyei  in- 
tézmény története  1301—1886  (Szolnok-Doboka 
vmegye  monographiájának  I.  kötetében,  1901) ; 
a  Magyarhoni  Protestáns  Egyház  Története  c. 
műnek  a  legújabb  kort  tárgyaló  része. 

Pokomy  Emániiel,  egyházi  iró,  szül.  Bécsben 
1860  dec.  22.  Pappá  szentelték  1883.,  ezután  theol. 
doktorrá  avatták.  Előbb  segédlelkész,  majd  fő- 
gimn.  hittanár,  utóbb  a  budai  Rákóczi-koUógium 
kormányzója  és  az  érseki  főgimnázium  igazga- 
tója lett.  Gerely  József  és  Zelliger  Vilmos  tár- 
saságában végezte  a  róm.  kat.  katekizmus  refor- 
málását  (1.  Katekizmus).  Több  hittani  és  bibliai 
tankönyve  számos  kiadást  ért.  Ezeken  kívül  mű- 
vei :  KathoUkus  szertartástan  (Budapest  1890, 
14.  kiad.  1917) ;  Ajtatossági  gyakorlatok  (u.  o. 
1891,  3.  kiad.  1912) ;  Színjátékok  ifjúsági  szín- 
jmdra  (2  k.,  u.  o.  1898);  A  középiskolai  vallás- 
oktatás (1901) ;  Kegyszentelt  idők  (1905) ;  Kate- 
kizmusügy (1906). 

Pokomy,  Alois,  osztrák  botanikus,  szül.  Iglau- 
ban  (Morvaország)  1826  máj.  23.,  megh.  Inns- 
bruckban 1886  dec.  29.  Jogi  pályáról  lépett  a 
természetrajzi  kutatók  sorába,  1857.  a  bécsi  egye- 
temen az  általános  növényföldrajz  magántanára 
lett.  Hazánk  flóráját  is  behatóan  tanulmányozta 
és  több  értekezésben  ismertette.  Nagyobb  művei : 
Physiotypia  plantarum  Austriacarum  (Ettings- 
IwLUsennel  [1.  o.],  Wien  1855,  5  köt.,  500  tábla) ; 
Flantae  lignosae  imperii  Austriaci  (u.  o.  1863, 
80  tábla,  1645  kép).  Tankönyvei  nagyon  kedvel- 
tek voltak  nálunk  is.  Állattanát  Dékány  Rafael 
(Budapest  1875),  növénytanát  Soltész  János  (Sá- 
rospatak 1856),  majd  Dékány  Rafael  (Budapest 
1876),  ásványtanát  Szabó  József  (u.  o.  1873)  ül- 
tette magyarba.  Életrajza :  Österr.  Botan.  Zeit- 
schrift  1863.  és  1887.  évf. 

Pokrivács  (Pokryvác),  kisk.  Árva  vm.  alsó- 
kubini  j.-ban,  (1910)  203  szlovák  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pokróc,  durva  gyapjúból  vagy  szőrből  késztilt 
takarószövet,  amelyet  erősen  kallóztak  és  bogá- 
csoltak. 

Póksejt,  1.  Kötőszövet. 

Pókselyem,  a  pók  hálóját  alkotó  anyag,  amely- 
nek finomsága  a  pókfajtól  függ.  A  keresztespók 
szála  a  selyemhernyó  szálához  képest  90-szer 
finomabb.  Ennek  a  selyemnek  a  termelése  épp  ez 
okból  nem  is  gazdaságos.  A  Jamaikában  élő  erdei 


póknak  (Nephila  clavipes)  a  szála  oly  erős,  hogy 
hálójában  kisebb  madarak  is  benrekednek.  Kí- 
nában pedig  már  ősidők  óta  alkalmazzák  az  ott 
élő  Nephila  madagascariensis  nevű  pók  selymét 
kisebb  textilipari  árúkhoz,  mert  tartósabbnak  bi- 
zonyult a  többi  szálas  terményeknél. 

Pokupje,  a  Károly  város  és  Jaska  közti  lapály 
Zágráb  vármegyében.  (Tr.  SzHSz.) 

Pokupje,  adók.  Zágráb  vm.  károlyvárosi  j.-ban, 
(1910)  303  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pokupska  Blatnica,  adók.  Zágráb  vm.  károly- 
városi j.-ban,  (1910)  384  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pokupska  Luka,  adók.  Zágráb  vm.  károly- 
városi j.-ban,  (1910)  1233  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pokupski  Brest,  adók.  Zágráb  vm.  sziszeki 
j.-ban,  (1910)  948  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pokupsko,  adók.  és  pk.  Zágráb  vm.  pisaro- 
vinai  j.-ban,  (1910)  1144  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pokutia,  Galícia  rutének  lakta  termékeny  vi- 
déke, a  Prut,  Czeremosz  és  a  Kárpátok  között. 
Főhelyei  Kúti  és  Kolomea. 

Pókvirág  (növ.)  vagy  bangó  a.  m.  Ophrys 
(Arachnites).  L.  Ophrys. 

Pol,  Wincenty,  lengyel  költő,  szül.  Lublinbau 
1807  ápr.  20.,  megh.  Krakóban  1872  dec.  2.  Részt 
vett  az  1830-iki  szabadságharcban,  majd  Galí- 
ciában telepedett  meg,  s  1849.  a  krakói  egyete- 
men a  földrajz  tanára  lett.  Népszerűségét  Pieán 
0  ziemi  naszej  (Ének  a  hazánkról  1843)  c. 
verses  geográfiájának  köszönheti,  amelyben  ta- 
lálóan jellemezte  hazája  földjét  s  népeit.  Leg- 
értékesebbek a  Gaweda  (Csevegések),  melyekben 
sok  szép  leírást  nyújt  a  régi  időkről  és  régi  ne- 
mes emberekről.  Különösen  kiemelendő  a  Mohort 
(1855).  Összes  művei  10  kötetben  jelentek  meg 
(Lembergl875— 78).  V.  ö.  M.  Mann,  W.  P.  (2  köt., 
Krakó  1904-1906). 

Pola,  kisk.  Zala  vm.  letenyei  j.-ban,  (1920)  1134 
magyar  lak. 

Pola  (Fúlj)  az  ugyanily  nevű  isztriai  kerületi 
kapitányság  szókhelye  és  1850  óta  az  osztrák  és 
magyar  monarchia  fő  hadikikötője  volt  Isztria  D.-i 
részén,  terjedelmes  ós  biztos  öböl  belső  végében, 
vasút  mellett,  (1910)  70,145  (1851.  még  csak  1100) 
nagyobbára  olasz  lak. ;  tengerészeti  arzenál-  ós 
várparancsnoksággal,  hidrográfiai  és  különféle 
tengerészeti  és  katonai  egyéb  hivatallal;  sok 
erődítménnyel,  amelyek  elsőrendű  várrá  és  hadi- 
kikötővé  teszik.  Trieszttel  vasút  köti  össze.  Épü- 
letei közül  a  kiválóbbak  :  a  XV.  sz.-beli  dóm,  egy 
három  hajós  bazilika  antik  oszlopokkal,  a  San- 
Francesco-kolostor  (XHI.  sz.),  később  katonai  rak- 
tár, román  portálóval ;  a  városház  ;  a  tengerész- 
kaszinó ;  a  csillagvizsgáló  a  Monte-Zarón ;  az 
admiralitás  épülete ;  a  tengerészeti  múzeum ;  a 
nagyszerű  tengerész -arzenál ;  a  hajógyárak  ó& 
dokkok,  amelyek  a  szárazzal  vas  függőhíd  által 
összekötött  Oliva-szigeten  vannak.  Nagyszerűek 
a  római  építményromok ;  ilyenek  :  a  16  m.  szé- 
les, 8  m.  magas  Augustus  ós  Roma  temploma, 
7  korintusi  oszlopból  álló  portikusszal  és  pompás 
díszítményekkel ;  a  kolosszális  amfiteátrum  (24 
m.  magas),  amelyet  Septimius  Severus  és  Cara- 
calla  tiszteletére  198— 211-ig  25,000  néző  szá- 
mára építettek,  a  diadalkapu  (Porta  Aurea),  ame- 
lyet az  actiumi  ütközet  után  Salvia  Postumia 


Polabok 


543 


PoIariszkóP" 


állított  föl ;  végül  a  Diana-templom  és  az  1845 
óta  kiásott  két  kapu :  a  Porta  Erculea  és  Porta 
Gemina.  A  régi  római  kapitolium  helyén  áll  az  az 
erősség,  amelyet  a  XVn.  sz.-ban  a  velenceiek  épí- 
tettek és  Ferenc  császár  korában  felújítottak. 
Pola  emlékszobrot  állított  Carrarának,  aki  e  régi- 
ségek konzerválása  körül  szerzett  magának  ér- 
demeket, TegetthofE  tengernagynak  (Kundmann 
mvíve)  és  Miksa  főhercegnek,  az  osztrák  tenge- 
részet megalapítójának.  Polát  a  hagyomány  sze- 
rint kolchisziak  alapították.  Miután  a  rómaiak 
elfoglalták  Isztriát,  Polát  Pietas  Júlia  néven  ró- 
mai gyarmattá,  hajóállomássá  és  hadi  kikötővé 
tették.  A  római  birodalom  megdőlése  után  min- 
den jelentőségét  elvesztette.  1148.  a  velenceiek 
vették  birtokukba.  A  velenceiek  és  genovaiak 
közt  folyó  háborúban  többször  és  1379.  teljesen 
feldúlták.  1848-ban  nyilvánították  hadikikötővé  és 
1856.  tették  le  az  alapkövet  az  arzenálhoz.  1886. 
fejezték  be  a  tenger  felőli  erődítményeit,  me- 
lyeket azóta  többször  átalakítottak.  A  világháború 
alatt  olasz  repülők  több  ízben  bombázták  P.-t. 
1915-ben  az  első  támadást  a  Gitta  di  Jesi  olasz 
léghajó  intézte,  de  lelőtték.  Nagyobb  repülőtáma- 
dás volt  1917  februárban,  augusztusban  és  szep- 
temberben, 1918  júliusban,  amikor  200  bombát 
dobtak  le,  továbbá  augusztusban  és  szeptember- 
ben. A  világháború  után  P.  olasz  birtok  lett. 

Polabok  (elbei  szlávok).  A  XVIII.  sz.  derekán 
végleg  germanizált  nyugatiszláv  néptörzs  Han- 
nover, Braunschweig,  Mecklenburg  területén. 
Egykor  a  P.  általánosító  név  volt  Észak-Német- 
országnak az  Oderától  az  Bibéig  lakó  szláv  törzsei 
számára,  mikor  belefoglalták  a  szorbokat,  ven- 
deket is.  Schleicher  elmélete  szerint  (1875)  a  tulaj- 
donképeni  P.  lech-szlávok,  tehát  az  obotritok, 
bodrizok,  drevjánok  rokonai,  kiket  Pipin,  vagy 
talán  Károly  telepített  le  a  szász  háború  után. 
Néhány  helynév  mutatja,  hogy  a  nép  nem  vér- 
beli német,  de  faji  sajátságai  elenyésztek.  V.  ö. 
Tetszner,  Die  Slawen  in  Deutschland  (Braun- 
schweig 1912). 

Polacca,  1.  Polonaise. 

Pola  de  Labiana,  város,  1.  Labiana. 

Pola  de  Léna  (vagy  csak  Léna),  székhelye  P. 
járásnak,  Oviedo  spanyol  tartományban,  (i9io) 
12,280  lak.  Közelében  szén-,  vasérc-  és  higany- 
bányák vannak. 

Pola  de  Siero,  város,  1.  Siero. 

Pola-expedició  (1890),  1.  Tengeri  tudományos 
expedíciók. 

Polák,  Jákob  Eduárd,  cseh  utazó,  szül.  Gross- 
Morzinban  (Csehország)  1818,,  megh.  Bécsben 
1891  okt.  8.  Mint  orvos  1851.  hatodmagával  ta- 
nárnak Perzsiába  ment,  ahol  1854.  a  sah  udvari 
orvosa  lett.  1860-ban  visszatért  Bécsbe.  1866-ban 
Konstantinápolyban  a  nemzetközi  kolerabizott- 
ság tagja  volt.  1882-ben  Rodler  geológussal  újból 
Perzsiába  ment,  majd  Rodler  és  Stapf  botaniku- 
sok expedícióját  szerelte  fel.  A  perzsa  nyelv  lek- 
tora volt  a  bécsi  egyetemen  és  német-perzsa 
lexikont  adott  ki.  Irt  több  monográfiát :  főműve : 
Persien  (Leipzig  1865,  2  köt.). 

Polák,  polyák,  a.  m.  lengyel. 

Polangen,  község  Kurland  volt  orosz  konnány- 
zóságban,  a  Keleti-tenger  partján,  2149  lak.,  ten- 


geri fürdővel,  borostj^ánkőfaragással.  Most  Lit- 
vániához tartozik. 

Polány,  kisk.  Somogy  vm.  igali  j.-ban,  (1920) 
851  magyar  és  német  lak. 

Polányfalva  (azelőtt:  Polanicz).  kisk.  Vas  vm. 
kőszegi  j.-ban,  (1910)  141  horvát  lak.  (Tr.  A.) 

Poláris  (gör.),  a.  m.  sarki,  a  pólusra  vagy 
sarkra  vonatkozó.  P.  geometriai  értelemben,  1. 
Másodrendű  görbe.  —  P.  áramlat,  1.  Légkör. 

Polarisatio  (lat.),  1.  Fénysarkítás,  Elektro- 
mos sarkítás^  Elekfrolizis  és  Galvános  polari- 
záció'. 

Polarisbai  (Thank  God  Harbour).  Hall  (1. 
Hall  4.)  északsarki  expedíciója  által  a  Robeson- 
csatorna  K.-i  oldalán,  az  É.  sz.  81°  38'  alatt  léte- 
sített állomás. 

Poláris  felhösávok,  a.  m.  poláris  szalagok 
(1.  0.). 

Poláris  fény,  1.  Északi  fény. 

Poláris  háromszög,  valamely  gömbön  két 
gömbháromszög  (1.  0.),  ABC  és  A'B'C  egy- 
más P.-e,  ha  az  A'  pont  a  J5C  legnagyobb  kör 
minden  pontjától  90o-ra  van  s  e  köiiiek  ugyan- 
azon oldalára  esik,  mint  az  A  pont,  ha  tovább 
B'  és  C-nek  hasonló  fekvése  van  GA  illetőleg 
J.J5-hez  képest.  Ezen  esetben  A,  B  és  C  a 
B'C,  GA'  illetőleg  A'B'  körök  pontjaitól  szin- 
tén 90°-ra  vannak.  Ha  a  két  P.  oldalait  a,  b,  c 
ületöleg  a',  b',  c'-vel,  szögeit  a,  p,  y  illetőleg- 
a',  ^',  Y'-vel  jelöljük,  ugy 

a  -j-  a'  =  b  4-  P'  =  c  +  y'=  180«, 
a'  +  a  =  b'  +  |3  =  c'-f  Y=  180«. 

Poláris  kúpszelet,  1.  Reciprocitás. 

Poláris  projekció,  a  térképvetületek  közt 
minden  olyan  leképezés,  amelynek  középpontja 
a  föld  pólusa,  vagy  amelyben  a  szem  a  földten- 
gely irányában  áll,  ellentétben  az  equatori  vagy 
meridiánus  vetülettel,  amelyben  a  szem  vagy  a 
térkép  középpontja  az  equator  síkjában  fekszik. 
A  lehetséges  vetületek  különös  nevükön  kívül 
még  a  térkép  vetületét  jellemző  poláris  vagy 
equatoriális  jelzőt  veszik  föl  a  közelebbi  megje- 
lölés céljából.  A  P.  mindig  koncentrikus,  a  vetü- 
let tulajdonságai  szerint  választott  sugarú  kö- 
rökből és  az  azokat  metsző,  a  hosszkülönbség- 
gel egyenlő  szögeket  bezáró  sugarakból  áll. 

Polarissima  (Stella  P.  =  a  sarkhoz  legkö- 
zelebb álló  csillag),  kilencedrendű  csillagocska, 
mely  az  ég  északi  sarkához  a  legközelebb  áll, 
attól  csak  6'-nyire  van. 

Poláris  szalag,  a  cirruszfelhők  egyik  érdekes 
alakja,  midőn  a  finom  sugarak  mint  legnagyobb 
körök  egymás  mellett  húzódnak  az  égbolton  és 
a  szemhatár  két  ellenkező  pontjában  össze- 
érnek. 

Polaristrobométer,  Wüdtöl  származó  eszköz,, 
mellyel  az  optikailag  forgató  anyagokon  átha- 
ladt sarkított  fény  polarizációsíkjának  elforga- 
tása mérhető.  Wild  a  Savart-féle  polariszkóp 
(1.  0.)  elvét  használta  fel.  A  sávrendszer  válto- 
zása élesebben  figyelhető  meg,  mint  a  kettős 
kvarclemez  átmeneti  színének  változása.  (L. 
Kettős  \kvarc-\lemez). 

Polariszkóp  (gör.),  Savart  készítette  eszköz  a 
fény  poláros  állapotának  felismerésére.  Az  eszköz 
áll  2  a  tengelyhez  45''  alatt  metszett  kvarclemez- 


Polaritás 


544     — 


Poláros  fény 


bői,  melyeket  úgy  helyez  egymásra,  hogy  a  fő 
metszetek  egymásra  merőlegesen  álljanak.  A  két 
lemez  elé  turmalin lemezt  helyez.  A  megvizsgá- 
landó fényforrás  felé  nézve  színes  sávok  tűnnek 
fel,  ha  a  fény  poláros.  A  láttér  közepén  sötét  sáv 
van,  melytől  kiindulva  a  színes  sávok  két  oldalt 
a  Newton-féle  skála  rendjében  következnek  egy- 
másra. 

Polaritás  (növ.),  a  felsőbb  rendű  növények 
testén  a  csúcs  és  az  alap  közti  ellentét,  amely 
két  fő  ellenkező  irányban  gyarapodik  a  növekedés 
által,  de  egyúttal  mindkettő  a  hegyén  vele  meg- 
egyező, az  alapján  tőle  elütő  képleteket  fejleszt. 
Pl.  a  szár  hegyén  mindig  csak  szárbeli  hajtások, 
az  alapján  azonban  gyökerek  fejlődnek.  Aequi-P., 
ha  a  növényrész  csúcsa  és  alapja  megegyezően 
viselkedik,  az  ellenkezője  az  inaequi-P.,  a  tulaj- 
donképeni  P. 

Polarizáció,  1.  Fénysarkítás,  Elektromos  sar- 
kítás,  Elektrolízis  és  Galvánosvolarizáciő. 

Polarizációs  fotométer,  1.  Fotométer. 

Polarizációs  galvanométer,  alapszik  a  fény 
polarizációs  síkjának  elektromágnesség  által  oko- 
zott forgatásán  s  csak  erősebb  áramok  mérésére 
alkalmas. 

Polarizációs  készülékek,  1.  Fénysarkítás. 

Polarizációs  mikroszkóp,  1.  Fénysarkítás. 

Polarizáció  szöge,  1.  Fénysarkítás. 

Polarizált  áram,  1.  Sarkított  áram. 

Polarizátor,  a  közönséges  fény  sarkítását  elő- 
idéző üveglap,  fekete  tükör,  kettős  törésű  kris- 
tálylap stb.,  míg  az  analizátor  ugyanilyen  alkat- 
rész, mely  a  sarkítás  fölismerésére,  a  sarkított 
fény  elemzésére  való.  L.  Fénysarkítás. 

Polárkoordináták,  1.  Koordináták. 

Poláros  fény  (polározott,  sarkított  fény ;  1.  a 
Poláros  fény  cimű  színes  képmellékletet).  Ha 
közönséges  fénysugár  55°-nyi  szög  alatt  esik  va- 
lamely üveglapra  v.  fekete  tükörre,  a  visszavert 
fény  bizonyos  egyoldalúságot  mutat,  amennyi- 
ben egy  másik  tükör  csak  akkor  veri  teljesen 
vissza,  ha  síkja  a  másikéval  párhuzamos,  míg 
más  helyzeteiben  a  visszaverődés  csak  részleges ; 
ha  a  két  tükör  síkja  egymásra  merőleges,  akkor 
a  második  tükör  a  reá  eső  fényt*  egyáltalában 
nem  veri  vissza.  Az  ilyen  sugarat  poláros  v.  sar- 
kított sugárnak  nevezik  s  ebben  a  fényrezgések 
az  elmélet  szerint  csak  egy  síkban  mennek  végbe 
a  sugár  irányára  merőlegesen.  Az  ilyen  sugárt 
lineárisan  polározott  sugárnak  nevezik.  (L.  Fény- 
sarkítás). Az  a  beesési  szög,  melynél  a  poláro- 
zás  a  legteljesebb,  a  polarizáció  szöge  s  ez  Brew- 
ster  törvénye  szerint  az  a  szög,  melynek  trigo- 
nometriai tangense  egyenlő  a  visszaverő  lap  tö- 
résmutatójával;  ez  egyértelmű  azzal,  hogy  a 
visszavert  és  megtört  sugár  egymásra  merőle- 
ges. A  P.  lehet  olyan  természetű  is,  hogy  az 
óterrezgések  körpályán  mennek  végbe  s  akkor  a 
fényt  cirkulárisan  P.-nek  nevezik.  Ezt  elő  lehet 
állítani,  ha  a  polarizációs  készülékbe  vékony 
csillámlemezt  helyeznek,  mely  a  reá  eső  fényt 
két,  egymásra  merőleges  rezgésü  sugárra  bontja, 
melyek  a  lemezben  különböző  sebességgel  halad- 
nak át.  Ha  ezek  között  az  útkülönbség  ^/^  hullám- 
hossznyi, akkor  az  eredő  fényrezgós  körpályán 
megy  végbe.  Mivel  ennek  természete  minden  irány- 


ban egyforma,  analizátorral  vizsgálva  olyannak 
tűnik  fel,  mint  a  közönséges  fénysugár.  Ha  azon- 
ban csillámlemezen  küldik  át,  mely  a  két  sugárra 
nézve  fennálló,  V*  hullámhossznyi  útkülönbséget 
újra  1/4  hullámhosszal  növeli,  akkor  a  cirkulári- 
san polarizált  fény  lineárisan  polarizálttá  vál- 
tozik. Az  elmélet  szerint  a  közönséges  fénysu- 
gárban az  éterrezgések  a  sugárra  merőleges 
irányban  ugyan,  de  gyors  váltakozásban  a  leg- 
különbözőbb fekvésű  síkokban  mennek  végbe. 
Dove  kimutatta,  hogy  olyan  polarizált  fénysu- 
gár, mely  gyorsan  és  egyenletesen  forgatott 
Nicol-féle  hasábból  lép  ki,  amelyben  tehát  a  rez- 
gések síkjai  gyorsan  változtatják  helyzetüket, 
közönséges  fénysugárként  viselkedik.  Ezt  depo- 
lározásnak  nevezik.  Igen  érdekesek  az  ú.  n. 
kromatikus  (színes)  polarizáció  jelenségei.  Ha 
ugyanis  gipszlemezkét  helyeznek  polarizátor  és 
analizátor  közé,  akkor  az,  ha  elég  vékony,  többé- 
kevésbbó  színezettnek  mutatkozik  és  csak  két 
meghatározott  helyzetben  színtelen.  Ha  a  pola- 
rizátor és  analizátor  rezgési  síkjai  egymásra 
merőlegesek,  a  látómező  sötét.  Gipszlemezkét 
helyezvén  közéjük,  a  látómező  a  lemezke  terü- 
letén világos  és  színes.  A  színezés  a  legélén- 
kebb, ha  a  gipszlemezben  a  kettős  törés  létre- 
hozta két  sugárban  a  rezgések  iránya  45°-ot  al- 
kot a  polarizátor  rezgésirányaival,  ellenben  meg- 
szűnik, ha  a  rezgésirányok  összeesnek  a  polari- 
zátor vagy  analizátor  rezgésirányaival.  A  jelen- 
ség magyarázata  az,  hogy  a  gipszlemezben  lét- 
rejött két  sugár  a  gipszben  különböző  sebesség- 
gel halad  s  így  útkülönbségre  tesz  szert.  Ha  az 
analizátor  a  rezgéseket  egy  síkra  redukálja, 
interferencia  jöhet  létre,  mely  a  fehér  fényből 
azon  színeket  oltja  ki,  melyekre  nézve  a  lemez 
által  okozott  útkülönbség  a  félhuUámhossz  pá- 
ratlan számú  többszöröse ;  a  ki  nem  oltott  színek 
keverékszínt  adnak,  mely  a  lemez  vastagságától 
függ.  Ezen  jelenségek  akkor  mutatkoznak,  ha  a 
lemezre  párhuzamos  fénysugarak  esnek.  Egész 
másként  alakúi  a  dolog,  ha  a  lemezre  gyűjtő- 
lencsékkel összehajlóvá  tett  sagárkúp  esik,  mely 
már  polarizált  sugarakból  áll.  A  kristálylemez- 
nek az  optikai  tengelyre  merőlegesen  kell  metszve 
lennie.  Az  a  sugár,  mely  a  lemezt  merőlegesen 
éri,  az  optikai  tengely  irányában  halad  rajta  át 
és  nem  szenved  kettős  törést.  A  kúpalakú  sugár- 
nyaláb minden  más  sugara  annál  nagyobb  mérvíi 
kettős  törést  szenved  s  a  kristályon  annál  na- 
gyobb utat  kell  megtennie,  mennél  ferdébben  éri 
a  kristálylemezt.  így  annál  nagyobbak  az  útkü- 
lönbségek,  mennél  messzebb  esik  a  sugár  a  su- 
gárkúp tengelyétől  s  mivel  a  tengelytől  egyenlő 
távolságban  az  útkülönbséget  okozó  körülmé- 
nyek egyformák,  a  tengely  körül  fektethető 
egy-egy  körben  a  viszonyok  egyformák.  Az  ana- 
lizátoron át  nézve  a  középpont  körül  koncentri- 
kus színes  körök  egész  sorozatát  látni,  amelye- 
ket fekete  kereszt  szel  át,  ha  az  analizátor  ós 
polarizátor  keresztezettek,  vagyis  ha  rezgési 
síkjaik  egymásra  merőlegesek.  Ha  ellenben  a 
polarizátor  és  anaUzátor  rezgésirányai  párhuza- 
mosak, fehér  kereszt  látszik  s  a  színes  körök  az 
előbbiekhez  képest  kiegészítő  színűek.  (L.  a  mel- 
lékelt színes  táblát.)  Az  1.  és  2.  ábra  a  mészpát^ 


POLÁROS  FÉNY. 

(SZÍNES   POLARIZÁCIÓ). 


1.  Mészpát:  fekete  kereszt. 


2.  Mészpát :  fehér  kereszt. 


3.  Két,  a  tengellyel  párhuzamosan 
metszett  lemez  keresztezve :  hiper- 
bolák. 


4.  Kálisalétrom :  fekete  kereszt. 


5.  Kálisalétrom;  hiperbolák. 


6.  Cukor :   nem  teljesen  köralaku 
gyűrűk. 


7.  Kvarc  :  körgyűrűk. 


8,  Kvarc:  négyzetes  gyűrűk. 


9.  Kvarc:  négyzetes  spirálisok. 


10.  Arragonit  keresztezve 
nátriumfényben. 


11.  Kvarc  :  Alry-féle  spirálisok. 


12.  Arragonit  keresztezve 
nátriumfényben. 


^Poláros  fény  c'kkhes. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA 


Polárosságr 


545     — 


Polémia 


lemezen  látható  gyűrűs  rendszert  tünteti  fel.  Ha 
két,  az  optikai  tengellyel  párhuzamosan  met- 
szett egytengelyű  kristálylemez  keresztezett  ten- 
gelyekkel van  egymásra  fektetve,  akkor  az 
egyenlő  színt  mutató  görbék  egyenoldalú  hiper- 
bolák két  rendszerét  alkotják  (3.  ábra).  Optikai- 
lag kéttengelyű  kristálylemez  (pl.  kálisalétrom), 
melynek  sík  lapjai  merőlegesek  az  optikai  ten- 
gelyek középvonalára,  két  körrendszert  mutat, 
melyek  mindegyike  egy  optikai  tengelyt  vesz 
körül.  A  távolabbi  körök  sajátságosan  görbült 
vonalakká  (ú.  n.  lemniszkátákká)  olvadnak  össze, 
melyek  a  két  tengelypont  körül  csavarodnak. 
Ha  az  optikai  tengelyeken  átfektetett  főmetszet 
a  polarizációs  eszköz  egyik  rezgésirányával 
összeesik,  a  kettős  gyűrűs  alakot  fekete  kereszt 
metszi  át.  Ha  a  kristályt  ezen  helyzetből  elfor- 
gatják, a  kereszt  két  hiperbolás  sötét  pamatra 
bomlik  (izogírek),  melyek  a  gyűrűket  merőlege- 
sen metszik  (4.  és  5.  ábra).  Olyan  kéttengelyű 
kristálylemez,  mely  az  egyik  optikai  tengelyre  me- 
rőlegesen van  metszve,  közelítőleg  köralakú  gyű- 
rűket mutat,  melyek  közepében  sötét  pamat  van. 
A  cukron,  melynek  kristályai  az  optikai  tenge- 
lyekre merőlegesen  hasíthatok,  ezen  nem  teljesen 
köralakú  gyűrűk  könnyen  észlelhetők  (6.  ábra). 
Cirkulárpoláros  kvarclemez,  mely  az  optikai  ten- 
gelyre merőlegesen  van  metszve,  keresztezett  ni- 
kolok  között  színes  gyűrűket  mutat,  mint  a  mész- 
pát,  de  a  fekete  kereszt  karjai  nem  hatolnak  át  a 
gyűrűrendszer  középpontján  (7.  ábra).  Mivel  a 
kvarc  optikai  tengelyének  irányában  cirkuláris 
polarizációt  létesít,  itt  a  polarizációsík  forgatása 
miatt  a  lemez  vastagságától  függő  színezés  mu- 
tatkozik. Ez  változik  az  analizátor  forgatásakor ; 
a  gyűrűk  elvesztik  köralakjukat  és  széleiken  le- 
gömbölyített négyzetek  alakját  veszik  fel  (8. 
ábra).  Ha  cirkulárisan  elemezzük,  vagyis  ha 
még  egy  negyed  hullámos  csillámlemezt  te- 
szünk reá,  a  gyűrűrendszer  kettős  spirálissá  ala- 
kul át  (9.  ábra).  Ha  egy  jobbra  és  egy  balra  for- 
gató, egyenlő  vastag  kvarclemezt  helyezünk 
egymásra  (1.  Kettős  lemez),  az  ábra  közepét  sö- 
tét kerék  foglalja  el  négy  spirálisan  hajlított 
küllővel  (Airy-féle  spirálisok,  11.  ábra).  Bonyo- 
lultabb jelenség  mutatkozik,  ha  két  lo-istályle- 
mez  keresztezve  helyeztetik  egymás  fölé,  pl.  két, 
az  optikai  tengelyek  középvonalára  merőlegesen 
metszett  aragonit-lemez,  melyek  mindegyike 
magában  a  4.  és  5.  ábrához  hasonlót  mutatna. 
A  10.  és  12.  ábra  két  ilyen  keresztezett  lemez 
képét  tünteti  fel  nátriumfónyben  vizsgálva,  két 
különböző  helyzetben.  A  kettősen  törő  kristá- 
lyokhoz hasonlóan  viselkednek  olyan  üvegle- 
mezek, melyek  préselés  v.  gyors  hűtés  által  ket- 
tős törésűekké  váltak.  V.  ö.  Müller-Pfaundler  : 
Lehrbuch  der  Physik,  10.  kiad.  optikai  részét ; 
P.  Groth  :  Physikalische  Krystallographie. 

Polárosság,  bizonyos  a  testekben  mutatkozó 
ellentétes  erők  v.  tulajdonságok,  melyek  egymás- 
sal egyesítve  egymást  semlegesítik,  pl.  a  mágne- 
sekben, a  galvánláncban  stb. 

Polcgerenda,  egy  gerendasorban  az  a  gerenda, 
mely  az  épület  végén  az  oromfalat  szegélyezi. 

Pol  de  Mont,  írói  álneve  Karét  Marié  Poly- 
door  de  Mont  flamand  költőnek,  sztil.  Wambe- 

Révai  Nhffy   fucasHunva,  XV.  köt. 


kében  (Brabant)  1857  ápr.  15.  Mechelnben  és 
Löwenben  tanult,  aztán  a  doomyki  Athenaeum- 
ban,  majd  Antwerpenben  a  németalföldi  nyelv 
tanára  lett.  Mint  purista,  heves  harcot  folytat  a 
flamand  ii'odalomba  beáramló  francia  irányok  el- 
len. Nevezetesebb  művei:  Leutesoltemyeu (1881) ; 
Loreley  (1882);  Idyllen  en  andere  gedichten(1884!); 
Pladderende  Vlinders  (1885);  In  Noorden  Zuid 
(1887) ;  Claribella  (1893) ;  Iris  (1894)  és  prózában : 
Op  mijn  dorpken  (1886,  2.  kiad.  1901). 

Polder  (hoU.).  Tengeri  lerakódás,  mely  köz- 
vetlenül a  part  növekedésére  szolgál  és  v.  magán 
a  partszegélyen  megy  végbe,  v.  a  tenger  fenekén, 
hol  növekedése  folytán  a  felszín  fölé  kerül.  A  nö- 
vények között,  melyek  képződésük  után  reátele- 
pednek, mindig  több  iszap  ragad  meg,  míg  végre 
a  rendes  dagály  a  területet  már  nem  áraszthatja 
el.  Új  füvek  mindjobban  emelik  és  szilárdítják  a 
talajt,  mit  már  legelőül  kezdenek  használni,  míg 
végül  a  tenger  ellen  gátakkal  megvédve,  szántó- 
földdé lesz.  A  friz  parton  az  így  keletkezett  szán- 
tóföldek neve  P.  A  belvízmentesítés  következté- 
ben nyert  ilynemű  területek  közül  legnevezete- 
sebb a  haarlemi  P.,  melyet  a  21  km.  hosszú  és 
10  km.  széles  haarlemi  tó  vizének  mesterséges 
kiszárítása  következtében  nyertek.  Újabban  a 
Zuyder-tó  mintegy  200,000  hektárnyi  területének 
mesterséges  kiszárítására  törekszenek  s  a  hatal- 
mas technikai  mű  lesítésének  költségei  megha- 
ladják a  400  millió  koronát. 

Poldini  Ede,  zeneszerző,  szül.  Pesten  1859  juu. 
13.  A  nemzeti  zenedében  tanult.  A  budapesti  Opera- 
házban nagy  sikerrel  került  bemutatóra  Éjszaki 
fény  c.  hallétje  és  Csavargó  és  királyleány  c.  egy- 
felvonásos operája  (1903).  Előadásra  vár  Fa- 
lusi lakodalom  c.  dalműve,  amelynek  szöveg- 
könyve az  Operaház  szövegkönyv-pályázatán 
első  díjat  nyert  és  Vajda  Ernő  munkája.  Mese- 
játékai: Hófehérke,  Hamupipőke,  A  vasorrú 
bába.  Számos  kar-  és  zenekari  művet  írt ;  nagyon 
kedveltek  zongoradarabjai. 

Pole  (ejtsd :  pói),  angol  hosszmérték  sokféle  ér- 
tékben. Legtöbbször  =5V2  yard  =  5-029  m. 

Pole  (Pohis),  Reginaid,  bibornok,  szül.  Staf- 
fordshireben  1500  márc,  megh.  Londonban  1558 
nov.  17.  IV.  Eduárd  király  egyik  unokahugának 
fia  volt.  Mivel  VHI.  Henrik  válását  ellenezte, 
menekülnie  kellett.  1536-ban  bibornok  lett ;  pápai 
követ  volt  Németalföldön,  Franciaországban, 
Spanyolországban.  Midőn  Kath.  Mária  került  a 
trónra,  1553.  visszatért  Angliába  s  a  következő 
évben  canterburyi  érsek  lett ;  de  a  schisma  ügyé- 
ben tanúsított  mérsékelt  magatartása  miatt  a 
pápai  követi  megbízást  elvették  tőle.  Irodalmi 
működést  is  fejtett  ki.  Fő  művei:  Pro  unitate 
Ecclesiae ;  De  concilio ;  De  summi  Pontiflcis  of - 
flcio  et  potestate.  V.  ö.  Philips,  History  of  the  life 
of  Reginald  P.  (London  1769);  Hergenröther, 
Kirchengeschichte  III. 

Polegráfia  (gör.),  a.  m.  városleírás. 

Polemarchos  (gör.),  Athénben  a  harmadik 
archon,  ki  a  katonai  ügyeket  vezette;  később 
az  etóliai  szövetségben  P.  az  egyes  városok  pol- 
gári feje. 

Polémia  a»  m.  vita  (1.  o.) ;  polemikfus :  vitat- 
kozó ;  j)olemÍ2,álni :  vitatkozni 

35 


Polemika 


—     546 


polgár 


Folemik&{eL  gövög  polemosz  [liarc]  szótól)  a.  m. 
harcolási,  cáfolási  ügyesség.  Szűkebb  értelemben 
a  protestáns  teológiai  tudományoknak  az  az  ága, 
mely  az  evangéliumi  protestáns  tanfogalmat  más 
ós  különösen  a  katolikus  egyház  tanfogalmaival 
szemben  felfejteni  és  igazolni  törekszik.  Jelesebb 
katolikus  polemikai  munkák  írói :  Westermayer 
(1867) ;  Jarisch  (1880) ;  Röhm  (1882  és  1889),  Gott- 
lieb  (1889— 90).  A  protestáns  polemika  terén  leg- 
kiválóbb Hasé  Kari  ily  című  műve:  Handbuch 
der  protestantischen  Polemik  gegen  die  römisch- 
katholische  Kirche  (6.  kiad.  Leipzig  1894),  mely 
A  prot.  P.  kézikönyve  c.  alatt  magyar  fordításban 
is  megjelent  Hegedűs  Jánostól  (1874).  Nevezete- 
sebb munkák  még:  Tschakkert,  Evangelische 
Polemik  (2.  kiad.  Gotha  1888) ;  Hermens  u.  Kohl- 
schmidt,  Protestantisches  Taschenbuch  (Leipzig 
1904).  L.  még  Irenika. 

Polemográíia  (gör.)  a.  m.  hadleirás ;  imlemo- 
fjrafika  a.  m.  hadleiró  művészet. 

Polemon,  1.  görög  filozófus,  az  első  platonikus 
akadémia  (1.  Plató)  feje  Xenokrates  után  (314— 
270.  Kr.  e.).  Fiatal  korában  állítólag  nagy  kor- 
hely volt  és  Xenokratesnek  köszöni  megtérését. 
Főleg  mint  moralista  állott  nagy  hírben.  Főelve 
az  volt,  hogy  a  természetnek  megfelelő  életet  él- 
jünk. (V.  ö.  Cicero,  Acad.  pr.  II.  43.). 

2. P.,az  Utazó (Periegetes),^voas,7?omiszVi\etQ)tt 
és  Athénben  polgárjogot  nyert  görög  útleíró  Kr.  e. 
200  tájáu.Utazásaiban  f  elü'atokból,középtiletekról, 
műtárgyakról  sok  adatot  gyűjtött  a  rájuk  vonat- 
kozó helyi  mondákkal  együtt  s  ezeket  munkáiban 
felhasználta.  Leírta  többek  közt  az  athéni  várat  (4 
könyv)  s  Troast,  melyet  nagyon  jól  ismert.  Fenn- 
maradt töredékeit  kiadta  Pre//er  (Leipzig  1838)  és 
Müller,  Fragm.  hist.  graec.  (3.  köt.  Paris  1850). 

3.  P.,  J.wíomw5,  a  szofista,  a  2.  sz.-ban  Kr.  u. 
ólt,  Szmirnában  egy  nagy  retori  iskola  élén  állott ; 
56  éves  korában  öngyilkossággal  végezte  életét. 
Trajan,  Hadrian  és  Marcus  Aurelius  császárok  el- 
halmozták kegyükkel.  Főleg  a  rögtönzött  beszé- 
dekben tiint  ki.  Két  szónoklata  fennmaradt. 

Polemoniaceae,  Gsatavir  ág  félék  (növ.),  a 
forrtszirmu  kétszikűek  családja  a  Tubiflorae  so- 
rozatban. 270  faja  többnyire  egyéves  és  évelő  fű ; 
csak  alig  néhány  faj  van  közülök  Európában, 
mintegy  20  van  Chilében  és  Peruban,  a  többi 
ószakamerikai.  A  virág  2  ivarú,  rendesen  suga- 
ras. 5  csészelevele  nagyrészben  összenőtt,  pártája 
harang,  tölcsér  és  más  alakú,  élénk  színű.  5  por- 
zója a  pártáról  ered.  A  magház  3  termőlevélből 
alakul,  felső  állású,  3  üregíí,  az  üregekben  külön- 
böző számú  magkezdeménnyel.  A  termés  tokszerű, 
fala  hártyás.  A  családot  a  szép  kék  virágú  Pole- 
monium  coeruleum  L.  (kék  csatavirág)  képviseli 
a  Magas  Tátrában  és  a  K.-i  hegyvidéken.  Mint 
dísznövény  a  Phlox  és  a  Cobaea  tartozik  ide. 

Polemonium  L.,  csatavirág  (növ.),  1.  Pole- 
moniaceae. 

Polena,  kisk.  Bereg  vm.  szolyvai  j.-ban,  (1910) 
912  rutén,  német  és  magyar  lak. ;  savanyúvíz- 
forrással. (Tr.  Cs.-Szl.) 

Polenta,  olasz  étel,  mely  kukoricalisztből  ké- 
szül tejjel  V.  vízzel,  oly  vastag  pépalakban,  hogy 
szeletelhetik.  Hasonlít  hozzá  a  puliszka,  de  erre 
zsirt  tesznek. 


Polenz,  az  Élbe  mellékfolyója  az  úgynevezett 
«Sáchsische  Schweiz))-ban,  völgye  természeti 
szépségeiről  nevezetes. 

Polenz,  Wilhelm  von,  német  regényíró,  szül. 
Ober-Kunewalde  várában  (Felső-Lausitz)  1861 
jan.  14.,  megh.  Bautzenben  1903  nov.  13.  Regé- 
nyeiben különösen  jellemzési  ereje  és  milieu- 
ábrázolása  válik  ki.  Pontosabbak :  Sühne  (Dres- 
den  1891,  2  k.);  Der  Pfarrer  von  Breitendorf 
(Berlin  1893,  3  k.);  Der  Büttnerbauer  (u.  0. 1895, 
11.  kiad.  1909);  Der  Grabenháger  (u.  0.  1898,  2 
köt.,  4.  kiad.  1908) ;  Thekla  Lüdekind  (u.  0.  1900, 
2  köt.,  4.  kiad.  1909) ;  Liebe  ist  ewig  (1901,  3. 
kiad.  1904)  stb. 

Poléta,  1.  Balita. 

Polevoj,  Nikolaj  Alekszejevics,  orosz  író, 
szül.  Irku  tszkban  1796  júl.  4.  (jún.  22.),  megh.  Szent- 
Pótervárott  1846  márc.  6.  (febr.  22.).  Autodidakta 
volt  s  ez  nagyon  meglátszik  munkáin.  Igen  sok- 
oldalú író.  Nagy  érdeme,  hogy  az  oroszok  közt  ó 
volt  az  első,  aki  elvi  szempontokra  támaszkodó 
kritikát  írt  és  hogy  kikelt  a  francia  és  orosz  ál- 
klasszicizmus  ellen.  Említést  érdemel  Kl'atva  pri 
grobé  Gospodnem  (A  szent  sírnál  tett  eskü  1832) 
c.  regénye,  valamint  Déduska  russkago  flóta  (Az 
orosz  flotta  apója)  c.  színdarabja.  Drámái  4  kö- 
tetbe összegyűjtve  1842—43.  jelentek  meg  Szent- 
Péterváron.  Magyarul  megjelent  munkáiból  :  Orosz 
elbeszélések  (ford.  Amhrozovics  Dezső,  Budapest 
1901). 

Polezia,  1.  Poljesszje. 

Polgár,  az  államnak  v.  községnek  tagja.  Előbbi 
hazai  jogunk  szerint  a  szabad  királyi  városok  P.  ai 
a  P.-i  rend  tekintetében  a  nemesektől  (nobiles) 
különböző  rendet  alkottak,  amely  a  nem  neme- 
sek (ignobiles)  rendjéhez  tartozott,  de  városi  pri- 
vilégiumok, statútumok  és  szokások  alapján  kü- 
lönös joggal  birt.  A  szabad  királyi  városok  P.-aitól 
különböztek  a  privilégiált  városok  P.-ai,  akik- 
nek szabadsága  általában  a  szabad  királyi  váro- 
sok P.-aiéhoz  hasonlított ;  másrészt  az  uradalmi 
hatóság  alatt  álló  városoknak  P.-ai,  akiknek  jogi 
állása  nagyon  különböző  volt,  mert  míg  néme- 
lyek úrbéri  bánásmód  (tractamentum)  alatt  ál- 
lottak, addig  mások  privilégiumok,  földesúri  en- 
gedélyek és  szerződések  alapján  a  szabad  királyi 
városok  P.-aihoz  hasonló  jogi  állásban  része- 
sültek. A  magyar  P.-i  rendnek  csak  egy  osztálya 
volt,  a  P.-ok  körén  belül  magasabb  osztályt  alkotó 
u.  n.  patriciusi  osztály  nem  létezett.  Erdélyben 
a  városoknak  birtokos  lakosai  mint  a  város  P.-ai 
a  három  nemzet  uniójának  kedvezményében  ré- 
szesültek, s  egészben  véve  a  magyarországi  sza- 
bad királyi  városok  P.-aival  hasonló  jogi  állásban 
voltak.  A  szászoknál  sem  nemesség,  sem  paraszti 
jobbágyság  nem  volt  s  azért  egyes  kitételeket 
nem  számítva,  a  milyenek  pl.  az  u.  n.  Siében- 
Bichterdörfer  (1.  Hétbirák  falui),  melyeknek 
lakosai  parasztok  voltak,  az  akár  városi,  akár 
falusi,  de  a  szász  földön  birtokos  szászok  a 
P.-i  rendhez  tartoztak,  s  teljes  jogú  P.-ok  (Voll- 
bürger)  voltak,  habár  a  falusi  lakosokat  nem 
P.-oknak,  hanem  szabad  földmíveseknek  (Frei- 
sassen,  Freibauer)  nevezték.  Mint  rend  a  szabad 
királyi  városok  P.-ai  az  ország  negyedik  rendjét 
alkották.  L.  még  Állampolgárság. 


Polgár 


547 


Polgári  halál 


Polgár  (azelőtt :  Tiszapolgár),  nagyk.  Szabolcs 
vm.  dadái  alsó  j.-ban,  (1920)  11,421  magyar  lak., 
az  egri  káptalan  uradalmával. 

Polgár,!.  Mihály,  ref.  püspök, szül. Törökszent- 
miklóson 1782  dec.  24.,  megh.  Kecskeméten  1854 
máj.  9.  Debreczenben  és  külföldi  egyetemeken  ta- 
nult, hazatérvén,  1812-től  Hódmező-Vásárhel^en, 
1819-től  Kecskeméten  lelkészkedett.  1846-ban 
püspök  lett.  Irodalmi  téren  is  működött.  Egyház- 
történelmi  dolgozatai  közül  jelentékenyebbek: 
A  dunamelléki  ref.  egyházi  kerület  rövid  his- 
tóriája (1836) ;  A  magyarhoni  helv.  vallástételt 
követök  Budán  1791.  tartott  nemzeti  zsinatjok 
rövid  históriája  (1842) ;  A  kecskeméti  ref.  eklé- 
zsia rövid  históriája  (1858). 

2.  P.  Mihály  (if  j.),  P.  1.  fia,  szül.  Hódmező- 
vásárhelyen 1814.,  megh.  Budapesten  1874  aug. 
24.  Ügyvéd  volt  Pesten.  Munkásságának  nagy 
részét  a  hazai  református  egyháztestületek  ügyei- 
nek szentelte.  1847-ben  a  dunamelléki  egyház- 
kerület főjegyzővé,  1849.  ügyésszé,  majd  az  öt 
református  egyházkerület  ágenssé  választotta. 
Sokat  tett  a  dimamelléki  kerület  zavart  anyagi 
ügyeinek  rendbehozására.  E  kerület  jegyzőköny- 
veit és  névtárait  1860—74.  ő  adta  ki  és  sajtó  alá 
rendezte  az  Egyházi  törvények  (Canones  eccle- 
siastiei  1864)  és  Az  egyházat  és  lelkészei  hiva- 
talos teendőit  illető  országos  törvények  kivonata 
című  műveket. 

Polgárdi,  nagyk.  Fejér  vm.  székesfejérvári 
j.-ban,  (1920)  4017  magyar  lak. ;  a  gr.  Batthyány- 
család  ősi  fészke,  szép  kastélya  gr.  Batthyány 
Gézáé.  A  község  tanácstermében  Batthyány  La- 
jos szobra  áll.  Van  vasúti  állomása,  posta-  és  táv- 
iróhivatala  és  telefonállomása.  P.  arról  neveze- 
tes, hogy  ott  a  pliocén-korszak  elején,  amikor  még 
hazánkban  is  meleg,  sivatagi  éghajlat  uralkodott, 
nevezetes  —  a  mai  afrikaihoz  hasonló  —  állat- 
világ csontmaradványai  kerültek  az  ottani  kris- 
tályos mészkő  üregeibe.  Gazellák,  hipparionok, 
hiénák,  a  zsiráf  szerű  helladotherium,  orrszarvúak, 
nagy  teknősök  és  számos  más  állat  élt  ekkor  Ma- 
gyarországon, melyeknek  csontjai  P.-n  kívül  a 
vasmegyei  Baltavárról  is  szép  számban  jutottak 
napvilágra.  E  fauna  leghíresebb  lelőhelye  a  gö- 
rögországi Pikermi  Attikában,  mely  után  az  ilyen 
állattársaságokat  pikermi- faunának  is  nevezik. 
V.  ö.  Kormos  T.,  A  polgárdi  pliocén  csontleletek 
(Földtani  Közlöny  XLI.  köt.  48—64. 1.,  Budapest 
1911).  A  Száraz-hegyről  sok  régiség  és  műemlék 
került  ki  (ezüst  triposz  a  Nemzeti  Múzeumban), 
1.  Ezüstleletek  és  Háromláb. 

Polgárháború  az,  amelyet  nem  különböző  ál- 
lamok, hanem  ugyanazon  állam  polgárai  vívnak 
egymás  ellen.  A  rómaiak  történetében  SuUa  és 
Marius  háborúja  (Kr.  e.  88—82),  Caesar  és  Pom- 
peius  küzdelme  (Kr.  e.  49—46),  Antonius  és  Octa- 
vianus  háborúja  Brutus  és  Cassius,  a  köztársasági 
párt  vezetői  ellen  (Kr.  e.  43—42),  a  praetorianus 
csapatok  és  a  légiók  által  trónra  emelt  császárok 
Gálba,  Otho,  Vitellius  versengése  (Kr.  u.  68,  69), 
a  keleti  és  a  nyugati  római  birodalom  megütkö- 
zése Nagy  Konstantin  uralma  előtt  idézte  fel  a 
P.-k  véres  korszakát.  A  középkor  P.-i  a  paraszt- 
lázadások,  a  hugenották  harcai  (1562—1598) ;  az 
újkor    legnevezetesebb  P.-ja  az    amerikai    P., 


amelyet  az  Északamerikai  Egyesült-Államok 
északi  és  déli  államai  vívtak  a  rabszolgaság  el- 
törléseért, illetőleg  fentartásáért. 

Polgáriasodás  a.  m.  civilizáció. 

Polgári  becsület,  1.  Becsület. 

Polgári  bíróságok,  szemben  a  katonai,  más- 
felöl a  büntető  bíróságokkal  azok,  amelyek  pol- 
gári ügyekben  bíráskodnak ;  nevezetesen :  elsö- 
fokon  a  járásbíróságok  és  a  törvényszékek,  másod- 
fokon a  törvényszékek  és  az  ítélőtáblák,  harmad- 
fokon az  ítélőtáblák  és  a  Kúria ;  ilyenek  még  a 
községi  bíróságok,  a  tőzsdebiróságok,  a  főudvar- 
nagyi  bíróság.  L.  Bírói  szervezet,  Birói  ha- 
táskör. 

Polgári  biztos,  1.  mozgósításkor  a  főbb  katonai 
parancsnokságoknál  (hadtesttől  fölfelé)  alkalma- 
zott polgári  tisztviselő,  kinek  rendeltetése  rend- 
szerint az  esetleg  elfoglalt  ellenséges  terület 
közigazgatását  vezetni ;  megkülönböztetendő  et- 
től a  kormánybiztos,  akit  a  háború  esetére  szóló 
kivételes  intézkedések  tárgyában  alkotott  tör- 
vény (1912 :  LXIII.  t.-c.)  értelmében  az  ország 
területére  neveznek  ki  az  e  törvényen  alapuló 
közigazgatási  feladatok  végrehajtására. 

2.  P.  néven  nevezik  Budapesten  hivatalosan  a 
nyomozó- detektivtestület  tagjait  s  némely  vi- 
déki városban  a  polgári  ruhás  rendőröket.  L. 
még  Biztos. 

Polgári  érdemrend,  némely  országban  polgári 
egyének  érdemeinek  jutalmazására  alapított  rend- 
jel, melyet  kizárólag  csak  polgári  egyének  nyer- 
hetnek. Ilyen  ujabban  Magyarországon  pl.  a  IV. 
Károly  király  által  1918  ápr.  30-án  alapított 
polgári  érdemérem,  amely  a  legfelsőbb  elismerés 
vagy  megelégedés  külső  feltüntetésére  szolgál. 
Az  érem  mellső  oldalán  a  király  arcképét  viseli, 
nevének  és  címének  latin  nyelvű  köriratában,  a 
hátsó  oldalán  pedig  a  aSignum  Laudis))  felírást 
cserfakoszorúban ;  vörös,  fehérsávos  szalagon  a 
ball  mellen  az  érdemrendek  után  kell  viselni. 

Polgári  év,  1.  Év. 

Polgári  hadi  érdemkereszt.  Alapította  I.  Fe- 
renc József  1915  augusztus  16-án,  az  1914.  ki- 
tört világháborúban  polgári  téren  szerzett  érde- 
mek jutalmazására.  Jelvénye  bal  mellen  vise- 
lendő tűzött  kereszt,  melynek  éremlapján  F.  J.  I. 
betűk  és  körülöttük  Merítő  eivilí  tempore  belli 
MCMXV  körirat.  Négy  osztálya  van,  melyek 
nagysága  változó.  Az  I.  és  II.  osztály  keskeny 
aranyszélű  fehér  zománcos  kereszt,  a  III.  ugyan- 
ilyen, de  ezüstszélű,  míg  a  IV.  osztály  csiszolt- 
szélű halvány  bronzkereszt.  A  kereszt  ágait  ba- 
bérkoszorú fonja  át 

Polgári  halál  (fi-anc.  mórt  civile),  a  polgári 
jogképesség  elvesztése.  A  római  jogban  1.  Capi- 
tis  deminutio.  A  Code  Nap.  szerint  P.-t  vonnak 
maguk  után  azok  a  büntetések,  amelyek  folytán 
az  elitélt  a  törvényben  meghatározott  polgári  jo- 
gait elveszti ;  ilyenek  a  halálbüntetés  és  az  élet- 
fogytig tartó  szabadságvesztésbtintetés,  amennyi- 
ben a  törvény  ehhez  a  P.  következményét  köti. 
A  P.  folytán  az  elitélt  elveszti  vagyonát,  amely 
örököseire  száll  ugy,  mintha  végrendelet  nélkül 
valóban  meghalt  volna :  örökséget  nem  szerez- 
het, vagyonáról  sem  élők  közt,  sem  halál  esetére 
nem  rendelkezhetik,  sem  vagyont  nem  szerezhet, 

S5* 


Polgfári  házasságr 


Ö48     — 


Polgrári  perrer»dtartás 


kivéve  tartás  címén ;  uem  lehet  gyám,  sem  tanú ; 
iigy  felperesi  mint  alperesi  minőségben  csak  gond- 
noka által  állhat  perben ;  jogi  hatályú  házassá- 
got nem  köthet ;  elébb  kötött  házassága  polgár- 
jogi hatályaira  vonatkozólag  megszűnik ;  házas- 
társát s  örököseit  mindazok  a  jogok  megilletik, 
melyek  őket  halála  esetében  illetnék ;  a  polgári 
halott  által  tényleg  szerzett  és  halála  percében 
birtokában  levő  vagyon  mint  uratlan  vagyon  a 
kincstárra  száll,  megengedvén  a  törvény,  hogy 
az  államhatalom  az  özvegy,  a  gyermekek  vagy 
rokonok  javára  méltányos  intézkedést  tehessen. 
Ujabb  törvények  a  Code  szigorát  enyhítették. 
Hazai  jogunk  a  P.-t  nem  ismeri,  ehelyett  azon- 
ban bizonyos  jogoknak  büntetésül  elvonását  v. 
megszorítását,  jelesül  a  hivatalvesztést  s  a  poli- 
tikai jogok  gyakorlatának  felfüggesztését  rendeli 
alkalmazni. 

Polgári  házasság,  ellentétben  az  egyházi  há- 
zassággal, nem  az  egyház  szine  előtt  s  egyházi 
törvények  szerint,  hanem  az  állam  által  e  célra 
kirendelt  polgári  tisztviselő  előtt  a  házassági 
jogot  szabályozó  állami  törvény  értelmében  létre- 
jött házasság.  A  P.-nak  három  fő  alakját  szokás 
megkülönböztetni,  u.  m.  a  kisegítő,  a  fakultatív 
és  a  kötelező  P.-ot.  Az  elsőnek  célja  lehetségessé 
tenni  az  egybekelést  olyanoknak,  akik  az  egyház- 
jog által  felállított  valamely  házassági  akadály- 
nál fogva  egymással  házasságra  nem  léphetnek. 
Ilyen  ok  a  valláskülönbség  (cultus  disparitas), 
amelynél  fogva  keresztény  és  nem  keresztény  ér- 
vényes házasságot  egymással  nem  köthetnek. 
A  fakultatív  P.  az  állampolgárnak  tetszésére 
bizza  a  házasságnak  az  egyház  szine  v.  a  polgári 
hatóság  előtt  megkötését.  A  kötelező  P.  szerint  ér- 
vényes házasságot  csak  polgári  hatóság  előtt 
lehet  kötni,  ami  természetesen  a  hívőknek  a  há- 
zasságkötésre vonatkozó  vallási  kötelességeiket 
nem  érinti,  szabadságukban  állván  jelesül  a  felek- 
nek az,  hogy  házasságukat  egyházílag  is  meg- 
áldassák. Állami  szempontoknak  egyedül  a  kö- 
telező P.  felel  meg,  mert  a  házasság  a  polgári  jog- 
rendnek alapvető  intézménye  levén,  a  házasság- 
jognak állami  szabályozása  az  államnak  első- 
rendű érdeke,  s  mert  az  állampolgárok  jogegyen- 
lősége a  jogintézmények  egységében  nyervén  ki- 
fejezését, a  házasságjognak  egységes  szabályozása 
csakis  a  felekezeti  szempontok  által  nem  korlátolt 
államhatalom  részéről  történhetik.  A  kisegítő  P. 
behozatalára  hazánkban  1883.  évben  történt  kísér- 
let eredménytelen  maradt,  ez  siettette  a  kötelező 
P.  törvénybe  iktatását,  amelyet  hazánkban  a 
házassági  jogról  szóló  1894.  XXXI.  t.-c.  hozott  be, 
1895  okt.  1.  lépett  hatályba  s  elsejét  teszi  ama 
nagy  horderejű  öt  törvénynek,  amelyek  mint 
egyházpolitikai  törvények  ismeretesek  (1.  Egy- 
házpolitika). A  felekezeti  házasságjogok  érvé- 
nyüket vesztették.  L.  Házassági  jog. 

Polgári  idő,  a  mindennapi  polgári  életben 
használatos  idő,  ellentétben  a  csillagászati  idő- 
vel. Régebben  a  valódi  helyi  napidő  szolgált  ilye- 
nül, azaz  a  napórák  mutatta  idő.  1780  körül  kezd- 
ték bevezetni  a  közepes  helyi  időt,  először  Genf- 
ben. Később  az  ország  fővárosának  ideje  szolgált 
P.-ként.  1893  óta  a  zónaidő  (nálunk  középeurópai 
idő)  a  P.  A  polgári  napot  éjféltől  éjfélig  számít- 


ják, némely  országban  (újabban  a  vasúti  forga- 
lomban nálunk  is)  1— 24-ig  számozva  az  órákat, 
másutt  kétszer  1— 12-ig  számítva.  L.  még  Idő- 
mérés. 

Polgári  igazság  elmélete  az  a  büntetőjogi 
elmélet,  amely  az  állami  (emberi)  büntető  hata- 
lomnak kettős  alapjául  az  igazságot  és  a  jogrend 
védelmének  szükségét  állítja  fel.  L.  még  Bün- 
tetőjogi elméletek. 

Polgári  iskola  a  nevelőiskoláknak  az  a  faja. 
mely  nagyobb  fokú  általános  műveltséget  ad, 
mint  az  elemi  iskola,  de  nem  készít  elő  a  tudo- 
mányos pályákra,  mint  a  középiskola.  Fiuk  szá- 
mára 6,  leányok  számára  4  osztályú,  de  a  pol- 
gári fiúiskoláknak  is  csak  az  alsó  4  osztálya  vi- 
rágzik, mert  a  6  osztály  sem  ad  több  jogosítást, 
mint  a  4  osztály.  Újabban  állandóan  napirenden 
van  a  P.  reformjának  kérdése.  Hétosztályúvá 
akarják  fejleszteni,  úgy  hogy  jogosítson  az  ön- 
kéntességre és  alsóbb  hivatali  pályákra.  V.  ö. 
Dr.  Kovács  János,  A  P.  reformjához  (Budapest 
1900). 

Polgári  javak,  1.  Nemesi  javak. 

Polgári  jog,  1.  Magánjog. 

Polgári  joghatóság  {lat.  jurisdictio  civilis),  a 
polgári  jogszolgáltatás  gyakorlatára  vonatkozó 
jogosítványoknak  összessége. 

Polgárijogi  Határozatok  Tára,  a  m.  kir.  Kú- 
riának polgári  ügyekben  hozott  elvi  határozatai- 
ból készített  hivatalos  gyűjtemény,  amelyet  az 
1912.  LIV.  t.-c.  78.  §-a  értelmében,  mint  a  Kúria 
hivatalos  kiadmányát  az  igazságtigyminiszter 
tesz  közzé.  A  határozatok,  úgyszintén  a  Büntető- 
jogi Határozatok  Tárába  fölveendő  Büntetőjogi 
határozatok  kiválasztásának  és  közzétételének 
módozatait  az  1912  dec.  12.  59200/1912. 1.  M.  sz. 
alatt  kiadott  igazságügyminiszteri  rendelet  49— 
55.  §.-ai  szabályozzák. 

Polgári  jogszolgáltatás,  a  polgári  jogok  érvé- 
nyesítését, védelmét  és  biztosítását  célzó  bírói  el- 
járás. A  P.  tehát  kiterjed  nemcsak  a  vitás  jog- 
ügyek —  perek  —  eldöntésére,  hanem  a  nem 
peres  ügyek  ellátására  is.  L.  Polgári  bíróságok. 

Polgári  korona  (corona  civica),  1.  Gorona. 

Polgári  per,  1.  Per. 

Polgári  perjog,  1.  Per  és  Polgári  perrend- 
tartás. 

Polgári  perrendtartás  (lat.  ordo  jvdiciarius 
civilis,  nem.  Zivílprozessordnung,  franc,  procé- 
dure  civile)  azokat  a  jogszabályokat  tartalmazó 
rendszeres  törvény,  amelyek  a  vitás  polgári  jog 
érvényesítésének  módját  szabályozzák.  Az  1911 
I.  t.-c.-be  iktatott  magyar  P.  majdnem  félszáza- 
dos kodiflkácionális  munkálkodásnak  a  gyümölcse. 
A  kodiflkáció  munkája  már  a  múlt  század  hat- 
vanas éveinek  végén  megindult  és  azóta  soha- 
sem szünetelt  hosszú  ideig;  Pauler  Tivadar  1874., 
Perczel  Béla  1876.,  majd  ismét  Pauler  Tivadar 
1879.  nyújtott  be  a  P.-ról  törvényjavaslatot  (az 
utóbbinak  eredménye  lett  az  1881.  LIX.  tör- 
vénycikk), mindezek  azonban  a  végleges  refor- 
mot nem  hozták  meg.  A  P.  megalkotásának  alap- 
jául tulajdonképen  az  országgyűlés  képviselőhá- 
zának 1880.  évi  április  hó  23-án  hozott  határo- 
zata tekinthető,  amely  a  kormányt  a  szóbeliség 
és  közvetlenség  elvein  alapuló  perrendtartás  elő- 


Polgári  perrendtartás 


549 


Polgári  törvénykönyv 


készítésére  utasította.  B  határozat  következté- 
ben biztíi  meg  Pauler  Tivadar  igazságügyminisz- 
ter  Bmmer  Kornél  országgyűlési  képviselőt  és 
Plósz  Sándor  egyetemi  tanárt  azzal,  hogy  a  pol- 
gári peres  eljárást  a  külföldön  tanulmányozzák 
és  a  P.nak  a  szóbeliség,  a  közvetlenség  és  a  nyilvá- 
nosság elvén  alapuló  tervezetét  elkészítsék.  A 
megbízottak  külföldi  tanulmányuk  befejezése 
után  elkészítették  tervezetüket  és  az  egymást 
kiegészítő,  de  a  per- előkészítést  és  a  tárgyalást 
különböző  rendszer  alapján  szabályozott  két  ter- 
vezet 1885.  sajtó  útján  is  közzé  lett  téve.  A  kir. 
ítélőtábláknak  az  1890.  XXV.  t.-c.-be  foglalt 
szétosztása  előkészítette  a  szóbeli  eljárás  behoza- 
talát és  erős  óhajtás  nyilvánult  a  szóbeliség  re- 
formjának a  peres  eljárás  egész  terén  megvaló- 
sítása iránt.  Szilágyi  Dezső  igazságügyminiszter 
azonban  a  részleges  reformra  határozta  el  magát 
és  megalkotta  Plósz  Sándor  javaslata  alapján  az 
1893.  XVIII.  t.-c-be  foglalt  sommás  eljárást,  mint 
a  végleges  perrend  előfutárját.  Még  ennek  a  tör- 
vénynek előkészítő  munkálatai  alatt  nyert  meg- 
bízás alapján  Plósz  Sándor  elkészítette  a  teljes 
P.-ról  szóló  törvényjavaslat  előadói  tervezetét^ 
(1893),  majd,  már  mint  igazságügyminiszter,  át- 
dolgozta a  tervezetet  (1901,  ez  a  tervezet  1901. 
dr.  Sgalitzer  Gyula  budapesti  és  dr.  PoUák  Miksa 
bécsi  ügyvédek  fordításában  német  nyelven  is 
megjelent)  és  1902.  évi  január  29-én  a  képviselő- 
háznak terjedelmes  indokolással  egylltt  benyúj- 
totta. Az  egész  munkában  dr.  Fodor  Ármin  és  dr. 
Térfy  Gyula  segédkeztek. 

A  javaslatból  a  súlyos  politikai  viszonyok  miatt 
nem  lett  törvény.  Pár  év  múlva  1907.,  majd 
ismét  1908.  Günther  Antal  nyújtotta  be,  némi  át- 
dolgozással, a  Plósz-féle  javaslatot,  amelynek 
plenáris  tárgyalására  most  sem  került  sor. 
1910-ben  szintén  csak  csekélyebb  jelentőségű  és 
a  rendszert  nem  érintő  módosításokkal  Székely 
Ferenc  nyújtotta  be  ismét  a  Plósz-féle  javaslatot, 
amelyet  végre  törvény  erejére  sikerült  emeltetni. 

Az  életbeléptetési  törvény,  helyesebben  életbe- 
léptetési törvények  tervezetét  a  már  említettek 
közreműködésével  még  Plósz  Sándor  készítette 
el  és  azt  1905.  közzé  is  tette.  Némi  módosítással 
ezt  a  tervezetet  nyújtotta  be  Székely  Ferenc  is 
és  azt  1912.  az  országgyűlés  is  elfogadta  és  mint 
1912.  évi  LIV.  és  LV.  t.-cikkek  kerültek  törvény- 
tárba. A  P.  az  életbeléptetési  törvénnyel  együtt 
1915  jan.  1.  lépett  életbe  (1914.  XXXIV.  t.-c.) 
Az  igazságügyminiszter  az  életbeléptetés  céljára 
szükséges  rendeleti  és  egyéb  intézkedéseket  fá- 
radhatatlan buzgalommal  kellő  időben  megtévén, 
a  nagy  mű,  a  P.,  azokon  az  alapelveken  épült 
fel,  amelyek  helyességét  a  sommás  eljárásról 
szóló  1893.  XVIII.  t.-c.  két  évtizedes  uralma 
nyilvánvalóvá  tette.  Ezek  az  alapelvek :  a  szó- 
beliség, a  közvetlenség,  a  nyilvánosság,  a  tár- 
gyalási elv,  az  érdemleges  tárgyalás  egysége,  a 
tárgyalás  elkülönítése  a  perfelvételi  tárgyalás 
ós  az  érdemleges  tárgyalás  szakára,  a  bizonyíté- 
kok szabad  mérlegelése,  a  mulasztás,  a  fellebb- 
vitel  szabályozásának  elvei  stb.  A  P.  ez  alap- 
elveket szigorú  rendszerességgel  következetesen 
viszi  keresztül  ós  nemcsak  elméletileg  kifogás- 
talan, hanem  gyakorlatilag  jól  keresztülvihető. 


mélyen  átgondolt  és  gondosan  szerkesztett,  vüá- 
gos  szabályaival  a  modern  perjogi  alkotások  leg- 
kiválóbbikának van  a  külföldön  is  elismerve ; 
nemcsak  modern,  hanem  teljesen  eredeti  alkotás 
is,  eredeti  különösen  a  per  szerkezetének  a  felépí- 
tésében (1.  Per). 

A  P.  irodalma.  Az  új  P.  egyes  rendelkezéseit 
már  megalkotása  előtt  és  azután  is  bőven  meg- 
vitatták a  szakirodalomban.  A  P.  egészére  ki- 
terjedő munkák :  a  Plősz  Sándor  örökbecsű  egye- 
temi előadásairól  készült  jegyzeteken  és  Ma- 
gyary  Géza  kitűnő  Magyar  polgári  per  jogán 
felül' 6raár Vilmos,  GottlAgoat,  Kovács  MaiceU, 
Antalfi  Mihály  magyarázatai,  Térfy  Gyula  ma- 
gyarázata ós  anyaggyüjteménye  (sajtó  alatt), 
Jancső  György  rendszeres  kézikönyve,  Mesz- 
lényi  Arthur  bevezetője,  Fodor  Ármin  és  Térfy 
Gyula  jegyzetes  törvénykiadásai  (utóbbi  a  ko- 
rábbi peres  eljárás  értékesíthető  bírói  gyakorla- 
tának feltüntetésével),  Kovács  Marcell,  Térfy 
Gyula,  Lánczy  Jenő,  Reich  Milton  Oszkár  zseb- 
könyvei stb. 

A  magyar  peres  eljárás  eleinte  egyes  törvé- 
nyeken, a  szokáson  és  privilégiumokon  alapult, 
szabályait  Werbőczi  különösen  a  Hk.  II.  részé- 
ben foglalta  össze ;  a  XVI.  és  XVII.  sz.-beli  tör- 
vénykezést Kitonich  (1.  0.)  Directio  Methodicá-ja 
ismerteti.  Későbbi  időből  fontosabbak  az  1715. 
és  1723-iki  törvények  a  hétszemélyes,  a  királyi 
és  a  báni  tábla  felállításáról ;  11.  József  az  osztrák 
tv.  nyomán  rendelettel  kodifikált  perrendet  lép- 
tetett életbe,  amely  azonban  az  ő  halálával  ha- 
tályát vesztette ;  a  XIX.  sz.  elején  egyes  törvé- 
nyeink külön  rendelkeztek  a  peres  eljárás  egyes 
nemeiről  (1832—36.  X.,  XIV.,  XVm.,  XX..  1840. 
XV.,  XXIL,  VII.,  LX.,  XI.,  1844.  VI,  VII.,  1848. 
IX.,  X.,  XI.);  1848  után  rendeletek  (külön  Magyar- 
ország, Erdély,  Fiume  részére,  1852  máj.  3., 
1852  szept.  16.,  1853.),  1860-ban  az  országbírói 
értekezlet  szabályozta  a  peres  eljárást,  mígnem 
az  1868.  LIV.  t.-c.  megalkotta  az  ideiglenesnek 
szánt,  de  majdnem  félszázadig  hatályban  maradt 
törvénykezési  rendtartást,  amelyet  kisebb-na- 
gyobb részben  módosítottak  az  1881.  LIX.,  1893. 
XVm.  (a  sommás  eljárásról),  XIX.,  1907.  XVII., 
1912.  vn.  t.-c. 

Polgári  rendőr,  a  rendőri  őrszemélyzet  ren- 
des tagja,  aki  szolgálatát  nem  egyenruhában, 
hanem  polgári  ruhában  teljesíti.  Budapesten  a 
főkapitányság  egyes  hivatalaiban  és  a  ker.  ka- 
pitányságoknál nyernek  alkalmazást,  a  kisebb 
jelentőségű  bűnügyekben  detektiveket  helyette- 
sítenek, de  rendszerint  a  közigazgatási  rendészet- 
ben használják  közegekül. 

Polgári  szabadság,  1.  Politikai  szabadság. 

Polgári  számtan,  1.  Politikai  számtan. 

Polgári  tanács,  társas  bíróságoknál  a  polgári 
ügyek  ellátására  alakított  tanács,  ellentótben  a 
büntető  tanácscsal,  melyhez  a  büntető  ügyek 
utalvák. 

Polgári  törvénykezés  (lat.  jurisdictio  civi- 
lis),  a  polgári  ügyekben  való  bírósági  eljárás.  L. 
Polgári  perrendtartás. 

Polgári  törvénykönyv,  az  országnak  polgári- 
(magán-)  jogát  rendszeresen  s  kimerítően  szabá 
lyozó  törvény.  Különösen  nevezetes  az  1794.  év 


Polgárjog 


550 


Polibazit 


porosz  Landrecht,  az  1811.  évi  osztrák  polgári 
törvénykönyv  és  az  1804.  évi  francia  Code  Na- 
póleon. Újabb  ilyen  P.-ek:  a  német  P.,  amely 
1900.  évi  jan.  hó  1.  napján  lépett  életbe,  és  a 
svájci  P.,  amely  1912  jan.  1.  lépett  életbe.  Ha- 
zánkban már  hosszabb  ideje  készül  a  P.  Törvény- 
javaslatát   Balogh    Jenő    igazságügyminiszter 

1914.  évi  okt.  hó  8.  napján  terjesztette  be  a  kép- 
viselőházhoz, amely  tárgyalására  egy  ad  hoc  vá- 
lasztott 50  tagú  bizottságot  küldött.  A  bizottság 

1915.  évi  április  hó  19.  napján  mutatta  be  jelen- 
tését. A  P.  munkálatai  a  legújabb  időben  ismét 
megindultak. 

Polgárjog  (lat.  civitas),  a  polgárt  mint  ilyent 
illető  jogoknak  foglalatja.  Megkülönböztethető 
az  állami  és  a  községi  polgárjog,  amelyeknek 
elseje  a  polgárnak  az  állaníbLOZ,másika  a  községhez 
való  viszonyára  vonatkozik.  L.  Állampolgárság. 

Polgármester  az  első  tisztviselője  a  városok- 
nak. E  tisztség  és  annak  elnevezése  Nyugat- 
Európából  száimazilí,  ahol  a  középkorban  abban 
a  időben  keletkezett,  amikor  a  városok  lakos- 
sága, gyakran  fegyveres  küzdelmek  által  is, 
mindinkább  függetlenítette  magát  a  világi  és 
egyházi  hűbér-uraktól  s  ipamk  és  kereskedel- 
mük következtében  mind  nagyobb  jelentőségre 
tett  szert.  Egyes  külföldi  államokban  falusi 
községek  első  tisztviselőit  is  P.-nek  nevezik.  így 
pl.  Franciaországban  minden  legkisebb  község 
élén  is  «maire»-nek,  Olaszországban  pedig  «sin- 
daco»-nak  nevezett  P.  áll.  Egyes  német  államok 
ban  is  találkozunk  faluközségekben  is  «Bürger- 
mei8ter»-rel.  Nálunk  P.  csak  a  városokban  van, 
úgy  a  törvényhatósági  joggal  felruházott  váro- 
sokban, beleértve  Budapest  székesfővárost,  vala- 
mint a  rendezett  tanácsú  városokban.  A  törvény- 
hatósági joggal  felruházott  városok  P.-e  a  vár- 
megyei £  lispánnal  egyenlő  rangú ;  elnöke  a  tanács- 
nak, kivéve  mikor  a  tanács  a  közgyűlési  ügyeket 
készíti  olő  s  amikor  az  elnöklés  első  sorban  a  fő- 
ispánt illeti ;  a  főispán  akadályoztatása  esetében 
ő  elnököl  a  törvényhatósági  bizottsági  közgyűlé- 
sen is ;  egyébként  hatáskörét  az  1886.  XXI.  t.  c. 
73.  §-a  részletesen  szabályozza.  A  székesfőváros- 
ban a  P.-en  kívül  egy,  legfeljebb  két  al-P.  is  vá- 
lasztható és  van  még  fő-P.  is,  akinek  törvény- 
hatósági városokban  a  főispán  felel  meg.  A  rende- 
zett tanácsú  városokban  a  P.  a  város  első  elöl- 
járója ;  a  járási  főszolgabirákkal  egyenlő  rangú  ; 
ő  elnököl  a  képviselőtestület  közgyűlésein,  ki- 
véve a  tisztújító  közgyűléseket  s  ő  az  elnöke  a 
tanácsnak  is.  A  P.  t  valamennyi  fajta  városban 
a  törvényhatósági  bizottság,  illetőleg  a  képvi- 
selőtestület 6  évre  választja.  Rendezett  tanácsú 
városban  P.-ré  csak  ottani  községi  választó  vá- 
lasztható. A  székesfővárosi  fő-polgármestert  szin- 
tén 6  évre,  de  a  király  által  kijelölt  három  egyén 
közül  választják.  A  többi  P.  megválasztása  azon- 
ban semmiféle  korlátozáshoz  sincsen  kötve. 

Polgárőrség,  polgárokból  a  katonai  szervezet 
mintájára  alakuló  fegyveres  őrség,  amely  moz- 
galmas időkben,  forradalmak,  háború  idejében 
közbiztonsági  szolgálatot  teljesít.  Paris  és  a  fran- 
cia városok  polgárőreinek :  a  nemzetőröknek  a 
francia  forradalomban  nevezetes  szerep  jutott.  Az 
1914.  évben  kezdődött  háború  elején  nálunk  a 


P.-nek  két  szervezete  létesült :  a  vidéken  az  első- 
fokú rendőrhatóság  vezetése  alá  helyezett  P.  ós 
a  fővárosban  a  rendőrségtől  önállóan  szervezett 
ú.  n.önkéntes  örsereg,  amelyeknek  hivatása  fő- 
ként közműveknek  fegyveres  őrzésében  állt.  P.  a 
Károlyi  korszakban  is  szerepelt ;  Bartha  Albert 
hadügyminiszter  az  1918.  nov.  24-én  kelt  rende- 
lettel «a  veszélyeztetett  rend  védelmére»  P.-et 
szervezett,  amely  azonban  a  bomlasztó  izgatások 
folytán  nem  fejthetett  ki  hatékony  működést. 
L.  még  Önkéntes  karhatalom. 

Polhora,  kisk.  Árva  várm.  námesztói  j.-bau, 
(1910)  1503  szlovák  lak. ;  jelentékeny  faúsztatással. 
A  községtől  távolabb  fekszik  a  P.-i  kis  fürdő, 
jód-  és  brómtartalmú  konyhasós-forrásokkal.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Poli,  Gluseppe  Severio,  olasz  zoológus,  szül. 
Molfettában  1746  okt.  24.,  megh.  Nápolyban  1825 
ápr.  7.  A  nápolyi  egyetemen  tanár  volt.  A  gerinc- 
telen állatok  anatómiájának  és  rendszertanának 
megalapozásában  vaunak  nagy  érdemei.  Nagyobb 
művei :  Előmenti  della  flsica  sperimentale  (5. 
kiad.,  Napoli  1822,  5  köt.) ;  Ragionameuto  in- 
torno  allo  studio  della  natura  (Napoli  1781) ; 
Testarea  utrisque  Siciliae  eorumque  história  et 
anatómia  (Parma  1791 — 95,  2  köt.)  V.  ö.  Giam- 
paolo,  Elogio  di  S.  Poli  (Napoli  1825). 

Poli  ...  (a  görög  KoXúc,  a.  m.  sok  szótól),  össze- 
tételekben gyakori.  Az  itt  nem  talált  szók  poly. . . 
alatt  keresendők. 

Poliadelfit  (ásv.),  mészvasgránát-fajta,  termő- 
helye Franklin-bánya  New  Yerseyben. 

Poliandria  (gör.)  a.  m.  többférjűség,  1.  Maf- 
riarchátus,  Nöközösség,  Foligámia.  —  Az  állat- 
világban P.  névvel  jelölik  azt  a  nemi  együttélési 
formát,  melynél  egy  nőstény  több  hímmel  él 
együtt ;  az  áUatok  körében  igen  ritka. 

Polianit  (ásv.),  mangánszuperoxid  MnOg,  illető- 
leg manganomanganát :  MnMn04.  Négyzetes  osz- 
lopai a  cirkon-,  ónkő-  és  rutillal  izomorfok ;  több- 
nyire csak  vaskos  halmazokban  terem.  A  prizma 
szerint  kitűnően  hasad.  Világos  acélszürke,  kissé 
fémfényű,  át  nem  látszó.  A  harnakönél  sokkal 
keményebb,  keménységi  foka  6— 6'5.  Termőhelye 
a  Cseh-Szász-Brchegységben  Plattén,  Schneeberg 
és  Johanngeorgenstadt,  továbbá  Nassau  ós  Corii- 
wall. 

Polianthes  L.  (növ.),  az  Amaryllidaceae  (Hó- 
virágfélék) család  génusza ;  3  faja  gumós  rhizo- 
májú  fű  Közép-Amerikában.  A  P.  tuherosa  L. 
igen  gyakori  és  kedvelt  kerti  növény.  A  latin 
fajnév  után  tubarózsának  (a.  m.  gumós)  hívják. 

Poliarchia  (gör.),  többeknek  uralma  ugyanab- 
ban az  államban. 

Poliargirit  (ásv.),  apró  torzult  szabályos  kris- 
tályokban terem ;  vasfekete,  karca  fekete,  féni- 
fényű,  igen  jól  nyújtható.  EzüstantimonszulfósD 
Agj^SbgSjs.  Termőhelye  Wolfach  Badenben. 

Poliartritisz  (polyarthritis  rhetimatica),  1. 
Csúz. 

Polias  (Polüichos,  gör.  a.  m.  városvédő),  Athe- 
nának,  mint  Athén  fő  védő  istenének  mellékneve. 

Poliautográfia  (gör.)  a.  m.  rajzoknak  sokszo- 
rosítása nyomtatással. 

Polibazit  (ásv.),  eugenfény,  a  valószínűleg  mo- 
noklin kristályok  külseje  hatszögletes  vékony 


Amely  szó  Poli     .  .  alatt  nincs  meg,  Poly  . . .  alatt  keresendő! 


Polibenzol-vegyületek 


551 


Poliesztézia 


táblás.  Lágy,  vasfekete,  igeu  vékony  lemezkéi  vö- 
rösen áttetszőek.  Az  ezüst-, réz-,  antimon- és  arzén- 
nak szulfósója :  9(Ag,Cii)2S.(Sb,As)2S3 ;  a  Pearcit 
csak  arzént  tartalmaz.  Az  ezüstérctelérekben  for- 
dul elő :  Selmecz-,  Hodrus-  és  Körmöczbányán ;  a 
Cseh-Szász-Érchegységben  (Freiberg,  Joachims- 
tal,  Przibram),  Mexico-,  Nevada-,  Peruban. 

Polibenzol-vegyületek,  1.  Ai^omás  vegyületek. 

Pólic  (állat),  1.  Pólimadár. 

Policastro  (F.  del  Golfo),  falu  Salemo  olasz 
tartományban,  a  P.-öböl  és  vasút  mellett,  Santa 
Marina  községhez  tartozik,  (i9ii)  800  lak. ;  kikötő- 
hely, régi  várral.  Policastro  az  ókori  Buxenttim, 
régente  jelentős  város  volt.  154!2.  a  törökök  fel- 
dúlták. 

Police  (franc,  ejtsd:  polisz,  olasz,  polizza,  ném. 
Folizze),  magyarul  biztosítási  kötvény,  1.  Bizto- 
sítás. 

Police  d'affrétement  (franc),  1.  Charte- 
partie. 

Police-Pirisce,  adók.  Zágráb  vm.  károly  városi 
j.-ban,  (1910)  487  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Policliinelle  (franc,  ejtsd :  — sinei)  a.  m.  az 
olasz  pulcinello,  1.  Álarc. 

Policiklikas  (növ.),  1.  Többéves  növény. 

Policiklus  (gör.),  test  vagy  rendszer,  melyben 
több,  egymástól  független,  állandó,  önmagában 
visszatérő  mozgás  megy  végbe. 

Policitémia  (polycythaemia,  gör.),  a  vörös 
vérsejtek  megszaporodottsága  a  vérben.  Előfor- 
dul nehéz  lélegzéssel,  oxigénhiánnyal  járó  beteg- 
ségekben, s  a  havasi  klíma  (oxigénhiány)  hatása 
alatt.  Mint  jellemző  tünet  fordul  elő  a  ritka  Va- 
quez-Osler-íéle  erythrocytosis  megalosplenica 
nevű,  lépnagyobbodással  járó  betegségnél,  me- 
lyet gyakran  csak  P.-nek  neveznek.  Egy  másik 
P.-val  járó  ritka  betegség  a  Geisböck-íéle  beteg- 
ség (F.  hypertonica),  melynél  a  vérnyomás  is 
emelkedett.  E  baj  a  vese  megbetegedésével  lát- 
szik összefüggésben  lenni.  B  betegségekben  a 
vörös  versejtek  száma  1  m^  vérben  10—12  millió 
is  lehet,  a  rendes  5  millió  helyett. 

Polidaktilia  (polydaktylia,  gör.),  a.  m.  sok- 
ujjúság. Torzképződés,  mely  abban  áll,  hogy  a 
kézen,  lábon  több  ujj  van  a  szokottnál ;  az  uj jak- 
nak a  fejlődés  alatt  való  meghasadásából  kelet- 
kezik. Leggyakoribb  a  hatujjúság  alakjában, 
midőn  a  hüvelyk  vagy  a  kisujj  mellett  egy-egy 
számfeletti  ujjat  találunk  ;  olykor  a  középső  ujj 
hasad  meg.  Sokszor  szimmétriásan  jelentkezik 
mindkét  kézen,  vagy  mindkét  lábon.  A  P.  örö- 
kölhető, ismeretesek  családok,  melyeknek  összes 
tagjai  P.-ások.  A  számfeletti  ujjak  rendszerint 
durványosak,  egy-egy  borsónyi,  babnyi,  néha 
kocsányon  lógó  bőrlebenykéből  állanak,  de  lehet- 
nek egészen  szabályosan  fejlődött  ujjak  is  kifej- 
lett ujjpercekkel. 

Polidipszia  (polydypsia,  gör.),  kóros  szomju- 
ságérzéssel  kapcsolatos  bő  folyadékfelvétel.  Elő- 
fordul főkép  cukorbetegségnél  (diabetes  mellitus- 
nál)  és  diabetes  insipidusnál.  Az  előbbinél  a  P. 
oka  a  vér  cukortartalmának  fokozódása.  Diabe- 
tes insipidusnál  a  P.  lehet  primer  és  szekundér. 
Primérnek  nevezzük  akkor,  ha  a  kóros  szomjú- 
ságérzet az  elsődleges  és  a  bő  vizelés  ennek  követ- 
kezménye, szekundémek  akkor,  ha  a  vesének  kó- 


rosan fokozott  \izeletkiválasztása  az  elsődleges, 
s  ennek  következménye  a  szomjúság  fokozott 
érzete.  Gyakran  polifágia  is  kiséri.  P.  ezeken  kí- 
vül előfordulhat  átmenetileg  nagyobb  izzadás 
után  is  és  tisztán  ideges  alapon  (hisztéria). 

Poliéder  (gör.).  Sík  sokszögektől  határolt  zárt 
felület,  vagy  ilyen  felülettől  határolt  tér.  A 
sokszögek  a  P.  oldallapjai,  az  oldallapok  olda- 
lai a  P.  élei  és  az  oldallapok  csúcsai  a  P.  csú- 
csai. Minden  egyes  él  két  oldallaphoz  és  minden 
egyes  csúcs  legalább  is  három  oldallaphoz  tarto- 
zik. A  P.  különböző  oldallapjainak  ama  szögei, 
amelyeknek  közös  csúcsuk  van,  a  P.  egy-egy 
szögletét  alkotják.  Ha  a  P.  felülete  egyszerűen 
összefüggő  és  bizonyos  meghatározott  térrészt 
határol,  csúcsai  és  oldallapjai  számának  összege 
2-vel  nagyobb  éleinek  számánál.  Ez  Eule7'  tétele  s 
az  ennek  megfelelő  P.-eket  Euler-félékaék  szokás 
nevezni.  Ezek  közül  kiemelendők  a  szabályos  v. 
Flato-féle  F.-ek,  amelyeknek  oldallapjai  kongru- 
ens szabályos  sokszögek  és  szögletei  kongruens 
szabályos  szögletek.  Ilyen  van  5:  a  szabályos 
tetraéder,  a  szabályos  oktaéder,  a  szabályos  ikoza- 
éder, a  szabályos  hexaéder  és  a  szabályos  dodeka- 


i  * 
U -J 


1.  Tetraéder.       2.  Oktaéder.       8.  Ikozaéder. 
4.  Hexaéder.      5.  Dodekaéder. 

éder  (1.  az  ábrákat).  Az  Euler-féle  P.-ekhez  tar- 
toznak még  a  félig  szabályos  v.  Archimedes-féle 
F.-ek.  Ezeknek  oldallapjai  szintén  szabályos  sok- 
szögek, amelyek  azonban  már  nem  kongruensek 
egymással,  de  szögleteik  mind  kongruensek. 

Poliedrális  számok,  1.  Idomszámok. 

Poliedrometria,  1.  Geometria. 

Poliéleon  (gör.),  a  görög  egyházban  használa- 
tos egyházi  ének.  Magyarul  sokirgalmú  éneknek 
nevezik ;  mert  a  143.  zsoltár  verseire,  amelyből 
szerkesztve  van,  többször  ismétlik  e  szavakat : 
mert  örökkévaló  az  ő  irgalmassága. 

Poliembriónia  (polyetribrionia,  gör.),  a  fejlő- 
dés azon  módjának  tudományos  neve,  melynél 
egyetlen  petéből  számos  embrió  fejlődik.  A  P.-t 
Marchal  1904.  a  pókhálós  almamolyon  élősködő 
Encyrtus  fusdcollis  és  a  hesszeni  légyen  élős- 
ködő Folygonatus  minutus  nevű  élősdi  hártyás- 
számyú  rovarokon  (Hymenoptera)  fedezte  fel. 
P.-t  észleltek  újabban  az  emlősök  sorában  a 
Tatusia  novemdncta  nevű  öves  állaton,  mely- 
nél Newmann  és  Fatterson  megállapították, 
hogy  egy  petéből  rendesen  négy  embrió  fejlődik. 
A  P.-t  germinogonia  névvel  is  jelölik. 

Poliesztézia  (gör.),  az  a  jelenség,  mikor  a  be- 
teg egyszeri  érintést  többszörösnek  érez. 


Amely  szó  Poli  .  .  .  alatt  nincs  meg.  Poly  . . .  alatt  keresendő ! 


Polieus 


—     552 


Polignac 


Poliens  (gör.)  a.  m.  városvédő ;  Zeus  mellék- 
neve. 

Polif  ágia  (gör.),  1.  Falánkság  és  Étvágy  zavarok. 

Polifiletikus  (jpolyphyletikus,  gör.),  biológiai 
meeterszó  annak  jelzésére,  liogy  a  származás  több 
törzsre  vezethető  vissza.  Ellentéte  monofiletikus. 
Egy  szervezetcsoport  akkor  polifiletikus,  ha  szár- 
mazása több  törzsalakra  vezethető  vissza.  A  mo- 
nofiletikus szervezetcsoportok  egyetlen  törzsalak- 
ból származnak. 

Polifiletisták,  1.  Foligenizmus. 

Polifiletizmus  (gör.),  1.  Foligenizmus. 

Polifillia  (polyphyllia,  gör. -lat.)  a.  m.  több- 
levelúség,  1.   Őrvbetoldás. 

Polifónia  (gör.),  1.  Homofon. 

Polifrázia  (gör.)  a.  m.  böbeszédüség,  csacsogás. 

Poligalaktia  (gör.)  a.  m.  tejbőség. 

Poligámia  (gör.),  1.  többtagú  házasság  a  két- 
tagúval (monogámia)  szemben.  Lehet  háromféle : 
1.  csoportos  házasság ;  2.  soknejűség  (poliginia) ; 
3.  sokférjüség  (poliandria).  A  csoportos  házas- 
ság a  nemek  együttélésének  egyik  ősi  formája, 
midőn  egy  csapat  férfi  közösen  bir  egy  csapat 
nőt,  a  gyermekeket  a  nők  közösen  szoptatják, 
valamennyi  csapatbeli  férfit  az  «apa»,  a  nőket  az 
«anya»  cím  illeti ;  csekélyebb  eltéréssel  ma  is  ta- 
lálható egyes  ausztráliai  benszülöttek  között.  A 
soknejűség  valószínűleg  célszerűségi  okokból  a 
kéttagú  házasságból  származott,  midőn  a  föld- 
mívelő  férfinak  munkásokra  volt  szüksége.  A 
mezei  munkát  ugyanis  régebben  a  nők  végezték. 
A  sokférjüség  többnyire  ott  fordul  elő,  hol  a  nők 
száma  kevesebb,  mint  pl.  a  tibeti  fenföldön.  Az 
egyes  férfiak  egymást  követő  időszakokban  fel- 
váltva élnek  a  nővel.  Az  első  gyermekek  a  leg- 
idősebb férfiéi.  Gyakran  több  fivér  egy  nővel  él. 

A  P.  Afrikában  és  az  ázsiai  népek  közt  dívik, 
ahol  a  nép  erkölcsei  és  vallása  megengedik.  A 
Korán  a  P.-t  kifejezetten  megengedi.  A  költség, 
amelybe  ez  a  fényűzés  kerül,  a  P.-nak  ott  is, 
ahol  meg  van  engedve,  határt  s  meglehetősen 
szűk  korlátokat  szab.  A  bibliának  némely  helyei 
szerint  a  P.  hajdanában  a  zsidóknál  is  előfordult. 
A  keresztény  vallás  az  egynejüséget  törvénnyé 
emelte,  egyedüli  kivételt  tesznek  a  mormonok, 
akik  a  P.-t  nemcsak  megengedik,  hanem  isten- 
nek tetsző  dolognak  tartják.  A  XVI.  sz.-ban  a 
keresztségismétlők  (anabaptisták),  a  XVII.  sz.-ban 
egyes  rajongók  a  P.  mellett  törtek  lándzsát,  de 
sikertelenül.  A  civilizált  világ  társadalmi  rend- 
szerének az  egynejüség  az  alapja.  A  korán  kifej- 
lődő nemi  érettség,  s  a  nőnek  gyors  elhervadása 
a  Keleten :  a  P.  magyarázata  lehet  ugyan,  de 
erkölcsi  hátrányaival  szemben  igazolása  nem. 
L.  még  Bigámia  és  Kettős  házasság. 

2.  P.,  az  állatvilágban  azon  nemi  együtt- 
élésnek tudományos  megjelölése,  melynél  az 
egyik  nemnek  egy  egyéne  a  másik  nem  több 
egyénével  él  együtt.  Féleségei  a  poliginia  (poly- 
gynia)  és  a  poliandria  (polyandria).  A  poliginiá- 
nál  egy  hím  több  nősténnyel,  a  poliandriánál 
egy  nőstény  több  hímmel  él  együtt.  P.-nak  ne- 
vezik szűkebb  értelemben  rendesen  a  poliginiát. 
A  poliginia  az  állatvilágban  gyakori  (pl.  fókák, 
patások,  tyúkfélék  stb.),  ellenben  a  poliandria 
igen  ritka. 


3.  F.  (növ.),  az  ivarmegoszlás  (1.  o.)  esete,  amidőn 
ugyanazon  növényfaj  egyivarú  és  kétivarú  vü'á- 
gokkal  is  bír.  Esetei :  1.  Andromonoecia,  amikor 
hím  és  kétivarú  (Veratrum  album);  2.  Gyno- 
monoecia,  amikor  nő  és  kétivarú  ;  3.  Coenomo- 
noecia,  amikor  hím,  nő  és  kétivarú  virágok  van- 
nak ugyanazon  a  tövön.  Ezenkívül  a  P.  körébe 
tartoznak  azok  az  esetek  is,  amikor  az  egyivarú 
és  kétivarú  virágok  különböző  tövön  vannak : 
4.  Androdioecia  hím  és  kétivarú ;  5.  Gynodioe- 
cm  nő  és  kétivarú ;  6.  Trioecia  hím,  nő  és  két- 
ivarú egyének  vannak  ugyanazon  faj  keretében. 

Poligenetikus  festőanyagok,  így  nevezi  Hűm- 
mel azokat  a  festőanyagokat,  amelyek  az  alkal- 
mazott pác  természete  szerint  különböző  színű 
festékeket  (lakkokat)  alkotnak.  Ilyen  pl.  az  ali- 
zarin, mely  aluminiumpácokkal  veres,  vaspácok- 
kal ibolyaszínű,  krómpácokkal  barna  lakkot  alkot. 

Poligenisták,  1.  Foligenizmus. 

Poligenizmus  (gör.)  az  az  elmélet,  mely  sze- 
rint az  emberiség  nem  egy,  hanem  több  ember- 
pártól, ill.  több  törzsből  származott.  Főbb  képvi- 
selői (poligenisták) :  Paracelsus,  Voltaire,  Vogt, 
Bm'meister,  Goethe,  Darwin,  Haeckel  stb.  lAé^s,- 
kéi^  polifiletizmusnak  s  híveit  polifiletistáknak 
nevezik. 

Poligén  vulkánok,  1.  Vulkán. 

Poliginia  (polygynia,  gör.),  1.  Foligámia. 

Poliglott  (gör.  a.  m.  soknyelvű),  az  olyan  könyv, 
amelyben  több  kiváló  fordítás  van  egymással 
párhuzamosan,  jobban  mondva,  egymás  mellé 
helyezett  oszlopokban  kinyomatva.  Ismeretesebb 
ilynemű  biblia-kiadások :  a  complutumi  (a  mai 
Alcala  de  Henares  spanyol  város  régi  neve),  mely- 
ben a  héber  és  görög  eredeti  szöveg  mellett  kö- 
zölve van  a  Vulgata,  Septuaginta  s  Onkelos  Tar- 
guma  (1.  Biblia)  s  mely  Ximenes  bibornok  buz- 
gólkodása  következtében  nyomatott  (1514—17, 
6  köt.) ;  az  antwerpeni  (királyi)  biblia  (1569—72, 
8  köt.),  mely  Montanus  Arias  spanyol  tudós  fel- 
ügyelete mellett  látott  napvilágot;  a  párisi 
(1629 — 45, 10  köt.),  melynek  megjelenését  Le  Jay 
párisi  ügyvéd  eszközölte,  s  mely  az  előbbiekben 
közölt  fordításokhoz  még  a  bibliának  szír,  arab 
fordításait  és  a  szamaritánus  Pentateuchust  csa- 
tolja ;  a  londoni  bibha  (1657,  6  köt.).  Kézi  hasz- 
nálatra alkalmas  a  Stier  és  Theile  által  (1847— 
1854,  6  részben)  kiadott  héber,  görög,  latin  és 
német  szöveget  tartalmazó  P.  biblia ;  katolikusok 
számára :  Vigouroux  M.  T.  S. :  Bible  polyglotte 
(zsidó,^  görög,  latin  [vulgata]  és  francia,  1896). 

Polignac  (ejtsd:  —nyak),  Augustc  Julcs  Armand 
Marié,  herceg,  francia  államférfiú,  szül.  Versail- 
lesban  1780  máj.  14.,  megh.  Parisban  1847  márc. 
29.  Bátyjával,  Armanddal  együtt  részt  vett  Fi- 
chegru  és  Gadoudal  összeesküvésében  Napóleon 
ellen.  Ezért  1804  febr.  elfogták  és  életfogytiglani 
fogságra  ítélték  őket,  melyből  azonban  1813.  sike- 
rült megszökniök.  XVIII.  Lajos  P.-ot  1816.  pairré 
nevezte  ki,  a  pápa  pedig  1820.  hercegi  rangra 
emelte.  1823-ban  Londonba  ment  követnek.  Mar- 
tignac  visszalépése  után  X.  Károly  P.-ot  helyezte 
az  új  kormány  élére,  ki  a  külügyministeri  tárcát 
is  vállalta.  Mint  a  reakció  buzgó  híve,  ő  javasolta 
az  1830  júl.  25-iki  királyi  rendeleteket,  melyek 
a  júliusi  forradalmat  és  X.  Károly  bukását  idóz- 


Amely  szó  Poli  .  .  .  alatt  nincs  meg^  Poly . . .  alatt  keresendő! 


Poligrnac 


—    553    — 


Polikromográfia 


ték  eló.  A  királlyal  együtt  ö  is  menekült,  de  el- 
fogták és  polgári  jogainak  elvesztése  mellett  örö- 
kös fogságra  ítélték.  Lajos  Fülöp  király  1836. 
neki  is  megkegyelmezett  s  azóta  Angliában  élt. 
Fogságában  Irta :  Considérations  politiques  (Paris 
1832)  c.  müvét. 

Fo\ign&G,Melchiorde,  francia  publicista,  szül. 
Kerbasticban  (Bretagne)  1857.  Számos  publicisz- 
tikai dolgozata  jelent  meg  a  különböző  párisi  la- 
pokban. Benső  barátja  volt  Justh  Zsigmond  (1.  o.) 
magyar  írónak,  akinek  szenttomyai  birtokán  hu- 
zamosabb ideig  tartózkodott  s  ekkor  szerette  meg 
a  magyar  zenét,  a  magyar  népköltészetet  s  ezek 
révén  a  magyar  költőket.  Hazánkat  érdeklő  mun- 
kája: Poésies  magyaros  (Paris  1896,  előszó  Coppée 
F.-től)  cím  alatt  legtöbb  költőnk  ismertebb  verseit 
mutatja  be  prózai  fordításban.  Az  antológia  elké- 
szítésében P.-nak  két  Parisban  élt  magyar  író  : 
Malonyay  Dezső  ós  Pékár  Gyula  segédkezett. 

Polignano  a  Maré  (eijtsd:  poiinyano),  kikötőváros 
és  püspöki  szókhely  Bari  delle  Puglie  olasz  tar- 
tományban, az  Adria  meUett,  (1911)  8540  lak.  Kö- 
zelében barlangok  és  San  Vito  régi  kolostor. 

Poligon  (gör.)  a.  m.  sokszög  (1.  0.).  —  Poligo- 
nális  számok,  1.  Idomszámok. 

Poligonális  tundra  (Polygonboden,  Butmar- 
ken),  az  északi  sarkvidékekre  jellemző  tundrák- 
nak egyik  faja.  A  tundra  agyagos,  nyáron  egé- 
szen iszapos  felső  rétege  télen  megfagy,  kitágul, 
nyáron,  amikor  ismét  megolvad,  összehúzódik  s 
emiatt  1—1  Vs  ^'  átmérőjű  táblákba  repedezik 
össze.  Ezekbe  a  repedésekbe  kövek  hullanak, 
benne  lassanként  fölhalmozódnak  s  a  növények 
(Dryas-  és  Andromeda-fajok)  is  itt  telepednek 
meg  s  nem  a  poligonális  tábla  közepén,  ahol  f  a- 
gyáskor  az  agyag  nagy  erővel  nyomul  a  kiterje- 
dés következtében  fölfelé  és  kinyomná  a  növé- 
nyek gyökereit.  így  a  tundratalaj  poligonális  re- 
pedései a  belehulló  kövek  s  a  letelepült  növé- 
nyek, mohák  által  feltűnőkké  válnak  ós  sajátsá- 
gos poligonális  táblákból  álló  tundrákat  hoznak 
létre,  pl.  a  Spitzbergákon.  A  P.  keletkezésének 
elmélete  Cholnoky  Jenőtől  való.  V.  ö.  Gholnoky 
J.:  A  Spitzbergák  (Földr.  Közi.  1911);  u.  a. :  A 
jégvilág  (Budapest  1914). 

Poligonometria,  1.  Geometria. 

Poligráf  (polygraph,  gör.),  élettani  vizsgáló 
készülék,  melynek  lényege  egy  rugalmas  hártyá- 
val takart  kis  dob,  melyet  gummicső  köt  össze  va- 
lamely más  zárt  üreggel,  pl.  gummilabda,  mano- 
móter  stb.  Az  utóbbinak  minden  tórfogatingado- 
zását  érzi  a  P.  is,  és  a  gummihártya  kilengéseit 
megfelelő  emeltyűs  írószerkezettel  kormos  papí- 
ron rögzíthetjük.  A  P.  elve  igen  sok  regisztráló 
készüléken  érvényesül.  Feltalálója  Mar eí/ francia 
flziológus. 

Poligramma  (gör.),  valamely  sok  oldaltól  ha- 
tárolt idom. 

Polihalit  (ásv.),  a  széles,  nyúlt  és  egy  irányban 
hasadó  oszlopok  rudas  halmazokká  vannak  cso- 
portosítva és  vagy  rombosok,  vagy  monoklinok. 
Színtelen,  hús- téglapiros,  ritkán  szürke,  kissé 
zsírfényű,  élein  áttetsző.  A  kalcium-,  kálium-  ós 
magnéziumnak  kettős  szulfátja : 

2CaS0^.K2Mg(S04)2  +  2H2O. 
A  víz  gipsz  hátrahagyásával  oldja.  Stassfurt  kör- 


nyékén a  P.-rógióban  igen  vékony  rétegekben  a 
kősóval  váltakozik.  Az  alpi  sótelepek  mélyebb 
régióiban  (Ischl,  Hallein,  Aussee,  Berchtesgaden), 
Stebnik  mellett  Galíciában  is  előfordul. 

Polihibrid  kereszteződés,  1.  Monohibrid  ke- 
reszteződés. 

Polihisztor  (gör.),  aki  sokat  tud,  sokféle  isme- 
retet gyűjtött,  különösen  a  történelemben  és  iro- 
dalomban. A  specializálódás  mai  kora  nem  ked- 
vez ennek  az  iránynak,  hacsak  ez  a  tudás  nem 
belsőleg  kapcsolatos. 

Polikefália  (gör.)  a.  m.  sokfejüsóg. 

Polikeit  Károly f  matematikus  és  fizikus,  szül. 
Pozsonyban  1849  márc.  29.,  megh.  u.  0. 1921  febr. 
21.  1882-ben  pozsonyi  gimnáziumi  tanár,  1896— 
1916-ig  u.  0.  igazgató.  Munkái :  A  legnagyobb  és 
legkisebb  értékek  meghatározása  elemi  médon ; 
Berechnungen  der  Vieleckseiten  (Zeitschrift  für 
phys.  u.  mathem.  Unterricht) ;  Die  physische  Be- 
schaffenheit  der  Planeten  mit  Rücksicht  auf  ihre 
Bewohnbarkeit  (a  pozsonyi  orvosi  ós  természet- 
rajzi egyesület  évkönyvében,  ahol  más  dolgozatai 
is  megjelentek) ;  Ötjegyű  logaritmustáblák  (Po- 
zsony 1899). 

Poliklinika  (gör.,  a.  m.  városi  klinika),  nem 
ágyban  fekvő,  járó  betegek  gyógyítására  szol- 
gáló intézmény,  mely  egyszersmind  beteganyagát 
tudományos  kutatások  és  a  tanítás  céljára  is  fel- 
használja. Ilyen  intézmény  Budapesten  (Szövet- 
ség-u.  14—16.)  az  általános  P.,  melynek  címe : 
Budapesti  Poliklinikai  Egyesület  Ambulato- 
riuma  és  Kórháza.  1883-ban  alapította  hét  egye- 
temi magántanár  és  saját  költségén  tartotta  fenn 
1887-ig,  amikor  is  egyesületi  alapra  helyezték. 
Az  intézménynek  14  osztálya  van,  mindegyik  osz- 
tály vezető  főorvosa  egyszersmind  az  orvoskari 
tanártestületnek  is  habilitált  tagja.  Betegf  orgahna 
évi  70,000 ;  ehhez  járul  még  az  1898.  épített  s  azóta 
103  ágyra  kibővített  kórházában  ápolt  2000  fekvő 
beteg.  A  P.  másik  fajtája  az  ambidatorikus  P., 
melynél  a  beteget  az  intézmény  vezetője  és  ta- 
nítványai lakásán  látogatják  meg  és  ott  kezelik. 
Ilyen  P.-k,  mint  nélkülözhetetlen  intézmények 
működnek  nálunk  a  szülészeti  és  nőgyógyászati 
klinikákkal  kapcsolatban,  vezetőjük  a  klinika 
tanársegédje. 

Polikoria  (gör.),  1.  Pupilla. 

Polikovasavak,  1.  Kovasavak  és  sóik. 

Polikróm  (ásv.)  a.  m.  piromorflt. 

Polikrómia  (gör.),  a.  m.  sokszínűség.  Az  épüle- 
tek és  szobrok  színezése  az  ó-kortól  kezdve  a  kö- 
zépkor végóig  többé-kevésbbó  általános  volt,  csak 
a  renaissance  kezdte  mellőzni,  mert  antik  min- 
taképei többnyire  színehagyottan  maradtak  fönn. 
Csak  11  jabban  karolják  föl  ismét  s  az  épületek  tago- 
zatainak, valamint  mérsékelten  a  szobrok  színe- 
zése a  modern  művészetben  egyre  általánosabb. 

Irodalom.  Jahn,  Aus  der  Altertumswissenschaft  (Bonn 
1868);  Hittorff,  L'architecture  polychrome  chez  les  Grecs 
(Paris  1851) ;  Collignon,  La  polychromie  dans  la  sculpture 
grecque  (u,  0  1898);  Treu,  Sollen  wir  unsere  Stataen  be- 
maJen?  (Berlin  1884);  Semper,  Der  Stil  in  den  techni- 
schen  nnd  tektonischen  Künsten  (Pi'ankfurt  1860). 

Polikromin,  1.  Primulin. 

Polikromográfia  (gör.)  a.  m.  sokszínű  nyo- 
mat, tekintet  nélkül  arra,  könyvnyomó  v.  lito- 
gráfiái sajtón  készül-e. 


Amely  szó  Poli 


alatt  nincs  meg,  Poly  .  . .  alatt  keresendő! 


Polllemma 


—     554 


Póling 


Polilemma  (gör.),  1.  Következtetés. 

Pólimadár  v.^őlic,  a  nagy  póling  (Nwmenius 
arquatus  L.)  népies  neve.  L.  Főiing. 

Polimasztia  (polymastia,  gör.),  emberek  és 
állatok  emlőmirlgyeinek  fölös  száma.  Ha  csak  az 
emlőbimbók  vannak  kifejlődve,  hipertelia-  vagy 
poUtelia-Tól  beszélünk.  A  számfölötti  emlők 
rendesen  a  válltól  a  combhajlathoz  haladó  vonal 
mentén  ülnek,  de  lehetnek  másutt  is.  L.  még 
Atavizmiis. 

Polimatia  (gör.),  sokoldalú  tudományosság,  1. 
Filológia. 

Polimelia  (gör.),  1.  Fletomelia. 

Poliment  (franc,  ejtsd :  poiimán)  a.  m.  csiszo- 
lás, fényezés.  L.  még  Aranyozás. 

Polimer  átváltozás,  poU'menzáció{göT.),o\YSLJi 
kémiai  átalakulás,  amelyben  valamely  vegyület- 
ből egy  vele  megegyező  százalékos  összetételű  új 
vegyület  keletkezik  azáltal,  hogy  két  vagy  több 
molekulája  a  vegyületnek  egy  molekulává  kap- 
csolódik. Az  elemi  testeknél  az  ilyen  fajta  átala- 
kulást allotrop-átalakulásnak  mondjuk.  L.  még 
Izoméria. 

Polimeria,  1.  Izoméria. 

Polimerizmus  (gör.),  gyűjtőnév  azon  torzkép- 
ződés megjelölésére,  melyet  a  rendesnél  több  test- 
rész (két  fej,  négy  láb,  kettőnél  több  kéz  stb.)  fej- 
lődése jellemez. 

Poliméter  (gör.),  Lambrecht  göttingeni  gyárá- 
ban készült  hajszálhigrométer,  mely  hőmérővel 
is  el  van  látva.  L.  Higrométer. 

Polimetilének,  1.  Aliciklusos  vegyületek, 

Polimikt  (gör.),  az  a  kőzet,  amely  többféle 
elegyrészből  épül  fel. 

Polimorfia,  a.  m.  polimorfizmus  (1.  o.). 

FolimoTÍizmvLs,pleomorfizmus(polymorphis- 
mtis,  pleomorphismus,  gör.),  1.  többalakúság, 
sokalakúság;  kétalakúság:  dimorfizmus ;  három- 
alakúság :  trimorfizmus,  1.  összefoglalva  Hetero- 
morfizmus  alatt.  Allotropiának  nevezzük  az 
elemi  testek  P.-át. 

2.  P.  az  állatvilágban  annak  az  elterjedt  jelen- 
ségnek a  tudományos  mesterszava,  hogy  némely 
fajnak  több,  egymástól  különböző  egyéne  van. 
Leggyakoribb  a  P.  a  telepeket  és  államokat 
alkotó  állatoknál,  ahol  sok  fajnál  a  telepet  vagy 
államot  alkotó  egyes  egyének  különböző  életmű- 
ködésekhez alkalmazkodva,  alakra  és  szerkezetre 
különbözővé  válnak.  Pl.  a  szifonofora-telepekben 
vannak  faló-,  rabló-,  tapogató-,  fogó-,  fedő-,  úszó- 
és  szaporító  egyének ;  ezek  az  egyének  annyira 
eltérnek  egymástól,  hogy  már  nem  egyénekre, 
hanem  szervekre  emlékeztetnek.  Az  államokat 
alkotó  állatok  közül  pl.  a  termeszeknél  a  híme- 
ken és  nőstényeken  kívül  katonák  és  dolgozók 
fordulnak  elő.  Sokszor  a  dimorflzmusból  (1.  o.)  P. 
fejlődik.  Némely  fajnál  a  nőstények  vagy  a 
hímek  nem  mind  egyformák,  hanem  két  v.  több, 
egymástól  határozottan  különböző  alakban  jelen- 
nek meg ;  ebben  az  esetben  ivai^i  P.-ről  beszé- 
lünk. A  P.  példái  közé  kell  számítanunk  mint 
ivadék-P.-t  a  heterogoniát  is.  L.  Dimorfizmus 
és  Heterogonia. 

3.  P.  (növ.)  alatt  azt  a  jelenséget  értik,  ha  vala- 
mely növény  különféle  alakot  vesz  fel.  Különösen 
a  gombák  között  a  rozsdagombák  (TJredineae) 


azok,  amelyek  ú.  n.  aecidiumios,  uredós  és  teleu- 
tós  alakjai  váltakoznak,  A  P.  tana  alatt  a  miko- 
lógiában azt  a  régi  téves  tant  értik,  mely  szerint 
az  alsóbb  rendű  gombák  és  különösen  a  bakté- 
riumok a  körülmények  szerint  más  és  más  alak- 
ban élnek.  Ezt  a  téves  felfogást  Koch  bakterio- 
lógiai vizsgálati  módszerei  és  eredményei  döntöt- 
ték meg  (1882),  aki  bebizonyította,  hogy  a  leg- 
alsóbb rendű  organizmusok  is  éppen  úgy  meg- 
tartják faji  tulajdonságaikat,  mint  a  magasabb 
rendűek.  (L.  még  Heteromorfizmus.)  Legszélső- 
ségesebb híve  a  P.  tanának  Billroth  volt,  aki 
az  összes  betegségek  baktériumát  egynek  tar- 
totta, melyet  Goccohacteria  septica-nak  neve- 
zett. A  P.  tanának  korszaka  alatt  a.  Pasteur  (1862) 
és  Koch  tanár  nevezetes  felfedezése  közötti  idő- 
szakot értik. 

Polineuritisz  (gör.),  több  idegnek,  vagy  a  test 
összes  idegeinek  és  idegburkainak  gyuladása,  1. 
Ideggyuladás  és  Beri-berL 

Polinézia,  Új-Zélandtól  ÉK.-re  a  térítők  közt 
a  Nagy-oceánban  fekvő  szigeteknek  és  sziget- 
csoportoknak összefoglaló  elnevezése. 

Polinéziai  alrégió  (áii.),  1.  Ausztráliai  régió. 

Polinéziai  népek.  Altalánosságban  a  PoUné- 
zia  néven  ismert  szigetcsoport  (a  Fidzsi-szigetek 
kivételével)  taszmán  maláj  vérű  őslakossága.  Tá- 
gabb értelemben  ide  sorozhatok  a  Mikronézia  és 
Melanézia  szigetcsoportok  népei  is.  Koponyamé- 
retek és  arcszög  szerint  közel  esnek  az  európai 
méretekhez,  de  a  koponyatorzítás  divatja  foly- 
tán sok  helyt  brachikefália  fejlődött  ki,  ezzel 
együtt  jár  a  lapos  orr  és  a  szem  csaknem  víz- 
szintes helyzete.  Testszínük  általában  barna,  a 
haj  sűrű  szakállnövés  mellett  ritka  (puha),  vagy 
pedig  göndör  sűrű  haj  mellett  a  szakáll  ritka- 
növésű.  Szellemi  fejlettségükre  vall  fejlett  szám- 
rendszerük, időszámításuk;  a  költészet  és  zene 
iránt  határozott  fogékonyságuk  van.  Ruhájuk 
háncs  (tapa),  eszközeiket  és  fegyvereiket  fém  hiá- 
nyában csontból,  kagylóból  vagy  kőből  készítik. 
Páncélsisakot  fa,  csont  és  háncsszövetből  gyárta- 
nak, de  a  pajzsot  nem  ismerik.  Ügyes  földmívelők, 
fejlett  a  háziiparuk  is,  de  a  fazekasság  ismeret- 
len náluk.  Bódítóitaluk  a  kava-kava  s  a  pálma- 
bor, mindamellett  üjzéland  lakói  semmiféle  ré- 
szegítő itallal  nem  élnek.  Ösi  hitükből  csak 
töredékeket  találtak  a  hittérítők,  a  keresztény- 
ség fölvétele  simán  és  rohamosan  folyt  le,  de 
a  megváltozott  kereseti  viszonyok,  főleg  a  be- 
hurcolt betegségek  tömegesen  irtják  e  népeket. 
L.  még  Malájok,  Óceánia. 

Polinéziai  nyelvek,  lásd  Maláj  -  polinéziai 
nyelvek. 

Póling  (Numenius,  áiiat),  a  Szalonkafélék  csa- 
ládjába tartozó  madámem.  A  többi  szalonkafélék- 
től abban  különbözik,  hogy  csőre  ívalakban  le- 
felé hajlik.  10  faj  ismeretes,  melyek  közül  hazánk- 
ban 3  faj  él:  1.  Nagy  P.  (N.  arquatus  L.);  vilá- 
gosbarna alapon  sötétbarna  mustrázattal  díszí- 
tett ;  torka  fehér ;  hasoldala  fehér  alapon  lándzsa- 
és  háromszögalakú  foltokkal  mustrázott.  A  hím 
hossza  (csőre  hegyétől  farka  végéig)  50,  szárnya 
28,  farka  11,  csőre  10—13,  csüdje  8  cm.  hosszú  ; 
a  tojó  nagyobb.  2.  Vókonycsőrű  P.  (N.  tenímvstris 
Vieill.) ;  hasonlít  az  előbbihez,  de  annál  kisebb  és 


Amely  szó  Poli ,  .  .  alatt  nincs  meg,  Poly  . . .  alatt  keresendő! 


Polinom 


555     — 


Poliszulfidok 


csőre  karcsúbb  és  rövidebb ;  hossza  42,  szárnya 
25'5,  csőre  8—9,  csüdje  5-5  cm.  3.  Kis  póling  (N. 
phaeopius  L.) ;  fejeteteje  sötétbarna  és  feje  köze- 
pén világos  csík  fut  végig ;  alsó  szárnyfedőin  és 
hónaljtoUain  sötétbarna  szalagok  vannak ;  hossza 
38,  szárnya  23,  farka  9,  csőre  8—9,  csüdje  6  cm. 
hosszú. 

Polinom  (gör.)  a.  m.  többtagii,  azaz  több  össze- 
adandó tagból  álló  kifejezés.  A  két  tagú  összeget 
Unomnak,  a  három  tagút  trinomnak  szokás  ne- 
vezni. 

Polinosz  (az  ó-korban  Polyaegos),  görög  sziget 
az  Archipelagoszban,  kevés  termőfölddel.  Terü- 
lete 14  km2. 

Polioenkefalitisz  (gör.),  1.  Agyvelögyuladás. 

Poliomielitisz  (gör.),  1.  Gerincvelögyuladás 
és  Heine-Medin  betegség. 

Polionímia  (gör.)  a.  m.  soknevűsóg. 

Poliopia  (gör.),  többes  látás,  a  hibás  látásnak 
az  a  ritkán  előforduló  neme,  amikor  valaki  több- 
szörösen látja  a  tárgyakat.  A  szem  részéről  az 
lehet  az  oka,  hogy  szabálytalan  hegedés  van  a 
szaruhártyában  avagy  hályogképződés  kezdetén 
a  lencse  veszti  el  szabályszerű  fénytörését. 

Polioplazma  (növ.),  a.  m.  szemcsés  plazma,  1. 
Citoplazma. 

Poliorketes  (gör.)  a.  m.  városvívó,  I.  De- 
metrios  makedón  király  jelzője.  L.  Detnetrios,  3. 

Poliorketika  (gör.),  a  várak  védelmét  és  meg- 
támadását tárgyaló  tudomány. 

Polió:j^s  (gör.)  V.  canities  (lat.),  a  haj  megőszü- 
lése,  1.  Őszülés. 

Polip  (állat),  a  Tömlősök  (Goelenterata)  állat- 
körében a  Csalánozók  (Gnidaria)  ivartalan  nem- 
zedékének neve.  Tömlőalakú  és  szájnyílása  kö- 
rül karokkal  ellátott  teste  két  rétegből :  ectoder- 
mából  és  entodermából,  továbbá  esetleg  az  ecto- 
dermától  kiválasztott  peridermából  (hydrotheca) 
áll.  A  P.-ok  legősibb  alakja  a  hydropolyp  ;  ebből 
származtatható  le  a  scyphopolyp-  és  a  korall- 
polyp-Q^di^L.  L.  még  Tömlősök.  —  P.-nak  nevezik 
a  Lábasfejüek  (Cephalopoda)  osztályába  tartozó 
Octopus  vulgaris-t  (1.  Odopus). 

Polip,  daganat,  1.  Polipus. 

Polipeptidek,  a  peptonok  és  az  aminosavak 
közé  eső  testek.  A  fehér  jók  mesterséges  előállítá- 
sának problémája  szempontjából  rendkívüli  je- 
lentőségűek, mert  Fischer  E.-nek  sikerült  amino- 
savakat egymással  egyesítve  P. -eket  állítani  elő. 
Pl.  két  molekula  glykokoll  egyesül  glycilgly- 
cinné,  mely  egy  dipeptid.  További  aminosavkap- 
csolattal tri-,tetra-  stb.peptideket nyerhetünk.  Si- 
került már  18  aminosavból  álló  P.-et  is  előállítani, 

Poliplán,  többsíkú  repülőgép,  ellentétben  a 
monoplánnal,  amelynek  csak  egy  tartófeltüete, 
azaz  szárnya  van. 

Polipok,  1.  Polip. 

Poliptichon,  1.  Diptichon. 

Poliptóton  (gör.,  a.  m.  sok  esetű),  a  retoriká- 
ban a  szóismétlésnek  az  a  fajtája,  mikor  a  szót 
különféle  esetalakban  vagy  ragvégzettel  ismé- 
teljük. 

Polipus  (gör.),  a  nyálkahártyákon  előforduló, 
rendesen  kocsányos  daganat.  A  P.  alakja,  nagy- 
sága, szerkezete  különböző ;  a  P.  elnevezés  nem 
foglal  össze  egységes  daganatosoportot.  A  nyálka- 


hártya-P.-ok  puha,  vérdús  daganatok,  leggyako- 
riabbak  az  orr-,  a  gége-  és  a  végbél-P.-ok.  A  kis 
P.  tünetet  nem  okoz.  A  nagy  P.  a  csatornákat 
szűkíti.  A  gége-P.  rekedtséget  okoz,  megnehezíti 
a  lélegzést  s  f  uladást  is  idézhet  elő.  A  végbél-P.  vér- 
zéssel, székelési  nehézséggel  jár.  A  hólyag-P.  vér- 
vizelést, fájdalmakat  okoz.  Ezenfelül  az  összes 
P.-ok  idült  hurutot  váltanak  ki.  Gyógyításuk  a 
daganat  kiirtása.  A  rostos  P.-ok  flbromák  vagj- 
übroszarkomák. 

Polirozás  (a  lat.  polio  szótól)  a.  m.  csiszolás, 
fényezés  (1.  o.). 

Polirozó  kö  (ásv.),  rostos  hematit  (vasoxid)  v. 
achát,  amely  a  fémek,  üveg  stb.  fényesítésére 
szolgál.  Polirozó  vörösnek  is  hívják.  Kitűnő  po- 
lirozó vöröst  lehet  mesterségesen  előállítani  a 
vasoxalát  hevítése  révén;  a  hevítés  különféle 
foka  szerint  különféle  színárnyalatú  és  kemény- 
ségű polirozó  vöröst  kapunk,  pl.  az  acélrouge  (acél  - 
vörös) sötét  ibolyás,  az  aranyrouge  világos  vörös. 

Polirozó  vörös,  1.  Polirozó  kő. 

Polispermia  (polyspermia,  gör.),  több  hím- 
csirasejt behatolása  a  petébe.  Minthogy  a  pete 
megtermékenyítéséhez  csupán  egy  hímcsirasejt 
kell,  a  több  hímcsirasejt  behatolása  ártalmas  a 
petére  és  rendesen  csak  akkor  szokott  bekövet- 
kezni, ha  a  petét  betegség  v.  ártalmas  hatások 
(hideg,  narkotíkus  szerek)  érik.  Táplálóanyagban 
gazdag  petéknél  (pl.  cápák,  csúszómászók  pe- 
téinél) ú.  u.  múködésbeli  P.  szokott  előfordulni ; 
ezeknél  a  petébe  többes  számban  behatoló  hím- 
csirasejtek közül  az  egyik  termékenyítésre  való, 
a  többiek  pedig  a  szíkanyagban  magokat  alkot- 
nak és  részük  van  a  táplálóanyagok  feldolgozá- 
sában. A  rovarok  tartaléktáplálékban  rendkívül 
gazdag  petéibe  is  több  hímcsirasejt  hatolhat  be 
anélkül,  hogy  ez  a  jelenség  ártalmas  volna  a  fej- 
lődésre. 

Polistena,  város,  Reggio  di  Calabria  olasz  tar- 
tományban, (1911)  11,758  lak. 

Polistes  (áuat),  1.  Darazsak. 

Poliszarkia  (polysarcia,  gör.,  1.  Elhízás. 

Poliszillabum  (polysyllabum)  a.  m.  többtagú 
szó. 

Poliszimmetria  (gör.),  a.  m.  heteromorfia. 

Poliszindeton  (gör.),  kötőszóhalmozás,  az  aszin  - 
deton  vagyis  kötőszókihagyás  ellentéte;  abban 
áll,  hogy  az  egymással  összetartozó  képzetek  v. 
gondolatok  nyelvbeli  összekapcsolását  a  szokott- 
nál jobban  hangsúlyozzuk  az  ülető  kötőszó  is- 
métlésével. (Mint  a  holló,  mint  a  szellő,  Mint  az 
árnyék,  mint  a  felhő  . . .  Arany).  Különösen  az  és 
kötőszót  szokták  a  költők  és  szónokok  halmozni. 

Poliszintétikus  (gör.,  szó  szerint  többszörösen 
összetett  V.  összetevő)  nyelvek  vagy  bekebelező 
nyelvek,  1.  Amerikai  nyelvek. 

Poliszintétikus  iker,  a.  m.  sokszorosan  is- 
métlődő ikeregyénekböl  felépült  ikerkristály. 

Polisztilon  (polystilon,  gör.),  sok  oszloppal 
bíró  épület. 

Poliszulfidok.  Az  alkáli-fémek  és  alkáli-föld- 
fémeknormális szulfidjai  még  ként  vehetnek  fel  és 
különböző  összetételű  P.  kel  étkezhetnek  (pl.  kálium 
szulfidjai,  kalcium  szulfidjai).  A  P.  vízben  barnás- 
vörös színűtől  oldódnak  és  savaktól  kénhidrogóu- 
fejlődés  és  kénkiválás  mellett  bomlanak  el. 


Amely  szó  Poli  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Poly  . . .  alatt  keresendő! 


Polit-Deözancsics 


556     — 


Politikai  amnesztia 


PoJit-Deszancsics  Mihály,  publicista,  szül. 
Újvidéken  1833  jún.  16.,  megh.  Temesvárt  1920 
ápr.  9.  Jogi  tanulmányait  Bécsben  elvégezvén, 
1860.  Daniló  montenegrói  fejedelem  titkára  lett. 
Később  szolgált  a  horvát-szlavón  udvari  kancel- 
láriánál éí3  d  báni  táblánál  Zágrábban,  ahol  az 
ügyvédi  vizsgát  is  letette.  1865— 1873-ban  a 
horvát-szlavón  országgyűlés  tagja  volt,  1873. 
Pancsova,  később  a  fehértemplomi,  majd  az 
ozorai  és  a  nagykikindai  kerület  képviselője  lett. 
A  szerb  nemzetiségi  párt  programmját  vallotta 
s  midőn  e  pártban  a  nyolcvanas  években  sza- 
kadás állt  be,  P.  a  liberális  frakcióhoz  csatlako- 
zott, melynek  sajtóorgánumát,  a  Branik-ot  hosz- 
szabb  időn  át  szerkesztette.  Széleskörű  publicisz- 
tikai tevékenységet  fejtett  ki  és  a  szerb  nem- 
zetiségi hírlapirodalom  terén  is  jelentős  volt 
működése.  1870-ben  hütlenségi  pert  indítottak 
ellene  egy  cikkéért,  melyet  abból  az  alkalom- 
ból írt,  hogy  a  dalmátok  az  általános  védköte- 
lezettség behozatala  ellen  forrongtak;  az  es- 
küdtszék azonban  fölmentette.  1875-ben  a  szerb 
nemzeti  alapok  ügyésze  lett^.  Nevezetesebb  művei : 
Emlékek  1848— 49'böl ;  Útleírások;  DieNatio- 
nalitát  u.  ihre  staatliche  Begründung ;  Die  orien- 
talische  Frage  und  derén  organische  Lösung.  Or- 
szággyűlési beszédei  Govori  Polita-Deszancsicsa 
c.  2  kötetben  jelentek  meg  Újvidéken. 

Politeama,  így  nevezik  Olaszországban  azo- 
kat a  kisebb  színházakat,  melyekben  rendszerint 
nappali  előadásokat  szoktak  tartani. 

Politechnikum,  1.  Műegyetem. 

Politeizmus  (gör.,  sokistenség),  a  több  isten- 
ben való  hit,  ellentétben  a  monoteizmussal  (1.  o.). 
Ezek  az  istenek  rendszerint  a  természetben  elő- 
forduló erők  és  tünemények  megszemélyesítései. 
Comte  szerint  a  vallási  fejlődés  a  fetisizmusból 
a  P.-on  át  halad  a  monoteizmushoz.  A  görög  P. 
a  legművészibb  alkotás  ezen  a  téren,  melyben 
fllozóflai  eszmék,  költői  és  vallásos  érzések  a  leg- 
sajátosabb módon  összeolvadtak. 

Politelia  (polythelia,  gör.),  1.  Polimasztia. 

Politesse  (franc,  ejtsd :  —tessz),  a.  m.  udva- 
riasság. 

Politika  (gör.).  1.  E  néven  eredetileg  az  államra 
és  intézményeire  vonatkozó  tanok  összességét  ér- 
tették (Aristoteles),  később  pedig  az  állam  kor- 
mányzására vonatkozó  ama  tanokat,  amelyek- 
nek alkalmazásával  a  főhatalom  és  kezelője  a 
legnagyobb  erőt  fejtheti  ki  és  céljait  leginkább 
elérheti  (Macchiavelli) ;  majd  mindazokat  az  el- 
méleteket, amelyek  az  államra,  mint  organiz- 
musra vonatkoznak,  hogy  megkülönböztessék  az 
állam  gazdasági  életére  kiható  tanoktól,  ez  ala- 
pon keletkezik  a  P.-i  államtudományok  és  a 
gazdasági  államtudományok  kategóriája.  A  ma- 
gyar irodalomra  is  hatással  levő  külföldi  írók 
közül  Bluntschlí  szerint  a  P.  az  állami  élet  és 
változatainak  elmélete,  ellentétben  a  jogtudo- 
mánnyal, mely  az  állam  tényleges  állapotát  (jogi 
rendjét)  tárgyalja.  Mohi  szerint  azoknak  az  esz- 
közöknek és  módoknak  a  tudománya,  amelyek- 
nek alkalmazásával  az  állam  céljai  a  valóság- 
ban leginkább  elérhetők.  Nálunk  Kautz  szerint 
a  P.  közcélokra  irányuló  államtevékenység  sza- 
bályelveinek a  foglalata  vagy  egyszerűen  az  ál- 


lamszervezés és  kormányzás  tudománya ;  Kuntz 
szerint  az  államnak  fejlődési  törvényeit,  mint 
rendszeres  tudományos  egészet  ismerteti  ós  pedig 
két  irányban :  mikép  eszközölhető  az  államnak 
egységes  fejlődése  és  mikép  valósíthatja  meg  ugy 
konkrét,  mint  ideális  céljait.  Concha  szerint  a 
népekkel,  mint  életüket  irányító  személyekkel 
foglalkozik  és  tárgya  azon  módosulások  törvé- 
nyeinek tana,  amelyeket  az  élet  különböző  vallási, 
bölcseimi,  erkölcsi,  jogi,  gazdasági  tényezőinek 
egymásra  hatása  szül. 

2.  A  P.  elnevezése  alatt  az  államélet  gyakor- 
lati vezetését  és  a  közvetlen  erre  vonatkozó  el- 
veket és  irányokat  is  értjük.  Ahány  téren  az  ál- 
lamélet megvalósul,  a  kormányzásnak  minden 
ágazatában  szó  lehet  kormányzási  elvek  meg- 
állapításáról s  ezek  alkotják  az  illető  kormány- 
zási ág  külön  politikáját.  Ilyen  értelemben  az  ál- 
talános alkotmánypolitikán  kívül  külügyi,  tör- 
vényhozási, igazságügyi,  jogszolgáltatási,  egy- 
házi, nevelésügyi,  pénzügyi,  gazdasági,  szociális, 
birtok-P.  stb.  Mint  az  országos  pártok  kormány- 
zási programmja  a  gyakorlati  P.  lehet :  kormány- 
párti és  ellenzéki,  konzervatív,  liberális  (szabad- 
elvű) vagy  haladó  (progresszív)  irányzatú,  radiká- 
lis, gyökeres  változtatásokra  törekvő  P.  stb.  Sé- 
relmi (gravaminális)  P.  az,  amely  elsősorban  a 
nemzetet  ért  közjogi  sérelmek  orvoslását  köve- 
teli esetleg  egyoldalúan  a  nemzet  fejlődési,  gazda- 
sági igényeinek  elhanyagolásával.  Reál-P.,me\y 
a  gyakorlati  élet  szükségleteit  tartja  szem  előtt, 
üUál-P.,  mely  az  eszmék  és  elvek  uralma  alatt  áll. 

A  P.  tudományának  rendszeres  irodalmi  műve- 
lése az  államtudományi  ágak  között  a  legrégibb. 
A  görögöknél  már  a  virágzás  oly  magas  fokára 
jutott  (Plató,  Aristoteles),  hogy  kihatása  egész 
napjainkig  lenyúlik.  A  magyar  P.-i  irodalom 
aránylag  elég  korán,  a  XVII.  sz.  elején  kezdődik 
és  a  XVIII.  sz.  végén,  valamint  a  XÍX.  sz.  elején, 
megfelelően  a  reformok  után  vágyó  kornak,  nagy 
lendületet  nyert,  mint  ahogy  ezt  Ballagi  (A  P.-i 
irodalom  Magyarországon  1825-ig)  bemutatja.  A 
P.  tudományát  két  fő  részre  osztják :  alkotmányi 
és  kormányzati  P.-ra.  L.  Államtudományok  és 
Kormány.^ 

Irodalom.  Általában  a  P.  irodalmáról  Mohi,  Geschichte  u. 
Literatur  d.  Staatswlssenschaften,  1858;  Bluntschli,  Az  ál- 
lamjog és  politika  története  (a  középkortól),  ford.  Acsády, 
akad.  kiad.,  Budapest  1876;  Janet,  A  politikai  tudomány- 
története, ford.  Angyal,  akad.  kiad.,  u.  o.  1892.  Rendszeres 
müvek:  Kautz,  Politika,  u.  o.;  Kuntz,  Nemzetállam,  u.  o. 
1888;  Schvarcz  Gyula,  Elemente  d.  Politik,  1895;  Concha, 
Politika,  Budapest  1895;  Balogh  Arthur,  Az  állam  tudo- 
mánya, u.  0.  1909;  Ferenczy  Árpád,  A  P.  rendszere,  u.  o. 
1905;  Mohi,  Staatsrecht,  Völkerrecht  u.  Politik,  Tübingen 
1862—69;  Holtzendorf,  Principien  der  Politik,  Berlin  1869; 
De  Parieu,  Principes  de  la  science  politique,  Paris  1870; 
Bluntschli,  Politik  als  Wissenschaft,  Stuttgart  1876;Roscher, 
Politik,  Stuttgart  1892;  Schollenberger,  Politik  in  syste- 
matiscíier  Darstellung,  Berlin  1903;  Benj.  Constant,  Cours 
de  politique  constitutionelle,  2.  kiad.  Laboulayetöl,  Paris 
1872. 

Politikai  államtitkár,  1.  Államtitkár. 

Politikai  amnesztia,  közkegyelem  adásának 
az  az  esete,  amely  politikai  bűncselekmények  el- 
követőire vonatkozik.  Különösen  politikai  rend- 
szerváltozás idejében  van  szükség  arra,  hogy 
kegyelemben  részesítsék  azokat,  akik  az  előbbi 
politikai  rend  megváltoztatása  érdekében  bűn- 
cselekményeket követtek  el ;  a  P.  azonkívül  esz- 


Amely  szó  Poli  .  .  .  alatt  niocs  meg,  Poly . . .  alatt  keresendő! 


Politikai  aritmetii<a 


557 


Politikai  jelvény 


köz  az  ellentétes  politikai  felfogásúakkal  való 
megegyezésre  és  így  a  társadalmi  béke  biztosí- 
tására. Minthogy  újabban  a  politikai  rendszer- 
változások igen  gyakoriak  voltak,  a  P.-nak  ná- 
lunk is  igen  tág  tere  nyílott.  L.  még  Kegyelem. 

Politikai  aritmetika,  a  demologia  (1.  o.)  azon 
irányának  neve,  melyet  Jolm  Graunt  1662. 
alapított  meg ;  a  P.  neve  William  Pettytől  ered 
(Political  Arithmetic).  B  tan  művelői  leginkább 
angolok  voltak,  kik  nem  annyira  a  népesedés  vi- 
szonyainak felderítését  célozták,  miként  Graunt, 
hanem  a  P.-ban  inkább  csak  eszközt  láttak  politi- 
kai érdekű  fejtegetésekre  és  bizonyításokra,  külö- 
nösen annak  kimutatására,  hogy  Angolország  na- 
gyobb, hatalmasabb  és  gazdagabb,  mint  Francia- 
ország. 

Politikai  büntettek  azok  a  szándékos  bűn- 
tettek, melyek  közvetlenül  az  állam,  annak  al- 
kotmánya 8  biztonsága,  továbbá  az  állami  hata- 
lom tekintélye  és  közegei  ellen  irányulnak.  A 
P.  fogalmának  terjedelme  vitás.  A  Btkv.-ben, 
minthogy  az  a  P.  fogalmát  elejtette,  gyakor- 
lati jelentőségét  elvesztette.  Jelentőséggel  bir 
a  fogalom  a  kiadatási  jogban,  minthogy  a  kiada- 
tási szerződések  a  P.-et  ós  az  azokkal  összefüggő 
bűncselekményeket  (Délits  politiques  et  délits 
connexes)  a  kiadatási  szerződés  alól  kifejezetten 
kiveszik.  P.  fogalma  alá  sorolandók  a  magyar 
Btkv  alapul  vétele  mellett :  a  felségsértés,  a  ki- 
rály s  a  királyi  ház  tagjainak  bántalmazása  s  a 
királyi  ház  megsértése ;  a  hűtlenség ;  a  lázadás ; 
a  hatóságok  s  országgyűlési  tagok  elleni  erőszak ; 
az  alkotmány,  a  törvény,  a  hatóságok  elleni  iz- 
gatás ;  a  polgároknak  választási  joga  ellen  elkö- 
vetett bűntettek  és  vétségek,  továbbá :  az  állami 
és  társadalmi  rend  hatályosabb  védelméről  szóló 
törvénybe  (1921 :  III.  t.-c.)  ütköző  bűntettek  és 
vétségek.  A  kiadatás  szempontjából  a  kiadatási 
szerződésekbe  rendszerint  felvétetni  szokott  ú.  n. 
belga  merényleti  záradék  értelmében  a  fejedelem 
személye  vagy  családjának  tagjai  ellen  intézett 
merénylet,  ha  gyilkosság,  orgyilkosság  vagy 
mérgezés  tényálladékát  állapítja  meg,  sem  poli- 
tikai, sem  azzal  kapcsolatos  bűncselekménynek 
nem  tekintetik  ós  ily  esetekben  kiadatásnak 
helye  van. 

Politikai  egyensúly  elmélete  (ném.  Politi- 
sckes  Gleichgewicht,  franc,  balance-équüibre) 
alatt  értjük  a  nemzetközi  politikának  azt  a  köve- 
telményét, hogy  egyik  állam  se  legyen  olyan  ha- 
talmas, ne  legyen  akkora  hegemóniája,  hogy  a 
többi  államoknak  létét,  függetlenségét  és  szabad- 
ságát saját  kára  nélkül  veszélyeztethesse.  Ezt  a 
gondolatot  csak  államszövetségek  létrehozása  ál- 
tal lehet  megvalósítani.  Ezzel  a  gondolattal  már 
a  XV.  sz.-ban  találkozunk,  amikor  Velence,  Mi- 
lano, a  pápa,  Miksa  császár  és  Spanyolország  szö- 
vetkeznek Franciaország  túlzó  igényei  ellen.  Erre 
a  gondolatra  vezethetők  vissza  a  spanyol-osztrák 
Habsburgok  ellen  létrejött  alliance  a  XVII.  sz.-ban, 
továbbá  a  XIV.  Lajos  elleni  koalíciók,  az  Anglia 
tengeri  hegemóniája  ellen  alakult  alliance-ok,  a 
Napóleon  elleni  koalíciók.  A  P.-t  nem  úgy  kell 
felfogni,  hogy  matematikailag  egyenlő  erők  áll- 
janak egymással  szemben,  hanem  hogy  oly  cso- 
portosulások képződjenek,  amelyek  az  összes  ha- 


talmi tényezőket  számbavéve,  egymást  ellen- 
súlyozzák s  ekként  a  békét  fentartják.  L.  még 
Európai  egyensiily,  Hegemónia. 

Politikai  ékesszólás  v.  politikai  szónoklat,  a 
szónoklat  egyik  főneme,  a  nyilvános  élet  hely- 
zeteiben alkalmazott  ékesszólás.  A  dolog  termé- 
szetében rejlik,  hogy  a  nyilvános  élet  legdúsabb 
termelötalaja  a  szónoklatnak  s  azért  a  P.  sokkal 
gazdagabban  fejlődött,  mint  akár  az  egyházi, 
akár  a  törvényszéki  szónoklat.  A  legtöbb  politi- 
kai szónoklat  a  tanácskozó  nemhez  tartozik, 
de  vannak  az  ünnepi  nemhez  tartozók  is  (üd- 
vözletek, trónbeszédek  stb.).  Mivel  a  politikai 
életben  ellenkező  nézetek  küzdelme  foly,  azért  a 
bizonyítás  ós  cáfolás  a  P.-ban  épp  oly  fontos  és 
kifejlett  művelet,  mint  a  törvényszéki  beszédben, 
a  megindítás  azonban,  az  érvek  elrendezése,  fo- 
kozása, az  indulatok  csillapítása  és  gerjesztése, 
aránytalanul  tágabb  körű  feladat  a  P.-ban,  mint 
a  törvényszókiben  és  több  művészettel  jár.  L. 
még  Magyar  irodalom. 

Politikai  felelősség,  1,  Minisztérium. 

Politikai  földrajz,  tulajdonkópen  a  Ratzeltől 
megállapított  antropogeográfia  egyik  ága  volna, 
azonban  nem  tartozik  a  földrajz-tudományba,  ha- 
nem a  politikába.  Ugyanis  a  politika  mint  az  ál- 
lamok keletkezését,  fejlődósét,  haladását  stb.  tár- 
gyaló tudomány  a  természetnek  ós  a  földrajzi 
viszonyoknak  ismeretét  nem  nélkülözheti,  hiszen 
azoknak  a  befolyása  és  jelentősége  is  igen  nagy. 
Ha  tehát  a  földrajzi  viszonyokat  tekintetbe  is 
veszi,  mégsem  nevezhetjük  ezt  P.-nak. 

Politikai  gazdaságtan  a.  m.  közgazdaságtan 
(1.  0.). 

Politikai  gyilkosság  az  államfőnek  vagy  az 
állam  vezető  egyéniségeinek  politikai  célból  való 
megölése. 

Politikai  hatóságok  alatt  rendszerint  az  ál- 
talános közigazgatási  hatóságokat,  vagyis  azo- 
kat értik,  amelyek  a  beligazgatást  végzik,  szem- 
ben a  különös  közigazgatási  hatóságokkal  és  hi- 
vatalokkal, minők  pl.  az  árvaszékek,  erdőhiva- 
talok stb.  A  P.  főként  a  következők :  a  vármegyei 
törvényhatósági  bizottság,  alispán  és  a  járási  fő- 
szolgabirák,  a  városi  törvényhatósági  bizottság, 
tanács  és  polgármester,  a  székesfővárosban  eze- 
ken kívül  a  kerületi  elöljáróságok,  a  rendezett 
tanácsú  városi  képviselőtestület  és  polgármes- 
ter, a  nagy-  ós  kisközségek  képviselőtestületei  ós 
elöljáróságai,  a  községi  bíró  stb.  A  P.  szerveze- 
tét főként  a  törvényhatóságokról  szóló  1886. 
XXL,  a  községekről  szóló  1886.  XXIL,  a  Buda- 
pest fővárosi  törvényhatóság  alakításáról  és  ren- 
dezéséről szóló  1872.  XXXVL,  1920 :  IX.  és 
a  Budapest  székesfőváros  kerületi  elöljáróságai- 
ról szóló  1893.  XXXIII.  t.-cikkek  szabályozzák. 

Politikai  Hetilap,  szerkesztette  Keleti  Károly ; 
laptulajdonos  volt  Eötvös  József  báró  ;  megjelent 
Pesten  hetenkint  hétfőn,  1865  júl.  3-tól  1866 
jún.  25-ig. 

Politikai  hirlap,  1.  Sajtójog. 

Politikai  jelvény,  a  politikai  pártok  tagjainak 
külső  felismerésére  szolgáló  jelvény.  P.-ül  leg- 
inkább szalagok,  csokrok,  kokárdák  szolgálnak. 
Néha  virágok,  pl.  a  bonapartisták  P.-e  az  ibolya. 
Színek,  pl.  a  fehér  szín  mint  a  franciakirálypár- 


Amely  szó  Poli  .  .  .  alatt  niucs  meg,  Poly  . . .  alatt  keresendő! 


Politikai  jogrok 


558 


Politikus  csizmadia 


tiak  P.-e.  Angliában  a  Stuartok  híveinek  P.-e 
tölgyág  volt.  Ugyanott  a  XV.  sz.-ból  ismeretes  a 
vörös  (Lancaster)  és  a  fehér  (York)  rózsa  harca. 
P.-til  ruhadarabok  is  szolgálnak.  így  Svédország- 
ban a  sipka-  és  a  kalap-párt.  Ilyenek  a  carbo- 
nari-köpenyek,  a  calabriai  kalapok,  Garibaldi- 
ingek stb.  Ausztriában  a  búzavirágot  mint  a  né- 
met császár  kedvenc  virágát  hordták  a  nagy 
német  eszmék  mellett  tüntetés  gyanánt.  Nálunk 
a  koalíciós  uralom  alatt  a  tulipán- jelvényt  mint 
a  magyar  gazdasági  önállóságért  való  küzdelem 
jelvényét  viselték. 

Politikai  jogok  azok  a  jogok,  amelyek  által 
az  egyén  az  állami  hatalomban  részesül,  irányí- 
tására befolyást  nyer.  Ilyen  P.  büntetőtörvény- 
könyvünk  megállapítása  szerint  az  a  jog,  hogy 
valaki  az  országgyíüésnek,  a  törvényhatósági 
vagy  a  községi  képviselőtestületnek  tagja  le- 
het (passzív  választójog),  hogy  az  országgyűlési 
képviselői,  törvényhatósági  vagy  községi  válasz- 
tásoknál választói  joggal  bii'  (aktív  választói  jog) 
és  hogy  esküdtszéki  tag  lehet.  Amennyiben  a  bí- 
róság ítéletben  mellékbüntetésként  a  P.  felfüg- 
gesztését mondja  ki,  az  a  felsorolt  jogok  gyakor- 
lásának felfüggesztését  jelenti. 

Politikai  jogok  gyakorlatának  íelíüggesz- 
tése.  A  magyar  btkvben  mellékbüntetés,  mely 
abban  áll,  hogy  az  elítélt :  a)  nem  lehet  tagja  az 
országgyűlésnek  és  a  törvényhatósági  v.  községi 
képviselőtestületnek;  b)  nem  lehet  esküdtszéki 
tag ;  c)  nem  bír  választói  joggal  az  országos  kép- 
viselő-, törvényhatósági  v.  községi  választások- 
nál. Vétség  esetében  1—3  évig,  bűntett  esetében 
3—10  évig  terjedhet.  Ezen  határokon  belül  tarta- 
mát a  bíróság  határozza  meg.  A  P.  mellékbünte- 
tését rendszerint  a  hivatalvesztés  mellékbünte- 
tésével egj^tittesen  alkalmazza  a  törvény.  AP.-vel 
is  sújtott  büntetendő  cselekmények  különösen  a 
következők :  1.  felségsértés ;  2.  a  király  s  a  kir.  ház 
tagjainak  bántalmazása ;  3.  a  hűtlenség ;  4.  a  lá- 
zadás (bizonyos  esetekben) ;  5.  a  választói  jog  el- 
len elkövetett  bűncselekmények ;  6.  a  pénzhami- 
sítás ;  7.  a  lopás ;  8.  a  rablás ;  9.  a  zsarolás  (bizo- 
nyos esetekben) ;  10.  a  sikkasztás ;  11.  az  orgaz- 
daság ;  12.  a  csalás ;  13.  a  közokirathamisítás ;  14. 
a  csalárd  bukás ;  15.  a  gyújtogatás ;  16.  a  fegy- 
veres erő  elleni  és  17.  a  hivatali  bűntettek,  végül 
újabb  törvényeink  rendelkezése  szerint  a  hadi 
szállítások  körül  elkövetett  visszaélések,  az  ár- 
drágító visszaélések,  az  adócsalás,  az  állami  és 
társadalmi  rend  ellen  elkövetett  egyes  bűncselek- 
mények (1921 :  III.  t.-c.)  stb. 

Politikai  község,  1,  Falu. 

Politikai  megbizottak,  a  politikai  ellenőrzés 
szervei  a  legkülönfélébb  működési  körrel ;  osz- 
tály- V.  párturalom  idejében  arra  vannak  hivatva, 
hogy  az  osztály-  v.  pártpolitika  érvényesülését 
az  államélet  működésének  különböző  köreiben : 
közigazgatásban,  közoktatásban,  hadseregben 
stb.  biztosítsák.  A  P.  rendszerét  oly  államokban 
szokták  alkalmazni,  ahol  valamely  kisebbség 
megfelelő  erkölcsi  alap  híján  csakis  a  lakosság 
állandó  megfélemlítésével  képes  ideig-óráig  fen- 
tartani  uralmát;  ennek  a  megfélemlítésnek  a 
végrehajtó  közegei  a  P.  A  kommunizmus  a  P.-at 
természetesen  igen  tág  körben  alkalmazta ;  mint- 


hogy nekik  senki  sem  volt  megbízható,  minden 
intézmény :  katonai  alakulat  és  hivatal,  minden 
iskola  és  vállalat  mellé  P.-at  állítottak,  akiknek 
közreműködése  nélkül  jóformán  semmilyen  in- 
tézkedést sem  lehetett  tenni. 

Politikai  pártok,  1.  Párt 

Politikai  regény,  1.  Allamregény. 

Politikai  rendőrség,  az  államrendészeti  teen- 
dők ellátására  hivatott  hatósági  szervezet.  L.  Ah 
lamrendészet. 

Politikai  szabadság,  polgári  v.  társadalmi 
szabadság  {ang.jJoUfical,  civil,  sociál  libertyjaz 
a  szabadság, amelyet  az  egyén  a  társadalomban, 
az  államban  élvez.  A  P.  szemben  a  természetes 
szabadsággal,  amelyben  az  ember  mindent  tehet, 
amire  képes,  korlátolt  szabadság,  amit  mások 
hasonló  szabadságára  tekintettel  lehet  csak  gya- 
korolni. Viszont  a  P.  által  az  egyén  jogot  nyer, 
hogy  a  társadalmi  összesség  tagjaként,  a  társa- 
dalmi közakarat,  az  államakarat  kialakulásában 
mint  a  törvényhozó  testület  választója,  mint  ön- 
kormányzati testületek  tagja  stb.  részt  vegyen 
és  így  polgártársai  magatartásának  irányítója 
lehessen.  Különösen  Montesquieu  óta  tekintik  az 
állami  felségjogokban  való  közvetlen  részesedést 
a  P.  tartalmának. 

Politikai  számtan,  a  közgazdasági  és  a  pol- 
gári életben  előforduló  számolási  feladatok  meg- 
oldásával foglalkozik.  Az  iskolai  gyakorlat  a  reális 
életviszonyok  tárgyi  köréből  vett  számolási  fel 
adatokat  három  csoportba  foglalja:  1.  a  polgári 
számtan,  ide  számíttatnak  a  százalék-,  ezrelék-, 
az  egyszerű  kamat-  s  a  diszkont-számításnak,  az 
elegyítéseknek,  társaság-szabályoknak  s  más  ará- 
nyos osztásoknak  feladatai;  2.  a  kereskedelmi 
számtan  (1.  o.) ;  3.  a  P.  magában  foglalja  a  kama- 
tos kamat  számítását  s  ennek  alapján  a  betét-,  já- 
radék-, biztosító-  és  kölcsönügyletek  számvetési 
feladatait,  amelyeknek  megoldását  a  tökemegma- 
radás elve  alapján  végezi  el.  Ez  alapelv  azt  jelentig 
hogy  az  egyik  fél  által  nyújtott  értékek  kamatos 
kamattal  számított  összege  egyenlő  a  másik  fél 
által  nyújtott  értékek  kamatos-kamatos  összegé- 
vel, ha  a  kétféle  értékek  ugyanazon  időpontra  szá- 
míttatnak. A  feladatok  megoldása  közben  túl- 
nyomó részben  az  elemi  mennyiségtant  használja, 
a  felsőbb  mennyiségtannak  aránylag  kisebb  sze- 
repe van  benne. 

Politikai  szónoklat,  1.  Politikai  ékesszólás. 

Politikai  tudomány,  1.  Államtudományok. 

Politikai  Újdonságok,  a  Vasárnapi  Újság  társ- 
lapja; szerkesztette  Pákh  Albert  1855— 1867-ig, 
1867— 1905-ig  Nagy  Miklós,  majd  pár  hónapig 
Molecz  Károly,  de  még  az  évben  megszűnt.  Ki- 
adta előbb  Landerer  és  Heckenast,  1856-tól  Hecke- 
nast  s  1873-tól  a  Franklin-társulat.  Megjelent  Bu- 
dapesten, hetenkint  szerdán. 

Politikai  vétségek  azok  a  vétségek,  amelyek 
közvetlenül  az  állam  alkotmánya,  biztonsága,  az 
állami  hatalom  tekintélye  és  közegei  ellen  irá- 
nyulnak. L.  Politikai  büntettek. 

Politikus,  aki  a  politikával  foglalkozik  ;  lehet 
elméleti  v.  gyakorlati  P.  L.  Állambölcsész. 

Politikus  csizmadia,  Jókai  Üstökös  előlapjá- 
nak közmondásossávált  alakja,  a  hozzá  nem  értő 
politizálás  szenvedélyének  karrikaturája. 


Amely  szó  Poli  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Poly  . . .  alatt  keresendő! 


Politikus  vers 


-     559 


Poljakov 


Politikus  vers(gör.  sztichoszpolitikoszjközép- 
és  új-görög  versforma,  mely  a  bizánci  korban  vált 
irodalmivá,  s  nevét  onnan  nyerte,  mivel  a  fővá- 
rosból, Konstantinápolyból  (TcáXi?)  terjedt  el.  A 
hosszabb  sorok  közé  tartozik,  15  szótagból  áll, 
vagyis  egy  8-as  és  7-es  sor  összetételéből ;  hason- 
lít a  mi  Himfy-sorunkhoz  s  analóg  szerkezetek 
sok  nyelvben  vannak.  Az  új -görög  irodalomnak 
egyik  uralkodó  versmértéke.  Körülbelül  megfelel 
az  ó-görög  katalektikus  jambusi  tetrameternek, 
csakhogy  benne  a  nyelv  természetes  hangsúlya 
szolgál  ritmusi  iktusul.  Ez  a  nagy  P. ;  a  kis  P.  12 
szótagból  áll. 

Politionsavak.  A  2,  3,  4,  5  atom  ként  tartal- 
mazó kénsavakat  ú.  m.  dition-,  trition-,  tetration- 
és  pentationsavakat  közös  néven  P.-nak  nevezik. 
Bomlékonyságuk  miatt  többnyire  csak  oldatban 
ismeretesek.  L.  még  Kénsavak  és  sóik. 

Politípek  (gör.),  eredetileg  az  olyan  klisék, 
amelyeknek  fő  része  a  betűkből  álló  sor  («Számla», 
«Ár jegyzék))  stb.).  Szokás  azonban  már  manap- 
ság a  politip  elnevezést  minden  olyan  vignettára 
alkalmazni,  amelyet  betűöntő,  stereotipőr  csinált 
s  amelyet  galvanoplasztikái  úton  készítettek. 

Politrichia  (polytrichia,  gör.),  a  hajzatnak 
szálakban  való  gazdagsága. 

Politrop,  1.  Monotrop. 

Politropikus  görbe,  a  síkgörbókhez  tartozik 
s  a  mechanikai  hőelméletben  fordul  elő.  Ha  x  és 
y  derékszögíi  koordináták,  akkor  a  görbe  egyen- 
lete :  íc«/"  =  a,  ahol  m  és  a  adott  számok.  A  görbe 
alakja  a  hiperboláéhoz  hasonló. 

Politura  (lat.),  1.  Foliturozás. 

Polituralakk,  sellak,  esetleg  vele  kevert  más 
lakkanyagok  borszeszben  való  oldata,  melyhez 
még  vastag  terpentin  (velencei)  járul.  Leginkább 
csak  oly  helyen  használják,  ahol  a  politurát  nem 
alkalmazhatni,  pl.  faragvány  okon.  Elsőbbsége 
könnyű  kezelésében  rejlik,  amennyiben  finom  haj- 
ecsettel kell  csak  fölrakni. 

Politorozás,  az  a  művelet,  mellyel  a  bor- 
szeszes sellak-oldatot  (politura)  a  fára  fölvisz - 
szűk.  Sokféleképen  politúroznak.  A  szokásosabb 
régi  eljárás  szerint  a  fa  föltiletét  előbb  len- 
olajjal és  természetes  horzsakővel  lecsiszolják, 
majd  pedig  szőrlabdát  vászondarabba  foglalva 
megitatnak  híg  politurával  és  8-as  vagy  evol- 
vens  vonalakban  végigvezetve  a  fán,  ezt  ala- 
pozzák, azaz  bevonják  az  első  polituraréteggel. 
Ha  ez  már  elég  vastag,  újra  lecsiszolják,  mire 
gyakran  a  fölületre  hintett  iszapolt  horzsa- 
kőpor  szolgál.  Az  alap  kiszárítása  után  végre 
fényesre  politúrozzák,  azaz  közbe-közbe  olajat 
kenőszerül  használva,  a  politurát  addig  rakják 
föl  a  labdával,  amig  élénk  fényt  nem  kap. 
Miután  itt  a  fát  mindenek  előtt  olajjal  csi- 
szolták, mely  a  fába  beszivárgott,  ez,  hacsak 
hosszabb  időn  át  ki  nem  szárítják,  azaz  oxidáltat- 
ják, később  a  lakkréteg  alól  «kiüt»,  a  politura 
«megvakul».  Ennek  elhárítására  legjobb  a  fát  ala- 
pozás előtt  általában  olajjal  be  sem  kenni.  Miután 
az  alapozásnak  célja  főképen  csak  a  fán  finom 
sima  fölületet  készíteni,  vagyis  a  kiálló  egyenet- 
lenségeket eltávolítani  és  a  csőedény  vályúkat 
kitömni :  úgy  is  célt  érnek,  ha  a  fát  vízzel  beke- 
nik és  megszáradása  után  finom  üveges  papiros- 


sal lecsiszolják.  Ezt  a  műveletet  3— 4-szer  ismé- 
telik, míg  a  fölűlet  elég  finommá  nem  vált. 
Ekkor  bekenik  rendesen  tenyérre  öntött  politu- 
rával a  fát  és  száradása  után  ezt  a  föltiletét  is 
finomra  lecsiszolják.  A  kifényesítés  épp  úgy  törté- 
nik ezután  már,  mint  az  előbbi  eljárásnál.  Itt  nem 
jött  olaj  a  fába,  tehát  nem  is  üthet  később  ki. 
Más  eljárás  szerint  a  fát  csak  egyszeri  előzetes 
csiszolás  után  hajecset  segítségével  bekenik  poli- 
turával és  ezt  az  alapot  viasz  és  iszapolt  horzsakő- 
por  keverékéből  álló  pasztával  csiszolják,  később 
pedig  rendes  módon  politúrozzák.  Lenolaj  helyett 
nem  zsíros  paraífin-olajat,  sőt  bizonyos  ásvány- 
olajat is  használnak  a  fa  alapcsiszolásánál,  mely 
szintén  nem  üt  ki.  Újabban  a  munkabérek  emel- 
kedése folytán  lakkozó-politurozási  eljárások  ho- 
nosodnak meg  nálunk  is  a  m.  kir.  Technológiai 
Iparmúzeum  útján.  Ezen  eljárások  szerint  a  fát 
először  bekenjük  valamely  tömítőanyaggal  ós 
ezt  kellő  szárítás  után  lecsiszoljuk.  Azután  be- 
kenjük az  így  nyert  alapot  megfelelő  lakkal  és 
ezt  megszáradása  után  finomra  lecsiszoljuk,  majd 
pedig  megfelelő  módon  fényezzük.  Az  így  kezelt 
fölűlet  finom  és  tartós  fényű  és  aránylag  olcsón 
készíthető.  L.  még  Fényezés. 

Politzer  Ádám,  fülorvos,  szül.  Albertin  1835- 
okt.  1.,  megh.  Bécsben  1920  aug.  10.  Orvosi  ta- 
nulmányait a  bécsi  egyetemen  végezte.  1861-ben 
magántanár,  1870.,  a  fülgyógyászat  tanára  lett 
a  bécsi  egyetemen,  1873  óta  az  Allgemeines 
Krankenhaus  fülgyógyászati  osztályának  veze- 
tője volt.  Legkiválóbb  munkái :  Die  Beleuchtungs- 
bilder  des  Trommelfells  stb.  (Wien  1865) ;  Zehn 
Wandtafeln  zur  Anatomie  des  Gehörorgans  (u.  o. 
1873) ;  Lehi'buch  der  Ohrenheilkunde  (Stuttgart 
1878,  4.  kiad.  1901) ;  Die  anatomische  u.  histolo- 
gische  Zergliederung  des  menschlichen  Gehöror- 
gans (1899);  Geschichte  der  Ohrenheilkunde  (1907). 

Poliuria  (pőlyuria,  gör.),  a  vizelet  mennyisé- 
gének kóros  emelkedése.  Felnőtt  egészséges  egyé- 
neknél a  normális  vizeletmennyiség  24  óra  alatt 
körülbelül  IV2  liter.  Ha  valamely  egyénnél  P.  áll 
fenn,  úgy  az  elérheti  a  napi  3—5—10,  sőt  még 
több  litert  is.  Előfordul  diabetes  mellitusnál,  dia- 
betes  insipidusnál,  a  krónikus  vesegyuladás  egyik 
fajtájánál  stb. 

Polixandraía  (növ.),  1.  Jacaranda. 

Polixén,  a  természetben  előforduló  nagyon 
tisztátalan  platina. 

Poliziano  (ejtsd:  — ciáno),  Aíigelo,  családi  nevén 
Anibrogini  (ejtsd:  — odzsini),  olasz  költő  és  huma- 
nista, szül.  Monte-Pulcianóban  1454  júl.  14.,  megh. 
Firenzében  1494  szept.  24.  Bájos  olasz  költeményei: 
Orfeo,  pásztordráma  (Mantova  1471)  és  Stanze 
per  la  giostra  di  Giuliano  de 'Medici  (Firenze  1494). 
Latin  művei:  Miscellanea  (1489);  Opera  (Lyott 
1536).  Újabb  vegyes  kiadások :  Prose  volgari  e- 
poesie  latiné  e  greche  (Firenze  1867) ;  Opere  vol- 
gari (u.  o.  1885).  V.  ö.  Mencke,  História  vitae 
Angeli  Politiani  (Lipcse  1736)  és  Mahly,  A.  P. 
(u.  o.  1885). 

Polizza  (olasz),  1.  Police.  —  P.  di  learico,  1. 
Hajófuvarlevél. 

Poljakov,  Iván  Szemenovics,  orosz  zoológus 
ós  utazó.  Síül.  1846.,  megh.  Szent-Pétervárott 
1887  ápr.  17.  Nagy  zoológiai  és  etnográfiai  kuta- 


Amely  szó  Polí  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Poly  . . .  alatt  keresendő! 


Poljana 


—     560     — 


PoUák 


tásokat  tett  európai  és  ázsiai  Oroszországban.  Je- 
lentéseit az  orosz  földrajzi  társaság  ós  a  péter- 
vári akadémia  kiadványaiban  tette  közzé.  Önálló 
müve:  Utazás  Szakhalin  szigetére  1881—1982 
(orosz  nyelven ;  németül  megjelent  Arzruni  for- 
dításában 1884  Berlin). 

Poljana,  adók.  Várasd  vm.  varasdi  j.-ban,  {i9io) 
906  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Poljanci,  adók.  Pozsega  vm.  brodi  j.-ban,  (i9io) 
348  horvát,  szerb,  lengyel  ós  rutén  lak.  (Tr.SzHSz.) 

Poljane,  adók.  Pozsega  vm.  újgradiskai  j.-ban, 
(1910)  416  szerb  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Poljanica,  adók.  Zágráb  vm.  stubicai  j.-ban, 
(1910)  1655  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Poljanska,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai  j.-ban, 
(1910)  361  horvát,  szerb  és  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Polje  (geoi.),  nagyobb  sík  terület  a  Karszt  do- 
linaszerübesOppedései  fenekén.  Legnagyobb  a  liv- 
nói  P.  Ny.-i  Boszniában  380  km'  területével.  L. 
Karsztos  jelenségek. 

Poljesszje  (FóleziaJ,  mintegy  82,000  km^-nyi 
területet  takaró,  tavaszszal  és  őszszel  nehezen 
hozzáférhető  mocsaras  vidék  Lengyelország  K.-i 
és  Oroszország  Ny.-i  részében,  a  Pripet  és  mellék- 
vizei környékén.  1873  óta  az  orosz  kormány  kb. 
4000  km.  csatornát  ásatott,  melyek  majdnem  8 
mülió  hektárra  hatnak,  miáltal  jórésze  termé- 
kennyé lett,  de  az  egészségtelen  környék  és  az 
utak  hiánya  miatt  a  lakosság  száma  nem  több 
500,000-nél.  Egy  részén  a  Bokitno-mocsaTak  (1. 
o.)  terülnek  el.  Az  Orel  és  Kaluga  kormányzósá- 
gokban levő  nagy  erdőségeknek  is  P.  a  neve. 

Poljica,  1.  Foglizza. 

Polk  (orosz),  az  orosz  hadseregben  a.  m.  ez- 
red ;  polkovnik,  ezredes. 

Polk  (ejtsd:  pók),  James  Knox,  az  északame- 
rikai Egyesült-Államok  11 -ik  elnöke,  szül.  Meck- 
lenburgban  (Észak-Karolina)  1795  nov.  2.,  megh. 
Nashvilleben  1849  jún.  15.  Az  ügyvédi  pályán 
működött  8  1825.  választották  be  a  kongresz- 
szusba,  hol  a  demokrata  párthoz  tartozott.  1835  — 
1839-ig  a  képviselőház  elnöke  volt,  1844.  170 
szóval  Clay  105  szavazatával  szemben  az  Egye- 
sült-Államok elnökévé  választották.  Kormányá- 
nak (1845 — 49.)  idejére  esett  a  mexikói  háborü, 
melyben  az  Egyestilt -Államok  óriási  terület 
(Kalifornia  és  Új -Mexikó)  birtokába  jutottak. 

Polka,  páros  ütemű  cseh  körtánc,  melynek 
eredete  a  régi  écossaise-re  («schottisch»)  utal. 
Időmértéke  középgyors:  jellegzetes  ritmusa: 
(j.  =  jobb  láb,  b.  =  bal  láb) 


± 
^ 


P  P  9 


P  P  P 


.1  b  j    b  b  j    b    j 

A  XIX.  sz.  közepén  egyes  balletmesterek  más 
szláv  táncokból  is  vettek  át  figurákat  a  P.  lépé- 
sei közé,  így  keletkeztek  a  P.  különféle  változa- 
tai :  P.-mazurka,  P.  a  la  Polacca. 

Polko,  Elise  (szül.  Vogel),  német  írónő,  szül. 
Lipcsében  1823  jan.  31.,  megh.  Münchenben  1899 
máj.  15.  Egy  ideig  énekesnő  volt,  de  megvált  a 
színpadtól  és  mint  írónő  fejtett  ki  nagy  munkás- 
ságot. Művei :  Musikalische  Márchen  (1852,  25. 
kiad.  1903) ;  Faustina  Hasse  (1860) ;  Alté  Herren 
(Hannover  1866) ;  Niccoló  Paganini  und  die  Gei- 
genbauer  (1876) :  Getrennt  (1882) :  ünsere  Pilger- 


fahrt  von  der  Kinderstube  bis  zum  eigenen  Herd 
(1863,  10.  kiadás  1900);  Meister  der  Tonkunst 
(1897)  stb. 

Polkowski  Ignác,  a  krakói  tud.  akadémia 
tagja  s  a  krakói  székesegyház  levéltárának  és 
kincstárának  őre,  kanonok.  Báthory  István  len- 
gyel királlyá  választásáról  két  kötetben  adott  ki 
okleveleket. 

Poll  (ang.,  franc,  polle,  a.  m.  a  fő),  névjegy- 
zék ;  választásoknál  a  szavazatok  lajstromozása. 
Mint  ige  a.  m.  szavazni.  —  Polliiig  hours  azok 
az  órák,  amelyek  alatt  a  szavazatot  le  lehet  adni. 

Poll  Hugó,  festő,  szül.  Budapesten  1867  nov. 
15.  Első  mestere  HoUósy  volt  Münchenben,  aztán 
Parisban  tanult  Robert-Fleury-  és  Lefebvrenél. 
Többnyire  Parisban  tartózkodott  s  onnan  küldte 
életképeit  a  Műcsarnok  kiállításaiba,  ahol  1908. 
Hazatérő  búcsúsok  c.  képére  megkapta  a  Társu- 
lati díjat,  ugyanez  a  kép  Parisban  1905.  mention 
honorablet  kapott  s  most  a  Szépművészeti  Mú- 
zeumban látható.  1907-ben  gyűjteményes  kiállí- 
tásban mutatta  be  műveit  a  Műcsarnokban.  1909. 
Sátor  előtt  c  pasztell-képóre  megkapta  a  Lipót- 
városi Kaszinó  díját. 

Polla  (az  ó-kori  Forum  Popilii),  város  Sa- 
lenio  olasz  tartományban  a  Tanagro  melletti 
Diaro-völgyben,  vasút  mellett,  (i9ii)  4648  lak., 
római  híddal  és  emlékekkel.  1857-ben  földrengés 
pusztította. 

PoUaiuolo,  1.  Antonio  del,  olasz  szobrász, 
ötvös  és  festő,  szül.  Firenzében  1429.,  megh.  Ró- 
mában 1498  febr.  4.  Eleinte  atyja  ötvösműhelyé- 
ben dolgozott,  majd  Baldovinettí  hatása  alatt  fes- 
tővé képezte  ki  magát.  Kiváló  bronzöntő  volt. 
Működött  Firenzében  s  1484  óta  Rómában.  Tőle 
valók  IV.  Sixtus  és  VIU.  Incze  pápák  bronz  síi*- 
emlékei  a  római  Szt.  Péter-templomban.  Legki- 
válóbb festményei :  Héraklész  és  Anteusz  (Fi- 
renze, Ufflzi),  Szt.  Sebestyén  vértanusága  (Lon- 
don, National  Gallery)  és  Dávid  (Berlin,  Kais. 
Friedr.  Mus.).  —  2.  Piero  del,  olasz  festő,  előbbinek 
öccse,  szül.  Firenzében  1443.,  megh.  valószínűleg 
Rómában  1496.  Andrea  del  Castagnónál  tanult  s 
bátyja  hatásán  képezte  magát  tovább.  Főként 
Firenzében,  továbbá  San  Gimignanóban  svahV- 
szinüleg  Rómában  is  működött.  Főművei :  Mária 
megkoronázása  (1483)  a  san  gimignanói  Colle- 
gíatában,  6  erény  allegorikus  ábrázolása  a  firen- 
zei üffiziban,  Angyali  Üdvözlet  a  berlini  Kais. 
Friedr.  Museumban.  Bátyjánál  nagyobb  színér- 
zókkel  bírt,  rajza  azonban  kevésbbé  korrekt. 
Mindkét  testvérnek  jelentékeny  szerepe  van  a 
firenzei  XV.  sz.-beli  művészet  technikai  eszkö- 
zeinek tökéletesítésében. 

PoUák,  1.  Antal,  a  PoUák- Virág-féle  gyors- 
távíró társfeltalálója,  szül.  Szentesen  1865.  A 
grazi  akadémián  kereskedelmi  és  vegytani  kur- 
zusokat hallgatott.  Többrendbeli,  az  optikába  vágó 
tervezgetés  után  1897.  a  telautográf  nevű  táv- 
iró-szerkezettellépettanyilvánosságelé.  1898-ban 
Virág  Józseffel  társulva,  a  készülék  elkészítése 
gyorsan  haladt  előre  ós  az  elért  siker  arra  indí- 
totta a  feltalálókat,  hogy  a  készüléket  gyors- 
táviróvá  alakítsák  át  (1.  Telegráf).  1903-ban  a 
M.  Tud.  Akadémia  a  feltalálókat  a  Walirmann- 
díjjal  tüntette  ki.  P.  1906.  mint  a  készülék  érté- 


PolIák-Virág-féle  gyorstelegráf 


—     561 


Pollio 


kesítésére  alakult  Société  Générale  de  Télé- 
graphie  Rapidé  című  részvénytársaság  műszaki 
igazgatója,  Parisba  költözött.  Főtalálmányán  kí- 
vül P.  1907.  a  drótnélküli  táviró  céljaira  egy  «ren- 
for^ateurt))  (hangerősítőt)  szerkesztett,  mely  több 
államban  került  alkalmazásba  ;  majd  egy  elek- 
tromos billentyűperforátort,  később  egy  automa- 
tikus gyorsjeladót  készített  a  drótnélküli  táviró 
céljaira.  Ezenkívül  még  több  elektrotechnikai  ta- 
lálmánya van. 

2.  P.  Illés,  jogtudós  és  író,  szül.  Szombathe- 
lyben 1852  dec.  13.  Jogi  tanulmányait  a  budapesti 
és  bécsi  egyetemen  végezte.  1879-ben  ügyvéd 
lett.  Publicisztikai  munkatársa  volt  a  Pester 
Lloyd,  Magyar  Hírlap,  Országos  Hírlap  és  Pesti 
Hírlap  c.  íapoknak.  Mint  védőügyvéd  hírnevet 
szerzett  magának.  A  budapesti  ügyvédi  kama- 
rának ügyésze,  majd  a  Kúria  ügyvédi  tanácsá- 
nak tagja  lett.  Az  országos  ügyvédi  szövetség 
elnöke  s  1913  óta  udvari  tanácsos.  Számos  böl- 
cseleti, társadalomtudományi,  jogi  s  Homo  álnév 
alatt  írt  szépirodalmi  cikkén  és  tudományos  fel- 
olvasásán kívül  főbb  munkái :  Syhüla  Rómában 
(Fiammá  álnéven,  Budapest  1894);  Erősek  és 
gyengék  (u.  o.  1902) ;  A  művészi  teremtés  tör- 
vénye (u.  0.  1906) ;  A  jog  és  az  egyén  küzdelme 
(u.  0.  1912);  Katonai  közhivatalnok  megveszte- 
getése (1917). 

3.  P.  (Pollack)  Mihály,  építész,  szül.  Bécs- 
ben 1773.,  megh.  Pesten  1855  jan.  3.  Építészeti 
tanulmányait  Bécsben  kezdte  meg,  hol  elméleti 
kiképzését  befejezvén,  a  milanói  székesegyház 
építésénél  nyert  alkalmazást.  Innen  Bécsbe,  majd 
1800.  Pestre  helyezte  át  működésének  terét. 
Műveiben  a  klasszikus  egyszerűségre  való  törek- 
vés jutott  kifejezésre.  Számos  magánházat  és  pa- 
lotát épített  úgy  Pesten,  mint  a  vidéken,  ezek 
közt  József  főherceg  alcsúti  kastélyát,  a  régi  Vi- 
gadó épületét,  mely  legszebb  alkotásai  közé  tar- 
tozott, de  1849.  Pest  bombáztatása  alkalmával 
elpusztult,  a  Deák-téri  ág.  ev.  templomot.  Az  ó 
műve  a  Ludoviceum  is  (1829—35).  Ennek  befeje- 
zése után  fogott  hozzá  legismertebb  alkotásához, 
a  Nemzeti  Múzeum  építéséhez  (1836—45). 

4.  P.  Miksa,  rabbi,  szül.  Beleden  (Sopron 
vm.)  1868  márc.  8.  Tanulmányait  a  budapesti 
orsz.  rabbiképzőintézetben  végezte ;  1894  óta  a 
soproni  hitközség  rabbija.  Nagyobb,  önálló  kuta- 
tások alapján  megírt  munkái :  A  zsidók  Bécs- 
újhelyen (Budapest  1892) ;  A  zsidók  története 
Sopronban,  75  eddig  kiadatlan  oklevéllel  (u.  o. 
1896),  Két  munkáját :  Arany  János  és  a  Biblia 
(u.  0.  1904)  és  Tompa  Mihály  és  a  Biblia  (u.  o. 
1912)  a  M.  Tud.  Akadémia  adta  ki. 

Pollák- Virág-féle  gyorstelegráf,  1.  Telegráf. 

Polland-kinai  sertés,  az  északamerikai  Egye- 
sült-Államok kiváló  hússertés-fajtája,  melyet  a 
lengyel,  kínai  és  az  angol  berkshírei  sertés  se- 
gítségével állítottak  elő.  Kis  középnagyságú,  fe- 
kete színű,  fehérjegyű,  elég  gyorsan  fejlődő,  sza- 
pora és  nyugodt  vérmérsékletű  sertés,  mely  az 
angol  yorkshirei  és  berkshírei  fajtánál  edzettebb. 
A  P.  hozzánk  is  bekerült,  de  a  nálunk  uralkodó 
nyári  száraz  meleget  kevésbbé  jól  tűri. 

Pollantin  (pollanthyn),  a  szénaláz  (1.  o.)  ellen 
ajánlott  gyógyszer.  Füvek  hímporával  oltott  lo- 

Bémi  Nagy  LexStcma.  XV.  Icöt. 


vak  vérsavója,  mely  úgy  természetes  állapotban, 
mint  beszárítva  poralakban  is  forgalomban 
van.  Az  orr-  és  a  szemnyálkahártya  helyi  keze- 
lésére használják.  Föltalálója :  Dunbar. 

PoUard,  Albert  Frederick,  angol  történetíró, 
szül.  1869  dec.  16.  Rydeben.  1907-ben  a  londoni 
University  College-en  az  angol  történet  tanára 
lett.  Egyik  kiadója  a  Dictionary  of  National  Bio- 
graphynak  s  f őmunkái :  England  under  Protector 
Somerset  (1900) ;  Henry  VIH  (1905) ;  Tudor  tracts 
(1903) ;  A  life  of  Thomas  Cranmer  (1904) ;  Fac- 
tors  in  modern  history  (1907).  Magyarul  megje- 
lent :  Anglia  története  (ford.  Bálint  Emö,  Bpest 
1916). 

PoUatschek  Elemér,  orvos,  szül.  Nagykároly- 
ban 1875  febr.  10.  1901.  az  Erzsébet  kkálynó- 
szanatórium,  1910.  az  izraelita-kórház  gégész- 
főorvosa, 1916.  egyetemi  magántanár  lett.  Pon- 
tosabb irodalmi  munkái  Dolgozatok  az  orr-  és 
gégebetegségek  köréből  címen  1915.  önálló  kötet- 
ben jelentek  meg. 

Pollen  (növ.),  a.  m.  virágpor  (1.  o.). 

PoUensa  (Pollentia),  város  Mallorca  spanyol 
szigeten  a  P.-i  öböl  mellett,  (1911)  8452  lak. ;  bor- 
termeléssel. Közelében  az  ókori  Pollentia  romjai 
láthatók.  A  Púig  de  P.-n  (324  m.)  látogatott  búcsú- 
járó hely  van. 

Pollentia,  1.  ókori  város  Liguriában  a  Tana- 
rus  partján.  Itt  ütközött  meg  402.  Kr.  u.  Stilicho 
Alarichlial;  ma  Pollenza.  —  2.  P,  város,  1. 
PoUensa. 

Pollentömlő  (növ.),  1.  Megtermékenyítés. 

Pollenvirágok  (növ.)  azok,  amelyek  a  beporzást 
végző  rovaroknak  pollent  (virágport)  szolgáltat- 
nak táplálékul  (mák,  pipacs). 

Pollenzacskó  (növ.),  1.  Portok. 

PoUet,  Le,  Dieppe  (1.  0.)  külvárosa. 

Pollex,  1.  Hüvelyk. 

Pollicitatio  (lat.)  a  rj.-ban  olyan  egyoldalú 
ígéret,  amely  anélkül,  hogy  bárki  részéről  el- 
fogadásra lett  volna  szükség,  kötelmet  hozott 
létre.  Esetei  voltak :  1.  a  votum  (valaki  valamely 
istenséggel  szemben  kötelezte  magát,  fogadalom) ; 
2.  az  állam  v.  község  javára  tett  kötelező  ígéret 
valamely  hasznos  célú  szolgáltatásra  (ob  lustám 
causam) ;  3.  a  díjkitüzés  (1.  0.). 

PoUinariuin  v.  pollinium  (növ.),  a  kosbor- 
félék egy-egy  portokfelének  összetapadt  virág- 
portömege, 1.  Kosborfélék. 

PoUini,  Francesco,  olasz  zongoraművész  és 
zeneszerző,  szül.  Leybachban  1763.,  megh.  Mi- 
lanóban 1846  szept.  17.  Mozart  tanítványa  volt. 
1809.  a  milanói  konzervatórium  tanára  lett.  Ö 
írt  elsőnek  zongorára  három  sorban.  Számos 
zongoradarabot  írt,  amelyek  megérdemelt  sikert 
arattak. 

PoUini  -  Bianchi,  Bianka,  énekesnő,  1.  Bi- 
anchi,  1. 

Pollinium  (növ.),  1.  Pollinarium, 

PoJlino,  Monté,  a  Napolii-Apenninók  mészkő- 
hegységének hegycsoportja  a  Tirreno-tenger  és 
Tarentói-öböl  közt,  legmagasabb  csúcsai  a  P. 
(2248  m.)  és  a  Serra  di  Dolcedorme  (2271  m.). 
A  P.-tól  D.-re  már  a  Calabriai-Apenninók  kristá- 
lyos kőzetekből  álló  csoportjai  következnek. 

Pollio,  1.  Asinius  Pollio. 

S6 


Polito 


—    562    — 


Polock 


Pollio,  Alberto,  olasz  tábornok,  szül.  Casertá- 
ban  1852  ápr.  21.,  megh.  Torinóban  1914;  júl.  1. 
Az  olasz  tüzérségben  szolgált,  1893—97.  a  bécsi 
olasz  nagykövetség  katonai  attaséja  volt.  1908 
júniusban  az  olasz  vezérkar  főnökévé  nevezték 
ki  az  elhalt  ScUetta  tábornok  helyébe.  Utóda  Ca- 
dorna  tábornok  lett.  Müvei :  Napóleon  I.  (Livorno 
1901);  Waterioo  1815  (Roma  1906) ;  Manovre  coi 
quadri  intomo  a  Roma  (Sassari  1908). 

PoUock,  Frederik,  sir,  baronet,  angol  jog- 
tudós és  politikus,  szül.  Londonban  1845  dec.  10. 
1882— 90-ig  a  londoni,  1893— 1903-ig  az  oxfordi 
egyetem  tanára.  Főművei :  Principles  of  Contract 
(8.  kiad.,  London  1909) ;  The  law  of  torts  (8.  kiad., 
1908) ;  Digest  of  the  law  of  partnership  (9.  kiad., 
1909);  The  land  laws  (3.  kiad.,  1895);  Intro- 
duction  to  the  history  of  science  of  politics  (4. 
kiad.,  1902);  Possession  in  the  Common  law 
(1888).  Magyarul  megjelent :  Az  angol  földbirtok- 
jog (ford.  Stassik  Ferenc,  Bpest  1914). 

Pollokshaws  (ejtsd:  — sász),  város  Renfrew  skót 
countyban  (i9ii)  12,932  lak.,  vasöntővel. 

Poll-tax  (ang.)  a.  m.  fejadó.  így  nevezik  An- 
gliában a  parlamenti  választások  céljaira  össze- 
állított választói  jegyzéket  s  magát  a  választás 
tényét  is. 

Pollatio  (lat.);  1.  Magömlés  és  Megfertőz- 
tet és,  1. 

Pollux,  a  Polydeukes  latinos  alakja,  1.  Dios- 
kurok. 

Pollux  (Polydeukes),  Juliits,  görög  szofista 
180  körül  Kr.  u.  Commodus  császár,  tanítványa, 
Athénben  egy  iskola  élére  állította.  Egy  «Ono- 
mastikon»  című  lexikon-féle  műve  maradt  fenn, 
sok  érdekes  irodalmi,  régiségi,  színházi  és  tör- 
vényszéki adattal.  Kiadta  Bekker  (1896)  és  Bethe 
(1900). 

Pollux,  p  Greminorum,  az  Ikrek  csillagképé- 
nek p  csillaga,  másodrendű,  kettőscsillag. 

Pollux  V.  pollucit  (ásv.),  hexaéderben  és  romb- 
dodekaéderben  kristályosodik,  a  jó  kristályok 
igen  ritkák,  rendesen  csak  legömbölyödött  sze- 
mek. Színtelen,  erősen  üvegfényű,  átlátszó,  a 
hiaUtra  és  kámforra  emlékeztet.  Cézium-alu- 
miniumhidroszilíkát  H2Cs4Al4(Si03)8.  San  Piero 
(Campo,  Elba)  turmalintelóreiben  elvétve  talál- 
ható ;  másik  lelőhelye  Hebron,  Maineben. 

Pollux  és  Castor,  1.  Dioskurok. 

Polna,  város  Deutschbrod  cseh  kerületi  kapi- 
tányságban, (1910)  4526  lak.  Híressé  vált  az  u.  n. 
polnai  vérvádról.  1899-ben  a  közeli  erdőben  meg- 
gyilkolva találtak  egy  Hruza  Ágnes  nevű  leányt. 
Gyanúba  fogták  Hilsner  metszőt,  akit  a  kutten- 
bergi  esküdtszék,  majd  a  semmisségi  panasz  kö- 
vetkeztében az  új  esküdtszék  is  vétkesnek  mon- 
dott ki.  Hilsnert  halálra  Ítélték,  majd  kegyelem- 
ből élethossziglani  fogságra  változtatták  át  a 
büntetést.  Az  antiszemita  cseh  lapok  izgatása 
miatt,  amelyek  rituális  gyilkosságnak  állították 
a  bűntényt,  több  cseh  és  morva  helységben  zsidó- 
üldözések törtek  ki. 

Polner  odön,  szül.  Békéscsabán  1865  márc. 
15.  Jogi  tanulmányai  végeztével  ügyvédi  képe- 
sítést szerzett.  1893.  igazságügyminiszteri  fogal- 
mazó lett.  1895.  a  közjogból  magántanárrá  képe- 
sítették. 1900.  miniszteri  titkár,  1905.  rendkívüli 


egyetemi  tanári  címet  kapott.  1906.  az  igazság- 
ügyminisztériumba berendelt  táblabíró,  1910.  mi- 
niszteri tanácsosi  címmel  és  jelleggel  ruházták  fel 
8  a  közjogi  és  nemzetközi  szerződéseket  elő- 
készítő osztálynak  főnöke  lett.  1914.  a  pozsonyi 
tud.  egyetem  rendes  tanárává  nevezték  ki.  Az 
1907.  évi  kiegyezési  tárgyalások  és  a  véderőről 
és  katonai  bűnvádi  perrendtartásról  szóló  törvé- 
nyek, továbbá  több  nemzetközi  szerződés  előké- 
szítése körül  szerzett  érdemeiért  több  kitünte- 
tésben volt  része.  Résztvett  egyes  választójogi 
törvényjavaslatok  kidolgozásában  is.  Az  1918/19. 
tanévben  rektora  volt  a  pozsonyi  egyetemnek  és 
egy  időre  letartóztatásba  került,  amikor  a  cse- 
hek Pozsonyt  megszállták.  A  Magyar  Tud.  Akad. 
lev.  tagja.  Főművei:  Magyarország  és  Ausztria 
közjogi  viszonya  (Budapest  1891);  A  végrehajtő 
hatalom  a  magyar  alkotmányban  (u.  o.  1893) ; 
A  választói  jog  mivolta  (u.  o.  1894) ;  A  pragma- 
tica  sanxitio  és  a  házi  törvények  (u.  o.  1900) ; 
A  közös  ügyek  (Budapest  1901) ;  Tanulmányok 
a  magyar  parlamenti  jog  köréből  (u.  o.  1902) ; 
Magyar  közjog  német  nyelven  (u.  o.  1910; 
ugyanez  németül) ;  Az  új  egyetemek  és  a  nem- 
zeti kultúra  (Pozsony  1916) ;  Das  Staatsrecht  des 
Königreichs  TJngarn  undseiner  Mitlander  (u.  o. 
1917) ;  A  Pro  Hungária  c.  emlékirat  (u.  o.  1918) 
nagyrésze. 

Polo,  az  angolok  által  Indiából  hozott  labda- 
játék, melynél  a  játszók  a  kemény  falabdát  lóhát- 
ról ütik  hosszú  kampós  botokkal,  hogy  a  kijelölt 
célon  túl  essék  le.  Az  ellenfelek  különböző  színű 
kalapokkal  jelzik  magukat.  Van  vizi-P.  is,  mely- 
nél a  játszók  úszva  hajszolják  a  falabdát.  — 
Nálunk  1896  októberben  rendezték  Budapesten 
az  első  P-versenyt  a  soroksári-úti  régi  lóver- 
senypályán. 1899-ben  megalakult  a  Budapesti 
P. -Egyesület,  gróf  Andrássy  Gréza  elnökletével. 
Számos  P.-versenyt  rendezett  Budapesten  és  csa- 
patai sok  külföldi  versenyen  is  diadalmasan  vet- 
tek részt. 

Polo,  Marco,  olasz  utazó,  szül. Velencében  1256., 
megh.  u.  0. 1323.  Ó  volt  az  első  európai,  ki  Ázsia^ 
belsejét  és  K.-i  részét  átkutatta.  Atyjával,  Niccolo 
P.-val  és  nagybátyjával,  Mattes  P.-val,  kik  ve- 
lencei kereskedők  voltak,  1271.  Kublai  khánnál 
jártak,  aki  kíséretének  tagjává  nevezte  ki  és  bi- 
rodalmánakkülönböző részeibe  küldötte.  így  majd 
egész  Kínával  megismerkedett.  1295-ben  Kokin- 
klna,  Szumátra,  Cejlon,  Ormuz,  Tebriz,  Trape- 
zunt  és  Konstantinápoly  érintése  után  visszatér- 
tek. 1298-ben  egy  velencei  hadihajó  kapitánya- 
ként genovai  fogságba  került,  ott  mondta  tollba 
utazását  a  pisai  Rusticianónak,  ki  azt  franciául 
írta  le.  1307.  P.  maga  adta  ki  útleírását.  Eredeti 
művét  Pauthier  adta  ki  magyarázatokkal:  Le 
livre  de  Marco  P.  c.  alatt  (1865,  2  köt.,  magyarra 
fordította  Brózik  Károly,  Budapest  1881).  V.  ö. 
Zurla,  Di  Marco  P.  (Venezia  1818—19,  2  köt.) ; 
Schumann,  Marco  P.,  ein  Weltreisender  des  13. 
Jahrhunderts  (Berlin  1885). 

Polock,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye  Vi- 
tebszk  orosz  kormányzóságban  a  Polota  ós  Duna 
összefolyásánál,  (1910)  31,000  lak. ;  az  1812.  el- 
esett oroszok  emlékével.  P.  egyike  a  legrégibb 
orosz  városoknak.  Rettenetes  Iván  1563.  elfog- 


PoloJ 


563    — 


Poloska 


lalta,  de  1579.  Báthory  István  visszavette.  1654 
az  oroszok  ismét  birtokba  vették,  de  az  1667-iki 
andrusszovói  szerződésben  kényszerültek  a  len- 
gyeleknek visszaadni.  1772.  végleg  orosz  kézre 
került.  Ney  és  Murát  1812.  elfoglalták  és  ugyan- 
azon év  aug,  18.  Gouvion-St.-Cyr  a  város  mellett 
tönkre  tette  Wittgenstein  csapatait. 

Poloj,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  vojnici  j.-ban, 
(1910)  550  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Polonaise  (franc,  ejtsd :  poionéz ;  ol.  polacca) 
középlassú  lengyel  tánc  '/^  ütemben.  Valószínű, 
hogy  a  P.  nem  népies  tánc  volt,  hanem  in.  Hen- 
rik krakói  megkoronáztatásakor  (1574)  mint  al- 
kalmi bevonulási  induló  bukkant  fel  először  és 
ebből  az  alkalmi  darabból  alakult  ki  a  későbbi  P., 
mint  klasszikus  táncforma.  Legjellegzetesebb  rit- 
musa f  tJ{  ?  f  f  ^  hasonlít  a  bolero  kíséreté- 
hez, de  a  P.  hangsúlyozottabb,  keményebb.  Témái 
súlyos  ütemrészen  indulnak  és  a  harmadik  ne- 
gyeden záródnak.  Schubert  (18.  sz.),  Beethoven, 
Weber,  de  főként  Chopin  írták  a  legklassziku- 
sabb P.-eket. 

Polonceau-f  edól,  nagyobb  fesztávolságra  szer- 
kesztett tetőszék,  1.  Fedélszerkezetek. 

Polonia,  Lengyelország  latin  neve.  —  P.  Mi- 
nor,  1.  Kis-Lengyelország. 

Polonina-Rúna,  a  K.-i  Beszkidek  (BK.-i  Kár- 
pátok) homokkő  vonulatának  egyik  tagja  üng 
vármegye  K.-i  részén  az  üng  és  Latorcza  folyók 
völgyei  közt.  Legjelentékenyebb  kiemelkedései : 
a  tkp.  P.  (1482  m.)  Osztra  hóra  (1408),  Gorlica 
(1.S76  m.)  és  a  Sztudnica  (1935  m.).  Legnagyobb 
részüket  havasi  legelő  borítja.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Polónium,  1.  Radioaktív  anyagok. 

Polonszkij,  Jakov  Petrovics,  orosz  költő,  szül. 
Rjazanban  1820  dec.  18.  (6.),  megh.  Szent-Péter- 
váron 1898  okt.  30.  (18.).  Jogi  tanulmányokat 
végzett  Moszkvában,  majd  a  Kaukázusban  ka- 
pott alkalmazást,  onnan  azonban  1852.  vissza- 
tért Pétervárra,  ahol  a  külügyi  hivatal  cenzora 
lett.  Több  kötet  költeménye  jelent  meg,  melye- 
ket tartalmasság,  f  ormaszépsóg  és  nemes  érzés 
jellemez.  Elbeszélései  és  regényei  csekélyebb  ér- 
tékűek. Összes  művei  1885—1886.  jelentek  meg 
10  köt.  Szent-Péterváron.  V.  ö.  Michailov,  Poe- 
zija  P.  (u.  0.  1900). 

Polony  (Poloma),  kisk.  Sáros  vm.  héthársi 
j.-ban,  (1910)  464  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Polcnyi,  1.  ^ZemeV,  zongoraművész,  szül.  Sátor- 
alja-Újhelyen  1871.  A  Nemzeti  Zenedében  Székely 
Iinrótöl,  majd  a  bécsi  konzervatóriumon  tanult. 
Barbi  Alice-szal  beutazta  Európát.  1902-ben  a 
Nemzeti  Zenede  tanára  lett.  Több  zenedarabot  írt. 

2.  P.  Géza,  politikus,  szül.  Zsitvakenézen  1848 
ápr.  3.,  megh.  Budapesten  1920  febr.  1.  Jogi  ta- 
nulmányait a  pozsonyi  akadémián  és  a  budapesti 
egyetemen  végezte  s  1871— 1906-ig  a  főváros- 
ban folytatott  ügyvédi  gyakorlatot.  1881  óta 
majdnem  állandóan  képviselő  s  a  függetlenségi 
politikának  egyik  főirányítója  volt.  Mint  védő- 
ügyvéd országos  hímévre  tett  szert  s  mint  fő- 
városi bizottsági  tag  Budapest  községi  életének 
irányításában  vezérszerepet  játszott ;  megalapí- 
tója és  sokáig  vezére  volt  a  Saskömek.  Jelentős 
szerepe  volt  a  polgári  házasság,  a  Szapáry-féle 


közigazgatási  reform  és  Ferenc  Ferdinánd  trón- 
örökös házasságának  becikkelyezése  körül  folyt 
vitákban,  az  1889-iki  véderőtörvény  tárgyalásá- 
ban, az  1903-iki  nagy  obstrukcióban,  valamint  a 
nemzeti  küzdelemben,  amikor  az  ellenzék  vezérlő- 
bizottságának tagjává  választották.  A  koalíció 
vezérlőbizottságának  megbízásából  Fejéi*váry 
Géza  báróval  1906  áprilisában  előkészítette  a 
paktumot,  amelynek  alapján  a  szövetkezett  el- 
lenzék kormányt  vállalt,  s  e  kormánynak  igaz- 
ságügyminisztere lett.  Állásáról  1907  februárjá- 
ban lemondott.  Politikai  pályájának  kezdetétől 
fogva  a  parlament  legkiválóbb  szónokai  közé 
tartozott  és  ismereteinek  sokoldalúságával  korán 
hírnévre  tett  szert.  Minisztersége  alatt  gondos- 
kodott a  bírák  anyagi  helyzetének  javításáról, 
az  ügyvédi  rendtartás  módosításával  és  az 
ügyvédi  tanácsnak  a  Kúrián  való  szervezésével 
az  ügyvédi  állás  tekintélyének  emeléséről  és 
nagyobbszabású  kodiflkációs  munkálatokat  kez- 
deményezett. 1918.  júliusban  a  fővárosi  közmun- 
kák tanácsának  elnökévé  nevezték  ki ;  ez  állásá- 
ból a  proletárdiktatúra  alatt  nemcsak  elmozdí- 
tották, hanem  sokáig  túszként  fogva  is  tartották. 
A  diktatúra  bukása  után  visszahelyezték  az  el- 
nökségbe. Publicisztai  tevékenységet  is  fejtett 
ki;  önállóan  megjelent  műve:  Birtokpolitika 
(1916). 

Polo-ponny,  a  polo-játékhoz  különösen  alkal- 
mas ló.  Nálunk  az  első  polo-versenyeken  erdélyi 
mokánylovakat  használtak.  Később  argentínai  és 
skótországi ponnyfajtákat  hoztak  be,  melyek  után 
különösen  gr.  Andrássy  Manó  cinderí  ménese 
nevelt  igen  jó  P.-kat. 

Polos,  görög  szofista  az  V.  sz.-ból  Kr.  e.  Gor- 
gias  tanítványa ;  érdekesen  és  elevenen  rajzolja 
Platón  a  Gorgiasban. 

Poloska  (házi  poloska,  agyi  poloska,  büdös- 
féreg, palacka  =  Gimex  lectularius  L.,  áiiat),  a 
Félfedelesszámyú  rovarok.  (Rhynchota)  rendjébe, 
a  Poloskák  (Heteroptera)  alrendjébe  tartozó 
élősködő  rovarfaj.  Emberlakta  házakban,  külö- 
nösen a  városokban  mindenütt  el  van  terjedve  s 
fájdalmas  és  viszkető  szúrásával  az  ember  éjjeli 
nyugalmának  legkínzóbb  háborítója.  Hímje  kb. 
5,  nősténye  6  mm.  hosszú.  Teljesen  fejlett  ivar- 
érett  példányai  barnásvörösek,  lárvái  sárgás- 
barnák. Ha  vérrel  tele  szívta  magát,  teste  erősen 
megduzzad  és  ekkor  színe  vérvörös.  A  hímek 
karcsúbbak  a  nőstényeknél,  melyeket  lekerekí- 
tett végű  potrohúk  alapján  nem  nehéz  a  nem 
teljesen  lekerekített,  inkább  hegyes  potrohvégű 
hímektől  megkülönböztetni.  A  hosszúkás  tömlő- 
alakú, kb.  1  mm.  hosszú  és  fedéllel  ellátott  fehé- 
res színű  petékből  kibújó  lárvák  ötször  vedlenek, 
mlg  ivarérettségüket  elérik.  Kedvező  viszonyok 
(bőséges  táplálkozás  esetén  és  20— 25<»  melegben) 
a  lárvák  6 — 7  hét  alatt  ivarérettek ;  ekkor  páro- 
sodnak és  ezután  a  nőstény  a  peték  lerakásához 
fog.  Kedvező  viszonyok  között  a  házi  poloska 
igen  szapora,  mert  a  nőstény  naponkint  kb.  5 
petét  rak;  hidegben  (-}-12C"-nál  alacsonyabb 
hőmérsékleten)  a  peterakás  szünetel.  A  lárvák 
kibújása  a  hőmérséklettől  függ :  35  C<»  melegben 
5—6,  -\-  25  Co-on  8—9,  16  Co-on  20  nap  múlva 
következik  be.  A  hideg,  sőt  a  több  hónapig  tartó 


36* 


Poloskák 


—    564     — 


Poltava 


fagy  sem  öli  meg  az  öreg  és  flatal  poloskákat. 
Az  éhséget  a  poloskák  szintén  hónapokig  jól 
bírják. 

A  házi  poloskák  kerülik  a  fényt,  ezért  rende- 
sen éjjel  szívják  áldozatuk  vérét,  ha  azonban 
nagyon  éhesek,  nappal  is  vérszívásra  vetemed- 
nek. Rendesen  az  ember  vérét  szívják,  de  meg- 
támadják a  házi  baromfiakat  és  a  házi  állatokat 
is.  Nagyon  ügyesen  kúsznak  és  gyorsan  futnak 
s  gya&an  áldozatukra  egyszerűen  ráejtik  magu- 
kat. A  poloskacsípés  fájdalmas  és  a  beoltott  nyál 
hatása  következtében  égető  és  viszkető  érzést  és 
kerek  bőrduzzanatot  okoz.  A  fájdalmas  szúráson 
kívül  még  büdös  szaguk  is  nagyon  kellemetlen, 
továbbá  bőséges  ürülékükkel  bepiszkolják  a  fa- 
lakat, bútorokat,  főleg  a  trópusokban  veszedel- 
mes betegségek  (pestis,  különböző  vérparaziták 
okozta  bajok  stb.)  terjesztésében  is  jelentős  sze- 
repük van. 

Pusztításukra  alkalmas  szerek :  a  benzin,  ben- 
zol, terpentin,  kloroform,  petróleum,  xylol,  to- 
vábbá a  kénezés.  Mindezek  a  szerek  azonban 
egyrészt  drágák,  másrészt  tűzveszélyesek  és  a 
szobaberendezési  tárgyakat  megtámadják.  Na- 
gyobb arányú  és  alapos  irtásukra  ma  a  széndi- 
szulfld-gőzöket  (szónkéneg)  és  a  ciánkáliumból  v. 
ciánnátriumból  kénsawal  fejlesztett  gázalakú 
kéksavat  (hidrogénciánid)  használják.  E  két  szer 
használata  azonban  annyira  veszedelmes  (a  szén- 
diszulfid robbanó,  gyúlékony  és  mérges ;  a  kéksav 
az  emberre  pillanat  alatt  ható  halálos  méreg), 
hogy  csak  szakember  pusztíthat  e  szerekkel  po- 
loskát. Az  amerikai  Egyesült-Államokban  és  Né- 
metország több  városában  v.  maga  a  hatóság,  v. 
a  hatóság  felügyelete  alatt  szakemberektől  veze- 
tett vállalatok  intézik  a  kéksawal  való  hatásos 
poloskairtást.  V.  ö.  Hasé  A.,  Die  Bettwanze  (Ber- 
lin, P.  Parey  1917) ;  Jablonowski  J.,  A  házi  po- 
loska (Természettudományi  Közlöny,  1918.  évf., 
50.  köt.,  34:7—371.  és  395-426.  lap). 

Poloskák  (Bhynchota  heteroptera,  áiiat,  1.  a 
képmellékletet),  a  Félfedelesszámyú  rovarok 
(Bhynchota)  rendjének  egyik  alrendje  (Heterop- 
tera).  Szúró  és  szívó  szájrészeik  csőalakú  szipó- 
kából  és  négy  szúrósertéből  állanak.  A  szipókát 
a  felső  és  az  alsó  ajak,  a  négy  szúrósertét  pedig 
a  két  felső  (mandibula)  és  a  két  alsó  állkapocs 
(maxilla)  alkotja.  Legjellemzőbb  szárnyuk  alko- 
tása. Elülső  pár  szárnyuk  félfedelesszárnnyá, 
ú.  n.  hemielytrává  módosult ;  ennek  alapi  része 
bőrszerűen  kemény,  másik  fele  pedig  hártyás.  A 
kemény  alapi  rész  elülső  részét  alkotja  a  corium- 
nak,  hátsó  részét  a  cZavw^-nak  nevezett  rész; 
ezekhez  csatlakozhatik  némelykor  még  a  rende- 
sen más  színű  cuneus  v.  appendix.  Hátulsó  pár 
szárnyuk  mindig  hártyás.  Sok  poloskafajon  az 
eredetileg  mindig  ilyen  alkotású  szárnyak  tete- 
mesen megrövidülnek,  sőt  teljesen  vissza  is  fej- 
lődhetnek. Rendesen  el  vannak  látva  hüzmiri- 
gyekkel,  melyek  lárva-korban  a  potroh  hátoldalán, 
kifejlődött  állapotban  a  hasoldalon  a  középső  és 
hátulsó  lábak  töve  között  foglalnak  helyet.  Vála- 
dékuk rendesen  kellemetlen  és  védelemre  szolgál, 
egyeseknél  azonban  kellemes  szagú,  pl.  a  réteken 
nyáron  gyakori  Adelphocoris  seticornis  F.-nál 
érett  körte  illatú.  Átalakulás  nélkül  v.  tökéletlen 


átalakulással  fejlödnek.  Növényi  és  állati  nedvek- 
kel táplálkoznak.  Nagyszámú  és  az  egész  földön 
elterjedt  fajaikat  csápjaik  szerkezete  és  tartóz- 
kodási helyük  szerint  két  csoportba  szokás  osz- 
tani: I.  Vízipoloskák  (Cryptocerata),  melyek- 
nek igen  rövid  csápjaik  a  fej  alsó  részén  el  van- 
nak rejtve  úgy,  hogy  felülről  csápjaik  nem  lát- 
hatók, II.  Csápos-  V.  szárazföldi  poloskák  (Gym- 
noeerata),  melyeknek  csápjai  jól  fejlettek  és  a 
fejen  jól  láthatók ;  a  szárazföldön  növényeken  ós 
állatokon,  v.  a  víz  felszínén  élnek,  de  a  vízbe  nem 
hatolnak  be.  —  A  P.  nevezetesebb  családjait 
1.  a  Félfedelesszárnyúak  címszó  alatt. 

Poloskamag,  Gorispermum  Juss.  (növ.),  a  Che- 
nopodiaceae  családhoz  tartozik,  termése  mintegy 
poloskanagyságú  és  hozzá  hasonló,  egyik  oldalán, 
domború,  a  másikon  lapos,  hártyás  szélű.  Pusztai 
vagy  tengerparti  füvek.  10—12  faja  Európában, 
Ázsiában  és  Észak-Amerikában,  hazánkban  4.  A 
G.  nitidium  Kit.  és  0.  canescens  Kit.  a  magyar 
homokpuszták  jeUemző  növénye. 

Poloskaszagú  levéldarázs  (Hoplocampa  ful- 
vicornis  Ft.),  1.  Levéldarazsak. 

Poloskavész  (növ.),  a.  m.  Actaea  cimicifuga  L. 

Poloszkó  (Ploské  pri  Batkovej),  kisk.  Gömör 
és  Kis-Hont  vm.  ratkóij.-ban,  (i9io)  161  szlovák 
lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Polozsolás  a.  m.  palázolás,  1.  Luca. 

Poltár,  kisk.  Nógrád  vármegye  losonczi  járá- 
sában, (1910)  1104  szlovák  és  magyar  lakossal. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Poltava,  1.  volt  kormányzóság  Oroszország 
DNy-i  részében  Csemigov,  Kurszk,  Harkov,  Je- 
katerinoszlav,  Herszon  és  Kijev  közt  49,896  km^ 
ter.,  (1915)  3.906,200  lak.  P.  É.-ról  D.-nek  lejtő- 
södő  síkság.  D.-i  részei  sok  helyen  mocsarasak.  A 
Dnyepr  vizkörnyékéhez  tartozik,  amely  folyó  itt 
242  kisebb-nagyobb  mellékvizet  vesz  föl ;  nagyob- 
bak :  a  Trubezs,  a  Szupoi,  a  Zolotonosa,  Szula 
(347  km.)  stb.  Éghajlata  mérsékelt.  A  talaj  nagyob- 
bára  fekete  föld  és  termékeny ;  fő  termékek :  búza, 
rozs,  burgonya.  Kiemelendő  hanyatló  állattenyész- 
tésének ágai  közül  a  szarvasmarhatenyésztés.  Az 
ipar  csaknem  kizárólag  bőr-,  szesz-,  cukor  és  olaj- 
gyártással foglalkozik.  Országos  vásárai  híresek. 
Lakói  nagyobbrészt  kisoroszok.  A  tatárok  ha- 
talma alól  1331.  Gedimin  litván  fejedelem  szaba- 
dította föl.  Később  lengyelek  és  oroszok  küzdöt- 
tek birtokáért,  ez  utóbbiak  1667.  kerítették  bir- 
tokukba. Eleinte  Ukrajnának  volt  része.  1802-beu 
külön  kormányzósággá  alakították.  Most  Ukraj- 
nához tartozik. 

2.  P.  (Pivtava,  helytelenül  Pultava)  az  ugyan- 
ily  nevű  volt  orosz  kormányzóság  és  püspökség 
székhelye  a  Poltavka  és  Vorszkla  összefolyásánál, 
(1920)  82,100  lakossal,  több  gyárral,  amelyek- 
ben bőrt,  gyertyát,  szappant  és  dohánycikkeket 
készítenek ;  Iljinszkaja  nevű  híres  vásárát  július 
közepén  tartják  meg.  Templomai  közül  a  leg- 
jelentékenyebb az  1650.  alapított  régi  kolostor 
és  az  1770.  épített  székesegyház.  1709  jul.  9.  Nagy 
Péter  döntő  diadalt  aratott  itt  XII.  Károlyon,  az 
ütközet  emlékét  a  Sándor-téren  obeliszk,  a  város- 
tól 5  km. -nyíre  az  úgynevezet  svédek  sírja  nevű 
hatalmas  domb  hirdeti.  1895-ben  Nagy  Péternek 
emlékszobrot  állítottak.  A  világháború  után  Uk- 


POLOSKÁK. 


1  úszó  és  röpülő  hátonúszó  vízi  poloska  (Notonecta  glanca).  —  2  Vízi  skorpió  (Nepa  cinerea),  szitakötő  lárva  zsákmá- 
nyával. —  5  A  vizi  skorpió  lárvája.  —  4  Petéi.  —  ö  Csikpoloska  (Naucoris  cimicoides).  —  6  GeoCfroy  hátonúszója  (Corixa 
Geoffroyi).  —  7  Vízi  töpoloska  (Ranatra  lineáris).  —  8  Tavi  uszkova  Hydrometra  stagnorum).  —  9  Mocsári  uszkova 
(Gerris  paludum).  —  10  Az  uszkova  petéi  és  lárvái.  —  11  A  pataki  csuszkova  (Velia  recunens)  lárvája. 


^W^ 

Szipoly- 

/      \ 

poloska 

(        > 

XflűlX 

(Aelia 

Bodobács 

Csipkepoloska 

acuminata  . 

iPyrrhocoris 

Tingis  afflnis). 

Term. 

apterus). 

'Iv 

nagys. 

Term.  nagys. 

Óriás  poloska  (Belostoma  grandé).  Term.  nagys. 


Szemetes  zugpoloska  íRedivius  personatusl^lárváival. 
Term.  nagys. 


Kéreg  poloska 

(Aradus  corti- 

calisl.  2/,. 


Tüskés  címe- 
res poloska 

Acantho- 

soma  denta- 

tum).  Term. 

nagvs. 


Házi  poloska 

(Cimex  lectula- 

rius).  '/i- 


I Poloska-félék'  cikkhez. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA 


Poltina 


—     565     — 


Pólya 


rajnához  csatolták,  sőt  az  ukránok  jövő  főváro- 
sul szemelték  ki.  1919-ben  a  vörös  hadsereg  és 
Denikin  csapatai  közt  heves  harcok  folytak;  1919 
júliusban  a  vörös  csapatok  elfoglalták. 

Poltina  (orosz)  a.  m.  fél  rubel. 

Poltron  (franc,  ejtsd :  poitroS)  a.  m.  gyáva,  száj- 
hős. 

Poltura  V.  poltra  {lengy.  pol-^-twory  a.  m. 
másfél,  azaz  másfelet  érő  pénzdarab),  magyar 
pénznem  I.  Lipót,  I.  József,  II.  Rákóczi  Ferenc, 
III.  Károly  és  Mária  Terézia  korában ;  egy  ga- 
rasnak azaz  három  krajcárnak  a  felét  tette,  te- 
hát másfél  krajcárnak  felelt  meg.  A  P.  1760-ig 
mint  rendes  ezüst  váltópénz  veretett,  de  tör- 
téntek kísérletek  már  III.  Károly  alatt  réz- 
polturák  verésére,  mely  éremfajt  Magyarország- 
ban pénzegységül  akarták  behozni.  Ilyen  próba- 
veretek vannak  1713  és  1721-ből.  Mária  Terézia 
végre  az  1761  márc.  27-iki  pátenssel  a  réz-P. 
verését  általánosítá.  B  P.-k  Körmöcz-  és  Selmecz- 
bányán  1763.  s  1765.  verettek,  de  két  próba- 
veretet  még  1759-ből  tőle  is  ismerünk.  II.  József 
uralmával  a  P.-verés  megszűnt.  A  Eákóczi-féle 
rézpolturák  (1, 10, 20  P.)  más  szempont  alá  esnek ; 
mig  a  ni.  Károly  és  Mária  Terézia-féle  P.-k  a  terv- 
szerűen behozott  rézpénzverés  körébe  tartoznak, 
addig  a  Rákóczi-félék  (1704—7.  évekből)  csak 
szükségpénznek  tekintendők. 

Pólus,  Reginald,  bíbornok,  1.  Pole. 

Pólus  (gör.-lat.)  a.  m.  sark,  a  Föld  északi  és 
déli  sarka  (1.  Sark),  az  égsarkok  vagy  világpólu- 
sok (1.  Ég),  valamely  mágnes  sarkai  (1.  Mágnes- 
ség), a  Föld  mágneses  pólusai  (1.  Földmágnesség) 
stb.  Geometriai  értelemben  1.  Gömb,  Másodrendű 
görbe,  Másodrendű  felydet 

Pólustávolság,  1.  Eg. 

Polverara  tyúk,  Észak-Olaszországban  te- 
nyésztett, fekete  tollazatú,  hegyes  bóbita jú  tyúk, 
mely  a  padovai  tyúknak  egyik  változata. 

Poly ...  (a  görög  tíoXüi;  a.  m.  sok  szótól),  össze- 
tételekben gyakori.  Az  itt  nem  talált  szók  Poli . . . 
alatt  keresendők. 

Pólya,  1.  a  sebészetben  egyes  testrészek  becsa- 
varására  használatos  kötőszer.  A  cél  szerint,  amire 
használják,  különböző  anyagból  készül.  1.  Mull- 
pólya használatos  ma  a  sebekre  alkalmazott  kö- 
tözőanyag rögzítésére.  MuUból  5—15  m.  hosszu- 
ságban,  5—10—15  cm.  szélességben  hasított 
szalag,  mely  hengerszerűleg  van  felgöngyöh'tve. 
Ugyané  célra  használatos  szükség  esetén  a  vá- 
szon- és  kalikó-P.  is.  2.  Flanell-pólyát  használunk 
duzzadásra  hajlamos  végtagrészek  tartós  össze- 
szorítására,  pl.  alszárgyüjtőértágulásnál(fáslizás). 
3.  Rugalmas  P.-k  valamely  testrész  rövid  ideig 
tartó  erős  összeszorítására,  vértelenítés  céljából, 
gummiszövetből  (Esmarch)  v.  kaucsukból  (Mar- 
tin) használatosak.  4.  Keményedő  P.-k  rögzítő 
kötések  készítésére  keményítővel  v.  gipszporral 
impregnálva  kerülnek  forgalomba. 

2.  P.  a  heraldikában,  származik,  ha  a  pajzsot 
két  vízszintes  vonallal  három  részre  osztják, 
amikor  a  középső  rész  más  színű  mint  a  felső 
és  alsó.  Több  vonal  alkalmazása  több  P.-t  ád, 
mint  pl.  a  magyar  címeméi.  A  pajzs  ilynemű 
felosztásánál  szem  előtt  tartandó,  hogy  az  osztó 
vonalak  egymástól  egyenlő  távolságban  állja- 


nak, de  előfordul  az  is,  hogy  a  P.  a  rendes  mér- 
téknél keskenyebb,  mely  esetben  a  német  he- 
raldika Strichbalken  névvel  jelöli. 

Pólya,  1.  Jakab,  közgazda,  szül.  Békés-Szt.- 
Andráson  1844  okt.  22.,  megh.  Budapesten  1897 
júl.  29.  1870-ben  köz-  és  váltóügyvéd,  1883.  a 
trieszti  általános  biztosító  társulat  magyarországi 
vezérügynökségének  jogtanácsosa  lett.  1891-ben 
a  budapesti  egyetemen  a  mezőgazdasági  politi- 
kából magántanárrá  képesítették.  A  M.  Tud. 
Akadémia,  melynek  pályázatain  4  pályadíjat 
nyert,  közte  a  Fáy-f éle  2000  forintos  díjat,  1893. 
levelező  tagjává  választotta.  1882  óta  jelentek 
meg  értekezései  a  szakfolyóiratokban  és  napi- 
lapokban. Önálló  dolgozatai:  Az  újabb  agrár- 
mozgalom hazánkban;  A  Baiffeisen  kölcsönpénz- 
tár ;  Széchenyi  István  gróf  minimum-javas- 
lata ;  Agrár-politikai  tanulmányok ;  Minimum ; 
Homestead ;  Örökösödési  jog ;  A  gazdasági  vál- 
ság ;  A  biztosítási  vállalatok ;  A  Festi  magyar 
kereskedelmi  bank  története ;  A  budapesti  bankok 
története ;  A  szab.  pesti  polg.  kereskedelmi  tes- 
tület és  a  budapesti  nagykereskedők  és  nagy- 
iparosok története.  V .  ö.  Vargha  Gyula  emlék- 
beszódét (Akad.  Ért.   109.  füz.). 

2.  F.  Jenő,  orvos,  F.  1.  fia,  szül.  Buda- 
pesten 1876  ápr.  30.  1898-ban  Budapesten  be- 
fejezvén egyetemi  tanulmányait,  előbb  Dollinger 
Gyula  klinikáján  működött,  1905.  a  székesfővá- 
rosi Sz.  Margit-,  1910.  a  Sz.  István-kórház  se- 
bészfőorvosa lett.  Miután  1908.  egyet,  magán- 
tanári képesítést  nyert,  1914.  a  ny.  rk.  tanári 
címet  kapta.  Számos  cikke  jelent  meg  hazai  és 
külföldi  szakfolyóiratokban.  Önállóan  kiadott 
művei :  A  mellső-csarnok  zugának  állapota  glau- 
komás  szemeken  (1899);  A  thrombophlebitis 
meseraica,  mint  az  appendicitis  egyik  végzetes 
szövődménye  (1903);  A  zsírszövetnekrózisról 
(1905);  Az  epekövek  kortanának  mai  állása 
(1906) ;  Az  epehuzamon  végzett  műtétek  (1908) ; 
A  rákgyógyítás  módjai  és  eredményei  (1909) ; 
A  vékonybél  retrográd  incarceratiójáról  (1910) ; 
A  hasnyálmirigy  akut  megbetegedéseinek  ke- 
letkezéséről (1910) ;  Die  ürsachen  der  Recidiven 
nach  Radicaloperation  der  Leistenbrüche  (Berlin 
1912) ;  A  duodenális  fekélyről  (1913) ;  A  pan- 
creas  betegségek  sebészi  kezeléséről  (1913). 

3.  F.  József,  orvosdoktor,  természettudományi 
8  orvostani  író,  szül.  Nagyszecsén  (Bars)  1802 
jan.  1.  szegény  sorsú  földmlvelő  szülőktől,  megh. 
Budapesten  1873  jún.  10.  Pesten  1830.  orvosdok- 
torrá avatták.  1831-ben  a  kolera  első  kitörése 
alkalmával  annyira  kitüntette  magát  emberszere- 
tetével és  az  akkorig  ismeretlen,  ijesztő  kór  ala- 
pos tanulmányozásával,  hogy  1832.  a  magyar 
helytartótanács  Károly  városba  s  Fiúméba  kllldte 
a  kolera  körüli  ismeretek  terjesztésére  s  az  ottani 
orvosok  utasítása  végett.  Később  a  Rókus-kórház 
orvosa  volt.  A  Magyar  Tud.  Akadémia  tagjai 
sorába  választotta.  Egész  vagyonát  a  pesti  ref . 
főiskolának  hagyományozta.  Irodalmi  munkái : 
Az  ember  bélférgeiről  (Pest  1830).  Ugyanez  év- 
ben fordította  Beamnont  értekezését  a  sérvekről. 
1831-ben  adta  ki  latin  nyelven  a  kolera  alkal- 
mával gyűjtött  becses  észleleteit  Lipcsében  ily 
címen :  Summa  observationum  de  cholera  orien- 


Amely  szó  Poly  . . .  alatt  nincs  meg,  Poli 


alatt  keresendő ! 


Polyacanthus 


—     566 


Polycentropsis 


tali.  E  munkáját  magyar  nyelven  is  elkészítette 
1832.  1837-ben  adta  ki  szintén  latin  nyelven  Ob- 
servationes  de  herpete  et  ejus  remedio  novo 
Anthracokali.  184í5-ban  a  Jardin  s  Treitschke- 
féle  állattan  fordítását  készítette  el,  melynek  első 
kötete:  Az  állatország  természettörténeti  kép- 
terme meg  is  jelent,  de  azután  a  költséges  mun- 
kát részvéthiány  miatt  kénytelen  volt  abbahagyni. 

4  P.  Tibor,  festő  és  grafikus,  szül.  Szolnokon 
1886  ápr.  25.  Az  Iparművészeti  Iskolában,  majd 
a  Mintarajziskolában  tanult,  hol  Hegedűs  László- 
nak, később  a  szolnoki  müvésztelepen  Fényes 
Adolfnak  volt  tanítványa  s  Münchenben  és  Pa- 
risban fejezte  be  tanulmányait.  Korán  feltűnt 
jóízű  karrikaturáival  s  ezeknek  később  is  ismert 
és  becsült  mestere  maradi.  Grafikai  munkássága 
is  kiterjedt  (plakátok,  könyvillusztrációk).  Az 
Ernst-muzeum  csoportos  kiállításain  többször  vett 
részt  olajfestményeinek  egy-egy  gyűjteményével. 
Tagja  a  Szinyei  Merse  Pál  Társaságnak. 

Polyacantlins  (áiiat),  a  Nagj^szárnyú-  vagy 
Paradicsomhalak  (Macropodus  Lacép.)  régebbi, 
de  még  ma  is  használatos  tudományos  neve. 

Polyainos  (Polyaneus),  Makedóniából  való 
görög  író,  ügyvéd  Rómában,  hol  Kr.  u.  162.  írta 
M.  AureUus  és  Lucius  Verus  császároknak  aján- 
lott művét,  a  8  könyvre  terjedő  Strategikát.  Fel- 
színes, nagyképű  munka,  de  nevezetes  forrás  a 
görög  és  római  történelemből  felsorolt  9  hadi- 
csel fentartása  miatt.  Kiadta  Wöfílin  és  Melber 
(Leipzig  1887). 

Polyák  Lajos,  orvos,  író,  szül.  Nyíregyházán, 
1864  júl.  21 .  Budapesten  befejezvén  orvosi  tanul- 
mányait, 1888— 90-íg  Görbersdorfban  a  tüdő- 
betegszanatóriumban működött.  1916-ban  egye- 
temi magántanár  lett  a  budapesti  tud.  egyetemen. 
Tanulmányai  főképen  az  orr-,  gége-  és  légcsőbe- 
tegségek köréből  magyar  és  külföldi  szaklapok- 
ban jelentek  meg,  az  Internationales  Central- 
blatt  für  Laryngologie,  Jahresberichte  über 
die  Ergebnisse  der  Rhino-Laryngologie,  Archív 
f.  Laryngologie  és  Zeitschríft  f.  Augenheilkunde 
folyóiratokban  a  magyar  szakirodalom  referense. 
Önálló  művei:  A  klimatológia  és  klimatothe- 
rapia  kézikönyve  (1892) ;  A  könytömlöbetegsé- 
gek  gyógyítása  és  operálása  (1901,  1912—1914, 
németül  is);  A  modern  internasalis  sebészet 
alapelveinek  megjelölése  (1910,  németül  1910— 
1913) ;  A  gégepapillomúk  gyógyítása  rádiummal 
(Berlin  1911,  Nemzetközi  gégeorvosi  kongresszus 
kiadványa);  A  könytöndötuberkvlózis  gyógyí- 
tása az  orr  felöl  (németül  1918) ;  A  géget'uber- 
kulózis  gyógyítása  direkt  úton  (1921);  Gége- 
spekulum  direkt  operáláshoz  (Ges.  Deutscher 
Hals-,  Nasen-  u.  Ohrenárzte.  (Wiesbadeni  kon- 
gresszus 1922  jún.). 

Pólyán  (Poiana),  nagyk.  Szeben  vm.  szerda- 
helyi j.-ban,  (1910)  4204  román  lak.  (Tr.  R.) 

Polyánfalu  (PoVanovce),  kisk.  Szepes  vmegyc 
szepesváraljaí  j.-ban,  (igio)  212  szlovák  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Pólyás  födém,  alárendeltebb  építkezéseknél 
ritkábban  használt  födémszerkezet.  Áll  egy  ren- 
des fagerendasorból,  melyben  a  gerendaközöket 
a  gerendák  irányára  merőlegesen  szalmával  kö- 
rülfont és  jól  egymáshoz  szorított  karókkal  tölt- 


jük ki.  A  födémet  alul  vakolattal  és  fölül  agyag- 
tapasszal látjuk  el. 

Polybiblion  (polybiblos,  gör.  szóból  a.m.  sok 
kötetből  álló),  egy  egyetemes  bibliográfiai  folyó- 
irat neve,  alapíttatott  1868.  Parisban  s  kiadja  a 
Société  bibliographique.  Két  részből  áll :  Partié 
technique,  mely  a  főbb  francia  és  külföldi  művek 
bibliográfiája  és  P.  littóraire,  mely  a  főbb  művek 
ismertetését  tartalmazza,  lapkivonatokkal  s  kró- 
nikával. Iránya  katoUkus. 

Polybios,  kiváló  görög  történetíró,  szül.  Me- 
galopolísban  (Árkádia)  Kr.  e.  210  táján,  megh. 
128  táján.  Atyja,  Lykortas,  az  achajai  szövet- 
ség élén  állott,  mely  végső  erőfeszítéssel  ipar- 
kodott a  görög  szabadságot  megvédeni  Rómá- 
val szemben.  O  is  mint  államférfi  és  hadvezér 
működött  e  szövetség  kötelékében.  166-ban  Per- 
seus  le  veretése  után  a  Róma  által  követelt  ezer 
előkelő  kezes  közt  volt ;  így  jutott  Rómába,  L. 
Aemilius  PauUus  házába,  barátságot  kötött  az 
ifjabb  Scipióval  s  vele  együtt  szövi  Róma  nagy- 
ságának terveit.  Ezután,  mint  a  római  nagyság 
őszinte  bámulója,  a  békés  közvetítő  szerepét 
vitte  hazája  és  Róma  között  s  befolyása  becsü- 
letes felhasználásával  hálára  kötelezte  honfi- 
társait, úgy  hogy  több  helyt  szobrot  is  állítot- 
tak neki.  Rómában  kezdette  meg  40  könyvből 
álló  nagy  művének  megírását,  melyben  ki  akarta 
mutatni  a  római  uralom  világuralommá  válásá- 
nak okait.  Megírta  Róma  történelmét  az  I.  pún 
háborútól  Karthágó  ós  Korinthos  feldúlásáig 
(Kr.  e.  264— 146-ig).  A  nagy  műből  csak  az  első 
5  könyv  maradt  fenn  teljesen.  Livius  őt  követi 
a  II.  pún  háború  megírásában,  de  nem  köze- 
líti meg.  P.  lelkiismeretes  anyaggyüjtő  és  éles 
szemű  objektív  történetíró.  A  megismert  igazsá- 
got szemléletesen,  egyszerűen,  retorikai  sallan- 
gok  nélkül,  szinte  száraz  hidegséggel  úgy  állítja 
elénk,  hogy  beláttatja  az  események  törvény- 
szerűségét és  ethikai  szükségességét.  Katonai 
és  államférfiúi  szakértelme  imponáló.  Újabb  ki- 
adása Dindorf tói  (Leipz.  1866—68, 4  köt.,  melyet 
Büttner-Wobst  adott  ki  új  revízióban,  2.  kiad. 
1905)  és  Hultschtól  (Berlin  1867—72,  4  köt.,  2. 
kiad.  1888).  V.  ö.  Werner,  De  Polybii  vita  et 
itmeribus  (Berlin  1877) ;  Guntz,  P.  und  sein  Werk 
(Leipzig  1902). 

Polyborus  tlirarus  (áuat),  1.  Karakara. 

Polybotos,  Idsázsiaí  város,  1.  Bulavadin. 

Polycarpiniu  (növ.),  a  termések  egy  tipusa, 
egy  virágból  keletkeznek,  de  több  termőből  jönnek 
létre  és  megalkotásukban  a  virágtengely  is  részt 
vesz.  Ilyen  1.  a  csipketermés  vagy  rózsatermés 
(cynarrhodum),  amely  apró  aszmagtermésekbőláll 
és  ezeket  a  meghúsosodott  csészealakú  virágten- 
gely zárja  körül ;  2.  a  szamócatermés  (fragum), 
ahol  az  aszmagtermósek  a  húsos,  nedvdús,  kúp- 
alakú virágtengely  felületén  foglalnak  helyet : 
3.  a  nelumbof érmés,  ahol  az  aszmagtermósek  a 
fordított  kúpalakú,  húsos  virágtengelybe  vannak 
bemélyesztve. 

Polycarpus,  szent,  1.  Polykarp. 

Polycarpus,  Georgins,  magyar  humanista,  1. 
Kosztolányi,  2. 

Polycelis  (állat),  1.  Planariidae. 

Polycentropsis  (áiiat),  1.  Nandusféle'k. 


Amely  szó  Poly  . . .  alatt  uincs  meg,  Poli 


alatt  keresendő! 


Polycentrus 


-    567 


Polygonum 


Polycentrus  (áiiat),  1.  Nandufélék. 

Polychaeta  (állat),  1.  Sörtelálmak. 

Polycliasiaiii  (növ.),  a.  m.  többes  bog,  pleio- 
<?ha8ium  (1.  Elágazás). 

Polychroit,  1.  Krocin. 

Polycistidea  (állat),  1.  Sporozoák. 

Polycladida  (áiiat),  .1.  Örvényférgek. 

Polycystis  (áiiat),  1.  Örvényférgek. 

Polydeukes,  Kastor  testvére,  1.  Dioskurok. 

Polydoor  de  Mont,  1.  Pol  de  Mont. 

Polydoros,  Priamos  legifjabb  fia,  kit  az  Ilias 
szerint  A.chilles  öl  meg.  Későbbi  monda  szerint 
szülei  előre  látva  Trója  vesztét,  sok  arany  kincs- 
csel Polymestor  trák  királyhoz  juttatták,  aki 
kapzsiságból  megölte  és  testét  a  tengerbe  dobta. 
Azonban  anyja,  Hekabe,  mikor  a  görögök  rabul 
magukkal  viszik,  megtalálja  fia  holttestét  s  a 
trójai  nők  segítségével  szörnyű  bosszút  áll  Po- 
lymestoron  :  megvakítják  és  két  gyermekét  fel- 
koncolják (Euripides  Hekabe  c.  drámája). 

Polydoros,  görög  szobrász,  1.  Laokoón. 

Polyembryonia  (növ,),  a.  m.  többcsirásság ; 
több  csirának  a  jelenléte  egy  magban,  pl.  a  cit- 
roméban. Egy  magban  rendesen  csak  egy  csira 
szokott  lenni.  V.  ö.  Schüberszky,  A  többcsirájú 
magvakról  (Pótfüzetek  a  Természettudományi 
Közlönyhöz  1890.  és  Természetrajzi  Füzetek  XI. 
1887—88). 

Polyergus  (Amazonhangya,  áiiat),  1.  Han- 
gyafélék. 

Polygala  L.  (qöv.),  1.  Csészeszárny.  —  A  P, 
amara  zöld  részei  szolgáltatják  a  aherba  Poly- 
galae  amarae^>  nevű  népies  orvosságot. 

Polygalaceae,  Pacsirtavirágfélék  (növ.),  a 
szabadszirmú  kétszikűek  családja  a  Geraniales 
sorozatban.  780  faja  fű,  cserje  v.  kis  fa,  elterje- 
désük területe  csaknem  az  egész  föld,  de  nagyobb 
megszakításokkal.  Levelük  osztatlan,  épszélű, 
váltakozó,  átellenes  v.  örvös ;  virágzatuk  fürt,  fü- 
zér, buga ;  viráguk  kétivarú,  alapjában  véve  5 
tagú,  zigomorf.  Az  5  csészelevél  közül  2  szárny- 
és  sziromszerü,  a  csésze  össze  is  nőhet  a  pártával 
egy  csővé.  Szirom  rendesen  csak  3,  porzó  a  jobb 
és  baloldalon  4—4,  számos  fajon  hátul  nyitott 
csővé  összenőve.  A  magház  rendesen  csak  2  ter- 
mőlevélből alakul,  felső  állású,  2  v.  több  üregű, 
üregenkint  rendesen  csak  1  magkezdeménnyel.  A 
termés  tok,  makk  v.  csonthéjas.  Egyes  orvosi  nö- 
vények tartoznak  ide.  L.  Gsészeszárny. 

Polygnotos,  híres  ógörög  festő,  Thasos  szige- 
téről származott,  működésének  helyei  Plataiai, 
Athén,  Delfl,  virágzásának  ideje  Kr.e.  475—445. 
Művészetének  méltatását  1.  Görög  művészet,  3. 

Polygonaceae  (növ.),  1.  Polygorudes. 

Poly gonales  (növ.),  a  szabadszirmú  kétszikűek 
sorozata.  Viráguk  sugaras,  leples  v.  van  csészéje 
és  pártája,  felső  állású  magházukban  a  fenékről 
1  rendesen  egyenes  magkezdemény  emelkedik, 
melynek  2  integumentuma  van.  Levelük  több- 
nyire el  van  látva  kürttel  (ochrea).  Egyetlen  csa- 
ládja a  Polygonaceae,  Keserüfüfélék.  Füvek,  rit- 
kán fás  növények.  Viráguk  rendesen  füzéres  v. 
bogas  virágzatban  áll,  az  utóbbi  esetben  számos 
fajon  a  virágzati  ágak  végén  több  virág  csomó- 
ban áll  egy  csészeszerü  képletből  (involucrum) 
emelkedve  ki.  Vii-águk  ciklikus  vagy  aciklikus, 


alapjában  3  tagú.  Termésük  csaknem  mindig  3 
élű  makkocska.  A  magban  a  csira  nem  a  középen 
fekszik,  a  tápláló  szövet  lisztes.  Az  idetartozó  fa- 
jok nagy  részén  a  levél  pálhája  a  szártagot  kö- 
rülvevő hüvelyszerű  kürtté  alakul.  Körülbelül 
750  faj  tartozik  ide,  főkép  az  É.-i  mérsékelt  öv 
lakói. 

Polygonatum  Tourn^sülyfü  (növ.),a  Liliaceae 
(Liliomfólék)  család  génusza ;  23  faja  az  északi 
mérsékelt  övön  elterjedt,  rhizomás  évelő  fű. 
Száruk  végig  leveles,  többnyire  ágai  is ;  viráguk 
magánosan  v.  csoportosan  levélhónalji,  kocsánya 
izeit,  színe  fehér  vagy  zöldes.  Termésük  bogyó, 
benne  néhány  mag.  Rhizomájuk  kúszó,  vastag, 
húsos,  az  előző  évek  hajtása  után  pecsétszerü 
nyom  marad  rajta  vissza,  két  ilyen  nyom  közé 
eső  részlet  az  egy  évi  növekedés.  Lombos  erdőben, 
sziklás,  cserjés  mezőn  a  dombvidéken  a  P.  offi- 
cináié Ali.  (orvosi  süly  fű,  Salamon  pecsétje,  ka- 
kassarkfü,  pávaf arkfű,  farkas  csengőfű,  fehér  hu- 
nyor, gyenge  gyökér),  10—35  cm.  magas.  Szára 
szögletes,  hullámos,  levele  hosszas,  tojásdad,  el- 
liptikus, lándzsás.  Az  egész  növény  kopasz,  ígj- 
a  porzószálai  is.  Virágkocsánya  1 — 2  vii'ágú,  a 
virág  fehér,  a  széle  zöld.  Bogyója  lilaszínű.  Tő- 
kéje offlcinális  volt.  Levele, bogyója  mérges  hány- 
tató, a  liba  megdöglik  tőle.  Más  hazai  faj :  P.  mvl- 
tiflorus  (L.)  Ali.  (fürtös  sülyfű),  P.  vertiaíllatum 
(L.)  Ali.  (örvös  sülyfű),  P.Zaíí/bZmm  (Jacq.)Desf. 
(széleslevelű  sülyfű). 

Polygonum  L.,  keserüfü,  disznópázsit  (nSy.). 
Egyes  fajait  karmazsinvirágnak  is  nevezik.  A 
Polygonaceae  család  génusza,  150  faja  úgyszólván 
az  eg^sz  földön  elterjedt,  de  főkép  mérsékelt  övi 
tájakon.  Száraz,  nedves,  napos,  árnyékos  helyek- 
nek, víznek  egyaránt  lakói,  gyakran  nagy  töme- 
gükkel minden  jobb,  hasznosabb  füvet  elnyomnak, 
alkalmatlan  gyomok.  Általában  keserűek,  a  jószág 
nem  igen  eszi.  Többnyire  füvek,  termetük  igen 
különféle.  Levelük  váltakozó,  termőhely  szerint 
hol  kicsi,  szálas,  hol  pedig  nagy,  széles,  mindig 
el  van  látva  kürttel.  Viráguk,  ha  nem  magános, 
rendesen  füzér-  v.  fürtvirágzatban  áll.  Úton,  út- 
szélen, mlvelt  talajon,  kertben  igen  közönséges 
a  fonalszerű,  lecsepült  szárú,  keskeny  levelű  P. 
aviculare  L.  (porcsin  keserűfú,  porc  v.  porcsfű, 
térdkötő  fű,  tetemoldó  fű,  véraltató  fű).  Vetésben, 
ugaron,  kertben,  szőllőben  gyakori  a  P.  convol- 
vulus  ti.  (szulák  keserűfű,  vad  hariska  vagy  ha- 
ricska)  a  szulák  (f oly óka)-éhoz  hasonló  levelekkel, 
zöld  virágokkal,  a  felső  virágok  füzérben.  Homo- 
kon, homoki  szőllőben  kellemetlen  gyom  a  P.  ave- 
narium  W.  et  K.  (homoki  keserűfű).  Szára  szin- 
tén lecsepült,  csavarodva  kúszik,  virága  nagyobb, 
mint  a  P.  aviculare-é  és  piros  v.  fehér,  amazé 
zöldesfehér.  A  P.  bistorta  L.  (kígyós  keserűfű, 
anyaf ű,  kígyógyökér,  kígyótrank,  sárkányfű)  ne- 
veit ujjnyi  vastag,  kígyózva  kúszó  rhizomájáról 
kapta.  Vizenyős  réteken,  hegyvidéken.  Mocsarak- 
ban, árkokban,  álló  vízben  a  P.  amphibium  L. 
(vidra  keserűfű,  vízi  göcsfű)  terem.  Szára  a  víz- 
ben, hosszúkás,  tojásdad  v.  lándzsás  levelei  a  vízen 
úsznak.  A  P.  persicaria  L.  (baracklevelű  ke- 
serűfű) szántóföldön,  vizenyős  helyen,  árokban. 
P.  tinctorium  Lour.  Kínában  honos,  belőle  ké- 
szül a  kinai  indigó  festék.  Nálunk  is  megterem - 


Amely  szó  Poly  . . .  alatt  nincs  meg,  Poli 


alatt  keresendő! 


Polyhymnla 


568    — 


Polyplastida 


hetne,  de  az  1840—50-68  években  Franciaország- 
ban és  Németországban  tett  kísérletek  nem  hoz- 
ták meg  a  kellő  eredményt.  A  P.  hydropiper  L. 
(borsos  keserűi ű,  vízi  bors,  vízi  hunyor,  ebgyöm- 
bér)  árokban,  nedves  réten  és  parlagon.  Levele 
lándzsás,  zöldleplű  virágai  hosszú,  bókoló  fürt- 
ben. Az  egész  növény  csípős,  borsos  ízű,  ínyen 
hólyagot  húz,  a  bőrt  megpirosítja,  juhnak  mér- 
ges. Itt-ott  a  levével  háziállatot  legyek  ellen 
védenek. 

Polyhymnia  (Polymnia)  a  kilenc  múzsa  egyike, 
a  zene  képviselője,  a  líra  feltalálója,  Orpheus 
anyja. 

Pólyi  (PoFov),  kisk.  Abauj-Torna  vm.  kassai 
j.-ban,  (1910)  550  magyar  és  szlovák  lak.  (Tr.Cs.-Szl.) 

Polykandros  (Pholegandros),  sziklasziget  a 
görög  szigettengerben,  ínely  a  Kikládokhoz  tar- 
tozik. Területe  32  km^,  1105  lak.,  akik  nagyrészt 
egy  Chora  nevű  helységben  laknak.  B  helység 
közelében  vannak  P.  nevű  antik  dór  város  romjai, 
mellettök  cseppkőbarlang  régi  feliratokkal. 

Polykarp  (Polycarpus),  szent,  szmirnai  püs- 
pök ;  Szt.  János  apostol,  kivel  benső  barátságban 
élt,  szentelte  püspökké.  Mint  vértanú  halt  meg 
Marcus  Aurelius  császár  uralkodása  alatt  mág- 
lyán 166.  Van  tőle  egy  levél  a  fllippibeliekhez. 
Emlékünnepe  jan.  26. 

Polykleitos  (Polyklet).  1.  P,  az  idősebb,  sí- 
kyoni  születésű  görög  szobrász  aKr.  e.  V.  sz.-ban, 
Hageladas  tanítványa  és  Phidias  legjelesebb  ve- 
télytársa. Alkotásai  között  az  argosi  Heraion  szá- 
mára készített  Héra  szobra  örvendett  a  leg- 
nagyobb nevezetességnek,  melyet  azonban,  saj- 
nos, csak  éremképekről  ismerünk.  P.  alkotó 
szellemének  főereje  azonban  nem  a  vallásos  mű- 
vészet, hanem  az  emberek  ábrázolása  volt ;  mű- 
vein nem  a  kifejezés  ereje,  hanem  a  formák 
nemes  rendszeressége  ragadja  meg  a  szemlélőt. 
Nagyszámú  atlétaszobraí  közül  a  kánoni  jelentő- 
ségű Doryphorost  és  a  Duadumenost  számos  római 
kori  másolat  révén  ismerjük.  Ugyancsak  fel- 
találtuk emlékanyagunkban  P.  amazon-szobrát, 
melyet  az  ephesosi  Artemision  részére  készített 
s  mellyel  osztálytársai:  Phidias,  Kresilas  és 
Phradmon  fölött  győzelmet  aratott.  V.  ö.  Fu7't- 
wangler,  Meisterwerke  der  griech.  Plastik  (Leip- 
zig,  1895) ;  Mahler,  Polyklet  und  seine  Schule 
(Athén  1902);  Jahrbuch  d.  kais.  deutschen  arch. 
Instituts  1908,  203  ff;  1909,  1  ff. 

2.  P.,  az  ifjabb,  görög  építész  és  szobrász  a 
Kr.  e.  IV.  sz.  első  felében.  Építészi  tevékenysé- 
gének az  epidaurosi  Asklepios-szentély  számára 
emelt  kerek  épület  (tholos)  és  az  epidaurosi  szín- 
ház biztosítanak  örök  hírnevet.  Mindkettőn  nem- 
csak az  építészeti  koncepció,  hanem  a  részlet- 
formákban élő  föltaláló  erő  és  plasztikai  érzék 
is  csodálatot  érdemel.  Szobrai  közül  különösen 
az  Amyklae  számára  készíteti  fegyveres  Aphro- 
ditét emelik  ki  forrásaink,  melynek  másolatát  a 
kutatás  egy  Epidaurosban  előkerült  márvány- 
szoborban szeretné  felismerni. 

Polyklet  kánonja,  1.  Kánon,  3. 

Polykrates,  Számosz  kényura,  ki  egy  naxoszi 
kényúr,  Lygdamis  segítségével  jutott  uralomra, 
előbb  két  testvérével,  Pantagnotosszal  és  Sylo- 
sonnal  együtt,  később  (Kr.  e.  535)  egyedül,  mi- 


után az  elsőt  megölette,  a  másikat  pedig  elker- 
gette. Elfoglalta  Leszboszt  és  Miletosz  városát  s 
hazáját  az  Aegei-tengeren  a  legfőbb  hatalommá 
tette.  Költőket  (pl.  Anakreont  és  Ibykost),  művé- 
szeket és  tudósokat  hívott  udvarába.  Gyönyörű 
palotát,  hadi  kikötőt  és  vízvezetéket  épített, 
szintúgy  a  Héra  híres  templomát.  Idegen  zsoldo- 
saival sanyargatta  népét,  mely  a  spártaiakat 
hívta  felszabadítására,  de  a  kísérlet  nem  sike- 
rült. Végre  522.  Oroitesz,  a  magnéziai  perzsa 
szatrapa  azzal  az  ürüggyel,  hogy  egy,  a  perzsák 
ellen  szervezendő  vállalatot  megbeszéljenek,  Kis- 
Ázsiába  csalta  és  keresztre  feszíttette.  Szerencsé- 
jéről szól  Schiller  Frigyes  híres  balladája:  P. 
gyűrűje. 

Polymestor,  1.  Polydoros. 

Polynmia,  1.  Polyhymnia. 

Polyneikes,  Oídipus  thebai  király  és  Jokaste 
fia.  Mikor  testvére,  Eteokles,  kivel  felváltva  kel- 
lett volna  uralkodníok,  elűzte  a  trónról,  Adrastos 
argosi  királyhoz  menekült,  vejévé  lett  és  öt  más 
vezérrel  együtt  összesen  heten  fogták  ostrom  alá 
Thebát  («Heten  Theba  ellen »  —  Aíschylos  drá- 
mája). Ott  azonban  Oídipus  átka  szerint  a  két 
testvér  egymás  kezétől  esett  el.  Antigoné  (1.  o.) 
Kreon  tüalma  ellenére  eltemeti  P.  holttestét  s 
ezért  életével  lakol  (Buripides  Phoinikiai  Nők  és 
Sophokles  Antigoné  c.  drámája). 

Polynemus  (állat),  1.  Fonalasszárnyú  hal. 

Polyoecia  (növ.),  az  ivarmegoszlás  esete,  ami- 
dőn ugyanazon  növényfaj  különböző  (hím,  nő  és 
kétivarú)  nemű  egyedekkel  bír,  1.  Ivarmegoszlás 
és  Poligámia. 

Polyommatas  (állat),  újabbí  nevén :  Ghry- 
sophamisBh.,  a  közismert  Kékpíllék  (Lycaenidae) 
családjának  egyik  neme,  ahová  aranyos  fényíí 
tűzvörös  pillék  tartoznak.  Szárnyuk  fonákja  leg- 
inkább szürke,  fehér  vagy  fekete  rajzokkal.  Ha- 
zánkból eddig  8  faj  ismeretes.  Hernyóik  főleg  a 
Rumex-féléken  élnek.  Legismertebbek:  a  Pö- 
lyommatus  virgaureae  L.,  a  P.  phlaeas  L.  ós  a 
P.  dorilis  Hufn. 

Polyp,  1.  Polip. 

Polyparíum,  1.  Virágállatok. 

Polypemon,  1.  Prokrustes. 

Polyperchon,  1.  Polysperchon. 

Polyphemos,  a  félszemű  óriás  kiklopszoknak 
egyike,  Poseidon  isten  és  Thoosa  nimfa  íia.  Szi- 
cíliában, az  Etna  tövében  lakott,  ott  legeltette 
nyájait.  Odysseust  és  társait,  mikor  odakerültek, 
barlangjába  zárta  és  többet  megevett  közülök, 
de  Odysseusnak  sikerült  őt  lerészegítení,  egy 
tüzeskaróval  a  kiklopsz  szemét  kiégetni  és  a 
birkák  hasa  alá  bújva  kimenekülni.  Odysseus  e 
kalandját  előadja  Homeros  az  Odysseia  9.  éneké- 
ben. Buripides  satiros-drámává  alakította.  Theo- 
kritos  és  Ovidius  a  Galateia  (1.  o.)  nimfába  sze- 
relmes P.-t  rajzolják. 

Polypltemus  (állat),  a  Levéllábú  rákok 
(Phyllopoda)Tejiá]ébe  tartozó  bolliarák-nem.  Egy 
faj  ismeretes :  Polyphemus  pediculus  de  Geer, 
mely  hazánkban  is  honos;  a  nőstény  1  mm. 
hosszú,  a  hím  kisebb. 

Polypbylla  fnllo  (állat),  1.  Cserebogarak. 

Polyplastida  (állat),  Goette  A.  német  zooló- 
gus rendszerében  a  soksejtű  állatok  (Metazoa) 


Amely  szó  Poly  . . .  alatt  nincs  meg,  Poli 


alatt  keresendő! 


Polypodiaceae 


569 


Pomacentridae 


neve.  A  P.-csoport  a  szerint,  hogy  testtik  egyenlő 
V.  különböző  sejtekből  áll,  két  alcsoportra,  neve- 
zetesen a  Homoplastida  és  Heteroplastida  alcso- 
portra osztható.  A  P. -csoporttal  szemben  állnak 
az  egysejtű  véglények,  melyeket  Goette  Mono- 
plastida  néven  egyesit. 

Polypodiaceae,  Páfrányfélék  (qöv.),  a  ha- 
rasztok családja.  2800  faja  tropikus,  szubtropikus 
és  mérsékelt  övi  tájak  lakója.  Úgyszólván  min- 
denütt képviselve  van  a  család,  ahol  kellő  ned- 
vesség van ;  száraz  helyeken,  steppéken  ritkák 
vagy  hiányoznak.  Néhány  faalakún  kívül  fű- 
neműek,  de  igen  változatos  külsővel.  Sporan- 
giimiuk  nyeles,  a  toknak  hosszában  a  peremén 
gyűrűje  van,  keresztben  reped  fel. 

Polypodiuiu  L.,  páfrány  (növ.),  a  Polypo- 
diaceae család  génusza ;  200  faja  közül  a  legtöbb 
forróövi,  de  másrészt  a  génusz  úgyszólván  az 
egész  földön  képviselve  van.  Európában  a  P.  vul- 
gare  van  elterjedve.  Általában  sziklán  vagy  fán 
lakó  (epifita)  növények.  Levelük  egyszer  v.  több- 
ször szárnyas,  1, 2  v.  több  sorban  emelkedik  a  föld- 
ben növő  tőkéről.  Sporangium-csoportjaikon  (so- 
rus)  fátyol  (indusium)  nincsen.  A  nálunk  is  honos 
P.  vulgare  L.  (édesgyökerű  páfrány,  édesgyökér) 
rhizomá ja  fás,  terjedő,  levele  hosszúkás  lándzsás 
kerületű,  egyszer  szárnyasán  hasogatott,  a  szár- 
nyak finoman  csipkések  vagy  épszélűek,  spo- 
rangium-csoportjaik  2  sorban  elhelyezve  jelen- 
nek meg  a  szárnyak  visszáján.  Árnyas  erdő- 
ben, fatönkön,  sziklán  található.  Kertben  szikla- 
csoportok díszítésére  alkalmas.  Rhizomája  kúszó, 
culo'ot,  olajat,  csersavat  tartalmaz,  gyermekek 
rágicsálják ;  régen  offlcinális  volt. 
Polyporas  (növ.),  1.  Taplógomba.  —  P.  con- 
flmns,  1.  Zsemlyegomha.  —  P.  frondosus,  1. 
Bokros  gomba.  —  P.  ovimis,  1.  Harap  égés- 
gomba. 

Polyprotodontia  (Zoophaga,  áiiat),  az  Er- 
szényesek (1.  0.)  egyik  alrendje. 

Polypterus  (sokszárnyú  csuka,  áiiat),  a  Vér- 
tes halak  (Ganoidei)  rendjébe,  a  Csontos  vértes- 
halak (Holostei)  alrendjébe,  a  Sokszárnyú  halak 
(1. 0.)  családjába  tartozó  halnem.  Testüket  zomán- 
cos pikkelyek  fedik.  Sörényúszójuk  több  külön- 
vált csontsugárból  áll  és  mindegyiken  apró,  hátra- 
felé álló  sugarakból  összetett  úszó  van.  Úszó- 
hólyagjuk,  a  tüdőshalakhoz  hasonlóan,  lélegző - 
szervül  is  szolgál.  Afrika  trópusi  részeiben  hono- 
sak. Ismertebb  fajai :  bisir  vagy  nílusi  sokszámyú 
csuka  (P.  bichir  Geoffr.)  és  a  szenegáli  sok- 
szárnyú csuka  (P.  senegalus  Cuv.).  Az  előbbi 
élénk  zöld  színű ;  h-asa  szennyesfehér ;  hossza  1 
m.-nél  valamivel  nagyobb  is  lehet.  Az  utóbbi  sö- 
tétzöld színű ;  hasa  világossárga ;  hossza  M)  cm. 

Polypterydae  (áUat),  1.  Sokszárnyú  halak. 

Polypas,  1.  Polip. 

Polysperchon  (más  alakjában  Polyperchon), 
Nagy  Sándor  egyik  vezére,  ki  Baktriába  és  In- 
diába hatolt  s324.  Kraterosszal  és  a  veteránokkal 
visszatért  Makedóniába.  Ántipatros  halála  után 
(319)  a  birodalom  kormányzója  lett,  de  az  ellene 
fellázadó  Kassandros  hadai  elől  316.  Aetoliába, 
hazájába  menekült.  Később  314.  Antigonos  szö- 
vetségese lett,  ki  őt  Peloponnezosz  sztratégoszává 
nevezte  ki.  Heraklesnek,  a  makedón  ház  utolsó 


sarjának  elvesztése  miatt  eljátszotta  tekintélyét. 
303  után  halt  meg. 

Polystomea  (áiiat),  1.  Szívóférgek. 

Polytechnicum,  1.  Műegyetem. 

Polytechnos,  kolofoni  mesés  művész,  oly  bol- 
dogan ólt  Pandareos  leányával,  Aedonnal  (1.  o.), 
hogy  házasságukat  a  Zeusénál  boldogabbnak  mon- 
dották. A  büntetésül  rájuk  küldött  Eris  vetélke- 
dést támaszt  köztük.  P.  egy  széket,  Aedon  egy 
szövetet  készít  és  Héra  segítségével  győz.  A  ver- 
seny kikötése  szerint  a  legyőzött  egy  rabnőt  tar- 
tozott adni  a  győztesnek.  P.  nejének  húgát  Che- 
lidonist  adja  oda,  mint  ismeretlent,  kit  útközben 
elcsábított.  Mikor  ezt  Aedon  megtudja,  Chelido- 
nisszal  egyetértve,  megölik  Itylost,  P.  fiát  és  fel- 
tálalják neki.  P.  üldözőbe  veszi  őket,  de  az  iste- 
nek mindnyájukat  madarakká  változtatják,  P.-t 
pelikánná,  Aedont  fülemilévé,  Chelidonist  fecs- 
kévé. V.  ö.  PhHomela  (1.  o.)  mondájával. 

Polytbalamia  (áiíat),  1.  Gyökérlábuak. 

PolytrichumL.  (paprád,  páprád^paprágy, 
páprágy,  páprág.pátrác,  qöv.),  nagyobbfajta  lom- 
bos moha  (106  faj,  hazánkban  6).  Kétlaki,  a  hím 
virághelyen  a  szár  túlnő.  A  legkülönbözőbb  he- 
lyen, a  homoktól  kezdve  egész  a  jégárig  lelni. 
Erdős  helyen  gyakori  a  P.  commune  L.  (arany- 
üstök, aranyos  paprád),  16—32  cm.  magas,  erdő- 
ben, kivált  fenyvesekben  gyakori,  egyike  a  leg- 
szebb és  legnagyobb  mohánknak,  a  nedves  erdei 
talajt  V.  az  ingoványt  mint  dagadó  mohapázsit 
vonja  be,  tehát  hasznos  tőzegnövény.  Régen  herba 
adianthi  aurei  néven  orvosságnak  ós  boszorká- 
nyozás  ellen  használták.  Merev  és  szívós  szárából 
kefét  csinálnak. 

Polyva,  1.  Pelyva. 

Polyvacsukk  (növ.),  1.  Phalaris. 

Polyvafuvó,  a  csóplőgépüzemnél  használt  ké- 
szülék, mely  a  cséplőgépből  kikerülő  nagymeny- 
nyiségű  polyvát  és  töreket  ventilátorral  létesí- 
tett levegőáram  segítségével  egy  csővezetékben 
tetszés  szerinti  helyre  elszállítja. 

Polyxander-fa  a.  m.  paliszanderfa  (1.  o). 

Polyxena,  Priamos  trójai  király  és  Hekabe 
leánya ;  Achilleus  nőül  akarta  venni  a  thymbrai 
Apollón  templomában,  de  Paris  nyilától  találva 
elesett.  Megjelent  árnyának  kívánsága  szerint 
azonban  a  görögök  feláldozták  P.-t  a  hős  sír- 
halmán  (Euripides  Hekabe  c.  drámája). 

Polyzoa  (áUat),  Thompson-tól  (1830)  származó 
elnevezés  a  mohaállatok  (Bryozoa)  megjelölésére. 

Polyzoniam  (áiiat),  a  Kettőslábú  ezerlábúak 
(Diplopoda)  rendjébe  tartozó  ezerlábú-nem.  Jel- 
lemző, hogy  megnyúlt  fejpajzsa  az  összeforrt 
szájrészekkel  szívókat  alkot.  Egy  faj :  a  német 
szívókás  ezerlábú  (P.  germanicum  Br.)  hazánk- 
ban is  él.  Hátoldala  rózsaszínű,  hasa  szürke.  In- 
gerelve testgyűrűi  között  kámforszagú,  tejszerű 
váladék  jelenik  meg.  Hossza  13  mm. 

Polzin,  város  a  köslini  porosz  közigazgatási 
kerületben,  (1910)  5160  lak..  Már  a  XVII.  sz.-ban 
ismeretes  volt  mint  fürdőhely. 

Pomaceae  (növ.),  az  almaféléket  mint  csa- 
ládot is  megkülönböztették,  de  újabb  rendsze- 
rekben a  Rosaceae  (rózsafélék)  családjába  (1  0.) 
vannak  beosetva,  mint  Pomoideae  alcsalád. 

Pomacentridae  (iuat),  1.  Korallszirti  halaké 


Amely  szó  Poly  . .  .  alatt  nincs  meg,  Poli 


alatt  keresendő! 


Pomádé 


570 


Pomeránía 


Pomádé  (franc,  pommade).  A  franciák  meg- 
különböztetik a  keményebb,  viaszt  tartalmazó, 
főleg  szépítő  vagy  illatosító  (pommade)  és  a  lá- 
gyabb, egyszerűbb  kenőcsöt,  mely  inkább  gyógy- 
kezelésre szolgál  (onguent).  Régebben  főleg  állati 
és  növényi  zsiradékokból  készítették  (faggyú, 
velő,  disznózsír,  viasz,  kókusz  vaj,  kakaóvaj,  olíva, 
mandula,  ricinus-olaj  stb.),  melyet  illatos  anya- 
gokkal, festékekkel  kevertek,  hogy  tetszetősebb 
külsejű  legyen.  Ma  csaknem  kizárólag  petróleum- 
ból előállított  zsírszerű  anyagokat  (vazelin,  paraf- 
fin, cerezin),  részben  a  gyapjú  zsírjából  kivont 
ú.  n.  lanolint  használják  P.  készítésére,  amelyhez 
a  különböző  célok  szerint  (brillantine,  haj-P.,  ba- 
juszpedrő, créme,  jelly,  arcfesték  stb.)  különböző 
anyagokat  (glicerint,  hűsítő,  összehúzó,  takaró, 
hámlasztó  szereket  stb.)  kevernek. 

Poma  Hierosolymitana  (növ.),  1.  Mo- 
mordica. 

Pomairols  (ejtsd:  poméroi),  Churles  de,  francia. 
költő,  szül.  Villefrancheban  (Aveyron)  1843  jan. 
23.  Költészete  formailag  a  pamasszisták,  esz- 
meileg Lamartine  hatásáról  tanúskodik.  Kötetei : 
La  vie  meüleure  (1879) ;  Reves  et  pensées  (1881) ; 
La  nature  et  l'áme  (18b7);  Lamartine  (1889); 
Regards  intimes  (1894);  Pour  l'enfant  (1904); 
Aseension  (1910). 

Pomákok,  mohammedán  vaUású  bolgárok.  A 
loveci  kerületben  és  északra  a  Rhodope-hegység- 
től  laknak.  Kivándorlás  folytán  számuk  már  csak 
körülbelül  28,000  lélek.  A  név  eredete,  valamint 
áttérésük  története  ismeretlen. 

Pomarance  (ejtsd:  — cse),  város  Pisa  olasz  tar- 
tományban, Volterra  közelében  a  Cecina-völgy- 
ben,(i9ii)  7952  lak.  XIL  sz.-beli  templom  Roncalli 
<ia  P.  festményével.  Környékén  bamaszénbányá- 
szat  (Monterafoli),  bórsavtelepek  (Montecerboli 
és  Larderello)  és  kénes  fürdők  (La  Perla  ós  San 
Michele). 

Pomáz,  nagyk.  Pest-Pilís-Solt-Kiskun  vmegye 
P.-i  j.ban,  a  járási  szolgabírói  hivatal  széke, 
(1920)  4772  magyar,  német,  szerb  és  tót  lak.  A 
község  közepén  emelkedett  helyen  fekszik  a  Te- 
leki grófok  régi  kastélya,  melyben  Teleki  Jó- 
zsef gróf  az  ötvenes  években  a  Hunyadiak  korá- 
nak történetét  írta.  Van  vasúti  állomása,  posta- 
és  táviróhivatala  és  telefonállomása.  P.  a  buda- 
pesti turisták  kedvelt  kiránduló  helye.  Fölötte 
a  Kőhegy  (1.  o.)  ós  Csikó-vár  (1.  o.)  érdekes  hegyek 
■emelkednek. 

Pomázy-Czikó,  Nagy  Lajost  1347.  követte  az 
első  nápolyi  hadjáratra  s  1348  jan.  18.  ő  vette 
át  Nagy  Lajos  meggyilkolt  öccsének,  Endrének 
utószülött  fiát.  Károly  Martellt  a  nápolyi  udvar- 
mester kezéből  s  ő  hozta  az  árvát  Visegrádra. 
Ez  év  szeptemberében  borsodi  főispán  s  a  Velencé- 
vel kötött  fegyverszünetnek  egyik  kezese.  1355— 
1359-ig  tárnokmester. 

Pombal,  Sebastian  Jósé  Carvalho  e  Mello, 
Oeyras  gróf,  P.  marquis,  portugál  államférfiú, 
szül.  Soureban  (Coimbra  mellett)  1699  máj.  13., 
megh.  Pombalban  1782  máj.  8.  Előbb  a  királyi 
testőrsógben  szolgált,  azután  követ  volt  Lon- 
donban s  1745  óta  Bécsben.  1750-ben  L  József 
király  meghívta  miniszternek.  Csakhamar  kor- 
látlan hatalomra  tett  szert.  Rendbehozta  az  or- 


szág pénzügyeit,  javította  a  közigazgatást  és 
népnevelést.  A  papság  és  nemesség  hatalmának 
megtörésében  az  erőszakos  eszközöktől  sem  riadt 
vissza.  Az  1755-iki  lisszaboni  földrengés  után 
nagy  eréllyel  fogott  a  főváros  újjáépítéséhez  és 
a  köznyomor  enyhítéséhez.  1757-ben  miniszter- 
elnök lett  s  még  erélyesebben  lépett  fel  különö- 
sen a  jezsuiták  ellen  s  azon  vád  alapján,  hogy  a 
király  ellen  1758.  elkövetett  merénylet  értelmi 
szerzői,  1759.  szept.  3.  száműzette  őket  Portu- 
gáliából, l.  József  halála  után  1777.  annak  utóda, 
J.  Mária  rögtön  elbocsátotta  öt  szolgálatából. 
Ellenfelei  bíróság  elé  akarták  állítani,  de  a  ki- 
rálynő, tekintettel  P.  agg  korára,  megszüntette 
ellene  a  bírói  eljárást.  V.  ö.  Duhr,  P.,  seiu 
Charakter  und  seine  Politik  (Freiburg  i.  Br., 
1891). 

Pomégues  (ejtsd:  pomég),  kopár,  sziklás  sziget 
Marseille  mellett,  Ratonneau  szigettel  Marseille 
vesztegzárhelye,  kikötője  Port  du  frioul. 

Pomeránia  (Pommeránia,  Pommern),  egy^ 
kori  hercegség,  jelenleg  Poroszország  egyik  tar- 
tománya a  Keleti-tenger,  nyugati  Poroszország, 
Brandenburg  és  Mecklenburg  közt,  (1919)  30,191  km^ 
ter.,  1.787,193  lak.  A  termékeny  síkságokban  és 
dombos  vidékekben  gazdag  tartomány  lakosságá- 
nak főfoglalkozása  a  földművelés  és  állattenyész- 
tés. Főleg  rozsot,  burgonyát  és  dohányt  termel- 
nek nagy  mennyiségben.  Az  iparágak  közül  a 
mezőgazdasági  gépgyártás,  szesz-,  cukor-  és  sör- 
gyártás a  legjelentékenyebb.  Legnagyobb  ipari 
központ :  Stettin  és  környéke. 

A  tengerparton  emelkednek  az  árnyas,  parkok- 
kal védett  fürdőhelyek,  mint  Kolberg,  Greifs- 
wald,  Heringsdorf,  Swinemtinde  stb.,  melyek- 
nek némelyike  világfürdő.  A  tengeri  kereske- 
delem igen  élénk ;  középpontja  Stettin.  P.  három 
kerületre  van  felosztva,  ezek:  Stettin  (12,084 
km2,  889,758  lak.),  Kösün  (14,093  km2,  653,518 
lak.)  és  Stralsund  (4014  km^,  243,917  lak.). 

Története.  P.-t  a  germán  törzsek  elvándorlása 
után  az  V.  sz.  végén  szláv  népek  szállották  meg. 
Ezektől  származott  a  P.  elnevezés  is,  mely  ten- 
germelléket jelent  (Po  mor)  s  a  lakóit  is  pome- 
rani  névvel  jelölték  a  IX.  sz.  óta.  P.  első  ismert 
fejedelme  Szantepolk  volt  (megh.  1122.),  kinek 
idősebbik  fia,  Vartiszláv  (megh.  1139.)  a  keresz- 
tény hitre  tért  népével  együtt.  Fiai :  I.  Bogi- 
szláv  és  I.  Kázmér  1170  kör.  felvették  a  hercegi 
címet  és  1181.  elismerték  Barbarossa  Frigyes 
német  császár  fenhatóságát.  Utódaik  kisebb  ré- 
szekre darabolták  P.-t  (Demmin,  Stettin,  Wol- 
gast,  Bügen)  és  örökös  harcokban  állottak  Bran- 
denburg és  Mecklenburg  fejedelmeível.  X  Bogi- 
szláv  (megh.  1523.)  egyesítette  ismét  egész  P.-t, 
de  utódai  ismét  két  részre  (Stettin,  Wolgast)  osz- 
tották azt.  1534-ben  mindkét  herceg  behozta  a 
reformációt  országába.  A  wolgasti-ág  kihalása 
után  1625.  XIV.  Bogiszláv  (megh.  1637.)  ismét 
egyesítette  egész  P.-t.  De  benne  kihalt  az  ősi 
uralkodóház,  s  most  régibb  szerződések  értelmé- 
ben a  brandenburgi  vál.  fejedelmek  tartottak 
igényt  P.-ra.  A  svédek  azonban  már  1630.  meg- 
szállották P.-t  s  az  1648-iki  vesztfáliai  békében 
Brandenburgnak  csak  Hátsó-Pomeránia  jutott, 
míg  a  sokkal  értékesebb  Elö-Pom,eránia  Stettin 


Pomerániai-haff 


—     571 


Pompadour 


várossal  és  Rügen  szigettel  a  svédeké  lett.  Az 
északi  háború  utolsó  éveiben  (1715)  I  Frigyes 
Vilmos  porosz  király  az  összes  svéd  birtokokat 
elfoglalta,  de  a  stockholmi  békében  1720.  vissza 
kellett  adnia  Elő-Pomeránia  északi  részét  a 
Peene-folyóig.  Ezt  a  kis  részt  a  svédek  1814-ig 
bírták,  amikor  Norvégiáért  kárpótlásul  a  dánok- 
nak adták,  ezek  viszont  Lauenburg  hercegség  és 
2.600,000  tallér  fejében  Poroszországnak  enged- 
ték át.  V.  ö.  Wehrrnann,  Geschichte  von  Pom- 
mem  (Gotha  1904—1906,  2  köt.) ;  Pommersches 
ürkundenbuch  (Stettin  1868—1907, 1—6  köt.). 

Pomerániai-haff  {Stettini-haff),  a  Keleti-ten- 
gernek az  [Jsedom  ós  Wollin  szigetekkel  elkülöní- 
tett, 52  km.  hosszú,  15—22  km.  széles  öble,  800  km2 
területtel.  A  nyilt  tengerrel  Ny.-on  a  Peene,  kö- 
zépen a  Swine  és  K.-en  a  Dievenow  köti  össze,  át- 
lagos mélysége  5  m.,  Nagy-  ós  Kis-haffra  oszlik, 
D.-en  összeköttetésben  van  vele  a  Neuwarpi-tó. 

Pomeranns,  doktor,  német  reformátor,  1.  Bu- 
genhagen. 

Pomerellen  (Pomerania  parva),  régebb  neve 
Nyugat-Poroszországnak  a  Visztula  balpartja, 
Pomerania,  Posen  tartományok  ós  a  Keleti- 
tenger  közt.  Kezdetben  önálló  fejedelmei  vol- 
tak, de  már  1290.  Lengyelországhoz  került, 
amelynek  számos  harcot  kellett  vívnia  érte  a 
pomeránokkal,  a  brandenburgi  őrgrófokkal  ós  a 
német  renddel.  1310-ben  a  német  lovagok  elfog- 
lalták, de  az  1466-iki  thomi  békében  kényszerül- 
tek visszaadni  Lengyelországnak,  amely  1772-ig, 
első  felosztásáig,  megtartotta.  V.  ö.  Perlbach, 
Pomerellisches  ürkundenbuch  (Danzig  1882). 

Pomerium  (hibásan  Poinoerium  is),  a  régi 
rómaiaknál  a  városnak  (első  sorban)  Rómának 
belső  területét  határoló,  a  falak  mentén  levő 
földsáv,  melyet  sem  fölszántani,  sem  beépíteni 
nem  volt  szabad.  Az  auspicium  urbanum  és  az 
impérium  domi  határa.  Idegen  istenségek  szen- 
télyei csak  a  P.-on  kívül  lehettek. 

Pomerius,  1.  Temesvári  Pelhárt. 

Pomeroy,  fővárosa  Ohió  észak-amerikai  ál- 
lam Meigs  countyjának,  (1910)  4023  lak.;  az  Ohió 
mentén  dús  kőszén-  és  sóbányák  vannak. 

Pomfret,  város,  1.  Pontefract. 

Poxnigliano  d'Árco  (ejtsd:  pomiiyiáno  darko),  vá- 
ros Nápoly  olasz  tartományban,  a  Vezúv  É.-i 
lábánál,  (1911)  11,079  lak.  római  építkezések  rom- 
jaival. 

Pomjalovszkij,  Nikolaj  Geraszimovics,  orosz 
író,  szül.  Szent-Péterváron  1835.,  megh.  u.  0. 
1863  okt.  17.  (5.).  A  narodnikok  (1.  0.)  egyik  leg- 
tehetségesebb írója.  Regényeiben  ós  elbeszélései- 
ben a  burszákban  (a.  m.  papi  konviktus)  uralkodó 
durvaságot,  a  verésen  alapuló  nevelési  és  fegyel- 
mezési rendszert  írja  le.  Munkáit  ma  is  sokat 
olvassák.  Legjobb  művei :  Molotov  (regény), 
Méscanskoe  scast'e  (Polgári  boldogság,  reg.)  és 
Ocerki  bursi  (Rajzok  a  burszából,  1861).  Összes 
művei  2  köt.  1906.  jelentek  meg  Szent-Péter- 
váron. 

Pomme  de  Canelle  (növ.),  1.  Gachiman. 

Pommeránia,  1.  Pomerania. 

Pommerania-expedició  (1871 — 72.),  1  Ten- 
geri tudományos  expedíciók. 

Pomoerium,  1.  Pomerium. 


Pomogy,  nagyk.  Mosón  vm.  nezsideri  j.-ban, 
(1910)  2657  német  és  magyar  lak.  (Tr.  A.) 

Pomológia  a.  m.  gyümölcsismerettan.  —  Po^ 
molőgus  a.  m.  gyümölcsismerő,  tulajdonképpen 
gyümölcskertész,  aki  csak  fái  gyümölcsfélék 
termelésével  foglalkozik. 

Pomológiai  intézet,  a  gyümölcstermelést, 
gyümölcsfák  előállítását  s  gondozását  tanító  in- 
tézet. Ilyen  az  Eduárd  Lucas  által  1860.  alapított 
Pom.  Institut  Reutlingenben,  Württembergben. 
Ilyen  a  proskaui  állami  P.  Porosz-Sziléziában. 
Ezek  a  P.-tek  azonban  már  régen  átalakultak 
kertészeti  felsőbb  tanintézetekké  s  ilyeneket  érte- 
nek manap  P.  alatt. 

Pomona,  római  istenasszony,  a  gyümölcsök 
védője,  kit  a  mezei  istenek  (Silvanus,  Picus,  Pria- 
pus,  a  satyrosok  és  pánok)  körülrajongtak,  de  aki 
csakis  Vertumnust  szerette  és  felesége  lett.  Más 
változat  szerint  Picus  laurentumi  király  fele- 
sége. Rómában  külön  főpapja  volt  (Fiamén  Po- 
monalis) ;  szép  ifjú  nő  alakjában  ábrázolták,  ölé- 
ben érett  gyümölcs,  kezében  kacor.  Pannoniából 
is  maradtak  P.-ra  vonatkozó  emlékek,  egyebek 
közt  egy  koronás  P.-szobor  Celeiából  (Cilii). 

Pomona,  1.  (Mainland),  az  Orkney-szigetek 
legnagyobbika,  528  km2,  20,000  lak.  Fővárosa 
Kirkwall  (1.  0.),  druida  templom  romjaival,  Mea- 
show  városa  mellett  ősrégi  sírhalmok,  romok  és 
szobortörmelékek  vannak.  —  2.  P.,  község  Kali- 
fornia északamerikai  állam  Los  Angeles  county- 
jában,  (1910)  10,207  lak. 

Pomorjáne  (orosz),  orosz  vallásos  felekezet. 
A  papi  rendet  nem  ismeri  el.  Az  öngyilkosság 
szerintök  istennek  kedves  cselekmény.  Nevüket 
lakóhelyüktől :  Pomorje  (az  Onega  tó  és  a  Fe- 
hér-tenger közt)  kapták.  (L.  Pászkol). 

Pompa  (lat.),  ünnepélyes  ókori  felvonulás,  mely- 
ben istenképeket,  szent  tárgyakat,  áldozati  ado- 
mányokat vittek  az  istenség  templomába.  A  gö- 
rög P.-k  közül  első  helyen  állott  a  panathenaei 
menet,  a  rómaiaknál  a  ludi  Circenses  játékait 
megelőző  ünnepi  menet  Juppiter  tiszteletére. 

Pompadour  (franc,  ejtsd:  poSpadúr),  kisebb 
női  kézimunka-tarsoly  elavult  elnevezése  P.  mar- 
quise  után. 

Pompadour  (ejtsd :  poSpadúr),  Jeauette  Antoinette 
Poisson,  Marquise  de  P.,  XV.  Lajos  francia  ki- 
rály kedvese,  szül.  Parisban  1721  dec.  29.,  megh. 
Versaillesban  1764  ápr.  15.  Poisson  asszony  és 
Lenormant  de  Tournehem  főadóbérlő  leánya  volt. 
A  szép  és  tehetséges  leány  a  zenében  és  festé- 
szetben képezte  ki  magát  ós  1741  márc.  9.  férj- 
hez ment  unokatestvéréhez,  Lenormant  d'Etiol- 
les  adótiszthez,  kitől  két  gyermeke  született. 
1745-ben  ismerkedett  meg  a  királlyal,  s  oly  ha- 
tást tett  rá  szépségével,  hogy  az  kedvesévé  tette, 
férjét  pedig  magasabb  állásra  emelve,  vidékre 
helyezte.  Mint  P.  marquise  és  a  királyné  udvar- 
hölgye nagy  politikai  befolyáshoz  is  jutott.  P. 
befolyásának  tulajdonítják,  hogy  Franciaország 
1755.  szövetséget  kötött  Mária  Teréziával  II. 
Frigyes  porosz  király  ellen.  A  miniszteri  és  had- 
vezéri állásokra  P.  kegyeltjei  jutottak,  míg  ő 
mórtéktelen  pazarlásával  vonta  magára  a  francia 
nép  gyűlöletét.  Végül  a  király  is  elidegenedett 
tőle.  A  neve  alatt  megjelent  Emlékiratok  (Lüt- 


^ompadour-stílus 


—     572     — 


Pompeius 


tich  1766,  2  köt.)  értéktelenek.  Sokkal  fontosab- 
bak  komornájának,  Du  Hausset  asszonynak 
emlékiratai  (Paris  ISíö,  új  kiad.).  P.  levelezéseit 
Malassis  adta  ki  (Paris  1878).  V.  ö.  Gampardon, 
Madame  de  P.  et  la  cour  de  Louis  XV.  (Paris 
1897) ;  de  Goncourt,  Madame  de  P.  (u.  o.  1887, 
új  kiad.) ;  de  Nolhac,  Louis  XV.  et  madame  de 
P.  (u.  0.  1903,  németül  Berlin  1905) ;  Ducde  Ca- 
ramar.  La  f  amille  de  la  marquise  de  P.  (Paris 
1900). 

Pompadour-stilus,  a  rokokó-stílusnak  külö- 
nösen a  belső  díszítésben  és  a  bútorzaton  észlel- 
hető könnyed,  graciózus,  erősebben  színezett  neme 
(1745-1763). 

Pompadour-vörös  (Rose  Dubarry),  a  sévresi 
fritt  porcellán  színezésére  használt  s  1757.  fel- 
talált hússzínű  vörös  festék. 

Pompás  (észt.),  a  fenségesnek  egy  faja ;  a  nagy- 
szerű és  ünnepélyes  rokona.  Néha  a  személy  v. 
tárgy  tökéletességét,  egyéni  kiválóságát  jelenti 
(P.  ember),  máskor  külső  fény  és  dísz  alkal- 
mazása (öltözet,  drágaság,  berendezkedés,  színes, 
ragyogó  felvonulás  stb.).  Mindez,  ha  magasabb 
célokat  nem  szolgál,  könnyen  puszta  látványos- 
sággá sülyed.  (Üres  pompa.). 

Pompe  funébre  (franc,  ejtsd :  poSp  mnebr) 
a.  m.  gyászpompa,  temetkezési  ünnepélyesség. 

Pompeius,  római  plebeius-család,  mely  a  köz- 
ügyekben csak  a  Kr.  e.  II.  sz.  óta  szerepelt.  Ne- 
vezetesebb tagjai: 

1.  Quintiis  P.,  a  Kr.  e.  141.  év  konzula,  hadat 
vezetett  a  hispániai  Numantia  ellen,  de  sikerte- 
len ostroma  miatt  gyalázatos  szerződést  kötött, 
melyet  a  szenátus  nem  fogadott  el. 

2.  Quintus  P.  Rufus,  Kr.  e.  88.  Sulla  konzul- 
társa, ki  a  szövetséges  háborúban  itáliai  törzsek 
ellen  harcolt,  mialatt  Sulla  Mithridates  ellen  vo- 
nult, de  katonái  fellázadtak  ellene  és  megölték. 

3.  Gnaeus  P.  Strabo,  a  triumvir  atyja.  Kr.  e, 
89.  konzulként  harcolt  a  szövetséges  háborúban, 
később  sikertelenül  harcolt  Marius  és  Cinna  el- 
len. 87.  a  római  porta  Collina  előtt  villám  sújtotta. 

4.  Gnaeus  P.  Magmts,  az  előbbinek  fla,  a  hí- 
res római  hadvezér  és  triumvir,  szül.  Kr.  e.  106. 
Első  katonáskodása  a  szövetséges  háborúban 
atyja  vezérlete  alatt  történt.  Már  23  éves  korá- 
ban kiáltotta  ki  3  Picenumban  toborozott  légiója 
imperátorrá,  midőn  83.  az  Ázsiából  visszatérő 
SuUához  csatlakozott  a  Marius-pártiak  ellen  és 
ellenük  nagy  sikerrel  harcolt.  Bár  később  Sulla 
iránt  elhidegült,  halála  után  is  védte  alkotmá- 
nyát 77.  a  Róma  ellen  vonuló  Aemilius  Lepidus 
ellen,  akit  Itáliából  menekülni  kényszerített.  A 
szenátus  még  ebben  az  évben  rábízta  a  Sertorius- 
féle  háború  vezérletét  Hispániában,  de  ezt  csak 
72.  tudta  sikerrel  befejezni,  miután  Sertorius  egy 
katonai  összeesküvés  áldozata  lett.  Visszatérte- 
kor szerencsésen  kézrekerítette  Spartacusnak  Li- 
cinius  Crassustól  megvert  seregét,  úgy  hogy  ezt 
a  háborút  is  ő  fejezte  be.  71  dec.  31.  fényes  dia- 
dalmenetet tartott  s  a  következő  napon  lépett 
konzuli  méltóságába.  Konzuli  évétől  kezdve  a 
nemesség  helyett  inkább  a  demokraták  pártjá- 
nak kedvezett ;  visszaállította  a  SuUától  eltörölt 
néptribuni  hivatalt,  a  bíráskodást  is  a  népnek 
kedvezően  reformálta.   Ezért  hálából  67.  Gabi- 


nius  néptribun  indítványára  a  kalózháború  ve- 
zérletével bízták  meg,  rendkívüli  hatalommal 
ruházták  fel,  s  midőn  P.  e  háborút  szerencsésen 
befejezte,  66.  Manilius  néptribun  indítványára  a 
Lucullustól  még  be  nem  fejezett  III.  mithridatesi 
háború  fővezérletét  is  rendkívüli  hatalommal 
kapta  meg  (1.  Mithridates).  Ennek  sikeres  befe- 
jeztével P.  Szíriát  64.  könnyűszerrel  római  pro- 
vinciává szervezte  és  Palesztinában  is  helyre- 
állította a  Makkabeusok  trónviszályának  meg- 
szüntetésével a  rendet.  63-ban  visszatért  Itáliába 
és  Brundisiumnál  szétoszlatta  seregét;  ezt  a 
nemesség  nagyon  kihasználta  ellene,  a  szenátus 
sem  volt  hajlandó  ázsiai  intézkedéseit  jóvá- 
hagyni és  veterán  katonáit  megjutalmazni.  Ezért 
P.  a  Hispániából  visszatért  Caesarhoz  közeledett, 
akinek  közvetítésével  kibékült  Licinius  Cras- 
sussal  s  e  három  féríiú  60.  megalakította  az  ú.  n. 
első  triumvirátust  egymás  politikai  céljainak  a 
támogatására.  Caesar  mint  az  59.  év  konzula 
keresztülvitte  P.  ázsiai  intézkedéseinek  megerő- 
sítését. Bár  a  triumvirátust  56.  Luccában  meg- 
újították és  P.  Crasussal  együtt  55.  kicsikarta  a 
konzuli  méltóságot,  a  viszony  közte  és  Caesar 
közt  mégis  meglazult,  főleg  azért,  mert  Caesar 
leánya,  Júlia,  ki  P.  neje  volt,  meghalt,  Craesus 
pedig  a  carrhaei  csatában  a  parthusok  ellenében 
életét  vesztette.  A  római  forrongások  miatt  a 
szenátus  52.  P.-t  egyedüli  konzullá  tette  meg, 
miáltal  a  nemesség  P.-t  egészen  megnyerte  s  így 
gyorsan  megérlelődött  a  polgárháború,  mely 
Caesar  és  P.  között  49  elején  kitört  (1.  Caesar). 
Midőn  Caesar  a  Rubicón  átkelt,  P.  Görögországba 
vonult  seregével,  hová  ellenfele  csak  akkor  kö- 
vette, mikor  Hispániában  P.  híveit  megverte. 
Dyrrhachiumnál  (Durazzo)  ugyan  Caesar  jelenté- 
keny vereséget  szenvedett,  de  P.  abba  a  hibába 
esett,  hogy  Thessaliába  követte,  hol  helyzete 
kedvezőtlenebb  volt  és  48  aug.  9.  Farzalusznál 
elvesztette  a  csatát.  P.  nagy  zavarában  Egyip- 
tomba menekült  és  Pelusionnál  a  fiatal  Ptole- 
maios  Auletes  király  kiküldöttei  orozva  meg- 
gyilkolták (48  szept.  28.).  Szerencsés  hadvezér 
volt  ktilellenséggel  szemben,  de  mint  politikus, 
híjával  volt  az  éleslátásnak,  a  határozott  céltu- 
datosságnak. 

5.  Gnaeus  P.  Magntis,  az  előbbinek  idősebb 
fla,  a  farzaluszi  csata  idején  a  hajóhadban  szol- 
gált. 45-ben  Mundánál  csatát  vesztett  Caesarral 
szemben  és  futása  közben  megölték.  Kortársai 
szenvedelmes  és  kegyetlen  embernek  mondották. 

6.  Sextus  P  Magmis,  az  előbbinek  öccse,  atyja 
megöletése  után  Egyiptomból  Ciprusba  mene- 
kült. Caesar  halála  után  hajóhadával  meghódí- 
totta Szicíliát,  Szardiniát  és  Korzikát ;  e  vidék 
uralmát  még  a  második  triumvirátustól  is  elis- 
mertette a  mizénumi  szerződésben  (39).  Csakha- 
mar kölcsönösen  szerződésszegéssel  vádolták  egy- 
mást, mire  Octavianus  hadat  indított  ellene. 
Sokáig  változó  szerencsével  harcoltak.  Agrippa 
36.  P.-t  Naulochosnál  legyőzte  s  midőn  P.  a 
parthusokhoz  akart  szökni,  Müétoszban  elfogták 
és  megölték  (35). 

7.  P  Trogm,  római  történetíró  Augustus  ko- 
rában. Galliából  származott  és  görög  források 
alapján  egy  világtörténetet  írt  Ninustól  kezdve 


Pompelus  oszlopa 


573 


Pompeji 


a  maga  koráig,  melynek  Theopompos  mintájára 
Históriáé  Phllippicae  címet  adott.  A  4A  könyv- 
ből álló  műnek  csak  a  tartalmi  kivonatai  és 
egyes  töredékei,  azonkívül  Justinus  kivonata  ma- 
radt reánk.  L.  Jiistinus,  1. 

Pompeius  oszlopa,  1.  Alexandria. 

Pompeji  (Pompei),  ókori  város  Campaniában 
a  Vezúv  tövében,  a  Sarno  torkolata  közelében. 
Oszkusok  alapították  (Kr.  e.  VI.  sz.),  aztán  az 
etruszkok,  majd  (az  V.  sz.)  a  számúitok  kezére 
jutott.  A  szövetséges  háborúban  függő  viszonyba 
került  Rómához,  80.  Kr.  e.  kolóniává  szervezte- 
tett.  A  kb.  25,000  lakosú,  virágzó  kereskedelmű 
város  kultúrája  a  hellenizmus  erős  befolyását 
tükrözteti  vissza.  Sokat  szenvedett  Kr.  u.  63. 
földrengéstől ;  alig  javították  ki  a  károkat,  79 
aug.  24—26.  a  Vezúv  kitörése  teljesen  elpusz- 
tította. A  katasztrófának  klasszikus  egykorú  le- 


folytatnak helyén ;  eddig  területének  mintegy 
2/5  részét  tárták  föl.  P.-ben  ismertük  meg  a  hel- 
lenisztikus római  város  fölépítését,  berendezé- 
sét ;  épületei,  szobrai  és  falképei  rendkívül  ér- 
tékesek a  műtörténet,  egyéb  roppant  nagyszámú 
leletei  pedig  a  római  magánélet  megismerése 
szempontjából.  A  város  alakja  szabálytalan  ellip- 
szis alakú,  hossza  kb.  1050,  szélessége  730  méter. 
A  városfal  Ny.-i  részét  úgy  látszik  a  város  ter- 
jeszkedése miatt  lebontották.  8  kapu  vezet  át 
rajta ;  legépebb  állapotban  maradt  meg  a  Porta 
diBrcolano,  amely  előtt  sírok  útja  kezdődik ;  sír- 
emlékeket tártak  fel  újabban  a  Porta  del  Ve- 
suvio,  Stabiana  és  di  Nola  nevezetű  kapuk  előtti 
utakon  is.  Az  ásatások  kiderítették,  hogy  a  vár- 
falakon kívül  számos  villa,  és  egész  külvárosok 
terültek  el.  A  várost  poligonális  lávatömbökkel 
kövezett,  aránylag  keskeny  (4— 9  m.)  utcák  sze- 


Mépték  =  1:12  000 

T  *MII  MIM?*  ^*^°  '^* 

Méler 


A  pompeji  ásatások  tervrajza  1915-ig. 


írója  az  ifjabb  Plinius  (Epist.  6,  16,  20),  míg  az  id. 
Plinius  a  kitörés  megfigyelése  közben  vesztette 
életét.  A  városkát  tulajdonkép  nem  a  láva,  ha- 
nem a  hamueső  temette  el  és  így  műemlékei  bá- 
mulatos épségben  maradtak  meg.  Miként  az  ása- 
tásokból kiderült,  a  katasztrófa  először  fehér, 
borsónagyságú  horzsakő  (lapilli)  darabokat  szórt 
a  városra,  ami  a  talajt  2'5  m.  magasságig  töl- 
tötte fel,  erre  esővel  vegyest  vulkáni  hamu  szó- 
ródott le,  amely  2  m.  vastag  réteggel  borította 
be  a  felszínt,  úgy  hogy  átlag  6*5  m.  vastagságú 
takaró  födte  be  a  várost.  A  katasztrófa  után  a 
város  megmaradt  lakói  ásni  kezdték  a  laza  ha- 
mut, s  az  értéktárgyakat,  valamint  a  drága  mű- 
kincseket legnagyobbrészt  el  is  hordták.  Száza- 
dokon át  hordták  azután  innét,  különösen  a  köz- 
épületek értékes  köveit :  a  márványt  és  a  tra- 
vertinót  Nápolyba  építkezésekhez.  A  kutatók 
figyelme  csak  a  XVm.  sz.  közepén  irányult  P. 
romjaira ;  rendszeres  ásatásokat  (1.  o.)  1860  óta 


lik  át,  ezek  nagyjából  derékszögben  metszik 
egymást,  a  járda  kb.  1/4  méterrel  magasabb  a 
kocsiútnál.  A  város  tégla  alakú  főterét  Juppiter, 
Apolló,  Vespasianus  és  a  lárok  templomai,  vásár- 
csarnokok, macellum,  bazilika,  hivatalos  épüle- 
tek és  nyilvános  klozet  szegélyzik ;  egy  másik 
fórum,  amelyet  alakjáról  triangularének  nevez- 
nek, egyik  oldalával  a  városfalhoz  támaszkodik, 
más  két  oldalán  oszlopcsarnokok  sorakoznak, 
közepén  dór  templom  épült.  B  forumtói  K.-re 
és  É.-ra  több  középület :  a  nagy  fedetlen  és  a  kis 
fedett  színház,  palaestra,  gladiátor-kaszárnya, 
Izisz-szentély  és  a  nagy  fürdő  terült  el.  A  város 
DK.-i  sarkát  a  20,000  néző  számára  épült  amfi- 
teátrum foglalja  el.  A  városnak  fölásott  épületei 
közül  a  szentélyeken  (pl.  Fortuna,  Venus-Pom- 
peiana  templomai)  kívül  érdekesek  a  tímár-,  és 
a  takácsműhelyek,  a  pék-  és  egyéb  boltok,  a 
korcsmák,^őleg  azonban  a  magánházak,  amelyek 
az  itáliai  háztípusnak    a   római-hellenisztikus 


Pampeji  stilus 


57* 


Pomponius 


típusba  való  átmenetét  szemléltetik,  mert  az 
átriumos  római  házhoz  a  peristylumos  görög  há- 
zat hozzákapcsolják.  Kívül  dísztelenek,  annál 
nagyobb  fényt  fejtenek  ki  belül  az  átrium  és 
peristylum  köré  csoportosított  helyiségeikben. 
Egyszerű  alaprajzú  és  díszítésű  házak  válta- 
koznak a  helyiségek  számában  és  berendezé- 
sében egyaránt  gazdag  házakkal,  ezek  közül  a 
legérdekesebbek:  a  Casa  di  Pansa,  del  poéta 
tragico,  di  Sallustio,  del  Fauno,  dei  Vettii  (1.  o.), 
del  balcone  pensile,  degli  amoretti  d'oro,  del 
conte  di  Torino.  Régebben  a  föltalált  tárgya- 
kat és  a  falak  festményeit  a  helyi  meg  a  nápolyi 
múzeumba  szállították,  de  újabban  a  leleteket 
és  képeket  meghagyják  helyükön,  a  peristylum 
és  viridarium  kertjét  a  falképek  útmutatása  sze- 
rint virágokkal  beültetik,  az  erkélyeket  és  az 
emeletek  maradványait  lehetőség  szerint  meg- 
őrzik ;  a  P.  falfestésnek  négy  stílusát  (inkrusz- 
tációs,  távlati-architektonikus,  az  Augusztus- 
korabeli ornamentális  és  azt  követő  fantasztikus- 
bárok  stílust)  most  a  helyszínén  szemlélhetjük. 
Az  újabban  kiásott  házak  közül  kiválik  egy  villa 
(a  herculaneumi  kapu  előtt),  falképei  közül  az 
egyik  17  méteres  freskó  24,  majdnem  életnagy- 
ságú alakjával  nőknek  Dionysos  misztériumaiba 
való  fölavatását  ábrázolja.  Nagyon  érdekesek  a 
házak  falait  borító  föliratok  és  hirdetések. 

Irodalom.  A  P.-ra  vonatkozó  gazdag  irodalom  főművei : 
Au.  Mau,  P.  in  Lében  und  Kunst,  2.  kiad.  1908  ;  u.  a., 
Pührer  durch  P.,  5.  kiad.  1910;  P.  Gusman,  P.,  la  ville, 
les  moeurs,  les  árts,  Paris  1905  ;  Thédenat,  P.,  u.  o.  1906, 
2  köt.  ;  Engelmann,  P.,  Leipzig  1898 ;  Weichhardt,  P.  vor 
der  Zerstörung.  Rekonstruktionen.  u.  o.  1899  ;  Overbeck, 
P.,  4.  Mautól  jav.  kiad.  u.  o.  1884 ;  Niccolini,  Le  case  ed 
i  monumenti  di  Pompei,  Nápoly  1854—96,  Helbig,  Wand- 
gemSlde  Kampaniens,  Leipzig  1873 ;  Duhn,  P.,  eine  helle- 
nistische  Stadt  in  Italien,  2.  kiad.,  u.  o.  1910  ;  L.  Goro 
von  Agyagfalva,  Wanderungen  durch  P.,  Wien  1825 ; 
Boissier,  Arcbaeológiai  séták,  Budapest  1883 ;  Rodenwaldt, 
Komposition  der  pomp.  Wandgemálde,  Leipzig  1909  ;  E. 
Diehl,  Pomp.  Wandinschriften,  Bonn  1910.  A  folyó  ásatá- 
sokról rendes  tudósításokat  hoznak  a   Notizie  degli  scavi. 

Pompeji  stílus,  az  ókori  Róma  díszítő  festé- 
szetének császárságkorabeli  stílusa,  amelynek 
legtöbb  emléke  a  kiásott  Pompejiben  maradt 
fönn.  A  P.  a  fal  síkját  négyszögletes  mezőkre 
bontja  8  ezekre  többnyire  Pompeji- vörös  színű 
alapon  játszi  könnyedséggel  elrendezett  alakos 
mitológiai  kompozíciókat,  a  középső  nagyobb 
kép  körül  a  kisebb  mezőkre  monochrom  alakok- 
kal és  emblémákkal  váltakozó,  mély  távlatú, 
illuziós  hatásra  számító  színes  architektúrákat 
fest.  A  tartalmilag  csak  lazán  összefüggő  díszí- 
tés egy-egy  sorának  képeit  festett  virágindás 
füzérekkel  köti  össze  s  a  képsorokat  génre  vagy 
mitoszi  jelenetes  és  többnyire  monochrom  frízek- 
kel választja  el  egymástól.  A  P.  a  római  császár- 
ság korában  a  III.  sz.  végéig  virágzott  s  az  új 
korban  különösen  az  empire  díszítő  művészet 
utánozta  szívesen. 

Pompeji-vörös,  a  festészetben  a  barnás  ár- 
nyalatú, meleg,  telt  vörös  szín. 

Pompejus-cíötZáíí,  1.  Pompeitis. 

Pompelmoes  (qöv.),  1.  Citrus. 

Pompéry  János,  publicista  ós  szépirodalmi  író, 
szül.  görög  eredetű,  de  megmagyarosodott  csa- 
ládból Miskolczon  1819  jún.  11.,  megh.  Buda- 
pesten 1884  szept.  28.  Középiskoláit  Miskolczon 


és  Eperjesen  végezte,  a  jogot  Eperjesen  hall- 
gatta, s  már  ekkor  fellépett  az  irodalomban 
Laura  c.  elbeszélésével,  nevét  azonban  csak  Yóle 
pozsonyi  levelei  című  tárcasorozata  tette  1843. 
ismertté.  Egy  ideig  Esterházy  Károly  gróf  fiának 
mentora  volt,  majd  1847.  Marczaltőn  ügyvédes- 
kedett, 1848.  a  belügyminisztériumban  főtitkár 
lett.  A  szabadságharc  után  Pesten  folytatta  írói 
pályáját,  8  itt  —  rövid  bécsi  tartózkodás  után  — 

1852.  végleg  le  is  telepedett  mint  újságíró.  Hosszú 
ideig  dolgozott  a  Pesti  Naplónál,  1857.  szerkesz- 
tette is.  Elénk  tollal  számolt  be  a  főváros  tár- 
sadalmi, irodalmi  ós  művészeti  mozgalmairól  & 
ízléses  hangjával,  előkelő  stíljével  az  újdonság- 
írást  nagy  művészetre  emelte.  Mint  publicista 
küzdött  Deák,  majd  Tisza  Kálmán  oldalán,  ezért 
politikai  lapjait,  az  1861.  alapított  Magyaror- 
szág-ot  8  az  1862.  megindított  Ország-ót  a  kor- 
mány megszüntette,  s  az  előbbit  csak  az  alkot- 
mányos korszakban  támaszthatta  föl;  a  szer- 
kesztésétől azonban  megrendült  egészsége  miatt 
nemsokára  vissza  kellett  lépnie.  Nagy  szerepet 
játszott  fővárosunk  közéletében  s  munkálkodott 
kulturális  és  emberbaráti  téren  is:  megpendí- 
tette a  Garay-árvák  felsegélyezésének  ügyét,  s 
dolgozott  az  írói  Segélypénztár  ügyében,  része 
volt  az  Első  magyar  általános  biztosító-társaság 
megteremtésében  (1859),  melynek  főhivatalnoka 
is  lett.  A  szépirodalmat  jobbára  csak  a  40-es, 
50-es  években  művelte;  Beszélyek  cím  alatt 

1853.  két  kötete  jelent  meg,  hét  novella,  nagyobb 
jelentőség  nélkül,  de  nemes  stílben,  az  érzelmek 
finom  rajzával ;  A  teliver  című  vígjátéka  (1859) 
akadémiai  pályadíjat  nyert,  de  a  színpadon  nem 
aratott  sikert,  valamint  korábbi,  kéziratban  ma- 
radt vígjátéka  (Mi  újság  a  szomszédban,  1854) 
sem.  Az  Akadémia^l859.  tagjává  választotta,  ahol 
halála  után  1887.  Joannotncs  György  tartott  fö- 
lötte emlékbeszédet  (Emlékbeszédek,  IV.  kötet). 

Pompliolix  (gör.),  1.  a  bőrgyógyászatban 
hólyagos  kiütést  jelent.  —  2.  P.,  1.  Cinkoxid. 

Pompilídae  (áUat),  1.  Diszdarazsak. 

Pompom,  az  angol  hadseregben  3*7  cm.  ka- 
liberű gránát  géplöveg,  amelyet  lóval  v.  ember- 
rel vontatnak. 

Pomponatius  (Pietro  Fomponazzi),  olasz  filo- 
zófus, szül.  Mantovában  1462.,  megh.  Bologná- 
ban 1525. ;  először  Padovában,  azután  Bolognában 
tanított,  Aristotelest  ugy  magyarázza,  hogy  az  az 
egyéni  lélek  halandóságát  tanította.  Művei :  De 
immortalitate  animae ;  De  fato  stb.  (1520) ;  De 
incantationibus  (a  babonahit  ellen,  1520.  írta, 
megjelent  1556);  Opera  (1525  és  1567). 

Pomponius,  1.  Lucius  P.,  Bononiából  (Bo- 
logna) való  római  drámaíró  Kr.  e.  90  táján ;  az 
oszk  eredetű,  népies  atellanát  (1.  Atellana  fabula) 
irodalmi  műfajjá  emelte.  Töredékei  Ribbecknél 
(Comicorum  Rom.  fragmenta,  Leipzig  1898). 

2.  Titus  P.  Atticus,  1.  Atticus,  1. 

3.  Piiblius  P.  Secundus,  római  államférfi,  had- 
vezér és  tragikus  költő ;  50.  Kr.  u.  a  chattokon 
aratott  győzelméért  diadaljelvónyeket  kapott. 
Tragédiáiból,  melyeket  Tacitus  és  Quintilianus 
dicsér,  semmi  sem  maradt. 

4.  P.  Méla,  1.  Méla. 

5.  P.  Porphyrio,  1.  Porfyrio. 


Pomposa 


—     575 


Pondichéry 


Pomposa,  kolostor,  1.  Codigoro. 

Pomposo  (ol.),  zenei  műszó  a.  m.  fénnyel,  ha- 
talmasan, színesen. 

Pomuk,  vái'os,  1.  Nepomuk. 

Poinam  (növ.),  az  almatermés,  1.  Almafa. 

Ponape,  a  Csendes-óceánban  fekvő  Karolina- 
szigeteklegfontosabbika; 1914;  okt.  7.  Japán  vette 
birtokába. 

Ponc  (állat),  a  csuszka  (Sitta  europaea  L.), 
népies  neve. 

Poncé  (ejtsd :  pondze),  járási  székhelij  Portó  Rico 
uyugatindiai  szigeten  a  D.-i  part  közelében,  (1910) 
35,027  lak.,  kikötője  a  3  km.-re  fekvő  Playa  v. 
Puerto  de  P.,  cukor-,  melassz-,  kávé-,  dohány- 
és  rumkivitellel. 

Poncé,  Pedro  de,  spanyolországi  szerzetes, 
született  1520.,  meghalt  1584.  P.  volt  az  első,  ki 
siketnémákat  hangosan  beszélni  tanított.  A  cas- 
tiliai  helytartónak  három  siketnéma  testvérét 
tanította  és  elért  sikereivel  nagy  feltűnést 
keltett. 

Ponceaa  (franc,  ejtsd:  ponszó)  a. m.  haragos- 
vörös, skarlát  szín.  L.  Brilláyis-krocein, 

Poncé  de  León,  Fray  Luis,  spanyol  költő, 
szül.  Belmonte  de  Cuencában  1527.,  megh.  Mad- 
rigalban  1591  aug.  23.  A  salamancai  kolostorba 
mint  Ágoston-rendi  szerzetes  lépett  be  s  az  ottani 
egyetemen  teológiai  tanár  lett.  A  Vulgatáról 
táplált  nézetei  s  az  Énekek  Énekének  lefordítása 
miatt  ellenesei  bevádolták  a  valladolidi  inquizi- 
ciónál,  s  ez  4V2  évig  börtönben  tartotta.  Kiszaba- 
dulása után  visszatért  a  salamancai  egyetemre 
s  később  rendje  fő  vikáriusává  is  kinevezték.  Ere- 
deti költeményeivel,  melyek  közt  vallási,  hősi, 
hazafias  és  bölcseleti  ódák  vannak,  az  ú.  n.  sala- 
mancai költői  iskolát  alapította  meg.  Műveinek 
van  egy  spanyol  és  német  kiadása  Schlüter  és 
Storcktól  (Münster  1853)  és  egy  kritikai  kiadás 
Merinótól  (6  köt.,  Madrid  1804—16).  Verseiből 
Körösi  Albin  közölt  fordításokat  a  spanyol  köl- 
tészet gyöngyeiben.  V.  ö.  Gonzales  de  Tejeda, 
Vida  de  Fray  Luis  de  León(  u.  0. 1863) ;  Wilkens, 
Fray  Luis  de  León  (Halle  1866). 

Poncelet  (ejtsd :  poSszié),  Jean  Vidor,  francia 
matematikus,  szül.  Metzben  1788  júl.  1.,  megh. 
Parisban  1867  dec.  22.  Tanulmányai  végeztével 
az  École  d'applicationnál  a  mechanika  tanára 
lett.  1834!-ben  az  akadémia  tagjává  választották 
s  Parisba  került  a  Collégé  de  Francéba.  184;8-ban 
mint  tábornokot  az  École  polytechnique  parancs- 
nokává nevezték  ki.  Hidraulikus  dolgozataival 
(Hydraulique  expórimentale,  1832)  a  műszaki 
iparnak  kiváló  szolgálatokat  tett.  Alapvető  mun- 
kája :  Traité  des  propriétés  projectives  des  flgures 
(1832),  a  geometriai  alakzatok  projektív  tulajdon- 
ságait tárgyalja.  Nevezetesebb  művei :  Mémoires 
sur  les  centres  des  moyennes  harmoniques  (Crelle 
3  köt.) ;  Mémoire  sur  la  théorie  générale  des  po- 
laires  réciproques  (Crelle  4  köt.);  Analyse  des 
transversales  appliquée  á  la  recherche  des  pro- 
priétés projectives  des  lignes  et  surfaces  (1831). 
A  Magyar  Tudományos  Akadémiában,  melynek 
P.  szintén  tagja  volt,  Hunyady  Jenő  tartott  róla 
emlékbeszédet  (Budapest  1878). 

Poncét  (ejtsd :  poSszé),  Amhroise  (szül.  1835., 
megh.  1869  nov.  19.)  és  Jules  (megh.  1873  okt. 


24.)  kereskedelmi  utakat  tettek  a  Nilus  felső  vi- 
dékén 8  megszerkesztették  középső  folyásának,. 
Dender,  Szobát,  Szeraf  és  Dzsúr  mellékfolyók- 
nak térképét.  P.  Jules  műve :  Le  Fleuve  Blanc 
(Paris  1864). 

Ponchielli  (ejtsd:  ponkjeiii),  Amilcare,  olasz 
operakomponista,  szül.  PadernoFasolareban,  Cre- 
mona  mellett,  1834  szept.  1.,  megh.  Milanóban 
1886  jan.  17. 1881-ben  a  bergamói  dóm  karnagya 
lett.  Operái  közül  a  legnevezetesebbek:  I  pro- 
messi  sposi  (1856) ;  La  Savó  járda  (1861) ;  I  lituani 
(1874) ;  Gioconda,  amely  nevét  világhírűvé  tette 
(1876) ;  II  flgliuolprodigo(1880);  Marion  Delorme 
(1885).  P.  írta  a  Garibaldi-himnuszt  (1882).  Cre- 
monában  1892-ben  állították  fel  a  szobrát.  P. 
Puccini  mestere  volt. 

Ponclio  (spany.,  ejtsd:  — csó),  Dél-Amerikában 
használatos  indiánus  eredetű  köpönyeg;  egy  négy- 
szögletes darab  posztó,  a  közepén  nyílással,  me- 
lyen át  a  fejet  kidugják. 

Poncianus  históriája,  1.  Hét  bölcs  mester. 

Poncirozás,  1.  Poncis. 

Poncis  (franc,  ejtsd :  poSszí),  a  díszítő  festé- 
szetben az  ismétlődő  ékítmények  kontúrjainak 
másolására  szolgáló  sablon,  amely  úgy  készül, 
hogy  a  szívós  papirosra  rajzolt  motívumok  kör- 
vonalait sűrűn  keresztülszurkálják.  A  rajzot  aztán 
a  díszítendő  felülethez  illesztve,  szénporral,  kré- 
tával stb.  teli  zacskóval  paskolják,  amire  a  festék- 
por a  kiszurkált  vonalakon  keresztülütközik  s 
megkapjuk  ezek  pontozott  vonalú  hű  másolatát. 

Poncolás  (a  német  punziren-höl),  fémtárgyak 
díszítése  hegyes  végű  acélpálcikákkal  bevert 
pontokkal. 

Pond,  a  hollandiai  font.  Ma  a  kilogramm  neve 
Hollandiában. 

Ponderabiliák  (lat.),  mindazok  az  anyagok, 
melyek  a  nehézségi  erő  hatása  alatt  állanak,  sú- 
lyuk tehát  megmérhető ;  ellentétben  az  ú.  n.  im- 
ponderabiliákkal  (1.  0.). 

Pondéra  ti  o  (lat.)  a.  m.  megmérés,  megfon- 
tolás, kiegyenlítés. 

Ponderosa  terra,  1.  Báriumoxid. 

Pondichéry  (ejtsd:  poSdiséri),  tulajdonképen Po?i- 
ducseri,  1.  francia  territórium  BlŐ-Indiában  a 
Koromandel-parton  Dél-Arkot  brit-indiai  disz- 
triktus  és  a  tenger  közt,  509  km^  területtel,  (i9i5> 
263,818  lak.  P.,  Janaon,  Mahé,  Karinal  és  Chan- 
darmagar  kerületekkel.—  2. P.,  a  francia  előindiai 
birtokok  és  P.  territórium  fővárosa  a  Bengaliai- 
öböl  partján,  (1911)  47,301  lak.  Fekete-  és  Fehér- 
városra oszlik,  amelyeket  csatorna  választ  el  egy- 
mástól. A  Fehér-város  kiválóbb  épületei :  a  kor- 
mányzói palota ;  a  kollégium,  amelybe  1878  óta 
benszülötteket  is  vesznek  föl;  az  1851—55.  épí- 
tett Notre-Dame  székesegyház ;  Dupleix  szobra ; 
a  városház ;  az  igazságügyi  palota ;  a  Fekete- 
városban, ahol  a  benszülöttek  kunyhói  állanak, 
van  a  benszülöttek  kollégiuma  (Kalvi  Szupraja 
Csattija),  a  fogház  és  a  pamutfonó.  Van  azon- 
kívül P.-ben  nyUvános  könyvtár,  hittérítő  inté- 
zet. Kikötőjében  a  víz  sekély.  P.-t  1672.  Vidzsaja- 
nagartól  vették  meg  a  franciák.  Ezután  az  an- 
golok négyszer  ostromolták.  1748-ban  vissza- 
verte őket  Dupleix,  1761.  Lally  Tolendal  hősi  vé- 
delem után  föladta,  de  1763.  a  franciák  vissza- 


Pondo-föld 


576 


Pongrácz 


kapták ;  1778.  az  angolok  újra  elfoglalták  és  1785. 
visszaadták.  1793.  megint  birtokba  vették  és 
1816.  visszaadták  oly  feltétel  alatt,  hogy  erődít- 
ményekkel védeni  nem  szabad. 

Pondo-föld,  dombos  és  hegyes  vidék  a  Dél- 
afrikai  Unió  fokföldi  tartományában,  10,147  km2 
területtel,  (i9ii)  232,931  kaffer  és  1386  európai 
lak.  A  Délafrikai  Unió  egyik  legtermékenyebb 
része.  P.  egykor  K.-i  Griquaországgal  és  Alfréd 
grófsággal  együtt  független  kaffer  terület  volt 
Namansland  néven.  18M  óta  a  fokföldiek  és  Natal 
versengett  egymással  a  birtokáért.  1876-ban  a 
Fokgyarmat  elfoglalta  a  K-i  Griquaországot  és 
Natal  az  Alfréd  grófságot.  1884.  a  fokföldiek 
megszállották  a  St.-John  torkolatát.  Végre  1894 
márc.  az  egész  a  Fokföld  birtokába  jutott. 

Pondró,  a  jól  megkülönböztethető  fejjel  bíró, 
de  lábatlan  rovarlárvák  neve  a  fejetlen  és  lábat- 
lan nyüvekkel  (legyeknél)  szemben. 

Pondukli-zechina,  régi  aranypénz,  1.  Fonduk. 

Pondus  (lat.)  a.  m.  súly. 

Ponens  (lat.),  a.  m.  letevő,  az,  aki  —  főleg 
bíróság  előtt,  —  vallomást  tesz. 

Ponente  (olasz),  a  naplemente,  nyugat,  tenge- 
részeti műkifejezés  a  négy  égtáj  egyikének  meg- 
jelölésére ;  használatos  helynevek  összetételeiben 
(Sestri  P.),  továbbá  a  folyóknál  (Riviéra  di  P.). 
Ellentéte  a  levante  (1.  o.). 

Ponerologia  (gör.),  a  bűnről  szóló  tan. 

Ponevjezs,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Kovno  volt  orosz  kormányzóságban,  (1910)  13,610 
lak.  Most  Litvániához  tartozik. 

Ponferrada,  város  León  spanyol  tartomány- 
ban, (1910)  7650  lak.,  kénes  fürdővel  (38°). 

Ponfick,  Emil,  német  orvos,  szül.  Majna- 
Frankfurtban  1844  nov.  3.,  megh.  Boroszlóban 
1913  nov.  3.  1868-ban  Virchow  asszisztense  lett, 
1873.  rostocki  egyet,  tanár ;  1876.  Göttingenbe, 
1878.  Boroszlóba  ment  át  az  egyetemre.  Számos 
vizsgálatot  végzett  és  írt  le  különösen  a  leuké- 
mia, visszatérő  láz,  vérkeringési  zavarok,  tuber- 
kulózis tárgyában.  Önállóan  megjelent  műve: 
Die  Aktinomykose  des  Menschen  (Berlin  1882). 

Pongau,  Salzburg  hercegség  egyik  vidéke, 
Sankt-Johann  kerületi  kapitányság  területén.  A 
Salzach  folyik  rajta  keresztül  (lásd  Pinzgau), 
azonkívül  magában  foglalja  a  Gastein-  és  az  Ari- 
völgyet. 

Pongée  (franc,  ejtsd:  ponzsé),  igen  lágy,  sima 
szövésű  selyemszövet.  Láncfonala  grége  szál 
(többszörös  gubószál),  vetüléke  pedig  kócselyem. 

Pong-hu  (japáni  nevén :  Hoko-to,  Pescadores-, 
vagy  Halász-szigetek),  a  simonoszekii  béke  óta 
a  japániak  birtokában  levő  szigetcsoport  For- 
moza  sziget  és  a  kínai  Fu-kien  tartomány  közt 
levő  tengercsatornában.  55  legnagyobbrészt  ter- 
méketlen szigetből  áll,  szirtes,  meredek  partok- 
kal, összes  területük  221  km^  csak  19  sziget  la- 
kott, lakói  halászok.  A  két  legnagyobb  sziget  közt 
jó  kikötőhely  van :  Makung  v.  Mekong  (körülbe- 
lül 3000  lak.). 

Pongidae  (áiiat),  az  Emberszabású  majmok 
(Anthropomorphae)  újabb  tudományos  neve.  Ide 
tartozik  az  orangután  (újabb  tud.  néven  Pongo 
pygmaeits  Hoppius),  a  csimpánz  (újabb  tud.  nemi 
neve :  Pan  Okén)  és  a  gorilla  (Gorilla). 


Pongo,  1.  a  Cap  Nelsontól  Német-Új-Quineáig 
terjedő,  fajilag  pápua,  de  nyelvileg  melanéziai 
törzsek  egyike.  —  2.  A  bántú  négerek  egyik 
ága,  saját  nevén  mpongve. 

Pongo  (állat),  az  Emberszabású  majmok  (1.  0.) 
családjába  tartozó  orangután  (1. 0.)  újabb  tudomá- 
nyos nemi  (genus-)  neve.  A  Pongo  név  Hoppius- 
tól  1763-ból  származik,  tehát  régibb  a  Simia 
névnél.  A  tudományos  elnevezés  szabályai  szerint 
a  borneói  orangután  tudományos  neve  Pongo 
pygmaeus  pygmaeus  Hoppius,  a  szumátrai  oran- 
gutáné pedig  Pongo  abeli  Clarké. 

Pongola,  a  Delagoa-öbölbe  ömlő  Usutu-folyó 
mellékvize  Dél-Afrikában. 

Pongrác,  szent,  1.  Pancratius. 

Pongrácz  (Deng elégi)  János,  erdélyi  vajda 
volt  Mátyás  király  idejében.  1460-ban  a  széke- 
lyekkel Temesvárnál  megverte  az  Erdély  pusz- 
títására jövő  törököket,  1467.  pedig  Moldvában 
hadakozott.  1476-ban,  Mátyás  király  és  Beatrix 
menyegzői  ünnepségein  halt  meg.  Gyulafehér- 
várott  temették  el. 

"PoiíiQvkcz-család  (szentmiklósi  és  óvári  gróf, 
báró  és  nemes).  A  Szentiványi-,  Szmrecsányi-,  ná- 
dasdi  Baán-  és  Pottumyai-(Tomalljai-)családokkal 
közös  eredetű  család,  mely  egyike  Liptó  vármegye 
legrégibb  családjainak.  1241  körül  élt  a  család 
első  kimutatható  őse,  Lőrinc,  aki  a  sajóközi  üt- 
közetben mint  csapatvezér  küzdött.  Ősi  birtoka 
a  családnak  Szentmiklós,  melytől  előnevét  vette ; 
e  birtokra  1368.  új  adományt  nyert,  míg  Óvár  az 
1458  júl.  15-iki  pozsonyi  országgyűlés  határoza- 
tából jutott  a  család  birtokába.  A  család  egyik 
kiválóbb  tagja  Szentmiklósi  P.,  a  XV.  sz.-ban 
élt  ((turóczi  király ».  1608  márc.  5.  Dániel  sze- 
mélyében a  család  báróságot  kapott.  1690.  Fe- 
rencnek fiai,  Ferenc,  János  és  Gáspár  a  báró- 
ságban megerősíttetnek.  1763  febr.  15.  Ferenc 
unokája,  Ádám  N.  János  grófi  rangra  emelke- 
dik, tőle  ered  az  ifjabb  grófi  ág,  míg  az  idősebb 
grófi  ág  Gáspár  hasonnevű  fiától  ered,  ki  1743 
jún.  9.  emelkedett  grófi  rangra.  János  pedig  a 
bárói  ág  alapítója.  V.  ö.  Majláth  B.,  Liptóme- 
gyei  törzsökös  családok  1526.  évig  (Turul  1890). 
A  család  tagjai  közül  említendők : 

1.  P.  Fmil,  báró,  író,  szül.  Mohorán  (Nógrád  vm.) 
1842  febr.  13.,  megh.  Budapesten  1886  febr.  11. 
Beutazta  majdnem  egész  Európát.  1868-ban  ál- 
lamszolgálatba lépett  s  a  pénzügyminisztérium* 
ban  osztálytanácsos  lett.  Irt  verseket  (Rózsa- 
bimbók 1867 ;  P.  Emil  báró  költeményei  1880) ; 
regényt  (Gyöngyvirág,  2  köt.  1863) ;  novellákat, 
pénzügyi  dolgozatokát  és  úti  rajzokat,  me^lyek 
között  Suezig  és  vissza  (2  köt.  1870)  és  Úton- 
útfélen  (2  köt.  1875)  legnevezetesebbek. 

2.  P.  Henrik,  altábornagy,  szül.  Grácban  1855 
nov.  27.  A  gráci  hadapródiskola  elvégzése  után 
1876.  a  27.  gyalogezredbe  lépett.  Mint  hadnagy 
résztvett  Bosznia  és  Hercegovina  okkupációjá- 
ban.  1909-ban  az  5.  gyalogezred  parancsnoka  lett 
és  1914  ápr.  24.  vezérőrnaggyá  s  egy  hegyidandár 
parancsnokává  nevezték  ki.  Az  1914.  kitört  világ- 
háború folyamán  a  montenegróiak  ellen  vívott 
harcokban  mint  hadosztályparancsnok  nagyon 
kitüntette  magát,  1916.  altábornagy  lett,  1917. 
magyar  bárói  méltóságot  nyert  és  érdemei  el- 


Pongrácz 


577 


Poniatowski  bikája 


ismeréséül  megkapta  a  II.  oszt.  Vaskorona-rendet 
a  hadiékítménnyel. 

3.  P.  István,  boldog,  vértanú,  Jézus  társ.  atya, 
l.  Kassai  vértanuk. 

4.  P.  István,  hadtörténeti  író,  szül.  Felső-Túron 
(Hontvm.)  1821  aug.l2.,megh.  Esztergomban  1900 
aug.  7.  Az  osztrák  seregből  mint  a  8.  sz.  (Koburg) 
huszárezred  hadnagya  lépett  ki  s  1848.  a  honvéd- 
seregbe lépett,  Görgey  seregében  harcolt  s  alez- 
redesi rangot  ért  el.  Fontos  szerep  jutott  neki  a  sze  • 
rencsétlen  debreczeni  csatában  (1849  aug.  2.).  A 
világosi  fegyverletétel  után  halálra,  majd  10  évi 
várfogságra  ítélték,  de  három  év  múlva  kegyel- 
met kapott.  1869-ben  belépett  a  magy  kir.  hon- 
védségbe, hol  1879.  elérte  az  ezredesi  fokot.  1879. 
vonult  nyugalomba  vezérőrnagyi  címmel.  Meg- 
írta a  debreczeni  csata  történetét,  a  szabadság- 
harc eseményeiről  naplót  vezetett  s  egyéb  had- 
tudományi müveket  szerkesztett.  Mindezek  kéz- 
iratban maradtak  meg  hagyatékában. 

5.  P.  Jenő,  jogtudós,  szül.  Paláston  (Hont  vm.) 
1852  nov.  27.  Jogi  tanulmányai  végeztével  a  bí- 
róság szolgálatába  lépett.  1887-ben  ügyész,  1897. 
debreczeni,  1900.  győri,  1902.  budapesti  főügyész, 
majd  1905.  kúriai  bíró  lett  s  1910.  koronaügyésszé 
nevezték  ki. 

6.  P.  László,  1848— 49-iki  honvédalezredes, 
később  cs.  és  kir.  altábornagy,  szül.  Felső-Túron 
(Hont  vm.)  1824  dec.  15.,  megh.  Budapesten  1890 
jau.  17.  Testörhadnagy  volt  Bécsben  s  1848.  be- 
lépett a  honvédseregbe.  Görgey  seregében  szol- 
gált mint  százados,  majd  őrnagy.  Buda  vissza- 
foglalásánál (1849  máj.  21.)  annyira  kitűnt,  hogy 
alezredessé  lépett  elő.  Ezután  dandárparancsnok 
lett  s  újból  kitüntette  magát  a  csornai  csatában 
(1849  jún.  13.).  Utóbb  Kmethyvel  a  Délvidékre 
ment  s  utoljára  a  temesvári  csatában  (aug.  9.) 
harcolt.  A  világosi  fegyverletétel  után  külföldre 
menekült.  1867-ben  hazatért  és  1869.  mint  alez- 
redes belépett  a  m.  kir.  honvédségbe.  Altábor- 
nagyi  címmel  ment  nyugalomba. 

Pongrácz,  1.  D.Siegfried,  szobrász,  szül.Brünn- 
ben  1872  jún.  15.  A  bécsi  akadémián  kezdte  meg 
tanulmányait,  1894.  Magyarországba  költözkö- 
dött, ahol  megszerezte  a  honosságot  s  itt  először 
1896.  vett  részt  a  kiállitáson  Vízözön  c.  dombor- 
müvével.  Később  ő  mintázta  a  Millenáris  em- 
lékmű Vak  Béla  király  alakját.  Margó  Edével 
közösen  mintázta  az  aradi  és  debreczeni  Kossuth- 
szobrot,  díszítő-szobrászati  munkákkal  ékesítette 
a  budai  királyi  várpalotát  és  az  Osztrák-Magyar 
Bank  budapesti  palotáját,  több  díjat  nyert  az  Er- 
zsébet-emlékmű és  a  budapesti  Kossuth-  és  Sza- 
badsáharc-emlék  és  a  Munkácsy-szobor  pályáza- 
ton s  képmásokon  és  síremlékeken  kívül  külö- 
nösen kisebb  bronzszobraival  tűnt  fel,  melyek 
közül  a  Scherzo  és  az  Éra  államtulajdonba  ke- 
rültek. 

2.  P.  Sándor,  zoológus,  szül.  Budapesten 
1888  ápr.  21.  1913-ban  bölcsészetdoktorrá  avat- 
ták s  1914.  a  Magyar  Nemzeti  Múzeum  segéd- 
őrévé nevezték  ki.  Magyarország  élő  és  kihalt 
egyenesszárnyú  és  recésszámyú  rovarainak  ta- 
nulmányozásával foglalkozik  és  több  biológiai 
irányú  dolgozatot  tett  közzé.  Nagyobb  müve: 
Magyarország  Ghrysopái  alak-  és  rendszertani 

Révai  Nngy  Lex&iona.  XV.  löt. 


tekintetben  (Budapest,  1912,  4  táblával).  1816—8. 
a  cs.  és  kir.  katonai  főparancsnokság  megbízásá- 
ból zoológiai  kutatásokat  végzett  az  orosz- 
lengyelországi megszállott  területeken. 

Pongráczfalva  (Pongracovce),  kisk.  Szepes 
vm.  szepesváraljai  j.-ban,  (1910)  141  szlovák  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Pongyola,  általában  a  gondatlan  szó  értelmé- 
ben használják.  Ily  értelemben  beszélnek  P.  öltö- 
zetről, stílről.  Neve  a  nők  kényelmes  reggeli  öl- 
tözetének. 

Poniatowski,  lengyel  főnemesi  család,  mely- 
nek ősei  a  XVI,  sz.-ban  költöztek  Itáliából  Len- 
gyelországba. Nevezetesebb  tagjai : 

1.  P,  Stanislaw,  szül.  Dereczynben  (Litvánia) 
1677.,  megh.  1762  aug.  3.  Részt  vett  XII.  Károly 
svéd  király  orosz  hadjáratában.  A  szerencsétlen 
poltavai  csatában  (1709  júl.)  ő  mentette  meg  a 
király  életét  és  követte  őt  a  török  földre.  1710-ben 
mint  követ  járt  Konstantinápolyban  s  rábírta  a 
szultánt,  hogy  Nagy  Péter  orosz  cárnak  hadat 
izenjen.  XII.  Károly  halála  után  visszatért  11. 
Ágost  pártjára,  azután  HL  Ágost  híve  lett.  Leg- 
idősebb íia,  Kazimierz  (megh.  1780.),  hercegi 
rangra  emelkedett,  második  ílát,  Sfanislawot 
1764.  lengyel  királlyá  választották  (1.  Szaniszló 
2.),  harmadik  fia  Andrzej  (megh.  1773.)  biro- 
dalini  herceg  és  osztrák  táborszemagy,  legifjabb 
fia,  Michal  (megh.  1794.),  gneseni  érsek-pri- 
más  volt. 

2.  P,  Stanislaw  herceg,  P  Kazimierz  íia,  az 
előbbinek  unokája,  szül.  1754  nov.  23.,  megh. 
Firenzében  1833  febr.  13.  Nagybátyjának,  Sza- 
niszló királynak  uralkodása  alatt  Litvánia  fő- 
kincstartója,  Podolia  fővajdája  és  a  királyi  had- 
sereg tábornoka  volt.  1804  óta  Bécsben,  majd 
Rómában  élt,  hol  értékes  műkincseket  gyüjtött.Ter 
mészetes,  de  elismert  íia,  JTo^'e/' herceg  (megh. 
1873.)  III.  Napóleon  alatt  a  francia  szenátus  tagja 
lett  s  mint  zeneszerző  tűnt  ki  (Giovanni  di  Pro- 
cida,  Pierre  di  Medici).  Ennek  fia,  Stanislaw  Au- 
gust  herceg  (megh.  1908.),  kinek  íia,  Andrzej 
(szül.  1864.),  a  P.-család  jelenlegi  feje. 

3.  P,  Jozef  Anton  herceg,  francia  tábornagy, 
P.  Andrzej  herceg  fla,  P.  1.  unokája,  szül.  Varsó- 
ban 1762  máj.  7.,  megh.  1813  okt.  19.  Osztrák 
katonai  szolgálatba  lépve,  1787.  II.  József  csá- 
szár szárnysegéde  lett.  1789.  a  nemzetgyűlés  fel- 
szólítására visszatért  Lengyelországba  s  egy- 
ideig  (1792)  a  lengyel  hadsereg  főparancsnoka 
volt.  1794-ben  Kosciuszko  fővezérlete  alatt  har- 
colt és  Varsót  védte  a  poroszok  ellen.  Lengyel- 
ország bukása  után  Bécsbe  ment.  1807-ben  a 
varsói  nagyhercegség  hadügyminisztere  lett  s 
1809.  mint  a  lengyel  hadak  fővezére  harcolt  az 
osztrákok  ellen.  1812-ben  a  lengyel  hadtest  fő- 
vezére volt  Napóleonnak  oroszországi  háborúja 
ban.  A  lipcsei  csatában  1813  okt.  16.  a  francia 
jobbszárny  élén  oly  vitézül  küzdött  az  osztrákok 
ellen,  hogy  Napóleon  őt  a  csatatéren  tábor- 
naggyá nevezte  ki.  A  francia  sereg  veresége  után 
okt.  19.  menekülése  közben  az  Elster-folyóba 
fulladt.  Holttestét  1816.  Krakóban  a  királyi  sír- 
boltban temették  el. 

Poniatowski  bikája,  ma  már  nem  használa- 
tos neve  egy  csillagképnek,  1.  Bika. 

37 


Pónícz 


578 


Pont-á.-Mous8on 


Pónicz,  kisk.  Vas  vm.  nómetújvári  j.-ban,  (loio) 
642  német  lak.  (Tr.  A.) 

Pónik  (Foniky),  nagyk.  Zólyom  vm.  besz- 
terczebányai  j.-ban,  (1910)  1645  szlovák  lak.  (Tr. 
C8.-Szl.) 

Pónikkohó  (Ponická  Huta),  kisk.  Zólyom  vm. 
beszterczebányai  j.-ban,  (1910)  286  szlovák  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Ponikvari,  adók.  Zágráb  vm.  topuskói  j.-ban, 
(1910)  1399  horvát  és  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Ponikve,  adók.  Modrus-Fiume  vmegye  ogulini 
j.-ban,  (1910)  871  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Poninski,  lengyel  hercegi  és  grófi  család,  mely- 
nek ágai  Ausztriában,  Németországbán,  Orosz- 
Lengyelországban  élnek.  Egyik  tagja,  P.  Adum 
tábornok,  késedelmével  főokozója  volt  a  macie- 
jowicei  csatavesztésnek  (1794  okt.  10.).  Ezért 
mint  hazaárulót,  elítélték  és  nyomorban  halt  meg. 
A  hercegi  ág  1920.  jKatoí  herceggel  flágon  kihalt. 

Ponk,  a  NyeMörténeti  szótár  szerint  a.  m. 
hidacska,  halmocska.  Az  építészetben  ponkolás  : 
egy  falnak  emeletenként  való  vékonyítása,  úgy, 
hogy  az  keresztmetszetben  lépcsőzetes  alakot 
mutat. 

Ponka,  a  dakota  indiánusok  egyik  külön  táj- 
szólású  törzse  Nebraska  és  az  Indián  Territórium 
területén. 

Ponkolás,  1.  Ponk. 

Ponor,  víznyelő,  1.  Karsztos  jelenségek. 

Ponor,  1.  kisk.  Huny  ad  vm.  puji  j.-ban,  (1910) 
538  román  lak. ;  római  castellum  romjaival.  A 
ponori  Thewrewk-család  ősi  fészke.  (Tr.  R.)  —  2. 
P.,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  szluini  j.-ban,  (1910) 
284  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Ponorics,  alig  7  házból  álló  erdei  telep  Hunyad 
vm.  Fégyér  (1.  0.)  községének  határában.  Csepp- 
kő barlangjába  ritkán  jut  ember,  érintetlen  csepp- 
kövesedósei  meglepők.  Egy  hatalmas  barlangjá- 
nak csak  előrészét  ismerjük.  B  barlangból  Ken- 
deressy  Dénes  hátszegi  zoológus  vak  bogarakat 
(Anophthalmus  Budaae)  gyűjtött.  Közelében  a 
Piatra  rossia  nevű  hegyen  dák  vár  romjai.  (Tr.  R.) 

Ponori  Thewrewk,  1.  Thewrewk. 

Pons  (lat.)  a.  m.  híd.  —  P.Varolii,  1.  Agyvelő. 

Pons  (lat.,  így  is  Pontes,  ad  Pontem),  számos 
ókori  telepnek  v.  állomásnak  neve,  melyek  folyón 
való  átkeléseknél  feküdtek  római  útvonalakon. 
Megemlítendók :  P.  Campanus  a  via  Appia  men- 
tén CapuátólÉ.-ra(amaiCiambrisco  helyén);  P. 
Sonti  Aquilejától  ÉK.-re,  valamint  feljebb  attól 
a  helytől,  ahol  a  Wippach  patak  az  Isonzóba  (régi 
nevén  Sontius)  szakad ;  többször  szerepel  az  antik 
hadtörténetben,  itt  győzte  le  Theodorik  Odoa- 
kert.  Pons  Augusti  Dáciában,  a  Sarmizogetusa— 
Tibiscumi  útvonal  állomása  a  Bisztrán  való  át- 
kelésnél, a  mai  Banczár  mellett ;  P.  Mansuetina 
V.  Sociorum,  Pannoniában  a  Sopianaetől  É.-ra 
vezető  úton,  a  mai  Dombóvár  táján ;  P.  vetus 
Dáciában  az  Olt  völgyén,  a  Vöröstoronyi  szoro- 
son átmenő  út  átkelése. 

Ponsard  (ejsd :  ^oászkr), Frangois,  francia  dráma- 
író, szül.  Vienneben  1814  jun.  l.,megh.  Parisban 
1867  jul.  13.  Első,  Lucréce  c.  tragédiájának  (1843) 
sikerét  különösen  Madame  Rachel  tehetségének 
köszönhette.  Többé-kevésbbé  jól  fogadták  többi 
darabjait  is :  Agnés  de  Méranie  (1846) ;  Charlotte 


Corday  (1850) ;  L'honneur  et  l'ai'gent  (1853) ;  La 
Bourse  (1856);  Galilée  (1867)  stb.  Magyarul 
megjelent :  Galilei.  Fordította  Paulay  Ede  (Pest 
1873).  V.  ö.  Latreille,  La  fin  du  théatre  roman- 
tique,  Fr.  P.  (Paris  1899). 

Pons  asinorum  (lat.)  a.  m.  szamárhid, 
diáknyelven  puska,  gyenge  tanulók  számára  való 
segédeszköz,  pl.  aprólékos  magyarázattal  ellátott 
könyv  vagy  pedig  fordítás. 

Ponscarme,  Frangois  Hvbert  Joseph,  francia 
médaüleur,  szül.  Behnont  -  les  -  Monthurauxban 
1827.,  megh.  Parisban  1903.  Oudinénak  volt  ta- 
nítványa és  a  fölvirágzó  francia  ércművészet 
egyik  legjelesebb  képviselője.  Kiváló  művei: 
Naudet  Joseph,  Lavallée  Alplionse,  Méline  Jules 
emlékérmei ;  az  1867-iki  párisi  világkiállítás  em- 
lékérme, mely  I.  Ferenc  József  látogatásának 
tiszteletére  készült  stb. 

Ponson  du  Terrail (ejtsd:  poSszoS du  teráj),  Pierre 
Alexis^vicomte  de,  francia  regényíró,  szül.  Mont- 
maurban  1829  jul.  8.,  megh.  Bordeauxban  1871 
jan.  10.  Eleinte  a  tengerészeti  pályára  készült,  de  a 
matematikával  szemben  táplált  nagy  ellenszenve 
az  irodalom  karjaiba  sodorta  s  1850  óta  Parisban 
valóban  mesés  tevékenységet  fejtett  ki  a  szenzá- 
ciós regény  terén,  melynek  egyetlen  célja  az  érdek- 
lődés beteges  fölcsigázása.  Számos  regényét  ma- 
gyarra is  lefordították. 

Pont  (lat.  pundum),  a  geometriában  a  leg- 
egyszerűbb képzet,  melynek  mozgásából,  ha  nyo- 
mokat hagy  maga  után,  származik  a  vonal,  en- 
nek mozgásából  a  felület,  ennek  mozgásából  a 
test.  Euklides  meghatározása  szerint :  ami  ré- 
szekre nem  bontható,  az  egy  pont.  Ennél  a  meg- 
határozásnál azonban  kielégítőbb  a  következő : 
a  test  határa  a  felület ;  a  felület  határa  a  vonal : 
a  vonal  határa  a  pont.  Az  algebrában  a  P.  a  szor- 
zásnak a  jele.  Mint  írásjel  a  P.  (.)  a  teljes  mondat 
végét  jelöli. 

P.  a  zenében  a  hangjegy  értékének  és  rövid- 
ségének jelölésére  szolgál.  A  hangjegy  fejétől 
jobbra  helyezett  P.  félannyit  ér  mint  maga  a 
hangjegy.  Pl.: 


(az  első  hangjegy  összértéke  V*  -+■  Vs  =  I  ?  ^  ^^' 
sodiké  i  -|-  y^^  =  y^g ,  stb.)  Két  pont  közül  a  máso- 
dik még  az  első  felének  értékével  toldja  meg  a 
hangjegyet : 

•  ••     # 

'     '^ 

(Itt  az  első  hangjegy  értéke :  ^  az  első  ponté  |, 
a  másodiké  yV*  ^z  egész  képlet  összértéke  tehát 
Vie).  Ha  a  pont  a  hangjegy  fölött  áll,  azt  jelenti, 
hogy  a  hangjegy  staccato  játszandó. 

Pont-á,-Bouvines,  francia  falu,  1.  Bouvines. 

Ponta-Delgada,  az  Azori-szigetek  fővárosa  és 
legjelentékenyebb  helye,  Sao  Miguel  sziget  D.-i 
partján,  (1911)  16,679  lak.,  jó  kikötővel  s  élénk 
kereskedelemmel. 

Pont-á-Mousson  (ejtsd:  poStámuszoS),  város Meui'- 
the-et-Moselle  francia  départementban  a  Moselle 
mindkét  partján,  (1911)  14,009  lak.,  vaskohászat. 
Szt.  Márton-temploma  XIII.  sz.-beli.  A  Moselen 
átvezető  híd  a  XVI.  sz.-ból  való.  1572-  1768-ig 


Pontanus 


—    579 


Pontificale 


egyeteme  volt.  A  világháborúbau  1914  végén  és 
1915  elején  nagy  hai'cok  folytak  környékén. 

Pontanus,  (rre^or,  német  államférfiú,!.  Briick. 

Pontarlier  (ejtsd :  poíítariié),  székhelye  P.  járás- 
nak Doubs  francia  départementban,  a  Larmont 
lábánál,  (i9ii)  9439  lak. ;  XV.  Lajos  emlékét,  aki 
a  várost  az  1736-iki  tűzvész  után  újjáépítette, 
diadalkapú  örökíti  meg.  P.  a  római  Aríolice.  P. 
közelében  vannak  Larmont,  St.  Antoine  és  Joux 
erődök,  utóbbinak  foglya  volt  1775.  Mirabeau. 
1871  jan.  29-től  febr.  l-ig  francia-német  ütköze- 
tek színhelye,  a  németek  15,000  foglyot  ejtet- 
tí>k  és  28  ágyút  zsákmányoltak. 

Pontassieve,  község  Firenze  olasz  tartomány- 
ban, a  Sieve  és  az  Amo  összefolyásánál,  vasút 
mellett,  (i9ii)  13,842  lak.,  nevét  az  1555.  Amma- 
neti  Barth.  által  a  Sieven  épített  hídjától  nyerte. 

Pontchartrain  (ejtsd:  poSsartreS),  a  Mississippi 
hordalékával  a  tengertől  elzárt  tó  Louisiana 
északameríkai  államban,  65  km.  hosszú,  40  km. 
széles,  területe  1500  km^,  6  m.  mély.  Ny.-on  a 
Manchac  a  Maurepas-tőval,  K.-en  keskeny  csa- 
torna a  Borgne-tóval  és  ezen  át  a  Mexikói-öböllel 
köti  össze.  A  tavon  keresztül  csatornákban  ki- 
sebb hajók  bemehetnek  New  Orleans  kikötőjébe. 

Ponté,  da,  olasz  festőcsalád,  1.  Bassano. 

Pontecorvo  (Fons  curvus),  város  Caserta  olasz 
tartományban,  Aquino  közelében,  Liri  mellett, 
Sora  városával  püspöki  székhely,  (loii)  11.354 
lak.  Székesegyházzal,  régi  körfalak  maradványai- 
val, 8  íves  régi  híddal.  H.  Gyula  pápa  az  egyházi 
állammal  egyesítette,  1806— 10-ig  Bernadetté 
(1.  Károly  71.^  tábornok  hercegsége_volt,  1814-ig 
(Francia  országhoz  tartozott. 

Ponté  dei  sospiri  (olasz)  a.  m.  sóhajok 
hídja,  1.  Velence. 

Pontedera  (Pons  Here),  vái'os  Pisa  olasz  tar- 
tományban (1911)  14,452  lak.,  szép  híddal  az  Arnón 
és  márványhíddal  az  Érán,  középkori  épületekkel, 
Xin.  sz.-beli  templommal. 

Pontederiaceae  (növ.),  az  egyszikűek  csa- 
ládja a  Farinosae  sorozatban ;  24  faja  forró  övi 
vizi  növény.  A  Liliomféléktől  és  a  többi  egyszikű 
családtól  főkép  száruk  szimpodiális  elágazása  és 
magvuknak  sok  lisztes  táplálószövete  különböz- 
teti meg  őket.  Ide  tartozik  az  JEichJiorma  (1.  o.). 

Pontefract  (Pomfret),  város  Yorkshire  angol 
countyban,  (1911)  15,960  lak.,  szénbányával.  Egy- 
kori várában  gyilkolták  meg  1399-ben  IL  Rikárdot. 
A  várat  1649.  rombolták  le. 

Pontevedra,  1.  spanyol  tartomány  Coruna, 
Lugo,  Orense  tartományok,  Portugália  és  az  At- 
lanti-oceán  közt,  területe  4391  km^,  {1920)  505,795, 
1  km2-re  106  lak.  11  járása  van,  fővárosa  P.  — 
2.  P.,  fővárosa  P.  tartománynak  a  P.-i  öböllé  ki- 
szélesedő Lerez  és  vasút  mellett,  (1920)  25,294  lak., 
gótikus  főtemplommal. 

Ponthieu  (ejtsd  :  pontyjö),  régi  fraucía  grófság 
Pikárdia  teililetén,  fővárosa  Ahbemlle  volt ;  je- 
lenleg Somme  départementhoz  tartozik.  X.  Károly 
francia  király  az  1830  júliusi  forradalom  után, 
melyben  trónját  veszítette,  a  P.  grófi  címet 
vette  fel. 

Pontia  (gör.)  a.  m.  tengeri ;  tengeri  istennők 
mellékneve,  fóleg  Aphroditéé,  ki  a  tengerből  szü- 
letett. 


Pontiac  (ejtsd :  — ak),  Michigan  északamerikai 
állam  Oakland  countyjának  fővárosa,  Detroit  kö- 
zelében, (1910)  14,532  lak. 

Pontiae  insulae,  1.  Poyiza-szigetek. 

Pontianak,  a  borneói  Nyugati-part  nevű  resi- 
dentie  fővárosa  az  egyenlítő  alatt,  20,000  lak.  A 
nagyobbára  cölöpökön  álló  város  európai  részét 
a  Kapuasz  bal  partján  a  Du  Bus  erősség  védi ; 
a  benszülöttek  városrészében,  a  jobb  parton  van 
a  P.-i  szultánnak  kettős  fallal  kerített  palotája. 
P.  1856  óta  a  hollandoké. 

Pontianus,  szent,  római  pápa.  Az  egyházat 
Alexander  Severus  császár  idejében  230—234. 
kormányozta.  A  Liber  Pontiücalis  szerint  Hippolyt 
pappal  Szardínia  szigetére  száműzetett,  hol  agyon- 
ütötték. Fábián  pápa  Rómába  hozatta  csontjait 
és  a  Calixtus-temetőben  helyezte  el.  Emlék- 
ünnepe nov.  19. 

Ponticello  (ejtsd :  —cselló),  a  vonós  hangszerek 
lábának  olasz  neve.  Sul  P.  azt  jelenti,  hogy  a 
vonót  a  lábhoz  egészen  közel  vigyük,  ezzel  ér- 
ces, zizegő  hangot  nyerünk. 

Pontifex  (lat.),  az  ókori  Rómában  a  legfőbb 
papi  testületnek  a  tagja.  E  testületre  voltak  bízva 
az  összes  állami  és  magán  kultuszügyek  felügye- 
lete, melyet  eredetileg  a  király  gyakorolt.  Elő- 
ször 6  tagból  állott,  Kr.  e.  300-ban  9-ből,  Sulla 
15-re,  Caesar  16-ra  növelte  a  számukat,  a  csá- 
szár pedig,  mint  P.  maocimus  (1. 0.)  kénye-kedve 
szerint  nevezett  ki  P.-eket.  Eredetileg  a  testület 
önmaga  töltötte  be  a  megüresedő  helyeket ;  kö- 
rülbelül Kr.  e.  250  óta  csak  jelölési  joga  volt  és 
a  jelöltekből  a  comitia  tributa  választotta  a  P. 
maximust,  104  óta  a  többi  tagokat  is.  Hozzájuk 
tartozott  a  rex  sacrorum,  a  flamenek  ós  a  Vesta- 
papnők  testülete  is.  Ők  irányították  a  naptárt  és 
minden  vallási  dologban  fölebbezhetetlenül  hoz- 
ták döntéseiket.  Fontos  állami  és  magán  (pl.  fel- 
avatási) szertartásokban  a  P.-eknek  is  jelen  kel- 
lett lenniök ;  ők  végeztek  bizonyos  áldozatokat 
is.  Hivatali  helyiségük  a  Vesta-papnök  szom- 
szédságában a  regia  volt. 

Poutifex  maximus  (lat.),  a  római  pontifex- 
testületnek  nemcsak  a  feje  volt,  hanem  nagy- 
hatalmú képviselője ;  a  többiek  csak  tanácskozó 
és  végrehajtó  tisztet  töltöttek  be.  0  nevezte  ki  a 
legfontosabb  papi  tisztviselőket  (rex  sacrorum, 
flamenek,  Vesta-papnők  stb.),  ő  ítélt  peres  ügyeik- 
ben, ő  hirdette  ki  a  testület  határozatait,  ö  ve- 
zette az  évenként  megválasztott  tisztviselők  laj- 
stromát, ó  állította  egybe  az  év  eseményeit  (1. 
Annales)  stb.  Augustustól  kezdve  mindig  a  csá- 
szár volt  a  P.,  míg  Kr.  u.  302.  Gratianus  császár 
az  egész  intézményt  eltörölte.  A  kereszténység 
V.  sz.-ától  kezdve  a  P.  nevet  a  pápa  viseli.  V.  ö. 
PreiUsch,  Fragmenta  librorum  pontificiorum 
(Tilsit  1878) ;  Mommseti  T.,  Römisches  Staats- 
recht  n.  köt.  (Leipzig  1888). 

Pontificale  (lat.),  a  kat.  egyházban  szertar- 
táskönyv, amely  kizárólag  a  püspökök  által  vé- 
geztetni szokott  szent  cselekvények  végzési  mód- 
ját tartalmazza.  A  trienti  zsinat  utasítása  foly- 
tán az  egész  kat.  egyház  számára  zsinórmértéktii 
P.  romanum  névvel  1596.  Vili.  Kelemen  pápa 
alatt  jelent*meg ;  VIH.  Orbán,  XIV.  Benedek  és 
XHL  Leo  (1888)  megjavítotülk. 


87* 


Pontificatus 


580 


Pontosvessző 


Pontificatus  (lat),  a  főpap  (pontifex)  hiva- 
tala és  rangja,  különösen  a  pápáé,  azonkí\ül  a 
pápa  kormányzási  ideje. 

Pontificii  libri  (lat.),  1.  Libri  pontificii. 

Pontini  mocsarak  (lat.  Fomptinae  paludes, 
ol.  Paludi  pontine),  mocsaras,  maláriás,  körül- 
belül 50  km.  hosszú  és  15  km.  széles  vidék  Latium 
tengerpartján  Trés  Tahernae  (ma  Cisterna)  és 
Terracina  között.  Valamikor  termékeny  tájék 
volt,  rajta  33  város,  köztük  Pomptia  v.  Pometia 
is,  amiről  a  későbbi  mocsarak  nevöket  vették. 
Az  eliszaposodást  az  Astura,  Amaseuus  és  Ufeus 
nevű  folyók  okozták,  melyek  az  idők  folyamá- 
ban többszörösen  változtatták  medrüket,  a  nélkül, 
hogy  a  föld  népe  ez  ellen  védekezett  volna.  Ké- 
sőbb, mikor  a  baj  már  megtörtént,  ismételten 
kísérleteket  tettek  az  állóvizek  és  posványok  le- 
csapolására,  de  minden  figyelemre  méltó  ered- 
mény nélkül.  Kr.  e.  312.  erre  vezették  Itáliának 
egyik  nevezetes  útvonalát,  a  Via  Appiát  és  egy 
csatorna  által  legalább  egy  részét  lecsapolták  a 
mocsárnak.  Később  (az  V.  sz.  óta)  mind  a  kettő 
tönkre  ment,  VI.  Pius  pápa  (1778—88)  helyre- 
állíttatta, miáltal  a  P.  egy  része  kiszáradt.  V.  ö. 
Berti,  Paludi  Pontine  (Roma  1884.) ;  Donát,  Le 
paludi  Pontine  (u.  o.  1887). ;  CVod,  Le  paludi  Pon- 
tine (Roma  1905). 

Pontini-szigetek,  1.  Fonza-szigetek. 

Pontírás,  1.  Vakok  irása. 

Pontius  Pilátus,  1.  Pilátus. 

Pontiustól  Pilátusig,  eredetileg  így  mondták : 
Herodestől  Pilátusig  (t.  i.  Krisztust  vitték  vallatás 
végett);  a.  m.  valakit  valamely  ügyben  hiába 
szalasztatni  egyik  helyről  a  másikra. 

Pontivy  (ejtsd  .poStivi),  aP.  járás  és  régen  Rohan 
hercegség  székhelye  Morbihan  francia  départe- 
mentban  a  hajózható  Blavet  mellett,  (1911)  9424 
lak. ;  a  Rohan  hercegek  XV.  sz.-beli  kastélya  je- 
lenleg régiségtár  és  ipannúvészeti  múzeum ;  Lour- 
mel  tábornok  szobrával.  P.  Napóleon  császársága 
alatt  Napoléonville ;  Napóleon  1805.  Bretagne 
katonai  középpontjává  tette. 

Pont-koordináták,  1.  Koordimták. 

Pont-l'Abbé  (ejtsd.  poS  labbé),  kikötőváros  Finis- 
tére  francia  départementban,  (1911)  6652  lak.,  XIV. 
sz.-beli  templommal;  több  középkori  épülettel.  Kör- 
nyéke prehisztorikus  és  római  régiségek  lelőhelye. 

Pont-le-Roi,  l.  Font-sur-Seine. 

'PontniB.rtmiejts^-.^^oatm&rtea),  Armand,comtede, 
francia  kritikus  és  regényíró,  szül.  Avignonban 
1811  júl.  16.,  megh.  u.  0. 1890  márc.  29.  1853  óta  a  | 
Gazette  de  France-ban  hetenkint  megjelent  egy 
irodalmi  csevegése,  melyek  Causeries  du  Samedi, 
Semaines  littéraires,  Nouveaux  Samedis  stb.  cí- 
meken összegyűjtve  30  kötetnél  többet  tesznek 
ki.  Magyarul  megjelent :  D'Aurebonnemarquisné 
(ford.  Csukássi  József,  Budapest  1876).  V.ö.  Biré, 
Armand  de  P.  (Paris  1904). 

Pontobdella  Leach.  (áiiat),  a  Gyürűsférgek 
osztályába,  a  Piócák  alosztályába,  az  Ormányos 
piócák  (Rhynchobdellidae)  rendjébe  tartozó  féreg- 
nem.  Teste  megnyúlt ;  szívókorongja  elkülönült. 
Három  pár  szeme  van.  Hat  faj  ismeretes,  amelyek 
tengeri  halakon  élősködnek.  A  Földközi-tenger- 
ben legközönségesebb  a  P.  muricata  L. ;  hossza 
7— 10  cm.,  szélessége  1—1-5  cm. 


Pontogeneia  (gör.),  1.  Haligeneia. 

Pontoise  (ejtsd:  poStoáz,  azelőtt  Briva  Isarae)^ 
székhelye  P.  járásnak  Seine-et-Oise  francia  dé- 
partementban, (1911)  9023  lakossal.  St.-Macloui 
temploma  (XII— XVI.  sz.),  Notre-Dame-temploma 
Szt.  Gautier  síremlékével  (XII.  sz.).  Bátor  Fülöp 
burgundi  herceg  és  Leclerc  tábornok  szülőhelye. 

Ponton  (franc,  ejtsd :  ponton),  hadi  hídveréshez 
használt,  fából  vagy  vasból  készült  nyilt  vizi 
jármű.  E  járműveket  különösen  e  célra  szerkesz- 
tett szekereken  szállítják,  amelyeknek  összessé- 
gét Mdvonatnak,  hadiMdvonatnakneYezik.A  P.-t 
nemcsak  hldverésre,  hanem  szállításra  is  hasz- 
nálják. Hivatalos  neve  magyarul  komp  (1.  0.), 
ami  nem  helyes,  mert  e  név  alatt  mást  értünk  (1. 
még  KikötöMd).  Régebben  voltak  hidászcsapatok 
(pontonniers),  ma  az  utászok  végzik  ezek  köteles- 
ségét. L.  Műszaki  csapatok  és  intézetek.  —  P.  a 
geometriában,  1.  Obeliszk. 

Ponton-dokk,  1.  Dokk. 

Pontoné  (olasz),  1.  Avult-hajó. 

Pontonniers  (franc),  1.  Hidászok. 

Pontoppidan,  Henrik,  dán  költő,  szül.  1857 
júl.  24.  Fredericiában,  hol  atyja  lelkész  volt.  Mű- 
egyetemet végzett,  egy  ideig  tanítással  foglalko- 
zott, mígnem  mint  regényíró,  hazája  legkiválóbb 
szellemei  közé  emelkedett.  1917-ben  az  irodalmi 
Nobel-díjat  ő  és  Gjellerup  kapták  meg.  Neveze- 
tesebb regényei:  Sandinge  Menighed  (A  san- 
dingei  község,  1883) ;  Landsbybilleder  (Falusi  ké- 
pek, 1884) ;  Fra  Hytteme  (A  kunyhók  életéből, 
1887),  Skyer  (Felhők,  1890) ;  Det  forjáttede  Land 
(Az  Ígéret  földje,  1892);  Lykkeper  (1898—1904, 
8  köt.).  Magyarul  megjelent :  Mártha,  az  ördög 
leánya  (ford.  Schöpflin  Aladár,  Bpest  1919).  P. 
müveiben  a  józan  és  egészséges  realizmus  híve, 
s  mint  ilyen,  egyaránt  gúnyolja  a  romantikus 
érzelgősség  túlzásait,  a  kapzsiságot,  a  politikai 
frázisgyártást,  a  vallásos  rajongás  egyoldalúsá- 
gait s  az  emberi  gyengeségeknek  a  vidám  és 
józan  életfelfogással  ellenkező  sok  más  faját. 
Kritikájának  íinom  iróniája  azonban  sohasem 
sértő. 

Pontormo,  tulajdonképen  Jacopo  Carrucci,  a 
firenzei  iskolához  tartozó  olasz  festő,  szül.  Pon- 
tormóban  1494.,  megh.  Firenzében  1557.  Leo- 
nardo da  Vincinél,  Mariotto  Albertinellinél  s  1512 
óta  Andrea  del  Sartónál  tanult,  hatott  rá  továbbá 
Michelangelo.  Főként  freskókat  (Sz.  Annunziata, 
Firenze  1516)  ós  arcképeket  (a  firenzei  Ufíizibau 
és  Pittiben,  a  párisi  Louvreban)  festett,  s  pom- 
pás rajzokat  is  hagyott  hátra  (nagyrészt  az  Uf- 
íiziban).  A  budapesti  Szépművészeti  Múzeum  egy 
Szent  családját  őrzi.  Nyúlánk  alakok,  mélyen 
beágyazott  szemek  és  vöröses  tónusú  színezés 
jellemzik  modorát. 

Pontos  (gör.)  a.  m.  tenger,  nevezetesen  a  sík 
tenger ;  mint  isten  csupán  az  egy  Gaia  (Föld)  íla, 
Nereus  atyja. 

Pontos  kiegyenlítés  a.  m.  nettokiegyenlítés, 
1.  Nettokiegyenlítés. 

Pontoskö  (Fáltineasa),  kisk.  Bihar  vm.  belé- 
nyesi j.-ban,  (1910)  675  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pontosvessző  (lat.-gör.  szemikolon),  írásjel  (;), 
melyet  különösen  hosszabb  összetett  mondatokban 
használnak  s  rendesen  csak  főmondatok  szétvá- 


Pontosz 


581     — 


Ponty 


lasztására.  Értékére  nézve  tehát  igen  közel  áll  a 
ponthoz, 

Pontosz,  1.  Pontus. 

Pontozás,  a  szobrászatban  a  minta  kimagas- 
lóbb  pontjainak  megjelölése  a  kifaragandó  szobor 
anyagán  (L.  Kőfaragás).  A  rézmetszésben  a  P. 
a.  m.  poncoló  eljárás^  az  a  technika,  amely  a 
rajzot  vonalak  helyett  a  rézlap  felszínébe  bevert 
apró  pontokkal  adja  vissza. 

Pontozatok  (lat.  pundatio),  a  megkötendő 
szerződés  egyes  pontjainak  előleges  írásba  fogla- 
lása. Az  ilyen  részleges  Írásba  foglalás  rendsze- 
rint csak  az  alku  (tractatum)  egyes  mozzanatait 
kívánja  megrögzíteni,  és  még  nem  jelenti  azt, 
hogy  a  felek  az  írásba  foglalt  pontokban  végle- 
gesen megegyeztek  és  azokat  már  önmagukban 
kötelezőknek  kívánják  tekinteni,  így  nem  jelenti 
ezt  különösen  akkor,  ha  valamelyik  fél  kijelen- 
tése szerint  még  egyéb  pontok  is  megállapodás 
tárgyává  lesznek  teendők.  (Polg.  tkv.  jav.  726.  §.). 
A  nzkj.-ban  a  P.  v.  paktátumok,  vagyis  fel- 
jegyzései annak,  ami  fölött  az  alkudozó  államok 
előzetesen  megállapodásra  jutottak,  mint  egy- 
szerűen szerződési  tervezetek  nem  kötelezők,  ki- 
vévén, ha  a  szerződő  felek  azoknak  kötelező 
voltát  megállapították,  tehát  szintén  csak  akkor, 
ha  a  megállapítás  nem  a  P.,  hanem  a  szerződés  fo- 
galma alá  esik. 

Pontozó  (ném.  Korner,  Kimer),  egyik  végén 
tompahegyű,  hengeres  v.  sokszögű  acélszerszám 
80—150  mm.  hosszúsággal,  mely  a  megmunká- 
landó géprészeknél  szükséges  előrajzolásnál  bi- 
zonyos fontosabb  pontok  (tengelyirány  stb.)  kije- 
lölésére szolgál. 

Pontremoli, székhelye  P.  járásnak  és  püspökség- 
nek Massa  e  Carrara  olasz  tartományban,  (1911) 
15,157  lak. ;  székesegyházzal  (XII.  sz.),  líceummal. 
1339  óta  Milánóhoz  tartozott,  1495.  a  svájciak 
fosztogatták  és  felgyújtották,  1650.  a  toszkánai 
nagyherceg  vette  meg. 

Pontresina,  falu  és  klimatikus  gyógyhely  Grau- 
bünden  svájci  kantonban  a  Felső-Engadinban,  a 
Piz  Languard  lábánál,  a  Bemina-  és  Diavolezza- 
hágón  átvezető  út  mellett,  1802  m.-nyi  magas- 
ban, (1910)  932  lak.  Környékének  nagyszerű  glecs- 
cserei  miatt  igen  sok  turista  keresi  fel. 

Pont-Saint- Esprit  (ejtsd:  poS  .szeSteszprí),  város 
Gard  francia  départementban  a  Rhone  jobbpart- 
ján, ahol  az  1265—1309  közt  épített  20  íves,  919 
méter  hosszú  kőhíd  vezet  át,  (i9ii)  4685  lak. ;  IV. 
Henrik  korabeli  citadellája  most  kaszárnya. 

Pont-sur-Seine  (ejtsd:  poS  szűr  szén,  azelőtt: 
Font-le-Roi),  falu  Aube  francia  départementban, 
a  Szajna  balpartján,  (1911)  678  lak.  Közelében 
2  km.  hosszú  cseppkőbarlang  és  az  Abelard  ala- 
pította Paraclet  apátság  romjai. 

Ponttüz,  az  állatorvosi  sebészetben  régóta 
használatos  gyógyító  eljárás,  mely  abban  áll,  hogy 
a  bőrt  gombban  végződő  tüzes  vassal  egymástól 
11/2—2  cm.-nyi  távolságban  körülbelül  lencse 
nagyságú  területen  addig  égetik,  míg  az  égetett 
felület  sárgás-barna  színű  s  rajta  a  kihűlés  után 
kevés  savó  jelenik  meg.  Nagyobb  izgatás  eléré- 
sére szokás  a  bőrt  tűbe  végződő  tüzes  vassal,  v. 
tüzes  kötőtűvel  egészen  átégetni  s  a  tüzes  tűt 
a  csonthártyába  beszúrni.  Rendszerint  csontkinö- 


vések, csontpókok  eseteiben  használatos.  Ha  az 
égetés  nem  okoz  elegendő  gyuladást,  akkor  az 
égetett  bőr  felületére  csípős  kenőcsöt  is  lehet 
dörzsölni. 

Pontus  (gör.  Pontosz),  Kisázsia  északkeleti 
részének  egyik  tartománya,  eredetileg  Kappado- 
kiához  tartozott.  Első  fejedelme  II.  Mithridates 
(Kr.  e.  337— 302.),  ki  birtokainak  határait  messze 
kiterjesztette,  de  még  inkább  növelte  VI.  Mithri- 
dates (120—63.),  mert  P.  határait  a  kimmeriai 
Boszporuszig  tolta  ki  és  ura  lett  a  Fekete-tenger 
ázsiai  partjainak.  Bukása  után  Pompeius  P.-t 
Bithiniához  csatolta  római  provincia  gyanánt, 
egyéb  birtokait  pedig  bennszülött  fejedelmek  közt 
osztotta  szét.Diocletianus  birodalmi  felosztásában 
P.  a  keleti  praefectura  egyik  kerülete.  Nevezetes 
Y&YoaaPolemo  w.  Polemoniiim,  Polemon  király- 
ról, alapítójáról  elnevezve.  Az  északi  tengerpar- 
ton már  a  Kr.  e.  VII.  sz.-tól  fogva  alakultak 
görög  gyarmatok  Milétoszból  és  Szinopéból.  Az 
Irisz-folyó  középfolyásánál  feküdt  Amasia,  VI. 
Mithridates  székvárosa.  V.  ö.  E.  Meyer,  Ge- 
schichte  des  Königreiches  P.  (Leipzig  1879) ;  J.  C. 
Anderson,  Studia  Pontica,  a  joumey  of  explo- 
ration  in  P.  (London  1904). 

Pontus  Euxinus,  1.  Fekete-tenger. 

Pontusi  emelet  (geoi.),  1.  Harmadkor. 

Pontusi  kérdés,  azaz  a  Fekete-tenger  (Pontus 
Euxinus)  kérdésének  rendezése  a  krimi  háborút 
befejező  párisi  kongresszuson  1856.  Eszerint 
Oroszország  nem  tarthat  hadihajókat  a  Fekete- 
tengeren s  annak  partjain  nem  építhet  hadi- 
kikötőket.  A  német-francia  háború  után,  a  nagy 
francia  vereségektől  felbátorítva,  Oroszország 
1870  október  31.  e  korlátozások  megszüntetését 
követelte.  Bismarck  indítványára  a  nagyhatal- 
mak képviselői  a  Londonban  1871  febr.  1.— márc. 
13-ig  tartott  ú.  n.  pontusi  konferencián  bele  is 
egyeztek  Oroszország  kívánságába,  de  a  Darda- 
nellákon való  átjárást  torábbra  is  a  szultán  en- 
gedélyéhez kötötték. 

Pontus-konferencia,  1.  Duna. 

Ponty  V.  potyka  (Gyprinus,  áiiat),  a  P.-félék 
(1. 0.)  családjába  tartozó  hal-nem,  melynek  egyet- 
len egy  idetartozó  fajára  és  sok  fajváltozatára 
jellemző :  csúcsos  szájuk  szűk ;  négy  bajuszszáluk 
közül  a  két  kisebb  a  felső  állkapcson,  a  két  hosz- 
szabb  a  szájzugban  foglal  helyet ;  torokfogaik 
gumósak  és  három  sorban  rendezkednek  el,  az 
első  ós  második  sorban  1—1,  a  harmadikban  3— 3 
található.  Mindössze  egy  faj  tartozik  ide :  a  kö- 
zönséges P.  (Gyprinus  carpio  L.).  Alakja  és  színe 
nagyon  változó.  Az  aranysárgától  a  kékeszöldig 
minden  árnyalatban  előfordulhat.  A  P.-nak  szá- 
mos válfaja  és  korcsa  ismeretes.  A  válfajok  kö- 
zül említésre  méltók:  1.  A  király-  v.  tükrös-P., 
melyre  jellemző,  hogy  helyenkint  bőre  csupasz, 
helyenkint  pedig  a  rendes  pikkelyek  helyett  el- 
térő, sokszor  igen  nagy  pikkelyek  fordulnak  elő. 
2.  A  csupaszpontyra  jellemző,  hogy  pikkelyei 
nincsenek.  3.  A  magyar  P.  a  rendes  P.-tól  abban 
különbözik,  hogy  teste  nyúlánkabb  és  kétoldalt 
kevésbbé  összenyomott,  alakja  ennélfogva  ala- 
csonyabb ;  arcorra  tompa ;  háta  és  hasa  majdnem 
egyenes.  A.  korcsok  közül  figyelmet  érdemel  a 
P -kárász  (Gyprinus  acuminatus  Heckel)  és  a 


Pontyfélék 


582 


Ponza-szig^etek 


kárász-P.  (Gyprinm  Kollari  Heckel).  Mind- 
kettő a  P.  és  a  kárász  keveredéséből  keletkezett ; 
a  P. -kárász  inkább  a  P.  jellemző  tulajdonságait 
viseli  magán,  a  kárászpontyon  pedig  megfordítva, 
inkább  a  kárász  bélyegei  tűnnek  szembe.  A  P. 
rendes  körülmények  között  egy^  méternyire  is 
megnő  és  15—20  kg.  súlyt  ér  el.  Észleltek  1-5  m. 
hosszú,  60  cm.  széles  és  35  kg.  súlyú  példányo- 
kat is.  A  P.  a  mérsékelt  é^övi  Ázsiában,  majd- 
nem egész  Európában  és  Észak- Amerikában  te- 
nyészik. Tápláléka  kiválóan  növényi  anyagokból 
kerül  ki,  de  kisebb  állatokat  is  eszik.  Általában 
lomha  természetű,  csak  az  ivás  idején,  májusban 
és  júniusban  élénkül  meg.  Télen  az  iszapba  vonul 
és  téli  álmot  alszik.  Húsa  nagyon  ízletes  s  azért 
halastavakban  tenyésztik.  Hazai  elterjedését  v.  ö. 
Hm^man  0.,  A  magyar  halászat  könyve  (H.  köt., 
648—688.  old.).  Népies  neYei:duna-P.,potyka  és 
pozsár. 

Pontyfélék  (Gyprinidae,  áiiat),  a  Csontos  halak 
(Teleostei)  rendjének  egyik  nemekben  és  fajokban 
gazdag  családja.  Hosszúkás,  tojásdadalakú  testü- 
ket nagy,  símaszélü  pikkelyek  fedik.  Szájuk  kicsi. 
Állkapcsaik  fogatlanok ;  az  utolsó  garatcsontokon 
ú.  n.  torokfoguk  van.  Úszóhólyagjuk  elülső  és 
hátulsó  részre  tagolódik  és  a  hallószerwel  apró 
csontocskák  láncolatával  függ  össze.  Édes  vizek- 
ben élnek  és  főleg  növényi  anyagokkal,  továbbá 
apró  vizi  állatokkal  táplálkoznak.  A  közép-  és  dél- 
európai, továbbá  az  ázsiai,  afrikai  és  északame- 
rikai édesvízi  halak  legnagyobb  része  a  P.  csa- 
ládjából való.  Mintegy  800  faj  ismeretes.  Dél- 
Amerikában  és  Ausztráliában  P.  nem  élnek.  A 
válfajok,  fajváltozatok  és  korcsok  száma  a  P. 
körében  jóval  nagyobb,  mint  bármely  más  csa- 
ládban. Húsuk  ízletes.  Pontosabb  idetartozó  ne- 
mek: ponty  (Cyprinus),  kárász  (Garassius), 
máma  (Barhus),  küllő  (Góbio),  koncér  (LeyxÁs- 
cus),  domolykó  (Squálius),  kelé  (Scardinius), 
jász  (Idus),  csabak  (Telestes),  csellé  (Fhoximis), 
compó  (Tinca),  paduc  (Ghondrostoma),  ökle 
(Rhodeus),  keszeg  (Ahramis),  bálin  (Blicca), 
ön  (Áspius),  ktíszhal  (Alhurnus),  baing  (Leu- 
carpius),  kardos  (Pelecus),  keceg  (Spirüinus). 

Pontyhát,  így  nevezik  az  állat  fölfelé  ívelődö, 
hibás  hátalakulását. 

Pontynyárs,  a  hasított  hal  becsiptetésére  való 
villás  ág,  amelyiknél  fogva  azt  sütni  szokták. 

Pontypool  (ejtsd:  pontipai),  város  Monmouthshii'e 
angol  countyban,  (1911)  64;52  lak.,  vasmüvekkel, 
szén-  és  vasércbányákkal. 

Pontypridd,  város  Glamorganshire  walesi 
countyban  a  Taff  völgyében,  (1911)  43,215  lak., 
nagy  szénbányákkal,  kohókkal  ós  vasművekkel. 

Pontytetvek  (Branchiura^  áiiat),  az  Evezőlábú 
rákok  (Gopepoda)  egyik  alrendje.  Kicsiny  ter- 
metű, halakon  élősködő  fajok  tartoznak  ide,  me- 
lyekre jellemzők  a  potrohúkon  levő  és  kopoltyú- 
ként  szereplő  lebenyes  függelékek.  Legismertebb 
faj  a  pontyféléken  élősködő  közönséges  pontytetű 
(Argulus  foliaceus  L.).  Vérnedvvel  táplálkozik. 
Időleges  parazita ;  a  párzás  és  peterakás  idején 
szabadon  él.  Hossza  5—6  mm. 

Pony  (ang.),  140  cm.-nél  alacsonyabb,  de  a 
magassághoz  mérten  szóles  és  zömök  lovak.  A 
140  cm.  magassághoz  közeledőt  dupla  P.-nak  is 


nevezik.  Legkisebb  a  shetlandi  P.,  mely  70— 
118  cm.  magas. 

Ponyva,  erős  burkoló  vászon,  amely  len-  vagy 
kenderfonalból,  avagy  lenből  és  jutából  készül. 

Ponyvairodalom,  e  névvel  nevezzük  azokat  a 
sajtótermékeket,  melyeknek  vásárló  és  olvasó- 
közönsége a  nép.  A  P.  név  onnan  van  véve,  hogy 
a  nép  a  maga  szellemi  szükségleteiről  a  legújabb 
időkig  rendesen  a  vásárokon  gondoskodott,  ott 
szerezte  be  olvasmányait,  s  ott  e  sajtótennékeket 
rendesen  kiterített  ponyván  árulták.  E  vásári 
árulás  divatja  a  könyvkereskedések  szaporod- 
tával  és  a  házalás  terjedtével  mindinkább  ha- 
nyatlott. E  sajtóteiinékek  többnyire  naptárak, 
csíziók,  álmoskönyvek,  dalfüzetek,  «i8tóriák» 
azaz  verses  vagy  prózai  elbeszélések  stb.  Erede- 
tük rendkívül  sokféle,  egy  részük  még  a  XVI.  és 
XVII.  sz.-beli  széphistóriákból  maradt  meg,  aminő 
Árgirus  királyfi,  a  Szép  Magellona,  Salamon  és 
Markalf,  Kádár  vitéz,  a  Hánnas  istória ;  más  ré- 
sztik a  XVIII.  sz.  végén  nekilendtilt  népies  (jórészt 
fordított)  ii'odalom  terméke,  p.  Sármány  király, 
Flórenc  és  Lion  (1.  Kónyi,  1.)  stb.  Még  jóformán 
e  régi  emlékek  a  legértékesebbek  köztük  költői 
szempontból  is.  A  P.  későbbi  termékei  nagyrészt 
inkább  a  spekuláció,  mint  a  költői  ihlet  müvei,  ér- 
téktelen betyárkrónikák,  rímekbe  szedett  s  lélek- 
tani képtelenségekben  szenvedő,  gyarló  előadá«ú 
borzalmas,  sőt  egyenesen  ízléstelen  történetek 
(Rózsa  Sándor,  a  Disznóvá  vált  zsidó  stb.).  Az 
effélék  miatt  a  P.  rossz  hírbe  keveredett.  Ne- 
mesítésére írók  és  humánus  egyesületek  már 
sok  kísérletet  tettek  s  nem  éppen  sikertelenül. 
Arany  János  a  szabadságharc  idején  nem  res- 
telte a  ponyván  terjeszteni  a  népnek  szánt  köl- 
teményeit, ujabban  az  ő  Toldiját  szintén  kiad- 
ták a  P.-i  históriák  alakjában  olcsó  füzetben, 
képekkel.  A  P.  arányait  mutatja,  hogy  egyes 
könyvkereskedő  cégek  (Bucsánszky)  főleg  a  P.-ra 
támaszkodva  virágoztak  s  írók  a  P.  müvelésére 
adták  magukat  (Tatár  Péter).  A  P.-nak  ily  kiter- 
jedtsége mellett  nagy  hatása  van  a  nép  nevelé- 
sére s  azért  a  P.  megnemesítése  fontos  kulturális 
feladat.  Fődolog,  hogy  a  népnek  egészséges,  hasz- 
nos és  nemesen  mulattató  olvasmányokat  nyújt- 
sanak neki  való  (de  nem  népieskedő)  nyelven,  s 
az  ő  jobb  ízlésének  megfelelő  formában  és,  ami 
éppen  oly  fontos,  lehető  olcsón. 

Ponyvaszér  (bány.),  a  zúzóköpü  előtt  álló  lejtős 
sík,  melyet  ponyvával  szoktak  befedni,  hogy  a 
ponyva  mélyedéseiben  az  aranyszemecskék  védve 
legyenek  a  lemosástól.  B  ponyvákat  minden  2  órá- 
ban ki  kell  mosni  egy  kádban,  mert  ha  e  mo- 
sást elmulasztják,  a  ponyva  megtelik  a  zúzott 
homokkal  és  elveszti  jó  tulajdonságát. 

Ponza-szigetek  (Pontini-,  Kampani-  v.  Eno- 
trida-szigetekj  Pontiae  insulae),  vulkáni  ere- 
detű kisebb  szigetcsoport  a  Tyrrheni-tengerben. 
Caserta  olasz  tartományhoz  tartoznak  :  Ponza, 
283  m.  magas,  területe  7-7  km',  (1911)  4901  lak.,  bor- 
és  gyümölcstermelés,  halászat,  fegj^encteleppel, 
kikötőhelye  Portó;  Palnmrola  a  legnyugatibb 
és  Zannone  (Sinonia)  legészakibb  sziget.  K.-re 
vaunak  a  Napoli  tartományhoz  tartozó  Vento- 
tene  (az  ókori  Pandutaria  1.  0.)  1-3  km',  kb. 
1500  lak.,  Santo  Stefamo  0*3  km^,  kb.  400  lak., 


Ponziani 


583 


Poőts 


fegyintézettel.  A  P.  és  Napoli  között  rendes  gőz- 
hajójáratok vannak. 

Ponziani,  Domenico  Lorenzo,  sakkmester, 
szül.  Modenában  1719.,  megh.  1796.  Mintaszerű 
sakkmunkát  írt,  amely  1782.  Modenában  jelent 
meg  s  több  nyelvre  lefordították. 

Ponzicliter  (a.  m.  Bonenzüchter,  babter- 
melő), a  soproni  és  sopronvidéki  németség  gúny- 
neve. 

Pool  (ang.,  ejtsd: púi),  a  kartelleknek  különö- 
sen Amerikában  dívó  faja.  Tulajdonképen  vala- 
mely üzletnek  vagy  a  haszonnak  felosztása  több 
társ  között  avégből,  hogy  egyik  se  adjon  el  ol- 
csóbban a  másiknál.  Continental  P.,  vagy  rövi- 
den P.  néven  szerepel  egy  nagy  tengerhajózási 
vállalat  is,  melynek  fontos  szerep  jut  a  magyar 
kivándorlószállítás  terén. 

P.,északamerikai  tarifa-egyezmény,  melyet  a 
különböző  vasúttársaságok  kötöttek  egymás  közt 
a  káros  verseny  kizárása  céljából.  Az  Egyesült- 
Államok  kormánya  a  kereskedők  érdekeinek 
megvédésére  1887.  és  1889.  törvényt  hozott,  mely 
a  szállítási  díjak  emelésének  meggátlása  végett 
a  tarifa-egyezmények  kötését  megszorította. 

Poole (ejtsd: púi),  város Dorset  angol  grófságban 
a  La  Manche  partján,  vasút  mellett,  (igii)  38,885 
lak.,  Anglia  D.-i  partjának  egyik  legjobb,  élénk 
forgalmú  kikötője. 

Poole  (ejtsd :  púi),  Reginaid  Lane,  angol  tör- 
ténetíró, szül.  Londonban  1857  márc.  29.  Az  ox- 
fordi egyetemen  a  diplomatika  (oklevéltan)  ta- 
nára. Gardiner  halála  óta  az  English  Historical 
Review  kiadója.  Müvei :  A  history  of  the  Hugue- 
uots  of  the  dispersion  at  recall  of  Edict  of  Nan- 
tes (1880) ;  Wycliffe  and  movements  for  reform 
(1889);  Historical  Atlas  of  modem  Europe(1897— 
1902). 

Pool's  HoIe,  1.  Buxton. 

Poona,  város,  1.  Puna. 

Poopó,  1.  Pária  tartomány  székhelye  Bolívia 
dólamerikai  államban.  Azelőtt  gazdag  ezüst- 
bányái voltak.  A  DK.  felé  levő  Quebrada  del 
Diabolo  völgyben  látogatott  hőforrások  vannak. 
—  2.  Tó  a  Bolíviai  magas  medence  déli  részén. 
A  Titicaca-tó  vizét  a  Desaguadero  folyó  a  P.-tóba 
viszi,  a  belőle  kifolyó  víz  pedig  az  óriási 
Coipasa  és  Uyimi  szaunákban  vész  el. 

Poór,l.  Ferenc,  orvos,  P.  3.  fia,  szül.  Budapes- 
ten 1871  szept.  29.  Egyetemi  tanulmányait  Buda- 
pesten végezvén,  1897.  Kétly  Károly  klinikáján, 
1899.  több  berlini  bőrgyógyászati  klinikán  dol- 
gozott. 1899— 1905ig  a  budapesti  egyetem  bőr- 
kórtani  klinikáján  tanársegéd ;  1906  óta  egyetemi 
magántanár,  1910.  a  Szent  István -kórházban 
osztályfőorvos,  1918.  m.  kir.  egészségügyi  fő- 
tanácsos lett.  Számos  szakcikke  s  buvárlata  jelent 
meg  a  hazai  és  külföldi  folyóiratokban.  Önállóan 
megjelent :  A  dermatoV  gia  evolúciója  a  XIX. 
sz.-ban  (1913) ;  A  syphÜis  kórtana  és  gyógyí- 
tása (1914) ;  Dermatologia  (1922). 

2.  P.  Iníire,  orvos,  szül.  Dunaföldvárott  1823 
okt.  13.,  megh.  Budapesten  1897  aug.  20.  Kegyes- 
rendi  tanár  volt,  de  mikor  a  szabadságharc  ki- 
tört, beállott  honvédnek  s  1848—49.  Guyon  had- 
testében harcolt.  A  szabadságharc  után  orvosnö- 
vendék lett  8  1865.  doktorrá  avatták.  A  Rókus- 


kórházban  volt  másodorvos,  majd  több  külföldi 
egyetemen  végzett  tanulmányokat  s  hazatérte 
után  a  fővárosi  tanács  a  Szt.  Rókus- közkórházban 
újonnan  alakított  bőr-  és  bujakóros  osztály  élére 
állította.  1858-ban  egyetemi  magántanár  lett. 
1861-ben  megalapította  a  Gyógyászat  folyóira- 
tot. 1864-ben  a  Magyar  Tudományos  Akadémia 
tagjává  választotta,  1872.  ny.  rendkívüli  egye- 
temi tanár  lett.  Tudományos  és  irodalmi  dolgoza- 
tai :  A  keletindiai  hány  székelés  (1.  kiad.  1860, 
2.  kiad.  1864) ;  A  szükségesebb  orvosi  műszavak 
deák-magyar-nérnet  és  magyar-deák-német  szó- 
tára. Ezeken  kívül  számtalan  tanulmánya  és  ér- 
tekezése jelent  meg  hazai  és  külföldi  folyóiratok- 
ban. 

3.  P.  Jakab,  közgazdasági  író,  szül.  Dettáu 
(Temes  vm.)  1861  okt.  20.,  megh.  Budapesten 
1919  aug.  13.  Tanulmányait  Budapesten  végezte. 
1878-ban  a  Triesti  általános  biztosUó-társtdat 
tisztviselője,  majd  1897.  ügyvezető-igazgatója 
lett.  Nagyban  hozzájárult  a  biztosítási  ügy  ma- 
gyarosításához, népszerűsítéséhez  és  annak  tudo- 
mányos alapra  való  fektetéséhez.  P.  kezdemé- 
nyezte a  biztosító-társulatok  és  pénzintézetek  kö- 
zött azt  az  újszerű  érdekközösséget,  melyből  az 
ország  újabb  gazdasági  előnyöket,  újabb  termelési 
forrásokat  és  kereseti  lehetőségeket  nyert.  Hazai 
és  külföldi  lapokban  írt  számos  tanulmányán 
kívül  nagyobb  önálló  munkái :  A  biztosítás  tör- 
ténete Magyarországon;  A  balesetbiztosítás 
Magyarországon ;  Az  állatbiztosítás  Magyar- 
országon ;  Az  új  magyar  biztosítási  törvény  ; 
A  magánbiztosító  vállalatok  állami  felügyele- 
tére vonatkozó  egyöntetű  eljárás.  E  Lexikonnak 
is  munkatársa  voít. 

4.  P.  Kajetán,  piarista  tanár  és  bölcseletíró, 
szül.  Magyaróvárott  1744  szept.  16-án,  megh. 
Kőszegen  1813  jan.  2.  A  piarista  rendbe  1761. 
lépett.  Főműve :  Theoria  sensuum  cum  propriis, 
tum  probatissímorum  nostrae  aetatis  philosopho- 
rum  rationibus  atque  experimentis  illustrata  et<?. 
(1751.  Magyar  nyelven  is  megjelent.) 

Pooree,  bengálíai  város,  1.  Puri. 

Poor  law  (ang.,  ejtsd:  púr  la),  Angliában  a 
szegényügyre  (1.  o.)  vonatkozó  törvény  neve. 

Poorten-Schwartz,  Joost  Marius  Willem  van 
der,  regényíró,  1.  Maartens. 

Poot,  Huibert  Gornelisszoon,  németalföldi 
költő,  szül.  Abstwoudeban  1689  jan.  29.,  megh. 
Delftben  1733  dec.  31.  A  maga  idejében  nagyon 
kedvelt  költeményei  összegyűjtve  1759.  jelentek 
meg  (Amsterdam  1759,  2  köt.). 

Poóts  András  (csenkeszfai),  író,  szül.  Ede- 
lényben  (Borsod  vm.)  1740—1747  között,  megh. 
Ungvárt  1812.  Sárospatakon  tanult,  majd  kül- 
földi egyetemeket  látogatott  s  1776.  segédlelkész 
lett  Tiszanánán.  Fékezhetetlen,  szenvedélyes,  erő- 
szakos természete  ismételten  összeütközésbe  hozta 
a  felsöbbségével,  úgy,  hogy  papi  állásából  több- 
ször elmozdították,  1786.  még  börtönbüntetést 
is  szenvedett,  de  nagy  tudománya  és  kitűnő  szó- 
noki képessége  mindig  megszerezték  számára 
a  bocsánatot.  így  élt  nagy  küzdelmek  között, 
helyről-helyre  vándorolva.  Legnevezetesebb  mun- 
kája Ifjúi  versei  (1791),  alkalmi  versek  több- 
nyire leorrfnusokban,  s  a  Sienai  Lucretia  hisfó' 


Pópa 


584 


Popovics 


riája  c.  hosszabb  elbeszélő  költemény,  Aeneas 
Sylvius  híres  elbeszélésének  átdolgozása  népies 
modorban,  folyékony,  de  emelkedettség  nélküli 
versekben.  V.  ö.  ifj.  Matirkó  Bertalan  dolgoza- 
tát (Egy.  Phil.  Közi.  1890)  és  ifj.  Mitrovics  Gyula 
életrajzát  (Prot.  Szemle,  1890). 

Pópa  (lat.  papa),  neve  a  görög  egyház]áldozó- 
papjának. 

Popayán,  város  és  püspöki  székhely  Colombia 
Cauca  departamentójában,  a  Pm-ace  (4700  m.)  és 
Sotara  (M35  m.)  vulkánok  lábánál,  termékeny 
síkságon,  1741  m.  magasan,  (igis)  20,235  lak.  Van 
székesegyháza,  főiskolája  a  Colegio  universato- 
rio.  1536-ban  spanyolok  alapították,  aranybányái 
kimerültek,  polgárháborük  és  földrengések  miatt 
hanyatlott. 

Popé  (ejtsd:  póp),  Alexander,  angol  költő,  szül. 
Londonban  1688  máj.  21.,  megh.  Twickenhamben 
1744  máj.  30.  Testi  fejlődésót  gyermekkori  be- 
tegsége akadályozta ;  egész  életén  át  törpe  ma- 
radt. Koraérett,  éles  eszű  volt,  már  15  éves  ko- 
rában lefordította  Statius  Thebaisát  s  1704.  már 
pastoralokat  irt  Virgilius  mintájára.  Az  első  mű, 
mely  P.  hírét  megalapította,  az  Bssay  on  Criticism 
(1711),  Horatius  és  Boileau  nyomán  írt  tankölte- 
raény,  mely  a  költészetet  valóságos  mesterség- 
számban tanította.  Ezt  követte  a  The  Rape  of  the 
Loek  (1712 — 14) ;  ez  a  szatirikus  eposz  volt  a 
mintája  Csokonai  Dorottyájának  is.  Windsor  Fo- 
rest  (1713)  c.  leíró  költeménye  mintáját,  Denham 
Cooper's  Hill-jét,  messze  felülmúlta.  A  Temple  of 
Fame  (1711)  Chaucer-utánzat.  1715-ben  jelent 
meg  Homer-fordításának  első  kötete,  melynek 
rendkívül  nagy  sikere  volt.  Az  Odyssey-t  Broome 
és  Fenton  segítségével  fordította  (1725).  A  for- 
dítás nagyon  népszerű  volt,  de  nem  volt  Home- 
ros  ;  fordítása  nem  hű,  rimes  sorokban  fordított 
és  önkényesen  változtatott  az  egésznek  hangján 
is.  Shakespeare-kiadása  (1721)  sem  mondható 
sikerültnek ;  sok  ellenséget  is  szerzett  neki,  kü- 
lönösen Theobaldot.  Későbbi  müvei:  Dunciad 
(4  könyv,  1728—43),  híres  irodalmi  szatíra ;  Mo- 
rál Bssays,  Epistles,  Imitations  of  Horace,  Epistle 
to  Dr.  Arbuthnot  (1735).  Bolingbroke  metafizikai 
rendszerét  szedi  versbe  a  híres  Essay  on  Man 
(1734).  Magyarul  megjelent  az  Essay  on  Man 
Bessenyei  György  fordításában,  Az  ember  pró- 
bája c.  (Bécs  1772) ;  P.  próbatétele  az  emberről, 
angolból  fordítv^a  (Maros-Vásárhely  1819);  ugyan- 
azt fordította  Héczey  Pál  (Buda  1829) ;  Lukács 
Móric  A  műbírálatról  c.  müvet  fordította  (Buda- 
pest 1894).  Legjobb  kiadásait  adták:  Elwin(1871 
—1889) ;  Ward  (1869).  V.  ö.  Dyce,  Memoir  of 
A.  P.  (1851);  Carruthers,  Life  of  A.  P.  (1857); 
Deetz,  A.  P.  (Leipzig  1876);  Stephen,  A.  P. 
(1880) ;  Williams,  English  letter-writers  of  the 
XVIII  th.  century. 

Popea  Miklós,  gór.  kel.  püspök,  szül.  Hosszú- 
faluban 1826  febr.  17.,  megh,  1910.  Jogi,  majd 
teológiai  tanulmányokat  végzett.  1856-ban  szer- 
zetes és  az  újegyházi  (Szeben  vm.)  esperesség 
adminisztrátora  lett.  1870-ben  érseki  vikárius, 
1871.  archimandrita,  majd  márc.  27.  karánsebesi 
gör.  kel.  román  püspök.  A  bukaresti  román  aka- 
démia 1877.  tiszt,  tagjává  választotta.  Nevezete- 
sebb művei :  Erdély  régi  román  ortJiodox  metro- 


poliája  és  Báró  Saguna  András  érsek  és  metro- 
polita  életrajza  {1879);  Memóriáiul  Metropolitului 
Saguna  (1889). 

Poperinghe  (Poperingen),  város  Nyugat- 
Flandria  belga  tartományban,  (1911)  11,307  lak., 
három  gót  templommal.  Az  1914.  kitört  világ- 
háborúban az  angolok  P.  és  Dixmuiden  közt  nagy 
csapattáborokat  létesítettek  s  P.-t  fontos  had- 
tápláló állomássá  tették,  minek  következtében  a 
német  repülők  gyakran  bombázták  a  P.-i  katonai 
telepeket,  különösen  1915.  és  1916.  folyamán, 
valamint  1918.  tavaszán. 

Popesd,  kisk.  Hunyad  vm.  dévai  j.-ban,  (1910) 
401  román  lak.  (Tr.  R.) 

Popinci,  adók.  és  pk.  Szerem  vmegye  zimonyi 
j.-ban,  (1910)  1520  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Popincourt  (ejtsd:  popenKúr),  Páris  keleti  része 
(11.  arrondissement). 

Popini  Albert,  író  és  műfordító,  szül.  Ploesti- 
ben  (Románia)  1864  júl.  20.  Az  egyetem  bölcsészeti 
fakultását  Budapesten  végezte,  mint  a  piarista 
rend  tagja.  Később  a  tani  tórendböl  kilépett  és  Nyír- 
egyházán volt  tanár  1919-ig.  Irt  tanulmányokat 
(Byronról  és  Shelleyről)  s  egy  kötetet  Horatius- 
ról.  Ahasverus  álnéven  A/ommtó^  (Budapest  1898) 
c.  verskötetét  adta  ki.  Lefordította  Boyesen  Faust- 
kommentárjának első  részét  és  Schiller  kis  élet- 
rajzát Bulwertől.  Aho  János  finn  író  rajzaiból 
egy  kötetre  valót  (Budapest  1896)  és  A  pap  neje 
c.  regényét. 

Pop  Iván,  a  Máramarosi  havasok  1940  m.  ma- 
gas csúcsa  az  ÉK.-i  Kárpátok  kristályos  vonula- 
tában. (Tr.  R.) 

Popláka  (Főpiaca,  Gunzendorf),  nagyk.  Sze- 
ben vm.  nagyszebeni  j.-ban,  (1910)  2613  román  lak. 
(Tr.  R.) 

Popíar,  London  egyik  része  a  nyugatindiai 
dokkoktól  É.-ra,  (1911)  162,449  lak. 

Popokatepetl,  vulkán,  Mexikó  legmagasabb 
(5452  m.)  hegye  a  Mexikói  fensík  peremén,  Mexi- 
kótól 70  km  D.-re.  Andezitlávából  áll,  lejtőit 
vulkáni  hamu  borítja,  a  XVII.  sz.-ig  mtiködctt ; 
azóta  pihen ;  felső  krátere  elliptikus.  Alacsonyabb 
részein  erdők  vannak,  ezek  fölött  következik  egy 
növényzet  nélküli  zóna  s  azután  4400  méteren 
fölül  a  hótakaró.  Először  Gleunic  és  Taylor 
mászták  meg  1827.  A  P.-t  az  Ixtaccihuatltól 
3680  m.  magas  hágó  választja  el,  ezen  kelt  át 
hódító  hadjáratában  Cortez  Ferdinánd. 

Popovac,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  szluini 
j.-ban,  (1910)  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Popovaca,  adó-  és  pk.  Belovár-Körös  vm. 
kutinai  j.-ban,  (1910)  1273  horvát  és  magyar  lak. 
(Tr.  SzHSz.) 

Popovic-brdo,  adók.  Modi'us-Fiume  vm.  voj- 
nici  j.-ban,  (1910)  321  szerb  és  horvát  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 

Popovics,  1.  Döme,  szerb  költő,  szül.  Baján 
1841.,  megh.  Budapesten  1888  jún.  8.  Jogi  tanul- 
mányait Budapesten  elvégezvén.  Baján  városi  fő- 
jegyző, később  Zomborban  ügyvéd  lett.  Az  ú.  n. 
omladinista-költőkhöz  tartozott,  a  nemzeti  roman- 
tikusokhoz. Költeményei  1874.  Pancsován,  1877. 
Újvidéken,  1884.  Zimonyban  jelentek  meg  a  Vas- 
kres  (Feltámadás)  és  Svetli  dani  srp  (Dicső  szerb 
napok)  c.  gyűjteményekben.  Magyar  költeménye- 


Popovics-Szterija 


—    585    — 


Popper 


ket  i8  írt  8  mint  műfordító  is  híres.  A  Bánk  bán 
opera  bordala  (Vörösmarty  költ.)  az  ö  fordításá- 
ban a  legnépszerűbb  szerb  dalok  sorába  került. 

2.  P.  György,  szerb  nyelvész,  1.  Daniciő- 

3.  P.  Iván,  író,  szül.  Aradon  1870.  Egyetemi 
tanulmányait  Budapesten  végezte,  hol  tanári  ok- 
levelet szerzett.  1895— 1910-ig  a  budapesti  VIII. 
ker.  áll.  főgimnáziumban  működött,  1910.  a  Keleti 
kereskedelmi  akadémián  a  szerb  nyelv  tanára 
lett.  Számos  szerb  és  horvát  tárgyú  cikket  írt 
folyóiratokba  és  napilapokba.  Részt  vett  a  hor- 
vát országos  törvények  magyar  fordításában  s  az 
Egyetemes  Irodalomtörténet  számára  lefordította 
a  szerb-horvát-bolgár  irodalomtörténetet,  1918 
óta  a  Tökölyanimi  (1.  o.)  igazgatója.  E  Lexikon- 
nak is  munkatársa. 

4.F.  Sándor,  az  Oszti'ák-Magyar  Bank  kormány- 
zója, szül.  Budapesten  1862  okt.  22.  Jogi  taniü- 
mányait  Budapesten  elvégezvén,  1884.  a  pénz- 
ügyminisztérium szolgálatába  lépett.  Itt  fokozato- 
san előrehaladva  1903.  államtitkárrá  nevezték  ki. 
1906-ban  Pozsony  város  II.  kerületének  ország- 
gyűlési képviselőjévé  választották.  1908-ban 
megkapta  a  belső  titkos  tanácsosi  méltóságot. 
1909-ben  az  Osztrák-Magyar  Bank  kormányzója 
lett.  1918  februáriusában  a  harmadik  Wekerle- 
kabinetben  elvállalta  a  pénzügyi  tárcát.  Minisz- 
teri állásától  a  kabinet  lemondásával  egyidejűleg, 
1918  októberében  megvált.  Tagja  volt  a  béke- 
delegációnak Neuillyben  1920-ban.  1921  április 
havában  a  szervezendő  magyar  állami  jegyinté- 
zet elnöki  teendőinek  ellátására  rendeltetett  ki. 
Tagja  az  Országos  Pénzügyi  Tanácsnak.  A  pénz- 
ügyi közigazgatás  számos  ágában  dolgozott  s 
nagy  része  volt  több  törvényhozási  munka  elő- 
készítésében s  különösen  értékes  működést  fej- 
tett ki  az  Ausztriával  való  gazdasági  kiegyezés 
különféle  kérdéseinek  megoldásában.  Számos 
pénzügyi  és  közgazdasági  cikket  írt  hazai  és 
külföldi  folyóiratokba  s  napilapokba,  azonkívül 
a  Közgazdasági  Lexikonnak  is  dolgozótársa  volt. 

5.  P.  VazU;l  István  (fruskagoraí),  író  és  peda- 
gógus, szül.  Óbecsén  1844;  szept.  21.,  megh.  Buda- 
pesten 1918  febr.  9.  Jogi  tanulmányai  végezté- 
vel 1869.  a  karlóczai  szerb  kongresszusra  vá- 
lasztották meg,  mint  a  budai  gör.  kel.  egyház- 
kerület képviselőjét.  1870-ben  a  bácsi  és  budai 
gör.  kel.  egyházmegye  tanfelügyelője  lett.  1883 
óta  igazgatója  volt  a  budapesti  Tökölyanumnak. 
1895-ben  mint  tartománygyűlési  képviselőt  a 
magyar  országgyűlésbe  delegálták.  1909.  udv. 
tanácsosi  méltóságot,  1913.  fruskagoraí  előnév- 
vel magyar  nemességet  nyert.  Ő  vitte  keresztül 
a  Tökölyanum  modem  átalakítását  és  a  Szt.  An- 
gelina  nevet  viselő  gör.  kel.  leánynevelő  intézet 
alapítását  Budapesten.  Irodalmi  téren  kitűnt  pe- 
dagógiai munkáival  és  ifjúsági  elbeszéléseivel. 
Az  ifjúsági  irodalomban  a  Csika  Sztéva  (István 
bácsi)  nevet  használta. 

Popovics-Szterija  János,  szerb  költő,  szül. 
Verseczen  1806  jan.  1.,  megh.  u.  o.  1856  febr.  26. 
Tanulmányait  Budapesten  elvégezvén,  1830.  Ver- 
seczen tanár  volt,  később  Szerbiába  ment,  ahol 
főiskolai  jogtanár  lett.  A  szerb  tudós  társaság 
(Drustvo  srbske  slovesnosti)  és  a  belgrádi  nem- 
zeti múzeum  létesítésében  nagy  része  volt.  Ő  ala- 


pította meg  a  szerb  drámai  irodalmat.  Legjobbak 
vígjátékai,  melyek  Moliére  hatására  vallanak. 
Költői  művei  közül  értékes  Davorje  c.  dalgyűj- 
teménye (1854). 

Popovka,  1.  Körhajő. 

Popovo  selo,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  ogulini 
j.-ban,  (1910)  625  szerb  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Poppá  (olasz.),  a  hajó  hátsó  része. 

Poppaea,  Sabina,  Marcus  Salvius  Othónak,  a 
későbbi  császárnak  felesége,  rendkívüli  szépsége 
és  feslettsége  miatt  hírhedt  asszony,  ki  annyira 
felkeltette  Néró  császár  szerelmét,  hogy  első  fele- 
ségét eltaszítva,  P.-át  vette  nőül  (Kr.  u.  62.)  és 
leánya  születése  után  63.  Augusta  címet  adott 
neki,  de  66.  részeg  állapotában  úgy  megrúgta  a 
teherben  levő  asszonyt,  hogy  meghalt. 

Poppe,  Po5«,  magyar  származású  német 
színésznő,  szül.  Budapesten  1867  szept.  4.  Eleinte 
kisebb  osztrák  színpadokon  játszott,  1886.  az 
augsburgi  várszínházhoz  szerződött,  itt  mutat- 
kozott először  nagy  tehetsége.  1889  óta  a  berlini 
kir.  színház  tagja.  Játékában  ugyanannyi  szen- 
vedély és  erő,  mint  méltóság  vau,  s  az  erő- 
teljes drámai  hősnők  kiváló  személyesítője.  Főbb 
szerepei :  Lady  Macbeth,  Stuart  Mária,  Medea, 
Magda  (Otthon)  stb. 

Popper,  1.  Dávid,  gordonkaművész,  szül.  Prá- 
gában 1846  jún.  18.,  megh.  Ischlben  1913  aug.  7. 
A  prágai  konzervatóriumon  tanult.  1868— 73-ig  a 
bécsi  udv.  Opera  első  gordonkaművésze  volt.  Mint 
gordonkaművész  beutazta  egész  Európát,  minde- 
nütt nagy  sikert  aratott.  A  nyolcvanas  évek  köze- 
pén az  Országos  Zeneakadémiára  a  gordonka- 
tanszak tanárának  hívták  meg.  Budapesten  Hubay 
Jenővel  vonósnégyestársaságot  alapított,  amely- 
ből később  zongoratrio-társaság  fejlődött.  1872-ben 
nőül  vette  Menter  Zsófiát,  a  világhírű  zongora- 
művésznőt, kitől  azonban  később  elvált.  P.  mint 
gordonkaművész  és  mint  tanár  egyaránt  kiváló 
volt.  Hangszere  irodalmát  számos  brilliáns  szer- 
zeménnyel gazdagította;  ezek  közül  nevezete- 
sebbek gordonkaversenyei,  három  gordonkára 
írt  rekviemje  és  virtuóz-apróságai.  Irt  zenekari 
müveket  és  egy  vonósnégyest  is,  továbbá  kibőví- 
tette a  gordonka  technikáját.  Pedagógiai  műve : 
Hohe  Schule  des  Violoncellspiels  (Leipzig  1906). 

2.  P.  Vilma,  magyar  származású  német  írónő, 
szül.  Győrött  1857.  Kiváló  elbeszélő  tehetség,  aki 
élményeit  művészi,  finom  rajzokba  önti.  Művei: 
Márchen  und  Geschichten  für  grosse  und  kleine 
Kinder  (1891) ;  Altmodische  Leute  (1894) ;  Minia- 
tűrén (1897);  Neue  Márchen  u.  Geschichten  (1898) ; 
Sonderlinge  (1898);  Nieten  (1900);  Gegen  den 
Strom  (1902);  Die  Fahne  hcch  (1902) ;  Fratres 
sumus  (1903) ;  Fünfe  aus  einer  Hülse  (1904);  Kleine 
Münze  (1906) ;  Wintersonne  (1907) ;  Fromme  See- 
len(1909) ;  Auf  Abwegen  (191 1);  Feierabend(1914). 

Popper  (-Lynkeus),Josef,  technikus  és  szociál- 
fllozófus,  szül.  Kolinban  1838  febr.  21.,  megh. 
Bécsben  1921  dec.  21.  Technikai  tanulmányait  a 
prágai  műegyetemen  végezte.  Több  találmánya 
és  fölfedezése  kezdetben  nem  részesült  kellő  figye- 
lemben. Nagyobb  sikere  volt  szociálpolitikai  ta- 
nulmányaival. Főbb  munkái :  Das  Recht  zu  lében, 
und  die  Pflicht  zu  sterben  (1878);  Phantasien 
eines  Realisten  (1899,  Lynkeus  álnévvel,  azóta 


Poppi 


—    586 


Por 


lett  ismert  a  F.-Lynkeus  nóveü) ;  Voltaire,  Stu- 
dien  zur  Aesthetik,  Morál  und  Politik  (1905) ;  Das 
Individuum  und  die  Bewertung  menschlicher  Exis- 
tenzen  (1910);  Die  allgemeine  Náhrpflicht  als 
Lösung  der  socialen  Frage  (1912);  Eine  Ausein- 
^ndersetzung  mit  dem  Socialismus  (1920) ;  Krieg, 
Wehrpflicht  und  Staatsverfassung  (1921). 

Poppi,  város  Arezzo  olasz  tartományban,  az 
Arno  jobb  partja  melletti  magaslaton,  vasút  mel- 
lett (1911)  8446  lak.,  bástyafalakkal  (Xm.  sz.) 
régi  (1274)  Amolfo  de  Cambio  által  épített  vár- 
ral, könyvtárral  (14,000  köt.).  A  várostól  ÉNy.-ra 
van  a  camj9a?íÍMdi  csatatér,  hol  1289.  a  firenzei 
guelfek  legyőzték  a  száműzött  ghibellineket. 

Poprád,  folyó  a  Szepességben ;  a  Magas-Tátra 
D.-i  oldalán  a  Poprádi-tóból  ered,  végigfolyik  a 
Szepességi-medencén,  szűk  szorossal  áttöri  a  Kár- 
pátok határláncát  s  Galíciában  Ó-  és  Új-Szandec 
között  ömlik  a  Dunajec  folyóba,  s  így  a  Keleti- 
tenger vízvidékéhez  tartozik.  Hossza  135  km. 

Poprád  (Poprád,  Deutschendorf),  rend.  tan. 
város  Szepes  vm.-ben,  (1910)  2283  német,  szlovák 
és  magyar  lak.  A  főtéren  álló  Szt.  Egyed- 
templom 1245.  épült,  csúcsíves  szentéllyel,  XIV— 
XV.  sz.-i  falképekkel  és  renaissance  ízlésű  ha- 
rangtoronnyal ;  polg.  fiú-  és  leányiskola,  villám- 
telep,  gépjavítóműhely,  fűrésztelep,  sörgyár, 
papirosgyár,  takarókpénztár,  vasúti  állomás.  A 
Kassa-Oderbergi  vasútból  itt  ágazik  ki  a  villamos 
vasút  a  Tátrába.  A  Huszparkban  van  a  magyar- 
országi Kárpát-egyesület  kárpáti  múzeuma.  P. 
alapítását  a  Xn.  sz.-ban  bevándorolt  szászoknak 
tulajdonítják.  Egyike  a  16  szepesi  városnak, 
melyeket  Zsigmond  király  elzálogosított  s  Mária 
Terézia  váltott  vissza  a  lengyelektől.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Poprádfalu  (Forbasy),  kisk.  Szepes  vm.  ólublói 
j.-ban,  (1910)  314  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Poprádi-tó,  a  Magas-Tátra  egyik  szép  tenger- 
szeme a  Menguszfalvi  völgyben,  1503  m.  magas- 
ban. (Tr.  Cs.-Szl.) 

Poprádófalu  (Starina  nad  Popradoni),  kisk. 
Sáros  vm.  héthársi  j.-ban,  (1910)  392  rutén  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Poprádökrös  (Ruská  VoVapri  Poprádé), ^i&^s^. 
Sáros  vm.  héthársi  j.-ban,  (1910)  208  rutén  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Poprádremete  (Mnisek  nad  Poprádom), kisk. 
"Szepes  vm.  ólublói  j.-ban,  (1910)  449  rutén  és 
szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Popalares  (lat.),  a  régi  Rómában  a  köz- 
nép tetszését  kereső  párt  elnevezése  (pl.  a 
Oracchusok). 

Popularis  (lat.)  a.  m.  népszerű ;  poptdaritás,. 
népszerűség.  —  P.  acHo,  1.  Actio. 

Populatio  (lat.)  a.  m.  népesség.  —  Popula- 
cionisztika  a.  m.  népesedóstan  (1.  0.). 

Populin  (henzoilszalicin).  Az  aromások  nagy 
csoportjába  tartozó  vegyület ;  képlete : 

amely  a  Populus  tremula  és  néhány  nyárfaféle 
leveleiben  és  kérgében  található  és  azokból  forró 
vízzel  kivonható. 

Populus  (lat.)  a.  m.  nép.  A  római  jogban  P. 
a  politikai  értelemben  vett,  azaz  az  államhata- 
lom funkcióiban  aktiv  részvétellel  biró  nemzet. 

Populus  L,  (növ.),  1.  Nyárfa. 


Populus  Rouiauus  (lat.  a.  m.  a  római  nép), 
a  római  polgárok  összességének  neve,  a  legrégibb 
időben  csak  a  patríciusokat,  Servius  Tullíus  óta 
a  plebset  is  magába  foglalta.  L.  Senatus  Popu- 
lusque  Romamis. 

Populus  WerbőcJíyanus  (lat.)  a.  m.  Wer- 
bőczy népe,  vagyis  a  nemesi  nemzet.  Az  1848. 
előtti  magyar  alkotmányban  csak  a  nemeseknek 
voltak  politikai  jogaik.  A  nemesek  vettek  részt  a 
törvényhozásban.  Werbőczy  Hármaskönyve  (1. 0.) 
a  régi  magyar  jog  alapján  állította  fel  meghatá- 
rozását, hogy  a  populus  (a.  m.  nép)  neve  ós  elne- 
vezése alatt  egyedül  a  főpap  és  báró  urakat  és 
más  mágnásokat  s  a  többi  nemeseket  kell  érteni, 
de  nem  a  nem  nemeseket  (II.  r.  4.  cím).  Werbőczy 
—  amint  meg  is  mondja  —  ismerte  a  populusnak 
azt  a  közönséges  értelmét,  amely  szerint  az  népet 
jelent,  nemest  és  nem  nemest  egyaránt,  de  a  ma- 
gyar jogi  jelentését  akarta  megmagyarázni.  Mint- 
hogy a  Hármas  köny\'ben  megírt  nemesi  jogon 
épült  fel  az  1848  előtti  jogrend,  később  a  Hármas 
könyv  utáni  korban  a  P.  alatt  értették  a  politi- 
kailag jogosultakat,  azt  a  népet,  amelynek  jogát 
Werbőczy  örökítette  meg. 

Poquelin,  1.  Moliére. 

Por,  1.  a  levegőben  mindig  meglevő  apró  szi- 
lárd anyagrészecskék.  A  legfinomabb  láthatatlan 
szemecskéktől  a  durvább,  már  kisebb  meny- 
nyiségben  is  közvetetlenül  látható  részecskékig 
váltakoznak.  Az  utóbbiak,  melyeket  szél  vagy 
emberkéz  (sepréskor)  felkavar,  rendszerint  hamar 
le  is  esnek ;  a  finomabbak,  milyeneket  pl.  napsu- 
gárban látunk  táncolni,  látszólag  nyugodt  leve- 
gőben is  sokáig  maradnak  lebegve,  mlg  a  legfino- 
mabbak alig  vagy  csak  nagyon-nagyon  lassan 
jutnak  ismét  le  a  földre.  A  porszemecskók  a  víz- 
gőzre nézve  szilárd  pontok,  a  párák  ezeki'e 
rakódnak  le  és  elsőbben  mint  köd  válnak  látha- 
tókká, aztán  mind  több  és  több  egyesülvén,  cséppé 
alakulnak  és  mint  ilyenek  leesnek.  A  porszemek 
alkotják  tehát  mintegy  az  esőcseppek  magvát 
ős  ez  utóbbiak  a  levegőt  épp  azzal  tisztítják, 
hogy  magukkal  ragadják  amazokat.  Aitken  errtt 
a  tulajdonságára  alapította  porszámlálöját,  mely- 
lyel  bizonyos  mennyiségű  levegőben  levő  porsze- 
mecskók számát  közelítőleg  meg  lehet  határozni. 
(L.  Por  számláló).  Az  1890  februáriusában  kö- 
zölt eredmények  meglepőek  voltak ;  azt  találta 
ugyanis  Aitken,  hogy 

esős  időben  a  külső  levegő    cms-jében  32,000 

szép      «        »      t            .                 «  180,000 

szobai  levegő                                    »  1.860,000 

«    mennyezethez  közel  a  levegő  «  5.420,000 

a  Bunsen-láng                                   «  30.000,000 

porrészecske  van.  Kitűnik  ebből,  hogy  pl.  gázzá 
világított  szobában  10  cm^  levegőben  körülbe- 
lül annyi  a  porszem,  mint  Angliában  az  ember. 
A  levegőből  állandóan  hulló  por  a  füves  pusztá- 
kon felhalmozódik  s  a  lösz  (1. 0.).  nevű  közét  kép- 
ződik L.  még  Levegő  (mint  geológiai  tényező), 
Porbelélegzési  betegségek,  Poresö- 

Az  utakon  és  utcákon  a  porképződés  általában 
az  útburkolat  minőségétől  ós  a  forgalom  nagy- 
ságától függ.  A  burkolat  gyengébb  szilárdságú 
részei  a  járóművek  és  a  vontató  állatok  súlyá- 
nak hatása  alatt  elmállanak ;  ez  a  folyamat  egé- 


Pór 


587 


Porbelélegzési  betegségek. 


szén  más  az  ú.  n.  makadamutakon  és  luús  a  kö- 
vezetekeu.  A  makadamutakon  az  úttest  egész 
felületén  képződik  a  por,  míg  a  kövezeten  jó- 
részt csupán  a  hézagokban,  mert  ezek  rendesen 
élesszemű,  kavicsos  homokkal  vannak  kitöltve. 
Maga  a  kövezet  is  résztvesz  a  porképződésben  a 
fellépő  kopás  következtében,  épp  azért  csak  igen 
erős,  nagy  szilárdságú  anyagokat  használnak 
kövezésekre,  mint  gránit,  bazalt  stb.,  míg  a 
puhább  kőfajtákat  (mészkő,  dolomit  stb.)  mellő- 
zik. A  kövezetek  porképződése  nagyban  csök- 
kenthető, ha  a  hézagokat  kátrányos  vagy  bitu- 
menes anyaggal  kitöltik,  vagy  ha  a  hézagokat  a 
legkisebb  méretre  szorítják ;  így  pl.  a  kiskőbur- 
kolat  aránylag  kevésbbé  porképző,  mint  a  kocka- 
burkolat. De  a  hézagmentes  burkolatok  felületén 
is  képződik  por,  bár  igen  kis  mennyiségben.  Sűrű 
és  gyors  forgalom  esetén  öntöziii  és  tisztítani 
kell  a  burkolatokat.  A  makadamutakon  aránytala- 
nul nagyobb  lévén  a  képződött  por  mennyisége, 
az  öntözés  után  nagy  sár  képződik,  ennek  el- 
kerülése végett  időnként  az  úttest  felületét  le 
kell  húzni  á  a  lehúzott  anyagot  eltávolítani.  Ha 
vízzel  való  öntözés  helyett  olajozást  alkalma- 
zunk, akkor  az  úttesten  ugyan  hosszabb  ideig 
nem  fog  por  képződni,  azonban  a  fellépő  nagy 
kopás  miatt  is  olajos  sár  képződik,  melyet  szin- 
tén el  kell  távolítani.  A  felszíni  víznek  távoltar- 
tását azonban  hathatósabban  érhetjük  el,  ha  a 
felületet  Mg  kátránnyal  v.  bitumemiel  bevon- 
juk ;  ez  a  bevonat  megszilárdulván,  az  úttestet 
mintegy  hézagmentessé  teszi.  A  felszíni  kezelés 
eredményességéhez  feltétlenül  szükséges,  hogy 
a  burkolatot  előzőleg  rendbe  hozzuk  és  szabályos 
felülettel  lássuk  el,  továbbá,  hogy  az  alkalma- 
zott kátrány  vagy  bitumen  kiváló  minőségű  és  a 
kivitel  gondos  és  szakszerű  legyen.  Nagy  for- 
galmú utaknál  a  felszíni  kezelés  nem  vezet  célra, 
hanem  szükséges,  hogy  a  burkolatot  8—12  cm. 
vastagságban  kátránnyal  v.  bitumennel  belsőleg 
is  kezeljük.  Legegyszerűbb  az  eljárás  akkor,  ha  a 
kiterített,  föltétlenül  száraz,  zúzott  kőre  folyé- 
kony-forró kátrányt  v.  bitument  öntünk  és  zúza- 
lékkal behintve  az  úttestet,  lehengerezztik.  Jobb 
eredményt  érünk  el,  ha  a  zúzottkövet  jól  kiszá- 
rítva forró  kátránnyal  v.  bitumennel  keverő  dob- 
ban összekeverjük,  az  úttestre  kiterítjük  és  le- 
hengerezzük.  Elsőrangú  burkolatot  nyerünk  vé- 
gül, ha  ez  utóbbira  3—4  cm.  vastag  bitumennel 
kevert  homokos  tömeget  terítünk  s  azt  jól  lehen- 
gerezzük.  A  kátrányos  v.  bitumenes  makadám 
drágább  ugyan,  mint  a  közönséges  rendszerű,  vi- 
szont a  f  entartás  ós  tisztogatás  költségeinek  csök- 
kentésével végeredményben  megtakarításokat 
fogunk  elérni,  ami  a  városok  háztartásában  lé- 
nyeges összegeket  képviselhet. 

2.  P.  (ptilvis),  igen  gyakran  használatos  gyógy- 
szeralak. Készítése  úgy  történik,  hogy  a  recipé- 
ben felírt  gyógyszereket  mozsárban  finom  porrá 
dörzsölve  igen  jól  összekeverik  és  a  kívánt  részre 
szétosztva  papirosból  vagy  ostyából  készített  to- 
kocskákba  (kapszula)  teszik. 

Pór  a.  m.  paraszt. 

Pór,l.  Antaltörténet-és  egyházi  író, esztergomi 
prelátus-kanonok,  szül.  Esztergomban  1834  okt. 
18.,  megh.  u.  o.  1911  szept.  8.  1849-ben  honvéd 


volt  és  orosz  hadifogságba  került.  Ebből  szaba- 
dulva, 1850.  esztergomi  növendékpap  lett.  Pappá 
szentelték  1857.  Gimnáziumi  tanár  volt  Nagy- 
szombatban, 1871.  Esztergomban  plébánossá  vá- 
lasztották. 1880-ban  pozsonyi  kanonok,  1885. 
apát,  1893.  esztergomi  kanonok  lett.  A  M.  Tud. 
Akad.  1872.  levelező-,  1892.  rendes  tagjává  vá- 
lasztotta. Müvei  :  Athén  Perikies  korában  (Curtius 
után  ford..  1868) ;  1.  Frigyes  császár  viszonya 
Oroszlán  Henrikhez  (1870);  Hellas  földirata 
és  hellén  államrégiségek  (az  akadémia  által  díja- 
zott pályamű,  1871) ;  Szt.  István  király  (1871) ; 
Hunyady  János  (1873) ;  Eőma  története  a  nyu- 
gati birodalom  elenyésztéig  (1873) ;  Aeneas  Syl- 
vius  IL  Fiús  pápa  (188j0) ;  Rónai  Jáczint  po- 
zsonyi prépost  (1885) ;  Érdekes  per  a  XIV.  sz.- 
ból  {iSS5) ;  Ipolyi  Arnold  váradi  püspök  élete 
és  mimkái  vázlata  (1886);  Irencsényi  Csák 
Máté  1260-1321  (1888);  Nagy  Lajos  élete 
(1892);  Az  Anjou-ház  története  (a  Szilágyi  S. 
szerkesztésében  megjelenő  Magyar  nemzet  törté- 
nete 3.  kötetében,  1895) ;  Boleszló  herceg,  esz- 
te^-gomi  érsek  (1900) ;  Nagy  Lajos  király  szö- 
vetkezése IV.  Károly  császár  ellen  1362-ben 
(1900);  Magyar  vonatkozású  faliképek  Bunkel- 
steinban  (1900);  A  magyar  Anjouk  igényei  a 
lengyel  trónra  (1902) ;  A  négy  Miklós  (1902) ; 
Készei  Miklós  (1904);  De  Surdis  II.  János, 
esztergomi  érsek  {1907).  V.ö.  Zelliger  A.,  Egy- 
házi írók  csarnoka. 

2.  F.  Bertalan,  festő,  szül.  Bábaszéken  (Zólyom 
vm.)  1880  nov.  4.  A  budapesti  Mintarajziskolában 
kezdte,  Münchenben  Hollósynál  és  az  akadémián 
folytatta  s  Parisban  fejezte  be  tanulmányait.  Első 
képét  (önarckép)  a  Műcsarnokban  állította  ki,  hol 
1901.  a  Harkányi-díjjal  tüntették  ki.  Olaszországi 
tanulmányút  után  festette  Családiportré  cmúvét, 
amelyet  1910.  állított  ki  a  Könyves  Kálmán  sza- 
lonjában, utána  a  budapesti  Népopera  színpadá- 
nak oromfalán  elhelyezett,  utóbb  eltávolított  alle- 
gorikus díszítő  festményt  készített,  amely  különö- 
sen kötött  és  szigorú  formáival  tűnt  fel.  Hasonló 
stílusú  kisebb  képeivel  szerepelt  Bécsben,  Berlin- 
ben, Péten^árott.  A  főváros  megbízásából  meg- 
festette Márkus  József  főpolgármester  arcképét. 

Vorihréikyporalakok  1.  Elektromos  poralakok. 

Porány  (Podpornje),  kisk.  Temes  vm.  verseczi 
j.-ban,  (1910)  567  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Porasenniki  (orosz,  a.  m.  a  vereség  barátai), 
az  1914.  kitört  háború  alatt  alakult  orosz  párt, 
amely  a  cári  uralom  megbuktatásától  várta  a 
forradalom  kitörését.  Fő  képviselői  voltak  a  pora- 
sennikizmusnak  a  maximalisták,  azaz  bolsevikok. 

Póráz,  a  vadászkutyák  vezetésére  használt 
szíj,  kötél  vagy  lánc ;  továbbá  a  vetőhálónak  az 
a  kötele,  melynél  fogva  a  halász  azt  tartja. 

Póráz  (Povrazník),  kisk.  Zólyom  vm  besztercze- 
bányai  j.-ban,  (1910)  334  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Porbandar,  megerősített  kikötőváros  a  Bom- 
bay brit-indiai  kormányzósághoz  tartozó  Kathia- 
var  félszigeten  és  az  ilyennevű  hűbéres  állam 
fővárosa,  kb.  28,000,  jórészt  hindu  lakossal. 

Porbefúvó,  1.  Befúvás. 

Porbelehelés,  1.  Porbelélegzési  betegségek. 

Porbelélegzésibetegségek  azáltal  jönnek  létre, 
hogy  a  tü(íő8zövetben  különböző,  a  levegőben 


Porbujtás 


588    — 


Porcellán 


jelenlevő  porrészecskék  rakódnak  le.  A  beléleg- 
zett por  lehet  igen  finom  szénpor  (füst),  vasat  v. 
meszet  tartalmazó  por.  A  légutakba  Jutó  por  egy 
részét  a  légutak  csillószörrel  ellátott  hámborítéka 
távolítja  el,  másik  része  a  hörgők  körüli  nyirok- 
csomóba jut,  míg  egy  további  része  a  tüdőben 
rakódik  le.  Az  újszülött  tüdeje  rózsaszínű,  fel- 
nőtt egyéné  palasztirke,  világosabb,  sötétebb  fol- 
tokkal. A  P.  legelső  tünete  a  porbelélegzés  kö- 
vetkeztében fellépő  hörghurut,  amely  a  beléleg- 
zett por  nyomán  fellépő  lobos  megbetegedés.  A  P. 
legfontosabb  alakjai:  1.  Antrakózis,me\Yet  szen- 
es koromszemcsék  belélegzése  okoz  és  a  városi  la- 
kosság tüdejének  említett  palaszürke  festettségét 
idézi  elő.  Szénbányamunkásoknál  rendkívül  kife- 
jezett. A  köpet  igen  gyakran  fekete  részecskéket 
tartalmaz.  2.  Siderosis pídmonum,  főkép  vasoxid- 
por belélegzése  idézi  elő.  A  köpet  ilyenkor  gyak- 
ran okkersárga,  néha  szürkés.  A  górcső  alatt  ta- 
lálható szemcsék  ferrociánkálium-  és  ecetsavval 
a  berlini  kék  reakciót  adják.  3.  Chalikőzis,  külön- 
böző köpomemek  belélegzése  idézi  elő.  Előrehala- 
dott esetekben  a  beszívott  és  tíidőbe  jutott  mészré- 
szecskék konkrementumokká  tömörülhetnek,  me- 
lyek megfelelő  körülmények  között  a  beteg  köpe- 
tével kiürülhetnek.  4.  Aluminózis,me\Y  f^Tíom  alu- 
miniumpor  v.  aluminiumtartalmú  homok  (kova) 
belélegzése  folytán  keletkezik.  A  P.  következ- 
tében fellépő  hörghurut  rendszerint  elég  hamar, 
8—14  nap  alatt  elmúlik,  ha  a  megbetegedett 
egyént  a  poros  légkörből  eltávolítjuk.  A  P.  pro- 
gnózisa a  megbetegedés  elején  elég  jó,  ha  az 
illető  egyének  a  poros  atmoszférából  végleg  el- 
távolíttatnak. Gyakorlati  szempontból  nagy  fon- 
tosságú a  P.  profilaxisa.  Igen  nagy  jelentőségű 
ebből  a  szempontból  a  helyiségek  állandó  és  ala- 
pos szellőztetése,  s  védőálarcok  alkalmazása  oly 
foglalkozásoknál,  ahol  az  illető  üzemnél  fogva  a 
levegő  különböző  porrészecskékkel  telített.  Aján- 
latos az  ily  üzemekben  alkalmazott  egyéneknek 
meghatározott  időközökben  való  rendszeres  or- 
vosi vizsgálata. 

Porbujtás,  1.  Bujtás. 

Porc,  1.  Porcogő. 

Porcdaganat  (choridroma,  enchondroma),voTG- 
szövetből  álló  daganat.  Rendesen  a  szervezetnek 
már  normálisan  porcot  tartalmazó  szervein,  por- 
cokon, csontokon  fordul  elő,  de  előfordul  porc- 
mentes szervekben  is,  pl.  a  fültőmirigyben,  heré- 
ben, ahol  rosszindulatú  daganatokkal  kombiná- 
lódhatik  (kevert  daganat).  Rendesen  üvegporcból 
áll,  de  tartalmazhat  másféle  porcot  is.  A  porc  a 
daganatban  kisebb  szigeteket,  lebenyeket  alkot, 
a  lebenyek  közti  kötőszövetben  futnak  az  erek, 
de  a  P.  táplálkozása  így  is  tökéletlen  s  ezért  a 
nagyobb  P.-ok  nagyon  gyakran  cisztásan  szét- 
esnek (e.  cysticum),  sokszor  kocsonyás  daganat- 
tal kombinálódnak  (mixoch.)  A  porcról  kiinduló 
P.-ot  ecchondrosisnák  nevezik,  a  szervek  belse- 
jében ülő  P.  a  tulajdonképeni  enchondroma,  a 
rostos  porcból  álló  P.  fihrochondroma.  A  P.  sok- 
szoros daganat  alakjában  is  előfordul  az  apró 
csontokon  (ujjpercek,  kéz-  és  lábtőesontok).  A  P. 
jóindulatú  daganat,  műtéttel  sikeresen  gyógyít- 
ható. Olykor  azonban  a  P.  rosszindulatú  chondro- 
szarJcömává  v.  mixochondroszarkómává  alakul 


át  (fültömirigy  és  here  P.-ban  a  leggyakoribb), 
amely  áttételeket  okoz.  Felléphet  a  P.-ban  me- 
szesedés  vagy  valódi  elcsontosodás  is  (osteochon- 
droma). 

Porcelaine  truítée  (fi'anc),  a  kinai  és  ja- 
páni craquelé-porcellán  (1.  Craquelé)  egy  neme:" 

Porcellán  (a  portugál  porcetlana  szótól,  mely 
az ú.  n .porcelláncsigát  jelenti), fehér,  finom  agyag- 
árú,    melynek 


cserepe  tömör, 
nem  likacsos, 
kagylós  törésű 
és  a  mellett  — 
a  kőanyagáruk- 
tól való  meg- 
különböztetése- 
kép  —  áttetsző. 
Megkülönbözte- 
tünk/ceme'wwv. 
földpátos  Pa, 
alkalikus  föld- 
fémes mázzal, 
mázzal. 
I.  A  kemény 


1.  ábra.  Tányérok  berakása. 
Ma  tokok. 

és    puha    PA,    ólom-bóraxos 


2.  ábra.  Tálak  berakása. 


V.  földpátos  P.-t  (páte  dure)  a 
kínaiak  találták  fel  és  Európában  való  gyár- 
tása csak  1709  óta  ismeretes,  mikor  Böttger  J. 
F.-nek  sikerült  az  Aueból  származó  kaolinból 
fehér  P.-t  előállítani.  (L.  Agyagipar  és  Böttger  2.) 

A  kemény  P.-t  kao- 
linból készítik,  mely- 
hez földpátot,  kvar- 
cot és  esetleg  kevés 
meszet  is  kevernek. 
A  kaolint  iszapolják 
és  az  iszaphoz  fi- 
nomra őrölt  földpá- 
tot, kvarcot  v.  me- 
szet kevernek.  Az 
iszapos  keverékről  a 
felesleges  vizet  ez- 
után —  rendszerint  szűrősajtóval  —  lepréselik  és 
a  nyert  agyagkeveréket  gödrökben  vagy  pincék- 
ben elteszik,  mivel  a  tapasztalás  azt  mutatta,  hogy 
a  frissen  készített  keverék  nem  oly  képlékeny, 
mint  a  régiú.  n.  rothadt  agyagkeverék.  A  kemény 
P.  összetétele  különböző.  Az  aP.,  melyben  sok  az 
alumíniumoxid  és  kevés  a  kvarc  (pl.  a  meisseni  P., 
34- 70/0  AI2O3  és 
57'8o/oSi02),  ége- 
tésére igen  ma- 
gas hőmérsékle- 
tet kíván.  Az 
ilyen  P.  fehér,  ke- 
vésbbé  áttetsző, 
de  technikai  cé- 
lokra a  legjobb, 
míglen  P.  kevés 
aluminiumoxid- 
dal  és  sok  kvarc- 
cal (pl.  kinai  P. :  19'20Vo  AI2O3  és  73'30°/o  SiOg,  v. 
nymphenburgi  P. :  18-65o/o  k\0^  és  73-84!o/o  SiOg) 
már  alacsonyabb  hőmérsékletnél  ég  ki,  de  az  ilyen 
P.  igen  áttetsző,  inkább  üvegszeríí,  könnyeb- 
ben megreped  és  azért  technikai  célokra  kevésbbé 
alkalmas.  Az  ily,  alacsonyabb  hőfoknál  készített 
P.  alkalmasabb  a  színes  díszítésre  és  azért  dísz- 


3.  ábra.  Nagyobb  csésze  berakása.  A 

csésze  B  porcellánblscuitlemezre  van 

fordítva,    mely  D   chamotte-lemezen 

fekszik. 


Porcellán 


589 


Porcellán 


Csészék  berakása. 


tárgyak  készítésére  újabban  még  a  nymplieiiburgi 
P.-nál  könnyebben  olvadó  P.-t  is  készítenek  (pl. 
Seger-P. :  17-2lo/o  Al^Og  és  ITll^h  SiOg).  A  rot- 
hadt P.-keverékböl  gipszmintákban  formálják  a 

tárgyakat  (1.  Faze- 
kas korong)  és  szá- 
rítás után  alacso- 
nyabb hőfoknál  elő- 
ször égetik,  hogy  a 
következő  mázolás- 
kor fel  ne  ázzanak. 
A  F.-máz  ugyan- 
azokból az  anyagok- 
ból készül,mint  a  P. , 
csakhogy  a  máz- 
ban több  az  olvadó 
anyag  (alkáliák  és 
mész)  és  kevesebb 
aránylag  az  alumí- 
niumoxid. A  mázolt 
tárgyakat  ezután 
megint  tűzálló  agyagból  készített  tokba  (kaszet- 
tákba)  rakják  és  másodszor  oly  magas  hőmérsék- 
letnél égetik,  melynél  a  máz  megolvad,  míglen  a 
cserép  ugyanazon  hőfoknál  csak  meglágyul,  de 
alakját  a  tűzben  még  megtartja.  Mivel  a  P.  a  tűz- 
ben megpuhul,  és  azért  a  tárgyak  könnyen  elhú- 
zódnak és  alakjukat  megváltoztatják,  a  tárgya- 
kat szükség  szerint  támaszokkal  rakják  be  a 
tokba  (1—5.  ábra);  a  csészéket  pl.  egy  P.-le- 
mezre  fordítva  égetik;  a  tárgyak  minden  sza 
badon  kinyúló  részét  (például  valamely  szobor 
kinyújtott  kezét)  megtámasztják,  hogy  a  tíízben 
meglágyulván,  alá  ne  sülyedhessen.  Ezeket  a 
támaszokat  égetés  után  eltávolítják  és  a  tár- 
gyon látható  nyomait  (az  érintkezés  helyeit)  le- 
csiszolják és  rendszerint  a  festéssel  és  az  ara- 
nyozással lehetőleg  eltüntetik.  A  P.-kemencék 
2—3  kamrás,  köralakú  kemencék  (6.  ábra). , 
A  mázolt  tárgyakkal  megtöltött  tokokat  az  alsó 
kamrába  rakják  (A),  melyben  a  hőmérséklet  leg- 1 


5.  ábra.  Könnyen  elhúzódó   csészének   támasszal   való  be- 
rakása. A  a  porcellántárgy,  mely   a  C  porcellánbisctiitböl 
készített  támaszon  nyugszik.  D  és  E  a  tok. 

magasabb,  a  felső  (B),  csak  a  lehúzódó  lánggal 
fiítött  kamrában  pedig  a  biscuitet  és  a  nyers  to- 
kokat égetik.  Eleinte  lassan  melegítik  fel  a  ke- 
mencét, azután  oxidáló  lánggal  égetnek,  hogy  a 
tárgyakon  netalán  lerakódott  korom  elégjen,  és 
végre,  mikor  már  izzó  a  kemence,  füstölgő,  re- 
dukáló tűzzel  folytatják  az  égetést,  míg  a  ke- 


mencéből kihúzott  próbákon  a  máz  meg  nem 
olvadt.  A  füstölgő  tűzben  égetett  P.  fehérebb 
lesz,  mivel  a  benne  lévő  vasoxidullá  redukált  vas 
nem  fest  annyira  mint  a  vasoxid,  mely  sárgára 
festi  az  árut.  A  P.-t  rendszerint  csak  utólagosan, 
mázfeletti  festékekkel  díszítik,  melyeket  muff  el - 
kemencékben  alacsonyabb  hőfoknál  égetnek.  Mi- 
vel a  P.-kemence  magas  hőfokát  csak  az  úgy- 
nevezett tűzálló  festékek,  a  vasoxid,  mangánoxid, 
krómoxid,  kobaltoxidul,  nikkeloxid,  uranoxid  bír- 
ják ki,  a  színes  mázakat  és  a  mázalatti  festést 
eddig  csak  ritkábban  alkalmazták.  Jelenleg  a  szí- 
nes dísztárgyakat  oly  P.-ból  készítik,  mely  a  szo- 
kottnál kevesebb  aluminiumoxidot  tartalmaz,  te- 
hát alacsonyabb  hőfoknál  is  égethető  (Seger-P.). 


6.  ábra.   Porcellánégető  kemence.  A  alsó  kamra,  fi  felső 
kamra,  a  a  <i  a  tüzhelj'ek. 

Az  ilyen  P.  palettája  terjedelmesebb,  mivel  az 
említett  tűzálló  fémoxidokon  kívül  a  pink-colour 
és  a  rézvegyületek  is  alkalmazhatók.  L.  Agyag- 
ipar  (története). 

II.  A  puha  P.  íinom,  kagylós  törésű  s  áttetsző, 
de  nem  oly  tűzálló  mint  a  kemény  P.  és  ólmos 
mázzal  van  bevonva.  A  puha  P.  tehát  nem  oly 
tartós  mint  a  kemény  P.,  a  hőfokváltozásokat 
nem  birja  ki  annyira  és  máza  megkarcolható. 
Előnye  az,  hogy  már  a  mázatlan  tárgyat  annyira 
égetik,  hogy  áttetszővé  legyen  és  csak  a  máso- 
dik tűzben  égetik  alacsonyabb  hőfoknál  a  könnyen 
olvadó  mázat.  Mivel  tehát  a  mázatlan  P.  a  leg- 
magasabb hőfolmak  van  kitéve,  megtámaszthat- 
ják a  puha  P.-tárgyakat  a  nélkül,  hogy  a  tá- 
maszok nyomai  visszamaradnának.  Ilyképen  oly 
tárgyakat* is  készíthetnek  a  puha  P.-ból,  ami- 


Porcellana 


590 


Porcellánjegryek 


lyeneket  kemény  P.-ból  alig  lehetne  előállítani, 
mert  ennek  mázához  odaragadnának  a  támaszok. 
Az  igen  finom,  áttetsző  puha  P.  ólmos  máza  a 
színes  díszítésre  is  kiválóan  alkalmas  és  azért, 
minden  technikai  nehézségei  mellett,  a  legfi- 
nomabb dísztárgyakat  puha  P.-ból  készítik.  Meg- 
különböztetünk :  a)  francia  puha  P.-t  (fritten- 
porcellán,  pate  tendre,  vieux-sévres),  mely  nem 
tartalmaz  kaolint,  hanem  inkább  átlátszatlan, 
tökéletlenül  olvasztott  szilikátnak  tekinthető. 
Előállítására  először  salétrom-,konyhasó-, timsó-, 
szóda-,  gipsz-  és  homokból  üvegszerü  anyagot, 
az  ü.  n.  frittát  olvasztják.  Ezt  kimossák  és  kré- 
tával és  márgával  összeőrölik.  A  nagyon  so- 
vány anyaghoz  tragant-gummit  tesznek,  hogy 
könnyebben  formálható  legyen.  A  különben  is 
nehezen  formálható  anyagkeverékből  leginkább 
öntéssel  készítik  a  tárgyakat.  Ezeket  szárazon  le- 
esztergályozzák és  azután  annyü-a  égetik,  hogy  a 
pserép  áttetszővé  lesz.  Az  ily  képen  nyert  biscuitet 
ólomoxid-,  homok-,  hamuzsír-  és  szódából  készí- 
tett mázzal  bevonják  és  másodszor  oly  alacsony 
hőmérsékletnél  égetik,  melynél  a  cserép  még  meg 
nem  puhul.  A  francia  puha  P.-t  1750— 18o2-ig  a 
sévresi  gyárban  készítették,  de  technikai  nehéz- 
ségei miatt  a  gyártását  beszüntették.  Újabban 
jobb  keveréket  állítottak  össze  (porcelaine  tendre 
nouvelle),  melyből  1888  óta  megint  gyártják  a 
legfinomabb  dísztárgyakat,  h)  Az  angol  P.-t 
(csont-P.,  páte  tendre  naturelle),  leginkább  An- 
golországban gyártják  és  szép,  fehér  szine  és 
áttetszősége  miatt  finomabb  P.-áruk  készítésére 
alkalmazzák  (gyártását  1.  Gsont-P.).  Az  angol 
P.-biscuit  igen  sima,  fényes  felületíí  és  azért  kü- 
lönösen a  márványt  utánzó  biscuit-szobrok  és 
dísztárgyak  készítésére  is  alkalmazzák.  Ilyenek 
p.  a  sárgás  színű  parian  és  a  fehér  Carrara-árú. 
Íj.  Agyagipar. 

Porcellana  (áiiat),  1.  Porcellánrák. 

Porcelláncsiga  (Cypraea,  áiiat),  az  Elülkopol- 
tyús  csigák  (Prosohranchiata)  rendjébe  tartozó 
csiganem.  Házára  jellemző,  hogy  a  ház  legfia- 
talabb csavarulata  az  összes  többieket  teljesen 
elborítja.  Háza  porcellánfényü  és  többnyire  szép 
színű  és  tetszetős  mintázatú.  A  keleti  melegebb 
tengerekből  120-nál  több  faj  ismeretes.  Házait 
ékszernek  és  pénznek  használják.  Legismertebb 
fajok:  1.  a  tigris-csiga  (G.  tigris  L.),  melynek 
háza  10  cm.  hosszú ;  Kelet-Indiában  honos;  húsát 
eszik,  feketésbarna  nagy  foltokkal  díszített  ké- 
kesfehér színű  házából  különböző  luxustárgyakat 
(dohánytartó,  sótartó  stb.)  készítenek ;  2.  a  kauri 
(G.  moneta  L.),  melynek  háza  sárgásfehér  és 
hossza  2*5—3  cm. ;  az  Indiai-  és  Csendes-óceán- 
ban honos;  házát  a  eserekereskedésben  pénz- 
ként használják. 

Porcelláncsipke.  A  meisseni  gyárban  oly  szob- 
rocskákat készítenek,  melyeknek  ruliája  csipké- 
vel van  díszítve.  Ezeket  úgy  készítik,  hogy  igen 
finom  csipkéket  agyagiszapba  mártanak  és  eze- 
ket garnírozzák  a  szobrocskákra.  Égetéskor  a 
csipke  finom  szálai  kiégnek  és  a  porcellán  meg- 
tartja a  csipke  alakját. 

Porcellániestés,  porcellánból  készült  tárgyak- 
nak művészi  befestése.  A  P.-t  különösen  a  kí- 
naiak és  japániak  már  régóta  űzik,  de  a  XVII.  sz. 


óta  Európában  is  ismeretes.  Az  edényeket  geo- 
metriai, levél-,  virág-,  rovar-,  madár-  vagy  címer- 
ékítményekkel díszítették ;  sőt  híres  mestereknek 
a  képeit  is  másolták  a  porcellánedényeken.  Kü- 
lönösen a  rokokó  stíl  idejében  virágzott.  Régebben 
csak  az  aranyszínt  használták  a  technikában, 
később  ibolyaszín,  kék,  sárga,  sárgás-zöld,  kékes- 
zöld, sárgás-barna  és  barna  színeket  is  alkalmaz- 
tak. Kezdetben  csak  egy  színnel  díszítették  az 
edényeket  ós  csak  később  festették  egymásba  a 
színeket.  Miután  szétdörzsölték  a  festéket  és  t«r- 
pentin-  vagy  szegfúolajjal  összekeverték,  ecsettel 
ráfestik  az  üvegmázra.  A  széleket  forgatható  ko- 
ronggal díszítik.  Az  edény  első  égetése  után  el- 
homályosodnak a  színek ;  azért  a  második  égetés 
előtt  lazurral  vonják  át  az  edényt.  A  XIX.  sz. 
végén  az  ónhtivelyekben  áruba  bocsátott  kész 
porcellánfestékek  elterjedésével,  a  P.  mint  mű- 
kedvelő technika  is  igen  elterjedt,  különösen  nők 
körében.  L.  még  Agijagipar. 

Irodalom.  Strele  kézikönyvei ;  ülke,  Katechismns  der 
Porzellan-  und  Glasmalerei,  Leipzigl894;  Göppinger,  Vor- 
lagen  zum  Porzellanmalen,  München  1889 — 90;  Deininger, 
Sammlung  von  Porzellanmalerei  aus  d.  18.  Jahrh.,  Leipzig 
1892.;  JSnnike,  Handbuch  der  PorzeJlannialerei,  Stuttgart 
1891. 

Porcellánföld  v.  kaolin  (1.  J.gri/agr^  a  borászat- 
ban a  bor  tisztítására  használtatik  mint  ú.  n. 
mechanikai  derítő-szer.  E  célból  minden  hl.  borra 
V2— 1  kg.  P.-et  számítva,  azt  egy  sajtárban  bor- 
ral jól  összekeverjük  s  a  hordóba  öntjük,  s  ezt  az 
eljárást  annyiszor  ismételjük,  míg  az  egész  P. 
finom  iszapalakban  a  hordóba  nem  került,  mire 
azt  a  hordóbeli  bori'al  igen  alaposan  összekever- 
vén, pár  hétig  állani  hagyjuk,  hogy  megtisztul- 
jon, mikor  is  az  üledékről  a  tiszta  szinbor  lefej- 
tendő. A  kaolin  leülepedését  s  a  bor  megtisztulá- 
sát gyenge  vizahólyag-derltéssel  szokták  gyor- 
sítani. 

Porcellángombok  (kesztyügombok,  porcellán - 
fejes  butorgombok),  az  angol  porcellánhoz  ha- 
sonló, f  öldpátból  és  csonthamuból  álló  keverékből 
sajtolják.  A  sajtolt  gombokat  tűzálló  agyagle- 
mezre rakva  akképen  égetik,  hogy  gyöngén  he- 
vített muffelkemencében  felmelegítik  és  fokoza- 
tosan melegebb  muff  élbe  helyezik  át,  míg  végre 
a  gombok  felülete  meg  nem  olvadt. 

Porcellánjászpisz,  l.  Bazaltjászpísz  ós  Jász- 

piSZ. 

Porcellánjegyek.  A  hírnevesebb  porceliángyá- 
rak,  ú.  m.  a  kerámiai  gyárak  általában,  készítmé- 
nyeiket jegyekkel  (monogrammok,  címerek  stb., 
l.  az  ábrákat)  tették  felismerhetőkké,  melyek 


K.RM. 


1709—26.      1770. 

1744. 

1830. 

Drezda    (Meissen). 

Bécs. 

Berlin. 

®   ?  ' 

^f 

^ 

X 

löchst.      Frankenthal.    Nymphen- 

Pfirsteu- 

Ludwigs 

hni'g. 

berg. 

t»urg. 

(Káioly  'flvadar). 

2. időszak 

Porceilánképek 


—     591 


Porciu& 


vagy  az  agyagba  vannak  bepréselve,  v.  a  mázba 
beégetve.  Régiségkereskedők  a  jegyeket  azonban 
gyakran  hamisítják,  miért  magában  a  jegy  alap- 
ján a  kérdéses  régiség  valódisága  nem  állapít- 


Madrid.    Nápoly.      Chelsea. 


1768-76. 


Séfreif 

Köztársaság 


1810—14.  Lajos  Fülöp. 
Bévres  (1753  óta). 


Worcester     Roueu.  v 
1761.      XIV,  Lajos; 


III.  Napóleon' 


ható  meg.  A  magyarországi  agyagárugyárak  je- 
gyeit 1.  az  Agyagipar  cikkhez  mellékelt  táblá- 
zaton. V.  ö.  JanniJce,  Die  Keramik;  Barthy, 
Monogramme. 

Porcellánképek,  1.  Litofániák. 

Porcellánmáz,  1.  Por  cellán. 

Porcellánnyomás,  1.  Színes  nyomás. 

Porcellánpát  (ásv.),  1.  Skapolit. 

Porcellánrák  (Porcellana,  áiiat),  a  tízlábú  rá- 
kok (Decapoda)  rendjébe,  a  rövidfarkúak  (Bra- 
chiura)  alrendjébe  tartozó  ráknem.  Jellemző  igen 
szóles  ollója  és  porcellánszerü  páncélja.  Számos 
faja  ismeretes,  melyek  az  összes  tengerekben  elő- 
fordulnak. 4  faja  az  európai  tengerekben  honos. 
Legközönségesebb  a  széles  oUójú  P.  (Porcellana 
platich^les  Penn.) ;  hossza  12—18  mm. ;  a  Föld- 
közi és  Északi- tengerben  honos,  0—12  fonál  mély- 
ségben. 

PorceUántarka  vagy  szürketarka  az  a  lószín, 
melyet  fehér  és  szürke  foltok  alkotnak. 

Porcellántégelyek.  Laboratóriimii  célokra 
szolgáló  kis  olvasztótégelyek,  melyektől  azt  kí- 
vánjuk, hogy  a  gyors  felhe^itést  kibírják.  Leg- 
inkább a  berlini  és  a  meisseni  gyár  tégelyei  van- 
nak forgalomban. 

Porcellántorony,  1.  NanMng. 

Porcellántyúk,  tollas  lábú  töi-pe  tyúk,  három 
színű  tollazattal,  más  néven  Millefleurs- 

Porcellánvirág  (növ.),  1.  Saxifraga. 

Porcellánvirágok,  porcellánból  a  porcellán- 
csipkéhez hasonlóan  készült  s  az  élővirágot 
csalódásig  hűen  utánzó  virágok,  amelyek  a  múlt 
század  derekáig  kispolgári  lakásokban  szobadísz- 
nek használt  viaszvirágokat  teljesen  háttérbe 
szorították. 

Porcellio  (állat),  1.  Pinceászka. 

Porcenyv,  1.  Chondrin  ós  Enyv. 

Porcfü  (növ.)  1.  Polygonum. 

Porcgyuladas  (chondritis),  a  porcnak  a  porc- 
hártya gyuladásával  (perichondritisz,  l.o.)  együtt- 
járó gyuladása  vagy  izületi  lob  részjelensége. 
A  porc  fellazulávsával,  elpuhulásával,  elhalásá- 
val jár. 

Porchester  Castle  (ejtsd:  porcseszter  keszi), aro- 
mái korból  származó  s  még  elég  jókarban  levő 
vár  Hampshire  angol  countybau,  a  portsmouthi 
öböl  mögött.  A  francia  forradalom  alatt  foglyo- 
kat őriztek  benne.  Szép  temploma  a  XII.  sz.-ból 
való. 


Porcia,  Marcus  Porcius  Cato  üticensis  leánya,, 
ki  épp  oly  lelkierővel  rajongott  Róma  szabadsá- 
gáért, mint  atyja.  Előbb  Bibulusnak,  majd  Cae- 
sar egyik  gyilkosának,  Marcus  Brutusnak  volt 
neje.  A  hagyomány,  hogy  férje  halála  után  szin- 
tén öngyilkos  lett,  hamis,  mert  még  előtte  ölte 
meg  betegsége. 

Porcia  (Porzia),  friauli  eredetű  osztrák  her- 
cegi és  olasz  grófi  család,  mely  a  XIV.  sz.  óta 
Görzben  is  birtokos  és  a  Habsburg-uralkodók  szol- 
gálatába állott.  A  ma  is  virágzó  családnak  őse  Her- 
mes,  P.  ós  Brugnara  grófja,  kinek  fia,  Johann 
Sforza,  Görz  és  Gradiska  helytartója  volt.  Ennek 
fia,  Johann  Ferdinánd  (szül.  1606.,  megh.  1665.) 
együtt  nevelkedett  III.  Ferdinánd  császárral  s  an- 
nak meghitt  embere  volt.  A  császár  később  fiának, 
Lipót  főhercegnek  nevelőjévé  és  udvarmesteróvé- 
nevezte  ki  s  mikor  az  1657.  a  császári  és  a  magyar 
királyi  trónra  jutott,  főudvarmester  és  első  mi- 
niszter lett.  Ezen  állásában  nagy  befolyással  volt 
az  ifjú  m-alkodóra,  de  gyenge  államférflúnak  bi- 
zonyult. 1659-ben  a  magyar  országgjnúlés  felvette 
az  indigenák  közé,  Lipót  császár^pedig  1662.  bi- 
rodalmi hercegi  rangra  emelte.  Ö  építtette  Spi- 
talhan  (Karinthia)  a  család  ma  is  fennálló  fényes 
kastélyát.  Unokájában,  Franz  Antonhan  1698.. 
kihalt  az  ő  ága  s  a  hercegi  címet  Hermes  gróf 
ifjabb  fiának,  Alphonsnak  unokája,  Hieronymus 
Ascanins  (megh.  1725.)  örökölte.  Ennek  idősebbik 
fiától,  Hannibáltól  származott  az  idősebb  hercegi- 
ág,  mely  1827.  halt  ki  Franz  Seraphinnal.  A  her- 
cegi cím  ekkor  az  ifjabb,  grófi  ágra  szállott.  Ez 
újabb  hercegi  ág  1896.  halt  ki  Ferdinánd  her- 
cegben. A  hercegi  címet  és  birtokokat  most  a  P. 
család  magyarországi  ága  kapta  meg.  Ennek  ala- 
pítója Antal  gróf  (megh.  1842.)  volt,  ennek  fia 
Ottó  (megh.  1884.),  ennek  fia,  Lajos  (szül.  1839., 
megh.  1902.)  Biharmegye  szolgálatában  állott  ós 
Herkulesfürdő  kormánybiztosa  volt,  amikor  1896. 
a  hercegi  címet  és  birtokokat  örökölte.  Idősebbik 
fia,  Aladár  (szül.  Belónyesen  1867  márc.  27.)  a 
P.  hercegi  család  jelenlegi  feje,  ifjabbik  fia,  Lajos 
gróf  (szül.  Belónyesen  1875  ápr.  20.)  földbirtokos 
Aradmegyében.  —  Az  olaszországi  P.  grófi  család 
feje  Érmes  gróf  volt  (megh.  1899.),  kinek  fiai 
Alfonso  Gábrielé  (szül.  1868.)  és  Eugenio  (szüL. 
1869.). 

Porcika  (növ.),  1.  Herniaria. 

Porció  (a  lat.  portio-t6\\  1.  Adó  (története). 

Porcius,  1.  Goto. 

Porcius  Flórián,  botanikus,  szül.  Ó-Radnán 
1816  aug.  28.,  megh.  u.  o.  1906  máj.  30.  Az  egye- 
temet Bécsben  végezve,  a  zágrábi,  majd  a  na- 
szódi iskola  tanára  lett.  1849-ben  Ó-Radnán  a 
politikai  adminisztráció  terére  lépett,  1861.  rad- 
nai  szolgabíró,  1862.  naszódi  törvényszéki  asszesz- 
szor,  1867.  naszódi  végvidéki  alkapitány,  1876. 
Besztercze-Naszódmegye  árvaszékének  elnöke 
lett,  1877.  nyugalomba  vonult  ó-radnai  gazdasá- 
gára. Állandóan  növénygyüjtéssel  és  növényföld- 
rajzi  kutatásokkal  foglalkozott,  főképen  a  radnai 
havasok  növényzetének  ismertetésével  és  a  ro- 
mán botanikai  műnyelv  megalkotásával  szerzett 
nagy  érdemeket.  1882.  a  bukaresti  akadémia  mű- 
ködő tagjáyl  választotta.  Főbb  míívei:  Enume- 
ratio  plantanim  phanerogamicarum  distr.  quon- 


Porcogó 


592    — 


Poresö 


4am  Naszódensis  (Kolozsvár  1878,  a  Magy.  Növt. 
Lapok  melléklete) ;  Flóra  plianerogama  din  f  óstul 
distr.  alu  Naseudului  (Transilvania  1881,  jutal- 
mazott mű) ;  Flóra  diu  f óstul  distr.  Romanescu 
al  Naseudului  (Bucuresci  1885,  akadémiai  szék- 
foglaló). Életrajza  Prodán  Gyulától,  Magy.  Bot. 
Lapok,  VL  1907.  204^—212.  old. 

Porcogó  V.  porc  (cartüago).  Az  állati  szerve- 
zet támasztószöveteinek  egyike.  Vannak  állatok, 
melyek  egész  szilárd  vázát  P.  alkotja.  Szövettani 
szerkezetre  három  f  öalakját  különböztetjük  meg, 
nevezetesen  a  Malin,  a  receis  v.  ruganyos  és  a  ros- 
tos P.-t.  Ez  utóbbinak  faja  a  kötőszöveti  P.  A  hia- 
lin  P.  sejtekből  s  hialin  (üvegszerü)  alapállomány- 
ból áll,  a  recés  P.  alapállományát  rugalmas  réce 
járja  át,  míg  a  rostos  és  kötőszöveti  P.  alap- 
állományát kötőszöveti  rostok  alkotják.  Mint  be- 
teges képződmény  előfordul  a  kocsonyás  P., 
melynek  alapállománya  laza,  nyálkás.  A  hialin 
P.  az  izületi  felszíneken  és  a  bordaporcogókban, 
a  recés  P.  a  fül  kagylójában  és  a  gégefedőben,  a 
rostos  és  kötőszöveti  P.  pedig  a  csigolya  közti 
P.-s  korongokban,  az  izületüregek  P.-iban  és  fe- 
szesebb izületeket  egybekötő  P.-s  rostos  kötelé- 
kekben van.  Vegytani  szempontból  fontos  része 
a  P.-enyv  (chondrin)  s  az  ezzel  rokon  vegyüle- 
tek. A  P.-t  az  őt  borító  érdús  P.-hártya  (peri- 
chondriimi)  táplálja. 

Porcogós  halak  (Chondropterygii),  1.  Ős- 
halak. 

Porcogósorvadás,  1.  Porc-sorvadás. 

Porcsalma,  kisk.  Szatmár  vm.  csengeri  j.-ban, 
(1920)  2200  magyar  lak. 

Porcsesd  (Brcesti,  Porkendorf),  nagyk.  Sze- 
ben  vm.  nagydisznódi  j.-ban,  (1910)  1686  román  és 
magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Porcsfü  (növ.),  1.  Polygonmn. 

Porcsin  (növ.),  1.  Portulaca.  P.-félék,  1.  Portu- 
lacaceae. 

Porc- sorvadás  vagy  az  aggkorral  járó  általá- 
nos szövetsorvadás  (atroíla)  részjelensége,  v.  meg- 
betegedések kapcsán  lép  fel.  így  bizonyos  ideg- 
bajok, idegbénulások  P.-t  okozhatnak.  A  P.  elfa- 
julással is  járhat,  amikor  is  a  porc  ellágyulhat, 
avagy  ellenkezőleg,  szívósabb  lesz,  sőt  el  is  me- 
szesedhet. 

Porcupine,  Péter,  angol  publicista,  l.  Gohhett. 

Porcupine-expedició  (1869,  1870),  l.  Tengeri 
tudományos  expedíciók. 

Porcus  (lat.)  a.  m.  sertés. 

Porcz  (Port),  kisk.  Szilágy  vm.  szilágy  somlyói 
j.-ban,  (1910)  393  román  lak.  (T.  R.) 

Pordenone,  székhelye  P.  járásnak  Udine  olasz 
tartományban,  (1911)  16,525  lak. ;  gót  székesegy- 
háza (XIV.  sz.)  és  városháza  (XÍI.  sz.)  Pordenone 
(l.  0.)  festő  képével. 

Pordenone,  tulajdonképen  Giovanni  Antonio 
dé  Gorticelli,  máskülönben  dé  Sacchi,  a  velencei 
iskolához  tartozó  olasz  festő,  szül.  az  Udine  mel- 
letti Pordenoneban  1483.,  megh.  Ferrarában  1539. 
Alvise  Vivarini  tanítványa  volt  s  Giorgione  és 
Tiziano  hatásán  fejlődött  tovább.  1535-ben  I.  Ferdi- 
nánd magyar  királytól  nemességet  kapott  s  ekkor 
a  Regillo  melléknevet  vette  föl.  1538-ban  az  Esték 
hívására  Ferrarába  ment.  A  drámai  hatásoknak 
sokszor  erőszakos  keresése  különbözteti  meg  a 


többi  velencei  festőtől.  Főként  freskókat  festett, 
melyek  közül  legkiválóbb  a  piacenzai  S.  Maria  dí 
Campagna-templomban  a  Három  királyok  imá- 
dása. Falképekkel  díszítette  továbbá  a  trevisói  és 
a  cremonai  székesegyházat.  Legjellemzőbb  oltár- 
képei a  pordenonei  dómban  és  a  velencei  Accade- 
miában  találhatók.  Régebben  összetévesztették  ta- 
nítványával, Bernardino  Licinioval{mük.  1520— 
1542),  akit  mestere  után  szintén  szokás  a  P.  mel- 
léknéven nevezni  s  aki  főként  az  arcképfestésben 
tűnt  ki  (legkiválóbb  müve  bátyja  családját  ábrá- 
zoló csoportkép  a  római  Borghese-képtárban). 

Póré,  pórré,  spanyol  hagyma,  póréhagyma  v. 
párhagyma  (Alliuyn  porrum  L.,  Porrum  com- 
mune  Rchb.  növ.),  a  hagymának  egyik  faja.  Er- 
nyője gömbölyű,  nagy,  sokvirágú,  világos  bíbor- 
szín ;  szára  hengerded,  alul  leveles,  levele  szálas, 
tokja  gömbölyű;  hagymája  fehér,  gömbölyded, 
kifelé  apró  hagymát  termel.  Már  a  régiek  termesz- 
tették (porrínae,  pórés  kert),  vadon  ismeretlen,  de 
Európa  D.-i  részén  gyakran  elvadul.  Levelét  étel- 
nek és  fűszernek  használják.  A  P.  ugy  látszik  a 
széles  levelű  szöllöhagymá-nak  (Allium  ampelo- 
prasum  L.)  kerti  fajtája,  amelyet  nyári  haszná- 
latra (nyári  P.)  termesztenek.  Ennek  a  virága  pi- 
ros, szárát  is  piros  szín  árasztja  el,  a  tokja  tom- 
pább. Csípősebb  ízű,  különösen  keleten  kedvelik. 
Hagymáját  célszerű  télre  kiszedni. 

Porec,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai  j.-ban,  (1910) 
582  német  és  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Porelszívó  berendezés,  l.  Porgyűjtő  és  Po)- 
szívó. 

Porenkefália  (gör.),  az  agyvelőnek  tölcsér- 
alakú veleszületett  hiányai,  melyek  ép  lágybu- 
rokkal vannak  borítva.  A  lágyburok  és  a  pók- 
hálóburok közt  tiszta  folyadék  halmozódik  fel  s 
ez  tölti  ki  a  hiányt.  A  P.  gyakran  összefügg  az 
agy  kamrával.  Leggyakoribb  a  központi  kanya- 
rulatoktáján, bénulással,  sokszor  hülyeséggel  jár. 
Valószínűleg  magzatkori  vérkeringési  zavarok 
okozzák. 

Poreső,  a  levegőbe  jutott  porszemek  és  egyéb 
apró  szilárd  anyagok  lecsapódása.  Nagyon  gya- 
kori ez  a  jelenség  a  trópusi  Afrika  nyugati  part- 
vidékén, ahol  a  vöröses  por  a  levegőt  valósággal 
elhomályosítja ;  ott  passzátpor  a  neve  (l.  0.).  De 
előfordul  P.  egyebütt  is,  így  Észak-Afrikában, 
Olaszországban,  sőt  néha  egész  Európára  is  kiter- 
jed, midőn  a  légáramlatok  a  finom  homokot  mesz- 
szebb  tájakra  viszik  (1.  Homokeső).  A  színes  por 
a  havat  megfesti,  vörös  P,  v.  pedig  esővel  kerül 
le  és  földi  tárgyakon  nyomot  hagy,  iszap-  vagy 
sár  eső.  Régente  az  ú.  n.  véreső  sok  babonára  adott 
okot  (olaszul :  pioggia  dí  sangue) ;  bizonyos  mé- 
hek, rovarok  ürülékei  vagy  egy  moszatfaj  (proto- 
coccus  pluvíalís)  tömeges  fellépése  idézi  elő.  Ké- 
nes esőt  is  emlegetnek,  mely  bizonyos  növények 
himporától  ered.  Az  1901  márciusi  P.  e  jelenség- 
nek egyik  nagyarányú  példája ;  Szicíliában  mint 
véreső  jelentkezett,  hazánkban  is  észlelték  és 
egész  Hamburgig  lehetett  követni.  Eredete  az  af- 
rikai homoksivatag  volt,  D.-ről  B.-ra  húzódott 
körülbelül  70  km.  óránkénti  sebességgel ;  a  ne- 
hezebb szemek  a  kiinduló  hely  közelében  hullot- 
tak le,  nálunk  (Selmeczbányán,  Tuzson  mérése  sze- 
rint) a  legtöbb  szem  O'OOMmm.  nagyságú  volt. 


Porfido 


—     593     — 


Porfyrius  Optatianus 


A  szóban  levő  területen  az  egész  P.  súlyát 
1.800,000  tonnára  becsülték.  A  vnlkáni  P.  a  tűz- 
hányó hegyek  kitörése  alkalmából  kilövelt  ha- 
muból ered.  Legfinomabb  részecskéi  nagy  magas- 
ságot érnek  el,  hol  hosszú  ideig  lebegve  megma- 
radnak, a  napsugárzást  gyengítik  és  mint  légköri 
zavarok  sok  mindenféle  optikai  jelenség  keletkezé- 
sére adnak  okot.  A  Ki'akatoa  kitörése  (1883  aug.) 
után  szép  alkonyati  jelenségek  mutatkoztak,  a 
Katmai  (1912  jún.)  kitörése  után  még  egy  évvel 
reá  is  észleltek  légköri  zavart.  Az  eddig  említett 
P.-k  mind  földi  eredetíiek,  de  vannak  kozmikus 
eredetűek  is,  melyek  a  levegőben  elégett  hulló 
csillagoktól  (meteorkövek)  származnak.  A  sark- 
utazók (Nordenskjöld)  a  hó-  és  jégmezőkön  vas- 
tartalmú kozmikus  porréteget  találtak.  L.  Pm- 
hullás. 

Porfido  (olasz)  a.  m.  porfir.  —  P.  rosso  an- 
tico  és  P.  verde  antico,  1.  Porfir. 

Porfir  (porphyr ;  képét  1.  az  Ásvány  cikkhez 
csatolt  színes  képmellékleten) ^  effuzív  kőzet, 
amelynek  P.-os  szövete  van  és  földpátja  kálium- 
f öldpát,  míg  a  porfirit  plagiokláz-f Öldpátot  tar- 
talmaz. A  P.  főbb  típusai : 

I.  kvarC'P.,  amelynek  alapanyaga  lehet  fel- 
zitszerüen  tömött  v.  szarukőnemüen  ((5-?flrwA:ó'-Pv^ 
szilánkos  törésű  vagy  szurokfényű  és  kagylós 
törésű  (szurokkö-P.),  vagy  a  mállás  folytán  kao- 
linosodott  agyagszerű  földes  (agyagkö-P.).  Kellő 
nagyítással  kivehető,  hogy  az  alapanyag  1.  v. 
mikroszkopikus  kvarc-  és  földpát-szemecskék  ele- 
gyéből  áll  (mikrogránitos  P.),  amelyek  szabályo- 
san össze  is  lehetnek  nőve  (mikropegmatit,  gra- 
nofir),  2.  vagy  pedig  üveges  (szurokkö-P.,  vitro- 
fir)y.,3.  elüvegtelenedett  üvegbázis  (felzofir); 
utóbbiaknál  gyakori  a  mikrofluidális  szövet.  A 
gömbös  P.-nál  (piromerid)  a  szferolitos  szövet 
szabad  szemmel  is  látható ;  a  szf  erolitok  sugaras- 
rostos és  gömbhéjas  szerkezetűek,  mogyoró  v.  f  ej- 
nagyságúak  és  üregesek;  az  üregekben  fluorit 
szokott  kiválni.  A  malomköporfirnál  az  alap- 
anyag likacsos.  A  felzitporfirhan  nincsenek  sza- 
bad szemmel  felismerhető  kvarcok  (Elfdalen, 
Svédország,  amely  keresett  díszítő  kő).  Ha  sok 
makroszkopikus  elegyrész  van  az  alapanyagban 
kiválva,  akkor  kristály-P.  a  neve,  ha  semmi 
sincsen,  akkor  felzitszirt.  A  kvarc-P.  a  gránit- 
nak effuziv  alakja,  helyenként  a  gránitnak  apofl- 
záit  alkotja.  Szép  kvarc-P.  található  az  Aldunán, 
az  Izlás-sellőknél.  A  nátriumban  gazdag  kvarc- 
P.-okat  kvarc-keratofirnak  hívják. 

II.  A  szienitnek  effuziv  alakja  a  kvarcmentes 
ortoklásZ'P.  v.  ortofir,  amely  nem  tartalmaz 
kvarcot.  A  makroszkopikus  elegyrészek :  ortok- 
lász,  amfibol,  augit  és  biotit.  Az  ortofir  elterjedt 
kőzet  a  Thílringiai  erdőben,  a  Vogézekben.  A 
romb-P.  (déli  Norvégia)  földpátjának  rombos  át- 
metszető van  és  nátriumban  igen  gazdag,  ép  úgy, 
mint  a  keratofir.  A  P.-ok  teléreket,  takarókat  és 
lávaárkokat  alkotnak ;  a  harmadkor  előtt  műkö- 
dött vulkánok  (paleovulkánok)  anyagából  álla- 
nak ós  vulkáni  brecciákkal,  konglomerátokkal  és 
tufákkal  kapcsolatosak.  Fő  működési  idejük  a 
karbonba  és  permbe  esik,  bár  idősbek  és  ifjabbak 
is  vannak.  Az  üveges  módosulatok  a  málláskor 
tiszta  kaolint  szolgáltathatnak,  mint  pl.  Meissen 

Révai  Nagy  Lexdtona,  XV.  köt. 


környékén.  Régente  díszítő-  és  építőköveknek 
használták.  A  porfiritek  plagioklász-földpátot 
tartalmaznak,  tehát  a  dioriteknek  effuziv  alakjai. 
Vannak  kvarctartalmuak^A;í;«rc-^or^'nt)  és  attól 
mentesek.  Egyéb  elegyrészük:  amfibol,  biotit, 
augit.  Az  alapanyag  f  elzites,  ritkán  üveges,  gyak- 
ran fluidális.  A  YöTös porfido  rosso  antico,  ame- 
lyet az  egyiptomiak  gyakran  díszítőkőnek  hasz- 
náltak, amfibolporflrit  nagy  oligoklász-  és  amfibol 
kristályokkal ;  a  zöld  színű  porfido  verde  antico 
labradorporfirit  és  a  Peloponnezuson  fordul  elő. 
Amflbolporttritek  az  ortlerit  és  suldenit  (Tirol), 
a  luganói  fekete  P.,  a  ArZoro/ír  (Belgium).  Aktise- 
lit  augitporfirit.  Erdélyben  az  Aranyos  mentén 
Torda  és  Toroczkó  környékén,  a  Persányi-hegy- 
ségben  fordulnak  elő  porfiros  kőzetek,  amelyek 
azonban  mind  a  mezozoikumban  törtek  fel.  A 
P.  mint  törmelékközet  is  szerepelhet,  amikor  a 
kőzet  törmelékeit  főképen  P.-darabok  alkotják, 
melyeket  valamiféle  kötőanyag  tart  össze.  Az 
ilyen  a  P.-breccia. 

Porürbreccia,  1.  Porfir. 

Porfirio  Diaz  (azelőtt  Piedras  Negras),  ha- 
tárváros Coahuila  mexikói  államban,  a  Rio 
Grandé  mellett,  a  Texasbeli  Bagle-szoros  átelle- 
nében, 8000  lak.,  átmenő  kereskedelemmel. 

Porfirit  (porphyrü),  1.  Porfir. 

Porfirkonglomérát,  1.  Porfir. 

Porfiroid  (porphyroid),  kőzet,  a  dinamometa- 
morf  kvarcporfir  és  ugyanilyen  tufa,  vagyis 
a  hegyképző  nyomás  következtében  palássá  lett 
porfiros  kőzet.  Alapanyaga  felzites ;  a  rétegen- 
ként elhelyezett  csillám  (szeriéit)  idézi  elő  a 
palás  szerkezetét;  makroporflrosan  kvarc-  és 
földpátkristályok  vannak  kiválva.  A  P.  észre- 
vétlen átmehet  egyrészt  az  eredeti  porflrba,  más- 
részt gnájszkülsejű  kőzetekbe.  Főkép  a  kam- 
brium-,  szilur-  és  devonban  van  elterjedve.  A 
gömörmegyei  karbonpalák  Schafarzik  Ferenc 
legújabb  vizsgálatai  szerint  P.-ok.  Előfordul 
még  a  Taunus-,  Harz-,  Thtiringiai  erdőben  és  az 
Ardennekben. 

Porfiros  szövet  (képét  1.  az  Ásvány  cikkhez 
csatolt  színes  képmellékleten),  az  eruptív  köze- 
teknek az  a  szövete,  amidőn  az  elegyrészek  két 
generációban  ismétlődnek;  az  egyik  generáció 
egyénei  nagyok,  szabad  szemmel  mindig  láthatók, 
a  második  generáció  egyénei  mikroszkopikus  ki- 
csinységüek  és  az  ú.  n.  alapanyagot  alkotják. 
Ebbe  az  alapanyagba  a  nagy  szemek  mintegy  be 
vannak  hintve.  P.-ű  kőzetek  a  porfir,  riolit,  tra- 
chit,  bazalt,  melaflr. 

Porfirpala,  egyrészt  a  fonolit  elavult  elnere- 
zése,  másrészt  a  porfiroidot  jelenti. 

Porfir-tuía  (P.-breccia,  P.-konglomerát),  1. 
Porfir). 

Pórfödóm  a.  m.  egyszerű  borított  gerenda- 
soros mennyezet.  L.  még  Födém. 

'PoTÍYTÍo(Porphyrio),  Pomponius, IsLtin  gram- 
matikus a  Kr.  u.  líl.  sz.-ban,  becses  kommentárt 
írt  Horatiushoz.  Kiadta  W.  Meyer  (Leipzig  1874-), 
Holder  (Innsbruck  1894). 

Porfyrius  Optatianus,  PublüiiiSy  római  költő 
Kr.  u.  325  táján ;  20  dicsőítő  verselményt  írt  Nagy 
Konstantinusra,  melyekkel  a  számkivetésből  való 
visszahívását  észközölte  ki.  A  verssorok  geo 

38 


Porgány 


—     594 


Porkamra 


metriai  és  egyéb  alakokat  ttlntetnek  fel ;  költé- 
szet nincs  bennük.  Kiadta  L.  Mtiller  (Leipzig 
1877). 

Porgány  (Párgani),  kisk.  Torontál  vm.  nagy- 
szentmiklósi járásában,  (1910)  980  magyar  lakos- 
sal. (Tr.  R.) 

Porgyűjtő  (ciklon),  2*5  m.  magas,  1-5  m.  felső 
és  0*2  m.  alsó  böségű,  rendszerint  vaslemezből 
készített  tölcsér,  melynek  bővebb  felsőrészét  hen- 
geres fedéllel  zárják  el.  A  fedél  oldalába  érintőleg 
és  közepébe  függőlegesen  egy-egy  cső  torkolik.  Az 
utóbbi  0*35  m.  mélyen  nyúlik  a  tölcsérbe.  A  szel- 
lőzőgéppel tovahajtott  poros  levegő  az  érintő- 
csövön  át  a  tölcsérbe  áramlik  és  itt  örvénylő 
mozgást  végezve,  a  port  a  tölcsér  falához  veti, 
mely  lassankint  az  alsó  nyíláshoz  csúszván,  a 
tölcsérből  eltávolodik,  a  megtisztult  levegő  pedig 
a  fedél  középső  csövén  száll  el.  Ez  a  berendezés 
különösen  a  faipari  műhelyek  levegőjének  por- 
mentesítésére igen  ajánlható,  mert  a  tölcsérből 
lecsúszó  faport  tüzelésre  is  felhasználhatják ;  ke- 
vesebb energiát  is  fogyaszt,  mint  a  szövetszűrők, 
mert  ezek  pórusain  át  a  levegő  átszívására  jóval 
nagyobb  munka  kell.  L.  még  Porszívó. 

Pórháborúk,  1.  Parasztháborúk. 

Porhanyitás.  A  megtömődött  talaj  fellazítása. 
A  megtömődött  talajban  a  növények  gyökerei 
kellőleg  nem  fejlődhetnek,  levegő  nem  juthat 
eléggé  a  talajba,  a  korhadás  és  elmállási  folya- 
mat nagyon  meglassúdik,  a  talaj  víz  iránti  maga- 
tartása kedvezőtlenül  alakul.  A  P.  célja  a  talaj 
ezen  állapotát  megváltoztatni  s  részeinek  kívá- 
natos összefüggését,  struktúráját  létrehozni ;  ez 
történhetik  fordítással,  mikor  a  felül  volt  réte- 
gek alul  kerülnek,  és  fordítás  nélkül.  Az  első  cso- 
portba tartozik  az  ásás,  szántás  és  töltögetés,  a 
másodikba  az  altalaj  lazítása,  a  mélyebb  és  a 
sekélyebb  ?.,  mihez  megfelelő  eszközök  szol- 
gálnak. L.  Ekeszerű  gépek. 

Porhanyítók,  1.  Ékeszerü  gépek. 

Porhidrométer  {porhydrometer,  gör.),  egész 
hajórakományok  mérésére  való  készülék,  mellyel 
úszó,  üreges  test  minden  súlyváltozását  ponto- 
san meg  lehet  állapítani.  Lényeges  alkatrésze 
egy  areométer  vagy  úszó,  melyet  emelő  tart 
egyensúlyban,  úgy,  hogy  az  egyensúlyozó  súlyok 
megrögzítésével  a  bármilyen  mély  járatkor 
kiszorított  vízmennyiség  pontosan  mérhető.  Az 


1.  ál)ra 

J.  ábrán  látható  a  hajó  közepében  levő  A  cső, 
melyet  a  vékony  B  cső  a  külső  vízzel  köt  össze. 
Az  A  cső  belsejében  a  víz  szintája  ugyanaz,  mint 


a  külső  vízé ;  benne  a  G  úszó  függ  az  E  pont 
körül  forgatható  D  emelő  végén.  Az  emelő  másik 
vége  a  j2.  ábrán  látható  mázsálóval  függ  össze 


2.  ábra. 

(az  1.  ábrán  F-tel  jelölve).  Ha  súly  kerül  a  ha- 
jóra, ez  mélyebbre  sülyed  s  a  C  úszó  a  D  emelőre 
erősebb  felhajtó  erővel  hat,  mely  a  mérlegen 
leolvasható.  Ennek  osztályzata  úgy  van  készítve, 
hogy  közvetlenül  megadja  a  hajóra  tett  súly 
nagyságát. 

Porhó  (Prio),  kisk.  Krassó-Szörény  vmegye 
bozovicsi  j.-ban,  (1910)  1230  román  lak.  (Tr.  R.) 

Porhullás  (geoi.).  Eltekintve  a  Nordenskjöld  B. 
által  a  grönlandi  hómezőkön  felfedezett,  koz- 
mikusnak felismert  és  általa  Kryokonit-nak  ne- 
vezett portól,  a  földi  P.  vagy  vulkáni  eredésű, 
azaz  legfinomabb  vulkáni  hamu,  vagy  kőzetek 
mállásából  származó  szokott  lenni.  Típusos  példa 
az  utóbbira  az  ú.  n.  passzátpor,  amely  Afrika 
felől  jön  át  Európába.  Hasonlóképen  szubaerikus 
képződésü  a  lösz  is.  L.  Poreső  és  Lösz. 

Pórias  (észt.),  a  népies,  a  népszerű  elfajulása. 

Porifera  (áuat),  1.  Szivacsok. 

Poriomania.  Vándorlás,  mint  elmezavarok 
jele.  Különösen  mint  nyavalyatörés  (1.  0.)  jelen- 
sége fordul  elő,  hogy  a  beteg  minden  ok  és  cél 
nélkül  vándorlásnak,  utazásnak  indul,  s  a  roham 
elmultával  maga  sem  tudja,  hogy  hova  jutott  s 
miért  jött  el.  (L.  még  Amok.). 

Póris  a.  m.  borax  (1. 0.).  Zay  Mineralogiájában 
használja. 

Poriszma  (gör.,  lat.  corollarium)  a.  m.  szer- 
zemény, keresmény.  A  régi  görög  matematikusok 
P.-n  oly  tételt  értettek,  amelyet  még  valamely 
feladatmegoldásával  kellett  kiegészíteni.  Proklns 
szerint  P.  az  a  tétel,  hogy  valamely  adott  kör 
középpontja  megtalálható.  Kiegészítését  nyeri  e 
tétel  annak  a  feladatnak  a  megoldásával,  amely 
e  kör  középpontjának  szerkesztését  követeli. 
Eukleides  3  könyv  P.-t  írt.  E  mű  elveszett  és 
tartalmát  csak  Pap^us  kivonataiból  ismerjük. 
Helyreállítását  B.  Simson  kísérletté  meg.  Még 
megemlítendők  Diophantm  P.-i,  amelyeknek  tar- 
talma számelméleti. 

Porites  (állat),  a  Hatsugarú  korallok  (Hexaco- 
rallia)  csoportjába  tartozó  korallnem.  30  élő  és 
néhány  fosszilis  faj  ismeretes  a  kréta  és  tercier- 
korból.  Nagy  része  van  a  korallszirtek  képzésé- 
ben. A  Vörös-tengerben  közönséges  a  P.  lutea 
M.  Bdw.  és  a  P.  solida  Forst. ;  utóbbi  oly  töme- 
gesen fordul  elő,  hogy  a  vázaiból  álló  köveket 
házépítésre  használják. 

Porkamra,  malmokban  használatos,  részint  fá- 
ból, részint  tiízbiztos  anyagból  készített  kamara- 
szerű helyiség,  ahova  a  különböző  szellöztetőké- 
sztilékek  beletorkollanak.   E  kamrák    nagyobb 


Pórkerecz 


595 


Poronty 


térfogatuknál  fogva  alkalmasak  arra,  hogy  a 
szellőztetökészülékekben  a  levegővel  magával- 
ragadott különböző,  részint  értékes,  részint  érték- 
telen anyagok  letüepedve,  további  felhasználás 
céljából  egy  helyen  gyűjtessenek  össze.  Minthogy 
az  összegyűjtött  por  mindig  szerves  anyagokat 
tartalmaz  s  a  levegőben  finoman  el  van  oszolva, 
legkisebb  lángra  robbanásszerűen  ég,  miért  is  a 
porkamrák  igen  tűzveszélyesek. 

Pórkerecz  (Purcárefi),  kisk.  Szolnok-Doboka 
vm.  nagyilondai  j.-ban,  (1910)  491  román  lak. 
(Ti'.  R.) 

Porkoláb,  régebben  várparancsnok,  jelenleg 
börtönőr.  L.  még  Morkoláb. 

Porkopolis  (az  angol  pork  =  disznóhús  szóból, 
tehát  a.  m.  disznóhúsváros),  a  közelmúltban  Cin- 
cinnati gúnyneve,  ugyanis  ez  a  város  volt  az 
észamerikai  disznóvágóipar  középpontja ;  ma 
inkább  Chicagót,  Omahát  és  Kansas  Cityt  illeti 
meg. 
Por  kukac  (áiiat),  1.  Bagoly-lepkék. 
Porkura  (Porcurea),  kisk.  Hunyad  vm.  al- 
gyógyi  j.-ban,  (1910)  478  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pórládony,  kisk.  Sopron  vm.  csepregi  j.-ban, 
(1920)  452  magyar  lak. 

Porlás,  az  a  geológiai  jelenség,  amidőn  a  kőze- 
tek anyagának  részecskéi  —  akár  a  víz  mecha- 
nikai hatása,  akár  pedig  a  légbeliek  hatása  kö- 
vetkeztében —  összetartásukban  meglazulnak, 
szétporlanak  és  a  szél  által  való  tovacipeltetésre 
alkalmassá  lesznek. 

Porlasztó,  a  gépészetben  a  felmelegedett  hűtő- 
vizek újra  lehűtésére  alkalmas  szórócső.  Az  1. 

áhrábeli  P.  bel- 
sejében magas- 
emelkedésú  sró- 
fospálca   foglal 
helyet,  melynek 
menetei    a   be- 
ömlő vizet  kör- 
forgásba kény- 
szerítik, miáltal 
a  csőből  való  ki- 
lépéskor a  röpítő 
erő  erősen  szét- 
szórja. A  2.  áb- 
rán látható  ?.- 
nak  felső  nyílá- 
sába dűlt  irány- 
ban fúrt  2  lyukat  látunk,  melyek  a  rajtuk  ki- 
áramló vizet  szintén  körben  szórják  szét. 
Por-lavina,  1.  Hölavinák. 
Pórlázadás,  1.  Parasztháborúk. 
Porló  szén,  így  nevezik  a  vasöntő-műhelyek- 
ben azt  a  porrá  tört  vagy  őrlött  és  zacskóba  kö- 
tött faszenet,  mellyel  a  minták  beformázásakor 
a  két  vagy  több  darabból  való  formák  felszínét 
beporozzák,  hogy  az  érintkező  homokrészek  össze 
ne  tapadjanak.  —  Porló  szénnek  nevezik  azt  az 
ásványi  szenet  is,  mely  a  levegőn  állva  szét- 
mállik. 
Pórmustár  (növ.),  1.  Lepidium. 
Porneion  (gör.),  a  hetairák  befogadására  szol- 
gáló nyilvános  ház  neve  a  régi  görögöknél. 

Pomic,  kikötőváros  Loire  Infórieure  francia  dó- 
partementban,  a  Bourgneuf-öböl  É.-i  partján,  (1911) 


1.  ábra. 

Körtíng-féle 

sróf OS  porlasztó. 


2.  ábra. 
Kétsugarú  por- 
lasztó. 


2101  lak. ;  vasas  ásványvízforrás  és  tengeri 
fürdők. 

Pornóapáti  (azelőtt :  Pornó),  kisk.  Vas  vm. 
szombathelyi  j.-ban,  (1910)  696  német  és  magyar 
lak.  (Tr.  A.) 

Pornográfia,  pornografikus  (gör.)  a.  m.  trágár 
irat,  kép,  színpadi  termék,  mely  csupán  az  érzéki 
idegek  megcsíklandoztatására  számít.  Korunk- 
ban, főleg  a  francia  második  empire  és  a  köztái*- 
saság  ideje  óta  a  pornografikus  irány  nagyon  meg- 
erősödött és  a  csúnyának  kultusza  úgyszólván 
egy  nagy  körnek  bevett  vallása  lett.  Már  a  ma- 
gyar irodalom  sem  szűkölködik  pornografikus  ter- 
ményekben. De  az  ellenáramlat  még  sokkal  erő- 
sebb.  Társadalmi  úton,  törvényhozási  intézkedé- 
sekkel, sőt  nemzetközi  egyezmények  révén  immár 
öntudatos  küzdelem  indult  meg  világszerte  a  P. 
ellen ;  különösen  jelentős  az  1910.  évi  párisi  nem- 
zetközi egyezmény,  melynek  értelmében  14  állam, 
közttik  Magyarország  is,  céltudatos  ellenmozgal- 
mat szervezett  a  P.  elnyomására.  Az  1912.  L. 
t.-cikkbe  iktatott  konvenció,  amelynek  megköté- 
sét előkészítő  tárgyalásokon  a  magyar  kormány 
részéről  Angyal  Pál,  Bartha  Richárd  és  Pest 
Lajos  vettek  részt,  központi  iroda  felállítását  is 
elrendelte,  mely  állandó  összeköttetést  tart  fenn 
az  egyezményt  kötött  államok  között.  V.  ö. 
Wiener  B.,  A  pornográfiáról  (Bpest  1919). 

Pornói  apátság.  Vas  vármegyében,  hajdan  a 
győri  egyházmegyében.  A  Poth  nemzetségéből 
István,  a  hasonló  nevű  nádor  fia  1221.  táján  ala- 
pította a  ciszterciek  számára.  1526  után  a  cisz- 
terciek az  apátságot  elveszítették  ugyan,  Veran- 
csics  Antal  azonban  1531.  mégis  azon  föltétellel 
kapta  meg,  hogy  a  ciszterciek  közé  kell  lépnie. 
De  Verancsics  mint  pécsi  püspök  is  akadály- 
talanul bírta  az  apátság  javait  s  magát  Pornót 
1552  táján  jól  megerősítette.  III.  Ferdinánd  az 
apátságot  a  soproni  jezsuitáknak  ajándékozta,  II. 
József  pedig  jószágait  a  tanulmányi  alaphoz  csa- 
tolta. 1799-ben  a  monostort  lebontották,  temploma 
azonban  most  is  áll. 

Pomokrácia  (gör.,  a.  m.  kéjhölgyuralom).  Ez- 
zel a  névvel  jelölik  aRóma  városában  914— 963-ig 
tartó  botrányos  állapotokat,  amidőn  elvetemült 
nők  (Theodora  és  Marozia,  1.  0.),  azok  fiai,  uno- 
kái és  kegyeltjei  bitorolták  a  hatalmat  és  magát 
a  pápai  méltóságot  is  meggyalázták.  B  korból 
származott  Johanna  nő-pápa  mondája  is. 

Porócs  (Proc),  kisk.  Sáros  vm.  girálti  j.-ban, 
(1910)  203  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Porodin,  1.  Gél. 

Porogamia  (növ.).  A  virágos  növények  meg- 
termékenyülésének  az  az  általános  módja,  hogy 
a  virágpor  tömlője  a  magkezdemény  mŰa*opyle- 
jén  keresztül  jut  el  az  embriózsákhoz.  L.  még 
Ghalazogamia. 

Porogi  (orosz),  a  vízesés,  sellő  orosz  neve ,  így 
nevezik  pl.  a  Dnyepr  (1.  0.)  sellőit  is. 

Porolissum,  római  város  Dáciában,  a  mai 
Mojgrád  helyén.  Újabban  az  Brdélyi  Múzeum  ré- 
giségtára kutatta  maradványait  Buday  Árpád 
vezetése  mellett. 

Poronty  (áiiat)^  a  kétéltűek  (Amphibia)  hal- 
forma lárvája,  melyet  eb-,  ebi-  és  kutyahalnak, 
békaporoirtynak  is  neveznek.  L.  Békafélék. 


88* 


Poropleura 


—    596 


Poroszország 


Poropleura  Lacord.,  újabban  Ghlamys 
Knoch.  (állat),  az  aranybogarak  (Ghrysomelidae) 
családjába  tartozó  bogárnem.  Termetük  zömök, 
a  tor  és  a  szárnyfedők  erősen  rücskösek,  színük 
ragyogó  fémfényű ;  a  P.  monstrosa  Fabr.  kék,  a 
P.  cuprea  Klug.  rézvörös ;  az  előbbi  3,  utóbbi 
2|cm.  nagy.  Mindkettő  Braziljában  él. 
-iiPororoca  (poroca),  az  özönár  neve  az  Ama- 
zon folyó  (1.  0.)  torkolatában. 

Porositas  (új -lat.)  a.  m.  lyukacsosság  (1.  o.) ; 
porosus,  lyukacsos. 

Poroskő  (Poí'oékovo),  kisk.  Ung  vm.  perecsenyi 
j.-ban,  (1910)  2021  rutén  és  német  lakossal.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Poros  kövek,  az  olyan  hibás  drágakövek,  ame- 
lyekben rendkívül  apró,  mintegy  porszemkicsiny- 
ségü  idegen  zárványok  vannak. 

Porosz,  sziget  és  város,  I.  Kalauria. 

Poroszi  (Prusy),  kisk.  Trencsén  vm.  báni 
j.-ban,  (1910)  516  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Poroszka  (Pruské),  kisk.  Trencsén  vm.  puchói 
j.-ban,  (1910)  1257  szlovák  és  magyar  lakossal ; 
Königsegg-f éle  kastéllyal,  Ferenc-rendi  kolostor- 
ral. (Tr.  Cs.-Szl.) 

Poroszkálás,  1.  Lovaglás. 

Porosz  katonai  és  polgári  érdemrend,  1. 
Pour  le  Mérite. 

Porosz  kék  a.  m.  berlini  kék  (1.  o.). 

Porosz  korona-érdemrend.  Alapította  II.  Vil- 
mos német  császár  1901  jan.  18.  a  porosz  ki- 
rályság 2(X)  éves  fennállása  emlékére.  A  rendjel 
egy  osztályú  és  rangban  a  fekete  sas-rend  és  a 
vörös  sas-rend  nagykeresztje  között  foglal  he- 
lyet. Gyémántokkal  is  adományozták.  A  rend 
jelvénye  nyolcágú  kereszt,  amelyet  habos,  mind- 
két oldialon  aranyszegéljrü  kék  szalagon  a  bal  vál- 
lon át  viselnek.  A  kereszt  sarkaiban  koronás 
császári  monogramm,  középpajzsa  kerek,  rajta  a 
porosz  királyi  korona  «Gott  mit  uns))  felirattal.  A 
rendcsillag  nyolcágú,  rajta  a  rendjelvény  közép- 
pajzsa, a  balmellen  viselik. 

Poroszló  (lat.  pristaldm),  hazánkban  a  bírónak 
legrégibb  és  századokon  át  legfontosabb  segéde. 
Neve  szláv  eredetű.  A  P.  állandóan  alkalmazva, 
tiszti  közeg,  aki  mint  hiteles  személy,  a  bíróság 
határozataínak  és  rendelkezéseinek  (idézés,  végre- 
hajtás stb.)  végrehajtója.  Amint  a  hiteles  helyek 
(káptalanok  és  konventek)  a  XIII.  sz.-ban  megala- 
kulnak, a  P.  intézménye  lassankint  megszűnik. 

Poroszló,  nagyk.  Heves  vm.  tiszafüredi  j.-ban, 
(1920)  5135  magyar  lakossal,  kődíógombgyárral, 
vasúti  állomással,  posta-  és  táviróhivatallal  és 
telefonállomással.  A  névtelen  jegyző  szerint  itt 
pihent  néhány  napig  Árpád  táborának  egy  része. 
Szermte  itt  vár  is  volt.  Itt  békült  ki  IV.  Béla 
fiával  V.  Istvánnal.  Régi  időben  királyi  sólerakó- 
hely  volt.  Régi  apátsága  már  1209.  a  bencések 
kezében  volt.  1299-ben  a  Gyula-nemzetség  tagjai 
elcserélték  Domokos  kir.  tárnokmester  több  más 
birtokáért.  V.  ö.  Balássy,  A  poroszlói  apátság 
(Magyar  Sión,  1896,  VII.  füzet). 

Porosz  női  érdemkereszt.  Alapította  II.  Vil- 
mos császár  1907  okt.  22.  két  osztályban.  Rang- 
ban a  Lujza-rend  után  következik.  Jelvénye 
egyenlőszárú  kereszt,  melynek  végei  hármas  ka- 
rólyban  végződnek,  sarkai  között  babérkoszorú- 


val. A  keresztet  kék  zománcos  szalag  futja  kö- 
rül, amelyen  A(ugusta)  V(iktoria)  betűk  és  «Fűr 
Verdienst))  felírat.  A  kereszt  arany  koronán  függ, 
szalagja  fehér. 

Porosz  nyelv,  1.  Litván  nyelv  és  irodalom. 

Poroszok  (régen  pruzi,  prutheni),  a  balti-lit- 
ván szlávság  mintegy  200  év  óta  kihalt  ága,  mely 
a  mai  Poroszország  területén  lakott.  Hitelesen  csak 
a  IX.  8z.  végén  kezdenek  szerepelni,  még  pedig  a 
nyelvrokon  litvánokkal,  sőt  lengyelekkel  együtt, 
amint  Duisburg  krónikája  írja,  mikor  Poroszor- 
szág határai  gyanánt  a  Visztulát,  Memelt,  a  ten- 
gert és  az  oroszokat  említi.  Első  történeti  emlé- 
keik :  Widevuto  király  és  Buteno  főpap  (Krivo)  sze- 
repe homályos,  de  nevük,  pogány  hitük  híre  isme- 
retes volt,  ez  bírta  rá  a  történelmünkben  is  sze- 
replő Adalbert  prágai  püspököt,  hogy  megtéríté- 
sükkel foglalkozzék  (f  997).  A  lengyel  Boleszláv 
1025.  és  a  dán  Kanut  1035.  politikai  okokból 
kénytelenek  voltak  hadat  indítani  a  P.  ellen,  de 
pillanatnyi  sikereik  nem  rendítették  meg  a  P. 
hatalmát.  A  XIII.  sz.  elején  néhány  törzs  felvette 
ugyan  a  kereszténységet,  de  a  pomerán  fejedel- 
mek és  a  lengyel  urak  ezeket  is  rabszolgák  gya- 
nánt kezelték,  ami  véres  kül-  és  belharcokra 
adott  alkalmat.  1215-ben  néhány  püspökség  ke- 
letkezett s  ezek  révén  megvetette  lábát  a  német 
lovagrend  (1230),  mely  várakat,  városokat  alapí- 
tott, német  telepeseket  hozott  a  porosz  földre  s 
megindult  az  53  évig  tartott  véres  harc,  melynek 
folyamán  a  számos  törzsre  oszlott  P.  egyen- 
kint pusztultak  el  a  német  lovagrend,  később 
pedig  a  lengyelek  ellen  is  vívott  harcokban. 
1525-ben  már  csak  a  Samland  tartotta  az 
ősi  nyelvet,  de  ennek  a  papjai  sem  tudtak 
annyira  poroszul,  hogy  ^Luther  kátéját  hibát- 
lanul kiadhatták  volna.  Életükről,  szokásaikról 
Hartknoch  1684.  megjelent  Alt-  u.  Neupreussen-je 
ad  némi  tájékozódást.  Polígámiában  éltek,  a  nőt 
vásárolták,  erjesztett  lótejet  ittak,  vásznat  nem 
szőttek,  hanem  prémekért  cserélték,  háncsból 
font  bocskort  viseltek.  Falvaik  köralakban  épül- 
tek, középen  a  paplak  és  szent  tölgy  árnyékában 
a  templom  állott.  Mire  a  lengyel  uralom  véget 
ért,  a  porosz  nép  egy  része  a  mai  értelemben  vett 
német  nyelvű  poroszszá  lett,  másik  része  a  litván - 
Ságba  és  lengyelségbe  olvadt  bele  (Westpreussen). 
V.  ö.  Altpreussische  Monatsschrift  (1829  óta,  Kö- 
nigsberg) ;  Ambrassat,  Die  Provinz  Ostpreussen 
(u.  o.  1896);  Lemke,  Volkstümliches  von  Ost- 
preussen (Mohrungen  1899) ;  Schultze,  Gramma- 
tik  d.  Altpreuss.  Sprache  (Leipzig  1897). 

Poroszország  (térképét  1.  Német  Birodalom), 
1918  november  haváig  királyság,  a  Német  biro- 
dalom legnagyobb  állama.  A  különálló  Hohenzol- 
lernen  kívül  általában  öszszefüggő  terűletet  al- 
kot, noha  egyes  kisebb  államok  szigetképen  meg- 
szakítják területének  egységét.  Területe  19 18-ig 
volt  348,780,  most  294,768  km^. 

Felülete  és  vizei.  P.  felületén  alföldek,  hul- 
lámos dombvidékek  és  erdős  középhegységek 
váltakoznak.  Nagyobb  része  azonban  az  B.  Ger- 
mán Alföldre  esik  és  szelíden  ereszkedik  le  a  ten- 
gerhez. Csehország  felől  a  határvidéket  a  Szudé- 
ták takarják.  A  Türingiai  erdő  csak  kis  részben, 
a  Harz  azonban  csaknem  felében  P.-hoz  tartozik. 


Poroszország 


—     597 


Poroszország 


Hajózható  folyói  a  Memel,  Pregel,VÍ8ztula,  Odera, 
Schlei,  Eider,  Élbe,  Weser,  Ems,  Rajna,  Vechte.  A 
legtöbbet  csatorna  köti  össze  egymással. 

Éghajlat.  Az  éghajlat  általában  méreókelt  és 
tekintve  a  nagy  ellentétek  hiányát,  kedvező.  Az 
évi  középhómérséklet  a  K.-i  porosz  Seeplatten 
67,  a  Mosel  torkolatánál  pedig  llQo ;  a  téli  leg- 
hidegebb hónap  középhőmérséklete  amott  —8-3, 
emitt  2-70.  A  legtöbb  eső  esik  a  Felső-Harzban 
(1817  mm.)  és  az  Óriás  hegységben  (1199  mm.), 
legkevesebb  Berlinben  (580  mm.),  az  Ukermark- 
ban  és  a  Nahe-völgyben. 

Mezőgazdaság.  P.  területének  70%-a  mező- 
gazdasági müvelés  alatt  áll.  A  háború  előtti  ada- 
tok szerint  szántóföld  59<'/o>  rét  és  kaszáló  13*5Vo, 
kert  110/0,  szőllö  O'io/o  és  erdő  16-6o/o  volt.  Ter- 
mett rozs  38,  búza  27,  árpa  20,  burgonya  350,  zab  58 
és  széna  140  millió  q,  s  a  hektáronkinti  átlagos 
termés  volt  rozsból  18,  búzából  20,  árpából  23, 
burgonyából  154,  zabból  20  és  szénából  43  q. 

Természetes,  hogy  a  termés  a  szükségletet  alig 
fedezi  s  igen  nagy  bevitelre  szorul,  melyet  főleg 
Magyarországból,  Romániából,  Oroszországból  és 
az  Egyesült-Államokból,  valamint  Argentínából 
visznek  be. 

Állattenyésztés.  Miként  a  mezőgazdaság  ter- 
mékei nem  fedezik  a  szükségletet,  az  állatte- 
nyésztés sem,  bár  nagy  gondot  fordítanak  mind- 
kettőre. A  lótenyésztés  előmozdítására  szolgálnak 
a  nagy  graditzi,  trakehneni  és  beberbecki  állami 
ménesek  és  az  állam  által  fentartott  kisebb  mé- 
nesek. A  szarvasmarhák  közül  a  legértékesebbek 
a  holsteini  és  fríz  szarvasmarhák ;  a  lótenyész- 
tés a  legvirágzóbb  K.-i  P.-ban ;  a  juhtenyésztés 
a  legelök  feltörése  miatt  hanyatlóban  van  és  most 
itt  is  leginkább  a  hústermelésre  fordítják  a  fő 
gondot.  A  halászat,  különösen  a  folyami  halászat 
emelésére  újabban  nagy  gondot  fordítanak. 

Bányászat.  P.  ásványos  kincsekben  igen  gaz- 
dag. Legfontosabb  ásványos  terméke  a  kőszén, 
melyet  főleg  Sziléziában,  a  rajnai  tartományban 
a  Saar  mellett,  azEifeltől  É.-ra  és  leginkább  az 
alsó  Ruhr  mentén,  továbbá  a  Teutoburgi-erdő 
végső  ágaiban,  Osnabrück  körül,  a  szász  tarto- 
mányban Wettin  környékén  termelnek.  Barna- 
szenet nagyobb  mennyiséget  szolgáltat  a  szász 
tartomány,  Brandenburg,  Alsó-Szilézia,  Köln  és 
Cassel  keríüetek.  Nagy  kiterjedésű  kősótelepek  a 
szász  tartományban  a  stassfurti  medencében, 
Erfurt  körül  és  Hohenzollemben  vannak.  A  vas- 
érc leginkább  Koblenz,  Amsberg,  Oppeln,  Wies- 
baden,  Hildesheim  és  Osnabrück  kerületekben,  a 
cinkérc  leginkább  Felső-Sziléziában,  az  ólomérc 
Aachen,  Oppeln,  Wiesbaden,  Hildesheim  kerüle- 
tekben, a  rézérc  Mansfeld  grófságban,  ezüst-  és 
aranyérc  Clausthal  körül,  a  kobaltérc  a  casseli 
kerületben,  nikkel-  és  mangánérc  Arnsberg  kerü- 
letben fordul  elő.  Ásványvizekben  különösen  Wies- 
baden kerület  gazdag  (itt  van  Homburg,  Wies- 
baden, Ems,  Schlangenbad,  Langenschwalbach, 
Soden  stb.),  továbbá  Cassel  (Nenndorf,  Schwel- 
heim),  a  rajnai  tartomány  (Aachen,  Kreuznach), 
Szilézia  (Warm-,  Salzbrunn  stb.). 

Ipar,  kereskedelem,  közlekedés.  P.  ipara 
a  nagy  Németbirodalom  virágzó  iparának  a  leg- 
liivebb  kifejezője,  az  utolsó  évtizedekben  óriási  | 


fejlődést  ért  el  s  versenyképesség  tekintetében  az 
egész  világon  páratlanul  áll.  Főleg  az  ú.  n.  nehéz- 
ipar, a  vas-  és  fémipar  lendült  fel  óriási  mértékben. 

A  pamutfonásnak  és  szövésnek  székhelyei  a 
rajnai  tartomány  és  Szilézia,  a  gyapjúszövésé 
Aachen  és  Alsó-Lausitz,  a  vászonszövésé  Biele- 
feld  és  Szilézia,  a  selyemszövésé  Krefeld  és  El- 
berfeld-Barmen ;  a  gépgyártásé  főképen  Berlin 
ós  a  nagyobb  városok.  A  világháború  előtt  nagy 
hajógyárak  voltak  Stettinben,  Danzigban,  El- 
bingben  és  Kiéiben,  ágyú-,  páncél-  és  fegyver- 
gyárak Essenben,  lokomotivgyárak  Berlinben, 
Casselben,  Lindenben  (Hannover  mellett),  Bredow 
ban  (Stettin  mellett),  Düsseldorfban,  Elbingben 
s  Königsbergben ;  vaggongyárak  Kölnben,  Bo- 
roszlóban, Görlitzben,  Düsseldorfban  és  Königs- 
bergben. Agyag-  ós  porcellánárukat  a  Rajna  mel- 
lékén, Sziléziában  és  a  szász  tartományban ;  üve- 
get és  üvegárukat  Sziléziában,  a  Saar  kerületben, 
a  Rajna  mellékén,  a  szász  tartományban  és  Han- 
noverben ;  papirost  Sziléziában,  a  Rajna  mellé- 
kén, a  szász  tartományban  és  Hannoverben ;  bőrt 
a  Nahe  mellékén  gyártanak.  A  gépgyártás  leg- 
fejlettebb Westfáliában  és  a  Rajna-tartomány- 
ban ;  a  hangszeripar  Berlinben ;  a  tudományos 
eszközök  gyártásában  kitűnnek :  Berlin,  Aachen, 
Bonn,  Göttingen,  Majna -Frankfurt,  Boroszló, 
Halle.  A  legfontosabb  kereskedelmi  középpontok : 
Berlin,  Königsberg,  Stettin,  Boroszló,  Magdeburg, 
Hannover,  Altona,  Majna-Frankfurt,  Barmen,  El- 
berfeld,  Krefeld  és  Odera-Frankfurt.  A  forgalom 
a  fejlődő  iparral  karöltve  folytonosan  fokozódik. 
A  tengeri  forgalom  szempontjából  jelentősebb 
helyek:  Königsberg,  Stolpmünde,  Kolberger- 
münde,  Swinemünde,  Stettin,  Wolgast,  Stralsund, 
Sassnitz,  Kiél,  Altona,  Harburg,  Geestemünde, 
Wilhelmshaven,  Emden  stb. 

Népesség,  közművelődés.  P.  lakosainak 
száma  az  1919.  évi  népszámlálás  szerint  36.094,944 
volt  s  az  utolsó  évtizedben  a  világháború  és  el- 
szakítás miatt  mintegy  3  millióval  csökkent.  Egy 
km2-re  eső  népsűrűsége  126.  Legsűrűbb  a  lakos- 
ság a  rajnai  tartományban  és  Westfáliában,  leg- 
gyérebb  Pomerániában  és  Keleti-P.-ban.  A  lakos- 
ság többsége  protestáns,  98o/o-ban  német. 

Közművelődési  viszonyok.  Az  általános  és  kö- 
telező népoktatási  törvény  életbelépte  óta  az 
írni-olvasni  tudás  általánossá  lett  P.-ban  s  a  be- 
sorozott katonák  között  a  legnagyobb  ritkaság 
az  írni-olvasni  nem  tudó  egyén. 

A  közoktatásügyi  intézményeket  a  háború 
előtti  időkről,  valamint  azok  állapotát  az  1911 
máj.  24.  tanügyi  statisztikai  adatok  alapján  az 
alábbi  táblázat  mutatja : 


Az  iskola  megnevezése 


.Az  iskolák 
Máma 


Nyilvános  normális  iskola 

Nyilvános  elemi  népiskola 

Magán  elemi  népiskola 

Középiskola,  nyilvános 

Középiskola,  magán... 

Felsőbb  leányiskola,  nyilvános 
Felsőbb  leányiskola,  magán  ... 

Reáliskola --  ... 

Reálgimnázinm,   reálprogimná- 

zium  és  felsőbb  reáliskola ... 

Gimnázium  é^  progimnázinm... 

Egyetem   .„  -.  ... 


200 
),684 
263 
629 
924 
242 
224 
171 

302 

372 

10 


tók  (sáma  I 


száma 


1,894      14,715 
163,016|6.572,074 
553        8,498 


7,154 
5,646 

10,3991 
1,594 

5,317 
7,197 
1.927 


193,429 
62,265 

153,524 
36,182 

109,579 
121,878 

28,385 


Poroszország 


598 


Poroszország 


Az  intézeteken  kívül  van  még  4  technikai  fő- 
iskola (Berlin,  Hannover,  Aachen,  Danzigés  Bo- 
roszló), 2  erdészeti  főiskola  (Eberswalde,  Münden), 
2  bányamérnöki  iskola  (Berlin,  Klausthal),  2  me- 
zőgazdasági főiskola  (Berlin  és  Poppelsdorf),  2 
állatorvosi  főiskola  (Berlin,  Hannover),  4  keres- 
kedelmi főiskola  (Berlin,  Köln,  Majna-Frankfurt 
és  Königsberg  in  Pr.),  valamint  számtalan  szak- 
os művészeti  akadémia  és  más  iskola.  Kato- 
nai célokat  szolgálnak  a  hadi-  és  tengerészeti 
akadémia  s  a  különböző  hadi-,  kadét-,  hajós-, 
altiszti-,  valamint  matróz-  stb.  iskolák.  Egyéb 
közművelődési  intézmények :  a  nyilvános  köz-  és 
magánkönyvtárak,  levéltárak,  régiség-  és  mű- 
gytijtemények,  tudományos  és  művészeti  társu- 
latok, egyesületek,  udvari-  ós  magánszínházak 
stb.  Kulturális  ós  egyházi  célokra  az  1920.  évi 
költségvetésben  282  millió  márkát  irányoztak  elő. 

Alkotmány.  Az  1920  nov.  SO.-i  alkotmány 
értékűében  P.  most  köztársaság.  L.  Világháború 
(fejleményei). 

Közigazgatási  tekintetben  a  királyság  14  tar- 
tományra, ezek  kerületekre  (Regierungsbezirke, 
összesen  37),  a  kerületek  pedig  járásokra  (Kreise, 
összesen  592)  vannak  felosztva.  A  tartományok 
területét  km^-ben  ós  népességót  (1919),  valamint 
népsűrűségét  az  alábbi  táblázat  tünteti  fel : 


Országrész 

Terület 
kma 

Népesség 

Nép- 
sűrűség 
1  Km3-en 

Keleti   Poroszország   (Ostpr.) 

Berlin  város    

Brandenburg  

Határvidék  (Westpreussen  és 
Posen  megmaradt  részei) ... 

Alsó-Szilézia    

Felsö-Szilézia 

Szász  tartomány 

Schleswig-Holstein     ...  ...  ... 

Hannover    

Westfalen   

Hessen-Nassau 

Rajnavidék  (Rheinland) 

Pomeránia 

Hohenaollern 

38,520 

876 

89,035 

7,910 
26,604 

9,782 
25,272 
15,026 
88,516 
20,225 
15,708 
24,581 
30,191 

1,142 

2.229,290 
8.808,770 
2.445,627 

326,881 
2.987,904 
1.803,696 
3.129,193 
1.462,187 
3.017,366 
4.488,115 
2.273,502 
6.769,469 
1.787,198 
70,751 

60 

61 

42 

112 

134 

124 

97 

78 

222 

145 

276 

57 

62 

Poroszország  összesen  ... 

294,768 

36.094,944 

128 

A  versaillesi  békeszerződés  értelmében  Posen 
és  a  Nyugati  porosz  tartomány  legnagyobb  része, 
a  Keleti  porosz  tartomány  Soldau  kerülete,  to- 
vábbá Szilézia  egy  része  Lengyelország,  Schles- 
wig-Holstein északi  fele  Dánia,  Eupen  és  Mal- 
medy  járások,  valamint  Monschau  járás  egy  része 
Belgium  birtokába  jutott.  Danzig  szabad  város 
lett,  a  Memel  kerület  fölött  pedig  az  entente-áUa- 
mok  nyertek  hatalmi  megbízást.  Szilézia  sorsát 
népszavazás  döntötte  el,  de  bányaterületét  móg 
a  szövetséges  hatalmak  tartják  megszállva. 

A  tartományok  élén  áll  az  Oberprásident,  a 
kerületek  ólén  a  Regierungsprásident,  és  a  já- 
rások élén  a  Landrat,  akik  mind  kinevezett 
tisztviselők.  A  községek  ós  városok  belügyeikben 
meglehetősen  tág  autonómiát  élveznek. 

Az  igazságszolgáltatásra  néíve  1.  Német  Biro- 
dalom. 

Az  1921.  évi  költségvetési  előirányzat  szerint 
az  állami  szükségletek  összege  meghaladta  a 
16,860  millió  márkát. 

Az  1921.  évi  költségvetés  szerint  az  államadós- 
ságok összege  meghaladta  a  3400  millió  márkát. 


Irodalom.  Ungewitter,  Die  preussische  Monarchie,  Berlin 
1859;  Keller,  Der  preussische  Staat,  Berlin  1864-66.; 
Neumann,  Geogr.  Orts-Lexikon  des  Deutschen  Reichs, 
Leipzig  és  Wien  1914;  A  porosz  kir.  statisztikai  hivatal 
kiadványai;  örotefend,  Lehrhuch  des  preussischen  Ver- 
waltungsrechts,  Berlin  1890-92. ;  Hue  de  Grais,  Hand- 
buch  der  Verfassung  und  Verwaltung  in  Preussen  und 
dem  Deuts"hen  Reiche,  Berlin,  évszám  nélkül :  Barerk 
Modern  Germany,  London  1912. 

Története. 

Nevét  a  szláv-litván  családjához  tartozó,  a 
Visztula  és  Njemen  torkolata  között  lakó  porosz 
népének  köszöni.  Ezt  a  népet  Szt  Adalbert  kezdte 
téríteni,  ki  ott  997  ápr.  23-án  mártírhalált  szen- 
vedett. A  térítést  1225-töl  fogva  folytatta  a 
Konrád  mazo\iai  hercegtől  odahívott  német 
lovagrend.  Azonban  a  lovagrend  térítés  helyett 
inkább  irtotta  az  őslakosságot  ós  helyébe  német 
telepeseket  vitt  oda,  kik  a  vidéket  művelték,  vá- 
rosokat alapítottak.  Az  1309  óta  a  hatalmas 
Marienburgban  székelő  nagymesterek  a  német 
birodalom  fejedelmeihez  tartoztak  és  a  rend 
nyugat  felé,  Pomeránia  rovására  is  hódított. 
I.  Jagelló  Ulászló  1410.  Tannenberg  mellett 
nagy  csatában  legyőzte  a  rendet,  1466.  pedig  IV. 
Kázmér  lengyel  király  elszakította  tőle  nyugati 
P.-ot  Danziggal,úgy,  hogy  csak  keleti  P.  maradt 
birtokában,  az  is  mint  lengyel  hűbér.  Midőn  a 
reformáció  elterjedt,  Hohenzollerni  Albert,  a 
család  frank  ágából,  a  magyar  történetben  is 
szereplő  Brandenburgi  György  testvéröccse, 
volt  nagymester.  1525-ben  lúteránus  lett  és  ma- 
gát Zsigmond  lengyel  király  hűbéresének  val- 
lotta, ki  viszont  örökös  hercegnek  és  birodalma 
első  főurának  ismerte  el.  így  jutottak  a  Hohen- 
zollernek  P.  birtokába,  miután  már  előbb  meg- 
szerezték a  rendtől  a  P.-tól  délnyugatra  eső 
Neumarkot.  Albert  ágának  kihalása  után  a  her- 
cegség is  a  brandenburgi  választók  ágára  szál- 
lott (1618).  L.  Brandenburg. 

A  porosz  királyság  megalapítása. 

Frigyes  Vilmos, a.  nagy  választó,  az  1656  nov. 
15-én  kötött  labiaui  szerződés  által  mint  szabad 
és  független  szuverén  bírta  P.-ot,  mely  addig 
lengyel  hűbér  volt.  Ezt  a  Károly  Gusztáv  svéd 
királytól  nyert  jogot  elismerte  a  wehlaui  szer- 
ződésben (1657  szept.  19-én)  Lengyelország  is.  A 
választó  tehát  egyik  tartományában  független 
uralkodó  volt,  míg  főországa  Brandenburg  ós 
többi  birtokai  a  római  szent  birodalomnak  marad- 
tak hűbérei.  Ez  sértette  III.  Frigyes  választót, 
(1688—1701),  Frigyes  Vilmos  fiát,  ki  a  fran- 
ciák ellen  1689  óta  folyó  háborúban  mindig  hű 
szövetségese  volt  a  császárnak  és  magának  tu- 
lajdonította a  főérdemet  abban,  hogy  Orániai 
Vilmosnak  az  angol  trónra  jutása  által  ez  az 
állam  is  XI V.  Lajos  ellen  fordult.  A  királyi  dm 
és  rang  megszerzése  végett  Leopold  császárhoz 
fordult,  ki  hozzá  is  járult,  azon  feltétel  alatt,  hogy 
az  új  király  őt  a  spanyol  örökösödési  háborúban 
végig  8000-nyi  sereggel  segítse,  a  római  biro- 
dalom határain  belül.  1701  jan.  18-án  Königs- 
bergben  I.  Frigyes  maga  tette  fejére  a  koronát. 

Az  első  király  pompája  megrendítette  az  arány- 
lag még  szegény  és  kicsiny  állam  gazdaságát. 
Fia  L  Frigyes  Vilmos  (1713—40),  ki  magának 


Poroszország 


599     — 


Poroszország: 


volt  saját  tábornoka  és  pénzügyminisztere,  azt 
kitünö  gazdálkodással  és  példás  takarékosság- 
gal helyreállította.  1717-ben  a  hanyatló  Svéd- 
országtól elfoglalta  Pomeránia  Ny.-i  részét  is 
Stettinnel.  Aztán  teljes,  vad  energiával  a  belső 
ügyek  rendezésére  fordította  tekintetét.  Kitűnő 
tisztviselőkart  nevelt,  a  néptelen  területeket  be- 
vándorlókkal betelepítette,  kiszáríttatta  a  mo- 
csarakat és  csatornákat  építtetett.  Az  ipar  tekin- 
tetében különösen  a  posztó  gyártását  mozdító ttí 
elő,  mivel  arra  katonáinak  szüksége  volt.  Mert 
a  katonaság  volt  szemefénye.  A  királyi  példa 
aztán  a  tiszti  pályára  vonta  a  nemességet,  a  Jun- 
kereket is.  Háborút  nem  viselt,  csak  a  császárt 
segítette  Franciaország  ellen  1734.,  de  seregét  a 
legjobban  begyakorlottnak,  legfegyelmezettebb- 
nek  8  legjobban  ellátottnak  tartották  Európában. 
Durva,  erőszakos,  műveletlen  ember  volt,  ki  fiát, 
a  trónörököst  engedetlensége  miatt  ki  akarta  vé- 
geztetni és  nejével  is  rosszul  bánt,  de  a  80,0(X)-nyi 
sereg  meg  a  7  millió  tallér,  melyet  kincstárában 
hagyott,  képessé  tette  flát,  hogy  államát  nagy- 
hatalommá emelje. 

Nagy  Frigyes,  1740—1786. 

P.-ot  igen  különböző  alkotó  részekből,  nagy- 
részt örökösödés  útján  szerezték  össze  a  Hohen- 
zollernek.  Egyik  része  a  francia,  a  másik  a  lengyel 
határon  nyúlt  el,  közben  idegen,  gyakran  ellen- 
séges területek  szakították  meg.  Minthogy  belső 
ereje  még  nem  elegendő  rangja  fenntartására, 
mindig  valami  idegen  nagyhatalomra,  svédre, 
franciára,  angolra  vagy  a  császárra  kellett  tá- 
maszkodnia. 11.  Frigyes  el  volt  határozva,  hogy 
államának  megszerzi  a  függetlenségéhez  szük- 
séges belső  erőt.  A  Habsburg-ház  férflágának 
kihalása  1740.  kedvező  alkalmat  szolgáltatott. 
Őseinek  voltak  örökösödési  igényei  Szilézia  egyes 
részeire,  de  azok  már  lemondtak  azokról,  sőt 
kárpótlást  is  kaptak  érte.  Ó  azonban  azokat  meg- 
újította és  hadüzenet  nélkül  betört  Sziléziába. 
A  molwitzi  csatából  (1741  ápr.  10.)  megfutott 
ugyan,  de  vezére  gr.  Schwerin  győzött,  és  mivel 
Mária  Teréziát  mindenfelől  támadták,  a  bo- 
roszlói békében  1742.  megtarthatta  csaknem  az 
egész  Sziléziát.  Midőn  Mária  Terézia  a  fran- 
ciákat legyőzte  1744.,  újra  támadott  és  fényes 
győzelmeket  aratva  (Hohenfriedberg,  Soor)  1745. 
a  drezdai  békében  ura  maradt  Sziléziának. 

A  béke  idején,  mint  atyja,  ő  is  telepített ;  azon 
volt,  hogy  a  jobbágyok  robotját  leszállítsa,  mert 
akkor  még  uruknak  is  jobban  dolgoznak.  Az  ipart 
is  mindenkép  fejlesztette.  Jövedelmeit  annyira 
emelte,  hogy  már  140,000  katonát  tarthatott, 
amellett  pedig  újra  tele  volt  kincstára. 

Midőn  Mária  Terézia  Franciaországhoz  köze- 
ledett, biztosítást  követelt,  hogy  őt  meg  nem  tá- 
madják, midőn  ezt  meg  nem  nyerte,  hirtelen  be- 
tört a  szintén  ellenséges  Szászországba  és  elfog- 
lalta Drezdát  (1756).  Ez  volt  a  hétéves  háború 
kezdete.  Osztrák,  francia,  orosz,  svéd  ellen  kel- 
lett küzdenie,  még  a  német  birodalom  is  sereget 
állított  ellene.  Csak  Anglia  és  Hannover  segí- 
tették, és  az  egész  háború  tulajdonkép  csak  az 
angol-francia  világháborúnak  volt  egy  szakasza. 
Első  győzelmei  után,  Kolinnál  legyőzték  (1757 


jún.  18.),  de  még  azon  évben  nagy  győzelmekkel 
kiverte  országából  a  franciákat  és  osztrákokat. 
Keleti  tartományait  az  oroszok  pusztították,  a 
nyugatiakat  a  franciák,  Berlint  is  elfoglalták 
kétszer.  1759-ben  Kunersdorfnál  megsemmisítet- 
ték seregét,  két  vezérét  pedig  seregestül  elfogták. 
Már  öngyilkosságra  gondolt,  mégis  kitartott  ós 
1760.  már  javult  helyzete.  Az  orosz  elpártolása  a 
szövetségtől  megmentette  őt  1762.,  és  az  1763.  kö- 
tött hubertsburgi  békében  most  már  véglegesen 
megkapta  Sziléziát. 

Kevósbbó  volt  szerencsés  gazdasági  politikája. 
Hogy  nagyobb  jövedelemre  tegyen  szert,  nem- 
csak az  ipart  fejlesztette,  hanem  a  legfontosabb 
cikkeket  állami  monopóliummá  tette  s  egy  fran- 
cia társaságnak  adta  bérbe.  1764  óta  szövetség- 
ben állott  11.  Katalin  cárnővel,  főleg  a  lengyel 
ügyek  ellenőrzése  végett.  De  midőn  az  oroszok 
szerencsésen  harcoltak  a  törökök  ellen  és  Ausztria 
közbe  készült  lépni,  nem  szívesen  tett  volna  ele- 
get szövetségi  kötelességének,  nehogy  túlhatal- 
massá  váljék  az  orosz.  E  célból  a  háború  elkerülé- 
sére javasolta  Lengyelország  felosztását.  Ezáltal 
megvalósult  régi  törekvése,  megszerezte  nyugati 
P.-ot,  mely  addig  keleti  P.-ot  elválasztotta  többi 
országaitól  ós  a  mai  Posen  tartomány  nyugati 
részét  is  (1772).  Telepítés,  építés  és  jó  közigaz- 
gatás által  e  nagyon  elhanyagolt  tartományok 
jólétét  igyekezett  emelni.  Állama  területét  szer- 
zeményei által  csaknem  megkétszerezte,  ugyanily 
arányban  nőtt  jövedelme  és  serege  is.  1778 — 
1779.  újra  hadakozott  Ausztriával,  hogy  meg- 
akadályozza Bajorország  elfoglalását  e  hatalom 
által.  Mindvégig  fáradhatatlanul  munkálkodott, 
mint  «államának  első  tisztviselője)). 

Gyermeke  nem  volt,  unokaöccse,  a  « vastag" 
11.  Frigyes  Fi/mos(1786— 97).  követte  a  trónon. 
Ez  nagy  elődjének  csak  nagyravágyását  örö- 
költe, lángesze  ós  tevékenysége  nélkül.  Midőn  se- 
rege a  francia  forradalommal  szemben  kudarcot 
vallott  (1792  szept.),  elment  a  kedve  a  háború 
folytatásától  és  inkább  Lengyelország  feldara- 
bolásába és  megsemmisítésébe  fogott.  1795-beu 
bókét  kötött  a  franciákkal,  de  megszerezte  Len- 
gyelország egész  nyugati  részét,  Posent  és  Var- 
sót, azonfelül  Danzig  ós  Thorn  városait  is,  köz- 
ben, 1791.,  a  frank  ág  kihalásával,  Ansbach  és 
Bayreuth  is  a  porosz  ágra  szállott.  Aminő  er- 
kölcstelen volt  magánélete,  annyira  szenteskedő 
ós  sötét  volt  kormányzása. 

P.  bukása  és  újjáéledése. 
Utódának  gyöngesége  eltékozolta  azt  a  nagy 
erkölcsi  és  anyagi  tőkét,  melyet  Nagy  Frigyes 
szerzett.  Ezért  a  terület  ós  lakosság  szaporodása 
nem  nyújtott  kárpótlást.  Az  új  király,  //.  Fri- 
gyes Vilmos  (1797—1840)  családi  életében  kifo- 
gástalan volt  és  nejének,  Lujzának,  még  poli- 
tikai ügyekben  is  volt  beleszólása.  De  uralkodása 
szintén  gyönge  ós  ingadozó.  Csak  arra  töreke- 
dett, hogy  Napóleonnak  hízelegve,  békében  is  mi- 
nél többet  nyerhessen.  1803-ban  Wesztfália  egy 
részét  szerezte  meg  a  szent  római  birodalom  ron- 
csokra osztásakor,  1805.  pedig  Ansbachért  és  Kle- 
veért  Hannovert.  Napóleon  ezzel  azt  a  kettős  célt 
érte  el,  hogy  P.-ot  Ausztriától  elvonja,  Angliával 


Poroszország 


—     600 


Poroszország 


pedig  ellenkezésbe  hozza.  Ez  sikertilt  is  és  a 
király  1806  elején  még  szövetségre  is  lépett  a 
francia  császárral.  Napóleon,  miután  Ausztriával 
végzett  és  P.-ot  mindenfelé  elszigetelte,  a  rajnai 
szövetség  hadainak  felhasználásával  1806  őszén 
P.  ellen  fordult.  Az  okt.  14:.  Jena  és  Auerstádt 
mellett  vívott  csaták  elegendők  voltak  a  fősereg 
megsemmisítésére.  Napóleon  már  nov.  27,  bevo- 
nult Berlinbe.  A  miniszterek  Napóleonnak  esküd- 
tek hűséget,  a  király  Königsbergbe  menekült, 
várva  az  orosz  segítséget.  Ez  Eylaunál  (1807 
febr.  8.)  feltartóztatta  a  franciákat,  de  miután 
Danzig  is  elesett,  Friedlandnál  június  14.  döntő 
vereséget  szenvedtek  az  oroszok  is.  A  tilsiti  al- 
kuban Sándor  cár,  ki  Nagy  Frigyes  sírjánál 
örök  barátságot  fogadott  a  királynak,  maga  tár- 
gyalt Napóleonnal,  és  a  porosz  király  csak  ak- 
kor értesült  mindenről,  midőn  a  két  császár  már 
szövetségre  és  barátságra  lépett  egymással.  A 
békében  (júl.  9.)  P.  elvesztette  összes,  az  Bibé- 
től nyugatra  eső  birtokait,  melyekből  a  weszt- 
fáliai  királyság  alakult,  azonfelül  lengyel  szer- 
zeményeit is,  melyek  a  tőle  elpártolt  szász  király- 
nak, mint  varsói  nagyhercegnek  jutottak.  P.  te- 
rületének és  népessségének  felére  csökkent. 

E  szörnyű  romlásból  báró  Stein  Károly,  kit  a 
király  még  1807  októberben  állított  kormánya 
élére,  emelte  ki  a  szerencsétlen  országot.  A  föld- 
birtok szabad  és  elidegeníthető  lett ;  az  örökös 
jobbágyságot  eltörölték.  A  városoknak  önkor- 
mányzatot engedtek,  a  céhek  kiváltságait  meg- 
szorították. Majd  a  királyi  uradalmak  nagy  ré- 
szét eladták,  iparszabadságot  engedtek  és  a  holt- 
kéz birtokát  is  lefoglalták.  E  reformok  annyira 
erősítették  P.-ot,  hogy  Napóleon  már  1808.  Stein 
eltávolítását  követelte  és  büntetésül  újabb  hadi- 
sarcot rótt  az  országra,  a  porosz  sereget  pedig 
4'2,000-nyi  létszámra  szállította  le.  De  a  hadsereg 
reformja,  mely  Schartihorst  és  Gneisenau  veze- 
tése alatt  ment  végbe,  ezt  a  bajt  is  orvosolta. 
Behozták  az  általános  védkötelezettséget,  felállí- 
tották a  «Landwehr»-t,  úgy  hogy  a  katonaság- 
nak, mely  most  már  tisztán  belföldiekből  állott, 
békében  aránylag  csekély  része  volt  tényleg  a 
zászlók  alatt.  Stein  bukása  után  egy  ideig  reakcio- 
nárius,  a  franciákhoz  szító  kormány  működött, 
mely  fentartotta  P.  semlegességét,  midőn  Ausz- 
tria 1809.  hősies  harcát  vívta  Napóleon  ellen.  De 
már  1810.  Stein  méltó  utóda,  Hardenherg  lépett 
a  kormány  élére,  ki  a  robot  és  a  jobbágyság  tel- 
jes megváltásának  megengedésével,  a  zsidók 
egyenjogúsításának  megadásával  tetőzte  be  a 
reformokat  (1812). 

Mindennél  fontosabb  volt  szellemi  és  erkölcsi 
megújhodása.  A  berlini  egyetem  alapítása  ós  meg- 
nyitása 1810.  tanúságot  tett  arról,  hogy  ez  az 
állam  legfontosabb  és  mellőzhetetlen  feladatai 
közé  sorozza  a  tudomány  ápolását.  A  szabad  né- 
met szellem  összeforrott  az  inkább  katonás  és 
tisztviselői  fegyelemnek  porosz  hagyományával. 
Midőn  Napóleon  1812  júniusban  Oroszország 
ellen  indult,  a  szerződós  éneimében  20,000-nyi 
porosz  hadtest  csatlakozott  hozzá.  Ez  lorA; tábor- 
nok alatt  Macdonald  marsall  Pétervár  ellen  in- 
dult seregének  volt  része.  A  francia  visszavonulás 
idején  York.,  a  maga  felelősségére,  szerződésre 


lépett  az  üldöző  oroszokkal,  hogy  hadteste  sem- 
leges lesz  és  többé  nem  harcol  ellenök  (Taurog- 
genban  1812  dec.  30.).  A  király  Berlinből  Bo- 
roszlóba ment  és  egyelőre  Danzig  és  az  Odera 
melletti  várak  kiürítését  követelte  Napóleontól, 
de  még  mielőtt  választ  kapott  volna,  Kalisban 
szövetséget  kötött  a  cárral.  Midőn  tagadó  válasz 
érkezett,  1813  március  17.  megüzente  a  háborút 
és  fegyverfogásra  szólította  fel  népét.  Ekkor  ala- 
pította a  vaskereszt  rendjét  is.  Egy  hónap  alatt 
95,000  újonc,  12,000  önkéntes  vadász  és  120.000 
honvéd  állott  fegyverben.  Ez  a  sereg  az  oroszok- 
kal együtt  megállította7v^«j9oíeowí,  Ausztria  csat- 
lakozása után  pedig  a  merész  Blücher  és  Gnei- 
senau vezetése  alatt  döntő  részt  vett  Napóleon 
megbuktatásában,  különösen  a  lipcsei  nagy  csa- 
tában (1813  okt.  16—19.).  Majd,  átmenve  a  Raj- 
nán, a  többi  szövetségessel  együtt  hazájukban  tá- 
madta meg  a  franciákat  és  1814;  márc.  31.  a 
porosz  király  a  cárral  együtt  bevonult  Parisba, 
A  szabadságharc  befejezése  után  a  bécsi  kon- 
gresszusban is  részt  vett  a  király.  P.  Posent 
kapta,  mint  nagyhercegséget,  Szászországnak 
pedig  északi,  nagyobb,  de  néptelenebb  felét. 
Ekkor  szerezte  meg  P.  keleti  Pomerániát  is 
Svédországtól.  Nyugaton  P.-é  lett  a  Rajnán  túli 
német  rész  csaknem  egészen,  úgy  hogy  a  határ 
védelme  most  már  nem  Ausztriára,  hanem  P.-ra 
nehezült.  A  német  szövetségbe  P.  is  belépett, 
Posent  kivéve,  szintúgy  tagja  volt  királya  az 
1815  őszén  kötött  szent  szövetségnek  is.  De  még 
előbb,  a  visszatért  ^o^oZeon  elleni  harcban,  ismét 
P.-nak  kellett  legtöbb  áldozatot  hoznia.  Blücher 
Lignynél  1815  jún.  16.  megküzdött  Napóleon  fő- 
seregével, két  nappal  később  pedig,  pontos  megér- 
kezésével és  gyors  beavatkozásával,  eldöntötte  a 
waterloo-i,  vagy  amint  a  poroszok  nevezik,  Belle 
Alliance-i  csatát. 

A  békés  fejlődés.  A  Zollverein. 

A  diadal  kivívásában  a  nép  lelkesedésének  és 
vitézségének  volt  legnagyobb  része,  de  a  győze- 
lem után  a  király  és  kormánya  foglaltak  le  min- 
den hatalmat.  Közjogilag  patriarchális  abszolút 
kormány,  társadalmilag  a  nemesség,  a  katonaság 
és  a  bürokrácia  kizárólagos  uralma  lépett  életbe. 
Egyetlen  fontos  reform  történt.  A  reformáció 
háromszázados  évfordulójára  létrejött  P.-ban  az 
unió  a  luteránusok  —  a  nemzet  nagy  többsége 
—  és  a  reformátusok  közt,  kikhez  a  király  tar- 
tozott (evangélikus  hit).  De  a  luteránusok  jelen- 
tékeny része  ekkor  is  külön  maradt. 

Nagy  munkát  kellett  végeznie  a  porosz  tiszt- 
viselői karnak  az  annyira  különböző,  részben 
csak  most  szerzett  tartományok  összeforrasztá- 
sában.  Különösen  nagy  volt  a  különbség  a  nyu- 
gati iparos  tartományok  közt.  Az  összeforrást 
nagyon  elősegítette  az  általános  védkötelezettség 
és  a  közös  vám.  Ennek  rendszerét  1818.  dolgozta 
ki  Maassen  pénzügyminiszter,  különösen,  hogy 
megtorlással  élhessen  a  porosz  gabonát  megvá- 
moló Anglia  ellen  és  hogy  az  állam  két  felét 
közös  érdekkel  is  egyesítse.  Lassanként  hozzá 
csatlakozott  az  egész  Németország,  Hannoveren 
kívül,  úgy,  hogy  1838.  Metternich  is  észrevette 
a  «versenytárs»  diadalmas  előnyomulását.  1831 


Poroszország 


601 


Poroszország 


óta  az  addig  a  poroszoktól  nagyon  idegenkedő 
déli  németek  is  kezdték  belátni,  hogy  P.-tól  re- 
mélhető a  német  nemzet  egyesítése. 

Pénzügyi  tekintetben  a  béke,  a  takarékosság 
ós  a  munka  meghozta  gyümölcsét.  Az  államadós- 
ságok nagy  részét  törlesztették.  1820-ban  a  ki- 
rály jószágait  2V3  millió  tallér  fejében  átengedte 
az  államnak.  Bgyáttal  megállapították  a  kiadá- 
sok maximumát,  a  király  pedig  kijelentette,  hogy 
újabb  kölcsönt  csak  a  leendő  birodalmi  rendek 
hozzájárulásával  és  jótállásával  vesz  fel.  Ez  az 
Ígéret  lett  kiinduló  pontja  a  porosz  alkotmánynak. 
111.  Frigyes  Vilmos  még  végrendeletében  is  óvta 
fiát  képviseleti  alkotmány  megadásától,  iF.  Fri- 
gyes Vilmos  pedig  (1840—62)  elvi  ellensége  volt 
mindennek,  ami  szabadehüségre,  v.  éppen  forrada- 
lomra emlékeztetett.  De  midőn  vasútépítésre  köl- 
csönt kellett  felvenni,  mégis  összehívta  az  egye- 
sültrendi országgyűlést,  abban  a  meggyőződésben, 
hogy  ebből  soha  sem  lesz  nemzetgyűlés  és  hogy 
egy  írott  lap  papiros  nem  tolakodik  a  király  és 
népe  közé  (184;7  április  11.)  A  gyűlés  aztán  két- 
évenkinti  országgyűlést  követelt  és  annak  jogát 
adók  és  kölcsönök  megszavazására.  A  király 
nem  egyezett  bele,  ami  az  általános  elégedetlen- 
séget még  fokozta.  Ennek  kitörését  a  párisi  feb- 
ruáriusi  forradalom  idézte  elő.  Ekkor  a  király 
összehívta  az  országgyűlést,  megígérte  a  szük- 
séges reformokat  és  Németország  egyesítését. 
Midőn  a  nép  márc.  18.  ezért  hálát  adni  jött  a  kir. 
palota  elé,  a  katonák  reá  lőttek.  Barrikádokat 
emeltek,  megkezdődött  a  harc  a  katonaság  ellen 
ós  bár  ez  győzött,  a  király  márc.  19.  kirendelte 
Berlinből,  polgárőrségre  bízta  fővárosát,  elől  lo- 
vagolt az  ünnepi  körmenetben  és  nemzetgyűlést 
hívott  össze.  Ez  a  történtek  után  nem  tette  nép- 
szerövé,  hanem  megfosztotta  minden  tekintélyé- 
től, úgy  hogy  a  máj.  22.  összeülő  alkotmányozó 
nemzetgyűlés  túlnyomóan  radikálisokból  állott 
és  a  végrehajtó  hatalmat  is  maga  alá  akarta 
rendelni.  Ez  a  rendetlenség  ismét  erősítette  a 
monarchikus  pártot,  ugy  hogy  nov.  1-én  a  kato- 
naság ismét  bevonulhatott  Berlinbe,  a  nemzet- 
gyíüést  pedig  Brandenburgba  tették  át  és  dec. 
5-én  feloszlatták.  A  forradalom  lezajlása  után, 
minthogy  a  szabadelvűek  visszavonultak,  a  kép- 
viselőház módosította  az  alkotmányt,  örökös  fő- 
rendeket engedett,  feloszlatta  a  polgárőrséget, 
korlátozta  a  sajtószabadságot  és  az  adó  megsza- 
vazásának jogát  az  új  adókra  szorította.  Az  új 
alkotmányra  a  király  1850  febr.  6.  letette  az 
esküt. 

Küzdelem  a  német  hegemóniáért. 

P.  külpolitikája  1815  után  békés  és  tartózkodó 
volt,  de  mint  a  szent  szövetség  tagja  sem  adta 
fel  önállóságát  sem  Béccsel,  sem  PéterváiTal 
szemben.  Az  1848-íki  mozgalmak,  a  német  nem- 
zet egysógi  törekvése  és  Ausztria  bomlása  al- 
kalmat nyújtott  neki  előtérbe  lépni  és  kilátást  az 
egységes  Németország  vezetésére.  Minthogy  már 
részt  vett  a  nagyon  népszerű  háborúban  Dánia 
ellen  Schleswig-Holstein  felszabadítására,  mint- 
hogy fentartotta  alkotmányát  akkor  is,  mikor 
Ausztria  ismét  abszolutizmus  alá  jutott:  e  ki- 
látásai egyre  javultak.  A  frankfurti  parlament 


többsége  1849.  márc.  28-án  a  porosz  királyt  vá- 
lasztotta meg  örökös  császárnak.  IV.  Frigyes 
Vilmos  ezt  nem  fogadta  el,  mert  forradalmi  ko- 
ronát nem  viselhetett,  nem  is  ismerte  el  a  biro- 
dalmi alkotmányt,  sőt  feloszlatta  a  porosz  kép- 
viselőházat, mely  azt  elfogadta  és  seregeket  kül- 
dött Szászországba  és  Badenbe,  hol  a  bürodalmi 
alkotmány  mellett  foglaltak  állást.  B  fellépése 
lekötelezte  a  forradalom  által  fenyegetett  feje- 
delmeket és  ezek,  minthogy  Ausztria  akkor  sze- 
rencsétlenül harcolt  Magyarország  ellen,  P.-nál 
kerestek  oltalmat.  Szászország  és  Hannover 
1849  máj.  26.  unióra  léptek  P.-gal.  De  mihelyt 
Ausztria  szabad  kezet  nyert,  ezek  az  országok 
elszakadtak,  és  négy  király  szövetsége  törekedett 
a  régi  állapotok  visszaállítására.  Dániával  is  bé- 
két kellett  kötni.  Orosz  nyomás  alatt  P.  minden- 
ben kénytelen  volt  engedni  és  az  olmtitzi  meg- 
egyezés alapján  (1850  nov.)  a  szövetségtanács  az 
osztrák  követ  elnöklete  alatt  újra  megkezdte  mű- 
ködését. 

A  belső  politika  a  forradalom  után  teljesen 
reakcionárius  lett.  Anyagilag  azonban  haladt  az 
ország.  A  Zollvereinböl  sikerült  tovább  is  kizárni 
az  abba  belépni  akaró  Ausztriát  (1851),  egy  évvel 
később  pedig  Hannover  és  Oldenburg  is  belép- 
tek, úgy  hogy  egész  Németország  egységes  lett 
vámpolitikai  tekintetben,  porosz  vezetés  alatt. 

Külügyi  tekintetben,  Ausztriával  nem  állott 
helyre  a  jó  viszony.  A  frankfurti  szövetség- 
tanácsban egyre  erősebb  lett  e  versengés,  külö- 
nösen mióta  Bismarck  képviselte  ott  P.-ot. 
A  krimi  háborúban  P.  teljesen  semleges  maradt 
és  ez  irányban  hatott  a  német  fejedelmekre  is, 
noha  a  német  közvélemény  oroszellenes  volt.  Ez 
az  eljárása  ellene  fordította  Franciaországot. 
Az  1859-iki  háborúban  is  semleges  maradt,  nem 
adta  meg  az  Ausztriától  kért  segítséget,  de  Né- 
metország védelmére  fegyverkezett.  Ez  kielégí- 
tette a  német  közvéleményt,  de  erősen  táplálta 
Ausztria  gyanúját. 

Ekkor  már  Vilmos  porosz  herceg,  a  király  öccse 
volt  régens.  A  király  1857  végén  agybajba  esett 
és  1858  elején  öccsére  bízta  a  kormányt.  Vilmos- 
ban a  reakció  legerősebb  előharcosát  látták ;  1848 
márciusában  Angliába  kellett  menekülnie.  Most 
azonban  liberális  államférfiakat  hívott  kormá- 
nyába, kik  közt  gr.  Schwerin  és  Bethniann-Holl- 
weg  voltak  a  legnevezetesebbek.  Új  érát  hirde- 
tett, szabadabb  mozgást  engedett  sajtóban,  gyü- 
lekezetben, földadóreformot,  mely  a  nagy  föld- 
birtokra hárult  volna,  és  polgári  házassági  javas- 
latot terjesztett  elő  a  kormány.  1860-ban  be- 
nyújtotta a  hadsereg  új  szervezéséről  szóló,  Roon 
hadügyminiszter  által  kidolgozott  javaslatot, 
mely  a  szolgálati  időt  3  évre,  a  tartalékot  két 
év  helyett  négyre  szabta  meg,  szaporította  a 
Landwehr  rovására  a  sorkatonaságot.  A  képvi- 
selőház többsége  ezt  ideiglenesen  meg  is  szavazta. 

Mivel  azonban  az  urakháza  elvetette  a  föld- 
adót és  a  polgári  házasságot,  az  1861  végén  vá- 
lasztott képviselőházban  már  a  radikális  haladó 
párt  volt  többségben.  A  kormány  visszalépett,. 
a  képviselőházat  feloszlatták,  de  az  új  képvi- 
selőház nagx  többséggel  törölte  a  katonai  reform 
költségeit. 


Poroszország 


602 


Poroszország 


Ekkor  nevezte  ki  a  király  Bismarckot,  addig 
a  konzervatív  ó-porosz  párt  képviselőjét,  minisz- 
terelnöknek. Ó  kijelentette,  hogy  a  német  egysé- 
get vérrel  és  vassal,  nem  beszédekkel  kell  létre- 
hozni, de  neki  épen  nem  hittek  és  a  hadsereg 
reformját  ellenezték.  Az  urakháza  ellenben  meg- 
szavazta a  képviselőháztól  megtagadott  költsé- 
get és  a  kormány  ezen  az  alapon  szedette  az  adót, 
mire  a  képviselőház  joggal  alkotmányellenesnek 
bélyegezte  a  kormány  eljárását.  Ez  az  alkotmány- 
konfliktus, bár  több  közvetítő  indítvány  tétetett, 
eltartott  az  1866-iki  háborúig.  Midőn  a  schleswig- 
holsteini  kérdés  újra  felmerült,  Bismarck  a  ko- 
rona jogászai  által  megállapíttatta  P.  jogát  e  tar- 
tományokra, míg  az  osztrák  a  többi  némettel 
együtt  az  augustenburgi  herceg  jogát  ismerte  el. 
Midőn  Ausztriával  szemben  kiélesedett  az  ellen- 
tét, a  haladó  pártiak  Bismarck  bukását  remélték 
tőle,  a  Rajna  vidékén  pedig  egyenesen  tiltakoz- 
tak a  testvérharc  ellen.  Ferenc  József  seijátkezű. 
levele  Vilmos  kk'ályhoz  nagy  hatást  gyakorolt 
ugyan  az  uralkodóra,  de  Bismarck  energiája  még 
ekkor  is  győzött.  Először  Holstein  osztrák  őrségót 
űzték  ki  a  porosz  hadak,  azután  Szászország  ós 
Hannover  ellen  indultak.  Hat  hét  alatt  vége  volt 
az  egész  nagy  háborúnak,  mely  végkép  véget  ve- 
tett a  százados  versengésnek  Ausztria  és  P.  közt 
oly  módon,  hogy  Németország  újjszervezését  és 
egyesítését  kizárólag  az  északi  evangélikus  hata- 
lom végezte.  Azonkívül  P.  meghódította  (annek- 
tálta)  egész  Schleswig-Holsteint,  Hannovert,  Nas- 
saut,  Hessen-Kasselt,  Frankfurtot  és  Hessen- 
Darmstadt  északi  részét.  Most  már  összefüggő 
volt  az  egész  állam. 

Az  utolsó  félszázad. 

A  hadsereg  reformjának  eredményei  gyorsan 
átalakították  a  porosz  közvéleményt.  A  kormány, 
hogy  az  alkotmányos  sérelmeket  orvosolja,  mind- 
járt a  háború  befejezése  után  indemnitást  kért,  és 
mivel  a  haladópárt  nagyobb  része  Forckenbeckés 
Lasker  Yezetéaeáisitt  nemzeti  liberális  párttá  ala- 
kult át,  azt  meg  is  kapta.  Ép  úgy  jóváhagyta  az  or- 
szággyűlés az  északnómet  szövetségnek  új  alkot- 
mányát is.  A  szövetség  élén  a  porosz  király  áll, 
kormányát,  mint  kancellár,  a  porosz  miniszter- 
elnök vezeti.  P.-nak  azóta  az  a  feladat  jutott,  hogy 
mint  vezető  állam,  egészen  beolvadjon  az  egysé- 
ges Németországba. 

Az  1870 — 71-iki  nagy  francia  háború  újra  meg- 
mutatta P.  katonai  szervezetének  túlsúlyát,  népé- 
nek áldozatkészségét,  bebizonyította  az  annektált 
tartományok  hűségét  és  az  egész  Németország 
egységét  porosz  vezetés  alatt.  E  háború  folyama 
alatt  történt  J.  Vilmos  porosz  királynak  német 
császárrá  kikiáltása  és  az  új  német  birodalom 
élére  állítása  (Versailles  1871  jan.  18.)  P.  hadse- 
regét átengedte  a  birodalomnak,  még  a  hadsereg 
körében  is  bizonyos  jogokat  engedett  Bajorország- 
nak, de  viszont  bizonyos  esetekre  nézve  a  szövet- 
ségtanács többségével  szemben  fentartotta  ma- 
gának a  vétó  jogát.  Alig  hogy  a  háború  be  volt 
fejezve,  meg  is  kezdődött  a  felekezeti  küzdelem 
a  «Kulturkampf»,  mely  különösen  P.-ban  érez- 
tette hatását.  A  régi  protestáns  törzshöz  igen 
jelentékeny  katolikus  lakosság  járult  a  rajnai 


tartományokban,  Wesztfáliában,  Sziléziában  és 
Nyugat  P.-ban.  Ezt  még  erősítette  a  katolikus 
poseni  lengyel  és  a  megmaradt  hannoveri  di- 
nasztikus Welfek  pártja.  Windthorst,  volt  han- 
noveri miniszter  volt  a  katolikus  pártnak  (cen- 
trum) rendkívül  ügyes  ós  tevékeny  vezetője. 

A  küzdelem  abból  indult  ki,  hogy  a  porosz  kor- 
mány nem  engedte  meg  a  püspököknek  a  csalha- 
tatlansági dogmát  el  nem  ismerő  tanárok  rend- 
szabályozását. Kiélesedett,  midőn  Bismarck  ha- 
tározottan visszautasította  a  centrum  követelé- 
sét :  állítsák  vissza  a  pápa  világi  hatalmát  és  a 
porosz  kormány  megszüntette  a  vallásügyi  mi- 
nisztériumban fennállott  és  igen  engedékeny  ka- 
tolikus osztályt,  A  centrum  fenyegető  agitáció jára 
az  állami  hatalmat  minden  téren  kíméletlenül 
érvényesítő  Falk  kinevezése  vallásügyi  minisz- 
terré volt  a  válasz  (1872).  Ekkor  jött  létre  az  is- 
kolák felügyeletéről  szóló  törvény,  mely  a  szer- 
zeteseket eltávolította  a  nyilvános  oktatásból  és 
világi  tanfelügyelőket  rendelt  a  katolikus  isko- 
lákba is.  A  porosz  kormány  felhasználta  az  alkal- 
mat a  német  nyelv  terjesztésére  a  lengyel  is- 
kolákban, ami  ismét  erősítette  az  ellenzéket.  A  re- 
formokat kiegészítette  a  jezsuiták  kiutasítása, 
majd  1874.  a  kötelező  polgári  házasság  és  a  pol- 
gári anyakönyv  is.  Mind  e  rendszabályok  ellen 
tiltakozott  a  püspöki  kar,  IX.  Pius  pápa  pedig 
1873  aug.  7-én  egyenesen  Vilmos  császárhoz 
fordult,  mivel  minden  keresztény  valamikép  a 
szentszék  alá  tartozik.  A  császár  ezt  vissza- 
utasította, mire  a  pápa  az  1874.  enciklikában  ér- 
vényteleneknek mondta  ki  a  porosz  vallásügyi 
törvényeket.  A  kölni  és  a  poseni  érseket,  valamint 
több  püspököt,  elmozdították,  és  midőn  az  izgatás 
a  Rajnavidéken  már  általánossá  kezdett  válni, 
megszűntették  a  püspökök  ós  papok  állami  fizeté- 
sét. Mindezen  rendszabályok,  melyekben  az  állam 
kétségtelenül  túllépte  jogos  hatáskörét,  csak  job- 
ban erősítették  a  klérus  ellenállását  és  hatalmát 
hívei  fölött  úgy,  hogy  a  «Kulturkampf  »-nak,  ahogy 
Falk  nevezte,  vége  nem  volt  belátható.  De  Bis- 
marck, ki  előbb  kijelentette,  hogy  «Canossába  nem 
megyünk)),  a  nagy  állami  feladatok  teljesítéséhez 
szükségesnek  tartotta  a  katolikusok  közreműkö- 
dését is  és  nem  akarta,  hogy  a  liberálisok  a  küz- 
delem által  állandóan  túlsúlyhoz  jussanak.  1879., 
IX.  Pius  halálával,  megenyhült  a  viszony.  Az  új 
pápa,  XIII.  Leó,  a  törvények  egy  részét  elismerte, 
a  többieket  pedig  a  kormány  módosította,  vagy 
enyhébben  alkalmazta,  úgy  hogy  1886  óta  a  fe- 
lekezeti béke  helyreállott. 

Nagyfontosságú  volt  a  vasutak  megszerzése 
és  állami  igazgatás  alá  helyezése,  úgy  hogy 
P.-ban  alig  maradt  magánvasút.  A  vasúti  háló- 
zat jövedelmei  helyreállították  a  pénzügyi  egyen- 
súlyt, sőt  felesleget  is  hoztak,  úgy  hogy  könnyí- 
teni lehetett  a  szegényebb  osztályok  adóterhein 
(1883).  Hasonló  sikerrel  és  következéssel  járt  a 
közvetlen  adók  reformja  is  (1891).  Nagy  költség- 
gel szabályozták  a  folyókat  és  a  belső  for- 
galmat számos  csatornával  mozdították  elő.  Az 
állami  üzemek  egyre  terjedtek.  Az  egész  korszak 
alatt,  1879-től  fogva  a  porosz  képviselőházban  a 
konzervatívok  és  a  centrum  bírtak  többséggel  a 
szabadelvűpártok  különböző  árnyalataival  szem- 


Poroszország 


-     603     — 


Porotipia 


ben.  Konzervatív  volt  a  kormány  is.  Változás 
csak  1888.  állott  be,  midőn  III.  Frigyes.,  rövid 
uralkodása  alatt,  elbocsátotta  a  reakcionárius 
Puttkanier  kultuszminisztert.  Azóta  a  kormány, 
a  régi  porosz  tradícióknak  megfelelően,  a  pár- 
tok fölött  állt.  1892-ben  a  többség  papi  fel- 
ügyelet alá  akarta  helyezni  a  népiskolákat  és 
megszüntetni  a  közös  (felekezetnélktili)  iskolákat. 
De  mivel  ez  ellen  a  szabadelvtlek  erős  ellenzéket 
fejtettek  ki,  maga  II.  Vilmos  király  megakadá- 
lyozta e  javaslatnak  törvénnyé  válását.  Csak 
1906.  jött  létre  a  népiskolai  törvény,  mely  a  fele- 
kezeti népiskolák  mellett  elismeri  az  addig  fenn- 
állott közös  iskolákat,  sőt  újak  alapítását  is  meg- 
engedi. 

A  «Kulturkampf»  kora  még  élesebbé  tette  a 
lengyel  lakosság  régi  és  megszokott  ellentétét  a 
porosz  kormánnyal  szemben.  Az  Orosz-Lengyel- 
országból való  erős  bevándorlás  egyre  szaporí- 
totta a  lengyelek  számát  és  veszélyesnek  látszott 
a  keleti  végek  (Ostmarken)  német  népességére 
nézve.  Ezért,  még  Bismarck  alatt,  1886-ban  100 
millió  márkát  szavaztak  meg  német  telepítések 
létesítésére  lengyelektől  szerzendő  földbirtokon. 
Egyúttal  a  német  nyelv  tanítását  is  szigorították 
a  lengyelek  lakta  területen.  De  a  németesítés  nem 
haladt,  bár  sok  lengyel  bevándorlót  kiutasítot- 
tak, sőt  a  Galíciából  és  Csehországból  bejönni 
szokott  munkásokat  sem  kímélték.  Ezért  az  ország- 
gyűlés 1902-ben  újra  350  millió  márkát  szava- 
zott meg  lengyel  uradalmak  megszerzésére  Posen- 
ban  és  Nyugat-Poroszországban.  Mindez  alig 
használt.  Midőn  észlelték,  hogy  a  lengyel  nyelv 
mégis  jobban  terjed  a  németnél,  megtiltották  a 
lengyel  nyelven  való  hitoktatást  is.  Erre  a  nép- 
iskolai tanulók  csaknem  általános  sztrájkja  volt 
a  felelet,  mi  általános  elkeseredést  okozott.  A 
kormány  1907.  újra  350  millió  márkát  követelt 
lengyel  birtokok  megvételére,  telepítés  céljából, 
még  azt  a  jogot  is  igénybe  véve,  hogyha  más- 
ként ily  birtokokra  szert  nem  tehetne,  kisajátítás 
útján  vásárolhassa  meg  a  céljának  megfelelő  te- 
rületeket. E  javaslatot  csak  igen  erős  viták  után 
fogadták  el,  mert  a  konzervatívok  írtóztak  a 
nagybirtok  megtámadásától,  a  tulajdon  szentsé- 
gének sérelmétől.  Ezzel  kivételes  törvény  jött 
léti'e  a  lakosság  egy  részére  nézve,  és  nem  csoda, 
ha  nemcsak  a  mindenfelé  elszórt  lengyelek  til- 
takoztak, hanem  az  európai  közvélemény  is  ál- 
lást foglalt  a  porosz  kormány  ellen. 

P.  nemcsak  elsőrendű  katonai  hatalommá, 
hanem  Európa  egyik  legiparosabb  és  leggazda- 
gabb országává  is  fejlődött,  anélkül,  hogy  al- 
kotmánya lényegesen  változott  volna.  Az  észak- 
német szövetség,  majd  a  német  birodalom  tör- 
vényhozó testületét  is  általános  szavazatjog 
alapján  választották,  P.  ellenben  hű  maradt  a 
cenzusos,  amellett  nagyrészt  közvetett  választás- 
hoz, mely  mindenkorra  megörökíteni  látszott  az 
ortodox  evangélikus  papság,  a  centrum  ós  a  jun- 
kerek túlsúlyát.  A  birodalmi  gyűlésen  egyik  leg- 
erősebb párt  volt  a  szociáldemokratáké,  a  porosz 
képviselőházba  még  be  sem  jutottak.  A  képvise- 
lőház szabadelvű  pártjai  1907.  követelni  kezd- 
ték az  általános,  titkos  választói  jogot  P.  részére 
is,  hogy  a  német  vezető  állam  intézményei  el  ne 


maradjanak  a  birodalomé  mögött.  Bülow  herceg 
kancellár,  mint  porosz  miniszterelnök,  a  képvi- 
selőház 1908  jan.  10-iki  ülésén  kijelentette,  hogy 
a  kormány  kész  a  reformra,  de  sem  az  általá- 
nos, sem  a  titkos  szavazásba  nem  egyezhetik.  A 
trónbeszéd  is  megígérte  a  választási  jog  fejlesz- 
tését és  a  szociáldemokraták  1909  elején  számos 
tüntetést  rendeztek.  A  képviselőház  azonban  (jan. 
27.),  bár  csak  három  szótöbbséggel,  elvetette  az 
összes  reformjavaslatokat.  Az  1910  jan.-i  trón- 
beszéd a  választói  reform  javaslatának  lehető 
gyors  elintézését  ígérte.  Ezt  a  javaslatot,  mely 
csak  annyiban  volt  javítás,  amennyiben  közvet- 
lenné tette  a  választást,  de  minden  egyébben 
rosszabb  volt  az  előbbi  gyakorlatnál,  egyik  párt 
sem  helyeselte.  Minthogy  a  képviselőház  és  az 
urakháza  lényegesen  átalakították  a  javaslatot, 
a  kormány  azt  visszavonta.  1911.  a  konzervatív 
többség  újra  elvetette  a  szabadelvűek  reform- 
javaslatát. Az  1913  tavaszán  végbement  válasz- 
tásokon a  szabadelvű  pártok  a  konzervatívok 
rovására  megnövekedtek  ugyan,  de  azért  az  arány 
nem  igen  változott.  A  szociáldemokraták  tün- 
tetései továbbra  sem  szűntek  meg,  a  többször 
ígért  képviselőválasztási  reformjavaslat  azon- 
ban nem  került  tárgyalásra.  Amellett  a  nemzeti- 
ségi ellentétek  is  sok  zavart  okoztak.  Kiélese- 
dett egyes  közjogi  kérdésekben  az  ellentét  P.  és 
Bajorország  közt  is.  A  porosz  törvényhozás  a 
német  birodalmi  gyűlés  hatáskörébe  is  beavat- 
kozni kívánt  P.  túlsúlya  érdekében,  de  ezt  a  biro- 
dalmi kancellár  meggátolta.  Ilyen  belső  feszült- 
ség közt  tört  ki  1914.  a  háború.  A  további  fejle- 
ményeket 1.  Világháború. 

Irodalom.  Ranke,  Zwölf  Bücher  preussischer  öeschichte 
(2.  kiad.  Leipzig  1878—79)  ;  Droysen,  Geschichte  der 
preussischea  Politik  (1756—59,  Berl.  u.  Leipzig  1885 
1886) ;  Prutz,  Preussische  Geschichte  (Stuttgart  1900—02)  ; 
Bemer,  Geschichte  des  preussischen  Staats  (2.  kiad.  Bonn 
1896)  ;  Schade,  ürkundliche  Beitráge  and  Forschungen  zar 
Geschichte  des  preussischen  Heeres  (Berlin  1901) ;  Schwarz- 
bach,  Hohenzollernische  Kolonisationen  (Leipzig  1874)  ; 
Bornhak,  Preussische  Btaats-  und  Rechtsgeschichte  (Berlin 
1903);  A.  Zimmermann,  Geschichte  der  preussisch-deatschen 
Handelspolitik  (Oldenburg  1892);  Riedel,  Der  brandenbur- 
gisch-preussische  Staatshaushalt  in  den  beiden  letzten 
Jahrhunderten  (Berlin  1866)  ;  Wiermann,  Geschichte  des 
Kulturkampfs  (2.  kiad.  Leipzig  1886)  ;  Schück,  Branden- 
burg-Preussens  Kolonialpolitik  1647—1721  (u.  o.  1889)  : 
u.  a.  Zwanzig  Jahre  deutscher  Kulturarbeit  in  West- 
preussen  u.  Posen  (Berlin  1907) ;  u.  a.  Forschungen  zur  bran- 
denburgischen  und  preussischen  Geschichte  (Leipzig  1888. 
és  köv.). 

Porosz-osztrák  háború,  l.  Osztrák-porosz 
háború. 

Porosz  süvegboltozat,  1.  Boltozat. 

Poroszszilézíai  hát,  a  Szudéták  keleti  végző- 
dése, a  Kárpátok  homokkőzónája  és  a  Lysa- Gora 
halomvidéke  közé  befoglalt,  leginkább  jurakori 
és  harmadkori  rétegekkel  fedett  hátság  az  Odera 
felső  víz  vidékén.  Karbonkori  kőszéntelepei  és 
sok  más  értékes  ásványa  miatt  igen  gazdag  ipa- 
ros vidék  a  volt  Porosz-Szilézia  délkeleti  szög- 
letében. 

Porosztó  (Prostovo),  kisk.  Ung  vm.  szob- 
ránczi  j.-ban,  (1910)  523  szlovák  és  német  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Porosz  vörös,  1.  Berlini  vörös. 

Porotipia,  másoló  eljárás,  melyet  a  rézmet- 
szetek másolásánál  használnak.  Az  eredeti  le- 


Porpácz 


604; 


Porszámláló 


nyomat  hátoldalát  szónsavval  áztatják,  mely 
rajta  áthatol  ós  azután  vaskloriddal  preparált 
papirosra  helyezik  képes  oldalával,  melyen  a 
kép  részletei  láthatókká  lesznek. 

Porpácz,  kisk.  Vas  vmegye  sárvári  j.-han, 
(1920)  268  magyar  lak. ;  itt  ágazik  ki  a  magyar 
kir.  államvasutak  győr— szombathelyi  vonalából 
a  szombathely— pozsonyi  helyi  érdekű  vasút. 

Porpezit  (ásv.),  termésarany,  melyben  10<>/o  pal- 
ládium és  4^0  ezüst  van.  Termőhelye  Capitania 
Goyaz  Braziliában. 

Porphyr,  1.  Porfir. 

Porphyrio,  1.  Porfyrio. 

Porphyrion,  a  görög  mitológiában  az  istenek 
ellen  lázadó  gigászok  egyik  vezére,  kit  Zeus  vil- 
láma lesújtott  s  Herakles  nyila  megölt. 

Porphyris,  1.  Kythera. 

Porphyrius  (igazi  neve  Malchm)  Tiruszból, 
görög  filozófus,  Plotinos  legkiválóbb  tanítványa, 
Bzül.  Bataneában  (Szíria)  Kr.  u.  232.  vagy  233., 
megh.  Rómában  304:  körül.  Eleinte  Longinus  ta- 
nítványa volt,  azután  Rómába  ment,  hol  Kr.  u. 
262.  Plotinos  tanítványa  lett.  Fő  feladatának  te- 
kinti Plotinos  rendszerét  előadni  és  magyarázni, 
de  Plotinos  filozófiáját  Platonéval  és  Aristote- 
lesével  is  velejében  egynek  tekinti.  Platón  és 
Aristoteles  filozófiájának  azonosságát  külön  mű- 
ben tárgyalja.  Ránk  maradt  a  Kategóriákhoz  való 
bevezetés.  Ö  vetette  fel  azt  a  kérdést,  hogy  az 
univerzáliák  valóban  létezök-e,  vagy  csak  gon- 
dolatok, amiből  azután  a  nagy  univerzália-vita 
keletkezett.  Plotinos  rendszerét  főleg  az  ő  elő- 
adása tette  népszerűvé.  Ethikája  aszketikus, 
ajánlja  a  húsételtől  való  tartózkodást  vallási  okok- 
ból. Müveinek  kiadásait  v.  ö.  üeberweg  I.,  Róla 
írtak:  TFoZ/f  Gusztáv  (Berlin  1856);  Bouület  N., 
Porphyre,  son  role  dans  l'école  néoplatonicienne 
(Paris  1864). 

Porphyrius,  szent,  395  óta  püspök  Gázában 
(Palesztina),  született  347  körül  Thessalonikiban, 
megh.  420  febr.  26.  Nagy  eréllyel  működött  a 
kereszténység  elterjesztésén  és  a  pogányság  ki- 
irtásán. Küzdött  a  manicheizmus  ellen  is. 

Porphyrogennetos  (gör.,  a.  m.  bíborban  szüle- 
tett), azon  bizánci  császárok  mellékneve,  akik 
akkor  születtek,  amikor  atyjuk  már  császár  volt. 

Porpora,  Nicola  Antonio,  olasz  zeneszerző, 
szül.  Nápolyban  1686  aug.  19.,  megh.  u.  o.  1766 
febr.  Mozgalmas  életet  élt,  1760.  Nápolyban  a 
székesegyház  karnagya  és  a  Conservatorio  di 
San'  Onofrio  igazgatója  lett.  53  operát,  6  orató- 
riumot, sok  misét  és  egyházi  zenedarabokat  írt. 
Művei  közül  kiemeljük  kamarazeneműveit,  zon- 
goradarabjait és  12  hegedüszonátáját,  amelyek 
díszei  a  hegedű  irodalmának.  V.  ö.  fülarosa, 
Memorie  dei  compositori  N.  A.  P. 

Porporino  a.  m.  hematinon  (1.  o.). 

Porquerolles,  a  Hyéresi  szigetek  (1.  o.)  egyike. 

Porretanus,  francia  skolasztikus,  1.  GÜbert 
(h  la  Porrée. 

Porretta  (Bagni  della  P.),  fürdőhely  Bologna 
olasz  tartományban,  az  Apenninekben,  (i9ii)  4376 
lak.,  kénes,  konyhasós  ásványvíz-forrással  (36o). 

Porrigo  (lat.).  A  bőrgyógyászatban  ma  már 
nem  használatos  kifejezés  a  hajzat  betegségeire, 
mely   körülbelül  a  magyar    «kosz)),   a    német 


«Grind»  szónak  megfelelő  értelemmel  bírt.  Ré- 
gebben többféle  P.-t  különböztettek  meg,  me- 
lyeket azóta,  mint  egymástól  független  megbe- 
tegedéseket, egész  külön  névvel  jelölnek  (favus, 
trichophytica,  microsporia,  alopecia  areata  stb.). 

Porro,  Edvardo,  olasz  orvos,  szül.  Padovában 
1842  szept.  17,  megh.  Milanóban  1902  júl.  18. 
Egyetemi  tanár  volt  1875-től  Paviában,  1882-töl 
Milanóban.  Mint  ginekológus  a  Porro-féle  műtét- 
tel (1.  0.)  szerzett  liírnevet.  Munkája :  Della  am- 
putazione  utero-ovarica,  come  complemento  di 
taglio  cesareo  (Milano,  1876). 

Porrobbanás,  olyan  robbanás,  melyet  felka- 
vart por  gyors  elégése  okoz,  ha  pl.  lánggal  kö- 
zelednek hozzá.  Könnyen  gyúlékony  port  szol- 
gáltat a  liszt,  gabona,  fa,  parafa,  keményítő,  dex- 
trin,  maláta  s  a  különféle  szén.  Mint  megállapí- 
tották, a  szénpornak  a  bányalégrobbanások  oko- 
zásában is  van  része,  amennyiben  a  szénpor 
hirtelen  fölmelegedésekor  sok  szénhidrogéngáz 
fejlődik.  Gyakoriak  a  lisztpor  okozta  robbanások 
és  ezekből  eredő  malomégések.  A  por  meggyula- 
dását  kis  láng,  izzó  fém  vagy  kő  stb.  okozhatja. 

Porro-féle  műtét,  császármetszés  a  méh  és 
függelékeinek  kiirtásával  a  belső  méhszáj  ma- 
gasságában. 

Porrog,  kisk.  Somogy  vm.  csurgói  j.-ban,  (1920) 
670  magyar  lak. 

Porrogszentkirály,  kisk.  Somogy  vm.  csurgói 
j.-ban,  (1920)  756  magyar  lak. 

Porrogszentpál,  kisk.  Somogy  vm.  csurgói 
j.-ban,  (1920)  233  magyar  lak. 

Porram,  a  papüloma  (1.  0.)  legkisebb  alakja. 

Pórsáfrány  (növ.),  1.  Carthamus. 

Porsanger-f  jord,  norvégiai  tengeröböl  az  északi 
Jeges-tengerben,  az  északi  fok  közelében,  135 
km.  hosszú,  11—12  km.  széles. 

Porsena  (Porsenna),  az  etruszk  Clusium  vá- 
ros királya,  Kr.  e.  507.  Róma  ellen  vonult  az  el- 
űzött Tarquiniusok  uralmának  helyreálUtása  vé- 
gett, a  Janiculumot  elfoglalta  és  a  rómaiakat 
már  a  Tiberis  balpartjára  szorította  vissza,  de 
Horatius  Cocles  hősiessége  megakadályozta  P. 
átkelését.  A  várost  hosszú  ostromától  Mucius 
Scaevola  (1.  Mucim)  bátorsága  oldotta  fel  ós  a 
monda  szerint  P.  visszavonult.  Tacitus  és  az 
idősb  Plinius  szerint  azonban  Róma  feltárta  ka- 
puit P.  előtt  és  fegyvereit  is  átadta. 

Porserét,  a.  m.  kásaserét  (1.  0.). 

Porson  (ejtsd:  porszn),  Richárd,  angol  filológus, 
szül.  Bast-Rustonban  (Norfolk)  1759  dec.  25., 
megh.  Londonban  1808  szept.  25.  1805-ben  a 
londoni  Royal  Institution  könyvtárnoka  lett.  Je- 
lentékeny szövegkritikai  működést  fejtett  ki ;  leg- 
kiválóbbak :  Aeschylos-  és  Euripides-kiadásai. 
V.  ö.  Watson,  Life  of  Richárd  P.  (London  1861). 

Porszács  (Prosacov),  kisk.  Sáros  vm.  girálti 
j.-ban,  (1910)  113  rutén  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pórszalók,  kisk.  Veszprém  vm  pápai  j.-ban, 
(1920)  301  magyar  lak. 

Porszámláló  (Aitken-féle),  a  levegőben  a 
porszemek  megszámlálására  szolgáló  eszköz. 
Elve :  Egy  pái'ával  telített  zárt  térbe  a  vizsgá- 
landó levegőből  lemért  mennyiséget  bocsátunk 
be.  Ha  most  a  levegőt  szivattyú  segítségével 
hirtelen  megritkítjuk,  a  levegő  túltelítetté  válik. 


Porszívó 


605     — 


Portage 


s  a  felesleges  víz  kicsapódik.  Ilyenkor  annyi 
csepp  keletkezik,  ahány  porszem  volt  a  vizsgá- 
landó levegőben.  A  cseppek  egy  beosztott  üveg- 
lapra rakódnak  le,  s  mennyiségük  lupéval  meg- 
számlálható. 

Porszívó  berendezést  oly  gyárakban  alkal- 
maznak, ahol  a  munkafolyammal  kapcsolatosan 
sok,  a  lélegző  szervekre  ártalmas  por  keletkezik. 
A  legcélszerűbb  elrendezés  abban  áll,  hogy  a 
port  és  esetleges  egyéb  hulladékot  a  termelő  gép 
szerszáma  mellől  köz  vetetlenül  elszívjuk.  Ily  eset- 
ben a  gépek  szerszámait  pléhszekrénnyel  szoro- 
san letakarják,  a  szekrényt  egybekötik  pléhcsó- 
vel  vagy  gyüjtőcsővel,  melybe  rendesen  meg- 
felelő szívó-fuvó  szelelőt  (ventilátor)  iktatnak 
be,  amely  aztán  a  port,  forgácsot  stb.  hulladékot 
a  csőhálózaton  át  összegyűjti,  majd  pedig  a 
nyomócsövön  át  beszorítja  egy  pléhhengerből  és 
kúpból  alkotott  úgynevezett  ciklon-készülékbe 
(1.  Porgyűjtő),  ahol  a  levegő  és  hulladékkeverék 
eleven  ereje  megsemmisülvén,  a  levegő  a  henger 
tetején  megerősített  ritkás  vászonszürőn  át  eltá- 
vozik, a  por,  forgács  és  egyéb  hulladék  pedig  a 
ciklon  tölcsérszerü  alsó  részén  át  zárt  kamarába 
esik  és  ott  összegyűl.  Hátránya,  hogy  a  gépezet 
körül  keletkezett  tüzet  éleszti,  észrevételét  meg- 
nehezíti, sőt  rohamosan  elterjeszti  (malmokban 
stb.). 

Ruhaneműből,  szőnyegfélékből,  függönyből, 
párnás  bútorból  stb.  szövetfélóből  a  port  külön, 
nagyobb  vacuummal  működő  szivattyúkkal  tá- 
volítjuk el  olyképen,  hogy  a  szívókészülékkel 
szorosan  kapcsolt  cső  végén  fémből  készült  és 
megfelelően  alakított  szájzót  a  portalanító  tár- 
gyon szorosan  végigvezetjük.  A  szívókészülék 
a  port  még  a  szövet  mélyebb  rétegeiből  is,  na- 
gyobb vacuum  mellett,  a  kűlsö  levegő  túlnyo- 
mása folytán  kiszívja.  Ajánlatos  a  portalaní- 
tásnak alávetett  szőnyegeket  és  ruhákat  víz- 
szintes farácson  elhelyezni,  hogy  a  külső  levegő 
szíváskor  azon  áthatolhasson.  (Katzer  J.  szaba- 
dalma.) A  vacuum-készülék  belsejében  a  port 
külön  kamarában  összegyűjtjük,  a  levegő  pedig 
szűrőkendőn  át  a  szabadba  távozik.  Centrálisán 
működő  porszívó  készülék  is  van  újabb  épületek- 
ben, ahol  ezt  a  pincében  elhelyezve,  a  lakóhelyi- 
ségekkel befalazott  csővezeték  útján  összekap- 
csoljuk. Ambuláns  porszívó  készülék  van  olyan, 
amelyet  kisebb  súlyánál  fogva  az  egyes  lakó- 
helyiségekben hordhatunk,  és  végül  vannak  ne- 
hezebb készülékek,  amelyeket  megrendelésre  az 
udvaron  helyeznek  el  s  hosszú  csöveit  a  lépcső- 
házba, V.  folyosóablakon  át  az  egyes  lakószobákba 
bevezetik.  Fontossága  van  a  P.-naka  vasúti  pár- 
názott ülésű  kocsik  tisztításánál  is. 

Pórszombat,  kisk.  Zala  vm.  alsólendvai  j.-ban, 
(1920)  663  magyar  lak. 

Porta  (lat.)  a.  m.  kapu,  ajtó.  —  P.  triumpha- 
lis,  diadalív.  —  P.  Caspia,  1.  Caspia  porta.  —  P. 
hungarica  (magyar  kapu),  így  hívták  hajdan,  kü- 
lönösen az  ország  nyugati  határán  levő,  megerő- 
sített bejárókat  vagy  gyepüket.  Ilyen  kapu  volt  a 
Fertő  DNy.-i  részén.  Kapuvár  és  Czirák  táján ;  egy 
másik  a  Sár  (v.  Lajta)  irányában,  Mosonyon  túl ; 
Trencséntől  Ny.-ra  egy  harmadik,  mely  a  hrozin- 
kai  szorost  elzárta  és  melyen  keresztül  vezetett  az 


út  Morvaországból  a  Vág  völgyébe.  —  P.  nigra, 
1.  Trier,  —  P.  Westphalica,  1.  Vesztfáliai  kapu. 
—  P.  Traiana,  1.  Vöröstorony-szoros.  —  L.  még 
Adó  (története). 

Porta,  Fényes  porta,  más  szóval  Fényes  kapu, 
arabosan  hab-ali,  a  török  miniszterelnöki  hiva- 
talnak a  neve.  Az  elnevezés  arra  a  régi  keleti 
szokásra  vezethető  vissza,  hogy  ítélkezésekre  és 
bíráskodásokra  a  városok  és  szultáni  paloták 
díszes  kapuit, illetőleg  az  ezek  előtt  elterülő  helyet 
szokták  használni.  A  sztambuli  fényes  portán  vau 
a  nagyvezér  (szádrázám)  hivatala,  a  szadáref 
(miniszterelnökség),  továbbá  a  sürd-i  devlet 
az  államtanács,  valamint  a  külügyminisztérium 
(hdrizdzje)  és  a  belügyminisztérium  (dahilije). 

Porta,  1.  Baccio  della  P,  a  firenzei  iskolához 
tartozó  olasz  festő,  1.  Bartolommeo. 

2.  P.,  Giacomo  della,  olasz  építész,  szül.  Por- 
lezzában  1540,  megh.  Rómában  1604.  Eleinte 
szobrászattal  foglalkozott,  majd  Michelangelo  és 
Vignola  vezetése  mellett  az  építészetre  tért  át.  A 
római  il  Gesu  homlokzatát,  a  Madonna,  a  Monti 
és  a  Santa  Catarina-templomokat,  a  Niccolini, 
a  Marescotti  palotákat  és  Frascatiban  a  Vüla 
Aldobrandínit  építette,  befejezte  a  Capitolium  épí- 
tését (az  ő  műve  itt  a  hatalmas  lépcsőzet)  és  Dome- 
nico  Fontanával,  Michel  Angelo  terve  szerint  a 
Szt.  Péter-templom  kupoláját.  1573-ban  XIII.  Ger- 
gely a  Péter-templom  építőmesterévé  nevezte  ki. 

3.  P.,  Giambattista  della,  olasz  természettudós, 
szül.  Nápolyban  1538.,  megh.  u.  o.  1615  febr.  4. 
15  éves  korában  adta  ki  legnevezetesebb  munká- 
ját, a  Mágia  naturálist.  A  költészet  terén  is  tett 
kísérleteket.  Utazásaiból  hazatérve,  tudományos 
társulatot  alapított  Academia  secretorum  naturae 
címen.  A  Mágia  naturálisban  metafizikával,  al- 
chimiával,  optikával  stb.  foglalkozik.  Említi  a 
Camera  obscurát,  lencsók  összetételét,  tárgyalja 
a  fénytörést,  melyről  külön  munkát  írt  De  refrac- 
tione  címen.  Egyéb  munkái:  Ars  reminiscendi 
(1602) ;  De  distillatione  (1608) ;  De  aeris  trans- 
mutationibus  (1609)  stb. 

4.  P,  Gruglielmo  della,  P.  2.  testvérbátyja, 
olasz  szobrász,  szül.  a  Milano  vidéki  Porlezzában 
1500  kör.,  megh.  Rómában  1579.  Dolgozott  Gé- 
nuában  s  majd  Rómában,  ahol  Michelangelo  ha- 
tott rá  erősen  s  ahol  főművét,  III.  Pál  síremlékét 
a  Szt.  Péter-templomban  alkotta. 

Port  Adelaide,  1.  Adélaide,  3. 

Portadown  (ejtsd :  portadaun),  város  Armagh  ir 
countyban,  (i9ii)  11,727  lak.,  vászonszövéssel. 

Portaels  (ejtsd :  portálsz),  Jean  Frangois,  belga 
festő,  szül.  Vilvoordenben  1818  május  1.,  megh. 
Brüsszelben  1895  febr.  8.  Brüsszelben  Navez,  Pa- 
risban Delaroche  taníts'ánya  \olt,  1843.  pedig  el- 
nyervén a  római  nagy  díjat,  több  évet  töltött 
Olaszországban.  Sokat  utazott  Európában  és  a 
Keleten.  1863-ban  a  brüsszeli  akadémia  tanára, 
1877.  igazgatója  lett.  Művei  közül  említendők : 
A  szárazság  Egyiptomban ;  Júdás  öngyilkossága 
stb.  Több  magyar  tárgyú  genreképet  is  festett. 
Ilyen :  A  budapesti  opera  páholyában. 

Portage  (franc,  esjtsd.portázs).  1.  A  hajóra  felvett 
rakomány,  továbbá  azon  árumennyiség,  melyet 
kereskedelmi  hajókon  a  droit  de  P.  értelmében 
minden,  a  hajó  személyzetéhez  tartozó  ember,  az- 


Portage 


—     606 


Portatile 


zal  saját  számlájára  kereskedvén,  magával  vihet. 
L.  Facotille. 

2.  P.,  a  canadai  vizi  utaknak  olyan  megszaka- 
dása, ahol  a  csónakokat  rövid  úton  szárazföldön 
kell  átvinni. 

Portage  (ejtsd :  portedzs),  f alu  New  York  észak- 
amerikai államban  a  Genesee  híres  vízesései  mel- 
lett. Itt  vezet  át  a  földkerekség  legnagyobb  fa- 
hídja,  amelyik  73  kőpilléren  épült,  71-3  m.  magas 
és  2M  m.  hosszú. 

Portage  Laké  (ejtsd :  portedzs  lók),  35  km.  hosszú 
és  3 — 5  km.  széles  tó  Michigan  államban  Észak- 
Amerikában,  a  Felső-tó  Keweenaw  félszigetén ; 
a  Felső-tóba  4  km.  hosszú  hajózócsatorna  viszi 
le  a  vizét. 

Porta  bungarica  (lat.),  1.  Porta. 

Portalanítás,  1.  Por. 

Portálé  (olasz  szó;  diadalkapu),  építészetileg 
hangsúlyozott,  díszesebben  kiképezett  kapuzat 
egy  épület  főhomlokzatán.  (L,  Ajtó  és  Kapuzat). 
Az  üzletek  elé  épített  kirakat  ós  hirdetőtábla  is  P. 

Portalegre,  1.  fővárosa  P.  portugál  kerület- 
nek, püspöki  székhely  a  Serra  de  P.  Ny.-i  lejtő- 
jén, (1911)  11,603  lak.,  régi  erődítménnyel,  P.  az 
ókori  Amoea.  —  2.  P.,  brazíliai  város,  1.  Porto- 
Alegre. 

Port  Alfréd,  a  délafrikai  Fokgyarmatban  levő 
Bathurst  közigazgatási  kerület  hasonló  nevű  szék- 
helyének tengeri  kikötője,  melyet  Bathm'st  vá- 
rossal forgalmas  vasút  köt  össze. 

Portalis  (ejtsd:  — lísz),  Jeaii  Etienne  Marié, 
francia  jogtudós  és  államférfiú,  szül.  Baussetban 
(Vardép.)  1745  ápr.  l.,megh.  1807  aug.  25.  Előbb 
Aixben  működött  mint  ügyvéd,  a  rémuralom  alatt 
1793—94.  fogságban  volt,  azután  az  Üregek  Ta- 
nácsába választották,  melynek  1796.  elnöke  lett. 
A  mérsékelt  párthoz  tartozott,  ezért  az  1797  szep- 
temberi államcsíny  után  Guayanába  deportálták, 
de  sikerült  megmenekülnie.  1798.  nov.  tért  vissza 
Franciaországba,  hol  Napóleonhoz  csatlakozott, 
ki  őt  az  államtanács  tagjává  nevezte  ki.  B  minő- 
ségben részt  vett  a  Code  Civil  (Polgári  törvény- 
könyv) szerkesztésében  s  az  1801-iki  konkordá- 
tum megkötésében.  1803-ban  a  szenátus  tagja 
lett,  1804.  pedig  közoktatásügyi  miniszternek  ne- 
vezte ki  Napóleon.  A  Panthóonban  temették  el. 
Halála  után  jelentek  meg :  De  l'usage  et  de  l'abus 
de  l'esprit  phüosophique  durant  le  dixhuitiéme 
siécle  (Paris  1833,  2  köt,  2  kiad.) ;  Discours,  rap- 
ports  et  travaux  inédits  sur  le  Code  civil  (u.  o. 
1844) ;  Discours  etc.  sur  le  concordat  de  1801  (u.  o. 
1845).  V.  ö.  Lavollée,  P.,  sa  vie  et  ses  oeuvres 
(Paris  1869). 

Portalis  luilitia  (lat.),  1.  Bandérium. 

Portainento  (olasz,  franc.  po7^t  de  voix),  át- 
siklás  egyik  hangról  a  másikra  (portez  la  voce), 
abban  különbözik  a  közönséges  legato-tó\,  hogy 
itt  az  átcsúszás  lassabban  történik.  Ha  síirűn  hasz- 
náljuk, nagyon  rossz  hatást  érünk  el  vele,  de 
okkal-móddal  alkalmazva  színessé  teszi  az  elő- 
adott müvét.  P.-t  csak  az  énekhangnál  és  a  vo- 
nós hangszereknél  írhatunk  elő. 

Porta  orientális,  515  m.  magas  hágó  a  Krassó- 
Szörónyi  hegyvidékben,  a  Temes  völgyéből  a 
Cserna  völgyébe  visz  át,  a  vasút  alagúttal  halad 
át  alatta. 


Portár,  vagy  amint  régebben  nevezték  porház ^ 
a  várak  s  más  erősségek  azon  helyiségei,  ahol  a 
lőport  tartották.  A  P.  rendesen  tűzmentesen,  bol- 
tozva volt  építve. 

Port-ArthuT  (japánul :  Biodochmko,  kínaiul : 
Liusunkón),  a  Kvantung  félsziget  déli  csúcsá- 
hoz közel  fekvő  hadikikötő,  (1910)  16,797  lak.  A 
4  km'  területű  belső  kikötőt  csak  egy  300  m. 
széles  csatorna  köti  össze  a  külső  tágas  kikötő- 
vel. Mindkettő  az  egész  éven  át  jégmentes.  P.  a 
Karbínból  kiinduló  délmandzsuríai  vasútvonal 
déli  végpontja.  A  várat  1894  nov.  24.  a  japániak 
Oyama  tábornok  vezetésével  elfoglalták,  a  simo- 
noseki  békében  a  japániak  birtokába  jutott,  de 
1895.  visszaadták  Kínának.  1898  márciusban  a 
kínaiak  P.-t  és  az  egész  Kvantung  területét  25 
évre  Oroszországnak  adták  bérbe.  Oroszország 
azután  tetemesen  megerősítette.  Az  orosz-japáni 
háború  első  hadműveletei  P.  előtt  folytak  le  a 
japáni  hajóhad  támadásával,  minek  következté- 
ben az  orosz-keletázsiai  hajóhad  kénytelen  volt 
P.  kikötőjében  maradni  Az  Oku  tábornok  parancs- 
noksága alatt  álló  két  japáni  hadsereg,  a  Liau- 
tung  félsziget  nyugati  partja  felé  való  gyors  elö- 
nyomulással  s  a  kiaucsou-i  győzelemmel  (1904 
máj.  26—27.)  a  Kvantung  félszigetet  egészen  el- 
zárta a  szárazföldtől.  Nogi  tábornok  négy  japán 
hadosztállyal  1904  jún.  16-tól  ostromolta  a  várat. 
1904  júl.  26-án  három  oszlopban  érkezett  Nogi 
serege  P.  északkeleti  előhegyeihez,  amelyeket 
három  napi  harc  után  az  oroszok  kiürítettek. 
Augusztus  3-án  a  japániak  olyan  közel  értek  a 
vár  külső  erődjeihez,  hogy  immár  ostromágyuí- 
kat  használhatták.  Keleten  a  Takusan-hegy  csú- 
csát és  annak  előh egyét  a  Sakusant  aug.  8.  véres 
ostrom  után  foglalták  el.  De  az  aug.  19 — 24-ig 
az  orosz  erődök  ellen  intézett  túlkorai  roham 
14,000  halottjukba  került  a  japániaknak  anélkül, 
hogy  az  orosz  állásokat  megingathatták  volna. 
Ettől  kezdve  a  japániak  a  rendszeres  ostromhoz 
láttak.  A  nyugati  részen  fekvő  203-as  magas- 
latot szept.  21-én  ugyan  elfoglalták,  de  nem 
tarthatták  meg.  Csak  okt.  31-ón  foglalták  el 
az  északkeleti  külső  erődöket  és  nov.  30-án 
újra  a  203-as  magaslatot.  Ettől  kezdve  a  leg- 
nehezebb lövegeikkel  lőhettek  a  kikötőt,  s  így 
csakhamar  elsülyesztették  a  Retvisan,  Peres- 
viet,  Poltava,  Bayan,  Pallada,  Anna  és  Gílyak 
orosz  hajókat.  Az  északi  Kikvansau  erődnek 
dec.  18-án  s  az  Erlungsan-nak  dec.  28-án  tör- 
tént elfoglalásával  a  japániak  az  északi  erő- 
döket hátulról  lőhettek.  Ezért  Stössel  tábornok 
a  vár  parancsnoka  1905  jan.  2  án  feladta  a  vá- 
rat. A  japániak  kezébe  nagy  hadizsákmány  ke- 
rült. A  japániak  1905  jan.  13-án  vonultak  be  a 
várba.  A  ports-mouthi  békében  P.  végleg  Japán 
birtoka  lett.  1910  júl.  1.  Japán  megnyitotta  a 
kikötőt  minden  nemzet  kereskedelme  számára. 
V.  ö.  Immánuel,  Der  russisch-japanisohe  Krieg, 
Hef  t  4  (Berlin  1905) ;  Einzelschrif ten  über  den 
russisch-japanischen  Krieg  (Wien  1905) ;  Kriegs- 
gesch.  Einzelschriften  herausgeg.  vom  grossen 
Generalstab,  Heft  37—38  (Berlin  1906). 

Portata  (ol.),  tengeri  kereskedelmi  hajóknak 
súlytonnákban  kifejezett  hordképessége. 

Portatile,  1.  Hordozható  oltár. 


Portato 


607 


Porter 


Portato,  olasz  zenei  műszó,  azt  jelenti,  hogy 
kötés  nélkül  (legato)  széles,  meleg  tónussal  jutas- 
suk érvényre  a  P,  szócskával  jelölt  témát.  P. 
tehát  nem  azonos  a  portamento-val  (1.  o.). 

Porta  Traiana  (Trajánus-kapu),  a  Balkán- 
hegység 843  m.  magas  hágója  Kelet-Ruméliá- 
han,  tőle  Ny.-ra  megy  át  a  szófia-konstantinápolyi 
vasútvonal. 

Porta  triamplialis  (arcus  tríumphalis, 
lat.,  diadalív),  egy  vagy  három  holtíves  nyílású, 
kapuszerű  monumentális  építmény,  amelyen  nem 
az  utat  átvezető  kapu  a  fődolog,  mert  tulajdon- 
képeni  rendeltetése  szerint  emlékmű  talapzatául 
szolgált  a  diadalmenetet  tartott  hadvezér  vagy 
császár  szohra  számára,  mely  rendszerint  négyes 
fogatra  volt  állítva.  A  római  birodalom  terüle- 
téről vagy  130  P.-t  ismerünk,  amelyekről  azon- 
han  ma  már  kivétel  nélkül  hiányzik  az  azt  ko- 
ronázó szobormű.  A  P.-ok  és  az  oldalaikat  díszítő 
plasztikus  művek  a  római  művészetnek  nevezetes 
emlékei.  L.  Diadalív. 

Port  Augusta,  Dél-Ausztrália  egyik  kikötője 
a  Spencer-öböl  legészakibb  csúcsán,  kb.  3000  lak. 
Az  Ausztrálián  keresztül  ÉD.-i  irányban  tervezett 
transzkontinentális  vasút  déli  végállomása. 

Port-au-Prince  (ejtsd:  portopreSsz,  Port  Henri, 
Port  RépuUicain),  fővárosa  és  fő  kikötője  Haiti 
köztársaságnak,  érseki  székhely  Gonave  öböl 
mellett,  kávéültetvényekkel  takart  dombok  közt 
elterülő  síkságon,  (i9i9)  120,000  lak.  A  viharos 
aug.— nov.  hónapok  kivételével  kikötője  biztos, 
főkép  festékfa,  kávé,  kakaó,  pamut,  méz,  ökör- 
bőrök  és  mézga  kivitellel,  iparcikk,  liszt,  hús, 
cukor  ós  szesz  bevitellel.  P.  nagyobbára  faházak- 
ból áll.  Székesegyháza,  az  elnök  palotája,  a  vám- 
ház, az  arzenál,  orvosi  főiskola,  a  líceum  és  a 
pénzverő  főbb  épületei ;  erősségei  elhanyagoltak. 
1749-ben  Höpital  néven  alapították,  későbben 
Port-aux-Crimes,  és  1811  óta  P.  a  neve.  1751, 
1770.,  1830.,  1842.,  1897.  földrengések,  1794., 
1820.,  1888.  forradalmak  pusztították,  amiért  P. 
tele  van  romokkal. 

Port-Blair,  1.  Andamun-szigetek. 

Port-Canning  (Ganning-Harhour),  kikötő- 
hely Bengáliában,  a  Ganges  Matla  nevű  ágának 
balpartján. 

Port-Chalmers,  kikötő,  1.  Dunedin. 

Port  Chester  (ejtsd :  port  cseszter),  1.  város  New 
York  északamerikai  állam  Westchester  countyjá- 
ban,  a  Lag  Island  Sund  és  vasutak  mellett,  (1920) 
16,573  lak.,  vasöntés.  —  2.  P.,  helység  az  Alaszka 
melletti  Annette  Island-szigeten  a  Clarence  út- 
ban ;  Metlakahtla  misszióállomás  helye. 

Port-Clarence,  1.  Stockton-upon-Tees. 

Port-Cros,  a  Hyéresi  szigetek  (1.  0.)  egyike. 

Port-Darwin,  a  Timori-tenger  öble  Ausztrália 
íl.-i  tengerpartján. 

Port-de-Paix  (ejtsd:  pór  dö  pé),  megerősített  ki- 
kötőváros Haiti  sziget  és  köztársaság  É.-i  partján, 
a  Trois  Riviéres  torkolatától  K.-re,  (1912)  15,000 
lak.,  kávé-  és  festékf a-exporttal. 

Port-d'Urban,  1.  Dúrban. 

Port-Durnford,  Brit-Kelet-Afrika  angol  gyar- 
mat kikötővárosa,  melyet  eredetileg  1886.  a  né- 
met-keletafrikai társaság  tartott  birtokában. 
1890  óin  brit  birtok. 


Por  tecliaise  (franc,  e^tsd :  port-séz),  a.  m.pí/«/o^- 
hintó  (1.  0.). 

Porte-Diea  (franc,  ejtsd:  port-djö)  a.  m.  Isten- 
vivő, Franciaországban  azt  a  kat.  papot  nevezik 
így,  ki  az  oltári  szentséget  a  beteghez  viszi. 

Porte-épée  (franc,  ejtsd:  port-epé)  a.  m.  kard- 
kötő ;  t.  i.  az  a  bőrkészülék,  amelyen  a  kard  függ^ 
8  amelynek  segítségével  azt  az  ember  derekára 
erősítik.  A  német  nyelvű  hadseregekben  azonban, 
tehát  a  volt  osztrák-magyarban  is,  a  markolatra 
akasztott  bojtot  értették  alatta,  amit  franciául 
c<ladragonne»-n3k  neveznek.  A  P.  a  volt  osztrák- 
magyar hadseregben  a  tiszti  állás  jelvénye  volt. 
Valamennyi  tiszt,  hadnagytól  tábornagyig,  egy- 
forma, fekete  selyemmel  átszőtt  arany  P.-t  viselt, 
amely  szalagból,  gombból  és  rojtból  állott.  A  gomb 
egyik  oldalán  az  uralkodónak  monogrammja, 
a  másikon  a  császári  kétfejű  sas  volt  látható.  A 
P.-t  úgy  kellett  a  markolatra  erősíteni,  hogy  a 
monogramm  legyen  kifelé.  Csakis  az  uralkodó 
viselte  a  P.-t  úgy,  hogy  a  császári  kétfejű  sas 
legyen  kifelé.  Az  altisztek  kardbojtja  fekete  szín- 
nel átszőtt  sárga  gyapjúból,  a  legénység  marko- 
latszíja bagariaszerű  vörös  bőrből  készült.  A  ma- 
gyar nemzeti  hadseregben  egyelőre  megtartották 
a  kardbojtnak  ezt  a  nemét  azzal  a  különbséggel, 
hogy  a  gomb  fölött  a  fekete-sárga  szalag  nemzeti 
színű  szalaggal  van  átkötve,  úgy  hogy  sem  a 
monogramm,  sem  a  kétfejű  sas  nem  látható. 

Portefeuille  (franc,  ejtsd :  portföiy)  a.  m.tárca^ 
miniszteri  tárca,  miniszteri  ügykör.  Tárca  nél- 
ktUi  miniszter,  akinek  nincsen  kormányzási  ügy- 
köre, nincsenek  külső  kormányzati  hatóságai. 
Nálunk  tárca  nélküli  miniszternek  nevezték  a 
miniszterelnököt,  a  felség  személye  körüli  minisz- 
tert és  a  horvát-szlavon-dalmátországi  minisztert. 
E  minisztériumok  ügykörét  kisebb  tárcáknak  is 
hívták.  A  proletárdiktatúra  után  ideiglenesen 
több  tárca  nélküli  miniszteri  állást  létesítettek 
különböző  átmeneti  ügyek  lebonyolítására. 

Port-Egmont,  kikötő  a  Falkland-szigeteken 
(1.  0.). 

Portelek,  kisk.  Szatmár  vm.  nagykárolyi 
j.-ban,  (1910)  483  román  lak.  (Tr.  R.) 

Port-Elizabeth,  1.  a  délafrikai  Unió  fokföldi 
tartományának  egyik  kerülete  456  km^  terü- 
lettel, (1911)  44,101  lak.  —  2.  P.,  az  ugyanüy 
nevű  kerület  fővárosa  az  Algoa-öböl  Ny.-i  part- 
ján, vasút  mellett,  (1911)  37,063  lak.,  több  szép 
középülettel,  élénk  kereskedelmi  forgalommal, 
mivel  a  kimberleyi  és  johannisburgi  arany-  és 
gyémántmezőknek,  továbbá  Oranje  tartomány- 
nak gyapju-tíxportja  P.-en  megy  keresztül. 

Porteinonnaie  (franc,  'íjtsd:  portmoné)a.  m. 
pénztárca. 

Portentum  (lat.),    minden  szokatlan  tüne- 
mény vagy  jelenség  a  természetben,  csoda,  csoda- 
jel. L.  még  Monstrum. 
Porter,  angol  sör,  l.  Ale. 

Porter,  Noah,  amerikai  filozófus,  szül.  Fer- 
mingtonban  (Connecticut)  1811  dec  14.,  megh. 
Newhavenben  1892  márc.  4.  A  Yale-coUege 
elnöke  1871—87,  a  német  Trendelenburg  köve- 
tője, erős  ostronilója  a  pozitivista  és  materia- 
lista, valaniint  az  agnosztikus  irányoknak.  Fő- 
mxlve :  The  himien  intellect  (New  York  1868, 


Port-Essingrton 


—     608 


Portland 


azóta  több  új  kiad.) ;  Blements  of  morál  sciences 
(u.  o.  1885). 

Port-Essington  {ejtsd:  portesszin^n),  az  Arafura- 
tenger  öble  az  észak-ausztráliai  Coburg  félszi- 
geten. 

Portetü  (állat),  1.  Fatetvek. 

Porteur  (franc,  ejtsd:  portőr)  a.  m.  birlaló,  érték- 
papirosoknál a  bemutató  ;  au  P.  szóló  papirosok, 
jelesül  oly  értékpapirosok,  amelyek  bemutatóra 
szólnak,  vagyis  minden  további  vizsgálódás  nél- 
kül az  a  jogosult,  aki  a  papirost  bemutatja.  Ellen- 
téte a  névre  szőlő  értékpapirosok,  de  üres  forgat- 
mány (giro  in  bianco)  által  ezek  is  au  P.  pa- 
pirosokká válhatnak. 

Port-Famine,  a  Magalhaes-szoros  egyik  helye, 
a  Brunswick  félsziget  K.-i  partján,  ad.  sz.  53*' 
38'  3"  alatt.  1582-ben  a  spanyolok  itt  Ciudad  del 
Rey  Felipe  nevű  gyarmatot  alapították,  a  300 
gyarmatos  közül  csak  24  maradt  életben,  kiket 
1587.  Cavendish  mentett  meg  és  e  helyet  az 
«éhség  öblének)),  P.-nek  keresztelte  el.  184;3— 
1849-ig  Chile  büntetőgyarmata  volt. 

Portfolió  (az  olasz  portafogli-hól,  a.  m. 
tárca),  neve  azon  okiratgyüjteménynek,  melyet 
TJrquhart  konstantinápolyi  angol  követségi  titkár 
1835—37.  kiadott.  E  gyűjtemény  titkos  állami 
okleveleket  tartalmaz,  melyek  között  a  legfonto- 
sabbak Oroszországnak  1826—29.  évi  hódító  poli- 
tikájára vetnek  világot. 

Port-Glasgow  (ejtsd:  — gieszgó),  város  Renfrew 
skót  countyban  (1911)  17,749  lak. 

Port-Hamilton  (ejtsd :  port  hemmiitn),  tágas  ki- 
kötőhely Korea  D.-i  részén,  a  Kömundo,  Kujukdo 
s  a  kisebb  Observatory- sziget  zárják  el  a  ten- 
gertől. 

Portban,  Henrik  Gah^iel,  finn  történetíró,  szül. 
Wiitasaariban  1739.,  megh.  Turkuban  1804. 
1770-ben  az  ottani  egyetem  könyvtárosa,  majd 
1777.  tanára  lett.  Sokoldalú  munkásságával  nagy 
befolyással  volt  a  finn  nemzeti  irodalom  fejlődé- 
sére. Finnország  új  korszakát  a  nemzeti  művelő- 
dés terén  P.-tól  számítják.  Az  első  íinn  lapnak  ő 
volt  a  főszerkesztője.  Kiadta  P.  Juusten  Chron. 
episcoporum  Finlandensium  (Ábo  1784—99)  c. 
művét.  Gyűjteményeivel  és  nyelvészeti  munkái- 
val a  finn  nyelvkutatásnak  egyik  megalapítója. 
Válogatott  munkáit  a  finn  irodalmi  társulat  adta 
ki  (Helsingfors  1859—74,  5  köt.). 

Porthcurnow  (ejtsd:  portkúrno),  regényes  szikla- 
alakzatok övezte  barlang  Cornwallis  angol  gróf- 
ságban Penzancetól  12  km.-re  Ny.-ra.  Kiinduló 
helye  Lissabon,  Cadiz,  Gibraltár,  Málta  és  Zante 
felé  vezető  tengeralatti  kábelnek. 

Port-Henri,  1.  Fort-au-Frince. 

Portliesia  Stph.  (áiiat),  a  Gyapjaspülék  csa- 
ládjába tartozó  lepkenem,  melyből  hazánkban  két 
faj  ismeretes :  az  arany  farú  (helyesebben :  sárga- 
farű)  pille  (Forthesia  [Euproctis]  chrysorrhoea 
L.),  melynek  szárnyai  hófehérek,  a  potroha  hátsó 
felében  agyagsárga  szőrökkel  díszített;  a  sző- 
rökkel a  nőstény  —  a  gyapjaspillék  szokása  sze- 
rint —  petecsomóját  bevonja.  Számyterjedelme 
30—35  mm.  Feketésszürke  hernyói  két  narancs- 
színű háti  sávval  és  ugyanolyan  színű  foltokkal 
díszítettek  s  a  gyümölcs-  és  egyéb  lombos  fákon 
pusztítanak.   Összefont  levelek  között  az  ú.  n. 


nagy  hemyófészekben  társasán  telelnek  át,  hogy 
tavasszal  folytassák  kártételüket.  Irtás :  a  her- 
nyófészkek leszedése  tél  folyamán.  A  másik  faj : 
P.  similis  Fuessl.  (auriflua  F.)  szintén  hófehér 
színű,  potroha  hátsó  felében  azonban  aranysárga 
színű,  ezért  előbbitől  megkülönböztetésül  arany- 
farú  pillének  nevezhetjük.  Hernyói  nem  tár- 
sasán telelnek,  hanem  mindegyik  hernyó  külön- 
külön  a  maga  szőtte  szövedékében  a  fakéreg  re- 
pedéseiben húzza  át  a  telet.  Gyümölcs-  és  egyéb 
fákon,  de  jóval  ritkábban  mint  az  előbbi  fajéi, 
találhatók. 

Port-Huron  (ejtsd:— jum),  város,  Michigan  észak- 
amerikai állam  St.-Clair  countyjának  székhelye, 
a  St.-  Clair  jobb  partján,  a  Huron-tóba  való  tor- 
kolatánál, (1920)  25,944  lak. ;  Sarnia  kanadai  vá- 
rossal híd  köti  össze.  Élénk  forgalmú  kikötővel. 

Port-Ibrahim,  1.  Szuez. 

Portiéi  (ejtsd:  porticsi),  kíkötőváros  Nápoly  olasz 
tai'tományban,  Nápoly  és  a  Vezúv  között,  (1911) 
16,965  lak.,  tengeri  fürdő-  és  nyaralóhely ;  selyem- 
termelés és  fonás ;  1738.  III.  Károly  építette  kas- 
télyában a  mezőgazdasági  főiskola  van ;  Uceuma 
és  régi  erődje  is  van. 

Porticas  (lat.),  valamely  bejáró  előtt  levő  elő- 
teret vagy  piacot,  térséget  kívülről  övező  oszlop- 
csarnok. 

Portier  (franc,  ejtsd :  portyié)  a.  m.  kapus. 

Portiére  (franc,  ejtsd :  portyier),  ajtót  eltakaró 
függöny. 

Portio  (lat.),  kimért  rész,  jutalók,  adag,  étel- 
adag. L.  még  Adő  (története). 

Portio  canonica  (lat.  a.  m.  kánoni  rész), 
a  püspöknek  járó  rész  az  egyházi  vagy  jám- 
bor célú  hagyományokból  (egy  negyed) ;  quarta 
legatorum-nak  is  nevezték.  Jelenleg  nincs  szo- 
kásban. 

Portio  gratialis  (lat.)  a.  m.  kegydíj. 

Portio  leg^itima  (lat.)  a.  m.  köteles  rész,  tör- 
vényes osztályrész,  1.  Öröklés. 

Portishead  (ejtsd :  portisz-hedd),  város  és  látoga- 
tott tengeri  fürdő  Somersetshire  angol  countyban, 
a  bristoli  csatorna  D.-i  részén,  (1911)  3329  lak. 

Port-Islay  v.  Fuertodeislay,  kikötő  Peruban, 
a  Csendes-óceán  partján. 

Portiuncula  napja,  a  Szt.-Ferenc-rendi  szer- 
zeteseknek ünnepe  aug.  2.,  mely  teljes  búcsúval 
jár.  Nevét  az  Assisi  szt.  Ferenc  sírja  fölé  1568. 
emelt  Madonna  degli  Angeli  (Az  angyalokról  ne- 
vezett Miasszonyunk)  v.  Portiuncula  nevezetű 
templomtól  nyerte.  Először  III.  Honorius  enge- 
délyezett 1216.  teljes  búcsút  azoknak,  akik  itt 
meggyónnak  és  megáldoznak,  később  XV.  Ger- 
gely pápa  a  ferencrendiek  minden  templomára 
kiterjesztette,  miért  is  e  napot  nagy  ünnepélyes- 
séggel szokták  megülni. 

Port-Jackson  (ejtsd:  — dsekszQ),  öböl  Új-Dél- 
Wales  brit  gyarmat  keleti  partján ;  mellette  épült 
Sydney. 

Portland  (ejtsd:  portiend),  1.  P.  (Me  of  P.)  Dor- 
setshire  angol  countyhoz  tartozó  félsziget,  amelyet 
26  km.  hosszú  homok-földnyelv  (Chesil  Bank)  köt 
a  szárazhoz.  Hossza  7,  szélessége  2  km. ;  2  na- 
gyobb (Chesilton  és  Castleton)  és  több  kisebb 
helységben  (1911)  17,013  lak.  A  meredek  partú  fél- 
sziget a  Bili  of  P.-ban  végződik,  amelyen  két  vi- 


Portland 


609 


Portó  d'oro 


lágító  torony  áll.  P.  kitűnő  épűletköveket  (Port- 
land stone)  szolgáltat.  Rajta  van  egy  1848.  épített 
börtön  1500  fogoly  számára  és  VIII.  Henrik  által 
1520.  épített  palota.  Északi  részén  van  a  pompás 
nagy  kikötő.  Ágyutelepek  és  négy  erősség  védi  e 
biztos  és  kényelmes  kikötőt. 

2.  P.,  Oregon  északamerikai  állam  főkereske- 
delmi  helye,  Multnomah  county  székhelye  a  Wil- 
lamette mellett,  15  km.-nyire  torkolata  felett, 
(1920)  258,288  lak.,  köztük  több  ezer  kinai.  Fürész- 
és  őrlőmalmai,  húsvágóipara,  gépgyártó  és  ru 
házati  ipara  van.  Kikötőjébe  tengeri  hajók  is 
följárhatnak.  P.  legjelentősebb  épületei  a  város- 
háza, a  kereskedelmi  kamara,  a  vámház,  a  P.- 
Qgwetem.East  P.  és  Albina  városokkal  össze- 
épült. P.  1843.  alakult  és  1870.  még  csak  8293 
lakosa  volt. 

3.  P.,  Cumberland  county  szókhelye  Maine 
északamerikai  államban,  melynek  legnagyobb  vá- 
rosa, a  Casco-öbül  egyik  félszigetén,  {1920)  69,272 
lak ;  élénk  kereskedelme,  kiviteli  forgalma  és  je- 
lentős halászata  van.  Nyaraló- városrészei  Gape- 
Mizabeth  és  Deering.  P.-t  1632.  alapították  Mu- 
chigone  néven,  177*5.  az  angolok  felgyújtották. 

Portland,  angol  grófi,  1716  óta  hercegi  cím, 
melyet  a  III.  Vilmos  uralkodása  alatt  Hollandiá- 
ból bevándorolt  Bentinck-cmláA  (1. 0.)  tagjai  visel- 
nek. Legnevezetesebb  tagja :  P.  William  Henry 
Cavendish-Bentinck,  P.  hercege,  angol  állam- 
férfiú, szül.  1738.  ápr.  14.,  megh.  1809  nov.  30. 
Az  alsóházban  a  whig-párt  ólén  harcolt  a  kor- 
mány ellen.  1782-ben  Írország  helytartója  lett, 
1783  ápr.— dec.  a  Fox-North- féle  koalíciós  kor- 
mány névleges  feje  volt.  Pitt  kormányában  1784— 
1801  a  belügyi  államtitkárságot  viselte,  1807 
márciustól  egész  haláláig  miniszterelnök  volt 
másodízben. 

Portland-cement,  1.  Cement. 

Portiandi  szágó  (növ.),  1.  Kontyvirág. 

Portland-rétegek  (geoi.),  az  angol  felső  jura 
felső  oolitjának  egyik  csoportja,  Portland  fél- 
szigeten való  előfordulásuk  alapján  elnevezve. 

Portland- rózsa  (növ.),  l.  Damaszkusi  rózsa. 

Portland- váza,  1.  Barberini  váza. 

Port-Louis,  Mauritius- sziget  brit  gyarmatnak 
fővárosa,  (1911)  50.060  legnagyobbrészt  indus  lak., 
jelentős  külkereskedelmi  forgalommal. 

Port-Mahon,  város,  1.  Makón. 

Port  Maria,  kikötőváros  Jamaika  É.-i  partján. 
Kolumbus  1494  máj.  3.  itt  kikötött. 

Port-May,  1.  VLadivosztok. 

Port  Natal,  1.  Dúrban. 

Portó,  1.  (Oporto),  kikötőváros  Portugáliában, 
az  azonos  nevű  kerület  székhelye  Minho  tarto- 
mányban, a  «hú  és  legyőzhetetlen  város»  (leal  e 
invicta  cidade)  melléknévvel,  Portugália  második 
városa,  a  Douro  jobb  partján,  a  fölötte  emelkedő 
magaslat  lejtőin,  5  km.-re  a  tengertől,  a  lissza- 
boni és  valen^ai  vasutak  gócpontján  fekszik, 
(1911)  194,009  lak.  Éghajlata  enyhe  és  kellemes. 
A  Douro  balpartján  fekvő  Villa  Nova  de  Gaia 
helységgel  két  híd  köti  össze.  Nevezetesebb  terei : 
a  Pra^a  de  Dom  Pedro  IV.,  a  király  emlékével, 
a  Pra<?a  de  Sao  Ovidio  és  a  Sao  Lazaro ;  szép  a 
kristálypalota  parkja.  A  város  legmagasabb 
pontján  áll  a  Henrik  gróftól  alapított  püspöki 

Révai  Nagy  LexHeona.  XV.  köt. 


székesegyház  a  XXL  sz.-ból ;  nevezetes  emlék  a 
kis  Igreja  de  Sao  Martino  templom,  melyet  Theo- 
domir,  a  svévek  királya  alapított  559.  A  Douro 
balpartján  levő  citadella  egykor  kolostor  volt. 
Kiválóbb  épületei  még :  a  királyi  palota,  város- 
háza, 3  színház.  A  kristálypalotában  kiállításo- 
kat és  hangversenyeket  rendeznek.  Ipara  ós  ke- 
reskedelme élénk.  A  Douróba  való  bejárást  a 
folyó  erős  sodra  és  a  viharos  tenger  gyakran  hu- 
zamos ideig  akadályozza,  ilyen  esetekben  a  6 
km.-re  fekvő  Leoixes  mesterséges  tengeri  ki 
kötőben  kell  a  hajóknak  rakodniok.  P.-nek  van 
műegyetemi  jellegű  akadémiája,  művészeti  aka- 
démiája, orvosiskolája,  hajós-  és  kereskedelmi 
iskolája,  1833.  IV.  Dom  Pedrótól  alapított  vá- 
rosi könyvtára.  A  lakosok  fele  nem  tud  írni  s  ol- 
vasni. A  város  környékén  szép  nyári  lakok  és 
tengeri  filrdők  vannak.  Eredete  a  Portus  Cale 
kikötő,  amelyet  később  Portocalenak  neveztek 
(ebből  származott  a  Portugál  név).  1014-ig  Por- 
tugália fővárosa  volt;  a  XVII.  sz.-ban  nagy  je- 
lentőségre emelkedett.  1808-ban  elsőnek  lépett 
föl  a  franciák  ellen.  1820  aug.  24.  forradalom 
tört  ki.  A  Mária  királyné  hívei  ellen  1828.  Dom 
Migueltől  alkalmazott  vérbíróság  kegyetlensége 
miatt  több  mint  10,000  lakos  vándorolt  ki.  Újabb 
időben  a  köztársasági  kormány  elleni  összeeskü- 
vések és  zendülések,  valamint  az  angolellenes 
áramlatok  kiinduló  pontja  volt. 

2.  P.,  falu  Róma  olasz  tartományban,  a  Tevére 
É.-i  ága  mellett,  3  km.-re  a  tengertől.  A  római 
császárok  idejében  fontos  kikötőhely  volt,  kikö- 
tőjót Claudius  és  Traján  építették,  de  a  kikötő  a 
X.  sz.  óta  eliszaposodott.  A  legrégibb  püspökség,ek 
egyike  volt,  de  az  1821.  Cinta-vecchiába  tétetett 
át.  Régi  romjai  vannak  ós  egykori  püspöki  pa- 
lotája; a  Rómában  székelő  bíboros  püspökök 
egyike  a  P.-i  címet  viseli. 

Portó  (olasz),  általában  postaküldemények  után 
szedett  viteldíj.  P.  szűkebb  értelemben  az  a  postai 
viteldíj,  amelyet  a  címzettnek  kell  fizetnie  bór- 
mentetlen  vagy  elégtelenül  bérmentesített  levél- 
postai küldemények,  avagy  bérmentetlen  vagy 
vissza-  V.  utánküldött  csomagok  után.  A  címzett 
által  fizetendő  P.  valamivel  nagyobb,  mint  a 
megfelelő  frankodíj,  mert  a  bérmentetlen  külde- 
mények kezelése  munkatöbblettel  jár.  A  levél- 
postaküldemények P.-ját  a  magyar  posta  külön 
P. -jegyekben  rója  ki,  a  címzett  tehát  nem  tar- 
tozik többet  fizetni,  mint  amennyi  a  felragasz- 
tott P.-jegyek  értéke.  L.  Bérmentesítés  és  Postai 
díjazás. 

Porto-Alegre  (Portalegre)j  fővárosa  és  fő- 
kikötője  Brazília  Rio  Grandé  do  Sul  államának, 
a  Lago  dos  Pátos  melléköble  mellett,  (1920) 
150,340  lak.  Van  székesegyháza,  érseki  líceuma, 
tanítóképzője,  katonai  iskolája;  püspökség  és 
felsőbb  törvényszék  székhelye.  A  Rio  Jacuhyn  és 
a  Rio  de  Sinos-on  hajójáratai  vannak. 

Porto-Alegre,  Manoel  de,  1.  Araujo  Porto- 
Alegre. 

Porto-bor,  1.  Portugál  borok. 

Portó  d'Anzio,  1.  Antium  és  Anzio. 

Porto-di-Civitanova,  Civitanova-Marche{\.  0.) 
kikötője.     • 

Portó  d'oro,  márvánjrfajta,  1.  Márvány. 

3Í 


Porto-Empedocle 


610 


Portorico 


Porto-Empedocle,  Girgenti  (1.  o.)  kikötője. 

Porto-Farina  (GharelMélah),  kikötő  Tunisz- 
ban a  Bahia  laguna  É.-i  partján,  amelyet  a 
Földközi-tengerrel  a  Medjerda  köt  össze.  164:0-ben 
alapították  az  ókori  Btiscinona  helyén,  hadá- 
szatilag fontos  hely  volt,  de  a  Bahia  laguna 
elzátonyosodásával  jelentőségét  vesztette.  1655. 
a  Bahia  mélysége  9— 15  m.  volt,  most  1  m.  körül 
van. 

Portoferrajo,  fővárosa  Elba-szigetnek  ós  P.- 
járásnak,  Livomo  olasz  tartományhoz  tartozik, 
(1911)  9385  lak.,  jól  megerősített  kikötőhely,  van 
világítótornya,  római  villa  maradványai,  mű- 
szaki iskolája,  fegyháza.  Sófőzése  és  közeli  vas- 
bányászata termékeiből  nagy  kivitele  van.  A 
Villa  San  Martinóban  (a  mai  prefektura  épülete) 
lakott(1814;máj.5— 1815febr.  26.)  I.  Napóleon. 
1916  máj.  23.  egy  osztrák-magyar  búvárhajó  vas- 
műveit bombázta  és  a  Washington  olasz  gőzöst 
elsülyesztette. 

Portó  franco  (olasz,  ejtsd:  — kó),  1.  Szabadki- 
kötö. 

Port-of-Spain,  Trinidad  (1.  o.)  fővárosa. 

Porto-Grande  (Mindello),  Sao  Vicente-sziget 
kikötője. 

Portogruaro,  járási  székhely  Venezia  olasz 
tartományban  (1911)  12,374  lak.,  selyemfonás.  P. 
a  concordiai  püspök  székhelye,  régi  körfalai,  vá- 
rosháza (1265)  és  szemináriuma  van.  1916  május- 
ban ós  júniusban  osztrák-magyar  tengerészeti 
repülők  bombázták,  1917  novemberben  az  oszt- 
rák-magyar csapatok  elfoglalták. 

Portójegyek,  1.  Portó. 

Portok  (anthera,  microsporangium,  nőv.),  a 
virágos  növények  porzóinak  virágportartó  része. 
A  nyitvatermők  P.-ja  a  porzón  mint  együregű 
zacskó  egyes-  vagy  többesszámban  jelenik  meg, 
a  zárvatermőké  azonban  két  félből :  a  2  virág- 
porzacskóból (theka)  v.  pollenzacskóból  áll,  a 
melyeket  a  csatlóGreszté)^ (connectivum)  köt  össze. 
A  thekák  mindegyike  együregű,  de  az  üreg  ren- 
desen kétrekeszű,  miért  is  a  P.-ban  általában  ösz- 
szesen  4  rekesz  van.  A  P.  külső  felületét  borító 
szövet  az  exothecium,  a  rekeszeket  kibélelő  szö- 
vet a  tapéta,  a  kettő  között  a  P.  falát  alkotó  vas- 
kosabb szövet  az  endothecium.  A  P.  alakja  és 
nagysága  különféle.  A  virágban  a  P.  lehet  ki- 
felé fordult  (extrors),  v.  befelé  fordult  (intrors), 
aszerint,  hogy  a  csatlóereszték  belső,  a  virág 
közepe  felé  tekintő,  vagy  külső,  kifelé  tekintő 
része  fejlődik  ki  erőteljesebben.  A  P.  felnyí- 
lása történhetik  hosszanti  vagy  harántrepedés- 
sel, csúcson  történő  lyukadással  vagy  kopáccsal. 
L.  Porzó. 

Portóköteles.  Azok  a  postaküldemények,  ame- 
lyekért a  viteldíjat  meg  kell  fizetni,  P.-ek ;  ezzel 
szemben  ama  küldemény  eket,  amelyek  az  1921 :  21. 
t,-c.  alapján  a  postán  ingyen  szállíttatnak, /?orío- 
menteseknek  (1.  Portómentesség)  mondjuk. 

Portó  Lagos  (bolgár  neve :  Kara-Agacs),  volt 
bolgár  kikötő  az  Égei-tenger  lagosi  öble  mel- 
lett, ahol  az  Égei-tenger  a  4  km.  széles,  20  km. 
hosszú,  4  m.  mély  Buru-Gül  tóval  van  össze- 
köttetésben. P.-nak  az  első  Balkán-háborúban 
800  lak.  volt,  a  háború  alatt  egykor  forgalmas 
kikötője  teljesen  szünetelt.  1915  okt.  angol  és 


francia  hajók  bombázták.  Most  Görögországhoz 
tartozik. 

Portolano  (olasz),  I.  Hajózási  kézikönyv. 

Porto-Longone,  kikötő,  1.  Elba. 

Porto-Maurizio,  1.  tartomány  Olaszország  Li- 
guria  compartimentójában,  Cuneo,  Genova,  a  Li- 
guri- tenger  és  Franciaország  közt,  területe  1182 
km2,  (1915)  149,629  lak.  Járásai :  P.  és  San  Remo. 
—  2.  P.,  fővárosa  P.  nevíí  tartománynak  a  Primo 
torkolata  bal  partján,  (1911)  8177  lak.,  szép  fek- 
véssel, élénk  forgalmú  kikötővel ;  látogatott  tec- 
geri  fürdő  és  klimatikus  gyógyhely. 

Portómentesség  alatt  értjük  azt  a  kedvez- 
ményt, hogy  a  posta  bizonyos  küldeményeket 
kivételesen  ingyen  szállít.  Nálunk  elvileg  azokat 
a  levelezéseket  illeti  meg,  amelyek  postadíja  az 
államot  terhelné.  Ez  megillette  a  királyt  és  a 
királyi  család  tagjait,  az  összes  állami  hatósá- 
gokat és  hivatalokat  és  üzemeket,  a  községe- 
ket, kereskedelmi,  ügyvédi  stb.  kamarákat,  egy- 
házakat, tudományos  és  tanintézeteket,  kórháza- 
kat, vizitársulatokat  stb.  Ezenfelül  számos  köz- 
művelődési és  jótékonysági  egyesület  is  élvezett 
P.-et.  A  P.  Magyarországon  az  összes  levelezésnek 
16-41 0/0-át  tette  ki.  A  P.-t  az  1921 :  21.  t.-c.  meg- 
szüntette, most  már  csak  a  postaszolgálati  leve- 
lezések és  a  hadifoglyok  küldeményei  portó- 
mentesek. 

Porto-Novo  ( Adj are),  egykor  az  ugyanily  nevű 
királyságnak,  jelenleg  P.  tartománynak  fővárosa 
Dahomey  francia  gyarmatban,  Nyugat-Afriká- 
ban, (1911)  19,000  lak.Pálmaolaj-,  pálmamag-  és 
koladióexporttal. 

Portó  Praia,  város,  1.  Praia. 

Port'or,  márványfajta,  1.  Márvány. 

Portoré  (Pörto-Ré,  Kraljevica),  politikai  köz- 
ség Modrus-Fiume  vm.  susaki  j.-ban,  (1910)  1920 
horvát  lakossal,  kik  halászatot  űznek.  A  város  a 
Buccari  (Bakar-)  öböl  bejáratánál  fekszik  s  van 
kikötője,  gózhajóállomása,  hajógyára,  tengeri  für- 
dője, jezsuita  kollégiuma,  mely  a  tengerparton 
fekvő  hajdani  Zrinyi-féle  várban  van  elhelyezve ; 
ezt  a  XVII.  sz.-ban  Zrínyi  Péter  bán  építette.  Ez 
a  vár  volt  színhelye  a  Zrínyi,  Nádasdy  és  Fran- 
gepán  1669-iki  összeesküvésének.  (Tr.  SzHSz.) 

Portó  Recanati,  1.  Recanati. 

Porto-Riche  (ejtsd :  — ris),  Georges,  francia 
színműíró,  szül.  Bordauxban  1849.  1906  óta  a 
párisi  Bibliothéque  de  l'Arsenal  könyvtárosa. 
Színmüveiben  az  érzelmeket  egész  újszerű  lélek- 
tani elmélyedéssel  boncolja.  Fő  míivei :  L'infi- 
déle  (1890);  Amoureuse  (1891);  Le  passé  (1898); 
Le  Malfiiatre  (1904);  Le  vieil  homme  (1911).  V.  ö. 
Lemattre,  Impressions  de  théatre  V.,  VI.,  X.  köt. 
(Paris  1892-1902). 

Portorico  (Puerto-Bico,  a.  m.  gazdag  kikötő), 
sziget,  a  Nagy  Antillák  egyike,  az  északamerikai 
Egyesült-Államok  egyik  gyarmata,  amelyet  Haiti- 
tói a  Mona-szoros  választ  el.  Hossza  168,  széles- 
sége 60  km.,  területe  Culebra,  Culibrita,  Mona  és 
Vieques-szigetekkel  9314  km2,  (1920)  1.299,809 
lak.  Köztük  kb.  335  mulatt,  50,000  néger.  P.-t 
K.-i  felében  a  Sierra  Luquillo  borítja,  legmaga- 
sabb hegye  a  Junque  (1124  m.),  Ny.-on  van  a 
Sierra  Cayey.  A  környező  Atlanti-tenger  tőleÉ.-ra 
éri  el  legnagyobb  mélységét  (8500  m.),  ez  a  part 


Porto-Torrés 


611     - 


Port  Szudán 


az  erö8  tengerjárás  miatt  kikötőkben  szűkölkö- 
dik. Hegyeit  ei*dök  takarják,  lejtőin  sok  a 
füves  térség,  sík  partvidéke  termékeny.  Legjobb 
kikötőhelye  mellett  épült  fővárosa :  San  Jtian. 
Folyóvizekben  gazdag  és  több  vize  hajózható. 
Flórája  trópusi,  állatvüága  gazdag,  jellegzetes 
állatja  a  vámpír,  csúszó-mászókban  is  bővelke- 
dik. Éghajlata  meleg,  a  máj.— okt.  esős  időszak 
egészségtelen.  Főterményei:  cukor,  kávé,  dohány. 
Az  amerikai  uralom  óta  nagyobb  területen 
narancsültetvényeket  létesítettek.  Banána-ter- 
melése  is  számottevő.  Állattenyésztése  magas 
fokon  áll ;  tengeri  halászata  igen  jelentős.  Bányá- 
szata fejletlen.  Ipara  és  kereskedelme  élénk. 
Fővárosa  San  Jüan  de  Puerto  Rico  (1.  o.).  P. 
élén  a  kormányzó  áll,  szenátusának  19,  képvi- 
selőházának 39  tagja  van ;  alkotmánya  1917. 
kelt.  Története.  P.  eredeti  neve  Boriquen  vagy 
Burenquen,  1493  nov.  15.  fedezte  föl  Kolumbus 
ós  San  Jiian  de  Bautistának  keresztelte.  1510-ben 
Poncé  de  León  gyarmatosai  itt  telepedtek  le.  Ki- 
irtották a  bensziUöttek  nagy  részét ;  a  spanyolok 
ezámüzetési  gyarmata  volt.  1823-ban  virágzás- 
nak indult  Miguel  de  la  Tőrre  alatt,  1873.  fel- 
szabadították a  rabszolgákat;  1875.  himlőjár- 
vány pusztította,  1899  aug.  tornádó  okozott  nagy 
károkat.  1898-ban  a  spanyol-amerikai  háború  után 
a  párisi  békében  az  Unióhoz  került  P.  is. 

Porto-Torrés,  olasz  kikötőváros,  Szardínia 
szigetén,  1.  Sassari. 

Portó  Venere  (Portus  Veneris),  kikötőváros 
Genova  olasz  tartományban  a  P.-öböl  mellett, 
Palmaria  szigettel  szemben,  (i9ii)  5624  lak.,  parti 
hajózás,  halászat,  márvány-  és  kőfejtés ;  San 
Lorenzo  székesegyháza  XII.  sz.-beli;  a  speziai 
váröv  erődítményeivel.  Mellette  vannak  az  egy- 
kori Venus-templom  helyén  épült  (1118)  Santo 
Pietro  márványtemplom  romjai. 

Port-Phillip,  öböl  és  kikötőváros  Melbourne 
mellett,  az  ausztráliai  Victoria  államban,  élénk 
kiviteli  kereskedéssel. 

Portrait  (franc,  ejtsd .-  — tré)  a.  m.  kép,  arckép, 
képmás. 

Portrait  parié  (franc),  a  bűntettest  jellemző 
egyéni  sajátosságok  oly  összeállítása,  mely  táv- 
iratilag pár  perc  alatt  bárhova  továbbitható  s 
könnyen  betanulható,  miáltal  a  szökésben  levő 
bűntettes  nyomozása  szerfelett  meg  van  köny- 
nyítve.  (L.  Bűnügyi  nyilvántartás.) 

Port-Républicain,  1.  Port-au-Prince. 

Port-Royal  (ejtsd:  — rojei),  1.  város,  az  angol 
Ny. -indiai  haditengerészet  állomáshelye  Jamaica 
sziget  D.-i  partján,  keskeny  földnyelven,  körülbe- 
lül 7000  lak.,  arzenál,  megerősített  kikötő,  hajó- 
gyártás. Földrengések,  tűzvész,  orkánok  gyakran 
pusztították.  —  2.  P.,  megerősített  kikötőhely  S. 
Carolina  északamerikai  államban. 

Port-Royal-deS-Champs  (ejtsd:  por  roajál  dé  sam), 

Versailles  közelében  1223.  alapított  Benedek-rendi 
apácakolostor,  mely  a  francia  jansenizmus  tör- 
ténetében jelentékeny  szerepet  játszott.  Mikor 
ugyanis  1602.  Amauld  Angelika  apátnő  alatt  Pa- 
risban a  rend  egy  ilyen  új  zárdát  alapított,  mely 
az  anyaintézettől  megkülönböztetőleg Por í--Boi/«/ 
de  Paris  nevet  nyert,  ez  a  két  kolostor  kilépett  a 
Benedek-rendből  és  a  «sakramentum  tiszteletére)) 


i'ij  rendet  alapított,  mely  csakhamar  összekötte- 
tésbe lépett  a  jansenizmussal.  A  legkiválóbb 
jansenisták  (a  két  Amauld,  Nicole,  de  Sacy,  Pas- 
cal stb.)  P.-ba  gyülekeztek,  hol  közös  remete- 
életet folytattak.  X.  Ince  pápa  1653.  máj.  31. 
bullájának,  amelyben  Jansenius  5  tételét  el- 
ítélte, dacára  az  ezt  követő  interdiktumnak,  a 
P.  R.  Ch.  kolostor  nem  vetette  magát  alá,  XI. 
Kelemen  pápa  1708.  feloszlatta  a  kolostort,  az 
épületet  magát  a  király  parancsolatára  lerom- 
bolták, az  apácákat  pedig  más  kolostorokba  osz- 
tották be. 

Port-Rush,  ftii'dőhely,  1.  Goleraine. 

Portsea  (ejtsd:  portszi),  s?iget  Anglia  D.-i  partjá- 
nál, Portsmouth  és  LangBton  közt.  Vasúti  híd  köti 
össze  a  szárazzal.  D.-i  részén  van  Portsmouth 
város. 

Portsmouth  (ejtsd:  portszmaut),  1.  város  és  Ang- 
lia legnagyobb  hadi  kikötője  a  hasonló  nevű 
angol  countyban,  Portsea  szigetén,  a  Spithead- 
szoros  bejáratánál,  Wight  szigettel  szemben,  (1921) 
247,343  lak.,  6  km.  hosszú,  bejáratánál  200  m., 
beljebb  3  km.  széles  kikötővel,  amelyben  Anglia 
egész  hadi  flottája  elfér,  nagy  és  fontos  erődítmé- 
nyekkel, tengerészeti  arzenállal,  hajógyártással, 
hajókötél  és  hajófölszerelések  készítésével.  P.  4 
részből  áll ;  ezek :  a  tulajdonképeni  P.,  a  katonai  vá- 
rosrész, ahol  a  kaszárnyák  is  vannak ;  Portsea  a 
dokkokkal,  Landport  a  munkások  városrésze  és 
Southsea  a  legszebb  rész  a  3  km.  hosszú  Clarence 
Bsplanade-dal,  amelyről  gyönyörű  kilátás  esik  a 
tengerre  és  Wight  szigetére.  E  négy  részhez  járul 
még  a  kikötő  túlsó  partján  fekvő  Gosport  és  több 
más  kisebb  helység.  A  hadikikötő  ellen  a  világ- 
háború folyamán  1915  augusztusban  és  szep- 
temberben s  1916  októberben  német  léghajók 
többször  támadást  intéztek  és  nagy  károkat 
okoztak. 

2.  P.,  Scioto  county  székhelye  Ohió  északame- 
rikai államban,  a  Scioto  és  Ohio  összefolyásánál, 
vasúti  gócpont,  (i9io)  23,481  lak. ;  vasművek, 
gépgyártás,  fűrészmalmok. 

3.  P,  hadikikötő,  Rockingham  county  székhelye 
New  Hampshire  északamerikai  államban  a  Pisca- 
taqua  folyónak  az  Atlanti  óceánba  való  torkolá- 
sánál,  vasutak  mellett,  (i9io)  11,269  lak.,  hajógyár- 
ral. Itt  kötötték  meg  1905  szept.  5-ón  az  orosz- 
japán háborút  befejező  békét. 

4.  P.,  hadikikötő,  Norfolk  county  székhelye 
Virginia  északamerikai  államban  az  Elizabeth 
torkolatánál,  Norfolkkal  szemben,  (i9io)  33,190 
lak.,  kitűnő  kikötője,  arzenálja,  száraz  dokkja 
van. 

Port-Szaid,  város  Egyiptomban,  a  Szuezi-csa- 
toma  főkormányzó  jának  és  számos  konzulátusnak 
székhelye,  a  Szuez-csatorna  bejáratánál,  (1917) 
91,090  lak.,  hatalmas  kikötőkkel,  árúraktárak- 
kal és  jelentős  külkereskedelmi  forgalommal.  A 
kikötő  bejárata  előtt  állították  fel  1900.  Lesseps- 
nek,  a  Szuezi-csatorna  tervezőjének  és  megópítő- 
jének  óriási  méretű  bronzszobrát.  1916  szeptem- 
berben török  repülőgépek  bombázták. 

Port  Szudán,  brit  kikötőváros  és  katonai  erős- 
ség az  angol-egyiptomi  Szudánban  a  Vörös-tenger 
partján ;  vasútállomás  s  az  afrikai  transkontinen- 
tális  vasúthoz  Berberen  át  van   csatlakozása. 


39* 


Port  ugrál 


—    612    ~ 


Portugália 


Maga  a  kikötő  Seik-Bargut  falu  mellett  1906 — 
1909-ig  épült.  Mint  kereskedelmi  kikötő  is  jelen- 
tős 8  az  ázsiai  vizekről  Európa  felé  menő  forga- 
lom egy  részét  a  Szuezi-csatorna  helyett  a  szá- 
razföld felé  van  hivatva  terelni. 

Portugál,  Marcos  Antonio  da  Fonseca,  a  leg- 
kiválóbb portugál  zeneszerző,  szül.  Lisszabon- 
ban 1762  márc.  24.,  megh.  Rio  de  Janeiróban 
1830  febr.  7.  1799-ben  Lisszabonban  királyi  kar- 
mester lett,  1811.  száműzött  királyát  követte 
Braziliába.  Igen  termékeny  zeneszerző  volt.  Szá- 
mos operettet,  alkalmi  darabot,  sok  egyházi  ze- 
nét és  40  operát  írt. 

Portugál  arany  (ném.  Portugalöser,  franc. 
portuguez  d'or).  Portugália  fénykorában  L  Emá- 
nuel király  (1495—1521)  tallérnagyságú  arany- 
pénzeket veretett,  melyek  a  közönséges  arany- 
forintnak (Portugáliában  crusado-TiB>\í)  a  tízsze- 
resét érték.  Előlapjukon  koronás  címer  van,  me- 
lyet kétsoros  körirat  vesz  körül.  Hátlapjukon 
kereszt  van  e  körirattal:  IN  HOC  SIGNO 
VINCES.  Ezeknek  a  P. -aknák  a  legművészibb 
utánzatai  erdélyi  fejedelmeink  tízszeres  arany- 
forintjai. (L.  A.  Resch,  Siebenbíirgische  Münzen 
u.  Med.).  Utánozták  a  P.-akat  Németországban 
is,  és  a  német  fejedelmek  ajándéknak  verettek 
tízaranyasakat,  melyekre  a  portugál  keresztet 
is  ráverették.  Hamburgban  a  bank  alapításakor 
(1667.)  veretett  a  városi  tanács  ilyen  tízaranyasa- 
kat s  veret  mai  napig  is  nevezetesebb  alkal- 
makra, Bankportugalöser-nek    nevezik    őket. 

Portugál  árbocozat,  1.  Csónak. 

Portugál  borok,  általában  a  spanyol  borokhoz 
hasonlíthatók.  Portugáliában  300,000  ha.  terüle- 
ten mintegy  4-5  millió  hl.  bor  terem.  Leghíresebb 
bora  a  portó  vagy  oporto,  mely  a  Douro  folyam 
mentén  terem;  a  legjobb  minőségűt  vinhos  de 
fectoriának  hívják  s  ez  főleg  kivitelre  való,  a 
silányabbat  vinhos  de  ramónak  nevezik.  Emlí- 
tésre méltó  még  az  erős  fehér  Lisbon  és  a  Gar- 
cavellos,  mely  édesebb  és  muskotályzamatú.  Je- 
lentékeny bortermelése  van  a  Kanári-szigetek- 
nek, hol  főleg  a  Madeira  ismeretes.  A  főbb  szőUő- 
fajok :  a  Malvasia,  a  Verdelho  Muscadel,  Ali- 
cante,  Betardo,  Tinta  és  Ferral.  A  szüretkor 
a  szőUőt  kocsányostól  lábbal  összetiporják  és 
erjedni  hagyják,  azután  nagy  hordókba  lefejtik. 
Jó  években  az  új  bor  elég  édes  s  csak  szprit  hoz- 
záadására van  szükség,  hogy  kész  legyen ;  rosz- 
szabb  években  azonban  még  jeropigát  (besűrített 
must)  is  tesznek  hozzá.  A  porto-bort  sokszor  szá- 
rított bodzabogyóból  készített  festőanyaggal  fes- 
tik. A  szeszezésnél  egy  pipe-re  (435 1.)  több  rész- 
letben 20 gallon  (1  gallon  =  45 liter)  60<*/o szesz- 
tartalmú brandyt  tesznek.  KUenc  hónapos  korá- 
ban a  bor  már  exportálható,  de  annál  becsesebb, 
minél  tovább  volt  palackozva  (old  port),  miköz- 
ben festékének  egy  része  kiválik  ugyan,  de  a 
szprit  annál  jobban  összeolvad  vele  s  pompás 
zamatot  kap.  Főleg  Anglia  és  Amerika  impor- 
tálják. 

Portugalete,  város  Vizcaya  spanyol  tarto- 
mányban, a  Nemonnak  a  Vizcaya-öbölbe  való 
torkolatánál,  vasút  mellett,  (1910)  5182  lak.,  láto- 
gatott tengeri  fürdő.  P.  Bilbao  külső  kikötője  és 
közúti  vasút  köti  össze  vele. 


Portugál-Guinea,  portugál  gyarmat  Afrika 
ÉNy.-i  partján  Szenegál  és  Francia-Guinea 
között.  Francia  birtoktest  zárja  körül,  területe 
a  Bisszagosz-szigetekkel  36,125  km^,  289,000 
lakossal  Éghajlata  egészségtelen.  Növényzete 
buja,  trópusi,  állatvilága  igen  gazdag.  Lakói 
néhány  európai  kivételével  benszülött  négerek. 
Földmívelése  alacsony  fokon  áll,  kereskedelme 
is  hanyatlott. 

Portugália  (térképét  1.  Spanyolország  cikk- 
nél), köztársaság  a  Pirenéi-félszigeten  Spanyol- 
ország és  az  Atlanti-óceán  között.  Legnagyobb 
hosszúsága  561,  legnagyobb  szélessége  218  km. 
Szárazföldi  határvonalának  hossza  1209,  a  ten- 
gerpartjáé 845  km.  P.  a  36o  59'  és  42°  8'  é.  sz. 
és  6°  10'  és  90  31'  Ny-i.,  grw.-i  hosszúság  között 
fekszik.  Területe  88,740  km*,  az  Azorokkal  és 
Madeirával  91,944  km^,  tengerentúli  birtokai- 
nak területe  2.079,577  km^. 

FelUlete.  P.  felföld,  amelyik  fensíkokból  és 
hegyvidékekből  áll.  Mély  bevágódású  vizei  há- 
rom nagyobb  földrajzi  egységre  tagolják.  A 
Kantábriai-hegység  folytatásában  lévő  észak- 
portugáliai hegyvidék  a  Minho  és  Douro  között 
DNy.-ra  lejt  a  parti  peremre.  Itt  legmagasabb  a 
Serra  da  Peneda  (1441  m.).  P.  középső  része,  a 
beirai  hegyvidék,  a  Dourótól  a  Tejóig  terjed. 
Ebben  van  P.  legmagasabb  hegysége,  a  Serra 
da  Estrella,  amely  1993  m.  magasságot  ér  el.  A 
spanyol  határon  a  Serra  das  Mezas  hegységgel 
kezdődik,  folytatása  a  Gardunha  (1224  m.)  és  a 
Muradal  (1081  m.).  P.  legdélibb  része  a  Tejótól  a 
tengerig  terjed,  hegységek  és  síkföldek  váltakoz- 
nak rajta,  legmagasbb  része  a  határon  a  Sao  de 
Mamede  (1025  m.).  Délen  emelkedik  az  Algarbiai- 
hegység  (Monchique  903  m.).  Ennek  végében  van 
Európa  legdélnyugatibb  pontja,  a  Capo  de  Sao 
Vicente. 

P.  felületének  túlnyomó  része  kristályos  és 
őskori  kőzetekből  áll.  A  Douro  és  Tejo  medencé- 
ben kambriumi  és  szilurkori  üledékek,  a  Gua- 
diana  völgyében  devon  és  az  Alemtejo  D.-i  vidé- 
kén karbon  fordul  elő.  A  jurakorbeli  rétegei  a 
Tejótól  É.-ra  és  a  Serra  da  Arrabidában,  a  kréta 
a  Serra  da  Cintrában  és  Lisszabon  környékén 
vannak  meg.  A  Tejo  mentén  jól  kifejlődött  a 
miocén  és  az  újabb  negyedkori  rétegek.  Hegyei 
bányaércekben  gazdagok.  Jó  öblök  a  Minho, 
Duoro  és  Tejo  torkolatai,  legnagyobb  öble  a 
Setubali  az  ország"  D.-i  részében.  Partmenti  szi- 
getekben szegény  (Farilhőes,  Berlenga,  Isla  Cris- 
tina). 

Folyói,  tavai.  A  spanyol  földről  lefutó  Minho, 
Douro,  Tejo  és  Guadiana  P.-ban  részben  hajóz- 
hatók és  itt  ömlenek  az  Atlanti-tengerbe.  Kisebb 
partmenti  vizei :  a  Lima,  Neiva,  Cavado,  Vouga. 
Mondego  (220  km.),  Liz,  Sado  (175  km.)  ós  a 
Mira  (130  km.).  A  Serra  da  Bstrellában  kisebb 
tavai  is  vannak. 

Éghajlata  szubtropikus,  nagyrészt  óceáni  és 
csak  ÉK.-i  részében  kontinentális  jellegű.  Telei 
enyhék,  nedvesek  és  csapadékban  gazdagok.  A 
hőmérsékleti  ingadozások  általában  kicsinyek. 
Az  eső  főleg  a  téli  félévben  és  tavasszal  hull. 
Telei  nagjTészt  hómentesek,  zivatar  ritkán,  má- 
jusban fordul  elő. 


Portugália 


613     — 


Portugrália 


Növény-  és  állatvilág.  P.-ban  több  az  erdő, 
mint  Spanyolországban.  Erdeinek  uralkodó  fa- 
nemei :  a  fenyő,  tölgy,  paratölgy,  olaj-  és  gesz- 
tenyefa. Flóráját  a  Hedera  canariensis,  Prunus 
lüsitanica,  ülex  ós  Armeria,  az  Bricaceák  számos 
félesége  jellemzik.  P.  faunája  egyezik  az  ibériai 
félsziget  többi  részeinek  állatvilágával.  A  vad- 
kecske jellemző  állatainak  egyike,  a  kétéltíiek 
közül  egyes  szalamandra  különlegességei  van- 
nak. Halakban  gazdag. 

Lakosság,  P.  lakossága  (1911)  5.960,056  lé- 
lek ;  1800-ban  3.115,330  volt.  A  legsűrűbben  la- 
kottterülete Portó  vidéke  (294  km^-kint),  mlg  Be  ja 
tartomány  lakossága  a  leggyérebb  (19).  Az  egyes 
tartományok  és  kerületek  lélekszáma  alábbi  táb- 
lázatban van  összesítve : 


A  kerületek  és  tartományok 


Vianna  do  Castello 
Braga   

Portó     


Minho  tartomány... 


Villa  Beal 
Braganga 


Trás-os-Montes  tart. 


Aveiro 

Vlseu    

Colmbra     

Guarda 

Castello  Branco 


Beira  tartomány .. 


Paro. 


Leiria  ... 
SantarSm 
Lisboa  ... 


Portalegre . 
Évora  —  . 
Beja 


Algarve  tartomány 


Estremadara  tart. 


Alemtejo  tart. 


Saigetek  : 

Angra  do  Heroismo 

Horta    -- 

Fonta  De  Igada. 

Azorok 


Fancbal. 


Madeira- 


Területe 
km>-ben 


2,221 
2,693 
2,312 


7,226 

4,273 
6,510 


10,783 

2,758 
5,019 
3,907 
5,482 
6,688 


28,854 
5,019 


5,019 

3,412 
6,619 
7,941 


összesen 


17,972 

6,231 

7,400 

10,255 


23,886 


728 

787 
874 


2,389 
815 


815 


91,944 


Lakosok 
1911. 


227,250 
382,276 
679,540 


1.289,066 

245,547 
192,024 


437,571 

336,243 
416,744 
359,387 
271,316 
241,184 


1.625,174 
272,861 


272,861 

262,632 
32.^775 
852,354 


1.440,761 

141,481 
148,295 
192,499 


482,275 


69,957 

50,055 

122,553 


242,565 
169,783 


169,783 


5.960,056 


Kivándorló  1900—1919.  volt  108,189 ;  túlnyomó- 
részben Braziliába  és  az  északamerikai  Unióba 
mentek.  Lakosságának  32"/o-a  városi  lakos.  A 
portugál  nép  nem  tiszta  faj,  hanem  a  germánok 
és  latinok,  továbbá  arabok,  négerek  és  indiaiak 
keveréke. 

Közművelődés.  P.-ban  az  elemi  oktatás  kö- 
telező és  1897  óta  ingyenes,  mindamellett  még 
a  lakosságnak  757o-a  ma  sem  tud  írni-olvasni. 
1911-ben  7120  elemi  iskolája,  32  középiskolája, 
Coimbrában  egyeteme  és  számos  főiskolája  volt. 
Van  26  ipari- és 7 földmívesiskolája;  tudományos 
akadémiája,  meteorológiai-  és  csillagászati  ob- 
szervatóriuma, számos  múzeuma  és  egyetemi 
könyvtára.  P.  lakói  túlnyomó  részben  római  ka- 
tolikusok, ami  egyúttal  az  államvallás  is,  a  töb- 
biek csak  tűrt  vallások.  Az  egyház  élén  a  lissza- 
boni patriareha  áll,  van  két  érseke  (Braga  és 


Evora)  és  lé  püspöke.  Jótékonysági  intézmé- 
nyekben gazdag. 

Mezőgazdaság.  P.  területének  26'2Vo  legelő, 
szántóföld,  kert,  S-őVo-^  szőUő,  3-97o-a  gyii- 
mölcsös,  17  ^Vo-^-  erdő,  a  többi  részben  termé- 
ketlen terület,  részben  parlagon  hever.  A  bir- 
tokviszonyokat illetőleg  B.i  részében  gondosan 
megművelt  kis  parasztbirtokok  vannak.  A  Mon- 
dego  és  Tejo  közötti  övben  vannak  a  nagybirto- 
kok, a  termékeny  földet  bérlőkkel  műveltetik. 
A  Tejótól  D.-re  eső  részben  főkép  az  állattenyész- 
tés és  déligyümölcstermelés  jelentős.  P.  átlagos 
termelése:  búza  24!0,000,  rozs  180,000,  árpa 
1.300,000,  kukorica  400,000  tonna.  Bort  évente 
4.500,000  hektolitert  szüretelnek.  Fő  bortermő- 
vidékei  :  a  Douro  völgye.  Portó,  Setubal,  Faro 
és  Avinto  környéke.  Erdőterülete  4t  millió  acre. 
Állatállománya  becslés  szerint:  90,000  ló,  150,000 
szamár,  60,000  öszvér,  820,000  szarvasmarha, 
3.100,000  juli,  1.000,000  kecske  és  1.200,000  ser- 
tés. Gyapjútermése  4*5  millió  kg.  Selyemhernyó- 
tenyésztése  hanyatlott.  Halászata  (1910)  6  millió 
értékű  volt,  ebben  3  millió  értékű  szardínia. 

Bányászat.  P.  bányászásra  érdemes  ércekben 
és  kövekben  felette  gazdag,  bányászata  azon- 
ban fejletlen.  Főbb  bányatermékei :  kénérc,  az- 
után ólom,  vasérc,  rézércek  (San-Domingos,  Al- 
justrel),  kisebb  mennyiségben  ezüstérc  és  arany- 
érc (Vallongo),  wolfram,  urán,  arzén.  Tengerísó- 
f őzése  is  van  (Faro,  Setubal).  Ásványvízforrások- 
ban (kénes,  szénsavas  és  arzéntartalmú)  igen 
gazdag ;  nevezetesebb  gyógyforrásai :  Alca9aria8, 
Bussaco,  Caldas  da  Reinha,  Gterez,  Monchique, 
Vizella. 

Ipar,  kereskedelem,  közlekedés.  A  ma- 
gas beviteli  vámok  eredményekép  P.  ipara  a  leg- 
utóbbi időkben  rohamosan  fejlődött.  Különleges 
ipari  termékei  a  csipke  (Peniche),  arany-  és  ezüst- 
kézmüárú,  valamint  az  azulejos  (1.  o.)  zománcos 
cserép.  Ipari  főhelyei :  Lisszabon,  Portó. 

P.  kereskedelme  is  erősen  fejlődött  az  utóbbi 
évtizedek  alatt:  1919.  behozatal  229  mill.,  kivi- 
tel 106  mill.  escudo, 

A  bevitel  főcikkei :  gyapot,  acélárú,  pamutárú, 
szén,  gépek,  állati  bőrök,  vegyszerek,  olajmag- 
vak ;  a  kivitelé:  parafa,  hal,  pamutárú,  gyümölcs, 
főzelék,  olaj,  rézérc,  bor  (Portó,  Madeira). 

P.  kereskedelmi  tengerészete  1911-ben :  66  gő- 
zös 70,193  tonnatartalommal  és  259  vitorlás 
43,844  tonnatartalommal.  Az  idegen  hajók  leg- 
nagyobb része  angol.  A  szárazföldi  közlekedés 
1921-ben  3425  km.  vasútján  ós  15,000  km.  or- 
szágútján bonyolódott  le.  1913-ban  4222  posta- 
és  628  táviróhívatala  volt. 

Pénzügye.  A  bankjegykibocsátás  joga  a  Por- 
tugál-rés'zvénybanké.  Pénzegységet  1911  máj.  22. 
az  ideiglenes  kormány  megváltoztatta.  Az  új  pénz- 
egység  az  Escudo  de  oro  =  aranyescudo,  amely 
megfelel  az  1  mUreis  aranypénznek.  Vannak  1, 2, 
5, 10  escudos  aranypénzei  és  az  angol  font  is  tel- 
jes értékkel  szerepel  a  forgalomban  (4*5  escudo), 
ezüstpénze  az  1  escudos  és  az  50,  20  és  10 
centavos,  nikkel  és  bronz  váltópénzei  a  4,  2, 1 
és  V2  centavosok.  1868  óta  a  méterrendszer,  gyar- 
matain azonban  a  régi  mértékek  és  eszközök  hasz- 
nálatosak. 


Portugália 


614 


Portugália 


Gyarmatok.  P.-nak  Afrikában  ós  Ázsiában 
vannak  ma  még  gyarmatai. 


Afrikai  gyarmatai  : 

Cabo  Verde  (Zöldfoki  szigetek)... 

Guiné  (Guinea)    

S.  Tómé  és  Principe 

Angola 

MozamWqne 


Afrikában 

Ázsiai  gyarmatai : 

Portugál-India 

Damao  - 

Macao  ...  - ... 

Timor  szigetcsoport      


Területe 
km2 


3,928 

36,125 

944 

.255,775 

760,000 


Ázsiában 


2.056,772 


3,807 

10 

14,000 


Lakosság 


149,798 

289,000 

58,907 

4.120,000 

3.120,000 


7.738,000 


548,500 

74,866 

6.377,800 


22,817  i     1.001,200 


Összes  P.  gyarmatok  ... 


2.079,589  I     8.740,000 


Alkotmány  és  közigazgatás.  P.  a  XII.  sz. 
óta  független  állam,  1910-ig  királyság,  azóta 
köztársaság.  A  törvényhozótestület  a  nemzeti 
tanácsból,  melynek  164  tagját  3  évente  választ- 
ják és  a  71  tagú  felerészben  3  évente  megújuló 
felsőházból  áll.  A  köztársaság  elnökét  négy  évre 
mindkét  ház  együttesen  választja,  legalább  35 
évesnek  kell  lennie  és  újból  nem  választható.  P. 
292  concelhóra  és  ezekben  3913  községre  osz- 
lik. Fővárosa  2^>s2'a&o??.Igazságügyileg  193  birói 
járása  van,  felebbviteli  törvényszéke  Lisszabon- 
ban és  Portóban  van,  a  legfőbb  törvényszék 
székhelye  Lisszabon. 

Állami  hevételek:  1920-21-ben  119.615,314 
esc.  Kiadás:  226.420,717  esc;  államadóssága 
külső  46  mill.,  belső  111  mill.  escudo. 

Címerét  és  lobogóját  1.  a  Címer  és  Lobogó 
cikkek  színes  képmellékletén.  Állami  színei : 
zöld-piros. 

Története. 

P.  területén  az  ó-korban  kelta  törzsek  laktak, 
kik  közül  a  Liisitani-iörz8  volt  a  legharciasabb. 
Ezeket  a  rómaiak  csak  hosszú  és  kemény  küzde- 
lem után  verték  le  189.  Kr.  e.  A  császári  korban 
P.  nagy  része  Lusitania  római  tartományhoz 
tartozott.  A  népvándorlás  alatt  előbb  az  alánok 
ós  suevek  szállották  meg  e  tartományt,  majd 
mindkét  nép  országa  a  VI.  sz.  folyamán  a  nyu- 
gati-gótok birodalmába  olvadt.  A  nyugati-gót 
királyság  bukása  után  (711)  az  arabok  (mórok) 
uralma  alá  jutott.  Később  /.  Ferdinánd  Kasztilia 
királya  (1037—65)  visszahódította  az  araboktól  a 
Minho  és  Mondego  folyók  közé  eső  területet  s  azt 
Portó  Gale  kikötőváros  után  F.  grófságnak  ne- 
vezte. Ifjabb  fia,  VI.  Alfonz  1095.  burgundi  Hen- 
rik-nek  ajándékozta  hűbérként.  Ennek  íla,  Alfonz 
(1128—85)  függetlenítette  magát  Kasztiliától  s 
1143.  felvette  a  királyi  címet.  Angol  és  német- 
alföldi keresztesek  segítségével  1147.  elfoglalta 
az  araboktól  Lisszaiont,  melyet  aztán  szókhe- 
lyéül választott.  III.  Alfonz  (1245— 79)  elfoglalta 
az  araboktól  Algarve  királyságot  s  ezzel  elérte 
P.  mai  területi  nagyságát.  III.  Alfonz  fia,  Dénes 
(1279—1325)  megvédte  a  királyi  tekintélyt  a  pá- 
pával szemben  is  s  az  eltörölt  templomos  rendből 
a  Krisztus-loYagrenáei  alapította,  mely  Afriká- 
ban folytatta  a  mohammedánok  elleni  harcot.  J. 
Ferdinánd-hasi  (1367—83)    kihalt  a  burgundi- 


dinasztia törvényes  f érüága  s  a  trónon  természe- 
tes öccse,  L  János  (1385—1433)  az  álburgundi 
dinasztia  megalapítója  következett.  Uralkodása 
alatt  kezdődtek  a  tengerentúli  hódítások  és  fel- 
fedezések (Geuta  1415,  Madeira  1419,  Azori  szi- 
getek 1431).  Ezeket  legifjabb  fla.  Tengerész  Hen- 
rik herceg  (megh.  1460)  vezette  s  ezzel  meg- 
vetette P.  jövendő  tengeri  hatalmának  alapját. 
Eduárd  (1433—38)  rövid  uralkodása  után  V.  Al- 
fonz (1438—81)  következett,  ki  eredménytelenül 
harcolt  Kasztilia  trónjáért,  de  elfoglalta  Tangert 
Észak-Afrikában  (1471)  s  P.  gyarmatainak  szá- 
mát a  Zó7c?-/'o/rz-szigetekkel  (Cabo  Verde)  gyara- 
pította (1456).  Utóda,  11.  Jáwos(1481— 95)  meg- 
törte a  nemesség  hatalmát  s  alatta  érte  el  IHaz 
Afrika  déli  csúcsát  (1486),  melyet  a  király  a  Jó- 
remónysóg  fokának  nevezett  el.  Utódának,  Nagy 
Emánuel-Jiek  (1495—1521)  uralkodására  esik  P. 
hatalmának  és  gazdagságának  tetőpontja.  1498. 
jutott  el  Vasco  da  Gama  Kelet-Indiába  Afrika 
megkerülésével.  Almeida  és  Albuquerque  jeles 
hadvezérek  és  kormányzók  virágzó  gyarmatbiro- 
dalmat alapítottak,  mely  magában  foglalta  Kelet- 
India  partvidékeit,  Ceylont,  a  Molukki-szigeteket, 
Maiakkát  és  Jávát.  Innen  egész  Kináig  és  Japánig 
eljutottak  a  portugál  kereskedők  s  Lisszabon  egy 
ideig  a  világkereskedelem  középpontja  lett.  150Ó. 
Gabralt  a  vihar  Dél-Amerikába  sodorta  s  itt  is 
óriási  terület  (Brazília)  került  portugál  uralom 
alá.  ///.  János-ml  (1521—1557)  kezdődött  P. 
hanyatlása.  Már  az  inkvizíció  behozatala  és  a 
mórok  kiüldözóse  is  kárára  volt  az  országnak, 
de  különösen  a  gyarmati  kincsek  tették  tönkre  a 
lakosság  munkakedvét.  III.  János  unokája,  Sebes- 
íi/ew(1557— 78)  Afrikában  akartújabb  hódításokat 
tenni,  de  a  kaszr-el-kebiri  csatában  seregével 
együtt  elpusztult  (1578  aug.  4).  Ekkor  III.  János- 
nak még  életben  lévő  öccse,  Henrik  bíboros 
(1578—80)  következett  a  trónon  s  benne  kihalt 
az  ál-burgundi  dinasztia  törvényes  ága.  A  sok 
trónkövetelő  közül  II.  Fülöp  spanyol  király, 
Nagy  Emánuel  Izabella  nevű  leányának  fia,  győ- 
zedelmeskedett. Vezére,  Álba  herceg  1580.  be- 
vonult Lisszabonba  s  miután  legyőzte  az  «Á1- 
Sebestyéneket)),  elfogadtatta  a  spanyol  uralmat 
a  portugálokkal.  De  ez  végzetessé  vált  P.-ra 
nézve,  mert  az  angolok  és  hollandiak  most  már 
P.-t  is  ellenségüknek  tekintették  és  elfoglalták 
annak  legértékesebb  gyarmatait  (Ceylon,  Jáva, 
Molukki  szigetek.  Fokföld).  A  30  éves  háboni 
folyamán  a  portugálokban  is  feltámadt  a  függet- 
lenség vágya  s  1640.  felkelés  tört  ki  a  spanyol 
uralom  ellen,  melynek  élére  János  braganzai 
herceg  állt,  kinek  őse  Alfonz,  I.  János  király  ter- 
mészetes íla  volt.  Végül  a  villaviposai  (1665 
jún.  17)  után  a  spanyolok  kénytelenek  voltak  a 
lisszaboni  békében  P.  függetlenségét  elismerni 
(1668  jún.  13.). 

A  Braganza-házból  való  IV.  János  (1640-56) 
és  fla,  VI.  Alfonz  (1656  67.)  gyenge  uralkodók 
voltak.  Ez  utóbbit  neje  és  öccse  II.  Péter  (1667— 
1706.)  lemondásra  bírták,  n.  Péter  1703.  a  fran- 
ciák ellen  alakult  koalícióhoz  csatlakozott  s  az 
angol  követtel,  Methuennel  oly  politikai  ós 
gazdasági  szerződést  kötött,  mely  P.-t  ezentúl 
teljesen  kiszolgáltatta  Angliának  s  annak  gyár- 


Portugália 


615 


Portugália 


matává  süly  esztette.  A  háború  folyamán  P.  lett 
az  angolok  támaszpontja  spanyolországi  had- 
járataikhoz. II.  Péter  fia,  V.  János  (1706—50.) 
az  ország  jövedelmeit  kolostorok  és  templomok 
alapítására  fordította  (Bex  fidelissimus),  míg 
az  ország  más  tekintetben  hanyatlásnak  indult. 
Fiának,  Józsefnek  (1750—77.)  uralkodása  alatt 
Pombal  miniszter  a  felvilágosodás  szellemé- 
ben nagyszabású  reformmunkát  kezdett  az  or- 
szág jólétének  emelésére,  de  erőszakos  fellépé- 
sével magára  haragította  a  papságot  és  a  fő- 
nemességet. József  leánya,  I.  Mária  (1777— 
1816.)  Pombalt  rögtön  elbocsátotta  és  megsemmi- 
sítette annak  rendelkezéseit.  Minthogy  a  királyné 
1792.  elmebajba  esett,  1792  óta  fia,  VL  János 
(1816—26.)  volt  helyette  a  régens.  Ez  az  ango- 
lok biztatására  1793.  belépett  a  francia  köztár- 
saság ellen  alakalt  koalícióba.  A  háborúban, 
mely  1801.  ért  véget,  P.  tengeri  kereskedelme 
érzékeny  veszteségeket  szenvedett.  1805-ben 
visszautasította  a  régens  Napóleonnak  azt  a 
követelését,  hogy  Angliának  hadat  üzenjen,  ké- 
sőbb pedig  ellene  szegült  a  kontinentális-zárt 
(1.  0.)  elrendelő  parancsának.  Erre  Napóleon  P. 
felosztását  tervezte  és  Junot  tábornokot  kül- 
dötte P.  elfoglalására.  A  francia  sereg  elől  a 
királyi  család  Braziliába  menekült  ós  Junot  be- 
vonult Lisszabonba  (1807  nov.).  A  spanyolok  pél- 
dájára ezután  P.-ban  is  nagy  felkelés  támadt  a 
franciák  ellen.  A  felkelés  támogatására  az  ango- 
lok Wellesley  (a  későbbi  Wellington)  vezérlete 
alatt  nagyobb  segítséget  küldtek,  ki  a  cintrai 
kapituláció  értelmében  Junot  bekerített  seregét 
Franciaországba  szállította.  1810  nyarán  a  vitéz 
Massena  ú}ból  betört  P.-ba,  de  Torres-Vedras 
megerősített  magaslatain  megtört  a  franciák 
minden  támadása.  P.  ezzel  megszabadulta  francia 
hódítástól.  Mivel  azonban  VI.  János  még  most 
sem  tért  haza  Braziliából,  Beresford  angol  tá- 
bornok maradt  P.  ura,  ki  zsarnoki  hatalommal 
intézte  az  ország  sorsát.  Távozása  (1817)  után 
újabb  felkelések  törtek  ki  s  1820.  győzött  a  forra- 
dalom, mely  az  ország  számára  1821.  radikális 
alkotmányt  biztosított.  Erre  visszatért  VI.  János, 
ennek  következtében  azonban  elvesztette  Brazi- 
liát, hol  idősebbik  fiát,  Pétert  (Pedro)  kiáltották 
ki  császárnak.  Ifjabbik  fia,  Dom  Miguel  1823. 
a  hadsereg  támogatásával  felkelést  támasztott 
ellene,  el  is  fogta,  de  VI.  János  már  1824.  meg- 
menekült 8  Miguelnek  száműzetésbe  kellett 
mennie.  VI.  János  halála  után  Pedro  brazíliai 
császár  átengedte  a  portugál  trónt  7  éves  leányá- 
nak, 11.  Máriának  (1826—53.)  s  Dom  Miguelt 
rendelte  gyámjának  és  későbbi  férjének.  De  ez 
a  reakcionáriusok  segítségével  1828  jún.  30. 
magát  kiáltatta  ki  P.  királyának  és  véres  üldö- 
zést indított  a  liberálisok  ellen.  Erre  I.  Pedro  le- 
mondott Brazília  trónjáról  és  1832.  megjelent 
P.-ban,  hogy  leánya  érdekeit  megvédje.  Francia, 
angol  és  spanyol  segítséggel  legyőzte  Dom 
Miguelt,  ki  1834  máj.  26.  az  evorai  szerződésben 
végleg  lemondott  P.  trónjáról.  Pedro  ezután 
helyreállította  az  1826-iki  alkotmányt,  de  nem- 
sokára meghalt  (1834  szept.  24.).  II.  Mária  ekkor 
személyesen  vette  át  az  uralkodást  s  elÖbbLeKch- 
tenberg  Ágost  herceghez  (1835.),  majd  ennek 


korai  halála  után  Ferdinánd  szász -kóburg- 
gothai  herceghez  ment  nőül  (1836),  ki  1837. 
megkapta  a  királyi  címet  is.  Uralkodása  alatt  a 
konzervatív  (karlisták,  az  1826-iki  alkotmány 
hívei)  és  a  radikális  (az  1822 -iki  alkotmány  hívei) 
pártok  harcainak  színhelye  voltP.  1842-ben  győz- 
tek a  karlisták  s  vezéreik :  Terceira,  majd  Pal- 
mella  állottak  a  kormány  élén.  II.  Máriát  leg- 
idősebb fia,  V.  Péter  (1853—61.)  követte,  ki  alatt 
a  pártharcok  az  ország  jólétét  teljesen  aláásták, 
pénzügyi  viszonyait  pedig  tönkretették.  V.  Péter 
korai  halála  után  öccse,  I.  Lajos  (1861—89) 
következett  az  uralkodásban.  Ez  is  gyengének 
mutatkozott  a  pártharcok  megszüntetésében. 
1870-ben  Saldanha  megbuktatta  Loulé  herceget, 
de  1871.  őszén  ő  is  kénytelen  volt  helyét  át- 
engedni a  mérsékeltek  (reaeneradores)  vezéré- 
nek, Fontes  Pereira  de  Mellének,  ki  rövid  meg- 
szakításokkal 1886-ig  maradt  a  kormány  ólén. 
Fontes  Pereira  de  Mello  újjászervezte  a  hadsere- 
get, új  vasutakat  építtetett,  kiterjesztette  a  vá- 
lasztójogot, új  polgári  és  büntető  törvénykönyvet 
szerkesztetett,  csak  a  pénzügyi  bajokon  nem 
tudott  segíteni.  A  belső  bajok  mellett  a  gyar- 
matok ügye  is  foglalkoztatta  P.  kormányait.  P. 
gyarmatpolitikájára  különösen  bénítóan  hatott 
Anglia  erőszakos  és  parancsoló  állásfoglalása. 
Sok  nehézség  leküzdése  után  végül  1886.  a  Lu- 
ciano  C«sír o-minisztérium  a  németekkel,  fran- 
ciákkal és  a  Kongo-államimal  kötött  szerződések- 
ben némi  veszteségekkel  végleg  megállapította 
az  afrikai  portugál  gyarmatok  határát.  I.  Lajos 
fia  és  utóda,  J.  Károly  (1889—1908)  alatt  a  ret- 
tenetes pénzügyi  válság  foglalkoztatta  az  orszá- 
got. 1892  jan.  az  új  Ferreira-koTmány  kénytelen 
volt  az  adókat  emelni.  A  nagy  adóemelések 
azonban  mind  ezt,  mind  a  következő  Hintze- 
Ribeiro-kormányt  megbuktatták  s  1897  febr. 
Castro  állott  az  új  minisztérium  élére.  Ekkor 
már  erős  köztársasági  mozgalom  volt  észlelhető 
az  országban  1900  jún.  Hintze-Ribeiro  lett  a 
miniszterelnök,  1903-ban  Coimbrában  támadt 
köztársasági  felkelés,  melyet  csak  véres  harc 
után  lehetett  elnyomni.  1904  okt.  Hintze- 
Ribeiro  ismét  Gastrőnak,  a  progresszista  párt 
vezérének  engedte  át  helyét,  ki  1904  dec.  fel- 
oszlatta az  új  képviselőházat,  de  a  választások 
nem  hoztak  a  kormányra  jobb  eredményt.  1906 
márc.  20.  Hintze-Ribeiro  harmadszor  is  elvál- 
lalta a  miniszterelnökséget,  de  már  máj.  19.  le- 
mondott, mert  nem  helyeselte  a  királynak  ab- 
szolutisztikus terveit.  Ekkor  Franco  került  a 
kormány  élére,  ki  újból  feloszlatta  a  képviselő- 
házat, 8  mikor  az  ellenzék  ezután  is  hevesen  tá- 
madta a  kormányt,  1907  jul.  forma  szerint  is  fel- 
függesztette az  alkotmányt,  elfogatta  az  ellenzék 
vezéreit.  Ezek  az  intézkedések  az  egész  országban 
forradalmi  hangulatot  keltettek,  melynek  hatása 
alatt,  de  meg  az  angolok  tanácsára  a  király  1908 
jan.  kiíratta  a  választásokat.  De  már  megkésett 
ezzel  a  lépéssel,  mert  1908  febr.  1.  idősebb  fiával, 
Lajos  Fülöp  trónörökössel  együtt  egy  össze- 
esküvő csapat  merényletének  esett  áldozatuLIf  ja  b- 
bikfia,  IL  Mánuel{W0S—10.)  követte  a  trónon,  ki 
Francot  rögtön  elbocsátotta  és  Ferreira  do  Ama- 
ral  tengernagyot  nevezte  ki  miniszterelnöknek. 


Portugr^lfa 


616 


Portugál  irodalom 


Az  1908  ápr.-i  választásokon  túlnyomó  többséggel 
győzött  a  két  monarchista  párt  (62  regenerados, 
59  progressista)  és  csak  5  republikánust  válasz- 
tottak meg.  Az  új  király  letette  az  esküt  az 
alkotmányra  (1908  máj.),  de  nemsokára  új  köz- 
társasági összeesküvésnek  jöttek  a  nyomára.  A 
kormányválságok  egymást  érték;  1910  jún. 
Teixeiro  de  Soiisa  lett  miniszterelnök.  A  par- 
lamenti tárgyalások  során  kiderült,  hogy  a  meg- 
gyilkolt király  nagy  előlegeket  vett  fel  a  kormá- 
nyoktól, dacára  a  kétségbeejtő  pénzügyi  helyzet- 
nek. Ez  végleg  aláásta  a  királyság  tekintélyét  és 
1910  okt.  4.  forradalom  tört  ki  Lisszabonban.  A 
hajóhad  lázadó  legénysége  a  királyi  palotát  kezdte 
bombázni,  Lisszabon  utcáin  pedig  a  királyhoz  hű 
maradt  csapatokat  győzték  le  a  forradalmiak. 
Mánuel  anyjával  és  nagyanyjával  előbb  Gibral- 
tárba, majd  Angliába  menekült.  Erre  kikiáltották 
a  köztársaságot  (okt.  9.)  s  az  ideiglenes  kormány 
elnöke  Teofilo  Braga  lett.  1911  máj.  28.  nyílt 
m&g  az  új  nemzetgyűlés  (231  tag),  mely  elfogadta 
az  új  alkotmányt,  eltörülte  a  nemességet  és  az 
első  kamarát,  száműzte  a  Braganza-családot 
P.-ból  8  avLg.2Í.  Manoel  d'Arriaga  volt  főügyészt 
választotta  meg  az  új  köztársaság  első  elnökének. 
P.  ezalatt  teljesen  gazdasági  gyarmata  lett 
Angliának,  a  melyet  ez  sem  akadályozott  abban, 
hogy  1915.  elején  Németországgal  szerződést 
kössön  a  portugál  gyarmatok  felosztására.  Az 
1914.  kitört  háború  érvénytelenné  tette  a  szerző- 
dést, P.  pedig  mindjárt  Anglia  mellé  állt.  A  par- 
lament fel  is  hatalmazta  a  kormányt  a  háborúba 
való  beavatkozásra  s  az  angol  parlamentben 
Mc  Kenna  kincstárnok  beismerte,  hogy  Anglia 
pénzzel  támogatja  a  portugál  kormányt.  1915 
januárban  katonai  forradalom  volt,  minek  követ- 
keztében jan.  28.  Pimento  de  Castro  tábornok 
alakított  kormányt.  Ez  febr.  1.  beszüntette  a 
mozgósítást ;  de  ez  heves  ellenzésre  talált  s  máj. 
14.  újabb  katonaforradalom  tört  ki,  s  a  miniszter- 
elnököt el  is  fogták.  Az  új  miniszterelnököt, 
Chagast  máj.  17.  lelőtték;  máj.  27.  Arriaga 
elnök  lemondott  és  újraTeoíílo  BragalQXt  ideig- 
lenes elnök.  Aug.  7.  a  demokrata  többség  Bernar- 
dino  Machado-t  választotta  elnökké.  1915.  augusz- 
tusban P.  északi  tartományaiban  monarchista 
forradalom  tört  ki,  de  elnyomták.  1916.  P.  is 
<!sapatokat  küldött  a  francia  harctérre.  Lefoglal- 
ták a  német  hajókat,  Németország  tiltakozását 
visszautasították,  mire  Németország  1916  márc.9. 
hadat  üzent  P.-nak  s  márc.  14.  Ausztria-Magyar- 
ország is  megszakította  a  diplomáciai  viszonyt.  A 
háború  azonban  nem  volt  népszerű  s  1916  dec.- 
ben  forradalom  is  tört  ki  miatta.  1918  ápr.  28. 
Sidonio  Faes-t  választották  elnöknek,  akit  azon- 
ban már  dec.  16.  egy  radikális  csoport  meggyil- 
kolt. 1919  aug.  8.  Jósé  de  Almeida  lett  elnök. 
1921  dec.-ben  ismét  forradalom  tört  ki  Lisszabon- 
ban, amelyet  azonban  levertek. 

Irodahm.  Annari  Estatistico  de  Portugál  1906  e  1907 
Volume  I.  Lisboa  1918;  Boletira  commercial  e  maritímo, 
havonta,  Lisboa ;  Censo  la  Popula^ao  do  Reiao  de  P.  1. 
dez.  1900.  3  köt.,  Lisboa  1905—6  ;  Le  P.  géografique,  éth- 
nologiqne,  administratif,  économique,  littéraire,  artistique, 
tistorique  etc.  Paris  190o  ;  Baedeker,  Hartleben  és  Meyer 
utikönyvei  Spanyolország  és  P.-ról :  Bell  A.  F  G.,  In  P.,  Lon- 
don 1912 ;  Boletim  Publica^oes  da  Sociedade  da  Geographia 
de  Lisboa    (évente);   Costa  A,  Les   finaaces  portugaises, 


Lisboa  1913 ;  Delbosc  R.  P.,  BillograpMe  des  Voyages 
en  Bspagne  et  en  P.  Revne  Hispaniqne  1896  márc,  júl. 
és  nov.  számaiban,  Paris  1896  ;  Mae  Mnrdo  M.  M.,  Le  P. 
et  ses  Colomes,  Paris  1912;  Pinhero  Chagas,  História  de 
P.  2.    köt.;    Souse  T.    de,    Pára  a  História   de  Revolucao 

2  köt,  Coimbra  1912;  Wood  R.  K,  The  Tourist's  Spain 
and  P.,  London  1912;  Atlas  Geografico  de  P.  Barcelona 
1905—6,  az  Atias  Geografico  Ibero  americanóban  ;  Scháfer  : 
Gesohichte  von  Portugál,  Hamburg  és  Gotha  1836—54. 
5  köt.  ;  Mac  Murdo  :  Hiítory  of  Portugál,  London  1888—91, 

3  köt.,  1279-ig  terjed.  ;  Rebello  da  Silva  :  História  de  Por- 
tugál nos  seculos  17  e  18,  Lisboa,  1860—71,  5  köt.  ;  Oliveira 
Martius,  História  de  Portugál,  u.  o.  1887,  4.  kiad.;  Giedroyé, 
Résumé  de  l'histoire  du  Portugál  au  XIX.  siécle.  Paris,  1876; 
Carta  chorographica  dos  Reinos  de  P.  e  Algarve,  37  lap 
1:100,000. 

Portugál-India,  elöindiai  gyarmata  Portugá- 
liának, áll  a  Malabár-parton  lévő  Goa  (1.  o.)  te- 
rületből, Damds  kikötőből  és  Diu  keskeny  szi- 
geti kikötőből.  Területük  3807  km^  és  (i9io) 
548,500  lak.,  82  km  vasútja  van.  Fővárosa  Pan- 
jin.  P.  költségvetése  1917— 18-ban  1.591,022  es- 
cudo bevételt  és  1.810,977  escudo  kiadást  tüntet 
fel.  1911-ik  évi  szárazföldi  és  tengeri  bevitele 
4'6,  kivitele  16  millió  rúpiára  rúgott.  Főkiviteli 
cikkei :  kókuszdió,  hal,  fűszer,  dió,  só,  kopra. 

Története.  Nagy-Mánuel  (1.  Mánuel,  3.)  király- 
sága alatt  sikerült  Vasco  da  Gama-nak  1497.  Af- 
rikát körülhajózni  és  Kelet-India  kikötőit  részben 
Portugália  hatalma  alá  hajtani.  Arab  kereskedők- 
kel, részben  benszülöttekkel  folytatott  küzdelmek 
után  a  hatalmat  magukhoz  ragadták.  1535  körül 
már  Portugália  ura  az  Afrika  és  Kplet-India  part- 
jainak. A  megindult  gyarmat-  és  füszerárúkeres- 
kedelem,  amelynek  eddig  Velence  részben  nagy- 
ságát köszönhette,  Portugália  gazdagságának 
alapjává  vált.  Állami  egyedárúságokként  kezelték 
a  gyarmatkereskedelmet,  amit  azonban  a  korona 
egyes  állami  felügyelet  alatt  álló  keletindiai 
kereskedelmi  társaságoknak  adott  bérbe.  1580-ban 
Spanyolországgal  való  egyesülése  után,  amidőn 
Németalfölddel  háborúba  keveredtek,  Portugália 
gyarmatait  részben  elvesztette  s  keletindiai  ki- 
kötőiben is  évtizedeken  át  a  németalföldiek  ós 
angolok  vetették  meg  lábukat.  1661-ben  Angliá- 
val egyezségre  lépve,  Bombay  kikötőit  átenge- 
dik, ettől  kezdve  mindjobban  elveszti  Portugália 
ottani  birtokait,  míg  végre  Kelet-Indiában  Goa 
területe  marad  egyedüli  birtoka.  A  XIX.  sz.-ban 
gyarmataiból  már  kevés  hasznot  húzott  az  anya- 
ország. Nagybritanniával  való  titkos  egyezsége 
szerint  valószínű,  hogy  gyarmatainak  esetleges 
eladása  esetére,  Nagy bri tan niának  a  megvételre 
elsőbbségi  joga  van.  V.  ö.  Garvallo  T.  de.  Les 
Colonies  portugaises  au  point  de  vue  commercial ; 
Danvers  C.  F.,  Portugese  India  (London  1894) ; 
Mendes  A.  Lopes,  A  India  jPortugueza  (Lisboa 
1886,  2  köt.) ;  Whiteway  R.  S.,  Rise  of  the  Por- 
tuguese  Power  in  India  (London  1899) ;  Zimmer- 
mann  A.,  Die  Kolonialpolitik  Portugals  und  Spa- 
nien  (Berlin  1896). 

Portugál  irodalom.  A  P.-at  hat  korszakra 
szokás  osztani.  Fővonásai  áradozó  érzelmesség 
és  borongó  hangulatok. 

I.  korszak  (XII— XIV.  sz.).  A  P.  a  XII.  sz.  ele- 
jén élt  udvari  dalköltők  bevándorlásával  kezdő- 
dött, de  teljes  virágzásra  csak  a  XIII.  sz.  közepe 
táján  jutott,  amikor  is  fénypontját  Dom  Diniz-zel 
(Dénes),  a  legkitűnőbb  portugál  troubadourral 
érte  el.  A  királyon  kívül  dalköltéssel  foglalkozott 


Portugál  irodalom 


617 


Portugrál  Irodalom 


két  természetes  fia :  Dom  Alfonso  Sanches  és  Dom 
Pedro  barcellosi  gróf  is.  Mintegy  200  költő  neve 
ismeretes  e  korszakból.  Költeményeik  hatkézirati 
daloskönyvben,  a  cancioneirosokban  (1.  Cancio- 
tiero)  vannak  följegyezve,  amelyek  voltaképen  két 
gyűjteményből  állnak.  Az  első  gyűjtemény,  mely 
spanyol  földön  keletkezett,  X.  Alfonz  számos 
Mária-énekét  (401  darab)  foglalja  magában.  A  má- 
sodik gyűjtemény  három  töredékes  daloskönyv- 
ből áll,  amelyek  közt  a  legrégibb  a  XIV.  sz.-ból 
való.  Kritikai  kiadásban  1895.  Michaelis  Vasco7i- 
eeUos  Karolina  adta  ki.  A  portugál  troubadour- 
költészet  javarésze  provencei  minták  után  alakult. 
B  korszak  prózairodalma  nagyon  szegény.  A 
legtöbb  prózai  mű  franciából  és  latinból  való  for- 
dítás. A  világi  olvasmány  az  ókori  mondák  meg 
a  gall-breton  eredetű  Artus-  és  grál-mondakör 
anyagából  vett  lovagregényekböl  került  ki.  A 
történetírás  első  csirái  a  rövid  krónikákban  keres- 
hetők. Az  önálló  lovagi  költészet  első  kezdetei  is 
még  a  XIV.  sz.-ba  esnek.  A  hires  Amadis  de  Gaula 
regény  első,  a  XIII.  sz.-ban  keletkezett  szerkezete 
is  valószínűleg  egy  portugál  troubadour  műve, 
mely  portugál  nyelven  volt  írva. 

II.  korszak  (XV.  sz.).  A  XV.  sz.  irodalmi  szem- 
pontból tekintve  szegény,  de  a  nemzeti  költészet 
teljesen  kiszorította  a  provencei  formákat.  Az 
egyszerű,  népies  copla,  quadra  vagy  trova,  mely 
az  epikai  költeményekben  már  udvarképes  volt, 
most,  hogy  a  lirai  udvari  és  műköltészet  is  fej- 
lesztette, cantiga-\éi  és  vilancete-\é  (vagy  vü- 
lancico)  nemesűlt.  Emánuel  (1495 — 1521)  ide- 
jébe esik  a  fénykora  annak  az  új  portugál  ud- 
vari költészetnek,  amelynek  termékeit  Garcia  de 
Bezende  költő  adta  ki  (Lisszabon  1516 ;  újabban 
Kausler,  Stuttgart  1846—52).  E  költemények, 
melyek  nagyobbára  portugál  nyelvűek  (csak  né- 
hány van  spanyolul  írva),  legnagyobb  részben 
mulattató  tartalmúak.  Valamennyi  e  korszakbeli 
költő  fölött  óriási  magasságban  négy  válik  ki ; 
Christovam  Falcao,  Bemardim  Ribeiro,  Gil  Vi- 
eente  é»  Sá  Ae  Miranda. 

A  próza  művelésével  is  a  királyi  ház  számos 
hercege  foglalkozott.  A  humanizmus  beszűrem- 
kezésóre  vallanak  a  Ciceróból,  Senecából,  Quin- 
tus  Curtiusból  stb.  készült  fordítások.  A  történet- 
írás nagyot  haladt  e  korszakban.  A  XV.  sz.  leg- 
nagyobbjai e  téren :  Femam  Lopes,  a  portugál 
történetírás  tulajdonképeni  megalapítója,  Gomes 
Bannes  de  Azzirara,  Vasco  Femandes  de  Lucena 
és  Ruy  de  Pina. 

III.  korszak.  (XVI.  sz.).  B  korszak  a  P.  arany- 
kora. Kialakul  a  portugál  nyelv,  a  költészet  min- 
den ága  felvirágzik,  a  di'áma  is  megszületik  s  a 
történet-  és  regényírás  új  lendületet  nyer.  Fő 
alakjai:  Gü  Vicente,  a  P.  színpad  megterem- 
tője, középkori  hagyományok  tisztelője ;  Sa  de 
Miranda  az  olasz  renaissance  átültetője,  s  a 
maga  útján  járó  Luiz  de  Gamdes.  A  többi  író 
csak  ezek  nyomdokán  halad.  Az  első  klasszikus 
ízlésű  tragédiát  (Ines  de  Castro)  Ferreira  Antonio 
adta  ki,  aki  csakis  portugál  nyelven  írt  és  portugál 
nemzeti  tárgyakat  dolgozott  föl ;  0  cioso  (A  fél- 
tékeny) című  müve,  mely  mint  az  előbbi,  szintén 
Olaszországban  játszik,  joggal  nevezhető  a  leg- 
régibb modern  jellem-vígjátéknak.  Miranda  és 


Ferreira  köré  számos  más  költő  csoportosult,  akik 
közt  Diogo  Bernardes  és  testvére  Frei  Agostinho 
da  GruZy  Pero  de  Andrade  Ganinha,  Dom  Manoel 
de  Portugál,  Falcao  de  Resende,  Francisco  de 
Sá  e  Menezes  voltak  a  legkiválóbb  lírikusok.  A 
portugálok  legnagyobb  költője,  a  világhírű  Ga- 
mdes  (1. 0.)  lett,  Os  Lusiados  eposzával.  A  portugál 
nemzeti  nagyság  letűntével  a  költészet  berke  is 
hervadozni  kezdett.  A  hősköltemények,  melyeket 
Camoes  utódai  írtak,  inkább  elégiái  panaszdalok 
voltak,  mintsem  epopeák.  Luiz  Pereira  Brandao 
Elegiada-ján  (Lisszabon  1588  és  1785),  melyben 
Sebestyén  király  bukását  dolgozza  föl,  már-már 
a  beözönlő  gongorizmus  hatása  érzik. 

Mikor  nemzeti  és  politikai  önállóságukat  a  por- 
tugálok elvesztették,  sok  portugál  költő  anya- 
nyelve mellőzésével  egyenesen  spanyolul  írt.  Csak 
néhány  olyan  költő  volt,  akik  Camoes  szellemét 
követték  írásaikban  (camonistas).  Nagyon  kedvel- 
tek voltak  a  lovag-  és  pásztor-regények,  valamint 
a  dramatizált  novellák,  melyek  a  XV.  sz.  első  fele 
kalandos  hangulatának  nagyon  megfeleltek.  Az 
az  óriási  siker,  melyet  az  Amadis  de  Gaula  c. 
lovagregény  aratott,  számos  folytatásnak  és 
utánzásnak  adott  létet.  Nevezetes  mű  volt  Fran- 
cisco de  Moraes  Palmeirim  de  Inglaterra  c.  re- 
génye (először  nyomatott  Evora,  1567),  és  Jorge 
Ferreira  de  Vasconcellos  Memóriái  das  proezas 
da  segunda  távola  redonda  (Coimbra  1567  és  Lisz- 
szabon  1867)  című  műve,  melynek  tárgya  nagyobb- 
részt a  breton  mondakörből  való.  Nevezetes 
művei  e  kornak  Bemardim  Ribeiro  regénye: 
Menina  emoya,  Jorge  de  ifowfemőr  híres  Diana- ja, 
amely  azonban  spanyolul  van  írva  és  Gon^alo 
Fernandes  Trancoso :  Contos  e  históriás  de  pro- 
veito  e  exemplo  c.  alatt  megjelent  (1585  és  1596> 
novellái. 

A  század  közepén  a  kalandozás  vágyai,  a  le- 
tűnt lovagság  képei  helyett  a  történelmi  esemé- 
nyek kezdték  az  írók  képzeletét  foglalkoztatni, 
így  keletkeztek  a  História  tragico-maritima  (Lisz- 
szabón  1773),  a  Decadas  c.  mű  (kezdte  Joao  de 
Barros,  folytatták  Diogo  do  Gouto  és  Antonio 
Bocarro),  Alhuquerque  Commentariosai  (4  köt., 
u.  0.  1557  és  1774),  Gaspar  Gorreia  Lendas  da 
India  c.  műve  (4  könyv  8  kötetben,  u.  o.  1858— 
1882),  Femam  Lopes  de  Gastanheda :  História 
do  descobrimento  e  conquista  da  India  pelos  Por- 
tuguezes(4köt.,  Coimbra  1551  és  Lisszabon  1833) 
c.  műve,  Antonio  Gálvaonak  Tratado  dos  diver- 
sos  e  desvariados  caminhos  (Lisszabon  1563)  c. 
munkája  és  Femam  Mendes  Pinto  Peregrina^oesei 
(u,  0.  1614).  1600-al  a  P.  aranykora  is  lezáródott. 

IV.  korszak  (XVII.  sz,).  A  portugál  irodalmat 
e  korszakban  a  spanyol  gongorizmus  és  a  francia 
kulteranizmus  ferde  hajtása  befolyásolta.  Olasz 
mintára  alakult  meg  az  Academia  dos  Generosos, 
mely  gyűléseit  D.  Fr.  Manoel  de  Mello  költő 
házában  tartotta.  Tagjai  a  legkiválóbb  portugál 
költők  voltak.  Bzek  azonban  inkább  szónoklati 
művekkel  mulattatták  magukat  s  gyakran  spa- 
nyol nyelven  írtak.  Hatásuk  e  miatt  nem  volt.  A 
vallási  ünnepeken  előadott  alkalmi  költemények 
sem  mozdították  elő  a  költészetet.  A  líra  terén 
Francisco  Rodriques  Lobo  és  Z>.  Francisco 
Manoel  de*Mello  váltak  ki.  A  spanyol  földön  ter- 


Portugál  irodalom 


618     — 


Portugál  irodalom 


mett  misztikus  szerelmi  költészet  is  művelőkre 
talált.  Az  eposz-költészet  terén  egyesek  Camoes, 
mások  meg  Tasso  nyomdokain  jártak.  A  legkivá- 
lóbb eposz,  az  ülyssea  szerzője  Gah'iel  Fereira 
de  Gastro,  a  kit  kortársai  Camoes-nél  is  különb- 
nek tartottak,  mert  Aristoteles  szabályaihoz  job- 
ban ragaszkodott. 

A  spanyol  lovagi  drámák  is  utat  törtek  ez  idő- 
ben az  országba.  A  portugál  írók  is  a  spanyol 
nyelvet  használták,  kivéve  Pedro  Salgadót.  Az 
autók  írásában  Gil  Vicente  vezet. 

Az  egyházi  szónoklatnak  az  a  szerep  jutott, 
mint  Spanyolországban,  a  szószékről  a  legszaba- 
dabban lehetett  beszélni.  Legkitűnőbb  képvise- 
lője Antonio  Vieira  jezsuita  (1608—77),  aki 
annyira  beleavatkozott  a  politikába,  hogy  rend- 
jét e  miatt  kitiltották,  öt  magát  pedig  börtönbe 
vetették. 

V.  korszak  (XVIII.  sz.).  A  gongorizmus  lassan- 
kint eltűnt  és  a  francia  műízlés  jutott  uralomra. 
A  költészet  új  irányát  D.  Franciso  Xavier  de 
Menezes  vitte  be  a  P.-ba  Boileau  Art  poétique- 
jének  a  lefordításával.  Ezt  követte  a  Voltaire 
mintájára  irt  Henriqueidá-ja,  melyben  prózai 
hangon  a  portugál  monarchia  megalapítását 
mondja  el.  A  tudomány  terjesztése  végett  meg- 
alakul az  Academia  de  História  portugueza,  s 
a  gongorizmus  és  kulteranizmus  ellensúlyozására 
az  Arcadia  Ulyssiponense,  mely  azonban  az  ön- 
álló irodalom  müvelése  helyett  a  francia  neo- 
klasszicizmust utánozta. 

A  század  vége  felé  a  francia  forradalom  is  meg- 
éreztette hatását.  A  portugál  írók  ugyan  tartóz- 
kodtak a  politikai  állásfoglalástól,  de  sokban 
hozzájárultak  a  kat. -feudális  kormány  és  a  jezsui- 
ták befolyásának  megbuktatásához.  Erre  az  első 
lökést  az  idegen  Bluteau  adta  meg,  aki  szótárá- 
val a  portugál  nyelv  tisztázásához  is  hozzájárult. 
A  jezsuita-uralom  elleni  mozgalmakban  hatal- 
mas segítőtársra  talált  Verney-hen,  ki  világi  pap 
létére  Rómából,  ahol  követségi  titkár  volt,  leve- 
leivel döngette  a  jezsuiták  grammatikai  és  ne- 
velési rendszerét.  Vemey  hatalmas  műve:  0 
verdadero  methodo  de  estudar,  nemcsak  a  neve- 
lés-oktatásra, hanem  a  költészetre  is  erősen 
hatott.  De  csak  három  olyan  költő  akadt,  akik 
az  utánzók  sorából  kiemelkedtek :  Tedro  Antonio 
Correa,  az  Arcadia  legkülönb  tagja,  Francesco 
Manoel  do  Nasumento  atya  és  Bocage.  A  Pom- 
baltól  üldözött  Gorrea  Horatiust  utánozta  nem 
közönséges  sikerrel  verseiben,  míg  vígjátékai- 
ban Terentius  volt  a  mestere.  Antonio  Diniz 
da  Grúz  e  Silva  neve  Hyssope  c.  komikus  eposza 
révén  maradt  fenn,  míg  Domingos  dos  Reis  Qui- 
táét  pásztori  versei,  Manuel  de  Figueiredoét  pe- 
dig úttörő  drámái  tartották  fenn.  Nascimento 
atya  (1734;-1819),  költői  nevén  Filinto  Elysio,  a 
szigorú  klasszikus  nemzeti  irány  képviselője, 
főként  mint  lírikus  volt  kitűnő.  Manoel  Maria 
Baneosa  du  Bocaget,  a  Nova  Arcadia  megalapí- 
tóját, remek  szonettjei  tették  kortársai  előtt 
nagyrabecsültté.  Említendők  még :  az  idill  jelről 
és  canzoneiról  híres  Domingos  Maximiano  Tor- 
res ;  a  szabadelvű  tudós  és  ódaköltő:  Antonio 
Mibeiro  dos  Santos ;  a  jeles  szatirikus :  Nicol. 
Tolentino  de  Almeida;  a  főleg  mint  matema- 


tikus nevezetes  filozófiai  költő :  Jósé  Anastacio 
da  Gunha,  aki  a  romantika  előfutárja. 

A  drámai  költészet  még  mindig  a  francia  nyo- 
mokon haladt.  Az  akadémiától  megkoszorúzott 
Osmia  c.  tragédia  is  (1785,  1788, 1795  és  1835), 
bár  nemzeti  tárgya  volt,  szorosan  ragaszkodik  a 
francia  egység-szabályokhoz. 

VI.  korszak  (XIX.  sz.).  A  XIX.  sz.-ban  a  fel- 
szabadulásra való  törekvések  és  a  politikai  átala- 
kulások a  portugálokban  is  felélesztették  és  lel- 
kesítették a  nemzeti  öntudatot.  Portugáliában  is 
keletkezett  romantikus  iskola,  amelynek  feje 
AlmeidaGarrett  volt.  Mellette  Alexandre  Hercu- 
lano  de  Garvalho  e  Araujo  küzdött  a  legtöbb 
sikerrel  a  romanticizmus  zászlaja  alatt.  Almeida 
Garrett  legelső,  feltűnést  keltő  költeményét  (Ca- 
moes, Paris  1825)  a  száműzetésben  irta.  Legne- 
vezetesebb Adozinda  (London  1828)  c.  verses  re- 
génye, mely  romantikus  szellemben  ós  a  nemzeti 
néprománcok  felhasználásával  van  írva.  Lírája 
egyhangú;  regényeivel  (Arco  de  Santa  Anna, 
Viagens  na  minha  terra)  hazai  tárgyakat  dolgoz- 
ván fel,  új  ösvényre  vezette  a  portugál  irodal- 
mat. Herculano  legjelentékenyebb  volt  mint 
történetíró.  Költeményeiben  új  hang  csendül 
meg :  a  vallásos  líra  hangja.  Történelmi  fő  műve, 
melyben  először  adja  Portugália  külső  és  belső 
fejlődésének  igazi  képét,  a  História  de  Portugál, 
nincs  bevégezve.  A  harmadik  nevezetes  költő 
Antonio  Feliciano  de  Gastilho,  inkább  arcadiai  és 
elmanista  (Bocage)  nyomokon  halad.  Verselése 
tökéletes  és  nyelve  zengő.  Sokat  fordított  a  klasz- 
szikus  és  modem  íróktól  is.  A  legnevezetesebb 
regényíró  a  termékeny  Camillo  Gastéllobranco 
(megh.  1890.)  volt,  aki  történelmi  regényeken 
kívül  a  legkiválóbb  portugál  társadalmi  regé- 
nyeket írta.  A  romantikus  lírikusok  közül  em- 
lítést érdemelnek :  Jósé  Freire  de  Serpa  Pimen- 
tel,  A.  L.  Palmeirim,  Joao  de  Lemos,  Gomes  de 
Amorim,  Mendes  Leal,  Bulhao  Pato  és  főleg 
T.  Mibeiro.  Újabban  a  legtöbb  sikert  aratták: 
A.  Ennes:  Os  Lasaristas,  Lopes  de  Mertdonga: 
0  Duque  de  Visen,  Joao  do  Caynara  (meghalt 
1908)  Dom  Alfonso  VL,  C.  C.  Branco  Morgado 
de  Falé,  a  regényíró  Pinheiro  Ghagas  Morgadinha 
de  Valflor  című  darabjai,  Julio  Danta  történelmi 
darabja. 

Garrett  halála  után  az  új  nemzedék  a  roman- 
ticizmust  Zola  befolyása  következtében  a  fékte- 
lenségig  vitte :  ez  ultraromantikusokat  aztán  az 
ifjú  portugálok  váltották  fel,  akik  a  coimbrai 
egyetemen  a  régi  irodalmi  művek  kritikai  tanu- 
ltával kezdtek  foglalkozni.  Az  Eschola  de  Coim- 
bra  (coimbrai  iskola)  1865.  kitört  harcában  a  szó- 
vivők voltak :  Joao  de  Deus,  akit  Braga  Teofll  a 
világ  legelső  lírikusának  nevezett ;  Anthero  de 
Quental,  a  költő-filozófus,  kinek  (21)  szonettjei 
mesterművek,  és  Braga  T.  A  romantikus  és  a 
pozitivista  fő  irányokon  kívül  vannak  a  P.-ban 
pesszimisták,  szocialisták,  naturalisták,  szimbo^ 
listák,  impresszionisták  és  pamaszszisták  stb.  A 
romantikus  irány  követői  közül  nevezetesek: 
Guerra  Junqueiro,  Gongalves  Grespo,  Joao 
Penha,  Ega  de  Queiroz,  aki  a  francia  naturaliz- 
must honosította  meg.  A  coimbrai  iskola  mellett 
számos  más,  önálló  tehetség  fejlődött :  Oliveira 


Portugál-Keletafrika 


—     619 


Portulaca 


Martins,  a  kiváló  történetíró,  Rodrigues  de 
Freitas,  aki  nemzetgazdasági  tanulmányaival 
tűnt  ki;  a  korán  elhunyt  Julio  Diniz,  aki  főként 
a  falusi  történeteket  művelte  szerencsés  kézzel. 
A  lirikusok  legkiválóbbjai:  Guilherme  Braga, 
Manoel  Duarte  de  Almeida,  Joaquim  de  Araujo, 
Christovam  Aires  stb. 

Az  utóbbi  években  egy  új  iskola  játszik  szerepet, 
mely  a  költészetben  elhanyagolja  a  rimet  s  a  ki- 
fejezés finomságát,  ahelyett  tartalomra,  szembe- 
tűnő eredetiségre  törekszik.  Ellenben  Eugenio  de 
Gastro  költeményeit  mély  lírai  erő  s  a  miszti- 
cizmushoz való  vonzódás  jellemzik,  hasonlóképen 
JuUo  Brandao  verseit  is.  Eposzt  az  érdemes 
irodalomtörténetire,  Theophilo  Braga  adott  ki : 
Poéma  da  Humanidade,  Visao  dos  tempós  címen. 
Az  Indiába  vivő  út  felfedezésének  négyszázados 
évfordulója  számos  író  figyelmét  erre  a  neve- 
zetes történelmi  eseményre  terelte  annál  is  in- 
kább, mert  pályadíj  is  volt  kitűzve  ilyen  tárgyú 
színdarabra.  A  díjat  Sousa  Monteiro  nyerte  el. 
Versenyen  kívül  írta  Lopes  de  Mendonga  Affonso 
d'Albuquerque  ésManuel  da  Süva  Gayo  Na  volta 
da  India  c.  művét.  Ibsen  hatását  csak  Joao  da 
Camara  mutatja.  A  nőírók  száma  Guiomar  Tor- 
rezao  halála  óta  megfogyott.  Maria  Vaz  de 
Garvalho,  Isabel  Leite  és  Claudia  de  Campos 
mellett  Alice  Pestana  tett  szert  nagy  olvasott- 
ságra. Kivált  finom  stilmüvészete  tünteti  ki.  A 
tudományok  Portugáliában  csak  a  királyi  tudo- 
mányos akadémiának  1779.  való  megalapításá- 
val (Duque  de  Lafoes)  indultak  lendületnek. 
Ez  az  akadémia  és  a  coimbrai  egyetem  számos 
történelmi  munkát  adott  ki.  Nevezetesebb  tör- 
ténetírók :  J.  Silvestre  Ribeiro,  Antonio  da  Costa, 
Gama  Barros.  Portugália  régi  tudósainak  törté- 
netére nézve  fő  forrásmunka  a  Bibliotheca  Lu- 
sitana  (Diego  Barhosa  Machadőtöl  4t  köt.,  Lisz- 
szabon  1741—59),  és  az  Innocencio  Francisco 
da  Siha  megkezdette  és  Brito  Aranka  foly- 
tatta Diccionario  bibliografico  portuguez.  Újab- 
ban a  tudományos  irodalomban  Teixeira  Bastos 
szerzett  fényes  nevet. 

Irodalom.  Innocencio  da  Silva,  Diccionario  bibliografico 
portuguez,  Lisszabon  1858—70,  folytatva  Brito  Aranhától 
1883—1906,  19  köt.;  Th.  Braga,  História  da  Literatura 
portugueza,  Portó  1870—81,  új  kiad.  1896  ;  Dom  Garcia 
Peres,  Catalogo  razonado  blografico  y  bibliografico  de  los 
autores  portugueses,  Madrid  1890;  Mendes  dos  Remedios, 
História  da  litteratura  portuguese,  Coimbra  1902  ;  Rein- 
hardstettner,  Portugesische  Literaturgeschichte,  Leipzig 
1904. 

Portugál-Keletafrika,  Mozaiiűdk  portugál 
g^r'^armatnak  újabb  elnevezése. 

Portugál-Kongo,  a  nyugatafrikai  portugál 
gyarmatok  É.-i  része,  mely  magában  foglalja 
Angola  legnagyobb  részét,  a  Loanda  és  Lunda 
territóriumokat. 

Portugál  nyelv.  Mint  a  többi  román  testvér- 
nyelv, ez  is  a  római  népnyelvből  (lingua  latina 
rustica)  keletkezett.  A  P.  legközelebbi  rokonság- 
ban a  kasztiliai  v.  spanyol  nyelvvel  áll,  de  mivel 
sok  francia  szót  vett  föl  s  kevesebb  arab  elem  van 
benne,  mint  a  spanyolban:  lényegesen  különbözik 
emettől.  Számos  nyelvjárásra  oszlik.  A  nyelv- 
járások két  fő  csoportra  oszthatók:  délire  és 
északira,  amelyeket  egymástól  a  Mondego  külö- 
nít el.  A  P.-nek  számos  nyelvtani  sajátsága  s 


több  oly  hangja  van,  amelyek  a  spanyol  nyelv- 
ben nem  fordulnak  elő.  A  P.  orrhangjai,  főleg  ahaj- 
lítható  zárhangokban  előfordulók,  pl.  a  spanyol- 
ban teljesen  idegenek,  a  spanyol  torokliangokat 
pedig  gyönge  sziszegő  hangokká  változtatja  át. 
Nagyon  szereti  a  vokalizmust,  az  e  és  o  magán- 
hangzókat pl.  ei-vé  és  oií-vá  alakítja  és  a  szó 
belsejében  ós  végén  egyaránt  a  mássalhangzókat 
meglágyítja  vagy  egészen  kiveti.  A  régibb  P.-vel 
Santa-Éosa  de  Viterbo :  Elucidario  das  palavras, 
que  em  Portugál  antiguamente  se  usarao  c.múve 
foglalkozik,  melynek  bevezetésében  a  P.  rövid 
története  is  megvan  (2  köt.)  Lisszabon  1798—99, 
u.  0.  1865).  Nagyon  jó  szótár  Bluteau  Rafael 
Vocabulario  portuguez  e  latino  c.  műve  (8  kötet, 
u.  0.  1712—1721,  és  két  pótköt.,  u.  o.  1727—28), 
továbbá  a  Moraes  Silva  munkája  (u.  o.  1789  és 
több  ízben),  legújabb,  jelentékenyen  bővített  és 
teljesen  átdolgozott  7-ik  kiadása  Coelho  F.  A.-tól 
való  (2  köt.,  u.  0. 1878).  A  legteljesebb,  Coelho  és 
Braga  T.  nyelvtudományi  és  irodalomtörténeti  be- 
vezetésével ellátott  szótár  mindazáltal  Frei  Do- 
mingos  Yieira  Tesouro  da  lingua  portugueza- ja 
(u.  0.  1873,  6  köt.).  A  portugáloktól  megirt  leg- 
jobb portugál  nyelvtan  Jeronymo  Soares  Bar- 
boza  Grammatica  da  lingua  portugueza-ja  (2. 
kiad.  u.  0. 1830) ;  jó  nyelvtan  még  Francisco  Solano 
Constandóé  (Oporto  1831)  is.  Német-portugál 
nyelvtanokat  írtak  Bösche  (2.  kiadás  Hamburg 
1876) ;  Schmitz  (Lipcse  1881) ;  Anstett  (3.  kiad. 
Frankfurt  1885) ;  Sauer  és  Kordgien  (Heidelberg 
1887).  A  brazíliai  P.  tanát  Flatzmann  írta  meg 
(Leipzig  1874).  A  legjobb  német-portugál  szótárak : 
Michaéíis  H.-tól(2.  kiad.  u.  o.  1891) ;  Fonsecától 
(4.  kiad.,  2  köt.,  u.  o.  1893),  és  Bősekétől  (4.  kiad. 
Hamburg  1888). 

Portugál-Nyugatafrika,  Loanda,  Lunda,  Ben- 
guella,  Mossamedes  portugál  gyarmatoknak  össze- 
foglaló elnevezése.  Egyéb  neve  még  Angola. 

Portugálvörös,  1.  Szaflor. 

Portulaca  L.,  porcsin  Mv.),  a  Portulacaceae 
család  génusza,  20  faja  mindkét  félgömb  tropi- 
kus és  szubtropikus  tájain  van  elterjedve,  a  leg- 
több amerikai ;  a  P.  oleracea  óvilági  hazájából 
mindenfelé  elterjedt  mint  gyom.  Húsos  levelű  és 
szárú,  lecseptilt  füvek.  Viráguk  sárga  v.  vörös, 


Portulaca  grandiflora  teljes  virággal. 

porzója  számos,  magháza  félig  v.  egészen  alsó 
állású,  benne  számos  magkezdemény.  Hártyás- 
falú  tokjuk  fedővel  nyílik.  Pártájuk  elvirágzás 
után  elnyálkásodik.  Az  említett  P.  olearacea  L. 
(kövér  porcsin,  déliké,  kukacvirág,  Kossuth-csil- 
lag)  mívelt  talajon,  kert  körül,  kertben,  szöUÖ- 
ben  fordul  elő.  Sárga  virágú  kis  heverő  fű,  le- 
vele hossziik<!s  visszástojásdad.  Sok  helyen  kellé- 


Portulacaceae 


620    — 


Porzó 


metlen  gyom,  főkép  hazánk  déli  vidékein ;  de  kü- 
lönben konyhakertben  (mint  P.  sativa  Haw.)ter- 
megztik,  itt  minden  részében  erőteljesebb,  húso- 
sabb lesz ;  salátának,  főzeléknek,  levesbe  való 
zöldségnek  használják.  Magról  szaporítják.  Csil- 
lagos, gyakran  telt,  igen  sokféle  színű  virágzásá- 
val a  Braziliából  származó  P.  grandiflora  Hook 
(Kossuth-csillag,  pompás  porcsin;  1.  az  ábrát) 
gyakori  kerti  növény.  Csak  napfényben  nyílik, 
80vány,  homokos,  napos  talajt  kedvel. 

Portulacaceae,  Porcstnfélék,  Kossuth-esil- 
lagf élek  (növ.),  a  szabadszírmú  kétszikűek  családja 
a  Centrospermae-sorozatban.  210  faja  minden  föld- 
részen képviseli  a  családot,  de  a  főbb  területek : 
Észak-  és  Dél-Amerika  Ny.-i  része,  Ausztrália, 
Fokföld.  Általában  trópusiak  és  szubtrópusiak. 
Többnyire  füvek,  egyesek  félcserjék,  cserjék. 
Gyakran  húsos  levelűek.  Viráguk  2  ivarú,  suga- 
ras, porzó  2  V.  több.  A  magház  a  Portulaca  (l.  o.) 
kivételével  felső  állású  1  üregű,  számos  magkez- 
deménye a  fenék  közepén  álló  placentáról  emel- 
kedik. A  termés  tok.  A  magban  többnyire  görbe 
csira  van,  mely  a  tápláló  szövetet  körülveszi. 
Néhány  főzeléknövény  tartozik  ide. 

Portunus,  a  bejáratok  és  kikötők  ősitáliai  is- 
tene, Janus  változata.  Kulccsal  ábrázolták.  A  Ti- 
beris  kikötőjében  temploma  volt,  hol  aug.  17.  ül- 
ték ünnepét,  a  Portunáliát.  Később  a  görög  Pa- 
laimonnal  azonosították. 

Portunus  Fabr.  (áiiat),  az  ívelt  rákok  (Cyclo- 
metopidae)  családjába  tartozó  rövidfarkú  tengeri 
ráknem,  amely  a  harmadkortól  napjainkig  él.  A 
P.  pygmaetis  Brocc.  eddig  csak  a  budapesti  (Rá- 
kos) felső-mediterránkorú  mészkőből  ismeretes. 
A  ma  élő  számos  faj  közül  9  az  európai  tengerek- 
ben él.  Legközönségesebb  a  selyem  rák  (Portu- 
nus puber  Leach).  Barnás  színű,  kék  foltokkal. 
Hossza  3*5—5  cm.  Gyakori  az  Északi-tengerben, 
a  Földközi-tengerben  ritkább.  Húsát  eszik. 

Portufs  (lat.)  a.  m.  kikötő. 

Portus  Obad,  középkori  néven  a.  m.  az  dbádi 
rév  (1.  0.). 

Port-Vendres  (ejtsd.-  pór  vaSdr,  a  rómaiak  Portus 
Venerise),  megerősített  kikötőváros  Pyrénées- 
Orientales  francia  dópartementban  a  Földközi- 
tenger partján,  a  Bóar-hegyfoktól  keletre,  (1910) 
2972  lak.,  kikötővel,  fürdővel  és  nagyarányú  bor- 
kereskedelemmel. 

Portyázó  csapat,  1.  Portyázó  háború  és  Ghier- 
rillas. 

Portyázó  háború,  kisebb,  a  főhadtól  elkülöní- 
tett hadcsapatok  működése.  Sokféle  célja  lehet ; 
többek  között  az  ellenség  oldalait,  hátát  fenye- 
getni, nyugtalanítani,  szállítmányait  elfogni.  Na- 
gyobb csata  vívása  nem  tartozik  működési  kö- 
rébe, amely  leginkább  megfigyelésből  és  a  derék- 
had leplezéséből  áll.  A  P.  alatt  az  ütközet  csaka  cél- 
hoz vezető  eszköznek  tekintendő.  A  magyar  huszá- 
rok kiváló  eszközei  a  P.-nak.  Kitűntek  már  a  török 
háborúkban  is,  de  különösen  Maria  Terézia  alatt  a 
porosz  háborúkban,  amint  azt  Nagy  Frigyes  több- 
szörösen elismerte ;  egyik  legkiválóbb  portyázás 
volt  Hadik  grófé,  aki  4000  huszárjával  1757 
okt.  17.  Berlint  megrohanta  és  megsarcolta. 

Peruba,  kisk.  Árva  vm.  alsókubini  j.-ban,  (1910) 
432  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 


Porubszky  József  (porubai),  egyházjogi  író, 
egri  apát-kanonok,  szül.  Eperjesen  (Sáros)  1811 
febr.  3.,  megh.  Egerben  1900  jál.  11.  Pappá  szen- 
telték 1832.  1839.  az  egri  szemináriumban  tanul- 
mányi felíigyelő,  1845.  egyházjogi  és  egyháztör- 
ténelmi tanár,  1870.  egri  kanonok  lett.  Önálló 
müvei :  Dissertatio  de  independentia  potestatis 
ecclesiasticae  ab  imperio  civiU  (1841) ;  Jus  ecc- 
lesiasticum  catholicorum  singulari  ad  Impérium 
et  cum  primis  Hungáriám  attentione  (u.  0.  1853, 
2.  kiad.  1858 --59);  Katolikus  egyházjogtan 
(1863) ;  Az  egri  megye  föpásztorainak  különös 
jogairól,  kiváltságairól  és  külöii féle  kitüntetései- 
ről (1865);  EHekezésapolgáriházasságról{186S); 
A  királyi  tetszvény  (1869);  Eltöríendök-e  a 
zárdák  és  ezekhez  hasonló  intézetek?  (1876); 
A  magyarországi  kot.  püspökségek,  káptala- 
7iok,  plébániák,  zárdák  s  egyházi  intézetek  ja- 
vainak jogi  jellege  és  alanya  (1871). 

Pórus  (lat.),  a.  m.  nyilas,  anatómiában  a  testi 
nyilasok  neve.  így  P.  acusticus  a  hallójárat  nyi- 
lasa, P.  sudoriferus  a  verejtékmirigyek  nyilasa ; 
közönséges  beszédben  rendesen  ez  utóbbiakat 
értik  P.-on. 

Porüszög,  l.  Gabonaüszög. 

Porva  (Dermestes,  áiiat),  1.  Szalonnabogár. 

Porva,  kisk.  Veszprém  vm.  zirczi  j.-ban,  (1920) 
748  magyar  és  német  lak. 

Porvos,  finn  város,  l.  Borqá. 

Porzana  (állat),  1.  Vízicsibe. 

Porzó,  különféle  anyagból  készített  por,  mely- 
lyel  a  nedves  írást  behintik ;  leggyakrabban  hasz- 
nált P.  a  fehér  és  sárga  finom  homok,  melyet  ho- 
mokkövekből szitálás  útján  nyernek ;  esetleg  meg 
is  festik.  A  tarka  P.  tarka  üvegporból  áll.  Van 
arany-  és  ezüstszínű  P.,  különféle  csillámfajok- 
ból készül,  fémrészecskékkel  keverik. 

Porzó  (növ.,  stamen),  a  virágos  növények  két- 
ivarú  és  porzós  (hím)  virágaiban  megjelenő  le- 
vélképlet, amely  a  hím  ivarsejtek  létrehozására 
módosult  szerv.  A  P.  összehasonlító  alak-  és  fej- 
lődéstani szempontból  microsporophyllumnak  te- 
kintendő, vagyis  oly  levélnek,  amely  mikrospo- 
rákat  (1.  0.)  azaz  virágporszemeket  hoz  létre.  A 
nyitvatermők  P.-ja  rendesen  pikkely-  v.  pajzs- 
alakú, ritkábban  szálas,  v.  csökevényes,  különös 
tagolódással  nem  bir,  a  virágport  tartalmazó  to- 
kocskákat  a  fonákján  viseli.  A  zárvatermők  P.-ja 
már  tagolódást  mutat.  Van  egy  rendesen  fona- 
las, hengeres  v.  szalagalakú  nyúltabb  része,  a 
P.-szál  (l.  0.,  íilamentum),  ennek  rendesen  a  csú- 
csán foglal  helyet  &. portok  (1. 0.,  anthera),  amely 
microsporangium  értékű,  ez  utóbbinak  részei  a 
csatlóeresztékkel  (connectivum)  összekötött  vi- 
rágporzacskök  (theca),  ezeknek  üregei  a  vi- 
rágporüregek  (loculamenta),  amelyekben  a  vi- 
rágpor (l.  o.,  pollen,  microspora)  jön  létre.  Az  oly 
P.,  amely  a  virágport  létrehozó  portokkal  bir, 
termő-P.  (st.  fertile),  viszont  az  oly  P.,  amely 
portokkal  bir  ugyan,  de  ez  nem  hoz  létre  virág- 
port, meddö-P.  (st.  sterilé);  végül  az  oly  P., 
amelynek  a  portokja  sem  fejlődik  ki,  hanem  csö- 
kevényes marad,  a  staminodium.  A  P.-k  lehetnek 
szabadok  (libera)  vagy  pedig  összenőnek  egymás- 
sal, vagy  más  virágrésszel  (szirommal,  termővel). 
Az  egymással  összenőtt  P.-k  a  falkát  (1.  0.)  al- 


Porzó 


621 


Pósa 


kotják.  A  P.  helyén  sziromlevelek  fejlődnek, 
amely  jelenség  a  P.  levélértékére  mutat.  Sok 
esetben  a  P.  és  a  szirom  között  ugyanabban  a  vi- 
rágban teljes  átmeneti  sorozat  figyelhető  meg 
(Bosa,  Phüadelphus,  Nymphaea).  A  P.  addig 
él,  amíg  a  portok  felnyílik  és  belőle  a  virágpor 
kihull,  ekkor  elhervad  és  rendesen  lehull. 

Porzó,  Ágai  Adolf  (1.  o.)  egyik  álneve. 

Porzófa  (növ.),  1.  Rura. 

Porzók  (növ.,  régebben  hímek),  a  virágnak  vi- 
rágport létrehozó  levelei  (1.  Porzó,  Porzókör). 

FoTzök.öT,androeceum  (növ.,  régebben  hhnkör), 
egy  virág  porzóinak  összessége,  amelyek  v.  csiga- 
vonalban, V.  egy  v.  két,  esetleg  több  körben  helyez- 
kednek el  a  párta  és  a  termőkor  között.  (L.  Porzó.) 

Porzószál  (filamentum,  hímszál  növ.),  a  virá- 
gos növények  porzójának  (1.  o.)  része,  amely  azon 
a  porzón  hiányzik,  amelynek  portokja  ülő.  A  P. 
rendszerint  fonálalakú  (f .  filif  orme),  szalagalakú  (f . 
plánum),  sziromalakú  (f .  corollinum),  amikor  sok- 
szor átmenetet  mutat  egészen  a  teljes  szirmokhoz 
(Nymphaea,  Phüadelphus).  A  legtöbb  virágban 
valamennyi  porzószál  egyenlő  hosszú.  Bizonyos 
családban  (Crucif  erae,  Labiatae)  azonban  a  virág- 
ban határozott  számú(2 — 4)  P.  hosszabb  a  többinél. 

Porzsolt,  1.  Jenő,  középiskolai  igazgató,  tan- 
ügyi író,  szül.  Kisbéren  1858.  írt  irodalomtörté- 
neti tankönyveket,  1884— 1915-ig  szerkesztette  a 
Herkules  c.  tomalapot.  Önálló  müve :  A  korcso- 
lyázás kézikönyve  (első  magyar  mű  e  tárgyról). 

2.  P.  Kálmán,  publi(üsta  és  szépirodalmi  író, 
szlil.  Ludason  (Heves  vm.)  1860.  Középiskoláit 
Budapesten  kezdte,  Kecskeméten  fejezte  be,  majd 
a  budapesti  egyetem  bölcsészeti  szakát  végezte, 
de  tanári  állást  nem  vállalt.  Munkássága  a  szép- 
irodalom ós  kultúrpolitika  között  oszlott  meg. 
Önállóan  megjelent  elbeszélő  müvei :  Szerencsét- 
len furulyások  (1884) ;  Viharos  élet  (1886) ;  Sport 
és  szerelem  (1887) ;  Fürdői  emlékek  (1887) ;  Az 
irodában  (monológ,  1889) ;  Egy  nyugalmazott  ga- 
vallér emlékiratai  (1913);  Szerelmes  leáviyok 
(1915) ;  Embe^vásár  (regény,  1920).  Több  szín- 
müvével akadémiai  pályadíjat  nyert.  Színmüvei 
közül  a  Nemzeti  Színházban  színre  kerültek :  A 
párbaj  (dramolett,  1881) ;  Asszony  (színmű,  1906) ; 
Gyermek-király  (történeti  színmű,  1900).  A  Víg- 
szmházban  színrekertilt :  Vetélytársak  (vígjáték). 
Ha  megfújják  a  trombitát  c.  mozíszkeccse  ezer 
■előadást  ért  meg,  Iskolatársak  c.  pályanyertes 
vígjátéka  és  Színésznő  c.  színműve  nem  került 
színre.  1877-től  kezdve  ír  vezércikkeket.  Publí- 
•cisztíkai  kötete  Reformpolitika  címen  jelent 
meg  (1909).  Több  cikkéből  és  agitácíójából  élő 
intézmények  nőttek  ki;  kezdeményezte  a  test- 
nevelés reformját,  e  célra  szerkesztette  1884 — 
1915-íg  a  Herkules  c  szaklapot,  megírta  A  test- 
gyakorlati oktatás  rendszere  c.  könyvet  (1886) 
és  szervezte  az  országos  sportbizottságot  és  az 
ifjúsági  tornaversenyeket.  Kezdeményezte  a  mu- 
zeumok és  könyvtárak  országos  szervezését,  ö 
teremtette  meg  a  muzeumok  és  könyvtárak  orszá- 
gos tanácsát,  melynek  titkára  volt,  több  mint 
száz  népkönyvtárat  és  néhány  vidéki  muzeumot 
szervezett,  behozta  a  vándorkönyvtárak  intézmé- 
nyét. Széli  Kálmánnal  ő  teremtette  meg  a  Dunán- 
túli közművelődési  egyletet,  melynek  főtitkára 


lett,  s  melynek  óvóit  és  népkönyvtárait  szervezte. 
1894-ben  átvette  a  Fővárosi  lapok  szerkesztését, 
ezt  politikai  napilappá  alakította  s  1897-ig  vezette. 
Ekkor  a  Népszínház  igazgatását  vette  át  s  1904-ig 
állt  az  élén.  B  mellett  állandóan  dolgozott  a  napi- 
lapokba ;  Tóth  Béla  halála  után  (1907)  a  népszerű 
Estíleveleket  folytatva  Zsolt  név  alatt  tárcaszerű 
elmefuttatásokat  ír  a  Pesti  Hírlapba.  Bstíleve- 
leiben,  valamint  színházakban  és  hangverseny- 
termekben tartott  szabad  előadásaiban  főként 
a  család  ós  a  nővédelem  problémáival  foglalkozott 
és  kezdeményezte  a  családi  pótlékról  szóló  tör- 
vényt és  a  családtörvényt.  Estüeveleiből  és  elő- 
adásaiból külön  kötetben  megjelentek :  Zsolt  esti- 
levelei, Gyülöletm^szágből  (1913);  A  szerelem 
könyve  (1922) ;  Leckék  a  házasságból  (1922). 

3.  P.  Lajos,  sportlró,  szül.  Kisbéren  1850.,  megh. 
Budapesten  1922.  Úttörő  volt  a  sportírodalomban, 
A  magyar  labdajátékok  könyve,  A  tornázás  kézi- 
könyve, Tornakártyák  c.  müvei  elsők  e  nemben 
irodalmunkban.  A  Magyar  athletíkaí  club  buda- 
pest-balatonfüredi  gyalogversenyének  aranyér- 
mes győztese  volt. 

Porzson  (Povergina),  kisk.  Krassó-Szörény 
vm.  facsádí  j.-ban,  (i9io)  449  román  lak.  (Tr.  R.) 

Posa  márki,  eredetileg  Saint  Réal  Dom  Car- 
los  c.  történeti  elbeszélésének  egy  mellékalakja. 
Schiller  Don  Carlos  tragédiájában  föalakká  és 
saját  emberjogi  eszméinek  szószólójává  tette. 

Pósa  (Posa),  kisk.  Zemplén  vm.  varannói 
j.-ban  (1910)  468  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pósa,  1.  Gusztáv,  festő,  szül.  1825  Pesten.  Mű- 
vészeti tanulmányait  Münchenben  végezte,  ahol 
1844— 1847-ig  tartózkodott.  Férfitanulmányfej 
c.  képét,  amely  1913.  Budapesten  ki  volt  állítva. 
szÍQtén  ott  festette.  1851  körül  Pécsett  élt,  ahol 
első  oktatómestere  volt  Madarász  Viktornak. 

2.  P.  Lajos,  költő,  szül.  Radnóton  (Gömör  vm.) 
1850  ápr.  9.,  megh.  Budapesten  1914  júl.  9.  Böl- 
csészeti tanulmányait  Budapesten  elvégezvén, 
egy  évig  tanított  a  fővárosban,  majd  egészen  az 
írói  pályára  szánta  magát.  Előbb  Budapesten, 
majd  Szegeden  dolgozott  a  napilapoknál,  itt 
1881-től  a  Szegedi  Naplónak  volt  munkatársa  s 
1883-tól  a  szegedi  színház  titkára.  Szegeden  kez- 
dődött nagyobb  arányú  költői  működése.  Mint  or- 
szágszerte ismert  gyermekköltő  1889.  a  fővárosba 
költözött  az  En  Újságom  c  gyermeklap  szerkesz- 
tőjének, amelyet,  valamint  az  1895.  megindított 
Filléres  könyvtár  c.  vállalatot  haláláig  szerkesz- 
tett. P.  hosszú  költői  pályája  alatt  írt  több  csinos 
verset :  apró  2—4  strófás  történeteket,  drámai 
képeket  az  életből ;  hazafias  szellemű,  többnyíre 
alkalmakhoz  fűződő  költeményeket ;  de  igazi  je- 
lentősége mint  népdalköltönekésímvá gyermek- 
költőnek van.  Annyi  népdalt,  mint  P.,  egy  költőnk 
sem  írt,  számuk  megközelíti  az  ezret;  majd  a 
felét  megzenésítették  dallamszerzőink,  főként 
Dankó  Pista  és  Lányi  Géza.  Mint  gyermekköltő, 
még  termékenyebb ;  írt  a  gyermekeknek  népme- 
sét, elbeszélést,  verses  képmagyarázatot,  játékos 
tréfát,  találós  mesét,  apró  verseket  szinte  belát- 
hatatlan gazdagságban  s  inkább  csengő-bongó  rí- 
mekkel, hangutánzó,  kedveskedő  szólamokká! 
foglalkoztíftta  a  gyermek  képzeletét,  mintsem 
komolyabb  és  nemesebb  tartalommal.  P.  műkő- 


Posadowsky-Wehne  r 


622 


Posch 


désének  a  maga  nemében  korszakalkotó  jelentő- 
sége van :  nagyobbrészt  az  ő  működése  indította 
meg  az  idegenből  fordított,  idegen  szellemű  gyer- 
mekmesék és  verseskönyvek  kiszorítását.  Költői 
működéséért  a  Petőfi-Társaság  1892.  tagjává  vá- 
lasztotta. A  kisdedóvók  s  elemi  iskolák  olvasó- 
könyvei nagyrészt  az  ő  verseiből  és  meséiből  vá- 
logatják össze  anyagukat.  Gyermekköltészetének 
termékein  kívül  —  melyek  meghaladják  az  50 
kötetet  s  1915.  munkái  c.  alatt  gyűjteményes  ki- 
adásuk is  megindult  (eddig  5  k.)  —  önállóan  meg- 
jelent költői  müvei :  Költemények  (1878) ;  tjjább 
költemények  (1881) ;  P.  költeményei  (1883) ;  Tíz 
év  alatt  (versek,  1886) ;  140  dal  (Kossuth- ver- 
sek, 1887) ;  Dalaim,  Virághullás,  Ibolya,  Dalos- 
könyv (versek,  1887);  Népdalok  {ISSS);  Buzo- 
gány Sebestyén  (monológ,  1885) ;  Édes  anyám 
(versek,  1897).  —  Felesége  szül.  Andrássy  Lidia 
(nagy pákai  és  csukárdi),  írónő,  szül.  Aradon 
1875  ápr.  7.  Előbb  Ihász  György  szerkesztő  neje 
volt,  1900.  P.  Lajosnak  lett  felesége,  egyszer- 
smind vele  egy  gondolkozású  munkatársa.  Fő 
munkaköre  a  líra  és  a  gyermekirodalom.  Szorgal- 
masan írt  az  Új  Idők,  Az  én  újságom.  Magyar 
Lányok  hetilapokba ;  legutóbb  a  Nép  c  napilap 
gyermekrovatának  vezetője.  Önállóan  megjelent 
művei :  Tarkakönyv  (1897) ;  Ceruza  király  író- 
deákja (1899) ;  Virágrege  (1900) ;  Olvassuk  csak 
(1906);  Aranyvirág  {1210);  Tövises  utakon  (köl- 
temények, 1911). 

Posadowsky-Wehner,  Artúr,  gróf,  német 
államférfiú,  szül.  Grossglogauban  1845  júl.  3.  A 
porosz  közigazgatás  szolgálatában  működött, 
közben  1882—85.  tagja  volt  a  porosz  képviselő- 
háznak. 1893  aug.  németbirodalmi  kincstári 
államtitkárrá  nevezték  ki  s  ez  állását  1897  jún. 
30.  a  belügyi  államtitkársággal  cserélte  fel.  B 
minőségében  a  német  politikai  élet  minden  ágá- 
ban hatásos  és  eredményes  működést  fejtett  ki. 
Az  ö  műve  volt  az  1904— 905-iki  kereskedelmi 
szerződések  megkötése.  1907  jún.  22.  lépett  vissza. 
Számos  közgazdasági  ós  szociális  cikken  kívül 
megírta  családjának  történetét :  Geschichte  des 
schlesischen  uradligen  Geschlechts  der  Grafen 
P.  (Breslau  1891).  Beszédeit  Penzler  adta  ki. 
V.  ö.  Wiese,  P.  als  Sozialpolitiker  (Köln  1909) ; 
Penzler  és  Ehrenberg,  Gráf  P.  als  Finanz-, 
Sozial-  und  Handelspolitiker  (4  kötet,  Leipzig 
1907-1911.). 

"PösaJty-család  (szeri).  A  Boor  vagy  Bár  nem- 
zetségből származott.  Legnevezetesebb  tagja  s 
névadója,  Pősa,  a  XIV.  sz.  első  felében  élt.  Már 
1325.  a  (karán-)  sebesi  ós  ilyédi  várak  parancs- 
noka, 1330.  harami  (vagy  krassai)  s  1344.  kras- 
sai  főispán.  Utolsó  férfisarja  a  családnak,  István, 
mint  a  Hunyady-ház  ellenfele  szerepelt.  Megh. 
1474  előtt.  A  P.-családé  volt  Szeg,  Ződi  és  Hódos 
vára.  A  szegvári  uradalomhoz  tartozott  Szer  (ma 
Puszta-Szer)  város  is,  honnan  a  család  előnevét 
vette. 

Pósaháza,  kisk.  Bereg  vármegye  munkácsi 
járásában,  (1910)  618  német  és  rutén  lakossal.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Pósaházi  János,  ref.  egyházi  író,  születési 
éve  és  helye  bizonytalan,  megh.  Gyulafehér- 
várt 1686  máj., 3.  Főiskolai  tanulmányait  Sáros- 


patakon és  külföldön  elvégezvén,  1657.  sáros- 
pataki tanár  lett.  Sárospatakról  a  főiskolának 
Báthory  Zsófia  által  1671.  történt  elfoglalása 
után  távoznia  kellett.  Bujdosás  közben  a  tanuló 
ifjúsággal  együtt  egyelőre  Debreczenbe  vonult, 
majd  1672  elején  Gyulafehérvárt  telepedett  meg. 
Nevezetesebb  művei  a  következők :  De  actio- 
num  humanarum  libertate  (Utrecht  1654) ;  Oratio 
inauguralis  de  recta  eruditionis  comparandae  ra- 
tione  (Sárospatak  1657);  Ars  catholica,  vulgo 
Metaphysica  (u.  o.  1662) ;  Kis  Imre  nevű  jezsui- 
tával való  vetekedés  (h.  n.  1666);  Sámbárnak  a 
három  kérdésére  való  summás  választétel  (h.  n. 
1666.,  még  ez  évben  több  kiadást  ért) ;  A  három 
kérdésre  adott  summás  választételnek  megerősö- 
dése (h.  n.  1666) ;  Philosophia  naturális  (Sáros- 
patak 1667) ;  Görcsös  bot  (u.  o.  1668) ;  Igazság 
istápja  (u.  0. 1669) ;  Sibelius  Gáspárnak  imád- 
sági  (latinból  ford.,  Kolozsvár  1673). 

Pósalaka  (Puflaca),  kisk.  Bihar  vm.  központi 
j.-ban,  (1910)  588  magyar  ós  román  lak.  (Tr.  R.) 

Posarevác,  város,  1.  Passzarovic 

Pósaszentkatalin,  kisk.  Vas  vm.  szombat- 
helyi j.-ban,  (1910)  282  horvát  és  német  lak.  (Tr.  A.) 

Posavska  Gradusa,  adók.  Zágráb  vm.  pet- 
rinjai  j.-ban,  (i9io)  414  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Posavski  Podgajci,  adók.  ós  pk.  Szerem  vm. 
zupán jai  j.-ban,  (i9io)  1071  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Posch  Jenő,  filozófiai  író,  szül.  Pozsonyban 
1859  aug.  4.  Bölcsészeti  tanulmányait  Budapes- 
ten elvégezvén,  Sátoraljaújhelyen  gimnáziumi 
tanár  lett.  Több  vidéki  városban  tanított,  majd 
a  VIII.  ker.  áll.  főgimn.  tanárává  helyezték  át 
Budapestre.  1920-ban  nyugalomba  vonult;  ugyanez 
évben  a  Magy.  Tud.  Akadémia  megválasztotta 
lev.  tagjának.  Székfoglalója:  Az  öngyilkosság 
lélek-  és  erkölcstani  szempontból  megjelent  a 
Nyugat  1921.  évf.-ban.  Vidéki  tanár  korában  ki- 
lépett a  r.  kat.  egyházból  és  felekezetnélkülivé 
lett,  ami  akkoriban  a  képviselőházban  is  moz- 
galmat keltett  ellene,  melyet  csak  Wlassich 
Gyula  közoktatási  miniszter  tapintata  tudott  le- 
csillapítani. A  magyar  filozófiai  irodalom  kiváló 
munkása.  Elve  az  antispiritualista  realizmus. 
Főbb  művei :  Az  idő  elmélete  (Budapest  1896— 
1897,  2  köt.) ;  e  művének  kiegészítéséül  szolgál 
Idöelmélet  és  közhiedelmek  című  értekezése  (Ma- 
gyar Paedagogia  1898).  E  munkáinak  német 
nyelvű  kivonata  megjelent  a  Viertljsch.  f.  wiss. 
Philosophie  1899—1900  évfolyamban.  Irt  még 
közleményeket  a  Magy.  Filoz.  Társaság  közlemé- 
nyeiben, az  Athenaeumban,  a  XX.  Században,  a 
Nyugatban,  az  Egyet.  Philolog.  Közlönyben  és 
egyéb  lapokban,  valamint  egy  nagy  lélektani 
művet :  Lelki  jelenségeink  és  természetük  (2  köt. 
1915).  V.  ö.  Önismertetését  az  Athenaeum  új 
folyamának  I— II.  füzetében  (1915). 

Posch,  Leonhard,  német  éremművész,  szül. 
Zillertalban  1750.,  megh.  Berlinben  1831  júl.  1. 
1804-ben  Berlinben  a  királyi  vasöntöben  és  a 
porcellángyárban  működött.  1810— 14-ig  Paris- 
ban dolgozott.  Főleg  arcképes  érmeknek  vörös 
viaszból  való  mintázásával  foglalkozott.  Mint- 
egy 700  arcképes  érme  maradt  fönn,  túlnyomóan 
vasból  vagy  gipszből  öntve.  Főbb  művei :  I.  Na- 
póleon, XVIII.  Lajos,  Berry  herceg  s  a  porosz 


Poschiavo 


623     — 


Posen 


királyi  család  és  Goethe  weimari  köréről  min- 
tázott arcképei.  V.  ö.  Meriadier,  Leonhard  P. 
(Berlin  1909). 

Poschiavo  (ejtsd,  poszidavo),  GratiMnden  svájci 
kanton  egyik  vidéke,  a  Bernina-hágótól  (2330  m.) 
D.  felé  22  km.  hosszúságban  nyúlik  el.  Jobbról  és 
balról  magas,  részben  gleccserekkel  takart  hegyek 
fogják  körül.  É.-i  része  egészen  alpi  természetű, 
míg  D.-i  részében  szőUőültetvények  és  szelíd  gesz- 
tenyefaligetek díszlenek.  Legfontosabb  helysé- 
gek :  P.,  Le  Prése  ós  Brusio.  A  vidéket  a  Poschia- 
vino  öntözi,  amely  az  18  km^  területű  Lago  di 
P.-t,  vagy  Lago  Bianco-t  alkotja  és  Tirano  alatt 
az  Addába  torkollik. 

Poscliinger,j9emnc^,  lovag,  német  államtudo- 
mányi író,  szül.  Münchenben  1845  aug.  31.,  megh. 
La  BoUéneben  (Franciaország)  1911  ang.  8. 
Előbb  bajor,  1876.  pedig  birodalmi  államszolgá- 
latba lépett  és  Bismarck  bizalmát  bírta.  Terje- 
delmes irodalmi  tevékenységének  jórésze  a  Bis- 
marck politikai  tevékenységét  megvilágító  ada- 
tok közlésére  vonatkozott.  Főművei :  Das  Eigen- 
thum  von  Kirchenvermögen  (1871) ;  Die  Bankén 
im  deutschen  Reich,  Oesterreich  und  der  Schweiz 
(1874;— 1877,  2  köt.);  Preussen  im  Bundestag 
(1882—85,  4  köt.);  Fürst  Bismarck  als  Volks- 
wirt  (1889,  2  köt.) ;  Aktenstücke  zur  Wirtschafts- 
politik  des  Fürsten  Bismarck  (1890) ;  Die  wirt- 
schaftlichen  Vertragé  Deutschlands  (1892, 3  köt.) ; 
Bin  Achtundvierziger  (1889—94,  3  köt.,  Bucher 
Lothárról) ;  Fürst  Bismarck  und  die  Parlamenta- 
rier  (1894,  3  köt.) ;  Fürst  Bismarck  und  der  Bun- 
desrath  (1897—1901,  5  köt.) ;  Stunden  bei  Bis- 
marck (Wien  1910);  Alsó  sprach  Bismarck, 
1846—1898.  (u.  0.  1910—11.,  3  köt.) 

Pose  (franc,  ejtsd:  póz)  a.  m.  állás,  testtar- 
tás; pózol,  kiszámított  hatásvadászó  testtar- 
tást vesz ;  pozör^  fontoskodó,  nagyképűsködő. 

Poseidippos  (Posidippus),  görög  komédia- 
író, a  macedóniai  Kassandreiából ;  Kr.  e.  287  tá- 
ján kezdte  működését  s  az  újabb  attikai 
komédiának  egyik  legkiválóbb  képvi- 
selője. 17  cím  maradt  fenn  és  töre- 
dékek (Kock:  Comicorum  atticarum 
fragmenta,  Leipzig  1888).  A  Vatikán- 
ban van  egy  szép  ülöszobra. 

Poseidon  (a  rómaiaknál  Neptunus), 
Kronos  és  Rhea  íia,  a  tenger  istene, 
Zeus  testvére,  Amphitrite  férje,  kivel 
együtt  a  tenger  fenekén  trónol  s  kocsi- 
zik aranysörényü  paripáktól  vont  ko- 
csiján a  hullámok  felszínén  az  alája 
rendelt  tengeri  istenek  környezetében. 
Homerosnál  «földtartó»  és  «földren- 
gető»,  ki  háromágú  szigonyával  fel- 
veri a  habokat  s  a  hajózást  előmoz- 
dítja (Szótér)  vagy  gátolja.  Ezért  tisz- 
telték partvidékeken,  hegyfokokon, 
földszorosokon,  kivált  Isthmosban,  hol 
versenyjátékokat  is  tartottak  tisztele- 
tére. Neki  volt  szentelve  a  ló,  a  delfin  ós 
a  fenyőfa,  melynek  gályáival  az  isthmosi  győzte- 
seket megkoszorúzták.  Áldoztak  neki  lovat,  bikát 
(az  üvöltő  hab  szimbóluma),  vadkant,  kost.  Mikor 
Athena  istennővel  Attika  birtokáért  versengett 
(a  Parthenon  nyugati  oromfalának  jelenete),  ő 


teremtette  a  harci  lovat  (ezért  «Hippio8)))  és  ö 
fakasztotta  az  első  sós  forrást.  Apollonnal  ő  épí- 
tette Trója  falait.  Odysseust  üldözi  fia,  a  kiklopsz 
megvakitása  miatt.  Források  nimfáival  szeret- 
kezik (1.  Amymorie).  A  képzőművészet  Zeushoz 
hasonlónak  ábrázolta,  de  nála  inkább  a  nyers 
testi  erő  kifejezésére  helyezte  a  súlyt  a  szellemi 
fenség  éreztetése  nélkül.  V.  ö.  Gerhard,  Über 
ürsprung,  Wesen  und  Geltung  des  P,  (Berlin 
1851). 

Poseidonia,  1.  Paestum  görög  neve;  2.  kis 
város  és  kikötő  a  Korintusi-öbölben  az  új  csatorna 
kezdeténél. 

Poseidonics,  görög  tudós,  1.  Pos'idonius. 

Posen,  1.  A  világháború  előtt  Poroszország 
tartománya,  Lengyelországtól  Ny.-ra,  28,993  km* 
területtel  és  (1910)  2.099,831  legnagyobbrészt  len- 
gyel lak.  Felülete  nagyrészt  egyhangú  síkság, 
amelybe  É.-on  az  északnémet,  D.-en  a  sziléziai 
dombhát  nyúlványai  érnek  át.  A  tartomány  leg- 
nagyobb része  az  Odera  vízkömyékéhez  tartozik. 
Az  éghajlat  kontinentális  és  hűvös.  A  tartomány 
egész  területe  termékeny  s  főleg  rozsot  és  bur- 
gonyát termel.  Lengyelország  első  felosztásakor 
1772.  Poroszországhoz  a  Netze  kerület,  1793.  a 
D.-i  rész  jutott ;  1807— 15-ig  a  varsói  hercegség- 
hez tartozott,  ezután  ismét  Poroszországhoz  csa- 
tolták. Most  túlnyomó  nagyrésze  Lengyelország- 
hoz tartozik. 

2.  P.  (lengy.  Poznan),  az  ugyanily  nevű  tarto- 
mány fővárosa  a  Warthe  és  Zybina  összefolyásá- 
nál, (1910)  156,691  lak.,  gazdasági  és  egyéb  gépgyá- 
rakkal, bútor-,  szesz-,  likőr-,  szivar-,  sörgyártással, 
malmokkal;  fa-,  gabona-,  gyapjú-  és  szeszke- 
reskedéssel, múzeummal  és  könyvtárral.  Szék- 
helye a  gnesen-poseni  érsekségnek  is.  1895  óta 
több  község  beolvasztásával  jelentékenyen  bővült. 
Utcái  és  terei  általában  tágasak,  fa-  és  virágül- 
tetvényekkel díszítettek ;  van  több  szép  nyilvános 
parkja.  18  temploma  közül  több  történelmi  neve- 


Poseidon  és  Amphitrite.  (Relief,  München.) 

zetességű.  Középületei  közül  nevezetesebb  a  kir. 
palota,  a  városháza,  a  Raczynski-palota  a  Ra- 
czynski-féle  könyvtárral  (30,000  kötet,  360  kötet 
kézirat)  stb..  Emlékművei  közül  említendők :  UI. 
Frigyes  császár,  Mickiewicz  Ádám  költő,  Vilmos 


Posepny 


624 


Posina-völgy 


császár,  Bismarck  szoí)rai.  Nagyszerű  erődítmé- 
nyeit 1827.  kezdték  építeni.  P.  egyike  Lengyelor- 
szág legrégibb  városainak ;  már  a  X.  sz.-ban  püs- 
pökség, 1296  után  pedig  a  lengyel  hercegek  szék- 
helye. A  középkorban  a  Hanzához  tartozott. 
1793-ban  került  Poroszországhoz.  1806  dec.  11. 
itt  kötötte  meg  Napóleon  Szászországgal  a  békét. 
A  versaillesi  béke  alapján  1919.  Lengyelországba 
kebelezték  be. 

Posepn^  Ferenc,  bányageológus,  szül.  a  cseh- 
országi Starkenbachban  1836.,  megh.  Döblingben 
1895  márc.  27.  Tanulmányait  a  pribrami  bánya- 
akadémián végezte,  1870.  bányageológus,  1875. 
az  osztrák  f  öldmlvelésügyi  minisztérium  titkára 
lett ;  1879  óta  haláláig  a  pribrami  bányaiskola 
tanára  volt.  1860—70  között  több  évet  töltött 
Magyarországon,  s  nagyobb  tanulmányutakat  tett 
az  erdélyi  sóbányavidéken.  Verespatak  és  Óradna 
ércbányáiban.  Számos  szakvéleményt  adott  Bszak- 
amerika  és  Szibiria  ércbányaterületeiről.  Mint 
bányageológus  egyik  legkiválóbb  szakember  volt. 
Munkái,  melyeknek  száma  meghaladja  a  százat, 
a  bécsi  akadémia  s  a  földtani  intézet  kiadványai- 
ban és  osztrák  bányászati  lapokban  jelentek  meg. 
Legnevezetesebb  művei:  Studien  aus  dem  Sa- 
Unengebiete  Siebenbürgens  (Jahrbuch  der  k.  k. 
Geol.  Reichsanstalt,  Wien  1867, 17.  köt.  és  1871, 
21.  köt.) ;  Geologische-montanistische  Studie  der 
Erzlagerstatten  von  Rézbánya  in  S.-O.-Ungarn 
(a  Földtani  Társulat  kiadványa,  Budapest  1874) ; 
Die  Wasserf  álle  des  Niagara  und  ihre  geologische 
Bedeutung  (Wien  1879) ;  Die  Erzlagerstatten  von 
Eureka  in  Newada  (Österr.  Zeitschrift  für  Berg- 
u.  Hüttenwesen,  38.  köt.,  Wien  1885) ;  The  ge- 
nesis  of  ore  deposits  (Trans.  of  the  Amer.  inst. 
of.  min.  eng.-ből  XXII,  New  York  1893) ;  Genesis 
der  Erzlagerstatten  (Wien  1895). 

Posewitz  Tivadar,  geológus,  szül.  Iglón  1851., 
megh.  Budapesten  1917  jún.  12.  Orvosi  tanul- 
mányokat végzett,  majd  a  szászországi  Freiberg 
bányászakadémiáján  tanult.  1879.  mint  katona- 
orvos a  hollandiai  Kelet-India  szigeteire  került, 
ahol  1884-ig  tartózkodott.  Visszatérve  Magyar- 
országba, 1887.  a  földtani  intézetben  geológus,  ké- 
sőbb főgeológus  lett.  Első  művei  a  dohsinai  zöld- 
kőről, majd  az  iglói  diluviális  tőről  írt  közlemé- 
nyei (1878,  Földtani  Közlöny  VIII.  köt.).  Később 
Borneo  szigetéről  adott  értékes  geográfiai  és  geo- 
lógiai közleményeket  (a  Földrajzi  Közlemények 
Xí.  kötete  és  a  m.  k.  Földtani  Intézet  Évkönyvé- 
nek VI— VIII.  köteteiben).  Legnevezetesebb  műve 
Borneo  címen  1889.  Berlinben,  1892.  Londonban 
jelent  meg.  Egyéb  művei :  Az  indiai  óceán  cinn- 
szigetdröl  (Petermann's  Mittheilungen  XXXIII. 
köt.,  Gotha  1887) ;  Magyarország  petróleum-  és 
aszfalttelepeirőlisí  Földtani  Intézet  Évkönyvének 
XV.  kötetében  1907).  Számos  geológiai  térképet 
s  ehhez  szolgáló  magyarázatot  adott  ki  a  Mára- 
marosvidéki  Kárpátokról.  A  Szepességről,  a  Ma- 
gas Tátráről  több  kiadásban  megjelent  turisz- 
tikai munkákat  írt,  amelyek  németül  is  meg- 
jelentek. 

Pósfa,  kisk.  Vas  vm.  sárvári  j.-ban,  (1920)  402 
magyar  lak. 

Pósfalva  (Pusovce),  kisk.  Sáros  vm.  girálti 
j.-ban,  (1910)  213  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 


Poshadás,  a  folyadékoknak  megromlása,  meg- 
büdösödése.  A  P.  oka  az,  hogy  a  szerves  anyago- 
kat tartalmazó  folyadékokba  a  levegőből  külön- 
féle mikroorganizmusok  kerülnek  és  ezek  a  fo- 
lyadékszerves részeit  (különösen  pedig  a  nitrogén - 
tartalmuakat)  bomlásnak  indítják. 

Posi  donia  Kön.  (növ.,  Neptimfü.)  A  Potamog  e- 
tonaceae  (Hinárfólék)  családba  tartozó  génusz, 
melynek  két  faja  tengerpartokon  élő  vízinövény. 

Posidonius,  görög  tudós,  szül.  Apameában 
(Szíria)  Kr.  e.  135  körül,  megh.  Rómában  51. 
Közönségesen  rodusinak  nevezik,  mert  sokáig 
Rodus  szigetén  élt.  Ifjúságát  Athénben  töltötte, 
hol  Panaitiostól  stoikus  filozófiát  tanult.  Utóbbi- 
nak halála  után  Itáliába  ós  Hispániába  utazott, 
azután  pedig  Rodusban  telepedett  meg,  hol  mes- 
tere iránya  szerint  filozófiát  tanított.  A  «középső» 
stoikus  iskolába  sorolják.  Cicero  is  tanítványai 
között  volt.  P.  a  nyilvános  életben  is  szerepelt. 
Tagja  volc  a  Pritaneionnak  és  mint  Athén  kül- 
dötte Rómába  ment.  Az  ókor  legkiválóbb  tudó- 
saihoz tartozik.  Ö,  Bratostheneshez  hasonlóan, 
meghatározta  a  föld  nagyságát  és  azt,  240,000 
illetőleg  180,000  stadiumnyinak  találta.  Strabó- 
nak  az  az  állítása  is,  mely  szerint  a  dagály  és 
apály  jelensége  a  Nap  és  Hold  állásától  függ, 
tulajdonképen  P.-tól  származik.  Meteorológiával 
is  foglalkozott.  Főműve  történeti,  Polybios  foly- 
tatása (kb.  145—82.  időszakra  vonatk.).  Müveit 
1810.  Baké  J.  adta  ki  Leidenben ;  Müller  (Fragm. 
hist.  graec.)  3  köt.  Parisban  1849 ;  L.  Schneckel, 
Die  Philosophie  der  mittleren  Stoa. 

Posídonomya  Bronn.  (paieont.).  Kihalt  ten- 
geri kagylónem.  A  szilur-időszaktól  a  jura-idő- 
szakig élt ;  mintegy  50  faja  ismeretes.  Tömegesen 
szoktak  előfordulni,  úgy  hogy  helyenként  egész 
rétegeket  töltenek  meg,  mint  p.  a  P.  Glarai  Bucii 
az  alpesi  és  bakonyi  triász-képződmény  alsó  ré- 
szében. 

Posilipo  (Pausilipo),  a  Nápolytól  BNy.-ra  a 
Nápolyi-öböl  mentén  elhúzódó  6  km.  hosszú,  tuffa- 
kőhegyhát,  amelyik  Nápolyt  a  Flegrei  mezőktől 
elválasztja  számos  villával,  több  alagúttal,  köz- 
tük a  Grotta  di  P.-t  már  Seneca  említi ;  állítólag 
Augustus  építtette,  1442.  I.  Alfonz  és  1754. 
III.  Károly  kibővíttettók,  hossza  690  m.  és  Ná- 
poly külvárosához,  Fnoriogrottá-^oz  vezet.  1885 
óta  a  734  m.  hosszú,  12  m.  magas  és  széles  Grotta 
nuova  di  P.  Pozzuoliba  visz,  ettől  V2  km.-re  van 
a  Cumana- vasút  Torregavetába  menő  alagút  ja. 
A  régi  grotta  fölött  a  domb  tetején  van  a  Vergilius 
síremlékének  (Tómba  di  Virgilio)  nevezett  rom. 
A  domb  mellett  van  P.  falu.  A  negyedik,  900  m. 
hosszú  P.-i  grottát  már  Strabo  említi.  Közelében 
volt  Vedius  Pollio-nak  Pausilipon  nevű  villája, 
amelytől  a  hegyhát  nevét  nyerte. 

Posina- völgy,  mintegy  20  km.  hosszú  kis  pa- 
taknak (az  Astico  olaszországi  folyó  mellékvizé- 
nek) a  völgye,  a  benne  fekvő  Posina  községről 
elnevezve,  Felső-Olaszországbanatrienti  határon. 
Völgyéből  vezet  át  a  Borcola-hágó  a  Monté  Pa- 
mMőtől  (2236  m.)  É.-ra  a  Terfagnolo -völgybe 
Rovereto  felé.  A  P.  nyílásálTan  fekszik  Arsiero, 
1916  május  és  június  havában  véres  harcok  foly- 
tak a  völgy  felett  uralkodó  hadállások  körül  az 
olasz  csapatokkal,  amelyektől  azokat  végül  az 


Posltío 


—    625 


Possevino 


osztrák-magyar  csapatok  elfoglalták,  de  júliusban 
kénytelenek  voltak  P.-t  kiüríteni. 

Positio  (lat.)  a.  m.  állás,  fekvés,  helyzet, 
állapot;  a  logikában  igenlést  állítást,  «tételezé8t» 
jelent.  —  P.-lövegek  azok,  amelyeknek  rendelte- 
tése helyüket  ritkán  vagy  soha  sem  változtatva 
harcolni.  Ilyenek  az  ostrom-,  vár-  és  partlövegek. 
Szerkezetüknél  nagyobb  tekintettel  vannak  hatá- 
sosságukra mint  mozgékonyságukra.  Régebben  a 
tábori  lövegek  azon  nemét  is  P.-lövegeknek  ne- 
vezték, amelyek  nehézségüknél  fogva  nehezen 
voltak  szállíthatók  s inkább  védelmi  harcban, mint 
támadásnál  voltak  használhatók. 

Positio-szög  az  a  szög,  melyet  valamely  irány 
egy  adott  ponton  átmenő  deklinációkörrel  bezár. 
Rendesen  északról  keleten,  délen,  nyugaton  át 
0°-tól  360<^-ig  olvassuk.  Leginkább  kettős  csilla- 
gok kimérésében,  fogyatkozások  és  holdfödések 
jellemzésében  s  általánosan  mikrometrikus  meg- 
figyelésekben alkalmazzák.  Egy  távolsági  adat- 
tal együtt  két  pontnak  relatív  helyzetét  teljesen 
megszabja. 

Positif  ns  (lat.),  l.  Pozitív. 

Posito  sed  non  concesso  (lat.),  föltéve, 
de  meg  nem  engedve. 

Positura  (lat.),  állás, helyzet,  tartása  a  testnek. 

Posner,  Kari,  német  orvos,  író,  szül.  Berlinben 
1854  dec.  16.  Filozófiai  és  orvosdoktor.  1878-ban  a 
giesseni  kórtani  intézeten,  majd  Berlinben  volt 
asszisztens,  1889.  Berlinben  egyetemi  tanár  lett. 
Számos  kórbonctani  és  belgyógyászati  cikket  írt; 
főképen  azonban  az  urológiával  foglalkozott.  Ön- 
állóan megjelent  művei :  Diagnostik  der  Ham- 
krankheiten  (Berlin  1894, 3.  kiad.  1902) ;  Therapie 
der  Harnkrankeiten(1895) ;  Die  Hygiene  desmann- 
lichen  Geschlechtslebens  (Leipzig  1911,  újabb 
kiad.  1916).  Egyik  szerkesztője  1889  óta  a  Berliner 
Klin.  Wochenschrif t  c.  folyóiratnak. 

Posologia  V.  dosologia,  a  gyógyszertannak 
az  a  része,  mely  a  gyógyszerek  adagjaival  fog- 
lalkozik. L.  Adag. 

Posonium,  Pozsony  latin  neve. 

Posorta,  kisk.  Fogaras  vmegye  fogarasi  j.-ban, 
(1910)  392  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pospischil,  Maria  (családi  nevén  Vondrich), 
német  színésznő,  szül.  Prágában  1864  jan.  22. 
1880-ban  a  cseh  nemzeti  színház  tagja  lett,  1885. 
Berlinbe  szerződött,  1890  a  bécsi  Burgszinházhoz, 
ahonnan  újra  visszatért  Németországba  s  1898  óta 
a  hamburgi  városi  színház  tagja  Mint  drámai  hősnő 
egyaránt  kivált  a  klasszikus  és  modern  darabok- 
ban. Főbb  szerepei :  Lady  Macbeth,  Orléansi  szűz, 
Sappho  stb.  Irodalmilag  is  működik.  Goethéről  írt 
egy  nagyobb  munkát :  Volkstümliche  Brklarung 
von  Goethes  Faust  (Hamburg  1902). 

Possagno  (ejtsd:  posszanyo),  falu  Trevíso  olasz 
tartományban,  Canova  szülővárosa,  (i9ii)  2384 
lak ;  a  római  Pantheon  mintájára  Canova  épí- 
tette templommal,  Canova  síremlékével.  Canova 
szülőháza  ma  múzeum,  hol  eredeti  festményei  és 
szobrainak  gipszöntvényei  láthatók. 

Possart,  1.  Ernst  von,  német  színész,  szül.  Ber- 
linben 1841  máj.  11.,  megh.  Berlinben  1921  ápr. 
8.  Eleinte  könyvkereskedőnek  készült ;  műked- 
velő előadásokon  tűnt  föl  és  színi  pályáját  Bo- 
roszlóban  kezdte   1861.   1873-ban  a  müncheni 


udvari  színház  főrendezője,  majd  igazgatója  lett. 
Egyidöre  később  megvált  Münchentől,  majd 
visszatérve,  1895.  az  udvari  színház  intendánsa 
lett.  1901-ben  a  Prínz-Regenten-Theatert  alapí- 
totta ünnepi  Wagner-előadások  számára.  1905-ben 
lemondott  s  ekkor  a  titkos  tanácsosi  címet  kapta. 
P.  igen  sokoldalú  művész  volt,  alakításaiban  éles 
jellemzőkószsógével  tűnt  ki,  amellett  rendkívül 
ügyes  rendező  is  volt,  aki  sikerrel  alkalmazta  a 
forgószinpadot  s  Wagner  és  Mozart  operáit 
mintaszerű  rendezésben  adatta,  végül  irodalmilag 
is  működött.  Főbb  szerepei :  III.  Richárd,  Shylock, 
Manfréd,  Berent  (Csőd)  stb.  Pontosabb  munkái : 
Das  Recht  des  Herzens  (szinmű,  1898) ;  Die  Se- 
paratvorstellungen  vor  König  Ludwig  II.  (1901 ) ; 
Der  Lehrgang  des  Schauspielers  (1901). 

2.  P.,  Félix,  német  festő,  szül.  Berlinben  1837 
márc.  7.  Berlinben  Gude  és  Skarbina  tanítványa 
volt.  1882-ben  Spanyolországban,  utóbb  Marokkó- 
ban ós  Palesztinában  járt,  sokat  tartózkodott  a 
Como-tó  partján  és  Svájcban  és  tájképei  hosszú 
sorában  dolgozta  föl  a  beutazott  tájakat. 

Posse  (lat.)  a.  m.  a  lehetőség ;  l.  Ah  esse  ad 
posse. 

Posse,  Otto,német  törtónetbuvár,szül. Weissen- 
seeben  1847.  júl.  29.,megh.  1921  nov.  havában.1896 
óta  a  drezdai  állami  f  ölevéltár  igazgatója  s  a  Co- 
dex  diplomatícus  Saxoniae  regiae  c.  oklevélgyűj- 
temény szerkesztője  volt.  Főbb  művei :  Die  Mark- 
grafen  von  Meissen  und  das  Haus  Wettin  (Leip- 
zig, 1881) ;  Die  Siegel  der  Wettiner,  der  Land- 
grafen  von  Thüringen  und  Herzöge  von  Sach- 
sen  (u.  0. 1888—93, 2  köt). 

Possenhoíen,  falu  a  bajorországi  Oberbayern 
kerületben,  a  Stambergi-tó  Ny.-i  partján,  (1910) 
112  lak.,  Lajos  Vilmos  bajor  herceg  gyönyörű 
kastélyával. 

Possessio  (lat.)  a.  m.  birtok  (1.  0.).  Detentio 
a.  m.  P.  birtokosi  akarat  (animus  domini,  v.  rem 
sibi  habendi)  nélkül.  B  különbségre  támaszkodik 
Savigny  birtokelmólete,  F.  honae  fidei  a.  m. 
jóhiszemű  birtok,  ellentéte  a  P.  malae  fidei, 
rosszhiszemű  bírtok.  P.  iusta  a.  m.  jogszerű  (va- 
lamely jogcímre  támaszkodó)  birtok,  ellentéte  a 
P.  iniusta.  P.  civilis  a  birói  jogvédelemre  igényt 
tartó  birtok.  Vitiosa  P.  a.  m.  hibás  birtok,  a 
rj.  szerint  az  olyan,  melyhez  valaki  rablás  (vi) 
V.  lopás  (clam)  útján  jutott,  valamint  a  preca- 
rium  (l.  0.).  Az  ilyen  JP.  még  possessorius  véde- 
lemben sem  részesülhetett.  Juris  guasi  P.  a.  m. 
valamely  jognak  birtoka  (a  szó  szoros  értelmében 
a  P.  csak  testi  dologra  vonatkozhatott). 

PossessíTum  (lat.),  birtokos,  i^\.  pronomen 
P.,  birtokos  névmás. 

Poissessor  (lat.)  a.  m.  birtokos. 

Possessorius  kereset,  1.  Petitor. 

Possevino,  Antonio,  egyházi  író,  szül.  Manto- 
vában  1534.,  megh.  Ferrarában  1611. 1559.  belé- 
pett a  Józustársaságába.  1577.  a  pápa  Svédor- 
szágba küldötte,  hogy  III.  János  királyt  és  népét 
a  kat.  hitre  visszatérítse,  de  csak  a  királyt  si- 
került megnyernie.  1580.  Oroszországba  ment, 
hogy  Báthory  István  lengyel  király  és  II.  Iván 
orosz  cár  között  létrehozza  a  békekötést ;  útjának 
főcélját,  a  római  és  gör.  kel.  egyházak  unióját,  nem 
érte  el.  Mifvei :  Commentarii  de  rebus  moscoviti 


Bévai  Nagy  LexScona.  XV.  köt. 


40 


P08SÍbÍIÍ8 


626 


Posta 


cis  (1586.  kitűnő  forrásmunka  az  egyháztörténe- 
lem  számára) ;  Bibliotheca  selecta  de  ratione  stu- 
diorum  (1593,  2  kötet,  módszeres  encyclopedia) ; 
Apparátus,  sacer  (közel  6  ezer  egyházi  író  név- 
jegy zeke).  Életrajzát  megírta  Jean  D' Origny(l  7 1 2). 

Possibilis  (lat.  a.  m.  lehetséges),  gyakorlati 
politikai  értelemben  kormányképes.  Az  az  állam- 
férfiú, aki  politikai  múltja,  megbízhatósága  ós 
minden  egyéb  körülményeknél  fogva  a  kormány- 
zásra alkalmasnak  látszik  az  uralkodó  és  a  kor- 
mányelnök szemében. 

Posso-tó,  1893.  Celebesz-sziget  közepén  de 
KiTijt  hollandi  hittérítőtől  fölfedezett  és  1894.  a 
Sarazin- testvérektől  tudományosan  átkutatott 
nagy  tó  a  hegyekkel  körülvett  470  m.  magas 
Posso-medence  közepén.  Mélysége  meghaladja  a 
300  m.-t,  észak  felé  a  Posso-folyó  csapolja  le  a 
Tomini-tengeröbölbe. 

Posszibüisták,  az  1880-as  években  Brouss'e 
Pál  francia  szocialista  vezetése  alatt  álló  mérsé- 
kelt szociáldemokrata  csoport,  amelyet  azért  ne- 
veztek el  így,  mert  reformtörekvéseit  kis  adagok- 
ban kívánta  megvalósítani,  hogy  így  tegye  azokat 
elfogadhatóvá  (les  rendre  possiUes).  A  P.  gya- 
korlati társadalmi  reformokon  buzgólkodtak  úgy 
a  községi,  mint  a  szövetkezeti  életben.  1890-ben 
személyi  okokból  kettészakadtak.  Egy  részük 
megmaradt  Brousse  pártján,  a  másik  Allemanne 
pártjára  állott  (AUemannisták).  L.  még  Szocia- 
lizmus. 

Posszjet-öböl,  a  Primorszkajába  vagyis  szibí- 
riai  partvidékbe  benyúló  öböl,  amely  egy  keskeny 
(3 — 5  km.  széles,  10  km.  hosszú)  bejáratból,  a  Palla- 
dából,  és  két  belső,  az  Expedition  és  a  Novgorod- 
szkaja-öbölből  áll,  amelyeket  a  Csurkhadafokban 
végződő  földnyelv  választ  el  egymástól.  A  Nov- 
gorodszkaja  partján  van  a  Novokievszkaja  nevű 
orosz  katonai  állomás.  A  Pallada rendesen  jégmen- 
tes, de  a  belső  öblök  4  hónapig  be  vannak  fagyva. 

Post  (lat.)  a.  m.  után. 

Post,  Albert  Hermann,  német  jogtudós,  szül. 
Brémában  1839  okt.  8.,  megh.  u.  o.  1895  aug.  25. 
A  bírói  pályán  működött.  Főművei :  Das  Natur- 
gesetzdesRechts(1867) ;  Die  Geschlechtgenossen- 
schaft  der  Urzeit  und  die  Entstehung  der  Ehe  (01- 
denburg  1875) ;  Der  Ursprung  des  Rechts  (u.  o. 
1879) ;  Die  Anfánge  des  Staats-  u.  Rechtslebens 
(u.  0.  1878) ;  Die  Grundlagen  des  Rechts  und  die 
(jrundzüge  seiner  Entwickelungsgeschichte  (u.  o. 
1884);  Afrikanische  Jurisprudenz  (u.  o.  1887); 
Grundriss  der  etnologischen  Jurisprudenz  (u.  o. 
1894-1905). 

Posta  (az  állomáshelyet  jelentő  oI&bz  posta,  la- 
tin posita  szóból,  ahonnan  a  hireket  vivő  futáro- 
kat, vagy  lovast,  kocsit  elindították,  felváltották). 
Mai  nap  a  P.  állami  intézményt  jelent,  levelek, 
nyomt«.tványok,  egyes  államokban  ezenkívül 
kisebb  árúcsomagok  és  pénzes  küldemények,  eset- 
leg utasok  szállítására.  A  m.  kir.  P.  az  egész  ma- 
gyar állami  hírszervezet  hivatalos  elnevezése, 
amely  a  telegráfot  és  telefont  is  felöleli. 

Története.  A  P.  nyomaival  már  a  bibliában 
találkozunk,  de  még  ennél  is  korábban  részint 
mondákból,  részint  történeti  adatokból  tudjuk, 
hogy  Egyiptomban,  Indiában  és  Kanában  az  ural- 
kodóktól eredő  hirek  közvetítésére  futárokat  al- 


kahnaztak.  Nevezetesebb  szerepet  játszott  a  P. 
a  perzsa  és  a  római  birodalomban.  Perzsiában 
kizárólag  állami  igazgatási  célokra  három-négy 
mérföldnyire  az  utak  mellett  futárállomások  vol- 
tak rendszeres  szolgálattal  s  oly  berendezéssel, 
hogy  a  fővonalon  körülbelül  350  mérföldnyi 
utat  a  perzsa  P.  öt  nap  alatt  tett  meg^  tehát  na- 
ponként 500  km.-t  tettek  meg  lóháton. 

A  római  birodalomban  már  kifejlett  P.-szer- 
vezetet  találunk,  mely  azonban  kizárólag  csak 
hadászati  és  közigazgatási  célokat  szolgált.  Fejlő- 
dése magaslatán  is  csak  kiváltságos  egyének  v. 
osztályok  nyertek  engedélyt  a  P.  használatára.  A 
nevezetesebb  állami  utak  mentén,  milyenek  pedig 
a  központból  a  birodalom  minden  részébe  szét- 
ágaztak, egy-egy  napi  távolságra  postaállomások 
(stationes) tartattak  fenn,  ahol  az  utasok  megszán- 
hattak. Ez  állomások  között  1—2  mérföldnyire 
lóváltóhelyek  (mutationes)  voltak  felállítva.  A  P. 
fentartásának  terhe  a  községekre,  a  népre  nehe- 
zedett. A  magánforgalmat  hivatásos  levélvivők 
és  később  magánszervezetek,  valamint  alkalmi 
küldöttek  látták  el. 

A  középkorban.  A  középkorban  állami  célokat 
szolgáló  nagyobb  P.-i  szervezeteket  nem  találunk, 
de  mindinkább  szervezkedik  a  fejlődő  magánfor- 
galomé szükséglet  kielégítésére.Kezdetben  a  leve- 
lezést alkahni  küldöttek,  a  kolostorok  közt  ide-oda- 
járó barátok,  a  vásárokra  utazó  kereskedők,  a  ván- 
dorló iparosok  s  mások  közvetítik.  Később,  a  XII. 
sz.-tól  kezdve  a  nagyobb  városok  tartottak  fenn 
rendes  közlekedést  polgáraik  szolgálatára.  Egyes 
vidékeken  a  messze  földre  utazó  mészáros-céhek 
közvetítették  a  levélforgalmat,  ők  használták  elő- 
ször a  P. -kürtöt.  Franciaországban  a  párisi  egye- 
tem postája  vált  nevezetessé,  amely  nemcsak  az 
országban,  hanem  a  külföldre  is  közlekedett,  hozta 
és  vitte  a  levelezést  s  a  kisebb-nagyobb  csoma- 
gokat. Később  ez  az  intézmény  a  kereskedőknek  s 
magánosoknak  is  hozzáférhetővé  vált  és  még  az 
újkor  kezdetén  is  fennállott.  Kelet- Poroszország- 
ban a  XIV.  sz.  végén  a  német  lovagrend  tartott 
fenn  rendszeres  P.-át,  de  csak  hivatalos  célokra. 

újkor.  A  XVI.  sz.-ban  a  Habsburg-ház  érezte 
első  sorban  szükségét  a  postának,  miután  birtoka 
Magyarországtól  Ausztrián,  a  német  császárságon 
keresztül  egyrészt  Németalföldre,  másrészt  Spa- 
nyolországra 8  Felső- Olaszországra  is  kiterjedt. 
A  Taxis-család  vállalkozott  arra,  hogy  a  szüksé- 
ges postai  összeköttetést  létesítse.  1516.  Bécstől 
Brüsszelig,  majd  Tirolon  át  Milano,  Mantova, 
Velence  és  Rómáig  berendezte  P.-ját,  amelynek 
francia  királyi  postákkal  is  volt  csatlakozása.  A 
Taxis-P.  mint  örökös  hűbér,  a  császárok  által  támo- 
gatva, lassanként  közhasználatú  intézménnyé 
fejlődött,  mely  magához  vonta  az  általa  átszelt 
terület  egész  levélforgalmát.  Ezzel  azonban 
harcra  szolgáltatott  okot  az  egyes  birodalmi  or- 
szágok fejedelmei  közt,  akik  területükön  a  P.- 
szervezésnek  jogát  maguknak  vindikálták.  Leg- 
előbb Brandenburgnak  sikerült  1651.  saját  P.-át 
állítani,  utóbb  Szászország,  Braunschweig-Lüne- 
burg,  Mecklenbm'g  s  a  birodalmi  városok  közül 
KölS,  Nürnberg,  Frankfurt  tartottak  fenn  ktüön 
P.-át.  Egyebütt  azonban  továbbra  is  a  Taxis-féle 
P.  működött,  melyet  Poroszország  csak  1864,  a 


Posta 


627     ~ 


Posta 


Taxis-házzal  kötött  szerződésével  szüntetett  meg 
végleg.  Ausztriában  1615-ig  a  Taxis-féle  P.  mű- 
ködött, ekkor  külön  P.-át  létesítettek,  melynek 
vezetése  1627  óta  hűbéri  joggal  a  Paar  grófo- 
kat illette.  1722-ben  VI.  Károly  állami  kezelésbe 
vette  a  P.-át. 

Franciaországban  XI.  Lajos  még  1464.  szerve- 
zettállami postát,  mely  eleinte  kizárólag  az  állami 
közigazgatást  szolgálta,  csak  1480-tól  kezdve 
kaptak  magánfelek  is  engedélyt  annak  díjfizetés 
mellett  való  használatára.  III.  Henrik  alakította  át 
a  P.-át  1576-ban,  megállapítván  az  egész  országra 
szóló  érvénnyel  a  díjakat  és  a  menetrendet.  IV. 
Henrik  1597.  a  személyszállítást  szabályozta.  An- 
golországban VIU.  Henrik  szervezte  a  P.-át, 
mely  1635-ig  csak  az  államnak  szolgált.  I.  Károly 
tette  hozzáférhetővé  a  nagy  közönségnek,  egy- 
úttal megszüntetvén  a  magán-P.-kat.  1839-ben 
Kowland  Hül  (1.  o.)  az  angol  parlamentben  azzal 
a  javaslattal  lépett  fel,  hogy  a  rendkívül  magas 
és  a  távolság  szerint  megállapított  P.-i  levéldíj 
akkép  mérsékeltessék,  hogy  Angolországon  belül 
levelenként,  tekintet  nélkül  a  távolságra,  V2  lui- 
ciánként  (a.  m.  I4V2  gramm)  1  penny  fizettessék. 
Az  új  tarifa  1840.  életbe  is  lépett  s  ugyanakkor 
hozták  be  a  levéljegyeket.  Ezek  a  reformok,  ame- 
lyek rövid  időn  belül  a  kontinens  államaiban  is 
elfogadásra  találtak,  rendkívül  fellendítették  a 
P.  általános  használatát.  A  modern  P.  legfonto- 
sabb fejleménye  az  egyetemes  P.-egyesület,  ame- 
lyet Egyetemes  postaegyesület  címen  tárgya- 
lunk. AP.-ügy  állását  az  egyes  országokban  (1913) 
ez  oldal  2-ik  hasábján  levő  táblázat  mutatja. 

A  magyar  posta  fejlődése.  Fejedelmeink  és 
első  királyaink  hírnökök  (praecones)  és  futárok 
(cursores)  útján  hirdették  ki  akaratukat,  hívták 
össze  a  nemzetgyűlést  és  királyi  ktüdöttek  (pri- 
staldusok)  útján  rendelték  törvénybe  a  feleket.  A 
táborba  hívás  véres  kard  körülhordozásával  tör- 
tént. Szent  László  király  törvénye  szerint  a  futár 
bárkinek  lovát  igénybe  vehette,  az  ellátás  pedig 
szintén  a  népet  terhelte.  Az  írás  elterjedésével  a 
Xn.  sz.-tól  kezdve  a  városok,  főurak  és  főpapok 
is  tartottak  levélvivő  szolgákat,  míg  a  nép  a  céhek 
s  más  testületek,  valamint  magánosok  által  fen- 
tartott  P.-ákat  használhatta.  Az  első  rendszeres 
P.  a  Habsburg-ház  uralmával  létesült.  I.  Ferdi- 
nánd még  1526.  megbízta  a  Taxis-családot,  hogy 
Bécs  és  Pozsony  közt  állandó  P.-i  közlekedést 
rendezzen  be.  1558-ban  Faár  Péter  báró  vette  át 
a  magyar  P.-ák  vezetését  és  azt  Esztergomig, 
majd  a  Vág  és  Nyitra  mentén  Lőcséig,  Kassáig 
és  Eperjesig  tartotta  fenn.  A  magyar  P.-ák  igaz- 
gatása azontúl  a  XVIU.  sz.  elejéig  a  Paar-család- 
nál  maradt  ugyan,  de  nem  hűbér  gyanánt,  úgy 
amint  a  Taxis- család  birta  az  osztrák  és  német 
P.-ákat,  hanem  a  pozsonyi  és  később  szepesi  ka- 
marának vezetése  alatt,  mint  állami  intézmény. 
A  Paarok  ugyan  kieszközölték  maguknak  a  hű- 
bér jogot,  de  a  gyakorlatban  nem  birták  érvénye- 
síteni. A  szatmári  béke  után  pedig  1722.  III.  Ká- 
roly a  Paar-családnak  jogát  végleg  megváltotta, 
a  P.-ákat  közvetlen  állami  kezelésbe  vette  és  a  le- 
vélszállítást állami  monopóliummá  tette.  A  levél- 
szállítási díjat  féllatonként  8  kr.-ban  állapították 
meg,  mely  összegnek  felét  a  feladó,  felét  a  cím- 


A  postaügy  állása  az  egyes  országokban. 


D    Aí 


w 


n 


n  OS 


^t^cQ«D      a<)THeoocoa»(Oc^e»9it^ 


5     i-S 

9  \  ^> 


0>ooaoMt>>co«OTHixio'^t>iO(iaoaoooOF^ooo»t^ 

t^0^05_^'rH  O  »0  0<l'*e«5O*0QeOI>.'<tlC0000Ot-«O0a*-t 

"*  ers  o  ó  ó  o^  eti 'if  eii  a^  t^  ö  tti  (o  ^  T*  ra  yi  tn  en  <S  "T* 

«OMeOS«-rH>.í(QOTHM>*as'»t<iO«DO^«0-r-lOOSe«eO 

0'*aoo3i?jo>oo>THO.rH<ococ>«)to'«iiio»i>*ociT-i 

tM  tH  COiO"í<»ÍOOT  •* 

++  i  I  +-{-4~l- 1  í  4~l~l~f-í-f -I-+H-+  1  -f 


^ 


tH  OS** 

lO  •*  o 

©  00  05 


«  t>.  ■*  0»  >*  t»- 

00  •*  o»  eo  c^  eo 
co  OS  «o  o  •«»'  00 


c^o>e<io<iooinoo3a:'rH-<í«9]e4 

••fOO  XiiHcr3i>(Mtoi>it>-00(50» 

50eo>ooot>«!WOOíOO^«Dt> 


«0  kO  (M 

00  ec  ■* 

00  00  '^ 


lO  T-I  -<Jt  05  00  o 
íO  "♦  lO  00  (M  lO 
N  OQ  O  ©J  O  íO 


t>."*OíOQOTH>*lCCCCOOiíOOÍ 

OJ«í<ao-Ht>.««í<T-<»oiOiOao04i-« 
eocqi>'He<9cceoctíooooeoo 


0  05QOC<l<»l"*-<t(eO'<H3»ÍOI>-íO 
»1CQI>t1OOiHí-<í0iMt-I00CÍ 
0>        tH  M  W 


'-)"«íi«J(\OOÍT-liOO*0  "*<»  «o 
■*"HOI>.I>.lQiH«OíOOS«ítO 
0DaSOl>'0SOT0(5OS'«íltC>T-IOJ 

oooc>j>í5T-it^Nw"i>rc£r(jícr 

osNeoo5ioioaoo5>o-<;<'<}<'* 

o.erseraoe«5c^'«íiC>ei5t£5"ífiíOí 

OS  ©a-*       wos       c-.ecca' 

©í  ers       ío       tH 


O)  O  OQ  00 
t»  ^  00  •« 

•H  >0  »1  O 

©I  >íi  00  !0~ 
l>  "*i  "*i  N 
■^  "^  OS  OS 


00  C»  00 

O  «0  to 

>*"i>ro5" 

<N  eo  lO 
OOCO  03 


i>  ers  OS 

00  O  tO 
«>^«*<  OS^ 

00  ÍO  t^ 

"*   «*   TH 


1.  *^ 

a*- 

rH 

Dm 
»J)  II 

Sí*: 

^« 


^  OS 


D 


>Ocoo303kO«OkOi>cokOiooscetQ>4t[>.aoasc«'H>o>o 

í2!SSS2''£**"*s!'^í2?5Ó»oóoó»Í3Óoáoióá<ió 
T-I  T^  ©a  ca  »o       T-4  "^  iH  ■«•<«<  OS       ©a  »o  T-I 


oqaoeocQkOcooococomcoosos-<)4r«oai>OiO-<4<T^m 

00  o«oeQioaoaocoQocoi>«soőoóeoóór*o«D«o 
T-i©]oamio      od  04  iH  00  •«  t«  Ti  eo      ©a  t-i  o  th 


os>0'<4<aoTH'^OtOT-iTHOOiieor«eo-<tio>aoo'<t<o 


ii  OS 


P.:^ 


os«O'T4cni>>«a»O(iosa<iaoeo>^<^o«DiH>44r«<4<t^0i 

C^   ©1    O  "^    T-I 

04  coco  eo  ©) 


^»©^o•^T■lQOO»ooo5•*B5•*oOTHc^00soll»^efs 
■*eO"*»ooiíOTHei5TH"<íioíi>io      to^-t 


»í5or»0(ic>.QOs'*0©i©iT-io»0»oe<5C^c*oao©ai<5 


'  \^.    >!•   *^  w'*  v««   T— I  y^  .^^  -_  1^,  --•._, „ 

itOiMaooiOdTiaoeokQt^'kO'T-itoeooas 

I  1-1        "^  tH  ©j  -     - 


4^  Od 


eiíOTi''-'Oscao5«eoeoo»i>iOTHc>.ooc*<oooío©)oa 
t«knoscno«o-<titO'«Hecao-<^<oo3'<^eoor»oaooiao 
T-iQooo>oaot>it^oooiT-icoer3-<4*oskOO<i>oos-<tios<o 


"tieo'*'<ji"*-rt-<ttTieoeo'*THTi"«í<i>o>OiHTH»o«OT-i 


r  o'S 


»OQpQOOooo»f50ooso»THeoTHíooei5eoOTHooeoTH 
>n«4<ef3CQTHcoco«30TH©]T-(asoa(0'4<osT->mi>«oto 
©a  ers  th  eo  th 


©at»oooso©a'í-ios©a050ooTSOíooosT-i«ei5"<j<oa 


bc 


eceocc©a-^Ti©a9aoq'»-i'*t-i       coosoaeo 


T-I    T-I   tH   I> 


■<»<ioaoaoosOkatoioosc«i>«oa<iaoaooi-<)iccoi'<^oo 
os©aT-iooi>t»iOOTH05©jt^íOooo5ers»Oíot*THOSTHr>i 
os^xji^os^o^ío^eii  »0"*i>"Ti"*iTHt>.T-(T-ic^ose<5  os^th  oo  t^ 

•^"»0  TÍt>"TÍ" 


'>H><«a2Ci3-<^osaDka'<t<eo^«oiA>oiMOOiOOs  t^oo 
"<t<t^^eOíoeooaQO^^'*'~^os«ot>»oo<i"*THO  i  oep 
«o  •*(  th  «"-"-' >OíO      th      OS  ■~-'th  jo  "~'>o  eooo   1  50  ^ 

O»00©a'O00OSK5'*0Hl>lOTH'^l>THOSTl'»JH0S>*<OOS 

'Soa^o^^cooooseakOOsoooseooseoiOT-ieooo 
"^.oo  eo  "^i^, ■*  '*?,'*  P,'^"^'^  ''í.'^^P^'* '^  00  eo  00 
fotooio-r^      -^ "^ T^ "^ T^ y^ m  T^ t£ eo  la  "^ -^      o  t> 


00  00 
■*  •* 

00  00 

00  00 
Öö 
oa  ©a 


o*4<t^ocoose(iTH©aeoosr«Qao 
oet5aoot^Ö»Q"*00sot^QTH 
o  os^  eo^  o_  o  »5^  os^  th^  e«9^  es_  ©j^  o  o -^ 

o"  t4"  tÍ  oT  itT  T-T  tÍ  cT -"ií"  lo"  01"  oT  ö"  o 
•>í<i>i>oot>.o«íOTHWe«5>fsoe<5 
oq»OkOeot>.íoot>TiOs«*oso©i 
c>io6t^-*o<iosoáo«ó">í!o<i»ó'*i> 
©a  m       '^       to      ea  to 


•*  OS 
Iv'tH 

©1  ■* 
oa 


.  OS 

'Vaő 
O  i> 

kd  et) 


>  tH  o 

>ta  eo 

I  tH^OO__ 

©a'tC 

O  tH 
•<*<  00 


O  O 


®b2 

o  o 

PíOl 

o  £ 


cS  « 


©a  ©1 

co  03 


i«)<c>-kOc&aoQO(OOsor^os©a©aeocom 
■    (0»0"<*'íoooooo»ooooos»oes©i 

j^  0_ -"íí^ 05^ «_ -í*^ ÍO  «0  O  00^ OS_ <fi)_«5^ 00^  tH^ 0I9_ 

r  cT  os"  <D  0"  íD  eo  ««'"  cfí  cT  ©a"  eo" -"íí"  th"  kíT  th" 

lOoaos'^eoeOTHso^onooaseoo""}* 

eo  ta      eo      »o  eo  ©i -^  t-i  »£3 


eo 
„  eo 

•*  OS 


)  r^  OS 

>eo  00 

I  tH  t> 

"oa"-*" 
OS  >a 
lO  •* 


>  ta 


co  i> 

T^T^ 

OS  OS 


s  ! 


^ 


S5 

0 


:  be  !  '2   :   : 


i^ 


.  o  s  ^  2a  £  *  g  S  c«  o 

t»    00   Ö   ^  ^^ 


é 


N    SD    » 


!  SS 
ea-» 

'Cl 


40* 


Posta 


628    — 


Postaforgralom 


zett  fizette.  1750-ben  kocsiposta  járatokat  (dili- 
gence)  léptettek  életbe  külön  igazgatás  alatt, 
amely  20  fontig  (10  kg.)  a  csomagok  szállítására 
kizárólagos  joggal  birt.  Ez  a  kiváltság  1838. 
szűnt  meg.  A  XVIII.  sz.  végétől  kezdve,  a  fran- 
cia háborúk  következtében  beállott  pénzszükség 
folytán,  a  P.-ák  igazgatásánál  a  pénzügyi  szem- 
pontok léptek  előtérbe.  A  levélportódíjakat  fokról- 
fokra emelték,  míg  végül  1817.  a  díjazásra  hét 
távolsági  fokozatot  állapítottak  meg,  3  mérföl- 
denként és  féllatonként  6—6  krral  emelkedő  díj- 
jal. A  P.-hivatalok  száma  a  XIX.  sz.  elején  Ma- 
gyarországon 365,  Erdélyben  56  volt,  ezenfelül 
27  levélgyüjtőállomás  működött,  melyek  kézbesí- 
téssel nem  foglalkoztak.  1824í-től  kezdve  a  dili- 
genceokat  az  éjjel-nappal  közlekedett  P.-i  gyors- 
kocsik váltották  fel,  melyek  utasokon  kívül  a  le- 
vélpostát is  szállították.  A  harmincas  években 
indult  meg  a  gőzhajózás  a  Dunán  és  a  negyvenes 
évek  végén  építették  az  első  vasutakat ;  e  közle- 
kedési reformok  a  P.  fejlődésére  nagy  hatással 
voltak.  A  főbb  vonalakon  azontúl  a  P.-ák  már 
naponként  közlekedtek,  a  díjazás  egyszerűbb  lett, 
amennyiben  hét  fokozat  helyett  kettő  állapíttatott 
meg  féllatonként  6  és  12  krral  emelkedő  díjjal 
stb.  A  magyar  P.  még  ez  időben  sem  állott  egy- 
séges vezetés  alatt,  mert  a  kocsipostát  még  min- 
dig Bécsből  igazgatták. 

A  szabadságharc  után  1850.  a  P.  az  osztrák 
kereskedelmi  minisztérium  alá  keinilt,  hivatalos 
nyelve  a  német  lett.  Az  osztrák  igazgatás  alatt  a 
magyar  P.-ra  nézve  több  nevezetes  intézkedés 
törtónt.  1850  dec.  26.  kelt  pátenssel  egész  Ma- 
gyarország területére  kiterjesztették  az  osztrák 
tartományok  számára  1837.  kelt  P.-törvény  ha- 
tározmányait  (1.  Postajog),  azzal  az  eltéréssel, 
hogy  az  utasok  szállítása  Magyarországon  nem 
vétetett  fel  a  kizárólagos  jogok  közé.  Megszün- 
tették a  koc8Í-P.  külön  igazgatását  és  megbízták 
az  összes  P. -hivatalokat  pénzküldemények  és 
csomagok  közvetítésével.  Behozták  1850.  a  levél- 
jegyekkel való  bérmentesítést  ós  50  írtig  a 
P.-utalványozást,  1860.  a  csomagoknál  az  után- 
vételi  szolgálatot.  1865  okt.  2.  kelt  pátenssel  a 
portómentessóget  szabályozták.  A  levéldíjat  1850. 
leszállították  1—1  lat  után  helyben  2  lő-.-ra,  10 
mérföldnyire  3  kr.-ra,  20  mérföldnyire  6  kr.-ra 
8  azontúl  9  kr.-ra ;  a  belföldi  hírlapok  bérmentesí- 
tésére hirlapjegyet  adtak  ki,  100  drb.-ját  1  frt.  5 
kr. -jávai,  ugyancsak  az  osztrák  kormány  tette 
az  első  kísérletet  1852.  a  P.  és  távírda  egyesíté- 
sére, de  sikertelenül.  1850  ápr.  6.  létesült  a  né- 
met-osztrák P.-egylet,  mely  e  területeken  a 
P.-küldemények  egyöntetű  kezelését  és  díjazását 
biztosította. 

A  magyar  alkotmány  helyreállításával  a  P.- 
ügyet  1867  máj.  1.  a  magyar  minisztérium  vette 
át,  Horvát-Szlavonország  azonban  1868-ig,  a  ka- 
tonai határőrvidék  pedig  1871-ig  még  osztrák 
igazgatás  alatt  maradt.  A  magyar  minisztérium 
vezetése  alatt  az  intézet  gyors  fejlődésnek  indult 
(1.  Fosta  forgalofii).  A  levelezőlapok  behozatala 
1869.,  a  távirati  pénzutalványozás  1868.,  külön 
magyar  jelvényű  levéljegyek  1871.,  Ausztriá- 
val és  Németországgal  új  pénzeslevél  és  cso- 
magtarifa   1878.,    P.-i  megbízások  behozatala 


1882.  törtónt.  1877-ben  a  kisebb  forgalmú  P.- 
hivatalokat  a  távirdával  egyesítették.  1885-tól 
kezdve  a  P. -takarékpénztári  és  1887.  a  csekk- 
közvetítési  teendőkkel  bővült  a  P.-hivatalok 
munkaköre.  1887-ben  a  távirdát  a  P.-val  egye- 
sítették (1.  Postaszervezet).  1888-ban  Ausztriá- 
val új  egyezmény  jött  létre,  mely  a  P.-i  és  táv- 
irdai  belforgahnat  illetőleg  mindkét  félnek  teljes 
szabadságot  biztosít.  Az  ezután  következő  évekre 
esik  a  magyar  P.-kezelés  teljes  újjáalakítása, 
amely  a  magyar  P.-t  egy  színvonalra  emelte  a 
nyugateurópai  kulturállamok  P.-intézményeivel. 
A  nemzetközi  viszonylatban  az  Ausztriától  füg- 
getlenítés a  washingtoni  kongresszus  (1897)  előtt 
történt.  1916-ban  Magyarország  Ausztriával,  va- 
lamint Németországgal  új  postaegyezményeket 
kötött. 

Posta,  a  O-ás  serétnél  is  nagyobb  apró  golyó, 
melyből  6—8  szem  megy  egy  töltésbe. 

Posta  Béla,  archeológus,  szül.  Kecskeméten 
1862  aug.  25.,  megh.  Kolozsvárt  1919.  A  magyar 
nemzeti  múzeumhoz  1885.  nevezték  ki,  1895.  a 
régiségosztálynak  őre  lett ;  1897.  résztvett  gróf 
Zichy  Jenő  ázsiai  expedíciójában;  1899.  óta  a 
kolozsvári  egyetemen  az  archeológia  ny.  r.  ta- 
nára ós  az  Erdélyi  Múzeum  Erem-  és  Régiség- 
tárának igazgatója,  melynek  Dolgozatok  az  Er- 
délyi Múzeum  Erem-  és  Régiségtáráből  c.  kiad- 
ványát megindította  és  szerkesztette.  Tanulmány- 
útjain bejárta  egész  Európát  stöbb  izben  hivatalos 
képviseletben  résztvett  a  nemzetközi  régészeti 
kongresszusokon.  Előbb  a  címertani  és  érmészeti, 
majd  a  régészeti  szakba  vágó  dolgozatai  hazai  és 
külföldi  szakfolyóiratokban  jelentek  meg.  Önál- 
lóan megjelent  főbb  dolgozatai :  Érmészeti  bizo- 
nyítékok Magyarország  történetéhez  (1886) ;  Ba- 
ranya vármegye  története  az  őskortól  a  honfogla- 
lásig (1898);  Mátyásl^ori  emlékek  az  Erdélyi 
Múzeum  Egyesület  Erem-  és  Régiségtárában 
(1901);  Zichy  Jenő  gróf  3.  ázsiai  utazása  (Buda- 
pest 1905),  III.  és  IV.  kötet:  Régészeti  tamd- 
mányok  az  orosz  földön. 

PÓstabdomen  (lat.),  1.  Utópotroh. 

Postabélyeg,  1.  Postai  értékjegyek. 

Postacsomagok,  1.  Postai  csomagok. 

Postafiókok  (nem.  Postabholmigsfácher,  ang. 
yale-boxes),  a  nagyobb  levelezésű  címzettek  ál- 
tal a  postahivatalban  bérelt  rekeszek,  amelyek- 
ben a  levelezést  érkezés  után  azonnal  elhelyezik, 
hogy  a  címzett  tetszése  szerint  nyomban  az  érke- 
zés után  vagy  a  nap  bármely  szakában  elvüiesse. 
A  levélpostai  postafiók  bérlete  ott,  ahol  zárható 
fiók  van,  havi  20  K ;  ahol  zárható  fiók  nincsen, 
havi  10  K.  Postautalványkifizető  postahivatalok 
szókhelyén  postautalvány  és  csekk  fizetési  utal- 
ványflók  bérlete  Budapesten  havi  300  K ;  vidéken 
havi  200  K.  Csomagkézbesítő  postahivatalok  szók- 
helyén értéklevólfiók  bérlete  ugyanannyi,  mint  a 
postautalványflóké,  de  ha  valaki  utalvány-  és 
értéklevélfiókot  ugyanannál  a  hivatalnál  együt- 
tesen bérel,  a  bérlet  összege  csak  egyszer  jár. 
Csomagraktárbérlet  díja  Budapesten  havi  1000 
K ;  vidéken  havi  500  K. 

Postaforgalom.  Midőn  alábbiakban  a  posta 
tevékenységét  számokban  is  kifejezésre  juttat- 
juk, e  számok  megítélhetésére  meg  kell  jegyez- 


Postaf  o  rgalom 


629 


Postaf  o  rgalo  m 


ntlnk,  hogy  a  levelezést  és  részben  a  hirlapfor- 
galmat  a  mindenütt  fennálló  postakényszernél 
fogva  (1.  0.)  majdnem  kizárólag  a  posta  közvetíti ; 
egyéb  küldemények  szállításánál,  valamint  a 
postautalványok,  megbízások,  utánvételek  közve- 
títésénél a  posta  magánvállalatok  versenyével 
találkozik.  A  magyar  posta  forgalmát  a  követ- 
kezőkben tüntetjük  fel  az  1868.  (a  postát  a  ma- 
gyar kormány  veszi  át),  1875.  (a  világpostaegye- 
sület kezdete),  1885.  (országos  kiállítás  előtt)  és 
1895.  (ezredévi  ünnep  előtt),  1905.  és  1913.  évi 
normális,  1917.  évi  háborús  és  1920.  évi  csonka- 
országbeli,  kommünutáni   eredmények    szerint : 


Kv 


Levelezés, 
nyomtatv., 
araminta 


Portomentes 
ily  külde- 
mények 


Osssesen 


1868 
1875 
1885 
1895 
1905 
1913 
1917 
1920 


millió    darab 


19 

42-8 
115-4 
197-2 
420-6 
702-5 
781-8 
158-3 


5-8 
121 
20-9 
320 
54-2 
88-8 
588-8 
27-6 


24-8 
54-9 
136-3 
229-2 
474-8 
786-3 
.869-6 
185-9 


Esik  egy 
lakosra 


1-8 
3-5 
7-4 
13-4 
251 
37-6 
65-2 
28-7 


Hírlapok 
millió  db. 


1868 
1875 
1885 
1895 
1905 
1913 
1917 
1920 


13 
25- 

47- 

89 

154 

233 

278 


Esik  egy 
lakosra  db. 


86-6 


Összes  levélposta  db. 


24.8- 
54.9 
136.3 
229.2 
474.8 
786.3  • 
1369-6 
185-9 


13  =  37-8 
25-5=  80-4 
47-2=  183-5 
89  =  318-2 
154-1=    628-9 

■  233-9  =  1020-2 
•  278-4  =  1648-0 

■  86-6=   272-5 


Ev 


Pémzegleyél 

és  pénstar* 

taJoin  •somac 

miUió  db. 


1868 
187S 
1885 
1895 

1905 
1913 
1917 
1920    í 


5-4 

70 

13-0 


14-4 
231 

39-4 

42-5 

5-.S 


1-2 

1-8 

2-1 
2-3 
0-7 


Összes 

sály 

miUió  kg. 


5-3 

91 

370 

62-6 

101-6 

188-6 

225-6 

62  1 


Összes  érték 
millió  kor. 


csőm. 
plev. 
csőm. 
plev. 
csőm. 
plev. 
csőm. 
plev. 


1.902 

2.148 

5.326 

4.020 

247-5 
:  5.177-5 
381-9 
:  9.955-6 
;  1.766-6 
12.026-0 
:  6.273-4 
35.774-3 


Postautalvány,  utánvételek  és  postai  megbízások 

pénzösszege 

Ev 

utalvány, 
utánvétel 

megbízás 

összesen 

esik  egy 

lakosra 

m  1  1 

116    kor 

0  n  a 

1868 

15-8 

_ 

15-9 

10 

1875 

181-9 

— 

181-8 

11-8 

1885 

477-2 

7-8 

485-0 

29-2 

1895 

926-4 

21-6 

948  0 

56-0 

1905 

1.312-9 

301 

1.343-0 

69*6 

1913 

1.959-4 

47-5 

2.006-9 

96-0 

1917 

3.976-4 

9-6 

3.985-0 

190-8 

1920 

4.801.0 

0-7 

4.301-7 

548-7 

A  levelezés  e  szerint  Magyarországon  1868  óta 
295<^/o-kal,  a  világpostaegyesület  keletkezése  óta 
pedig  (1875)  1255o/o-kal  emelkedett.  1917-ben  az 
emelkedés  az  1868.  évi  forgalommal  szemben 
54230/0. 

A  vüágpostaegyesületekhez  tartozó  legfonto- 
sabb államok  1912.  évi  postaforgalmát  a  követ- 
kező táblázat  tünteti  fel : 


Az  1912.  évi  postaforgalom. 


qcacp 

??qOÍ  3118© 
BJ802l«l  Jt§a 


m 
sD  08 


•WT-ia5c^eo^«o»'«íti>oa-rH-ítttii3s«0'í-t05eO'<H 


l>35(MI>.OC>05aOi35©«oeí5íC>l>.(3seftOO»050 
ÍO  80  •<»<  ■.H  00  1--  O  I>.  ifS  xH  (»     ■    ~      "      '      -----       — 

e<f  m"  "*"  lo  ^"  cT  00"  th  t> -íT  c" 


I  [>.  ÍO  ©j  ^'^ 

cT  or  »n  oT  «}?  00"  lO 

t^  O  •*  O  O  00  o 
i^  i^  O  eo  «  ©J  th 


•^  91 


íO  "^  ^H  CJ 

00  Á  co 
00  00  •<* 


cn  00 

1H  O 


I>  '-l  91  I 

■H  00  «*  ■ 
03  91  I 


o  »o  »i  o  00  ^  t> 

eo  Q  CO  I>  00  »o  tH 

kOS  T-t  «  •í-l 


§00 

«r  00 1> 

00-* 

»Í5  ■<-;  «e 
m  cö  oö 

O)  Si)  M 

eo  1-1 


0>  O) 


eo  th  9) 

■*   CS   T-I 

•*  eo  i> 


eo  00 
eo  o 
eo  •<}< 


§00000 
00000 
000000 

00  •*"!>  «o">ír»i' 

o  »o  th  «  eo  eo 

00  >Í5  I>  K5  t>  >íi 


93  eo 

9J  C 

91  eo 


'—''—'   w-    ^^.    -j.   «■«              «..r   ww   .«.'   >..r   >.^    1^   •.M»   Od   C^   tÖ   O^  ^^ 

eo  00  0  Q  >o  r-i      ■!-«  o  eo  05 -H  C5  ío  eo  r- c»  »o  «e 

O5_o  o  Ss  «e^oq_     w^oo^^th^ío^cs^vo  9i^>íí  o_i>  »ft  íO 

9J"9Í"»Í5  tti"  eo'oT       Q0'"arö"»«  Co"-ír«iro~l>'.^9Í'  .^ 

iOíOvOtHtHíO     iT-l'*09JOiOOO»í>9I  ,    Oi 

iO'it'^        ei3C)    |9ltC9)C0e0C0>4<O9ia»  [c^ 

oi  CÖ             tH  00                   oő  »Ó  •*  »<5        T-í  i4 


a 

•<8 
>; 

"3 


•rí"eo''eo'»o  I 

•rH  in  T-(  ■*  I 

o  «o  eo  «o  I 


i>»{Si>eooo<iifM>eoíoeao90 
i>i>.05C<ieO"*">Jiií50»T.iO'*'>*i 
^ee^"*  »o_05_t>_«o^ío^«o  oi^eo^io^oo  oo_^ 

^  9Í"  eo"  ©í"  th"  00"  00"  i>"  o"  th' T-T  c>r  ífiT  oí 
•  T-4THíoi>"*t05eo9J>oeo«*ooeo 
l?oeoT-joi>oc50jeii030Qo»o 

)  i>      ö  oó  »ó  »J  oó  i>  93      00 

*o        eo        r-l        tH  -H  •* 


>*  00 
00  o> 

91  00 
»o  00 

93  >íi 

■r4» 


«    M-g 


eiiaoineoeo9]9i«4<T-iooo«&«09]ino>9)0)00 
osi>íOi>THooeo«*o«0"*'rHOoeo>oO"*íOO» 
íO^  O  íO^ »ft  t>^  i>^  i>_ 00^  !>•__ th^ eo_  th^ eo_  eo^  i>^  G>^ O^  to^ T^  0_ 
«©"  tcT  <o"  th"  o"  th"  r-T  eí"  cT  9f  •*"  iíf  •*"  ad"  T^"  «r  o«r  írt"  oő"  eő" 

•H0Uí00Se000t>OT-l»f5O^91'r.lí0O00"*00C^ 

íoOwiíO'>*i9Jeo05QOío«DOTHeoTH50C50«aoeo 
thcoco  ooi  o>[>^T4aoco9iT-is>OT-tsia» 
eo  >*  «o      o      00      « •*  o  T^ 


1  O  th  >n 
.  c^  eo  9j 
i^rs^eo^c^ 

I  »o  eo  o 

1  tH  Oi  OO 

I  !>•  »Í5  Kí  ' 
I  •*  OS  91  I 

I  eo  >o 


■*  íO  OS 
50  tH  T.< 
OS  91  91^ 
l>rö"9Í 

OS  OS  00 

eo  OS  «* 


O  T-t  O  lO 

O  •*  tH  !>• 
O  OS_í>_íO_ 

mTo  OS  OS 
OS  00  eo  co 
91  OS  eo  OS 

1  05  m  OS  «o 

I  00  O  OS  91 

eo  co  eo  tH 


00  OS 

c>ros  ■ 

•*  «o  I 
00  »o  I 

OS  l>  ( 

\a  ■*  ( 
«*t  i> 


•*  91 

O  OS 

eo  to 


00  l> 

co  "^ 

r  C-T  00 

I  91  05  ( 

I  T-I  O  < 

;  tó  ö  I 

I  tH  íO  ■ 

I  eo  04 


00  O  tH 
00  OS  eo 
t>_ec  co_ 

T4"oo"«ir 


'8! 


8 


O  00 
05  O 
!>.  O 

roo  th" 

I  eo  00 

I  eo  •* 

I  »Í5  o ' 

.  T-I  (M  I 

I  eo  th 


OS  t>  t>  Ift 

tH  »0  >0  OS 
tO  91  OS  00 

Os"eo"i>"eD 
O  eo  eo  00 
05  O  >£5  I> 


O  00  O  eo 
O  eo  i>"  10 

oo__ao  "JJ^O)^ 

T-roo'">í5  th" 

O  eo  00  •* 

^  00  O  91 


tH  I> 

91  \f) 
05^t> 
91"  !> 

T-I  O 
TH  O 


OS-* 

OS  (N 

■*  eq 

tH  o' 

-íl  Ml 
eo  91 


c^  09  eo  05  o  00  I 

tH  tH  T-I  T-I  05  O  • 
OS  T-t  O     T-I  "* 


9)  eo  05  O  T-I 
00  91  eo»o  -H 
eo_^o  o^>*^oo 

eo  ^A  OS  Od  eo 

00  O  OS  C".  tH 

■*  OJ  T-J  "*  OJ 

't-Í  T-Ieo-*  "* 
eo  •«<   o  M 

tH        TTt  OS 


1  o  eo 

imo 

I  o  00 


91  O  eo  eo 

O  t^  »f>  1Í5 

in  eo__eo_^i> 
O  l>"íí^^> 
l  t>  th  eo  eo 

)  05  OS  OS  O 


ao  e3 

S  a>  t« 

^  >,* 


I  91  eo  I 

I  ■*  T-I  I 

I  05  91 


0»Í5  O  tH 
O  c^  eo  eo 

•<jj_0__eo^9l_ 
05  CO  05  "^^ 
eo  00  eo  91 
eo  O  TH  eo 

t>  eó  O  OS 
o  eo  m  eo 

-í<  T-I  91 


eo  •*  00 

00  O  00 

tH  91  co 


eo  00  tn 
O  •>*  eo 
eo  »n  c^ 


«}<  C^  05  91  T-I  tH 


t>.  00  C4 

eo  tH  00 

T-I  tH  l> 

tH  I>  l> 


IM  05  00 
91  eo  CO 
"*  05 


o  t>.eo  I 

t>  9J  »Í3  I 
tH  91  T-I 


T.4   eo   eo 


I  00  eo 

I  I>  90 

I  eo  eo 
I  00  eo 
I  o  •* 
i  i>  íő 

I  ■*  iO 

I  eo  05 


00  00  00  i> 

OS  eo  OS  i> 
i>  eo  t>  O 
eo  co  i>  9Í 
tH  o  »o  <M 
tH  «*  <JJ  o 

eő  ■*  05  »ó 

i>  eo  tH  eo 

eo  O 


eo  i>  O  OS  • 
ifs  T-I  eo  eo  I 
91  eo  00  o  I 

tH  T-í"»0  •>* 

vo  ■*  eo  CO 
co  •*  T-j  00 

hí  th  »<í  •*  I 

l>.  O  t*  Od  I 

O  eo  T-I  91 


91  C^ 

eo  91 
i>  eo 


I  \n  OS 

I  T-I  o 

i_oo_io 

~eo"»0  ■ 

CO  co  1 

00  00  I 

I  o'  l> 
1  t^  c^ 

I  T-I  eo 


eo  001 
■*  eO' 

91  00  I 


•*  tH 
91  t> 


1  T-t  lO  00 

I  91  91  •* 
I  OS  O  CO 

03  eo  00 
eo  •<?<  i> 

T-t  «0 


<=>  ee 


a-i 


bcöo 

>38  vS 


u> 


00    ^ 


S 


Postagalamb 


630 


Postai  csomagrok 


Postagalamb,  1.  Madárposta. 

Postahajó,  1.  Postai  szállítás. 

Postahivatalok.  Feloszlanak  kincstáriaki'a  és 
nem  kincstáriakra,  a  szerint,  amint  az  állam  saját 
kezelésében  látja  el,  vagy  pedig  fentartásukat 
szerződéses  vállalkozóra  (postamesterre,  posta- 
ügynökre)  bizza.  Az  előbbeniek  a  városokban  van- 
nak (mintegy  128),  az  utóbbiak  nagyobbára  a 
községekben  (közel  2052),  ahol  forgalmuk  sze- 
rint ismét  feloszlanak  I.,  II.,  III.  ós  IV.  osztályú 
postamesteri  hivatalokra  és  ügynökségekre  (1. 
Postai  ügynökség).  Vannak  ezenkívül  még 
postai  gyűjtőhelyek  (1.  o.)  és  a  nagy  kiterje- 
désű, de  gyér  lakosságú  vidékeken  a  tanyai  és 
faluzó  postai  berendezések  (63)  (1.  Levélhordó) 
és  a  mozgóposták  (líP")  (Csonka-Magyarország 
adatai). 

Postai  állatszállitás.  Élő  állatokat  a  posta, 
tekintettel  szállító  eszközeinek  méreteire,  csak 
csekély  mértékben  szállít.  Közgazdasági  jelentő- 
sége van  a  postai  méhszállításnak  (levélpostán 
is) ;  ezenfelül  elfogad  a  posta  élő  piócát,  rákot, 
kisebb  fajta  éneklő-  v.  díszmadarakat,  szárnyas 
vadat,  baglyot,  baromfit  (a  páva  és  hattyú  kivé- 
telével), házi  nyulakat  és  kisebb  emlős  állato- 
kat, a  törvényes  védelemben  részesülő  hasznos 
emlősállatokból  és  madarakból  azonban  egyszerre 
legfeljebb  10  drb.-ot  és  csak  az  1894.  XII.  t.-c. 
102.  §-ában  meghatározott  illetékes  hatóság  ál- 
tal esetről-esetre  kiállított  szállítási  engedély 
alapján.  Az  élő  áUatok  szállításáért  a  posta  sem- 
miféle jótáUást  nem  váUal. 

Postai  áruminta,  1.  Áruminta. 

Postai  automaták,  1.  Postai  gépek. 

Postai  azonossági  könyvecskék  (franc,  liv- 
rets  d'identité),  a  posta  által  nemzetközi  egyez- 
mény alapján  kiadott  személyleíró  füzetkék,  a 
postai  küldemények  átvételére  szükséges  sze- 
mélyazonosságbizonyítására, ami  különösen  uta- 
zásoknál előnyös  és  elkerülhetővé  teszi  a  nagyobb 
formaságokkal  járó  útlevelek  kivételét.  E  köny- 
vecskék 3  évig  érvényesek,  darabonként  50  fil- 
lérbe kerültek  és  a  tulajdonos  arcképével,  hitele- 
sített aláírásával  és  értékküldemények  átvéte- 
lére nyugta-szelvényekkel  voltak  ellátva.  Csak 
nagyobb  postahivatalok  állítanak  ki  ilyen  köny- 
vecskéket. A  madridi  postakongresszus  (1920) 
ugyanerre  a  célra  ezek  helyébe  a  nyugta-szel- 
vónynélküli  azonossági  lapokat  (franc,  carte 
d'identité)  rendszeresítette.  Ezek  a  kiállítástól 
számított  2  évig  érvényesek ;  a  tulajdonos  arc- 
képével, személyleírásával  és  hitelesített  aláírá- 
sával vannak  ellátva.  Kiállításuk  díja  12  K. 

Postai  bélyegző,  a  postai  küldemények  és  ok- 
mányok különféle  megjelölésére  szolgáló  eszköz, 
így  az  ((Indítás  után»  bélyegzőt  rányomják  ama 
levelezésre,  amely  naponta  csak  egy  postaindí- 
tással rendelkező  hivataloknál,  kö  zvetlenül  a  posta 
elindítása  után  került  feladásra.  A  külföldre  szóló 
V.  onnan  érkező  levelezést,  melyért  portó  jár,  ((T» 
bélyegzővel  látják  el  (taxe  ápayer)  stb.  Legfonto- 
sabb a  postai  hely-  és  kélt-hélyegzö,  melynek  kettős 
célja  van,  egyrészt  megsemmisíteni,  azaz  használ- 
hatatlanná tenni  a  bérmentesítésre  szolgált  posta- 
bélyeget, másrészt  megállapítani  és  láthatóvá 
tenni  a  postai  küldemények  (okmányok)  feladásá- 


nak vagy  egyéb  kezelésének  helyét  és  idejét.  Az 
érkezési  bélyegzőt  a  gyorsabb  kézbesítés  érdeké- 
ben mindinkább  elhagyják,  mert  a  feladási  bé- 
lyegző elégséges  az  ellenőrzésre  stb.  A  bélyegzés 
a  miUiókra  menő  levelezésnél  igen  jelentékeny 
munkát  és  időt  kíván  és  azért  már  régóta  hasz- 
nálnak bélyegző-gépeket  (1.  o.). 

Postai  bon  (franc,  hons  deposte,postal-notes), 
kisebb,  többnyire  kerek  összegekre  szóló  posta- 
utalványok, melyeket  a  posta  egyes  külföldi  ál- 
lamokban (Franciaország,  Anglia,  északamerikai 
unió,  Japán  stb.)  áruba  bocsát  és  melyek  papír- 
pénz természetével  bírnak.  A  magyar  posta  üyen 
bonokat  nem  ad  ki. 

Postai  csomagok.  Postán  szállított,  kisebb 
súlyú  és  terjedelmű  árúküldemények.  A  posta  ki- 
zárólagos szállítási  joga  e  küldeményekre  ki  nem 
terjed.  Mégis  a  posta  fontos  közgazdasági  felada- 
tot teljesít,  mikor  a  postai  csomagszállítást  fen- 
tartja.  A  magánszállítók  csak  az  erős  forgalmi 
viszonylatokat  aknázzák  ki,  míg  az  állami  posta 
feladata  egységes,  olcsó  tarifa  felállításával,  ha 
kell,  áldozat  árán  is  az  ország  minden  részébe 
csomagforgalmat  fentartani.  A  postai  csomag- 
szolgálat ezenfelül  azért  fontos,  mert  ébresztője 
a  belőle  fejlődő  nagyobb  árúforgalomnak.  A 
70-08  évek  végéig  a  nyugati  államok  postái 
(francia,  angol,  olasz,  spanyol  stb.)  nem  foglalkoz- 
tak csomagszállítással.  Az  1880-iki  párisi  colis- 
egyezmény  óta  számos  államposta  bevonta  üz- 
letkörébe a  csomagszállítást  v.  vasutakkal  végez- 
tetvén azt,  legalább  felügyelete  és  garanciája  alá 
helyezte,  mint  pl.  a  francia,  olasz,  spanyol  stb. 
Angliában  oly  hódítást  tett  a  postai  csomag  (par- 
cel),  hogy  ma  már  nélkülözhetetlen  Anglia  árú- 
forgalmában. A  magyar  posta  a  háború  előtt 
évenkint  mintegy  4t2  millió  darabot  szállított.  A 
postai  csomagot  az  üzleti  szabályzat  szerint  cso- 
magolva, lezárva  és  címezve,  nemkülönben  szál- 
lítólevéllel ellátva  kell  postára  adni.  Díjazásra 
nézve  megkülönböztetik  a  nemzetközi  posta- 
csomagot (colis  postai)  az  egyéb  postai  csoma- 
goktól. Az  előbbi  fajtához  tartozik  minden  cso- 
mag, mely  a  nemzetközi  colis-egyezmény  hatá- 
rozatainak megfelel  s  olyan  országba  szól,  amely 
ezt  az  egyezményt  aláírta.  A  colis  súlya  általá- 
ban 10  kg-ig,  egyes  országokba  kivételesen  csak 
5  kg-ig  terjedhet,  másokba  viszont  10  kg-on  felüli 
súlyban  is  szállíthatók.  A  tengerentúli  orszá- 
gokba szólók  rendszerint  egy  irányban  sem  halad- 
hatják meg  a  125  cm.-t  és  köbtartalmuk  nem  hi- 
het nagyobb  55  dms-nél.  Egyes  országokba  érték - 
nyüvánítás  is  meg  van  engedve,  sőt  az  utánvéttel 
való  terhelést  s  az  expressz  kézbesítést  is  elfo- 
gadják. A  colis  mindig  frankokónyszer  alá  esik 
és  díja  annyiszor  50  arany  centimé,  ahány  ország 
annak  szárazföldi  szállításában  részt  vesz.  Külön 
egyezmények  e  díjat  egyes  viszonylatokban  mér- 
séklik. Ha  terjedelmes  a  colis,  a  rendes  viteldíj 
másfélszerese  jár  érte,  ha  értéknyilvánítás  van, 
300  frankonként  és  szállítási  területenként  5  fillér 
biztosítási  díj ;  a  tengeri  átszállítási  díj  a  távol- 
sághoz igazodik.  Az  egységes  díjú  nemzetközi 
csomaggal  szemben  van  a  külföldi  közönséges 
postai  csomag  (franc,  envoi  de  messagerie),  me- 
lyet minden  államban  másként  díjaznak  és  kezel- 


Postai  díjazás 


631 


Postai  értékjegyek 


nek,  épp  úgy,  miként  a  levelet  Rowland  Hill 
előtt.  A  kettő  között  van  a  magyar  belföldi  és  a 
magyar-osztrák-német  forgalom  egységes  díjú 
postai  csomagja,  amely  e  forgalomnak  zömét 
adja.  Ez  a  csomag  is  terhelhető  utánvétellel,  ki- 
köthető annak  expressz,  azaz  soron  kívüli  kézhe- 
sltése,  sőt  a  levélpostával  való  gyorsabb  szállí- 
tását is  kívánhatja  a  feladó,  ha  a  rendes  vitel- 
díjon és  az  expressz  viteldíjon  felül  még  külön 
díjat  fizet.  A  belföldi  forgalomban  1922  jan.  1-től 
a  csomagok  díja  1  kg-ig  15  K,  5  kg-ig  25, 10 
kg-ig  45,  15  kg-ig  70,  20  kg-ig  90  K.  Az  élel- 
mezés megkönnyítése  céljából  —  e  téren  a  kon- 
tinensen úttörő  —  az  élelmiszerekre  és  ezek  üres 
tartályaira  kedvezményes  tarifát  állapít  meg : 
1  kg-ig  8,  5  kg-ig  13,  10  kg-ig  25,  15  kg-ig  40, 
20  kg-ig  50  K.  A  magyar  posta  az  1000  Kértéket 
meghaladó  csomagokat  a  rovatlapokba  egyen- 
kint bejegyzi  és  kézről-kézre  adja  (kézi  darab),  a 
többieket  ellenben  csak  a  felvételnél  és  kézbesí- 
tésnél könyveli,  útközben  pedig  sommásan  kezeli, 
miáltal  képes  fokozott  forgalmat  is  akadály  nél- 
kül lebonyolítani. 

Postai  díjazás  (tarifa,  díjszabás).  A  modern 
postai  díjszabás  iránya  egyszerűsíteni  a  tarifákat 
ós  ahol  és  amennyire  lehet,  távolságra  és  egyéb 
mellékkörülményekre  való  tekintet  nélkül  egy- 
séges díjtételeket  állapítani  meg.  Legtökéleteseb- 
ben sikerült  ez  a  levélpostai  küldeményeknél,  me- 
lyeknek díját  az  egyetemes  postaegyesületiegyez- 
móny  az  egész  föld  kerekségére  nézve,  távolságra 
és  országok  határaira  való  tekintet  nélkül,  egy- 
séges tételekben  állapítja  meg,  kimondván,  hogy 
10  ctme  a  levelezőlap  díja,  25  ctme  a  levélé  20 
g.-ig  és  5  ctme  a  díjkedvezményes  levélpostai 
küldeményeké  50  g.-kint.  A  madridi  kongresszus 
ezeket  a  díjakat  az  általános  drágaságra  való 
tekintettel  lOOVo-kal  felemelte.  A  szabad  levele- 
zésnek rabláncait  Angliában  törték  össze  1840.  a 
Rowland  Hill  (1.  o.)  egységes  pennyportó jávai.  B 
példát  követték  lassankint  Európa  államai  is.  Ná- 
lunk 1866-ig  tartotta  magát  a  levelezésnek  zónák 
szerinti  díjszabása  (10  mórföldig  3  kr,  20  mérföl- 
dig 6  kr,  azon  túl  9  kr) ;  ekkor  jan.  1.  lépett  életbe 
a  magyar-osztrák  pennyportó,  t.  i.  vámlatonkint 
5  kr.  A  tarifák  ez  egyszerűsítése  mindenütt  a 
postaforgalom  jelentékeny  fellendülését  vonta 
maga  után,  ami  okul  és  alkalmul  szolgált  az  egye- 
temes postaegyesületi  szerződés  megkötésére  és 
ezzel  kapcsolatban  az  összes  többi  postaküldemé- 
nyek és  üzletágak  díjainak  megfelelő  egyszerű- 
sítésére és  leszállítására.  Legfontosabb  e  részben 
az  1880.  Parisban  tartott  nemzetközi  postai  cso- 
magegyezmény, mely  az  olcsó  és  egyszerű  díj- 
szabás előnyeit  a  kisebb  áruküldeményekre  is  ki- 
terjesztette, megállapítva  a  nemzetközi  postai 
csomag  (colis  postai)  díját  országonkint,  tekintet 
nélkül  az  átszállítás  útjának  hosszára,  50  ctmeban. 
A  postai  díjakat  kiszabásuk  alapja  tekintetéből 
feloszthatjuk  a)  szállítási  díjakra  (súlyportó, 
viteldíj),  melyek  a  rendeltetés  helyére  való  elszál- 
lításért járnak  és  a  forgalom  emelkedésével  foly- 
ton leszállíthatok,  mert  az  egy-egy  darabra  stb. 
eső  szállítási  költség  a  mennyiség  növekedé- 
sével csökken;  b)  Uzfosítási  díjakra  (érték- 
portó, értóknyilvánltási  díj),  mely  a  szállított 


tárgy  nyilvánított  ós  ennélfogva  esetleg  meg- 
térítendő értékével  járó  kockázatnak  az  ellenér- 
téke és  c)  mellék-  v.  kezelési  díjakra,  melyek  a 
postaküldeményre  nézve  kikötött  külön  kezelési 
műveletek  költségeinek  az  egyenértékét  képezik ; 
ide  tartozik  pl.  az  ajánlási  díj,  a  térti-vevény  díja, 
az  expresszdíj,  az  utánvételi  jutalék,  a  megbízási 
összeg  beszedési  díja,  a  házhoz  kézbesítés  díja 
stb.  is.  A  magyar  posta  általában  elfogadta  ala- 
pul a  nemzetközi  díjszabási  elveket  és  tételei  ol- 
csók és  egyszerűek.  A  postai  tarifális  tételeket 
az  egyes  postai  küldemények  alatt  tárgyaljuk. 
(L.  még  Portó  és  Portámentesség.) 

Postai  értékcikkek,  1.  Postai  értékjegyek. 

Postai  értékdoboz,  1.  Értékdoboz. 

Postai  értékjegyek  (franc,  timhres-poste,  ang. 
X)Ostage-stamps),  az  állami  posta  által  a  posta- 
küldemények bérmentesítésére  kiadott  és  az  illető 
küldeményre  v.  okmányra  ráragasztandó  franko- 
V.  portó  jegyek,  továbbá  bélyeges  levelezőlapok, 
bélyeges  borítékok,  bélyeges  keresztszalagok,  zárt 
levelezőlapok,  táviratlapok,  szállítólevelek  stb. 
Azelőtt  a  postadíjat  minden  egyes  levél  után 
készpénzzel  fizették,  ezért  a  postahivatalba  kel- 
lett menni  és  ott  meg  kellett  várni,  míg  a  levelet 
megmérték  és  a  díjat  kiszabták,  mígnem  Sir 
Rowland  Hill  (1.  o.)  Angliában  1840.  az  egységea 
pennyportorendszerrel  a  levéljegyet  és  ezzel  kap- 
csolatban a  levélgyüjtőszekrényt  érvényre  nem 
juttatta.  Követték  Anglia  példáját  rendre  a  többi 
európai  és  azonkívtüi  államok ;  Ausztria  1850. 
Az  első  levelezőlapot  kiadta  Ausztria-Magyaror- 
szág 1869.  Az  első  külön  magyar  levéljegyet  ki- 
adták 1871.,  jobb  felé  néző  királyfejjel,  eleinte 
kőnyomat  útján  előállítva.  A  rá  következő  ki- 
adás (a  levélborítékos  rajzzal)  megjelent  1885., 
1900  jan.  1-én  jelent  meg  a  korona  értékelésú 
turulos  kiadás.  Ezt  1916.  aratási  jelenetet  s  az 
országházat  ábrázoló  kiadás  követte.  A  háborús 
összeomlás  után  a  forgalomban  levő  bélyegek  éa 
portójegyek  « Köztársaság))  felülnyomással  lát- 
tattak el,  az  ú.  n.  tanácskormány  alatt  pedig  a 
bélyegek  «Magyar  Tanácsköztársaság))  felülnyo- 
mást kaptak.  Ugyanezen  időben  Petőfit,  Marxot, 
Engelst,  Martinovicsot  és  Dózsát  ábrázoló  ú.  n. 
«szovjet))  bélyegek  is  kerültek  forgalomba.  1919. 
évben  a  nagy  mennyiségben  készletben  levő 
«Magyar  Tanácsköztársaság))  felülnyomással  el- 
látott bélyegek  búzakalász,  illetve  búzakéve  felül 
nyomással  hozattak  forgalomba.  1921.  évben  az 
50  K-nál  magasabb  értékű  bélyegek  cPatrona 
Hungariae-t))  ábrázoló  rajzzal  készültek.  A  ren- 
des bélyegeken  felül  soronkívül  továbbítandó 
nyomtatványküldemények  díjának  lerovásái'a 
öSürgőS))  felírású  bélyegek  is  voltak  forgalom- 
ban. Bizonyos  alkalmakra  emlékbélyegeket  ho- 
zott a  posta  forgalomba  és  pedig:  Károly  király 
és  Zita  királyné  koronázásának  napján  Ó  Felsé- 
geik arcképével  ellátott  10  és  15  filléres  bélyegek 
bocsáttattak  ki,  amelyek  a  nap  emlékére  készí- 
tett különleges  bélyegzőkkel  betűztettek  le,  a 
nemzeti  hadsereg  bevonulási  napjának  megörö- 
kítésére pedig  egyes  forgalomban  levő  bélyegek 
láttattak  el  «A  nemzeti  hadsereg  bevonulása 
1919  X1/1Q»>  felülnyomással.  A  forgalomban  levó 
bélyegek  értéktipusai  a  tarifaváltozásokkal  kap- 


Postai  értéklevél 


632 


Postai  hitellevelek 


físolatban  folyton  változnak.  Ezért  mellőzzük 
felsorolásukat.  A  bélyegeket  mind  a  magyar 
államnyomda  állítja  elő.  Közcélok  támogatására 
bizonyos  ártöbblettel  jóléti  postabélyegeket  bocsát 
ki  az  állam  (árvízbélyeg,  hadisegélybélyeg,  hadi- 
f  ogoly-segélybólyeg  stb.),  amelyek  a  rendes  postai 
franko  jegyek  felülnyomásával  vagy  toldalékkal 
avagy  külön  rajzzal  állíttattak  elő.  Minthogy  a 
postai  értékcikk  pénzt  képvisel,  a  büntető  törvé- 
nyek hamisításukat  szigorúan  büntetik  (1.  Bélyeg- 
hamisítás). Frankojegynyomatú  borítékból  kivá- 
gott jegyek,  több  darabból  összeillesztett  jegyek, 
recze  nélküli  jegyek,  nemkülönben  átírt  frankó- 
jegyek  érvényteleneknek  tekintetnek;  ellenben 
meg  van  engedve  a  postai  értékcikkeket  a  tulaj- 
don megjelölésére  használat  előtt  átlyukasztani 
(perforálni).  Minden  állam  postai  értékcikke  csak 
saját  állama  területén  és  a  nyilt  tengeren  levő 
hajóján  érvényes  (1.  Válaszdij szelvény).  Az  egyes 
országokban  ma  összesen  több  mint  10,000  fajta 
postai  értékcikk  van  érvényben.  Ha  ehhez  hozzá- 
számítjuk az  1840  óta  forgalomból  kivont  mint- 
egy 10,000  fajta  értékcikket,  belátjuk,  hogy  a 
levéljegy-gyüjtésnek  (fllatelia,  timbrologie)  igen 
nagy  tere  van  (1.  Bélyeggyüjtés).  A  postai  érték- 
cikk feltalálója  tulajdonképen  M.  de  Vélayer, 
maitre  des  requétes,  aki  XIV.  Lajos  alatt  Paris- 
ban 1653— -1676-ig  városi  postát  tartott  fenn. 
6  adott  ki  legelőször  1  sou  értékű  «billet  de  port 
payé»-t.  1812-ben  Skótországban  adtak  ki  levél- 
jegyfélét, 1818.  pedig  Szárdiniában  bélyegzett  bo- 
rítékokat ;  de  ezek  mind  csak  rövid  ideig  voltak 
érvényben.  A  tényleges  alkalmazás  dicsősége 
mindörökre  Hül  angol  postaigazgatóé  marad, 
a  ki  azonban  John  Chalmersnek  1837.  a  par- 
lamenthez benyújtott  tervét  valósította  meg. 
V.  ö.  Rothschild,  Histoire  de  la  poste  et  du 
timbre-poste  (Paris  1878) ;  Türké,  Geschichte  des 
Penny-porto  und  der  Briefmarke  (Leipzig  1890). 
Schattbek-Lücke,  Illustriertes  Briefmarkenal- 
bum  (Leipzig  1903);  Moens,  Bibliothéque  des 
Timbrophiles  (Bruxelles  1890).  A  portójegyekre 
nézve  1.  Portó. 

Postai  értéklevél,  1.  Értéklevél  ós  Pénzes- 
levél. 

Postai  expresszküldemények,  1.  Expressz- 
kézhesítés. 

Postaigazgatás,  'postaigazgatóság,  1.  Posta- 
szervezet. 

Postai  gépberendezés,  1.  Postai  gépek. 

Postai  gépek.  Eltekintve  a  szállításra  használt 
felvonók,  csúsztatok,  tolópadok,  ejtöaknák  és 
gépkocsiktól,  nemkülönben  a  csőpostától,  a  táv- 
irdán  és  a  telefonhoz  szükséges  gépberendezé- 
sektől, a  posta  belső  üzemében  a  következő  gé- 
pek használatosak : 

a)  A  postai  díjak  lerovását  tanúsító  automa- 
ták (frankogépek).  Céljuk  az,  hogy  (munka-  és 
időmegtakarításul  a  levélpostai  dijak  lerovására) 
ne  kelljen  az  értékjegyeket  felragasztani.  Szer- 
kezetük áll  a  pénzbedobás  folytán  kiváltó  gépe- 
zetből és  a  nyomógépezetből.  Utóbbi  vagy  ön- 
működően jön  mozgásba,  vagy  kívülről  hozható 
mozgásba  s  az  automatába  helyezett  levélre  rá- 
nyomja a  bélyegzést.  Van  olyan  automata  is, 
amely  levélgytijtőszekrénnyel  kapcsolatban  van 


és  a  levelet  lebélyegzés  után  mindjárt  gyűjtő- 
tartályába  juttatja.  Ugyané  célra  vannak  olyan 
gépek  is,  melyek  pénzbedobás  nélkül  (nem  auto- 
matikusan) működnek  (de  hozzáférhetetlenné  te- 
hető és  az  egyes  nyomásokat  számláló  nyomó- 
készülékből állanak).  Olyan  feladók,  kik  nagy 
tömegekben  hoznak  postára  leveleket,  ily  géppel 
jelezhetik  a  díjak  megtörtént  lerovását,  a  díjak- 
kal pedig  a  postának  a  nyomások  számát  mutató 
számlálószerkezet  adatai  alapján  számolnak  el. 
Elterjedésüknek  még  az  állja  útját,  hogy  a  le- 
nyomatokat sokkal  könnyebb  utánozni,  mint  a 
frankojegyeket. 

b)  Ertékcikkárúsító  automaták.  A  pénzbedobás 
folytán  kiváltó  szerkezet  kiadja  a  belehelyezett 
értékcikkeket.  Előnyük,  hogy  gyors  kiszolgálta- 
tást nyújtanak  és  hogy  lehetővé  teszik  az  érték- 
cikk vásárlását  oly  időben  is,  amikor  már  sem  a 
postahivatalok,  sem  a  magán  értékcikkárúsítók 
üzletei  nincsenek  nyitva.  A  külföldi  nagyobb  vá- 
rosokban meglehetősen  elterjedtek.  A  magyar 
posta  már  szintén  alkalmazza. 

c)  Ajánlott  leveleket  felvevő  automaták.  Ezek 
vagy  csupán  nyomó-,  vagy  pedig  pénz  bedobás 
folytán  kiváltószerkezettel  is  birnak.  A  nyomó- 
szerkezet két  lenyomást  eszközöl,  egyiket  a  le- 
vélen, másikat  a  vevényen,  mert  az  automata  a 
vevényt  is  kiadja.  Kiegészíti  az  egészet  olyan 
szerkezet,  mely  megakadályozza  azt,  hogy  a 
levél  a  gépből  a  működésbe  hozatal  után  ki- 
vehető legyen,  s  egy  második  kiváltószerkezet, 
mely  csak  abban  az  esetben  engedi  meg  a  gép 
újabb  működésbe  hozatalát,  ha  az  arra  rendelt 
nyílásba  levelet  vagy  levélalakú  tárgyat  tolnak 
be.  Előnyük  az,  hogy  a  feladóknak  nem  kell 
megvámiok  az  ajánlott  levél  naplózását.  Lehe- 
tővé teszi  az  ajánlott  leveleknek  a  postahiva- 
talokon kívül  való  feladását,  vagyis  a  túlterhelt 
felvevőszolgálat  mentesítését. 

Külföldön  e  gépek  helyenkint  kisérletképen 
alkalmazásban  vannak.  A  magyar  posta  ezen  a 
téren  is  folytat  kísérleteket. 

d)  Postai  bélyegzőgépek,  1.  Bélyegzőgépek. 

e)  Géprendszerü  levélgyűjtő  szekrények,  L 
Postai  levélgyüjtés. 

f)  A  nagy  levéltovábbító-hivatalokban  levél- 
szétosztó-  és  továbhítógépek  főleg  az  északame- 
rikai Unióban  és  Angliában  vannak  használat- 
ban. Nálunk  a  tervbe  vett  hasonirányü  berende- 
zést a  világháború  akasztotta  meg. 

Postai  gyűjtőhely,  nagyobb  városokban,  főleg 
üzlethelyiségekben  létesített  postai  kirendeltség 
ajánlott  levelek  és  1000  K  értéket  el  nem  érő, 
de  20  kg.  súlyt  meg  nem  haladó  és  belföldre,, 
Ausztriába  vagy  Németországba  szóló  csoma- 
gok felvételére.  A  gyűjtőhely  működéseért  az 
állam  épp  úgy  szavatol,  mint  a  postahivata- 
lokért. A  gyűjtőhely  jövedelme  a  felhasznált 
postai  értékcikkek  IVo-^  és  ezenfelül  minden  fel- 
vett ajánlott  levélért  és  csomagért  jutalék. 

Postai  hirlapszolgálat,  1.  Hirlapszolgálat. 

Postai  hitellevelek  (ol.  titoli  postali  di  cre- 
dito),  a  posta  által  kiadott  bizonyos  befizetett 
összegről  szóló  szelvényes  könyvecskék,  melyek- 
nek alapján  a  tulajdonos  bármely  postahivatal- 
nál szükségletéhez  mérten  és  a  befizetett  összeg 


Postai  jóléftl  és  társad,  intézm. 


-     633     — 


Postai  megbízás 


erejéig  pénzt  felvehet.  Eddig  csak  az  olasz  posta 
ad  ki  hitelleveleket  200—5000  lira  erejéig,  főleg 
utazási  célokra.  Nálunk  a  postatakarékpénztári 
hetétkönyvecske  részben  pótolja. 

Postai  jóléti  és  társadalmi  intézmények. 
A  magyar  postai  személyzetnek  számos  célszerű 
egyesülete  és  intézménye  van,  amelyek  szellemi, 
erkölcsi  és  anyagi  érdekeit  hathatósan  előmozdít- 
ják. Nevezetesebbek :  Az  állami  postaszemólyzet 
segély zö  és  nyugdíjpóÜő  egyesülete  {sklai^ítéísi  éve 
1869,  főfeladata  kiegészíteni  a  lakbémyugdíjat, 
taglétszám  5000,  vagyona  több  mint  3  millió  K). 
A  magyar  postaszemólyzet  1.  F.  J.  országos  be- 
tegsegélyzö  egyesülete  (alapítási  éve  1895)  gon- 
doskodik több  mint  30,000  postásról  és  család- 
tagról betegség  esetén ;  van  jól  berendezett  am- 
bulatóriuma,  mintegy  400  orvosa  és  évi  kiadása 
meghaladja  az  1.500,000  koronát.  A  jogász  és 
mérnök  tisztviselők  egyesülete  380  taggal.  A 
forgalmi  postatisztviselók  kaszinója  mintegy3000, 
az  üzemi  tisztviselők  országos  egyesülete  mint- 
egy 2000,  a  nőtisztviselők  egyesülete  3200  és  a 
postaaltisztek  országos  egyesülete  mintegy  6000 
taggal,  a  budapesti  Báünt- utcai  egyesületi  ház- 
zal és  a  keszthely— hévízi  üdülőteleppel.  A  posta- 
mesterek és  alkalmazottaiknak  nyugdíj  egyesü- 
lete (alapítási  éve  1869)  nagy  állami  hozzájárulás 
mellett  nyugdíjazza  a  kiszolgált  postamestereket, 
kikre  nézve  a  belépés  kötelező,  vagyona  megha- 
ladja a  4  millió  koronát,  tagok  száma  2000.  Tár- 
sas és  gazdasági  egyesülések :  a  postaszemély- 
zet ének-  és  zeneegyesülete,  zeneiskolájával,  a 
postások  kultúregyesülete,  a  postás  sportegylet, 
a  házépítő  szövetkezetek,  a  postások  országos 
méhészegyesülete,  a  fogyasztási  szövetkezetek 
stb.  Végül  rá  kell  mutatnunk  a  Postás-Otthon 
és  Internátus  nevét  viselő,  félmilliós  koronát 
meghaladó  és  a  fővárosban  telekkel  bíró  alapra, 
amely  hivatva  lesz  a  jövőben  a  postaszemélyzet 
társadalmi  életének  gócpontját  alkotni. 

Postai  kézbesítés.  Régebben  a  rendeltetési 
helyre  történt  elszállítással  a  posta  jóformán  be- 
fejezte működését.  A  modern  posta  nem  eléged- 
hetik meg  ezzel,  mert  a  postaanyag  mennyisége 
és  a  posta  helyiségeinek  korlátolt  volta,  de  a  kö- 
zönség fokozódó  igényei  is  arra  késztetik,  hogy 
lehetőleg  mindent  a  címzett  lakására  vigyen, 
még  csomagját  és  utalványának  pénzösszegét  is, 
de  utána  megy  vidéken  posta  nélküli  községekbe, 
tanyákra,  nagy  távolságokra  is  és  ott  adja  kézhez 
a  neki  szóló  levelet  stb.  Ez  utóbbi,  t.  i.  a  faluzó 
levélhordói  intézmény,  minálunk  még  csak  fejlő- 
désben van  (1.  Levélhordó),  a  városi  kézbesítés 
ellenben  már  eléggé  fejlett ;  nagyobb  városokban 
csomagokra  és  utalványok  pénzösszegeire  kiter- 
jedő teljes  házhoz  kézbesítés  van  berendezve.  A 
P.  fejlettsége  és  megbízhatósága  mellett  szól 
különösen  az,  hogy  a  kézbesítő  közegekkel  ren- 
delkező politikai  hatóság  is  felhasználja  a  pos- 
tát rendelkezéseinek  kézbesítésére  (adóintések, 
birói  végzések,  fizetési  meghagyások  és  sok 
egyéb).  A  posta  a  levelezést  mindenütt  ingyen 
kézbesíti,  ez  nemzetközi  elv ;  csak  a  csomagokért 
és  pénzekért  szed  mérsékelt  díjakat.  A  levélhordók 
a  vonatok  járása  szerint  rendszerint  naponta 
többször  indulnak  ki,  de  természetesen  csak  meg- 


határozott órákban  és  kerületeiket  is  meghatá- 
rozott rendben  járják  be.  Ha  valaki  ennél  is  gyor- 
sabban akar  leveleihez  jutni,  vagy  a  kézbesítés 
időpontja  neki  alkalmatlan,  fiókot  kell  bérelnie 
(1.  Postafiókok).  Leggyorsabb  mód  egy-egy  sürgős 
levél  kézhez  juttatására  az  expressz  küldés  (1. 
Expressz  kézbesítés).  A  kézbesítés  szabályait  és 
módozatait  részletesen  a  különféle  küldemények 
szerint  előírja  a  postaüzleti  szabályzat.  L.  még 
Postai  azonossági  könyvecskék  ésPoste  restante. 

Postai  kezelés,  1.  Postai  szolgálat. 

Postai  küldemények.  B  gyűjtőnéven  értik  a 
postán  szállítható  tárgyaknak  a  postai  üzletsza- 
bályzatban előírt  formák  és  kategóriák  szerinti 
összességét.  A  postai  ktüdeményfajok  eredete  ré- 
szint a  levéltitok  megőrzésében,  részint  a  tarta- 
lom értékében  vagy  kényességében,  részint  pedig 
a  díjazás  különbözőségében  rejlik.  Megkülönböz- 
tetik e  szempontokból  a  levélpostai  küldeménye- 
ket a  pénzküldeményektől,  ezeket  ismét  a  pénz- 
közvetítés kategóriáitól  és  ehhez  csatolják  az  árú 
vagy  csomagküldeményeket.  L.  Árúminta,  Er- 
tékdoboz,  Értéklevél,  Expressz-kézbesítés,  Hir- 
lapszolgálat,  Levél,  Levelezőlap,  Portó,  Portó- 
mentesség, Postai  csomugok.  Postai  megbízás. 
Postai  nyomtatvány.  Postai  utánvétel,  Postai 
üzleti  papír,  Postautalvány. 

Postai  levelezőlap,  1.  Levelező-lap. 

Postai  levélgyüjtés.  A  postahivataloknál  v. 
a  közhelyeken  kifüggesztett  levélszekrényekből 
a  leveleket  a  posta  az  elindítási  idővel  kapcsolato- 
san napjában  többször  összegyűjti.  Nálunk  na- 
gyobb városokban  a  levélszekrények  önműködő- 
lég úgy  nyílnak  ki,  hogy  a  levelekegy  a  szekrény 
aljához  odaillesztett  záros  gyüjtőtáskába  esnek 
és  amint  ezt  a  szekrénytől  elveszik,  a  szekrény  és 
a  táska  önmagától  ismét  záródik  és  csak  a  posta- 
hivatalban nyithatják  a  táskát  megfelelő  készü- 
lékkel. A  gyüjtőszekrények  órajelző  táblákkal 
vannak  ellátva.  A  szekrények  kiürítése  kisebb 
helyeken  gyalogküldöncök,  nagy  óbbakon  kocsi-, 
vagy  kisebb  mótoroskocsijáratok  útján  történik. 
Oly  községekben,  ahol  postahivatal  nincsen,  a 
község  lakossága  az  elöljáróságnál  leteszi  levele- 
zését és  az  gondoskodik,  hogy  a  község  megbízott 
embere  az  így  gyűjtött  leveleket  bevigye  a  leg- 
közelebbi postahivatalhoz. 

Postai  megbizás  (franc,  recouvrement),  a  hi- 
telező részéről  a  postának  adott  az  a  meghagyás^ 
hogy  követelését  az  adóstól  beszedje  és  neki 
postautalvánnyal  kifizesse.  A  postának  ez  az 
üzletága  a  külföldről  származott  át  hozzánk  1882. 
Egy-egy  postai  megbízással  úgy  a  belföldön, 
mint  a  külföldön  legfeljebb  öt  adóstól  esedékes, 
különböző  okmányokon  alapuló,  21,000  K-t  meg- 
nem  haladó  követelés  beszedése  kérhető.  KüK 
földdel  való  forgalomban  egy  postai  megbízással 
oly  összeget  lehet  beszedetni,  mint  amilyen  on- 
nan a  felvevő  országba  egy  postautalványnyal 
küldhető.  Az  okmányok  darabszáma  nincs  korlá- 
tozva, csak  az  összeg.  Minden  adós  számára  kü- 
lön adóssági  okmány  kell,  de  az  lehet  akármiyen, 
pl.  nyugta,  nyugtázott  váltó,  kötelezvény,  keres- 
kedelmi utalvány,  bon,  csekk,  zálogjegy,  hitel- 
levél, számla,  tagsági  jegy,  díjnyugta  vagy  bár- 
mely formaság  nélküli  elismervény.  Az  eljárás 


Postai  nyomtatvány 


634     — 


Postai  szállítás 


egyszerűen  az,  hogy  a  hitelező  az  okmányokat  pos- 
tai megbízási  jegyzékbe  (kapható  minden  postahi- 
vatalnál) foglalva,  boríték  alatt  ajánlva  azon  pos- 
tahivatal címére  elküldi,  melynek  kézbesítő  kerü- 
letében az  adós  lakik.  Nem  okmányon  alapuló,  500 
K-ig  terjedő  követelés  beszedésére,  a  belföldön, 
továbbá  Ausztriával  való  forgalomban  még  postai 
megbízási  lapok  is  szolgálnak ;  a  hitelező  (feladó) 
e  lapot  egyszerű  levélként  adja  fel ;  ajánlás  vagy 
expressz  kézbesítés  ki  nem  köthető.  A  rendelte- 
tési postahivatal  az  okmányt  illetve  a  megbízási 
lapot  bemutatja,  az  összeget  beszedi,  belőle  az 
utalvány  díjat,  valamint  a  beszedési  díjat  (4  K-t) 
levonja  és  a  megmaradt  összeget  a  hitelezőnek 
postautalványnyal  elküldi.  Ha  az  adós  azonnal 
nem  fizet,  az  okmány  még  7  napig  kiváltás  végett 
rendelkezésére  áU,  de  másodszor  be  nem  mutat- 
tatik.  A  ki  nem  váltott  okmányokat  a  hitelezőnek 
visszaküldik,  még  pedig  a  belföldi  forgalomban 
közvetlenül,  a  külföldiben  a  felvevő  postahivatal 
útján.  A  hitelező  minden  ki  nem  váltott  okmány 
után  2  K  50  f .  előmutatási  dijat  tartozik  fizetni. 
Postai  nyomtatvány  (franc,  imprimé).  Mint 
postai  nyomtatványt,  azaz  keresztkötésü  külde- 
ményt^ a  díjkedvezményes  tarifa  szerint  szállít 
a  posta  általában  papiroson,  hártyapapiroson 
V.  lemezpapiroson  nyomtatás,  metszés,  kőnyomat, 
autográfla  útján  v.  bármely  más  könnyen  felis- 
merhető mechanikai  módon  előállított  mindenféle 
többszörösítést  (könyv,  füzet,  hírlap,  zenemű, 
névjegy,  címjegy,  kefelevonat  kézirattal  v.  anél- 
kül, fénykép,  térkép,  jegyzékek,  áttekintések, 
hirdetmények,  tudósítások  stb.).  Az  olcsóbb  ta- 
rifa indoka  egyrészt  a  közérdek,  mely  ezen  több- 
szörösítések  terjesztéséhez  fűződik,  másrészt  pe- 
dig a  nagyobb  mennyiségre  való  tekintet  mellett 
az  üzletszerzés  megkönnyítése  és  ezzel  a  forga- 
lom emelése.  Bpp  ezért  díjkedvezményes  nyomtat- 
ványoknak tekintetnek.  Díjkedvezményesek  a 
vakok  használatára  domború  pontokkal  ellátott 
papirosok  is,  a  kromográf,  poligráf,  hektográf , 
papirográf ,  velocigráf,  főnix  stb.  útján  készített  le- 
vonatokis  (de  esakakkoT  ha,  egYszerre  legalább  20 
példányban  kerülnek  feladásra).  Ellenben  ki  van- 
nak zárva  a  díjkedvezményes  nyomtatvány  tarifá- 
ból mindazok  a  mechanikai  sokszorosítások,  ame- 
lyek szövegét  V.  tartalmát  utólag  kézírással  v.  me- 
chanikai úton  módosították,  különösen,  ha  azzal  a 
nyomtatványt  általánosabb  jellegéből  kivetkőz- 
tetve, tényleges  s  személyes  levelezés  jellegével 
ruházzák  fel.  Meg  vannak  azonban  engedve  azok  a 
kézírásos  változások,  amelyek  nélkül  az  illető 
nyomtatványok  céljukat  tévesztenék  v.  legalább 
értéküket  jórészt  veszítenék,  mint  pl.  a  feladó 
címének  megjelölése,  névjegyeken  a  szokásos  ér- 
telmű rövidített  jelzések :  b.  u.  é.  k.,  p.  f.  stb.,  a 
küldő  aláírása,  kefelevonatokon  a  szükséges  ja- 
vítások, sajtóhibák  kijavítása,  törlések,  figyel- 
meztető jelek,  árjegyzékek  ármódosításai,  meg- 
hívók kitöltése,  ajánlások  (dedikációk),  divat- 
képek V.  térképek  kifestésé  stb.  A  P.-küldemé- 
nyeket  tetszés  szerinti  alakban  (keresztkötés, 
szalag,  nyitott  boríték,  tekercs,  stb.)  lehet  pos- 
tára adni,  csak  az  szükséges,  hogy  tartalmuk 
könnyen  megvizsgálható  legyen  a  netán  becsem- 
pészett személyes  levelezés  postajövedéki  ellenőr- 


zése céljából.  Egy-egy  nyomtatványküldemény 
súlya  nem  haladhatja  túl  a  2  kg.-ot,  a  nem  oszt- 
ható egyes  könyvek,  valamint  a  vakok  nyomtat- 
ványai a  3  kg.-ot,  ós  terjedelme  a  három  irány- 
ban nem  lehet  nagyobb  45  cm.-nól.  Tekercsalakú 
nyomtatvány  azonban  75  cm.  hosszú  is  lehet,  de 
nem  szélesebb  10  cm.-nél.  A  P.  díja  50  g.-ként 
belföldre  50  f .,  külföldre  1  K. 

Postai  nyomtatványküldemény,  1.  Postai 
nyomtatvány. 

Postai  pénzeslevél,  1.  Pénzeslevél. 

Postai  pénzküldemény,  1.  Pénzeslevél. 

Postai  reklamáció,  1.  Reklamáció. 

Postai  rovatlap,  a  postai  zárlatokat  (1.  o.)  kí- 
sérő az  a  hivatalos  okmány,  mely  a  zárlatban 
elhelyezett  könyvelt  küldemények  jegyzékét  adja 
a  zárlatot  bontó  átvevöhivatal  használatára,  oly 
célból,  hogj^  ez  annak  nyomán  megállapíthassa, 
hogy  benne  van-e  mindaz  a  zárlatban,  amit  az 
indításnál  benne  elhelyeztek.  Külföldi  viszonyla- 
tokban ez  az  okmány  szolgál  az  értéklevelek  és 
csomagok  díjainak  leszámolására  is. 

Postai  szállítás,  A  P.  útjai  és  eszközei  na- 
gyon különbözők,  ami  természetes  is,  mert  a  posta 
az,  amely  a  közlekedést  az  egész  földkerekségen, 
ameddig  az  emberi  élet  terjed,  vízen  és  szárazon, 
hegyen  és  völgyön,  északon  és  délen,  a  levegő- 
ben és  a  föld  alatt  egyaránt  fentartja  és  így  kény- 
telen mindenütt  azokhoz  az  eszközökhöz  nyúlni, 
amelyek  egyáltalán  rendelkezésre  állanak  és  a 
talajviszonyoknak,  meg  egyéb  ide  vágó  körül- 
ményeknek megfelelnek.  Mindenütt  azonban  a 
posta,  mint  a  legfontosabb  emberi  érdekeket  szol- 
gáló levelezésnek  közvetítője,  a  leggyorsabb  és 
legtökéletesebb  szállító  eszközöket  és  erőket  hasz- 
nálja fel.  Ahová  gőzmozdonyú  vagy  villamos 
vasút  jár,  ez  természetesen  a  postának  is  szállí- 
tója; egész  vonatok  csupán  postát  szállítanak, 
másutt  csak  egyes  vagonok.  Folyókon,  tavakon 
és  tengereken  a  posta  a  gőzhajókat  használja  fel. 
Az  államok  ebből  a  célból  rendesen  szubvencionál- 
ják a  nagy  gőzhajózási  társulatokat  és  azután 
előírják  a  szálh'tási  feltételeket.  Egyes  államok 
külön  állami  postagőzösöket  tartanak.  Ahol  nincs 
gőzhajó,  ott  a  vitorlás,  sőt  a  ladik  is  elviszi  a 
postát.  Nagy  városok  helyi  forgalmára  felhasz- 
nálják szállító  erőként  a  légnyomást,  mely  föld 
alatti  fémcsövekben,  percenkint  mintegy  1000 
m.-nyi  sebességgel  tolja  állomásról  állomásra  a 
levelezést  magába  foglaló  záró  szelencéket.  Újab- 
ban tanulmányozzák  a  villamos  csőposta  kér- 
dését is  (1.  Gsöposta)  és  itt-ott  kísérleteznek  a 
repülőgéppostával  is.  A  sík  földön  és  a  hegyekben 
a  járható  közutakon  a  postaszállítást  rendesen  lo- 
vakkal hajtott  járművekkel  végzik.  Ahol  ló  nincs 
vagy  nem  alkalmas,  más  állatokat  használnak, 
pl.  a  sarkvidéken  a  rénszarvast,  Szibíriában  a 
kutyát,  Egyiptomban  és  a  sivatagban  a  tevét, 
Indiában  az  elefántot,  sokhelyt  az  öszvért,  a  sza- 
marat stb.  Ahol  állat  vagy  jármű  nem  alkalmas, 
ott  az  ember  maga  lép  sorompóba,  még  pedig 
V.  mint  gyalogjáró  küldönc  v.  kézbesítő,  v.  pedig 
felszerelve  a  talajhoz  viszonyított  járóeszközök- 
kel,  mint  északon  a  lábszán  (ski)  meg  a  korcsolya, 
másutt  a  faláb,  a  kerékpár,  és  újabban  városok- 
ban a  különféle  alakú  és  nagyságú  gépkocsi. 


Postai  szállítás 


635 


Postai  szavatolás 


Nálunk  is  a  posta  zömét  vasúton  szállítják,  még- 
pedig a  mozgó-  és  kalauz-postakocsikat  az  első- 
rendű vasutak  ingyen  tartoznak  szállítani  (1. 
Postajog).  A  Dunán  a  Dunagözhajózási  társaság 
és  a  Magyar  folyam-  és  tengerhajózási  rt.,  a  Ba- 
latonon az  ottani  gőzhajózási  rt.  szállítja  a  postát 
részint  szállítási  átalányért,  részint  szubvenció 
fejében.  A  közutakon  mindenütt  a  postamesterek 
tartják  fenn  a  postaszállítást,  részint  gyalogkül- 
dönccel, részint  lóháton,  részint  pedig  lovas  fogat- 
tal, pályázat  útján  megajánlott  szállítási  átalá- 
nyért. Az  egész  postai  szállítás  a  magyar  állam- 
nak a  háború  előtt  vasúton,  vízen  és  közúton 
évenkint  10  mUlió  koronába  került  és  ebből  közel 

7  millió  korona  esett  a  közúti  szállításra ;  1920. 
ez  összegek  23,556,526  K-ra  rúgtak.  A  gyalog- 
posta előírt  menetideje  km.-enkint  14  perc,  leg- 
nagyobb megterheltetése  pedig  15  kg.,  a  lovas- 
posta sebessége  km.-enkint  6  perc,  a  lovasfoga- 
toké (kariol,  küldönc,  tárkocsi  és  mallejárat),  ha 
kettős  a  fogat,  km.-enkint  6  perc,  ha  egyes  fogat 

8  perc.  A  magyar  posta  a  csonka  országban  9268 
km.  vasúti,  13.866  km.  közúti  és  15  km.  vízi  úti  vo- 
nalakon évenkint  mintegy  11  millió  üzleti  km.-nyi 
útmunkát  végez  (utast  ezidőszerint  nem  szállít). 
A  közúti  postajáratot,  ha  a  vidék  közbiztonsági 
állapota  indokolja,  fegyveres  őrkisérettel  látják 
el.  A  postának  a  közúton  való  szállításnál  a  leve- 
lezés gyors  és  akadálytalan  elszállítása  érdeké- 
ben előjogai:  Használja  a  postasípot  jeladásra, 
más  jármű  tartozik  a  postának  kitérni,  átlagos- 
nál V.  megengedettnél  sebesebben  hajthat,  ha 
szükséges ;  hidakon  stb.  vámot  nem  fizet ;  hófúvá- 
sok, jégzajlások  és  egyéb  közlekedési  akadályok 
V.  elemi  csapások  esetén  a  posta  az  utak  gyors 
heljrreállítására  és  a  postának  rendkívüli  eszkö- 
zökkel való  továbbítására  a  politikai  hatóságok 

I:  segítségét  veheti  igénybe  stb.  A  magyar  postán 
használt  járműveket  1.  Postakocsik  alatt. 

A  posta  szállítása  részint  zárlatokban  történik 
útközi  kezelés  nélkül,  részint  pedig  útközi  átrova- 
tolási  és  irányítási  kezeléssel  (1.  Mozgóposta). 

A  csomagok  és  pénzküldemények  továbbszállí- 
tásáért minden  állam  megkapja  ktildeményenkint 
a  maga  tarifális  díját,  ellenben  a  levelezés  díja 
az  egyetemes  postaegyesületi  szerződés  értelmé- 
ben osztatlanul  megmarad  azon  államnak,  amely 
azt  beszedte,  de  ez  az  átszállító  országoknak  tran- 

l      zitodíj  átalányt  tartozik  fizetni.  Vannak  egyes 

-  világforgalmi  útvonalak,  melyeken  az  átszállí- 
tás a  fentartás  nagyobb  költségei  miatt  a  rendes 
átszállításig  díjaknál  drágább,  ilyen  a  Panama- 
szoros, az  É. -amerikai  Unió  expressz  vonala  New- 
Yorktól  San-Franciscóig,  a  transzszibíriai  vasút 
(Moszkvától  Vladivosztokig),  a  brit-  indiai  posta 
útvonala  Calaistól  Brindisiig.  A  brit-indiai  posta 
alatt  értik  azt  a  rengeteg  levelezést,  melyet  az 
angol  nép  üzleti  és  egyéb  összeköttetéseinél  fogva 
Kelet-Indiával  vált.  A  londoni  posta  hetenkint 
egy  egész  vonatot  (10  vagont)  megtöltő  anyagot 

\  (1000  zsákot,  mintegy  25  tonna  súlyban)  indít  el, 
mely  Doveren  és  Calaisn  át  külön  vonattal  Brindi- 
vsiig  és  onnan  a  Peninsular  and  Orientál  angol 
tengerhajózási  társaság  gyorshajóival  Szuezen 
át  Bombayba  szállíttatik.  Az  angolok  ezen  leg- 
fontosabb postájuk    átszállításáért   jelentékeny 


összegeket  fizetnek  a  franciáknak  ós  olaszoknak 
és  ezen  díjak  leszállítása  céljából  a  háború  előtt 
időnkint  tárgyalásba  bocsátkoztak  a  középeurópai 
postákkal,  a  németmagyar-balkáni  útirány  válasz 
tása  végett.  Mint  rendkívüli  hírszállítási  eszközt, 
mely  különösen  az  ókorban  nagy  szerepet  játszott 
és  ma  is  háborúban  nehéz  szerepre  van  hivatva, 
meg  kell  még  említeni  a  madárpostát  (1.  o.). 

Postai  szállítólevél,  1.  Szállítólevél  és  Postai 
csomagok. 

Postai  szavatolás.  A  P.  szűkebb  keretű,  mint 
az  a  szavatolás,  amelyet  a  kereskedelmi  törvény 
a  fuvarozóra  nézve  meghatároz.  A  posta  kése- 
delmes szállításért  ós  úgy  az  ebből,  nünt  a  kiü- 
deményeken  esett  károkból,  illetve  a  küldemé- 
nyek elveszéséből  származó  következményekért 
egyáltalában  nem  szavatol.  A  posta  oly  külde- 
ménuről,  amelynél  szavatosságnak  helye  van,  a 
feladásnál  feladóvevényt  szolgáltat  és  kártérí- 
tést általában  csak  akkor  ad,  ha  a  felszólalás  a 
feladást  követő  egy  éven  belül  megtörténik. 

Levélpostai  küldeményekért  (levelekórt,  leve- 
lezőlapokért, nyomtatványokért,  hírlapokért,  áru- 
mintákért és  üzleti  papírokért)  a  posta  csak  ak- 
kor szavatol,  ha  azokat  ajánlva  (könyvelve)  ad- 
ják fel  és  csak  akkor  fizet  50  fr.  (300  K),  ha  az 
ajánlott  küldemény  a  posta  hibájából  elveszett. 

Árucsomagoknál  és  pénzesküldeményeknél  a 
posta  szavatol  a  küldemény  elveszése,  megsérü- 
lése vagy  megcsonkulása  esetében.  Sérülés  alatt 
értékcsökkenést,  csonkulás  alatt  pedig  mennyi - 
ségkevesbedést  kell  érteni, 

A  kártérítés  összege  megfelel  a  valódi  kárnak, 
de  nem  lehet  nagyobb,  mint  a  nyilvánított  érték, 
vagy  ha  a  feladó  értéket  nem  nyilvánított,  a  súly 
szerint  meghatározott  összeg. 

Nem  szavatol  a  posta  oly  kárért,  amely  a  fel- 
adó hibájának  vagy  mulasztásának,  pl.  az  elég- 
telen csomagolásnak,  téves  v.  hibás  címzésnek 
stb.  a  következménye.  Nem  szavatol  oly  ká- 
rokért sem,  amelyek  a  küldemény  természetével 
kapcsolatosak :  ilyenek  az  élő  állatok  elhullása, 
törékeny  tárgyak  eltörése,  folyadékok  kifolyása, 
gyorsan  romlók  eli'omlása,  és  nem  szavatol  áru- 
val egybecsomagolt  pénz  vagy  drágaságok  hiá- 
nyáért. 

Nem  szavatol  a  véletlen  és  felsőbb  erő  (vis 
major)  eseteiben. 

A  posta  felelőssége  megszűnik,  ha  a  külde- 
ményt ép  állapotban  és  teljes  súllyal  kiadja,  v.  ha 
a  címzett  a  küldeményt  kifogás  nélkül  átvette. 

A  postautalványon  befizetett  összegekért  a 
posta  a  felszólalás  egy  évi  határidején  túl  is  sza- 
vatol a  befizetés  napjától  számított  három  éven 
belül,  ha  a  még  meglevő  eredeti  számadásokból 
meg  lehet  állapítani,  hogy  az  utalvány  összege 
a  posta  pénztárába  valóban  befolyt,  de  még  ki 
nem  fizették. 

Az  utánvételes  küldeménynél  v.  a  postai  meg- 
bízásnál  az  összeg  beszedésének  elmulasztása 
esetében,  v.  ha  a  megbízási  okmány  a  postahiva- 
talnál elvész,  a  posta  az  utánvételi  összeg,  illetve 
a  megbízási  okmány  összegének  erejéig  csak  a 
valódi  kárért  szavatol. 

Postai  megbízási  okmányok  szállítás  közben 
elveszése  esetén  ugyanaz  a  kártérítési  összeg  jár 


Postai  személyzet 


—     636     — 


Postai  tarifák 


mint  az  elveszett  ajánlott  levelekért.  Okmánynél- 
küli megbízási  lapért  ellenben  a  kézbesítés  előtt 
egyáltalán  nem  szavatol.  A  kézbesítés  és  a  pénz 
beszedése  után  az  utánvételi,  illetve  postai  meg- 
bízási összegórt  a  posta  úgy  szavatol,  mint  az 
utalványokért. 

Postai  személyzet.  Csak  a  nagyobb  városok- 
ban vannak  kinevezett  állami  alkalmazottak, 
míg  a  kisebb  városokban  és  községekben  rende- 
sen oly  egyének  látják  el  a  szolgálatot,  akik  az 
állammal  szerződéses  viszonyban  vannak,  mert 
számos  helyen  a  teendő  oly  csekély,  hogy  csak 
mellékfoglalkozásnak  tekinthető.  A  csonka  or- 
szág területén  a  közigazgatási,  műszaki,  pénztár- 
számviteli, nemkülönben  a  128  legnagyobb  posta- 
távirdahivatalnál  és  a  mozgó-  és  kalauzpostáknál 
a  kezelési  szolgálatot  is  kincstári  személyzet, 
1671  ú.  n.  nem  kincstári  hivatalnál  azonban  szer- 
ződéses postamesterek  és  ezek  segédszemélyzete, 
381  ügynökségnél  pedig  szerződéses  ügynök  látja 
el  a  szolgálatot.  A  közigazgatási  szolgálatban 
(vezérigazgatói,  helyettes  államtitkári,  főigaz- 
gatói, igazgatói,  főtanácsosi,  tanácsosi,  titkári, 
segédtitkári  és  fogalmazói  állásokra)  való  alkal- 
maztatás előfeltétele  a  jogvégzettség,  a  műszaki 
alkalmaztatás  (rang  műszaki  jelzéssel,  mint  jogá- 
szoknál, alsófokokban  azonban  főmérnök,  mérnök, 
segédmérnök)  pedig  a  műegyetem  végzéséhez  s 
mérnöki  v.  gépészmérnöki  oklevélhez,  elektro- 
technikai tanfolyam  végzéséhez  és  szakvizsgá- 
hoz van  kötve.  A  kezelési  alkalmazottak  túl- 
nyomó részétől  (forgalmi  személyzet:  hivatali 
igazgató,  I.  és  II.  oszt.  főfelügyelő,  felügyelő,  fő- 
tiszt és  tiszt)  továbbá  a  számviteli  és  pénztári 
tisztviselőktől  középiskolai  végzettség  és  érett- 
ségi vizsga  kívántatik  meg.  Az  ily  előképzettség- 
gel bíró  egyének  rendszeres  alkalmazás  előtt  kö- 
telesek a  postatiszti  tanfolyamot  hallgatni,  emel- 
lett a  szolgálatban  is  részt  venni  s  a  tanfolyam 
befejeztével  alap-  és  később  szakvizsgát  tenni.  A 
magasabb  kezelési  hivatalnokok  számára  hivatal- 
vezetői tanfolyamokat  tartanak.  A  távírda  és  táv- 
beszélő építésvezetéssel  megbízott  kezelési  tiszt- 
viselők részére  külön  tanfolyamok  vannak.  Azon 
kezelési  teendőkre,  amelyek  nagyobb  elméleti 
előképzettséget  nem  igényelnek,  4  középiskolát 
végzett  ú.  n.  üzemi  kezelési  személyzetet  (I.  és  II. 
oszt.  főellenőr,  ellenőr,  segédellenör,  segédtiszt) 
alkalmaznak,  akiknek  kiképzése  egyes  kincstári 
hivataloknál  14—18  éves  korukig  növendékek- 
ként történik.  Ugyanezeket  az  állásokat  nők  is 
betöltik,  akiket  a  postamesterek  segédmunkaerői- 
ként és  a  kincstári  személyzet  pótlására  napidíja- 
sokként működő  nőkiadókból  neveznek  ki.  Igazol- 
va nyos  katonai  altisztekből  is  kiegészül  az  üzemi 
kezelési  személyzet.  A  műszaki  segédszemélyzet- 
nek 26  kategóriája  van.  Közülük  a  4  középiskolát 
végzettek  aműszaki))  kitétellel  ugyanazzal  a  rang- 
gal bírnak,  mint  az  üzemi  kezelési  személyzet. 
Műszerészek  nevelése  céljából  internátussal  kap- 
csolatos 4  évre  terjedő  műszerészi  tanonciskola 
áll  fenn.  Az  összes  alkalmazottak  közel  Vs-a  dő. 
A  kezelőaltiszti  és  szolgaszemélyzet  majdnem  ki- 
vétel nélkül  kiszolgált  katonai  altisztekből  áll. 
Ezek  fizetésükön  és  lakpénzükön  kívül  teljes  ru- 
házatot is  kapnak,  kiképzésükre  altiszti  és  távírda 


vonalmesteri  tanfolyamokat  tartanak.  Az  1671 
nem  kincstári  hivatalt  ugyanannyi  szerződéses 
postamester  vezeti  saját  anyagi  és  erkölcsi  fele- 
lősségére. E  postamesterek  3/g-a  nő.  A  posta- 
mesterektől és  a  kiadóktól  polgári  iskolai  elő- 
képzettséget követelnek  s  kiképzésük  részint  tan- 
folyamon, részint  a  szolgálatban  gyakorlati  úton 
történik. 

Postai  szolgálat.  Meg  keU  ktUönböztetnünk  a 
tulajdonképeni  P.-ot,  mely  lényegében  a  távolle- 
vők közt  való  írásbeU  érintkezés  közvetítésében 
áll,  a  közgazdasági  v.  közigazgatási  érdekekből  a 
postahivatalokra  mint  legkiterjedtebb  állami  állo- 
máshálózatra bízott  mellékszolgálatoktól.  Az  első, 
mely  az  egyetemes  postaegyesületi  szerződéssel  s 
az  ahhoz  tartozó  egyezményekkel  nemzetközi 
üggyé  vált,  feloszlik  a  következő  üzletágakra :  1. 
Levélpostai  szolgálat.  2.  Pénzek  szállítása.  3.  Ki- 
sebb áruk  szállítása  csomagok  alakjában.  4.  Fize- 
tések közvetítése  postautalvánnyal.  5.  Követelé- 
sek beszedésének  közvetítése  postautánvétellel  v. 
postai  megbízással.  Nagyon  eltérő  a  különféle  ál- 
lami posták  berendezkedése  a  postahivatalok 
mellékszolgálataira  nézve.  A  magyar  posta-  és 
távirdahivatalok  a  következő  mellékszolgálato- 
kat végzik :  mintegy  2163  hivatal  postatakarék- 
pénztári és  csekk  be-  és  kifizetéseket  közvetít, 
52  postahivatal  meteorológiai  és  vízjelző  állo- 
másként működik,  148  hivatal  működik  mint 
időjóslást  közvetítő  szerv  és  közzéteszi  az  or- 
szágos meteorológiai  intézet  időjósló  táviratait 
a  szokásos  táblákon,  239  postahivatal  műkö- 
dik mint  értéktőzsdei  árfolyamközvetítö,  14 
postahivatal  a  pénzügyminiszter  megbízásából, 
az  adóhivatal  távolabb  fekvése  miatt,  magán- 
váltóűrlapok felülbélyegzésével  foglalkozik,  7 
postahivatal  közvetíti  a  címzettek  képviseleté- 
ben a  postán  külföldről  érkező  áruk  elvámo- 
lását ;  a  budapesti  kézbesítő  postahivatalnak  van 
fémjelző  expoziturája,  ahol  a  külföldről  pos- 
tán érkezett  arany-  és  ezüstnemüeket  fémjelzik ; 
végül  a  postahivatalok  küldemények  átvételénél 
V.  egyébként  a  személyazonosság  igazolására 
szolgáló  igazoló  lapokat  (carte  d'identitó)  bocsá- 
tanak ki,  zárt  városokban  a  postai  csomagokra 
nézve  a  fogyasztási  és  italmérési  adó  beszedését 
közvetítik,  adó-  és  illetékintéseket  kézbesítenek 
különleges  kezelés  mellett,  nyugdíjilletményeket 
kifizetnek,  az  1900.  XVI.  t.-c.  alapján  az  Országos 
gazdasági  munkás-  és  cselédsegélypénztár  tag- 
sági díjait  postai  értékjegyekben  elfogadják  és 
elszámolják,  az  ipari  és  kereskedelmi  alkalmazot- 
takat baleset  és  betegség  esetén  megillető  jára- 
dékokat kifizetik  stb.  stb.  Egyes  külföldi  államok- 
ban még  a  következő  meUékteendőket  végzik  a 
postahivatalok:  váltók  és  egyéb  kereskedelmi 
papirosok  óvatoltatását,  váltók  elfogadásának  ki- 
eszközlését,  kisebb  értékű  bonok  kibocsátását, 
hitellevelek  adását  (Olaszország),  fonogrammok 
készítését  és  elküldését  írni  és  olvasni  nem  tudók 
használatára  (Mexikó),  munkakinálat  és  kereslet 
közvetítését  (Luxemburg),  adóbélyegek  eladását, 
élet-  ós  járadék-biztosítást,  halászati  engedélyek 
kiadását  (Belgium)  stb. 

Postai  tanfolyamok,  1.  Postai  személyzet 

Postai  tarifák,  1.  Postai  díjazás. 


Postai  térti  küldeményele 


637 


Postai  zárlatok 


Postai  térti  küldemények  (franc.  reJnds), 
azok  a  levelek  és  egyéb  postai  küldemények, 
melyek  a  rendeltetés  helyén  bánnely  okból  kéz- 
besíthetők nem  voltak  és  azért  a  feladónak  való 
visszaadás  végett  a  feladás  helyére  visszaküldet- 
nek. A  feladás  helyén  levő  postahivatal  a  P.-et 
jegyzékbe  foglalja  és  azután  a  küldeményeket, 
amennyire  az  adatok  megvannak,  a  feladóknak 
visszaadja,  a  portóval  vagy  költséggel  terhelt  le- 
velezést és  csomagokat,  ha  szükséges,  kényszer- 
kézbesítés útján  is.  Az  így  vissza  nem  adható 
P.-et  a  postaigazgatósághoz  felterjesztik,  ahol 
azokat  a  feladó  megállapítása  végett  bizottsá- 
gilag megvizsgálják,  esetleg  felbontják  és  meg- 
felelően újra  lezárva  a  feladónak  visszakézbesí- 
tik. Ha  a  feladó  egyáltalán  nem  állapítható 
meg,  a  bizottság  a  pénzt  nem  tartalmazó  közön- 
séges leveleket  megsemmisíti,  a  pénzt  vagy 
olmiányt  tartalmazó  közönséges  leveleket  hat  hó- 
napig, az  ajánlott  leveleket  három  évig  megőrzi. 
A  levelezésben  talált  pénzt,  épp  úgy  mint  a  vissza 
nem  adható  postautalványok  pénzét,  hat  hónapra 
letétbe  helyezik,  azután  az  állam  javára  elszá- 
molják. Az  utalványösszeg,  ha  a  feladó  a  kihir- 
detéstől számított  3  év  alatt  nem  jelentkezik,  a 
kincstár  javára  elévül.  Egyéb  pénzt,  fontos  okmá- 
nyokat stb.  a  jogosított,  ha  jogát  kétséget  kizáró 
módon  kimutatni  képes,  bármikor  visszakaphatja. 
A  vissza  nem  adható  térti  csomagok  tartalmát 
a  posta  időközönkint  nyilvános  árverésen  érté- 
kesíti. 

Postai  térti  vevény  (franc,  avis  de  reception), 
a  feladó  hivatalos  értesítése,  hogy  elkíüdött  aján- 
lott levelét,  értéklevelét,  csomagját  stb.  a  cím- 
zett csakugyan  átvette.  A  feladó  kikötheti  a 
P.-t  minden  vevényes  postaküldeményhez,  ki- 
véve az  utánvételes  küldeményeket  és  a  postai 
megbízásokat,  amelyeknél  a  feladó  úgy  is  érte- 
sül a  pénzbeszedés  eredményéről.  A  külföldi  for- 
galomban is  legtöbb  viszonylatban  kiköthető  a 
P.  E  kikötés  ktilön  díja,  ha  azt  mindjárt  a  kül- 
demény feladása  alkalmával  kérik,6  K  (50  cen- 
timé), utólag  kérve  12  K  (1  frank).  A  posta- 
utalványoknál ugyan  nincs  helye  a  P.-nek,  de 
helyét  pótolja  a  kifizetési  értesítvény  (avis  de 
payement).  Az  eljárás  egyszerűen  az,  hogy  a  fel- 
adó szembeötlő  betűkkel  ráírja  az  illető  külde- 
mény címére  (szállító-levelére)  e  szót :  «térti  ve- 
vény))  (((kifizetési  értesítvény))),  és  frankó  jegyben 
lerója  a  ktüön  díjat.  Erre  a  kézbesítő  illetve  ki- 
fizető hivatal  kiállítja  a  hivatalos  okmányt  és 
azt  közönséges  díjmentes  levélben  a  feladónak 
közvetlenül  megküldi.  A  polgári  peres  ügyekben 
hozott  és  felperes  által  a  postával  kézbesített 
bírói  végzéseket  tartalmazó  ajánlott  levelekhez 
a  bíróságok  által  e  célra  kiszolgáltatott  nyomtat- 
ványon kiállított  kézbesítési  vevény  t  kell  csatolni. 

Postai  tudakozvány,  könyvelt  esnem  könyvelt 
postai  küldemények  nyomozására  szolgáló  irat, 
melyet  a  feladó  határidős  felszólalására  rende- 
sen a  felvevő  postahivatal  kiállít  és  melybe  az 
érdekelt  többi  hivatal  bevezeti  a  keresett  külde- 
mény sorsára  vonatkozó  adatokat.  A  tudakoz- 
vány díja  küldeményenként  (szállítólevelenként) 
12  K  (1  frank),  amely  díj  visszajár,  ha  a  nyomo- 
zás a  posta  hibájából  vált  szükségessé. 


Postai  utánvétel  (franc,  remboursement),  a 
postának  adott  meghagyás,  hogy  valamely  pos- 
taküldeményt csak  meghatározott  pénzösszeg 
(utánvétel)  lefizetése  ellenében  kézbesítsen  a  cím- 
zettnek és  ezt  az  összeget  a  feladónak  kifi- 
zesse. Ez  a  postai  üzletág  is,  melyet  1860-ban 
honosítottak  meg  nálunk,  bele  van  vonva  a 
nemzetközi  postaegyesületi  egyezményekbe,  úgy 
hogy  az  utánvételezés  nemcsak  a  belföldre,  ha- 
nem Európa  legtöbb  államába  és  a  f  ontosabb  ten- 
gerentúli országokba  is  lehetséges,  még  pedig 
ugyanoly  összeg  erejéig,  mint  amüyen  egy  posta- 
utalványnyal küldhető.  Az  eljárás  kétféle :  a  le- 
vélpostai és  a  csomag-utánvétel.  Az  első  alá  von- 
hatók az  ajánlott  levélpostai  küldemények,  az 
értéklevelek  és  értékdobozok ;  a  feladó  egyszerűen 
ráírja  a  címoldalra  a  nevét,  lakását  és  az  utánvé- 
teles összeget  számban  és  betűben,  a  többit  elvégzi 
a  posta.  A  csomag-utánvételhez  külön  utánvételi 
utalvánnyal  ellátott  szállítólevelet  kell  kiállítani. 
Külföldre  szóló  csomagoknál  az  utánvételi  ösz- 
szeget  a  felvevő,  más  küldeményeknél  a  rendel- 
tetési ország  pénznemében  kell  kifejezni.  Az  után- 
vételi összeg  lefizetésére  7  napig  vár  a  posta.  Ha 
a  címzett  az  utánvételi  összeget  sokalja,  a  posta 
közvetíti  a  feladónál  annak  esetleges  leszállítá- 
sát avagy  törlését  is,  de  csak  a  belföldi  forgalom- 
ban és  néhány  külföldi  viszonylatban. 

Postai  utasszállitás,  l.  Postai  szállítás  és 
Postajárat. 

Postai  ügynökség.  Korlátolt  szolgálatot  végző 
és  egyszerűsített  kezelésű  postahivatal  oly  köz- 
ségek számára,  melyeknek  postai  forgalma  élén- 
kebb, semhogy  faluzó  levélhordó  elláthatná,  de 
mégsem  olyan  jelentékeny,  hogy  önálló  és  teljes 
szolgálatú  postahivatalra  lenne  szükség.  Az  ügy- 
nökség naponta  csak  2—3  óra  hosszat  van  nyitva 
a  közönség  számára,  10000  K-nál  nagyobb  értékű 
postaküldeményt  v.  annál  nagyobb  összegre  szóló 
csekk-  és  postatakarékbetétet  nem  vehet  fel  és 
a  felvehető  pénz-  és  csomagküldemények  a  bel- 
földön kívül  csak  Ausztriába,  vagy  Németor- 
szágba szólhatnak.  Az  ügynökség  ellenőrzés  vé- 
gett alá  van  rendelve  valamely  postahivatalnak. 
Működéséért  és  okmányainak  érvényéért  épp  úgy 
szavatol  az  állam,  mint  a  postahivatalokért. 

Postai  üzleti  papir  (franc,  papier  d'affaires), 
a  díjkedvezményes  levélpostai  küldemények  azon 
fajtája,  amely  legközelebb  áll  a  teljes  díjazású 
levélhez,  amennyiben  alatta  kézzel  irt  vagy  raj- 
zolt műveket,  kéziratokat,  periratokat  stb.  ér- 
tenek, amelyek  tényleges  és  személyes  levelezést 
nem  tartalmaznak.  Ez  a  postai  küldeményfajta 
francia  eredetű,  ahol  a  posta  nem  szállít  csomagot. 
A  magyar  posta  az  üzleti  papirt  csak  1916  okt 
1.  óta  hozta  be  és  most  úgy  a  belföldi,  mint  a 
külföldi  viszonylatokban  is  szállítja.  Díja:  50  g.on- 
kint  50  flll.  (5  centimé),  de  legalább  egy  egyszerű 
levél  díja.  Súlyra,  terjedelemre,  felszerelésre 
nézve  ugyanazon  szabályok  alá  esik,  mint  a  nyom- 
tatványküldemény. 

Postai  válaszdíj -szelvény,  l.  Válaszdíj -szel- 
vény. 

Postai  zárlatok  (franc,  dépéches  closes),  a  köz- 
vetlen, ú.  ^n.  rovatolási  összeköttetésben  levő 
postahivataloknak  egymásra  címzett  hivatalos 


Postajárat 


638 


Posta  jog 


szállítmányai,  amelyekben  az  irányítási  szabá- 
lyok szerint  a  megfelelő  helyre,  környékre  vagy 
irányba  szóló  egész  postaanyagot  elhelyezik,  ki- 
véve a  nagyobb  csomagokat.  A  zárlat  burkolata 
rendesen  zsák,  kivételesen  csomagoló  papiros ;  a 
külföldi  levélforgalomban,  különösen  ha  a  zárlat 
tengeri  utat  tesz,  a  legkitűnőbb,  vízálló  és  kti- 
lönféleképen  impregnált  vásznakat  használják  e 
zsákok  előállítására.  L.  Postai  szállítás. 

Postajárat,  tágabb  értelemben  a  posta  szállítá- 
sára használt  minden  közlekedési  alkalom,  tehát  a 
vasúti  menetek  és  hajójáratok  is ;  szűkebb  és  tulaj- 
donképeni  értelemben  azonban  csak  a  közutakon 
és  kizárólag  a  posta  szállítására  két  vagy  több 
postahivatal  között  berendezett  rendszeres  menet. 
A  közúti  P.-ok  helyiek  v.  helyköziek,  az  előb- 
beniek  ismét  feloszlanak  pályaudvari,  városi, 
kikötői,  levélgyűjtő  és  kézbesítő  járatokra,  a  hely- 
köziek pedig  feloszlanak  gyalog-,  lovas-,  kocsi-, 
ktüdönc-,  kariol- és  malle-  illetve  autó  P. -okra;  az 
utóbbi  személyeket  is  szállít. 

Postajog,  azoknak  a  különleges  jogszabályok- 
nak foglalata,  amelyek  a  posta  működése  köré- 
ben fejlődtek  ki  ós  csak  itt  nyernek  alkalma- 
zást. Ide  tartoznak :  1.  az  állam  fentartott  jo- 
gára (regale,  postakényszer),  2.  a  levél-  ós  posta- 
titokra, 3.  a  postának  nemzetközi  viszonyaira, 
4:.  a  postának  a  vasutakhoz  és  más  közlekedési 
vállalatokhoz  való  viszonyaira,  5.  a  postának  a 
közönséghez  való  jogviszonyára,  s  6.  a  posta 
személyzetére  vonatkozó  jogszabályok. 

A  posta  ebbeli  jogállása  1850.  határoztatott 
meg  körülményesen  az  uralkodó  által  kibocsá- 
tott királyi  pátens  által,  amelyet  jogszokás  és 
birói  gyakorlat  mai  napig  érvényben  tartott.  Új 
postatörvény  most  van  készülőben. 

A  fennálló  jog  szerint  kizárólag  az  állam  ál- 
líthat fel  és  tarthat  fenn  postahivatalokat  (1. 
Posfaregále)  és  kizárólag  az  állami  postának  van 
fentartva,  hogy  leveleket  ós  hírlapokat  szállít- 
son (1.  Postakényszer).  A  posta  jogán  ejtett  sé- 
relmekre büntetés  van  megállapítva  (1.  Posta- 
jövedéki kihágás).  A  posta  igénybevétele  díj 
fizetéséhez  van  kötve,  e  dijak  a  postai  tarifák- 
ban rendeleti  úton  állapíttatnak  meg.  Kivételes 
díjmentességnek  (1.  Portómentesség)  csak  az 
1921 :  21.  t.-c.-ben  meghatározott  ós  a  postai 
üzletszabályzatban  részletezett  esetekben  van 
helye.  A  postadijak  állami  illetékek  módjára  be- 
hajthatók. 

A  postai  szállítás  tekintetében  emelt  pana- 
szokra nézve  birói  eljárásnak  nincsen  helye  ;  a 
feladott  tárgyakért  elvállalt  szavatolás  tekinte- 
tében (1.  Postai  szavatolás)  azonban  a  polgári 
törvénykezési  út  nyitva  áU. 

A  politikai  hatóságoknak,  községi  elüljárók- 
nak  és  katonai  parancsnokoknak  kötelességük, 
hogy  a  postának  szolgálata  és  jogai  gyakorlásá- 
ban segélyt  nyújtsanak.  Az  ily  irányú  közremű- 
ködés a  törvényhatósági,  közigazgatási  bizott- 
ságoknak is  törvényes  hatáskörükbe  van  utalva. 

A  ?.,  továbbá  a  postaszolgálatra  rendelt  fuva- 
rozási eszközök,  készletek  és  szerek,  a  posta- 
mesterek szállítási  és  irodaátalányjárandóságai, 
az  államkincstár  számára  beszedett  postailleték- 
és  vitelbérösszegek,  a  postára  elküldés  végett  fel- 


adott készpénz-  és  más  értékküldemények,  postar 
utánvételi  összegek,  postai  vagy  távirati  úton 
utalványozott  összegek,  nem  tárgyai  a  végre- 
hajtásnak (1881 :  LX.  t.-c.  52.  §.).  A  postai  he- 
lyiségek katonai  beszállásolás  alól  mentesek. 
A  postai  alkalmazottak  s  a  postaszolgálathoz 
szükséges  lovak  a  közmunka  alól  fel  vannak 
mentve.  A  posta  szállításához  feltétlenül  szük- 
séges lovaknak  és  járóműveknek  a  fegyveres 
erő  részére  használatra  vagy  tulajdonul  való 
átengedése  nem  követelhető  (1912 :  LXVin.  és 
LXIX.  t.-c).  Az  1875-iki  kereskedelmi  törvény  a 
postát  az  állami  kényszer  alá  nem  tartozó  üz- 
letágaira nézve  kereskedelmi  vállalatnak  minő- 
síti s  mint  ilyent  cégbejegyzésre  kötelezi.  A  ke- 
reskedelmi törvény  (421.  §.)  szerint  e  törvény- 
nek a  fuvarozásról  szóló  határozmányai  azon- 
ban a  postára  csak  annyiban  nyernek  alkalma- 
zást, amennyiben  a  posta  különleges  rendeletei 
máskép  nem  intézkednek. 

A  levéltitkot  a  magyar  büntetőtörvény  (1878 : 
V.  t.-c.  200.  §.)  védi  meg.  A  postatitok  a  keres- 
kedelmi miniszternek  a  belügyi  és  igazságügyi 
miniszterrel  egy  etértőleg  kiadott  rendeletével  van 
meghatározva  és  a  postai  küldeménynek  sze- 
mélyi, időbeli  és  egyéb  vonatkozásaira  is  kiter- 
jed. Az  1912.  évi  63.  t.-c.  8.  §-a  alapján  a 
kormány  háború  esetén  a  posta-,  távírda-  ós 
távbeszélő-forgalmat  ellenőriztetheti  (cenzúra). 
A  postaküldeményekről  a  feladón  és  címzet- 
ten kívül  adatokat  rendszerint  csak  a  bűntettek 
vagy  szabadságvesztéssel  büntetendő  vétségek 
eseteiben  eljáró  bíróságok  és  hatóságok  kaphat- 
nak. Ha  a  feladó  vagy  címzett  kíván  adatokat, 
úgy  azokért  bélyeges  kérvénnyel  az  illetékes 
postaigazgatósághoz  kell  fordulnia,  amely  az  ada- 
tok kikereséseért,  ha  az  nagyobb  munkával  jár, 
bizonyos  díjakat  számíthat  fel.  A  postának  a  fe- 
lekhez való  viszonyát  a  kereskedehni  miniszter 
által  kiadott  postai  tarifák  és  postaüzleti  sza- 
bályzat határozzák  meg  és  minden  kérdés,  amely 
e  jogviszonyból  felmerülhet,  ezen  szabályzat  sze- 
rint ítélendő  meg.  A  külf öddel  való  forgalom  le- 
bonyolítását a  postai  szerződések  biztosítják  (1. 
Postaszer zödések).  A  posták  viszonyát  a  vasutak- 
hoz az  engedélyokmányok  határozzák  meg.  Ál- 
talában a  vasutak  ingyen  szállítják  a  postát  és 
küldeményeit  abból  folyólag,  hogy  régente  a 
menetrendszerű  utasszállitás  a  postaregále  körébe 
tartozott.  A  helyiérdekű  vasutak  azonban  nem 
kötelesek  a  postát  ingyen  szállítani  (1880 :  XXXI. 
és  1888 :  IV.  t.-c),  hanem  azért  legfeljebb  50  évig 
évi  átalányt,  avagy  egyszersmindenkorra  a  vasút 
építési  tőkéjéhez  postai  hozzájárulást  kapnak 
amelynek  összegét  a  kereskedelmi  miniszter  ha- 
tározza meg. 

A  tengerhajózási  társulatok  tartoznak  a  szub- 
venció fejében  mindennemű  postaküldeményt 
ingyen  szállítani.  A  társulatok  a  m.  kir.  posta 
szerveiként  működnek  és  a  postai  szabályoknak 
alá  vannak  vetve. 

A  postai  alkalmazottak  részben  állami  hiva- 
talnokok, részben  szerződés  alapján  alkalmazott 
postamesterek  ós  postaügynökök.  Ez  utóbbiak 
szolgálati  kötelezettségeik  és  büntetőjogi  fele- 
lősségük tekintetében  ugyanolybá  vétetnek,  mint 


Postajövedéki  kihágás 


639 


Postaszervezet 


az  államhivatalnokok,  azonban  az  államtól  nyug- 
díjigényük nincsen  és  járandóságaikat  a  szerző- 
dés határozza  meg,  amelyet  joguk  van  felmon- 
dani. A  postamester  az  egész  szolgálatért  (alkal- 
mazottjaiért is)  felelős ;  alkalmazottjait,  a  kiadó- 
kat, kézbesítőket,  postakocsisokat  és  küldöncö- 
ket maga  fizeti  és  ezekkel  magánszerződési  vi- 
szonyban áll.  L.  Postai  személyzet. 

Postajövedéki  kihágás,  az  állami  posta  fen- 
tartott  jogainak  megsértése  és  esetei  a  követke- 
zők :  1.  levelezésnek  v.  hírlapnak  más  úton,  mint 
postán  szállítása ;  2.  a  poitómentességgel  való 
visszaélés ;  3.  levelezésnek  mérsékelt  viteldíjat 
élvező  postai  nyomtatványhoz,  áruminta  v.  üzleti- 
papir  küldeményhez  csatolása ;  4;.  a  postakény- 
szerrel való  egyéb  visszaélés  ós  szabályoknak 
áthágása.  A  P.-ok  pénzbüntetés  alá  esnek,  amely- 
nek összege  a  megrövidített  v.  a  megrövidítés 
veszélyének  kitett  díj  húszszorosa  (1911 :  XXXIV. 
t.-c.  13.  §.  22100/911.  sz.  K.  M.  r.).  Postai  érték- 
cikkek hamisítása  vagy  ismételt  használata  a 
büntető  törvénybe  ütköző  cselekmény. 

Postakényszer,  az  állampolgárokra  rótt  azon 
kötelezettség,  hogy  bizonyos  küldeményekre  ki- 
zárólag az  állami  postát  használják,  amivel  szem- 
ben az  állami  postának  kötelessége,  hogy  jó 
postai  közlekedést  bocsásson  a  polgároknak  ren- 
delkezésére (1.  Postaregále).  A  P.  kiterjed  nálunk: 
a)  mindennemű  levelezésre ;  b)  az  időszaki  la- 
pokra (1.  Hirlapszolgálat).  A  P.  nem  terjed  ki 
azonban :  1.  a  helyi  forgalomra,  bár  a  helyi  le- 
velek iparszerü  gyűjtésére,  szállítására  és  kéz- 
besítésére intézetet  felállítani  nem  szabad ;  2.  a 
nyitva  és  címzés  nélkül  küldött  levelekre  és  idő- 
szaki lapokra  és  3.  bármely  levélre  vagy  idő- 
szaki lapra,  melyet  a  küldő  vagy  címzett  ház- 
népéhez tartozó,  vagy  e  célra  felfogadott  egyén 
(saját  küldönc)  visz ;  4.  a  nyitva  küldött,  vagy 
jövedéki  hivatalok  által  lezárt  szállítólevelekre 
és  egyéb  áruszállítási  okmányokra;  5.  a  vas- 
utaknak és  gőzhajózási  vállalatoknak  szolgá- 
lati levelezésére ;  6.  azon  időszaki  lapokra,  ame- 
lyeknek megjelenése  óta  6  hónap  már  eltelt; 
7.  azon  időszaki  lapokra,  amelyek  legalább  2 
kg. -OS  csomagokban  küldetnek,  ha  tartalmuk 
nincsen  több  személyhez  címezve.  A  P.-re  vonat- 
kozó szabályok  áthágása  büntetéssel  sujtatik. 
L.  Postajövedéki  kihágás. 

Postakocsik,  a  posta  szállítására  szánt  vasúti 
és  közúti  járművek.  Megkülönböztetendők  asze- 
rint, hogy  tisztán  szállításra  valók-e,  avagy  útközi 
kezelésre  is  be  vannak-e  rendezve  (asztallal,  fió- 
kokkal. Íróeszközzel,  bélyegzővel  stb.).  Az  előb- 
beniek  közé  tartozik,  mint  legkezdetlegesebb,  de 
legelterjedtebb,  az  ú.  n.  küldönckocsi,  azaz  a  kö- 
zönséges parasztszekér,  csavarral  ráerősített, 
vaspántos  és  Wertheim-záros  ládával  a  pénzes 
anyag  befogadására  és  ponyvával  a  többi  anyag 
védelmére.  Ilyen  küldönckocsi  több  mint  2200 
(Csonkamagyarországon  565)  helyen  szállítja  a 
magyar  postát.  A  nagyobb  forgalmú  viszonyla- 
tokban használják  a  zöldre  festett,  a  koronás  posta- 
jelvénnyel díszített  és  szabványszerű  alakban  és 
méretek  szerint  készített  kis  és  nagy  kariol- 
kocsit,  még  erősebb  forgalom  mellett  és  különösen 
a  városokban  a  kariéinál  nagyobb  korbájú,  de 


egyébként  hasonló  alakú  kis  és  nagy  tárkocsit  a 
kocsis  ülése  alatt  levő  záros  tartálylyal  a  pén- 
zes anyag  befogadására.  Apró  záros  kocsik  és 
Budapesten  három-  és  négykerekű  kis  gépkocsik 
szolgálnak  a  levélgyüjtésre,  nagyobb  és  külön 
szabványú  kocsik  a  házhoz  kézbesítésre,  ós  kerék- 
párosok a  táviratok  begyűjtésére  és  kézbesíté- 
sére. Végül  vannak  még  ú.  n.  malle-kocsik,  melyek 
személyszállításra  szolgáló  szakasszal  is  el  van- 
nak látva  és  ma  többnyire  géppel  való  hajtásra 
vannak  berendezve.  A  posta  szolgálatában  van- 
nak ezenkívül  motoros  kocsik  (benzinmotor  és 
viUamos  akkumulátor).  Az  útközi  kezelésre  al- 
kalmas postajárművek  közt  különösen  kieme- 
lendő a  modem  mozgópostakocsi,  melynek  belseje 
modem  kényelemmel  ellátott  mozgó  postahivatal, 
külön  raktárral  és  külön  irodával,  villanyvilágí- 
tásra és  fűtésre  berendezve.  Egyszerűbb  beren- 
dezésüek,  de  szintén  útközi  kezelésre  valók  a  vas- 
úti kalauzpostakocsi,  továbbá  a  tábori  posta- 
kezelési kocsi,  nemkülönben  egyes  ktüföldi  nagy 
városokban  használt  utcai  mozgópostakocsi.  A 
csonka  magyar  posta  szolgálatában  áll  közel  1810 
közúti  jármű  1168  lóval  és  mintegy  355  vasúti 
mozgó  és  kalauzpostakocsi. 
Postakongresszus,  1.  Nemzetközi  postaügy. 
Postakürt,  köralakba  hajlított  kisebb  kornett, 
ventílek  nélkül ;  régebben  a  postások  (postülon) 
használták  jelzőkürtnek.  Hangjai : 


^ 


-«- 


:[= 


it 


t: 


a  P.  nagysága  szerint  a  mellékelt  terjedelemnél 
terccel,  kvarttal  v.  kvinttel  szóltak  mélyebben. 

Postai  note  (ang.),  1.  Postai  bon. 

Postament  (ol.)  a.  m.  talapzat,  különösen 
vázák,  szobrok  és  oszlopok  talapzata ;  rokonér- 
telmű a  piedesztállal.  A  balusztrádon  a  P.-ek  a 
baluszter-szakaszokat  elválasztó  zömök  pillérek, 
amelyeken  gyakran  umák,  szobrok  stb.  állanak. 

Postamester,  1.  Postajog  és  Postai  személyzete 

Postamtizenm.  A  posta  és  távírda  történetét 
ós  eszközeit  feltüntető  gyűjtemény.  Berlinben 
ilyen  nagyon  értékes  gyűjtemény  már  a  70  es 
évek  óta  áll  fenn,  nálunk  a  millenniumi  kiállí- 
tásra gyűjtött  anyag  szolgál  ily  intézmény  alap- 
jául, mely  a  városligeti  Közlekedési  Múzeumban 
van  elhelyezve. 

Postanapok,  az  az  időköz,  amennyire  a  postá- 
nak szüksége  van  az  okmányok  ill.  csomagok 
elszállítására.  Speciális  értelemben  a  külföldi 
váltók  értékének  kiszámításáná  l.  az  az  1 , 2  v.  3  nap, 
melyre  diszkontot  számítani  nem  szabad,  mert 
ennyi  napot  vesz  igénybe  a  váltó  inkaszszója. 

Postán  marad,  1.  Poste  restante. 

Postaregále,  az  állam  kizárólagos  joga,  hogy 
postahivatalokat  felállítson  és  bizonyos  kűlde- 
ményf  ajokat  szállítson.  L.  még  Postakény  szer. 

Postás,  népies  elnevezése  a  postai  alkalma- 
zottnak általában  és  a  levélhordónak  különösen. 

Postaszervezet.  A  m.  kir.  postának  igazgatá- 
sára az  intézmény  üzleti  jellegéhez  és  fejlődésé- 
hez mérten, majd  kisebb-nagyobb  hatáskörrel 
vezérigazgat<)ságot  létesítettek,  majd  az  ügyeket 


Postaszerződések 


—     640 


Postatakarékpénztál 


rendes  módon  miniszteri  szakosztályban  intéz- 
tették. Míg  Baross  Gábor  a  vezérigazgatóságot 
megszüntette,  addig  1896.  Dániel  miniszter  szük- 
ségesnek látta  ilyet  újból  létesíteni.  A  vezér- 
igazgatóság, amely  egyszersmind  a  kereskede- 
lemügyi minisztérium  egyik  szakosztálya  is, 
1909.  új  szervezetet  nyert  s  6  ügyosztályból  ós 
pedig  a  személyzeti,  nemzetközi,  kezelési,  járati, 
műszaki  és  gazdászati  osztályból  állott.  Közép- 
fokú hatóság  a  9  kerületi  posta-  és  távirdaigazga- 
tóság  Budapesten,  Kassán,  Kolozsvárott,  Nagyvá- 
radon, Pécsett,  Pozsonyban,  Sopronban,  Temes- 
váron és  Zágrábban  volt.  A  végrehajtó  szolgá- 
lat szervei :  a  műszaki  szolgálat  intézésére  a  mű- 
szaki főfelügyelőség  s  a  kerületi  műszaki  fel- 
ügy elösí-gek,  a  helyi  postai  igazgatásra  a  szer- 
vezés alatt  álló  postafelügyelőségek,  továbbá  a 
postaházak  építési  felügyelősége,  a  postautalvá- 
nyok központi  leszámolóhivatala,  a  központi 
anyagraktár  és  készülékjavító  műhely,  a  köz- 
ponti járműtelep,  a  külföldi  hirlaphivatal  és  a 
kezelési  szolgálat  ellátására  a  posta-  és  távirda- 
liivatalok  (1.  Postahivatalok  alatt).  1919  óta  a 
posta-  és  távírda- vezérigazgatóság  12  ügyosz- 
tálylyal  működik  :  személyzeti,  költségvetési  és 
jóléti,  gazdászati,  nemzetközi  posta,  belföldi 
postaüzleti  és  kezelési,  pénztári  és  jogi,  járati, 
távírda  és  távbeszélő  építési,  postaházak  építési, 
távírda  és  távbeszélő  üzleti,  autoüzemi,  távirda- 
anytgelszámolási  osztály.  Igazgatóság  Buda- 
pesten három  van :  a  székesfővárosi  posta  és  táv. 
igazg.,  a  budapesti  kerületi  pt.  ig.  és  a  távírda 
és  távbeszélő  ig.  Vidéken  Miskolczon,  Debreczen- 
ben.  Szegeden,  Pécsett  és  Sopronban  működik 
igazgatóság.  Mindenik  igazgatóság  mellett  mű- 
ködik kerületi  felügyelőség ;  a  budapesti  a  két 
budapesti  postaigazgatóság  műszaki  ügyeit  együtt 
intézi.  A  műszaki  főfelügyelőség  megszűnt.  A  kül- 
földön is  találunk  a  posta  és  távírda  szervezése 
körül  hasonló  fejlődést,  amely  egyes  államok- 
ban ez  intézmények  teljes  önállósítására  veze- 
tett, így  Angliában  a  vezérlő  hatóság,  a  post- 
office  élén  a  postmaster  generál  áll,  ki  tagja 
a  felelős  minisztériumnak,  ugyanígy  van  ez  az 
Egyesült-Államokban ;  Olaszországban,  Jugoszlá- 
viában, Csehszlovákiában  külön  posta-  és  távirda- 
minisztérium  a  legfelsőbb  hatóság ;  Németország- 
ban a  Reichspostamt  államtitkár  vezetése  alatt 
intézi  az  ügyeket.  A  postaszolgálat  a  távíró-  és 
telefonszolgálattal  a  nyugati  államok  legtöbbjé- 
ben úgy  az  igazgatás,  mint  különösen  a  kezelési 
szolgálat  tekintetében  egyesíttetett,  mert  a  sze- 
mélyzetnek mindkét  üzleti  ágban  való  felhasz- 
nálása mellett  a  szolgálatot  kevesebb  munkaerő- 
vel lehett  ellátni  és  a  hivatali  helyiségeknél  és 
egyéb  költségeknél  oly  megtakarításokat  esz- 
közölni, amelyek  az  üzleti  kiadásokat  lényege- 
sen apasztják.  Ezen  indokok  voltak  irányadók 
Baross  miniszterre,  midőn  1887.  nálunk  is  ke- 
resztülvitte a  két  intézmény  egyesítését,  amely- 
nek eredményeképen  1887-ről  1888-ra  a  sze- 
mélyzeti létszámot  vagy  lO^-kal,  910  egyénnel, 
az  üzleti  költségeket  pedig  több  mint  400,000 
koronával  volt  képes  apasztani. 

Postaszerződések.  A  levelezésnek  és  egyéb 
postaküldeményeknek  az  ország  határán  túl  való 


gyors,  biztos  és  olcsó  szállításának  biztosítására 
az  államok  egymás  között  P.-et  kötnek.  Ezek  kö- 
zül a  legfontosabb  a  ?;i7á5<egyetemes)-P.,  amely 
az  összes  civilizált  államokat  állami  szerződés 
útján  egyesületbe  tömöríti  s  melynek  alaptételei 
Nemzetközi  postaügy  és  Egyetemes  postaegye- 
sület címek  alatt  ismertettek. 

Egyik  erőssége  az  egyetemes  postaszerzödés- 
nek  az,  hogy  az  egyes  résztvevők  a  nagy  világ- 
posta-egyesületen belül  szűkebb  körű  egyesüle- 
tet köthetnek,  amelyek  a  közönségnek  előny ö- 
sebb  feltételeket  nyújtanak.  Ily  szűkebb  körű  pos- 
tai egyesületben  voltunk : 

1.  Ausztriával.  A  kölcsönös  kereskedelmi  és  for- 
galmi viszonyok  szabályozásáról  szóló  szerződés 
(1908.  XII.  t.-c.)  XVIII.  cikke  erre  nézve  követke- 
zőleg rendelkezett :  « A  postát,  távirdát  és  táv- 
beszélőt a  két  állam  mindegyike  saját  területén 
önállóan  szabályozza  és  igazgatja.  A  posta-,  táv- 
írda- és  távbeszélő  forgalmat  a  két  szerződő  fél 
területei  között  külön  egyezmények  állapítják 
meg.  Ha  ily  egyezmények  nem  jöhetnének  létre, 
a  két  állam  területei  közötti  forgalomra  nézve  az 
egyetemes  postaszerződés  és  a  nemzetközi  távirda- 
szerzödés  határozatai  nyernek  alkalmazást.))  B 
törvény  alapján  a  magyar  posta  az  1888-ból  való 
magyar-osztrák  postaegyezményt  felmondotta  és 
1916  augusztus  18-án  Magyarország  és  Ausztria 
között  új  postaegyezmény  jött  létre,  amely  a 
magyar  posta  önálló  dij területét  is  megvalósította 
és  a  magyar  posta  függetlenségét  teljesen  ki- 
építette. Ezt  az  egyezményt  a  trianoni  békeszer- 
ződós hatályon  kívül  helyezte. 

2.  Németországgal,  mely  a  világpostaszerződés 
előtt  1872  máj.  7.  kelt  és  az  1873. 1.  t.-c.-be  van 
foglalva.  E  szerződés,  mely  első  ízben  1850.  köt- 
tetett meg,  mint  osztrák-német  postaegyesület 
előzményét  képezte  a  vüágpostaszerzödésnek.  Az 
1916.  kötött  magyar-német  postaegyezményt  a 
trianoni  békeszerződés  szintén  hatályon  kívül  he- 
lyezte. 

3.  Montenegróval  1895  ápr.  10.,  Oroszország- 
gal 1898  ápr.  1.,  Svájccal  1900  aug.  12.,  Romá- 
niával 1903  febr.  15.,  Szerbiával  1907  márc.  4. 
és  Bulgáriával  1914  júl.  11.  kötött  egyezmény 
alapján.  Jelenleg  a  magyar  posta  külön  egyez- 
ményeinek alapját  a  Portoroseban  1921  október 
havában  létrejött  megállapodás  képezi,  amelyhez 
eddig  Olaszország,  Jugoszlávia,  Magyarország, 
Ausztria,  Csehszlovákia  és  Románia  csatlakoztak. 
Utóbbi  4  állam  postája  az  általános  megállapo- 
dáson túlmenőleg  még  több  kedvezményt  nyújtó 
külön  megállapodást  létesített. 

A  magyar  postának  ezeken  Idvül  külön  cso- 
mag, utalvány,  utánvétel  egyezményei  vannak 
oly  államokkal,  amelyek  a  világpostaegyestilet 
illető  egyezményéhez  nem  csatlakoztak. 

4.  A  m.  kir.  postának  vasutakkal  s  hajózási 
vállalatokkal  való  szerződéseit  ületőleg  1.  Posta- 

3^9- 

Postatakarékpénztár.  Az  a  szervezet,  mellyel 

a  posta  rendelkezik,  lehetővé  teszi,  hogy  egyrészt 

a  legapróbb  filléreket  is  tőkésítse,  másrészt,  hogy 

a  pénz  forgalmát  és  vándorlását  lebonyolítsa.  A 

P.-nak,  mint  az  állam  közvetlen  vezetése  alatt 

álló  intézetnek,  két  feladata  van :  1.  a  takarékos- 


Postatakarékpénztár 


—     641     — 


Postautalvány 


ság  lehetővé  tótele  ós  fejlesztése  a  legkisebb  va- 
gyonúak  körében  is ;  2.  a  fizetéseknek,  illetőleg 
pónzküldemónyeknek  gyors  teljesítése  a  kész- 
pénznek lehető  csekély  forgalmamellett.  A P.-ak 
sztil  óhazája  Angolország,  ahol  Whüebread  kép- 
viselő volt  az  első,  aki  a  P.  eszméjét  felvetette 
már   1807.,  de  csak  1861.  valósult  meg,    mi- 
dőn Sikes  bankár  tervei  alapján  Stanley  posta- 
miniszter és  Gladstone  pénzügyminiszter  javasla- 
tot terjesztettek  elő,  amely  még  ugyanabban  az 
évben  törvénnyé  emelkedett.  Nálunk  az  1885.  IX. 
t.-c.  létesítette  a  P.-t  A  P.  legfőbb  üzletágai  a  kö- 
vetkezők :  1.  takarókbetétek,  2.  csekkszámlák,  3. 
értékpapir  bizományi  vételek  és  eladások.  A  P. 
takarékbetét  üzletének  lényege  az,  hogy  már  10 
f-nyi  betét  is  elhelyezhető,  bár  formailag  1  K  a 
minimális  betéthatár ;  ugyanis  a  P.  forgalomba 
hoz  gyüjtőlapokat  (takarékjegyek),  melyeken  10 
db  10  f-es  bélyeg  felragasztására  van  hely ;  a  be- 
telt lapok  1  K  értékben  már  takarékbetétkép  el- 
helyezhetők. A  P.  a  takarókbetéteket  3o/o-al  ka- 
matoztatja Va  havi  időszakonkint  (minden  hó  1. 
éö  15.  közötti  betét  csak  16-tól  kezdve  kamatozik, 
16.  és  31-ike  közötti  betét  csak  a  következő  hó 
1-töl  kezdve,  míg  a  kivétek,  ha  a  fél  hónap  fo- 
lyama alatt  vétettek  ki,  már  a  fél  hónap  elején 
megszűnnek  kamatozni).  Betéteket  minden  erre 
feljogosított  postaközvetítő  hivatal  elfogad.  A  P. 
másik  fő  üzletága  a  csekkszámla,  illetve  folyó- 
számla, főkép  a  kereskedők  szolgálatára  létesült 
és  pedig  nem  azért,  hogy  a  kereskedő  itt  gyűjtse 
és  gyümölcsöztesse  megtakarított  tőkéjét,  hanem 
azért,  hogy  a  csekkszámla  legyen  a  kereskedő  ré- 
szére mindenfelől  befolyó  pénzeinek  gyűjtőhelye. 
Csekkszámla  nyitása  különféle  formai  bejelenté- 
sekhez, aláírásbemutatáshoz  és  100  K  törzsbetét 
lefizetéséhez  van  kötve.  A  P.  útján  való  pénzbe- 
szedés céljaira  létesíttettek  a  PA  befizetési  lapok, 
ezeket  küldi  szét  a  esekkszámlatulajdonos  adósai- 
nak az  ország  minden  részébe,  azok  ennek  segít- 
ségével a  legközelebbi  P.-i  gyűjtőhelyen  befizetik 
az  összeget,  a  budapesti  központ  pedig  a  számla- 
tulajdonos javára  írja  az  összeget,  aminek  meg- 
történtéről ú.  n.  P.-i  számlakivonat  formájában  ér- 
tesíti öt.  Mivel  a  P.  a  csekkszámlán  csupán  2o/o 
kamatot  ad,  a  kereskedők  ügyelnek  arra,  hogy 
nagyobb  töke  hosszabb  ideig  ne  feküdjék  ott.  A 
csekkszámláról  való  pénzfelvételnek,  illetve  a 
pénz  harmadik  személyekhez  való  átutalásának 
eszköze  a  P.-*  csekk  (1.  Csekk).  Ha  az  az  ügyfél, 
akinek  részére  a  P.  számlájáról  csekk  útján  bizo- 
nyos összeget  kiutalnak,  ugyancsak  tagja  a  P.-i 
caekkforgalomnak,  akkor  a  csekk  kifizetése  he- 
lyett a  P.  egyjízerűen  a  csekk  összegét  a  kiutal- 
ványozó számlájáról  levonja  és  átírja  a  másik 
számlájára  (átíró,  zsíró  vagy  P.-i  clearing-üzlet). 
A  P.  a  clearingforgalomban  résztvevők  névsorát 
és  csekkszámlaszámait  nyomtatásban  kiadja  úgy, 
hogy  az  átutaló  fél  már  a  csekk  kiállításakor  meg- 
jelölheti azt,  hogy  átírás  útján  minő  számla  ja- 
vára vezetendő  át  a  csekk.  A  csekkszámlán  a  P. 
tótelenkint  4  f  költséget  és  a  számlára  beérkező 
tételek  után  6000  K-ig  ViVoo,  azontúl  VaVoo  juta- 
lékot számít.  Átmenetileg  jutalékot  nem  szed- 
nek, de  kamatot  sem  adnak.  A  P.  a  külföldi  test- 
vérintézetekkel való  megállapodás  folytán  kül- 

Révai  Nagij  Le^evkoTia.  XV.  kőt. 


földre  szóló  átutalásokat  is  végez  a  rendes  költ- 
ségek mellett  megállapított  valutaárfolyamok 
alapján.  A  P.  e  három  főüzletágán  kívül  a  kifize- 
tési utalványok  által  közvetíti  a  kifizetést,  elvál- 
lalja váltók  inkasszóját,  értékpapíroknak letótkóp 
való  kezelését stb.  V.  ö.  Schack  B.  dr.,  A  Magyar 
Kereskedők  Könyve ;  Halász  Sándor  dr.,  A  posta- 
takarékpénztárakról ;  Heim  Péter,  A  postataka- 
rókpónztári  kérdés  hazánkban;  P.  D.  Fischer 
Postspartkassen. 

Postatiszt,  1.  Postai  személyzet. 

Postaunió,  1.  Egyetemes  postaegyesület. 

Postantalvány  (franc,  mandat-poste,  ang. 
money-order),  a  postának  adott  meghagyás,  hogy 
a  pénztárába  befizetett  pénzösszeget  meghatáro- 
zott egyénnek  kifizesse.  A  posták  elvből  csak 
kisebb  összegeket  fogadnak  el,  mert  nem  lehet 
szándékuk  a  pénzintézetekkel  versenyre  kelni. 
Hazánkban  a  posta  1850  óta  foglalkozik  ez  ág- 
gal, eleinte  csak  25  frt  erejéig.  A  nemzetközi 
postaegyesület  folyton  azon  fárad,  hogy  az 
mentül  szélesebb  körben  érvényesüljön.  Ma  már 
utalványon  pénzt  lehet  küldeni  nemcsak  Magyar- 
ország bármely  helyére,  hanem  Európa  összes 
államaiba,  kivéve  Spanyolországot,  és  a  tenge- 
rentúli országok  fontosabbjaiba.  Egy-egy  P.-nyal 
kifizethető  a  belföldön  20,000  K,  a  külföldre  ál- 
talában 1000  ar.  frankot  megközelítő  összeg.  A 
be-  és  kifizetés  nálunk  mindig  K  és  fillérben  tör- 
ténik, az  átszámítást  idegen  pénzértékre,  illetve 
idegen  pénzértékről,  a  postahivatalok  változó  ár 
folyam  szerint  végzik.  Az  utalványozási  eljárás 
többféle.  A  legrégibb  az  angol  eljárás,  amely  még 
ma  is  dívik  Franciaországban,  Angliában  és  az 
Északamerikai  Unióban.  E  szerint  a  P.-t,  t.  i.  a 
kifizetési  meghagyásra  szóló  okmányt  maga  a 
befizető  kapja  kézhez  és  ez  küldi  el  levélben  a 
pénz  felvevőjének,  ki  evvel  a  kifizető  postahiva- 
talnál jelentkezik.  A  kifizető  postahivatal  bizo- 
nyos összegeken  túl  a  befizetésről  hivatalos  érte- 
sítést (avis  d'émission)  kap  a  pénzt  felvevő  hiva- 
taltól. Ez  az  eljárás  nehézkes  és  azért  a  nemzet- 
közi postaegyesület  végleg  azon  egyszerűbb  el- 
járást fogadta  el,  mely  nálunk  is  kezdettől  fogva 
dívott,  amely  szerint  t.  i.  a  befizető  fél  csak 
nyugtát  (vevényt)  kap,  magát  a  P.-t  pedig  a 
posta  hivatalból  a  rendeltetés  helyére  szállítja 
és  ott  a  címzettnek  kifizeti.  Vannak  mégis  bi- 
zonyos viszonylatok,  ahol  az  utalványok  az  el- 
veszés megakadályozása  és  ellenőrzés  céljából 
jegyzékbe  foglaltatnak  és  ez  a  jegyzék  ajánlott 
levélként  szállíttatik  el  a  rendeltetési  ország  köz- 
vetítő hivatalához  (lista-rendszer).  Ilyen  jegyzék 
készül  minálunk  Anglia  és  a  brit  gyarmatok  szá- 
mára Londonba,  Oroszország  számára  Szentpé- 
tervárra és  az  Északamerikai  Unió  számára  New- 
Yorkba.  Az  utalványozás  díja  a  belföldön  500 
K-ként  2  K,  de  200  koronáig  csak  1  K,  külföldre 
100  K-ig  1  K,  200  K-ig  2  K,  ezen  összegen  felül 
minden  megkezdett  200  K  után  még  1  K,  Táv- 
iratilag is  lehet  pénzt  utalványozni,  még  pedig 
nemcsak  a  belföldre,  hanem  számos  külföldi  or- 
szágba is.  Ilyenkor  az  utalványozási  díjhoz  hozzá- 
járul a  távirat  díja.  Az  utalványok  kifizetése 
vagy  a  címzett  lakásán  történik,  mint  pl.  Buda- 
pesten és  a^  ország  nagyobb  városaiban,  v.  pedig 


Postalizletf  szabályzat 


642 


Post  natus 


a  címzett  csak  értesítést  kap  és  a  pénzt  a  hivatal- 
ban veszi  át. 

Postaüzleti  szabályzat,  ama  szabályok  rend- 
szeres összefoglalása,  amelyek  a  postai  küldemé- 
nyek szállítási  feltételeit  és  feladási  s  kézbesítési 
módozatait  meghatározzák,  s  melyeket  a  keres- 
kedelemügyi miniszter  időközönkint  a  postai 
tarifákkal  együtt  hivatalos  kiadásban  a  közönség 
és  a  postahivatalok  használatára  közzétesz.  Idő- 
szaki kiegészítéseit  a  Posta  és  Távírda  Rendele- 
tek Tára,  Magyarországi  Rendeletek  Tára  vagy  a 
Budapesti  Közlöny  útján  teszik  közzé.  A  P.  teszi 
mintegy  a  fuvarozási  szerződést  a  posta  és  az  azt 
igénybe  vevő  közönség  közt,  és  minden  kérdés, 
mely  ezen  viszonyból  felmerül,  e  szabályzat  ha- 
tározatai szerint  Ítéltetik  meg.  L.  Fostajog. 

Postavonat,  népies  nyelven  minden  személy- 
szállító vonat,  melyben  mozgóposta  közlekedik, 
1.  Postai  szállítás. 

Postavy,  falu  a  volt  Minszk  orosz  kormányzó- 
ságban, a  Naroc-tótól  É-ra.  Az  1915.  előnyomult 
német  hadseregnek,  mely  itt  szeptemberben  nagy 
lovasütközetet  vívott,  megerősített  állása  volt, 
amelyet  1916  tavaszán  az  oroszok  nagy  veszte- 
ségek árán  sem  bírtak  áttömi. 

Post  coenam  stabis,  seu  passus  luille 
meabis  (lat.)  a.  m,  ebéd  után  állj,  vagy  ezer 
lépést  járj. 

Postelberg  (csehül  Postoloprty,  lat.  Apostolo- 
rum  porta),  cseh  város  a  saazi  ker.  kapitány- 
ság területén,  az  Eger  bal  partján,  (i9io)  13,7Í2 
lak.,  a  közelben  több  kőszénbánya. 

PoSte   restante   (franc,    ejtsd:   poszt   resztant, 

bureau  restant,  olaszul :  ferma  in  posta,  ang.  : 
tobecalled  for, postán  marad),  a  leveleknek  és 
egyéb  postaküldeményeknek  régóta  szokásos  oly 
értelmű  megjelölése,  hogy  az  illető  levél  stb.  a 
rendeltetés  helyén  ne  házhoz  vitessék,  hanem  a 
postán  őriztessék  mindaddig,  míg  a  címzett  érte 
nem  jön.  A  P.  leggyakoribb  utazások  alkalmával, 
de  igénybe  veszik  mások  is,  ha  levelezésüket  bármi 
okból  nem  otthon  kívánják  átvenni.  A  P.  kül- 
demények megőrzésének  határideje  általában  egy 
hónap,  ennek  elteltével  mint  kézbesíthetetlenek 
((Címzett  nem  kereste»  (non  reclamé)  megjegy- 
zéssel a  feladónak  visszaküldetnek.  (L.  Postai 
térti  küldemények).  Legújabban  erkölcsrendészeti 
szempontból  megszorítják  a  P.  levelezést  és  kivált 
a  serdülő  ifjúságot  igyekeznek  attól  távol  tartani. 

Posteri  (lat.)  a.  m.  az  utódok ;  posteritas,  a 
következő  kor ;  posteriora,  a  későbbi  események ; 
posterioritas,  a  később  következés,  minek  ellen- 
téte a  prioritás. 

Post  festa  (lat.)  a.  m.  ünnep  után,  vagyis 
későn ;  értelme :  eső  után  köpönyeg. 

Postgeneratio,  annak  a  biológiai  folya- 
matnak tudományos  neve,  melynek  eredménye- 
képpen a  részben  megsérült  petéből  fejlődő  fél- 
V.  negyed-,  szóval  hiányos  testű  embrió  utólago- 
san a  hiányzó  részeket  teljesen  vagy  tökéletle- 
nül kiegészíti. 

Postglaciális  a  pleisztocén  kornak  az  a  legfia- 
talabb szakasza,  mely  a  jégkorszak  után  követ- 
kezik 8  a  holocén  kor  kezdetével  záródik.  Leg- 
találóbban a  pleisztocén-rénszarvas  vadászok  ko- 
rának nevezhetjük.  (L.  még  Pleisztocén.) 


Postglosszátorok  a  glosszátorok  utódai.  L. 
Glosszátorok,  Római  jog. 

Posthitis  (gör.)  íitymagyuladás,  1.  Balanitis. 

Post  boc,  ergo  propter  boc  (lat.),  szóról 
szóra :  ez  után,  tehát  e  miatt,  ha  ugyanis,  mert  az 
egyik  jelenség  a  másik  után  jó,  ebből  azt  követ- 
keztetjük (hibásan),  hogy  a  másik  folytán  jött 
létre.  A  jelenségek  egymásutánja  nem  bizonyítja 
oksági  kapcsolatukat.  L.  Hinne. 

Postbumus  (lat.)  a.  m.  utószülött  (az  apa  ha- 
lála után  született)  gyermek,  aki  tehát  az  örök- 
ség megnyíltakor  még  csak  méhmagzat  (nasci- 
turus).  A  rj.  szerint  az  ilyent,  lia  az  ő  érdekéről 
van  szó,  már  is  megszületettnek  kellett  tekinteni  : 
nasciturus  pro  iam  nato  habetur  si  de  eius  com- 
modo  agitur.  Érdekeinek  védelmére  külön  gond- 
nokot (curator  ventris)  lehetett  kiküldeni.  Lénye- 
gileg a  mai  jogrendszer  is  ezt  az  álláspontot  kö- 
veti. 

Posthumus  István,  1.  István,  6.  —  P.  László, 
1.  László,  5. 

Postieuiu  (lat.),  hátsó  épület,  az  épületnek 
hátulja ;  ugyanaz,  mint  a  görög  templomok  opisz- 
todomosza. 

Postilla  (lat.),  a  szentbeszédek,  elsősorban 
homiliák  gyűjteménye,  melyek  részben  tanul- 
mányul, részben  utánzásul  szolgáltak  s  mintegy 
hivatalos  jelleggel  bü'tak.  Nagy  Károly  idejében 
keletkeztek  és  nevüket  onnan  nyerték,  mert  a 
vasár-  és  ünnepnapi  szentírási  szakaszok  magj^a- 
rázatát  tevén,  ezeknek  elolvasása  után  használ- 
tattak (post  illa  evangelii  verba  v.  post  ea,  quae 
incipere  solent  «in  illó  tempore»).  Manapság  pusz- 
tán családi  olvasmány  gyanánt  szolgálnak.  Ma- 
gyar nyelven  nagyobb  számmal  a  Cornides-,  a 
Debreczeni-  és  az  Érdy-kódexekben  találhatók. 
Újabb  hasonló  tartalmú,  de  szertartási  magyará- 
zatokkal is  bővített,  németből  magyarra  fordított 
munka :  Goffíne  Lénárt  Kath.  oktató  és  épüle- 
tes könyve  stb.  (Fordították  a  bécsi  pazmaneumi 
növendékek.).  A  protestánsoknál  leghíresebbek 
Luther  házi  és  isteni  tiszteletre  készült  P.-i.  L. 
még  Homilétika,  Homiliarium. 

Postillon  (franc.)  a.  m.  postaküldönc,  1.  Postai 
szállítás. 

Postl,  Kari,  német  író,  1.  Seahfield. 

Postliminiam  (lat.  limen  a.  m.  küszöb,  P  a.  m. 
visszatérés)  v.  ius  postliminii,  1.  a  római  jogban 
a.  m.  az  ellenséges  fogságból  hazaszabadult  ró- 
mai polgárnak  az  a  joga,  melynek  alapján  összes 
korábbi  (fogság  előtti)  jogviszonyaiba  visszaható 
erővel  visszahelyeztetik.  2.  P.  a  modern  nemzetközi 
jog  szerint  hadierő  folytán  megzavart  állapotnak 
(békekötés  nélkül  való)  újra  feléledése. 

Postlndium  (lat.)  a.  m.  utójáték. 

Postmaster  generál  (ang.),,  Anglia,  illető- 
leg az  Északamerikai  Egyesült- Államok  posta- 
igazgatásának politikai  vezetője,  aki  miniszteri 
ranggal  a  kormány  tagja  és  a  parlamentben  ülés- 
sel és  szavazattal  bir. 

Post  mortein  (lat.)  a.  m.  a  halál  után; 
hullaszemle,  hullaboncolás  is. 

Post  natus  (lat.),  a  második  ílu.  Angliában 
így  nevezték  azokat,  kik  Skóciában  I.  Jakab 
trónralépése  után  születtek  s  igy  angol  honosak 
voltak. 


Post  nublla  Phoebus 


643 


Poszav»na 


Post  nubila  Phoebus  (lat.),  Széchenyi  Ist- 
ván gróf  fordítása  szerint :  Borura  derű ;  Lang- 
land  XIV.  sz.-beli  angol  latin  költő  egy  verséből 
vett  idézet,  mely  a  M.  Tud.  Akadémia  (1831)  jel- 
mondata. 

Postnomerando  (uj-lat.)  a.  m.  utólag 
fizetve. 

Posto  (olasz,  német.  Posten),  1.  őrs  a  csend- 
őrségnél, ahol  a  szárnyak  szakaszokra,  ezek  pedig 
őrsökre  oszlanak ;  2.  őr ;  3.  őrcsoport ;  4?.  a  mén- 
telepnek egy  osztálya ;  5.  őrhely ;  6.  harcállás ; 
7.  a  küldöncvonalak  állomásai ;  8.  állás,  alkal- 
mazás. 

Post-oílíice,  Angliában  a  vezérlő  postaható- 
ság, amelynek  élén  a  postmaster  geiieral  áll. 
L.  Postaszer  vezet. 

Post  Pentecosten  (lat.)  a.  m.  pünkösd  után. 
Pünkösd  ünnepétől  számítja  a  róm.  kat.  egyház 
a  vasárnapokat  egészen  advent  első  vasárnapjáig. 
L.  Post  trinitatis. 

Postreiuogenitura,  1.  Borough-English. 

Post  Romám  conditam  (lat.,  rövidítve  P. 
R.  C),  a.  m.  Róma  alapítása  után. 

Postsceníum  (lat.),  a  színpad  mögötti  tér, 
ahol  a  színészek  öltözködtek. 

Postscriptum  (rövidítve  P.  S.)  a.  m.  utó- 
irat a  levelekben. 

Post  terminum  (lat.)  a.  m.  a  határidő  után. 

Post  trinitatis  t.  i.  festum  (lat.)  a.  m.  a 
szentháromság  ünnepe  után.  B  naptól,  mely  pün- 
kösd után  való  első  vasárnapon  van,  számítják  a 
protestánsok  a  vasárnapokat  egészen  advent  első 
vasárnapjáig.  L.  Post  Pentecosten. 

Postulatio  (lat.),  a.  m.  kívánat,  követelés, 
az  egyház  jogban  kijelölés,  1.  Egyházjavadalom. 

Postulatam  (lat.),  követelmény,  a  filozófiá- 
ban oly  tétel,  melynek  elismerését  eleve  köve- 
teljük, ámbár  be  nem  bizonyíthatjuk ;  jogcímünk 
ilyenkor  az,  hogy  más  tételek  vagy  tekintetek 
támasztják ;  így  pl.  Kant  P.-ai  elméletileg  be  nem 
bizonyíthatók,  de  náluk  nélkül  erkölcsi  élet  nem 
gondolható ;  ilyenek  isten  léte,  a  lélek  halhatat- 
lansága, az  akarat  szabadsága. 

A  geometriában  az  alapfogalmak  kifejtésén 
kívül  a  rendszer  felépítéséhez  még  bizonyos  elő- 
leges követelményeket  is  kell  felállítani,  hogy 
bizonyos  szerkesztések,  melyeket  egyszerűbb 
szerkesztésekre  már  nem  lehet  visszavezetni,  vé- 
gezhetők legyenek.  Ilyenek  vannak  Euklides 
«íJíemei»-nek  bevezetésében  is.  Pl.  Kell,  hogy 
minden  pontból  minden  más  ponthoz  egy-egy 
egyenes  legyen  húzható.  Minden  határolt  egye- 
nest kell  hogy  egyenesvonalilag  meghosszabit- 
hassunk.  Minden  tetszőleges  pont  körül,  minden 
tetszőleges  sugárral  kell,  hogy  kört  Írhassunk  le. 
Ezek  P.-ok. 

Postamns  (lat.)  a.  m.  utószülött. 

Post  urbem  contlitam  (lat.)  a.  m.  a  vá- 
ros alapítása  után,  a  rómaiak  időszámításában  a. 
m.  Róma  városának  alapításától  számítva. 

Posvány,  a.  m.  mocsár  (1.  o.). 

Posványláz,  1.  Malária. 

Poszáta  (Sylvia  Scop.,  áiiat),  a  P.-félók  csa- 
ládjába tartozó  madárnem.  30  faj  ismeretes,  me- 
lyek Európában,  Ázsiában  és  Észak-Afrikában 
honosak.  Hazánkban  7  faj  él.  Közönségesebb  fa- 


jok :  1.  Közönséges  vagy  mezei  P.  (S.  sylvia  L. 
a.  m.  S.  communis  Lath.) ;  felül  szürkésbarna, 
alul  fehér,  legtisztább  fehér  a  torka  és  hasa  kö- 
zepe ;  szárnya,  különösen  pedig  másodrendű  evezői 
ós  fedótollai  világos  vörhenyes  barnával  szeget- 
tek; begye  vörösáruyalatú ;  csőre  sötét-,  lába 
világosbarna ;  hossza  14—15  cm. ;  a  tojó  kissé 
eltér  a  hímtől,  amennyiben  feje  és  farka  nem 
szürke,  hanem  barna  színű  és  mellén  nincs  meg 
a  vörös  színű  árnyalat.  2.  Barátka  P.  (S.  Atrica- 
pilla  L.  =  Ficedula  atricapiUa  Blytt.) ;  hossza 
156  cm. ;  feje  fekete,  csőr  és  szem  közti  része,  füle 
és  arca,  torka  ós  begye  hamuszürke,  háta  szürke 
zöldes  árnyalattal,  hasa  közepe  fehér,  oldala  bai'- 
násszürke  árnyalatú ;  hazánkban  nagyon  közön- 
séges, áprilisban  érkezik  és  októberben  vonul  délre. 
Népies  nevei :  barát-P.  és  papfülemüle.  3.  Szürke 
P.(Sylvia  cmrwcaL.);  fejeteteje  egérszürke ;  háta 
világos  palaszürke,  barna  árnyalattal ;  szárnya  és 
farka  barna ;  farka  szélső  tolla  fehér,  belső  zász- 
lajának szegélye  szürkésbarna;  alul  fehér,  melle  és 
oldala  kissé  barna  árnyalatú ;  csőre  kékesszürke : 
hossza  12 — 14  cm.  Népies  nevei :  nyomorék,  cso- 
vánka,  4.  Kerti  P.  (S.  simplex  Lath.),  1.  Kerti 
P.  5.  Sávos  P.  (S.  nisoria  Bechst.) ;  a  Közép- 
Európában  honos  P.-fajok  közt  a  legnagyobb; 
hossza  16'5— 17'5  cm. ;  felül  szürke,  alul  fehér, 
szürkés  ékalakú  rajzolattal,  szeme  sárga.  6.  Da- 
los P.  (S.  orpheus  Temm.) ;  hossza  7  cm. ;  felül 
egérszürke,  f ejet^teje,  csőre  és  szeme  közti  része 
koromfekete,  szárnya  és  farka  szürkésbarna, 
alul  fehér,  melle,  hasa  és  alsó  farkfedői  barnás- 
szürke árnyalattal  bevontak ;  a  volt  magyar-hor- 
vát tengerparton  és  a  Karszt-hegység  déli  ré- 
szén fordul  elő.  Egyéb  P.-fajok :  szárdiniai  P. 
(S.  melanocephala  [Gmel.] ;  a  volt  magyar-hor- 
vát tengerparton  fordul  elő);  törpe  P.  (S.  con- 
spicillata  Tem.,  Dél-Európa);  bajszos  P.  (S. 
suhalpina  Tem.,  Dél-Európa) ;  provencei  P.  (S. 
nudata  [Bodd.];  Dél-Franciaország,  Spanyolor- 
szág, Dél-Itália);  feketetorkú  P.  (S.  rüppellí 
Tem.,  Görögország,  Kis-Ázsia,  Palesztina).  Berki 
P.  névvel  jelölik  a  Dél-Európában,  Közép-  és  Kis- 
Ázsiában  és  Észak-Afrikában  honos  Gettia-nembe 
tartozó  P.-fajokat.  L.  még  Nádi  poszáta. 

Poszátaiélék  (Sylviidm,  áiiat),  az  Éneklők  rend- 
jébe tartozó  népes  madárcsalád.  A  P.  csőre  vé- 
kony és  hegyes,  töve  többé-kevésbbó  lapított. 
Szárnya  hosszú,  hegyes  és  laposan  simul  a  test- 
hez. Evezötollainak  száma  10 ;  az  első  evezőtoll 
hosszabb,  mint  a  másodiknak  a  fele.  A  P.-et  te- 
kintik az  összes  madarak  között  a  legtökélete- 
sebb szervezetűeknek.  Mintegy  2500  fajuk  isme- 
retes, melyek  az  egész  földönéi  vannak  terjedve. 
Mindnyájan  rovarevők ;  gj  ümölcsérés  idején 
azonban  főleg  bogyókkal  táplálkoznak.  A  mérsé- 
kelt égöv  alatt  élők  télre  melegebb  tájakra  vo- 
nulnak. A  legpompásabb  énekeseket  találjuk  so- 
raikban. Közönségesebb  hazai  nemek:  poszáta 
(Sylvia),  rendiké  (Phylloscopus),tűzike(Hypo- 
lais),  nádi  rigó  (Acrocephalm),  nádi  fülemüle 
(Potumodtis),  tücsökmadár  (Locustella),  nádi 
poszáta  (Calamodus)  stb.  L.  még  Poszáta. 

Poszátka,  község,  1.  Szolgagyör. 

Poszavina,  Horvát- Szlavonországban  a  Száva 
folyó  lapál^-a,  mely  a  Száva  folyó  két  oldalán  a 

41* 


Poszmóh 


—     644     — 


Pótanyagok 


drávamelléki  lapálylyal  (Podravina)  csaknem 
párhuzamosan  húzódik. 

Poszméh,  pöszörméh,  dongóméh  (Bomlnis 
Latr.  állat),  a  Méhek  családjába  tartozó  rovar- 
nem.  Az  idetartozó  fajok  zömök,  sűrűn  szőrözött 
testűek.  Virágpor  gyűjtésére  szolgáló  kosárkája 
és  keféje  nemcsak  a  dolgozóknak,  de  a  nősté- 
nyeknek is  van.  Fekete  v.  sötétbarna  alapszín 
mellett  mindig  vannak  testükön  sárga  v.  sárgás- 
fehér övek  is.  Heréik  és  dolgozóik  ősszel  elpusztul- 
nak s  csak  a  nőstényeik  telelnek  át.  Legnagyobb 
résztik  föld  alatt  fészkel,  mint  a  földi  P.  (B.  ter- 
restris  L.),  a  kerti  P.  (B.  hortorum  L.)  és  a  réti 
P.  (B.  pratorum  L.),  de  akad  kőrakásokban,  fal- 
üregekben (B.  lapidarius  L.),  sőt  fűcsomók  ós 
moha  alatt  fészkelő  faj  is  (B.  muscorum  L.) 

Poszogó  bogár  (áuat),  1.  Bűzhogár. 

Posztdatál  (lat.)  a.  m.  utókeltez,  valamely 
okiratot  régibb  időről  keltez,  mint  amelyben 
késztilt.  L.  Utókeltezés. 

Poszthipnózis  (gör.),  1.  Hipnotizmtis. 

Posztóájú,  az  erősen  kallózott  és  bogácsolt 
gyapjúszövet ;  1.  Gyapjú  és  Gsínozás. 

Posztógyapjú,  az  50  mm.-nél  rövidebb  s  göndör 
gyapjú,  melynek  sajátsága,  hogy  jól  kallózható. 

Posztógyár,  az  olyan  gyapjufonó-  és  szövő- 
gyár, amely  kártolt  fonalat  és  erősen  kallózott 
szövetet  készít.  L.  Fonó-  szövőipar,  Gyapjú, 
Kártológép,  Kallózás  és  Gsínozás. 

Posztojna,  krajnai  város,  1.  Adelsberg. 

Posztókötés,  1.  Alapkötés. 

Posztómozaik,  színes  szövetdarabokból  ké- 
szült terítő  V.  kis  szőnyeg,  melynek  mintázata 
intarzia  hatását  kelti ;  a  keretvarrat  vagy  tam- 
buriröltéssel  (török  módra),  vagy  zsinórfelrakás- 
sal (spanyol  és  olasz  mód,  applikáláö)  készül. 

Pot,  űrmérték.  Svájcban  lö  lit.,  Dániában 
0966  1. ;  Norvégiában  0965  1. ;  Lyonban 093  1. ; 
Brüsszelben  1-354  1.  stb. 

Póta  (hal.),  az  eresztő  háló  felső  inára  alkal- 
mazott, gyékényből  kötött  úsztató. 

Pótadó,  1.  Jövedelmi  pótadó.  —  Községi  pót- 
adó, 1.  Községi  adó.  —  Betegápolási  pótadó,  1. 
Betegá']^olás. 

Potain  f  éle  készülék.  Orvosi  késztilék  hólya- 
gok  és  különösen  mellhártyaizzadmányok  lecsa- 
polására,  kiszívására. 

Potaissa  (Patavissa),  római  város  Dáciában, 
a  mai  Torda  helyén. 

Pota-la,  hegy,  amelyen  a  dalai  láma  lakóháza 
épült,  1.  Lhassza. 

Potamobius  astacus  (állat),  1.  Bak. 

Potamoc-formáció,  1.  Kréta-szisztéma. 

Potamoclioeras  (Bütykös  disznók,  áiiat), 
a  Sertés-félék  családjába  tartozó  emlősállatnem. 
5  faj  ismeretes,  melyek  mind  Afrikában  élnek. 
Ismertebbek :  1.  Bojtosfülű  disznó  (Potamochoe- 
rm  porcus  L.).  Hossza,  25  cm.  hosszú  farkát  is 
beleért\^e,l*5— 1'6  méter,  vállmagassága  55— 60 
cm.  Alapszíne  élénk  sárgás  barnavörös;  hom- 
loka, fejebúbja,  füle  és  lábai  feketék ;  fülbojtja 
és  fülének  széle,  továbbá  szemetájéka  és  pofa- 
szakála  fehér ;  hasa  szürke.  2.  Folyami  disznó 
(P.  choeroptamus  Desmoul).  Hossza,  40  cm. 
hosszú  farkát  is  beleértve,  1*6  méter.  Pofája  és 
pof aszakála  szürkésfehér.  Pofájának  hátsó  része. 


Potamogeton  natans;  úszó  hínár. 


nyakának  oldalsó  részei,  válla,  lábai  és  hát- 
sörénye  fekete. 

Potamodus  (áiiat),  1.  Nádi  fülemile. 

Potamogeton  Tourn.,  békaszöllö  (nőv.),  a 
Potamogetonaceae  család  génusza  ;  50  faja  min- 
den földrész  édes  és  brakkos  vizében  el  van  ter- 
jedve. A  vízfenék- 
kel kúszó  rhizo- 
májukkal  függ- 
nek össze ;  szá- 
ruk és  levelük  a 
vízben  úszik,  az 
utóbbi  többnyire 
széles  lemezű  és 
hosszú  nyelű,  a 
lemez  rendesen 
rácsosán  erezett. 
Füzérjük  a  víz 
fölé  emelkedik ; 
virágai  leplesek, 
4  porzósak.  4  ter- 
méskéjük csont- 
héjashoz hasonlít. 
Hazánkban  is  több 
faj  honos,  mocsár- 
ban, tóban,  folyók  holt  ágaiban  hinárt  alkotnak. 
Gyakori  a  P.  natans  L.  (1.  az  ábrát),  a  P.  crispiis 
L.  (fodros  békaszőUő).  A  vízben  szénsavas  mész- 
kéreg rakódik  rájuk ;  ha  tömegesen  nőnek,  trá- 
gyázni lehet  velük. 

Potamogfetonaceae,  Békaszöllö  félék  (nör.), 
az  egyszikűek  családja  a  Helobiae  sorozatban. 
Fajai  vízi  növények  s  így  a  legtöbb  minden  föld- 
rész édes  V.  brakkvizében  meghonosodott,  mások 
tengeriek.  A  fenékhez  kúszó  rhizoma  erősíti 
őket,  száruk  és  levelük  a  vízben  úszik.  Viráguk 
lepel  nélküli,  tökéletlenül  leples,  2  ivarú  ós 
füzérben,  v.  1  ivarú  és  álemyőben  v.  magánosan 
áll.  Porzójuk  nyeletlen,  vagyis  a  portokok  ülők, 
a  virágban  több  v.  1  szabad  magház  van  1—1 
termőlevélből  alakulva,  végül  csonthéjasszerű 
V.  hártyás  falú,  1  magú,  csak  a  csírázásnál  nyí- 
lik fel.  Nálunk  a  Potamogeton  (1.  o.)  több  faja  él. 

Potamoplankton,  1.  Plankton. 

Potanin,  Gregorij  Nikolajevics,  orosz  utazó, 
szül.  Akmolinszkban  (Orosz-Ázsia)  1835  okt.  3. 
Több  évig  az  Altai-h egységet  kutatta,  1863— 
1864.  részt  vett  Struve  expedíciójában  a  Fekete- 
Irtis  és  keleti  Tarbagataj  vidékén.  1876— 77-ben 
és  1879.  Mongoliába  és  Nyugat-Khivába  ment, 
útja  az  orosz  császári  földrajzi  társaság  ál- 
tal kiadott  Vázlatok  az  északnyugati  Mongoliá- 
ból (1881—83.)  orosz  nyelvű  műben  van  leírva. 
1886.  Kínában,  Tibetben  és  Mongol  országban  járt. 
Erről  az  útjáról  szól:  Utazások  Kínában  és 
Mongoliában  (Pétervár  1893,  2  köt.)  című  orosz 
nyelvű  munkája.  Megírta  továbbá  Ázsia  föld- 
rajzát. Mongolországi  és  kínai  utazásait  újból 
feldolgozta  Ljaljina  (Szent-Pétervár  1913). 

Pótanyagok.  A  világháború  alatt,  midőn  a 
központi  hatalmak  a  világpiactól  úgyszólván  tel- 
jesen el  voltak  zárva,  nagyon  sok  beszerezhetet- 
len anyagot  sikerült  több-kevesebb  eredménnyel 
pótolni.  Különösen  élelmiszereket.  Ezek  közül 
több  az  eredetivel  majdnem  egyforma  értékű, 
sok  azonban  értéktelen,  sőt  az  egészségre  káros 


Potápenko 


645 


Potenciál 


volt.  így  többek  között  forgalomba  hoztak  tojás- 
pótlót, mely  sárgára  festett  sütőpor  volt,  dohány- 
pótlót, mely  szárított  meggyfalevélböl  és  más 
levelekből  állt,  egy  kis  zsályával  szagosítva. 
Viszont  a  pörkölt  kenyórmagvakból  előállított 
kávépótlékok  jól  beváltak  (pörkölt  rozskávé, 
malátakávé  stb.).  Csomagolási  célokra  készült  a 
kenderspárga  pótlására  a  papirspárga,  szövetek 
helyettesítésére  pedig  a  papirszövet.  Hadiszeruek 
is  sok  pótanyagot  használtak,  srapnel-töltéshez 
pl.  ólom  helyett  lágy  vasat  stb. 

Potápenko,  Ignatij  Nikolajevws,  orosz  író, 
szül.  Fedorovkában  (Cherson  tartomány)  1856 
dec.  Egyetemi  tanulmányait  Odesszában  és  Pé- 
terváron végezte,  majd  1881  óta  irodalmi  téren 
működött  s  elbeszéléseivel  és  rajzaival  csakha- 
mar ismertté  tette  nevét.  Később  számos  regényt 
irt,  melyek  közül  nevezetesebbek :  Zdravyja 
poiíatija  (Egészséges  fogalmak,  1890),  Sekretar 
jego  prevoschoditelstva  (A  kegyelmes  úr  titkára) 
ós  Na  déjstvitelnoj  sluzbé  (Tényleges  szolgálat- 
ban). Rendkívül  termékeny  író.  Összes  müvei 
1904—1905.  jelentek  meg  12  kötetben  a  Niva 
mellékleteként.  Magyarul  megjelent :  A  kivá- 
lasztott (ford.  Madzsar  G.,  Budapest  1899) ;  Egy 
vén  diák  elbeszéléseiből  {íová.Ambrozomcst>Qis,(>); 
Szerelem  (ford.  u.  a.  Budapest,  1900);  A  maga 
emberségéből  (ford.  u.  a.  1906) ;  Egy  család  tör- 
ténete (4  kiad.  1918). 

Potaro,  délamerikai  folyó,  1.  Essequibo. 

Potassinin  a.  m.  kálium  (1.  o.). 

Potatio  (lat.)  a.  m.  ivás,  dorbézolás.  —  Pota- 
tor,  nagyivój  kortyondi,  dőzsölő. 

Pot-an-fea  (franc,  ejtsd:  potofö),  a  franciák 
nemzeti  levese ;  erős  húslé,  melyet  a  benne  főtt 
hússal  és  zöldséggel,  pirított  kenyérrel  készíte- 
nek el  és  tálalnak  föl. 

Pótbiró,  régebben  (1886  előtt)  a  kü-ályi  ítélő- 
tábláknál alkalmazott  alacsonyabb  fizetési  fok- 
ban levő  bíró,  ki  minden  tekintetben  mint  ren- 
des bíró  működött.  P.-nak  v.  póttagnak  nevezik 
továbbá  azt  a  birót,  akit  hosszabb  tárgyalások- 
nál a  tanácstagok  rendes  számán  felül  oly  célból 
alkalmaznak,  hogy  a  rendes  tag  akadályozása 
esetén  annak  helyébe  lépjen. 

Potchefstroom,  a  Délafrikai  Unió  egyik  vá- 
rosa és  járási  székhely  Transvaalban,  (1912)  12,989 
lak.,  egyenes,  fákkal  szegélyezett  utcákkal ;  ég- 
hajlata miatt  a  mellbetegek  nagy  számmal  kere- 
sik föl.  Azelőtt  Transvaal  fővárosa  volt  és  River- 
Dorp  nevet  viselt. 

Pótdíj,  1.  BíztoHtás. 

Potebnyá,  Alekszanclr  Afanaszevics,  orosz 
szlavista,  szül.  a  poltavai  kormányzóságban 
1835  szept  22.  (10.),  megh.  Voronezsban  1891 
dec.  11.  (nov.  29.).  Nagy  tudományos  beccsel  bír- 
nak fonetikai  és  mondattani  kutatásai.  Számos 
mííve  közül  említést  érdemelnek :  Dva  izslé- 
dovanija  0  zvukach  msskago  jazyka  (Két  tanul- 
mány az  orosz  nyelv  hangjairól,  Voronezs  1866) ; 
Zamétki  0  malonisskom  narécii  (A  kisorosz 
nyelvjárásra  vonatkozó  észrevételek,  u.  0.  1871) 
ós  íz  zapisok  po  nisskoj  grammatiki  (Az  orosz 
grammatikára  vonatkozó  közleményekből,  u.  0. 
1873).  Müveinek  teljes  bibliograíiáját  összeállí- 
totta Volter  E.,  aszent-pótervári  tud.  akadémia 


Sbornikjának  LIII.  k.  8.  sz.  V.  ö.  Vetnchov,  A.  P. 
(Varsó  1896). 

Potéchin,  Alekszej  Antipomcs,  orosz  író,  1. 
Potyechin. 

Potemkin  Ödön,  színész  és  író,  1.  Egervári. 

Potemkin  (ejtsd:  patyomMn),  Grigor  Alexandro- 
mcs,  herceg,  orosz  államférfiú  és  hadvezér,  szül. 
Csizhovóban  (Szmolenszk  korm.)  1739  szept.  27., 
megh.  Nikolajev  közelében  (Besszarábia)  1791 
okt.  16.  Mint  fiatal  tiszt  került  11.  Katáim  cániő 
udvarába  1762.,  s  annak  kegyeit  megnyerve, 
gyorsan  emelkedett.  Az  első  török  háború  után 
(1768—74.)  tábornok,  gróf  és  a  cárnő  főhad- 
segéde lett.  Az  Orlov-teatvévekei  kiszorítva  a 
hatalomból,  feltétlenül  uralkodott  a  cárnő  fe- 
lett s  korlátlan  hatalommal  intézte  Oroszország 
külső  és  belső  politikáját.  Kíméletlen  és  kapzsi 
ember  volt,  de  nagyratörö  terveivel  nem  állot- 
tak arányban  hadvezéri  és  államférfliii  képes- 
ségei. II.  József  császái'  1776.  birodalmi  hercegi 
rangra  emelte  P.-t,  ki  már  ekkor  az  orosz  had- 
sereg főparancsnoka,  a  Fekete-tenger  főtenger- 
nagya  és  az  összes  déli  tartományok  kormány- 
zója volt.  Nikolajev,  Kherzon  és  más  városok 
alapításával  tagadhatatlanul  nagy  érdemeket 
szerzett  és  KHm  bekebelezése  (1783)  után  a 
Knyáz  Tavricsevszkij  (Tauriai  herceg)  címet 
kapta.  Az  új  hódítások  megtekintésére  meg- 
hívta a  cámőt  s  ekkor  keletkezett  a  P.-falvak 
(1.  0.)  meséje.  Az  1787.  kitört  török  háborúban 
az  orosz  sereg  fővezére  volt  s  1788.  rohammal 
elfoglalta  Ocsakov  várát.  Jassyból  visszajövet 
halt  meg  Nikolajev  közelében.  Az  általa  ala- 
pított Kherzonhan  1836.  szobrot  emeltek  emlé- 
kének. Életrajzát  titkára  Saint-Jean  írta  meg, 
kiadta  Rothermel  (Karlsruhe,  1888).  V.  ö.  Géren- 
ville,  Vie  du  prince  P.  (Paris  1808). 

Potemkin-falvak,  közmondásszerű  elnevezése 
valamely  nagyobb  szabású  szemfényvesztésnek, 
megtévesztő  csalásnak.  Eredete  a  dolognak  az, 
hogy  Potemkin  herceg,  II.  Katalin  cárnő  min- 
denható minisztere,  1787.  a  cárnöt  meghívta  a 
törököktől  elfoglalt  új  orosz  birtokok  (Krim) 
megtekintésére.  Ekkor  állítólag  színházi  díszle- 
tekből összeállított  falvakat,  várakat  és  hadi- 
hajókat mutatott  be  messziről  a  cárnőnek  és 
betanított  küldöttségeket  vezetett  eléje,  hogy 
elhitesse  e  vidékek  virágzó  jólétét.  B  mesé- 
nek semmi  történeti  alapja  sincs,  valószínűleg 
P.-nak  Szent-Pétervárott  maradt  ellenségei  ta- 
lálták ki,  akik  boszankodtak  azon,  hogy  a  cárnő 
őket  nem  vitte  el  erre  az  utazásra. 

Potenciál  (lat.),  a  gravitáció,  elektromosság  és 
mágnesség,  egy  szóval  azon  tünemények  elmé- 
letének egyik  alapfogalma,  hol  az  ágensek  (hatók) 
vonzása  v.  taszítása  a  távolság  négyzetével  for- 
dítottan ai'ányos.  A  gravitáció  elméletében  egy 
súlyos  test  által  a  tér  valamely  adott  pontjában 
létesített  P.  következőleg  van  meghatározva : 
Gondoljunk  az  illető  pontban  egy  súlyos  anyagi 
pontot  elhelyezve,  melynek  tömege  egyenlő  a 
tömegegységgel.  Hogy  ezt  a  vonzó  tosttől  eltávo- 
líthassuk, annak  vonzásával  szemben  munkát 
kell  végezpünk,  és  ha  a  pontot  végtelen  távol- 
ságba visszük,  az  ekkor  végzett  munka  lesz  a 
tér  adott  pontjában  a  vonzó  test  által  létesített 


Potenciális  allcalmazkoclás 


64:6 


Póttlzetés 


P.-nak  mértéke.  Analóg  módon  kapjuk  egy  elek- 
tromos V.  mágneses  testnek  P.-ját.  L.  Elektromos 
P.  —  A  tér  azon  pontjainak  összességét,  melyek- 
ben a  P.  egyenlő  értékű,  equipotencíál  felületnek 
vagy  szintfelületnek  nevezzük.  (L.  Elektromos 
szintfelületek).  Az  erre  merőleges  vonalak  az  ú.  n. 
erővonalak,  melyek  a  tér  minden  pontjában  az 
erő  irányát  jelzik.  E  fogalmakat  a  hőáramra 
is  lehet  alkalmazni.  A  P.-nak  megfelel  a  hőmér- 
séklet. 

Potenciális  alkalmazkodás  a.  m.  közvetett 
(indirekt)  alkalmazkodás.  L.  Alkalmazkodás. 

Potenciána,  Kézai  szerint  (II.  fej.  3.  §)  Száz- 
halom vagyis  Batta  táján,  Érd  közelében  feküdt. 
Ennél  a  reges  városnál  gyülekeztek  a  longo- 
bárdok, hogy  megtámadják  a  hunnokat,  kik  azon- 
ban megelőzték  őket  és  Sicambriánál  a  Dunán 
átkelvén,  az  ellenséget  ölték  ós  vágták.  Detre 
és  Macrinus  azonban  az  olaszokkal  Támokvölgy 
mezején  döntő  csatát  nyert  a  hunnokon. 

Potens  (lat.)  a.  m.  tehetős,  tehetséges ;  po- 
tentia,  képesség,  tehetség,  hatalom ;  potentát,  az, 
aki  a  hatalom  birtokában  van,  úr. 

Potentia  (lat.)  a.  m.  1.  erő,  hatalom,  főleg 
politikai  hatalom ;  2.  férfinál  a  testi  közösülésre 
(perflciendi  copulam  camalem)  való  képesség, 
melynek  hiánya  —  impotentia  —  házasságér- 
vénytelenségi ok,  de  a  magyar  házasságjogban 
csak  tévedés  címén,  s  azért  csak  akkor,  ha  a  má- 
sik házasfél  nem  tudta,  sem  a  körülményekből 
nem  következtethette. 

Potentia,  város,  1.  Potenza^  3. 

Potentialis  (lat.)  a.  m.  lehetőségi  mód;l. 
Igemódok.  —  P.  energia  a.  m.  helyzeti  energia, 
1.  Energia. 

Potentilla  L.,  pimpö  (növ.),  a  Rosaceae  (Ró- 
zsafélék) család  génusza,  mely  más  génuszok  (pl. 
Tormentilla)  idevonásával  200  fajt  számlál.  El- 
terjedésük területe  mind  a  két  félgömb,  főkép 
azonban  az  B.-i  mérsékelt  és  hideg  tájak.  Nagy- 
részt évelő  füvek,  kisebb  részben  alacsony  cser- 
jék és  egyéves  füvek.  Levelük  tenyeres  vagy 
szárnyas.  Viráguk  rendesen  sárga,  ritkán  fehér ; 
van  külső  csészéje,  melynek  levelei  általában 
rövidebbek  a  csészeleveleknél.  A  virág  különben 
2  ivarú,  porzója  körülbelül  20,  magháza  sok.  Mint 
kerti  dísz  elterjedt  a  fehérvirágú  P.  davurica 
(Nestl)  Kínából  és  a  sárga  ós  gazdag  virágú  P. 
fruticosa  L.  Itt-ott  a  P.  recta  L.  ós  más  csinos 
faj  is  díszlik  kertben.  Libalegelőkön  közönséges 
a  P.  anserina  (libapimpó,  isten  abroszkája,  lúd- 
pázsit,  pimponya,  pipe-  v.  pipifű).  Nagyobb  levél- 
szárnyai  kisebbekkel  váltakoznak,  alsó  oldalukon 
ezüstösek,  virága  aranyszín  sárga,  magános,  ko- 
csánya  hosszú.  Ahol  elszaporodik,  más  füvet  ki- 
szorít. A  P.  silvestris  Neck.  (P.  v.  Tormentilla 
erecta  L,,  vérontó  pimpó,  kinagyökér,  vérfű-  v. 
vérhasgyökér)  csészéje  és  pártája  4  levelű.  Tő- 
kéje (rhizoma  tormentillae)  erősen  összehúzó  ha- 
tású, offlcinális  és  népies  orvosság.  A  nép  szeszes 
italba  teszi,  ez  az  erejét  kivonja,  azután  gyomor- 
erősítőnek és  hasmenés  ellen  használja.  Hegy- 
vidéki mezőn,  ritkás  erdőben,  főkép  nedves  ta- 
lajon terem.  Közönséges  még  a  P.  reptans  L. 
(kúszó,  folyó,  terjedő  pimpó),  P.  argentea  L. 
(ezüstös  pimpó,  köszvényfű),  P  arenaria  Borkh. 


(homoki  pimpó).  Ezenkívül  még  számos  P. -fajunk 
van. 

Potenza,  1.  középolaszországi  folyó ;  a  Római 
Apenninokban  ered  a  Monté  Penninon  (1572  m.). 
Portó  Recanatiuál  ömlik  az  Adriai-tengerbe. 

2.  P  (1871-ig :  Basihcata),  olasz  tartomány  és 
compartimento  Foggia,  Bari,  Lecce,  Cosenza,  Sa- 
lerno  és  Avellino,  a  Tarentói-öböl  és  a  Tirreni- 
tenger  közt,  területe  9987  km^,  (igis)  489,574 
lak.  Járásai :  Lagonegro,  Matera,  Melfl  és  P. 

3.  P,  fővárosa  P.  tartomány-  és  járásnak, 
püspöki  székhely,  13,000  lak.,  Anjou-korbeli  vá- 
rosházzal és  székesegyházzal  (XVIII.  sz.).  Szemi- 
náriuma, tanítónőképzője  van.  Kőfalak  és  erődít- 
mények romjaival.  P.  (Potentia)  Augustus  korá- 
ban Lucania  virágzó  városa  volt.  1250-ben  II. 
Frigyes,  1268.  Anjou  Károly  dúlta  föl.  Az  1857 
dec.  15-iki  földrengés  nagyrészt  elpusztította  ós 
4000  ember  vesztette  életét. 

Poterie  (franc,  ejtsd:  potrí)  a.  m.  agyagáru, 
továbbá  fazekasság. 

Poterion  neptuní  ScM.  (állat),  az  Egyten- 
gelyes kovatűs-szivacsok  (Monactinellidae)  cso- 
portjába tartozó  tengeri  szivacsfaj.  Nyeles  serle- 
geket alkot.  1  méternél  hosszabbra  is  megnő.  A 
Csendes-óceánban  honos. 

Poteriam  sangnisorba  L.  (aöv.),  1.  San- 
guisorha  ós  Gsaha  íre. 

Potema  (franc,  poterne),  bombamentesen  bol- 
tozott út  a  várakban,  amely  a  várak  belső  részeit 
köti  egymással  össze,  tehát  belső  közlekedésre 
szolgál.  A  nagyobb  P.-át  kapunak  nevezik.  L.  Ki- 
rohanó kapu. 

Potes  (Liebana),  vidék  a  cantabriai  hegység 
B.-i  lejtőjén,  Spanyolország  Santander  tartomá- 
nyában. P.  járás  (1910)  12,167  lak.,  7  községgel, 
székhelye  P.  (1200  lak.),  bor-  és  gyümölcstermelés. 

Póteskü,  a  régebbi  rendes  perben  az  eskü  ál- 
tal való  bizonyításnak  egyik  neme,  melynek  ak- 
kor volt  helye,  ha  valamelyik  fél  csak  fél  bizo- 
nyítékot hozott  fel  s  azt  az  ellenfél  meg  nem  eröt- 
lenítette.  A  Pp.  szerint  P.  nincs. 

Póteskűdtek,  1.  Esküdthiröság. 

Potestas  (lat.)  a.  m.  hatalom.  Patria  P  a 
rj.-ban  a.  m.  atyai  hatalom,  melyet  a  rj.  szerint 
V.  jogszerű  házasság  (iustum  matrimonium)  v. 
jogügylet  (adoptio,  arrogatio,  l.  o.)  útján  lehetett 
megszerezni.  A  patria  P.  az  ősi  jogban  az  alá- 
vetett személy  fölötti  teljes  hatalmat  jelentett, 
még  az  élet  ós  halál  (ius  vitae  ac  necis)  és  a 
rabszolgaságba  való  eladás  jogát  is.  (Durva  vissza- 
élés ellen  a  cenzori  megrovás,  nóta  censoria  vé- 
dett). A  patria  P.  az  ősi  terminológiában  a.  m. 
manus :  ez  azonban  a  későbbi  nyelvezetben  a 
férji  hatalmat  jelentette.  Dominica  P.  a.  m.  rab- 
szolgák fölötti  hatalom.  L.  Páter familias,  Im- 
périum. —  P.  ecclesiastica,  1.  Egyházhatalom. 

Pótfedezet,  1.  Fedezet. 

Pótfizetés  (bány.).  A  nem  részvénytársasági  ala- 
pon működő  bányatársulatoknak  nincs  előre  be- 
fizetett alaptőkéjük,  hanem  a  bányarészjegytulaj- 
donosok esetről-esetre  kötelesek  az  üzem  fen- 
tartására  szükséges  pénzt,  a  P.-t,  részesedésük 
arányában  befizetni.  A  P.-t  a  bányatársulati 
gyűlés  határozata  alapján  az  igazgató  veti  ki  és 
hajtja  be  a  részjegytulajdonosoktól. 


Pótföldek 


—    647 


Potidaia 


Pótföldek  (fimdi  adjustitionáles).  Ha  az  úr- 
béri teleknek  törvényes  állományát  a  megszabott 
mennyiségben  valamelyik  mívelési  ágból  kiadni 
nem  lehetett,  a  hiányzó  mennyiséget  más  míve- 
lési ágbeli  földdel  pótolták.  Az  ilyen  célból  ki- 
adott úrbéri  földeket  nevezték  P.-nek.  Szántó- 
földet szőllővel  V.  erdővel  pótolni  nem  lehetett. 

Potgieter,  Evet'hardus  Johannes,  németal- 
földi költő  és  kritikus,  szül.  ZwoUeban  1808  jún. 
27.,  megh.  Amsterdamban  1875  febr.  3.  1837-ben 
Amsterdamban  alapította  a  De  Gids  (A  kalauz)  c. 
folyóiratot,  mely  az  újabb  németalföldi  irodalom 
fejlődésére  rendkívül  hatással  volt.  Müvei  közül 
felemlítendők :  Próza  1837-45.  (Haarlem,  2  köt.) ; 
Poezy  1827—74.  (u.  o.,  2  köt.).  Halála  után  Zim- 
mermann  Johann  C.  adta  ki  müveit  (u.  o.  1885— 
1886, 18  kötet). 

Póth  a  hagyományok  szerint  Szt.  István  ide- 
jében jött  Magyarországba  s  Lébény  környékén 
nyert  birtokot.  A  család  tagjai  közül  az  1150 
táján  említett  Mór  fiának,  Istvánnak,  hat  fia  isme- 
retes: Saul  királyi  kancellár  (1188—92.  csanádi 
püspök,  utóbb  kalocsai  érsek),  Sándor,  Szerafin, 
Gsépán  vagyis  István  (1206.  Magyarország  ná- 
dora), Mór  (ki  1208.  már  nem  élt,  de  mint  csa- 
ládos ember  halt  meg)  és  P.  (Magyarország  ná- 
dora s  mosoni  főispán  1209.),  ki  magát  egye- 
nesen Győr  nemzetségéből  valónak  írta.  István 
nádor  hasonló  nevű  fia  cisztercita  lett  s  1221.  a 
szentgotthárdi  apátságnak  adta  egész  örökségét. 
P.  és  István  nádor  alapította  Lébény  (1.  o.)  nagy- 
hírű monostorát,  melynek  alapítását  II.  András 
már  1208.  helybenhagyta.  Konrád,  Mór  unokája, 
1258.  igen  fiatalon,  mint  borsodi  főispán  és  «come8 
de  Altenburch)),  majd  királyi  főpohárnok  neveze- 
tes szerepet  játszott.  1292-ben  ö  alapította  a 
baranya-gyulai  pálos  szerzetet.  Fia,  Jakab,  1287 
—1292  közt  mosoni  főispán.  1886-ban  P.  nem- 
zetsége kihalt.  V.  ö.  Stessel,  Lébényi  Pót  ivadékai 
(Századok  1891,  140-143.  old.);  u.  a.,  A  Német- 
újváriak  és  Hóderváriak  leszármazásához  (u.  o. 
1896,  432-437.  old.). 

Póthatáridő  az  a  határidő,  amelyet  a  határ- 
időhöz kötött  kötelezettség  teljesítésére  az  ere- 
deti határidő  lejárta  után  még  engedélyeznek. 
Kereskedelmi  törvényünk  354.  §-a  szerint,  ha 
akár  a  vevő,  akár  az  eladó  a  másik  fél  késedelme 
folytán  teljesítés  helyett  kártérítést  követelni,  v. 
elállani  akar,  erről  a  másik  felet  értesíteni,  s  ha 
az  ügylet  természete  megengedi,  az  utólagos  tel- 
jesítésre P.-t  engedni  tartozik. 

A  vasúti  szállításnál  a  felügyeleti  hatóság  az 
üzletszabályzat  75.  §.  3.  pontjában  meghatáro- 
zott esetekben  a  fuvarozási  határidőt  meghosz- 
tzabbíthatja.  Az  az  idő,  mellyel  a  rendes  szállí- 
sási  határidő  meg  van  hosszabbítva,  a  póthatár- 
idő, melyet  a  vasútnak  hirdetnie  kell,  mert  köz- 
hírré tétel  nélkül  az  nem  alkalmazható.  A  fel- 
ügyeleti hatóság  póthatáridőt  engedélyez :  össze- 
kötő vasutakon  történő  átszállításnál ;  keskeny- 
vágányú  vasútról  rendes  nyomtávúra  való  át- 
menet számára ;  rendkívüli  forgalmi  viszonyok 
esetére  stb.  L.  Szállítási  határidő. 

Póthatározat  az  a  határozat,  amellyel  vala- 
mely hatóság  már  meghozott  határozatát  utóbb 
kiegészíti  vagy  módosítja. 


Pothenot-íéie  feladat:  kerestetik  a  három 
adott  A,  B  és  C  pontokkal  egy  síkban  fekvő  D 
pont  helyzete,  ha  ismerjük  ADC  és  BDC  szöge- 
ket. A  feladatnak  grafikai  megszerkesztésére  kü- 
lön műszer  van.  Különben  már  a  középiskolák- 
ban is  tárgyalásra  kerülő  trigonometriai  feladat, 
melynek  némely  katonai  fölvételnél  van  jelentő- 
sége. V.  ö.  Wessely  Viktor,  a  Pothenot-féle  fel- 
adat c.  értekezésével,  megjelent  Budapesten  a 
Magyar  Mérnök-  és  Építész-Egylet  Közlönyének 
1902.  évi  V.  füzetében. 

Pothier  (ejtsd:  — tyé),  1.  Dom  Joseph,  francia 
zenetudós,  szül.  Bouzemontban,  St.  Dié  mellett, 
1835  dec.  7.  1898-ban  a  St.  Wandrille-i  bencés- 
kolostor  apátja  lett.  Nagytekintélyű  kutató  a 
gregoriánus  ének  terén.  Fontos  munkái :  Les  me- 
lodies  Grégoriennes  (Toumai  1880) ;  Liber  gra- 
dualis  (1883) ;  Cantus  Mariales  (1902) ;  Méthode 
du  Chant  Grégorien  (1902).  P.-t  1904.  a  pápa  az 
Editio  Vaticana  vezetésével  bízta  meg. 

2.  P.,  Bobért  Joseph,  francia  jogtudós,  szíü. 
Orléansban  1699  jan.  9.,  megh.  u.  o.  1772  márc.  2. 
Az  orléansi  elnöki  törvényszék  tanácsosa  lett 
1720.,  majd  a  francia  jog  tanára  u.  o.  Szülővá- 
rosa 1859.  szobrot  emelt  neki.  Főmunkája :  Pan- 
dectae  Justinianeae  in  nóvum  ordinem  digesxae 
(Paris  1748—52,  3  köt.);  továbbá:  Traité  sur 
différentes  matiéres  de  droit  civil  (u.  o.  1773—74) ; 
Traité  des  obligations  (új  kiad.  Massontól,  u.  o. 
1761).  Összes  műveit  többen  kiadták;  legutóbb 
Bugnet  (10  köt.  2.  kiad.,  u.  o.  1861—62).  Élet- 
rajzát megírták  Dupin  (u.  o.  1828)  és  Frémont 
(Orléans  1859). 

Póthímek  v.  törpehímek  (áuat),  a  kacsldby 
rákok  (Girripedia)  bizonyos  fajainál  (Scalpel- 
lum,  Ibla,  Dendrogasteri  Daplorbis  stb.)  a 
rendes  hímnös  alakokon  kívül  előforduló  hímek, 
melyeknek  szervezete  az  úgynevezett  Cypris- 
szakon  vesztegel.  A  P.  féregalakúak,  kacslábaikés 
emésztőszerveik  visszafejlődtek  és  csupán  nemi 
szerveik  vannak  jól  kifejlődve.  Váltivarú  kacs- 
lábú rákoknál  P.-nek  nevezik  a  hasonló  szerve- 
zetű hímeket  is.^ 

Póthitel,  1.  Állami  költségvetés. 

Pothos  (gör.)  a.  m.  vágy,  kívánság  és  annak 
megszemélyesítése,  a  szerelmi  epedés,  Bros  társa. 

Pothum,  adók.  Modrus-Fiume  vmegye  susaki 
j.-ban,  (1910)  1050  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Poti  (törökül  Kaleh  Fas),  kikötőváros  Kutaisz 
transzkaukáziai  volt  orosz  kormányzóságban  a 
Rión  torkolatánál,  (i9io)  17,000  lak.,  a  várostól 
messze  fekvő,  sekély  kikötővel.  P.  hajdan  török 
vár  volt,  amelyet  1640.  elfoglaltak  az  imericiaiak, 
de  a  törökök  ismét  visszavették.  1829.  került  az 
oroszok  birtokába.  1914—1915.  a  török  flotta 
többször  bombázta.  Most  Georgia  köztársasághoz 
tartozik. 

Potidaia,  az  ókori  Korintus  egyik  gyarmat- 
városa azon  a  földszoroson,  mely  Makedoniának 
Pallene  (ma  Kasszandra)  nevű  félszigetét  a  szá- 
razfölddel összeköti;  hatalmasan  meg  volt  erő- 
sítve. A  peloponnézusi  háborúban  (429)  kénytelen 
volt  magát  Athénnek  megadni.  Helyén  athéni 
gyarmat  keletkezett,  melyet  makedoni  Fülöp  (356) 
lerontott,  de  Kassandros  újból  felépített,  amikor 
aztán  Kasszandreia  nevet  kapott.  Ezen  a  né- 


Potifar 


648 


Potockf 


ven  Makedoniának  legjelentősebb  városává  fej- 
lődött. 

Potifar,  Mózes  I.  könyve  szerint  József  gazdája, 
ki  ót,  a  neje  hamis  vádaskodására,  a  börtönbe 
vettette.  Ugyanott  Potifera  a  neve  József  apósá- 
nak is,  aki  heliopoliszi  pap  volt.  A  személyek 
különbözők,  a  nevek  azonosak ;  mindkettőnek  a 
jelentése :  Ra  (nap)  istennek  szentelt. 

Pótületék,  1.  Díjpótlék. 

Potio  (lat.)  a.  m.  ital,  illetőleg  gyógyszeres 
ital,  mely  legtöbbször  nem  kanalanként,  hanem 
kortyonként,  sőt  nagyobb  mennyiségben  is  véte- 
tik egyszerre.  P.  Biveri  v.  Biveriére  itala  sza- 
bad szónsav  mellett  citromsavas  káliumot  tar- 
talmaz vizoldatban. 

Potiorek  Oszkár, Gs.éskii.tÉibovszeTnagy,  szül. 
1852.  A  vezérkarban  szolgált  csekély  megszakí- 
tásokkal 1898-ig.  Ekkor  vezérőrnagy  s  a  64  (buda- 
pesti) gyalogdandár  parancsnoka  lett.  1902  dec. 
a  vezérkari  főnök  helyettesévé,  1907.  a  3  (gráci) 
hadtest  parancsnokává,  1911  máj.  10.  mint  tábor- 
szernagyot Bosznia  és  Hercegovina  országos  kor- 
mányf önökévé  és  szerajevói  hadseregfelügyelövé 
nevezték  ki  Varesanin  Marian  helyébe.  Ó  fogadta 
ós  kísérte  Ferenc  Ferdinánd  trónörököst  az  1914 
júniusi  boszniai  hadgyakorlatokon  s  egy  kocsiban 
ült  a  trónörököspárral,  mikor  az  jún.  28.  Princip 
gyilkos  merényletének  áldozatul  esett.  A  háború 
kitörése  után  a  Szerbia  ellen  működő  o.  és  6. 
osztrák-magyar  hadsereg  főparancsnoka  lett.  E 
minőségében  1914  okt.  sikeresen  verte  vissza  a 
szerbeknek  Boszniába  való  betörését  s  táma- 
dásba menve,  elfoglalta  a  szerbeknek  a  Drina 
mellett  levő  rendkívül  erős  hadállásait  és  nov. 
14.  megszállotta  Valjevőt.  Sikereiért  mint  első 
kapta  meg  az  újonnan  alapított  katonai  érdem- 
kereszt 1.  osztályát.  További  erőltetett  előnyomu- 
lása azonban  nagy  akadályokba  ütközött  és  vé- 
gül az  oszti'ák-magyar  seregeknek  Szerbiából  való 
teljes  visszavonulásával  végződött.  Ezért  1914 
dec.  22.  nyugdíjazták.  (L.  még  Világháború.) 

Potior  tempore,  potíor  iure,  latin  pél- 
dabeszéd, a.  m.  aki  időre  nézve  előbbvaló,  annak 
a  joga  is  elsőbb. 

Poijjechin,  Alékszej  Antipovics,  orosz  író,  1. 
Potyechin. 

Pótkávé,  1.  Kávépőtlékok. 

Pótkézbesítés,  1.  Kézbesítés. 

Pótkezelési  időszak.  L.  Pótutalványozási  jog. 

Pótkezes  a.  m.  kezes,  1.  Alkezesség. 

Pótkisajátítás.  Az  1881.  éviXLI.  t.-c.  első  sza- 
kasza szerint  az  ott  felsorolt  és  a  közérdeket  szol- 
gáló vállalatok  a  kisajátítást  nemcsak  létesíté- 
sük, építésük,  alapításuk,  tehát  első  berendezéstik 
alkalmával,  hanem  később  is  bármikor  igénybe 
vehetik,  midőn  cólszerűbbb  bevezetés  vagy  na- 
gyobbítás  ezt  szükségessé  teszi.  A  kisajátítási 
jognak  ezt  a  későbbi  igénybevételét  P.-nak  mond- 
juk. A  P.  ugyanazon  törvényes  szabályok  szerint 
folytatandó  le,  mint  a  főkisajátítás.  Vasutaknál 
P.  útján  szerzett  ingatlanok  is  a  központi  telek- 
könyvben telekkönyvezendők,  a  rendes  szabályok- 
tól némi  eltéréssel  (1869.  márc.  8.  r.  31.  §., 
93,326/906.  p.  k.  M.  r.). 

Pótlék,  valamely  tárgy,  mely  egy  másiknak  a 
kiegészítéséül  szolgál  vagy  pedig  valamely  má- 


sikat helyettesít ;  ])ótlékszó,  határozott  értelem- 
mel nem  biró  szó,  melyet  kisegítőül  használunk, 
ha  valamely  szó  nem  jut  eszünkbe,  ilyen  pl.  a 
magyarban  az  izé  és  hát.  —  A  tisztviselői  illet- 
ményt kiegészítő  :  P.  pl.  háborús  P.,  működési  P., 
családi  P.,  drágasági  P.  stb. 

Pótló  nyújtás,  a  nyelvtanban  az  a  nyújtás, 
mely  valamely  hangnak  elveszését  pótolja.  Van 
pótló  magánhangzónyujtás,  pl.  olta  helyett  óta 
és  pótló  mássalhangzónyujtás,  pl.  tevni  helyett 
tenni. 

Pótlósúly  az  a  súlymennyiség,  amennyivel  az 
árú  valósággal  többet  nyom,  mint  amennyi  szám- 
lázva van.  A  tára-súly  (1.  o.)  levonása  után  fenn- 
maradó nettó-súlyból  vonandó  le  a  P.  mint  oly 
mennyiség,  mely  ugyan  az  árú  feladásakor  meg- 
van, de  az  értékesítésnél  már  nem  lesz  meg, 
mert  az  árú  beszárad,  elpárolog,  elhull,  törik  stb. 
és  épen  ezért  nem  jár  érte  ellenérték.  A  P.  le- 
vonás után  fennmaradó  súlymennyiség  a  fize- 
tendő súly. 

Pótlószög,  1.  Kiegészítő  szög. 

Pótmagánvád,  1.  Póttnagánvádló. 

Pótmagánvádló.  Bűnvádi  ügyben  csak  vád 
alapján  indítható  bírói  eljárás.  A  vádat  rendsze- 
rint a  kir.  ügyész,  kivételesen  a  magánvádló  kép- 
viseli. Az  utóbbi  fő-  vagy  pótmagánvádló  lehet. 
Főmagánvádló  az,  aki  a  törvényben  meghatáro- 
zott esetekben  (Bp.  41.  §.)  első  sorban  van  hivatva 
a  vád  képviseletére ;  P.  az,  aki  csak  akkor  képvi- 
selheti, veheti  át  a  vádat,  ha  a  kii*,  ügyész  el- 
ejtette vagy  ha  a  főügyész  a  kir.  táblához  be- 
jelentett perorvoslatot  \isszavonta.  P.  minden 
sértett  és  magánindítványra  jogosult.  A  P.-t  a 
vádképviselet  tekintetében  ugyanazok  a  jogok 
ületik  meg,  amelyek  a  kir.  ügyészt,  kivéve  az 
utóbbinak  közhatósági  jellegéből  folyó  jogait, 
aminő  pl.  a  nyomozás  elrendelése.  EzenlSvül 
nincs  joga  a  pótmagánvádlónak  közvetlen  idé- 
zést ós  újrafelvételt  indítványozni ;  továbbá  nem 
élhet  perorvoslattal  a  vádtanács  határozatai  ellen, 
kivéve  a  megszüntető  végzést. 

Potnjani,  adók  Verőcze  vm.  diakovárj  j.-ban, 
(1910)  990  horvát  és  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Potocani,  adók.  Pozsega  vm.  daruvári  j.-ban, 
(1910)  766  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Potocec,  adók.  Belovár-Körös  vmegye  körösi 
j.-ban,  (1910)  932  honját  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Potocki,  lengyel  grófi  család,  mely  a  krakói 
vajdaságban  fekvő  Pótok  kastélyától  vette  nevét. 
Nevezetesebb  tagjai : 

1.  P.,  Alfréd,  gróf,  osztrák  államférfiú,  szül. 
1817.,  megh.  Parisban  1889  máj.  18.  Előbb  a 
diplomáciai  pályán  működött,  1861  óta  az  urak- 
házának  és  a  galíciai  tartomány  gyűlésnek  tagja 
volt.  A  kiegyezés  után  1867  dec.  belépett  az  ú.  n. 
polgárminiszteriumba.  Mint  a  federalisztikus 
politika  híve,  a  csehek  törekvéseit  támogatta. 

1870  jan.  megvált  állásától,  de  már  1870  ápr.  15. 
miniszterelnöklett.  Andrássy  Gyula  gróf  magyar 
miniszterelnök  határozott  fellépésére  a  federa- 
lisztikus politika   végleg   megbukott  s  P.-nak 

1871  febr.  7.  le  kellett  mondania.  1875— 83-ig 
Galícia  helytartója  volt. 

2.  P,  Andreas,  gróf,  osztrák  (lengyel)  poli- 
tikus, szül.  Krakóban  1861  jún.  10.,  megh.  Lem- 


Pótok 


649 


Potpourri-hangszerek 


bergben  1908  ápr.  12.  A  galíciai  tartomány  gyűlés, 
majd  az  urakházának  tagja  volt.  1901-ben  a 
galíciai  tartománygyúlós  elnöke,  1903  jún.  pedig 
Galícia  helytartója  lett.  SiczynsM  Miroszláv 
nevú  ruthón  diák  politikai  bossziiból  meggyil- 
kolta. 

3.  P.,  Ignazy,  gróf,  lengyel  politikus,  szül.  1751 ., 
megh.  Bécsben  1809  aug.  20.  Mint  a  hazafias  párt 
egyik  vezére,  ö  bírta  rá  a  királyt  az  1791  máj.  3-iki 
alkotmány  szentesítésére.  Azután  Berlinbement, 
hogy  Poroszországot  is  megnyerje  a  lengyelek 
ügyének,  de  ez  a  küldetése  nem  sikerült  s  az 
oroszok  bevonulása  után  javait  elkobozták.  1794. 
a  forradalmi  kormány  tagja  lett  mint  külügy- 
miniszter. Varsó  bevétele  után  az  oroszok  fog- 
ságába került,  de  már  1796.  visszakapta  szabad- 
ságát. 1807-ben  visszatért  Varsóba  s  haláláig  a 
Varsói  nagyhercegség  szolgálatában  állott. 

4.  P.,  Jan,  gróf,  történetíró,  szül.  1761.,  megh. 
Oladovkában  1815.  A  keleti  és  szláv  nyelveket 
elsajátítva,  beutazta  az  összes  szlávlakta  orszá- 
gokat. Művei :  Histoire  prímitive  des  peuples  de 
la  Russíe  (Szent- Péter  vár  1802) ;  Fragments  his- 
toriques  et  géographiques  sur  la  Scythie,  la  Sar- 
matie  et  les  Slaves  (Braunschweig  1796,  4;  köt.). 

5.  P,  Stanislaw  Félix,  gróf,  szül.  1745.,  megh. 
1805.  A  hazaüatlan  orosz-barát  párthoz  tartozott, 
8  mikor  Poniatowski  Szaníszló  király  az  1791  máj. 
H-iki  alkotmányt  elfogadta,  a  targovicei  konföde- 
rációt hozta  létre  (1792),  s  ezzel  az  orosz  beavat- 
kozást és  Lengyelország  bukását  idézte  elő. 
Mikor  1794.  Kosciuszko  vezetése  alatt  felkelés 
tört  ki,  a  lengyel  bíróság  halálra  Ítélte  P.-t,  ki 
Oroszországba  menekült  s  mint  orosz  tábornok 
halt  meg. 

6.  P,  Stanislaw  Kostka,  gróf,  az  előbbinek 
öccse,  született  1752.,  meghalt  1821  szept.  14.  A 
hazafias  párthoz  tartozott  s  a  lengyel  felkelés  le- 
veretése  után  Ausztriába  menekült,  hol  tudo- 
mányos tanulmányainak  élt.  1807-ben  a  Varsói- 
nagyhercegség iskolaügyeinek  élére  helyezték, 
1815.  pedig  I.  Sándor  cár  lengyel  közoktatásügyi 
miniszterré  nevezte  ki. 

7.  P,  Waclaw^  lengyel  költő,  szül.  1622.  megh. 
Biecz  mellett  1697.  Költői  hagyatéka  a  versek 
ezreit  tartalmazza.  A  költészet  minden  ágá- 
ban tett  kísérletet,  de  legmagasabban  állanak 
epikai  költeményei.  Legtöbb  műve  kiadatlan  és 
Szent-Pétervárott  őrzik.  Irt  moralizáló  költemé- 
nyeket, humoros,  szatirikus  alkalmi  és  tréfás  ver- 
seket, politikai  szatírákat,  egy  pünkösdi  drámát 
stb.  Főműve  a  Wojna  Chocímska  c.  eposz,  amely 
tíz  énekben  a  törökök  betörésének  a  lengyelek 
által  történt  visszaverését  (1621)  adja  elő.  V.  ö. 
J.  Gzíibek,  W.  P.  (Krakó  1895). 

Pótok,  adók.  Belovár-Körös  vm.  kutinai  j.-ban, 
(1910)  1549  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Potomac,  folyó  West-Vírgínia,  Virgínia  és 
Maryland  északamerikai  államokban.  Egy  É-i  és 
egy  D-i  ágból  ered  az  AUeghany-hegységben, 
a  Shenaudoah  fölvétele  után  a  Hai-per's  Ferry 
nevű  szurdokkal  tör  keresztül  az  Alleghany  hegy- 
ség Blue-Mountains  nevű  részén.  Washington 
alatt  10—13  km.  szélessé  válik  s  így  ömlik 
a  Chesapeake-öbölbe.  Hossza  640  km.  Mellékvizei 
még  a  Little-  és  GreatCacíipon  és  a  Monocacy. 


Washingtonon  alul  hajózható,  följebb  sok  sellő je 
miatt  hajózhatatlan. 

Potonié,  Henry,  német  botanikus,  szül.  Ber- 
linben 1857  nov.  16.,  megh.  u.  o.  1913  okt.  28. 
1891-ben  a  bányászati  akadémia  előadója,  1901. 
egyetemi  magántanár.  Jelentős  működést  fejtett 
ki  a  tudományos  növénytani  őslénytannak  rend- 
szeres kiépítésében,  főképen  pedig  a  szénkelet- 
kezés kérdésének  kutatásában,  amelyben  a  bota- 
nika művelésével  párhuzamosan  P.  jelölte  meg 
az  exakt  irányt.  Főbb  művei :  Illustríerte  Flóra 
V.  Nord-  u.  Mítteldeutschland  (Berlin  1885,  4. 
kiad.  1889) ;  Lehrbuch  der  Pflanzenpaláontologie 
(u.  0.  1899) ;  Bntstehung  der  Steínkohle  (3.  kiad., 
u.  0.  1905);  Abbildungen  und  Beschreibungen 
fossiler  Pflanzenreste  (u.  o.  1903-tól).  1888  óta 
kiadta  az  általa  alapított  Naturwissenschaftliche 
Wochenschrift-et  (Berlin— Jena). 

Potony,  kisk.  Somogy  vm.  barcsi  j.-ban,  (1920) 
745  horvát  és  magyar  lak. 

Potoroinae  (áiiat),  1.  Kengurupatkány-félék. 

Potosi,  1.  departemento  Bolíviában,  a  belső 
fensíkon ;  az  állam  DNy.-i  részében,  126,688  km* 
ter.,  (1915)  530,748  lak.,  nagyrészük  kecsua  indíá- 
nus.  Kiterjedt  sópampák,  állattenyésztés,  ezüst-, 
réz-  és  cinkbányászat.  —  2.  P,  fővárosa  P.  depai*- 
temen tónak,  3960  m.-nyi  magasban,  a  Rio  P. 
mellett,  a  Cerro  de  P.  É.-i  lábánál,  (1915)  29,795 
lak.  1545.  Villa  Imperíal  néven  alapították  és 
1711.  már  170,000  lak.,  jórészt  rabszolga  in- 
diánus  lakta.  Kiválóbb  épületei:  a  székesegy- 
ház, több  zúzómalma,  vízműve  és  a  pénzverő. 
Amalgamáló,  sör-  ós  szeszipara  van.  A  város 
egykori  gazdagságának  alapja  a  Cerro  de  P., 
amely  1545— 1870-íg  8500  mülíó  korona  ér- 
tékű ezüstöt  szolgáltatott,  jelenlegi  termelése  évi 
36  miliő  korona.  V.  ö.  Contzen,  P.,  Bílder  aus  der 
Vergangenheit  einer  südamerikanischen  Mínen- 
stadt  (Hamburg  1893).  —  3.  P,  mexikói  város, 
1.  San-Luis- Potosi.  —  4.  P,  város  Missouri 
északamerikai  állam  Washington  countyjában, 
ólom-,  cink-  és  vasércbányákkal. 

Pótörökös  (használtabb  megjelölés :  helyettes 
örökös)-  Megeshetik,  hogy  a  kit  az  örökhagyó  az 
örökössé  nevezett,  valamely  okból  nem  lehet  v. 
nem  akar  örökös  lenni.  Ezzel  a  lehetőséggel  szá- 
molva az  örökhagyó  végrendeletében  helyettes 
örököst  nevezhet  oly  hatállyal,  hogy  a  helyettes 
csak  akkor  örököl,  ha  az  örökösül  első  sorban 
megnevezett  személy  nem  lehet  örökös,  vagy 
nem  akar  örökös  lenni.  Lásd  bővebben  Helyette- 
sítés alatt. 

Potpourrí  (franc,  ejtsd:  potpurri,  eredetileg 
a.  m.  korhadt  edény),  az  olla  potrida  (1.  0.)  fran- 
cia neve ;  továbbá  illatos  szerekkel  telt  edény ;  a 
zenében  (quodlibet)  olyan  művet  jelent,  mely  nem 
eredeti  kompozíció,  hanem  már  ismert  dallamok- 
ból, zenei  részletekből  van  bizonyos  tonalitásí 
sorrendben  összeállítva  rövidebb-hosszabb  modu- 
lációk segítségével.  L.  Egyveleg. 

Potpourri-hangszerek,  azok  a  lármás  eszkö- 
zök, melyek  többnyire  kerti  ünnepélyek  alkal- 
mával előadott  egyvelegekben  naturalisztíkusan 
utánoznak  ^jem  zenei  hangokat.  Ilyenek  a  fürjet, 
kakukot,  kanárit,  fülemilét,  kacsahápogást,  kuko- 
rékolást  utánzó  sípok,  továbbá  készülékek,  me- 


Potroh 


650 


Potter 


lyek  vonatfüttyöt,  ostorpattogást,  korcsolyacsör- 
góst,  gópfegyver-kerepelést,  ágyudörgést,  stb. 
imitálnak. 

Potroh  (abd'0me7i),a.z  ízeltlábú  állatok  (Arthi-o- 
poda)  testének  leghátulsó  főrésze,  mely  a  tor  után 
következik. 

Potschappel,  község  Drezda  szászországi  kerü- 
letben, köszénterület  közepén,  (1910)  8992  lak., 
vasúti  gócpont,  porcellángyárral. 

Potschefstroom,  város,  1.  Potchefstroom. 

Potsdam,  1.  közigazgatási  kerület  Poroszor- 
szág Brandenbm'g  tartományában,  Mecklenburg- 
Schwerin  és  Anhalt  közt.  23  járásból  áll ;  terü- 
lete 19,836  km2  s  lakossága  (1920)  1.212,588. 

2.  P.,  az  ugyanily  nevű  porosz  közigazgatási 
kertilet  fővárosa,  a  német  birodalmi  és  a  porosz 
fő  számszék  székhelye  a  Nuthe  és  a  Havel  össze- 
folyásánál, a  Havel,  egy  csatorna  és  tavak  által 
alkotott  30  km.  kerületű  szigeten,  (1919)  58,397 
lak.  A  város  az  Altstadtból  és  négy  külvárosból 
(berlini,  naueni,  brandenburgi  és  teltowi)  áll.  A 
teltowit  az  óvárossal  kőhíd  köti  össze.  Szebb 
terei :  a  Wilhelmsplatz  III.  Frigyes  Vilmos  szob- 
rával Kisstől ;  a  Bassinplatz  a  francia  ós  a  kat. 
templommal,  II.  Frigyes  8zobrával,a  császári  kert 
I.  Frigyes  Vilmos  és  I.  Vilmos  császár  bronz- 
szobrával és  több  kisebb  egyéb  emlékművel,  az 
Altér  Markt  fehér  és  vörös  márványból  készített 
obeliszkkel.  Kiválóbb  épületek :  a  helyőrségi  temp- 
lom, márványszószékkel,  amely  alatt  I.  Vilmos 
és  II.  Frigyes  vannak  eltemetve,  a  Megváltóról 
és  a  Miklósról  elnevezett  templom,  a  római 
pantheonhoz  hasonló  francia  reformált  templom ; 
az  1845— 50-ig  bazilika  mintájára  épített  béke- 
templom, IV.  Frigyes  Vilmos  és  nejének  sírbolt- 
jával, mellette  III.  Frigyes  császár  és  neje  mauzó- 
leuma, a  brandenburgi  kapu,  amelyet  1770.  ünger 
római  diadalkapu  mintájára  épített,  a  városból 
a  Sanssouci-parkba  vezet;  a  kir.  palota  (1667— 
1701)  parkkal.  A  várost  szép  környékéért  sokan 
látogatják ;  P.  közelében  van  az  1786— 96-ig  épí- 
tett császári  Márványpalota ;  a  Sanssouci  kir. 
kastély,  nagyszerű  parkkal,  közelében  az  ú,  n. 
Új  palota  (1763—64:).  P.  régi  szláv  település,  a 
XIV.  sz.-ban  lett  város.  1660— 82-ig  építették  a 
nagy  választó-fejedelem  parancsára  a  kastélyt, 
aki  az  1685  nov.  8.  kelt  ediktum  által  francia 
menekülőket  hívott  ide  és  P.-ot  székhelyévé  is 
tette.  Fénykorát  a  város  Nagy  Frigyes  alatt 
élte.  1805  nov.  3.  Orosz-  és  Poroszország  itt  kö- 
tötték meg  a  szerződést  Franciaország  ellen. 

Pótsúly,  1.  Pótlősúly. 

Pott,  1.  August  Friedrich,  német  nyelvész, 
az  összehasonlító  nyelvészet  egyik  megalapítója, 
szül.  Nettelredében  (Hannover)  1802  nov.  14., 
megh.  Halléban  1887  júl.  5.  mint  az  általános 
nyelvtudomány  tanára.  Műveinek  gazdag  soroza- 
tából kiemelendök :  Btymologische  Forschungen 
<Lemgo  1833—36, 2  köt.,  2.  kiad.  6  köt.,  Detmold 
1859—1876) ;  Die  Zisjeuner  in  Európa  und  Asien 
(u.  0.  1844—45);  Die  Personennamen  (Leipzig 
1853, 2.  kiad.  1859) ;  Die  üngleichheit  der  mensch- 
lichen  Rassen  (Lemgo  1856);  Anti-Kaulen  oder 
mythische  Vorstellungen  vom  Urspmng  der  Völ- 
ker  und  Sprachen  (u.  o.  1863) ;  Die  Sprachverschie- 
denheit  in  Európa  an  den  Zahlwörtern  nachge- 


wiesen  (Halle  1868).  1876-ban  kiadta  Humboldt 
Wilhelm  nagy  művét :  Über  die  Verschiedenheit 
des  menschlichen  Sprachbaues. 

2.  P.,  Gustav,  lovag,  osztrák  vezérőrnagy, 
szül.  Schönfeldben  (Szászország)  1792.,  megh. 
Trencsénben  1850  febr.  1.  Az  osztrák  hadseregbe 
lépve,  részt  vett  az  1813.  és  1815-iki  itáliai  had- 
járatokban. Azután  legtöbbnyire  a  vezérkarban 
és  más  katonai  lüvatalokban  működött.  Az  1848— 
1849-iki  téli  hadjáratban  hazánk  ellen  mint  ezre- 
des a  II.  hadtest  vezérkari  főnöke  volt.  1849  máj. 
vezérőrnaggyá  lépett  elő  s  a  II.  hadtest  egyik  dan- 
dárának  vezetését  vette  át.  1849  jún.  16.  Zsigává 
mellett  ütközött  meg  az  Asböth  vezetése  alatt 
álló  II.  hadtesttel  s  csak  Herzinger  közbelópóso 
mentette  meg  dandárát  a  teljes  vereségtől.  Jún. 
20—  21.  Pered  mellett  még  a  magyar  III.  had- 
test (Knézich)  támadását  is  fel  kellett  fognia, 
amíg  Panjutin  orosz  altábornagy  megjelenése 
az  osztrákok  javára  döntötte  el  a  csatát.  Ezután 
a  Komáromot  körülzároló  osztrák  seregnél  ma- 
radt a  Duna  bal  partján.  Júl.  30.  a  várörség  ki- 
rohanásakor Hetény  és  Szent-Péter  mellett 
makacs  ellenállás  után  vereséget  szenvedett  és 
Érsekújvárig  vonult  vissza.  A  Mária  Terézia - 
rendet  egy  hónappal  halála  után  kapta  meg. 

Póttag,  bizottságoknál,  választmányoknál,  köz- 
ségi képviselőtestületnél  stb.  a  rendes  számú  tago- 
kon felül  választott,  kinevezett  (pl.  1909.  X.  t.-c. 
55.  §)  vagy  (pl.  a  községi  kép visel6te8tületnél)a  leg- 
több adót  fizetők  sorából  kijelölt  oly  tag,  aki,  ha  a 
rendes  tagok  valamelyikének  tagsága  elhalálo- 
zás következtében  megszűnik,  ennek  helyébe  lép. 

Póttakarmány,  l.  Takarmányozás. 

Póttartalék,  l.  Tartalék. 

Pottecher  (ejtsd :  potser),  Maurice,  francia  szín- 
műíró, szül.  Bussangban  (Vosges)  1867.  Ö  alapí- 
totta meg  1895.  az  oberammergaui  passziójáté- 
kok mintájára  a  francia  népszinpadot.  Törek- 
vése elméletét  Le  théátre  du  peuple  (1899)  c.  mű- 
vében írta  meg.  Az  új  színpad  számára  irt  mű- 
vei :  Le  diable  (1895) ;  Mortevüle  (1896) ;  La  sotie 
de  Noel  (1897) :  L'héritage  (1900) ;  A  Técu  d'argent 
(1904) ;  Passión  de  Jeanne  d'Arc  (1904). 

Potter,  1.  Louis,  belga  politikus  és  író,  szül. 
Brüggében  1786  ápr.  26.,  meg.  u.  0.  1859  júl  22. 
Heves  iratokat  kocsátott  közzé  a  papság  és  a  hol- 
landi kormány  ellen,  amiért  1828.  fogságra  és 
pénzbüntetésre  ítélték,  1830  ápr.  pedig  8  évre 
száműzték  az  országból.  A  belga  forradalom  ki- 
törése után  visszatért,  tagja  lett  az  ideiglenes 
kormánynak.  Az  1830  nov.  egybegyűlt  kongresszu- 
son a  köztársaság  mellett  foglalt  állást.  A  király- 
ság proklamálása  után  visszavonult  s  1838-ig  Pa- 
risban élt.  Főbb  művei :  L'esprit  de  l'Église  (Pa- 
ris 1821,  8  köt.);  Histoire  phüosophique,  poli- 
tique  et  critique  du  christianisme  et  des  Eglises 
chrétiennes  (u.  0.  1836—37,  8  köt.) ;  La  révolu- 
tion  belge  (1828 — 39) ;  Souvenirs  personels  (Bru- 
xelles  1840,  2  köt.,  2.  kiad.);  Btudes  sociales 
(1841—43,  2  köt.);  Les  catholiques,  les  liberaux 
et  les  modérés  á  l'oeuvre  (1843,  4  köt.) ;  Résumé 
de  l'histoire  du  christianisme  (1856,  2  köt.,  ola- 
szul is).  V.  ö.  Juste:  Louis  de  P.  (Bruxelles  1874). 

2.  P.,  Paul,  amerikai  drámaíró,  szül.  Brighton- 
ban  1853.  A  New  York  Herald  levelezője  volt,  majd 


Potteries 


651 


Potvin 


1888.  Amerikában  telepedett  le  8  a  Chicago  Tri- 
biine  munkatársa  lett.  Nagyszámú  drámáit  ki- 
váló sikerrel  adták  elő  az  amerikai  és  az  angol 
szinpadokon.  Kiemelendők :  The  ügly  Duckling 
(1890);  The  World's  Fair  (1891);  The  American 
Minister  (1892) ;  Our  Country  Cousins  (1893) ;  The 
Pacific  Mail  (1894) ;  Trilby  (Du  Maurier  népszerű 
regényének  szinre  alkalmazása,  1895 ;  magyarra 
f  ord.  Fáy  J.  Béla) ;  The  Stag  Party  (1896),  ame- 
lyet E.  W.  Nye-vel  együtt  írt ;  The  Conquerors 
(1898) ;  Under  Two  Flags  (1901) ;  The  Red  Kloof 
(1902) ;  Notre  Dame  (1903) ;  The  School  Girl(1904). 

3.  P.,  Paulus,  hollandi  festő,  szül.  Bnkhuysen- 
ben  1625  nov.  20.,megh.  Amsterdamban  1654  jan., 
atyjának  P.  Pieter  festőnek  (1600—52)  és  a  haar- 
lemi  JacobdeWetnekvolt  tanítványa,  1646—48. 
Delftben,  1649—52.  Hágában  élt,  életének  végét 
Amsterdamban  töltötte.  Megkapó  realizmussal  és 
jellemző  erővel  festett  főleg  legelő  állatokat, 
amelyeket  olykor  monumentális  hatással  állít  be 
a  gondosan  ábrázolt  térbeli  környezetbe.  Már 
1647.  festette  leghíresebb  képeinek  egyikét,  az 
u.  n.  Nagy  bikát  (hágai  múzeum).  1648-ból  valók : 
a  hiresTiikröződő  tehén  (hágai  múzeum) ;  a  Legelő 
(montpellieri  múzeum);  a  Fejés  (schwerini  mú- 
zeum) ;  a  Bika  (szentpétervári  Eremitage) ;  1649 : 
A  bömbölő  bika  (London,  Buckingham-palota) ; 
1652-böl :  Tájkép  tehenekkel  és  disznókkal  (há- 
gai múzeum) ;  A  hágai  liget  (berlini  Kaiser  Fried- 
rich  múzeum) ;  A  legelő  (Paris,  Louvre)  stb.  Egyéb 
tárgyakkal  is  megpróbálkozott.  Ilyenek :  Medve- 
vadászat (amsterdami  múzeum) ;  Orfeus  (u.  o.) ; 
Állatok  Ítélete  a  vadász  fölött  (szentpétervári  Ere- 
mitage) stb.  Kitűnő  rézkarcokat  is  készített.  V.  ö. 
Westrheerw,  Paulus  P.  (Hága  1867). 

Potteries  a.  m.  (fazekasműhelyek),  gyárvidék 
a  staffordi  angol  countyban,  ahol  híres  kőedénye- 
ket és  porcellánt  stb.  gyártanak.  A  kertilet  kiter- 
jed a  felső  Trent  völgyére  11—13  km.  kiterjedés- 
ben és  gazdag  vasércbányákon  kívül  külön  kő- 
széntelepe és  gazdag  agyagtelepe  van.  Szűk  terü- 
letén a  városok  és  falvak  egész  sorát  foglalja 
magában,  amelyek  lassanként  oly  közel  szorultak 
egymáshoz,  hogy  ma  200,000  lakost  magában 
foglaló  egyetlen  nagy  várost  alkotnak.  A  P. 
Wedgwood  (1.  o.)  vállalkozó  szellemének  köszö- 
nik felvirágzásukat. 

Pott-féle  betegség  (Malum  Pottü,  spondiU- 
tis,  spondylarthrocace)  elnevezés  alatt  a  csi- 
golyáknak gümős  gyuladását  és  a  gerincoszlop- 
nak ebből  származó  esetleges  elgörbülését  értjük, 
1.  Gsigolyaszú. 

Potthast,  Augtist,  német  történetíró,  szül. 
Höxterben  1824  áug.  13,,  megh.  Leobschützben 
1898  febr.  13.  Könyvtárnoki  pályán  működött  s 
1874 — 94-ig  a  német  birodalmi  gyűlés  könyvtár- 
noka volt  Berlinben.  Különösen  ismertté  tette 
nevét  a  Bihliotheca  historica  medii  aevi  művé- 
vel, mely  útmutató  a  középkor  történetében  375— 
1500-ig  (Berlin  1862.  és  Suppl.  Utolsó  kiadása 
1895—96.)  Kiadta  még  a  Regestaporitificum  Bo- 
manorum-ot  (u.  o.  2  k.,  1874—75). 

Pottingány,  kisk.  Hunyad  vm.  brádi  j.-ban, 
(1910)  226  román  lak.  (Tr.  R.) 

Potftle,  angol  űrmérték  =  V2  gallon  =  2*272 
liter. 


Poito  ( Perodidicus potto  li  Geoffr.,  áiiat).  a 
Fólmajmok  rendjébe  tartozó  emlősállatfaj.  Teljes 
hossza  35  cm.,  miből  farkára  6  cm.  jut.  Afrikában 
az  Aranyparttól  a  Sierra  Leonéig  honos.  Jellemző, 
hogy  nyakcsigolyáinak  rendkívül  hosszú  felső 
tövisnyujtványaik  vannak,  melyek  élő  állapotban 
is  a  nyakán  lévő  bőrt  látható  kiemelkedések  alak- 
jában előretüremlítik. 

Pottornya,  kisk.  Liptó  vm.  liptóújvári  j.-ban, 
(1910)  472  szlovák  és  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Póttrágya,  a  rendes  istállótrágya  elégtelensé- 
gének vagy  gyenge  minőségének  pótlására  vagy 
egyes  növények  növekvésének  különös  előmozdí- 
tására használt,  rendesen  egyoldalú  trágyafélék, 
minők  a  foszfor,  nitrogén,  káli  stb.  trágyák.  L. 
Trágya  és  Mesterséges  trágyák. 

Pottstown  (ejtsd:  pottsztaaa),  város  Pennsylvania 
északamerikai  állam  Montgomery  countyjában, 
(1910)  15,599  lak.,  vasiparral. 

Pottsville,  fővárosa  Pennsylvania  északame- 
rikai állam  Schuylkill  countyjának,  (1920)  21,885 
lak.,  antracit-,  szénbányák ;  acélművek,  lőszer- 
gyárak, réz-  és  agyagipar;  szénkereskedelem. Van 
székesegyháza,  operaháza  és  városháza. 

Pótutalványozási  jog,  az  utalványozási  jog- 
gal felruházott  állami  hatóságoknak  az  1897. 
XX.  t.-c.-ken  alapult  az  a  joga,  melynél  fogva  a 
költségvetési  évet  követő  három  hónapban  az 
előző  év  kezelése  terhére  vagy  javára  oly  kiadá- 
sok kifizetését,  illetve  bevételek  beszedését  ren- 
delhették el,  amelyeknek  jogcíme  a  lefolyt  év 
állami  háztartásában  gyökerezik.  Az  említett 
három  hónapot  pótutalványozási  időszaknak  ne- 
vezték. Mivel  a  P.  célját,  t.  i.  hogy  a  jogcímük 
eredete  szerint  együvé  tartozó  kiadások  és  bevéte- 
lek ugyanazon  év  zárszámadásában  nyerjenek 
elszámolást,  el  nem  érte,  emellett  pedig  az  évi 
kezelés  lezárását  késleltette,  az  1915.  XIL  t.-c- 
kel  a  P.-t  megszüntették.  A  vármegyei  háztartás- 
ban, ahol  még  fennáll,  a  P.  csupán  egy  hóra  ter- 
jed ki. 

Pótválasztás,  1.  Választás. 

Pótvám  a  rendes  vámtételen  felül  tlzetendő 
vám,  amely  a  vámnak  mintegy  5— lOo/o-ában  lett 
megszabva.  A  XVIT.  sz.-ban  Angolország  alkal- 
mazta először  és  ennek  példáját  több  más  európai 
állam  követte.  Abból  a  célból,  hogy  a  hazai  ha- 
jókkal való  kereskedelmet  és  a  tengerentúli  álla- 
mokkal való  forgalomban  a  közvetlen  érintkezést 
előmozdítsák,  P.-mal  terhelték  azokat  az  árúkat, 
amelyeket  idegen  hajókon  hoztak.  Megtorláské- 
pen is  alkalmazták  a  P.-t  azon  államok  árúival 
szemben,  melyek  a  hazai  án'ikpt  kedvezőtlenül  v. 
kedvezőtlenebbül  kezelték,  mint  a  többi  államo- 
kéit. Anglia  a  P.-t  (alien  duty)  1849.  teljesen  el- 
törülte. 

Potvin  (ejtsd :  poveS),  ChaHes,  belga  költő,  szül. 
Monsban  1818  dec.  2.,  megh.  Brüsszelben  1902 
márc.  2.  A  szabadelvű  és  demoki'ata  irány  műve- 
lője volt  s  Victor  Hugó  hatása  alatt  állott.  Költői 
művei  közül  nevezetesebbek :  Poémes  historiques 
et  romantiques  (1840) ;  Patrie  (1862) ;  L'art  fla- 
mand (1868) ;  Jacques  d'Artevelde  (dráma,  1861) 
stb.  Kiváló^  prózai  művei :  Nos  premiers  siécles 
littóraires  (1870) ;  De  la  corruption  littéraire  en 
Francé  (1873) :  Bssais  de  littérature  dramatique 


Potyechin 


—     652 


Poulsen-féle  grenerátor 


(1880);  L'histoire  des  lettres  en  Belgique  (1882) 
stb.  Népművelő  és  publicisztikai  iratai  Dom  Jaco- 
I)U8  és  Dom  Liber  álnéven  jelentek  meg. 

Potyechin  (Potéchin),  Alekszej  Antipomcs, 
orosz  író,  szül.  Kinesmában  (kosztromai  kormány- 
zóság) 1829  júl.  13.  (1.),  megh.  Szent-Pétervárott 
1908  okt.  29.  (16.).  Számos  regényt,  elbeszélést, 
drámát  ós  vígjátékot  irt.  Iránydarabjaiban  az  orosz 
parasztot  vitte  a  szinpadi'a.  Legismertebb  drámája 
Sud  lúdskoj  ne  Bozij  (Emberi  törvény  nem  isteni 
törvény,  Szent-Pétervár  1853).  Ugyancsak  a  pa- 
rasztélet hű  rajzát  találjuk  a  Krest'anka(A  paraszt- 
asszony, u.  0.  1853) ;  Okoló  deneg  (A  pénz  körül, 
u.  0. 1877)  s  más  regényeiben.  Művei  mind  zama- 
tos, népies  nyelven  vannak  írva.  Összes  müvei 
1 903.  jelentek  meg  12  kötetben  Szent-Pétervárott. 

Potyka  (állat)  a.  m.  ponty  (1.  o.). 

Potyond,  kisk.  Sopron  vm.  csornai  j.-ban,  {1920) 
342  magyar  lak. 

Poudre  (franc,  ejtsd :  púdr,  nálunk  púder-nek 
ejtik)  a.  m.  por ;  P.  de  riz,  finom  rizspor,  melyet 
arcfestésre  használnak.  L.  Hajápolás,  Kozme- 
tika és  Ptider. 

Poudrette  (franc,  ejtsd:  padret),  kiszárított 
emberi  ürülék,  mely  porszerű  állapotában  köny- 
nyen  szótszórható  a  földre.  Igen  hatásos  trágya- 
féle, melyet  különösen  az  organikus  nitrogént 
megtűrő  növények  alá  célszerű  alkalmazni,  leg- 
több esetben  ajánlatos  Mvüle  még  foszfortrágyát 
is  használni.  A  P.-gyártásnak  igen  sokféle  módja 
van,  de  az  emberi  ürülékben  foglalt  víz  eltávolí- 
tása mindegyiknél  aránylag  költséges,  ez  az  oka 
a  P.  drágaságának.  L.  Fekáliák. 

Pouf  (franc,  ejtsd:  puf),  gömbölyű,  ruganyos  és 
párnás  szék,  támla  nélkül. 

Poughkeepsie  (ejtsd:  pókippszi),  fővárosa  New- 
York  ószakamerikai  állam  Dutchess  countyjának, 
a  Hudsonnak  itt  áthidalt  K.-i  partján,  (1920)  35,000 
lak., ruházati  és  vasárúipara,  üveg-  és  patkógyára 
van  P.  kollégiumai  közül  az  1865.  alapított  Vassar- 
College  az  Egyesült-Államok  legjelentékenyebb 
magasabb  női  tanintézete.  1690-ben  hollandusok 
alapították. 

Pougin  (Paroisse-Pougin,  ejtsd :  paroász-puzsen), 

Arthur,  francia  zenei  író,  szül.  Cháteaurouxban 
(Indre)  1834  aug.  6.  Rendkívül  termékeny  és  mun- 
kás tagja  a  francia  zenei  életnek.  Nagyszámú 
életrajzai  közül  kiemeljük:  Meyerbeer  (1864); 
Kreutzer(1868);Bellini  (1868);  Rossini  (1870); 
Auber  (1873);  Boüdieu  (1875);  Mehul  (1889); 
Verdi  (1881) ;  J.  J.  Rousseau,  musicien  (1901).  Öt 
bízták  meg  Fétis  Biographie  universelle  sup- 
plément-jának  befejezésével  (1878 — 80,  2  köt.,  a 
művet  1880.  egészíti  ki) ;  1880.  jelent  meg  Diction- 
naire  historique  et  pittoresque  du  théátre-ja.  Pol 
Dax  álnéven  is  írt. 

Pougues-les-Eaux,  1.  Nevers. 

Pouillac,  város,  1.  Pauiliac. 

Pouillet  (ejtsd :  puijé),  Glaude  Servais  Matthias, 
francia  fizikus,  szül.  Cuzanceban  1790  febr.  16., 
megh.  Parisban  1868  jun.  14.  Parisban  több  inté- 
zetben működött  mint  tanár.  Vizsgálatai  a  hőtan, 
elektromosság  és  mágnesség  körébe  esnek.  Tőle 
való  a  pirheliométer,  mely  a  napsugárzás  méré- 
sére való.  Vizsgálta  a  testek  elektromos  vezető- 
képességét, javította,  a  tangenstájolót  és  megszer- 


kesztette a  sinustájolót.  Munkái  közül  említést  ér- 
demelnek :  Mémoire  sur  la  püe  de  Volta  et  sur  la 
loi  générale  d'intensité,  que  suivent  les  courants. 
Éléments  de  physique  et  de  météorologie  (7.  kiad. 
Parisban  1856.  jelent  meg).  Ezt  a  munkát  Müller 
J.  németre  fordította  s  mint  Müller— Pouillet 
Lehrbuch  der  Physik,  igen  elterjedt.  Későbbi  ki- 
adásait Pf  aundler  dolgozta  át.  A  10.  kiadás  5  kö- 
tetben 1905-töl  kezdve  jelent  meg  (Braunschweig). 

Poujoulat  (ejtsd :  puzsuiá),  Jean  Joseph  Fran- 
gois,  francia  történetíró,  szül.  La  Faréban  (Bou- 
ches-du-Rhone  dép.)  18()0  jan  26.,  megh.  Paris- 
ban 1880  jan.  5.  Michaud  (1.  0.)  tanítványa  és 
barátja  volt,  s  vele  együtt  adta  ki  a  keresztes 
háborúk  kútfőit  s  a  közép-és  újkori  francia  Emlék- 
iratokat. Főbb  művei:  Histoire  de  Jerusalem 
(1865, 2  köt.,  5.  kiad.) ;  Histoire  de  Saint  Augustin 
(1866,  7.  kiad.,  németül  is) ;  Le  cardinal  Maury 
(1859,  2.  kiad.) ;  Histoire  de  la  Révolution  fran- 
gaise  (1877,  2  köt.,  6.  kiad.) ;  Histoire  de  Francé 
depuis  1814^  jusqu'au  temps  présent  (1865—67, 
4  köt.).  —  Öccse,  Baptistin  (szül.  1809.,  megh. 
1864.)  szintén  történetíró  volt.  Művei :  Histoire 
de  Constantinople  comprenant  le  Bas-Empire  et 
l'empire  ottoman  (1853,  2  köt.,  németül  is) ;  His- 
toire de  la  conquóte  et  de  l'occupation  de  Con- 
stantinople par  les  Latins  (1877,  új  kiad.) ;  His- 
toire des  papes  (1862,  2  köt.). 

Ponlaines  (franc),  1.  Csőrös  saru. 

Poalarde  (franc,  ejtsd:  puiárd),  fiatal,  finom 
csontú,  fehérbőrű,  4—6  hónapos  hizlalt  jérce.  Az 
ivarmirigyétől  megfosztott  tyúkot  is  P.-nak  ne- 
vezik. 

Poulett-Scrope,  George,  angol  geológus,  szül. 
Londonban  1797.,  megh.  Fairlawnban  (Surrey) 
1875  jan.  19.  Cambridgeben  tanult,  1833.  a  par- 
lament tagja  lett.  Főleg  a  vulkanizmussal  fog- 
lalkozott. A  dinamikai  geológia  egyik  legkitű- 
nőbb tudósa.  1818—1822  között  a  Vezúv,  Etna 
s  a  Lipari-szigetek  vulkánjait  tanulmányozta, 
majd  az  Auvergne  s  az  Eifel  kihalt  vulkánjaival 
összehasonlítva,  1825.  megírta  híres  művét  a 
vulkánokról :  Considerations  on  Volcanos  (Lon- 
don 1825,  2.  kiad.  1862),  majd  1827.  Közép- 
Franciaország  kialudt  tűzhányóiról :  On  the 
Geology  and  extinct  Volcanos  of  Central  Francé 
(London  1827,  2.  kiad.  1858.).  Műveit  Klöden  és 
Griesbach  1872—1873.  németre  is  lefordították . 
Munkái  a  vulkanizmus  alapvető  forrásai. 

Poulsen,  Valdemar,  dán  mérnök,  szül.  Ko- 
penhágában  1869  nov.  23.  Eleinte  szobrász  akart 
lenni,  később  a  műegyetemet  végezte  el  Kopen- 
hágában.  1894-ben  a  kopenhágai  telefontársa- 
ság szolgálatába  lépett.  Itt  találta  föl  1898.  a 
telegrafont  (1.  Telegrafon),  amely  a  telefon - 
beszédet  acélhuzal  mágnességében  rögzíti  meg. 
L.  még  Poidsen-féle  generátor  ós  Poulsen-féle 
jeladó  állomások. 

Poulsen-féle  generátor  vagy  Poulsen-lámpa. 
Ez  a  generátor  a  Duddell-féle  éneklő  ívlámpán 
alapszik.  Nem  más,  mint  egy  egyenárammal  táp- 
lált ívlámpa,  amellyel  párhuzamosan  egy  rezgő 
kör  van  kapcsolva ;  ez  a  rezgő  kör  önindukciós 
tekercsből  és  kondenzátorokból  áll.  Az  egyen- 
áramú ívfény  csillapíttatlan  rezgéseket  idéz  elő 
a  rezgő  körben.  Az  éneklő  ívlámpával  csak  kis 


Poulsen-féle  Jeladó  állomások 


653    — 


Pous 


frekvenciájú  rezgéseket  lehetett  előállítani.  Ezek 
a  rezgések  a  drótnélküli  telegráf  céljaira  nem 
voltak  alkalmasak.  Poulsen  érdeme,  hogy  az  ív- 
lámpát  űgy  szerkesztette  meg,  hogy  az  általa 
gerjesztett  rezgéseket  a  drótnélküli  telegraflában 
sikerrel  lehetett  felhasználni.  Poulsen  az  ívfény 
aktivitását  azáltal  növelte,  hogy  a  lámpát  hid- 
rogén, illetve  hidrogéntartalmú  gázban  és  mág- 
neses térben  égette,  a  rézelektródot  hűtötte,  a 
szénelektródot  pedig  forgatta. 

Ponlsen-féle  jeladó  állomások.  A  rezgő  kört 
itt  is  lehet  induktív  vagy  közvetlenül  kapcsolni 
az  antennával.  A  közvetlen  kapcsolás  azért  elő- 
nyösebb,  mert  az  energiaveszteség,  miután  a 
transzformátor  alkalmazása  elesik,  kisebb  és  a 
berendezés  egyszerűbb.  De  hátránya  az  induktív 
kapcsolással  szemben,  hogy  a  kapcsolás  fokát  a 
rezgésszám  változtatása  nélkül  nem  lehet  köny- 
nyen  megváltoztatni.  Az  első  nagyobb  Poulsen- 
rendszerú  állomás  Lingby-ben  épült.  A  mi  had- 
vezetőségünk 1912-ben  öt  nagy  állomást  rende- 
zett be  Poulsen  rendszere  szerint.  Újabban  a 
katódsugár-lámpák  előtérbe  jutásával  a  Poulsen- 
rendszer  mindinkább  háttérbe  szorul. 

Ponnd  (ejtsd :  paund)  a.  m.  font,  líbra,  jele :  Ib,  az 
angol  súlymérték  egysége.  Kétféle  formája  van : 
a  közönséges  árukereskedelemben  P.avoirdupois 
a  neve  és  értéke  453'75  g,  a  nemes  fémek  és 
gyógyszerek  mérésénél  troy  P.  a  neve  és  értéke 
373-24  g.  Azonkívül  így  nevezik  az  angol  pénz- 
rendszer egységét;  P.  sterling:  font  sterling. 

Poonxa,  a  természetes  állapotban  előforduló 
borax  (1.  o.)  neve. 

Poupard  (ejtsd .-  papár),  Louis,  francia  író,  szül. 
Ancenisben  (Loire-ínférieure)  1835  jan.  31.,  megh. 
Bois-le-Roiban  1890  aug.  havában.  Louis  Dar- 
vyl  álnéven  írt  színművei  közül  főleg  La  mai- 
tresse  legitimé  (1875)  tetszett.  Regényei :  13.  rue 
Magloíre  (1881) ;  Les  enfants  de  la  balle  (1883) ; 
Zélie  Clairon  (1885) ;  Honneur  me  tient  (1886). 

Poupart-szalag,  1.  Lágyéktájék. 

Poupiettes  (franc,  ejtsd :  pupiett),  hosszú,  kes- 
keny, összegöngyölt  húscsikok,  melyek  párolva 
kocsonyás  lével  tálaltatnak. 

Pouqueville  (ejtsd :  pukviii),  Frangois  Charles 
Hugues  Laurent,  francia  utazó,  szül.  Merle- 
raultban  (Ome)  1770.,  megh.  Parisban  1838  dec. 
28.  Mint  orvos  tagja  volt  I.  Napóleon  egyiptomi 
expedíciójának;  hazautaztában  tengeri  rablók 
kezére  jutott,  azonban  orvosi  ismeretei  értéke- 
sítésével visszanyerte  szabadságát.  1805.  Janiná- 
ban,  1812.  Patrasban  francia  konzul  lett.  Főbb 
művei :  Voyage  en  Moréé  (Paris  1805,  3  köt.) ; 
Histoire  de  la  régéneration  de  la  Gréce  (1824-, 
4  köt.). 

Ponr  acquit  (franc,  ejtsd:  púr  akí),  a.  m.  ki- 
egyenlítésül (1.  Aquit). 

Poorbus  (ejtsd  :purbü),  németalföldi  festők.  Pie- 
ter,  szül.  Goudában  1510  körül,  megh.  Brüggé- 
ben  1584.,  1543  óta  a  brüggei  festőcéh  tagja 
volt.  Leginkább  gondos  kivitelű,  igen  jellemző 
képmásaival  tűnik  ki.  Ilyenek :  a  Femagant  há- 
zaspár képe  (brüggei  múzeum) ;  Férfi  képe  (bécsi 
udv.  múzeum) ;  Brüggei  tanácsos  képe  (brüsszeli 
múzeum).  —  P  Frans,  az  idősb,  az  előbbinek 
fla,  szül.  Brüggóben  1545.,  megh.  Antwerpenben 


1581  szept.  19.  Atyjának  ós  Florís  Fransnak 
volt  tanítványa,  1569.  az  antwerpeni  festőcéh 
tagja  lett.  Kitűnő,  színes  képmásainak  jellemző 
példái  a  Kercho ve-család  oltárának  szárnyai, 
1576-ból,  a  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban. 
—  P.  Frans,  az  ifjabb,  az  előbbinek  fia  és  tanít- 
ványa, szül.  Antwerpenben  1569.,  megh.  Paris- 
ban 1622-ben.  1591-ben  az  antwerpeni  festőcéh 
tagja  lett,  utóbb  Olaszországban  a  mantovai  her- 
ceg udvari  festője  volt,  1610  óta  pedig  Paris- 
ban dolgozott.  A  párisi  Louvreban  látható  az 
Utolsó  vacsorát  és  Szt.  Ferenc  stigmatizálását 
ábrázoló  két  képe,  de  inkább  képmásai  jelenté- 
kenyek. 

Ponr  comptant  (franc),  1.  Per   contante. 

Pour  féliciter  (franc),  1.  P.  f. 

Pour  le  mérite,  porosz  érdemrend,  melynek 
két  osztálya  van :  katonai  és  polgári  érdemrend. 
A  rend  katonai  osztályát  1667.  alapította  Frigyes 
választó-fejedelem,  a  későbbi  király,  «Ordrede  la 
générositéa  néven.  II.  Frigyes  porosz  király  P.  ne- 
vet adott  neki  és  katonáknak  s  polgároknak  ado- 
mányozta. 1810  jan.  18.  III.  Frigyes  Vilmos  a 
rendet  tisztán  az  ellenség  előtt  szerzett  érdemek 
jutalmazásául  rendelte.  Jelvénye  aranyszegélyű, 
égszínkék  nyolcágú  kereszt,  sarkaiban  aranyból 
a  porosz  sas,  de  koronátlanul.  Karjain  a  királyi 
korona  alatt  F(ríedrich)  betű  és  P.  arany  felirat.  A 
nem  katonák  részére  a  tudomány  és  művészetek 
terén  szerzett  érdemekórt  adományozni  szokott 
osztályt  1842  máj.  31.  IV.  Frigyes  Vilmos  alapí- 
totta. A  rend  tagjainak  száma  30,  kivéve  a  kül- 
földieket, kiknek  száma  azonban  a  30-at  szintén 
nem  haladhatja  meg.  A  rend  jelvénye  arany- 
szegélyű kék  karikagyűrű,  kívülről  négy  arany 
koronával  ékítve,  benne  a  rend  jelmondata.  A 
karikán  belül  F.  F.  és  II.  négy-négyszer  válta- 
kozva, aranyból.  Középpajzsa  kerek,  rajta  en 
relief  a  porosz  koronás  sas.  Mindkét  rend  szalagja 
fekete. 

Pour  le  roi  de  Prnsse  (franc.)  a.  m.  a  po- 
rosz királyért ;  a  franciák  abban  az  értelemben 
használják :  rossz  v.  semmilyen  fizetésért,  tehát 
hiába  (fáradozni,  dolgozni). 

Pourparler  (franc,  ejtsd:  purparlé)  a.  m.  meg- 
beszélés, tárgyalás,  nálunk  különösen  a  kijelölt 
miniszterelnök  megbeszélései  a  pártok  vezetőivel. 

Pour  prendre  congé  (franc,  röv.  p.  p.  c. 
búcsúvétel  céljából),  névjegyen  szokásos  formula. 

Pourtalés  (ejtsd:  purtaiész),  FriedHch^  gróf, 
német  diplomata,  szül.  1853  okt.  24.  A  hadse- 
regből kilépve,  a  diplomáciai  pályán  működött. 
1899.  hágai,  1902.  müncheni  követ  lett.  1907. 
Szent-Pétervárra  nevezték  ki  nagykövetnek,  hon- 
nan 1914  aug.  a  világháború  kitörésekor  távozott. 
Munkája :  Am  Scheídewege  zwíschen  Krieg  und 
Frieden  (Berlin  1919). 

Pous  mester,  IV.  Béla  király  jegyzője,  kit  Mar- 
czali  hajlandó  a  Gesta  Hungarorum  szerzőjének, 
vagyis  Béla  király  névtelen  jegyzőjének  tartani 
(1.  Anonymus  Belae  Begis  Nótárius).  1266-ban 
a  követségekben  s  máskép  tett  jó  szolgálataínak 
jutalmául  testvérével,  Benedekkel  együtt  a  király- 
tól a  Bakony  erdejében  levő  üsalt  kapta  s  ezt  az 
adományt  1275.  IV.  László  is  megerősítette.  IV. 
Bélát  tehát  csakugyan  túlélte  s  így  a  neki  tulaj- 


Pouso  Alegre 


654 


Poynter 


donított  műben  nevezhette  is  néhai  legdicsősé- 
gesebb királyának. 

Pouso  Alegre  (ejtsd  •  póizo),  város  Brazília  Mi- 
uas  Geraes  államában,  a  Rio  Mandu  mellett,  do- 
hánykereskedelemmel, 10,000  lakossal. 

Poussin  (ejtsd :  pusszen),  1.  Gaspavd  (tulajdonké- 
pen Dughet),  francia  festő,  P.  2.  tanítványa  és 
sógora,  szül.  Rómában  1613.,  megh.  u.  o.  1675. 
Többnyire  nagyméretű,  dekoratív  tájképeket  fes- 
tett, szenttörténeti  ós  antik  alakokkal.  Képsoro- 
zatai vannak  Rómában  a  S.  Martino  ai  Monti  tem- 
plomban, a  Colonna,  Doria  és  Corsini  palotákban, 
a  firenzei  Pittí-palotában,  továbbá  a  madridi  Pra- 
dóban,  a  szentpétervári  Eremitageban,  a  londoni 
National  Galleryben  és  angol  magán-gyüjtemé- 
nyekben. 

2.  P.,  Mcolas,  francia  festő,  szül.  Villersben, 
rtos  Andelys  m.  (Normandia)  1593.,  megh.  Rómá- 
ban 1665  nov.  19.  Először  Warin  Qnintin  vándor- 
festőnél tanult  és  maga  is  vándoréletet  élt. 
1624;-ben  Rómába  került.  Itt  az  antik  művészet 
emlékei  és  Tiziano,  valamint  Domenichino  mü- 
vei voltak  legerősebb  hatással  művészetére.  Első 
korszakának  művei  legnagyobbrészt  a  párisi 
Louvreban  vannak,  ahol  képeinek  legnagyobb 
sorozata  (41  drb)  található.  Itt  a  legkiválóbbak : 
A  sabinumi  nők  elrablása,  A  fiatal  Pyrrhus  meg- 
mentése, Bt  in  Arcadia  ego  (2.  változat),  a 
Mannaszedés,  A  költő  ihlete.  Továbbá :  Jeruzsá- 
lem bevétele  (Bécs,  udv.  múzeum),  Germanicus 
halála  (Róma,  Pal.  Barberini),  Szt.  Erazmus  vér- 
tanusága  (Róma,  vatikáni  képtár).  Nyugvó  Vé- 
nus,  Mózes  kitétele  (drezdai  képtár).  Bt  in  Arca- 
dia ego  (1.  változat,  London,  Devonshire  House), 
Aurora  és  Cephalus  (London,  National  Gallery), 
Jupiter  gyermeksége  (Berlin,  Kaiser  Friedrich 
múzeum),  A  betlehemi  kisdedek  megöletése  (Chan- 
tüly,  Musée  Gondé),  Theseus  megtalálja  atyja 
kardját  (u.  o.),  a  Hét  szentség  első  sorozata  (Bel- 
voir  Castle),  Mózes  vizet  fakaszt  a  sziklából 
(London,  Bridgewater  House).  164í)-ben  már  mint 
ünnepelt  festő  meghívásra  Parisba  megy  és  ud- 
vari festő  lesz,  de  csak  1642-ig  marad  ott  (ekkor 
festi  pl.  Az  Idő  megszabadítja  az  Igazságot  a 
Haragtól  és  Irigységtől  c.  képet,  Louvre)  és 
visszatér  Rómába,  hol  holtáig  marad  és  még  mű- 
veinek hosszú  sorát  alkotja,  amelyek  közül  fő- 
leg nagyvonalú,  heroikus  tájképei  lépnek  elő- 
térbe. A  Louvreban  vannak  pl. :  Zaféra  halála. 
Tájkép  Diogenessel,  Tájkép  Orpheussal  és  Eury- 
dikével,  az  Évszakok  képe  stb.  Nevezetesek  to- 
vábbá: a  Hét  szentség  2.  sorozata  (London, 
Bridgewater  House),  Eudamides  végrendelete 
(Kopenhága,  Moltke  gyűjt.),  Tájkép  Polyphemos- 
sal  (Szentpétervár,  Eremitage),  Tájkép  Herakles 
és  Kakussal  (u.  o.).  Tájkép  Szt.  Mátéval  és  az  an- 
gyallal (Berlin,  Kaiser  Friedrich  múzeum).  A  bu- 
dapesti Szépművészeti  Múzeumban  is  van  egy 
tájképe.  P.  komoly,  mélyen  átgondolt  művészete 
az  akadémikus  irány  legtökéletesebb  kifejezése 
a  festészet  terén  és  igen  nagy  befolyást  gyako- 
rolt mind  a  történeti  festészet,  mind  kivált  a 
tájképfestés  további  sorsára.  V.  ö.  Denio  (Leip- 
zig  1898) ;  Desjardins  (Paris  é.  n.) ;  Friedlandey^ 
(München  19Í4),  Magne  (Brüsszel-Paris  1914) 
monográfiáit. 


Pouvillon  (ejtsd :  pavijoií),  ÉmUe,  francia  író, 
szül.  Montauban-ban  (Tarn-et-Garonne)  1840., 
megh.  u.  0.  1907.  Szűkebb  hazája  parasztvilágá- 
nak pompás  rajzaival  tűnt  ki.  Regényei :  Césette 
(1881) ;  L'mnocent  (1884) ;  Chante-Pleure  (1890) ; 
Les  Antibei  (1894) ;  Le  voeu  d'étre  chaste  (1900) ; 
Zep  (1904) ;  Petites  gens  (1905).  Drámái :  Berna- 
detté (1894,  Zola  Lourdes  c.  regénye  ellen) ;  Le 
roi  de  Romé  (1898) ;  Les  Antibei  (1899). 

Pouvoir  (franc,  ejtsd :  puvoár)  a.  m.  hatalom, 
erő. 

Povecserie  (szláv),  a  görög  egyházban  az  esti 
istenitisztelet.  Nem  egyéb,  mint  az  álomra  térés 
előtti  ájtatosság.  Kétféle  P.  van :  nagy,  melyet 
különösen  nagyböjtben,  karácsony,  vízkereszt  és 
gyümölcsoltó  boldogasszony  ünnepein,  és  kicsiny, 
melyet  egyébkor  végeznek. 

Póvoa  de  Varzim  (Pavoa  de  Yarzim),  kikötő- 
város Oporto  portugál  kertilet  É.-i  részében,  (1911) 
12,392  lak. ;  Portugália  látogatott  tengeri  für- 
dője, élénk  halászata  van. 

Powell  (ejtsd :  paiieii),  Johi  Wesley,  amerikai 
etnológus  és  geológus,  szül.  Mount  Morrisban 
(New  York  állam)  1834  márc.  24.,  megh.  Ha- 
venben  1902  szept.  23.  Először  a  Wesleyan  Uní- 
versity  geológia-professzora  volt,  1867.  a  Colo- 
rado, 1868.  a  Grand-  és  White-ríver  vidékét  ku- 
tatta át,  mire  a  kongresszus  az  ő  vezetésével 
expedíciót  küldött  ki  a  Colorado  és  mellékfolyói- 
nak topográfiai  és  geológiai  fölvételére.  1879-ben 
a  washingtoni  etnológiai  múzeumnak,  1880.  a 
geológiai  intézetnek  lett  az  igazgatója  1894-ig. 
Munkái:  Exploration  of  the  Colorado  Ríver 
(Washington  1875) ;  Report  on  the  geology  of  the 
Bastem  Uínta  Mountains  (1876) ;  Report  on  the 
lands  of  the  arid  region  of  the  United  States 
(1879) ;  Introduction  to  the  study  of  Indián  lan- 
guages  (1880) ;  Canons  of  the  Colorado  (1895); 
Truth  and  error  or  the  science  of  intellection 
(1898). 

Powellit  (ásv.),  kalciummolíbdát  és  wolframát 
izomorf  elegye,  CaMoO^  és  CaWO^.  A  zöld  tetra- 
gonálís  piramisok,  amelyek  izomorfok  a  wulfe- 
níttel  és  seheeUttel,  Idaho  és  Michígan  rézbányái- 
ban fordulnak  elő. 

Powers  (ejtsd :  pauersz),  Hiram,  északamerikai 
szobrász,  szül.  Woodstockban  1805  júl.  29.,  megh. 
Firenzében  1873  jún.  27.  Tanulóéveit  Ameriká- 
ban töltötte,  1837.  Firenzében  telepedett  le. 
Klasszicista  fölfogású  női  alakjai  közül  emlí- 
tendő az  új-görög  rabnőt  ábrázoló  híres  szobra 
(Washington,  Corcoran  Gallery),  történeti  értékű 
képmásai  közül  Webster  (Boston),  Franklin  (Wa- 
shington), Washington  és  Jefferson  szobrai,  Jack- 
son  tábornok  mellszobra  stb. 

Poynter  (ejtsd:  pájatör),  Edward  John,  angol 
festő,  szül.  Parisban  1836  márc.  20.  Gleyre  tanít- 
ványa volt  Parisban.  1876-ban  a  londoni  művészeti 
akadémia  tagja,  1894.  a  National  Gallery  igaz- 
gatója, 1896,  az  akadémia  elnöke  lett.  Mű- 
vei közül  legismertebb  a  Látogatás  Aesculapnál 
(1880) ;  egyéb  képei :  A  zsidók  Egyiptomban ;  Kar- 
thágó ostroma ;  Hiven  mindhalálig ;  Proserpina ; 
Perseus  és  Andromeda;  A  jósnő;  Rhodope;  Az 
aranykor ;  Zenobia  királynő ;  Diadumene ;  a  dul- 
wichi  Szt.-István-templom  freskóképei  stb.  Elő- 


Pozarevac 


—    655 


Pozoblanco 


adásai  Ten  lectures  on  art  c.  alatt  jelentek  meg 
(London  1879). 

Pozarevac,  szerb  város,  1.  Passzarovic.     ^ 

Pózba,  kisk.  Bars  vni.  verebélyi  j.-ban,  (1910) 
502  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pozdor  (növ.).  1.  Scorzonera. 

Pozdorja,  kender-  és  len  töréskor  azok  fás  ré- 
szeinek a  töredéke,  amihez  még  fonal  szálak,  a 
kóc  V.  csepü  is  vannak  keveredve. 

Pozeska  Drága,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai 
j.-ban,  (1910)  372  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pozeska  Koprivna,  adók.  Pozsega  vm.  po- 
zsegai j.-ban,  (1910)  609  szerb  és  magyar  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 

PozeSka  Koprivnica,  adók.  Pozsega  vm.  po- 
zsegai j.-ban,  (1910)  626  horvát  és  szerb  lak. 
(TrrSzHSz.) 

Pozeska  Lipa,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai 
j.-ban,  (1910)  307  horvát,  szerb  és  magyar  lak. 
(Tr.  SzHSz.) 

Pozeska  Laze,  adók.  Pozsega  várm.  pozsegai 
j.-ban,  (1910)  307  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pozeske  Sesvete,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai 
j.-ban,  (1910)  368  horvát  és  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pozeski  Brestovac,  adók.  és  pk.  Pozsega  vm. 
pozsegai  j.-ban,  (1910)  900  horA^^át  és  szerb  lak. 
(Tr.  SzHSz.) 

Pozeski  Gradac,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai 
j.-ban,  (1910)  4;9i  horvát  és  cseh  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pozeski  Kujnik,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai 
j.-ban,  (1910)  368  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pozeski  Lukac,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai 
j.-ban,  (1910)  482  horvát,  cseh  és  szerb  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 

Pozeski  Toranj,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai 
j.-ban,  (1910)  303  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pozeski  Vucjak,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai 
j.-ban,  (1910)  524  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pozesko  Novo  selo,  adók.  Pozsega  vm.  pozse- 
gai j.-ban,  (1910)  233  horvát  lak.(Tr.  SzHSz.) 

Pozesko  Podgorje,  adók.  Pozsega  vm.  pozse- 
gai j.-ban,  (1910)  447  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Poziéres,  falu  a  francia  Somme-département- 
bau.  A  világháborúban  a  Somme  melletti  ütkö- 
zetek egyik  kulcspontja  volt.  1916  júniusban  és 
júliusban  majdnem  naponkint  rendkívül  véres 
harcok  színhelye,  júl.  25.  az  angoloknak  sike- 
rült elfoglalniuk,  de  akkor  a  falu  már  rom- 
lialmaz  volt.  Környékén  később  is  nagy  harcok 
folytak. 

Pozitiv  (lat.),  a  logikában  állító  ítélet  szemben 
a  tagadóval  (^legativ-Yal) ;  újabban  magyarul 
igenleges  is  használtatik.  Tágabb  értelmében  rea- 
lisztikus ;  de  mint  ellentéte  a  kételkedő  v.  kri- 
tikai felfogásnak  is  járatos  a  füozóflában  ós  az 
életben.  —  P.  jog  minden  jog,  amennyiben  tény- 
leg érvényben  van,  ellentétben  a  természetes  v. 
észjoggal ;  P.  vallás  az,  amely  kizárólag  csak  a 
kinyilatkoztatás  tényén  nyugszik  és  nem  tá- 
maszkodik észbeli  indokokra ;  ebből  kifolyólag  a 
P.  teológiát  is  szembe  állítják  a  racionális  vagy 
természetes  teológiával  (a  vallás  filozófiájával). 
~  A  fizikában  P.  elektromosságnak  mondjuk  az 
üvegelektromosságot  (1.  Elektromosság).  Galván- 
elem P.  sarkának  az  elemnek  azt  a  végét  mond- 
juk, amely  P.  elektromossíigot  mutat,  ha  a  má- 


sikat a  földdel  összekötjük.  A  Daniell-féle  elem- 
nél a  réz  a  P.,  a  cink  a  negatív  sark.  Vízszintes 
síkban  szabadon  lengő  mágnestű  úgy  helyezkedik 
nyugalomba,  hogy  egyik  vége  (sarka)  észak  felé 
mutat,  míg  a  másik  dél  felé.  Az  észak  felé  mu- 
tató sarkot  északi  v.  P.  sarknak  nevezik,  a  dél 
felé  mutatót  déli  v.  negatív  sarknak.  Más  mág- 
nesnek P.  sarka  az,  mely  a  tű  P.  sarkát  taszítja, 
a  negatívot  vonzza ;  negatív  sarka  az,  mely  a  tű 
negatív  sarkát  taszítja,  miig  a  P.  sarkát  vonzza. 

—  P.  szám  a  matematikában  minden  olyan  szám, 
mely  az  1,  2,  3 . . .  természetes  számokból  össze- 
adás, szorzás  V.  osztás  útján  származik.  Ellen- 
téte a  negatív  szám,,  melynek  bevezetését  a  ki- 
vonás tette  szükségessé.  Ha  a  kivonandó  na- 
gyobb, mint  a  kisebbítendő,  a  kivonás  eredménye 
negatív  szám.  Ebben  az  értelemben  beszélünk  a 
matematikában  P.  és  negatív  mennyiségekről  is. 

—  P.  a  fotográfiában,  1.  Fotográfia. 

P.  vagy  pozitívum  a.  m.  alapfok,  a  nyelv- 
tanban a  melléknévnek  alapalakja,  az,  melyből 
a  középfokot  és  a  felsőfokot  képezzük.  Pl.  ked- 
ves (alapfok),  kedvesebb  (középfok),  legkedvesebb 
(felsőfok). 

P,  kisebb  fajta  orgona,  többnyire  pedál  nél- 
kül. A  középkor  végén  használták  iskolákban 
vagy  házi  célokra.  Rendszerint  csak  ajaksípokat 
helyeztek  el  benne,  de  itt  is  a  mélyebb  oktávákban 
fedett  sípokat,  hogy  a  hangszer  minél  kisebb 
legyen.  ^ 

Pozitiv  bizonyítási  elmélet,  1.  Bizonyosság, 

Pozitiv  egység,  1.  Egység,  2. 

Pozitiv  elemek,  1.  Mernek. 

Pozitiv  eljárás,  1.  Fotográfia. 

Pozitivizmus  (új-lat.),  neve  annak  a  rendszer- 
nek, melyet  a  francia  Auguste  Gomte  (1.  o.)  ki- 
fejtett. Idetartozik  J.  St.  Mill  logikája  is.  Az  új- 
korban az  első  rendszeres,  elvi  pozitivista,  Dávid 
Hume.  L.  még  Neopozítívizmtis. 

Pozitiv  lap  V.  anód,  1.  Akhimulátor  és  Elektro- 
lízis. 

Pozitiv  sugarak,  atómnagyságú  anyagi  ré- 
szecskék, melyeknek  pozitiv  elektromos  töltése 
oly  nagy,  mint  a  katódsugarak  (1.  0.)  negatív  töl- 
tése. Kisülési  csövekben  keletkeznek  a  katódot 
körülvevő  negatív  fényövön  belül,  a  gázmoleku- 
láknak a  katódsugarak  okozta  ionizációja  követ- 
keztében ;  a  katód  vonzása  miatt  ehhez  térnek 
vissza  és  ha  a  katód  nyílásokkal  van  ellátva,  eze- 
ken haladnak  át.  Goldstein,  ki  e  sugarakat  be- 
hatóan vizsgálta,  csatorna  v.  csősugaraknak  ne- 
vezte el.  A  P.  mint  anödsugarak  is  indulhatnak 
ki  az  anódtól.  L.  Anödsugarak. 

Pózna,  a  heraldikai  alakok  egyike,  mely  szár- 
mazik, ha  a  pajzs  két  függőleges  vonal  által  há- 
rom részre  osztatik,  azon  esetben,  ha  a  középső 
mezőnek  a  másik  kettőtől  elütő  színezete  van  pl. 
ha  a  két  szélső  vörös,  a  középső  ezüst.  A  pajzsnak 
több,  de  páros  számú  vonallal  való  osztása  s  a 
fenti  színezési  szabálynak  betartása  mellett,  meg- 
felelően több  P.  származik. 

Poznanovec,  adók.  Várasd  vm.  zlatari  j.-ban, 
(1910)  1449  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pozoblanco,  székhelye  P.  járásnak  Cordova 
spanyol  tartományban,  a  Los  Pedroehes  fensíkon, 
a9io)  8990  lak.,  ezüst-  és  márványbányászat. 


Pózol 


656 


Pozsega 


Pózol,  1.  Pose. 

Pózva,  kisk.  Zala  vmegye  zalaegerszegi  j.-ban, 
(1920)  288  magyar  lak. 

Pozzo  (ejtsd :  pocczo,  máskép  Fozzi),  Andrea 
dal,  olasz  építész  és  festő,  szül.  Trentóban  (Trient) 
1642.,  megh.  Bécsben  1709.  Jezsuita  volt.  A  kései 
bárok  építészet  egyik  jelesebb  mestere ;  főjel- 
lemvonása az  építészeti  részek  festői  csoportosí- 
tása. Mint  festő  a  távlati  határok  merész  alkal- 
mazásával és  széles,  festői  színezéssel  tűnt  ki. 
Tervei  szerint  épült  a  laibachi  székesegyház 
{1700—06)  és  a  trentói  Jezsnita-templom  (1701) ; 
helyreállította  a  bécsi  egyetemi  templomot  (1704; 
körül).  A  római  II  Gesu  és  Sz.  Ignác-templomok- 
ban  pompás  oltárokat  emelt.  Legkiválóbb  festé- 
szeti alkotása  az  Ignác-templom  belső  díszítése. 

Pozzo  di  Borgo,  Carlo  Ayidrea,  gróf,  orosz 
diplomata,  szül.  Alabában  (Korzika)  1764  márc. 
8.,  megh.  Parisban  1842  febr.  15.  Ügyvéd  volt 
szülővárosában  s  1791—92.  a  francia  törvény- 
hozó gyűlésen  foglalt  helyet.  Visszatérve  Korzi- 
kába, Faoli  hívei  közé  lépett,  de  1796.  el  kellett 
menekülnie  a  szigetről.  Ezután  Londonban,  majd 
Bécsben  élt  s  közben  1803—1807.  orosz  szolgá- 
latban is  áUott.  Napóleon  legtevékenyebb  ellen- 
ségei közé  tartozott  s  nagy  ártalmára  volt  neki 
ügyes  diplomáciai  működésével.  1812-ben  ismét 
orosz  szolgálatba  lépett  s  az  1813— 15-iki  hábo- 
rúk alatt  és  a  bécsi  kongresszuson  nagy  tevé- 
kenységet fejtett  ki.  L  Miklós  cár  1825.  grófi 
rangra  emelte,  gyalogsági  tábornokká  és  főhad- 
segéddé  nevezte  ki.  1834— 35-ben  londoni  követ 
volt,  azután  Parisban  élt  haláláig.  V.  ö.  A.  de 
Maggiolo,  Corse,  Francé  et  Russie.  P.  1764— 
1842.  (Paris  1890). 

Pozzo  di  Gotto,  1.  Barcellona. 

Pozznoli  (ejtsd:  podzuoii,  PuzzuoU,  PuteoU,  Di- 
caearchia),  város,  P.  járás  ós  érsekség  szókhelye 
Nápoly  olasz  tartományban  10  km.-re  Ny.-ra 
Nápolytól  a  P.-öböl  mellett,  (1911)  28,167  lak. 
Híres  a  róla  elnevezett  vulkános  eredetű  földje, 
amely  kitűnő  habarcsanyag.  Említésre  méltó  a 
székesegyháza,  továbbá  ágyúgyára.  Környékén 
nevezetes  a  Solf atara,  amelynek  utóvulkános  mű- 
ködése a  turisták  nagy  tömegét  vonzza,  a  kiszá- 
rított Agnano-tó  a  kutj'^abarlanggal,  az  Avemo-tó 
a  Sibyllák  barlangjával,  az  egykori  Astroni-krá- 
ter ;  nemkülönben  a  régi  római  telep  romjai,  a 
nevezetes  Serapis-templom.  A  régi  kikötő,  "víz- 
vezeték, amfiteátrum,  fürdők  stb.  A  körülötte 
levő  flegrei  mező  elhagyott,  maláriás.  P.  a  római 
PuteoU  kikötőváros  helyén  épült,  amelyet  Kyme 
lakói  521  Kr.  e.  a  P.-öböl  mellett  alapítottak. 
Eredetileg  Dicaearchia  volt  a  neve,  későbbi 
nevét  akkor  nyerte,  amikor  a  rómaiak  a  második 
pún  háborúban  megszállották.  Némelyek  szerint 
számos  kút  járói  nevezték  el,  mások  szerint  a  kö- 
zeli ásványforrások  rossz  kigőzölgéséről.  Kikötő- 
jében összpontosult  Itália  hispániai  és  alexandriai 
forgalma.  195-ben  Kr.  e.  római  gyarmattá  lett, 
később  ismételten  elpusztult;  először  Alarich 
pusztította  (410),  majd  Geiserich  (455),  végül 
Totilas  gót  király  (545).  Környéke  telve  előkelő 
rómaiak  nyaraló-  és  üdülő  helyeivel  (Cicero 
nyaralója,  a  híres  Puteolanum).  Közelében  volt 
Hadrianus  császár  temetkező  helye  és  Lucullus 


villája.  Nérónak  is  kedvelt  helye  volt.  Augustus 
templomának  romjaira  épült  a  székesegyház. 
Seij^pis  templomának  oszlopain  láthatók  a  part 
ingadozásai,  1.  Emelkedés  és  sülyedés. 

Pozsálló  V.  Ökörhegy  (Volovec),  1286  m.  ma 
gas  hegycsúcs  Rozsnyótól  É.-ra. 

Pozsár,  1.  Ponty, 

Pozsarevácz,  1.  Passzaromc. 

Pozsega  (Pozega),  vármegye  Horvátországban, 
a  Száva  bal  partján;  É.-on  Belovár-Körös  (Bjelo- 
var-Krizevci)  és  Verőcze  (Virovitica),  K.-en  Sze- 
rem (Srijem),  Ny.-on  Zágráb  (Zagreb)  vármegyék 
határolják,  D.-en  a  Száva  Boszniától  választja  el. 
Az  1920.-Í  trianoni  békeszerződés  a  Szerb-Horvát- 
Szlovén  államnak  ítélte  oda. 

Területe.  4929  km^.  Felszíne  túlnyomólag 
hegyes ;  fő  hegysége  a  vármegye  É.-i  határán 
emelkedő  Papuk  hegység  (1.  0.),  (953  m.);  D.-re 
a  Psunj  (1.  0.)  vagy  Sujnik-csoport  emelkedik 
(984  m.),  melyhez  K.  felé  a  P.-i  hegység  (1.  0.) 
vagy  Babje  gore  (637  m.)  csatlakozik ;  ettől  K. 
felé  a  Djel  (1.  0.)  hegycsoport  (459  m.)  következik. 
E  hegységek  a  termékeny  s  kies  P.-i  völgykatlant 
zárják  körül,  mely  csakis  az  Orljava  völgyszo- 
rosa által  van  a  Száva  lapályával  kapcsolatban. 
A  vármegye  Ny-i  részében  még  az  Hova  és  Pakra 
folyók  lapályai  terülnek  el.  Folyóvizei  közül  leg- 
jelentékenyebb a  Száva,  ebbe  szakadnak  a  vár- 
megye összes  folyóvizei,  melyek  a  Száva  lapá- 
lyára  kiérve,  kacskaringós  folyásukkal  és  szá- 
mos holt  águkkal  sűrű  s  nagyrészt  ingoványos 
hálózatot  alkotnak.  Tavai  nincsenek,  de  forrásai 
számosak.  Éghajlata  általában  kellemes,  szelíd, 
a  Száva  lapályán  azonban  melegebb,  csapadék- 
ban szegényebb. 

Földje  jórészt  termékeny  agyag.  Legelterjed- 
tebb mezőgazdasági  terményei  a  búza  és  kuko- 
rica, továbbá  kevesebb  zab,  rozs,  árpa,  kétsze- 
res ;  sok  burgonya,  gyümölcs,  főleg  szilva  terem, 
gesztenye  is.  Erdőségei  igen  kiterjedtek  s  fája 
igen  sok  van.  Jelentékeny  a  sertéstenyésztés.  Az 
ásványország  szolgáltat  kőszenet,  lignitet  és  gaz- 
dag vasérceket;  ásványvizei  közül  legnevezete- 
sebb a  lipiki  és  daruvári. 

Lakóínak  száma  1910-ben  265,272  volt ;  egy 
km2-re  47  lélek  esik.  A  lakosok  közt  volt  16,462 
magyar,  13,143  német,  142,616  horvát,  66,783 
szerb,  3352  tót,  154  oláh  és  7782  egyéb.  Az  ipar 
e  vármegyében  igen  jelentéktelen ;  a  kisipart  is 
legfölebb  a  városokban  űzik,  a  gyáriparnak  pe- 
dig csak  itt-ott  vannak  kisebbszerű  telepei ;  je- 
lentékeny az  erdei  faipar,  melyet  nagyobb  göz- 
fűrószek  támogatnak.  A  nép  szükségleteit  részint 
a  kis-,  részint  a  házi  ipar  fedezi.  A  kereskedés  nem 
nagy,  fő  tárgyai  a  nyers  termények,  kivált  fa 
és  faáruk  és  a  hizlalt  sertések.  A  közlekedést 
Idterjedt  közúti  és  vasúti  hálózat  mozdítja  elő ; 
a  Száva  folyón  a  hajózás  élénk. 

Közművelődés  tekintetében  P.  vármegyé- 
ben még  sok  a  teendő ;  a  6  éven  felüli  népesség- 
nek csak  597%-a  tud  írni  és  olvasni  s  a  tankö- 
teles gyermekek  nagy  része  nem  jái*  iskolába.  A 
vm.  területén  összesen  186  iskola  van,  ezek  közt 
1  főgimnázium,  1  tanítóképző,  1  földmivesiskola. 
3  ipari  és  kereskedelmi  iskola,  4  polgári  iskola, 
233  elemi  iskola  ós  1  kisdedóvó. 


Pozsega —    657     — 

Közigazgatás,  P.  vármegye  1910-ben  6  szolga- 
bírói járásra  oszlott  s  2  város  volt  benne,  u.  m. : 


Pozsony 


j!  Lakos- 
Járás,  város  számai 


Ezek  közül 


(1910)  I  ^^er*^     horrit        uerb 


járás 


Brodi 
Daruvári 
Novskai  t 

Pakráczi        * 
Pozsegai        « 
Új -Gradiskai  * 
Brod  város   — 
Pozsesra  város 


Fö  összeg í|265,272|  16,462 


47,592 
38,929 
28,621 
38,410 

47,970 

52,651 

10,200 

5,899 


1,215 
5.645 

926 
2,948 
2.184 

560 
2,538 

446 


38.208 
4,889 

16,609 
9,300 

27,634 

37,019 
4,843 
4,119 


142,616 


Lakó- 
! házak 
száma 


3,776 

10,981 

7,831i 

19,49i; 

11,528 

12,018 

734| 

479 


66,783 


9,584 
f,659 
5,786 
6.521 
8,217 
9,740 
1,477 
975 
47,959 


A  vármegyében  volt  2  város,  68  politikai  község 
és  600  község.  Székhelye  Pozsega.  V.  ö.  Fávics 
Antal,  P.  (Századok  1898.  évi  371. 1.). 

Története.  Várát  először  a  Névtelen  jegyző 
{43.  fej.)  említi.  A  vidéknek  szláv  lakossága 
a  XII.  sz.-ig  félig  elvadulva  élt  a  rengeteg  erdők 
közt,  melyekből  koronkint  felgyújtott  egy-egy 
darabot,  hogy  a  földmívelésre  alkalmas  teríi- 
leteket  nyerjen.  Maga  a  vármegye  a  Xin.  sz. 
elején  fejlődött  ki  egészen,  de  a  mainál  szű- 
kebb határok  közt  alakult  meg,  mert  nyugati 
része  Körös  vármegyéhez  tartozott.  P.  várát 
1218.  Bertold  kalocsai  érsek  megvásárolta,  hogy 
nyomósabban  harcolhasson  a  boszniai  eretnekek 
ellen  s  ezt  a  vásárt  II.  András  és  fia,  Béla  is  helyben- 
hagyta. A  vár  azonban  csakhamar  visszaszállt  a 
királyra,  s  IV.  Béla  a  tatárjárás  után  feleségé- 
nek adományozta.  1299-ben  III.  András  elajándé- 
kozta a  vár  földének  egy  részét,  de  magát  P.-t 
Szlavóniától  teljesen  különálló  s  a  király  köz- 
vetlen hatalma  alatt  álló  vármegyének  mondta. 
1526.  teljesen  a  törökök  kezébe  került  s  ott  is 
maradt  1687-ig.  A  magyar  földbirtokosok  ez  idő 
alatt  tömegesen  elmenekültek  vagy  elestek  a 
harcokban  s  helyüket  szerbek  foglalták  el,  ugy 
hogy  1691.  Szentiványi  Márton  P.-t,  Verőczét, 
Szeremet  és  Valkót  már  Rasciának  nevezte,  de 
még  mindig  világosan  megkülönböztette  Szla- 
vóniától ;  csak  a  XVIII.  sz.  elejétől  fogva  számí- 
tották ezeket  hivatalos  iratokban  is  Tótország- 
hoz. 1708  máj.  26.  a  magyar  országgyűlés  ki- 
mondta, hogy  P.  nem  Horvát-,  hanem  Magyar- 
országhoz tartozik.  Az  1715.  XCV.  t.-cikk  P.-t 
Magyarországhoz  csatolta  Ez  azonban  nem  haj- 
tatott végre  saz  1723.  XX.,  1729.  VII.  és  1741. 
XVIII.  t.-c.  is  hiába  sürgette  a  visszacsatolást. 
A  vármegye  politikai  története  1849  óta  azonos 
Szlavónia  történetével. 

Irodalom.  Pesty,  P.-i  várispánság,  Várispánságok  törté- 
nete 359—362 ;  Gyiirikovics,  Veröcze,  Szerem,  P.  vmegyék, 
Tud.  Gyűjt.  1836,  5.  köt.  36—54  ;  Palugyai,  P.,  Veröcze, 
Szerem  vármegyék  Magyarország  kiegészítő  részei,  A  kap- 
csolt részek,  201—52. 

Pozsega  (Pozega),  szab.  kir.  város  Pozsega 
vm.-ben,  a  hegyektől  övezett  kies  P.-i  völgy- 
iapályon, az  Orljava  folyócska  jobb  partján ;  csi- 
nosan épített  városka,  melynek  legszebb  épületei 
a  gimnázium,  a  női  kolostor  és  a  Terézia-tem- 
plom. P.  a  vármegye  törvényhatóságának  szék- 
helye ;  van  főgimnáziuma,  felsőbb  leányiskolája, 
földmívesiskolája,  fiúárvaháza,  ferenc-rendi  ko- 
lostora, takarékpénztára,  vasúti  állomása.  Lakói- 
nak száma  (1910)  5899,  köztük  446  magyar,  408 

Révai  Nagy  Lexvfcona.  XV.  höt. 


német,  4119  horvát,  479  szerb  és  295  cseh,  (Tr. 
SzHSz.) 

Pozsegai  apátság,  a  cisztercieké  volt  s  1234. 
már  állott.  Pozsegán  volt  a  Szt.  Péter  prépostsága 
és  társaskáptalana  is,  melynek  első  ismert  pré- 
postja, Orbác,  1264.padovai  kanonok  lett.  1383.  a 
pozsegai  prépost,  Miklós,  egyúttal  Erzsébet  és 
Mária  királynék  udvari  káplánja  volt.  1536  táján 
a  törökök  a  káptalant  teljesen  szétrobbantották,  de 
az  apáti  címet  a  király  továbbra  is  adományozta. 

Pozsegai  hegység  (v.  Bábje  G<yre),  leginkább 
őskőzetekből  (csillámpala,  gránit,  gnájszból)  álló 
hegység  Pozsega  vm.-ben,  az  Orljava  völgye  s 
a  Száva  közt,  legmagasabb  csúcsa  a  Maximov- 
hrast  (637  m.).  D.-i  ágai  hirtelenül  ereszkednek 
le  a  Száva  lapály  ára,  Ny.  felé  a  Pmnj-hegy- 
ségbe  (1.  0.)  megy  át.  A  P.  a  Psunj-,  Papuk-  és 
Djel-hegységgel  veszi  körül  a  pozsegai  völgyet, 
amely  termékenysége  folytán  sűrűn  lakott,  D. 
felé  Pletemica  mellett  keskeny  völgyszorosou 
át  csapolja  le  vizeit  az  Orljava.  (Tr.  SzHSz.) 

Pozsegai  völgykatlan,  Pozsega  vármegyének 
az  a  sűrűn  népesített  és  felette  termékeny  völgy- 
katlana, amelyet  a  Pozsegai  hegység,  a  Psunj, 
Papuk  és  Djel  hegységek  minden  oldalról  teljesen 
körülöveznek,  úgy  hogy  csak  D.  felé  Pletemica 
mellett  nyílik  keskeny  völgyszoros,  amelyen  a  P. 
számos  vizeit  egyesítő  Orljava  és  Lonja  vizei 
lefolyást  nyernek.  (Tr.  SzHSz.) 

Pozsga  (Pojoga),  kisk.  Krassó- Szörény  vm. 
marosi  j.-ban,  (1910)  855  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pozsgás  a.  m.  bővérű.  L.  Vérbőség. 

Pozsgás  növények,  1.  Húsos  növények. 

Pozsgástörzsü  fák.  így  nevezik  a  nagyra  nö- 
vekedő húsosnövények  (1.  0.)  közül  azokat,  ame- 
lyeknek húsos  szára  húsos  törzsként  alakul  ki, 
mint  némely  Cereus,  Euphorbia,  Opuntia. 

Pozsony,  vármegye  a  Duna  balpartján,  ha- 
tárai Ny.-on  Morvaország,  D.-en  Mosón  és  Győr, 
K.-en  Komárom  és  Nyitra  vármegyék,  É.-on 
Nyitra  vármegye. 

Területe  4295  km^.  Földje  legnagyobbrészt 
lapályos,  de  a  Kis-Kárpátok  láncolata  (Viszoka, 
754  m.)  két  részre  osztja ;  a  Ny.-i  kisebb  rész  a 
bécsi  medencéhez  v.  a  Morva  lapályához  (Morva- 
mező) tartozik,  K.-i,  nagyobb  fele  a  Kis  Magyar 
Alföldnek  vagy  pozsonyi  medencének  része  ;  ez 
Nagyszombat  körül  a  Mátyusfölde  név  alatt  is- 
meretes hullámos  vidék;  a  D.-i  a  Duna  két  ágá- 
tól körülzárt,  igen  mély  fekvésű  vidék  a  Csalló- 
köz gabonatermő  rónája.  A  síkság  nagyobbára 
alluviális  völgytalaj,  melyet  a  Csallóközön  ter- 
jedelmesebb homokos  rész  szakít  meg. 

Folyóvizei:  a  Duna,  mely  P.-nál  két  ágra 
(Öreg-  és  Kis-Duna)  szakadva  a  Csallóközt  fogja 
körül, kanyargós  medre  szabályozva  van;  aMorva, 
mely  a  vármegye  Ny.-i  határát  jelöli;  K.-en  a  Vág 
érinti  a  vármegyét ;  a  Dudvág,  mely  a  Kis-Kár- 
pátok K.-i  vizeit  magába  veszi.  Ásványos  forrá- 
sai a  szentgyörgyi  hideg  kénes  forrás,  a  bazini 
vasas  forrás  (fürdővel)  és  a  P.  melletti  Vaskút. 

Éghajlata  arónánamagyar  Alföld  jellemvoná- 
sait mutatja, meleg  nyárra  kemény  telet:  a  hegy- 
vidék égalja  kevésbbé  meleg,  de  egyenletesebb. 

Térmérőéi  az  ásváuyországból  kéukovand, 
mangán,  kevés  réz  ós  jelentéktelen  arany.  A  Kis- 

42 


Pozsony 


658    — 


Pozsony 


kárpátok  mészköböl  álló  tömegét  nagy  kőbányák- 
ban gyárilag  termelik  ki  s  mint  égetett  mész 
és  útfedő  anyag  kerül  forgalomba. 

Mezőgazdaságilag  P.  vm.  volt  az  ország 
legelörehaladottabb  vármegyéje.  Tennőterülete 
407,285  ha.,  miből  szántóföld  252,006,  kert  4611, 
rét  31,589,  legelő  30,491,  nádas  614,  szöUő  3295  és 
erdő  87,364  ha.,  míg  a  földadó  alá  nem  eső  nem 
termő  terület  27,626  ha.  Legtermékenyebb  részei 
a  nagyszombati  és  galántai  járások.  Kiváló  P. 
búzája  és  sörárpája,  nagyban  termel  cukoiTépát 
és  burgonyát.  Leggyengébb  a  talaj  a  malaczkai 
járásban.  Az  itteni  homokterületek  mindinkább 
eltűnnek,  szurkos  fenyővel  ültettetnek  be ;  az  ár- 
víznek kitett  részek  is  nagy  jövedelmet  adnak, 
főleg  a  Bécsbe  szállított  szénatermésükkel.  A 
raalaozkai,  pozsonyi  és  galántai  járásban  és  a 
Csallóköz  dunamenti  községeiben  nagyban  űzik 
a  zöldség-,  főleg  a  káposztatermelóst.  Jó  bor  te- 
rem a  Kiskárpátok  délkeleti  lejtőin.  Gyümölcsöt 
(alma,  körte)  főleg  a  Csallóközben,  szilvát  a  Kis- 
kárpátok alján  termelnek.  Az  erdőségek  a  Kis- 
kárpátokban  bükk  és  tölgy,  a  malaczkai  járás 
homokdombjain  szurkos  fenyő  és  a  Nagy-  s  Kis- 
Duna  szigetein  fűz,  nyár,  éger,  szil  és  kőris. 

Az  állatlétszám  Yo\%  az  1911.  évi  összeírás  sze- 
rint: 122,322  drb.  szarvasmarha,  25,307  ló,  234 
szamár,  10  öszvér,  91,159  sertés,  18,547  juh  és 
10,039  kecske.  Az  állattenyésztés  a  megye  egész 
területén  virágzó.  Kiváló  jó  lovakat  tenyészt  a 
vármegye  magyarlakta  galántai,  dunaszerda- 
lielyi  és  somorjai  járása.  A  tenyészirány  Nonius- 
fajta.  Magánménesei  közül  legkiválóbb  gr.  Pálffy 
József  szomolányi  telivér  és  félvér  angol  ménese. 
A  megye  szarvasmarhatenyósztése  általában  első- 
rendű. Tenyészirány  simmenthal-berni  vörös- 
tarka. Nagyban  szállították  a  baromfit  a  bécsi 
piacra.  Valamennyi  közép  és  nagyobb  gazdaság 
tejgazdasággal  és  hizlalással  van  összekötv^e.Vad- 
állománya  bőséges,  van:  szarvas,  mufflon,  vad- 
disznó, őz,  nyúl,  fogoly  és  fácán.  Nagykiterjedésű 
halas  tavak  vannak  herceg  Pálffy  Miklós  ma- 
laczkai és  gr.  Pálffy  József  szomolányi  uradal- 
maiban. A  Morva,  Vág  és  Kis-Duna,  továbbá  a 
holt  Dunaágak  halállománya  bőséges. 

Lakosságának  száma  (1910)  311,527  volt  (közte 
1215 katona).  Egy  km^-re e szerint  725 lélek  jut. 
A  lakosok  közt  volt  131,662  magyar  (42-3o/o), 
21,032  német  (6*80/0),  154,344  tót  (49-5o/o),  1583 
horvát  és  2866  egyéb.  A  magyarság  a  két  csalló- 
közi és  a  galántai  járásban  tömörül,  a  tótság  a 
többi  járásokban.  Hitfelekezet  szerint  volt  272,067 
r.  kat.  (757o/o\  17,462  ág.  ovang.  (5-6«/o),  7409 
ref .  (2-40/0)  és  14,381  izraelita  (4-6%).  A  lakosság 
legnagyobb  része  földmlvelő  és  állattenyésztő, 
leginkább  a  lapályos  vidéken.  Az  ipar  meglehe- 
tősen fejlett ;  legjelentékenyebb  a  cukorgyártás 
(4  nagy  cukorgyár :  Magyardiószeg,  Magyarfalu, 
Nagyszombat,  Szered),  továbbá  a  zománcedény - 
ipar  (Pozsonyligetfalu),  vegj^észeti  ipar  (Felső- 
diós),  agyagárúipar  (Modor),  mészégetés,  tégla- 
gyártás, faipar  és  kőbányászat.  Élénkebb  for- 
galmi központok :  Nagyszombat,  öalánta.  Duna- 
szerdahely és  Somorja.  A  hiteligények  kielégíté- 
sére 1918-ig  22  bank,  4  takarékpénztár  és  52 
liitelszövetkezet  szolgált,  azóta  a  régi  intézetek 


egy  része  megszűnt  és  helyükbe  ujak  keletkeztek, 
illet\^e  a  cseh-szlovák  nacioualizálás  elve  szerint 
másokkal  egyesültek.  A  közlekedést  a  sokfelé 
elágazó  vasutak  (362  km.),  az  állami  (95  km.) 
és  a  megyei,  illetve  városi  utak  (681  km.),  to- 
vábbá a  dunai  hajózás  és  a  Morva  és  Vág  folyó- 
kon fennálló  tutajozás  közvetítik. 

Közművelődés  tekintetében  P.  vármegye 
meglehetős  kedvező  viszonyokat  tüntetett  fel;  a 
6  éven  felüli  lakosságnak  80-87o-a  tud  írni  és  ol- 
vasni, amivel  P.  a  legkedvezőbb  vármegyék  közé 
sorakozott,  az  iskolakerülő  gyermekek  száma 
csak  2366.  A  vármegyében  van  2  gimnázium 
(Nagyszombat  és  Szentgyörgy),  1  tanítóképző 
(Modor),  1  tanítónőképző  (Nagyszombat),  2  em- 
berbaráti intézet,  9  polgári,  8  iparosmas,  299 
elemi,  264  ált.  ismétlő,  7  gazd.  népiskola  és  24 
kisdedóvó.  Ez  iskolákat  a  háború  előtt  összesen 
58,253  tanuló  látogatta  (köztük  41,142  az  elemi 
iskolát).  A  szellemi  élet  központja  P.  városán  kí- 
vül Nagyszombat,  Modor  és  Bazin. 

Köz  igazgatás.  P.  vármegye  a  magyar  köz- 
igazgatás alatt  7  járásra  oszlott  és  volt  benne  4 
rend.  tan.  város,  ú.  m. : 


Járás,  város 


Vx    jj  Lakos 
í  i      Ság 
l's  I  száma 
«        1910. 


Dunaszerdahelyi 

Galántai  _. 

Malaczkai     .^  ... 
Nagyszombati    „. 

Pozsonyi „ 

Somorjai 

Szenczi    

Bazin    r.  t.  város 
Modor  » 

Nagyszombatc 
Szentgyörgy 


b  b  ö  1 


JiLakó- 
j "" I  házak 

magyar  i   német  tót      |8Báma 


33,885|j 
*8,211 
49,162 
56,649 
36,1901 
30,327 
28.664! 
4,809 
5,00' 
15,16 
S,458i| 


33,538 

43.727 

1,516 

4,176 

4,919 

27,219 

10,411 

575 

347 

4.593 

641 


Összesen  |i  296|^ll,527|!l31,662 


112 

576 
2,272 
1.746 
6,294 
2,729 
2,024 
1,558 

525 
2,280 

916 

21,032 


46,185 


Ez  a  beosztás  a  trianoni  béke  óta  többféle  vál- 
tozást szenvedett  ós  a  r.  t.  városok  nagyközsé- 
gekké alakultak  át. 

P.  vármegyében  volt  a  városokon  kívül  40 
nagy-  és  252  kisközség ;  a  községek  általában 
véve  kicsinyek  vagy  középnagyságuak ;  2000-nél 
több  lakosa  36-nak  van,  legnépesebbek:  Nagy- 
szombat 15,163,  Szered  5371  és  Malaczka  5136 
lak.  Székhelye:  Pozsony,  melynek  neve  1919 
óta  Bratislava. 

Története.  Pozsony  vm.  honfoglaláskori  tör- 
ténete ismeretlen.  Annyi  bizonyos,  hogy  900—902 
táján  a  magyarok  már  urai  voltak  e  területnek. 
A  Szent  István  alakította  első  vármegyék  sorá- 
ban már  P.  is  szerepel,  de  csak  a  XIIl.  sz.  végén 
alakul  ki  teljesen ;  a  Csallóköz  azonban  külön 
közigazgatási  területet  alkotott  Kis -Pozsony - 
megye  néven,  ámbár  ez  is  a  pozsonyi  várispán- 
tól függött.  A  megyében,  amelynek  lakossága 
nagyrészt  magyar  volt,  tekintélyes  székely  tele- 
pek is  voltak  ;  területén  már  IV.  Béla  alatt  ala- 
kult ki  önálló  várossá  Nagyszombat,  régi  nevén 
Szombathely,  1361-ben  Nagy  Lajos  Modort  emelte 
városi  rangra,  később  Szentgyörgy,  majd  Bazin 
lett  kir.  város.  Ezenkívül  a  XlII.  és  XVI.  sz.-ban 
számos  vár  keletkezett.  A  megye  területét  a 
középkor  folyamán  a  német  hadak,  a  tatárok  s  a 
XV.  sz.-ban  a  husziták  pusztították. 


Pozsony 


659     — 


Pozsony 


A  mohácsi  vészt  követő  ellenkirályok  korsza- 
kában Nyugat-Magyarországgal  P.  vármegye  is 
Ferdinándnak  hódolt.  A  török  vész  sokáig  meg- 
kímélte a  vármegj^ót.  1532-ben  az  esztergomi 
érsek  és  káptalan  Nagyszombatba  menekült  s  ott 
volt  székhelye  a  XIX.  sz.  elejéig.  1635.  ott  ala- 
pította Pázmány  Péter  a  jelenlegi  budapesti 
egyetemet.  A  Bocskay-fölkelés  alatt  a  várme- 
gye területén  több  harc  folyt  le.  1605  végén  az 
e^ész  vármegye  Bocskay  kezén  volt  és  csak  a 
bécsi  béke  után  került  megint  a  király  birtokába. 
1619-ben  és  1623-ban  Bethlen  Gábor  hadai  vonul- 
tak végig  diadalmasan  a  vármegyén ;  I.  Rákóczi 
György  is  (1645)  szorongatta  a  vármegye  meg- 
erősített helyeit  s  Nagyszombatot  el  is  foglalta ; 
I.  Lipót  alatt,  nevezetesen  1663.  a  törökdúlást  is 
megszenvedte.  A  Thököly-felkelés  alatt  Pozsony 
is  a  kurucok  kezére  került  ugyan,  de  a  császári 
hadsereg  ezt  rövid  idő  múlva  visszafoglalta.  A 
líákóczi -szabadságharcban  1704-ben  nagyarányú 
hadműveletek  folytak  a  Csallóközben;  Heister 
császári  fővezér  átkelve  a  Dunán,  számos  ma- 
gyar helységet  fölégetett,  Ritschan  tábornoka 
azonban  Szomolánynál  Bercsényitől  súlyos  vere- 
séget szenvedett.  Ellenben  Nagyszombat  mellett 
1704  dec.  16.  Rákóczi  vesztett  csatát.  A  béke- 
alkudozás céljából  férjéhez  bocsátott  Rákócziné 
1706.  nagy  ünnepség  közt  vonult  át  a  megyén. 
A  béke  azonban  nem  jött  létre  s  a  megye  to- 
vábbi harcok  színhelye  lett.  II.  József  a  vármegyé- 
ket megszüntetvén,  P.  Nyitrával,  Barssal  és  Tren- 
csénnel  alkotott  egy  kerületet,  amelynek  szék- 
helye Nyitra  lett.  1790-ben  P.  ismét  visszanyerte 
önállóságát.  De  a  török  hódoltság  alatt  keletke- 
zett intézményei  közül  többet  elvesztett ;  1772. 
Budára  vitték  az  egyetemet,  1821.  az  érsekség 
költözött  vissza  Esztergomba. 

A  XIX.  sz.  elején  a  magyar  nyelv  ügyét  erős 
védelmébe  vette  a  vármegye  s  anyagi  áldozatok- 
tól sem  riadt  vissza,  hogy  a  magyarságot  erősít- 
sék ;  az  elemi  iskolák  ügyét  is  felkarolták,  1844. 
új  székházat  építettek  Pozsonyban.  A  szabadság- 
harc első  idejében  sok  gondot  okoztak  a  várme- 
gyének a  különböző  községekben  kitört  zsidóül- 
dözések, majd  Hurbán  betörése,  aki  Malaczkáig 
nyomult  tót  csapatja val.  A  szabadságharc  folya- 
mán a  megye  területén  több  ütközet  folyt  le. 
1850-ben  az  abszolút  uralom  alatt  két  részre  sza- 
kították a  megyét,  de  ez  az  állapot  az  alkotmá- 
nyos élet  újjáébredésekor  megszűnt.  1876-ban 
Bazin,  Modor,  Nagyszombat  és  Szentgyörgy  m. 
kir.  városok,  elvesztvén  hatósági  jogkörüket,  mint 
rend.  tanácsú  városok  bekebeleztettek  a  várme- 
gyébe. 1896-ban  az  ezredéves  ünnep  alkalmából  a 
hét  milleniumi  emlék  egyikét  a  dévényi  hegytetőn 
állították  föl.  1918  végén  és  1919  elején  a  vm.  te- 
rületét megszállották  a  csehek ;  a  trianoni  béke 
a  megyét  a  Dunáig  Cseh- Szlovákországnak  Ítélte 
oda,  mely  a  Pozsony  elnevezést  megszüntette  s 
Bratislava  megyét  (zsupánság)  létesítette  belőle. 

Irodalom.  Bél  Mátyás,  Comitatus  Posoniensis.  1735 ; 
Suilágyi  Sándor,  A  magyar  tört.  társulat  1877-iki  vidéki 
kirándulása  Pozsony  városában  és  vármegyébea,  Buda- 
pest, 1877  ;  Pozsony  vidéke  (A  m.  földtani  intézet  fölvé- 
tele), 1883 ;  Jedlicska  Pál,  Kiskárpáti  emlékek,  1891 ; 
Körösi  J.,  Megyei  monoprraflák,  1891;  Pozsony  vármegye 
monográfiája,  Budapest  1905 ;  Ortvay  Tivadar,  P.  vm.  állat- 
világa, Pozsony  1912. 


Pozsony  (Pressbwy,  most  Bratislava),  volt 
szabad  királyi  város  P.  vármegyében,  a 
vármegye  törvényhatóságának  székhelye,  a 
Duna  balpartján,  igen  kies  vidéken,  a  Duna 
sík  partján  s  az  ezt  félkörben  övező  dombok 
lejtőin.  Központja  az  Óváros,  melyhez  Ny.  felői 
a  Várhegyen  épült  (volt)  Terézváros,  K.-en  a  (volt) 
Ferenc '  József  város,  É.-on  a,  (volt)  Nándor- 
város s  ezentúl  EK.  felé  az  Újváros  csatlako- 
zik. Legjellegzetesebb  része  a  Duna  partján  me- 
redekül emelkedő  Várhegy  (224  m.,  a  Duna  fö- 
lött 85  m.),  melyet  a  XI.  sz.  óta  fennálló,  Mátyás 
király  és  Mária  Terézia  alatt  újjáépült  s  az 
1811.  évi  tűzvész  óta  rombadőlt  hatalmas  vár 
koronáz.  A  Várhegy  tövében  van  a  Szt.  Miklós- 
templom s  B.  felé  a  Pálfify-kert  közelében  az  új 
állami  főreáliskola,  a  kapucinusok  temploma  s 
kolostora,  számos  más  iskola,  a  törvényszék  és 
a  vármegyeház.  Az  Óváros  legnevezetesebb  épü- 
lete a  XIII.  sz.-ból  való  s  a  XIV— XV.  sz.-ban 
gót  ízlésben  újraépült  koronázó  székesegyház 
(Szt.  Márton  plébánia-templom),  melyet  1863—78. 
renováltak,  belsejében  Szt.  Mártonnak  ólomba 
öntött  lovasszobrával  (magyar  huszárruhában) 
és  gr.  Esterházy  Imre  prímás  gyönyörű  sírem- 
lékével, mindkettő  Donner  Rafael  műve.  Vele 
szemben  van  a  volt  m.  kir.  Erzsébet  tudományegye- 
tem (előbb  jogakadémia)  épülete  és  a  prépostház 
a  Káptalan-utca  É.-i  végében,  a  prépostház  udva- 
rán Szt  Erzsébet  márványszobra  (Rigele  Alajostól) 
a  régi  kat.  főgimnázium  a  gót  stílű  Klarissza- 
templommal  s  a  Mihály  utcában  az  1753.épült  régi 
országház  (utőbb  a  királyi  tábla  épülete),  melyben 
1802—48.  az  országgyűléseket  tartották.Az  Óváros 
központja  a  fő-tér,  melyen  az  1288.  épült  s  épí- 
tészetileg nevezetes  városháza  áll  (homlokképét 
1.  a  Magyar  művészet  cikk  VI.  mellékletén),  belse- 
jében gazdag  levéltárral  s  múzeummal  és  becses 
régi  faragvány  okkal.  A  főtéren  a  II.  Miksa  korá- 
ból való  érdekes  díszkút  (1572)  áll.  Az  innen  É.  felé 
nyíló  Ferenciek-terén  áll  a  jezsuiták  temploma 
(1636),  előtte  Mária-oszlop  és  Rómer  Flóris  mell- 
szobra (Stróbl  Alajostól),  a  fereuciek  kolostora 
és  temploma  szép  toronnyal  és  a  templom  hajó- 
jához épített  csúcsíves  remek  Szt.  János-kápol- 
nával, továbbá  a  városház  mögött  a  régi  prímást 
palota  (1787).  Az  Óváros  nevezetesebb  épületei 
még  az  Orsolya-apácák  temploma  és  kolostora  s 
a  régi  pónzverőház.  Míg  az  Óváros  e  része 
többnyire  keskeny  utcáival  s  nagyrészt  műbecsü 
régi  épületekkel  az  ódon  város  benyomását  teszi, 
addig  az  Andrássy-(mo8t  András-)uteától  a  Duna 
felé  elterülő  része,  nemkülönben  a  hegyek  és  a 
vasút  felé  vezető  Stefánia-(most  Stefaník-)út  és  a 
hegyek  lejtőjén  épülő  utcák  már  a  modem  nag^^^ 
város  jellegét  viselik  magukon.  A  kiterjedt  Sóta- 
(1919-ig)  Kossuth  Lajos- tér  a  város  legszebb  tere, 
szép  magánépületekkel  s  a  díszes  színházzal  (Pell- 
ner  és  Hellmer  műve),  előtte  a  Ganymedes-kút  és 
a  P.-i  születésű  Hűmmel  Nep.  János  zeneszerző 
szobra,  mindkettő  az  ugyancsak  P.-i  születésű  Tilg- 
ner  szobrász  kitűnő  műve,  továbbá  Petőfi  nagy- 
szabású szobra  Radnai  Bélától.  Ugyanitt  van  a 
Miasszonyunk  temploma  és  kolostora.  A  Duna 
felé  vezető  Hid-utca  az  impozáns  Vigadó  (Komor 
és  Jakab  műve)  mellett  a  hajdani  Koronázási 

42* 


Pozsony 


660 


Pozsony 


dombtórre  vezet,  melyen  1873-ig  az  a  áomb  állott, 
melyről  a  megkoronázott  király  a  négy  világtáj 
felé  egy-egy  kardvágást  tett.  E  teret  Mária  Terézia 
királynőnek  Fadrusz  János  által  készített  hatal- 
mas lovasszobra  (1897)  díszítette,  melyet  a  cseh 
legionáriusok  1921.  elpusztítottak. 

Az  Óvárostól  B.-ra  elterülő  Nándorváros  neve- 
zetesebb épületei :  a  ref .  templom,  Calvin-udvar, 
postapalota  és  az  irgalmasok  kórháza  és  tem- 
ploma a  vásártéren,  a  trinitárius-templom  a  volt 
Nagy  Lajos-téren,  a  magyar-tót  és  a  német  ev. 
templom  a  volt  Bél-utcában,  valamint  az  új  ev. 
lyceum  (gazdag  könyvtárral  és  a  Schimkó-féle 
éremgyűjteménnyel)  és  a  lyceumi  internátus,  a 
volt  Frigyes  f öherceg-(előbb  Grassalkovich-)  féle 
palota  a  volt  Grassalkovich-téren.  Innen  a  palo- 
tákkal, nyaralókkal  s  díszkertekkel  ékített  Ste- 
fánia-(Stefanik-)út,  P.  legszebb  utcája,  az  állam- 
vasutak pályaudvara  felé  vezet ;  ugyanonnan  in- 
dul ki  a  Donner-utca  (benne  a  régi  primási  nyári 
palota,  most  helyőrségi  kórház)  és  a  volt  Bs- 
terházy-téren  át  haladó  Vám-utca.  (Ezen  túl 
van  a  Schulpe-féle  munkástelep.)  Az  Újváros 
(«Virágvölgy»)  nevezetesebb  épületei :  a  róm.  kat. 
plébániatemplom  (benne  Krisztus  a  keresztfán, 
Fadrusz  Jánostól),  a  dohány  gyár,  a  városi  dologház 
és  a  Stefánia-árvaház.  Az  innen  D.  felé  eső  volt 
Ferenc  József -városban  találjuk  (az  Erzsébet-apá- 
cákkolostorát  és  kórházát  1919-ig),  az  állami  felső 
leányiskolát  és  a  tanítónőképző  intézetet,  a  ró- 
mai kath.  főgimnáziumot  és  az  Erzsébet  királyné- 
templomot, a  két  utóbbi  Lechner  Ödöntől;  a 
templomban  néhai  Erzsébet  királyné  márvány- 
domborműve  (Rigele  Alajostól).  Ugyanitt  van  a 
P.— szombathelyi,  soproni  és  a  csallóközi  vasút 
pályaháza.  A  volt  Baross  Gábor-utca  végében 
nyílik  a  közúti  és  vasúti  híd,  mely  a  Duna 
jobb  partján  elterülő  híres  ligetbe  (Au),  P.  város 
legszebb  parkjába  s  legkedveltebb  mulatóhelyére 
(vendéglőkkel,  nyári  színházzal)  vezet,  ahová 
csavargőzösön  is  eljuthatni.  A  város  É.-i  kör- 
nyéke rendkívül  kies,  nyaralókkal  s  mulató- 
helyekkel (Bimbóházak,  Hegyi  park.  Malomvölgy) 
bővelkedő  dombvidék ;  ugyanarra  van  a  hajdani 
Mária-fürdő  s  a  Kálvária-hegy,  melyhez  ÉK.  felé 
a  szép  kilátást  nyújtó  Zerge-hegyben  (439  m.,  az 
1866.  elesett  katonák  emlékével)  kulmináló  hegy- 
vidék csatlakozik.  Annak  É.-i  lábánál  van  a  haj- 
dani Ferdinánd-király -fürdő  is,  másként  Vaskút, 
gyönyörű  völgy  ölében. 

P.  jelentékeny  város,  a  politikai,  tudományos 
és  üzleti  élet  gócpontja.  Újabban  székhelye  a  szlo- 
vák minisztériumnak,  régóta  a  vármegye  hatósá- 
gának, pénzügyigazgatóságnak,  államépítószeti 
hivatalnak,  posta-  és  táviróigazgatóságnak,  ítélő- 
táblának és  főügyészségnek,  törvényszéknek,  já- 
rásbíróságnak, 1920-ig  az  ügyvédi  és  közjegyzői 
kamarának ;  van  itt  továbbá  kereskedelmi  és  ipar 
kamara,  erdőfelügyelőség,  folyammérnöki  és  kul- 
túrmérnöki hivatal,  állategészségügyi  főfelügye- 
lőség, fővámhivatal  stb. 

Ipara  és  JceresJcedelme  igen  élénk ;  legneveze- 
tesebb ipartelepei :  a  nagy  dohánygyár,  kefegyár, 
robbanószergyár,  tölténygyár,  cémagyár,  kábel- 
gyár, juta-,  pamutfonó-  és  vitorlavászongyár,  tex- 
tilárúgyár, paszománygyár,  csokoládégyár  stb. 


jelentékeny  továbbá  a  fa-,  kender-  és  szövőipar ; 
ismeretes  a  P.-i  kétszersült,  diós  s  mákos  süte- 
mény és  borkivitele  is  tekintélyes.  A  kereskedelem 
emelésére  szolgál  a  közraktár,  s  a  nagy  hitelin- 
tézetek. Jelentékenyek  a  marhavásárai.  Vasúti 
és  gőzhajóállomás,  posta-  és  táviróhivatal,  tele- 
fonhálózat. A  város  főbb  útvonalain  villamos- 
vasút közlekedik.  A  Duna  jobb  partján  téli  ki- 
kötő és  átrakodóhely,  legújabban  (1922)  termény- 
tőzsde is  létesült. 

Tanintézetei  (1919-ig) :  a  káptalani  papnevelő-in- 
tézet, ág.  ev.  teol.  akadémia,  kir.  kat.  főgimnázium, 
ág.ev.  főgimnázium,  főreáliskola,  felső  keresk.  is- 
kola, női  keresk.  tanfolyam,  felsőbb  leányiskola, 
tanítónő-  és  kisdedóvónőképző  intézet.  Orsolya- 
szüzek tanítónőképzője,  bábaképző,  vincellér- 
iskola, fémipari  szakiskola,  10  polgári  és  25  elemi 
iskola,  9  kisdedóvó  s  4  árvaház,  8  kórház.  Van  itt 
továbbá  városi  és  orvos-természettud.  múzeum, 
volt  sok  közművelődési  s  közhasznú  egyesület, 
köztük  a  Toldy-kör,  a  közművelődési  egyesület, 
az  orvos-  és  természettud.  egyesület,  az  egyházi 
zeneegyesület,  a  gazdasági  egyesület,  a  mérnök- 
egyesület, turistaegyesület  stb. 

Lakóinak  száma.  1850-ben  42,064  volt,  1869-beu 
46,540,  1890-ben  56,048  és  1910-ben  78,223,  kö- 
zöttük 4764  katona ;  nyelvre  nézve  volt  1910-ben 
31,705  magyar,  32,790  német,  11.673  tót,  351 
horvát  és  1704  egyéb ;  hitfelekezet  szerint  59,198 
római  kat.,  8994  ág.  evang.,  1515  ref.  és  8207 
izraelita.  A  házak  száma  3204,  a  város  határa 
7446  ha.  Néprajzi  tekintetben  is  fontos  a  város, 
amennyiben  a  magyar,  német  és  tót  nyolvhatár 
itt  érintkeznek. 

Története-  P.  eredete  ismeretlen,  nevének  kelet- 
kezése is  bizonytalan.  Német  nevét:  Fressburg 
valószínűleg  Vratiszláv  morva  fejedelemtől  kapta 
(Vratislaburgium,  Bredslavaburg  a.  m.Pressburg). 
A  magyarok  birtokába  892.  körül  jutott.  907-ben 
itt  a  bajorokat  a  magyarok  háromnapos  ütközet- 
ben megverték.  I.  Endre  alatt  1052.  Henrik  német 
király  hiába  ostromolta  várát.  Az  első  Árpád- 
házi-királyok korában  alakult  meg  P.  vármegye 
és  keletkezett  a  P.-i  prépostság.  (L.  Pozsonyi  káp- 
talan és  prépostság.)  A  legrégibb  prépostsági 
templom  a  várban  volt;  1221.  építették  az  ujtem- 
plomot a  mai  székesegyház  helyén.  A  morva - 
mezei  ütközet  emlékére  építtette  Kun  László 
1278—1297.  a  Ferencrendiek  csúcsíves  templo- 
mát. A  város  gyorsan  gyarapodott.  Hl.  Endre 
kiváltságos  levele  (1291)  óta  a  közigazgatást 
önkormányzatilag  a  bíró  végezte  a  12  esküdt- 
ből álló  tanáccsal.  A  városnak  német  nyel- 
ven szövegezett  jogkönyve  a  XV.  sz.-ban  készült. 
Károly  Róbert  több  kiváltsággal  emelte  jólétét ; 
1370  körül  épült  a  ma  is  fennálló  városháza. 
Zsigmond  király  1405.  P.-t  támokjoggal  élő 
sz.  kir.  várossá  tette.  1405.,  1410.,  1411.,  1429.  ós 
1435.  országgyűlések  voltak  P.-ban.  1430-ban 
pénzverőintézetet  kapott,  l.  Mátyás  is  több  kedvez- 
ményben részesítette  a  várost,  az  ő  segélyével  ala- 
pította Vitéz  János  érsek  1467.  a  P.-i  egyetemet 
(Academia  Istropolitana).  A  mohácsi  vész  után 
I.  Ferdinánd  a  kormány  székhelyét  P.-ba  tette  át, 
ettől  fogva  az  országgyűléseket  is  itt  tartották ; 
1543.  Esztergom  eleste  után  a  prímás  is  P.-ba  tele- 


Pozsony 


661 


Pozsonyi  borok 


pedett.  1552-ben  a  P.-i  várba  vitték  a  szentkoronát 
és  csekély  megszakítással  ott  őrizték  1784-ig.  1563. 
ment  végbe  Miksa  herceg  koronázása  s  1835-ig  itt 
koronázták  meg  a  királyokat.  A  protestánsok  is 
korán  elterjedtek.  1619.  okt.  Bethlen  Gábor  el- 
foglalta a  várost  és  várat,  1620.  Dampierre  császári 
hadvezér  hiába  akarta  visszavenni,  a  rohamban 
maga  is  elesett.  1621-ben  azonban  a  város  meg- 
nyitotta Forgách  nádor  és  Bouquoi  császári  vezér 
előtt  kapuit.  1670-ben  működött  a  P.-i  vértör- 
vényszék (1.  0.).  1672-ben  Nigrelli  parancsnok  el- 
foglalta a  protestánsok  templomát,  a  lelkészeket 
kiűzte  a  városból.  1682-ben  a  protestáns  gyüle- 
kezet újra  megalakult,  de  templomát  nem  kapta 
vissza.  1683  júl.  26.  Thököly  és  a  törökök  foglal- 
ták el  a  várost,  de  már  júl.  29.  Károly  lotharin- 
giai  herceg  kiűzte  onnan  őket.  1687-ben  az  itteni 
országgyűlésen  ismerték  el  a  rendek  a  Habsburg- 
család örökös  királyságát. 

Az  1722— 23-iki  országgyűlés  itt  fogadta  el  a 
pragmatica  sanctiot.  Nevezetes  volt  az  1741.  or- 
szággyűlés, amely  Mária  Teréziának  a  kívánt 
hadsegélyt  megszavazta.  Mária  Terézia  a  várat 
Römisch  építésszel  restauráltatta,  benne  lakott 
1766—80.  veje,  Albert  szász-tescheni  herceg  ne- 
jével, Mária  Krisztina  főhercegnővel.  1753-ban 
építették  az  országházat.  1776-ban  nyílt  meg  az 
új  jogakadémia  s  készült  el  a  színház,  1780-ban 
indította  meg  Ráth  Mátyás  az  első  magyar  hír- 
lapot, a  Magyar  Hírmondót.  II.  József  alatt  a 
város  nagy  kárt  szenvedett  amiatt,  hogy  a  kor- 
mányhivatalokat Budára  helyezték  át.  De  már 
II.  Lipót  alatt  1790-től  újra  vú'ágzásnak  indult. 
1797-ben  a  franciák  elfoglalták  a  várost.  Dec. 
26.  itt  kötötték  meg  a  P.-i  békét.  1809  júl.  14. 
Davoust  francia  tábornok  csapatai  a  várost  ós 
várat  bombázás  után  megszállották  ós  csak  a 
békekötés  után,  nov.  19.  vonultak  el.  1811-ben  a 
vár  és  a  város  egy  része  a  katonák  vigyázatlan- 
sága következtében  tűzvész  áldozata  lett ;  a  vár- 
kastély azóta  rom. 

1847  nov.  7.  nyitotta  meg  V.  Ferdinánd  ma- 
gyar nyelven  a  korszakalkotó  P.-i  országgyűlést, 
mely  az  1848-iki  szabadelvű  törvényeket  kivívta. 
A  bécsi  (március  13)  felkelés  hatása  alatt  az  ud- 
var mindenben  engedett.  Az  első  felelős  magyar 
minisztérium  ápr.  7.  alakult  meg,  ápr.  11.  szen- 
tesítette a  primási  palotában  összegyűlt  rendek 
előtt  V.  Ferdinánd  az  1848-iki  törvényeket  s  fel- 
oszlatta az  utolsó  rendi,  egyszersmind  utolsó  P.-i 
országgyűlést.  1848  aug.  nyílt  meg  a  Bécsbe  ve- 
zető vasút.  1848  okt.  7.  Jellaehich  hadteste  a  Duna 
jobbpartja  felől  bombázással  fenyegette  a  vá- 
rost, de  csakhamar  odább  vonult  a  honvédek  elöl, 
akik  dec.  19-ig  tartották  azt.  1849  júniusban  Hay- 
nau  ütötte  föl  táborát,  többeket,  köztük  Petőcz 
Györgyöt  és  Rázga  Pált,  kivégeztetett.  Ezután 
P.  egyik  katonai  parancsnokság  székhelye  lett. 
1850-ben  P.  és  Esztergom  közt  is  megnyílván  a 
vasút,  Budapesttol  is  közvetlen  vasúti  összeköt- 
tetésbe jutott.  Az  1866  júl.  22-i  lamacsi  ütközet- 
ben a  poroszok  már  egészen  a  város  közelébe  nyo- 
multak, de  az  aznap  kötött  fegyverszünet  meg- 
állította őket. 

Az  alkotmány  helyreállítását  követő  korszak- 
ban kezdődik  P.  nagyarányú  megmagyarosodáea. 


Vasúti  gócponttá  fejlődvén,  ipari  és  kereske- 
delmi forgalma  gyorsan  növekedett  s  az  ország 
második  gyár  városává  emelkedett  Budapest  után. 
1890-ben  avatták  föl  az  állandó  hidat  (Ferenc 
József-híd) ;  1914.  megnyílt  az  új  (Erzsébet-)  egye- 
tem, mely  1921.  Budapestre  költözött,  ahonnan 
Pécsre  való  áthelyezését  tervezik. 

A  világháború  befejeztével,  1918—1919  Szil- 
veszter éjszakáján  történt  P.-nak  cseh-szlovák 
legionáriusok  által  való  megszállása,  majd  pedig  a 
Cseh-Szlovák  köztársaság  részére  való  birtokba- 
vétele. Ezt  a  fegyveres  erővel  előidézett  tényle- 
ges állapotot  a  trianoni  békeszerződés  jogi  álla- 
pottá változtatta.  P.,  mint  Szlovenszkó  fővárosa 
megkapta  a  Bratislava  nevet  és  a  szlovenszkói 
minisztérium  székhelyévé  lett. 

Irodalom.  Bél  Mátyás,  Comitatus  Posoniensis,  1785;  Ró- 
mer  Flóris,  Pozsony  és  környéke,  1865 ;  Pozsony  vidéke,  a m. 
földtani  intézet  fölvétele,  Budapest  1888;  Ortvay  T.,  Po- 
zsony város  története,  7  köt.,  1892 — 1912;  Knauz,  A  po- 
zsonyi káptalan  kéziratai  1870 ;  Ortvay,  Száz  év  egy 
hazai  főiskola  történetéből,  1884 ;  Király  J.,  Pozsony 
város  joga  a  középkorban,  1894 ;  Rácz  K.,  A  pozsonyi 
vértörvényszék  áldozatai  1674-ben,  1874  ;  Schönvitzky  B., 
A  pozs.  gimnázium  története,  1896 ;  Markusovszky  8.,  A 
pozsonyi  ev.  lyceum  története,  Pozsony  1896 ;  Bozóky  E., 
A  pozsonyi  főreáliskola  története,  1895;  Vámossy  István, 
Adatok  a  gyógyászat  történetéhez  P.-ban,  1901 ;  Ortvay, 
Pozsony  város  utcái  és  terei,  1905  ;  Kumlik  Emil,  A  szabad- 
ságharc pozs.  vértanúi,  1905;  u.  a.,  Képes  pozs.  Kalauz, 
1907;  u.  a.,  Adalékok  a  pozs.  országgyűlések  történeté- 
hez ;  Császár  Mihály,  Mátyás  király  pozs.  egyeteme,  1914 ; 
Schrödl,  Markusovszky,  Schmidt,  Ebner  és  Freuszmuth, 
A  pozs.  ág.  evang.  egyházközség  története,  1906  ;  LuMnich 
Imre,  Bethlen  Gábor  és  Pozsony  városa,  Századok  1921. 

Pozsonyalmás  (Jablonové  pH  Malackách), 
kisk.  Pozsony  vmegye  malaczkaí  j.-ban,  (i9io) 
1155  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

PozaoTiYheszteTcze  (BystricapriBratislave), 
kisk.  Pozsony  vmegye  pozsonyi  j.-ban,  (i9io)  2271 
szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pozsonyboldogfa  (Mátka  Bozia),  kisk.  Po- 
zsony vmegye  szenczi  j.-ban,  (i9io)  398  magyar 
lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pozsonyborostyánkö  (Pajstún),  kisk.  Po- 
zsony vmegye  pozsonyi  j.-ban,  a  Kis-Kárpátok 
tövében,  (i9io)  938  szlovák  lak.,  rózhámorral, 
hengerművel.  A  község  fölött  meredek  hegyen 
Borostyánkő  várának  romjai  fekszenek ;  a  vár 
már  1349.  említtetik,  a  XVI.  sz.-ban  a  Bazíni  és 
Szentgyörgyi  grófoké  volt,  később  a  gr.  Pálffy- 
család  tulajdonába  került ;  a  franciák  1810.  le- 
vegőbe röpítették.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pozsonycsákány  (Kleiterdorf),  kisk.  Pozsony 
vmegye  somorjai  j.-ban,  (loio)  393  magyar  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Pozsonyeperjes  (Eperjes),  nagyk.  Pozsony 
vm.  dunaszerdahelyí  j.-ban,  (icio)  1064  magyar 
lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pozsonyfehéregyház,  kisk.  Pozsony  vmegye 
nagyszombati  j.-ban,  (i9io)  507  szlovák  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Pozsonyhidegkút  (Dúhravka  u  Bratislavy), 
kisk.  Pozsony  vmegye  pozsonyi  j.-ban,  (i9io)  876 
szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pozsonyi  borok.  Pozsony  vármegyében  a  Kis- 
Kárpátok  lejtőin  s  az  ezekkel  szemközt  fekvő 
f  ensíkon  30  községben  és  4  város  területén,  10,000 
kataszt.  holdon,  jobbnál  jobb  asztali  és  egyes  he- 
lyeken igen  jó  pecsenyebor  terem.  A  bor  színére 


Pozsonyi  gróf 


662 


Pozsonyi  vértörvényszék 


nézve  2/3  fehér,  ^/g  vörös.  A  fehér  bort  Dévény- 
től Szentgyörgyig  túlnyomólag  a  zöld  veltlini, 
Szentgyörgyön  és  innen  kezdve  a  piros  veltlini, 
Grinád,  Limbaeh,  Bazin,  Czajla,  Csukárd,  Teriing, 
Modoron  és  innen  fel  Diósig  a  zöld  szilváni  adja. 
A  vörös  bort  ellenben  a  kék  frankusból  (Blau- 
fránkisch)  szűrik.  A  bor  a  Kis-Kárpátok  mentén 
asztali  bor  jellegíí,  helyenként  azonban  nehezebb 
borok  is  teremnek. 

Pozsonyi  gróf  (comes  Posonieíisls),  cím  és 
méltóság,  amely  az  erdödi  gróf  Pálffy-családot 
illeti  meg  örökös  jogon.  Pozsony  vm.  valósá- 
gos főispáni  tisztéből  eredt,  amely  nyugati 
nagyfontosságú  határállásánáí  fogva  az  összes 
főispánságokat  felülmúló  nagy  jelentőségre  tett 
szert.  Az  örökös  főispánságok  keletkezésének 
-idejében  a  pozsonyi  főispánság  is  örökletessé 
vált  és  így  «supremu8  et  perpetnus  comitatus 
Posoniensis»  (örökös  pozsonyi  föispánság)  meg- 
jelölést nyert,  amelyet  régibb  közjogászaink  össze- 
tévesztettek a  ((Comes  liber  et  perpetuus»-sal  (örö- 
kös és  szabad  főispán),  vagyis  a  grófsággal.  így 
keletkezett  a  P.  elnevezése,  holott  ilyen  grófság 
nem  létezett.  Werbőczy  a  P.-ot  az  ország  igazi 
bárói  közé  sorozza  (Hkv.  I.  r.  94.  cím).  Az  1687. 
X.  t.-c.  a  P.  helyét  a  főrendek  ülésében  az  or- 
szágbárók után  említi  és  ezektől  kifejezetten  kü- 
lön jelöli  meg.  Az  1885.  VII.  t.-c.  szerint  a  fő- 
rendiháznak tagja  volt  ós  mint  ilyen  közvet- 
lenül az  ország  zászlósai  után  következett. 

Pozsonyi  káptalan  és  prépostság.  Eredetét 
mindeddig  homály  fedi.  Első  okiratos  nyomát 
Kálmán  király  1100-iki  dekrétumában  (I.  k.  22. 
fejezet)  találjuk,  ahol  nagyobb  prépostságnak 
mondatik,  melynek  a  vas  és  viz  által  való  ítélet- 
hozásnak gyakorlata  megengedtetik.  A  XIII. 
sz.-tól  kezdve  szakadatlanul  adott  ki  hiteles  ér- 
vényű okleveleket  s  prépostja  püspöki  tör\^ény- 
hatósággal  bírt,  míg  III.  Honorius  pápa  1221.  a 
káptalant  a  pozsonyi  várból  a  városba  át  nem 
vitte  s  a  prépostot  a  káptalannal  együtt  az  esz- 
tergomi érsek  hatósága  alá  nem  rendelte.  A  po- 
zsonyi prépost  többi  jogai  közé  hajdan  az  is  tar- 
tozott, hogy  az  esztergomi  érsek  helyettese  volt, 
Pozsony  városának  választott  plébánosát  meg- 
erősíthette, sőt  a  megürült  pozsonyi  kanonoki 
állásokat  betölthette.  Régebben  a  pozsonyi  kerü- 
let főesperese  volt  és  1922-ig  a  pozsonyi  pré- 
post közvetlenül  az  esztergomi  érsek  hatósága 
alá  tartozott.  A  cseh-szlovák  uralom  folytán  a 
Szlovenszkó  többi  róm.  kat.  egyházi  hatóságával 
és  intézetével  együtt  ez  a  káptalan  és  prépost- 
ság is  a  volt  felvidék  apostoli  adminisztrátorának 
joghatósága  alá  került.  A  pozsonyi  társas  káp- 
talan a  préposttal  együtt  13  tagból  áll. 

Pozsonyi  kódex  (1520-ból).  Egyetlen  magyar 
kódex,  mely  a  Nyelvemléktárban  csak  egy  nem 
egészen  hű  másolat  alapján  volt  kiadható,  az  ere- 
deti ugyanis  az  1837.  történt  lemásolás  óta  elve- 
szett s  csak  1914.  került  ismét  fölszínre,  midőn 
Mathuska  I.  Libor  a  pozsonyi  szentferenerendi 
könyvtárban  egy  1514-ből  való  nyomtatott  latin 
breviáriumban,  mint  annak  egy  részét  fölfedezte. 
A  kódex  nyolcadrétű,  két  ceattos  papiroskönyv, 
tartalma :  premontrei  zsolozsmák  s  néhány  mise- 
szöveg. A  barátgót-írásos  szöveg  40  levélre  ter- 


jed. Három  ember  írása,  kik  közül  csak  az  első, 
Mihály  deák  van  megnevezve.  A  második  min- 
den valószínűség  szerint  szintén  férfi  volt.  1520. 
készült,  s  tartalma  néhány  imádság  és  főünnepre 
való  evangéliumi  szakasz.  Egyrésze  valószínűleg 
másolat.  V.  ö.  Wolf  György,  Nyelvemléktár,  13. 
köt.  és  Gábriel  P.  Gottfried :  A  pozsonyi-codex 
fölfedezett  eredeti  kézirata.  Magyar  Nyelv,  11. 
köt.  (1915). 

Pozsonyi  krónika  (Chronicon  Posoniense) 
szövege  a  Budai  krónika  (1.  0.)  szövegével  egye- 
zik s  Nagy  Lajos  korában  keletkezett.  Kódexét 
a  pozsonyi  káptalani  könyvtár  őrzi  84.  sz.  a. 
Ösmertette  Domanouszky  S.  (Budapest  1905, 
Századok). 

Pozsonyi  Magyar  Közművelődési  Egyesü- 
let, alakult  1883.,  a  magyar  nyelv  terjesztése 
érdekében.  Később  felvette  munkássága  keretébe 
a  vmegye  területén  lévő  műtárgyak  felkutatását 
és  a  pusztulástól  való  megóvását.  Tevékeny  ré- 
sze volt  a  dévényi  ásatásoknál.  Régebben  több 
óvodája  volt.  Nagyobb  mennyiségű  magyar- 
szellemű tót  munkát  osztott  szét  a  tótajkú  lakos- 
ság között.  Tanítókat  és  tanulókat  jutalmazott. 
A  cseh-szlovák  uralom  alatt  működése  meg- 
szűnt. 

Pozsonyi  medence,  a  Kis- Alföld  egy  része  Po- 
zsony környékén.  Helytelen  elnevezés. 

Pozsonyi  mérő,  1.  Mérő. 

Pozsonyi  Toldy-Kör,  a  pozsonyi  magyarság 
tömörülésének  első  tüneteként  alakult  1874.,  id. 
Vutkovits  Sándor  kezdeményezésére.  A  kör  által 
létesített  kaszinónak  nagy  része  volt  Pozsony 
magyarosodásában.  A  kör  számos  felolvasást, 
műkedvelő  előadást  rendezett  és  hatalmas  könyv- 
tárával szolgálta  úgy  a  magyarosodást,  mint  a 
művelődést.  Kulturfejlesztő  és  társadalmi  tevé- 
kenységét szűkebb  keretben  ugyan,  de  1921  óta 
a  cseh-szlovák  uralom  alatt  is  folytatja.  V.  ö. 
Kumlik  Emil,  A  P.  harmincéves  története  (Po- 
sony,  1905). 

Pozsonyivánka  (Ivánka  pri  Dunaji),  kisk. 
Pozsony  vm.  pozsonyi  j.-ban,  (1910)  878  szlovák 
és  magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pozsonyi  versenyek,  valamikor  Magyarország 
legnagyobb  vidéki  lóversenyei.  Sok  éven  át  ott 
futották  a  Trial  stakest,  mely  akkor  a  Derby 
legfőbb  előpróbája  volt.  Később  sokat  vesztettek 
jelentőségükből  a  P.  1897-ben  az  Uriovasok  Szö- 
vetkezete vette  át  rendezésüket.  Azóta  nagyrészt 
urlovas- verseny  eket  futottak  Pozsonyban.  A  több- 
nyire május  elején  rendezett  meeting  főversenye 
a  Nagy  pozsonyi  akadályverseny  (10,000  kor., 
5000  m.)  volt.  A  cseh  megszállás  óta  a  P.  .meg- 
szűntek. Az  1909  óta  fennálló  pozsonyi  Űgetö- 
versenyegyesület  erősen  megcsappant  forgalom- 
mal ugyan,  de  most  is  (1922)  működik. 

Pozsonyi  vértörvényszék.  Wesselényi  össze- 
esküvésének elnyomása  után,  1673  febr.  havá- 
ban Ampringen  Gáspár  lett  Magyarország  kor- 
mányzója, aki  a  legkegyetlenebbül  üldözte  a  felke- 
lésben gyanúsítottakat.  Szelepcsényi  érsek-prímás 
eleintén  tiltakozott  a  törvénytelen  állapot  ellen, 
de  miután  reá  bízták  a  protestánsok  megtérítését, 
1673  aug.  23.  körlevelet  intézett  az  összes  felvi- 
déki protestáns  papokhoz,amelyben  őket  a  korona- 


Pozsony  I  igetf  al  u 


663     — 


Pöhimann 


ügyésznek  ama  vádja  alapján,  hogy  főrészük 
volt  az  1669-iki  összeesküvésben  és  hogy  gúnyol- 
ják a  Szűz  Máriát  és  a  kat.  egyházat,  a  pozsonyi 
kir.  helytartósági  törvényszék  elé  idézte.  A  meg- 
jelent 32  evangélikus  és  1  református  lelkészre 
hamarosan  kimondták  a  halálos  ítéletet,  amelyet 
I.  Lipót  oda  változtatott,  hogy  vagy  örökre  ki- 
költözködnek az  országhói,  vagy  itt  maradásuk 
esetéhen  írásban  kötelezik  magukat,  hogy  lemon- 
danak a  papi,  tanítói  tisztről  és  mindenben  tá- 
mogatni fogják  a  kormányt.  Erre  Szelepcsényi 
ismét  felszólította  a  protestáns  papokat,  hogy  je- 
lenjenek meg  Pozsonyban,  mire  sokan  Erdélybe, 
Török-  és  Németországba  menekültek.  Három- 
százan mégis  eljöttek,  köztük  50  református.  Ez- 
úttal a  kormány  a  vallást  egészen  kihagyta  a 
vádból  s  csak  az  összeesküvésben  való'állitólagos 
részvétel  volt  a  cím,  amelynek  alapján  keresetet 
indítottak  ellenük.  A  törvényszék  1674  ápr.  4. 
az  összes  megjelentekre  kimondta  a  halálos  íté- 
letet. Ezek  közül  236  az  említett  térítv^ény  alá- 
írása árán  megmenekült,  a  többieket  Lipótvár, 
Eberhard,  Berencs  vára  tömlöceibe  vetették  s 
aztán  részint  Triesztbe,  részint  Nápolyba  vitték 
gályarabságra.  Ezeknek  egyrésze  a  kínzásokba 
belehalt,  nagyobb  részüket  azonban  Ruyter  (1.  o.) 
hollandi  admirális  közbenjárására  néhány  év 
múlva  szabadon  bocsátották. 

Pozsonyligetf  alu  (PetrMka),  nagyk.  Pozsony 
vm.  pozsonyi  j.-ban,  (1910)  2947  német,  magyar, 
szlovák  és  cseh-morva  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pozsonynádas  (Nádas),  kisk.  Pozsony  vmegye 
nagyszombati  j.-ban,  (1910)  1604  szlovák  és  né- 
met lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pozsonypüspöki  (Biskupice  pri  Dunajt), 
kisk.  Pozsony  vmegye  somorjai  j.-ban,  (1910)  2148 
magyar  lak.  (Tr.  Cs.^-Szl.) 

Pozsonysárfö  (Sarfija),  kisk.  Pozsony  vm. 
szenczi  j.-ban,  (1910)  1421  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pozsonyszöllős  (Vajnory),  kisk.  Pozsony  vm. 
pozsonyi  j.-ban,  (1910)  1833  szlovák  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Pozsonyvezekény  (Vezekyn),  nagyk.  Pozsony 
vm.  galántai  j.-ban,  (1910)  973  magyar  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Pozsonyzávod  (Závody),  nagyk.  Pozsony  vm. 
malaczkai  j.-ban,  (1910)  Í840  szlovák  lak.  (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Pöcegödör  v.  emésztögödör,  1.  Arnyékszék- 
rendszerek. 

Pöchlam  (PecMarn),  város  Melk  alsóausztriai 
kerületi  kapitányságban,  (1910)  1703  lak.,  régi 
erődítések  maradványaival.  Tőszomszédságában 
volt  Arelate,  a  rómaiaknak  Noricumban  leg- 
fontosabb katonai  állomása. 

Pöck  Frigyes  báró,  osztrák-magyar  tenger- 
nagy, szül.  Szobotiston  (Nyitra)  1825  aug.  19., 
megh.  Grácban  1884  szept.  25.  1843-ban  lépett 
a  haditengerészet  szolgálatába.  1848-ban  sorhajó- 
zászlósi rangfokozatban  Velence  ostromában  vett 
részt.  1857— 59-ig  a  Novara  fregattá  parancs- 
noka volt,  mely  hajó  vezénylete  alatt  tudo- 
mányos kutatásai  révén  jelentős  földkörüli  uta- 
zást tett.  1861.  sorhajókapitányi  minőségben  P. 
a  hajóraj  parancsnoka  lett,  1866.  ellentenger- 
naggyá nevezték  ki.  Az  1866-iki  olasz  háború  ki- 


törésekor a  déli  sereg  főhadiszállásához  osztották 
be.  1868— 70-ig  P.  a  hajórajt  vezényelte,  majd 
altengeruaggyá  neveztetvén  ki,  a  tengerészeti 
főparancsnokság  és  a  hadügyminisztérium  ten- 
gerészeti osztályának  vezetésével  bízták  meg  s 
tengernagyi  rangra  emelkedett. 

Pöcök  a.  m.  pecek. 

Pőcsik  V.  pöcsök  (állat),  az  Oestrida-családba 
tartozó  légyfajok  magyar  neve.  A  tudományos 
irodalomban  ezeket  a  légyfajokat  különböző  név- 
vel jelölve  találjuk,  Kertész  K.  vizsgálatai  sze- 
rint a  P.  nevet  csak  az  Oestridákra  kell  korlá- 
toznunk és  a  bögöly  elnevezést  a  Tabanidák  ma- 
gyar nevéül  kell  elfogadnunk. 

Pödömyelv  (lingua  spirális),  a  lepkék  szí- 
vásra átalakult  szájrészeinek  legfontosabbika. 
L.  Lepkék. 

Pödörszámyiíak  v.  sodortszárnyúak  (áiiat),  i 
Becésszárnyúak. 

Pöfeteg  (növ.),  1.  Föfeteggoinbák. 

Pöfeteggombák  (növ.),'  a  Gasteromycetes- 
gombacsoport  nagy  családja  (Lycoperdaceae).  A 
gömbös  termőtest  belsejéből  csak  a  trama  egyes 
fonalai,  a  kapillicium  és  az  e  között  nagy  meny- 
nyiségben  fejlődő  spóratömeg  marad  meg,  a  pe- 
ridium    szétfeslik.  A  Lycoperdon    (farkasszél. 


Farkasszél   (Lycoperdon  pjTiforme  Schált.)  nevű 
gomba  kisebbítve,  a  tetején  felrepedve. 

farkasfüst),  peridiuma  kétrétű,  bőrnemű,  a  külső 
pikkely-  v.  szemölcsalakban  marad  meg  a  belső 
felületén.  Fiatalon  kívül-belül  fehér,  később  sza- 
bálytalanul felreped  és  belseje  szétporlik,  csak 
tönkje  meddő.  Közönséges  a  Lycoperdon  pyrl- 
fortne  (körtealakú  pöfeteg,  pöffeteg,  poszgomba  ; 
1.  az  álrrát),  a  Lycoperdon]  coelatum{  pikkelyes 
pöfeteg,  L.  gemmatum  (gubópöfeteg).  A  Gloha- 
ria  bomsta  (lóposzogó,  Lycoperdon  maximum, 
giganteum)  görögdinnye  nagyságiira,  60  cm.  át- 
mérőjűre is  megnő.  Fiatalon,  mikor  kemény  és 
fehér,  ehető.  Vérzés  csillapítónak  (1.  Fungus  chi- 
rurgorimi)  főképen  állatoknál  és  kaptarfüstö- 
lésre  használják.  A  Bovisták  peridiuma  vékony, 
papimemű,  sima.  A  B.  plumbea  (gömb-P.),  B. 
nigrescens  (fekete  P.)  közönséges.  A  P.  spóra - 
tömege  a  szembe  jutva  ártalmas. 

Pöfögő  futrinka  (áiiat),  1.  Futóbogarak. 

Pöhimann,  Eobeii,  német  klassz,  filológus,  h 
görög  történelem  kiváló  művelője,  szül.  1852 
okt.  31.,  megh.  Münchenben  1914  szept.28.  Erlan- 
geni  m.  tanár,  majd  a  miLncheni  egyetem  r.  ta- 
nára. Nevezetesebb  müvei :  Die  Anfánge  Roms 
(Erlangeu.1881) ;  Die  Übervölkening  der  antiken 


Pöllnitz 


664:    — 


Pörgekarúak 


Grosstádte  (Leipzig  1884);  Grundi'issdergriechi- 
Bchen  Geschichte  (Iwan  Müller  kézikönyvei  közt, 
3.  ,köt.,  2.  kiad.  1896) ;  Geschichte  des  antikeu 
Kommunismus  und  Socialismus  (2  köt.,  München 
1893—1901);  Sokratesund  seinVolk  (ii.  o.  1899). 
Értekezései  ily  címen :  Aus  Altertum  und  Gegen- 
wai't  (u.  0.  1895) ;  Die  Weltanschauung  des  Ta- 
citus (u.  0.  2.  kiad.,  1913). 

Pöllnitz,  Kari  Ludivig,  báró,  német-francia 
író,  szül.  Isumban  (Geldern)  1692  fehr.  25.,  megh. 
mint  porosz  kamarás  és  főszertartó  Berlinben 
1775  jún.  23.  Igen  tekintélyes  családból  szárma- 
zott, de  maga  kalandor  volt,  aki  sokfelé  járt,  de 
sehol  sem  volt  maradása.  Végre  a  porosz  udvar 
szolgálatába  lépett.  Mint  urait,  iigy  változtatta 
vallását  is.  Inkább  szédelgő,  mint  komoly  író,  s 
művei  több  pletykát  tartalmaznak,  mint  való  tör- 
ténetet, mert  nem  merít  mindig  a  legjobb  forrá- 
sokból és  tele  van  rosszakarattal.  Franciául  ü'ta 
munkáit,  melyek  azonban  német  fordításban  is 
mind  megjelentek.  Fő  müve :  Mémoires  (1734,  3 
köt.)  és  ennek  folytatása :  Nouveaux  mémoires 
(1737,  2  köt.,  a  kettő  együtt  London  1747,  5  köt.) ; 
azután :  Histoire  secréte  de  la  duchesse  d'Hanovre 
(1732,  névtelenül,  regény) ;  Amusements  des  eaux 
de  Spaa  és  La  Saxe  galante  (1734,  mindkettő  név- 
telenül) ;  État  abrégó  de  la  cour  de  Saxe  sous  le 
régne  d'Auguste  III.  (1734).  V.  ö.  Droysen,  Ge- 
schichte der  preussischen  Politik,  4.  köt.  (Leipzig 
1870). 

Pölöske,  kisk.  Zala  vm.  pacsai  j.-ban,  (1920) 
1390  magyar  lak. 

Pölöskefő,  kisk.  Zala  vm.  nagykanizsai  j.-ban, 
(1920)  864  magyar  lak. 

Pölöske  vára  (Peleske  vára),  Zala  vmegyé- 
ben,  a  Hahót-nemzetség  építette.  1270-ben  Hahót 
I.  Arnold  fia,  Miklós,  a  németeknek  adta  át  s 
V.  István  király  odaküldött  vezérét  megölette. 
Emiatt  a  király  ostrom  alá  vétette  és  megvívta. 
1273-ban  azonban  Hahót  Miklós  visszakapta.  Az 
ö  ágának  kihaltával  a  Fölöskei,  másként  Pro- 
daviczi  Ördög -csaláúé  lett. 

Pöltenberg  (Pölt  von  P.)  Ernő,  1848— 49-iki 
honvédtábornok  és  vértanú,  szül.  Bécsben  1813., 
megh.  Aradon  1849  okt.  6.  Az  osztrák  hadsereg- 
ben a  4.  sz.  (Sándor  orosz  trónörökös)  huszárez- 
zed  kapitánya  volt,  amikor  1848  nyarán  ezredé- 
vel együtt  áthelyezték  Magyarországba.  Itt,  bár 
németajkú  volt,  lelkes  híve  lett  a  magyar  ügy- 
nek. 1848  őszén  mint  őrnagy  harcolt  Jellachich 
ellen,  azután  Görgei  feldunai  hadseregébe  jutott 
és  dandárparancsnok  lett.  A  kápolnai  csatában 
(1849  febr.  26—27.)  mint  ezredes  és  hadosztály- 
parancsnok tüntette  ki  magát.  1849  ápr.  14.  után 
Gáspár  András  helyébe  a  VII.  hadtest  parancs- 
noka s  később  tábornoka  lett.  Komárom  felmen- 
tése után  Görgey  P.-et  a  Rába- vonalra  rendelte, 
hogy  fedezze  Buda  ostromát.  Az  1849-iki  nyári 
hadjáratban  Haynau  nagy  túlerővel  támadta  meg 
június  28.  Győrnél  ós  Komáromba  való  visz- 
szavonulásra  kényszerítette.  Résztvett  ezután 
mind  a  két  komáromi  csatában  (júl.  2.  és  11.),  a 
váczi  ütközetben  (júl.  15.  és  17.),  a  visszavonulás 
alatt  az  oroszok  ellen  harcolt  sikeresen  Harsány 
(júl.  23.)  és  Zsolcza  (júl.  25.)  mellett.  Görgeynek 
bizalmas  híve  volt  s  ő  közvetítette  alkudozá- 


sait az  oroszokkal,  melyek  a  világosi  fegyver- 
letételre vezettek.  Aradon  többi  társaival  együtt 
halálra  ítélték  s  elsőnek  lépett  a  bitófa  alá.  V.  ö. 
Hamvay  Ödön:  Az  aradi  tizenhárom  (Buda- 
pest 1904). 

Pönalitás  (v.  túlsúly),  az  a  súlytöbblet,  üge- 
tőversenyen  az  a  távtöbblet,  mely  a  verseny  va- 
lamelyik részvevőjét  azért  terheli,  mert  előzőleg 
többet  nyert  versenytársainál.  A  nagyobb  P.  (pl. 
az,  amely  20,000  K-ás  nyereményért  jár)  rend- 
szerint tárgytalanná  teszi  a  kisebbiket  (pl.  azt, 
amely  a  10,000  K-ás  nyereményért  jár).  Vannak 
azonban  olyan  versenyek  is,  amelyeknek  föltéte- 
lei kimondják,  hogy  a  P.  «halmozva»  alkalma- 
zandó, amely  esetben  a  nagyobb  és  a  kisebb  nye- 
résért járó  túlsúlyokat  összegezve  kell  fölvenni 
(cumulatio). 

Pöndölyháló  (hal.),  1.  VetöMló. 

Pönológia  (poenologia,  gör.-lat),  az  a  tudo- 
mány, mely  a  büntetés  okozatos  kifejtésével  fog- 
lalkozik s  megállapítja,  hogy  mily  büntetések, 
mily  elvek  szerint  végrehajtva  segítik  elő  a  bün- 
tetőjogot céljai  megvalósításában  L.  Büntetőjog- 

Pönögei  Kis  Pál,  Petőfi  Sándor  egyik  írói  ál- 
neve ;  e  néven  mutatta  be  magát  1842  karácsony- 
kor Vörösmartynak  egy  csomó  versével  együtt. 

Pöpp.9  természetrajzi  tud.  nevek  után  Pöp- 
jpiűf  Eduárd  Friedrich  (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Pöppig,  Eduárd  Friedrich,  német  utazó  és  ter- 
mészetvizsgáló, szül.  Plauenben  1798  júl.  16., 
megh.  Lipcsében  1868  szept.  4.  1822— 24-ben  be- 
utazta Gubát,  az  Egyesült-Államokat,  majd  Dél- 
Amerikán  át  1827.  Valparaisóba  érkezett.  Átku- 
tatta Chilét,  két  évig  élt  az  indiánus  falvakban  s 
1832.  tért  vissza  Németországba.  1833— 45.  a  zooló- 
gia tanára  volt  a  lipcsei  egyetemen.  Főművei : 
Reise  in  Chile,  Peru  und  auf  dem  Amazonenstrom 
(Leipzig  1835—36) ;  Nova  generaac  species  plan- 
tarum  (u.  0. 1835—45,  3.  köt.). 

Pör,  máskép  per  (1.  0.). 

Pördefölde,  kisk.  Zala  vm.  novai  j.-ban,  (i92o> 
421  magyar  lak. 

Pöre,  az  áztatott,  faragott,  meszezett,  kopasz- 
tott  és  általában  véve  a  hús-  és  zsírrészektől  s  a 
szőrtől  teljesen  megtisztított  és  a  cserzéshez  kész 
bőr. 

Pörge  Gergely,  festő,  szül.  Budapesten  1858 
máj.  18.  Tanulmányait  Budapesten,  a  Mintarajz- 
iskolában kezdte  Székely  Bertalan  és  Greguss  ve- 
zetése mellett,  aztán  a  müncheni  akadémián  foly- 
tatta, végül  tagja  volt  a  Benczur-féle  mester- 
iskolának. Korán  feltűnt  nagyobbára  vásári  jele- 
neteket ábrázoló  kis  képeivel.  Hasonló  tárgyú 
rajzai  nagy  számban  jelentek  meg  a  hazai  képes 
lapokban. 

Pörgeásó,  csemete-ültetésnél  néha  használt 
szerszám,  keresztmetszete  fekvő  S-alakú. 

Pörgekarúak  (Brachiopoda,  áiiat),  a  Férgek 
(1.  0.)  törzsének  egyik  osztálya,  melyeknek  fajait 
kagylóhéjra  emlékeztető  és  két  félre  tagolódó 
meszes  héjuk  alapján  sokáig  a  Puhatestűek 
(Mollusca)  törzsébe  sorozták ;  innen  ered  a  még 
ritkán  ma  is  használatos  Állágytestüek  elneve- 
zésük. Legfeltűnőbb  szervük  két  részből  álló  hé- 
juk. Két  héjfelük  a  kagylók  héjához  hasonlít, 
azonban  a  kagylókétól  lényegesen  különbözik, 


Pörgelemez 


665 


Pörölygép 


mert  a  kagylók  hója  jobb-  és  baloldali  félből  áll, 
ellenben  a  P.-é  hát-  és  hasoldali  félre  tagolódik 
8  a  két  héjfelet  sohasem  erősíti  egymáshoz  záró- 
szalag. A  két  héjfél  ritkán  hasonlít  teljesen  egy- 
máshoz ;  rendesen  a  hasoldali  nagyobb,  mint  a 
hátoldali.  A  test  lágy  része  áll :  zsigerzacskóból, 
két  köpenylebenyből,  két  szájköríili  karból  és 
nyélből.  A  zsigereket  magában  foglaló  zsiger- 
zacskó  a  két  héj  által  körülzárt  térnek  körül- 
belül a  felét  foglalja  el.  A  zsigerzacskó  előtt  van 
a  nagy  köpenytireg,  melyet  majdnem  teljesen  a 
két  kar  tölt  ki.  A  zsigerzacskó  hát-  és  hasoldalát 
a  köpenylebenyek  borítják ;  ezek  választják  el  a 
két  meszes  héjat.  A  nyél  a  zsigerzacskó  hátulsó 
részéről  ered  és  esetleg  hiányozhatik  is  (pl.  Ora- 
nia,  Lacazella).  A  karok  alakja  nagyon  külön- 
böző, rendesen  spirális,  néha  igen  bonyolódott 
szerkezetűek  és  fejlődéstanilag  mindig  a  száj  kö- 
rülötti tapogatók  (drrus)  koszorújából  erednek 
és  csillangókkal  vannak  borítva.  A  karokon  levő 
csillangók  okozta  áramlás  fontos  szerepet  visz  a 
mikroszkópi  lényekből  (Diatomea,Radiolaria  stb.) 
és  szerves  hulladékból  (detritus)  álló  táplálék 
megszerzésénél.  A  karok  azonfelül  a  lélegzésnél 
is  szerepelnek.  A  P.  mindnyájan  váltivarúak. 
Csak  tengerekben  élnek  és  az  összes  tengerekben 
el  vannak  terjedve.  Rendesen  10 — 500  m.  mély- 
ségben tartózkodnak,  de  vannak  közöttük  tenger- 
mélyi  fajok  (pl.  Discinisca  atlantica),  melyek 
5000  m.  mélységben  is  megtalálhatók.  A  ma  élő 
fajok  száma  160,  melyek  33  nembe  sorozhatok ; 
ezzel  szemben  a  kihalt  fajok  száma  meghaladja 
a  hatezret,  a  kihalt  nemeké  pedig  a  350-et. 
Rendszertani  beosztásuk : 

I.  Záratlan  héjú  P.  (Ecardines  =^  Inarticu- 
lata=Pleiiropygia).  Héjukon  hiányzik  a  zár  ós  me- 
szes karvázuk  sincsen.  Fajaik  a  kambriumtól  mos- 
tanáig élnek ;  virágzási  koruk  a  kambriumban  és 
szilurban  volt.  Ide  tartozik  a  Lingula,  Crania 
és  a  Discina  nem.  Az  előbbi  nemből  legismere- 
tesebb  a  kacsa  csőréhez  hasonló,  3 — 5  cm.  hosszú 
Lingtda  anatina  Lam.,  mely  a  Filippi  és  Molukki 
szigeteken  honos. 

II.  Záros  héjú  P.  (Testicardines'^=  Gardinata 
=  Articulata  =  Apygia).  Héjukon  zár  van,  mely 
úgy  létesül,  hogy  a  hasoldali  héj  szólen  lévő  csőr- 
alakú nyujtvány  két  oldalán  egy-egy  fogalakú 
nyujtvány  van,  mely  pontosan  beleillik  a  hát- 
oldali héj  szélén  lévő  mélyedésbe.  Az  idetartozó 
nemek  közül  ismertebbek:  Thecidium,  Laca- 
zella, Terebratula,  Terebratulina,  Waldheimia. 

A  P.-at  egyes  rendszerezők  a  Mohaállatokkal 
(Bryozoa)  egyesítik  Molluscoidea  néven. 

Pörgelemez  (lamina  spirális),  a  fül  csigáján 
végigvonuló,  részben  csontos,  részben  hártyás 
lemez,  mely  a  csigát  két  járatra  osztja. 

Pörgettyű,  1.  a  szabad  tengelyek  sajátságai- 
nak kísérleti  bemutatására  való  eszköz.  Lényegi- 
leg könnyen  forgó,  fémből  való  körlap,  mely  szé- 
lén gyűrííszerűen  vastagodott.  Mivel  a  körlap  tö- 
mege a  középpont  körül  teljesen  részarányosán 
van  elosztva,  a  középponton  átmenő  tengelyre  a 
forgó  tömeg  mindenütt  egyenlő  húzást  gyakorol 
s  így  a  tengely  ú.  n.  szabad  tengely.  Ilyen  a 
Bohnenherg-féle  készülék  tengelye  is.  Itt  a  fém- 
korongon átmenő  s  a  koronggal  szilárd  összefüg- 


gésű  tengely  fémgyíírübe  van  illesztve.  Ez  egy 
másik  fémgyíírűben  foroghat,  melynek  síkja  az 
elsőére  merőleges,  a  második  fémgyűrú  egy  reá 
merőleges  harmadik  fémgyűrűben  foroghat,  mely 
állványra  van  szerelve  és  szüárd  helyzetű.  Ezen 
ú.  n.  Cardan-fóle  felfüggesztési  mód  a  fémkorong 
tengelyét  minden  irányban  mozgathatóvá  teszi. 
A  korong  gyors  forgatásakor  a  tengely  megtartja 
helyzetét,  tehát  szabad  tengely. 

2.  P.  (hal.),  a  fenékhorog  karójára  kötött  ki& 
kolomp,  mely  megszólalásával  jelzi,  ha  valame- 
lyik horgon  hal  fogódott. 

Pörgettyűs  tájoló  Y.giroszkóp-tájolö,l.  Tájolód 

Pörgettyűs  vasút,  1.  Egysínü  vasút. 

Pörgölény,  kisk.  Vas  vm.  kőszegi  j.-ban,  (i9io> 
604  német  lak.  (Tr.  A.) 

Pörk  (eschara),  a  szövetelhalás  ama  faja,  mely- 
nél  a  szöveteknek  felületes  részei  a  levegővel 
való  érintkezés  folytán  beszáradnak  és  kéregsze- 
rüen  fedik  az  élő  szövetet,  ügy  a  bőrön,  mint 
a  nyálkahártyákon  az  önálló  szövethalál  kimene- 
teleként difteriás,  tifózus  fekélyeknek,  a  bőr  ge- 
nyes  hólyagjainak  s  különféle  küteges  bőrbajok- 
nak (ekcéma  stb.)  gyógyulásánál,  vagy  pedig  mes- 
terségesen a  szöveteknek  maró  szerekkel,  sav  és 
aljakkal  való  kezelésénél  s  tüzes  vassal  val6 
égetésénél  képződik. 

Pörkölés,  az  iparban  az  a  művelet,  melynek 
célja  a  tűz  hevével  szabad  vagy  korlátolt  levegő- 
járás mellett  a  szervezetlen  vagy  szerves  anyag 
fizikai  és  kémiai  tulajdonságainak  megváltozta- 
tása. Ez  a  művelet  igen  fontos  a  fémek  és  a  vas 
kohászatában.  Pörkölik  az  érceket,  hogy  a  vizü- 
ket elveszítsék,  hogy  halmazállapotukat  meg- 
lazítsák, hogy  szónsavukat  kiűzzék,  hogy  kén, 
arzén  vagy  más  rondító  anyagukat  könnyen  el- 
szálló  vegyületekké  oxidálják  stb.  Régebben,  sőt 
itt-ott  ma  is,  az  érceket  nyílt  halmokban  pör- 
költék ;  manapság  inkább  a  kemencéket  használ- 
ják, mert  kevesebb  tüzelőanyagot  fogyasztanak. 
A  kemence  szerkezete  a  pörkölendő  anyagtól  s 
az  elszálló  melléktermékek  értékesítésétől  függ. 
Újabban  némely  kohászati  eljáráshoz  a  kénes  ér- 
ceket porrá  törik  és  jól  hevített  aknás  kemen- 
cébe hullatják,  miközben  alulról  levegőt  fúvat- 
nak be.  A  kén  igen  élénken  ég  el  kénsavvá,  mely- 
ből ólomkamrákban  kénsavat  gyártanak.  A  nö- 
vényi anyagokat  rendesen  lemezből  készített  do- 
bokban pörkölik  ;  ez  a  művelet  nagy  óvatosságot 
kíván,  mert  ha  az  anyag  kelleténél  jobban  hevül 
fel,  megszenesedik. 

Pörkölöpáholy,  1.  Kemence. 

Pörkölt,  magyar  nemzeti  eledel,  mely  úgy  ké- 
szül, hogy  kockára  aprított  marha-,  borjú-,  malac- 
hús V.  szárnyas,  forró  zsírban  hagymával  pirítva 
és  paprikával  fűszerezve,  forró  víznek  kanalankint 
való  hozzátétele  mellett  lassankint  megabálódik 
s  mintegy  2  órai  párolás  után  gyúi't  tészta,  rizs 
vagy  burgonya  körítéssel  kerül  asztalra. 

Pörlekedés  vize,  1.  Civódás  vize. 

Pöröly,  nehezebb,  rendesen  géphajtásos  kala- 
pács. De  P.  alatt  oly  ipai'telepet  is  értenek,  ahol 
vasat  vagy  rezet  nagy  kalapácsokkal  kovácsol- 
nak. L.  Hámor. 

Pöröly-cápa  (áiiat),  1.  Cápa. 

Pöröly gépr  1.  Gőzhajó. 


Pörölyhal 


666 


Prades 


Pörölyhal  a.  m.  kalapácslial,  1.  Cápa. 

Pörsenés  (pattanás),  1.  Börtüszögyuladás. 

Pörtschach  (P.  am  See),  falu  és  látogatott  für- 
dőhely Klagenfurt  karintiai  kerületi  kapitányság- 
ban, a  Wöi'thi-tó  egyik  É.-i  öblénél,  vasút  mellett, 
(1910)  1697  lak.,  számos  nyaralóval.  Fölötte  látha- 
tók Leonstein  romjai,  szemben  vele  pedig  Maria- 
Wörth  régi  templom. 

Pős  (hal.),  az  öregháló  és  a  gyalom  alsó  inára 
alkalmazott  az  a  szalmacsutak  vagy  fonat,  mely 
arra  való,  hogy  iszapos  helyen  a  kötelet  a  bevá- 
gódástól  megóvja. 

Pöschl  Imre  (selmeczi),  tanár  és  szakíró,  szül. 
Selmeczbányán  1871  nov.  25.  Tanulmányait  a 
budapesti  műegyetemen  végezte,  ahol  1893— 
1896.  tanársegéd  is  volt,  amikor  a  Ganz-féle  vil- 
lamossági r.-t.  szolgálatába  lépett.  1917.  meg- 
hívott előadó,  1920-tól  magántanár  a  budapesti 
műegyetemen.  Előadásai  és  értekezései  külön- 
böző folyóiratokban  jelentek  meg. 

Pössneck,  város  Szász-Meiningen  hercegség- 
ben, (1910)  12,430  lak.,  élénk  iparral ;  gót  temp- 
lommal és  gót  városházzal. 

Pöstyén  (Piestany),  nagyk.  Nyitra  vm.  P.-i 
j.-ban  a  Vág  mellett,  (1910)7379  szlovák,  magyar 
és  német  lak.,  gr.  Brdödy-féle  kastéllyal,  vasúti 
állomással.  P.  a  legnevezetesebb  fürdők  egyike  ; 
kénes  hévvizei  (60—61")  és  iszapja  gyógyító  ha- 
tás tekintetében  világhírűek.  A  források  részben 
a  Vág  folyóban,  részben  az  u.  n.  parkszigeten  fa- 
kadnak, a  fürdők  azért  mind  e  szigeten  vannak.  P. 
újabb  építkezései  (Thermia,Palace-szálloda,  Irma- 
és  Ferenc  József -fürdő,  gyógyépület,  Royal-szál- 
loda  stb.),  pompás  parkja  és  egészségügyi  beren- 
dezései folytán  a  modern  világfürdők  színvona- 
lára emelkedett.  Az  itt  használatos  gyógyeljárá- 
sok  a  thermalis  gyógykezelés  kevés  iszap  és 
hóvvlz  alkalmazásával  (medencefürdők,  iszap- 
kádfürdők,  hévvízkádfürdők,  iszapborogatások) 
és  íizikai  gyógykezelés  (svéd  gimnasztika  és 
ortopédia,  rádiumemanációs  kamarák,  belélegzés, 
hidegvízgyógyintézet,  nap-,  lég-  és  fónyfürdők, 
villamos,  szénsavas  fürdők  és  ivókúra  útján).  A 
fürdőket  és  iszapborogatásokat  csúzos,  köszvé- 
nyes, ízületi,  csont- és  bőrbajok  ellen  kitűnő  ered- 
ménnyel használják.  A  fürdővendégek  részére 
3600  szoba  áll  rendelkezésre.  A  fürdő  tulajdonosa 
Erdődy  Ferenc  gr.  (L.  még  Fürdő,  története).  V.  ö. 
Weinberger,  Das  Kurort  P.  und  seine  Heilquellen 
(2.  kiad.  Wien  1885) ;  Fodor,  A  P.-i  iszapfürdő 
(4.  kiad.  1902).  Az  1920-iki  trianoni  békeszerző- 
dés a  Cseh-Szlovák  köztársaságnak  ítélte  oda. 

Pöszebeszéd  (dyslalia,  paralalia),  az  a  beszéd- 
hiba, mikor  valamely  hangot  hibásan  ejtünk  ki 
vagy  helyette  mást  mondunk ;  vonatkozhatik  ez 
magán-  és  mássalhangzókra.  Idetartozik  a  gyer- 
mekek értelmetlen  gagyogása,  a  raccsolás  (1.  o.),  a 
selypítés  (1.  o.),  az  orrliangon  való  beszéd  (rhino- 
lalia),  a  nehezen  hallók  beszéde  és  a  fisztula-han- 
gon  vagy  fejhangon  való  beszéd.  A  P.  lehet  ide- 
ges megszokás  vagy  alapulhat  szervi  elváltozá- 
son, mindkét  esetben  a  gyógyítás  orvosi  alapon, 
gyógypedagógiai  eljárásokkal  történik,  hasonlóan 
mint  a  dadogásnál,  V.  ö.  Sarhö  A.,  A  beszéd  (Bu- 
dapest 1906);  H.  (??/^2^í?í««rí,  Sprachheilkunde 
(Berlin  1912). 


Pöszméte  (aöv.),  1.  Egres. 

Pöszméte  araszoló  pilléje  (áiiat),i.  Araszolok. 

Pöszöny,  kisk.  Vas  vm.  felsőőri  j.-ban,  (1910 
485  német  lak.  (Tr.  A.) 

Pöszörméh  (áiiat),  1.  Poszméh. 

Pötréte,  kisk.  Zala  vm.  pacsai  j.-ban,  (1920) 
835  magyar  lak. 

Pötyögő,  1.  Lebenye, 

Pötzl,  Édtiard,  német  humorista,  szül.  Bécs- 
ben 1851  márc.  17.,  megh.  u.  0.  1914  aug.  20-án. 
1874  óta  egyik  szerkesztője  volt  a  Neues  Wiener 
Tageblattnak.  Kitűnő  ismerője  volt  a  bécsi  élet- 
nek és  számos  humoros  alakját  rajzolta  tárcái- 
ban, amelyek  külön  kötetekben  is  megjelentek ; 
népszerűbb  munkái :  Rund  um  den  Stephansturm 
(1888)  ;Die  Leute  von  Wien  (1890) ;  Stadtmen- 
schen  (1895);  Hoch  vom  Kahlenberg  (1898);Lands- 
leute  (1899) ;  Wiener  Tagé  (1906) ;  Stadt  u.  Land 
(1908) ;  Der  liebe  Augustin  (1912).  Tárcacikkeiből 
1907  gyűjteményes  kiadás  jelent  meg  18  kötet- 
ben. Magyar  fordításban  megjelent :  A  szellem 
haja. 

P.  P.  V.  P.p.  v.p.p.  1.  a  pápák  neve  után 
pastor  pastm-um,  a  pásztorok  pásztora ;  2.  pro- 
fessor  publicus,  nyilvános  tanár ;  a  telegrammo- 
kon poste  payée  (franc),  posta  fizetve ;  4.  a  ke- 
reskedelemben per  procura  (1.  0.).  —  L.  még 
Praemissis  praemittendis. 

Pp  a.  m.  polgári  perrendtartás  (1911. 1.  t.-c). 
Ppé  a.  m.  a  polgári  perrendtartás  életbeléptetésé- 
ről szóló  törvény  (1912.  LIV.  t.-c). 

pp.  a.  m.  primu  primissima  vagyis  legesleg- 
elsö,  legíinomabb,  1.  Pa. 

pp.,  a  pianissimo  (1.  Piano)  rövidítése. 

ppa.,  a  per  procura  (1.  0.)  kifejezés  rövidí- 
tése a  cégjegyző  névaláírása  előtt. 

p.  p.  c,  a  íraneia  pour preiidre  congé  (búcsú- 
vétel céljából)  rövidítése. 

P.  P.  O.,  a  leLtiü  professor  pnbliciis  ordina- 
rius  (nyilvános  rendes  tanár)  rövidítése. 

Pr,  apraseodim  (1.  0.)  kémiai  jele. 

p.  r.,  a  francia  pour  remercier  (köszönetül) 
rövidítése. 

P.  R.  A.  (angol),  a  President  of  the  Boyal 
Academy  (a  királyi  művészeti  akadémia  elnöke) 
rövidítése. 

Prachatitz  (Prachatice),  az  ugyanily  nevű 
cseh  kerületi  kapitányság  székhelye  a  Cseh- 
erdőben,  a  Libin-hegy  (1089  m.)  lábánál,  (1910) 
4957  német  lak.,  jelentős  iparral,  régi  erődítmé- 
nyeinek maradványaival ;  hidegvizgyógyintézet- 
tel ;  régi  gót  templommal  (XV.  sz.-bóí)  ós  több 
olyan  házzal,  amelyeket  freskók  vagy  sgraffito- 
festmények  díszítenek.  Mint  nyaralóhelyet  is  so- 
kan fölkeresik. 

Pracno,  adók.  Zágráb  vm.  perinjai  j.-ban, 
(1910)  581  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.). 

Practica  tlieologia  (gör.-lat.),  a.  m.  gya- 
korlati hittudomány.  Ide  tartozik:  1.  homiletíka; 
vagyis  egyházszónoklattan ;  2.  liturgika,  vagyis 
szertartástan;  3.  kateketika,  vagyis  vallástaní- 
tástan ;  4.  theologia  pastoralis,  vagyis  lelkipász- 
torkodástan. 

Prades  (ejtsd :  prad),  székhelye  P.  járásnak,  Pyré- 
nées-Orientales  francia  dópartementban,(i9ii)  4146 
lak.,  posztógyártás,  vaskohók,  cserzés,  selyem- 


Pradez 


667 


Praecipitatio 


hernyótenyósztés ;  XIII.  sz.-beli  román  templomá- 
ban díszes  főoltár,  3  km.  D.-re  St.  Michel  de  Cuxa 
apátság  maradványai  vannak. 

Pradez,  Eugénie,  francia  írónő,  szül.  Ltittioh- 
ben  1860.  Nem  mindennapi  tehetségről  tanús- 
kodó elbeszélései  ós  regényei:  D'aprés  nature 
(1892);  Sous  le  jong  (1896);  La  revanche  du 
])assó  (1900);  Réparation  (1905);  La  force  dumai 
(1907) ;  Les  jeux  de  l'ombre  (1913). 

Pradier  (ejtsd .-  pradjé),  James,  francia  szobrász, 
szül.  Genfben  1792  máj.  23.,  megh.  Parisban 
1752  jún.  14.  Parisban  Lemotnak  volt  tanítvá- 
nya, 1813.  elnyervén  a  római  nagy  díjat,  Olasz- 
országba ment.  Az  édeskés  klasszicizmus  fő  kép- 
viselője Franciaországban.  Fő  míivei:  Kentaur 
és  bacchánsnő  csoportja  (1819)  a  roueni  múzeum- 
ban ;  Niobe  fla,  Psyche,  Venus,  Proteus  és  Ata- 
lanta  márványszobrai  (Paris,  Louvre) ;  a  versail- 
lesi  St.-Louis-templom  egyik  kápolnájában  Berry 
herceg  nagy  síremléke ;  a  párisi  Arc  de  rÉtoile-on 
négy  nagy  Fama-alak;  Rousseau  bronzszobra  Genf- 
ben (1837) ;  Prometheus  (Paris,  Tuileriák  kertje); 
négy  apostol  szobra  a  párisi  Madeleine  templom- 
ban ;  Mars  és  Venus ;  Damremont  tábornok  és 
Beaujolais  gróf  szobrai  a  versaillesi  történelmi 
múzeumban  (1839);  12  nagy  Viktória-szobor 
I.  Napóleon  síremlékén  (Paris,  Döme  des  Invalides). 

Pradier- Fodéré  (ejtsd :  pradjé  — ),  Pmd,  francia 
jogtudós,  szül.  Strassburgban  1827  júí.  11-én. 
1857-ben  a  közjog  tanára  lett  a  moorati  örmény 
kollégiumban,  később  Parisban.  1874-ben  Peruba 
ment  ós  a  Umai  egyetemen  az  államjogot  adta 
elő.  Visszatérése  után  a  lyoni  felebbezési  tör- 
vényszék bírája  lett.  Nevezetesebb  művei :  Prócis 
de  droit  administratif  (1853,  7.  kiad.  1876) ;  Pré- 
cis  de  droit  commercial(1855,2.  kiad.  1866) ;  Prin- 
eipes  généraux  de  droit,  de  politique  et  de  légis- 
lation  (1869) ;  Commentaire  sur  le  Code  de  justice 
inilitairo  (Le  Faure-ral  együtt,  1873) ;  Cours  de 
droit  diplomatique  (1881,  2  köt.) ;  Traité  de  droit 
intemational  public  européen  et  amóricain  (1885— 
1894,  6  köt.). 

Pradilla  (ejtsd:  p.-adiuya),  Frandsco,  spanyol 
festő,  szül.  Villanueva  de  Gallegóban  1847  júl. 
24.,  megh.  Madridban  1921  okt.  végén.  Eleinte 
Saragossában  díszletfestő  volt,  majd  Madridban 
Serri  vezetése  alatt  dolgozott,  végre  a  római 
spanyol  művészeti  akadémián  fejezte  be  tanul- 
mányait. Legkiválóbb  művel:  A  szabin  nők 
elrablása;  Örült  Johanna  férje  koporsójánál 
(1877,  madridi  modern  képtár);  Don  Alfonso,  a 
harcos ;  Don  Alfonso,  a  tudós ;  Granada  átadása 
Ferdinánd  és  Izabellának  (1882  Madrid,  szenátus 
palotája) ;  falképek  a  madridi  Palacio  de  Murgá- 
ban ;  kisebb  genreképek  hosszú  sora,  stb.  P.,  aki 
főleg  Velasquez  hatása  alatt  áll,  a  legünnepel- 
tebb spanyol  történeti  festő  volt.  1896-ban  a  mad- 
ridi kir.  múzeum  igazgatója  lett. 

Prado  (spany.,  innen  az  elrontott  német  Prá- 
ter) a.  m.  sétatér,  liget. 

Prado,  Mariano  Ignacio,  perui  államfórfiú, 
szül.  Huanucóban  1826.,  megh.  Parisban  1901 
máj.  5.  Mint  ezredes  és  arequipai  kormányzó 
1865.  a  Pezet  elleni  felkelés  élére  állott,  bevo- 
nult Limába  és  1865  nov.  26.  Peru  diktátorává 
kiáltatta  ki  magát.  1867-ben  elnökké  választot- 


ták, de  már  1868.  megbuktatta  öt  Balta,  mire 
P.  Chilébe  menekült.  1876-ban  újból  elnökké  vá- 
lasztották s  1879.  Bolívia  szövetségében  háborút 
kezdett  Chile  ellen.  A  perui  seregek  első  vere- 
sege után  a  közfelháborodás  elől  elmenekült  ós 
rablott  kincseivel  Parisba  költözködött. 

Pradt  (ejtsd:  pradd),  Dominiqiie  Dttfour  de, 
báró,  francia  politikus  és  publicista,  szül.  AUan- 
cheban  (Auvergne)  1759  ápr.  23.,  megh.  1837 
márc.  17.  Az  1789— 91-iki  alkotmányozó  gyűlés- 
ben mint  a  normandiai  papság  képviselője  fog- 
lalt helyet  s  a  szélső  royalistákhoz  tartozott. 
1791-ben  Münsterbe  menekült  és  a  francia  forra- 
dalom ellea  röpiratokat  adott  ki.  1800-ban  vissza- 
tért Parisba  s  annyira  behízelegte  magát  Napó- 
leonnál, hogy  az  őt  1804.  poitiersi  püspökké, 
1808.  báróvá  és  mechelni  érsekké  nevezte  ki. 
1811-ben  a  pápával  alkudozott  Savonában,  1812. 
pedig  Varsóban  járt,  de  a  lengyelek  közt  elége- 
detlenséget támasztott,  mire  Napóleon  \issza- 
hívta.  A  restauráció  után  a  Bourbonokhoz  csat- 
lakozott, de  le  kellett  mondania  a  mechelni  érsek- 
ségről évdíj  fejében.  Később  ellenzéki  s  a  júliusi 
forradalom  után  Lajos  Fülöp  híve  lett.  Művei : 
Du  congrós  de  Vienne  (1815—16,  2  köt.);  Des 
colonies  et  de  larévolution  actuelle  de  l'Amérique 
(1817,  2köt.);  Lesquatre  concordats  (1819— 1820, 
4  köt.) ;  Le  congrés  de  Carlsbad  (1819—20,  2  köt.). 

Pradzsápati  a.  m.  az  utódok  vagy  szülöttek 
m'a,  a  világ  teremtője  a  védai  mitológiában. 

Prae  (lat.)  a.  m.  előtt,  előbb ;  összetételekben 
gyakori,  melyek  közül  az  itt  nem  találtak  Pre  . . . 
alatt  keresendők. 

Praeadamiták,  1.  Preadamiták. 

Praeainbuluni  (lat.)  a.  m.  bemenet,  beve- 
zetés ;  a  zenében  a.  m.  előjáték  (1.  o.). 

Praeanimismas  (lat.),  1.  Preanimizmtts. 

PraebeiKla  (lat.),  eredetileg  a  természetben 
való  ellátás,  melyl3en  a  szerzetesek  és  világi  papok 
közös  asztalnál  részesültek.  Később  az  egyház- 
javadalom (beneflcium)  jövedelme. 

Praecantor  (lat.),  elöénekes,  énekvezető. 

Praecepta  tria  jaris  (lat.).  A  jognak  há- 
rom szabálya,  mely  a  római  jog  szerint  a  követ- 
kező :  honeste  vivere ;  neminem  laedere ;  suum 
cuique  tribuere,  a.  m.  tisztességesen  élni ;  senkit 
sem  sérteni ;  mindenkinek  a  magáét  megadni . 

Praeceptio  (lat.  a.  m.  előre  elvétel),  az  a 
hagyomány,  amit  az  örökösök  egyike  külön  kap, 
amin  a  többi  örökössel  nem  osztozik. 

Praeceptor,  a.  m.  tanító,  nevelő. 

Praeceptor  Oermaniae  (lat.  a.  m.  Német- 
ország tanítómestere),  eredetileg  Hrabanus  Mau- 
rus  (1. 0.)  mellékneve ;  utóbb  Melanehtonra  vonat- 
koztatták. 

Praeceptuiu  (lat,  többes  számhí^w  praecepta) 
a.  m.  tan,  szabály,  parancs,  előírás. 

Praecessio  (lat.),  1.  Precesszió. 

Praecessor  (lat.)  a.  m.  előd. 

Praecipitantia  (lat.),  az  orvostanban 
(gyógyszertanban)  és  kémiában  használt  elavult 
kifejezés,  a.  m.  lecsapó  szerek,  azaz  olyanok, 
melyek  valamely  anyagot  oldatából  szilárd  alak- 
ban kiválasztanak. 

Praecipitatio  (lat.),  valamely  anyagnak 
folyadékb"ól  csapadékként  való  leválasztása. 


Amely  S7.6  Prae  . . .  alatt  nincs  meg,  Pre  . . .  alatt  keresendő! 


Praecipitatum 


668 


Praeflxum 


Praecipitatum  (lat.),  1.  Csapadék. 

Praecipitinek.Ha  valamely  állat  vérébe  idegen 
fajú  fehérjéket  fecskendezünk  be,  úgy  vér- 
savója  olyan  tulajdonságokat  nyer,  hogy  a  be- 
fecskendezésre használt  fehérje  oldatában  —  de 
csakis  ebben  —  csapadékot  idéz  elő.  A  vérsavó 
ezen  csapadékadó  képességét  a  P.-nek  köszöni. 

Praecipuum  (lat.),  ami  valakit  másik  előtt 
megillet,  osztozkodásnál  az  a  rész,  melyet  a 
felosztás  előtt  valaki  számára  a  tömegből  külön- 
választanak. P.  Magyarország  és  Ausztria  viszo- 
nyaiban, 1.  Magyarország  (XIII.  köt.,  223.  old.). 

Praecisio  (lat.)  a.  m.  határozottság,  érthe- 
tőség, pontosság,  szabatosság ;  természettudomá- 
nyokban és  technikában  a  méréseknél  használt 
műszerek,  módok  és  eljárások  oly  alkalmazása, 
hogy  az  eredményben  már  csak  az  elkerülhetet- 
len, legkisebb  hiba  maradjon  meg;  innen  eiP.-s 
műszerek,  stb.  —  P.-s  lövöfegyverek,  a  vontcsö- 
vüek,  mert  csak  ezeknek  szerkezete  teszi  lehe- 
tővé a  pontos  lövést  nagyobb  távolságra  is.  — 
P.-s  mérleg,  1.  Mérleg. 

Praeclusio  (lat.)  a.  m.  kizárás,  a  mulasztás- 
nak az  a  joghatálya,  hogy  a  kellő  határnapra  v. 
határidőben  elmulasztott  perbeli  cselekményt 
többé  nem  lehet  hatályosan  teljesíteni. 

Praeco  (lat.),  a  régi  Rómában  hirdető,  ki- 
kiáltó, akinek  tiszte  (prieconium)  valaminek  ki- 
hirdetésében, kikiáltásában  állt,!  főleg  árverések- 
nél. Az  Árpádok  korában  P.  poroszló  vagy  hóhér 
volt,  ki  a  büntetéseket  végrehajtotta. 

Praecocitas  (lat.)  a.  m.  koraérettség,  szük- 
ségből, kényszerűségből  érett;  praecox  a.  m. 
koraérett. 

Praeconisatio  (lat.),  a  püspöknek  s  érsek- 
nek pápai  megerősítése,  1.  Institutio  és  Proces- 
sus  informativus. 

Praecordiális  félelem,  szívtájéki  szorongással 
járó  félelemérzés,  mely  néha  halálfélelemig  fo- 
kozódhatik ;  szívbajosokon  és  melancholiásokon 
észlelhető. 

Praecordium  (lat.)  a.  m.  a  szív  tájéka. 

Praeda  (lat.),  1.  Zsákmány. 

Praedamnatio  (lat.)  a.  m.  eleve  elkárhoz- 
tatás.  L.  Predesztinádő. 

Praedelineatio  (lat.),  1.  Kibontakozási  tan. 

Praedestinatio  (lat.).l.  Predesztináció. 

Praedestinatus  (lat.)  neve  a  Sirmond  által 
164:3-ban  kiadott  3  kötetes  pelagiánus  munkának 
az  5.  századból.  V.  ö.  Schubert,  Der  sogenannte 
P.  (1903). 

Praedeteriuinatio  v.  praedetenninisnms 
(lat),  1.  Predetermináciő. 

Praedialis  (lat.),  a  praediumokra  (fekvő  ja- 
vakra) vonatkozó ;  praedialisták,  1.  Egyházi  7)e- 
mesék. 

Praedicabilia  (lat.),  logikai  és  grammati- 
kai műszó ;  amit  valamely  alanyról,  mint  őt  meg- 
illető sajátságot  állítok,  kimondok,  praedikálok ; 
a  kategóriák  a  legfőbb  praedicaturaok,  a  P.-k  pe- 
dig másodrendű  kategóriák. 

Praedicamentuni  (lat.)  a.  m.  kategória 
(1.  0.). 

Praedicatio,  1.  Egyházi  beszéd. 

Praedicatum  (lat.)  a.  m.  állítmány  (1.  o.) ; 
továbbá  a.  m.  cím.  L.  Neme,n  elönév. 


Prae<lilectio  (új-lat.)  a.  m.  különös  kedve- 
lés, vonzalom  valaki  vagy  valami  ii-ánt ;  kedvező 
elövélemény  valakiről  vagy  valamiről. 

Praedispositio  (lat.)  a.  m.  különös  fogé- 
konyság (betegségekre). 

Praedium,  a  magyar  48  előtti  jog  szerint 
a.  m.  puszta  telek,  a  nemzeti  birtok  része  (Hár- 
maskönyv  I.  rész  24.  §.),  olyan  mező,  melyen 
előbb  laktak,  de  már  sem  épületek,  sem  jobbá- 
gyok nincsenek ;  P.  az  olyan  nemesi  v.  jobbágy- 
telek vagy  házhely,  amelyen  sem  épület,  sem 
lakó  nincsen.  (L.  Puszta  és  Puszta  telkek.)  — 
A  római  jogban  P.  domÍ7ians, uralgó  telek;  telki 
szolgalmaknál  az  a  telek,  melynek  javára  a 
szolgalom  szolgál,  ellentéte  a  P.  serviens,  a 
szolgalommal  terhelt  telek.  —  P.  rusticum  és 
urbárium  a.  m.  mezei  és  városi  telek  (épület). 

Praeeminens  (lat.)  a.  m.  jeles,  kiváló,  ki- 
magasló ;  praeetninentia,  jelesség,  kiválóság. 

Praeemptio  (lat.)  a.  m.  elővétel,  elővásárlás. 

Praeexisteiitia(  lat.),  1.  Preexísztencia. 

Praeexistentianismus  (lat.),  neve  Plató 
tanításának,  mely  szerint  Isten  a  lelkeket  a  vi- 
lág teremtése  alkalmával  teremtette  és  az  em- 
ber születésekor  egyesíti  a  testtel. 

Praefabulatio  (lat),  a  mese  tanulsága  vagy 
magyarázata,  ha  a  bevezetésbe  kerül. 

Praefatio  (lat.)  a.  m.  előbeszéd,  a  r.  kat.  mi- 
sében a.  m.  előszózat. 

Praefectio  (lat.),  1.  Fiúsítás. 

Praefectura  (lat.),  1.  a  rj.-ban  az  önkor- 
mányzat nélküli  római  városok  (1.  Municipium) 
neve.  A  P.  élén  állott  a  praefectus  iure  dicundo. 
A  lex  Júlia  (Kr.  e.  90.)  következtében  (mely  tör- 
vény az  összes  itáliai  városoknak  a  teljes  polgár- 
jogot adta  meg  az  azelőtt  élvezett  ius  latinum 
helyébe)  a  P.  fogalma  jogi  értelemben  megszűnt. 

2.  P.  a  francia  közigazgatásban,  1.  Préfectures. 

Praefectus  (lat.),  a  régi  Rómában  az  egyes 
hivatalok  főnökei,  s  hivatásukat  a  P.  mellé  tett 
szó  jelezte.  A  Rómától  függő  itáliai  városokba 
évenként  egyP.  iuri  dicundo  küldetett  a  bírói  és 
közigazgatási  ügyek  ellátására ;  a  P.  annonae  (1. 
Annona)  a  Rómába  szállítandó  gabonáról  gon- 
doskodott ;  a  P.  classis  volt  a  hajóhad  feje ;  a  P 
alae  vagy  eqtdtum,  a  lovas  segédcsapatokat,  a 
P.  cohortis  a  gyalogos  segédcsapatokat  vezette. 
A  P.  fábrum  az  utakat,  a  P.  castrorum  síz  erő- 
döket készíttette.  A  P.  urbi  a  királyság  és  a  köz- 
társaság korában  az  ideiglenesen  távollevő  ki- 
rályt, illetőleg  a  konzult  helyettesítette ;  a  csá- 
szárság korában  állandó  tisztviselő  volt,  ki  a  vá- 
ros 100  római  mérföldre  eső  körzetének  pol- 
gári és  bűnügyeiben  bíráskodott.  A  P  praetorio 
hivatalát  is  Augustus  szervezte ;  ez  a  praetoriá- 
nus  katonák  főnöke  volt,  olykor  a  császárt  is  he- 
lyettesítette távollétében  és  gyakran  tőle  függött 
a  császári  trón  betöltése.  Nagy  Constantinus  óta 
a  birodalom  négy  praefecturája  élén  is  1—1  P. 
állott,  de  csak  a  polgári  közigazgatás  volt  a  ke- 
zében, a  katonai  ügyeket  kivonták  a  hatásköré- 
ből. —  Mai  értelemben  1.  Prefektus. 

Praefinatio  (lat.)  a.  m.  előírás. 

Praefixum  (lat.),  a  nyelvtudományban  ellen- 
téte a  suffixumnak  s  a.  m.  elül  (a  szótő  előtt) 
álló  képző  vagy  rag,  minők  legnagyobb  számmal 


Amely  szó  Prae  .  . .  alatt  nincs  meg,  Pre  . . .  alatt  keresendő! 


Praefloratio 


669 


Praescriptio 


a  sémi  nyelvekben  vannak,  a  héberben,  arabban 
stb.  Ilyen  a  német  ge-  az  igenevekben  s  főnevek- 
ben, p.  ge-f allén,  Gebirge.lgy  nevezik  az  igekötöt 
is  (1.  0.). 

Praefloratio  vagy  praeflorescenüa  (növ.),  1. 
Levélilleszkedés . 

Praefoliatio  (lat.)  a.  m.  türemlés  (l.  o.  és 
Bügy). 

Praeformatio  (lat.),  1.  Kibontakozási  tan. 

Praeglacialis  (lat.),  1.  Pleisztocén. 

Praegnans  (lat.)  tkp.  a.  m.  terhes,  azután 
nagy  jelentőségű,  nyomós,  tartalmas;  a  stílus- 
ban :  a  gondolat  velős  kiemelése. 

Praegravatio  (lat.)  a.  m.  túlterhelés,  túl- 
ságos megterhelés,  különösen  adókkal. 

Praeg^stator  (lat.  a.  m.  előizlelő),  a  római 
császárok  korában  az  a  szolga,  ki  a  felhordott 
ételeket  és  italokat  megízlelte,  főleg  azért,  hogy 
lássák,  vájjon  nincsenek-e  megmérgezve. 

Praebistoria  (lat.),  az  a  tudomány,  mely  a 
történelem  előtti  idők  emberével,  annak  marad- 
ványaival, kultúrájával  s  életével  foglalkozik.  A 
P.  két  fő  részre  oszlik,  melyek  közül  egyik  a 
pleisztocén,  másik  a  holocén  ősember  történetét 
kutatja.  L.  Őstörténelem,  Ősember. 

Praejndicialis  actio,  1.  Adio,  Prasjudi- 
cium  és  Megállapítási  kereset. 

Praejudicialis  per,  1.  Megállapítási  per. 

Praejttdicium  (lat),  előzetes  döntés,  amelyre 
egy  későbbi  esetben  hivatkozás  történik ;  ily  ér- 
telemben különösen  a  fő  bíróságok,  hazánkban  a 
m.  kir.  Kúriának  Ítéletei,  mint  a  törvénykezési 
gyakorlat  felismerési  forrásai,  bírnak  jelentőség- 
gel. Más  értelemben  olyan  előkérdés,  amelytől  a 
folyamatban  levő  eldöntés  függ.  (L.  még  Előzetes 
kérdés).  Praejydicialis  kereset,  a.  m.  megálla- 
pítási kereset  (1.  o.).  —  P.  a  filozófiában,  1.  Elö- 
Ítélet. 

Praekanibriam,  l.  Algonkium. 

Praelati  domestici  (lat.)  a.  m.  házi  prelá- 
tusok,  címzetes  prelaturák,  éppen  úgy  mint  a 
pápai  trónállók  (assistentes  solio  pontiflcio),  a 
camerarii  (kamarások),  a  protonotarii  apostoliéi 
és  a  capellani,  1.  Pápai  prelátiisok. 

Praelati  nnllias,  1.  Kisebb  prelátusok. 

Praelatus  (lat),  1.  Prelaturák,  Kisebb  pre^ 
látusok.  Pápai  prelátusok. 

Praelegatum,  l.  Elöhagyomány. 

Praeliminaris  (lat.)  a.  m.  előzetes.  Ebből 
ered  a  freincAa.  préliminaires{lsLtpraelimÍ7iares) 
szó,  amely  előzetes  tanácskozást,  pontozatokat 
jelent,  mint  békepraeliminárék,  1.  Békekötés. 

Praeloqainm  (lat.)  a.  m.  előszó. 

Praeladinm  (lat.),  1.  Előjáték. 

Praematuritas  (lat.)  a.  m.  korán  érettség. 

Praemeditatio  (lat.),  1.  Előre  megfontolás. 

Praemiando  incitat  (lat.)  a.  m.  jutalma- 
zással fölbátorít ;  az  orosz  Szaniszló-rend  jelmon- 
data. 

Praemissis  praemittendis  (lat.),  rövi- 
dítve P.  P,  a.  m.  előre  bocsátván  az  előre  bocsá- 
tandókat ;  praemisso  titulo,  rövidítve  P.  T.  a.  m. 
a  címnek  előre  bocsátásával  vagy  előre  föltevé- 
sével. 

Praemissnin  (lat.),  a  következtetés  alap- 
tétele V.  praemissa,  mert  a  szillogisztikus  követ- 


keztetésnek mindig  két  tótele  van,  melyből  a 
harmadik  következik,  l.  Következtetés. 

Praeminm  (lat.)  a.  m.  jutalom,  díj,  1.  Pré- 
mium. 

Praemonitío,  máskép :  admonitio  (lat.)  a.  m. 
előzetes  megintés,  figyelmeztetés.  Az  1848  előtti 
magyar  magánjognak  az  ősiséggel  kapcsolatos 
intézménye.  Az  ősi  (öröklött)  jószág  nem  volt 
szabad  tulajdon  a  mai  értelemben,  hanem  a  szerző 
őstől  származóknak,  a  családnak  mintegy  közös 
vagyona.  Aki  ilyen  ősi  (öröklött)  jószágát  elide- 
geníteni kívánta,  köteles  volt  azt  előbb  osztályos 
atyaflainak  az  öröklés  rendjében  megvételre  fel- 
ajánlani (ez  volt  a  P.,  régebben  admonitio),  mi, 
ha  meg  nem  történt,  az  osztályos  atyafiak  az  át- 
ruházást (örökvallást)  megtámadhatták.  Hasonló 
elővételi  joguk  volt  a  szomszédoknak,  csakhogy 
őket  nem  kellett  a  vétellel  megkínálni,  hanem  a 
harmadik  személy  által  igért  vételár  felajánlásá- 
val (admonitio)  ők  kívánhatták,  hogy  a  jószág  a 
harmadik  helyett  nekik  adassék  el.  Az  ennek 
ellenére  történt  elidegenítést  ők  is  megtámad- 
hatták. Egyes  jogrendszerek  ilyen  elővásárlási 
jogot  biztosítanak  a  tulajdonostársnakis  az  esetre, 
ha  egy  másik  tulajdonostárs  a  maga  hányadát  el- 
idegeníteni kívánja. 

Praemonitoros  tünetek,  a  betegséget  előre 
jelző,  bevezető  tünetek. 

Praemonstratenses,  a  prómontrei-rend 
latin  neve,  l.  Norbert  és  Premontreiek. 

Praemortalis  (lat.)  a.  m.  halál  előtti  (pl.  hő- 
mérsékletemelkedés). 

Praeneste,  1.  Palestrina. 

Praenomen  (lat.)  a.  m.  elönév. 

Praenotatio  (lat.),  1.  Előjegyzés. 

Praennmeratio  (lat.)  a.  m.  előfizetés.  P.-vé- 
tel  a.  m.  oly  vételi  szerződés,  melynél  az  ár  ki- 
fizetése az  árú  átvétele  előtt  történik.  Ellentéte : 
egyfelől  a  készpénz,  másfelől  a  hitelvásár. 

Praenunciatio  (lat.)  a.  m.  előre  jelentés. 

Praeoccupatio  (lat.)  a.  m.  előre  való  elfog- 
lalás, továbbá  elfogultság.  A  retorikában  a.  m. 
megelőzés  (l.  o.). 

Praepignus  (lat.),  1.  Előzálog. 

Praeponderantia  (lat.)  a.  m.  túlnyomó- 
ság ;  praeponderans,  túlnyomó. 

Praepositus  (lat.)  a.  m.  elüljáró,  prépost. 

Praepntinm  (lat.),  előbőr,  fityma  (1.  o.). 

Praerogratira  (lat.)  a.  m.  előjog,  oly  szuverén 
jog,  amelyet  a  király  egyedül  gyakorol  a  nemzet 
közvetlen  V.  közvetett  részvétele  nélkül.  A  P.-rend- 
szer  Angliában  nyerte  teljes  kifejlését  (kmg's 
prerogative,  prerogative  of  the  Crown).  Megvan- 
nak a  köztársaságban  is,  ahol  nagyobbrészt  az  el- 
nök személyéhez  tapadnak.  Az  állami  egységet 
külső  viszonyokban  kifejezésre  juttatni  a  király 
feladata,  ő  képviseli  a  szuverenitást  (küldi  s  fo- 
gadja a  követeket,  köti  meg  a  nemzetközi  szerző- 
déseket, ő  a  legfőbb  hadúr  stb.).  A  királyi  P.  rendje 
belenyúlik  a  törvényhozó  hatalom  gyakorlásába 
(a  parlament  összehívása,  feloszlatása  stb.). 

Praescriptio  (lat.)  szószerint  a.  m.  előírás, 
rendelet.  A  rj.-ban  P.  eredetüeg :  a  formula  (l.  o.) 
élére  tett  fentartás  akár  a  fel-,  akár  az  alperes 
javára ;  majd  az  exceptio  (1.  o.)  elsődleges  alakja, 
majd  egyik  faja,  melynél  a  formula  (ill.  a  iudi- 


Amely  szó  Prae  . . .  alatt  nincs  me^,  Pre  . . .  alatt  keresendő! 


Praesens 


670 


Praetor  minima  non  curat 


nium)  fentartás  mellett  adatott  meg.  Longi  tem- 
poris  P.  a.  m.  az  elbirtoklás  (1.  o.)  egyik  neme, 
melyet  a  praetor  hozott  be,  azáltal,  hogy  az  ille- 
tőnek azon  az  alapon,  hogy  10  (jelenlevők  közt) 
V.  20  (távollevők  közt)  évig  jóhiszemű  és  jogszerű 
birtokos  volt,  e  P.-t  (kifogást)  adta  meg.  P.  ím- 
memorialis  a.  m.  jogszerzés  emberemlékezetet 
meghaladó  gyakorlás  (vetustas)  alapján. 

Praesens  (lat.)  a.  m.  jelen,  jelenlegi ;  a  nyelv- 
tanban jelen  idő  (1.  Igeidők).  Praesentia,  jelenlét, 
lélekjelenlét,  éberség, 

Praesentatio(lat.),  1.  Ajánlásés  Bemufatás. 

Praesentatum  {röv.Praes.)  a.m.  bemutatva, 
vagy  érkezett.  Hatósági  beadványokra,  üzleti  le- 
velekre az  érkezési  napnak  feljegyzése. 

Praesepe  (lat.).  Jászol,  csillaghalmaz  a  Can- 
cer  (Rák)  csillagképében. 

Praesepiom  v.  praesepe  (lat.)  a.  m.  a  já- 
szol. Jézus  születésének  jelenete  a  jászolban; 
pfaesepiák,  Olaszországban  népmulatságok,  me- 
lyekben adventkor  Jézus  születése  adatik  elő. 

Praeservatio  (lat.)  a.  m.  megóvás,  védeke- 
zés valami  baj  ellen,  elhárítás.  Praeservativum 
a.  m.  előzőszer,  óvószer,  1.  Prezervativ  készülék. 

Praeses  (lat.,  többesben  praesides)  a.  m.  el- 
nök, karvezér ;  Rómában  a  tartomány  főnöke. 

Praesi€leiis(lat.)a.m.  elnök ;  t'ice-P.,  alelnök. 

Praesiclíum  (lat.)  a.  m.  elnökség ;  gyűlést, 
t<?stületet  vezető  egyének. 

Praestabilita  Iiarmonia  (lat.)  a.  m.  előre 
megállapított  összhang ;  Leibniz  föltevése  a  dol- 
gok összefüggésének  magyarázatára,  1.  Leibniz- 

Praestanda  (lat.)  a  rj.-ban :  aminek  szolgál- 
tatásáért az  ember  felelősséget  vállalt. 

Praestans  (lat.)  a.  m.  elülálló,  kitűnő ;  jjrae- 
stanter,  a  régi  iskolákban  és  bizonyítványokban 
a.  m.  jelesül. 

Praestigia  (lat.)  a.  m.  bűvészkedések,  szem- 
fényvesztés ;  praestigiator,  bűvész,  szemfény- 
vesztő. 

Praesuiutio  (lat.)  a.  m.  vélelem  (1.  o.).  A 
bizonyítási  teher  helyes  megosztása  céljából 
már  a  rj.  állított  fel  jogszabályokat,  melyek 
szerint  valamely  ténykörülmény  mindaddig  való- 
nak tartandó,  míg  ellenkezője  bebizonyítva  nincs. 
Az  ilyen  a  P.juris,  ellentétben  a  P.jurís  et  de 
jure-YSkl,  mely  ellen  az  ellenkező  bebizonyítása 
ki  van  zárva.  P.  Muciana,  1.  Paraferna. 

Praeterintentionalis  bűncselekmény  az^ely- 
nél  a  szándékolt  eredményen  túlmenő  eredmény 
jön  létre ;  pl.  a  tettes  testi  sértést  akar  elkövetni, 
de  a  sértett  halála  következik  be  (1.  Halált  okozó 
súlyos  testi  sértés,  Btk.  306.  §.).  A  P.-nek  kísér- 
lete nem  képzelhető,  a  bűnrészesség  megállapítá- 
sának azonban  nincs  akadálya. 

Praeteritio  (lat.)  a.  m.  elkerülés,  mellőzés ; 
praetereál,  elkerül,  elmellőz,  elhagy.  L.  még  Eí- 
mellőzés. 

Praeterituiu  (lat.)  a.  m.  múlt  idő,  a  nyelv- 
tanban az  igének  az  az  alakja,  mely  már  megtör- 
tént, elmúlt  eseményt  vagy  állapotot  fejez  ki. 

Praeteriuissio  (lat.)  a.  m.  abbanhagyás. 

Praeter  propter  (lat.)  a.  m.  körülbelül,  meg- 
közelítőleg. 

Praetextata  fabula  (lat.),  1.  Fabula. 

Praetexta  tóga  (lat.),  1.  Tóga. 


Praetextuiu  (lat.)  a.  m.  űrügy. 

Praetor  (lat.),  a  rómaiaknál  a  jogszolgáltató 
hatóságok  egyik  legelőkelöbbike.  A  rj.-ban  a 
jogszolgáltatást  kezdetben  a  király,  majd  a  köz- 
társaságban a  konzul  gyakorolta.  Kr.  e.  367. 
azonban  o  funkciót  kivették  a  konzul  hatásköré- 
ből és  mint  kizárólag  ezzel  foglalkozó  szervet  ál- 
lították be  a  P.-t.  Kr.  e.  242.  még  egy  P.-t  alkal- 
maztak. Ettől  kezdve  az  egyik,  a  P.  urbánus  a 
római  polgárok,  a  másik,  a  P.  peregrinus,  az  ide- 
genek egymás  közötti  pereiben,  valamint  a  ró- 
maiak és  idegenek  közötti  peres  ügyekben  bí- 
ráskodott ;  előbbi  a  ius  civile,  utóbbi  a  ius  gen- 
tium  szerint.  P.  eredetileg  csak  patrícius  lehe- 
tett, Kr.  e.  337-töl]  kezdve  plebejus  is.  Tiberiusig 
a  comitia  centuriata  választotta,  azóta  pedig  a 
senatus.  Hivatalba  lépésük  —  a  konzulokkal  egy- 
idejűen —  újévkor  történt ;  imperiumuk  időtar- 
tama :  egy  év.  A  P.  bii'áskodása,  bár  elvileg  a 
fennálló  írott  joghoz  kötve  volt,  gyakorlatilag 
mégis  bizonyos  teremtő,  jogalkotó  erővel  birt:  1. 
a  törvény  helyesen  felfogott  rendelkezését  a  szá- 
raz szóértelmezés  keretein  túl  is  kifejti  ós  ezzel 
a  törvény  szellemének  érvényesülését  elősegíti, 
2.  máskor  a  törvényjog  hézagát  kitölti,  a  hiányt 
pótolja,  a  homályt  eloszlatja :  szóval  a  törvényt 
kiegészíti,  sőt  3.  a  törvény  és  az  egész  törvény- 
kezés, mint  közjó  célját  tai'tván  szem  előtt,  a 
szószerinti  értelmet  meg  is  javítja.  Ezáltal  a 
P-  joggyakorlata  révén  új  jogrendszer  állott  elő: 
ania  jogszabályoknak  összesége,  melyeket  a  P. 
alkalmaz :  ezt  nevezzük  praetori  jog-nak,  ius 
praetorium  vagy  honorárium.  Ezt  Papinianus 
(1.  0.)  az  említett  hármas  szerephez  képest  így 
definiálja:  ius  praetorium  est  quod  praetores 
introduxerunt  adiuvandi  v.  supplendi  v.  corri- 
gendi  iuris  civilis  gratia  p^ropter  utilitatem  pub- 
licam.  A  P.-i  jognak  üdvös  jogfejlesztő  hatása 
úgyszólván  minden  jogintézmény  terén  érvénye- 
sült ;  különösen  tipikus  példái  azonban  a  P.  által 
kifejlesztett  tulajdonjog  (1.  Bonitár  tulajdon),  az 
'óY'6k\ésí}og(Bonorumpossessio,  l.o.jstb.  A  P.-i 
jogot  tartalmazó  jogforrás  volt  az  Edidum  (1.  o.)) 
V.  ö.  Mommsen,  Römisches  Staatsrecht  II.  (3. 
kiad.) ;  Hruza,  Zum  römischen  Amtsrechte  (Lms- 
bruck  1907) ;  Kiss  Géza,  Interpretatio  ós  szokás- 
jog a  római^  magánjogban  (Magyar  Tudományos 
Akadémiai  Értekezések  a  Társadalom tudománvok 
köréből,  Budapest  1909). 

Praetores  monetae  (lat.),  1.  Tresvín. 

Praetorianusok,  1.  Pretoriánusok. 

Praetoria  via,  1.  Ca.stra. 

Praetori  jog,  1.  Praetor. 

Practoriuiu  (lat),  a  római  tábor  belső  négy- 
szögében a  fővezéri  sátor  a  tábori  oltárral  és 
szószékkel  (tribunal),  honnan  a  fővezér  a  csapa- 
tokhoz beszélt  és  bü-áskodott.  (L.  Castra).  A  bi- 
rodalom végváraiban  a  P.  a  katonai  parancsnok 
hivatala  volt,  a  provinciákban  a  helytartói  épület. 

Praetorium,  római  helység  neve;  1.  Panno- 
niában a  Siscia  (Sziszek)— Servitium  (Bosn.  Gra- 
diska)  út  mentén ;  2.  Dáciában  a  Tsiema  (Or- 
sóvá)—Tibiscum  (Zsuppa)  út  mentén. 

Praetor  miiiiiua  non  curat  (lat.)  a.  m. 
a  prétor  (biró,  elől  járó)  nem  törődik  apró-cseprő 
dolgokkal. 


Amely  ázó  Prae  . .  .  alatt  nincs  meg,  Pre  .  . .  alatt  keresendői 


Prae  valens 


671 


Prága 


Prae¥aleiis  (lat.)  a.  m.  erős,  hatalmas,  túl- 
súlyban levő. 

Praefaricatio  (lat.)  a.  m.  a  helyes  útról  való 
letérés.  A  szó  közönséges  értelmében  minden  ér- 
telmi vagy  erkölcsi  tévedést  jelent.  Jogi,  tágabb 
értelemben  a  hivatali  kötelességnek  bármely  meg- 
sértését jelenti,  tehát  a  hivatali  bűntettel  vagy 
vétséggel  azonos ;  szorosabb  értelemben  azonban 
P.  alatt  az  tigy\^édnek  saját  fele  ellenfelével  és  a 
fele  kárára  való  összejátszását  értik.  A  magyar 
Btkv.  e  cselekményeket  a  482—483.  §-ban  sza- 
bályozza. 

Praeventio  (lat.)  a.  m.  megelőzés ;  a  r.  kat 
egyházjoghcm  egyházjavadalomnak  (1.  o.)  adomá- 
nyozása a  pápa  által  a  még  meg  nem  üresedett 
javadalomra  adományozott  igény  alapján.  Az  ado- 
mányozásnak máskép  anticipatiőnak  is  nevezett 
ezt  a  módját  a  tridenti  zsinat  eltiltotta.  P.-nak 
(máskép  concursus  vagy  cumulativa  coUatio)  ne- 
vezik némelyek  azt  az  esetet  is,  amelyben  a  java- 
dalom adományozásának  joga  majd  a  pápát,  majd 
a  püspököt  illeti,  aszerint,  amint  a  megüresedés 
esete  egyiknek  vagy  másiknak  jutott  elébb  tu- 
domására. —  A  bűnvádi  eljárásban  a  P.  az  ille- 
tékességnek egyik  alapja,  1.  Bij^ói  illetékesség. 
—  L.  még  Büntetőjogi  ehnéletek. 

Prága,  Varsó  városának  aVisztula  jobb  partján 
fekvő  része.  B  várossal  már  a  XVI.  sz.  óta  szilárd 
híddal  van  összekötve ;  1791-ig  önálló  kis  város 
volt.  A  maciejowicei  csata  után  P.  volt  a  lengye- 
lek utolsó  erődje,  ahova  (23,000  ember  és  5000 
fegyveres  polgár  Zajonczek  főparancsnoksága 
alatt)  visszavonultak.  Ezt  a  tábort  1794  nov.  4. 
rohammal  vette  be  Szuvorov,  amely  alkalommal 
20,(XX)  lengyel  esett  el.  A  világháborúban,  midőn 
1915  aug,  4.  a  németek  Varsót  elfoglalták,  az 
oroszok  ide  vonultak  vissza  és  lövöldözték  Var- 
sót, de  aug.  8.  a  németek  P.-t  is  elfoglalták. 

Prága,  1.  Emilio,  olasz  költő,  szül.  Gorlában 
(Ijombardia)  1839,  megh.  Milanóban  1875  dec. 
26.  Gyűjteményes  költeménykötetei :  Tavolozza 
(1862)  és  Penombre  (1864).  Középkori  mondákat 
is  feldolgozott  Piabe  e  leggende  (1867)  c.  köteté- 
ben. Vígjátékai  Le  madri  galanti(Boitóval  együtt) 
és  II  capolavoro  d'Orlando  (1867)  és  Altri  tempi 
színműve  nem  nagy  sikert  arattak.  Irt  opera-lib- 
rettókat is.  Holta  után  jelentek  meg  Trasparenze 
c.  versei  (Torino  1877)  és  I  misteri  del  presbiterio 
c.  regénye. 

2.  P.,  Marco,  olasz  drámaíró,  P.  1.  fia,  szül. 
Milanóban  1862  jún.  20.  Az  új  olasz  színműiro- 
dalom egyik  legnevesebb  művelője.  Nevezete- 
sebb drámái :  Az  adott  szó.  Alleluja,  L'Oudina, 
La  morale  deUa  favola.  Magyarul  megjelent :  A 
szőke  asszony  (Budapest  1894);  .l//e%'a  (dráma, 
ford.  Romy  Béla,  1900). 

Prága  (nóm.  Prag,  cseh.  Praha),  Csehország 
fővárosa  az  e  helyen  290  m.  széles  Moldva  mind- 
két partján,  egy  völgykatlauban  és  annak  lej- 
tőin. A  lakosok  száma  1818-ban  80,754,  1846-ban 
115,436,  (1910)  224,721  volt,  (1921)  a  vele  össze- 
épült városokkal  (Karolinenthal  [csehül :  Kar- 
lin],  Zizkow,  Kön.  Weinberge  [csehül:  Vino- 
hrady],  Smichow)  lakossága  676,476.  Jelenté- 
keny ipara  és  kereskedelemé  van.  A  P.-t  keresztül- 
szelő Moldván  8  híd  visz  át,  amelyek  közt  2  vasúti 


híd  és  2  csak  gyaloghíd.  A  legérdekesebb  köztük 
az  1357—1507.  épített  és  1890.  renovált  497  m. 
hosszú  és  10  m.  széles  Károly-híd,  16  ívvel.  Régi 
érdekes  és  új  szép  épületekben  P.  elég  gazdag. 
A  legérdekesebb  régi  épületek  a  Hradsinon  van- 
nak. Ezek  közt  első  helyet  foglal  el  a  XIV.  sz.-ból 
való  Szt.  Vitusról  elnevezett  székesegyház,  a  gót 
építészet  egyik  remeke ;  egyik  kápolnájában  őrzik 
Nepomuki  Szt.  János  ezüst  koporsóját,  a  drága- 
kövekkel ós  festményekkel  ékesített  Vencel-ká- 
polnában Szt.  Vencel  sírját  ós  az  egyik  torony- 
szobában a  cseh  koronázási  jelvényeket.  A  közép- 
hajóban áll  a  nagy  királyi  márvány  síremlék  IV. 
Károly,  IV.  Vencel,  (V.)  László,  Podjébrád  György, 
I.  Ferdinánd,  II.  Miksa  és  II.  Rudolf  hamvaival. 
Ugyancsak  a  Hradsinon  áll  még  a  Szt. -György- 
templom, Csehország  legnagyobb  román  ízlésű 
templomaaXII.  sz.-ból;  a  Loreto-templom,  gazdag 
egyházi  kincsekkel,  a  premontrei  templom  Szt. 
Norbertnek  és  Pappenheim  generálisnak  sírem- 
lékével ;  Strahov,  II.  Ulászló  alapítványa,  a  leg- 
nagyobb kolostorok  egyike,  nagy  könyvtárral 
(60,000  kötet,  több  inkunabulum  és  1000  kéz- 
írat), képtárral  és  címergyüjteménnyel  (10,000 
címer).  A  világi  épületek  közül  a  Hradsinon 
a  legnagyobb  a  királyi  palota,  egyik  szobájá- 
nak ablakából  dobatta  ki  1618  máj.  23.  Thuru 
gróf  Slawata  ós  Martinitz  császári  helytartó- 
kat. Egyéb  nevezetes  épületek :  a  Theresianum 
nőnevelő-intézet,  a  Lobkowitz-palota,  a  Bel- 
vedere nevű  nagyszerű  villa,  az  érseki,  a  tos- 
canai és  a  Schwarzenberg-palota,  számos  főúri 
palota  és  középület  stb.  Kulturális  intézmények : 
a  cseh  és  német  egyetem ;  ezt  mint  főiskolát  IV. 
Károly  1348.  alapította  és  a  páriáinak  mintájára 
szervezte ;  a  Ferenc  József  tudományos  akadé- 
mia, a  királyi  cseh  tudományos  társulat,  a  német 
és  cseh  politechnikum,  a  festőakadémia,  zene- 
konzervatorium,  cseh  és  német  kereskedelmi  is- 
kola, műipariskola.  P.-nak  nyilvános  sótahelyei  a 
Zsófia-  és  Lövész-sziget,  a  Lőrinc-hegyi  sétahely, 
a  nagy  és  kis  városi  park  és  a  külvárosok  parkjai. 
Története.  P.-t  a  hagyomány  szerint  Libussa 
cseh  hercegnő  alapította,  első  említése  928.  tör- 
ténik. A  Moldva  balpartján  fekvő  ősi  várhoz 
(Wysehrad)  épült  később  P.,  melynek  neve :  p7'ah 
küszöböt  jelent.  1100  után  sok  német  települt 
ide  8  az  általuk  alapított  városrészek  (Alt- 
stadt,  Kleinseite,  csehül:  Staré  mésto,  Maid 
Strana)  külön  jogokat  kaptak.  II.  Ottokár  épít- 
tette  a  királyi  palotát  a  Hradsm  dombon.  IV. 
Károly  (1346—78.)  fallal  vétette  körül  a  meg- 
nagyobbodott várost,  a  Moldván  kőhidíit  építte- 
tett, alapját  vetette  a  Szt.  Vitus- templomnak. 
1348-ban  az  első  német  egyetem  székhelye  lett. 
A  huszita-hábonik  alatt  P.  is  sokat  szenvedett. 
Új  virágzásnak  indult  P.  II.  Rudolf  (1576— 
1612.)  alatt,  ki  a  Hradsinban  tartotta  székhelyét. 
1618  máj.  13.  t<)rt  ki  P.-ban  az  a  forradalom, 
mely  a  30  éves  háború  kezdete  volt.  E  háború 
folyamán  1631.  a  szászok  foglalták  el,  de  Wal- 
lenstein már  1632  máj.  visszavette.  1648  aug.  5. 
Köiiigsmurk  svéd  tábornok  foglalta  el  a  Klein- 
seite városrészt.  Az  osztrák  örökösödési  háború 
alatt  1741—43.  bajorok  és  franciák,  1744.  pedig 
a  poroszok 'szállották  meg.  A  hétéves  háború 


Amely  sbó  Prae  . . .  alatt  niocs  me"  Prc  .  . .  alatt  kpresemlö! 


Prága 


672 


Prága 


Prágral 


—     673     — 


Pragmatica  sanctio 


kezdetén  1757  máj.  P.  falai  alatt  nagy  győzel- 
met aratott  II.  Frigyes  porosz  király  az  osztrák 
seregen,  de  kolini  veresége  (1757  jún.  18.)  meg- 
akadályozta őt  abban,  hogy  P.-t  elfoglalja.  1848 
máj.  nagy  szláv  kongresszus  gyűlt  össze  P.-ban 
s  ennek  következménye  lett  a  P.-i  forradalom, 
melyet  Windischgraetz  herceg  vert  le  1848  jún. 
11—12.  1866  júl.  8.  a  poroszok  szállották  meg  s 
itt  jött  létre  aug.  23.  a  PA  béke,  mely  véget  ve- 
tett a  porosz-osztrák  háborúnak.  1861  óta  a  cseh 
többség  ragadta  magához  a  város  kormányzatát 
8  a  németek  mindenütt  háttérbe  szorultak.  Több 
ízben  németellenes  zavargások  színhelye  volt 
P.  A  véres  tüntetések  miatt  1893—95.  ostrom- 
állapot alatt  is  volt ;  a  világháború  folyamán 
megismétlődtek  a  véres  tüntetések.  A  háborút 
követő  új  államalakítások  következtében  P.  a 
Cseh-Szlovák  köztársaság  fővárosa.  V.  ö.  Tomek, 
P.  város  története  (csehül,  1855-1901, 12  köt.) ; 
Wéber,  Die  Okkupation  Prags  durch  die  Franzo- 
sen  u.  Bayem  1741—43  (1896). 

Prágai  András,  ref .  lelkész,  Sárospatakon  és 
a  heidelbergi  egyetemen  tanult.  Szerencsi  lelkész 
volt  s  egyúttal  udvari  papja  a  később  fejedelem- 
ségre jutott  Rákóczi  Györgynek.  Munkái:  De 
providentia  Dei  (Heidelberg  1616);  Probléma 
theologicum  etc.  (u.  o.  1617) ;  Thema  seculare  de 
causis,  centum  ab  hinc  annis,  immenso  Dei  bene- 
flcio,  ex  evangelicis  Germaniae  ecclesiis  elimi- 
nati,  semperque  fugiendi  Papatus  (u.  o.  1617) ; 
Fejedelmeknek  serkentő  órája  (Goevara  Antal 
spanyol  művének  latin  fordítása  után,  Bártfa 
1628). 

Prágai  béke,  1.  11.  Ferdinánd  császár  és  I. 
János  György  szász  vál.  fejedelem  közt  1635 
máj.  30.,  melyben  ez  elszakadt  a  svéd  szövetség- 
től 8  Alsó-  és  Felsö'Lausitz  birtokát  kapta.  — 
2.  Poroszország  és  Ausztria  közt  1866  aug.  23., 
mely  szerint  Ausztria  kilép  a  Német  Szövetség- 
ből, lemond  Holsteinről  Poroszország  javára  és 
20  millió  tallér  hadi  kárpótlást  ílzet. 

Prágai  garas  v.  cseh  garas,  I.  Vencel  (1278— 
1305)  alatt  kezdték  verni  s  szép  alakjuk  s  jó 
ezüsttartalmuk  miatt  sokfelé  kedvelt  fizető  esz- 
közzé váltak.  Előlapján,  a  köriraton  belül  korona, 
hátlapján  GROSSI :  PRAGENSBS  körirat  s  a 
cseh  kétf  arkú  oroszlán  van.  Először  Szászország- 
ban, azután  csaknem  egész  Németországban 
elterjedtek.  Sziléziában  az  efajta  pénzeket  a 
nép  «Böhmen»-nek  hívta.  Magyarországba  is 
beszivárogtak  ezek,  de  I.  Károly,  ki  maga  is 
veretett  garasokat,  kitiltotta.  Zsigmond  király 
(illetőleg  már  Mária  királyné)  alatt  a  magyar 
garasok  verése  megszűnvén,  hazánkban  a  P.-ok 
általános  forgalomba  kerültek,  míg  Hunyadi  Má- 
tyás ismét  elkezdte  a  magyar  garasok  veretesét. 
Nyoma  van,  hogy  az  I.  Károly  alatt  Magyaror- 
szágban forgalomban  volt,  majd  kitiltott  P.-ok 
50-ével  számíttattak  egy  girára.  Zsigmond  alatt 
az  újra  forgalomba  hozott  P.-ok  hatvanad  (sexa- 
gena)  nevet  viseltek,  mivel  60  db.  ért  belőlük  egy 
közönséges,  420  (egy  forintra  százával  számított) 
kispénzes  girát.  L.  még  Garas. 

Prágai  kompaktátumok,  a  baseli  zsinattól  a 
huszitáknak  adott  engedmények  (1433  nov.  30.). 
Ezek  szerint  a  huszitáknak  megengedték  a  két 

Révai  Nagy  Lexikona,  XV.  köt. 


szín  alatt  való  áldozást,  az  evangélium  hü*deté- 
sét  cseh  nyelven  és  a  vétkes  papoloiak  a  világi 
hatóság  által  való  megbüntetését.  A  későbbi 
pápák  azonban  nem  ismerték  el  a  P.  kötelező 
erejét. 

Prágay  János,  1848— 49-iki  honvédalezredes. 
1848  előtt  udvari  kancelláriai  tisztviselő  volt 
Bécsben,  1849  jan.  Klapka  táborába  mentTokajba 
8  ettől  kezdve  annak  segédtisztje  volt  Komárom 
kapitulációjáig,  miközben  az  alezredesi  rangig 
emelkedett.  A  vár  meghódolása  után  Észak-Ame- 
rikába ment  s  New  Yorkban  telepedett  le.  Itt  is- 
merkedett meg  a  száműzetésben  élő  Lopez  kubai 
felkelő  tábornokkal.  1851  aug.  elkísérte  őt  egy 
újabb  felkelés  támasztására,  de  Lopez  kis  csapata 
vereséget  szenvedett  s  őt  magát  kínzások  közt 
kivégezték.  P.,  hogy  e  sorsot  elkerülje,  sebesül- 
ten a  harctéren  agyonlőtte  magát. 

Pragmatica  sanctio  (lat.),  e  néven  ünne- 
pélyes alakban  kiadott  fejedelmi  edictumokat, 
íll.  nagy  fontosságú  államügynek  messze  jövőre 
kiható  elintézését  értették,  mely  azután  mintegy 
megváltoztathatatlannak  tekintetett.  így  nevez- 
ték a  IX.  Lajos  és  VH.  Károly  francia  királyok 
által  1269.,  illetve  1438.  a  gallikán  egyházra  ki- 
adott határozatokat,  melyek  közül  az  elsőt  ma  már 
sokan  hamisítványnak  tekintik ;  továbbá  a  német 
birodalmi  gyűlésnek  megállapodását  1439 ,  amely- 
lyel  elfogadta  a  baseli  zsinat  végzeményeit ;  V. 
Károly  német-római  császárnak  a  németalföldi 
tartományok  egységét  kimondó  határozatát,  vala- 
mint az  uralkodó  családok  örökösödését  rendező 
szabályokat,  különösen  pedig  VI.  Károly  német- 
római császár,  mint  a  Habsburg-ház  (ausztriai 
ház)  feje  által  1713  ápr.  19-én  kiadott  és  a  Habs- 
burgok nőágainak  a  patrimoniális  természetű 
osztrák  örökös  tartományokra  vonatkozó  örökö- 
södési rendjét ;  III.  Károly  spanyol  királynak  a 
Bourbon-ház  spanyol  és  olasz  ágainak  örökösödé- 
sére vonatkozó,  1759.  kiadott  rendelkezéseit; 
nemkülönben  a  magyar  1723. 1.,  II.  (UI.)  t.-cikket 
a  Habsbm'g-ház  nőágainak  a  magyar  trónon  való 
örökösödéséről,  melyet  nálunk  kezdetben  a 
köznyelv,  majd  hivatalosan,  végre  a  törvények 
(1848.  törv.  bev.,  1867.  XH.  t.-c.)  P.-nak  nevez- 
nek ;  sőt  Erdélyben  már  az  1744.  III.  és  az  1791. 
VI.  t. -cikkek  P.-nak  mondják,  többszörösen  hang- 
súlyozva annak  megváltoztathatatlanságát. 

Vannak,  akik  a  Habsburg-ház  nőági  trónörökö- 
södésóre  vonatkozó  összes  rendelkezéseket  együtt 
tekintik  a  P.-nak  (Hauke),  míg  mások  és  így  a 
magyar  irodalomban  is  már  Deák  Ferenc  és 
azóta  következetesen  megkülönböztetik  a  ma- 
gyar P.-t  az  osztrák  P.-tól,  mint  ahogy  az  előbbi 
nem  is  pusztán  az  utóbbinak  törvénybe  iktatása, 
hanem  a  magyar  törvényhozás  önálló  munkája  a 
trónörökösödés  ügyének  szabályozására  és  bár  az 
örökösödési  sorrendet  tekintve  (1.  Magyarország 
alkotmánya)  az  osztrák  P.-val  egyezik  is,  de  egyéb- 
ként sokban  eltér  tőle,  amint  azt  szintén  Deák 
Ferenc  fejtette  ki.  A  magyar  P.  keletkezésében 
országos  törvény,  az  osztrák  P.  1713.  családfői 
intézkedéssel  jött  létre,  ú.  n.  házi  törvény  (1.  o.), 
amelynek  érvényességét  az  uralkodó  abszolút 
hataünával  állapította  meg ;  továbbá  az  osztrák 
P.  a  trónörökösödési  renden  felül  csak  a  tartomá- 


43 


Pragmatika 


674 


Praha 


nyok  feloszthatatlanságát  biztosítja,  a  magyar  P. 
pedig  az  alkotmány  biztosítására  is  tartalmaz  fel- 
tételeket (alkotmány  fentartása,  koronázás  stb.), 
amelyek  mellett  a  nőágak  örökösödési  jogát  a  ma- 
gyar trónon  elismeri ;  az  osztrák  P.-ban  a  trón- 
öröklés joga  a  Habsburg-ház  minden  leányágára 
kiterjed,  mig  a  magyar  P.  szerint  csak  a  III. 
Károly,  I.  József  és  I.  Lipóttól  leszármazottakra, 
amit  a  kir.  hitlevelek  világosan  ismét  ki  is  fejez- 
nek ;  végre  az  osztrák  P.  még  a  Habsburg-ház  nő- 
ágainak  kihalása  esetére  sem  ismeri  el  a  szabad 
királyválasztás  jogát,  mig  a  magyar  P.  az  em- 
lített három  nőág  kihalása  esetére  ezt  határozot- 
tan biztosítja. 

A  P.-nak  nagy  közjogi  jelentősége  abban  volt, 
hogy  midőn  a  trónörökösödést  a  három  nőág 
előnyére  és  ugyanazon  sorrendben  szabályozza, 
mint  ahogy  az  Ausztriát  illetőleg  megállapíttatott 
{l.  Magyarország  íúkotmánYek),  még  azt  is  határo 
zottan  kimondja  (I.  t.-c.  4.  §),  hogy  az  ausztriai  ház 
örökös  országainak  és  tartományainak  örököse 
Magyarország  és  a  hozzá  csatolt  országok  és  tar- 
tományok királya  legyen,  aki  ez  országokat  és 
tartományokat  elválaszthatatlanul,  feloszthatat- 
lanul együtt  birja.  Ezzel  a  Magyarország  és  Ausz- 
tria közti  összeköttetés  jogi  alapot  nyert  és  belőle 
folyt  már  a  kölcsönös  védelem,  amit  a  P.  fel  is 
említ.  A  P.-nak  ezeket  a  rendelkezéseit  az  1867. 
XII.  t.-c.  újra  kifejezi. 

Az  1918  őszén  Ausztriában  lefolyt  események 
és  különösen  a  köztársasági  államformára  áttérés 
a  P.-ból  folyó  együttes  védelem  további  fenntar- 
tását lehetetlenné  tették,  amiért  is  az  1867.  XII. 
t.-c.  és  a  közös  érdekű  viszonyokat  szabályozó 
más  törvényes  rendelkezések  hatályukat  vesz- 
tették (1920. 1.  t.-c.  11.  §.).  Az  1921.  XLVn.  t.-c. 
pedig  az  entente  sürgető  követelésére  kimondotta, 
hogy  a  P.  és  az  ausztriai  ház  trónörökösödósi 
jogát  megállapító  és  szabályozó  minden  egyéb 
jogszabály  hatályát  vesztette,  úgy  hogy  a  király- 
választás joga  a  nemzetre  visszaszállt. 

Irodalom.  A  rendszeres  közjogi  kézikönyvek ;  továbbá 
Deák  Ferenc,  Adalék  a  magyar  közjoghoz,  1865;  Salamon, 
A  magy.  kir.  szék  betöltése  s  a  P.,  2.  kiadás ;  Wolf, 
Dia  Geschichte  der  pragmatischen  Sanktion,  1850  ;  Irarik, 
A  pragmatica  sanctio  története,  1866  ;  Vigyázó  gr.,  A  prag- 
matika sanctio,  1894  ;  Szabó  B.,  A  magyar  korona  oi'szá- 
gainak  statusjogi  és  monarchiái  állása,  1848  ;  Zách  P.,  A 
magyar  birodalom  statusjogi  állása  az  ausztriai  ház  trón- 
öröklése alatt,  1866;  Polner,  Magyarország  és  Ausztria 
közjogi  viszonya,  1891;  Ferdinandy,  Magyarország  közjogi 
viszonya  Ausztriához,  1893,  és  A  királyi  hatalom,  1896; 
Jakab,  A  P.  Erdélyben,  Századok  1879—80;  Túrba,  Die 
pragmatische  Sanktion  mit  besonderer  Rűcksicht  auf  die 
LUnder  der  Stephanskrone,  1906  ;  u.  a.,  Die  Grundlagen 
der  pragmatischen  Sanktion,  1911—12  ;  u.  a.,  Die  pragma- 
tische Sanktion,  autentische  Texte,  1913  ;  Zehtbauer,  Dua- 
lismus  und  die  pragmatische  Sanction,  Freiburg  1914 ; 
Réz  M.,  Közjogi  tanulmányok,  1914 ;  Bernatzik,  Neues 
ilber  die  pragmatische  Sanction,  az  Österr.  Zeitschr.  für 
öffentllches  Recht  1915.  évfolyamának  2.  füzetében. 

Pragmatika  a.  m.  szolgálati  szabályzat.  L. 
Pragmatikus. 

Pragmatikus  (gör.),  a.  m.  rendszeres,  mindaz, 
ami  az  ügymenetnek,  ügyrendnek,  a  dolgok  ren- 
des folyásának  megfelel ;  ily  értelemben  beszél- 
hetünk P.  fejről  és  P.  szabályokról.  Különös 
jelentőségre  jutott  a  P.  szó  a  történetírás  fejlő- 
désében, mely  téren  a.  m.  oknyomozó,  az  esemé- 
nyeket oksági  fejlődésükben  és  összefüggésükben 
tárgyaló  módszer.  —  Szolgálati  pragmatika,  a 


tisztviselő  illetményeit,  előlépési  viszonyait,  fe- 
gyelmi jogát,  nyugdíjazását,  végellátási  igényeit 
s  az  ezek  tekintetében  igénybe  vehető  jogorvos- 
latokat egységesen  meghatározó  szabályzat,  ami- 
nek elérésére  a  magyar  köztisztviselői  kar  hosz- 
szabb  ideje  mozgalmat  indított. 

Pragmatikus  hadsereg,  az  angolok-  és  hol- 
landusoktól felállított  hadsereg  Mária  Terézia  és 
a  Pragmatica  Sanctio  védelmére.  A  P.  verte  meg 
II.  György  angol  király  vezérlete  alatt  17é3 
jún.  27.  Dettingen  mellett  a  franciákat. 

Pragmatisták,  1.  Pragmatizmus. 

Pragmatizmus  (gör.  pragm^ :  cselekedet),  az 
újabb  amerikai  filozófia  legkimagaslóbb  moz- 
galma, melynek  ott  Williams  James  volt  a  kép- 
viselője (1.  müvét :  Pragmatism  a  new  name  f or 
somé  old  ways  of  thinking,  új  név  a  gondolkodás 
némely  régi  útja  számára  1907.,  németül  W.  Je- 
rusalemtől,  francia  és  olasz  nyelven  is),  Ameri- 
kából átment  Angliába,  ahol  az  oxfordi  F.  C.  S. 
Schiller  lett  buzgó  előharcosa  (Humanism  1901 
és  1912  és  Studies  in  Humanism  (1907,  1912, 
németül  1911),  Németországban  újabban  főleg 
Vaihinger,  a  Kant-magyarázó,  vallja  a  P.-t  Die 
Philosophie  des  Als  ob  c.  müvében  (1911—1913). 
De  bizonyos  előzményei  a  P.-nak  Schopenhauer- 
ban,  Spencerben,  Machban,  sőt  Kantban  is  talál- 
hatók. Mert  a  P.  voltaképpen  abból  indul,  hogy 
az  igazságnak  semmiféle  abszolút  ismertető  jele 
nincsen ;  igaznak  azt  nevezzük,  ami  intellektuá- 
lis szempontból  hasznosnak,  célszerűnek,  élet- 
gyarapítónak  bizonyul.  Ezzel  a  megismerés  helye 
a  filozófiai  állásfoglalásban  módosul;  a  meg- 
ismerés nem  az  első,  az  első  az  élet,  annak  ön- 
f  entartása,  az  emberi  akarás  és  a  cselekvés.  Ami 
ennek  javára  van,  az  igaz.  Amennyiben  így  az 
akarást  az  ismeret  fölé  helyezi,  a  P.  rokon  Kant- 
tal és  még  inkább  Schopenhauerral,  sőt  még 
Bergson  is  rokonszenvez  vele,  de  Mach  gondolat- 
gazdasági elvéhez  (Denkökonomie)  is  vezet  innét 
út.  A  P.  szerint  tehát  nincsen  semmi  apriori, 
abszolút  igazság  (innét  Schiller  egyik  pragma- 
tista művének  a  címe  Plató  or  Protagoras? 
1908),  sőt  ily  igazság  fogalma  is  illúzió ;  az  igaz- 
ság :  folyamat,  valamely  tétel  igazolásának  fo- 
lyamata ;  úgy  mint  a  gazdagság,  egészség  stb. 
is  folyamatok,  melyeket  érdemes  keresni  (Uber- 
weg  IV.  11,  618  1.).  Amely  tétel  és  amennyiben 
a  cselekvő  életben  hasznosnak  bizonyul,  az  és 
annyiban  igaz.  Ez  korunk  filozófiája  amaz  irány- 
zatának is  megfelel,  mely  az  értékproblémákat 
tekinti  a  filozófia  főtémájának.  James  a  teoló- 
giához és  metafizikához  talál  innét  utat,  ámbár 
ö  mondta  müve  címében,  hogy  a  P.  módszer. 
Vaihinger  szigorúbb ;  neki  minden  emberi  isme- 
ret csak  fikció,  a  vallás  és  metafizika  terén  is. 
A  P.  Európában  először  a  heidelbergi  filozófiai 
kongresszuson  volt  nagy  vita  tárgya.  Ott  Schil- 
ler is  megjelent  és  számosan  az  angol,  amerikai 
és  német  P.  iskolájából. 

Praguerie  (ejtsd:  pragrí),  a  francia  nemesség- 
nek és  Lajos  trónörökösnek  1440.  VII.  Károly  ki- 
rály ellen  támasztott  felkelése,  melyet  csak  hat 
hónap  alatt  sikerült  elnyomni.  A  P.  nevet  a  hu- 
sziták 1419.  évi  prágai  felkelésétől  vették. 

Praha,  Prágának  cseh  neve. 


Prahova 


675 


Prakrlt 


Prahova,  a  Jalomijia  baloldali  mellékvize  Ro- 
mániában ;  a  D.-i  Kárpátokban  a  Predeál-hágó- 
nál  ered,  eleinte  D.-nek  folyik,  de  egyre  jobban 
elkanyarodik  K.-nek.  Róla  van  elnevezve  Ro- 
mánia egyik  kerülete  (4650  km2  területtel  és 
(1912)  389,785  lak.),  amely  sóbányákban  és  petro- 
leumforrásokban  gazdag,  főhelye  Ploesti. 

Prahovo,  falu  Szerbiában  a  Duna  jobb  part- 
ján, kikötővel.  A  világháborúban  1915  okt.  22.  a 
bolgárok  Bojadzsijev  tábornok  vezetése  alatt  el- 
foglalták, akinek  seregével  okt.  23.  itt  egyesült 
Gallwitz  német  hadserege  s  létrehozta  Magyar- 
ország és  Bulgária  közvetlen  érintkezését. 

Praia  (Praya,  Portó  P.),  Sao  Thiago  Verde- 
foki sziget  és  az  egész  archipelágus  főhelye,  dús 
növényzetű,  de  egészségtelen  völgyek  között ; 
kormányzói  székhely,  gőzhajóállomással,  katonai 
kórházzal,  természetrajzi  múzeummal  és  körül- 
belül 20,000  lak. 

Prairial  (franc,  ejtsd .-  pre— ),  a  francia  forra- 
dalmi naptár  9.  hónapja,  a.  m.  réthónap,  máj. 
20-tól  jun.  18-ig. 

Prairie  (franc,  ejtsd:  préri,  a.  m.  mezőség,  sík- 
ság), a  Sziklás  hegység  K.-i  lejtőihez  simuló 
platókon  az  északamerikai  Egyesült-Államok  te- 
rületén levő  nagy  füves,  fátlan  puszták  neve. 
Hosszuk  mintegy  3600  km.,  szélességük  400— 
1200  km.  mintegy  1'8  mill.km2  területtel,  t.  sz.  f.-i 
magasságuk  200—350  m.  és  1800  m.  közt  válta- 
kozik, részben  egészen  sík,  részben  pedig  hullá- 
mos vidéken  (rolling  prairies)  terülnek  el  pompás 
legelökkel,  amelyeken  még  cserjék  és  bokrok  is 
ritkán  vannak,  mert  az  évi  csapadékmennyiség 
átlag  csak  400  mm.  körül  jár,  sőt  egyes  helyeken 
egész  futóhomokos  sivatagok  is  vannak.  A  fátlan 
pusztákon  a  kilátást  semmi  sem  akadályozza, 
mindenütt  igazi  fütenger,  folyóik  alig  vannak, 
a  Sziklás  hegységről  lejött  folyók  is  csak  mély 
kanyonokban  haladnak  rajtuk  keresztül.  Klimá- 
juk  rendkívül  szélsőséges,  nyáron  40— 44^  meleg, 
télen  40—47°  hideggel  is,  25— 35o-os  hirtelen 
hőmérsékletváltozásokkal.  Növényeik  a  dólame- 
rikai  pampákéhoz  hasonlóan :  Bulbilis  dactyloi- 
des,  Bouteloua  olygostachya,  Festuca  scabroUa, 
Sesleria  dactyloides,  Opuntia  missouriensis  stb. 
Néha  nagy  égések,  tűzvészek  keletkeznek  a  szá- 
raz fűben  vigyázatlanság  folytán,  de  a  leégett  fű 
gyökeréről  újra  kihajt.  V.  ö.  Berthault,  I^s  Prai- 
ries (Paris  1895—1905,  4  köt.). 

Prairie-fajd  (áiiat),  1.  Fajdfélék. 

Prairie -farkas  (Canis  latrans  Say,  áiiat),  a 
Kutyafélék  családjába  tartozó  emlősállat-nem, 
mely  a  farkas  és  sakál  közt  áll.  Farkashoz  ha- 
sonlít, de  hegyes  arcorra  a  sakáléval  egyezik 
meg.  Alapszíne  piszkos  sárgásszürke.  Háta  fe- 
ketés, oldalai  világos  rozsdavörösek  v.  világos 
sárgák,  hasa  fehér,  farkavége  fekete.  Bundája 
hosszúszőrű,  tömött.  Teljesen  kifejlődve  1*4  m. 
hosszú,  miből  40  cm.  esik  a  farkára.  Észak- 
Amerika  középső,  déli  és  nyugati  részeiben, 
Mexikóban  és  Közép-Amerikában  honos.  Csapa- 
tosan farkas  módjára  él  és  nagy  károkat  tesz 
a  vadban  és  házi  állatokban.  Bőrét  és  prémjét 
kidolgozzák. 

Prairie-indiánusok.  Gyűjtőneve  a  prairiek 
egykori  urainak,  főleg  a  keddo  nyelvcsaládbeli 


régen  vadász,  ma  félnomád  törzseknek.  Történe- 
tüket megírta  Grinell  (New-York  1893). 

Prairie-kutya  (Gynomys,  áiiat),  a  Mókus-félék 
családjába  tartozó  emlősállat-nem.  Öt,  Észak- 
Amerikában  honos  faj  ismeretes.  Legközönsége- 
sebb a  társas  P.  (Gynomys  ludovicianus  Ord.). 
Teste  zömök ;  feje  nagy ;  pofazacskói  csenevészek. 
Háta  vörhenyes-barna,  szürkével  és  feketével  ke- 
vert ;  hasa  szennyes-fehér ;  farka  vége  barna  csí- 
kokkal díszített.  Teste  33  cm.,  farka  7  cm.  hosszú. 
Hazája  Észak-Amerika,  melynek  prairieit  lakja. 
Nevét  a  kutyaugatáséhoz  hasonlító  hangjától 
kapta.  A  mélyebben  fekvő  réteken  terjedelmes 
lakásokat,  egész  falukat  épít.  5—6  m.  távolságra 
halmokat  rak,  amelyek  egymással  közlekednek. 
Minden  halmon  egy-egy  P.  ül  őrt  és  veszély  láttára 
jelt  ad,  mire  az  egész  falka  gyorsan  elkotró- 
dik. Nem  egyszer  bagollyal  és  csörgőkígyóval  is 
megosztja  lakását.  Fűvel  táplálkozik ;  okt.  végé- 
től tavaszig  téli  álmot  alszik  s  ilyenkor  lakásá- 
nak kijáratát  elzárja.  Húsa  ízletes. 

Prairie-pázsitok  (növ.),  az  északamerikai  prai- 
rieken  tömegesen  növő  pázsitok,  ú.  m.  különösen 
egyes  Bouteloua-^  Buchloe-,  Stipa-  és  Spartina- 
fajok. 

Prairie-tyák  (Tympanudms  cupido  L.,  áiiat), 
a  Fajdfélék  családjába  tartozó  madárfaj.  Massa- 
chusetts-ben  honos.  Hossza  40  cm.,  számyhossza 
22  cm.  Tollazata  fekete  és  fehér,  v.  barna  és  fehér 
sávokkal  díszített ;  torka  világos  barna.  Nyaká- 
nak két  oldalán  lándzsaalakú  tollakból  álló  toll- 
csomója  van.  Kihalóban  van.  Hozzá  nagyon  ha- 
sonló a  prairie-fajd  (Tympaniichus  americanus 
Reichb.),  1.  Fajdfélék, 

Prakfalva  (Prakovce,  Prákendorf),  kisk.  Sze- 
pes  vm.  gölniczbányai  j.-ban,  (1910)  632  szlovák, 
német  és  magyar  lak. ;  van  jelentékeny  vasgyára 
és  gőzfűrésze,  vasúti  állomása.  Határában  szá- 
mos vasércbánya  van.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Prakrit,  a  régi  indus  népnyelvek  általános 
neve,  mely  a  Ki*,  e.  V.  sz-tól  a  Kr.  u.  X.  sz.-ig  a 
köznép  társalgási  nyelve  volt  Indiában.  A  klasz- 
szikus  szanszkritból  ered  s  tőle  nyelvtani  alakjai- 
nak újabb  képzése,  egyszerűsítése,  valamint  sza- 
vainak kopás  által  módosult  formájával  külön- 
bözik. Számos  dialektusra  oszlik,  melyek  azon 
tartományoktól,  ahol  beszélték,  más-más  nevet 
nyertek.  Ilyenek  a  saurazeni,  mely  az  ind  szín- 
művek prózai  részének  nyelve  és  a  költői  mahá- 
rastri,  a  mágadhi  és  az  apabhramsa.  Tágabb 
értelemben  a  pcili  (l.  0.)  nyelv  is  idetartozik,  mely 
valószínűleg  Észak-Nyugat-India  népnyelveivel 
rokon.  Legelőször  nyert  irodalmi  felhasználást  a 
pali  és  a  dzsainák  nyelve,  melyen  ennek  a  buddhiz- 
mussal egykorú  felekezetnek  szent  könyvei  van- 
nak írva.  Aránylag  még  kevés  dzsaina  mű  van 
Európában  közzétéve.  P.  nyelvtanokat  írtak  Euró- 
pában Lassen,  Institutiones  Prakriticae  (Bonn 
1837) ;  Delim,  Radices  pracriticae  (u.  0.  1839) ; 
Cowell,  Short  introduction  to  the  ordinary  Pra- 
krit of  the  sanskrit  dramas  (London  1875).  A  P. 
irodalom  legrégibb  emlékei  a  szanszkrit  drámák 
alsóbb  rendű  szereplőinek  és  nőalakjaínak  pár- 
beszédeiben találhatók.  P.  lírai  költeményeket  írt 
Hála,  eredetiben  kiad.  Weber :  Hála  Sapta^ata- 
kam  (Leipíig  1881).  Nagyobb  eposzok  közül  em- 

43* 


Praktika 


676     — 


PratI 


lltendők  a  Kalidászának  tulajdonított,  a  Ráma- 
mondával foglalkozó  Setubandha^  kiadta  Gold- 
schmldt  (Strassburg  1880—83).  P.  meséket  nyelv- 
tani bevezetéssel  és  szótárral  adott  ki  Jacobi, 
Ausgewálilte  Brzáhlungen  in  Maharöstri  (Leipzig 
1886). 

Praktika  (gör.),  gyakorlat,  foglalkozás,  vala- 
minek alkalmazása,ellentétben  a  teóriával  ;^raZ:- 
tikáns,  gyakorló ;  aki  valamely  hivatalban  mű- 
ködik, hogy  a  munka  rendjét  megtanulja  s  a 
gyakorlatra  előkészüljön ;  praktikus,  gyakorlati, 
haszálható,  célszerű ;  praktikum  (collegium  prac- 
ticum),  az  a  felső  iskolai  előadás,  mely  egyúttal 
a  tárgy  gyakorlati  feldolgozására  vezet ;  prak- 
tizálás, valaminek  gyakorlati  űzése,  különösen 
az  tígyvéd,  orvos  gyakorlati  munkája, 

Pralinés  (franc,  ejtsd :  — liné),  pörkölt  mandula ; 
cukorkák,  melyeket  csokoládéval  öntenek  le. 

Prangins  (ejtsd.-  praSzseS),  falu  Waadt  svájci 
kantonban,  a  Geníl-tó  mellett,  (i9io)  718  lakossal. 
Itt  tartózkodott  1919-től  1921  áprilisig  IV.  Károly 
király  családjával  együtt. 

Prantl,  1.  Kari  von,  német  bölcsészettörténe- 
lemíró,  szül.  Landsbergben  1820  jan.  28.,  megh. 
Oberstdorfban  (Allgau)  1888  szept.  14;.  184;7-ben 
Münchenben  a  filológiának,  majd  a  bölcsészetnek 
rendes  tanára.  Nagyszámú  bölcsószettörténelmi 
értekezésén  kívül  korszakos  munkája  a  Ge- 
schichte  der  Logik  im  Abendland  (Leipzig  1855 — 
1870,  4  köt.). 

2.  P.,  Kari,  német  botanikus,  szül.  München- 
ben 1849  szept.  10.,  megh.  Boroszlóban  1895  f ebr. 
24.  1887-ben  Aschaffenburgban  az  erdészeti  isko- 
lán, 1889.  a  boroszlói  egyetemen  a  botanika  tanára 
és  a  botanikuskert  igazgatója.  Főképen  a  krypto- 
gám  növényekkel  foglalkozott.  Főműve :  ünter- 
suchungen  zur  Morphologie  der  Gefásskryptoga- 
men  (2  ftíz.  Leipzig  1875 — 81) ;  Exkursionsflora 
für  das  Königreich  Bayeni  (Stuttgart  1884).  Tan- 
könyve: Lehrbuch  der  Botanik  (1.  kiad.  Leipzig 
1874),  a  9.  kiadás  óta  Paa?F.  átdolgozásában  ed- 
dig 13  kiadást  ért.  Az  5.  kiadást  magyarra  fordí- 
totta Páter  Béla  és  Lasz  Samu  (Budapest  1884). 
Megindította  1887.  Engler  A.-val  (1.  o.)  a  Die 
natürliche  Pflanzenfamüien  című  gyűjteményes 
müvet. 

Praputnjak,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  susaki 
j.-ban,  (1910)  811  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prasch,  Alois,  német  színész  és  színigazgató, 
szül.  Böhmisch-Leipában  1858  okt.  8.,  megh.  Prá- 
gában 1907  febr.  22.  Szini  pályáját  Linzben  kezdte 
1876.,  honnan  a  meiningeni  udvari  színházhoz 
szerződtették,  onnan  Karlsruhéba  ment,  majd 
1885.  megalakította  a  Süddeutsche-Gastspiel- 
ensemble-társulatot,  mellyel  Délnémetországban 
vendégjátékokat  rendezett.  1889-től  több  színhá- 
zat vezetett  Strassburgban,  Mannheimben,  Ber- 
linben és  Charlottenburgban,  mindenütt  kiváló 
szervező  és  rendező  tehetségnek  mutatkozva.  Főbb 
szerepei :  Fiesco,  Melehtal  stb. 

Praschek,  Kail,  cseh  államférfiú,  szül.  Rzív- 
nóban,  Csehországban  1868-ban.  1901-ben  reichs- 
rathi  képviselővé  választották  és  megalapította 
a  cseh  agráriuspártot;  1907.  az  osztrák  kormány- 
ban cseh  miniszterré  nevezték  ki,  1908.  a  Beck- 
kormány  lemondásakor  megvált  tárcájától.  1919 


júliusban  Csehországban  földmívelésügyi  minisz- 
ter lett,  1920  júniusban  lemondott;  de  Tusár 
alakítván  meg  a  kormányt,  belépett  abba  mint 
tárcanélküli  szlovák  miniszter. 

Praseodim  (Praseodym),  kémiai  elem,  vegy- 
jele Pr.,  atómsúlya  140*6.  Neodimmal  együtt 
fordul  elő,  melytől  naeryon  nehéz  elválasztani. 
Egészen  a  legújabb  időkig  mint  külön  elemet 
nem  is  ismerték,  hanem  Neodiromal  együtt  Di- 
dim (Didym)  néven  szerepelt. 

Prasin  (ásv.).  1.  Ehlit. 

Praslin  (ejtsd:  praieS),  francia  hercegi  cím,  me- 
lyet 1762  óta  a  Choiseul'GBfúM  egyik  ága  visel. 
Említendők :  Benauld  César  Louis  de  Ghoiseul, 
P.  herceg  (szül.  1712  aug.  14.,  megh.  1785  nov. 
15.),  a  hétéves  háború  alatt  bécsi  francia  követ, 
azután  külügyi  és  tengerészeti  miniszter  volt 
1770-ig.  Unokája  Antoine  César  (szül.  1756 
ápr.  6.,  megh.  1808  jan.  28.)  a  francia  forradalom- 
hoz csatlakozott.  Ennek  fia  Charles  Raymond 
Laure  Félix  (szül.  1778  márc.  24.,  megh.  1841 
jún.  28.)  Napóleon  buzgó  híve  volt,  a  restauráció 
alatt  mint  pair  a  liberálisokkal  szavazott.  Fia 
Charles  Laure  Hugues  Théobald  (szül.  1805 
jún.  29.,  megh.  1847  aug.  24.)  nőül  Anetté  1824. 
Sébastiani  tábornagy  leányát,  kivel  nagy  hozo- 
mányt kapott.  Mikor  feleségét  Faubourg-St.-Ho- 
norói  házában  1847  aug.  17-én  meggyilkolva  ta- 
lálták, a  gyanú  P.-re  esett.  Erre  a  Luxembourg- 
palotába vitték,  hogy  a  pairek  bírósága  elé  állít- 
sák, P.  azonban  bűnösségének  tudatában  megmér- 
gezte magát.  Fia  Gaston  Louis  Philippe  volt 
(szül.1834  aug.  7.,  megh.  1906  febr.  12.),  ennek  fia, 
Gaston  Jean  Baptiste  (szül.  1876  nov.  13.)  a  P. 
hercegi  család  jelenlegi  feje. 

Prassiva,  az  Alacsony-Tátra  legnyugatibb  tagja, 
Liptó  és  Zólyom  vármegyék  határán.  Leginkább 
gránitból  ós  gnájszból  áll,  É.-on  vörös  homokkő 
övvel  szegélyezve,  tetejét  kiterjedt  havasi  legelők 
borítják.  Jelentékenyebb  csúcsai  É.-on  a  Szalatin 
(1634  m.),  Tlota  (1555  m.),  Magura-Lipcse  (1316  m.), 
Viszoka  (1319  m.),  D-en  pedig  a  Rastocha  hola 
(1566m.)ésaStruhár(1471  m.).  A  P.  D.-i  része  apró 
falvakkal  és  bányász  telepekkel  (Óhegy,  Úrvölgy) 
van  sűrűn  megrakva,  B.-i  oldalán  van  Korit- 
nyca  és  Zselézné  fürdő.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Prasznysz,  lengyel  város,  1.  Przasznysz. 

Pratas-szigetek,  kicsiny  zátonyos  szigetek  a 
délkínai  tengerben,  amelyeket  a  japániak  1909. 
Kínának  fölajánlottak,  hogy  Kína  kereskedelmi 
bojkottját  megszüntessék. 

Práter,  1.  Bécs. 

Prath,  az  Eufrátesz  héber  neve,  1.  Eufrátesz. 

Prati,  Giovanniy  olasz  költő,  szül.  Dasindóbau 
(Trentino)  1815  jan.  27.,  megh.  Rómában  1884 
máj.  9.  Az  olasz  irodalom  felújulása  korának 
költője.  Edmenegarda  c.  költeménye  1841.  egy- 
szerre híressé  tette  nevét.  Torinóban  Albert  ki- 
rály kegyét  megnyerve,  a  Savoyai  házat  szol- 
gálta. Róma  elfoglalása  után  a  közoktatásügyi 
minisztériumban  tanácsossá,  1876.  szenátorrá 
lett.  Az  Edmenegarda  után  Canti  lirici  (Milano 
1843) ;  Canti  del  popolo  és  Ballate  c.  művei  nö- 
velték hírét.  Balladáiban  a  német  romanticizmus 
visszahatása  észlelhető.  Azután  Nuovi  canti  (1844); 
Memorie   e  laorime  (1845);  Passeggiate    soli- 


Pratica 


—     677 


Praxis 


tarie  (1847)  költeménykötetei ;  Psiche  c.  500  szo- 
nettes  gyűjteménye  (Padova  1876) ;  laide  (Roma) 
1878)  jelentek  meg.  V.  ö.  Anzoletti,  Giovanni 
P.  (Milano  1901);  Giordano,  Giovanni  P.  (To- 
rino 1908). 

Pratica  vagy  Ubera  P.  (olasz),  a  hajóskapi- 
tánynak adott  engedély  szabad  közlekedésre  a 
kikötőben.  Az  engedély  megadásának  feltétele  ha- 
tósági bizonyítvány  (ú.  n.  egészségügyi  nyilt  le- 
vél) felmutatása  arról,  hogy  a  kikötőben,  ahon- 
nan a  hajó  jött,  nincs  járvány. 

Pratigau  (Prattigmi,  Val  Partenz),  40  km. 
hosszú  és  keskeny  völgy  öraubünden  svájci  kan- 
tonban, a  Rhátikon  és  Plessur- Alpok  közt.  Alsó 
részében  termékeny,  felső  részeit  rétek  takai'ják. 
Turistaforgalma  igen  élénk. 

Pratinas,  a  legkorábbi  görög  tragikusok  egyike 
a  peloponnesosi  Phleiusból  a  Kr.  e.  V.  sz.  első  fe- 
lében. A  satyrosjátékotö  honosította  meg  Athén- 
ben. Apró  töredékei  maradtak ;  legérdekesebb  az 
Athenaeusnál  fennmaradt  hyporchema  (táncdal), 
mely  Bergknél  (Poetae  lyrici  graeci  3.)  található. 

Pratincola  (áiiat),  1.  Gsipkemadár. 

Prato,  város,  püspöki  székhely  Firenze  olasz  tar- 
tományban, termékeny  síkságon,  (i9ii)  56,709  lak. 
P.-t  régi  falak  övezik;  gót  székesegyházát  (XII. 
8z.)  a  XrV.  sz.-ban  Pisano  átalakította,  honilok- 
zatán  Donatello  és  Michelozzo  domborművei  van- 
nak. Régi  épületei  még  a  Madonna  delle  Carceri 
(1485—92),  a  városháza  ki3  képgyüjteménynyel. 
P.  a  Xni.  sz.-ban  független  állam  volt,  majd 
Firenze  alá  tartozott.  1512-ben  a  spanyolok  elfog- 
lalták. V.  ö.  Gorradmi,  P.  e  suoi  dintori  (Ber- 
gamo  1905). 

Prato  magnó  (ejtsd :  — manyó),  az  Etruszk- Apen- 
ninok  1592  m.  magas  hegysége  pompás  erdősé- 
gekkel, Olaszországban,  Firenzétől  DK. -re,  az 
Arno  folyja  körül. 

Prátorius,  1.  Franz,  német  semitista,  szül. 
Berlinben  1847  dec.  22. 1873-ban  Berlinben  egye- 
temi magántanár,  1875.  rendkívül  tanár,  1880 
óta  Boroszlóban,  majd  Halléban,  1903  óta  ismét 
Boroszlóban  a  keleti  nyelvek  tanára.  Művei  fő- 
képen a  délsémi  nyelvekre  és  irodalmakra  terjed- 
nek. Az  etióp  nyelvet,  valamint  a  tigrina,  am- 
hara  és  galla  dialektusokat  tárgyaló  grammati- 
kai munkákon  kívül  vannak  etióp  szövegkiadásai 
és  a  délsémi  úgymint  a  hamita  nyelvekre  vonat- 
kozó számos  értekezése. 

2.  P.,  Michael,  német  zenetudós  és  zeneszerző, 
szül.  Kreuzburgban  (Thüringia)  1571  febr.  15., 
megh.  Wolfenbüttelben  1621  febr.  15.  A  braun- 
schweigi  herceg  titkára  és  karnagya  volt.  Rend- 
kívül termékeny  zeneszerző.  Kompozíciói  közül 
kiemeljük  a  Musae  Sioniae  című  9.  részből  álló 
gyűjteményt,  amely  1244  éneket  tartalmaz  (1605— 
1610),  továbbá :  Eulogodia  Sionia  (1611),  Missodia 
Sionia  (1611),  Megalyurdia  (1611),  Epithalamium 
(1614).  Legnevezetesebb  alkotása  a  Syntagma 
musicum  (1614—20,  3  részben),  amely  a  legfon- 
tosabb forrásmunka  a  XVII.  sz.  hangszereit  és 
hangszerelését  illetőleg.  (Új  kiadása  Berlin  1884.) 

Pratovecchio  (ejtsd .-  — vekjo),  község  Arezzo  olasz 
tartományban,  a  felső  Amo-völgyben  (Casentino), 
(1911)  6141  lak.,  P.-tól  Ny.-ra  vannak  a  14  tornyú 
Romena  vár  romjai,  amelyet  Dante  is  megéne- 


kelt. É.-ra  fekszik  Stia,  kedvelt  turistaközpont, 
vaskohó  és  gyapjiüparral,  4000  lak.,  mellette  az 
1649  m.  magas  Monté  Falterona,  szép  kilátással. 

Prats  de  MoUo  (ejtsd:  pra— ),  város  Pyrénées- 
Orientales  francia  départementban,  (1911)  2751 
lak.,  fölötte  az  1684.  épült  La  Garde  erősség.  8 
km.-nyire  Ny.-ra  van  La  Preste-les-Bainstürdó- 
hely  1118  m.  magasban,  kénes  (44°)  ásványvíz- 
forrással és  fehér  márványbányával. 

Prattica,  1.  Pratica. 

Prau,  1.  Proa. 

Právali  (Prevali,  Prevalje),  falu  Völkermarkt 
karintiai  ker.  kapitányságban,  (1910)  3869  lak. ; 
nagy  vasművek;  közelében  szénbányák.  Most 
a  Szerb-Horvát-Szlovén  királysághoz  tartozik. 

Pravaz-féle  fecskendő,  orvosi  műszer,  melyet 
először  Pravaz  lyoni  sebész  használt  az  orvos- 
szereknek a  bőr  alá  fecskendezésére.  Üveghen- 
gerből áll,  melynek  többnyire  újezüst  foglalata 
van  és  melyre  túvékonyságú  és  lándzsaszerüen  ki- 
hegyezett csövecske  illeszthető  s  ez  a  bőr  alá  szú- 
ratván, az  orvosszereket  a  hengerben  mozgó  du- 
gattyú nyomására  a  bőr  alá  viszi.  Hogy  a  bevitt 
mennyiséget  pontosan  ellenőrizni  lehessen,  az 
üveghenger,  vagy  a  ramács  rúdja  osztályozva 
van  (rendesen  10  vagy  20  részre).  Újabban  elter- 
jedtek a  jól  sterilizálható  üvegdugattyús  (tipus 
Lieberg)  vagy  fémdu^ttyús  (tipus  Rekord)  fecs- 
kendők. A  tűket  platina-irídiumból  is  készítik, 
hogy  kiégethetök  legyenek. 

Pravda,  Frantisek,  cseh  író,  1.  Hlinka. 

Pravitas  (lat.)  a.  m.  gonoszság,  rosszaság, 
romlottság. 

Pr avlika,  földszoros  Görögországban,  1.  Athosz. 

Pravodi,  1.  Provadia. 

Pravoszlávia,  1.  Pravoszláv  mozgalom. 

Pravoszláv  mozgalom.  Pravoszláviának,  igaz 
hitnek  nevezik  Oroszországban  a  görög  keleti 
vallást.  A  P.  elsősorban  a  görög  (egyesült)  kat 
vallásúaknak  a  görög  keleti  vallásra  térítésére 
irányul,  de  egyúttal,  minthogy  a  gör.  kel.  val- 
lásban az  egyházfői  jogok  a  cárt  illették  meg, 
politikai  célú  mozgalom  a  pánszlávizmus  (l.o.) 
terjesztésére.  (L.  Máramarosi  per.) 

Piavotinszky  Lajos,  festő  és  grafikus,  szül. 
Budapesten  1880.  Mestere  Nagybányán  Hollósy, 
Münchenben  Az  be.  Parisban  Laurens  volt.  Leg- 
inkább graükai  munkákkal  foglalkozik.  Ezek  egy 
része  a  Szépművészeti  Múzeumban  látható.  1906. 
grafikai  díjat  nyert  a  Nemzeti  Szalonban. 

Pravutma,  adók.  Zágráb  vm.  károlyvárosi 
j.-ban,  (1910)  731  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Praxeas,  monarchiánus,  aki  azt  vallotta,  hogy 
Krisztusban  az  Atya  istensége  emberré  lett  ós 
szenvedett;  egyúttal  buzgó  el' ensége  volt  a  mon- 
tanistáknak.  Kis-Ázsiából  származott,  tanait  190 
táján  kezdte  terjeszteni  Rómában.  Tertullianus 
írt  ellene. 

Praxedis,  szent,  Pudens  római  szenátor  leánya, 
kit  szt.  Péter  térített  a  keresztény  hitre,  állítólag 
I.  Pius  pápa  idejében  a  II.  sz.  közepe  táján  halt 
meg.  Emléknapja  júl.  21. 

Praxinoszkóp  (gör.),  a  bűvös  korong  (1. 0.)  egy 
módosítása. 

Praxis  (gör.),  általában  az  elméletnek  (1.  0.)  el- 
lentéte, a/az  ama  gyakorlat,  cselekvés,  tényleges 


Praxis  crímínalis 


678 


Pray-kődex 


állapot,  stb.  mely  akár  az  elméletet  megvalósítja, 
akár  egyáltalán  elmélet  nélkül  létezik  és  érvé- 
nyesül. F.  judicum  est  interpres  legum  (lat.)  a.  m. 
a  joggyakorlat  a  törvény  tolmácsa. 

Praxis  criminalis  (lat.,  a.  m.  büntető  gya- 
korlat), teljes  címe  szerint:  Forma  processus 
judicii  criminalis  seu  P.  III.  Ferdinánd  császár 
alatt  Bécsben  1656  dec.  30.  az  Enns  alatti  Ausz- 
tria számára  szentesített  törvény.  Hazánkban 
Kollonics  bibomok  1687.  latin  nyelven  adta  ki 
Nagyszombatban.  Szentiványi  a  Magyar  tör- 
vénytár (Corpus  Juris  Hungarici)  1696.  évi  kiadá- 
sához csatolta,  s  azóta  annak  egyik  függeléke,  s 
ámbátor  az  1728— 29-iki  országgyűlésen  választ- 
mányilag  átvizsgáltatv^n,  törvényül  el  nem  fo- 
gadtatott, hazánk  bűnvádi  eljárására  még  a  múlt 
század  közepéig  jelentékeny  befolyást  gyakorolt. 
Ez  a  munkálat,  amelynek  törvényereje  nem  volt, 
különösen  a  kínvallatás  (1.  o.  és  Tortura)  terje- 
désére volt  hatással.  A  Hármaskönyv  (lU.  rész 
20.  §.)  világosan  csak  a  súlyosabb  közbüntettek 
gyanúja  esetében  engedte  meg  és  kifejezetten 
tiltotta  a  nemesi  rendhez  tartozóknak  kínvallatá- 
sát. A  P.-nak  a  gyakorlati  életre  nagy  hatása  a 
kínvallatásnak  különösen  a  boszorkányperekben 
mind  nagyobb  tért  juttatott.  A  kínvallatásnak 
minden  részletét  szabályozta  (I.  rész  37—40.  c.)  s 
így  nagyon  könnyűvé  tette  a  biró  számára  az  al- 
kalmazást. Nem  jutott  azonban  érvényre  a  neme- 
sek bünpereiben,  ha  visszaélések  különösen  a  ka- 
tonai, német  jogot  alkalmazó  bíróságok  részéről 
történtek  is,  az  1597.  XLIII.  t.-c.-ben  a  törvény- 
hozás megbélyegzi  ezt  az  eljárást. 

Praxiteles,  athéni  görög  szobrász  a  Kr.  e.  IV. 
sz.-ban,  Kaphirodotos  fia,  Skopas  leghatalmasabb 
vetélytársa.  Java  tevékenysége  860—330  közé 
esik.  Kortársai  becsülésónek  és  népszerűségének 
bizonysága,  hogy  nemcsak  szülőföldje,  hanem 
messzefekvő  városok  és  szentélyek  is  elhalmoz- 
ták megrendelésekkel.  Knidos  és  Kos  számára 
Aphrodité-,  Farion  és  Therpiai  részére  Eros-szobro- 
kat  szállított.  A  megarai  Dionysos-szentélyben  és 
Athénben  szatirszobrai  állottak,  a  megarai  Aphro- 
dité-templomát pedig  a  szerelmi  vágy  (Peitho)  és 
csillapítás  (Paregoros)  istennőinek  szobrai  ékesí- 
tették. P.  művészi  irányára  ós  felfogására  már 
alkotásainak  tárgyköre  is  jellemző.  Nem  a  fön- 
séges, magas  olympusiakat,  hanem  a  szerelem 
isteneit  és  Dionysos  mámoros  környezetét  fa- 
ragta szüntelen  kedvteléssel  márványba.  Isten- 
eszményei nem  megközelíthetetlen,  szigorú  lé- 
nyek, hanem  emberi  foglalkozások  (Apolló  Sau- 
roktonos :  gyíkölő  Apolló),  emberi  érzések  és  gon- 
dolatok megtisztult  szépségű  kifejezői.  Vonásai- 
kon nem  tükröződik  fölindulás,  szenvedély,  ha- 
nem a  merengő  lét  derűs,  önelégült  nyugalma. 
P.  művei  közül  az  Apolló  Sauroktonost  (Róma, 
Vatikán),  a  therpiai  Erőst  (ú.  n.  Centocelle  Erős, 
Róma,  Vatikán)  és  a  világhírű  knidosi  Aphrodi- 
tét (Róma,  Vatikán)  hiteles  római  másolatok  ré- 
vén ösmerjük,  melyek  azonban  a  mester  bámula- 
tos márványtechnikáját  meg  sem  közelíthették. 
P.  utánozhatatlan  márványkezeiésót  csak  az 
olympiai  ásatások  alkalmával  előkerült  eredeti 
remeke :  a  Hermest  a  gyermek  Dionysosszal  ábrá- 
zoló szoborcsoportja  mutatja  teljes  fényében.  Er- 


ről a  csoportról  Pausanias  is  megemlékezik  az 
olympiai  Heraion  leírásában.  P.  művészi  iránya 
és  felfogása  a  hellenisztikus  művészet  kialaku- 
lásának fontos  tényezője  lett.  V,  ö.  Fiirtwangler, 
Meisterwerke  d.-griech.  Plastik  (Leipzig  1893); 
Treti,  Hermes  mit  dem  Dionysosknaben  (Berlin 
1878) ;  Klein,  P.  (Leipzig  1898) ;  Perrot,  Praxitéle 
(Paris  1904). 

Pray  György,  történetíró,  szül.  Érsekújváron 
1723  jan.  11.  tiroli  származású  katona- családból, 
megh.  Pesten  1801  szept.  23.  Tanult  Pozsonyban, 
Bécsben.  1740  okt.  14.  a  jezsuita-rendbe  lépett  és 
a  rend  különböző  iskoláiban :  Pécsett,  Nagyszom- 
batban, Nagyváradon,  Trencsénben,  majd  ismét 
Nagyszombatban,  Pozsonyban  és  Rozsnyón  ta- 
nárkodott.  1754-ben  a  bécsi  Theresianumban  a 
költészettan  tanára  s  egyúttal  Salm  herceg  neve- 
lője lett.  1755-től  Győrött,  Nagyszombatban  és 
1760.  Budán  tanít  teológiát.  1773-ban  rendje  el- 
töröltetvén, Mária  Terézia  400  frt  évi  díjjal  Ma- 
gyarország történetírójává,  1777.  pedig  a  budai 
egyetemi  könyvtár  első  őrévé  nevezte  ki  800  frt 
fizetéssel.  1790-ben  nagyváradi  kanonokká,  majd 
tormovai  címzetes  apáttá  nevezték  ki.  Nagy- 
szabású irodalmi  működése  a  magyar  történet- 
nek, különösen  régibb  korszakának  s  a  magyar 
kat.  egyháztörténetnek  művelésére  irányult.  Ó 
hívta  fel  először  a  halotti  beszédre  is  a  figyel- 
met, egy  művében  (Vita  S.  Elisabethae)  mutat- 
ványt közölvén  belőle.  Nevezetesebb  művei:  An- 
nales veteres  Hunnorum,  Avarum  et  Hungaro- 
rum  ab  anno  a.  n.  Chr.  210  ad  annum  Chr.  997 
(Wien  1761) ;  Supplementum  ad  Annales  veteres 
(Nagyszombat  1764) ;  Annales  regum  Hungáriáé 
997—1564  (5  rész,  Bécs  1763-1770) ;  Vita  S.  Eli- 
sabethae necnon  B.  Margarithae  virginis  (u.  o. 
1770) ;  Dissertatio  de  sacra  dextera  divi  S.  Stephani 
(Bécs  1771);  Diss.  de  prioratu  Auranae  (u.  o. 
1173);  Diss.  de  sancto  Ladislao  Hungáriáé  rege 
(Pozsony  1774);  Dissertatio  de  sanctis  Sala- 
moné rege  et  Emerico  duce  (u.  o.  1774) ;  Speci- 
men hierarchiáé  Hungaricae  (2  rész,  Pozsony 
1776—79) ;  História  controversiarum  de  ritibus 
Sinicis  (Pest,  1789,  németül  Augsburg  1791); 
História  regum  Hungáriáé  stirpis  Austriacae  (Buda 
1790);  História  regum  Hungáriáé  (3  rész,  u.  o. 
1801)  ;Epistolaeprocerum  regni  Hungáriáé  1490— 
1711,  (3  rész,  Pozsony  1806) ;  Commentarii  histo- 
rici  de  Bosniae,  Serviae  ac  Bulgáriáé,  tum  Va- 
lachiae,  Moldáviáé  ac  Bessarabiae  cum  regno 
Hungáriáé  nexu  (Edidit  G.  Fejér,  Buda  1837).  Be- 
cses ezenkívül  Syntagma  historicum  de  sigillis 
című  munkája,  mellyel  a  magyar  pecséttan  alap- 
ját vetette  meg ;  mint  az  egyetemi  könyvtár  őre, 
melynek  kéziratait  is  átengedte,  a  könyvtár  régi 
és  ritka  nyomtatványait  Index  lihrorum  rario- 
rum  c.  két  kötetes  művében  ismertette  (1780). 

Praya,  város,  1.  Praia. 

Prayer-book,  1.  Agenda,  Anglikán  egyház. 

Pray-kódex,  a  XIII.  sz.  elejéről  való  latin  kéz- 
irat, mely  misekönyvet,  krónikás  följegyzéseket 
(kisebb  pozsonyi  krónika),  naptárt  és  kottás  éne- 
keket tartalmaz ;  154.  oldalán  van  a  legrégibb 
magyar  nyelvemlék :  a  halotti  beszéd  és  könyör- 
gés. A  P.  a  nemzeti  múzeum  tulajdona ;  nevét 
fölfedezőjétől  kapta. 


PraSák 


679 


Precarlum 


Prazák  (ejtsd:  prazsák),  Aloys,  báró,  osztrák  (cseh) 
politikus,  szül.  Ungarisch-Hradischban  (Morva- 
ország) 1820  febr.  21.,  megh.  Bécsben  1901  jan. 
30.  Mint  ügyvéd  működött  Brünnben  1844  óta. 
Tagja  volt  az  1848— 49-iki  osztrák  képviselőház- 
nak s  1861— 64-ig  a  birodalmi  gyűlésnek.  1874-ben 
beválasztották  az  osztrák  képviselőházba,  hol  a 
mérsékelt  csehek  vezére  volt.  1879  augusztusban 
mint  tárcanélküli  miniszter  belépett  Taaffe  kor- 
mányába, 1881  áprilisban  pedig  átvette  az  igaz- 
ságügyi tárcát  és  bárói  rangot  kapott.  Nyelvren- 
deleteivel kedvezett  a  csehek  törekvéseinek.  1888 
októberben  megvált  az  igazságügyi  tárcától,  az- 
után cseh  nemzetiségű  miniszter  maradt  1892 
augusztusig.  Lemondása  után  az  urakházának 
tagjává  nevezték  ki. 

Prázem  (ásv.),  finom  sugárkőszálaktól  átszőtt 
zöld  kvarc,  kevéssé  értékes  drágakő,  régebben 
smaragd  anyja  néven  szerepelt,  mert  a  smaragd 
anyakőzetének  tartották.  Lelőhelye  Breitenbrunn 
Szászországban. 

Prazeolit  (ásv.),  a  cordierit  egyik  mállási  ter- 
méke. 

Prázius  (ásv.)  a.  m.  Plasma  (1.  o.). 

Prázma  (ásv.)  a.  m.  Plasmu  (1.  o.). 

Práznócz  (Praznovce),  kisk.  Nyitra  vm.  nyitra- 
zsámbokréti  j.-ban,  (i9io)  438  szlovák  és  magyar 
lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Práznovszky  Iván  (zarkafalvi  éspy^áznóczi), 
szül.  Budapesten  1883  dec.  12.  Jogi  tanulmányai- 
nak elvégzése  után  1904.  a  király  személye  kö- 
rüli minisztériumba  segédfogalmazónak  nevezték 
ki.  1908.  áthelyezték  a  közös  külügyminiszté- 
riumba; 1914.  ugyanott  osztálytanácsos  lett.  A 
forradalom  után  a  magyar  külügyminisztériumba 
tették  át  és  a  sajtóosztály  vezetésével  bízták 
meg.  1919.  miniszteri  tanácsos  lett.  Ugyanaz  év 
októberében  rendkívüli  követ  és  meghatalmazott 
miniszteri  címet  és  jelleget  kapott.  1920  decem- 
berben ő  volt  a  trianoni  magyar  békedelegáció 
főtitkára.  1921.  mint  ügyvivő  átvette  a  magyar 
kir.  külügyi  képviseletet  Parisban,  ez  1922-ben 
követséggé  alakulván  át,  ő  maradt  továbbra  is 
vezetője;  később  Magyarország  spanyolországi 
és  portugáli  követségének  vezetésével  is  meg- 
bízták. 

Prázsmár  (Prejmer,  Tartlau),  nagyk.  Brassó 
vm.  al vidéki  j.-ban,  (1910)  3823  német,  román  és 
magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Pre  . . .  alatt  nem  talált  szó  Prae  .  .  .  alatt 
keresendő. 

Preadamiták  (praeadamiták)  a.  m.  Ádám 
előtti  emberek.  Isaac  de  la  Pereyra  zsidó  tudós 
vetette  fel  először  a  kérdést  1655.,  hogy  már 
Ádám  előtt  is  éltek  emberek  (ősember)  s  a  Mózes- 
féle teremtéstörténet  nem  az  egész  emberiség, 
hanem  csak  a  zsidó  nép  őstörténete.  Goethe  és 
Bory  de  Saint  Vincent  is  e  nézeten  voltak.  Ma 
a  praehistoria  nagy  fejlettsége  következtében  e 
kérdés  már  tárgytalan.  L.  Osetnber. 

Preang  (Preanger-Regentschappen),  németal- 
földi residentie  Jáva  DNy.-i  partján ;  20,429  km2 
területtel,  körülbelül  2.200,000  lakossal.  Jáva 
e  legnagyobb  residentie-jét  a  Kendang  hegység 
ágai  borítják,  amelyekben  a  legmagasabb  csúcsok 
a  Gunung  Tjikurai  (2820  m.),  a  Guntur  (2240  m.)  és 


a  Gede.  A  völgyek  és  kisebb  síkságok  nagyon  ter- 
mékenyek ;  kávé,  rizs,  indigó,  tea,  cukornád  és 
arekadió  a  fő  termékek ;  azonkívül  nagy  jövedel- 
met hajtanak  a  fecskefészkek.  Fő  helye  Bandong 
28,000  lak.,  fő  kereskedő  helyei  Csi-kao,  a  Tarum 
mellett,  Csi-Yangsza  a  tenger  mellett  és  Kali- 
Pucsang  a  Tarum  mellett. 

Preanimizmus  (praeanünismtts,  lat.),  más 
néven  dinamizmus,  panvitalizmics,  animatiz- 
mus,  a  természeti  vallás  azon  fokának  elneve- 
zése, melyen  még  nem  született  meg  a  külön, 
individuális  lélek  fogalma,  hanem  csak  a  tár- 
gyakban és  élő  lényekben  lakozó  bűvös  erőbe 
vetett  hit.  A  fetisizmus  (1.  0.)  szintén  e  körbe 
sorolható.  Újabban  a  valláskutatók  nagy  fontos- 
ságot tulajdonítanak  a  P.nak  s  ennek  keretében 
az  ú.  n.  mawa-elméletnek,  mely  sok,  eddigelé 
megmagyarázhatatlannak  látszó  néphagyomány 
megfejtésének  kulcsát  szolgáltatja  kezünkbe. 
Godrington  angol  hittérítő  vette  észre  először, 
hogy  a  poLinéziai  és  a  melanéziai  törzseknél  egy 
sajátos  vallási  fogalom  él,  az  ú.  n.  mana,  E  szó 
természetfeletti  erőt  jelent,  melyet  nyelvünkben 
megközelítőleg  varázserőnek  nevezhetünk.  Ez  az 
erő  emberben,  állatban,  növényben,  bármely  ter- 
mészeti tárgyban,  sőt  az  élő  szóban  (varázsige) 
is  lakozhatik  s  megktüönbözteti  őket  a  közönsé- 
ges, mana-nélküli  jelenségektől  és  a  rájuk  irá- 
nyuló vallásos  tiszteletnek  alapokát  alkotja.  Az 
1904.  elhunyt  francia  vallástörténettudós,  Ma- 
rillier  vitte  be  először  a  vallástudományba  e 
szót  és  fogalmat,  de  széleskörű  alkalmazását,  a 
mana-elméletet  Marrett  angol  antropológus  ne- 
véhez szokás  fűzni.  Ó  állította  egymás  mellé  e 
két  fogalmat :  tabu  (1. 0.)  és  mana.  Tabu  az,  ami- 
ben mana  van.  Sajátszerű  jelenség,  hogy  a  filo- 
zófiai gondolkodásnak  legmagasabb  produktuma : 
a  tiszta  erő  fogalma  ép  a  természeti  népek  vallási 
felfogásában  tükröződik  legerősebben.  V.  ö.  God- 
rington^ The  Melanesians  (1891) ;  Marrett,  Tho 
Threshold  of  Religion  (1909);  irodalmunkban 
Boheitn  Gézának  A  varázserő  fogalmának  ere- 
dete (1914)  c.  művét,  mely  az  ide  vonatkozó  nem- 
zetközi irodalmat  teljesen  felöleli. 

Préault  (ejtsd:  préó),  Auguste,  francia  szobrász, 
szül.  Parisban  1809  okt.  8.,  megh.  u.  0.  1879  jan. 
11.  Dávid  d'Angers  tanítványa,  a  XIX.  sz.-i 
francia  romantikus-realista  irány  egyik  jeles  kép- 
viselője. Kiváló  művei :  A  nyomor  (1833) ;  Gilbert 
költő  halála  a  kórházban  és  Éhínség  (dombormű- 
vek) ;  A  páriák ;  Undine ;  Sába  királynője ;  Hekuba ; 
Nagy  Károly ;  Karthágó ;  Abbé  de  l'Épée  sírem- 
léke a  párisi  St.  Roch -templomban  (1849) ;  Mar- 
ceau  tábornok  emlékszobra  Chartresban  (1850) ; 
a  gall  lovas  szobra  a  párisi  Jéna-hídon ;  Mansard 
és  Len  ötre  szobrai  Versaillesban,  stb. 

Prebiau,  fürdő  a  karintiai  wolfsbergi  kerületi 
kapitányság  területén;  828  m.  magasságban  szén- 
savas savanyúvízzel  és  modem  berendezésű  für- 
dőkkel. 

Precariam  (lat.),  valamely  dolog  vagy  jog 
ingyenes  átengedése  valaki  számára  tetszés  sze- 
rinti visszavonásig.  A  jogosult  neve :  prekárista. 
A  római  jogban  a  P.  ősidőktől  fogva  igen  fontos 
szociális  —  ámde  pusztán  tényleges  —  viszony 
volt.  A  paVónus  (1.  0.)  kliensének  és  általában  a 


Amely  szó  Pre  . . .  alatt  nincs  meg.  Pjrae  .  .  .  alatt  keresendő ! 


Pröcec 


—    680 


Precizfős  fegyverek 


gazdag,  előkelő  ember  a  tőle  függő  kisembernek 
különböző  kedvezményeket  (dolgok  használata, 
jogoknak  —  pl.  szolgalom  —  ingyenes  élvezete, 
etb.)  nyújtott,  melyeket  tetszés  szerint  bármikor 
megvonhatott.  A  P.  a  római  jogi  felfogás  szerint 
nem  volt  jogviszony,  a  prekárista  sem  tartozott 
semminemű  felelősséggel.  P.-szerű  viszony  a  mai 
jog  szerint  is  létezik,  abban  az  értelemben,  hogy 
a  kedvezményt  nyújtó  a  P.-t  bármikor  vissza- 
vonhatja (innen  precario  a.  m.  bármikori  vissza- 
vonásig, prekárius  a.  m.  határozatlan,  bizony- 
talan, ingadozó,  prekárius  helyzet  a.  m.  bizony- 
talan, más  jó  voltától  függő  helyzet).  De  a  preká- 
rista mai  jog  szerint  jogilag  felelős  (gondos  hasz- 
nálatért, stb.) ;  Így  azután  a  P.  ma  nem  egyéb, 
mint  az  ingyenes  haszonkölcsön  (commodatum) 
egy  alfaja. 

Precec,  adók.  Zágráb  vm.  dugoselói  j.-ban, 
(1910)  531  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Precedens  (praecedens,  lat.)  a.  m.  előzmény. 
Hivatalos  eljárásban  (pl.  a  joggyakorlatban,  a 
parlamenti  gyakorlatban)  az  az  előzetes  eset, 
mely  analóg  természetű  hasonló  esetre  nézve 
mintául  szolgál. 

Preceptor  {Iskt.  praeceptor)  a.m.  tanító,  nevelő. 

Preces  (lat.)  a.  m.  kérés,  könyörgés,  imádság. 
Jus  primarum  precum,  1.  Jus. 

Precesszió  (lat.  praecessio)  a.  m.  előnyomulás, 
az  álló  csillagoknak  Hipparchostól  (1.  o.)  felfede- 
zett lassú,  nyugatról  kelet  felé  tartó  mozgása, 
melynek  értelmében  évenként  az  ekliptikával  pár- 
huzamosan mintegy  50  ívmásodperccel  haladnak 
előre.  Ezen  minden  csillagnál  közös  mozgást  úgy 
magyarázhatjuk,  hogy  az  equator  metszés-pontja 
az  ekliptikával,  a  tavaszi  napéjegyenlősóg-pont, 
egyszersmind  a  hosszúságok  olvasásának  kezdő- 
pontja, nyomul  évente  ugyanily  ívvel  keletről  nyu- 
gat f  elé.Bz  értelemben  az  álló  csillagok  P.-ja  helyett 
az  equinokciumok  hátranyomulásáról  szólhatunk. 
Okát  Newton  adta  meg :  az  egész  jelenség  a  Föld 
tengelyforgásának  és  ama  vonzásnak  következ- 
ménye, melyet  a  Nap,  a  Hold  s  a  bolygók  gyako- 
rolnak a  gömbalaktól  eltérő  Föld  equatori  dudo- 
rodására.  Ennek  folytán  a  Föld  tengelye  a  tér- 
ben nem  marad  párhuzamos  önmagához,  ha- 
nem ferdén  felállított  pörgettyűhöz  hasonlóan 
kúppalástot  ír  le.  A  világpólus  tehát  a  tőle  23° 
27'-re  fekvő  ekliptikapólus  körül  ugyanily  nagy 
gömbi  sugárral  leírt  körben  mozog,  melynek  tel- 
jes befutására,  minthogy  az  évi  mozgás  50",  mint- 
egy 26,000  óv  szükségeltetik.  Ez  időszak  a  nagy 
^atői  óv  nevét  is  viseli,  s  lefolyása  alatt  mindig 
más  és  más  csillagok  válnak  sarkcsillagokká. 
A  jelenlegi  északi  sarkcsillag  a  Ursae  minoris 
a  pólust  még  egy  ideig  megközelíti,  azután  tőle 
mindinkább  távozik;  12,000  óv  múlva  a  Lyrae  lesz 
a  sarkcsillag.  A  P.  megváltoztatja  a  tropikus  év 
tartamát  vagyis  azt  az  időt,  mely  alatt  a  Nap  a 
napéjegyenlőségi  pontból  kiindulva,  abba  ismét 
visszatér.  Mivel  ugyanis  e  pont  egy  év  alatt 
50"-cel  vándorol  nyugat  felé,  a  tropikus  óv  az 
egész  360"  befutására  szükséges  sziderikus  évnél 
annyi  idővel  rövidebb,  mint  amennyi  alatt  a  Nap 
az  50"-nyi  utat  megteszi.  De  a  P.  nem  állandó, 
s  ezért  a  tropikus  év  tartama  sem  állandó ;  pon- 
tos értéke  365  nap,  5  óra,  48  perc,  4:6*3  mperc  — 


0,00595  (t  —  1850)  mperc,  mig  a  sziderikus  év  ál- 
landó tartama  365  nap,  6  óra,  9  perc,  9  mperc.  A 
világpólus  azonban  nem  pontos  kört  ír  le  az  ek- 
liptika pólusa  körül,  hanem  még  apróbb,  csak  19 
éves  periódushoz  kötött  mozgása  is  van,  melyet 
nutációnak  (1.  o.)  szokás  nevezni.  Mivel  a  P.  a 
Föld  alakjától  és  belső  tömegeloszlásától  is  függ, 
annak  kiszámítása  és  a  csillagászati  megfigyelé- 
sekből levezetett  értékekkel  való  összehasonlítása 
némi  felvilágosítást  adhat  a  Föld  belsejének  álla- 
potáról. 

Precht  kettős  sója  a.  m.  káliummagnézium- 
szulfát, K2S044-2MgS04+H20. 

Prechtl,  Jonann  Josef,  német  fizikus,  szül. 
Bischofsheimben  1778  nov.  16.,  megh.  Bécsben 
1854;  okt.  24.  1809-től  tanár  volt  a  trieszti  hajó- 
zási akadémián ;  1814— 49-ig  a  bécsi  politech- 
nikai intézet  igazgatója  volt.  Művei :  Grundlehren 
der  Chemie  in  technischer  Beziehung  (2.  kiad., 
Wien  1817—18).  Anleitung  zm'  zweckmássig- 
sten  Einrichtung  der  Apparate  zur  Beleuchtung 
mit  Steinkohlengas  (u.  o.  1818) ;  Praktische  Di- 
optrik  (u.  0. 1828).  Kiadta  a  Technologisclie  Enzy- 
klopádie  20  kötetét  (Stuttgart  1830—55),  továbbá 
Jahrbücher  des  politechnischen  Instituts  (Wien 
1819-39). 

Prechtler,  Ottó,  német  költő,  szül.  Grieskir- 
chenben  (Ausztria)  1813  jan.  21.,  megh.  Inns- 
bruckban 1881  aug.  6.  Barátságot  kötött  Grill- 
parzerrel,  kinek  később  utódja  is  lett  a  pénzügy- 
minisztérium irattári  igazgatóságában.  Irt  ver- 
seket és  számos  drámát,  melyek  közül  néhány  a 
Burgszinházban  is  előadásra  került. 

Précieuseök  (franc,  ejtsd :  presziözök),  a  párisi 
RambouUlet-palotában  a  XVII.  sz.  első  felében 
megforduló  hölgyek,  akik  túlságosan  választékos 
nyelven  beszéltek,  melynek  nem  egy  fordulata 
átment  ugyan  a  közhasználatba,  de  amely  túlzásai 
folytán  sokszor  érthetetlen  zagyvalékká  vált.  Az 
irányt  legélesebben  Moliére  támadta  Les  prócieu- 
ses  ridicules  (1659)  c.  bohózatában. 

Precipitált  foszforsavas  mész,  állati  pót- 
takarmány, melyet  akkor  etetünk,  ha  az  alap- 
takarmány kevés  meszet  és  foszforsavas  sókat 
tartalmaz,  hogy  a  fiatal  és  a  tejelő  állatok  cson- 
tozata meg  ne  betegedjók.  A  P.-t  csontokból  ké- 
szítik, a  közönséges  csontlisztnél  több  könnyen 
oldódó  dikalciumfoszfátot  tartalmaz.  A  napi  adag 
állatonként  10— 50  gr. 

Precipitato  v.precipitando  (ol.,  ejtsd :  —esi—), 
zeneelőadási  műszó,  a  m.  rohamosan,  szenvedé- 
lyesen. 

Precipitinek,  1.  Praecipitinek. 

Précis  (franc,  ejtsd :  prészi),  valamely  tudo- 
mány rövid  összefoglalása,  vázlata. 

Preciz  (a  lat.^raecmí.9-ból)  a.  m.  pontos,  rövid, 
világos.  L.  még  Praecisio. 

Preciziómechanika  v.  preciziótechnika,  az  az 
iparág,  amely  a  finomabb  fizikai  és  matematikai 
eszközök  előállításával  foglalkozik.  —  Precíziós 
mérleg,  1.  Mérleg.  —  Precíziós  óra,  1.  Ora.  ~  Pre- 
cíziós vezérmü,  1.  Kormánymű. 

Precíziós  ellenállások,  1.  Elektrotechnikai 
mérőkészülékek. 

Precíziós  fegyverek,  tűzi  lövőfegyverek  kü- 
lönösen nagy  találóképességgel,  kiváltképpen  ré- 


Amely  szó  Prc  ,    .  alatt  nincs  meg    Prae  .  .  .  alatt  keresendő! 


Precíziós  műszerek 


681     — 


Preexisztált 


gébben  a  vontcsövű  fegyvereket  nevezték  P.-nek, 
szemben  a  sima  csövű  fegyverekkel. 

Precíziós  műszerek,  pontos  mérésekre  való, 
tehát  a  legnagyobb  gonddal  és  szabatossággal 
készített  műszerek. 

Precizváltó,  máskép  fix  váltó,  az  a  váltó,  mely 
lejáratkor  kiméleti  napok  nélkül  azonnal  fizetendő. 

Precno,  adók.  Zágráb  vmegye  dugoselói  j.-ban, 
(1910)  753  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Predavac,  adók.  Belovár-Körös  vm.  belovári 
j.-ban,  (1910)  939  horvát,  cseh  ós  szerb  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 

Predazzit  (ásv.),  külsőleg  a  fehér  márványra  em 
lékeztető  kőzet ;  kalcit  és  hidromagnezit  elegye,  az 
utóbbi  ásvány  periklász-oktoéderek  után  pszeudo- 
morfóza.  Lelőhelye  Predazzo  Tirolban. 

Predeál,  kisk.  Fogaras  vm.  törcsvári  j.-ban, 
(1910)  492  román  lak.  (Tr.  R.) 

Predeál  hágó,  hágó  Brassó  vmegye  D.-i  ha- 
tárán, a  tömösi  völgyből  visz  át  az  út  az  1051 
m.  magas  hágón  keresztül  nagy  kanyargással  a 
sinaiai  völgybe  Romániába.  A  vasút  a  Száraz- 
Tömös  völgyébe  kanyarodik  be  s  csak  így  jut  át 
rajta.  A  hágó  legmagasabb  pontján  volt  P.  vasúti 
állomás  és  fővámhivatal.  184;9-ben  ezen  a  hágón 
nyomultak  be  az  oroszok  Erdélybe.  1916.  a  vi- 
lágháborúban, midőn  Románia  is  hadat  üzent, 
aug.  27.  az  első  román  csapatok  szintén  ott  tör- 
tek be.  Ugyanez  év  októberében  erős  harcok 
színhelye  volt  az  Erdélyből  kiűzött  román  hadak 
ós  az  osztrák-magyar-német  csapatok  közt,  me- 
lyek az  időközben  megerősített  román  hadállá- 
sokat rohammal  foglalták  el.  A  helység  és  nya- 
ralótelep az  ágyútűzben  elpusztult.  (Tr.  R.) 

Predelineáció  (praedelineatio,  lat.),  1.  Kibon- 
takozási tan. 

Predella  (olasz),  polc,  amelyen  az  oltárkép 
áll.  A  gótikus  szárnyas  oltároknak  az  a  része, 
mely  magában  foglalja  a  szobrokat  és  a  képeket, 
mindig  polcon  áll  és  szintén  képek  díszítik.  A  ké- 
sőbbi oltárok  keretének  is  gyakran  van  P.-ja. 

Predesztináció  (lat.  praedestinatio,  elövégzet, 
eleveelrendelés  v.  elhatározás),  Kálvinnak  az  a 
tana,  mely  szerint  Isten  az  emberek  egy  részét  örök 
időtől  fogva  kiválasztotta  az  üdvre.  Ezen  tanra 
nézve  egyetértett  vele  minden  kálvinista,  de  né- 
metalföldi követői  között  a  XVI.  sz.  végén  fel- 
merült az  a  szőrszálhasogató  kérdés,  hogy  Isten 
az  ő  eleveelrendelési  intézkedését  Ádám  és  Éva, 
vagyis  az  emberi  nem  bűnbeesése  után,  és  így  erre 
való  tekintettel  tette-e  ?  avagy  egészen  feltétle- 
nül, vagyis  anélkül,  hogy  figyelembe  vette  volna 
mindentudóságánál  fogva,  hogy  az  általa  terem- 
tendő ember  bűnbe  fog  esni.  Az  előbbi  nézet  val- 
lóit infralapszáriusoknak,  az  utóbbit  hirdetőket, 
a  szigorúbb  kálvinistákat  awí e-  vagy  szupralap- 
száriusoknak  nevezték.  A  dordrechti  zsinat  (1. 
Arminiáimsok  és  Gomarus),  bár  egyebekben  a 
túlszigorú  igazhivők  tantóteleit  emelte  érvényre, 
az  infiralapszáriusok  nézetét  fogadta  el. 

Predetermináció  (praedeterminaiio  v.  prae- 
determinismus,  lat.  a.  m.  elöreelliatározás),  ér- 
telmére nézve  közel  áll  a  predesztináció  szóhoz 
(1.  0.),  de  ett<51  annyiban  különbözik,  hogy  míg  az 
utóbbi  az  egész  életsorsra,  a  P.  csak  az  akaratra 
vonatkozik.  Lényegében  egy  a  determinizmiis- 


sal  (1.  0,)  s  azt  a  teológiai-bölcseleti  felfogást  je- 
lenti, amely  szerint  az  emberi  szabadság  nem 
maga  szabja  meg  a  maga  irányát,  hanem  vala- 
mely külső  ok  adja  meg  azt  neki.  Ellentéte  az 
indeterminizmus  (1.  o.),  mely  az  akarat  teljes 
szabadságát  vallja.  A  P.  fatalisztikus,  ha  az  aka- 
ratot valamely  általános,  vakon  működő  szüksé- 
gességi;ől.(fátum)  teszi  függővé  s  materialisztikus, 
amennyiben  az  akarati  tevékenységet  csak  a 
testi  szervezet  puszta  eredményének  tekinti ;  sze- 
lídebb formája  a  pszihikai  P.,  amely  szerint  lelki 
belső  okok  határozzák  el  az  akaratot  s  ha  ez  a 
földi  életet  előző  időkből  származik,  a  P.  körül- 
belül eggyé  lesz  a  predesztinációval.  Mindenik 
nézetet  nagynevű  teológusok  és  filozófusok  vi- 
tatták. 

Prédikáció  (lat.)  a.  m.  egyházi  beszéd  (1.  o.). 
Prédikál,  egyházi  beszédet  mond ;  prédikátor y 
régente  a  magyarországi  ref.  papok  elnevezése, 
de  neve  az  ó-szövetség  Kóhelet  (1.  o.)  könyvé- 
nek is.  A  r.  kat.  egyházban  prédikátoroknak  a 
Domonkos-rendieket  nevezik. 

Prédikálószék  (szószék),  keresztény  templo- 
mokban többé-kevésbbé  magas,  oszlopokon  vagy 
gyámköveken  nyugvó,  mellvéddel  és  sokszor 
baldachinummal  ellátott  emelvény  a  szent  beszéd 
tartására.  Úgy  a  csúcsíves,  mint  különösen  a  re- 
naissance  építészet  örömest  foglalkozik  a  P.-ek 
architektm^á jávai;  különösen  arenalssance  építő 
művészei  vitték  nagy  tökélyre. 

Predikativ  gyök,  1.  Gyök. 

Prédikátor  könyve  1.  Kóhelet. 

Prédikátorok  rendje,  1.  Domonkosok. 

Predikátum  (lat.),  1.  Praedicatum  és  Nemesi 
előnév. 

Predil  hágó,  1162  m.  magas  hágó  a  Juli- Al- 
pokban, Karintia  és  Görz  határán,  a  Dráva  víz- 
vidékéről  az  Isonzóéra  visz  át. 

Predjama,  falu  Krajnában,  1.  Luegg. 

Predmérvölgy,  Turzófalvához  tartozó  telop 
Trencsén  vm.  csaczai  j.-ban,  (leio)  551  tót  lak., 
u.  p.  ós  u.  t.  Turzófalva. 

Pfedmost  (ejtsd:  psedmoszt),  falu  Prorau  morva 
kerületi  kapitányságban,  (isio)  637  lak.  Közép- 
Európa  leggazdagabb  lösztelepe,  melyben  1880 
óta  Wankel,  Máska  és  Kriz  a  diluviális  ősem- 
bernek igen  gazdag  kultúramaradványait  fedez- 
ték fel  (solutréen-kultúra)  s  gazdag  diluviális  fauna 
kíséretében  több  ősemberi  csontvázat  ástak  ki. 

Predprijatje-expedició  (1823—26.),  1.  Ten- 
geri tudományos  expediciók. 

Predszlava,  1.  orosz  kútfők  szerint  magyar 
hercegnő  s  a  942—972.  közt  élt  Igorevics  Szvje- 
toszló  nagyherceg  felesége.  A  magyar  forrá- 
sok nem  tudnak  róla.  —  2.  P.  Szvjetopolk  Mi- 
hály kijevi  nagyherceg  leánya  1104  aug.  11.  a 
«magyar  király  flához»,  Álmoshoz  (és  nem,  mint 
általánosan  hirdetik,  Kálmán  királyhoz)  ment 
férjhez.  Életének  körüünényei  ismeretlenek.  Gyer- 
mekeik :  1.  Adelhaid,  I.  Szobjeszló  cseh  herceg 
felesége  ;  2.  ^e7a,  1131— 1141-ben  Magyarország 
királya ;  3.  Hedvig,  Adalbert  osztrák  herceg  fe- 
lesége. 

Preexisztált  ásvány  ill.  elegyrész,  a  mély- 
ségben keletkezett  és  a  feltörő  magma  magába 
zárva  már  Részen  hozta  a  felszínre. 


Amely  szó  Pre  . . .  alatt  nincs  meg,  Prae  . . .  alatt  keresendő! 


Preexisztencfa 


682 


Preisz 


Preexisztencia  (praeexistentia,\a>t)  a. m. előző 
élet.  Keleti,  főleg  hindu  filozófia  szerint  az  em- 
beri lélek  többször  is  él  e  földön  (1.  Reinkarnáció). 
Az  előző  létek  összessége  alkotja  a  P.-t.  Kant  Im- 
mánuel is  foglalkozott  a  P.  gondolatával  (Vor- 
lesungen  über  Psychologie),  fölállítván  a  tételt, 
hogy  ha  az  emberi  lélek  halhatatlan,  akkor  szük- 
ségkép már  a  testi  élet  előtt  is  léteznie  kellett, 
mert  csak  az  lehet  végtelen,  aminek  kezdete  sem 
volt. 

Préface  (franc,  ejtsd:  —fasz)  a.  m.  előszó. 

Préfect üres  (franc,  ejtsd:  prefektűr),  a  francia 
départementok  legfőbb  közigazgatási  hatóságai. 
A  P,  élén  a  prefektus  (préfet)  áll.  A  préf et-k  mellé 
ugyancsak  az  államfő  főtitkárokat  és  különösen 
közigazgatási  bírósági  ügyek  elintézésére  három 
vagy  négy,  a  Seine  départementban  nyolc  tag- 
ból álló  prefektura  tanácsot  (conseil  de  prófec- 
ture)  nevez  ki.  Az  arrondissementok  élén  a  kor- 
mány által  kinevezett,  de  szűkebb  hatáskörrel 
rendelkező  alprefektnsok  (sous-préfetek)  állanak, 
és  ezek  mellett  működnek  a  conseil  d'arrondisse- 
mentok  mint  választott  képviselők  testületei. 

Prefektus  (lat.  praefectus),  a  kat.  papnevelő - 
intézetekben  a  tanulmányi  felügyelő.  Egyes 
internátusokban  szintén  vannak  P.-ok,  akik  a 
bennlakó  tanulóifjúság  foglalkoztatását  vezetik 
és  magaviseletére  ügyelnek.  L.  még  Apostoli 
prefektura^  Praefectus,  Pre'fedures,  Préfet. 

Préférence  (franc,  ejtsd:  preferáSsz),  társas 
kártyajáték.  Részt  vehet  benne  3  játszó,  a  32  lapos 
magyar  kártyával.  Nyertes  az,  ki  az  előre  be- 
mondott adut  színből  hat  ütést  meg  tud  csinálni, 
s  kapja  a  színek  és  játéknemek  szerint  előre  meg- 
állapított díjat ;  ha  hat  ütésnél  kevesebbje  van, 
vesztett  és  ugyanoly  összeget  fizet  ellenfeleinek, 
kivéve  a  bettlit,  mely  alatt  olyan  előre  bemon- 
dott játék  értendő,  midőn  egyetlen  ütést  sem  sza- 
bad csinálni,  különben  a  játékos  veszti  a  játsz- 
mát és  a  mizert,  melynél  egy  ütést  kell  csinál- 
nia a  játszónak. 

Préfet  (franc,  ejtsd:  prefé,  olaszul  prefetto),  a 
département,  illetőleg  provincia  élén  álló,  az  ál- 
lamfő által  kinevezett  közigazgatási  főtisztviselő. 
Állását  a  magyar  főispánéhoz  lehetne  hasonlí- 
tani. L.  Préfectures. 

Prefisso  (olasz),  a  váltónak  lát  után  kíméleti 
napok  nélküli  kifizetése. 

Pregala,  völgy,  1.  Bergell. 

Pregel,  K.-i  Poroszország  főfolyója ;  ered  az 
Inster  és  Angerapp  összefolyásából,  Insterburg- 
tól  2  km.-nyire  hajózhatóvá  lesz  133  km.  hosszú- 
ságban, Deime  nevű  ága  a  Kurisches  Haffba, 
maga  a  P.  Königsberg  alatt  8  km.-nyire  a  Fri- 
sches  Haff  K.-i  szögletébe  torkollik.  Königsbergig 
kisebb  tengeri  hajók  is  fölmehetnek  rajta ;  víz- 
területe 15,030  km3.  Hossza  296  km.,  mellékvize 
AZ  Allé. 

Preger,  Wilhelm,  prot.  teológus,  szül.  Schwein- 
furtban  1827  aug.  25.,  megh.  Münchenben  1896 
január  30-án,  ahol  1851-től  gimnáziumi  tanár  s 
1875  tői  a  Tud.  Akad.  tagja  volt.  Főbb  munkái : 
Matthias  Flacius  Illyrikus  und  seine  Zeit  (Erlang., 
2  köt.  1859—61.) ;  Lehrbuch  der  bayrischen  Ge- 
schichte  (u.  o.  1864 ;  13.  kiad.  Leipzig  1894) ;  Ge- 
schichte  der  deutschen  Mystik  im    Mittelalter 


(Leipzig,  3  köt.  1874—93) ;  Die  PoUtik  des  Pap- 
stes  Johann  XXII.  (u.  o.  1885).  V.  ö.  Zum  Ge- 
dachtnis  I.  W.  Pregers  (München  1896). 

Pregnáns,  1.  Praegnans. 

Pregrada,  adók.  és  pk.  Várasd  vm.  pregradai 
j.-ban,  (1910)  1448  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pregrattit  (ásv.),  1.  Paragonit. 

Prehistória,  1.  Praehistoriat  Ostörténelem, 
Ősember. 

Prehn,  Martin,  német  hadi  mérnök,  szül.  Neu- 
strelitzben  1830  szept.  13.  Mint  tüzértiszt  1858— 
1873.  a  berlini  tüzérségi  vizsgálóbizottság,  1873— 
1894.  pedig  a  Krupp-gyárak  meppeni  lövőgya- 
korlóterének felügyelője  volt.  Nagy  érdemeket 
szerzett  a  porosz  tüzérség  fejlesztésében.  Művei : 
Über  das  Schiessen  aus  gezogenen  Feldgeschüt- 
zen  (Berlin,  2.  kiad.  1866) ;  Über  das  Schiessen 
aus  dem  Feld-Zwölfpfünder  (u.  o.  1866);  Die 
Artillerieschiesskunst  (u.  o.  1866) ;  Über  die  be- 
quemste  Form  des  Luftwiderstandsgesetzes  (u.  o. 
1874). 

Prehnit  (ásv.),  zömök  rombos  prizmák  vagy 
táblák,  a  táblalappal  párhuzamosan  kitűnően  ha- 
sadnak. Színtelen  v.  zöldre  színezett;  üveg- 
fényű, a  hasadási  lapon  gyöngyházfényű ;  több- 
nyire legyezőszerű,  gömbös,  fürtös  v.  vesés  hal- 
mazok. Savanyú  kalcium- aluminium-szilikát : 

ri2  ^  9)2  Alg  olj  \J^  2  • 

Zeolitek  társaságában  az  eruptív  kőzetek  üregei- 
ben és  repedéseiben  fordul  elő ;  diabázban  Dillen- 
burg,  gabbróban  Radautal  a  Harzban,  amfibolit- 
ban,  kloritpalában  Ratschinges  Tirolban,  szer- 
pentinben Jordansmühl  Sziléziában.  Vele  azonos 
az  Aedelit.  Kevéssé  értékes  drágakő  (ú.  n.  Kap- 
krizolit). 

Preisich  Kornél,  orvos,  szül.  Szolnokon  1869 
jún.  15.  Egyetemi  tanulmányait  Budapesten  vé- 
gezte. 1894-ben  a  Stefánia-gyermekkórház  segéd- 
orvosa, majd  rendelőorvosa,  1904.  székesfővárosi 
kórházi  főorvos.  1905-ben  egyetemi  magántanár 
lett.  Önállóan  megjelent  művei :  Gyermekgyógyá- 
szati kompendium  (Budapest  1899) ;  Az  angolkór- 
ság (1908);  Alt  alános  hámatologia  (1908);  A 
gyermekkori  betegségek  therápiája ;  Tuberku- 
losis  a  ggermekkorban  (1910);  A  budapesti 
typhus  epidemiológiája  (1912);  A  gyermekek 
nemi  élete  (1918).  Ezenkívül  számos,  főképen  a 
gyermekbetegségek  és  a  fertőzéses  betegségek 
körébe  vágó  dolgozata  jelent  meg  orvosi  szak- 
lapokban. B  Lexikonnak  is  munkatársa. 

Preisz  Hugó,  orvostanár,  szül.  Rumán  (Sze- 
rem vm.)  1860  szept.  21.  Egyetemi  tanulmányait 
Budapesten  végezte.  Egy  évi  külföldi  tanulmány- 
útja után  1891.  az  állami  bakteriológiai  intézet 
vezetője,  1906.  egyetemi  tanár  lett ;  a  Tud.  Egye- 
tem általános  kórtani  és  bakteriológiai  intézeté- 
nek igazgatója.  A  Magy.  Tud.  Akadémia  1912. 
levelezötagjául  választotta.  Önállóan  megjelent 
művei :..J.  veleszületett  szívbajokról  (Budapest 
1890) ;  Összehasonlító  tanulmányok  a  bacillaris 
pseudotuberculosisokról  (1893) ;  Tanulmányok 
a  sertésvészről  és  sertéspestisről  (1897) ;  Bak- 
teriológiai tankönyv  (1899).  Tanulmányi  soro- 
zat a  lépf enebacillusról,  virulentiájának  lényegé- 
ről,alépfenés  infectióróí  és  immunitásról (Central- 
blatt  für  Bakteriologie  1904-1912).  Számos,  fő- 


Amely  szó  Pre\  . .  alatt  nincs  meg,  Prae 


alatt  keresendő! 


PrekArlus 


683    — 


Prém 


leg  a  bakteriológiába  vágó  a  önálló  vizsgálato- 
kon alapuló  közleményt  írt  magyar  és  német 
szaklapokba.  Munkatársa  e  Lexikonnak  is. 

Prekárins,  1.  FrecaHum. 

Prekárius  kereskedelem,  az  a  titkos  üzlet- 
kötés, melyet  két  egymással  harcban  álló  állam 
polgárai  a  semleges  államok  kereskedőinek  köz- 
vetítésével űznek. 

Prekopa,  adók.  Zágráb  vm.  glinai  j.-ban, 
<i9io)  251  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prekopakra,  adók.  Pozsega  vm  pakráczi  j.-ban, 
(1910)  1123  horvát  és  cseh  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prekordiálís  félelem,  1.  Praecordialis  félelem. 

Prekrizje,  adók.  Zágráb  vm.  jaskai  j.-ban, 
(1910)  1764  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prel,  Kari  (du  P.),  báró,  német  filozófiai  író, 
szül.  Landshutban  (Bajorország)  1839  ápr.  3., 
megh.  Heiligenkreuzben  (Tirol)  1899  aug.  5. 1859— 
1872.  a  bajor  hadsereg  tagja,  melyből  mint  ka- 
pitány vált  ki,  hogy  egészen  filozófiai  tanulmá- 
nyoknak éljen.  A  spiritizmust  iparkodott  tudo- 
mányosan igazolni,  a  mellett  Schopenhauer, 
Hartmann  s  Darwin  nézeteihez  hajlik.  Művei : 
Der  Kampf  ums  Dasein  am  Hímmel  (3.  kiad. 
1882) ;  Psychologie  der  Lyrik  (1880) ;  Die  Philo- 
sophie  der  Mystik  (1885) ;  Die  monistische  Seelen- 
lehre(1888) ;  Die  Mystik  der  altén  Griechen(1888) ; 
Studien  auf  dem  Gebiete  der  Geheimwissenschaf- 
ten(2  köt,  1890—91.);  Der  Tod,  das  Jenseits,  das 
Lében  im  Jenseits  (1890)  Die  Magié  als  Natur- 
wissenschaft  (2  kötet,  1898) ;  Die  Entdeckung  der 
Seele  durch  die  Geheímwissenschaften  (2  köt, 
1899—1895.)  stb.  Ausgewáhlte  Schriften  (megje- 
lent 19  kötetben,  1900—901.).  Magyarul  meg- 
jelent :  A  világi  kolostor,  ford.  Tordai  Vilmos 
(Budapest  1913).  Egyik  fő  munkatársa  volt  az 
1886.  keletkezett  Sphinx  című  spiritiszta  folyó- 
iratnak. 

Prelaturák  (lat.  praelaturae  vagy  dignitates) 
a.  m.  egyházméltóságok  (1.  o.).  A  P.  birtokosai 
yrelátusok  (Praelati).  A  P.  kétfélék,  nagyobb  és 
kisebb  P.  A  nagyobbakhoz  tartoznak  a  pápa,  a 
patriarchák,  az  érsekek  és  a  püspökök.  L.  még 
Kisebb  prelátusok  és  Pápai  prelátusok. 

Prelátus,  1.  Prelaturák,  Kisebb  preláizisok, 
Pápai  prelátusok. 

Prelegál  (lat.)  a.  m.  felolvas,  előadást  tart ; 
prelekció,  felolvasás,  előadás. 

Prell,  Hermann,  német  festő,  szül.  Lipcsében 
1854  ápr.  29.  A  drezdai  művészeti  akadémián 
Grossenak,  Berlinben  Gussownak  volt  tanítványa, 
1879—1881.  Olaszországban  tartózkodott.  P.  a 
monumentális  festés  legtermékenyebb,  legked- 
veltebb képviselője  Németországban.  Többnyire 
erősen  plasztikus  és  mozgalmas  sorozatai,  melyek 
különösen  a  barokk  festés  hatását  mutatják :  Az 
építészet  történetének  fő  korszakait  ábrázoló 
9  freskókép  a  berlini  építészház  dísztermében 
(1881—82)  és  a  győzedelmes  művészetet  ábrázoló 
mennyezetkép  ugyanott  (1886) ;  a  wormsi  város- 
ház tanácstermének,  a  lipcsei  könyvkereskedő- 
háznak freskóképei ;  a  hildesheimi  városházán  a 
város  történetéből  vett  freskóképek ;  a  boroszlói 
sziléziai  múzeum  lépcsőházának  falfestményei  az 
ó-  és  középkor  művelődéstörténetéből  (1893—94) ; 
2  temperakép  a  danzigi  városháza  üléstermében, 


falképek  a  római  német  nagykövetség  palo- 
tájában (Palazzo  Caffarelli  1899);  mitológiai 
falképek  a  drezdai  Albertinumban  (1904)  stb. 
Szobrászattal  is  foglalkozik.  V.  ö.  Meissiier 
(Bécs  lS^S);Bosenherg  (Bielefeld  1901)  mono- 
gráfiáit. 

Preller,  1.  Friedrich,nQmQX  festő,  szül.  Eiseu- 
achban  1804  ápr.  25.,  megh.  Weimarban  1878 
ápr.  23.  Fiatal  korában  Weimarba  került,  hol  a 
művészeti  iskolának  növendéke  és  Goethe  párt- 
fogásának részese  lett.  Drezdai  és  antwerpeni 
tanulmányai  után  Olaszországba  utazott,  egy 
ideig  a  müanói  akadémián  tanult,  1827  óta  pedig 
Rómában  főleg  Koch  hatása  alatt  állott.  1831-beu 
visszatért  Weimarba  és  ott  a  művészeti  iskola 
tanára  lett.  Weimarból  gyakran  indult  még  uta- 
zásokra, Legmaradandóbb  értékű  alkotásai  a  hí- 
res Odyssea-tájképek.  1834— 36-ban  festett  7  je- 
lenetet az  Odysseából  az  ű.  n.  wrómai  házw  egyik 
termének  falaira  Lipcsében.  1858-ban  a  müncheni 
nemzetközi  kiállításon  már  16  kartont  állított  ki 
(berlini  Nationalgalerie),  mire  a  weimari  nagy- 
herceg megbízásából  az  egész  sorozatot  1863— 
1864-ben  viaszfestékkel  megfestette  a  weimari 
múzeum  számára  (végleges  kartonok  a  lipcsei 
múzeumban).  P.  az  ú.  n.  heroikus  tájképfestés- 
nek legkiválóbb  művelője.  Odyssea-képeiben  az 
olasz  és  az  északi  természet  nagyszerűségét 
egyesítette.  E  képek  (ill.  rajzok)  reprodukciói 
számos  külön  kiadásban  jelentek  meg  és  mint 
az  Odyssea  illusztrációi  népszerűkké  váltak.  V.  ö. 
jBog?ieííe(Frankfurtl883),  G^ewse^  (Bielefeld  1904) 
monográfiáit. 

2.  P.,  Friedrich,  német  festő,  P.  1.  fia,  szül. 
Weimarban  1838  szept.  1,  megh.  Blasewitzben 
1901  okt.  21.  Atyjának  és  Olaszországban  Dre- 
her  Franznak  volt  tanítványa.  1880-tól  a  drezdai 
művészeti  akadémia  tanára.  A  drezdai  udvari 
színházat  és  Albertinumot,  a  meisseni  Albrechts- 
burgot,  a  lipcsei  egyetem  palotáját  díszítette  nagy 
falképekkel.  Tájképeket  is  festett. 

3.  P.,  Ludtvig,  német  nyelvész,  szül.  Ham- 
burgban 1809  szept.  15.,  megh.  Weimarban  1861 
jún.  27-én.  Eleinte  Kiéiben  és  Dorpatban,  majd 
Jenában  volt  egyetemi  tanár,  1847  óta  pedig  fö- 
le véltámok  Weimarban.  Nagy  utazásokon  (Olasz- 
ország, Görögország,  Kis-Ázsia)  bő  anyagot  szer- 
zett tanulmányaihoz,  melyek  leginkább  a  mito- 
lógiára és  római  őstörténetre  vonatkoztak.  Jele- 
sebb művei:  Griechische  Mythologie  (4.  kiad. 
Carl  Róberttól,  Berlin  1894) ;  Römische  Mytho- 
logie (3.  kiad.  Jordántól,  u.  o.  1881—83) ;  Histó- 
ria philosophiae  Graecae  et  Romanae  (Ritterrel, 
8.  kiad.  Gotha  1898).  Életrajzi  tanulmányt  Stich- 
ling  írt  róla  (Weimar  1863). 

PreloScica,  adók.  Zágráb  vm.  sziszeki  j.-ban, 
(1910)  1749  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Preluka,  község,  1.  Haragos. 

Prém,  1.  Valamely  öltönydarabnak  finom, 
kikészített  bőrből  készült  szegélye,  amelyen 
az  állat  szőre  is  rajta  van.  L.  Szücsáruk.  — 
2.  A  heraldikában  kétféle  P.  használatos,  a  her- 
melin  (1.  o.)  és  a  szürke,  közönséges  P.  Ez 
utóbbit  pikkelyalakú  fodrozott  alakokkal  ábrá- 
zolják. Azonkívül  a  francia  és  a  német  heraldi- 
kusok  egy  része  még  egy  3-ik  fajta  P.-et  külön- 


Amely  szó  Pre  .  . .  alatt  nincs  meg,  Prae  .  .  .  alatt  keresendő! 


Prém 


—     684     — 


Prémium-üzlet 


böztet  meg,  t.  i.  a  szürke  mókas-P.-et  Ezt  az 
általuk  P.-nek  vett  alakot  a  régi  heraldika  vas- 
kalapnak  nevezte,  Nyáry  Albert  huránynak  ke- 
resztelte. Helyesebb  talán  a  gyüszú  elnevezés.  A 
P.  a  régi  heraldikusok  kifejezése  szerint  amflbi- 
kus,  azaz  nem  tekintetik  színnek,  s  ezért  P.-et 
bármely  színre  v.  ércre,  v.  megfordítva  lehet  al- 
kalmazni. 

Prém  József,  író,  szíil.  Pesten  1850  márc  7., 
megh.  Budapesten  1910  okt.  12.  Egyetemi  ta- 
nulmányait Pesten  elvégezvén,  nagyobb  külföldi 
tanulmányutat  tett.  Visszatérve,  másfél  évig  tit- 
kára volt  az  országos  képzőművészeti  társulat- 
nak, majd  1880.  bölcsészetdoktori,  1882.  tanári 
oklevelet  szerzett  s  kisebb  megszakítással  a  fő- 
városban tanárkodott  s  a  Fővárosi  Lapok  belső 
dolgozótársa  lett.  1878-ban  a  Petőfi-Társaság  tag- 
jává választotta.  Esztétikai  dolgozatain  kívül 
ismertebb  nevet  szerzett  magának  a  szépiroda- 
lom terén.  Költői  munkákkal  lépett  íöl :  Külföldi 
költőkből  (1872) ;  Költemények,  (1883),  majd  mind- 
inkább a  széppróza  művelésére  tért.  B  művei : 
Edith  története  (1876) ;  Eljegyzés  után,  Bertalan 
szerelnie  (két  elbeszélés,  1887) ;  Gseress  Gábor 
(regény,  1889) ;  Rozsdás  mnerek  (regény,  1890) ; 
Elbeszélések  (1890);  Félvér  (regény,  1893);  A 
nagy  Pálhalmy  fia  (1903) ;  Katonabecsület  (elbe- 
szélések, 1903) ;  A  drusza  (elbeszélések,  1905) ; 
Árva  leányok,  A  nagyprépost  (1906).  Irt  szín- 
darabokat is,  melyek  közül  említésre  méltók: 
Bosnyák  Anna  (tragédia,  1895.  megnyerte  az 
Akadémia  Teleki-díját  s  a  Nemzeti  Színház- 
ban is  sikert  aratott) ;  Adorján  báró  (szinmű, 
színre  került  a  Nemzeti  Színházban  1897);  A 
vándormadár  (színmű,  színre  került  Kolozsvárt 
1899),  Léha  világ  (vígjáték,  Nemzeti  Színház 
1903) ;  Helikoni  ünnep  (történeti  vígjáték,  Nem- 
zeti Színház  1904). 
Premanture,  1.  Promontore. 
Premeti  (Premmeti),  város  Albánia  D.-i  ré- 
szén, az  egykori  janinai  török  \'lla Jetben,  a  Vo- 
jusa  folyó  mellett,  Ali  pasa  kastélyának  s  egy 
bizánci  várnak  romjaival,  több  mecsettel  és  tem- 
plommal, élénk  kereskedelemmel  és  kb.  3000 
albán  lakossal. 

Prémezós,  díszborítás  az  ajtókon  ésTablakokon. 
L.  Ajtó,  Ablak. 

Premier  (franc,  ejtsd :  prömjé)  a.  m.  az  első, 
a  legfőbb,  különösen  a  premierminiszter :  a  mi- 
niszterelnök. —  Premiere,  valamely  színdarab 
első  előadása. 

Premiszláva,  I.  Vladimír  kijevi  nagyherceg 
(megh.  1015.)  második  leánya, állítólag  egy  magyar 
hercegnek  (talán  Szár  Lászlónak)  felesége. 

Prémium  (lat.)  a.  m.  díj  v.  jutalom.  Általában 
a  különös  szolgálatok  fejében  nyújtott  díjazás  v. 
kitüntetés,  amely  rendesen  pénzben,  érmekben 
V.  oklevelek  kiszolgáltatásával  adatik.  Többféle 
P.-ról  szólhatunk.  A  munkásosztályoknál  alkal- 
mazott P.-rendszernek  az  a  célja,  hogy  a  mun- 
kásokat jutalmak  kilátásba  helyezésével  foko- 
zottabb termelésre  v.  anyagmegtakarításra  ösz- 
tönözze. A  kereskedelmi  politikában  beviteli 
jutulmakat  a  külföldről  behozott  bizonyos  árúk 
után  adnak  az  illető  árúkban  mutatkozó  szükség- 
let kielégítése  érdekében,  míg  a  kiviteli  jutalmak 


a  külfölddel  való  kereskedelmet  szolgálják  és  a 
külföldi  piacon  a  kivitt  árúk  versenyképességét 
emelik.  Legismertebbek  a  cukor-  és  szeszkiviteli 
jutalmak  (1.  Kivitéli  jutalom).  A  kereskedelmi 
életben  P.  alatt  értíK  azt  a  díjat,  amelyet  az 
üzletfelek  valamelyike  az  üzlet  létrehozása  fe- 
jében kap.  A  szállítási  üzleteknél  továbbá  P.-tó^- 
leteknek  nevezik  azokat,  amelyeknél  a  kikötött 
P.  lefizetése  ellenében  a  szerződő  felek  vala- 
melyike az  üzlettől  visszaléphet.  Biztosítások- 
nál P.-nak  nevezik  a  biztosított  fél  által  a  biz- 
tosítónak fizetett  biztosítási  díjat,  amelynek  fe- 
jében ez  a  biztosítással  járó  kockázatot  elvállalja. 
A  bankpolitikában  P.-nak  nevezik  azt  a  díjat, 
amelyet  háborús  v.  általában  válságos  időben  a 
jegybank  részére  annak  kell  fizetni,  aki  a  bank- 
jegyeket aranyra  váltja  be.  (L.  Bankpolitika.) 
A  banküzleti  életben  P.-nak  nevezik  a  sorsje- 
gyekre eső  nyereményeket.  L.  még  Prémium- 
üzlet. 

Prémium-kölcsönök.  Általában  a  nyeremény- 
kölcsönöket  (1.  o.)  nevezik  így,  szorosabb  értelem- 
ben azonban  ezeknek  csak  azt  a  faját  jelölik  e 
néven,  amelyeknél  az  adós  által  fizetett  kama- 
tokat részben  v.  egészben  úgy  osztják  fel  nyere- 
ményekre, hogy  minden  kötvény  tulajdonosa  ré- 
szesül valami  kis  nyereményben,  a  prémiumban. 
A  prémiumok  tehát  ez  esetben  a  legkisebb  nye- 
reményeketjelentik 8  azok  összege  mindig  kisebb, 
mint  a  mekkora  kamatra  közönséges  kölcsönzés- 
nél a  hitelezők  számot  tarthatnának,  mert  a  tör- 
lesztésből egy  rész  a  nagyobb  nyereményekre 
fordíttatik. 

Prémium-papirosok,  a  prémium-kölcsönök 
(1.  0.)  kötvényei  és  sorsjegyei. 

Prémium-rendszer,  1.  Prémium. 

Prémium -ügylet,  1.  Prémium-üzlet. 

Prémium-üzlet,  helyesebben  prémium-ügylet, 
másként  díj-ügylet,  a  szabott  határidőre  kötött 
tőzsdei  ügyletek  közé  tartozik,  amennyiben  az 
ügylet  lejáratát  vagy  határozott  napra  kötik  ki, 
vagy  pedig  keltétől  számítva  néhány  napra,  hétre, 
hóra  állapítják  meg.  A  hosszabb  időre  kötött  ügy- 
leteknél a  lejáratot  megelőzőleg  van  megálla- 
pítva a  határozás  napja,  melyen  a  jogosult  félnek 
a  lebonyolítás  módja  felől  nyilatkoznia  kell. 
A  P.-nek  többféle  válfaja  van,  amelyek  közül 
itt  kettőt  emelünk  ki :  a)  egyszerű  P.,  amely- 
nél az  a  szerződő  fél,  aki  a  díjat  (a  prémiu- 
mot) fizeti,  jogot  szerez  magának  vagy  arra, 
hogy  az  ügylet  lejáratának  napján  a  másik  fél- 
től a  szerződésben  megállapított  tőzsdei  értéket 
az  előre  kikötött  árfolyam  mellett  követelhesse, 
vagy  arra,  hogy  azt  a  stípulált  árfolyamon  a 
másik  félnek  szállíthassa.  Az  előbbi  esetben 
prémiumos  vétel,  az  utóbbi  esetben  pedig  pré- 
miumos  eladás  keletkezik.  A  prémiumos  vétel- 
nél a  vevő  fizeti  a  díjat  s  ennek  fejében  joga  lesz 
a  határozás  napján  követelni,  hogy  a  vásárolt 
papírosokat  az  eladó  az  előre  megállapított  áron 
neki  tényleg  szállítsa,  de  joga  lesz  e  szállításról 
egyszerűen  le  is  mondani.  Ha  már  most  a  hatá- 
rozás napján  magasabb  az  illető  érték  árfolyama, 
mint  amelyen  az  eladó  a  szállítást  teljesíteni 
tartozik :  akkor  a  vevő  követelni  fogja  a  teljesí- 
tést és  nyeresége  az  árfolyamkülönbözetből  leszj 


Amely  szó  Pre  .  . .  alatt  nincs  meg,  Prae 


alatt  keresendő! 


Premontreiek 


685     — 


Prepozíció 


ha  levonja  ebből  az  elóre  kifizetett  díjat ;  ha  ellen- 
ben a  kötés  árfolyamán  alul  áll  az  illető  papiros 
a  határozás  idejében,  akkor  a  vevő  nem  kívánja 
a  szállítást  s  ez  esetben  elveszítette  a  prémiumul 
előre  fizetett  összeget.  A  prémiumos  eladásnál  az 
eladó  fizeti  a  díjat  s  ennek  fejében  joga  lesz  a 
határozás  napján  követelni,  hogy  a  kikötött 
mennyiségű  papirost  a  lejárat  napján  vegye  meg 
tőle  a  vevő  azon  az  áron,  amelyet  a  kötés  napján 
előre  megállapítottak.  Ha  már  most  a  határozás 
napján  alacsonyabban  áll  az  illető  papiros,  mint 
ahogyan  a  felek  az  árfolyamot  stipulálták,  akkor 
az  eladó  követelni  fogja  az  átvételt  s  nyereségét 
szintén  az  árfolyamktilönbözetből  kapja  meg,  ha 
levonja  belőle  az  előre  kifizetett  prémiumot ;  ha 
ellenben  időközben  emelkedett  volna  az  illetó 
tőzsdei  érték  árfolyama,  akkor  az  eladó  eláll  a 
szállítás  jogától  s  ez  esetben  elveszítette  az  előre 
fizetett  prémiumot,  b)  Stéllage-ügyletnék  az  olyan 
P.-et  nevezik,  amelyben  az  egyik  szerződő  fél  a 
díjfizetés  fejében  azt  a  jogot  biztosítja  magának, 
hogy  a  lejárat  napján  a  meghatározott  mennyiségű 
tőzsdei  értéket  valamely  megállapított  árfolya- 
mon a  másik  félnek  eladhassa,  vagy  azt  vala- 
mely más,  szintén  előre  megszabott  árfolyamon 
megvehesse,  egyszersmind  azonban  arra  kötelezi 
magát,  hogy  vagy  az  egyik,  vagy  a  másik  ügy- 
letet okvetetlenül  teljesíteni  fogja.  A  stellage  díja 
az  egyszerű  díjügylet  négyszerese,  de  ezt  rende- 
sen utólagosan  fizetik. 

Premontreiek,  v.  premontrei  kanonok-rend. 
Alapította  szt.  Norbert  (l.  o.)  1121.,  szt.  Ágoston 
szigorított  szabályaival.  Nevét  az  alapítónak  állí- 
tólagos felkiáltásától  vette  volna,  melyet  a  Laon 
melletti  gyönyörű  Vois  völgyben  levő  Szt.- 
János-kápolna  megpillantásakor  mondott  volt: 
Saint  Jean,  tu  me  Tas  de  prés  montró  I  {Szt.  János, 
te  mutattad  ezt  nekem  közelről !),  ahol  az  első 
házat  alapította.  Mások  e  latin  szavakból :  pratum 
monstratum,  locus  praemonstratus  származtatják. 
II.  Honorius  pápa  erősítette  meg  1126.  A  rend 
még  Norbert  életében  Európa  több  országában  el- 
terjedt, annyira,  hogy  a  XII.  sz.  vége  felé  mint- 
egy 1000  apátsága,  300  prépostsága  volt  több 
ezer  plébániával ;  azonkívül  közel  500  női  kolos- 
tor is.  A  reformáció  házaik  számát  mintegy  felé- 
nyire apasztotta.  Jelenleg  csak  Ausztriában, 
Magyarországban  és  Lengyelországban  vannak 
kolostoraik. 

Hazánkban  első  kolostoruk  a  garábi  (1.  o.)  volt, 
később  keletkezett  a  nagyváradi,  a  hozóki  (l.  o.),  a 
leleszi  (1. 0.),  a  csornai  (1.  o.)  és  a  jászéi  (l.  o.)  pré- 
postság. Királyok,  főpapok  és  főurak  bőkezűsége 
folytán  a  XIII.  sz  ban  50-nél  több  prépostság  rolt 
hazánkban.  A  mohácsi  vész,  a  török  hódítás,  pol- 
gárháború és  vallási  mozgalmak  korában  a  rend 
elhagyta  összes  prépostságait,  birtokait  pedig  ré- 
szint a  kamara  és  világi  főurak  foglalták  el,  ré- 
szint királyaink  adományozták  a  főpapoknak. 
A  XVII.  sz.  végén  I.  Lipót  felkarolta  a  rend  visz- 
szaállítását.  Miután  a  rend  ausztriai  ^erneci  pré- 
postsága a  török  ellen  való  háború  költségeire 
270  ezer  frttal  járult,  Lipót  1697.  a  leleszi  ós 
jászói,  1.  József  pedig  1705.  a  nagyváradi  pró- 
postságot  adományozta  neki,  úgy  hogy  ezek  min- 
dig a  pemeci  préposttól  függjenek.  Sauberer 


György  jászói  prépost  1770.  kivívta  a  jászói 
prépostság  függetlenítését,  melyhez  utóbb  a  lele- 
szi is  csatlakozott.  11.  József  eltörölte  a  P.-et,  de 
I.  Ferenc  1802.  visszaállította.  Ez  alkalommal  két 
prépostság  szerveztetett :  di,  jászói,  melyhez  a  le- 
leszi és  nagyváradi  és  a  csornai,  melyhez  a  jános- 
hidai  és  türjei  prépostságokat  csatolták. 

Irodalom.  Fuxhofer-Czinár,  Monasteriolo^a  Regnl  Hun- 
gáriáé ;  Danielik  János,  A  P.,  Eger  1866  ;  Nátafalussy  Kor- 
nél, A  uagyváradhegyfokl  prépostság  története,  Kassa  1872 ; 
Szöllösy  Károly,  Az  Osztrák-Magyar  Monarchia  összes  szer- 
zetesrendelnek történeti  és  statisztikai  rajza,  I.  kötet, 
Arad  1878  stb. 

Premuda,  dalmát  sziget  Selve  sziget  átellené- 
ben, a  zárai  kerületi  kapitányságban,  területe  9 
km2,  körülbelül  500  lakossal,  kikötővel,  világító- 
toronnyal, halászattal.  Most  a  Szerb-Horvát-Szlo- 
vén királysághoz  tartozik. 

Pfemysl  (ejtsd:  przsemiszi), cseh  uralkodó  csa- 
lád, melynek  őse  a  hagyomány  szerint  Premíjsl 
(928—935  kör.),  Libussa  hercegnő  férje  vo't. 
Utódai  majdnem  400  évig  uralkodtak  Csehor- 
szág felett.  A  P.  -család  III.  Venczel  királyban  halt 
ki  1306. 

Prenj-planina,  a  Dináridák  egyik  tagja  Her- 
cegovinában Mosztártól  É.-ra,  a  Lupoglawal 
2123  m.  magasra  emelkedik. 

Prenumerál  (lat.)  a.  m.  élőüzet;  prenumeráciö, 
előfizetés  valamely  újságra.  L.  még  Praenume- 
ratio. 

Prenzlau,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye  és 
az  egykori  Úkermark  fővárosa,  Potsdam  porosz 
kerületben,  (1910)  21,886  lak.,  szép  régi  (1340)  gót 
Mária-templommal ;  vasöntő-,  gép-,  cukor-,  szi- 
var-, bőr-,  söripara  van.  1806  okt.  28.  itt  adta 
meg  magát  Muratnak  Hohenlohe  11,800  főnyi 
porosz  csapata. 

Preobrazsenszkoje,  orosz  falu  Moszkva  köze- 
lében, hol  I.  Péter  cár  a  játszótársaiból  alakított 
csapatokat  gyakoroltatta,  amelyekből  az  ilyen- 
nevű első  orosz  testőrezred  fejlődött. 

Preparáció  (lat.  praeparatio),  a.  m.  előké- 
szítés, különösen  az  iskolában ;  fordításhoz  való 
szógyűjtemény;  praeparatum,  készítmény  (1. 
Boncolástani  készítmények);  praeparatoritis 
eljárás,  1.  Előkészítő  eljárás. 

Preparandia  (lat.)  a.  m.  előkészítő  tanintézet, 
tanítóképző  intézet.  L.  Tanítóképzés. 

Prépostfalva  (Fro^tea,  Probstdorf)y  nagyk. 
Nagy-Küküllő  vmegye  szentágotai  j.-ban,  (1910) 
873  román  és  német  lak.  (Tr.  R.) 

Prépostok  (praepositi),  alsóbb  prelátusok,  ki- 
sebb egy  háznagy  ok.  Reverendissimi  címmel  és 
bizonyos  megszorítások  között  püspöki  jelvé- 
nyekkel élnek.  Hazánkban  vannak  címzetes  és 
valóságos,  fekvő  jószágokkal  ellátott  P.  Az  utób- 
biak 1848  előtt  az  országgyűlésen  az  alsó  táblánál 
üléssel  és  szavazattal  bírtak  s  külön  királyi  meg- 
hívót kaptak.  Káptalanoknál  az  első  oszlopos 
kanonok  prépost  vagy  nagy-prépost  (1.  0.). 

Prepozíció  (lat.,  a.  m.  előtét),  az  a  beszédrész, 
mely  az  indogermán  nyelvcsaládhoz  tartozó  nyel- 
vekben a  hely-,  idő-,  cél-,  ok-  és  eszközhatározó 
mondatrészek,  illetőleg  főnevek  elé  járul  ós  ezeket 
bizonyos  esetben  vonzza,  pl.  tárgyesetben :  trans 
Tiberim  (lat.),  a  Tiber  folyamon  túl,  vagy  tulaj - 
donítóban  fvor  dem  Hause  a  ház  előtt.  Ellenben 


Amely  szó  Pre  . . .  alatt  nincs  meg,  Prae  . . .  alatt  keresendő! 


Preradovié 


686    — 


Presbiteriánizmus 


a  magyarban  ily  szó,  vagy  az  ezt  helyettesítő 
rag  nem  a  név  elé,  hanem  utána  járul  és  név- 
utónah  (illetőleg  névragnak)  nevezzük. 

Preradovic  (ejtsd:— ics)  Péter,  kiváló  horvát 
költő,  szül.  Grabovnicán  1818  márc.  19.,  megh. 
Fahrafeldben  1871  aug.  18.  Katonai  pályára  lé- 
pett, elvégezte  a  bécsújhelyi  akadémiát,  1866. 
tábornok  lett.  Első  költeményeit  (1834— 4;3)  né- 
met nyelven  írta,  mert  anyanyelvét  csaknem 
egészen  elfelejtette.  Első  horvát  költeménye  a 
zárai  Zora  című  szépirodalmi  lapban  jelent  meg 
1844.  Lírai  költeményei  Prvíjenci  (Zára  1846) 
és  Nőve  pjesme  (Zágráb  1851)  címíi  gyűjtemé- 
nyekbe foglalva  jelentek  meg.  Drámai  és  epikai 
művei  nagyobbrészt  befejezetlenek  maradtak. 
Összes  költői  munkái  Pjesnícka  djela  (Zágráb 
1873),  válogatott  költeményei  Izábrane  pjesme 
(u.  0.  1890)  címmel  jelentek  meg.  1895-ben  szob- 
rot emeltek  neki  Zágrábban. 

Prerafaeliták,  1.  Angol  művészet 

Prerau  (Frerov),  az  ugyanily  nevű  morva 
kerületi  kapitányság  székhelye  a  Beczwa  és 
vasút  mellett,  (1910)  20,245  lak,,  jelentékeny  posztó- 
szövéssel, cukor-,  kötél-,  kocsi-,  gazdasági  gép- 
gyártással, fémárúkészítéssel,  gépgyári  és  mező- 
gazdasági iskolával ;  gót  tornyos  városházzal, 
Comenius  emlékszobrával  és  régi  erősséggel, 
amely  a  Fodjebrad  elleni  háború  tartama  alatt 
több  ízben  Mátyás  királynak  volt  lakóhelye. 

Préri,  1.  Prairie. 

Preri-indiánusok)  1.  Prairie-indiánusok. 

Prés.  1.  Sajtó. 

Pré-Saint-Gervais,  Le  (ejtsd  :  IÖ  pre  szeS  zservé), 

község  Seine  francia  départementban,  Romain- 
ville  erősség  közelében,  (1911)  13,865  lak.,  vegyi-, 
optikai  üveg-  és  gyermekkoesigyárakkal. 

Pré-salé  (franc,  ejtsd :  — szaié),  ürüpecsenye, 
olyan  állatokból  való,  melyeket  a  tengerparton 
(sós  mezők)  legeltettek, 

Presanella,  a  déltiroliAdamello-hegység  egyik 
hegycsoportja  kisebb  gleccserekkel,  legmagasabb 
csúcsai  a  Gima  di  P.  (3564  m.)  és  a  Monté  Gab- 
biol  (3475  m.),  először  1864.  mászták  meg. 

Presber,  Budolf,Jiémei  író,  szül.  Majna-Frank- 
furtban 1868  júl.  4.  Egyetemi  tanulmányai  végez- 
tével újságíró  lett  Frankfurtban  és  Berlinben, 
utóbb  az  Über  Land  und  Meer  elterjedt  képeslap 
szerkesztője.  Legkedveltebbek  humoros  elbeszé- 
lései, de  írt  költeményeket  és  vígjátékokat  is. 
Főbb  munkái :  Freut  euch  desLebens  (költemények 
1910) ;  Die  Brücken  zum  Sieg(költ.,  Berlin  1916); 
Das  Fellahmádchen  (Berlin  1895) ;  Die  Díva  u. 
andere  Satiren  (1904,  hat  kiadást  ért) ;  Spuren  im 
Sande  (1906);  Die  bunte  Kuh  (regény,  Berlin 
1911);  Der  Tag  von  Damaskus  (1913);  Vom 
Weg  eines  Weltkindes  (1914);  Der  Rubin  der  Her- 
zogin  (1915).  Színdarabjai  közül  említendők :  Der 
Schuss  (1894) ;  Der  Vicomte  (1896);  Die  seelige 
Exzellenz  (Stein  Walterral  1905) ;  Die  Dame  mit 
den  Lilién  (1908) ;  Liselotte  von  der  Pfalz  (tört. 
vígj.  1920);  Die  Ballerina  des  Königs  (tört.  vlgj. 
1921).  Egy  bohózata,  amelyet  Kadelburggal  együtt 
írt,  A  sötét  pont  címen  magyarul  Budapesten 
1910.  a  Magyar  Színházban  került  színre. 

Presbiter  (gör.)  a.  m.  a  legöregebb  ;  a)  az  ősi 
keresztény  egyházak  elöljáróinak  neve ;  b)  a 


római  kat,  egyházban  áldozó  pap.  Pi  rend  a 
püspöki  rend  után  következő  s  a  felsőbb  rendek- 
hez tartozó  egyházi  rend.  A  püspöki  renddel 
együtt  a  sacerdotiumhoz  tartozik,  minthogy  csak 
e  két  rend  jogosít  fel  a  mísézésre.  (L.  Ordinatio.) 
A  P.-eket  különösen  a  protestantizmus  s  elDben  i& 
főként  a  református  egyház  ismeri,  a  lelkész 
mellé  választott,  világiakból  álló  presbitérium  (1. 
Egyháztanács)  tagjait  értvén  rajtuk. 

Presbiteriánizmus  (gör.),  az  az  egyházalkot- 
mányforma, mely  a  püspökivel  éles  ellentétben, 
az  egyházat  minden  papuralmi  színezettől  meg 
akarja  tisztítani  és  a  maga  körében  meg  is  tisz- 
títja. A  P,  ott,  ahol  az  a  maga  teljes  tisztaságá- 
ban áll  fenn,  neveze'tesen  az  angol  reformátusok 
között,  az  egyháztanács  (kirk-session),  az  egy- 
házmegye (presbitérium),  a  zsinat  (synod)  s  végre 
az  egyetemes  gyűlés  (generál  assembly)  népkép- 
viseleti alapon  választott  tagjai  által  kormá- 
nyozza az  egyház  ügyeit. 

Hazánkban  a  P.  elveit  a  XVI— XVIJ.  sz.-ban  a 
felső  tiszavidéki  református  egyházak  valósítot- 
ták meg  leginkább,  amelyek  egészen  a  Károly- 
féle  rendelet  megjelenéséig  (1734)  vonakodtak  a 
püspöki  vagy  szuperintendensi  hivatalt  s  kor- 
mányalakot befogadni.  A  többi  református  egy- 
házak a  XVI.  sz.  közepe  körül  egyházkerületekké 
alakultak,  püspököket  választottak  s  legfőbb  kor- 
mányzókul  ezeket  ismerték  el  {lEpiscopalismus}^ 
A  XVII.  sz.  harmadik  s  negyedik  évtizedében 
a  30  éves  háború  dühöngése  miatt  a  magyar  if- 
jak a  német  református  egyetemek  helyett  a  hol- 
landiai és  angol  egyetemeket  látogatták  nagyobb 
számmal,  azokban  megismerték  s  megkedvelték 
az  angol  presbiteriánusok  vagy  puritánok  és  inde- 
pendensek  kormányzati  és  szertartási  elveit,  s 
haza  jőve  hirdették,  hogy  a  szuperintendensi 
hivatal  mint  papuralmi  intézmény  megszünte- 
tendő, az  egyházak  csak  esperesek  által  kormá- 
nyozandók,  sőt  hogy  mindegyik  lelkész  a  maga 
gyülekezetének  független  püspöke;  ezenkívül 
több  puritán  szokás  meghonosításán  fáradoztak. 
Ellenükben  a  debreczeni  zsinat  (1638)  elhatá- 
rozta, hogy  az  egyetemekről  hazajövő  ifjak  lel- 
készi és  tanári  hivatalokba  csak  akkor  alkal- 
maztassanak, ha  esküvel  kötelezik  magukat, 
hogy  semmi  újítást  nem  kezdenek.  De  ennek  da- 
cára szaporodtak  a  P.  hívei,  különösen  Tolnai 
János,  előbb  sárospataki  tanár,  majd  miskolczi, 
azután  tokaji  lelkész  s  esperes  agitációjára ;  de 
a  tokaji  zsinat  mind  őt,  mind  társait  hivataluktól 
felfüggesztette  (1646).  Az  ugyanezen  évben  Rá- 
kóczi György  rendeletére  összehívott  szatmár- 
németi nemzeti  zsinat  hasonlókép  eltiltotta  a 
Tolnai-féle  újításokat,  a  püspöki  igazgatást,  a 
korábbi  egyházi  szertartásokat  és  szokásokat 
megerősítette.  Jelenleg  a  magát  zsinat-presbi- 
teri rendszer  szerint  kormányzó  magyarországi 
ref.  egyháznak  szintén  népképvíseletileg  vá- 
lasztott hatóságai :  az  egyháztanács,  az  egyház- 
megye, az  egyházkerület,  az  egyetemes  konvent 
ós  a  zsinat,  mindenik  egy  egyházi  és  egy  világi 
elnökkel.  Ilyen  zsinati  rendszer  van  a  hazai  ág. 
hitv.  ev,  egyházban  is.  A  P.  virágzó  egyház- 
testeket teremtett  főként  Nagy-Britanniában  ós 
az  éezakamerikai  Egyesült-Államokban. 


Amely  szó  Pre  . . .  alatt  nincs  meg,  Prae  . . .  alatt  keresendő! 


Presbitérium 


687     — 


Preste-les-Balns 


Presbitérium  (gör.),  a  presbiterek  testülete 
(1.  Egyháztanács  és  Egyházközség) ;  a  templom- 
ban a  pap  számára  föntartott  hely,  aztán  a.  m. 
kórus. 

Presbytis  Eschz.  (áiiat),  a  Cerkófmajmok  (1. 
0.)  családjába  tartozó  Karcsúmajom -fél  ók  újabb 
tudományos  nemi  (genus-)  neve.  B  majomnembe 
tartozik  a  hulmán  (P.  entellus  Dufr.),  a  budeng 
(F.  auratus  E.  Geoffr.),  a  fehérszakállú  karcsú- 
majom (P.  cephalopteriis  Zimm.  =  Semnopithe- 
cus  leucoprymnu^)^  a  f  eketebóbítás  karcsúmajom 
(P.  melalophus  Raffl ). 

Prése.,  latin  növénynév  után  Prescot  J.  D. 
orosz  botanikus  nevének  rövidítése.  Szibíriát  be- 
utazta s  mint  szentpétervári  orvos  halt  meg 
1837. 

Prescot,  város  Lancashire  angol  countyban, 
(1911)  8154  lak.,  pamutfonással,  vitorlavászonszö- 
véssel, kőszónbányászattal. 

Prescott,  William  Hickling,eímQV\^'Sii  történet- 
író, szül  Salemben  (Massachusetts)  1796  máj.  4;., 
megh.  New-Yorkban  1859  jan.  28.  Egyik  sze- 
mének elvesztése  után  lemondott  a  jogi  pályá- 
ról és  történelmi  tanulmányoknak  szentelte  éle- 
tét. Nevezetesebb  művei :  History  of  Ferdinánd 
and  Isabella  (Boston  1838,  3  köt.,  magyar  ism. 
Szász  Károlytól :  Bud.  Szemle  IX..) ;  History  of 
the  conquest  of  Mexico  (u.  o.  1843,  3  köt.) ;  His- 
tory of  the  conquest  of  Peru  (u.  o.  1847,  3  köt.) ; 
History  of  the  reign  of  Philip  H.  of  Spain  (u.  o. 
1855—58,  3  köt.) ;  The  life  of  Charles  V.  after 
his  abdication  (1857).  Műveinek  legújabb  teljes 
kiadását  Munro  bocsátotta  közre  (New  York 
1905, 22  köt.)  Magyarul  megjelent :  Mexikó  Miksa 
császárig  (ford.  Szokoly  Viktor,  1866) ;  V.  Ká- 
roly császár  lemondása  és  végnapjai  a  szent-justi 
kolostorban  (ford.  P.  Szathmáry  Károly,  1866) ; 
n.  Fülöp  (ford.  Szász  Károly,  1886).  V.  ö.  Tick- 
nor,  Life  of  P.  (Boston,  1863  és  újabb  kiadások) ; 
Ogden,  William  HicklingP.  (u.  o.  1904).  Magyar 
életrajza  Houssonville  nyomán  a  Prot.  Tud.  Szem- 
lében (1869.  évf.). 

Prése,  Le,  fürdő  Graubünden  svájci  kantonban 
a  Poschiavói-tó  B.-i  partján,  962  m.-nyi  magas- 
ban a  Beminai-út  mellett,  szénsavas  (8*1°)  kénes 
forrással ;  szép  gyógyteremmel. 

Preseka,  adók.  Belő  vár-Körös  vm.  körösi  j.-ban, 
(i9io>  1472  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Présház,  1.  Borház. 

Presideney  (ang.,  ejtsd  :prezzidenci),  Kelet-India 
konnányzóságainak  hivatalos  neve. 

Presidios  (a.  m.  őrhely),  erődített  helyek 
Spanyolországban  és  Portugáliában  és  gyarma- 
taikban. Jelenleg  a  spanyolok  P.  alatt  fegyháza- 
kat értenek,  de  különösen  a  marokkói  földközi  ten- 
gerpartnak öt  fegyenc-kolóniája  az.  Legfontosab- 
bak :  Cevtail.  0.),  Penon  de  la  Gomera  sziklasziget, 
1508  óta  spanyol  birtok  (321  lak.) ;  Fort  Alhuce- 
mas  a  hasonló  nevű  öbölben  (1673  óta  spanyol 
birtok,  353  lak.),  kikötővel  és  világító  toronnyal ; 
Melilla,  megerősített  kikötőváros,  világító  to- 
ronnyal. DK.-re  az  algériai  határ  közelében  a 
három  Islas  Chafarinas  (Dzsaf  arán-  v.  Zaf  arani- 
szigetek,  1848  óta  spanyol  birtok,  652  lak.)  összes 
lakosságuk  (1910)  kb.  25,000  lélek,  köztük  7000 
katona  és  2500  fegyenc. 


Pr  esi  Ham  lignnm  (növ.),  1.  Gaesalphiia. 

Freéiren  (Preséren,  Presérn),  Francé,  szlovén 
költő,  szül.  Vrbában  (Krajna)  1800  dec.  3.,  megh. 
Krainburgban  1849  febr.  8.  A  szlovének  legkivá- 
lóbb költője  s  a  szlovén  irodalmi  és  költői  nyelv 
megteremtője.  Irt  dalokat,  szonetteket,  elbeszélő 
költeményeket  és  szatírákat.  Legkiválóbb  műve : 
Krst  pri  Savici  (Keresztelő  a  Savica  mellett)  c. 
elbeszélő  költeménye.  Müveinek  legjobb  kiadása 
Jurcic  és  Stritartól :  Poezije  doktorja  F.  P.  (1866). 

Preskripció  (lat.),  1.  Praescriptio. 

Presl,  latin  növénynóv  után  Presl  Jan  Szua- 
topluk  és  Presl  Karel  Bofiwoj  prágai  tanárok 
neve.  Az  első  szül.  Prágában  1791  szept.  4.,  megh. 
u.  0.  1849  ápr.  6.,  a  második  szül.  u.  o.  1794  febr. 
17.,  megh.  u.  o.  1852  okt.  2.  Csehország  flóráját,, 
utóbbi  Szicíliáét  is  ismertette.  Irt  a  pázsitfélékről, 
a  harasztokról  Tentamen  pteridographiae  (Prága 
1836  és  1845)  és  kiadta  Hánke  iratait :  Reliquiae 
Haenkeana  (u.  o.  1830—36). 

Preslatinci,  adók.  Verőcze  vm.  diakovári  j.-ban,. 
(1910)  650  horvát,  magyar  és  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prespa,  adók.  Belő  vár-Körös  vm.  belovári  j.-ban,. 
(1910)  937  horvát  és  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pressant  (franc,  ejtsd :  preszaS),  sürgős,  sietős. 

Pressensé  (ejtsd :  preszaSzé),  Edmond  JDehault  de, 
francia  protestáns  hitszónokésíró,  szül.  Parisban 
1824  jan.  7.,  megh.  u.  o.  1891  ápr.  8.  Parisban  a 
taitbouti  szabad  evangélikus  gyülekezet  lelkésze 
volt.  Később  a  szajnai  département  képviselője 
majd  szenátor.  Legkiválóbb  műve  a  keresztény 
egyház  három  első  századának  története  (Histoire 
des  trois  premiers  siécles  de  l'Église  chrétienne, 
1858—77,  4  köt.);  továbbá:  Jésus  Christ,  son 
temps,  sa  vie,  son  oeuvre  (1866,  1884).  Irodalmi 
munkásságával  kiválóan  az  egyháztörténelem, 
a  bölcselet,  az  egyházpolitika  terén  mozgott  s 
ezenkívül  nagyszámú  egyházi  beszéd  is  jelent 
meg  tőle.  V.  ö.  Bou^set,  Notice  sur  la  vie  et  les. 
oeuvres  de  M.  de  P.  (Paris  1894). 

Pressio  (lat.)  a.  m.  nyomás,  kényszer,  erőltetés. 
—  Press ziós  lövedék,  magyarul  szoridő  lövedék, 
amelynek  vezető  részén  köralakú  csatorna  volt ; 
ebbe  csavarták  a  zsíros  gyapjuszálakat  s  úgy 
verték  be  a  töltő  vessző  segítségével  a  csőbe,  ahol 
aztán  beszorulva,  a  barázdák  tekervényes  útját 
volt  kénytelen  követni. 

Prestel,  német  festő-család.  Tagjai  közül  ki- 
válnak :  1.  P.  Johann  Gottlieh  (Amadeus),  szül. 
Grönenbachban  (Bajorország)  1739  nov.  18-,  megh. 
Majna-Frankfurtban  1808  okt.  5.  Velencében  és 
Rómában  tanult,  1769—75.  Nürnbergben  élt, 
majd  Zürichben  Lavater  számára  dolgozott.  Nürn- 
bergbe visszatérve  régi  mesterek  rajzainak  réz- 
metszetü  (részben  színes)  reprodukcióival  szerzett 
érdemeket.  —  2.  P.  Johann  Erdmann  Gottlieh, 
szül.  Majna-Frankfurtban  1806.,  megh.  Mainzban 
1885.  Mainzban  élt  és  különösen  mint  lófestó 
igen  kedvelt  volt.  Gróf  Sándor  Móric  híres  lovas- 
bravurjait  a  festmények  hosszú  sorával  örökítette 
meg  (közülök  gróf  Sándor  lovaglása  a  budai 
jezsuita-lépcsőn,  a  budapesti  Történelmi  Képcsar- 
nokban) és  1858.  Mainzban  megjelent  3  kötetes 
Sándor-albumban  fényképekben  kiadta. 

Preste-les-Bains,  La  (ejtsd:  preszt  lé  ben),  francia 
fürdő,  1.  Pmts  de  Mollo. 


Amely  szó  Pre  . . .  alatt  nincs  meg,  Prae  . . .  alatt  keresendő ! 


Prestidlgltateur 


688     — 


Preuschen 


Prestidigritateur  (franc,  ejtsd:  presztidizsi- 
tatör,  az  olasz  presto  [gyors]  ós  a  lat.  digitus  [ujj] 
szókból)  a.  m.  gyorsujju  bűvész. 

Prestige  (franc,  ejtsd :  — sztízs)  a.  m.  bűvészet, 
varázslat ;  aztán  fény,  varázs,  tekintély,  nimbus. 

Presto  (ol.),  a  zenében  a  leggyorsabb  időmér- 
tékjelzés. Fokozásai :  P.  assai,  igen  gyorsan ; 
prestissimo,  a  lehető  leggyorsabban. 

Preston  (ejtsd:  preszta),  gyárváros  Lancashire 
angol  countyban  (1921)  117,426  lak.,  jelentékeny 
iparral,  kikötővel.  P.,  az  egykori  Friesfs  Town 
mellett  a  Ribbleton  Mooron  győzte  le  1648  aug. 
17— 19-én  Cromwell  a  kii'álypártiakat  és  skóto- 
kat és  ugyanazon  helyen  1715.  III.  Jakab  hívei 
szenvedtek  vereséget. 

Preston,  viscount,  1.  Graham,  2. 

Preston-Pans  (ejtsd  •  preszta-pensz),  kis  kikötőhely 
Haddingtonshire  skót  countyban,  (1911)  1923  lak., 
só-  és  sörfőzéssel.  Osztrigahalászata  egykor  híres 
volt,  de  ma  már  hanyatlott.  Legjobb  az  ú.  n. 

fandoors.  1745  szept.  21-én  Károly  Eduárd  trón- 
övetelő  itt  győzte  le  a  király  hadait. 

Prestwich  (ejtsd:  presztvics),  város  Lancashire 
angol  countyban  Manchester  közelében,  (1911) 
17,195  lak.,  pamutfonással. 

Preszba,  tó,  1.  Preszpa. 

Preszbiopia  (gör.)  a.  m.  öregkori  messzelátó- 
ság.  Oka  az  alkalmazkodó  képességnek  megfo- 
gyatkozása, a  szemlencse  rugalmasságának  csök- 
kenése, minek  folytán  a  szem  nem  bir  a  rendes 
munkáló  távolságban,  30—33  cm.-nyire  tisztán 
látni,  olvasni.  Ez  az  állapot  a  rendes  szabású 
szemen  43 —45  éves  korban  nyilvánul  és  az  agg- 
korig fokozódik.  A  P.-s  embernek  a  hiányzó  al- 
kalmazkodási képesség  pótlására  kezdetben  gyen- 
gébb (1 — 1*5  dioptriás),  majd  mind  erősebb  (dom- 
ború (convex)  szemüvegre  van  szüksége.  Ha 
valakinek  szeme  már  fiatal  korában  messzelátó, 
annak  P.-s  korában  erősebb  szemüveg  kell.  Ellen- 
ben a  közellátó  embernek  annyival  gyöngébb  lesz 
az  olvasó  szemüvege,  amennyi  a  miopiája  foka. 
L.  még  Alkalmazkodás. 

Preszkergomba  (növ.),  az  Agaricus  equestris 
L.,  olajbarna  v.  sárga  kalappal,  kénsárga  tönk- 
kel és  sárga  hússal.  Ősszel  fenyvesekben  töme- 
gesen fordul  elő.  Ehető. 

Preszlav  (Eszki-Sztambul),  a  középkorban  a 
bolgár  birodalom  fővárosa,  jelenleg  község  Sumla 
kerületben  a  Balkán  É.-i  lábánál,  termékeny  síkon, 
(1910)  3632  lak.  Környékén  számos  középkori  rom. 

Preszpa  (Preszba),  Epirusz  egyik  tava  Mo- 
nasztirtól  DNy-ra,  33  km.-nyire  az  Okhridaitól, 
198  kmnertilettel.  Mellette  épült  P.  helység  bol- 
gár keresztény  s  mohammedán  lakossággal.  1916. 
a  bolgárok,  1917.  a  bolgárok  és  németek  hosszan- 
tartó harcokat  vívtak  környékén  a  Szaloniki  fe- 
lől támadó  entente-seregekkel. 

Pretenciózus  (franc,  prétentietix,  ejtsd :  prétan- 
fizjö)  a.  m.  követelőző,  nagyigényű. 

Pretendens  {lat.  praetendens)  a.  m.  igénylő, 
követelő,  különösen  trónkövetelő,  azaz  az  ural- 
kodó vagy  az  uralkodástól  megfosztott  család 
sarja,  aki  a  trónra  igényt  tart. 

Preti,  Fra  Mattia,  máskülönben  ü  Gaváliere 
Galábrese-y  olasz  festő,  szül.  a  kalábriai  Taverná- 
ban 1613,  megh.  Máltában  1699.  Lanfranchi  és 


Guercino  tanítványa  volt  s  hatott  rá  Caravaggio 
és  Pietro  da  Cortona  is.  Főként  Nápolyban,  Ró- 
mában és  Máltában  működött..  Világítási  hatá- 
sok keresése  s  meglehetősen  tompa  színezés  jel- 
lemzi leginkább  művészetét.  Legjobb  müve  a  ná- 
polyi S.  Pietro  a  Majella-templom  menyezetének 
freskódíszítése.  Több  képe  látható  a  nápolyi  nem- 
zeti múzeumban  és  a  milánói  Brerában.  A  buda- 
pesti Szépművészeti  Múzeum  Krisztus  sírbatóte- 
lét  ábrázoló  festményét  őrzi;  Csernoch  János 
hercegprímás  tulajdonában  is  van  egy  jellemző 
képe  (Ábrahám  és  az  Angyalok). 

Pretiosa  (lat.)  a.  m.  drágaságok,  ékszerek ; 
pretiosus,  drága,  becses. 

Pretis-Cagnodo  (ejtsd :  kanyódo),  Sisinio  de,  báró, 
osztrák  politikus,  szül.  Hamburgban  1828.,  megh. 
Bécsben  1890  dec.  15.  1872-ben  mint  pénzügy- 
miniszter belépett  Auersperg  kormányába.  Az 
1873-iki  pénzügyi  válság  (krach)  orvoslásában 
nagy  tevékenységet  fejtett  ki.  1878-ban  a  kor- 
mánnyal együtt  lemondott.  1879  febr.— aug.  újból 
pénzügyminiszter,  azután  Trieszt  helytartója  volt 
1889-ig. 

Pretium  (lat.)  a.  m.  érték,  ár.  —  P.  affedio- 
nis,  1.  Affedio  és  Kár.  —  P.  hominis,  1.  Aesti- 
rmtio  capitis. 

Pretium  labomm  non  Tile  (lat.)  a.  m.  a 
munka  becse  nem  csekély,  az  aranygyapjas-rend 
(1.  0.)  jelszava. 

Prétor,  1.  Praetor. 

Pretoria,  a  délafrikai  unióhoz  tartozó  Trans- 
vaal  fővárosa  az  Apies  partján,  (1911)  29,618, 
többnyire  európai  lak.  A  johannisburgi  bányák 
ós  a  Lourengo  Marquez  felé  vezető  vasút  meg- 
nyílta óta  gyorsan  fejlődik.  Az  1900.  évi  búr  há- 
borúban az  angoloknak  ellenállás  nélkül  megadta 
magát.  1902  máj.  31.  az  angolok  és  búrok  itt  írták 
alá  a  békeszerződést,  melyben  Transvaal  ós  Oranje 
angol  gyarmatok  gyanánt  a  Britbirodalomba  be- 
kebeleztettek. 

Pretoriánusok  (praetorianusok,  lat.),  az  Au- 
gustustól  alapított  császári  testőrgárda,  mely  9, 
később  10  csapatból  (cohors  praetoria,  1.  Cohors), 
vagyis  egyenként  1000  emberből  állott.  Tibe- 
rius  erős  kaszárnyát  (castra  praetoria)  épített 
számukra  a  város  ÉK.-i  részében.  Élükön  a  prae- 
fedzcs  praetorio  állott ;  nagyobb  zsoldot  kap- 
tak a  rendes  katonáknál,  rövidebb  ideig  szolgál- 
tak és  külön  jelvényeik  voltak.  Csakhamar  nagy 
politikai  hatalmat  szereztek,  császárokat  mozdí- 
tottak el  és  állítottak  helyükbe  másokat.  Nagy 
Constantinus  az  intézményt  eltörölte. 

Pretorius,  Marthinus  Wessels,  búr  vezér, 
szül.  1818.,  megh.  1901  máj.  19.  kX^ía  Andries  P. 
(megh.  1853.)  alapította  Pretoria  városát.  P.  volt 
1857—81.  a  délafrikai  köztársaság  (Transzvál) 
első  elnöke,  közben  1860—63.  Oranje  köztársaságé 
is.  1877— 81-ben  ö  állott  élén  az  angol  hódítás 
meggátlására  alakult  Nemzeti  Bizottságnak. 

Preuschen,  1.  Ervin,  német  prot.  teológus, 
szül.  Lissbergben  (Oberhessen)  1867  aug.  8. 
1908-ban  hirschhorni  lelkész  lett.  Főbb  munkái : 
TertuUians  Schriften  de  poenitentia  und  de  pu- 
dicita  mit  Rücksicht  auf  die  Bussdisciplin  unter- 
sucht  (Giessen  1890) ;  Mönchtum  und  Serapiskult 
(u.  0.  1903,  2.  kiad.) ;  Kirchengeschiehte  für  die 


Amelf  szó  Pre . . .  alatt  nincs  meg,  Prae  . .  •  alatt  keresendő! 


Preussisch-Stargard 


—    689 


Prévost  d'Exiles 


<3liristliche  Familie  (Reutling  1909,  2.  kiad.); 
Vollstándiges  griechisch-deutches  Handvvörter- 
buch  zu  den  Schriften  des  Neuen  Testaments 
(Giessen  1908);  Antilegomena.  Die  Resté  der 
ausserkanonischen  Evangelien  und  urchristlichen 
Überlieferungen  herausgegeben  und  übersetzt 
(u.  0.  1905, 2.  kiad.);  Eusebius,  Kirchengeschichte 
Bueh  6.  und  7.  (Leipzig  1902) ;  Erklárung  der 
Apostelgesch.  (1913) ;  Deutschland  im  Spiegel  sei- 
ner  Geschichte  (1904;,  2.  kiad.).  A  Zeitschrift  f .  die 
neutestamentliche  Wissenschaft  (ölessen  1900) 
c.  folyóirat  szerkesztője. 

2.  P.,  Hermione  von.,  német  festőnő  és  írónő, 
szül.  Darmstadtban  1854  aug.  5.,  inegh.  Lich- 
tenrodeban  1918  dec.  12.  Karlsruhéban  Keller 
Ferdinánd  tanítványa  volt.  Kezdetben  virág- 
képeket és  csöndéleteket,  utóbb  nagyszabású, 
szimbolikus,  ú.  n.  történeti  csöndéleteket  festett, 
amelyek  közül  a  célzatos  Mors  imperátor  1888. 
nagy  föltűnést  keltett  Berlinben.  Rajzainak  egy 
sorozata  Stille  Winkel  c.  alatt  jelent  meg  (Ber- 
lin 1885).  Költeményei  Regina  vitae  (u.  o.  1887), 
Via  Passionis(Dre8den  1895)  és  Flammenmal  (Ber- 
lin 1905)  c,  novellái  ToUkraut  (Leipzig  1893), 
Halbweiber  (Berlin  1905)  c.  kötetekben  láttak 
napvilágot. 

Preussisch-Stargard,  az  ugyanily  nevű  járás 
székhelye  Danzig  volt  porosz  kerületben  (i9io) 
10,419  lak.  Most  Lengyelországhoz  tartozik. 

Preusz  MÓTy  szocialista  vezérférflú,  szül. 
üngvárt  1883  febr.  14.  Tizenhárom  éves  korá- 
ban nyomdászinas  lett  szülővárosában.  Felszaba- 
dulván, bejárta  Ausztriát  és  Németországot,  ahol 
különböző  nyomdákban  dolgozott.  Hazatérte  után 
Kassára  került,  ahol  lefektette  a  felvidéki  mun- 
kásmozgalom alapjait  s  megindította  az  első  fel- 
vidéki munkáslapot.  Kassai  Munkás  címmel. 
Később  igazgatója  lett  a  kassai  betegsegélyző 
pénztárnak.  1909-ben  átvette  Budapesten  a 
nyomdai  munkások  szaklapjának,  a  Typographiá- 
nak  szerkesztését.  A  Munkásbiztositó  Pénztár 
igazgatósági  tagjává  választotta.  A  proletár- 
diktatúra kitörésekor  1919  márc.  a  Központi 
Munkástanács  megválasztotta  a  budapesti  városi 
húszas  néptanács  elnökévé,  erről  a  tisztségről 
azonban  ápr.  1.  lemondott.  1920  ápr.  Bécsbe, 
később  Ungvárra  került  és  átvette  egy  doboz- 
gyár vezetését.  Szaktársai  a  nyomdászok  meg- 
szervezése körüli  érdemeit  különösen  elismerik. 

Pr  evaleny ,  kisk.  Hunyad  vm.  körösbányai  j.  ban 
<i9io)  957  román  lak.  (Tr.  R.) 

Prevali  (Prevalje),  város,  1.  Fravali. 

Preveniál  (lat.)  a.  m.  megelőz ;  preventív,  meg- 
előző, óvó,  ellentétben  a  repressiv,  utólagos,  meg- 
torló intézkedéssel.  A  preventív  büntetési  elmélet 
célja  a  bűncselekmény  elkövetésétől  visszatar- 
tani. L.  még  PraeventiOy  Büntetőjogi  elméletek. 

Preveza,  kikötőváros  a  görögországi  Epirusz- 
ban,  az  Artai-öböl  bejáratánál,  mintegy  7000  al- 
bán és  görög  lak.  Közelében  az  actiumi  győzelem 
emlékére  épített  Nikopolisz  romjaival.  1912-ben 
adta  meg  magát  a  görögöknek.  1917-ben  fran- 
ciák szállták  meg,  akik  nyomban  átadták  a 
Venizeloszhoz  pártolt  görög  csapatoknak. 

Previtali,  Andrea,  a  velencei  iskolához  tar- 
tozó olasz  festő,  szül.  Bergamóban  1480  körül, 

Révai  Nagy  Lexikona.  XV,  l-öt. 


megh.  u.  0.  1528  nov.  7.  Gio  Bellini  tanítványa 
volt,  utóbb  Cima  da  Conegliano  ós  Lorenzo  Lottó 
hatott  rá.  Működött  Velencében  és  Bergamóban. 
A  Bellini -iskola  egyik  legvonzóbb  tagja.  Gondos 
rajz,  élénk,  világos  színezés  s  szép  tájképi  háttér 
jellemzi  müveit,  melyek  közül  a  legkiválóbbak  a 
bergamói  képtárban,  a  milanói  Brerában  és  a  ber- 
lini Frigyes-múzeumban  találhatók.  A  budapesti 
Szépművészeti  Múzeum  egy  Madonnáját  őrzi. 

Prevorst,  a  württembergi  Gronau  községhez 
(Neckar  kerület)  tartozó  falu,  (i9io)  319  lak.,  a  pre- 
vorsti  jósnönek,  if«w/fe  Friderikának  (családi  ne- 
vén Wanner,  szül.  1801.,  megh.  1829  aug.  5.)  szü- 
letési helye,  akinek  hipnotikus  állapotát  s  gyógy- 
kezelését terjedelmesen  írja  le  Kemer :  Die  Sehe- 
rin  von  Prevorst  (1828,  5.  kiad.  1877). 

Prévost  (ejtsd:  prévó),  Marcel,  francia  regényíró, 
szül.  Parisban  1862  máj.  1.  A  naturalista  irány 
ellen  fordult  s  George  Sand  hagyományait  foly- 
tatta, finom  lélektani  megflgyelőképességgel  és 
önálló  felfogással.  Később  az  irány-regény  terén 
is  komoly  életfelfogásra  valló  kísérleteket  tett. 
1909-ben  megválasztották  az  Académie  Franpaise 
tagjává.  Főbb  művei:  Le  scorpion  (1887) ;  Chon- 
chette  (1888) ;  La  confession  d'un  amant  (1891) ; 
Lettres  de  femmes  (1892—97,  3  köt.) ;  Les  demi- 
vierges  (1894) ;  Les  vierges  f ortes  (I.  Frédérique ; 
IL  Léa  1900) ;  Lettres  á  Frangoise  (1902) ;  La 
princesse  d'Erminge  (1905) ;  M.  et  Mme  Moloch 
(1906);  La  fausse  bourgeoise  (1907);  Pierre  et 
Thérése  (1909) ;  Les  anges  gardiens  (1913) ;  La 
nuit  finira  (1920).  Magyarul  megjelent :  Fél- 
szüzek (ford.  Rózsa  Géza,  1896,  Virág  Lajos, 
1896,  Bényi  Gyula,  1898,  Laky  Margit,  1919) ; 
Lemondás  (ford.  E.  A.,  1896,  2  köt.) ;  A  titkos 
kert  (ford.  Hevesi  Sándor,  1898  és  1905,  2  köt.) ; 
A  názáreti  szűz  (ford.  Rózsa  Géza,  1898) ;  Juliette 
házassága  (ford.  u.  a.,  1898) ;  A  párisi  nők  (ford. 
Dietrich  Gyula,  1899) ;  Az  énekesnő  (ford.  u.  a., 
1899,  és  Zigány  Árpád,  1899) ;  A  fekete  Venus 
(ford.  Zigány  Árpád,  1899);  A  vadrózsa  (ford. 
u.  a.,  1899) ;  Egy  párisi  házasság  (ford.  u.  a.,  1899) ; 
A  sárga  dominó  (ford.  Bethlen  Oszkár,  1899) ;  A 
skorpió  (ford.  br.  Podmaniczky  Horác,  1899); 
Nimba.  Női  levelek  (névtelen  ford.  1900);  Női  le- 
velek (ford.  Takács  Mária,  1921,  MalonyayJéknos, 
1921);  Erős  szüzek.  Frida  (ford.  Gábor  Ignác, 
1900, 2  köt.) ;  Lea.  (ford.  Mek  Artúr,  1901, 3  köfc.) ; 
Misette  (ford.  Császár  Ernő,  1913);  Mit  tanulja- 
nak a  lányok  (ford.  Benedek  Marcell,  1912) ;  A  vég- 
rendelet (ford.  u.  a.l914);  Asszonyi  dolgokról 
(ford.  Ballá  Ignác,  1913) ;  Flirt  és  egyéb  elb.  (ford. 
Heszlényi  József,  1917);  Úr  és  szolga  (ford.  Bene- 
ííeA;  Marcell,  1917) ;  Az  őrangyalok  (ford.  Lakatos 
Lászlóné,  1921);  Chonchette  (1P21);  Moloch  úr  és 
neje  (ford.  Benedek  Marcell,  (1922) ;  Don  Jüan 
estéje  (ford.  Kovács  Zoltán,  1922). 

Prévost  d'ExUes  (ejtsd .-  — vó  dexii),  AntoineFran- 
gois,  francia  író,  szül.  Hesdinben  (Artois)  1697  ápr. 
1.,  megh.  az  országúton  Senlis  és  St.  Firmin  között 
1763  nov.  25.  Kezdetben  jezsuita  volt,  azután  ka- 
tona lett,  majd  a  bencések  közé  állott,  de  a  szer- 
zet fegyelmével  semmit  sem  törődött.  Egy  ideig 
Hollandiában,  majd  Angliában  élt,  1735.  Conti 
herceg  alamizsnása  és  titkára  lett.  Megalapította 
az  angol  Spoctator  módjára  a  Le  Pour  et  le  Contre 

44 


PrevostI 


—    690    — 


Prlamur-terület 


című  folyóiratot  (1733—40)  s  több  mint  200  kö- 
tetet Irt  össze.  Legjobb  műve :  Histoii-e  du  Che- 
valier  des  Grieux  et  de  Manón  Lescaut  (magyarra 
ford.  Visi  Imre,  1895;  újabban  1919),  melyet 
operának  is  feldolgoztak  (Puccini  és  Massenet). 
Válogatott  művei:  Oeuvres  cboisies  (55  köt,,  Pa- 
ris 1810—16).  V.ö.  Harrisse,  L'abbé  P.  (Paris 
1896) ;  Schröder,  L'abbé  P.  (u.  o.  1898) ;  Hein- 
rich,  P.  bistorien  de  la  Louisiane  (u.  o.  1907). 

Prevosti,  Francisca,  «az  éneklő  Duse»,  vi- 
lághírű olasz  drámai  énekesnő,  szül.  Livornó- 
ban  1866.  14;  éves  korában  színpadra  került.  Leg- 
kimagaslóbb alakítása:  Violetta  (La  traviata). 

Prévót  (franc,  ejtsd: —vó,  a  lat.  praepositus 
szóból),  a.  m.  elül  járó ;  P.  des  marcJuinds,  a  ke- 
reskedelmi céhek  főnöke. 

Prevrsac,  adók.  Zágráb  vm.  kostajnicai  j.-ban, 
(1910)  279  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Preyer,  Wüliam  Thierry,  német  flziológus, 
szül.  Moss  Sídében  1841  júl.  4,  megh.  1897  júl. 
15.  Wiesbadenben.  1869-ben  a  fiziológia  tanára 
lett  a  jenai  egyetemen,  1888.  Berlinben.  Neveze- 
tesebb művei :  Die  Seele  des  Kindes  (1883, 6.  kiad. 
1905) ;  Psyehologie  des  Schreibens  (1894) ;  Elem. 
d.  alig.  Physiologie  (1883) ;  Die  geistige  Entwick. 
d.  ersten  Kindheit  (1893) ;  Spec.  Physiologie  des 
Embryo  (1885) ;  Der  Hypnotismus  (Wien  1890). 

Preyssl.,  latin  állatnevek  után  Preyssler  Dá- 
niel osztrák  tudós  nevének  rövidítése.  Nagyobb 
művei :  Verzeichnis  böhm.  Insekten  (Prag  1790) ; 
Naturhist.  Beobachtungen  auf  einer  Reise  durch 
den  Böhmerwald  (Dresden  1793). 

Preysz,  1.  Kornél,  orvos,  balneológiai  szakíró, 
P.  ^.  fia,  SZÜL  Budapesten  1859  júl.  14.  Egyetemi 
tanulmányait  Budapesten  végezte,  majd  a  kolozs- 
vári egyetemen  lett  helyettes  tanár.  1893.  a  bel- 
ügyminisztérium szolgálatába  lépett.  1903.  köz- 
egészségügyi felügyelő,  1913.  főfelügyelő  lett. 
1914.  nyugalomba  vonulván,  a  Vöröskereszt  Egye- 
sület fömegbízottja  és  egészségügyi  tanácsosa 
lett.  1893.  a  belügyminisztérium  az  Egészségügyi 
Közlöny  szerkesztésével  bízta  meg.  A  világháború 
befejeztével  reaktiválták  s  min.  osztálytanácsosi 
ranggal  a  forrás-  és  fürdőügyi  osztály  vezetésé- 
vel bízták  meg.  1922.  miniszteri  tanácsossá  lépett 
elő.  1894.  a  Balneológiai  Értesítő  c.  orvosi  szak- 
lapot indította  meg,  amely  1899-töl  német  nyelven 
is  megjelent.  Számos,  főleg  fürdőügyi  tanulmányt 
írt  magyar  és  német  szaklapokban,  valamint  az 
általa  szerkesztett  Fürdőirodalmi  Könyvtár  és  a 
Közegészségügyi  Könyvtár  részére,  amelyek  fran- 
cia és  angol  nyelven  is  megjelentek. 

2.  P  Mór,  vegyész,  szül.  Sopronban  1829  júl. 
23.,  megh.  Budapesten  1877  márc.  24.  Tanul- 
mányai végeztével  1855.  a  pesti  reáliskola  ké- 
miai tanára  lett.  1863-ban  a  Magyar  Tudományos 
Akadémia  levelező  tagjává  választotta,  1861-ben 
a  Természettudományi  Társulatban  bemutatta 
a  tokaji  borok  utóerjedésének  meggátlásáról 
szóló  vizsgálatainak  eredményét.  P.  eljárása  a  pa- 
lackozott bornak  a  levegő  kizárásával  70—80° 
C-ra  való  egyszerű  fölmelegítósében  áll.  Ugyan- 
erre az  eredményre  Pasteur  csak  négy  évvel  ké- 
sőbb jutott  8  a  műveletet  pasteurözésnek  nevez- 
ték el.  Minthogy  azonban  P.  csak  magyar  nyel- 
ven közölte  vizsgálatainak  eredményét,  a  priori- 


tást nem  lehetett  számára  kiküzdeni.  Említésre 
méltó  ezenkívül  1867.  feltalált  új  gázlángmérője. 

Prezerváció  (lat.  praeservatio,  a.  m.  megóvás^ 
megelőzés),  valamely  baj  ellen  való  védekezés ; 
valamelyes  fertőzés  fenforgó  veszélyének  (főleg 
nemi  érintkezés  terén)  kikerülésére  alkalmas  el- 
járás ;  szinonimja  prophylaxis. 

Prezervativ  készülék,  vagy  röviden  prezer- 
vativ  (lat.  praeservativum).  Gummiból  v.  vékony 
állati  hártyákból  előállított  készülékek,  melye- 
ket a  férfi  V.  a  nő  részint  a  fogamzás  meggát- 
lása,  részint  a  nemi  betegségek  elkerülése  végett 
a  nemi  érintkezésnél  használ.  A  férfi  a  megmere- 
vedett hímtagra  húzza,  nőnél  a  méhszájra  kell 
alkalmazni,  hogy  ezt  elzárva,  az  ondónak  és 
esetleg  fertőző  anyagnak  a  méhbe  való  bejutását 
megakadályozza.  A  férfi  által  használt  készü- 
lékek feltalálója,  Gondomé  francia  orvos  után 
condome  v.  kotton  néven  ismeretesek.  Condöme 
e  eélra  birka  v.  borjú  kellőképpen  elkészített  vas- 
tag belét  használtatta.  Ez  anyagból  készülnek 
még  mai  nap  is  az  ú.  n.  halhólyagok,  míg  a  vé- 
kony kaucsukból  készült  rugalmas  zsákokat  leg- 
inkább kondomnak  nevezik.  Ha  ezek  a  készülé- 
kek a  közösülés  alatt  ki  nem  szakadnak,  a  nőt  a 
megtermékenyítés  és  betegség,  a  férfit  viszont  ez 
utóbbi  ellen  védik,  azonban  a  nemi  szerveknek 
csak  azokon  a  részein,  amelyeket  takarnak.  Ezr 
a  kankős  fertőzés  ellen  teljesen  elegendő,  ellen- 
ben a  lágy  fekély  és  a  bujakóros  fertőzés  ellen 
nem  nyiijt  teljes  védekezést. 

Prezid,  adók.  és  pk.  Modrus-Fíume  vm.  cabari 
j.-ban,  (1910)  1296  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prgomelje,  adók.  Belovár-Körös  vm.  belovári 
j.-ban,  (1910)  1251  szerb  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.y 

Prhovo,  adók.  és  pk.  Szerem  vm.  zimonyi 
j.-ban,  (1910)  1097  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Priabonai  emelet,  1.  Bryozoás-rétegek. 

Priamolák  (a  latin  praeambulum  [=  impro- 
vizált zenei  játék]  eltorzítása),  a  régi  német  iro- 
dalomban sűrűn  előforduló,  Spervogeltől  megho- 
nosított, többnyire  tanító  irányú,  epigrammszerü 
versszakok.  Magyarra  fordított  közülük  Barthd 
Döme  (Egyet.  Phil.  Közi.  XHL,  XIV.,  és  Főv. 
Lapok  1890).  V.  ö.  W.  ühl,  Die  deutsche  Pria- 
mel  (Leipzig  1897). 

Priamos,  Laomedon  fia,  trójai  király.  Hekabé- 
tól  és  más  nőktől  ötven  fia  és  ötven  leánya  volt. 
A  trójai  háború  idejében  már  elaggott,  úgy  hogy 
nem  vehetett  részt  a  harcban,  de  azért  az  Ilias 
szép  szerepet  juttat  neki  a  IIL  ének  híres  fali 
szemléjében  s  különösen  elesett  fiának,  Hektor- 
nak  kiváltásában,  mely  a  költeményt  befejezi. 
Trója  feldúlásakor  Zeus  oltáránál  Neoptolemos 
(Pyrrhus)  kezétől  történt  halálát  Vergilius  meg- 
hatóan rajzolja  az  Aeneis  ü.  énekében. 

Priamos  kincse,  1.  Aranyleletek. 

Priamur-terület,  1911  óta  a  szibíriai  Amur 
főkormányzóság  neve.  Négy  kormányzóságra 
oszlik :  ^mwr-tartomány,  447,500  kra2,  230,200 
lak,,  fővárosa  Blagovescsenszk ;  Primőr szkoi 
tartomány  (tengerparti  terület  az  57.  szél.  fokig), 
547,330  km2  területtel,  533.100  lak.,  fővárosa  Vla- 
divosztok ;  Északi  Szakhalin,  37,990  km^,  14,100 
lak.,  fővárosa  Alexandrovszkaja ;  Kamcsatka^ 
1.257.100  km2,  87,300  lak.,  főv.  Petropavlovszk. 


Priapea 


—     691     — 


Priel 


Priapea,  Augustus  korából  származó,  Priapos 
istenről  és  dolgairól  írt  80  ügyes,  de  obscén  latin 
versből  álló  gyűjtemény.  Kiadta  Baehrens :  Poé- 
táé latini  minores  I.  (Leipzig  1879). 

Priapizmus  (gör.),  a  hímvessző  állandó  me- 
revsége, a  gerincvelő  nemi  központjának  izgalma 
következtében.  Némely  idegbántalmat  kísérő  ál- 
lapot. 

Priapos,  a  görög  hitregében  szereplő  mezei 
és  kerti  istenség.  Atyja  Dionysos  (mások  szerint 
Adonis  vagy  Hermes),  anyja  Aphrodité.  Eleinte 
helyi  istenség  volt  a  Hellespontos  mellékén, 
Lampsakosban  a  természetben  rejlő  termékeny- 
ség démonául  tiszlelték.  Később  ő  lett  az  érzéki 
élvezet,  egyúttal  a  szőllők  és  kertek  istene ;  ál- 
dozatai a  szamár  és  a  mezei  terményeknek  zsen- 
géi. Határköveken  szakállas  fejű  hermáit  lát- 
juk, szobrokon  és  festményeken  teljes  alakját 
hosszú  szakállal,  nagy  phallosszal,  köpenyében 
gyümölcsöket,  ölében  kövér  kis  Erosokat  emelve. 
Madár-  és  tolvajijesztőként  is  felállították  a  gyü- 
mölcsösökben. A  hanyatló  művészet  bemutatja 
Aphroditét,  amint  P.  születésén  szégyenkezik  (ve- 
lencei oltár),  és  Silenost,  amint  a  rábízott  gyer- 
meket párduccal  és  kecskebakkal  együtt  kocsi- 
kázni tanltja  (domborúmű  az  Albani-féle  villában). 
A  rómaiak  trágár  költemények  tárgyává  is  tet- 
ték P.-t  (l.  Priapea). 

Pribanjci,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  vrbovskói 
j.-ban,  (1910)  529  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pribékfalva  (Pr ibiiesti),  kisk.  Szatmár  vm. 
nagysomkúti  j.-ban,  {1910)  706  román  és  magyar 
lak.  (Tr.  R.) 

Pribic,  adók.  Zágráb  vm.  jaskai  j.-ban,  {1910) 
2043  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pribilina  (Prihylina),  nagyk.  Liptó  vm.  liptó- 
újvári  j.-ban,  (1910)  1554  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pribilov-szigetek,  Alaskához  tartozó  sziget- 
csoport a  Bering-tengerben.  Két  nagyobb,  400 
kma  területű  (Szt.-Pál  és  Szt.-György)  és  két  ki- 
sebb (Walms  és  Otter)  szigetből  áll,  benszülött 
indiánusok  (kb.  700)  lakják,  halászattal  és  vadá- 
szattal foglalkoznak.  Az  itteni  fókavadászat  joga 
az  Észak-Amerika  Unió  és  Anglia  között  vitás 
volt.  Az  1893.  Parisban  ülésezett  döntőbiróság 
Ítélete  szerint  az  unió  kizárólagos  vadászati  joga 
a  partoktól  csak  3  tengeri  mérföldnyire  terjed. 

Pribina,  horvát  bán,  945  körül  I.  Kresimir  hor- 
vát király  kiskorú  üát,  Miroslavot  megölette  s  a 
királyi  hatalmat  magához  ragadta.  Uralkodása 
alatt  Horvátország  elvesztette  Boszniát  és  Dal- 
máciát. Szerencsétlen  uralkodásának,véget  vetett 
970.  Drzislav,  I.  Kresimir  király  ifjabbik  fia. 

Pribis  (Prihis),  kisk.  Árva  vm.  alsókubini  j.- 
ban,  (1910)  370  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

PribiSevci,  adók.  Verőcze  vm.  nasici  j.-ban, 
(1910)  379  horvát  és  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pribó  (Priboj),  kisk.  Gömör  és  Kis-Hont  vm. 
rimaszombati  j.-ban,  (i9io)  89  szlovák  lak.  (Tr. 
Gs.-Szl.) 

Pribócz  (Pribovce),  kisk.  Turócz  vm.  turócz- 
szentmártoni  j.-ban,  (1910)  659  szlovák  és  magyar 
lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Priboj,  község  Szerbiában,  a  Lim  mellett, 
közel  a  boszniai  határhoz.  1914  aug.  20—22. 
Wurm  osztrák-magyar  hadteste  győzelmet  vívott 


ki  itt  a  szerbeken,  akik  1915  nov.  18.  újra  vere- 
séget szenvedtek. 

Pfibor,  város  Csehországban,  1.  Freiberg,  2. 

'Piihra.m. (Przibram,  ejtsd:  psibram),  bányaváros 
Csehország  P.  ker.-ében (1910)  13,328,  a  szomszédos 
Bü-kenberggel  együtt  18,437  lak. ;  ezüst-  és  ólom- 
bányászat. A  város  fölött  van  Heiligberg,  Cseh- 
ország leghíresebb  búcsújáróhelye. 

Pf ibram  (ejtsd :  psibram),  Alfréd  Francis,  osz- 
trák történetíró,  szül.  Londonban  1859  szept.  1. 
A  bécsi  ^egyetem  rendkívüli  tanára  1893  óta. 
Művei:  Österreich  und  Brandenburg  1685—86 
(Innsbruck  1884)  und  1688—1700  (Prag  1885)  ; 
Die  Berichte  des  kaiserlichen  Gesandten  Franz 
von  Lisola  aus  den  Jahren  1655—60  (Wien  1887) ; 
Zur  Wahl  Leopolds  I.  (u.  0.  1888) ;  Franz  Paul 
Freiherr  von  Lisola  (1613—74)  und  die  Politik 
seiner  Zeit  (Leipzig  1894) ;  Privatbriefe  Kaiser 
Leopolds  L  an  den  Grafen  F.  B.  Pötting  1662— 
1673  (Wien  1903—1904) ;  Österreichische  Staats- 
vertráge.  England  (u.  0.,  1907, 1.  köt.).  Urkunden 
u.  Aktén  z.  Geschichte  der  Juden  in  Wien  (u.  0. 
1918);  Die  polit.  Geheim vertragé  Oesterreich- 
Ungarns  1879—1914.  Nach  d.  Aktén  d.  Wiener 
Staatsarchivs  (u.  0.  1920). 

Pribudic,  adók.  Lika-Krbava  vmegye  gracaci 
j.-ban,  (1910)  471  szerb  lak.  (Tr.  Sz.-HSz.) 

Pricac,  adók.  Pozsega  vm.  brodi  j.-ban,  (1910) 
264  horvát  és  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Price,  H.  Fr.  G.,  angol  geológus  és  archeoló- 
gus, szül.  Londonban  1842  aug.  20.,  megh.  South 
Kensingtonban  (London  mellett)  1909  márc.  14. 
Kiváló  érdemeket  szerzett  Folkestone  vidékének 
geológiai  kutatása  körül.  1872-ben  a  Geological 
Society  tagja,  majd  a  Society  of  Antiquaries  igaz- 
gatója lett.  Műve :  On  the  lower  Greensand  and 
Gault  of  Folkestone  (London  1874).  V.  ö.  Papp 
K.,  P.  munkái  (Földtani  Közi.  39.  köt.). 

Prichard  (ejtsd:  — cserd),  James  Cowles,  angol 
fiziológuSjSzül.  Eossban  1786  febr.  11.,  megh.  Lon- 
donban 1848  dec.  22.  Bristolban  volt  orvos,  hol  leg- 
inkább elmebetegeket  gyógykezelt.  Ez  vezette 
fiziológiai  tanulmányaira,  melyeknek  elseje  a  Re- 
searches  intő  the  physicaí  history  of  manídnd  (új 
kiadás,  5  köt.,  London  1838—47) ;  ennek  népszerű 
kiadása  a  nagyon  elterjedt  Natural  history  of  man 
(4.  kiad.  Norristól,  u.  0.  1865).  Nevezetesebb  mű- 
vei még :  Treatise  on  diseases  of  the  nervous  sys- 
tem  (London  1822) ;  Treatise  on  insanity  (u.  o 
1835).  A  pszichiátriában  P.  szintén  szerzett  érde- 
meket ;  ő  állította  föl  a  morál  insanity  (1. 0.)  kór- 
képét és  elméletét. 

Prics,  deszkavacok,  börtönökben,  katonai  őr- 
szobákban  és  egyszerű  turístaházakban  deszká- 
ból készült  kemény  fekvőhely  (ágy),  melynek 
fejrésze  szög  alatt  emelkedik. 

Pridvorje,  adók.  Verőcze  vm.  diakovári  j.-ban, 
(1910)  813  német,  horvát  és  magyar  lak.  (Tr.  Sz.- 
HSz.) 

Priegnitz,  község,  1.  Prignitz. 

Priego  de  Córdoba,  székhelye  P.  járásnak  Cór- 
doba  spanyol  tartományban  a  Sierrade  P.  lábánál, 
(1910)17,691  lak. ;  állattenyésztés,  kőedénygyártás. 

Priel,  a  Totes  Grebirge  két  legmagasabb  csú- 
csának a  neve  Tirol  és  Stájerország  határán 
Ausztriában,  a  Traun  és  a  Steyr  folyók  közt.  Az 

44. 


Prielle 


692 


Prím 


egyik  a  Grosser  P.  (2514  m.),  a  másik  a  Kleiner 
F.  (2132  m.),  lábánál  van  a  Stoder-völgy. 

Prielle  Kornélia  (igazi  keresztnevén  Antó- 
nia), szinésznő,  szül.  Máramarosszigeten  1826 
jun.  1.,  megh.  Budapesten  1906  febr.  25.  Első  föl- 
lépte Szatmáron  történt  1841. ;  már  zsenge  ko- 
rában nagy  jövőt  igért  s  Déryné  és  Kántorné  fo- 
gadták pártfogásukba.  184;4;-ben  a  pesti  Nem- 
zeti Színház  szerződtette,  de  1845  újra  vidékre 
távozott.  1846-ban  Debreczenben  játszott,  mikor 
Petőfi  hirtelen  fölhevülésében  feleségül  akarta 
venni.  A  következő  évben  Szerdahelyi  Kálmán 
vette  el,  de  e  házasságot  fölbontották,  mikor 
Szerdahelyi  honvédnek  állt  be  s  P.  Hidas sy  Elek- 
hez ment  férjhez,  kitől  csakhamar  elvált.  1857-ben 
lett  újra  a  Nemzeti  Szinház  tagja  s  az  i^  maradt 
holtáig,  1891  óta  mint  tiszteletbeli  tag.  Első  fér- 
jével újra  egybekelt.  Már  mint  idős  özvegyasz- 
szony,  halála  előtt  pár  hónappal,  harmadszor  is 
férjhez  ment  Bozsnyai  Kálmánhoz.  Egyike  volt 
a  legjelesebb  magyar  színésznőknek,  játékát  vég- 
telen természetesség  s  igazi  francia  finomság 
(nagyatyja  francia  emigráns  volt)  jellemezte.  A 
naiva  szerepkörén  kezdte  s  anyaszerepeken  vé- 
gezte, mindig  megtalálta  a  neki  megfelelőt, 
öreg  korában  is  fejlődésre  képesnek  mutatkozva. 
Főbb  szerepei :  Gautier  Margit,  Rózsi  (Cigány), 
Réville  hercegnő  (Ahol  unatkoznak).  Grófné 
(Nagymama)  stb.  Életét  megírta  Bakodczay  Pál 
(Budapest  1891). 

Priene,  jóniai  város  Kis-Ázsia  nyugati  part- 
ján, a  miletoszi  öböl  északi  részén.  A  régi  várost 
a  Kr.  e.  FV.  sz.-ban  lakói  elhagyták  ós  a  Mykale 
hegy  lejtőin  óriási  mesterséges  terasszozással 
újjáépítették,  még  pedig  egységes,  szabályos  terv 
szerint.  Ezt  a  várost  a  németek  a  múlt  század 
végén  (1895—98)  rendszeresen  felásták  s  benne 
egy  hellenisztikus  Pompejit  tártak  föl :  egyenes, 
gondosan  kövezett  útjai,  piacterei,  középületei 
(város-oltár,  buleuterion,  prytaneion,  Athena- 
templom  stb.),  magánházai  (a  Kr.  e.  III.  ós  II. 
sz.-ból),  a  szoborleletek,  iparmiívészeti  tárgyak, 
valamint  a  nagyszámú  főuratok  művelődés-  és 
művészettörténeti  szempontból  rendkívül  érdeke- 
sek. L.  Wiegand-Schrader,  P.,  Brgebnisse  der 
Ausgrabungen  (Berlin  1904). 

Prieska,  a  Dólafrikai  Unió  fokföldi  gyarma- 
tának egyik  kerülete,  13,711  km^  területtel  s  (i9ii) 
7593  lak. 

Priessnitz,  Vinzenz,SL7,űJ8ibb  hidegvízkúra  kez- 
deményezője, szül.  Gráfenbergben  (Osztrák-Szi- 
lézia)  1799  okt.  5.,  megh.  u.  o.  1851  nov.  28.  Egy- 
szerű földmíves  volt  s  mint  ilyen  megfigyelte  a 
hidegvíznek  gyógyító  hatását.  A  hideg  vizet  a 
legkülönbözőbb  betegségekben  alkalmazta  és  hír- 
névre tett  szert.  Végre  egész  rendszert  alkotott  s 
megalapította  a  gráfenbergi  vízgyógyintézetet. 
1899-ben  szobrot  emeltek  emlékének  Gráfenberg- 
ben. 

Priessnitz-borogatás,  1.  Borogatás. 

Priessnitztal,  1.  Mödling. 

Priestley  (ejtsd :  pnsztie),  Joseph,  angol  teológus 
és  természettudós,  szül.  Fieldheadban  (Leeds  mel- 
lett) 1738  márc.  13.,  megh.  Northumberlandban 
(Pennsylvania)  1804  febr.  6. 1768-tól  egy  noncon- 
f ormist  (dissenter)  felekezet  prédikátora  volt.  P. 


igen  ügyes  kísérletező  volt  és  különösen  sok  ké- 
miai találmány  származik  tőle.  Legnevezetesebb 
az  oxigén  felfedezése,  melyet  merkuroxid  heví- 
tése által  nyert.  Ezenkívül  ő  fedezte  föl  a  nitro- 
gén-oxidot, a  hidroklórgázt,  az  ammoniák-gázt 
és  a  szénoxidot  stb.  A  fizika  terén  ő  fedezte 
föl  a  róla  elnevezett  színes  gyűrűket,  melyek  csi- 
szolt fémlemezen  elektromos  kisütések  következ- 
tében keletkeznek.  Nevezetes  munkái:  History 
and  present  state  of  electricity  (London  1767) ;  His- 
tory and  present  state  of  discoveries  relatmg  to 
Vision,  light  and  colours  (u.  o.  1772) ;  Observa- 
tions  on  different  kinds  of  air  (u.  o.  1772,  6  köt.). 
Teológiai  munkái  közül  említésre  méltók :  Exa- 
mination  of  the  doctrine  of  common  sense  (u.  o. 
1775);  History  of  the  Christian  church  (1803. 

4  köt.) ;  Theological  and  miscellaneous  works  of 
J.  P.  (Rutta-Hackney  1817. 25  köt.). 

Prieuré,  Le,  1.  Chamonix. 

Prignitz  (Priegnitz),  Brandenburg  porosz  tar- 
tomány egyik  népesebb  vidéke,  kb.  3300  km^  terü- 
lettel. Két  közigazgatási  kerületet  alkot. 

Prigrada,  1.  Vaskapu- csatorna. 

Prihodest,  kisk.  Hunyad  vmegye  körösbányai 
j.-ban,  (1910)  408  román  és  cigány  lak.  (Tr.  R.) 

Prijeboj,  adók.  Lika-Krbava  vm.  koreniczai 
j.-ban,  (1910)  1150  szerb  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prijedor  (Prjedor),  város  Banjaluka  boszniai 
kerületben  a  Száva  folyó  mellett,  (i9io)  5183  lak. ; 

5  mecsettel,  régi  kastéllyal,  kőszénbányákkal. 
Prijeka,  adók.  Zágráb  vm.  glinai  j.-ban,  (i9io) 

266  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prikáz  (orosz)  a.  m.  rendelet,  parancs. 

Prikolics  V.  prikulics,  1.  Farkaskoldus. 

Prilep  (Priíaposz,  Periepe),  város  Makedoniá- 
ban,  a  hajdani  Monasztir  török  vilajetben,  a 
Babuna-hegy  lábánál,  (leio)  21,783  lak. ;  közelé- 
ben Priaposz  bizánci  erősség  romjaival.  Az  1913. 
évi  bukaresti  béke  alapján  Szerbiához  került. 
1915  nov.  16.  a  bolgárok  elfoglalták,  1916.  a 
franciák  támadást  intéztek  ellene,  de  sikertelenül. 
1918  szeptemberben  a  bolgár  hadseregben  a  fe- 
gyelem felbomlott  és  Bulgária  külön  békét  kért, 
szept.  29.  itt  kötötték  meg  a  bolgárok  a  fegyver- 
szünetet. A  békekötés  után  ismét  Szerbiához 
csatolták. 

Priluki,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye  Pol- 
tava  orosz  konnányzóságban,  (i9io)  24,800  lak. 
Most  Ukrajnához  tartozik. 

Prim  (ol.  prima),  a  hangsor  első  foka;  a 
hangköztanban  elsőd  v.  egyhangzó  a  neve.  Kro- 
matikus P.  keletkezik,  ha  egy  hangot  a  vele  egy- 
időben  módosított  azonos  hangjával  szólaltatok 
meg.  Pl. :  c—cisz,  v.  d—desz. 

Prim,  Jüan,  Beus  grófja,  Marques  de  los  Gas- 
tillejos,  spanyol  államférfiú,  szül.  Reusban  (Ka- 
talonia)  1814  dec.  12.,  megh.  Madridban  1870 
dec.  30.  A  Krisztina-párti  hadseregben  ezredes- 
ségig  emelkedett,  azután  a  cortez  tagja  lett. 
1843-ban  felkelést  támasztott  Espartero  ellen,  s 
aModerados-kormány  tábornokká,  Reus  grófjává, 
1844.  pedig  Puerto-Rico  kormányzójává  nevezte 
ki.  1850-ben  visszatért  és  részt  vett  a  további  poli- 
tikai küzdelmekben.  Az  1859-60-iki  marokkói  há- 
ború után  a  Marques  de  los  Castillejos  címet  kapta. 
1866-ban  újból  felkelést  támasztott  O'DonneU 


Príma 


—    693 


Prímics 


kormánya  ellen,  de  Portugáliába  kellett  mene- 
külnie. Ezután  Londonban  és  Brüsszelben  rejtőz- 
ködött s  innen  intézte  II.  Izabella  királynő  meg- 
buktatását célzó  terveit.  Izabella  elűzetése  után 
1868.  visszatért  Spanyolországba,  hol  Serrano 
régens-kormányában  hadügyminiszter  lett.  1869 
júniusban  ő  állott  a  kormány  élére  s  a  köztársa- 
sági törekvésekkel  szemben  keresztülvitte  Ama- 
deus  olasz  királyi  hercegnek  spanyol  királlyá 
választását.  Miután  ez  Barcelonában  kikötött, 
P.-et  ismeretlen  összeesküvők  Madridban  1870 
dec.  27.  halálra  sebesítették.  V.  ö.  Leonardon,  P. 
(Paris  1901). 

Príma  (lat.)  a.  m.  első.  Mint  finomságjelzés 
a.  m.  elsőrendű. 

Primadonna  (olasz),  a  legelső,  legfőbb  sze- 
repeket játszó  énekesnő  v.  színésznő  valamely 
színházban. 

Primae  noctís  jus  (lat.),  1.  Jus. 

Príma  facíe  (lat.)  a.  m.  első  tekintetre,  min- 
den további  vizsgálódás,  bizonyítás  nélkül. 

Prímage  (franc,  ejtsd :  primázs),  1.  tengeri  szál- 
lítmánybiztosításnál (1.  Biztosítás)  előforduló 
jutalom  ügyes  és  sikeres  mentésért.  —  2.  P.  (ném. 
Gaplaken)  az  a  díjtöbblet,  melyet  a  tengeri  nettó 
(in  fuU)  fuvardíjhoz  hozzáütnek  (kb.  15Vo),  hogy  a 
tényleges  szállítási  díjat  megkapják.  A  P.  régeb- 
ben a  hajósszemélyzet  borravalója  volt,  melyet 
azért  adtak,  hogy  a  hajóslegények  jobban  vi- 
gyázzanak az  árukra.  Ma  —  a  tengeri  hajózás 
teljes  szabályozottsága  mellett  —  ez  teljesen  fö- 
lösleges volna,  de  formailag  mégis  megmaradt 
és  arra  szolgál,  hogy  ha  valaki  bármely  ok- 
nál fogva  fuvarkedvezményben  részesülne,  akkor 
az  a  P.  részbeni  vagy  teljes  elengedésében  nyer- 
jen kifejezést,  annélkül,  hogy  ez  a  kedvezmény 
a  nettó  fuvardíjat  érintené. 

Prímaíre  (franc,  ejtsd :  primer)  a.  m.  eredeti, 
ősrégi.  Az  orvostudományban  oly  betegség,  mely 
a  betegséget  okozó  okból  közvetetlen  folyik  s  nem 
egy  más  baj  következménye. 

Príma-nota  (olasz)  a.  m.  első  feljegyzés,  1. 
Napló. 

Primarínm  precnm  jus  (lat.)  1.  Jits. 

Prímaríus  (lat.)  a.  m.  első,  legfelső. 

Prímás  (lat.,  többese  primates),  így  nevezték 
a  kereszténység  őskorában  a  nyugati  egyházban 
azokat  a  metropolitákat,  kik  miután  a  tartomány 
fővárosában  székeltek,  bizonyos  nagyobb  tekin- 
téllyel bírtak  s  kimaí^asló  állást  foglaltak  el.  A 
keleti  egyházban  exarcháknak  nevezték.  Későb- 
ben P.- oknak  nevezték  azokat  a  metropolitákat, 
kik  valamely  ország  metropolitái  fölé  helyezve, 
nemzeti  zsinat  egybehívására  jogosítva  voltak. 
Idővel  a  P.-i  méltóság  puszta  cimmó  vált  s  nem 
jár  különös  előjogokkal.  Kivétel  az  esztergomi 
érsek,  mint  Magyarország  P.-a.  L.  Esztergomi 
érsekség.  —  P-nak  nevezik  a  cigányzenekárok- 
ban az  első  hegedüst. 

Primates  (állat),  1.  Főemlősök. 

Primaticcio  (ejtsd :  — ticcso),  Francesco,  olasz 
festő,  szül.  Bolognában  1504.,  megh.  Fontaine- 
bleauban  1570.  Innocenzo  da  Imolánál  ésBagna- 
cavallónál  tanult  szülővárosában.  1525  óta  Giulio 
Romano  oldalán  dolgozott  Mantovában.  1532-ben 
I.  Ferenc  francia  király  meghívására  Fontaine- 


bleauba  megy,  s  az  ottani  kir.  kastélyban  mito- 
lógiai tárgyú  freskókat  fest  tanítványának,  a 
szintén  bolognai  származású  Niccolo  del  Abbate- 
nak  segédkezésével.  Készített  továbbá  szőnyeg-, 
síremlék-  és  stuccodíszítési  terveket.  Számos  ki- 
tűnő rajza  maradt  fenn  (Firenze,  üffizi ;  Paris, 
Louvre ;  Bécs,  Albertina  stb.).  Függő  képe  nem 
ismeretes.  I.  Ferenc  apáttá,  II.  Ferenc  pedig  1558. 
építészeti  főfelügyelővé  nevezte  ki.  Mozgalmas 
elrendezés,  formai  elegancia  és  könnyed,  friss 
technika  jellemzi  művészetét.  Megalapítója  a  f on- 
taineblaui  iskolának,  melyből  az  újkori  francia 
festészet  fejlődése  kiindult.  V.  ö.  JDimier,  Le 
Primatice  (Paris  1900). 

Primatoid  jellegek.  A  gonosztevőkön  észlel- 
hető testi  rendellenességek  legnagyobb  része  nem 
más,  mint  oly  sajátság,  mely  a  főemlősök  (Pri- 
mates) rendes  jellemző  bélyegét  alkotja  s  a  szü- 
letett gonosztevőknél  csak  mint  visszaütések 
(atavizmusok)  lépnek  fel  kisebb-nagyobb  gyako- 
riságban. Ezeket  a  jellegeket  foglalja  össze  Ku- 
rella  híres  kriminál-antropológus  P.  elnevezés 
alatt.  Ilyen  pl.  a  macacus-fül,  lemúr-nyúlvány 
(processus  lemurinicus),  féregárok  (fossa  vermis), 
cercopithecu8-fül,  csimpanzfül,  előre  álló  áll 
(prognathia),  nagy  s  a  fogsorból  kiálló  szemfog, 
fogsorhézag  (diastema)  stb.  V.  ö.  Kurella,  Na- 
turgeschichte  des  Verbrechers  (1893). 

Primátus  lionorís  (lat),  1.  Pápa. 

Príma  váltó,  1.  Váltó. 

Prímaverafa,  Mexikó  nyugati  partjáról  forga- 
lomba jövő,  a  sárgás  tölgyfához  hasonlító  fa, 
melyet  butorkészítésre  használnak. 

Príma  Tísta  (ol.),  1.  Aprimu  vista  és  A  vista. 

Príméráram,  elektromosáram,  melyet  átala- 
kító V.  transzformátor  más  feszültségre  vagy 
erősségre  alakít  át. 

Primérgép,  elsődgép,  mely  elektromos  ára- 
mot fejleszt  egy  másodgépnek,  vagyis  elektro- 
motornak. 

Prímérhálózat,  vezetékhálózat,  melyben  elek- 
tromos munka  (erő)-átvitelnél  rendszerint  nagy- 
feszültségű áram  kering,  s  ezt  az  áramot  átala- 
kítók vagy  transzformátorok  átalakítják  hasz- 
nálati, vagyis  kisfeszültségű  áramra  a  szekun- 
dérhálózat számára.  L.  Elektromos  áraynelosz- 
tási  rendszerek  és  Transzformátorok. 

Primhegedü,  a  vonósnégyes  első  hegedűszó- 
lama. P.-s  az,  ki  ezt  a  szólamot  játsza. 

Primicerius  (lat.)  a.  m.  első  a  hasonló  állá- 
súak között.  Szűkebb  értelemben  a  prépost  és  dé- 
kán után  következő  az  a  kanonok,  ki  a  klerikusok 
elüljárója  volt  és  felügyelt  az  alsóbbrendüekre  s 
az  általuk  teljesítendő  isteni  tiszteletre,  vezette 
a  karéneket  és  az  énekre  és  a  nyilvános  külső 
isteni  tiszteletre  vonatkozó  szent  cselekményekre 
oktatott.  Később  egyes  káptalanoknál  a  cantor 
V.  praecentor  fordul  elő  e  néven  hasonló  teen- 
dőkkel. Manapság  a  P.-i  méltóság,  mint  ilyen 
nincs  meg,  hanem  egy  kanonok  viseli  a  cantor 
címet,  a  succentor  pedig  vezeti  a  kanonokok  kö- 
zös imáját,  a  breviáriumot.  L.  még  Domestici. 

Primics  György,  geológus,  szül.  Záfidfalván 
(Bereg  vm.)  1849  ápr.  28.,  megh.  Belényesen  1893 
aug.  9.  Tanulmányai  végeztével  1878.  a  kolozs- 
vári egyetQínen  az  ásvány-földtani  tanszéken  ta- 


Prlmldi 


—    694     — 


Primulía 


nársegéd,  1887.  az  Erdélyi  Múzeum  őrsegedé  s  1892. 
a  Magyar  Kir.  Földtani  Intézet  segédgeológusa 
lett.  Értekezései  a  kolozsvári  és  budapesti  szak- 
folyóiratokban jelentek  meg.  Nevezetesebb  mű- 
vei :  Erdély  és  a  Hegyes  Dröcsa  Pietrosza-hegy- 
ség  diábáz  porfiritjainak  s  melafirjainak  vizs- 
gálata (Kolozsvár  1878) ;  A  Hargitta  északi  nyúl- 
ványainak kőzetei  (Földtani  Közlöny  1879) ;  Az 
Oncsásza  csontharlangja  (Kolozsvár  1892);  A 
Gsetrás-hegység  geológiája  és  érdelérei  (a  Ter- 
mészettudományi Társulat  kiadása  1896).  Eletét 
és  működését  Koch  Antal  írta  meg  a  Földtani 
Közlöny  24.  kötetében. 

Primídi  (franc),  a  francia  forradalmi  nap- 
tárban a  dekád  első  napja. 

Primiero  (Fiera  di  P.,  Primőr),  kerületi 
kapitányság  Dél-Tirolbán  (1910)  11,153  lak.  Fiera 
di  P.  (676  lak.)  székhellyel,  amely  a  Cismonán 
épült.  Most  Olaszországhoz  tartozik. 

Primigenia  (lat.),  Fortuna  istenasszony  mel- 
lékneve, a.  m.  elsőszülött. 

Primigenias  (primigenus,  lat.)  a.  m.  első- 
szülött. 

Primiliciti  jus  (lat),  1.  Jus. 

Primipilus  (pontosabban :  primi  pili  centu- 
rio,  lat.),  a  régi  római  seregben  a  triáriusok  első 
centuriója,  Marius  óta  az  első  cohorsok  első  cen- 
turiója.  Csatában  ő  védte  a  légió  sasát,  ö  kezelte 
a  légió  pénztárát  és  tagja  volt  a  haditanácsnak 
is.  —  Pa,  székelyeknél,  1.  Lőföszékelyek. 

Primisljanski  Trzic,  adók.  Modrus-Fiume  vm. 
szluini  j.-ban,  (1910)  646  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Primislje,  adó-  és  pk.  Modrus-Fiume  vm. 
szluini  j.-ban,  (i9io)  1683  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Primitiae  (lat.)  a.  m.  első  termények,  első 
termés,  különösen  az  az  áldozat,  melyet  a  mezei 
terményeknek  zsengéiből  az  isteneknek  bemutat- 
tak ;  jelenti  továbbá  valamely  írónak  első  müvét 
és  valamely  fölszentelt  papnak  első  miséjét,  ame- 
lyet rendesen  nagy  ünnepélyességgel  szoktak 
megtartani. 

PrimitiT  (lat.),  elsődleges,  kezdetleges,  töké- 
letlen. 

Primitív  barázda  (v.  ősi  barázda),  a  gerinces 
állatok  embrióin  az  ősi  csíkon  (1.  Primitiv  esik) 
levő  barázdaszerű  mélyedés,  melyet  összáj -nak 
értelmeznek  a  kutatók. 

Primitiv  csík  (ősi  esik),  a  madarak  és  emlő- 
sök embrióin  a  velőbélcsatorna  (canalis  neu- 
rentericus)  mögött  keletkező  csíkalakú  sejttömeg, 
mely  az  embrió  meghosszabbodásakor  fokozato- 
san felhasználódik.  Az  embrión  rendesen  ez  az 
először  látható  részlet.  A  P.  mesodermából  ke- 
letkezik 8  helyén  mind  a  három  csíralevél  (ecto-, 
ento-  és  mesoderma)  érintkezik. 

Primo  (ol.),  rövid :  I^o  a.  m.  az  első.  Tempó 
P.,  az  első  tempó.  Négykezes  daraboknál  az  első 
játékost  jelenti.  Ismétlőjeleknól  azt  a  néhány 
ütemet,  mely  az  ismétlendő  rész  kezdetéhez 
visszavezet.  —  P.  uomo,  színházaknál  az  első 
férfiénekes,  első  tenorista,  első  basszista,  mint  a 
primxi  donna,  az  első  énekesnő. 

Primogenitura  (lat.),  1.  Elsőszülöttségi  jog 
és  Hitbizomány. 

Primogenitús,  1230.  a  pápa  alszerpapja  volt, 
midőn  a  váradi  káptalan  egy  része  őt  választotta 


püspökké.  P.  jelöltségét  IX.  Gergely  pápa,  Bene- 
dekét IV.  Béla  támogatta;  azért  1231-töl  ez 
utóbbi  a  pápa  megerősítése  nélkül  is  kormányoz- 
hatta az  egyházmegyét.  P.  hívei  közül  négyen 
1236.  személyesen  jártak  Rómában  P.  ügyében ; 
IX.  Gergely  P.-t  tekintette  törvényes  püspöknek, 
s  megengedte,  hogy  150  ezüst  márkát  vehessen 
kölcsön  s  fedezetül  a  püspökség  javait  kösse  le. 

Primolano,  kis  helység  Olaszország  Vicenza 
tartományában  a  vicenzai  Alpokban ;  a  világhá- 
borúban az  olaszok  megerősítették ;  erődéit  1917 
nov.  13.  az  egyesült  osztrák-magyar-német  csa- 
patok bevették. 

Primorci  (szláv)  a.  m.  tengermellékiek,  1.  Mor- 
lákok. 

Primordialis  (lat.),  ami  legelőbb  megvolt. 

Primordiális  edények  (növ.),  az  edénynyaláb 
farészében  legelőször  képződött  edények. 

Primordiális  fauna  (geoi.),  aKambri  szisztéma 
(1.  0.)  kezdetleges  faunájának  gyakran  alkalma- 
zott megnevezése. 

Primordiális  levél  (növ.),  a  virágos  növények 
még  tagolatlan  levele,  amely  a  tenyészöcsúcson 
emelkedik  ki.  A  P.  alapra  és  felső  részre  különül 
el.  Az  alap  közvetlenül  a  tenyészőcsúcsra  illesz- 
kedik, vagy  nem  vesz  részt  egyáltalán  a  levél 
kialakulásában,  vagy  hüvellyé,  pálhává  alakul. 
A  felső  részből  alakul  a  levéllemez.  A  levél- 
nyél a  két  rész  közötti  utólagos  interkaláris  növe- 
kedéssel alakul  ki.  L.  Levél. 

Primordiális  sejt,  protoplazma  alkotta  sejt- 
fal nélküli  sejt. 

Primordium  (lat.)  a.  m.  kezdet,  eredet. 

Primores,  a  székelyek  első  osztálya,  1.  Fő- 
rendek. 

Primőrje,  az  osztrák-iUir  tengerpartvidéknek 
szlovén  elnevezése. 

Primorszkája  Oblasztij,  1.  Parti  tartomány. 

Primrose  I^eague  (ang.,  ejtsd:  primróz  lig) 
a.  m.  primrose-szövetség,  egy  1884.  Churchill 
lord  által  Beaconsfleld  tiszteletére  alapított  poli- 
tikai egyesület,  mely  a  konzervatív  párt  pro- 
granmijához  ragaszkodik.  Az  egyesület  tagjai 
gyűléseik  alkalmával  a  primrose-t  (kankalint) 
szokták  viselni.  Jelszava :  Impérium  et  libertás. 

Prímszám  a.  m.  törzsszám. 

Primula  L.,  kankalin  (növ.),  a  Primulaceae 
család  génusza ;  180  faja  csaknem  kizárólag  az 
É.-i  félgömb  hegységeinek  lakója.  Levelük  tö- 
rózsában  áll,  jól  kifejlődött  lemezzel,  mely  gyak- 
ran fordított  tojásalakú,  lapátalakú,  ritkán  karé- 
lyos.  Törpe  száruk  csúcsáról,  a  tőrózsa  közepéből 
a  virágzati  kocsány  emelkedik,  ernyőben  v.  örv- 
ben  álló,  jókora  virágokkal ;  pártájuk  forrtszirmú, 
csöve  hosszabb  az  5  karélyú  karimánál ;  5  porzó- 
juk a  párta  csövében  ered,  igen  rövid  szálú.  Ter- 
mésük gömbölyded,  hengeres,  felhasadó,  sok  magú 
tok.  Közismert  tavaszi  virág  a  P.  officinalis 
(L.)  Jacq.  (orvosi  kankalin,  kankalék,  kásavirág, 
keztyűvirág,  sárga  kikerics,  Szt.  György  virága, 
kulcsvirág).  Az  egész  növény  szürkén  pelyhes, 
levele  tojásdad,  nyélbe  keskenyedő,  csészéje  fe- 
héres vagy  sárgás,  felfúvódott,  pártakarimája 
tojásszín  sárga,  a  toroknál  5  narancsszínű  folttal, 
a  párta  csöve  narancsszíu  sárga.  Kellemes  illatú. 
Virága  officinalis  volt,  ma  csak  házi  orvosság. 


Primula 


695 


Prlnce  of  Wales  stakes 


A  Primula  virága. 


íea  készül  belőle.  Nálunk  az  északi  hegyvidéken 
fordul  elő,  míg  a  dombvidéken  a  hozzá  hasonló 
P.  canescens  Op.  (F.  pannonica  Kern.,  magyar 
kankalin)  helyettesíti.  A  tátrai  és  keleti  flóra- 
járásban  gyakori  a  P.  elatior  (L.)  Jacq.  (sugár 
kankalin) ;  gyakori  hazánk  több  hegyvidékén  a 
P.  acaulis  L.  (tavaszi  v.  szár- 
talan  kankalin).  Virága  kénszín - 
sárga,  karimája  lapos,  karélyain 
a  toroknál  narancsszínű  folttal, 
a  csésze  nincs  felfúvódva,  olyan 
hosszú,  mint  a  párta  csöve.  Az 
északi  hegyvidék  mészköhegyein 
a  P.  auricula  L.  (cifra  kankalin, 
fülvirág)  van  helyenkint  töme- 
gesen  elterjedve.  Levele  húsos, 
^  Y  #  kopasz  V.  lisztes.  Virága  kellemes, 
11'  erős  illatú,  kénszín  sárga.  Külön- 

böző változatai  kertben  díszlenek. 
A  számos  havasi  P.-faj  közül 
való  a  P.  glutmosa  Wulff  (enyves  kankalin,  1.  a 
Havasi  növényzet  tábláján  (3).  Ösközeten  nő  az 
Alpokban.  Levele  húsos,  kopasz,  fűrészes,  raga- 
dós, virága  kékes  lila.  A  kertészetileg  legneveze- 
tesebb fajok  és  változatok  a  következők :  P.  ela- 
tior Jacq.,  P  acaulis  Jacq.,  P.  Auricula  L.  A  P. 
.szőnyegágyakban  és  cserépnövény  gyanánt  egy- 
aránt elterjedten  használatos,  amiben  előnyéül 
szolgál  a  különféle  változatok  szerint  alak-,  szín- 
es nagyságbeli  eltérések  egész  sorozata.  Egyéb 
kiváló  kerti  P.-f ajok  a  következők :  P.  sinensis 
Lindl  (P.  praenitens  Ker.),  P.  obconica  Hance 
^szőreinek  mirigy  váladéka  az  emberi  bőrön  gyula- 
dásos  hólyagokat  okoz,  melyek  fájdalmas  lázas 
állapottal  járnak),  P  villosa  Lap.,  P.  marginata 
L.,  P  cortusoides  L.,  P.  Sieboldii  Morv.,  P  Fari- 
nosa  L.,  P  rosea  Royle,  P  japonica  Asa  Gray. 
Primula,  festék,  1.  Hofmajin-féle  ibolya. 
Primulaceae,  Kankálinfélék  (n5v.),  a  forrt- 
szirmú  kétszikűek  családja  a  Primulales  sorozat- 
ban ;  mintegy  500  faja  fű.  Elterjedésük  területe 
síL  egész  föld  ugyan,  főkép  azonban  az  B.-i  fél- 
gömb és  pedig  mérsékelt  és  hideg  tájai,  jórészt 
hegyi  növények.  Viráguk  a  legtöbbször  sugaras, 
2  ivarú,  alapjában  véve  5  tagú.  Csészéjük  maradó, 
tüskétlen,  néha  tüskés,  pártájuk  csöves,  hasábjai 
fel-  V.  elállók,  másokon  hátrahajlók.  A  magház 
jendesen  felső  állású,  1  üregű,  számos  magkez- 
deménnyel a  szabadon  álló  placentán.  A  mag 
táplálószövete  húsos,  közepén  a  csira.  Tokjuk  fel- 
reped. Jelentős  mint  dísznövény  a  Primula  és  a 
Gyclamen. 

'Primalales  (növ.),  a  forrtszirmú  kétszikűek 
sorozata,  viráguk  rendesen  5  tagú,  porzói  rende- 
sen egy  sorban  és  a  szirmok  előtt  állanak,  a  leg- 
többször sugaras.  A  magházban  a  placenta  sza- 
bad V.  fenékálló,  a  magkezdeményeken  2  integu- 
mentum  van.  Családjai :  Theophrastaceae,  Myr- 
.sinaceae,  Primulaceae. 

Primulin  (polichromin,  thiochromogen,  ca- 
molin,  kameleonsárga,  szulfin,  aureoUn),  tio- 
paratoluidinszulfosavas  nátron,  mely  vízben  ol- 
dódik és  a  gyapotot  sárgára  festi.  Ez  a  festett 
szövet  salétromsavval  magán  a  szöveten  diazo- 
tálható  és  ha  alkalikus  p  naftololdatba  tesszük, 
.akkor  vörös  színűvé  válik  (P.- vörös). 


Primum  mobile  (lat.)  a.  m.  az  első  mozgó, 
illetőleg  mozgató ;  a  régiek  ós  különösen  Eudoxus 
felfogása  szerint  az  a  legszélső  kristályszféra, 
melyhez  az  álló  csillagok  vannak  rögzítve,  amely 
24  óra  alatt  egyszer  fordul  meg  tengelye  körül. 
A  bolygók,  a  Nap  és  a  Hold  ugyancsak  kristály- 
szférákhoz voltak  erősítve.  A  P.  kristályszférája 
költői  kifejezése  azon  ténynek,  hogy  az  álló  csil- 
lagok úgy  fordulnak  látszólag  a  Föld  körül,  mint 
valami  merev  rendszer. 

Primns  (lat.),  első,  a  legelső ;  P.  inter  pares 
első  az  egyenlők  közt. 

Primus  és  Felicián,  római  vértanuk,  akik 
Dioklecián  alatt  szenvedtek  vértanúi  halált  a  Via 
Nomentanán.  Ünnepük  jún.  9. 

Primvágás,  fejvágás,  1.  Vívás. 

Prince  (franc,  ejtsd:  preSsz,  de  régebben  ma- 
gyarosan princ-nek  ejtették)  a.  m.  fejedelem, 
herceg. 

Prince  Albert,  kerület  a  Délafrikai  Unió  fok- 
földi tartományában  11,118  km^,  (igii)  6797  lak. 

Prince  consort  (ang.,  eijtsd:  priusz  konszort, 
a.  m.  hercegférj),  Viktória  angol  királyné  férjé- 
nek, Albertnek  (1.  Albert^  4.)  volt  a  címe. 

Prince  Edward-sziget,  a  Szt.  Lőrinc-öbölben, 
Kanada  egyik  tartománya,  Uj-Skóciától  és  Uj- 
Braunschweigtöl  a  Northumberland-szoros  vá- 
lasztja el.  Területe  5650  km',  (i9ii)  93,728  lak. 
Partjait  mély  fjordok  csipkézik,  felülete  nagyobb- 
részt sík,  alacsony  dombokkal,  kisebb  vizekben 
gazdag.  Éghajlata  enyhe  és  nedves.  November- 
től májusig  jég  veszi  körül,  a  közlekedés  a  szá- 
razfölddel jégtörő  kompokon  lehetséges.  Mező- 
gazdaság, állattenyésztés  és  halászat  a  lakosság- 
nak főfoglalkozása.  Ipara  főleg  a  mezőgazdasági 
termények  feldolgozásával  foglalkozik.  Kikötői 
Gharlottetown  és  Summerside.  Üj-Braunschweig- 
gel  kábel  köti  össze.  A  közigazgatás  élén  a  fő  ■ 
kormányzó  áll,  30  tagú  törvényhozó  testülettel. 
3  kerületre  oszlik,  fővárosa  Gharlottetown  (1.  o.). 
—  A  szigetet  14;94  Cahot  fedezte  fel  és  Saint 
Jeannak,  angolul  St.  Johnnak  nevezte.  Előbb 
francia  birtok  volt ;  1763.  Üj-Skóciával  egyesült, 
1790.  nyerte  mai  nevét,  1808.  önálló  tartomány 
lett. 

Prince  of  Wales  (ang.,  esjtsd:   pnasz  af  velsz), 

a.  m.  walesi  herceg,  az  angol  trónörökös  címe 
I.  Eduárd  (1272-1307)  király  ideje  óta.  A  P. 
egyúttal  Earl  of  Ghester  (kinevezés  folytán)  és 
Duke  of  Gornwall  (kinevezés  nélkül). 

Prince  of  Wales  liandicap,  a  budapesti 
őszi  meeting  egy  versenyének  (10,000  kor.,  1500 
m.)  neve.  Akkor  alapították,  amikor  VII.  Edward 
angol  király  még  walesi  herceg  korában  Buda- 
pesten járt. 

Prince  of  Wales  Island,  1.  Pulo-Pinang. 

Prince  of  Wales-Kap,  legnyugatibb  hegyfoka 
Alaskának  és  Észak-Amerikának  a  65°  33'  é.  sz. 
és  1670  59'  ny.  h.  alatt.  Ázsia  K.-i  fokától  a 
Bering-szoros  választja  el.  DK.-re  van  Port- 
Glarence,  a  bálnavadászok  menedékkikötőhelye. 

Prince  of  Wales  stakes.  Angolország 
egyik  legrégibb  versenye.  Ascotban  futják  a 
derbytávolságon,  csak  háromévesek.  Díja  kb. 
50,000  kor.  Anglia  legjobb  lovai  vannak  győzte- 
sei közt. 


Prlnoeps 


696    — 


Prln& 


Princeps  (lat.),  a  római  császárság  idején 
maga  a  császár,  mert  a  szó  jelentése :  az  első. 
A  köztársaság  korában  a  szenátorok  lajstromá- 
ban az  első,  P.  senatus,  aki  először  mondott  vé- 
leményt a  napirenden  levő  tárgyhoz. 

Princeps  legibns  solntus  (lat.,  a.  m.  a 
fejedelmet  nem  kötelezi  a  törvény),  római  alap- 
tétel, a  fejedelem  sérthetetlenségét  jelenti,  hogy 
büntető  felelősségre  nem  vonható. 

Prince   Regent's    Inlet    (ejtsd:  pnnsz  ridzsent— ), 

tengerszoros  az  Északi- jegestengerben,  aBarrow- 
szorost  és  a  Lancaster-soundot  a  Boothia-öböllel 
köti  össze.  1819-ben  Parry  fedezte  föl. 

Prince  Rupert,  kikötő  Kanada  Brit-Kolumbia 
tartományában  a  Csendes-óceán  partján.  1909-ben 
létesítette  a  kanadai  kormány,  mint  a  Canadian 
Pacific  Railway  második  Ny.-i  vonalának  végál- 
lomását. 

Prince-Smith  (ejtsd:  prinsz-szmit),  John,  német 
közgazda,  szül.  Londonban  1809  jan.  20.,  megh.  Ber- 
linben 1874  febr.  3.  1846.  Berlinben  az  újon  alakult 
szabad  kereskedelmi  párt  feje  lett.  1861— 66-ig 
a  porosz,  1871—73.  a  német  birodalmi  képvi- 
selőház tagja  volt.  Összegyűjtött  munkáit  Michae- 
lis  és  Braun  adták  közre  (Gesammelte  Schrif- 
ten,  3  köt.,  Berlin  1877—80). 

Princesse  (franc,  ejtsd:  preSszesz)  a.  m.  feje- 
delemnő,  hercegnő. 

Princetown,  1.  Dartmoor. 

Prince  William  Sound,  tengeröböl  Alaska 
D.-i  partján  a  Kenai-félsziget  alatt,  számos  szi- 
get van  benne.  Jégmentes  kikötőjében  utóbbi 
időkben  sok  aranykereső  fordult  meg. 

Princip,  Gavrülo,  Ferenc  Ferdinánd  trónörö- 
kös gyilkosa,  szül.  1895,  megh.  1918  ápr.  29. 
A  Narodna  Odbrana  által  felfogadott  merénylők 
élén  Ő  lőtte  le  1914  jún.  28.  Sarajevóban  Ferenc 
Ferdinánd  trónörököst  és  nejét.  A  sarajevói  tör- 
vényszék 1914  okt.  28.  húsz  évi  várfogságra 
Ítélte.  Theresienstadtba  vitték,  ahol  ttidövészbe 
esett  és  meghalt.  A  világháború  után  alakult 
Szerb-Horvát  Szlovén  államnak  Csehország  1920. 
kiadta  hamvait  s  azokat  hivatalos  ünnepiességgel 
akarták  Sarajevóban  eltemettetni.  De  ez  ellen  a 
belgrádi  angol  követ  tiltakozott  s  Így  csak  párt- 
híveinek  tüntetése  mellett  temették  el  Sarajevó- 
ban, mint  szerb  nemzeti  hőst,  1920  júl.  22. 

Principal,  1.  Orgona. 

Principális  (lat.)  a.  m.  fő,  első ;  leginkább 
összetételekben  használják ;  továbbá  a.  m.  főnök 
valamely  üzletben. 

Principális  via,  1.  Castra. 

Principato  (ejtsd :  —esi—),  Nápoly  egykori  király- 
ság két  tartományának  neve :  P.  exteriőre,  most 
Salerno  (1.  o.)  és  P.  ulteriore,  most  Avellino  (1.  o.). 

Principatus  (lat.),  az  elsőnek,  a  princepsnek 
(1.  0.)  uralma.  Augustus  császár  evvel  a  szóval 
jelölte  egyeduralmát,  mely  Diocletianus  korában 
abszolút  monarchiává  alakult  át. 

Principe  (ol.,  ejtsd:  — csipe)  a.  m.  herceg,  feje- 
delem. Machiavelli  (1.  o.)  híres  könyvének  elme. 

Principe  (Ilha  do  Principe),  vulkánikus  ere- 
detű sziget  az  afrikai  Biafra-öbölben,  kb.  5500 
lak. ;  kakaó-,  kávé-,  kaucsuk-  és  kinin-kivitellel. 
Portugál  gyarmat  s  a  közelében  fekvő  Szt.  Ta- 
más-szigettel együtt  katonai  erősség  is. 


Principes  (lat.  a.  m.  az  elsők),  Marius  előtt 
a  régi  római  seregben  a  légió  második  hadosz- 
lopa ;  a  triáriusok  és  a  hastati  között  állottak. 
L.  Légió. 

Principes  (növ.),  1.  Pálmák. 

Principialiter  (lat.)  a.  m.  elvileg. 

Principiis  obsta  (lat.  a.  m.  a  kezdetnek  állj 
ellent).  Idézet  Ovidiusból  (Remed,  amoris  91),. 
melynek  folytatása:  usero  medicina  paratur^ 
cum  malaper  longas  convaluere  morasy)  — 
vagyis :  későn  készül  az  orvosság,  mikor  a  sok 
halogatás  miatt  a  baj  erőre  kapott. 

Principium  (lat.)  a.  m.  kezdet,  alapelv,  1.  Elv^ 

Principinm  individuationis  (lat.),  szó- 
szerint  az  egyénítés  elve.  Ha  ugyanis  föltesszük^ 
hogy  a  dolgok  lényege,  mivolta  egyetemes,  ak- 
kor az  a  kérdés  merül  föl,  hogyan  oszlik  az  egye- 
temes egyedekre,  mi  eszközli,  hogy  egyedek  — 
vannak.  A  metafizika  kérdése,  melyre  sokféle^ 
feleletet  adtak.  Föltéve,  hogy  a  dolgokon,  mint 
alkotó  elveket,  anyagot  és  formát  különböztetünk 
meg,  némelyek  a  P.-t  az  anyagban,  mások  a 
formában  keresik.  Akik  azt  tartják,  hogy  csak 
az  egyes  dolgok  igazán  létezők,  azok  számára  a 
P.  kérdése  el  van  intézve.  Schopenhauer  szerint 
a  P.  a  mi  fölfogásunkban  rejlik,  maga  az  igazán 
létező  nem  oszlik  egyedekre.  De  az  egész  fo- 
galom inkább  a  régi  metafizika  kedvelt  vita- 
pontja volt. 

Pringlea  Hook.  f.  (növ.),  a  Cruciferae  (Ke- 
resztesek) család  génusza;  egyetlen  faja  a  P: 
antiscorbutica  Hook.  f.  Kerguelen  szigetén  ho- 
nos, a  kelhez  hasonló  külsejű  növény,  melyet 
hazájában  úgy  esznek,  mint  a  kelt  (kergueleni 
kel);  másrészt  pedig  a  skorbutot  gyógyítják  vele. 

Pringsheim,  1.  Alfréd,  német  matematikus, 
szül.  Ohlauban  (Szilézia)  1850  szept.  2.  1877-ben 
magántanár,  1886.  rendkívüli  és  1901.  rendes 
tanár  lett  a  müncheni  egyetemen.  Számos  becses 
dolgozatot  Irt  a  végtelen  sorokról  és  a  függvény- 
tan köréből. 

2.  P.,  Nathanael,  német  botanikus,  szül.Wzies- 
kóban  (FelsŐ-Szilózia)  1823  nov.  30.,  megh.  Ber- 
linben 1894  okt.  6.  Magántanár  volt  Berlinben^ 
majd  1864— 68-ig  jenai  tanár  s  1868  óta  Berlin- 
ben élt.  P.  fordította  figyelmét  legelőször  a  mo- 
szatok termókenyülésére  és  felfedezései  ez  alsó- 
rendű növények  szaporodásának  megismerésére 
vezettek.  Ö  észlelte  először  a  rajzó  sejteket  ós 
párosodásukat.  Dolgozatai  többnyire  a  szerkesz- 
tésében 1857  óta  Lipcsében  kiadott  Jahrbücher 
f ür  wissenschaf tliche  Botanik  című  folyóiratban 
jelentek  meg.  Ö  volt  az  első,  aki  növényfl- 
ziológiai  intézetet  nyitott.  Nevezetesebb  mun- 
kái: Grundlinien  einer  Theorie  der  Pflanzen- 
zelle  (Berlin  1854);  Über  die  Befruchtung  und 
Keimung  der  Algen  und  das  Wesen  des  Zeugungs- 
aktes  (u.  o.  1855).  Összegyűjtött  művei :  Gesam- 
melte  Abhandlungen  4  kötetben  jelentek  meg 
(Jena  1895—96). 
Prinkipo-sziget,  1.  Herceg-szigetek. 
Prins,  Adolf,  belga  jogtudós,  szül.  Brüsszel- 
ben 1845  nov.  2.  1878-ban  a  brüsszeli  főiskolán 
a  természetjog  és  büntetőjog  tanára.  1889-ben 
Hamel  A.  G.  amsterdami  és  Liszt  Ferenc  hallei 
tanárral  együtt  megalapította  a  nemzetközi  kri- 


Prlnsep 


—     697 


Priscianus 


minalista-egyesületet,  melynek  jegyzője  lett.  Mü- 
vei :  La  dómocratie  et  le  régime  parlementaire 
(Bruxelles  1884) ;  Criminalité  et  répression  (1886) ; 
L'organisation  de  la  liberté  et  le  devoir  social 
(u.  0.  1895) ;  Science  penal  et  droit  positiv  (u.  o. 
1899);  De  l'esprit  du  gouvemement  democra- 
tique  (u.  0.  1905).  A  budapesti  tud.  egyetem  1901. 
tiszteletbeli  doktorrá  választotta. 

Prlnsep,  Valentiné,  angol  festő,  szül.  Kalkuttá- 
ban 1836  febr.  14.,  megh.  Londonban  1904.  Lon- 
donban Wattsnak,  Parisban  Gleyrenek  volt  ta- 
nítványa és  Rómában  fejezte  be  tanulmányait.  A 
hetvenes  években  festette  nagy  képét,  mely  Indiá- 
nak császársággá  való  emelését  ábrázolja  és  me- 
lyet az  indiai  nép  ajándékozott  Viktória  király- 
nőnek. Egyéb  műveinek  tárgyát  is  India  népéle- 
téböl  vette.  1879.  Imperial  India  című  könyvet 
adott  ki  ós  mint  drámai  költő  is  ismeretes. 

Prinsterer,  hollandi  államférfiú,  1.  Groen  van 
Prinsterer. 

Print,  nedves  állapotban  másolt  olcsó  fotográ- 
fiai másolatok. 

Printer  (ang.),  könyvnyomtató.  Priniing  of- 
fice  a.  m.  könyvnyomda. 

Prinz  Gyula,  geográfus,  szül.  Rábamolnári- 
ban 1882  jan.  11.  Egyetemi  tanulmányai  végez- 
tével 1903.  Frech  P.  mellett  a  boroszlói,  1904.  a 
budapesti  egyetem  földtani  intézetében  asszisz- 
tens lett.  1908-ban  a  leíró  földtan  egyet,  magán- 
tanára és  az  Erzsébet  nőiskola  földrajzi  tanszéké- 
nek tanára,  1918.  a  pozsonyi  egyetem  földrajzi 
tanszékének  ny.  r.  tanára  lett.  A  Magyar  Föld- 
rajzi Társaság  alelnöke.  1906-ban' Almásy  György 
második  középázsiai  expedíciójában  vett  részt, 
majd  1906— 907., és  1909.  önállóan  két  nagy  uta- 
zást tett  Belső-Ázsiában.  Ezek  eredménye  volt 
számos  addig  ismeretlen  hegység  felfedezése 
(Koktan-tau,  Bolor-tag,  a  Száridsász  szurdoka). 
Legnevezetesebb  1906  decemberi  útja  a  Szári- 
dsász jegén.  APerthes-féle  Geographen-Kalender 
1910.  térképen  ismertette  utazásainak  topográfiai 
eredményeit.  1914-ben  izlandi  glaciologiai  tanul- 
mányait a  háború  szakította  meg.  Nevezetesebb 
művei :  Az  ÉK  A  Bakony  idösbb  jura-korú  ré- 
tegeinek faunája  (Budapest  1904);  DieNautiliden 
in  d.  unteren  Jura-Periode  (u.  o.  1905) ;  A  klima 
története  (u.  o.  1905);  Magyar-ország  fekvése 
a  tengerhez  (u.  o.  1905) ;  Útijegyzetek  Közép- 
Azsimól  {u.  0.  1906—908);  Utazásaim  Belsö- 
Azsiában  (u.  o.  1910) ;  Belsöázsiai  utazásaim 
néprajzi  eredményei  (u.  o.  1908—10);  Die  Ver- 
gletscherungdeszentr.Tienschan-Gebirges(Wien 
1909) ;  Beitráge  zur  Morphologie  d.  Kuldschaer 
Nan-schan  (Budapest  1910);  Magyarország  föld- 
rajza (u.  0. 1914);  Budapest  földraj za{\i.o.  1914) ; 
Éljegesedéstani  adatok  Belső- Ázsiából  (u.  o. 
1916) ;  Magyarország  településformái  (u.  o.  1922). 
Belsőázsiai  utazásainak  kőzettani  eredményeit 
Szentpétery  J.,  őslénytani  eredményeit  Vadász 
B.  dolgozta  fel.  Kisebb  értekezései  kül-  és  bel- 
földi szakfolyóiratokban  és  a  Koch-Bmlékkönyv- 
ben  jelentek  meg. 

Prinzenhage,  város  Észak-Brabant  németal- 
földi tartományban,  a  Rosendaal-Breda-i  vasút 
mentén,  (i9io)   10,876  lak. 

Priodontcs  (áiiat),  1.  Tatu. 


Prioníturus  (állat),  1.  Papagályok. 

Prionus  coriarius  {éíiis.t),l.  Fürészes  cincér. 

Prior,  1.  Perjel. 

Prior  (ejtsd:  praier),  Mattkeiv,  angol  költö^ 
szül.  Abbot  Streetben  1664  júl.  21.,  megh.  Wim- 
poleban  1721  szept.  18.  Diplomáciai  pályára  lé- 
pett, 1691.  követségi  titkár  lett.  Költői  műveit 
szellemesség,  dallamosság  és  csín  jellemzik.  Alma 
metafizikai  elmélkedés,  Solomon  epikai  költe- 
mény, Henry  and  Emma  a  Nut-Brown  Maid  bal- 
ladájának modernizálása.  Elsőrangú  epigram- 
maíró s  La  Fontaine-t  utánozva  számos  verses 
mesét  irt.  Műveit  kiadta  Mitford  (1835,  2  köt.)^ 
Gilfillan  (1858)  s  megjelent  a  Cambridge  English 
Classics-ben  (1905). 

Priori  (lat.),  1.  A  priori. 

Priorit  (ásv.),  1.  Blomstrandin. 

Prioritás  (lat.)  a.  m.  elsőbbség  (L  o.).  A  kereskede- 
lemben az  elsőbbségi  kötvény  (1.  o.jneve. —  P.a 
növények  elnevezésében  nyilvánuló  elv,  amely  sze 
rint  valamely  növénynek  az  az  egyedüli  használ- 
ható tudományos  elnevezése,  amely  a  legrégebbiy 
vagyis  az  a  név,  amellyel  valaki  legelőször  Irta 
le  szabályszerűen  a  növényt.  A  kiinduló  időpont 
a  genuszokra  Linné  Genera  plantarumának  5. 
kiadása  (1754),  a  fajokra  Linné  Species  plantaru- 
mának 1.  kiadása  (1753).  E  művek  megjelenése 
előtt  adott  elnevezések  érvénytelenek.  A  P.  elvé- 
nek keresztülvitele  igen  fontos  a  növénytanban,, 
nehogy  különböző  szerzők  különböző  néven  em- 
lítsék ugyanazt  a  növényt.  A  P.  alkalmazását  a 
bécsi  nemzetközi  botanikai  kongresszus  szabá- 
lyozta és  bizonyos  indokolt  esetekben  elfogadott 
kivételeket  engedett  meg. 

Prior  tempore,  potior  jure  (lat.),  aki 
időre  elébbvaló,  az  jogát  is  előbb  érvényesítheti. 

Pripet  (oroszul  Pripjat,  lengyelül  Prypeé,  v. 
Przypiec)  a  Dnyepr  810  km.  hosszú  jobboldali 
mellékfolyója  Lengyelországban  és  Nyugat-Orosz- 
országban. Ered  Volhinia  ÉNy.-i  részében,  Sack 
helység  mellett,  több  tóból  és  mocsárból,  kicsiny 
esése  miatt  igen  lassú  folyású,  mocsaras  környékű,. 
partjai  erdősek,  gyér  lakosságúak,  a  hajózásra 
nézve  azonban  igen  fontos,  mert  Pinszktől  kezdve 
hajózható,  az  Oginszkij-csatorna  a  Niemennel,  a 
Dnyepr-Bug- csatorna  pedig  a  Visztulával  hozza 
kapcsolatba.  Vízterülete  121,220  km2.  1916  júli- 
usban az  egyesült  osztrák-magyar-német  had- 
sereg déli  partvidékén  győzelmes  harcot  vívott 
az  orosz  hadsereggel.  1920  júliusban  és  szeptem- 
berben az  orosz  vörös  hadsereg  győzte  le  itt  a. 
lengyeleket. 

Priscianus,  római  grammatikus  Cezareából 
(Mauretania),  ki  a  Kr.  u.  VI.  sz.-ban  Anastasius 
császár  idejében  Konstantinápolyban  működött, 
mint|a  latin  nyelv  tanítója.Fennmaradt  18  könyvre 
terjedő  Institutio  de  arte  grammatica-ja  görög 
források  alapján  készült  önállótlan  kompiláció, 
de  a  középkorban  döntő  tekmtély  volt  s  nagy- 
részt az  újkori  latin  nyelvtanok  rendszere  is  be- 
lőle származik.  (Kiadta  Hertz  a  Keil-féle  Gram- 
matici  Latini  II.  és  in.  kötetében,  Leipzig  1855— 
1859).  Irt  még  kisebb  nyelvtani  dolgozatokat  is 
(megjelentek  az  említett  gyűjtemény  III.  köteté- 
ben), versbe  foglalta  Dionysiosnak  Periegesis  c. 
földrajzi  mfivét  (megjelent  a  Müller-féle  Geo- 


Priscl  Latlni 


698 


Prlvas 


graphi  Graeci  minores  11.  kötetében)  és  dicsőítő 
költeményt  írt  Anastasios  császárra  (kiadta  Endli- 
cher,  Wien  1828).  B  két  utóbbi  Baehrens  Poetae 
lat.  minores-ében  is  megjelent. 

Prisci  Liatini,  az  őslatin  időkben  egy  30  vá- 
rosból álló  szövetség  volt,  melynek  vezérszerepét 
Álba  Longa  szerezte  meg.  L.  Latium. 

Priscilla,  Frisca,  1.  Montanisták. 

Prisclllianus,  egyházi  író,  a  róla  elnevezett 
gnosztikus  (1.  Gnoszticizmus)  felekezetnek  alapí- 
tója Hispániában.  A  saragossai  zsinaton  (380)  az 
egyházból  kizárták,  Maximus  ellencsászár  pedig, 
mint  bűbájost,  384.  Trierben  kivégeztette,  hogy 
jelentékeny  kincseinek  birtokába  juthasson.  Ám 
ez  az  eljárás  szakadást  eredményezett  a  püs- 
pökök között  és  annyira  megizmosította  P. 
felekezetét,  hogy  Kr.  u.  600-ig  kibírta  az  üldöz- 
tetést. Irodalmi  müveit  csak  1888  óta  ismerjük, 
mert  ekkor  jelentek  meg  Schepps  kiadásában,  a 
bécsi  akadémia  által  rendezett  Corpus  scriptorum 
ecclesiasticorum  Latinorum  XVIII.  kötetében. 
Fontosak,  mert  a  bibliának  szent  Jeromos  előtti 
fordításából  (Itala)  számos  idézetet  foglalnak 
magukban. 

Priscus  rhetor,  1.  Priszkosz  rhetor. 

Prise  (franc,  ejtsd:  príz)  a.  m.  kobozmány, 
zsákmány,  1.  Tenger  jog  és  Zsákmányjog. 

Prise  a  partié  (ejsd :  príz  a  parti)  francia  per- 
jogi eljárás,  mely  azt  célozza,  hogy  az  a  hátrány, 
amely  a  feleket  a  biró  hivatali  visszaélése  vagy 
hivatali  bűncselekménye  következtében  érte,  jó- 
vátétessék. 

PriSlin,  adók.  Várasd  várm.  pregradai  j.-ban, 
<i9io)  1239  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prístaldeum,  jogi  osztálya  volt  az  egykori 
keszthelyi  gazdasági  intézetnek,  1.  Georgikon. 

PristaldLus  (prisztáv),  az  Árpádok  idejében 
első  sorban  bírósági  végrehajtó  volt,  ki  azonban 
ügyvédi  feladatot  is  teljesített,  ü.  András  1228. 
B. procuratort  világosan  megkülönbözteti  a  P. -tói, 
kit  a  beiktatással  bíz  meg.  A  királyokon,  nádo- 
rokon 8  egyéb  birákon  kívül  a  püspököknek,  fő- 
és  aUspánoknak,  sőt  az  espereseknek  is  voltak 
P.-aik.  1067—1275  közt  számos  P.  nevét  ösmer- 
jük ;  a  P.  név  elenyésztével  1285 -tői  mind  gya- 
koribb a  procurator  név  s  a  beiktatást  ezentúl 
általában  a  király  képe  (homo  regius)  végzi.  Egy 
1274.  évi  oklevél  Mátyást  már  P.-nak  vagyis 
király  képének  irja.  P.  Szegedi  szerint  (Rubricae 
8ive  Synopses  Titulorum  etc.  Juris  Ungarici,  I. 
42)  perest-oldót  jelentene,  ami  csak  szójáték ;  más- 
fél századig  azonban  Szegedi  tekintélye  követ- 
keztében nagy  hitelre  talált.  Arany  János  szerint : 
perosztó.  V.  ö.  Nagy  Aladár,  A  P.-ok  (Századok 
1876,  337-343.  old.). 

Pristidae  (áiiat),  1.  Bája  félék. 

Pristina,  szerb  város  és  sztratégiai  fontosságú 
hely  az  egykori  kossovói  török  vilajetben,  a 
Rigómező  (Kossovo-polje)  B.-i  szélén,  termékeny 
vidéken,  (1910)  18,174  lak.  1912-ben  szerb  csapa- 
tok szállták  meg  s  a  balkáni  háború  után  1913. 
került  Szerbiához.  A  világháborúban  1915  nov. 
18.  itt  a  bolgárok  a  szerb  Móra  va-hadosztály  nagy- 
részét  elfogták.  1915  nov.  23.  a  németek  és  bol- 
;gárok  elfoglalták.  1918  okt.  10.  vonultak  be  is- 
mét a  szerbek. 


Pristiopboridae  (állat),  1.  Fürészes  cápák. 

Pristis  (lat.)  a.  m.  fűrészhal  (1.  0.). 

Priszeka,  a  horvátszlavonországi  Zrinyihegy- 
ség  legmagasabb  csúcsa  (615  m.). 

Priszkosz  rhetor  (Priscus  rhetor),  görög  tör- 
ténetíró, szül.  Panionban  (Trákia),  megh.  473  kö- 
rül. Megírta  8  könyvben  Bizánc  történetét,  mely- 
ből azonban  csak  töredékek  maradtak  fenn.  448- 
ban  mint  követ  járt  II.  Theodosios  császár  meg- 
bízásából Attila  hun  királynál.  B  követségét  meg 
is  írta  8  ez  által  rendkívül  becses  kútf  orrást  szol- 
gáltatott Attila  jellemrajzához  és  hazánk  régi 
földrajzához.  Magyarra  Szabó  Károly  fordította 
le  (Üj  Magyar  Muzem  1850, 1.  köt.  és  Kisebb  tör- 
ténelmi munkái  I.  7—58.  lap).  V.  ö.  SalamonFe- 
renc  cikkét  P.ról  (Századok  1881,  I.  füz.). 

Priszlop,  kisk.  Besztercze-Naszód  vm.  naszódi 
j.-ban,  (1910)  565  román  lak.  (Tr.  R.) 

Priszlop-hágó,  1418  m.  magas  hágó  Beszter- 
cze-Naszód és  Máramaros  vármegyék  határán,  a 
Visó  ós  Aranyos-Besztercze  völgyét  köti  össze, 
országút  vezet  át  rajta.  1916  júl.  1 6.  Bukovina 
felől  egyes  orosz  csapatok  behatoltak  rajta  ma- 
gyar területre,  de  júl.  20.  osztrák-magyar  csapa- 
tok elűzték  és  visszavetették  őket  Bukovinába. 

Priszren,  város,  1.  Prizren. 

Prisztáv  (orosz)  a.  m.  felügyelő,  rendőrhiva- 
talnok. 

Pritaneion  (lat.  prytaneum),  középület  az  ógö- 
rög városokban ;  ez  az  ókori  Athénben,  az  akro- 
polisz északkeleti  lejtőjén  volt,  melyben  a  kül- 
földi államok  követeit  és  érdemes  polgárokat  köz- 
költségen megvendégelték,  ugyanitt  étkeztek  egy 
időben  azok  a  sors  által  kijelölt  öléből  való  ta- 
nácstagok, akik  az  ügyek  ólén  állottak  és  kiket 
pr liánoknak,  testületüket  pritániának  nevez- 
ték. A  pritánok  működése  35—36  napig  tar- 
tott ;  minden  napra  egy  elnököt  (episztatisz)  vá- 
lasztottak, akinek  kezébe  tették  le  a  vár  és  az 
állami  levéltár  kulcsait,  nemkülönben  az  állam 
pecsétjét  is. 

Prittwitz,  Moritz  von,  porosz  tábornok  és  ka- 
tonai író,  szül.  Kreysewitz  jószágán  (Szilézia) 
1795  febr.  9.,  megh.  Berlinben  1885  okt.  21.  A 
porosz  mérnökkarban  szolgált  és  várépítésekkel 
foglalkozott.  1860-ban  a  mérnökkar  és  a  várak 
második  felügyelője  lett,  1863.  vonult  nyuga- 
lomba. Ó  az  ú.  n.  új-porosz  erődítési  rendszer 
megalapítója,  melynek  alapelveit  a  Prittwitz- 
schen  Blatter-ben  tette  közzé.  Művei :  Über  die 
Verwendung  der  Inf anterie  bei  Verteidigung  der 
Pestungen  (Berlin  1858) ;  Lehrbuch  der  Befesti- 
gungskunst  und  des  Festungskrieges  (u.  0.  1865). 

Priuli,  velencei  főnemesi  család,  melyből  3 
dogé:  Lorenzo  P.  (1556—59.),  Gerolamo  P. 
(1559-67.),  Antonio  P.  (1618-23.)  és  több  jeles 
diplomata  ós  főpap  származott.  B  családból  való 
P.  Niccolo  (szül.  1792.,  megh.  1854.),  a  gyermek- 
védelem egyik  első  apostola,  ki  egész  életet  és 
vagyonát  humánus  célokra  áldozta.  A  gyermek- 
menhelyekről könyvet  is  írt :  SuUa  utilité  degli 
asili  d'infanzia  (1842). 

Privas  (ejtsd:  priva),  székhelye  P.  járásnak  Ar- 
déche  francia  départementban  a  Coirons  ÉK.-i 
lábánál  az  Ouvéze  és  vasút  mellett,  (1911)  7290 
lak.,  vasércbányászat  és  kohászat.  A  protestán- 


Prlvata  actio 


699     — 


Prizmakereszt 


sok  főfészke  volt,  1629.  XUI.  Lajos  elfoglalta  és 
©rődítményeit  lerombolta. 

PriYata  actio,  1.  Actio. 

PriTatier  (franc,  ejtsd :  privatyé,  a  lat.  privtt' 
tus  szótól),  hivatal  nélkül  élő,  magánzó. 

PriYatím  (lat.)  a.  m.  magánúton,}  magánosan, 
különösen,  titokban  ;  privatissime,  egészen  egye- 
dül, teljesen  elkülönítve. 

PriTatio  (lat.)  a.  m.  megrablás,  megfosztás, 
elvétel,  hiány;  privativ,  megfosztó,  kizáró.  — 
P.  beneficii,  megfosztás  az  egyházjavadalom- 
tól. (L.  Egyházi  büntetések.) 

Pri¥atissioiaiii  (lat.),  német  egyetemeken 
még  ma  is  szúk  hallgatókör  előtt  tartott  speciá- 
lis előadás,  melyet  azelőtt  a  tanár  lakásán  szo- 
kott volt  tartani,  ezért  P. 

PriTatum  (lat.)  a.  m.  magán,  ellentéte  apub- 
licum,  köz,  nyilvános. 

Privigye  (Priemdza,  Priwitz),  nagyk.  Nyitra 
vm.  P.-i  j.-fcan,  (1910)  3349  szlovák,  magyar  és 
német  lakossal,  kik  élénk  posztó-  és  szövőipart 
űznek ;  van  kegyesrendi  gimnáziuma,  trachoma- 
kórháza.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

PriTilegium,  (lat.)  a.  m.  kiváltság  (1. 0.).  — 
P.  canonis,  a  r.  kat.  egyházjog  szerint  a  papi 
személyeket  illető  különös  sérthetetlenség,  mely 
szerint  a  papi  személynek  súlyos  bántalmazása 
ipso  jure  a  nagyobb  egyházi  átok  alá  esik.  —  P. 
fori  (1.  0.).  —  P.  in  corporejuris  clausum,  a 
dekretaliákban  felvett  és  azért  külön  bizonyí- 
tást nem  igénylő  egyházjogi  kiváltság. — P.  1.  még 
Királyi  kiváltságok.  —  P.  a  kereskedelmi  jogban 
a  kereskedő  bizonyos  előjoga,  pl.  a  könyvvi- 
tel helyének  illetékessége,  a  könyvek  bizonyító 
ereje  stb. 

PriTilegíum  fori  (lat.),  a  középkori  jogban 
a  r.  kat.  egyházjog  szerint  az  egyházi  rend  tag- 
jainak az  az  előjoga,  hogy  személyes,  mind  pol- 
gári, mind  büntető  ügyeikben  nem  a  világi,  ha- 
nem az  egyházi  bíróságok  elé  tartoztak. 

PriTílegium  Paulinum,  neve  a  sz.  Pál 
apostol  által  (I.  Kor.  7,  15.)  kijelentett  jogosult- 
ságnak, miszerint  a  kereszténnyé  lett  házasfél  a 
keresztség  előtt  kötött  házasságát  felbonthatja 
és  új  házasságra  léphet,  ha  a  meg  nem  keresz- 
tolt házastárs  a  hozzá  intézett  kérdés  (interpel- 
latio)  után  vonakodik  a  házaséletet  egyáltalában 
V.  legalább  békességben,  t.  i.  a  keresztény  fél 
vallásának  és  erkölcsének  háborgatása  nélkül 
(sine  contumelia  creatoris)  tovább  folytatni. 

Privina  v.  Pribina  herceg,  a  828—830.  óv  közt 
az  első  ismert  morva  főnök,  ki  állítólag  a  Nyitra 
vidékén  lakó  szlávokon  uralkodott. 

Privina  Glava,  adók.  Szerem  vm.  sidi  j.-ban, 
(1910)  844  szerb  és  rutén  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Privina  városa  (Gimtas  Privinae),  1.  Mosa- 
burg. 

Privlaka,  adók.  és  pk.  Szerem  vm.  vinkovcei 
j.-ban,  (1910)  1931  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Privorszky  Alajos,  matematikus,  szül.  Kör- 
möczbányán  1873  jún.  3.  Főiskolai  tanulmányai 
végeztével  1895.  középiskolai  tanár  lett,  előbb 
több  főreáliskolánál  működött,  1912  óta  az  ál- 
lami Erzsébet-nőiskola  polgári  iskolai  tanítónő- 
képző intézetében  a  matematika  tanára.  1912-ben 
a  budapesti  Tud.  Egyetemen  a  projektív  geo- 


metria magántanárává  képesítették.  Irt  több  ér- 
tekezést a  Mathem.  és  Physikai  Lapokba.  Ön- 
álló munkái :  A  másodrendű  felületekre  lefejt- 
hető reguluszfelületekröl  (Temesvár  1902) ;  Az 
abszolút  geometria  elemei  (Budapest  1906). 

Privy  coancil  (ang.),  1.  Államtanács. 

Prix  (franc,  ejtsd:  prí)  a.  m.  ár,  érték,  díj.  — 
Prix  fíxe,  szabott  ár.  —  Prix  de  Diane,  a  leg- 
nagyobb kancaverseny  Franciaországban ;  1843 
óta  Chantillyban.  —  Prix  du  Jodcey-Club,  a 
francia  Derby,  Paris  mellett  Chantillyban. 

Prix  de  Romé,  1.  Böm^i  díj. 

Prizma  (gör.),  átlátszó  test,  két,  egymáshoz 
ékalakúlag  hajló  sima  lappal,  melyeken  át  a  fény 
be-  és  kiléphet.  Rendesen  üvegből  készítik,  de  le- 
hetnek kősóból,  kvarcból,  stb. ;  sőt  folyadékokat 
és  gázokat  is  lehet  P.-alakú  edényekbe  zárni,  ha 
a  két  törőlapot  sík  üveglapok  alkotják,  melyek 
a  fény  eltérítését  nem  módosítják.  Az  optikában 
használt  P.-k  háromélű  hasábok,  melyek  kereszt- 
metszete egyenszárú  háromszög.  Ha  a  P.-ra  (1.  az 
ábrát)  OD  irányban  fénysugár  esik,  ez  a  P.-ban 
törést  szenved  a  merőleges  felé  (a  megtört  sugár 
a  merőlegessel  kisebb  szöget  alkot  mint  a  beeső 
sugár);  a  P.-n  DK  irányban  áthaladó  sugár  K 
pontnál  ismét  a  levegőbe  megy  át  s  ekkor  a  merő- 
legestől törik  (a  törés  után  a  sugár  a  merőleges- 
sel nagyobb  szöget  alkot,  mint  a  KD  sugár,  mely 
most  beeső  sugár). 

A  P.  a  sugarat  a  -  '''^ 

törő  éltől  a  vas- 
tag rész  felé  téríti 
el.  A  belépő  és  ki- 
lépő sugár  irány- 
eltérése az  eltérí- 
tés szöge.  Ez  ak- 
kor legkisebb,  ha 

a  P.-n  átlépő  sugár  mindkét  törőlappal  egyenlő 
szöget  alkot.  Az  eltérítésnek  ezt  a  minimumát 
használják  fel  a  törésmutatók  meghatározására. 
Mérésekre  szolgál  a  goniométer  és  spektrométer. 
(L.  Goniométer.) 

P.  az  ásványtanban  minden  olyan  kristály- 
alak, amelynek  lapjai  egy  zónában  fekszenek,  azaz 
a  lapok  egymást  csakis  párhuzamos  élekben  met- 
szik. A  kristálytanban  csakis  trigonális  (három- 
szöges), hexagonális  (hatszöges),  ditrigonális  (hat- 
oldalú), dihexagonális  (tizenkétoldalú),  tetrago- 
nális  (négyzetes),  ditetragonális  (nyolcoldalú), 
rombos  (négyoldalú)  és  monoklin  P.-k  lehetsége- 
sek. A  tetragonális  és  hexagonális  P.-k  a  tenge- 
lyekhez való  helyzetük  szerint  lehetnek  proto-, 
deutero-  és  trito-P.-k,  a  rombosak  makro-  és 
brachi-P.-k. 

Prizmakereszt,  1851.  Bauernfeindtöl  feltalált 
mérnöki  műszer  a  mezőn  kitűzött  két  pont  által 
meghatározott  egyenes  közbenfekvő  pontjainak 
a  fölkeresésére.  Két  egyenlőszárú,  derékszögű 
prizmából  áll,  amelyek  úgy  vannak  egymás 
fölé  helyezve,  hogy  két  befogó  lapjuk  egy  síkba 
esik  s  a  két  átfogó  lap  egymást  derékszög  alatt 
metszi.  A  két  össze  nem  eső  befogó  lapon  be- 
lépő fénysugarak  az  átfogó  lapokon  visszave- 
rődnek s  az  összeeső  befogó  lapokon  jönnek  ki,  de 
csak  akkor  párhuzamosan,  ha  belépésük  előtt  is 
párhuzamosak  voltak.  Ha  a  két  összeeső  befogó  la- 


Prizma. 


Prizmakör 


—     700 


Proanthropus. 


pon  benézünk,  a  prizmákban  látjuk  a  tőlünk 
jobbra  és  balra  levő  tárgyakat  s  ez  a  két  tárgy, 
amely  a  prizmákban  pontosan  egymás  felett  lát- 
szik, olyan  egyenest  állapit  meg,  amelyben  a 
kezünkben  tartott  P.  benne  fekszik.  Derékszög 
kitűzésére  is  használható.  Régebben  hasonló  cé- 
lokra a  tükörkeresztet  (1.  o.)  használták. 

Prizmakör,  asztronómiai  műszer,  a  szextáns 
tökéletesített  alakja  s  mint  ez,  különösen  a  hajó- 
zásban használatos.  Teljesen  beosztott  köre  van, 
melyen  a  leolvasást  két  átellenes  ponton  lehet 
végezni,  ami  a  szextáns  legkellemetlenebb  hibá- 
jának, az  excentricitásnak  kiküszöbölését  teszi 
lehetővé.  Tükör  helyett  prizma  eszközli  a  refle- 
xiót, innét  a  műszer  neve. 
Prizmás  borax,  1.  Borax. 
Prizmás  távcső,  tökéletesített  binokuláris  táv- 
cső. A  régi  színházi  messzelátó  a  rendes  mére- 
tek mellett  csak  csekély  (2— S-szoros)  nagyítást 
eszközölt,  mlg  a  P.-vel  6— 12-szeres  nagyítás  ér- 
hető el.  A  közönséges  színházi  messzelátó  tárgy- 
lencséje gyűjtő-,  szemlencséje  szórólencse,  a  P. 
mindkét  lencséje  gyűjtőlencse,  de  azért  a  kép 
egyenes  helyzetű,  mert  a  fénysugarak  kétszer 
szenvednek  visszaverődést.  A  tárgylencsére  eső 
fénysugarak  ugyanis  a  szemlencse  oldalán,  a  tok 
végén  elhelyezett  üvegprizmára  esnek  s  ott  tel- 
jes visszaverődés  után  a  tárgylencse  mellett  levő 
prizmához  jutnak,  amelyben  ismét  teljes  vissza- 
verődést szenvednek  és  így  jutnak  a  szemlen- 
csébe és  a  szembe.  A  tárgy-  és  szemlencse  nincs 
is  egymás  mögött  egy  vonalban,  hanem  a  P.  két 
szemlencséje  közelebb  van  egymáshoz,  mint  a 
két  tárgylencséje.  Kellő  módosítással  a  P.  úgy 
is  használható,  hogy  a  két  szemlencsén  átnéző 
észlelő  fatörzs  vagy  fal  mögött  van  elrejtve,  míg 
a  két  tárgylencse  a  fatörzsön  túl  v.  a  fal  fölött 
van.  A  német  hadseregben  ezen  ú.  n.  relieftáv- 
csöveket nagy  mértékben  használták.  A  P.  fő- 
előnyei  :  a  kép  rendkívüli  világossága  és  éles- 
sége, nagy  látómező  és  a  távcső  méreteihez  ké- 
pest igen  jelentékeny  nagyítás.  Németországban 

több  optikai  műintézet 
készít  P.-t,igy  a  Goerz, 
Busch  és  a  jénai  Zeiss- 
cégek. 

Prizmatikus    kris- 
tályrendszer, 1.  Rom- 
hos  kristályrendszer. 
Prizmatikus  lőpor, 
1.  Lőpor. 

Prizmatikustükör, 
1.  Tükrözés. 

Prizmatoid  (gör.),  ha- 
sábszerű szögletes  test 
(1.  az  ábrát),  melynek 
C  alapalapja  (ABCD)  és 
ezzel  párhuzamos /eíZő- 
lapja  (BFÖ)  két  tetsző- 
Prizmatoid.  leges  sokszög,  ezeken 

kívül  pedig  annyi  há- 
pömszögalakú  oldallap  határolja,  ahány  oldala 
van  az  alap-  és  fedőlapnak  együtt.  Minden  oldal- 
lapnak egyik  oldala  az  alap-  v.  fedőlapnak  vala- 
melyik oldalával  esik  össze,  ezzel  átellenes  csúcsa 
pedig  a  fedő-,  illetve  alaplapnak  egyik  csúcsával. 


A  P.  köbtartalma  (V)  a  következő  képlet  szerint 
számítható  ki : 


v=(^  +  2k)5! 


hol  Aés  Fa.z  alap-  és  fedőlap  területe,  m  a  ma- 
gasság, vagyis  e  két  lapnak  egymástól  való  merő- 
legestávolsága, végre  iTaz  abcdefg  középmetszet 
területe. 

Prizmoid  a.  m.  prizmatoid  (1.  o.). 

Prizna,  adók.  Lika-Krbava  vm.  zenggi  j.-ban, 
(1910)  772  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prizren  (Priszren,  Prizrendi,  Perserin), 
Szerbia  egyik  nagyobb  városa  s  az  egykori  kos- 
sovói  török  vilajet  főhelye,  (i9io)  21,244  lak. 
Pontos  mint  országutak  központja ;  az  az  út, 
mely  Skutariból  Szerbiába  visz,  itt  találkozik  a 
hegyi  szorosokon  át  Makedóniába  vezető  úttal. 
P.  kat.  érseknek  és  görög  metropolitának  és  több 
konzulátusnak  székhelye.  A  város  élénk  ipart  űz 
és  lakosai,  többnyire  mohammedán  albánok,  azon- 
kívül keresztény  szerbek  és  románok,  élénk  ke- 
reskedést űznek  fegyverekkel,  acél-,  fazekas, 
üveg-  és  nyergesárúkkal.  1912-ben  az  ottani  osz- 
trák-magyar konzulon  elkövetett  sérelem  miatt 
a  monarchia  majdnem  háborúba  keveredett  Szer- 
biával. Az  1914.  kitört  világháború  folyamán  a 
szerb  kormány  1915  november  havában  P.-be 
menekült,  de  csak  néhány  napig  maradhatott 
ott,  mert  a  bolgár  csapatok  heves  harcok  után 
nov.  28-án  a  várost  elfoglalták.  1918  okt.  12. 
a  bolgárok  fegyverszünete  után  a  franciákkal 
együtt  a  szerb  csapatok  ismét  bevonultak,  mi- 
után az  osztrák-magyar  csapatok  már  kiürí- 
tették. 

Prizzi  (ejtsd :  pridzi),  város  Palermo  olasz  tar- 
tomány Corleone  kerületében,  1007  m.-nyire  a 
tenger  fölött,  (1911)  10.224  lak.,  bor-  és  olajter- 
melés. P.  normann  alapítás. 

Prkos,  adók.  Várasd  vm.  ludbregi  j.-ban,  (1910) 
816  szerb-  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prkovci,  adók.  Szerem  vm.  vinkovcei  j.-ban, 
(1910)  623  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prljevo,  adók.  Lika-Krbava  vmegye  gracaci 
j.-ban,  (1910)  966  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pmjavor,  adók.  Pozsega  vm.  brodi  j.-ban,  (i9io> 
315  horvát  és  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pro  (lat.)  a.  m.  ért,  miatt ;  összetételekben 
gyakori :  elő,  előre  jelentésben  (pl.  profért :  elő- 
hoz). 

Proa,  a  malájoknál  és  pápuáknál  használt  csó- 
nakok elnevezése.  A  P.  egy  fő-  és  egy  v.  két 
mellékcsónakból  áll,  melyek  harántfekvő  rudak- 
kal kapcsoltatnak  össze.  Építésénél  fogva  a 
P.-nak  megvan  az  a  sajátsága,  hogy  az  elő-  és 
tatrészén  egyforma  alakú,  minek  folytán  ár- 
bocrúdjának  megfelelő  állítása  mellett  előre  és 
hátra  is  egyformán  mozog  és  fut. 

Proanthesis  (növ.),  1.  Prolepsis. 

Proantliropus  (gör.)  a  legősibb  emberfajtát, 
111.  azt  az  alakot  jelenti,  melyben  az  ember  elő- 
ször megjelent.  Ez  az  alak  ma  még  ismeretlen. 
A  vizsgálatok  szerint  az  eddig  ismert  diluviális 
csontvázaknál  régibbnek,  primitívebb  szerveze- 
tűnek  kell  lennie.  Valószínűleg  a  harmadkorban 
(tercier)  élt. 


Pro  aris  et  focis 


701     - 


Próbalövés 


Pro  aris  et  focis  (lat.)  a.  m.  az  oltárokért 
•és  tűzhelyekért  (küzdeni).  Idézet  Ciceróból  (De 
nat.  deor.  3,  40). 

Pro  arrlia  (lat.)  a.  m.  előlegül  v,  foglalóul, 
1.  Foglaló. 

Próba,  keresztény  költőnő,  egy  Kr.  u.  351-iki 
városi  prefektusnak  a  felesége.  Eposzt  irt  N. 
Konstantinus  és  Maxentius  csatájáról  s  vergi- 
liusi  centókból  (versrószletekből)  álló  versekbe 
foglalta  az  ó-  és  újtestamentom  egyes  részeit. 
Kiadta  Schenkl  (Poetae  Christiani  minores  I. 
Wien  1888). 

Próba,  valamely  darab  színpadi  előadását  meg- 
előzőleg a  darabot  meg  kell  a  szereplőkkel  ismer- 
tetni, be  kell  rendezni,  betanítani  s  e  célra  szol- 
gálnak a  P.-k.  A  darab  megismertetése  az  olvasó- 
próbán  (1.  0.)  történik.  A  rendelkezö-F.,  mely  ezt 
követi,  arra  tanítja  meg  a  játszókat,  hogy  hol 
lépjenek  be.  merre  távozzanak,  hol  és  mikor  áll- 
janak meg, üljenek  le  s  egyáltalában  mikor  mit 
kell  a  színpadon  cselekedniök.  L.  még  Emlék- 
próba és  Főpróba. 

Probabiiis  (lat.)  a.  m.  bebizonyítható,  való- 
színű, hihető ;  probabilitás  a.  m.  valószínűség. 

Probabilizmus  (lat.),  szó  szerint  valószínűség- 
tan,  az  a  felfogás,  hogy  megismerésünkben  csak 
valószínű,  nem  végleg  igaz  tételekre  tehetünk 
szert.  A  görög  skepticízmus,  amennyiben  nem 
játszik  a  gondolatokkal,  voltakép  a  P.-t  vallja. 
Újabban  a  kat.  erkölcstanban  ez  a  kifejezés  spe- 
cifikus értelmet  kapott,  jelenti,  hogy  ha  vala- 
mely cselekedetről  nem  tudjuk,  helyes-e  vagy 
sem,  a  valószínű  okokra  még  akkor  is  szabad 
hallgatnunk,  ha  nem  oly  nagyon  valószínűek  is. 
A  jezsuitákat  azzal  vádolták,  hogy  nagyon  is  la- 
zán kezelték  ezt  az  elvet  (laxismus).  Ezzel  szem- 
ben a  domonkosok  a  probabiliorismust,  tutíoris- 
must  vallották.  Alf  ons  de  Liguori  és  a  redempto- 
rísták  az  aequíprobabílizmust  követik,  a  pro  ós 
contra  véleménynek  egyenlően  valószínűnek  kell 
lennie. 

Próbaebéd  egyrészt  a  gyomor  szekretórikus, 
másrészt  a  gyomor  motorikus  funkciójának  meg- 
állapítására szolgál.  ÁU  1  tányér  levesből,  200 
gr.  beefsteakből,  50  gr.  kenyérből  és  1  pohár  víz- 
ből. A  P.  bevétele  után  a  szekréció  3  óra  multán 
van  tetőfokán,  miért  is,  ha  vele  a  gyomor  szekre- 
tórikus funkcióját  akarjuk  vizsgálni,  ezen  idő 
multán  veendő  ki  gyomorszonda  segélyével.  A 
kivett  gyomorbennókkel  ugyanazon  vizsgálatok 
végezhetők,  mint  a  próbareggeünél  (1.  o.).  Vala- 
mely normális  egyén  gyomra  a  P.-et  6  óra  alatt 
kiüríti,  úgy  hogy  normális  egyénnél  6  órával  a 
P.  elfogyasztása  után  bevezetett  gyomorszondá- 
val gyomorbennék  nem  nyerhető.  Ha  a  6  óra 
multán  bevezetett  gyomorszondával  gyomor- 
bennéket  távoUtunk  el,  az  annak  a  jele,  hogy 
a  gyomor  tartalmát  a  normális  idő,  6  óra  alatt 
kiüríteni  nem  tudta,  mely  állapotot  gyomorpan- 
gásnak vagy  a  gyomor  motorikus  elégtelenségé- 
nek nevezik. 

Próbaéj,  Németország  némely  vidékén,  külö- 
nösen Bajorországban  és  Württembergben  elter- 
jedt szokás,  melynél  fogva  a  házasság  megköté- 
sének komoly  elhatározása  előtt  a  legény  néhány 
éjen  át  meglátogatja  menyasszonyát.  V.  ö.  Fi- 


scher, Die  Probenáchte  der  deutschen  Bauem- 
madohen  (Berlin  1780,  Leipzig  1902). 

Próbaév,  szerzetesrendeknél  a.  m.  noviciatus 
(1.  0.) 

Próbafa,  1.  Atlagfa. 

Próbafej  és,  a  tejhozam  megállapítására  szol- 
gáló eljárás,  melyet  rendszeresen,  kb.  kétheten- 
ként szoktak  megejteni  olyanképen,  hogy  min- 
den egyes  tehénből  kifejt  tejet  tejmérleggel  kü- 
lön lemérnek  és,  esetleg  a  tej  zsírtartalmát  is 
meghatározzák.  Év  végén  az  adatokat  összegezik 
és  a  két  P.  között  eltelt  napok  számával  meg- 
szorozva kiszámítják  az  évi  tejhozamot.  A  tejelő- 
képesség pontos  megállapítása  állattenyésztési 
szempontból  igen  fontos,  mivel  lehetővé  teszi 
az  okszerű  tenyószkiválasztást  a  termelőképes- 
ség alapján. 

Próbafestés,  1.  Festőanyagok. 

Próbagalopp.  A  lóversenyen,  nyergelés  után, 
de  indulás  előtt  minden  lovat  bemutatnak  a  kö- 
zönségnek és  pedig  versenyben  lovasával  nyer- 
gében előbb  lépésben,  azután  galoppban.  Ezt  ne- 
vezik P.-nak  ós  részint  a  ló  föLmelegítésóre,  ré- 
szint arra  szolgál,  hogy  a  néző  a  ló  állapotát 
ellenőrizhesse.  Az  űgetőversenyen  a  P.-ot  a  «me- 
legítés))  helyettesíti,  mely  többszörös  teljes  iramú 
ügetésből  áll.  A  P.-tól  csak  igazgatósági  enge- 
déllyel lehet  elmaradni. 

Próbaidő,  szolgálati  viszonyban  kikötött  olyan 
idő,  amelynek  tartama  alatt  a  szolgálati  viszonyt 
a  felek  bármelyike  rögtöni  hatállyal  bármikor 
felmondhatja.  Tartama  1—2  hónap.  L.  Szolgá- 
lati szerződés. 

Próba-ív,  1.  Szemle-ív. 

Próbakő,  fekete  kovapala  (lidiai  kő),  melyen 
az  aranyműves  az  arany  finomságát  határozza 
meg.  Ismert  ötvözetű  arannyal  ós  a  kérdésessel 
karcolja  meg  a  P.-vet.  A  gyakorlott  szem  a  két 
karc  színének  összehasonlításából  az  aranytar- 
talmat meg  tudja  ítélni.  Pontosabb  meghatáro- 
záskor választóvízzel  (salétromsav)  cseppenti  meg 
a  karcot.  A  salétromsav  a  rezet  és  az  ezüstöt  föl- 
oldja, elválasztja  az  aranytól.  A  P.-vön  megma- 
radt sárga  karc  az  arany  finomságára  nézve  a 
legjobb  tájékoztató.  L.  még  Kovapala  és  Li- 
diai kő. 

Próbálatlan  kanca,  olyan  tenyószkanca,  mely 
után  még  nem  neveltek  verseny-nyerőt. 

Próbálatlan  mén,  olyan  tenyészmén,  melynek 
még  egy  ivadéka  sem  szerepelt  a  versenypályán. 

Próbalemez  (növ.),  1.  Elkovásodás. 

Próbalemezke,  szigetelő  nyélre  erősített  kis 
köralakú  fémlap,  mellyel  valamely  elektromos 
töltéssel  ellátott  testről  kis  mennyiségű  elektro- 
mosságot lehet  elvenni  és  elektroszkópra  vagy 
elektomóterre  átvinni.  Elektromos  méréseknél 
használják. 

Próbalövés  a.  m.  az  újonnan  készült  fegyver 
belövése.  Célja  a  fegyveranyag  jóságának  ós  tar- 
tósságának, valamint  a  találóképességnek  meg 
vízsgálása,  mely  utóbbit  esetleg  a  célgömb  és  a 
nézőke  szabályozásával  meg  is  javítanak.  Sörétes 
fegyvereknél  a  sörétek  egytittartását  és  átütőere- 
jét vizsgálják.  Új  lövegtalpaknál  a  P.  a  tartósságot 
és  az  összes  részeknek,  különösen  az  irányzógé- 
peknek Ribátlan  működését  akarja  megvizsgálni. 


Próbámén 


702     — 


Próbareggeli 


Próbámén,  olyan  kisebbértékü  ménló,  mely  az 
értékes  tenyészcsődörök  kímélésére  szolgál.  A 
P.-nel  állapítják  meg  ugyanis,  hogy  a  kanca  a 
ménlovat  felveszi-e  vagy  sem. 

Próbamérleg,  1.  Könyvelés. 

Próbamérlegelés.  A  vasúti  üzletszabályzat 
59.  §.  (2)liatározmánya  szerint  olyan  darabáruknál, 
melyeket  a  vasút  rakat  be,  ha  azok  hasonlónemű 
és  látszólag  egyenlő  súlyú  nagyobb  számú  szál- 
lítmánydarabokból állanak,  ha  a  feladó  a  súlyt  a 
fuvarlevélben  kittintette  és  ha  az  utánmérlege- 
lóst  nem  kívánta,  a  szállítmány  súlyának  meg- 
vizsgálását a  küldemény  egyrészének  P.-ével  is 
megállapíthatja.  Ha  azonban  az  így  nyert  súly  a 
bevallott  súllyal  nem  egyezik,  az  egész  szállít- 
mányt meg  kell  mérlegelni.  A  P.  alkalmazása 
esetén  a  fuvarlevélben  a  mérlegbélyegzö  mellett 
fel  kell  jegyezni  a  vasútnak,  hogy  «P.». 

Próbanyalábok,  az  erdőben  levő  némely  ká- 
ros rovar  jelenlétének  kipuhatolására  használha- 
tók. Frissen  vágott  gallyakból  készült  15—20 
cm.  vastag  nyalábok  alkalmazásával  oly  rovar- 
fajok számarányát  tudhatjuk  meg,  melyek  nemző 
korukban  friss  fahulladékokat  keresnek  fel  (pl. 
Hylobius  abietis).  A  P.-at  a  kirepülés  idejében  le- 
hetőleg árnyékos  helyeken  helyezzük  el  egyen- 
letes elosztással  a  megvizsgálandó  területen.  Időn- 
ként a  P.-at  megvizsgáljuk  s  a  rajtuk  és  ben- 
nük levő  bogarakat  megszámlálva  elpusztítjuk. 
Ha  a  megszállás  nagy,  azonnal  hozzá  kell  látni 
az  irtáshoz. 

Próbanyomás,  1.  Színnyomás, 

Próbára  bocsátás,  a  fiatalkorú  bűntettesek 
megmentése  érdekében  a  Bn.  (1908.  XXXVI.  t.-c.) 
ésaFb.  (1913.Vn.t.-c.)alapjáJi  alkalmazható  in- 
tézkedés, amely  abban  áll,  hogy  a  bíróság  a  fiatal- 
korút ítélet  hozatala  nélkül,  megfelelő  figyelmez- 
tetés után  egy  évi  próbaidőre  szigorú  szabályok- 
hoz kötött  felügyelet  mellett  feltételesen  szabad- 
lábon hagyja  (Bn.  21.  §.).  P.  esetén  a  fiatalkorú 
megmarad  régi  környezetében,  vagy  ha  ott- 
hagyása  veszélyes,  új  környezetbe  helyeztetik 
(Bn.  22.  §.  1.  bek.)  s  mindenesetre  ellenőrző  és 
irányító  felügyeletnek  (pártfogó)  vettetik  alá. 
Nem  alkalmazható  a  P. :  1.  ha  a  fiatalkorú  egy  hó- 
napot meghaladó  szabadságvesztés-büntetéssel 
már  büntetve  volt  (Bn.  21.  §.  2.  bek.),  azaz  ha  a 
romlottabbak  közé  tartozik,  2.  ha  züllésnek  in- 
dult, vagy  ha  értelmi  és  erkölcsi  fejlődése  érde- 
kében a  javítónevelés  más  okból  szükségesnek 
mutatkozik,  3.  ha  eddigi  környezetében  a  romlás 
veszélyének  van  kitéve,  bár  ilyenkor  megfelelő 
elhelyezés  mellett  a  P.  is  helyt  foghat.  A  próba- 
idő kifogástalan  eltelte  esetén,  miről  annak  le- 
teltével a  pártfogó  a  bírósághoz  jelentést  tesz,  a 
fiatalkorúak  bírája  az  elkövetett  cselekmény 
miatt  folyamatba  tett  eljárást  megszünteti  (Bn. 
22.  §.  2.  bek.,  23.  §.  2.  bek.).  Ha  a  próbaidő 
alatt  a  fiatalkorú  újabb  bűncselekményt  követ  el, 
vagy  iszákos,  erkölcstelen,  csavargó  életmódot 
folytat,  a  felügyeleti  szabályokat  megszegi  vagy 
a  pártfogó  jelentése  szerint  az  erkölcsi  züllés  je- 
leit mutatja,  úgy  a  bíróság  súlyosabb  esetekben 
a  fiatalkorút  javító  nevelésre,  fogház-  vagy  ál- 
lamfogházbüntetésre ítéli  (Bn.  23.  §.  1.  bek.),  eny- 
hébb esetekben  pedig  a  következő  intézkedéseket 


teheti :  apróbaidőt  egy  évvel  meghosszabbíthatja, 
új  felügyeleti  szabályokat  állapithat  meg,  a  fia- 
talkorú részére  új  pártfogót  rendelhet,  a  fiatal- 
korút megfeddheti,  intézkedhetik  aziránt,  hogy  a 
fiatalkorú  házi  vagy  iskolai  fenyítést  kapjon,  el- 
rendelheti, hogy  a  fiatalkorú  korához  és  viszo- 
nyaihoz képest  valamely  ismétlő-,  tanonc-,  föld- 
mívelő-  vagy  más  iskolát  látogasson,  elrendel- 
heti, hogy  a  fiatalkorú  a  bírónál  utasításainak 
meghallgatása  végett  előre  meghatározott  idő- 
közökben jelentkezzék  és  magaviseletéről  számot 
adjon,  a  fiatalkorút  bírósági  őrizetben  tarthatja 
(Fb.  50.  §.).  L.  még  Büntetés,  Feltételes  elitélés, 
Fiatalkorúak  büntetési  rendszere. 

Próbára  vétel,  a  vételnek  (1.  o.)  különös  neme ; 
sajátsága,  hogy  a  szerződés  hatályossága  a  vevő 
akaratától  függő  ahhoz  a  feltételhez  van  kötve, 
hogy  a  vevő  az  árút  megtekintés  v.  próba  után 
elfogadja-e  vagy  nem.  Kétség  esetében  e  feltétel 
felfüggesztő  hatályú,  vagyis  a  vétel  csak  akkor 
jön  létre,  ha  a  vevő  az  árút  megtekintés,  illetőleg- 
próba  után  elfogadta.  A  vevő  azonban  a  neld 
próbára  átadott  árú  elfogadása  iránt  a  kikötött 
vagy  szokásos  határidő  alatt  v.  az  eladó  felszó- 
lítására nyilatkozni  tartozik.  A  nyilatkozás  el- 
mulasztását, ha  a  dolog  a  vevőnek  át  volt  adva, 
elfogadásnak,  ellenkező  esetben  az  elfogadás  meg- 
tagadásának kell  tekinteni. 

Próbareggeli  a  gyomor  elválasztó  (szekretó- 
rikus)  működésének  megállapítására  szolgál.  A 
P.  áll  1  csésze  cukomélküli  teából  és  1  zsemlyé- 
ből, melyet  a  beteg  éhgyomorra  fogyaszt  el.  A  P. 
bevétele  után  megindul  a  gyomor  szekréciója, 
mely  tetőfokát  45—60  perc  múlva  éri  el.  Éppen 
ezért  körülbelül  '/♦— 1  óra  múlva  a  P.  bevétele 
után  a  gyomorbennéket  gyomorszonda  segítsé- 
gével kivesszük  és  vele  meghatározott  vizsgá- 
latokat végzünk.  E  vizsgálatok  egyrészt  a  kivett 
gyomorbennék  makroszkopikus  és  mikroszkopi- 
kus megjelenésére,  másrészt  kémiai  alkotórészeire 
vonatkoznak.  Ilyenformán  megállapítható,  hogy 
az  elfogyasztott  zsemlyerészletek  jól  v.  rosszul 
emésztettek-e  meg,  hogy  mennyi  a  P.  térfogata, 
hogy  a  gyomorbennék  tartalmaz-e  nyákot  vagy 
vért,  továbbá  hogy  górcső  alatt  találhatók-e  benne 
oly  elemek  v.  mikroorganizmusok,  amelyek  nor- 
mális körülmények  között  nem  találhatók  (Boas 
Opler-féle  hosszú  bacillusok).  A  kémiai  vizsgá- 
lattal azt  mutatjuk  ki,  hogy  a  kivett  gyomor- 
bennékben  mennyi  a  szabad  sósavés  hogy  mennyi 
az  összes  aciditása  az  organikus  savak  beleszá- 
mításával. A  P.  bevétele  után  valamely  normális 
gyomor  sósavelválasztása  olyan,  hogy  a  kivett 
gyomorbennék  100  cm^-ben  jelenlevő  sósav  sem- 
legesítésére 40  cm8,  az  összes  aciditás  megköté- 
sére pedig  60  cm8  meghatározott  koncentrációjú 
(Vio  normál)  nátronlúg  szükséges.  Ha  az  ilyen- 
formán nyert  savértékek  40— 60-nál  magasab- 
bak, úgy  gyomorsavtúltermelés  (hyperaciditas) 
van  jelen,  ha  pedig  ennél  kisebbek,  akkor  csök- 
kent savképződéssel  (hypadditas)  vagy  teljes 
savhiánnyal  (anadditas)  állunk  szemben.  Ameny- 
nyiben  a  gyomor  álképletes  megbetegedésére  van 
gyanú,  fontos  lehet  a  gyomorbennókben  bizo- 
nyos organikus  anyagnak,  speciálisan  tejsavnak 
a  kimutatása.  A  gyomor   fehérjeemésztő  fer- 


Próbasúlymérö 


—     703     — 


Proc. 


men túrnának,  a  pepszinnek  kvalitatív  v.  kvanti- 
tatív kimutatása  gyakorlatilag  nem  fontos,  mi- 
vel annak  mennyisége  rendszerint  az  elválasz- 
tott sósavmennyiségekkel  parallel  halad. 

Próbasúlymérö  a.  m.  kémlelő  súlymérö  (1.  o.). 

Próbaszámla,  1.  Álszámla. 

Próbaszer  a.  m.  kémlelöszer  (1.  o.). 

Próbaszúrás,  1.  Akidopeirasztika. 

Probate  (ang.)  a.  m.  közvégrendelet ;  kétféle : 
közönséges  (in  common  form)  v.  ünnepélyes  (per 
testes).  Az  utóbbinál  az  eredeti  végrendelet  a  P. 
felvételére  illetékes  bíróságnak  (High  Court  of 
Justice)  irattárába  teendő  le ;  a  bíróság  pedig  pe- 
csét alatt  másolatot  ad  ki. 

Próbatér  (erdészet),  egy  erdőrészletnek  kisebb 
derékszögű  négyszög  vagy  szalag  alakjában  ki- 
tűzött része,  mely  az  egész  részlet  átlagos  minő- 
ségének lehetőleg  megfelel.  A  P.-nek  pontosabban 
megbecsült  fatömegéből  és  választékainak  ará- 
nyából következtetünk  az  egész  erdőrészlet  fa- 
tömegére  és  választékarányára.  A  P.  nagysága 
V2  és  2  kataszt.  hold  között  szokott  változni,  de 
nagyon  fiatal  szálerdőkben  vagy  sarjerdőkben  V* 
hold  is  lehet.  Változatos  összetételű  erdőrészle- 
tekben vagy  áttekintő  becsléseknél  előnyösen  al- 
kalmazhatjuk az  ú.  n.  körpröbákat,  amidőn  pász- 
tánkint  s  előre  megállapított  távolságokban  fekvő 
apró  köralakú  P. -ékkel  hálózzuk  be  a  faállo- 
mányt. 

Próbaterhelés,  1.  Hídpróba. 

Probatio  (lat.)  a.  m.  vizsgálat,  bizonyítás. 

Probation  ofticer  (ang.),  a  feltételes  elíté- 
lés (1.  0.)  intézményének  angol-amerikai  rendsze- 
rénél alkalmazott  az  az  állami  tisztviselő,  kinek 
feladata,  hogy  a  feltételesen  elítéltek  felett  a  fel- 
ügyeletet, eUenőrzést,  erkölcsi  és  anyagi  támo- 
gatás foganatosítását  eszközölje,  a  próbaidő  mi- 
kénti elteléséről  a  bíróságnak  jelentést  tegyen  és 
javaslataival  az  eljáró  bírónak  segítségére  le- 
gyen. Hazánkban  a  próbára  bocsátás  (1.  0.)  intéz- 
ményénél szerepel  a  P.  mint  pártfogó  tisztviselő, 
illetve  mint  társadalmi  pártfogó,  akinek  tehát 
csak  a  fiatalkorú  bűntettesek  irányában  van  ha- 
tásköre. L.  Feltételes  elitélés,  Pártfogó-tiszt- 
viselő, Próbára  bocsátás. 

Probation-rendszer  a  szabadságvesztés  bün- 
tetés végrehajtásánál  Angliában  volt  gyakorlat- 
ban (1.  Deportáciő) ;  újabban  a  próbára  bocsá- 
tást (1.  0.)  értik  alatta. 

Probatorium  (lat.)  az  írás  azonosságának 
megállapítása  végett  kivett  próbaírás ;  P.  alatt 
értik  még  a  jó  erkölcsi  magaviseletről  szóló  bi- 
zonyítványt is. 

Próbatörzs  (próbafa,  mintafa)  erdészeti  érte- 
lemben 1.  Átlag  fa.  —  A  kertészetben  olyan  gyü- 
mölcsfa, amelybe  többfajta  ágat  oltanak  be  ki- 
próbálás, pl.  fajtaazonosság  végett. 

Probatnm  est  (lat.)  a.  m.  be  van  bizonyítva, 
ki  van  próbálva,  bevált,  jónak  bizonyult. 

Próbatü,  V.  kémlötü,  1.  Fémjelzés. 

Próbavétel,  1.  Próbára  vétel. 

Probionták,  Naegeli  föltevése  szerint  azok  a 
legegyszerűbb  szervezetű  Monerák,  melyek  nö- 
vényi módra  táplálkoztak  és  az  összes  szerveze- 
tek között  a  legrégibbek ;  szerinte  ezek  ősnemzés 
útján  jöttek  létre. 


Probitast  (lat.)  a.  m.  jámborság,  igazságos- 
ság, egyeneslelküség. 

Probitas  laadatnr  et  alget  (lat.)  a.  m.  a 
derékség  dicséretben  részesül  de  fázik  (a.  m.  éhen 
hal).  Idézet  Juvenalisból  (Sat.  L,  74:.). 

Probi  viri  (lat.)  a.  m.  derék  emberek ;  e  ki- 
fejezést az  esküdtekre  szokás  alkalmazni.  L.  még 
Békéltetők. 

Probléma  (gör.),  minden  tudományos  kérdés, 
melynek  megoldása  bővebb  kutatást,  bizonyítást 
követel.  Innét  problematikus,  ami  kérdéses,  két- 
séges, ami  még  megoldását  vagy  bizonyítását 
várja.  AlogikáheLü problematikus  ítélet  az  olyan, 
melyben  az  alany  és  állítmány  közt  levő  kapcso- 
lat csak  lehetségesnek  van  mondva :  S  talán  P. 
Ellentéte  az  apodiktikus  ítélet,  mely  az  alany  és 
állítmány  kapcsolatának  ellen  tótét  minden  körül- 
mények közt  kizárja.  Problematikus  emberek 
azok,  kiknek  jellemével  nem  vagyunk  tisztában, 
V.  Goethe  szerint  azok,  kik  maguk  sincsenek  tisz- 
tában magukkal,  változékonyak,  ingatagok,  sem- 
milyen helyzetben  nem  találják  meg  helyüket. 
Innét  Spielhagen  német  regényíró  egyik  művé- 
nek címe. 

Probolinggo,  residentie  Jáva  szigetén,  annak 
legkeletibb  részében,  3691  km2  területtel,  600,000 
lak.  Fővárosa  P.,  9000  lakossal. 

Proboscideae  (állat),  1.  Orrmányosak. 

Proboscís  (lat.),  1.  Orrmdny. 

Probracbys  (gör.  elül  rövid)  olyan  verstani 
képlet,  melyben  több  (4)  hosszú  tagot  egy  rövid 
vezet  be  (- ). 

Probstheida,  falu  Lipcse  szász  kerületi  kapi- 
tányságban, (1910)  1987  lak.  A  lipcsei  nagy  nép- 
csatában 1813  okt,  18.  a  francia  állások  közép- 
pontja volt. 

Probus,  Jfarciís  Aurélius,  római  császár  Kj.  u. 
276—282.  A  pannóniai  Sirmiumban  alacsony- 
rendű  szülőktől  származott.  Minthogy  sok  had- 
járatban kitűnt,  Tacitus  császár  halála  után  a 
keleti  légiók  császárrá  kiáltották  ki,  s  a  szenátus 
is  elismerte  a  választást.  A  birodalom  határait  a 
Rajna  és  a  Duna  mentén,  szintúgy  Kis-Ázsiában 
és  Egyiptomban  megerősítette,  a  Rajna  és  Duna 
közt  levő  sáncokat  kijavíttatta,  s  így  méltán  ma- 
gasztalták a  birodalom  helyreállítójának.  De  mi- 
dőn a  katonai  fegyelmet  is  szigorította,  s  a  ka- 
tonákkal béke  idején  a  Duna  és  Rajna  mentén  a 
szőUőmívelést  iparkodott  terjeszteni,  katonai  lá- 
zadás tört  ki  ós  282.  Sirmium  mellett  megölték. 

Probus,  M.  Valerius,  nevezetes  római  gram- 
matikus Berytosból  (Syria)  a  Kr.  u.  I.  sz.  2.  felé- 
ben. Kritikai  jelekkel  ellátott  kiadásokban  tette 
közzé  Lucretíust,  Vergílíust,  Horatiust ;  több  ki- 
sebb grammatikai  munkát  írt.  De  notis  c  művé- 
ből fennmaradt  egy  kivonat,  mely  a  jogi  iroda- 
lomban szokásos  rövidítéseket  tárgyalja  (kiadta 
Mommsen  a  Keil-féle  Grammatici  Latini  4.  kö- 
tetében). Több  grammatikai  mű  (mint  pl.  Catholica 
a  névszóról  és  igéről.  Ars  vaticana  a  beszédré- 
szekről. Appendix  Probi  s  egy  Vergilius  Bucolica- 
jához  és  Georgícájához  való  kommentár)  tévesen 
viseli  P.  nevét.  V.  ö.  Steup,  De  Probis  granmia- 
ticis,  Jena  1870. 

Proc.  (lat.),  a  procentum,  proconsul,  procura 
szók  rövitlltése. 


Procaccini 


704     — 


Proch 


Procaccini  (ejtsd :  — kaccsíni),  olasz  festöcsalád, 
mely  1570  kör.  Bolognából  Milanóba  telepedett 
át  8  melynek  legkiválóbb  tagja  Giulio  Gesare 
volt.  Ez  szül.  Bolognában  1234.,  megli.  Mila- 
nóban 1626  tájt.  A  Carracciak,  Correggio,  Parmi- 
gianino  és  a  velencei  festők  hatottak  művésze- 
tére, melyet  lendület,  báj  ós  vibráns,  festői  színe- 
zés tüntet  ki.  Főművei :  Szt.  Katalin  misztikus  el- 
jegyzése, Angyali  üdvözlet,  Szt.  Jeromos,  Mag- 
dolna a  milánói  Brerában,  Sz.  Család  a  drezdai 
képtárban,  Szt.  József  álma  a  berlini  Frigyes- 
múzeumban.  A  vörös  vári  Pálffy- gyűjtemény 
■Jézus  születését  ábrázoló  pompás  vásznát  őrzi. 

Pro  calculo  (lat.  a.  m.  a  számításért),  szám- 
lákon a  számlázó  aláírása  felett  található  kifeje- 
zés, mely  annyit  tesz,  hogy  az  aláíró  a  számok 
helyességeért  vállalja  a  szavatosságot. 

Procas,  mesés  alba-longai  király,  Amulius  és 
Numitor  apja,  Romulus  és  Remus  szépapja. 

Procavia  (áiiat),  1.  Hyrax. 

Procedúra  (lat.)  a.  m.  eljárás,  különösen 
pörös  eljárás. 

Proceleusmaticus  (gör.-lat.),  négy  rövid 
szótagból  álló  (Vs  értékű)  versláb,  mely  azonban 
csak  mint  az  anapaestus  változata  (feloldása)  sze- 
repel ;  mértéke :  «^ j« 

Procellaria  (áiiat),  I.  Hojszafélék. 

Procellariidae  (áiiat),  1.  Hojszafélék. 

Procent  vagy  percent  (lat.)  a.  m.  százankint  ; 
jele  Vo  =  százalék. 

Procent  tara  a.  m.  százalékban  kifejezett 
göngyöletsúly. 

Procentuális  illetékek  azok,  melyeket  a  tár- 
gyak értéke  után  bizonyos  meghatározott  szá- 
zalékban kell  fizetni. 

Proceres  (lat.)  a.  m.  az  előkelők. 

Procerodes  (állat),  1.  Örvényférgek. 

Processio  (lat.)  a.  m.  menet,  díszmenet.  Kör- 
menet néven  a  kat.  egyházban  nyilvános  ájta- 
tossági  gyakorlat,  amidőn  a  papság  és  a  hivők 
kereszt,  lobogók,  néha  az  oltári  szentség  vitele 
mellett,  rendezett  menetben,  énekelve  ós  ima- 
mondással vonulnak.  A  P.  tartásának  indító  okai : 
1.  Isten  nyilvános  dicsőítése ;  2.  a  kereszténység 
•diadalának  kifejezése ;  3.  emlékeztetés,  hogy  a 
földi  élet  csak  zarándoklás,  míg  a  valódi  haza  a 
mennyország.  Nevezetes  körmenetek :  a  gyertya- 
szentelő ünnepi  (febr.  2.),  virágvasárnapi,  fel- 
támadási, Szt. -Márk-napi  (búzaszentelő,  ápr.  25.), 
keresztjáró  (áldozócsütörtök  előtt  való  három 
nap)  és  az  úrnapi  (a  szentháromság  vasárnapját 
követő  csütörtök,  1.  Úmap).  Ezeken  kívül  van- 
nak még  rendkívüli  körmenetek,  melyek  rend- 
kívüli időben  és  csak  bizonyos  helyen  v.  helyhez 
szoktak  tartatni,  ilyenek :  a  búcsújárások,  a  Szt.- 
István-napi  körmenet  Budavárában  stb. 

Processus  (lat.),  menet,  folyamat,  képződési, 
fejlődési  menet.  —  P.  a  pgi  nyelvben  a.  m.  per, 
peres  eljárás.  —  P.  civihs,  polgári  per ;  P.  crimi- 
nalis,  büntető  per. 

Processais  coracoides,  hoUóorrnyujtvány, 
1.  Vállöv. 

Processus  inforniatÍTUs  (lat.),  neve  a 
kat.  egyházban  dívó  nyomozási  eljárásnak,  váj- 
jon a  valamely  magasabb  egyházi  hivatalra,  ne- 
vezetesen püspökségre  jelölt  egyének  megfelel- 


nek-e a  püspöki  méltóságra  megkívántató  kellé- 
keknek? A  nyomozást  rendesen  a  nunciusok 
végzik  és  közlik  a  római  pápával,  ki  újabb  nyo- 
mozás után  (P.  deflnitivus)  és  kedvező  eredmény 
esetén,  ezt  titkos  konzisztóriumban  kihirdetvén, 
a  jelöltet  megerősíti  (praeconisatio),  miről  ok- 
mányt (bullát)  állítanak  ki.  A  P.  alól  csak  a  bi- 
bornokok  vannak  kivéve,  minek  folytán  megyé- 
jükben már  a  pápai  megerősítő  buUa  megküldése 
előtt  gyakorolhatják  a  püspöki  joghatóságot. 

Processus  juris  (lat.)  a.  m.  jogbeli  perek.  A 
régi  magyar  jogban  lényeges  különbség  volt  a 
P.  és  a  processus  ex  usu  a.  m.  birtokperek  kö- 
zött ;  amazokban  jog-,  emezekben  csak  birtokkér- 
dés volt  a  vita  tárgya.  A  jogperek  kizárólag  a 
kir.  tábla  mint  első  fokú  bíróság  hatásköréhez  tar- 
toztak s  azért  azokat  táblai  perek-nek  (processus 
tabulareá)  is  nevezték,  míg  a  birtokperekben  mint 
első  fokú  bíróságok  a  kerületi  táblák  s  a  várme- 
gyei törvényszékek  jártak  el.  Az  eljárás  különö- 
sen a  jogperekben  volt  részletesen  szabályozva  és 
sokkal  ünnepélyesebb  volt  mint  a  birtokperekben. 
Jogperek  voltak  különösen :  1.  A  gyökeres  jog- 
beli perek  (processus  ex  jure  radicaü),  melyekben 
eredeti  adománylevelekkel  v.  hason  erejű  okira- 
tokkal kellett  a  tulajdonjogot  bizonyítani.  2.  Az 
iktatás  (1.  0.)  ellenmondására  vonatkozó  perek. 

3.  Háramlási  esetekben  a  magszakadás  és  hűtlen- 
ség alapján  indított  perek  (1.  Adományrendszer). 

4.  Az  örökvallás  felbontására  irányuló  perek, 
jelesül:  P.  ex praejudicio ;  F.exnegledaprae- 
nionitione ;  P.  ex  non  observata  admonitione.  (L. 
Örökvallás).  5.  A  nemesi  jószágokkal  összekötött 
kisebb  királyi  haszonvételekre  vonatkozó  perek. 
6.  Arányosítás!,  határ  és  tized  jogperek  (P.  pro- 
portionalís,  P.  metalis,  P.  decimális  ex  jure). 

Processus  legitímatorius,  1.  Nemesség- 
igazolóper. 

Processus  long^ae  litis  és  processus 
brevis  litis  (lat.),  hosszú  folyamú  és  rövid  fo- 
lyamú  perek.  A  különbség  az  1848  előtti  peres 
eljárásunkban  nagy  jelentőséggel  bírt,  főleg  a  per- 
orvoslatok  szempontjából.  Hosszú  folyamú  perek- 
ben a  visszaűzés  (repül  sio)  perorvoslatával  élhetett 
az,  aki  perét  minden  bíróság  előtt  jogérvényesen 
elvesztette ;  a  visszaűzés  folytán  a  vesztes  fél  bir- 
tokban maradt,  az  ítéletet  végrehajtani  nem  lehe- 
tett, a  nyertes  fél  tartozott  a  visszaűzőt  okának 
megadására  megidézni,  miből  új  per  keletkezett ; 
a  visszaűző  azzal  az  előnynyel  szemben,  hogy 
ellenfele  ott  állott,  ahol  a  per  kezdetén  volt, 
csak  annak  a  veszélynek  tette  ki  magát,  hogy 
ha  a  visszaűzési  pert  elvesztette,  Qgy  arany  már- 
kát (a.  m.  72  frt)  fizetett  büntetésül,  s  az  időközi 
jövedelmeket  és  a  perköltséget  megtéríteni  tar- 
tozott. Hosszú  folyamú  perek  voltak  azok,  me- 
lyek a  gyökeres  jog  (jus  radicale)  és  a  privilé- 
giumok körül  forogtak,  valamint  a  jogsérelemből 
(ex  praejudicio)  érvénytelenítő  perek.  A  többi 
perek  rövid  folyamnak  voltak. 

Processus  tridualis  (lat.)  1.  Harmadnapos 
per. 

Procés-verbal  (franc,  ejtsd:  proszé  verbái)  a.  m. 
jegyzőkönyv. 

Proch,  Heinrich,  német  dalköltö,  szüL  Böh- 
misch-Leipán  1809  júl.  22.,  megh.  Bécsben  1878 


Prochaska 


705 


Proctor 


dec.  18.,  ahol  1840—70.  a  Hofoper  karnagya  volt. 
Dalai  rendkívül  népszerűvé  tették  nevét.  Számos 
kiváló  énekesnő  köszönheti  neki  kimíiveltetését. 

Prochaska,  1.  Oszkár,  cs.  és  kir.  főkonzul, 
szül.  1876  júl.  12.  1902-ben  a  prizreni  konzulátus 
vezetésével  bizták  meg,  mely  állásában  1911. 
konzul  lett.  A  balkáni  háborúban  1912  nov.  17., 
miután  a  szerbek  elfoglalták  Prizrent,  a  szerb 
katonai  hatóságok  elzárták  a  szabad  érintkezés 
elől,  e  sérelem  miatt  Auszti-ia-Magyarország  Bel- 
grádban erélyesen  felszólalt  s  a  helyzet  feszültté 
vált ;  de  dec.  31.  Pasics  miniszterelnök  Ugrón 
követnek  megnyugtató  nyilatkozatot  tett  s  1913 
jan.  16.  Prizrenben  a  katonai  hatóságok  elégtételt 
szolgáltattak  P.-nak.  Kevéssel  ezután  a  rio  de 
janeiroi  főkonzulátus  vezetésével  bizták  meg. 

2.  P.,  Rudolf,  báró,  német  zenei  író,  szül.  Prá- 
gában 1861  febr.  23.,  amelynek  zenei  életében 
előkelő  helyet  foglal  el.  Könyvei :  Róbert  Franz 
(1894;) ;  Johann  Strauss  (1903) ;  Arpeggien  (1897). 
Kamarazenemüveket  komponált  és  egy  mese- 
drámát :  Das  Glück  (1898). 

Prochnov  (Prochnotv)  József,  orvos,  szül. 
Pilisvörösvárott  1857  júl.  7.,  niegh.  Budapesten 
1922  jan.  11.  1894;  ben  egyetemi  magántanárrá 
képesítették.  1898  óta  székesfővárosi  közkórházi 
főorvos  volt.  A  háború  tartamára  honvédtörzs- 
orvossá nevezték  ki.  Számos,  a  sebészet  körébe 
vágó  értekezésen  kívül,  egy  (magyar  nyelven 
első)  hadsebészeti  tankönyvet  írt :  Űtmufatások 
a  hadsehész étben  (1898). 

Prochoé  V.  prochusz  (gör.),  agyagból  v.  fém- 
ből készült  régi  görög  edény,  egyfülü,  széles- 
szájú, öblös  korsó.  (L.  a  két  ábrát). 


Proclioék. 

Prochownik-diéta,  szííkmedencéjű  terhes  asz- 
szonyok  megszorított  táplálása,  hogy  a  magzat 
kicsiny  legyen. 

Procida  (ejtsd:  procsida,  az  ókoTi  Prochyta  in- 
sida).,  Nápoly  olasz  tartományhoz  tartozó  lapos, 
vulkáni  sziget  a  Nápolyi-öböl  Ny.-i  részében, 
Ischia  és  a  szárazföld  között,  területe  4;' 2  km^, 
(1910)  10,156  lak,,  gyümölcstermelés,  tunhal  és 
korallhalászat,  kötólverés  és  szövőipar.  A  Del 
Fumicello  hegyfokon  világítótorony  áll.  Főhelye 
Sancio  Cattolico  vagy  "P,,  4000  lak,  Ny.-ra 
P.-tól  fekszik  Vivara  sziget, 

Procida  (ejtsd :  procsida),  Giovanni  du,  szül. 
Salemóban  1210  kör.,  megh.  1297  után.  Mint 
orvos  nagy  hírnévre  tett  szert  s  II.  Frigyes  csá- 
szár és  annak  fia,  Manfréd  előtt  nagy  kegyben 
állott.  Mivel  1268.  Konradinhoz  csatlakozott, 
Anjou  Károly  elkobozta  nápolyi  birtokait.  P,  ez- 

Révai  Nagy  LenMkonn.  XV.  löt. 


Után  Féter  aragoniai  kü'álynak,  Manfréd  vejének 
szolgálatába  állott  s  1281.  szövetséget  kötött 
Palailogos  Mihály  bizánci  császárral.  A  sziciliai 
vecsernye  (1.  o.)  előkészítésében  nem  volt  oly  fő- 
szerepe, mint  eddig  hitték,  1282  után  Péter  és  Ja- 
kab királyok  sziciliai  kancellárja  volt.  1297-ben 
elhagyta  a  szigetet,  hogy  a  pápa  közvetítésével 
visszaszerezze  elvesztett  birtokait.  V.  ö.  de  Renzi, 
II  secolo  XIII.  et  Giovanni  da  P.  (Napoli  1860) : 
0.  Gartellieri.  Péter  von  Aragon  und  die  Sizi- 
lianische  Vesper  (Heidelberg  1904;). 

Proclama  (új-lat.)  a.  m,  nyilvános  kihii'detés, 
közhírré  tevés ;  proclamator  nyilvános  kikiáltó  ; 
proclamatio,  1,  Kiáltvány. 

Proclaiuata  congregatio  (lat,  a.  m.  hir- 
detett közgyűlés),  a  régi  magyar  jogban  a  XIII. 
sz.  óta  a  nádor  által  a  vidéken  két  vagy  több 
vmegye  részére  tartott  törvénykező  gyűlés,  ame- 
lyet nádori  köztörvényszéknek  hívtak.  Ezen  a 
nemeseknek  bírság  terhe  alatt  kötelességtik  volt 
megjelenni.  A  nádorral  12,  a  megye  által  vá- 
lasztott esküdt  nemes  ítélt  bűnügyekben  és  ma- 
gánjogi perekben  is.  Mátyás  1486.  megszüntette, 
mert  sok  visszaélés  kútforrása  lett. 

Procolus,  l.  Proculus. 

Proconsul  (lat.),  1,  Prokonzul. 

Pro  copia  (lat.)  a.  m,  másolatképen  :  a  má- 
solatért (t,  i.  annak  hitelességeért  szavatol  az, 
akinek  aláírása  következik). 

Procopius,  1.  Prokopios. 

Procreatio  (lat.)  a.  m.  nemzés ;  a  nemző : 
procreafor  (hímnemű),  procreatrix  (nőnemű). 

Procter,  Bryan  Waller,  ismertebb  nevén 
Barry  Gormvall,  angol  költő,  szül,  Londonban 
1787  nov,  21.,  megh.  u,  o.  1874  okt.  4.  Ügyvéd 
volt.  Főbb  müvei :  Dramatic  scenes  (1819) ;  Mar- 
cián Colonna  (1821) ;  Mirandola  (1822) ;  English 
Songs  (1832),  Megírta  Kean  (1835)  és  Lamb  (1866) 
életrajzait  is,  Essays  and  tales  in  prose  (1853) 
válogatott  munkáit  tartalmazza.  V.  ö.  Brymi 
Waller  P.,  an  autobiographical  f ragment. 

Proctes    diviaatorius  (állat),  1.  Fatetvek. 

Proctodaeuiu  (gör,-lat.),  fejlődéstani  kife- 
jezés a  bélcsatornának  a  külső  csiralemezből 
fejlődő  legalsó  részleteinek  megjelölésére.  Ellen- 
téte a  stomodaemn. 

Proctor  (ang.),  Angliában  az  egyházi  tör- 
vényszék ügyésze.  Ezt  a  címet  viseli  Oxford- 
ban és  Cambridgeben  az  az  egyetemi  hivatal- 
nok, aki  a  tanulók  fegyelmi  ügyeit  intézi.  L.  még 
Attorney. 

Proctor,  Richárd  Anthony.  angol  csillagász 
és  író,  szül.  Chelseaben  1837  márc.  23,,  megh. 
New  Yorkban  1888  szept.  12.  A  Monthly  Noti- 
ces-ben  számos  monográfiája  jelent  meg  a  Mars 
fölszínóről  és  forgási  tartamáról,  a  Saturnusról, 
a  Venus  átvonulásairól  stb.  1872-ben  a  Royal 
astronomical  society  titkára  lett,  1878  óta  a  szé- 
les körökben  ismert  Knowledge  folyóiratot  szer- 
kesztette. Számos  népszeríi,  jól  írt  csillagászati 
könyvein  kívül  nevezetesebb  munkája :  Star  at- 
las  in  twelve  circular  maps  ou  the  equidistant 
projection  (London  1870) ;  magyarul  is  megje- 
lent :  Más  világok,  mint  a  mienk  (ford.  Császár 
Károly,  Budapest  1875),  Irt  még  egy  kézikönyvet 
a  whist-játókról  is  (1885), 

45 


Proctotrupidae 


-     706 


Prodltoi- 


Proctotrnpidae  (áiiat),  1.  Törpe  fürkészek. 

Procal  (lat.)  a.  m.  távol,  messze,  tova ;  P. 
ahsit,  távol  légyen ! 

Procnl  a  Jotc,  procul  a  falmine  (lat.) 
közmondás :  távol  Juppitert^51,  távol  a  villámtól, 
azaz  védett  helyen. 

Proculiánusok,  római  jogászok  csoportja,  La- 
beo  tanítványáról,  Procnlusról  elnevezve.  L. 
Promlits  és  Sabiniámcsok. 

Procul  negfotiis  (lat.)  a.  m.  távol  a  mun- 
káktól, közügyektől,  a  világ  zajától.  Idézet  Ho- 
ratius 2.  epodosából,  1.  Beatus. 

Proculus  (v.  Procolus),  L-icinius  Sempro- 
nitis,  kiváló  római  jogtudós,  ki  Tiberius  és  Nero 
idejében  élt.  Ó  volt  a  Labeo-  (1.  o.)  féle  tudomá- 
nyos iskola  egyik  legelső  képviselője,  ki  a  Labeo 
iratait  (Posteriora  Labeonis)  első  izben  tette 
közzé.  Ö  róla  nevezik  a  Labeo-f éle  iskolát  schola 
Proculinak,  a  Labeo  követőit  pedig  proculiánu- 
soknak.  V.  ö.  Pernice,  Marcus  Antistius  Labeo, 
Das  römische  Privatrecht  im  ersten  Jahrhundert 
der  Kaiserzeit,  L  (1873.) 

Procura  (új-lat),  a)  meghatalmazás,  főként 
cégvezető  (1.  o.)  számára  ;  az  illető  feljogosítása 
arra,  hogy  a  céget  per  P.  jegyezze.  Prokurista 
a.  m.  cégvezető  (1.  o.).  —  h)  Tiszteletdíj  kereske- 
delmi ügyekben. 

Procuratiák,  1.  Prokurácíák. 

Procuratio  (lat.)  a.  m.  helyettesítés ;  jelesül 
fejedelmi  személyek  között  házasságkötés  meg- 
hatalmazott közbenjöttével.  L.  Per  procura 
házasságkötés. 

Procnratio  abortus  (lat),  a.  m.  az  elveté- 
lés előidézése ;  magzatúzés. 

Proeuratio  canonica  (lat.),  1.  Egyházi 
adók. 

Procnrator  (lat,  ebből  lett  a  népies  próká- 
tor), a.  m.  helyettes,  megbízott,  gondnok,  ki  vala- 
kinek jogügyleteit,  főként  azonban  peres  ügyeit 
—  ennek  felhatalmazása  alapján  —  vezeti.  (Aki 
ezt  felhatalmazás  nélkül  teszi :  faUus  P.)  a) 
A  római  jogban  1.  P.  csupán  írásbelileg  v.  kül- 
dönc útján  kikíildött  megbízott,  ellentétben  a 
cognitor-Ysl  (1.  o.)  2.  Procuratores  a  római  csá- 
szárok magánvagyonának  kezelői.  Ezek  kisebb 
provinciákban  egyszersmind  helytartókként  sze- 
repeltek. 3.  P.  in  rem  suam :  az,  akire  valaki 
követelését  átruházta  s  egyben  felhatalmazta 
a  követelés  behajtására  és  megtartfísára.  h) 
San  Marco  P.-a  volt  a  velencei  köztársaság  leg- 
előkelőbb tisztviselőjének  neve.  L.  még  Pris- 
taldus. 

Procnrator  cleri  (lat.),  a  megyei  zsinato- 
kon a  papságnak  képviselője,  aki  annak  érdekeit 
védeni  tartozik, 

Procuratores,  1.  Tresviri. 

Procuratorium  (lat.)  a.  m.  meghatalmazási 
okirat. 

Procnrenr  général  (franc,  ejtsd  :  prokfirör 
zsenerái),  1.  Avocat  generál. 

Procuror  (a  francia  j??*ocwreíír -bői),  Orosz- 
országban a.  m.  államügyész.  A  szent  szinodus 
elnöke  a  fő-P. 

Procyon,  a  csillagászatban  (a  Kutyacsillag 
[Sirius]  előtt  haladó)  a  Canis  minoris  neve,  mivel 
a  Sirius  előtt  kei  fel.  Saját  mozgásának  szabályta- 


lanságaiból Bessel,  hasonlóan  mint  a  Sirius  el- 
tében, láthatatlan  kísérőre  vont  következtetést, 
melyet  1896.  Schaeberlének  sikerült  felfedeznie 
13-ad  rendű  csillagocska  képében. 

Procyonidae  (állat),  1.  Mosómedve  félék. 

Prod,  kisk.  Nagy-KüküUő  vmegye  segesvári 
j.-ban,  (1910)  588  német  és  cigány  lak.  (Tr.  R.) 

Prodánfalva  (Prodánesti),  kisk.  Szilágy  vm. 
zsibói  j.-ban,  (1910)  350  román  és  magyar  lak. 
(Tr.  R.) 

Prodanic  (ejtsd :  — ics)  Miklós,  horvát  bán 
1322  óta.  Károly  Róbert  király  1325.  megvonta  az 
összes  horvát  főuraktól  azokat  a  szabadalmakat, 
melyek  őket  a  báni  hatóság  alól  felmentették ; 
kimondotta,  hogy  ügyeikkel  nem  szabad  többé  a 
nádor  és  országbú-ó  elé  lépniök,  hanem  kötele- 
sek a  báni  ítélőszék  elé  járulni ;  s  határozottan 
kifejezte,  hogy  ezzel  a  báni  méltóságnak  régi 
fényét  és  hatalmát  akarja  visszaadni.  De  a  szö- 
vetkezett főurak  elől  P.  bánnak  1326.  Horvát- 
országból futnia  kellett.  Csakhamar  királyi  se- 
regekkel tért  vissza  és  Kotromanic  István  bosz- 
niai bán  segítségével  helyreállította  a  rendet  a 
Dráva  és  Száva  közti  területen.  Végre  1347.  a 
Subicok  is  meghódoltak,  váraikért  cserébe  Zrin 
várát  kapták  s  ezentúl  Zrínyieknek  neveztették 
magukat.  P.  érdeme,  hogy  Horvátország  nem 
szakadt  el  Magyarországtól,  ami  Velence  segít- 
ségével kótségkívtil  megtörtént  volna. 

Prodanu,  az  184'8-iki  oláh  mozgalom  egyik 
szitója  8  később  mint  «alprefekt»  a  felfegyver- 
kezettek egyik  vezetője  volt  Seregével  Muzsi- 
nán  táborozott,  de  innen  okt  23.  elűzték.  Utóbb 
Axente  prefekt  seregével  egyesítette  a  magáét 
s  1849  jan.  8.  egj^^esülten  dúlták  fel,  minden  em- 
beriségből kivetkőzve,  Nagy-Enyedet 

Prodentia  (lat)  a  metszőfogak  rézsútos 
előreállását  jelenti.  Úgy  a  felső,  mint  az  alsó 
fogsorban  előfordulhat,  (ryakran  prognathia-v&l 
(1.  0.)  kapcsolatos.  Mesterségesen  is  előidézhető 
(ujjak,  nyelv  által). 

Prod'homme,  Jacques  Gábriel,  francia  zenei 
író,  szül.  Parisban  1871  nov.  28.  Berliozról  való 
essayit  Le  cycle  Berlioz  c.  adta  ki  (1896—98),. 
megü'ta  Berlioz  életrajzát :  H.  Berlioz,  sa  vie  et 
ses  oeuvres  (1905) ;  Paganini- életrajza  1907.  je- 
lent meg. 

Prodicus,  1.  Adamiták. 

Prodigalitas  (lat.),  a.  m.  bőkezűség,  pazarlás. 

Prodigium  (lat.),  rendkívüli  vagy  csodás 
tünemény  (pl.  mennykőcsapás,  kő-  vagy  véreső, 
szömyszülés),  melyben  a  római  babonás  hit  is- 
teni harag  jelét  látta.  Ha  a  szenátus  a  P.-t  az 
államra  vonatkoztatta,  akkor  a  pontifexek  ja- 
vaslatára vagy  a  Sibylla- könyvek  alapján  en- 
gesztelő eljárást  ;procuratio)  indíttatott  meg  a 
konzulok  által.  Az  első  pún  háborúk  óta  e  P.-okat 
évenként  feljegyezték.  V.  ö.  Wülker,  Die  ge- 
schichtliche  Entwickelung  des  Prodigienwesens 
bei  den  Römern  (Leipzig  1903). 

Prodikos  Keoszból,  görög  szofista,  kit  Sokrar 
tes  is  némileg  becsül,  sőt  néha,  habár  tréfásan, 
tanítványának  mondja  magát.  Egyik  erkölcsi  el- 
beszélése (fHerakles  a  válaszúton»  világhírű  lett. 

Proditor  (lat.),  áruló.  Proditorie :  orozva.. 
Homicidium  proditorium :  orgyilkosság. 


Pro  domo 


—     707 


Próféta 


Pro  domo  (lat.),  a.  m.  házáért,  saját  háza 
érdekében.  Cicero  egyik  beszédjének  elme.  (Va- 
laki «haza»  beszél  —  mondják  ma  is.) 

Prodomusz  (gör.),  a.  m.  előcsarnok. 

Prodromos  (gör. -lat.)  a.  m.  előfutár,  elöl- 
járó beszéd. 

Prodiice  stakes  (ang.,  ejtsd:  prodjúsz  sztéksz) 
a.  m.  ivadékverseny  (1.  o.). 

Productio  (lat.)  a.  m.  termelés,  akár  nyers, 
akár  ipari  termékekre  értve ;  prodzíctum,  a.  m. 
termék,  a  termelés  eredménye ;  produdiv,  a.  m. 
termelékeny,  termőképes ;  inproductiv,  a.  m.  ter- 
méketlen, termelésre  képtelen;  prodtictivitás, 
termelőképesség. 

Productns  Sow.  (paieont.).  A  Productidák  csa- 
ládjába tartozó  karlábú  nem,  melynek  a  héja 
harántul  megnyúlt,  homorú-domború,  csöves  tüs- 
kékkel V.  üres  du dórokkal  fedett,  a  hasi  teknő 
erősen  domború,  nagy  és  erősen  becsavarodott 
búbbal,  a  háti  teknő  lapos  v.  homorú,  a  deltidium- 
nyüás  hiányzik.  A  zárófogak  ritkán  erősek.  Igen 
gyakori  a  szénmészben  és  a  perm-időszakbeli  ten- 
geri üledékekben  (1.  Produdus-tenger).  Legis- 
mertebb fajai  a  P.  horridus  Sow.  (képétl.  a  Perm- 
szisztéma cikk  mellékletén),  P.giganteus  Mart.  és 
a  P.  semireticulatus  Mait. 

Productus-tenger  (geoi.),  az  az  egykori  nagy- 
kiterjedésű pennokarbon- tenger,  amelyből  a  szá- 
mos Productus-héj  által  jellemzett  mészkő  rakó- 
dott le.  B  tiszta  sósvizi  tenger  India,  Belső- 
Ázsia,  a  Földközi-tenger  és  Oroszország  terüle- 
tét foglalta  el,  ahonnan  az  alsó  Zechstein  végén 
Németország  területére  transgredált  és  P.  horri- 
dus tartalmú  mészkő  (Zechstein)  üledékével  a  réz- 
palát elborította. 

Produktiv  (lat.),  1.  Productio. 

Produktivizmns,  ama  társadalomtudományi 
tanok  összessége,  amelyek  szerint  a  mind  na- 
gyobb fokú  termelés  tekintendő  a  társadalmi 
fejlődés  céljának  és  lényegének. 

Produktív  kőszénformáció  (geoi.),  vagyis  a 
kőszénképződmény  felső,  kőszéntelepeket  tartal- 
mazó emelete.  (L.  Karhonszisztéma.) 

Pro  ecclesía  et  ponti  fice  (lat.,  a.  m.  az 
egyházért  és  a  pápáért),  pápai  rendjel,  melyet 
XIII.  Leo  öt\'en  éves  papi  jubileumának  meg- 
ünneplésére a  római  Vatikánban  rendezett  kiál- 
lítás befejezte  után  1888  jún.  alapított ;  kezdet- 
ben csak  az  ünnepek  rendezőinek  és  a  zarándo- 
koknak volt  szánva  kegyes  emlékül,  később  a 
pápai  szék  egyéb  hívei  is  megkapták.  Újabban 
bronzban  és  ritka  esetben  aranyban  is  adomá- 
nyozzák. 

Proédria  (gör.)  a  színház  első  sorában  való 
ülés  joga,  díszülés,  melyet  Athén  gyakran  sza- 
vazott meg  kitüntetésül  hadvezérek,  idegen  feje- 
delmek, követek  és  papok,  szintúgy  érdemes  pol- 
gárok számára. 

Pro  et  contra  (lat),  a.  m.  mellette  és  el- 
lene ;  a  könyvvitelben  annyit  tesz,  mint  a  számla 
mindkét  oldalán. 

Proetus,  1.  Proitos. 

Profanatio  (lat.)  a.  m.  szentségtelenítós.  Az 
egyházjogban  P.-nak  nevezik  különösen  a  szent 
készülvényeknek  világi,  főleg  bűnös  célokra,  pl. 
a  kehely nek  borivásra  használatát,  ami  szentség- 


törés (sacrilegium).   —    Profanus,    avatatlan: 
ellentétben  az  egyházival  a.  m.  világi,  közönséges, 

Profatnia  (prophatnia,  gör.),  I.  Prognathia. 

Proiécia  (gör.),  a.  m.  jövendőmondás,  jöven- 
dölés. 

Profectítia  dos  (lat.),  1.  Adventitia  boria. 

Profermentnm,  éppúgy,  mint  a  fermentuni, 
ismeretlen  összetételű  anyag,  tulajdonképen  a 
fermentumnak  inaktív  előstádiimia,  melyet  csak 
a  belőle  keletkező  fermentum  hatása  jellemez. 

Professio  (lat.)  a.  m.  bevallás,  továbbá  mes- 
terség, foglalkozás,  üzlet,  kézmű.  P.  a  kat.  egy- 
házban a  szerzetesi  fogadalom  (P.  religiosa)  ünne- 
pélyes letétele.  L.  Fogadalom.  —  P.  fidei,  hitval- 
lás (l.  0.).  —  Professionatus,  hivatásszerű,  mes- 
terségszerű ;  professionaUter,  hivatásszerűen, 
mesterségszerűen,  iparszerűleg  űzni,  folytatni 
valamit;  professionista,  hivatásos  kézműves, 
iparűző. 

Professzor  (a  lat.  profíteri  szóból),  a  római 
császárok  idejében  olyan  tudományosan  képzett 
egyén,  aki  nyüvánosan  adott  oktatást,  leginkább 
a  grammatikából  és  retorikából.  így  nevezték 
aztán  a  XV.  sz.  óta  az  egyetemi  tanárokat,  akik 
ismét  vagy  rendes  P.-ok  (professores  ordinarii), 
vagy  rendJtívüliek  (p.  extraordinarii).  Amazok 
meghatározott  számú  tanszékeken  tanítottak,  az 
utóbbiak  inkább  kiegészítő  szerepet  játszottak. 
Németországban  P.  néven  rendszerint  egyetemi 
nyilvános  rendes  tanárt  értenek,  de  a  közép- 
fokú tanintézetek  idősebb  tanítói  is  megkapják  a 
P.  címet.  Magyarországon  szokássá  lett,  hogy  a 
középiskolai  tanárokat  P.-oknak  nevezik,  nyilván 
azon  intézetek  révén,  melyek  jogi,  teológiai, 
fllozóflai  tanfolyamokkal  voltak  kiegészítve  s  így 
egészen  észrevétlenül  átmenetet  alkottak  a  felső 
és  középső  oktatás  között. 

Próféta  (gör.)  a.  m.  Isten  tolmác-sa.  Az  ószu 
vetségi  izraelitáknál  azok  a  kiváló  férfiak,  kik 
isteni  küldetéssel  ellátva,  Isten  akaratát  közöl- 
ték a  néppel,  ápolták  a  vallási  és  erkölcsi  érzetei, 
érvényesítették  az  isteni  törvényeket,  feltárták 
a  jövő  titkait  és  ébren  tartották  a  Messiás  jöve- 
telének reményét.  Miután  ehhez  néha  még  t» 
csodatevő  hatalom  is  járult,  nagy  tekintélynek 
örvendtek  a  nép  és  király  előtt,  egyes  királyok 
azonban  üldözték  őket.  Életmódjuk  csak  annyi- 
ban különbözött  a  többi  emberekétől,  hogy  szi- 
gorúbb volt  és  aszketikai  jelleggel  bírt.  Különben 
rendes  családi  életet  éltek  és  saját  házuk  volt. 
Legtöbbnyire  nőtlenek  maradtak.  Sámuel  korá- 
ban találkozunk  először  P.-kkal,  habár  mások  is 
(Ábrahám,  Mózes  stb.)  P.-nak  mondatuak,  kik  az 
izraelitáknak  a  babiloni  fogságból  való  vissza- 
tértéig nagy  szerepet  játszottak  az  izraeliták 
történetében.  Időnként  ellenfeleik  is  támadtak  az 
u.  n.  hamis  prófétákban  (pseudoprophetae).  Fel- 
osztatnak nagy  és  kisebb  P.-kra.  Nagyok :  Ésaiás, 
Jeremiás,  Ezekiel,  Dániel;  kisebbek :  Hoseás,  Joel, 
Ámos,  Obadiás,  Mikeás,  Náhum,  Habakuk,  Sofa- 
niás,  Aggeus,  Zakariás,  Malakiás  és  Jónás.  Az 
ószövetségi  P.-k  az  újszövetséggel  szoros  vonat- 
kozásban vannak,  amennyiben  Messiásról  szóló 
jövendöléseik  Jézus  Krisztusban  beteljesedtek, 
mire  úgy  maga  Krisztus,  mint  az  evangélisták 
többszöf  hivatkoznak.  Áz  újszövetségben  csak 


Próféta-kalács 


708 


Prognát 


egy  P.-i  könyv  van,  a  szt.  János  Apokalipszisa 
(Jelenések  könyve). 

Próféta-kalács,  a  neve  egy  linómra  kisodrott 
vajas  süteménynek,  melyet  apróra  tört  mandn- 
lával,  cukorral  és  fahéjjal  hintenek  be. 

Próféta  törvénye  (1876.),  bujakóros  anyák 
egészséges  gyermekei  immimisok  szifllissel  szem- 
ben. Kitűnt,  hogy  azért,  mert  lappangó  fertőzé- 
sük van. 

Próféta-uborka  (növ.,  Cucumis  prophetorum 
L.),  levele  szívalakú,  ötkaréjú.  Gyümölcse  göm- 
bölyded, diónagyságú,  tüskés.  Keleten  honos, 
gjTimölcse  nagyon  meghajt,  igen  keserű.  An- 
gnriának  vagy  arhusána'k  is  nevezik.  Dísznö- 
Vény. 

Próféta  zászlaja  (törökül :  szandzsák-i  seri 
a.  m.  a  nemes  zászló),  állítólag  Mohammed  egy 
zászlaja,  illetve  ruhadarabja,  mely  a  próféta  ha- 
lála után  a  kalifákra  öröklődött.  Bagdad  elpusz- 
tulása után  Egyiptomba  került,  mely  oi^zág  meg- 
hódításakor (Í517)  I.  Szelim  szultán  a  kalifaság 
egyéb  jelvényeivel  együtt  magával  vitte  Ázsiába. 
Csak  III.  Murád  alatt  1595.  hozták  Konstantiuá- 
polyba,  ahol  a  császári  palotának  egy  külön  e 
célra  rendelt  helyiségében  Mohammed  többi  erek- 
lyéivel együtt  kegyelettel  őrzik.  Vallásos  hábo- 
rúk alkalmával  kibontják  a  P.-t  és  a  mohanmie- 
dán  hadsereget  köréje  gyűjtik.  Ilyenkor  a  Ha- 
rám Kapudzsileri  testületéhez  tartozó  40  zászló- 
tartó (szandzsakdár)  felváltva  viszi  a  hadsereg 
élén. 

Profidat  (lat.),  váljék  egészségére  (tulajdon- 
kópen  hasznára). 

Profil  (franc),  az  arcképfestósben  a  fej  oldal- 
ról nézve,  ennek  arcéle  (1.  o.).  —  Az  építészetben 
valamely  épületnek  vagy  egyes  részeinek  — 
különösen  a  párkányoknak  —  függőleges  kereszt- 
metszete, szelvénye.  A  párkányok  P.-ja  alatt 
azoknak  körvonalait  és  a  párkányt  alkotó  ta- 
gozatoknak összességót  is  értjük.  (L.  még  Idom- 
tégla.) A  P.  megtervezéséhez  művészi  készség 
és  főleg  arányérzék  múlhatatlanul  szükséges. 
A  P.  eröteljessége  vagy  finomsága  a  választott 
anyagtól  is  függ,  a  csiszolt  márvány  pl,  fino- 
mabban profilozandó,  mint  a  lyukacsos,  durva 
mészkő.  Eszerint  megkülönböztetünk  kömives, 
kőfaragó,  asztalos  stl>.  P.-okat. 

Profilaktikum  (gör.),  orvosi  műszó,  a.  m.  óvó- 
szer, óvóintézkedésre  szolgáló  orvosszer.  Ez  le- 
het bármely  megfelelő  töménységben  alkalma- 
zott fertőtlenítő  szer,  mellyel  azt  a  testrészt  áz- 
tatjuk meg,  mely  valamelyes  fertőző  anyaggal 
jutott  vagy  juthatott  érintkezésbe.  Előzőleg  az 
illető  testrészt  szappannal,  vízzel  és  kefével  való 
mosással  a  reá  tapadó  szennytől  megtisztítjuk. 
Ez  utóbbi  ú.  n.  mechanikus  tisztítás  csak  a  kül- 
bőrön  vihető  keresztül,  a  nyálkahártyákat  köz- 
vetlenül a  megfelelő  fertőtlenítőszerrel  kezeljük, 
így  pl.  az  újszülöttek  szemeibe  pokolkőoldatot 
(lapis  V.  argentum  nitricum)  kell  csepegtetni 
azonnal  megszületésük  után,  hogy  az  anya  eset- 
leges kankós  fertőzésétől  megóvassék.  Ez  a  tör- 
vény által  is  előírt  Crédé-féle  eljárás.  Ugyanígy 
védekezhet  a  férfi  a  kankós  fertőzés  ellen,  ha 
röviddel  a  közöstilós  után  (4—5  óra)  megfelelő 
töménységű    lapis-,   albargin-protargol   stb.  ol- 


datot húgycsövébe  befecskendez  és  ezt  2—3 
percig  benttartja.  Ugyanezt  a  célt  szolgálja,  de 
nem  annyira  megbízható  az  az  eljárás,  mely 
szerint  azonnal  a  közösülés  után  ugyané  gyógy- 
szerek igen  erős  töménységű  oldatának  néhány 
cseppjét  megfelelő  készülékből  a  húgy csőnyílásba 
becsöppentjük.  E  készülékek  a  legkülönbözőbb 
név  alatt  és  a  legkülönbözőbb  fertőtlenítő  sze- 
rekkel ellátva  vannak  forgalomban  és  előnyük 
csak  az,  hogy  kis,  könnyen  hordozható  alakban 
könnyen  magával  hordhatja  a  férfi.  Nők  a  kan- 
kós fertőzés  ellen  csakis  bőséges  irrigáció  segít- 
ségével védekezhetnek.  A  puha  fekély  és  szifl- 
lises  fertőzés  ellen  csak  a  leggondosabb  mecha- 
nikus tisztálkodás  szappan  és  melegvíz  segítsé- 
gével nyújt  védelmet,  esetleges,  a  közösülésnél 
támadt  sérülések  mihamarabbi  erélyes  kiégeté- 
sével  egyetemben.  A  szifilis  ellen  azonkívül  a 
nemi  részeknek  higanykenőcssel  való  bekenése 
ajánlható. 

Profilaxis  (lyrophylaxis,  gör.),  1.  Ovógyógy- 
mőd. 

Profilnézet,  a  koponyának  oldalról  (norma 
temporális)  való  vizsgálata,  1.  Norma. 

Profilszög,  1.  Prognathia. 

Profit  (franc,  ejtsd:  profí),  a.  m.  nyereség, 
előny,  haszon. 

Profluvia  (lat.),  elavult  orvosi  kifejezés  be- 
teges kifolyások  megjelölésére. 

Pro  foruia  (lat.)  a.  m.  a  forma,  a  látszat  ked- 
véért. 

Pro  forma  számla,  1.  Alszámla. 

Profosz  (lat.)  a.  m.  porkoláb. 

Profundális  fauna,  1.  Édesvízi  állatok. 

Profundus  (lat.)  a.  m.  mély,  alapos ;  pro- 
funditas,  mélység,  alaposság. 

Profusus  (lat.)  a.  m.  túlságos. 

Pro  futuro  a.  m.  a  jövőre  nézve. 

Progar,  adók.  Szerem  vm.  zimonyi  j.-ban,  (1910) 
1385  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Progenezis-elmélet,  egyértelmű  a  praefor- 
matio-Y3,\.  (L.  Kibontakozási  tan.) 

Progenia  (lat.),  a  felső  állcsonthoz  viszo- 
nyítva feltűnően  eíőreálló  állkapcsot  jelent.  Ily 
koponyáknál  az  arc  fólköralakú,  homorú  profil- 
vonalat  mutat.  Különösen  gyakori  egyfelől  szel- 
lemi betegeknél,  másfelől  megrögzött  gonosz- 
tevőknél. 

Progenies,  progenitiira  (lat.)  a.  m.  utódok. 

Progimnázium.  Humanisztikus  irányú  isko- 
lák, amelyeknek  v.  a  felső,  v.  az  alsó  évfolyamai 
hiányzanak.  Nálunk  vannak,  de  csak  a  közép- 
iskola négy  alsó  osztályából  álló  csonka  iskolák 
tekinthetők  P.-nak,  amelyeknek  nyolc  osztályú 
középiskolává  való  kiépítése  már  megindult.  Kü- 
lönösen Poroszországban  vannak  P.-k  olyan  he- 
lyeken, ahol  a  lakosság  50,000-en  alul  van.  A 
P.-k  Poroszországban  inkább  a  hat  osztályú  reál- 
iskolának felelnek  meg.  Ennek  bevégzése  az  egy- 
éves önkéntességre  és  ezenkívül  számos  polgári 
pályára  jogosít.  A  német  területen  kívül  még 
Orosz-,  Görög-  és  Svédországban  vannak  ha- 
sonló irányú  iskolák. 

Proglottis  (gör.),  a  galandférgek  testének 
egyes  íze.  L.  Galandférgek. 

iPrognát  (gör.)  elöreálló  &,vcű,  l.  Prognathia. 


Prognathía 


709 


Progresszív  jellegek 


Ausztráliai  bennsznlött  férfi. 


Prognathía  (gör.),  elöreálló  arcot  jelent  (Pri- 
chardj.  Állatoknál  fel  az  anthropoidokig  az  egész 
arc  orrmányszerúen  előre  áll.  Ezt  az  egész  arc 
teljes  P.-jának  nevezik.  Embernél  az  arcnak  csak 
egyes  részei  állanak  előre  s  eszerint  megkülön- 
böztetnek felső  arci  (maxillaris)  alsó  arci  (mandi- 
bularis),  orri  (nasalls),  fogmedri  (alveolaris)  P.-t. 
lJió\)\)it  prophatma-nak  is  nevezik  (Sergi).  Ha 
csak  a  metszőfogak  állanak  rézsútosan  előre, 
prodentía-vői  van  szó.  A  P.  ellentéte  az  egyeues- 

arcúság  (orthog- 
natia),  midőn  áz 
arc  profll-vonala 
a  német  \izszin- 
tessel  derékszöget 
alkot  vagy  ahhoz 
közel  áll.  A  P. 
a  rasszantropoló- 
giában  nagy  szere 
pet  játszik,  mint- 
hogy egyes  em- 
berfajtákra az  arc 
bizonyos  részé- 
nek elöreállása  jel 
lemző  (pl.  néger, 
ausztráliai,  1.  az 
ábrát).  Meghatá- 
rozása szögekkel 
történik  (arcszö- 
gek). Legrégibb  a 
Camper-féle  arc- 
szög. Majd  Cloqiief,  Geoffroy  Saint  Hilaire, 
Broca,  VírcJiow  szerkesztettek  ilyen  arcszöge- 
ket. Ma  leghasználatosabb  az  ú.  n.  egész  arci  profil- 
szög,  amelyet  az  orrgyököt  (nasion)  a  fogmeder 
elülső  szólével  (prosthion)  összekötővonal  alkot  a 
német  vízszintessel.  Eszerint  megkülönböztetünk : 
hype>-prognafhiá-t  (-69-9"-ig),  P.-t(70-0-79-9o-ig), 
mesognathiá-t  (80-0— 84-9°-ig),  ortJiognatJiiá-t 
(85-0— 92-9^-ig)  és  hyjjeroiihognathiá-i {dS-Q^-tól 
felfelé).  V.  ö.  Lüthy,  Die  vertikale  Gesichtspro- 
filierung  (Zürich  1912);  Banké,  Der  Profilwinkel 
{München  1884) ;  Rivet,  Recherches  sur  le  progna- 
thisme  (1909—1910);  Török  Aurél,  Inwiefem 
kann  das  Gesichtsprofll  als  Ausdruck  der  IntoUi- 
genz  gelten  (1901). 

Prog^nosticon  (gör.),  bizonyos  külső  jelekből 
való  jóslás ;  általában  előjel.  A  versenysportban 
a.  m.  tip  (1.  0.). 
Prognosztika,  1.  Idöjóslás. 
Prognózis  (gör.)  a.  m.  jóslás,  jövendölés ;  az 
orvostanban  1.  Kór  jóslat',  a  meteorológiában  1. 
Időjárás. 

Programm  (gör.),  nyilvános  hirdetmény,  ér- 
tesítvény.  A  politikai  életben  politikai  testület 
vagy  párt  alapelveit  magában  foglaló  kijelentés, 
értesítés.  — ,  P.  a  zenében,  1.  Műsor;  az  iskolai 
életben,  1.  Értesítő. 

Programmértekezés.  így  nevezik  a  külön- 
féle iskolákról  kiadott  évi  értesítőkben  (program- 
mokban)  megjelenő  értekezéseket.  A  középisko- 
lákra nézve  régebben  a  P.  közlése  el  volt  ren- 
delve, de  ma  már  az  értesítők  gyakran  P.  nélkül 
jelennek  meg.  V.  ö.  Panyák  Ede  dr.,  A  magyar- 
országi középiskolákban  1850— 85-ig  megjelent 
összes  P.-eknek  repertóriuma. 


Programm  zene  célja  közelebbről  meghatáro- 
zott lelki  élményt  vagy  külső  cselekményt  han- 
gokba átültetni.  A  hallgatótól  megköveteli,  hogy 
a  hallott  zenemű  hangulatának  zavartalan  át- 
érzése  helyett  folyton  kövesse  a  progranmi  és  a 
kompozíció  közötti  összefüggést.  Legfőbb  esz- 
köze a  hangf estés,  vagyis  a  hangmozgások  okozta 
asszociációk  szándékos  felhasználása  költészeti 
témák  zenei  ábrázolására.  Csíráit  már  a  közép- 
korban találjuk.  A  legrégibb  P.-i  mű  Jannequm 
négyszólamú  chansons-sorozata  (La  bataille,  mely- 
ben a  marignanói  csatát  (1515)  festi,  Le  caquet 
desfemmes.nőktereferéjestb.),  továbbá  Gombért 
és  Hermann  kísérletei.  A  klasszikusok  között 
Bach  és  Beethoven  P.  jellegű  kompozícióit  kell 
megemlítenünk.  A  19.  sz.-ban  Berlioz  és  Liszt 
hódoltak  szimfonikus  költeményeikben  a  P.  stí- 
lusának. Nyomukba  léptek  Strauss  Richárd,  De- 
bussy, D'Indy  és  a  többi  francia,  orosz,  norvég 
és  magyar  hangfestők. 

Progressío  (lat.)  a.  m.  előrehaladás;  a  nui- 
tenmtikábait :  haladvány  (1.  o.);  zenei  értelem- 
ben 1.  Sequentia. 

Progresszisták,  a.  m.  haladók,  haladópártiak. 

Progresszív  adó,  szemben  az  arányos  adóval 
az  adótételek  olyan  megszabása,  amelyek  a  ma- 
gasabb jövedelmeknél  százalékban  kifejezve  nem 
egyformák,  hanem  százalékosan  emelkednek.  A 
P.  a  teljesítőképesség  szerinti  megadóztatást  szol- 
gálja, amennyiben  P. -tételek  alkalmazása  mel- 
lett az  elsőrendű  szükségletek  kielégítésére  szük- 
séges jövedelmet  meghaladó  ú.  n.  szabad  jöve- 
delem fokozatosan  erősebben  vonatik  adó  alá. 
A  P.  ellenesei  felhozzák,  hogy  a  P.  a  takarékos- 
ságot hátrányosan  befolyásolja  és  hogy  egy  való- 
ban megfelelő  P.-skálát  meg  sem  lehet  állapí- 
pítani,  mivel  a  progresszió  a  legnagyobb  jöve- 
delmeknél, ahol  legindokoltabb  volna,  megszűnik. 
Ezek  az  érvek  természetesen  elenyésznek  a  P. 
szociális  előnyei  mellett,  melyek  közé  tartozik  a 
szegényebb  osztályok  gazdasági  védelme  és  a 
jövedelemmegoszlásnak  adó  által  való  befolyá- 
solása. Sajnos,  a  P.  a  fogyasztási  adóknál  nem 
vihető  keresztül,  hanem  csak  az  egyenes  adóknál 
érvényesülliet  s  itt  is  különösen  az  alanyi  adók- 
nál, melyek  újabban  minden  állam  törvényhozá- 
sában a  progresszió  elvére  vannak  fektetve.  Ha 
a  P.-tételek  csak  néhány  fokozatból  állanak  és 
egy  bizonyos  magasabb  jövedelemtől  fölfelé  szá- 
zalékosan nem  emelkednek,  degresszív  adóztatás 
áll  elő,  mivel  a  progresszivitás  erősebben  nyil- 
vánul a  kisebb  jövedelmeknél,  mint  a  magasab- 
baknál. Végül  előfordulnak  még  degresszív  P.- 
tételek,  melyek  bár  progresszívek,  azonban  a 
progresszió  a  magasabb  jövedelmeknél  enyhébb, 
mint  az  alacsonyabbaknál.  Megvan  a  mi  adó- 
rendszerünkben is.  L.  Vagyonadó,  Vagyonváltság. 

Progresszív  büntető  rendszer,  1.  Szabadság- 
vesztés-büntetések. 

Progresszív  fajkeletkezés  (növ.),  1.  Mutációs 
elmélet. 

Progresszív  jellegek  az  emberi  test  ama  jel* 
legei,  melyek  az  emberiség  törzsfejlődése  (phylo- 
genesis)  folyamán  előrehaladó  fejlődésben  van- 
nak. Legfontosabb  ezek  között  az  egyenes  test- 
tartás ^  az  agyvelő. 


Progresszív  módszer 


710     — 


Projektivitás 


Progresszív  módszer  a  folyószámlái  kamat 
Vi számításának  egy  módja,  1.  Folyószámla. 

Progresszív  párt  a.  m.  haladópárt,  így  je- 
lölik az  olyan  politikai  pártokat,  amelyek  a  kor- 
swrű  haladást  írják  zászlójukra. 

Progyninasiuata,  (gör.)  a.  m.  előgyakor- 
latok,  előkészülés,  vagyis  kezdő  számára  való 
retorikai  stílusgyakorlatok,  utasítások.  Marad- 
tak ránk  ilyenek  Theontól,  Hermogenestől  (1.  o.), 
Aphthoniostól  (1.  o.).  V.  ö.  Walz,  Rhetores  graeci 
(Leipzig  1886).  Ilyen  célból  készült  Quintilianus 
tustitutio  oratoriája  is. 

Prohászka  Ottokár,  püspök  ós  egyházi  író, 
szül.  Nyitrán  1858  okt.  10.  Egyetemi  tanulmá- 
nyait Rómában  végezte.  1881-beu  fölszentelték. 
1884:- ben  Esztergomban  teol.  tanár  lett,  1904;.  a 
budapesti  egyet-m  tanárává,  1905  dec.  12.  szé- 
kesfehérvári püspökké  nevezték  ki.  1909-ben  a 
M.  Tud.  Akadémia  1.  tagjául,  1920.  rendes  tag- 
jául választotta;  a  Szent  István  Akadémiának 
tiszt,  tagja.  1912-ben  az  irodalmi  társulatok  kép- 
viseletében nagy  ünnepséggel  ülték  Székesfehér- 
várott írói  jubileumát.  Mint  egyházi  szónok  igen 
nagy  hatással  tartott  konferenciákat  Magyar- 
ország különféle  városaiban.  Az  Omgehen  1916. 
6  indítványozta,  hogy  a  harctérről  visszatérő 
földműves-katonákat  megfelelő  telepítési  akció- 
val földhöz  juttassák.  A  hadi  jótékonysági  moz- 
galmakban való  buzgó  részvételével  kapcsolat- 
ban nagyobbszabású  és  eredményes  társadalmi 
mozgalom  indult  meg  egy  nevéről  elnevezett 
árvaház  alapítására,  amelyben  az  elesettek  ár- 
váit nevelik.  Az  árvaház  Pomázon  Ottokár-árva- 
ház  néven  meg  is  nyílt.  1920—22.  tagja  volt  a 
nemzetgyűlésnek.  Számos  filozófiai,  társadalmi 
és  teológiai  értekezésén  kívül  önállóan  megjelent 
müvei :  Isteyi  és  a  világ  (1890) ;  Harc  a  félszeg- 
ségek  ellen  (1892) ;  A  keresztény  bűnbánat  és  a 
bűnbocsánat  (1894.  a  budapesti  egyetem  a  Hor- 
váth-jutalommal  tüntette  ki,  3.  kiad.  1908); 
Föld  és  ég  (1901) ;  A  diadalmas  világnézet  (1903) ; 
Modern  katkolidzmus  (1904) ;  Elmélkedések  az 
evangéliumról  (1908) ;  Az  intellectualismus  túl- 
hajtásai  (1911) ;  Magasságok  felé  (1911) ;  A  túl- 
világ tornácaiban  (1913);  A  pünkösdi  lélek 
(1914) ;  JL  háború  lelke  (1915);  Világosság  a  sö- 
tétségben (1916) ;  Kultúra  és  terror  (1918). 

Prohibicíonisták,  a  prohibitiv  rendszer  hívei, 
1.  Prohibitio.  Az  északamerikai  Egyesült- Álla- 
mokban politikai  párt  neve,  mely  állami  tör- 
vényekkel akarja  eltiltani  a  szeszes  italok  ter- 
melését és  fogyasztását. 

Prohibitio  (lat.)  a.  m.  megakadályozás,  meg- 
tiltás, az  alkoholizmus  elleni  küzdelemben :  a  sze- 
szes italok  fogyasztásának  tilalma  (1.  Aritialkoho- 
lizmus) ;  prohibitiv,  tiltó ;  py^ohibitiv  rendszer, 
politikai  tekintetben  az  olyan  rendszer,  mely  a 
betiltás  jogánál  fogva  a  szabad  fejlődést  akadá- 
lyozza ;  kereskedehni  tekintetben  1.  Prohibitiv 
vámok. 

Prohibitiv  vámok  (tiltó  vámok)  alatt  értik 
azokat  a  rendkívül  magasan  megszabott  vám- 
tételeket, amelyeknek  lefizetése  bizonyos  külföldi 
árúk  versenyképességét  a  hasonló  belföldi  árúk- 
kal szemben  lehetetlenné  teszi.  A  F.  a  belföldi 
termelést  szolgálják  és  a  külföldet  teljesen  elzár- 


ják bizonyos  árúk  behozatalától.  L.  Kereske- 
delmi zár. 

Prohibitorium  (lat.),  tUtó  parancs ;  külföldi 
árúkra  elrendelt  be-  és  kiviteli  tilalom. 

Pro  interessé  suo  (lat.)  a.  m.  saját  érde- 
kében. 

Proitos,  Abas  fia,  Tiryns  királya.  Ikertestvére, 
Akrisios  elűzte,  de  a  lykiai  király,  Jobates,  ki 
leányát,  Anteiát  (Euripídesnél:  Sttíeneboiát)  nőül 
adta  hozzá,  visszavitte  s  ekkor  megegyeztek, 
hogy  ő  Tiiynset,  Akrisios  Argost  kapja  osztály- 
részül. Anteiáról,  ki  Bellerophonba  szeretett  bele, 
1.  Bellerophon.  Három  leányát,  Lysippét,  Iphi- 
noét  és  Iphianassát  őrültséggel  verték  meg  az  is- 
tenek, mert  Dionysos  kultuszának  ellenszegül- 
tek, majd  Melampos  meggyógyította  őket. 

Projectile  (fi'anc.)  a.  m.  lövedék. 

Projectio  (lat.),  1.  Projekció.  —  Zenei  érte- 
lemben 1.  Ekbolé. 

Projectum  (lat.)  a.  m.  terv,  javaslat. 

Projekció  (projectio,  lat.)  vagy  vetület,  vala- 
mely idomnak  bizonyos  szabály  szerint  készült 
képe  valamely  felületen.  Rendesen  a  síkon  szok- 
tunk képet  előállítani,  de  lehet  pl.  henger  vagy 
gömb  felületre  is  képet  készíteni.  Az  eredeti  sík- 
vagy térbeli  idom  a  képével,  vagy  P.-jával  olyan 
viszonyban  van,  hogy  az  eredeti  idom  és  a  kéj) 
egymásnak  megfelelő  pontjait  összekötő  egyene- 
sek bizonyos  egyszerű  viszonyban  vannak  egy- 
mással. Az  összekötő  vonalakat  vetítő  sugaraknak 
szokták  nevezni.  Ha  a  vetítő  sugarak  mind  párhu- 
zamosak egymással,  akkor  aparallelP.  keletkezik. 
Ha  még  mind  merőlegesek  is  a  képsíkra,  akkor 
ortogonális-projekcióknak  nevezzük.  Ha  a  vetítő- 
sugarak egy  pontban  találkoznak  (centrum),  akkor 
a  centrális-P.  keletkezik.  így  pl.  valamely  tárgy- 
nak az  árnyéka  a  napsugárban  parallel-P.,  a 
lámpafényben  centrális-P.  Az  ábrázoló  geomet- 
riában rendesen  az  ortogonális-P.  használatos. 
A  földrajzban  sokféle  P.  nyer  alkalmazást.  A 
gömbalakú  föld  fokhálózatának  képe  készülhet 
orthogonális-  vagy  centrális-,  sőt  még  sok  min- 
denféle P.-ban  is.  Ilyenkor  a  kép  nem  síkra  ké- 
szül, hanem  sokszor  hengerre  vagy  kúpra  s  csak 
a  henger  vagy  kúp  palástjának  kiterítésével  nye- 
rünk sík-képet.  A  kisebb  méretű  térképek  rende- 
sen ortogonális  P.-k.  Ha  a  projiciált  pontoknak 
a  képsíktól  való  távolságát  számokkal  jelezzük, 
akkor  a  számozott  vetítés  keletkezik. 

Projektív  geometria,  1.  Dualitás. 

Projektivitás  (lat.)  v.  projektív  rokonság,  két 
dsö  fokú  alapalakzat  oly  egymásra  való  vonat- 
koztatása, hogy  az  egyik  bármely  elemének  a 
másikban  egy  és  csak  egy  elem  felel  meg,  még 
pedig  úgy,  hogy  az  egyik  alakzat  bármely  négy 
elemű  csoportjának  a  másik  alakzatban  szint- 
oly  kettős  viszo7inyal  (1.  o.)  bíró  csoport  felel 
meg. 

Két  különnemű  projektív  alapalakzatot  pe^-- 
spektiv  helyzetűnek  mondunk,  ha  megfelelő  ele- 
meik egymásban  f eküsznek.  Két  egynemű,  de  nem 
egymásban  fekvő  projektív  alapalakzatot  pedig 
akkor  mondunk  perspektiv  helyzetűnek,  ha  léte- 
zik oly  másnemű  alapalakzat,  mellyel  mindkettő 
perspektiv  helyzetű.  Két  első-,  másod-,  illetve 
h-armadfokü  alapalakzat  P.-a  teljesen  meg  vau 


Projektív  mértékmeghatározás 


711 


Prokloö 


határozva,  ha  az  egyik  alakzatnak  Mrom,  négy, 
illetve  öt  általános  helyzetű  eleméhez  meg  van- 
nak adva  a  másik  alakzatnak  megfelelő  elemei. 

Ha  a  két  egymásra  vonatkoztatott  alakzatban 
a  megfelelő  elemek  liasonnemiiek,  tehát  pontnak 
pont,  síknak  sík,  sugárnak  sugár  felel  meg,  akkor 
a  P.-t  kollineác'iónak  (vagy  homo  gráfiának)  ne- 
Tezzük,  ellenkező  esetben. reciprocitásnak  (1.  o.). 

Két  egyesített  projektív  első  fokú  alapalakzat- 
han  mindig  két  (valós  vagy  képzetes)  önmagának 
megfelelő,  vagy  dupla  elem  létezik. 

Ha  két  egyesített  koUineár  síkrendszerben  há' 
rom  egy  s  egyenesen  fekvő  dupla  pont  létezik, 
akkor  s-nek  minden  pontja  dupla  pont.  Ez  eset- 
hen  a  két  síkreudszert  centrálisán  kollineárnak 
mondjuk. 

Ha  két  kollineár  síkrendszerhen  a  végtelen- 
ben fekvő  egyenesek  egymásnak  megfelelők,  a 
koUineációt  affinitásnak  nevezzük.  Ebben  az 
esetben  parallel  egyeneseknek  parallel  egyene- 
aek  felelnek  meg  ós  megfelelő  területek  vi- 
szonya állandó.  Ha  azonfelül  bármely  két  meg- 
felelő szög  egymással  egyenlő,  akkor  az  affin 
síkrendszereket  hasonlóknak  mondjuk.  Hasonló 
síkrendszerekben  megfelelő  vonaldarabok  vi- 
azonya  állandó ;  ha  ezen  állandó  viszony  értéke 
az  egységgel  egyenlő,  akkor  a  síkrendszerek  kon- 
gruensek. 

Projektív  mértékmeghatározás,  a  távolsá- 
gok és  szögek  közönséges  meghatározásának  sa- 
játságos általánosítása.  Minden  P.  egy  alapul  vett 
másodrendű  v.  másodosztályú  felületre  vonatko- 
sik,  melyet  az  illető  P.  fundamentális  felületének 
nevezünk. 

A  P.  egy  különös  faja  az  abszolút  geometriában 
(l.  0.)  használatos  abszolút  mértékmeghatározás. 
Bnnél  fundamentális  felületül  a  térnek  végtelen- 
ben levő  pontjai  által  képezett  felület  szolgál.  A 
hiperbolikus  geometriában,  hol  minden  egyenes- 
nek két  valós  végtelenben  levő  pontja  van^  e  felü- 
Jtet  egy  valós,  nem  egyenes  vonalú  másodrendű 
felület.  Az  elliptikus  geometriában,  hol  az  egye- 
nesnek végtelen  pontjai  képzetesek,  a  szóban 
forgó  felület  egy  képzetes  másodrendű  felület.  A 
közönséges  mértékmaghatározást,  vagyis  o,  para- 
bolikus V.  euklidet  í  geometriában  használatos 
mértókmeghatározást  nyerjük,  ha  fundamentális 
felületnek  azt  a  képzetes  kört  választjuk,  mely- 
ben a  végtelenben  levő  sík  a  tér  összes  gömbjeit 
metszi. 

Projektor,  1.  Vetítőkészülék. 

Pro  judicato  (lat ),  elítélt  gyanánt.  —  Gon- 
fessus  P.  habetur :  a  beismerő  t  elítéltnek  kell 
tekinteni. 

Prokambium  (növ.),  az  az  osztódó  szövetből 
való  nyaláb,  melyből  az  edéuynyaláb  részei  fej- 
lödnek M.  P.  és  prokambiumnyaláb  fogalma  te- 
hát ugyanaz.  L.  Edényiiyaláb. 

Prokatalépsis  (gör.),  a  védőbeszédekben  az 
a  fogás,  midőn  a  szónok  a  vádbeli  tényt  olyan 
formulában  emlegeti,  amely  a  vádlottra  nézve 
kedvező. 

Prókátor,  régi  diákos  magyarsággal  a.  m.  ügy- 
véd, a  procurator  (l.  o.)  szóból  összevonva. 

Prokesch-Osten,  Anton,  gróf,  osztrák  diplo- 
mata és  történetíró,  szül.  Grácban  1795  dee.  10., 


megh.  Bécsben  1876  okt.  26.  Mint  tiszt  végighar- 
colta az  1813— 15-iki  hadjáratokat,  azután  több 
ízben  járt  Keleten  fontos  diplomáciai  küldetések- 
ben. 1834-49.  athéni,  1849—52.  berlini  követ 
volt.  1855  dec.  Konstantinápolyba  küldöttek  ideig- 
lenes követnek,  1867.  rendes  követ  lett  ugyanott. 
Közben  a  táborszernagyi  rangig  emelkedett  s 
mikor  1871.  nyugalomba  vonult,  grófi  címet  kapott. 
Számos  műve  közül  említendők  :  Erinnerungen 
aus  Ágypten  und  Klein-Asien  (Wien  1829—31,  3 
köt.) ;  Denkwürdigkeiten  und  Erinnerungen  aus 
dem  Orient  (Stuttgart  1836—37,  2  köt.);  Ge- 
schichte  des  Abf alls  der  Grlechen  vom  ttirkischen 
Reich  im  J.  1821  (u.  o.  1867,  6  köt.);  Mehemed 
Ali,  Vize-König  von  Ágypten ;  aus  meinem  Tage- 
buch  1826-41  (u.  o.  1877);  Kleine  Schriften 
(u.  0. 1842—44, 7  köt.).  Halála  után  jelentek  meg  : 
Mein  Verhaltniss  zum  Herzog  von  Reichstadt 
(u.  0.  1878)  és  Briefwechsel  mit  Herm  v.  Gentz 
und  Pürst  Metternich  (Wien  1881,  2  köt.).  P.-t  a 
Magy.  Tud.  Akadémia  1863  jan.  13.  kültagjai 
közé  választotta,  emlékbeszédet  Ipolyi  Arnold 
tartott  felette  (Akad.  Értek.  1878,  VI.).  —  Fia 
Anton  gróf  (szül.  1837  febr.  19.,  megh.  1919 
márc.  12.),  atyja  hagyatékából  kiadta  :  Zur  Ge- 
schichte  der  orientaUschen  Frage.  Briefe  aus 
dem  Nachlass  Friedrichs  von  Gentz  1823—29 
(Wien  1877) ;  Dépőches  inédites  du  chevalier  de 
Gentz  aux  hospodars  de  Valachie  (Paris  1876,  3 
köt.) ;  Aus  den  Briefen  des  Grafen  Prokesch  von 
Osten,  1849—55  (Wien  1896). 

Prokike,  adók.  Lika-Krbavavm.brinjeij.-ban, 
(1910)  1658  szerb  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prokimen  (gör.),  görög  egyházi  ének  a  zsoltárok- 
ból vagy  a  szentírás  más  könyveiből.  A  szentírási 
szakaszok  olvasása  előtt  éneklik  ós  vonatkozás- 
sal van  az  utána  következő  szentírási  szakaszra. 

Proklamáció,  l.  Kiáltvány. 

Prokies,  ős  spártai  király,  Eurysthenes  test- 
vére. L.  Heraklidák. 

Proklorit  (ásv.),  a  klorit-családnak  leggyako- 
ribb tagja.  Hatszöges  külsejű  apró  zöld  kristá- 
lyok, gyakran  hatoldalú  féreg  módjára  csavaro- 
dott oszlopok,  leginkább  csak  laza,  pikkelyes,  föl- 
des zöld  halmazok.  Kémiai  összetételét  1.  Klorit 
alatt.  A  gnájsz,  gránit,  kloritpala,  szerpentin  ós 
agyagpala  repedéseit  ós  fészkeit  szokta  kitöl- 
teni, továbbá  pszeudomorfozákat  alkot  az  amfl- 
bol,  augit,  gránát,  vezuvián  ós  turmalin  után.  A 
diabáz-  és  dioritkőzetek  (zöldkövek)  finom  zöld 
pikkelykéi  szintén  P.-ból  állanak.  A  P.  fajtái : 
grochait,  pattersanit,  fUloklorit,  allofit,  onkoit, 
lofoit,  helmint. 

Proklos,  újplatonikus  filozófus,  szül.  Bizáncban 
lü*.  u.  411.,  megh.  485.  Mellékneve  Diadochos 
(az  utód),  mert  mesterét  Sirianust  követte  a  böl- 
csészet tanításában.  A  görög  filozófia  skolasztiku- 
sának nevezték.  Egészben  Plotinost  követi,  eltér 
tőle  abban,  hogy  az  ősvalóból  nem  a  núszt  szár- 
maztatja, hanem  egységeket  (henadesz),  amelyek 
a  legfőbb  istenek,  ezekre  következik  a  núsz,  szin- 
tén hármas  fejlődósben  az  inteUigibilis,  az  intel- 
lektuális-intelligibilis  és  az  intellektuális  =  lét, 
élet  és  gondolkodás.  Ebből  folyik  a  lélek ;  van- 
nak isteni,  démonikus  és  emberi  lelkek.  Az  elíszta- 
tikus  megismerés  mint  ismeretelr  az  ész  ós  esz- 


Prokné 


12     — 


Prokuráciák 


inék  fölött  áll.  A  babonahitnek  szimbolisztikus 
és  allegorikus  magyarázatokkal  tág  kaput  nyit. 
Ö  adta  meg  az  új -platonizmusnak  végleges  alak- 
ját. Euklides  első  könyvéhez  magyarázatot  írt. 
Azonkívül  két  könyve  van,  egy  a  mozgásról,  egy 
másik  a  gömbről,  azonban  előbbit  Aristoteles, 
utóbbit  pedig  Geminos  műveiből  vette.  Épp  igy 
Csillagászati  pozícióinak  tartalma  Ptolemaios 
műveiből  való.  Műveit  először  1534;-ben  adták  ki 
Baselben,  mint  Platón  műveinek  függelékét.  Újab- 
ban Creuzer,  Gousin  (1820—1825  és  1864),  Stall- 
haum  és  Zahii  (1891). 

Prokné,  Philomela  (1.  o.)  testvére. 

Prokonneszosz,  sziget,  1.  Marrnara-tenger. 

Prokonzul  (proconsul,  lat.  a.  m.  a  konzul 
helyettese),  a  régi  római  birodalomban  a  pro- 
vincia helytartója  volt.  A  P,  a  tartományban  a 
katonaság  és  a  polgári  hatóság  feje  volt ;  fel- 
ügyelete alatt  állottak  a  községek,  az  utak,  az 
állami  építkezések,  az  adók  és  a  rendőri  ügyek. 
Hivataloskodása  rendszerint  egy  évig  tartott  és 
a  nagy  költség  terhét  a  provincia  viselte.  Ha  a 
császári  korban  légiók  voltak  a  tartományban, 
akkor  ide  legátusok  jöttek ;  viszont  a  szenátus 
hatásköre  alatt  álló  provinciákban  tovább  is  P. 
kormányozott ;  Nagy  Constantinus  óta  volt  kon- 
zulok csak  az  ázsiai,  afrikai  provinciákba  és 
Achajába  küldettek  helytartókul,  s  ezek  alá  csak 
a  bírói  és  közigazgatási  ügyek  tartoztak. 

Prokop,  1.  cezareai,  történetíró,  megh.  562 
után.  Müvei :  Historikon  (8  kötet) ;  Hist.  arcana 
és  Deaediflciis.  —  2.  P.,  gazai,  keresztény  rhetor, 
megh.  528  körül.  Rhetorikai  és  exegetikai  müveit 
kiadta  Migne  (87.  kötet). 

Prokop,  szentek:  1.  P.  vértanú  Caesareábana 
IV.  sz.  elején.  A  Dioklecián  üldözése  alatt  lefejez- 
ték. Ünnepe  jul.  8. ;  2.  P.  apát  Sazawaban  (Cseh- 
orsz.),  megh.  1053  márc.  25.  Ünnepe  júl.  4. 

Prokop,  1.  morva  őrgróf,  János  Henrik  őrgróf, 
lY.  Károly  német  császár  és  cseh  király  öccsé- 
nek második  fia,  szül.  1355.,  megh.  1405  szept.  24. 
Bátyjával,  Jodokkal  1380  óta  harcban  állott  s  az 
olmützi  egyház  elpusztítása  miatt  1399.  egyházi 
átok  alá  is  esett.  1402-ben  Vencel  cseh  király 
pártján  állott  Zsigmond  magyar  király  ellen,  ki 
öt  elfogatta  ós  egy  ideig  Pozsonyban  elzáratta. 
1403-ban  kiszabadult  és  megint  Zsigmond  ellen- 
ségeihez csatlakozott. 

2.  P,  a  Nagy  v.  Kopasz^  huszita  vezér,  szül. 
1380  körül,  niegh.  1434  máj.  30.  Barát  volt  s  a 
huszita  háborúk  kitörésekor  Ziska  seregéhez 
csatlakozott.  Itt  annyira  kitűnt,  hogy  Ziska 
halála  után  1424.  a  táboriták  fővezére  lett  és 
félelmetes  hírnévre  tett  szert.  1426  jún.  16. 
Aiissig-TvéiX  legyőzte  a  német  keresztes  sereget, 
azután  feldúlta  Ausztriát  a  Dunáig.  1427-ben 
Prágát  is  hatalmába  kerítette  s  ő  intézte  a  huszi- 
ták pusztító  hadjáratait  a  szomszédországok,  így 
hazánk  ellen  is.  1431  aug.  14.  újból  fényes  győ- 
zelmet aratott  a  németeken  Tansz  mellett.  A 
prágai  kompáktátumok  (1.  o.)  elfogadása  után  a 
mérsékeltek  ellen  fordult,  de  Böhmisch-Brod 
mellett  1434  máj.  30.  teljes  vereséget  szenvedett 
^  maga  is  elesett  a  harcban.  —  Alvezére  volt  a 
Kis-P.  (Prokupek),  aki  részt  vett  P.  összes  har- 
caiban s  vele  együtt  esett  el. 


Prokop,  adók.  Belovár-Körös  vm.  garesnicai 
j.-ban,  (1910)  283  szerb  és  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.} 

Prokopios  (Procopius),  görög  (bizánci)  tör- 
ténetíró, szül.  Caesareában  (Palesztina),  megh. 
Konstantinápolyban  562.  Kr.  u.  Belizár  (l.  o.) 
fővezér  titkára  volt  s  elkísérte  azt  a  vandal,  gót 
és  perzsa  háborúkba.  Megírta  ugyanezen  hábo- 
rúk történetét  8  könyvben.  Peri  Ktísmatön  c. 
müvében  megírta  Justinianus  császár  építkezé- 
seit, de  a  császárról  írt  dicséreteit  visszavonta 
az  ú.  n.  História  arcana  (Titkos  történet)  c.  mun- 
kájában. EbÍ3en  élesen  bírálja  az  udvar,  különö- 
sen Theodora  császárné  erkölcstelenségét.  P. 
Polybiost  vette  mintaképéül  s  müveiben  az 
ó-görög  pogány  és  az  újabb  keresztény  felfogás 
tükröződik  vissza.  Műveit  először  Maitretus  adta 
ki  (Paris  1663),  azután  Dindorf  a  Scriptores 
Históriáé  Byzantinae  című  gyűjteményben  (Bonn 
1833—38),  legújabban  pedig  Haury  (Leipzig 
1905—1906, 3  köt.).  Egyes  müveit  németre  Coste 
(Leipzig  1885),  franciára  Isarnbert  (Paris  1856),. 
olaszra  Compjaretti  (Roma  1895—98)  fordították 
le.  V.  ö.  Dahn,  Procopius  von  Caesarea  (Berlin 
1865). 

Prokris,  Kephalos  (1.  o.)  felesége. 

Prokrustes  (Damastes  és  Polypemon  néven 
is),  hírhedt,  mesés  attikai  útonálló,  Poseidon  fla. 
Az  elfogott  utasokat  egy  ágyba  fektette  s  a  ki  az 
ágynál  hosszabb  volt,  abból  a  felesleget  levágta, 
aki  rövidebb,  azt  halálra  nyújtotta.  Innen  a  köz- 
mondásos «Prokrustes-ágy» :  kényszerhelyzet,  ha 
valaki  kénytelen  jogainak  megnyirbálását  eltűrni. 
Theseus  (1.  o.)  végre  magára  P.-re  alkalmazta 
ezt  az  eljárást  s  ezzel  garázdálkodásának  véget 
vetett. 

Proksch,  Joseph,  osztrák  zenész,  szül.  a  cseh 
Reiclienbergben  1794  aug.  4.,  megh.  Prágában 
1864  dec.  20.  13  éves  korában  megvakult ;  Ber- 
linben megismerkedett  Logier  rendszerével  (osz- 
tálytanítás több  zongorán  egyszerre)  s  1830. 
Prágában  igy  rendezettbe  zongoraiskolát.  Munkái : 
Aphorismen  über  Katholische  Kirchenmusik, 
(1858) ;  Allgemeine  Musiklehre  (1857) ;  zongora- 
darabok, átiratok.  V.  ö.  Rudolf  Miiller,  Joseph  P. 
(1874). 

Proktitisz  (gör.)  a.  m.  végbélgyuladás ;  prok- 
tokele  végbélsérv,  vógbélelőesés ;  proktoplasz- 
tika,  sebészeti  műtét,  mellyel  a  végbél  vele^ 
született  rendetlenségein  vagy  sérülésein  segí- 
tenek :  proktorrágia,  a  végbél  vérzése ;  prok- 
torroea,  végbélből  származó  kifolyás ;  prokto- 
szpazmus,  a  végbél  záró  izomzatának  görcse ; 
proktosztenőzis,  végbélszűktilet ;  proktotomia,  a 
végbélhártya  felhasítása. 

Prokuj,  a  Piasztok  uralkodóházából,  Szt.  István 
király  avunculusa,  Adelhaídnak,  Géza  vezér  f ele- 
SÍgének  testvére  lett  volna. 

Prokuplje,  Toplica  szerb  kerület  székhelye,  a 
Toplica  folyó  mellett,  kb.  5500  lak.,  számos,  a 
római  korból  maradt  rommal.  1915  nov.  13.  a 
bolgár  csapatok  elfoglalták. 

Pr okur a,  |;ro A;  w? 'tó-fa,  1.  Procura,  Cégvezető, 

Prokuráciák  (procuratiák),  velencei  paloták. 
A  velencei  köztársaság  legmagasabb  személyi- 
ségei a  Szt.  Márk  prokurátorai  voltak.  Kilenc 
valódi  prokurátoron  kívül,  akik  között  a  dogé  is 


Prolabium 


-     713     — 


Pro  litteris  et  artibus 


volt,  számos  tiszteleti  prokurátori  állást  is  szer- 
veztek, amelyeket  pénzért  lehetett  megszerezni ; 
a  prokurátorok  a  prokurácia  palotában  székel- 
tek a  Szt.  Márk-tér  É.-i  és  D.-i  részén.  A  régi  P. 
(1490—1517)  Lombard  Pirre  műve;  a  királyi 
palotához  csatolt  új  P.  (1584)  Scamozzi  müve. 

Prolabium  (lat.)  a.  m.  elöajak,  az  arc  bőré- 
ből elvágódott  ajkpirral  (rubor  labiorum)  borított 
ajakrósz,  amely  zárt  szájon  kívül  látszik. 

Prolapsns  (lat.),  1.  Elöesés. 

Prolatio  (lat.),  a  menzurális  zenében  a  P.  1*. 
általában  a  hangjegyek  viszonylagos  értékét  je- 
lenti (proferre,  a.  m.  kivinni,  előadni).  Marehet- 
tus  di  Padua  ismerteti  először  a  P.  négy  faját. 
2.  P.  alatt  a  semibrems  értékének  megállapítá- 
sát is  értették.  Ha  a  semibrevis  három  minimára 
bomlott  fel,  akkor  a  temptis  jelzésnél  pontot  al- 
kalmaztak ;  ez  volt  a  P.  maior.  Pont  nélkül  a 
semibrevis  kéttagú  volt  (P.  minor)^  1.  Menzurá- 
lis hangjegyek. 

Prolegatus  (lat.)  a  korábbi  Egyházi  Állam- 
ban a  tartományi  helytartó. 

Prolegomena  (gör.)  a.  m.  előszó  vagy  beveze- 
tés, mely  arra  van  hivatva,  hogy  az  olvasót  az 
irodalmi  műnek  a  szellemébe  beavassa ;  előkészü- 
let ;  bevezetés  egy-egy  tudományszakba. 

Prolektit  (ásv.),  a  humitsoniak  első  tagja,  a  Kő- 
bányában Nordmarken  mellett  (Skandinávia)  igen 
ritkán  található  monoklin  kristálykákban,  kémiai 
összetétele  Mg[Mg(F30H)]2[SiOJ. 

Prolepsis  (gör.,  a.  m.  elővétel),  1.  a  retorikában 
az  a  fogás,  mikor  a  szónok  maga  felhozza  az  el- 
lenfélnek hatásra  számított  érveit  s  ezzel  meg- 
fosztja az  újság  érdekétől  és  meglepő  erejüktől, 
esetleg  meg  is  cáfolja  őket,  maga  részére  pedig 
nyíltságával  bizalmat  szerez  a  hallgatóságnál. 
A  P.  nem  beszédalakzat,  hanem  a  szónoki  taktika 
egyik  eszköze.  L.  Megelőzés-  —  2.  P.  a  növény- 
tanban az  a  jelenség,  amidőn  a  növények  kelle- 
ténél hamarább  hajtanak,  pl.  a  jövő  tavasz  he- 
lyett már  előző  ősszel  vagy  télen.  A  rügyekben 
ugyanis  már  megvan  mindazon  szervnek  a  kez- 
dete, amely  csak  a  jövő  tavasszal  jut  rendes  kö- 
rülmények között  kifejlődésre,  de  néha  a  kihaj- 
tásra  kedvező  körülmények  miatt  már  előbb  is.. 
A  virágzásban  bekövetkező  ilyen  P.-t  proanthe- 
sis  névvel  is  illetik.  A  P.  esetében  tehát  másod- 
virágzás  áll  be  (1.  0.),  illetőleg  a  növény  kétszer 
nyíló,  kétszer  virító,  t.  i.  a  rendes  tavaszi  vagy 
nyári  és  a  rendestől  időben  elütő  és  csak  esetleges 
őszi  virágzás  köszönt  be.  Az  őszi  virágzás  oka 
nem  mindig  a  P.,  hanem  sokszor  jyrovewÍM?  rügy 
keletkezése  is,  vagyis  oly  rügyé,  amelynek  fej- 
lődési korszaka  tulajdonképen  már  előző  időre 
esett,  de  egy  ideig  nyugalomban  volt  és  ké- 
sőbb fejlődött  csak  ki ;  ez  esetben  tehát  a  rügyek 
kései  fejlődése  (opsigonia)  hozta  létre  a  másod- 
virágzást, miért  is  a  proanthesistöl  való  megkü- 
lönböztetésül metanthesisnek  mondják.  Különben 
a  P.  bizonyos  fajtákon  állandósul  is  (1.  Remon- 
tálás). 

Proles  (lat.)  a.  m.  utéd,  sarjadék,  gyer- 
mek. 

Proletárállam,  az  állam  olyan  berendezése, 
ahol  a  politikai  hatalom  kizárólag  a  vagyonta- 
lan, testi  munkájából  élő  társadalmi  osztály  ke- 


zében van.  Ha  a  munkásosztály  ezt  a  politikai 
hatalmat  nem  természetes  súlyánál  fogva,  ha- 
nem csak  önkényes  és  erőszakos  eszközökkel  ké- 
pes megtartani,  proletárdiktatúra  van.  L.  Prole- 
tárdiktatúra és  Tanácsköztársaság. 

Proletárdiktatúra  az  áUam  oly  berendezése, 
amely  mellett  a  vagyontalan,  kizárólag  testi 
munkából  élő  társadalmi  osztály  abszolutisztikus 
(önkényes)  módon  uralkodik  a  többi  osztály  felett. 
A  P.  rendszerét  a  bolsevista  irodalom  dolgozta  ki. 
Szerintük  a  munkásosztálynak  nem  kell  bevárnia 
azt  az  évszázados  nyugodt  fejlődést,  amely  a 
szocializmus  eszméit  esetleg  diadalra  segítheti, 
hanem  jogában  áll  mint  kisebbségnek  is  magá- 
hoz ragadnia  a  hatalmat,  a  mai  társadalmi  beren- 
dezkedéseket erőszakos  módon  megsemmisíteni 
és  a  romokon  felépíteni  a  kommunista  államot, 
amelyben  csak  a  munkásoknak  vannak  jogaik. 
A  kisebbség  uralmát  természetesen  csak  fegyve- 
res erőszakkal  és  terrorral  tudja  fenntartani ;  a 
gyakorlatban  úgy  Oroszországban,  mint  hazánk- 
ban rémuralommá  fajult  s  nem  is  mint  a  munkás- 
osztály, hanem  csakis  egy  kis  csoport  diktatúrája 
jelentkezett.  A  P.  a  kommunista  alkotmány  sze- 
rint a  tanácsokon  nyugszik.  L.  Tanácsköztár- 
saság. 

Proletariátus,  az  ó-korban  a  rómaiaknál  a 
vagyontalanoknak  (proletáriusoknak)  az  osztálya, 
akiknek  csak  gyermekük  volt  (proles  a.  m.  iva- 
dék), de  vagyonuk  nem.  A  Servius  Tullius-féle 
cenzusos  alkotmányban  a  P.  a  többi  öt  osztályba 
sorozott  polgárok  192  centuriája  közt  csak  egy 
centuriát  alkotott  és  a  centuriális  gyűlésen  csak 
szavazattal  bírt.  Újabban  a  P.  kifejezést  általá- 
ban a  vagyontalan  osztály  megjelölésére  hasz- 
nálják. L.  Proletárállam,  Proletárdiktatúra. 

Proletárjog  címmel  jelent  meg  a  magyar 
tanácsköztársaság  (1.  o.)  jogi  szaklapja  előbb  a 
Szocialista  Jogászszövetség,  majd  az  igazságügyi 
népbiztosság  szerkesztésében. 

Proletárok  (lat.  pj'oletarii),  a  régi  római  pol- 
gárok osztályaiban  az  utolsók,  akiket  az  állam 
csak  ivadékuk  (a.  m.  proles)  szempontjából  vett 
figyelembe,  mert  alig  volt  vagyonuk,  s  ezért  fel 
voltak  mentve  adó-  és  katonai  szolgálat  alól,  de 
később,  ha  beléptek  a  hadseregbe,  zsoldot  kap- 
tak. —  Újabb  időben  a  P.  az  a  társadalmi  osz- 
tály, mely  munkájával  megszerzi  ugyan  élelmét, 
s  így  nincs  terhére  az  államnak,  de  keresetéből 
semmit  sem  rak  félre.  Szellemi  P.-nak  nevezik 
azokat,  kik  szegény  sorsukban  műveltséget  sze- 
reztek ugyan,  de  műveltségüknek  megfelelő  tár- 
sadalmi életet  jövedelem  híján  nem  élvezhetnek. 

Proli,  1.  Harmonista. 

Pro  libertate  (lat.)  a.  m.  a  szabadságért ; 
1.  Libertás. 

Pro  libito  (lat.),  a.  m.  tetszés  szerint. 

Prolificatio  v.  átnövés  (növ.),  amidőn  a  rend- 
szerint növekedését  a  virágfejlesztéssel  befeje- 
zett szár  a  kialakult  virágon  át  tovább  növeke- 
dik és  egy  második  virágot  fejleszt. 

Pro  litteris  et  artibus  (lat.),  tudomány  és 
művészetért  adományozott  cs.  és  kir.  osztrák- 
magyar érdem  jel.  Alapította  I.  Ferenc  József 
1887  aug.  18.  Ischlben.  Az  érdem  jel  a  régi,  tudo- 
mány   é^    művészet    jutalmául    adományozott 


Prológus 


—     714 


Prometheus 


aranyérmet  volt  hivatva  pótolni,  mely  1835  júl. 
15.  (illetve  okt.  17.)  alapíttatott,  1837  szept.  29. 
kibővíttetett,  1849  febr.  24.  megváltozott  s  1867 
ápr.  13.  kis  ós  nagy  éremre  oszlott,  de  melyet 
mint  rendjelvényt  soha  nem  viseltek.  A  P.  rend- 
jel jelvénye  tojásdad  aranyérem,  keskeny  fekete 
szegéllyel,  körülötte  fekete  zománcos  babérko- 
szorú, melyet  fent,  alul  és  kétoldalt  fekete  ékít- 
ményű  aranyszalag  köt  össze.  Előlapján  az  ala- 
pító relief  képe  az  aranygyapjas-rend  öltönyében, 
megfelelő  körirattal.  Hátlapján  Pro  litteris  et 
artibus  felirat.  Az  érem  biborbélésű  aranykoro- 
nán függ.  Szalagja  vörös,  45  mm.  szélességű, 
melyen  a  férfiak  nyakban,  nők  balvállon  viselik. 

Prológus  (prologos,  gör.),  a  görög  drámának 
a  helyzet  felől  tájékoztató,  de  már  a  drámai  cse- 
lekményhez tartozó  bevezetése  Aischylosnál  és 
Sophoklesnól.  Euripidesnél  már  csak  tájékoztató 
magánbeszéd,  melyet  valamelyik  személy  (több- 
nyire isten)  mond.  A  rómaiaknál  Plautus  szintén 
Így  alkalmazta,  Terentius  azonban  ellenfeleivel 
is  polemizál  benne.  Ujabb  költők  is  alkalmazták, 
így  Shakespeare  a  Viharban  ós  a  Szentivánéji 
álomban ;  Schiller  Wallensteinhoz,  Goethe  Faust- 
hoz. Ünnepi  alkalmakra  is  szoktak  többnyire 
drámai  prológot  írni,  ilyen  pl.  Vörösmartytól 
Árpád  ébredése. 

Prolongáció  (prolongatio,  lat.),  a.  m.  meg- 
hosszabbítás ;  jelesül  szállítási  vagy  fizetési  ha- 
táridőnek meghosszabbítása.  Váltó-P.,  a  váltó 
fizetési  határidejének  meghosszabbítása  a  váltó- 
birtokos és  a  váltóadós  egyetértésével,  rendesen 
áj  váltó  kiállításával,  amelyet  a  régi  váltó  forga- 
tói is  forgatmányaikkal  ellátnak.  A  magyar  váltó- 
törvény a  váltóprolongációról  kifejezett  intézke- 
dést nem  tartalmaz.  Általános  P.-t  állapított  meg 
mindennemű  pénzfizetésekre  nézve  az  1914  júl. 
31.  elrendelt  általános  moratórium,  amely  a 
háború  folyamán  ismételten,  de  egyre  szűkebb 
körben  meghosszabbíttatott.  L.  Moratórium. 

P.  a  kereskedelmi  életben  az  ügyletek  határ- 
idejének meghosszabbítását  jelenti.  A  P.  vonat- 
kozhatik  a  spekulációs  üzlet  lejáratának  meg- 
hosszabbítására :  ha  ugyanis  azok  a  körülmé- 
nyek, melyek  beálltára  az  üzérkedő  üzletét  ala- 
pította, az  eredeti  időpontig  nem  következtek  be, 
akkor  —  ha  kénytelen  volna  az  üzletet  lebonyo- 
lítani —  feltótlenül  vesztesége  volna,  ennek  el- 
hárítására üzletfelének  fizetett  díj  ellenében  P. 
útján  meghosszabbítja  az  ügylet  terminusát  ab- 
ban a  reményben,  hogy  az  újabb  határidőig  spe- 
kulációja valóra  fog  válni.  (Tőzsdei  P.)  A  P.  má- 
sik neme  a  hitel  tartamának  meghosszabbítása, 
amelynél  az  adós  a  hitelező  beleegyezésével  v. 
ellenérték  fizetése  mellett  (P.-s  kamat),  v.  anél- 
kül tartozása  visszafizetésére  haladékot  kap. 

Prolongációs  üzlet,  1.  Prolongáció  ós  Ha- 
lasztó-üzlet. 

Prolongement  (franc,  ojtsd:  proioSzsman),  ké- 
szülék a  zenei  hang  meghosszabbítására,  meg- 
nyújtására. 1.  Zongoránál :  1.  Pedál ;  —  2.  har- 
móniumnál :  1.  Harmónium. 

Promachos  (gör.),  a.  m.  előharcos,  Athenának, 
mint  hadi  istennőnek  mellékneve. 

Prome  (Pjé,  Pre-mjo),  az  ugyanily  nevű  kerü- 
let székhelye  Birma  brit-indiai  tartományban. 


kb.  27,000  lak.,  élénk  tranzitó-kereskedéssel.  1853 
óta  brit  birtok. 

Pro  memória  (lat.)  a.  m.  emlékül,  megem- 
lékezésül, emlékirat,  beadvány  valamely  ható- 
sághoz. L.  Memorandum. 

Promenade  (franc,  ejtsd :  promnád)  a.  m.  séta, 
sétatér. 

Pro  luenise,  a.  m.  hónaponkint,  vagy  egy  hó- 
napra vonatkoztatva. 

Promesse  (franc),  a.  m.  Ígérvény  (1.  o.). 

Prometheus  (gör.,  a.  m.  előrelátó,  gondos- 
kodó), Japetos  titán  és  Klymene  fia,  Atlas,  Me- 
uoitios  és  Epimetheus  testvére,  Deukalion  (1.  o.) 
atyja.  Hesiodos  beszéli,  hogy  mikor  az  istenek  a 
titánok  legyőzése  után  pöröltek  az  emberekkel 
a  nekik  járó  tisztelet  ós  áldozatok  dolgában,  P. 
az  emberek  javára  ki  akart  fogni  Zeuson,  ameny- 
nyiben  az  áldozati  állat  húsának  javarészét  az 
állat  bőrébe  varrva  elrejtette  s  a  rosszabb  része- 
ket tette  felül.  Zeus  átlátta  a  cselt,  de  készakarva 
a  rosszabb  részt  választotta,  csak  azért,  hogy 
kárpótlásul  elvehesse  az  emberektől  a  tűzet.  P. 
azonban  az  emberi  nem  boldogítására  lelopja  a 
tüzet  az  Olymposról.  Zeus  ezért  úgy  áll  boszát, 
hogy  Pandorát  (1.  o.)  küldi  büntetésül  az  embe- 
rekre, P.-t  pedig  a  Kaukázushoz  láncoltatja,  hol 
egy  keselyű  folyvást  tépdesi  újra  meg  újra  ki- 
növő máját,  míg  végre  Herakles  le  nem  nyilazza 
a  keselyűt.  Aischylos  P.-trilógiájában,  melynek 
első  része,  a  Leláncolt  P.  maradt  fenn,  az  embe- 
riség nagy  jóltevőjének,  a  kultúra  hős  mártírjá- 
nak rajzolja  P.-t.  Szerinte  P.  Themis  fia,  ki  a 
Zeus  előtt  elrejtett  jövőt  is  tudja.  Tanácsával 
győzelemre  segítette  Zeust  a  titánok  ellen  ;  aztán 
védelmébe  veszi  az  emberiséget,  melyet  Zeus  ki 
akart  irtani,  átadja  nekik  a  tüzet,  minden  talál- 
mány és  kultúra  forrását,  mellyel  az  ember  a 
természet  erőivel  szemben  védekezhetik,  meg- 
tanítja az  embert  a  tudományokra  és  művésze- 
tekre. Ezért  kell  a  Kaukázushoz  láncolva  bűn- 
hődnie. De  szenvedésében  is  hajthatatlan  marad 
s  nem  akarja  elárulni  Zeusnak  azt  a  titkot,  mely- 
től uralma  függött ;  ezért  Zeus  villámával  sújtja 
és  a  szirttel  együtt  a  Tartarosba  taszítja.  Sok 
idő  múlva  ismét  a  fel  világra  kerül,  de  tovább  is 
a  szirthez  láncolva  kell  gyötrődnie,  míg  Herak- 
les meg  nem  szabadítja  s  a  gyógyíthatatlan  seb- 
ben sínylődő  Cheiron  (1.  o.)  le  nem  megy  he- 
lyette az  alvilágba.  P.  ekkor  kijelenti  Zeusnak  a 
titkot,  t.  i.  inti,  ne  vegye  nőül  Thetist  (1.  o.),  mert 
annak  olyan  fia  fog  születni,  aki  hatalmasabb 
lesz  az  atyjánál  s  így  égi  trónját  ledönti.  így  a* 
Olymposra  jut  és  ismét  tanácsadója  lesz  az  iste- 
neknek, az  emberek  pedig  áldozatokkal  és  a  róla 
nevezett  ünneppel  (Prometheia)  ülik  meg  emlé- 
két. Későbbi  költők  szerint  P.  művész  is  volt,  ki 
agyagból  embereket  és  állatokat  formált.  A  kép- 
zőművészet (vázaképeken,  reliefeken)  főleg  büa- 
hödésót  és  megszabadulását  szerette  ábrázolni. 
Egy  capitoliumi  szarkofágosz  mint  a  tűz  elrablóját 
s  emberalkotót  ábrázolja.  Említést  érdemel  a 
modern  alkotások  közül  Ed.  Müller  berlini  sao- 
borcsoportja  és  Griepenkerl  8  freskója  az  athéni 
akadémia  tanácstermében.  V.  ö.  Weiske,  P.  und 
sein  Mythenkreis  (Leipzig  1842) ;  Kuhn^  Die  Her- 
abhohlung  des   Feuers   und  des  Göttertrankes 


Promill 


715     - 


Prónay 


(Gütersloh  1886);  HoUe,  Die  P.-sage  (Berlin 
1879). 

Promill  V.  permül  a.  m.  ezredrósz :  jele  %o 
a.  m.  ezrelék. 

Promiscae  (lat.)  a.  m.  elegyesen,  vegyesen. 

Promiscuitas  v.  hetaerismus  (hetérizmus, 
1.  Család),  a  teljesen  rendszertelen  közös  nemi 
élet.  Némely  etnográfus  szerint  az  ember  primi- 
tív állapotában,  mikor  még  a  társadalmi  élet 
nem  alakúit  ki,  semmi  rendszer  sem  uralkodott 
a  nemi  élet  terén.  A  tapasztalat  azonban  azt  bizo- 
nyltja, hogy  még  a  legfejletlenebb  törzseknél  is 
vannak  szokások,  melyek  a  nemi  élet  nyilvánulá- 
sait  szabályozzák.  A  P.  tehát  csak  elmélet,  mely- 
nek tapasztalati  alapja  nincs.  V.  ö.  Ed.  Starke,  Die 
primitive  Pamilie  in  ihrer  Bntstehung  u.  Bntwick- 
lung  (1888)  ós  E.  Westermarck,  The  origin  and 
development  of  the  morál  ideas  (I.  k.,  1906). 

Proxuissio  (lat.)  a.  m.  Ígéret. 

Promissum  (lat.)  a.  m.  igórt  dolog,  igóret. 

Promisszórius  eskü,  1.  Eskü. 

Promiszkuitás,  1.  Fromiscuitas. 

Promontor,  község,  1.  Budafok. 

Promontore  (Premanture),  az  Isztriai-félsziget 
D-i  csúcsa,  amelynek  közelében  a  kis  Scoglio 
aeiklás  szigeten  van  a  világító  torony. 

Proiuontoriuiii(lat.)a.  m.  előfok,  hegyfok. 
—  A  boncolástanban  a  keresztcsontnak  a  me- 
clencébe  szögellő  része. 

Promontorium  Lacinium,  1.  Nao-fok. 

Promontorium  Minerváé,  1.  Gampanella. 

Promorfológia  (promorpholo^a,  gör.),  az  a 
tudomány,  mely  az  állatok  alakjával  foglalko- 
zik és  az  állatok  külső  alakját  egyszei*ü  stereo- 
metriai  alakokra  igyekszik  visszavezetni.  A  P. 
a  különböző  alakokra  vezeti  vissza  az  állatok 
alakját : 

I.  Centrostigma.  Geometriai  középpontjuk  egy 
pont  és  főtengelyük  nincsen. 

1.  Homaxonia.  Gömbalak. 

2.  Polyaxonia.  Sokszögletes  alakok,  melyek- 
nek összes  csúcsai  egy  gömbfelületre  esnek. 

n.  Centraxonia.  Geometriai  közepük  egy  egye- 
nes vonal  (főtengely). 

3.  Monaxo7iia.  Egy  tengely  úek.  Keresztmetsze- 
tük kör. 

4.  Stauraxonia.  Kereszttengeljiiek.  Kereszt- 
metszetük ellipszis  V.  sokszögletű. 

ni.  Gentroplana  (Bilateralia  vagy  Zeugita). 
Geometriai  közepüket  egy  sík  alkotja.  Testíikben 
három,  merőlegesen  álló  tengely  különböztethető 
meg,  nevezetesen  fő-,  hát-hasi- és  haránt-tengely. 

5.  Amphipletira.  Bilaterális-radiális  alapala- 
kúak  Pl.  ilyenek  az  ötsugaras  tengeri  sünök. 

6.  Zygopleura.  Kétoldali  részarányos  alap- 
alakúak. 

IV.  Acentronia.  Geometriai  közép  hiányzik. 

7.  Anaxonia.  Szabálytalan  alak. 

Pro  niortuo  (lat.)  a.  m.  halott  gyanánt ;  P. 
declaratio,  a.  m.  holtnak  nyilvánítás. 

Promotio  (lat.)  a.  m.  előléptetés,  előmozdí- 
tás, különösen  akadémiai  móltóságokra,  pl.  tanári, 
doktori  rangra ;  promoveál,  előléptet ;  promoven- 
dus,  az  előléptetendő,  felavatandó. 

Promptaaríum  (lat.),  készlettár,  raktár; 
innen  az  utánanézésre  való  könyvek  neve. 


Promptas  (lat.)  a.  m.  pontos. 

Promulgatio  (lat.)  a.  m.  kihirdetés ;  különö- 
sen törvénykihirdetós.  A  pápai  törvények  kihir- 
detése régi  szokás  szerint  bizonyos  helyeken,  je- 
lesül a  vatikáni  bazilika,  a  lateráni  egyház  és  az 
apostoli  iroda  kapuján  való  kifüggesztés  útján 
történik  (ad  valvas  basilicae  vaticanae ;  ecclesiae 
Lateranensis  ;  cancellariae  apostolicae).  L.  Tör- 
vény. 

Promyceliani  (növ.),  a  Basidiomyceták  (1. 
(romfcűA;^  közül  az  üszöggombák  és  rozsdagombák 
nyugvó  spóráiból  keletkező  myceliumszerű  basi- 
dium. 

Prónai  Antal,  irodalomtörtéuetíró,  szül  Lissón 
(Hont)  1871  dec.  29.,  megh.  Budapesten  1914  máj. 
29.  Mint  gimnáziumi  tanuló  1889.  belépett  a  ke- 
gyes rendbe.  A  budapesti  egyetemen  1895.  böl- 
csészetdoktori  oklevelet  szerzett.  A  rend  vezető- 
sége 1897.  kiküldte  Rómába  a  rend  alapítója 
levelezésének  tanulmányozására  s  J912.  kor- 
mánytanácsosi méltóságra  emelte.  írt  közép- 
iskolai tankönyveket,  a  magyar  nyelvi  oktatás 
kezdő  fokától  a  befejezésig,  s  ktüönösen  értékes 
Magyar  irodalomtörténete  (2  köt.  1910—1911); 
ifjúsági  ós  népiratokat,  melyek  közül  A  kis  Jézus 
c.  verses  legendái  (1895)  nagy  tetszést  arattak ; 
pedagógiai  és  kulturhistóriai  dolgozatokat.  Neve- 
zetesebb munkái :  Simái  Váratlan  vendége  és  Mes- 
terséges ravaszsága  (1895) ;  D^igonics  András 
életrajza  (1903),  a  költőnek  mindeddig  legterje- 
delmesebb és  legmodernebb  életírása,  melyet  a 
szegedi  Dugonics-Társaság  megkoszorúzott ;  Futó 
csillagok,  fiatalon  elhunyt  költőink  jellemrajza 
(1903);  A  piaristák  színjátéka  Pesten  (1907). 
A  Kath.  Tanáregyesület  közlönyét,  a  Magyar 
Középiskolá-t  megalapítása  óta  szerkesztette. 

Pronaosz  (gör.)  a.  m.  előcsarnok,  a  görög  tem- 
plomoknál és  a  keresztény  bazilikáknál  (1.  o.). 

Pronatio  (lat.)  a  kar  és  kéz  befelé  (borintás 
V.  tékozló  mozgás),  ellenben  supinatio  a  kar  és  kéz 
kifelé  való  forgatása  (hányintás  v.  kéregető  moz- 
gás, kéztartás).  Ezeknél  a  mozgásoknál  az  alkar 
orsócsontja  a  singcsont  körül  (felső  orsó-singcsonti 
ízesülés)  forog. 

Prónay  (tótprónai  és  blatniczai,  báró  és  ne- 
mes) család,  Turócz  vármegye  legrégibb  nemes 
családainak  egyike,  amely  elterjedt  Nógrád, 
Pest,  Nyitra  vármegyékben  is.  Első  ismeretes 
törzse  Bechk  (comes),  FV.  Béla  király  korában 
élt  és  1279.  szerezte  Tót-Prónát,  melyre  fiai, 
/.  Pál  mester  és  Serefel  1293-ban  III.  Endre  ki- 
rálytól új  királyi  adománylevelet  nyertek.  A 
nemzetség  ez  időtől  fogva  szakadatlanul  virágzik, 
több  ági'a  oszlik  s  váimegyei,  majd  országos  elő- 
kelő hivatalokat  visel  és  hazaflsága,  valamint  a 
tudományok  kedvelése  s  pártolása  által  tűnik  ki. 
Az  I.  Ferdinánd  idejében  élt  Mátyás  (Literátus) 
Turócz  vm.  jegyzője,  testvérével  együtt  a  király- 
tól 1563.  ősi  nemessége  megerősítését  nyeri  új  cí- 
men-el  s  ennek  maradókai  közül  L  László  ala- 
pítjaaXVII.  sz.-ban  a  pozsony-trencsénikevésbbó 
jelentékeny  ágat,  III.  Pál  a  nógrádi,  ennek 
testvére,  I.  Gábor  pedig  a  legvagyonosabb  pest- 
vármegyei bárói  ágat.  III.  Pál  egyik  íla,  TV.  Pál 
(1760)  kitűnt  a  gazdászat,  különösen  a  borászat 
terén  szeraett  érdemei  által,  kiadta  A  szőllöknek 


Prónay 


—     716     — 


Prónay 


plántálásáról,  helyes  műveléséről  és  a  boroknak 
gondos  megtartásáról  való  oktatás  c.  értekezését 
(Pest  1786).  P.  Ferenc  fiatalkorában  (1818) szol- 
gabiróul  Nógrád  vm.  szolgálatba  lépve,  mint  ve- 
zérférfiú ama  válságos  időben,  midőn  1823.,  or- 
szággyűlésen kívül,  alkotmányellenesen  adó  s 
újoncozás  vettetett  a  vármegyékre,  kitűnő  sze- 
repet vitt  a  megyében.  Az  ellenszegülő  Nógrád 
vm.,  királyi  biztosság  kirendelése  mellett,  közgyű- 
lésének a  székhelyen  megtartásában  katonai  ha- 
talommal gátoltatván,  gyűlését  Szügyi  helység- 
ben a  szabad  ég  alatt  tartotta  meg  P.  Ferenc  el- 
nöklete alatt.  Fiai  (Ggörgy,  Péter)  a  szabadság- 
harcban mint  honvédtisztek  szolgáltak,  Ferenc 
1855.  halt  el.  11.  Mihálynak,  ki  Turócz  várme- 
gyéből Nógrádba  telepedett,  fia  volt  I.  Gábor, 
nevezetes  jogtudós,  táblai  ügyvéd,  1751.  Pest 
vm.  országgyűlési  követe,  királyi  tanácsos  s  a 
bárói  ág  megalapítója.  Ennek  két  fia,  László  (1. 
alább  ;P.  6.)  Csanád  vármegyei  s  II.  Gábor  Gö- 
mör  vármegyei  főispánok,  1770.  Mária  Teréziától 
bárói  rangot  nyertek.  László  fia,  Sándor  (1. 
alább :  P.  7.)  gyermektelen  lévén,  Lajos  nevű 
testvérének  fiát,  Albertet  (1.  alább :  P.  1.)  fogadta 
fiává  s  örökösévé.  A  XVI.  sz.-ban  az  egész  csa- 
lád áttért  az  evangélikus  hitre  s  azóta  egyike 
a  protestantizmus  legerősebb  híveinek  s  táma- 
szainak. A  család  birtokai  Ácsa,  Csővár,  Tápió- 
Györgye  és  Farmos.  —  Nevezetesebb  tagjai  a 
családnak : 

1.  P.  Albert  báró,  Lajos  ezredesnek  Wartensle- 
ben  grófnőtől  született  fia  és  Sándor  (1.  P.  7.)  fo- 
gadott fia  s  örököse,  szül.  1801  márc.  31.,  megh. 
1867  aug.  14:.  184!6-ban  Pest  vm.  főispáni  helytar- 
tója, azután  a  hétszemélyes  tábla  bírája,  való- 
ságos belső  titkos  tanácsos,  1860-tól  megválasz- 
tott koronaőr  azután  újból  a  helyreállított  hét- 
személyes tábla  bírája  lett.  1840  márc.  8-tól  fogva 
nagybátyjának,  Sándornak  helyét  foglalta  el  az 
Akadémia  igazgatósági  tanácsában,  melynek  mun- 
kálkodásaiban buzgó  részt  vett.  Az  országbírói 
értekezletnek  is  Apponyi  György  gróf  által  meg- 
hívott s  a  tanácskozásokban  részvevő  tagja  volt. 
Az  ev.  egyháznak  1860-ikí  általános  konvent- 
jében egyikévé  lett  a  négy  kerületi  felügyelőnek, 
azután  pedig  a  magyarországi  ev.  egyház  főfel- 
ügyelői hivatalára  választották  meg. 

2.  P.  Dezső  báró,  politikus,  P.  4.  fia,  szül. 
184!8  október  22.  Főiskolai  tanulmányait  Po- 
zsonyban és  Budapesten,  a  berlini  és  lipcsei 
egyetemen  végezte.  1874;-ben  képviselővé  válasz- 
tották. A  Ghyczy  Kálmán  vezérlete  alatt  álló 
középpárthoz  csatlakozott.  1874-ben  a  dunántúli 
evangélikus  egyházkerület  felügyelőjévé,  1882. 
és  1888.  ismét  országos  képviselővé  választották 
pártonkívüli,  közjogi  ellenzéki  programmal.  A 
főrendiházban  is  az  ellenzék  egyik  tevékenyebb 
tagja  volt.  1905—1906.  tevékeny  részt  vett  a 
törvényes  nemzeti  ellenállás  küzdeleméiben.  1883. 
a  magyarhoni  evang.  egyház  egyetemes  felügye- 
lőjévé választották,  mely  tisztségről  1917.  meg- 
rendült egészségi  állapota  miatt  lemondott.  1917. 
a  debreczeni  egyetem  díszdoktori  oklevéllel  tün- 
tette ki.  Kiadta :  Magyar  evang.  egyháziörténeti 
emlékek  (sajtó  alá  rendezte  Sfromp  László,  Buda- 
pest 1905). 


3.  P.  Gábor  (U.),  a  P.  bárók  egyik  ágának  feje, 
kit  László  fivérével  együtt  Mária  Terézia  1770. 
bárói  rangra  emelt,  szül.  1748.,  megh.  1811  szept. 
29-én.  1766.  Felső-Olaszországot  utazta  be,  azután 
rövid  időre  a  hadsereg  kötelékébe  lépett,  de 
azután  a  családi  hagyományokhoz  híven  az  ev. 
egyházügy  felé  fordult,  hol  csakhamar  esperes - 
ségi  felügyelővé  választották.  II.  József  trónra- 
lépte után  hivatalt  vállalva,  a  pozsonyi  iskolai 
kerület  főigazgatója  s  1787-től  fogva  Bars,  1789 
kezdve  pedig  Gömör  vm.  főispánja  lett.  Midőn 
II.  József  halála  után  a  magyar  alkotmány  helyre- 
állíttatott, tanügyi  hivatalától  felmentették 
ugyan,  de  gömöri  főispáni  méltóságát  még  I.  Fe- 
renc király  alatt  is  1810-ig  viselte.  1808-ban  belső 
titkos  tanácsos  lett.  1810.  pedig  megválasztották 
az  összes  magyarországi  iskolák  főfelügyelőjévé. 
Kiváló  pomológus  is  volt  s  nagy  gondot  fordított 
a  szőUőművelés  javítására.  Utódaira  gazdag 
könyv-  és  kézirattárt  hagyott. 

4.  P.  Gábor  (III.)  báró,  P.  3.  unokája,  szül. 
Beszterczebányán  1812  ápr.  1.,  megh.  Firenzében 
1875  ápr.  1.  Pályáját  a  közigazgatásnál  kezdte  s 
mint  Turócz  vm.  követe  megjelent  az  1839— 40-íki 
országgyűlésen,  amelyen  szabadelvű  egyházpoli- 
tikai beszédei  keltettek  feltűnést.  A  szabadság- 
harc alatt  egy  ideig  a  főrendiházban  szerepelt,  de 
a  parlamentet  nem  követte  Debreczenbe.  Az  ön- 
kényes uralom  évei  alatt  közgazdasági  ós  kultu- 
rális tevékenységet  fejtett  ki  s  egyik  főszerve- 
zője volt  a  magyar  protestáns  egyházak  ellen- 
állásának Thun  osztrák  miniszter  kultúrpolitikája 
ellen.  Utóbb  Deák  Ferenchez  csatlakozott  s  ve- 
zére mellett  haláláig  kitartott.  A  40-es  és  50-es 
években  a  magyar  kérdés  ismertetése  céljából 
figyelemre  méltó  tevékenységet  fejtett  ki  az  em'ó- 
pai  sajtóban.  Müvei :  Ansichten  eines  Constitu- 
tionellen  in  Ungarn  (1850) ;  Das  k.  k.  Patent  von 
1859,  als  Mystifikation  in  Ungarn  (1860). 

5.  P  Józsefbáió,  politikus,  szül.  Romhányban 
1821.,  megh.  Budapesten  1884  máj.  16.  Fiatalon 
vett  részt  a  reform-korszak  és  a  szabadságharc 
mozgalmaiban,  1850.  amnesztiát  nyert,  1861.  a 
határozati,  1865.  a  balközópi  párthoz  csatlakozott 
s  azt  követte  a  fúzióba  is.  1880.  belügyi  államtit- 
kárrá nevezték  ki ;  az  államrendőrség  szervezése 
az  ő  nevéhez  fűződik. 

6.  P.  Lászlóháró,  közjogi  író,  szül.  1735.,  megh. 
Pesten  1808  okt.  28. 1763-ban  Nógrád  vm.  másod-, 
1765.  első  alispánja,  1770.  bárói  méltóságot  nyert 
és  kir.  helytartósági  tanácsos  lett.  József  császár 
alatt  (1787)  cs.  kir.  v.  b.  1. 1.,  Turócz  vm.  főispánja, 
Zólyom-,  Hont-,  Lipót-,  Gömör-  és  Árvamegyék 
adminisztrátora  és  kir.  biztosa.  II.  József  halála 
után  Csanád  vm.  főispánja.  A  magyar  nyelv  és 
irodalom  buzgó  pártfogója  volt.  Az  1790— 91-iki 
országgyűlésen  a  magyar  nyelv  hivatalossá  tétele 
mellett  küzdött.  Munkái :  Gogitata  de  hereditariis 
et  perpetuis  comitatuum  supremis  comitibus  (Po- 
sonii  1826) ;  Opinio  de  comite  Temesiensi  innume- 
rum  regni  baronum  jure  postiimini  reponendo  de- 
putatíoni  regnicolari  politicae  substrata  (u.  o.  1826). 

7.  P  Sándor  báró,  P.  6.  fia,  szül.  Ácsán  (Pest) 
1760  ápr.  7.,  megh.  u.  o.  1839  febr.  5.  Már  30  éves 
korában  az  evang.  egyház  felügyelője  s  mint  ilyen, 
az  1791-iki  evang.  zsinaton  alelnök,  ugyanazon 


P  rónayfalva 


717     - 


Propaganda 


évben  aranysarkantyús  vitéz  s  kir.  kamarás. 
1819-ben  az  evang.  egyház  főfelügyelője  volt.  A 
főrendiház  s  az  országos  küldöttség  állandó  tagja. 
E  minőségében  írta  az  1830-iki  országgyűlésre 
Az  országgyűlés  elrendezéséről  című  müvét.  Ma- 
radandó emiékezetet  vívott  ki  nevének,  mint  a 
tudósok  és  írók  lelkes  gyámolítója.  Utóda  nem 
maradván,  testvérének  Lajosnak  fiát,  Albertet  (1. 
P.  1.)  fogadta  fiává  s  örökösévé.  Az  Akadémiában, 
melynek  igazgatósági  tagja  volt,  1840.  Székács 
József  tartott  felette  emlékbeszédet.  V.  ö.  Magyar 
Akadémia  Évköny^^ei,  5.  köt.,  1842. 

Prónayfalva,  Tázlár  község,  Harka  és  Kötöny 
puszták  egyesüléséből  keletkezett  nagyközség 
Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  kiskőrösi  j.-ban,  (1920) 
5219  magyar  lak. 

Pronepliros,  1.  Fejvese. 

Pronepos  (lat.)  a.  m.  dédunoka. 

Pronomen  (lat.)  a.  m.  névmás  (1.  0.). 

Pronszk,  város  Rjazan  orosz  kormányzóság- 
ban a  Prouja  mellett,  8000  lak. 

Pronucleus,  1.  Terméke^iyítés. 
'  Pronanciamento  (spany.  (ejtád:  — nuuszi— ) 
a.  m.  kiáltvány.  Spanyolországban  s  a  közép-  és 
•délamerikai  köztársaságokban  a  politizáló  tábor- 
nokok felkelésre  hívó  szózatai. 

Pronuuciatio  (lat.)  a.  m.  kiejtés,  szavak  ki- 
mondása. 

Pronuncius,  1.  Követek. 

Prony  (ejtsd :  vroni),GaspardClair  Frangois  Ma- 
rié Miche,  báron  de  P,,  francia  mérnök  és  fizikus, 
szül.  Chameletben  1755.,  m-egh.  Asniéresben  1839 
jul.  29.  Az  École  polytechnique-on  a  mechanikát 
tanította,  majd  az  École  des  Ponts  et  Chaussées- 
nek  igazgatója  volt.  A  zeneelmélet  terén  is  mű- 
ködött. Munkái :  Mémoire  sur  le  jaugeage  des  eaux 
courantes  (Paris  1802) :  Recherches  physico-maté- 
matiques  sur  la  théorie  des  eaux  courantes  (u.  0. 
1804) ;  Nouvelle  architecture  hydraulique  (u.  0. 
2  kötet,  1790 — 96) ;  Cours  de  mécanique,  concer- 
nant  les  corps  solides  (1815,  2  kötet) ;  lustmction 
élémentaire  sur  les  moyens  de  calculer  les  inter- 
valles  musieaux  (1822).  P.-tól  származik  a  P.-féle 
fókezönek  nevezett  mérőeszköz. 

Prony-féle  fékező,  1.  Erőmérő. 

Prooimion  (gör.  latinosan :  prooemium)  a.  m. 
bevezetés,  előhang. 

Propaesin,  aparaamidobenzoesav  propilesz- 
tere.  Színtelen  por.  Helybelileg  érzéstelenítő  ha- 
tású. Belsőleg  adják  hányás,  gyomorfekély,  ten- 
geri betegség  [esetén  0'2— l'O  gm.-os  adagban, 
külsőleg  a  száj,  garat,  orr  nyálkahártyájára,  égési 
sebekre  alkalmazzák  hintőpor  alakjában. 

Propaganda  (lat.),  1.  általában  minden  inté- 
zet, melynek  célja  véleméuyterjesztés.  Collegium 
de  P.  fide-nek  nevezik  a  VIII.  Orbán  pápától 
Rómában  hittérítők  képzésére  alapított  intézetet 
(1627).  Congregatio  de  P.  fide  a  XV.  Gergely 
pápától  (1622)  Rómában  alapított  társaság  a 
katolicizmusnak  a  pogány  vidékeken  terjesztésére 
s  az  eretnekség  kiirtására  (I.  Hitterjesztés). 
1884.  a  Collegium  ingatlan  javait  az  állam  el- 
vette, járadékkötvényekben  adott  kellő  kárpót- 
lás mellett.  A  római  kúriának  X.  Pius  által  tör- 
tént újjászervezésekor  (Sapienti  consilio  1908 
jun.   29.)  a  P.  is  jelentékenyen  megváltozott, 


amennyiben  joghatósága  igen  megszűkült,  úgy 
területileg,  mint  a  hittérítőket  illetőleg. 

2.  P.,  általánosságban  eszmék  tervszerű  ter- 
jesztése. A  P.  főeszköze  a  sajtó  (napi  lapok,  nép- 
szerű iratok,  plakátok),  de  céljait  szolgálhatják 
tanfolyamok,  egyesületek,  színi  előadások,  stb. 
Ha  a  P.  célja  tudományos  eszmék  terjesztése,  a 
műveltség  uépszeríísítése,  társadalmi  bajok  (pl. 
az  egykerendszer,  az  alkoholizmus)  v.  betegségek 
(pl.  a  vérbaj)  leküzdése :  kulturpropagandáról 
beszélünk.  Napjainkban  különös  jelentőségre  a 
politikai  P.  emelkedett,  amely  politikai  eszmék, 
pártprogrammok  terjesztésében  áll  és  rendszerint 
tetszetősen  formált  jelszavaknak  a  köztudatba 
való  átvitelével  dolgozik.  A  P.  lehet  társadalmi, 
ha  társadalmi  intézmények  (egyesületek)  fejtik 
ki  és  lehet  állami,  ha  állami  célok  szolgálatában, 
állami  szervek  tartják  fenn.  Az  állami  P.  néha 
társadalmi  eszközökön  (szabad  sajtó,  stb.)  felül 
hatalmi  eszközökkel  (pl.  cenzúrával  stb.)  is  dol- 
gozik, hogy  ellenkező  P.-t  megakadályozzon.  A 
P.  rendszerint  tendenciózus,  irányzatos  termé- 
szetű és  az  ellenérvek  feltárására  nem  helyez 
súlyt,  céljának  elérésére  az  eseményeket  gyakran 
valótlan  színben  állítja  be,  jelentőségüket  túlozza, 
kiszínezi. 

A  világháború  előtt  az  államok  inkább  csak 
külpolitikai  P.-val  (irredenta,  gyarmati  terjesz- 
kedés, pánszlávizmus,  stb.)  foglalkoztak,  a  bel- 
politikában inkább  csak  a  pártok  P.-ja  érvénye- 
sült. A  háború  nemcsak  a  külpolitikai  P.-nak 
szabott  új  irányt,  de  a  belső  állami  P.-t  is  ki- 
fejlesztette. A  P.  mestereinek  a  szövetséges  és 
társult  hatalmak  bizonyultak.  Az  egész  háborút 
mint  a  kultúra  küzdelmét  áUitották  be  a  barbár- 
ság, a  militarizmus  ellen.  A  népek  önrendelkezési 
jogának,  a  kis  nemzetek  felszabadításának,  a 
kisebbségek  védelmének  csillogó,  de  valótlan  jel- 
szavával nemcsak  a  semleges  közvélemény 
szemébe  hintettek  port,  de  lassan  megtévesztet- 
ték a  központi  hatalmak  közönségét  is.  Az 
1918-ban  Angliában  állami  támogatással  meg- 
szervezett Northcliffe-sajtó  az  ellenséges  fronto- 
kat a  defetista  iratok  millióival  árasztotta  el 
úgy,  hogy  a  központi  hatalmak  szerény  P.-ja  a 
versenyt  nem  tudta  velük  fölvenni.  A  háború  el- 
vesztésének egyik  főoka  kétségtelenül  az  ellen- 
séges P.  sikereiben  és  a  belső  P.  gyengeségében 
kereshető.  A  belső  háborús  P.  egyik  példája 
különben  a  hadikölcsönök  jegyzése  érdekében  ki- 
fejtett P. 

A  proletárdiktatúra  fenntartásának  egyik  leg- 
hatalmasabb eszköze  úgy  Oroszországban,  mint 
nálunk  a  terror  mellett  ép  a  P.  volt.  A  kommu- 
nista állam  a  P.-t  kisajátította  ós  minden  ellen- 
kező véleményt  erőszakosan  elnyomott.  Egy  kis 
csoport,  amely  a  kommunista  eszméket  Orosz- 
országban szítta  magába  és  a  proletárdiktatúrát 
ott  tanulta  megismerni,  a  P.  fegyvereivel  készí- 
tette elő  és  vitte  győzelemre  hazánkban  a  forra- 
dalmat, a  P.  fegyvereivel  indokolta  meg  és  tar- 
totta fenn  hónapokon  keresztül  uralmát.  Már  a 
Károlyi-korszakban  Országos  P. -Bizottság  ala- 
kult, de  a  P.  legnagyobb  jelentőségre  a  tanács- 
köztársaság alatt  emelkedett,  mert  annak  jófor- 
mán minden  cselekménye  a  P.-t  is  szolgálta.  A 


Propaganda  fide 


718    — 


Propellercsavar 


közoktatásügyi  népbiztosság  keretében  hatalmas 
P.-csoport  alakult  több  mint  negyedfélszáz  alkal- 
mazottal, amely  főleg  plakátok,  könyvek,  röp- 
iratok kiadásával,  előadások,  tanfolyamok  és 
ünnepségek  rendezésével,  a  sajtó  irányításával 
dolgozott  8  működésót  az  iskolákon  kívül  a  mű- 
helyekre, a  kaszárnyákra,  sőt  a  frontra  is  kiter- 
jesztette. A  P.  munkásait  az  agitátorképzö  tan- 
folyamokon képezték  ki. 

3.  Kereskedői  P.  Abban  a  nagy  versenyben, 
mely  a  kereskedők  között  fennáll  abból  a  célból, 
hogy  a  közönség  minél  szélesebb  rétegeit  szerez- 
zék meg  vevőkül,  a  kereskedőnek  a  legkülönbö- 
zőbb eszközöket  keli  felhasználnia  arra,  hogy  egy- 
részt a  közönség  figyelmét  magára  vonja,  más- 
részt a  vevőket  magához  láncolja,  az  ellenáram- 
latokkal szemben  pedig  önmagát  kellőképen  meg- 
védje. A  kereskedőnek  ez  irányit  tevékenységét 
nevezik  összefoglaló  néven  kereskedői  P.-nak. 
A  P.-nak  eszközei  a  kirakatok,  plakátok,  hirdeté- 
sek újságokban  és  külön  nyomtatványokban, 
reklámtárgyak  ajándékozása,  kiállításokon  való 
részvétel,  elismerő  levelek  és  szakbirálatok  köz- 
zététele stb. 

Propaganda  ^Ae  (lat.),  1.  Propaganda. 

Propagandaminisztérium,  a  háború  alatt  fel- 
állított angol  minisztérium  önkéntesek  toborzá- 
sára (1917/18.  Carson).  Azonkívül  Angliában 
1918  febr.-ban  Lord  Northcliffet  az  ellenséges 
államokban  való  propaganda  igazgatójává  ne- 
vezték ki.  A  kommunizmus  bukása  után  a  kom- 
munista propaganda  ellensúlyozására  nálunk  is 
működött  rövid  ideig  egy  tárcanólküli  miniszter 
a  propaganda-ügyek  ellátására  (1919.  Haller). 
L.  Propaganda. 

Propagratio  (lat.)  a.  m.  szaporítás,  tenyész- 
tés, kiterjesztés. 

Propagatoriam  (lat.),  szaporodásra  szol- 
gáló szervek  összesége  a  szervezetben.  Ezzel 
szemben  az  önfenntartásra  szolgáló  szervek  al- 
kotják a  nutritorium- ot. 

Propalatínus  (lat.)  a.  m.  nádorhelyettes. 

Propán,  propilhidrogén,  GHg  CHa  CHg.  Szén- 
hidrogén, a  metán-  v.  paraffin-sorozat  harmadik 
tagja.  Színtelen  gáz  ;  vízben  igen  kis  mértékben 
oldódik  ;  alkohol  6  térfogatot  abszorbeál  belőle. 
370-on  színtelen  folyadékká  sűrűsödik.  Meg- 
gyújtható és  ekkor  széndioxid  és  víz  keletkezik 
belőle.  Található  az  amerikai  petróleumban.  Elő- 
állítására propiljodidot  fejlődő  hidrogénnel  redu- 
kálunk. 

Prepánál,  1.  Propion aldehid. 

Propanól,  1,  Propilalkoholok. 

Propánon,  1.  Aceton. 

Propánsav,  1.  Propionsav. 

Propántriol  a.  m.  glicerin  (1.  0.). 

Propargilalkohol,  propargylalkohol,  propi- 
noh  3.  CHrC.CHjOH.  Színtelen,  nem  kellemetlen 
szagú,  égető  Izú,  vízben  oldható  folyadék :  fs. 
200-on  0*9715;  fp.  114*50  vízben  könnyen  oldó- 
dik. Monobrómallilalkoholból  keletkezik  bróm- 
hidrogén  lehasadásával,  ha  az  előbbire  kálium- 
hidroxid hat. 

Propargilsav,  propiolsav,  aceiilén-karhon- 
sav,  propinsav,  CH :  C.COOH.  Telítetlen,  eg-y- 
bázisu  sav,  amely  a  propargilalkohol  oxidációja- 


kor képződik.  Színtelen,  az  ecetsavéhoz  hasonló 
csípős  szagú  folyadék,  amely  é^^-on  selyemfényű 
kristályokká  mered  meg.  Op.  =  go^  fe.  =^  1-139. 
Vízben,  alkoholban  és  éterben  könnyen  oldódik. 
Egyesíti  magában  a  karbonsavak  és  az  acetilén 
sajátságait,  tehát  úgy  a  karboxil,  mint  az  ace- 
tilén-csoport hidrogénje  helyettesíthető  benne 
fémmel. 

Proparoxytonon  (gör.),  olyan  szó,  melynek 
végelötti  harmadik  szótagján  éles  hangsúlya  van. 

Pro  parte  v.  ex  parte  (lat.)  a.  m.  részben, 
rész  szerint. 

Pro  patria  (lat.)  a.  m.  a  hazáért. 

Propedeutika  (gör.)  a.  m.  előkészítés,  gyakor- 
lat, a  tudományba  bevezető  előzetes  oktatás; 
propedeutikus,  előkészítő.  Főleg  a  filozófiában 
szokásos  oly  bevezető  oktatás,  mely  leginkább 
a  lélektanra  ós  logikára  szorítkozik.  Nálunk  a 
VIII.  sz.-ban  a  filozófiai  oktatást  P.-nak  szokás 
nevezni. 

Propeller,  a  laim  propellere  szóból,  a.  m.  tova- 
toló, előrehajtó,  továbblökő ;  1.  Propeller  csavar. 
Alkalmazása  főként  a  vízi-  és  léghajókon  talál- 
ható, sőt  újabban  az  automobilszánkók  mozga- 
tására is  használják.  A  vízijárművek  hajtá- 
sára való  P.  hidraulikics  P.,  míg  a  légjárművek 
hajtására  való  aero-P.  néven  is  szerepel.  A  hidro- 
mótorok  P.-e  a  víz  folyása  által  forgómozgásba 
jut,  mely  mozgás  alkalmas  szerkezet  segítségével 
szerszámgépek  mozgatására  is  felhasználható.  A 
gőzhajó  propellere  rendszerint  három  szárnyat 
hord,  melyek  egyenlő  emelkedési  magasságú  csa- 
varmenetben vanak  a  P.-tengelyre  fölékelt  agyra 
erősítve.  A  repülőgépek  P.-e  kétszárnyú.  Egy- 
szerűen P.-nek  nevezik  különben  a  Dunán  közle- 
kedő csavargőzhajókat  is. 

Propellercsavar  (ol.  elice,  ang.  propeller),  ar- 
chimedesi csavar,  mely  gőzhajókon  mint  hajtó- 
eszköz  használtatik.  A  P.  két,  három  vagy  négy 
csavarszeriüeg  hajlított  ferde  lapú  szárnyból  áll, 
mely  szárnyak,  hasonlóan  a  szélmalom  szárnyai- 
hoz, egy  közös  hengeragyban  egyesülnek.  Ez  a 
beliil  üres  hengeragy  a  hajó  hátulsó  részén  a  tő- 
gerenda  felett  vízszintesen  kinyúló  tengelyre  to- 


1.  áUra. 

latik  és  akként  erősíttetik  meg,  hogy  a  hajógép 
által  forgatott  tengely  a  P.-t  is  forgásba  hozza. 
Technikai  alkotására  nézve  a  P.  nem  más,  mint 
egy  közös  tengelyen  levő  két  vagy  három  met- 
szetű, nagy  és  magas  csavarjáratnak  egy  lemet- 
szett része,  A  csavarjáratnak  emelkedése  a  hajó 
által  kifejtendő  menetgyorsasággal  áll  arányban 
és  erőtanilag  a  P.  akkor  éri  el  hatásának  maxi- 
mumát, ha  átmérője  nagy,  szárnyai  a  víz  alatt 


Propellercsavar 


-     719     - 


Propeptonok 


ábra. 


Tannak  és  forgás  közben  a  szárnyvégek  a  hajótö 
fenéklapjánál  mélyebbre  nem  merülnek.  Ez  ok- 
ból a  P.  csak  mély  járatú  és  ékre  épített  hajókon 
alkalmazható,  habár  újabb  időben,  legkivált  tor- 
pedónaszádoknál, azt  a  szabályt,  hogy  a  csavar- 
szárnyak  mélyebbre  ne  merüljenek,  mint  a  ha- 
jótö, többé  tekintetbe 
nem  veszik.  A  hajó- 
nak P.  által  okozott 
előremozdítása  termé- 
szettanilag  úgy  ma- 
gyarázandó, hogy  a 
hajlított  lappal  biró 
szárnyak  forgás  köz- 
ben a  vízre  ferde  nyo- 
mást gyakorolnak  s 
míg  a  P.-tengely  egy 
körforgást  csinál,  ad- 
dig a  P. -szárnyak  egy 
egész  csavarjáratnak 
útját  teszik  meg  és  a 
csavarjárat  emelke- 
désének arányában 
igyekeznek  helyük- 
ből kimozdulni.  B  ki- 
mozdulásnak a  víz  ne- 
hezebben tér  ki  és  inkább  ellenáll,  mint  a  P.-ral 
összefüggő  úszó  hajótest,  minek  folytán  a  hajó 
a  P.  nyomásának  enged  és  előre  megyén.  Ha  a 
hajónak  előremenetelő  a  csavarjáratnak  emel- 
kedésével nem  egyenlő,  azaz  kisebb,  mint  ez,  úgy 
a  P.-nak  emel- 
kedése arányta- 
lan nagy  és  a 
szárnyak  a  víz- 
ben kisiklanak, 
vagyis  vissza- 
maradnak, mely 
veszteséget  a  P. 
visszamaradásá- 
nak, csúszásá- 
nak, sikamlásá- 
nak  nevezik. 

AP.-számyak- 
nak  alakja  úgy 
szélesség,  mint  a 
hajlás  (csavar- 
metszet) és  felület  tekintetében  különböző.  Habár 
mindezekre  nézve  a  jelen  időben  számos  külön- 
féle P.  létezik  is,  általában  véve  ötféle  P.-t  lehet 
megkülönböztetni,  és  pedig:  a  régi,  a  Grifflth-, 
ft  Hirsch-,  a  Yarrow-  és  a  Thomykrofft-féle  P.-t. 

Az  LábrasLTégi 
P.-t  mutatja, 
mely  a  kereske- 
delmi tengeré- 
szetnél  még  most 
is  a  legnagyobb 
ábra .  elterjedésnek  ör- 

vend, rendesen 
3,  de  többször  4  szárnya  is  van  és  meghajlított  lap- 
jai külső  végükön  a  legszélesebbek.  A  ^.  áJ)7'a  a 
kétszárnyú  Griffith-P.,  golyóalakú  agygyal  és 
oly  hajlított  szárnyakkal,  melyeknek  legnagyobb 
szélessége  megközelítőleg  a  szárny  hosszának 
közepére  esik.  A  csavarszerül eg  hajlított  szárny 


3.  ábra. 


4. 


9.  ábra. 


azonban  csak  egy  tökéletlen  hajító-gép,  mely  a 
vizet  tekergödzö,  egymástól  eltávolodó  sugarak- 
ban, egy  forgó  vízoszlop  alakjában  tolja  el  ma- 
gától és  ennélfogva  a  hajtóerőt  nem  használja 
ki  kellőképen,  miután  a  felkavart  víznek  egy 
része  nem  hátra,  de  oldalra  tódul.  Hogy  a  moz- 
gásban  levő  vízsugarak  inkább  egymáShoz  zár- 
kózzanak és  a  >f . 
víznek  az  oldalak  // 
felé  való  kitérése 
a  minimumra  szo 
ríttassék,  Hirsch 
(8.  ábra)  oly  P.- 
számyakat  hasz- 
nál, melyeknek 
hajlított  lapjai  a 
Grifflth-P.  alak- 
jához hasonlíta- 
nak   ugyan,    de 

végvetületükben  egy  körívnek  alapját  képezik, 
mely  konkáv  módra  hajlított  felületével  a  vizet 
felveszi.  Habár  a  Hirsch-féle  P.  hatása  ahajó  hátra- 
meneténél, melynél  a  P.  konvex  felülete  jön  mű- 
ködésbe, nem  nagyobb,  mint  a  Grifíithé,  a  haj6 
előre  futásánál,  mely  mégis  csak  a  fődolog  ma- 
rad, határozottan  több  előnyt  biztosít.  A  Yar^ 
row-P.  (4.  ábra)  kes- 
keny, hosszú  és  hegye- 
sen végződő  szárnyak- 
kal tűnik  ki.  A  Tkorny- 
krofft-E(5.ábra)leg- 
inkább  amerikai  és  an- 
gol hajókon  nemritkán 
látható.  A  szárnyak 
nagy 'mérvben  hátra  vannak  hajlítva,  minek  kö- 
vetiíeztében  hosszabbodnak,  hogy  az  ily  módon 
nyert  nagyobb  emeltyűkar  által  a  hajó  menet- 
gyorsasága fokoztassék.  Hy  P.-ok  vannak  több- 
nyire a  torpedó-naszádokon,  valamint  a  gyors 
járatú  cirkáló  hajókon.  A  6.  ábra  egy  újabb  P.-t 
ábrázol.  A  P.  öntött  vas-,  öntött  acél-  v.  bronzból, 
készül,  hadihajók  részére  újabb  időben  foszfor- 
bronzból is.  A  hajók  P.-ját  rendszerint  többhen- 
gerü  gőz-,  benzin-  v.  nyersolajmótorokkal  hajt- 
ják, melynek  hengerei  függőleges  helyzetet  fog- 
lalnak el,  s  a  hajó  propellertengelyének  hossz- 
irányában sorakoznak.  így  a  hajó  szélességéből 
kevesebb  helyet  vesznek  el,  mint  a  lapátos  hajók, 
gépei.  L.  még  Gözha,jö. 

Propellercsö,  olyan  vályú,  melynek  belsejé- 
ben egy  hosszú,  csigavonalban  hajló  lemez  forog 
s  a  beledobott  magot  vagy  belékerülő  folyadé- 
kot előre  tolja.  Nagyobb  darabok  szállítására  a 
végtelen  csigát  propellerszerü  szárnyas  lapátok 
helyettesíthetik.  Nagy  szerepük  van  a  zúzó-  és 
őrlő  malmokban,  vízlevezető  árkokban  és  kert- 
öntözéseknél a  magvak  és  folyadékok  vízszintes 
tovamozgatása  körül. 

Propemptikon    (gör.)   «útravaló»,   búcsúvers 
útrakelő  személyhez.   Ilyen  alkalmi  versek  di- 
vatoztak az  ókorban  (Horatius,  Statius),  de  még 
a  XVni.  sz.-ban  is.  Tréfás  P.  Faludi  Útravaló- ja,. 
L.  még  Apopemptikon. 

Propenál,  l.  Akrolein. 

Propénsav,  1.  Akrilsav. 

Propeptonok  a.  m.  albumózok  (l.  o.). . 


6.  ábra. 


Properiszpómenon 


720 


Propionsav 


Properiszpómenon  (gör.)  olyan  görög  szó, 
melynek  a  végelőtti  második  szótagján  hajtott 
hangsúly  van. 

Propertius,  Sextus,  római  elégiaköltő,  szül. 
valószínűleg  Asisiumban  Kr.  e.  47  táján  plebeius 
családból,  megh.  Kr.  e.  14  táján.  Atyját  korán 
elveszítette  s  a  41 -ik  évi  földfelosztáskor  atyai 
jószágát  is,  de  anyja  azért  Rómában  gondosan 
taníttatta.  Költői  tehetségét  Cynthia  iránti  szen- 
vedélyes szerelme  fakasztotta  virágzásra.  Cynthia, 
eredeti  nevén :  Hostia,  müveit  félvilági  hölgy 
volt.  Viszonyuk  5  évig  tartott  s  három  könyvre 
terjedő  elégiagyüjtemény  volt  a  gyümölcse.  Sza- 
kításuk után  Cynthia  nemsokára  meghalt.  Köl- 
teményeinek 4í-dik  könyve  az  alexandriai  költők 
(Kallimachos,  Philitas)  példájára  ú.  n.  aetiológiai 
(oknyomozó)  elégiákat,  mai  nyelven :  regeképe- 
ket foglal  magában,  melyekben  római  helyeknek 
és  intézményeknek  okáról,  eredetéről  szóló  mon- 
dák vannak  hazafias  szellemben  feldolgozva.  Köl- 
tészetében csodásan  egybeolvad  a  tudós  tanul- 
mány a  lendületes  és  mély  költői  szenvedélyes - 
seggel.  Nem  könnyű  olvasmány,  de  jutalmazza  a 
belemélyedöt.  P.  lelkesítette  Goethét  római  elé- 
giáinak írására.  Kiadta  Laclimann,  aki  érdekes, 
de  merész  argumentációval  5  könyvre  osztotta  P. 
költeményeit  (1816—1829);  Hertzberg  (1843— 
1845,  3  köt.) ;  liaupt,  L.  Müller,  német  kommen- 
tárral Bothsfein  (Berlin  1898),  angollal  Falmer 
(London  1880).  Szép  tanulmányt  írt  róla  Plessis, 
Études  sur  P.  et  ses  elégies  (Paris  1886).  Ma- 
gyarra fordította  Csengeri  János  (a  M.  Tud. 
Akadémia  kiadásában,  Budapest  1897). 

Property  and  incomc  tax,  1.  Income  tax. 

Propezin,  propcisin,  ptara-aminobenzoe savas 
propylester,  H3N.CgH4COO.C3H7,  színtelen  kris- 
tályok. Szesz,  éter  stb.  oldja.  Brzéstelenltőtil 
használatos. 

Propliathnia  (gör.),  1.  Prognatliia. 

Propliylacticum,  1.  P?;ofilaMikiim. 

Propliylaxis  (gör.),  1.  Ovőgyőgymőd. 

Propliyllum  (növ.),  1.  Elölevél. 

Propliysenia  (régi  nevén  Halipht/sema, 
állat),  bizonytalan  rendszertani  állású  állatnom. 
Régen  Haliphysema  néven  a  Tömlősállatoklioz 
(Coeleíiterata) sorozták,  most  a  Gastraeada{\.  0.) 
csoportba  osztják  és  átmenetnek  tekintik  a  Meso- 
zoák  {l.Mesozoa)  és  Tömlősállatok  (Coelenterata) 
között. 

Pro  piifs  íinibus  (lat.)  a.  m.  szent  célra. 

Propil,  CHg-CHa'CHa-összetótelű,  egyvegyér- 
tékú  szénhidrogén-gyök. 

Propilacetát,  1.  Ecetsav  észterei. 

Propilalkoholok.  Két  izomer  propilalkohol  le- 
hetséges és  ismeretes,  ú.  m. 

CH3-CH2-CH2OH      és      CHg-CH(OH)-CHs 

normál  v.  primer  szekundér  v.  izopropilalkohol- 

propüalkohol 

1.  Normál  v.  primer  propüalkohol,  etilkar- 
hinol,  propanol,  1.  képződik  a  cukorféleségek  er- 
jedésekor és  elegyrészét  teszi  a  pálinkaolajnak. 
Kellemes  szagú  folyadék ;  fs.  20°-on  08044,  fp. 
97-4^.  Vízzel  minden  viszonyban  elegyíthető,  és 
ebből  az  elegyből  kalciumkloriddal  kiválasztható. 

2.  Szekundér  v.  izopropilalkohol,  dimetilkar- 
hinol propanol,  2.  Színtelen  folyadék;  fs.  20°-on 


0-7887,  fp.  82-7*'.  Vízzel,  borszesszel  és  éterrel 
eleg>ithető ;  vizes  oldatából  káhumkarbonáttal  is- 
mét leválasztható.  Előállítható  acetonból  reduk- 
cióval, V,  izopropiljodidból  ezüsthidroxiddal. 

Propilaminek,  propylaminek,  CgH^-NHa.  A 
trimetilaminnal  és  etilmetilaminnal  izomer  ve- 
gyületek. A  propilamin  színtelen,  heringszagú, 
490-on  forró,  0'728  fajsúlyú  folyadék.  Btilcianid 
redukciója  utján  állítják  elő.  Az  izopropilamin 
32<'-on  forró,  0'690  fajsúlyú  folyadék. 

Propilén,  CgHg.  Az  etilén  v.  olefin  sorozatba 
tartozó  szénhidrogén.  Előállítható  propüjodidból, 
ha  azt  káliumhidroxid  alkoholos  oldatával  mele- 
gítjük. Színtelen  gáz,  fp.r=  — 48"2. 

Propileum  (gör. -lat.),  a  görögöknél  a  templom- 
kerületekbe vezető  főbe  járók  előtti  díszes  oszlop- 
csarnok. A  legszebbek  egyike  volt  az  akropoliszba 
vezető  P.  Athénben  ;  híres  volt  az  eleuziszi  is.  L, 
Athén. 

Propilhidrogén,  1.  Propán. 

Propilit,  1.  Trachit. 

Propiljodidok.  A  propánnak  két  monojod- 
származéka  isai8retes,az  űgynQyezeitpropiljodid 
CHa-CHa-CHa'J  és  izopropüjodid  CHg-CH-J'CH, 
A  propiljodid  46'5*'-on  forró,  0-922  fajsúlyú,  szín- 
telen folyadék.  Primer  propilalkoholból  foszfor- 
jodiddal  állítják  elő.  Az  izopropiljodid  36-5o-on 
forró,  0882  fajsúlyú  folyadék,  Glicerinből  jód- 
hidrogénnel  állítják  elő. 

Propilkarbinol,  1.  Butilalkoholok. 

Propína  (spanyol,  latinosan  :  propinaticum), 
bormvaló. 

Propinatio  (lat.),  1.  a  m.  ráköszönés,  ráivás. 
—  2.  P.  alatt  értik  Galiciában  és  Bukovinában  a 
földbirtokosoknak  és  királyi  városoknak  azt  a 
jogát,  mely  szerint  sört  és  égetett  szeszes  italokat 
mások  teljes  kizárásával  monopóliumszerűén  ter- 
melhetnek és  hozhatnak  forgalomba.  Ez  a  jog 
Galíciában  1910.  ós  Bukovinában  1911.  megvál- 
tás folytán  megszűnt.  P 
ben  és  Sziléziában  is. 

Propinquitais  (lat.)  a.  m.  közelség,  atyafi- 
ság, rokonság.  —  PropÍ7iquior  exdudit  propin- 
quum,  ])'^opinguus  remotum,  et  remotiis  remo- 
tiorem,  örökösödési  jogszabály,  mely  szerint  a 
közelebbi  vérrokon  kizárja  a  távolabbiakat  (a  kö- 
zelebbi rokon  kizárja  a  közelit ;  a  közeli  a  távo- 
lit ;  a  távoli  a  távolabbit). 

Propinsav,  1.  Propargilsav. 

Propiolsav,  1.  Propargilsav. 

Propionaldehid  propionsavaldehid,propanál , 
CH3CH2.Co  =  H.  Színtelen,  átható  szagú,  49 o-on 
forró,  0-807  fajsúlyú,  vízben  oldható  folyadék. 
Keletkezik  primer  propüalkohol  oxidációjakor. 
Előállítható  propionsavas  és  hangyasavas  kal- 
cium hevítése  útján. 

Propionátok,  1.  Propionsav. 

Propionitril,  1  Etilcianid. 

Propionsav,  etilkarhonsav,  metilecetsav,  pro- 
pánsav, CHg-CHg.COOH.  A  zsírsavsorozatba  tar- 
tozó egybázisú  sav.  Keletkezik  az  etilcianid  hid- 
rolízisekor ;  akrilsavból  nátriumamalgámmal;  tej- 
savból vagy  glicerinsavból,  ha  ezeket  jódhidro- 
génnel  melegítjük.  Előállítására  propilalkoholt 
káliumbikromát  és  kénsav  elegyével  (ki'ómsav- 
val)  oxidálnak  és  a  keletkezett  P.-at  ledesztillál- 


előfordul  még  Posen- 


Proplatina 


721     — 


Pro  primo 


ják.  Egészen  tiszta  P.  a  nátriumsónak  koncentrált 
kénsavval  való  elbontása  révén  kapható.  Színte- 
len, csípős  szagú  és  erősen  savanyú  ízű  folyadék ; 
fs.  (18«-on)  0-992 ;  fp.  141 «,  erősen  lehűtve  kristá- 
lyos tömeggé  mered  meg,  amely  — 23'5®-on  meg- 
olvad. Vizes  oldatából  sókkal,  pl.  kalciumkloriddal 
kiválasztható,  vagyis  a  zsírsavsorozatban  az  első 
sav,  mely  a  magasabb  zsírsavakhoz  hasonló  saját- 
ságot mutat ;  innen  ered  a  neve :  Tzptó-oc^  a.  m.  első, 
ríttív  a.  m.  zsír.  A  P.  sói  a  propionátok,  amelyek 
úgy  képződnek,  ha  a  P.-ban  a  karboxilcsoport 
(COOH)  hidrogénjét  fémmel  helyettesítjük. 

Proplatina,  72%  nikkelből,  23-577o  ezüstből, 
3-727o  bizmutból  és  0-71°/o  aranyból  álló  ötvény, 
a  drága  platina  pótlására  használják. 

Propliopitliecas  (gör.),  macskanagyságú 
fosszilis  antropoid  majom,  melynek  csontjait 
Egyiptomban  oligocén  rétegben  találták  meg  s 
tudományosan  Schlosser  írta  le. 

Proponál  (lat.)  a.  m.  javasol,  előterjeszt. 

Proponál,  dipropylmalonylhugyany,  dipro- 
pylharbitursav,  (C2H.)2:C:(C0.NH)3:C0,  a  vero- 
nainál (dietilbarbitursav)  erősebben  ható  hipno- 
tikum.  Fehér,  kristályos  por.  Op.  145°.  Víz  alig, 
ezesz,  éter  bőségesen  oldja. 

Propontisz,  1.  Marmara-tenger. 

Proporció,  1.  Proportio. 

Proporcionális  választójog  (arányos  vá- 
lasztójog) az  olyan  választójogi  rendszer,  amely 
mellett  a  képviselőtestületben  minden  párt  a 
tagjai  számának  megfelelő  arányban  képviselet- 
hez jut.  Ezt  a  kerületenkénti  választás  szokásos 
rendszere  nem  biztosítja,  mert  emellett  az  olyan 
párt,  amely  minden  kerületben  kisebbségben  van, 
egyáltalán  nem  küldhet  képviselőt  s  az  ország- 
gyűlésen képviselet  nélkül  marad.  L.  Kisebbség, 
Választói  jog. 

Proportio  (lat.),  a  művészetben  a.  m.  ará- 
nyosság, arány  (1.  o.,  továbbá:  Kánon,  Test- 
arányok). A  matematikában  geometriai  P.-nak  v. 
röviden  P.-nak  az  oly  egyenlőséget  nevezzük, 
mely  két  hányadosnak  az  egyenlőség  jelével  való 
összeköttetéséből  keletkezik.  P.  5 :  15  =  6 :  18. 
Itt  5  és  18  a  külső,  15  és  6  a  bdsö  tagok.  Helyes 
P.-ban  a  külső  tagok  szorzata  egyenlő  a  belső 
tagokéval.  Példánkban  :  5 .  18  =  15  .  6  =  90.  Ma- 
gyarul a  P.-t  ma  rendesen  aránypámak  mondják, 
régebben  aránynak  nevezték.  A  benne  az  egyen- 
lőség jelével  összekötött  hányadosokat  régebben 
viszonyoknak  mondták,  ma  ezeket  arányoknak 
(arány)  nevezzük.  Ha  valamely  P.-ban  a  két  belső 
tag  egymással  egyenlő,  akkor  a  P.-t  folytonos- 
nak mondjuk.  Szokásos  még  számtani  v.  aritme- 
tikai P.-ról  is  szólani  és  ezen  két  különbség- 
nek az  egyenlőség  jelével  való  összeköttetését 
értik.  A  gyakorlati  számolásban  széleskörű  al- 
kalmazása van  a  P.-nak. 

A  menzurális  zenében  a  l  l  l  t  ^-  2  í  l  tör- 
tekkel jelzett  tempomeghatározásokat  nevezték 
P.-nak.  Legtöbbször  egy  bizonyos  idómérték- 
nek  a  megelőző  lassúbb  vagy  gyorsabb  tempóval 
szemben  meghatározott  hangjegy  értékét  értették 
alatta,  de  P.-nak  mondták  az  egyidőben  énekelt 
szólamok  értékkülönbségeit  is,  pl.  ha  az  egyik 
szólam  valamelyik  kitartott  hangjegyének  idő- 
tartama alatt  a  másik  szólam  két  v.  három 

Bévai  Nagy  Lex&ama.  XV.  köL 


hangjegyet  énekelt.  A  tánczenében  P.  a.  m.  utó- 
tánc, így  nevezték  a  XVI.  sz.  körül  a  páros 
ütemű  középlassú  körtáncot  követő  gyors,  ^U-ea 
ugrótáncot.  L.  Gagliarda  és  Saltarello. 

Propositío  (lat.)  a.  m.  előadás,  tudósítás, 
ajánlat,  javaslat,  föltétel.  —  Az  eposzok  beve- 
zetésében az  ének  tárgyának  szokásos  kijelen- 
tése, pl.  az  Aeneisben :  Anna  virumque  cano, 
Csokonainál :  Éneklem  a  farsang  harcait  s  Do- 
rottyát stb.  —  Lóversenyen  versenypropoziciók 
a.  m.  versenyfeltételek.  Azok  a  modalitások,  me- 
lyek mellett  valamely  versenyt  megtartanak, 
amelyek  mellett  arra  nevezni,  abban  résztvenni, 
abban  bizonyos  terhet  vinni  lehet. 

Propositío  major  és  minor  a  szillogisz- 
tikus  következtetésben  felső-  és  alsó  tétel,  me- 
lyekből a  záró  tételt  levonjuk.  P.  major  az, 
melyben  a  záró  tétel  állltmánya  és  P.  minor  az, 
melyben  a  záró  tétel  alanya  foglaltatik.  L.  Követ- 
keztetés. 

Propositiones  regiae  (lat.),  1.  Királyi  elő- 
adások. 

Propositum  (lat.)  a.  m.  szándék. 

Proposta  (ol.  a.  m.  előmondat),  így  nevezik 
a  kánon  kezdő  szólamát. 

Pro;^per  Sándor,  szocialista  vezérférflú,  szül. 
1877  okt.  30.  Debreczenben.  Az  alsó  iskolák  el- 
végzése után  Budapesten  a  kárpitosmesterséget 
tanulta  ki.  A  kárpitosmunkások  szakegyletében 
egész  fiatalon  titkár,  majd  elnök  lett.  A  Famun- 
kások  Szövetségének  is  egyik  szellemi  irányítója. 
1907-ben  tisztviselőnek  hívták  meg  a  munkás- 
biztosító pénztárba.  1916  óta  a  Magyarországi 
Szociáldemokrata  Párt  vezetőségének  tagja.  Kü- 
lönböző tudományos  folyóiratokban,  főleg  a 
Munkásügyi  Szemle  és  a  Szocializmus  című  idő- 
szaki lapokban,  a  szociálpolitika  minden  ágáról 
igen  sok  tanulmányt  irt.  A  szociálpolitika  lé- 
nyege címmel  önálló  füzete  jelent  meg.  Szerkeszti 
a  Famunkások  Szaklapját  és  a  Famunkások  Zseb- 
naptárát. 19::0-banaNépszava  helyettes-szerkesz- 
tője és  publicistája  lett.  Az  1922.  évi  országos 
választások  alkalmával  a  budapesti  II.  lajstromos 
kerület  nemzetgyűlési  képviselőjévé  választották 
szociáldemokrata  programmal. 

Propraetor  (lat.),  a  régi  Rómában  a  volt 
prétor,  ki  Sulla  ideje  óta  hivatali  éve  lejártával 
olyan  provinciában  volt  helytartó,  ahol  légiók 
állomásoztak.  Hatásköre  ép  olyan  volt,  mint  a 
prokonzulé  (1.  0.).  A  császárok  korában  a  szenátus 
hatáskörében  álló  provinciák  helytartóit  prokon- 
zulnak  hívták,  a  császári  helytartók  neve  pedig 
«legati  Caesaris  pro  praetore»  volt. 

Propre  (franc,  ^tsd:  própr)  a.  m.  saját,  tulajdon, 
tiszta.  —  P.-kereskedés,  a  saját  számlára  és  koc- 
kázatra űzött  kereskedés ;  P.  váltó  a.  m.  saját 
váltó. 

Propria  anctoritate  (lat.)  a.  m.  saját  te- 
kintélyével, arra  támaszkodva. 

Propria  eausa  (lat.)  a.  m.  saját  ügyében. 

Propria  laos  sordet  (lat.)  a.  m.  az  öndicsé- 
ret  piszkos,  azaz  bűzlik. 

Propria  mana  (lat.)  a.  m.  sajátkezüleg. 

Proprietarius  (lat.)  a.  m.  tulajdonos. 

Propri^etas  (lat.)  a.  m.   tulajdon,  sajátság. 

Pro  primo  (lat.)  a.  m.  első  sorban,  először. 

46 


Proprio  Marté 


—     722    — 


Prosnes 


Proprio  Marté  vagy  suo  marté  (lat.)  a.  m. 
saját  erejéből,  emberségéből. 

Proprio  motn  (lat.)  a.  m.  saját  indításából, 
azaz  önként,  jó  szántából. 

Proprium  (lat.),  a  kat.  egyházban  a  papi  zso- 
lozsmás  és  misekönyvnek  az  a  része,  mely  az  ál- 
talános résszel  (Commune)  ellentétben  bizonyos 
ünnepekre  (P.  de  tempore)  és  szentek  ünnepeire 
(P.  sanctorum)  ktUön  offlciumokat  és  miseformu- 
lárékat  tartalmaz. 

Propugnatio  (lat.)  a.  m.  megvédés,  védel- 
mezés. 

Propulsio  (lat.)  a.  m.  elörehajtás,  tolás  ;j?ro- 
pulziv,  előrehajtó,  az,  ami  előre  hajt. 

Pro  quota  (lat.)  a.  m.  aránylagosan. 

Prora  (olasz)  a  hajó  orra,  előrésze. 

Pro  ráta  (lat.,  t.  i.  P. parte)  a.  m.  aránylag  ; 
azt  jelenti,  hogy  a  követelés,  illetőleg  kötelem 
annyi  részre  oszlik,ahány  a  jogosult,  illetőleg  adós. 
Ellentéte  a  szolidáris  kötelem  (in  solidum),  amely- 
ben egy  mindnyájáért  s  mindnyájan  egyért  jogo- 
sítvák  illetőleg  kötelezvék,  vagyis  mindegyik  hi- 
telező maga  is  az  egészet  követelheti,  s  mindegyik 
adós  az  egészet  szolgáltatni  köteles.  A  szolgálta- 
tásnak természetesen  csak  egyszer  kell  történnie. 
P.  történik  a  kielégítés  akkor  is,  ha  az  adós  va- 
gyona az  összes  tartozások  fedezésére  nem  ele- 
gendő, s  ennek  folytán  a  hitelezők  az  adós  va- 
gyonában követeléseik  arányában  részesülnek.  L. 
Solidaritas. 

Prorektor,  1.  Rektor. 

Prorogatio  (lat.),  szószerint  a.  m.  kiterjesz- 
tés. A  régi  római  jogban :  a  magistratus  (1.  o.) 
imperiumának  (1.  o.)  meghosszabbítása  a  törvé- 
nyes időn  túl  senatusconsultum  (1.  o.)  v.  plebisci- 
tum  (1.  0.)  útján.  2.  Ma :  valamely  hivatalos  ak- 
tusnak (pl.  bírósági  tárgyalásnak  v.  parlamenti 
ülésnek)  elhalasztása.  Az  illetékesség  P.-ja  a.  m. 
valamely  bírói  illetékesség  önkéntes  elfogadása. 
Forum  prorogatum  az  olyan  bíróság,  amely  volta- 
képen illetéktelen  volna,  de  amelyet  a  felek  meg- 
állapodása alapján  mégis  illetékesnek  ismer- 
nek el. 

Pro  saldo,  1.  Per  saldo. 

Prosapliia,  Frankenheim  szerint  a  folyadé- 
kok adhéziója  a  szilárd  testhez. 

Prosbol,  Hillél  (1.  o.)  egyik  intézkedése,  amely- 
lyel  enyhítette  a  bibliának  azt  a  törvényét, 
hogy  a  sémita  (1.  o.)  évében  az  adósságot  el  kell 
engedni. 

Prosceníum  (lat.),  modern  színházakban  a 
színpadnak  a  függöny  és  a  zenekar  közötti  része ; 
az  antik  színházban  a  színpad  ama  része,  ahol 
a  színészek  beszéltek. 

Proscriptio  (lat.),  a  régi  római  jogban  :  ere- 
detileg mindenféle  közhírrététel  kiírás  útján,  bár- 
minemű tárgyban.  Később,  SuUa  óta,  különösen 
a  száműzöttek  neveinek  közzététele.  Innen :  át- 
vitt értelemben  P.  a.  m.  számkivetés,  száműzés, 
proscribáltak :  a  száműzöttek. 

Prosecco,  falu  Trieszt  mellett,  kb.  1100  szlo- 
vén lak.,  bortermeléssel.  Bora  már  az  ókorban 
híres  volt.  1917-ben  olasz  repülök  többször  bom- 
bázták. Most  Olaszországhoz  tartozik. 

Prosecno,  a  Prószéki-heqység  egyik  neve 
(1.0.). 


Prosector  (lat.)  a.  m.  előmetsző,  tagoló  sze- 
mély ;  így  nevezik  az  anatómiai  intézetekben  al- 
kalmazott asszisztenseket  v.  külön  működő  oly 
személyeket,  akik  az  előadásokhoz  és  demonstrá- 
ciókhoz szükséges  holttestrészeket  készítik  vagy 
felügyelettik  alatt  kikészíttetik,  e  mellett  a  gya- 
korlati oktatást  (boncolásokat)  vezetik,  sőt  egyes 
szakaszaiból  az  anatómiának  előadásokat  is  tar- 
tanak, de  a  tanárnak  vannak  mindenben  aláren- 
delve. Több  külföldi  egyetemen  ilyen  P.-ok 
rendkívüli  tanárok.  Egyetemünkön  is  megvolt 
e  rendszer. 

Prosecutio  (lat.)  a.  m.  nyomozás,  hivatalos 
üldözése  a  bűncselekménynek.  —  Prosecution 
(ang.,  ejtsd:  proszekjusn)  az  angol  bűuvádí  eljárás- 
ban a  vádemelés  a  terhelt  ellen.  —  Prosecutor 
(ejtsd:  proszekjuter)  az  angol  jogban  a  vádló  neve. 

Prosencliinia  (növ.).  Egyírányban  megnyúlt, 
végeiken  kihegyesedő  sejtekből  való  szövet, 
melyben  a  sejtek  hegyes  végeikkel  egymás  közé 
vannak  ékelve.  Sejtközei  nincsenek.  A  P.  sejtjei 
legtöbbször  vastagfaluak,  protoplazmájuk  igen 
kevés  vagy  hiányzik.  A  P.  tehát  ellentéte  a 
parenchímának  (1.  o.). 

Prosentliesis  (növ.),  az  a  divergencia  érték- 
különbség, amely  az  örvös  levélállásnak  a  spirá- 
lis levélállásra  való  visszavezetésekor  mutatko- 
zik. Valamely  örvnek  utolsó  tagja  és  a  felette 
álló  örvnek  első  tagja  közötti  divergencia  hirte- 
lenül változónak  tekinthető  és  ennek  az  értéke 
a  P.,  amely  lehet  positiv,  ha  nagyobb  mint  az 
örvben  álló  levelek  divergenciája,  vagy  negativy 
ha  ennél  kisebb.  L.  Levélállás. 

Proserpina  gör.  Persephone  (1.  o.). 

Prosinec,  adók.  Várasd  vm.  klanjeci  j.-ban, 
(1910)  657  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prosit  I  (lat.)  a.  m.  váljék  egészségére. 

Proskau,  mezőváros  a  porosz  oppelní  kerület- 
ben, (1910)  2290  lakossal.  Nevezetessége  az  1763 
óta  fennálló  fayence- edénygyára,  melyet  P.  Li- 
pót gróf  alapított  s  később  Nagy  Frigyes  porosz 
király  birtokába  jutott. 

Proske,  Kari,  német  zenetudós,  szül.  Gröb- 
ningben  1794  febr.  11.  megh.  Regensburgban 
1861  dec.  20.  Orvos  volt,  később  azonban  teológus 
lett,  pappá  szentelték  és  1830.  kanonokká  nevez- 
ték ki.  Nagy  és  a  zenei  kutatás  számára  meg- 
becsülhetlenül  értékes  könyvtárat  gyűjtött  össze 
XIV.  és  XVII.  sz.-beli  zeneművekből,  ó  adta  ki 
először  1850.  Palestrina  (1.  o.)  remekművét,  a 
Míssa  papae  Marcellit.  1858-ban  kezdte  meg, 
Musica  divina  c.  híres  gyűjteményében,  a  könyv- 
tárában felhalmozott  gazdag  anyag  (régi  egy- 
házi zene)  publikálását.  A  Musica  divinát  1855— 
1859.  a  Selectus  novus  missarum  követte.  P. 
könyvtárát  1909.  nyitották  meg  a  nyilvánosság 
számára.  V.  ö.  Mettenleiter,  K.  Pr.  (1868); 
Weinmann,  K.  Pr.  der  Restaurator  der  klassí- 
schen  Kirchenmusik  (1909). 

Proskynesis  (gör.),  l.  Proszkinézisz. 

Prosna,  a  Warthe  180  km.  hosszú  baloldali 
mellékfolyója,  Peísemtől  DNy.-ra  torkollik. 

Prosnes,  falu,  Franciaország  Marne  départe- 
mentjának  Reims  arrondissementjábán,  400  lak. 
A  világháborúban  a  mamei  hadvonalon  a  néme- 
tek erős  hadállása  volt,  különösen  1917-től  foly- 


Prosobranchfata 


—     723     — 


Prostituoió 


tak  nagy  harcok  körülötte,  1918  júliusban  az 
amerikai  csapatok  segítségével  a  franciáknak 
sikerült  a  németeket  visszanyomni. 

Prosobraneliiata  (állat),  1.  Csigák. 

Prosodia,  1.  Proződia. 

Prosodion,  fuvolakísérettel  énekelt  dal  a 
görögöknél,  miközben  az  istenek  oltáraihoz  kör- 
menetben felvonultak ;  mars-szerű  ritmusa  volt, 
az  ú.  n.  rhythmos  prosodiakos,  amely  titemeló- 
zős  daktilusi  rendekből  állott : 
I-  _!_  ^^  _  w^  —  vagy  Jl  _!_  ^^  _  ^^  _  Jl 

Prosopalgia  (gör.),  1.  Arczsába. 

Prosopanclie  de  Bary  (növ.),  1.  Hydnora- 
ceae. 

Prosopis  L.  (növ.),  a  Hüvelyesek  génusza  a 
Mimosoideae  alcsaládban  ;  25  faja  az  Ó-  és  Új- 
világ tropikus  és  szubtropikus  tájain.  Gyakran 
tövises  fák  és  cserjék.  Levelük  párosan  szárnyas, 
viráguk  2  ivarú  és  gömbvirágzatban  v.  fűzérben 
áll.  Hüvelyük  nem  nyílik  fel,  külső  héja  bőr- 
nemű V.  vékony,  alatta  vastag  szivacsos  vagy 
kemény  rész  következik,  magvai  külön  rekeszek- 
ben vannak.  A  21  amerikai  faj  közül  legjelentő- 
sebb a  P.  juliflora  DC.  (meszkvitóf a,  mesquito- 
fa),  melyet  sok  helyen  ültetnek  is.  Más  fajokkal 
együtt  kitűnő,  tartós,  kemény  értékes  fája  van, 
a  P.  álba,  P.  panta,  P.  nigra-Yeil  együtt  Argen- 
tína száraz  területeinek  leghasznosabb  fája. 
Hüvelye  kitűnő  marhatakarmány  s  így  a  mar- 
hák is  részt  vesznek  elterjesztésében,  amennyi- 
ben magvai  emésztetlenül  maradnak.  A  ítiesz- 
kvito  V.  szonorai  ^Mm?m  erről  a  fáról  származik, 
úgy  használják  Amerikában,  mint  a  gummiara- 
bikumot. 

Prosopograpbia  (gör.)  a.  m.  személyleírás, 
régi  írókból,  vagy  feliratokból  ismert  személyek 
összeíi'ása  abc-rendben.  Uyen  a  római  császári 
kor  három  első  századára  nézve  Klebs,  Dessau 
és  Mhoden  nagy  összeállítása  P.  Imperii  Romani 
saec.  L,  H.,  III.  (Berlin  1897,  3  köt.  a  berlini  aka- 
démia kiadv.).  A  görög  történetre  nézve  Kirch- 
ner  P.  Atticá-ja  (u.  o.  1901-3,  2  köt.). 

Prosopoplegia  (gör.)  a.  m.  arcbénulás. 

Prosopopoiia  (gör.),  1.  Megszemélyesítés. 

Prosoposcliisis  (gör.)  a  m.  archasadás,  hasa- 
dókok az  arcon,  az  embrió  homloknyúlványainak, 
valamint  a  felső  ós  alsó  állcsonti  nyúlványainak 
hiányos  összenövése  következtében.  L.  Nyúlajk, 
Farkastorok  és  Makrosztoma. 

Prosopospasmas  (gör.),  arcizomgörcs. 

ProspecÉus  (lat.)  a.  m.  kinézés,  kilátás,  né- 
zet ;  a  művészetben  épületcsoportok,  utcák  vagy 
terek  nézete,  rajza,  kiábrázolása ;  továbbá  vala- 
mely ipari,  művészeti  vagy  tudományos  vállalat 
átnézeti  tervezete ;  átnézet,  terv,  áttekintés.  Ma- 
napság inkább  ismertető  füzetet,  árjegyzéket 
jelent  (fürdő-P.-ok,  hotel-P.,  nagyobb  irodalmi 
művek,  vállalatok  P.-a  stb.)  Pétervárott  P.-nak 
nevezik  a  hosszú,  egyenes  szabályos  utcákat 
(Nevszkij-proszpekt). 

Prosper,  szent,  egyh.  író,  Aquitániában  szül. 
az  V.  sz.  elején,  megh.  455—463  között.  Jámbor 
és  a  teológiában  igen  jártas  világi  férfiú  volt. 
Művei :  De  gratia  Dei  et  liberó  arbitrio ;  De  in- 
gratis  (költemény);  Responsiones  ad  capitula 
calumnantium  GaUorum ;  Responsiones  ad  capi- 


tula objectionum  Vincentionarum ;  Epigrammata 
(106  kisebb  költemény)  stb. 

Prosperitás  (lat.)  a.  m.  siker,  foganat; 
prosperál,  boldogul,  virágzik, 

Prossime  (ol.)  a.  m.  közelebbi.  P.  passato 
a.  m.  múlt  hónap,  P.  venturo  a.  m.  jövő  hónap. 

Prossnitz  (Prostejov),  az  ugyanily  nevű  morva 
kerületi  kapitányság  székhelye,  a  termékeny 
Hanna-síkságon,  (1910)  31,462  lak.,  jelentékeny 
iparral  és  gabonakereskedéssel. 

Prostanna,  1.  Egerdir. 

Prostata,  1.  Prosztata. 

Prostliaphaeresis  (gör.-lat.),  az  a  régi  mód- 
szer, mely  szerint  két  szög  sinusának  v.  cosinu- 
sának  sorozatát  kiszámították ;  alapját  a 

2  sin  a  sin  p  =  cos  («— p)  —  cos  (a-j-p) 
és  az  ehhez  hasonló  képletek  tették.  Ma  fordítva 
minden  trigonometriai  kifejezést  szorzat  alakjá- 
ban igyekszünk  kifejezni,  hogy  a  logaritmusok 
használatára  alkalmas  legyen. 

Prostliesis  YSLgj  prothesis{göY.)  a.m.  elébe- 
tétel ;  grammatikai  műszó  annak  jelölésére,  hogy 
valamely  szó  az  elején  egy  szótaggal  vagy  hang- 
gal meg  van  hosszabbítva.  Uyen  P.  van  az 
áo-ryjp-ben  (v.  ö.  Stella),  oSoú(;-ban  (v.  ö.  deus) ;  a 
francia  espace-ban  (v.  ö.  spatium).  Ilyen  a  ma- 
gyarban :  iskola  (lat.  schola),  istálló  (ném.  Stall) 
stb. 

Prosthion  (gör.)  a.  m.  fogmedripont ;  a  ko- 
ponyamérésnél szerepel. 

Prostituál  (lat.)  a.  m.  meggyaláz,  beszeny- 
nyez,  nyilvánosan  megbecstelenlt. 

Prostitúció  (lat.),  a  kéjelgés  keresetszerű  űzése. 
Tulajdonképen  csak  a  nőkre  vonatkoztatják,  pedig 
a  férfiak  között  is  akadnak,  akik  magukat  pros- 
tituálják. A  P.  oly  régi,  mint  maga  a  társadalom. 
A  századok  folyamán  különböző  változásokat 
és  alakulatokat  mutat,  hol  megengedik,  tűrik, 
hol  meg  elnyomják,  de  maga  a  P.  mindvégig 
fenmaradt.  Lassanként  alakult  ki  a  mai  véle- 
mény, hogy  t.  i.  a  P.  szükséges  rossz,  amellyel 
szemben  az  államnak  a  feladata  az  abból  szár- 
mazható közegészségügyi  veszedelem  elhárítása. 
Az  ellenőrzés  annak  megfelelően  ma  már  csak 
kis  részében  adminisztratív,  a  fősúly  az  orvosi 
ellenőrzésen  nyugszik.  A  P.  lehet  nyilvános  és 
titkos.  Előbbihez  tartoznak  azok  a  prostituáltak, 
a  kik  a  hatósági  rendszabályoknak  alávetik  ma- 
gukat, a  titkos  P.-hoz  pedig  azok,  akik  az  ellen- 
őrzés alól  kivonják  magukat,  ép  azért  ezek  a  leg- 
nagyobb terjesztői  a  nemi  betegségeknek  s  így 
ezek  üldözése  és  irtása  fontos  rendőri  feladat. 
Hasonlókép  a  közerkölcsiség  megóvása  mindkét 
fajta  P.-val  szemben.  A  kötelező,  hivatalos  és 
ingyenes  orvosi  vizsgálatot  már  sok  nagy  város- 
ban, köztük  Budapesten  is  életbe  léptették,  amely 
intézkedés  üdvös  eredményeit  könnyű  megérte- 
nünk. A  P.  vagy  a  kéjnők  együttlakásával, 
kaszárnyarendszerben,  hordélijházhan,  vagy  a 
kéjnők  különlakása  mellett  történik.  Budapesten 
a  P.  az  utóbbi  időben  a  legmodernebb  elvek  alap- 
ján új  szabályozást  nyert,  amely  ma  már  semmi 
tekintetben  sem  marad  mögötte  a  többi  nagy 
város  hasonló  tartalmú  rendszabályainak. 

A  legrégibb  időkben  a  P.  a  vallásos  kultuszok- 
kal álloti  szoros  összefüggésben,  nyomát  meg- 


46* 


P  rostom  a 


—     724 


Prosztata-dagranatok 


találjak  valamennyi  ókori  nép  múltjában.  A  régi 
görögöknél  a  P.  annyira  divott,  hogy  Solon  — 
Kr.  e.  600.  —  törvényhozásilag  rendezte.  Ó  ala- 
pította az  első  állami  bordélyházakat  (dikterion, 
porneion).  A  rómaiaknál  szintén  voltak  bordély- 
házak (lupanarium)  és  a  P.  hatalmasan  virág- 
zott. A  rómaiak  révén  terjedt  el  Európa  többi 
népei  közt  is.  A  kereszténység  hozta  nagy  erkölcsi 
átalakulás  a  P.-val  szemben  is  éreztette  szigorát. 
Mindazáltal  nagyszabású  leánykereskedés  fejlő- 
dött ki,  amelynek  Velence,  London,  Bergen  stb. 
voltak  a  gócpontjai  és  cseh,  galíciai,  sváb,  szász 
és  magyar  lányok  (a  Hungarák)  a  keresettebb 
áldozatok. 

A  P.  kérdése  újabban  erősen  foglalkoztatja  az 
ú.  n.  ábolicionista  mozgalmat,  amelynek  pro- 
grammja,  hogy  testével  mindenki  szabadon  ren- 
delkezik, amíg  a  törvényt  meg  nem  sérti  s  ezért 
a  P.  hatósági  szabályozása  nincs  helyén.  Ered- 
ménye a  mozgalomnak  Angol-  és  Olaszországban, 
ahol  bizonyos  sikereket  ért  el,  nem  volt  kielégítő, 
úgy  hogy  pl.  Olaszország  visszatért  újra  a  ható- 
sági rendszabályozáshoz.  Újabban  ismét  nagy 
nemzetközi  mozgalmak  indultak  meg  a  P.  korlá- 
tozására és  még  pedig  elsősorban  a  nemzetközi 
leánykereskedelem  csökkentésére  és  meggátlá- 
sára,  nemkülönben  arra,  hogy  a  bukott  nőknek 
biztosítsák  a  társadalomba  való  visszatérés  lehe- 
tőségét. A  mai  bűntetőtörvény  csak  az  erőszakot, 
továbbá  a  férfiak  közti  fajtalanságot  üldözi  s  leg- 
utóbb a  kerítés  és  csábítás  büntetését  szigorítot- 
ták. A  leánykereskedés  (1.  o.)  elnyom&át  az 
1912.  évi  XLIX.  t. -cikkbe  iktatott  párisi  egyez- 
mény tűzi  ki  céljául. 

Prostoma  (blastoporus  a.  m.  ősszáj),  az  a 
nyílás,  mely  az  állatok  fejlődésénél  a  gastrula- 
szakon  az  ősbélbe  vezet.  Az  ősszájat  a  Kétéltúek- 
nél  legelőször  Busconi  látta  és  írta  le,  ezért  Rus- 
coni-féle  nyílásnak  is  nevezik.  A  P.-ból  némely 
állatnál  a  végleges  szájnyílás  fejlődik,  másoknál 
annak  az  átmeneti  helynek  felel  meg,  hol  az  elő- 
bél  a  középbélbe  megy  át.  Egyes  állatoknál  a  P. 
megnyúlik  és  középütt  olyformán  összenő,  hogy 
elülső  részén  a  szájnyílás,  hátulsó  részén  az  al- 
felnyílás  keletkezik.  Előfordul  az  is,  hogy  a 
P.-ból  csupán  alfelnyüás  fejlődik.  Egyes  állato- 
kon a  P.  teljesen  elzáródik. 

Prostrati  (lat.)  a  kat.  egyházjogban  a  haj- 
dan szokásos  nyilvános  vezeklésnek  (1.  o.)  harma- 
dik fokát  jelenti.  P.  azok  a  vezeklők,  kik  a  temp- 
lom hajójában  a  katechu  mének  (hitújoncok)  misé- 
jén és  a  prédikáción  jelen  lehettek,  de  a  hívek 
számára  rendelt  mise  előtt  a  templomból  távoz- 
niok  kellett.  Távozás  előtt  a  püspök  előtt  letér- 
deltek 8  püspöki  kézfeltételben  és  értök  tartott 
közkönyörgésben  részestütek.  Az  előírt  térdelós- 
ről  genu  flexi-nok  (1.  Flentes)  is  nevezték  őket. 
Próstya,  a.  m.  burkony  (1.  o.). 
Prósza  V.  málé,  kukoricalisztből  tejjel,  vajjal 
és  cukorral  készült  sült  tészta,  melyet  éjjelen  át 
langyos  kályha  mellett  kelesztenek. 
Proszács,  község,  1.  Forszács. 
Prószék  (Prosiek)  kisk.  Liptó   vm.    német- 
lipcsei j.-ban,  (1910)  367  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 
Prószéki  hegység  (Prosecno),  vetődésekkel 
összetöredezett  mészkőhegység  a  Liptói-hava- 


soktól Ny.-ra  Liptó  vm.  E.-i  szélén,  Prószék  köz- 
ségtől E.-ra.  Az  Északnyugati  Kárpátok  mészkő- 
szirt vonulatába  tartozik,  a  Kis-  és  Nagy-Chocs 
K.-i  folytatásában  terül  el,  legmagasabb  pontja 
1373  m. ;  a  hegységben  a  P.  és  Lommo  (1278  m.) 
közti  szép  völgyet  nevezik  Prószéki-völgynek. 
Prosziora  (gör.),  a  görög  egyházban  az  áldo- 
zati kenyérnek  neve,  mely  a  szent  liturgiában 
(szent  misében)  Krisztus  testévé  lesz.  Megsózott 
kovászos  búzalisztből  készül.  Felső  részén  mindig 
kereszt  van,  melynek  ágai  között  e  betűk  van- 
nak alkalmazva :  IS.  X2.  Nf.  KA.  vagyis  Jézus 
Krisztus  győzött,  t.  i.  az  üdvösség  minden  ellen- 
ségén. A  P.-nak  a  szent  misénél  fel  nem  hasz- 
nált részét,  apró  négyszegletű  darabokra  vágva, 
a  szent  mise  végén  a  hivek  között  kiosztja  a 
szolgálattevő  pap,  mint  antidorát,  ami  a  szellemi 
áldozásnak  jelképe. 

Proszillogizmus  (prosyllogismus),  a  lánc- 
következtetésben (1.  0.)  fordul  elő ;  t.  i.  több  kap- 
csolatos következtetést  úgy  lehet  elrendezni, 
hogy  az  előzőnek  zárótétele  a  következőnek  a 
felső  tétele.  Az  előző  ekkor  a  P.,  az  utóbbi  az 
episyllogismus.  Az  egész  eljárás  proszillogiszti- 
kus  progresszió ;  az  ellenkező  episzillogisztikus 
regresszió. 

Proszkinézisz  (proskynesis,  gör.),  az  alázatos 
térdhajtás,  mellyel  Keleten  az  uralkodót  tisz- 
telték. 

Proszkomedia  (gör.),  a.  m.  odavezető,  hozzá- 
vezető, a  gör.  egyházban  neve  a  szent  liturgia 
előkészületének,  mely  abból  áll,  hogy  az  áldozó 
pap  a  szent  liturgiához  szükséges  kenyeret  ós 
bort  előkészíti,  elrendezi  és  felajánlja. 

Proszkurov,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Podolia  volt  orosz  kormányzóságban,  (1910)  28,000 
lak.  Most  Ukrajnához  tartozik.  1918  márciusban 
a  németek  elfoglalták.  1919-ben  az  orosz  vörös- 
hadsereg győzött  itt  az  ellenforradalmi  hadsereg- 
gel szemben. 
Prosznyákfa,  község,  1.  Pártosfalva. 
Prosztata  (prostata,  gör.),  a  hímnemű  emlős- 
állatok dvlmirigye,  monytövi  mirigye.  A  hátsó 
húgycsőt  körülvevő,  gesztenye  nagyságú  és  alakú 
mirigy,  melynek  váladéka  a  közösülésnél  űrül 
ki  és  az  ondóhoz  keveredik.  Túlnyomó  nagy  része 
a  húgycső  háti  oldalán  fekszik,  a  végbélbe  be- 
vezetett újjal  jól  megvizsgálható.  Tömött  össze- 
állású,  a  kb.  40,  egyenként  1—1  Va  cm.  hosszú 
mirigyjárat  erős  izomzatba  van  beágyazva.  A 
P.-n  keresztülmegy  a  két  ondókilö velőcső  ós  kb. 
a  P.  közepén  torkollik  a  húgycsőbe.  A  P.  felső 
széles  része  közvetlenül  a  húgyhólyag  legalsó 
része  alatt  foglal  helyet. 

Prosztata-daganatok,  lehetnek  jóindulatúak 
és  rosszindulatúak.  A  jóindulatúak  a  prosztata- 
izomzat  körülírt  helyekre  szorítkozó  túltengésé- 
ből  fejlődnek  (myomák),  igen  ritkák.  A  rosszindu- 
latúak a  sarcomák  és  carcinomák.  A  sarcomák 
igen  ritkák.  A  rákos  növedókek  csak  éltesebb 
férfiakban  észleltetnek,  gyakran  látszólag  csak 
megnagyobbodott  prosztatákban,  14Vo-ra  tehető 
ezek  gyakorisága.  Jellemző,  hogy  áttételei  nagy 
előszeretettel  a  csontrendszerben  (fejtető,  bordák, 
csigolyák,  combcsont  stb.)  fejlődnek.  Gyakran 
ezek  a  csontdaganatok  az  első  jelei  a  betegség- 


Prosztata-készltmények 


—     725     — 


P  rotál  bum  óz 


nek.  Gyógyítása  csak  igen  korai  műtéttel  lehet- 
séges. 

Prosztata-készítmények,  orvosságok  állati 
prosztatából,  a  prosztata  betegségei  ellen.  Dye- 
nek :  prostaden,prostatÍ7i  stb.  L.  Organoterápia. 

Prosztata-rák,  1.  Frosztata-daganatok  ésÉák. 

Prosztata-tályog,  gennyel  telt  üreg  képződése 
a  prosztatában ;  genyes  prosztatitiszek  súlyos  kö- 
vetkezménye, gyógyítása  műtétet  igényel. 

Prosztata- túltengés  (prosztata  -  hipertrofia, 
gör.),  dűlmirigytúltengés.  50  év  körüli  korban  és 
később  kezdődik  a  prosztata  mirigyes  állományá- 
nak túlságba  menő  burjánzása,  amely  a  húgycső 
összenyomása  révén  vizelési  zavarokat  okoz.  A 
túltengés  lehet  általános,  vagy  csak  egy  részletre 
terjed  ki ;  a  vizelési  zavarok  akkor  a  legerőseb- 
bek, ha  a  prosztatának  középső  mirigyrészlete 
nagyobbodik  meg,  mert  ily  módon  elzárhatja  a 
hólyag  nyílását  és  igen  korán  eredményezi  a  leg- 
nagyobbmérvű  vizelési  zavarokat :  a  teljes  vize- 
letmegrekedést. A  betegség  főbb  tünetei  gyakori 
vizelés,  főleg  a  hajnali  órákban,  mely  mindinkább 
fokozódik,  a  teljes  vizeletmegrekedésig  és  utána 
következő  vizeletcsurgásig  (1.  Húgytarthatatlan- 
ság).  Az  előhaladott  állapotban  a  hólyag  kitágul 
(cysteklosia),  fala  megvastagodik  s  az  összegyűlő 
vizelet  a  vesékre  gyakorol  nyomást.  Ezek  is  meg- 
betegszenek, még  akkor  is,  ha  baktériumos  fer- 
tőzés nem  társul  az  eddig  vázolt  tünetekhez.  Ez 
azonban  ritkán  marad  ki,  minthogy  a  vizelet  le- 
bocsátása  végett  majd  minden  esetben  katétere- 
zésre van  szükség  és  még  a  legnagyobb  elővigyá- 
zat mellett  sem  kerülhető  ki  biztosan  az  ú.  n. 
katóterfertőzés,  amelynek  aztán  rendkívül  sú- 
lyos következményei  lehetnek.  A  baj  a  proszta- 
tának a  végbélen  át  való  megvizsgálása,  esetleg 
hólyagtükrözés  (1.  o.)  és  a  hátsó  húgycső  tükri 
vizsgálata  (1.  üretroszkópia)  által  deríthető  fel. 
Gyökeres  gyógyítása  csak  a  prosztata  eltávolí- 
tása által  műtéti  úton  érhető  el  (prosztatektomia). 
Rendszeres  katéterezés  által  az  olyan  betegek, 
kik  a  műtétet  el  akarják  kerülni,  ha  a  pontos 
sebészi  tisztaság  keresztülviteléhez  szükséges  va- 
gyoni és  külső  viszonyok  között  élnek,  tűrhető 
életet  biztosíthatnak  maguknak.  Ujabban  rádium- 
besugárzással is  gyógyítják  a  P.-t. 

Prosztatektomia  (gör.),  a  prosztata  kimet- 
szése, prosztatakiirtás.  Rendesen  a  prosztata  öreg- 
kori kóros  megnagyobbodásánál  végzik,  amikor 
a  daganat  a  húgycsövet  összenyomja,  vizelési 
nehézségeket  s  a  vizeletpangás  folytán  hólyag- 
bántalmakat  okoz,  valamint  a  prosztata  rossz- 
indulatú daganatainál. 

Prosztatitisz  (gör.),  prosztatagyuladás,  prosz- 
tatalob.  A  prosztata  leggyakoribb  megbetegedé- 
se, melyet  a  prosztata  baktériumos  fertőzése 
okoz.  Ennek  ereje  változhat  magas  lázzal  járó 
súlyos  geny édessel  végződő  gyuladás  és  enyhe, 
alig  érezhető  hurutos  tünetek  között,  melyek 
csakis  a  pontos  szakorvosi  vizsgálat  útján  ismer- 
hetők fel.  Az  ilyen  lappangó  prosztatafertőzés 
nem  egy  esetben  időközönkint  visszatérő  húgy- 
csőfolyás,  hólyaghurut  és  ízületi  bántalmak  ki- 
induló pontja  lehet,  melyek  csak  ezen  központi 
góc  kigyógyítása  után  gyógyulnak  meg  véglege- 
sen. A  P.  az  esetek  nagy  többségében  húgycső- 


kankó  következménye.  A  genyes  prosztatitisz 
prosztata-tályog  képződésére  vezethet,  mely  igen 
súlyos  következményes  bajokkal  (genyvérűség, 
ízületi  genyedés,  sipolyok  stb.)  járhat,  ha  idején 
műtét  útján  nem  gyógyítják. 

Prosztatorrhea(gör.),  a  dülmirígy  váladéköm- 
lése,  prosztatafolyás.  Előfordul  nehéz  székelés- 
nél (def  ekáció  P.),  vagy  mint  mikciós  P.  a  vizelés 
végéhez  csatlakozik.  Sajátságos  bágyadtsággal 
jár.  Rendesen  ideges  embereken  észlelhető,  okát 
a  prosztata  atoniájában  vagy  túlingerlékenységé- 
ben  keresik. 

Prosztilosz(gör.),  az  ógörög  templom  egy  neme, 
melynél  a  templomhajót  a  főbejárat  oldalán  oszlop- 
csarnok előzi  meg.  (L.  Görög  művészet.) 

Prot .  .  .,  yroto . . .  (gör.),  összetételekben  a.  m. 
az  első  valamely  sorrendben. 

Protagon,  a  lecitinnel  rokon  vegyület.  Az  agy- 
velőből állítható  elő.  Nitrogén  és  foszfortartalmú. 
Szótbontható  a  lecitin  bomlástermékein  kívül  ce- 
rebinre,  homocerebinre  és  enkefalinra.  L.  Cere- 
brozidák. 

Protagonista  (gör.),  tulajdonképen  protagonis- 
tes,  a.  m.  főszereplő  a  görög  drámában. 

Protagoras,  görög  szofista  Abdera  városából, 
szül.  Kr.  e.  480.,  megh.  Kr.  e.  410  körül.  Ó  volt 
az  első,  ki  magát  szofistának  nevezte  és  mint  az 
erény  tanítója  nyilvánosan  föllépett.  Negyven 
éven  át  járta  be  Görögországot  s  mindenütt  nagy 
hatással  tanított ;  több  ízben  Athénban  is  meg- 
fordult, de  végre  istentagadással  vádoltatván, 
kénytelen  volt  Athént  otthagyni  s  Szicília  felé 
hajózván,  hetven  éves  korában  a  tengerbe  fúlt. 
Művét  az  istenekről  Athénban  a  piacon  elégették. 
Műveiből  kevés  töredék  maradt  ránk.  P.  azt  taní- 
totta, hogy  minden  dolog  mértéke  az  ember,  a 
létezőé,  hogy  van,  a  nem  létezőé,  hogy  nincs ; 
azaz  mindenkire  nézve  az  ami  neki  annak  tetszik, 
igaz  V.  nem  igaz ;  abszolút  objektív  igazság  nincs, 
minden  szubjektív  s  viszonylagos.  Ebben  Heraklei- 
tosra  is  támaszkodott,  ki  azt  tanította,  hogy  min- 
den folyton  változik ;  ha  ez  igaz,  akkor  a  dolgok 
is  folyton  változván,  az  érzések  is  változnak,  min- 
den csak  abban  a  pillanatban  olyan,  amelyben 
észleljük.  Erkölcsi  téren  úgy  látszik  nem  vonta 
le  szubjektivizmusának  következményeit.  Legna- 
gyobb hatást  Szokrateszre  tett,  akit  ez  a  tanítás 
indított  saját  ellentétes  gondolkodásának  kifejté- 
sére. (L.  Szofisztika).  V.  ö.  Münz,  Die  Erkennt- 
niss-  u.  Sensationstheorie  des  P.  (1880) ;  Halbfass, 
Die  Berichte  des  Platón  und  Aristoteles  über  P. 
(Strassburg  1882). 

Protais  (etsd :  proté),  Alexandre,  francia  festő, 
szül.  Parisban  1826.,  megh.  u.  o.  1890  jan.  24.  Des- 
moulins  tanítványa  volt.  Résztvett  a  krimi,  az 
olasz  és  német-francia  háborúkban  és  csaták,  tá- 
borozások hosszú  sorát  festette  meg.  Említendők : 
Csata  Inkermannál ;  A  solferinói  csata ;  Reggel 
az  ütközet  előtt ;  Este  az  ütközet  után ;  Katona- 
temetés a  Krímben ;  A  sebesült ;  A  zászlóőrség ; 
Előőrs ;  Kémszemle  stb. 

Protalbinpapir,  fotográfiai  másolópapiros, 
mely  az  eltarthatatlansága  miatt  divatját  múlt 
albuminpapirt  helyettesíti. 

Protalbumóz,  az  albumózok  egy  faja,  mely  a 
deutalbumóztól  különválasztható. 


Protamln 


—     726 


Protesilaos 


Protamin,  halak  spermájában  előforduló,  fe- 
hórjeszerű,  erősen  bázisos  hatású  anyagok  gyűjtő- 
neve ;  f elfedezőjök,  Miescher  szerint  a  legegysze- 
rűbb fehérjeszerű  testek,  állítólag  a  fehérjék 
magvát  képezik.  Szótbontva  sok  diaminosavat 
adnak.  L.  még  Fehérjék. 

Protamoeba  (állat),  magnélküli  amoeba-nem. 
Létét  a  legtöbb  tudós  tagadja  s  levált  sejtrószek- 
nek  V.  magnélküli  fehérvérsejtnek  tartja. 

Protamoeba  aplitbogenes  Piana  et  Flo- 
rentini (állat),  a  szarvasmarhák  száj-  és  köröm- 
fájásának állítólagos  kórokozója  a  Véglények 
(Protozoa)  törzséből. 

Protandria  (növ.),  1.  Dichogamia. 

Protargol,  proteinezüst,  ezüst  ós  proteinek 
molekulavegyülete,  8'3o/o  ezüstöt  tartalmaz.  Víz- 
ben oldható  sárga  por.  Savak,  lúgok  el  nem  bont- 
ják. Főképen  húgycsöhurutnál  0'25— l*Oo/o-os  ol- 
dat alakjában  használatos  antiszeptikum  (argen- 
tum  proteinicum). 

Protaxis  (gör.  a.  m.  ős  helyzet),  Dana  kifeje- 
zése valamely  hegység  vagy  hegylánc  legrégibb 
hegycsoportjára ;  pl.  a  Sziklás  hegység  protaxisa 
a  Front  Rangé  az  északamerikai  Colorado  állam- 
ban. 

Protaxonia  (állat),  azon  sugarasan  részará- 
nyos tömlösállatok  (Coelenterata)  gyűjtőneve,  me- 
lyeknél a  bélcsira-szakon  (gastrula)  kialakult  fő- 
tengely (primaer  tengely)  a  kifejlődött  szakon  is, 
a  test  főtengelyét  alkotja.  A  P.-csoporttal  szem- 
ben állanak  a  többi  soksejtű  állatok  (Hetera- 
xonia),  melyeknek  főtengelyét  nem  lehet  erre  az 
elsődleges  főtengelyre  visszavezetni. 

Protáz,  szent,  ikerflvérével  sz.  Gervázzal^  első 
vértanuk  Nero  v.  Domitianus  császár  alatt.  Ger- 
vázt  ólomkorbáccsal  (plumbatis),  F.-t  botokkal 
kínozták,  végül  mindkettejüket  lefejezték.  Emlék- 
napjuk jún.  19. 

Protazis  (gör.)  a.  m.  előszak,  az  első  rész; 
valamely  drámai  bonyodalom  első  fele,  továbbá  a 
körmondat  (1.  o.)  előszaka,  mely  a  fő  gondolatot 
előkészíti  s  a  várakozást  felcsigázza  (az  u.  n.  emel- 
kedő körmondatokban),  míg  az  apodozis  (utószak) 
a  befejezést  adja  meg. 

Protea  L.  (növ.),  a  Proteaceae-család  génusza, 
70  faja  afrikai,  nagyrészt  fokföldi.  Cserjék  és 
kis  fák,  levelük  lapos,  épszélű,  bőrnemű,  virágai 
nagy  végálló  virágzattá  csoportosulnak,  melyet 
több  bőrnemű  levélből  álló  involukrum  vesz  kö- 
rül. A  P.  speciosa  L.  és  a  P.  mellifera  Thunbg. 
(a  Fokföldön  sugarbosch,  zugkarbosch,  a.  m.  cu- 
korcserje) virága  igen  sok  mézet  termel.  Besűrí- 
tett nedvüket  köhögés  ellen  használják. 

Protea  bracteata  (növ.)  1.  Aulax. 

Proteaceae  (növ.),  a  Proteales  szabad  szirmú, 
kétszikű  sorozat  egyetlen  családja.  1100  faja  ki- 
válóan a  D.-i  félgömb  lakója,  720  Ausztráliában, 
262  Dél-Afrikában,  25  Kelet-Ázsiában,  36  Dél- 
Amerikában.  Többnyire  fás  növények,  levelük 
osztatlan  vagy  szárnyasán  osztott,  váltakozó,  pál- 
hái  nincsenek.  Viráguk  magános  vagy  páros  a 
tartólevél  hónaljában,  sugaras  v.  zigomorf ,  több- 
nyire 2  tagú,  leples,  különféle  virágzatot  alkot- 
nak, a  lepel  sziromszerü  és  viszszagörbülő ;  porzó 
4  többnyire  összenőve  a  lepellel;  a  magház  1 
termölevelű,  felső  állású,  az  egyik  alcsaládban 


főkép  1  magkezdeménnyel  s  ekkor  a  makk  vagy 
csonthéjas  termés  mindig  1  magú,  a  másik  al- 
családban rendesen  2  vagy  több  visszafordult  mag- 
kezdeménnyel s  ekkor  a  tüsző  vagy  toktermés 
több,  ritkán  1  magú.  A  magban  táplálószövet 
nincs.  Fájukkal  vagy  magvukkal  hasznot  hajta- 
nak az  embernek,  egyesek  dísznövények,  pompás 
viráguk  méhlegelő. 

Proteales  (növ.),  1.  Proteaceae. 

Protectio  (lat.),  1.  Protekció. 

Proteidek,  1.  Fehérjék. 

Proteinek  (proteidek),  1.  Fehérjék. 

Proteinkristály  (növ.).  A  fehérjékben  gazdag 
vakuolákban  (1.  o.)  néha  a  proteinanyag  kikris- 
tályosodik. Különösen  gyakoriak  az  aleuronsze- 
mekben  (1.  Aleuron).  P.-ok  képződhetnek  közvet- 
lenül a  citoplazmában  is,  pl.  a  burgonyagumó 
külső,  keményítőben  szegény  sejtjeiben.  A  kris- 
tályok a  szabályos  és  hatszöges  rendszerbe  tar- 
toznak és  szemben  a  valódi  kristályokkal,  felve- 
szik a  festéket  és  vízben,  hígított  kálilúgban  meg- 
nagyobbodnak, de  alakjukat  nem  változtatják. 
Megkülönböztetésül  a  valódi  kristályoktól  krisz- 
talloidoknak  is  nevezik  a  P.-t. 

Proteinsavas  ezüst,  1.  Ezüstkészítmények. 

Proteinszemcsék,  1.  Aleuron. 

Protekció  (lat.  protectio)  a.  m.  oltalom,  vé- 
delem, támogatás.  —  Protekcionisták  Angliá- 
ban a  védő  vámrendszer  (1.  o.)  hívei,  szemben  a 
szabad  kereskedelem  (free  trade)  elvének  képvi- 
selőivel. —  Protegál :  támogat. 

Protektor  {\aX.  protector) ,  oltalmazó,  pártfogó, 
védő,  védnök,  pl.  valamely  kiállítás,  kongresszus 
védnöke  stb.  Angliában  a  régensek  neve  és  1653 
dec.  16.  óta  Cromwell  (1.  o.)  címe.  Ugyanezt  a 
címet  viseli  a  római  udvarnál  a  védő  követ. 

Protektorátus  (lat.  protectoratus),  a.  m.  véd- 
nökség, pártfogás,  közjogi  értelemben  1.  Vazall 
államok  és  Védett  államok. 

Proteles  eristatus  (áiiat),  1.  Cibethiéna. 

Pro  tempore  (lat.)  a.  m.  idő  szerint,  jelenleg. 

Proteolitikus  fermentumok,  a  fehérjéket, 
különösen  alvadt  fehérjéket  olvadni  és  bontani 
tudó  fermentumok.  így  a  pepsin,  trypsin  és  más 
kevésbbé  ismert  P.,  melyek  az  állati  és  növényi 
sejtekben,  baktériumokban  stb.  találhatók. 

Proteoszómák  (növ.),  a  növényi  sejtben  hígított 
ammónia,  ammoniumkarbonát,kaffein  stb.  hozzá- 
adására keletkező  apró,  folyékony  hólyagocskák. 

Proteózok,  az  albumózok  és  peptonok  gyűjtő- 
neve. 

Proterandria  (növ.),  1.  Dichogamia. 

Proterobáz,  a  diabáz-kőzet  egyik  változata. 

Proteroglypbae  (áiiat),  1.  Kígyók. 

Proterogynia  (növ.)  a.  m.  pi'otogynia  (1.  Di- 
chogamia). 

Protesilaos,  a  tesszáliai  Phylake  királya, 
Iphiklos  fla,  Heléna  egyik  kérője.  Mikor  a  görög 
hadak  kikötöttek  Trója  partjain,  ő  ugrott  először 
partra,  bár  tudta  azt  a  jóslatot,  hogy  az  először 
partra  szállónak  kell  leghamarabb  elesnie  s  való- 
ban ó  esett  el  először  Hektor  kezétől.  Búba  me- 
rült ifjú  feleségének,  Laodameiának,  kitől  egy 
napi  házasság  után  meg  kellett  válnia,  megen- 
gedték az  istenek,  hogy  három  órára  visszanyerje 
férjét  az  alvilágból ;  mikor  aztán  ismét  el  kellett 


Protestáns  autonómia 


727 


Protics 


ót  veszítenie,  öngyilkossá  lett.  A  monda  más  vál- 
tozata szerint  férjének  viaszból  készített  képmá- 
sát bálványozta  s  mikor  apja  a  képet  elégette,  ő 
is  a  lángok  közé  rohant. 

Protestáns  autonómia,  1.  Egyházi  autonó- 
mia. 

Protestáns  barátok,  1.  Világosság  barátai. 

Protestáns  Irodalmi  Társaság,  1.  Magyar 
Frotestáns  Irodalmi  Társaság. 

Protestánsok,  1.  Protestantizmus. 

Protestáns  unió,  a  németországi  protestáns 
fejedelmeknek  1608  máj.  4.  Auhausenben  (Würt- 
temberg)  kötött  szövetsége.  Elnöke  IV.  Frigyes 
pfalzi  választófejedelem  volt  s  tagjai  sorába  az 
■összes  protestáns  fejedelmek  beléptek  a  szász 
választófejedelem  kivételével.  A  P.  megalaku- 
lása maga  után  vonta  1609.  a  német  katolikus 
fejedelmek  szövetségét,  a  Ligát ^  melynek  Miksa 
bajor  herceg  állott  az  élén.  A  P.  IV.  Henrik  francia 
királlyal  szövetkezett,  később  pedig  a  felkelő 
cseheket  támogatta  (1618).  Tilly  diadalai  után 
azonban  a  P.  is  felbomlott. 

Protestantizmus  (lat.)  mint  gyűjtőnév  alatt 
érteni  szokták  a  keresztény  egyháznak  azon 
egyik  fő  ágát,  mely  a  reformáció  következtében 
a  XVI.  sz.-ban  a  római  kat.  egyháztól  különvált. 
A  P.  név  onnan  ered,  hogy  midőn  a  speieri  biro- 
dalmi gyűlésen  1529.  azon  a  reformáció  híveire 
hátrányos  határozatot  hozták,  hogy  amely  ren- 
dek eddigelé  a  wormsi  határozatot  (1.  LutJier) 
megtartották,  azok  ezentúl  is  tartsák  meg,  ame- 
lyek pedig  nem  tartották  meg,  azok  minden  to- 
vábbi újítással  hagyjanak  fel  és  a  misetartást 
engedjék  meg :  ezen  határozat  ellen  a  szász  vá- 
lasztó más  öt  fejedelemmel  és  14  birodalmi  vá- 
rossal együtt  ünnepélyesen  tiltsikozoU,  protestált 
és  ezen  protestációban  ügyüket  a  császár,  az 
-összehívandó  egyetemes  vagy  német  zsinat  és 
minden  részrehajlatlan  keresztény  bíró  elé  fe- 
lebbezték.  Később  a  P.  név  alá  befoglalták  mind- 
azokat, kik  a  reformáció  alaki  és  anyagi  elveit 
•elfogadták.  Az  egyes  hitcikkeknek,  különösen  az 
lírvacsorára  és  az  eleveelrendelésre  vonatkozók- 
nak, különbözőképen  való  magyarázása  folytán 
a  protestáns  egyház  már  a  XVI.  sz.-ban  külön 
lutheránus  és  külön  református  vagy  kálvinista 
-egyházzá  szakadt  szét,  mely  szakadást  a  dor- 
trechti  zsinat  határozatai  még  erősebbé  tették. 
Később  mindkét  egyház  keblében  ismét  kisebb 
felekezetek  s  pártok  keletkeztek,  de  összes  elága- 
zásai a  protestáns  egyháznak  abban  egyetérte- 
nek, hogy  a  róm.  kat.  egyház  csalatkozhatatlan  és 
egyedül  üdvözítő  voltának  ellenmondanak  és  eb- 
ből folyólag  a  csalatkozhatatlan  pápa  és  püspökök 
főhatóságát,  szűz  Mária  és  a  szentek  segítségül  hí- 
vását, a  szerzetesi  és  papi  fogadalmakat,  a  búcsú- 
járást, miseáldozatot,  a  szákramentumok  hetes 
számát,  a  tisztítótűzről  szóló  tant,  a  jó  cselekedetek 
érdemszerűségét  elvetik.  Minthogy  a  P.  szó  in- 
kább csak  nemleges  jelentőségűnek  látszik,  azért 
Németországban  azóta,  hogy  a  lutheri  és  kálvini 
egyház  egymással  egyesült  1817.  (1.  ünio),  in- 
kább ezt  a  szót  használják :  evangélikus  egyház. 
Magyarországon  a  P.  szónak  a  két  reformált  egy- 
liázra  vonatkozó  használása  csak  a  XIX.  sz.-ban 
lett  szokássá. 


Protestatio  (lat.)  a.  m.  tiltakozás,  ellen- 
mondás, óvástétel  bizonyos  cselekedetek  ellen ; 
protestál :  tiltakozik,  ellentmond. 

Proteus,  Poseidonnak  alárendelt  agg  tengeri 
jós  isten,  aki  mindenféle  alakot  tudott  ölteni. 
Pharos  szigetén  tanyázik,  nyája  a  fókák.  Az 
Odysseia  szerint  Menelaos,  ki  a  trójai  háború 
után  Egyiptomba  vetődött,  Eidotheiának,  Proteus 
leányának  tanácsát  követve,  kifog  a  ravasz  öre- 
gen s  kényszeríti,  hogy  adjon  neki  jó  tanácsot 
hazatérésére  nézve.  Későbbi  monda  szerint  egyip- 
tomi király,  ki  a  Parissal  Egyiptomba  vetődött 
Helénát  magánál  tartja,  míg  Parissal  csak  He- 
léna árnyképe  megy  Trójába.  Felesége  Psamathé 
(psamathos  a.  m.  partfövény),  fia  Theoklymenos 
(l.  0.),  leánya  Theonoé. 

Proteusz  (Proteus,  áiiat),  a  Kétéltűek  (Amphi- 
bia)  osztályába,  a  Farkos  kétéltűek  (Caudata)  rend- 
jébe tartozó  gerinces  állatnem.  Legismertebb  faj 
a  barlangi  gőte  v.  olm  (Proteus  anguineus  Laur.). 
Teste  megnyúlt,  hengeres ;  röVid  végtagjai  közül 
az  elülsők  három,  a  hátulsók  kétujjúak.  Külső 
kopoltyúit  egész  életén  megtartja.  Szemei  vissza- 
fejlődtek. Színe  fehéres  sárgás  v.  hússzínű,  kisebb- 
nagyobb,  szabályos  v.  szabálytalan  szürkés  vagy 
vörösesszínű  pontokkal  és  foltokkal.  Kopoltyúi 
vérpirosak.  Hossza  rendesen  25  cm.,  de  29  cm.-re 
is  megnőhet.  A  Karszt  barlangi  vizeiben  él.  Leg- 
fontosabb lelőhelye  az  adelsbergí  barlang. 

Protézis  (prothe^is,  gör.),  a.  m.  pótlék,  a  se- 
bészetben a  különböző  testhiányok  pótlására  szol- 
gáló berendezések.  Ide  tartoznak  az  orr-  és  fül- 
hiányt pótló  mesterséges  orr  és  fül,  nagy  pofa- 
hiányok zárására  szolgáló  kaucsuk-pofa  s  első 
sorban  a  hiányzó  végtagrészeket  pótló  mestersé- 
ges végtagok  (1.  0.). 

Protlialliam  (növ.),  1.  Előtelep. 

Protliallopliylia  (növ.),  1.  Elötelepesek. 

Protbesis  (gör.),  1.  Protézis  és  Prosthesis. 

Prothorax,  a.  m.  előtör.  A  rovarok  torának 
első  íze.  L.  Rovarok. 

Protics,  1.  Koszta,  szerb  tábornok  és  poli- 
tikus, szül.  Pozsarevácban  1831  szept.  29.,  megh. 
Bresztovác  fürdőben  1892  jún.  16.  Katonai  ta- 
nulmányait Berlinben  és  Lüttichben  fejezte  be  s 
hazatérve  gyorsan  emelkedett.  1873— 75-ig  had- 
ügyminiszter volt,  1876.  pedig  mint  tábornok 
harcolt  a  törökök  ellen.  1877-ben  vezérkari  fő- 
nök, 1878.  udvari  marsaU,  1879.  nisi  hadosztály- 
parancsnok lett.  1882-ben  nyugalomba  vonult,  de 

1888  augusztusban  újból  hadügyminiszter  lett  s 

1889  márc.  6.  második  régenssé  nevezte  ki  Milán 
király  kiskorú  fla,  Sándor  mellé. 

2.  P.,  Sztoján,  szerb  politikus,  szül.  Kruzse- 
vácon  1857.  Mint  radikális  politikus  és  hírlapíró 
részt  vett  a  Milán  király  ellen  1899.  szőtt  össze- 
esküvésben, amiért  20  évi  börtönre  ítélték.  Ké- 
sőbb kegyelmet  kapott  s  a  Nemzeti  banknál  vál- 
lalt hivatalt.  Sándor  meggyilkoltatása  után  1903 
júniusban  Avakumovics  ideiglenes  kormányá- 
ban belügyminiszter  lett  s  e  tárcáját  Grujics  és 
Pasics  kormányaiban  is  megtartotta  1905  má- 
jusig. 1906— 1907-ig  újból  belügyminiszter  volt 
Pasics  kormányában,  azután  az  államtanács  tagja 
lett.  1911  jún.— 1912  májusig  pénzügyminiszter 
volt  Milovanovics  alatt,  1912  szept.  óta  ismét  bel- 


Protista 


—     728 


Protonotarius 


ügymiiiiszter  Pasics  ötödik  kormányában.  1917 
jún.  megint  pénzügyminiszter  lett. 

Protista,  az  egysejtű  állatok  (Protozoa)  és 
egysejtű  növények  (Frotophyta)  összefoglaló 
neve.  B  csoportban  az  állat-  és  növényvilág  közti 
határ  teljesen  elenyészik. 

Protistologia,  a  Protistákkal  (1.  Protista) 
foglalkozó  tudomány  neve.  E  tudomány  a  leg- 
újabb időben,  különösen  azóta,  mióta  kiderült, 
hogy  számos  betegség  okozója  a  protisták  világá- 
ból való,  nagyon  föllendült.  Németországban  a 
protistológiai  kutatások  közlésére  Archiv  f.  Pro- 
tistenkunde  címen  külön  folyóiratot  alapítottak, 
melyből  1916-ig  36  kötet  jelent  meg ;  szerkesz- 
tője Hartmann  M.,  kiadója  G.  Fischer  (Jena). 

Protinuk  Burm.  f Jdca  Aubl.,  növ.),  a  Bursera- 
ceae  család  gónusza ;  50  faja  fa,  kis  számmal  az 
óvilágban,  nagy  számmal  Amerika  forró  övén,  fő- 
kép Brazília  amazonvidéki  erdeiben.  Levelük  több- 
nyire bömemű,  páratlanul  szárnyas,  2—5  szárny- 
nyal. Az  amerikai  fajok  fájából  kiszivárgó  gyantát 
értékesítik,  Így  a  brazíliai  P.  icicariba  (DC.)  L. 
March.-é  egy  elemigyanta-f&jta.  (1.  o.).  Kenőcs 
és  füstölőszer  készül  belőle.  A  P.  heptaphjUum 
(Aubl.)  L.  March.  és  a  P.  guianense  (Aubl.)  L. 
March.-ó  a  kajenni  (cayenne-í)  v.  amerikai  tömjén 
(olibanum  americanum).  A  P.  carana  L.  March. 
(Idea  carana  Humb.,  Bszak-Brazilia)  szolgáltatja 
a  kereskedelem  karanna,  mararo,  hyowa  v.  ko- 
nima  gyantáját.  Mézszerű  aP.  aracouchini  (Aubl.) 
L.  March.-é,  az  aracouchini  v.  acouchi  (akuchi)- 
halzsam.  Sebekre  használják  és  fogtisztító  szer. 
A  P.  altissimum  L.  March.  fája  20  m.-nél  maga- 
sabb 8  könnyen  feldolgozható  (guianai  cédrus). 

Proto  . . .  (gör.),  összetételekben  a.  m.  az  első 
valamely  sorrendben. 

Protococcaceae  (növ.),  az  egysejtű  zöld  mo- 
szatok családja,  szabad  v.  nyeles,  mozdulatlan 
sejtekkel,  melyek  néha  palmellaalakúak ;  közön- 
séges a  Chlorococcum  (1.  o.). 

Protocollnm  (lat.),  1.  Jegyzőkönyv. 

Protoconcliae  (Őskagylők),  1.  Kagylók. 

Protocurarin,  1.  Gurare. 

Protoelemek  v.  subelemek,  Lockyer  elmélete 
szerint  olyan  ú.  n.  ősi  elemek,  amelyekből  az 
összes  kémiai  elemek  felépülnek. 

Protoevangelium  (gör.)  a.  m.  első  örvendetes 
izenet,  vagyis  az  első  ígérettétel  az  ó-testamen- 
tumban az  eljövendő  Krisztus  felől ;  jelesen  midőn 
Isten  Mózes  első  könyve  3.  rész  15-ik  versében  az 
Évát  elcsábított  kígyónak  azt  mondja,  hogy  ellen- 
kezést szerzek  közötted  és  az  asszony  között,  a 
te  ívadékod  és  az  ő  ivadéka  között,  ez  fejedet 
rontja  meg,  te  pedig  sarka  után  leselkedel,  ebben 
a  keresztény  hittudósok  a  Messiás  elküldetésére 
vonatkozó  ígéretet  és  jóslatot  látnak. 

Protogám  esketés,  oly  esketés,  melynél  a  fe- 
leknek mindegyike  első  ízben  lép  házasságra.  Az 
olyan  esketést,  melynél  a  házasfelek  mindegyike 
özvegy,  palingám  esketés-nek  nevezik. 

Protogenes,  ógörög  festő  a  Kr.  e.  IV.  sz.  má- 
sodik felében ;  Apelles  versenytársa.  Leghíresebb 
művei  lalysos  hérosznak  és  a  pihenő  szatírnak 
képei.  L.  Görög  művészet. 

Protogin,  gránítf  ajta ;  régente  steatit-tartalmú 
gránitnak  tartották,  holott  pisztácitot,  zoízitot  és 


gránátot  tartalmaz.  Némelyek  egyszerűen  utólag 
préselt  gránitnak  tekintik,  mások  szerint  a  kris- 
tályosodásnál már  maga  a  gránítmagma  prése- 
lésnek volt  kitéve.  Az  Alpok  központi  gránit- 
tömege P.-ból  áll,  innen  az  Alpi  gránit  elnevezés. 

Protogynia  (növ.),  1.  Dichogamia,  Himelözö 
virág. 

Protoliadroin  (növ.)  a.  m.  protoxylem  (1.  o.). 

Protobippas,  a  Páratlan  ujjú  patások  al~ 
rendjébe  s  a  Lóf élek  családjába  tartozó  kihalt  em- 
lősnem, mely  kizárólag  az  ószakamerikai  felsó 
miocénben  és  pliocénben  fordul  elő  (1.  Lóf  élek). 

Protobydra  (áiiat),  a  Csalánozó  tömlős  álla- 
tok (Coelenterata,  Cnidaria)  törzsébe,  a  Hydrozoa 
osztályba  tartozó  hydropolyp-nem.  A  hydropoly- 
pok  között  a  legkezdetlegesebb  szervezetű.  Teste 
tömlőalakú,  tapogatói  nincsenek.  Tengeri. 

Protokanonikus  könyvek,  a  kat.  egyház  sze- 
rint a  Szentírás  ama  könyvei,  amelyeknek  isteni 
tekintélyét  a  protestánsok  kétségbe  nem  vonták 
és  deuterokanonikus  könyvek  azok,  amelyeknek 
isteni  sugallatból  való  eredetét  tagadták.  (L. 
Biblia,  Kánon).  A  trienti  zsinat  a  tudományos 
világ  által  használt  felosztást  teljesen  megszün- 
tette és  mindkét  nevezetű  könyveknek  egyenl6 
isteni  tekintélyét  állapította  meg.  V.  ö.  Zschokke, 
História  sacra  A.  T. ;  Dankö,  De  S.  Scriptui*a 
ejusque  interpretatione  Commentarius. 

Protokatekusav,  protocatechtisav,  piroka- 
techínmonokarbonsav,  CgHa  (0H)2  COOH  (1, 3, 4). 
Szabad  állapotban  található  az  Illicium  religio- 
sum  gyümölcsében.  Keletkezik  különféle  gyanták^ 
nak  (benzoé,  asa  f oetida,  mirrha)  káliumhidroxid- 
dal való  összeolvasztásakor.  Legkönnyebben  a 
Pterocarpus  erinaceus  és  a  Goccoloba  uvifera 
nevű  növények  megszáradt  nedvéből  {kinő)  ké- 
szíthető. Fénylő,  túalakú,  1  mol.  vizet  tartal- 
mazó kristályok,  forró  vízben  könnyen  oldódik. 
Op.  199°.  Magasabb  hőmérsékleten  elbomlik,  szén- 
dioxid és  pirokatechin  képződik  belőle. 

Protoklázis  (gör.),  töredezettség  v.  repede- 
zettség,  amelyet  a  kőzetelegyrószek  még  a  magma 
végleges  megszilárdulása  előtt  szenvedtek.  A  P.-t 
a  mellékkőzet  nyomása  (piezoklázis)  idézte  elő. 
A  már  megszüárdult  kőzetben  bekövetkező  repe- 
déseket kataklázis  név  alatt  foglalják  össze. 

Protoleptom  (növ.)  a.  m.  protophloem  (1.  o.). 

Protomartyr  (gör.)  a.  m.  első  vértanú.  Neve 
Sz.  Istvánnak  (1.  o.)  mint  első  keresztény  vér- 
tanúnak. 

Protomera  (gör.),  a  protoplazma  (1.  o.)  mik- 
roszkóppal sem  látható  legkisebb  föltevéses  ele- 
meinek neve,  mely  Heidenhain  M-től  ered. 

Protomerit,  a  Spórás  állatkák  (1.  o.)  csoportjába 
tartozó  Polycystideák  testének  elülső  része.  A  P. 
mögötti  rész  neve  deutomerit.  A  P.-en  rögzítésre 
való,  epimerit  néven  ismert  rész  is  elkülönülhet. 

Protomorf  rasszok,  1.  Metamorf  rasszok. 

Protonema  (növ.),  1.  Elötelep. 

Protonotarius  (gör.-lat.)  a.  m.  főjegyző. 
Protonotarii  apostolid,  Rómában  kollégiumot 
(protonotariatust)  alkotó  magaerangú  egyházi 
személyek,  kiknek  hivatalos  tendője  a  fejedelem 
ú.  n,  kabinetirodájának  felel  meg.  Négy  osztályba 
vannak  sorozva  (X.  Pius  1905  febr.  31.  Inter 
multiplices).  1.  Valóságosak  (P.  ap.  de  numero 


Proton  pszeudosz 


729 


Proudhon 


participantium) ;  tiszteletbeliek :  2.  P.  apóst,  su- 
pernumerarii ;  3.  P.  apóst,  ad  instar  (participan- 
tium) és  4.  P.  apóst,  ti tularesv.honorarii.L.  még 
Itélörnester. 

Proton  pszeudosz  (gör.)  a.  m.  az  első  csalódás, 
azaz  alaptévedés,  melyből  a  további  tévedések 
erednek. 

Protopaschiták,  1.  Páskavita. 

Protophloem  (növ.).  A  protoxylemmel  (1.  o.) 
szemben  az  edénynyalábok  háncsrészének  legelső 
elemei  adják  a  P.-t. 

Protopliyta  (gör.-lat.),  az  alsóbbrendű  tele- 
pesnövónyek,  amelyek  földünket  a  protophyti- 
cumban  (1.  o.)  népesítették  be. 

Protopliyticam  (növ.)  alatt  értjük  azt  a 
geológiai  időszakot,  amikor  a  Földön  a  növény- 
világnak még  csupán  alsóbbrendű  csoportjai,  a 
telepes  növények  voltak  meg.  Ez  az  idő  a  Kam- 
briumra  és  a  Praekambriumra  terjed  ki.  V.  ö. 
Tuzson  J.,  Rendszeres  Növénytan  I.  (1911). 

Protopin,  1.  Ghelidonin. 

Protopiramis,  1.  Négyzetes  kristályrendszer, 
Hatszöges  kristályrendszer  és  Piramis. 

Protoplast  (növ.),  1.  Protoplazma. 

Protoplaszták  (gör.),  az  ősképződések,  az  egy- 
házi dogmatikában  különösen  Ádám  és  Éva; 
protoplasztikus,  ősképződésű. 

Protoplazma  v.  plazma,  szövettani  értelem- 
ben morfológiai  fogalom,  mely  a  sejtek  lénye- 
ges alkotórésze ;  ez  képezi  a  sejt  testét,  az  élő- 
anyagot,  mely  minden  életjelenség  kútforrása. 
Igen  sok  sejt,  különösen  az  állati  sejtek,  nem 
állanak  másból,  mint  P.-ból,  illetőleg  P.-ból  és 
magból,  amely  utóbbi  lényegében  véve  szintén 
nem  egyéb,  mint  különleges  P.  A  P.  igen  külön- 
böző és  rendkívül  bonyolódott  fehérjék  és  egyéb 
szerves  anyagok  keveréke,  illetőleg  koUoidális 
oldata,  mely  a  legkülönbözőbb  fizikai,  kémiai  és 
biológiai  tulajdonságokkal  bír.  V.  ö.  Höber, 
Physikalische  Chemie  der  Zelle  und  der  Gewebe 
(Leipzig,  1922) ;  Arnold,  Über  Plasmastrukturen 
und  ihre  funktionelle  Bedeutung  (Jena,  1914) ; 
T^c^ermaA:,  Allgemeine  Physiologie  (Berlin,  1915). 

P.  (növ.)  a  sejttestnek  élő  anyaga  (bioplasma), 
az  összes  életjelenségek  hordozója.  Sokan  a  P. 
fogalmát,  mint  vegyi  fogalmat  fogják  föl,  többen 
pedig  alaktani  fogalomnak  tekintik.  Újabban  a 
P.  alatt  a  sejt  összes  plazmatikus  anyagait  (proto- 
plastok)  értik  és  így  megkülönböztetik  a  sejt- 
plazmát (cytoplasma),  sejtmagot  (karyoplasma) 
és  a  chromatophórákat  (plastid) ;  régebben  csak 
a  sejtplazma  volt  a  P.  Mikroszkóp  alatt  a  P.  állo- 
mánya nem  homogén,  hanem  bizonyos  tagolt- 
ságot mutat,  amely  a  P.  szerkezetére  nézve 
különböző  teóriák  felállítására  vezetett.  A  leg- 
elfogadottabb teóriák :  az  Altmann-féle  granulá- 
ris  elmélet,  amely  szerint  a  P.  bizonyos  kisebb 
önálló  egységek,  a  bioblastok  telepe ;  a  Flem- 
ming-féle  flláris  v.  fonalas  elmélet,  amely  szerint 
a  P.  szálakból  álló  anyagból  (fonálanyag,  mi- 
toma)  és  ebben  felhalmozott  közti  állományból 
(paramitoma,  paraplasma)  áll;  a  Bütschli-fóle 
sejtes  teória,  amely  szerint  a  P.  végtelen  kis  sejt- 
szerű kamrákra  van  osztva ;  végül  a  Frommann, 
Heitzmann,Leydig  stb.  által  felállított  hálós  szer- 
kezet teóriája,  amely  szerint  a  P.  egynemű  anyag- 


ból áll  (hyaloplasma),  amelyet  szálakból  álló  háló- 
zat sző  át(spongioplazma).  —  A  P.  állandó  fehérje 
tartalma  nüatt  fehérje  reakciókat  ad.  Növényi 
sejtekben  a  P.  fehérjéje  sok  esetben  az  ú.  n. 
aleuron  szemcsék  alakjában  jelentkezik,  amelyek 
ezeket  a  reakciókat  fokozott  mértékben  adják. 

Protoplazma  mozgásai.  A  mozgás  az  élő- 
anyag (protoplazma)  egyik  legjellemzőbb  tulaj- 
donsága ;  mozgási  jelenségeket  figyelhetünk  meg 
az  egysejtű  szervezeteken  ós  a  soksejtű  szerve- 
zetek egyes  sejtjein.  A  sejtek  protoplazmájának 
mozgása  az  alapja  a  magasabbrendú,  differenciáló- 
dott szervezetek  mozgásainak  is.  A  protoplazmán 
megfigyelhető  mozgási  jelenségek:  1.  a  proto- 
plazma áramlása  a  sejttesten  belül  (circulatio  ós 
rotatio).  2.  A  protoplazmába  zárt  szemcsék  (pl. 
chlorophyll)  vándorlása  bizonyos  külső  behatá- 
sokra (pl.  fényre).  3.  Az  amoebaszerú  mozgás  (1.  o.). 
4.  Csillószőrös  mozgás  (1.  Gsillős ejtek).  5.  Össze- 
húzódó képesség  (contractibilitas),  ez  utóbbi  jel- 
lemvonás a  sima  és  harántcsíkos  izomrostok 
protoplazmájának  legjellemzőbb  tulajdonsága. 

Protopópa  (gör.),  1.  Protopreshiter. 

Protopopov,  AlexejDimitrijevicSyOrosz  állam- 
férfiú, szül.  1865.,  megh.  1917  márc.  15.  Előbb 
katonatiszt  volt,  majd  gazda  és  gyáros  lett ;  mint 
oktrobistát  1906.  az  orosz  dumába  képviselőnek 
választották.  1916.  belügyminiszter,  1917  febr.- 
ban  miniszterelnök  lett,  de  a  márciusban  kitört 
forradalomban  meggyilkolták. 

Protopreshiter  (gör.),  a  görög  egyházban  első 
lelkész  (protopópa)  az  egyes  kerületek  ben.  Megfelel 
a  latin  egyház  esperesének.  Választják  a  kerületi 
papság  és  a  hivek  képviselői,  a  püspök  pedig  ok- 
mányilag  megerősíti  és  a  szent  liturgia  alatt  fel- 
avatja. P.-nek  nevezik  a  görög  katolikusok  a 
káptalani  nagyprépostot  is. 

Protoprizma,  1.  Prizma,  Négyzetes  kristály- 
rendszer és  Hatszöges  kristályrendszer. 

Protopterus  (áiiat),  1.  Götehal. 

Protosyncellus,  1.  Syncellus. 

Protosz  (gör.)  a.  m.  első ;  a  görög  egyházban 
a  kolostorok  feje. 

Prototipográf  (gör.)  a  m.  az  első  könyvnyomtató. 

Prototípus  a.  m.  östipus,  őstőalak,  mintakép. 

Prototroph  baktériumok,  1.  Baktérium. 

Protoxyleni  (növ.).  Az  edénynyaláb  farészé- 
nek legelőször  kialakult  része.  A  P.  veszi  körül 
a  belet  és  a  benne  lévő  P.-elemek  legtöbbször 
eltérnek  a  farész  később  képződött  elemeitől. 

Protozoa  (állat),  1.  Véglériyek. 

Protraclieata  (állat),  1.  Oslégcsövesek. 

Protrombin,  1.  Vérmegalvadás. 

Protuberanciák  (lat.),  a  Nap  felületén  való- 
színűleg hidrogén  és  fémek  izzó  gázaiból  álló  ki- 
törések, melyek  majd  a  korongon  gyökerező  lán- 
gokhoz, majd  felette  lebegő  felhőkhöz  hasonlíta- 
nak. L.  Nap. 

Protungulata  (állat),  1.  Condylarthra. 

Protutela  (lat.)  a.  m.  mellékgyámság ;  pro- 
tutor  a.  m.  mellékgyám. 

Proudhon  (ejtsd.-  prudoS),  Pierre  Joseph,  szül. 
Besan(?onban  1809  júl.  15.,  megh.  Passyban  1865 
jan.  19.  A  tudományos  szocializmus  egyik  legelső 
képviselője  ós  az  anarchizmus  elméletének  tulaj- 
donképeni  megalapítója.  Betűszedő  volt.  Első  ne- 


Proust 


730 


Provenpal  nyelv  és  irodalom 


vezetés  munkája :  Mi  a  tulajdon  ?  (1840)  a  magán- 
tulajdon létjogosultságát  ostromolja.  Művét  ké- 
sőbbi írásaiban  rendszerré  fejleszti  (Systéme  des 
contradictions  économiques,  1846),amelyben  a  ma- 
gántulajdont épúgy  támadja,  mint  a  kommuniz- 
must. P.  szabad  társadalmat  akar  és  azt  a  munka- 
eszközökkel szabadon  rendelkező  munkásszövet- 
kezetek társulásával  akarja  megoldani.  A  társa- 
dalomnak szerinte  erőszakon  alapuló  politikai 
szervezetét  tisztán  gazdasági  szervezettel  akarja 
pótolni.  Az  1848-i  forradalomkor  gyakorlati  ja- 
vaslatokkal állt  elő,  amelyek  azonban  nem  váltak 
be,  «népbankja»  megbukott.  Bzjévben  képviselővé 
választották.  De  la  justice  dans  la  revolution  c. 
munkája  miatt  (1858)  3  évi  fogságra  ítélték,  de  Bel- 
giumba szökött,  1860.  amnesztiát  kapott.  Marx  és 
követői  erősen  támadták  P.-t.  Munkái  26  kötetben 
jelentek  meg  életében,  hátrahagyott  írásai  11  kö- 
tetben. V.  ö.  Földes:  A  szocializmus  (1910);  Wólf- 
ner:  A  szocializmus  (1906);  Sombart:  A  szo- 
cializmus (1920). 

Proust  (ejtsd:  prú),  1.  Antonin,  francia  politikus 
és  író,  szül.  Niortban  1832  márc.  15.,  megh.  Pa- 
risban 1905  márc.  22.  Mint  hírlapíró  működött  s 
1870—71.  Gambetta  titkára  volt.  1876-ban  vá- 
lasztották meg  képviselőnek  s  Gambetta  kor- 
mányában 1881  nov. — 1882.  jan.  szépművészeti 
miniszter  volt.  Később  belekeveredett  a  Panama- 
hotT&nyhsí,  de  az  esküdtszék  1893  márc.  felmen- 
tette. Öregségében  szerelmi  csalódás  miatt  ön- 
gyilkos lett.  Művei :  L'art  franpais  (1789—1889) ; 
Les  beaux-arts  en  province  (Niort  1867) ;  Chants 
populaires  de  la  Gréce  moderné  (u.  o.  1866) ; 
Archives  de  l'Ouest  (u.  o.  1867—69) ;  Le  prince 
de  Bismarck,  sa  correspondance  (1876). 

2.  P.,  Joseph  Louis,  francia  kémikus,  szül. 
Angersban  1755.,  megh.  u.  o.  1826  júl.  5.  A  ké- 
mia tanára  volt  Segoviában  ós  Madridban.  1816 
óta  a  párisi  tudományos  akadémia  tagja  volt. 
Tőle  származik  az  a  tan,  hogy  a  különböző  ele- 
mek egymással  csak  bizonyos  meghatározott  ará- 
nyokban vegyülnek.  P.  fedezte  föl  a  szőUőcukrot. 
Számos  kémiai  értekezést  írt. 

Proustit  (ásv.),  világosvörös  ezüstérc  v.  arzén- 
ezüstfény, izomorf  a  pirargirittal  (sötétvörös 
ezüstére  vagy  antimonezüstfény),  hatszöges  osz- 
lopok a  romboéderrel  kombinálva,  gyakran  he- 
mimorf  kialakulással.  A  romboéder  szerint  ha- 
sad; kissé  rideg;  cochenill-karmazsinpiros,  karca 
skarlát-cinnóberpiros,  gyémántfényű ;  cinnóber- 
vörös  színben  áttetsző.  Ezüstarzénszulfld:  AggAsSg. 
Többnyire  a  pirargirittel  együtt  fordul  elő;  termő- 
helyei :  Freiberg,  Annaberg,  Schneeberg,  Marien- 
l)erg,  Joachimsthal  a  cseh-szász  Brchegységben, 
Chanarcillo  Chilében,  több  helyen  Mexikó,  Peru, 
JN'evada  és  Idaho  ezüstbányáiban.  Könnyen  ar- 
gentitté  vagy  termésezüstté  alakul  át.  Becses 
ezüstérc,  ezüsttartalma  60'4;7o- 

Proust  törvénye,  v.  az  állandó  súlyviszonyok 
tö7'vénye  azt  fejezi  ki,  hogy  az  elemek  csak  meg- 
határozott állandó  súlyviszonyok  szerint  egyesül- 
nek vegyületekké. 

Prout  (ejtsd:  praut),  Ebeuezer,  angol  zeneszerző, 
szül.  Oundleban  1835  márc.  1.,  megh.  Dublinban 
1909  dec.  5.  1894;-ben  a  dublini  egyetemen  a  zene 
professzora  lett.  Számos  essayt  írt.  Termékeny 


zeneszerző  volt.  Művei  közül  kamarazeneműveit 
és  drámai  kantátéit  emeljük  ki.  Számos  kitűnő 
tankönyv  szerzője  (Zeneszerzéstan,  1889—1900, 
9  köt.). 

Provadia  (Pravadi,  Paravadi,  Pravodi),  vá- 
ros Várna  bolgár  kerületben,  (1910)  5724;  lak., 
szöUőtermeléssel. 

Proven9al  irodalom,  1.  Provengal  nyelv  és 
irodalom. 

Provengal  nyelv  és  irodalom.  Proven^alnak 
nevezik  mindazokat  a  nyelvjárásokat,  melyeket 
a  román  nyelvek  kialakulása  óta  Dél-Francia- 
országnak egyfelől  a  Pyrenaeusok,  másfelől  a 
Bordeaux,  Limoges,  Montlu9on,  St.-Vallier  és 
Puy-St.-Andró  közt  vonható  vonal  által  határolt 
részében  beszélnek.  Az  «igen))  szócska  alakja 
után  a  nyelvjárásokat  langue  d'  oc-nak  is  neve- 
zik. Az  ezen  név  alatt  összefoglalt  nyelvjárások 
a  következők :  gascognei,  katalán,  languedoc, 
provenpal,  vaudois,  auvergnat  és  limousin.  (Mayer- 
Lübke  osztályozása).  A  provenpal  nyelv  virág- 
kora a  XII— XIII.  sz.  volt.  Dél-Franciaország  po- 
litikai önállásának  megszűntével  a  provenpal 
nyelv  irodalmi  használata  is  háttérbe  szorult  s 
egyszerű  tájszólássá  sülyedt.  Irodalmi  életet  csu- 
pán a  XIX.  sz.  második  felében  öntöttek  újra  e 
nyelvbe  a  Félibres  néven  egyesült  írók,  akiknek 
nyelve  azonban  már  erős  francia  hatás  alatt  áU. 
A  provenpal  nyelv  legrégibb  nyelvtana  a  XIII. 
sz.-ból  való  (kiadta  Stengel,  Marburg  1878).  Ki- 
tűnő történeti  nyelvtant  írt  Schultz-Gora :  Alt- 
provenzalischesElementarbuch  (Heidelberg  1906). 
A  Félibres  nyelvéről  Fourviéres  (Avignon  1899) 
írt  újabban  nyelvtant.  Szótárak:  Raynouard, 
Lexique  román  (Paris  1838 — M,  6  kötet),  melyet 
kiegészít:  B.  Levy,  Provenzalisches  Supplement- 
wörterbuch  (Leipzig  1892),  továbbá  az  újkori 
nyelvről :  Mistral,  Trésor  dou  Pélibriges  (Avignon 
1878—86,  2  köt.).  Legrégibb  összefüggő  nyelv- 
emlékek: Boethius  verses  életrajza,  mely  a  X.  sz. 
közepére  megy  vissza  s  a  Szt.  Fides  halálát  dicsőítő 
költemény  a  XI.  sz.  végéről. 

A  provenpal  irodalom  világhírét  szerelmi  dal- 
költészetének köszönheti,  melyet  a  troubadourok 
műveltek,  akik  a  «joglar»  zenekisórete  mellett 
adták  elő  dalaikat.  Számuk  meghaladta  az  ötöd- 
félszázat.  A  legrégibb  ismert  troubadour  IX. 
Guilhem,  Aquitania  hercege,  Poitou  grófja  volt 
(1071—1127.).  Követői  közül  említhető  az  em- 
bergyűlölő Marcabrun  (megh.  1150  kör.)  s  en- 
nek pártfogója,  Jaufre  Rudel,  Blaya  hercege. 
Az  udvari  műköltészet  fénykora  1150 — 1250-ig 
terjed.  Ez  időben  éltek  Guilhem  de  CabestanJi 
(megh.  1212  kör.),  a  kanzonában  kitűnő  Ber- 
trand  de  Ventadour  (megh.  1195  kör.),  a  dalai 
természetes  bájával  kitűnő  Arnaut  de  Mareuil 
(megh.  1200  kör.) ;  a  keresetten  homályos  Ar- 
naut Dániel  (megh.  1200  kör.),  a  különcködő 
Peire  Vidal  (megh.  1215.),  a  sötét  cselszö vényei- 
ről híres  Bertran  de  Born ;  Peirol,  Savaric  de 
Mauléon,  a  tudákos  Giraut  Riquier,  a  keresztes 
dalban  kiváló  Guilhelm  Figueira  és  mások.  Az 
általuk  művelt,  formában  és  hangban  egyaránt 
igen  változatos  műfajok:  a  kanzone  (chanso), 
a  szerelem  és  vallásos  érzés  tolmácsolására  szol- 
gált ;  a  sirventes,  főleg  politikai  tartalommal ;  a 


Provence 


731     — 


Providence 


tenzone  (tenso),  melyben  két  vagy  több  költő  fel- 
váltva vitatkozik  egymással ;  az  álba,  melyben 
a  szerelmeseket  a  virrasztó  a  hajnal  közeledtére 
figyelmezteti;  a  balada  és  dansa,  melyeket  a 
tánc  mellé  énekeltek.  A  XIV.  sz.-ban  a  költészet 
a  céhekben  szervezett  polgárság  kezébe  jutott, 
mely  a  toulousei  virágjátékok  (Jeux  floraux,  1.  o.) 
életbeléptetésével  tartotta  fenn  egyideig  az  egyre 
gyöngülő  hagyományokat. 

A  bőséges  lírai  terméssel  szemben  föltűnően 
szegény  a  provenpal  költészet  epikai  müvekben. 
Legrégibb  ilyfajta  emléke  a  Girart  de  Roussillon 
a  XII.  sz.-ból.  A  történeti  költészet  mívelői  kö- 
zül Guühem  de  Tudela,  az  albigensek  ellen 
folytatott  hadjárat  krónikása  és  Guühem  Anelier, 
a  na  varral  harcok  versbe  foglalója  említhetők. 
A  tanítóköltészet  terén  Daude  de  Pradas,  Gui- 
raut  de  Gabreira  és  Guiraut  de  Gálánson  vál- 
nak ki.  A  drámai  költészet  s  a  gyakorlati  célokat 
szolgáló  próza -irodalom  egészen  jelentéktelen. 

A  XVI.  sz.-tól  a  XIX.  sz.  közepéig  a  proven^al 
nyelvű  irodalom  kizárólag  népies  és  vallásos 
művekre  szorítkozott.  Csupán  két  lírikus  válik 
ki  e  hosszú  korszakból :  Goudelin  (megh.  1649.) 
és  Jasmin  (megh.  1864.).  Új  korszakot  nyit  meg 
az  1854.  alakult  Félibres  (1.  o.)  szövetség,  melynek 
tagjai  közül  Mistral  a  költészet,  Auhanel  a  dráma, 
és  Roumanille  a  próza  terén  alkotott  kiválót. 

Irodalom.  K.  Bartsch,  Grundriss  zur  Geschichte  der 
prov.  Litteratur,  Elberfeld  1872 ;  A.  Restori,  Letteraturo 
provenzale,  Milano  1891 ;  A.  Stimming,  Provenzalische 
Litteratur,  Strassburg  1893;  Hernádi  M,  Provengálok  és 
katalánok,  Budapest  1905,  Heinrich  6.  Egyetemes  iroda- 
lomtörténet II. ;  F.  Diez,  Poesie  der  Troubadours,  Leip- 
zig  1883,  2.  kiad.;  u.  a.  Lében  u.  Werke  d.  Troubadours, 
u.  o.  1882,  2.  kiad. ;  Anglade,  Les  troubadours.  Paris 
1908 ;  P.  Aubry,  Trouvéres  et  troubadours,  u.  o.  1910  ; 
J.  Beck,  La  musique  des  troubadours,  u.  o.  1910;  Qagyhy 
D.,  A  troubadourok,  Budapest  1912;  Lintilhac,  Les  fé- 
libres. Paris  1895;  Jourdanne,  Histoire  du  fólibrige,  Avi- 
gnon  1896. 

Provence  (ejtsd :  provaHsz),  a  régi  Franciaország 
tartománya  Languedoc,  Venaissin,  a  Dauphiné, 
Olaszország,  Nizza  és  a  Földközi  tenger  közt, 
21,280  km2  területtel.  1790-ben  Basses-Alpes,  Var 
és  Bouches-du-Rhone  départementokat  és  Vau- 
cluse  egy  járását  alkották  belőle.  P.  őslakói  a 
ligurok  voltak.  A  rómaiak  Kr.  e.  123.  hódí- 
tották meg  s  a  Dauphinéval  és  Languedockal 
együtt  Provinciá-n&k,  Augusztus  császár  ideje 
óta  Gallia  Narbonensis -nek  nevezték.  A  nép- 
vándorlás korában  É.-i  és  Ny.-i  részeit  a  ger- 
mán népek  szállották  meg,  a  rómaiak  birtoká- 
ban a  Rhone,  Durance  és  Földközi-tenger  közti 
része  maradt  meg.  470-ben  a  nyugati  gótok  tel- 
jesen elfoglalták.  536-ban  Vitiges  keleti  gót  ki- 
rály átadta  Theodebert  frank  királynak.  Ezt 
követték  a  szaracénok  támadásai,  akik  a  X. 
sz.-ig  tartották  P.-t.  A  frank  birodalom  fölosz- 
lásakor F.  I.  Lothárnak,  majd  Kopasz  Károly- 
nak jutott.  879-ben  Burgundiába  kebelezték.  Nagy 
részét  azonban  Arles  grófjai  bírták,  s  midőn  ezek- 
nek férflága  1112.  kihalt,  birtokaikat  Rajmund 
Berengár  barcelonai  gróf  örökölte.  1125-ben  a 
toulousei  és  P.-i  grófok  közt  egyezség  jött  létre, 
amely  szerint  az  utóbbiak  a  tulajdonképeni  P.-t 
Aix,  Arles,  Marseille,  Nizza  városokkal  és  For- 
calquier  grófságot  (a  Durance  mentét)  kapták, 
az  előbbiek  pedig  Valencet,  Diét,  Oranget  és  Ve- 


naissint.  Avignon  közös  birtok  maradt.  1245-ben 
a  barcelonai  grófok  férfiága  kihaltakor  Beatrix, 
Rajmund  legifjabb  leánya  örökölte  P.-t,  aki 
1246.  Anjou  Károlyhoz  ment  nőül.  Ezé  a  osa.- 
ládé  maradt  P.  egészen  I.  Johanna  nápolyi  ki- 
rálynő haláláig,  aki  azt  1382.  V.  Károly  király 
fitestvérének,  Anjou  Lajosnak  hagyta  örökségül. 
Ennek  egyik  unokája,  III.  Károly  1481.  birtokát 
XI.  Lajos  francia  királyra  hagyta,  aki  1487. 
P.-t  a  francia  koronához  csatolta.  Ekkor  a  P. 
fővárosa  Aix  (1.  o.)  volt.  V.  ö.  Papon,  Hist.  ge- 
nerálé de  la  P.  (Paris  1777—86) ;  Oddo,  La  P.,  his- 
toire, usages,  costumes,  idiomes  (u.  o.  1902). 

Provencei  irodalom,  1.  Provengal  nyelv  és 
irodalom. 

Proveniencia  (új  lat.)  a.  m.  eredet,  származás. 
A  nyerstermények  termelő  helye,  a  gyártmányok 
gyártási  telepe.  A  P.  sok  árúra  oly  jellemzővé 
válik,  hogy  megjelölése  egyszersmind  a  finom- 
ságnak a  jeléül  is  szolgál. 

Proventiv  hajtás  {n6\.),  proventiv  rügyből  ke- 
letkező hajtás  (1.  Fattyúhajtás,  Prolepsis). 

ProTentriculus,  1.  Elögyom/)r, 

Proventus  intercalares  (lat.),  1.  Időközi 
jövedelmek. 

Provenzale,  Francesco,  olasz  zeneszerző,  a 
nápolyi  iskola  (1.  o.)  alapítója,  Alessandro  Scar- 
latti  tanítója,  1669.  a  Conservatorio  della  Piéta 
igazgatója  volt  Nápolyban,  operákat  és  orató- 
riumokat, miséket  írt. 

Proverbe  (franc,  ejtsd:  — verb)  a.  m.  közmon- 
dás, példabeszéd;  Francia-  és  Olaszországban  olyan 
rövidebb  vígjátékok,  melyek  egyszerű  szerkezet- 
tel és  kevés  bonyodalommal  egy-egy  példabeszé- 
det vagy  közmondást  magyaráznak,  illetőleg 
annak  igazságára  vezetnek.  A  műfaj  megterem- 
tője Carmontelle  volt  (Proverbes  dramatiques, 
1768—81,  8  köt.);  kiválóbb  művelői:  Leclerq, 
Alfréd  de  Musset  és  Octave  Feuillet.  V.  ö.  Wer- 
ner,  Zur  Geschichte  der  Proverbes  dramatiques 
(Berlin  1887). 

Proverbiális  (lat.)  a.  m.  közmondásos. 

Pro¥  ertebrata  (áiiat),  régibb  állatrendszerek- 
ben a  öerinchúros  állatok  (Chordata)  összefoglaló 
neve.  Velők  szemben  a  többi  tulajdonképeni  ge- 
rinces állatokat  Metavertebrata  (Csigolyások)  né- 
ven foglalták  össze.  L.  Ghorda  és  Gerincesek. 

Proviant  (az  olasz  provianda  szóból)  a.,  m. 
eleség,  élelem.  P.-colonne,  eleség-oszlop,  1.  Elel- 
mezö  intézetek. 

Proviccliio,  sziget,  I.  Zlarin. 

Providence  (ejtsd:  providensz),  székhelye  P.  coun- 
tynak,  Newporttal  fölváltva  Rhode  Isiand  észak- 
amerikai állam  fővárosa,  a  Narragansett-öböl 
É.-i  végében,  (1920)  237,595  lak.,  iparának  legfon- 
tosabb ágai  a  pamut-  és  gyanjuszövés,  ágyuön- 
tés,  fegyver-,  gép-  és  vaseszköz-gyártás,  ékszer- 
készítés. Élénk  forgalmú  kikötője  a  városba  nyú- 
lik be ;  kiválóbb  épületei :  a  68  m.  hosszú  dór 
oszlopokból  álló  árkádok,  számos  üzlettel,  a 
tőzsde,  az  igazságügyi  palota,  a  székesegyház,  a 
Rhode  Island-kórház,  a  vámház,  az  opera,  a  tőzsde 
előtt  áll  Burnside  tábornok  szobra.  A  Brown 
üniversityt  1774.  alapították ;  itt  van  a  Society  of 
Friends  college-e,  a  Franklin-liceum  (a  természet- 
tudományok részére),  az  Athenaeum  képtárral  és 


Providence-szigretek 


—     732 


Próza 


olvasóteremmel  és  számos  tudományos  társulat. 
P.t  1635.  Boger  William  alapította,  1880.  még 
csak  7614;  lakosa  volt. 

Providence-szigetek  (üdzsilong),  a  Marshall- 
szigetekhez  tartozó  kis,  csaknem  lakatlan  szi- 
getcsoport. 

Proviclentia  Ólat.)  a.  m.  gondviselés  (1.  o.), 
elővigyázat ;  providentialis :  gondviselésszerű. 

ProTidentíssimus  Deus  (lat),  kezdő  szavai 
XIU.  Leo  1893  nov.  18.  kiadott  enciklikájának, 
amelyben  a  Szentírás  tanulmányozását  szabá- 
lyozza. Fontos  kivált  az  inspiratio  tanának  tekin- 
télyi előadása  szempontjából. 

ProTincia  (lat.),  a  régi  római  államjogban 
tartomány  vagy  földterület,  mely  Róma  fenha- 
tósága  alá  került  és  római  tisztviselő,  prokonzul 
vagy  propraetor  igazgatása  alatt  állott.  A  P.  la- 
kosainak (provinciales)  jogi  viszonyai  különbözők 
voltak.  A  rendes  adókon  kívül  adózniok  kellett  a 
helytartónak  terményben  és  pénzben,  szintügy 
föld-  és  jövedelmi  adót  fizettek  Rómának,  s  ez 
utóbbit  a  hírhedt  publieanusok,  vagyis  az  adó- 
bérlők  szedték  be.  Ujabban  a  P.  az  állami  terü- 
letnek valamely  nagyobb  része,  mely  múltjánál 
fogva  külön  közigazgatásban  részesül.  L.  még 
Tartomány.  Geológiai  értelemben  1.  Provinciák. 

Provinciák  (geoi.)  a.  m.  geológiai  tartományok, 
amelyeket  a  földön  klimatikus  különbségek,  va- 
lamint ebből  kifolyólag  állat-  és  növénygeográfiai 
alapon  ki  lehet  jelölni.  Legtökéletesebben  ismer- 
jük a  mai  szerves  élet  eloszlását  a  klimatikus  vi- 
szonyok alapján,  de  a  fosszil  faunák  tanulmányo- 
zásából és  azok  összjellegének  mérlegeléséből  ki- 
derült, hogy  P.  már  a  geológiai  multakban  is  lé- 
teztek. Ezeknek  kijelölése  sokszor  csak  fogyaté- 
kos adatok  alapján  lehetséges,  faunisztikus  isme- 
reteink gyarapodása  mellett  azonban  az  ilyen 
P.  mindig  határozottabb  alakot  öltenek.  így  pl. 
feltűnő  már  a  Kambri  és  a  Szilur  szisztémák 
idejében  a  cseh  medencének  a  külső  tengerekétől 
eltérő  faunája.  Határozottabban  mutathatók  ki 
azután  a  klimatikus  elkülönülések  a  triásztól 
kezdve,  a  jurán  és  krétán  át  a  harmadkorban. 
Európa  területén  pl.  a  délibb  vidéki  területek  a 
melegebb  mediterrán  P.-hoz  tartoznak,  az  észa- 
kibb fekvésűek,  nagyjából  a  mai  Alpok  és  Kár- 
pátoktól feljebb  É.-ra  fekvők  pedig  a  középeuró- 
pai P.-hoz.  Még  tovább  B.-ra  következik  azután 
a  boreális  P.  V.  ö.  Neumayr  M.,  Erdgeschichte 
(I— II.  köt.,  Wien  1886—87) ;  ühlig  V.,  Die  ma- 
rínén Reiche  des  Jura  und  der  Unterkreide  (Mitt. 
d.  geol.  Gesellschaft,  IV.  köt.,  3.  kiad.,  u.  o.  1911). 

Provinciales  (franc,  ejtsd :  proveSszjái),  e  he- 
lyett :  lettres  P.,  Blaise  Pascal  Lettres  á  un  pro- 
vinciai c.  híres  röpiratának  rövidített  elnevezése. 

Provinciális  (lat.)  a.  m.  tartományfőnök. 
Neve  több  kolostort  magában  foglaló  tartomány 
elüljárójának.  Az  egyes  kolostorok  főnökei  (guar- 
dianjai)  választják  határozott  időre  (3 — 6  évre). 
A  P.  kormányozza  a  rendet,  amiben  egyes  rend- 
társak  segítik,  akik  asszisztenseknek,  konzulto- 
roknak V.  deflnitoroknak  neveztetnek.  A  Jézus- 
társaságiaknál a  P.-t  a  rendfőnök  nevezi  ki. 

Provincialismas  (lat.)  a.  m.  vidékiesség ; 
az  olyan  szó  vagy  nyelvjárás,  mely  csak  egyes 
vidékeken  honos. 


Provins  (ejtsd  :proven),  Székhelye  P.  j.-nak  Seine- 
et-Marne  francia  départementban,  a  Voulzie  és 
vasút  mellett,  (1911)  8726  lak.,  7°-os  vasas  ásvány- 
vízforrással. Kiválóbb  épületei:  a  St.  Quiriace- 
templom  (XII— XIII.  sz.),  a  St.  Ayoul-templom 
(XII— XVI.  sz.),  a  bencés-klastrom  (ma  a  prefek- 
tura),  a  champagnei  grófok  palotájában  most  a 
kollégium  van.  P.  a  champagnei  grófok  alá  tar- 
tozott, 1592.  IV.  Henrik  elfoglalta. 

Provisio  (lat.),  a  katolikus  egyházban :  a  be- 
tegeknek szentségekkel  való  ellátása.  —  P.  (col- 
latié), 1.  Egyházjavadalom.  —  P.  kereskedelmi 
értelemben,  1.  Jutalék. 

Provisor  (lat.)  a.  m.  felügyelő,  felvigyázó, 
aki  valamire  gondot  visel,  azután  ügyelő.  A 
gyógyszertárban  így  nevezik  a  gyógyszertár  ke- 
zelőjét, aki  azt  felelősség  mellett  vezeti,  ha  ma- 
gának a  gyógyszertár  tulajdonosának  nincs  meg 
a  megszabott  képesítése,  pl.  ha  a  gyógyszertár 
reáljogú,  vagy  a  gyógyszerész  özvegyének  tulaj- 
donában áll. 

Proviziós  levél,  1.  (franc.  Lettres  de  provi- 
sion)  a  konzul  részére  kiállított,  az  államfő  által 
aláírt  kinevezési  okirat ;  —  2.  írás  az  ügynöki 
jutalékról. 

Provizórium  (provisorium,  lat.)  a.  m.  ideigle- 
nes, átmeneti  állapot ;  így  nevezték  nálunk  az 
1861— 67-ig  fennálló  kormányzatot  (1.  Magyar- 
ország története),  melyet  az  abszolutizmus  elő- 
zött meg  és  az  alkotmány  helyreállítása  köve- 
tett. Fium£i  P. :  az  1870.  évi  legfelső  elhatáro- 
zás, amely  a  Fiúméra  vonatkozó  kérdéseket  ideig- 
lenesen rendezi,  mindaddig,  amíg  e  tekintetben 
Magyarország,  Horvát- Sziavon  ország  és  Fiume 
megegYOzik.  Költségvetési  P.  a.m.  indemnity  (l.o.). 

ProTOcatio  (lat.)  a.  m.  kihívás. 

Provost  (ang.,  eijtsd:prowöszt),  Angliában  ma- 
gasrangú papok  címe,  bizonyos  kollégiumok  igaz- 
gatósági elüljárójának  címe  is.  Skóciában  városi 
főhivatalnok;  egyetem  v.  kollégium  kormány- 
zója. —  P.-Marshal,  angol  tengerészeti  tiszt,  aki 
a  tengeren  elfogott  foglyok  felügyeletét  viszi. 

Provveditore  (olasz),  a  hajdani  velencei 
köztársaságban  az  első  közigazgatási  hivatalno- 
kok címe  az  egyes  provinciákban  és  területeken. 
Velencében  a  rendőrminiszter  neve  P.  commune 
volt. 

Proxenia  (gör.)  állami  vendégbarátság,  kül- 
földiek állami  gondozása,  a  követek  jogvédelme. 
Proxenos  az  volt,  ki  a  külföldi  vendéget  az  ál- 
lam megbízásából  vendégbarátságban  részesí- 
tette. V.  ö.  Monceaux,  Les  proxénies  grecques 
(Paris  1886). 

Proximalis  (lat.),  a  tagoknak  a  törzs  felé  eső 
része.  Ellentéte :  distalis  (1.  0.). 

Proximus  (lat.)  a.  m.  legközelebbi,  szom- 
széd ;  embertárs.  Proxime :  legközelebb. 

Proxiuius  iam  ardet  Ucalegon,  1.  Jam 
proximus  ardet. 

"Piöza,  Y.  folyóbeszéd,  a.  nyelvbeli  előadás  köz- 
vetlen egyszerű  módja,  ellentétben  a  verses  beszéd- 
del ;  ugyanezt  fejezi  kia  «kötetlen»  beszéd  a  kötött 
beszéddel  szemben  (oratio  soluta,  oratio  alligata 
metris).  A  P.  név  a  latin  oratio  prorsa  (a.  m. 
előrehaladó  beszéd)  jelzői  részéből  alakult,  e  mű- 
szó ellentéte  az  oratio  versa  (a.  m.  magába  térő. 


Prőzarltmus 


733     — 


Prozorje 


fordított  beszéd,  azaz  vers)  volt.  A  mellett,  hogy  a 
P.  a  közönséges  beszéd  formája,  az  irodalom 
legnagyobb  részének  is  a  rendes  előadási  módja. 
Azok  a  műfajok,  melyeknek  előadási  fonná  ja  a 
P.,  az  u.  n.  PA  műfajok.  A  P.-i  előadás  három- 
féle :  vagy  egyszerűn  közlő  (értesítő),  mint  a  le- 
írás, elbeszélés,  vagy  megbeszélő  (értekező),  vagy 
rábeszélő.  Ezek  az  előadás  nemei.  Formái  a  kurziv 
előadás  meg  a  beszélgetés ;  közlési  módja  az  élő- 
szó meg  az  írás.  Ezek  alapján  nevezetesebb  P.-i 
műfajok  az  értekezés,  szónoklat,  levél,  dialóg  stb. 
A  P.  azonban  a  költői  művek  számos  fajában  is 
otthonos,  Így  a  regényben,  drámában  stb.  Annál- 
inkább  ez  a  rendes  formája  a  tényleges  valóság- 
gal foglalkozó  irodalmi  ágaknak,  ú.  m.  az  elmé- 
leti és  a  gyakorlati  irodalomnak.  A  P.-ban  keve- 
sebb a  dísz,  mint  a  verses  előadásban,  de  a  P.-nak 
is  megvannak  a  sajátos  művészi  elemei,  minő  pl. 
a  világosság,  a  könnyedség,  természetesség,  a 
mondatok  kellemes  és  változatos  hangmenete 
(ritmusa).  Egyébként  a  P.-nak  is  vannak  hangu- 
lati és  képzettartalom  tekintetében  sokféle  vál- 
tozatai (pl.  humoros,  pathetikus  stb.).  A  P.  mű- 
vészete általában  jóval  később  fejlődött  ki,  mint 
a  verses  előadás  művészete.  V.  ö.  Acsay,  A  prózai 
műfajok  elmélete  stb. 

Prózaritmus,  a  régi  görög-latin  műprózának 
az  az  újabb  időben  megfigyelt  sajátsága,  hogy 
főleg  a  mondatvégeken  (clausula),  de  a  mondat 
elején  is  bizonyos  verslábak  alkalmazásával  rit- 
mikus hullámzásra  törekedett.  Különösen  a  szó- 
nokoknál, Demosthenesnól,  Cicerónál  érvényesül 
a  P.  nagy  mértékben.  V.  ö.  Nordm,  Die  antiké 
Kunstprosa  (2  köt.,  Berlin  1898) ;  Zielinski,  Das 
Klauselgesetz  in  Cicero's  Reden  (Leipzig  1904;). 

Prozelita  (gör.,  a.  m.  közeledő,  jövevény),  álta- 
lában valamely  pártról  v.  vallásfelekezetről  más 
pártra  v.  vallásfelekezetbe  áttérő  egyén.  A  zsi- 
dóknál Krisztus  születése  körül  kétféle  P.-k  vol- 
tak, u.  m.  a  kapu  PA  (Proselitae  portae),  értvén 
alatta  olyanokat,  akik  előbb  pogányok  voltak, 
de  a  zsidóság  egyistenségi  tana  megragadván 
lelküket,  ők  is  Izraelnek  Istenét  tisztelték,  anél- 
kül, hogy  a  körülmetélkedési  s  más  mózesi  tör- 
vényeknek alávetették  volna  magukat.  Nevüket 
onnan  kapták,  hogy  ők  a  jeruzsálemi  templom- 
nak csak  a  tornácába  bocsáttattak  be  s  isteni 
tisztelet  alkalmával  a  templom  kapuja  mellett 
állottak.  Az  igazság  PA  ellenben  megtartották 
az  összes  mózesi  törvényeket,  körülmetéltették 
magukat  v.  pedig  az  újtestamentomi  korban  fel- 
vették az  ú.  n.  P.-keresztsóget,  azaz  bizonyos  val- 
lásos mosakodást  végeztek.  Az  ilyenek  ugyan- 
azon jogokat  élvezték,  melyeket  a  született  zsi- 
dók. P.-csinálás  alatt  azt  értik,  midőn  valaki 
minden  eszközzel  mást  eddigi  hitétől  eltántorítani 
és  a  maga  felekezete  részére  megnyerni  törek- 
szik. 

Prozimiták  (gör.,  lat.  fermentarii),  a  kovászos 
kenyér  védői,  1.  Azimiták. 

Prozódia  (gör.,  eredetUeg  a.  m.  hozzáóneklés, 
hozzámondás ;  lat.  accentus),  t.  i.  mindaz,  amit 
az  írott  betűhöz  a  kimondásban  még  hozzáteszünk, 
tehát  a  hangsúly,  a  szótagok  hosszúsága  és  rö- 
vidsége ós  a  hehezet.  A  verstannak  azt  a  ré- 
szét nevezik   P.-nak,    mely  azzal  foglalkozik, 


hogy  a  természetes  beszédet  mi  módon  alkos- 
suk verssé,  illetőleg  mi  módon  illesszük  a  rit- 
mus formáiba.  A  P.  megállapítja  a  szótagok 
mértékét,  továbbá  hangsúlyát,  s  meghatározza, 
hogy  a  bizonyos  minőségű  (hosszú  vagy  rövid, 
hangsúlyos  vagy  súlytalan)  szótagok  mikóp  he- 
lyeztessenek a  verslábak  hosszú  vagy  rövid  idő- 
részeibe, súlyos  vagy  súljrtalan  helyeire.  Ami  a 
szótagok  mértékét  illeti,  megkülönböztetünk 
hosszú  és  rövid  szótagokat,  továbbá  közöseket, 
melyek  tetszés  szerint  vehetők  hosszúakul  vagy 
rövidekül  (irigy-irigy).  Ez  a  quantitas.  Ami  a 
szótagok  hangsúlyát  illeti,  a  hangsúlyos  ós  hang- 
súlytalan szótagokat  különböztetjük  meg ;  de  a 
hangsúlyosak  közt  is,  kivált  némely  nyelvekben 
(p.  a  németben),  több  fokozatot ;  azonkívül  meg- 
különböztetjük a  jelentés  alapján  a  mondathang- 
súlyt, szólamhangsúlyt  és  szóhangsúlyt  (a  német- 
ben p.  az  utóbbi  szolgál  ritmusi  tényezőül,  a  ma- 
gyarban a  szóhangsúly  gyöngébb  s  a  szólamnak, 
vagyis  a  fonetikai  szónak  hangsúlyát  alkalmaz- 
zuk iktusul).  Mivel  a  vers  ütemei  is  hosszú  ós  rö- 
vid időrészekből,egy8zersmind  súlyos  és  súlytalan 
mozzanatokból  állanak,  elméletüeg  véve  a  leg- 
természetesebb módja  az  lenne  a  verselésnek,  ha  a 
vers  hosszú  és  rövid,  továbbá  súlyos  és  súlytalan 
helyeire  olyan  szótagok  kerülnének,  melyek  már 
a  természetes  beszédben  is  megfelelő  tulajdonsá- 
gokkal bírnak :  hosszú  és  súlyos  versmozzanatot 
hosszú  ós  hangsúlyos  szótaggal  fejeznénk  ki,  rö- 
vid és  súlyos  mozzanatot  rövid  és  súlyos  szótag- 
gal stb.  A  valóságban  azonban  nem  tudnak  a 
nyelvek  mind  a  két  követelménynek  egyaránt 
megfelelni.  A  klasszikus  görög  verselés  minden 
igyekezete  arra  irányult,  hogy  a  versütemek 
hosszú  és  rövid  mozzanatait  fejezze  ki  pontosan 
hosszú  és  rövid  szótagokkal,  a  mellett  nem  ve- 
hette figyelembe  a  szavak  természetes  hangsúlyát, 
melyeket  el  is  hallgattatott  a  ritmizálásban,  ha 
csak  véletlenül  nem  estek  össze  itt-ott  a  vers- 
nyomatékkal.  A  görög  P.  tehát  jóformán  kizáró- 
lag a  szótagok  mértékének  meghatározására 
szorítkozott.  Ez  az  ú.  n Adömértékes  P-Másny el- 
vek viszont  a  vers  hangsúlyait  fejezték  ki  a  ter- 
mészetes beszéd  súlyaival,  a  lábakat  egy-egy 
szóból,  az  ütemeket  egy-egy  frázisból  alkották, 
tehát  a  szóhangsúlyt  és  szólamhangsúlyt  alkal- 
mazzák a  vers  iktusául,  s  a  mellett  kevésbbó 
veszik  tekintetbe  a  szótagok  időmértékét.  Az  ily 
nyelvekben  a  P.-nak  első  dolga  a  szótagok  hang- 
erejének, hangsúlya  fokának  mérlegelése.  Ez  a 
hangsúlyos P.  Nyelvünkben  mind  a  kettő  megvan. 

Ami  a  magyar  P.  alapelveit  illeti,  az  a  hang- 
súlyra nézve  az,  hogy  nálunk  a  szólamhangsúly 
szolgál  ritmusi  tényezőül.  Nyelvünkben  az  idő- 
mérték is  nagyon  egyszerű ;  szótagjaink  igen 
világosan  különülnek  hosszúakra  ós  rövidekre, 
akár  csak  a  görögben  vagy  a  latinban  s  hosszú 
hangzóinkat  helyesírásunk  is  megkülönbözteti. 
L.  Idömértékes  verselés  és  Hangsúlyos  verselés. 

Prozopopea  (gör.),  1.  Megszemélyesítés. 

Prozor,  adók.  Lika-Krbava  vm.  otocsáni  j.-ban, 
(1910)  1731  horvát  lak.(Tr.  SzHSz). 

Prozorje,  adóközség  Zágráb  vármegye  dugo- 
selói  járásában,  (1910)  1070  horvát  lakossal.  (Tr. 
SzHSz.) 


Pröhle 


—     734 


Prud'hon 


Pröhle,  1.  Henrik,  ág.  ev.  egyházi  író,  szül. 
Rábakövesden  (Vas  vm.)  1870  jan.  31.  Teológiai 
tanulmányait  Sopronban  és  a  hallei  egyetemen 
végezte.  1893-ban  kőszegi,  1905.  pozsonyi  lelkész 
lett.  1912  óta  szerkeszti  az  Évang.  Egyházi  Élet 
c.  egyházi  lapot.  Számos  teológiai  cikkén  kiviil 
munkái :  A  konfirmációi  oktatás  feladata  (Bé- 
késcsaba 1899) ;  Erzsébet  magyar  királyleány 
és  a  keresztyén  nö  hivatása  (Budapest  1907) ; 
A  jövő  egyháza  vagy  az  egyház  jövője  (Frommel 
M.  után,  Sopron  1913) ;  Útravaló,  rövid  ájtatos- 
ságok  az  esztendő  minden  napjára  (Pozsony  1915). 

2.  P.  Vilmos,  orientalista,  szül.  Füleken  (Vas 
vm.)  1871  ükt.  29.  Egyetemi  tanulmányait  Buda- 
pesten elvégezvén,  a  keleti  nyelvekből  s  az  árja 
összehasonlító  nyelvészetből  doktori  oklevelet 
szerzett.  1899-ben  Nyíregyházán  gioináziumi  ta- 
nár, 1908.  Kolozsvárott  a  török  nyelvek  egyetemi 
magántanára,  1919.  a  dcbreczeni  egyetemen  a 
török  nyelv  és  irodalom  r.  tanára  lett.  Több  izben 
járt  Törökországban  és  Oroszország  tatár  népei 
közt,  hol  nyelvi  anyagot  gyűjtött.  1920—22.  tagja 
volt  a  nemzetgyűlésnek.  Számos  nyelvészeti  ta- 
nulmánya és  egyéb  közleménye  jelent  meg  napi- 
lapokban s  folyóiratokban.  Nevezetesebb  művei : 
Oszmán-török  nyelvtan  (Pozsony  1899) ;  Baskir 
nyelvtanulmányok  (Keleti  Szemle,  1903) ;  Basch- 
kirische  Sprachstudien.  II.  Glossar  (1904) ;  Basch- 
kirische  Volkslieder  (1905) ;  Karatschajische  Stu- 
dien  1909) ;  Tatár  nyelvjárási  tanulmányok 
(Nyelvtudományi  Közlemények  1908) ;  A  török 
irodalom  története  (Egyetemes  Irodalomtörténet, 
4.  köt.  1910);  jVapA;etóró7  (útirajzok  és  tanulmá- 
nyok 1910).  Zur  Frage  des  Wortakzents  im  Os- 
manisch-Türkischen  (u.  o.  1911);  Balkanische 
Studien  (u.  o.  1914—15) ;  Apologie  des  Magyars 
(francia  nyelven,  1919). 

Pröhle,  Heinrich,  német  író,  szül.  Satuellében 
(Neuhaldensleben  mellett)  1822  jún.  4.,  megh. 
Steglitzben  1895  máj.  28.  Egyideig  hírlapíró 
volt,  majd  reáliskolai  tanár  lett  Berlinben.  Mű- 
veinek javarészét  népmondagytijtések  és  élet- 
rajzok teszik.  Az  előbbi  csoportból  kiemelendők : 
Aus  dem  Harz  (2.  kiad.  Leipzig  1857) ;  Harzsagen 
(2.  kiad.,  u.  o.  1886) ;  Deutsche  Sagen  (2.  kiad. 
Berlin  1879) ;  Die  Reformationssagen  (u.  o.  1867) ; 
Értékesebb  irodalomtörténeti  művei:  Friedrich 
der  Grosse  und  die  deutsche  Literatur  (2.  kiad. 
Berlin  1878);  Bürger  (Leipzig  1856);  Lessing, 
Wieland,  Heinse  (u.  o.  1877). 

Prölss,  1.  Johannes,  német  író,  szül.  Drezdá- 
ban 1853  jul.  4.,  megh.  Stuttgartban  1911  szept. 
21.  Tanuhnányai  befejeztével  1883— 1889-ig  a 
Frankfurter  Zeitung  tárcarovatának  szerkesztője, 
1891.  az  Unió  stuttgarti  kiadóvállalat  irodalmi 
szaktanácsosa,  1894— 1903-ig  a  Gartenlaube  szer- 
kesztője volt.  Irt  novellákat  (Am  Meer,  1878; 
Emancipierte  Novellen,  1881 ;  Alpenschutzhtitte, 
1888 ;  Er  soU  dein  Narr  sein,  1903),  egy  regényt 
(Bildersttirmer,  1895),  vígjátékokat,  verseket  s 
két  irodalomtörténeti  tanulmányt  (Scheffels  Le- 
ben  und  Dichten  1887 ;  Das  junge  Deutschland 
1892). 

2.  P.,  Bobért,  német  drámaíró  és  esztétikus,  az 
előbbinek  apja,8Ztil.Drezdában  1821  jan.  18.,megh. 
u.  0.  1906  ápr.  25.  Eleinte  a  kereskedői  pályára 


késztilt,  de  csakhamar  az  irodalomra  adta  ma- 
gát és  hosszabb  utazások,  sokoldalú  tudományos 
előkészület  után  működését  a  drámaírás,  szín- 
padi esztétika  ós  elmélet  fejlesztésére  irányozta. 
Drámai  művei  közül  említendők :  Das  Recht  der 
Liebe  (vígjáték,  2.  kiad.  Erlangen  1851) ;  Sopho- 
nisbe,  Michael  Kohlhaas  és  Katharina  Howard 
(mind  a  három  szomorújáték,  1862—72).  Drama- 
turgiai művei :  Anti-Hartmann  (Dresden  1874) : 
Erláuterungen  zu  Shakespeares  Dramen  (9  köt., 
Leipzig  1874—89) ;  Das  Meiningische  Theater  u. 
die  Bühnenreform  (2  kiad.  Erfurt  1882) ;  Kate- 
chismus  d.  Dramaturgié  (2.  kiad.,  1899);  Ge- 
schichte  des  Hoftheaters  zu  Dresden  (Dresden 
1877).  Megírta  az  újabb  dráma  történetét  (6  köt., 
1880—1886)  és  Heine  életrajzát  (1886). 

Pr.  pa.  V.  pr.  pr.  a  per  procura  (1.  o.)  rövi- 
dítése. 

Pr.  ptr.,  a  latin  praeter  propter  (körülbelül) 
rövidítése. 

P.  R.  S.  (ang.)  a.  m.  President  of  the  Boyal 
Society,  a  londoni  és  az  edinburgi  akadémia 
(Royal  Society)  elnöke. 

Prsevalszk,  város,  1.  Przsevalszk: 

Prsb.  V.  Pursh,  latin  növénynév  után  Pursh 
Friedrich  Traugott  nevének  rövidítése.  Szül.  Gros- 
senhainban  1774.,  megh.  Montrealban  1820.  Töb- 
bek közt  Flóra  Americae  septentrionalis  (London 
1814)  című  munkát  írt. 

Prude  (franc,  ejtsd.-  prttd)  a.  m.  túlzásig  erköl- 
csös, szégyenlős,  szenteskedő  ;  pruderie,  álszemé- 
rem. 

Prudens  (lat.)  a.  m.  okos.  Nemo  P.  punit, 
quia  peccatum  est,  sed  ne  peccetur,  az  okos  nem 
azért  alkalmaz  büntetést,  mert  bűntettet  követtek 
el,  hanem  azért,  hogy  bűntetteket  ne  kövessenek 
el,  1.  Büntetőjogi  elméletek. 

Prudentius,  Aurelius  Clemens,  a  legjelenté- 
kenyebb ókori  keresztény  költő,  szül.  Calagurris^ 
ban  (Spanyolország)  348.,  megh.  405  után.  Előbb 
ügyvéd  volt,  végre  a  helytartói  méltóságig  vitte. 
Később  vallási  szemlélődésnek  élt  és  költemé- 
nyeket írt,  részben  a  házi  ájtatosság  részére,  (li- 
ber  cathemerinon),  részben  a  vértanúk  dicsőítésére 
(Peristephanon)  és  hasonló  vallási  tárgyakról. 

Prud-liomme  (franc,  ejtsd:  pnidom)  a.  m. 
derék  becsületes  ember,  továbbá  szakértő.  Conseil 
de  P.-s,  1.  Békéltető  bizottságok. 

Prudhomme,  Sully,  francia  költő,  1.  Sully- 
Prudhomme. 

Prud'hon  (ejtsd-  prUdóS),  Pierre,  francia  festő, 
szül.  Clunyben  1758  ápr.  4.,  megh.  Parisban  1823 
febr.  16.  Dijonban  Desvoges  festőnek  volt  tanít- 
ványa, majd  1782— 89-ig  Olaszországban  főleg 
Leonardo  da  Vinci  és  Correggio  műveit  tanul- 
mányozta. Hazatérvén,  a  forradalmi  évek  alatt 
ismeretlenül,  nyomorban  élt,  míg  a  császárság 
alatt  föltűnt  és  nagy  sikereket  aratott.  Legkivá- 
lóbb művei  a  párisi  Louvreban  vannak :  Az 
Igazságtól  és  az  isteni  Bosszútól  üldözött  bűnös 
(1808),  Psyché  elragadása,  Napóleon  és  Ferenc 
császár  találkozása  az  austerlitzi  csata  után,  Jo- 
séphine  császárné,  Denon  stb.  arcképei,  utolsó 
éveinek  vallásos  képei:  Krisztus  a  kereszten, 
Mária  mennybemenetele.  P.,  kiben  a  francia  Cor- 
reggiót  ünnepelték,  a  David-féle  klasszicizmus 


Prugovac 


-     735 


Prutz 


szigorú  rajzoló  irányával  szemben  igen  egyéni 
módon  hangsúlyozta  a  festöiséget,  erős  fény- 
hatásokat, lágy  mintázást.  Vonzó  művészete  egy- 
részt a  rokokóval,  másrészt  a  romantikával  érint- 
kezik. V.  ö.  Clément,  P.,  sa  vie,  ses  oeuvres  et 
sa  corréspondance  (3.  kiad.  Paris  1880) ;  Gautier, 
P.  (u.  0.  1891). 

Prugovac,  adók.  Belovár-Körös  vm.  gjurgje- 
vaci  j.-ban,  (i9io)  1122  horvát  lak.(Tr.  SzHSz.) 

Pmisz  János,  váradi  püspök,  szül.  a  morva- 
országi Prosztejovban  1431.  (?),  megh.  Magyar- 
Hradischon  1509  jún.  17. 1469-ben,  mikor  a  ma- 
gyarok Morvaországot  meghódították,  Mátyás  ki- 
rály szolgálatába  lépett  s  a  király  öt  1476.  már 
nagyváradi  püspöknek  és  bihari  főispánnak  ne- 
vezte ki.  Gyakran  bizta  meg  követségekkel ;  pl. 
1476.  jegyesének,  Beatrixnak  behozatalával,  1487. 
a  francia  udvarnál  Dzsem  török  trónkövetelő  sza- 
badonbocsátásának kieszközlésével  s  ugyanakkor 
Milanóban  Sforza  Blanka  eljegyzésével  Corvinus 
János'számára.  1480-ban  magyar  főkancellár  lett. 
Nagyváradot,  melyet  1474.  a  törökök  feléget- 
tek, nagyszerűen  helyreállíttatta  s  1483.  a  bánffy- 
hunyadi  templom  építését  is  ő  fejeztette  be. 
Morvaország  első  nyomdáját  ö  állíttatta  felBrűnn- 
ben,  ahol  Thuróczy  krónikáját  Rogerius  siralmas 
énekével  együtt  kinyomatta.  Mátyás  halálával 
a  fekete  sereget  Corvinus  János  részére  nyerte 
meg,  miért  II.  Ulászló  megkoronázása  alkalmával, 
melyen  különben  részt  vett,  megvált  a  váradi  püs- 
pökségtől s  hazánktól ;  belépett  a  ferencrendiek 
közé  8  a  magyar-hradischi  kolostorból  csak  nagy- 
ritkán mozdult  ki  egy-egy  állami  megbízatás  tel- 
jesítésére. V.  ö.  Bunyitay,  A  váradi  püspökök  (I. 
köt.,  308—322.). 

Prunay,  falu  Franciaország  Marne  départe- 
mentjában,  Reimstöl  DK-re,  460  lak.,  borterme- 
léssel. A  világháborúban  a  Marne- vonalon  fon- 
tos hadállás  volt,  mely  körtil  különösen  1916. 
őszén  és  1917  április— júliusban  folytak  véres  har- 
cok váltakozó  sikerrel  franciák  és  németek  közt. 

Prune-coton  (növ.),  1.  Chrysobalanics. 

Prunelle  (franc,  ejtsd :  prűne'i),  az  everlasting- 
hoz  (1.  o.)  hasonló,  atlasz  kötésű  fésűs  gyapjú- 
szövet. 

Prunier  d'Espagne  (növ.),  1.  Spondias. 

Prunoid-gummi  (növ.)  a.  m.  cseres znyegummi 
(1.  0.). 

Prunus  L.  (növ.),  a  Rózsafélék  génusza ;  mint- 
egy 75  faja  van,  a  legtöbb  az  É.-i  mérsékelt  övön, 
néhány  Amerika  és  Ázsia  forró  övén  is.  Lomb- 
hullató  V.  örökzöld  cserjék  és  fák,  melyek  közül 
sok  a  fontos  gyümölcsfa ;  gyümölcsük  csonthé- 
jas. A  magház,  melyből  e  gyümölcs  keletkezik, 
1  termőlevélből  alakul,  1  üregű,  2  csüngő  mag- 
kezdeménye van  és  az  egész  a  kehely  v.  harang- 
alakú V.  csöves  vacok  fenekén  a  középen  áU.  Ez 
a  vacok  a  virágzás  után  egészen  v.  részben  le- 
hull, különben  rajta  5  csészelevél,  5  szirom  és 
rendesen  20  porzó  ered.  Fontos  gyümölcsfák: 
P.  armeniaca  L.,  1.  Barackfa;  P.  domestica  L., 
1.  Szilvafa ;  P.  spinosa  L.,  1.  Kökény ;  P.  amyg- 
dalus  Stokes  (Amygdalus  communis  L.),  1.  Man- 
dulafa ;  P.persica  (L.)  Sieb.  et  Zucc,  1.  Barackfa 
és  Őszibarack ;  P.  avium  L.,  1.  Cseresznyefa ; 
P.  cerastis  L.,  1.  Meggy^  melynek  egyik  cso- 


portja az  amarella.  A  többi  P.-faj  közül  emiitjük : 
P.  nana  Zucc.  (Amygdalus  nana  L.,  törpe  man- 
dula) 1  m.  magas  vagy  alacsonyabb,  kedves 
cserje  Ausztriától  Kelet-Szibíriáig  s  így  hazánk 
dombvidékén  és  az  Alföldön  is.  Levele  lánd- 
zsás, fűrészes,  az  alján  épszélű,  virága  páros, 
sötétpiros.  Termése  selymesen  bozontos,  vékony 
húsú,  sem  húsa,  sem  magva  nem  ehető.  Kert- 
ben dísznek  tartják.  P.  laurocerasus  L.  (babér- 
ineggy),  örökzöld  cserje  Kisázsiában  és  a  Bal- 
kánon, levele  nagy,  vüágoszöld.  Igen  kedvelt, 
hatásos  díszcserje,  a  telet  nálunk  könnyű  lomb- 
takaró alatt  V.  anélkül  is  kibírja.  Egy  változata, 
a  Balkán-hegységről  származó  P.  laurocerasus 
scMpkaénsís,  az  erős  hideget  is  elbírja.  Az  előb- 
binek leveléből  vízzel  és  borszesszel  való  desztil- 
lálással a  babérmeggyvizet  (aqua  laurocerasi) 
nyerik,  mely  kissé  zavaros,  mérges,  keserű  man- 
dula-ízű és  szagú.  Kéksavat  tartalmaz,  úgy  hasz- 
nálják orvosságnak,  mint  a  keserű  mandulavizet. 
A  P.  padus  L.  (zelnice  meggy,  madármeggy, 
májusfa,  gyöngyvirágfa,  kutyacseresznye,  ko- 
cirka)  fehér,  hosszú  kocsányú,  virágai  csüngő 
fürtben  állanak,  illatosak.  Borsónagyságú  fekete 
gyümölcse  kellemetlen  fanyar  ízű.  Nálunk  az  É.-i 
és  K.-i  hegyvidéken  van  szórványosan  elterjedve, 
különben  pedig  kertben  gyakran  látni.  P.  insiti- 
tiah.,l.  Szilvafa. 

Prurigo  (lat.),  1.  Viszketegség. 

Pruritus  (lat.),  1.  Viszketés. 

Prus,  Boleslaw,  lengyel  író,  1.  Glowacki. 

Prusa,  ókori  város ;  most  Brusza  (1.  o.). 

Prusias,  Bithinia  királyainak  neve  :  1.  I.  P., 
Kr.  e.  236—186  országának  határait  Mizia  és 
Herakleia  területének  részben  való  meghódításá- 
val növelte;  2.  //.  P.  186—148  a  hozzá  mene- 
külő Hannibált  kiszolgáltatta  a  rómaiaknak; 
fia,  Nikomedes,  ölte  meg. 

Prusias,  ókori  város,  1.  Kiosz,  2. 

Prussia,  a  mai  Poroszország  új-latin  neve. 

Prussiani  (olasz,  a.  m.  poroszok),  a  luganói 
tóban  és  a  Tresa  folyóban  élő  2  kg.-nál  súlyosabb 
angolnák.  A  kisebbek  neve  inguila. 

Prussi-vegyületek,  1.  Komylex  ciánvegyü- 
letek. 

Prusso-vegyületek,  1.  Komplex  ciánvegyü- 
letek. 

Pruth  (Pyretus),  a  Duna  828  km.  hosszú  bal- 
oldali mellékfolyója.  Ered  a  Csorna  Hóra  ÉK.-i 
lejtőin  a  Máramarosi  havasokban,  átfolyik  Buko- 
vinán és  Renitől  5  km.-nyire  Ny.-ra  torkollik. 
Novoselicától  kezdve  610  km.  hosszúságban  a 
P.  volt  1918-ig  a  határ  Románia  és  Oroszország 
közt,  Skuljanitól  kezdve  226  km.  hosszúságban 
hajózható;  vízterülete 26,756  km^.  A  P.-tól  beke- 
rített földnyelven  Hus  városka  mellett  zárták  kö- 
rül a  törökök  Nagy  Péter  hadait  és  kényszerítet- 
ték a  cárt,  hogy  1711  júl.  23.  a  P.  melletti  békét 
aláírja,  amelyben  Azovról  lemondott. 

Pruth-egyezmény  alatt  értjük  az  1866  dec.  15. 
Oroszország,  Ausztria-Magyarország  és  Románia 
kötött,  az  1895  márc.  2.  kelt  egyezménnyel  némi- 
leg módosított  nemzetközi  megegyezést,  amely  a 
Pruthon  a  szabad  hajózást  biztosította. 

Prutsi,  1.  Hans,  német  történetíró,  szül.  Jená- 
ban 1843  május  20.  A  königsbergi  egyetem  tanára 


Pruyssenaere 


736 


Prytania 


volt  1877— 1902-ig,  azután  Münchenbe  vonult. 
Művei :  Kaiser  Friedrich  I.  (Danzig  1871—74;,  3 
köt.) ;  Quellenbeitrage  zur  Geschichte  der  Kreuz- 
ztige  (u.  0. 1876) ;  Kulturgeschichte  der  Kreuzziige 
(Berlin  1883) ;  Staatengesíjhichte  des  Abendlan- 
des  im  Mittelalter  (u.  o.  1885—87, 2  köt.,  Oncken 
Világtörténelmében) ;  Entwickelung  und  Unter- 
gang  des  Tempelherrenordens  (u.  o.  1888) ;  Preus- 
sische  Gesichte  (Stuttgart  1900—1902,  4  köt.); 
Bismarcks  Bildung,  ihre  Quellén  und  ihre  Áusse- 
rungen  (Berlin  190Í). 

2.  P.,  Róbert  Eduárd,  német  költő  és  irodalom- 
történetíró,  szül.  Stettinben  1816  máj.  30.,  megh. 
u.  0.  1872  jún.  21.  Egyetemi  tanulmányai  végez- 
tével 184:1.  Jenába  ment,  ahol  egyetemi  tanár 
lett.  Politikai  szereplése  miatt  sok  zaklatásban 
volt  része.  184;8-at  mint  az  alkotmányos  demo- 
kratapárt egyik  vezető  tagja  küzdötte  végig.  Mü- 
vei: Dramatische  Werke  (Leipzig  1847— 184;9) ; 
Gedichte  (u.  o.  4;.  kiad.,  1857) ;  Aus  der  Heimat 
(u.  0.  1858);  Aus  goldenen  Tagén  (Hamburg 
1861);  Herbstrosen  (6.  kiad.,  München  1879); 
Buch  der  Liebe  (Leipzig  5.  kiad.,  1883) ;  Kleine 
Schrif ten  zur  Politik  und  Literatur  (2  köt.,  Merse- 
burg  184:7) ;  Der  Göttinger  Dichterbund  (Leipzig 
184:1);  Geschichte  des  deutschen  Journalismus 
(Hannover,  184:5) ;  Dramaturgische  Blátter  (Ham- 
burg 184:6) ;  Vorlesungen  über  die  Geschichte  des 
deutschen  Theaters  (Berlin  184:7) ;  Vorlesungen 
über  die  deutsche  Literatur  der  Gegenwart  (Leip- 
zig 184:7) ;  Neue  Schrif  ten  (Halle  2  köt.,  1854:) ; 
Goethe  (Leipzig  1856) ;  Die  deutsche  Literatur  der 
Gegenwart  (u.  o.  2  köt.,  2.  kiad.  1859) ;  Ludwig 
Holberg  (Stuttgart  1857) ;  Menschen  und  Bücher 
(Leipzig  1862). 

Pruyssenaere  (ejtsd:  prajsszenáre),  Eugéne  de, 
belga  utazó,  szül.  Ypernben  1826  okt.  7.,  megh. 
Kargögben  (Afrika)  1864:.  1859— 64;-ben  több  uta- 
zásán a  Fehér-  és  Kék-Nilust  és  a  Szobát  folyót 
kutatta.  Útjáról  való  jelentéseit  Zöppritz  adta  ki 
(Petermanns  Mitteilungen,  1877). 

Pruzany,  falu  Lengyelországban,  Grodno  volt 
*  orosz  kormányzóságban,  (i9io)  7634  lak.  1915 
szeptemberbon  az  osztrák-magyar  és  német  se- 
regek itt  erős  harcot  vívtak  az  oroszokkal.  1920. 
az  orosz  vörös  sereg  visszaszorítása  után  len- 
gyelek szállták  meg. 

Pruzsinszky,  1.  János,  tanár  és  író,  szül.  Sop- 
ronban 1862  márc.  25.  Tanulmányait  a  bécsi  és 
budapesti  egyetemeken  végezte,  itt  bölcselet- 
doktori oklevelet  szerzett.  1884— 87-ig  Hegedűs 
Lóránt  és  Sándor  nevelője,  majd  a  Nemzet  mun- 
katársa volt,  azután  főgimnáziumi  tanár,  később 
a  középiskolai  tanárképző  gyakorló  főgimnáziu- 
mának igazgatója,  mint  ilyen  tankerületi  főigaz- 
gatói címmel  ment  nyugalomba.  Önállóan  meg- 
jelent müvei :  De  Propertii  carminibus  in  libros 
distribuendis  (Budapest  1886);  Áz  Egyetemes 
Phüologiai  Közlöny  első  húsz  kötetének  tárgy- 
mutatója (u.  0.  1898);  A  középiskolák  egyen- 
jogüsüása  (u.  o.  1907) ;  A  párisi  iskolaegészség- 
ügyi kongresszus  (u.  o.  1911) ;  Diis  Manibus. 
Fonori  Thewrewk  Emil  emlékezete  (u.  o.  1917). 

2.  P.  József,  br.  Eötvös  József  nevelője,  aki 
röl  a  költő  államférfiú  mindig  hálával  emlékezett 
meg,  aki  a  szabadelvű  gondolkozást,  a  nép  iránti 


szeretetet  és  mindenféle  elnyomás  elleni  gyűlö- 
letet oltotta  beléje.  Mint  pesti  jurátus  olvasta  a 
Martinovics-féle  kátét,  ezért  őt  is  pörbe  fogták 
és  két  évi  börtönt  szenvedett  Spielbergben.  Mél- 
tatják müveikben,  mint  meggyőződéses,  jellemes 
férfiút :  Pulszky  Ferenc  (A  magyar  jakobinusok 
ós  br.  Eötvös  József  élete),  Falk  Miksa  (Kor-  és 
jellemrajzok),  Gyidai  Pál  (Emlékbeszéd  br.  Eöt- 
vös Józsefről),  Fraknói  Vilmos  (Martinovics  és 
társainak  összeesküvése). 

3.  P.  Pál,  tanár  és  író,  szül.  Ungváron  1862 
jan.  19.  Tanulmányai  végeztével  1895.  Budapesten 
bölcsészetdoktori  oklevelet  szerzett.  1897.  a  buda- 
pesti református  gimnázium,  1906.  a  theologiai 
akadémia  rendes  tanára  lett.  1909-ben  a  genfi 
tudományos  egyetem  theol.  kara  «honoris  causa» 
doktorának  fogadta.  Önállóan  megjelent  munkái : 
A  francia  földművelő  osztály  a  forradalom  előtt 
(1886);  A  francia  egyház  a  forradalom  alatt 
(1894) ;  A  kisújszállási  református  gymnasium 
töHénete  (1896);  Kálvin  János  (2  köt.,  1909, 
1912) ;  Kálvin  János  leveleinek  tükrében  (1909) ; 
Kálvin  János  levelei  a  nőkhöz  (1909);  Kálvin  Já- 
nos ifjúkori  levelei  (1910) ;  A  budapesti  refor- 
mátus theologiai  Akadémia  Ráday  könyvtárá- 
nak múltja  és  jelene  (1913) ;  Bod  Péter  és  kivá- 
lóbb egyházi  munkái  (1913);  Hitünk  hősei  a 
XVI.  sz.-ban  (1914);  Farkas  József  emlékezete 
(1917);  A  budapesti  kálvintéri  templom  (1921); 
Szilassy  Aladár.  Visszatekintés  negyvenéves 
egyháztársadalmi  munkásságára  (1922).  Fordí- 
tásai :  Voltaire,  XH.  Károly  svéd  király  törté- 
nete (1902) ;  Zwingli  Ulrik :  Commentarius  (Tüdős 
Istvánnal  együtt  1902) ;  Franklin  Benjámin  ön- 
életrajza (1921). 

Priifer,  Arthur,  német  zenetörténetíró,  szül. 
Lipcsében  1860  júl.  7.  Munkái  közül  kiemeljük : 
Die  Bühnenfestspiele  in  Bayreuth  (1899) ;  S.  Bach 
und  die  Tonkunst  des  19.  Jahrhunderts  (1902) ; 
Joh.  Herm.  Schein  (1909) ;  J.  H.  Schein  összes 
műveinek  kiadását  szerkesztette. 

Prügy  (azelőtt :  Pthrügy),  kisk.  Szabolcs  vm. 
dadái  alsó  j.-ban,  (1920)  1655  magyar  lak. 

Prüm,  város  Trier  porosz  kormányzóságban 
(1910)  2738  lak.  Éghajlati  gyógyhely.  Szép,  régi 
templomában  L  Lothár  császár  síremléke  látható. 
P.  hajdan  birodalmi  közvetlenséggel  bíró  bencés 
apátság  volt  s  itt  halt  meg  855.  a  szerzetessé  lett 
L  Lothár.  Az  apátság  1801.  szűnt  meg,  1815. 
Poroszország  birtoka  lett. 

P.  r.  V.  (franc),  a.  m.  pour  rendre  visite  (a  lá- 
togatás viszonzásául). 

Prvca,  adók.  Pozsega  vm.  újgradiskai  j.-ban, 
(1910)  922  horvát  és  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Prydtz,  Alvilde,  norvég  írónő,  szül.  Frederiks- 
haldban  1848  aug.  5.  Számos  realisztikus  irányú 
regényt  és  novellát  írt,  melyek  között  leghíresebb : 
Gunvor  Torsdotter  til  Hárö  (1895).  Híres  drámái : 
Aino  (1901)  ós  Undine  (1904). 

Prytaneum,  1.  Pritaneion. 

Prytania  (gör.),  a  régi  Athénben  bizonyos  ál- 
lami hatóság,  melynek  tagjai,  a  prytanok,  a  ta- 
nácsból választattak,  s  ezek  a  tanácsot  ünnep- 
napok kivételével  mindig  egybehívhatták.  Egy 
nagy  csarnokban,  az  u.  n.  prytaneumban  gyűl- 
tek össze,  itt  adtak  kihallgatást,  mutattak  be  ál- 


Przasznysz 


737     — 


Psalterium 


dozatokat  s  itt  étkeztek  együtt  azokkal,  kik  ér- 
demeiknél fogva  állami  ellátásban  részesültek. 
Przasznysz  (Fraznysz,  Frasznic),  város  Len- 
gyelországban, a  volt  Plock  kormányzóságban, 
10,000  lak.  A  világháborúban  az  oroszok  egyik 
fó  támaszpontja  volt  Poroszország  felé  s  több 
ütközet  színhelye,  miközben  majiíaem  teljesen 
-elpusztult.  1914  dec.  9.  a  németek  elfoglalták, 
űe  később  kénytelenek  voltak  feladni.  1915  febr. 
24.  rohammal  ismét  elfoglalták,  de  febr.  27. 
AZ  orosz  túlerő  elől  vissza  kellet  vonulniok. 
1915  jún.  11.  a  németek  újólag  elfoglalták  s  az 
oroszok  későbbi  ellentámadását  visszaverték, 
júl.  16.  közelében  Gallwitz  serege  áttörvén  az 
oroszok  vonalát,  ezek  kénytelenek  voltak  telje- 
sen visszavonulni. 

Przedswit  handicap,  teherkiegyenlítő  lóver- 
seny, díja  10,000  kor. ;  távolsága  1200  m.,  a  bécsi 
tavaszi  meeting  első  napján  futják,  tehát  első 
nagyobb  versenye  az  esztendőnek,  ez  ád  neki 
nagy  jelentőséget. 

Przemysl  (ejtad-  psemiszi),  város  a  Lengyelország- 
hoz tartozó  Galíciában,  görög  és  római  katolikus 
püspökség  székhelye  a  San  partján,  (1920)  44,000 
nagyobbára  lengyel  lak.,  spódium-,  gép-,  likőr- 
gyártással,  gőzmalommal,  gőzfűrészszel,  nafta- 
raffineriával,  fa-,  gabona-,  bőr-  és  vászonkeres- 
kedéssel, többféle  iskolával,  két  régi  székesegy- 
házzal, többféle  kolostorral.  P.-t,  midőn  Ausztriá- 
hoz tartozott,  1874  óta  elsőrangú  katonai  erős- 
séggé alakították,  s  mint  ilyen  az  1914/15.  évi 
világháborúban  nagy  szerepet  vitt.  Előbb  1914 
szeptember  elejétől  okt.  9-ig  az  oroszok  rengeteg 
«mberveszteségük  mellett  hiába  ostromolták; 
másodszor  nov,  11-én  zárták  körül  1915  márc. 
22-ig,  amikor  hős  védő  serege  Kusnianek  altábor- 
nagy várparancsnoksága  alatt,  miután  élelmiszere 
elfogyott,  felsőbb  parancsra  az  erődök  felrobban- 
tása 8  a  hadiszerek  elpusztítása  után  a  várat  fel- 
adta. Az  oroszok  uralma  azonban  nem  tartott 
sokáig,  mert  június  3-án  vitéz  seregeink  alig 
néhány  napig  tartó  ostrom  után  visszafoglalták. 
L.  még  Világháború. 

Przemislany  (ejtsd :  pseniisziam),váro8  a  Lengyel- 
országhoz tartozó  Galiciában,  (i9io>  4967  lak.  Az 
1914/15.  évi  világháborúban  az  oroszoktól  sokat 
szenvedett. 

Przevalszky,  1.  Frzsevalszkíj. 

Przeworsk  (ejtsd :  psevorszk),  város  a  Lengyel- 
országhoz tartozó  Galiciában,  (1910)  3328  lengyel 
lakossal,  Lubomirski  herceg  gyönyörű  kastélyá- 
ban levő  értékes  könyvtárral,  melyet  az  1914/18. 
évi  világháborúban  a  betörő  orosz  csapatok 
csaknem  teljesen  elpusztítottak.  A  Jagellók 
alatt  megerősített  vár  gyanánt  szerepelt  s  1498. 
ós  1672.  tatár  illetve  török  csapatok  teljesen  fel- 
dúlták. 

Przibram  a.  m.  Frihram  (1.  0.). 

Przibram,  Hans,  osztrák  zoológus,  szül.  Bécs- 
ben 1874  júl.  7.  A  bécsi  egyetemen  a  zoológia 
magántanára  és  a  bécsi  «Vivarium»  osztályve- 
zetője. Kísérleti  zoológiai  műveivel  szerzett  ér- 
demeket. Számos  dolgozatán  kívül  nagyobb  mű- 
vei: Einleitung  i.  d.  exp.  Morphologie  (Wien 
1904);  Experimentelle  Zoologie  (5  kötet,  Wien 
1909-1914). 

Révad  Nagy  Letrikonn  X  V.  kőL 


Przybylski,  Zygmunt,  lengyel  vígjátékíró, 
szül.  Varsóban  1856.,  megh.  u.  0. 1909  febr.  14. 
Legsikerültebb  műve  a  Wicek  i  Wacek  (Vicék 
és  Vacek)  c.  bohózatja,  amelyben  e  két  vidám 
legénynek  kalandjait  írja  le.  Említést  érdemel- 
nek még  Panstwo  Wackowie  és  Dwór  w  Wladko;- 
wicach. 

Przybyszewski,  Stanistav,  lengyel  író,  szüí. 
Lojewóban  (Posen)  1868  máj.  7.  Németországban 
tanult  s  eleinte  néniét  nyelven  írt,  de  mióta  1898. 
átvette  a  krakkói  Zycie  (Az  élet)  című  lap  szer- 
kesztését, csak  lengyelül  ír.  P.  a  modern  irány 
feje.  Számos  cikket  írt  a  művészetről,  melynek 
feladata  szerinte  a  «meztelen  lélekw  visszatükrö- 
zése ;  ennek  legfelsőbb  nyilvánulása  a  férfi  és  nő 
viszonya.  Megtagadja  a  művészet  hazafias,  er- 
kölcsi vagy  szociális  irányzatát,  de  öly  mesteri 
kézzel  s  ragyogó  stílusban  ír,  hogy  egész  iskolát 
alapított.  Drámáiban  csupán  erotikus  tárgyakat 
dolgoz  föl,  de  mindenikben  fátumszerűleg  követ- 
kezik be  a  btint  követő  btinhődés.  Legnagyobb 
sikere  volt  a  Dia  szczeácia  (A  szerencse)  címűnek. 
Említést  érdemelnek  még :  Snieg  (A  hó),  Ódwieczna 
basn  (Az  ősrégi  mese,  1906),  Gody  zycia  (Az  élet- 
évek, 1909),  Topiel  stb. 

Przsevalszk,  az  ugyanily  nevű  kerület  fővárosa 
a  volt  Oroszturkesztán  Szemirecsinszk  tartomá- 
nyában, kb.  8000  lak.,  az  itt  meghalt  orosz  Tibet- 
kutató Przsevalszkij  (1. 0.)  emlékoszlopával.  Az  ő 
emlékére  nyerte  a  hajdani  Karakol  1889.  a  P. 
nevet.  1910-ben  a  város  nagy  földrengés  követ- 
keztében majdnem  tökéletesen  elpusztult  és  helyén 
tó  támadt. 

Przsevalszkij  (v.  Frzevalszky),  Nikolaj  Mi- 
hajlovics,  orosz  tábornok  és  utazó,  szül.Szmölenszk 
kormányzóságban  1839  ápr.  12.,  megh.  Karakol- 
ban 1888  nov.  1.  A  varsói  nemesi  kollégiumban 
a  földrajz  és  a  történelem  tanára  volt.  1866-ban 
a  vezérkarhoz  került  s  Kelet-Ázsiába  küldetett, 
ahol  az  Usszuri-f  öldet  kutatta  át.  Ezután  tette  négy 
nevezetes  utazását  1870—85  között  Közép-Ázsiá- 
ban, melyeknek  eredményei  új  korszakot  nyitot- 
tak annak  földrajzi,  néprajzi,  florisztikus  és  fau- 
nisztikus  ismeretét  illetőleg.  Ötödik,  Tibetbe  tett 
utazásán  a  Csu  folyó  mellett  megbetegedett. 
Karakol  városát,  hol  meghalt,  tiszteletéről  1889. 
Frzsevalszk-nak  nevezték  el ;  nevét  viseli  egy 
hegység  is  É.-i  Tibetben.  Útleírásai  többnyire  a 
szentpétervári  földrajzi  társaság  közleményeibén 
jelentek  meg ;  egyes  utazásai  összegyűjtött  ered- 
ményeit orosz  nyelven  önállóan  is  kiadta.  Magya- 
rul megjelent :  Zajzánból  Khamin  át  Tibetbe 
(ford.  Csopey  László,  Budapest  1884).  V.  ö.  Bub- 
rovin,  Nikolaj  Mhajlovics  P.  (oroszul,  Szent- 
Pétervár  1890). 

P.  S^  a  latin  postscriptum  (utóirat)  rövidítése. 

Psalliota  campestris  (növ.),  1.  Csiperke  és 
Goinbák  (I.  tábla  12.  kép). 

Psalmmelodikon,  1.  Mechanikus  hang- 
szerek. 

Psalmus  (lat.)  a.  m.  zsoltár. 

Psalterium  (gör.-lat.,  héber  nebel),Skm.&  hang- 
szerek egyike,  amelyekkel  a  héberek  az  isten- 
tiszteletben a  zsoltárok  énekét  kisérték ;  innen 
magyarázható,  hogy  a  Codex  Alexandrinusban  a 
biblia  zsoltárgyüjtemónye  fölött  a  P.  felirat  áll. 

47 


Psamathe 


738 


Pseudomembrana 


Később  a  keresztény-korban  minden  zsoltáros 
könyvet,  melyet  istentiszteleti  célokra  használ- 
tak, így  neveztek.  Említésre  méltók  a  P.-ok  dí- 
szes iniciálé  rajzai.  —  P.  Mariae,  Mária  zsoltár- 
könyve. Ritkábban  használt  elnevezése  az  olva- 
sónak (rózsafüzérnek),  mert  ebben  a  150  zsoltár 
helyett  150  Üdvözlégy  Máriát  imádkoznak  a  bol- 
dogságos szűz  Mária  tiszteletére. 

Psamathe,  Linos  (1.  o.)  anyja. 

Psamma  (növ.),  1.  Ammophüa. 

Psammetichos  (egyipt.  Fszamtik),  három 
egyiptomi  király  neve :  I.  P.,  Nekhonak,  egy 
assziriai  helytartónak  fia,  kit  Assarhaddon  király 
szintén  helytartóvá  tett,  de  ö  a  kisázsiai  iónoktól 
és  a  lidiai  Gyges  királytól  támogatva  fellázadt, 
Egyiptomot  megszabadította  Asszíria  fenhatósá- 
gától,  a  12  részre  osztott  országot  egyesítette  és 
610-ig  uralkodott.  Birodalmának  ÉK.  határait 
ión  és  káriai  zsoldosokkal  biztosította,  Egyipto- 
mot megnyitotta  az  idegenforgalomnak  s  a  ha- 
gyomány szerint  annyira  kedvezett  zsoldosainak, 
hogy  emiatt  a  bensziilött  katonai  kaszt  240,000 
tagja  Ethiópiába  vándorolt  ki.  2. 11.  P.  (görögül 
Psammis),  Nekho  király  fia,  Kr.  e.  594—589,  há- 
borút viselt  Ethiopiával.  3.  IIL  P.  (görögül  Fsam- 
menitos),  526—625,  hat  hónapi  uralkodás  után 
vereséget  szenvedett  Pelusionnál  Kambyses  per- 
zsa királlyal  szemben  és  Memfiszben  meghódolt. 
Kambyses  kezdetben  jól  bánt  vele,  de  midőn  lazí- 
tást szított,  hagyomány  szerint  bikavér  itatásá- 
val ölte  meg. 

Psammenitos,  1.  Psammetichos,  S. 

Psammoma,  1.  Pszammoma.  ^ 

Psammoinys  (áuat),  1.  Homoki  egerek. 

Psammophil  növények  azok,  amelyek  a  ho- 
moktalajt kedvelik. 

Psammopliis  (áUat),  ahátulméregfogas  sikló- 
félék (Colubridae,  Ojpisthoglypha)  családjába 
tartozó  kígyónem.  Fajai  Afrikában  és  Nyugat- 
Ázsiában  Elő-Indiáig  honosak.  Legelterjedtebb  a 
sivatagi  kígyó  (P.  síbilans  L.),  1  méternél  hosz- 
szabbra  is  megnő,  sőt  szudáni  változata  (var.  ir- 
reguláris Fisch)  1*5  méternél  is  nagyobb.  Felső 
részei  homoksárgák,  hasa  fehéres  vagy  világos- 
sárga.  Nemcsak  a  sivatagokon,  hanem  kertek- 
ben és  vizek  mentén  is  található.  Másik  faja :  a 
serig  (P.  schokari  Forsk.)  Észak-Afrika  és  Nyu- 
gat-Ázsia sivatagain  él ;  hossza  legfeljebb  1  m. 

Psammotlierapia,  homokfürdők  (1.  o.)  gyó- 
gyító alkalmazása. 

Psappho,  1.  Sappho. 

Psarisomus  (állat),  a  Rikácsolok  (Clam^to- 
res)  rendjébe  tartozó  madárnem.  2  faj  ismeretes. 
A  P.  dalhőíisiaé  Jameson  Kelet-Himalájában, 
Hátsó-lQdiában,  Szumatrában,  Borneóban  honos. 

Psarjevo,  adók.  Zágráb  vm.  szentivánzelinai 
j.-ban,  (1910)  1541  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Psaronias  Cotta  (paieont.).  Több  láb  átmérőjű 
faalakú  páfrány- törzs,  amely  vagy  megszene- 
sülve,  vagy  elkovásodva  fordul  elő  a  devon-,  kar- 
bon- és  perm-időszakbeli  képződményekben. 

Psávok,  a  Közép-Kaukázus  lejtőin  élő  geor- 
giaiak  (gruzinok)  egyik  külön  tájszólást  beszélő 
ága.  L.  Georgiaiak. 

Pseira  (Pszira),  kis  sziget  Kréta  EK  partja 
niellétt,  ahol  amerikai  kutatók  a  kréta-mykenei 


kultúra  érdekes  emlékeivel  bővelkedő  ősi  tele- 
pet tártak  föl. 

Pselchis,  1.  Dakke. 

Psellos,  Michael  (Komtantin),  bizánci  állam- 
férfi és  filozófus,  szül.  Konstantinápolyban  1020., 
ahol  a  filozófiát  tanította,  megh.  1079.  Aristote- 
lesröl  nem  nagyon  kedvezően  nyilatkozik,  annál 
inkább  dicsőíti  Platónt.  Irt  egy  bevezetést  a  filozó- 
fiába, magyarázatokat  Platónhoz  és  Aristoteles 
kategóriáihoz.  Neki  tulajdonítják  a  Synopsis  in 
AristoteUs  logicam  c.  művet,  mely  1597.  görög^ 
és  latin  nyelven  jelent  meg,  s  mely  a  középkor- 
ban nagy  tekintélyben  állott.  Ebben  foglaltat- 
nak először  a  görög  szillog  emlékszavak,  me- 
lyek mintájára  a  latin  Barbara,  Celarent  stb.  szók 
készültek. 

Psepliisiua  (gör.),  1.  Pszéfizmu. 

Psephotus  (állat),  a  Papagályok  (1.  o.)  rend- 
jébe tartozó  madárnem.  Tollazatúk  színe  tarka,, 
de  testük  felső  része  mindig  egy  tónusú.  Farkuk 
lépcsőzetes,  hosszabb  a  szárnynál ;  2.  és  3.  vagy 
2—4:.  evezőtoUuk  a  leghosszabb.  8  ausztráliai 
faj  ismeretes.  Közönségesebb  fajok :  vöröstörzsű 
papagály  (P.  haematonotus  Gould),  vörösfarú 
papagály  (P.  haematogaster  Gould),  sárgafarú 
papagály  (P.  ocanthorrhous  Gould),  paradicsomr 
papagály  (P.  pu/cherrimus  Gould),  tarka  papa- 
gály (P.  multicolor  Kuhl),  aranyvállú  papagály 
(P.  chrysopterygiiis  Gould). 

Pseud. . .  (hangzók  előtt  psevdo,  a  gör.  <];60So^ 
szótól)  a.  m.  ál,  hamis,  nem  igaz.  összetételben 
gyakori.  Az  orvosi  nyelvben  használatos  jelző,, 
valamely  állapottal  való  hasonlatosság,  de  nem 
azonosság  jelzésére ;  pl.  pseudotahes  gerincvelő- 
sorvadáshoz  hasonló  megbetegedés ;  ilyen  még 
pseudoparalizis,  pseudodifteria,  pseudoneuralgia, 
stb.  —  Pseud . . .  alatt  nem  talált  szók  Psze^td . .  * 
alatt  keresendők. 

Pseudo-Aristeas,  1.  AristeqSy  2. 

Pseudobulbus  (növ.),  \.  Álgumö. 

Pseudoeeros  (áiiat),  1.  Örvényférgek. 

Pseudocleistogamia  (növ.),  1.  Pszeudo-^ 
kleisztogámia. 

Pseudoliereditas,  látszólagos  —  nem  va- 
lódi —  öröklődés. 

Pseudo-Isidorianae  decretales,  1.  Ál- 
izidori  gyűjtemény. 

Pseudokallisthenes  a.  m.  Al'KállistheneSy 
vagyis  Kallisthenesnek  (1.  o.)  tulajdonított,  de 
nem  tőle  származó  regényes  történet  szerzője, 
mely  Nagy  Sándorról  szól. 

Pseudolarix  Górd.  (növ.),  a  Fenyőfélék  gé* 
nusza ;  egyetlen  faja  a  P.  Kaempferi  Górd, 
(Pinus  Kaempferi  Lamb.),  a  vörös  fenyőhöz 
hasonlít,  30  m.-re  megnő,  tűje  hosszú,  széles, 
alul  szürke  csíkjai  vannak,  25—40  van  egy  cso- 
móban, ősszel  lehullásuk)  előtt  aranyszín  sárgák 
(ftaranyos  vörös-fenyő»,  aaranyos  fenyő»  más 
nyelveken).  A  mi  vörös  fenyőnktől  főkép  abban 
különbözik,  hogy  tobozpikkelyei  érés  után  lehulla- 
nak a  tobozorsóról.  Hazája  Kína,  fája  igen  kemény. 
Európában  enyhébb  vidékeken  kedvelt  díszfa. 

Piseadomembrana  (gör. -lat.)  a.  m.  ál- 
hártya,  a  nyálkahártyák  felületes  gyuladásakor 
az  izzadmányból  keletkező  rostonyás  hártya; 
legismertebb  P.  a  krupnál  képződő    álhártya. 


Pseudoneuroptera 


—     739     — 


Psunj-hegység 


mely  sokszor  egy  köhögési  roham  alatt  egészben 
kiürül  (1.  Group). 

Pseudoneuropl/era  (Alrecésszárnyúak,  ál- 
lat), az  átalakulás  nélkül  fejlődő,  rágó  szájszervű 
rovarok  egyik  rendje,  melybe  a  kérészek  (Ephe- 
meridae),  szitakötők  (Odonata),  fatetvek  (Fso- 
cidae)  és  termeszek  (Termitidae)  családjai  tar- 
toznak. 

Pseudonyiuus,  1.  Pszeiidonim. 

Pseudopliana,  a  lámpahordó  kabócák  el- 
avult elnevezése,  1.  Fulgoridae. 

Psiendopodiiiiii,  a.  m.  álláb,  a  szabadon 
mozgó  sejtek  (pl.  fehér  vérsejtek)  és  egysejtű 
véglények  (pl.  főleg  Rhizopoda)  protoplazmájá- 
nak  nyúlványa,  mely  alakját  változtatni  tudja. 
Az  állábak  helyváltoztatásra  v.  táplálékfelvé- 
telre szolgálnak.  Az  állábak  segítségével  történő 
helyváltoztatást  amébaszerű  mozgásnak  nevez- 
zük. Az  állábak  alakja  szerint  karélyos  (lobopo- 
dium),  fonalas  (fllopodium)  és  gyökérszerü  állá- 
bakat  (rhizopodium)  szokás  megkülönböztetni.  Az 
állábak  tetszés  szerint  kinyújthatok  és  ismét  be- 
húzhatok. 

Psendopus  (áuat),  1.  Seltopuzik. 

Pseudoscorpiones  (áiiat),  1.  Alskorpiók. 

Pseudosinameki  (növ.),  1.  Anagyris. 

Pseudosmerdis,  vagyis  Ál'Sfnerdis,a>zsk  Gau- 
mata  nevű  pap  (mágus),  aki  magát  Smerdisnek, 
Kambyses  perzsa  király  meggyilkolt  öccsének 
híresztelte  s  egy  ideig  (522—521.)  a  perzsa  trónt 
bitorolta.  Uralmának  Dareios  vetett  véget,  aki 
P.-t  híveivel  együtt  megölette. 

Pseadotobes,  a  hátgerincsorvadásra  emlé- 
keztető betegség.  Rendesen  alkoholizmusból  eredő 
általános  ideggyuladás. 

Pseudotetramera  (áUat),  1.  Gryptopenta- 
mera, 

Pseadotrimera  (Alháromlábt&ízes  boga- 
rak^ állat).  Valamennyi  lábtő  tulajdonképen  négy 
Ízű,  melyek  közül  az  utolsóelőtti  kicsiny,  elrejtett 
és  felületes  nézésnél  nem  látszik.  Helyes  nevük 
Cryptotetramera  (Rejtett  négylábtőízes  bogarak). 

Pseadotsaga  Garr.  (aöv.),  a  Fenyöfélék  gé- 
nusza ;  egyetlen  faja  a  P.  nmcronata  (P.  v.  Tsuga 
Doíiglasii  Carr.),  a  Douglas-fenyö,  a  mi  jege- 
nyefenyőnkhöz hasonlít,  50—100  m.  magasságot 
ér  el  s  az  északamerikai  Sziklás-hegységben  nagy 
erdőket  alkot.  Igen  gyors  növésű  fa,  enyhébb  vi- 
déken Európában  díszfa.  Mint  erdei  fa  Európában 
pem  vált  be,  már  fiatal  korában  könnyen  elpusz- 
tul, megárt  neki  a  nap  heve  ós  a  tavaszi  fagy. 
Fája  igen  értékes,  hazájában  szép  egyenes  tör- 
zséből árbocot  készítenek. 

Psendotnber  (növ.),  1.  Álgumó. 

Psichari  (Pszichárisz),  Jannis,  új-görög  író, 
szül.  Odesszában  1854;  máj.  3-  A  párisi  egyete- 
men az  új -görög  filológia  kiváló  képviselője,  re- 
gényeiben, drámáiban  és  útleírásában  (Tb  Ta$í5i, 
Athén,  2.  kiad.  1905),  a  népies  irány  egyik  úttö- 
rője, ki  a  túlzó  atticistákkal  szemben  a  mai  nép- 
nyelvnek ad  elsőséget  az  irodalomban.  Irt  két 
kötetben  történeti  új-görög  nyelvtant  (Essais  de 
grammaire  historique  nóo-grecque,  Paris,  2  köt., 
1886—89.)  és  filológiai  tanulmányokat  (Btudes 
de  philologie  néo-grecque,  u.  o.  1892). 

Psi-cse,  folyó,  1.  Kubán. 


Psidiimi  L.  (növ.),  a  Myrtaceae  (Mirtusfélék) 
család  gónusza;  Amerika  forró  övén  elterjedt 
100  faja  cserje  v.  fa.  Gyümölcsük  körteszerű ; 
húsos  része  a  vacok  elhúsosodásából  fejlődik,  a 
csúcsán  megmarad  a  magházon  túlnyúló  vacok 
és  a  csésze  némi  maradványa.  Magvai  veseala- 
kúak,  a  csira  meg  van  görbülve.  Egyike  a  leg- 
jobb tropikus  gyümölcsöknek,  különösen  a  P. 
gtcayava  Raddi-ó  (guayava,  guajava,  guayaba, 
guaiaba).  Ezt  a  fajt  az  egész  forró  övön,  de  a 
Fokföldön  is  tenyésztik.  Gyökere,  fiatal  rügye, 
levele  orvosság.  Jelentős  a  P.  pumilum  VahJ,  a 
P.  araga  Raddi,  a  P.  Gattleyanum  Sabine  és 
mások  gyümölcse  is. 

Psílotaeeae  (növ.).  A  Lycopodinae  osztály 
családja.  Ivaros  nemzedékük  még  nem  ismeretes. 
Gyökerük  nincs,  csak  földalatti  gyöktörzsük  van, 
amely  hajszálképleteivel  a  gyökér  feladatát  végzi. 
Földfeletti  száruk  csúcssejttel  növekszik.  Vil- 
lásan elágazó  ágaik  különféle  leveleket  viselnek; 
utóbbiakon  fejlődnek  a  nyeles  ós  rekeszes  sporan- 
giumok.  Spóráik  egyfélék.  Organikus  anyagok- 
ban gazdag  talajban  élnek,  egyesek  epiphyták. 
A  Tmesipteris  Ausztráliában  és  környező  szige- 
teken honos ;  a  Psüotum  a  két  félgömb  tropikus 
és  szubtropikus  tájain. 

Psilura  monacha  (állat),  1.  ApácamUe. 

Psitbyrns  (kakiikméJi,  áiiat),  a  Méhek  család- 
jába tartozó,  nálunk  7  fajjal  képviselt  rovarnem. 
L.  Kakukméhek. 

Psittacidae  (állat),  1.  Papagályok. 

Psittacosis,  1.  Pszittakőzis. 

Psittaeula  (állat),  1.  Papagályok. 

Psittaciis  (állat),  1.  Papagályok.  ^ 

Psoa  (gör.),  1.  Pszoa. 

Psoas  (gör.),  1.  Pszoasz. 

Psocidae  (áiiat),  1.  Fatetvek. 

Psocus  (állat),  1.  Fatetvek. 

Psophia  (áUat),  1.  Korgály. 

Psora.  A  régi  bőrgyógyászok  által  gyakran 
használt  kifejezés,  mely  alatt  különösen  a  rtlhöt, 
a  pörkökkel,  genyedéssel  járó  viszkető  bőrbajo- 
kat, a  pikkelysömört  stb.  értették.  Ma  már  nincs 
határozott  értelme. 

Psoriasis,  1.  Pikkelysömör. 

Psoroptes  (Dermatocoptes,  áiiat),  az  élős- 
ködő, vért  szívó  atkák  neme.  Több  faja  lovakon, 
szarvasmarhákon,  juhokon  él. 

Psorospermium,  a  Myxo-  vagy  Cnido- 
sporidia  névvel  jelölt  spórás  állatkák  (Sporozoa) 
spóráinak  neve.  A  P.-ra  jellemző,  hogy  csúcsán 
két  sarki  tokkal  van  ellátva.  Ezek  a  tokok  spi- 
rálisan felcsavart  fonalat  rejtenek  magukban. 
Ha  a  P.  gazdájának  bélcsatomájába  belekerül,  a 
gazdaállat  emésztőnedvének  hatására  a  két  sarki 
tok  fonala  kipattan  és  a  bél  falához  erősíti  a 
P.-ot. 

Psunj-hegység,  v.  Sujnik,  Horvát-Szlavon- 
ország  egyik  hegysége  Pozsega  vármegyében  a 
Pakra  és  a  felső  Orljava  völgyétől  D.-re.  Leg- 
magasabb csúcsa  a  Brezovo-polje  (984;  m.), 
ÉK,-en  az  Orljava  völgye  választja  el  a  Ravna- 
gorától  (856  m.);  DK.-en  a  Pozsegai-hegység 
(1.  0.)  csatlakozik  hozzá.  A  hegység  magja  kris- 
tályos kőzetekből  áll,  Ny.-i  tövében  fekszik  Lipik 
fürdő.  (Tr.  SzHSz.) 

47* 


PsUtt 


740 


Pszeudobrookit 


Psyche  és  Erős. 
(Capltoliumi  márvány- 
csoport). 


Psütt  {frauG.  ipchutt).  Parisban  a  nyolcvanas 
évek  elején  fölkapott  szó  az  eredetiség  megjelö- 
lésére. A  cMc  legmagasabb  foka. 
Psychagogos  (gör.),  1.  Psychopompos, 
Psyche  (gör.,  a.  m.  lehellet,  lélegzet,  lélek),  a 
lélek  8  annak  megszemélyesítése,  Erosnak  (1.  o.) 
kedvese  és  hitvese.  P.  mint  az  élet  lehellete,  mely 
a  meghalónak  ajkain  kirepül,  az  ember  erőtlen 
képmása,  árnya,  mely  az  alvilágban  öntudat  nél- 
küli életet  folytat.  Mint  személyt,  többnyire  ifjú 
leányka  alakjában  ábrázol- 
ták lepkeszárnyakkal,  néha 
csak  lepkealakban  s  majd 
szerelmes  egyességben  tün- 
tetik fel  (1.  az  ábrát),  majd 
úgy,  amint  Bros  kínozza.  P. 
és  Bros  kedves  történetét, 
melynek  kialakulásához  a 
görög  népköltészet  és  bölcse- 
let (nev.  a  platonizmus)  egy- 
aránt hozzájárultak,  Apu- 
leiics  római  költő  meséli  el 
részletesen,  valószínűleg  gö- 
rög forrás  nyomán  Metamor- 
phosese  4.  könyvében  s  el- 
beszélése az  újabb  iroda- 
lomra és  művészetre  is  irány- 
adó lett.  Raffael  Farnesinai 
freskóin  kívül  Thorwaldsen 
és  Canova  márvány  csoport- 
jai hirdetik  a  régi  rege  ter- 
mékenyítő hatását.  Apuleius 
meséjét  magyarra  fordította 
Gsengeri  János  (Olcsó  könyvtár).  V.  ö.  Bohde, 
Psyche.  Seelenkult  und  ünsterblichkeitsglaube 
der  Griechen  (Tübingen  1903) ;  Gonze,  De  Psy- 
ches  imaginibus  (Berlin  1855) ;  Oollignon,  Essai 
sur  les  monuments  relatifs  au  mythe  de  Psyche 
(Paris  1877). 

Psyclie  (újabban :  Amicta),  ecksteini  Ld., 
a  Fonólepkék  (1.  o.)  Psychidae  családjába  tar- 
tozó lepkefaj.  Mint  a  többi  idetartozó  fajnak,  her- 
nyója és  nősténye  a  magaszötte  zsákjában  tölti 
életét ;  a  zsák  hosszúkás  s  gyakran  igen  hosszú 
f ászárakkal  fedett.  A  nőstény  nyűforma,  lábak, 
csápok  és  szárnyak  nélkül ;  a  hím  feketetestű,  füs- 
tös szárnyakkal.  Hernyója  sötétbarna,  hátán  fe- 
ketés, mellpajzsai  feketebarnák,  sárgás  sávokkal. 
Hazánkra  jellemző  faj ;  Budapesten  elég  gyakori. 
Hazánkon  kívül  még  Isztriában  található. 
Psycliiatria  (gör.),  1.  Elmekórtan. 
Psycliidae  (állat),  1.  Fonólepkék. 
Psycl&ologia  (gör.),  1.  Lélektan. 
Psycliopatliia  (gör.),  1.  Elmebaj. 
Psyctiopatliia  sexualis,  a.  m.  a  nemi  ösz- 
tönök rendellenessége,  amely  vagy  a  rendes  élet- 
tani határokon  kívlil  (gyermek-  és  aggkorban), 
vagy  azokon  belül  jelentkezik.  Idetartozik  a  kó- 
rosan fokozott  vagy  csökkent  nemi  inger,  a  nemi 
ösztön  kielégítésének  rendellenes  módja  ugyan- 
azon V.  ellenkező  nembeliekkel,  állatokkal  (sodo- 
rnia), halottakkal  (nekrofllia),  élettelen  tárgyak- 
kal. A  P.  egyik  neme  a  kójérzet  fokozása  céljá- 
ból való  kegyetlenkedés  is  (sadismus),  melyet  né- 
melyek magukon  eszközölnek  (masochismus) ; 
másik  neme  a  ruhaneműek  tapogatása,  csóko- 


lása  s  hasonló  cselekményekben  nyilvánul  hieg 
(fetisizmus).  Ha  a  nemi  ösztön  perverz  s  ugyan- 
azon nembeliek  irányában  nyilvánul  meg :  homo- 
sexualizmusról  beszélünk  (urningizmus,  pede- 
rasztia).  A  P.  oka  többnyire  abnormitás;  hanem 
az,  abban  az  esetben  megnyilvánulása  szemérem 
elleni  bűncselekmény. 

Psychopompos  vagy  Psychagogos  (gör.).  a.  m. 
lélekvezető,  lélekkísérő;  Hermes  isten  (Mercu- 
rius)  mellékneve,  ki  a  meghaltak  lelkét  arany 
vesszejével  az  alvilágba  vezeti. 

Psycliosis  (gör.),  1.  Elmebaj. 

Psycliotria  ipecacoanba  (növ.),  1.  Uragoga. 

Psycliovitalisiiias,  1.  Vitaiizmus. 

Psychroklinia  (növ.),  Vöchting  szerint  az  a 
jelenség,  amelyben  vegetatív  tengelyek  és  kocsá- 
nyok  nagyobb  hőmérsékleten  megnyúlnak,  ala- 
csonyabbon meggörbülnek. 

Psygmatocerus  (állat),  a  Négylábtőízes, 
Hosszúcsápuakhoz  (Longicornia)  tai'tozó  bogár- 
nem, melyet  egyetlen  faj,  a  Braziliában  élő  P. 
Wagleri  képvisel.  Termete  karcsú ;  feje  fényte- 
len fekete ;  csápjai  belső  oldalukon  igen  hossza- 
san tollazottak ;  a  tor  vöröses,  érdes ;  szárnyfe- 
dőiéi oldalt  kissé  benyomottak,  hátsó  végükön 
2—2  tüskével  birok,  finoman  pelyhesek ;  lábai 
meglehetős  hosszúak,  vörösek.  Hossza  3  cm. 

Psyllidae  (áiiat),  1.  Levélbolhák. 

Psylliodes  (repcebolha),  1.  Földi  bolhák. 

Psyra  vagy  Pszara,  sziget,  1.  Ipszara. 

Pszaligráfía  (gör.),  1.  Képmetszés. 

Pszalmodia  (gör A  a  zsoltárok  éneklése  zene- 
kísérettel  vagy  anélkül,  továbbá  a  zsoltárónek 
melódiája. 

Pszalterion,  1.  Psalterium. 

Pszammit,  1.  Homokkő,  Gsillámhomokkö. 

Pszammoma  (gör.),  mészszemcséket  tartal- 
mazó, többnyire  jóindulatú  daganat.  Vannak 
azonban  mészszemcséket  tartalmazó  rákok  és 
szarkómák  is.  Leggyakoribb  a  P.  a  kemény  agy- 
burkon  borsó-diónyi  szürkés-vörös,  érdes  metszés- 
lapú  daganat  alakjában. 

Pszara,  sziget,  1.  Ipszara. 

Pszefit,  a.  m.  konglomerát  (1.  o.). 

Pszéiizma  (psephisma,  gör.),  a  régi  görög  álla- 
mokban a  szavazás  alapján  hozott  néphatározat, 
melyet  írásba  foglalva  az  állami  levéltárba  he- 
lyeztek el. 

Pszeudartrózis,  1.  Álízület. 

Pszeudepigrafon  (gör.),  1.  Pszeudoepigrafon.. 

Pszeudo  . . .  alatt  nem  talált  szó  Pseudo  . .  . 
alatt  keresendő. 

Pszeudoakonitin,  napellin,  Cg6H4pNOi3.  Az 
aconitum  ferox  gyökerében  előforduló  alkaloida. 
Vízben  és  lúgokban  kevéssé,  alkoholban  és  éter- 
ben könnyen  oldódó,  201— 202o-on  olvadó,  átlát* 
szó  tük.  Oldata  jobbra  forgat.  Égető  ízű  és  nagy- 
mértékben mérgező.  Alkoholos  lúggal  főzve  vera- 
trumsavra  és  pszeudoakoninra  bomlik. 

Pszeudobrookit  (ásv.),  rombos  vékony  tégla- 
alakú táblák,  amelyek  külsőleg  nagyon  is  a 
brookitkristályokra  emlékeztetnek.  Sötétbarna 
V.  fekete,  kissé  fémes  fényű,  a  nagyon  vékony 
kristályok  vörösen  átlátszók.  Vastitanát,  képlete 
közelítőleg  Fe4(TiOj8.  Koch  Antal  budapesti 
egyetemi  tanár  fedezte  fel  Erdélyben  Piskivel 


Pszeudodiaszköp 


741 


Pszeudoszkópikus  Jelenségrek 


szemben  az  Aranyi-hegy  elváltozott  vörös  ande- 
zitjében, ahol  tipikus  pneumatolitos  termék ;  ké- 
sőbb a  Monté  Dőre  trachitjában,  a  Katzenbuckel 
(Baden  nagyhercegség)  nefelinitjében,  az  1872-i 
Vezúv- lávában  és  más  helyeken  is  megtalálták. 

Pszeudodiaszkóp,  Ward-féle  optikai  kísér- 
leti berendezés.  Az  egyik  szem  világos  foltot,  a 
másik  sötét  síkot  lát ;  a  benyomás  az,  mintha  a 
sötét  lapon  lyuk  volna. 

Pszeudo-dipterosz  (gör.),  annak  az  ó-görög 
templomnak  neve,  mely  alaprajzában  a  dipte- 
roszhoz  hasonlít,  azzal  a  különbséggel,  hogy  a 
hajót  övező  egyetlen  oszlopsor  oly  távol  kerü.1  a 
faltól,  mint  a  dipterosznál  a  külső  oszlopsor,  úgy 
hogy  közte  ós  a  fal  között  még  egy  oszlopsor 
számára  volna  hely.  Példák  a  dór  ApoUon-tem- 
plom  Selinusban,  a  messai  ión  templom  Les- 
boson. 

Pszeudodoxia  (gör.)  a.  m.  hamis  tan. 

Pszeudoepigraion  (gör.),  olyan  mű,  mely  nem 
jogosan  viseli  valamely  szerző  nevét,  pl.  a  Lyg- 
damus-féle  elégiák  Tibullus  neve  alatt  marad- 
tak fenn. 

Pszendoiit  (pseudophit,  ásv.),  tömött  szerpen- 
tinszerü  almazöld  pennin.  Lelőhelye  a  Zdjar-hegy 
Aloysthal  mellett  Morvaországban. 

Pszeudo-gaylussit,  1.  Jarrowit. 

Pszeudográí  (psetídograph,  gör.),  a.  m.  ha- 
mis okirat. 

Fszeadohermairoditizmas  (gör.)  a.  m.  álher- 
mafroditaság,  1.  Hermafroditaság. 

PszeudoMpertrofia,  1.  Túltengés. 

Pszendokéncián,  1.  Giánszulpd. 

Pszeudokleisztogámia  (pseudocleistogamia 
növ.,)  kleisztogámia  (1.  o.)  esete,  amidőn  a 
virág  csak  bizonyos  körülmények  között  marad 
állandóan  zárt.  A  P.  előállhat  fényhiány  miatt 
(photookleisztogámia,  pl.  Oxalis),  magas  víz- 
állás miatt  (hydrokleisztogámia,  pl.  Ranuncu- 
lus  aquatilis),  vagy  alacsony  hőmérséklet  miatt 
(thermokleisztogámia,  pl.  Oxalis). 

Pszeudokristályok  (ásv.),  1.  Alalcümság* 

Pszendokrizis,  1.  Láz. 

Pszeudokrizolit  (ásv.)  a,  m.  moldavit,  1.  Bu- 
tellakö. 

Pszeudokumol,  C8Hg(CH3)s.  Aszimmetriás  tri- 
metübenzol.  Izomer  a  mezitiíénnel.  Pp.  109".  Elő- 
fordul a  kőszénkátrányban. 

Pszeudoleukemia  (gör. ,  álfehérvérüség^odg  - 
kín-kór i  lymphoma  malignum,  adenia  stb.),  oly 
betegség,  amely  klinikai  képében  teljesen  hason- 
lít a  fehérvérüséghez  (1.  o.),  azonban  a  vérben 
nem  találjuk  megszaporodva  a  fehér  vérsejteket. 
L.  Limfadenoma. 

Pszeudolibethenit,  összetétele  ugyanaz,  mint 
a  libethenité,  de  2  molekula  kristályvizet  tartal- 
maz. Termőhelye  Libetbánya,  továbbá  Bhl  a 
Rajna  mellett. 

Pszeudológia  (gör.),  elmebajosok  kóros  hazu- 
dozása. 

Pszeudomalachit,  1.  Foszforkalcit. 

Pszendomorfózis,  1.  Álalakúság. 

Pszeudonim  (gör.),  1.  minden  irat  vagy  könyv, 
mely  nem  szerzője  valódi  nevével  jelen  meg,  to- 
vábbá maga  a  fölvett  álnév  is.  L.  még  Anonim. 
V.  ö.  az  ott  említett  irodalmat,  azonkívül  a  P. -írók 


legteljesebb  jegyzéke :  Weller,  Lexikon  Pseudo- 
nymorum  (18^);  a  németeké:  Holzmann  és 
Bohatta,  Pseudonymen-Lexikon  (1906);  a  né- 
metalföldieké és  flamandoké :  Doovninck,  Ver- 
momde  en  naamloze  schijvers  der  nederlandsche 
on  vlamsche  letteren  (1883—85) ;  a  dánoké :  Gol- 
lins,  Anonymer  og  Pseudonymer.  Megfelelő  ma- 
gyar jegyzék  még  nincs. 

2.  A  lóversenyen,  ha  valaki  nem  akar  a  saját 
neve  alatt  futtatni,  akkor  lovát  a  versenyegylet- 
nél bejelentett  álnév  alatt  is  futtathatja.  Üyenek 
pl. :  Féltoronyi  ménes,  Mr.  Black,  Mr.  Blue,  an- 
gerni  ménes  stb.  Uralkodók  lovaikat  rendszerint 
P.  alatt  futtatják. 

Pszeudo-oolit,  olyan  oolit  (borsókő),  amelynek 
gömböcskói  már  nem  mutatnak  héjas  szerkeze- 
tet, hanem  rendezetlen  finom  szemecskék  hal- 
mazából állanak. 

Pszeudoorganizmosok,  1.  Álszervezetek. 

Pszeudoparenchima  (a.  m.  álparenchima,  növ.), 
Az  alsóbbrendű  növények  (gombák,  zuzmók)  egyes 
részeiben  a  gombafonalak  (hypha)  oly  sűrű  fo- 
nadékot képeznek,  hogy  keresztmetszetben  rö- 
vid, egyenlő  átmérőjű  sejtek  láthatók ;  azonban 
az  egyes  sejtek  csak  a  fonadékot  alkotó  fona- 
lak átmetszetei. 

Pszeudo-peripterosz  (gör.),  görög  templom- 
forma, melynél  a  templom  hosszú  oldalát  nem 
különálló  oszlopsor  kíséri,  hanem  fóloszlopok, 
melyek  a  hajó  falához  illeszkednek ;  ilyen  volt 
pl.  Zeus  temploma  Agrigentumban. 

Pszeudoplázia  (gör.),  nem  a  rendes  szövetnek 
képződése  a  szervezet  valamely  részén.  L.  Da- 
ganat. 

Pszeudoplazma  (gör.)  a.  m.  daganat. 

Pszeudoszféra  (gör.),  negyedfokú  felület  ál- 
landó negatív  görbillettel. 

Pszeudoszkóp  (gör.),  optikai  készülék,  mely 
a  tárgyak  domborzatát  fordítva  mutatja,  tehát 


I  I  I  I  I  I  I  I  li  i  I  I 

1.  ábra.  Az  osztott  fél  nagyobbnak  látszik. 


a  domborulatot  mélyedésnek,  mert  a  két  szem- 
ben keletkező  képben  a  jobb-  és  baloldal  tükrö- 
zés által  fel- 
cseréltetik. A 

Wheatstone- 
f éle  P.  két  de- 
rékszögű 
üveghasábból 
áll,melyekélei 

merőlegesek 
a  látás  vona- 
lára. Az  észlelő  a  tük- 
röző    átfogólapokkal 
párhuzamosan  néz  át 
az  eszközön. 

Pszeudoszkópikus 
jelenségek,  optikai 
csalódások,  a  szem  és 
látóideg  közvetítette 
oly  érzések  és  képek, 
melyek  nem  felelnek  meg  a  valóságnak.  A  szem- 
mérték cserben  hagyhat  pl.  a  távolságok  meg- 
ítélésében. 'Valamely  egyenesnek  felosztott  részét 


a 


ábra.  a-t  kelleténél  szélesebbre,  b-t 
magasabbra  becsüljük. 


3.  ábra.  a  nagyobbnak  látszik, 
mint  b. 


Pszichaszténia 


—     742     — 


Pszíchogrenezis 


nagyobbra  becsüljük,  mint  az  osztatlant  (1.  ábra) ; 
két  négyzet  közül  a  függélyesen  vonalzottat 
szélesebbnek,  a  vízszintesen  vonalzottat  maga- 

4.  ábra.  Minden  következő  trapéz  az  előzőnél  nagyobbnak 
látszik 

sabbnak  véljük  (2.  ábra).  A  3.  és  4.  ábrán  a 
jobboldalt  álló  körgyűrű- szelvény  nagyobbnak 

látszik,  mert  balról  jobb- 
felé   keskenyedést    vá- 
runk. Az  5.  ábra  hosszú 
vonalai  úgy  tűnnek  fel, 
mintha  egymáshoz  szög 
alatt  hajlanának,  holott 
párhuzamosak. 
Pszichaszténia  (gör.), 
\\  V^  /  V    V'  \      kényszergondolatokkal 
\\  y\  //  //  \\^  \\  és  kényszercselekedetek- 
kel járó  ideges  állapot. 
Pszichiátria  (gör.),  1. 
Elmekórtaii. 
K\//\/      \N\       Pszichikus  (gör.)  a.  m. 
V^   /  f/  Vn  V^  a  lelki  életre  vonatkozó. 
\\  ^ A/ /  \\K\      Pszichikus     epilep- 
szia (gör.),  1.  Nyavalya- 
törés. 

Pszichikus  infekció 
(lat.)  alatt  értjük  vala- 
mely gondolatnak  vagy 
cselekedetnek  másokra 
gyakorolt  szuggesztív  hatását,  mely  utánzásra 
késztet,  pl.  társaságban  az  ásítás.  Ezen  alapszik 
a  tömegszuggesztió  is.  Hisztériásokon  P.  alapján 
kóros  tünetek  is  fejlődhetnek,  egész  hisztériás 
járványok  keletkezhetnek.  Ismeretesek  a  közép- 
kori hisztériás  táncjárványok  (1.  o.),  Oroszország- 
ban egyes  vallásos  szekták  terjedése,  az  imádko- 
zással való  gyógyítás  s  más  gyógyító  szekták. 

Pszichoanalizis  (gör.)  az  orvosnak  az  a  törek- 
vése, hogy  betegének  lelki  világát  megösmerje. 
Újabban  csak:  a  Freud  által  gyakorolt  módot  ér- 
tik alatta,  aki  a  nemi  élet  lelki  vonatkozásainak 
beható  felderítésével  gyógyítani  is  akar,  ezért 
ezt  az  irányt  Freudizmusnak  is  nevezzük. 

Pszichobiológia  az  a  felfogás,  mely  minden 
élőt,  az  alsóbb  rendűeket,  sőt  a  sejteket  is,  lel- 
keseknek, tehát  valamely  fokban  érzőknek,  tuda- 
tosaknak, akaróknak  tekint. 

Pszichodinamika  (gör.),  a  lelki  állapotok  egy- 
másra és  a  testre  való  hatásának  tana. 

Pszichodráma  (gör.),  monolögszerű  költemény, 

mely  drámailag  mozgalmas  és  csupán  hatásában 

megnyilvánuló    cselekményt  jelenít  meg  s   a 

monodrámától  és  a  magánjelenettől  leginkább 

abban  különbözik,  hogy  minden  színpadi  díszlet 

nélkül  kerül  előadásra.  Megalapítója  Meerheimb 

Richárd  (1825—1896),    kinek  főműve:  Psycho- 

dramenwelt  (í.  kiad.,  Berlin  1887).  Ezenkívül  írt 

még  két  kis  füzetet  a  Reclam-féle  vállalatban 

Psychodramen) ;  Háhnel  összegyűjtve  adott  ki 

öbb  P.-t:  Psychodramat.  Dichtungen  (Bremen 

893);  u.  o.  1893  óta  Psychodramenwelt  címen 


5.  ábra.  A  hosszú  párhuzamos 
egyenesek  egymást   metsző 
egyenesek  gyanánt   tűnnek 
fel. 


folyóirat  is  jelent  meg.  V.  ö.  Bardewiek,  ^ech- 
nik  des  Psychodrama  (Bremen  1894). 

Pszichoíizika  (gör.),  a  név  Fechnertől  szárma- 
zik, ki  főleg  azokat  a  kutatásokat  jelezte  e  név- 
vel, melyek  az  érzeteknek  a  fizikai  ingerekhez,  de 
általában  a  fizikainak  (a  testinek)  a  pszichikaihoz 
(lelkihez)  való  viszonyát  tárgyalják.  Minthogy 
semmi  sem  igazolja  ezeknek  a  jelenségeknek  a 
többi  lelki  jelenségektől  való  elvi  különválasztá- 
sát, a  P.  nem  egyéb,  mint  az  általános  lélektan- 
nak egyik  része.  Alkalmasabbnak  látszik  a  kísér- 
leti lélektan  neye^  ámbár  a  lélektani  kísérlet  rég 
túlterjedt  azokon  a  jelenségeken,  melyeket  a  régi 
P.  tárgyalt.  Wundt  a  fiziológiai  lélektan  nevét 
használja.  Pszichofizikai  törvénynek  rendesen  az 
inger  és  érzet  közt  fennálló  ama  viszonyt  neve- 
zik, melyet  először  Weber  Ernő  Henrik  ismert 
meg  (ezért  Weber-féle  törvény  is),  később  Fech- 
ner  általánosított,  amelyet  így  formulázhatni :  az 
ingernek  az  a  növekedése,  mely  az  érzet  intenzi- 
tásának észrevehető  növekedését  előidézi,  mindig 
állandó  viszonyban  van  az  ingerhez.  B  viszony 
minden  érzéknél  más,  de  a  kipuhatolt  viszony- 
számok nagyon  ingadoznak.  Fechner  tovább  ment 
Webemél  és  így  formulázta :  az  érzet  az  inger 
logaritmusának  arányában  nő.  Igen  értékes  az 
e  viszonyok  vizsgálatánál  alkalmazható  módsze- 
rek megállapítása,  melyet  Fechnernek,  Wundt- 
nak,  Müllemek  stb.  köszönhetünk.  Újabban  a  P. 
eddigi  tételemek  kritikája  élesebbé  vált.  Kér- 
déssé tették,  hogy  a  lelki  jelenségek  mennyisége 
hasznavehető  fogalom-e ;  Bergson  ezt  egyáltalán 
tagadja.  V.  ö.  Fechner,  Elemen  te  d.  Psychophysik 
(2  köt.  Leipzig  1859) ;  ugyanattól.  In  Sachen  der 
Psychophysik  (1877) ;  Revision  d.  Hauptpunkte 
d.  Psychophysik  (1882) ;  Hering,  Über  Pechners 
psychophysisches  Gesetz  (1876) ;  Müller  G.  B., 
Zjir  Grundlegung  d.  Psychophysik  (1878).  L.  még 
Érzet,  Pszichológiai  mérések. 

Pszichofizikai  parallelizmus,  az  a  felfogás, 
hogy  a  testi  jelenségek  nem  okoznak  lelkieket, 
a  lelkiek  nem  testieket,  hanem  e  két  sor  jelen- 
ség egyik  a  másikat  kiséri.  Spinoza  ezt  úgy  ma- 
gyarázza, hogy  test  és  lélek  csak  két  attribútuma 
az  egyazon  szubstanciának  (1.  Spinoza) ;  ebből 
következik,  hogy  a  kétfajta  jelenség  rendje  egy 
és  ugyanaz :  Ordo  et  connexio  idearum  idem  est 
ac  ordo  et  connexio  rerum.  Fechner  pedig  azzal 
a  képpel  világítja  meg  gondolatát,  hogy  valamint 
a  körvonal  valamely  része  kívülről  nézve  kon- 
vexnek, belülről  konkávnak  tetszik,  azonkép  a 
\álág  belülről  nézve  lélek,  kívülről  test.  A  mo- 
dern élettan  hajlik  e  fölfogás  felé.  V.  ö.  Schtdtz, 
Busse,  Kries  és  Benno  Erdmann  idevágó  tanul- 
mányait. 

Pszichofizikai  törvény,  1.  Érzések  és  Pszicho- 
fizika. 

Pszichofiziológia  (gör.),  az  élettannak  az  á 
része,  mely  az  agyvelőműködések  (érzés,  gondol- 
kozás, emlékezés)  tanulmányozásával  foglalkozik, 
két  részre  osztható :  pszichofizikára  és  pszicho- 
dinamikára. 

Pszichogenezis  (gör.),  a  lélek  fejlődésének  tör- 
ténete, a  gyermeki  lélek  megfigyelése  alapján. 
Főleg  Preyemek  és  Kussmaulnak  köszönünk 
erre  vonatkozó  érdekes  megfigyeléseket.  A  lé- 


PszichogrrAf 


-     743     — 


Pszlohrométer 


iektannak  ez  a  része  fóleg  az  érzékszervek  mű- 
ködésének fejlődésével,  az  emlékezet,  nyelvhasz- 
nálat vizsgálatával  foglalkozik.  A  biogenetikus 
törvény  érvénye  a  lélektan  terén,  melyet  többen 
kerestek,  itt  egészben  véve  mégis  kétséges.  V.  ö. 
Freyer,  Die  Seele  des  Kindes  (2.  kiad.,  Berlin 
1884) ;  Probst,  Gehim  u.  Seele  d.  Kindes ;  Bald- 
loin,  Mentái  developemeut  on  child  and  race 
<3.  kiad.  1897). 

Pszichográf  (gör.),  iró  szerszám,  mellyel  a 
spiritiszták  szellemei  állítólag  Írnak.  A  médium 
kezét  egy  falemezre  helyezi,  mely  vagy  ceruzá- 
val összekapcsolva  kis  kereken  jár,  vagy  úgyne- 
vezett gólyacsőr  segítségével  kisebbítve  írja  föl 
a  betűket,  esetleg  pedig  egy  odatett  ábécén  a  be- 
tűket mutatóval  jelzi.  Hasonló  gyakorlat  a  régi 
rómaiaknál  és  a  kínaiaknál  is  dívott.  Az  ered- 
ményt nem  annyira  a  szellemek,  mint  inkább  az 
agyműködés  folytán  fellépő  öntudatlan  izommoz- 
gások hozzák  létre.  V.  ö.  Gessmann,  Die  Psycho- 
graphie  (Berlin  1857). 

Pszichológia  (gör.),  1.  Lélektan. 

Pszichológiai  mérések.  Már  Herbart  tett  kí- 
sérletet a  matematikának  lelki  jelenségekre  al- 
kalmazásával bizonyos  lelki  jelenségeket  mennyi- 
ségileg is  pontosan  meghatározni,  főleg  a  képze- 
teknek a  tudatból  való  kiszorítását,  a  képzetek 
intenzitásának  csökkenését  stb.  Most  általánosan 
e\  van  ismerve,  hogy  ez  a  kísérlet  nem  sikerült. 
Weber  s  utána  Fechner  más  alapon  újították 
fel  ezt  a  kísérletet,  ők  a  fizikai  ingerek  és  a  velük 
funkcionálisan  kapcsolatos  képzetek  egymáshoz 
való  viszonyát  akarták  pontos  mérés  tárgyává 
tenni,  e  viszonynak  egyik  tagja  ugyanis,  a  fizikai 
inger,  pontosan  megmérhető.  így  keletkezett,  mint 
kiUön  szakasza  a  lélektannak,  a  pszichoíizika, 
melynek  módszerei  kiterjedt  alkalmazást  nyer- 
tek. Legkritikaibb  képviselője  B.  G.  Müller 
Göttingenben,  legkiterjedtebben  ható  és  leglele- 
ményesebb  Wundt.  Wundtnak  köszönjük  az  úgy- 
nevezett reakciókisérleteket,  melyek  a  képzet  és 
rá  következő  akarati  impulzus  kapcsolatára  vet- 
nek fényt.  Újabban  a  statisztikai  módszer  is  tért 
nyert  a  lélektanban,  így  indított  Ebbinghaus  vizs- 
gálatokat az  emlékezetről,  Krápelín  a  fáradság  és 
ingerlő  szerek  hatásáról,  Stem  a  tanúvallomások 
hűségéről.  V.  ö.  Lipps,  Die  Messmethoden  (1906). 

Pszichológizmus,  az  a  fölfogásmód,  amely  a 
lelki  jelenségek  egész  világát,  tehát  tulajdonkép 
az  egész  világot,  melyről  hiszen  csak  érzeteink, 
gondolataink  útján  van  tudomásunk,  a  lélektan 
körébe  utalja.  Minthogy  ez  a  nézet  következete- 
sen keresztülvive  egyrészt  egész  paradox,  más- 
részt jóformán  lehetetlen,  a  legtöbb  pszicholó- 
gista  a  szűkebb  értelemben  vett  lelki  jelenségek 
világát  számítja  a  lélektanhoz,  vagy  akarja  a 
lélektan  módszereivel  vizsgálni,  a  lélektan  elvei- 
vel magyarázni.  Különösen  éles  az  idevágó  vita 
a  logika  és  ismerettan  természetére  vonatkozó- 
lag. A  pszichológisták  ezt  a  lélektan  egyik  feje- 
zetének tekintik,  a  logisták  ellenben  tagadják, 
hogy  az  érték  kérdéseinek  tudományát  lehessen 
a  tények  tudományának  módszereivel  megol- 
dani. A  lélektan  csak  leírja  a  lelki  tényeket 
(pl.  gondolatokat),  esetleg  elemzi,  magyarázza ; 
hogy  mit  ér  a  gondolat,  mikor  és  mikép  igaz,  más 


gondolatkörbe  tartozik.  V.  ö.  Palágyi  Menyhért 
és  Pauler  Ákos  logikai  értekezéseit  irodalmunk- 
ban. Mindketten  ily  logista  állásponton  állnak. 

Pszichomantia  (gör.)  a.  m.  lélekidézés,  1.  Ha- 
lottidézés. 

Pszichometria  (gör.)  a.  m.  lelki  mérlegelés, 
így  nevezik  az  okkult  tanok  hívei  azt  a  jelensé- 
get, midőn  egy  lelkileg  érzékeny  vagy  szomnam- 
bul  egyén,  csupán  bizonyos  szubjektív  érzésekből 
megsejti  egy  másik  egyénnek  vagy  valamilyeii 
tárgynak  benső,  a  normális  érzékszervekkel  észre 
nem  vehető  tulajdonságait. 

Pszichomótoros  (gör.)  az  oly  mozgás,  mely 
szellemi  műveleten  alapszik,  pl.  a  beszédhez,  írás- 
hoz szükséges  mozgások. 

Pszichoneurózis  (gör.),  oly  idegbaj,  melyben  a 
szellemi  kóros  tünetek  túlnyomók,  sőt  a  testi 
(ideges)  tünetek  is  a  szellemi  tünetek  hatása 
alatt  változhatnak,  ilyen  a  neuraszténia,  hisztéria 
és  a  nyavalyatörés. 

Pszichopata  (gör.),  szellemileg  rendellenes,  ren- 
desen öröklés  útján  terhelt  egyén. 

Pszichopátia  (gör.),  elmebaj.  P.  seoctialis 
Krafft-Ebing  ily  című  könyvének  megjelenése  óta 
értjük  alatta  a  nemi  élet  kóros  megnyilvánulá- 
sainak összességét.  L.  Psychopathia  seximlis, 

Pszichopátiás  tökéletlenség,  1.  Szellemi  fo- 
gyatékosság. 

Pszichopatológia  (gör.),  1.  Llmekőrtan. 

Pszichoterápia  (gör.),  lelki  gyógyítás,  igyek- 
szik az  érzésre  és  gondolkodásra  való  hatás  út-; 
ján  egyes  beteges  tünetet  megszüntetni.  Ide  tar- 
tozik a  hipnotikus  szuggesztió,  a  szuggesztív  hip- 
nózis útján  való  gyógyítás.  Ilyen  módon  hat  a 
betegnek  értelmes  fölvilágosítása  (Dubois),  rend- 
szeres foglalkoztatása  (foglalkoztató  terápia)  s 
idetartozik  a  pszichoanalízis  (1.  o.)  is. 

Pszichózis  (gör.),  1.  Elmebaj. 

Pszichroíor  (psychrophor,  gör.),  hűsítő  húgy- 
csap,  hűsítő  szonda,  hűtőkutató,  fémből  készült, 
teljesen  zárt  katéter,  mely  hosszában  ketté  van 
választva ;  a  válaszfalnak  az  eszköz  orrmányá- 
ban  van  egy  nyílása,  melyen  át  az 
egyik  oldalon  befolyó  víz  a  másik 
oldalra  átáramolhat.  A  férfi  nemi- 
szervek gyuladásos  és  ideges  bán- 
talmainál  használatos  és  a  körül- 
ményekhez mérten  úgy  meleg,  mint 
hideg  alkalmazását  teszi  lehetővé. 

Pszichrométer,  a  levegő  ned- 
vességének meghatározására  szol- 
gáló műszer.  Az  August-féle  P.  (1. 
az  ábrát)  két  egészen  egyforma  hő- 
mérőből áll,  mely  egymással  szem- 
ben keresztalakú   vasszerkezeten 
van  megerősít\"e.  Ezek  közül  az 
egyik  (száraz  hőmérő)  a  levegő  hő- 
mérsékletét mutatja,  a  másik  (ned- 
ves hőmérő)  pedig  vékony  muszlin- 
szövettel van  bevonva,  melyről  pa-    AuMst-féie 
mutszálak  nyúlnak  le  kis  vizes  csé-  pszichrométer. 
szébe.  A  víz  a  csészéből  felszívódik 
és  a  hőmérő  gömbjét  állandóan  nedvesen  tartja. 
A  nedves  hőmérő,  minthogy  gömbje  párolgás 
következtében  lehűl,  az  uralkodó  hőmérséklet 
alá  száll'és  a  két  hőmérő  közötti  különbség  az 


ttí 


Pszilomelán 


~     744 


Ptácsnik 


ú.  ri.  P.-es  különbség  elegendő  arra,  hogy  a  levegő 
nedvességét  meghatározhassuk.  Erre  a  célra  kész 
táblázatok  vannak  (nagyon  elterjedtek  a  Wild- 
Jelinek-féle  P.-es  táblák),  melyekből  a  száraz  és 
nedves  hőmérő  adata  szerint  a  levegő  páranyo- 
mását és  relatív  nedvességét  könnyen  ki  lehet 
keresni.  A  nedves  hőmérő  kezelése  gondot  igé- 
nyel, főleg  télen,  0®  alatti  hőmérsékletnél,  midőn 
magát  a  gömböt  kell  megöntözni,  hogy  finom 
jégkéreg  keletkezzék  rajta,  mely  szintén  párol- 
gás által  sülyeszti  a  nedves  hőmérő  adatát.  A 
P.-táblák  bizonyos  állandó  szélsebességre  érvé- 
nyesek, mely  a  természetben  rendesen  nincs  meg 
(0*9  m.  mp.-ként).  Legtökéletesebb  az  Assmann- 
féle  aspiráló  P.  (1.  Aspiráló  hőmérő).  Újabban  a 
nedves  hőmérőt  ventilátorral  szerelik  fel,  mely 
mesterségesen  állandó  légáramlatot  idéz  elő. 
Hideg,  száraz  éghajlaton  a  P.-en  kívül  jó  szol- 
gálatot tesz  a  hajszálhigrométer  (1.  Higrométer). 

Pszilomelán  (ásv.),  kemény  mangánérc,  szöllős, 
sztalaktitos  alakzatok  (schwarzer  Glaskopf), 
amelyeknek  felülete  hol  sima,  hol  pedig  érdes  v. 
szemcsés,  szerkezetük  gyakran  héjas,  néha  kissé 
rostos  vagy  teljesen  tömött,  törési  felületük 
sima  és  fénytelen,  esetleg  kissé  csillogó ;  gyak- 
ran pszeudomorfózák  alakjában  kalcit  v.  fluorit 
után.  Vasfekete  vagy  kékesfekete,  karca  fénylő. 
Kémiai  összetétele  ingadozó,  a  különböző  man- 
gánoxidoknak elegye  és  1—6%  vizet  is  tartalmaz ; 
tulajdonképen  hidroxidgél  (1.  Gél),  amely  6— 17o/o 
BaO-t,  3~ö7o  KjO-t,  továbbá  Si^O-t  és  egyéb 
oxidokat  tartalmaz  abszorbeált  állapotban.  A 
vörös-  és  barna  vasérc  üregeiben  és  a  porflr  hasa- 
dékaiban terem  a  következő  helyeken :  Schnee- 
berg,  Johanngeorgenstadt,  Ilmenau,Ilfeld,Siegen, 
Horhausen,  hazánkban  Macskamezö.  Fontos  man- 
gánérc. 

Psziloritisz  (Psziloriti),  a  Kréta  szigetén 
fekvő  Ida  hegységnek  (1.  o.)  más  elnevezése. 

Pszilózis  (gör.)  a.  m.  kopaszság. 

Pszira,  sziget,  1.  Fseira. 

Pszittakózis,  az  Afrikából  és  Amerikából  be- 
hozott papagályok  betegsége,  ami  bágyadtságban, 
bélhurutban,  később  elesetlségben  nyilvánul,  a 
belső  szervekben  pedig,  főleg  a  májban  kis  szürke 
gócok  keletkeznek.  Okozója  az  ú.  n.papagály- 
bacÜltiSyilletYe  toxinja.  lenne,  amit  némelyek  a 
paratif  usz-bacilussal  azonosnak  tartanak.  A  P.-sal 
összefüggőnek  mondják  az  emberek  tüdőgyula- 
dásának  némely  eseteit,  melyek  ott  keletkeznek, 
ahol  a  papagályok  P.-ban  megbetegednek.  A  kér- 
dés még  nincsen  véglegesen  tisztázva. 

Pszjol,  a  Dnyepr  681  km.  hosszú  baloldali  mel- 
lékfolyója, Kurszk  orosz  kormányzóság  Obojan 
kerületében  ered,  átfolyik  Charkov  ós  Poltava 
kormányzóságokon,  Kremencsugnál  torkollik,  ha- 
józhatatlan. 

Pszkov,  1.  kormányzóság  Oroszországban, 
44,209  km2  területtel,  (i9i5)  1.447,700  lak.  É.-i  ré- 
szén egészen  sík  és  több  helyen  mocsaras ;  D.-i 
részén  az  Alauni-dombok  ágazzak  be.  A  tavak 
száma854;  köztük  a  legnagyobbak  aP.-i  (505  km^), 
Az  időjárás  nagyon  változó.  P.-ban  az  évi  közép- 
hőmérséklet 5«,  a  téli  — 5'8»,  a  nyári  16'9o.  P. 
talaja  túlnyomóan  devoni  képződmény,  csakis  a 
Duna  környékén  találni  mészkőkorszakbeli  kép- 


ződményeket. A  földnek  27Vo-a  szántóföld,  SÍ%-&. 
erdő  és  18o/o-a  rét  és  legelő.  Velikija-Luki  járás- 
ban búza,  egyebütt  kender,  len,  rozs,  zab  és  bur- 
gonya a  fő  termékek.  A  lovak  száma  200,000  drb, 
470,000  szarvasmarha,  370,000  juh.  Gyáripara^ 
jelentéktelen,  a  legtöbb  üzem  a  lentörés  és  bőr- 
gyártás szolgálatában  áll.  A  lakosok  nagy-oro- 
szokon kívül  esztek  és  lettek.  P.  1782  óta  kormány- 
zóság. —  2.  P.  (Pleszkov),  az  ugyanily  nevű  kor- 
mányzóság és  járás,  meg  gör.  kel.  érsekség  szék- 
helye, (1913)  37,300  lak.,  bőrcserzéssel,  lenfonókkal 
és  vászonszövóssel.  Van  mintegy  40  templomajtöblx 
kolostora,  katonai  iskolája,  egy  kremlje,  amely- 
nek falai  1323-ból  valók  és  csaknem  egész  belsejét 
a  Szt.-Háromság-templom  foglalja  el.  P.  Orosz- 
ország egyik  legrégibb  városa,  már  a  X.  sz.-ban 
fennállott.  Alapítását  a  hagyomány  szt.  Olgának 
tulajdonítja.  A  középkorban  fontos  kereskedelmi 
hely  volt  és  a  hanzával  összeköttetésben  állott. 
1510-ban  III.  Vaszilij  önállóságának  véget  vetett 
és  a  moszkvai  nagyfejedelemségbe  olvasztotta, 
be.  1582.  Báthory  István,  1615.  Gusztáv  Adolf 
sikertelenül  ostromolták.  Az  északi  háborúban  is 
volt  szerepe.  A  világháborúban  az  oroszok  vere- 
sége után  itt  volt  Ruszkij  hadseregének  főhadi- 
szállása. Itt  irta  alá  1917  márc.  15.  II.  Miklós 
orosz  cár  azt  a  manifesztumot,  amellyel  a  maga 
és  a  trónörökös  nevében  a  trónról  lemondott.  A 
mikor  a  bresztlitovszki  béketárgyalások  a  szov- 
jetkormánnyal meghiúsultak  s  a  németek  elő- 
nyomultak, 1918  febr.  25.  P.-ot  is  német  csapatok, 
szállták  meg. 

Pszkov-tó,  Pszkov  orosz  kormányzóságban,  L 
Peipusz-tó. 

Pszoa  (gör.)  a.  m.  csípő  v.  vesetájék. 

Pszoasz  (gör.)  a.  m.  horpaszizom.  Vtm  nagy  és 
kis  P. ;  ezek  közül  az  utóbbi  némelykor  hiány- 
zik. A  P.  mujor  a  P.  minorral  és  a  mmculus 
iliacm  internussal  (belső  csipőizom)  a  csípöiz- 
mokhoz  tartozik.  Az  első  az  utóbbival  a  mtiscu- 
lus  ileo-P.-t  (csípőágyékizmot)  alkotja  s  lefut  a 
combra  s  a  combcsont  kis  tomporán  tapadva  meg, 
a  combot  a  has  felé  hajlítja,  vagy  pedig  az  alsó 
végtag  rögzítésekor  az  ágyéki  gerincoszlopot  s  a. 
medencét  lefelé  és  előre  felé  húzza;  azért  is  az. 
ágyékizom  gyuladásakor  (pszoitisz)  igen  fájdal- 
mas a  lépcsöraászás,  illetőleg  a  comb  hajlltása. 

Pszoasztályog,  a  combhajlásban  a  Poupart- 
féle  szalag  alatt  jelentkező  tályog,  mely  az  ágyéki 
gerincoszlop  csigolyaszujával  van  összefüggés- 
ben. A  genny  a  csigolyatestből  a  pszoaizom  men- 
tén süly  ed  le  az  említett  helyre.  Kezelése  a  geny 
kiszívásában  és  gyógyító  folyadékoknak  (jodo- 
formglicerin)  befecskendezésében  áll;  emellett 
mindenkor  a  megfelelő  gerincoszloprészletet  helyi 
kezelésben  is  kell  részesíteni.  L.  Gsigolyaszú. 

Pszoriázis  (gör.),  1.  Pikkelysömör. 

Pszunj -hegység,  1.  Psunj -hegység. 

P.  T.,  a  lat.  pleno  titulo  (teljes  című)  vagy  a 
praemissis  titulis  (az  említett  címekkel  vagyis 
azok  mellőzésével)  rövidítése.  Leveleken  általá- 
nos megszólításképen  használják. 

Pt.,  a  platina  kémiai  jele. 

Ptácsnik  (Ftácsnik)  az  Északnyugati  Kárpá- 
tok vulkánikus  vonulatának  kezdő  tagja  Nyitra 
és  Bars  vármegyék  határán,  a  Nagy  Fátra  kris- 


Ptaeroxylon 


—     745    — 


Pterocarpus 


tályos  kőzeteire  ömlött  ki  vulkánikus  anyagának 
nagy  része.  É.-on  a  Handlova,  K.-en  a  Garam  ha- 
tárolja el,  belseje  lakatlan,  csak  pár  község 
van  völgyeiben,  jelentékenyebb  kiemelkedései : 
a  Donnerstein  (970  m.),  Weisserstein  (1133  m.), 
Adlerstein  (1126  m.),  Ptác8nik(1346  m.),  Klak 
(1202  m.),  Markov  vrh  (903  m.)  és  Reichberg 
(857  m.). 

Ptaeroxylon  Eckh  et  Zeyh.  (növ.),  a  Melia- 
ceae-család  génusza ;  egyetlen  faja  a  P.  obliquum 
(Thunb.)Radlkof.,  fokföldi  fa  v.  cserje.  Kérge  ke- 
serű. Friss  fájának  a  szaga  tiisszentésre  ingerel, 
ezért  hazájában  sneeze  wood,  nieshout  a  neve, 
a.  m.  tüsszentő  fa.  Különben  pedig  ez  szolgáltatja 
a  fok  földi  mahagonifát 

Ptah,  az  ókori  egyiptomiak  egyik  főistene,  a 
művészeteknek,  de  a  kezdetnek  istene  is ;  szék- 
helye Memflsz.  Ó  a  nagy  világalkotó,  az  istenek 
atyja,  aki  a  lényeket  teremtette.  Ö  az  igazság 
ura  és  az  istenek  királya ;  ő  Osiris  helyettese  és 
mint  ilyen,  Ptah-Szókar- Osiris  a  neve.  Mint  hosszú 
istenözakállú  beburkolt  múmiát  ábrázolták,  ke- 
zeiben a  kormánypálcát  és  az  élet  jelével  díszí- 
tett Ded-oszlopocskát  tartva. 

Ptarmica  (növ.),  1.  Achülea. 

Ptasnik,  Jan,  lengyel  művelődéstörténeti  író, 
krakói  egyetemi  tanár,  szül.  a  galíciai  Mikluszo- 
wiczében  1876  jan.  15.  Főleg  a  lengyel  városi  és 
egyházi  kultúra  történetével  foglalkozik.  Rész- 
ben a  magyar  művelődéstörténet  szempontjából 
is  érdekes  tanulmányai  19(X)-tól  nagyrészt  a 
Bibliotéka  Krakowska  c.  vállalatban  jelentek 
meg  8  a  Rocznik  Krakowskiban.  Utóbbi  közölte 
1910.  Stoss  Vidről  és  családjáról  szóló  kimerítő 
tanulmányát.  Monumenta  Poloniae  Vaticana  c. 
müvének  1914-ig  3  kötete  jelent  meg  (Krakó). 

Ptelea  L.  (növ.),  a  Rutaceae-család  génusza ; 
7  faja  Észak-Amerika  mérsékelt  övén  fa  v.  cserje. 
Több  közülük  erős  illatú.  A  P.  trifoliata  L.  (pénzfa, 
hereszil)  Európában  gyakori  kerti  vagy  parkdísz. 
2—3  m.  magas  cserje.  Levele  hármas,  levélkéi 
nyeletlenek,  tojásdadok,  kihegyezettek,  a  középső 
nagyobb.  Virágzata  ernyős  buga,  virága  zöldes- 
sárga, illatos.  Termése  kerek  széles  szárnyú,  a 
szilfáéhoz  hasonlít.  Szétdörzsölt  levele  meg  a  haj- 
tása kellemetlen  szagú,  féreg  ellen  jó. 

Pterelaos,  taphosi  király  Akarnaniában.  Egy 
arany  hajszála  volt,  mely  Poseidon  kegyéből  hal- 
hatatlanná tette.  Leánya,  Komaitho,  Amphitryon 
(1.  0.)  iránti  szerelemből  kihúzta  az  arany  hajszá- 
lat s  ezzel  apjának  halálát  okozta. 

Pteria,  megerősített  ókori  város  Kis-Ázsiában 
Galatia  és  KappadókiaÉ.-i  határán,  ma  Bogasz- 
köi  falu  áll  a  helyén,  melynek  területén  német 
kutatók  a  hettita  művészetnek  a  Kr.  e.  második 
évezred  közepébe  tartozó  nagyfontosságú  emlé- 
keit, valamint  nagyszámú  ékiratos  föliratot  hoz- 
tak napfényre. 

Ptericlitliys  J.^.(paieont.),  a  Placodermi  rend- 
jébe tartozó,  3—20  cm.  hosszaságú  halnem.  L. 
Devon-korszak. 

Pteridiam  Gled.  (növ.),  a  Páfrány-félék  gé- 
nusza ;  egyetlen  faja  a  P.  aquiUnum  (L.)  Kuhn 
(közönséges  sasharaszt,  ölyvharaszt,  ördögborda, 
Pteris  aquüina  L.)  erdőben,  bokros  helyen,  ir- 
tásban néhol  tömeges ;  csaknem  kozmopolita.  1/3— 


IV2  D1-,  de  még  magasabb  is.  Rhizomája  elága- 
zik és  messzire  terjed.  Levele  nagy,  2— 3-szor 
szárnyas,  a  szárnyak  2— 3-szor  szárnyasán  szab« 
daltak,  az  egész  levél  alakja  többnyire  három- 
szögalakú. Sporangiumcsoportjai  hosszúkás  vo- 
nalak a  karélyok  fonákán  ;  a  karély  széle  (tulaj- 
donképen a  2  fátyol)  rájuk  hajlik.  Rhizomája  lisz- 
tes, Teneriffán  a  helechokenyér  készül  belőle  ; 
az  újzélandi  maoriknak  valamikor  főtápláléka 
volt. 

Pt^ridograpliia  v.pteridophytologia  (növ.), 
a  harasztfélékkel  (Pteridophyta)  foglalkozó  tudo- 
mány. 

Pteridopliora  (áuat),  1.  Paradicsommadarak. 

Pteridopbyta  (növ.),  1.  Edényes  virágtala- 
nok. 

Pteridospermae  (növ.),  a.  m.  Gycadofilices- 

(1.0.). 

Pterigium  (gör.),  szárnyas  hályog,  aszemtekei 
kötőhártyának  a  szaruhártyára  való  kapaszko- 
dásából támadó  ókalakú,  legyezőszerűen  ránco- 
lódó hártya.  Többnyire  vízszintesen  irányul  a 
belső  szemzug  felől  a  szaruhártyára,  olyanok  sze- 
mén, akik  poros,  szennyes  levegőben  dolgoznak. 
A  kis  P.  is  feltílnő  szépséghiba,  ha  pedig  nagy,  a 
szaruhártya  közepéig  érő,  a  látást  is  rontja,  a 
szem  mozgását  is  korlátozza.  Operálással  meg- 
szüntethető. 

Pteris  iy.(i>öv.),  a  Polypodiaceae  (Páfrány-félék) 
család  génusza ;  60  faja  legnagyobb  számmal  és 
a  legváltozatosabban  a  forró  övön  fordul  elő,  kü- 
lönösen Kelet-Ázsiában  s  délre  a  szigeteken.  Ked- 
velik a  nedves,  televény  talajú  erdőket.  Levelük 
1  V.  többször  szárnyas,  nyelükben  1  edénynyaláb 
halad,  karélyai  fonákán  a  levél  szélével  párhuza- 
mos vonalban  állnak  a  sporangiumcsoportok,  me- 
lyeket a  visszahajló  levólszél  betakar.  Számos 
pompás  levelű  páfrány  tartozik  ide.  Tartják  őket 
üvegházban,  szobában  és  használják  levéldísznek 
a  virágkötészetben,  pl.  P.  cretica  L.  több  válto- 
zatban, P.  longifolia  L.,  P.  se>'ridata  L.  f .  (már 
igen  régóta  kultiválják)  és  mások.  —  P.  aquüina 
L.,  1.  Pteridium,. 

Pterocarpus  L.  (növ.),  a  hüvelyesek  pillan- 
gós vii'ágú  génusza ;  20  forró  övi  faja  páratlanul 
szárnyas  levelű  fa ;  levélkéik  váltakozva  állanak. 
Viráguk  egyszerű  v.  bugás  fürtben  áll,  többnyire 
sárga,  vitorlája  kopasz,  hüvelyük  kerek  v.  tojás- 
dad, ritkán  csaknem  sarlóalakú,  fala  papiros-  v. 
bőrnemű;  a  középső  vastagabb  ós  keményebb 
rész  körül  —  mely  a  magvakat  rejti  —  szárnyas ; 
a  magok  száma  1 — 2.  Legnevezetesebb  a  keletin- 
diai P.  marsupium  Roxb.,  a  Malabárpart  fája. 
Ez  szolgáltatja  az  összehúzó  orvosságnak  nagyra 
becsült  malábári  kino-t,  mely  a  megfelelően  be- 
metszett kéregből  piros  nedv  alakjában  folyik  ki, 
azután  megsűrűsödik  és  a  napon  csakhamar  meg- 
keményedik. Gyűjtése  némi  adó  ellenében  van 
megengedve.  A  P.  erinaceus  Poir.,  mely  Szene- 
gambiától  Angoláig  van  elterjedve,  a  gambiai 
kinöt  szolgáltatja.  Kelet-Indiában  (D.-en)  ós  a 
Fülöp-szigeteken  honos  a  P.  santalintis  L.  f.  fal- 

fumin  a  bibliában).  Ennek  a  fája  a  piros  szantálfa. 
'iros  festőanyaga  a  szantaün,  de  ezt  csak  a  hul- 
ladékokból és  a  gyökérből  vonják  ki,  festenek 
vele.  A  kereskedelembe  másfél  méteres  darabok- 


Pterocarpus-kino 


—     746     — 


Ptilonorhyrrchus 


ban  kerülő  szantálfa  csak  a  gesztje  a  törzsnek  és 
pedig  alsó  részéből.  Gyógyszerészeti  neve  lignum 
santali  rübrum.  Az  asztalosok  kaliaturafája  is 
ez  (1.  Galiatur-fa).  Indiában  a  fát  csak  engedély- 
lyel  szabad  dönteni.  Más  fajoknak  is  igen  kemény 
és  tartós  a  fája  (P.  indicus  Willd.).  Az  afrikai 
szantálfa  a  P.  santalinmdes  L'Hér,  A  közép- 
amerikai  és  nyugatindiai  P.  draco  L.  nedve 
az  amerikai  sárkányvér y  szintén  kino-f  ajta.  A  P. 
esculentiÁS  Schum.  et  Thonn.  hüvelye  a  nyugat- 
afrikai benszülöttek  gyümölcse.  A  P.  a  Drepa- 
nocarpics  génusszal  rokon,  melynek  egy  afrikai 
kivételével  8  faja  tropikus  Amerikában  él.  A  két 
génusz  egyes  fajait  össze  is  foglalták,  így  pl.  a 
Pt.  erinaceus-t  Drepanocarpus  senegale7isis-nek 
nevezték. 

Pterocarpus-kino  (növ.)  a.  m.  Amboina-kino 
vagy  Malabar-kino,  1.  Gserzönövények  és  Ptero- 
carpus. 

Pterocarya  Kunth,  szárnyas  dió  (nSy.),  a 
Juglandaceae  (Diófafélék)  család  génusza ;  4  faja 
van,  ezek  közül  a  P.  fraxinifolia  (Lam.)  Spach. 
(P.  caucasica.  C.  A.  Mey.)  díszkertekben  ültetett 
fa.  Virága  2  lakú,  a  leple  4  levelű,  a  termős  virág 
magházával  össze  van  nőve.  A  lepel  alját  2  elő- 
levél takarja,  mely  később  a  terméssel  összenő- 
vén, ennek  szárnyaként  szerepel.  A  termés  csont- 
héjas, 4  rekeszű.  Levele  szárnyas,  11—25  párral, 
a  kőrisfához  hasonlít.  Szabad  helyen  napfényben 
pompásan  csillogó  szárnyas  terméseivel  még 
lombtalanul  is  szép  fa.  A  telet  nálunk  kiállja. 
Hazája  Transzkaukázia.  Két  faj  japáni,  egy  pe- 
dig Wnai. 

Pterocles  arenarias  (^at),  1.  Homoki  fo- 
goly. 

Pteroclidae  (áiiat),  1.  Pusztai  tyúkok. 

Pterodactylus  (paleont.),  a  repülő  saurusok 
(Pterosauria)  rendjébe  tartozó  kihalt  hüllőnem, 
mely  alakját  tekintve,  a  madarakra  emlékeztet. 
A  koponya  hegyes  csőrben  végződik,  mely  végig 
fogas.  Az  idetartozó  s  főként  a  jurakorban  elter- 
jedt fajok  nagysága  a  verébé  és  a  sasé  között  vál- 
takozik. Legszebb  csontvázak  a  bajorországi  és 
württembergi  litográf -palából  ismeretesek.  Leg- 
ismertebb fajai  a  P.  spectábilis  Meyer  és  P.  ele- 
gáns Wagn. 

Pteroglossus  aracari  (áiiat),  1.  Borsevök. 

Pteroma,  pteron  (gör.)  a.  m.  szárny ;  az  ógörög 
templomnál  jelenti  a  templomhajótól  és  az  azt 
övező  oszlopsortól  alkotott  tornácot. 

Pteromys  (áUat),  1.  Bepülö  mókus. 

Pteron,  1.  Pteroma. 

Pteroplioridae,  Tollasszárnyúpillék  (áUat), 
az  Aprópillék  (Microlepidoptera)  egyik  családja. 
Testük  megnyúlt,  lábaik  vékonyak,  hosszúak  s  4 
sarkantyúval  felszereltek;  szárnyaik  a  nemek 
szerint  kevésbbé  v.  mélyebben  hasítottak,  úgy 
hogy  kis  toUacskákból  összetetteknek  látszanak. 
16  lábú  hernyóik  apró  növényeken  élnek.  A  csa- 
lád több  nemre  oszlik,  mint :  Oxyptilus  Z.,  Pia- 
typtilia  Hb.,  Aludta  Wlsghm.,  Pterophorics 
Geoffr.  stb.  Közismert  a  hófehérszínű,  selyem- 
fényű Aludta  pentadactyla  L.,  melynek  mellső 
és  hátsó  szárnyai  összesen  5  tövig  hasított  nyel- 
vecskéből  állanak;  a  bamaszínű  Pterophorus 
lithodactylus  Tr.,  melynek  alsó  szárnyai  3  le- 


benyből állanak,  mellső  szárnyai  ellenben  csak 
mintegy  Vs-ig  befelé  hasítottak,  stb. 

Pteropidae  (áiiat),  1.  Bepülö  kutyák. 

Pteropoda  <áiiat),  1.  Csigák. 

Pteropodás  iszap  (geoi.),  a  jellemző  mélyten- 
geri lerakódások  egyike.  L.  Pelagikus  sz^imen- 
tádó. 

Pteropodidae  (állat),  Bepülö  kutyák. 

Pteropus  (állat),  1.  Bepülö  kutya. 

Pteroxylon  (nov.),  1.  Ptaeroooylon. 

Pterygristes  (áiiat),  a  Símaorrú  denevérek 
(Vespertilionidae)  családjába  tartozó  denevér- 
nem. Az  idetartozó  fajok  az  összes  denevérek 
között  a  legkitűnőbb  és  legkitartóbb  repülők  s 
esténként  a  legkorábban,  sokszor  már  napnyugta 
előtt  is  röpülnek.  Hazánkban  két  faja  él,  neve- 
zetesen a  korai  denevér  (P.  nodula  Schreb.,  újabb 
nevén :  Nydalus  nodula  Schreb.)  és  a  szőrös- 
karú  denevér  (P.  Leisleri  Kuhl,  újabb  nevén : 
Nydalus  Leisleri  Kuhl).  A  korai  denevér  leg- 
nagyobb denevéreink  egyike,  szárnya  vala- 
mennyi denevérünk  közt  a  leghosszabb  és  leg- 
keskenyebb ;  testhossza  12—16*6  cm.  ebből  4*8-5 
cm.  esik  a  farkára;  kiterjesztett  szárnyainak 
hossza  34*8 — 37  cm.  A  szőröskarú  denevér  test- 
hossza 10  cm.,  miből  4-3  cm.  esik  a  farkára;  ki- 
terjesztett szárnyainak  hossza  12*90  cm. 

Pterygota  (áiiat),  a  fajokban  szegény  Szár- 
nyatlan rovarokkal  (Apterygota)  szemben  a  fa- 
jokban igen  gazdag  Szárnyas  rovarok  gyűjtő 
neve.  Ebbe  a  csoportba  sorozzuk  azokat  a  szár- 
nyatlan  rovarokat  is,  amelyek  kimutathatólag 
eredetileg  szárnyas  rovaroktól  származnak  (pl. 
tetvek,  bolhák). 

Pterylograpbia  (gör.),  1.  Pterylosis. 

Pterylosis  (gör.)  a  tollak  elrendeződése 
a  madár  bőrén.  Plerylographia,  a  P.  leírása. 
V.  ö.  Nitsch,  System  der  Pterylographie  (Halle 
1840). 

P.  Tli.,  növénynevek  mellett  Dw  Pdit-Thou- 
ars  Louis  Marié  Aubert  (1.  o.)  francia  botanikus 
nevének  rövidítése. 

Ptialin  (ptyalin),  1.  Nyál. 

Ptics,  a  Pripet  287  km.  hosszú  baloldali  mel- 
lékfolyója Minszk  orosz  kormányzóságban,  föl- 
veszi az  Oroszát,  Gluszktól  kezdve  hajózható, 
Bagrimovicsinál  torkollik. 

Ptilium  Knnzei  Heer.  (áiiat),  Európában 
mindenütt  közönséges,  igen  apró,  alig  0*4  mm. 
hosszú,  trágyában,  lehullott  lomb  alatt  található 
ötlábtőízes  törpe  bogár.  Termete  hosszúkás,  színe 
fénytelen  fekete.  Szárnyfedelei,  melyek  a  potro- 
hot  nem  fedik  teljesen,  végükön  áttetsző  szólek- 
kel sötétbarnák ;  lábai  sárgák.  Egész  teste  igen 
finoman  szőrözött. 

Ptilonorbyiicliinae  (áiiat),  1.  Paradicsom- 
madarak. 

Ptilonorhynclius  (állat),  az  Éneklők  rend- 
jébe tartozó  madár-nem.  1  faj,  a  selyemmadái- 
(Pl.  violaceus  [Vieill.])  ismeretes.  Észak- Ausz- 
tráliában honos.  Fénylő  blborfekete.  A  nőstény 
felül  zöld,  szárnya  ós  farka  zöldes  sárgásbarna, 
alul  világos  sárgászöldszürke  mustrázattal.  Hossza 
32,  szárnyhossza  16  cm.  Gould  megfigyelései  sze- 
rint a  selyemmadár  gályákból,  ágakból  lugas- 
szerű cserényeket  készít. 


Ptinus 


__     747     _ 


Ptolemaios  tétete 


Ptinas  (Tolvajbogár,  áiiat).  Apró,  alig  3  mm. 
hosszú,  a  faragó  bogarak  családjába  tartozó  bogár 
(1.  Faragó  bogarak).  Mindenütt  el  van  terjedve  és 
lárva  és  bogár  korában  egyaránt  igen  kártékony, 
mert  különböző  állati  és  növényi  anyagokban, 
magtárakban,  muzeumokban,  kitömött  állatok- 
ban, szárított  növényekben  stb.  pusztít. 

Pto  a.  m.  passato  (1.  o.). 

Ptolemaeus,  1.  Ptolemaios. 

Ptolemaios,  Egyiptom  16  makedón-görög  ere- 
detű királyának  közös  neve ;  Lagidáknak  is  hív- 
ják őket,  mert  az  első  P.-nak  Lagos  volt  a  neve. 

I.  P.  (mellékneve  Soter),  Nagy  Sándor  egyik 
hadvezére,  ki  főleg  Baktriában  és  Indiában  vi- 
tézkedett. Urának  halála  után  (323)  II.  Alexan- 
drosnak,  Nagy  Sándor  fiának  nevében  kormá- 
nyozta Egyiptomot  és  Libiát,  midőn  pedig  ez  311. 
meghalt,  felvette  a  királyi  címet.  Vagyonát 
Alexandria  megerősítésére  és  szépítésére  fordí- 
totta. Ó  vetette  meg  alapját  a  világhírű  múzeum- 
nak, mely  a  királyi  palotával  összefüggött,  benne 
voltak  a  nagy  könyvtár  helyiségei.  285.  átadta 
trónját  fiának  és  283.  meghalt. 

n.  P.  Phüadelphos  (285-247.)  hódításokat 
tett  Bthiópiában,  Abessziniában,  Arábiában. 

IlLP.Euergetes,  «a  jótevő»  (247—222.),  rövid 
időre  a  Seleukidák  birodalmát  is  elfoglalta.  Alatta 
volt  Egyiptom  a  legnagyobb  földterület  ura. 

IV.  P.  Philopator  (222—205.),  hazáját  már  a 
hanyatlás  lejtőjére  juttatta.  Hosszú  háborúba 
keveredett  III.  Antiochosszal  és  elvesztette  Kis- 
Ázsiában  és  a  Libanon  mellett  fekvő  birtokait. 

V.  P.  Epiphanes,  a  «fen8éges»  (205—181.)  5 
éves  korában  jutott  a  trónra ;  a  római  szenátus 
vállalta  a  gyámságot,  s  ezóta  az  egyiptomi  ki- 
rályok mindig  Róma  befolyása  alatt  állottak. 

VI.  P.  Phüométor  (181—146.)  hadat  viselt 
Szíria  ellen  a  libanoni  birtok  miatt,  de  Antiochos 
fényes  győzelmet  vívott  ki  Pelusion  mellett,  P.-t 
elfogta,  azonban  Róma  kényszerítette  Antiochost, 
hogy  Egyiptomból  kivonuljon. 

VIL  P.  Eiipator-t  rövid  uralkodás  után  IX. 
P.  Physkon  követte  11.  Euergetes  néven  (171  — 
117.).  Mikor  130.  egy  forradalom  miatt  Ciprusba 
menekült,  fia,  VIIL  P.  Neos  Philopator,  köve- 
telte a  trónt,  azonban  127.  megölték  s  JJ.^er^e- 
t^s  visszanyerte  uralmát.  Halála  után  fia,  X.  P. 
II.  Sotér  (Lathyros),  majd  XI.  P.  Alexander 
uralkodtak,  állandó  belzavarok  közepett. 

XIL  P.  II.  Alexander  Sulla  kegyelméből  lett 
király,  azonban  egy  lázadásban  megölték.  Vég- 
rendeletében Rómát  tette  örökösévé.  Utána 

XIII.  P.  Neos  Dionysos,  X.  P.  Lathyros  tör- 
vénytelen üa  (81—51.)  lett  Egyiptom  ura,  míg 
testvére  Ciprusban  uralkodott.  Ezt  58.  Marcus 
Porcius  Cato  Rómának  foglalta  el,  XIII.  P.-t  pe- 
dig Alexandria  népe  kergette  számkivetésbe  Ró- 
mával szemben  való  gyávasága  miatt.  A  trium- 
virek utasítására  azonban  Gabinius,  Szíria  hely- 
tartója, 55.  trónjára  visszaültette.  Halála  után 
51.  két  gyermeke,  a  13  éves 

XIV.  P.  és  17  éves  nénje,  egyúttal  neje  Kleo- 
pátra ültek  Pompeius  gyámsága  alatt  Egyip- 
tom trónján.  P.  Kleopátrát  48.  megfosztotta  ural- 
kodói rangjától.  Caesar  47.  Alexandriába  jött, 
legyőzte  P.-t,  ki  menekülése  közben  a  Nílusba 


fulladt,  s  a  trónt  Kleopátrának  úgy  adományozta, 
hogy  uralmát  egy  még  ifjabb  testvérével,  XV. 
P.-szal  osztotta  meg.  Ez  a  gyermek  méreg  kö- 
vetkeztében csakhamar  meghalt  s  helyébe  mint 
társkirály  Caesar  és  Kleopátra  fla,  XVI.  P. 
Caesar  (Caesario)  lépett.  Kleopátra  volt  a  P. 
család  utolsó  élő  tagja,  mikor  Augustus  30. 
Egyiptomot  elfoglalta  és  a  királynőt  öngyilkos- 
ságba kergette.  Ezzel  a  P.  család  uralma  Egyip- 
tomban véget  ért.  V.  ö.  Strack,  Die  Dynastie 
der  Ptolemáer  (Leipzig  1900);  Bouché— Le- 
dér cq,  Histoire  des  Lagides  (2  köt.,  Paris  1903— 
1904).. 

Ptolemaios,  Klaudios,  kiváló  ókori  csillagász, 
matematikus  és  geográfus.  Valószínűleg  a  Felső- 
Egyiptomban  fekvő  Ptolemais  Hermeiu  nevű  vá- 
rosban született ;  csak  azt  tudjuk,  hogy  évszámí- 
tásunk második  századában  élt  (140  körül).  Meg- 
figyeléseit Alexandriában  a  Serapeionban  végezte. 
Három  nagy  munkája  maradt  ránk,  melyek  kö^ 
zül  az  első  a  földrajz,  a  második  a  csillagászat,  a 
harmadik  pedig  az  optika  terén  alapvető.  Első 
alapvető  nagy  munkája  a  FewYpacptxTí  OípTJy7)(;t?; 
amellyel  a  földrajznak  új  kora  kezdődik.  P.  ebben  a 
városok  földrajzi  szélességét  és  hosszát  is  megadja. 
Ó  az  első,  ki  teljesen  helyes  geometriai  projek- 
ciót alkalmazott,  azt,  melyet  később  sztereogra- 
fikusnak neveztek  el.  Fő  munkája  azonban  a  csil- 
lagászat terére  vonatkozó  u.  n.  Almageszt  (1.  o.). 
P.  nézete  szerint  a  Föld  áll  a  világ  középpontjá- 
ban és  körülötte  mozog  az  u.  n.  7  planéta.  P.  a 
planéták  mozgásában  előforduló  egyenlőtlensé- 
gek megmagyarázására  az  epiciklusok  elméletét 
állította  fel  (1.  Epiciklus).  A  P.-féle  rendszer  tart- 
hatatlanságát Coppernicus  bizonyította  be  és  a 
geocentrikus  rendszer  helyébe  a  heliocentrikus 
rendszert  tette.  Az  optikára  vonatkozó  mun- 
kája 5  könyvből  áll.  Legértékesebb  az  ötödik 
könyv,  mely  a  dioptrikát  tartalmazza.  A  refrak- 
ciót a  levegő  és  éter  különböző  sűrűségére  vezeti 
vissza.  Három  fő  munkáján  kívül  még  a  következő 
címűeket  tulajdonítják  P.-nak,  melyek  közül  azon- 
ban néhány  bizonyára  nem  tőle  van :  Quadriparti- 
tum  (TeTpaptSXóí;  oúvca^t?  (i.a^(xa-ctxrf) ;  Centiloquium 
(xapTcő?) ;  Opaffst^  areXavóSv  aff-réptuv  xál  (JuvaYWYTJ  ÍKirrt^- 
{jtaattóv  (A  csülagok  felkelése  és  lenyugvása  és  az 
időjárásról) ;  TTCod^asK;  xal  TcXavtojiáviov  áp-/^át ;  Ilspi 
ávaXTJfxfiaxo?  (Napórákról);  PlanisphaeriumCA  tzKíú- 
(sie,  STCtcpaveía?  orcaípa; ;  'Apaovtxá  (3  könyv  zenéről) ; 
V.  ö.  PröhlichR.,  P.-nak  hazánkra  vonatkozó  tér- 
képei (Egyet.  Phil.  Közlöny  IX.) ;  Boll,  Studien 
tiber  Cl.  Ptolemaeus  (Leipzig  1894). 

Ptolemaios  Chennos,  alexandriai  görög  gram- 
matikus a  Kr.  u.  1.  sz.  második  felében,  írt 
Sphinx  címen  egy  mythologico-grammatikai  drá- 
mát, egy  Anthomeros  című  eposzt  s  egy  Új-tör- 
ténet c.  művet,  melyben  mytho- 
lógiai  és  történeti  adatok  voltak 
fantasztikus  egyvelegben  felhal- 
mozva. Csak  ez  utóbbinak  maradt 
fenn  a  kivonata  Photiosnál. 

Ptolemaios  tétele  szerint  a 
körbe  beírt  négyszögben  az  átlók 
szorzata  egyenlő  az  egymással  átellenes  olda- 
lak szorzatainak  összegével.  Tehát  ábránkban  az 
ABCD  négyszögben:  AC.BD=AB.GD-fBC.DA. 


Piolemais 


—     748 


Publikánusok 


Ptolemais,  több  ókori  város  neve,  melyek  ne- 
vüket mind  a  Ptolemaiosok  dinasztiájára  vezették 
vissza ;  kiemelendők :  1.  Feniciában  régebbi  nevén 
Ake ;  most  Akka  v.  St.  Jean  d'Acre.  2.  Egyiptomi 
város  Thebais  tartományban,  Hermeiu  melléknév- 
vel ;  romjai  Mensieh  mellett.  8.  Etiópia  keleti  part- 
ján, most  Basz-ed'Din.  é.  Kyrenaikában,  Barka 
kikötővárosa,  romjai  Tolometa  mellett. 

Ptomainok,  I.  HuUaalkaloidák. 

Ptózis  (ptosis,  gör.),  a.  m.  sülyedés ;  lehet  ál- 
talános, amikor  az  egész  szervezet  függesztő 
szalagjainak  lazasága  miatt  az  összes  szervek 
lejebb  sülyednek,  mozgékonyabbak,  mint  normá- 
lis körülmények  közt ;  leggyakoribb  és  legfel- 
tűnőbb ez  a  hasi  zsigereknél  (enteroptozis,  1.  o). 
L.  még  Glénard-féle  betegség.  —  A  szemészetben 
a  felső  szemhéjnak  a  kelleténél  lejjebb  sülyedése. 
Oka  vagy  fejlődési  hiba,  vagy  a  szemhéj  vala- 
milyen megbetegedése,  leggyakrabban  azonban 
a  felső  szemhéjat  emelő  izomnak  teljes  v.  részle- 
ges bénulása ;  az  ily  bénulás  a  központi  ideg- 
rendszer valamilyen  megbetegedése  következté- 
ben szokott  keletkezni.  Ha  a  P.  állandósult  és 
oly  nagyfokú,  hogy  a  látást  zavarja,  operálással 
lehet  rajta  segíteni. 

Ptuj,  Pettau  szláv  neve. 

Ptyalin  (gör.),  1.  Nyái. 

Ptyalismus  (gör),  l  Nyálfolyás. 

Ptyalogoga  (gör.,  lat.  salivantia),  oly  gyógy- 
szerek, melyek  nyálazást  idéznek  elő. 

Ptycliopteryginiii,  1.  Osvégtag. 

Ptychopterygium-elmélet,  annak  az  elmé- 
letnek neve,  mely  a  gerinces  állatok  végtag- 
jait a  test  két  oldalán  keletkező  egy-egy  oldal- 
redőből  (ptychopterygium)  származtatja.  A  P.-tel 
szemben  áU  „a  Gegenbauer-féle  archipterygium- 
elmélet.  L.  OsvégtaQ' 

Ptycliotls  í  Ó.  (növ.),  az  ümbelliferae  (Br- 
nyösök)  család  génusza ;  mintegy  7  faja  van  a 
Pokf  öld  és  a  mediterrán  vidék  között  megoszolva. 
A  P.  coptica  DC.  (Ammi  copticum  L.,  Trachy- 
spermum  copticum  (L.)Lk.)  egyéves,  csaknem  haj- 
szálfinomságú  sallangos  levelekkel.  Termése  erős 
kakukfüszagú,  csaknem  olyan,  mint  a  kömény- 
mag, de  a  sok  bibircstől  érdes.  Hazája  Egyiptom- 
tól Afganisztánig  terjed.  Ajowan,  ajvan  v.  oman 
(szerecsenmag)  a  neve. 

Pu,  hosszmérték  Kinában  =^  5  esi  =  1*603  m. 

Pubaszti,  ó-kori  város,  1.  Bvibasztisz. 

Pubertás  (lat.),  a  nemi  érés  neve,  1.  Élet- 
kor^ Fanosodás. 

Pubertási  klorózis,  1.  Ghloroanaemia. 

Pubertás-mirigy  (Steinach)  v.  interstitialis 
mirigy  (Bonin  ós  Arcél)  a  here  ondócsatornái 
között  lévő  interstitialis,  Leydig-féle  sejtekből 
álló,  kivezetőcsö  nélküli,  belső  szekréciójú  mirigy, 
melynek  vál  adéka  a  vérbe  jutva,  a  pubertáskori 
változásokat,  tehát  a  szekundér  nemi  jelleg  ki- 
alakulását okozza.  Aggkorban  a  P.-mirigy  sor- 
vad ;  az  ondókivezető  cső  lekötése  után,  továbbá 
minden  olyan  behatásnál,  mely  a  here  ondószál- 
készítését csökkenti  (Röntgen-besugárzás),  a  P. 
erősebb  fejlődésnek  indul.  Hasonló  sejtek  vannak 
a  petefészek  petéi  között,  tehát  van  női  P.  is, 
melynek  funkciója  a  szekundér  nemi  jelleg  kiala- 
kulásán kívül  a  tej  elválasztásra  is  kiterjed.  A 


P.-gyel  folytatott  átültetési,  valamint  megfiata- 
lltási  kísérletek  (Steinach)  újabban  nagy  port 
vertek  fel;  végleges  ítéletet  ez  irányban  mondani 
még  nem  lehet. 

Pubes  (lat.),  a.  m.  fanszőrök. 

Pnbiotomia,!.  Kéboszteotomia  és  Medence- 
tágító  műtétek. 

Pnblica  auetoritate  (lat.)  a.  m.  a  felsőbb- 
ség engedelmével. 

Pnblicani  (lat.),  1.  Públikántisok. 

Publicatio  (lat.),  a.  m.  kihirdetés.  —  P. 
urbi  et  orbi,  a  pápai  törvényeknek  szokásos  ró- 
mai kihirdetése  (minthogy  az  a  városnak  és  a 
világnak  szól) ;  továbbá  a  vagyonelkobzás  az  ál- 
lamkincstár javára  (más  néven  confiscatio  is). 
P.  közzétételt  is  jelent,  különösen  irodalmi  mű- 
vek közzétételét,  kiadását. 

Publicista  (lat.),  az  államjog  és  a  politika  is- 
merője, aztán  az,  aki  nyilvános,  közérdekű  dol- 
gokról ír  (1.  Államhölcsész). 

Publicitás  (lat),  a.  m.  nyilvánosság,  köztudomás. 

Publicola,  1.  Ghaussard. 

Public  prosecutor  (ang.),  a.  m.  közvádló 
Angliában  P.  a  király,  akinek  nevében  történik 
a  bűnvádemelés,  mert  minden  bűntett  «a  király 
bókéje,  koronája  és  méltó8ága»  ellen  irányul. 

Public  Scbools  (ang.,  ojtsd:  p5bUk  szkúiz,  a.  m. 
nyilvános  iskolák),  azok  az  angol  középiskolák, 
melyeket  a  jobb  családok  gyermekei  látogatnak. 
Az  1868-iki  P.  Ad  eredetileg  csak  a  hét  legré- 
gibb ilyen  intézetre  vonatkozott,  de  azóta  számos 
újabb  P.  keletkezett.  Minden  ily  iskola  alapít- 
ványi vagyonából  tartja  fönn  magát  és  közse- 
gélyben nem  részesül ;  szervezeti  szabályaiknak 
megfelelően  választott  felügyelő  bizottság  veze- 
tése alatt  állanak,  bár  az  igazgatónak  (head- 
master)  rendesen  igen  kiterjedt  hatásköre  van. 
A  növendékek  nagyobbrészt  az  iskola  körül 
fekvő  házakban  laknak  s  évenkint  tanítási  díj 
és  teljes  ellátás  címén  tetemes  összeget  fizetnek ; 
legtöbbnyire  12—14;  éves  korukban  lépnek  be 
az  intézetbe.  A  legtöbb  iskolában  külön  szak- 
osztály van  a  reáltudományok  számára  (mo- 
dem side),  s  ennek  tanterve  és  beosztása  egészen 
kíüönbözik  a  klasszikusétól;  a  felügyeletet  a 
tanítókon  kívül  maguknak  a  tanulóknak  sorából 
választott  felügyelök  (monitors)  és  vezetők  (cap- 
tains)  is  gyakorolják.  Nagy  gondot  fordítanak  a 
test  fizikai  fejlesztésére  is :  különböző  játékok- 
kal (cricket,  football,  rackets,  flves,  lawn  tennis 
stb.),  továbbá  célba  lövéssel,  vívással,  szabad 
úszással  stb.  segítik  elő. 

Publicum  (lat.),  eredetileg  a.  m.  államva- 
gyon, államterület ;  aztán  közmegbízás,  közügy, 
nyilvánosság;  végül  közönség,  mely  valamely 
közös  célból  összejön. 

Publicum  meritorum  praemium  (lat.) 
a.  m.  az  érdemek  nyilvános  jutalma.  A  Szent- 
István-rend  jelmondata. 

Publikánok,  1.  Albigensek. 

Publikánusok  {lat.  píiblicani),  a  régi  római 
provinciák  állami  adójövedelmének  bérlői,  rend- 
szerint a  lovagi  rendből  és  rendszerint  kímélet- 
len zsarolói  a  meghódított  országoknak,  kik  a 
köztársaság  utolsó  századának  történetében  nagy 
szerepet  játezottak. 


Publilius 


-     749 


Puchner 


Publilius,  római  plebeius- család,  melynek  tag- 
jai közül  kettő  volt  nevezetes :  1.  Volero  P.,  Kr. 
e.  472.  néptribunus,  akinek  törvényjavaslatát  el- 
fogadták, hogy  a  plebeius  tisztviselőket  a  tribusi 
gyűléseken  válasszák,  tehát  ott,  hol  a  plebeiusok 
többségben  vannak.  —  2.  Quinttis  P.  Philo, 
az  első  plebeius,  ki  a  prétori  (337)  és  a  censori 
hivatalt  (332)  elérte.  Volt  négy  ízben  konzul, 
sőt  diktátor  is;  több  népszerű  törvényt  hozott 
és  többször  győzte  le  a  latinokat  és  számúitokat. 

Publilius  Syrus,  római  mimusköltő,  Anti- 
ochiából  mint  rabszolga  került  Rómába,  ott  fel- 
szabadult, színészkedett,  szindarabokat  írt  és 
rögtönzött.  Egy  Caesar  kívánságára  tartott  szini 
versenyben  legyőzte  Laberiust  (1.  o.)  és  korlátlan 
ura  lett  a  római  színpadnak.  Mimusai  elvesztek, 
de  talpraesett  szentenciáit  már  az  ó-korban  ösz- 
szegyüjtötték  s  az  iskolákban  tanulták.  Ma  is 
megvan  700  verse :  érett  életbölcseséget  hirdető, 
nagy  emberismetre  valló  velős  mondások.  Ujabb 
kiadásai  Wölfflintől  (Leipzig  1869),  Ribbeektől  (a 
Comicorum  Rom.  fragmenta-ban,  u.  o.  1873), 
Meyertől  (u.  o.  1880)  és  Friedrichtől  (Berlin 
1880).  Magyar  fordítása  Debreczenben  jelent 
meg  1591.  Ezt  Toldi  is  kiadta  (Pest  1858). 

P.  n.  c,  a  lat.  post  urhem  conditam  (a  vá- 
ros azaz  Róma  alapítása  után)  rövidítése. 

Pnccinellia  (növ.),  1.  Atropis. 

Puccini  (ojtsd:  puccsíai),  Gittcomo,  olasz  opera- 
komponista, szül.  Luccában  1858  jún.  22.,  régi 
zenészcsaládból.  A  milanói  konzervatóriumon 
nyerte  kimlveltetését,  Bazzini  és  Ponchielli  vol- 
tak a  mesterei.  Első  operái :  Le  Vilii  (1884)  és 
Edgár  (1889)  Milanóban  kerültek  színre.  Európát 
Manón  Lescaut-jával  hódította  meg,  amelynek 
Hamburgban  1893.  volt  a  premiéreje.  A  szöveg- 
könyvet Prévost  abbé  regényéből  P.  írta.  Buda- 
pesten 1894.  mutatták  be.  Következő  müvei  be- 
járták az  egész  világot,  nagy  sikert  arattak 
mindenütt  s  szerzőjüket  a  legnépszerűbb  opera- 
komponisták egyikévé  tették.  A  Manón  után  kö- 
vetkeztek :  La  Bohémé  (Murger  regényéből  írták 
öiacosa  és  Illica,  Turinban  kertüt  bemutatóra 
1897.,  Budapesten  1905.  Bohémélet  c.  alatt); 
Tosca  (Sardou  hasonló  c.  drámájából  írták  Gia- 
cosa  és  Illica,  Rómában  került  bemutatóra  19(X)., 
Budapesten  1903.) ;  Madame  Butterfly  (Milanóban 
1904.  volt  a  premiéreje,  Budapesten  1906.  az 
Operaház  P.  vezénylete  mellett  mutatta  be  Pil- 
langó kisasszony  címmel,  szövegkönyvét  Belasco 
színművéből  Giacosa  és  Illica  írta) ;  La  f anciuUa 
deU'  West  (Budapesten  P.  vezényletével  került 
színre  a  Nyugat  leánya  c.  alatt);  La  Rondine 
{a  fecske)  vidám  opera  és  három  egyfelvonásos : 
A  köpeny,  Angelica  nővér,  Gianni  Sicchi.  Ope- 
ráin kívül  írt  P.  kamarazeneműveket  és  egy 
ünnepi  misét  is.  V.  ö.  W.  Dry,  Gr.  P.  (1906) ; 
Csáth  Géza,  P.  (1910). 

Pnccinia  (aöv.),  a  Basidiomycetes-gombák 
Uredinales  rendjének  génusza,  mintegy  700  faj- 
jal, amelyek  a  föld  minden  részében  el  vannak 
terjedve  és  a  virágos  növényeken  élősködnek. 
Pyknidiumai  rendesen  bemélyedők,  korsó-  vagy 
félgömbalakúak.  Aecidiumai  rendesen  jól  fejlett 
fallal  bírnak,  amelyet  a  bemélyedt  aecidiumala- 
kokon  egy  vastag  hypharéteg  helyettesít.  Az 


uredospórák  egyenkint  fűződnek  le  a  hyphavé- 
geken  és  több  csiranyílással  bírnak.  Teleutospó- 
rái  kétsejtüek,  ritkán  többsejtűek.  Sporidiumai 
egyoldalúan  lenyomottak,  vesealakúak.  L.  Ga- 
bonarozsda, Mályvarozsda. 

Puccs,  1.  Pucs. 

Pacelle  (ejtsd:  puszei)  a.  m.  szűz,  hajadon. 
La  P. :  Jeanne  d'Arc,  az  orléansi  szűz  neve. 

Puchberg  am  Schneeberg,  alsóausztriai  kis- 
község és  pompás  nyaralóhely  a  neunkircheni 
közigazgatási  kerületben  a  Schneeberg  tövében, 
szép  várrommal,  fürészmalommal  és  (1910)  2935 
lakossal. 

Pacliero  (ejtsd :  pucséro),  spanyol  nemzeti  étel, 
mely  marhahúsból,  sonkából,  ú.  n.  bagoly  borsó- 
ból és  egy  erősen  fűszerezett  kolbászfajtából  áll. 

Puchner  Antal  báró,  osztrák  hadvezér,  szül. 
Selmeczbányán  1779.,  megh.  Bécsben  1852  dec. 
28.  Mint  hadnagy  szolgált  a  magyar  nemesi  test- 
őrségben 1799—1801.,  azután  részt  vett  az  1805., 
1809.  és  1813— 14-iki  francia  háborúkban  és 
több  csatában  kitüntette  magát.  A  béke  helyre- 
állása után  Itáliában  állomásozott  s  1834—40.  az 
Egyházi-Államot  megszálló  osztrák  sereg  pa- 
rancsnoka volt  Bolognában.  Innen  altábornagyi 
ranggal  a  bécsi  udvari  haditanácsba  hívták. 
1846-ban  erdélyi  főhadiparancsnokká  nevezték 
ki.  Ezen  állásában  mint  királyi  biztos  ő  nyitotta 
meg  Kolozsvárt  1848  máj.  29.  az  utolsó  erdélyi 
országgyűlést,  mely  aztán  a  Magyarországgal 
való  uniót  kimondotta.  P.  azonban  magyar  szár- 
mazása ellenére  nem  volt  őszinte  barátja  az 
uniónak  és  az  alkotmánynak.  A  magyar  minisz- 
térium rendeleteit  figyelmen  kívül  hagyva,  La- 
tour  bécsi  hadügyminiszter  utasításait  követte, 
1848  okt.  18.  Erdélyt  ostromállapot  alá  helyezte 
s  ezzel  megkezdte  a  nyílt  harcot  a  magyar  ügy 
ellen.  Nagyszebeni  főhadiszállásáról  intézte  a 
császári  sereg  hadműveleteit,  melyek  1848  dec. 
közepéig  egész  Erdély  elfoglalására  (Háromszék 
kivételével)  vezettek.  Bem  megjelenése  és  első 
győzelmei  után  P.  személyesen  állott  15,000  főnyi 
serege  élére.  1849  jan.  17.  GcUfalva  mellett  ve- 
reséget szenvedett  Bemtől  és  visszavonult  Nagy- 
szebenbe. Itt  1849  jan.  21.  visszaverte  Bem  tá- 
madását, de  jan.  24.  Szelindek  mellett  6  vallott 
kudarcot.  Ekkor  az  Oláhországban  állomásozó 
orosz  vezérekhez  fordult  segítségért  s  miután  azok 
Nagyszebent  és  Brassót  megszállották,  Bemet 
megtámadta  és  megverte  Vízakna  mellett  1849 
febr.  4.  Ezután  egész  Pisláig  üldözte  a  megfo- 
gyatkozott magyar  sereget.  Bem  azonban  új  erő- 
sítéseket kapva,  a  piskii  híd  mellett  febr.  9. 
megverte  P.  seiegét  és  Medgyesig nyomult  előre. 
Itt  márc.  2.  és  3.  kemény  csata  folyt  P.  és  Bem 
között  8  ez  utóbbi  kénytelen  volt  Segesvár  felé 
hátrálni.  P.  most  meg  akarta  kerülni  Bem  had- 
állását, de  ez  egy  gyors  mozdulattal  visszament 
Medgyesre  s  innen  Nagyszebenre  csapott,  melyet 
márc.  11.  véres  harc  után  elfoglalt  az  oroszok- 
tól. P.  e  hír  hallatára  ideglázba  esett  s  miután 
Nagyszeben  visszafoglalásától  megkésett,  a  pa- 
rancsnokságot átadta  KaUiany  tábornoknak,  6 
meg  kíséretével  a  Vöröstoronyi-szoroson  át  Oláh- 
országba  vonult.  Itt  egy  ideig  az  ide  űzött  osz- 
trák serig  rendbeszedésóvel  volt  elfoglalva,  az- 


Puchó 


750     — 


Pudukota 


Után  Bécsbe  ment,  hogy  Erdély  elvesztéséért  ma- 
gát igazolja.  Mentségeit  elfogadták,  söt  meg- 
kapta a  Mária  Terézia-rend  parancsnoki  kereszt- 
jét, lovassági  tábornokká  és  testőrségi  másod- 
fökapitánnyá  nevezték  ki.  1850-ben  Velence  kor- 
mányzója lett,  de  már  egy  év  múlva  betegsége 
miatt  nyugalomba  vonult.  Bikali  birtokán  (Bara- 
nya m.)  temették  el.  Bárói  rangját  1830.  kapta. 

Puchó,  község,  1.  Puhó. 

Puchói  rétegek  (geoi.),  világosszürke  v.  vör- 
henyes felső  krétakorú  márgák  és  márgapalák, 
amelyek  homokkövekkel  váltakoznak.  Kivált  Po- 
zsony és  Trencsén  vmegyében  fordulnak  elő,  ahol 
helyenkint  inoceramusokat  tartalmaznak. 

Pacbsbaum,  Hans,  1.  Buchsbaum. 

Pachstein,  Ottó,  német  archeológus,  szül.  La- 
besben  1856  júl.  6.,  megh.  Berlinben  1911  márc. 
10.  1883— 96-ig  a  berlini  kir.  muzeumok  igaz- 
gatóöre,  1896.  az  archeológia  tanára  a  freiburgi 
egyetemen,  1900—1904.  a  baalbeki  ásatások  egyik 
vezetője,  1905.  a  német  császári  arch.  intézetnek 
vezetőtitkája.  Főművei:  Das  jonische  Kapitell 
(Berlin  1887) ;  Reisen  in  Kleinasen  und  Nord- 
syrien  (Humánnal  együtt,  u.  o.  1890)i ;  Die  grie- 
chischen  Tempel  in  Unter-Itali  enu.  Sizilien  (Kol- 
deweyel  együtt,  u.  o.  1899);  Die  griechische 
Bühne  (u.  o.  1901);  Führer  durch  die  Ruinen 
von  Baalbek  (1905). 

Puchta,  Georg  Friedrich,  német  jogtudós, 
szül.  Kadolzburgban  1798  aug.  31.,  megh.  Ber- 
linben 1846  jan,  8.  1823-ban  Erlangenben,  1828. 
Münchenben,  1835.  Marburgban,  1837.  Lipcsé- 
ben, 1842.  Berlinben  egyetemi  tanár.  Ez  utóbbi 
helyen  Savigny  utódja.  Különösen  a  római  jog 
magyarázásában  első  rangú  tekintély.  Főművei : 
Lehrbuch  der  Pandekten  (12.  kiad.  Schirmer  át- 
dolgozásában, Leipzig  1877) ;  Kursus  der  Institu- 
tionen  (10.  kiad.  Krüger  átdolgozásában,  u.  o. 
1893) ;  Vorlesungen  über  das  heutige  röm.  Recht 
(kiadta  Rudorff,  6.  kiad.  u.  o.  1873—74);  Das 
Gewohnheitsrecht  (Erlangen  1828—37,  2  köt.). 
Műveiből  magyarul  megjelent :  A  római  jog  rend- 
szere (ford.  Bécsi  Emil,  Pest  1862). 

Pucic  (ejtsd:  — ics),  Medo {ol.  Orsato  Pozzi),  hor- 
vát-szerb költő,  szül.  Raguzában  1821  márc.  12., 
megh.  u.  0.  1882.  Összegyűjtött  munkái  Pjesme 
Meda  Pucica  Dubrovcanina  cím  alatt  Pancsován 
1897.  jelentek  meg.  A  Raguza  történetére  vonat- 
kozó okmányokat  Srpski  spomenici  cím  alatt 
Belgrádban  1858—62.  adta  ki.  Mint  jeles  műfor- 
dító sokat  fordított  idegen  nyelvekből  (Homé- 
roszt  Platót,  Puskint,  Bérangert),  olaszra  pedig 
lefordította  Gundulic  Osman  című  eposzát.  V.  ö. 
Markovié  F.,  Délszláv  akadémia  «Rad)>  kiad- 
ványa, 66.  könyv). 

Pucinum,  1.  Duino. 

Puck  (v.  Niss-puck,  dán.  Fokker),  hableány- 
szerű ttlndér  a  hajdani  frízek,  szászok  és  skan- 
dinávok néphitében,  akinek  emléke  még  ma  is 
ól  ezeknél  a  népeknél,  mint  kobold  vagy  rossz 
szellem ;  azonos  az  angol  Bobin  Goodfellow-val, 
akit  Shakespeare  (a  Szentivánéji  álomban)  köl- 
tői alaknak  dolgozott  föl.  Több  élclap  címe  is. 

Pucok,  a  vakond  népies  neve. 

Pucs  V.  pticcs  (hém.  Putsch),  zürichi  szójárás, 
váratlan  és  gyorsan  elmúló  lázadási  kísérletet 


jelent.  A  parlamenti  szójárásban  is  használatos 
a  kormány  meglepetésszerű  leszavazására,  az 
ellenzéknek  meglepően  és  a  házszabályok  erő- 
szakos alkalmazásával  való  leküzdésére  stb. 

Puczó  (Pucov),  kisk.  Árva  vmegye  alsókubini 
j.-ban,  (1910)  388  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pud,  súlymérték  Oroszországban  =  40  orosz 
font  =  16-38  kg. 

Puda,  La,  spanyol  fürdő,  1.  Olesa  de  Monserrat. 

Pudding,  angol  tészta  liszt-,  tojás-  és  vajból. 
Az  angol  P.  rendesen  sok  finomra  vagdalt  marha- 
zsírral készül,  V.  úgy,  hogy  vajjal  bekent  vá- 
szonkendőben, sós  vízben  főzik,  v.  fedett  pléhf or- 
mában főzik  V.  sütik  és  borral  vagy  brandy- 
mártással élvezik.  Van  gőz-P.,  melynek  tésztá- 
ját tojáshabbal  lazítják.  Van  édes-P.  és  hús-, 
máj-,  hal-,  rák-,  osztriga-  és  főzelékes  P.  Eszik 
melegen,  hidegen,  sőt  fagyasztva  (créme-P.).  Az 
ú.  n.  plum-F.  mazsolaszőllővel  és  citronáddal 
ízesített  P.-tészta,  melyet  tálaláskor  rummal  le- 
öntenek  és  meggyújtanak. 

Pnddingkő,  tűzkő  konglomerát  kovasavas  (kai- 
cedon)  kötőanyaggal  Angolország  idősebb  har- 
madkori üledékeiben. 

Pudenda  (lat.),  a.  m.  lágyék,  külső  nemi 
szervek. 

Pudentiana,  szent,  Pudens  szenátor  leánya. 
Rómában  levő  temploma  híres  IV.  sz.-beli  mozaik- 
jairól. Ünnepe  máj.  19. 

Púder  (trancpotidre).  A  bőrgyógyászatban  így 
nevezik  azokat  a  finom  hintő  porokat,  melyeket 
a  bőrre  hintve  hibák  eltakarására,  veríték  fel- 
szívására, súrlódó  felszínek  védelmezésére  hasz- 
nálnak. A  P.-eket  részben  növények,  így  különö- 
sen a  rizskeményítő,  részben  ásványi  anyagok 
(cinkoxid,  zsírkő,  kréta,  magnézia),  részben  ál- 
lati eredésű  anyagok  (sepia-páncél)  szolgáltatják. 
A  finoman  megőrölt  P.-hez  a  kívánt  cél  szerint 
illatszereket,  részben  festékeket  (cinóber,  kar- 
min, indigó,  berlini  kék,  okker,  korom),  részben 
gyógyszereket  (szárító,  hámozó,  dezinficiáló  anya- 
gokat) kevernek.  Néha  kis  mennyiségű  zsírt  is 
adnak  hozzá,  amikor  jobban  tapad,  de  kevésbbé 
szárít.  A  P.-t  kötszerekre  hintve,  vagy  papirosra 
kenve  is  használják,  így  különösen  a  bolyhos 
japán  papiroson,  ami  az  utóbbi  időben  rendkívül 
elterjedt. 

Pudicitia  (lat.,  a  görögöknél  AtSw;),  a  szüzes- 
ségnek, szíízies  szemérmetességnek  megszemé- 
lyesítése. A  római  érmeken  elfátyolozott  v.  sze- 
mérmetesen  ruhájába  burkolódzó  matróna  alak- 
jában jelenik  meg.  Tiszteletének  régiségére  mu^ 
tat  az,  hogy  a  két  főbb  társadalmi  osztály  sze- 
rint két  külön  szentélye  volt  (P.  patricia  és 
plebeia).  A  laza  erkölcsök  korában  P.  tisztelete 
megszűnt  s  helyette  egyes  császárnőknek  emel- 
tek oltárokat. 

Pudli,  a  kutya  egy  faja,  magyarul  uszkár, 
1.  Kutyák. 

Pudrolit,  1.  Bobbanószer. 

Pudsey  (ejtsd.-  pödsze),  város  Yorkshire  angol 
countyban,  (1911)  14,027  lak.,  gyapjuiparral. 

Puducseri,  1.  Pondichéry. 

Fuánkota,(Ptidukkottai),  hűbérállam  Madrasz 
brit-indiai  kormányzóságban,  területe  2851  km^, 
(1911)  411,886  lak.,  túlnyomóan  hinduk,  15,000  ke- 


Pudva 


751     -- 


Pufendorf 


resztény,  12,000  mohammedán.  Radzsái  mindig 
angolpártiak  voltak,  emiatt  P.  nem  flzet  hübér- 
adót.  Fővárosa  P.,  kb.  24,000  lak. 

Pudva  (növ.),  1.  Podíxi, 

Puebla  (spanyol)  a.  m.  helység,  község. 

Pnebla,La,  1.  Mexikó  egyik  állama  Yemcim, 
Oaxaca,  Guerrero,  Morelos,  Mexikó,  Tlaxcala  és 
Hidalgó  közt,  33,653  kmnertilettel,  (1920)  1.118,439 
lak.  Egy  része  az  átlag  2000  m.  magas  Anahuac 
fensík,  másik  részét  a  K.  Sierra  Madre  borltja. 
Határán  vannak  Mexikó  legmagasabb  hegyei : 
a  Popocatepetlf  Ixtaccihuatl  és  az  Orizaba 
(1.  0.).  Főfolyója  az  Atoyac.  P.-ben  megterem  a 
kukorica,  cukornád,  árpa,  bab,  dohány,  kávé,  rizs, 
búza,  az  agavé,  különböző  déli  gyümölcsök.  Ér- 
déi értékes  fákat  szolgáltatnak,  állattenyésztése 
virágzó.  Bányászata  (arany-,  só-,  réz-  és  cink)  el 
van  hanyagolva. 

2.  P.  (La  P.  de  los  Angelos  v.  de  la  Zara- 
goza),  P.  állam  fővárosa,  püspöki  székhely  a 
Malinche  és  a  Popocatepetl  közt,  az  Atoyac  mel- 
lett, (1910)  96,121  lak.,  éghajlata  egészséges,  kör- 
nyéke festői,  jelentős  iparral.  Körfalain  kivül  van- 
nak az  indiánus  lakóházak.  Székesegyháza  (1552- 
1649)  spanyol  renaissance  ízlésben  épült  két  kar- 
csú toronnyal,  gazdagon  díszített  belsővel,  Murillo 
festményekkel.  1863  máj.  17.  a  franciák  elfog- 
lalták. 

Pneblo,  város,  P.  county  székhelye  Colorado 
északamerikai  államban,  az  Arkansas  és  vasutak 
mellett,  (1910)  44,395  lak.,  vas-  és  acélművekkel ; 
szén-  és  vasércbányák. 

Pueblo- építmények,  1.  Amerikai  öskulturák. 

Pueblo-indiánusok,  Új-Mexikó,  Arizona,  déli 
Utah  és  Colorado  fensík jain  lakó,  fajilag  és  nyelvi- 
leg különböző,  de  egységes  kultúrában  élő  föld- 
mlvesnépek,  különleges  falvaik  (pueblos)  adják 
gyűjtőnevüket.  Ilyenek  a  sóson  törzsbeli  kopik 
v.  mokik,  az  arizonai  Oraibi-fensík  területén 
mintegy  6  faluban,  a  naváhok,  keresek,  tanok, 
jemezek,  acomák  stb.  A  P.  falvainak  sajátos  épít- 
kezése :  kockaalakú,  egymáshoz  tapasztott  házak 
szoros  rendjével  a  méhek  viaszsejtl'eire  emlékez- 
tet. A  zárt  falu  közepén  van  a  megerősített  köz- 
ségháza. Öntöző  csatornáik,  vízfogó  töltéseik 
berendezése,  technikája  csodálatosan  fejlett,  vala- 
mint a  szövés-fonás  is.  Törzsrendszerük  a  matri- 
archátuson  alapszik,  vallásuk,  mint  a  földmíves- 
népeké, természetimádás,  középpontja  a  nap, 
melynek  tiszteletére  drámai  előadásokat  rendez- 
nek. (Egy  pueblo  nő  és  egy  f  érfl  képét  1.  az  Ame- 
rika cikkhez  csatolt  szines  képmellékleten.)  V.  ö. 
L.  Krause,  Die  Puebloindianer  (Halle  1907);  G. 
Nordenskjöld,  The  Cliff-dwellers  of  the  Mesa- 
verde  (Stockhohn  1893). 

Puelcse  (pehuelcse),  a  pampák  egyik  araukán 
véríi,  sajátnyelvü  lovasnépe ;  három  nagy  törzsre 
oszlanak  taluhet,  divihet  és  csecsehet  néven. 

Puella  (lat.  apuer  nőnemű  alakja)  a.  m.  leány. 

Pnenteareas,  székhelye  a  hasonlónevű  járás- 
nak Pontevedra  spanyol  tartományban,  (1910) 
13,490  lakossal. 

Puente-Genil  (esjtsd :  — chenii),  város  Córdoba  spa- 
nyol tartományban,  (1910)  12,960  lak. 

Puenta  nációnál,  város  Colombia  Santander 
departementojában,  16,000  lak.,  vasércbányák. 


Puer  (lat.)  a.  m.  gyermek,  ílu;  ptierilisy 
gyermekes ;  pueritia,  gyermekkor. 

Paerpera  (lat.)  a.  m.  gyermekágyas  nő ; 
puerperium,  gyermekágy ;  puerperalis  láz  a.  m. 
gyermekágyi  láz,  1.  Gyermekágy. 

Puerto  (spanyol)  a.  m.  kikötő;  különösen 
Dél-Amerika  és  Spanyolország  kikötőinek  elne- 
vezéseiben gyakori ;  a  Pireneusokban  a.  m.  hágó. 

Puerto-Belo  (Portobello),  kikötőváros  Pa- 
nama köztársaságban,  kb.  1200  néger  és  mulatt 
lak.,  egészségtelen  klímával,  1502  nov.  2.  Kolum- 
bus  fedezte  föl ;  kikötője  a  Panama- vasút  meg- 
építésével elvesztette  jelentőségét. 

Puerto -  Cabello  (ejtsd:  — kaveiiyo),  kikötőváros 
Venezuela  Carabobo  államában,  a  Karibi-tenger 
Triste  öble  és  vasút  mellett,  (1909)  14,000  lak., 
jó  kikötővel.  Libertador  erősséget  1902.  német 
és  angol  hadihajók  szétrombolták. 

Puerto  Colombo,  kikötő,  1.  Sabanilla. 

Puerto  Cortez  (azelőtt  Puerto  Gáballos),  ki- 
kötő Honduras  É.-i  partján.  P.  a  Ponseca-öböíhöz 
vezető  vasút  kiindulópontja. 

Puerto  de  Colima,  1.  Manzanillo.  2. 

Puerto  de  Santa  Maria,  székhelye  P.  járásnak 
Cadiz  spanyol  tartományban,  a  Guadalete  jobb 
partján,  a  Cadizi-öböl  mellett,  (1910)  19,400  lak.^ 
mór  kastély  romjaival. 

Puerto  d'Espana,  Trinidad  (1.  0.)  fővárosa. 

Puerto  Crallegos,  tengeri  kikötő  Patagonia  D.-i 
részében  az  Atlanti  óceánban. 

Puerto  Limon  (v.  Limon),  kikötőváros  Costa- 
Ricában,  a  Karibi-tenger  mellett,  3000  lak. 

Puerto  Mahon  (Port  Mahon),  1.  Mahon. 

Puerto  Montt  (azelőtt :  Melipulli),  fővárosa 
Chile  Llanquihue  tartományának  a  Reloncavi- 
öböl  mellett,  körülbelül  3000  lak., 

Puerto  PÍata,  kikötőváros  Santo  Domingóbari, 
Haiti  É.-i  partján,  15,000  lak.  Közelében  kőszén- 
bányák vannak. 

Puerto  Principe  (Gíudad  del  Principe),  város 
Kuba  szigetén,  (1907)  30,000  lak.,  szivargyártás. 
Mocsaras  talajon  épült  s  ezért  házai  nagyrészt 
cölöpökön  állnak.  San  Fernando  de  Nuevitas  ki- 
kötővárosával  vasúti  vonal  köti  össze. 

Puerto  Reál,  (a  római  Portus  Gaditanus)  ki- 
kötőváros Cadiz  spanyol  tartományban,  a  Porta- 
lesi-öböl  mellett,  (1910)  11.000  lak. 

Puerto  Rico,  1.  Portorico. 

"Pudendori,  Samud,  báró,  német  jogtudós,  szül. 
Dorf-Chemnitzben  1632  jan.  8.,  megh.  Berlinben 
1694  okt.  16.  1661.  Heidelbergben,  1670.  Lund 
egyetemén  a  természet-  és  népjog  tanára  lett, 
1677.  kir.  történetíró  Stockholmban,  1688.  Frigyes 
Vilmos  brandenburgi  választófejedelem  meghívá- 
sára Berlinbe  ment,  hol  hivatalos  történetíró  lett, 
kevéssel  halála  előtt  bárói  rangot  kapott.  Mint  a 
természet  és  népjogok  tanainak  megalapítója,  út- 
törő a  jogfejlődés  történetében.  Főbb  művei :  Ele- 
menta  jurisprudentiae  universalis  (Hága  1660) ; 
De  statu  imperii  Germanici  (Severinus  de  Mon- 
zambano  álnéven,  Genf  1667) ;  De  jure  naturae 
et  gentium  (Lund  1672) ;  De  offlcio  hominis  et  cí- 
vis (u.  0.  1673) ;  De  habitu  religionis  christianae 
(Bréma  1687) ;  De  rebus  gestis  Frid.  Wilh.  Magni 
(Berlin  1695  és  1734) ;  De  rebus  gestis  Friderici 
ffl.  (u.  0.  1784). 


Pufer  cicegrhi 


—    752    — 


Pugno 


Pnfer  eieegrlii  (növ.),  1.  Nuphar. 

Puff  (ang.)  a.  m.  nagyhangú  hirdetés,  mely  a 
valóságnak  nem  felel  meg,  tehát  becsapás,  szé- 
delgés. 

Fuf f ertelep,  elektromos  feszültség-kiegyenlítő 
akkumulátortelep ;  egyenáramú  elektromos  vas- 
úti áramfejlesztőtelepeken  használják.  L.  Akku- 
mvlátor. 

Pnftinus  (állat),  1.  HojszaféUk. 

Puff ogó  bogár,  1.  Puff'ogó  futrinka, 

Puffogó  futrinka  (Brachintcs  crepitans  L., 
állat),  a  Futóbogarak  (Garabidae)  családjába  tar- 
tozó bogárfaj.  8  mm  hosszú,  Közép-Európában 
mindenütt  honos.  Jellemző  tulajdonsága,  hogy  vé- 
delem céljából  kellemetlen  szagú  gáztpuffogással 
lövel  ki  potroha  végéből.  Egyéb  népies  nevei :  pö- 
fögő bogár,  puffogó  bogár,  pattogó  futrinka  stb. 

Pugacsev,  Jemeljan,  kozák  felkelővezér,  szül. 
1726.,  megh.  Moszkvában  1775  jan.  11.  Doni  ko- 
zák volt  s  az  orosz  hadseregben  szolgált  1770-ig. 
Minthogy  feltűnően  hasonlított  az  1762.  meggyil- 
kolt III.  Péter  cárhoz,  1773.  elhitette  az  amúgy 
is  elégedetlen  Ural- vidéki  néppel,  hogy  ő  a  törvé- 
nyes uralkodó  és  nagy  felkelést  támasztott.  Mi- 
után néhány  várat  elfoglalt  az  Ural  és  a  Don  vi- 
dékén, serege  nagyon  felszaporodott  és  komolyan 
fenyegette  II.  Katalin  uralmát.  Kazán  elfogla- 
lása után  Orenburgot  ostromolta  és  már  Moszkvát 
fenyegette.  Az  ellene  küldött  Fanin,  Galicin  és 
Szuvorov  tábornokok  azonban  seregeit  több  csa- 
tában legyőzték,  mire  P.-et,  kinek  fejére  nagy 
díj  volt  kitűzve,  saját  hívei  elárulták  és  kiszol- 
gáltatták. Moszkvában  fejezték  le.  A  P.-lázadás 
történetét  megírták  orosz  nyelven  Puskin  és 
Bubrovin  (Szent-Pétervár  1884,  3  köt.). 

Puget  (ejtsd:  püzsé),  Pierre,  francia  szobrász  és 
festő,  szül.  Marseilleben  1620.,  megh.  u.  o.  1694 
dec.  2.  Már  gyermekkorában  hajók  díszítésére  fa- 
ragványokat  készített,  csakhamar  Fiúméba  ke- 
rült, majd  itt  és  Rómában  Pietro  de  Cortona  ve- 
zetése alatt  dolgozott.  1644-ben  hazatérvén,  a 
touloni  arzenál  szolgálatában  hadihajók  díszíté- 
sével foglalkozott  ós  amellett  Toulon,  Marseille 
és  Aix  templomai  számára  képeket  festett  (pl. 
Salvator  mundi,  a  marseillei  múzeumban).  1659. 
készítette  el  a  touloni  városháza  homlokzatát, 
hatalmas  szobordíszű  kapuzatával,  majd  a  Gall 
Herakles  márványszobrát  (Paris,  Louvre).  1661— 
1667.  Genovában  tartózkodott.  Itt  levő  szobrai :  Szt. 
Sebestyén  és  Ambrus  a  S.  Pietro  di  Carignano-temp- 
lomban,  A  szeplőtlen  fogantatás,  a  S.  Filippo  Neri 
oratóriumban.  Hazatérve,  Toulonban  a  hajódíszíté- 
sek vezetője  lett,  de  építészettel  és  szobrászattal  is 
foglalkozik.  XIV.  Lajos  király  számára  készíti 
legnevezetesebb  müveit :  a  krotoni  Milo,  Perseus 
és  Andromeda  szoborcsoportjait,  Diogenes  és  Nagy 
Sándor  domborművét  (valamennyi  a  Louvreban). 
Egyéb  művei :  XIV.  Lajos  domborművű  mellképe 
(marseillei  múzeum).  Krisztus  mellszobra  (u.  o.), 
Faun  (u.  o.)  stb.  P.,  kit  a  franciák  legnagyobb 
szobrászaik  közé  sorolnak,  a  korában  uralkodó 
akadémikus  iránnyal  szemben  olasz  hatás  alatt  a 
mozgalmas  barokk  szobrászatnak  fő  képviselője. 
V.  ö.  Lagrange,  Pierre  P. ,  peintre,  sculpteur,  archi- 
tecte,  décorateur  de  navires  (Paris  1868) ;  Auguier, 
Pierre  P.  (u.  o.  é.  n.). 


Puget-sund  (ejtsd :  podzset— ),Washington  észak- 
amerikai államba  mélyen  benyúló,  szétágazó  öböl, 
melyet  az  Admiralty-Inlet  a  San  Jüan  de  Fucá 
csatornával  köt  össze.  Területe  5200  km*,  6— 8 
km.  széles,  90—240  m.  mély,  partjain  több  jó  és 
biztos  kikötő  van  jelentős  lazachalászattal. 

Pngilatio  vagy  pugilatus  (lat.)  a.  m.  ököl- 
harc ;  pugilator,  ökölvívó. 

Pugüizmus,  versenybirkózás,  bokszolás.  Az  an- 
gol jog  szerint  a  P.  tilos ;  halálos  kimenetel  ese- 
tében a  P,  gondatlanságból  okozott  emberölés, 
nem  szerencsétlen  véletlen  és  nem  menthető  jo- 
gos védelem  címén. 

Pugillares  (lat.),  fenyőfából  készült  3—4 
táblácska  egymáshoz  fűzve,  rajtuk  vékony  viasz- 
réteggel, hogy  azokon  a  római  íróvessző  (stílus) 
hegyes  végével  jegyzeteket,  vázlatokat,  számo- 
lásokat stb.  készítsenek.  Az  íróvessző  másik  vége 
lapos  volt,  hogy  a  viasztáblán  az  írást  el  lehes- 
sen simítani.  A  nagy  pénzestárcának  hasonló 
alakja  miatt  származott  a  P.-ból  a  magyar  hu- 
gyelláris  elnevezés. 

Pugin  (ejtsd :  pjudzsin),  angol  ópítészcsalád.  Tag- 
jai :  P.  Auguste,  szül.  Franciaországban  1762., 
megh.  Londonban  1832  dec.  18.  1798-ban  Ang- 
liába költözött.  Főleg  mint  rajzoló  és  író  (Spéci - 
mensofgothic  architecture,  1821—23;  Arclütec- 
tural  antiquities  in  Normandy,  1828—31)  nagy  ha- 
tással volt  a  csúcsíves  építészet  tanulmányozá- 
sára és  fölélesztésére.  Ez  irányban  fokozott  erő- 
vel mííködött  fia,  P.  Augustus  Welby,  szül.  Lon- 
donban 1813  márc.  1.,  megh  Ramsgateben  1852 
szept.  14.  Sok  templomot  épített  csúcsíves  stílus- 
ban, amely  mellett  lelkesen  agitált  (Apology  of 
the  revival  of  christian  architecture  ín  England, 
London  1843).  Az  ő  befolyása  alatt  építették  ily 
stílusban  az  angol  parlament  palotáját,  melynek 
belső  kiképzésében  P.-nek  is  része  volt.  Fia,  P. 
Mward  Welhy  (1834—75)  atyja  irányát  foly- 
tatta, 

Pugio  (lat.),  a  rómaiak  rövid  döf öf egyvere,  tőr ; 
a  császároknál  és  azoknak  a  főparancsnokságban 
való  helyettesítőinél  az  élet-halál  feletti  hatalom 
jele.  P.  plumbeus  (ólomtőr)  a  közmondásban  a.  m. 
gyönge  bizonyítók. 

Puglia,  1.  Apulia. 

Fugnani  (ejtsd:  punnyáni),  Gaetttuo,  olasz  he- 
gedtíművész  és  zeneszerző,  szül.  Torinóban  1731 
nov.  27.,  megh.  u.  o.  1798  jun.  15.  1770-ben  a  to- 
rinói udvari  színház  karnagya  lett.  Világhírű  he- 
gedűvirtuóz volt,  akinek  hegedűre  írt  művei  dí- 
szei az  irodalonmak.  Irt  ezeken  kívül  7  operát, 
balletet,  kantátét,  oratóriumot.  Tanítványai  kö- 
zül kiemeljük  Brunit,  Viottit  (1.  o.).  V.  ö.  Fayolle, 
Notice  sur . . .  P.  et  Viotti  (1810) ;  Dom  Garutti, 
Della  famiglia  di  G.  P.  (1895). 

Pugni  (ejtsd :  pirnnyi),  Cesare,  olasz  balettkom- 
ponista, szül.  Genovában  1805.,  megh.  Szent-Pé- 
tervárt 1870  jan.  6.,  ahol  1851  óta  a  császári  szín- 
ház balletkomponistája  volt.  300  balletet,  10  ope- 
rát és  40  misét  írt.  Balletjei  még  ma  is  kedvel- 
tek. Kiemeljük  közülük :  Esmeralda,  Katharina, 
A  halászlegóny  és  a  najád,  A  fáraó  leánya,  Kan- 
daulus  címűeket. 

Pugno  (ejtsd:  pünyó),  Baoul,  francia  zongora- 
művész, szül.  Montrougeban  (Isle  de  Francé)  1852 


Puhafa 


753    — 


Puhatestűek 


jún.  23.,  megli.  Moszkvában  1914;  jan.  3.  1792— 
1901-ig  a  Conservatoire  összhangzattau-tanára 
volt.  A  klasszikus  zene  egyik  legkiválóbl)  inter- 
pretálója.  Többször  hangversenyezett  Budapes- 
ten is.  Mint  zeneszerző  is  számottevő.  Ii't  egy  ora- 
tóriumot (Lázár  feltámasztása),  operetteket,  balle- 
teket ós  zongoradarabokat.  Hüvelyk  Kató  című 
operettjét  1904.  mutatta  be  a  budapesti  Magyar 
Szinház. 

Puhafa,  1.  Fa. 

Puhafapalló,  fenyőfából  készült  palló,  1.  Palló. 

Puhallo  Pál  (hrlogi)  cs.  és  kir.  vezérezredes, 
szül.  Brlogban  (Lika-Krbava  vm.)  1856  febr.  21. 
Katonai  tanulmányai  végeztével  1877.  a  11.  tá- 
bori tüzérezred  hadnagya  lett.  1882-ben  a  vezér- 
karhoz osztották  be,  1898.  mint  ezredes  a  taktika 
tanára  lett  a  bécsi  hadiiskolában  s  1902.  a  vezérkar 
hadműveleti  irodájának  főnöke,  1905.  egy  gya- 
logdandárparancsnoka, a  következő  évben  a  hadi- 
iskola parancsnoka,  1910.  egy  hadosztály,  1912. 
pedig  a  pozsonyi  5.  hadtest  parancsnoka.  1914;-ben 
a  világháború  kitörésekor  hadtestével  az  orosz- 
országi harctérre  ment,  ahol  résztvett  a  krasz- 
niki  és  lublini  harcokban,  majd  ez  év  végéig  a 
Nida  mellett  harcolt.  1915  első  felében  dicsősé- 
ges része  volt  a  kárpáti  harcokban.  1915  májusá- 
ban a  harmadik  hadsereg  parancsnoka  lett  s  részt- 
vett Przemysl  visszahóditásában,  június  elején 
pedig  átvette  az  első  hadsereg  parancsnokságát, 
mely  Sandomierznél,  Tarno\Tiál  s  Torafovnál,  ké- 
sőbb pedig  Sokai,  Wladimir  Wolynsk,  Kővel 
s  Luck  elfoglalásánál  tüntette  ki  magát.  1916-ban 
vezórezredesi  rangra  emelték,  azután  nyuga- 
lomba vonult.  A  harctéren  szerzett  érdemeiért 
több  magas  rendjellel  tüntették  ki.  Müve :  Taktik- 
aufgaben  (Wienl903-1904). 

Puhányok  (áUat),  a  Puhatestűek  (1.  o.)  megjelö- 
lésére használt  régi,  de  ma  már  nem  használatos 
rossz  kifejezés. 

Puha  porcellán,  1.  Csontporcellán. 

Puhatestűek  vagy  Lágytestüek  (Mollusca, 
Malacozoa,  áiiat),  az  állatország  egyik  törzse 
(phyluma).  Zömök,  szelvónyezetlen  testű,  rende- 
sen belváz  nélküli  gerinctelen  állatok.  Eredetileg 
kétoldali  részarányos  állatok,  a  kétoldali  rész- 
arányosság  azonban  az  egyik  testfél  csavarodása 
következtében  sok  idetartozó  állatcsoportnál  (pl. 
csigák)  helicoid-részarányossággá  módosult.  Tes- 
ttik áll  fejből,  hátoldali  zsigerzacskóból,  hasol- 
dali talpból  vagy  lábból,  köpenyből  ós  héjból. 
A  fej  egyeseknél  visszafejlődött  (pl.  kagylók) ; 
legfejlettebb  a  csigáknál  és  a  lábasfejüeknél  (Ge- 
phalopoda).  A  test  főtömegét  a  zsigerzacskó  al- 
kotja ;  ebben  vannak  a  zsigerek  (bél,  vese,  ivar- 
szervek stb.)  elhelyezve.  A  talp  v.  láb  mindig  izmos 
szerv  ;  rendesen  mint  csúszótalp  szeropel,  de  más 
célok  szolgálatába  is  állhat  (pl.  a  test  odatapasz- 
tására,  ásásra,  úszásra,  evezésre  stb.).  A  köpeny 
velejében  bőrkettőzet,  mely  a  hátoldalból  indul 
ki  és  a  test  nagy  részét  köpeny  módjára  bebo- 
rítja. A  kagylóknál  egy  jobb-  és  egy  baloldali 
köpenyfél  van ;  a  lábasfejüeknél  és  csigáknál  a 
köpeny  páratlan  redő,  mely  a  hátoldal  középső 
részéből  ered  és  v.  minden  irányban  tetőszerüleg 
lefelé  haladva  veszi  körül  a  test  oldalát  (pl.  Pa- 
tella,  Ghiton),  vagy  kámzsaalakban  egyoldalúan 

Révai  Niigy  Lexikona,  XV.  köt. 


előre  terjed  (pl.  csigák),  vagy  a  test  hátulsó  része 
felé  tart  (pl.  Pteropoda,  Gephalopoda).  A  köpeny 
hámja  választja  el  a  héjat.  A  köpeny  ós  a  test 
fala  között  vau  a  köpeny  üreg,  mely  a  lélegzés 
szolgálatában  áll.  A  héj  meszes  s  a  Placophorák- 
nál  8,  egymás  mögé  sorakozó  lemezből,  a  kagylók- 
nál két  héjfélből,  a  többi  P.-nél  egy  páratlan  da- 
rabból áll.  Vannak  héjatlan  P.  is,  ezek  legtöbbjé- 
nél azonban  a  fejlődés  folyamán  megvan  a  héj. 
A  héj  alakja  nagyon  különböző.  Kémiailag  chi- 
tinnel  rokon  szerves  alapanyagból  (conchiolin 
V.  conchin)  áll,  melybe  mészkarbonát  rakódik  le ; 
szerkezete  olyan,  hogy  benne  három  réteg  külön- 
böztethető meg,  ú.  m.  1.  kiilsö  réteg  (epidermis, 
cuticula  vagy  periostracum),  számszerű  anyag, 
mészsók  nincsenek  benne,  ezért  csak  fiatal  kor- 
ban van  meg,  később  eltűnik ;  2.  középső  réteg, 
ú.  n.  oszlopos-  vagy  porcellánréteg  (ostracum), 
mely  szorosan  egymáshoz  illeszkedő,  karcsú 
mészprizmákból  áll ;  3.  helsö  réteg  v.  gyöngyház- 
réteg (hypostracum),  mely  hullámosan  redőzött 
vékony  lemezkékböl  áll:  ez  a  réteg  okozza  a 
gyöngyházrétegre  jellemző  szép  csillogást. 

Bőrük  egyrétegű  hámból  (epithel)  és  kötő- 
szövetes  irhából  (corium)  áll ;  az  előbbi  a  héjjal 
nem  borított  részeken  csillés  ós  igen  gazdag 
nyálkát  elválasztó  egysejtű  mirigyekben,  az 
utóbbiban  pigmentsejtek  fordulnak  elő.  Izomza- 
tuk a  bőrizomtömlőből  fejlődött  ki  s  mindenütt 
erősebb  vonulatokkal  a  héjhoz  csatlakozva  ala- 
kult ki;  sima  izomelemekből  áll.  A  })élcső  az 
összes  P.-nél  jól  fejlett  s  elő-y  közép-  és  utóhélre 
tagolódik.  A  szájnyílás  eredetileg  a  test  elülső 
részén,  az  alfeli  nyílás  a  test  hátsó  részén  helyez- 
kedik el,  de  míg  a  szájnyílás  az  összes  P.-nél 
ezen  az  eredeti  helyén  megmarad,  addig  az  alfeli 
nyüás  sok  csoportnál  (pl.  a  csigáknál)  a  helicoid- 
részarányosság  kifejlődésével  kapcsolatosan  ere- 
deti helyéről  a  test  elülső  részére  került.  Az  előbél 
kifejlődésében  lényeges  különbség  van  a  kagy- 
lók és  a  P.  többi  csoportjai  között.  Az  előbélnek 
a  szájüreg  után  következő  része  ugyanis  izmos 
garattá  (ú.  n.  hiccalis  masszává)  alakul,  mely- 
nek fenekén  nyelvalakú  duzzanat  íú.  n.  nyelv) 
s  rajta  reszelőlemez  (radula)  fejlődik,  melyen 
conchiolinból  vagy  chitinből  álló  és  nagyon  vál- 
tozatos alakú  fogak  vannak.  A  kagylóknál  ilyen 
izmos  garat  nincsen,  ezért  a  kagylókat  egyes 
rendszerezők  Nyelvetlenek  (Aqlossa)  néven  el- 
választják a  többi  P.-től,  melyeket  Nyelvesek 
( Glossophora)  névvel  jelölnek.  Ez  utóbiak  száj- 
üregében  majdnem  mindig  conchinból  álló  ke- 
mény állkapocs  van,  mely  az  Aglossa  csoportnál 
hiányzik.  A  Glossophora-csoportnál  a  garatba  egy 
V.  két  pár  nyálmirigy  nyilík  be.  A.  középbéllel  össze- 
függésben áll  a  középhéli  emésztő  mirigy,  melyet 
régen  máj  névvel  jelöltek ;  működése  igen  sok- 
oldalú, amennyiben  feladata :  az  emésztő  nedvek 
elválasztása,  az  emésztés  és  a  felszívás,  tartalék- 
anyagok és  mész  raktározása  és  a  mérgek  vissza- 
tartása. Az  utóbéllel  egyes  csigáknál  (pl.  Murex, 
Purpura  stb.)  hibormirigy,  a  Cephalopodáknál 
pedig  tintazacskó  áll  összeköttetésben.  A  vér- 
érrendszer az  összes  P.-nél  megvan ;  egyeseknél 
(pl.  Cephalopodáknál  és  egyes  Prosobrauchiaták- 
nál)  a  zárt  artériás  és  vénás  érrendszer  kifejlő- 

48 


Puhatestűek 


—     764    — 


Puisfeux 


dése  következtében  igen  bonyolódott  szerkezetű. 
Az  érrendszer  középpontja :  a  szív  az  igen  meg- 
csappant terjedelmű  másodlagos  testüregben  fek- 
szik és  pericardium  borltja ;  a  szív  eredetileg  a 
végbél  felett  helyezkedik  el,  a  kagylóknál  azon- 
ban másodlagosan  körülnövi  a  végbelet,  mi  azt 
a  látszatot  kelti,  mintha  a  végbél  keresztülfurná 
a  szivet.  A  szív  artériás  vért  tartalmaz  s  típu- 
sosán egy  kamrából  és  két  oldalsó  pitvarból  áll. 
Lélegzöszervekül  a  köpenyüregben  elhelyezkedő 
igazi  kopoltyúk  (ctenidiumok)  szolgálnak ;  módo- 
sult lélegzöszervek  a  Borisok  és  Nudibranehia- 
ták  adaptív  kopoltyúi,  melyek  köpenyüregen 
kívül  fekszenek  és  a  tüdőscsigák  (Pulmonata) 
á.  n.  tüdői,  melyek  nem  egyebek,  mint  olyan  kö- 
penyüregek, melyekből  az  igazi  kopoltyúk  vissza- 
fejlődtek. Kiválasztó  szervül  a  nephridiumok 
(vese  V.  Bojanus-féle  szerv)  szolgálnak,  melyek 
rendesen  két  zacskófélböl  állanak ;  e  zacskófelek 
két  nyílással  a  szívbnrokkal  (tehát  a  másodlagos 
testüreggel)  és  két  külső  nyílással  a  köpenyüreg- 
gel állnak  összefüggésben. 

A  P.  kizárólag  ivarosán  szaporodnak.  Ivarta- 
lan szaporodást  (bimbódzást  és  oszlást)  és  szűz- 
szaporodást  (parthenogenesis)  eddig  még  nem 
észleltek  a  P.  körében.  Gyakori  jelenség  a  herma- 
phroditismus  (pl.  sok  kagylónál,  tüdős  csigáknál, 
Opisthobranchiatáknál).  A  fejlődés  rendesen  át- 
alakulással (metamorphosis)  megy  végbe.  Jel- 
lemző lárvaalakjuk  a  re%erfl-lárva,mely  nagyon 
hasonlít  a  férgek  trochophora- lárvájához.  A  Ce- 
phalopodáknál  a  fejlődés  átalakulás  nélküli ;  itt 
a  veligera-lárvaszak  csak  az  embrionális  fejlődés 
menetében  van  meg.  Egyes  P.  eleveneket  szül- 
nek (pl.  Fahidina  vivipara). 

Idegrendszerükben  a  legjellemzőbb  és  legál- 
landóbb a  garat  felett  elhelyezkedő  agydúc  (ce- 
rebrális  ganglion),  mely  a  tapogatókat  és  a  sze- 
meket idegzi  be,  továbbá  a  bél  alatt  fekvő  lábdúc 
(pedalis  ganglion),  mely  a  helyzetérzö  érzékszer- 
vet (statocysta)  látja  el  idegekkel  és  végül  a  test 
hátulsó  részén,  a  hasi  oldalon  elhelyezkedő  zsiger- 
dúc  (visceráíis  ganglion),  mely  a  kémiai  érzék- 
szervként szereplő  osphradium  beidegzéséről  gon- 
doskodik. A  most  említett  idegdúcpárok  ereszfé- 
kekkel (commissura  v.  connectivum)  állnak  egy- 
mással kapcsolatban,  melyekbe  eselfeg  újabb  ideg- 
dúcok lehetnek  beiktatva.  Az  érzékszervek  közül 
leggyakoribbak  a  helyze* jelző  érzékszervek  (sta- 
tocyeták),  szemek,  tapintó  szervek  és  kémiai 
érzékszervek  (ízlö- és  szaglószervek).  Nagyon  el- 
terjedtek a  hámba  beiktatott  ú.  n.  epitheliális 
érzékszervek,  melyeknek  működése  azonban  leg- 
nagyobbrészt még  ismeretlen. 

A  P.  eredeti  hazája  a  tenger.  Csak  a  csigák  és 
kagylók  egyes  csoportjai  alkalmazkodtak  az  édes- 
vízi élethez  és  csak  egyes  csigák  élnek  a  száraz - 
földöD.  Az  élősködés  jelensége  nagyon  ritka  a  P. 
körében ;  csak  a  csigák  között  van  néhány  élős- 
ködő faj.  A  kagylók  csupán  mikroszkópi  kicsiny- 
ségű  élő  lényekkel  és  szerves  hulladékanyaggal, 
ú.  n.  detritus-szal  táplálkoznak.  A  csigák  között 
vannak  ragadozók  (pl.  az  orrmányos  Prosobran- 
chiaták,  Pteropodák,  Aeolidák),  növényevők  (pl. 
Pulmonaták,  Rhipidoglossák  és  Taenioglos8ák)és 
mindenevők  is  (pl.  a  meztelen  csigák).  A  Cepha- 


lopodák  mind  rabló  állatok  s  főleg  rákokkal  Ó8 
kagylókkal  táplálkoznak,  egyes  fajaik  pedig  ha- 
lakra vadásznak. 

A  ma  ismert  P.  fajainak  száma  meghaladja  a 
hatvanegyezret.  A  hazai  P.  fajszáma  397 ;  ebből 
379  jut  a  csigákra  ós  18  a  kagylókra. 

Rendszertani  beosztás: 

1.  osztály :  Fárosidegüek  vagy  Óspuhatestüek 
(Amphineura). 

2.  osztály :  Kagylók  v.  Lemezeskopoltyúsak 
(Lamellibranchiata). 

3.  osztály :  Ásólábúak  (Scaphopoda). 

4.  osztály :  Csigák  v.  Haslábúak.  (Gastro- 
poda). 

5.  osztály :  Lábasfej  üek  (Cephalopoda). 

Irodalom.  Keferstein  és  Slmroth,  Mollusken,  Broim'& 
Klassen  u.  Ordnungen  d.  ThieiTeiches,  Heidelberg  1862 -^ 
A.  H.  Cook,  Mollusks,  Cambridge  1895 ;  Fischer,  Maiméi 
de  Conchyliologie  et  de  Paléontologie  conchyliologique, 
Paris  1887  ;  Q.  Cuvier,  Mémoire  pour  sei-vlr  á  l'histoire  e* 
1,'anatomie  des  Mollusques,  u.  o.  1817 ;  Magyar  Birodalom 
Állatvilága  (Fauna  Regni  Hungáriáé).  MoUusca  (Bpest  i9í8.} 

Puhító  szerek,  1.  Lágyító  szerek. 

Puhkar,  1.  Fuskar. 

Puhó  (Fúchov),  kisk.  Trencsén  vmegye  P.4 
j.-ban,  (1910)  1540  szlovák,  magyar  és  német  lak.,, 
kastéllyal  (hajdan  Marczibányi-féle),  vasúti  állo- 
mással. Ide  telepítette  Rákóczi  ama  morva  éB 
cseh  családokat,  kik  a  fehérmegyei  ütközet  után 
hazájukból  menekülni  voltak  kénytelenek;  ők  ho- 
nosították meg  az  egykor  virágzó  posztóipari 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Púig  de  PoUensa,  1.  Follensa. 

Puigmal  (ejtsd:  püimáii),  a  Keleti  Pireneusok 
2909  méter  magas  csúcsa  a  spanyol-francia  ha- 
táron. 

Puiseux  (ejtsd:  püjzö),  1.  Victor  Alexandre,  fran-, 
cia  asztronómus  és  matematikus,  szül.  Argenteuü- 
ben  1820  ápr.  16.,  megh.  Fontenayban  (Jura) 
1883  szept.  9.  1841-ben  Rennesben,  1845.  Be-. 
sanzonban  a  matematika  tanára.  1852-ben  Binet 
utóda  a  Collége  de  France-on,  1855.  a  párisi  ob- 
szervatóriumon adjunktus  és  1857.  a  Sorbonne-on 
az  asztronómia  tanára.  Számos  kiváló  és  fontoe 
matematikai  és  asztronómiai  értekezése  közül 
említjük  doktori  értekezését :  Sur  rinvariabilité 
des  grandes  axes  des  orbites  des  planétes  (1840) 
és  a  korszakalkotó  Mémoire  sur  les  fonctions 
algébriques  (1851).  Legtöbb  értekezése  a  Jour- 
nal de  Lionville-ben,  a  Comptes  rendus-ben,  az 
Annales  de  l'Observatoire  de  Paris-ban  jelent 
meg.  V.  ö.  Bertrand,  Eloge  de  V.  P.  lu  á  l'Aca- 
démie  des  sciences ;  Tisserand,  Notice  sur  V.  A. 
P.  (Paris  1884). 

2.  P.,  Fierre  Henri,  asztronómus,  P.  1.  fia, 
szül.  Parisban  1855  júl.  20.  1885-ben  adjunktus 
a  párisi  Observatoire-on,  1897.  az  asztronómia 
tanára  a  Sorbonne-on.  Számos  észlelést  végzett 
és  több  értékes  csillagászati  értekezést  írt.  Loewy- 
vel  együtt  készítette  a  híres  Atlas  photographique 
de  la  Lune-t  1896  óta. 

Puisieux,  falu  Franciaországban,  Pas-de- 
Calais  dép.,  Arras  arrond.,  (i9io)  1155  lak. 
1916-1918.  heves  harcok  színhelye  volt,  1917. 
februárban  az  angolok  elfoglalták,  de  1918.  tava- 
szán a  németek  visszafoglalták,  azonban  ugyanez 
év  augusztusában  ismét  elvesztették. 


Puj 


—     755 


Pulci 


Pnj,  kisk.  Hunyad  vm.  pnji  j.-tan,  (1910)  1165 
román  ós  magyar  lak. ;  van  járásbírósága,  gőz- 
ftü'észe.  (Tr.  R.) 

Pu-ji,  kínai  császár  (1908—12),  Csun  herceg 
fla,  szül.  1906  febr.  11.  Nagybátyjának,  Kvang- 
szünek  halála  után  1908  nov.  10.  lépett  a  trónra 
kétéves  korában.  Mint  császár  a  Hszuan-tung 
nevet  vette  fel.  Helyette  atyja  volt  a  régens.  A 
köztársasági  forradalom  kitörése  ntán  1912  febr. 
12.  megszűnt  uralkodni. 

Puk  vagy  Pok  premontrei  prépostságát  Gyór 
vármegyében  a  Pok  nemzetség  már  1251.  alapí- 
totta Szt.  István  vértanú  tiszteletére.  Pét€r  vesz- 
prémi püspök  (1274—88)  az  egyházi  ruhák  és 
drágaságok  nagy  részét  lefoglalta  s  azt  az  egyház 
csak  1308.  kapta  vissza. 

Pnkapuka,  sziget  1.  Danyer-szigetek. 

Pukkantó,  a  hal  úszóhólyagja. 

Pukkantó  dudafürt  (qöv.),  1.  Golutea. 

Puklica,  adók.  Pozsega  vm.  daruvári  j.-ban, 
Í1910)  427  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Puky  (puki  és  hizákí),  1.  Ákos,  sebész,  szül. 
Kükemezőn  (Sáros  vm.)  184í5  máj.  8.,  megh.  Buda- 
pesten 1905  okt.  4.  Egyetemi  tanulmányait  Buda- 
pesten ós  Bécsben  végezte.  A  bécsi  tudományos 
akadémia  adta  ki  első  munkáját :  Über  die 
Schleimdrüsen  d.  Mundhöhle  (Wien  1869).  Edin- 
burgban  Lister  tanár  kórházában  az  antiszepti- 
kus sebkezelést  tanulmányozta.  1880-ban  egye- 
temi magántanárrá  képesítették.  A  budapesti 
általános  poliklinika-egyesület  megalkotásában 
élénk  részt  vett  és  sebészi  osztályát  vezette. 
Munkái  hazai  és  külföldi  szakfolyóiratokban  je- 
lentek meg. 

2.  P.  András  (1755—1797.).  Mint  gránátos- 
kapitány részt  vett  a  francia  háborúban.  Az 
osztrákok  visszavonulása  alatt  halt  meg  Lan- 
genloisban  (Alsó-Ausztria).  Felesége  báró  Adels- 
heim  Johanna,  a  badeni  nagyhercegnő  udvar- 
hölgye, aki  özvegyen  maradván,  Vay  Miklós  báró 
generális  neje  lett.  Megírta  emlékiratait  németül, 
melyeket  magyarra  fordítva  kiadott  Jókai  Etelke 
1888-ban. 

3.  P.  Károly  (1789-1831).  Pest  ós  Nógrád 
vármegyék  táblabírája  és  kitűnő  képzettségű  köz- 
jogi és  statisztikai  író.  Főbb  müvei :  Politikai 
közigazgatás  (Pest  1828);  Honi  törvényszótár 
(u.  0.  1830) ;  A  magyar  haza  (u.  0. 1833). 

4.  P.  Miklós,  1848— 49-iki  kormánybiztos,  szül. 
Káván  (Pest  vm.)  1806.,  megh.  Karácsondon 
(Heves  vm.)  1887.  Heves  vmegye  másod-alispánja 
volt  s  mint  e  vármegye  fügedi  kerületének  kép- 
viselője foglalt  helyet  az  első  népképviseleti  or- 
szággyűlésben. 1848  szept.  19.  Batthyány  Lajos 
miniszterelnök  Heves  vmegye  kormánybiztosává 
nevezte  ki.  Ezen  állásában  nagy  tevékenységet 
fejtett  ki  honvédzászlóaljak  felszerelésében.  1849 
jan.  végén  Kossuth  Komárom  várába  küldte  kor- 
mánybiztosnak, hova  febr.  4-én  érkezett  meg 
még  a  vár  teljes  körülzárása  előtt.  Itt  rögtön 
rendet  teremtett  s  az  árulás  gyanújába  esett 
Mack  ezredest  a  haditanács  beleegyezésével  le- 
tartóztatta. Ezután  buzgón  közreműködött  a  vár 
védelmében  egészen  annak  ápr.  22- én  történt  fel- 
mentéséig. Az  új  várparancsnokkal,  Guyon  tá- 
bornokkal csakhamar  összeütközésbe  jutott  annak 


erőszakos  viselkedése  miatt  s  1849  máj.  16.  el- 
hagyta Komáromot.  Kormánybiztosi  állásáról  le- 
köszönve, követte  az  országgyűlést  Szegedre, 
majd  Aradra.  A  vüágosi  fegyverletétel  után  egy 
ideig  Tiszafüredeu  lappangott,  majd  Belgrádon 
át  Konstantinápolyba  menekült.  Innen  Marseil- 
lebe  ment,  megfordult  azután  Brüsszelben,  Paris- 
ban és  Londonban.  Távollétében  halálra  ítélték  s 
1851  szept.  21.  in  efíigie  fel  is  akasztották. 
1855-ben  Genfben  telepedett  le  s  egy  Pfeffer 
nevű  némettel  könyvnyomdát  alapított.  Itt  nyom- 
ták 1864.  Horváth  Mihály:  Huszonöt  év  Magyar- 
ország történetéből  és  1865.  Magyarország  füg- 
getlenségi harcának  története  c.  munkáit.  1867 
jan.  amnesztiát  kapott  és  hazatért  birtokára. 
Utolsó  éveit  fügedi,  majd  karácsondi  birtokán 
töltötte.  P.  benső  barátságban  volt  Teleki  László 
gróffal,  ki  elfogatása  és  megkegyelmeztetése  után 
neki  adta  át  fontos  irományait  és  végrendeletét. 
P.  ezen  iratokat  hazahozta  s  egy  időre  átengedte 
azokat  Horváth  Mihálynak,  ki  1868.  Kossuth 
Lajos  újabb  leveleire  c.  röpiratában  fel  is  hasz- 
nált ezekből  valamit.  Ez  ellen  P.  a  Hon  1868 
aug.  8-iki  számában  tiltakozott  és  visszakérte 
az  iratokat.  Ezeket  aztán  Irányi  Daniéinak  ha- 
gyományozta, ki  viszont  a  Történelmi  Társulat- 
nak engedte  át  azzal  a  kikötéssel,  hogy  csak 
1914.  szabad  azokat  felbontani.  A  Nemzeti  Mú- 
zeumba került  iratokat  1914.  fel  is  bontották,  de 
közzétételüket  még  nem  tartották  időszerűnek  és 
újra  lepecsételték.  Irta:  Komáromi  emlékeim 
(Hazánk,  IH.  köt.,  1885)  és  Komáromi  dolgok  (Ha- 
zánk, VIII.  köt.,  1887).  V.  ö.  Puky  József,  P. 
(Vasárnapi  Újság,  1899,  11.  szám).  Az  iratokra 
vonatkozólag  Századok,  1897,  197—198.  1. 

Pul,  perzsa  rézpénz  2  íillér  értékben. 

Ptüa,  kisk.  Zala  vm.  tapolezai  j.-ban,  (1920)  468 
német  és  magyar  lak. 

Pulai  János,  gr.  Pálffy  János  táborszernagy- 
nak és  horvát  bánnak  titkára  volt,  kinek,  vala- 
mint Károlyi  Sándornak  megbízásából  megírta  a 
szatmári  léke  (1711  máj.  1.)  történetét  latin  nyel- 
ven, melyet  1718.  magyarra  is  lefordított  (kiadta 
Szalay  László,  1865).  E  munka  elsőrangú  forrás 
a  szatmári  békére  vonatkozólag.  (V.  ö.  Századok, 
1887,  465.  old.  és  Hadtört.  Közi.,  1891). 

Palaskit,  szienitkőzet,  amely  alkálíákban  igen 
gazdag ;  Arkansasban  fordul  elő. 

Pulawy,  1.  Novaja  Alexandrija. 

Pnlcheria,  52^ewí,  keletrómai  császárnő.  Szül. 
399  jan.  19.,  megh.  453  júl.  Kezdetben  (414  júl. 
4.  óta)  kiskorú  fivére,  II.  Theodosius  helyett  ural- 
kodott, ennek  halála  után  450  júl.  28.  maga  lépett 
a  trónra.  Fáradozott  az  efezusi  és  chalcedoni 
zsinatok  érdekében  és  a  nestorianizmus  ellenében. 
Ünnepe  szept.  10. 

Pnlci  (ejtsd:  —esi),  Luigi,  olasz  költő,  szül.  Firen- 
zében 1432  aug.  15.,  megh.  velencei  útján,  talán 
Padovában,  1484  okt.  vagy  nov.  Poliziano  és  Lo- 
renzo  de'  Medici  barátja  volt,  aki  őt  1470.  Ná- 
polyba s  aztán  több  felsőolaszországi  városba 
küldte  követségbe.  Fő  munkája:  II  Morgante 
maggiore  (Velence  1481),  romantikus  eposz  28 
énekben.  Irt  még  szonetteket  s  egy  költői  novel- 
lát (kiadták  a  Classici  itaUani  című  gyűjtemény- 
ben, Milalio  1804).  V.  ö.   Volpi,  L.  P.,  a  Giom. 


é&* 


Pulcinella 


756 


Pulmotor 


stor.  d.  lett.  ital.  22.  kötetében) ;  Einstein  (1902). 
—  P.  testvérei,  Bernardo  (1438—88)  és  Luca 
(liSl— 70),  szintén  költök  voltak.  Az  előbbi  Jézus 
szenvedéséről  írt  1490.  s  Vergilius  eklogáinak  első 
olasz  fordítását  adta,  az  utóbbi  Driades  d'Amore 
c.  idillt  és  a  Ciriffo  Calvaneo  c.  lovagregényt 
írta. 

Pulcinella  (ol.),  színpadi  álarc,  a  commedia 
dell'arte  egyik  tipikus  alakja;  bolondos  tréfás 
alárendelt  személy,  jelmeze  fehér,  néha  tarka 
szövetdarabokból  összevart  nadrág,  a  nyak  körül 
nagy  fodor,  elől  s  hátul  hegyes  púp.  Féríi  mása 
a  Pulcinello,  a  francia  színpadon  polichinelle, 
mely  azonban  még  jobban  közeledik  a  bohóc 
szerepköréhez,  valamint  az  angol  puneh  is.  V.  ö. 
Ála7'C. 

Pulex  (lat.)  a.  m.  bolha  (1.  Bolhák.) 

Pulgada,  spanyol  hosszmérték  =  1  hüvelyk 
=  Vi3láb. 

Palicaria  Gártn-,  hólhafü  (üöv.),  a  Fészke- 
sek génusza ;  30  faja  közül  néhány  középem'ópai, 
a  legtöbbje  mediterrán  vidéki,  mások  a  Fokföldig 
vagy  Kelet-Indiáig  és  Közép-Ázsiáig  terjednek. 
Egyéves  V.  évelő  füvek.  Fészkeik  magánosak,  ág- 
tetőzők,  szélső  nyelves  virágaik  rövidek  vagy 
hosszabbak,  termésükön  a  bóbita  két  soros,  a 
külső  sor  pikkelyei  kis  koronácskává  nőttek  össze, 
a  belső  sor  hosszú  szőrökből  áll.  Nálunk  gyakori 
a  P.  dysenterica  (L.)  Gártn.  (réti  bolhaf ü)  és  a  P 
imlgaris  Gártn.  (parlagi  bolhafű).  Legelőn,  ned- 
ves réten,  árok  szélén  nőnek.  Az  utóbbi  kellemet- 
len szagú,  a  jószág  nem  eszi,  bolhaírtónak  is  meg- 
próbálták. Az  előbbinek  csípős,  gyengén  fűszeres 
eveiét  régen  hasmenés  ellen  használták. 

Pulicidae  (áuat),  1.  Bolhák. 

Puliszka  (növ.),  1.  Kukorica,  Málé,  Polenta. 

Pulitzer,  Joseph,  amerikai  újságíró,  szül. 
Budapesten  1847.  Már  17  éves  korában  Ameri- 
kába ment  és  a  polgárháborúban  mint  önkéntes 
V6tt  részt.  1865-ben  a  saint-louisi  német  nyelvű 
\testliche  Post  szerkesztője  és  társtulajdonosa 
loti,  majd  1878.  megvette  a  Dispatch  c.  napüapot, 
amelíret  az  Evening  Post-tal  egyesítve,  Post  Dis- 
patch címen  vezetett  tovább.  1869-ben  Missouri 
állam  törvényhozó  testületének,  1874.  az  állam- 
tanácsnak tagja  lett,  az  1877-iki  kongresszuson 
New  York  várost  képviselte.  1883  óta  a  new-yorki 
World  c.  napilap  tulajdonosa,  amelyet  nagy  siker- 
rel szerkeszt.  1896-ban  az  arany  valuta  érdeké- 
ben hevesen  küzdött  a  demokrata  párttal.  P. 
jelentékeny  vagyonának  nagy  részét  jótékony 
intézmények  és  iskolák  alapítására  adományozta. 

Pulj,  város,  1.  Pola. 

Pulk  a.  m.  polk  (1.  o.). 

Pulkova  (Pulkovo),  Szent-Pétervártól  D.-re 
17  km.  távolságra  levő  magaslat,  itt  áll  a 
szentpétervári  vagy  P.-i  csülagvizsgáló  intézet, 
59''46'19"  é.-i  szélesség  és  30n9'39"  k.-i  hosszú- 
ság alatt.  Hivatalos  neve  Nikolaj-féle  főcsillag- 
vizsgáló.  Építette  Brüllow  építész  1833—39. 

Pullánok,  a  keresztes  háborúk  óta  a  Keleten 
letelepedett  nyugati  keresztény  lovagok  és  a 
benszülött  szíriai  keresztény  vagy  mohamedán 
nők  gyermekei. 

Pullarius  (lat.),  csirkepásztor,  ki  a  jóslások- 
nál használt  csirkéket  (pullus)  etette  és  őrizte. 


PuUman,  George,  feltaláló,  szül.  1831.  New- 
York  államban,  megh.  1897  okt.  19.  Chicagó- 
ban. A  P.  Car  Company  chicagói  vasúti  kocsi- 
gyár elnöke  volt,  mely  gyár  főkép  az  általa  fel- 
talált P.-kocsik  (1.  0.)  név  alatt  ismert  uégyten- 
gelyü  hosszú  termes,  háló-  és  étkező  kocsik  elő- 
állításával foglalkozik.  P.  alapította  a  Chicagó- 
tól 19  km.-re  fekvő  P.  munkásvárost  (P.  City, 
1.  0.),  ahol  1880  óta  működik  a  gyár. 

Pullman-City,  munkás-város,  Chicago  D.-i 
külvárosa,  Illinois  északamerikai  állam  Cook 
countyjában,  1880.  alapította  Pullmann  George 
(1.  0.);  a  PuUman-fóle  vaggon-,  vasúti  kerék- 
gyárak és  egyéb  vasművekkel,  kb.  6000  mun- 
kással, 15,000  lak.  Boltjai,  a  bank,  színház,  tem- 
plom, könyvtár  stb.  a  vásártéren  vannak.  P. 
tulajdonkép  a  Pullman-társaságé. 

Pnllman-kocsik.  Nevüket  első  szerkesztőjük- 
től, Pulhnan  George-tól  (1.  o.)  kapták.  Olyan  sze- 
mélyszállító vasúti  kocsik  ezek,  melyeknek  szek- 
rénye 2  forgó  alvázra  van  szerelve.  Mindegyik 
forgó  alváznak  2  vagy  3  kereke  van.  Előnyük  a 
2  tengelyű  kocsikkal  szemben  az,  hogy  a  nyom- 
állványok jobb  rugózása  folytán  e  kocsikban  nem 
érezni  annyira  a  sinütközésekből  és  a  pálya  más 
egyenetlenségeiből  származó  lökéseket,  mint  a 
kéttengelyű  kocsiknál.  A  kocsik  hossza  14—17  m. 
Nagy  hosszuk  miatt  nem  lehet  oly  szélesre  épí- 
teni, mint  a  rövidebb  kocsikat,  mert  különben  a 
kanyarulatban  az  űrszelvénybe  ütköznének. 

PuUolni  (ang.  to  puli),  általánosan  elfogadott 
angol  sportkifejezés ;  a.  m. :  föltartani.  A  lovas 
akkor  tartja  föl  a  lovat,  amikor  nem  engedi,  hogy 
az  teljes  iramban  fusson.  A  pullolás  csak  akkor 
jogos,  ha  a  lónak  már  semmi  győzelmi  kilátása 
nincs,  vagy  ha  versenyközben  akcidens  érte.  Más- 
különben a  lovat  föltartani  vétkes  cselekmény, 
mely  szigorú  büntetéssel  jár. 

Pulmo  (lat.)  a.  m.  tüdő. 

Pulmonalis  (lat.)  a.  m.  a  tüdőé,  a  tüdőhöz 
tartozó. 

Palmonaria  L.,  gálna,  tüdöfü  (növ.),  a  Bor- 
raginaceae  család  génusza;  4  faja  európai  és  ázsiai. 
Kórok.  Tőlevelük  hosszúnyelű,  a  felsőbb  levelek 
váltakozók.  Viráguk  2  ágú  forgóban  áll,  csészéje 
hasábos,  5  fogú,  a  közepéig  bemetszve,  pártája 
hengerescsövű,  tölcséres,  a  torkában  nem  pikke- 
lyek, csak  szőrök  vannak,  makkocskáík  simák. 
Legelterjedtebb  a  P  oficinalis  L.  (pettyegetett 
gálna,  orvosi  tüdőfű,  tüdőír,  darázs-  v.  dongó- 
virág). Erdőben  terem.  Vii'ága  nyíláskor  piros, 
később  sötétkék,  néha  fehér.  Szárlevelei  színén 
merev  serték,  tüskék,  mirigyszőrök  vannak ;  fe- 
hérpettyesek. Tőlevelei  széles  szívalakúak.  Régen 
a  füve  ofücinális  volt  (herba  pulmonariae  macu- 
losae).  A  P  saccharata  Mill.  szép  virágáért  Közép- 
Európában  kerti  növény,  hazája  Olaszország. 

Pulmonata  (áiiat)a.  m.  tüdős  csigák,  1.  Csigák. 

Pulmotor,  a  Draeger-gyár  (Lübeck)  által  a 
mesterséges  légzés  pótlására  szerkesztett  oxigé- 
nes  készülék.  Áll  egy  kettős  fúvóból,  mely  fel- 
váltva működik ;  az  egyik  szívóhatást  gyakorol 
a  tüdőre,  a  másik  az  oxigént  nyomja  bele ;  e  két 
működés  önműködően  kiváltódik  oly  ütemmel,  a 
milyent  a  tüdő  nagysága  megkíván.  A  készülék 
egyrészt  oxigónpalackkal,  másrészt  egy  tömlő 


Pulo 


757     — 


Pulszky 


végén  elhelyezett  szájdarabbal  áll  összeköttetés- 
ben, mely  utóbbi  a  vízben,  gázokban  eszméletlen 
állapotba  jutott  egyén  légzőszervei  fölé  erősítte- 
tik. Az  illető  hátára  fektetendő,  szája  kitisztí- 
tandó, nyelve  előrehuzandó.  Gutaütött,  szívbajos, 
vérmes,  alkoholos  egyéneknél  nem  használandó. 
Egyébként  oxigéninhaláoióra  is  szolgálhat  oly 
egyéneknél,  akik  rosszul  lettek  füstben,  gázban. 

Pulo,  a  nyugat-szudáni  nyelvcsalád  szenegam- 
biai  ága,  hova  a  volofseri  nyelvek  is  tartoznak. 
Leürközelebbi  rokonuk  a  fulhe  (1.  o.)  törzs. 

ÍPulo-Anna  és  Pulo-Merir,  a  Karolina-sziget- 
csoport két  vulkánikus  eredetű  szigete,  melyeket 
lakosságával  együtt  egy  rettenetes  tájfun  1914-. 
majdnem  megsemmisített. 

Pulo  Niasz,  1.  Niasz. 

Pulo-Pinang  (Pulu-Pinang.  Prince-of-  Wa- 
les'lsland),  sziget  Hátsó-Indiában,  278  kin^  te- 
rülettel, kínaiakból,  malájokból,  hindukból  stb. 
álló  kb.  12-i.OOO  lakossággal  (1,  Straits  Settle- 
ments).  Parti  mocsarai  dacára  klímája  egészsé- 
ges. Termékei :  csípős  bors,  rizs,  betel,  szegfű- 
szeg, kókuszdió  és  tapioka.  Kormányzatilag  hozzá- 
tartozik még  a  kontinentális  Wellesley  tartomány 
és  a  Dindíng  kerület  (ezekkel  1604;  km^,  (1911) 
305,739  lak.).  Erdei  hajóépítésre  alkalmas  fát 
szolgáltatnak.  Főhelye :  Georgetown. 

Pulpa  (lat.),  a  keményítőgyártásnál  a  ke- 
ményítő kimosása  után  visszamaradt  rész.  Ta- 
karmánynak használják. 

Pnlpa  (növ.),  a  termések  húsos,  leves  része. 

Palpa  cassiae  (növ.),  1.  Cassia. 

Pnlpa  tamarindorum,  pulpa  tamarindi 
cruda,  1.  Tanuirindus. 

Pulpitis,  1.  Fogbetegségek. 

Palpitum  (lat.),  a  római  színházakban  a  pro- 
scenium  középső  része ;  a  középkori  keresztény 
templomokban  az  a  polc  (pulpitus),  melyre  a  mi- 
sénél az  evangeliumos  könyvet  helyezték. 

Pulpitus,  1.  Ptdpitum. 

Pnlque  (növ.),  1.  Agavé. 

Pnlsatilla  Tourn.  (növ.),  1.  Anein(yne. 

Palsatio  (lat.)  a.  m.  lüktetés  (1.  0.)  —  Az 
elektrotechnikában  a  forgómágnestér  erősségé- 
nek és  az  ettől  létesített  áramnak  szabályos  inga- 
dozása. A  P.  másodpercenkint  annyiszor  követ- 
kezik, mint  ahányszor  az  áram  váltakozás  végbe 
megy,  s  kétfázisú  áramnál  17'^/e-át,  háromfázisú 
áramnál  pedig  a  szerint,  amilyen  a  kapcsolás, 
13— O'ö^'/o-át  képezi  az  illető  tekercsben  fellépő 
legnagyobb  áramerősségnek. 

Pnlsio  (lat.)  a.  m.  ütés,  nyomás. 

Pnlsoiucter,  1.  Szivattyúk. 

Pnlsus  (lat.)  a.  m.  érverés  (1.  0.). 

Pulszky-csaZáíZ  (cselfahi  és  luhóczi).  a  kuruc 
időkben  Lengyelországból  költözött  be  s  hazánk 
északi  vidékén  megtelepedvén,  híres  bortermelést 
űzött  a  Hegyalján.  Mária  Terézia  1740.  a  csalá- 
dot nemességgel  tüntette  ki  Cselfalva  adományo- 
zásával, melyhez  később  Lubócz  is  járult.  A  csa- 
lád tagjai  közül  említendők:  Károly,  kinek 
Fejérváry  Apollóniával  kötött  házaságából  szüle- 
tett Ferenc  (1.  alább :  P.  2.)  P.  Károlynak  test- 
véröccse :  Ferdinánd  Dániel,  mint  altábornagy 
s  a  Mária-Terézia-rend  tulajdonosa  magyar  báró- 
ságot is  kapott.  Nevezetesebb  tagjai  még: 


1.  P.  Ágost,  politikus  és  publicista,  P.  2.  fla, 
szül.  Bécsben  1846  júl.  3.,  megh.  Budapesten  1901 
szept.  11.  Középiskolai  tanulmányait  külföldön, 
a  jogot  Budapesten  végezte.  1872-ben  egyetemi 
magántanár,  1875-től  a  jogbölcsészet  rendes  ta- 
nára volt.  Mint  a  Deák-párt  tagja  1871.  nyert 
mandátumot,  1875.  csatlakozott  a  fúzióhoz,  1877— 
1884!-ig  mint  a  mérsékelt  ellenzék  tagja  szerepelt 
az  országgyűlésen.  1889-ben  újból  csatlakozott  a 
szabadelvű  párthoz  s  rövid  ideig  Eötvös  Loránd 
mellett  közoktatásügyi  államtitkár  volt.  A  jog- 
tudományi irodalom  terén  főbb  művei :  A  bör- 
tönügy múltja,  elmélete,  jelen  állása  (1867) ;  A 
római  jog  s  az  újabbkori  jogfejlődés  (1869) :  A  jog 
és  állambölcsészet  feladatai  (1887);  A  jog  és 
állambölcsészet  alaptanai  (1885) ;  Pázmány  Pé- 
ter (1887);  The  theory  of  law  and  civil  society 
(London  1888) ;  A  felekezetek  szerepe  az  állam- 
életben (1891) ;  A  nemzetiségről  (1901). 

2.  P.  Ferenc,  író  ós  archeológus,  szül.  Eperje- 
sen (Sáros)  1814  szept.  17.,  megh.  Budapesten 
1897  szept.  9.  Tanulmányai  végeztével  hosszabb 
utat  tett  Olaszországban.  Hazatérve  ügyvédi  ok- 
levelet szerzett  ós  Sáros  vármegyénél  vállalt 
mint  aljegyző  állást.  Közben  1836.  bejárta  Nyu- 
gat-Európát, hosszabb  időt  töltve  Angliában. 
1839-ben  Sáros  vármegye  követül  küldte  az  or- 
szággyűlésre. Újabb  olaszországi  tanulmányút 
után  (1845)  Bécsben  telepedett  le;  ott  nőül 
vette  a  kiváló  zenei  tehetségű,  szellemes  Wal- 
ter  Terézt  (1.  alább)  és  tudományos  tanulmá- 
nyainak élt  az  időközben  megvásárolt  szécsényi 
birtokon.  A  márciusi  események  hírére  Pesti'e 
sietett  s  előbb  Kossuth  mellett  pénzügyi,  majd 
Bécsben  a  király  személye  körüli  államtitkár 
lett.  Mikor  a  nemzet  és  a  király  között  megtör- 
tént a  szakítás,  egyideig  a  kereskedelmi  ügye- 
ket vezette,  majd  Kossuth  megbízásából  Angliába 
ment  mint  Magyarország  diplomáciai  képvise- 
lője, ott  lord  Palmerstonnál  kivitte,  hogy  az  a 
török  szultánnál  a  magyarországi  menekültek 
érdekében  nyomatékosan  interveniált.  Ezzel  po- 
litikai szereplése  egy  időre  véget  ért ;  itthon  az 
abszolút  uralom  halálra,  majd  száműzetésre 
ítélte.  P.  Londonban  telepedett  le  s  régészeti  ta- 
nulmányokba mélyedt  s  hírlapi  cikkeket,  köny- 
veket írt,  melyekben  Magyarország  monda-  és 
regevilágát,  történetét  ismertette  (Tales  and  tra- 
ditions  in  Hungary,  1851).  Majd  tevékeny  részt 
vett  az  emigráció  ügyeiben,  elkísérte  Kossuthot 
angliai  és  amerikai  körútjára.  Utján  készített 
naplójegyzeteit  dolgozta  föl  White,  red  and  black 
c,  nejével  együtt  írt  könyvében  (3  köt.,  1853). 
Egy  újabb,  Kossuth  megbízásából  tett  amerikai 
útja  után  visszatért  Londonba,  1860.  pedig,  mint  a 
Daily  News  levelezője  Torinóba  költözött  s  mint 
a  magyar  emigráció  megbízottja,  állandó  össze- 
köttetésben állott  Cavourral.  Látván  azonban, 
hogy  Magyarország  sem  az  olaszoktól,  sem  a 
franciáktól  nem  számíthat  fegyveres  támoga- 
tásra, az  emigráció  ügyeitől  visszavonult,  Fi- 
renzébe költözött,  ott  műtörténeti  és  régészeti 
tanulmányokkal  foglalkozott.  Később  Eötvös  Jó- 
zsef közbenjárására  amnesztiát  nyervén,  Pesten 
telepedett  le  s  a  kiegyezés  után  kép-viselői  meg- 
bízást i%  vállalt.  P.  mind  nagyobb  részt  vett  az 


Pulszky 


—    758    - 


Pultuszk 


országgyűlés  tárgyalásaiban,  egy  ideig  mint  a 
Deák-párt  híve,  majd  a  fúzió  után  az  uralkodó 
párttal  meghasonolva,  egyik  párthoz  sem  csatla- 
kozott szorosabban.  Amellett  tevékeny  részt  vett 
a  közügyek  egyéb  terein  is ;  mint  a  Képzőművé- 
szeti Társulat  elnöke  azt  egészen  újjászervezte, 
másodelnöke  volt  a  Történelmi  Társulatnak  s 
elnöke  a  Régészeti  Társulatnak ;  sürgette  és  ki- 
vitte, hogy  az  állam  megvásárolja  az  Bsterházy- 
képtárat  s  a  bécsi  iparművészeti  kiállítás  ipar- 
művészeti tárgyainak  megvásárlásával  megve- 
tette alapját  az  Iparművészeti  Múzeumnak.  Az 
Akadémia  már  1838.  megválasztotta  rendes, 
1841.  tiszteleti  tagjának,  majd  osztály  elnöknek 
s  1895.  másodelnökének  s  a  Kisfaludy-Társaság 
rendes  tagjának ;  érdemeit  méltányolta  a  külföld 
is,  egész  sereg  tudományos  társaság  választ- 
ván meg  tiszteletbeli  tagjának.  1869-ben  a  Nem- 
zeti Múzeum  igazgatójává  nevezték  ki,  állását 
1894  történt  nyugalomba  vonulásáig  viselte. 
Később  a  magyarországi  muzeumok  ós  könyvtá- 
rak országos  főfelügyelője  lett.  A  70-es  években 
még  több  nagyobb  utat  tett  Keleten,  Török-  és 
Görögországban,  azóta  állandóan  a  fővárosban 
élt,  nagy  házat  víve  s  szalonját  középpontjává 
tévén  a  budapesti  társaságnak.  Utolsó  nagy  mű- 
vét, melynek  megjelenését  (1897—98.)  már  nem 
érte  meg,  Magyarország  archaeológiáját,  az 
Akadémia  1896.  a  Semsey-díj  másodjutalmával 
tüntette  ki,  miután  publicisztikai  munkásságát 
már  korábban,  1894;.  a  6000  koronás  Bródy-díjjal 
koszorúzta. 

P.  egyike  volt  a  legképzettebb  és  legtöbb  ol- 
dalú magyar  íróknak.  Több  nyelven  s  igen  sok 
irányban  dolgozott.  Publicisztikai  dolgozatai 
nemcsak  stíljük  kiválóságával  emelkednek  ki, 
hanem  nagy  politikai  iskolázottságról  és  biztos 
ítéletről  tanúskodnak,  essayi  Eötvösről,  Des- 
sewffy  Emilről,  Széchenyiről  és  Deákról  tartal- 
masságukkal, szempontjaik  újságával  és  gondos 
előadásukkal  e  műfaj  jeles  termékei.  Első  neve- 
zetesebb műve:  Eszmék  Magyarország  törté- 
netének phüosophiájához  c.  tanulmánya  (1838) 
volt.  Nagyszámú  műtörténeti  dolgozatai  közül  a 
hazai  vonatkozásuakat  beolvasztotta  főművébe ; 
e  nemű  művei  közül  legbecsesebb  A  rézkor  Ma- 
gyarországon, című  könyve.  Legnagyobb  hatású 
munkája  az  Életem  és  korom  c.  alatt  megjelent 
emlékirata  (4  köt.,  1882—84.,  németül  is),  mely- 
ben a  reformkorra  s  az  emigráció  korára  vonat- 
kozó élményeit  ós  emlékeit  foglalja  össze.  Ki- 
sebb becsű  szépirodalmi  munkássága,  melyet  na- 
gyobbrészt fiatalabb  éveiben  fejtett  ki ;  irt  ver- 
seket, elbeszéléseket,  egy  szatirikus  politikai 
vígjátékot  Felsülés  c.  alatt  (megjelent  1882.), 
egy  regényt  Magyar  jakobinusok  (1861—62., 
újra  1909),  mely  előzőleg  angolul  jelent  meg 
(JacoUns  in  Hungary,  1851).  Tanulmányaiból 
az  Akadémia  születésének  százéves  fordulójára 
egy  kötetet  adott  ki  s  ugyanakkor  (1914)  emlé- 
kére ünnepi  ülést  tartott,  melynek  tárgyai  (P.  a 
tudományban  és  a  közéletben,  Marczali  Henrik- 
től, P.  régészeti  működése,  Nagy  Gézától),  kü- 
lön füzetben  is  megjelentek  (P.  százados  emlékün- 
nepe, 1914).  V.  ö.  Ferenczy  József,  P.  életrajza 
(1897);  Goncha  Győző,   Emlékbeszéd  P.   fölött, 


Akad.  Ért.  (1903) ;  Berzeinczy  Albert,  P.  emlé- 
kezete (Budapesti  Szemle,  133.  k.,  1908) ;  Mar- 
czali Henrik  tanulmánya  P.  kisebb  dolgozatai 
előtt  (1914). 

Neje:  Walfer  Teréz,  Walter  bécsi  bankár 
leánya,  szül.,  Bécsben  1819  jan.  7.,  megh.  Buda- 
pesten 1868  szept.  8.  P.  Ferenccel  1845.  kelt 
egybe.  Az  1849-iki  katasztrófa  után  fórjót  kö- 
vette a  számkivetésbe.  Egyideig  Londonban 
tartózkodtak,  majd  midőn  férje  Kossuthal  Ame- 
rikába utazott,  ő  is  vele  ment.  Férjével  együtt 
írt  angol  lapokba.  Önállóan  megjelent  művei : 
Memoirs  of  a  hungarian  lady  (Égy  magyar  nő 
naplója,  2  köt.,  London,  1850);  Mondák  és  regék 
Magyarországból  (2  köt.,  1851);  Regék  az  olasz 
földről  (Ágost  fiával  együtt  írta  Pest,  1866) ; 
Red,  withe  and  black  (férjével  együtt  írta,  8  köt., 
London  és  New-York,  megjelent  német  nyelven 
is  Cassel,  1853). 

3.  P.  Garibaldi,  mérnök,  P.  2.  flía,  szül.  Tori- 
nóban 1861  márc.  8.  Tanulmányai  végeztével 
1881.  mérnöki  oklevelet  szerzett,  majd  1883.  a 
korín  tusi  tengeri  csatorna  építésénél  működött. 
1885-ben  a  magyar  királyi  államvasutak  szol- 
gálatába lépett.  1895-ben  vasúti  és  hajózási  fő- 
felügyelő, 1904-ben  a  Máv.  zágrábi  üzlet- 
vezetője, majd  1908.  a  vasúti  és  hajózási  főfel- 
ügyelőség vezetője  lett.  1910-ben  a  kassa-oder- 
bergi  vasút  vezérigazgatójává  választották  meg. 
Számos  hazai  vasút  ós  híd  építésében  vett  tevé- 
keny részt. 

4.  P.  Zaro/í/,  műtörténetíró,  P.  4?.fla,  szül.  Lon- 
donban 1853  nov.  9.,  megh.  Brisbaneban  (Queens- 
land),  1899  jún.  6.  Tanulmányai  végeztével  bölcsé - 
szetdoktori  oklevelet  szerzett  Lipcsében,  majd  az 
iparművészeti  múzeum  őre,  később  pedig  az  Ester- 
házy országos  képtár  igazgatója  lett.  1882-ben 
nőül  vette  Márkus  Emiliát  (l.  o.).  1884-92-ig 
országgyűlési  képviselő  volt.  Mint  az  Országos 
Képtár  igazgatója  kiváló  tevékenységet  fejtett 
ki  3  első  sorban  neki  köszönhető,  hogy  a  képtár 
európai  hírű  gyűjtemény  lett.  A  Szépművészeti 
Múzeum  megalapítása  s  újabb  kép  vásárlásai  kap- 
csán 1896.  megvádolták  azzal,  hogy  a  rábízott 
összeggel  elszámolni  nem  tud.  Ez  a  támadás, 
bár  később  a  bíróság  az  ellene  indított  eljárást 
megszüntette,  súlyosan  megrendítette  idegrend- 
szerét. Időközben  az  Országos  Képtárnál  viselt 
igazgatói  állásától  felmentették.  P.  ezután  Ausz- 
tráliába vándorolt  ki,  ahol  egy  esztendő  múlva 
öngyilkos  lett.  A  folyóiratokban  megjelent  tanul- 
mányain kívül  nevezetesebb  művei :  Az  Orszá- 
gos Képtár  kiválóbb  művei  (Budapest  1878) ;  A 
magyar  háziimr  díszítynényei  (u.  o.  1878) ;  Az 
ötvösség  remekei  (Radisiccsal  együtt,  u.  o.  1885). 
Lefordította  Symonds  J. :  A  renaissance  Olasz- 
országban c.  művét  (u.  0.  1881—82)  s  Eliot: 
Romola  című  regényét  (u.  o.  1898).  1881— 84-ig 
szerkesztője  volt  az  Archeológiai  Értesítő  c.  folyó- 
iratnak. 

5.  P.  Polyxena,IIampelJózsefné,F.2.  leánya, 
szül.  Londonban  1857  jún.  21.,  megh.  Budapesten 
1921  ápr.  23. 1.  Hampel,  2. 

Pultava,  1.  Poltava. 

Pultuszk,  Lengyelország  P.  nevű  járásának 
székhelye    a    Narev    partján,    mocsarak   közt, 


Pulu 


—     759 


Puna 


15,968  lak.;  nagy  kastéllyal,  amely  egykor  a 
plockl  püspöknek  volt  a  lakóhelye.  1703-ban  itt 
legyőzte  XII.  Károly  a  szászokat,  1806  dec.  26. 
pedig  a  franciák  legyőzték  az  oroszokat.  A  vi- 
lágháborúban 1915.  jul.  2i.  rövid  tüzérségi  harc 
után  a  németek  elfoglalták.  1920.  augusztusig  a 
Varsót  fenyegető  orosz  vörös  hadsereg  egészen 
eddig  hatolt ;  a  Narev  mellett  vívott  csatában 
már  a  lengyel  hadsereg  győzött  és  a  vörösök 
kénytelenek  voltak  visszavonulni. 

Pala  (növ.),  1.  Gibotium. 

Pulu-Pinang,  sziget,  l.  Pulo-Finang. 

PalTíuar  (lat.)  a.  m.  gyógyfűpáma,  azaz  il- 
latos növényrészekkel  megtöltött  (origanum,  sal- 
via,  mentha,  lavendula  stb.)  zacskók,  melyeket  a 
fájós  arcra,  végtagokra  kötöztek  fel  szárazon  v. 
vízzel,  szesszel  megnedvesítve. 

Palvis  (lat.)  a.  m.  por. 

Pal¥is  stramalis,  1.  Állati  szén. 

Pulya  tyúk,  így  nevezik  az  olyan  tyúkot,  mely- 
nek lábai  feltűnően  kicsinyek. 

Pulyka  (Mele^gris  gallopavo),  legnagyobb 
házi  baromflnk.  Észak-Amerikából  a  vad  P.-tól 
származik  és  minden  világrészbe  elterjedt  s  kü- 
lönös jelentőségre  jutott  tenyésztése  Spanyol-, 
Francia-  és  Magyarországon.  Húsa  jóízű ;  tollait 
is  használják  dísztollnak  ós  fosztva  párnatollnak. 
Az  Észak-Amerika  őserdőiben  vadon  élő  s  bronz- 
fényű  sötétbarna  tollazatú  F.  nagy  testű  és  20 — 
25  kg.  súlyú,  a  mexikói  kisebb  termetű,  Honduras 
államban  van  a  szépszínü  szemfoltos  tollazatú 
(M.  oceUata).  A  tenyésztett  pulykák  között  legel- 
terjedtebb a  feketeszínű,  ujabban  igen  felkarol- 
ták a  bronzszinűt,  a  bronz  P.-t;  elég  gyakoriak  ná- 
lunk is  a  fehérek,  déli  Franciaországban  főleg  ezt 
tenyésztik  toUnyerés  végett  is.  A  P.-kakas  csak 
0,  a  nőstény  2  éves  korban  lesz  alkalmas  a  te- 
nyésztésre s  az  marad  6—7  éves  koráig  is.  A  P. 
leginkább  március  hóban  rakja  tojásait,  másod- 
naponkint  egyet-egyet  s  egy  időszakban  16—20 
drbot :  ha  a  tavaszi  költésben  akadályozva  van, 
augusztusban  tojik  ismét,  de  csak  8 — 10  drbot. 
A  tyúktojásnál  Vs-^l  nagyobb,  feliéralapon  veres 
szeplős  foltokkal  tarkított  tojásokon  a  P.  négy 
hétig  ül  nagy  buzgósággal  (azért  más  baromfi- 
félék költésére  is  felhasználják).  A  fiatal  P.-k 
nagyon  kényesek,  8—10  napig  nem  is  tanácsos 
kiereszteni  azokat,  hanem  fűtött  helyiségben  kell 
tartani,  amelynek  padlója  száraz  homokkal,  ha- 
muval van  behintve.  A  szabadba  bocsátáskor 
gondoskodni  kell  arról,  hogy  eső,  hideg  szól  meg  ne 
lepje  8  forró  napsugár  ne  érje  a  fiatal  állatokat ; 
ha  aztán  toUaik  kinőnek,  már  kevés  betegség  éri 
őket.  A  kis  csirkéknek  kezdetben  kenyérmorzsát 
némi  kis  zöldségvagdalékkal,  egy  hét  múlva  ten- 
geri- V.  árpadarát,  kölest  adnak.  Hamar  rászok- 
nak a  szabadban  a  keresésre,  legjobb  legelők 
számukra  a  bokros  helyek,  erdöszélek ;  a  tarlókat 
is  a  P.-kal  lehet  legjobban  kihasználni.  Hizlalásra 
tengeri,  árpa,  zab,  tatárka,  köles  és  főtt  burgonya, 
korpa,  némi  zöldséggel,  főleg  sárgarépával  ke- 
verve alkalmas  eleség.  A  hizlalás  vége  felé,  ami 
24:  napig  szokott  tartani,  némi  aromatikus  anya- 
got is,  pl.  koriandert,  ánizst,  kakukfüvet,  hagy- 
mát szoktak  keverni  a  tömésre  készített  galus- 
kába.  A  hizlalás  történhetik  zárt  helyiségben  I 


szabadmozgással,  vagy  enólkül  szűk  ketrecben. 
Az  amerikai  felfedezők  a  P.-t  Közép-Amerikában 
már  szelídítve  találták,  Indiana  államtól  Euró- 
pában iwÉÍmw -kakasnak  nevezték  el.  1520-ban 
került  Spanyol-,  1524.  Angol-,  1533.  Németor- 
szágba s  utóbb  Franciaországba. 

Pulykakeselyü  (áiiat),  l.  Gathartidae. 

Pulziós  diverticulum.  A  bárzsing  tágulatai- 
nak  az  az  alakja,  mely  a  bárzsingban  a  nyeléskor 
uralkodó  nyomás  hatására  jön  létre.  Gyakoriak  a 
bárzsingszűkületek  fölött,  elsősorban  ott,  ahol  az 
izomréteg  ellazul,  rajta  hiányok  támadnak. 

Pulzus  (pulsits,  lat.)  a.  m., érverés  (l.  o.). 

Pulzusjelzőkészülék,  l.  Érvet'és  és  Érvér és- 
jelzö. 

Puma  V.  kugiiár  (Felis  concolor  L.,  áuat),  a 
Macskafélék  családjába  tartozó  ragadozó  emlős- 
állatfaj. Teste  nyúlánk,  feje  igen  kicsiny,  sörény- 
telen  és  szakálltalan.  Lábai  erősek.  Bundája  tö- 
mött, rövid  szőrű,  sötét  sárgásvörös,  hasán  vala- 
mivel tömöttebb,  vörhenyes  fehér ;  lábainak  belső 
oldalán  világosabb,  farka  és  füleinek  belső  oldala 
fehér,  a  külső  fekete.  Testhossza  1— 2  m. ;  fark- 
hossza 65  cm.  Észak-  és  Dél-Amerikát  lakja, 
egész  Kanadáig  is  elvetődik.  Egyes  tájakon  még 
gyakori,  legtöbb  helyen  már  majdnem  teljesen 
kiirtották.  Különösen  az  erdőségeket  és  magas 
fűvel  benőtt  térségeket  szereti.  Nappal  a  fákon 
vagy  a  fűben  alszik  s  éjjel  iár  vadászni.  Nem  kú- 
szik, hanem  ugrik  a  fákra.  Állandó  tanyája  nincs, 
ide-oda  kóborol.  Testmozgása  könnyed,  hallása 
rendkívül  éles.  Kisebb  emlősöket  pusztít  s  mint- 
hogy a  vért  nagyon  szereti,  sokat  leöl  egy- 
szerre. Csak  a  párosodás  idején  él  párosan.  A 
nőstény  2— 3-at  kölykedzik.  Vadászata  nem  ve- 
szélytelen. Fogságba  kerülve,  a  fiatalok  megszelí- 
dülnek. Egyes  vidékeken  húsát  megeszik,  másutt 
bőrét  is  felhasználják.  Ezüst  oroszlánnak  is  hív- 
ják. Az  északamerikaiak  párduc,  a  délamerikai 
spanyolok  oroszlán,  a  mexikóiak  midi  néven  is- 
merik. 

Pumbadita  v.  Fumbedita,  város  Észak-Babi- 
loniában. Nevezetes  volt  a  3.  sz.-ban  alapított 
zsidó  főiskolájáról,  amely  majdnem  800  éven  át 
fennállt. 

Pamex,  a.  m.  horzsakő.  * 

Pampe  (ném.)  a  m.  szivattyú  ;  picmpol,  ki- 
szivattyúz. 

Pampernickel  (ném.),  durva,  fekete  ke- 
nyér, mely  Műnsterben  készül  kétszer  darált,  de 
meg  nem  szitált  rozsból,  mely  tehát  korpáját 
megtartja.  A  tésztát  16—20  órán  át  lassan  kelesz- 
tik és  ugyanannyi  időn  át  marad  a  sütőkemen- 
cében. A  kenyér  jóízű,  tápláló,  de  nem  könnyen 
emészthető.  Eszik  vajjal  tea  és  sajt  mellé,  krémek 
mellékételéül  is  alkalmazzák.  P.-nek  neveznek 
egy  finom  mandulából  és  citronátból  álló  süte- 
ményt is,  melyet  kenyérformában  sütnek  s  aztán 
felszeletelve  átsütnek. 

Pana,  magas  fensíkok  spanyol  neve  Peru  és 
Bolívia  délamerikai  államok  területén  az  Andok 
(1.  0.)  láncai  közt. 

Pana,  mai  di,  a.  m.  hegyi  betegség  (1.  o.). 

Puna  (Poona),  Bombay  brit-indiai  presidency 
déli  divíziójának  fővárosa,  kopár  síkságon,  az 
erős  helyőrséget  is  beleszámítva  (1911)  158,856 


Puná 


760 


Punktura 


lak.  Körfalak,  erődítmények;  ezüst  és  arany 
ékszerek,  legyezők  és  agyagfigurák  készítése; 
szanszkrit  kollégium,  miivésziskola,  technológiai 
és  több  felső  tanintézet.  Két  km.-nyire  van  az 
angol  csapatok  tábora.  P.  egykoron  a  mahrattok- 
nak  volt  fővárosa. 

Puná,  sziget  Ecuador  partjain  a  Csendes-óceán 
Guayaquil  öblében,  hossza  55,  szélessége  25  km. 
Punalit  V.  jíoonahlit  (ásv.),  1.  Skolezit. 
Pún  alma  (növ.),  a.  m.  gránátalma,  1.  Grándt- 
alniafa. 

Punalua-házasság,  oly  házassági  forma,  amely 
nél  a  házasságkötés  hatálya  kiterjed  a  házassá- 
got kötők  vérrokonaira,  úgy,  hogy  a  férj  és  vér- 
rokonai a  feleséggel  és  vérrokonaival  házassági 
közösségben  élnek. 
Punamukő,  amuletteknek  megmunkált  nefrit. 
Puncli  (ang.,  ejtsd: pönncs),  az  olasz  Pulcinello- 
ból  származott  bohókás  színpadi  alak,  mely 
az  angol  bábszínházakban  még  ma  is  divatos. 
Női  mása  Jiidy.  —  P.  a  neve  egy  erős  angol  ló- 
fajnak  is  (SufEolk,  Clydesdale  stb.). 

Pnncli  (ejtsd:  pönncs),  híres  angol  élclap,  melyet 
Thackeray  közreműködésével  1840.  alapítottak, 
Lemon,  Brokes,  Tom  Taylor,  Bumand  vezették 
egymásután  a  szellemi  irányítását.  Legkiválóbb 
rajzolója  Sir  John  Tenniel  volt.  Híresek  John 
Bull,  Gladstone,  Disraeli  stb.  karrikaturái.  V.  ö. 
Spíelmann,  History  of  the  Punch  (London  1895). 
Pnnclibowl  (ang.,  ejtsd:  pönncsbói),  meredek 
partú  kis  hegyi  tavak  neve,  pl.  Grenada  nyu- 
gat-indiai szigeten,  az  Athabasca  folyó  forrá- 
sánál Brit -Észak -Amerikában;  az  északameri- 
kai Yellowstone-park  egyik  gejzír-tölcsérének 
neve  stb. 

Puncheon  (ang.,  ejtsd:  pöncs'n),  angol  folyadék- 
mérték  =  2/3  pipe  =  IV3  hogshead  (1.  0.). 
Pancliing  ball  (ang.)  a.  m.  boxlabda  (1.  0.). 
Puncs,  általában  elterjedt  ital,  mely  a  XVII. 
sz.  vége  felé  került  Európába  Kelet-Indiából,  hol 
az  ott  lakó   angolok  Fryar  tudósításai  szerint 
(New  account  of  Bast-India  and  Persia,  London 
1697)  öt  anyagból  (innét  a  neve  is,  a  szanszkrit 
pancsa  [a.  m.  öt]  szótól)  készíttették :  arak,  tea, 
cukor,  víz  és  citromlé.  Rendesen  melegen  isszák, 
hidegen  svéd  puncs  a  neve ;  készítésénél  a  vizet 
részben,  vagy  egészben  is  borral  helyettesítik 
(borpmics). 
Puncskóró  (növ.),  1.  Lippia. 
Pancta  diaereseos  (lat.),  1.  Dierézis. 
Pancta  dolorosa  (lat.,  Valleix-f éle  pontok, 
franc,  points  doidoureux),  nyomásra  fájdalmas 
helyek,  melyek  valamely  idegnek  csontos  csator- 
nájából való  kibúvása  helyén  vannak  és  ideg- 
zsába  esetében  fájdalmasak. 
Panctatio  (lat.)  1.  Pontozótok. 
Punctio  (lat.)  a.  m.  megszúrás,  megcsapolás : 
olyan    sebészeti   operáció,    mellyel  folyadékot 
tartalmazó  üregek  falain  át  készített  nyilason  a 
folyadékot  kiürítjük.  L.  Faracentézis. 

Pnnctio  vcsicae  (lat.,  vesica  =  hólyag), 
a.  m.  húgyhólyagcsapolás  (1.  0.). 

Punctnni  (lat.)  a.  m.  pont.  P.  litis,  peres 
kérdés. 

Panctum  saliens  (lat.),  Aristotelesszökdelö- 
pontja ;  azért  nevezik  így,  mert  a  szív  első  fejlő- 


désekor apró  vörös  pontocskaként  lüktet,  ezt 
látta  már  a  termékenyített  s  költés  alatt  álló 
tyúkpetében  felnyitáskor  Aristoteles  is.  Most  csak 
átvitt  értelemben  használják  oly  mozzanat  jel* 
zésére,  mely  döntő  jelentőségíi  valamely  kér* 
désben. 

Pundit  (2Mndif),  tudományos  bráhmánkaszt 
címe  Kelet-Indiában ;  a  címet  azonban  nem 
bráhmánok  is  viselik.  Körülbelül  megfelel  a  mi 
doktor  címünknek.  P.-nak  nevezik  azokat  az 
európai  földrajzi  tudásra  betanított  hindu  keres- 
kedőket is,  akik  álruhában  beutazták  Tibetet  s 
az  angolok  számára  jó  felvételeket  készítettek  a 
70-es,  80-as  években.  Különösen  Nainhszing  vált 
ki  közülök. 

Pundzsab  (Funjah)  l.  Pendzsab. 

Pnngpentia  (Szúró  rovarok,  áiiat),  a  szúró- 
szájrészü  rovarok  összefoglaló  neve.  Idetartoznak 
a  poloskák,  legyek  és  bolhák. 

Pungur  Gyulai  zoológus,  szül.  Brdőszengyel- 
ben  (Maros-TÓrda)  1843  máj.  24;.,megh.  Zeleniká- 
ban  (Dalmácia)  1907  máj.  1.  Előbb  ref.  pap  volt, 
1877.  polgári  iskolai  tanár  lett.  1896-ban  a  buda- 
pesti Omithológiai  Központhoz  rendelték  be  szol- 
gálattételre s  később  titkárrá  nevezték  ki.  Na- 
gyobb művei :  A  magyarországi  tücsökfélék  ter- 
mészetrajza (Budapest  1891);  A  magyar  biro- 
dalom állatvilága :  Orthoptera  (Budapest  1900). 
Kéziratban  befejezetlenül  a  Magyar  Omithológiai 
Központ  őrzi  Magyar  állatnevek  szótára  c.  mű- 
vét. 

Pún  háborúk  a  neve  ama  három  küzdelemnek, 
melyet  Róma  és  Karthágó  egymással  a  Földközi 
tenger  uralmáért  \ivott.  Az  első  P.  Kr.  e.  264;— 
241.  tartott,  1.  Hamilkar.  A  második  (218—201) 
azzal  végződött,  hogy  Karthágó  teljesen  meghó- 
dolt, 1.  Hannibál.  A  harmadik  háború  (149—146) 
pedig  Karthágó  elpusztításával  végződött,  1. 
Karthágó.  V.  ö.  0.  Jáger,  Die  Punischen  Ki'iege^ 
3  köt.  (Halle  1869—70) ;  0.  Gilbert,  Rom  und 
Karthágó  in  ihren  wechselseitigen  Beziehungen 
(Leipzig  1876) ;  Neumann,  Das  Zeitalter  der  pu- 
nischen Kriege  (Breslau  1883) ;  Dodge,  Hannibál 
(Boston  1891). 

Pún  hűség  (ptmica  fides),  a  szószegésnek  és 
hűtlenségnek  közmondásos  kifejezése.  L.  Fides, 

Puni,  folyó,  I.  Ket. 

Puníca  L.  (növ.),  1.  Gránátalmafa. 

Punicaceae  (növ.),  1.  Gránátalmafélék. 

Punicum,  ókori  kikötőváros  Btruriában,  Cae- 
rétöl  Ny.-ra,  a  mai  S.  Marinella  helyén. 

Punicum  malum  (növ.),  1.  Gránátalmafa, 

Pnnítio  (lat.)  a.  m.  büntetés. 

Punitovci,  adók.  és  pk.  Verőce  vm.  diakovári 
j.-ban,  (1910)  1857  tót  és  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Punitz  (Foníetz),  város  Posen  porosz  kerület- 
ben, (1910)  2817  lak.  1704-ben  XH.  Károly  itt 
győzte  le  a  szászokat. 

Punjab,  1.  Pendzsab. 

Punjab  Native  States,  1.  Pendzsabállamok. 

Pnnka  (panklia).  Kelet-Indiában  használt 
legyező,  a  szoba  menyezetéről  lecsüngő  faszer- 
kezet, szövettel  bevonva.  Ezt  a  legyezőt  rákö- 
tött zsineggel  mozgatják. 

Punkció,  1.  Punctio. 

Punktura,  a  nyomdászatban,  1.  Féce. 


Puno 


—     761     — 


Pupilla 


Puno,  departamento  Peru  DK.-i  szögletében, 
területe  80,019  km^,  537,345  lak.  A  Carabaya 
Andok  takarják  (Nudo  de  xA.polobamba  5370 
m.).  Folyóvizei  a  Rio  Inambariba  és  a  Titi- 
caca-tóba  folynak.  A  lakói  állattenyésztők,  föld- 
mi  velők  és  részben  ezüst-  és  kőszénbányászok. 
Fővárosa  P.  (Concepcion  de  P.),  a  Titicacató 
Ny.-i  partján,  vasút  mellett,  9000  lak.,  élénk  át- 
menő forgalonmial.  Van  székesegyháza,  egye- 
teme, colegiója. 

Punok  (Poeni,  vagyis  feniciaiak),  a  karthá- 
góiak népe,  1.  Karfhago. 

Panta  (spany.  és  ol.)  a.  m.  csúcs ;  hegyfok, 
pl.  La  P.  de  Európa,  a.  m.  Gibraltár,  La  P. 
Marroqui  a  Tarifa-fok  D.-i  vége,  P.  Del  Faro 
Szicília  sziget  BK.-Í  csúcsa  stb. 

Ponta  Arenas,  1.  P.,  szabad  kikötő  (Villa  de 
Punta),  Magalhaes  chilei  territórium  fővárosa, 

(1910)  12,000  lak.,  közelében  szép  erdőkkel.  P.  a 
Magalhaes-szoroson  átmenő  hajók  megállapodó- 
helye.  —  2.  P.,  Costd-Uica.  fő  kikötőhelye,  a  Csen- 
des óceán  Nicoya-öble  mellett  egy  földnyelven, 

(1911)  4000  lak.,  kávé-,  kaucsuk-,  bőr-,  fa-,  ezüst- 
kivitellel  ;  egészségtelen  forró  éghajlattal, 

Ponta  de  Európa,  Gibraltár  (1.  o.)  legdélibb 
csúcsa. 

Punta  de  Santa  Agueda,  hegyfok,  1.  Fro- 
ivard. 

Punta  di  San  Matteo,  3692  m.  magas  hegy 
az  Ortler- Alpok  D.-i  részében. 

Punta  d'Ostro,  Cattaro  dalmáciai  város  régi 
tengerparti  erődje,  melyet  a  francia  középtengeri 
flotta  1914  szept.  1.  sikertelenül  bombázott. 

Panto  (ol.),  az  öltést  jelző  szó,  ugyanaz  mint 
a  francia  point.  A  varrott  csipkék  az  öltések  sze- 
rint a  következően  neveztetnek  el :  P.  a  fogliami, 
leveles  díszekkel  (mustrával)  készült  velencei 
domborcsipke ;  P.  a  relievo,  más  mustrákkal  biró 
velencei  domborcsipke ;  P.  a  reticella,  csillag- 
szerű díszekkel  készült  csipke ;  P.  a  vermicelli 
gilisztaszerű  vonalas  díszekkel  biró  csipkék  (1. 
Csipke). 

Punto  de  GalIe  a.  m.  Point  de  Gallé  (1.  o.). 

Punto  franco  (ol.)  a.  m.  szabad  terület,  a 
vámhatáron,  illetőleg  a  kikötőben  kijelölt  külön 
terület,  amelyen  a  külföldről  árúk  vámkezelés 
nélkül  elhelyezhetők.  A  P.  vámkülzet,  azaz  úgy  te- 
kintendő a  vámkezelés  szempontjából,  mintha 
külföld  lenne  és  nem  tartoznék  a  belföldi  vám- 
területhez. A  szabad  területre  a  belföldi  árút  csak 
a  kiviteli  vám  lefizetése  után  szabad  beraktá- 
rozni, viszont  az  ott  elhelyezett  külföldi  árú  csak 
a  behozatali  vám  lefizetése  után  hozható  be  a 
vámterületre.  Fiume  és  Trieszt  korábban  mint 
szabad  kikötők  egész  területükkel  vámkülzetek 
voltak,  az  1887-ik  évi  vám-  és  kereskedelmi  szö- 
vetség azonban  e  minőségüket  megszüntette  s 
csak  az  osztrák  és  magyar  kormányok  által 
egyetértőleg  rendeletben  megjelölt  hely  maradt 
meg  kikötőikben  vámkülzetet  alkotó  szabad  te- 
rületnek. 

Punturmo,  olasz  festő,  1.  Pontornw. 

Punyikovo  (Pojnikovo),  1.  Kazán-szoros. 

Púp,  a  hát  kinövése,  amely  rendes  körülmé- 
nyek között  zsír  felhalmozódása  folytán  keletke- 
zik. Púpja  van  a  tevének  (1.  o.)  és  apíípos  tuloknak 


(1.  Zebu).  Emberen  a  púposság  a  gerincoszlop  el- 
ferdülése  (1.  o.). 

Papa  (chrysalis),  1.  Báb,  2. 

Pupa  (Bábcsiga,  áiiat),  a  Tüdőscsigák  (Pul- 
monata)  rendjébe,  a  Nyelesszemű  ttidőscsigák 
(Stylommatophora)  alrendjébe  tartozó  csiganem, 
körülbelül  250  faj  ismeretes,  melyek  Ausztrália 
kivételével  mindenütt  előfordulnak.  A  kihalt  is- 
mert fajok  száma  körülbelül  40.  A  házak  hossza 
a  25  mm.-t  nem  haladja  meg,  a  legtöbbjének 
hossza  10—15  mm.  A  ház  tojásalakú  v.  hen- 
geres, rovarbábokra  emlékeztető  alakú;  skulp- 
turája  és  rajzolata  igen  változatos.  Hazánkban 
két  faj  él. 

Pupa  luuscoruiu  Drap.  (paieont.).  Egyike 
azon  apró  fehér  löszcsigáknak,  melyek  e  kőzet 
szárazföldi  eredete  mellett  bizonyítanak.  Rende- 
sen a  Helix  hispida  MüUer  ós  Succinea  oblonga 
Drapeau  társaságában  található,  így  pl.  a  budai 
löszelőfordulásokban  is.  L.  Lösz. 

Pupazzo  (ol.),  1.  Bábszinház. 

Pupelica,  adók.  Belovár-Körös  vm.  belovári 
j.-ban,  (1910)  452  horvát,  magyar  ós  szerb  lak. 
(Tr.  SzHSz.) 

Pupienus,  Marcus  Cloditis  Maximtis  P.,  ró- 
mai császár,  1.  Maximus,  1. 

Pupilla  (lat.)  a.  m.  szembogár,  látólik,  láta^ 
az  a  kerek  feketének  látszó  nyílás,  mely  a  színes 
szivárványhártya  közepén  feketélik.  Ha  a  sze- 
met alkotó  hártyákban  nincs  festék  (albínók,  fe- 
hér nyulak,  egerek),  a  P.  piroslik,  mert  az  ilyen 
szembe  nemcsak  a  P.-n  át,  hanem  oldalról  is 
hatol  be  fény.  Bizonyos  helyzetből  nézve  piros 
lehet  a  nagy  fokban  hipermetropiás  vagy  mio- 
piás  szem  P.-ja  is,  mert  széttérően  veti  a  fény- 
sugarakat. Ez  annak  is  a  magyarázata,  hogy  a 
nagyon  hipermetropiás  házi  állatok,  kivált  a 
macska,  szeme  vüágít,  ha  sötét  helyen  fénysugár 
éri.  Sötét  szobában  normális  szemű  ember  P.-ja 
is  világíthat,  ha  a  vizsgáló  fejéhez  közel  fény- 
forrás van  és  a  szem  nem  erre  alkalmazkodik. 
Ez  a  Brücke-féle  kísérlet,  mely  a  szemtükrözés 
felfedezését  egy  lépéssel  előrevitte.  A  P.  arra 
való,  hogy  szabályozza  a  világosságnak  a  szembe 
hatolását.  Ha  világosba  nézünk,  az  ideghártyát 
érő  inger  mozgást  kelt  a  szivárványhártyában, 
megszűkíti  a  P.-t ;  ellenben  sötét  helyen  kitágul 
a  P.,  hogy  elég  világosság  jusson  be  az  ideg- 
hártyára. Ha  a  két  szem  közellévő  tárgyra  irá- 
nyul, P.-juk  megszűkül,  távolbanézéskor  meg- 
tágul (P.-reactio).  Egészséges  ember  P.-i  együtt 
és  egyformán  reagálnak  még  akkor  is,  ha  pl. 
csak  az  egyik  szemet  éri  fény.  Ha  a  szivárvány- 
hártyának P.  szűkítő  izma  megbénul,  a  P.  meg- 
tágul és  merev  marad  (mydiiasis).  Ez  előfordul- 
hat különböző  idegbetegségek  alkalmával,  de 
előidézhető  atropin,  hematropin,  scopolamin,  co- 
cáin stb.  becsöppentésével  is.  A  P.  megszűkü- 
lése  (miosis)  szintén  idegbetegségek  következ- 
ménye lehet.  A  gyógyszerek  közül  a  pilocarpin, 
eserin  becsöppentve  szűkíti  a  P.-t,  1.  Midriazis 
és  miozis)-  Szivárványhártya -gyuladás  beta- 
paszthatja a  lencsére  a  P.  szélét  s  megszünteti 
vagy  legalább  korlátozza  a  mozgásait,  sőt  izzad- 
mánynyal  zárhatja  el  az  egész  nyílást,  ugy  hogy 
új  nyílás*  kell  készíteni  (1.  Iridektomia).  Hibás 


Pupilla 


—     762     — 


Puréesav 


fejlődés  folytán  néha  nem  az  irisz  közepén  van  a 
P.  (korektopia),  avagy  aláfelé  mintegy  meg  van 
toldva  (1.  Koloboma),  vagy  egy  P.  helyett  több 
nyílás  a  szivárványhártyán  (polikoria).  Fiatalok 
P.-ja  tágabb,  öregeké  szűkebb.  Akinek  kétféle 
szeme  van,  annak  a  P.-ja  is  felemás  szokott  lenni. 
Alvás  közben  szűkül  a  P. 

Papilla,  ptipillm  (lat.),  1.  GyámoU. 

Pupillamerevség  akkor  van,  na  a  szembogár 
nagyságát  sem  fényre,  sem  alkalmazkodásra 
meg  nem  változtatja,  a  szembogár  szűkülése  és 
tágulása  nem  vehető  észre.  Szervi  idegrendszeri 
bántalmaknak  szokott  kisérő  tünete  lenni. 

Pupilláris  biztosíték  (a  latin  pupülus  a.  m. 
gyámolt  szóból),  olyan  biztosíték,  amely  mellett 
gyámoltak  pénzeit  el  lehet  helyezni ;  kölcsönt 
ingatlanra  a  becsérték  egy  harmad  részéig  lehet 
adni,  a  terhet  a  becsértékből  háromszoros  ösz- 
szeggel  kell  leszámítani  (1877.  XX.t.-c.  289.  §.); 
értékpapírok  közül  csak  olyanba  szabad  a  gyá- 
moltak pénzét  elhelyezni,  amelyeket  a  pénzügy- 
miniszter óvadékképeselmek  nyilvánított  (pupil- 
láris értékpapiros). 

Pupilláris  értékpapirosok.  A  gyámoltak  és 
gondnokság  alatt  levők  vagyonának  oltalmazá- 
sáról az  áUam  különösképen  óhajtott  gondoskodni 
és  ezért  kiválasztotta  azokat  az  értékpapírokat, 
amelyek  tőkebefektetés  szempontjából  a  legbiz- 
tosabbnak tekinthetők.  Ezeket  az  értékpapírokat 
nevezik  P.-nak.  L.  Értékpapírok. 

Pupilloszkópia,  1.  Szkioszköpia. 

Popillas  (lat.),  a  rómaiaknál  önjogú-serdü- 
letlen  (sui  juris  impubes),  továbbá  az,  aki  gyámság 
alatt  áll.  Innen  pupilláris  hatóság,  gyámható- 
ság ;  pupilláris  biztonság,  oly  biztonság,  amely 
mellett  árvapénzeket  elhelyezni  szabad.  L.  Pujnl- 
láHs  biztosíték. 

Pupil  teaeliers  (ang.,  ejtsd :  pjúpii  tícserz,  a.  m. 
növendéktanítók),  tanító-  és  tanítónőjelöltek,  aki- 
ket Angliában  és  Amerikában  szükségből  már  az 
oklevél  megszerzése  előtt  alkalmaznak. 

Pupin  Mihály  (idvorij,  feltaláló,  szül.  Idvoron 
(Torontál  vm.)  1858.,  szerb  családból.  Gyermekko- 
rában Amerikába  került,  ahol  nehéz  munkával 
tartotta  fenn  magát  s  1879anewyorki  Columbia- 
egyetem hallgatója  lett.  Később  Cambridgeben, 
majd  Berlinben  folytatta  tanulmányait,  melyek- 
nek befejeztével  a  Columbia-egyetem  tanára  lett. 
1895-ben  kezdett  matematikai  tanulmányokkal 
foglalkozni  s  1901.  hozta  nyilvánosságra  talál- 
mányát, a  telefon-áramköröknek  önindukciós  csé- 
vékkel  való  ellátását.  Az  így  apupinozott))  áram- 
körök segítségével  vált  lehetségessé  a  korábbinál 
jóval  nagyobb  távolságra  (pl.  New  York  és  San- 
Pranciscó  között)  a  telefonálás.  Találmányát  az 
európai  államokban  is  használják.  P.  politikai  té- 
ren is  szerepelt,  mint  a  szerb  ügy  védelmezője  s 
Szerbia  newyorki  főkonzuli  állását  viselvén,  az 
1914  évi  világháború  során  szerb  és  montenegrói 
származású  amerikai  polgároknak  a  harctérre 
kicsempészése  miatt  összeütközésbe  is  került  az 
amerikai  hatóságokkal. 

Pupinozott  kábel  (pupiows  kábel)  a.  m.  Pupin- 
fóle  kábel,  1.  Kábel. 

Papipara  (áiiat),  1.  Bábtojó  legyek  és  Tetű- 
legyek. 


Puplikán  (állat),  1.  Palaeomis. 

Púpos  tulok  (állat),  1.  Zébu. 

Púpos  zebu  (állat),  1.  Zébu. 

Pappá  (lat.),  1.  Báb. 

Pupper,  Johann,  1.  Goch. 

Pupunha  (növ.).  1.  Bactris. 

Púra  (pur,  ind.)  a.  m.  város ;  összetett  hely- 
nevekben gyakori. 

Puracé,  folyton  füstölgő  vulkán  Colombia  köz- 
társaságban, Cauca  departamentóban,  Popayan 
várostól  K.-re.  4700  m.  magas,  1878.  volt  utolsó 
kitörése. 

Puránák,  ind  vallásos  költemények.  Az  ind  val- 
lásos irodalom  legújabb  termékei.  Már  a  XI. 
sz.-ban  megvoltak,  de  mostani  alakjukat  csak  a 
mozlim  hódítás  után  nyerték  a  XVIII.  sz.-ban. 
18  P.  van,  melyek  neveiket  jobbára  egyes  iste- 
nektől vették.  V.  ö.  Schröder,  Indiens  litterature 
und  Cultur  (Leipzig  1887). 

Purbach  (Peurbach,  Peuerbach),  Georg  von, 
német  matematikus  és  csillagász,  szül.  Peurbach- 
ban  (Ausztria)  1423  máj.  30.,  megh.  Bécsben  1461 
ápr.  8.  Tanulmányai  végeztével  a  bécsi  egyetem 
tanára  lett.  Megreformálta  a  trigonometriát,  új 
sinustáblát  készített,  elkészítette  a  bolygók  új 
tábláját  s  az  álló  csiUagokról  új  jegyzéket  állított 
össze.  Főművei :  Sex  priores  libri  systematis  Al- 
magesti  (Velence  1496) ;  Tractatus  super  Proposi- 
tiones  Ptolomaei  de  siuubus  et  chordis  (Nürnberg 
1541) ;  Theoricae  novae  planetarum  (Köln  1581), 
V.  ö.  Gr.  H.  V.  Schubert,  P.  und  Régiómon  tan  (Er- 
langen  1828). 

Purbeck,  Isle  Of  (eitsd:   ail   af  pörbek),    19   km. 

hosszú  és  12  km.  széles  félsziget  Anglia  D-i  part- 
ján Dorsetshire  angol  countyban,  nagy  mészkő- 
bányákkal (P.-marmor)  és  fazekasagyaggal.  K.-i 
partján  van  Swanage. 

Purcell  (ejtsd:  pörszel),  Henry,  kiváló  angol  zene- 
szerző, szül.  Londonban  1658.,  megh.  1695  nov. 
21.  u.  0. 1680-ban  a  Westminsterben  orgonás  lett. 
1682-ben  a  Chapel  Royal  orgonása,  1683.  ud- 
varizeneszerző. 1691-ben  került  színre  legkiválóbb 
színpadi  müve :  King  Arthur  (Dryden  szövegköny- 
vére). Egyéb  színpadi  művei ;  Didó  and  Aeneas 
(1670) ;  The  fairy  queen  c.  operája  (1692,  a  Szent- 
ivánéji álom  átdolgozása).  Rendkívül  sok  szín- 
darabhoz írt  zenét,  különösen  Shakespeare  és  Dry- 
den müveihez.  Nagyon  érdekesek  egyházi  kom- 
pozíciói, amelyek  hatással  voltak  Hándelre  is. 
1876  óta  a  Purcel-Society  adja  ki  összes  zenemű- 
veinek gyűjteményes  kiadását.  Egyházi  müvei  a 
Novello-kiadásban  jelentek  meg.  V.  ö.  M.  H.  Cum- 
minas,  H.  P.  (1882). 

Pardie,  latin  növénynév  után  Purdie  Wil- 
liam,  a  trinidadi  botanikuskert  igazgatójának 
neve.  Meghalt  1857. 

Purdy-szigetek,  az  Admirális-szigetekhez  (1.  o.) 
tartozó  négy  kis  lakatlan  korall-sziget  a  Nagy- 
oceáubau  a  D.  sz.  2<*  s  a  K.  h.  146"^  között,  fosz- 
fáttelepekkel. 

Parée  (franc,  ejtsd :  püré)  a.  m.  pép  ;  finomi'a 
vagdalt  és  szitán  áteresztett  hús  vagy  főzelék. 

Purée  (indiai  vörös),  ismeretlen  származású 
sárga  festék,  mely  Indiából  és  Kínából  kerül  a 
forgalomba. 

Puréesav,  1.  J£uxantinsav. 


Purga 


763     — 


Purlntestek 


Purga,  adók.  Várasd  vm.  zlatari  j.-ban,  (1910) 
2399  horvát  lak.(Tr-  SzHSz.) 

Purga,  oroszországi  szélvész  a.  m.  burán  (1. 0.). 

Purga  de  Gentio,  purga  dos  .^Paulistas, 
hashajtószer,  1.  Joannesia. 

Purgálás,  1.  Purgatio. 

Purgantiák,  1.  Hashajtő  szerek. 

Purgatin  v.  purgatol,  sárga,  kristályos,  igen 
könnyű  por.  Enyhe  hashajtó. 

Purgatio  (lat.)  1.  a.  m.  tisztítás;  továbbá 
engesztelés,  igazolás.  —  P.  contumaciae  (lat.) 
a  polgári  peres  eljárásban  a  mulasztás  orvos- 
lása, 1.  Igazolás,  Ellentmondás.  —  P.  morae, 
a  késedelem  joghátrányainak  megszűnése  a)  a 
teljes  fizetésnek  megfelelő  helyen  és  időben  való 
felajánlása,  b)  a  hitelezőnek  az  adósság  fennállá- 
sába való  beleegyezése  által.  —  P.  vulgáris,  a 
régi  bűnvádi  eljárásokban  a  nyomós  gyanú  alap- 
ján perbe  fogottnak  kötelessége,  hogy  a  gyanú 
alól  magát  kitisztítsa,  ami  az  ú.  n.  tisztító  esküvel 
—  juramentum  purgatórium  —  történt,  melynek 
maga  a  terhelt  által  letétele  azonban  nem  min- 
dig volt  elégséges,  hanem  segédesküvőknek  (con- 
juratores)  esküjét  is  kívánták,  oly  értelemben, 
hogy  a  terhelt  meggyőződésük  szerint  ártatlan. 
A  kánonjogban  is  elfogadott  ez  az  intézmény : 
P.  canonica.  A  P.  vulgáris  másik  neme  az  isten- 
ítéletek voltak. 

2.  P.  a.  m.  haehajtás,  a  beleknek  a  bél- 
aártól belsőben  adagolt  szerek  által  való  megtisz- 
títása. Régi  orvosok  gyógyítási  eljárásai  között 
érdemen  felül  az  érvágással  együtt  elsőrangú 
terepet  töltött  be.  Régi  orvosok  állítólag  azt  tar- 
tották, hogy  qui  hene  purgat,  bene  curat  (aki  jól 
purgál,  az  jól  gyógyít). 

Purgativ  szerek,  1.  Hashajtó  szerek. 

Purgatórium,  1.  Tisztítöhely . 

Purgstaller  József  (Palotai),  filozófiai  író,  pia- 
rista rendfőnök,  szül.  Kőszegen  1806  jún.  26., 
megh.  Budán  1867  ápr.  11-ón.  1829.  pappá  szen- 
teltetvén, több  helyen  tanár  volt,  1844;.  az  Aka- 
démia tagja,  1848.  budapesti  egy.  tanár  lett, 
ugyanaz  évben  rendfőnöknek  választották.  A 
szabadságharcban  való  részvétel  miatt  azonban 
megfosztották  tanszékétől  és  rendfőnöki  tiszté- 
től, sőt  szabadságát  is  elvesztette  egy  időre.  K^i- 
szabadulván  a  börtönből,  1849 — 50.  Óvárott, 
majd  Mernyón  tartózkodott  mint  rendi  számvevő, 
két  év  múlva  újra  tanár  lett.  1858.  másodszor 
választották  meg  rendfőnöknek.  Midőn  a  kor- 
mány 1862.  felállította  a  tanárvizsgáló  bizott- 
ságot, őt  nevezte  ki  első  elnöknek,  önálló  művei: 
Bölcselet  elemei  (1843) ;  Lélektan  (1847) ;  Ész  és 
is-mei-ettan  (1847) ;  A  bölcsészet  története  (1847, 
ae  Akadémia  100  arannyal  jutalmazta). 

Puri  (Pooree)  v.  Dzsaggarnath,  Dzsagannath] 
(angolosan  Jagannath,  Jugurnaut),  az  ugyanily 
nevű  disztriktiis  fővárosa  és  híres  búcsújáró  hely 
Bengália  brit-indiai  f  őkormányzóság  Orissza  nevű 
divíziójában,  körülbelül  55,000  lak.  A  város  D.-i 
végében  van  a  Dzsagannath  nevű  szenthely,  mely- 
hez a  márciusi  nagy  ünnepen  százezrével  járnak 
a  zarándokok.  A  külső  és  belső  körfal  közt  csak- 
nem minden  liindu  istenségnek  (körülbelül  1 20-nak) 
megvan  a  maga  23—28  m.  magas  temploma.  A 
Dzsagannath  (a.  m  világ  ura)  nevű  főpagodaVisnu- 


Krisnának  van  szentelve,  akinek  bálványa  mel- 
lett áll  fitestvérének,  Balaramának  és  nőtestvé- 
rének, Szubhadrának  bálványa.  Három  2-25  m. 
magas  fatuskó,  amelyek  felső  vége  iszonyúan 
eltorzított  emberi  fejekké  van  faragva,  ábrázolja 
az  isteneket,  Krisnát  egy  sötétkék,  Balaramát 
egy  fehér  és  Szubhadrát  egy  sárga.  A  napi  láto- 
gatók átlagos  száma  50.000. 

Puri,  saját  nyelvű  indiánus  nép  Braziliában 
Parahyba  vidékén. 

Purificacion,  város  Colombia  Tolima  doparte- 
mentójában  a  Magdolna-folyó  mellett,  körülbelül 
12.000  lak.  Kukorica,  cukornád,  banánültetvó- 
nyekkel ;  bányászattal. 

Purilicatio,  1.  Gyertyaszentelő. 

Puriíicatorium  (lat.),  a  kat.  egyházban  az 
a  gyolcskendőcske,  mely  a  kehely  és  a  patena 
kitörlésére  szolgál  a  szent  mise  alkalmával. 

Purifikáció  (lat.)  a.  m.  tisztítás.  Valamely  íté- 
let P.-ja  a.  m.  valamely  feltételes  ítélet  keresztül- 
vitele (pl.  az  eskü  letétele  útján).  L.  Eskü. 

Purim  (sorsolási  ünnep),  zsidó  örömünnep  an- 
nak emlékére,  hogy  Eszter  királyné  s  Mardo- 
chai  (].  0.)  közreműködése  folytán  meghiúsult 
Ahasvérus  perzsa  király  tanácsadójának,  Hámán- 
nak  (1. 0.)  az  a  terve,  hogy  a  zsidóság  a  perzsa  biro- 
dalom területén  kürtassók.  Adár  hó  14.  és  15-én 
ünneplik,  szökő  évben  veádár  14.  és  15.  Az  ünnep 
2.  napját  Susán-PuHmnak  nevezik.  Az  ünnepet 
megelőző  nap  böjtnap,  Eszter  böjtje,  melynek  esté- 
jén (szintúgy  a  következő  nap  reggelén)  a  zsina- 
gógákban felolvassák  Eszter  könyvét.  Zsidó  csa- 
ládokban 8  községekben  szokásos,  hogy  valamely 
szerencsétlenségből  való  megmenekülés  emlékére 
is  ülnek  ily  P.-nak  nevezett  örömünnepet.  így  a 
padovai  hitközség  még  manapság  is  megüli  a 
Imdai  P.-ot  évenkint  dvl  hó  10-én  annak  emlé- 
kére, hogy  a  község  megmenekedett  ama  nagy  ve- 
szélytől, mely  a  keresztények  részéről  1684-ben 
fenyegette,  midőn  Olaszországba  hírül  jutott, 
hogy  a  budai  zsidók  Budavár  ostromakor  a  törö- 
kök oldalán  harcoltak  az  ostromló  keresztény 
seregek  ellen.  V.  ö.  Kohn  Sámuel,  Héber  kútfor- 
rások  (124-128.  old.). 

Purinbázisok,  1.  Purintestek. 

Purintestek,  nuklein-,  alloxur-,  xantinbázi- 

sok.  A  P.  E.  Fischer  vizsgálatai  szerint  egy  bi- 

ciklusos  vázat  tartalmazó  vegyületből,  a  purin- 

^^ ^PTT  bői  származtatha- 

9  HP      ^r      7Nffv  ^^y   *^^^  ^^^' 

u  M  \  nw  o  gónthidroxil-,  ami- 

őis       40        iNy-^  gyökkel    helyette- 

sítünk. Hogy  a  P.  jelölése  egyöntetű  legyen,  E. 
Fischer  ajánlatára  a  puringyűrü  atomjait  meg- 
számozzuk ós  a  helyettesítő  purin  által  keletkező 
új  vegyületeket  e  szerint  nevezzük  el ;  pl. 
6  —  oxipurin      =  hipoxantin, 
2,  6  —  dioxipurin  =  xantin, 
2,  6,  8. —  trioxipurin  =  húgysav  stb. 
A  tápláló  anyagokban  előforduló  fontosabb  P.  a 
tealevélben  előforduló  theophillin=  1,  3  —  di- 
metil  —  2, 6  —  dioxipurin ;  a  teobroniin  ==  3, 7  — 
dimetil  2,  6  —  dioxipurin ;  a  koffein  1,  3,  7  — 
trimetil,  2f  6  —  dioxipurin.  Az  állati  sejtek  mag- 


Puriskievics 


764 


Purpura 


vában  található  nukleoproteideknek  is  fontos 
alkotórészei  a  P. ;  részben  ezekből,  részben  a 
táplálékból  kerülnek  a  vizeletbe. 

Puriskievics,  Vladimír  Mitrofanovics,  orosz 
államférfiú,  szül.  1870.  A  2—4.  dumában  kép- 
viselő volt,  a  reakcionáriusoklioz  tartozott. 
1917-ben  a  szovjet  uralom  alatt  monarchista- 
összeesküvés  miatt  elfogták  és  négy  évi  kény- 
szermunkára Ítélték,  de  1918.  kegyelem  utján 
szabadon  bocsátották. 

Puristák,  purizmus  (lat.)  a.  m.  nyelvtisztítók 
és  nyelvtisztítás,  1.  Nyelvtisztaság. 

Puritánok  (lat.),  Angliában  a  reformáció  óta 
azok  a  protestánsok,  akik  az  egyházat  az  isteni 
ige  legtisztább  (puritas)  értelmében,  minden  em- 
beri tekintélytől  és  beavatkozástól  menten  akar- 
ták szervezni.  Szigorú  és  fanatikus  buzgóságukat 
az  a  zsarnokság  szította,  amely lyel  az  angol  ki- 
rályok a  reformációt  és  az  egyházat  a  saját  ha- 
talmi céljaikra  akarták  kihasználni.  A  P.  ellen- 
szegülése Skótországban  és  Angliában  idézte  elő 
a  forradalmat  I.  Károly  idejében.  V.  ö.  Neale,  His- 
tory  of  the  Puritans  (London  1822,  5  köt.) ;  The 
Puritans  (2.  kiad.,  u.  o.  1875,  2  köt.) ;  D.  Gamp- 
hell,  The  Puritán  in  Holland,  England  und  Ame- 
rica, (New  York  1892,  2  köt.) ;  Gregory  J.,  Puri- 
tanism  in  the  Old  and  in  the  New  World  (New 
York  1896) ;  Byingtou,  The  Puritán  in  England 
und  New  England  (London  1896).  —  P.-nak  szokás 
nevezni  általában  azokat,  akik  önmagukkal  és 
másokkal  szemben  megvesztegethetetlen  szigor- 
ral, a  világi  hiúságok  megvetésével  követelik  az 
erkölcsi  törvények  megvalósulását. 

Purizmus,  1.  Nyelvtisztaság. 

Purjesz,  1.  Lajos,  hírlapíró,  szül.  Nagytóti- 
pusztán  (Bihar  vm.)  1881  szept.  4.  Jogi  tanulmá- 
nyait Budapesten  elvégezvén,  korábban  megkez- 
dett hírlapírói  működését  az  Egyetértés  c.  lap 
szerkesztőségében  folytatta,  majd  egy  ideig  a 
Független  Magyarország  munkatársa  volt.  Ké- 
sőbb az  Egyetértés  felelős  szerkesztője  lett  s  több 
mint  tíz  esztendeig  volt  ebben  az  állásban,  majd 
a  Világ  c.  lap  felelős  szerkesztője  lett.  Élénk  részt 
vett  az  újságírók  szociális  mozgalmaiban  s  nagy 
része  van  a  budapesti  újságírók  egyesülete  beteg- 
pénztárának 3  özvegy-  és  árvaalapjának  megte- 
remtésében. 1907— 1918-ig  a  Budapesti  Újságírók 
Egyesületének  főtitkára  volt,  1915  óta  a  magyar 
szabadkőmivesség  két  hivatalos  lapjának,  a  Kelet- 
nek és  az  Orient-nek  volt  a  szerkesztője  mind- 
addig, míg  a  kommunisták  a  szabadkőmivesség 
működését  a  páholyok  megszüntetésével  meg 
nem  akadályozták.  Rendes  napi  vezéreik  kirója 
lapjának  és  résztvett  az  utolsó  évek  legtöbb  poli- 
tikai mozgalmában. 

2.  P.  Zsigmond  (belsöecseri),  orvostanár,  szül. 
Szentesen  (Csongrád)  1846.,  megh.  Budapesten 
1918  jan.  27.  Orvosi  tanulmányait  Budapesten 
végezte.  1871-ben  kinevezték  a  kolozsvári  orvos- 
sebészeti tanintézet  klinikájához  tanársegéddé, 
1872.  a  pesti  egyetem  klinikájához  ugyancsak 
tanársegédnek.  1876-ban  magántanár,  1880.  a 
kolozsvári  egyetem  rendes  tanára  lett.  1901-ben 
udvari  tanácsosi  címet,  1911.  belsöecseri  előnév- 
vel magyar  nemességet  kapott.  Tudományos  dol- 
gozatai hazai  és  külföldi  folyóiratokban  jelentek 


meg.  Főbb  míívei :  A  kórisme  megállapítására 
szükséges  vizsgálati  módszerek  (1874) ;  A  külö- 
nös kór-  és  gyógytan  házi  könyve  (1874) ;  A  bel- 
gyógyászat tankönyve  (1887),  mely  egyike  a  leg- 
használtabb  és  legkiválóbb  magyar  orvosi  mű- 
veknek. Több  értekezése  jelent  meg  magyar  és 
német  szaklapokban, 

Purkaretitelep  (Pitrcáreti),  előbb  puszta  Sze- 
ben  vmegye  szászsebesi  j.-b'an,  1913-ban  Sebes- 
purkerecz  (1.  o.)  néven  önálló  kisközséggé  ala- 
kult. (Tr.  R.) 

Purkersdorf,  község  Hietzing  alsóausztriai 
kerületi  kapitányságban,  (i9io)  3731  lak.  A  bécsiek 
kedvelt  nyaralóhelye, 

Purkinje,  Joliannes  Evangélista,  üziológus, 
szül.  Libochowitzban  (Leitmeritz  mellett)  1787 
dec,  17.,  megh,  Prágában  1869  jul.  28.  1823— 
1849-ig  a  boroszlói  egyetemen,  azután  Prágában 
a  fiziológia  tanára  volt.  P.  korának  egyik  legki- 
válóbb búvára  volt,  és  az  élettannak  leginkábh 
optikai  és  fejlődéstani  ^  részében  tett  felfedezései 
maradandó  becsüek.  Ö  fedezte  fel  a  madárto- 
jásban a  csírahólyagot  (Symbolae  ad  ovi  ovium 
históriám  ante  incubationem,  Leipzig  1830),  ő 
látta  és  irta  le  legelőször  a  csillószőrök  mozgását 
De  phaenomeno  generáli  et  fundamentali  motus 
vibratorii  continui  in  membranis  etc.  c.  munká- 
jában. Már  1837.,  tehát  2  évvel  korábban  mint 
Scliívann,  fejtegette  a  sejtteoriát.  Nagyszámú  dol- 
gozatai közül  kiváló  még :  Beobachtungen  und 
Versuche  zur  Physioloffie  d.  Sinne  (Berlin  1823— 
1826,  2  köt). 

Purkinje-féle  hólyagocska  a.  m.  csirahólyag ; 
a  petesejt  magja,  L,  Pete. 

Purkinje-féle  jelenség,  annak  a  látási  tüne- 
ménynek a  neve,  hogy  igen  gyenge  világosság- 
ban a  zöld  színű  felületek  még  láthatók  mint 
szürkés  felszínek,  míg  a  vörös  színű  felületek 
már  feketének  tetszenek.  Magyarázata,  hogy 
ilyenkor  a  szürkés  fénybenyomás  a  retina  pálci- 
káin támad,  míg  a  fényérző  csapok  nincsenek  iz- 
galomban. A  szem  sárga  foltján,  tehát  az  éles 
látás  helyén  egyszerre  tűnik  el  a  kisfelszínű 
zöld  és  vörös  folt,  mert  itt  csak  csapok  vannak. 

Purkinje-féle  sejtek,  a  kisagy  kéregállomá- 
nyában levő,  nagy,  jellegzetes  idegsejtek, 

Purkinje-féle  szédülés,  1,  Szédülés. 

Púroszok  (a  tisztát,  becsületest  jelentő  lat. 
purus  szóból),  így  nevezték  a  magyar  képviselő- 
ház szabadelvű  pártjának  az  egyházpolitikai  harc- 
ban ellenzékeskedő  tagjait.  Ellentéte  a  brézele, 
ami  morzsalékot  jelent. 

Purpnra  (lat.)  a.  m.  bibor,  bíborszín,  továbbá 
a  bíbornokok  ruhája.  Ez  a  ruha  privilégiuma  a 
salzburgi  érseknek,  ha  nem  bíbornok  is ;  hasonló- 
képen megkapta  Vaszary  hercegprímás  is,  mi- 
előtt még  bíboros  lett. 

Purpura  (lat.),  1.  Vérzés. 

Purpura  (Bíborcsiga,  áiiat),  az  Elülkopol- 
tyús  csigák  (Prosobranchiata)  rendjébe  tartozó 
csiganem.  Háza  tojásalakú ;  egyes  csavarulatai 
hirtelenül  nagyobbodnak,  az  utolsó  csavarulat 
nagy  és  a  háznyilás  tág.  40  kihalt  és  140  élő  faj 
ismeretes,  melyek  főleg  a  melegebb  tengerekben 
élnek.  Sok  fajnak  bíborszínű  festéket  elválasztó 
mirigye  van.  A  Földközi  tengerben  él  a  P.  patida 


Purpurea  mineralis 


—    765    — 


Puskar 


L.,  melynek  héja  7*5  cm.  magas  ;  bíbonnirigye 
van.  A  P.  lapilltíS  L.  héja  3*5  cm.  magas  és  az 
Északi-  és  Keleti-tengerben  s  a  francia  partok 
mentén  honos.  Az  Indiai-oceánhan  gyakori  a  P. 
persica  L.  és  a  P.  Mppocastanum  L. ;  az  előb- 
binek 7'5  cm.,  az  utóbbinak  5*5  cm.  magas  a  háza. 

Purpurea  mineralis,  1.  Aranylnbor. 

V\Jűr^Tirí.rí(nihiacin,  krappurpur,  trioxíantra- 
kínon),  C14H8O6  vagy  014115(011)303,  előfordul  a 
friss  krappgyökérben  (v.  buzérgyökérben)  mint 
gUkozid,  mely  ferment  hatásra  cukorrá  és  P.-ná 
bomlik.  Vörös-sárga  színű  tűkben  vagy  prizmák- 
ban ki'istályosodik ;  forró  vízben  vagy  éterben, 
alkoholban  és  lúgokban  szép  vörös  színnel  oldó- 
dik. Mesterségesen  elöálhtható  alizarinnak  vagy 
kinizarinnak  hevítése  által  barnakő  és  kénsav 
jelenlétében ;  tribrómantrakinonból  alkálival  he- 
vítve. [3  antrakinondiszulfüsavat  alkálival  hevítve 
izopurpurín  (antrapurpurin)  keletkezik.  Antra- 
kinondiszulfósavnak  marónátronnal  és  kálium- 
kloráttal  való  összeolvasztásakor  fiavopurpuHn 
Ci^HgOs  keletkezik. 

Purpur  kék,  1.  Indigöpurpur 

Purpursav  (C8H5N5  0e),egybázisú  sav,  de  szabad 
állapotban  nem  ismeretes,  mivel  nagyon  bomlé- 
kony.  Sói  közül  a  P.  ammoniumot  CgH^ÍNHJNjOg 
murexid  név  alatt  festéknek  használják. 

Pursb.,  l.  Prsh. 

Purulens  (lat.)  a.  m.  genyedö. 

Purus,  az  Amazonasz  3100  km.  hosszú,  jobb- 
oldali mellékfolyója.  A  perui  Andok  K.-i  lejtőjén, 
ored  erdős  vidéken,  érinti  Bolíviát  és  Braziliában 
torkollik  4  ággal.  Sellő jéig  nagyobb,  azon  felül 
<?sak  kisebb  (1*2  m.  mély  járatú)  gőzösök  mehet- 
nek föl  rajta,  amelyek  leginkább  kaucsukot  szál- 
lítanak. Nagyobb  mellékfolyói  a  Rio  Aquiry 
V.  Acre  és  a  Tapaua ;  a  partjain  lakó  indiánus 
törzsek  közül  legnevezetesebb  a  puru  törzs. 

Purus  putus  (lat.),  a.  m.  színtiszta  (pl. 
arany) ;  olyan  emberről  is  mondják  megrovólag, 
aki  a  saját  szakján  kívül  semmi  máshoz  nem  ért. 

Purustyán  vára,  Zemplén  vármegyében,  Gál- 
szécstől  Ny.-ra  a  Dargó  hegyen  emelkedett.  A 
lázadó  Petnefia  Pétertől  1316.  Ákos  Mcsk  a  király 
számára  elfoglalta.  1821-ben  a  király  Sárospatak- 
ért odaadta  a  Baksa-nemzetségnek,  a  Bocskay-, 
sóvári  Soós-  stb.  családok  törzsökének. 

Púrva-Mimánsá,  l.  Ind  filozófia. 

Purvoredlzso,  Bagelen  (l.  0.)  fővárosa. 

Pus  (lat.)  a.  m.  geny  (1.  0.). 

PuSca,  adó-  és  pk.  Zágráb  vm.  zágrábi  j.-ban, 
<i9io)  2463  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Puschmann,  1.  Adam,  német  zeneszerző,  szül. 
Görlitzben  1532.,  megh.  Boroszlóban  1600  ápr.  4. 
Nevezetes  művei :  Gründlicher  Bericht  des  deut- 
schen  Meistersresanges  (1574),  Singebuch  des  A. 
P.  (kiadta  G.  Münzer  1906). 

2.  P,  Theodor,  orvostanár,  szül.  Löwenberg- 
ben  1844  máj.  4.,  megh.  Bécsben  1899  szept.  28. 
A  bécsi  egyetem  tanára  volt.  Több  munkát  írt, 
nevezetesebbek  :  Alexander  von  Tralles  (1879, 
2  köt.) ;  Fragmente  aus  Philomenus  u.  Philagrius 
(1886) ;  Gesch.  der  medizinischen  Wissenschaf t 
<1889). 

Pusey  (ékítsd:  pjúzi),  Edward  Buverie,  anglikán 
teológus,  a  róla  nevezett  katolizáló  irány  kezdője, 


szül.  Pusey  Houseban  (Berkshire)  1800  aug.  22., 
megh.  Oxfordban  1882  szept.  16.  Több  évet  töl- 
tött Németország  különböző  egyetemein,  ahol 
megismerkedett  a  német  protestautizmussal,1828. 
oxfordi  egyetemi  tanár  lett.  Szorosabb  barátságba 
lépvén  Newmannel  (l.  0.),  mindinkább  a  katolikus 
tanokhoz  hajló  felfogás  érlelődött  meg  benne. 
Newmannel  és  Keble  Johnnal  1833  óta  az  oxfordi 
egyetem  több  tagjának  az  egyházat  liberizálni 
akaró  törekvése  ellen  Tracts  for  the  Times  c. 
folyóiratot  adott  ki,  amelyben  az  apostoli  jog- 
utódlás elismerése,  a  mise  behozatala,  a  fül  gyónás, 
a  böjtök  stb.  mellett  szólaltak  föl.  A  folyóirat 
címe  után  mozgalmukat  tradarianizmusnak  ne- 
vezték el.  Miután  1841.  a  kormány  a  Newman- 
től  szövegezett  tételek  (traktatumok)  folytatását 
betiltotta,  1843.  P.-t  két  évre  felfüggesztette  lel- 
készi hivatalától ;  de  ezzel  szemben  az  ifjabb 
papok  és  oxfordi  tanulók  nagyszámmal  sereglet- 
tek köréje,  sőt  Newman  és  több  száz  pap  áttért 
a  kat.  vallásra.  P.  azonban,  aki  nem  akarta  el- 
fogadni Mária  tiszteletét,  sem  elismerni  a  pápa 
tekintélyét,  megmaradt  az  anglikán  egyházban 
és  Eirenicon  c.  munkájában  (1865—69,  3  köt.)  a 
felekezetek  egyesítése  mellett  küzdött.  Teológiai 
értekezésein  kívül  önállóan  megjelent  müvei: 
The  doctrine  of  the  reál  presence  (1855) ;  The 
Church  of  Bngland  a  portion  of  Christ'sone  body 
(1865).  Életrajzát  megírta  Liddon,  de  nem  fejezte 
be,  kiegészítették  Johnston,  Wilson  és  Newbolt : 
Life  of  Edw.  B.  P.  (London  1893—97,  4  köt.). 

Puseyizmus.  Az  anglikán  egyházban  a  róm. 
katolicizmus  felé  hajló  irány,  amelyet  kezdetben 
tradarianizmusnak  neveztek.  L.  Pusey. 

Pushkur,  l.  Puskar. 

Pusillanímitas  (lat),  a.  m.  kislelkűség, 
gyávaság. 

Pusina,  adók.  Verőcze  vm.  slatinai  j.-ban,  (1910) 
895  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Puska  (az  ágyút  jelentő  orosz  púská  szóból), 
1.  Lövöfegyver.  —  Pa  diáknyelvben :  tiltott 
segédeszköz,  az  írásbeli  feladatnak  más  által  ké- 
szített kidolgozása.  Puskázni :  az  írásbeli  felada- 
tot P.  segítségével  megfejteni.  L.Powsímworwm. 

Puska,  adók.  Pozsega  vm.  novskai  j.-ban,  (1910) 
832  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Puskakova,  az  a  kova,  amelyet  a  régibb  szer- 
kezetű lövőfegyverek  sárkánya  elé  srófoltak  két 
acéllap  közé,  a  végből,  hogy  a  lecsapódó  sárkány 
szikrát  üssön  belőle,  amely  a  cső  hátsó  végén 
levő  serpenyőben  a  lőport  meggyújtotta  s  ennek 
tüze  a  töltést  felrobbantotta. 

Puskapor,  1.  Lőpor. 

Puskaporral  hajtott  gép.  Az  első  lépés  az 
égésnél  (robbanásnál)  keletkCLŐ  gázok  feszítő  ere- 
jének munkavégzésre  való  felhasználására  a 
puskapormótor  volt.  Huyghens  1680.  és  Papin 
1688.  leírtak  ily  gépeket,  de  gyakorlati  alkalma- 
zást ezek  nem  nyertek. 

Puskar  (Puhkar,  Pushkur,  Pokhur)^  búcsú- 
járóhely Adzsmir  (1.  0.)  brit-indiai  kommiszáriá- 
tusban.  Az  egyedüli  hely  Kelet-Indiában,  ahol 
brahma-templom  van.  A  városban  semmiféle  élő 
lényt  sem  szabad  megölni.  Az  október-novemberi 
nagy  országos  vásár  alkalmával  mintegy  100,000 
zarándok  keresi  fel. 


Puskarakéta 


—     766    — 


Pustertal 


Puskarakéta,  az  elöltöltő  fegyverek  gyujtó- 
lövedéke,  amely  2'ö  űrméret  hosszú,  gyujtóelegy- 
gyel  töltött,  hegyén  ólomsúllyal  ellátott  és  több- 
szörösen megfúrt  rézhiivelyből  állott.  Foss  szer- 
kesztette és  rövid  ideig  Németországban  volt 
használatos. 

Puskás  Tivadar,  föltaláló,  szül.  Erdélyben 
1845.,  megh.  Budapesten  1893  márc.  17.  Tanul- 
mányait a  Theresianumban  elvégezvén,  Lon- 
donba ment,  ahol  egy  vasútépítő  cég  szolgálatába 
lépett,  melynek  képviseletében  vezette  a  hetve- 
nes években  a  magyar  északkeleti  vasutak  épít- 
kezését, majd  1875.  Amerikába  ments  a  Colorado 
államban  fölfedezett  ezüstbányákat  megvette. 
New  Yorkban  megismerkedett  Edisonnal,  ki  mun- 
katársává fogadta ;  P.  több  évig  dolgozott  a  vi- 
lághírű feltalálóval,  kit  a  párisi  világkiállításon  ő 
képviselt.  A  kiállítás  bezárásával  őt  választották 
meg  a  párisi  telefonvállalat  elnökévé,  mire  ő  a 
budapesti  vállalatot  átengedte  bátyjának,  Ferenc- 
nek, 8  csak  akkor  jött  vissza,  mikor  bátyja  meg- 
halt, hogy  átvegye  a  budapesti  telefonvállalat 
vezetését.  Rövid  idővel  halála  előtt  feltalálta  a 
telefon-hírmondót,  mely  világhírűvé  tette  nevét. 

Puskások,  az  erdélyi  jogban  nemesek,  kik 
1667.  és  1668.  a  wfiskális  jogászokból  nobilitáltat- 
tak»  8  törvényes  maradékaik.  L.  még  Píxidarii. 

Puskavessző.  Az  elültöltö  puskák  megtöltésére 
használt  hengeres  vessző.  Eleinte  fából  készítet- 
ték, később  a  XVIU.  sz.-ban  vasból  s  az  eddig  kó- 
nikus alak  helyett  hengerszerüvé  alakították.  A 
hátultöltő  puskák  P.-je  a  fegyver  tisztítására  és 
a  beszorult  töltény  kivevésére  szolgál. 

Puskin,  Álekszandr  Szergejevics,  orosz  költő, 
szül.  Moszkvában  1799  jún.  6.  (ó-naptár  máj.  26.), 
megh.  Szent-Pétervárott  1837  f ebr.  10.  (jan.  29.). 
Francia  nevelésben  részestilt,  s  első  verses  kísér- 
leteit is  francia  nyelven  írta.  Elvégezvén  isko- 
láit, a  kíilügyminisztériumban  kapott  alkalma- 
zást, de  mivel  néhány  szabadabban  eszmélkedő 
verset  írt,  különösen  pedig  minthogy  gyakran 
tett  szabad  gondolkozásra  valló  nyilatkozatokat, 
áthelyezték  a  besszarábiai,  majd  az  odesszai  hely- 
tartósághoz. Ez  a  kisebbszerű  számkivetés  rend- 
kívül előnyös  hatással  volt  költői  fejlődésére.  Itt 
Irta  Ruslan  és  Ludmila  c.  költői  beszélyét,  mely 
hírnevét  megalapította.  Ezt  követte  a  Kavkazskij 
pl'ennik  (Kaukázusi  fogoly)  ésBachciserajsklj  fon- 
tán (Bahcsiszeráji  forrás).  Ugyancsak  itt  fogam- 
zott meg  benne  halhatatlan  verses  regényének, 
Anyegin  Eugónnek  alapeszméje  is  és  itt  kezdte  azt 
meg-írni,  ezekkel  menvén  át  a  romanticizmusra 
abból  a  pszeudoklasszikus  modorból,  mely  akkori- 
ban még  az  orosz  irodalomban  uralkodott.  Odesszá- 
ban Voroncov  grófra  írt  szatirikus  verse  miatt  ki 
kellett  lépnie  a  szolgálatból  smiliajlovói  birtokára 
mennie,  hol  hosszabb  időre  internálták.  Itt  írta 
Cigányok  c.  poémáját ;  itt  kezdte  el  Boris  Godunov 
drámáját  is,  amely  azonban  befejezetlenül  ma- 
radt. Ugyancsak  itt  irta  tréfás  elbeszélő  költe- 
ményét, Nulin  grófot.  A  mihajlovói  internálás 
nem  tartott  sokáig,  I.  Miklós  cár  megkoronázása 
alkalmából  kinevezte  országos  hisztoriograf  usnak 
és  megnyittatta  előtte  a  levéltárakat.  Szent-Pé- 
tervárra visszatérvén,  fő  munkáját,  Anyegin 
Eugén  c.  verses  regényét  rendezte  sajtó  alá(Szent- 


Péterv-ár  1826).  1831-től  kezdve  P.  állandóan 
Szent-Pétervárott  tartózkodott  s  mint  országos 
történetíró  elkezdte  megírni  Nagy  Péter  történe- 
tét; megírta  Pugaesev  lázadását  (Szent-Pétervár 
1843).  Póterváron  megházasodott  s  röviddel  utána 
párbajba  keveredett  Hekeren  Dantes  Györggyel, 
egy  külföldi  diplomata  fiával  s  a  párbajban  golyó- 
tól találva,  halálosan  megsebesült.  Miklós  tór  évi 
40,000  rubel  járadékot  rendelt  hátramaradt  csa- 
ládjának. 1880-ban  szülővárosában,  1884.  pedig 
Szent-Pétervárott  emeltek  neki  emléket.  Összes 
művei  először  1839—41.  jelentek  meg  12  kötet- 
ben. Legjobb  a  szentpétervári  tud.  akadémia  ki- 
adásában megjelent :  Socinenija  A.  S.  P.-a.  Művei- 
ből magyar  fordításban  megjelent :  P.  költői  be- 
szélyei  (ford.  Cserényi  Imre,  Budapest  1864) ;  Köl- 
temények (ford.  Zilahy  Imre,  u.  o.  1866) ;  Anyegin 
Eugén  (ford.  Bérczy  Károly,  u.  o.  1866.  a  for- 
dító születésének  százéves  évfordulójára  új  ki- 
adásokban u.  0.  1920) ;  Orosz  beszélyek  (ford. 
Fincziczky  Mihály,  Ungvár  1871) ;  Orosz  beszé- 
lyek (ford.  Csopey  László,  Budapest  1882) ;  A  kau- 
kázusi fogoly  (ford.  if j.  Szász  Károly,  Kolozsvár 
1883);  A  kapitány  leánya  (ford.  Ambrozomcs 
Dezső,  Budapest  1896);  Dubrovszky  (ford.  Tóth 
János,  u.  0.  1905) ;  Pique  dame  (ford.  Trocsányi 
Zoltán,  u.  0.  1920  és  Malonyay  János  u.  o.  1920) ; 
Hóvihar  (ford.  Trocsányi  Zoltán,  u.  o.  1921). 

Pustara  Ada,  adók.  Szerem  várm.  vukovári 
j.-ban,  (1910)  103  magyar  horvát  és  szerb  lak. 
(Tr.  SzHSz.) 

Pustara  Bankovci,  adók.  Szerem  vái'm.  iregi 
j.-ban,  (1910)  17  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pustara  Gj életevei,  adók.  Szerem  várm.  sidi 
j.-ban,  (1910)  57  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pustara  Ivanci,  adók.  Szerem  vm.  sidi  j.-ban,, 
(1910)  261  magyar  és  német  lak.  (lY.  SzHSz.) 

Pustara  Klisa,  adók.  Szerem  vm.  vukovári 
j.-ban,  (1910)  115  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pustara  Laze,  adók.  Szerem  várm.  vukovári 
j.-ban,  (1910)  94  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pustara  Lipovaca,  adók.  Szerem  vm.  vuko- 
vári j.-ban,  (1910)  201  magyar  és  horvát  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 

Pustara  Ljukovo,  adók.  Szerem  várm.  rumai 
j.-ban,  (1910)  1419  magyar  és  német  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 

Pustara  Palaca,  adók.  Szerem  vm.  vukovári 
j.-ban,  (1910)  150  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pusterla  Vilmos,  milanói  származású  főpap,, 
1343—51.  években  pozsonyi  prépost.  1345-ben 
VI.  Kelemen  pápa  őt  bízta  meg,  hogy  János  cseh 
és  Kázmér  lengyel  (illetőleg  I.  Lajos  magyar) 
király  közt  bókét  szerezzen.  1346-ban  konstantiná- 
polyi patriarcha,  végre  1361.  milanói  érsek  volt. 

Pustertal,  mintegy  100  km.  hosszú  völgy  Ti- 
rolban, a  Hohe-Tauem,  a  Déltiroli  Alpok  és  a 
Karni-Alpok  közt.  A  Rienz  melletti  Mühlbachtól 
húzódik  a  Mühlbachi-szorosonát,  Bruneck,Wels- 
berg  mellett  a  Toblachi-mezőig  (1204  m.),  amely 
a  Rienz  és  Dráva  közt  vízválasztó,  s  a  Dráva 
völgyében  halad  ezután  egészen  Lienzig.  A  Dráva 
völgyében  van  Innichen  és  Sillian  fürdőhely.  A 
P.  mellékvölgyei :  az  Antholz-Y6\gY  a  szép  Ant- 
holzi-tavakkal  (2055  m.  magasban),  a  Pragsi^ 
Ampezzo,  Taufers  é^  Deffereggen  völgyek.  A  P^ 


Pust-i-Kuh 


—     767    — 


Pusztaföldvár 


irányát  az  ú.  n.  Qail-völgyi  törésvonal  adja  meg, 
ezt  a  törésvonalat  jelzik  a  P.  ásványvízforrásai 
és  fürdőhelyei.  A  P.-t  már  a  rómaiak  is  útul  hasz- 
nálták, jelenleg  a  déli  vasút  megy  át  rajta.  Vidé- 
kéről kerül  ki  a  nehéz,  hlzékony,  szélesfejű  P.-i 
marhafajta. 

Pnst-i-Knh,  a  mezopotámiai  perzsa  határhegy- 
eégnek  a  Zagrosz-szorosoktól  Diszfulig  több  pár- 
huzamos láncban  DNy.-ra  vonuló  része  és  a  rajta 
elterülő  szinte  független  hübérállam.  Lakosai 
(kb.  200.000)  a  feiliburok,  kik  két  törzsre :  Pust-i- 
kuh  (ca  hegyek  mögöttiek»)  ésPist-i-kuh  («a  he- 
gyen innenieko)  oszolnak.  Valijuk  évente  kb. 
100.000  korona  hűbért  űzet  a  perzsa  királynak. 
Állattenyésztők. 

Pustodol,  adók.  Zági'áb  várm.  stubicai  j.-ban, 
Usio)  678  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Pusta  (afgán  nyelv),  1.  Iráni  nyelvek. 

Pnstala  (lat.),  fakadék,  genyhólyag,  tarjag 
Btb.).  A  bőrgyógyászatban  Így  nevezik  a  kisebb- 
nagyobb,  gennyel  telt,  felületes  üregeket,  melyek 
papulák  széteséséből,  savós  hólyagok  elgenye- 
déeóből  keletkeznek.  Igen  gyakori  jelenség,  1. 
Bor.  —  P.  maligna,  a.  m.  lépfene  (1.  o.). 

Puszpáng  (növ.),  1.  Bttocus. 

Pnszpángfaragás.  A  puszpángf át,  mint  finom 
szövetű  kemény  anyagot  már  régtől  fogva  fel- 
használta a  faragóművészet,  különösen  a  tro- 
pikus kulturországokbao.  A  középkorban  Európá- 
ban is  nagyobb  szerepe  volt  az  alaki  és  relieffarag- 
ványoknál.  Kinában  és  Kelet-Indiában  ma  is  sok 
apró  szobrot  készítenek  belőle,  továbbá  múvé- 
eziesen  faragott  puskaportartót,  sótartót,  késnye- 
let stb. 

Pnszpángíélék  (növ.),  1.  Buxaceae. 

Paszta  alatt  olyan  lapályos  vagy  gyengébben 
hullámos  területet  értünk,  amelyet  gyérebb  v. 
dúsabb  fűnemú  növényzet  borit.  Lehetnek  rajta 
itt-ott  fák,  cserjék  is ;  csak  az  összefüggő  erdő- 
ségtől borított  területet  nem  nevezik  P.-nak.  So- 
kan a  P.-át  azonosnak  tartják  az  oroszok 
«sztep))-jével,  meg  a  németek  «Steppe»  kifejezé- 
sét is  alkalmazzák  a  P.-ra.  Amellett,  hogy  a  fü- 
Tes  mezőségeket  ökológiai  növény  földrajzi  szem- 
pontokból nagyon  is  lehet  osztályozni,  a  fenti 
három  kifejezésnek  mégis  erőltetett  volna  egy-egy 
lapályf ajtát  odaítélni.  Vagy  legalább  is  az  mond- 
ható, hogy  ennek  csupán  a  szaktudós  előtt  le- 
hetne érvényt  szerezni,  még  pedig  csakis  meg- 
állapodás útján.  Maga  a  nép,  melynek  ajkán  ezek 
a  szavak  születtek,  nem  fűzi  sem  nálunk  a  P., 
sem  Oroszországban  a  «sztep»  kifejezést  vala- 
mely szigorúan  megállapított  tájhoz,  csupán  az 
Összefüggő  erdő  fogalmát  választja  külön  úgy  a 
P.,  mint  a  ffsztep»  fogalmától.  Mindamellett  álta- 
lánosságban a  magyar  nép  P.  alatt  fátlan  és  itt- 
ott  fa-  vagy  cserjecsoportokkal  borított  mezőt 
ért,  az  orosz  nép  pedig  «sztep»  alatt  inkább  egé- 
szen fátlan,  füves  mezőséget.  Ide  sorozható  fo- 
galmak :  a  Heide  (Északnémetország),  Campos 
(Dél-Amerika),  Szavanna  (tropikus  és  szubtro- 
pikus  mezőségek),  Prairie  (Észak-Amerika)  stb. 
Bővebben  tárgyalva  van  e  kérdés  Tuzson  J. :  A 
Magyar  Alföld  növényformációi  (Botan.  Közlem. 
1914) ;  Utazásom  a  Délorosz  P.-kon  (Természet- 
tudományi Közi.  1913) ;  A  Délorosz  P.-k  össze- 


hasonlító flórája  (Botan.  Közi.  1913) ;  A  Magyar 
Alföld  flórája  (Termószettud.  Közi  1913) ;  A  Ma- 
gyar Alföld  növény  földrajzi  tagolódása  (Math. 
Természettud.  Ért.  1915);  Handel  -  Mazzettú 
Wüste,  Steppe  u.  P.,  Verhandl.  d.  Ges.  deutsch. 
Natf.  u.  Aerzte.  85.  (Wien  n.  1.,  651—553., 
1913). 

P.  közigazgatási  értelemben  véve  kisebb-na- 
gyobb önálló  mezei  birtok,  mely  nem  tartozik 
más  község  kebelébe.  Ilyenek  voltak  különösen 
azok  az  egykori  falvak  határterületei,  melyekről 
a  lakosok  háborús  időkben  elvándoroltak.  A  régi 
P.-k  helyén  nagyrészt  majorokkal  fölszerelt  bir- 
tokok, másrészt  községek  keletkeztek  s  így  jelen- 
leg P.  V.  praedium  alatt  valamely  községtől  tá- 
volabb levő  nagyobb  földbirtokot  értenek,  amely 
csakis  földesúri  majorsági  földekből  alakult  ki, 
a  szintén  községektől  távollevő,  de  jobbágyi  tel- 
kekből kialakult  birtokokat  pedig  leginkább  ta- 
nyának nevezik.  A  P.-k  helyén  létesült  községek 
eredetüket  nevükben  őrizték  meg,  pl.  Pusztaal- 
más, Pusztadobos  stb. 

Pnsztaalmás  (Almafnl-Defert),  kisk.  Maros- 
Torda  vm.  marosi  j.-ban,  ^i9io)  355  román  lak. 
(Tr.  R.) 

Pusztaballa,  Törökszentmiklóshoz  tartozó 
puszta  Jász-Nagykun-Szolnok  vm.  tiszai  közép 
j.-ban,  (1910)  827  magyar  lak. 

Pusztában  kiáltónak  szava,  Keresztelő  szt. 
János  mondotta  magáról. 

Pusztaberki,  kisk.  Nógrád  vm.  nógrádi  j.-ban,  • 
(1920)  289  magyar  lak. 

Pusztabikács  (Bicdciel),  kisk.  Bihar  vm.  ma- 
gyarcsékei  j.-ban,  (1910)  316  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pusztacsalád,  kisk.  Sopron  vm.  csepregi 
j.-ban,  (1920)  686  magyar  lak. 

Pusztacsán  (Geanul-Defert) ,  kisk.  Torda-Ara 
nyos  vm.  tordai  j.-ban,  (1910)  917  román  lak.  (Tr.R.) 

Pusztacsév,  Nyáregyházához  tartozó  puszta 
Pest-Pilis- Solt-Kiskun  vm.  monori  j.-ban,  (i9io> 
785  magyar  lak. 

Pusztacsó,  kisk.  Vas  vm.  kőszegi  j.-ban,  (1920) 
300  magyar  lak. 

Pusztaczelina  (Telina),  kisk.  Nagy-KüküUö 
vm.  nagysinki  j.-ban,  {1910)  551  román  és  magyar 
lak.  ^Tr.  R.) 

Pusztadarócz  (Dorolt),  kisk.  Szatmár  vm. 
szatmárnémeti  j.-ban,  (1910)  500  magyarlak.  (Tr.R.) 

Pusztadobos,  kisk.  Szabolcs  vm.  nyírbaktai 
j.-ban,  (1920)  1159  magyar  lak. 

Pusztaecseg,  Dévaványához  tartozó  puszta 
Jász-Nagykun-Szolnok  vm.  tiszai  felső  j.-ban, 
(1910)  862  magyar  lak. 

Pusztaederics,  kisk.  Zala  vm.  zalaegerszegi 
j.-ban,  (1920)  503  magyar  lak. 

Pusztaegres,  kisk.  Fejér  vm.  sárbogárdi 
j.-ban,  (1920)  1525  magyar  lak. 

Pusztafalu,  kisk.  Abauj-Torna  vm.  füzéri 
j.-ban,  (1920)  496  magyar  lak. 

Pusztai entős  (Fosta) ^  kisk.  Szatmár  vm.  nagy- 
somkúti  j.-ban,  (1910)  268  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pusztafödémes  (Pusty  Fedymes),  nagyk.  Po^ 
zsony  vm.  galántai  j.-ban,  (1910)  1697  szlovák  és 
magyar  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pusztaföldvár,  nagyk.  Békés  vm.  orosházi 
j.-ban,  (i92»)  3056  magyar  lak. 


Pusztaföldvár-békési  h.  é.  v. 


768     — 


Pusztaszemes 


Pusztaföldvár— békési  helyi  érdekű  vasút. 
Békésföldvártól  Békésig  1883.  megnyitott  7'75 
km.  hosszú  szárnyvonal,  mely  jelenleg  a  Máv. 
törzshálózatában  van. 

Pusztaháza  (Pucák),kisk.  Zemplén  vm.  sztrop- 
kói  j.-ban,  (i9io)  133  rutén  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pusztahencse,  Hencse  pusztából  1913.  alakúit 
kisk.  Tolna  vm.  dunaföldvári  j.-ban,  {1920)  871 
magyar  és  német  lak. 

Pusztahidegkút  (Rideaga),  kisk.  Szatmár  vm. 
nagysomkúti  j.-ban,  (1910)  348  román  és  német 
lak.,  vasútállomás  távíróval.  (Tr.  R.) 

Pusztahodos  (Hodifel),  kisk.  Bihar  vm.  béli 
j.-ban,  (1910)  5M  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pusztahollód,  kisk.  Bihar  vármegye  magyar- 
csékei  j.-ban,  (1910)  607  román  és  magyar  lak. 
(Tr.  R.) 

Pusztai  Ferenc,  nyomdászati  szakíró,  szül. 
Aradon  1850  okt.  6.  Vidéken  volt  nyomdász,  majd 
Budapesten  1873— 84'-ig  az  államnyomdában  mű- 
ködött, 1884— 1904;-ig  pedig  a  Pallas  irodalmi  és 
nyomdai  részvénytársaság  műszaki  vezetője  volt. 
A  nyolcvanas  évek  elején  megalapította  a  Nyom- 
dászok Közlöny é-t,  1888.  pedig  a  Magyar  Nyom- 
dászat c.  szaklapot,  melynek  1906-ig  szerkesztője 
volt.  A  szaklapokban  megjelent  közleményein  kí- 
vül összeállította  a  Magyar  nyoindászati  mes- 
terszótárt (1902)  és  a  Nyomdászati  Enciklopédia 
c.  munkát  (1902). 

Pusztai  egyház  (Eglise  du  désert),  így  nevez- 
ték —  Jelenések  könyve  12,  6.  versre  célzással  — 
a  francia  református  egyházat  a  nantesi  ediktum 
felfüggesztésétől,  vagyis  az  1685-től  1787-ig  ter- 
jedő időszakban,  amidőn  a  reformátusok  Francia- 
orsz  ,  ')an  vallási  s  polgári  szabadságuktól  meg- 
fosztatván, isteni  tiszteletüket  csak  titokban,  éjjel, 
a  pusztákban,  erdőkben,  barlangokban  tarthatták 
a  halálca  üldözött  s  ú.  n.  pusztai  prédikátorok 
vezetése  mellett.  L.  Hugenották. 

Pusztai  tyúkok  (Pteroclidae,  áiiat),  a  Steppe- 
futók  (Deserticolae)  rendjének  egyik  családja. 
Testük  alkotása  a  galambokóra  emlékeztet.  30 
íajuk  ismeretes.  Hazájuk  Afrika,  azonkívül  a 
Földközi-tenger  mentén,  Dél-Ázsiában  és  Ma- 
dagaszkár-szigetén élnek.  Pusztákon,  steppó- 
ken  tartózkodnak.  Táplálókukat  tyúkok  módjára 
kapargálással  szerzik  meg.  Bár  kevés  tojást  rak- 
nak, mégis,  minthogy  ellenségeik  '  kis  számúak, 
igen  elszaporodnak  s  ennek  következtében  ere- 
detitartózkodási helyeikről  tömegesen  vándomtra 
kelnek  és  néha  (pl.  1863,  1888  és  1908)  Euró- 
pát nagy  tömegekben  ellepik ;  itt  azonban  nem 
tudnak  meghonosodni  s  1—2  év  alatt  egytől -egyig 
elpusztulnak.  3  nemük  ismeretes,  nevezetesen  a 
pusztai  tyúk  (Pterocles  Tem,),  talpastyúk  (Syr- 
rhaptes  lU.)  és  sivatagi  tyúk  (Pteroclurus  Bp.) 
nem.  A  pusztai  tyúk  (Pterocles)  nemből  18  faj 
ismeretes;  legközönségesebb  az  örvös  pusztai 
tyúk  V.  ganga  (Pterocles  arenarius  Pali.).  A  tal- 
pas tyúk  (Syrrhaptes)  nemből  2  faj :  a  talpas- 
tyúk (S.  paradoxus  [Pali.]  és  a  tibeti  talpastyúk 
(S.  tibetanus  Gold)  ismeretes.  L.  még  Talpas- 
tyúk.  A  sivatagi  tyúk  (PterocUirus)nemböl  6  faj 
ismeretes,  melyek  közül  gyakoribb  a  sivatagi 
tyúk  (Pteroclurus  exustus  [Temm.])  es  a  nyárs- 
farkú  sivatagi  tyúk  (Pt.  alchata  [L.]). 


Pusztakalán,  kisk.  Hunyad  vm.  vajdahimyadi 
j.-baa,  (1910)  1024  magyar,  román  és  német  lak. ; 
nagy  vasolvasztóval  és  vasöntővel.  (Tr.  R.) 

Pusztakamarás,  kisk.  Kolozs  vm.  nagysár- 
mási  j.-ban,  (1910)  1129  román,  magyar  és  cigány 
lak. ;  a  Kemény-család  ősi  kastélyával.  (Tr.  R.) 

Pusztakatalin,  község,  1.  Szendehely. 

Pusztakengyel,  több  nagyobb  tanyából  és 
házcsoportból  álló  s  Törökszentmiklóshoz  tartozó 
puszta  Jász-Nagykun-Szolnok  vm.  tiszai  közép 
j.-ban,  (1910)  2828  magyar  lak. 

Pusztakerekegyháza,  Kuuszentmiklóshoz  tar- 
tozó puszta  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  kunszent- 
miklósi j.-ban,  (1910)  660  magyar  lak. 

Pusztakeresztúr,  kisk.  Torontál  vm.  nagy- 
szentmiklósi  j.-ban,  (1910)  687  magyar  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 

Pusztakisfalu,  kisk.  Baranya  vm.  pécsváradi 
j.-ban,  (1920)  178  német  lak. 

Pusztakócs,  Tiszafüredhez  tartozó  puszta  He- 
ves vm.  tiszafüredi  j.-ban,  (1910)  1239  magyar 
lak. 

Pusztakovácsi,  1.  kisk.  Somogy  vm.  marczali 
j.-ban,  (1920)  1521  magyar  lak.  —  2.  P.,  telep  Bihar 
vm..  Bakonszeg  falu  mellett ;  Bessenyey  György 
itt  élte  életének  utolsó  éveit  s  itt  temették  el.  Sír- 
jára 1880.  állítottak  emlékszobrot. 

Puszták  szüze  (növ.),  1.  Nigella. 

Pusztakürt  (Pustakert),  kisk.  Nyitra  vm.  gal- 
góczi  j.-ban,  (1910)  593  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pusztamagyaród,  kisk.  Zalavmegye  letenyei 
j.-ban,  (1920)  1255  magyar  lak. 

Pusztamérges,  kisk.  Csongrád  vm.  tiszán- 
inneni j.-ban,  (1920)  1820  magyar  lak. 

Pusztamezö  (Pusté  Pole),  kisk.  Sáros  vm.  hét- 
hársi  j.-ban,  (1910)  357  rutén  lak.   (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pusztamiske,  kisk.  Veszprém  vm.  devecseri 
j.-ban,  (1920)  657  magyar  lak. 

Pusztamonostor,  nagyk.  Jász-Nagykun-Szol- 
nok vm.  jászsági  felső  j.-ban,  (1920)  1671  magyar 
lak. 

Pusztapát  (Paci),  kisk.  Pozsony  vm.  nagy- 
szombati j.-ban,  (1910)  379  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.- 
Szl.) 

Pusztapéteri,  község,  1.  Pálmonostora. 

Pusztapótharaszt,  Nyáregyházához  tartozó 
puszta  Pest-Pilis-Solt- Kiskun  vm.  monori  j.-ban, 
(1910)  807  magyar  lak. 

Pusztarádócz,  kisk.  Vas  vm.  körmendi  j.-ban, 
(1920)  440  magyar  lak. 

Pusztaradvány,  kisk.  Abauj-Torna  vm.  csere- 
háti j.-ban,  (1920)  267  magyar  lak. 

Pusztarajtolcz  (Bdstoltul),  kisk.  Szilágy  vm. 
zilahi  j.-ban,  (1910)^ 536  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pusztasalgó  (Salgov),  kisk.  Sáros  vm.  kissze- 
beni  j.-ban,  (1910)  261  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pusztasom or ja,  nagyk.  Mosón  vm.  magyar- 
óvári j.-ban,  (1920)  1081  magyar  lak. ;  mezőgaz- 
dasági szeszgyárral. 

Pusztaszabolcs,  nagyk.  Fejér  vm.  adonjri  j.-ban, 
(1920)  2015  magyar  lak. 

Pusztaszakállas,  Törökszentmiklóshoz  tartozó 
puszta  Jász-Nagykun-Szolnok  vm.  tiszai  közép 
j.-ban,  (1910)  549  magyar  lak. 

Pusztaszemes,  kisk.  Somogy  vm.  tabi  j.-ban, 
(1920)  488  német  és  magyar  lak. 


Piims  de  Chavannes  ciJckhec 


Révai  Nagy  Lexikona 


PUVIS  DE  CHAVANNES:  A  TEKOZLU  FIU 


Pusztaszentimre 


—     769     — 


Putllovka 


Pusztaszentimre,  kisk.  Pest-Pilis-Solt-Kisfcun 
vm.  kiskőrösi  j.-ban,  (1920)  1352  magyar  lak. 

Pusztaszentkirály  (Sáncrain),  kisk.  Torda- 
Aranyos  vm.  tordai  j.-ban,  (i9io)  275  román  lak. 
(Tr.  R.) 

Pusztaszentlászló,  kisk.  Zala  vm.  zalaeger- 
szegi j.-bau,  (1920)  598  magyar  lak. 

Pusztaszentlörincz,  község,  1.  Pestszentlő- 
rmcz. 

Pusztaszentmárton  (S.  MaHinu)MQ^.  Torda 
Aranyos  vm.  tordai  j.-tan,  (1910)  256  román  lak. 
(Tr.  R). 

Pusztaszentmihály,  kisk.  Vas  vm.  németúj- 
vári j.-ban,  (1910)  1057  német  és  magyar  lak. 
(Tr.  A.) 

Pusztaszentpéter,  kisk.  Zala  vm.  alsólendvai 
j.-ban,  (1920)  133  magyar  lak. 

Pusztaszenttamás,  Törökszentmiklóshoz  tar- 
tozó puszta  Jász-Nagykun-Szolnok  vm.  tiszai  kö- 
zép j.-ban,  (1910)  154Ö  magyar  lak. 

Pusztaszenttomya,  község,  1.  Szentetornya. 

Pusztaszer  vagy  csupán  Szer.  Magyarország- 
ban az  első  országgyűlés  helye,  hol  Árpád  és  vi- 
tézei —  a  Névtelen  szerint  (40.  fej.)  —  a  Gyümöl- 
csény-erdö  mellett  «megállaplták  az  ország  min- 
den igazát,  miképen  szolgáljanak  a  vezérnek  és 
előkelőinek,  vagy  miképen  tegyenek  törvényt 
minden  elkövetett  vétekról».  A  nagy  esemény 
emlékére  a  hely  Árpád-kori  birtokosai  meg- 
alapították a  Boldogságos  Szűz  Mária  PA  apát- 
ságát a  bencések  számára,  ami  jóval  1233  előtt 
történt.  Birtokosai  ez  időben  az  Ondtól  szár- 
mazott Kalánok  voltak.  Kalán  nemzetsége  a 
szeri  Pósákban  flu-ágon  kihalván.  Mátyás  király 
1475.  Szer  mezőváros  egyik  felét  Országh  Mi- 
hálynak, a  másikat  pedig  Ungor  Jánosnak  adta. 
1526-ban  e  mezőváros  elpusztult,  de  ismét  fel- 
épült s  több  birtokos  közt  oszlott  meg ;  később 
1637  táján  pusztulhatott  el,  mert  ezentúl  mindig 
P.-nek  nevezik.  1669-ben  a  kecskeméti  lako- 
sok szerezték  meg  s  azóta  Kecskeméthez  tar- 
tozott ;  1726.  azonban  ítélet  útján  a  királyi  kincs- 
tár foglalta  el  s  azt  III.  Károly  1733  dec.  4.  Er- 
dődy  György  grófnak  adta,  kinek  utódai  1803 
jan.  3.  a  rajta  levő  terhekkel  együtt  eladták  a 
Pallavicini  örgrófoknak,  a  mai  tulajdonosoknak. 
Az  apátság  romjai  a  P.-i  majortól  északkeletre 
ma  is  láthatók.  1896  jún.  27.  egyik  millenniumi 
emlékműnek  alapkövét  itt  tették  le  nagy  ünne- 
péllyel. Csongrád  vármegye  a  nevezett  napon  itt 
tartotta  ezredévi  díszközgyűlését.  1902  aug.  4. 
megalakult  a  P.-i  Árpád-egyesület.  V.  ö.  Hornyik 
János.  P.,  A  honalapító  magyar  nemzet  első  tör- 
vényhozási közgyűlése  színhelyének  története 
(Kecskemét  1865,  tervrajzzal  és  120  oklevéllel) ; 
Göndöcs  B.,  P.  és  az  ezredéves  ünnepély  (Budapest 
1883,  rajzokkal). 

Pusztaszuszág  (Susag),  kisk.  Bihar  vm.  béli 
j.-ban,  (1910)  885  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pusztatalmács,  község,  1.  Bántolmács. 

Pusztatelek  (Bontáieni),  kisk.  Szatmár  vm. 
nagybányai  j.-ban,  (1910)  247  román  lak.  (Tr.  R.) 

Puszta  telkek  (sessiones  desertae)  az  1871. 
LIII.  t.-c.  7.  §-a  értelmében  azok  a  jobbágytelkek, 
amelyeket  már  eredetileg  is  mint  P.-t  vezettek 
be  az  úrbéri  táblába,  vagy  azok,  amelyeket  e  táb- 

Révai  Nagy  Lex&cona.  XV.  köt. 


lába  mint  belsőséggel  és  külsőséggel  ellátott  volt 
úrbéri  házhelyeket  vezettek  ugyan  be,  de  birto- 
kosaik később  elhagytak.  E  P.  azok  jogutódai- 
nak tulajdonai,  akiknek  1848  jan.  1.  birtokában 
voltak.  Ha  érettük  a  volt  földesúr  országos  kár- 
pótlást kapott,  utánuk  az  úrbéri  legelő-,  erdő-  és 
nádasilletőséget  úgy  kell  kiadni,  mint  más  úrbéri 
telek  után. 

Pusztatenyő,  Törökszentmiklóshoz  tartozó 
puszta  Jász-Nagykun-Szolnok  várm.  tiszai  közép 
j.-ban,  (1910)  1055  magyar  lak. 

Pusztatenyő—  kunszentmártoni  helyi  érdekű 
vasút.  Pusztatenyőtől  Tiszaföldváron  át  Kun- 
szentmártonig 34-6  km.  hosszban  1885  máj.  16. 
megnyitott  rendes  nyomtávolságú,  gőzüzemű  h. 
é.  vasút  a  Máv.  kezelésében. 

Pusztatold,  község,  1.  Told. 

Pusztatopa  (Topa),  kisk.  Kolozs  várm.  nádas- 
menti j.-ban,  (1910)  531  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pusztaújfalu  (Pustuta),  kisk.  Szolnok-Doboka 
vm.  csákigorbói  j.-ban,  (1910)  192  román  lak.  (Tr.  R.) 

Pusztanjlak  (Lliac),  kisk.  Bihar  vm.  központi 
j.-ban,  (1910)  757  magyar  lak.  (Tr.  R.) 

Pusztavacs,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm. 
alsódabasi  j.-ban,  (1920)  1953  magyar  lak. 

Pusztavám  (azelőtt:  Ondód),  nagyk.  Fejér 
vm.  móri  j.-ban,  (1920)  2440  német  és  magyar  lak. 

Pusztazámor,  kisk.  Fejér  vm.  váll  j.-ban,  (1920) 
621  magyar  és  tót  lak. 

Putamen  (növ.),  1.  Csonthéjas  termés. 

PutatiT  (lat.)  a.  m.  vélt ;  matrimonium puta- 
tivum  a.  m.  vélt  házasság,  amely  valamely  ér- 
vénytelenségi ok  folytán  semmis,  de  a  (jóhi- 
szemű) feleknek  v.  egyiküknek  erről  tudomása 
nincs.  P.  gyermekek:  az  ily  házasságból  származó 
gyermekek.  Delictumputativum,  vélt  bűncselek- 
mény, melyről  annak  elkövetője  tévesen  azt 
hiszi,  hogy  büntetendő,  holott  a  törvény  szerint 
nem  az.  P.  cím :  a  rj.-ban  a  tizenkéttáblás  törvény 
szerint  az  elbirtokláshoz  eredetileg  nem  volt 
szükséges  jogcím  (titulus) ;  elegendő  volt  vala- 
mely jogcímnek  téves  de  jóhiszemű  feltevése ;  ez 
a  P.  A  későbbi  jog  ezt  nem  ismerte  el. 

Putauaki,  vulkán  New  Zealand  szigetén,  1. 
Edgecumhe. 

Putbus,  falu  és  látogatott  fürdő  Stralsund 
porosz  kerületben,  Rügen  szigetén,  (1910)  1998 
lak.,  gyógyteremmel.  A  P.  hercegek  kastélyát 
Rauch  ós  Thorwaldsen  faragványai  és  néhány 
szép  kép  ékesíti. 

Putcal  (lat.  a.  m.  kútkerltés),  a  régi  Rómá- 
ban rendszerint  villámsújtotta  hely  (bidental,  1. 0.) 
bekerítésére  szolgáló,  középen  üres  kőhenger 
volt,  leghíresebb  a  P.  Libonius  a  fórumon,  a 
prétor  birói  széke  közelében,  hol  a  pénzváltók 
asztalai  is  voltak. 

Puteaux  (ejtsd:  pütó),  Páris  külvárosa  a  Szajna 
balpartján,  (1911)  32,223  lak.,  állami  fegyver- 
gyárral. 

Puteoli,  olasz  város,  1.  Pozzuoli. 

Putignano  (ejtsd:  putinyáno),  város  Bari  olasz 
tartományban,  vasút  mellett,  (i9ii)  15,065  lak., 
XII.  sz.-beli  plébániával. 

Putilovka,  a  Pripjetbe  ömlő  Goryn  folyó  mint- 
egy 60  km.  hosszú  mellékvize  Oroszország  Voi- 
hynia  nev^.  országrészében.  A  Putilovka  partján 

49 


Putlncl 


-     770     — 


Puttkamer 


van  Olyka  község,  ahol  1915  októberben  győ- 
zelmes harcot  vívtak  az  egyesült  osztrák-magyar- 
német  csapatok  az  oroszokkal. 

Putinci,  adó-  és  pk.  Szerem  vmegye  rumai 
j.-ban,  (1910)  1571  német  és  szerb  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Putivl,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye  Kurszk 
volt  orosz  kormányzóságban,  (1910)  12,900  lak., 
kender-,  gabonakereskedéssel ;  régi  erődítmények 
romjaival.  Most  Ukrajnához  tartozik. 

Putkovec,  adók.  Várasd  vm.  krapinai  j.-ban, 
(1910)  1796  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Putlitz,  Gustav  Heinrich  Gans,  Edler  zu, 
német  költő,  szül.  Retzienben  (nyugati  Priegnitz) 
1821  márc.  21.,  megh.  u.  0.  1890  szept.  5.  Hosz- 
szabb  külföldi  utazások  után  1863— 1867-ig  a 
schwerini  udvari  színház  vezetője,  majd  a  po- 
rosz trónörökös  udvari  marsallja  volt,  utoljára 
(1873 — 89)  a  karlsruhei  udvari  színház  inten- 
dánsa. 1889-ben  mint  Brandenburg  örökös  mar- 
sallja a  porosz  urakházának  tagja  lett  s  haláláig 
ösi  birtokán  gazdálkodott.  Első  műve,  Was  sich 
der  Wald  erzáhlt  (Mese,  1850)  50  kiadást  ért.  Még 
népszerűbbé  tették  vígjátékai.  Ezek  nevezetesebb- 
jei :  Das  Herzvergessen  (1853) ;  Übers  Meer  és 
Wenn  die  Thüre  zuschlágt  (1864).  Szomorujá- 
tékai:  Das  Testament  des  grossen  Kurfürsten 
(Berlin  1858) ;  Don  Jüan  d'Austria  (u.  0.  1863). 
Drámái :  Wilhelm  von  Oranien  in  Whitehall  (u. 
o.  1864)  és  Rolf  Bemdt  (1881).  Regényei,  novel- 
lái és  egyéb  művei:  Brandenburgische  Gteschích- 
ten  (Stuttgart  1882) ;  Novellen  (u.  0.  1863) ;  Thea- 
tererinnerungen  (Berlin  1874, 2  köt.) ;  Mein  Heim 
(u.  0. 1885) ;  Kari  Immei'mann(2  kötet,  u.  0. 1880 ; 
Ausgewáhlte  Werke  (u.  0.  1872—78,  VI;  Er- 
ganzungsband,  u.  0. 1888).  V.  ö.  Blisabeth  zu  P., 
G.  z.  P.,  ein  Lebensbild  (Berlin  1894). 

Patn.,  latin  állat-,  különösen  halnevek  után 
Putnam  F.  W.  angol  természetvizsgáló  nevének 
rövidítése. 

Putna,  kisk.  Krassó-Szörény  vm.  bozovicsi 
j.-ban,  (1910)  410  román  lak.  (Tr.  R.) 

Putna,  a  Szeret  jobboldali  mellékfolyója  és 
Románia  egy  kerülete  3340  km*  területtel,  (i9i3) 
181,382  lak.  Fővárosa  Focsaní.  A  világháborúban 
1916  őszén  a  P.  völgyében  a  románokkal  egye- 
sült oroszok  erős  hadállást  építettek  ki,  melynek 
mentén  1917  elején  véres  harcok  folytak  ;  a  Jó- 
zsef főherceg  parancsnoksága  alatt  álló  magyar 
csapatok  minden  orosz  támadást  visszavertek. 

Putnam,  város  Connecticut  északamerikai  ál- 
lam Windham  countyjában,  a  Quinnebury  mel- 
lett, (1910)  7280  lak.,  gyapot-,  gyapjuipar  és  cipő- 
gyárakkal. 

Putney  (ejtsd:  pötní),  London  külvárosa  a  Temze 
D.-i  partján,  (1911)  28,246  lak.  Itt  van  az  Oxford  és 
Cambridge  közti  csónakverseny  kiindulópontja; 
Cromwellnek  és  Gibbonnak  szülőhelye. 

Putnik,  Radomir,  vajda,  szerb  hadvezér,  szül. 
1847.,  megh.  Nizzában  1917  máj.  18.  Atyja  tanító 
volt  Fehértemplomban  s  az  osztrák  kormány  szám- 
űzte. Katonai  tanulmányait  a  szent-pétervári  és  a 
saint-cyri  akadémiákon  végezte.  Részt  vett  az 
1876— 77-iki  török  s  az  1885-iki  bolgár  háború- 
ban. Több  ízben  volt  hadügyminiszter.  Az  1912 — 
13-iki  balkáni  háborúban  a  szerb  vezérkar  főnöke 
volt  s  érdemeiért  a  «  vajda»  címet  kapta.  1914  nya- 


rán Gleichenberg  fürdőben  tartózkodott  s  mikor 
innen  az  ultimátum  átadása  után  Szerbiába  akart 
hazautazni,  Budapesten  a  kelenföldi  állomáson 
feltartóztatták  1914  júl.  25.  De  már  másnap  Fe- 
renc József  király  parancsára  szabadon  bocsá- 
tották. Ezután  mint  főparancsnok  vezette  Szerbia 
védelmét  1915  végéig.  Az  1915-iki  osztrák-ma- 
gyar és  német  offenzíva  következtében  a  szerb 
sereg  maradványaival  Albániába  menekült.  Innen 
Korfuba  ment  régi  betegségének  orvoslására. 
1916-ban  lemondott  állásáról. 

Putnok,  nagyk.  Gömör  vmegye  P.-i  j.-ban,  a 
Sajó  mellett,  (1920)  4223  magyar  lak.,  van  új  vá- 
rosháza, népbankja,  vasúti  állomása,  posta-  és 
táviróhivatala,  telefonállomása,  gőzmalma,  tég- 
lagyára és  kis  fürdője.  P.  élénk  gabonapiac.  Már 
a  magyarok  bejövetele  előtt  lakták.  IV.  László 
P.  várát  1283.  a  Rátót-nemzetségnek  adomá- 
nyozta; az  e  családból  származott  Futnokyak 
három  századon  keresztül  bírták  P.-ot,  míg  1566. 
a  Bebek  György  fölkelése  következtében  onnan 
kiszorultak.  P.  ezentúl  mint  végvár  szerepel  ki- 
rályi kapitányok  alatt.  A  törökök  1567.  és  1588. 
rövid  időre  elfoglalták.  1607-ben  Bocskay  hajdúi 
mint  a  török  császár  alattvalói  foglalták  el.  Ke- 
véssel utóbb  P.  a  karvai  Orlay-család  birtokába 
került ;  a  család  kihalta  után  a  Serényiekre 
szállott,  kik  régi  várából  kastélyt  építettek  s  ma 
is  bírják.  P.  soká  volt  Gömör  vmegye  székhelye. 
Itt  született  Tóth  Ede  író.  1919  májusban  itt  he- 
ves harcok  folytak  a  megszálló  csehekkel.  V.  ö. 
Balogh  Béla,  P.  mezőváros  múltja  s  újabb  kora 
1881-ig  (Rimaszombat  1895). 

Putnoky  László  (putnoM), vegyész,  szül.  Felső- 
kázsmárkon  (Abauj-Torna  vm.),  1888  nov.  25. 
Tanulmányait  Budapesten  és  Karlsruheban  vé- 
gezte, az  utóbbi  helyen  vegyészmérnök- doktori 
oklevelet  szerzett,  majd  több  laboratóriumban, 
így  a  liverpooli  tud.  egyetem  laboratóriumában, 
továbbá  Manchesterben,  Parisban  a  Sorbonneon 
működött.  1918.  Budapesten  a  műegyetemen 
rendkívüli,  1921.  ny.  rendes  tanár  lett  az  anor- 
ganikus kémia  tanszékén.  Fizikai,  kémiai  és 
technikai  tárgyú  dolgozatai  magyar,  német  és 
angol  tudományos  folyóiratokban  jelentek  meg. 

Patorius  [JUustela]  ermineus  L.  (áiiat), 
1.  Hermelin. 

Putorius  [IVIastela]  putorius  L.  (állat),  1. 
Görény. 

Putreisiciii  (tetrametüéndiamin),  jól  ismert, 
kevéssé  mérges  hullaalkaloida  (1.  0.). 

Putridns  (lat.)  a.  m.  reves,  rothadt. 

Putte,  Isaac  Dignus  Fransen  van  de,  német- 
alföldi államférfiú,  szül.  Goesben  (Zeeland)  1822 
márc.  22.,  me^h.  Hágában  1902  márc.  3.  Tagja 
volt  az  alsóháznak,  majd  1862 — 66-ig  ós  1872— 
1874-ig  gyarmatügyi  miniszter.  A  szabadelvű 
gyarmatpolitika  híve  volt.  1879-ben  az  első  ka- 
mara tagja  lett.  Miniszter  korában  mondott  be- 
szédei Parlamentaire  redevoeringen  cím  alatt 
jelentek  meg  (Schiedam  1872—73,  2  köt.). 

Putten,  város  Gelderland  németalföldi  tarto- 
mányban a  Zuyder-tóés  vasút  mellett,  (1910)  6471 
lak.,  halászattal  és  gabonakereskedéssel. 

Puttkamer,  1.  Jesko  von,  P.  2.  fla,  német 
elbeszélő,   szül.  Charlottenburgban   1858  márc. 


Puttó 


771 


Puzdra 


12.,  megh.  Berlinben  1917  jan.  24.  Elébb  a  víg- 
játék terén  próbálkozott,  majd  mint  az  afrikai 
Német-Kamerun  volt  kormányzója,  a  német 
gyarmatvilág  életét  rajzolja  elbeszéléseiben,  me- 
lyek 1888  óta  gyors  egymásutánban  jelentek 
meg :  Bőmbe  (1888) ;  Kismet  (1889) ;  Nur  kein 
Leutnant  (1903);  lm  Sektquartier  (1905);  Stid- 
liche  Náchte  (1907,  2.  kiad.  1909) ;  Die  schwarze 
Frau  auf  Rügen  (1907) ;  Das  Duallamadchen 
(iy08,  2.  kiad.  1910);  Das  Brbe  des  Verschol- 
lenen  (1909);  Treibende  Gewalten  (1909);  Ge- 
schwister  Plüddekamp  (1910) ;  Spiele  des  Le- 
bens  (1911) ;  Die  Jagd  nach  dem  Ideál  (1912) ; 
Die  Glücksucher  (1912);  Ums  Glück  (1913); 
Tropenleute  (1914;) ;  Ohne  Liebe  (1914). 

2.  P.,  Róbert  Viktor  von,  porosz  államférfiú, 
szül.  Odera-Frankfurtban  1828  máj.  5.,  megh. 
Karzin  jószágán  1900  márc.  15.  A  porosz  köz- 
igazgatás szolgálatában  működött  s  1879  júl. 
14.  Falk  helyébe  porosz  közoktatásügyi  minisz- 
ter lett.  Közben  (1873—91.)  a  birodalmi  gyűlés 
tagja  ^is  volt,  hol  a  konzervatív  párthoz  tarto- 
zott. Ö  hozta  be  1880  jún.  21.  a  porosz  iskolákba 
az  egységes  német  helyesírást.  1881  jún.  18.  fel- 
cserélte hivatalát  a  belügyminiszterséggel,  okt. 
11.  pedig  a  porosz  államminisztérium  helyettes 
elnöke  lett.  III.  Frigyes  császár  trónralépte  után 
1888  jún.  8.  le  kellett  mondania.  1891— 99-ig 
Pomeránia  tartomány  elnöke  volt. 

Puttó  (olasz)  a.  m.  gyermek,  fiú ;  a  renaissance 
óta  így  nevezik  a  díszítő  festészetben  és  szobrá- 
szatban azon  mezítelenül  ábrázolt  gyermekala- 
kokat, amelyek  gyümölcskoszorukat,  címereket 
és  más  efféléket  tartanak.  P.-nak  mondják  a  Ma- 
donna-ábrázolások kis  Jézusait  is. 

Puttony,  háton  szíjak  segélyével  hordozható 
edény,  mely  fából,  pléhből  vagy  fűzvesszőből, 
esetleg  rotangnádból  készül. 

Puttonyfecskendő,  tüzoltóeszköz,  puttonyba 
beállított  kisebb  fecskendő,  melyet  egy  ember 
egy  kézzel  működésbe  hozhat,  míg  másik  kezével 
a  tömlőt  irányítja.  A  puttony  a  fecskendőt  táp- 
láló víz  felvételére  szolgál. 

Puttun,  város,  1.  Pattan. 

Putumayo,  az  Amazonasz  mellékfolyója,  1.  Iga. 

Puvis  de  Chavannes  (ejtsd  :püvid'sávánn),Pierrei 
francia  festő,  szül.  Lyonban  1824  dec.  14.,  megh. 
Parisban  1898  okt.  24.  Scheffer  Henrinak,  majd 
olaszországi  tartózkodása  után  Couturenek  volt 
tanítványa.  Romantikus  jellegű  első  képei  után 
a  60- as  évek  eleje  óta  festette  (vászonra)  nagy 
falképeit,  amelyek  a  modern  monumentális  fes- 
tészetre igen  nagy  hatást  gyakoroltak.  Az  amiensi 
múzeumban  vannak :  Háború  —  Béke  (1861) ; 
Munka  —  Pihenés  (1863) ;  Ave  Picardia  nutrix 
(1865) ;  Ludus  pro  patria  (1881) ;  a  marseillei 
Palais  de  Longchampban :  Marsilia,  görög  gyar- 
mat (1868) ;  Marseille,  a  Kelet  kapuja  (1869) ;  a 
lyoni  művészeti  palotában :  A  művészet  ós  mú- 
zsák szent  berke  (1884) ;  Ókori  vízió  (1887) ;  a 
roueni  kerámiai  múzeumban  :  Inter  artes  et  na- 
turam  (1890);  a  Tudományok,  Művészetek  és 
Irodalom,  a  párisi  Sorbonne  amfiteátrumában 
(1884);  a  tudományokat  jelképező  falképek  a 
bostoni  nyilv.  könyvtárban  (1896);  a  Nyár  és 
Tél,   a  párisi  városházán    (1890—93);  Hódolat 


Hugó  Victomak,  a  párisi  prefektura  lépcsőházá- 
ban és  —  legismertebb  művei  —  négy  kép  Szt. 
Genovéva  életéből,  a  párisi  Pantheonban  (1876— 
1898).  Kisebb  képei :  Keresztelő  Szt.  János  lefe- 
jezése (1870) ;  A  leányok  és  a  halál  (1872) ;  Az 
aratás  (1873,  chartresi  múzeum) ;  Halászcsalád 
(1875) ;  A  tékozló  fiú  (1879, 1.  a  képmellékletet)  ; 
A  szegény  halász  (1881,  Paris,  Musée  du  Luxem- 
bourg). Nemes  ideáUzmusa,  harmonikus  stílus- 
érzéke,  nagyvonalú  kompoziciója,tompított  színei, 
a  költői  hangulat,  amely  többnyire  tétlen,  nyu- 
godt, finom  mozdulatú  csoportjait  átlengi  és  a 
tájkép  hatásával  még  fokozódik,  P.-t  a  XIX.  sz.-i 
művészet  legkiválóbb  mesterei  közé  emeli.  V.  ö. 
Vackon  (Paris  1895),  Riotor  (u.  o.,  é.  n.)  mono- 
gráfiáit. 

Puy  (franc,  ejtsd:  püi),  így  nevezik  az  Auvergne- 
ben,  a  Centrális  platón  és  a  Pireneusokban  Fran- 
ciaországban a  kialudt  vulkánok  letompult  kúp- 
jait. 

Puy-de-D6me  (ejtsd:  püi  dö  dóm),  1.  a  Mont  Dőre 
legészakibb  csoportja,  P.  francia  département- 
ban,  amelyik  vulkáni  eredésú  gránitalapzatból 
előtört  mintegy  60,  Puynak  nevezett  kúpból  áll. 
Legmagasabbika  a  P.  (1465  m.),  amelyen  Périer 
kísérletileg  1648.  kimutatta  a  légnyomásnak  a 
magassággal  való  csökkenését.  A  csúcson  egy 
Mercur-templom  romjai  vannak,  ezeket  az  1876. 
létesített  meteorológiai  obszervatórium  céljaira 
is  felhasználták.  Clermont-Ferrandból  vasút  visz 
fel  a  P.-ra. 

2.  P.,  délfranciaországi  département,  Allier, 
Loire,  Haute-Loire,  Cantal,  Corréze  és  Creuse  dé- 
partementok  között.  Auvergne  alsó  részéből  és 
Bourbonnais  egy  részéből  alakították.  Területe 
8016  km2,  (1921)  490,560  lak.  Járásai :  Ambert 
Clermont-Ferrand,  Issoire,  Rióm  és  Thiers.  Fő- 
városa Clermont-Ferrand.  V.  ö.  Tardieu,  Grand 
dictionnaire  historique  du  département  du  P. 
(Moulins  1875—77);  L' Auvergne,  P.  guide  com- 
plet  illustré  (Paris  1888). 

Puy  de  Sancy  (ejtsd:  püi  dö  szanszi),  Francia- 
ország belsejében  a  Mont  Dőre  hegység  legmaga- 
sabb csúcsa  (1886  m.),  a  Dordogne  forrásvidé- 
kével. 

Puy-en-Velay,  Le  (ejtsd:  lö  püi  aS  vöiéj),  Haute- 
Loire  francia  département  fővárosa,  püspöki 
székhely,  (1911)  20,994  lak.,  csipke-  és  paszománt- 
ipar,  csokoládé-,  posztó-,  konzervgyártás,  szarvas- 
marha-kereskedelem. Van  líceuma,  több  kö- 
zép- és  szakiskolája,  nyilvános  könyvtára,  ré- 
giség-, kép-  és  természetrajzi  múzeuma.  P.  az 
ó-  ós  újvárosból  áll.  Az  óvárosból  lépcsők  vezet- 
nek fel  a  3  hajóból  álló,  6  bizánci  kupolával 
koronázott  székesegyházhoz,  amelynek  56  m. 
magas  harangtornya  van.  Mellette  a  püspöki 
palota,  a  boulevardon  Lafayette  szobra,  a  Mont 
Anis  tetején  1860  óta  a  Notre-Dame  de  Francé 
16  m.  magas,  a  szebasztopoli  orosz  ágyúkból  ön- 
tött szobra  áll.  Aiguilhe  nyugati  külvároskában 
egy  sziklán  áll  a  St.  Michel  (962—984)  gót  tem- 
plom. P.  a  gQ\\oT6mdáAnidum,ma.]^FodiumAni- 
ciense ;  a  középkorban  híres  búcsújáróhely  volt. 

Pu-yi,  kinai  császár,  1.  Ru-ji. 

Puzdra  v.  tegez,  az  ősmagyar  felszereléshez 
tartozó  t(tk,  melyben  a  honfoglalók  vasnyilaikat  s 


49* 


Puznyákfalva 


—     772    — 


Püspök 


a  nyílcsúcsok  élesítésére  való  reszelőket  keskeny 
övre  akasztva  hordták.  A  P.  valószínűen  bórrel 
bevont  csont-  vagy  falemezből  késztilt. 

Puznyákfalva,  község,  1.  Szarvasrét. 

Puzón  (ném.  Fosaune^  franc,  és  ol.  tromhone, 
rajzát  1.  a  Fúvóhangszer ek  c.  mellékleten),  trom- 
bita-típusú, tölcséres  fúvókával  felszerelt  fúvó- 
hangszer. A  hangszer  maga,  valamint  neve  is  a 
római  buccina-va,  vezethető  vissza.  A  középkor 
Btisaun-JQ'  már  ugyanolyan  szerkezetű,  mint  a 
mai  tolópuzón :  távcsőszeröen  egymásba  tolható, 
egyenlő  keresztmetszetű  csövének  meghosszab- 
bításával képezhető  rajta  a  kromatikus  hangsor. 
Hangja  erős,  kemény,  hatalmas,  ünnepélyes.  A 
XIX.  században  sokféle  nagyságban  gyártották. 
Ma  főként  az  ú.  n.  tenorhasszus-puzónt  használ- 
ják, mely  a  nagy  E  ésa  kétvonalú  d  közé  eső  há- 
rom nyolcadét  fogja  át  kromatikusán,  a  basszus- 
puzónt  csak  olyan  zenekari  szólamok  lejátszá- 
sára, melyek  a  kontra  H-ig  mennek  lefelé.  El- 
avult P.-fajok  az  alt-P.,  a  quart-F.  és  a  quint-P. 
Wagner  kontrabasszus-puzónja  nehézkessége 
következtében  nem  vált  be.  Legmélyebb  hangja 
a  kontra  E-  Híres  P. -művészek  voltak :  Beleké, 
Nabich  és  Queisser.  A  ventil-puzónon  a  kroma- 
tikus hangsort  a  cső  hosszának  kihúzással  való 
megváltoztatása  helyett  a  ventil  végzi  el  (1.  Ven- 
tühang szerek).  Intonációja  a  hangszer  egyenle- 
tessége és  tisztasága  dolgában  meg  se  közelíti  a 
tolópuzónt,  ezért  a  hangversenyteremben  és  szín- 
házakban csaknem  mindig  tolópuzónokon  játsza- 
nak. A  ventilpuzónt  katonazenekarokban  hasz- 
nálják. P.  mint  regiszter,  1.  Orgona. 

Puzzolán,  1.  Tufa. 

Pxizzolán-föld.  Természetes  (vulkánikus  ere- 
detű) hidraulikus  kötőanyag.  (L.  Cement.) 

Puzzuoli,  1.  Fozzuoli. 

Pückler-Muskau,  Hernmnn  Ludioig  Hein- 
rich,  herceg,  német  író,  szül.  Muskauban  (Lausitz) 
1785  okt.  30.,  megh.  branitzi  kastélyában  (Kott- 
bus  mellett)  1871  febr^  4.  Eleinte  jogot  tanult, 
1803.  katona  lett.  Az  1813-iki  háborút  az  orosz 
hadseregben  küzdötte  végig.  1828— éO-ig  hosszú 
kültoldi  útra  indult,  melynek  során  Észak-Afri- 
kát, Egyiptomot,  Kis -Ázsiát  és  Görögországot 
is  bejárta.  Mint  író  leginkább  a  Heine  nyomán 
fejlődő  szellemeskedő  útirajzot  művelte.  Jelen- 
tősebb művei :  Briefe  eines  Verstorbenen  (1830 — 
1831) ;  Tutti-Frutti  (1834) ;  Semilassos  vorletzter 
Weltgang  (1835) ;  Semilasso  in  Afrika  (1836) ; 
Südöstlicher  Bildersaal  (184;0);  Aus  Mehemed 
Alis  Reich  (18M);  Die  Rückkehr  (1846— 1848). 
Naplóit  és  levelezését  kiadta  (1873—76,  9  köt.), 
életét  (1873)  megírta  L.  Assing.  V.  ö.  Garam- 
völgyi, P.-M.  herceg  (Atheneum  1841, 1.);  Fetzold, 
Füst  P.  (Leipzig  1874). 

PüUna  (Bylany),  falu  Brüx  cseh  kerületi  ka- 
pitányságban, mintegy  200  lak.  Ismeretes  keserű- 
víz-f  orrá^airól,  amelyeknek  vízéből  évenként  kb. 
50—60,000  palackkal  küldenek  szét. 

Pünkösd,  ünnep,  melyen  a  kereszténység  a 
Szentlélek  eljövetelének  emlékét  üli ;  húsvét 
után  való  ötvenedik  napon  tartják,  innen  is  a 
neve  Fentecostes  (50),  amelyből  a  magyar  P.  szár- 
mazott. Hasonlóan  a  húsvéthoz,  egész  hétig  tart, 
de  csak  P.  vasárnapja  nyilvános  ünnep.  Tertul- 


Uanus  régi  ünnepnek  nevezi,  tehát  az  apostolok 
idejéből  való.  Van  vigília  ja  böjttel,  melyen  ke- 
resztvizet szentelnek. 

Pünkösd  hava,  1.  Május. 

Pünkösdi  király  és  királyné,  1.  Pünkösdi 
szokások. 

Pünkösdi  rózsa  (növ..),  l.  Faeonia. 

Pünkösdi  szokások.  Az  európai  népeknek  a 
keresztény  vallásra  térésével  a  régibb  pogány 
természetimádási  szokások  nagyobb  és  jelentő- 
sebb része  úgyszólván  mind  a  keresztény  egyházi 
ünnepkör  egy-egy  nevezetesebb  fordulópontjához 
fűződött.  így  a  nyári  napfordulat  ősi  pogány- 
kori  ünnepe  a  nyár  első  és  legnagyobb  ünnepé- 
hez, a  pünkösdhöz  kapcsolódott.  A  P.  mindenütt 
feltűnő  hasonlóságokat  mutatnak  a  lényeges  vo- 
násokban, s  csak  a  közéjük  rakódott  részletek- 
ben látunk  érdekes  helyi  eltéréseket  és  változa- 
tokat. Egyik  legállandóbb  jellemvonásuk  a  pün- 
kösdi király  vagy  királyné  körmenete,  amely 
kisebb-nagyobb  dísszel  és  kísérettel  (sok  helyütt 
még  lóháton  való  menetben)  történik,  de  majd- 
nem mindenütt  oly  mitikus  vonatkozásokkal, 
amelyek  ősi  esövarázslő  szertartás  nyomait  sej- 
tetik. A  P.-nak  a  természetélet  és  a  gazdasági 
évkor  kultuszával  való  szoros  összefüggése  kü- 
lönben egyebek  mellett  még  azon  analógiákból 
is  kitetszik,  amelyeket  e  szokások  téli  ellen- 
lábasukhoz, a  téli  napfordulat  ünnepéhez  mu- 
tatnak. A  pünkösdi  király  és  királyné  analó- 
giájára pl.  ráakadunk  már  a  római  satumaliák 
ünnepi  királyában  is,  amint  pl.  a  vízkereszt- 
ünnepi babkirály  és  a  farsangvégi  v.  böjtközépi 
(mi-caréme)  király  (illetőleg  királyné)  is  ennek  az 
ősi  patriarchális  szokásnak  az  emlékei  közé  tarto- 
zik. Hazai  pünkösdi  szokásaink  vajmi  kevés  eltérőt 
mutatnak  a  hasonló  szláv,  román  és  germán  szo- 
kásoktól s  így  csakis  azokkal  való  folytonos  egybe- 
vetés mellett  tárgyalhatók  a  kellő  módszeres- 
séggel. Becses  adatok  találhatók  Ipolyi  Magyar 
mitológiájában  302.  s  köv.  1.  s  a  Magyar  Nyelvőr 
és  az  Ethnographia  köteteiben,  különösen  Se- 
bestyén Gyula :  A  pünkösdi  király  és  királyné, 
Ethnographia,  XVE.  évf. 

Pünkösd-sziget,  1.  Aragh. 

Pürglitz  (cseh.  Krivoklat).,  falu  Rakonitz  cseh 
kerületi  kapitányságban,  (1910)  927  cseh  lak.,  a 
Ftlrstenberg  hercegek  kastélyával,  Csehország 
egyik  legnagyobb  kastélyával,  amelyet  1100. 
építettek,  IV.  Károly  átalakított  és  amelyben 
értékes  könyvtár,  okirattár  és  kincstár  van. 

Pürkerecz  (Furcáreni,  Farkeressen),  nagyk. 
Brassó  vm.  hétfalusi  j.-ban,  (1910)  2097  magyar  ós 
román  lak.  (Tr.  R ) 

Püski,  kisk.  Mosón  vm.  magyaróvári  j.-ban, 
(1920)  661  magyar  lakossal. 

Püspök.  A  róm.  kat.  egyház  alkotmánya  sze- 
rint a  P.-ség  a  hierarchia  legfőbb  rangfokozatát 
jelenti ;  az  érsekek,  prímások  stb.  is  csak  mint 
P.-ök  vesznek  részt  az  egyházkormányzásban. 
A  F.-i  hatalom  a  pápa  főnökségének  épségben 
tartása  mellett  a  P.-sógben  él,  amely  egységes 
és  oszthatatlan;  mert  a  P.-ök  nem  egyenkint 
utódai  az  egyes  apostoloknak,  hanem  a  P.-i  kar 
mint  ilyen  utódja  az  apostolságnak.  Azért,  hogy 
a  P.  bizonyos  meghatározott  területen  a  P.-i  jog- 


Püspök 


773     — 


Püspökbot 


hatóságot  gyakorolhassa,  erre  külön  egyházi  kül- 
detés (missio  ecclesiatica)  szükséges.  Hogy  azért 
valaki  megyés  P.  lehessen,  arra  kettő  szükséges : 
a)  a  P.-i  rangfokozat  és  h)  a  pápai  felhatalma- 
zás a  P.-i  hatalomnak  az  illető  megyében  gya- 
korlására. A  felhatalmazás  dacára  azonban  a  P. 
nem  átruházott,  hanem  saját  joggal  (jure  proprio) 
gyakorolja  joghatóságát.  —  P.-rend  elnyerésére 
mindazok  a  kellékek  szükségesek,  melyek  általá- 
ban a  felszentelésnek  kellékei ;  különös  kellékek 
a  30  éves  életkor  (a  trienti  zsinat  óta),  legalább 
fél  évvel  elébb  elnyert  aldiakonusi  rend ;  a  teoló- 
giai V.  kánonjogi  doktorság  nem  feltétlen  kellók. 
A  P.-i  hatalomban  foglalt  jogosítványok  összege 
jus  episcopale  v.  jurisdictio,  v.  lex  dioecesana.  Szo- 
rosabb értelemben  azonban  lex  dioecesana  alatt 
a  P.-nek  tiszteleti  és  jövedelmi  jogait  értik, 
melyekkel  szemben  a  P.-i  hatalomban  foglalt 
többi  jogosítványokat  lex  jnrisdictionis-nak  ne- 
vezik. 

A  P.-i  hatalom  az  egyházhatalom  három  ága- 
zata szerint  háromféle :  a)  hittanítói ;  b)  kegy- 
osztói és  c)  kormányzási  hatalom.  Hittanítói  ha- 
talmánál fogva  különös  joga  és  kötelessége  a 
hitépség  és  a  hitegység  fölött  való  felügyelet ;  a 
hitvallás  tanítására  azért  P.-i  felhatalmazás  szük- 
séges, mely  bármikor  visszavonható.  A  kegy  osztói 
hatalomnál  fogva  a  P.  nemcsak  az  áldozópapok- 
kal való  közös  jogait  (jura  communia),  hanem  a 
P.-i  rendnek  fentartott  jogokat  (jura  propria)  is 
gyakorolhatja ;  míg  a  kormányzói  hatalomnál 
fogva  őt  megillető  jogok  közül  említendők :  a  fel- 
ügyeleti, a  megyelátogatási,  a  törvényhozási  és 
felmentési  jog;  az  egy  ház  ja  vak  kezelésének, 
javadalmak  adományozásának,  megyei  zsinatok 
tartásának  joga  (1.  még  Ordinatio).  Végül  pedig 
a  P.  tiszteleti  jogai  és  jövedelmi  igényei.  A  fel- 
mentő (dispensatio)  és  feloldó  (absolutio)  hatal- 
mának határait  jelesül  az  ú.  n.  facultates  quin- 
quennales  (ötévenként  adott  pápai  meghatalma- 
zás) tartalma  határozza  meg.  A  törvényhozási 
jog  a  megadóztatási  jogot  is  magában  foglalja.  (L. 
Egyházi  adók.) 

A  P.-ök  rangban  a  bibornokok  után  következ- 
nek ;  a  pápa  őket  venerabilis  fráter  v.  f ratemitas 
tua-nak  címezi ;  míg  a  P.  magát  családnevének 
elhagyásával  írja  alá  (Bgo  N  Dei  et  apóst.  Sedis 
gratia  episcopus).  Tiszteleti  jogaihoz  tartozik  még 
a  szállítható  oltár  (altare  portatile)  vitelének 
joga.  Jelvényei :  a  P.-i  süveg,  bot,  gyűrű,  mell- 
kereszt. A  hazai  P.-ök  különös  joga,  hogy  méltó- 
ságuknál fogva  a  főrendiháznak  tagjai.  A  vesz- 
prémi P.  a  magyar  királynénak  kancellárja  s  a 
királynénak  a  házi  koronával  koronázója.  A  P.-ök 
kinevezése  hazánkban  a  király  joga.  L.  még 
Episcopálismus  és  Episcopi  in  partihus  in- 
fiaelium. 

P.-ök  protestáns  szemponthói .  A  XVI.  sz.  ele- 
jén megindult  reformátori  mozgalmak  folytán 
keletkezett  egyházak  közül  az  anglikán  egyház 
a  P.-i  hivatalt  s  egyházkormányzati  alakot  meg- 
hagyta azon  hatalommal,  jogkörrel  s  azon  nagy- 
mérvű javadalmazással,  amellyel  azt  a  közép- 
korban felruházták.  A  lutheri  reformáció  szélső 
jobb  oldalaként  tekinthető  svéd,  norvég  és  dán 
evangélikus  egyházakban  is  vannak  P.-ök  és  érse- 


kek, kik  egyházkormányzati  tekintetben  is  jóval 
nagyobb  hatalmat  gyakorolnak,  mint  más  pro- 
testáns egyházak  papi  kormányzói,  ezenkívül  a 
világi  törvények  hozatalában  is  mint  a  felsőház 
tagjai  részt  vesznek ;  de  javadalmazásuk  szerény. 
Poroszországban,  midőn  I.  Frigyes  Vilmos  porosz 
fejedelem  a  királyi  címet  készült  felvenni  1700., 
felelevenítette  ismét  a  P.-séget,  kinevezvén  mind- 
két udvari  lelkészét  P.-ökké,  de  a  nép  ellenszenve 
miatt  a  kísérlet  folytatása  abbanmaradt.  Hl. 
Frigyes  Vilmos  1816.  ismét  nevezett  ki  P.-öket 
a  lelkészi  hivatal  körében  szerzett  érdemek  el- 
ismeréséül. III.  Frigyes  Vilmos  utóda  alatt  meg- 
szűnt a  P.-i  cím  osztogatása. 

A  hazai  evangélikus,  református  és  unitárius 
egyházak,  bár  szerkezetük  teljesen  ellentétes  a 
P.-i  rendszerre],  felállították  a  P.-i  hivatalt;  de 
ennek  viselői  csak  névben  hasonlítanak  a  róm. 
kat.  P.-ökhöz ;  jog-  és  hatáskörük  egészen  más. 
A  protestáns  P.  csak  első  a  vele  egyenlők  között 
(primus  inter  pares) ;  jövedelmének  nagyobb  ré- 
szét az  egyháztól  nyeri,  melynek  egyszersmind 
lelkésze  is  s  amelyben  végzi  a  rendes  lelkészi 
teendőket.  B  tekintetben  kivételt  tett  a  két 
erdélyi  P,,  kik  csupán  a  P.-i  hivatal  után  kap- 
ták javadalmukat.  Politikai  téren  csak  a  fő- 
rendiház újból  szervezése  (1885)  óta  van  szere- 
pük, amennyiben  mind  az  evang.,  mind  a  ref. 
egyháznak  hivatalukra  nézve  idősb  három-három 
P.-e  tagja  lett  a  főrendiháznak ;  az  unitárius  P. 
is  abban  az  esetben,  ha  hivatalában  idősebb  gond- 
noktársainál. Egyházi  téren  a  P.  jogköre :  kor- 
mányzója egyházkerületének,  elnöke  a  főgond- 
nokkal  együtt  az  egyházkerületi  közgyűlésnek  és 
törvényszéknek ;  tagja  az  egyetemes  konventnek 
és  zsinatnak ;  képviselője  az  egyházkerületnek  az 
államkormánnyal  és  más  hatóságokkal  szem- 
ben, felügyelője  a  kerületében  lévő,  felekezetéhez 
tartozó  összes  iskoláknak.  A  P.  szokta  végezni  a 
lelkész-  és  más  kerületbeli  P.-avatást.  A  XVI. 
században  címük  tiszteletes  vagy  becsületes 
püspök  úr  volt,  később  főtiszteletű,  legújabban, 
amennyiben  főrendiházi  tagok  is,  méltóságos  és 
főtiszteletű. 

A  P.  nevet  a  XVI.  és  XVII.  sz.-ban  inkább  a  kál- 
vinisták használták ;  a  lutheránusoknál  szokáso- 
sabb volt  az  azzal  egy  jelentésű  latin  elnevezés : 
szuperintendens ;  a  XVIII.  sz.  utóbbi  felében  és 
a  XIX.  sz.-ban  egészen  1867-ig  többször  megújí- 
tott helytartósági  rendeletek  megtiltották  a  pro- 
testáns egy  háznagyoknak  a  P.-i  cím  használását; 
de  részben  ezen  tilalmak  által  keltett  visszahatás 
folytán  az  alkotmány  visszaállítása  és  a  helytar- 
tóság megszüntetése  után  mindkét  protestáns  egy- 
házban általánossá  lett  a  P.  név  használása.  A 
fentebb  elősorolt  országokon  kívül  a  protestán- 
soknak sehol  másutt  nincsenek  P.-eik. 

Püspökbogád,  kisközség  Baranya  vármegye 
pécsi  járásában,  (i92o),  612  magyar  lakossal. 

Püspökbot,  görbe  pásztori  bot  (pedum,  baculus 
pastoralis,  pastorale),  eredetileg  támaszkodásra 
használt  egyszerű  mankós  fabot,  mostani  alakja 
az  1000.  év  körül  keletkezett.  A  címzetes  püs- 
pökök, apátok  ós  prépostok  is  használhatják  bizo- 
nyos megszorításokkal  ünnepélyes  isteni  tiszte- 
letek alkalmával. 


Püspökfalat 


—     774 


Pyat 


Pűspökfalat,  a  baromfi  törzsének  leghátsóbb 
részlete,  melyben  farmirigyek  fordulnak  elő.  A 
Balaton  vidékén  leányfalatnak  is  hívják. 

Püspökfalu  (Biskupica  nad  Nitrou),  kisk. 
Nyitra  vm.  nagytapolcsányi  j.-ban,  (1910)  210  szlo- 
vák lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Pűspökfúrdő  (Szentlászló fürdő,  Episcopia)^ 
Hajó  községhez  tartozó  (de  köznyelven  nagy- 
váradi) fürdő  Bihar  vm.  központi  j.-ban,  nagy 
fürdőépülettel.  Tiszta  hévvíz  forrásai  szép  tavat 
is  táplálnak,  melyből  a  meleg  vizű  Pecze  patak 
ered.  A  tóban  a  Nymphaea  ther malis  dúsan  te- 
nyészik. (Tr.  R.) 

Püspökgyürü,  a  püspöknek  küldiszjele,  mint 
az  egyházával  kötött  frigynek  jelvénye. 

Püspökhatvan,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun 
vm.  váczi  járásában,  (1920)  1369  magyar  és  tót 
lakossal. 

Püspöki  egyház,  1.  Anglikán  egyház. 

Püspöki  hatóság,  1.  Ordinariatus  és  Püspök. 

Püspöki  helynök  v.  általános  helytartó  (lat. 
Generális  vicarius),  a  XIII.  sz.  óta  a  püspöknek 
joghatóságában  segédje.  A  P.-t  a  püspök  rendeli 
ki,  ami  joga,  de  nem  kötelessége.  P.-íil  csak  vüági 
pap,  nem  szerzetes  rendelhető  ki,  s  nem  lehet  a 
püspöknek  rokona.  Kirendelhető  egyszersminden- 
korra  v.  csak  bizonyos  időre,  pl.  a  püspök  távol- 
léte idejére.  A  P.  rangra  nézve  a  kanonokot  meg- 
előzi; hatósága  a  dolog  természeténél  fogva 
átruházott  és  helyettesítő  (delegata  et  vicaria 
auctoritas) ;  annak  terjedelmét  azért  a  kirende- 
lósi  okirat  határozza  meg.  Különös  megszorítás 
hiányában  a  P.-t  az  összes  rendes  püspöki  jog- 
hatóság gyakorlása  megilleti;  vannak  mégis 
némely  püspöki  teendők,  amelyekre  külön  meg- 
bízás szükséges,  ilyen  különösen  a  megyelátoga- 
tás. Az  érsek  közhelyettese  is  nem  érseki,  ha 
neve  az  is  (érseki  h.),  hanem  P.,  azért  a  tarto- 
mányi püspökök  felett  nincs  joghatósága.  A  P.-től 
megkülönböztetendők  azú.  n.  koadjutorok,  vagyis 
a  püspök  mellé  kirendelt  segédek,  midőn  a  püs- 
pök elaggott  koránál  v.  más  okból  f  őpásztori  hiva- 
talának személyes  ellátására  állandóan  képtelen. 
Hazánkban  a  koadjutor  kinevezési  joga  a  királyt 
illeti  meg. 

Püspöki  jelvények,  1.  Püspök. 

Püspöki  koadjutor,  1.  Püspöki  helynök. 

Püspöki  közhelyettes,  a.  m.  püspöki  helynök 
(l.  0.) 

Püspöki  mellkereszt,  1.  Mellkereszt. 

Püspökladány,  nagyk.  Hajdú  vm.  hajdúszo- 
boszlói j.-ban,  (1920)  2296  házzal  és  13,244  magyar 
lak.  Közlekedési  csomópont,  honnan  a  m.  kir. 
államvasutaknak  négy  vonala  ágazik  el  Buda- 
pest, Nagy- Várad,  Debreczén  és  Füzesgyarmat 
felé.  A  lakosság  földmívelö  s  a  32,488  kat.  holdat 
kitevő  határában  kitűnő  gabonát  termel.  Élénk 
terménykereskedelem;  vásárok.  Járásbíróság, 
csendőrőrs,  kir.  közjegyző,  posta-,  távíró-  és  táv- 
beszélő hivatal,  több  pénzintézet.  A  vasúti  állo- 
más építése  alkalmával  készített  artézi  kút  vizé- 
vel együtt  földgáz  is  jutott  itt  felszínre  (Ma- 
gyarországon először),  melyet  sokáig  a  vasúti  ál- 
lomás épületének  világítására  használtak  fel. 

Püspökladány-füzesgyarmati  helyi  érdekű 
vasút    Püspökladánytól  Füzesgyarmatig    1898 


dec.  9.  megnyitott,  rendes  nyomtávolságú,  37*1 
km.  hosszú,  gőzüzemű  helyi  érdekű  vasút  a 
Máv.  kezelésében. 

Pűspöklak,  kisk.  Baranya  vmegye  pécsváradi 
j.-ban,  (1920)  974  német  lak. 

Püspökiele,  nagyk.  Csanád  vmegye  központi 
j.-ban,  (1920)  2845  magyar  lak. 

Püspökmárok,  kisk.  Baranya  vm.  pécsváradi 
járásában,  (1920)  573  német,  horvát  és  magyar 
lakossal. 

Püspöknádasd,  kisközség  Baranya  vm.  pécs- 
váradi járásában  (1920)  2525  német  és  magyar  la- 
kossal. 

Püspökség,  a  püspök  hivatala  és  méltósága;  a 
püspöki  megye,  vagyis  a  terület,  amelyre  a  püs- 
pök hatósága  kiterjed. 

Püspöksüveg,  1.  Föveg. 

Püspöksüveg  (Mitra papalis  L.,  áiiat),az  Elől- 
kopoltyús  csigák  rendjének  Keskenynyelvüek  al- 
rendjébe tartozó  tengeri  csigafaj.  Csigaháza  orsó- 
alakú, tekervényei  magasak ;  bemélyedt  pontok 
haránt  soraival  díszített ;  fehérszínű  és  tömötten 
álló  piros  foltokkal  tarkázott ;  a  pü^os  foltok  sza- 
bálytalan haránt  sávokba  rendeződöttek ;  teker- 
vényeinek  felső  szegélyén  fogszerű  kiemelkedé- 
sek vannak.  Tengelye  öt-redős.  Hossza  11—13 
cm.  Hazája  Kelet- India.  Fajrokonai  között  a  leg- 
szebb. 

Püspöksüveg  (növ.),  1.  Epimedium. 

Püspöksüveggomba  (növ.),  1.  Helvella. 

Püspökszenterzsébet,  kisk.  Baranya  vm.  pécs- 
váradi járásában,  (1920)  627  magyar  és  német 
lakossal. 

Püspökszentlászló,  kisk.  Baranya  vm.  pécsi 
j.-ban,  (1920)  113  német  lak. 

Püspökszilágy,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun 
vm.  váczi  j.-ban.  (1920)  1124  magyar  lak. 

Püttlingen,  porosz  falu  a  trieri  közigazgatási 
kerületben,  (1910)  16,757  lak.,  jelentős  kőszénbá- 
nyászattal. 

P.  IF.,  természetrajzi  nevek  után,  1.  P.  M. 

pxt.,  a  latin  pinceit  (festette)  rövidítése. 

Py  —  alatt  nem  talált  szók  Pi...  alatt  kere- 
sendők. 

Pyaemia  (gör.-lat.)  a.  m.  genyvérüsóg,  1.  Vér- 
mérgezés. 

Pyat  (ejtsd:  piá),  i^isZtaj, francia  író,  szül.  Vierzon- 
ban  (Cher)  1810  okt.  4.,  megh.  St.-Gratienban  1889 
aug.  4-én.  Különböző  republikánus  ellenzéki  lap- 
nak volt  munkatársa  és  több  színdarabot  írt,  u.  m. : 
Arabella  (1838) ;  Les  deux  serruriers  (1841) ;  Dio- 
géne  (1846)  és  Le  chiffonnier  de  Paris  (1847).  1848. 
Cher  département  a  constituanteba  választotta, 
ahol  a  hegypárt  egyik  fő  képviselője  volt.  Mint  a 
jul.  13-iki  lázító  kiáltvány  egyik  aláíróját  a  bíró- 
ság üldözte,  s  ekkor  külföldre  menekült.  1869. 
visszatért  Franciországba,  de  már  néhány  hó 
múlva  a  Rappelben  közzétett  cikkéért  félévi  fog- 
ságra ítélték,  mire  Londonba  szökött,  ahonnét  az 
1870  szept.  4-iki  forradalom  hívta  vissza.  Paris 
osti'oma  alatt  a  Combat  és  a  Vengeur  c.  lapokat 
adta  ki.  1871  márc.  18.  után  a  párisi  communeben 
vett  részt  s  midőn  a  versaillesi  hadsereg  Parisba 
vonult,  P.  menekült,  mire  1873.  in  contumaciam 
halálra  ítélték.  Azóta  Londonban  élt,  ahonnét  a 
Parisban  megjelenő  Commune  affranchie  c.  hír- 


Amely  szó  Py .  .  .  alatt  niacs  meg,  Pi  .  .  .  alatt  keresendő! 


Pycnidium 


—     775     — 


Pypfr 


lapot  vezette.  Az  1880  júl.  14-iki  amnesztia  al- 
kalmából visszatért  Parisba. 

Pycnidium  (növ.),  a  gombák  termőtestónek 
egyik  alakja  (1.  Gombák). 

Pycnog^onidae  (állat),  az  Ászkapókok  tudo- 
mányos neve.  Egyértelmű  a  Pantopoda  névvel. 
L.  Pantopoda. 

Pycnogonum  (állat),  az  Ászkapókok  (1. 
Pa7itopoda)  csoportjába  tartozó  állatnem.  5  faj 
ismeretes,  melyek  közül  az  európai  tengerpar- 
tokon közönséges  a  parti  ászkapók  (P.  littorcde 
Mull.) ;  hossza  8  mm. 

Pycnonotus  (állat),  1.  Bülhül-féUk. 

Pycnophyliuiu  Brongn.  (qSv,),  1.  Gordaita- 
ceae. 

Pydna,  1.  Pidna. 

Pyelitis  (gör.)  a.  m.  vesemedencegyuladás,  1. 
Vesebetegségek. 

Py  elonepbri  tis  (gör.),  a  vese  és  vesemedence 
együttes  gyuladása,  1.  Vesebetegségek. 

Pygela,  ókori  város  Kis- Ázsia  Ny.-i  partján, 
Efezus  közelében. 

Pygmaeus  könyv,  1.  Kolibri  könyv. 

Pygmaeusok  1.  Pígmeusok. 

Pygmalion,!.  Ciprus -sziget  mesés  királya.  Mint 
szobrász,  a  maga  alkotta  női  szoborba  halálosan 
beleszeretett  s  addig  könyörgött  az  istenekhez, 
míg  azok  a  szobrot  megelevenítették.  Akkor  bol- 
dogan egyesült  vele  s  Paphos  nevű  íia  szüle- 
tett. —  2.  Belos  íia,  Didó  (1.  o.)  öccse. 

Pygme  (gör.),  1.  Ökölvívás. 

l*.rgop«<les  (állat),  1.  Farlábuak. 

Pygostyl  (gör.),  madaraknál  a  farkcsigolyák 
összeolvadásából  keletkezett  csontdarab  tudomá- 
nyos neve. 

Pykua,  1.  Diés-is. 

Pylades.a  phokisi  Stophiosnak  ós  Agamemnon 
húgának,  Anaxibiának  íia,  Orestes  (1.  o.)  testi- 
lelki jó  barátja.  Barátságuk  közmondásossá  vált. 
Pylades  hű  osztályosa  volt  Orestesnek  élete 
minden  válságos  dolgában.  Miután  a  taurusok 
földjéről  hazahozták  Iphigeniát,  P.  nőül  vette 
Orestes  nénjét,  Elektrát. 

Pylae  (gör.  'pylai)  a.  m.  kapu,  hegyszoros, 
pl.  Thermopylae. 

Pylae  Ciliciae,  1.  Gülek-Boghaz. 

Pylaei  szövetség  a  neve  olykor  az  amflktioni 
ligának  (1.  Amfiktionok),  mert  ez  nemcsak  Apol- 
lón delübeli  szentélyét,  hanem  Thermopylae  mel- 
lett Demeter  templomát  is  gondozta. 

Pylon  (gör.),  1.  Pilon. 

Pylorospasmas  (gör.),  l.GasztroszpazmiLSZ. 

Pylorus  (gör.),  1.  Gyomor- 

Pylorus-stenosis,  a  gyomor  kimeneti  részé- 
nek (pylorus)  szűkülete,  mely  rendszerint  azáltal 
jön  létre,  hogy  a  gyomor  ezen  részét  valamely 
fekély  következtében  keletkezett  heg,  vagy  vala- 
mely álképlet  foglalja  el.  Ennek  következtében 
a  gyomor  nem  képes  tartalmát  a  normális  idő 
alatt  kiüríteni,  úgy  hogy  a  táplálék  egy  része  a 
gyomorban  visszamarad.  A  visszamaradt  táplá- 
léknak célszerű  kiürítése  céljából  előbb  a  gyo- 
mor izomzatának  fokozott  működése  áll  elő,  mely 
vékony  hasfalú  egyéneknél  sokszor  szabad  szem- 
mel látható.  A  visszamaradt  gyomorbennék  ez- 
után a  gyomornak  tágulatát  idézi  elő  és  ha  a 


tágult  gyomorban  sem  fér  többé  el,  akkor  hányás 
következik  be. 

Pylos,  ókori  városok,  1.  Pilosz. 

Pym  (ejtsd :  pimm),  John,  angol  politikus,  szül. 
Sommersetshire  grófságban,  megh.  1643  dec.  6.  A 
parlamenti  ellenzékhez  tartozott  s  1640  novem- 
berben Hampdennel  (1.  o.)  együtt  ő  szerkesztette 
meg  Strafford  miniszter  ellen  a  vádiratot.  Ettől 
kezdve  az  ellenzék  egyik  legelszántabb  vezére 
volt  s  ő  is  azon  öt  képviselő  közé  tartozott,  aki- 
ket 1642  januárban  I.  Károly  el  akart  fogatni. 
De  megmenekült,  s  a  londoni  nép  nagy  diadallal 
vitte  vissza  a  parlamentbe.  1643  szeptemberben 
ő  közvetítette  az  angol  parlamentes  a  skót  rendek 
szövetségét,  de  nemsokára  meghalt.  V.  ö.  Dis- 
raeli,  Eliot,  Hampden  and  P.  (London  1836) ; 
Smith,  Three  English  statesmen  (London  1882, 
3.  kiad.). 

Pynaert  (ejtsd :  pójnárt), Edouard,  belga  pomoló- 
gus,  szül.  Gentben  1835  máj.  29.,  megh.  u.  o.  1900 
okt.  28. 1861-ben  a  genti  kertészeti  iskola  tanára. 
A  gyümölcstermés  köréből  számos  alapvető  mű- 
vet írt.  így:  Les  serres-vergers  (Gént  1861, 4  kiad. 
1888) ;  Arboriculture  fruitiére  (Gént  1860).  Részt 
vett  a  Jarbook  vor  Hoofbouwkunde,  a  Flore  des 
Serres  et  des  Jardins,  Revue  de  l'Horticulture  Belge 
ós  a  Bulletin  d'Arboriculture  szerkesztésében. 

Pyobacillosis,  a  sertések,  leginkább  fiatal 
malacok  fertőző  betegsége,  melyet  rövid,  vé- 
kony, pálcikaformájú  baktérium  okoz,  amely  a 
lélegzőszervek  izzadmányában  és  a  tályogokban 
nagy  számban  megvan.  A  P.  genyes  hörgőhurut- 
tal, tüdőgyuladással,  izületgyuladással,  vastag- 
bólhuruttal és  a  test  különféle  helyein  keletkező 
genyes  gócokkal  jár.  A  betegek  köhögnek,  étvágy- 
talanok, hasmenésben  szenvednek,  vórfogyot- 
takká  lesznek,  a  bőrükön  himlőszerü  kiütések  v. 
a  koszosságra  emlékeztető  varok  keletkeznek, 
lesoványodnak  és  nem  ritkán  nagyobb  számban 
is  elhullanak.  Összetévesztik  néha  a  sertésvésszel, 
noha  ettől  mind  oktanilag,  mind  pedig  a  kóros 
elváltozások  tekintetében  lényegesen  eltér.  Ha- 
zánkban is  gyakori  betegség. 

Pyobacilius  caprae  et  ovis,  1.  Lio'e. 

Pyocyanase,  a  bacillus  pyocyaneus  tenyé- 
szetéből készülő  gyógyszer,  melynek  állítólag 
jelentékeny  baktériumölő  hatása  van.  Feloldja  a 
baktériumokat.  Különösen  a  felső  légutak  be- 
tegségeinek helyi  kezelésére  használják. 

Pyon  (gör.)  a.  m.  geny,  genyedség;  össze- 
tételekben pyo,  a.  m.  genyes,  pl.  pyothorax  a.  m. 
genyes  mellkas. 

Vj^va.,Alekszandr  Nyikolajevics,  orosz  iroda- 
lomtörténetíró, szül.  Szaratovban  1833,  megh. 
Szent-Pétervárott  1904  nov.  26.  (dec.  9.)  1897-től 
a  szentpétervári  tudományos  akadémia  rendes 
tagja  volt.  P.  nagy  érdemeket  szerzett  az  irodalom 
történetének  kutatásával.  Szigorúan  tárgyilagos 
író,  ez  ad  nagy  értéket  munkáinak.  Igen  sokat  írt. 
Főművei:  Istorija  russkoj  etnografli  (Az  orosz 
etnográfia  története,  4  köt.,  Szent-Pétervár  1897— 
1894) ;  Istorija  russkoj  slovesnosti  (Az  orosz  iro- 
dalom története,  4  köt.,  u.  o.  1898—99)  és  Istorija 
slavjanskich  literatur  (A  szláv  irodalmak  törté- 
nete, 2  köt.  u.  0.  1880).  Számos  műve  németre  is 
le  van  fordítva. 


Amely  szó  Py  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Pí*.  .  .  alatt  keresendő! 


Pyr 


—    776    — 


Pyrosoma 


Pyr,  fónyegység  a  fotometriában.  L.  Fotomet- 
ria és  Hefner-fény. 

Pyr  és  pyro  (a  gór.  tcöo  a,  m.  tűz  szótól),  össze- 
tételekben gyakori ;  az  itt  nem  találtakat  pir . . . 
és  piro  . . .  alatt  kell  keresni. 

Pyralidae  (állat),  1.  Tüzmllék. 

Pyralis  (állat),  1,  Tüzpüte. 

Pyr  amis,  1.  Gúla. 

Pyramus  és  Thisbe,  Ovidiusból  ismert  babi- 
loni szerelmes  pár ;  szüleik  tilalma  miatt  csak 
házuk  közös  falának  repedésén  keresztül  beszél- 
hetnek egymással.  Találkozót  adnak  egymásnak 
a  városon  kívül  Ninus  sírjánál.  Thisbe  korán  ér- 
kezik s  egy  oroszlán  elriasztja.  Elejtett  fátyolát 
az  oroszlán  széttépi.  A  későn  érkező  Pyramus  a 
széttépett  fátyol  láttára  öngyilkos  lesz,  majd 
Thisbe  is  követi  a  halálba.  A  népszerű  történe- 
tet 1604.  Israel  Sámuel  strassburgi  lelkész  dra- 
matizálta, de  ismertebb  Shakespeare  paródiája  a 
Szentivánéji  álomban.  Nálunk  Gyöngyösi  István 
szőtte  bele  Kemény  János  II.  énekébe  és  Charik- 
liája  12.  énekébe. 

Pyrantliren,  1.  Indantrén. 

Pyrawarth  (Pirawarth),  falu  és  fürdő  Gross- 
Bnzersdorf  alsóausztriai  kerületi  kapitányság- 
ban, (1910)  1403  lak.,  vasas  forrással. 

Pyren,  1.  Pirén. 

Pyrénées-Basses,  francia  dópartement,  1.  Bas- 
ses-Pyrénées. 

Pyrénées-Hautes,  francia  dópartement,  1.  Hau- 
tes-Pyrénées. 

Pyrénées-Orientales,  dópartement  Dél-Fran- 
ciaországban, amelyet  az  egykori  Roussillonból 
és  Languedoc  egyrészéből  alkottak.  Ariége,  Aude 
départementok,  a  Földközi-tenger,  Spanyolország 
és  Andorra  köztársaság  határolják.  Területe  4145 
km3,  (1921)  217,503  lak.  P.-nek  3  arrondissementja 
van :  Céret,  Perpignan  és  Prades.  Fővárosa  Per- 
pignan.  V.  ö.  Alard,  Geographie  historique  des 
Pyrénées-Orientales  (Perpignan  1860) ;  Taille- 
fer  Le  dép.  des  P.-O.  (u.  o.  1891). 

Pyreneus  (hegyek,  félsziget  és  béke),  1.  Pire- 
neusi (béke,  félsziget,  hegység). 

Pyrenoid  (növ.).  Az  alsóbbrendű  moszatok 
csillag- szalagalakú  klorofiU-testecskéiben  levő 
kerek  protein-szemecske,  melyben  egyes  esetek- 
ben fehérjekristály  van  és  apró  keményítő-sze- 
mecskék  veszik  körül. 

Pyrenoinycetes  (növ.),  a  gombák  Ascomy- 
cetes  csoportjának  gazdag  sorozata,  melyre  a 
korsóalakú,  csúcsán  nyitott  perithecium  jellemző 
(L.  Gombák).  Ide  tartozik  a  Hypocreaceae  csa- 
lád az  anyarozzsal  és  a  gazdag  Sphaeriaceae 
család. 

Pyretica  (gör.-lat.)  a  m.  lázellenes  szerek, 
1.  Lázcsökkentö  szerek. 

Pyretus,  folyó,  1.  Pruth. 

Pyrexia  (gör.),  lázas  állapot. 

FY^Q^^>  Soher,  az  Bnnsvölgyi  Alpok  2244  m. 
magas  csúcsa. 

Pyrgom,  1.  Fassait. 

Pyrgopolynices  («Bástya-ostromló»),  Plautus 
dicsekvő  katonájának  (Miles  gloriosus)  a  neve. 

Pyrgosz,  több  város  neve,  1.  Pirgosz. 

Pyrgoteles,  görög  művész  a  Kr.  e.  IV.  sz.  má- 
sodik felében,  aki  főleg  metszett  kövek  (gemmák) 


készítésében  vált  ki.  Nagy  Sándor  öt  bizta  meg 
arcképe  kőbemetszéseivel. 

Pyrlieliometer  (gör.)  a.  m.  naptüzmérö,  1. 
Pirheliométer. 

Pyriphlegethon,  1.  Phlegethon. 

Pyrker  János  László  (felsöeöri) ,  egri  érsek, 
szül.  Nagylángon  (Fehér  vm.)  1772  nov.  2.,  megh. 
Bécsben  1847  dec.  2. 1792-ben  a  ciszterci  rendbe 
lépett  Lilienfelden  (Alsó-Ausztria).  A  teológiát 
St.-Pöltenben  elvégezvén,  1796.  pappá  szentelték. 
1807-ben  türnitzi  plébános  lett,  1811  lilienfeldi 
prior,  1812.  a.  o.  apát.  1818-ban  szepesi  püspök 
lett,  mint  ilyen  tanítóképzőt  alapított.  1820-ban 
velencei  patriarcha,  1821.  dalmát  prímás  és  csá- 
szári titkos  tanácsos.  1827-ben  egri  érsek  lett.  P. 
buzgó  pap,  a  tudomány  ós  művészetek  pártolója 
volt.  Jótékonysága  különösen  oly  nagyszabású 
volt,  hogy  mint  szegények  atyját  emlékpénzzel 
tisztelték  meg.  Egerben  tanítóképzőt  és  rajzisko- 
lát alapított,  az  egri  nagy  templomot  fölépítette, 
az  omladékvárat  kálváriává  alakíttatta,  a  nem- 
zeti múzeumnak  nagybecsű  és  ritka  műízléssel 
gyűjtött  képtárt  adományozott,  a  karlsbadi  és 
gasteini  fürdőkben,  hol  gyógyulást  keresett,  ka- 
tonai kórházakat  alapított  stb.  P.  német  költő  is 
volt.  Költői  művei  ezek :  Historische  Schauspiele 
(Die  Korwinen,  szomorújáték  1  felvonásban ;  Carl 
der  kleine,  König  von  Ungarn,  szomorújáték  5 
felvonásban ;  Zrini's  Tod,  szomorújáték  5  felvo- 
násban 1810) ;  Tunisias  (eposz  1819,  1826.  átdol- 
gozta üdvardy  Ignác,  1839) ;  Perlen  der  heiligen 
Vorzeit  (1^21,  fordította  Kazinczy  Ferenc,  Szent 
Hajdan  gyöngyei  címmel);  Rudolp'h  von  Habsburg 
(Rudolphias,  eposz  1825,  1826) ;  Bilder  aus  dem 
Lében  Jesu  u.  der  Apostel  1842  és  1843) ;  Lieder 
der  Sehnsucht  nach  den  Alpen  (Suttgart  1845). 
Összes  költői  műveit  3  kötetben  kiadták  Stutt- 
gartban 1845.  A  Magyar  Tudományos  Akadémia 
1844.  tiszteleti  taggá  választotta. 

Pyrmont,  1.  Waldeck  volt  német  fejedelem- 
séggel elválaszthatatlanul  egybekötött  fejedelem- 
ség a  porosz  Minden,  Braunschweig  és  Lippe  közt 
65-5  km2  területtel,  (1910)  9425  lakossal.  Hegyekkel 
takart  és  az  Emmer  öntözi.  1625  óta  van  Waldeck- 
kel  egyesítve.  —  2.  P.,  az  ugyanily  nevű  volt  feje- 
delemség fővárosa,  az  Emmer  és  vasút  mellett, 
a  Bomberg  lábánál,  (1910)  1593  lak.,  ásványvízfor- 
rásokkal és  látogatott  fürdőkkel,  a  waldecki  feje- 
delem kastélyával. 

Pyro  .  . .  alatt  nem  talált  szó  Piro  .  .  .  alatt 
keresendő. 

Pyrocltroa  coccinea  (állat),  1.  Bíhorn  ok- 
bogár. 

Pyrocliroidae  (állat),  1.  Tűzbogarak. 

Pyrocliroit,  1.  Mangán  hidroxidjai. 

Pyrolusit,  1.  Barnakö. 

Pyrondikarbonsav,  1.  Kelidonsav. 

Pyrop,  1.  Pirop. 

Pyrophorok,  1.  Pirofórok. 

Pyropliorus  (áiiat),  1.  Kukujo. 

Pyropla*í»ina,  egysejtű,  a  trypanosomákkal 
rokon  élőlények ;  a  Texas-láz  okozói. 

Pyrosis  (gör.)  1.  Gyomorégés. 

Pyrosoma  (állat),  az  aszcidiák  (Ascidia)  rend- 
jébe tartozó  zsákállat-nem  (1.  Zsákállatok).  Sza- 
badon úszó,  átlátszó,  kocsonyanemű  telepeket 


Amely  szó  Py  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Pi  .  .  .  alatt  keresendői 


Pyrosomidae 


—    777     — 


Pythagoras 


alkot.  A  henger-  vagy  csöalakú  telep  számos 
egyes  egyénből  áll.  Az  egyes  egyének  kopoltyú- 
és  kiürítő  nyilasa  úgy  van  elhelyezve,  hogy  a 
kopoltyúnyilás  kifelé,  a  kloakanyilás  pedig  a  te- 
lep közös  belső  üregébe  nyilik.  Világító  képessé- 
géről nevezetes,  ezért  tüzestestű  zsákállatnak 
is  nevezik.  A  gerjesztett  fény  igen  élénk  és  zöldes- 
kékes színű.  200  méter  mélységig  a  melegebb 
tengerekben  él ;  kivételesen  nagyobb  mélységek- 
ben is  található.  Legismertebb  a  Pyrosoma  at- 
lanticiim  Peron,  mely  a  Földközi-tengerben  él ; 
telepének  hossza  15—20  cm.  A  Földközi-tenger- 
ben és  az  Atlanti-óceánban  él  a  Pyrosoma  gigan- 
teum  Les.,  melynek  telepe  20—35  cm.  hosszú. 

Pyrosomidae  (áiiat),  az  aszcidiák  (l.o.)  egyik 
családja.  Két  neme  és  tíz  faja  ismeretes.  Leg- 
közönségesebb a  Pyrosoma-nem  (1.  Pyrosoma). 

Pyroxén,  1.  Piroxén. 

Pyroxilin,  1.  Lögyapot. 

Pyrrha,  Deukalión  (1.  o.)  felesége. 

Pyrrliicliius,  a  régi  metrikában  mint  két  rö- 
vid szótagból  álló  versláb  szerepel ;  azonban  ilyen 
ütemekből  álló  sor  nincs.  (Máskép  dibrachys,  1. 
Dibrachisz). 

Pyrrhocorax  (állat),  1.  Havasi  csóka. 

Pyrrhocoris  aptems  (állat),  1,  Bodobács. 

Pyrrhon  Eliszből,  görög  szkeptikus  filozófus, 
Kr.  e.  376—270  körül  élt ;  Anaxarchost,  Demo- 
kritos  tanítványát  elkísérte  Nagy  Sándor  keleti 
hadjáratában  egészen  Indiáig.Később  iskolát  alapí- 
tott szülővárosában.  Nem  írt  semmit;  már  az 
ókorban  is  csak  tanítványa  Timon  (Phliosból)  ré- 
vén ismerték  gondolatait.  Azt  tanította,  hogy 
a  dolgokat  nem  ismerhetjük  meg  (akatalepszia) 
8  azért  tartózkodnunk  kell  ítélet  mondásától 
(epoché).  A  gyakorlati  életben  bölcs  az,  ki  lelki 
nyugalmát  megóvja,  külsőségek  iránt  közömbös 
s  általában  nem  jő  ki  a  sodrából  (ataraxia).  V.  ö. 
R.  JRichter,  Der  Skepticismus  in  der  Philosophie 
(L.  Leipzig  1904). 

Pyrrliopiii,  1.  Chelidonin. 

Pyrrhos,  Achilleus  és  Deidameia  fia,  más  néven 
Neoptolemos  (1.  o.). 

Pyrrhos,  Epirus  királya,  ki  családfáját  Achil- 
leus fiáig,  Pyrrhosig  vagy  Neoptolemosig  vezette 
fel,  szül.  Kr.  e.  318.,  megh.  272.  Már  12  éves  ko- 
rában örökölte  atyja,  Aiakides  trónját,  de  301. 
sógorához,  Demetrios  Poliorketeshez  volt  kény- 
telen Kassandros  üldözése  miatt  menekülni.  Ké- 
sőbb Alexandriában  L  Ptolemaios  mostohaleányát 
vette  nőül  és  az  ő  támogatásával  szerezte  vissza 
295.  trónját.  A  tarentumiak  hívására  280  tava- 
szán 25,000  emberrel  és  20  elefánttal  átkelt  Itá- 
liába, hogy  egy  görög- itáliai  birodalmat  alapítson. 
A  Siris  folyó  mentén  legyőzte  P.  Valerius  Laevi- 
nust,  a  római  konzult,  de  a  római  szívósság  elő- 
nyös békekötéshez  nem  juttatta.  279.  ismét  győ- 
zött az  apuliai  Ausculumnál,  de  oly  sok  katonája 
veszett  el  —  s  ezért  jelenti  a  pyrrhusi  győze- 
lem a  nyereségnél  nagyobb  veszteséget,  —  hogy 
Itáliát  otthagyta  és  a  szirakuzaiak  kérésére  át- 
kelt Szicíliába  a  karthágóiak  ellen.  Lilybaeum 
és  Messana  kivételével  csaknem  az  egész  szi- 
getet elfoglalta  már,  de  önkényes  szigorúságával 
lázadásokat  keltett  a  városokban,  azonkívül  szo- 
rongatott szövetségesei,  a  számúitok  is  arra  bír- 


ták, hogy  276.  visszatérjen  Itáliába.  275-ben 
Manius  Curius  Dentatusszal  szemben  Beneven- 
tumnál  teljesen  kudarcot  vallott.  Visszavonult 
tehát  Epirusba.  A  spártai  Kleonymos  hívására 
hadat  vezetett  Görögország  elfoglalása  végett, 
de  Spártánál  vereséget  szenvedett,  Argos  ostro- 
mánál pedig  egy  rádobott  tégla  agyonütötte. 
V.  ö.  Hertzberg,  König  P.  (Halle  1870) ;  Skála, 
Der  Pyrrhische  Krieg  (Berlin  1884) ;  Schuberty 
Geschichte  des  P.  (Königsberg  1894). 

Pyrrliula  (áiiat),  1.  Pirók. 

Pyrrliura  (áiiat),  1.  Papagályok. 

Pyrrhus,  1.  Pyrrhos. 

Pyrrhusi  győzelem,  1.  Pyrrhos. 

Pytelia  (áUat),  1.  Díszpintyek. 

Pythagoras,  1.  görög  filozófus,  Mnesarchos 
fia,  szül.  Szamoszban  Kr.  e.  580—570  körül, 
540—530  körül  Olaszországba  került  s  500  kö- 
rül meghalt.  Működésének  fő  tere  Alsó- Olasz- 
ország volt ;  itt  alapította  Kroton  városában  azt 
a  szövetséget,  mely  korántsem  volt  puszta  filo- 
zófiai iskola,  hanem  vallás-erkölcsi  ós  politikai 
egyesület,  melynek  súlya  és  hatalma  igen  nagy 
lett.  B  szövetkezés  nyilván  az  akkori  misztériumok 
módjára  keletkezett,  de  az  erkölcsi  újjászületésre 
való  törekvés  egészen  más  jelleget  adott  neki ; 
a  szövetség  testi,  művészi  és  főleg  tudományos 
gyakorlatok  középpontja  lőn,  s  a  matematikát 
egészen  a  IV.  századig  főleg  a  pythagoreusi  is- 
kola művelte.  A  pythagoreusok  az  arisztokrata 
alkotmány  védői  voltak  és  Kroton  meg  más  vá- 
rosok fölött  ők  uralkodtak.  A  demokrata  párfc 
felülkerekedvén,  el  is  űzte  P.-t  Kroton  ból,  ahonnét 
azután  —mondják  —  Metapontumba  költözött  s  itt 
halt  meg.  Halála  után  talán  ötven  évvel,  talán 
még  később  (Zeller  440— 430)  a  pythagoreusi  szö- 
vetség hatalma  általában  megszűnt ;  a  szövetség 
házát  Krotonbaa  felégették  s  mindenütt  üldözték 
s  ölték  őket.  A  menekülők  közt  volt  Philolaos, 
Lysis,  Bpaminondas  tanítója.  A IV.  sz.  kezdetén 
Tarentumban  a  híres  Archytas  uralkodik,  az  utolsó 
nagy  pythagoreusi  mester ;  ő  utána  csak  a  pytha- 
goreusi misztériumokban  marad  fenn  az  egykor 
hatalmas  szövetség  emléke. 

P.-tól  nem  maradt  fönn  írás,  talán  nem  is  írt 
semmit.  Filozófiáját  Platón  és  Aristoteles  meg- 
jegyzéseiből és  részben  Philolaosból  kell  rekon- 
struálnunk. Minden  a  világon,  mondják  a  py- 
thagoreusok, számbeli  viszonyok  szerint  van. 
rendezve ;  a  szám  ismerteti  meg  velünk  a  dolgok 
rejtett  mivoltát,  a  szám  kormányozza  a  minden- 
séget, az  emberek  műveit,  a  zenét,  a  kézművet. 
Innét  keletkezett  azután  az  a  meglepő,  részint 
naiv,  részint  az  abstrakció  legmagasán  járó  föl- 
fogásuk, hogy  a  szám  a  dolgok  mivolta,  hogy 
minden  számokból  áll,  minden  —  szám.  A  szám, 
a  számbeli  viszony,  a  számbeli  törvény  tehát 
nem  valami,  amit  a  dolgok  tulajdonsága,  viszo- 
nya gyanánt  ismerünk  meg,  hanem  ez  az,  ami- 
ből a  dolgok  készültek,  ez  a  dolgok  veleje  és 
állománya.  A  szám  pedig  páros  vagy  páratlan  ; 
a  páratlan  nem  osztható  kettővel,  határt  vet  az 
osztásnak,  azért  a  páros  határ  nélkül  való,  a 
páratlan  pedig  határozott.  Ebből  keletkezik  az 
az  alapelv,  hogy  a  páros  és  páratlan,  vagy  a  hatá- 
rozott és  ^tártalan  a  számok  és  dolgok  elemei. 


Amely  szó  Py  .  .  .  alatt  nincs  meg,  Pi  .  .  .  alatt  keresendő  1 


Pythagoras  babja 


—     778 


Pz. 


A  páratlan :  a  határoló,  a  formáló,  a  forma,  a 
páros :  a  határtalan,  az  anyag.  De  mi  tartja  össze 
ezeket  az  ellentéteket  ?  A  harmónia,  mint  a  sok- 
félének egysége  s  az  ellentétesnek  megegyezése. 
Azért  mondhatni,  hogy  minden :  szám,  vagy : 
minden  harmónia  (Zeller).  A  dekadikus  rend- 
szerből indulnak  ki  s  minden  számnak  külön 
szerepet  adnak.  A  legtökéletesebb  szám  a  tíz, 
azután  a  potentialis  tiz  (tetraktys),  t.  i.  a  négy 
első  szám  (1  -|-  2  +  3  -J-  ^  =  10)  összege,  mely 
esküformulájukban  is  előfordul.  A  szférák  har- 
móniája talán  P.-tól  ered;  azon  alapszik,  hogy 
a  hét  bolygó  szférája  oly  távolságban  van  egy- 
mástól, mely  megfelel  a  húrok  hosszúságának 
harmonikus  hangokrál.  Állítólag  csak  P.  hal- 
lotta ezt  a  harmóniát.  A  lélek  is  harmónia,  való- 
szinüleg  a  test  harmóniája.  P.  tanítja  a  lélek- 
vándorlást, továbbá,  hogy  a  nagy  óv  (10,000  év) 
eltelte  után  a  világ  addigi  folyása  a  legcsekélyebb 
részletekig  ismétlődik.  A  később  keletkezett  ú.  n. 
aranyénekben  foglaltatnak  a  pythagoreusi  er- 
kölcsi elvek,  melyek  sokban  aszketikus  jelle- 
gűek ;  tisztelni  kell  az  isteneket,  a  hatóságokat, 
a  törvényeket,  szeretni  a  hazát,  hűséget  tartani 
a  barátoknak,  magát  vizsgálni,  mértékletesen  és 
tisztán  élni  stb.  A  töredékeket  teljesen  össze- 
gyűjtötte Mullach  :  Fragm.  phil.  I— II. 

P.  mint  matematikus  is  nagy  eredményeket 
ért  el.  Ismeretes  tétele  a  derékszögű  háromszög- 
ről (1.  0.) ;  ő  hozta  be  a  törzsszámok  és  összetett 
számok  közötti  megkülönböztetést,  az  összemér- 
hető és  össze  nem  mérhető  vonalakat  stb.  P.-féle 
háromszög  az  olyan,  melynek  oldalai  közötti 
viszony  racionális  számok  által  fejezhető  ki. 
F.-féle  számok  olyan  egész  számok,  melyek  az 
x2  -j-  y2  =  z2  egyenletnek  eleget  tesznek.  F.- 
féle  számoló  tábla  az  egyszeregy.  V.  ö.  Rothen- 
bücher,  Das  System  der  Pythagoreer  (Berl.  1867) ; 
Chaignet,  Pythagore  stb.  (2  köt.,  Paris  1873) ;  W. 
Bauer,  Der  áltere  Pythagoreismus  (Bem  1897). 

2.  P.,  rhegioni  születésű  görög  szobrász  a 
Kr.  e.  V.  sz.  első  felében.  Tevékenysége  kb.  480— 
450  közé  esik.  Alkotásai  legnagyobbrészt  atlétikai 
tárgyúak  voltak,  de  ezeken  kívül  híres  volt  sebe- 
sült Philoktetese,  és  a  Python  kígyóval  küzdő 
Ijazó  Apollója  is,  melyet  Kroton  számára  készí- 
tett. P.  nem  nyugodtan  álló,  hanem  merész,  moz- 
gásban levő  alakok  ábrázolásával  tűnt  ki;  a 
mozgásban  levő  emberi  test  ritmusának  problé- 
mája egész  életén  át  foglalkoztatta.  Ha  hiteles 
műve  nem  maradt  is  fenn,  Myronnal  párhuzamos 
úttörő  munkásságának  a  hatását  emlékanya- 
gunkban fölismerhetjük.  V.  ö.  Lechat,  Pythago- 
ras (Paris). 

Pythagoras  babja  (qöv.),  1.  Nelumbo. 

Pythagoras-féle  jelvény,  misztikus  jel,  szo- 
kottabb  néven  pentagramma  (1.  o.). 


Pythagoras  tantétele,  1.  Derékszögű  három- 
szög. 

Pytheas,  görög  hajós  és  csillagász  MassUiából 
(a  mai  Marseille).  Ó  volt  az  első,  ki  Kr.  e.  330 
körül  a  nyugati  és  északi  Európa  partjait  körül- 
hajózta Gadesz-től  Thuléig.  Erről  az  utazásáról 
Az  Óceán  című  munkájában  számolt  be.  Ó  álla- 
pította meg  legelőször,  hogy  milyennek  mutatko- 
zik a  Nap  látszó  mozgása  a  sarkkörök  közelében 
és  felismerte,  hogy  a  sarkmagasság  és  geográfiai 
szélesség  egyenlő  nagyok.  Műveinek  fenmaradt 
töredékeit  Schmeckel  adta  ki  1848.  V.  ö.  Müllen- 
hoff,  Deutsche  Altertumskunde  (Bérűn  1870); 
Hergt  G.,  Die  Nordlandsfahrt  des  P.  (Halle  1893). 

Pythia  volt  a  neve  Delflben  a  papnőnek,  aki 
ApoŰon  nevében  jóslatokat  mondott.  L.  Delfii 
jóshely. 

Pythiák,  1.  Fythói  játékok. 

Pythiambikus  strófa,  két  sorból  áll,  az  első 
hexameter,  a  második  négy  iambus.  Ez  az  egyik 
faja  (ilyen  Horatius  14.  és  15.  epodosa).  A  másik- 
ban a  második  sor  iambikus  trimeter  (12  iambus). 
Ilyen  Horatius  16.  epodosa. 

Pythios  (gör.)  a.  m.  pythói,  azaz  delphii.  A 
delphii  Apollón  mellékneve,  ki  a  Python  (1.  o.) 
nevű  sárkányt  megölte. 

Pytho,  Delfl  őskori  neve. 

Pythói  játékok  (Pythia),  a  négy  nagy  görög 
nemzeti  játék  között  jelentőségre  az  olympiai 
után  következik,  melyet  a  Python  sárkányt  lete- 
rítő Apollón  tiszteletére  négyévenként,  az  Olym- 
piász-időszámítás  3.  évében  augusztus  közepe  tá- 
ján rendeztek  a  delflbeli  amflktióniák.  K.  e. 
586-tól  kezdve  az  eredetileg  csupán  zenei  verse- 
nyekhez birkózó",  kocsi-  és  lovasversenyeket  is 
csatoltak,  de  a  legnagyobb  súlyt  ezután  is  a  ze- 
nei versenyekre  vetették.  Ezekben  nagy  szerepet 
játszott  a  síppal  kisért  pythói  nomosz-áal,  mely 
Apolonnak  a  sárkánnyal  vívott  küzdelmét  adta 
elő.  Versenydíj  az  Apollonnak  szentelt  babér-  és 
pálmaág  volt.  E  játékokat  valószínűleg  a  K.  u. 
IV.  sz.  végéig  megtartották.  V.  ö.  Krause,  Die 
Pythien,  Nemeen  und  Isthmien  (Leipzig  1841) ; 
Aug.  Mommsen,  Delphika  (Leipzig  1878). 

Python,  félelmetes  sárkány,  Gaia  fia,  a  delphii 
jósszék  őrzője  a  Parnassos  szakadékaiban  ;  Apol- 
lón nyila  ejtette  el.  h.^Delfii  jóshely. 

Python  (állat),  1.  Óriáskígyók. 

Pytlioniasmus  (gör.-lat.j,  jóslás  természet- 
fölötti sugallásokból ;  a  babonaságnak  (supersti- 
tio)  egy  faja. 

Pyuria  (gör.)  a.  m.  genyvizelés  (1.  o.). 

Pyxis,  Iránytű,  csillagkép  a  déli  égen  néhány 
szabad  szemmel  látható  csillaggal. 

Pyxus,  folyó,  1.  Busento. 

Pas.,  lat.  rovarnevek  után  Fanzer  Franz  (1. 
Fanz.)  nevének  rövidítése. 


Q. 


Q,  q,  a  latin  ábécé  16-ik  betűje,  a  görög  kappá- 
ból,  ez  pedig  a  feniciai  kophból  lett  (1,  írás).  A 
latinban  mindig  w-val  írták  s  a  ^^-nak  ku-h&T, 
hasonlító  hangzása  volt,  ez  megmaradt  az  olasz- 
ban, de  a  francia,  spanyol,  portugál  kiejtésben 
puszta  k  hanggá  lett. 

Q,  vagy  §íí.,  római  föliratokon  s  kéziratokon 
Quintus,  Quintius,  Quaestor,  Quirinus. 

q  a  métermázsa  jele. 

q  a  nyomdászatban  a.  m.  negyedrét. 

Qauamah,  néptörzs  az  egyiptomi  Szudánban, 
átmenetet  alkot  a  hamiták  és  a  szudáni  négerek 
között. 

Q.  B.,  az  angol  Queen's  Bench  rö\'idíté8e,  lásd 
Kiug's  Bench. 

Q.  b.  f.  f.  s.  a.  m.  quod  honum,  felix  favMum- 
que  sit  (lat.),  jó,  szerencsés  és  kedvező  legyen. 

Q.  C^  az  angol  Queen's  Gounsel  rövidítése. 
L.  Gounsel. 

qcm,  a  négyzetcentiméter  rövidítése.  Általá- 
nosabb a  cm2  jelölés. 

q.  D.  b.  V.  a.  m.  quod  Deus  bene  veiiat  (lat.). 
Isten  fordítsa  jóra. 

q.  c.  a.  m.  quod  est  (lat.),  azaz,  t.  i. 

q.  e.  d.  a.  m.  qu^d  erat  demonstrandum  (lat.), 
ezt  kellett  bebizonyítani. 

Q.  et  Cí.,  1.  Qu^y  et  Gai. 

q.  f.  f.  f.  s.  a.  m.  qu^d  fehx,  faustum,  for- 
tunatumque  sit  (lat.),  boldog,  kedvező  és  szeren- 
csés legyen. 

qkni,  a  négyzetkilométer  rövidítése.  Általá- 
nosabb a  km2  jelölés. 

qm,  a  négyzetméter  rövidítése.  Általánosabb 
a  m2  jelölés. 

qmiu,  a  négyzetmillimóter  rövidítése.  Álta- 
lánosabb nmi^  jelölés. 

Q.  pl.,  a  latin  qiiantum  piacet  (ahány  tetszik) 
rövidítése. 

Q.r.,  a  latin  qvÁ)d  rectum  (ami  helyes)  rövidítése. 

Q.  s.,  a  latin  quantum  satis  (amennyi  ele- 
gendő) rövidítése.  Orvosi  recepteken  fordul  elő 
s  ilyen  esetben  a  gyógyszerész  a  belátása,  illetőleg 
a  szükség  szerinti  mennyiséget  veheti  a  szerből. 
Csak  akkor  írhatja  az  orvos,  ha  indifferens  ha- 
tású oly  szerről  van  szó,  mely  a  gyógyszeralak 
megkészítéséhez  mintegy  technikai  okból  szük- 
séges. 

Qaa  (lat.),  amennyiben,  mint. 

Quader  v.  kváder  (a  lat.  quadrus-tól),  kocka- 
alakban vagy  parallelopipedon  alakjában  meg- 
munkált kő  vagy  követ  utánzó  vakolás.  A  Q. 


homloksíkja  lehet  egészen  sima,  dorozsmait  vagy 
többé-kevésbbé  erőteljes  profillal  biró  (rusztika). 
A  kő-Q.  a  fal  külső  felületének  burkolására  szol- 
gál, -s  ez  esetben  a  szilárdabb  tartás  miatt  egyes 
rétegek  mélyebbre  nyúlnak  be  a  falba  (bekötő 
kövek).  A  Q.-kövek  simára  megmunkált  álló  és 
fekvő  hézagait  rendszerint  vékony  ólomlemezek 
vagy  finom  mészpép  tölti  ki,  ritkábban  vakolat 
vagy  cement.  A  vakolatból  imitált  Q.-ezésnek 
művészi  értéke  nincs.  Gyémánt-Q.,  midőn  a  fa- 
ragott kő  külső  felületét  a  csiszolt  ékkövek  sík- 
jainak szellemében  képezik  ki.  Főleg  a  német 
renaissaucebau  találjuk. 

Quaderhomokkő,  a  krétaszisztéma  szenoneme- 
letének  igen  gyakori,  helyenként  m'alkodó  kőzete 
Németországban,  mely  majd  finom,  majd  durva 
szemű,  helyenként  egészen  konglomerátos  minő- 
ségű. Mivelhogy  a  rétegességgel  merőleges  elvá- 
lás párosul,  a  kőzet  nagy,  széles  oszlopszerű 
vagy  pedig  quaderes  darabokban  válik  szét,  in- 
nen a  neve. 

Quaderozás  (kváderozás).  Valamely  épület 
homlokzatán  látható  faragott  kövek  vagy  azok 
utánzatának  beosztása,  álló  vagy  fekvő  hézagai- 
nak rajza.  L.  Qtmder. 

Quádok,  a  suévek  csoportjához  tartozó  ger- 
mán néptörzs,  a  markomannok  keleti  szomszé- 
dai a  mai  Morvaország  területén,  talán  ezeknek 
csak  egyik  ágazata ;  K.  u.  166.  velük  együtt  os- 
tromolták Aquileját  s  ez  időben  a  Morva  folyó- 
tól keletre,  hazánk  ÉNy.-i  felvidékén  laktak 
egészen  a  Garam  folyóig.  Erről  tanúskodnak 
ama  sáncok,  melyek  e  folyó  mellett  Kéménd  és 
Bény  között  Üj-Barsig  haladnak ;  egy  másik  sán- 
cuk az  Ipoly  vonalat  védte  Szobtól  Selmeczig,  In- 
nen többször  betörtek  Pannoniába  és  Marcus  Aure- 
lius  császár  ellenük  is  harcolt.  A III.  sz.-ban  K.  felé 
húzódtak  és  a  szarmatákkal  együtt  nyugtalaní- 
tották a  római  birodalom  ÉK.-i  provinciáit.  Az 
V.  sz.-ban  a  vandálokkal  Galliába  törtek  és  egé- 
szen Hispániáig  hatoltak.  Később  teljesen  beol- 
vadtak a  suévek  v.  suávok  közé.  V.  ö.  Kirch- 
niayr,  Der  altdeutsche  Volksstamm  der  Quaden 
(2  köt.,  Wien  1888-93.) ;  Nagy  Géza,  Magyar- 
ország története  a  népvándorlás  korában  (Mill. 
tört.  I.  k,). 

Quadra,  sziget,  1.  Vancouver. 

Quadragena,  a  régi  ker.  egyházban  40  na- 
pos szigorú  bőjtös  vezeklés.  —  Qu.-búcsú  ennek 
megfelelőleg  elengedése  az  ideigvaló  bünteté- 
seknek. 


Quadragesima 


780    — 


Quae  maribus 


Quadrag^esima  (lat.),  a  kat.  egyházban  tu- 
lajdonkópen  a  negyvenedik  nap  a  húsvét  ünnepe 
előtt,  vagyis  az  a  nagyböjtbe  eső  vasárnap, 
amelytől  nagypéntekig  40  napot  számlálunk  és 
melynek  neve  invocavit  (1.  o.) ;  rendesen  azonban 
a  Q.  a  nagyböjtöt  jelenti.  L.  Böjt 

Quadrál  (lat.)  a.  m.  megegyezik,  ritkábban 
a.  m.  nagyszögit,  azaz  valamely  idom  terűletét 
meghatározza  vagy  az  illető  idommal  egyenlő  te- 
rületű négyzetet  szerkeszt. 

Quadrangalum,  1.  Négyszög- 

Quadrans  (lat.),  egy  egésznek  negyedrésze. 
—  A  csillagászatban  és  hajózásban  1.  Asztronó- 
miai műszerek,  Hajózási  műszerek ;  az  érmé- 
szetben  1.  Érmek  ék  As;  a  lövegek  irányzására 
vonatkozólag  1.  Negyedlö,  Ingaquadráns  és 
Lihellanegyedlö. 

Quadráns  elektrométer,  1.  Elektrométer. 

Quadrantal  (lat.),  régi  római  űrmérték  fo- 
lyadék számára ;  ép  annyi,  mint  a  görög  amfora, 
vagyis  26-26  liter  =  8  congius  (1.  o.)  =  V30  cul- 
leus  (1.  0.). 

Quadrát  (kvadrát,  a  latin  quadratum-b6\),  a 
könyvnyomtatásban  kizáró  anyag.  Az  ú.  n.  ki- 
menetes  sorok  megtöltésére  való.  2,  3,  4;  cicerós 
hosszúságban  öntik.  Vastagsága  a  betűtest  sze- 
rint változó.  L.  még  Négyzet  és  Bűvös  négy- 
zet. —  A  zenében  Q.  (B  quadratum,  quadrum)  a 
feloldó  jel  I3  (1. 0.)  régi  neve. 

Quadrátgyök  a.  m.  négyzetgyök  (1.  0.). 

Quadratikus,  1.  Négyzetes.  —  Q.  kristályrend- 
szer, 1.  Négyzetes  kristályrendszer. 

Quadrátlrás,  a  héber  kéziratokban  és  nyom- 
tatványokban alkalmazott  héber  írás.  Ezelőtt  a 
Q.  helyett  az  ó-héber  ábécét  használták,  amely- 
nek egy  későbbi  képződményét  a  szamaritánusok 
használták.  Az  első  Q.-sal  írott  felírás  a  Kr.  e. 
I.  sz.-ból  származik. 

Quadrátszám  a.  m.  négyzetszám  (l.,o.). 

Quadratum  íncusum  (lat.),  1.  Érmek. 

Quadratum  supercusnm  (lat.),  Svájcban 
a  XI.  és  Dél-Németországban  a  XII.  sz.-ban  a  négy- 
szögletesre vágott  éremlapkákat  kalapácsütés- 
sel kerekítették  meg,  miáltal  a  lapka  közepén 
négyszögű  kimagasodás  támadt.  Ezt  nevezik 
Q.-nak. 

Quadratura,  a  csillagászatban  két  égitest- 
ről azt  mondják,  hogy  Q.-ban  vannak,  ha  rekt- 
aszcenzió-  vagy  hosszúságkülönbsógük  90<>.  A 
Hold  első  és  utolsó  negyedben  van  Q.-ban  a  Nap- 
pal. L.  még  Aszpekták.  —  Q.  a  matematikában 
jelenti  valamely  görbétől  bezárt  területnek  a 
kiszámítását  vagy  szerkesztését  oly  négyzetnek, 
melynek  területe  egyenlő  az  adott  görbe  terüle- 
tével. Innét  Q.  circtdi  a.  m.  a  kör  négyszögesí- 
tése. Görbe  felületek  területének  maghatározá- 
sát is  Q.-nak  nevezzük.  L.  még  Infinitezimális 
számítás. 

Qnadratus  (lat.)  a.  m.  négyszögű.  Elneve- 
zése a  római  kat.  papság  fövegének,  L.  Biretum. 

Quadratus,  a  legrégibb  keresztény  apologeta, 
az  apostolok  tanítványa.  A  kereszténységet  vé- 
delmező iratából,  melyet  Hadrián  császárnak 
adott  át,  csak  egy  kis  töredék  maradt  fenn  Buse- 
biusnál,  aki  a  művet  olvasta  és  dicséri. 

Quadriennium  (lat.)  a.  m.  négyévi  időköz. 


Quadrifrons  (lat.)  a.  m.  négyhomlokú,  négy- 
arcú, Janus  (1.  0.)  mellékneve,  kinek  négyhom- 
lokzatú kapuja  —  mely  nyitva  háborúnak,  zárva 
bókének  jele  volt  —  Rómában  a  Forum  Boa- 
riumon  (marhapiac)  állott. 

Quadriga  (a  latin  quadri-iuga  [a.  m.  négyigás} 
szóból).  Olyan  kocsi,  melyben  négy  ló  volt  be- 
fogva, még  pedig  egy  sorban  (kettő  a  rúd  mellett, 
kettő  lógósnak).  Mindennapi  használatban  ritkán 
fordult  elő,  inkább  csak  kocsiversenyeknél  és  mint 
díszfogat  (triumfusoknál).  Maga  a  kocsi  kétkerekű. 
Képzőművészeti  ábrázolásai  nagyon  gyakoriak. 
Mint  diadalkocsi  előfordul  érmeken,  a  szobrá- 
szatban is  fölhasználják  a  művészek  (Oinomaos 
és  Pelops  négyes  fogatai  az  olimpiai  Zeus-tem- 
plomon) ;  híres  az  a  Q.,  melyet  a  keresztesek  Kon- 
stantinápolyból Velencébe  (a  S.  Marcon)  hoz- 
tak. A  modern  korban  is  alkalmazzák  a  Q.-t 
díszül,  p.  Hansen  a  bécsi  parlament  épületén. 

Quadrígale  (lat.),  1.  Eotorgárt. 

Quadrigarius,  Quintus  Glaicditis,  római  kró- 
nikaíró (aunalista),  Kr.  e.  80  táján ;  23  könyvre 
terjedő  római  történelmet  írt  a  gallus  háborútól 
kezdve.  Livius  forrásként  használta.  Töredékei 
Peteméi  (Histor.  rom.  fragmenta,  Leipzig  1883). 

Quadrjgati  (lat.),  1.  Dénár. 

Qnadrille  (franc,  ejtsd:  kadriiy ;  magyarul 
francia  négyesnek  mondják),  a  contredansenak 
Parisban  a  XVIII.  sz.  elején  dívott  változata, 
melynél  csak  négy-négy  táncos  alkotott  egy  ki- 
sebb tánccsoportot;  ezzel  szemben  a  frangaise-nál 
a  sorakozó  párok  száma  korlátlan  volt.  Zenéjét 
öt  dalformából  (tételből)  állították  össze.  Ezek 
ritmusa  |  és  f  között  váltakozott. 

Quadrillio,  1.  Billió. 

Quadrinoui  (lat.),  négytagú  kifejezés,  pl.  í 
a-|-b-j-c-|-d. 

Quadripartitum  (lat.),  1.  Négyes  könyv. 

Quadriplegia  (lat.-gör.),  mind  a  négy  vég- 
tag bénulása. 

Quadríremis  (lat.)  a.  m.  négyevezős,  azaz 
négy  sor  evezőrúddal  ellátott  hajó. 

QuadriTiam  (lat.),  1.  Artes  liberales. 

Qnadrumana  (állat)  a.  m.  négykezűek ;  Blu- 
menbach  e  néven  foglalta  össze  a  kétkezűekkel 
(Bimana)  szemben  a  félmajmokat  (Prosimiae)  és 
a  majmokat  (Simiae).  Ma  tudjuk,  hogy  e  meg- 
különböztetésnek nincsen  alapja. 

Quadrupeda  (áiiat),  magyarul  négylábúak, 
a  régi  zoológiai  rendszer  szerint  valamennyi 
négylábú  állat.  Aristo teles  már  megkülönböztette 
a  négylábú  elevenszülőket  vagy  emlősöket  s  a 
négylábú  tojókat  vagy  csúszómászókat  és  két- 
éltíieket.  Linné  Q.  néven  csupán  az  emlősöket 
értette.  B  név  ma  már  nem  használatos. 

Quadrnpel,  spanyol  és  amerikai  aranyérem 
különböző  értékekben.  L.  Onza. 

Quadruplatores  (lat),  a  rómaiaknál  vizs- 
gálóbirák,  akik,  ha  a  vizsgálat  elítélésre  vezetett, 
az  elítélt  elkobzott  vagyonának  y^-ét  kapták  fá- 
radság! díjul. 

Quadruplex-telegráfia,  egy  vezetékben  négy 
távirat  leadása  egyidőben,  1.  Telegráf. 

Quadruvium,  város,  1.  Codroipo. 

Quae  maribus  (lat.),  e  szavakkal  kezdődött 
Douatus  (l.  0.)  latin  grammatikájának  a  hím- 


Quae  nocent,  docent 


781 


Qualltas— quantitas 


nemű  szókra  vonatkozó  verses  nemi  szabálya  : 
Q.  solum  tribuuntur,  mascula  sunto.  Latin  gram- 
matikák fentartották  e  szabályt  s  a  címbeli  kifeje- 
zéssel általában  a  nemi  szabályokat  jelölték. 

Quae  nocent,  docent,  latin  közmondás,  a. 
m.  amik  ártanak,  tanítanak  («Kárán  tanul  a 
magyara). 

Quaeritur  (lat.)  a.  m.  kérdeztetik,  az  a  kérdés. 

Quaesitor  (lat.),  Rómában  bűníigyi  vizsgá- 
latok vezetésével  megbízott  biró. 

Quaestio  (lat.)  a.  m.  kérdés.  A  római  jogi 
terminológiában  bíróságot  is  jelent.  Quaestiones 
perpetuae  bizonyos  ügyekben  illetékes  állandó 
bíróságok,  ellentétben  a  Q.  extraordinariae-yal. 
Q.  status  a  római  jogban  az  a  per,  mely  vala- 
kinek jogi  helyzete  (status,  1.  o.)  fölött  folyt 
8  melynek  célja  volt  eldönteni,  hogy  valaki  sza- 
bad ember-e  vagy  rabszolga  (status  libertatis). 
római  polgár-e  vagy  idegen  (status  civitatis), 
végül :  önjogu-e  vagy  másnak  alávetett  (st.  fa- 
miliáris). Ma  a.  m.  státus-per.  Ugyancsak  valaki 
helyzete  tekintetében,  pl.  állampolgárság,  vala- 
mely házasság  fenn-  v.  fenn  nem  állása,  gyám- 
ság stb.  —  Q.  Domitiatm  (1.  o.).  —  Q.  továbbá 
a.  m.  vallatás,  különösen  kínvallatás  (1.  o.). 

Qnaestio  Domitiana  (lat.)  a.  m.  domitia- 
nusi  kérdés.  Domitianus  római  jogtudós  azt  kér- 
dezte Juventius  Celsustól,  a  proculianusi  iskola 
nagynevű  vezetőjétől,  vájjon  az,  aki  végrende- 
letét leírta,  lehet-e  egyszersmind  tanú  is  ?  Cel- 
sus,  az  aequítas-on  nyugvó  törvényértelmezés  ki- 
váló képviselője  s  minden  betűértelmezés  esküdt 
ellensége,  felháborodott  ezen  a  betűrágáson  s 
megbotránkozásában  így  fejezte  ki  igenlő  fele- 
letét :  «Vagy  nem  értem,  mit  kérdesz,  vagy  na- 
gyon ostoba  a  kérdésedw  (D.  28.  1.  27.).  Azóta 
az  ostoba  kérdés  neve:  Q.,  a  goromba  felelet 
neve :  responsum  Celsianum.  V.  ö.  Erman,  Grtin- 
hut's  Zeitschrift  f .  das  Priv.-  u.  öff.  Recht,  Wien, 
31,  1904,  573  s  k.  o. 

Quaestio  facti  (lat.)  a.  m.  ténykérdés. 

Quaestio  juris  (lat.),  a.  m.  jogkérdés  (1.  o.). 

Quaestionarii  (lat.),  azoknak  a  XIII.  S'^.-beli 
skolasztikusoknak  mellékneve,  akik  sok  nehéz 
dogmatikai  s  egyházjogi  kérdést  fejtegettek,  me- 
lyeknek azonban  alig  volt  gyakorlati  jelentő- 
ségük. 

Qaaestiones  perpetuae  (lat.),  1.  Quaestio. 

Quaestor  (lat.),  1.  régi  római  tisztviselő,  ki  ere- 
detileg büntető  perekben  itélt,  később  az  állami 
pénztárt  (aerarium)  kezelte.  Kezdetben  csak  2  Q. 
volt  Rómában,  K.  e.  421-től  Caesar  koráig  szá- 
muk fokozatosan  40-re  emelkedett,  viszont  a  csá- 
szárok idejében  20-ra  csökkent.  A  városi  Q.-ok 
(urbani)  a  római  állam  pénzügyi  dolgait  végez- 
ték, egyesek  a  helytartókat  kísérték  provin- 
ciáikba V.  pedig  Itália  fontosabb  helységeiben 
kaptak  pénzügyi  teendőket.  Kezdetben  csak  pat- 
rícius lehetett  Q.,  Kr.  e.  421  óta  plebeius  is  és 
pedig  30  éves  korában  s  csak  ezután  volt  még 
nagyobb  hivatalra  választható.  A  császárok  ko- 
rában a  Q.-ok  más  ügykört  kaptak,  minthogy  az 
állam  pénzügyeit  pré torokra  és  aerarii  prefektu- 
sokra bizták.  A  Kcandidatus  principis»  hivatalá- 
ból, ki  Augustus  óta  a  szenátusban  a  császári 
rendeletek  felolvasója  is  volt,  fejlődött  ki  Nagy 


Constantinus  alatt  a  Q.  sacri  palatii  (megfelel  a 
császári  kancellárnak).  —  Quaestor es  parricidii 
a  felségsértési  (parricidium  1.  o.)  ügyekben  Ítél- 
kező bírák  voltak. — 2.  §.  a  róm.  kat.  egyházjogban 
régebben  a  búcsú  engedélyezése  mellett  egyházi 
célokra  adakozások  gyűjtésével  megbízott  közeg. 
A  részükről  elkövetett  visszaélések  miatt  a  trienti 
zsinat  a  Q.-okat  eltörölte.  —  3.  §.,  általában 
gondnok,  számvevő ;  különböző  egyetemeknél  ós 
főiskoláknál :  vagyonkezelő  hatóság.  —  Quaes- 
tura a.  m.  Q.-i  hivatal. 

Quaestus  (lat.)  a.  m.  szerzett  vagyon,  ellen- 
tétben az  öröklött  vagyonnal  (hereditas). 

Quagga  (Equics  quagga  Gmel.,  áiiat),  a  Ló-fé- 
lék családjába  tartozó  emlős  áUatfaj.  Inkább  a 
lóhoz,  mint  a  szamárhoz  hasonlít.  Alapszíne 
barna,  hasoldala  és  farka  fehér.  Fején,  nyakán  és 
vállán  rozsdaszínbe  hajló  szürkés-fehér  csíkjai 
vannak  s  nyakát  rövid  sörény  díszíti.  A  teljesen 
kifejlődött  mén  2  m.  hosszú,  farka  60  cm. ;  váll- 
magassága 1*3  m.  A  Fokföldön,  Oranje-államban 
élt.  Az  utolsó  példányt  állítólag  1879.  lőtték. 

Quaglio  (ejtsd:  kvaiiyó),  olasz  eredetű  művész- 
család, moly  Münchenben  telepedett  le.  Q.  Dome- 
nico,  a  család  legkiválóbb  tagja,  szül.  München- 
ben 1787.,  megh.  Hohenschwangauban  1837. 
Eleinte  a  müncheni  színház  díszletfestője  volt, 
azután  az  építészeti  festésre  adta  magát  és  be- 
utazván Német-,  Francia-  és  Olaszországot, 
Svájcot  és  Németalföldet,  számos  olajfestmény- 
ben, rézkarcban  és  kőrajzban  örökítette  meg  a 
legkiválóbb  épületek  képét.  Élete  végén  Miksa 
bajor  trónörökös  megbízása  folytán  a  hohen- 
schwangaui  kastély  heljTeállításával  és  díszíté- 
sével foglalkozott.  —  Öccse,  Q.  Lorenzo  szül. 
Münchenben  1793.,  megh.  u.  o.  1869.,  a  bajor  nép 
életéből  vett  genreképeket  festett  és  főleg  a  mün- 
cheni képtár  remekművei  után  sikerült  kőrajzo- 
kat  készített.—  Q.  Simoné,  az  előbbiek  öccse,  szül. 
Münchenben  1795.,  megh.  u.  o.  1878.,  kitűnő  dísz- 
leteket és  építészeti  képeket  festett.  —  Fia,  Q. 
Angelo,  szül.  Münchenben  1829.,  megh.  u.  o.  1890., 
a  müncheni  udvari  színház  nagyhírű  díszlet- 
festője volt. 

Quai (franc,  ejted:  ké),  partfalsa  mellette  levő 
rakodó-  v.  sétálótérség  avagy  utca;  szóval  az 
egész  part,  1.  Kikötő. 

Quaker  Oats  (ejtsd:  kvéker  ótsz),  amerikai 
tápszer,  mely  zúzott  zabból  készül  és  levesek  ké- 
szítéséhez használják. 

Quakers  (ang.,  ejtsd:  kvékersz),  ].  Quekerek. 

Qnalea  Auhl.  (növ.),  a  Vochysiaceae  család 
génusza  31  fajjal  Amerika  trópusi  tájain. 

Qualiíicatio  (lat.)  a.  m.  minősítés ;  valaki- 
nek valamely  tulajdonság  vagy  cím  megadása, 
innen  valamely  állás  vagy  hivatalra  szükséges 
tulajdonságok  összege,  l.  Minősítés.  —  (^ualiflkált 
bűntett,  l.  Minősített  bűncselekmény. 

Qualis  rex,  talis  grex  (lat.)  a.  m.  a  milyen  a 
király,  olyan  a  nyáj ;  amilyen  az  úr,  olyan  a  szolga. 
« Qualis  dominus,  talis  est  servusa  Petroniusnál. 

Qualltas  (lat.),  l.  Minőség. 

Qualltas— quantitas  (lat.).  Két  fajta  kü- 
lönbség fontos,  a  mennyiségi  és  a  minőségi 
(quantitativ— quaütativ).  A  qualitativ  különbség  a 
többre  é»  kevesebbre,  nagyobbra,  kisebbre  sat. 


Qualitativ 


782    — 


Quarltch 


vonatkozik ;  föltételezi,  hogy  a  jelenségek  minő- 
ségét azonosnak  tekintsük.  (Hegel  szellemesen 
mondja:  Quantitátistaufgehobene  Qualitát).  Qua- 
litas  pedig  a  dolgoknak  másfajta,  nem  qnantita- 
tiv  különbsége.  A  quantitativ  különbségek  közös 
mórtékre  vezethetők  vissza,  a  qualitativok  nem. 
A  természettudományok  arra  törekednek,  hogy 
a  qualitativ  különbségeket  quantitativokból  le- 
származtassák. A  lelki  jelenségek  quantitásáról 
különböző  nézetek  vannak ;  ha  ezt  el  is  fo- 
gadjuk, különbséget  kell  tennünk  a  kettő  közt, 
mert  így  nem  lehet  őket  mérni  (egy  fény  nem 
2— 3— 4-szer  erősebb,  mint  a  másik  I  hanem  sok- 
kal, alig  kisebb  sat.).  Más  névvel  is  jelöljük :  in- 
tenzitás, melyet  helyesen  csak  lelki  jelenségekre 
kellene  alkalmazni. 

Qualitati¥  (lat.)  a.  m.  minőségi,  minőség 
szerint  való. 

Qnaliter-taliter  (lat.)  a.  m.  ahogy,  úgy; 
ahogy  lehet ;  annyira,  amennyire ;  meglehetősen. 

Qnamdiu  se  bene  gesserit  (lat.)  a.  m. 
ameddig  jól  fogja  magát  viselni;  kiváltságok- 
nál, kedvezményeknél  s  bizonyos  hivatalokra 
szóló  kinevezéseknél  szokásos  záradék  Angliában. 

Quamtapoh,  1.  Kumtapoh. 

Quand  méme  (franc,  ejtsd :  kan  mem)  a.  m. 
még  akkor  is,  a  legvégső  esetben  is. 

Quandoque  bonus  dormítat  Homerns 
(lat.),  idézet  Horatiusnak  a  költészetről  írt  levelé- 
ből :  « olykor-olykor  a  derék  Homeros  is  elszun- 
dikál*, azaz  botlik,  hibázik. 

Quango,  1.  Zaire. 

Qaantilla  prudentia  (lat.)  a.  m.  mily  ke- 
vés bölcsességgel ;  a  teljes  mondás :  An  nescis, 
mi  fili,  quantüla  prudentia  mundus  regatur  ? 
(Nem  tudod,  fiam,  müy  kevés  bölcsesség  kormá- 
nyozza a  világot?)  Ezzel  nyugtatta  meg  Axel 
Oxenstiema  (1583— 1654-)  fiát,  ki  nem  érzett  ma- 
gában elég  képességet  arra,  hogy  a  svéd  követ- 
ség feje  legyen. 

Qaantimeter,  Kienböck  által  konstruált 
mérőeszköz,  amely  a  Röntgen- sugarak  mennyi- 
ségét fotográfiai  klór-brómpapir  megsötétedésé- 
ből  határozza  meg  Röntgen-sugarakkal  való 
gyógykezelésnél. 

Qaanti  minoris  actio  (lat.),  a  vevő  részé- 
ről az  árú  hiányos  volta  miatt  árleszállításra  in- 
dított kereset. 

Qaantitas  a  verstanban  a  szótagok  mekkora- 
sága,  vagyis  időmértéke:  hosszúsága,  illetőleg 
rövidsége.  Q.-os  verselés  az  olyan,  melynél  csak 
arra  tekintenek,  hogy  a  ritmus  hosszú  és  rövid 
időrészeibe  hosszú  és  rövid  szótagokat  tegyenek ; 
ilyen  p.  a  görög  verselés,  továbbá  a  magyarban 
is  az  a  verselő  módszer,  melylyel  az  antik  és 
nyugateurópai  versformákat  alkotják.  L.  Idömér- 
tékes  verselés. 

QnantitatiT  (lat.)  a.  m.  mennyileges,  meny- 
nyiségi. 

Quantitativ  analízis,  1.  Kémiai  analízis. 

Quantité  négligeable  (franc,  ejtsd :  kantité 
negiizsábi)  a.  m.  elhanyagolható,  vagyis  többé  te- 
kintetbe nem  veendő  mennyiség 

Quantum 
összeg,  rész,  mérték ;  mint  kérdő  szó  a.  m.  mily 
nagy,  mennyi,  hány  ? 


(lat.)   a.  m.  mennyiség,  tömeg, 


Quantum  satís  (lat.),  amennyi  elég. 

Quantz  (Quanz),  Johann  Joachim,  német  fu- 
volamester, szül.  Oberseheidenben  (Hannover) 
1697  jan.  30.,  megh.  Potsdamban  1775  júl.  12.  A 
drezdai  udvar  képeztette  ki.  1728-ban  Frigyes 
trónörökös  tanítójául  szerződtette  és  trónralépése 
után  1741.  udvari  zeneszerzőjének  és  kamara- 
énekesének  nevezte  ki.  N.  Frigyes  számára  Q. 
300  fuvola-koncertet  és  200  egyéb  fuvoladara- 
bot komponált.  Elméleti  művei  közül  nevezete- 
sebb: Anweisung,  die  Flute  traversiére  zu  spie- 
len  (Berlin  1752,  új  kiadás  Leipzig  1906).  V.  ö. 
k.  Quantz,  Lében  und  Werke  des  Flötisten  Jo- 
achmi  Q.  (Berlin  1897), 

Quanza  (Kvanza,  Kuanza,  Guanza,  Goanza)y 
körülbelül  630  km.  hosszú  folyó  Angola  gyarmat- 
ban, Afrika  DNy.-i  vidékén;  1650  m.  magasban 
ered  a  Musszumbo- tóból,  áttöri  vízesésekkel  és 
sellőkkel  a  párkányhegységet,  Dondon  alul  20Q 
km.-nyi  hosszúságban  gőzösökkel  is  hajózhatóvá 
lesz,  Loandától  50  km.-nyire  D.-re  torkollik.  Leg- 
nagyobb mellékfolyója  a  Lukalla  (1.  o.). 

Quappa,  a  dakota-indiánusok  egyik  ága.  A  lo- 
vas-vadászok között  az  1852— 76-iki  lázadások 
idején  rettegett  hírük  volt. 

Quaqua,  a  Zambezi  torkolatvidékéhez  tartoz6 
parti  folyó  Dél-Afrikában;  1889.  Johnston,  később 
0.  Lenz  kutatták  át  a  vidékét. 

Quarantaíne  (franc,  ejtsd :  karantén),  1.  Vesz- 
tegzár. 

Quarantana  (arabul :  Karantel),  hegy  Palesz- 
tinában, Jerikótól  Ny.-ra,  97  m.-nyire  a  tenger 
szine  fölött,  34:7  m.  magasságban  emelkedik  Je- 
rikó fölé.  A  legenda  szerint  a  Q.  volt  Jézus  40 
napi  böjtjének  és  kísértésének  színhelye. 

Quarc,  1.  Kvai'c. 

Quarchomok,  1.  Homok. 

Quarcit,  1.  Kvarcit. 

Quarck,  Max,  német  közgazdasági  író,  szüL 
Rudolstadtban  1860  ápr.  9.  Jogot  végzett  és 
mint  hírlapíró  a  Majna  melletti  Frankfurtban  a 
Volksstimme  szerkesztője  és  1912.  német  biro- 
dalmigyűlési képviselő  lett  szociáldemokrata  pro- 
grammal. Főbb  munkái :  Die  Thüringische  Haus- 
industrie  (1883) ;  Zwei  verschoUene  Abhandlun- 
gen  von  Rodbertus  (1885);  Die  Arbeiterschutz- 
gesetzgebung  im  deutschen  Reich  (1886);  Die 
náchsten  Auf gaben  der  deutschen  Arbeiterschutz- 
ref orm  (1890) ;  Die  soziale  Lage  der  Handlungs- 
gehilfen  (1891) ;  Die  Arbeiterverbrüderung  1848— 
1849  (1900) ;  Soziale  Kámpfe  in  Frankfurt  a/M. 
vom  Mittelalter  bis  an  die  Schwelle  der  grossen 
Revolution  (1911).  Számos  szocialista  szakfolyó- 
iratnak is  munkatársa. 

Quarclámpa,  1.  Elektromos  világítás* 

Quarctégla,  1.  Dinas-tégla. 

Quarcüveg,  1.  Kvarcüveg. 

Quaregnon(^sd:  karenyoS),  bányaváros  Hainaut 
belga  tartományban,  vasút  mellett,  (1910)  17,013 
lak.,  szénbányák,  gépgyártás. 

Quargli,  1.  Sajtok. 

Quaritch,  Bernhard,  angol  könyvkereskedő, 
szül.Wodbisban  (Szászország)  1819  ápr.  23.,  megh. 
Londonban  1899  dec.  18.  Hazájából  1842  Londonba 
ment,  1847.  angol  állampolgár  lett  s  egy  kis  an- 
tikvárkereskedést alapított  a  Leicester   Square 


Quarnero 


783 


Quarnero 


mellett.  Innen  a  Picadillyl)e  ment  át  s  könyvki- 
adó és  könyvkereskedői  üzlete  világliíríí  lett,  ki- 
vált keleti  kiadványai  s  keleti  kéziratgyüjte- 
mónye  miatt,  melyekhez  ritka  könyvekből  álló 
nagy  gyűjteménye  járult.  Híresek  katalógusai. 
Ezek  elseje  1860.  jelent  meg  s  azóta  körülbelül 
1000.  Legismertebb  General  catalogue  of  oldbooks 
and  manuscripts  (1887-88,  6  köt.,  Index.  1892. 
és  Suppl.  1894, 1897).  Müve :  Paleography.  Notes 
on  the  history  of  Writing  (London  1894).  Üzletét 
fla,  Bernhard  Alfréd  vette  át.  V.  ö.  Wymann, 
B.  Q.  A  biographical  and  bibliographical  fragment 
(London  1880). 

Quarnero  (Golfo  di  Q.,  Kvamer ;  1.  a  mellé- 
kelt térképet),  az  Adriai-tengernek  az  isztriai  és  a 
volt  magyar-horvát  tengerpart  közt  beszögeUő 
öble,  az  isztriai  Arsa  folyó  torkolatától  fel  Fiúméig 
(Rijekáig),  onnan  Zenggen  (Sen  j)  át  le  a  dalmát  ten- 
gerpartig, a  tenger  felé  lejtős  partvidékkel  s  az 
öbölben  levő  szigetekkel  együttvéve.  Partvidékén 
feküsznek  a  következő  városok  és  helységek: 
Albona  (Labin),  Fianona,  Moschenize  (Moscenica), 
Lovrana,  lka,  Abbázia  (Opatija),  Volosca,  Fiume 
(a  Q.-nak  mintegy  fővárosa),  Trsat  (Susak),  Bakar 
(Buccari),  Buccariza,  Porto-Ré,  (Kraljevica),  Crkve- 
nica,  Selze,  Növi,  Jablanac,Zengg  (Senj)  és  Lukovo. 
Szigetei :  Veglia  (Kok),  Arbe  (Rab),  Cherso  (Cres), 
Lussin  (Losinj)  és  Pago  (Pag),  kisebb  szigetek  és 
szirtek:  a  Vegliához  Pervicchio  (Proic);  az 
Arbéhoz  a  Gregorio  (Grgur),  Golo(Goli);  aPagó- 
hoz  a  Laganj  és  Dolfln;  a  Chersóhoz  a  Plav- 
nik,  Levrera  és  Trstenik  tartoznak,  a  Lussin 
körül  vannak  még  az  ünie  (Unije),  Canidole, 
Sansego  (Susak),  Asinello  (Oslic),  San-Pietro, 
Orioli  és  Palazzoíi.  A  szigetek  közt  apró  részekre 
tagolódik  a  Q.  8  ezek  a  részek  különböző  ne- 
vűek:  Fiume  előtt  van  a  Fiumei-tengeröhöl ; 
Crkvenicán  túl  a  volt  magyar-horvát  tenger- 
part és  Veglia  sziget  közt  van  a  keskeny  ós 
sekély  Ganale  del  Mcdtempo,  ezentúl  valami- 
vel szélesebb  már  a  Ganale  della  Morlacca. 
Veglia  és  Cherso  közt  vezet  a  Quarnerolo  tenger- 
szoros a  Fiumei-öbölből  a  Veglia,  Arbe,  Pago 
és  Cherso' közt  elterülő  tágabb  Quarnerolo-ha^ 
Cherso  és  az  isztriai  part  közt  a  Ganale  di  Fara- 
sina  vezet  ki  a  Fiumei-öbölből,  Veglia  és  Per- 
vicchio közt  a  Bocca  di  Segna,  Plavnik  és  Cherso 
közt  a  Ganale  della  Gorsia,  Arbe  és  Pago  közt  a 
Ganale  di  Pago,  Cherso  és  Lussin  közt  a  Ganale 
Punta  Groce,  Lussin  és  Unie  közt  a  Ganale  di 
Ünie. 

A  Q.  szigetsorozataival  és  tengercsatomáival 
sajátságos  eredetre  vall.  Az  Isztriai-félsziget  felől 
jövő  Dinaridák  hegyláncai  húzódnak  itt  végig  a 
szigeteken,  de  összetöredezve  és  elsülyedezve,  s 
a  hegyláncoknak  csak  a  gerincei  állanak  ki  a 
tengerből  szigetek  alakjában  s  mutatják  a  kap- 
csolatot az  isztriai  hegyláncok  s  a  dalmáciai 
hegységek  közt.  A  szigetek  maguk  mészkő  hegy- 
láncok gerincei,  a  köztük  levő  tengercsatornák 
a  mészkőláncok  között  begyűrt  homokkő  vonula- 
tok helyét  jelzik,  de  ezek  el  vannak  sülyedve, 
mert  a  karsztvíz  ezeket  alámosta,  s  így  besOlye- 
deztek. 

A  Q.  éghajlata  úgyszólván  két  külön  részből 
áll.  K.-en  a  szárazföld  és  szigetek  közt  a  gyakori 


hideg  bóra  szél  zorddá  teszi  az  éghajlatot,  Ny-on 
és  D.-en  a  D.  felől  szabadon  beáramló  meleg  sci- 
rocco  mediterraneus  éghajlatot  nyujt  A  bóra 
akkor  fúj,  amikor  a  magyar  medencében  szép 
idő  jár  (magas  légnyomás)  s  a  Földközi-tenge- 
ren eső  esik  (alacsony  légnyomás),  ekkor  az  Al- 
föld felől  fúvó  szél  átkel  a  Karszton  s  ott  bő 
esőzést  hoz  létre,  s  amikor  leér  Fiume  vidékére, 
száraz,  felhői  már  nincsenek,  s  meglehetős  hi- 
deg is,  mert  leginkább  télen  gyakori,  s  oly  erő- 
sen fúj,  hogy  a  tenger  vizére  is  észrevehető 
nyomást  gyakorol.  A  scirocco  DNy.-i  irányból 
fúj,  a  Karszt  tengermelléki  lejtőin  emelkedik  föl, 
ott  tehát  bő  az  eső  ekkor,  s  Horvátország  terü- 
letére mint  aránylag  meleg  és  száraz,  esőtlen 
szél  jut.  A  Q.  földje  csak  a  homokkő  vonulatokon 
termékeny,  s  ezekben  sűrűn  lakott,  ellenben  a 
mészkő  hegységek  legnagyobbrészt  kopárak.  A 
mészkő  hegyeken  a  kevés  termőföldet  kögátak- 
kal  védik  az  esővíz  lemosása  ellen,  s  ezeken  a 
kis  terraszszerűleg  művelt  földeken  terem  csak 
valami  kevés  növény.  Folyói  és  forrásai  nem 
igen  vannak,  nagyobbak  az'  Arsa  Isztriában  és  a 
Fiumara  v.  Recina,  amelynek  kicsiny  és  mes- 
terségesen kiszélesített  deltáján  épült  Fiume. 
Tavai :  Isztriában  a  Monté  Maggiore  déli  lábánál 
a  Csepics-tó  (Cepicko),  amely  áUítólag  földalatti 
vízfolyással  összeköttetésben  van  az  Arsa  folyó- 
val, Veglia-szigeten  van  két  tó  és  Chersón  a 
a  Vrana  v.  Fekete-tó.  Növényzete  a  bórától  vé- 
dett helyekon  mediterraneus :  olajfa,  füge,  grá- 
nátalma, babér,  oleander,  mirtusz,  rozmarin  s 
különösen  szőllő,  a  magasabb  zónákban  s  a  hide- 
gebb éghajlatú  helyeken  cser-,  bükk-,  tölgy-, 
gyertyán-,  és  jávorfa,  a  hegyeken  pedig  gyalog- 
fenyő. Tengerjárása.  Naponta  egy  dagálya  és 
egy  apálya  van  s  ennek  vízálláskülönbsége  50— 
60  cm.,  ennek  abszolút  szélsősége  az  1'5  m.-t  nem 
haladja  túl.  A  tengerjárást  az  uralkodó  szelek 
nagyon  befolyásolják,  a  bóra  hosszú  apályt  és 
rövid  dagályt  okoz,  a  scirocco  fordítva,  a  bóra  az 
apályt  mélyebbé,  a  dagályt  alacsonyabbá  teszi  ^ 
a  scirocco  a  dagályt  15—45  cm.-rel  emeli,  s  az 
apályt  szintén  15—30  cm.-rel  magasabbá  teszi. 

A  Q.  elnevezése  ismeretlen  eredetű.  Az  ókorban 
Sinus  Flanaticiis-nak  nevezték,  szigeteit  pedig 
Ahsyrtides  néven  foglalták  egybe.  A  középkor- 
ban neve  Camaro,  Quamaro,  majd  Q.  volt.  A 
Ny.-i  part  egészen  Fiume  kerületig  Isztriához 
tartozik  (most  Olaszországé),  Fiume  a  hozzátar- 
tozó községekkel  a  magyar  korona  testének  tar- 
tozéka volt,  hovatartozandósága,  avagy  külön 
államisága  ez  idő  szerint  még  eldöntetlen,  a  part 
a  Fiumarától  kezdve  Horvátországhoz  ill.  a  Szerb- 
Horvát-Szlovén  királysághoz  tartozik.  A  szigete- 
ket a  trianoni  békeszerződés  a  Szerb-Horvát- 
Szlovén  királyságnak  ítélte  oda. 

A  Q.  története  messzi  időkbe  nyúlik  vissza.  Az 
ókorban  kolchisziak,  illírek,  liburnok,  föníciaiak, 
görögök,  gallusok  és  rómaiak  következtek  itt 
egymásután,  a  középkor  népvándorlásai  alatt 
gótok,  gepidák,  hunnok,  avarok,  szlávok,  ú.  n. 
fehér  chrobatok,  szerbek,  oláhok  és  bolgárok,  sőt 
tatárok  is  hoztak  létre  többé-kevésbbé  múlékony 
változásokat  és  alakításokat  a  Q.-ban,  sőt  még  a 
bizánci  uralom  alatt  idejutott  görögök  is.  Mind- 


Quarré 


—    784    — 


Quartidi 


ezek  a  XVII.  sz.  balkáni  uszkókjaival  együtt  csak- 
nem teljesen  beolvadtak  a  velencei  uralom  alatt 
műveltségénél  és  erejénél  fogva  túlsúlyra  jutott 
olasz  elembe,  amely  jelleg  máig  is  megmaradt, 
dacára  annak,  hogy  a  ma  itt  levő  kb.  V4  miUió 
lakosságnak  már  80  százaléka  horvát-szerb,  s 
az  olasz  alig  lO^/o-  Lakossága  halászattal,  ten- 
geri hajózással  és  kereskedelemmel  foglalkozik. 
Régente  a  hajóépítés  is  nevezetes  volt,  de  ezt  az 
iparágat  a  gőzhajók  tönkretették.  A  lakosok  ki- 
tűnő tengerészek,  de  az  igazi  foglalkozásuk  a 
halászat,  amellyel  foglalkozók  száma  meghaladja 
a  20,000-et.  A  nép  azonban  a  kopár  vidéken  alig 
tud  valamit  termelni  és  nagyon  szegény. 

Irodalom,.  Kenedi  G.  dr.,  A  Q.,  Fiume  és  Abbázia,  Buda- 
pest 1884 ;  A  halászat  az  Adriában,  Fiume  1885 ;  Tomsich, 
Notize  storiche  sulla  cittá  di  Fiume,  u  o.  1886 ;  Az  Adria  és 
Magyarország  részvétele  az  Adriai-tengeren  végzett  ter- 
mészettani buvárlatokban,  Budapest  1896;  Leidenfrost, 
Adatok  a  Q.  Zoogeographiájához,  u.  o.  1908  ;  Cholnoky  J. 
Az  Adria.  M.  Adria-könyvtár,  Budapest  1915. 

Quarré  v.  carré  (franc,  ejtsd:  karé)  a.  m.  négy- 
szög (1. 0.) ;  a  katonaságnál  a  gyalogság  ama  tak- 
tikai alakzata  volt,  amely  sík  téren  a  lovasság 
támadása  ellen  a  legnagyobb  biztosságot  nyúj- 
totta, mert  egyik  oldala  sem  volt  gyöngébb,  mint 
a  másik,  nem  volt  háta  és  nem  voltak  oldalai, 
négy  arcvonal  keríti  be.  Az  üres  Q.-k  tűzhatása 
nagyobb  volt,  mint  a  telté,  s  a  lövegtűz  kevesebb 
kárt  okozott  benne,  mint  az  utóbbiban,  de  a  lo- 
vasság rohama  ellen  gyöngébb  ellenállású  volt. 
A  hátultöltő,  új  szerkezetű  puskákkal  raj  vonal- 
ban is  nagy  ellenállást  lehet  az  ellenséges  lovas- 
ság támadása  ellen  kifejteni  s  nem  szükséges 
sőt  nem  is  szokásos  Q.-t  formálni,  hanem  a  csa- 
patok megfelelő  mélységi  tagozódásával  védeke- 
zünk a  lovasság  váratlan  támadásai  ellen.  A 
Q.-nak  egy  mesterkélt  alakja  volt  a  Puysegur- 
féle  oktogon,  amely  négy  Q.  keresztbe  való  állí- 
tása által  keletkezett,  de  semmi  gyakorlati  értéke 
sem  volt. 

Quarry  Bank,  város  Staffordshire  angol  eoun- 
tyban,  (i9ii)  7394  lak. 

Quart  (lat.),  valamely  egésznek  negyedrésze. 
Angliában  =  V4  gallon  ==  1'136  liter ;  Porosz- 
országban régebben  =  1-145  1.  —  Q.  a  hang- 
szernevek összetételében  azt  jelzi,  hogy  a  kér- 
déses hangszer  egy  negyeddel  mélyebben  (Q.-fa- 
gót,  Q.-puzón)  V.  magasabban  (Q.-fuvola,  Q  -he- 
gedű) hangzik,  mint  családjának  főtipusa.  —  Q. 
(lat.  quart  a,  gór.  diatessaron),  a  diatonikus  hang- 
sor negyedik  foka.  A  tiszta  Q.  a  dur-hangsor 
alapjának  és  negyedik  hangjának  viszonya  (pl. : 
c—f).  Bővített  Q.  keletkezik,  ha  bármely  tiszta 
Q.  felső  hangját  fölfelé  módosítom  (c—fisz)  szű- 
kített Q.,  ha  lefelé  szállítom  (c—fesz).  —  Q.  a 
nyomdászatban :  1.  Negyedrét ;  többféle  kártya- 
játéknál a  sorrendben  egymásután  következő  négy 
kártyalap ;  a  vívásban  :  1.  Vívás. 

Quarta  (lat.)  a.m.  negyedik ;  így  nevezik  külö- 
nösen Németországban  a  középiskola  4.  osztályát. 

Quarta,  gabonamérték  Portugáliában  és  Bra- 
ziliában =  3-46  lit. ;  továbbá  olajmérték  Geno- 
vában =  1637  lit. 

Qnartaer  v.  quaternaer,  a  geológiában  a.  m. 
negyedkor  (1.  Pleisztocén). 

Quartaerkor  embere  a.  m.  ősember  (1.  0.). 


Quarta  Falcidia  (lat.),  1.  Falcidia  lex,  Ha- 
gyomány. 

Quarta  fnneraria  (lat.),  a  róm.  kat.  egy- 
házjogban a  plébánosnak  joga  Vi-ét  követelhetni 
annak,  amit  az  elhunyt  engesztelő  mise-áldozat 
bemutatásáért  valamely  szerzetnek  —  a  plébános 
mellőzésével  —  hagyományozott.  Napjainkban  ez 
a  jog  oly  alakban  áll  fenn,  hogy  ha  a  temetést 
más  végzi  is,  a  plébános  a  stóla-iUetményt  igé- 
nyelheti. 

Quartal  (új-lat.),  az  év  negyedrésze,  rende- 
sen a  négy  ünnepről,  húsvét,  Szt.  János,  Szt. 
Mihály  és  újévtől  számítva,  vagy  január,  április, 
július  és  október  elsején  kezdve. 

Qnartálás  vagy  negyedelés,  az  aranynak  elvá- 
lasztása az  ezüsttől  választóvízzel.  L.  Arany. 

Quartalitium  (lat.),  1.  Leánynegyed. 

Qaartán,  1.  Bután. 

Qnartana,  a.  m.  kartány  vagy  öregágyú.  A 
régi  ágyúk  közül  a  nagyobb  kaliberüeket,  25— 
100  fontosokat  nevezték  Q.-nak,  magyarul  kar- 
tánynak  vagy  öregágyunak. 

Quartarius,  római  űrmérték  =  0'137  1. 

Quarta  Trebellianica  (lat.),  1.  Hagyo- 
mány. 

Quart  d'heure  de  Rabelais  (franc.)  a.  m. 
Rabelais  negyedórája ;  tréfás  kifejezés  a  korcs- 
mai költség  megfizetésének  idejére. 

Quarter,  1.  angol  űrmérték  gabonaneműek 
mérésére.  Az  Angliában  használatos  Q.-nek  Im- 
perial-Q.  a  neve  s  értéke  64  gallon  =  290'78  1., 
az  Egyesült -Államokban  281-20 1. ;  2.  angol  súly- 
mérték, az  angol  mázsának  (hundredweight)  ne- 
gyedré8>ie  =  28  angol  font  =  12-71  kg. ;  3.  mint 
posztómérték  =  1/4  yard. 

Quarterly  Review  (ejtsd:  kvárterii  rivjú),aleg- 
híresebb  konzervatív  angol  politikai  és  irodalmi 
folyóirat,  melyet  John  Murray  alapított  1809.,  a 
whig  Edinburgh  Review  ellensúlyozására.  Leghí- 
resebb szerkesztői  voltak :  Gifíord,  Lockhart,  Row- 
land,  E.  Prothero.  Negyedévenként  jelenik  meg. 

Quarteron  vagy  quartero,  fehér  ember  és 
néger  keveredéséből  származó  harmadik  korcs- 
ivadék. 

Quartett  (Quatuor),  négy  énekhang  v.  négy 
hangszer  együttműködésére  épített  kompozíció. 
A  női  Q.-ben  2  szoprán  és  2  alt  hang  szerepel,  a 
férfi  Q.-ben  2  tenor-  és  2  basszushang.  A  ve- 
gyes Q.  mindegyik  énekhangot  magában  foglalja 
(szoprán,  alt,  tenor,  basszus).  A  vonós  Q.-ben  1. 
és  2.  hegedű,  mélyhegedű  és  gordonka  játszik ;  a 
fúvó  Q.-ben  legtöbbször  fuvola,  oboa,  klarinét  és 
fagót ;  a  kürt-Ouartett-hen  4  vadászkürt ;  a  zon- 
gora-Quartett-^en  Sk  zongora  mellett  három  vo- 
nós hangszer,  vagy  fúvó-  és  vonós  hangszerek 
vegyesen. 

Quart-hegedü  (ol. :  violino  piccolo),  a  XVIII. 
sz.  közepéig  használt  4  húros  kis  hegedű 


i 


'4- 


=}: 


■(»■ 

hangolással.  Monteverdi  operáiban  legtöbbször 
a  színpadi  zenében  szerepel. 

Quartidi  (franc),  negyedik  nap  a  francia 
forradalmi  időszámításban;  1.  Naptár. 


Quartier 


—     785     — 


Quast 


Qaartier  (franc,  ejtsd:  kartyié)  a.  m.  lakás; 
városnegyed ;  a  katonaságnál,  1.  Kvártély. 

Quartier,  régebbi  folyadókmérték  Észak-Né- 
metországban, különböző  értékekben.  Hamburg- 
ban 0-909  1.  Btb. 

Quartierfa,  1.  Fürészárú.. 

Quartilho  (ejtsd:  kvartiiyó),  folyadékmérték  Por- 
tugáliában =  0*345  1.,  Braziliában  =  0-695  1. 

Quarto  al  maré,  község  Genova  olasz  tarto- 
mányban, (1911)  3541  lak.,  1860  május  5.  itt  szállt 
hajóra  Garibaldi  első  1000  emberével. 

Quartodecimánusok,  1.  Páskavita. 

Quartola,  négy  hangból  álló  képlet,  mely- 
nek annyi  időt  kell  kitöltenie,  mint  3  hangnak 
ugyanezen  beosztásban  : 


^u 


52=t 


t 


Quarto  Sant'  Elena,  falu  Cagliari  olasz  szar- 
díniái tartományban,  (i9ii)  9310  lak.,  híres  bor- 
termelés (Malvagia),  prehisztorikus  épületmarad- 
ványok. 

Quartszexthangzat  a  hármas  hangzat  máso- 
dik megfordítása,  melynél  az  akkord  quintje  van 
a  basszusban.  Számjelzése  l ;  a  C-dur  hangzat 
l  megfordítása :  g—c—e.   . 

Quart-vágás,  1.  Vívás. 

Quarz,  1.  Kvarc. 

Quasi  (lat.)  a.  m.  mintegy.  A  római  jogi  ter- 
minológiában rendszerint  azoknak  a  fogalmaknak, 
illetve  intézményeknek  neve  elé  tették  a  Q.  szócs- 
kát, amelyek  régebbi  fogalom  v.  intézmény 
analóg  továbbfejlesztése  útján  jöttek  létre.  Q.  con- 
tradus  olyan  jelenség,  amely  hasonlít  a  szerző- 
déshez, de  nem  az ;  az  ilyenből  is  obligáció  kelet- 
kezik. A  római  jog  szerint  ilyenek  voltak :  a  meg- 
bízás nélküli  ügyvitel  (negotiorum  gestio),  szer- 
ződés nélkül  előállott  közösség  (communio  inci- 
dens), az  alap  nélküü  gazdagodás  esetei,  a  gyám- 
ság, az  örökös  és  hagyományos  viszonya  és  az 
actio  ad  exhibendum  esete.  —  Q.  delidum  oly 
jelenség,  mely  hasonlít  a  vétséghez  (magánjogi 
értelemben  vett  delictumhoz),  de  nem  az ;  szintén 
obligáció  alapja.  Ilyenek  a  római  jogban  a  biró  fe- 
lelőssége a  félnek  okozott  kárért  (index  litem 
suam  f acit),  az  eff usum  et  ejectum  (valakinek  elő- 
zetes figyelmeztetés  nélkül  való  leöntetése  vagy 
megdobása),  a  positum  et  suspensum  (valamely 
kiakasztott  dolog  leesése  az  utcán),  az  állattartó 
felelőssége,  valamint  a  rabszolga  által  okozott 
kárért  való  kártérítési  kötelezettség,  végül  a  ha- 
jós és  korcsmáros  felelőssége  az  alkalmazottak 
vétségeiért.  —  Jiiris  Q.  possessio,  Q.  traditio, 
jogok  gyakorlatának  átengedése,  1.  Possessio. 
—  Q.  ususfrudus,  haszonélvezet  elhasználható 
dolgon  (igazi  haszonélvezet  csak  elhasználatlan 
dolgon  lehetséges).  —  Quasi  castrense  pectdium^ 
1.  Adventitia  hona. 

Quasi  affinitás  (lat.),  utánzott  sógorság.  A  r. 
kat.  egyházjog  szerint  örökbefogadás  folytán  ke- 
letkezik az  örökbe  fogadó  és  az  örökbe  fogadott- 
nak házastársa  s  viszont  az  örökbe  fogadott  és  az 
örökbe  fogadónak  házastársa  között;  házassági 
(bontó)  akadály. 

Révai  Ná^ij  Lexi-kona.  XV.  höt. 


Quasi  inspiratio  (lat.),  a  pápaválasztásnak 
az  a  napjainkban  nem  igen  szokásos  módja,  midőn 
a  választó  bíbomokok  közfelkiáltással  (acclama- 
tio),  mintegy  isteni  sugaUat  folytán  valakit  meg- 
választanak. 

Quasimodogeniti  (lat.)  a.m.  az  újszülöttek, 
így  is  nevezik  a  húsvét  után  való  első  vasárnapot 
(fehérvasárnap,  1.  o.),  a  mise  kezdetének  szavai 
után :  Quasi  modo  geniti  infantes,  alleluja. 

Quasi  re  bene  g^esta  (lat.)  a.  m.  mintha 
a  dolog  jól  be  volna  fejezve. 

Quasiregulares  (lat.)  a.  m.  mintegy  szerze- 
tesek, így  nevezik  a  szerzetben  testvérületek 
tagjait.  L.  Kongregádő. 

Quassia  L.  (növ.),  a  Simarubaceae-család  gé- 
nusza  2  fajjal.  A  Q.  amara  L.  (keserű  fa)  brazíliai 
és  guyanai  csinos  Kis  fa.  Levele  párosan  szárnyas, 
2  szárnynyal  és  szárnyas  levélgerinccel.  Virága 
meglehetős  nagy,  pompás  fürtben  áll,  csészeleve- 
lei tojásdadok,  szirmai  összehajlanak,  fent  csa- 
vartak. 5-ös,  egymagú,  szétálló,  fel  nem  nyíló  ter- 
mése van.  Fája  officinális  (lignum  quassiae  ve- 
rum  vei  surinamense,  szurinami  Q.-f a)  fehér,  igen 
keserű.  A  forgalomban  többnyire  kérgétől  meg- 
fosztva, apró  darabkákra  metélve  fordul  elő.  Ame- 
rikában kérge  meg  gyökere  és  virágainak  vizes 
kivonata  is  orvosság.  Hatóanyaguk  a  quassiin, 
egy  erősen  keserű  anyag,  amely  igen  kis  adagok- 
ban elősegíti  az  emésztést,  de  nagy  adagokban 
kártékony  a  gyomorra.  A  rovarokat  elpusztítja 
(légyfa).  Hazájában  termesztik  is.  A  Q.  africana 
Baill.  afrikai,  levélgerince  nem  szárnyas. 

Quassia-fa  (növ.),  a  Dél-Amerikában  és  az  An- 
tillákon otthonos  öuassia  amara  fája,  mely 
quassiin  tartalmánál  fogva  orvosságul  szolgál. 
Ez  a  valódi  v.  szurinami  g.,  a,  jamaikai  Q.  pe- 
dig a  Picrasma  excelsa  fája,  mely  hasonlóképen 
orvosság. 

Quassiin,  1.  Quassia-fa. 

Quast,  1.  Ferdinánd  von,  német  építész,  szül. 
Radenslebenben  1807  júl.  23.,  megh.  u.  o.  1877 
márc.  11.  Berlinben  tanult  és  utóbb  mint  a  porosz 
állam  műemlékeinek  főkonzervátora  nagy  befo- 
lyást gyakorolt  az  ottani  műemlékek  fenntartá- 
sára, helyreállítására.  Irodalmi  munkásságának 
fő  termékei :  Die  altchristlichen  Bauwerke  von 
Ravenna  (Berlin  1842) ;  Die  romanischen  Döme 
des  Mittelrheins  in  Mainz,  Speyer,  Worms  (u.  o. 
1853) ;  Die  Bntwickelung  der  kirchlichen  Bau- 
kunst  des  Mittelalters  (u.  o.  1858) ;  Denkmáler 
der  Baukunst  in  Preussen  (u.  o.  1852 — 1863). 

2.  Q.,  Ferdinánd,  német  tábornok,  szül.  Ra- 
denslebenben 1850  okt.  18.  Tábornok  1910.  lett. 
A  vüágháborúban  hadtestparancsnok  volt,  mint  a 
porosz  gárdahadtestparancsnoka  Armentiéresnél 
1918  áprilisban  ő  intézte  a  döntő  rohamot  az 
angolok  ellen. 

3.  Q.,  Pieter,  hollandi  festő,  szül.  Amsterdam- 
ban 1606  körül,  megh.  Hágában  1645—47  közt. 
Frans  Halsnak  ós  Brouwernek  volt  tanítványa, 
1634  óta  a  hágai  festőcóh  tagja.  Mozgalmas, 
humoros  parasztképeken  kívül  a  felsőbb  kö- 
rök életéből  vetteket  is  festett.  Említendők: 
Hollandi  parasztszoba  (1633,  bécsi  udv.  mú- 
zeum); A  bolondság  diadala  (1643,  hágai  mú- 
zeum), sfb. 

50 


Quatember 


786     — 


Québec 


Quatember  {lat,  quattior  tempóra),  közép- 
kori latinsággal  quatempora  a.  m.  a  négy  idő- 
szak), a  negyedóvenkint  rendelt  3—3  napi  kántor- 
böjtök  (l.  Bőit). 

Quaterna  (lat.),  1.  Duernák. 

Qnaternaer  a.  m.  negyedkor,  1.  Pleisztocén. 

Quatemiók  (lat.),  négy  független  egységből 
{1,  i,  j,  k)  alkotott  hiperkomplex  számok,  melye- 
ket Hamilton  talált  fel.  Minden  quaternio  a  kö- 
vetkező alakban  állítható  elő : 

A  =  do -\- a^i -\- aj -{-  ajc 

Ebben  a^  a  skálár-vész,  a^i-\-  aj  +  aJc,  a  vek- 
tor-véB.z  ;  továbbá  «„,  a^,  ag,  a^  közönséges  reális 
számok,  i, ;,  A:-ra  nézve  pedig  a  következő  egyen- 
letek érvényesek : 

12=^2  =  ^2  =  _j 

jk  =  —  kj  =  i   ki  =  —  ik=j  ij  =—ji  =  k. 

Két  quaternio  szorzatában  nem  szabad  a  té- 
nyezők sorrendjét  felcserélni.  Bármely  quaternio 
1885,  mint  két 

V,=x,i-{-yJ-i-Zik 
Vz  =  x^i  +  y^j  +  zjc 
vektornak  hányadosa  állítható  elő.  Bővebbet  ezek- 
ről 1.  Hamilton,  Elemente  der  Q.  (Leipzig  1882— 
1885,  2.  köt.) 

Quaternio  terminoriuiii,  1.  Következtetés. 

Quaterno,  negyedfokú  kombináció  (1.  o.).  — 
Q.  a  lottóban,  1.  Sorsjáték. 

Quathlamba  v.  Kathlamba,  délafrikai  hegy- 
ség, 1.  Dráken-hegység. 

Quatr.  és  Quatref.,  természetrajzi  nevek  után 
Quatrefages  de  Bréau  (1.  o.)  francia  természet- 
búvár nevének  rövidítése. 

Quatrain  (franc,  ejtsd:  katreS),  1.  négysoros 
versszak  (p.  a  szonett  két  első  strófája),  2.  négy 
versszakból  álló  költemény. 

Quatre-Bras  (ejtsd:  katr'bra),  Baisy-Thy  község- 
hez tartozó  tanya  Dél-Brabant  belga  tartomány- 
ban, 1815  jun.  16.  Ney  francia  marsai  itt  hiába 
igyekezett  feltartani  az  angol  hadsereget.  8  m. 
magas  gránittalapzaton  álló  bronzszobor  emlé- 
keztet arra,  hogy  itt  esett  el  ekkor  Frigyes 
Vilmos  braunschweigi  herceg. 

Quatrefages  de  Bréau  (ejtsd:  kattrfázs  dö  breó), 
Jean  Loids  Armand  de,  franci^ermészetbúvár, 
szül.  Berthezéme-ben  (Gard),  ISlOfebr.  10.,megh. 
Parisban  1892  jan.  12.  1838-ban  a  toulousei, 
1842.  a  párisi  egyetemen  tanított  zoológiát.  1850. 
a  Lycée  Napóleon,  1855.  a  Musée d'histoire natu- 
rellen  az  anatómia  és  néprajz  tanára  lett.  Az  al- 
sóbbrendű állatokról  (különösen  a  gyűrűsférgek- 
röl)  számos  dolgozatot  tett  közzé.  Nevezetesebb 
müvei;  Souvenirs  d'un  naturaliste  (Paris  1854,  2 
köt.) ;  Pisciculture  (Millet-Yol  1854) ;  Études-  sur 
les  maladies  actuellea  du  ver  á  soie  (1860) ;  His- 
toire  naturelle  des  annelés  marins  et  d'eau  douce 
(1866) ;  Charles  Darwin  et  ses  précurseurs  f  ran^ais 
(1870);  Crania  ethnica  (Hamyval,  1875—82); 
L'espéee  humaine  (1877);  Hommes  fossiles  et 
hommes  sauvages  (1884) ;  Histoire  générales  des 
races  humaines  (1886—89,  2  köt.) ;  Les  pygmées 
(1887) ;  Les  émules  de  Darwin  (1894,  2  köt.). 

Quatremére  (ejtsd:  katrmer),  Etienne  Jíarc,  fran- 
cia orientalista,  szül.  Parisban  1782  jul.  12-én, 
megh.  u.  o.  1857  szept.  18.  mint  a  Collége  de 
Francé  tanára.  Művei :  Recherches  sur  la  langue 


et  la  littérature  de  l'Égypte  (Paris  1808) ;  Mé- 
moire  géographique  et  hlstorique  sur  l'Égypte 
(u.  0.  1811,  2  köt.) ;  Mélanges  d'histoire  et  de  phi- 
lologie  orientáló  (kiadta  Barthélemy-Saint-Hi- 
laire  1861). 

Quatremére  de  Quincy  (ejtsd:  katrmer  dö  keSszi)^ 

Antoine  Chrysostőme,  francia  régészeti  és  mű- 
vészeti író,  szül.  Parisban  1755  okt.  21.,  megh. 
u.  0.  1849  dec.  28.  A  nagy  forradalomban  jelen- 
tős politikai  szerepet  játszott,  börtönben  ült,  sőt 
halálra  is  ítélték.  1803-ban  az  Institut  tagja  lett, 
utóbb  a  művészeti  akadémia  titkára  volt.  A  XVIIL 
sz.  végén  megújuló  szigorú  klasszicista  irány  leg- 
befolyásosabb úttörőinek  egyike.  Főműve :  Le 
Jupiter  olympien  ou  l'art  de  la  sculpture  antique 
(Paris  1814) ;  egyéb  munkái :  Dictionnaire  de 
l'architecture  (u.  o.  1786—1828,  új  kiad.  1833) ; 
Bssai  sur  . . .  l'imitation  dans  les  beaux-arts  (u.  o. 
1823) ;  Histoire  de  la  vie  et  des  ouvrages  de  Ra- 
phael  (u.  0.  1824,  2.  kiad.  1833,  pótlék  1853) ;  Vie 
des  plus  célébres  architectes  (u.  o.  1830) ;  Canova 
et  ses  ouvrages  (u.  o.  1834).  —  V.  ö.  Jouin,  Ant, 
Chrys.  Q.  (Le  Mans  1892), 

Quatricinium  (lat.)  négyszólamú,  főként 
énekhangra  írt  a  capella  tétel.  B  név  a  XV.  sz.-ban 
dívott.  Bicinium  volt  minden  kétszólamú,  trici- 
nium  minden  háromszólamú  énekhangra  írt  kom- 
pozíció. 

Quatriduum  (lat.)  a.  m.  négy  napos  idő- 
tartam. 

Quattrino  régi  olasz  aprópénz,  Rómában  1 
fillér,  Toscanában  1*3  fillér  értékben. 

Quattrocento  (ol.,  ejtsd:  kvatrocsento)  a.  m. 
négyszáz,  az  olaszoknál,  főleg  a  kultur-  és  művé- 
szettörténetben, a  XV-ik  század  (1400-as  évek) 
megjelölésére  szolgál. 

Quatuor  (lat.),  a.  m.  négy,  továbbá  quartett 
(1.  0.). 

Quatuorviri  (lat.),  négy  tagból  álló  hivatali 
testület,  mely  a  régi  Rómában  az  edilis  mellett 
az  utak  és  utcák  kövezését  és  tisztántartását 
gondozta  (Q.  viis  in  űrbe  purgandis) ;  viszont  vi- 
déki municipiumokban  mint  legfőbb  tisztviselők 
birói  tisztet  töltöttek  be  {Q,.  iure  dicundo). 

Quéant  (ejtsd :  keán),  f  alu  Franciaországiján,  Pas- 
de-Calais  dép.,  970  lak.  1917  májusban  az  angol 
offenzíva  első  napjaiban  véres  harcok  színhelye ; 
az  angolok  nagy  veszteséget  szenvedtek.  1918 
szept.  2.  az  angolok  elfoglalták. 

Québec  (ejtsd:  kvebek^  eízelőU:  Alsó'Kanada)^ 
1.  tartomány  Kanadában,  a  Hudson-öböl  James- 
öble,  a  Szent  Lőrinc-öböl,  Labrador,  Új  Braun - 
schweig,  Maine,  New  Hampshire,  Vermont  és 
New  York  északamerikai  államok  és  Ontario  tar- 
tomány között.  Területe  1.830,600  km^,  3040  km. 
tengerparti  szegéllyel,  (1921)  2.417,250  lak.  (nagy- 
részt francia,  körülbelül  11,000  indiánus).  Felü- 
lete :  Q.-et  a  Szent-Lőrinc  két  részre  osztja :  a 
DK.  kisebbik,  a  népesebb  és  kulturáltabb  terü- 
letre, itt  vannak  a  Notre  Dame  és  Shickhock- 
hegység,  legmagasabb  csúcsa  a  Mount-Bayfleld 
(1210  m.).  Vizei :  a  Szent  Lörinc-folyó,  Ottawa, 
Szent  Móric,  Saguenay,  St.  Francis,  mindannyi 
erős  eséssel ;  tavai :  St.  John,  Victoria,  Temis 
caming,  Kipua  stb.  Erdőkben  felette  gazdag.  Ég- 
hajlata szélsőséges,  nyara  forró  (júliusban  18-9"), 


Quebrachada 


—     787     — 


Queensiand 


tele  hideg  (januárban  —12-7°  átlagos  hőmérséklet- 
tel Q.-ben).  Lakóinak  64%-^  őstermelő,  26%  ipa- 
ros, 10<'/o  kereskedő.  Mezőgazdasága  igen  fej- 
lett. Állatállománya  gazdag.  Erdőterülete  130 
millió  acre.  Halászata  jelentős.  Bányászata  1912. 
11-7  millió  dollár  értéket  termelt.  Főleg :  vasérc, 
arany,  aszbeszt,  foszfát,  réz,  petróleum,  cement 
és  mész.  Ipara  fejlett  és  főleg  mezőgazdasági  ter- 
mények és  melléktermények  feldolgozásával  fog- 
lalkozik. Kereskedelmét  19  kikötője,  6211  km. 
vasútja  bonyolítja  le.  Iskolaügyét  6856  iskola 
(422.615  tanuló,  14,926  tanerő)  és  3  egyeteme 
látja  el.  Q.  élén  a  főkormányzó  áll  24  tagú  tanács- 
csal, a  törvényhozó  testület  tagjainak  száma  81. 
64  countyra  oszlik  és  fővárosa  Q.,  legfőbb  keres- 
kedelmi kikötője  Montreal.  Története.  1608— 
1765-ig  Új-Franciaország  része  volt,  ettől  kezdve 
1790.  Q.  tartomány  lett,  majd  1840-ig  Alsó- 
Kanada  volt  a  neve,  1867.  végleg  egyesült  Ka- 
nadával, mint  annak  egyik  tartománya.  V.  ö. 
Parker  and  Byron,  OldQ.  (London  1903) ;  Wül- 
son,  Q.  The  Laurentian  Province  (1913). 

2.  Q.,  fővárosa  Q.  tartománynak,  kat.  érsek  és 
anglikán  püspök  székhelye,  kikötő  és  megerősí- 
tett hely  a  Szent  Lőrinc  bal  partján,  a  St.  Charles 
beömlésénél,  vasutak  mellett,  (igii)  78.190  lak., 
virágzó  gyáriparral.  6*5  km.  hosszú,  2'5  km.  szé- 
les folyami  kikötője  télen  át  be  van  fagyva, 
élénk  kereskedelmét  ekkor  Halifaxon  át  bo- 
nyolítja le.  Közművelődési  intézetei  a  kat.  La- 
val-egyetem,  a  protestáns  Morrin-coUege,  a  High 
school,  az  Institut  Canadien,  a  tudományos  tár- 
sulatok. Q.  az  alsó  és  felső  városból  áll,  utóbbi 
régibb  része  a  105  m.  magas  Cape  Diamondban 
végződő  f enslkon  épült ;  itt  van  a  citadella  és 
egyéb  erődítmények,  a  parlament  épülete,  a  kor- 
mányzói palota,  a  kat.  székesegyház  (1666),  a 
dísztér,  a  várkert  és  a  gyönyörű  kilátást  nyújtó 
Dufferin-terrasz.  Az  alsó  város  az  ipar  és  keres- 
kedelem szókhelye ;  utcái  rendezettebbek.  A  túlsó 
parton  levő  Lévishez  híd  vezet  át.  A  várost  1608. 
fi'anciák  alapították  Stadacone  indiánus  falu  he- 
lyén, 1629-ben  az  angolok  elfoglalták,  de  1632. 
visszaadták.  1690-ben  és  1711.  az  angolok  siker- 
telenül ostromolták.  1759-ben,  az  ostrom  közben 
elesett  Wolfe  vezérlete  alatt,  végül  angol  kézre 
jutott.  1775.  az  északamerikaiak  ostrom  alá  vet- 
ték, de  Carleton  győzelme  az  ostrom  alól  fölmen- 
tette. 1663—1857.  Kanada  fővárosa  volt.  V.  ö. 
Doughty  and  Parmelee,  The  siege  of  Q.  and  the 
battle  of  the  Plains  of  Ábrahám  (Q.  1903,  6  köt.) ; 
Douglas,  Q.  in  the  17.  century  (Cleveland  1905). 

Quebracbada  (növ.),  1.  Astronium. 

Quebrachit,  1.  Inozit. 

Qnebraclio  (növ.),  a)  Q.  blanco  (fehér  Q.)  az 
Argentiniában  otthonos  Aspidosperma  Q.  nevű 
fa,  melynek  levelei  27'57o  cseranyagot  tartal- 
maznak és  cserzésre  szolgálnak,  kérge  orvosság 
és  kemény  fája  is  használatos,  b)  Vöi'ös  Q.  vagy 
Q.  Colorado  a  Dél-Amerikában  otthonos  Schi- 
riopsis  Balansae  és  Sch.  Lorentzü  fája,  mely- 
ből cseranyagban  gazdag  kivonatot  készítenek. 
c)  Q.  flojo  a  Jodina  rhombifolia  (Dél-Amerika), 
melynek  levelei  és  kérge  népies  orvosságul  szol- 
gál. Egyébként  még  a  Thouinia  striata  (Közép- 
Amerika)  is  «Q.»  néven  szerepel.  B  növények 


fája  igen  kemény,  de  nehezen  hasítható,  ami  a 
«Q.»  a.  m.  fejszetörő  névben  is  kifejezésre  jut. 

Quechua,  indiánus  nép,  1.  Kecsua. 

Queda,  fejedelemség  a  Malakka-félszigeten,  1. 
Kedah. 

Quedenfeldt,  Max,  német  utazó,  szül.  Glogau- 
ban  1851  jún.  13.,  megh.  Berlinben  1891  szept. 
18. 1880— 89-ig  néprajzi  és  rovartani  tanulmá- 
nyok végzésére  Észak-Afrikában  tett  utakat,  üti 
eredményeit  a  Berliner  Zeitschrift  für  Ethno- 
logie  közölte. 

Quedlinburg,  Aschersleben  járás  székhelye 
Magdeburg  porosz  kerületben,  (1910)  27,233  lak. 
973.  itt  volt  az  a  birodalmi  gyűlés,  amelyre  Géza 
király  fényes  követséget  küldött. 

Queeii(ang.,  ejtsd:  kvíü)  vagy  Q.  regnant  vagy 
regent,  Angliában  a  női  uralkodó.  A  királynak  a 
neje  nem  Q.,  hanem  Q.  Gonsort,  számos,  alkot- 
mányilag  biztosított  joga  van,  melyek  közé 
tartozik  az  is,  hogy  «feme  sole»-nak  (férjnél  nem 
levő  nőnek)  s  nem  «feme  covertw-nek  (férjnél 
levő  nőnek)  tekintendő.  Élete  és  személyi  bizton- 
sága a  királlyal  egyenlő  védelemben  részesül. 

Queenborough  (ejtsd:  kvínboro),  város  Kent  angol 
countyban,  (1911)  2468  lak.;  a  Vlissingenből 
Angliába  jövő  hajóút  végpontja, 

Queen  Charlotte-szigetek,  1.  Santa  Gruz-szi- 
getek. 

Queen's  Bencli  (ang.),  1.  King's  Bench. 

Queensbury  (ejtsd :  kínszböri),  város  York  angol 
grófságban,  (1911)  6125  lak.,  szénbányák,  szövő- 
ipar. 

Qneen's  Counsel  (ang.),  1.  Counsel. 

Queen's  County  (ejtsd:  kvínsz  kaunti),  Leinster  ir 
tartomány  egyik  countyja  1710  km^  területtel, 
(1911)  54,362  lakossal.  1841  óta  népessége  a 
nagy  kivándorlás  következtében  több  mint  */g 
részével  csökkent.  Székhelye  Maryborough,  (1911) 
2415  lak. 

Queensiand  (ejtsd:  kvínsziend),  az  ausztráliai  an- 
gol gyarmatok  egyike,  a  kontinens  É.-i  részét 
a  York-félszigettel  együtt  foglalja  magában,  az 
Alf ura-tenger,  Carpentaria-öböl,  a  Korall- ten- 
ger, Nagy-oceán,  Új-Dél- Wales  és  Dél-Ausztrá- 
lia közt,  1.736,500  km^  területtel.  A  partok  hozzá- 
férhetőségét megnehezíti  a  kisebb-nagyobb  öb- 
lökben és  mélyedésekben  bővelkedő  s  szigetekkel 
majdnem  teljesen  elzárt  Great  Barrier  Reef .  Leg- 
jobban a  Carpentaria-öböl  útján  közelíthető  meg. 
Legemelkedettebb  része  D.-en  a  Macpherson 
Rangé,  1737  m.-nyi  legnagyobb  magassággal; 
ettől  B.-ra  számos  kisebb  domblánc  teszi  a  fölüle- 
tet változatossá.  Nagyobb  folyói  a  Brisbane, 
Bumett,  Albert,  Flinders,  Mitchell,  a  Victoria  v. 
Cooper-Creek,  a  Warrego,  Condamine  és  Barwan. 
A  ílóra  trópusi.  A  DNy.-i  rész  száraz  és  kopár  s 
a  hőmérsékleti  különbségek  igen  nagyok.  Q. 
gyarmatnak  fejlődése  a  múlt  század  nyolcvanas 
éveitől  számítható.  Akkor  érte  el  lakossága  a  200 
ezret  s  azóta  népessége  megtöbbszöröződött.  Az 
1920.  évi  becslés  szerint  lakossága  737,085 
főből  állt.  A  lakosságnak  több  mint  fele  ausz- 
tráliai. A  kereső  népességből  (1911)  bányász  és 
iparos  51,716,  őstermelő  84,698.  A  lakosság 
legfontosaljb  foglalkozása  tehát  a  földművelés 
és  bányászat.  A  rendes  mezőgazdasági  műve- 

50* 


Queen's  metaU 


—    788    — 


Quekerek 


lés  alatt  álló  teriilet  mindössze  780  ezer  acre, 
amelyen  3*6  millió  bushel  kukoricát,  285  ezer 
bushel  búzát,  lö  millió  tonna  cukornádat  termel- 
tek 1911.  Az  állatállomány :  619  ezer  ló,  51  mil- 
lió szarvasmarha,  20*7  millió  juh  és  174  ezer 
sertés  volt  1911. 

A  lakosság  gyors  szaporodására  nagy  hatással 
voltak  a  gazdag  aranymezők,  amelyek  Charters 
Towers,  Gimpie,  Hodkinson,  Ravenswood,  Pal- 
mer,  Btheridge  és  Gibert  közelében  feküsznek. 
TekinT;élyes  mennyiségben  ón,  ezüst,  ólom,  vas 
és  hellyel-közzel  gyémánt  is  fordul  elő. 

Külkereskedelmi  forgalma  főleg  az  anyaor- 
szággal és  a  keletindiai  gyarmatokkal  igen  élénk. 
Pontosabb  kiviteli  cikkek :  arany,  gyapjú,  cukor, 
bőr,  hús,  ércek,  a  beviteliek :  szövetek,  fémáruk 
és  iparcikkek.  A  forgalom  szolgálatában  álló 
hajók  száma  205  vitorlás  és  124  gőzös. 

Vasutainak  hossza  kb.  6000  km.  s  mind  az 
állam  tulajdona. 

Az  1859  dec.  10-iki  alkotmány  szerint  a  tör- 
vényhozó testület  a  Legislative  Council-  és  Legis- 
lative  Assemblyből  áll ;  az  előbbi  43  kinevezett, 
az  utóbbi  72  választott  tagot  számlál.  Az  1905. 
évi  választói  törvény  szertut  a  nők  is  birnak 
szavazati  joggal.  A  végrehajtó  hatalmat  az  an- 
gol korona  által  kinevezett  kormányzó  8  mi- 
niszter által  gyakorolja.  Az  iskoláztatás  kötelező. 
A  katonakötelezettség  csekély  kivétellel  minden- 
kire kiterjed  18— 60-ik  életévéig ;  begyakorlott 
katona  azonban  alig  van  negyedfélezer.  A  főváros 
Brishane.  Q.  fölfedezője  1770.  Cook  volt.  Az 
első  európai  gyarmat  fegyencgyarmat  volt,  amely 
a  Brisbane  folyó  mellett  1824— 42-ig  állott  fönn. 
1859  júl.  5-ig  Új-Dél- Walesszel  volt  egybekötve, 
azóta  külön  gyarmat. 

Irodalom.  Q.  official  Jearbook,  évenkint ;  Statistical  Re- 
gister  of  Q.,  évenkint;  Reports  of  the  Department  of  Agri- 
culture,  of  Mines,  of  Geological  Survey  stb.,  évenkint; 
Kennedy,  The  Black  Police  of  Q.,  London  1902;  Petrie,  T. 
Petrie's  Reminiscences  of  Early  Q.,  Brisbane  1904;  Wee- 
don,  Q.  Pást  and  Present,  Brisbane  1897.  Gubányi  K., 
Ausztrália,  Budapest  (évszám  nélkül). 

Qaeen^s  metál  (ang.,  ejtsd:  kvinsz  metti)  vagy 
Q.  fém,  Így  nevezik  azt  a  britanniafémhez  ha- 
sonló ötvényt,  mely  1  rész  antimont,  1  rész  biz- 
mutot,  2  rész  ólmot  és  9  rész  ónt  tartalmaz. 

Queen's  pipe  (ang.,  ejtsd:  kvinsz  pájp)  a.  m.  a 
királynő  pipája,  tréfás  elnevezése  az  angol  kikö- 
tők dokkjaiban  található  nagy  kemencének,  amely- 
ben a  vámhivatal  közegei  megromlott  árúkat, 
8  különösen  csempészett  dohányt  égetnek  el. 

Queenstown  (ejtsd:  kvínsztaun),  1.  a  Délafrikai 
Unió  fokföldi  tartományának  egyik  kerülete  5682 
km2  területtel  s  (1911)  32,905  lak.  Hasonló  nevű 
székhelyének  ugyanakkor  9028  lak.  volt.  —  2.  Q. 
(Cove  of  Cork),  város  Cork  ir  countyban  a  Corki- 
öbölben  fekvő  Great-Island  szigeten,  (1911)  7682 
lak.  Kikötője,  amely  elég  nagy,  hogy  az  egész 
angol  flottát  magába  foglalja,  nagyon  meg  van 
erősítve.  A  világháború  folyamán  Q.  közelében 
1915  máj.  7.  az  aü  36»  német  tengeralattjáró  el- 
sülyesztette  a  Cunard  Line«Lu8itania»  nevű  óriás 
gőzhajóját,  amely  utasokkal  Amerikából  jött.  A 
hajón  volt  2160  ember  közül  764  menekült  meg. 

Queen's  ware  (ang.,  ejtsd :  kvinsz  ver),  így  ne- 
vezik Angliában  a  Wedgwood  által  feltalált  ele- 


fántcsont- vagy  kénsárga  színű,  igen  könnyű  kő- 
edényt. 

Queiroz,  portugál  regényíró,  1.  Ega  de  Queiroz. 

Queiss  (Queis),  a  Bober  105  km.  hosszú  bal- 
oldali mellékfolyója  Liegnitz  porosz  kerületben ; 
ered  az  Iserkammon,  Sagannál  torkollik,  sok 
gyöngykagyló  és  aranyhomok  van  vizében. 

Quekerek  (ang.  quakers  a.  m.  reszketők),  egy 
keresztény  felekezet  neve ;  követői  a  barátok  tár- 
sulatának is  szokták  magukat  nevezni.  Alapító- 
juk Fox  George  (1.  0.)  volt.  Szigorú  és  kegyetlen 
üldözés  mellett  is  gyorsan  terjedtek  Nagy-Britan- 
niában, valamint  Amerikában.  Kiválóbb  képvise- 
lőik többek  közt  Barclay,  Fox  és  Fenn  voltak. 
A  Q.  név  onnan  eredt,  hogy  Fox  egyik  beszédé- 
nek   végén    így    kiáltott    föl:     ((Reszkessetek 
(reszketni  angolul:  to  qimke)  az  Úr  haragjá- 
tól !»  A  Q.  hisznek  a  kereszténység  nagy  alap- 
tényeiben,  sőt  lényegesen  egyeznek  minden  más 
tanelveikben  is.  Főelvük  hogy  «Krisztus  vilá- 
gossága)) eredetileg  benn  van  minden  ember- 
ben. Hisznek  a  szentléleknek  munkájában,  mely 
a  Krisztusban  igazán  hívőket  szentekké,  tisz- 
tákká, igazakká  teszi  és  kimenti  bűneik  szeny- 
nyéből.  Az  emberi  tanultságot  nem  tekintik  lé- 
nyeges szükségnek  a  lelkésznél.  Nincsenek  teo- 
lógiai iskoláik,  hittanáraik,  hittanhallgatóik.  Az 
asszonyok  éppen  úgy  végezhetik  a  lelkészkedés 
munkáját,  mint  a  férfiak.    Istenitiszteleteiken 
mélységes  csöndben  találkoznak  és  maradnak 
mindaddig,  míg  valaki  azt  nem  hiszi  közülök,  hogy 
a  szentlélek  felszólalásra  indítja.  A  keresztség  és 
úrvacsora  szakramentumait  épp  úgy  elvetik,  ille- 
tőleg csak  szellemi  értelemben  óhajtják  vétetni, 
mint  ahogy  mitsem  akarnak  tudni  a  vasárnap  ki- 
vételével bizonyos  napok  és  idők  vallásosán  való 
megtartásáról.  Az  eskütételt  nem  fogadják  el ; 
valamint  ellene  vannak  a  háború  minden  alakjá- 
nak is.  A  rabszolgák  felszabadítása  érdekében  sok 
érdemet  szereztek.  Csakhamar  szükségessé  vált 
rájuk  nézve  is,  hogy  szigorú  fegyelmi  rendszerük 
fen  tarthatása  végett  bizonyos  egyházi  alkotmányt 
dolgozzanak  ki  a  maguk  részére.  A  gyűléseken 
felekezetüknek  bármely  tagja  is  megjelenhet  és 
részt  vehet  az  egyházi  forumok  tárgyalásaiban. 
Nagy  szerepük  van  a  nőknek  a  felekezet  tagjai 
között,  nevezetesen  ők  ügyelnek  fel  a  saját  ne- 
mükhöz tartozó  szegényeknek  szükségeire,  a  női 
elítéltek  gondozása  ő  reájuk  van  bízva,  s  ameny- 
nyiben  a  szegényeknek  gondozása  a  felekezet 
egyik  legszebb  vonása,  ennek  végezése  első  sor- 
ban a  nőkre  várakozik.  A  Q.  bőkezűsége  köz- 
mondásos, úgy  Amerikában,  mint  Nagy-Britan- 
niában. Amerikában  1827  körül  egy  ífic/cs  Éliás 
nevű  nagy  tehetségű  queker  szakadást  okozott  a 
felekezetben  (hicksiták),  tagadván  Krisztus  csoda- 
szerű fogantatásának,  istenségének  és  megváltó 
munkájának  tényeit,valamint  a  szent  iratok  auten- 
tikus és  isteni  tekintélyű  voltát  is.  A  Q.-nek  körül- 
belül fele  csatlakozott  Hicks  nézeteihez,  míg  az 
ú.  n.  ortodox  Q.  Gurney  József  János  norwichi  hit- 
testvérük vezetése  alatt  különösen  a  nevelés  érde- 
keinek ápolására   szentelték   magukat,  s  több 
pontot  feladtak  felekezetük  formalitásából  és  fe- 
gyelmi rendszeréből,  ami  ismét  az  amerikai  hit- 
testvérek között  keltett  nagy  ellenszenvet,  úgy 


Quelea 


—    789    — 


Quercfa 


hogy  Wilbur  János  vezetése  alatt  egy  új  szekta 
alakult  körtikben,  a  wüburitáké,  kik  a  felekezet 
régi  hagyományaihoz  és  sajátlagosságaihoz  való 
merev  ragaszkodásukról  nevezetesek.  Számuk 
1906.  Nagy-Britanniában  és  Írországban  17,910, 
Észak-Amerikában  118,306,  Ausztráliában  556 
lélek  volt.  Németországban  is  van  vagy  30  Q., 
s  apróbb  gyülekezeteik  Francia-,  Dán-,  Norvég-, 
Törökországban  és  Dél-Afrikában.  V.  ö.  a  róluk 
szóló  cikket :  Realencykl.  für  prot.  Theologie  u. 
Kirche,  16  köt.  (3.  kiad.  Leipzig  1905). 

Quelea  (állat),  1.  Piroscsőrü  szövőmadár, 

Quelimane,  város,  1.  QuiUbnane. 

Quellinus  (Quellyn),  1.  Artúr,  az  idősb,  fla- 
mand szobrász,  szül.  Antwerpenben  1609.,  megh. 
u.  0.  1668  febr.  23.  Id.  Q.  Erasmus  szobrász  fia 
és  tanítványa,  utóbb  Duquesnoy  Frangoisnál  ta- 
nult Rómában,  honnan  164!0.  tért  haza  és  itt  — 
Rubens  hatása  alatt  is  —  a  barokk  szobrászat 
legkiválóbb  képviselője  lett.  Nagyszerű  műve  az 
amsterdami  új  városház  sok  szoborból,  dombor- 
műből  álló  belső  és  külső  plasztikai  dísze,  melyen 
sok  segéde,  köztük  unokaöccse,  ifj.  Q.  Artúr  is 
dolgozott  (1648—1855).  Hollandiában  készített 
egyéb  müvei  közül  főleg  Cornelis  de  Graeff  pol- 
gármester mellszobra  (Amsterdam,  Rijksmuseum) 
válik  ki.  Hazatérése  után  antwerpeni  templomokat 
(antwerpeni  székesegyház,  Szt.  Jakab-templom, 
brüsszeli  székesegyház)  díszített  pompás  szobrok- 
kal, síremlékekkel. 

2.  §.,  Erasmus,  az  ifjabb,  flamand  festő,  az 
előbbinek  bátyja,  szül.  Antwerpenben  1607  nov. 
19.,  megh.  u.  o.  1675  nov.  7.  Verhaegen  tanít- 
ványa volt,  majd  Rubens  erős  hatása  alatt  állott 
és  főleg  nagyméretű  egyházi  képeket  festett. 
Ilyenek :  Pihenés  az  Egyiptomba  való  menekü- 
lésen (Gént,  Megváltó-templom) ;  Szt.  Rókus  (Ant- 
werpen, Szt.  Jakab-templom).  A  budapesti  Szép- 
művészeti Múzeumban  (Pálffy-gyüjt.)  van  Saul 
Dávid  hárfajátékát  hallgatja  c.  kisebb  képe. 

Quelpart  (Quelpaerd,  kinaiaul :  Cí-csou,  ko- 
reaiul :  Gsjei-dzsu),  sziget  a  Korea  és  Japán  közt 
levő  Koreai-tengerszorosban,  területe  1850  km^, 
lakóinak  száma  mintegy  134,000,  ezekből  kb. 
50,000  a  sziget  fővárosában  Csjei-dzsuban  él.  He- 
gyekkel borított  sziget,  legmagasabb  csúcsa,  az 
Auckland,  mintegy  2000  m.  magas.  Hollandusok 
fedezték  föl  a  szigetet. 

Quem  Deus  perdere  ¥ult,  dementat 
prins  (lat.)  a.  m.  akit  az  isten  el  akar  veszíteni, 
annak  előbb  az  eszét  veszi  el, 

Quem  Dii  odere,  paedagog^um  fecere 
(lat.)  a.  m.  akit  az  istenek  gyűlölnek,  tanítóvá 
teszik,  szálló  ige,  különösen  abból  a  korból,  ami- 
kor a  tanítói  hivatás  a  rendezetlen  anyagi  java- 
dalmazás és  a  csekélyebb  megbecsültetés  miatt 
sok  küzdelemmel  és  méltatlansággal  járt. 

Qnemodero  (spany.),  a  tűzhalálra  ítélt  eret- 
nekek vesztőhelye. 

Quenst.,  tud.  állatnevek  után  Quenstedt 
Friedrich  August  (1.  o.)  nevének  rövidítése. 

Quenstedt,  Friedrich  August,  német  geoló- 
gus, szül.  Eislebenben  1809  aug.  9.,  megh.  Tübin- 
genben  1889  dec.  21.  1830-ban  a  berlini  egyete- 
men a  mineralógiai  és  geológiai  gyűjtemény  asz- 
szisztense  lett.  1837-ben  meghívták  a  tübingeni 


egyetemre  az  ásvány-földtan  tanárának,  ahol 
világhírű  gyűjteményt  szervezett.  Nevezetesebb 
művei :  DasFlötzgebirgeWürttembergs  (2.  kiad., 
Tübingen  1851) ;  Der  Jura  (u.  o.  1857) ;  Petre- 
faktenkunde  Deutschlands  (7  köt.  atlaszokkal, 
Leipzig  1846—1877) ;  Die  Ammoniten  der  Schwá- 
bischen  Jura  (2  atlasszal,  Stuttgart  1883—1888) ; 
Methode  der  Krystallographie  (1840) ;  Handbuch 
der  Mineralogie  (1854).  Tőle  származik  a  Q.-féle 
lineáris  kristályprojekció. 

Quenstedtit  (ásv.),  vasszulfát : 
Fe2(SO4)3+10H2O, 
gipszkülsejű  monoklin  táblás  vörösesibolya  kris- 
tályok, amelyek  a  vízben  sűríí  olajszerű  folya- 
dékká folynak  szét.  Lelőhelye  Copiapo  Chilében 
és  Montpellier  Jowában. 

Quent  (Quint,  QuentUn),  német  súlymérték 
1-66  gr.  értékben. 

Quental  (ejtsd:  keStai),  Anthero  de,  portugál 
költő,  szül.  Ponta-Delgadában  (Sao-Miguel)  1842 
ápr.  18.,  megh.  (öngyilkos  lett)  1891  okt.  7.  Jo- 
got tanult,  de  csakhamar  az  irodalomra  adta  ma- 
gát. Költői  tevékenységén  kívül  történelmi  s 
filozóflai  munkákat  is  írt.  Nevezetesebb  költői 
művei :  Odas  modernas  (Coimbra  1865) ;  Prima- 
veras  romanticas  (Portó  1872)  s  a  híres  Os  so- 
netos  completos  (Portó  1886)  c.  kötet ;  legismer- 
tebb filozófiai  munkája :  Tendencias  geraes  da 
philosophia  na  segunda  metade  do  seculo  XIX. 
(Portó  1890). 

Quentin,  1.  Saint-Quentin. 

Quérard  (ejtsd:  kerár),  Josepli  Marié,  francia 
bibliográfus,  szül.  Rennesben  1797  dec.  25.,  megh. 
Parisban  1865  dec.  3.  Mint  könyvkereskedősegéd 
beutazta  Francia-,  Angol-  és  Olaszországot,  min- 
denütt adatokat  gyűjtve  a  francia  irodalomhoz. 
1819— 1824-ig  a  bécsi  Sehalbacher-féle  üzletben 
dolgozott  s  aztán  visszament  Parisba.  Főmun- 
kája :  La  Francé  littéraire  (10  köt.,  Paris  1827— 
1842  és  két  pótkötet  1854-64).  Ennek  folyta- 
tása :  La  littérature  franpaise  contemporaine  (6 
köt.,  u.  0.  1842—1857).  Egyéb  művei :  Auteurs 
déguisés  de  la  littérature  frangaise  au  XIX*  siécle 
(u.  0.  1845) ;  Les  supercheries  littéraires  dévoi- 
lées  (2.  kiad.  Brunet  átdolgozásában,  3  köt.,  1869 
—1871);  a  Le  Q  c.  folyóirat  (1855—56,  2.  köt.). 
Hátrahagyott  iratai:  Livresperdus(1872) ;  Livres 
á  clef  (1873). 

Quercetanus,  Dtichesne  (l.  o.)  francia  törté- 
netbuvár  latinosított  neve. 

Quercetin,  1.  Természetes  organikus  festő- 
anyagok. 

Quercia  (ejtsd:  kvercsa),  Jacopo  della,  olasz  szob- 
rász, szül.  valószínűleg  a  Siena  melletti  Querciá- 
ban  1374.,  megh.  Bolognában  1437  okt.  20.  Aty- 
jának, egy  ötvösmesternek  tanítványa  volt.  Mű- 
ködött Luccában,  Sienában,  Firenzében  és  Bolo- 
gnában. Főművei :  Ilaria  del  Caretto  síremléke  a 
luccai  székesegyházban  (1406),  az  ú.  n.  Fonté 
Gaia  Sienában  (1409—19),  márvány  keresztelő- 
kút  a  sienai  székesegyházban,  a  bolognai  S.  Pet- 
ronio  főkapujának  47  domborműve  (1425-től 
kezdve),  s  ugyané  főkapu  fölött  Madonna  a  kis 
Jézussal.  Tömeges  fölfogás  és  erőteljes  drámai 
ábrázolás  jellemzi  egészen  egyéni  művészetét, 
mely  na^  hatással  volt  a  fiatal  korában  Bolo- 


Quercit 


-     790    — 


Quesnay 


gnában  dolgozó  Michelangelóra.  V.  ö.  Gornelius, 
Jacopo  della  Q.  (Halle  a.  S.  1896). 

Quercit  (tölgymakk-cukor),ötvegyéYtékű.  fenol, 
amelyet  nem  régiben  még  ötvegyértékű  alkohol- 
nak tartottak.  Származik  a  hexahidrobenzolból 
(CgHe.He),  ha  abban  öt  hidrogénatomot  öt  hidroxil- 
(OH)  gyökkel  helyettesítünk ;  kémiai  képlete  tehát 
CeH7(OH)6.  A  tölgymakkból  vízzel  való  kivonás 
által  állítjuk  elő.  Kemény  prizmákban  kristályo- 
sodik ;  vízben  oldódik  és  édes  ízü ;  op.  235°.  Ma- 
gában vagy  jódhidrogénnel  hevítve  különféle 
benzolszármazékok,  oxidációkor  pedig  nyálkasav 
és  trioxiglutársav  képződik  belőle. 

Quercitrin  (quercitronsav),  a  glikozidák  cso- 
portjába tartozó  vegyület,  amely  a  Quercus  tinc- 
toria  kérgében  található  és  abból  borszesszel  ki- 
vonható ;  kémiai  képlete  CggHggOao.  Fényes  tűkből 
álló  kristályos  test,  amelynek  színe  a  víztarta- 
lomtól függően  különféle  sárga.  Op.  168o.  Alko- 
holban könnyen,  vízben  nehezen  oldódik.  A  Q.-t 
sárga  festéknek  használják,  1.  Quercitron-kéreg. 

Quercitron-fa,  1.  Quercitron-kéreg. 
,  Quercitron-kéreg  (növ.),  a  Quercus  tindoria 
(Észak-Amerika)  kérge,  mely  egyike  a  legfonto- 
sabb festőanyagoknak,  s  általa  más  sárga  festé- 
ket adó  növények  (Genista,  Maciura,  Serratula) 
egészen  háttérbe  szorultak.  A  Q.  guercitrint 
(1.  0.)  tartalmaz,  mely  más  festékekkel  különféle 
jó  árnyalatokat  ad  és  azért  úgy  a  kartongyár- 
tásban, valamint  a  pamut-  ós  gyapjufestésben 
alkalmazást  talál.  B  fa  szíjácsa  (Quercitron-fa) 
szintén  tartalmaz  quercitrint. 

Quercus  L.  (qöv.),  1.  Tölgyfa. 

Quercy,  Le  (ejtsd.-  kerszi),  a  régi  Franciaország 
egyik  tartománya  Guyenneben,  területe  6930 
km2,  fővárosa  Cahors.  Haut-Q.  és  Bas-Q.-re  volt 
fölosztva.  A  X.  sz.-ig  Aquitániához,  majd  föl- 
váltva Francia-  vagy  Angolországhoz  tartozott, 
1451.  végleg  francia  birtok  lett.  1790-ben  Lot 
département-t  és  Tam-et-Garonne  egy  részét  al- 
kották belőle. 

Querela  (lat.)  a.  m.  panasz.  Q.  nullitatis, 
semmiségi  panasz ;  Q.  denegatae  v.  protractae 
justitiae,  az  igazságszolgáltatás  megtagadása 
vagy  késedelmessége  miatt  a  felső  bírónál  emelt 
panasz ;  Q.  inofficiosi  testamenti,  a  köteles  részre 
jogosítottat  kitagadása  miatt  illető  kereset ;  Q. 
inofficiosae  donationis,  kereset,  mellyel  a  kö- 
teles részre  jogosított  azt  az  ajándékozótól  köve- 
telheti, aki  az  ajándékozás  által  a  köteles  részt 
megsértette. 

Querela  Hungáriáé  (lat.)  a.  m.  Magyar- 
ország panasza.  Nagy  hírű  munka,  amely  latin 
és  magyar  nyelven  először  1619.  jelent  meg  s 
azóta  több  kiadást  ért.  Az  első  kiadás  Kassán  lá- 
tott napvilágot  s  szerzője  valószínűleg  a  híres 
protestáns  polemikus  író,  Alvinczi  Péter  lelkész 
volt.  A  könyv  célja  az  volt,  hogy  Bethlen  Gábor 
fejedelemnek  1619-iki  támadását  igazolja.  Páz- 
mány Péter  még  ugyanabban  az  évben  cáfolatot 
Irt  ellene. 

Querelle  d'Allemand  (franc,  ejtsd:  körei 
daiiman),  valami  Ürüggyel  elkezdett  veszekedés. 
B  szólásmód  némelyek  szerint  AUemantól,  egy  a 
XIII.  sz.-ban  DK.-i  Franciaországban  ólt  hatalmas 
és  civódó  nemesi  család  nevétől  ered. 


Querétaro  (ejtsd:  ke—),  1.  Mexikó  egyik  államay 
területe  11,638  km^,  (1912)  24;7,195  iák.  É.-i  ré- 
szét erdős  hegyek  takarják.  Főfolyója  a  Platé. 
Éghajlata  egészséges,  nagyrészt  száraz.  Ter- 
ményei :  kukorica,  cukor  ;  bányákban  (ezüst,  hi- 
gany, réz,  malahit,  antimon)  gazdag.  —  2.  Q., 
fővárosa  Q.  államnak,  1912  m.-nyi  magasban, 
termékeny  síkságon,  (1912)  33,062  lak.,  köztük 
számos  indiánus  és  mesztic ;  nagy  pamutfonó-  és 
szövőgyárakkal.  Q.  legjelentékenyebb  épületei  a 
székesegyház,  több  kolostor,  a  múlt  században 
épült  vízművek.  Q.-t  a  XV.  sz.-ban  aztékok  ala- 
pították. 1531-ben  spanyol  kézre  került.  Miksa 
mexikói  császárt  1867.  jún.  19.  Miramon  és  Mejia 
generálisaival  együtt  a  800  m. -nyíre  fekvő  Cerro 
de  las  Campanason  főbelőtték.  Bmlékére  1901. 
kápolnát  emeltek.  V.  ö.  Kahlig,  Geschichte  der 
Belagerung  von  Q.  (Wien  1879). 

Querfurt,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Merseburg  porosz  kerületben,  (1910)  4877  lak.,  cu- 
kor- és  téglagyárral,  valamint  mészégetőkkel. 

Querfurti  Bruno,  1.  Bruno,  3. 

Quérieux,  folyó,  1.  Hallue. 

Querimba,  1.  Kirimha-szigetek. 

Querlonde  (ejtsd:  kerioSd),c?M  Hamel  de,  Ferdi- 
nánd, lovag,  1848— á;9-iki  honvédezredes,  szül. 
Prágában  1811  ápr.  26.,  megh.  Pozsonyban  1873 
szept.  2.  A  2.  sz.  (Sándor)  gyalogezred  századosa 
volt,  mikor  egész  ezredével  együtt  1848.  a  ma- 
gyar ügyhöz  pártolt.  Mint  honvédőrnagy  szer- 
vezte Trencsénben  a  40.  honvédzászlóaljat,  mely- 
nek okt.  19.  parancsnoka  lett.  Ezzel  és  egy  kis 
nemzetőrcsapattal  mint  alezredes  működött  a  fel- 
vidéki Hurbanisták  ellen  s  Budatinnál  1848 
dec.  11.  sikeresen  harcolt  Frischeisen  ezredes 
betörő  csapatával.  1849  jan.  3.  új  csatát  vívott 
itt,  melyben  vereséget  szenvedett  és  csapatával 
Komáromba  vonult.  A  vár  felmentése  után  Sze- 
gedre rendelték  az  ottani  hídfő  megerősítésére. 
1849  júl.  ezredessé  nevezték  ki  s  egy  tartalék- 
hadosztály élére  állították.  B  6000  főnyi  csapat- 
tal Aradon  Görgey  hadseregéhez  csatlakozott  s 
azzal  együtt  tette  le  a  fegyvert  Világosnál.  A 
hadi  törvényszék  halálra,  majd  kegyelem  útján 
18  évi  várfogságra  ítélte.  1856-ban  kegyelmet 
kapott  s.  mint  jeles  mérnök  működött  a  ka- 
rinthiai,  1864 — 70-ig  pedig  a  kassa-oderbergi 
vasútnál. 

Quemeus,  1.  Duchesne,  1. 

Quero,  helység  Felső-Olaszországban,  a  Piave 
mellett,  Feltretől  D.-re.  1917  nov.  18.  Below  né- 
met csapatai  elfoglalták.  1918  október  végén  az 
olaszok  visszafoglalták. 

Querolus  (A  panaszkodó),  egy  Plautus  Aulu- 
lariáját  utánzó  latin  komédia  címe,  melyet  isme- 
retlen szerző  írt  félig  verses,  félig  prózai  alak- 
ban a  Kr.  u.  4.  vagy  5.  sz.-ban  (kiadta  Peiper, 
Leipzig  1875).  A  középkorban  Plautustól  szár- 
maztatták. 

Quesnay  (ejtsd :  kéné),  Fravgois,  francia  orvos 
és  Jíözgazda,  szül.  Merreyben  (Eure  département) 
1694  jún.  4.,  megh.  Parisban  1774  dec.  16.  XV. 
Lajos  és  Pompadour  asszony  házi  orvosa  volt.  0 
alapította  meg  az  ú.  n.  fizioh^atizmust  (1.  o.). 
Főbb  művei:  Tableau  économique  (1756);  La 
physiocratie  (Paris  és  Leiden  1767—68,  2  köt.); 


Quesnay  de  Beaurepafre 


—     791     — 


Quezaltenango 


Oeuvres  économiques  et  philosophiques  de  Q. 
(Frankfurt  a./M.  1888,  kiadta  Oncken  A.)  Munkái- 
ból fordított  Fenyvessy  Adolf  (1886).  V.  ö  Kell- 
net',  Zur  Geschichte  des  Physiokratismus  Q.- 
Gournay-Turgot  (Göttingen  1847). 

Quesnay  de  Beaurepaire  (ejtsd :  kéné  dö  boröper), 
Jules  (írói  néven  Glouvet),  francia  író  és  állam- 
ügyész, szül.  Saumurben  1838  júl.  2.  A  Boulanger, 
Rochefort  és  Dillon  ellen  indított  pörben  ő  kép- 
viselte a  vádat,  mely  a  nevezettek  elítélésével 
végződött.  1893-ban  a  semmítőszék  elnökévé  tet- 
ték. Midőn  a  semmítőszék  1898.  elhatározta  a 
Dreyfus-pör  revízióját,  Q.  lemondott  elnöki  állá- 
sáról s  1899.  a  hírlapokban  megtámadta  bírótár- 
sait, hogy  pártszempont  vezette  őket.  Következő 
műveit  említjük  meg :  Hístoire  du  vieux  temps 
(1880) ;  Le  Forestíer  (1880) ;  Le  Marinier  (1881) ; 
Le  Berger  (1882).  Ez  utóbbi  három  költemény- 
füzet. Regényei :  La  famille  Bourgeois  (1883) ; 
L'idéal  (1884);  L'étude  Chandoux  (1885) ;  Marié 
Fougére  (1889,  Luce  Herpin  álnéven) ;  Le  Pöre 
(1886,  melyet  színdarabbá  is  feldolgozott).  Poli- 
tikai röpiratai:  Le  Panama  etlarépublíque  (1899); 
Franyais  et  cosmopolites  (1901). 

Quesne  de  Béthune,  ó-francia  költő,  1.  Gue- 
non. 

Qnesnel  (ejtsd:  kenei),  Pascttsius,  francia  kat. 
teológus,  a  jansenizmus  előmozdítója,  szül.  Pa- 
risban 1634  júl.  14.,  megh.  Amsterdamban  1719 
dec.  2.  Oratoriánus  szerzetes  volt  és  kiadta  az 
újszövetségi  szentírás  francia  fordítását  (1694) 
az  egyház  által  kárhoztatott  Jansen-féle  elvek- 
kel telített  erkölcstani  jegyzetekkel.  B  fordítás 
olvasását  1708.  XI.  Kelemen  Uni versi  Dominici 
brevéjében  megtiltotta  és  a  meglevő  példányok 
elégetését  rendelte  el.  A  francia  parlamentnek 
ez  nem  tetszvén,  a  brevét  nem  fogadta  el,  a  jan- 
senisták  pedig  Noaílles  chálonsi  püspök,  később 
párisi  érsek  és  bibornok  vezetésével,  ki  a  Q.-féle 
fordítást  tévedésből  jóváhagyta,  hevesen  tilta- 
koztak ellene.  Erre  a  pápa  XIV.  Lajos  kérelmére 
1713  szept.  8.  az  Unigenitus  bullát  adta  ki, 
amelyben  Q.  müvéből  101  tételt  kárhoztatott. 
L.  még  Jansenizmus. 

Quesnoy,  Z^e  (ejtsd:  lökeuoa),  1.  város Nord  fran- 
cia départementban,  (1911)  2053  lak.  Megerősített 
hely.  1654-ben  Turenne,  1712.  Szavojai  Jenő, 
majd  Villars,  1793.  az  osztrákok,  1794.  Scherer 
foglalta  el. 

2.  Q.,  helység  Franciaországban,  Pas-de-Ca- 
iais  départementban  370  lakossal.  1918  október 
végén  az  angolok  és  németek  közt  itt  kemény 
harcok  folytak ;  nov.  4.  a  németek  kénytelenek 
voltak  kiüríteni. 

Quesnoy,  du,  flamand  szobrászcsalád,  1.  Du- 
quesnoy. 

Quételet  (ejtsd  :ketió),jDam&erí  Adolphe  Jacques, 
belga  matematikus,  csillagász  és  fizikus,  híres 
statisztikus,  szül.  Gentben  1796  febr.  22.,  megh. 
Brüsszelben  1874  febr.  17.  Gentben  és  Brüsszel- 
ben tanár,  majd  itt  a  vezetése  alatt  épült  csillag- 
vizsgáló intézet  igazgatója  volt.  1841-ben  a  belga 
központi  statisztikai  bizottságnak  is  igazgatója 
lett.  Kültagja  volt  a  Magyar  Tudományos  Aka- 
démiának. Sokoldalú  működése  közben  főleg  a 
meteorológia  és  statisztika  terén  szerzett  érdé- 1 


meket.  Tőle  ered  a  iiagy  számok  törvénye  (1.  0.) 
máskép  Q.  törvénye.  Sok  munkát  írt,  melyek 
közül  említésre  méltók  :  Astronomieólémentaire 
(Bruxellesl826) ;  Physique  populaire  de  la  cha- 
leur  (u.  0.  1852) ;  Sur  le  climat  de  la  Belgique 
(u.  0.  1849  és  1857) ;  Sur  la  physique  du  globe 
(u.  0.  1861) ;  Hístoire  des  sciences  mathé- 
matiques  et  physiques  chez  le  Belges  (u.  0. 
1865);  Statistique  intemationale  (u.  0.  1865). 
Leghíresebb  munkája:  Physique  sociale  (Paris 
1869),  melyben  az  átlagember  fogalmával  ő  fog- 
lalkozott először.  Q.  sok  folyóiratnak  is  volt  a 
kiadója. 

Quételet  törvénye  a.  m.  a  nagy  számok  tör- 
vénye (1.  0.). 

Quetta  (Koita),  kerület  és  város  Beludzsisz- 
tánban,  erődítményekkel,  brit-indiai  állandó  hely- 
őrséggel és  nagy  puskapor-  és  fegyvertárral. 

Quetzalcouatl  az  azték  aranykor  mesés  ki- 
rálya, Mexikó  népeinek  keletről  visszavárt  Mes- 
siása, akit  az  őslakók  a  hódító  Cortesben  véltek 
felfedezni.  A  név  jelentése  a  tollas  (ill.  szárnyas) 
kígyó,  vagy  kevésbbé  valószínű  magyarázat 
szerint  a  csodás  ikertestvér. 

Queue  (franc,  ejtsd:  kö)  a.  m.  fark,  billiard- 
dákó ;  katonai  értelemben :  a  csapat  utolsó  osz- 
tálya, egy  hadoszlop  vége;  nyilvános  ünnepé- 
lyességeknél: az  egyenként  v.  kettesével  egy- 
másután, a  bemenethez  vagy  nézőtérre  nyomuló 
személyeknek  a  sora. 

Quevedo    y    Villegas    (ejitsd:    kevódoi  vilyégasz), 

Francisco  de,  spanyol  író,  szül.  Madridban  1580 
szept.  26-án,  megh.  Víllanueva  de  los  Infantes- 
ben  1645  szept.  8.  Alcalában  tizenöt  éves  korában 
teológiai  doktor  lett.  Egy  párbaja  miatt,  melyben 
ellenfelét  megölte,  kénytelen  volt  Sziciliába  me- 
nekülni, ahol  fogságba  is  került,  amelyből  csak 
negyedfél  esztendő  múlva  szabadult  ki.  Egy,  az 
udvar  ellen  intézett  szatírája  miatt  nemsokára  is- 
mét börtönbe  vetették.  Innen  kiszabadulva,  Vílla- 
nueva de  los  Infantesbe  vonult  vissza.  Q.  sokol- 
dalú irodalmi  munkásságot  fejtett  ki  mint  költő, 
novellista,  moralista  s  már  nagyon  fiatal  korában 
feltűnést  keltett  szatirikus  és  humorisztikus  mű- 
veivel. A  költészet  majd  minden  faját  művelte 
igaz  hivatottsággal,  bár  sok  helyütt  dagályos, 
és  ízléstelen.  Különösen  szatirikus  levélkéit  és 
humorisztikus  románcait  kedvelik.  A  regényírás 
terén  legnevezetesebb  alkotása :  História  y  vida 
del  gran  Tacano  című  műve,  amely  az  úgyneve- 
zett pikareszk  vagy  kópéregények  fajához  tarto- 
zik. Egyetemes,  széles  tudás  nyilvánul  egyéb, 
többnyire  moralizáló  és  politikai  prózai  művei- 
ben. Művei  először  Brüsszelben  (1660—1670, 
3  köt.)  jelentek  meg;  legújabb  s  legjobb  ki- 
adásuk Guerra  y  Orbétól  való  a  Biblioteca  de 
autores  espanolesben  (Madrid  1852—59,  2  köt.). 
Költeményei  újabban  El  libro  verde  (u.  0.  1874) 
cím  alatt  jelentek  meg.  Költeményeiből  néhányat 
Körösi  A.  spanyol  antológiája  tartalmaz.  V.  ö. 
Baumstark,  Don  F.  de  Q.  (Freiburgi.  Br.  1871) ; 
Mérimée,  Essai  sur  la  vie  et  les  oeuvres  de  Fr. 
de  Q.  (Paris  1886). 

Quevilly,  1.  Petit- Queuilly. 

Quezaltenango  {Q.  deV  Esinrito  Santo),  fő- 
városa Guatemala  Q.  departementjának  a  Santa 


Quia 


—    792    — 


Quillaja 


Maria  tűzhányó  lábánál,  (1912)  30.000  főleg  in- 
diánus  lak.,  van  székesegyháza,  jogi  és  orvosi  fő- 
iskolája. 1524;.  Alvaredo  alapította  Xelahue  in- 
diánus  város  helyén.  1902  ápr.  18.  földrengés  pusz- 
tította, októberben  pedig  kitört  a  Santa  Maria. 

Quia  (lat.)  a.  m.  mivel,  minthogy. 

Quibdo  (ejtsd :  kibdó),  város  Colombia  Cauca  de- 
partementójában,  körülbelül  7000  lak.,  arany  kivi- 
tellel ;  Q.  cölöpökön  épült,  közelében  dús  rézbá- 
nyák vannak. 

Qui  bene  distingait,  bene  docet  (lat.) 
a.  m.  aki  jól  különböztet,  jól  tanít  (mert  nem  a 
látszat  szerint  ítél). 

Quiberon  (ejtsd:  kiberoS),  1.  14  km.  hosszú,  2—3 
km.  széles  félsziget  Bretagne  D.-i  partján,  Mor- 
bihan  francia  dópartementban ;  Penthiévre  erős- 
ség védi.  —  2.  Q.  község  a  félsziget  D.-i  végében, 
vasút  mellett,  (1911)  36'95  lak.,  tengeri  fíirdővel  és 
két  kikötővel.  1795  júl.  20.  a  Puisaye  vezérelte 
emigránsokon  Hoche  köztársasági  csapatai  itt 
győzelmet  arattak. 

Quibo,  sziget,  1.  Coiha. 

Quibor,  város  Venezuela  Lara  államában,  614 
m.  magasan,  10.000  lak.,  keesketenyésztéssel. 

Quiche  (ejtsd:  kiese),  fövárosa  Guatemala  Q. 
departementójának,  Q.  egykori  fővárosának,  TJtat- 
lan-neik  helyén,  10.000  lak. 

Quicherat  (ejtsd :  kisrá),  1.  Juks^  francia  törté- 
netíró, szül.  Parisban  1815  okt.  13.,  megh.  u.  0. 
1882  ápr.  9.  Az  École  des  Chartes  tanára  volt 
1848  óta.  Művei :  Procés  de  condamnation  et  ré- 
habili tation  de  Jeanne  d'Arc  (Paris  1841—49,  5 
köt.) ;  Histoire  de  Sainte-Barbe  (1860-64,  3  köt. ) ; 
De  la  formation  des  anciens  noms  et  de  lieu  (1867) ; 
Histoire  du  costume  en  Francé  (1874).  Halála  után 
jelent  meg :  Mélanges  d'archéologie  et  d'histoire 
(1885-86,  2.  köt.). 

2.  Q.,  Louis^  francia  filológus,  szül.  Parisban 
1799  okt.  12.,  megh.  u.  0.  1884  nov.  17.  Számos 
tankönyvet  és  lexikográfiái  munkát  írt.  A  legfon- 
tosabbak :  Dictionnaire  latin-frangais  (Davelny- 
val  együtt,  Paris  1844) ;  Dictionnaire  franpais- 
latin  (1858) ;  Traité  de  versification  latiné  (1839, 
29.  kiad.  1882) ;  Nouvelle  prosodie  latme  (1839, 
32.  kiad.  1893) ;  Traité  de  versification  fran9aise 
(1838,  2.  kiad.  1850). 

Quichua,  1.  Kecsua. 

Qaicunque  (Symbolum  Q.  v.  symbolum 
Athanasümi),  az  ú.  n.  Athanasius-fóle  hitvallás 
kezdő  szava,  melyről  magát  az  egész  hitvallást  is 
nevezni  szokás.  A  Szentháromság  és  a  Fiuisten- 
nek  emberrel óte  tanát  az  ortodox  felfogás  sze- 
rint határozott  tételekben  fejezi  ki,  úgy  amint  a 
tan  a  kalcedoni  zsinaton  (451)  az  egyházban  ki- 
fejezést nyert. 

Quidam  (lat.)  a.  m.  valaki. 

Quidde,  Ludvig,  német  történetíró  és  pohtikus, 
szül.  Brémában  1858  márc.  23.  Előbb  Majna- 
Frankfurtban  és  Königsbergben  dolgozott  a  régi 
uémetbirodalmi  gyűlések  oklevéltárának  kiadá- 
sában. 1889-ben  indította  meg  a  Deutsche  Zeit- 
schrift  für  Geschichtswissenschaft  című  folyó- 
iratot. 1890— 92-ben  Rómában  a  Porosz  Történeti 
Intézet  titkára  volt.  1896-ban  a  bajor  német  nép- 
párt vezére  lett  s  az  ő  műve  volt  a  bajor  liberá- 
lisok és  demokraták   egyesítése.    Művei:    Der 


schwábisch-rheinische  Stádtebund  ím  Jahr  1384 
(Stuttgart  1884) ;  Die  Entstehung  des  Kurf ürsten- 
kollegiums  (Frankfurt  1884) ;  Der  Militarismus 
im  DeutschenReiche  (1893);  Caligula,  Eine  Studie 
über  römischen  Caesarén -Wahnsinn  (Leipzig 
1894,  29.  kiad.).  B  műve,  melyben  burkoltan 
II.  Vilmos  német  császárt  támadta,  nagy  feltűnést 
és  felháborodást  keltett. 

Quidditas  (lat.),  a  skolasztikusok  műszava  a 
latin  quid-ből :  a  miség,  a  dolgok  mivolta,  a  do- 
log lényeges  tulajdonságainak  foglalatja. 

Qnid  juris  (lat.)  a.  m.  mi  a  jognak  az  állás- 
pontja ?  (valamely  kérdést  hogyan  kell  a  jog  sze- 
rint eldöntoni  ?) 

Quid  nimis  (lat.),  1.  Méden  agán. 

Qaid  pro  quo  (lat.,  a.  m.  valamit  valami 
helyett),  elcserélés,  félreértés. 

Quidquíd  agis,  pradenter  ágas,  et 
respice  íinem  (lat.  hexameter)  a.  m.  bármit 
cselekszel,  okosan  cselekedd  és  nézd,  mi  a  vége. 

Quidqnid  delirant  reges,  plectuntur 
Acbivi  (lat.)  a.  m.  bármit  vétenek  esztelenségük- 
ben  a  királyok  (Agamemnon  és  Achilles),  azért 
a  görögöknek  kell  lakolniok.  Idézet  Horatiusból 
(Ep.  I.  2.  14.). 

Quies  (lat.)  a.  m.  nyugalom. 

Quieta  non  movere  (lat.)  a.  m.  a  nyugodt 
dolgokat  nem  kell  mozgatni,  zavarni  (« Quieta 
movere»  —  Sallustiusnál  fordul  elő). 

Quietisták,  a  quietizmus  (1.  0.)  hívei ;  továbbá 
egy  görög-keleti  szekta  hívei,  1.  Hezichaszták. 

Quietiv  (lat.),  ellentéte  a  motiv-nak ;  emez 
cselekvésre^  amaz^iem  cselekvésre,  nyugalomban 
maradásra  indító  ok.  Schopenhauer  műszava.  Aki 
ugyanis,  Schopenhauer  szerint,  az  akaratot  ma- 
gában legyőzte,  azt  okok  nem  bírják  többé  cse- 
lekvésre, ill.  nem  mozgatják ;  nem  motivumok, 
hanem  guietiviimok. 

Quietizmus  (a  latin  quies  a.  m.  nyugalom  szó- 
tól), az  a  magatartása  a  léleknek,  mely  nem  kíván, 
akar,  cselekszik  semmit,  ideálja  a  buddhizmusnak 
és  Schopenhauer  filozófiájának.  Teológiai  érte- 
lemben misztikus  irány,  melyet  Szt.  Teréz  és 
Szalézi  Szt.  Ferenc  után  a  spanyol  Molínos  rend- 
szeresen fejtett  ki ;  a  lélek  csöndesen  imádkozik, 
passzív  nyugalomba  merül,  a  léleknek  isten  rá- 
hatása alá  való  bocsátása.  Fénélon  is  hajlik 
erre,  de  Bossuet  föllépése  folytán  a  pápa  Féné- 
lon ebbeli  tételeit  elítélte  és  ezzel  a  Q.-t  kivé- 
gezte. 

Quiévrain  (ejtsd:  kiévreS),  község  Hainaut  belga 
tartományban,  (1911)  4953  lak.  1792  ápr.  29.  az 
osztrákok  a  franciákat  itt  legyőzték. 

Quijo  (ejtsd:  kihó),  ecuadorí  indiánus  törzs,  a 
quitu-törzs  egyik  ága. 

Quilate,  a  karát  neve  Braziliában. 

Quílieboa  (ejtsd :  kiiifcsóa),  1.  Santander. 

Quilimane,  város,  1.  Quillimane. 

Quillabamba  (ejtsd :  kiiiya— ),  az  ücayali  K.-i 
forrásfolyója  (Amazon  vízrendszer)  Peru  dél- 
amerikai  állam  Cuzco  departamentójában,  az 
Urubamba  és  Paucartambo  összefolyásából  ered, 
áttöri  a  K.-i  Kordillerákat  s  úgy  egyesül  a  Tam- 
boval  az  ücayali  vá. 

Quillaja  Mol  (növ.),  a  Rosaceae  család  gé- 
nusza ;  3  faja  Délbrazilia,  Peru  és  Chile  örökzöld 


QuillaJa-grummI 


793    — 


Quincy 


fája,  levele  börnemű,  ^d^ága  néhányad  magával 
levélhónalji,  1—2  ivarú,  vacokkorongja  sugara- 
san 5-karélyo8,  porzója  10,  5  közülük  a  magház 
alatt  ered.  Termése  érés  után  sugarasan  szétte- 
rülő kopácsokra  oszlik.  A  Q.5«powarm  Mol.  (szap- 
panfa),  kérge  szaponintartalmú(L  Quülajakéreg), 
s  ezért  úgy  mosnak  vele  Chilében,  mint  a  szap- 
pannal. Másrészt  offlcinális  (cortex  quillajae). 

Quillaja-gummi  (növ.),  a  Chilében  honos  Qidl- 
laja  smegmadermos  szép,  fényes,  világossárga 
mézga  ja,  mely  vízben  tiszta,  színtelen  nyálkává 
lesz,  de  nem  oldódik. 

Quillaja-kéreg  (növ.),  a  Chilében  otthonos 
Quülaja  saponaria  kérge  (szappan-kéreg),  mely 
vízben  habzik  s  úgy,  mint  a  szappangyökér,  sapo- 
nin-t  tartalmaz,  mely  miatt  különféle  szövetek 
mosására  használják,  s  mivel  közömbös  termé- 
szetű, kivált  akkor  alkalmazható,  mikor  a  kel- 
mék színét  kímélni  akarjuk. 

Quillan  (ejtsd :  kiján),  város  Aude  francia  dépar- 
tement  Limoux  kerületében,  (1911)  2725  lak.,  vár- 
romokkal. Közelében  Ginoles  kénes  fürdő  (27°). 

Quillard  (ejtsd  :  kijár),  Piet're,  francia  író,  szül. 
Parisban  1864  júl.  14.,  megh.  Neuillyben  1912 
febr.  4.  Egy  ideig  a  konstantinápolyi  örmény  fő- 
iskolán tanárkodott  s  buzgó  előharcosa vá  lett  az 
örmények  felszabadításának,  a  minek  érdeké- 
ben a  Pro  Armenia  c.  hetilapot  alapította.  Sokat 
fordított  görögből.  Eredeti  költői  munkái:  La 
gloire  du  vérbe  (1885) ;  La  íille  aux  mains  cou- 
póes  (1886) ;  La  lyre  héroique  et  dolente  (1898) ; 
Loys  (1912). 

Quillay  (aöv.),  1.  Gleditschia. 

Quillimane  (Quüimane,  Quelimane,  Kili- 
niane),  az  ugyanily  nevű  kerület  fővárosa  Mozam- 
bik portugál  gyarmatban,  kb.  6000  lak.,  kikötő- 
vel, élénk  kereskedelmi  forgalommal. 

Quillota  (ejt«d:  kiiijota),  város  Chile  Valparaiso 
tartományában,  12,000  lak.,  rézbányákkal. 

Quillu,  nyugatafrikai  folyó,  a.  m.  Ktiüu  (1. 0.). 

Quiloa,  1.  Kilva. 

Quilon  (Kollam)^  kikötőváros  Travankor  brit- 
indiai hűbérállamban,  az  előindiai  félsziget  déli 
csúcsán,  20,000  lak.  Azonos  Marco  Polo  Goüuná- 
val,  a  középkori  írók  Golumbmnna-jé,v8Ll  és  a 
szíriai  keresztények  egyik  fő  fészke  volt.  A 
portugálok  1503.  itt  kereskedelmi  telepet  és  erős- 
séget alapítottak,  melyet  a  hollandusok  1661. 
elfoglaltak.  1803  óta  angol  birtok. 

Qui  mange  du  papé,  en  lueurt  (franc, 
a.  m.  aki  a  pápa  által  ktQdött  ételből  eszik,  bele- 
hal), az  ultramontáu  és  antiklerikális  vitákban 
gyakran  használt  szólás,  mely  a  Chronique  des 
trés  chrestiens  Roys  de  Francé  et  des  relations 
aux  Papes  (1463)  c.  krónikában  fordul  elő  először. 

Quimper  (ejtsd:  kemper),  fövÚTOSa  Fíuístére 
francia  départementnak,  püspöki  székhely,  (1911) 
19,367  lak.,  tengeri  kikötője  a  Bénodet-öbölben 
van.  Gót  székesegyháza  (1239 — 1515)  kiváló  mű- 
emlék. Q.  a  gallórómai  Gorisopites. 

Quina  (Qöv.),  1.  Ladenhergia  és  Bemija. 

Quina  do  Pernambuco  (növ.),  1.  Goutarea. 

Quinapole  (növ.),  1.  Hymenaea. 

Quinaria  Raf,  (növ.),  1.  Parthenocissus. 

Quinarius  (lat.)  a.  m.  ötszörös,  öt  részből  álló. 
Mikor  a  római  pénzverésben  fellépett  az  ezüst 


(Kr.  e.  268),  egy  dénár  10  as  volt.  A  dénár  fele 
vagyis  5  as  pedig  Q.  Előbb  F,  később  Q  betűvel 
szokták  jelezni. 

Quinault  (ejtsd:  kinó),  PMUppe,  francia  költő, 
szül.  Parisban  1635  jún.  3.,  megh.  u.  0.  1688  nov. 
26.  Számos  tragédiát  és  vígjátékot  írt.  Az  előb- 
biekben Corneillet  utánozza,  az  utóbbiak  közül  a 
La  mére  coquette  (1664)  a  legsikerültebb.  1671 
óta  főleg  operaszövegeket  írt,  jobbára  LuUy  ze- 
néjére 8  páratlan  hírre  tett  szert  ezen  a  téren, 
amit  kitűnő  verselő-technikájának  köszönhetett. 
Legjobb  operaszövegei:  Atys  (1676);  Roland 
(1685)  és  Armide  (1686,  melyet  Gluck  is  meg- 
zenésített). Válogatott  művei  legutoljára  1881. 
jelentek  meg.  V.  ö.  F.  Lindemann,  Die  Opern- 
texte  Ph.  Qs.  (Leipzig  1904). 

Quincaillerie  (franc,  ejtsd:  kenkalyerí)  a.  m. 
apró  árúk ;  pl.  üveggombok,  gyöngyök,  drága- 
kövek. 

Quincey,  Thomas,  1.  De  Qu'mcey. 

Quincke,  Georg  Hermann,  német  fizikus,  szüL 
az  Odera  melletti  Frankfurtban  1834  nov.  19. 
Berlinben,  Würzburgban  és  Heidelbergben  egye- 
temi tanár  volt.  Sokat  foglalkozott  a  kapillari- 
tással,  a  fény  interferenciája-  és  elhajlásával,  a 
fény  visszaverődésével  átlátszó  testeken  és  fé- 
meken, fölfedezte  az  elektromos  diafragma-ára- 
mokat,  melyek  rosszul  vezető  folyadékoknak 
likacsos  falakon  való  átpréselésekor  keletkez- 
nek ;  vizsgálatai  alapján  elméletet  készített  az 
elektromos  áramoknak  folyadékokban  történő  ve- 
zetéséről és  az  áram  kémiai  hatásairól.  Érteke- 
zései legnagyobbrészt  a  Poggendorf-Wiedemann- 
féle  Annalen  der  Physik  und  Chemie  című  folyó- 
iratban jelentek  meg. 

Quinctilianus,  1.  Quintilíanus. 

Quinctius,elökelö  patrícius  család  a  régi  Rómá- 
ban. Kiválóbb  tagja  volt  Lucius  Q.  Gincinnatus 
(1.  Gincinnatus)  ós  Titus  Q.  Flamininus{\.Fla' 
mininus). 

Quincunx:  (lat.),  1.  As. 

Quincy  (ejtsd:  kvinszi),  több  vávos  az  észak-ame- 
rikai Egyesült- Államokban ;  1.  Adams  county 
székhelyelWmombsiJi,  a  Mississippi  bal  partján, 
vasutak  mellett,  (1920)  35,978  lak.,  dohány-,  kocsi-, 
kályha-,  bőr-,  gazdasági  gépgyártás,  őrlő-  és 
fűrószmalmok,  jég-  és  húskereskedelem;  rok- 
kantak házával,  a  Mississippin  át  nagyszerű 
híddal.  Q.-nek  négy  parkja  van,  legszebb  köz- 
épületei :  a  városház  és  a  törvényszék.  —  2.  Q., 
kikötőváros  Massachusetts  Norfolk  countyjában, 
a  Bostoni-öböl  egy  részét  alkotó  Q.-Bay  partján 
vasút  mellett,  (1920)  47,611  lak.  Kitűnő  gránitot 
szolgáltató  bányával. 

Quincy  (ejtsd:  kvinszi),  t.  JosiaJi,  amerikai 
szabadsághős,  szül.  Bostonban  1744  febr.  23., 
megh.  1775  ápr.  26.  Mint  ügyvéd  működött  Bos- 
tonban s  az  Angliával  való  szakításnak  híve  volt. 
Ö  vezette  azt  az  indusoknak  öltözött  csapatot, 
mely  1773  dec.  18.  megtámadta  a  bostoni  ki- 
kötőben a  Dartmouth  nevű  angol  hajót  s  annak 
tea-rakományát  a  tengerbe  szórta.  1774-ben  An- 
gliába utazott,  hogy  a  gyarmatok  ügyének  ba- 
rátokat szerezzen  s  visszatérése  közben  halt  meg- 

2.  Q.,Josiah,  amerikai  politikus,  az  előbbinek 
fia,  szül.  Bostonban  1772  febr.  4.,  megh.  Quincyben 


Quindecemvirl 


—     794     — 


Qulnt 


1864  júl.  1.  Ö  is  ügyvéd  volt,  azután  a  kongresz- 
szusban  (1805—13),  majd  Massaclmsetts  állam 
szenátusában  (1813— 20)  foglalt  helyet.  1823-ban 
Boston  polgármestere,  1828.  pedig  a  Harward- 
egyetem  rektora  lett.  Müvei :  Memoir  of  Josiah 
Q.  (Boston  1875,  3.  kiad. ;  History  of  Harward- 
üniversity  (Cambridge  1840,  2  köt.) ;  The  life  of 
John  Q.  Adams  (Boston  1858). 

Qnindecemviri  (lat.  a.  m.  tizenöt  tagból 
álló  testület),  papi  testület,  mely  ugyanazt  a  tisz- 
tet töltötte  be,  mint  a  decemviri  sacris  faciun- 
dis  (1.  Decemviri),  de  Sulla  a  számukat  15-re 
emelte  fel. 

Quindenniá.k  (lat.),  a  bekebelezett  s  azért  ado- 
mányozás alá  nem  kerülő  egyházi  javadalmak 
után  minden  15-ik  évben  a  pápának  fizetendő 
adó,  átruházási  egyenilletók. 

Quindiu  (ejtsd :  kin—),  a  Colombiai  Kordillerák 
egyik  része  Tolima  és  Cauca  colombiai  departa- 
mentók  határán  Dél-Amerikában.  A  hegységben 
van  a  Tolima  (5584  m.)  ós  a  Ruiz  (5600  m.)  vul- 
kán, kiemelkedőbb  csúcsai  a  Paramo  Nevado  de 
Sta.Izabel  (5600  m.),  Nevado  del  Q.  (3678  m.),  az 
Ibague-Cartago  közti  hágója  3420  m.  magas. 

Quinet  (ejtsd:  kinó),  Edgár,  francia  költő  és 
publicista,  szül.  Bourg-en-Bresseben  1803  febr. 
17.,  megh.  Versaillesben  1875  márc.  27.  Egye- 
temi tanulmányait  részben  Heidelbergben  vé- 
gezte 8  behatóan  foglalkozott  Herderrel,  akinek 
főművét  franciára  is  lefordította  (1827)  és  jelen- 
tőségét külön  Essai-ben  (1828)  méltatta.  Mint  a 
moreai  expedíció  tagja,  útjáról  De  la  Gréce  mo- 
derné (1830)  c.  művében  számolt  be.  Azután  a 
középkor  történetével  foglalkozott,  de  az  elítélő 
kritika,  melyben  Rapport  sur  les  épopées  fran- 
^aises  du  XII.  siécle  (1831)  c.  műve  részesült,  ily- 
nemű tanulmányai  folytatásától  elvette  a  kedvét. 
1840— 46-ig  mint  a  külföldi  irodalom  tanára  mű- 
ködött Lyonban,  majd  Parisban,  de  Michelet-vel 
együtt  írt  Les  Jésuites  (1844)  c.  műve  miatt  föl- 
mentették állásától.  Ugyanez  időtájt  írta,  Strauss 
hatása  alatt,  Le  génié  des  religions  (1842)  és  Le 
christianisme  et  la  Révolution  (1845)  c.  köteteit, 
melyekben  a  vallást  a  polgári  társadalom  talp- 
kövének tünteti  föl.  Az  1852  iki  államcsíny  után 
húsz  évig  számkivetésben  élt  előbb  Brüsszelben, 
majd  Svájcban.  Ezidő  alatt  több  történeti  művet 
-8  egy  kora  irodalmi  törekvéseinek  ismeretéhez 
fontos  önéletrajzot :  Histoire  de  mes  idées  (1858) 
is  írt.  A  császárság  bukása  után  visszatért  ha- 
zájába és  az  1871-ikí  nemzetgyűlés  szélső  bal- 
pártjának egyik  vezére  lett.  Mint  költő,  mólyen 
járó  gondolatokkal  s  ragyogó  stílussal  válik  ki 
szerkezetileg  tökéletlen  egyházellenes  irányú 
műveiben:  Ahasvérus  (1833);  Napóleon  (1836); 
Prométhée(1838);  Merlin  l'enchanteur  (1860)  stb. 
Magyarul  megjelent :  A  forradalom.  Ford.  Károlyi 
Tibor  gr.  (Budapest,  1871,  2  köt.).  Összes  művei 


Lettres  á  sa  mére  (1895,  2  köt.)  c.  levélgyüjte- 
mónyek.  V.  ö.  R.  Heath,  B.  Q.,  his  early  lífe  and 
writings  (London  1881) ;  Kaspar,  La  révolution 
religieuse  d'aprés  E.  Q.  (Paris  1906);  Wende- 
roth,  Der  junge  Q.  (Tübingen  1907).  —  Felesége, 
szül.  Hermione  Asaki,  szül.  Jassyban  1821  dec. 
16.,  megh.  Parisban  1900  dec.  9.  Férje  halála 
után  Parisban  élt  s  férje  emlékének  szentelte  műi- 
den idejét.  Több  kötetet  adott  ki;  a  férjére  vo- 
natkozók a  legértékesebbek :  E.  Q.  Avant  l'exil 
(1888);  B.  Q.  depuis  l'exile  (1889). 

Qui  nimium  probat,  niliil  probat  (lat.) 
a.  m.  aki  nagyon  sokat  bizonyít,  semmit  sem  bi- 
zonyít. 

Qniniii  a.  m.  kinin  (1.  o.). 

Quinio,  kinio,  kina-alkaloidák  keveréke.  Dél- 
Amerikában  kina-kérgek  hulladékából,  azokat 
mésszel  keverve  és  alkohollal  áztatva,  állítják  elő. 

Qainisextuni,  1.  Trullai  zsinatok. 

Quino  do  Rio  (növ.),  1.  Ladenbergia. 

Qui  non  babét  in  aere,  luat  in  corpore, 
ne  quid  peccetur  ímpune  (lat.),  jogszabály, 
a.  m.  akinek  nincs  pénze,  személyében  bűnhődik, 
nehogy  bárki  büntetlenül  vétkezzék.  Ezen  alap- 
szik a  behajthatatlan  pénzbüntetésnek  szabad- 
ságvesztés-büntetésre átváltoztatása. 

Quinquagesinia  (lat.)  a.  m.  ötvenedik ;  a 
kat.  egyházban  neve  a  nagyböjt  első  vasárnap- 
ját (quadragesima)  megelőző  vasárnapnak.  Hete- 
dik vasárnap  húsvét  előtt. 

Qninqaatrns  (lat.),  Mars  és  főleg  Minerva 
(1.  0.)  ünnepe  márc.  19.,  mely  napon  Minervának 
az  Aventinuson  levő  temploma  épült  volt.  Később 
félremagyarázták  a  szó  jelentését  (eredetileg 
ugyanis  iz  idus  utáni  5-ik  napot  jelenti)  és  öt 
napig  ülték  a  nagyobb  Q-t ;  a  kisebbet  jún.  13-tól 
kezdve  3  napig. 

Quinque  casns  (lat.),  1.  Hatalmaskodás. 

Quinqueecclesiae,  Pécs  latin  neve. 

Quinqueunales  (lat.)  a  római  birodalomban 
ötévenként  választott  cenzorai  a  municipiumok- 
nak,  hol  ép  úgy  tartottak  vagyonbecslést  és  gon- 
dozták az  állami  épületeket,  mint  Rómában  a 
cenzorok. 

Quinquennales  facultates  (lat.),  1.  Fa- 
cultas. 

Qainquenniam  (lat.)  a.  m.  öt  évi  időköz. 

Quinquillio,  1.  Billió. 

Quint  (lat. :  quinta,  gör. :  diapente),  1.  a  dia- 
tonikus hangsor  ötödik  foka.  Ha  a  dur  hangsor 
alaphangját  annak  ötödik  fokához  viszonyítom, 
tiszta  Q.-et  kapok  (G-g).  E  hangköz  felső  hang- 
jának felfelé  módosításával  nyerem  a  bővített  Q.-et 
(c-gisz),  lefelé  módosításával  a  szűkített  Q.-et 
(c-gesz).  —  2.  Régi  orgonákon  ilyen  nevű  regisz- 
terek is  vannak.  —  3.  Q.  v.  quinta,  régi  viola- 
szerű hangszer,  melynek  a  következő  öt  és  hat- 
húros  változatait  ismerjük : 


A 

©- 

35 — 

^— -^ 

^  <* 

:i(9         -^-^^-: 

± .^ 1 

1 ^ L 

J 0 u 

íz  "^ 


1859—1879.  jelentek  meg  25  kötetben.  Ezt  ki- 
egészítik: Lettres  d'exüe  (1884—1888,  4  köt.), 


4.  y.,  különféle  kártyajátéknál  az  egymásután! 
sorrendben  következő  öt  kártyalap  figurája. 


Quinta 


795     — 


Quintola 


Quinta  (lat.)  a.  m.  ötödik ;  így  nevezik  Német- 
országban a  középiskolának  egyik  osztályát,  mely 
megfelel  a  mi  második  osztályunknak. 
Quinta  das  Lagrimas,  1.  Goimbra. 
Quintadena,  1.  Orgona. 
Qnintal  (franc,  ejtsd:  keStái),  ma  a  métermázsa 
=  100  kg.,  neve.  Jele  q.  Eredetileg  a  francia  régi 
keresk.  mázsát  jelentette  48*951  kg.  értékben,  de 
elterjedt  a  legtöbb  államban  különböző  értékek- 
ben. Angliában  és  az  Egyesült-Államokban  ma  is 
100  angol  fontot  (pound  avoir  dupois)  jelent. 

Quintana  (ejtsd:  kintána),  José  Manuel,  spanyol 
költő,  szül.  Madridban  1772  ápr.  11.,  megh.  u.  o. 
1857  márc.  11.  Q.  a  modem  spanyol  költészet 
ogyik  legkiválóbb  alakja,  ki  az  1808—14;.  polgár- 
háború mozgalmaiban  ódáival  nagy  hatást  tett 
a  spanyol  népre.  Szabadelvű  költeményei  miatt 
hosszabb  időre  fogságba  is  vetették.  Müvei :  Oda 
al  mar  (1795) ;  Poeslas  (Madrid  1802) ;  Poesías, 
inclusas  las  patrioticas  y  les  tragedias  (El  duque 
de  Viseo  és  El  Pelayo,  u.  o.  1821,  2  köt.) ;  Poe- 
sías líricas  (u.  0.  1837).  Kitűnő  prózai  munkája : 
Vidas  de  Espanoles  célebres  (u.  o.  1807—1833, 
3  köt.).  Összes  müvei  megjelentek  a  Biblioteca 
de  autores  espafíoles  19-ik  kötetében  (Ferrer  del 
Rio  kiadásában,  u.  o.  1852).  Azonkívül  még 
megjelentek :  Obras  poeticas  (u.  o.  1880) ;  Obras 
ineditas  (Canete  Manueltől,  aki  u.  o.  Q.  életraj- 
zát is  megírta).  V.  ö.  Körösi  Albin,  A  XIX.  sz. 
spanyol  költői  (A  budapesti  kegyesrendi  főgim- 
názium értesítőjében,  1893)  és  A  spanyol  költé- 
szet gyöngyei. 

Quintanar  de  la  Orden  (ejtsd:  kintaaar— ),  kerü- 
leti székváros  Toledo  spanyol  tartomány  Mancha 
részében.  Termékeny  fensíkon  fekszik,  (i9io)  10,000 
lak.,  DK.-re  10  km.-nyire  van  a  Cervantes  Don 
Quijotejéből  ismeretes  El  Toboso  (i9io)  2000  lak). 
Quintelés  (ném.  Quintieren,  franc,  quintoyer). 
Az  egyszerű  nádlappal  megszólaló  hengercsövű 
fúvóhangszereknek  (klarinétfajok),  valamint  az 
orgona  fedett  sípjainak  az  a  sajátságuk,  hogy  eze- 
ken csak  a  páratlan  sorszámú  felsöhangok  into- 
nálhatok, alaphangjuk  után  tehát  ennek  duode- 
cimje  szólal  meg  közvetlentü,  míg  a  közbeneső 
nyolcad  kimarad.  E  hangszereket  qidntelö  hang- 
szereknek hívjuk,  minthogy  az  alaphanga  quintbe 
(az  oktáv  quintjébe)  csap  át. 
Quinterna,  1.  Duernák. 
Qainterno,  ötödfokú  kombináció  (1.  o.).  — 
Q.  a  lottóban,  1.  Sorsjáték. 

Quintesszencia  (lat.  quinta  essentia  a.  m.  ötö- 
dik valóság),  eredetileg  az  éter  megnevezésére 
szolgál,  amely  a  tűz,  víz,  levegő  és  föld  után  az 
ötödik  elem  s  minthogy  ez  az  ötödik  elem  a  leg- 
finomabb, a  legkiválóbb,  a  szó  ezt  az  általános 
jelentést  kapta :  valamely  dolog  legbelső  mivolta, 
leglényegesebb  tartalma,  elve,  kifejezése. 
Quintett,  1.  Ötös. 
Quintfagót,  1.  Fagót. 

Quíntidi  (franc,  ejtsd:  keatidi),  a  francia  for- 
radalmi naptárban  a  dekádénak  5-ik  napja;  1. 
Naptár. 

Qnintilha  (portugál,  ejtsd:  kintiija,  spanyolul: 
quintilla),  a  XV.  sz.  óta  a  portugál  és  spanyol 
Urában  meghonosodott  ötsorú  versforma.  A  Q. 
egysoros  jeligéből  és  négysoros  glosszából  áll ;  a 


sorok  nyolc  szótagúak  és  keresztben  rímelnek.  A 
leggyakoribb  rím- képlet  ez:  abbab  v,  abaab.  Ha 
kettő  kombinálódik,  akkor  már  decima  (tízes)  a 
neve. 

Quintiiianus^íarcws  Fabius,T6msÁ  rétor,  a  his- 
pániai Calagurrisból,  Kr.  u.  35-től  96-ig  élt.  Gálba 
császár  meghitt  embere,  ki  először  nyitott  Rómá- 
ban szónoki  iskolát  s  első  volt,  aki  a  császári  pénz- 
tárból húzott  fizetést.  Húsz  évi  tanítás  után  visz- 
szavonult,  de  90-ben  Domitianus  testvére,  Do- 
mitilla,  unokáinak  nevelését  bízta  rá  és  konzuli 
cünmel  tüntette  ki.  Tizenkét  könyvre  terjedő 
Institutio  oratoria-JB,  az  ékesszólásnak,  a  szónok 
kiképzésének  sok  tiapasztalaton  alapuló,  lelkes 
tárgy  szeretettel  írt  tankönyve.  A  X.  könyv 
talpraesetten  jellemzi  a  görög  és  latin  írókat.  Az 
erkölcsös  nevelés  és  a  nyilvános  iskolázás  híve ; 
harcol  a  stílus  keresettsége  ellen  és  a  nemes  szí- 
vet tartja  az  ékesszólás  forrásának.  Kiadta  Bon- 
nel-Meister{BeT\m  1882, 5.  kiad.) ;  Krüger  (1888) ; 
Halm  (1869).  Magyarra  fordította  Szenczy  Imre 
(Eger  1856) ;  legújabban  Prácser  Albert  (Buda^ 
pest  Magyar  Tud.  Akadémia  1913, 1.  köt.  I— VI. 
könyv). 

Quintilis,  1.  Julius. 

Quintinus,  picardiai  szabó,  kit  1530.  Toumai- 
ban  megégettek.  A  quintinista  szektát  alapította, 
mely  Hollandiában  és  Brabantban  elterjedt  és 
amelynek  tanai  szerint  az  ember  mindent,  még 
az  egyházi  értelemben  vett  bűnt  is,  a  szentlélek 
sugallatára  visz  véghez. 

Quintkör,  így  nevezik  a  temperált  hangolás 
keretében  elhelyezett  quintsorozatot,  melynél  a 
12.  quint  a  kiinduló  hang  enharmónikus  csere- 


CSZ£S2 


0 eszes 


Fes2 


Czesz 


6asz 


hangja.  Ha  G  hangnál  kezdjük  a  Q.-t,  akkor  12. 
quintje  felfelé  —  tehát  a  körön  belül  jobbra  ha- 
ladva —  hisz,  lefelé  —  tehát  a  körön  kívül  ellen- 
kező irányban  —  deszesz. 

Quintoforum,  1.  Csütörtökhely. 

Quintola,  öt  egyenlő  értékű  hangból  álló  kép- 
let, mely  ugyanannyi  idő  alatt  játszandó,  mint  dt 
V.  6  ugyanolyan  egységű  hangjegy.  Pl. : 


w=^ 


-#— #- 


í=t:=t: 


Quintszextakkord 


—     796 


Quis  tulerít  Gracchos 


Quintszextakkord,  a  szeptimakkord  (1.  o.)  első 
megfordítása,  melynél  a  hangzat  terce  van  a 
basszusban.  Jelzése  a  számozott  basszusban:  |. 
A  g-h-d-f  dom.  szeptimhangzat  %  megfordítása : 

h-d-f-g- 

Quintus  Smyrnaeus,  a  Kr.  u.  IV.  sz.  közepén 
élt  görög  epikus  költő  Smyrnából.  Tá  ^ter  '0(jt.Tipov 
(Posthomerica)  c.  14;  könyvre  terjedő  eposzában 
megírta  az  Ilias  folytatását  Trója  bukásáig  és 
a  görög  hajóhad  pusztulásáig.  Előadása  száraz, 
krónikás,  de  eleven  leírásai  és  homéroszi  hason- 
latai figyelemre  méltók.  Kiadta  Köchly  (Leipzig 
1850),  újabban  Zimmermann  (1900). 
Quioco,  néger  törzs,  1.  Kioko. 
Qoiolotoa,  az  Ecuadori  Andok  4010  m.  magas 
kialudt  vulkánja  Dél-Amerikában. 
Quippu,  1.  Quipu. 

Qui  profiéit  in  artibus  et  deficit  in 
noLoribus,  plus  deficit,  quam  profiéit  (lat.) 
a.  m.  aki  előre  halad  a  tudásban  és  hátra  marad 
az  erkölcsben,  többet  halad  hátra,  mint  előre. 

Qui  pro  quo  (lat.)  a.  m.  egyik  a  másik  he- 
lyett, személycsere  tévedésből. 

Quipu  (quippu,  kipu,  khippu;  1.  az  ábrát), 
kecsua  nyelven :  kötött  csomó,  bog,  átvitt  érte- 
lemben maga  a  csomóírás,  Ó-Peru  kultúrájának 
sajátos  alkotása,  mely  náluk,  mivel  a  szomszédos 
területeken  dívott  képírást  nem  használták,  bi- 
zonyos fokig,  vagy  talán 
teljesen  pótolta  az  írást. 
Régi  spanyol  leírások  és 
néhány  lelet  nyomán  any 
nyit  tudunk,  hogy  egy 
vízszintesre  húzott  vas- 
tagabb fonalról  külön- 
böző színű,  hosszúságú, 
sodrott,  fonott,  egyszerű 
vagy  összetett  zsinórok 
függtek  alá,  igen  változa- 
tos módon  megcsomózva. 
A  zsinórok  színe,  vastag- 
sága, csomói  külön-külön 
jelentéssel  bírtak,  melye- 
ket a  felvevő  leolvasott 
és  külön  szóbeli  magya- 
rázattal kisért.  Az  ősla- 
kók elnyomorodott  utódai  alig]ismerík,  ellenben  a 
bolíviai  pásztorok  élnek  vele,  úgy  mint  szám- 
adóink a  számrovással.  Észak-Amerika  indiánusai 
ugyancsak  ismerik  a  Q.  más  alakját,  ahol  a  cso- 
mókon kívül  fűszálak,  kagylók  stb.  szerepelnek, 
szerződések,  nyugták  hitelót  biztosítják  vele. 

Quiquerez  (Kikerec)  Ferdinánd,  horvát  festő, 
szül.  Budán  1845  márc.  18.,  megh.  Zágrábban 
1893  jan.  12.  Tanulmányait  a  müncheni  képző- 
művészeti akadémián  végezte.  Novica  Gerovic 
és  Hercegovinái  férfi  c  festményei  a  zágrábi 
Strossmayer-képtárban  vannak  elhelyezve. 
Quirebijurc  (növ.),  1.  Bromelia. 
Quirimea-szigetek,  a  Delgado-szigetek  egyik 
csoportja. 

Quirinál  (collis  Quirinalis),  a  régi  Róma  (1.  o.) 
hót  halmának  egyike,  a  fórumtól  északra  emel- 
kedett. Rajta  volt  Quirinusnak  és  Salusnak  tem- 
ploma. 1574-ben  épült  rajta  a  pápai  palota  (pa- 
lazzo  del  Quírinále),  melyben  1870  óta  az  olasz 


Quipu. 


király  lakik.  Ezért  jelenti  Q.  röviden  az  olasz 
államhatalmat. 

Quirinalia  (lat.),  1.  Quirinus. 

Quirinus,  régi  római  isten,  kinek  eredeti  je- 
lentősége elhomályosult,  valószínűleg  Mars  isten- 
nel rokon  vonásai  voltak,  mert  a  Salius-papok 
(1. 0.)  testülete  az  ő  tiszteletét  is  gondozta.  A  Kr.  e. 
I.  sz.  óta  az  istenített  Romulusszal  azonosították 
és  febr.  17.  ülték  tiszteletére  a  Quirinalia  ünne- 
pet. Ősrégi  temploma  és  oltára  a  Quirinál  dombján 
állott,  8  itt  külön  papja  volt,  a  flamen  Quirinalis. 

Quirinus,  szent,  sisciai  püspök  Pannoniában 
és  vértanná  IV.  sz.  elején.  Sz.  Jeromos  tanúsága 
szerint,  miután  az  istenek  és  a  római  birodalom 
iránt  való  engedetlenségóről  lemondani  nem 
akart,  malomkővel  nyakán  a  Sibaris  folyóba 
dobták,  ahol  megfuladt.  Emléknapja  jún.  4, 

Quiritarius  tulajdon  (lat.),  a  római  jogban  a 
ius  civile  szerint  elismert  teljes  tulajdon,  mely 
csak  római  polgárt  illethetett  meg  és  csakis  a 
ius  civile  által  statuált  keletkezési  módok  vala- 
melyike útján  állhatott  elő.  Ellentéte  a  honitár 
ttdajdon  (l.  o.). 

Quirites,  a  régi  római  népnek  volt  a  neve, 
főleg  mint  szabad  polgároknak ;  viszont  Romani 
inkább  a  politikai  és  katonai  népet  jelölte ;  innen 
eredt  azután  ünneplés  megszólításban  egyesítve : 
populus  Bomanus  Qtdritium. 

Qairitinm  ius  (lat.)  a.  m.  a  római  polgárok 
joga ;  a  ius  civile  (1.  Jus)  egyik  megjelölése  a 
római  jogban. 

Qui  s'exeuse  s'aceuse  (franc,  ejtsd:  ki  szeksz- 
kűz  szakűz)  a.  m.  aki  védekezik,  az  önmagát  vádolja. 

Quisisana  (ol.,  ejtsd:  kvi-szi-szána)  a.  m.  itt 
mindenki  meggyógyul;  gyakori  elnevezése  az 
olasz  klimatikus  gyógyhelyeknek  s  a  rajtuk 
épült  vendéglőknek  és  gyógyintézeteknek  stb. 
Legismertebb  az  olasz  kii'ály  ilyen  nevű  villája, 
mely  Castellammare  di  Stábia  mellett  van,  ós 
Capri  szigetén  egy  vendéglő,  melyben  Spielhagen 
ily  című  regényét  írta. 

Qnisque  snorum  verborum  optinius 
interpres  (lat.),  jogi  közmondás,  a.  m.  kiki  leg- 
jobb magyarázója  a  maga  szavainak. 

Quis?  Quid?  Ubi?  Quibus  auxiliis? 
Cur?  Quomodo?  Quando?  (latin  hexa- 
meter), Daries  Joakim  György  felállította  kate- 
góriák :  Ki  ?  Mit  ?  Hol  ?  Mily  eszközökkel  ?  Miért  ? 
Miképen?  Mikor?  A /agy  magyar  hexameterben: 
Mit,  ki,  mikép,  hol,  mért,  mikor  és  mely  esz- 
közök által  ? 

Quisquilia  (vagy:  quisquiliae,  lat.)  a  m. 
hulladék,  lehullott  falevelek,  aztán  átvitt  érte- 
lemben :  lappalia,  apróság,  bohóság. 

Quisquis  praesuniitur  bonus,  donee 
probetur  contrariuui,  s  ennek  kiegészítése : 
in  dubiispro  reo  respondendum  (lat.),  a.  m.  min- 
denkit az  ellenkezőnek  bebizonyításáig  jónak  (bűn- 
telennek) kell  tartani  és  a  kétség  esetében  a  vád- 
lott javára  kell  dönteni. 

Quis  tulerit  Oracebos  de  seditione 
«|uerentes  ?  (lat.)  a.  m.  ki  képes  elviselni  a 
görögöket,  akik  lázadásért  panaszkodnak  ?  Juve- 
nalis  híres  római  író  (Sat.  2,  24)  mondása ;  ér- 
telme ez  :  ugyan  ki  hallgat  arra,  ki  maga  cselekszi 
meg  azt,  ami  ellen  panaszkodik  ? 


QuI  tacet,  consentlt 


—    797 


Q.  V. 


Qui  tacet,  consentit  vagy  consentíre 
Tidetur  (lat.)  a.  m.  aki  hallgat,  beleegyezik,  a 
hallgatás  beleegyezés.  (VIII.  Bonifacius  pápa 
decretaUáiban  fordul  elő). 

Quito  (ejtsd:  kito,  Sdfi  Francisco  de  0.),  Ecua- 
dornak ós  Pichincha  tartományának  lővárosa, 
érseki  székhely,  a  Pichincha  vulkán  lábánál, 
(1915)  100,000  lak.,  posztó-,  pamut-kelmeszövés, 
fonott  tárgyak,  ékszerek  készítése,  szent  képek 
festése ;  Q.-ban  van  orvosi  iskola,  politechnikum, 
könyvtár,  obszervatórium,  dominikánusok  alapí- 
totta egyetem.  Legérdekesebb  éptiletei :  a  székes- 
egyház ;  a  kormányzói  palota ;  a  Santo-Domingo- 
kolostor,  a  San-Francisco-kolostor ;  a  rendkívül 
terjedelmes  Mercedes-kolostor ;  a  kórház  és  a 
szabadság-oszlop.  Számos  temploma  és  55  egy- 
kori kolostora  van.  Q.,  a  legfelsőbb  törvényszók  és 
a  hadtestparancsnokság  szókhelye.  Lakói  ipar- 
üző  mesztizek  és  földmívelő  indiánusok.  1534rben 
alapították,  1797.  ós  1859.  földrengések  pusz- 
tították. 

Quitta,  város,  1.  Keta. 

Quitte  (franc,  ejtsd:  kit ;  nálunk  németesen  így 
mondják ;  kvitt)  a.  m.  szabad,  mentes,  köteles- 
ségétől felmentetett,  egymással  szemben  nem 
adós ;  quittelni  a.  m.  az  elfogadást,  felvételt,  a 
fizetés  teljesítését  bizonyítani  (nyugtatvány  ál- 
tal), kiegyenlíteni,  valamint  valamely  hivatalt 
vagy  szolgálatot  letenni. 

Quittner,  Zsigmond  (vágfalvi),  műépítész, 
szül.  Budapesten  1857  febr.  13.,  megh.  Bécs- 
ben 1918  nov.  elején.  Miiegyetemi  tanulmányai 
végeztével  Európában,  Ázsiában  és  Afriká- 
ban nagyobb  tanulmányútat  tett,  majd  1880. 
Budapesten  mint  műépítész  megkezdte  működé- 
sét. Elnöke  volt  a  magyar  építőművészek  szövet- 
ségének. Mint  a  fővárosi  közmunkatanács  és  az 
országos  középítési  tanács  tagja  élénk  részt 
vett  a  főváros  és  az  ország  középítkezóseinek 
irányításában.  Főbb  művei  Budapesten  :  a  Gre- 
sham-palota, a  Kereskedelmi  bank  palotája,  a 
mentők  háza,  a  hírlapírók  nyugdíjintézetének 
háza.  Több  épületet  tervezett  az  1885.  évi  és  az 
ezredéves  kiállításon.  Számos  cikke  jelent  meg 
szaklapokban. 

Quitu,  a  délamerikai  San  Francisco  de  Quito 
(1.  Quito),  Ecuador  fővárosa  környékén  élő,  a 
quijokkal  rokon  indiánus  nép. 

Qui  vive  (franc,  ejtsd:  ki  vív),  a  francia  őr 
kiáltása,  szó  szerint :  ki  éljen  ?  Nálunk  a  német : 
Halt  wer  da  ?  után  így  használják:  állj,  ki  vagy  ? 

Qui  TiTra,  verra  (franc)  a.  m.  aki  megéri, 
meglátja. 

Qui  Tult  decipi,  decipiatur  (vagy  nrmn- 
dus  mdt  decipi,  ergo  decipiatur  lat.)  a.  m.  aki 
azt  akarja,  hogy  megcsalják,  azt  meg  kell  csalni 
(a  világ  csalódni  akar,  tehát  csalódjék). 

Quod  l>eus  avertat  (lat.)  a.  m.  amitől  Isten 
mentsen. 

Quod  Deus  bene  vertat  (lat.)  a.  m.  amit 
Isten  jóra  fordítson. 

Quod  dubitas,  ne  feceris  (lat.)  a.  m.  ami 
íelől  kételkedői  (hogy  helyes-e),  xzt  ne  tedd.  Cicero 
is  ezt  tanácsolja  a  De  officiis-ben. 


Quod  erat  demonstrandum  (lat.)  a.  m. 
amit  be  kellett  bizonyítani.  Vitatkozó  bizonyítás 
végén  használt  befejezés,  melyet  Euklidestől 
származtatnak  (őjrep  íov.  Séí^at). 

Quodlibet  (lat.  quod  lihet  a.  m.  ami  tetszik), 
tetszés  szerint,  1.  Egyveleg. 

Quod  licet  JoTi,  non  licet  boTi  (lat.) 
a.  m.  a  mit  szabad  Juppiternek,  nem  szabad  azt 
az  ökörnek  (cselekedni). 

Quod  mirum  est  (lat.)  a.  m.  a  mi  csodá- 
latos. 

Quod  non  est  in  actis,  non  est  in 
mundo  (lat.)  a.  m.  ami  nincs  az  aktákban,  az 
nincs  a  világon,  az  írásbeliségen  alapuló  peres 
eljárásnak  az  alapelve,  amely  szerint  a  bíró  csak 
azt  veheti  ítéletének  alapjául,  amit  a  felek  az 
iratokban  előadtak. 

Quo  jure  (lat.)  a.  m.  mily  jogon? 

Quomodo  (lat.)  a.  m.  mi  módon  ? 

Quomdon  (^Q^íorw),  város  Leicestershire  angol 
countyban,  (i9ii)  2364  lak.,  rókavadászatairól  lett 
híressé.  Mellette  vannak  a  Mount  Sörrel  gránit- 
bányái és  Barrotü  upon  Soar  szénégetői. 

Quorum  (lat.),  meghatározott  száma  a  tes- 
tület határozatképességéhez  szükséges  tagjainak 
pl.  Angliában  a  birák  határozatképes  számának 
(mert  a  számot  meghatározó  rendelet  így  kezdő- 
dik :  Quorum  aliquem  vestrum)  v.  a  német  parla- 
mentben az  összes  tagok  (397)  felének :  199  tag- 
nak; a  magyar  képviselőházban  60  tagnak  a 
jelenléte  szükséges  a  határozathozatalhoz. 

Quos  Deus  perdere  ¥nlt,  dementat 
prius  (lat.),  1.  Quem  Deus 

Quos  ego !  (lat.)  a.  m.  akiket  én  (mindjárt 
megbüntetek),  azaz :  adok  én  nektek !  Neptunus 
e  félbeszakított  mondással  (aposiopesis)  fenyegeti 
meg  az  Aeolus  által  kiszabadított  szeleket  Ver- 
gilius Aeneisében  (1, 135). 

Quota,  1.  Kvóta. 

Quota  szerinti  viszontbiztosítás,  1.  Bizto- 
sítás. 

Quot  capita,  tot  sensus  (lat.)  a.  m.  a  hány 
fej,  annyi  vélemény.  Terentiusnál :  Quot  homi- 
nes,  tot  sententiae. 

Quotidianus  (lat.)  a.  m.  mindennapos,  min- 
dennapi. 

Quotiens  (lat.)  a.  m.  hányados,  1.  Osztás. 

Quotisatio  (új-lat),  nagyobb  mennyiségek 
kisebb  részleteinek  bizonyos  megszabott  arány 
szerinti  megállapítása,  különösen  az  egyenes  adók- 
nak egyénenkénti  kivetése. 

Quousque  tandem  (lat.),  teljesen  :  Quous- 
que  tandem,  Catilina,  abutere  patientia  nostra  ? 
B  szavakkal  kezdi  Cicero  Catilina  ellen  tartott 
első  beszédét  («Meddig  packázol  még,  Catilina  a 
mi  türelmünkkel  ?»). 

Quoy  et  Gai.,  természetrajzi  nevek  után  a 
QííOí/  Jean  Renó  Constant  (1790—1869)  és  Gai- 
mard  Paul  (1793—1858)  nevének  rövidítése.  Mind- 
ketten kísérői  voltak  a  Freycinet  és  aztán  a 
Dumont  d'ürville  kapitány  expedícióinak.  A 
gyűjtött  anyagot  feldolgozták  és  ismertették. 

Q.  V.,  a  latin  guantum  vis  (amennyit  akarsz), 
továbbá  qiiod  vidsas  (mit  láss,  lásd  ezt)  rövidítése. 


R. 


R,  r,  a  magyar  ábécének  27.  betűje ;  görög 
alakja  P,  p  mint  számjelölö  =  100,  a  latinban 
R  =  80,  R  =  80,000. 

R  a.  m.  Réaumur  hőmérője. 

R  a.  m.  rectus  vagyis  derékszög  (900),  a  mennyiségtan- 
ban 2R  a.  m.  180°. 

R.  római  kéziratokban,  pénzeken  :  Roma,  Romanus,  regia, 
regnum,  rex  stb. 

R  (zsebórákon)  a.  m.  retarder  (franc),  késleltetni,  lassí- 
tani ;  ellentéte  A  (avancer),  siettetni. 

R  leveleken :  recommandée  (franc.)  a.  m.  ajánlott,  ajánlva. 

R  (hang),  rezgő  zönge-mássalhangzó,  mely  a 
magyar  kiejtésben  a  nyelv  hegyének  rezgésével 
jő  létre  (a  francia  s  német  kiejtésben  olyan  r  is 
van,  melyet  hátul  képeznek  s  melynek  kiejtése- 
kor az  u.  n.  ínycsap  is  rezeg ;  ismét  más  r  van 
az  angolban  stb.).  L.  Hangok. 

R.  A.  Angliában  a.  m.  Royal  Academy. 

Ra,  a  rádium  kémiai  jele. 

Rá,  az  egyiptomiak  napistene,  akinek  a  kar- 
valyt szentelték  és  akit  mindig  karvalyfejjel 
ábrázolták,  fején  az  Ureus-kigyóval  díszített  nap- 
koronggal. R.  az  egyiptomiak  legnagyobb  istene  ; 
«ő  a  láthatatlan  isten,  a  titokzatos  szellem,  aki- 
nek alakját  nem  látta  senki,  kinek  lényét  nem 
ismeri  senki,  ö  a  szerzője  az  egész  alkotásnak)). 

Raab,  1.  Franz  Anton,  lovag,  osztrák  nemzet- 
gazda, szül.  St.  Leonhardban  (Karinthia)  1722 
dec.  21.,  megh.  Bécsben  1783  ápr.  20.  Rövid  ügy- 
védi gyakorlat  után  Triesztbe  nevezték  ki  inten- 
daturai  tanácsosnak.  Utóbb  a  csehországi  csá- 
szári uradalmak  igazgatójává  neveztetvén  ki,  a 
róla  elnevezett  rendszer  megalapítója  lett,  ameny- 
nyiben  ez  uradalmakon  kis  parasztbirtokokat 
szervezett,  s  ezáltal  lényeges  kezdeményező  lé- 
pést tett  a  robot  eltörlése  és  a  parasztbirtok  fel- 
szabadítása irányában.  Műye:  ünterricht  über 
die  Verwandlung  der  k.  k.  böhmischen  Dománen 
in  Bauergüter  (Wien  1877). 

2.  J^.,  Johann  Leonhard,  német  rézmetsző, 
szül.  Schwaningenben  1825  márc.  29.,  megh. 
Münchenben  1899  ápr.  2.  Nürnbergben  és  Mün- 
chenben tanult  ós  1869 — 95.  a  müncheni  múv. 
akadémián  a  rézmetszés  tanára  volt.  Régi  és  új 
mesterek  festményei  után  készített  metszeteket, 
1882— 87-ig  pedig  50  rézkarcot  a  müncheni  régi 
Pinakothékában  levő  k'váló  festmények  után. 
Leánya,  jR.  Doris  (szül.  1851),  szintén  jeles  réz- 
metsző. 

Raáb  Ervin,  festő  és  grafikus,  szül.  Zólyom- 
ban 1874  júl.  1.  Katona  volt,  de  mint  főhadnagy 
elhagyta  ezt  a  pályát  s  Münchenben  Azbe  ós 
Knirr  iskolájában  tanult  festeni.  Párisi  és  olasz- 


országi tanulmányok  után  főképp  grafikai  lapok- 
kal, pasztell-  és  akvarell- képekkel  szerepelt  ki- 
állításainkon. 1912-ben  Téli  nap  c.  pasztelljére 
megkapta  az  állami  pasztelldíjat,  1913.  egy  ak- 
varell-sorozatára  az  állami  akvarell-díjat  Buda- 
pesten. Téli  napsütés  c.  olajfestményét  az  állam 
vette  meg. 

Raabe,  1.  Hedwig,német  szinésznő,szül.  Magde- 
burgban  18M  dec.  3.,  megh.  Berlinben  1905  ápr. 
21.  Tizennégy  éves  korában  lépett  föl  először 
Hamburgban.  1864—68  között  a  szentpétervári 
német  színház  tagja  volt,  honnan  gyakran  járt 
vendégszerepelni  Németországba.  1868-ban  visz- 
szatért  hazájába.  Férjhez  ment  Niemann  Albert 
énekeshez,  azonban  elvált  tőle.  Többször  ven- 
dégszerepelt Budapesten  is.  Játékát  természetes- 
ség, élénkség  és  jókedv  jellemezte  ;  fiatal  éveiben 
kivált  a  naiva,  később  a  fiatal  hősnői  szerepek- 
ben jeleskedett.  Főbb  szerepei :  Marianne  (Nővé- 
rek), Franciska  (Barnhelmi  Minna),  Cyprienne 
(Váljunk  el !)  stb. 

2.  B.,  Wilhelm  (álneve  Jacob  Corvinus),  né- 
met regényíró,  szül.  Bschershausenban  (Braun- 
schweig)  1831  szept.  8.,  megh.  Braunschweigban 
1910  nov.  15.  Előbb  könyvkereskedő  volt,  majd 
1853.  Berlinben  filozófiát  és  történelmet  tanult 
s  1857  után  csak  az  irodalomnak  élt.  Ez  év- 
ben tűnt  fel  legnagyobb  hatást  ért  művével,  Die 
Chronik  der  Sperlinggasse-val.  A  kisemberek  éle- 
tének volt  kitűnő  rajzolója  s  működése  első  idejé- 
ben Jean  Paul  és  Dickens  hatását  tükrözi :  Die 
Leute  aus  dem  Walde  (Braunschweig  1863).  Tri- 
lógiájával :  Der  Hungerpastor  (Berlin  1864),  Abu 
(Stuttgart  1867),  Der  Schüdderump  (Braunschweig 
1870)  s  különösen  ennek  második  két  részével 
azonban  már  inkább  a  peszszimizmus  felé  hajlik, 
míg  lírájában  Heinét  követi.  Főbb  művei  még : 
Die  Kinder  von  Finkerode  (Berlin  1859) ;  Der 
heilige  Born  (Wien  1861);  ünsers  Herrgotts 
Kauzlei  (Braunschweig  1862) ;  Christoph  Pech- 
lin  (Leipzig  1873);  Horacker  (Berlin  1876) ;  Wunni- 
gel  (Berlin  1879);  Alté  Nester  (Braunschweig 
1880) ;  Das  Horn  von  Wanza  (Braunschweigl881) ; 
Das  Odfeld  (Braunschweig  1888);  Gutmanns 
Reisen  (Berlin  1892) ;  Die  Aktén  des  Vogelsanges 
(Berlin  1896) ;  Hastenbeck  (Berlin  (1889) ;  gyűj- 
teményes kiadások ;  Gesammelte  Erzáhlungen 
(4  köt.,  Berlin  1896—1900);  Schriften  (3  köt., 
Berlin  1913) ;  Sámtliche  Werke  (18  köt.,  Berlin 
1913—1916).  V.  ö.P.  Gerber,  R.  (Leipzig  1897); 
A.  Ottó,  R.  (Minden  1899) ;  W.  Brandes,  R.  ( Wol- 


Ráadás 


-     799 


Rábatöttö» 


fenbtittel  1891,  Berlin  1906) ;  A.  Bartels,  R.  (Ber- 
lin 1901) ;  W.  Jensen,  R.  (Berlin  1901) ;  E.  Wolff, 
R.  (Berlin  1902). 

Ráadás,  az  az  árútöbblet,  amelyet  a  kereskedő 
a  vásárolt  árú  mennyiségéhez  ellenérték  nélkül 
ráad.  A  R.-nak  a  kis-  és  nagykereskedelemben 
különböző  célja  van.  A  kiskereskedelemben  az  az 
ajándék  —  mely  sokszor  nem  is  azonos  a  vásá- 
rolt árúval  —  amellyel  a  kereskedő  egyszerűbb 
vevőit  magához  akarja  édesgetni,  nagykereske- 
delemben az  a  súlytöbblet,  amelynek  értékét  a 
kereskedő  azért  engedi  el,  mert  az  árú  a  vevőnél 
mennyiségéből  veszít  (kalo). 

Raadpensionaris  (holland.),eredetileg  Hol. 
land  tartomány  államtitkára  a  XVII— XVIII. 
Bz.-ban,  amikor  a  Spanyolországtól  elszakadt 
Németalföldi  tartományok  kormányformája  köz- 
társasági jellegű  volt.  Holland  tartomány  vezető 
szerepénél  fogva  a  R.  az  egész  köztársaság  poli- 
tikájának vezetője  volt. 

Raahe,  finn  város,  1.  Brahestad. 

Rab  az  a  börtönbüntetésre  ítélt  egyén,  aki  e 
büntetés  kitöltése  alatt  áll. 

Ráb,  Arbe  (1.  o.)  szigetének  szerb-horvát  neve. 

Rába,  a  Visztula  130  km.  hosszú  jobboldali 
mellékfolyója. 

Rába  (Raab),  a  Duna  jobboldali  mellékfolyója. 
Ered  Stájerországban,  Passail  mellett,  411  m. 
tengerszln  fölötti  magasságban.  Szentgotthárdnál 
ér  be  Magyarország  területére, Sárvár  alatt  ki&ga.- 
zikhelöle  a,  Kis- B.,  az  anyafolyó  Sopron  és  Vas, 
azután  Győr  és  Sopron  vmegyék  közt  határul  szol- 
gál. Győrnél  a  mosoni  Dunaágba  ömlik.  A  Kis-R. 
Niczk  közelében  szakad  ki  a  R.-ból,  a  Hanság  vidé- 
kén csatomázott  mederben  folyik  végig  s  a  Rép- 
cze  fölvétele  után  Rábcza  lesz  a  neve.  A  R. 
esése,  amíg  az  Alpokból  kijő,  rohamos,  azontúl 
a  Kis- Alföld  síkságán  igen  csekély,  s  csak  las- 
san folyik  ezen  a  darabon.  Hossza  398  km.,  eb- 
ből 271  km.  hosszú  utat  tesz  meg  hazánkban, 
Vízterülete  mintegy  17,000  km2.  A  Kis-R.  hossza 
36  km.,  a  Rábczáé  az  egyesülés  után  Győrig 
52  km.  Nagyobb  mellékvizei  balról :  a  La- 
pincs  (Szentgotthárdnál),  Pinka  (Körmendnél), 
l^erint  (Rumnál),  Gyöngyös  (Sárváron  alul)  és 
a  Kis-R.-ba  ömlő  Mépcze  (Kapuvártól  É.-ra), 
jobbról  a  Herpenyö  patak  (Sótonynál),  a  Marczal 
(Koronczón  alul)  s  a  Banzsóér  (Győr  mellett) 
torkollik. 

Rábabogyoszló,  kisk.  Vas  vm.  sárvári  j.-ban, 
(1920)  725  magyar  lak. 

Rábacsanak,  kisk.  Sopron  vm.  csornai  j.-ban, 
(1920)  1342  magyar  lak. 

Rábacsécsény,  kisk.  Győr  vm.  sokoróaljai  j.- 
ban,  (1920)  784  magyar  lak. 

Rábadoroszló,  kisk.  Vas  vm.  körmendi  j.-ban, 
(1920)  322  magyar  lak. 

Rábafűzes,  kisk.  Vas  vm.  szentgotthárdi  j.-ban, 
(1920)  12iO  német  lak. 

Rabagas  (ejtsd :  — gasz),  Sardou  hasonló  című 
vígjátékának  hőse,  aki  a  köpenyét  forgató  poli- 
tikai stréber  típusává  lett. 

Rábagyarmat,  kisk.  Vas  vm.  szentgotthárdi 
j.-ban,  (1920)  1110  magyar  lak. 

Rábahidvég,  nagyk.  Vas  vm.  vasvári  j.-ban, 
1920)  158Ö  magyar  lak. 


Rabaissement  (franc,  ejtsd :  rábeszman)  a.  m. 
árleszállítás,  áresés. 

Rábakecskéd,  kisk.  Vas  vm.  czelldömölki  j.- 
ban,  (1920)  708  magyar  lak. 

Rábakeczöl,  kisk.  Sopron  vm.  kapuvári  j.-ban, 
(1920)  1316  magyar  lak.  Itt  ágazik  szét  a  Rába 
Öreg-Rábára  és  Kis-Rábára,  mely  ágak  a  Rába- 
közt körülfogják. 

Rábakeresztúr,  kisk.  Vas  vm.  szentgotthárdi 
járásában,  (1910)  1336  német  és  magyar  lakos- 
sal. (Tr.  A.) 

Rábakethely,  kisk.  Vas  vm.  szentgotthárdi 
j.-ban,  (1920)  738  magyar  lak. 

Rábakisfalud,  kisk.  Vas  vm.  szentgotthárdi 
j.-ban,  (1920)  213  magyar  lak. 

Rábakovácsi,  kisk.  Vas  vm.  sárvári  j.-ban, 
(1920),  945  magyar  lak. 

Rábakövesd,  kisk.  Vas  vm.  sárvári  j.-ban, 
(1920)  267  magyar  lak. 

Rábaköz,  az  a  felette  termékeny  és  sűrűn  la- 
kott róna,  mely  Sopron  s  részben  éyőv  vmegyó- 
ben  az  Öreg-  és  Kis- Rába  között  elterül ;  e  róna 
D.-ről  É.  felé  enyhén  lejtő  sík,  mely  É.-on  a  Han- 
ság mocsaraiba  megy  át.  Kitűnő  gabonát  termel. 
Lakossága  tiszta  magyar.  Legjelentékenyebb  köz- 
ségei Csorna  és  Kapuvár. 

Rábamolnári  kisk.  Vas  vm.  vasvári  j.-bau, 
(1920)  599  magyar  lak. 

Rabanus  Maurus,  1.  Hrábanus  Maurus. 

Rábaőr,  kisk.  Vas  vm.  szentgotthárdi  j.-ban, 
(1910)  4!86  német  lak.  (Tr.  A). 

Rábapatona,  kisk.  Győr  vm.  tószigetcsilíz- 
közi  j.-ban,  (1920)  2306  magyar  lak. 

Rábapordány,  nagyk.  Sopron  vm.  csornai  j.-ban, 
(1920)  1584;  magyar  lak. 

Rábapüspöki,  kisk.  Vas  vm.  vasvári  j.-ban, 
(1920)  483  magyar  lak. 

Rábasebes,  kisk.  Sopron  vm.  csornai  j.-ban, 
(1920)  379  magyar  lak. 

Rábasömjén,  kisk.  Vas  vm.  sárvári  j.-ban, 
(1920)  697  magyar  lak. 

Rábaszentandrás,  kisk.  Sopron  vm.  csornai 
j.-ban,  (1920)  760  magyar  lak. 

Rábaszentmárton,  kisk.  Vas  vm.  szentgott- 
hárdi j.-ban,  (1910)  687  német  lak.  (Tr.  A.) 

Rábaszentmihály,  kisk.  Győr  vm.  sokoróaljai 
j.-ban,  (1920)  662  magyar  lak. 

Rábaszentmiklós,  kisk.  Győr  vm.  sokoróaljai 
j.-ban,  (1920)  236  magyar  lak. 

Rábaszenttamás,  kisk.  Vas  vm.  vasvári  j.-ban, 
(1920)  210  magyar  lak. 

Rábaszovát,  kisk.  Sopron  vm.  csornai  j.-ban, 
(1920)  1228  magyar  lak. 

Rabat  (Behat,  Bhat,  Arbet,  Szlah  Dzsedid), 
kikötőváros  Marokkó  Ny.-i  partján  a  régi  város- 
sal, Száléval  szemben,  ezzel  együtt  kb.  60,000  la- 
kossal, szőnyeg-,  gyapjú-,  pamut-,  selyemkelme- 
szövéssel, köpeny-  (haik),  agyagárú-  és  marokin- 
bőr-készítéssel. 

Rábatamási,  kisk.  Sopron  vm.  csornai  j.-ban, 
(1920)  1506  magyar  lak. 

Rabato,  Gozzo-sziget  (1.  0.)  székhelye. 

Rábatótfalu,  kisk.  Vas  vm.  szentgotthárdi  j.- 
ban,  (1920)  764  vend  lak. 

Rábatőttős,  kisk.  Vas  vm.  vasvári  j.-ban,  (1920) 
395  magyar  lak. 


Rabatt 


800     — 


Rabblnovicz 


Rabatt  (olasz),  árlevonás,  árengedmény,  a 
melyet  a  nagykereskedők  adnak  a  viszontelárú- 
sítóknak,  v.  általában  a  kereskedők  adnak  állandó 
jó  vevőiknek.  A  R.-ot  7o-ban  állapítják  meg  és 
az  árú  értékéből  vonják  le.  A  R.-ot  gyakran  arra 
is  használják,  bogy  az  áringadozást  általa  fejez- 
zék ki :  így  pl.  70  K-ás  ár  mellett  100  K-át  álla- 
pítanak meg  30%  R.-al.  Az  ár  emelkedését  és 
csökkenését  a  R.  csökkentésével  vagy  növelésé- 
vel érik  el ;  ezáltal  forma  szerint  az  árúk  ára  ál- 
landó marad,  csak  a  R.-ot  változtatják ;  ami  kü- 
lönösen oly  üzleteknél  jelentős,  ahol  nagy  költ- 
ségekkel készült  árjegyzékek  vannak  forgalom- 
ban és  nem  lehet  minden  árváltozás  miatt  az 
árjegyzékekből  új  kiadásokat  készíttetni ;  e  he- 
lyett csak  új  R.-jegyzékek  jelennek  meg. 

Rabatt-biztosítás,  1.  Biztosítás. 

Rabatt-takarékegyesületek,  a  kiskereskedők 
szövetkezése  által  keletkezett  oly  takarékegye- 
sületek, amelyek  a  General  Expenditure  Assu- 
rance  Company  mintájára,  a  számlákból  elenge- 
dett rabattot  takarékbetétkép  gyűjtik,  s  az  így 
keletkezett  betéteket  kamatokkal  együtt  csak 
akkor  fizetik  ki,  amikor  az  egy  bizonyos  nagyobb 
összegű  tőkét  tesz  ki.  Mivel  nemcsak  a  szó  szo- 
ros értelmében  vett  rabattot,  hanem  a  pénztári 
engedményt  (skontó)  is  elfogadják  betétkép,  a 
vevőket  a  készpénzfizetésre  serkentik,  mert  a 
kis  összegüknél  fogva  nem  kellően  méltányolt 
engedményeket  a  kamatoztatás  és  összegyűjtés 
becsesebbekké  teszi.  Németországban  ezek  a  R. 
egymásközött  is  szövetkezésre  léptek  és  így  egy- 
séges szervezetükkel  hálózzák  be  az  egész  or- 
szágot. 

Rábavidéki  nyelvjárás,  1.  Nyelvjárás. 

Rabba,  város  Nigéria  brit  gyarmat  Nupe  köz- 
igazgatási kerületében,  kb.  5000  lak.,  élénk  ke- 
reskedéssel, vasúti  és  gőz  hajóállomással.  A  Ni- 
ger folyó  e  városig  hajózható. 

Rabba  v.  Babbath  Ammón,  1.  Amtnoniták. 

Rabban  Hormuzd,  kolostor,  1.  Alkos. 

Rabbaniták,  a  zsidók  rendes  elnevezése  a  ká- 
rálták (1.  0.)  irodalmában,  amennyiben  a  zsidókat 
éppen  az  különbözteti  meg  a  karaitáktól,  hogy  a 
biblián  kívül  a  rabbik  által  szentesített  szóbeli 
hagyomány  törvényeit  is  kötelezőnek  tartják. 

Rabbi  (héb.,  ebből  rab  a.  m.  magister,  nagy,  t.  i. 
tudományra,  tekintélyre),  eredetileg  a  tanító,  a 
zsidó  tudósoknak  díszneve :  tanítóm,  később  ál- 
talában a.  m.  «uram»,  ma  a  zsidó  községek  által  al- 
kalmazott s  többnyire  az  állam  által  is  elismert 
lelkipásztornak  és  szellemi  vezetőnek  címe.  Fel- 
adata :  a  zsidó  teológiának,  kivált  a  talmudnak  ta- 
nítása; teológiai  és  etikai  előadások  tartása  a  zsina- 
gógában, házasságkötések  és  felbontások  eszköz- 
lése, vallásos  kérdések  eldöntése,  a  ritnális  met- 
szők 8  a  kóserhús  kezelésének  s  általában  a  vallá- 
sos gyakorlatnak  ellenőrzése,  régebben  még  a  zsi- 
dók közt  felmerült  magánjogi  ügyek  elintézése 
is.  Nagyobb  községekben  a  R.-nak  1  vagy  2  R.- 
tilnöke  (dájjan,  a,  m.  bíró)  van,  kikkel  együtt  al- 
kotja a  3  tagból  álló  R. -kollégiumot  (bét-din, 
a.  m.  törvényszék),  melynek  ő  az  elnöke.  Manap- 
ság, kivált  a  modem  R,-k,  a  héber  és  a  közép-, 
itt-ott  népiskolai  hittanítással  kibővítették  külön- 
ben több  tekintetben  megszorított  hatáskörüket. 


mely  szerint  megkülönböztetünk  helyi  vagy  ke- 
rületi, hazánkban  még  a  XIX.  sz.  első  felében  ke- 
rületi R.-kat  is.  Kiképzésüket  vagy  a  régi  szokás 
szerint,  a  jesibának  (1.  o.)  nevezett  talmudisko- 
lákban  (hazánkban  a  legtekintélyesebb  volt  az 
állam  által  elismert  pozsonyi),  vagy  pedig  az 
országos  R.-képző  intézetben  Budapesten  nyerik. 
A  jargonban  a  R.  szót  rebbe-nek  ejtik,  ami  jelen- 
leg az  ú.  n.  csodarabbik  (1.  Ghaszideusok  és  Cad- 
dik)  szokásos  elnevezése. 

Rabbi,  község  és  látogatott  fürdő  Cles  tiroli 
kerületi  kapitányságban,  (1910)  2589  lak.,  szénsav- 
tartalmú vasas  forrással. 

Rabbiiskola,  intézet,  mely  rendszeresen  és 
modern  szellemben  nevel  zsidó  teológusokat.  Az 
ilyen  iskolák  csak  a  XIX.  sz.-ban  keletkeztek ;  a 
legelső  Franciaországban,  hol  állami  intézet  volt. 
Egy  ideig  a  legelőkelőbb  volt  az  1854.  alapított 
boroszlói  zsidó  teológiai  szeminárium  (Fraenkel- 
féle  alapítvány).  Budapesten  1877.  nyilt  meg  a 
magyar  zsidók  R.-ja,  az  ú.  n.  országos  rabbi- 
képző intézet,  mely  körül  soká  folyt  a  hazai 
zsidóságban  fennálló  pártok  makacs  küzdelme. 
Budapesten  1877.  okt.  4-én  nyilt  meg  saját  épü- 
letében (Rökk  Szilárd-u.).  Az  intézet  a  vallás-  és 
közoktatásügyi  miniszter  felügyelete  alatt  áll,  a 
ki  a  12  egyházi  és  12  világi  tagból  álló  vezérlő- 
bizottság előterjesztésére  kinevezi  a  tanárokat, 
az  igazgatót  a  király  nevezi  ki.  A  vezérlöbizott- 
ság  elnöke  1913  óta  Mezey  Ferenc,  előadó  Bánóczi 
József  egy.  tanár.  Az  intézet  két  tanfolyamból 
áll;  az  alsó  tanfolyam  megfelel  a  gimnázium 
felső  osztályainak  s  államérvényes  érettségi  bi- 
zonyítványt ad,  a  felső  tanfolyam  a  teológiai, 
5  évre  terjed,  hallgatói  azonban  kötelesek  az 
egyetem  filozófiai  fakultásán  is  rendes  hallga- 
tóknak beiratkozni  és  fii.  doktori  oklevelet  sze- 
rezni. Az  absolutorium  után  fél  évi  időközt  adnak 
a  tanulóknak  a  rabbivizsgára  való  előkészülésre. 
Az  intézetnek  van  kb.  40,000  kötetes  könyvtára, 
sok  nagybecsű  kézirata.  A  növendékek  segélye- 
zésére különböző  alapok  szolgálnak.  Igazgató 
Blau  Lajos  teol.  tanár.  Az  országos  zsidó  pénz- 
alapból és  állami  segélyből  fentartott  intézet  az 
állam  által  elismerve,  ennek  főfelügyelete  alatt 
áll,  melyet  a  kormány  vezérlő  bizottság  által 
gyakorol,  ennek  elnökét  és  tagjait  a  vallás-  és 
közoktatásügyi  miniszter  nevezi  ki.  Az  intézet 
alapítója  I.  Ferenc  József  király.  IV.  Károly 
elrendelte,  hogy  a  főiskola  a  Ferenc  József 
országos  rabbiképzö  intézet  címet  viselje. 

Rabbinikus  írás,  héber  folyékony  írás,  ahol 
ellentétben  a  quadrátírással  (1.  0.),  a  betűk  egy- 
másba fonódnak.  A  R.  korok  és  országok  szerint 
változó,  de  valamennyi  megegyezik  abban,  hogy 
a  héber  magánhangzókat,  illetve  a  magánhang- 
zói pontozást  nem  használja. 

Rabbinikus  irodalom,  a  talmud  és  a  talmudi 
tudományok  irodalma. 

Rabbinikus  nyelv,  a  középkori  héber  tudósok 
nyelve,  mely  talmudi  szókat,  kifejezéseket  és 
nyelvfordulatokat  használ. 

Rabbinovicz  (ejtsd :  — vics),  Rafael  Nátán,  tal- 
mudtudós,  szűk.  Novo-Zhagoryban  (Oroszország) 
1835.,  megh.  Kievben  1888  nov.  28.  Legnagyobb 
műve,  mely  a  talmudtudósok  részére  szinte  nél- 


Rabcsa 


801 


Rabinowítsch-Kempner 


külözhetetlen,  a  Dikduké  Szóferim.  Variae  lec- 
tiones  in  Misclinam  et  in  Talmud  Babyloni  (1—15. 
köt.  München  1868-88,16.  köt.  Przemysl  1897.). 
Egyéb  munkái  között  a  legnevezetesebb :  Jichu- 
szé  Tanaim  ve'  Amovaim  (Lyck  1874). 

Rabcsa  (Rábca),  kisk.  Árva  vm.  uámesztói 
j.-ban,  (1910)  1446  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Rabcsicze  (Babcice),  kisk.  Árva  vm.  námesztói 
j.-ban,  (1910)  1032  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Rábcza,  a  Kis-Rába  neve  a  Répczével  való 
egyesülésén  alul,  1.  Rába. 

Rábczakapi,  kisk.  Győr  vm.  tószigetcsilizközi 
j.-ban,  (1920)  411  magyar  lak. 

Rabdit,  1.  Schreibersit. 

Rabé,  kisk.  Torontál  vm.  törökkanizsai  j.-ban, 
(1910)  478  magyar  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Rabelais  (ejtsd .-  rabié),  Frangoís,  francia  szati- 
rikus író,  szül.  Chinonban,  valószínűleg  1494  febr. 
4.,  megh.  Parisban  1553  V.  1554  ápr.  9. 1511-ben  be- 
lépett a  fontenay-le-comtei  ferences-kolostorba, 
ahol  azonban  szabadság-  és  tudományszeretete 
folytán  nem  volt  maradása,  miért  is  1524.  átlé- 
pett a  bencés-rendbe.  Később  beiratkozott  a  mont- 
pellieri  egyetem  orvosi  fakultására  s  bár  a  doktori 
fokozatot  csupán  1539.  nyerte  el,  már  1532  óta 
kórházi  orvos  volt  Lyonban  s  több  tudományos  ós 
orvosi  szakmunkát  bocsátott  közre.  Emellett  a 
népkönyvekből  táplálko  zó  szatirikus  irodalom  mű- 
velésére is  volt  kedve  és  ideje.  Már  1532.  kiadta 
Los  grandes  et  inestimables  chroniques  du  géant 
Gargantua  c.  népkönyvét,  melyhez  1533.  Panta- 
gruel  c.  folytatást  is  adott,  utóbbit  Alcofrybas 
Nasier  álnév  alatt,  hogy  a  mű  egyházellenes  hang- 
jáért rázúdulható  kellemetlenségeket  elkerülje.  A 
népkönyvet  1535.  Gargantua  c.  teljesen  átdol- 
gozva újra  kiadta.  Ez  időtájt  Jean  du  Bellay  bi- 
bornok  háziorvosa  volt  s  az  6  kíséretében  három- 
szor is  megfordult  Rómában  (1533,  1535,  1538). 
Magas  pártfogója  közbenjárására  a  pápa  1536 
jan.  17.  feloldozta  őt,  amiért  elhagyta  a  kolostort, 
a  bibornok  pedig  Saint-Maur  des  Fossés-i  is  kano- 
nokká nevezte  ki.  Regényének  3.  könyvét  1546. 
saját  neve  alatt  nyomatta  ki  s  ezzel  akkora  fel- 
háborodást zúdított  magára,  hogy  jónak  látta 
Metzbe  menekülni,  ahol  1546— 47-ig  elég  nyomo- 
rultul tengődött.  II.  Henrik  trónralépte  után  ismét 
visszatért  hazájába,  1550.  kinevezték  meudoni 
plébánossá,  amihez  csakhamar  még  a  jambeti 
plébánia  javadalma  is  járult.  1552-ben  adta  ki 
szatirikus  regénye  IV.  könyvét,  míg  az  V.  könyv, 
mely  részben  idegen  kéz  munkája,  jóval  halála 
után,  1564.  látott  napvilágot.  R.  e  szatirikus  re- 
gényében a  legkiválóbb  szellemek  egyikének  bi- 
zonyult. Műveltsége  kora  színvonalán  állott,  de 
szabadelvűségre,  világfelfogásra  messze  kimagas- 
lik kortársai  közül.  Maró,  éles  gúnnyal  ostorozza 
az  álszenteskedést,  a  szellemi  korlátoltságot,  a  tu- 
dományos zsibvásárt  és  a  világi  hatalom  vissza- 
éléseit. Nézeteit  sokszor  burleszk  allegóriákba  öl- 
tözteti, ami  müve  teljes  átórtését  igen  megnehe- 
zíti. R.  mint  nyelvművész  is  kiváló.  A  francia 
nyelv  kifejezőképességét  rendkívül  fejlesztette. 
R.  műveinek  kritikai  kiadását  A.  Lefranc  1912. 
indította  meg.  A  régebbi  kiadások  közül  Marty- 
Laveaux  (Paris  1868—1902,  6  köt.)  kiadása  a 
legjobb.  V.  ö.  Plán  P.,  Bibliographie  R.-ienne  (Pa- 

Révai  Nagy  Lcvikonn.  XV.  liöt 


ris  1904) ;  Revue  des  études  R-iennes  (u.  o.  1903 
óta);  Stapfer,  P.  R.  (u.  o.  1^9)-,  Millet,  R.  (u.  o. 
1892) ;  Schneegans,  Geschichte  der  ^rotesken  Sa- 
tire  (Sti-assburg  1894) ;  TJmasne,  Études  sur  R. 
(Paris  1904);  Lefranc  A.,  Les  navigations  de 
Pantagruel(u.  o.  1905);  Tilleij  A.,  F.  R.  (London 
1907) ;  Kruper,  R.  's  Stellung  zur  volksttímlichen 
Literatur  (Darmstadt  1909) ;  Plattarcl  J.,  L'oeuvre 
de  R,  (Paris  1910) ;  Neményi  A.,  R.  és  kora  (Buda- 
pest 1877) ;  Kerekes  A.,  Fr.  R.  (Győr  1909). 

RabeiKlakat  (ném.),  1.  Hollós  arany. 

Rabener,  Gottlieb  Wilhelm,  német  író,  szül. 
Wachauban  (Lipcse  mellett)  1714  szept.  17.,  megh. 
Drezdában  1771  márc.  22.  mint  adóügyi  tanácsos. 
A  Bremer  Beitrage  írói  közé  tartozott.  Nevét  sze- 
líden gúnyolódó,  nyárspolgárias  szatírái  (Samm- 
lung  satyrischer  Schriften  1755-56, 4  köt.)  tették 
ismertté.  Összegyűjtött  művei  1777.  jelentek  meg 
(Sámmtliche  Schriften  6  köt,  újra  kiadta  E. 
Ortlep  1839).  Leveleit  kiadta  s  életrajzát  megírta 
Chr.  Félix  Weisse  (1772).  V.  ö.  J.  Mühlhatis,  G. 
W.  R.  (1908). 

Rabenhorst,  Liidwig,  német  botanikus,  szül. 
Treuenbrietzenben  1806.,  Drezdában  és  Meissen- 
ben  élt,  ahol  1881  ápr.  21.  meghalt.  Főképen  a 
vű-ágtalanokkal  foglalkozott.  Főművei :  Deutsch- 
lands  Kryptogamenílora  (Leipzig  1844—48,  2  k.) ; 
Die  Süsswasserdiatomaceen  (u.  o.  1853) ;  Krypto- 
gamenílora von  Sachsen  etc.  (u,  o.  1863—70,  2 
köt.) ;  Flóra  europaea  algarum  etc.  (u.  o.  1868, 
3  köt.);  Mycología  europaea  (Dresden— Koburg 
1869—82).  1852.  óta  kiadta  a  Hedwigia  c.  folyó- 
iratot. 

Rabensclilaclit,  középkori  német  költe- 
mény, 1.  Ravennai  csata. 

Rabes,lfaa?,  német  festő,  szül.  Samterben  1868 
ápr.  17.  Berlinben  Paul  Graeb  tanítványa  volt. 
Eleinte  szicíliai  tájképeket  festett,  majd  1887  óta 
ismételten,  így  1898.  a  német  trónörököspár  kí- 
séretében Keletre,  Egyiptomba,  Palesztinába,  Szí- 
riába, Nubiába,  Szudánba,  Tuniszba  és  Algírba 
tett  utazásai  eredményeképen  sok  keleti  táj-  és 
genreképet  festett,  amelyek  e  műfaj  jeles  termé- 
kei közé  tartoznak. 

Rabb.  vagy  Rabenb.  latin  növénynevek 
után  Rabenhorst  Ludwig  (1.  o.)  német  botanikus 
nevének  rövidítése. 

Rabi,  1.  Rebi. 

Rabiatus^(lat.),  indulatos,  heves  vérű,  durva 
(ember). 

Rabies  (lat.)  a.  m.  düh ;  továbbá  veszettség 
(1.  0.). 

Rabinál,  indiánus  község  Guatemalában,  körül- 
belül 3000  lak.  a  quiché-törzsből.  Közelében  a  po- 
kománok  egykori  fővárosának,  Nímpokomnak 
romjai. 

Rabinowitsch-Eempner,  Lydia,  orvosnő,  szül. 
Kovnóban  (Oroszorsztig)  1871  aug.  22.  Mint  or- 
vosnő 1896.  a  philadelphiai  Medical  College  ta- 
nára lett,  ahol  megalapította  a  bakteriológiai 
intézetet.  Később  Koch  Róbert  intézetében  dol- 
gozott. 1902.  az  odesszai  pestisjárvány  tanulmá- 
nyozására küldték,  azután  Berlinben  a  Charité 
path.  intézetébe  lépett.  Neumann  Elsevel  egye- 
sületet alapított  arra  a  célra,  hogy  a  nőtanulók 
kamattal^n  kölcsönt  élvezhessenek. 

51 


Rabitz-fal 


802 


Rablólegryek 


Rabitz-faL  Angol  eredetű  szerkezet,  de  nép- 
szerűvé Rabitz  nevezetű  berlini  kőmivesmester 
tette.  A  falak  között  kifeszített,  kb.  4  cm.  lyuk- 
böségű  sodronyszövetből  áll,  amelyre  kétoldalt  a 
tehénszőrös  gipszhabarcsot  rákenik  és  gipszszel 
simára  bevakolják.  Teherhordásra  nem  alkalmas, 
\ászont  a  födémre  nyomást  alig  gyakorol,  mert  a 
falakon  függ  s  így  választófalak  készítésére  al- 
kalmas. Használják  mennyezetek,  vájolatok,  álbol- 
tozatok  készítésére  is,  mely  esetben  a  sodrony- 
szövet a  megfelelő  hajlás  mellett  a  menyezetre 
V.  a  tetőszékre  van  felfüggesztve  és  csak  alulról 
vakolva.  Bizonyos  fokig  tűzbiztos  ós  így  vaspillé- 
rek, faszerkezetek  burkolására  is  célszerűen  hasz- 
nálható. Kettős  B.  egymás  mellé  állított  két  vá- 
lasztófal, közbül  légréteggel.  Ez  esetben  hang- 
fogó és  hőszigetelő.  L.  Függöfal. 

Rabiusa,  1.  a  Rajna  20  km.  hosszú  mellék- 
folyója Graubünden  svájci  kantonban,  keresztül- 
folyik a  Safler-völgyön.  —  2.  Churwáldeni  B. 
(Babiosa),  a  Plessur  mellékfolyója  Graubünden- 
ben,  mellókén  vannak  a  passuggi  gyógyforrások. 

Rabka  (Bavka),  galíciai  falu  és  látogatott  für- 
dőhely a  myálenicei  kerületi  kapitányságban,  (i9io) 
1617  lengyel  lak.,  jód-  és  brómtartalmú  ásvány- 
vízforrásokkal. Most  Lengyelországhoz  tartozik. 

Rabi,  Kari,  osztrák  orvos,  szül.  Welsben 
(Felső-Ausztria)  1853  máj.  2.,  megh.  Lipcsében 
1917  dec.  2é.  Bécsben  1882.  egyetemi  magán- 
tanár, 1885.  rk.  tanár  lett,  1886.  a  prágai  német 
egyetemre  ment  tanárnak,  ahol  később  mint  rek- 
tor a  német  ifjúság  védelmében  erős  harcban  állt 
a  csehekkel ;  1904.  a  lipcsei  egyetemre  a  híres 
His  anatómus  tanszékére  hívták  meg.  Sok  jelen- 
tős anatómiai  és  biológiai  értekezése  jelent  meg 
szaklapokban  és  jelentésekben. 

Rablás  (lat.  furtum  violentum,  rapína),  idegen 
ingó  dolognak  másnak  birtokából  v.  birlalatából  ez 
V.  más  jelenlevő  ellen  alkalmazott  erőszakkal  v.  a 
törvényben  meghatározott  fenyegetéssel  elvétele, 
jogtalan  eltulajdonítás  céljából.  A  R.-t  a  lopástól 
a  személy  ellen  alkalmazott  erőszak  vagy  fenye- 
getés különbözteti  meg.  A  törvény  a  R.-hoz  oly 
cselekmény  közvetlen  elkövetésével  való  fenye- 
getést követel,  amely  a  fenyegetettnek  v.  hozzá- 
tartozójának vagy  más  jelenlevőnek  életét,  testi 
épségét  vagy  vagyonát  súlyos  veszélynek  teszi 
ki.  Az  elvétel  fogalma  alá  esik,  ha  a  rabló  nem 
maga  veszi  ki,  p.  a  tárcát  a  megtámadottnak 
zsebéből,  hanem  a  megtámadott  a  fenyegetés 
(p.  a  meUének  szegezett  pisztoly)  hatása  alatt 
maga  adja  át  a  követelt  tárgyat.  A  R.  bünte- 
tése 5—10  évig  terjedhető  fegyház,  továbbá 
hivatalvesztés  s  politikai  jogok  gyakorlatának 
felfüggesztése.  R.-nak  tekinti  a  törvény  s  R.-ként 
bünteti,  ha  a  tetten  kapott  tolvaj  a  lopásnak 
véghezvitele  vagy  a  lopott  tárgynak  megtartása 
végett  erőszakot  vagy  fenyegetést  használ.  Nem 
R.  tehát,  ha  a  tolvaj  a  lopás  véghezvitelét  abba- 
hagyván V.  a  már  birtokába  vett  tárgyat  eldobván, 
csak  menekülése  érdekében  alkalmaz  erőszakot 
V.  fenyegetést.  R.  továbbá  annak  a  cselekménye 
is,  aki  a  R.-t  akként  követi  el,  hogy  véghezvitele 
céljából  valamely  személyt  öntudatlan  vagy  vé- 
deünére  tehetetlen  állapotba  helyez ;  a  büntetés 
azonban  ebben  az  esetben  enyhébb  (5  évig  terjed- 


hető fegyház).  Ha  a  rabló  R.  vagy  zsarolás  miatt 
már  kétszer  meg  volt  büntetve,  s  az  utolsó  bünte- 
tés kiállása  óta  10  év  még  el  nem  telt,  a  bünte- 
tés 10—15  évig  terjedhető  fegyház ;  úgyszintén 
akkor  is,  ha  a  R.-sal  szándékos  emberölés  kísér- 
lete vagy  súlyos  testi  sértés  követtetett  el.  De  ha  a 
R.-sal  szándékos  emberölés  is  követtetett  el,  a  bün- 
tetés életfogytig  tartó  fegyház.  Gyilkosság  ésR. 
halmazata  esetében  a  többség  szabályai  al- 
kalmazandók, tehát  gyilkosság  és  R.  állapítandó 
meg,  mert  a  törvény  az  ú.  n.  ráblőgyükosságot 
(latrocinium)  nem  ismeri,  épp  oly  kevéssé,  mint 
az  ú.  n.  útonállási  (grassatio).  A  tengeri  R.-ról  1. 
Tengeri  rablás. 

Rablás  elleni  biztosítás,  1.  Biztosítás. 

Rabló- ecet,  1.  Ecetek. 

Rablógazdaság,  általában  a  gazdálkodásnak 
az  a  módja,  melynél  a  termelésre  felhasznált  erők 
és  értékek  kellőképen  nem  pótoltatnak  vissza, 
ami  idővel  a  termelő  tönkrejutására  vezet.  Szo- 
rosabb értelemben  a  földbirtok-kezelésnek  az  a 
neme,  melynél  a  földbirtok  értékének  és  termő- 
képességének fentartásáról  nem  gondoskodnak,  a 
szántóföldet  zsarolják,  az  erdőt  pusztítják,  a  nél- 
kül, hogy  a  letarolt  erdőket  újakkal  pótolnák. 
A  R.-nak  legáltalánosabb  és  legveszélyesebb 
neme  pedig  az,  ha  a  szántóföldet  nem  trágyázzák, 
mert  ekkor  annak  termőereje  fokozatosan  hanyat- 
lik, s  termései  annyira  csökkennek,  hogy  azok 
értéke  nem  téríti  meg  a  termelésre  fordított  költ- 
séget. Az  ilyen  területet  gazdasági  értelemben /?í- 
z Saroltnak,  kiéltnek  vagy  kimerültnek  mondják. 
Feltétlennek  akkor  mondják  a  R.-ot,  ha  egyálta- 
lában nem  ti'ágyáznak,  leplezettnek  v.  burkolt- 
nak pedig  akkor,  ha  a  szántóföldet  trágyázásban 
részesítik  ugyan,  de  nem  elegendőképpen.  V.  ö. 
Dapsi  L.,  A  talajkimerülés  befolyása  az  államok 
életére  (Pest  1869) ;  Cserháti  ós  Kosutány,  A  trá- 
gyázás alapelvei  (1884) ;  Tormay  B.,  Elmélkedés 
a  mezőgazdasági  egyensúlyról  (1894);  Hensch  Á., 
Jószágberendezés-  és  kezeléstan  (1906).  Van  bá- 
nyászati R.  is. 

Rablógyilkosság,  1.  Bablás. 

Rablóhangyák  (áiiat),  a  húsevő  hangyák  gyűjtő- 
neve. A  R.  ragadozó  életmódot  folytatnak.  Leg- 
jellemzőbb képviselői  a  falánkságukról  és  vad 
természetükről  híres  kergetöhangyák  v.  vándor- 
hangyák (Dorylini),  melyeknek  legismertebb 
képviselője  az  Amerikában  (Braziliában  és  Ai'- 
gentinában)  honos  kalózhangya  (Eciton).  Né- 
mely rablóhangyafajok  más  fajok  bábjait  ellop- 
kodják, felnevelik  és  a  kifejlődött  nemzedéket 
rabszolgamunkára  fogják.  Ilyen  hangyaféleség 
pl.  a  vérpiros  rablóhangya  (Formica  sanguinea 
Latr.)  és,az  amazonhagyma  (Polyergus  rufescens 
Latr.) ;  e  két  faj  hazánkban  is  honos.  A  R.  külö- 
nösen a  trópusokon  gyakoriak. 

Rablólábak  (áiiat),  az  ízeltlábúak  körében  a 
zsákmány  megragadására  alkahnasan  módosult 
elülső  végtagok  neve.  Ilyen  R.  vannak  pl.  a 
sáskarákoknál,  az  ájtatos  manónál  stb. 

Rablólegyek  (Asilidae,  áiiat),  a  kétszárnyúak 
(Diptera)  rendjébe  tartozó  légycsalád.  Testük 
nyúlánk,  erős  alkotású ;  szemeik  nagyok,  kiállók ; 
szipókájuk  egy  pár  csenevész  felső  állkapocsból, 
jól  fejlett  alsó  állkapocsból  és  hypopharynxból 


Rablólovagok 


—     803     — 


Rabszolgra-part 


áll;  szárnyaik  feltűnően  hosszúak  s  harmadik 
hosszanti  szárnyerük  villásan  elágazó.  Rova- 
rokkal táplálkoznak,  melyeket  nagyon  ügyesen 
röptükhen  fognak  el.  Fajaik  száma  igen  tekinté- 
lyes ;  hazánkban  pl.  110  fajuk  él.  Közönségesehb 
fajaik ;  a  darázsterfnetü  útonálló  légy  (Asilus 
crabronifm'mis  L.),  a  sárgafoltos  gyilkoslégy 
(Laphria  gibhosa  L.)  és  a  héjalégy  (Diodria 
odandica  L.) 

Rablólovagok,  1.  Lovagbitéztnény. 

Rablópoloskák  (Reduviidae,  áiiat),  a  Félfe- 
delesszárnyúak  (RhyncJiota)  rendjébe  tartozó 
poloskacsalád.  Legfeltünóbb  jellemvonása  kidü- 
ledt  szeme  mögött  nyakszerüen  összeszüküló  feje 
és  harántbefüzódéssel  eliilsó  és  hátulsó  részre 
osztott  előtora.  Különböző  rovarokkal  táplálkoz- 
nak, de  vannak  köztük  veszedelmes  vérszívók  is. 
Az  ó-  és  újvilágban  egyaránt  a  legelterjedtebb  a 
szemetes  zúgpoloska  (Opisicoetus  personatus 
L.  =  Beduvius  personattis  L,),  mely  a  házakban 
húzza  meg  magát  és  az  agyi  poloskát,  legyet, 
szúnyogot  és  pókot  pusztítja ;  lárvája  zugokban 
élve  magára  szedi  a  piszkot  és  szemetet  s  ezzel 
környezetéhez  nagyon  hasonlóvá  válik,  ezéii; 
nehezen  ismerhető  fel.  A  szabadban,  füvön  és 
lombon  él  a  vörös  gyilkospoloska  (Éhinocoris 
iracundus  L.  =:Harpactor  iracundm).  A  külföldi 
R.  közül  különösen  azok  említésre  méltók,  me- 
lyek az  ember  és  a  háziállatok  vérét  szívják. 
Ilyenek  a  «nagy  agyi  polo8ka»  (Gmiorhinus  san- 
guisuga,  Lee),  mely  Mexikóban  és  az  Egyesült- 
Államok  déli  részeiben  honos  és  fájdalmas  szú- 
rásával az  embert  igen  megkínozza.  Braziliában 
előforduló  fajtársa:  a  Ckniorhimis  megisthns 
Burm.  szúrásával  veszedelmes  betegségeket  okozó 
Trypanosomákat  terjeszt.  A  benszülöttek  népie- 
sen kerékpoloska  névvel  is  jelölik  a  Gonoy^liimis- 
fajokat. 

Rablósirály,  1.  Sirály. 

Rablózsinat,  az  Efezusban  449  aug.  8.  tartott 
egyházi  gyűlés,  melyet  a  minden  jogot  lábbal  tipró 
Dioscuros  alexandriai  patriarcha  hívott  össze 
abból  a  célból,  hogy  Butychesnek  és  az  általa 
képviselt  monofizitizmusnak,  melyet  448.  Kon- 
stantinápolyban kárhoztattak,  elégtételt  szolgál- 
tasson és  a  monoíizita  tanokat  uraíkodókká  tegye. 
L.  Etityches. 

Rabmtmka,  1.  Fegyházipar. 

Rabó  (Hrahové),  kisk.  Trencsén  vm.  vágbesz- 
terczei  j.-ban,  (i9io)  443  szlovák  és  magyar  lak. 
(Tr.  Cs.-Szl.) 

Rabócz  (Hrabwec),  kisk.  Sáros  vm.  bártfai 
j.-ban,  (1910)  238  szlovák  lak.  (Tr.  Cs.-Szl.) 

Rabok  bénulása,  idegbénulás,  mely  a  csuklóra 
hibásan  föltett  bilincs  vagy  megkötés  nyomása 
folytán  támad.  Ritka.  A  hüvelykujj  izmait  és  a 
lumbricalis  izmokat  éri. 

Rabonbán,  a  hitelét  vesztett  csíki  székely 
krónika  szerint  Attila  halála,  sőt  egy  darabig  a 
magyarok  honfoglalása  után  is  a  székelyek  vá- 
lasztott kormányzója  és  főpapja  volt,  ki  a  nép 
nevében  mutatta  be  az  áldozatokat.  Az  áldoza- 
toknál állítólag  használt  kókuszdiós  kehely,  me- 
lyet a  Sándor-család  őriz,  XVI.  sz.-beli  készít- 
ménynek bizonyult.  A  fő  R.  mellett  nagy  és  kis 
R.-ok  is  működtek  a  székely  krónika  szerint^  me- 


lyen klvíü  azonban  e  méltóságról  egyetlen  más 
adat  sem  szól.  Liber  Károly  szerint  (Budapesti 
Hírlap,  1908  jún.  8.)  a  R.  szó  a  középkori  székely 
és  szász  grófok  német  Rabenbanner  nevéből  ala- 
kult. V.  ö.  Szádeczky  Lajos,  A  csíki  székely  kró- 
nika (Budapest  1905)  és  Még  egyszer  a  csíki  szé- 
kely krónika  (u.  o.  1911) ;  Cs.  Jósa  János,  A 
csíki  székely  krónika  (Szamosújvár  1910). 

Rábort,  kisk.  Vas  vm.  nómetújvári  j.-ban, 
(1910)  1031  német  lak.  (Tr.  A.) 

Raboage  (francia,  ejtsd:  rabúzs).  Kártyajáték, 
melyet  tetszés  szerinti  számú  részvevő  játszha- 
tik.  A  rendes  feladattól  eltéröleg,  itt  nem  ütés- 
szerzés a  cél,  hanem  az,  hogy  minél  gyorsabban 
megszabaduljon  kártyáitól  a  játékos.  Az  osztó 
felüt  egy  lapot,  s  erre  tesznek  a  játékosok  a  ren- 
des sorrend  szerint  következőt,  tekintet  nélkül  a 
színre.  Pl.  az  osztó  felüti  a  zöld  kilencest,  az  őt 
követő  játékos  ráteszi  bármelyik  tízest ;  ha  nincs 
egy  tízese  sem,  passzol,  s  a  következő  társon  van 
a  letevés  sora. 

Rabsegélyezés,  1.  Patronázs. 

Rabszolga,  1.  Rabszolgaság. 

Rabszolga-államok  (Slave-States),  azok  az 
északamerikai  államok,  amelyekben  a  rabszolga- 
ságnak törvényes  alapja  volt.  Az  1861-iki  polgár- 
háború kitörésekor  a  R.-ból  az  Egyesült-Államok 
kötelékébe  tartoztak :  Delaware,  Maryland,  Virgi- 
nia, Észak-Karolina,  Kentucky,  Tennessee,  Mis- 
souri ós  Ai'kansas,  432,629  rabszolgával.  Az  Unió- 
ból kivált  államok :  Dél-Karolina,  Georgia,  Flo- 
rida, Alabama,  Mississippi,  Louisiana  és  Texas, 
3.521,120  rabszolgával.  (L.  ÉszakamerikaiEgye- 
sült-Allamok  története  3—4.) 

Rabszolga-folyó,  északamerikai  folyó,  lásd 
AtJwhasca. 

Rabszolgaháborúk,  melyeket  a  rómaiak  a 
köztársaság  utolsó  két  századában  Itália  és  a 
provinciák  területén  a  szigorú  bánásmód  miatt 
fellázadt  szolgákkal  viseltek.  Ezek  főleg  mmt 
hadi  foglyok  nagy  tömegekben  látták  el  a  földmí- 
velés  és  állattenyésztés  nehéz  munkáját  és  köny- 
nyen  jutottak  gazdasági  fontosságuk  és  erejük  tu- 
datára. Ilyen  lázadások  voltak  Itálián  kívül  Attiká- 
ban, Kis-Ázsiában,  Déloszban,  e  fontos  rabszolga- 
piacon, de  a  legveszedelmesebb  mozgalmak  Szicí- 
liában törtek  ki,  s  itt  két  rabszolgaháború  volt : 
az  első  (Kr.  e.  138—132)  a  szír  eredetű  Eunus 
(1.  0.)  és  a  kiUkiai  Kleón  vezérlete  alatt  többször 
vívott  ki  prétorokkal  és  konzulokkal  szemben 
diadalokat,  s  a  lázadók  száma  200,000-re  emel- 
kedett, míg  végre  Publius  Rutilius  konzul  várai- 
kat, Tauromeniumot  és  Ennát  bevette  és  rette- 
netes büntetéssel  vetett  véget  a  küzdelemnek ; 
a  második  (103—99)  Ti-yphon  és  Athénion  vezér- 
lete alatt  szintén  tüntet  fel  a  rabszolgák  részéről 
sikereket,  de  Manius  Aquilius  prokonzul  elfoj- 
totta ezt  a  forrongást.  Az  Itáliában  kitört  rab- 
szolgaháborút (Kr.  e.  73—71)  rendszerint  gla- 
diátorháborúnak hívják.  L.  Spartacus. 

Rabszolgakereskedés,  1.  Rabszolgaság. 

Rabszolgák  gyémántja,  pinguos  aagoa, 
goutte  d'eati,  színtelen  topáz,  mely  Mlnas  Gteraes 
folyókavicsai  között  található. 

Rabszolga-part,  a  nyugatafrikai  Togo,  Daho- 
mey,  Dél-Nigéria  gyarmatoknak  a  Volta  ós  Niger 

51* 


Rabszolgaság 


—    804 


Rabszolga-tó 


folyók  között  fekvő  s  az  Atlauti-oceáunal,  illetve 
Benini-öböUel  határos  déli  része.  Politikai  jelen- 
tősége most  már  nincs,  csupán  mint  történeti 
emlék  szerepel.  A  R.  nevét  arról  kapta,  hogy  itt  a 
rabszolgakereskedés  a  XIX.  sz.  közepéig  különö- 
sen vii'ágzott,  1851-ig  csak  a  portugáloknak  volt 
itt  néhány  telepük;  1861.  megtelepedtek  az  ango- 
lok (Dahomey),  1863.  a  franciák  (Asanti)  és  1884. 
végre  a  németek  (Togo). 

Rabszolgaság,  az  embernek  oly  állapota,  mely- 
ben személyes  szabadságától  megfosztva,  nem 
jogalany,  hanem  másnak  tulajdonát  tevő  dolog. 
Az  óvilágnak  gazdasági  rendszere  kiválólag 
a  R.-on  alapult.  A  hadi  foglyok  R.-ba  estek. 
A  rómaiaknál  a  R.  kifejlett  jogintézmény  volt, 
rabszolganőtől  (ex  ancilla)  való  születésen  és  hadi 
fogságon  alapult.  Továbbá  a  20.  életévét  meg- 
haladott szabad  ember,  aki  magát  rabszolga  gya- 
nánt eladatta  oly  célból,  hogy  a  vételáron  az  eladó- 
val osztozkodjék,  rabszolgává  vált,  s  a  szabadon 
bocsátottnak  (libertusnak)  hálátlansága  volt  ura 
irányában  ennek  kívánságára  a  R.  felélesztését 
vonta  maga  után.  Régibb  időben  a  fizetésképte- 
len adóst  hitelezője  rabszolgaként  eladhatta ;  a 
halálra  vagy  életfogytiglani  bányamunkára  ítél- 
tek uratlan  szolgákká  lettek.  A  rabszolgákat  a 
rómaiak  «servi»  vagy  «mancipii»-nak  nevezték, 
mert  a  rabszolgákat  nem  megölni,  hanem  meg- 
őrizni (servare)  szokás,  s  mert  az  ellenség  el- 
foglalja (manu  capiuntur).  Szabadságot  nyerhe- 
tett a  szolga  postliminium  (1.  o.)  és  szabadon  bocsá- 
tás (manumissio)  által.  A  rabszolgákkal  való  ke- 
gyetlen bánásmód  ismételt  lázadásokra  veze- 
tett. (L.  Eahszolgaháborúk).  A  kereszténység  ter- 
jedése a  rabszolgák  sorsának  enyhítését  eredmé- 
nyezte. A  germán  néptörzseknél  a  hadifoglyok 
s  a  legyőzöttek  külön  osztályt  alkottak,  amelyből 
a  középkor  folyamán  a  jobbágyság  képződött.  A 
hunn-szkitha  népeknél  a  szolgaságnak  két  kelet- 
kezési módja  volt :  a)  hadifogság  és  h)  büntetés.  A 
magyaroknál  a  vezérek  korában  hasonlókép  bün- 
tetés V.  hadi  fogság  vezetett  szolgaságra.  A  ha- 
zának ősi  lakosai  közül  azok,  akik  a  honfoglalók 
ellen  nem  harcoltak,  részben  szabadságuk  elisme- 
résében részesültek,  az  országnak  szabad  lakosai 
maradtak,  ellenkező  esetben  mint  a  föld  járuléka 
jobbágyokká  váltak. 

A  Keleten  a  keresztény  rabszolgákkal  való  ke- 
reskedés a  kalózsággal  kapcsolatban  még  a  XIX. 
sz.-ban  is  létezett.  A  tuniszi  bej  a  R.-ot  csak 
1846.  törölte  el.  Napjainkban  leginkább  a  nége- 
rekkel való  rabszolgakereskedésnek  van  gyakor- 
lati jelentősége.  Lisszabonban  állítólag  bizonyos 
Gonzales  bocsátott  először  árúba  szerecseneket  a 
XV.  sz.  közepe  táján.  Különös  terjedelmet  nyert 
az  embervásár  Amerika  felfedezésével,  ahol  a 
bánya-  s  a  mezei  munkára  gyenge  testalkatuknál 
fogva  kevésbbé  alkalmas  bennszülöttek  helyett  az 
erős  szerecsenfajt  kezdték  alkalmazni.  A  szere- 
csenek ily  célra  bevitelének  kezdeményezését  Las 
Casas  spanyol  papnak  tulajdonítják.  A  rabszolga- 
kereskedés V.  Károly  óta  különös  privilégium 
volt  (l.  Assie^ito  szerződések).  A  szabad  Anglia 
annyira  nem  tartotta  méltóságán  alulinak  az 
emberrel  való  kereskedést,  hogy  annak  csak  az 
Abolition-act   of  slavery  1807.  vetett  véget.  A 


fi'ancia  rabszolgakereskedést  a  nagyhatalmaknak 
Londonban  1816.  létrejött  egyezménye  szüntette 
meg.  Spanyolország  és  Portugália  csak  kártérí- 
tés mellett  volt  hajlandó  az  üzlet  folytatásáról 
lemondani ;  amaz  400,  emez  300  ezer  font  ster- 
linget kapott  kártérítés  címén.  A  gyarmatokon 
Anglia  1830.  felszabadította  a  korona  tulajdoná- 
ban volt  rabszolgákat.  A  francia  amerikai  gyar- 
matokban 1840.  törülték  el  a  R.-ot,  az  észak- 
amerikai államokban  még  későbben.  Az  Egyesült- 
Államok  déli  államai  erősen  ragaszkodtak  ahhoz, 
hogy  a  gyapot-,  cukor-  és  dohányiparra  a  R. 
fentartása  életkérdés.  Lincolnnak  elnökké  válasz- 
tása 1860.  biztosította  az  abolicionisták  győzel- 
mét, de  polgárháborúra  is  vezetett,  mert  a  déli 
államok  fellázadtak.  1865-ben  a  délieket  legyőz- 
ték. A  győzelem  maga  után  vonta  az  1863.  évben 
kihirdetett  s  1864  jan.  30.  alaptörvénnyé  emelt 
emancipációnak  a  déli  államokban  is  keresztül- 
vitelét. 1871-ben  Braziliában  törölték  el,  leg- 
későbben, 1880.  Kuba  szigetén. 

Ázsiában  és  Afrikában  azonban  a  R.  teljesen 
eltörülve  mai  nap  sincs.  Az  afrikai  R.  elnyomása 
érdekében  fő  fontosságú  a  Brüsszelben  (1890  júl.  2.) 
létre  jött  nemzetközi  szerződés,  mely  nálunk  az 
1892.  IX.  t.-cikket  alkotja.  A  brüsszeli  egyez- 
mény a  rabszolgakereskedés  elnyomására  a  leg- 
hatályosabb  eszközöknek  ismeri  fel :  a)  polgári 
s  katonai  hatóságoknak  fokozatos  szervezését 
Afrikának  a  polgárosult  nemzetek  fennhatósága 
V.  védnöksége  alá  helyezett  területein ;  b)  Afrika 
belsejében  az  embervadászat  erélyes  elnyomá- 
sára képesített,  erős  őrséggel  ellátott  állomások 
létesítését ;  c)  utak  s  vasutak  építését ;  d)  a  ha- 
józható belvizeken  s  tavakon  gőzhajójáratok  be- 
rendezését s  a  partokon  erődök  emelését ;  e)  az 
őrhelyeknek  és  állomásoknak  a  tengerparttal 
táviró  által  összeköttetését ;  f)  expedíciók  és 
mozgó  hadtestek  szervezését  az  állomásoknak  a 
tengerparttal  összeköttetése,  a  közlekedési  utak- 
nak biztosítása  s  a  rabszolgakereskedők  üldözése 
céljából ;  g)  a  rabszolgakereskedés  által  érintett 
területekre  lőfegyverek  és  lőszereknek  beviteli 
tilalmát.  Az  1892.  IX.  t.-cikkbe  iktatott  nyilat- 
kozat bizonyos  módosulást  nyert  az  1911. 
XXIV.  t.-cikkbe  iktatott  nyilatkozattal,  amennyi- 
ben a  szerződés  hatálya  alá  eső  Kongó-medencé- 
ben az  oda  bevitt  fegyverekre  és  lőszerekre 
lOo/o-ot  meghaladó  vámot  is  lehet  szedni.  L.  még 
Kongő-éiiekezlet. 

Az  1890.  év  óta  a  brüsszeli  szerződést  egyes 
államoknak  egymás  közt  kötött  külön  szerződései 
is  kiegészítették,  amelyek  közt  legfontosabb 
Nagybritanniának  Egyiptommal  1895  nov.  21-én 
kötött  szerződése. 

A  rabszolgakereskedéshez  hasonló  visszás  álla- 
potok vannak  a  Macaóból  Nyugatindiába  és  Dél- 
Amerikába  erőszakkal  és  csellel  behurcolt  kinai 
munkásokra  (kuli,  l.  o.),  valamint  a  polinéziai  szerző- 
déses munkásokra  (kanakok,  1.  o.)  nézve.  Ezeknek 
az  ügyét  eddig  nemzetközi  szerződés  nem  rendezi. 

A  kat.  egyházban  a  rabszolgák  kiváltására 
két  szerzetesrend  alakult :  1.  a  nmthweinok  (1. 
Trinitármsok)  ;  2.  a  mercedarnisok  (1.  o.) 

Rabszolga-tó  (Great  Slave-Lake),  brit-észak- 
amerikai  tó  a  Northwest  Territóriumban,  uyuga- 


PabuHsta 


805 


Rachel 


ton  a  Rabszolga-folyót  és  a  Hay-rivert  veszi  föl, 
vize  a  Mackonzie-vel  (1.  o.)  az  É.-i  Jeges-tengerbe 
folyik  le.  Területe  26,200  km^,  évente  6  hónapon 
át  jég  borítja,  partjain  a  Hudson- öböl- társaság 
telepei  vannak.  —  A  íTis-l^.  Athapasca  territó- 
riumban van,  ugyancsak  Brit-Észak-Amerikában. 

Rabulista  az,  aki  az  ellene  szóló  jogot  álér- 
velések,  szoflzmák  segélyével  maga  mellett  ma- 
gyarázni törekszik. 

Rabusson  (ejtsd:  rabüszon),  Hen^y,  francia  re- 
gényíró, szül.  Parisban  1850.  Kora  társadalmát 
élesen  bíráló  regényei  közül  nevezetesebbek: 
Dans  le  monde  (1882) ;  L'aventure  de  Mlle  de 
Saint-Alais  (1885) ;  Hallali  (1890) ;  Monsieur  Co- 
tillon  (1895) ;  Cahier  bleu  (1898) ;  L'invisible  lien 
(1904) ;  Oeuvre  de  cliair  (1906).  Magyarul  meg- 
jelent :  Alice  (Egyetértés,  1883) ;  Adhemár  próba- 
ideje (Nemzet,  1886). 

Rabutin  (ejtsd:  rabűteS),  Busst/  de  R.,  Johami 
Ludmg,  gróf,  császári  hadvezér,  szül.  Parisban 
1642.,  megh.  1717.  A  császári  seregbe  lépve,  1683. 
óta  részt  vett  a  török  és  francia  háborúkban. 
1689-ben  egy  dragonyos  ezred  tulajdonosa  és 
lovassági  tábornok  lett.  1696-ban  Erdély  katonai 
parancsnokává  nevezték  ki.  Hadtestével  részt 
vett  a  zentai  csatában  (1697  szept.  11.),  azután 
Új-Palánkát  és  Pancsovát  foglalta  ol  a  törökök- 
től. 1704;-ben  tábornaggyá  nevezték  ki  s  reá  bíz- 
ták Erdély  védelmét  a  felkelő  kurucok  ellen.  R. 
hatalma  egy  ideig  csak  Nagy-Szebenre  és  a  többi 
szász  városra  szorítkozott,  bár  Nagy-Szeben  és 
Kolozsvár  közelében  kisebb  győzelmeket  vívott 
ki.  Szorult  helyzetén  Hefhevüle  táborszernagy 
segített,  aki  zsihói  győzelme  után  (1705  nov.  11.) 
visszafoglalta  Erdélyt  és  seregét  R.  megerősíté- 
sére ott  hagyta.  1706-ban  azt  a  parancsot  kapta, 
hogy  seregének  egy  részével  a  Dunántúl  operáló 
Starhemberg  Guido  tábornagy  segítségére  men- 
jen R.  1706nyaránNagy-Váradon  át  Szolnokig  ju- 
tott, de  innen  északra  fordult  s  Miskolcz  felégetése 
után  Kassát  vette  ostrom  alá  (1706  okt.  1.) 
Radics  kuruc  ezredes  azonban  visszaverte  R.  tá- 
madásait, mire  ez  a  Tisza  balpartján  Szolnokra 
ment  vissza.  Innen  1707  jan.  21.  Budára  érkezett, 
de  elcsigázott  seregével  nem  sokat  segített  a 
dunántúli  harcokban.  Székesfehérváron  át  Simon- 
tornyát támadta  meg,  de  visszaverték.  Ezután 
Veszprém  felé  tartott  s  egy  csapatával  megtá- 
madtatta Csobáncz  várát,  melyet  hős  védői  meg- 
mentettek. Miután  még  Tapolcza  és  Pápa  táján 
vívott  sikertelen  harcokat,  Sopronba  szorult.  1707 
aug.  visszaküldték  Erdélybe,  hová  1707  okt.  3. 
Szegeden  és  Aradon  át  menetelve  meg  is  érke- 
zett. A  következő  évben  (1708)  felmentették 
parancsnoki  állásától  s  egyre  súlyosbodó  beteg- 
sége miatt  többé  nem  kapott  semmi  alkalmazást. 
R.  gőgös,  makacs  és  kegyetlen  ember  volt  s  mint 
hadvezér  nem  emelkedett  túl  a  középszerűségen. 

Rabvallató,  a  savanyú  bor  népies  neve. 

Raby,  a  középkorban  tekintélyes  vár  Prága 
közelében.  Ziska  huszita  vezér  1421.  ennek  os- 
troma közben  vesztette  el  másik  szemét  is.  A  vár 
birtokosai,  a  R.-ak,  a  magyar  királyoktól  több  bir- 
tokot nyertek  Sopron  vm.-ben.  Ebből  a  családból 
származott  R.  Mátyás  (l.  o.),  a  kiről  Jókai  regényt 
irt. 


Raby  Mátyás,  szül.  1752  szept.  21.  Po- 
zsonj^ban.  1773  óta  Bécsben  élt,  mint  magyar 
udvari  kancelláriai  járulnék,  de  visszaélései  és 
besugásai  miatt  elbocsátották.  1784-ben  Pest  vár- 
megye őt  Szentendrén  mint  feladót  elfogatta,  be- 
csukatta, de  alkalmat  talált,  hogy  a  személyes 
szabadságán  ejtett  sérelmeket  s  a  vármegyei 
visszaéléseket  az  udvarnak  stb.  tudomására  hozza. 
Végre  n.  József  császár  szabadon  bocsáttatta,  de 
nem  fogadta  vissza  kegyeibe,  mire  a  császár 
halála  után  Bécsből  kivándorolt  Strassburgba  s 
ott  írta  meg  emlékiratait  Justizmord  und  Regie- 
rungsgreuel  in  Ungarn  u.  Österreieh  címmel  (2 
köt.,  1797).  Ennek  nyomán  írta  meg  Jókai  Rab 
Raby  c.  regényét  (Budapest  1879,  3  köt.). 

Ráca,  adók.  Belovár-Körös  vmegye  belovári 
j.-ban,  (1910)  1397  horvát  lak.  (Tr.  SzHSz.) 

Racabont  (franc,  ejtsd :  rakaú),  különösen 
Franciaországban  használt  és  becsült  tápliszt 
gyenge,  bélhurutos  gyermekek  számára :  arow- 
root,  manihot  és  más  ily  fajta  keményítőknek 
kakaóporral,  fűszerekkel,  dextrinnel,  cukorral 
való  keveréke.  Az  eredeti  arab  R.  nem  volt  egyéb, 
mint  egy  déleurópai  tölgyfajnak,  a  Quercus  Bal- 
lota  L.-nak  megpörkölt  és  hsztté  őrlött  makkja. 
A  R.-ot  a  makkávé  jól  pótolja. 

Racalmuto  (Recdmuto),  város  Girgenti  olasz 
tartományban,  Szicíliában,  (i9ii)  14,398  lak., 
kén-,  kéneső-  és  sóbányászat,  gipszfesték.  Köze- 
lében egy  XIV.  sz.-beli  erősséggel. 

Racan  (ejtsd:  rakaS),  Hoiiorat  de  Bueü,  Mar- 
quis  de,  francia  költő,  szül.  1589.  La  Roche-R. 
kastélyban  (Touraine),  megh.  u.  o.  1670  febr.  A 
francia  akadémia  egyik  alapítója  volt.  Nevezete- 
sebb költői  munkái :  Bergeries  (1621) ;  Sept  Psau- 
mes  (1631) ;  Odes  sacrées  (1651) ;  összegyűjtött 
műveit  Oeuvres  complétes  c.  Tenant  de  Latour 
adta  ki  (Paris  1857,  2  köt.). 

Racanski  Kozarevac,  adók.  Belovár-Körös 
vm.  belovári  j.-ban,  (i9io)  353  horvát  lak.  (Tr. 
SzHSz.) 

Racconigi  (ejtsd:  rakkonídzsi),  város  Cuneo  olasz 
tartományban,  {i9ii)  16,201  lakossal  a  Le  Notre 
(1755)  tervezte  parkban  az  1670-ben  épült  királyi 
kastéllyal. 

Raccsolás  {rhotacismus),  beszédzavar,  amely- 
ben az  r  kiejtése  nem  a  nyelvvel,  hanem  hátul  a 
lágy  szájpaddal  történik. 

Race  (franc,  ejtsd;  rász)  a.  m.  faj,  nem. 

Raee  (ang.,  ejtsd :  rész)  a.  m.  versenyfutás,  de 
főleg  lóverseny ;  racer :  versenyző  ;  race-horse : 
versenyló ;  race-course :  versenypálya ;  race- 
c sónak :  verseny-csónak. 

Racehorse-expedició  (1773),  1.  Tengeri  tudo- 
mányos expediciók. 

Racemia,  1.  Izomena. 

Raceuius  (aöv.)  a.  m.  fürt  (1.  o.) ;  racemosus 
virágzat  a.  m.  fürtös  virágzat  (1.  o.). 

Racíekete  szőUő,  1.  Csóka szöllő. 

Rác  háló,  1.  Halászat. 

Rachel  (ejtsd :  rasei),  EHse  (tulajdonképen  Félix 
Elise  Rachel),  kiváló  francia  színművésznő,  szüi. 
Mumpfban  1820  febr.  28.,  megh.  Cannesban  1858 
jan.  3.  Egy  elszászi  zsidó  házaló  leánya  volt  s  1830 
óta  abból  élt,  hogy  Sarah  nővérével  párisi  kávéhá- 
zakban énekelt.  Itt  akadtak  pártfogói  s  először 


Rachel 


806 


Racine 


zenei  tanulmányokat  folytatott  a  párisi  konzer- 
vatóriumban, aztán  Saint-Aulaire  és  Sámson 
szavalni  tanították.  1837-ben  a  Gymnase-szinház 
tagja  lett,  1838.  föllépett  a  Théátre-Franpaisban 
8  egy  csapásra  meghódította  a  közönséget.  Fő- 
kép a  klasszikus  drámaírók  (Corneille  és  Racine) 
női  szerepeiben  jeleskedett  s  az  egész  iránynak 
új  lendületet  adott  azzal,  hogy  e  szerepekbe  eddig 
nem  ismert  szenvedélyt  vitt  belé,  amelyben  gyö- 
nyörű hangja  és  rendkívül  kifejező  szeme  is 
támogatták.  1855-ben  megvált  a  színháztól  s 
Amerikába  ment  vendégszerepelni,  de  már  nem 
a  kellő  sikerrel.  Szervezete  korán  megtört  s  mi- 
után hasztalan  keresett  Egyiptomban  gyógyulást, 
meghalt.  V.  ö.  Janin,  R.  et  la  tragédie  (Paris 
1858);  UHeylli,  R.  d'aprés  sa  correspondance 
(u.  0. 1882) ;  Thomson,  La  vie  sentimentale  de  R. 
(u.  0.  1910).  A  színészi  tehetség  testvéreiben  is 
megvolt :  Sarah,  Lia,  Rebekka,  Dinah  és  Raphael 
Félix  mind  sikerrel  működtek. 

Rachel,  Joachim,  német  szatiraíró,  szül.  Lun- 
denben  (Észak-Németország)  1618  febr.  28.,  megh. 
Schleswigben  1669  máj.  3.  Opitz  tanítványa.  Fel- 
német szatíráinak  egy  része  Juvenalíson  és  Per- 
siuson  alapul  (R.-ii  Londinensis  teutsche  saty- 
rische  Gedicht©,  1664;  újra  kiadta  Drescher, 
1903).  Értékesebbek  alnémet  versei.  V.  ö.  Sach, 
J.  R.  (1869) ;  B.  Berendes.  Zu  den  Satyren  J.  Ra- 
chels  (Leipzig  1896). 

Rachf  ahl,  Félix,  német  történetíró,  szüL  Schöm- 
berg  bei  Landeshutban  (Szilézia)  1867  ápr.  9.  A 
hallei,  königsbergi,  giesseni,  kiéli,  1914  óta  pedig 
a  freiburgi  egyetem  tanára.  Művei :  Margaréta 
von  Parma,  Statthalterin  der  Niederlande  1559— 
1567  (München  1898) ;  Deutschland,  König  Fried- 


rich  Wilhelm  IV,  und  die  Berliner  Márzrevolu- 
tion  (Halle  1901) ;  Wilhelm  von  Oranien  und  der 
Niederlandische  Aufstand  (u.  o.  1906,  I.  köt.) ; 
Kaiser  und  Reich,  1888—1913  (Berlin  1913); 
Die  deutsche  Politik  König  Friedrich  Wilhelms  IV. 
ím  Wmter  1848/49  (München  1919). 

Rachilde  (ejtsd:  rasiid), francia  írónő,  valódi  neve 
Margimitte  Eymery,  1889  óta  Valette  Alfrédné, 
szül.  Le  Crosban  (Périgneux  mellett)  1860  febr.  1 1 . 
A  nemi  életet  és  perverzitásait  Zolát  meghaladó 
szabadszájusággal  és  merészséggel  rajzolja.  Főbb 
művei -.MonsieurVénus  (1884) ;  Marquise  de  Sade 
(1887);  Madame  Adonis  (1889);  La  sanglante 
ironie  (1891) ;  L'animale  (1893) ;  La  tour  d'amour 
(1899) ;  Le  meneur  de  Louves  (1905)  stb. 

Rachis  (nSv.),  a  virágzat  főtengelye  vagy  az 
összetett  levelek  gerince. 

RacMtis  (gör.),  1.  Angolhetegség. 

Rachmaninov,  Szergej  Vasziljemcs,  orosz 
zeneszerző,  szül.  Novgoródban  1873  ápr.  2.  Kivé- 
teles zenei  tehetségét  Siloti,  Tanejev  és  Arenszky 
mívelték  ki.  1903-ban  a  moszkvai  Mária-intézet 
tanára  lett.  Nagy  zongoraművész  és  nagy  zene- 
szerző. Művei :  Aleko  (egyfelvonásos  opera  1893), 
zongoratrió,  gordonka-szonáta,  számos  zongora- 
darab, két  zongoraverseny,  két  zongoraszonáta, 
két  szimfónia,  Caprice  Bohémienne,  A  szikla 
(zenekari  fantázia). 

Rachovo  (Oréhovo),  város  és  dunai  kikötő  Bul- 
gáriában a  vracai  kerületben,  (1910)  6197  lak., 
jelentékeny  gabona-  és  állatkereskedelemmel. 

Racine  (ejtsd:  raszin),  fövárosa  R.  countynak 
Wisconsin  északamerikai  államban,  (1920)  56,593 
lakossal,  élénk  gyáriparral,  jó  kikötővel,  f aki- 
vitellel. 


A  NAGY  LEXIKON 
XV.  kötetének  munkatársai. 


Agner  Lajos  dr,  (keleti  nyelvek). 

Aigner  Dezső  (telefon). 

Ákos  István  (gyógypedagógia). 

Áldásy  Antal  dr.  (genealógia  és  heraldika). 

Alexander  Bernát  dr.  (filozófia). 

Alexics  György  dr.  (román  nyelv  ós  irodalom). 

Alkér  Kálmán  dr.  (békeszerződés,  nemzetközi  jog). 

Ambrozovics  Dezső  (színművészet)  f. 

Andrássovich  Géza  (állattenyésztés). 

Angyal  Dezső  (kertészet,  gytimölcsészet). 

Angyal  Pál  dr.  (büntetőjog,  bűnvádi  eljárás). 

Antal  Géza  dr.  hollandi  nyelv  és  irodalom). 

Bakó  Gábor  (rovartan). 

Ballagi  Aladár  dr.  (magyar  történelem). 

Ballal  Károly  (pedagógia). 

Balog  Emil  (hegyi  vasutak). 

Balogh  Ármin  (vasúti  műhelyek). 

Balogh  Lóránd  (építészet). 

Bán  Aladár  dr.  (folklóré). 

Bánki  Donát  (aviatika). 

Bartha  Richárd  dr.  (magánjog). 

Bartuez  Lajos  dr.  (antropológia). 

Béldy  Mhály  (csendőrség). 

Bénárd  Emil  dr.  (közjog,  magánjog). 

Benczúr  Elek  (rovartan). 

Bónyi  Károly  dr.  (postaügy). 

Borinkey  Dénes  dr.  (nemzetközi  jog). 

Bodnár  Gyula  dr.  (térképek). 

Bonkáló  Sándor  dr.  (északi  szláv  nyelvek  és 

irodalmak). 
Börcsök  Andor  dr.  (birtokrendezés). 
Braun  Róbert  dr.  (szociológia). 
Breit  József  (hadtudomány). 
Bresztovszky  Béla  (repülőgép). 
Breuer  Szilárd  (tűzoltás). 
Bud  János  dr.  (statisztika). 
Bund  Károly  (erdészet). 
Cholnoky  Jenő  dr.  (ált.  és  leíró  földrajz). 
Colas  Károly  báró  (boszniai  ügyek). 
Csamprág  István  (gör.-kel.  teológia  és  egyházi 

ügyek). 
Császár  Elemér  dr.  (magyar  irodalomtörténet). 
Császár  Károly  dr.  (magánjog,  jogi  életrajzok). 
Csemez  József  (fizika). 
Csengeri  János  dr.  (klasszika  filológia). 
Cserjesi  Károly  (sport  és  játékok). 
Csiba  Vince  (telegráf). 

Csiky  Lajos  (ref.  teológia  és  egyházi  ügyek)  f. 
Czakó  Adolf  (anyagvizsgálat). 


Dalmady  Ödön  (vasúti  biztosító  berendezés). 

Dalmady  Zoltán  dr.  (fizikai  gyógyítás). 

Dán  Leó  (szücsipar). 

Degré  Lajos  dr.  (büntetőjog)  f. 

Demény  Károly  (posta-  és  távirda-űgy). 

Divald  Kornél  (iparművészet.) 

Dóczi  Gyula  (szocializmus). 

Dunay  László  dr.  (kereskedelmi  tengerészet). 

Éber  László  dr.  (művészettörténet). 

Edvi  Illés  Aladár  (vas-  és  fémipar). 

Edvi  Illés  Károly  (büntetőjog,  bűnvádi  eljárás)  f. 

Egyed  István  (közjog). 

Ekkert  László  dr.  (kémia). 

Entz  Béla  dr.  (kórboncolástan,  bakteriológia). 

Ernyey  József  (etnográfia). 

Fehér  Zoltán  (mezőgazdaság). 

FeUner  Frigyes  dr.  (közgazdaság). 

Ferenczi  Zoltán  dr.  (könyvtárügy). 

Ferentzy  József  di*.  (techn.  kémia). 

Feyér  Gyula  (fűtés,  gáz-  és  vízvezeték). 

Fiók  Károly  dr.  (szanszkrit)  f. 

Fock  Ede  (kövezés,  útburkolatok). 

Fodor  G,yula  (zenetörténet). 

Frisch  Ármin  dr.  (héber  teológia  és  irodalom). 

Frommer  Rudolf  (lövőfegyverek). 

Gábor  Gyula  dr.  (magyar  jogtörténet). 

Gagyi  Jenő  dr.  (Magyarország  földrajza). 

Gálócsy  Árpád  (bányászat  és  kohászat). 

Gálos  Rezső  dr.  (német  irodalom). 

Gáti  Béla  (elekti'otechnika). 

Gatman  Erzsébet  dr.  (belső  munkatárs). 

Gaul  Károly  id.  (faipar). 

Gaul  Károly  if  j.  (munkásvédelem). 

Gebhardt  Ferenc  dr.  (orvosi  történelem,  élet- 
rajzok) f. 

Geréb  József  dr.  (ókori  történet). 

Gerevich  Tibor  dr.  (művészettörténet). 

Gerlai  Vilmos  (mezei  vasutak). 

Goldziher  Ignác  dr.  (arab  nyelv  és  irodalom)  f. 

Gopcsa  László  dr.  (örmény  nyelv  és  irodalom, 
gyorsírás). 

Gorka  Sándor  dr.  (állattan). 

Gönczy  Béla  (helyi  érdekű  vasutak). 

Görög  Samu  dr.  Qieresk.  számtan). 

Görög  Sándor  (vasútépítés). 

Gragger  Róbert  dr.  (német  irodalom). 

Gresich  Iván  (kémiai  technológia). 

Gulyás  Pál  dr.  (francia  nyelv  és  irodalom). 

Győry  Is*vándr.  (kertészet). 


808 


A  Nagy  Lexikon  XV.  kötetének  munkat&rsal 


Harsányi  Pál  dr.  (éremtan). 

Hegedűs  Aladár  dr.  (mezögazd.  intézmények). 

Heim  Pál  dr.  (gyermekorvostan). 

Hekler  Antal  dr.  (ókori  szobrászat). 

Hollendonner  Ferenc  dr.  (növény-anatómia). 

Hornyánszky  Gyula  dr.  (mitológia,  ókori  vallás- 
történet). 

Hortobágyi  Béla  dr.  (orvostudomány). 

Horváth  Mihály  dr.  (testegyenészet). 

HutjTa  Ferenc  dr.  (állatorv.  járványtan). 

Illés  József  dr.  (jogtörténet). 

Isaák  Gyula  dr.  (büntetőjog). 

Jakubovich  Emil  (paleográfia). 

Jalsoviczky  Géza  (gépészet). 

Jánosi  Béla  dr.  (esztétika)  f. 

Jónás  Géza  dr.  (vasúti  kereskedelem). 

Kadocsa  Gyula  (rovartan). 

Kallós  Ede  dr.  (görög  és  latin  mitológia). 

Kaposy  József  (egyes  cikkek). 

Kelen  Béla  dr.  (Röntgen-sugarak  és  fényképészet). 

Kemény  Ferenc  (békemozgalom). 

Kemény  György  dr.  (leíró  földrajz). 

Kenessey  Kálmán  (belvízi  hajózás)  f- 

Kerekes  I.  Zoltán  (ált.  földrajz). 

Kerékgyártó  György  (szerszámok  és  szerszám- 
gépek). 

Kérészy  Zoltán  dr.  (egyházjog). 

Klein  Gynla  dr.  (ipari  növények)  f- 

Klemp  Gusztáv  (bőr-  és  festöipar). 

Klimes  Gyula  (államszámvitel)  f. 

Klug  Péter  (gyógypedagógia). 

Kneppó  Sándor  dr.  (pénzügyi  jog). 

KoUarits  Béla  di*.  (bőrgyógyászat). 

Kont  Gyulánó  (háztartás). 

Kormos  Tivadar  dr.  (paleontológia :  gerincesek). 

Kovách  Imre  (vasúti  pályafenntartás). 

Kovács  Antal  (méhészet). 

Kovács  Zoltán  (szerkesztő). 

Körösi  Albin  dr.  (spanyol  és  portugál  nyelv  és 
irodalom). 

Körösi  Henrik  (tanügy  és  iskolai  közigazgatás). 

Körösi  Sándor  (olasz  nyelv  és  irodalom). 

Kumlik  Emil  dr.  (Magyarország  földrajza). 

Kunos  Ignác  dr.  (török  nyelv  és  irodalom). 

Landgraf  János  (halászat). 

Láng  Nándor  dr.  (archeológia). 

Latzkó  Hugó  dr.  (angol  nyelv  és  irodalom). 

Lévay  Ede  dr.  (matematika). 

Lipták  Pál  dr.  (gyógyszerészet). 

Lóczy  Lajos  (geológia)  f. 

Lukinich  Imre  dr.  (vármegyék  története). 

Lyka  Károly  (magyar  művészettörténet). 

Magassy  Antal  (Magyarország  földrajza). 

Mágocsy-Dietz  Sándor  dr.  (növényélettan). 

Mahler  Ede  dr.  (assziriológia  és  egyiptológia). 

Marczali  Henrik  dr.  (világtörténet). 

Marék  József  di\  (állatorv.  belorvostan). 

Márki  Sándor  dr.  (magyar  történelem). 

Markó  Viktor  dr.  (belgyógyászat). 

Maróczy  Géza  (sakkjáték). 

Marschalkó  János  dr.  (magánjog,  birós.  ügyvitel). 

Mártonffy  Marcell  (szövetkezetek). 

Maslowski  Károly  (statisztika). 

Massány  Ernő  dr.  (léghajózás). 

Masznyik  Endre  dr.  (ág.  ev.  teol.  és  egyh.  ügyek). 

Mauritz  Béla  dr.  (ásványtan,  petrográfia). 


Melles  Emil  (gör.-kat.  teológia  és  egyházi  ügyek). 

Mihailich  Győző  dr.  (hídépítészet). 

Milleker  Rezső  dr.  (leíró  földrajz). 

Moesz  Gusztáv  dr.  (alsóbbrendű  növények). 

Molnár  Géza  dr.  (zeneelmélet). 

Molnár  Imre  (könyvkereskedelem). 

Nagy  Ernő  dr.  (közjog)  f- 

Nagy  Géza  (magyar  történelem)  f. 

Nagy  József  dr.  (filozófia). 

Nagy  József  Béla  dr.  (pedagógia). 

Nagy  László  dr.  (anatómia)  f. 

Nagy  László  (pedagógia). 

Nagy  Sándor  (grafológia)  f- 

Négyesy  László  dr.  (magyar  irodalomtörténet). 

Nékám  Lajos  dr.  (bőrbetegségek). 

Nizsalovszky  Endre  dr.  (magánjog,  közigazga- 
tási jog). 

Nóvák  Sándor  ifj.  (kereskedelem  és  bankügy). 

Nóvák  Tivadar  (vasúti  ismeretek). 

Pályi  Sándor  dr.  (szabadoktatás). 

Panian  Ernő  (horvát  ügyek). 

Papp  Károly  dr.  (geol.  életrajzok). 

Páter  Béla  dr.  (gazd.  növénytan). 

Paunz  Márk  dr.  (orr-,  torok-,  gége-  és  fttlbajok). 

Perjéssy  Mihály  (büntetőjog). 

Pethö  Sándor  dr.  (magyar  történelem). 

Petrik  Lajos  (agyagipar). 

Pettenkofer  Sándor  (borászat). 

Picker  Rezső  dr.  (urológia). 

Plósz  Béla  dr.  (állatorv.  sebészet). 

Poór  Jakab  (biztosításügy)  f. 

Popovits  Iván  (szerb  nyelv  és  irodalom). 

Preisich  Kornél  dr.  (fertőzöbajok  és  gyermek- 
betegségek). 

Radnai  Mihály  (nyomdászat). 

Rátz  István  dr.  (állatorvosi  kórtan  és  parazi- 
tológia)  f. 

Rédey  Miklós  (közrendészet). 

Rejtő  Sándor  (szövő-  és  papíripar). 

Reményi  Ferenc  (haditengerészet). 

Réthly  Antal  dr.  (leíró  földrajz). 

Reuter  Camillo  di*.  (ideg-  és  elmebetegségek). 

Révész  Mihály  (szocializmus). 

Rex  Sándor  dr.  (kémia). 

Ring  Izsó  (vasúti  forgalom). 

Róbert  Ödön  dr.  (vasúti  földrajz  és  történelem). 

Romy  Béla  dr.  (egyes  cikkek)  f. 

Róna  Zsigmond  dr.  (meteorológia). 

Rózsa  Dezső  dr.  (angol  nyelv  és  irodalom). 

Rózsaffy  Dezső  dr.  (spiritizmus). 

Rubinyi  Mózes  dr.  (magyar  és  ált.  nyelvészet). 

Ruffy  Pál  (gyermekvédelem). 

Sajó  Elemér  (vízépítészet  és  kultúrmérnöksóg). 

Sándor  Mihály  (lósport). 

Sándorfi  Kamill  dr.  (hiteljog,  vasúti  jog). 

Sárközi  György  (belső  munkatárs). 

Sármezey  Endre  (mótorüzem). 

Sávoly  Mihály  (vasúti  vontatás). 

Schafarzik  Ferenc  dr.  (ált.  geológia). 

Schilberszky  Károly  dr.  (kerti  növények). 

Schimanek  Emil  (motorok,  motorkocsik). 

Schmidt  Henrik  dr.  (germán  nyelvészet  és  mito- 
lógia). 

Scholtz  Kornél  dr.  (szemészet). 

Schréter  Zoltán  dr.  (geológia,  paleontológia). 

Sigmond  Elek  dr.  (gazdasági  kémia). 


A  Na^y  Lexikon  XV.  kötetének  munkatársai 


80Ö 


Siklós  Albert  dr.  (hangszerek). 
Siklóssy  László  dr.  (gyűjtés). 
Simonyi  Zsigmond  dr.  (magyar  nyelvészet)  f. 
Straub  Sándor  (elektrotechnika). 
Streer  Emil  (vasúti  fék  és  mótorüzem). 
Sulyok  Imre  (vasúti  tarifa-ügyek). 
Supka  Géza  dr.  (ősrégészet). 
Szabó  Dezső  dr.  (világháború). 
Szabó  József  dr.  (fogászat). 
Szabó  Lajos  (vasúti  ismeretek). 
Szabó  Zoltán  dr.   (növény-morfológia;    biográ- 
fiák). 
Szabolcsy  Antal  di'.  (vasúti  ismeretek). 
Szádeczky  Lajos  dr.  (magyar  történelem). 
Szálai  Emil  dr.  (szerzői  jog). 
Szana  Sándor  dr.  (gyermekhigiéne). 
Szegő  Ernő  dr.  (tőzsdeügyek). 
Székely  Izsó  (vasúti  biztosító  berendezések). 
Szende  Gyula  dr.  (világtörténet)  f- 
Szent-Istvány  Béla  dr.  (morálstatisztika). 
Szerbák  Elek  dr.  (vasúti  jóléti  intézmények). 
Sziklay  János  dr.  (belső  munkatárs). 
Szilágyi  Oszkár  dr.  (boszniai  ügyek). 
Szinnyei  József  dr.  (belső  betegségek). 
Szladits  Károly  dr.  (magánjog). 
Szőts  Gyula  dr.  (magyar  történelem). 
Szterónyi  József  báró  (iparügy). 
Sztrókay  István  (kis-  és  elektromos  vasutak). 
Szundy  Kájoly  dr.  (közművelődési  egyesületek). 
Szüts  Andor  dr.  (állattan). 


Takács  Zoltán  dr.  (kinai  és  japáni  művészet). 

Térfy  Gyula  dr.  (jogi  szakszerkesztő ;  polgári  per- 
rendtartás, birói  szervezet). 

Thirring  Gusztáv  dr.  (magyar  földrajz  és  statisz- 
tika). 

Tordai  VUmos  (spiritizmus  és  teozófla). 

Turóczi-Trostler  József  dr.  (német  irodalom). 

Tuzson  János  dr.  (növénytani  rendszertan). 

Újhelyi  Péter  (hadtudomány). 

Vámossy  Zoltán  di*.  (gyógyszerisme,  méregtan). 

Varsányi  Emil  di*.  (malomipar). 

Vágó  József  (tözsdeügyek). 

Varró  István  dr.  (szociológia). 

Verebély  Tibor  dr.  (sebészet). 

Veress  Endre  dr.  (magyar  történelem). 

Versényi  György  dr.  (belső  munkatárs)  f. 

Vértesy  Jenő  dr.  (színészet)  f- 

Vész  Béla  (vasúti  felépítmény). 

Viczián  István  (közigazgatási  jog). 

Vig  Albert  (iparoktatás). 

Vikár  Béla  dr.  (finn  nyelv  ós  irodalom). 

Vladár  Endre  (gazdasági  gépészet). 

Vörös  Sándor  (gazd.  üzemtan,  gazd.  irodalom)  f. 

Vörös  Zoltán  (vasúti  szállítás). 

Weber  Arthur  dr.  (német  irodalom). 

Wellmann  Oszkár  dr.  (állattenyésztés). 

Wodetzky  József  dr.  (csillagászat). 

Zelliger  Vilmos  dr.  (róm.  kat.  teológia  és  egyházi 
ügyek). 

Zimmermann  Ágoston  dr.  (állatorv.  anatómia). 


A  XV.  kötet  illusztrációi  és  mellékletei 


A)  Képmellékletek  és  térképek. 


Oldal 

'Őskori  művészet    56 

Ötvösség  I— II _     64 

Paál  László :  Erdő  belseje    ._ ...    72 

Palesztina  térképe    ._ 104 

Pálmák  I— IV 120 

Pamutfonás       ...     ._.     ...    ._.     ...      132 

Pannónia  térképe 152 

Papagályok  (színnyomat),.. ...      160 

Papiros-gyártás 168 

Paradicsommadarak  (színnyomat)  _    ...      180 

Páratlanujjúak  I — II.   ._ 192 

Párduc       196 

Paris  tervrajza     _.    __    ...    ...  200 


Oldal 

Paris  és  környéke    ...    ...    ...    200 

Pázsit  I— VI. ...    ...    ._    ... 264 

Pécs  tervrajza  ...     ...    272 

Perm-szisztéma _    344 

Perugino  Pietro :  Szent  Bernát  látomása  360 
Piloty  Kari :  Nero  Róma  égését  szemléli ...  456 
Piombo  Sebastiano :  Féríi-képmás  ...    .„      468 

Pleisztocén     _  ...  512 

Pókfélék     ._ 536 

Poláros  fény  (színnyomat) _.    544 

Poloskák     ... _.      564 

Puvis  de  Chavannes:  A  tékozló  fiú    768. 

Quarnero  térképe     ._ „      784 


B)   Szövegképek. 


Önműködő  lövóf  egy  ver :  5  ábra 26—27 

Passifiora       ... 

230 

Őskor:  2  ábra   ._ ...        52—53 

Patrick-kereszt ...    ._    ... 

249 

Összeadás :  2  ábra„ _.    ...    58 — 59 

Pázsitfélék :  2  ábra ... 

265 

Pajzs:  4  ábra ...        89 

Pecopteris ... 

269 

Pálha      ...    ...     ...     ...    ...    ...    .  .    ...  109 

Peking  tervrajza  ...     ...    ...     ...     ...     ... 

287 

Palla  ...     ...     ...     ...     ...     113 

Perényi-család  címere      ...     ...    ...     ... 

328 

PaUódúcolás  ._     ... _ 116 

Peronoszpora-betegség ... 

345 

Pallófal      _.    ...       116 

Persephone :  2  ábra ...    350- 

-351 

Pálmák  ...    ...     .„    ._.     ...    119 

Perseus   ...     ... ... 

351 

Palmetta    ...    ... ...      122 

Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  címere ...    ... 

372 

Pamut :  4  ábra      132—134 

Petazósz  ...    ...    _    ... 

377 

Pán      ._     ...     .- ...    ...      136 

Petroleum -motor :  8  ábra _.     ... 

404 

Panama -csatorna 137 

Phalaris ._.    .^    _. 

422 

Páncél:  2  ábra 140—141 

Phleum ...    .__ 

431 

Páncélos  vonatok _ 142 

Phlox      ...    ...    ...    ... ... 

431 

Páncéltör _.    ... -  142 

Physostigma      ...    ...     ...    ...    ...    ... 

437 

Pancsova  tervrajza      ._ ._     ...  144 

Pileus      - 

454 

Pantográf 155 

Piltdowni  koponyalelet     .-.    ...    ...     ... 

458 

Pápa  tervrajza       ... ...    ...  162 

Pilularia... ... 

458 

ParaUaxis :  4  ábra    ...     ._    ...    ...    ...      185 

Pirométer:  2  ábra 477- 

-478 

Parang ...  188 

Plantem _.    ... 

501 

Paris  (növ.) _ 202 

Pleurosigma 

514 

Parittya  ...    ._.    ._ 205 

Pluton     ...     ...     ..    ...    

520 

Parmentiera      ...    ...     ... 210 

Poa      ?.     ...    ... 

524 

Pároló  készülék    ...     ... 213 

Poliéder  ...    _    ... 

551 

Pártakoronázás 217 

Pompeji      - 

573 

Partisane        ...     ...     ...     ...     .„     ...     ...  221 

Porcellán:  6  ábra...     ...     ...    ...        588- 

-589 

Pascal-féle  tétel 225 

Porcellán  jegyek.. _.    ._.     ...    590- 

-591 

Szövegrkőpek 


811 


Porhidrométer :  2  ábra... 
Porlasztó  :  2  ábra     ... 

Portulaca       

Poseidon     .- 

Potamogeton 

Pöfeteg  gomba  ...    .„ 
Prága  tervrajza     ._.     ... 

Primula      

Prizma    ._ 

Prizmatoid ... 


Oldal 
594 
595 

.  619 
623 

.  644 
663 

.  672 
695 

.  699 
700 


Oldal 

Prochoé  ...     ._     _.  705 

Prognathia... _     ...      709 

Propellercsavar:  6  ábra      719 

Psyche       740 

Pszeudoszkópikus  jelenségek :  5  ábra    741  —742 

Pszichrométer       ... 748 

Ptolemaios  tétele 747 

Quintkör...    ...     ._ 795 

Quipu „      796 


Újabb  rövidítéseink 


(Tr.  A.)  =  A  trianoni  békeszerződés  Ausztriának  Ítélte  oda. 

(Tr.  Cs.-Szl.)  =  «        a  «  Cseh-Szlovákországnak  Ítélte  oda. 

(Tr.  R.)  =  a        «  V  Romániának  Ítélte  oda. 

^r.  SzHSz.)  =  «       «  «  a  Szerb-Horvát-Szlovén  államnak  Ítélte  oda. 


W/A  y///,x,^//y.'A<^'''''my7'//'f/y////mí7/.'/. 


:r-A*.    K     5    tf*»    Aí,* 


'''Af^'^rfrf0:^^//A'' '