(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája"

1 . ,■ ' f 1 



^■\ *Wí^>< 



í. ,;í>=' 






\:'t 



%. ■■-. 









f^^m 









'////////////////////y//y/yy/jy/y//vAv/m'y 



v/y/////////^. ■.^////^/xr//^'A<c'//. 



'%. %'Z 



vy//yy-vy,'j'//yjyj'///y/.'y/jjy//y. 



V//y^/?V!lS^/////ííf////^'/////. 



VK..^^ 












Presented to the 

LIBRARffiS ofthe 

UNIVERSITY OF TORONTO 

by 

George Bisztray 



RÉVAI 



NAGY LEXIKONA 



UTÁNNYOMÁS És FORDÍTÁS TILOS 



RÉVAI 

NAGY LEXIKONA 



AZ ISMERETEK ENCIKLOPÉDIÁJA 



XV. KÖTET 

Ottó — Racine 



A SZÖVEGBEN 117 ÁBRA; KÜLÖN MELLÉKLETÜL 36 KBP, 

EZEK KÖZT 3 SZÍNNYOMAT, 5 MŰVÉSZETI REPRODUKCIÓ, 

3 TÉRKÉP ÉS 3 VÁROSI TERVRAJZ 



BUDAPEST 

RÉVAI TESTVÉREK IRODALMI INTÉZET RÉSZ^nÉNYTÁRSASÁG 

1922 




A SZÖVEGET VALAMENNYI SZÍNES ÉS FEKETE MÜMELLÉKLETTEL 
NYOMTA A PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN 



0, ó. 



Ottó, 1. domonkosrendi barát, II. András ural- 
kodásának utolsó éveiben három társával együtt 
Nagy -Magyarország fölkeresésére indult, hogy ott 
a keresztény vallást hirdesse. Tengeren és szára- 
zon három esztendeig hiába járt ; ekkor azon- 
ban különvált társaitól, kereskedőnek öltözött s 
«a pogányok bizonyos országában talál a is egy- 
néhányat azon nyelvíít, kik értesítették, mely 
tájon laknak, de tartományukba be nem mene». 
Visszatért Magyarországba, hogy több hithirdetőt 
vigyen magával; azonban az út fáradalmaitól 
megtörve, itthon már csak annyi ideje maradt, 
hogy társainak elmagyarázza az odavezető utat, 
jnire egy hét múlva meghalt. Feladatának meg- 
oldására Julián barát (1. o.) vállalkozott. 

2. 0. V. Afha nádor, 1. Atha. 

Ottó, szent, szül. 1062 körül az Andechs gró- 
fok családjából Svábországban, megh. Bamberg- 
ben 1139 jún. 30. Előbb IV. Henrik udvari papja, 
1102. pedig bambergi püspök lett. Nagy barátja 
volt a tudományoknak s ezek ápolására több ko- 
lostort alapított. Az V. Henrik s a pápa közt folyt 
tárgyalások alkalmával nagy szolgálatokat tett 
a császárnak. III. Boleszláv lengyel király meg- 
hívására 1124. és 1127. bejárta Pomerániát s 
annak lakosait a kereszténység számára meg- 
nyerte. Szentté avatták 1189. Ünnepe szept. 30. 

Ottó, freisingi püspök, középkori német tör- 
ténetíró, III. Lipót osztrák őrgróf harmadik fia, 
a Babenberg-családból, szül. 1114 körül, megh. 
1158 szept. 21. Morimundban. Anyja Ágnes, IV. 
Henrik német király leánya és Hohenstauíi Fri- 
gyes sváb herceg özvegye volt. Atyja 14 éves 
korában a klostemeuburgi káptalan prépostjává 
tette. Ezután Parisban tanult. 1130-ban belépett 
a ciszterci-rendbe, 1137. pedig freisingi püspök 
lett. 1147-ben mostoha bátyját, III. Konrád 
császárt elkísérte a keresztes hadjáratra s ez al- 
kalommal megismerte hazánkat is. Bár nemze- 
tünkkel szemben elfogult volt, feljegyzései mégis 
érdekesek és becsesek a XE. sz.-beli Magyaror- 
szág megismerése szempontjából. 1143—46 közt 
Irta első munkáját, a Világkrónikát (Chronicon), 
mely a vüág teremtésétől 1146-ig tárgyalja az 
eseményeket okozati összefüggésükben ós vallás- 
ülozóflai felfogásban. Másik, még jelesebb mun- 
kájában Barbarossa Frigyes császár történetét 
írta meg 1156-ig (Gesta Friderici imperátor is). 
Ebben emlékezik meg 1147-iki magyarországi 
útjáról is. Választékos stílusa és emelkedett fel- 

Bévai Nagy Lea&cona. XV. IcöL 



fogása a középkor első történetírójává tette. 
Munkáit először Gnspinimius adta ki (Strass- 
burg 1515), azután Wilmans a Monum. Germ. 
Hist. c. gyűjtemény 20. kötetében. Magyarra 
Gombos F. AlhÍ7i fordította 0. mindkét művét 
(Középkori krónikások, XH— XIV. és XV— XVI. 
köt., Budapest 1912—13). V. ö. HasJiagen : 0. von 
Freising als Geschichtsphilosoph und Kirchen- 
politiker (Leipzig 1900) ; Schmidlín : Die ge- 
schichtsphilosophische und kirchenpolitische Welt- 
anschauung O.-s von Freising (Freiburg 1906). 

Ottobráta (olaszul ottohre = október) a. m. ok- 
tóberi ünnep. A mai rómaiak szüreti ünnepe^ ami- 
kor is családostul falura mennek és néhány na- 
pot vigadozással töltenek. Bizonyára a régi ró- 
maiak Bacchus-ünnepeiből maradt meg. 

Otto-féle motor, 1. Gázmotor. 

Ottóháza, kisk. Vas vm. muraszombati j.-ban, 
(1910) 472 vend lak. (Tr. SzHSz.) 

Ottokár (Otákár), cseh királyok : 

1. L 0., cseh király (1198-1230), H. Ulászló 
király harmadik fia, a Przemysl-házból. Sokat 
civakodott rokonaival, míg végre Hohenstau/i 
Fülöp német király 1198. Csehország királyává 
tette. Ezután (1203) Braunschw^eigi Ottóhoz, 
majd (1212) II. Frigyeshez pártolt. Első nejétől, 
meisseni Adelheidtöl 1198. elvált, második neje 
Konstancia, III. Béla magyar király leánya volt 
(szül. 1180 kör., megh. 1240). Ettől született leg- 
idősebb fia, I. Vencel követte a trónon. 

2. IL 0., cseh király (1253—78), I. Vencel 
király ifjabbik íla, az előbbinek unokája, szül. 1230 
kör., megh. 1278 aug. 26. Bátyjának, Ulászló- 
nak halála után (1247) Morvaország őrgrófja 
lett és atyja ellen, ki pápapárti volt, mint II. 
Frigyes császár híve, fellázadt. II. Frigyes ha- 
lála után a pápai párthoz csatlakozott s felhasz- 
nálva a Német birodalom zavaros helyzetét (in- 
terregnum), az 1246. kihalt Babenberg-család 
örökségét akarta megszerezni. 1251-ben meg- 
szállotta Bécset ós Alsó-Ausztria rendjeit hódo- 
lásra birta. Uralmának biztosítására nőül vette 
az utolsó babenbergi herceg, II. Frigyes nővérét, 
Margitot. Ezután Stájerországot is megszállotta, 
de itt összeütközésbe jutott IV. Béla magyar 
királlyal, aki szintén vágyódott ennek birtokára. 
IV. Ince pápa közbelépésére aztán 1254. áten- 
gedte azt a. magyaroknak, míg ö megelégedett 
Ausztria birtokával. Közben atyja halála után 
1253 szept. 22. Csehország királya lett. Ezután 



Ottokár von Steiermark 



Ouche 



felhasználva a stájerok elégedetlenségét, elűzte 
innen István ifjabb királyt, IV. Béla fiát s Krois- 
senbrunn falunál, a Morva mellett 1260 júl 12. 
megverte a magyar és kun sereget, mire IV. 
Béla lemondott Stájerországról. 1261-ben a pápa 
engedelmével elvált gyermektelen feleségétől és 
IV. Béla unokáját, Kunigundát (megh. 1285), 
Rosztiszláv macsói herceg leányát vette nőül. 
Ügyes alkudozások után 1269. megszerezte Ka- 
rintia és Krajna birtokát is, úgy hogy országai 
az Érchegységtöl az Adriai-tengerig terjedtek. 
IV. Béla halála után háborúba keveredett V. 
Istvánnal és feldúlta hazánkat a Nyitráig és 
Rábáig. 1271-ben békét kötött V. Istvánnal és 
visszaadta foglalásait, de már 1273. újból kitört 
a háború IV. Kun László gyámjaival. Ebben 
az esztendőben választották meg a németek 
Habshurgi Rudolfot királyuknak. Ezt 0. csak 
úgy akarta elismerni, ha meghagyja őt Ausztria 
és Stájerország birtokában. De Rudolf 1275. 
megfosztotta őt német birtokaitól, 1276. pedig 
kimondotta reá a birodalmi átkot. Ezután nagy 
sereggel indult ellene, mire 0. 1276 nov. 21. 
meghódolt Rudolfnak és hűbórbe vette tőle Cseh- 
országot. Két év múlva azonban újra feltá- 
madt Rudolf ellen és Ausztria visszafoglalására 
hadat indított. Rudolf ekkor IV. László magyar 
királlyal szövetkezett s az egyestilt német és 
magyar seregek a Morvamezőn, Stillfried ós 
Dürnkrut közt 1278 aug. 26. tönkre verték 0. 
hadait. 0. maga hősies küzdelem után fogságba 
esett s néhány osztrák lovag bosszúból megölte. 
Kiskorú fia, Vencel követte őt Csehország trón- 
ján, míg Ausztriát és Stájerországot Rudolf ké- 
sőbb (1282) saját fiának ajándékozta. V. ö. Lo- 
renz, Geschiehte König O.-s II. (Wien 1866) ; 
A. Huher, Geschiehte Ö8terreichs(Gothal886, 
I. köt.), magyar átdolgozásban Baróti Lajostól 
(Budapest 1899, Magy. Tud. Akad. Könyvk. VáU.) ; 
Soós Elemér, A morvamezei csata (Hadtud. Köz- 
lemények 1892. évf.). 

Ottokár von Steiermark, régebben tévesen 
0. von Horneck, középkori német krónikás, 
szül. Stájerországban 1265., megh. 1320 után. 
Német nyelven megírta 1305—1320 között ú. n. 
Rímes krónikáját (Reimchronik), melyben több 
mint 83,000 ríráes verssorban elbeszéli az 1266— 
1313-ik évek történetét. Munkája becses forrás 
és igen sok magyar vonatkozása van. Adatai 
azonban nem mindig megbízhatók. Először Pez 
adta ki (Scriptores rerum Austriacarum, Regens- 
burg 174r5, 3. köt.), azután Seemüller (Mon. Germ. 
Historica, Deutsche Chroniken, Hannover 1903, 
5. köt.). V. ö. Busson, Beitráge zur Kritik der 
steierischen Reimchronik (Wien 1885—92,4 füz.). 

Ottomán, a több ülésű ülőbútoroknak egy faj- 
tája, melynél jellemző, hogy állványát teljesen 
párnázzák, háttámláját pedig két külön, csak oda- 
támasztott vánkos alkotja, amint azt a török 
divánoknál találni. Mindkét végén kerek, párnás 
kartámlája van. 

Ottománok a. m. oszmánok (1. o.) 

Ottomány (Otoman), nagyk. Bihar vm. ér- 
mihályfalvai j.-ban, (1910) 989 magyarlak. (Tr. R.) 

Ottóvölgy (^OwpzYáZ. Oftenthcd), kisk. Pozsony 
vm. nagyszombati j.-ban, a Kis-Kárpátok tövé- 



ben, (1910) 1146 szlovák lakossal, üveghutával. 
Kat. temploma a XIV. sz.-ban már fennállott, de 
utóbb átépítették. Szt. Lénárdnak szentelt gót ká- 
polnája búcsújáróhely. (Tr. Cs.-Szl.) 

Ottrelit (ásv.), 1. Kloritoid. 

Ottumwa, Mapello county székhelye lowa 
északamerikai államban, a Desmoines és vas- 
utak mellett, (1920) 23,003 lak., élénk gyáripar. 

Ottweiler, az ugyanily nevű járás székhelye 
Trier porosz kerületben, a Bhes mellett, (1910) 6922 
lak. ; közelében szénbányákkal. 1640— 1728-ig a 
nassau-saarbrückeni grófok székhelye volt. 

Ótura (Stará Turá), számos irtványból álló 
nagyk. Nyitra vm. vágújhelyi j.-ban, (1910) 6192 
szlovák lak. Ősrégi község, 1467. a lakói Svehla 
cseh rablóvezért elfogták, ezért Mátyás király 
minden adó és vám fizetése alól felmentette. 
1848-ban Hurbán emberei feldúlták. (Tr. Cs.-Szl.) 

Otus (lat.) a. m. fülesbagoly, l. Baglyok. 

Ótvar (crusta lactea, eczema sehorrhoicumj, 
a faggyúmirigyek fokozott váladékképzésével 
járó többó-kevésbbó lobos állapota a bőrnek. Leg- 
többször az arcon és a hajas fejbőrön jelentkezik. 
Az Ó. a csecsemőknél és gyermekeknél gyakran 
észlelt szervezetbeli (konstituciós) rendellenesség, 
az exszudativ diatézis (1. Diatézis) egyik jelen- 
sége. Az exszudativ diatézis gyógyítása diétás s 
így alkalmas diétával az Ó. nemcsak befolyásol- 
ható, hanem gyógyítható is ; sokszor segítenek 
ebben helybelileg alkalmazott kenőcsök. Az Ó.-í 
túrni nem szabad, mert a szervezet beteges álla- 
pota mellett kellemetlen szövődményekre , mirigy - 
lobokra, genyedósekre ad alkalmat. 

Ótvaros szemgyuladás (flikténás szemgyula- 
dás), 1. Szemgyuladások. 

Otvarpenész v. fejkosz, l. Favus. 

Otway (ejtsd: otvé), Thomas, angol drámaíró, 
szül. Trottonban 1652 márc. 3., megh. London- 
ban 1685 ápr. 14. Egyideig színész volt, majd 
katonatiszt. Nevezetesebb szomorú játékai : Alci- 
biades (1673), Don Carlos (1676) s leghíresebb 
műve, a Venice Preserved (1681). Hofmannsthal 
modernizálta 0. ez utóbbi tragédiáját. Művei meg- 
jelentek London 1713. (2 köt); kiadta továbbá 
Thornton (u. 0. 1813, 3 köt.) és R. Noel (Mermaid 
Series). 

Otzen, Johannes, német építész, szül. Siese- 
byeben (Schleswig) 1889 okt. 8., megh. Grune- 
waldban (Berlin mellett) 1911 jún. 8. 1879-ben a 
berlini technikai főiskola tanára lett, 1904. a ber- 
lini művészeti akadémia elnökóvó választották. 
A csúcsíves stílus egyik leghivatottabb képvise- 
lője volt. Igen sok templomot épített Németország 
számos városában. Nevezetesebb irodalmi művei : 
Baukunst des Mittelalters (Berlm 1879—1883, 3 
köt); Gothische Bauomamente (u. 0. 1888); Aus- 
geführte Bauten (u. 0. 1890-1904). 

Oubliette (franc, ejtsd: ubiiett), szó szerint 
a. m. az elfelejtettek helye ; föld alatti börtön, 
avagy csapóajtókkal ellátott mély gödör, amilyen 
majd minden lovagvárban volt s ahol az élet- 
fogytiglan elítélteket tartották bezárva. 

Ouche (ojtsd: US), a Saőne 100 km. hosszú 
jobboldali mellékfolyója Cote-d'Or francia dé- 
partementban. Saint-Jean-de-Losne mellett tor- 
koUik. 



Ouchy ■ 

Ouchy,, kis város Waadt svájoi kantonban, a 
Genfl-tó É.-i partján, Lausanne (1. o.) kikötője ; 
régi kastélya hajdan a lausannei püspökök szék- 
helye volt. Byron itt írta A chilloni fogoly c. művét. 
1912-ben itt folytak a béketárgyalások Olasz- és 
Törökország között és itt írták alá okt. 18. a vég- 
leges békeszerződést. 

Oude vagy Oudh, 1. Audh. 

Ondemans (ejtsd: audemansz), Comeüle Antoine 
Jean Ábrahám, németalföldi botanikus, szül. 
Amsterdamban 1825 dee. 7., megh. Utrechtben 
1906 dec. 13. 1877-ben Amsterdamban egyetemi 
tanár és a növénykert igazgatója lett. Főbb művei : 
De Flóra van Nederland (2. kiad. 1872—74, 
3 rész); Révision des champignons des Pays- 
Bas (Amsterdam 1892—97, 2 köt.). 

Ondenaarde (ejtsd: au— ; franc. Audenardé), vá- 
ros Kelet-Flandria belga tartományban, (i9io) 
6956 lak., vászon- és pamutszövéssel; érdekes 
régi (1525—29) gót stílusú városházzal. 1708 
júl. 11. 0. mellett a Vendőme vezérlete alatt 
álló francia hadsereget Szavójai Jenő és Marlbo- 
rough teljesen tönkretették. Az 1914—18.-1 világ- 
háborúban környékén ismételten súlyos harcok 
folytak. 

Oudh (Atidh, Aude, Awadh, Ajodhja), 1. Avdh. 

Oudinot (ejtsd: udinó), 1. Nicolos GhaHes, Reg- 
(fio hercege, francia tábornagy, szül. Bar-le-Duc- 
ben (Lotharingia) 1767 ápr. 25., megh. Parisban 
1847 szept. 13. A forradalmi hadseregbe lépve, 
vitézségéért már 1794. dandártábornokká léptet- 
ték elő. 1799-ben mint hadosztálytábornok tűnt 
ki a zürichi csatában. 1800-ban Massénával 
együtt védte Genovát. 1805-ben Austerlitznél, 
1807. Friedlandnál tűnt ki s Napóleontól grófi 
<rfmet ós óriási birtokot kapott. Az 1809-iki had- 
járatban Aspern és Wagram mellett oly vitézül 
harcolt, hogy Napóleon tábornaggyá és Beggio 
hercegévé nevezte ki. 1810— 12-ben Hollandia 
katonai kormányzója volt. Az 1812-iki orosz had- 
járatban is kitűnt s Ney-vel együtt fedezte a fran- 
cia sereg visszavonulását. 1813 aug. mint önálló 
hadvezér nyomult 65,000 főnyi seregével Berlin 
ellen, de Bülowtól Gross-Beeren mellett aug. 25. 
vereséget szenvedett. A lipcsei csatában a fiatal 
gárda két hadosztályát vezette s a visszavonu- 
lásnál a hátvéd parancsnoka volt. 1814-ben a 
fiatal gárda élén harcolt az összes csatákban s 
ekkor sebesült meg huszonharmadszor. Napóleon 
lemondása után meghódolt XVIII. Lajosnak, ki 
őt pairré és államminiszterré nevezte ki. 1815-ben 
nem csatlakozott a visszatérő Napóleonhoz, ezért 
a királyi gárda főparancsnokává nevezte ki 
XVin. Lajos. Az 1823-iki spanyolországi hadjá- 
ratban egyik hadtest vezére volt. Lajos Fülöp 
király 1839. a becsületrend főkancellárjává, 
1842. pedig az invalidusok házának kormányzó- 
jává nevezte ki. V. ö. Stiegle?': Le maréchal 0., 
duc de Reggio (Paris 1894). 

2. 0., Nicolos Charles Vidor, Beggio her- 
cege, francia hadvezér, az előbbinek legidősebb 
fia, szül. Bar-le-Ducben 1791 nov. 3., megh. 1863 
jül. 7. Ifjabb éveiben Napóleon apródja volt, 
1809—14. részt vett az összes hadjáratokban. 
1835 óta Algériában harcolt és altábornaggyá 
lépett elő. 1842-ben képviselővé választották és 



3 — Ouida 

a kormánnyal szavazott. 1849 ápr. őt nevezte ki 
Napóleon Lajos ehiök a pápa segítségére kül- 
dött sereg fővezérének, melynek ólén Rómát 3 
havi ostrom után 1849 júl. elfoglalta. Az 1851 
dec. 2-iki államcsíny után 200 ellenzéki képvi- 
selő őt nevezte ki Paris főparancsnokának. Napó- 
leon ezért elfogatta, de már dec. 8. szabadon 
bocsátotta. 

Oudry (ejtsd : udri), Jean Baptiste, francia festő, 
szül. Parisban 1686 márc. 17., megh. Beauvais- 
ban 1755 ápr. 3. Largilliére képmásfestő tanít- 
ványa volt és mestere tanácsára utóbb csend- 
életeket és állatképeket festett. 1734. a beau- 
vaisi porcellángyár igazgatója lett. Festményei 
nagyméretűek, erős dekoratív hatásúak ; egész 
sorozat — 43 darab — a schwerini múzeumban 
van ; jól van képviselve a párisi Louvreban, a 
compiégnei és stockholmi múzeumban is. 

Oudtshoorn (ejtsd: autszhom), közigazgatási ke- 
riilet a Fokföldön, 4281 km^ területtel, (i9ii) 
36,866 lak. Főhelye 0., az Olifant jobb partján, 
(1911) 10,930 lak. 

Onessant (ejtsd : uessaaS), Finistére franciadépar- 
tement Brest arrondissementjához tartozó mere- 
dek partú sziget az Atlanti-óceánban ; Bretagne- 
tól a 22 km. széles Fouri-csatorna választja el. 
Területe 15'6 km^; (1911) 2953 lak.; nagyobbára 
hajós- és halásznép. Közelében győzte le 1779 
jún. 27. d'Orvilliers francia tengernagy Képpel 
angol tengernagyot; 1794 jún. 1-én itt aratott 
győzelmet az angol Howe a francia fiottán. 

Oü est la femme ? (franc, ejtsd: u e la fam) 
a. m. hol van az asszony ? ; francia kriminalisták 
szólása, akik valamely ravaszul elkövetett bűnös 
cselekménynél mindig az asszonyt keresik, aki- 
nek kell, hogy része legyen benne. Mondják még 
így is : cherchez la femme ! (1. 0.). 

Ouida (ejtsd : uida), írói neve Louise de la 
Bam^e angol regénylrónőnek, szül. Bury St. 
Bdmundsban 1840 jún. 12., megh. Viareggióban 
1908 jan. 25. Egy ideig Londonban élt, majd Fi- 
renzében telepedett le. 1861 óta termékeny szép- 
irodalmi működést fejtett ki. Regényei, melyek 
megkapó, fantasztikus tárgyválasztás, a mese- 
szövés érdekessége és a dialógus könnyedsége 
által tűnnek ki, nagyon népszerűek. Nevezeteseb- 
bek : Tricotrm (1868) ; Puck (1869) ; Under Two 
Flags (1871); A Dog of Flanders (1872, Egy 
flandriai kutya, magy. ford. Orlai Antal, 1899) ; 
A Branch of Lilac^l872, Egy orgonaág, magy. 
ford. Haraszti Gyula, Budapest 1888) ; Pascarel 
(1873) ; Two Little Wooden Shoes (1874, Egy 
pár kis facipő, magy. ford. Belényesi Gábor 
1895) ; Signa (1875) ; Moths (1880, magyarul A 
molyok, Budapest 1882); Wanda (1883); Don 
Gesualdo (1886, magy. ford. Fái J. Béla, Buda- 
pest 1887); House Party (1886); Guüderoy (1889, 
regény 2 kötetben, magy. ford. Gottesm^nn 
Mária, Budapest 1898) ; The Tower of Taddeo 
(1890) ; Syrlin (1890, magy. ford. Cserhalmi Irén 
és Gerö Attila, Budapest 1895) ; Santa Barbara 
(1891, magy. ford. Cserhalmi Irén, Budapest 
1895) ; The Silver Christ, and a Lemon Tree 
(1891) ; The New Priesthood (1893) ; The Massa- 
renes (1897,* a Massarene-család, magy. ford. 
Cserhalmi Hecht Irén, Budapest 1897); La 



1* 



Oulstreham 



4 



Óvadék 



Strega (1899); The Waters of Bdera (1900); 
Street Dúst, Letta, The Fig Tree, Gerry's Gar- 
den (1901) ; Helianthus (1909). Magyarul megje- 
lent még : Cigarette (ford. L. Gy.^ Budapest 1874) ; 
lo herceg (Friendship, Pesti Napló 1881) ; Tár- 
saság falun (u. 0. 1888) ; Freskók (ford. Fáy J. 
Béla, Bpest 1888) ; Válóperek háza (ford. Kalniki 
G. M., u. 0. 1890) ; Tonia (ford. Törökné Feny- 
vessy Szeréna, u. o. 1898); A herceg felesége (Pesti 
Napló 1902) ; A kis tolvaj és egyéb elbeszélések 
(ford. Marosi Ilona, Bpest 1902); Strathmore(u. o. 
1902) ; A Pitti -palotában (ford. F.\L., u. o. 1905) ; 
Ariadné, Egy álom története (u. o. 1906). 

Ouistreham, Caen (1. o.) kikötője. 

Ouless (ejtsd : auiessz), Waltev William, angol 
festő, szül. St. Helierben, Jersey szigetén, 1848 
szept. 21. A londoni művészeti akadémián tanult 
és főleg Millaisnek hatása alatt állott. Eleinte 
genreképeket, utóbb majdnem kizárólag arcké- 
peket festett. Pochin vegyész, RusseJl Gurney 
államügyész, Darwin, Gladstone, John Bright, 
Edmond Yates, Roberts tábornok, Sámuel Morley, 
Newman és Manning bibornok stb. képmásai kere- 
setlen, hatalmas jellemzésükkel válnak ki. 

Oulibicheff, franciás átirása Ulihisev (1. o.) 
orosz zenei író nevének. 

Oallins (ejtsd: uiien), város Rhoue francia dép.- 
ban a Rhone mellett, Lyon közelében, (i9ii) 12,24'3 
]ak., kristályüveggyár, bőrcserzés. 

Oulu (ftnn) a. m. üledborg (1. o.). 

Ounce (ejtsd: aansz, a. m. uncia, jele oz), an- 
gol súlyegység úgy a közönséges (kereskedelmi) 
súlymérésben, mint a nemes fémek méréséhez. 
A kereskedelmi súlyrendszerben az 0. a kereske- 
delmi fontnak (libra, pound avoirdupois) Vie -része 
és értéke 28* 3594 g. A^nemes fémek méréséhez 
használatos 0. a troy fontnak Via -része és értéke 
31-1035 g. 

Oup (Aup), folyó, 1. Hal'folyó, 2. 

Ourcq (ejtsd: ark), a Mamo jobboldali, 80 km. 
hosszú mellékfolyója. Ered Aisne département- 
ban Cháteau Thierrytől 15 km.-nyire, Lizy alatt 
torkollik. A 0. -csatorna (készíttette I. Napóleon 
1802—5) az 0. és a Marne mentét követi, hajóz- 
ható, 108 km. hosszú. Parisnál a Bassin de la Vil- 
letteben végződik. Ebből a medencéből vezet ki 
D.-re a Lenoir-houlevard mentén a szintén hajóz- 
ható St.-Martin csatorna és az Austerlitzi lild 
alatt a Szajnába ömlik. Ez látja el Parist ivóvíz- 
zel is. A világháborúban 1914 szept. az 0. folyó 
melléke igen heves harcok színhelye volt. 

Oiirebia (állat), 1. Antilópok. 

Ourique (ejtsd : oirike), város Alemte jo portugál 
tartomány bejai kerületében, (i9ii) 4386 lak. Köze- 
lében az 0. síkságon 1139 júl. 25. I. Alfonz a 
mórokon döntő győzelmet aratott. 

Ouro-Preto (ejtsd: oiro-preto), 1822-ig Villa Mica, 
Minas Geraes brazíliai állam fővárosa, az Itako- 
lumi lábánál, vasút mellett, kb. 12,000 lak., pénz- 
verdével, Brazília legrégibb színházával. 1699. 
aranykeresők alapították, 7 km.-re van Marianna 
püspöki székhely. 

Ourouparia AuU. (növ.), 1. üncaria. 

Ourthe (ejtsd : urt), a Maas 166 km. hosszú jobb- 
oldali mellékfolyója Belgiumban. Liégenól tor- 
kollik. 50 km. hosszúságban hajózható. 



,Ouse (ejtsd: úz), három folyó Angliában: 1. Ak 
É.-i 0. V. Yorki 0. Aldboroughtól 2 km.-re a 
Swale és üre összefolyásából ered, Yorkon alul 
már nagyobb hajókkal is hajózható, Goole alatt 
a Trenttel a Humberré egyesül. Hossza 72 km. 
— 2. A Nagy 0. (Great 0, Nortliamptoni 0.)^ 
Northampton "county DNy.-i részében ered, lakott 
vidéken folyva keresztül, a Wash-öbölbe ömlik. 
Hossza 250 km. — 3. 0., ered Sussex B.-i részé- 
ben és Newhavennél a La-Mancheba ömlik. 

Oust (ejtsd: uszt), a Vüaine 150 km. hosszú, víz- 
ben gazdag, jobboldali mellékvize Franciaország- 
ban. Redonnál torkollik. 

Out of print (ejtsd: aat— ; röv. o.})-), az angol 
könyvkereskedelemben használt kifejezés, azt 
jelenti, hogy az illető könyv elfogyott. 

Outrage (franc, ejtsd: atrázs), a. m. sértés, 
megbántás, áthágás. Pl. 0. aux homies moeurs : 
a jó erkölcsök megsértése. 

Outram (ejtsd : útrem), James, sir, angol had- 
vezér, szül. Butterly Hallban (Derbyshire) 1803^ 
jan. 29., megh. Pauban 1863 márc. 11. A kelet- 
indiai társaság szolgálatában a tábornoki rangig 
emelkedett s közben mint diplomata is szolgált. 
Az 1856— 57-iki perzsa háborúban az angol ha- 
dak fővezére volt s azt győzelmesen fejezte be. 
A keletindiai felkelés kitörésekor szívósan védte 
Lakno várát s 1858. főrésze volt a város elfogla- 
lásában. 1858— 60. India polgári kormányzója volt. 
Miíve : Lieutenant- General Sir James O.-'s Persian 
campaign (1860). V. ö. Trotter : Life of General 
Sir James 0., Bayard of India (London 1903). 

Outsider (ang., ejtsd: autszájder), lóversenyről 
származó kifejezés. Annyit jelent, hogy küloldali. 
Olyan lovat értenek rajta, melynek csak «kül- 
oldali)), azaz kevéssé szembeszökő, csupán köz- 
vetetten megállapítható esélye van. Az ilyen ló, 
ha nyer, rendszerint nagy kvótát fizet. A kifeje- 
zést más sportágakban is használják, azonkívül 
a közhasználatba is átment és olyan embert jelöl- 
nek vele, aki nem illik bele valamely társaságba, 
vagy jelentéktelen, vagy pedig, aki «kétes exisz- 
tencia». 

Ouvéa (Uvea), 1. Loyalty -szigetek. 

Ouverture (franc, ejtsd : uvertűr), 1. Nyitány. 

Ouvreuse, L\ álnév, 1. Gaiithier-Villars^ 1. 

Ouwater (ejtsd : auváter), Albert van, németaXiöl^i 
festő a XV. sz.-ban. A haarlemi iskolának alapí- 
tója. Egyetlen hiteles képe, a Lázár föltámasz- 
tása (1460 kör.) a van Byck testvérek hatását 
mutatja. 

Ova V. hova, madagaszkári nép, 1. Hova. 

Ováció (lat.), 1. Ovatio. 

Ovada, város Alessandria olasz tartományban, 
a Stura és Obra összefolyásánál, vasút mellett, 
(1911) 10,197 lak., selyemfonás, bortermelés. 

Óvadék (újabban inkább : í>z2íío5ííe/:, lat. cautio) 
mindaz, aminek célja, hogy a hitelező valamely 
követelésének jövőbeli érvényesítését biztosítsa. 
A biztosíték állhat vagyontárgynak (készpénznek, 
értékpapírnak, egyéb ingónak, ingatlannak, jel- 
zálogos követelésnek stb.) a jelzett célra leköté- 
sében (dologi biztosíték), és állhat kezes állításá- 
ban is. A biztosítékadás kötelezettsége alapulhat 
törvényen^ bírói intézkedésen vagy a felek meg- 
egyezésén. Egyes jogszabályok bizonyos esetekre 



óvadékbiztosítás 



Óváry 



tüzetesen meghatározott biztosítékot követel- 
nek, nevezetesen meghatározzák, hogy mily ér- 
tékpapír szolgálhat csak biztosítékul (Ó. -képes 
értékpapírok). — A büntetőjog a terhelt szabadlá- 
bon meghagyását v. szabadlábra helyezését, úgy- 
szintén a szabadságvesztésbüntetésnek elhalasz- 
tását több esetben megfelelő biztosíték (rendesen : 
készpénz, Ó.-képes értékpapír) adásához köti. L. 
még Házassági 0., Hirlapbiztosíték, Közjegyzői 
biztosíték {Közjegyző alatt), Perköltség-bizto- 
síték. 

Óvadékbiztosítás, 1. Biztosítás. 
Óvadékképes értékpapír, 1. Értékpapírok. 
Óvadékletét, 1. Letéiüzlet. 
Ovahereró, afrikai néptörzs, 1. Here ró. 
Ovahu, sziget, 1. Oahu. 
Ovaihi, sziget, más néven Havai, 1. SandwicU- 
.szigetek. 

Övalau, a Fidzsi-szigetek (1. o.) egyike. 
Ovális (lat.), a. m. tojásalakú; kosárvonal 
<1. 0.). — Descartes oválisai oly görbe vonalak, 
melyek az egy bizonyos pontból jövő fénysuga- 
rakat úgy törik meg, hogy a törés után azok 
ismét egy pontban találkoznak. 
Ovális eszterga, 1. Kerülékes eszterga. 
Ovambo (ovampo), a damara-hererók kb. 
100,000 főnyi ága a volt Német-Délny .-Afriká- 
ban (l. Ovambók földje). Életmódjuk, \iseletük 
azonos a rokon bantu népekével ; politikaüag 
saját abszolút fejedelmeik uralma alatt, bár né- 
met fenhatóság alatt voltak. V. ö. Passarge, 
Die Kalahári (Berlin 1904) ; SeideL Die Haupt- 
sprachen Deutsch-Südwestafrikas (Wien 1892). 
Ovambók földje v. Amho-föld, Német-Dél- 
njTigat- Afrika volt német, ma angol gyarmatnak 
legészakibb része az Etosa-Kunene folyók és a 
Kaokomező között. Magas, őserdőkkel borított f en- 
sík s népessége a legújabb becslések szerint meg- 
haladja a 100.000-et. L. Ovambo. 

Óvantag (tyúkpoloska, tyúktetü, zsindelytetü ; 
Argas refíexus Latr.), hasonló nevű családba 
tartozó 4 — 6 mm.-es atkafaj. A galambdúcok ós 
baromflólak veszedelmes ellensége. Külseje az 
agyi poloskára emlékeztet. Rendesen vörösbarna, 
színe azonban hosszabb (1 — 2 évig is terjedhető) 
koplalással szennyesfehérre változik. Nappal rej- 
tőzködő életmódja miatt irtása nehéz s a megle- 
pett szárnyast, melyre halálos csapássá válhatik, 
csak áttelepítéssel s a régi dúc v. ól teljes leégeté- 
sével szabadíthatjuk meg tőle. Alkalomadtán az 
emberre is kellemetlenné válhatik. 

Ovar, város Beira portugál tartomány Aveiro 
kerületében, az Aveiro-laguna É.-i végében, (1911) 
11,416 lak., halászat és parti hajózás. 

Óvár, 1. várrom Trencsén vm., a Vág folyó 
partján Sztrecsnó várával szemben. IV. Béla ko- 
rában a Csák-nemzetség birtoka, Csák Máté ha- 
lála után a királyra szállt. 1446-ban Szent- 
miklósi Pongrác kapta Sztrecsnóval együtt. V. 
László alatt átmenetileg a husziták kezébe került. 
A Rákóczi-korban romba dőlt. (Tr. Cs.-Szl.) — 
2. Ó. (Olováre), kisk. Nógrád vm. balassa-gyar- 
mati j.-ban, (1910) 540 magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) 
— L. még Kisóvár, Magyaróvár^ Pinkaővár. 

Óváralja (Nezbud Lúcka), kisk. Trencsén vm. 
zsolnai j.-ban, (1910) 376 szlovák lak. (Tr.Cs.-Szl.) 



Óvárhely (Orhein), kisk. Besztercze-Naszód 
vm. jádi j.-ban, (i9io) 691 német, cigány és román 
lak. Beszterczevidóken 1848 előtt a zsidók csakis 
itt és Entrádámban telepedhettek le. (Tr, R.) 

Óvári, kisk. Szatmár vmegye csengeri j.-ban, 
(1910) 1488 magyar lak. (Tr. R.) 

Óvári, \. Ferenc, volt országgy. képviselő, szül. 
Veszprémben 1858 máj. 3. Jogi tanulmányait 
Budapesten végezte. 1884-ben Veszprémben ügy- 
véd, majd a város és megye tb. ügyésze lett. 
Több cikluson át országgyűlési képviselő volt. 
A Magyar országos tűzoltó-szövetség alelnöke, 
a Balaton-Szövetségnek alapítója és ügyvezető 
alelnöke s a szövetség közlönyének szerkesztője. 
Nagy érdemei vannak a Balaton fürdőtelepeinek 
fejlesztése terén. 

2. 0. Kelemen, jogtörténettudós, szül. Pécsett 
1844 nov. 21. 1871-ben ügyvéd, 1872 óta a kolozs- 
vári egyetemen a jogtörténet tanára, 1892—93. 
rektor, 1892. akadémiai levelező tag lett. 1910. 
megkapta az udvari tanácsosi címet. Irodalmi 
munkásságát 1871. a Csődrendszer című munká- 
val kezdte meg. Legbecsesebb műve a magyar 
törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye, 
melyet Kolosvári Sándorral együtt szerkesztett 
(Budapest 1890—97, 4 kötet). Ezenkívül ugyan- 
csak Kolosvárival együttesen magyarra fordí- 
totta Werbőczy hármas könyvét és a Corpus juris 
Hungarici egy jelentékeny részét (az 1342—1655. 
kir. végzeményeket). 

3. 0. Konrád^ királyi főpohámokmester. IV. 
Béla ellenében V. Istvánt pártolván, a mosoni 
urakat német segítséggel zaklatta s amellett 
hamis pénzt is veretett. Emiatt IV. Béla javai 
nagy részétől s a lébényi monostor kegyuraságá- 
tól megfosztotta, de 1263. V. István közbenjárá- 
sára mindenét visszaadta. 

Óvári gazdasági akadémia, 1. Mezőgazdasági 
Szakoktatás. 

Ovariotoiuia (lat.-gör.), 1. Petefészek-ki- 
irtás. 

Ovariuiu (lat.), a. m. petefészek (1. 0.) ; nö- 
vénytani értelemben : magház (1. 0.). 

Óvarsánd (azelőtt : Ófazekasvarsánd), kisk. 
Arad vmegye világosi j.-ban, Í1910) 990 román és 
magyar lak, (Tr. R.) 

Óváry Xz^dí lovag, történetíró, szül. Veszprém- 
ben 1833 dec. 81., megh. Budapesten 1919 ápr. 4. 
Részt vett az 1848-iki magyar s az 1860-iki olasz 
szabadságharcban. 1876-ban a magyar országos 
levéltárnál levéltárnokká, 1904. fölevéltárnokká 
nevezték ki, 1908. nyugalomba lépett. 1892-ben 
a M. Tud. Akadémia levelező tagjává választotta. 
Művei:, Nápolyi történelmi katatáwk (1874, 
Akad. Értek. IV.) ; Nápolyi Anjoukori kutatások 
(1879) ; III. Pál pápa s Farnese Sándor Ubornok 
Magyarországra vonatkozó diplomáciai levele- 
zései 1535-49 (Akad. Monum. XVí. 1879); 
Bá7'ő Nyári Albert emlékezete (1886) ; Oklevél- 
tár Bethlen Gábor diplomáciai összeköttetései- 
nek történetéhez (1886) ; Bethlen Gábor diplo- 
máciai összeköttetései (1888, Ert. XIII, 12) ; Zsig- 
mond király és az olasz diplomácia (1889) ; A 
magyar Anjouk eredete (1893, Ért. XVI. 1) ; A 
M. Tud. Akadémia történeti bizottságának ok- 
levélmásolatai (3 kötet, 1890—1901) ; La gues- 



óvás — ' 

tione Dacoromana e lo Stato üngherese (Róma 
1894); Emlékbeszéd Cantu Caesar akadémiai 
külső tagról (1897) ; Aj2 első nemzetközi diplomá- 
ciai és történelmi korigressztiS Hágában (Akad. 
Ért. 111. füz., 1899) ; Emlékbeszéd Capa9so Ber- 
talan felett (1901) ; Az 1866-iki hadjárat és a 
magyar emigráció (1903). 

Óvás (lat. protestatio, ném. Protest), 1. álta- 
lában tiltakozás valaminek törvényessége, jogos- 
sága ellen. (Pl. Ó. a parlament jogellenes felosz- 
latása, a szabályellenesen hozott határozatok, 
pályázatok, versenyek szabálytalan eldöntése 
ellen stb.). — 2. A váltójogban az Ó. vagy óvatolás 
az a jogfentartó cselekmény, amellyel a váltó- 
birtokos visszkereseti igényét a kibocsátó és a 
forgatók ellen fentartja és az erről felvett ok- 
irat, amely tanúsítja, hogy a váltóbirtokos a 
visszkereset feltételét teljesítette, a váltót az el- 
fogadónál fizetés végett (intézvényezettnél el- 
fogadás végett stb.) sikertelenül bemutatta. Gya- 
korlatilag legfontosabb a fizetés hiánya miatti 
ó., amelynek akkor van helye, ha az elfogadó 
(az intézvényezett) a neki fizetés végett bemu- 
tatott váltót ki nem fizeti. Az Ó. a fizetés nap- 
ján déli 12 órától kezdve vehető fel, legkésőb- 
ben azonban a fizetési napra következő második 
köznapon. Az Ó.-t az intézvényezett lakhelyén 
(ha a váltó telepítve van, a telep helyén) a váltó- 
adósnak üzleti helyiségében, ilyennek hiányában 
lakásán kell felvenni, a váltócselekmények foga- 
natosítására megszabott időben (d. e. 9—12 óra 
közt, d. u. 2—5 óra közt). Ha az intézvényezett 
lakhelye ki nem puhatolható, az Ó.-t az óvatoló 
személy bárhol felveheti (ú. n. szélóvás). A vál- 
tón gyakran a váltót leszámítoló intézetet jelölik 
meg telepesnek, ilyenkor az Ó. az iUetö pénzin- 
tézet helyiségeiben vehetó fel. Az Ó. felvételére 
közjegyzői székhelyen és az e helyekhez csatolt 
járásbirósági területen a közjegyző, más járá- 
sokban a járásbiró, járásbirósági jegyző van fel- 
jogosítva; az Ó. kellékeit a törvény tüzetesen 
megszabja. Ha a váltóbirtokos az Ó.-t kellő idő- 
ben felvenni elmulasztja, elveszti visszkereseti 
igényét, azaz csak a váltó elfogadóját perelheti 
váltói úton, de a kibocsátó és a forgatók ellen 
ilyen úton fel nem léphet. Kivétel van abban 
az esetben, ha a kibocsátó vagy forgató az ó.-t 
«oms' nélküh v. ^költségek nélküh kifejezés- 
sel a váltón elengedte ; ilyenkor a váltóbirtokos 
az illető előző ellen Ó. nélkül is visszkeresetet 
indíthat. Az elfogadó elleni keresethez is Ó. kell 
viszont abban az esetben, ha a váltón a fizetésre 
külön személy ú. n. telepes van megjelölve, ilyen- 
kor ugyanis a váltóbirtokos az elfogadó ellen is 
csak úgy léphet fel, ha Ó.-sal igazolja, hogy a 
váltót a telepesnél fizetés végett sikertelenül be- 
mutatta. A fizetés hiánya miatti Ó.-on kívül is- 
meri a váltótörvény : a) az elfogadás hiánya 
miatti Ó.-t, ha az intézvényezett á váltót el nem 
fogadta ; b) a biztonság hiánya miatti O.-t, ha 
olyan esetben, amikor az elfogadótól körülményei- 
nek rosszabbodása folytán biztosítást lehet köve- 
telni, az elfogadó biztosítékot nem ad ; e) « kel- 
tezés hiánya miatti Ó.-t, ha a látra szóló váltót 
az intézvényezett el nem fogadja, vagy keltezé- 
sét megtagadja stb. — 3. A váltóról szóló új tör- 



— Óvás 

vény javaslatunk, amely az idegen és a saját vál- 
tóra Vonatkozó jog egységesítése tárgyában 1912. 
Hágában kelt nemzetközi egyezmény alapján ké- 
szült, az Ó. tekintetében lényeges újításokat hoz 
be, jelesül az Ó. felvételére ügyvédek sorából ki- 
nevezendő váltó jegyzőket is feljogosít, az óvatol6 
közegeket felhatalmazza a váltóösszeg felvéte- 
lére, az Ó. idejét reggeli 9 órától esti 7 óráig álla- 
pítja meg, az Ó. formaságait egyszerűsíti. 

1. Ó. a sportversenyeken az a szabályszerű 
módon emelt kifogás, amelyet akár előzőleg, 
akár utólag a versenyintézőség elé terjesztenek 
a versenynek egy vagy több résztvevője ellen, és 
pedig 1. vagy azért, mert az illető a föltételek 
értelmében nem jogosult résztvenni (kvaliflkácio- 
nális óvás) ; 2. vagy mert a verseny lefolyása 
közben akár akaratlanul vagy tudtán kívül, akár 
pedig szántszándékosan olyan körülmények elő- 
idézője volt, amelyek a fennálló szabályok szerint 
diszkvaliflkációt, sőt esetleg megtorló intézke- 
déseket is vonnak maguk után. Óvást a verseny- 
ben érdekeltek bármelyike emelhet, hivatalból 
azonban csak a versenyintézőség tagjai v. enge- 
déllyel bíró tisztviselői. 

5. Ó. az a kifogás, melyet a lóversenyen vala- 
mely verseny résztvevője ellen emelnek. Minden 
Ó.-t a verseny intézősége dönt el. A határozat el- 
len felebbezni lehet a Lovaregylet igazgatósá- 
gához. Ilyen esetekben az igazgatóságnak leg- 
alább három tagja ítélkezik. Ó. emelhető vala- 
mely versenyben nevezett ló illetékessége ellen. 
Ha ezt az Ó.-t a verseny napján délelőtt 10 óráig 
emelték, a ló illetékességét a verseny lefutásáig 
igazolni kell, máskülönben a versenyben nem ve- 
het részt. A hivatalosan kijelölt pálya távolsága 
ellen a verseny előtt kell Ó.-t emelni. A mázsál6 
határozatai ellen irányuló Ó. azonnal benyúj- 
tandó. Keresztezés, neldlovaglás, a zsokénak va- 
lamely szabálytalan cselekedete, a helyes pálya 
be nem tartása, a versenynek hamis pályán tör- 
tént lefutása, szóval bármilyen verseny közben 
történt dolog miatt az Ó.-t a mázsálónál szóval 
be kell jelenteni, mielőtt még a bíró által helye- 
zett összes lovakat visszamázsálták volna. Hiá- 
nyos és téves nevezés, hibásan bejelentett kor, a 
ló azonosságának kétsége vagy valamely társas 
viszonyból származó ok miatt a meeting befeje- 
zésétől számított 14 napon belül is lehet Ó.-t 
emelni. Azon az okon, hogy a lovat tartozás 
terhelte, hat hónapon belül is lehet 0.-nak helye. 
Egyéb esetekben 24 órával a verseny után kell 
Ó.-t emelni. Minden Ó., ha már szóval be is je- 
lentették, benyújtandó írásban is. Aláírja a ló tu- 
lajdonosa, managere, trénerje, lovasa v. lovász- 
mestere. Átveszi a versenyintézőség, versenytit- 
kár vagy mázsáló. Az Ó.-sal egyidejűleg biztosíté- 
kot kell letenni, amely alaptalan Ó. esetében elvész 
a lovászok segélyalapja javára. Az Ó.-t csak a 
versenyintézőség engedélyével lehet visszavonni. 
Ha a győztest vagy valamely helyezett lovat 0. 
folytán diszkvalifikálnak, az úgy tekintendő, 
mintha utolsónak érkezett volna be. Ha egy tu- 
lajdonosnak valamely versenyben több lova fut és 
az egyik ellen emelt Ó. sikerrel járt, a többi lovát is 
diszkvalifikálhatják. Az igazgat(:»ság dönti el, hogy 
az Ó.-sal járó esetleges költségeket ki viselje. 



óvás nélkül 



— / 



Overyssel 



Óvás nélkül, 1. Óvás, 2. 

Ovatio (lat.), a római köztársaságban kisebb- 
szerű diadalmenet hadvezérek számára, akiknek 
győzelme nem volt olyan nagyszabású, hogy 
trimnfust szavazzanak neki. A hadvezér eredeti- 
leg gyalog, később lóháton vonult a városba, 
szegélyes tógában, mirtuszkoszorúval a fején. Ma 
O. általában zajosabb ünneplés vagy hódolat, 
mellyel valakit kitüntetnek. 

Óvatolás, 1. Óvás, 2. 

OTen, 1. Oferi. 

Ovens, Juríaeu, hollandi festő, szül. Tönnin- 
genben 1623., megh. Friedrichstadtban 1678 dec. 
7. 164;2-ben Amsterdamban Rembrandtnak volt 
tanítványa, azután Stockholmban és Amster- 
damban élt, végre hazájában, Schleswig-Hol- 
steinban telepedett le. Művei közül említendők : 
X. Károly svéd király lakodalma (stockholmi 
múzeum) ; az amsterdami múzeumban levő nagy 
regensképe (1656) ; családi kép a budapesti Szép- 
művészeti Múzeumban (1657). 

Overath, porosz falu és klimatikus gyógyhely 
a kölni közigazgatási kerületben, (i9io) 5872 lak., 
ólom- és ónbányászat, szeszégetés. 

Óverbász, nagyk. Bács-Bodrog vmegye kulai 
j.-ban, a Perencz-csatorna mellett, (i9io) 4853 né- 
met, szerb, magyar és rutén lak. (Tr. SzHSz.) 

Overbeck, 1. Franz, német protestáns teológus, 
szül. Szent-Péter\^ái't 1837 nov. 16., megh. Basel- 
ben 1905 jún. 26. Rendes teológiai tanár volt 
Baselben. Főbb művei: Über die Christlichkeit 
unserer heutigen Theologie (Leipzig 1873, 2. 
kiad. 1903); Studien zur Geschichte der altén 
Kirche (l.rész, Schloss-Chemnitz 1875); Zur Ge- 
schichte des Kanons (u. o. 1880) ; Die Anfánge 
der Kirchengeschichtsschreibung (Basel 1893). 

2. 0., Fritz, német festő és grafikus, szül. 
Brémában 1869 szept. 15., megh. Bröckenben, 
Vegesack m., 1909 jún. 8. A düsseldorfi aka- 
démián tanult. 1895-ben Worpswedében, 1905. 
Vegesackban telepedett le és egyike volt az ú. n. 
worpswedei festőknek, akik műveikben megka- 
póan tükröztették vissza ama vidék melancholi- 
kus hangulatát. Tájképeinek egy része német 
nyüvános gyűjteményekbe került. 

3. 0., Joliann Friedrich, német festő, szül. Lü- 
beckben 1789 jul. 4;., megh. Rómában 1869 nov. 
12. 1806-bau a bécsi akadémiának lett tanítványa, 
de néhány tálasával együtt ellentétbe keriilt az 
akadémia klasszicista irányzatával. 1810-ben Ró- 
mában telepedett le, hol a katolikus vallásra tért 
át és a római S. Luca akadémia tanára lett. Scha- 
dowval, Comeliusszal, Vélttel és Schiiorral együtt 
társaságot alkottak, mely a «San Isidorói test- 
vérek)), később unazarémisohi néven nagy ha- 
tást gyakorolt a német festészetre. 0. Bartholdy 
porosz fökonzul házának egy termében József 
történetéből vett freskóképek közül a József el- 
adását és a 7 sovány esztendőt ábrázoló képe- 
ket festette (1819. fejeződtek be, most Berlinben) ; 
a Massimi-villa freskóképei közül 0. 5 jelenetet 
festett Tasso Megszabadított Jeruzsáleméből, 
azután készült legkitűnőbb freskóképe: Assisi 
Szt. Ferenc rózsái a Sta Maria degli Angeli tem- 
plomban Assisi mellett. Olajfestményei közül je- 
lentékenyebbek : Krisztus bevonulása Jeruzsá- 



lembe és Krisztus siratása (Lübeck, Mária-tem- 
plom); Itália és Germánia (müncheni Neue 
Pinakothek) ; Krisztus az Olajfák hegyén (ham- 
burgi kórház); Mária eljegyzése (berlini National- 
galerie) ; Mária megkoronázása (kölni dóm) ; A 
vallás diadala a művészetekben (Frankfurt, Stá- 
del-féle intézet) stb. Igen sok rajza megjelent fa- 
vagy rézmetszetben és a német népnek mai napig 
is kedvencei közé tartozik. Ilyenek : Jézus megáldja 
a kisdedeket ; János a pusztában prédikál ; Lázár 
föltámasztása; Mannaszedés; 40 rajz Krisztus 
életéből ; A hét szentség stb. V. ö. Beavington- 
Atkinso7i, 0. (London 1882) ; Howitt, Friedrich 0., 
sein Lében und Schaffen (2 köt., Freiburg 1886), 

4. 0., Johannes Adolf, német archeológus ós 
műtörténetíró, szül. Antwerpenben 1826 márc. 
27., megh. Lipcsében 1895 nov. 8. Bonnban tanult 
filológiát és régészetet, 1850. u. o. magántanár 
lett. 1853-ban Lipcsébe hívták meg a műrégészet 
tanszékére és az archeológiai múzeum igazgatói 
állására. Főművei : Kunstarcháologische Vorle- 
sungen (1853) ; Geschichte der griechischen Plas- 
tik (4. kiad. Leipzig 1894); Pompeji (4. kiad. 
u. 0. 1884) ; Die antiken Schriftquellen zur Ge- 
schichte der bildenden Künste bei den Griechen 
(u. 0. 1868) : Griechische Kunstmythologie (3 köt., 
u. 0. 1871—89) és a hozzá való atlasz (1872 óta). 

Over Darwen, város, 1. Darwen. 

Overílakkee, sziget, 1. Goeree-en-Overflakkee. 

Overskou (ejtsd: — szku), Thomas, dán drámai 
költő, szül. Christianshavnban 1798 okt. 11., 
megh. Kopenhágában 1873 nov. 7. Asztalosinas 
volt, 1818. került a színpadhoz és 1823—42. ud- 
vari színész volt Kopenhágában, 1849—53. fő- 
rendező u. 0. Első drámáját, Farens Dage, 1826. 
hozták színre s azóta 0. a legtermékenyebb 
modern drámaírók egyike volt ; különösen víg- 
játékai és vaudevillejei találtak nagy tetszésre. 
Drámai műveit (Komedier, 6 köt., Kopenhága 
1850— 53.) saját maga rendezte sajtó alá; fog- 
lalkozott a szinművészet elméletével ós történe- 
tével is : Den danske Skueplads i dens Historie 
(A dán színpad és annak története, u. o. 1854 — 76., 
befejezte Collín) c. könyvében. 

Overtrained (ang., ejtsd: óvörtrénd) azaz túl- 
trenirozott a versenyző (akár ember, akár ló), ha 
túlságosan sokat trenírozott és ennek folytán 
vagy túlsókat vesztett súlyából, vagy izomlázat 
kapott, vagy pedig idegei túlcsigázottak. 0. álla- 
potban a versenyző teljesítőképessége csökken. 

Overweg, Adolf, német Afrika-kutató, szül. 
Hamburgban 1822 júl. 24., megh. Maduariban 
(Csád-tó) 1852 szept. 27. 1850. elkísérte Richard- 
sont és Barthot Közép- Afrikjába. Megállapította, 
hogy a Szahara f ensík. Tassauából egyedül ment 
tovább és elsőnek kutatta a Gober és Maradi vidé- 
keit, a Csád-tavat is körülhajózta. V. ö. Grump- 
recht, Barths u. 0. Reise nach dem Tsadsee (Bér- 
űn 1852). 

Overworkiug (ang., ejtsd: óvörvörking), 1. Túl- 
munka. 

Overyssel (eitsd:— aisszei,0í>eri/5seZ, Overijssel)^ 
németalföldi tartomány Drenttie, Friesland, Gel- 
dem, a Zuider-tó, a porosz Hannover és Veszt- 
fáha közt, 3399 kms területtel s (leu) 410,826 lak. 
Fővárosa ZwoUe. 



Ovibos 



— 8 



Óvilágri majmok 



Ovibos (állat), 1. Pézsinatulok. 

Ovidio, Francesco d\ olasz filológus, lásd 
UOvidio. 

Ovidiopol, város Herzon volt orosz kormány- 
zóságban, kb. 8000 lak., halászattal, zöldségter- 
meléssel. Az oroszok 1793. nevezték el 0.-nak, 
mert állítólag Ovidius itt ólt száműzetésben. 
Azonban 0. helyén nem Tomi, hanem Níkonium 
állott. Most Ukrajnához tartozik. 

Ovidius, Publius 0. Naso, római költő, szül. 
Sulmóban (ma : Solmona) Közép-Itáliában a pae- 
lignusok földjón, Kr. e. 43 márc. 20., megh. To- 
miban (a mai Constanta?) Kr. u. 17. Életraj- 
zát maga megírta egyik költeményében (Trist., 
IV., 10.). Rómában nevelkedett s bátyjával, Lu- 
ciussal együtt a legkiválóbb rotorokat hallgatta, 
majd nagyobb utazást tett s hazatérve, atyja kí- 
vánságára egy pár kisebbrendű állami hivatalt 
viselt, de azután teljesen a költészetnek élt. 
Kora legkiválóbb költőivel barátkozott s Pro- 
pertius volt rá legnagyobb hatással. Korán 
megházasodott, de csak harmadik házassága 
volt szerencsés, melyet egy előkelő özveggyel, 
Pabiával kötött. Költeményei hamar ünnepeltté 
tették a nevét. Kr. e. 8. az a nagy csapás érte, 
hogy Augustus a Fekete-tenger partján levő 
Tomiba számkivetette, helyesebben — mivel pol- 
gárjogát ós vagyonát meghagyta — relegálta. 
E kegyetlen parancs okát máig se tudjuk. Maga 
a költő carmen-t és error-t emleget, azaz költe- 
ményt és hibát. Valószínű, hogy a költemény az 
Ars amatoria, a hiba pedig az volt, hogy Ovi- 
dius be volt avatva Augustus unokájának, Líviá- 
nak egy tiltott viszonyába. Hiába rimánkodott 
költői leveleiben, hiába kérte — férflatlan hízel 
géssel is — a hatalmasok pártfogását és kegyel- 
mét, sem Augustus, sem Tiberius nem könyörült 
rajta, ott kellett bevégeznie életét 60 éves korá- 
ban. 1886-ban Constanta piacán szobrot állítot- 
tak emlékének. Művei : 1. Aviores, szerelmi elé- 
giák 3 könyvben. 2. Epistulae v. Heroides, költői 
levelek, melyeket mitikus hősnők intéznek tá- 
vollevő kedvesükhöz vagy férjükhöz. 3. Medi- 
camina facíei, a női arc szépítésére vonatkozó 
szabályok. 4. Ars amatoria, humoros tankölte- 
mény 3 könyvben a női nem kegyének megszer- 
zéséről. 5. Remedia amoris, a szerelem írjai, 
gyógyító írt ajánl a nem viszonzott szerelem fáj- 
dalmai ellen. 6. Fasti, 6 könyvben, költői kalen- 
dárium, a római ünnepek eredetét és jelentését 
tárgyalja az év folyása szerint. A költő számki- 
vetése miatt csak fele készült el (6 hónap). 7. 
Metamorphoses, Átváltozások, 15 könyvben, gö- 
rög és római mondák láncolata epikus stílusban 
a világ teremtésétől Július Caesar megdicsőülé- 
séig ; a mitológiai tudás gazdag tárháza, az ókor 
Dekameronéja, mely a renaissance művészetére 
igen nagy hatással volt. 8. Tristia, elégiák a 
számkivetésből 5 könyvben. 9. Epistulae ex 
Ponto, költői levelek 4 könyvben. 10. Ibis, tá- 
madás egy hűtlen barát ellen. 11. Halieutica, 
töredékes tanköltemény a Fekete-tenger halai- 
ról ; némelyek nem tartják 0. művének. Elve- 
szett költeményei közül legsajnálatosabb Medea 
c. tragédiájának elveszte. 0. szellemes, találé- 
kony, képzeletben gazdag és a verselés művé- 



szetében elsőrangú költő, de a mélyebb érzés 
általában hiányzik belőle. Ez csak számkiveté- 
sében írt költeményeiben van meg, de ezekben 
egyúttal férflatlanul alázatos. 

Irodalom. Összes költeményeit kiadta újabban Markel 
(1888), Kiese (1871—74), Postgate (1894). A Fasti-t H. Pé- 
ter, Leipzig 1889, 3. kiad. Magyar iskolák számára sze- 
melvényes kiadást szerkesztett Csengeri János (Jeles írók 
isk. tára LXIV.) és Cserép József. Magyarra sokan fordí- 
tottak belőle egyes részeket. Három heroidát Gyöngyösi 
István fordított, kire 0. nagy hatást tett; egy heroidát 
Dayka Gábor. Legtöbbet fordított Egyed Antal az eredeti 
versmértékben, de kevés költöiséggel, az 50-es években. 
Heroidáit Pongrácz Gellért, 1873. Szemelvényeket Ka- 
possy Lucián (1890). A szerelem művészetét prózában 
Szana Tamás (1883), Radó Antal (részleteket), Veér Imre 
(1917) és mások. V. ö. Serédi Lajos, 0. és naptára, Buda- 
pest 1912; Némethy Géza, 0. szerelmei, E. Phil. KözL1891; 
ugyanő latin kommentárt írt a Tristiához, Akad. kiad. 
1913; Hartman, De 0. poéta, Leiden 1905. 

Ovidnctus (lat.), 1. Petevezetö. 

Oviedo, 1. Spanyolország tartománya, a ten- 
ger, Santander, León és Lugo közt, területe 
10,895 km2 (1919) 717,723 lak. 0. az egykori As- 
turia (1. 0.). 16 járása van. Fővárosa : 

2. 0., egyetemi és püspöki székhely a Nalon 
és íNorra közti magaslatokon, (1919) 55,191 lak., 
lakk-, bőr-, kalap-, csokoládé- és fegyvergyár- 
tással. 0. a 781. megkezdett és 1380. átalakított 
templom körül keletkezett. Az 1528. újjáépített 
templomban számos ereklyét őriznek ; gótikus 
tornya 82 m. magas, kápolnájában több asturiai 
herceg, király és királyné van eltemetve. Jelen- 
tékenyebb épületei : a városháza (1661), jogtudo- 
mányi egyeteme (1580). a San Tirso- templom, a 
kir. fegyvergyár, a Campo Sangrado palota. Szép 
sétahelyein kívül botanikuskertje van és Jövel - 
lanos államférflunak itt szobra áll. 0. közelében 
egy magaslaton van a Santa Maria de Naranco- 
templom a IX. sz.-ból, délnyugatra a Nalon mel- 
lett van Caldas de Priorio (Caldas de 0) hőfor- 
rás (41°) fürdővel, 11 km.-nyire van Grado község- 
ben a La Ti'ubia ágyúgyár. 0.-t (Avetum vagy 
Astrum Lucus) 756. a mórok alapították, királyi 
székhely is volt. 

Ó-világ, földrajzi értelemben a K.-i féltekének 
az a három világrésze (Európa, Ázsia, Afrika), 
amelyet már a történelmi időszámítás kezdetén 
is ismertek, ellentétben a később fölfedezett két 
kontinenssel (Amerika és Ausztráüa), amelyeket 
viszont Ú]'-világ-Tíak neveztek el. A történelem- 
ben Ó.-i népek azok, amelyek a föntebbi három 
világrészben Kr. e. szerepeltek ; így szoktak be- 
szélni az Ó. történelméről, földrajzáról stb. is. 
Hasonlóképen Ó. néven értik néha az ókori né- 
pek egész kultúréletét, ellentétben a középkor- 
ban kezdődött s tovább fejlődött új kultúrával. 

Óvilági majmok, a keleti félgömböt lakó ösz- 
szes majomfajok, amelyeknek fő jellemvonásuk 
a nyugati félgömböt lakókkal vagy az újvilági 
majmokkal szemben az, hogy orrsövényük kes- 
keny s orrnyílásaik közel állanak egymáshoz. Ép- 
pen ezért keskenyorrú majmoknak (Catarrhini) 
nevezik, szemben az újvilági laposorrú majmok- 
kal (Plalyrrhini), melyeknek orrsövénye széles és 
orrlyukaik távol esnek egymástól. Az óvilági maj- 
mok között találjuk az emberhez leghasonlóbbakat 
s ezeket éppen ezért emberszabású majmoknak 
(Anthropomorpha, Anthropoidei) is nevezik. Ilyen 



Ovipara 



9 - 



Owen Glendower 



a gorilla, csimpánz, orangután, gibbon. L. még 
Majmok. 

ÓTipara (lat.) a. m. tojó állatok, azok az 
állatok, melyek petéiket akár termékenyítve, 
akár termékenyltetlenül lerakják s így szaporod- 
nak. A tojó állatok ellentétei az elevenszülő ál- 
latok (vivipara). Szűkebb értelemben ovipar álla- 
toknak csak azokat az állatokat nevezik, me- 
lyeknek petéje a lerakás idején egyetlen sejt 
értékével bir s vagy a lerakás után (pl. halak, 
tengeri sünök stb.), vagy a lerakás közben (pl. 
békák, rovarok) termékenyítődik meg. Az ilyen 
értelemben vett ovipar állatokkal szemben álla- 
nak az ovo-vimpar állatok (pl. madarak, számos 
féreg stb.), melyeknél a lerakott tojás már többé- 
kevésbbé fejlett embriót tartalmaz magában. 

OTipositor (lat.), a. m. tojócsö. 

Ovis (lat.) a. m. juh (1. o.) ; 0. musímon, 1. 
Muflon. 

Óvíz (Stará Vada, AlUvasser), kisk. Szepes 
vm. gölniczbányai j.-ban, (1910) 336 német, szlovák 
és magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Ovocyta, 1. Oocyta. 

Óvoda, 1. Kisdedóvő. 

Óvógyógymód (prophylaxís), összessége azon 
eljárásoknak, melyek segítségével a betegségek, 
különösen a fertőző betegségek elkerülhetők, 
továbbá amelyek a betegeknél bizonyos kompli- 
kációk, súlyos fordulatok ellen küzdenek. 

Óvóintézetek, 1. Kisdedóvás. 

Ovoja, ohoja, helyesebben övöea, a tunguz nép 
neve saját nyelvén. 

Óvónő, 1. Kisdedóvönö. 

Ovorin, a marhavelőből előállított készít- 
mény, melyet a müvajhoz adnak azért, hogy az 
a felmelegítésnél úgy megbarnuljon, mint a vaj. 

Ovoszkóp, tojásvizsgáló műszer, amelyen ve- 
títő tükör segélyével a tojást átvilágítják s 
ebből a tojás minőségét megítélhetik. Ezzel 
a műszerrel állapíthatják meg a kereskedelmi 
árunál a tojás friss vagy régi voltát, a költőto- 
jásnál pedig az ültetés utáni 5 — 7-ik napon a tojás 
megtermékenyített, a 12 — 14-ik napon pedig az 
embrió élő vagy elhalt állapotát. 

Ovo-Tivipara (lat.), 1. Ovipara. 

Ovnlatio (lat.), 1. Havi tisztulás. 

Ovnlisták (lat.) azok a természettudósok val- 
tak, akik Leeuwenhoek idejében a petét tartották 
az állat kizárólagos csírájának, melyben a leendő 
állat parányi kiadásban teljesen készen van s az 
ondószálacska csak fölébreszti, fejlődésnek in- 
dítja. L. még Praeformatio. 

OvDlam (lat.), 1. Pete és Magkezdemény, 

Ovnin (lat.) a. m. tojás, pete. 

Ow., lat. állatnevek után Owen Richárd (l. 0.) 
nevének rövidítése. 

Owen (ejtsd : ó'ü), 1. John, latinosan Audoenus 
V. Ovenus, új-latin költő ; szül. Armonban (Wales) 
1560., megh. Londonban 1622. Oxfordban jogot 
tanult, majd tanítóskodott. Martialist utánzó 
epigrammáival tűnt föl, melyekben maró gúny- 
nyal támadja a kat. egyházat. Sokszor kiadták, 
először Londonban 1606., legjobban Renouard, 
Paris 1794. 

2. 0., Richárd, sir, angol természetbúvár, 
szül. Lancasterben 1804; jun. 20., megh. London- 



ban 1892 dec. 16. Az edinburghi egyetemen ta- 
nult 8 mint sebész-orvos Londonban telepedett le, 
de csakhamar kizárólag a természetrajzi tudomá- 
nyokra s különösen az anatómiára adta magát. 
1835. a College of Surgeons intézet őre lett, azután 
az anatómia és a fiziológia tanára a londoni királyi 
intézetben, majd a természetrajzi osztály főfel- 
ügyelője a British Museumban. A Magyar Tud. 
Akadémiának kültagja volt. Nagyobb müvei: 
Archetype and homologies of vertebrate skele- 
ton (London 1848) ; British f ossil reptilia of the 
cretaeeosus period (1851) ; Comparative anatomy, 
invertebrate animals (1855) és vertebrate animals 
(1855); Crocodilia and Ophidia of the London clay 
(1859); Description of the extinct gigantic Sloth 
(1843) ; Fossil reptilia of the wealden (1853—57) ; 
History od the British fossil mammalia and birds 
(1846) és reptües (1849) ; On the classiflcation of 
mammalia (1859) ; Memoir on the Megatherium 
(1861) ; Odontography (2. kiad. 1845, 2 köt.) ; On 
f orms of the skeleton and the teeth (1856) ; Palae- 
ontology (7. kiad. 1871); Principles of compara- 
tive osteology (1855) ; Anatomy of vertebrates 
(1866—68, 3 köt.); Descriptive and illustrated 
catalogue of the fossil reptilia of South Africa 
(1871); On the fossil mammals of Australia and 
on the extinct marsupials of Bngland (1877,2 köt.) ; 
Memoirs of extinct wingless birds of New Zea- 
land (1878, 2 köt.). 1849— 81-ből száimazó dolgo- 
zatainak egy része megjelent History of the Bri- 
tish fossil reptils (1884, 4 köt.) címen. V. ö. Owen 
R., Life of Richárd 0. (London 1894, 2 köt.) és 
Margó T. emlékbeszédét fölötte 1893 ápr. 30. 

3. 0., Ilobe}% angol szocialista író, szül. New- 
townban (Montgomeryshire) 1771 máj. 14., megh. 
u. 0. 1858 nov. 17. Szegény sorban nőtt fel s Man- 
chesterben egy pamutfonógyár alkalmazottja lett. 
Gazdagon nősülvén, gyártulajdonos lett s new- 
lanarki mintagyára és tudományos, valamint 
emberbaráti közszereplése révén vált ismertté. 
Később elvesztette vagyonát s 1823. Amerikába 
ment, ahol elveinek gyakorlati keresztülvitelére 
Indiana államban kommunisztikus gyülekezetet 
alakított, mely azonban csakhamar feloszlott. 
1827-ben visszatért hazájába, ahol jóformán el- 
feledve halt meg. 0. volt az első nagyiparos, ki 
nagyobbszabású munkásjóléti intézményeket lé- 
tesített ; először hirdette a gyermekmunka korlá- 
tozását s a munkaidő szabályozását. Nagyrész- 
ben tőle ered az a válságelmélet (1. 0.), mely a 
gazdasági életben zavart okozó tényezők közt a 
dolgozó osztályok csekély jövedelmét felismerte. 
0. méltatta először a munkanélküliség elleni 
küzdelmet, ő a szövetkezeti mozgalom atyja. Az 
utópisztikus szocializmus első képviselője. Ne- 
vezetesebb munkái : A new view of society (Lon- 
don 1813, németül Leipzig 1900) ; The book of the 
new morál world ; Revolution in the mind and 
practice of the hűmen race (London 1849). V. ö. 
Bösch, 0. (Winterthur 1905) ; Simon, 0. (Jena 
1905) ; Liebknecht, 0. (Nürnberg 1892) ; Földes, 
Szocializmus (Budapest 1910). 

Owen Glendower (ejtsd: óen gienndauer), vagy 
Glindu-r., walesi felkelő vezér, ki magát a régi 
walesi fejedelmektől származtatta és IV. Henrik 
angol király ellen 1403. felkelést támasztott 



Owensboro* 



10 



Oxálsav 



Walesben. Hívei varázslónak tartották és szent- 
ként tisztelték. Bár több vereséget szenvedett, 
még V. Henrik uralkodása alatt is fentartotta 
magát francia segítséggel Wales északi hegyei 
közt. Megh. 1416. 

Owensboro' (ejted: oaszbóro), fövárosa Kentucky 
északamerikai állam Davies countyjának, az 
Ohio s vasutak mellett, (1910) 16.011 lak., dohány- 
gyártás és kereskedelem, hajózás. 

Owen Sound (ejtsd: aaen szauad), Grey county 
fövárosa Ontario kanadai tartományban a Húron - 
tó, Georgion öble és vasutak mellett, 10,000 lak., 
kikötő, fa- és terménykereskedelem. 

Owen Stanley (ejtsd: oaen szténii), hegység Új- 
Guinea-szigeten, fölfedező jéről, 0. S. kapitányról 
(1848) elnevezve. 1889-ben Mae Gregor mászta 
meg és legmagasabb csúcsát a Mount Victoriát 
4002 m. magasnak találta. 

Oxalátkövek (oxálkövek v. oxálsavas kövek), 
1. Húgykő. 

Oxalátok, 1. Oxálsav. 

Oxalidaceae, Madár sóskafélék ^ja^y), a sza- 
badszirmú kétszikűek családja a Geraniales soro- 
zatban. 340 faja közül a legtöbb trópusi, kisebb 
számban mérsékelt öviek. Többnyire füvek, rit- 
kábban fás növények, levelük váltakozó, gyak- 
ran összetett. Viráguk kétivarú, sugaras, 5 tagú. 
A csésze maradó. Porzó 10, 2 körben v. 15, szá- 
lukkal tőben összefüggnek egymással. 5 termő- 
levelük a szirmok előtt áll, lehetnek csaknem 
teljesen szabadok, v. csak a bibeszálak szabadok. 
A magház 5-üregü, közepén oszlop van. A ter- 
més lehet tok, kopácsai nem válnak el az oszlop- 
tól vagy csillagalakban nyílnak szét, másokon 
bogyó. Nevezetesebb : Oxalis, Áverrhoa. 

Oxalis L., madársóska (növ.), az Oxalidaceae 
család génusza ; 220 faja közül néhány európai- 
ázsiai, a többi főkép Dél-Afrikában, Madagaszkár 
szigetén és Dél-Amerikában van elterjedve. Leg- 
többjük gumóval V. hagymával évelő f ü, egyesek 
fák V. cserjék. Levelük tenyeresen 3-as v. több- 
szörös, néha egyszerű osztatlan. Egyeseken le- 
mez helyett a lemezzé kiszélesedett levélnyél van 
meg. A levél ingerlékeny, éjjelre alvó helyzetet 
vesz fel. A felrepedt toktermés kopácsai az osz- 
loptól nem válnak el. Az 0. acetosella L. (erdei 
madársóska, lóheresóska, nyúlkenyór) árnyas 
erdők, cserjések kedves füve. Kúszó tarackkal 
terjed, földfeletti szára nincs, csak 1-virágú vi- 
rágkocsánya és levele van a talaj fölött, az 
utóbbi hosszú nyelű, 3-as, a levélkék visszás 
szívalakúak, maguk is, a nyél is kellemes sóska- 
izüek, szomjuságcsillapltók, sóskasavas kálium 
van bennük. Virága fehér, halvány rózsapirosan 
erezett szirmokkal. Levele salátának alkalmas. 
Az 0. corniculata L. (fürtös madársóska) kert- 
jeinkben látható, az ország Ny.-i részén elvadulva 
is. Tarackja nincs. Az egész növény szőrös, gyak- 
ran lilás árnyalata van. Virága kicsi, sárga. Ter- 
mése, kocsánya hátragörbül. Egyes délamerikai 
O.-f ajokat főzeléknek termesztenek. 

Oxalit V. humboldtin (ásv.), hajszálalakú kris- 
tályok, fürtös tömegek, rostos vagy finom szemű, 
sőt földes szövetű lemezek, vékony kérgek és 
lepelszerű bevonatok, amelyek a sárga vasércre 
emlékeztetnek. Okker- v. szalmasárga, gyengén 



zsirfényü vagy fénytelen. Kristályvlztartalmú 
vasoxalát: 2FeCj04-}-3H,0. Termőhelyei: Kolo- 
soruk, Bilin közelében Csehországban ; Duisburg, 
Gross-Almerode Hessenben ; mindenhol a barna- 
szénben fordul elő. 

Oxaliam, elavult neve a káliumoxalátnaky 
1. Oxálsav. 

Oxálsav, sóskasav. etándisav, Acidum oxa- 
COOfl 
licum, I Kétbázisú, organikus sav, mely- 

GOOH. 
nek savanyú sóját Angehis Sala a XVII. sz.-ban 
állította elő a sóskából, a tiszta savat pedig cu- 
kor oxidációjával Scheele 1776. A természetben 
elterjedten találhatók az 0. sói. Savanyú kálium- 
sója az oxalis és rumex fajokban található na- 
gyobb mennyiségben. Innen ered a neve. Kal- 
ciumsója csaknem minden növényi részben talál- 
ható, nagyobb mennyiségben a rhabarbarában. 
Gyakori előfordulása valószínűleg összefügg az- 
zal, hogy igen sok szénvegyület, pl. a cukor, ke- 
ményítő stb. oxidációjakor 0. keletkezik. A ter- 
mészetben található humboldtin v. oxalit (i. 0.) 
nevű ásvány f errooxalát, a wheivellit pedig kalci- 
umoxalát. 0, képződik igen sok széntartalmú ve- 
gyület oxidációjakor, így a szénhidrátoknak salét- 
romsavval való oxidálásakor. Régebben a cukor- 
nak salétromsavval való oxidációja révén készí- 
tették, ezért cukorsavnak is nevezték. Manapság 
e névvel más vegyületeket jelölünk (1. Cukor - 
sav). Előállítható hangyasavas nátriumból, ha 
azt liirtelen 400<'-ra melegítjük : 

COONa 
I +2H 

COONa 
haagyasavas Na 0.-as Na 

B reakciót manapság technikailag is értékesí- 
tik 0. előállítására (1. Hangyasav). Iparilag a cel- 
lulóz oxidációja útján állítják elő. Fűrészport 
kálium- és nátriumhidroxid elegyóvel összeke- 
verve, vas üstökben 200— 220"-ra hevítik, ami- 
kor nátnum- és káliumoxalát képződik. A meg- 
olvadt barna tömeget vízzel kivonják és oltott 
mészszel főzik; ekkor kalciumoxalát válik ki, 
amelyet kénsawal bontanak el és a megszúrt 
oldatból az O.-at kikristályosítják. Tisztítás céljá- 
ból vízből többszörösen átkristályosítják. Az O. 
egyhajlású prizmákban kristályosodik, amelyek 
két molekula]kri8tály vizet tartalmaznak (H^CgO^. 
2H2O). 100<»-on kristályvizét elveszíti, de levegőn 
ismét felveszi. Magasabb hőmérsékleten vagy tö- 
mény kénsav hatására elbomlik vízre, szénoxidra 
és széndioxidra. Vízben és alkoholban könnyen ol- 
dódik (1 sr. kristályos 0. a szoba hőmérsékletén 
9 sr. vízben feloldódik), oldata erősen savanyú 
Ízű. Oxidáló anyagok (káliumhipermanganát)igen 
könnyen széndioxiddá és vízzé oxidálják, ezért az 
0. egyike az erélyesebb redukáló testeknek. Az 
iparban a karton-, selyem- és gyapotfestészetben, 
a kémiai laboratóriumokban pedig normál (szabá- 
lyos) oldatok készítésére és a különféle O.-sók 
előállítására használják; továbbá mint tisztító- 
szert tinta- és rozsdafoltok eltávolítására. Na- 
gyobb adagban a szeiTezetre mérgező hatású, 
mert egyrészt mint sav maróhatású, másrészt 
az oxalát-ion mérgező hatást gyakorol a szíyre 



H.COONa 
H.COONa 



Oxálsavas kövek 



11 



Oxetiltrimetilammonlumhidroxid 



ós idegi-endszerre. Az 0. legegyszerűbben felis- 
merhető mészvízzel, amellyel fehér, ecetsavban 
oldhatatlan csapadékot ad. Mennyiségi meghatá- 
rozása leginkább Vio nonnál káliumhiperman- 
ganát-oldattal történik titrálás útján. 

Az 0. kétbázisú sav; sóit oxalátoknak nevez- 
zük. Normális, savanyú sói és tetraoxalátjai isme- 
retesek. Ezek közül f ontosabbak : 1 . Káliumoxalát 
(K3C2O4.H2O), amely 0.-nak kálinmkarbonáttal 
való telítése és az oldatnak ki kristályosítása útján 
készül. Vízben könnyen oldódik. E sót a bamakő 
meghatározására ósafotográfozásnál használják. 
0.-val elegyítve savanyú sóvá, káliumhidrooxa- 
láttá (KHC2O4.H2O) lesz, mely a természetben szá- 
mos savanyú ízii növény(sóska) nedvében található 
és legegyszerííbben úgy készül, hogy az 0. felét 
kálinmkarbonáttal teUtik és a másik felét hozzá- 
öntve, kikristályosítják. 2. Káíiumtetraoxalát- 
\Kn^{Q,0^\2'^^0], amely fö alkatrészét képezi a 
kereskedésben található ú. n. sóskasónak és ame- 
lyet a háztartásban tinta- és rozsdafoltok eltávo- 
lítására használnak. A káliumoxalátokhoz telje- 
sen hasonlók a megfelelő nátrium- és ammonium- 
sók. 3. Káldumoxalát (CaCgO^.HgO), fehér, por- 
alakú csapadék alakjában válik le, ha a vízben 
oldható oxalátokhoz kalciumklorid-oldatot ön- 
tünk. Található a növényi és az állati szervezet- 
ben (vizeletben), a húgykövekben stb. Vízben és 
ecetsavban oldhatatlan, de sósavban v. salétrom- 
savban igen könnyen feloldódik. Erösebb hevítés- 
kor kalciumkarbonátra és szénoxidra bomlik. A 
súly szerinti elemzésben rendszerint e só alakjá- 
ban választják le a kalciumot. A kalciumoxalát- 
hoz teljesen hasonló a bárium- és stronciumoxalát. 
4. Ferrooxalát (FeC2 04.2H20), citromsárga csa- 
padék, mely ferroszulfát- és káliumoxalát-oldatok 
elegyítésekor képződik A feri'ooxalátnak akálium- 
oxaláttal való kettős sóját [K2Fe(C20j2.2H20] ki- 
váló redukáló hatásánál fogva a fotográfozásban 
mint igen jó «előhívót» használják. 5. Ferri- 
oxalát [FCgíCjOJg], frissen készült ferrihidroxid- 
nak 0.-ban való oldása útján kapható. A fény a 
ferrioxalátot ferrooxaláttá redukálja, ezért az elő- 
állításnak sötétben kell történni. Hasonló össze- 
tételüek akromo-és kromioxalátok, amelyek igen 
azóp színűek. Q.Antimonoxalát {0^0^\ Sb30,H20. 
Fehér, savakban könnyen oldódó por. A kelmefes- 
tésben pácnak használják, főképpen káliumoxalát- 
tal alkotott kettős sója alakjában. Az 0.-ban a hid- 
rogénatomok különféle alkoholgyökökkel (metil, 
etil stb.) helyettesíthetők ésekkor az 0.-nak külön- 
féle összetett éterei (észterei) keletkeznek. Dimetil- 
esztere metiloxalát (C00.CH3)2 54°-on olvadó, 
l63"-on forró kristályok. A metilalkohol tisztítása 
ez észter segítségével történhetik {IMetüalkofiol). 
Dietilesztere eü\oxa\át{GOO,C^Ei\ 186»-on forró, 
kellemes szagú folyadék. 

Oxálsavas kövek, 1. Húgykő. 

Oxálsavas sók, 1. Oocálsav. 

Oxálsav-éter a. m. oxálsaveszter, 1. Oxálsav. 

Oxálsavnitril a. m. dicián v. ciángáz, 1. Cián. 

Oxaluria (gör.), anyagforgalmi rendellenes- 
ség, melyre jellemző az oxálsav (sóskasav) v. 
oxálsavas mész mennyiségének megnövekedése 
a vizeletben ; gyakran oxálsavas húgykőképző- 
déssel jár együtt. Újabban tagadják, hogy a kő- 



képződésen kívül más kórokozó jelentőséggel 
bima. 

Oxaplior, 1. Oxikámfor. 

Oxazin, nitrozodifenilanilinből és fenolból elÓ- 
állítható kátrányfesték; legtöbbnyire bázikus 
természetűek és a tanninnal áztatott gyapotot vi- 
lágoskék v. ibolyaszínüre festik. 

Oxenstiema (ejtsd: —séma), 1. AxeU gr., svéd 
államférfiú, szül. Fánöben (Upland) 1583 jún. 26., 
megh. Stockholmban 1654 szept. 7. Mint nemes- 
apród került IX. Károly svéd király udvarába s 
annyira megnyerte annak bizalmát, hogy a biro- 
dalmi tanács tagjává nevezte ki. 1611-ben a kis- 
korú Gusztáv Adolf király egyik gyámja volt 
s mikor az nagykorú lett, 1612. a kancellári mél- 
tóságra emelte. Mint ilyen rendkívül nagy és 
jótékony befolyással volt Gusztáv^ Adolf belső 
kormányára és külső politikájára. Ő kötötte meg 
a dánokkal (1613) és az oroszokkal (1617) a bé- 
két és elkísérte a királyt a lengyel hadjáratba. 
1626— 32-ig Poroszország kormányzója volt. 
1632 ben Frankfurtba jött és átvette a svédek- 
től meghódított német tartományok igazgatását. 
Gusztáv Adolf halála után a kiskorú Krisztina 
királynő helyett korlátlan hatalommal vezette 
Svédország kormányát és külső politikáját. Ó 
tartotta fenn a német protestánsok szövetségét 
a heilbronni szerződós által (1633 ápr.) és a leg- 
nagyobb eréllyel folytatta a háborút a Habsburgok 
ellen. 1634rben Svédországnak mintaszerű új al- 
kotmányt adott. Az ö műve volt a dánokkal kö- 
tött brömsebroi béke (1645) és a vesztfáliai béke- 
tárgyalásoknál is vezető szerepet játszott (1648). 
Érdemeiért Krisztina királynő grófi rangra emelte, 
de 1648 után megszűnt régi befolyása. Krisztina 
lemondásában nem volt része s annak távozása 
után X. Károly bizalmas embere lett. Iratait és 
levelezéseit Stiffe, Sondén s mások adták ki. 
(A. 0.-8 skrifter och brefvexling, Stockholm 
1888-1905, 14 köt). V. ö. Smdén, Axel 0. och 
hans broder (Stockholm 1903). 

2. 0., Erik, gróf, svéd államférfiú, az előbbi- 
nek ifjabbik fia, sziil. Fiholmban (Södermanland) 
1624 febr. 23., megh. Frauenburgban (Porosz- 
ország) 1656 nov. 2. Még atyja életében magas 
állásokat viselt s annak halála után birodalmi 
kancellár lett (1Ö54). X. Károly király teljes bizal- 
mát bírta a külső és belső politika vezetésében. 
1655-ben a lengyelektől elvett Nyugat-Porosz- 
ország kormányzója lett. Hirtelen halála nagy 
csapás volt a svéd politikára. 

3. 0., Johan Gábriel, svéd politikus és költő, 
szül. Stockholmban 1750 júl. 4.,megh. u. 0. 1818 júl. 
29. A diplomáciai pályára lépett s hosszabb ideig 
a bécsi követségnél volt alkalmazva. 1786-ban 
birodalmi tanácsos és kancelláriai elnök lett, ké- 
sőbb pedig birodalmi marsall. Legjelesebb művei 
közé tartoznak a természet szépségeiről értekező 
költeményei : Skördarna (Az aratók) és Dagens 
stunder (Nappali órák). Milton Elveszett paradicso- 
mát is lefordította, szintúgy Tasso Felszabadított 
Jeruzsálemének egy részét. Összes munkái Ar- 
beten c. alatt (3 köt., Stockhohn 1836—42.) je- 
lentek meg. 

OxetiYBzulíonsav, 1. Izetionsav. 
Oxetiltrimetilammoniumhidroxid 1. Kolin. 



Oxford — 1 2 — 

Oxford, 1. angol county (Oxfordshire), War- 
wick, Northampton, Buckingham, Berks ós Glou- 
cester közt, 1957 km2 területtel, 4911) 198,499 lak. 
Földje termékeny s úgy a mezőgazdaság, mint 
az állattenyésztés virágzó. Ipara jelentéktelen. 

2. 0., az ugyanily nevű angol countynak és 
anglikán püspökségiiek székhelye, Anglia egyik 
elsőrangú egyetemi városa, halmokkal körül- 
fogott és csak É. felől nyilt síkságon, a Cher- 
well és Temze összefolyásánál, (1911) 53,0-48 lak. 
Templomai közül a legkiválóbbak: a székes- 
egyház, egyszersmind a Christ Church Col- 
lege kápolnája, a XII. sz.-ból ; Burne Jones fal- 
festményei, Berkeley és Pusey síremlékei látha- 
tók benne ; továbbá a Lady Chapel ; a St. Marq- 
Church 1300-ból való toronnyal ; St. Péter in 
the Bast normann kriptával és kórussal ; Church 
of St. Aldate (XIV. sz.) gót ízlésben. A St. Mary 
Magdalen Church előtt áll az 1555. és 1556. el- 
égetett Cranmer, Latimer és Ridley emlékére a gót 
ízlésben készült Martyi's' Memóriái. A college- ek 
közt külsejükre nézve a legszebbek: a Christ 
Church, amelynek építését még Wolsey kezdte 
meg, szép udvarral és festményekkel ; Merton col- 
lege (1417—24), Oriel college (1630—37), továbbá 
a New College a XIV. sz. végéről való épületei- 
vel, a St. Mary Magdalen college stb. Az egyetem 
szervezete s a tanítás módja nagyon hasonlít a 
cambridgeihez. Csakis a Regius (királytól kineve- 
zett) professzorok (6) kapnak az államtól fizetést, a 
többiek jövedelme alapítvány okból folyik be, ame- 
lyekről neveiket is kapják. Vacarius és más híres 
tudósok már a XII. sz.-ban tanítottak 0.-ban 
és amint látszik, már ekkor bizonyos egyetemi 
szervezet állott fenn. Az első kancellárt 1214. 
nevezték ki. Részint a szokásjog, részint királyi 
levelek számos olyan szabadalmat biztosítottak 
a városnak és egyetemnek, amelyek részben 
máig is fennállanak. Az egyetemi testületek 
szervezetére, a tanításra és vizsgálatokra vo- 
natkozólag már korán adattak ki rendeletek 
(statutes), amelyek Laud kancellár érseksége ide- 
jében (1630—41) Corpus statutorum Universitatis 
Oxoniensis cím alatt foglaltattak össze. Az egye- 
tem külső szervezetét az 1854-iki állami törvény 
alakította át. 1871-ben és 1877. az állam törvényei 
újból beavatkoztak 0. ügyeibe és így a régi in- 
tézmények iránt táplált előszeretet dacára az 
újabb szükségletek kielégítéséről is történt gon- 
doskodás. L. még Cambridge. 

Irodnlom. Lyte, Hist. of the University of 0., London 
1886; Brodrick, Hist. of the University of 0., 0. 1886; 8tu- 
dent's Handbook of the University of 0., u. o. évenkint; 
Historical Register of the University of 0., u. o. éven- 
kint ; Statuta Universitatis Oxoniensis, u. o. évenkint ; 
Mullinger, The history of the university 0. ; '.Hartfelder, 
Der Zustand der Hoehschulen am Ende des Mittelalters, 
Histor. Zeitschr., 1890, 64. köt. ; J. Wells, 0. and 0. Life, 
1892: Andrew Láng, C, 1905. 

3. 0., Mississippi északamerikai állam Lafayette 
countyjának fővárosa, (i9io) 2014 lak., az állami 
egyetem székhelye. — 4. 0., város Ohio állam- 
ban, (1910) 2017 lak., a Miami egyetem, valamint 
két női főiskola székhelye. 

Oxford, Róbert Harley, 0. grófja, angol ál- 
lamférfiú, szül. Londonban 1661 dec. 5., megh. 
1724 máj. 21. Orániai Vilmost támogatta II. Ja- 
kab ellenében (1688). 1700-ban lett az alsóház 



Oxiazobenzol 



tagja, s a tory-párthoz tartozott. 1704-ben belé- 
pett a whig-kormányba, de már 1708. lemondott 
és az ellenzékhez csatlakozott. 1710-ben a whig- 
párt bukása után az új kormány élére állott. 
Anna királynő 1711. 0. grófjává nevezte ki. 
Ezután ő vezette Anglia külpolitikáját az utrechti 
békéig (1713). Ekkor meghasonlott St. Johnnal 
(Bolingbroke lord) s Anna királynő kegyeit is 
elveszítvén, lemondott állásáról (1714 júl.). I. 
György trónralépése után azzal vádolták,hogy Ja- 
kab Eduárd trónkövetelővel áll titkos összeköt- 
tetésben és a Towerbe zárták. 1717-ben felmen- 
tették ugyan, de a király száműzte őt birtokára. 
Itt könyvek és kéziratok gyűjtésével foglalkozott. 
Gyűjteménye fia, Edivard halála után 1743. vé- 
tel útján az állam tulajdonába került s jelenleg 
a British Museumban foglal helyet (Harleyan 
Miscellanies). V. ö. Boscoe, Róbert Harley, earl 
of 0., prime minister 1710—14 (London 1902). 

Oxford, sávosan, avagy kockásán mintázott 
pamutszövet, sűrűsége cm.-ként 24—30, lánc- 
fonal Ma = 16—20; vetés Ma = 14—20. 

Oxfordi egyetem, 1. Oxford. 

Oxfordién (geoL) a felső jura vagyis a maim 
legalsó emelete. Egyik legjellemzőbb kövülete 
a Peltoceras transversarium. L. Jura-szisztéma. 

Oxfordshire, angol county, 1. Oxford, 1. 

Oxfordshiredown-juh, angol fekete fejű és 
fekete lábú, középhosszú gyapjas, nagytestű hús- 
juhfajta, melyet néhány uradalomban nálunk is 
tenyésztenek. 

Oxi . . . (oxy . . ., a görög o^ú;, a. m. éles, he- 
gyes, metsző, maró, savanyú stb. értelmű szótól), 
kémiai vegyületek nevében azt jelenti, hogy az 
illető vegyület több oxigénatomot tartalmaz, 
mint a neki megfelelő alapvegyület, például 
C^HjCOOH = benzoésav, CöH4(0H)C00H=:=oxi- 
benzoésav stb. 

Oxiaceton, 1. Acetilkarbinol. 

Oxiae Insulae, görög szigetek, l. Echinádok. 

Oxiakantin (oxy acanthin) Y.vínetín C^gllgi NO3 . 
A Berberis vulgáris gyökereiben található alka- 
loida. Éterből v. alkoholból tűalakú, 208-214°-on 
olvadó tűkben kristályosodik. Jobbra forgat. Lig- 
roinban kevéssé, benzolban és kloroformban jól 
oldódik. Polex fedezte fel 1836. a Berberis vul- 
gáris gyökerében. 

Oxialdehid, 1. Glioxál. 

Oxialkilbázisok, l. Hidraminek. 

Oxiammonia, l. Hídroxilamin. 

Oxiantranol, oxyanthranol : 

Ha antrakinont lúggal ós cinkporral enyhén me- 
legítünk, 0. keletkezik. Sárgászöld színű test, 
lúgokban vérvörös színnel oldódik. Ha az oldatot 
levegővel rázogatjuk, elszíntelenedik és antraki- 
non válik ki, míg a lúgos folyadék jelentékeny 
mennyiségű hidrogén hiperoxidot tartalmaz. E 
reakciót az antrakinon felismerésére is hasz- 
nálják. 

Oxiazobenzol (fenoldiazohenzol):C i^B^o^^O v. 
CsHg.NN.CgH^.OH keletkezik diazobenzolból és 
fenolnátriumból, salétromsavas diazobenzolból éa 
szénsavas báriumból. Téglavörös színű prizmá- 
kat alkot, vízben alig, alkoholban ós éterben jól 



Oxíbázisok 



— 13 



Oxígér* 



oldódik. 151ö-on olvad. Az 0. mint festék használa- 
tos (Tropeolin Y) és sok hasonló tennószetű oxiazo- 
vegyületet állítanak elő iparilag (oxiazofestókek). 
Diazobenzolból és rezorcinhól készíthető a dioxi- 
azobenzol (CsHs.NN.CbHjÍOH)^, vörös színű, alkáli- 
lúgban, alkoholban, éterben oldható tűket alkot. 
161°-on olvad. 

Oxíbázisok, 1. Bázisok. 

Oxibenzoésavak, C(5H4(OH)COOH. Három izo- 
méria van : az orto, méta és pára oxibenzoésav. 
Legfontosabb az orto-oxüjenzoésav v. szalicil- 
sav (1. 0.). A meta-oxibenzoésav 200o-on olvadó 
kristályokból áll. Meta-szulfobenzoésavból káli- 
olvasztással állítható elő. A para-oocibenzoésav 
213''-on részbeni bomlás mellett olvadó mono- 
klin-prizmákból áll. Előfordul a fehérje rotha- 
dási termékei között; para-szulfobenzoésavból 
káliolvasztással állítható elő. 

Oxibenzol, 1. Karholsav. 

Oxibenzolok, 1. Fenolok. 

Oxibiózis, az oxigén jelenlétét követelő élet, 
fejlődés, ellentétben az anoxibiózíssal (bakteri- 
ológia). 

Oxicimol (oQcycymol), 1. Karvakrol. 

Oxid, 1. Oxidok. 

Oxidáció (oxydatio), az a kémiai folyamat, 
melyben a testek oxigénnel egyesülnek ; ilyen 
kémiai folyamat az égésnek mind a két neme 
(lassú és gyors égés), az állati szervezet anyag- 
cseréje, a korhadás stb., mert e folyamatokban 
szereplő testekből a levegő oxigénjének rovására 
különféle oxigéntartalmú vegyületek (víz, szén- 
dioxid stb.) képződnek. Azt a testet, mely az 0.-t 
létrehozza, oxidáló szernek nevezzük. Ilyenek 
az oxigén, víz jelenlétében a halogén-elemek 
(klór, bróm, jód) és számos vegyület, mint pl. a 
salétromsav, krómsav, hipermangánsav, klórsav 
és ezeknek sói, továbbá a hiperoxidok és a köny- 
nyen redukálható oxidok (ólomoxid, rézoxid), más 
szóval azok a vegyületek, melyek oxigénjüket 
vagy annak egy részét igen könnyen elbocsátják. 
A szó tágabb értelmében O.-nak nevezzük mind- 
azokat a kémiai folyamatokat, melyek során egy 
test negatív alkotórészt vesz fel. így pl. ferro- 
klorid (FeClg) klór hatására oxidálódik ferriklo- 
riddá (FeClg). Az O.-nak ellentettje a redukció 
(1. o.).^ 

Oxidációs öv, oxidációs ércek, 1. Ércfekvő- 
hely. 

Oxidáló szerek, 1. Oxidáció és Antiszeptikus 
szerek. 

Oxidált ezüst, 1. Fémek színezése. 

Oxidált sósav, a klór (1. o.) elavult neve. 

Oxidáz (növ.), a növény testében végbemenő 
oxidációkat közvetítő enzima, röviden: oxidáló 
enzima. Az oxidázok közreműködésével lefolyó 
reakciók sokfélék: ide tartoznak bizonyos bio- 
lógiai oxidációi a zsíroknak és szénhidrátoknak, 
alkoholoknak és aldehideknek savakká való ala- 
kulása; pl. az ecetsavas erjedés stb. Az 0. ki- 
mutatására többféle reakciót használnak, legegy- 
szerűbb a guajak-tinktura kékre ^estődése. Az 0. 
még nem eléggé ismeretes, de feltételezik, hogy 
az oxidáló enzimák két részből állanak : oxidá- 
zokból és peroxidázokból. 

Oxidhidrát a. m. hidroxid, 1. Nevezéktan. 



Oxidimetria, oxydimetria, oxigénmérés, a ké- 
miai analízisben olyan térfogatos (titráló) mód- 
szer, amelynél oldott oxidálható anyagok meny- 
nyiségét a velük reagáló, ismeretes töménységű,, 
oxidáló méröoldatok elhasznált mennyiségéből 
(rendszerint térfogatából) számítják ki. (L. Ké- 
miai analízis.) 

Oxidin (oxydin), vazelinpreperátum cink- és 
rézkliséknek s más efféle maratott gyártmányok- 
nak oxidációtól való megóvására. 

Oxidoaethan, 1. Etilénoxid. 

Oxidok (oxydok), általában véve az elemek- 
nek és a különféle összetett gyököknek oxigén- 
vegyületei. Kémiai magaviseletük szerint meg- 
különböztetnek sat^képzö, bázist képző és indiffe- 
rens O.-at. 1. A savképzö 0. (más néven sav- 
anhidridek) kevés kivétellel a metalloidoknak 
(nem fémes elemeknek) oxigénvegyületei ; ezek 
vízzel egyesülve hidrosavakká lesznek (1. Savak). 
2. A bázist képző 0. (vagy oxíbázisok) a pozitív 
elemeknek (fémes elemeknek) oxigénvegyületei 
(1. Bázisok) ; ezeknek közös kémiai sajátsága, 
hogy a savakkal sókat képeznek. Általában véve- 
akkor képződnek, ha a fémeket oxigénben he- 
vítjük, vagy ha nitrátjaikat, karbonátjaikat, eset- 
leg hidroxidjaikat izzítjuk. 3. Indifferens O.-at a 
fémek és a nem fémes elemek egyaránt képez- 
nek. Ilyeneknek tekinthetők aszub-O., amelyek- 
ben kevesebb oxigén van, mint a bázist képző 
O.-ban, továbbá szuper-0. (v. hiper-0.). amelyek 
—0—0— kapcsolódású oxigénatomokat tartal- 
maznak (1. Hiperoxidok). B szuper- 0. a hidrogén - 
hiperoxid HOOH sóiként is foghatók fel. Nega- 
tív elemek indifferens oxidjai pl. a szénoxid» 
nitrogénoxid. Ezek oxigénfelvétele révén sav- 
képző O.-ká (széndioxiddá, nitrogéndioxiddá) 
lesznek. 

Oxidulhidrát a. m.hiároxiáu\,\. Nevezéktan. 

Oxidulok, 1. Nevezéktan. 

Oxidverődék, 1. Lángreakció. 

Oxiecetsav, 1. Glikolsav. 

Oxietilénborostyánkősav a. m. almasav (1. o.) 

Oxifil sejtek, 1. Eozinofil sejtek. 

Oxigén (oxygenium), nem fémes elem, amely 
vegyületeiben mindig mint két végy értékű negatív 
gyök szerepel; kémiai jele 0, atomsúlya 15*96. 
Az O.-t Priestley fedezte fel a merkuri oxidnak 
hevítése révén 1774; aug. 1. és ugyanezen évben 
Scheele is, a nélkül, hogy Priestley felfedezéséről 
tudott volna ; még ez előtt Hales (1727) és Bayen 
(1774) is előállították az O.-t, de ennek lénye- 
géről, sajátosságáról sejtelmük sem volt. Az ele- 
met Priestley a ílogiszton-teóriának megfelelően 
«deüogísztizált» levegőnek nevezte el; az 0. elne- 
vezést Lavoisiertől kapta, ki azt hitte, hogy ez 
az elem minden savnak közös alkotó része. Az 0. 
valamennyi eddig ismert elemi test között a leg- 
nagyobb mennyiségben található és a legelter- 
jedtebb ; előfordul szabad állapotban a levegőben, 
amelynek kerek számban Vö részét teszi ; ezen- 
kívül alkotó része a viznek, amelyben 88'8Vo 0. 
van, számos ásványnak, kőzetnek, továbbá az 
állati és a növényi organizmusnak. Előállítható 
merkurioxidból, miként azt Priestley tette, úgy 
hogy aztretortában magas hőmérsékletre hevít- 
jük, amikor a merkurioxid kénesőre és O.-re^ 



Oxferén 



— u 



Oxikioridok 



szétbomlik. Laboratóriumokban azonban úgy kap- 
ják, hogy megolvasztott káliumklorátot retortá- 
ban beatének ; végelemzetben e vegyület a he- 
vítéskor káliumkloridra és O.-re bomlik szét. 
Célszerű a káliumklorátot félannyi porrá tört 
bamakövel elegyíteni ; ebből a keverékből az 0. 
igen egyenletes áramban és nem nagyon magas 
hőmérsékleten fejlődik ki. Az O.-gáz víz v. kén- 
eső felett fogható fel, de megtölthető vele vala- 
mely edény úgy is, ha a gázt az edény fenekére 
vezetjük, melyből lassanként maga előtt kiűzi a 
levegőt. Készíthető azonban még káüumnitrát- 
nak (salétrom) vagy a barnakőnek erős izzltása 
révén ; továbbá úgy is, hogy bamakő v. kálium- 
bikromát és koncentrált kénsav keverékét mele- 
gítik. A gyári célokra szükséges 0.-t nagyban 
igen sokféle módon állítják elő, leggyakrabban 
közvetett úton a levegőből. így Bousignault-Brin 
eljárása szerint : báriumoxidot előbb levegőáram- 
ban hevítenek, amikor e vegyület 0.-nel egyesül 
és báriumszuperoxiddá lesz; ez utóbbi levegő- 
től mentes térben izzlt^^a O.-re és báriumoxidra 
bomlik szét, amely az említett módon ismét bá- 
riumszuperoxiddá alakítható át ; v. pedig — és ez 
az eljárás a leggyakrabban használatos — man- 
gánhiperoxidot (bamakövet) nátriumhidroxiddal 
keverve vasretortában 450— 500°-ra hevítenek 
levegőáramban és az így kapott nátriumman- 
ganátot vízgőzzel bontják el, amikor a vegyület 
O. fejlődése közben mangánhiperoxidra és nátrium- 
hidroxidra bomlik szét, amelyekből a levegő 
O.-jétől ismét nátriummanganát képződik; újabban 
elektrolitikai úton is előállítják a víz megbontása 
által Az ilyen módon kapott gázt alkalmas vaspa- 
lackokba komprimálva bocsátják a kereskedésbe. 
Nagysága szerint egy ilyen vaspalackban 5—10 
ezer liter tiszta O.-gáz van. Az 0. színtelen gáz, 
amelynek íze, szaga nincs; sűrűsége (ha a le- 
vegőé = 1) 1-10563 ; 1 Ut. 0. súlya Oo-on és 760 
mm. nyomás alatt 1*43028 g. ; — 140o-on 320 at- 
moszféra nyomással átlátszó folyadékká meg- 
süríthetö. A folyós 0. fajsúlya Olszewsky szerint 
— 139'3ö-on 08788, és forráspontja 740 mm. nyo- 
más alatt— 181-5° ; kritikus hőfoka —113" ós 
kritikus nyomása 50 atmoszféra. Vízben a nitro- 
génnél nagyobb mértékben oldódik; Winkler 
Lajos meghatározásai szerint az 0.- abszorpció 
koefficiense : 



10° ' 
20" « 
300 « 

400 ' 



0-04890 
0-03802 
0-03102 
0-02608 
0-02306 



60"-on ... 0- 01946 
700 , _. 0-01888 
800 « ... 0-01761 
900 , ... 0-01723 
1000 . ... 0-01700 



500 , ... 0-02090 



A fémek közül megolvadt állapotban különö- 
sen az ezüst abszorbeál nagyobb mennyiségű 0.-t 
<20 térfogatot), mely a kihűléskor freccsenés köz- 
ben távozik el belőle. Kémiai sajátságai közül 
legfontosabb az, hogy a fluor kivételével vala- 
mennyi elemmel egyesül, némelyekkel (az erélyes 
pozitív elemekkel) már a szoba hőmérsékletén, 
másokkal magasabb hőfokon, az ú. n. nemes fé- 
mekkel pedig közvetett úton. Ezt a kémiai folya 
matot oxidációnak, a keletkezett vegyületeket 
pedig oocidoknak nevezik (1. o.), amelyeknek száma 
igen nagy. A testek igen sok esetben tűztünemé- 
nyek között egyesülnek az 0.-nel ; az ilyen tes- 



teket gyúlékony (éghető) testeknek, a kénüai fo- 
lyamatot pedig égésnek (l. o.) hívják. 

Az 0. igen fontos szerepet játszik az állatok 
légcseréjében ; a tüdővel lélekző állatok az éle- 
tük fentartásához múlhatatlanul szükséges 0.-t 
a levegőből, a kopoltyuval lélekzők pedig a víz- 
ben oldva levő 0.-t veszik fel. A tiszta O.-gáz leg- 
könnyebben arról ismerhető fel, hogy benne az égő 
testek nagy eréllyel folytatják égésüket ; így pl. 
az izzó gyújtószál 0. -gázban lángra lobban. Gáz- 
keverékekben az 0. jelenlétét káliumhidroxiddal 
elegyített pirogallol, vagy pedig redukált indigó- 
karmin-oldattal mutathatjuk ki ; az előbbeni fo- 
lyadék bamafekete, utóbbi pedig kék színű lesz, 
ha 0. -tartalmú gázzal összerázzuk. Az 0. meny- 
nyiségének meghatározása gázkeverékekben eu- 
diometrikus úton, a hidrogénnel redukálható oxi- 
dokban pedig a keletkező víz súlyából történik. 
A tiszta 0.-t az orvosi gyakorlatban belehelé- 
sekre (asztmatikus bajoknál); fulladozók életre 
keltésére (pulmosator nevű készülékkel) s a la- 
boratóriumokban főleg széntartalmú vegyületek 
mennyiségi anaUzisénél használják ; az iparban 
igen magas hőmérsékletű lángok (durranó levegő 
lángja) és az ú. n. Drummond-féle fény előállí- 
tására alkalmazzák. 

Oxigénes fürdő. Fürdő, melyben oxigén ke- 
letkezik, vagy melybe oxigént vezetünk. A szén- 
savas fürdők mintájára ajánlott gyógyító esz- 
köz. Feltalálója Saragon. Nincsen kifejezett élet- 
tani hatása. Mint vérnyomást csökkentő és ideg- 
megnyugtató beavatkozást ajánlották. 

Oxigénes lélegzőkészülék, 1. Mentőeszköz. 

Oxigénmérés, 1. Oxidimetria. 

Oxigenoidok. A negatív elemek legnegativabb 
két főcsoportját, a klór- ós oxigéncsoport tagjait 
0.-nak is nevezik. 

Oxigenotaxis, a. m. aerotaxis (1. o.). 

Oxigenotropizmns, (növ.), a. m. aerotropiz- 
mus (1. 0.). L. még Chemotropismtís. 

Oxihemoglobin, 1. Hemoglohin. 

Oxikalciumfény, 1. Durranógáz. 
.CH.OH 

Oxikámíor, CgHi^f 



\ 



CO 



Fehér, 203-205°on 



olvadó kristálypor. Hideg vízben 2o/o-nyJra, forró 
vízben, úgj^szintén a különböző organikus oldó- 
szerekben (kivéve a Ugróin t) jól oldódik. A leve- 
gőn bomlik, de alkoholos oldata igen állandó. 
50°/o-os alkoholos oldatát oxaphor néven hoz- 
zák forgalomba. 0. keletkezik, ha kámforkinont 
savanyú, semleges, v. lúgos oldatban reduká- 
lunk. 50°/o-08 oldatának 40—60 cseppjét 1— 2-szer 
naponta lélegzési nehézségek esetén (asztma, 
emflzéma, bronchitis stb.) rendelik. Hátránya, 
hogy íze kellemetlen. 

Oxikefália (gör.) csúcsosfejüséget v. cukor- 
süvegalakú fejet jelent. Oka a koszorúvarrat 
(sutura coronalis), halántékvarrat (sutura squa- 
mosa) s a lambdavarrat két ága alsó felének 
(sutura squamoso-mastoidea) időelőtti összef orra- 
dásában rejlik. 

Oxikinaszeptol, 1. Diafterin. 

Oxikinolinkarbonsav, 1. Kinurénsav. 

Oxikioridok (oxychloridok), a több végy ér- 
tékű elemeknek oxigénnel és klórral egyidejűleg 



Oxikoniin 



15 



Oxyrhopus 



aJkotott vegyületei, pl. BiOCl = bizmas-oxiklorid, 
POCI3 = fo8zforoxiklorid stb. Kémiai tekintetben 
a fémek oxikloridjai anhidrobázisos sók ; a nem- 
fémek oxikloridjai savgyökkloridoknak tekint- 
hetők. 

Oxikoniin (oxycanün), 1. Konidrín. 

Oxilitsisak, a tengeralatti naszádok személy- 
zetének mentőkészülékei közé tartozik. Tenger 
színe alatt történt szerencsétlenség esetén a sze- 
mélyzet fejére teszi a sisakot, amelynek oxilit- 
tartalma a kilehelt szénsavat leköti, tehát a le- 
vegőt megtisztítja, és a naszádot a parancsnoki 
tornyon v. valamely torpedóvetőcsövön át el- 
hagyja. 

Öximalonsav, 1. Tartronsav. 

Oximek. így nevezik általában véve ama szén- 
vegyületek csoportját, amelyek aldehidekből és 
ketonokból, v. i)edig az aldehid- és keton-csoportot 
(— COH, illetv^e =C0) tartalmazó vegyületekből 
hidroxilamin (HjN.OH) behatására keletkeznek. 

R.Cl^^+HaN.OH^HgO+R.CHiN.OH 

KsCO-f-H^N.OH^^HjO+Ra-.C'.N.OH 
E vegyületekben jellemző az oocimid (N— OH) 
csoport. Megkülönböztetésül az aldehidekből szár- 
mazó O.-et aldoximeknek, a ketonokból származó 
O.-et pedig ketoximeknek nevezik. Az aldoxi- 
meknek geometriai izomériái vannak (1. Izo- 
meria). Az 0. jól kristályosítható vegyületek ós 
töményebb sósavval melegítve, vízfelvétellel is- 
mét összetevőikre hasadnak. Bzérthasználják őket 
aldehidek és ketonok tisztán való előállítására. 

Oximel (oxymel), 1. Ecetméz és Mézecet. 

Oximoron (oxymoron, gör., a. m. elmés- os- 
toba), szónoki ós költői alakzat, két éles ellentét- 
ben levő fogalom szellemes összekötése, mely első 
tekintetre képtelenségnek látszik, de aztán meg- 
győződünk igazságáról. P. Ki sokat akar enni, 
keveset egyék. Himfy a szerelemről mondja: 
Édes méreg, keserű méz. Teremtő és gyilkoló kéz. 

Oxinaftalin a. m. naftol (1. o.). 

Oxinaftoesavak (a- és ^-naftolkarhonsavak). 

Az a- és í;-naftolból származtathatók, ha ezekben 

egy hidrogént karboxil- gyökkel helyettesítünk. 

^ OH 

Képlete : CioHg<pQ^.TT Színtelen,szagtalan,maró 

ízű, mikrokristályos por. 186^-on olvad. Vízben 
kevéssé, alkoholban, éterben jobban oldódik. Igen 
erős antiszeptikum, konzerváló hatása nagyobb, 
mint a szalicilsavé, de maró és mérgező hatása 
miatt felhagytak az alkalmazásával. A szalicil- 
savhoz (1. 0.) hasonlóan keletkezik, ha a- vagy 
p-naftolnátriumot nyomás alatt széndioxiddal 
120— 1450-ra melegítünk. 

Oxinaftokinon, 1. Juglon. 

Oxindol. Az ortoaminofenilecetsav belső an- 

hidridja (laktámja) C6H4<™ >C0. Színtelen, 

120<>-on olvadó tűk. Forró \^zben, alkoholban, 
éterben oldható. Alkáliákkal főzve vizet vesz fel 
ós az ortoaminofenilecetsav sója keletkezik. Oxi- 
dálószerek hatására dioxindol 

redukáló hatására iwí?^/ C^H^(^™\CH keletke- 



zik belőle. Keletkezik O.-nitrofenilecetsav reduk- 
ciójakor : 

r% TT ^^iOj — >P \J ,,-'^^3 — k 

^«"*^CH,.COOH ^öÖ4<.cH2 coOH 

ortonitrofenilecetaav ortoaminofenilecetsav 

-CA<^|>co 

oxindol 

Keletkezik az indigó oxidációs termékének, az 
izatinnak redukciójakor is. Az 0. izomer az 
indoxülal v. ^-oxindollal. 

Oxineurin (oxyneurin), 1. Betain. 

Oxinikotin, oxynicotin, CioSn^^^O. Nedvszívó 
kristálytömeg. Vízgőzzel nem desztillálható. Ke- 
letkezik nikotinból hidrogénhiperoxid hatására. 

Oxiopia (gör.) a. m. éleslátás. 

Oxipropionsav, 1. Tejsav. 

Oxipurin, 1. Hipoxantin. 

Oxisavak, 1. Savak. 

Oxisók, l. Sók. 

Oxiszulfidok, a többvegyértékű elemeknek 
oxigénnel és kénnel egyidejűleg alkotott vegyü- 
letei. Ilyenek pl. a rézoxiszulfld CUgOS, a szén- 
oxiszulfld COS stb. A fémek oxiszulfldjai vegyes 
(oxi-tio) anhidrobázisok, a nemfémek oxiszulfld- 
jai vegyes anhidrosavak. 

Oxitoluol, 1. Krezolok. 

Oxitonon (gör.), a görög nyelvtanban oly szó, 
melynek utolsó tagján éles hangsúly van. 

Oxitrikarballilsav, 1. Citromsav. 

Oxivajsavaldehid, 1. Aldol. 

Oxon, nátriumszuperoxid, melyet légmentes 
dobozokban hoznak forgalomba a levegő javítá- 
sára, V. felújítására, nevezetesen a tengeralatt- 
járókban stb. 

Oxonia, Oxford (1. 0.) latin neve. 

Oxus, régen az Amu-Darja (1. 0.) folyó neve. 

Oxy . . . alatt nem talált szók Oxi . . . alatt 
keresendők. 

Oxybelis (áuat), a Sikló-félék családjába tar- 
tozó klgyónem. 4 faja Közép- és Dél-Amerika 
trópusi részeiben él. Legközönségesebb a zöld 
hegyesfejú kígyó (0. fulgidus Daud.),mely kizá- 
rólag fákon él ; l'o m. hosszú. 

Oxybelns (állat), 1. Dárdás darázs. 

Oxycoccos palastris Pers. (növ.), 1. Va^ci- 
nium. 

Oxydactylia (állat), a Békafélék (1. o.) alrendje. 
Az idetartozó békáknak hegyesen végződő ujjaik 
vannak. 

Oxygeninm, 1. Oxigén. 

Oxylos, mondabeli aetóliai király, ki a Pelo- 
ponnesos ellen vonuló Heraklidákkal találkozott 
s mivel ezeknek a jóslat azt tanácsolta, hogy há- 
romszemű vezetőt kövessenek, 0. pedig félszemű 
volt és öszvéren lovagolva jött szembe velük, öt 
választották vezérükül. 0. átvitte őket Rhion 
tengerszoroson, a Peloponnesos elfoglalása után 
pedig az aetoliaiakat Eliszben telepítette le. 

Oxypogon (állat), 1. Sisakos kolibri. 

Oxyptilus (állat), 1. Pterophoridae. 

OxjThopns (Holdas kígyó, áiiat), a Sikló- 
félék családjába tartozó kígyó-nem, 20-nál több 
faj ismeretes, melyek Közép- és Dél-Amerikában 
élnek. Legismertebb a közönséges holdas kígyó 
(O. coronatns Schn.) ; 1 m.-nél hosszabb. A fiatal 



Oxyrhyncha 



16 



Ozmium 



példányok alapszíne halványpiros, később az 
alapszín egyre jobban sötétedik, úgy hogy végül 
idősebb példányokon a test felső részében a fe- 
kete, alsó részében a fehér szín válik uralkodóvá. 

Oxyrhynclia (állat), 1. Tarisznyarákok. 

Oxyrhynchos, az ókorban viruló közép-egyip- 
tomi város, a mai Beneseh helyén, a libiai siva- 
tag szélén. A régi város területén Grenfell és 
Hunt angol tudósok vezetése alatt ásatások foly- 
nak, melyek igen sok papiruszt hoztak napvilágra 
a római, bizánci és arab uralom idejéből. A leg- 
jobb állapotban levő tekercsek nagy része a kairói 
múzeumban van, a sok ezernyi rongy pedig 
Oxfordba került, hol azokat a két említett tudós 
neve alatt kiadják. Az eddig kiadott szövegek 
közül különösen a teológiai tartalmúak keltettek 
feltűnést ; így pl. « Jézus mondásai)) a Kr. u. II. 
sz.-ból. A Máté-evangélium egy része a III. sz.-ból 
jelenleg az új testamentum legrégibb meglevő kéz- 
irata. A régi görög írók több kisebb-nagyobb 
töredékkel szerepelnek. V. ö. Grenfell és femf, 
The 0. Papyri (London 1898 sk., eddig 10 kötet). 

Oxystoiuata (állat), 1, Bövidfarkú rákok. 

Oxytropis DG., csajkavirág {növ.% a Hüve- 
lyesek pillangós virágú génusza ; 150 faja az É.-i 
fél-gömb lakója, legnagyobb számmal Ázsiában, 
kisebb számmal Európában és Észak-Amerikában. 
Évelő füvek, gazdagon elágazó félcserjék, cser- 
jék. Levelük páratlanul szárnyas, pálhás. Virá- 
guk fürt, füzér v. gömbvirágzatban áll, bíbor v. 
ibolyaszínű, fehér, halványsárga ; csónakja gyak- 
ran töviscsörü, különben a csőr felálló v. hátra- 
hajló. Hüvelyük gyakran felfúvódott, 2 kopácsú. 
Magvuk vesealakú. Hazánkban is előfordul né- 
hány faj. Az 0. -fajok közt sok a jó takarmányfű. 

Oxytrypia orbiculosa (állat), 1. Éjjeli 
lepkék. 

Oxyaris (állat), 1. Végbélgiliszta. 

Oyama, japáni hadvezér, 1. Ojama. 

Oyapok, határszéli folyó francia Guajana és 
Fara brazíliai állam közt. Ered a Tumuc-Humac 
hegységben, 4;85 km. folyás után az Atlanti- 
óceánba ömlik az O.-öhölhe. Sok sellője van, de 
kisebb hajók mégis járhatják. 1887. Coudreau 
térképet készített róla. 

Oystermouth (ejts : ajsztennauth), tengeri fürdő 
Glamorganshire walesi countyban, a Svansea- 
öböl mellett, (i9ii) 6098 lak. 

Ozaena, orrbüz, mely kísérő tünete több sú- 
lyosabb orrbetegségnek ; gyakori bujakóros csont- 
elhalásoknál az orrüregben és jellegzetes tünete 
a sorvadásos idült orrhurutnak (rhinitis cronica 
atrophica, 0. genuina). 

Ozalj, adók. Zágráb vm. károlyvárosi j.-ban 
a Kulpa festői völgyében, Károly város villamos 
művével, (i9i4) 558 horvát lak. Hatalmas szikla- 
falon áll a máig is lakott várkastély. Hajdan a 
Frangepánok és Zrínyiek, ma Thurn-Taxis her- 
ceg birtoka. A kastélyban fordította le Zrínyi 
Péter horvát nyelvre öccsének, Zrínyi Miklósnak 
Adriai tenger szirénáját és itt született 1643 
Zrínyi Ilona. (Tr. SzHSz.) 

Ozaljski Brlog, adók. Zágráb vm. károlyvá- 
rosi j.-ban, (1910) 796 horvát lak. (Tr. SzHSz.) 

Ozaljski Novaki, adók. Zágráb vm. károlyvá- 
rosi j.-ban, (1910) 480 horvát lak. (Tr. SzHSz.) 



Ozaljski Ostri Vrh, adók. Zágráb vm. károly- 
városi j.-ban, (1910) 339 horvát lak. (Tr. SzHSz.) 

Ozanam, Frédéric, francia író és bölcsész, 
szül. Milanóban 1813 ápr. 23., megh. Marseille- 
ben 1853 szept. 8. A Paulai szt. Vince-rend egyik 
megalapítója volt. Főművei : Dante et la philo- 
sophíe catholique au XIII. siécle (1839) ; Études 
germaniques (1847— 1849) ; Les poétes francis- 
cains en Italie au XIII. siécle 1852); Le livre 
des malades (1857) ; Oeuvres complétes (4. kiad. 
1873, 11 köt.). V. ö. Faulquier, Fréd. 0. (Paris 
1903, 2. kiad.); J. Fournier, Fr. 0.(u. o. 1906). 

Ozark-Mountains (ejtsd: ózarkmaantinsz),az Appa- 

lach-hegyrendszer egyik messze hátravetett ránc- 
darabja az északamerikai Egyesült-Államokban, 
Missouri államban ; a Missouri alsó részéből indul 
ki, Arkansason át a Red-riverig hatol és ott véget 
ér. Átlagos magassága 450—600 m., sok forrás 
van benne. 

Ózd,nagyk. Borsod vm. O.-i j.-ban, (1920 6062" 
magyar tót és német lak. ; a járás székhelye, 
járásbíróság, adóhivatal, vasúti állomás. A rima- 
murány-salgótarjáni vasmű rt. jelentékeny ipar- 
telepe, nagy vasgyára és vaskohója, községi és- 
magánkórháza s több munkásjóléti intézménye 
van. — L. még Magyarózd, Ózdfalu. 

Ózdfalu (azelőtt : Ózd), kisk. Baranya vmegye 
szentlőrinczi j.-ban, (1920) 479 magyar lak. 

Ozdin, kisk. Nógrád vm. losonczi j.-ban, (i9io) 
377 szlovák lak. ; 0. várát a csehek építették 
1440 után s tőlük a magyarok 1460 foglalták el. 
V. ö. Csánki, Magy. tört. földr. (1. 91.). (Tr. Cs.-Szl.) 

Ozea, hegy, 1. Parnesz. 

Ozegovci, adók. Pozsega vm. pakráczi j.-ban,. 
(1910) 483 szerb és horvát lak. (Tr. SzHSz.) 

Ozerov, Yladiszláv Alekszatidrovics, orosz 
drámaíró, szül. Szt.-Pétervárott 1770., megh. u. 0. 
1816. Az I. Sándor korában divatos francia ál- 
klasszikus irány legkiválóbb képviselője. Da- 
gályos nyelven írott tragédiái (Dmitríj Donszkoj^ 
Fingéi stb.) korában nagy népszerűségnek örven- 
dettek. Művei utoljára 1846. jelentek meg Szent- 
Pétervárott. 

Ozetfürdö. Az oxigénes fürdők egy faja. A 
fürdő vizében oldott 800 g. nátriumhiperborát- és 
30 g. mangánborátból fejlődő kb. 35 1. oxigén, 
mely íínom buborékok alakjában borítja a testet, 
tenné hatásossá. 

Oziach (Oziag, Ozivagh), helység, 1. Aszuágy.^ 

Ozieri, 0. járás és püspökség székhelye, Sassari 
szardíniái olasz tartományban, (1911) 9334 lak., 
mezőgazdasággal. Közelében számos wwr/í 0^(1.0.). 

Ozmán, 1. Oszmán. 

Ozmánbük (azelőtt: Egyházasozmánhük), kisk. 
Zala vm. zalaegerszegi j.-ban, (1920) 342 magyar 
lak. 

Ozmiridium (ásv.), a. m. iridozmium (1. 0.). 

Ozmium (osmium) a platinacsoportba tartozó 
fémes elem, amelyet Tennant fedezett fel 1803. ; 
kémiai jeleOs, atomsúlya 195. Előfordul a platina- 
ércekben, sokszor iridiummal elegyedve. Előállí- 
tása a platinaérceknek király vízzel való melegí- 
tésekor visszamaradó oldhatatlan részekből, vagy 
a nyers platinafém tisztításakor kapott 0. -irídium 
ötvényből történik. E célból az utóbbi ötvényt 
Fremy eljárása szerint oxigénáramban hevítik^ 



Ozmlum-lámpa 



- 17 



Ozorkov 



ittnikor a készülék hidegebb részeire O.-tetroxid 
szublimálódik, amelyből az 0. leválasztható úgy 
is, hogy e sziibliniátiimot káliuinliidroxidban old- 
ják, ezt az oldatot ammoninmkloriddal elegyítik 
és az így kapott sárga csapadékot liidrogénáram- 
ban hevítik. Az O. leválasztása azonban igen 
nagy kellemetlenséggel jár, mert az O.-tetroxid 
mérges gőze a szemet és a légzőszervekot igen 
erősen megtámadja. Az 0. tömör állapotban kékes 
fehér, a cinknél valamivel \ilágosabb színtt 
lém, finomul eloszlott állapotban fekete por. Faj- 
súlya 22"4?7, tehát az eddig ismert testek között a 
legnehezebb. A durranógáz lángjának hőmérsék- 
letén nem olvad meg, hanem elillan. A finom por- 
alakú 0. a levegőn hevítve igen könnyen átala- 
kul O.-tetroxiddá. Magasabb hőmérsékleten köny- 
nyen egyesül a klón'al ,és káliumhidroxiddal össze- 
ttivasztva, ozmiumsavas kálium képződik belőle. 
Az O.-ot tisztán nem, de az irídiummal való öt- 
vözetét sokféle célra használják. Némely írótoll 
hegye is ebből az ötvényböl készül. Vegyületei- 
nek kémiai sajátságai a píatinavegyületekéhez 
igen sokban hasonlítanak. 

Ozmium-Iámpa, 1. Elektromos világítás. 

Ozmo . . . alatt nem talált szók Öszmo . . . 
alatt keresendők. 

Ozobróm nyomás, Manly által feltalált foto- 
gráfiai pozitív eljárás, mellyel a brómezüst-má- 
golatot pigmentképpé alakítjuk át. L. Foto(jrájia. 

Ozocerotin, 1. Cerezin. 

Ozokerit v. földi viasz (ásv.), 1. Hegyi viasz. 

Ozokerit, Szamos-Udvarhelyhez tartozó bánya- 
telep Szilágy vm. zsibói j.-ban, ásványolaj- és 
kátrány tartalmú homokköbányával. (Ti*. R.) 

Ozolák (Ozolae), görög néptörzs, a lokriszi 
néptörzs egyik ágának neve (a. m. «büdösek»). 

Ozolyi Flóra, vallásos írónő, élt a XVIIL sz. 
közepén, Szt. Klára-rendű apáca volt és különféle 
vallásos munkák fordításával és átdolgozásával 
foglalkozott. Ilyenek voltak : Megdicsőített peni- 
tenciatartásnak eleven példája {17 22); Jő remény- 
ség hajőcskája (1743) stb. 

Ózon (aktiv, polarizált oxigén), Og, az oxigén- 
nek allotrop módosulata. Előfordul a levegőben, 
mesterségesen is előállítható. Az oxigénnek csak 
5— 7*5 százaléka alakítható át O.-ná (Houzeau 
szerint 3-í<>/o-a). Tiszta 0. még nem ismeretes. A 
víz elektrolitikus szétbontásakor 1840. Schön- 
bein fedezte fel, szagát már 1785. van Manmi 
észlelte. Elektromosság segélyével való előállí- 
íi'isára először a Siemens-féle O.-csö szolgált 
1857. Ez az első készülék (ozonizátor) sokféle 
változtatáson ment keresztül. 0. képződik, ha 
katodsugár, ultraviolett rádiumsugár hat oxi- 
génre ; kénsavas víznek elektrolízise alkalmával, 
ha az anód platina vagy arany, sok kémiai fo- 
lyamatnál. Az 0. fajsúlya 1-658, amiből követ- 
kezik, hogy molekulaképlete O3, míg a közönsé- 
ges oxigéné Oj. Ozonizált oxigén 1 m. vastag 
rétegben kékes színű, ha erősen komprimáljuk, 
sötétkék színű. 125 atmoszféra nyomáson és 100 
C. fokon kékes explozív folyadékot képez. 1 liter 
víz 1—2-5^ 28.16 cmg 0.-t old. Szerves anyagok- 
kal szemben az oldott 0. úgy viselkedik, mint az 
oxigén ; az oldott 0. gj^orsan átalakul közönséges 
oxigénné. 0. nagyon erős oxidálószer már kö- 

Héi'ai Nitgy LtxiJtona. XV. höt. 



zönséges hőmérsékleten is. főleg víz jelenlété- 
ben. Schönbein szerint az elektropozitiv 0. mel- 
lett elektron^ativ 0. is keletkezik (antozon), 
mely azonban nem egyéb, mint hidrogénperoxid. 
Nagyon elterjedten használják az ivóvíz steri- 
lizálására és különféle anyagok fehérítésére. 

Ozonszellőztető, készülék romlott levegőnek 
megjavítására betegszobákban, ta,ntermekben stb. 
A készülék működése azon alapszik, hogy ózont 
a levegő izzításával is fejleszthetünk, pl. Nemst- 
féle izzólámpával (1. Elektromos világítás). A 
készülék a lámpán kívül elektromotortól hajtott 
szellöztetőkerékböl áll s legfeljebb 01% ózont 
fejleszthet a levegőben ; működéséhez 85 watt 
elekti'omos energia kell, 200—230 volt egyen- 
áram mellett. 

Ozor, községek, I. Alsőozor, Félsöozor. 

Ozora V. TJzora, a XIV. és XV. sz.-ban ma- 
gyar bánság, mely Boszniában a Száva, Bosnya 
és Verbász folyók közt feküdt. 

Ozora, nagyk. Tolna vmegye tamási j.-ban, 
a Sió partján, (1920) 4655 magyar lak., posta- és 
távíró hivatallal ; itt állott egykor Ozorai Pipo 
(1. 0.) kastélya, az olasz renaissance remek alko- 
tása, Masolino freskóival ; ma már nyoma sincsen. 
Itt adta meg magát 1848 okt. 6. a Jellachichtól 
elszakadt horvát tartalékcsapat 8000 embere s 
12 ágyú. — L. még Űjozora. 

Ozorai Imre, az első magyar reformátorok 
egyike, szül. Ozorán ; papnak készült s a reformá- 
ció híve lett. Midőn a krakói egyetemről, melj^e 

1530. a téli félévében, s a wittenbergiről, melyre 

1531. iratkozott be, visszatért, azonnal a protes- 
tantizmus érdekében kezdett működni s mint bé- 
kési lelkész, Békés, Bihar ós Zaránd vmegyék 
összeszögellő vidékein Luther tanait buzgón hir- 
dette, írói téren is működött. De Christo et ejus 
ecclesia, item de Antichristo, ejusque ecclesia 
(Krakó 1535) c. magyar nyelvű munkája olyan 
népszerűségre tett szert, hogy már 1546. i'ij kiadása 
jelent meg, ugyancsak Krakóban. 

Ozorai Pipo, családi nevén Scolari Fülöp, íü'en- 
zei származású magyar hadvezér. Ozorai nevét 
onnan kapta, hogy a magyar Ozorai Borbálát 
vette nőül. 1387 előtt, mint ifjú, Demeter esz- 
tergomi érseknek, majd Zsigmond királynak szol- 
gálatába lépett. Az 1403-iki felkelés leverotése 
után gjT^orsan emelkedett. 1407— 1426-ig temesi 
főispán lévén, kortársai közönségesen csak 
Ispán Fülöpnek nevezték ; egyúttal királyi kincs- 
tartó és a királyi sókamarák igazgatója volt. 
1410-ben Kapy Andrással együtt Zsigmond király 
és XXIII. János pápa közt megkötötte a kiegye- 
zést. Az 1411— 1412-iki velencei nagy háborúban 
ö volt a magyar sereg vezére. 1423-ban Havas- 
alföldön a törököket keményen megverte. 1425- 
ben Dán vajda érdekében még egyszer hadat 
vezérelt Oláhorazágba, a következő évben pedig 
Galambócznál aratott gy őzei met nagyszámú török 
csapaton. Még ez év végén Lippán hunyt el. V. ö. 
WenzeWzorai Pipo (M. Akadémiai Értesítő, 1859) ; 
Teleki-család oklevóltára (Magyar Tört. Tár, XII., 
185 old.) ; Schönherr, Az Anjou-ház örökösei. 

Ozorkov,. város Kalis volt orosz-lengyel kor- 
mányzóságban, (19J0) 11.533 lak., pamut- ós gyap- 
jufonókkal. Most Lengyelországhoz tai'tozik. 



Ozotipia — 1 8 

Ozotipia. B'otográíiai pozitív eljárás, melynél 
mangán- és brómsók elegy ével beecsetelt rajz- 
papiron másolunk és azt alkalmas oldatokban 
áztatott pigmentpapirral összepréselve pigment- 
képpé fejlesztjük ki. L. Fotográfia. 

Oznl, kun vezér, 1. Kuruok. 



Ödéma 

Ozsdola (Osdola, O^dula), kisk. Háromszék 
vmegye kezdi j.-ban, (1910) 2633 magyar és román 
lak. ; temploma közelében a Kun grófi család ősi 
kastélyának romjai vannak. Környékén a mára- 
marosi gyémánthoz hasonló kristályok fordulnak 
elő. (Tr. R.) 



0, 0. 



Ö, ö és ö, ö, a magyar ábécének 24!-ik s 25-ik 
hetüje (régebben ilyen alakban írták : ő, s még 
régebben, írott nyelvemlékeink korában : 0, stb., 
továbbá eu, ev, ew stb.). 

Ö ós ö hang, kiejtésére nézve ajakgömbölyí- 
téssel ejtett középzárt magas hang, egészen meg- 
felel a mély hangok közül az fo)-nak, s azon- 
f ölül zártságra nézve a magas e (é) hangnak, 
melytől csak az ajakgömbölyítés különbözteti 
meg. Azért fordul elő ez a háromféle hang némely 
ragban, p. -hoz, -hez, -höz, -tok, -tek, -tök. Az 
é hangnak ö-re változása jeUemzi az úgynevezett 
ö-ző nyelvjárásainkat, t. i. az alföldi nyelvjárás- 
teriiletet s a nyugati székelységet. L. Nyelvjárás. 

O (skandináv) a. m. sziget. 

Öblögető cső, 1. Bányamívelés. 

Öblös, az a halászlegény, aki az öregháló föl- 
fejésénél a háló derekát v. öblét szedi ; 1. LéJiés. 

Öböl, az álló vizek partjainak homorú része, 
mely rendesen a környező partmagaslatok által a 
szelektől és nagy hullámveréstől többé -ke vésbbé 
védve van s vize is rendesen sekélyebb, mint a 
tengeré v. tóé, melynek nyúlványa s így a hajók 
kikötésére, lehorgonyozására s egyúttal kikötők 
építésére alkalmas helyül szolgál. — Ő. az öreg- 
hálónak az a része, melyben a hal megfogózik ; 
kosaraknál, edényeknél stb. az. a. kidomborodó 
rész, amit hasnak neveznek. — Ö. a sima hajító- 
lövegek furatának az a része, amely a kamara 
torkolatától a csőtorkolat felületéig terjed. 

Öböl-áram, 1. Golf-áram. 

Öböly V. ragyarozsda, erinosis (»öv.), a szölló 
egyik betegsége, melyet az Eriophyes vitis atka 
idéz elő. Á levél alsó felületén öblösödések és 
ezeknek megfelelően a felső felületen dudorodá- 
sok vannak. Az öblösödésekben eleinte fehér, vé- 
gül barnás szőrözet képződik. Hazslinszky Fri- 
gyes (A szőllő öbölye c. dolgozatában) e betegség 
másik okozójának egy parányi tömlősgombát, egy 
Sphaerellát is megnevez. 

Öchelháuser, WiUielm von, német közgazda 
és Shakespeare-kutató, szül. Siegenben 1820 
aug. 26., megh. 1902 szopt.25., niederwallufl bir- 
tokán. Mühlheim város polgármestere volt. 
1852—53. a porosz képviselőháznak, 1878—93. 
pedig a birodalmi gyűlésnek volt tagja. Ö. alapí- 
totta a német Shakespeare-társaságot. Kiadta 
Shakespeare drámai műveit (Weimar 1878, 7 
köt.) : munkái : Binführungen in Shakespeares 
Bühnendramen (3. kiad. Minden 1895) ; Shakes- 
peareana (Berlin 1894). Nevezetesebb közgazda- 
sági munkái : Die wirtschaftliche Krisis (Berlin 
1876) ; Die sozialen Aufgaben der Arbeitgeber (u. 0. 



1887) ; SozialeTagesfragen(u.o. 1889); Brümenm- 
gen aus den Jahren 1848—50 (u. 0. 1892). 

Öcs, a kisebbik fltestvér. 

Öcs, kisk. Veszprém vmegye devecseri j.-ban, 
(1920) 602 magyar lak. 

öcsény (azelőtt : Öcsény), nagyk. Tolna vm. 
központi j.-ban, (1920) 3465 magyar lak. 

Öcsöb (üsubu), a Névtelen jegyző szerint (19— 
20. fejezet) Velőkkel együtt hiába járt Mén 
Marótnál, hogy Ái-pád nevében a Szamos vizétől 
a nyíri határszélig és a Meszesi-kapuig terjedő 
részek átengedését követelje. Ö.-nek a hagyo- 
mány különösen a dunántúli hadjáratban tulaj- 
donít nagyobb szerepet (48—49. fejezet). Vesz- 
prémet bevette s menekülő őrségét a «német» ha- 
társzélig üldözte. Onnan visszafordulva, Vasvárt 
vette be s Tihanyt is elfoglalta. Utóbb Árpád (50. 
fejezet) őt és Veleket tette a Mén Marót ellen kül- 
dött újabb sereg vezérévé. Bihar várát az ostrom 
13-ik napján be is vették. Erre Marót egyességet 
ajánlott, melyet Árpád s a tanács elfogadván, 
utasította Ö.-éket, hogy «lakodalmat tartva. Mén 
Marót leányát fiának vegyék nőül», hozzanak ma- 
gukkal kezeseket, Bihart pedig adják vissza 
Marótnak; mi megtörténvén, c<Ö. és Vélek nagy 
tisztességgel és örömmel tértek vissza Árpád ve- 
zérhez)). Árpád eléjök ment s aztán fényesen meg- 
ülte az ifjak lakodalmát (52. fejezet). Ö. fia volt 
Szólók, kitől a Szalók-nemzetség származott. 

Öcsöd, nagyk. Békés vm. szarvasi j.-ban, (1920) 
7628 magyar lak. Termékeny határa 21,560 kat. 
hold. Igen régi község ; 1217. a váradi Regestrum 
a tűz- és forróvíz-itéletekről már említést tesz 
róla. 1241 -ben a tatárjárás pusztává tette. A XV. 
sz.-ban, 1421., Zsigmond király Neczpáli György- 
nek s László Demeternek, Jánosnak, Istvánnak s 
osztályos rokonainak, iktári Betlilen János fiai- 
nak, Miklósnak és Péternek adományozta azon 
hű szolgálataikért, melyeket a husziták elleni há- 
borúban tettek a királynak. 

Ödéma (oedenta), a szöveteknek savós beszű- 
rődése, nyirok- és szövetnedv felhalmozódása a 
szövetelemek között. A vérkeringés akadályai- 
nál szokott fellépni, mikor a vér a hajszáJerek- 
beu pang ; lehet helybeli s lehet általános. Oe. 
cereM a. m. agyvelő-Ö. (1. 0.). Oe. fugax gyorsan 
keletkező s gyorsan el is múló Ö., főleg az arcon 
fordul elő. Oe. malignum a bacillus oedematis 
maligni által előidézett, igen súlyos természetű 
sebfertőzés. Oe. pulmonum : «tüdővizenyö», a szív 
kimerülésénél következik be, igen súlyos jelen- 
ség ; itt a savó a tüdő léghólyagaiban van. Oe. 
glottidis, V. laryngis, 1. Gégebetegséqek. 



Oderán 



19 



Ökörbéka 



Öderan, város, 1. Oederan. 

Ödipus (Oedíms), 1. Oidipus. 

Ödön, név, 1. Magyar személynevek. 

Ödü, Ete vezér fia, 1. Eudu- 

Öe V. Ö (dán) a. m. sziget. 

Öfjord, város, 1. Akureyri. 

Ógir, 1. Eair. 

Ohlenschláger, Adum GoUlob, dáu költő, az 
újabb dán irodalom megalapítója, szül. Kopen- 
liágában 1779 nov. 14, megh. u. o. 1850 jan. 20. 
Szinésznek készült, de fellépésével kudarcot 
vallva, jogi és ü'odalmi tanulmányokra adta ma- 
gát. Az első német romantikus iskolával szoros 
összeköttetésben álló Henrik Steffens hatása 
alatt a költészet terén tett kísérletet és csakha- 
mar igen nagy termékenységgel írta műveit, 
melyeket a dán nép elragadtatással fogadott. 
Ismételten Németországban járva, Goethével és a 
német romantikusokkal is megismerkedett. Több 
művét, így pl. Correggio c. drámáját, német 
nyelven írta meg. 1810-ben az esztétika tanára 
lett a kopenhágai egyetemen. Dán nyelven elő- 
ször Digte (Költemények, Kopenhága 1803). c. 
kötetével lépett fel, melyet nemsokára Poetiske 
skrifter (Költői művek) c. kétkötetes gyűjte- 
ménye követett. Ez tartalmazza többi között 
az Aladdin eller den forunderlinge lampe (Alad- 
dm, avagy a Varázsmécses) című, az 1001 
éj egyik meséje alapján írt drámai művét, mely 
az újabb dán nemzeti irodalom határkövének te- 
kinthetó. Nevezetesebb színművei még : Hakon 
Jarl (a pogányság és kereszténység harcát tár- 
gyalja), Aksel og Valborg, Palnatoke (régi dán 
mondák feldolgozásai). Az idillhez közelálló ro- 
mánc-ciklus Helge (1814), hősköltemény Hrolf 
Krake (1828). Összegyűjtött művei Boysen szer- 
kesztésében 1897. lö.köt.-ben jelentek meg. 

Öhlenslaeger, 1. Ohlenschláger. 

Öhningen, falu Konstanz badeni kerületben, 
(1910) 1053 lak. Közelében márgapalabányák van- 
nak, melyekben állati csontvázakat találtak. Az 
ú. n. Ö.'i mészpalábaíi Scheuchzer 1700. az általa 
elnevezett ho^no diluvii testis-Te bukkant. 

Ökle (Rhodeus, áiiat), a Pontyfélék (1. o.) család- 
jába tartozó halnem. Teste kétoldalt nagyon 
összenyomott; félig alul nyíló szája bajusztalan. 
3 faj ismeretes, melyek Közép-Európában és 
Kínában „élnek. Hazánkban közönséges a szivar- 
ványos Ö. (Rhodeus atnarus Bloch.) Egyike leg- 
szebb halainknak. Az ivás idejének kivételével a 
hím és a nőstény egyszínű, hátán szürkés- vagy 
barnászöld, oldalain kékes ezüstfényű, fark- 
úszójától a törzs közepéig egy zöld színű hossz- 
sáv fut végig ; az ivás idején a hím pompás fémes 
csillogású nászruhát ölt magára, oldalai meg- 
kékülnek, hasa narancs- vagy cseresznyepirossá 
válik, hát- és alfelúszója sötétvörös lesz. Hossza 
5 cm. Közép-Európa édesvizeit lakja, nálunk is 
gyakori és vidékek szerint más-más néven is- 
merik ; általánosabb nevei : keseriihal, lapistyán, 
laponya, petikehal, pohé, sároglya, szent Péter 
hala. Apr. és máj. hónapban Ivik. A folyó- és 
kavicsos vizeket szereti, de megél más fajta édes- 
vízben is. Húsa keserű ízű. 

Öklöndözés v. ökröndözés, tökéletlen hányás, 
amelynél az émelygés, a hányást megelőző és 



előkészítő műveletek megvannak, de hányás a 
gyomorszáj megnyílásának elmaradása, esetleg 
a gyomor üressége miatt mégsem követke- 
zik be. 

Ökolampadius, 1. Oecolampadius. 

Ökológia, 1. Oekologia. 

Ökonométer, Arndt által szerkesztett olyan 
gázmérleg, amellyel tüzelőberendezések füs^á- 
zainak COj-tartalmát s ezzel a tüzelés gazdasá- 
gosságát ellenőrizzük. 

Ökonometria, a könyvviteli elméletek egyike, 
mely a könyvelést a gazdasági élet mértanának 
tekinti és a gazdálkodó vagyonában végbemenő 
változásokat mértanilag ábrázolva kívánja a 
könyvelés rendszerét megvilágítani. 

Ökonómia (gör. a. m. háztartás), általában 
mindenféle gazdasági, szabályozott és céltudatos 
üzem, különösen pedig a gazdálkodási tevékeny- 
ség a mezőgazdaságban. Ökanomus tehát akár 
a földbirtokos v. haszonbérlő, aki önállóan foly- 
tatja saját gazdaságát v. bérletét és annak jöve- 
delméből él, akár olyan gazdálkodó alkalmazott, 
aki a nagyobb mezőgazdasági üzemben a gazdá- 
nak helyét pótolja. Ökonomisták a íiziokrata rend- 
szer hívei. L. Fiziokratizmus. 

Ökölharc a. m. kézitusa (1. o.). 

Ököljog (Jeit.jus manuarium), a. m. fegyve- 
res, önbíráskodás. 

Ökölvívás (gör. pigme és pix), a testgyakorla- 
toknak már a régi görögök és rómaiak által ked- 
velt az a neme, midőn az ellenfelek karjaik kilöké- 
sével igyekeznek egymást érinteni. Az ütés, fogás, 
a lábbal való gáncsolás tilos. A védelem a kar- 
nak elütéseiben, a lökés felfogásában v. a félre - 
ugrásban áll. A mai Ö.-nál a vívók mindkét ke- 
zükre párnázott kesztyűt húznak, úgy, hogy a löké- 
sek nem veszélyesek. A lökések csakis övtől föl- 
felé engedhetők meg. Az angoloknál az Ö. (bo- 
xolás) a nép minden rétegében nagyon el van 
terjedve, míg más népeknél sem mint látványos- 
ság, sem mint testgyakorlat nem kedvelt. Egye- 
dül Magyarországon gyakorolják a sportegyesü- 
letekben, mint nagj^on erősítő mozgást, de álta- 
lános kedveltségre ez ideig nálunk sem emel- 
kedett. 

Ökör, így nevezik a heréitől megfosztott hím 
ivarú szarvasmarhát, de csak akkor, midőn már 
teljesen kifejlődött ; előbb, ameddig női, tinónak 
mondják, ha pedig az ökör megöregedik és hízóba 
kerül, göbölynek (sőrének) hívják. Hazai szarvas- 
marhafajtánk szolgáltatja a legjobb igásökröket, 
ellenben a Ny.-i fajtájú ökrök hízé konyábbak. 
L. még Állati munkaerő, Bőr és Hús. 

Ököradó, 1. Ökörsütés. 

Ököráldozat. Theophilaktos tanúsága szerint 
«a turkok ökröket is áldoznak)). Ipolyi ebből azt 
sejti, hogy a székely ökör adóban s a koronázás- 
nál és egyéb nemzeti ünnepen dívó ökörsütésben 
a pogány magyarok Ö.-ának emléke maradt fenn. 
A máig szokásos regölés (l. o.) alkalmával elő- 
adott regösének rét ökre a sült (rétt) áldozati 
állat emléke lehet, noha a kisérő alakoskodások 
szláv átvételek. V. ö. Sebestyén Gyula : A regő- 
sök (1902U 

Ökörbéka (Rúna cafesbyana Schaw., áiiat), 
a Békák rendjébe tartozó békafaj. Háta olaj- 



a* 



ökörbélyegzés 



20 



Oland 



Bzlnű vagy vörlienyesbarna, nagy, sötétbarna v. 
fekete foltokkal ós háta közepén egy sárga vo- 
nallal tarkázott. Hasa sárgásfehér. Testhossza 
17—21 cm. s hátsó lábai 24 cm. hosszúak. Hazája 
Észak-Amerika. Feltűnővé teszi nagysága és bö- 
géshez hasonló hangja. 

Ökörbéiyegzés, 1. Ökörsütés. 

Ökörbőr, 1. Bőr. 

Ökörfarkkóró (növ.), 1. Yerbasctim* 

Ökcrgúzs (növ-.), 1. Ononis. 

Ökörhegy, hegy, 1. Fozsállo. 

Ököritó, kisk. Szilágy vm. zilahi j.-ban, (i9io) 649 
román lak. (Tr. R.) — L. még Szatmárököritó. 

Ökörmező, kisk. Máramaros vm. Ü.-i j.-ban, 
(1910) 3649 rutén, német és magyar lak. Környé- 
kén a világháborúban 1914-ben véres harcok foly- 
tak, (Tr. Cs.-Szl.) 

Ökörnyál vagy hikanyál, a fonal vető pókok 
(Theridium)lébeg6i^é[yhe8 szálai, melyeknek se- 
gítségével, a szél közreműködésével, a pókok 
egyik tájról a másikra vitetik magukat. L. Ka- 
parópók. 

Ókömyclv, a törnek a középkorban használa- 
tos neme, amely a markolatnál igen szóles volt 
s hirtelen hegyesedett. 

Ökörpatak (Valeahoid). kisk. Krassó- Szörény 
vm, temesi j.-ban, (i9io) 889 román lak. (Tr. R.) 

Ökörsütés. A székelyek Mátyás király idejé- 
jében és későbben bizonyos alkalmakkor adófize- 
tésre szoríttattak, amit marhában tartoztak le- 
róni. Ha a király megkoronáztatott, ha megháza- 
sodott, ha fia született, a szabad székelyek min- 
den családjától királyi adóban egy-egy ökröt 
szedtek. Az adóban kapott ökrök mindegyikére 
rásütötték a király bélyegét s ez eljárás után az 
egész adózást Ö.-nek v. ökörbélyegzésnek nevez- 
ték. L. Erdély. 

Ökörszem (Anofhura troglodytes L., áiiat, né- 
mely vidéken csaláwsattogtató), az Éneklök rend- 
jébe, az Ökörszemfélék családjába tartozó madár- 
faj. Háta rozsdabarna sötétebb harántvonalakkal, 
szemein keresztül barna sáv húzódik, torka fehér, 
hasa világos rozsdabania, a középső szárnyfedő 
tollak végén fehér folttal. Csőre vékony, oldalt 
összenyomott, szárnyai rövidek, lekerekítettek, 10 
elsőrendű evezőtollal, melyek közül a 4-ik és 5-ik 
a leghosszabb, Csüdje hosszii és táblás. Hossza 10, 
8zámyhossza4"5, farkhossza 3*5 cm. A királykával 
(1. 0,) együtt hazánk és Európa legkisebb madara. 
Állandó helyet változtató madár, mely egér mód- 
jára bujkál a legsűrűbb farakásokon és bozótokon 
keresztül, folytonosan az eledelét tévő rovarokat 
keresve. Európán kívül még Kis-Ázsiát, Észak- 
Afiikát is lakja. Fészkét a fára vagy a földre, fa- 
és földnyílásokba, lyukakba rakja elrejtve. Ápr.- 
juliusig költ. 6—8 fehér, baniaveresen pettyes 
tojást rak, melyeket a szülök közösen 13 nap 
alatt költenek ki ; a fiatalok sokáig maradnak a 
fészekben, fészeklakók. Fogságban nem igen tart- 
ható. Hasznos madár. 

Ökörszem (nöT.), 1. Buphthalmicm ; így neve- 
zik az Anthemis findoria-t is. 

Ökörszem v. ökörszeme-kő, 1. Lahradorit. 

Okörszemü szöUő (kék ökörszem, dodrelabi), 
asztali szőllő, mely, mint késői érése is bizo- 
nyítja, déli vidékről, némelyek szerint Görög- 



országból származik. Fürtje nagy, ágas, laza, 
bogyói diónagyságuak, sötétkékek, hamvasak, 
vastaghéjuak. Mint asztali vagy csemegeszőlló 
szórványosan az egész országban elterjedt. Húsos 
bogyóiban kevés cukor van, s ha nincs jól meg- 
érve, még savanyú is. 

Ökörszív, 1. Biirardia és Gor hommim. 

Ökrönáözés, 1. Öklöndözés. 

Ökrös, kisk. Bihar vm. béli j.-ban, (i9io) lOb'i 
román és magyar lak. (Tr. R.) — L. még Kisök- 
rös, Poprádókrös. 

Ökröske (Volica)^ kisk. Zemplén vm, mező- 
laborcEi j.-ban, (löio) 305 rutén lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Ökröss Bálint, jogtudós, szül. Debreczenben 
1829 febr. 13., megh. Váczon 1889 jan. 4. Szente- 
sen közjegyző, majd Pesten ügyvéd s váltójegyző 
lett. 1861. megírta Az ált. m. polgári magánjog az 
1848-iki törvényhozás s az országUrői tanácsk. 
módosításai nyomán c. kézikönyvét, 1863. pedig 
Az ált. m. törvénykezési eljárást'., átdolgozta 
Szlemenics Pál Büntetőjogát s kommentárral 
látta el az akkor dívó osztrák törvénykönyvet. 
1866. Heckenast kiadásában jogtudományi szak- 
lapot alapított, a máig is virágzó Jogtudományi 
Közlönyt, 1867. az igazságügyminisztériumban 
titkár, majd osztálytanácsos lett s ebben a minő- 
ségében dolgozta ki (1870) külföidi tanulmányút 
után a szóbeliségen és közvetlenségen alapuló 
polgári perrendtartás tervezetét és indokolását, 
melyet A törvényJiozás reformja, a szóbeliség, 
közvetlenség és nyilvánosság alapján; javaslatul 
a polgári perrendtatiáshoz c. a. ki is adott. 
1874-ben budapesti kir. közjegyző s a budapesti 
közjegyzői kamara elnöke lett. 1868-ban a M. Tud. 
Akadémia levelező tagjává választotta; székét 
A törvényhozás reformja c. értekezésével fog- 
lalta el. Szépirodaimi téren is működött; több 
költeményt írt, Cinka Panna c. színműve pedig, 
melyet Kolozsvártt adtak elő, nyomtatásban is 
megjelent (1887), V. ö. ToY^ Lőrinc emlékbcszéde, 
(Akad, Emlékbeszédek VI. köt., 2, sz. 1889). 

Ökumeniek, 1. Anatólia. 

Ökumenikus (gör,) a, m, egyetemes, az egésa 
földkerekséget (oikumene) illető; így Ö. zsinat; 
Ö. patriarcha, a konstantinápolyi patriarcha 
címe. A magyarban kevésbbé használatos. 

Öl, régebbi hosszmérték, eredetileg azt a tá- 
volságot jelentette, ami egy középtermetű em- 
bernél kiegyenesített karok mellett az ujjak leg- 
szélsőbb pontjai között mutatkozik. Feloszlott 6 
lábra á 12 hüvelyk á 12 vonal. 1 öl ==: 1-89648 
m. Használják ma is a tüzelőfánál, ahol egy 
olyan fatömeget jelent, mely 2 méter hosszú, 2 
m. széles és 1 m. mély. Kisebb egységei a desz- 
kák, lécek stb, számításainál ma is alkalmazás- 
ban vannak, 

Öland, 1, Kalmár (ettől 5 km. -uyire) svéd lánhez 
tartozó 139 km. hosszú, 1345 km2 területű sziget 
a Keleti-tengerben, (loio) 30,000 lakossal, A la- 
kosok fő foglalkozása a halászat, hajózás, 
marha- és juhtenyésztés. Ny.-i partján van Borg- 
holm (1. 0.), Ö. egyedüli városa. A Kalmár-szo- 
rosban van a Jungfrun és Grimskár-zátony, me- 
lyek a dánok és svédek közt 1564. és 1679. vívott 
tengeri csatákról ismeretesek. 1900-ban a sziget 
belsejében őskori gazdag ezüstleletekre bukkan- 



Olbö 



21 



Önbíráskodás 



tftk. — 2. Ö; dán sziget a Limfjordban, területe 
22'9 km' s a szárazfölddel gát köti össze. 

Ölbö, kisk. Vas vm. sárvári j.-ban, (1920) 
1199 magyarlak. 

Öls, az ugyanilj' nevű járásnak és régebben 
Öls hercegségnek székhelye Boroszló porosz ke- 
rületben, az Öls patak mellett, (1910) 11,717 lak. 

Ölschláger, jídam, német író, 1. Olearius. 

'6\«m.tz(0élsnitz)A. Ö.imVogtland, az ugyan- 
ily nevű járás székhelye Zwickau szász kerületi 
kapitányságban, a Fehér-Blster ós a Hainbach 
összefolyásánál, (1910) 13,951 lak., nagy szőnyeg- 
szövőgyárral, korzett-, kammgarnkelme-, asztal- 
terítő- ós kendögyártással, jutaszövóssel és fes- 
téssel, sör- és malátagyárral. — 2. Ö. im Erz- 
gébirge, falu Chemnitz szász kerületi kapitányság 
stoUbergi j.-ban, (1910) 16,213 lak., szénbányával, 
őrlő- és fűrószmalmokkal ; kötöttárugyártással. 

Öltés, 1. Varrás és Hímzés. 

Öltözet, 1. BuMzat. 

Öltöző. Az a terem vagy szoba, melyben színé- 
szek, színésznők a színpadi előadáshoz szükséges 
ruháikat, jelmezeiket fölveszik. Vannak kíilön 
egy V. két művész számára való u. n. nmgán-O.-k 
« kur- vagy haUet-Ö.-k, melyekben férfiak s nők 
külöu-küiüu, V. az egész tánc- v. énekkar öltözik. 

Ölved (Jastrabie), kisk. Trencsén vm. báni j.- 
ban, (1910) 625 szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) — L. még 
Kisölved és Nagy ölved. 

Ölyü-szigetek, szigetcsoport az Atlanti-óceán- 
ban, Bzokottabban Azórok (l. 0.). 

Ölyv (Buteo Cuv., áiiat), a Ragadozó madarak 
rendjébe, a Sólyomfélék családjába tartozó madár- 
nem. Csőre rövid és magas, tövétől görbült, szár- 
nyai aránylag hosszúak, a fark csúcsáig érők, az 
ő-ík evezőtoll a leghosszabb, farka középhosszu- 
ságú ós lecsapott, csüdje a középső ujjnál hosszabb. 
Mintegy 25 faja ismeretes, melyek, az ausztráliai 
régiót kivéve, az egész földön találhatók. Ha- 
zánkból 4; faj ismeretes, ú. m. a fehér farkú ölyv 
(Buteo ferox Gm.); a kaukázusi ölyv (Buteo 
menetriesi Bőgd.) ; a keleti ölyv (Buteo Zimmer- 
mannae Ehmcke) ('s a közönséges y. egerész ölyv 
(B. buteo L.). A közönséges ölyv háta sötétbarna, 
hasa szürkés-fehór-sárga, számos sötét szívalakú 
folttal és haránt hullámvonallal, farkán 12 (ritkán 
13—14) feketebaraa harántsávval. Hossza 50—56, 
farkhossza 23, szárnyhossza 38—40 cm. Hazája 
Európa Ny.-í fele és télen Észak-Afrika. Hazánk 
eg\-ik legközönségesebb kóborló, helyet változtató 
ragadozója, mely egereket, kíg^-ókat pusztít, de 
gyakran az apró hilzi szárnyasokban is tesz kárt. 
Fogságban könnyen tartható ; megeszik mindent. 
Fészkét ápr. végén magas fákra építi és 3— 5 zöl- 
desfehér, barnán pettyezett tojást rak, melyeket 
a nőstény egyedül költ ki. Inkább hasznos, mint 
káros. Ide sorolható a gatyás ölyv (Arclúhuteo 
lagopus Gmel). Háta sötétbarna, világosabb fol- 
tokkal, hasa fehéres, mellén barnán foltos és hasán 
barnás mezővel. Farka fehér, vége fekete széles 
szegéllyel. Csüdje egészen tollas. Hossza 65, fark- 
hossza 24, számyhossza 45 cm. Észak-Európát ós 
Ázsiát lakja. Magyarországban ősztől tavaszig 
fordul elő. Kisebb emlősöket és madarakat pusz- 
tít ...Gyakran károkat is tesz. 

Ölyves, község, 1. Nagyölyves. 



Ölyvfíí (növ.), 1. Hieracium. 

Ölyvharaszt, 1. Fteridium. 

Ölyvös, kisk. Ugocsa vm. tiszáninneni j.-ban, 
(1910) 1255 rutén és német lak. (Tr. Cs -Szl.) 

Ömlesztés, az a technikai művelet, melynek 
segítségével a szilárd halmazállapotú fémet csepp- 
folyós halmazállapotúvá változtatják. L. Olva- 
dás, Olvasztótégely, Öntés. —Ömlesztő válatás, 
1. Arany. 

Ömlesztő anyagok az olvadt fémek és más 
ömledékek tisztítására, higfolyó salak előállí- 
tására ós a levegő távoltartására valók. A ter- 
mészetes szilikátok, az üveg, konyhasó, póris 
(borax), folypát stb. az ömledéket hígfolyössá 
teszik ; a mész^ szóda, hamuzsír, káliumnátrium- 
karbonát, kvarc stb. vegyületek kötésével, a szi- 
likátok elsalakítással tisztítják az ömledéket ; 
vannak azonban színítö (redukáló) és oxidáló 
hatású Ö. is. Az üveggyártásban Ö. alatt értjük 
a díszítmónyek készítésére való jobbára színes, 
könnyen olvadó és átlátszó üvegmasszát. 

Ömlesztve, 1. Álla rínfusaéaGabonaszálUtás. 

Ön, l. Megszólítás. 

Ön (állat), 1. Aspius. 

Önantéter (cognac-olaj, huile de niarc)., cse- 
kély mennyiségben a borban található, melynek 
különös szagát és zamatját azonban nem okozza ; 
nagyobb mennyiségben a borseprüben van, me- 
lyet lepréselnek ós azután víz és kevés kénsav 
hozzákeverése mellett gőzzel lepárolnak. A vizes 
párlaton úszó olajat újból lepárolják, mely így 
színtelen, kábító szagú, csípős ízű. Gyümölcséte- 
rek készítésére, a cognac és a bor hamisítására 
használják. 

Önanthsav, l. Önantsav. 

Önantilsav, 1, Önantsav. 

Önantol (oenanthol), nomiális heptilaldehid, 
CgHis-CHCAnormálisönantilalkoholbólszánnazó 
aldehid, amely legcélszerűbben ricinusolajnak le 
desztillálása révén állítható elő. Színtelen, erős, 
de nem kellemetlen szagú folyadék ; fs.-a (15°-on) 
08231, fp.-ja 153—1540. Hígított salétromsavval 
vagy még inkább krómsavval oxidálva, önantil- 
sav képződik belőle. 

Önantsav, oenanthsav, önantilsav, oenantkyl- 
sav, heptilsav, CH3(CH2)5'COOH. Színtelen, zsír- 
szagú,— 10*5''-on olvadó, olajszerű test. Fp.=223^; 
d =1^ 935. Krómsavas kénsavval oxidálva, boros- 
tyánkősav és propionsav keletkezik belőle. Etil- 
észtere a borban fordul elő és Liebig azt tartotta, 
hogy ettől ered a bor bukett-ja. Ö. keletkezik a 
ricinusolaj lepárlásakor nyert aldehidjének, az ön- 
antoinak oxidációjakor. 

Önarckép, festőknek v. szobrászoknak tükör 
segítségével önmaguk által készített képmása, 
aminővel az ókoriakon kezdve a művészek 
napjainkig önálló arcképeken, de különböző 
tárgjní alakos kompozíciókon is gyakran örökítet- 
ték meg magukat. L. Arckép. 

Önberakó készülék, 1. Ivberakó készülék. 

Önbíráskodás az, ha valaki valódi vagy vélt 
jogát a törvényes út mellőzésével önhatalmúlag 
érvényesíti, illetőleg valódi vagy vélt jogsérelmét 
önhatalmúlag- orvosolja. Némely törvény bünte- 
tendő cselekménynek tekinti az Ö.-t, ha abban a 
kriminalitás bizonyos tényeleraei megvalósulnak . 



önbíztositás 



— 22 



Öngyiikosságr 



Az olasz Btk. szerint mint önálló deliktiim bünte- 
tendő az Ö., ha a tettes annak céljából személye- 
ken vagy dolgokon erőszakot követett el. A ma- 
gyar Btk. az 0.-t egyáltalában nem említi. Ennél- 
fogva ez a cselekmény mint ilyen nem bünte- 
tendő, de amennyiben az 0. csak indító oka a 
törvény szerint büntetendőnek nyilvánított cse- 
lekménynek : e körülmény, hogy t. i. a tettes jo- 
gának érvényesítése végett követte el a cselek- 
ményt, nem teszi azt büntetlenné. így pl. ha va- 
laki követelése fejében idegen ingó dolgot más- 
nak birtokából oly célból vesz el, hogy azt eltu- 
lajdonítsa : az illető lopás miatt büntetendő, habár 
cselekménye célja csak valódi követelésének 
kielégítése volt. 

Önbíztositás, 1. Biztosítás. 

Öncsonkítás, mint saját testi épségének,egész- 
ségének megsértése nem büntetendő. A modem 
feöogásnak megfelelő ezt az elvet a magyar tör- 
vény is elfogadta, mert testi sértés címén hün- 
tetöjogilag csak az felel, aki «másnak testét v. 
egészségét)? sérti (301. §). Az embernek testi ép- 
ségéhez, egészségéhez azonban másoknak is le- 
het valóságos jogigénye, s ebből a szempontból 
az Ö. azon a címen büntethető, hogy az öncson- 
kító kötelmének teljesítésére magát képtelenné 
tette. A magyar törvény az Ö. ellen az államnak 
azt a jogigényét veszi büntető oltalom alá, amely- 
nek az állampolgárok védkötelezettsége felel meg. 
Ezen a címen rendeli büntetni az 1912 : XXXt.-c. 
69. §-a vétségért 3 évig terjedhető fogházzal és 
4000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel azt, aki ma- 
gátmegcsonkítja vagy más által megcsonkíttatja, 
vagy aki egészségét megrongálja vagy más által 
megroiigáltatja és ezáltal magát a törvényes had- 
kötelezettség teljesítésére szándékosan egészen 
vagy részben alkalmatlanná teszi. — Állattani 
értelemben 1. Auiotomia. 

Önelégés (combustio spontanea). Régebben 
többször állították, hogy bizonyos egyének, külö- 
nösen részegesek, maguktól kigyúltak s hamuvá 
égtek. Görlitzben még 1850. is törvényszéki tár- 
gyalásra került egy gyilkossági eset, melyet az Ö. 
tényével hoztak kapcsolatba. Liebig ez alkalom- 
mal kimutatta, hogy az Ö. csak mese. V. ö. Liebig, 
Zur Beurtheilung der Selbstverbrennung des 
menschlichen Körpers (Heidelberg 1850). 

Önéletrajz, 1. Életrajz. 

Önemésztés (autodígestio,autolysis, heteroly- 
sis), bizonyos szerveknek, szövettörmelókeknek, 
fehérjetartalmú folyadékoknak az a sajátsága, 
hogy a halál után (sőt talán az élő szervezetben 
is) önmagukat megemésztik. Az Ö.-uél két egy- 
mástól megkülönböztendö jelenséggel találko- 
zunk: az egyik az emésztőszerveknek Ö.-e a 
halál után ; így pl. a gyomron ós a környező szö- 
veteken gyakran látjuk az Ö. nyomait, ami a 
halál után is működő gyomornedv (sósavas pép- 
szín) munkájának az eredménye. A másik az 
emésztő erjesztöket látszólag nem tartalmazó, 
steril szövettörmelók Ö.-e, amelynek révén az 
elfolyósodik s végül ugyanolyan anyagok kép- 
ződnek belőle, mint az emésztés kapcsán. 

Önérdek. Minden érdek tulajdonkép a magam 
érdeke ; Ö.-nek szűkebb értelemben azt nevezzük, 
amidőn saját érdekünket máséval szembe helyez- 



zük, főleg midőn a jogosult közérdeket semmibe 
se vesszük. Senkitől sem kívánhatjuk, hogy a 
maga érdekét, ha erkölcsi ok nem követeli tőle, 
elhanyagolja. Mindenkitől megkövetelhetjük, 
hogy az erkölcs parancsára, a maga érdekét alá- 
rendelje a közérdeknek. 

Önérzet saját értékünk hangsúlyozott tudata, 
melyet sikereinkből, mások által való elismeré- 
sünkből, vagyonunk, állásunk, hatalmunk, törek- 
véseink nemes voltának stb. tudatából merítünk. 
Magától értetődik, hogy jogosulatlan, hamis, ok- 
talan is lehet. Hogy hajlandók vagyunk magun- 
kat sokra becsülni, igen természetes, Jóravaló 
ember nem fogja fitogtatni, hacsak oktalan, mél- 
tatlan támadások nem kényszerítik, hogy méltó- 
ságát megóvja. Rokon a büszkeséggel, gőggel, 
érzékenységgel. 

Öníejűség a. m. makacsság. 

Önientartási elmélet, 1. Állam. 

Önfentartó szervek, 1. Állat. 

Önfertőzés (onania, masturhatio, mayinstup- 
ratio), a nemi ösztön kielégítése közösülés, azaz a 
nemi aktus nélkül az illető egyén által a nemi 
szervein véghez vitt izgató fogásokkal. Rende- 
sen a f anosodás, a nemi érés idejében szoknak reá 
a serdülő egyének, de már igen apró gyermeke- 
ken is észlelhetők onaniaszerű mozgások, legin- 
kább bélférgek, húgykövek v. viszkető bőrbántaj- 
mak fenforgása esetében. A nemi ösztönnek Ö. 
útján való kielégítése a legtöbb esetben túlhajtásra 
visz s így a kéjérzés majdnem szakadatlan ébren- 
tartása, valamint a gyakori ondóvesztesóg miatt 
a szervezetet gyöngíti s az idegrendszer kimerülé- 
sére vezet. Megszüntetésére legtöbbet ér a szigorú 
ellenőrzés. 

Öngyilkosság (suicidium) régebben bűntett- 
nek tekintették, kísérletét btintették,az öngyilkos 
hulláját hóhér által égettették el ; ujabban álta- 
lában az Ö. kísérletét nem büntetik Az Ö. bűnte- 
lensége azonban nem vonja maga után azoknak 
bűntelenségét is, akik a) valakit az Ö.-ra reá- 
birtak, vagy b) másnak Ö.-át szándékosan elő- 
mozdították, jelesül az által, hogy neki erre a 
célra tudva eszközöket v. szereket szolgáltattak. 
A magyar Btkv. 283. §-a szerint ily cselekmény 
büntetése 3 évig terjedhető fogház. A gyakor- 
latban nem éppen ritka Ö.-oknál, midőn t. i. két 
vagy több személy közösen elhatározza, hogy 
együtt meghalnak s tervöket végrehajtják, az 
esetleg túlélőnek büntethetősége attól függ, bizo- 
nyítható-e eUene a közös elhatározáson felül a 
Btkv. 283. §-ába ütköző magatartás. Ellenkező 
esetben társának v. társainak Ö.-áért büntetőjogi 
felelősségre nem vonható. Másnak Ö.-áórt való 
büntetőjogi felelősségnek külön esete az ú. n. 
amerikai párbaj (l. o.). 

A hangulat zavaraival járó betegségek, bizo- 
nyos ideg- és elmebajok, kifejezetten hajlamossá 
tesznek az Ö.-ra, miért is az ily betegek ápolá- 
sában erre különös figyelemmel kell lenni. Az 
Ö.-ra hajlamosság bizonyos fokig a degenerált- 
ság jele, 8 így öröklődhetik. Heves fájdalommal 
járó betegségek ritkábban vezetnek Ö.-ra mint 
kedély- és hangulatzavarok. A nem betegség foly- 
tán abnormis lelkiállapot, mely Ö.-ra vezet, ren- 
desen fokozatosan fejlődik ki — csapások, kellé- 



Öngyujtókészülék 



23 



Önismeret 



ra ellenségek hosszú során — s a döntő lökést az 
Ö.-ra gyaki'an valami csekélység adja meg. Szá- 
mos statisztika arra vall, hogy borult és rossz 
időben több az Ö., mint verőfényes időben. Az 
Ö.-ok száma a korral nő, csak a 20— 25 éves kor- 
ban nem emelkedik a számarány. Több az ön- 
gyilkos férti, mint az öngyilkos nő. Az utóbbi 
években szaporodnak a gyermekkori Ö.-ok esetei, 
minek alapja még nincs tisztázva. Az Ö.-ok ab- 
szolút és relativ száma az utolsó évtizedekben 
rohamosan nőtt, minek oka az élet nehezebbé válá- 
sában keresendő. A törvényszéki orvostan szem- 
pontjából az Ö; diagnózisa gyakran nagyon nehéz, 
mert még a legvalószinütlenebb halálmódok is 
előfordulnak mint Ö.-i módok, pl. keresztrefeszl- 
tés, szándékos éhhalál, ön zsinegelések stb. ; más- 
részt az Ö, minden külső jelének f nnforgása mel- 
lett is származhatctt a halál bűnös idegen kéztől. 

Az öngyilkost a kat. erkölcstan és ennek alap- 
ján az egyházjog a legszigorúbban elitéli, tőle az 
egyházi temetést és a nyilvános imádságokat 
megtagadja ; kivéve ha beszámíthatatlan állapot- 
ban volt V. halála előtt cselekedetét megbánta. 
Az öngyilkosok ily büntetését legelőször a II. 
orlóansi zsinat rendelte el 533. Ugyanígy rendel- 
kezett a 11. bragai zsinat 563. és az auxerrei 
zsinat 578. A XVI. toledói zsinat az Ö.-i kísérletet 
i8 két havi kiközösítéssel sújtotta. Hazánkban az 
1858-iki tartományi zsinat az öngyilkosokra sza- 
bottbüntetések végrehajtását sürgeti. 

Ö. állatoknál. Általánosan elterjedt mende- 
monda, hogy bizonyos állatok (pl. skoi-pió, fecske, 
ló, kutya stb.) bizonyos körülmények között szánt- 
szándékkal ós biztos elhatározással véget vetnek 
életüknek. Ezt a mendemondát egyetlen biztos 
észlelet sem erősíti meg, sőt minden megfigyelés 
ellene szól, úgy hogy azt mondhatjuk, hogy álla- 
toknál olyan Ö.-ot, mint az emberek Ö.-a, még 
eddig nem észleltek. V. ö. Dalmady Z., Mende- 
mondák a természettudomány köréből (Budapest 
1909). 

Öngyujtókészülék. A legrégibb és legegy- 
szerűbb Ö., melyet víid népek még most is használ- 
nak, kemény fából való orsó, melyet száraz desz- 
kán gyorsan forgatnak. A súrlódás okozta hő 
előbb-utóbb meggyújtja a fát. Igen régi keletű Ö., 
melyet a szabadban most is használnak, az acéllal 
megütött tűzkő, melynek szikrája taplót gyújt 
meg. Ujabban a zsebben hordható Ö.-ben ková- 
nak vagy más kemény anyagnak szikrája ben- 
zinnel, petroleuméterrel v. alkohollal átitatott pa- 
mutbelet gyújt meg. Különösen azóta terjedtek 
el ezek a készülékek, mióta a gázizzófény feltalá- 
lója, welsbachi Auer, a vas és cerium olyan ötvö- 
zetét állította elő, mely kemény, tartós és arány- 
lag gyenge ütésre vtigy dörasölósre élénk és igen 
meleg szikrát ad, úgy, hogy pillanat alatt meg- 
gyújtja a benziimel átitatott pamutbelet. Az Ö.-ek 
közé sorolható a Döbereiner-féle gyújtógép is, 
melyet a gyújtó feltalálása előtt nagyon használ- 
tak. Ez üveghengerből állott, melynek alján kén- 
sav volt ; ebbe cinkdarabot lehetett bemeríteni, 
nűre hidrogén fejlődött, mely kis nyíláson át pla- 
tinataplóra áramlott. A platinatapló ekkor izzásig 
felhevült és a hidrogént meggyújtotta. Hasonlóan 
működik az az Ö., mely az Auer-ógő üveghengere 



fölött elhelyezve, meggy uj tja a gázt, mihelyt a csa- 
pot megnyitják. ,. 

Öngyúlás, l. Onkigíjúlás. 

Őnhal V. ön (áuat), 1. Aspius. 

Önhittség, saját értékünknek a valónál sokkal 
nagyobbra becsülése és ennek a magatartásban 
is kifejezésre juttatása. 

Önindukció. Az indukció elektromotoros ereje 
akkor lép fel, ha a tekercstől körülfoglalt mág- 
neses erővonaláramlás változik. Elektromotoron 
erő azonban akkor is fellép, ha a mágneses erő- 
vonaláramlást előidéző áramnak erőssége növek- 
szik vagy csökken ; ezt a jelenséget Ö.-nak ne- 
vezzük. Az Ö.-nak, melyre Faraday jött rá, nagy 
fontossága van a váltakozóáramú gépekben és 
készülékekben. Az elektromos áram képződése 
és eltűnése alkalmával a közelében levő tekercs- 
ben áramot gerjeszt (indukál), de épen úgy ger- 
jeszt áramot saját áramköréhen is. Gondol- 
junk spirálisan csavart drótot ; bocsássunk ebbe 
áramot, mely az egymás mellett párhuzamo- 
san fekvő tekervényeken folyik át. Abban a 
pillanatban, mikor t\2 áramot megszakítjuk, 
mindegyik tekervény a másiki'a indukciót gya- 
koi*ol ; épen úgy indukció lép fel tikkor is, ha az 
áramkört zárjuk. Az ilyen indukciós áramokat, 
melyek az áramnak saját áramkörében, vagyis 
pályáján ^ gerjednek, extra (külön) áramoknak ne- 
vezzük. Áramzáráskor a képződött külön áram 
ellenkező irányban folyik a tekercsen, mint az őt 
létesítő elsőd (primár) áram; az áramzáráskor 
képződő extraáram tehát gyengíti a tulaj donké- 
peni áramot. Áramnyitáskor pedig, vagyis ha az 
áramot a vezetékben megszakítjuk, a képződő 
nyitási külön áram oly irányban akarna folyni, 
mint az eredeti áram, ha az áramkör nem volna 
megszakítva. Habár ebben az esetben áram 
nem folyhat, de az elektromotoros erő jelensége 
megvan, mely bizonyos körülmények között 
áramot idézne elő. (L. DiyiamoeleMromos gépek 
alatt : Váltakozóáramok.) 

Önismeret, saját magunk ismerete, az erkölcsi 
élet egyik alapföltétele, melyet a görögök a delfli 
mondásban : gnóti szeauton, ismerd meg tenma- 
gadat, fejeztek ki. De amily fontos az Ö., oly ne- 
héz is. Nem azonnal, mintegy közvetetlenül is- 
merjük meg magimkat ; lelkünk, jellemünk, ter- 
mészetünk eleinte magunk előtt is zárt könyv, 
melynek olvasására csak a tapasztalat ád módot 
és alkalmat. Csak tapasztalatból tudjuk meg, mi- 
lyenek vagyunk mi magunk s a tapasztalat taní- 
tását is megrontja magaszeretetünk, mely saját 
magunk előtt is el akarja takarni valónkat, hogy 
hízelegjen nekünk és jobbnak mutasson bennünket 
magunk előtt, mint amilyenek vagyunk. Pontos 
önmegfigyelés egyengeti az Ö. útját. Az 0. tesz 
bennünket lelkileg szabaddá, elnózövé, igazán 
bölccsé. Elméleti tekintetben az Ö. legfőbb célja 
az emberre vonatkozó tudományoknak. Az embert 
megismerni, testét, lelkét, történeti fejlődését, az 
emberi nem tudományos gondolkodásának legbe- 
csesebb törekvése. A nagy bölcsek, költők, művé- 
szek is, az ember belső mivoltát intuitíve megis- 
mervén és közérthetőleg föltái*ván, hatalmasan 
közreműködnek ebben a soha véget nem érő mun- 
kásságban. 



Önjelzö kószUlákek 



24 



Onkivület 



Önjelző készülékek (regisztráló műszerek) 
valamely jelenségnek időbeli változását rajzol- 
ják le és ilyképen pótolják a közvetlen folytonos 
megfigyelést. A meteorológiában nagyon elter- 
jedt használatnak örvendenek (1- Meteorológiai 
önjelzö készülék és Meteorográf) , de a földmág- 
nesség, a légelektromosság folytonos feljegyzé- 
sére is használják, valamint számtalan esetben 
műszaki célokra, így a vízállásnak (folyóvizek- 
nél és tengernél), a mozdonyok sebességének, a 
kazánok gőznyomásának és vízállásának stb. re- 
gisztrálására. 

Önjogú : sui juris a római jog szerint az, aki 
at>^ai, férji hatalom alatt v. más függési viszony- 
ban (mancipium alatt) nem áll s jogszerző cselek- 
ményeivel a jogokat önmagának szerezte meg. 
Ezzel szemben a nem Ö. (alieni juris) személy an- 
nak szerzett jogot,a kinek hatalma alatt állott. 
Eredetileg tehát az Ö.-ság nem egyértelmű a tel- 
jeskor úsággal. A teljeskorú nem lett Ö., hacsak 
a hatalom alól, amely alatt állott, fel nem szaba- 
dult. A modem jogi nyelvben Ö. a. m. teljeskorú 
(1. Kiskorúság). 

Önkéntes belépés a hadseregbe, 1. Véderő. 

Önkéntes betegápolás. A betegek és sebesül- 
tek ápolásáról a középkorban vallásos jellegű in- 
tézmények, lovag- és szerzetes rendek gondoá- 
kodtak. Világszerte elterjedt a XVI. sz.-ban a 
Spanyolországban alapított irgalraas-rend, amely 
a XVII. sz.-ban Magyarországon is meghouosult. 
A harctéri sebesültek ápolásával polgái'i egyének 
csak a genfi egyezmények (1. o.) megteremtése óta 
kezdtek behatóbban foglalkozni. A katonai egész- 
ségügynek a lakosság által való támogatására 
egyes fejedelemnők kezdeményezésére egyesüle- 
tek alakultak, amelyek már béke idején gondos- 
kodnak a sebesültek ápolására, szállítására szük- 
séges személyzet oktatásáról, a betegápoló szerek 
beszerzésének biztosításáról. Egységes és szak- 
szerű vezetés és felügyelet céljából ez egyesüle- 
tek a Vöröskereszt-egyesületekbe tömörülnek ; 
működő tagjaik, mint önkéntes betegápolók, a tá- 
bori egészségügyi szolgálat kiegészítő tényezői. 
(L. Vöröskereszt), önkéntes betegápolással fog- 
lalkoznak még a német lovagi*end a a máltai 
lovagrend. 

Önkéntes biztosítás, l. Biztosítás. 

Önkéntesek, saját akaratukból katonai szolgá- 
latra vállalkozók, akik v. életpályának választot- 
ták a katonai szolgálatot v. akik háború idejére 
állanak be. L. még Egyéii önkéntesek és Véderő. 

Önkéntes elállás, 1. Kísérlet. 

Önkéntes hajóhíid az orosz hajóhadnak egy 
része volt, mely békében a Fekete-tengeren állo- 
másozott. Az 1878-iki orosz-török háborúban ala- 
kult, 1913 végén 17 gőzhajóból állott. 

Önkéntes joghatóság, önkéntes törvényható- 
ság (jurisdictio voluntaria), a bíróságnak az az 
eljárása, mely szerint nem peres ügyekben hite- 
lesítöleg, rendőrileg köreműködüí, perenkívüli, 
helyesebben nem peres eljárás. Az ide tartozó 
cselekmények nagy részét közjegyző is teljesít- 
heti. L.^ Perenkívülí eljárás. 

Önkéntes karhatalom, első sorban hadviselt 
polgári egyénekből a belső rend fenntartására 
toborzott katonai szervezetű csapat, amelyet csak 



szükség esetében, rendszerint rövid időre hívnak 
össze. A magyar kormány ilyen csapatokat a 
tanácsköztársasííg bukását és Budapest román 
megszállását követő időkben (1919. év végén, 
1920. év elején) szervezett. 

Önkéntes kölcsön, szemben a kényszerköl- 
csönnel (1. o.), az államnak a polgárok szabad el- 
határozásából nyújtott kölcsön. Az állam a pénz- 
piachoz fordul, ajánlatokat tesz és általában úgy 
jár el, mint a hitelt kereső magánszemély. Nor- 
mális időkben és rendezett pénzügyi viszonyok 
közt lévő állam csakis ily Ö.-t vesz igénybe. L. 
Államadósság, Nemzeti kölcsön. 

Önkéntes mentöegyesület, l. Budapesti On- 
kéiües Mentö-Egyesi'det és Mentöintézmények. 

Önkéntes őrsereg, 1. Polgárőrség. 

Önkéntes törvényhatóság, 1. Örikéntes jog- 
hatóság. 

Önkéntes tűzoltó-testület, 1. Tűzoltóság. 

Önkény, az akaratnak külső kényszertől füg- 
getlen elhatározása ; önkényt valamit tenni a. 
m. nem kényszerítve cselekedni. A köznyelvben 
nem egyértelmű a szabad akarattal ; inkább oly 
akaratot jelent, mely a szeszélyt teszi uralkodóvá, 
mely az objektív jogtól, az észbeli okoktól is füg- 
getleníti magát. Innét kényúr, aki saját akaratát 
teszi a jog és igazság helyébe ; innét a kény szó- 
nak az a jelentése, mely ebben a kifejezésben : 
«kénye-kedve szerint» nyüvánul. Jog, törvény, 
ész korlátozza az akaratot ; az Ö. ezeken a kor- 
látokon túlteszi magát. 

Önkényuralom, 1. Abszolutizmus. 

Önképviselet, a félnek az a képessége, hogy 
perbeli cselekményeket maga végezhet, vagyis 
nem szorul törvényes képviselőre ; helyesebben 
perbeli cselekvőképességnek nevezzük (1. o,). 
Az Ö. hiánya ok a peres eljárás félbeszakítá- 
sára, megállítására. L. Per gátló körülmény. 

Önképzőkör, tanulóknak, különösen közép- 
iskolai tanulólmak tanári felügyelet alatt álló 
egyesülete, melynek célja az, hogy a tanulók 
magukat különféle irányokban önként tovább - 
képezzék. Az Ö. speciális magyar intézmény. Csí- 
ráit azokban a Magyar Társaságokban kell ko 
resnünk, melyek a XVIII. és XIX. sz.-ban közép- 
iskoláinkban a nemzetietlen korszak visszahatá- 
saként oly céllal alakultak, hogy az ifjak a ren- 
des tantárgyak között nem szereplő magyar 
nyelvvel és irodalommal foglalkozzanak. E ha- 
gyományos nemzeti célhoz az Ö.-ök a viszonyok 
megváltozása után is sokáig ragaszkodtak, de 
ma már rendszerint sokkal tágabb körű munka - 
programmot tűznek maguk elé. 

Önkigyúlás beáll szóntartalmú testek vegyi 
vagy flzikai változása folytán főleg a légkör oxi- 
génjének behatása alatt, mikor is annyi hő fej- 
lődik, hogy a testek szétbomlanak, meggyúlnak. 
Leggyakoribb az ö. a kőszénnél, az olajos nö- 
vényi szálaknál (gyapot, juta), továbbá a széná- 
nál, selyeimiól ós több vegji anyagnál. 

Önkiterelés, 1. Tolyítás. 

Önkívület. Az eszráélet korlátozottsága, mikor 
valaki nem tudja gondolatait irányítani, nincs 
maga és környezete felől tájékozva. (L. Eksztá- 
zis.) Legnagyobb foka az öntudatlanság v. esz- 
méUtlenség. 



önkormányzat 



25 



ÖniTiüködö lövöfegfyvsr 



Önkormányzat (atUonómia, autológia, self- 
govermnent), valamely testületnek olyan szer- 
vezete, amelynél fogva saját ügyeit, minden más 
hatóságtól teljesen függetlenül, önmaga intézi, 
tehát úgy a törvényhozói, mint a kormányzói és 
bíráskodási jogot önmaga gyakorolja, aluljáróit, 
tisztviselőit önmaga választja. Előbbi alkotmány- 
jogunk szempontjából nagy jelentőségű volt Hor- 
vát-Szlavón- és Dalmátországok Ö.-a, amelyet az 
autonómia körébe utalt ügyekre nézve a törvény- 
hozás tekintetében a horvát-szlavon-dalmát or- 
szággyűlés, a kormányzat tekintetében Horvát- 
Szlavonországok bánja, ill. a báni kormány gya- 
korolt. Kisebb jelentőségű volt Fiume Ö.-a, amely 
lényegileg a törvényhatóságok Ö.-ával azonos 
jellegű volt. Ö. iUeti meg hazánkban a megyei és 
városi törvényhatóságokat, a községeket. Szokás 
beszélni az egyetemek, ügyvédi, kereskedelmi ka- 
marák B más intézmények és testületek Ö.-áról. 
Ö.-a van Magyarországon pl. a két protestáns egy- 
háznak. Az utóbbi időben több izben élénk mozga- 
lom keletkezett a katolikusok között oly célból, 
hogy az egész hazai katolikus egyháznak az Ö.-i 
jog — már amennyiben ezt a kat. egyház álta- 
lános szer\^ezete megengedi, — megszereztes- 
sék.. 

Ö. (tanulóknál), tanulóknak az iskolai rend 
és fegyelem fentartásában való részvétele. A 
tanulóknak a nevelés munkájába való ilyen be- 
vonása azt célozza, hogy fejlessze bennük a 
felelősségérzetet s bizalmasabb viszonyt teremt- 
sen a tanárok és tanulók között. Ezt a gondo- 
latot a XVI. sz.-beli Trotzendorf valósította 
meg először goldbergi híres iskolájában. Újabban 
az amerikai college-ekben érvényesül a self-go- 
vemment elve, mely az iskolaközségek (school- 
city) érdekes rendszerét is kifejlesztette. A régi 
magyar iskolákban is volt az ifjúságnak bizonyos 
autonómiája, főleg a protestánsoknál, de az ame- 
rikai mintát nem lehet a mi eltérő viszonyainkra 
alkalmazni. 

Önköltség az az összeg, amelybe a vagyon- 
tárgy előáUltása, vagy a teljesítmény magának 
az előállítónak vagy a teljesítőnek kerül. Ilyen 
értelemben beszélnek Ö.-i áron való eladásról, 
Ö.-en való fuvarozásról stb. 

Önköltségi ár, 1. Arés Előállítási ár, 

Önmegcsonkítás, 1. Öncsonkítás é?> Fegyveres 
erő. 

Önmegporzás (autogamia, növ.), a megporzás- 
nak az az esete, amidőn ugyanazon virág virág- 
pora hull a bibére. Rendesen kleistogam vh'ágok- 
ban fordul elő, chasmogamokban ritkább, amely 
utóbbiakban az elmaradt idegenmegporzást he- 
lyettesíti. 

Önmegtartóztatás (lat. ábstínentia), élveze- 
tektől V. egyebektől való az a tartózkodás, mely 
saját elhatározásunkból ered, mely saját akara- 
tunknak műve. L. Absztinencia és Böjt. 

Önmegtermékenyítés(növ.),az autogamia foly- 
tán beálló eredményes eg^'beolvadása a két ivari 
sejtmagnak. Az Ö. rendszere ritkább és kevósbbé 
eredményes, mint az alloskarpia. L. Beporzás 
és Megtermékenyítés. 

Önműködő lövőiegyver, olyan lövófegyver, 
amelynél az elsütő-szerkezetnek újból való meg- 



feszítését, a závárzat nyitását, a kilőtt töltény 
hüvelyének kidobását, az új tölténynek beadago- 
lását a csőbe és a závárzat csukását az előző 
lövés okozta visszalökés vagy gáznj'omás, avagy 
e két hatás együttesen idézi elő. Némely önmű- 
ködő fegyvernél (golyószóró v. géppuska stb.) az 
elsütés is önmiiködően történik. A legújabb 
(Fromrner-íéXQ) elmélet az önműködő fegyvere- 
ket 2 főcsoportba osztályozza, aszerint amint a 
visszalökés vagy pedig a gáznyomás működteti 
azokat. A visszalökés a lövőfegy\'^ereknél a súly- 
pont megtartásának fizikai törvényén alapul. A lö- 
vőfegyver csövéből nagy gyorsasággal kirepülő 
lövedék révén megbolygatott súlypontnak helyre- 
állítási igyekezete folytán maga a fegyver is — n 
lövedék és a fegyver súlyainak fordított arányú 
gyorsaságával — visszafelé szökik, A tisztán 
visszalökés által működtetett fegyvereknek 
mozgó csövük van, ül. ezeknél a závárzattal 
együtt a cső is hátramozog a lövés folytán. B 
fajtából azok a legtökéletesebbek, melyeknél a 
cső a závárzattal együtt, változatlan kapcsolat- 
ban, a taljes závárzati utat megfutja, — mert ezek- 
nél a viszonylag nagy tömegeknek megindítása 
és hosszú úton át mozgásbantartása a vissza- 
lökést úgyszólván teljesen felemészti, amiáltal 
nincsenek a szerkezetben sem ütődések, sem 
számbavehető elhasználódások. Ez az ú. n. hosszú 
visszafutásos rendszer azt az előnyt is nyújtja, 
hogy a lőporgázoknak minden energiáját a löve- 
dék kiröpítésére szolgáltatja (leghatásosabb és 
legpontosabb lövés 1), továbbá, hogy a závárzat 
nyitása csak akkor történik, amikor a cső már 
minden belső túlnyomástól mentes. Ennek a rend- 
szernek legtisztább képviselői a Frommer-féle 
önműködő pisztolyok (Frommer -pisztoly, From- 
mer-Baby és Fromr.ier-Stop pisztolyok; szer- 
kezetük ismertetését 1. alább) és puskák. Ide soro- 
landó a világháborúban nagy szerepet játszott 
francia CJiauchat-iéle kézigolyószóró is, mely a 
hosszú visszafutásos Frommer-Yenászer után 
készült és a BroivnÍ7ig-fé\e sörétes és golyós 
vadászpuskák. A visszalökés által működtetett 
Ö.-ekhez — amelyeknél a cső a závárzattal együtt 
csak aránylag rövid visszafutást végez, míg a 
további visszafutást az első visszaf utási periódus- 
ból nyert eleven erő révén a závárzat egyedül 
végzi, — tartoznak az 1895. évi mintájú í[ann- 
liclier, az 1897. évi Mauser, a Borchard-téle, a 
BorcJmrd-Luger-féle (Parabellum), SiBrowning- 
Colt amerikai hadseregpisztoly, a Maxim-féle 
gépfegyver eredeti formájában stb. Tisztán vissza- 
lökés által működtetett fegyvereknek az az elő- 
nyük, hogy merev, tehát föltétlenül megbízható 
eh-eteszelósük van, mely csak azután szűnik meg, 
amiután a lövedék a csövet már elhagyta. Ennek 
folytán az ilyen szerkezetű Ö.-eknek használata a 
legbiztosabb. 

A tisztán gáznyomás által működtetett önmű- 
ködő lövőfegyvereknek hajtóerejét a töltény el- 
sütésekor keletkező magas feszültségű lőpor- 
gázok nyújtják, melyek a töltényhüveljTe minden 
irányban hatnak és előrefelé való hatásuk által 
a lövedéket röpítik ki a csövön. Az ily fegyverek 
helytálló csévél készülnek és závárzatuk három- 
féle szerkezeti módon nylük. Legegyszerűbb ée 



Önműködő lövöfegyver 



26 



Önműködő lövőfegyver 



legiemeretesebb alakjuk az, amelynél a lövéskor 
keletkező lőporgázoknak nyomása a töltény- 
hüvelyt visszaszorítja és eképpen a rugón yomás 
által a cső végéhez támasztott závárzatot is hátra- 
löki. Az ilyen fegyvereknek természetesen nincsen 
merev elzárásuk. Ezeknél csupán a závárzat 
t<jmegének tehetetlensége és a rúgónyomás adják 
a tölténynek hátulról való megtámasztását 
lövés közben. Ha helyesen van megszerkesztve, 
aránylag csekély gáznyomású pisztolytöltények 
számára az ilyen závárzat is tökéleteset nyújthat. 
Ehhez a csoporthoz tartoznak a 9, 7 65 és 635 
mm. ürméretíí Browning-, továbbá a legújabb 
tipusú jPromme>'-pisztolyok, a gépfegyverek közül 
a Schwarzlose és Skoda rendszerűek. 

A gáznyomás úXtal működtetett Ö.-ek második 
válfajánál az ugyancsak helytálló cső, valamely 
részén, egy mellékcsőbe torkoló harántfurattal 
van ellátva, amelyen, mikor a kilőtt lövedék a 
harántfuraton már elhaladt, a lövedéket a csőből 
kiröpítő gáznyomásnak egy része elvezető dik és 
arra szolgál, hogy valamely közbeiktatott elem 
révén a závárzatot felnyissa. Ezeknél a fegyve- 
reknél rendszerint a závárzat el van ugyan re- 
teszelve, ám nyitása már megkezdődik, mielőtt 
még a lövedék a csövet elhagyta volna ; ezeknek 
az elzárása tehát nem nevezhető tökéletesnek. Ide 
sorolandók a Colt-, Lewis- éaHotchkiss-íé\e gép- 
fegyverek, valamint a francia hadseregben hasz- 
nálatos 1907. mintájú és P«ífmwíC-gópfegyver, a 
juexikói Mondragon-^usksL stb. 

A harmadik fajta gáznyomás által működte- 
tett Ö.-nél a helytálló cső előtt a lövedék átmérő- 
jénél nagyobb szájnyílással biró gázgyüjtőkamra 
van alkalmazva, mely a kilőtt lövedék után ömlő, 
nagyfeszültségű lőpor- gázt pillanatnyilag fel- 
fogja és ezalatt közvetetlenül vagy valamely 
közbeiktatott elem révén a závárzatot 
működteti (Bang, Frommer). Efajta, 
gáznyomással működtetett fegyvere- 
ket tökéletes elzárással is lehet szer- 
keszteni ós ez a szerkezeti elv azokban 
az esetekben, amikor elrendezési okokból kifolyó- 
lag mozgó cső nem alkalmazható, előnyös kiképzé- 
seket tesz lehetővé. A visszalökés és a gáznyomás 
együttes hatása által működtetett Ö.-ék jellegze- 
tes példája a mai Maxim-féle gépfegyver, melyet 
eredetileg csupán visszalökés működtetett, leg- 
újabb kiviteli alakjában, melyet, mivel az újabb 
gyérfüstű, kis öbméretü töltények adta vissza- 
lökés nem volt elegendő, gázfogó hüvellyel láttak 
el, úgy, hogy a mozgó cső megindítását a vissza- 
lökés kezdeményezi, de azután, amikor a lövedék 
a csövet elhagyta, a gázfogóban felgyülemlett 
gáz nyomása segíti teljesen visszatolni a vissza- 
lökés által megindított csövet, illetőleg závárza- 
tot. A visszalökés és gáznyomás kombinációja né- 
mely pisztolyfajtánál is található, ott, ahol a cső és 
a závárzat közötti viszonylagos helyzet a lövés 
elsülésekor megváltozik azáltal, hogy a cső és a 
závárzat között csupán valamely ruganyos, avagy 
e két alkatrészt a lövés pillanatától fogva nem 
mereven egybekötő, hanem a gáznyomás folytán 
kitérő kapcsolás van elrendezve. Ilyen pl. a 
Both-féle és a Revelli-Yej\ás7.evú (olasz) hadseregi 
pisztoly. 



A teljesség kedvéért felemlítjük még, hogy a 
visszalökést — helytálló csövű fegyvereknél — 
olyképpen is megkísérlették felhasználni, hogy 
a fegyver závárzatát valamely, a fegyver helyt- 
álló részén elmozdulható tömeg tehetetlenségé- 
vel nyitják, úgy, hogy a visszalökés folytán hát- 
raszökő fegyver ezen elmozdulható, de tehetet- 
lenségénél fogva a visszalökés alatt is helytálló 
tömeg révén — megfelelő kormányzóelemek se- 




gítségével — felnyí- 
lik. Az üyenfajta ön- 
működő fegyverek 
sorába tartozik a 
Sjögren-féle puska és Mauser 
kísérleti fegyverei. 

Utóbbi időben lövegeket 
(ágyilkat) is készítenek vissza- 
lökés által való önműködéssel ; 
ezek azonban rendesen csak 
félig önmüködöek, amennyiben 
az elsütés, sőt sok esetben a 
závárzatnak becsukása is kéz- 
zel való beavatkozást igényel. Önmagától érte- 
tődik, hogy félig önműködő puska- és pisztoly- 
szerkezetek is ismeretesek. 

Álljon itt még az Ö.- éknél oly fontos merev el- 
ret eszelésnek Aeűniciójek Frommer {izerhit : Merev 
elreteszeléa alatt értjük valamely lövőfegyvernél 
a cső és a závárzat közötti olyan összekapcsolást, 
melynél a csőnek és a závárzatnak a lövés előtti 
viszonylagos helyzete teljesen változatlanul meg- 



1. ábra. 

Frommer-pisztoly 

metszetben. 




2. ábra. 

Frommer-pisztoly 

metszetben. 



marad a lövés alatt is 
legalább addig, míg a 
lövedék a csövet el 
nem hagyta. 

Az önműködő fegy- 
verek közül nálunk n 
legelterjedtebb és a 
világpiacon is az első 

sorban áll a budapesti Fegyvergyár által készített 
Frommer-pisztoly {7 -eomm.-es öbmérettel), mely 
a m. kir. csendőrség, az államrendőrség, a határ- 
rendőrség, az állami és községi erdészet, a posta- 
és távírda és számos bel- és külföldi állami hatóság 
és intézmény rendszeresített lövöfegyvere. Tisz- 
tán a visszalökés (nem a gáznyomás) által mű- 
ködtetett 0., melynek závárzata egyenesben mű- 
ködő és elforduló zárófejjel ellátott záróhenger- 



önműködő lövöfegyver 



27 



Önműködő vízszóróberendezés 



böl áll; a zárófejnek középpontosan (egymás- 
tól 120° alatt) elrendezett liárom zárószemölcse 
Tan. A závárzat, mely az egész visszamozgás 



■^ 




alatt a csövei me- 
reven el van rete- 
szelve, csak ak- 
kor nyűhat, ha a 
lövedék a csövet 
iriár elhagyta, ül. amikor 
már semmiféle nyomás sin- 
tísen a zárófejen. Ha a 
visszalökés a csövet závár- 
zatostnl a leghátsó helyze- 
tébe tolta, úgy ebben az 
állásában a H rugós emel- 
tyíl (1. az 1. öfrrá? J belekap- 
csolódik a závárzatba ós azt 
hátulsó helyzetében rögzíti. A visszalökés meg- 
szűntével a cső— rugójának hatása alatt — eredeti 
helyzetébe visszatér, a závárzatot nyitja és egy- 
ben a kilőtt hüvelyt kilöki. Ha a cső eredeti hely- 



3. ábra. 

Prommer -pisztoly 

nézetben. 




■*. ibra. Prommer-Baby pisztoly metszetben. 

zetébe visszatért, a H emeltyílt a závárzatból 
kinyomja ; ekkor a závárzat, rugójának hatása 
alatt, előrecsappan, új töltényt tol a töltényűrbe 
és elreteszelődik a csővel, épp úgy, mint az egyé- 




niben működ- 
tetendő závár- 
aatu katonai puskák, pl. had- 
seregünk legújabb ismétlő- 
puskája. Az 1. ábra a From- 
nier - pisztolyt metszetben 
tünteti föl. (Az alulról betol- 
ható tölténytár, az önmű- 
ködő biztosító és — ha a töl- 
ténytár üres — a závárzatot 
megakasztó emeltyű nincsen 
berajzolva) ; a 3. ábra ugyancsak metszet, betolt 
tölténytárral, beszerelt biztosítóval és a fegyvert 
nyitott helyzetében tartó megakasztó-emeltyűvel. 
A S. ábra a i^ro7/i7)?c^r-pisztoly nézete. 



5. ábra. Frommer- 
Stop pisztoly met- 
szetben 



A Frommer-pisztolynak újabb válfajai : a 
Frommer-Baby és FrommerStop pisztolyok, 
melyek szerkezeti elve ugyanaz, mint az imént 
ismertetett Frommer-pisztolyé, tehát závárzatuk 
tökéletessége és megbízhatósága is ugyanolyan. 
Mind a két pisztoly 7-65 és 9 mm.-es öbmérettel 
készül és míg a Frommer-Baby pisztoly (a 4. 
ábra tölténytár nélkül mutatja) igen kis alakjá- 
nál és súlyánál fogva (kb. 4;00 g.) akár a mellény- 
zsebben is hordható, addig a FrommerStop pisz- 
toly (5. áb'a) a legújabb és egyúttal legtökéle- 
tesebb katonai marok-lövöfegyver, noha súlya 
csupán kb. 580 gramm. Ez a fegyver a világ- 
háborúban a magyar-osztrák, a német, a bolgár 
és a török hadseregben sok százezer példányban 
szerepelt. 

A Frommer-télQ önműködő puska és karabély 
ugyanolyan, illetve hasonló szerkezeti alapon ké- 
szülnek, mint az imént leírt i'^romwer- pisztolyok. 

Az önműködő pisztolyoknak legújabb ós a 6*35 
mm.-es öbméret szemmeltartásával legtökélete- 
sebb reprezentánsa az 1922. évi mmik}i\Frommer- 
Liliput, mely egyúttal a legkisebb és legkönnyebb 
mellónyzsebben hordható önműködő fegyver. 

Önműködő tűzjelzők az olyan jelzőberen- 
dezések, amelyeknél az elektromos áram megsza- 
kítása vagy bekapcsolása oly szerkezeti résztől 
tétetik függővé, amely rész a hő avagy tűz be- 
hatása alatt megolvadván, elégvén vagy kiter- 
jedvén, kontaktust létesít vagy megszüntet. A 
Smnens-féle pl. egy higanyoszlop kiterjedését 
használja fel e célra ; a Schöppe-félénél pedig egy 
tetszés szerinti hőfokra szabályozható érzékeny 
rúgólap zárja az áramot. A jelzéssel kapcsolatban 
néha még az önműködő vízszóróberendezés mű- 
ködésbe hozatala is jár, ugyancsak elektromos 
úton. 

Önműködő vasúti kapcsoló az európai kon- 
tinensen még nincs alkalmazásban, míg az észak- 
amerikai Egyesült-Államokban igen elterjedt. 
Több száz erre vonatkozó szabadalom, illetve 
szerkezet van, de abszolút megbízható és min- 
den tekintetben megfelelő még nem akadt. Ezért 
a középeurópai vasutaknál ez a kérdés még 
mindig csak tanulmányozás stádiumában van. 
L. még Kapcsolás. 

Önműködő vizszóróberendezés (Sprinkler) 
célja gyárak, malmok, színpadok tűzoltó beren- 
dezését kiegészíteni az esetre, ha a tűz nagy mór- 
veket öltött és vízbe fojtandó. Áll pedig a meg- 
védendő terület vagy tárgy felett elvezetett cső- 
hálózatból, melyet egyrészt szivattyú és tartány 
útján vízzel táplálnak, másrészt pedig minden 
2—3 m. távolságban át van lyukasztva és víz- 
szóróval felszerelve. Ez a szóró egy tányérral ki- 
egészített, könnyen (40—60-100 C'-nál) kiolvadó 
fémlemezke, amely, ha kengyelére leesett, a reá 
hulló vizet eső alakjában 6 m. körzetre szétfröcs- 
csenti. A csőhálózat vagy állandóan vízzel, vagy 
komprimált levegővel telt ; utóbbi esetben a le- 
vegő kiáramlása folytán nyílik a vízcső elzáró - 
szelepe. A víz indulását egyúttal jelzőharang is 
jelzi. B berendezés előnye, hogy emberek által 
észre nem vett tüzet is azonnal olt és a környeze- 
tet is locsolja, a tüzet tehát lokalizálja ; hátránya 
ellenben, hogy ott is eláztat mindent, ahol más- 



Önostorozók — 28 

különben arra szükség nincs. A biztosító társula- 
tok ily berendezésre 25— 70 Vo engedményt adnak. 

Önostorozók, 1. Flagellánsok. 

Önrendelkezés hiánya, 1. Irregularitas. 

Önrendelkezési jog, a világháborúban és utána 
sokat emlegetett az a joga a népeknek, amely 
szerint sorsukról maguk határozhassanak, pi. 
maguk döntsenek (népszavazás útján) arról, hogy 
Dielyik államhoz kivannak csatlakozni. L. Wilson 
14„ pontja. 

Önrovancsolás, 1. Rovancsolás. 

Önsegély valamely jognak az állami igazság- 
szolgáltatás mellőzésével történő önhatalmú ér- 
vényesítése. Az Ö. szabály szerint tiltott cselek- 
mény, bizonyos esetekben azonban a magánjog 
megengedi, hogy olyankor, amikor a jogosult a 
hatóság segélyét kellő időre ki nem eszközölheti, 
Ö.-lyel pótolhassa a rendelkezésére nem álló ha- 
tósági segélyt. L. még Önbif'áskodás. 

Önsegélyző szövetkezetek, 1. Szövetkezetek. 

Önsúly a szerkezet saját súlya. Híd- és épület- 
t-artók V. egyéb szerkezetek méretezésekor az Ö.-t 
is figyelembe kell venni, mert belső feszültséget 
okoz ép úgy, mint az esetleges (mozgó v. nyugvó) 
terhelés. 

Önszeretet, máskép önzés v. egoiznius (l. o.). 

Önszerződés joga. Ha a bizományost a meg- 
bízó azzal bízza meg, hogy részére tőzsdei vagy 
piaci árral bíró árúkat, váltókat vagy értékpapí- 
rokat vásároljon vagy adjon el, a bizományos a 
kereskedelmi törvény 381. §-a értelmében nem 
köteles ezeket az árúkat más személyektől bevá- 
sárolni vagy más személyeknek eladni, hanem 
jogában áll, hogy azokat a tőzsdei vagy piaci 
áron eladóként maga szolgáltassa, vagy az el- 
adandó árúkat ilyen áron vevőként megtarthassa. 
Ez az Ö. Ugyanez a joga van a szállítmáfiyozó- 
nak is a kereskedelmi törvény 389. §-a értelmé- 
ben, azaz ahelyett, hogy megbízója részére fuva- 
rost fogadna fel (fuvarozási szerződést kötne), a fu- 
varozást maga is eszközölheti. V. ö. In-sich üzlet. 

Öntés (öntészet), a technológiának az a része, 
mely a megolvasztott fémeknek v. ezek ötvé- 
nyeinek formák segítségével való alakítását tár- 
gyalja. Az Ö.-re alkalmas fémek között legelső 
helyen áll a nyers- v. öntött vas, hígfolyó voltíi, 
olcsósága, az öntvény keménysége, súríísége és 
szívóssága miatt. Melléje sorakoznak az ón, cink, 
ólom, antimon, nikkel, acél, alumínium, ezüst, 
arany és a réz ötvényei. Az öntvény negatív má- 
sát, az ú. n. formát a formázó anyagból készítik. 
Ijegfontosabb formázó anyag a homok, melyet 
ha sovány, agyaggal kevernek, hogy plasztiku- 
sabb legyen, ha kövér, soványabb homokkal vagy 
szénpoiTal elegj^ítik vagy kiégetik és megórhk. 
A durvább öntvények formahomokjához mindig 
kevernek faszénport, hogy a fonna elég lyuka- 
csos legyen. A homokformák felszínét rendesen 
finoman órlött faszónporral, az agyagformákat 
pedig iszapolt grafitból vagy fahamuból készített 
lével kenik be. Azt a formahomokot, melynek 
nagyobb agyagföld-tartalma van, mxisszának ne- 
vezzük. A masszának kötő ereje nagyobb, mint 
a homoknak, csakhogy a belőle készített formák 
nem eléggé lyukacsosak. Öntés előtt a formákat 
jól megszárogatjuk. 



Öntés 



Az agyag a legképlékenyebb formázó anyag, 
csakhogy tömött, kevéssé lyukacsos és a szárítás 
következtében férőjét változtatja meg. Az agya- 
got lyukacsossá lóganajjal, tehén- ós borjuszőr- 
rel, pelyvával stb. tehetik. Ezek az anyagok a 
forma szárítársakor vagy elpárolognak, vagy el- 
égnek, apró lyukacsokat hagyván hátra, melyek 
a forma repedés nélküli összehúzódását és a ke- 
letkező gázok elillanását teszik lehetővé. Külö- 
nösen jó a lóganaj. A könnyen ömlő fémeket, 
jelesen a cinket, ónt, ólmot s ezek öt\'ényeít réz- 
vagy vasformákba, az ú. n. kokíllákba (1. o.) ön- 
tik ; ezek úgy vannak szerkesztve, hogy könnyen 
összerakhatok és szétszedhetők legj^enek. Hasz- 
nálják a gipsz- ós palaformákat is. " 

Mintáknak nevezzük azokat a testeket, melye- 
ket a formázó anyagokba beformáznak, hogy a 
leöntendő tárgy negatív alakját megkaphassák. 
A finomabb, de csak egyszer használható minta 
főképen mintaviaszból, fehér viasz, terpentm, 
faggyú vagy zsír, mínium és cinkfehér keveré- 
kéből való, hogy plasztikus, halvány vörös és puha 
legyen, a durvábbakat agyagból készítik. Az ál- 
landó (többször használható) minták készítésére 
legjobb a jól kiszárított ág- és göbmentos fa, még 
pedig a kemény fa a díszítmónyes, a puha fa az 
egyszerű minták készítésére. A minták összeáUí- 
tásakor különös gond fordítandó az egyes dara- 
bok rostszálainak oly kombhiált, egymást keresz- 
tező elhelyezésére, hogy a minta meg ne vetemed- 
hessek. A famintákon kívül használnak réz-, 
(iínk-, ÓU-, ólom- és antimon-ötv^ény ékből készített 
fémmintákat is. 

A minta mindig nagyobb legyen annál, mint 
amekkorára az öntendő tárgyat készíteni akar- 
ják, mert a fémek cseppfolyós halmazállapotuk- 
ban nagyobb helyet foglalnak el, mint szilárd 
halmazállapotukban. Ez a zsugorodás : 

öntött vasnál tís ~ «S á-tlag ^fQ, 
sárgaréznél ^V ~ h « ?V-e, 
harangbronznál — — « ^^^-a, 
szoborbronznál y}^ — >^ « j^í^-&, 
ágyubronznál ~ — « y|^-a, 
cinknél gV ~ 'h " gV'^^ 

ólomnál t^? — A « ir^. 

ónnál rb — T-k « tÍt-© 

a hosszúságnak. 

A fémekmegolvasztására leginkább fát, szenet, 
kokszot, gázt s néha petróleumot is használnak. 
A fát, barnaszenet, kőszenet, gázt és a folyékony 
tüzelőt lángállókban vagy lángkemencókben, a 
kokszot aknás és tégelykemencékben értékesítik. 
A lángálló oly olvasztó-kemence, melynek tűz- 
fészkét és olvasztóterét az ú. n. tűzpart választja 
el s a tűzfészekből felszálló égéstermékek a tüz- 
parton átcsapva, az olvasztótér felett vonulnak 
el s végre a kéménybe áradnak. A tűzfészket ós 
munkateret a célnak megfelelő boltozattal fedik 
be. VLogy a láng jobban érje a fémet, a boltozatot 
lefelé görbítik, azonban Siemens kimutatta, hogy 
a magas boltozat jobb, mert az égést nem gá- 
tolja (a szabad lángolás elmélete). Az aknás ke- 
mence rendesen hengeralakú, melybe a fémet é« 
a tüzelőszert (kokszot vagy faszenet) változó ré- 
tegekben halmozzák fel s a tüzet fúvókkal szít- 
ják. A tégelykemence láng- v. aknás kemonoo 



Öntés 



29 



Ontöttárulc 



lehet, melyben a fémet tűzálló edénybe, az ú. n. 
tégelybe rakva olvasztják meg. A vasat lángál- 
lókban vagy aknás kemencében, a bronzot, ónt, 
einket és britanniafémet tégelykemencében ol- 
vasztják meg. 

Újabban használják a villamos olvasztókemen- 
öét is ; ez rendesen vályú- vagy aknaalakú edény, 
melybe a pozitiv és negatív elektróda nyúlik ; sok- 
szor az edényt vasból készítik s ez alkotja az 
egyik elektródát. A két elektróda közt áthaladó 
áram megolvasztja a fémet. 

A megömlött fémet a fonnázóanyagból alakí- 
tott formába öntik. A formát, amint említettük, a 
minta segítségével készítik el, ezt a munkát ne- 
vezzük formázásnak. A formának arra a helyére, 
melyet fémmel kiönteni nem akarnak, teszik az 
ú. n. magot, mely jobbára formázóanyagból ké- 
szül és alakja megfelel a készítendő öntvény üre- 
gének. 

A nyilt talajformázás a formázásnak az a 
módja, midőn a mintát a talaj homokjába formáz- 
zák be ós a nyitott ürt öntik ki fémmel. A fedett 
talajformázás az előzőhöz teljesen hasonló, csak 
» u foiTna tirét fedik be formaszekrénynyel. 

Szekrényekbe formázzák mmdazokat a tárgya- 
kat, melyek két v. több darabból valók és dísze- 
sebb felszínük gondosabb munkát kivan. Ez a 
munka nagyjában a következő fogásokból áll. A két 
részből való minta csap nélküli felét ráfektetik 
a formázó-deszkára és ezután beborítják a felül- 
alul nyilt s a tárgy alakjához igazodó formaszek- 
rénnyel. Ennek megtörténte után a mintát be- 
porozzák és befedik ílnom homokkal, melyre 
durvább homokot lapátolnak s aztán vasfejű fa- 
darabbal megtömködik. Megtömés után a feles- 
leges homokot vasvonalzóval lesúrolják és a 
szeki'ény felső részére deszkát tesznek. Most az 
alsó és felső deszkát megfogva, a szekrényt meg- 
fordítják, az előbb alul levő minta-deszkát félre- 
teszik és a mintára ráillesztik annak másik 
(csapos) felét, a fomiaszekrényre pedig annak 
(csapos) párját. Most szénporral vagy boszorkány- 
liszttel beporozzák a forma és minta szabad ré- 
szeit és a már leírt módon megtöltik homokkal 
a formaszekrény másik felét is. Ha ez megtör- 
tént, a formaszekrényeket kalapácscsal megvere- 
getik és a felsőt az alsóról leemelik, azután a 
mintákat távolítjtlk el a homokból, mely célból 
annak szóleit vízzel megnedvesítik, mert ekkor 
könnyebben csúszhat ki a homokból. A minta el- 
távolítása után a hibás részeket a formdzószer- 
számokkal kiigazítják s a beöntő nyílásokat ki- 
vágják, ha ilyeneknek megfelelő csapok a min- 
tán nem volnának. 

Újabban a kurrens tárgyak készítésére for- 
mázógépeket is használnak. A munkát formázó- 
lapokkcd is gyorsíthatják, melyeken a minta 
egyik fele a lap egyik, másik fele a másik olda- 
lán van s a lapot a két szeki'ény közé helyezve 
lármázzák be annak felszínéből kiemelkedő ré- 
szeit. Abban az esetben, ha a homok megsértése 
uélkül nem lehetne a formaszekrényt a mintáról 
leemelni, a megfelelő helyre kövérebb homokból 
készített magdarabot tesznek. Ha két magdarab 
egymást érintené, az érintkező helyeket izolálják. 
Az így beborított mintát finom faszénporral bepo- 



rozzák és ezután megfelelő nagyságú formaszek- 
rénybe befonnázzák. A beformázás után a felső 
szekrényt leveszik az alsóról és ezután az egyes 
magdarabokat a mintáról leszedve átrakják a 
forma megfelelő részébe, végül kiveszik a min- 
tát és a magdaraboknak szegekkel történt meg- 
erősítése után a két szekrényt újra összeülesztik. 
Sokszor kellően alakított formaszekrénnyel ós 
megfelelően szétvágott mintával a drága mag- 
formázás megtakarítható. 

A sablonformázás célja nagyobb méretű for- 
máknak drága minták nélküli elkészítése. A sab- 
lonformázáshoz különösen alkalmasak a forgás- 
felületek. Nagyobb tárgyak bef onnázására külön 
sablontartót használnak. A készítendő tárgy alak- 
ját fából kivágják és merőlegesen álló oszlop kö- 
rül forgatva, a homokot kialakítják. A sablon- 
formázás az agyagformák készítésében is fontos. 
A formázás különleges módja a viaszformázás y 
mely abból áll, hogy az öntendő tárgy mását 
\'iaszból kimintázzák és agyagba beformázzák, 
mii'e az agyagot kiégetik, hogy belőle a viasz 
kiolvadjon. A viasz helyén maradt ür alkotja a 
formát. így készítik a harangok díszítményeinek 
részleteit, valamint a kisebb szobrokat s általá- 
ban azokat a bronzzal vagy más fémmel kiön- 
tendő foi-mákat, melyek igen nehéz megformá- 
zást kívánnak. 

Bárhogyan készítsék is a formát, fontos aar, 
hogy a fém beöntésére megfelelő nyílás legyen, 
melyet oly nagyra kell szabni, hogy a zsugorodó 
fém még olvadt fémet szívhasson le, mert külön- 
ben az öntvény lyukacsos lesz. A formának ezt a 
részét beöntö tölcsérnek és az ennek helyén kelet- 
kező meddő fémdarabot vendégfejnek (elveszett 
fejnek) nevezik. A gázok eltávolítása céljából lég- 
vezető csatornákat, ú. n. légsípokat is kell hagyni. 
Ö.-kor a fonnaszekrényeket súllyal kell meg- 
terhelni, hogy a fém nyomása fel ne emelje a 
felső szekrényt. 

Ö. után a tárgyat ^ formából kiveszik és az 
öntelékektől (vendégfej, a szekrények összeillesz- 
tésénél keletkező ú. n, varratok) és rátapadt ho- 
moktól megtisztítják, mely célra vésőket, drót- 
keféket és homokfúvókat használnak. Ezután kö- 
vetkezik a befestés, finomvésés v. a felszíni meg- 
munkálás egyéb.módja. L. még Ónöntés, 

Öntészet, 1. Öntés. 

Öntöjegyzék, az a jegyzék, amely a szedéshez- 
szükséges betűknek egymáshoz való mennyiségi 
viszonyát mutatja, hogy pl. 100.000 folyó betűben- 
mennyi a, b, c, d, stb. betűnek kell lennie. Az Ö. 
egyes betiünek mennyisége teimészetesen a nyel- 
vek szerint változó. 

Öntömunkások láza (ném. Gelbgiesserkrank- 
heit, ang. brass-founders-aque), rövid ideig tartó, 
néha visszatérő magas, rázóhideggel járó lázas 
állapot, melyet az öntésnél belehelt cinkgózök 
okoznak. 

Öntő ón, 1. Onötvények. 

Öntőpalack, 1. lömöntés. 

Öntött acél, 1. Vas. 

Öntött agyagáruk, 1. Agyagípar. 

Öntöttárjik, a fémekből öntés útján készített 
gyártmányuk. Vannak Ö. vasból, bronzból, sárgar 
rézből, cinkből stb. 



öntött boltozat 



30 - 



Öntudat 



Öntött boltozat származik, midőn a boltozatot 
(1. o.) nem téglából v. kövekből, hanem a deszká- 
zatból készített teljes állványozás — némely 
esetben kettős állványozás — segítségével liígan 
folyó V. csömöszölt betonból egy darabban (mono- 
lith-szerkezet) állítjuk elő. 

Öntött falazat. Ilyen pl. a deszkák közé csö- 
möszölt betonfalazat. Régente a vastag falak 
kiilső és belső színét rendes téglafalazatból készí- 
tették, a közbülesö üreget pedig vakolattal ke- 
vert kőtörmelékkel öntötték ki. 

Öntött gyertya, 1. Gyertya. 

Öntött házak, betonból csömöszölt. kisebb épü- 
letek, barakkok, melyek főleg Amerikában ké- 
szülnek Edison szabadalma alapján. Számos hát- 
rányuk mellett javukra írható, hogy gyorsan és 
olcsón készíthetők. 

Öntött tuskó, 1. Ingót. 

Öntött vas, 1. Vas. 

Öntőt tvascsö, 1. Gsö. 

Öntözés, a mezőgazdasági termelés egyik ki- 
váló eszköze. Vízben szegény és terméketlen ta- 
lajok megjavítására szolgál, amennyiben az Ö. a 
növényeknek kellő nedvességet és ti'ágyahatásu 
iszapot szolgáltat. Mentől több növényi tápláló 
anyagot tartalpiaz a víz és mentől langyosabb, 
annál jobb az Ö.-re. A forrásvizek hidegek és táp- 
lálóanyagokban szegények, ilyen az erdei patakok 
vize is, mely már a mohok, levelek között meg- 
azűrődött. Legjobb a városokon, községeken ke- 
resztülfolyó folyók vize,amely sok trágyázó anya- 
got hord magával. Nem jók a tőzegvágásokból, 
posványokból származó és a vegyi gyárak szenny- 
vizét, bánya- és zúzómüvek iszapját hordozó vizek. 
Az Ö.-nek, mint a leghatásosabb talajjavításnak 
nyomai feltalálhatók a legrégibb népeknél, A kö- 
zépkorban Felsö-Olaszországnak már vannak ön- 
tözőterületei s híresek a XI. sz.-beli Chiara valle 
monostor öntözött rétjei. Angliából indult ki az 
a terv, hogy a gazdaságokban a majorból föld- 
alatti csöveken vezessék vagy gépekkel nyomas- 
sák ki a hlg trágyalevet a földre. Németországban 
1750. már hátasrendszerü öntözőrétet említenek 
Siegenben. A XIX sz. második fele fejlesztette ki 
mindenütt a talajjavitási kulturteehnikát. Nagy 
öntözőmúvek a jelenkorban a Nílusnak duzzasztó- 
művei Assuannál, melyekből 4^0.000 hektárra jut 
öntözővíz Egyiptomban. A kisázsiai Konia síkságon 
60.000 ha. gabonatalaj kerül öntözés alá. Legna- 
gyobb szabású a mezopotámiai Ö. terve, mely az 
Eufrátesz és Tigris vizeivel mintegy 2,800.000 ha. t 
vonna Ö. alá. Óriási berendezésű müvek vannak az 
Ö. céljaira Amerikában és Ausztráliában. A Path- 
finder-völgyzárlat 1200 millió, a Shoshon -zárlat 
pedig 562 millió köbméter vizet fog fel, mindkettő 
Wyoming államban, Észak-Amerika. A berlini 
öntözömüvek (Rioselfelder) a városi csatornavizek 
felhasználásával 17.565 ha.-ra terjednek ki. Men- 
től melegebb és szárazabb valahol az éghajlat, 
annál nagyobb jelentősége van az Ö.-nek. A rétek 
öntözéséhez a vizet a folyóból vagy csatornán ter- 
mészetes eséssel vezetik, vagy mesterségesen, gé- 
pekkel emelik ki. Az Ö.-nek több módja ismeretes, 
melyek közül nevezetesebbek : az árasztó Ö., kö- 
zel sík területen, midőn a víz a területet a legmé- 
lyebb ponton kezdi elönteni; csörgedeztető Ö., 



lejtős területen, midőn a víz a terület vlzszintea 
rétegvonalai szerint vezetett árkocskákból csor- 
dul ki ; a hátas Ö., midőn a területnek nincs jelen- 
tékeny esése s ezért mesterséges hátakat létesí- 
tenek, melyeknek gerincén vezetett csatornákból 
csordul ki a víz.Mínden esetben szükséges a terület 
legmélyebb helyén lecsapolóárkokat, csatorná- 
kat létesíteni, melyek a fölösleges vizet elvezetik. 
Yégül a, permetező Ö., mely esőszerűen csövekből 
ömleszti a vizet. V. ö. Kvassay Jenő, Mezőgaz- 
dasági vízmütan (1879); u. a. Rótművelós (1877) ; 
Károly, Rét- és legelőművelés (1905) ; Dorner 
Béla, Kaszáló- és legelőjavítás (1912) ; Hojfmann 
Ferenc, Földhasznosítás, öntözés és telepítés 
az Egyesült- Államokban (1914). 

Öntözködés, ügyszólván Burópaszerte elter- 
jedt húsvéti szokás, mely abból áll, hogy a falu 
legényei leöntik, vízbe fürösztik, sőt kútba merí- 
tik a leányokat, kik ezt húsvéti tojás ajándéko- 
zásával viszonozzák. Némely helyütt azonban ezt 
az Aprószentekkor szokásos virgácsoláshoz ha- 
sonló eljárás pótolja, mely megvan a németek- 
nél s némely szláv népnél is. Az Ö. keresz- 
tény szellemű népies magyarázata az az apokrif 
legenda, mely szerint a Krisztus feltámadása 
hírére egybesereglett néptömeg3t a farizeusok 
vízzel öntözték le s így oszlatták széjjel. Ennél 
sokkal elfogadhatóbb magyarázat az, hogy a 
régi keresztény egyházban dívó húsvéti keresz- 
telés emléke él e különben pogány eredetű szo- 
kásban. A vízzel leöntós v. fürösztés ugyanis az 
áldozatok bemutatását megelőző szertartás volfc; 
célja az áldozati lénynek v. tárgynak megtisztí- 
tása volt. A magyar nép körében is nagyon el- 
terjedt szokáshoz a népköltés egyik ága fűződik, 
az ú. u. öntöző-versek, melyekből a Folklóré 
Fellows (1. 0.) kéziratos gyűjteményei szép szám- 
mal rendelkeznek. V. ö. A. Hermann, Der volks- 
tümliche Kalenderglaube in üngarn (Zeitschrift 
des Vereins für Volkskunde, 1894) ; Moldován, 
A magyarországi oláhok ; Héső Ensel Sándor, 
Magyarországi népszokások (1867) ; Éeichardt, 
Die deutscheu Feste (1911). 

Öntözőcsatorna, 1. Öntözés. 

Öntudat a. m. eszmélet, annak a tudata, hogy 
én én vagyok; tudat ugyanis az az ősténye a 
lelki életnek, melynél fogva általában lelki élet- 
ről lehet szó, az a tény, hogy tudok (érzek, aka- 
rok) valamit, hogy tudomásom van valamiről. 
Ezt az őstényt nem lehet elemeki'e bontani, mert 
abszolút egyszerű ; nem lehet más hasonló té- 
nyekkel összehasonlítani, mert egyetlen a maga 
nemében, csak rá lehet mutatni, mint minden 
őstényre, legfölebb le- v. körülírhatjuk. A tudat- 
nak az a jellemző sajátossága, hogy valaki (egy 
Én) tud valamit ; a legegyszerűbb érzetben (kék, 
édes, fázom stb.) benne van az a két sark : én lá- 
tom a kéket, érzem az édeset, érzem a hide- 
get ; a legegyszerűbb érzetben benne van a szub- 
jektum és objektum (alany és tárgy), úgy hogy 
mondhatni, tudat : az a sajátos egysége alanynak 
és tárgynak, melyet mindenki saját tapasztalatá- 
ból oly jól ismer. De habár minden tudatnak ez 
a két sarka elválhatatlan egymástól, mégis majd 
az egyik, majd a másik nyomulhat előtérbe ; né- 
melykor tudatom tárgya oly erős, hogj^ magam- 



önt udatlanság 



31 



Ördög 



rol egeBzeu megfeledliezem, ilyenkor moudjuk : 
egészen elmerülök a tárgyban, csupa szem, fül va- 
gyok stb. Máskor inkább magamat érzem, magam 
leszek tudatom tárgya, a tudat tudata keletkezik 
s ez neveztetik Ö.-nak. Az Ö.-ban a tudat maga 
válik a tudat tárgyává (1. Eszmélet). Minthogy pe- 
dig tudatom tárgyai folyton változhatnak és vál- 
toznak is, mig a tudottnak a tudóra való vonatko- 
zása, a tudatnak a tudata a lelkileg egészséges 
embernél mindig ugyanaz marad : az öntudatot, 
vagyis az Ént állandónak, egységesnek, maga- 
magával azonosnak tekintjük. Az Ö. fogalma a 
lélektan egyik legbonyolultabb tárgya ; az egyé- 
mség, a szabadság, a lélek fogalma összefüggnek 
vele. Különösen fontosak Kantnak, aki az Ö.-ot 
transzcendentális appercepciónak nevezi, a Tiszta 
ész kritikájában erre vonatkozó fejtegetései. 
Lelki betegségek alkalmával az Ö. megzavarod- 
hatik, belső életünknek az öntudat folytonossá- 
gán alapuló összefüggése megszakad, másnak 
képzeljük magunkat, mint akik vagyunk (double 
conscience, kettős öntudat, öntudat megoszlása), 
ami eléggé mutatja, hogy az Ö. a lelki élet mecha- 
nizmusán alapuló és ezzel együtt múlékony életje- 
lenség. Ugyanarra mutat az az alaptény, hogy 
az álomban is az Ö. egészen v. majdnem egészen 
megszűnik (ködös öntudat), ellenben tudatunk sok 
mindenféléről lehet, sőt tudatunk ilyenkor produk- 
tív is lehet és képzeteknek igen sajátos kapcsola- 
tait hozhatja létre. A magyarban Ö. annyi is mint 
önérzet, aki saját becsét érzi ós másokkal is érez- 
teti. 

Öntndatlanság. Az eszmélet hiánya. Rendesen 
a gondolkodó és cselekvő képesség teljes hiányát 
értik alatta, pl. ájulás, narkózis stb. alatt. 

Öntvény, J. Ö)ités. 

Önvédelem, a támadásnak birói segély igénybe- 
vétele nélkül, önerővel elhárítása, 1. Jogos vé- 
delem. 

Önzés V. önszeretet, 1. Egoizmtis. 

Ör (többesszám : öre), svéd váltópénz, a svéd 
koronának */ioo része. 

ör (Ewrii), a magyarban eredetileg rabszolgát 
jelentett, melyet csak azután szorított ki a közhasz- 
nálatból a szláv szolga szó. 1092-ben Szt. László 
meghagyta, hogy « akinél a Carchas - bírónak 
András király s Béla herceg idejében történt oda- 
ítéléséből valamely város- vagy falubeli találta- 
tik azok közül, akiket öröknek vagyis rabszolgák- 
nak neveznek, azt a Nagyboldogasszony napjára 
a királynál bemutassa ; aki az ilyet letartóztatja 
kétszeresen űzeti meg birságát ; aki pedig hozzá 
való jogát be akarja bizonyítani, a mondott napon 
jelenjék meg s bizonyítsa be». De 1093. őröknek 
nevezik a határszélekre vigyázókat is (Custodes 
coníiniorum, qui vulgo ewrii vocantur) ; 1246. a 
hadsereg biztosító (elő- ós utó-) csapatát is ekként 
hívták (Custodes exercituum, qui vulgo Bur di- 
cuntur). Őrnek hívták 1272 óta a kémek földét 
(terra speculatorum) sí 327. őrnagyságnak a ké- 
mek kapitányait. — Ór, a katonaságnál, 1. Őr- 
szolgálat. — ör, a, vasútnál, 1. Pályaőr. — orrke- 
rék abroncsra kötött csúcsos gyékény úszó, amely- 
lyel az elsülyesztett hálók helyét jelzik ; minden 
egyes halász más-más módon köti a csúcsát, hogy 
an-ól szerszámját fölismerhesse. 



Ör, kisk. Szabolcs vm. nyírbaktai j.-ban, (1920) 
1236 magyar lak. — L. még az összetételek alatt 
(Alör stb.). 

öraljaboldogfalva (Sántdmdria-Orlea), kiak. 
Hunyad vm. hátszegi j.-ban, (1910) 690 román, ma- 
gyar és olasz lak. Ö. a Kendeöy-család ősi lakó- 
helye ; hajdani zárdatemploma (most ref . temp- 
lom) a vm. legszebb román izlósű temploma: 
érdekesek a Kendefiy-kastély termeinek f adíszít- 
ményei. Rudolf trónörökös és neje retyezáti vadá- 
szatai alkalmával itt lakott. (Tr. R.) 

Őrállás, 1. Biztosító szolgálat. 

Őrállás, kisk. Vas vm. felsőőri j.-ban, (1910) 94-2 
német lak. (Tr. A.) 

Őrangyal, 1. Angyal. 

Őrbajánháza (azelőtt Bajánháza), kisk. Va^ 
vm,. szentgotthárdi j.-ban, (1920) 243 magyar lak. 

Őrcsapat, 1. Őrszolgálat. 

Ördarma (Jovro a Derrna), kisk. Ung vm. ung- 
vári j.-ban, (1910) 1282 magyar és szlovák lak. 
(Tr, Cs.-Szl.) 

Ördög (gör.-lat. diaholus vagy démon, hób. 
sátán), a keresztény vallásokban neve a bukott 
angyaloknak, akik Istentől elpártoltak és bünte- 
tésül a pokolba kerültek. A kinyilatkoztatás sze- 
rint fejük a sátán (gör. aa-ava^), aki Azazel, 
Asmodeusz, Beelzebúb, Belial neveken is elő- 
fordul. Az eredeti bűn (l. 0.) folytán az Ö. hatalma 
különösen abban nyilvánul, hogy az embereket 
bűnre csábítja vagy megszállja (ördöngös), mely 
utóbbiról az újszövetségi szentírás számos helye 
tanúskodik. 

A primitív népek vallási képzeteinek kutatá- 
sából kiderül, hogy a felsőbb lények (istenek, 
démonok, lelkek) eredetileg jó ós rossz tulajdon- 
ságokat vegyest egyesítenek magukban, mint az 
ember. A kultusz tehát arra törekszik, hogj^ 
bennük a jó tulajdonságokat hozza működésbe e 
gonosz indulataikat megfékezze. Csak a maga- 
sabb rendű okoskodás jut arra a véleményre, 
hogy a természetfeletti lények között a tökéle- 
tesebbekben csupán jó tulajdonságok lehetnek, 
mivel ők a jó elem képviselői. A világon tapasz- 
talható rosszat ennek következtében külön, meg- 
romlott szellemeknek tulajdonítja s így keletke- 
zik a dualisztikus világnézet. Legelőször Perzsiá- 
ban fejlődött íilozóflai rendszerré a dualizmus s 
innen ment át a zsidók szent irataiba. 

Az Ö. a népköltésben igen nagy szerepet visz ; 
gyakran találkozunk vele s az alája rendelt 
gonosz lelkek nagy seregével. A nép képzelete 
az Ö. külsejét élénk vonásokkal rajzolja, melyek 
legnagyobb része a régi pogány kultúrnépek töl 
V. a ker. egyházi hagyományokból származik. 

A magyarság ősi Ö.-fogalmának megállapítá- 
sánál a szó jelentéséből kell kiindulni, mert a 
néphagyomány adatai már nagyobbára európai 
hatásra vallanak. A nyelvemlékekben urdung. 
erdeng, ertenk, erdeg formákat is találunk, Ö., 
rossz szellem, jeleíitéssel. Ördöngös = bűvös- 
bájos ; ördöngös tudomány = bűbájos mesterség ; 
ördöngösség = mágia. Valószínű eszerint, hogy 
a kereszténységet megelőző időben az aördöngök" 
afféle szeméjyes védószellemek voltak, amelyek 
különösen varázslóknak állottak rendelkezésére. 
Mivel ez a varázslás nagyrészt rontó célzatú 



ördög 



32 



Ördöfiidézós 



lehetett, a varázsló parancsait végrehajtó szelle- 
mek már az őshitben is könnyebben kaphattak 
ilyen rontó árnyalatot. Munkácsi a vogul urt-tál 
óea zűrjén ort-ta\ veti össze az Ö.-t ; ez a vogul- 
ban az élő embernek a testtől függetlenül meg- 
jelenő képmását, a zür jenben ezenfelül még 
víziót és védőszellemet jelent. 

Irodalom. Roskoff, Geschichte des Teufels, 1869 ; Gráf, II 
diavolo. 1893 ; Carus, The History of the Devil, 1900 ; 
W. H. Roscher, Ephialtes XX. Bd. der Abh. der phil.-hist. 
01. der Königl. Sachsisclien Ges. d. Wiss. 1900 ; Lanceiin, 
Histoire mythique du Shatan, 1908 : WUnsche, Der Sagen- 
kreis vom geprellten Teufel, 1905 ; Avebury, The Origin 
of Civilisation, 1902 ; Grimm, Deutsche Mythologie, 1877, 
Cap. XXXIII ; DShnhardt, Natursagen I., 1907 ; Ipolyi 
l^íagyar Mythologia, 1854 ; Gönczi, Göcsej, 1914 ; Munkácsi, 
Arja és kaukázusi elemek a finnmagyar nyelvekben, 1901. 

Ördög, 1. István (prodaviczi és peleskei), hajós 
király 1318. Calabria kormányát reá bízta grófi 
címmel. Stilo várát megvédte Johanna seregei- 
től mindaddig, mig áruló katonái magára nem 
hagyták. Ekkor három magyarjával keresztül- 
törve az ellenség sorain, a hegyek közt bujdosott, 
míg végre három nap múlva sebesülten fogságba 
esett. Különben lárályi testőr, Vas, Sopron és 
Zala vármegyék főispánja volt 1387 után bekö- 
vetkezett haláláig. V. ö. Pör, Nagy Lajos király 
Anj. Okt. IV. 577. 

2. Ö. István (prodaviczi és peleskeí), a híres 
Micsk (1325—42) tótországi bán unokája s a 
XIV. sz. végén a Dráva mentén Körös és Zala 
vármegyékben hatalmas és gazdag földesíir.1396. 
a nikápolyi vereség hallatára elpártolt Zsig- 
mond Idrálytól s Nápolyi Lászlónak lett határo- 
zott párthíve. Zsigmond királynak, midőn Spala- 
tóból vissza akart ténii Budára, útját állta a kö- 
rösi hegyekben, de vereséget szenvedvén. Szent- 
györgy várába (ma Gyni'gyevác, Belovár-Körös 
vármegye) futott s ott sokáig védte magát. Végre, 
midőn a várat Zsigmond liívei már-már bevették, 
keresztülvágta magát az ostromló seregen s kül- 
földre menekült. Fia Miklós 1425. csak csere 
útján tudta visszaszerezni Szentaryörgy vára egy 
részét. V. ö. Fejér, Cod. Dip. (X., Vin. ; Csánki, 
Körösmegye a XV. sz.-ban. 

3. Ö. Mátyás a neve krónikáinkban Teu- 
fel győri kapitánynak, I. Ferdinánd vezérének. 
1552-ben tízezer főnyi sereg élén állott, mely- 
nek az volt a célja, hogy Drégely várát a török- 
től visszavegye. Ö. a palásti mezőn Hont vár- 
megyében meg is ütközött Alival, de fegyelme- 
zetlen serege megveretett, őt magát elfogták és 
Konstantinápolyba vitték. Szulejmán szultán pa- 
rancsára bőrtömjőbe varrva, a tengerbe vetették. 

Ördögárok. Ősrégi időkből eredő nagy ár- 
kok és situcok az ország különböző vidékein, me- 
lyeket Óriások árka néven már Árpád-kori okle- 
veleink emlegetnek s az Ö. elnevezés mellett 
Csörsz árka, Ordögbarázda, Papok sánca stb, 
név alatt is ismeretesek. Ö.nak nevezik az Eszék és 
Bénye közti sáncokat Baranyában, továbbá So- 
mogyban és Tolnában egyes nyomait, a Csörsz ár- 
kának (l. 0.) a Felső-Tiszánál levő kiágazásait. 
Mely időből valók, nincs eldöntve, de bizonyos, 
hogy korántsem származnak egy néptől s egy idő- 
ből. Vannak, melyeket a rómaiak készítettek, pl. 
a székelyföldi Ordögbarázda, Rapsouné útja, Attila 
útja 8tb. név alatt ismert résri művek Téglás G. 



kutatásai szerint tőlük erednek. Ellenben a bácska i 
római út Fröhlich R. szerint barbárok, valószinti- 
leg a limigant-szarmaták készítménye. Ezekkel 
az árkokkal nincs semmi kapcsolata a Budai 
hegyekben levő Ö.-nak, a Remete-Mária mellett 
nyíló kanyargó természetes völgynek, melynek 
vize a Hűvös völgy ön át a Krisztinaváros felé 
folyik és (a Városmajortól kezdve beboltozva) a 
Tabánban ömlik a Dunába. Ez a völgy nagy eső- 
zések alkalmával néha annyi vizet ont a Duna 
felé, hogy katasztrófákat is okozott, így 1876 
június 26-án, amikor a megdagadt víz az Ö.-nak 
hordaléktól eltorlaszolt beboltozott első szakaszát 
szétvetette, a Tabánban több házat rombadöntött 
és 85 ember pusztulását okozta. Az Ö.-nak ujabb 
szabályozása ily esetek megismétlődését meg- 
akadályozza. L. még Erődítés. 

Ördög bibliája, a kártya népies elnevezése. 

Ördögbocskor (növ.), 1. Gaucalis. 

Ördögborda (növ.), néhol így nevezik a páfi-á- 
nyok több faját. L. még Pteridium. 

Ördögcérna (növ.), 1. I/i/cium. 

Ördögfal (geoi.). Sajátságos falszerű kiemelke- 
dése valamely keményebb anyagú kőzetrétegnek 
az őt körülvevő puhábbak közül, amelyeket az 
erózió mellőle többé -ke vésbbé eltávolított. Leg- 
híresebb a bajor «Pfahl» (Teufeismauer) kvarcit- 
padja ; nálunk részint a délvidéki kristályos pa • 
Iák területén találhatók többé -kevésbbé a tér- 
színből kiemelkedő kvarcitpadok, részint pídig 
ismeretesek bizonyos eruptív telérek, melyek ha- 
sonló okokból KÖrdögf álakat)) formálnak. Ilyenek 
pl. a salgótarjáni Pécskőhegy tetején lévő bazalt 
sziklafal, vagy pl. Vácz mellett a piroxénandezit 
harántos oszlopaiból álló és több mint 20 km. 
hosszú Csöröghegyi sziklafal, a doltyáni (Nógrád 
vm.) ((tógát)) stb. 

Ördögfarkú kóró (növ.), 1. Echiiim. 

Ördögfog (uöv.) a. m. Bidens tripartifa L. 

Ördöghal (Lophius, ^nat), a Karosszámyúak 
(1. 0.) családjába tartozó haluem. Az idetartozó 
4 fajra jellemző a szerfölött nagy, széles, lapí- 
tott, tüskés fej, tág, számos éles, befelé ii'ány- 
zott fogakkal ellátott száj és az, hogy szemeik 
a fej hátoldalán vannak elhelyezve. Az ó- és új- 
világ tengerpartjain honosak. Legközönségesebb 
a közönséges 0. (Lophius piscatorius L.). Háta 
barna, hasoldala fehér. Hossza rendesen 60—180 
cm., de kivételesen 2 ra. hosszúra is megnőhet. 
Európa összes partjai mentén honos ; különösen 
gyakori a Földközi -tengerbon és az Atlanti-óceán- 
ban. A tenger iszapjába fúrja be magát és úgy 
leskelődik zsákmányra; táplálékának megszer- 
zésénél jó hasznát veszi a fején lévő, minden 
irányban mozgatható tüskéjének, melyet oda- 
csalogatásra használ. Rendkívül falánk. Húsát 
eszik. 

Ördöghenye, kisk. Zala vni. zalaegerszegi 
j.-ban, (1920) 569 magyar lak. 

Ördöghídja (Teufelshrücke), vashíd a Reuss 
fölött a Szt. Bernát-hegyen, 1830 óta ; alatta a 
régi Ö. (1718 óta), hol az osztrákok és az oro- 
szok 1799. véres harcot vívtak a franciákkal. 

Ördögidézés. Az emberiség ősidőktől fogva 
feltételezte, hogy bizonyos szavak kimondása és 
szertartások végrehajtása révén a halottakat, 



Ordögimádók 



m — 



Öregyház 



szellemeket megjelenésre és parancsai végrehaj- 
tására kényszerítheti. A középkorban az ördög 
veszi át ezeknek szerepét és az Ö. Babilonból ki- 
induló áramlat hatása alatt külön művészetté 
fejlődik. L. még Ördög, Halottidézés, Szellem- 
idézés, Sámánizmus. 

Ördögimádók, 1. Jeziditák. 

Ördögkeresztúr (Gristur), kisk. Kolozs vm. 
hldalmási j.-ban, (i9io) 573 román és raagj^ar lak. 

(Ti!: R) 

Ördögkeringö (qöv.), 1. Eryngium. 

Ördögkút (T)'áznea), kisk. Szilágy vm. zilahi 
j.-ban, (1910) 1374 román és magy. lak. (Tr. R.) 

Ördöglakodalma (Csertő vica,Csertova svadba), 
az Alacsony-Tátra legnevezetesebb hágója (1238 
m.), mely a Gyömbér-csopoi*tot a Vapenicától vá- 
lasztja el. A rajta keresztülvezető út a Bocza, 
illetve Vág völgyét a Garam völgyével köti 
össze. (Tr. Cs.-Szl.) 

Ördögló, 1. KoUázás. 

Ördöglova (növ.), 1. Sálsola. 

Ördögmajom (állat), 1. Colobtis. 

Ördögmák (növ.) a. m. Argenione (1. o.). 

Ördög méze (növ.), 1. Gentiana. 

Ördögmotolla, 1. Kollázás. 

Ördögporuba, község, 1. Ördögvágás. 

Ördög Róbert, 1. Róbert 

Ördögszántás (geoi), Karsztos vidékeken fer- 
dén dűlő mészkörétegelaiek a talajból hosszú so- 
rokban a felszántott hantokhoz hasonlóan ki-ki- 
bukkanó rétegfejei. Gömöri és abaujtomai ki- 
fejezés, mely a német «Karrenfeld» fogalmát 
pótolja. L. Karsztos jelenségek. -^ 

Ördögszokér (növ.), 1. Eryngium. 

Ördögszekere, 1. Kollázás. 

Ördögszem (növ.), 1. Scábiosa. 

Ördögsziget, 1. Salut-szigetek. 

Ördögtojás (növ.), 1. Szömörcsög. 

Ördög ujja (ásv.), 1. Belemnitek. 

Ördögűzés, 1. Exordzmus. 
. Ördögvágás (Porúbka Uzhorodská ; azelőtt : 
ÖrdögporiSa), kisk. üng vm. szobránczi j.-ban, 
(1910) 571 rutén és német lak.(Tr. Cs.-Szl.) 

Ördöngös, szentírási és egyházi értelemben 
oly egyén, kit az ördög megszáUt (1. Exorciz- 
mus). V. ö. Richet K., Az ördöngösök hajdan és 
napjainkban, fordította Erdélyi B. (Nagy-Várad 
1889). 

Ördöngösfüzes (Fize^ul-Gherlei), kisk. Szol- 
nok-Doboka vm. szamosújvári j.-ban, (i9io) 
1633 magyar és román lak. (Tr. R.) 

Ördöngösség, 1. a lelki betegségek olyan for- 
mája, amelyben a beteg magát ördögöktől meg- 
szállottnak (1. Démonománia) tartja; a közép- 
korban gyakran járványszerüen lépett fel. V. ö. 
Stoll, Suggestion und Hypnotismus in der Völker- 
psychologie (1904). — 2. Ö. a. m. bűbájosság, 
1. Ördög. 

dre, svéd váltópénz, 1. Ör. 

Örebro, 1. lan, vagyis tartonutny Svédország 
középső részében, 9134 lan2 területtel, (1920) 
216,081 lak. A lakosság egyik fő foglalkozása az 
állattenyésztés. Ezüst, arany, réz és cink elég 
nagy mennyiségben fordul elő. — 2. Ö., az ugyan- 
ily nevű svéd Ián fővárosa a Nerike-sHíon, a 
Svartá és vasút mellett, (1920) 35,006 lak. 1810-ben 

Hévai Na^ Lexikona. XV. köt 



itt választották meg Bernadotte-ot trónörökösül. 
1812 ápr. 20. itt kötött előleges békét Anglia 
Svédországgal és 1812 júl. 12. itt kötöttek bókét 
Orosz- és Angolország. 

Öreg János, fllozóflai és pedagógiai író, szül. 
Pátkán (Fejér) 1838., megh. 1911. A debreczeni fő- 
iskolában volt a bölcsészeti tudományok tanára. 
Nagyobb művei : Értelmi, erkölcsi és testi nevelés 
(Herbert Spencer művének fordítása Losonczy 
Lászlóval, Nagykőrös 1875) ; Nevelés- és okta- 
tástan (Kiss Áronnal, Budapest 1875) ; A történe- 
lem előtti idők (Lubbock művének fordítása, u.o. 
1876, 2 köt.) ; Gondolkodástan az egyete7nesítö 
s lehozó rendszer alapján (Nagykörös 1877); 
A jog- és állambölcselet kézikönyve (Debreczen 
1897); Tapasztalati lélektan (u. ó. 1900). 

Öregbárka a. m. állóbárka, 1. Bárka. 

Öregbéres, 1. Béres. 

Öregbiró, falun a község első birája; aláren- 
deltje a kisbíró. 

Öregcsertö (azelőtt Gsertőszállásj, kisk. Pest- 
Pilis -Solt-Kiskun \m. kalocsai j.-ban, (1920) 1159 
magyar lak. 
Öregebbik uram, 1. Rokonsági nevek. 
ÖregfaluCPw5íiwi^^,nagyk. Torontál vm.csenei 
j.-ban, (1910) 1353 román és magyar lak. (Tr. R.) 

Öregháló, 200—250 méter hosszú kerítőháló, 
vidékenkint változó felszereléssel, amelynek azon- 
ban soha sincs zsákja, kivéve a Balatonban hasz- 
náltakat, ahol a gyalmot is így nevezik. Egy a 
húzóhálóval. 

Öreghavas (Nagyhavas, Muntye máre, VeiTu 
Muntyelui), a Gyalui-havasok (1. 0.) legmagasabb 
emelkedése (1829 m.), mely Torda-Aranyos vár- 
megyében, Aranyosbányától É.-ra emelkedik. A 
kiterjedt csoportban nagy havasi legelők vannak. 
É.;i oldalán a Jára folyó ered. 

Öreg Isten, a Szentháromság első személyé- 
nek, az Atyaistennek népies neve. 

Öregkori messzelátóság, 1. Preszbiopia. 

Öreglak, kisk. Somogy vm. lengyeltóti j.-ban, 
(1920) 1584 magyar lak. 

Öreg lik (foramen occipitale magmim), ernyak- 
szirtc.sont (os occipitale) alapja ós pikkelyi'ósze 
közt a középvonalban lévő, kb. 3—4 cm. hosszú 
8 3 cm. széles lik, amelyen keresztül a koponya 
ürege a gerincoszlop üregével összeftlgg; kb. a két 
csecsnyujtványt összekötő egyenesben fekszik. 

Öreg Rába, folyó, 1. Rába. 

Öregráspoly, dui'va fogazású reszelő (1. 0.)^. 

Öregség, 1. Aggkor, Aggkor í gyöngeség, Élet- 
kor. 

Öregsúly (ang. top iveigH) a lóversenyen a 
legnagyobb súly, melyet valamely versenyben 
valamelyik ló visz. 

Öregszöllö, Endrődhöz tartozó telep Békés vm. 
gyomai j.-ban, (1910) 1484 magyar lak. 

ÖregszőUök. Kiskunhalashoz tartozó telep 
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.-ben, ii9io) 1250 ma- 
gyar lak. 

Öregtáró, 1. Főtárő. 

Öregtorony, régi várakban és városokban a 
védötorony neve. L. Donjon. 

Öregujj a. m. hüvelyk (1. 0.). 

Öregyhá*^ (Strázsa), kisk. Alsó-Fehér vm. 
alvinczi j.-ban, (1910) 1164 román lak. (Tr. R.) 



Öresund 



84 



Őrlés 



8resand, 1. Sund. 
, rfa, 1. Kádárka. 
Őria-kTika, 1. Kuka. 

Örfalu, kisk. Vas vm. muraszombati j.-ban, 
(1910) 279 vend lak. (Tr. SzHSz.) 
Őrgébics (áiiat), 1. Gébics-félék. 
Őrgróf (ném. Markqraf),\. Gróf és Morkoláb. 
Őrhad, az erősített hely védelmére szükséges 
csapatok ; a tábori hadseregnek a várban még 
ezenkívül elhelyezett részei a támadó védöői*sé- 
get alkotják. 

Őrhajó (ném. WacJischlif), valamely hor- 
gonyzó hajóraj v. hajóhad által előőrsi szolgá- 
latra kikülönített hajó. A kikötőörhajókat ille- 
tőleg. 1. Kikötőhajök. 

Őrhal, a viza (í. o.) népies neve. 

Őrháló, hosszú ós mély háló, amelylyel a folyó- 
nak egyes szakaszait elrekesztik, hogy abból a 
halak el ne szökhessenek. 

Örhalom, az ország különböző részein előfor- 
duló helynév, amelyhez némely vidéken az a ha- 
gyomány fűződik, hogy valamikor rajta tartották 
az országban törvényt látni járó királyok, nádo- 
rok és országbirák a töi'vénykezési gyülekezete- 
ket. Ipolyi (Magy. mit. 490. old.) ezekben a cu- 
mull regii-M)en ősi pogánykori áldozóhalmokat 
sejt. 

Őrhalom (Trázs), kislí. Nógi'ád vm. balassa- 
gyarmati j.-ban, (1910) 1118 ma^'^ar lak. (Ti*. 
Os.-Szl.) 

Őrház (vasúti), 1. Fályaörház. 

őrházi barangjelző berendezés, 1. Állomási 
Jmrangjdzö berendezés. 

Őrhegyalja (Podhe^'ing), kisk. Bereg vm. 
latorczai j.-ban, (loio) 1399 rutén, német ós ma- 
gyar lak. 1849 ápr. 22. a honvédek itt gj'őzel- 
met arattak a Galícia felől beözönlött ellenségen. 
Az Ó.-i hídfőnél a Szarkahegy tövében 1901. 
emlékgúlát állítottak fel. (ÍV. Cs.-Szl.) 

Öribánya (azelőtt: Bánya), kisk. Vas vm. 
felsőőri j.-ban, (i9io) 282 német lak., antimón- 
bányával és antimónkohóval. (Tr. A.) 

Őribükkösd (azelőtt : Bükkösd), kisk. Vas 
vm. felsőőri j.-ban, (i9io) 1010 német és cigány 
lak. (Tr. A.) 

őridobra (azelőtt : Dohra), kisk. Vas vm. 
felsőőri j.-ban, (i9io) 309 német lak. (Ti*. A.) 

Őrihodos (azelőtt : Hódos), kisk. Vas vm. szent- 
gotthárdi j.-ban, (laio) 496 magyar lak. (Tr. SzHSz.) 

őrimagyarósd (azelőtt: Magyarosa), kisk. 
Vas \Tn. körmendi j.-ban, (1920) 491 magyar lak. 

őriszentmárton, kisk. Vas vm. felsőőri j.-ban, 
(1910) 275 német lak. (Tr. A.) 

őriszentpéter, kisk. Vas vm. szentgotthárdi 
j.-ban, (1920) 1280 magyar lak. 

őrisziget, kisk. Vas vm. felsőőri j.-ban, (1910) 
333 magyar lak., kik jeles késeket készítenek 
(őri bicska). (Tr. A.) 

Őrjárat (hivatalos neve körjárai; franc, ronde), 
egy tisztből és födözetéből (1 altiszt és 4 ember) 
álló járóőr, amely várakban minden éjjel rend- 
szerint négyszer, u. m. takarodó után, éjfél előtt 
ós éjfél után, továbbá hajnal előtt az őrségeket 
megvizsgálja, hogy rend, biztosság és figyelem 
uralkodik-e náluk. Minden körjáratnak — kivéve 
azt, amelyet a várparancsnok maga vezet — 



visszatértében a f őőrséget kell érintenie és ott a 
parancsnoknak jelentést kell tennie. Minden kör- 
járatnak lámpást kell magával vinnie. 

Örjáró-dereglye, 1. Dereglye. 

Őrjeg, apró tavacska, hol a hal bő táplálékhoz 

Orjeg, kiterjedt mocsár Pest-Pilis- Solt-Kiskim 
vármegyében, lefelé Nádudvarig nyúlik, fölfelé 
keskenyen terjed egészen Kiskőrösig. 

Őrjel (custos), a több színben nyomandó, kü- 
lönösen könyvnyomdai úton készítendő nyomtat- 
ványokon a nyomtató jele : f ]. Arra való, hogj- 
a többi színek nyomásánál ehhez a jelhez iga- 
zodjék. Ö.-nek hívták még a régi könyvnyomta- 
tásban az oldalak aljára szedett szót, mely a 
következő oldalnak kezdő szava volt. 

Őrjöngés, elavult orvosi kifejezés az elmebete- 
gek bizonyos izgatottsági tüneteinek megjelö- 
lésére. 

Örke, község, 1. Mezöörke. 

Örkény (Eörkény), nagyk. Pest-PiUs-Solt-Kis- 
kun vm. alsódabasi j.-ban, (1920) 5568 magyM* lak. 

Őrkiséret, 1. Escorte. 

őrkő, az eresztőháló közepén és két végén 
alkalmazott nagyobb kő. 

őrlak (Straiov), kisk. Trencsén vm. zsolnai 
j.-ban, (1910) 579 szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Őrlés, apró, törékeny testeknek két érdes felület 
közötti felaprítása. A búza és rozs Ö.-ének módjai 
nagyon különbözők, a szerint, amint célul az Ó. 
egyszerűsége vagy pedig a legtisztább, legf ehérebb 
korpamentes liszt előállítása van kitűzve. Legegj^- 
szerűbtr a sima-Ó.; legtökéletesebb a mú-Ö. A 
sima-Ö. azon az elven alapszik, hogy a magot 
lehetőleg egyszeri felöntés útján őröljék lisztté. 
A liszttől a korpát, a kevés darát és dercét szita - 
lássál elkülöníteni, meUékmimkának tekintik. 
Sokszor a liszttulajdonos a legegyszerűbb kézi 
szitákkal maga végzi azt. A mű-Ó.-nek, ^vagy 
a fokozatos felaprítás rendszere szerinti Ö.-nek 
elve: a korpahéjak kímélése szempontjából a 
magot egyes részeire fokozatos és kíméletes fel- 
aprítás által felbontani, továbbá a nyert mag- 
rószekot, magtöredékeket (töret, dara és derce) 
méret (nagyság és fajsúly) szerint osztályozni s 
ezek által a tulajdonképeni lisztté való megőrlés 
előtt a korpahéjakat elkülöníteni, hogy ekként 
korpátlan lisztet is lehessen előállítani. A sima 
Ö.-re berendezett jobb malmokban is tisztító és 
koptató gépekkel készítik elő a gabonát az 
Ö.-hez. A gabonának ezen előkészítése a műörlés- 
nél feltétlenül szükséges. Az előkészítés után a 
mű-Ö. fő folyamatai : l-ször a magvaknak lisztté 
való fokozatos felaprítása törés vagy darálás, fel- 
bontás vagy feloldás és a tulajdonkéi^eni Ö. által ; 
2-szor a szitálás vagyis méret vagy nagyság 
szerinti osztályzása azon magtöredékeknek, melye 
ket a felaprítás i műveletek útján nyerünk és 
3-szor az ekként külön választott magtöredékek- 
nek (dara és derce) külön-külön fajsúly szerinti 
osztályozása, vagyis a dara- és dercetisztítás. 
Ezen megkülönböztethető fő folyamatok egymást 
kölcsönösen felváltva és kiegészítve többszörösen 
ismétlődve szerepelnek az üzem alatt s nem el- 
különítv^e. Ezen két Ő.-i rendszer között a 1^- 
újabb kor Ó.-e áll, az ú. n. fóhnú-Ó., mely el- 



őrlési adó 



35 



Örmények 



járás tekintetében a középutat követi az elöbbeni 
kettó között, tehát fokozatos f elapritással dolgozza 
ugyan fel a magot, de nem oly sokszorosan és 
kíméletesen, mint a mű-Ő. L. Malomipar. 

Őrlési adó, a malomba őrlés, hántolás vag>' 
darálás végett behozott gabonanemüekböl az 
államkincstár részére természetben visszatar- 
tandó ós beszolgáltatandó mennyiség, amely a 
gabonanemíiek minősége szerint 8 v. 15Vo- 
Az Ó.-t az 1921. XXXIX. t.-c. szabályozza. 

őrlési forgalom abban áll, hogy a külföldi ga- 
bonát feldolgozás végett behozatali igazolvány és 
előjegyzési eljárás mellett vámmentesen behozzák 
ós a külföldre liszt alakjában kiviszik. L. Ki- 
készítési forgalom. 

őrlési tanúsítvány, a községi elöljáróság 
(polgámiester) által kiállított irat, amely nélkül 
gabonaneműt sem megőröltetni, sem feldolgoz- 
tatni nem szabad. 

Örley László, zoológus, szül. Budapesten 1856 
okt. 27., megh. n. o. 1887 jún. 12., önkezével ve- 
tett véget életének. Bölcsészeti tanulmányait Bu- 
dapesten elvégezvén, az állat- és összehasonlító 
bonctan tanszéke mellé tanársegédnek nevezték 
ki. Később több tanulmányutat tett Európában. 
1882-ben a budapesti Nemzeti Múzeumban segódői* 
lett. 1883-ban a helminthologia magántanárává 
avatták a budapesti egyetemen. Nevezetesebb 
dolgozatai : On Hairv^^orms in the Colloction of 
the British Museum (Annals and Mag. of Nat. 
Hist. London 1881) ; Notes on somé Parasites of 
Pishes from Madras (u. o. 1884;) ; Az Anguilluli- 
dák magánrajza (Budapest 1884) ; főműve : A 
jRhubiditisek mammrajza orvosi és természet- 
rajzi szempont bő i (Budaipmt 1886). 

Őrlikon, falu Svájcban, 1. Oerlikon. 

Qrlöfogak (dentes molares), 1. Fog. 

Örlökö, 1. Malomkő. 

Örlösy Fer^enc, író, 1. Szépfaludi. 

Örmény, község, 1. Nyitraörmény. 

Örmény egyház. A hagyomány szerint már 
Tádé apostol hirdette Örményországban az evan- 
géliumot. Világosító szt. Gergely (l. Gergely, 2.) 
Cezareában, Kappadóciában 302. püspökké szen- 
t-eltetve, úgy Tiridátesz örmény királyt, mint az ör- 
ményeket Kr. u. 305. megtérítette. A perzsa uralom 
alatt 485. az örmény keresztények hosszas hábo- 
rúk után szabad vallásgyakorlatot vívtak ki ma- 
guknak. Azonban 491. Válársábádban Papken egy- 
házfő elnöklete alatt tartott összejövetelükön el- 
vetették a kalcedoni egyetemes zsinat végzéseit, 
miáltal az egyetemes egyháztól elszakadtak. Az 
elszakadás megszüntetésén egyházi és politikai 
okokból sokat fáradoztak s már 1439. a firenzei 
7/Sinat végzéseinek elfogadása által biztosítottnak 
Í8 látszott az egyesülés. Minthogy azonban a pat- 
riarchai szék betöltése a teljes egyesülésnek aka- 
dályul szolgált: 1441. a törvényes patriarcha szék- 
helyéül Bcsmiádzint jelölték ki s ma is itt székel 
» nem egyesült örmények főpapja. Az egyesülés 
ügye azonban nem szunnyadt el. VHI. Orbán pápa 
(1621) az általa alapított Propaganda kollégium- 
ban örmény ifjaknak is juttatott helyet, sőt az 
egyesülés ügyének kitűnő szolgálatokat tett 
Manugheán Mechitár is, ki éppen azért alapította 
a róla elnevezett s ma is fennálló szerzetesren- 



det, hogy az örmény nép egyesülését előmozdítsa. 
B szerint tehát az örmények nem egyesültek s 
egyesültek, ill. örmónykatolikusok és örmény ke- 
létiek. Előbbiek az ecsmiádzini katolikosz, utób- 
biak a római pápa fenhatósága alatt. Az egyesü- 
lés érdekének további előmozdítására 1883. XIII. 
Leo pápa kollégiumot nyitott Rómában katolikus 
örmény ifjak számára. Az egyesült örmények is- 
tentisztelete 8 vallási élete olyan, mint a római 
katolikusoké, azzal a különbséggel, hogy az isten- 
tiszteletet nem latin, hanem örmény nyelven tart- 
ják. A hazai örmények mind az egyesült ö. hivei 
ós az erdélyi püspök fenhatósága alatt állanak. 
Az Ö. közigazgatása két főrészre oszlik. 1. Az 
ecsmiádzini patriarchaság alatt álló 10 kerületre, 
melyből 4 Oroszönnényors^gra és a Kaukázusra, 
2 Dél- Oroszországra, 1—1 Perzsaörményországra, 
Perzsiára, Em'ópára (manchesteri püspökség) 
Amerikára esik ós 2. a konstantinápolyi patriar- 
chátus igazgatja a törökországi egyházat, a bal- 
káni államokét, Egyiptomét. 

Örmények. Az erdélyi ö. hiteles történelmi 
adatok tanúságtétele szerint Ani (1. o.) városából 
származtak. 1239-ben vettek innen búcsút őseik és 
Északi -Kaukáziában Kazán ós Asztrakán között 
Akhszar vidékén telepedtek meg, hol szenvedések 
között 1330-ig maradtak s innen a kútfők által 
mintegy 40 ezerre tett örmény család 1330. át- 
költözött Krimiába. Innen azonban a török-tatár 
dúlás miatt menekülniök kellett. A menekülőket 
Lengyelország városai, Kamenic, Mohilov, Ijem- 
berg, Stanislav stb. fogadták kebelükbe. Lengyel- 
országból, nem tudni mikor, átköltöztek Mold- 
vába, hol hét várost alapítottak, innen pedig, 
szintén üldözve, 1669. az erdélyi havasokba, 
onnan aztán I. Apafi Mihály fejedelem engedel- 
mével a havasok aljában fekvő helységekbe 
vonultak. B helységek voltak : Görgény, Petele, 
Bátos, Felfalu, Gergyószentmiklós és Osíkszóp- 
viz. Apafi az Ó.-et kiváltságokkal és szabadal- 
makkal ajándékozta meg. Városaik: Szamosúj- 
vár (1726) és Erzsébetváros (1738), később a sza- 
bad kir. városok sorába emeltettek. 1840 ele- 
jén az erdélyi országgyűlés honosította őket, az 
1848-iki vívmányok pedig az Ö.-et is végkép 
egyen jogúvá tették a haza minden polgárával. 

Az erdélyi Ö. mint az örmény nem egyestilt 
(keleti) vallás hívei jöttek be Minász nevű 
püspökükkel, ki nekik már 1649. Moldvában is 
püspökük volt. 1684-ben Verzerescul Oxendius, 
ki kezdetben szintén örmény nem egyesült volt, de 
később, mint a Collegium Urbanum de Propaganda 
Fide római növendéke, hittérítő gyanánt Er- 
délybe küldetett, 1690. keresztülvitte az egye- 
sülést, annyira, hogy még Minász püspök is át- 
tért a katolikus hitre s mint ilyen halt meg Er- 
délyben. Verzerescult 1691. püspökké szentelték 
9 mint erdélyi örmény püspök átvette az egyház- 
megye kormányzását. Verzerescul 1715. Bécsben 
meghalt. Mária Terézia Theodorics Mihály sza- 
mosújvári főesperest nevezte ki püspökké, mint- 
hogy azonban őt a szentszék nem erősítette meg, 
az erdélyi örmény katolikusok ideiglenesen az er- 
délyi római kat. püspök fenhatósága alá kerültek 
s ma is ö a föpásztoruk, a kinek azonban nincs 
meg az a joga, hogy az örmény papnören- 



s* 



örményes 



36 



Örmény katolikusok 



dékeket felszentelje ; ezeket a bécsi v. lembergi 
örmény kat. érsek szenteli föl. A magyar örmény- 
ség az örmény püspökség visszaállítása céljából 
1910 okt. 28. gróf Zichy János vallás- és közok- 
tatásügyi miniszternek küldöttség útján emlék- 
iratot adott át. Az örmény katolikus szertartású 
egyházak önkormányzati szabadságát és jog- 
egyenlőségét az 1868. évi XLni. t.-c. 16. §-a álla- 
pította meg. L. Örmény egyház. 

Az Ö. fő foglalkozása a kereskedelem. Külse- 
jére nézve az örmény középtermetű, vállas, olaj- 
barna arcú és koromfekete hajú, sasorral és fe- 
kete szemmel, mely jellegzetes vonások miatt 
különösen az örmény nők szépségét dicsérik. 
Általában véve, noha szangvinikus, csendes ter- 
mészetű, komoly, kevésbeszédü. Kitartó mun- 
kás, takarékos, vendégszerető s a közügyek iránt 
az áldozatkészségig melegen érdeklődik, V. ö. 
Gopcsa L., Örmények Magyarországon (Erdélyi 
Múzeum 1895. évf.). 

Örményes (Urminif), kisk. Krassó- Szörény 
vm. teregovai j.-ban, (loio) 3014; román lak. (Tr. 
R.) — L. még az összetételek alatt (Bükkörmé- 
nyes stb.). 

Örmónyesi kolostor, 1. Örvényesi kolostor. 

Örmény irodalom. A legtöbb nép irodalmá- 
nak, így az örménynek is, dalok alkotják az alap- 
ját, amennyiben az ú. n. koltáni dalokkal veszi 
az örmény irodalomtörténet kezdetét. A legelső 
történetíró Kátinai Már Abasz v. Ibasz, ki az ör- 
mények történetét görög jegyekkel írta le Kr. e. 
a II. sz.-ban. A második történetíró odesszai Le- 
rubnász, kit követett ülip, Bardezánes, Arditheosz 
és a perzsa születésű Chorhobud. Mindezen írók a 
pogány korban működtek. A kereszténység első 
írója Vüágosító szt. Gergely (örm. Szurp Krikor 
Luszávarics), ki a Kr. u. IV. sz.-ban írt homiliá- 
kat a megtért örmények oktatására. A mű 1737. 
jelent meg Konstantinápolyban. E korban írtak 
még: Agathangelosz, Kláji Zenobius püspök, 
Nisibi szt. Jakab és Bizánci Fauszt. B műve- 
ket, legalább örmény nyelven, legkorábban az 
V. sz.-ban írhatták, miután Meszrop az örmény 
ábécét {M)2 körül) megalkotta. Ez aifabet meg- 
teremtése után a bibliát Sáhák és Meszrop 412. 
örményre fordította s ezáltal az Ö. legszebb em- 
léke jött létre. E két kitűnő férfiú tanítványai 
közé tartozik az Ö. legjelentékenyebb történet- 
irója, Chorenei Mózes (1. o.). Mellette az V. sz. 
történetírói közül Mizeus és Phárhi Lázár em- 
lítendők. Ezen időben sok szir és görög iratot 
világi és egyházi írók fordítottak örmény nyelvre. 
A legnevezetesebbek : Eusebius Krónikája ; Fhi- 
lon beszédei ; Chrisostomos homiliái : Efrem Szi- 
rosz Szt. Ignác levelei (Petermanntól, Lipcse 
1849). A bölcseleti művek leginkább Aristoteles 
munkáiból vannak lefordítva. Mindezen fordítá- 
sokat és kommentárokat Dávid bölcsésznek (örm. 
Ánhághth Dávid, a legyőzhetetlen Dávid) tulaj- 
donítják. Az egyházi irodalomból Esznig eme- 
lendő ki. Említendő még Gorion, ki Izsák és 
Meszrop életrajzát hagyta hátra. Az Ö. a IV. 
sz.-tól a XII. sz.-ig virágzott; azonban ezen kor- 
szakban (az V. sz.-ban) működött írók alapították 
meg az ö. fénykorát. A VI. sz.-ban csak II. Mó- 
zes naptárjavítása érdemel figyelmet. A VII. 



sz.-ban: Mámig oni János, majd Kcrthenavor 
Tódor és III. Izsák katolikosz; továbbá Szebeosz 
Heraklioszával tűnt fel. A VIII. sz.-ban Ozniai 
(örm. Oszdnenzi) János (katolikosz 718—729), Ist- 
ván szümki érsek, Clievond (Leontino) említhe- 
tők. A IX. sz.-ban VL János katolikosz, Ardzruni 
Tamás. A X. sz.-ban Nagy Chozrov, Vájokori 
Mezrop, Náregi Gergely (szül. 951., megh. 1003)^ 
Kalankatuenzi Mózes, Asolik v. Asolnik István. 
A XI. sz.-ban Lásztriverdi Arisztág, jEre^íMáté, 
pap, Mágisztrosz Gergely, egyházi köM. A XII. 
sz.-ban Kláji szt. Nerzesz- (Snorháli, azaz : Kel- 
lemes melléknévvel 1102—73), Urhai Mátyás; 
továbbá Gergely, e néven Ill-ik, Lámproni Ner- 
zesz (1153—98) a legkiválóbbak. A Xm. sz.-ból 
nevezetesebbek : Mihály (megh. 1200.), Vártán^ 
Nagy melléknévvel, meséknek, egyházi művek- 
nek és a világ teremtésétől 1267-ig terjedő ese- 
ményeknek írója, Gándzáki Kirágosz, Máláchiás 
apát, Váhrám, Orpeli István és Erdngáni Já- 
nos. A XIV. sz.-ból legkiválóbb : Szembát (örm. 
Szembad). E században már hanyatlott az iroda- 
lom. A XV. sz.-ban Mezopi Tamás vált ki. A 
XVI. sz.-ban Tokáti Abagár, az örmény nyom- 
dászat alapítója. A XVÍI. sz.-ban Taurisi Ara- 
chiel. A XVIII. sz.-ból Csá^nitsián Mihály, a 
XIX. sz.-ból Insidseán Lukács említendő. 

A költői termékek közül az egyházi himnuszo- 
kon kívül Mágisztrosz Gergely vaUásos költe- 
ményei (Velence 1868), Kláji szt. Nerzesz, Ge- 
tádársz Péter katolilais versei (1019—58 franc. 
Névé, Löwen 1855), úgyszintén Kos Mechitár 
meséi és Vártán költeményei (örm. és franc. 
Paris 1825) említendők. Kos Mechitár a meséken 
kívül az Örmény törvénykönyvet is szerkesztette 
(Ecsmiádzin 1880). Az Ö.-at s nyelvet ma leg- 
inkább az ú. n. mechitaristák (1. o.) terjesztik és a 
moszkvai Lázárev-féle örmény akadémia. Az 
örmény történelmi munkákat leginkább francia, 
német és orosz nyelvekre fordítják. Az új Ö. 
megalapítója Cshácsádur Abovián. Kl\'üle Ná- 
sárján, Nálbándján, Patkánián Ro.fael, ALisány 
Besigthaslián, Scháházizján, Broszdánsz, Szim- 
dukjáncz és Barchudárjáncz mint költők, regény- 
vagy színműírók nevei a legismertebbek. Művei- 
ket nem ó-örmény, hanem a jelenlegi népnyel- 
ven Írták. 

Az első örmény hxirlap 1795. Kalkuttában jelent 
meg, az ottani örmény kolónia kezdeményezése 
folytán, de csak két évig élt. 1799-ben Dare- 
keruthium (Évkönyv) címen a mecliitaristák vál- 
lalatot indítottak meg, mely 1807-ig állott fenn. 
Öt év múlva Tidág Büzandián (Konstantinápolyi 
Figyelő) címen több évig szerkesztettek lapot. 
1820— 38-ig nem volt jelentékenyebb örmény hír- 
lap. 184í)-ben Balthazárián Lukács Ararát hajnalát 
(Ársáluisz Araradján) indította meg. 1843-ban a 
velencei mechitaristák a Pázmáveb ma is fennálló 
örmény folyóiratot alapították, majd Tifliszbeu 
ós Konstantinápolyban keletkeztek lapok és fo- 
lyóiratok. Később Parisban, Moszkvában, újab- 
ban Londonban. Hazánkban az egyetlen örmény- 
magyar havi folyóirat Szongott Kristóf tanár 
szerkesztésében jelent meg 1887— 1907-ig XXL. 
kötetben. 

Örmény katolikusok, 1. Örmény egyház. 



örmény kérdés 



3^ 



Örményország: 



Örmény kérdés. Az ázsiai Törökországban 
élö, körülbelül egy millió főnyi örménység, mely 
keresztény vallású, ősi ellenségeskedésben élt az 
ottlakó mohammedánokkal. Ezek az örmények, 
különösen a XIX. sz. utolsó évtizedeiben, főképen 
a kurdok részéről, állandóan üldözéseknek voltak 
kitéve. Ezért örmény nemzeti bizottságok ala- 
kultak Konstantinápolyban, Brzerumban, Paris- 
ban és Londonban, melyek a török kormányhoz 
intézett folyamodásokkal, majd forradalmakkal 
és felkelésekkel igyekeztek az örménység hely- 
zetén javítani. De ezzel csak újabb üldözéseket 
provokáltak. 1899— 1901-ig több ezer örmény 
család menekült Transzkaukáziába. A nagyhatal- 
mak is tettek lépéseket a Portán az örmények 
érdekében, de ez sem járt sok sikerrel. Az 
1908-iki új-török forradalom kitörése után a 
t^rök parlamentben megalakiüt az örinény-párt, 
mely a török uralom elismerése mellett az ör- 
ménylakta vidékek számára örmény iskolákat, 
örmény hivatalos nyelvet, vallásszabadságot és 
teljes jogegyenlőséget követelt. Az új-török kor- 
mány kezdetben elutasította e követeléseket, sőt 
Adanában (Kis-Ázsia déli partján) 1909 ápr. 17. 
borzalmas örménjonészárlás tört ki. A török 
kormány ekkor megbüntette a főbb gyilkoso- 
kat, de a reformok megvalósítását megaka- 
dályozta az 1912— 13-iki balkán-háború s az 
1914-iki világháború kitörése. Az oroszországi 
örmények közt nagy elégedetlenséget keltett ÍI. 
Miklós cár 1903-iki rendelete, mellyel az örmény 
egyházi vagyont orosz felügyelet és kezelés alá 
helyezte (l. Kaukázia története). V. ö. Gourson, 
Róbellion arméuienne (Paris 1895) ; Vámbéry Á., 
Armenier und Kurdén (Deutsche Rundschau 1896); 
Bliss, Turkey and the Armenian atrocities (Lon- 
don 1896) ; Lepsiiis, Armenien und Európa. Eine 
Anklageschrift wider die christlichen Gross- 
máchte (Berlin 1897, 3. kiad.). Az Ö. legújabb fej- 
leményeit 1. Világháború. 

Örmény kö v. arméniai kö (ásv.) a. m. lazurit. 

Örmény nyelv. 1837-ben mutatta ki először 
Fetermxinn berlini tanár, hogy az Ö. az indo- 
germán nyelvtörzshöz tartozik. Néhány évvel ké- 
sőbb ugyanily következtetésre jutott Windisch- 
mann, anélkül hogy Petermann könyvét ismerte 
volna. Ez idő szerint két határozottabban ki- 
domborodó vélemény uralkodik. Az egyik irány 
képviselője Müller Frigyes bécsi tanár, ki szerint 
az Ö. hangzási (fonetikai) sajátosságainál fogva 
az iráni csoporthoz számítandó ; a másik irányt 
Hiibschmunn lipcsei tanár képviseli, ki azt állítja, 
Jiogy fonetikai sajátságánál és nyelvtani szerke- 
zeténél fogva az Ö. nem az iráni nyelvcsoporthoz 
számítandó, hanem az európaihoz, nevezetesen 
pedig a szláv-litvánhoz. B két szélső vélemény kö- 
zött áll a Bötticher álnév alatt író Delagarde, ki 
szerint az Ö. fonetikai tekintetben határozottan 
iráni, szókészletére nézve azonban igen sok tekin- 
tetben megegyezik a görög és szláv dialektusokkal. 
A legelső, idegen nyelven írott örmény nyelvtant 
Rivola Ferenc 1624. tette közzé. Az Ö.-nek ránk 
maradt legrégibb alkatát, az ő-Ö.-et, az önnény 
szentírásban találjuk fel ; e nyelv máig is az egy- 
házi Ö. Az élő nyelv több tájszólásra oszlik. Ennek 
két nagyobb csoportja van : a nyugati és a keleti. 



Az előbbi a török- örmények, az utóbbi a perzsa és 
orosz örmények nyelve. Áz erdéljá és a len- 
gyel örmények nyelve a nyugati nyelvjáráshoz 
tartozik. Az erdélyi örmény irodalmat egyes 
örmény nyelvű feliratok ós okiratok, majd 
könyvek alkotják. Könyveket Gábrus Zakar 
szamosújvári tanító, Lukácsi Kristóf, Szongott 
Kristóf, Molnár Antal, Avedik Félix ós Lukács, 
Govrik Gergely, Gopcsa László, Tőrös Tiva- 
dar, Wlislocky Henrik, Herrmann Antal, Merza 
Gyula, Patrmány Lukács, Simay János és Ger- 
gely és Görög Kristóf írt vagy adott ki. Az 
1876. magyar nyelven megjelent Gyakorlati 
örmény nyelvtant Verthanesz Jakutgián és Vá- 
sady Gyula tanárok szerkesztették. Az Ö.-nek 
38 betűje van, 1. írás. 

Örményország (Arméyiia), tartomány Blő- 
Ázsiában, mely az ókorban időközönként külön 
királyok alatt állott, aztán politikai önállósá- 
gát elveszítette s felosztódott Perzsia, Orosz- és 
Törökország közt. E birodalom a Kis-Ázsia, a 
Kaspi-tenger, a Kaukázus, az Arasz és Murát 
folyók között levő területet foglalta el. Lakói 
a legrégibb időktől fogva az indogermán örmé- 
nyek voltak, kik hájknak nevezik magukat. 
Ezen ország 800—2000 méter magasságban 
fekvő, leginkább K.-rőlNy.-ra irányuló legelődús 
fensíkot ölel belsejében, melyen elszigetelt, 5000 
méter magasságot meghaladó kialudt vulká- 
nok és hegyláncok emelkednek. Az utóbbiak 
között az Ararattól az Eufrát folyó mindkét for- 
rásáig terjedő lánc, melynek neve sokszor válto- 
zik, a legjelentékenyebb és az országot D.-i és 
íí.-i részre osztja. A legjelentékenyebb vulkán- 
kúpjai az erivani magaslaton emelkednek: a 
Nagy-Ararat (5156 m.), a Kis-Ararat (4030 
m.) és Alagöz (4180 m.). Az örmény fensík szé- 
lei különösen É. és D. irányában esnek mélyeb- 
ben fekvő tájakra, míg Ny.-ról az átmenet a 
kis-ázsiai és K.-ről az iráni fensíkhoz alig ész- 
revehető. Az É-i határt körülbelül a 44. K.-i 
hosszúsági foknál a Kur-völsy szeli át, a D.-i 
határ 39— 37V2° É. sz. és 38— 40^ K. h. között 
fekszik. A két határ között a hegységeknek egész 
sora emelkedik ki több mint 3000 m. magasság- 
ban, mint a Bingöl Dagh (3925 m.), Palandöken 
(3150 m.), Sipan Dagh (3800 m.), Ala Dagh (3520 
méter). 

Ö. folyói csekély kivétellel az itt eredő Eufrát, 
Tigris, Araxes és Kur folyamrendszeréhez tar- 
toznak. A Fekete-tengerbe ömlik a Csamkh. Na- 
gyobb tavai közül ismeretesek az 1600 m. maga- 
san fekvő Van török, a Gokcsáj orosz és az ür- 
mia perzsa területen. Hegyszarkezete a Kau- 
kázusóhoz hasonló. Ö. gazdag ásványkincsekben. 
Híresek a gümüskháni bányák, melyekben ezüst, 
ólom, vas, réz, timsó és kősó fordul elő. Igen bő- 
termőek a petroleumf orrások, Tiílisztől K.-re, 
főleg Bakunál. 

Éghajlat Ö. három éghajlat\4dékre osztható : 
az esővidélíro, alsó tropikus klímával, a változó 
csapadékok és az örökös hó vidékére. Az első 
magában foglalja a Kur-völgyetTiflisztől a Kaspi- 
tengerig és a Felső-Tigris völgyvidékét ; a máso- 
dik magába z^i'ja a fensílcokat, a párkány-hegysé- 
geket és Ö. fensíkláncolatát. A fensíkokon igen 



Örményország 



88 



Örményország- 



változó az éghajlat ; hosszú, kemény telek, rö- 
vid nyarak igen forró napokkal, de mindig hi- 
deg éjszakákkal. 

Növény- és állatvilág. Az örmény felföldön a 
rövid tartamú nyár miatt nincsenek erdőségek, 
de vannak az alpi flórához közel álló növények. 
Összefüggő erdőállomány csupán a szélső párkány- 
hegységekben fordul elő. A dús öntözés és a kon- 
tinentális melegség miatt a kultúrnövények gyor- 
san érnek. A gabonatermelés a Van-tóhoz közeli 
vidékeken honos. Az Urmia-tónál levő fensíkon 
termelik a rizst is, továbbá a lent, kendéit és do- 
hányt. A kajszinbaracknak (Prunus armeuiaca) 
ö. az eredeti hazája. Védettebb helyeken a füge, 
mandola és gránátalma is megterem, a Van-tó 
partjain pedig mintegy 1800 m. magasságig a 
BzőUőt is müvelik. ö. állatvilága a palearktikus 
csoporthoz tartozik, még pedig az európai alosz- 
tályhoz. Nagy számmal található még a medve, 
hiúz, vándoregér, róka, borz és farkas. A madarak 
közül leginkább a vízi madarak ismeretesek. Gya- 
kori a rózsaszínű seregély. Az örmény havasi 
tavak állatvilága, különösen a Gokcsáj-tónál az 
alsóbbrendű állatokban igen gazdag. 

Lakosság. Számukat biztosan megállapítani 
nem lehet. 1909. évi becslés szerint 381,410 km^ 
területen 4.200,000 lakos élt ; ebből Török-Ö.-ra 
esett 1.941,000, Orosz-Ö.-ra 1.258,000 és Perzsa- 
Ö.-ra 1 millió lélek. 

A klasszikus ókorban megkülönböztették a na- 
gyobbrészt önálló Nagy-Ö.-ot (Armenia major), 
az ország K.-i felét, meÍyK.-en Mediát, D.-en Me- 
zopotámiát és Asszíriát határolta, és a római Kis- 
Ö.-ot (Armenia minor), mely az Eufráttól Ny.-ra 
a kisebb részt határolta. Az 1914-i világháború 
előtt a fent enilltett hatalmak között volt fel- 
osztva. Török- Ö. magában foglalta a régi Kis- 
Ö.-on kívül Nagy-Ö. Ny.-i fő részét, még pedig 
a vani, bitliszi és erzerumi vilajetekkel és az 
1891 -iki beosztás szerint a diarbekri és charputi 
vilajetekkel is. Fővárosok : Erzerum, Van, Bitlisz, 
Mus stb. Orosz- Ö. (előbb a perzsák birtokában) 
magában foglalta Nagy-Ö. EK.-i részét a Kur 
és Arasz folyóktól körülzárva. Továbbá Eri- 
van és Jeliszavetpol kormányzóságokat, a Karsz 
vidékét és a tifliszi kormányzóság részeit. Ne- 
vezetesebb városok: Tiflisz, Karsz és Erivan, 
azonkívül Alexandropol, Jehszavetpol, Nahicse- 
van, Susza stb. Az ország ezen részében van a 
három nagyhírű klastrom : az ecsmiadzini, az ör- 
mény patriarcha székhelye, a haghpádi és szana- 
hini. Ferzsa-Ö.-hoz a régi Nagy-Ö. DK.-i sarka 
tartozott ós az aszerbájdzsáni tartomány egy- 
részét alkotta. Ö. további sorsát 1. Világháború. 

Története. Az örmények magukat hájknak 
(urak) nevezték s innen az országot Hájászdán- 
nak hívták. A bibliában Ö.-nak Thorgama a neve 
azon alapon, hogy Noé Jáfetnevü fiának unokája 
Thorgom volt, kitől Hájk származik. Hájk ural- 
kodásával (Kr. e. 2350) megalapítója lett a róla 
nevezett uralkodóháznak. Hatodik utóda (Kr. e. 
1300) Arám volt, ki a keletről és délről ellene 
nyomuló népeket legyőzte. Vitézsége miatt a 
görögök Armenosnak, az országot pedig Armé- 
niának nevezték el. Fia és utóda volt Szép Árá, 
kitől az Ararát vette nevét (Kr. e. 1200). En- 



nek unokájával kihalt Hájknak közvetlen fóríl- 
ága s az oldalrokonok vették kezükbe az m'al- 
mat, kik közül nevezetes volt I. Tigrán (örm. 
Digrán 580—535), ki az ország határait kiter- 
jeszté. Ez uralkodóháznak legutolsó sarja Válie 
(örm. Váhákén) volt, ki a Nagy Sándor elleni har- 
cokban vesztette életét. Nagy Sándor ö.-ot 330. 
makedóniai tartománynyá tette. Ez időtől kezdve 
ö.-ot helytartók kormányozták. Nagy Antonius 
két helytartót nevezett ki : Artaxiast (Artaszesz) 
Nagy-0. és Zadriadrest, Kis-Ö. részére. Az előbbi 
építette Artaxatát, Nagy-Ö. fővárosát. Ezen idő- 
szak 180 évig tartott, mígnem Nagy Araak (Ar- 
szákesz) parthus király meghódította a birodal- 
mat. Ezzel új korszak, a //. uralkodóház, az ti. w. 
Arságuni (örm. Ársácida, Kr. e. 146-tól Kr. u. 
428-ig) vette kezdetét. Árdásesz (Artaxerxes, Kr. 
e. 111—86), meghódította Kis-Ázsiát s magát a 
parthusoktól függetlenítette. Fia, Tígi'án (örm. 
Digrán, Kr. e. 86—53) felvévén a szeleukus koro- 
nát (Asszíria, Babilónia, Palesztina stb.), legyőzte 
Parthiát, meghódította Kilikiát, Kappadóciát és 
Galácia egy részét. De Tigranocertánál (örm. 
Digrán agertnél) Lucullus (Kr. e. 69) legyőzte, mire 
a Pompejusszal kötött bókeegyezség folytán le- 
mondott ö.-on kívül birt tartományairól. Piát,. 
Á^rtávászneszt (örm. Árdávázt) Antonius elf ogatta,^ 
majd megölette és ö. római tartománynyá lett. 
Ettől fogva majdnem két századon át ö. játék- 
szer volt a rómaiak ós parthusok kezében. A 
Rómából hazatért Tiridát (örm. Dértád, 284— 
337), akinek uralma alatt Világosító Szent Ger- 
gely (örm. Szurp Krikov Luszávorics, 294) az ör- 
ményeket a keresztény hitre téríti, több győzel- 
mes csata után az országot lecsendesítette s 
rendbe hozta. De az ország csakhamar perzsa 
helytartóság alá került, amivel aztán az Arságuni 
uralkodóház Kr. u. 428. véget is ért. Később a 
szasszanidák, az arabok, majd a görögök vették 
át az uralmat. A bagratida Ásod a III. ural- 
kodóház az ü. n. Bagratida (örm. Pakraduni} 
uralkodófiáz megalapítója (859—1079). I. Ásod 
885. kikiáltatta magát királynak s alatta még 
egyszer felvirágzott Nagy-Ö. II. Kákig királlyal, 
akit IX. Konstantin Kizisztra várában megfojta- 
tott, 1079. a bagratida uralkodóház kihalt. A/ y. 
uralkodóház a Bupieniták (örm. Buhiéniéankh} 
uralkodóháza, mely (1080—1393) már nem Ö.- 
ban, hanem az ennek Ny.-i oldalán fekvő kicsiny 
és hegyes Kilikiában kezdte meg uralkodását. 
Bubién, Kákig rokona, a görögöket elűzte innen 
s megalapította a róla elnevezett uralkodóházat. 
I. Konstantin (1095—1100) az ország határát ki- 
terjesztette s a kereszteseket segítette. Utódai 
közül legnevezetesebb II. Leo (örm. Levon 1186 — 
1219), kit a III. Celesztin pápa által küldött koro- 
nával Tarsusban (1198) megkoronáztak. Erre szó- 
két Sisbe tette át. Halála után az országot foly- 
tonos belső zavarok és trónörökösödési villongá- 
sok nyugtalanították. 1364. V. Orbán pápa fel- 
hívására Luszignánt (VI. Leo, 1365-1393) válasz- 
tották meg királynak, de nem tudta fenntartani 
uralmát. Kis-Ö. 1375. Saban egyiptomi szultán 
hatalmába keriilt, aki mint tartományt helytar- 
tókra bízta. 1403-ben türkömén törzsek törtek be 
az országba, mely fölött (1468 óta) a Kara Koinlu 



örményszékes 



39 — 



Örökbéke 



^Fekete tiili), majd az Ak Koiiilu (Fehér ürü) di- 
nasztiája uralkodott. A türkömén uralom bukása 
után a perzsák ragadták magukhoz a hatalmat, 
akiket a XVI. sz. elején a törökök váltottak fel. 
L. Örmény kérdés és Világháború. 

Örmény székes (Ar minis, XJr ménen) y nagyk. 
Alsó-Fehér vm. kisenyedij.-Dan, (i9io) 1637 román 
lak. (Tr. R.) 

Örmény szerzetesek, 1. BartJiolomiták és 
Vazulrend. 

Őrmester, az altiszti rendfokozatok között a 
legfelső, tehát közvetlenül a tiszthelyettes után 
ós a szakaszvezető előtt következik rangban. Az 
Ö.-nek megfelelő állásban levő altiszteket a va- 
liászoknál fő vadásznak, a tüzéreknél tűzmester- 
nek, a vasút- és távirdaezi'ednél tábori távirász- 
nak nevezik. 

őrmező (Strazské), kisk. Zemplén vm. nagy- 
iiühályi j.-ban, (i9io) 1091 szlovák és magyar lak. 
(Tr. Cs.-Szl.) — L. még Szamosőrmezö. 

Őrnagy, 1. Major. 

Örök, örökkévalóság, aminek nincsen kezdete 
és vége az időben, az időbeli határtalauság, pá- 
rosa a térbeli végtelenségnek. Némelyek szerint 
az örökkévalóság pusztán negativ fogalom (taga- 
dása az időbeli határoknak), mások szerint pozitív 
(ami mindig volt és lesz). Mondják, hogy az Ö. 
végig nem gondolható fogalom, de ugyanannyi 
joggal mondhatni, hogy a végesség elgondolhatat- 
lan, mert bármely időpontnál akarnék is megál- 
lani, mindig nem csak gonáolhatok, de kell is gon- 
dolnom egy időpontot, mely amazt megelőzte, 
egyet pedig, mely követi. E fogalom így az isme- 
rettan és lélektan bonyolódott kérdése. A meta- 
lizíkában fölötte nagy szerepet visz ; az örökké- 
valóság isten fogalmának egyik mellőzhetetlen 
alkatrésze. Kant fölfogása szerint az idő objek- 
tíve semmi, hanem csak érzéki fölfogásunknak, 
a belső érzéknek, egyik eredeti formája ; innét 
származik az az antinómiája, hogy egyrészt kény- 
telenek vagyunk mindenben kezdetet és véget ke- 
resni, másrészt pedig minden határon tiU is menni. 
Kant fölfogása a metafizikai kérdésnek is új meg- 
oldását adja kézhez. Csak a mi fölfogásunk vilá- 
gában van idő ; magára a világra, a magánvalóra 
(Ding an sich) az idő egyáltalán nem alkalmaz- 
ható, mert hiszen az idő csak a mi fölfogásunk for- 
mája. Ami pedig nincsen az időnek alávetve, örök- 
kévaló. 

Örökbecsű, 1. Becsű. 

Örökbefogadás (lat. adoptio, arrogatio, ném. 
Ánnahme an Kindestatt., ol. adozione^ fr. adop- 
tíon), a szülő és gyermeke között, a vérségi le- 
tízármazáson alapuló természetes kapcsolatot 
utánzó jogintézmény (imitatío naturae). A róy)iai 
jogban adoptio másnak atyai hatalma alatt levő 
(alieni juris), arrogatio ön jogú (suijiiris) személy- 
nek Ö.-a. A régi magyar jogban két neme volt : 
üyermekké (adoptio fllíalis) és testvéiTé (adoptio 
fratemaUs) fogadás; az utóbbinak ma senmii 
gyakorlati jelentősége sincs. 

A mai magyar jog szerint az örökbefogadó 
8 az örökbefogadott között legalább 16 évi 
korkülönbségnek kell lenni ; valláskülönbség 
nem akadály. Nagykorú Ö.-a iránti szerződést 
közjegyzői okiratban v. legalább a névaláírások 



közjegyzői hitelesítésével kell megkötni, kiskorú 
ö.-a ii'ánti szerződés magánokii'atba is foglalható, 
a szerződés felől azonban a felek az árvaszéknól 
meghallgatandók, a szerződés az árvaszéknél kelt 
jegyzőkönyvbe is foglalható ; a kiskoi*ú Ö.-a iránti 
szei*ződést törvényes képviselőjével kell megkötni 
s érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás 
szükséges. A szerződésben rendelkezni kell a név- 
viselésről : az örökbefogadott vagy megtartja a 
maga nevét v. felveszi az örökbefogadó nevét v. 
viseli mind a kettőt ; az Ö,-sal nyert név egyol- 
dalulag nem változtatliató meg. Az Ö. teljes 
hatályosságához kormányhatósági megerősítés 
szükséges, amelyet az igazsá-gügyminiszter ad 
meg, nemesség, nemesi előnév ós címer átruházá- 
sához a király jóváhagyása szükséges, amelyért 
a belügyminiszter tesz előterjesztést, ha az igaz- 
ságügyminiszter az Ö.-nak jogi akadályát nem 
látja. Az érvényes Ö.-sal az örökbefogadott olyan 
törvényes öröklési jogot nyer az örökbefogadó 
után, mintha az ő törvényes gyermeke lenne, de 
az örökbefogadó vérrokonával semmiféle kapcso- 
latba sem jut ; viszont az Ö. az örökbefogadott 
természetes atyjának kötelezettségein nem vál- 
toztat. Ha a szerződés másként nem rendelkezik, 
az atyai hatalom az örökbefogadó atyát illeti meg. 
Ugyanez áll az anyára nézve is a természetes §s 
törvényes gyámság tekintetében, mert az ö. az 
anyai minőséget is megalapítja, ha a nő fogad 
örökbe. Az Ö. házassági tiltó akadályt, bírói érde- 
keltséget létesít ós jogot ad a tanúvallomás meg- 
tagadására ; a honosítás egyes feltételeinek ki- 
mutatása alól mentesít és ezzel sok visszaélésnek 
ad teret külföldiek honosításánál, akik az Ö.-sal 
mellékcéljukat, pl. házasságuknak saját joguk 
szerint kizái't felbontását stb. akarják elérni. Az 
ö.-j szei-zödés közös egyetértéssel felbontható. 

Örökbeirás (inscHptio perennalis), 1. Örök- 
vallás. 

Örökbéke (néni. ewíger Friede, franc, paix 
perpétuelle), eszményi állapot, melyben a háború 
feltétlen kizárásával az esetleg felmerülő nem- 
zetközi kérdések mindenkor békés megoldást 
nyernek. Ily éi*telemben az Ö. utópia, amelynek 
megvalósulását nemcsak az államoknaJí kölcsö- 
nös függetlensége, hanem az is lehetetlenné te- 
szi, hogy a háboiní bizonyos esetekben s bizonyos 
körülmények között az önfentartás és önérvé- 
nyesülés nélkülözhetetlen, s azért az állam létjo- 
gából kifolyólag- jogos eszköze. Amit azonban 
nem lehet elérni, azt meg lehet közelíteni, ezért 
a békés nemzetközi érintkezésnek biztosítása, a 
súrlódások és viszályok okainak eltávolítása, a 
felmerülhető érdekösszeütközéseknek békés meg- 
oldása a müveit államok külügyi politikájának 
egyik elsőrendű feladata. Az írók közül, kik az Ö. 
eszméjét felvetették, felemlítendő Castel Charles 
Irónóe saint-pieiTei apát, munkája : Projet de 
paix perpétuelle eutre les souverains chrétiens 
(1713), Ka7Ü Immánuel, Zum ewigen Frieden. Ein 
philosophischer Entwurf (1795). Egyébiránt Hugó 
Grotius, Leibniz, Montesquieu, Rousseau, Vol- 
taire, Lessing, Hei'der, Bentham és sok más jeles 
bölcsész és író is foglalkozott az Ö. problémájá- 
val. A modeni békemozgalom letett az Ö. eszmé- 
jéről, melyet maga is utópiának vall, hanem első 



örökbér — 40 

sorban arra törekszik, hogy a háború okainak el- 
tüntetésével és a nemzetközi választott bíróságok 
kötelező, intézményes meghonosításával elejét 
vegye a fegyveres beavatkozásoknak és a béké- 
nek tartósságát növelje. L. Békemozgalom.,, 

Örökbér, örökhérlet, örökhér szerződés, 1. Örök- 
haszotibérlet 

Örök élet, 1. Menny. 

Örök evangélium (evangélium aeternum), kö- 
zépkori fanatikusok tévelye, mely szerint a három 
isteni személy mindegyikének külön korszakát 
kell képzelnünk. Az Atya-Istené az ószövetség 
egész Krisztusig, innét körülbelül a XII. sz. vé- 
géig terjed a Fiu-Isten korszaka ; a XII— Xin. sz. 
kezdődik a Szentlélek-Istené, melyben a tiszta 
szeretet fog kizárólagosan uralkodni, a vallás kül- 
sőségei, szentségek stb. megszűnnek. Joaclüm 
de Floris (1. o.) művei (Concordia, Expositio, Apoe. 
és Psalterium) adtak alkalmat e túlzó miszti- 
cizmusra,melynek a Xin . és XI V . sz . -ban a francis- 
kánusok egyik csoportja, az ú.n. fraticellik voltak 
követői és a papság ellen vívott harcukban vé- 
delmezői és terjesztői. A főbb tételeket 1255 
okt. 23. IV. Sándor pápa kárhoztatta. 

Örök fény, 1. Örök lámpa. 

Örökhagyó, 1. Öröklés. 

Örökhaszonbérlet (empJiyteusís), a római jog- 
ban az az elidegeníthető s ' átörökíthető dologi 
jog, amelynél fogva valaki másnak mívelésre 
rendelt ingatlanát a közterhek viselése és a tu- 
lajdonosnak fizetendő évi adó (canon) fejében ki- 
zárólag használhatja. Az 1848 előtti magyar jog- 
ban az Ö.-tel több tekintetben rokoBi jellege volt 
az úrbéri jogviszonynak. L. még Épület jog. 

Az újabb jogfejlődés szerint az ö. ingatlannak 
évi bér vagy haszonbér ellenében bizonyos huza- 
mosabb időn át való használata vagy haszon- 
élvezete, amely az ingatlanra átruházható vagy 
átörökíthető jogképen nehezedik. Az évi bér v. 
haszonbér lehet vagy pénzbeli, vagy terménybeU 
(a termények bizonyos hányada). A régibb jogok 
a szolgáltatások meg\'^áltását nem engedik meg, 
az újabb jogfejlődés szerint a szolgáltatásokat 
bizonyos idő elmúltával (i)l. 20—32 év) meg lehet 
váltani. Megváltásra a jogok különbözősége sze- 
rint vagy az ingatlan tulajdonosának v. az örök- 
bérlőnek, illetőleg örökhaszonbérlőnek van joga. 

Örökhatóság, a birtokhoz kötött törvényha- 
tóság. A patrimonialis joghatóságnak egyik neme. 
Németországban pl. némely községben a birói 
állás bizonyos paraszttelekhez volt kötve. Ennek 
mindenkori birtokosa volt a községi biró (Brb- 
schulze). 

örökimádás, 1. Adoráció. 

Örökimádás apácái, köznyelven neve az en- 
gesztelósröl nevezett női Máriatársulatnak (franc, 
röviden Dames réparatríces), melyet 1855. Pa- 
risban d'Oultremont grófnő (megh. 1878.) alapí- 
tott az oltáriszentség állandó imádása és a bűnö- 
sök megtérése céljából. Többszörösen (legutóbb 
1883) nyert pápai megerősítést. Anyaházuk Ró- 
mában van. Hazánkban Budapesten van templo- 
muk és székházuk. 

Örökjáradék, 1. Örökös járadék. 

Orökjog, 1. Öröklési jog. 

Örök kárhozat, 1. Pókot 



Öröklés 



Örökkévalóság, 1. Örök. 

Örökkopoltyúsak (állat), 1. Ferennibranchiafa. 

Örök lámpa, a kat. templomokban az a lámpa, 
mely éjjel-nappal az előtt az oltár előtt ég, amely- 
ben az oltáriszentséget őrzik. Örök fénynek is 
mondják. 

ÖTÖkléay. örökösödés 1. a) Az ember halálával 
vagyona egy v. több más személyre száll át. Ezt 
az átszállást Ö.-nek, aki a vagyont hátrahagyja, 
örökhagyónak és a hátrahagyott vagyont, tekin- 
tettel az örökhagyóra, hagyatéknak, tekintettel 
arra, akire marad, örökségriek nevezzük (here- 
ditas tárgyi és alanyi értelemben). Az Ö. egye- 
temes V. részszerű. Az egyetemes jogutódot, akhe 
az örökhagyó vagyona mint egész, a tartozások- 
kal együtt száll át, örökösnek nevezzük. Lehet 
valakinek egyszerre több örököse is; ezek az 
örököstársak i^Lk^kközid mindegyik az örökösnek 
egyetemes jogutóda, de a hagyaték hányadrészek 
szerint oszlik meg köztük ; ezek a hányadrészek 
az örökrészek. Aki csak egyes vagyon tár gj'^a- 
kat örököl, anélkül, hogy örökös volna (1. Örökös 
kijelölése) az hagyományos. Az Ö. vagy az 
örökhagyó végintézkedése alapján történik (vég- 
rendeleti V. szerződési Ö.), v. végintézkedés nél- 
kül, közvetlenül a törvény rendeléséből (törvényes 
Ö. ; intestat, ab intestato Ö.). Bizonyos szemé- 
lyeknek a törvény Ö.-t biztosít az örökhagyó 
végintézkedése ellenére is ; ez a köteles rész. A 
törvényes és a végintézkedésen alapuló Ö. mai 
jogunk szerint egymás mellett is megállhat ; ha 
ugyanis az örökhagyó végintézkedésében vagyo- 
nának csak egy részéről rendelkezett, a hagyaték 
többi részében e mellett törvényes Ö.-nek van 
helye (ma tehát nem áll az a római jogi tétel : 
nemo pro parte testatus, pro parte intestatus de- 
cedere potest). Ha az örökhagyó a törvényes ö. 
kizárásával vagyonát mint egészet egy v. több 
kinevezett örökösre hagyja, ez az ú. n. általános 
örökös (örökösök). Ha több általános örökös közül 
az egyik az Ö.-böl kiesik, az ő része növedékjogou 
a többi örököstárs örökségét gyarapítja, hacsak 
az örökhagyó a növedókjogot ki nem zárta. Az 
örökség az örökhagyó halálával nyílik meg az 
örökös részére. Általában nem örökölhet, aki 
az örökhagyó előtt meghalt (helyébe .gyer- 
mekei, a törzse lépnek, in stirpes Ó., 1. Örök- 
lési rend). Egyes jogok szerint az örökös az örök- 
séget csak külön jogszerző cselekménnyel (elfo- 
gadással, osztrák jog szerint örökösi nyilatkozat- 
tal, római jog szerint az ú. n. aditio hereditatis 
alakjában) szerzi meg ; a magyar magánjog értel- 
móben az örökség az öröldiagyó halálával a tör- 
vény erejénél fogva átszáll az örökösre, ki ezzel 
az örökséget külön elfogadás nélkül mindjárt 
meg is szerezte, de ha nem akarja megtartani, 
visszautasíthatja (ú. n. ipso jure Ö.). 

b) Az örökösre az örökhagyónak nemcsak 
jogai, hanem tartozásai is átszállanak Azonkívül 
az örökös köteles kifizetni a törvény szerint járó 
kötelesrészeket és a hagyományokat, amelyek- 
kel az örökhagyó megterhelte. Mindezen hagya- 
téki tartozásokért azonban az örökös csupán a 
neki valósággal jutott örökség erejéig felelős. Ha 
az adós meghal s hagyatéka még bíróilag át- 
adva nincsen, a hitelező az adósság fejében az 



öröklés 



41 



Öröklés 



összes ismert örökösöket és az ismeretlen örökö- 
sök ügygondnokát tartozik perbe vonni. A per- 
ben a hitelezőnek kell bizonyítania, hogy arra, 
akit adósának örökösekép perel, szállt-e csak- 
ugyan és mennyi örökség. Az örökösnek azon- 
ban a hagyatéki hitelezők kielégítésében kellő 
körültekintéssel kell eljárnia. Ha alaposan 
felteheti, hogy a hagyaték túl van adósodva, 
nem szabad neki egy-egy hitelezőt önkényesen a 
többi előtt kielégítenie, hanem a hagyatékra csőd 
megnyitását köteles kénii. Ha az örökös ezt nem 
teszi, annak a későbbi hitelezőnek, akinek köve- 
telése a hagyatékból ennek következtében már 
ki nem telik, személyesen, vagyis egyéb vagyo- 
nával is felelős azért az összegért, amelyet ez a 
hitelező a csődben kapott volna. Több örökös a 
hagyatéki hitelezőknek egyetemlegesen felelős. 
Egymással szemben az örököstársak a hagyatéki 
tartozásokért csak örökrészeik arányában fele- 
lősek. Ha tehát egyik örököstárs hagyatéki tar- 
tozást ezen az arányon túl fizetett ki, azért a 
többitől aránylagos megtérítést követelhet. Az 
ági és a szerzeményi örökösnek egymás közt való 
viszonyában azonban az örökhagyó adósságai 
csak a szerzeményi örököst terhelik. 

2. Ö. (hereditas), a szervezetek azon tulajdon- 
sága, hogy a szülők jellemvonásai átszármaznak 
az utódokra. Az Ö. abban nyilvánul, hogy az utód 
hasonlít szüleihez v. őseihez. Minthogy a szülők 
jellemvonásai a szaporodás folyamán, származ- 
nak át az utódokra, természetesen az 0. jelensé- 
gei a szaporodással állnak szoros összefüggésben. 

A szaporodásnak két módja ismeretes, ú. m. 
1. a vegetatív- és 2. a cytogén-szaporodás. A ve- 
getatív szaporodás fajtái az osztódás és a Mm- 
hódzás : az előbbinél az anyaszervezet két vagy 
több egyenlő részre osztódik, melyek közül az 
egyik az anya, a többi az utód; a második vege- 
tatív szaporodási módnál, vagyis a bímbódzásnál 
az anyaszervezet testén kisebb-nagyobb sarja- 
dékok fejlődnek, melyek leválás után a szülői 
szervezethez hasonló szervezetté egészítik ki ma- 
gukat. A cytogén szaporodásnál a szervezetek 
különleges csirasejteket fejlesztenek s csak ezek- 
ből fejlődhetik új szervezet, vagyis itt csak a 
csirasejtek őrizték mes: azt a tulajdonságukat, 
hogy továbbfejlődve belőlük a szülői szervezet- 
hez hasonló lény fejlődhetik, a test többi sejtjei 
ezt a tulajdonságot elvesztették s ezek alkotják 
együttvéve az ú. n. somá-t. Eendeseu nem min- 
den csirasejt tudja egymagában továbbfejlődéssel 
a szülőhöz hasonló utódot léti'ehozui ; a magasabb- 
rendű szervezeteknél általában az utód fejlődése 
céljából két csirasejtnek (egy hím- és egy női 
csirasejtnek) kell egyesülni. Aszerint, amint az 
utód fejlődéséhez egy v. két különböző nemű csira- 
sejt szükséges, monogoniá-t és amphigoniá-t szo- 
kás megkülönböztetni. Ebből azután az is követ- 
kezik, hogy az Ö.-nél is meg kell különböztetni 
az egyszülös (uniparenteralis) és a kétszUlős 
(biparenferalis) Ö.-t : az előbbit a vegetatív mó- 
don és a monogoniával szaporodó szervezeteknél, 
az utóbbit az amphigoniával szaporodóknál ta- 
láljuk. .. 

" Az 0. legkönnyebben érthető az osztódással 
szaporodó szervezeteknél, melyeknél a szülők 



teste a legtöbb esetben egyszerűen két egyenlő 
részre oszlik s ezért legalább az első pillanatban 
nem okoz nagyobb nehézséget annak a megma- 
gyarázása, hogy a szülő tulajdonságai átszármaz- 
nak az utódra. Pontosabb \izsgálatnál azonban 
kiderül, hogy a magyarázat igazában nem olyan 
egyszeiü, mert az osztódás alkalmával keletkezett 
utód csak egy része az anyai szervezetnek és 
azért a hiányzó részeket az utódnak az osztódás 
után ki kell fejlesztenie, mert csak így válhatik 
a szülőhöz hasonló szervezetté. Még nagyobb a 
nehézség a csírasejtekkel szaporodó szervezetek- 
nél, amelyeknél a szülők és az utód közti össze- 
függést csupán egy, illetve két csirasejt létesíti, 
mely a szülői szervezetnek csak elenyésző parányi 
része. Itt a csirasejteknek olyan különleges erő- 
vel felruházott állománnyal kell bímíok, mely a 
csirasejteket képessé teszi arra, hogy a szülők 
tulajdonságai átszármazzanak az utódokra. Ezt 
az állományt csiraplaz'má-iía,k nevezzük. A csira- 
plazma kapcsolja össze tehát az utódokat a szü- 
lőkkel és ezek őseivel és a csiraplazma működé- 
sének eredménye, hogy az utódok szüleikhez v. 
őseikhez hasonlítanak vagyis a csiraplazma az 
Ö. hordozója. 

Rendkívül sok és fáradságos vizsgálatba került 
annak a megállapítása, hogy a csiraplazma a 
csirasejteknek melyik részében foglal helyet. A 
mai vizsgálatok szerint a csirasejtek magjaiban 
rejtőzik az Ö.-t közvetítő csiraplazma. Sőt az ap- 
rólékos sejttani és elmés élettani kísérletekből az 
is kiderült, hogy a csiraplazma a csirasejtek mag- 
jának nem minden részében van meg, hanem 
csakis az ú. n. chromatin-állományban, vagyis 
abban az állományban, mely a sejtmag osztódása 
alkalmával jellemző fonál- v.gömbalakú részekbe, 
ú. n. chrojno Somákba tömörül és a legnagyobb pon- 
tossággal megfeleződve, teljesen egyenlő mennyi- 
ségben jut a flóksejtekbe még akkor is, ha egyéb- 
ként a fíóksejtek nagyon is eltérő nagyságúak. 

Ö.-tani szempontból a kifejlődött szervezetek 
tulajdonságait eredetük szerint három csoportba 
oszthatjuk : 

1. Öröklött (hereditár) tulajdonságok. Idetar- 
tozik az egyes szervezetek tulajdonságainak leg- 
nagyobb része. Jellemző reájuk, hogy a szervezet 
ezeket a tulajdonságokat elődeitől örökölte. 

2. Veleszületett (congenitalis) tidaj donságok. 
Ezekben különbözik a szervezet elődeitől. A vele- 
született tulajdonságokat a szervezet nem örö- 
költe, azonban ezek mégis már születése előtt ki- 
fejlődtek rajta. 

3. Szerzett tulajdonságok. Idetartoznak a szü- 
letés után, az egyéni élet során szerzett tulajdon- 
ságok. 

Az öröklött és veleszületett tulajdonságok ki- 
fejlődése a csirasejtekben levő csiraplazmától 
függ, tehát kifejlődésük a csiraplazmára vezet- 
hető vissza, ezért Uastogén tulajdonságoknak is 
nevezhetjük őket. Velük szemben állanak a szer- 
zett tulajdonságok, melyek a csiraplazmától füg- 
getlenek és a testnek (soma) szerzeményei, ezért 
QZQ^LQtsomatogén tulajdonságoknak nevezhetjük. 

Az öröklött (hereditár) tulaj donságok, miuthogj- 
a szervezet ía ö. útján jutott hozzájuk, természe- 
tesen szintén át^zármaznak az utódokra. A vele- 



öröklés 



42 



Öröklés főpapok vagyonában 



aztiletett (congenitalis) tulajdonságokról a régibb 
búvárok, pl. Darvin, szintén azt gondolták, hogy 
kivétel nélkül átöröklődnek. Az újabb pontosabb 
vizegálatokból azonban kiderült, hogy csak egy 
résztik öröklődik át, azonkívül kiderült az is, hogy 
a veleszületett tulajdonságok mint blastogén ere- 
detű, de a szülőknél meg nem lévő tulajdonságok, 
a szervezetek változékonyságának (variabilitás) 
alapjai. Ha az utódok és elődök között igen ki- 
csinyek a különbségek és azonkívül az utódok 
egyes, egymástól különböző tagjait fokozatos át- 
menetek kapcsolják egymáshoz és szüleikhez, 
flukfuácóők-Tól vagy kontinnális variabilitás -tó\ 
beszélünk. Ezzel szemben állanak az ú. n. mutá- 
ciók, melyeknél az utódok és szülők közti különb- 
ség nagy és rögtön szembeötlő, azonkívül a közös 
szülőktől származó utódok ebben az esetben élesen 
két V. több csoportba tagozódnak, úgyhogy meg- 
szakítás nélküli folytonos (kontinuális) sorozatba 
nem oszthatók be. Ma az az általános vélemény, 
hogy csak a mutációk öröklödnek, ellenben a 
fluktuációk nem. 

A szerzett tulajdonságok öröklése körül ma 
még nagy a vita. A tudósok egy része (Lamarck, 
Dat'vin, HaeckeU Naegeli stb.) szerint a szer- 
zett tulajdonságok tovább öröklődnek, ellenben 
a tudósok másik tábora szerint, kiknek élén 
áll Weismunn, a szerzett tulajdonságok nem 
öröklődnek. A vita eldöntése céljából nagyon sok 
kifiórletet végeztek, azonban az ügy ma is még 
úgy áll, hogy egyetlen egy olyan meggyőző és 
föltétlenül bizonyító példát sem ismerünk, mely 
a szerzett tulajdonságok Ö.-ét igazolná. A szer- 
zett tulajdonságok öröklődésének bizonyítására 
felhozott kísérletekről kiderült, hogy eredményeik 
kiválogatódással v. azzal magyarázhatók, hogy 
az a hatás, mely örökölhető változást idézett elő, 
nemcsak a testibe hatott, hanem a csirasejtekben 
levő csiraplazmára is, ezért a változások öröklő- 
dése nem a szerzett tulajdonságok öröklését, ha- 
nem csupán a csirasejtekben végbement változá- 
sokat bizonyítja. 

Törzsfej lödóstani szempontbál fontos azon tu- 
lajdonságok megjelenése az egyéni fejlődés során, 
melyek az illető faj törzsfejlődéséből öröklődtek. 
A törzsfejlődós egyes szakaszai az egyéni fejlő- 
dés során rendesen rövidítve és egyszerűsítve 
jelennek meg (rövidített és egyszerűsített Ö.) ; 
előfordul az is, hogy az egyéni fejlődés során 
egyes szervkezdemények a törzsfejlődési múlttól 
eltérő időben és eltérő helyen jelennek meg (hete- 
rochron, illetve heterotop Ö.). 

Rendes körülmények között az öröklött jellem- 
vonások az utódon a test ugyanazon a helyén 
(homotóp ö.) és ugyanabban az életszakban (ho- 
mochron ö.). fejlődnek, mint annak idején a szülő 
testén. Az Ö.-nek rendesen az a következménye, 
hogjr az utódok elődeikhez hasonlítanak, vagyis 
az 6. a faj (species) tulajdonságait változatlanul 
fenntartja (konzervativ Ö./ Ha azonban a faj idők 
folyamán a szervezetek variabilitása (1. Változé- 
konyság) kiválogatódás (selectio) v. külső hatá- 
sok következtében megváltozik, az öröklött jellem- 
vonások is megváltoznak (progresszív 0.). 

Az Ö. jelenségeinek megmagyarázására nézve 
számos elméletünk van. Legfontosabbak : Darvin 



pangenesis-elmélete, Haeckel perigenesis-elmé- 
léte, Naegeli idioplazma- elmélete, Wevtmann 
csiraplazma-elmélete, de Vries intraeellularis 
pangenesis-elmélete, Haacke gemm^ria-elmélete, 
Hertwig 0. biogenezis-elrnélete, Hatschek gene- 
ratiil- elmélete, Mendel O.-i elmélete (1. Mendel- 
féle törvény), Semon mneme- elmélete. 

Az Ö. titokzatos mechanizmusát főleg Mendel 
G. és újabban Correns C, Boveri, Goldschmidt, 
Castle, Galton, Dawenport, Pearson, Baur, 
továbbá a Morgan T. H. vezetése alatt dol- 
gozó amerikai biológusok vizsgálatai világítot- 
ták meg. 

Irodalom. Bateson, Meudels Principles of Heredity, Cam- 
bridge 1918 ; Baur, Einfühning in die experimentelle Ver- 
erbungslehre, Berlin 1911, újabb kiad. 1920 ; Baur-Fischer- 
Lenz, Menschliche Erblichkeitslehre, I— II. köt., München 
1921; Bauer, Vorlesnngen über alig. Konstitutions- Und 
Vererbungslehre, Berlin 1921 ; Castle, Heredity, New York- 
Londou 1911 és Heredity and Eugenics, New York 1916 ; 
Qoldsclunidt, Einfahrung in die Vererbungswissenachaft^ 
3. kiad. Leipzig 1920 ; Haecker, Allgemeine Vererbungslehre, 
Braunschweigl921;HertwlgO., Das Werden der Organismen, 
Jena 1916 ; Johannsen, Elemente der exakten Erblichkeits- 
lehre, 2. kiad., Jena 1918 ; Martius, Konstitution und Ver- 
erbung, Berlin 1914 ; Morgan, Die stoffliche Grundinge der 
Vererbung, u. o. 1921; Plate, Vererbungslehre, Leipzlgr 
1913 ; Siemens, Einfühning in die alig. Konstitutions- und 
Vererbungspathologie, Berlin 1921 ; Wellmann, Alt. állat- 
tenyésztéstan, Budapest 1921 ; Ziegler, Vererbungslehre, 
Jena 1918. Nevezetesebb Ö.-tani folyóiratok : Zeitschrift f.. 
induktlve Abstammungs- und Vererbungslehre, Berlin, 
szerk. : E. Baur ; Ai-chiv f. Rassen- und Gesellschaftsbio- 
logie, Leipzig, szerk. : A. Ploetz ; JoaruaI of Qenetics, 
Cambridge, szerk. : W. Bateson és R. C. Punuett ; Journal 
of Heredity, Washington, szerk. : P. Popenoe ; Hereditaa, 
Lund, szerk. : R. Larssou. 

3. Orvosi szempontból fontos, hogy bizonyos 
rendellenes, betegesnek mondott állapotok ép úgy 
öröklődnek, mintba faji tulajdonságok volnának. 
Megkülömböztetünk : 1. öröklődő rendellenessé- 
geket, pl. hatujjuság, nyúlajk, farkastorok, anya- 
jegyek, szín vakság stb.; 2. öröklődő betegségeket: 
izomsorvadások, vérzékenység, stb. Ezek oly 
betegségek, melyek tisztán belső okból származ- 
nak és egyetlen okuk az örökölt szervezeti álla- 
pot ; 3. öröklődő hajlamosságokat, melyek bizo- 
nyos betegségek kifejlődését elősegítik. így haj- 
lamosság cukorbajra, rákos megbetegedésre, ütő- 
érelmeszesedésre, elmebajokra stb. 

A veleszületett — méhen belül szerzett — 
betegségeket meg kell külömböztetni az igazi 
öröklődő betegségektől. Pl. a veleszületett buja- 
kór nem öröldött, hanem méhen belül szerzett 
betegség. Sok betegség csak látszólag öröklött, 
voltaképen a szülőktől az élet folyamán szerzett 
betegség. Ilyen pl. a tüdővész. 

Az embernek igen sok tulajdonsága öröklődő 
természetű ; termet, méretek, színek, képességek, 
talentumok, erkölcsi érzések, egy szóval a testi 
és szellemi fejlettségnek v. degeneráltságnak 
számos alapvető tulajdonsága. A kóros tulajdon- 
ságok ós betegségek öröklődése ellen a rokonok 
közötti házasság eltiltásával, a párosodústól tá- 
voltartással (elmegyógyintézetek, fegyházak stb.), 
sőt némely államban a fajfenntartásra alkalmat- 
lanná tétellel védekeznek ; a jeles tulajdonságok 
kitenyésztésének módozataival az eugenika (1. o.) 
tudománya foglalkozik. 

Öröklés főpapok vagyonában, 1. Főpapok va* 
gyónóban való örökösödés. 



öröklési }og 



43 



Öröklésről való lemondás 



Öröklési jog, tárgyi értelemben az öröklést 
szabályozó jogszabályok összege, alanyi értelem- 
ben öröklésre, az örökség megszerzésére (aditio 
hereditatis) való jogosultság. 

Öröklési kapcsolat. A törvény öröklési jogot 
a véregysóg és a házasság alapján ad. Törvé- 
nyes öröklési joguk van tehát a rokonoknak és a 
házastái"snak s a kapcsolatot, melyben ezek a 
tízemélyek állanak, törvényes Ö.-nak nevezzük. 

Öröklési képesség. Ö.-e mindenkinek van, aki- 
nek szerzési képessége van. ö.-e van különösen a 
jogi személynek és az alapítványnak is. Nincs 
ö.-e a szerzetesnek, aki ünnepélyes fogadalmat 
tett. Az egyszerű fogadalom által a képesség nem 
szűnik meg, kivéve a jezsuitáknál, akiknél az 
egyszerű fogadalom az ünnepélyes fogadalom ha- 
tályával bíi". Idegeneknek (külföldi állampolgárok) 
úgy ingó, valamint ingatlan vagyonra nézve szer- 
zési 8 ennélfogva ö.-ük van ; de csak az illető 
külföldi állammal való viszonosság feltétele mel- 
lett. 

Öröklési rend. A törvényes öröklési kapcsolat- 
ban (1. 0.) álló személyek öröklésre való jogosult- 
sága nem egyenlő. A törvény sorrendet állapít 
meg, a sorrendben közelebb álló kizárván a 
távolabb állókat. Ezt a son*endet törvényes 
Ö.-nek nevezzük, és ez alatt a rokonok és a 
házastárs törvényes Ö.-jét értjük. Hazai jo- 
gunk Ö.-je szerint (végrendelet hiányában) az 
örökség első sorban az örökhagyó leszármazóit 
(lemenőit) illeti. Leszármazókon értjük az örök- 
hagyó törvényes gyermekeit, ezeknek törvényes 
gyermekeit (unokáit), ezeknek törvényes gyer- 
mekeit (másod-, szépunokáit) és így lejebb. A tör- 
vényes gyeimekekkel egy tekintet alá esik : a) a 
vélt házasságból született gyermek ; h) az utó- 
lagos házasság által töi'vényesltett gyermek ; c) 
a kir. kegyelem által töi'vényesített gyermek 
törvénytelen anyján kívül törvényesíttető apjá- 
val is törvényes öröklési kapcsolatba lép és az 
apja hagyatékában való öröklés szempontjából 
teljesen egyenjogú a törvényes leszármazókkal ; 
d) az örökbefogadott gyermek és leszármazol az 
örökbefogadó után azonképen örökölnek, mint a 
törvényes gyermekek ; de az örökbefogadónak az 
örökbefogadott után törvényes öröklési joga 
nincs. Az örökbefogadott gyermek eredeti vérségé- 
töl el nem szakad ; minélfogva vérszerinti szülői, 
valamint rokonai utáni törvényes öröklési joga 
nem változik. A törvénytelen gyermek és anyja, 
valamint anyai rokonsága közt ugyanaz a köl- 
csönös öröklés áll fenn, mintha a gyermek tör- 
vényes volna; atyjával és atyai rokonságával 
azonban az ily gyermek nem áll öröklési kapcso- 
latban. Ha az örökhagyó után több gyermek ma- 
radt, végrendelet hiányában az osztály köztük 
egyenlő. Olyan gyermek helyébe, aki az örök- 
hagyó előtt halt meg v. aki kiesett, az ő gyer- 
mekei, mint törzse lépnek ; ezé a törzsé az, ami 
a gyermekre (törzselödre) jutott volna és a gyer- 
mek gyermekei (unokák) közt az osztály egyenlő. 
Ez a törzsönkinti (in stirpes) öröklés. Ezek a sza- 
bályok állanak az örökség további leszállására 
nézve és megoszlására nézve is. Leszármazók 
hiányában más az Ö. a szerzeményi és más az 
öröklött vagyonban, a) A szerzeményi vagyon 



a töi*zsrendszer szerint hárul felfelé és oldalt, 
azzal az eltéréssel, hogy leszármazók nem lóvén, 
a túlélő hitves a rokonokat megelőzi (L. Hit- 
vestársi öröklés). Örökölnek tehát elsősorban 
a leszármazók, ilyenek nemlétében a túlélő hit- 
ves, azután a szülői csoport, és pedig felébMi az 
apa ós felében az anya, az örökhagyó előtt el- 
hunyt szülő helyébe a leszármazói lépvén ; azután 
a nagyszülői csoport, vagyis a két apai ós a két 
anyai nagyszülő, esetleg a korábban elhunyt nagy- 
szülő leszármazói ; azután a szépszülői csoport, 
ós így tovább a végtelenig. A későbbi csoport 
csak akkor örököl, ha a korábbi csoporthoz tar- 
tozó rokon nincs (nem képes vagy nem akar örö- 
kölni), b) Az öröklött (ági) vagyon, leszármazók 
hiányában eredete szerint az apai ós az anyai 
ágról hárult vagyonra oszlik, s mind a két ágon 
belül arra a felmenői ágra száll vissza, amelytől 
eredt, felfelé addig, amig kimutatható, hogy a 
vagyon az ülető felmenőtől származott. A roko- 
nok törvényes öröklési kapcsolatának határát 
tehát az öröklött vagyonban a vagyon eredeté- 
nek kimutatása szabja meg. Amelyik ágon ily 
kapcsolatban álló rokon nincs, az öröklött vagyon 
a túlélő hitvesre, ilyennek nem létében a szerze- 
ményi örökösre száll. Rokon és hitves nem lété- 
ben mind a szerzeményi, mind az öröklött vagyon 
a. szent koronára hárul. (L. még Özvegyi jog és 
Özvegyi öröklés.) 

Öröklési szerződés, az örökhagyó végakara- 
tának kétoldalú jogügyletben való nyilvánítása. 
A végrendelettől abban különbözik, hogy szabadon 
vissza nem vonható. Az Ö. nemcsak örökösneve- 
zést, hanem ily nevezés mellőzésével pusztán ha- 
gyományrendelést is foglalhat magában. Lehet 
kétoldalú (kölcsönös), ha mindkét fél, — egyoldalú, 
ha csupán az egyik fél tesz halála esetére szóló 
intézkedést. A szerződő felek egymás vagy har- 
madik személy javára, v. egymás és harmadik 
személy javára rendelkezhetnek. Az ö.-ek több- 
nyire házastársak között fordulnak elő, de hazai 
jogunk szerint nincsenek ezekre szorítva. Alaki 
érvényességükhöz szükséges, hogy az írásbeli ma 
gán végrendeletre, a közvégrendeletre, v. a köz- 
jegyzőnél letett írásbeU magánvégrendoletre meg- 
szabott alaki kellékekkel bírjanak. 

Öröklésre való érdemetlenség okából nem 
örökölhet, aki az örökhagyót megölte v. élete 
ellen tört, valamint az, aki az örökhagyó vég- 
rendeletét szándékosan megsemmisítette, eltit- 
kolta V. elsikkasztotta. Az öröklésre érdemetlen 
az öröklési rend megállapításánál figyelembe nem 
jön, hanem úgy tekintendő, mintha az örökhagyó 
előtt halt volna meg. A bíró az érdemetlenséget 
hivatalból nem veheti figyelembe. Az érdemetlen- 
ségre nem lehet hivatkozni, ha az örökhagyó az 
érdemetlennek megbocsátott. 

Öröklésről való lemondás, a szó tulajdonké- 
peni értelmében a törvényes örökösnek az örök- 
hagyó halála előtti lemondása az öröklésről, 
amely lemondás abban áll, hogy a lemondó az 
örökhagyóval fennálló törvényes öröklési kap- 
csolatból kilép. Az ily értelemben vett lemondás 
érvényességéhez nem elég a lemondó egyoldalú 
nyüatkozatft, hanem szükséges, hogy szerződés 
alakjában jöjjön létre a lemondó és az örökhagyó 



örökletes monarchia 



— U 



Örökösödési adó 



közt. Hazai jogunk szerint a lemondási szerződés, 
tételes szabály hiányában, bármely alakban köt- 
hető ; csak ha házastársak közt jön létre, szük- 
séges a közjegyzői okirat alakja. Akit lemondása 
a törvényes öröklésből kizár, nem tarthat igényt 
a köteles részre sem. 

Örökletes monarchia, 1. Monurchia. 

Öröklődő bajok, 1. Betegség. 

Öröklött bajok, a háziállatok olyan kóros 
állapotai, melyeket az ivadékok mintegy örököl- 
nek szüleiktől. E bajok általában jóval ritkábbak, 
mint általánosan hiszik. Sok közülök, mint a lónak 
kohossége, nyirrákja, pókja stb., nyilván külső 
hatásokra támad, mások, így a butaság v. buta- 
csira, a keresztbénaság, szintén létrejöhetnek külső 
okból, de a rendellenes fejlődés elősegítheti kelet- 
kezésüket. Amikor az utódokon ugyanazok a 
hibák V, betegségek láthatók, melyek a szülőkön 
is megvoltak, számolni kell azzal a lehetőséggel 
is, hogy ezek is ki lehetnek téve hasonló káros 
hatásoknak, mint amelyek a szülőkön okozták a 
kóros állapotot. Öröklöttnek látszik azonban a 
goly^'-a (struma) némely esete, továbbá a vérzé- 
kenység (haemophilia), egyesfejlődési rendellenes- 
ségek stb. 

Öröklött vagyon. Hazai jogunk különbséget 
tesz öröklött (ági) és szerzett vagyon közt. Ö. az, 
ami apjáról v. anyjáról, avagy apjának v. anyjának 
ágáról, közvetlenül v. közvetve, öröklés v. aján- 
dék útján hárult az örökhagyóra ; szerzett vagyon 
ellenben az az érték, melylyel a hagyaték az 
Ö.-tmeghaladja. Az ági örökösnek (vagyis annak, 
aki Ö.-ban igényel öröklést) nem elég bizonyítani, 
hogy az örökhagyó a vagyont örökölte, hanem 
bizonyítania kell azt is, hogy oly elődtől örökölte, 
aki az öröklést igénylőnek is előde volt ; ameny- 
nyiben ezt nem bizonyítja, a vagyon szerzemény- 
nek veendő. Szerzett vagyon tehát az is, amit az 
örökhagyó valamelyik elődétől örökölt, de ami- 
nek öröklött (ági) mmősége be nem bizonyíttatik. 
A vagyonnak öröklött vagy szerzeményi minő- 
sége csak a felmenők és az oldalrokonok öröklé- 
sénél jön figyelembe. L. Ági vagyon. 

Örök mozgó, 1. Perpetuum mobile. 

Örök naptár, 1. Naptár. 

Örökös, 1. Öröklés, Örökös kijelölése. 

Örökös felelőssége, 1. Öröklés. 

Örökös iöispán, 1. Főispán. 

Örökös hivatalok, amelyek valamely család 
ban továbböröklődnek. Pl. a nálimk legújabb 
időkig fennállott örökös főispánságok. 

Örökös hó határa, 1. Tartós hó határa. 

Örökös járadék az olyan járadék (1. o.), amely- 
nél az időnkint fizetendő összeg, minthogy abban 
tőketörlesztő rész nincsen, sohasem ér véget, 
amely nem szól határozott időre s a járadéknak 
megfelelő tőkeértékkel meg nem váltható. Ö. 
különösen a járadékbirtoknál fordul elő (1. o.), 
ahol úgy jelentkezik mint a birtoknak állandó 
dologi terhe, vagy az olyan állami járadékköl- 
csönöknél, ahol nincs gondoskodás a kötvények 
időnként való beváltásáról. 

Örökös kijelölése (örökösnevezés) végintéz- 
kedéssel (végrendeletben vagy öröklési szerző- 
désben) történhetik. Az Ö.-nél nem szükséges, 
hogy a végrendelkező az «örökös» szót használja ; 



hanem elégséges, ha örökös kijelölésére irányuló 
szándéka a végrendeletből kiderül. Örökös' az, 
akire a végrendelkező cselekvő vagyonát mint 
egészet, összességet, vagy akire cselekvő vagyo- 
nának mint egésznek valamely hányadát hagyja. 
Örökös azonban más módon is kijelölhető. így 
örökösnek tekintendő az is, akire az örökhagyó 
egy vagj^ több meghatározott dolgot hagyott, 
melyek az egész hagyatékot kimerítik v. annak 
jelentékeny részét képezik ; úgyszintén ö. forog 
fenn akkor, ha az egyiknek ingó, a másiknak in- 
gatlan vagyonát hagyta. Mindezekben az esetek- 
ben az illetők a reájuk szállott vagyon arányában 
örökösöknek tekintetnek. 

Örökös király (rex haereditarius), általános- 
ságban szólva az, aki származása alapján nyeri 
el a trónt szemben a választott királlyal. De a ma - 
gj^ar jogban különösen így nevezik a királyt meg- 
koronáztatása előtt. Az 1791. Hl. t-c. kijelenti, hogy 
az örökösödési törvények értelmében trónra lépő 
fejedelem a koronázás (amelynek 6 hó alatt kell 
megtörténnie) megtörténte előtt már mindazon jo- 
gokat gyakorolja, melyeknek gyakorlása a kor- 
mányzás szempontjából szükséges ; egyszersmind 
azonban hozzáteszi, hogy a kormányzás akkor is 
csak alkotmányos lehet. Ebből folyólag a még 
meg nem koronázott király alattvalóitól alkot- 
mányos tiszteletet, húséget és engedelmességet 
követelhet. De bizonyos és pedig nagy fontos- 
ságú jogok csak a megkoronázott királyt illetik 
meg. így kiváltságot, nemességet csak a koro- 
nás király osztogathat ; a törvényhozó testületet 
munkára a meg nem koronázott király is egybe- 
hívhatja, de csak a koronás király szentesíthet 
törvényt, valamint az «apostoli» címet is csak 
a megkoronázott király használja. 

Örökös nagyherceg,. 1. Nagyherceg. 

Örökösnevezés,.. 1. Örökös kijelölése. 

Örökösödés, 1. Öröklés, Öröklési rend, Ági va- 
gyon., Öröklött vagyon. 

Örökösödési adó, mai jogunk szerint öröklési 
illeték, a haláleset folytán bekövetkezett vagyon- 
szerzés után szedett illeték. Az alap a cselekvő 
hagj^aték, az adóalanyok pedig azok a személyek, 
akikre mint örökösökre v. hagyományosokra a 
hagyaték átszáll. A modern felfogás csak a tiszta 
hagyaték megadóztatását ismeri el jogosnak. Az 
alanyi adókötelezettséget illetőleg pedig megálla- 
pítandó, hogy vájjon mindennemű örökös kivétel 
nélkül adóköteles-e avagy csak az oldalági roko- 
nok és a nem rokonok. A gyakorlati adórendszerek - 
ben az adókulcs a lemenőknél, házastársaknál ren- 
desen alacsonyabb, mint a többi örökösöknél és le.g- 
magasabb fokát a nem rokonoknál éri el. Az Ö. 
a legigazságosabb adónemek közé tartozik, mert 
az örökösök teljesítő képességét az örökség 
minden munka nélkül növeli, s így az örökös 
előnyösebb helyzetben van, mint azok, akiknél 
a fizetőképesség előfeltételét a folytonos munka pp 
gazdasági tevékenység adja meg. Adminisztratív 
szempontból pedig előnyei az adó könnyű kisza- 
bása, biztos és gyors behajtása. Ez adónemmel 
már az ókorban találkozunk, nagyobb jelentőségre 
azonban főleg korunkban emelkedett, amennyi- 
ben sokan szükségesnek tartják a vagyon- és 
jövedelemeloszlás egyenlőtlenségeinek raérsék- 



örökösödési bizonyítvány 



45 



Örökösödési per 



lésére, amit főleg a progresszivitás elveinek ér- 
vényesítésével kivannak elérni. A legtöbb európai 
államnak van Ö.-ja, különösen jelentékeny be- 
vételt biztosít Angliában (Legacy Duty), Francia- 
országban, Hollandiában, Belgiumban, Svájcban 
és az Északamerikai Egyesült-Államokban. Ha- 
zánkban a kulcs a rokonsági fok és az illeték 
alapja, a hagyaték összege szerint változik, a 
rokonok között lo/o— 45o/o-ig, nem rokonokat ille- 
tőleg 10»/o—55o/o-ig terjed. Az 1920< XXXIV. t.-c. 
szabályozza. 

Örökösödési bizonyítvány. Ha az örökösök 
között a hagyatéki tárgyalás során jött létre osz- 
tályeg>'esség, az illetékes hagyatéki bíróság (já- 
rásbíróság) a hagyaték átadását tartalmazó vég- 
zést hoz (1. Örökösödésieljárás), \isi pedig az érde- 
keltek hivatalos eljárás nélkül állapították meg az 
osztályt, hivatalos beavatkozásnak esete nincs, s 
az örökség tárgyai között ingatlanok is vannak, az 
örököstársak az ületékes járásbíróságnál Ö.-nak 
kiadását kórhetik, mely a hagyatékot átadó vég- 
zés helyét pótolja. Az Ö. kiadása előtt a bíróság 
hii'detmónyt bocsát ki, melyben mindazokat, akik 
az örökség tárgyát alkotó ingatlanra örökösödési 
igényt támasztanak, idényeiknek 45 nap alatt 
bejelentésére hivja fel. Ö. kiadását természetesen 
az egyedüli örökös is kérheti. Ugyancsak kérheti 
ily bizonyítvány (hagyományi bizonyítvány) ki- 
adását a hagyományra nézve a hagyományos is. 

Örökösödési eljárás vagy hagyatéki eljárás 
(ném. Verlassenschaftsverfahren, Nachlassver- 
fahren), az az eljárás, amelyet a bíróság és a 
bíróságtól megbízott v. a törvényben felhatalma- 
zott közegek a hagyaték peren kívüli rendezésé- 
ben követnek. Szabályozza az 1914 XVI. t.-c. 
Hagyatéki bíróság a kir. járásbíróság, amelynek 
illetékességét rendszerint az örökhagyónak utolsó 
rendes lakhelye állapítja meg. Az ö. rendszerint 
kérelemre indul meg; hivatalból eljárásnak akkor 
van helye, ha az örökös, utóörökös vagy köteles 
részre jogosított ismeretlen helyen távol van, 
kiskorú, méhmagzat v. még nem született sze- 
mély, ha még csak létesítendő alapítvány van 
érdekelve, ha tudvalévő örökös nincs, végre, ha 
a hagyatékhoz ingatlan tartozik és három hóna- 
pon belül az eljárás megindítását nem kérik. Az 
első tennivaló a halottkómi jelentés alapján a 
haláleset fölvétele, amelyet a községi jegyző v, 
kirendelt városi közeg az elhunyt lakásán teljesít 
és szükség esetében a hagyaték biztosításáról 
ideiglenesen gondoskodik; ha végrendelet van, 
ezt a járásbíróság nyomban kihirdeti. Ezután kö- 
vetkezik a hagyaték leltározása, amelyet rend- 
szerint az említett közeg, a bíróság rendeletére 
kivételesen a közjegyző teljesít, leltárba vévén 
minden vagyontárgyat, amely az örökhagyónak 
elhalálozásakor birtokában volt, továbbá az örök- 
hagyót terhelő minden tudvalévő tartozást ; ingat- 
lan értékét, ha az érdekeltek becslést nem kíván- 
nak, adóbizonyítvánnyal (1. o.) igazolt becsérték 
alapján kell megállapítani, a hagyaték tárgya- 
lása kir. közjegyző előtt megy végbe ; ha az örö- 
kösödési osztály létrejön, ezt a közjegyző jegy- 
zékbe veszi s az iratokat, ha kiskorú v. gyám- 
hatóság alá tartozó más személy van érdekelve, 
jóváhagyás végett a gvámhatósághoz, különben 



a hagyatéki bírósághoz beterjeszti s a bíróság az 
osztály alapján a hagyatékot az örökösöknek 
végzéssel átadja. Ha a tárgyaláson az osztály 
nem sikerül, a bíróság az igénylők egyikét vagy 
másikát perre utasítja (1. Ferreutasitás). Az 0. 
másik módja az örökösödési bizonyítvány (1. o.) 
Az Ö.-ban hozott elsóbirósági végzés ellen rend- 
szerint felfolyamodásnak van helye, a másodbíró- 
ság végzése ellen csak a törvényben meghatáro- 
zott kivételes esetekben van további felfolyamo- 
dás ; másodfokban a törvényszék, harmadfokban 
a Kúria határoz (1912. LIV. t.-c. 27. §). V. ö. 
Lányi B., Az Ö. (Budapest 1896); Trux H., A ma- 
gyar Ö. (u. 0. 1896). 

Örökösödési háborúk (nem. Erbfolgekriege), 
rendesen valamely dinasztia kihalása után az 
örökösödésre igényt tartó felek közt kitört har- 
cok. Ilyenek voltak a spanyol Ö. (1701—13., ill. 
1714.), a lengyel Ö. (1733—38), az osztrák CL 
(1740-48) és a bajor Ö. (1778—79). L. a megfelelő 
címszók alatt. 

Örökösödési jog, 1. Öröklési jog. 

Örökösödési osztály, az örökségnek az örökös- 
társak között felosztása. Az osztályt mindazok 
kérhetik, akiket szerződésnél, végrendeletnél v. 
törvénynél fogva örökösödési jog illet. Az osz- 
tály módjára első sorban az örököstársak egy- 
értelmű megállapodása irányadó, mely, amennyi- 
ben az örököstársak között kiskorú vagy gond- 
nokság alatt álló is van, gyámhatósági jóvá- 
hagyásra szorul. Ha azok, akiket öröklési igény 
lilét, mindnyájan korlátlan cselekvési képesség- 
gel bírnak : öröklési igényeiki'e nézve hivatalos 
eljárás nélkül is megegyezhetnek s az osztályt 
megállapíthatják, máskülönben az Ö. a hagya- 
téki tárgyalásnál történik, melynek vezetésével 
mindig királyi közjegyző bízandó meg. Az osztály- 
egyesség megkönnyítésére szolgál az, hogy az 
osztályba oly vagyontárgyak is bevonhatók, ame- 
lyek a hagyatékhoz nem tartoznak, de amelyeket 
az érdekeltek valamelyike osztály alá bocsát v. 
kiegyenlítési értékül átad. Ha az érdekeltek kö- 
zött nem jő létre olyan egyesség, amelynek alap- 
ján a hagyaték átadható, perreutasításnak van 
helye, amelynek kérdésében a hagyatéki birósáa* 
határoz (1894. XYl. t.-c). 

Örökösödési per, az a polgáríper, amely bizo- 
nyos hagyatékra vonatkozólag v. csupán az örö- 
kösödési jog birói megállapítása végett, v. egy- 
úttal a hagyatéki vagyonnak v. a vagyon egy 
részének mint örökségnek megítélése iránt indít- 
tatik. Ö.-ről csak akkor lehet szó, amikor mind 
a két fél az örökösödésre alapítja igényeit ; nem 
ilynemű tehát az a per, amelyet az örökös mint 
az örökhagyó kétségtelen jogutódja, nem az örö- 
kösödési jog alapján álló harmadik személy ellen 
indít. Ha a hagyatékra örökösödési eljárás (1. o.) 
volt folyamatba téve, és ha ennek folyamán az 
örökösök közt egyesség nem jött létre, az eljá- 
rás befejezéséül hozott perreutasító végzésben 
kell eldönteni azt, hogy az Ö.-ben ki legyen kö- 
teles felperesként föllépni (1. Perreutasítás). Az 
Ö. az egész hagyaték értéke szériát járásbii'óság 
vagy törvényszék hatáskörébe tartozik ; illetékes 
rendszerint az örökösödési eljárásra illetékes bíró- 
ság, ha pedig az ügy ennek a hatáskörét meg- 



Örökösödési táblázatok 



46 



Örök viiágrosságr 



haladja, az a tör\'óny8zók, amelynek területén e 
bíróságnak székhelye van (Pp. 43. §.). A járásbíró- 
ság Ítélete elleni fellebbezés az Ö.-ben összeg sze- 
rint nincs korlátozva (Pp. 476. §.). 

Örökösödési táblázatok, 1. Genealógia. 

Örökös tagság, rendi vagy parlamenti testü- 
letek ama tagjainak joga, akik az illető testület- 
nek nem választás, kinevezés vagy hivatal vagy 
méltóság alapján, hanem örökös jogon tagjai. A 
képviselőház a nemzet választott képviselőiből 
állván, abban Ö.-nak helye nincs. A magyar fő- 
reiidiház örökös tagjait l. Főrendiház. 

Örököstárs, 1. Öröklés. 

Örökös tartományok, olyan tartományok v. 
orezágok, melyeket az uralkodó öröklés jogán 
bir, ellentétben azokkal, melyeket fegyverrel hó- 
dított, vagy pénzen szerzett meg. Ilyen Ö. voltak 
például a Habsburg-háznak németországi birtokai 
1282 óta. 

Örökös várispánság, 1. Főispán. 

Örökrósz, 1. Öröklés. 

Örökség (lat. heredita^s) az örökhagyónak hát- 
rahagyott vagyona, a hagyaték, aira a személyre 
vonatkoztatva, akire száll. L. Öröklés. 

Örökség birtokbavétele vagy elfogadása (lat. 
aditio hereditatis) az olyan jogrendszerben, 
amelyben az örökség nem közvetlenül a törvény 
erejéből száll át az örökösre, az a nyilatkozat 
v. cselekmény, amellyel az örökös az örökséget 
birtokba veszi, megszerzi. Jogunk szerint az át- 
szálláshoz az ö. nem szükséges. 

Örökségből való kizárás vagy kirekesztés oly 
végintézkedés, amellyel az örökhagyó törvényes 
örökösei köziil az egyiket kizárja az öröklés 
rendjéből, anélkül, hogy más örököst nevezne 
helyébe. Ilyenkor a kizárt vagy kirekesztett örö- 
kös helyébe az öröklési rendben (1. o.) következő 
várományos lép. Más a kitagadás (1. o.), mely a 
köteles rész elvonásával jár. 

Örökséglesö az, aki valamely örökséget jog- 
talan V. erkölcstelen módon megszerezni törekszik. 

Örökség megszerzése, 1. Öröklés. 

Örökségvétel, oly adásvételi szerződés, amely- 
lyel az örökös kötelezi magát, hogy azt, ami a 
részére már megnyílt örökségből neki jut, a vevő- 
nek kiadja. Az 0. által a vevő nem lesz örökös, 
de osztozik a hagyateki hitelezők iránti felelős- 
ségben. Bizonyos tekintetben az Ö. szerencse- 
szerződés (l. 0.). 

Örök ttiz, így nevezték azt az oltártüzet, mely 
ni.^Móz. 6a szerint állandóan égett. 

Öröktüzek, földbőlkiömlő szénhidrogóngázok, 
melyek Baku mellett, a Kaspi-tó Ny.-i partján 
emberemlékezetet meghaladó idők óta égnek. 
Baknn kívül olyan gázkiömlések, melyek meg- 
gyújtva hosszabb ideig égnek és szinten Ö.-nek 
mondhatók, Báznán és Sárosd közelében is van- 
nak, továbbá az Apenninekben és sok egyéb 
helyen. Szerves anyagok bomlása következtében 
keletkeznek, avagy petroleumgázok, melyek azon 
üregekből ömlenek ki, amelyekben petróleum is 
van. L. Földgáz., Kissármás. 

Örökvallás (fa^isio perennalis). a magyar ma- 
gánjogban ingatlan bíi'teknak átruházása. Az át- 
ruházó valló (fatens), a szerző vallományos (fassio- 
narioe). Ö.-ok csak hiteles személyek ós hiteles 



helyek előtt történhettek. A jegyzőkönyvbe fog- 
lalt Ö.-ról a fél hiteles pecsét alatt ö.-í levelet 
(lítterae fassionales) kapott, a jegyzőkönyv a hite- 
les közeg levéltárában tartatván meg. Az Ö.-nál 
az a kifejezés : «Nullum jus nuUamve juris pro- 
prietatem retinendoa (semmi jogot ós jogtulaj- 
dont meg nem tartván) a valló részéről annyira 
lényeges volt, hogy hiányában az átruházás 
nem volt Ö., hanem csak örökbeírás (inscriptio 
perennalis), azzal az eredmónynyel, hogy ha a 
vallományos kihalt, vagy pedig ő vagy jogutódja 
hűtlenségbe esett, a jószág a vallóra, ületőleg 
családjára visszaesett. Fontos különbség volt a 
szükséges (fassio necessaria), az okszerű (f assio 
rationabílis) és az egyszerű Ö. (fassio simplex) 
között. Az utóbbit a jogközösségben levő rokonok 
megtámadhatták, ha sérelmükkel járt (invalidatio 
fassionis ex praejudicio). Az Ö. megtámadható- 
sága szempontjából továbbá fontos volt még az 
ú. n. praemonitío, és az ú. n. admonitio, amelyek- 
nek értelme ez : a jogközösségben levő rokonok- 
nak elővételi joguk volt és — a törvény által ki- 
vett eseteken kívül — követelhették azt is, hogj' 
az eladó az eladás előtt a birtokkal őket bíróilag 
megkínálja ; a megkmált rokon 15 nap alatt elő- 
vételi jogával élhetett. A megkínálás elmulasz- 
tása az ö. megtámadliatóságát vonta maga után 
(invalidatio fassionis ex neglecta praemonitione). 
Elővételi joguk volt továbbá a jogközösségben 
nem levő rokonoknak és a szomszédoknak. Ezek 
azonban nem követelhették, hogy az eladó őket 
megkínálja, hanem csak az a joguk volt, hogy a 
vételár megkinálása mellett az eladót megintsék ; 
ha az eladó a megintés (admonitio) dacára a bir- 
tokot idegennek adta el, az Ö.-t megtámadhatták 
(invalidatio fassionis ex non observata admoni- 
tione). Az Ö. a királyi jogot nem érintette, vagyis 
a jószágnak a szent koronára háramlását az ö. 
nem akadályozta, ha tehát az adománylevél ér- 
telmében az eladó családjában magszakadás tor- 
tént, a jószágot a korona a tettleges birtokostól 
visszavette. Ennek jogi alapja az, hogy senki 
több jogot nem ruházhat át másra, mint ameny- 
nyível maga bír (Nemo plus juris in al terűm trans- 
ferre potest, quam ipse habét). Ettől a veszélytol 
a vallományos csak ügy szabadulhatott meg, ha 
az Ö.-hoz királyi jóváhagyást eszközölt ki. 

Örökváltság az úrbéri tartozásoknak, különö- 
sen a dézsmának a volt földesúrral kötött szabad 
egyezkedés útján való megváltása. Ö.- ok kötését 
az 1840. VII. t.-c. engedte meg. Az Ö.-okért a volt 
úrbéresek az 1868. XXXIII. t.-c. rendelkezései 
folytán a földtehermentesítési alapból megtérí- 
tésben részesültek (1. Földtehermentesüés). 

Örök város (eredetileg Roma aeterna) elneve- 
zés TibuUus latin költőtol (II. 6. 23) ered, ki 
Rómát nevezte így. 

Örök világosság. A kat. egyházban képletes 
jelzése a mennyei boldogságnak, ill. Isten szem- 
léletének. A világosság Istent jelképezi ; kivált 
azonban Krisztust, aki avilágosság a világosság- 
tól)), mely megvilágosít minden e világra jövő 
embert (Ján. 1., 9.). Az 0. kifejezés leginkább 
használatos a meghal takért való rövid imádság- 
ban : «Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik és az 
örök világosság fényeskedjék nekik)). 



örökzöld növények 



47 



őrszolgrálat 



Örökzöld növények V. /amazok, amelyek lom- 
bozatokat a nyár és tél periodikus váltakozása 
mellett sem vesztik el. Ilyen pl. a Vínca minor 
(téli zöld), a Hedera helix (repkény borostyán), a 
Frnnus laurocerasjis, a fenyőfélék (a Larix, 
veresfenyő kivételével) stb. 

Örök zsidó, 1. Bolygó zsidó. 

Öröm, a lélek ösij alapvető indulata, mely az 
életet gyarapító, rajta lendítő törekvésekkel, ál- 
lapotokkal, gondolatokkal kapcsolatos. A lélek 
összetettebb alakulásaival jár, melyeknek az 
életre kiható következményeit ösztönszeríien, in- 
tenzív módon felfogjuk. Fiziológiai kísérői a szem 
ragyogása, a szívműködés erősebb volta, az ön- 
kényes mozgást szolgáló izmok hajlandósága 
mozgásokba kitömi (ugrálni, táncolni). Lélektani 
hatá<=a gyors képzetfolyamat, esetleg az úgyne- 
vezett fantázia erősebb működése, kellemetlen kép- 
zetek háttérbe szorulása stb. 

Örömév, l. Jubileum és Jóbel-év. 

Örömkalács, a hagyományos alakú és díszí- 
tésű lakodalmi kalács némely helyütt járatos 
neve. 

Örömszűlék, a nászapa és nászanya. 

Őrös, kisk. Zemplén vm. bodrogközi j.-ban, 
(1910) 742 magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) — L.még Sajó- 
(>rös. 

Örs, községek, 1. az összetételek alatt (Alsó- 
örs sth.). 

Örs, őrség, 1. Biztosító szolgálaf. Csendőrség. 

Örség (Warth), Vas vármegye ENy.-i része a 
Pinka felső mellékein. Felsőőr körül. E vidék 
lakói az Árpádok korában azon őrök (spioula- 
tores) voltak, kik az ország határait tartoztak 
a német császárok betörései ellen védelmezni. 
Szabadságaikat I. Károly 1327. megerősítette, 
mely oklevelében a testületet Ór-nagyság vagy 
Kapitányság címén említi. 1582. Rudolf új ado- 
mánylevéllel látta el őket. A lakók nemesi sza- 
badalmaikat 184;8-ig élvezték, de szereplésük 
már korábban megszűnt. Az Ö. lakói részben ma- 
gyarok, kik itt a németség és a horvátok közt 
külön szigetet alkotnak s sajátságos nyelvjárá- 
suk álta,l válnak ki. Az 0. főhelye Felsőőr, továbbá 
itt vannak Alsóőr, Vörösvár, Óriszentmárton, Öri- 
szi^et stb. (Tr. A.) 

Őrség, község, 1. Muraqárdony. 

Őrségi nyelvjárás, l. Isyélvjárás. 

Őrségöv (franc, cordon), helységnek v. egész 
vidéknek egymással összeköttetésben álló kato- 
nai őrségekkel való elzárása, hogy az őrségek 
által alkotott vonalon csak az haladhasson át, 
akinek a kiadott utasítások szerint arra joga 
van. 

Örsereg (hivatalos neve 7rwgszdlló had), vala- 
mely vár V. más erősített hely védelmére ren- 
delt had(»apat. Száma a megvédelmezendő hely 
nagyságától függ és a lövegek száma, valamint 
az erődítési müvek ellenállóképessége szerint 
módosul. L. még Nemzeti őrsereg. 

Örst., természetrajzi nevek mellett Örsfed 
Andors Sandoe (l. o.) nevének rövidítése. 

Örsted, 1. Anders Sandöe, dán államférfiú ós 
jogtudós, szül. Rudkjöbingben 1778 dec. 21.,megh. 
1860 máj. 1. Az 1848-iki mozgalmak lezajlása 
ntán az új alkotmányt kidolgozó nemzetgyűlésbe 



választották. 1853— 54-ig miniszterelnök volt s 
egyúttal a belügyi, igazságügyi és vallásügyi 
tárcát viselte. Az ő kormánya dolgozta ki azo- 
kat a törvényeket, amelyek az egységes dán mo- 
narchia megvalósítását készítették elő. Nevezete- 
sebb művei : Haandbog over den danske og norske 
Lovkyndighed(Kopenhag 1822-35, 6 köt.); Af 
mit Livs og min Tids Historie (1851—57, 4 köt.). 

2. Ö., Anders Sandöe, dán botanikus, szül. 
Rudkjöbingben 1816 jún 21., megh. Kopenhágá- 
ban 1872 szept. 3. Beutazta 18i;5— 48-ig Közép- 
amerikát, majd 1862. Kopenhágában a botanika 
tanára lett. Nevezetesebb munkái; Chénes de 
l'Amerique tropicale (Kopenh. 1868); L'Amerique 
centrale, recherches sur ea flore (u. o. 1863); 
Praecursores florae centroamericanae (halála 
után jelent meg, u. o. 1874). 

3. Ö.. Hans Ghistian, 1. Oersted, 1. 

Örsújfalu (azelőtt: Dnnaújfalu)^ kisk. Komá- 
rom vm. csallóközi j.-ban, (i9io)1217 magyar lak. 
(Tr. Cs.-Szl.) 

Örs-úr, Acsád íia, a Névtelen szerint Árpád 
vezértől a Nyárád vidékén nagy földet kapott 
szállásul s utóbb a Nyárád forrásánál az Ö.-várá- 
nak nevezett erősséget építtette. Erősúr (Eruswr, 
máskép Ursur) nemzetsége még 1347. is e tájon 
lakott. 36 birtoka jobbára Borsod-, Szabolcs-, Vesz- 
prém- és Zala- vármegyékben feküdt. 

Örszállás (Sztanisics)^ nagyk. Bács-Bodrog 
vm. zombori j.-ban, (loio) 7086 német, magyar 
és szerb lak. (Tr. SzHSz.) 

Őrszellem, a. m. genius (l. o.). 

Őrszem, két lovas v. gyalog katonából álló 
őrs^ L. Biztosító szolgálat. 

Őrszentmiklós (azelőtt : Kísszentmiklós), nk. 
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. váczi j.-ban, (i9ao) 
1072 magyar lak. 

őrszentvid (Strelecz), kisk. Zala vm. alsó- 
lendvai j.-ban, (loio) 450 vend lak. (Tr. Sz. H. Sz.) 

Őrszó a. m. jelszó (1. o.). 

Őrszolgálat, az államvagj^on oltalmára, kato- 
nailag fontos pontok biztosítására, foglyok őrzé- 
sére és más hasonló célokra van szervezve. Azok- 
nak csoportját, akiknek rendeltetése e szolgálat 
teljesítése, biztonsági őrségnek nevezik. Ezeken 
kí%^il vannak még díszőrsegek is (l. o.). A bizton- 
sági őrségekhez sorozandók az állomás-őrségek 
is, melyek különösen a katonai rendőrszolgálat 
ellátására vannak rendelve. Az állomás -őrség /o- 
örségnek neveztetik akkor, ha még más helyőr- 
ségek hozzá vannak utalva. Az Ö.-ot rendesen 
a gyalogság teljesíti. Az őrségek számerejót kö- 
zönséges viszonyok között akkénc kell kiszabni, 
hogy az éjjel és nappal kiállítandó minden őrre 
két ember vezényeltessék. Az őrségek felvonu- 
lása teljes felszereléssel, éles töltéssel ellátva 
történik. Háborúban és zavargós viszonyok között 
minden őrség és őr — békében csak a fogházak 
belsejében felállítottak — lőfegyverei töltve le- 
gyenek. Az őrség elosztásánál a rangban leg- 
idősebb százados átveszi az őr csapat fölötti pa- 
rancsnokságot és kiadja a jelnei^et lepecsételt 
levélben, ami után az őrségek rendeltetési he- 
lyükre indulnak. Az őrök kiállíttatnak. Az őrség 
megszállása után az őrparancsnok felváltó' jelen- 
tést (v. az őrség első elfoglalásakor megszálló- 



Örtel 



48 



Örvényférgek 



jdetitést) küld parancsnokának. Az örök felvál- 
tása elvileg kétóránkint, nagy hidegben v. meleg- 
ben óránkint, sőt a körülményekhez képest fél- 
óránkint történik. Az ör a legfelsőbb államhata- 
lom nevében lóvén kiállítva, sérthetetlen s joga 
van fegyverét használni az ellen, aki megtámadja 
v. az intézkedéseknek ellene szegül. E jogának 
ellensúlyozása végett minden hibája szigorú meg- 
torlást von maga után. Felállítási helyéről eltá- 
voznia, ennie, innia, dohányoznia, leülnie, aludnia 
nem szabad. Fegyverét senkinek, még fellebb- 
valójának sem szabad átadnia. 

Örtel, Mttx Joseph, német orvos, 1. Oertel. 

Örtel-féle kúra, 1. Oertel- féle kúra. 

Ortilos, kisk. Somogy vm. csurgói j.-ban, (1920) 
1060 magyar lak. 

Őrtorony, középkori várakban a kapubejáró 
fölé épített torony, melynek tetejéről az ör a 
várhoz vezető utat figyelte meg. Néha a donjont 
(1. 0.) is így hívják magyarul, ámbár hely telenül, 
mert annak egészen más feladata volt, 

őrtűz, tábortűz, a táborozó katonaságnál ré- 
szint főzés, részint melegedós céljából föntar- 
tott tüz. 

Örtzen (Oertzen), Georg, báró, német költő, 
szül. Brunnban (Mecklenburg-Strelitz) 1829 febr. 
2., megh. Freiburgban 1910 máj. 26. Katonatiszt 
volt, majd diplomáciai szolgálatokat teljesített. 
Főbb művei: Gedichte (3. kiad. Berlin 1861): 
Reime eines Verschollenen (Leipzig 1877). 

Őrültekháza, elavult kifejezés, 1. Elmegyógy- 
intézetek. 

őrültség, elavult orvosi kifejezés, 1. Elmebaj. 

Örv, 1. erős szíjból v. fémlemezből való, gyak- 
ran kiálló szögekkel ellátott nyakravaló, melyet 
más állatok ellen való védelem céljából a kutyák 
nyakára szoktak csatolni. 

2. Örv, a növénytanban az oldalszervek oly 
állása, amidőn a tengelyen egynél több helyez- 
kedik el már fejlődése kezdetén is egy magas- 
ságban, így lehetnek a levelek v. az ágak örvben 
elhelyezve, azaz örvösek. Az örv tagjainak száma 
szerint lehet 2 — 3— í— östb. tagú. 

Örvbetoldás (növ,, pleiophyllia), a. m. több- 
levolüség^ a levélörv tagjainak rendellenes szám- 
beli gyarapodása. Ellentéte az örvcsorbulás (oli- 
gophyllia), midőn az örv tagszáma kevesebb, 
mint rendesen szokott lenni. 

Örvend (ürvind), kisk. Bihar . vm. élesdij j.- 
ban, (1910) 880 magyar lak. (Tr. R.) 

Örvény, a folyóvíz keringő mozgása. A meder 
valamüyen rendetlensége a vizet útjából eltéríti, 
úgy hogy mozgása keringővé lesz. Ilyen Ö. volt 
az Al-Dunán a Grében sziklafok eltávolítása előtt 
annak alsó oldalán ; híres a messzinai szorosban 
a tengeráramok mentén keletkező Scylla és Cha- 
rybdis Ö., amelyek veszélyességét a szikiazá- 
tonyok csak növelték. A nagyon sebes Ö. -ékben 
a víz rendesen lefelé is mozog, a víz keringő moz- 
gása folytán a felszín a mechanikai törvények 
szerint behorpad, s azok a tárgyak, amelyek ebbe 
a horpadásba jutnak, a víz alá kerülnek, ezért a 
hajózásra nézve veszélyesek. L. még Forgatag. 

Örvény, nagyk. Heves vm. tiszafüredi j.-ban, 
(1920) 653 magyar lak. 

Órvényáramok, 1. Foucault-áramok. 



Örvényelmélet, 1. Descartes. 

Örvényes, kisk. Zala vm. balatonfüredi j.-ban^ 
(1920) 230 német és magyar lak. — L. még Bél- 
örvényes, Bdényesörvényes . 

Örvényesi kolostor (máskép ör^nényesi), Zala 
vmegyében, Kehida mellett (Zala-Apátitól É.-ra). 
Alapította Kanizsay I. Miklós támolonester, zala-,, 
vas- és sopronvmegyei főispán 1390 körül a Bol- 
dogságos Szűz tiszteletére, a pálos szerzetesek 
számára, melyhez később Szt. László tiszteletére 
pompás kápolnát építtetett. Ez csakhamar híres 
búcsújáró hellyé vált, úgy hogy már 14;00. búcsút 
kémek a látogatók számára a pápától. A XVI. 
sz.-ban a török miatt pusztult el. Romjai a múlt 
század elején még megvoltak. 

Örvényférgek (^TMr?eW«ri«, áiiat), a Laposfér- 
gek osztályának eg>ik rendje. Az idetartozó ál- 
latoknak leggyakrabban hosszúkás, tojásalakú, 
lapított teste csak néhány mm. nagy, de van- 
nak több cm. hosszúak is. Testöket csillangós hám- 
sejtek borítják, melyek között egyeseknél csalá- 
nozó szervek is vannak. Szívó- v. kapaszkodóké- 
szülékük, korongjaik v. karmaik nincsenek. Ideg- 
rendszerük az agyat képviselő két dúcból álL 
Ezekből indulnak elő- és hátrafelé az idegek, me- 
lyek közül két hátrafelé menő sokszor erősebb 
a többinél s ezeket oldalidegeknek nevezik. Garat- 
ideggyűini csak kivételes az Ö.-nél. Az érzékszer- 
vek közül leggyakoriabbak a részarányosán fekv6 
festékfolt-szemek, néha lencsével, néha a nélkül. 
Szájnyílásuk sohasem hiányzik, de alfelnyílásuk 
soha sincs. A szájnyílás rendesen a hasoldalon fek- 
szik, majd a test elülső végén, majd közepén, majd 
pedig attól is meglehetős távol. A szájnyílás 
után az izmos falazatú garat következik, amely 
orrmányformán kitolható és visszahúzható. A bél 
két fő alakban fejlett s ez adott alkalmat az 
áö^a5fceZw(Dendrocoela) és fómfó'&eZw(Rhabdocoela) 
Ö. megkülönböztetésére. Az előbbieknél a bél 
f aalakulag v. hálózatosán ágazik el ; az utóbbiak- 
nál tömlőforma. A Bélnélküliek (Acoela) kis cso- 
portjának bele egyáltalán nincs s ezeknél az 
emésztést a test belsejét kitöltő nagy sejtek vég- 
zik. Csaknem valamennyien hímnősek és a kül- 
világba rakott petékkel szaporodnak ; ritka az 
eleven szülés esete. Egyesek (Microstoma) még 
ivartalan úton, harántoszlással is szaporodnak. 
A földi platiariák (Geoplanidae) kivételével vala- 
mennyien víziek 8 részben az édesvizekben, rész- 
ben a tengerekben élnek. A jelenben ismert fajok 
száma mintegy 1145 s ezeket a következő alren- 
dekbe sorozzák : 

1. alrend. Bélnélküli örvényférgek (Acoela) ~ 
Belük nincsen. Az idetartozó 45 faj tengeri. Pon- 
tosabb nemek: Pro2Jorus, Gonvohita, Poly- 
choerus. 

2. alrend. Tömlöbelü örvényférgek (Rhabdo- 
coela). Belük tömlőalakú, el nem ágazó. 350faj is- 
meretes. Nevezetesebb nemek: Catenula,Mesosio- 
mum, Stenostomum, Microstom.mn, PolycystiSy 
Plagiostonmm, Bothriomolus, Bothrioplana, 
Alloiocoela. Édes vizekben és tengerekben élnek. 

3. alrend. Háromágasbelii örvényférgek (Tri- 
cladida). Belük három főággal van ellátva, me- 
lyek közül egy előrefelé, kettő pedig hátrafelé 
fut. Tartózkodási helyük szerint 3 sectióra oszt- 



Örvényfü 



49 



Ose 



juk az idetartozó kb. 450 ismeretes fajt. a) sectio: 
Tricladida tnaricola. Tengeriek. Pl. Gunda 
(Procerodes), Bdelloura, Micropharunx stb. — 
b) sectio: Tricladida paludicola. Édesvíziek. 
FlDendrocoelmn, Planaria,Polycelis, Bdelloce- 
phala stb. — c) sectio: Tricladida terricola. 
Szárazföldiek. Pl. Geoplana, Bipalia. Micro- 
pla7ia, Platydemus stb. 

4. ali*end. Sokágasbelü örvényférgek (Poly- 
cladida). Belük sokirányban gazdagon elágazik. 
Kb. 300 tengeri faj ismeretes. Gyakoribb nemek : 
Planocera, Stylochtis, Leptoplana, Pseudoce- 
ros, Thysanqzoon stb. 

A hazai Ö. tanulmányozásával még eddig 
kevesen foglalkoztak. Legtöbb adatot szolgálta- 
tott Parádi K., kívüle megemlítendő Rdboz Z., 
Szigethy K. és Gelei J. 

Örvényfü (növ.), 1. Örvénygyökér. 

Örvénygyökér (növ., Inula L.), a csöves vi- 
rágú (Tuhidiflorae) fészkesviráguakhoz tarto- 
zik ; 90 faja Európában, Ázsiában és Afrikában 
honos, többnyire sárga virágú, fészküket több- 
nyire hosszú, nyelves virágok veszik körül ; évelő 
füvek V. cserjék. I. lielenium L. Európa déli és 
középső részein honos egész Perzsiáig ; hazánk 
D.-i részén is növő, 2 m. magasságot is elérő 
dudva ; néhol kertbe is ültetik. Fűszernek és orvos- 
ságnak is használják. Mustba téve szolgáltatja 
az alanthor-t, gyökerével kékre lehet festeni. 
Gyökerében inultn (1. o.), alantsavanhídrid, alant- 
kámfor, helenin, alantolaj van. A hazai fajok: 
/. oculus christí L. szembaj ellen használt szer ; 
I. brittanica L. pusztáinkon, dombjainkon gya- 
kori, és mások. 

Örvénykék (áuat), 1. Örvényférgek. 

yrvénykö, 1. Forráskö. .. 

Örvénylőférgek (áiiat), 1. Örvényférgek. 

Örvénylő mozgások. Ha levegő v. folyadék 
valamely szilárd testhez képest elmozdul, a folya- 
dék ós szilárd test közt fennálló súrlódás követ- 
keztében a testhez közelesö folyadékrészecskók a 
test sebességét igyekszenek felvenni, míg a távo- 
labbesö részek áramvonalai(l.^amZaíi vonalak) 
relatív sebességüket megtartják. A két különböző 
sebességű folyadókréteg közt az áramlási sebes- 
ségek egyenletesen növekednek, mlg a szélső 
áramvonal sebességét el nem érik. Ennél a jelen- 
ségnél kisebb-nagyobb mértékben mindig fellép- 
nek Ö., amelyek úgy a hajó-, mint a repülőgép- 
építés szempontjából nagyon fontosak. Az O.-at 
számításokkal kísérni nem tudjuk, azonban több 
elmélet igyekszik a jelenséget érthetővé tenni. 
Kísérleti vizsgálatánál a vízbe korpafűmagot 
szórnak, levegőnél füstöt fújnak az 0. helyére, 
ami által az áramvonalak láthatóak lesznek s a 
jelenség lefolyása megílgy élhető. A kérdéssel fog- 
lalkoztak : A.hlborn, Riabouschinski, Dines, Eiffel 
és Kármán. 

Örves V. örvös (növ.), 1. Örv, 2. 

Örves fácán v. gyűrűs fácán (Phasiamis tor- 
quatus Gm.), egyike a legszebb kínai fácán- 
fajoknak. A hím feje zöld, nyaka fehér örves, 
melle bamavörös, háta sárga, az egyes tollak 
fekete-barnán szegélyezettek. A nőstény, kivé- 
vén a fekete foltos hátát, egyszerű sái'ga. Húsa 
ízletes. Könnyen tenyészthető. 

Révai Nagy Líxi^ona. XV. köt. 



Örvesfarkú gyik-félék (Zmmridae, áiiat), a 
Gyíkok egyik családja, amelybe tömzsi testű v. 
inkább kígyókhoz hasonló gyíkok tartoznak. Jel- 
lemző, hogy pikkelyeik örvökbe elrendezetten 
fedik testüket, s hogy testük oldalán hosszanti 
oldalredőjük van. Afrika trópusi és déli vidékeiről 
24 fajuk ismeretes ; legközönségesebbek : Zonu- 
rus cordyltis L., Zonurus giganteus Smith és 
Chamaesaura anguinea Cuv. 

Örves galamb (Golumba palumbus L.), a Ga- 
lambok rendjébe tartozik. Feje ólomszürke ; fém- 
fényű zöld nyakán kétoldalt nagy fehér folttal ; 
köpenye szürkésbarna ; szárnya sötétbarna, alul 
szürke, mellén borvörössel árnyalt; csőre na- 
rancssárga ; lábai vörösek. Hossza 45 cm. Hazája 
az ó-világ. Magyarországon erdős vidéken már- 
ciustól novemberig közönséges költőmadár. 

Örves háló, a téli szákhoz hasonló, de súlyok 
nélkül való ághegyháló, mely rúdon jár, kereszt- 
őrrel és feljáróőrrel bír. 

Örves lúd (Brenta bernicla L.), vándormadár, 
hazája az északi sarkkör, télen azonban nagy 
csapatokban D.-re vándorol, amikor Magyaror- 
szágon is található. Feje, nyaka és csapó tollai 
feketék, hasa fehér, mlg többi részei hamuszür- 
kék. Csőre és lábai feketék. Hossza 55, szárny- 
hossza 33, farkhossza 13 cm. 

Örves ölyü (áiiat), 1. Béti héja. 

őrvezető, közvetlen elüljárója a rendfokozat 
nélküli katonának. Tulajdonképen nem altiszt, 
nem is visel oldalfegyverén altiszti kardbojtot, 
ő. csak a gyalogságnál és a műszaki csapatok- 
nál van, a lovasságnál éa a vadászcsapatnál járó- 
őrvezetőnek, a tüzérségnél irányzónak nevezik. 

őrvistye, községek, 1. Kisörvístye, Nagyör- 
vistye. 

Örvkettőzés (gör. pleotaxis, növ.), a levélkor - 
nek, különösen a virágkörbelínek a rendellenes 
megkettőződése vagy többszörösödése, amint ez 
különösen elterjedt módon a teltvirágok szir- 
main tapasztalható. A szirmok számbeli meg- 
sokasodása azonban másféle módon is létrejöhet. 

Örwirágzat (verticillus fiorum, növ.), az olyan, 
melynek örves levelei tövéből egy-egy magányos 
virág fejlődik, mint pl. a lófark (Hippuris vul- 
gáris). ^ 

Őrzési letét, 1. Letétüzlet. 

Őrzőangyal, 1. Angyal. 

Ős, 1. ősök. 

Ősagárd, kisk. Nógrád vm. nógrádi j.-ban, 
(1920) 555 magyar és szlovák lak. 

Ös-agyagpala a. m. fillit (1. o.). 

Ősállapot, 1. Eredeti állapot. 

Ősállattan (gör. zoopaleoníologia), 1. ős- 
lénytan. 

Ősanyag a. m. elem, 1. Elemek. 

Öscibetmacskák (Cryptoproctinae, áiiat), a 
Cibetmacskafélék egyik alcsaládja. Ide tartozik 
a fossza (1. Cibetmacskafélék). 

őscsanád, nagyk. Torontál vm. nagyszent- 
míklósi j.-ban, (1910) 1538 német és magyar lak. 
(Tr. R.) 

őse (Eiisee), a Névtelen szerint a honfog- 
lalás idejében üsubu vezértársa a Veszprém- 
től Vasvárig . terjedő vidék meghódításában (1. 
üsubu). Fia volt Urkun. 



ősegryház — 50 — 

ősegyház v. őskereszténység névvel szokás 
illetni a legrégibb egyházat és annak történel- 
mét, az első pünkösdtől (Kr. u. 80.) egészen a 
n. század közepéig, tehát az apostoli (30—70.) 
és az apostolok után való közvetlen időszakot 
(70—150.) Forrásul szolgálnak hozzá az újszövet- 
ségi szentírás, az apostoli atyák, a legrégibb hit- 
védők és néhány apokrif irat. Katolikus és pro- 
testáns tudósok nagy buzgósággal foglalkoztak 
újabban az Ó. vizsgálatával. 

Ösel (észtül Kurre-saari v. Sare-man), sziget 
a Keleti-tengerben, 2618 km* ter. és 42,000 lak. 
Partjai szakadozottak ; a legjelentékenyebb fél- 
sziget D.-en a 30 km. hosszú Sworbe (észtül : 
Serwe-maa). Öblei közül csak kevés az alkalmas 
kikötő. Földje eléggé termékeny. A föld belseje 
meszet és a parton jáspist és achátot szolgáltat. 
A lakosok, nagyobbára esztek, mezőgazdasággal, 
halászattal és lótenyésztéssel foglalkoznak. Fő- 
helye Arensburg. ö. (Osilia) a Xin. sz. elején dán 
birtok volt. 1227-ben a kardlovagok foglalták el 
és a lakosokat a keresztény vallásra térítették. 
Ö. utolsó püspöke 1559. a szigetet eladta a dá- 
noknak. 1645-ben a svédek és 1721 az oroszok 
foglalták el. A világháború folyamán 1917 okt 16.'a 
németek elfoglalták. Most Esztoniához tartozik. 

Ősember. A XIX sz. közepéig az volt az ál- 
talánosan uralkodó nézet, amit még Cuvier is 
tekintélyének teljes súlyával védett, hogy ásatag 
(fossilis) ember nem létezik, s az ember mindig 
olyan volt, aminő ma. Azóta a tudományos ku- 
tatások kiderítették, hogy az emberiség őskora 
a történelmi időkön túl évszázezredekre vissza- 
nyúlik. Az emberiségnek emez őskorával ma 
külön tudományág, a praehistoria Y&gy űjeibhaji 
palaeoanthropologia foglalkozik. Az előbbi in- 
kább a kultúra maradványaira, az utóbbi az 
emberi test sajátságaira fekteti a súlyt. Már a 
középkorban (Agricola 1558 ; Gesner 1565) talál- 
tak ugyan kőeszközöket, de azokat kevés kivétel- 
ieddé Boot 1636, La Peyrére 1655) égből aláhul- 
lott mennyköveknek tartották. A XVIII. sz. fel- 
fedező utazásai kezdtek e kérdésre némi fényt 
deríteni, amidőn az európaiak megismerték a 
primitív népek eszközeit s azokat többen ( Jussieu 
1723) párhuzamba állították az Európában talált 
régi kőeszközökkel. Az Ó. tudományos vizs- 
gálata csak azóta vett nagyobb lendületet, mi- 
dőn az ember csont- és kultúra-maradványait 
(kőeszközeit) barlangokban, löszrétegekben, ki- 
halt diluviális állatok csontjainak társaságában 
több helven megtalálták (Tournal 1828, Christol 
1829, Schmerling 1829—1883). Boucher de Per- 
thes diluviális rétegekből a kőeszközöknek egész 
sorát ásta ki és írta le s azokat kétségtelen Ö.-i 
eredetüeknek nyilvánította (Antiquités celtiques 
etantedüuviennes, 1847). Nézetét geológiai szem- 
pontból Lyell alapozta meg. 1854. kezdődtek 
Keller ásatásai a zürichi tóban, 1856. találta 
Fuhlroth a neandervölgyi koponyát, 1861. ása- 
tott Lartet az aurignaci barlangban, s 1863. 
jelent meg Lyell korszakalkotó munkája : The 
geological evidence of the antiquity of man, 
melyben minden kétséget kizáróan bebizonyí- 
totta az ember diluviális létezését. 1866-ban Mor- 
tÜlet megalapította az első praehistoriai folyó- 



Ösember 



iratot (Matériaux pour l'histoire de Fhomme) s 
1867-ben az ő indítványára megtartották Spe- 
ziában az első nemzetközi anthi'opologiai ós ős- 
kori régészeti kongresszust. Azóta a praehistoria 
ill. palaeoantliropologia adatokban gazdag tudo- 
mányággá fejlődött. Másfelől kiváló tudósok, 
mint Klaatsch, Schtvalbe, R. Schmidt, Ober- 
'niaier, Boule, Kramberge7% Schliz stb. össze- 
hasonlító vizsgálat 8 monografikus leírás tár- 
gyává tették a különböző diluviális emberi csont- 
maradványokat. A tudósok egy része a leg- 
primitívebb kőeszközök, az eolithek és proto- 
lithek alapján az ember harmadkorbeli létezését 
bebizonyítottnak tartja (Bourqeois ahhé, Rútot). 
Emellett szól az a tény is, hogy az ember a 
diluviumban a differenciálódásnak már magas 
fokán állott s így a fokozatos fejlődés elve alap- 
ján eredetét a diluviumnál régebbi időben kell 
keresnünk. 

A legrégibb egészen biztos emberi csontleletek 
közé a pütdowni (1. o.) koponyatöredék (1912), 
valamint a mamri (1. o.) vagy heidelbergí áll- 
kapocs (Homo heidelbergensis 1907) tartoznak 
a diluvium elejéről s együtt képviselik az ú. n. 
heidelberg-piltdoimii típusú Ó.-t, Európának ezt 
az eddig ismert legrégibb őslakóját. Valószínű- 
leg egyik kihalt ágát képviseli a harmad- 
kori 6.-nek, Proanthropos-nak. A diluvium kö- 
zepének és második felének csontleletei leg- 
nagyobb részt az Ó. egy másik típusába, az 
ú. n. neandervölgyi rasszba tartoznak. Ez az 
ősi kihalt emberfajta nevét az első ilyen típusú 
lelet helyétől (1. Neandervölgyi ember) kapta. 
Virchow a neandervölgyi koponyát kóros ere- 
detűnek tartotta. Állítását egyfelől Schwalbe ós 
Schaaffhatisen vizsgálatai, másfelől az újabb ha- 
sonló típusú koponyaleletek cáfolták meg. 1886. 
ugyanis de Puydt ós Lohest Belgiumban Spjj 
falu közelében két csontvázat, 1895— 190o-ig 
pedig Gorjanovió-Kramberger Károly Krapina 
mellett legalább 10 egyénnez tartozó hasonló 
tipusú koponya- és csontvázrészeket ásott ki. 
1908-ban fedezte fel Hauser 0. Le Moustier 
mellett a híres Homo mousteriensis H. csont- 
vázát és koponyáját, Bouyssonnie és Bárdon pe- 
dig a La Ghapelle aux Saints-i csontvázat, mely- 
ről Boule írt terjedelmes monográfiát. 1909-ben 
La Ferrassie barlangból két, 1911. pedig La 
^«ma-ban (Charent dép.) egy hasonló tipusú 
csontváz került elő. Ide tartozik végül a Gibral- 
tári koponya, valamint a La Naulette-i, Sipka-i, 
Malarnaud-i, Petit Puymoyen-i, Ochos-i stb. áll- 
kapcsok. B leletek alapján megállapítható, hogy 
a neandervölgyi rassz az Ő.-nek, ha nem is 
legrégibb, de az eddig ismertek között minden- 
esetre legprimitívebb típusát képviseli. Középnél 
alacsonyabb, 155 —160 cm. magas, rövidlábú ós 
karú, vaskos fejű, rendkívül izmos, zömök s ál- 
latias külsejű volt ez az ősember. Koponyájára 
jellemző a hosszúfejűség (dolichocephalia), erős 
homlokeresz (torus supraorbitalis), alacsony, 
rézsútos homlok, alacsony koponyatető, erős ha- 
lántékszűkület, szögletesen kiálló nyakszirt, előre 
álló (prognath) nagy arc és fogak, nagy, kerek 
szemgödrök, hatalmas állkapocs áúcsúcs nélkül. 
Végtagcsontjai durvák, vaskosak, zömökek. Orsó- 




ö 



ser 



61 



Őshalak 



csont anthi'opoidszerüeii görbült ; sípcsont felső 
felszíne hátrafelé lejt (retroflexio), amiből Frai- 
pont arra következtet, hogy a neandervölgyi 
rassz emberei elörehajlott térdekkel jártak. Agy- 
veleje a mainál primitívebb tipusú, s homlok- 
lebenye gyengébben fejlett volt. A neander- 
völgyi Ó. csaknem egész Bm^-ópában el volt ter- 
jedve s a mai primitív népek bármelyikénél kez- 
detlegesebb tipusú lény volt. A neandervölgyi 
rassz élete végighúzódott a diluvium legnagyobb 
részén s csak röviddel a vége előtt, az utolsó 
jegesedés felé, halt ki. A diluvium utolsó har- 
madában a neandervölgyi ember mellett más 
magasabb rangú, a mai ember típusához köze- 
lebb álló fajták is megjelentek Európában, me- 
lyeket a Homo neandertalensis-el szemben H. 
diluxnalis recens néven szokás összefoglalni. A 
diluvium végén legalább három ilyen ember- 
fajtát kell megkülönböztetni, ú. m. az Aurignac, 
Oro-Magnon és Grimaldi Í3.\\ÁX. Legrégibb 
köztük s a neandervölgyi Ö.-hez legközelebb 
áll a Hotno Aurignacensis (Klaatsch). Jellemzi 
a keskeny, hosszú koponya, 160 cm.-es termet, 
karcsúbb csontok, magasabb homlok. E típushoz 
tartozó legtökéletesebb leletet Hauset' 0. ásta 
ki 1909. Gombe-Capelle nevű hegyoldalban (Dor- 
dogne). A Grimaldi rassz két csontváz által van 
képviselve a, Mentőn melletti barlangok egyiké- 
ből 8 tipusa Észak-Afrika negroid lakosságáéhoz 
hasonlít. A diluvium végén ólt a Cro Magnon-i 
rassz (1. 0.), mely eszközeit már nemcsak kőből, 
hanem állatcsontokból is készítette s a barlan- 
gok falára rajzolt, festett. A diluvium végén 
részben már a neoüth-korba átmenve lép fel elő- 
ször Európában a rövidf ejú (brachycephal) ember- 
fajta, melyet Furfoozi v. G-renelle-i rassznak 
neveznek. B típushoz tartoznak az Ofnet (1. o.) 
barlangi koponyák (1908) is. A recens kor elején 
a neolith-korszakban a hosszú- és rövidfejú típu- 
soknak egész sora található, melyek részint a 
már említett «díluvialis recens» típusok egyenes 
leszármazottai, részint bevándoroltak, részint pe- 
dig az ősi és bevándorolt típusok keverékei. Her- 
mán Ottó kezdeményezésére újabb időben ha- 
zánkban is megindultak az Ó.-re vonatkozó ku- 
tatások. B célra a földtani társulat kebelében 
külön barlangkutató szakosztály alakult s jeles 
fiatal kutatóink (Kadic, Kormos, HUlebrand, 
Boska stb.) már több helyen (Bükkben, Dunán- 
túl, Pozsony, Esztergom és Bihar vármegyék 
ben) felfedezték az Ö. kultúrájának hazai nyo- 
mait. Teljesen kétségtelen diluviális emberi csont- 
maradványokkal azonban még nem rendelke- 
zünk. A Ballá barlangi gyermekkoponya, melyet 
Hülebrand J. dr. ásott ki, még nincs minden 
kétséget kizáróan tisztázva, a nagysápi koponya 
(1. 0.) pedig a diluvium és recens kor átmenetére 
eső Fm'f ooz típust mutatja s geol. kora bizonyta- 
lan. V. ö. Hoernes, Natúr- u. Urgeschichte des 
Menschen (Wien 1909) ; Obertnaier, Der Mensch 
der Vorzeit (Berlin 1911) ; Branca, Der Stand 
unserer Kenntnisse vom fossíi en Menschen (Leip- 
zig 1910) ; Beinhardt, Der Mensch zur Eiszeit 
in Európa stb. 

Öser, 1. Adani Friedrich, magyarországi szüle- 
tésű német festő ós szobrász, szül. Pozsonyban 



1717 febr. 17., megh. Lipcsében 1799 már. 18. 
Pozsonyban Donner Rafael gyakorolt reá hatást, 
Bécsben, majd Dietrich ós Mengs vezetése alatt 
Drezdában tanult, ahol az udvari színház szá- 
mára díszleteket festett. 1764;-ben a lipcsei mű- 
vészeti akadémia igazgatója lett. Festményei kö- 
zül kevés maradt fönn ; nevezetesebb szobrai : 
Igazságos Frigyes Ágost emlékszobra Lipcsében, 
Matild dán királynéé Cellében. 45 rézkarcot ké- 
szített, részben saját rajzai, részben Rembrandt 
után. Művészeti tevékenységénél fontosabb az a 
hatás, amelyet klasszicista művészeti nézeteível 
kortársaira, főleg Winckelmannra és Goethére 
gyakorolt. V. ö. Z)?Vrr, Adam Friedrich Ö. (Leipz. 
1879.). Fia, Ő. Johann Fnedrich (1751—92) a 
grafika terén működött. 

2. Ö.. Ghristian, német író, l. Schröer. 

őserdő, az az erdőalak, melyet egyedül a ter- 
mészet hozott létre, az emberi gazdálkodás mó- 
dosító, átalakító beavatkozásának kizárásával. 
Ily^ erdő hazánkban már csak kevés van. 

Ősfajták (protomorf rasszok), 1. Metamorf 
rasszok. 

Ősf ej edeimi házak (ném. AltfürstlicheHau- 
ser), a régi német birodalomban ama fejedelmi há- 
zak, melyek már az 1582. augsburgi birodalmi gyű- 
lés alkalmával a fejedelmek sorában ültek, s me- 
lyeket épp ezért egy fokkal magasabban állóknak 
tartottak, mert a birodalmi gyűlésen egy virilis 
szavazatuk volt. Ide tartoztak az osztrák herce- 
gek, a rajnai pfalzgrófok, a szász hercegek, a 
brandenburgi őrgróf ok, a íignei hercegek stb. A 
többi fejedelmi házakat új fejedelmeknek nevez- 
ték és pedig kétfélék voltak : olyanok, melyek 
ülési és szavazati joggal bírtak a birodalmi gyű- 
léseken, mint a HohenzoUern, Lobkovítz, Salm, 
Díetrichstein, Nassau, Auersperg, Fürstenberg, 
Schwarzenberg, Liechtenstein, Thurn és Taxis, 
Schwarzenburg és akik ezzel nem bírtak, mint a 
Waldeck és Reuss hercegek. 

Ősfejlődés, ősnemzés v. östermödés (ayribio- 
genesis,archigonia, autogonia, autogenesis, gene- 
ratio aequivoca, g. sponianea, g.primaria), az élő 
szervezetek keletkezésének az a módja, mely füg- 
getlen más, már meglevő szülői szervezetektől. 
A fejlődés e módjánál a szervezetek nem szülők- 
től származnak, hanem közvetetlentilv. szervetlen 
anyagból (autogonia) v. élettelen szerves anyag- 
ból (plasmogonía) fejlődnek. Az Ó.-t bizonyítani 
nem tudjuk, sőt megbízható vizsgálatok egyér- 
telműen azt bizonyítják, hogy ma egyetlen élő 
szervezet sem fejlődhetik Ő. útján. Megvan azon- 
ban annak a lehetősége, hogy Földünk életé- 
nek régibb korában valóban volt Ö. L. még Elet. 

Ősisnyö (növ.), 1. Pinites. 

Ősgerincesek (áiiat), a gerinchúros (chordás) 
állatok magyar neve. L. Chordatf^. 

Ösgnájsz-szisztéma (geol.), 1. Őskor. 

Őshalak v. HarántszájúakíSelachii, Pla- 
giostoma, Elasmobranchiata, Ghondropterygii, 
állat), a Halak (1. o.) egyik rendje. Az idetartozó 
fajoknak porcogós vázuk, többnyire heterocerk 
farkúszójuk van, bőrüket placoid-píkkelyek bo- 
rítják, kopoltyüik fedettek s úszóhólyagjuk nin- 
csen. Majdnem kizárólagosan tengeri állatok. 
Csak nagyon kevesen hatolnak föl a nagyobb 



ösheg^ysé^r 



52 — 



Öskoi 



folyók torkolatába. Nagyságuk O'ö— 20in. között 
váltakozik. Termetük majd nyúlánk (pl. cápák), 
majd hát-hasoldali irányban lapítottak (pl. ráják). 
Mindnyájan megegyeznek abban, hogy fejük elől 
csörszerűen ki van húzva (rostrum) s a száj e csőr 
alatt, a hasoldalon foglal helyet, innen ered a 
Harántszájúak elnevezés. Valamennyien ragado- 
zók, más halakkal, puhatestűekkel és ízeltlábúak- 
kal táplálkoznak. Mintegy 300 faj ismeretes, me- 
lyeket három alrendre osztanak. Ezek: 1. Cápák 
(Sqiialidae), 1. Cápa, 2. Ráják (Rajidae), 1. 
Baják és 3. Tömörfejűek (Holocephala), 1. Tö- 
möxfejűek. 

Oshegység, régi neve a föld őskorának, mely 
azonban ma már nem használatos. A név^Wer- 
nertől való. L. őskor és Alaphegység. 

Ősi, nagyk. Veszprém vm. veszprémi j.-ban, 
(1920) 1719 magyar lak. — L. még Kisösi. 

Ősi ártér, 1. Ártér. 

Ősi barázda, 1. Frimitiv barázda. 

Ösi esik, 1. Frimitiv esik. 

Ősiség (aviticitas). Az 1848. év előtti magyar 
jogban oly fontos szerepet játszott Ó. fogalma 
a nemzetségek s a szállások fogalmában gyöke- 



kezhetett. Ősi vagyonban örökösödtek első sor- 
ban a lemenők, azután a felmenők. Nevezete- 
sen : az atya utáni vagyon visszaszállt az atyára 
s ha már nem élt, az ö utódaira ; az anya után 
maradt vagyon az anyára, illetőleg az anya utó- 
daira. A közelebbi íz kizárta a távolabbit ; tehát 
az atya kizárta a maga testvéreit ; ezek kizárták 
a nagyatyát stb. A felmenők f ejenkint (per capita), 
az oldalrokonok törzsenkint örökösödtek (per stir- 
pes). Ha sem az atya, illetőleg az anya, sem 
oldalrokonaik nem éltek, az örökség a jogközös- 
ségben levő nagyatya, illetőleg nagyanyára s ille- 
tőleg ezeknek oldalrokonaira szállott stb. Az 
ősi birtok elidegenítésének a jogközösségben le- 
vők sérelem címén (ex praejudicio) megerőtle- 
nítését, felbontását (invalidatio) követelhették; 
kivéve, ha az elidegenítés szükséges (necessaria) 
vagy okszerű (rationabilis) volt. A jogközösség- 
ben levők továbbá a megengedett elidegenítésre 
vonatkozólag is elővételi joggal bírtak, és pedig 
részint megkinálási jog (praemonitio), részint 
megintési jog (admonitio) alakjában, amelynek 
megsértése miatt az elidegenítés felbontását kö- 
vetelhették (1. Örökvallás). Ez az elővételi jog 




1. ábra. A kvarcitfal (Pfahl) a cseh-bajor határhegységben. 



redzik. A honfoglaló nemzetségek a letelepedés 
alkalmával földbirtokot, ú. n. szállást (descensus) 
nyertek. Ezek a szállásoji az egész nemzetségnek 
közös tulajdonát tették; azokból osztály útján kelet- 
kezett az egyéni tulajdon. Későbbi fejlemény sze- 
rint az ősi birtok (avltum) fogalma kiterjedt min- 
den szerzeményi vagyonra is, mihelyt osztály 
által a szerzőnek örököseire átszállt. Az Ö. lényege 
tehát a szerző és jogutódjai között fennálló jog- 
közösségben van. Jogi jelentősége az volt, hogy 
az ősi vagyonról a birtokosnak szabad rendel- 
kezési joga úgy élők közt, mint halál esetére 
igen szűk határok közé volt szorítva. Az ősinek 
fogalma továbbá nem az egyes dolgokra, hanem 
a vagyonra vonatkozott, miért is az egyes dol- 
gokban változást, pl. csere útján, a birtokos sza- 
badon tehetett, ha csak az által az ősi vagyon 
értéke nem változott, viszont szerzeménye első 
sorban az ősi vagyonban esetleg beállott hiány 
kiegészítésére szolgált. A későbbi jogfejlődés sze- 
rint ősi (aviticum) mindaz, ami nemző eleink 
iitán törvényes örökösödés útján reánk száll. Az 
ősinek ellentéte a szerzemény (acquisitum), oly 
értelemben jelesül, hogy mindaz szerzemény, ami 
nem ősi. Szerzeményi vagyonáról mindenki úgy 
élők közt, mint halál esetére szabadon rendel- 



őket a birtok elzálogosítása esetében is megil- 
lette. Szabadon csak akkor rendelkezhetett a bir- 
tokos, ha senki sem volt, aki az ősi vagyonra 
jogközösség alapján örökjoggal birt. A korszel- 
lemmel élénk ellentétbe jött Ö.-et az 1848. évi 
XV. t.-c. elvileg eltörölte. A közbejött események 
azonban ennek valóra váltát megakadályozták. 
Az Ö. ^megszűnését az 1852. évi nov. 29. kelt 
ú. n. Ö.-i nyilt 'parancs szabályozta, melynek 
az országbírói értekezlet csakis az öröklésre vo- 
natkozó rendelkezéseit szüntette meg s azok he- 
lyébe a magyar öröklési elvekkel megegyező, 
azonban szintén az Ó. eltörléséről szóló 1848. 
XV. t.-cikkhez idomított szabályokat léptetett 
életbe. 

Ősiségi nyilt parancs, 1.. Ősiség, Gyökeres jog. 

Ösi vagyon, 1. Ősiség, Öröklési rend., Ági va- 
gy m., Öröklött vagyon. 
' Ősjogok, az emberrel veleszületett, elidegenít- 
hetetlen jogok. L. Alapjogok és Emberi jogoké 

Öskagylók, 1. Farotocpnchae. 

Őskereszténység, l. Ősegyház. 

Őskor (geoi.), más néven archai Y.azoi(azoos) 
kor. Az e korba tartozó képződmények sztrati- 
gráflai csoportosítása épen a kövületek hiánya 
miatt felettébb bizonytalan és ingadozó. Külön- 



őskori csontszerszámok 



53 



Őskori művészet 



bözö archai területeken lokálisan igyekeznek e 
kérdést megoldani, így póldánl Amerikában Lo- 
gans W. az Ó.-t vagyis az archaikumot két cso- 
portra osztotta, ú. m. a mélyebb Laurentian-ra, 
ós a fiatalabb (felső) Huton-vd,\ az elért eredmé- 
nyek azonban legalább ezidőszerint még nem ál- 
talánosíthatók. Németországban pl. H. Bücking 
geológus megkülönbözteti a Spessart Ö.-i hegysé- 
gében I. az idősebb Spessart-gná jszt (kb. 10,000m. 
vastagságban), II. a csillámpalát (4—6000 m.) ós 
III. a fiatalabb Spessart gná jszt (1300 —2000 m.) ; — 
J. J. Sederholm ellenben Finnországban egy felső 
emeletet, a Bottnian-t (Uralitporfir, csiUámpala, 
kvarcit, konglomerát) és egy alsót, a Ladogian-t 
(flllit, csillámpala, kvarcit, konglomerát (?), dolo- 
mit, mészkő, helleflinta). A kettő együtt több 
ezer méter vastagságú ós csak alattuk követ- 
keznek a katarchai gránit és ősgnájsz mérhetet- 
len tömegei. Megjegyzendő, hogy az Alpok és a 
Kárpátok kristályos palái és gránittömegei nem 
őskoriak, hanem ópaleozói korúak. Ahol a kvar- 
cit meredeken felállított rétegek közé helyezke- 
dik közbe, ott fagyállóságánál fogva csakhamar 
fantasztikus fal gyanánt kiemelkedik a többi 
szomszédos mállékonyabb kőzetek fölé. Egyike 
a leghíresebb ilyen fajtájú előfordulásoknak a 
cseh-bajor határhegysógben a Pfahl, mely sok 



mítására), a fúrókónt is használt hegyes csont- 
szilánk (ár), amelyet — kivált ha egyik végén 
korongos feje van — ruhatűnek is tekinthetünk, 
a varrótű (a fonál átfüzósót szolgáló lyukkal; 
érdekes példánya ismeretes a pestmegyei Tószeg- 
ről) 8 az ezzel gyakran azonos formájú csont- 
stilus (viasztáblákon való írásra), a különböző 
célokra készült kanálka, fésű, korongos orsó- 
gomb s az ugyancsak korongformájú fuvola. Az 
elsőből a második csoporthoz átmenetül szolgál 
a halászat és vadászat céljaira készült harpuna 
(szakállas szigony), majd a nyílhegy, a kés, a tőr 
és az egyik végén hegyes, átfúrt csákány. A har- 
madik csoportba tartoznak a csontból készült 
gyöngyök, kar- és lábperecek, az amulettül szol- 
gáló csontszilánkok és fogak, a faragott (kivált 
phallikus) amulettek, egyéb díszcsüngők s em- 
bert és állatokat utánzó szobrocskák (pl. a bras- 
sempouyi «vénusz», azután a játékok részét tevő 
kockák és forgókockák (pörgető tengellyel) a 
csont tesszerák (belépőjegyek), valamint ide szá- 
míthatók az antik időkben dívó szekrénykék 
csontberakásai is, vésett vagy faragott dísszel. „ 
Őskori művészet (1. a képmellékletet). 1. 0. 
összefoglaló néven az őskori ember esztétikai 
készségének maradandó termékeit értjük. Leg- 
tágabb értelmében tehát e fogalom alá tartozik 




2. ábra. 



A kvarcitfal (Pfahl) geológiai keresztmetszete, gn = külöubözö gnájszfóleségek, kv = kvaixjit (Pfahl), 

c = hellefliutaszerű közét. 



mérföldnyi hosszúságban felbukkan a térszín- 
ből (1. az ábrákat). Kövületek, a problematikus 
Eozoon-t (1. Eozoon canadense) kivéve, az Ó.-i 
képződményekben nem fordulnak elő, amiért 
azoinak is nevezték e kort. Technikailag kihasz- 
nálható ásvány és kőzet azonban sok van bennük, 
így mágnesvas, valamint egyéb érctelepek, nemes- 
órctelórek, kriolit, apatit, továbbá becses már- 
vány-, szerpentin-, gránitf élek stb. 

őskori csontszerszámok. Az őskor emberé- 
nek a tűzkövön kívül az állati csont volt szer- 
számfeldolgozásra a legkedveltebb anyaga. A 
régibb kőkor végétől kezdve kivált a csiszolt kő- 
kor volt az Ö. virágkora. A réz- és bronzkorszak- 
ban, valamint a vaskor elején a csont mint szer- 
számanyag ugyan kissé háttérbe szorul, hogy 
annál inkább szerepeljen dísztárgyak anyagául s 
kivált a rómaiak hozták ismét divatba. A csont- 
ból készült tárgyak a történelemelőtti ós kora- 
történeti időkben három csoportba foglalhatók : 
a tulajdonképen való szerszámok, a fegyverek 
és a dísztárgyak jellege szerint. Az első csoportba 
sorolhatók : áz ág hasítékába szorítható balta, az 
átfúrt kalapács, az egyik végén élesre csiszolt 
véső, a bőr megmunkálását szolgáló kaparó, a 
laposra faragott simító (agyagedények és bőr si- 



a) a kozmetika s annak fajai : a szüá^'d ókítés 
(tetoválás stb.) s az z//^o ókítés (fej, nyak, csípők, 
szemérem, végtagok, ruhák dlszltményei) ; h) az 
ornamentika^ amely forrásai szerint lehet ter- 
mészetes és technikai motívumokon alapuló, je- 
lentőségét tekintve pedig lehet írásjegy, tulajdon- 
jegy, törzsjegy, vallási szimbólum, technikai mo- 
tívumoknak szokványos utánzása stb. ; c) &. plasz- 
tika (vésés, faragás, öntés, kovácsolás); d) a 
parietális művészetek (falvésetek, falfestmények 
s a két technikának együttes használatai). Az Ő. 
szóhasználata azonban csak a plasztikát (ingó mű- 
vészeti emlékek) és a parietális művészetet (ingat- 
lan művészeti emlékek) fogadja el, míg a kozme- 
tikát és az ornamentikát az alkalmazott és ipari 
művészetek (műgyakorlatok, művészi készségek) 
sorába utalja. 

2. Ha az Ő. fogalma a szóhasználat következ- 
tében bizonyos megszorításokat szenvedett is, 
másrészről a művészet pszichológiai eredete után 
való kutatások tetemesen kibővítették érdeklő- 
dési körét. Az Ő. kutatója nem elégedhetik meg 
a tisztán művészi (művészi öncélú) termékekkel, 
sőt éppen az esetek legtöbbjében kénytelen e ter- 
mékek genezise mögött egyéb, mint művészi in- 
dokokat keresni. A művészi öncél fogalmába még 



őskori művészet 



54 — 



Őskori temetkezós 



beBzámltható díszítő ösztön és utánzó kedv föl- 
tevésén klviil, a lelki indítékok között számol- 
nunk kell az erotikával (termékenység, szerelmi 
varázslat), mágiával (állatfejű táncoló emberala- 
kok), vadászvarázslattal (óhajtott vagy elejtett 
vadaknak nehezen hozzáférhető helyen való áb- 
rázolása), emblémaszeretettel, totemizmussal (1. o. 
és Animizmus) s a primitiv ember egyéb lelki 
motivnmaival, amelyeknek megjelenési formája 
gyakran belevág az Ó. fogalmi körébe. 

3. Az őskori plasztika a geológiai diluviális 
(régészetileg: régibb kő) kortól kezdve az újabb 
kőkoron keresztül a fémkorszakig nyomon követ- 
hető. A plasztikai törekvés legkorábbi nyomait az 
aurignac-i kor legvégén (R. R. Schmidt) vagy a 
soliitrée-i kor elején (Schlemm és m.) találjuk 
(mintegy 22,000 évvel Kr. e. Obermaier kronoló- 
giája szerint). Legjellegzetesebb emléke az ú. n. 
brassempouy-i (1. Barlangi művészet és a Wil- 
lendorfi vénusz) ; az erotikus jegyek erős kieme- 
lése mellett a személyi jegyeknek (arc) teljes el- 
nyomása jellemzi ezeket az idolokat. Az újabb 
paleolitikum másik korszaka, a magdalénien, 
amelyet más névvel rénkorszaknak (1. o.) is ne- 
veznek, kiváltképen állati plasztikát (véseteket) 
produkált : ló, mammut, rénszarvas, bölény, bi- 
valy, kőszáli zerge, szarvas, hiéna a kedvelt mo- 
tívumok. Jellegzetes lelőhelye Mas d'Azil (Dél- 
franciaország, ott lelt lófejes faragvány képét 1. 
Barlangi művészet) vadló-f éjekkel és La Made- 
leine, ahonnan egy csontlemez képét adjuk (1. 
ábra) rávésett mammut rajzával. Svájc terüle- 
téről a Schaff hausen-kantonhoz tartozó Thayngen 
meUetti Kesslerloch-haileiJig leletei említendők, 
ahol az ismert «legelő rénszarvas)) vésett képe 
is kikerült. A régibb kőkori plasztika anyaga : 
csont, szárú, kő, elefántcsont. Az újabb kőkori 
plasztika ez anyagokon kívül még a borostyánt, 
mészkövet és az agyagot is felhasználja, elefánt- 
csontot és szárút azonban csak ritkán. A művé- 
szeti kölcsönhatásokat e korszakban már itt-ott 
teljes világosságban követhetjük nyomon : vezető - 
fonálul szolgál e részben a kor keramikai anya- 
gának díszítése, amely három fajta. A zsineg- 
díszes agyagművesség (amelynél az edény külső 
falát belenyomott zsinegszerú díszítés-sorok ta- 
golják) elterjedési területe, nyugat felől indulva, 
déli Németország, Svájc, északi Oroszország és 
ükraina ; a szalagdíszes keramika (szalagszerü 
meander- stb. dísszel, amelynek két széle van 
csupán az edény falába vésve) Közép-Európa jel- 
legzetessége s északi Franciaországban, Belgium- 
ban, aközépsőRajnamentén, északi és középső Né- 
metországban, Nyugat-Galíciáig, Cseh- és Morva- 
országban találjuk. Az övdíszes poharak (Zonen- 
becher, az edény teste körül párhuzamosan futó 
kitöltött díszű szalagokkal) eredőhelye a Kr. e. 
harmadik évezredbeli Kis-Ázsia s innen Bosznián 
és a Duna-Tisza közén keresztül megtaláljuk 
Cseh- és Szászországban, a felső Duna-mentén, a 
Rajna mentén, Hollandiában és Angliában. Ez 
utóbbi kulturális áramlat fölelőhelyeiröl, a kis- 
ázsiai Hisszarlikból (2. ábra), a boszniai Butmir- 
ból (3. ábra) s a tiszamenti Tószegről (4. ábra) 
matatunk be anthropomorphus agyagplasztikát. 
A fémkorok (bronz-, hallstatti és laténei periódu- 



sok) plasztikája két főanyagot : agyagot és bron- 
zot ismer. Az agyagplasztika, amelynek e korban 
főelterjedósi területe a keleti, déli és középső 
Európa, a legegyszerűbb ú. n. deszka-idoloktól 
kezdve a leggazdagabb részletrajzú ábrázolásokig 
emelkedik ; ilyenül kell az 5. ábrán látható klide- 
vaci (Szerbia) asszonyalakot elismernünk. S álta- 
lában fel kell tűnnie a kor agyagművességében 
a plasztikai részletek (állatfejek mint fülek, ki- 
öntők stb.) nagy kedvelésének. Még fokozottabb 
mértékben áll ez kivált a bronzkor öntött fém- 
plasztikájáról. Emberi és állatalakok (6. ábra^ 
bronzkacsa a Magyar Nemzeti Múzeumban) tö- 
megét találjuk, mint szobrocskákat, idolokat, kés- 
markolatok, tűf éjek, kardmarkolatok, edényfülek 
és veretek díszítményeít, csüngödiszeket feldol- 
gozva. E réz-, bronz- és óntárgyak elterjedési köre 
déli és középső Európa, de a kontinens északi 
részeiben is (Seeland) előfordulnak. 

4. Az őskori parietális művészet tanulmánya 
1875. veszi kezdetét, amikor Sautuola az alta- 
mirai (Santander) barlang festményeit kutatta 
fel. Kutatásai nagy bizalmatlansággal találkoz- 
tak s csak amikor évek múltán Daleau leletei a 
Pair-non-Pair (Charente) barlangban és Riviéra 
1875-iki felfedezései a La Mouthe (Dordogne) 
barlangban ismeretesekké váltak, akkor kezdett 
a tudomány ezekkel a barlangi festményekkel 
foglalkozni, amelyek egyedül szolgáltatnak bi- 
zonyságot az Ő. festési technikájáról. E festmé- 
nyek fénykora általában a magdalénien-korszakra 
(mintegy 16,(X)0 évvel Kr. e.), elterjedésük pedig 
déli Franciaországra és Spanyolországra tehető ; 
az eddig ismert festményes barlangok, amelyek 
közül a fent nevezettek mellett még a les Com- 
barelles-i a Vezére völgyében (Dordogne) eme- 
lendő ki, száma mintegy negyvenre tehető, kö- 
zülök körülbelül 20—20 esik az említett orszá- 
gokra. E barlangi festmények felkutatása újab- 
ban, a monakói fejedelem bőkezűségéből, hatal- 
mas lendületet vett, amikor főként Breuil és 
Cartailhac az altamirai barlang fali emlékeit 
tették tanulmányuk tárgyává. Ábráink (7. és 8.) 
e barlang összes festményeinek diszpoziciójái 
valamint ugyanonnan egy kuporodó bizon-tehe- 
net ábrázolnak. Az őskori parietális művészethez 
szokták a Svédországban, kivált Ostgotlandon és 
Ostschonenban, valamint Bohuslán vidékén elő- 
kerülő «Halleristningar» néven ismert sziklakar- 
colatokat is számítani, amelyek jellegzetessége, 
hogy rendszerint tengeri harcokat ábrázolnak. A 
rajtuk látható balták formái után a karcolatokat 
a bronzkorra szokták keltezni. Az irodalmat 1. 
az egyes korokat tárgyaló cikkeknél. Jó beveze- 
tést nyújt : Spearing, The Childhood of Art (Lon- 
don 1912) ; a magyar Ó.-tel foglalkoztak Hille- 
brand, Der ürmensch als Künstler (Pester Lloyd,^ 
1914 jún. 18-iki sz.) ; Bella, Plasztika az ős- 
időkben (A Gyűjtő, 1912) ; Hillebrand-Bella, Az 
őskor embere és kultúrája (Budapest 1921). 

őskori sírok, l. Őskori temetkezés. 

őskori temetkezés. Minthogy az őskori em- 
ber kultúrájáról egységes lakótelepek által csak 
a legritkább esetekben nyerhetünk felvilágosí- 
tást, az őskor ideológiájának és tárgyi kultúrájá- 
nak felderítéséhez fontos adalékokat szolgáltat 



őskori temetkezés 



5ö 



Öslégcsövesek 



az Ó. A halottal veleadott slnnellókletek bemu- 
tatják az egykor élő ember ezükségieteit, rávilá- 
gítanak eszkatológikus fogalmi világ-ára, művészi 
akarására ós tehetségére. A temetkezés módja 
maga is már fontos tanulságokat rejt : a guggoló 
helyzetben megkötözött holttest bizonyos ani- 
misztikus következtetésre enged következtetni ; 
az arccal K. felé való f eküvés Európában rend- 
szerint K.-röl való bevándorlást tételeztet fel ; a 
sírnak kövei, halommal való megterhelése a 
lélekvándorlás eszmeköróbe vezet stb. stb. Az 
Ö.-eket korok s azokon belül típusok szerint szo- 
kás osztályozni. A kőkori temetkezés legfeltű- 
nőbb csoportja a nagy kőtömbök igénybevételé- 
vel emelt ú. n. megaliükus sírok. Ezeknek négy 
fajtáját szokás megkülönböztetni : 1. a dolmen 
(1. 0.) ; 2. az ülŐ helyzetben eltemetett 50—100 
halott befogadására szolgáló folyosös sírok (ki- 
vált Bretagneban és Dániában) ; 3. az ú. n. hősök 
«ir;a-tipus (Hünengráber), amely nagy kövek- 
ből alkotott négyszögbe foglalt hosszúkás halom 
formáját mutatja (Dánia) és 4. a kőládasírok 
különböző típusai, amelyeknek közös jellemző 
vonása, hogy a sírüreg falát repesztett vagy 
kalapált vékonyabb- vastagabb kőlapok szolgál- 
tatják. A kőkori temetkezés egy másik főtipusa 
az ú. n. láda nélküli lapos sírok, amelyekben 
a csupasz földbe helyezett holttestet vagy ki- 
nyújtva vagy ülő, vagy pedig guggoló helyzet- 
ben találjuk ; az utóbbi típus úgy értendő, hogy 
a holttetem hashoz húzott térdekkel fekszik a 
sírban ; hazánkban a leghíresebb ilyen sírtelep a 
lengyel-i (Tolna m.) Ö. A lapos sírokon kívül 
ugyancsak találni csupasz földbe helyezett kő- 
kori temetkezést sír Halmok alá rejtve; az 
efajta Ö. a jütlandi legújabb kőkor karakteri- 
zálója. Keletnémetországból ugyané korból még 
egy egészen Önálló típusát is ismerjük az Ö.-nek, 
a fölelőhelyükről ú. n. cujamai sírokat, amelye- 
ket hosszura nyújtott háromszögű alaprajzzal 
jellemezhetünk legjobban, amelyben a sírnak az 
átfogó felé eső végén találjuk a holttestet. A 
bronzkor legrégibb temetkezési típusát, a lé- 
lekvesztőkbe helyezett tetemek (Binbaum) adják, 
lelőhelyük az európai kontinens északi szegélye. 
Főként a későbbi bronzkor jellegéhez tartoznak 
a hamvasztásos sírok is, amelyeknél a hamva- 
kat vagy kőládákba, vagy vájt fatörzsekbe he- 
lyezték eleinte; utóbb a kőláda mind kisebbé 
válik s végiU már csak olyan nagyságú, hogy a 
hamvakat rejtő urna fér bele. Az agyagból ége- 
tett hamvasztásos vedrek teteje rendszerint fedve 
volt. Egyes helyeken az urnasír fölé halmot is 
emeltek s ilyenkor egy-egy halomban több urnát, 
ú. n. umafészket találunk. Az urnasírok hazánk- 
ban igen gyakoriak s elterjedési vonaluk Magyar- 
országon keresztül a Balkántól Skandináviáig 
húzódik. Az urnákat néha kunyhóformát utánzó, 
agyagból égetett tartályok helyette3Ítík (ház- 
urnák). Mecklenburg bronzkora azonkívül egy 
külön típust, az ú. n. kúpsírokat is teremtett, 
amelyeket egyes kutatók a germánság legré- 
gibb rétegével kívántak egybekötni. A hall- 
statti (legrégibb vas-) kor két fő temetkezési 
típust kultivált : a hamvasztó és korhasztó te- 
metkezést. A laposhalmú sírok (dánul: tue- 



grave) tulajdonképen urnasírok, csupán a han- 
tok kicsiny kerülete és alacsonysága jelzi az át- 
menetet a bronzkori umasíroktól az égetéses 
sírokhoz. Egy másik hallstatt-kori temetkezési 
tipus a nem egészen találóan harangsír-nak 
nevezett umatemetkezés, amelynek az a jel- 
legzetessége, hogy a hamvasztott csontokat rejtő 
urna tetejét haraugformájú agyagedénnyel föd- 
ték be. A már korábban is itt-ott előforduló urna- 
fészek-szerű Ó. Középeurópában a hallstatti-kor- 
ban lesz általánossá s e korban az ustriiiák-nak 
nevezett halotthamvasztó telepeken elégetett 
csontmaradványokon kívül a halott tulajdoná- 
ban volt egyéb tárgyakat is belehelyeznek az 
urnákba. A hallstattínál későbbi Ö. egyik gyakori 
formája a hamvasztó gödör, ahol a nyers földbe 
(néha egészen a föld színén) vájt gödröt fekete 
massza tölti ki, amelyben csak nehezen lehet az 
ember égetett maradványait a vele együtt el- 
hamvasztott sírmeUékletektől megkülönböztetni. 
A vas-koron kezdve kivált a népvándorlás korá- 
nak volt ez a dívó temetkezése. A népvándorlá- 
sok kora még két sajátos temetkezési típust te- 
remtett, amely a megfelelő népek etnikus saját- 
ságain alapszik. Az egyik a Balti-tenger melló- 
kén és Skandináviában gyakori hajós sír, ami- 
dőn a holttestet, vagy holttesteket a hajó kör- 
vonalait utánzó kőrakássorok közé temetik. A 
másik pedig a lovass^ír, amely kivált a Magyar- 
ország földjén áttörő kései népvándorláskori 
ázsiai törzsek kedvelt temetkezési módja. Az 
előbbinek klasszikus kora a Wikingek korszaka 
(5(X)— 1100. Kr. u.), az utóbbié a honfoglalás kora 
(IX-X. sz.). 

A magyarországi Ö. emlékeit és irodalmát 
legutóbb Gárdonyi (Nagy Géza) gyűjtötte össze 
A magyarországi halmok kérdéséhez c. tanul- 
mányában (Archaeologiai Értesítő, 1914í). 

Őskőkor, 1. Kőkor. 

Öskü, nagyk. Veszprém vm. veszprémi j.-ban, 
(1920) 1473 magyar lak. A török uralom alatt me- 
csetje volt, melynek kerek toronyhoz hasonló épü- 
lete ma is megvan s kápolnául szolgál. 

öslakó, 1. Aborigines. 

Oálégcsövesek (Frotracheata, Onychophora, 
állat), az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe és a 
Légcsövesek (Tracheata) altörzsébe tartozó állat- 
osztály. Szervezetében az ízeltlábúak és a Gyűrűs 
férgek jellemvonásait egyesíti, ezért származás- 
tani tekintetben igen fontos ez az aránylag kevés 
fajt számláló állatcsoport. Az idetartozó fajok 
teste megnyúlt, féregalakú, egyenletesen, de nem 
határozottan izeit s a szelvényeknek legtöbbje 
végtagfüggelékeivkel van ellátva. Végtagjaik 
köztes helyet foglalnak el a gyűrűs férgek ize- 
letlen lábcsonkjaí (parapodium) és az Ízeltlábúak 
mozgékony, izekre tagolt végtaigjai között. A fér- 
gekhez hasonlóan sima izmokból álló bőrizom- 
tömlöjük és kiválasztásra való szelvényszerveik 
vannak. Idegrendszerük a laposférgekére emlé- 
keztet ; egy pár agyducból áll, melyből hátrafelé 
két hosszanti idegtörzs ered s a hasoldalon végig- 
húzódva és az egyes szelvényekben duzzanatot 
alkotva a v^bél fölött egymással összeköttetésbe 
lép. Tracheákkal lélekzenek. Az Ausztráliában 
honos Oopefipatits kivételével mindnyájan ele- 



őslénytan 



— 56 



ősmész 



véneket szülnek. Ivartermókeiknek kivezetésére 
módosult szelvényszervek szolgálnak. Korhadó 
fákban nappal elrejtőzve élnek. Legismertebb fa- 
jok a Dói-Afrikában élö Peripatus capensis Gr. 
és az Új-Zélandban honos Peripattcs Éovae Zea- 
larwliae Hutt. 

Őslénytan (gör. paleontológia) az a tudomány, 
mely a jelenkort megelőzött időben ólt s a Föld 
rétegeiben eltemetett állati ós növényi marad- 
ványokat, vagyis a kövületeket tárgyalja. Az 
állatiakkal foglalkozik a páleozoológia, a növé- 
nyiekkel a paleofitolőgia. A kövületek megne- 
vezésére a modern paleontológia a nem és a faj 
kettős nevét használja, miként ez a növény- és 
az állattanban is szokás. Az Ö. a múlt időkbeli ki- 
halt szerves világ egészét karolja fel, elsősor- 
ban az egykori élőlények rendszertani helyzetét, 
valamint azok fejlődéstörténetét (fllogeniáját) 
kutatván. Mint a geológia segédtudománya azon- 
ban azok egykori életmódját is megállapítja, 
miáltal az őket körülzáró kőzet képződési viszo- 
nyainak szabatosabb megítélése válik lehetővé. 
Különösen fontos e szempontból az egykori édes- 
vízi, féUgsós (brakk) és sóevízi vagy pedig a 
szárazföldi szervezeteknek egymástól való meg- 
különböztetése. Az Ó.-nak egy további funda- 
mentális feladata a különböző vidékeken talál- 
ható képződményeknek szerves maradványaik 
alapján geológiai formációkká való összefogla- 
lása (1. Föld : geológiai képződmények). Az egyes 
képződmények paleontológiái karakterére jel- 
lemző kövületek, vagyis a vezérkö\ületek, illetve 
a vezórfaunák fontosságára első ízben 1790. Wil- 
liam Smith hívta fel a figyelmet. Végül vonha- 
tók még következtetések a szervesek egykori 
életviszonyai alapján az akkori idők klimabeli 
körülményeire is (1. Éghajlat). 

Kövületek általános értelemben való felemlí- 
tése révén az Ö. fejlődéstörténete Xenophanes 
(500 Kr. e.) és Herodotos (450 Kr. e.) idejére 
nyúlik ugyan vissza, de eltekintve az ó- és a 
középkor merőben laikus felfogásától, az első 
tudományosabb törekvésekkel csakis a XVIII. 
sz.-ban találkozunk. így pl. rámutatott a külön- 
böző geológiai rétegekben foglalt szerves marad- 
ványok egymástól való rendszeres eltérésére, 
mint első, az angol M. Lister (1635—1711), aki 
egyszersmind a geológiai térképek (1. Földtani 
térképek) tekintetében is úttörő volt. Az özön- 
vízről szóló bibliai tan szószerintiségét Buffon 
(1707—88) döntötte meg, aki kimutatta, hogy 
a Föld életkora sokkal hosszabb időre nyúlik 
vissza. Ö felismeri egyszersmind a kövületek ki- 
halt állati és növényi voltát. Cuvier (1796—1832) 
Recherches sur les ossements f ossUes c. hatalmas 
munkájával megjelöli azt az utat, mely különö- 
sen a magasabb rangú kihalt gerincesek tanul- 
mányozásánál és helyes magyarázásánál köve- 
tendő. Az egymástól különböző alkotású fajok 
tanulmányozása arra a feltevésre juttatta Cuviert, 
hogy a bizonyos korban meglévőket egy-egy 
forradalomszerű kataklizma pusztította volna el, 
amelynek lezajlása után az újabb formák v. fajok 
léptek volna az elpusztultak nyomába. Minthogy 
azonban ilyen faji változások mindig nagyobb 
számban váltak ismeretessé .lehetetlen volt ugyan- 



annyi és számra nézve egyre szaporodó kata- 
klizma bekövetkezését feltételezni. Az újabb pa- 
leontológiái vizsgálatok ellenkezőleg azt derí- 
tették ki, hogy a fajok átváltozásának megérté- 
séhez nem is szükséges kataklizmák feltevéséhez 
folyamodni, hanem hogy ahhoz a lassú, fokozatos 
fejlődés folyamata teljesen elegendő. Ennek a 
gondolatnak a geológiai képződmények keletke- 
zésére nézve, mint első, Ch. I/yell adott kifeje- 
zést, majd pedig a species formáinak továbbfej- 
lődését illetőleg Darwin. Kiváló módon fejlesz- 
tették a zoopaleontológiai tudományt továbbá 
Quenstedt (jurakópződmény és juraammonitok), 
Barrande (szüurképződmény), Beyrich (har- 
madkor), Kayser (devonképződm.),ilfar5/i (észak- 
amerikai fogasmadarak), H. v. Meyer (gerince- 
sek), Neumayr (ammonitok), Oppeí (jura), Owen 
(gerincesek), Sandberger (édesvízi puliányok), 
Waagen (juraammonitok), Zittel (spongyák és 
korallok) ; a fltopaleontológusok közül pedig Gei- 
nitz, Göppert,Heer, Saporta, Schenk, Schimper, 
Stur, Potonié és mások. Hazánkban a zoopaleon- 
tológiát Pávay Elek, Hantken Miksa, Böckh János, 
Pethö Gyula, Koch Antal, Lőczy hsíjos, Lörenthey 
Imre, Kormos Tivadar és mások képviselték ós 
képviselüj:, a fltopaleontológiát ellenben Kovács 
Gyula, Staid) Móric, Tuzson János és mások. 

Gyűjtemények, irodalom. A paleontológiái tu- 
domány segédeszközei a jól meghatározott anyag- 
ból álló gyűjtemények és szakfolyóiratok. Híre- 
sek a londoni, párisi, berlini, strassburgi, stutt- 
garti, tübingeni, bécsi, prágai, budapesti stb. gyűj- 
temények. Szakfolyóiratok a Paleontographica 
(Stuttgart 1846 óta); a Beitráge zur Paleontologie 
Ósterreich-üngams und des Orientes (Wien) ; to- 
vábbá az amerikai, londoni, párisi, berlini, bécsi, 
budapesti, római stb. földtani intézetek ós kü- 
lönböző földtani társulatok kiadványai. A paleon- 
tológiái tankönyvek közül pedig a legfontosab- 
bak : Goldfuss, Petrefacta Germaniae (Düssel- 
dorf 1826 — 1844); Qiieenstedt, Handbuch der 
Petrefaktenkunde (3. kiadás, Tübingen 1885); 
Zittel, Handbuch der Palaeontologie (München 
1876—93) ; Steinmann, Einführung in die Pa- 
laeontologie (Leipzig 1903) ; Böckh H., Paleon- 
tológiái áttekintés, 1— 273-ik old. a geológiai 
kézikönyvében (Selmeczbánya 1909) ; Lörenthey 
Imre, A paleontológia kézikönyve, kiadja a M. 
Tud. Akadémia (kiadófélben). Pitopaleontológiák : 
Brongniart, Podrome d'une histoire des végó- 
taux fossiles (Paris 1828) ; u. a., Histoire des vé- 
gétaux fossiles (u. o. 1828—37) ; TJnger, Sylloge 
plantarum fossilium (Wien 1860—66) ; Schenk, 
Die fossilen Pflanzenreste (Breslau 1888) ; Poto- 
7iié, Lehrbuch der Pflanzenpalaeontologie (Ber- 
lin 1899) és Zittel, Geschichte der Geologie und 
Palaeontologie bis Ende des 19. Jahrhunderts 
(München 1899). 

Ősliszta (ném. ürliste). E névvel jelölüc meg 
az esküdtképes polgárok névjegyzékét, az ú. 
n. alaplajstromot. L. Esküdtbiróság. 

ősmagyar fegyverek, 1. Magyar fegyverek. 

Ősmagyar írás, 1. Rovás. 

ősmagyar nevek, 1. Magyar személynevek, 
„ Ősmész (geoi.). őskorbeli szemcsés mészkő. L. 
Őskor. 



ff r 



ŐSKORI MŰVÉSZET. 




8. Bizon-tehén képe Altamirából. 



6. Brcnzkacsa a Nemzeti Mazenmban. 




7. Az altamirai barlang festménydispoziciója. 



'Őskori művészet » cikkhez. 



RÉVAI NAGY LEXIKONA. 



I 



ősnemzés 



57 



ÖsszbUntetés 



Ősnemzés, 1. Ösfejlödés. 

Ösnövénytan (gör. fitopaleontológia), 1. ös- 
lémtan. 

ősnyomtatványok, 1. Inkurmhula. 

Ősöd (Sudince),^^'^.^OTú vm. Ipolysági j.-ban, 
(1910) 219 szlovák ós magyar lak. (Tr. Cs.-SzL). 

ősök, szorosabb értelemben véve a nagyszülők 
és általában véve az elődök. A germán jogban 
az ősök kimutatása, az ú. n. őspróba fontos sze- 
repet játszott minden oly kérdésben, mely a szü- 
letésre, leszármazásra ment vissza. A nem egyen- 
rangú házasságból született gyermekek jogi te- 
kintetben sokban rosszabb helyzetben voltak, 
így nem örököltek a hűbérekben. Csak az egyen- 
rangú apa és anya közti házasságból származott 
fiú tekintetett egyenrangú származásúnak. A szász 
tükör a négy ős kimutatását követeli. Addig, amíg 
a szász tükör érvényben volt, oly szigorúan vet- 
ték az egyenrangú leszármazást, hogy pl. szabad 
férfi és nem szabad asszony gyermeke nem birt 
a hübérképességgel, a Heerschild jogával. A XV. 
sz.-tól kezdve enyhült a szigorú felfogás és már 
Ruprecht király felmentést adott az egyem'angú 
származás hiánya tekintetében. Amidőn az arma- 
lista nemesség száma mindjobban megszaporo- 
dott, akkor az őspróba sok tekintetben elvesz- 
tette jelentőségét, viszont a hűbéres nemesség, 
hogy az új nemességtől megkülönböztesse magát, 
mind szigorúbb őspróbát hozott használatba a 
maga részére, így a 8, 16 és 32-es őspróbát. Az 
őspróba letevésére általában az ö stáblát hasz- 
nálják, amely az összes kimutatandó Ö.-et család- 
os vezetéknevükkel, valamint címereikkel tün- 
teti fel. Itt a flliatio is kimutatandó oklevélileg. 
Filiatio-próba alatt annak kimutatását értjük, 
hogy az őstáblán feltüntetett összes házastársak 
jogérvényes házasságban éltek és a gyermekek 
törvényes leszármazásnak. Az őstáblánál az 
egyénnek tehát passzív szerepe van, ellenben a 
leszmi/nazási táblánál aktív szerepet játszik. Az 
őstáblának különféle fajai vannak, így a descen- 
torium, amely a probans leszármazását mutatja 
egy őstől minden vonalon, ennek mintegy kivo- 
nata az, amely a probansnak csak egy leszárma- 
zási sorát adja egy őstől. A leszármazási tábla 
egy személy összes leszármazóinak feltüntetése, 
míg a családfa egy személynek összes fórflági 
ivadékait tünteti fel. Az ostábla mintája négy 
ősre a következő: 

O nagyatya onagyanya 
oanya 



D nagyatya onagyanya 
Datya 



Ősök tisztelete, másszóval tnanizmus (1. o.) 
Frobenius szerint a vallási evolúciónak egyik 
lépcsőfoka, míg Herbert Spencer és követője 
Grant Allén a vallást általában az Ö. -bői akarták 
megmagyarázni. A holtak tiszteletétől (1. o.) főleg 
abban különbözik, hogy az utóbbi fogalom a más 
törzsbeliek,az idegenek és a rokonok bosszúvágyé 
lelkei ellen alkalmazott óvóintézkedéseket is fel- 
öleli, míg az Ó. inkább a lelkek megengesztelésén 
és a velük való jó viszony állandó fenntartásán ala- 
pul, llyképpen az Ö.-nek középpontja a halotti 
tor, a holtaknak adott és velük elfogyasztott ál- 
dozat. Az Ó.-nek nevezetes hatása van a neki hó- 



doló népfajok egész szelleméletére ; Kína és Afrika 
konzervativizmusa is a fejlett Ö.-ben leli magya- 
rázatát. 

Irodalom. H. Spencer, The Principles of Soclology (1906, 
8. kiad.) ; Grant Allén, The Evolution of the Idea of Qod 
(1897) ; Galand, Über Totenverehrung bel Einigen dev 
ladogermanischen Völker (1888) ; de Groot, The Rellglous 
System of China (Leiden 1892, eddig megjelent 6 kötet); 
Schneider, Die Religion der afrikanlschen Naturvölker 
(1898); Varonen, Vainajain palvelus minaisilla suonalai- 
silla (Holtak tisztelete a régi finneknél, 1899) ; Bouinais 
et Paulus, Le Culte des Morts dans le Céleste Empire et 
L'Annam (1893) ; J. G. Frazer, The Bellef in Immortality 
and the Worship of the Dead (1918). L. még az AnvmioTrms 
alatti irodalmat. 

Öspala-szisztéma, 1. Huron-szíszténm. 

őspróba, 1. Nemesi próba. 

Őspuhatestüek (Amphineura, áiiat), a Puha- 
testűek (Mollusca) állatkörének egyik osztálya. 
Testük az összes Puhatestűek között a legegy- 
szerűbb ós legősibb szabású. Kétoldali részara- 
nyosak. Fejükön tapogatók és szemek nincsenek. 
Héjuk nyolc, egymást cserépzsindely módjára fedő 
mészlemezből áll. Idegrendszerük a test két olda- 
lán futó és összesen négy, a hasoldalon egymás- 
sal párvonalasan futó idegtörzsből áll, amelyek 
egymással számos oldalággal állanak összeköt- 
tetésben ; ezt a négy idegtörzset elől a garatideg- 
gyűríi kapcsolja össze. Az idetartozó fajokat két 
rendre osztják, nevezetesen 1. Pikkelyes csigák 
(Placovhora, Gremidophora, Chitonida) ós 2. 
Féregcsigák (Aplacophora, Solenogastres). Leg- 
ismertebb képviselőik a bogárcsigák (1. o.). 

Ősrégészet, a történelem előtti idők emberé- 
nek tárgyi emlékeivel s közelebbről az azokon 
megnyilvánuló művészi törekvésekkel való fog- 
lalkozás. L. Óstörténelem és Őskori művészet. 

Őssi, község, 1. Kisösi. 

összáj, 1. Primitiv barázda. 

Összállam, 1. Állam, Allamkapcsolat. 

Ősszarvas (óriási), 1. Megaceros. 

ÖsszbUntetés ugyanazon személynek egyidő- 
ben elbírálás alá eső több bűncselekményével 
kiérdemelt több büntetésnek együvé foglalása. 
Az egyik elmélet szerint a büntetés a büntettek 
mindegyikére külön szabandó ki. Quot delicta, tot 
poenae, ahány a bűntett, annyi a büntetés. A másik 
elmélet szerint, mely az elsőnek épp ellentéte, a sú- 
lyosabb büntetés az enyhébb büntetést felemészti : 
poena major absorbet minorem. A bűnöst tehát 
csak a súlyosabb bűntettért szabad megbüntetni. 
Az abszorpció oly esetekben, amelyekben a bű- 
nös által elkövetett legsúlyosabb bűntett a bün- 
tetési maximumnak alkalmazását önmagában is 
megérdemli, a bűnös többi bűntettének büntetlen- 
ségét eredményezi ; a kumuláció pedig azért hely- 
telen, mert a büntetés súlyát tartamával nem 
számtani, hanem mértani arányban növeszti ; va- 
gyis egyfolytában kiállandó öt évi fegyház súlyo- 
sabb büntetés, mintha a bűnösnek ugyanannyi 
évet, hosszabb megszakításokkal, részletekben 
kellene fegyházban töltenie. Közvetítő elmélet az 
ú. n. súlyosbítás! rendszer, amely szerint a vádlot- 
tat terhelő bűntettekre csak egy büntetés, és 
pedig a legsúlyosabb bűntettnek büntetése sza- 
bandó ki, ennek legmagasabb büntetési tétele 
azonban a *tÖbbi bűntettekre való tekintettel a 
törvényben meghatározott mértékben felemelr 



1. ábra. 



2. ábra. 



Ös szdolgok — 5 8 

hetö. Az ekként kiszabott büntetés neve : Ö. Ezt 
a módszert követi a magyar Btkv. (L. Bünhal- 
tnazat). 
Összdolgok (jogtud.), 1. Dolog. 
Összeadás (lat. additio, summatío), a mate- 
matikai alapműveletek egyike. Legegyszerűbb 
esete az, midőn két (a és b) pozitív egész számot 
kell összeadnunk. Ekkor az egyik számhoz annyi 
egységet számlálunk, ahány a másikban van. 
A szám, amelyhez ily módon jutunk, a-nak és 
fc-nek összege, amelyet a -\- b-vel (olvasd a plusz b) 
jelölünk ; a ós & az összeadundók, vagy az ösz- 

szeg tagjai. Több pozi- 
tív egész szám összegét 
úgy képezzük, hogy az 
első kettőnek összegé- 
hez adjuk össze a har- 
madikat, az így nyert 
összeghez a negyediket 
s i. t. 

A pozitív egész szá- 
mok összeadása a kom- 
mutatív és asszociatív 
elveknek megfelelő mű- 
velet és éppen ezen az 
alapon általánosítjuk az 
Ö. fogalmát oly módon, 
hogy más, mint pozitív 
egész számokat is lehes- 
sen összeadni. 

Midőn pozitív egész 
számok esetében az ösz- 
szeadandók a tizes rend- 
szer alapján felírt több 
jegyű számok, az egyes 
összeadandók egyeseit, 
azután tízeseit stb. ad- 
juk össze. E célból az 
összeadandókat úgy ír- 
juk egymás alá, hogy 
az összeadandók egye- 
sei, tízesei stb. egy-egy 
függélyes sort alkossa- 
nak. Hosszú sorok Ö.-á- 
nál alkalmazzák az ú. n. 
összeadó pecket (az ame- 
rikai Smith és Pott sza- 
badalmát). E készülék 
összeadó pecek. tollszárnagyságú. Hasz- 

nálata közben a tok- 



összefUergés 




ban eltolható a pecket (1. ábra) egymásután az 
egy függélyes sorban álló, egymással össze- 
adandó számjegyekre reáhelyezzük és a tokra 
gyakorlott nyomással annyira toljuk bele a 
tokba, hogy az e mutató arra a számra mutasson, 
amelyen éppen a pecek hegye áll. Ha a tokra 
gyakorlott nyomást meg szüntetjük, a b rúgó 
(2. ábra) a pecket eredeti helyzetébe szorítja 
vissza. Midőn a pecket a tokba belenyomjuk, 
az avval összekötött fogasrúd a c fogaskereket 
forgásba hozza, amely forgás nagysága meg- 
felel az eltolás nagyságának. A fogaskerék ismét 
forgásba hozza azt a hengert, amelyen gyen- 
gén emelkedő csavarvonal mentén sorban az 
1-tól 700-ig terjedő számok fel vannak írva. 
B számok között csavarvonalalakú horony- 



ban mozog az /' mutató, amely a leolvasandó 
összegre mutat. 

Összeesés, 1. Gollajpsíis. 

Összeesküvés (conjuratio), forradalom előidé- 
zésére irányzott titkos szövetkezés. A szövetke- 
zetiek e terv végrehajtására s titoktartásra es- 
küvel szokták magukat kötelezni. Az Ö.-t a 
magyar Btkv. több állam elleni bűntettnél (fel- 
ségsértés, hűtlenség, lázadás), azonkívül a pénz- 
hamisítás, gyilkosság és gyújtogatás esetében 
szövetség (1. o.) címén bünteti. L. még Duchesne- 
szqkasz. 

Összeférhetetlenség (ineompatibititas), az a 
tilalom, melynél fogva az, aki bizonyos közhiva- 
talt, állást visel, bizonyos más közhivatalokból, 
állásokból, foglalkozásokból ki van zárva. 1. Az 
orsz. képviselők ö.-éről az 1901. XXIV. t.-c. 
rendelkezik, 1. Képviselői összeférhetetlenség. 

2. A bii'ákra nézve az ö.-et az 1869. IV. t.-c. 
szabályozza, mely szerint a bü-ó nem lehet egy- 
szersmind országgyűlési képviselő, gyakorló ügy- 
véd V. ügynök ; nem viselhet más, akár állami, 
akár törvényhatósági vagy községi valóságos v. 
tiszteletbeli hivatalt vagy szolgálatot ; nem lehet 
tanár vagy tanító ; nem folytathat kereskedést, 
iparüzletet v. bármi más oly foglalkozást, mely 
a bírói hivatal függetlenségével össze nem fér ; 
nem lehet valamely politikai folyóiratnak sem 
tulajdonosa, sem kiadója, sem szerkesztője ; nem 
lehet tagja valamely politikai v. munkásegylet- 
nek ; az állam által segélyezett vagy biztosított 
vállalat engedményének tulajdonosa ; a törvény- 
hatósági vagy községi képviselőtestületnek tagja 
lehet ugyan, de ezektől megbízást vagy kikülde- 
tést el nem fogadhat ; magánosoktól semmiféle 
javadalmazást nem húzhat, s ha ilyenre kineve- 
zése előtt jogot nyert, tartozik arról lemondani. 

3. A legfőbb állami számvevőszók alkalmazott- 
jainak Ö.-ről rendelkezik az 1870. XVIII. t.-c. 

4. és ö. §-a. Legfontosabb rendelkezése az, hogy 
sem az ehaök, sem a többi tisztviselő az ország- 
gyűlés, egyik házának sem lehetnek tagjai. A 
többi Ö. egyfelől a rokoni köteléken alapszik, 
másfelől kizárja azt, hogy a legfőbb állami szám- 
vevőszék alkalmazottjai más állami v. magán- 
hivatalt, vagy oly állást (tisztséget) viseljenek, 
mely számadási (vagyoni) felelősséggel jár, kivé- 
vén a természeti ós törvényes gyámságot. -4. Az 
állami alkalmazott Ö.-e oly mellékfoglalkozástól 
eltiltásban nyilvánul meg, amely őt kötelességei 
teljesítésében elfogulttá teheti, az állás tekinté- 
lyével nem fér össze v. idejét hív. munkája rová- 
sára igénybe veszi ; ezenfelül nem szabad neki 
nyereségre irányzott vállalatban, pl. lap szer- 
kesztésében résztvenni, korcsmát nyitni stb. 5. 
Az egyházi jogban ö.-et állapít meg két olyan 
egyházi javadalom, amely egyházi szabályok 
szerint ugyanazt a személyt meg nem illetheti. 
A tridenti zsinat kimondta, hogy aki több bene- 
íicia incompatibilia birtokában van, minden ja- 
vadalmától fosztassék meg. 

Összefoglalt bűntett, 1. Bűnhalmazat. 

Összeforradás v. összenövés (növ.), 1. Cohaesio. 

Összefüggés : 1. a bűnvádi perrendtartásban : 
illetékességi ok. A tettes bírósága Ö. (ú. n. tárgyi 
Ö.) alapján illetékes a részesre, az orgazdára, a 



összeér 



— 59 — 



Össze rántás 



bűnpártolóra. Ha pedig ugyanazt az egyént több 
bűncselekmény terheli, az ügyek rendszerint 
egyesítendök, a legsúlyosabbra illetékes biróság 
a többinek elbírálására is illetékes (ú, n. alanyi 
Ö.). 2. A polgári perrendtartás szerint az össze- 
függő ügyek, azaz azok, amelyeket ugyanazon 
felperes ugyanazon alperes ellen indít, ha mind 
a bíróság hatáskörébe, ületékességéhez és ugyan- 
azon eljárás alá tartoznak, egy keresetlevélbe 
foglalhatók. A biróság az előtte összefüggő köve- 
telések iránt akár ugyanazon, akár különböző 
felek közt folyamatba tett perek egyesítését el- 
rendelheti. A per tárgyával összefüggő tárgy 
iránt a tárgyalás folyamán új keresetet vagy 
viszontkeresetet lehet indítani. 

Összeg, 1. Összeadás. 

Összegviszontbiztosítás, 1. Biztosítás. 

Összehangolás, több hangszemek v. ének- 
hangnak egymáshoz, illetőleg a nonnál diapa- 
zonhoz (1. 0.) való illeszkedése. 

Összehasonlitó nyelvészet, 1. Füólógia. 

Összehasonlító okirat a földmérő által a 
birtokrendezés (1. o.) során készült munkálatok- 
nak egyike. Tulajdonképen főkönyve a birtok- 
rendezésnek, amelyben a régi állapotot egybe- 
vetik az új állapottal, vájjon a kiosztott új tag 
a régivel egyenlő értékű-e. Két oldala van : A 
és B oldal. Az A oldal a régi állapotot tünteti 
fel s itt számolják el azokat a területeket, 
amelyeket közhelyekre (utak, terek, közlegelő) 
vontak le és amelyek közbejött birtokrendezés 
folytán más birtokába kerültek. A B oldal a ki- 
osztott új tagokat tünteti fel. Végeredményében 
az A és B oldalon feltüntetett becsterületek- 
nek egybe kell vágni. 

Ósszehúzékonyság, összehúzödőképesség, 1. 
Kontraktüitás. 

Összehúzó szerek, 1. Adstringentia. 

Összeillesztés, L Illesztés és Kapcsoló anyagok. 

Összeillöség vagy egyhevágás (geometria), 1. 
Kongruencia. 

Összeírás, 1. Hadrendszer. 

Összejátszás (lat. kolluzió), általában harma- 
dik személy tévedésbe ejtését célzó összebeszélés ; 
a büntetőperben különösen a terheltnek összebe- 
szélése bthitársaival vagy a tanukkal az igazság 
kiderítésének megakadályozása céljából. Bün- 
tetőtörvényünk 374. §-a szerint : aki a bűntett 
vagy vétség elkövetőjével összejátszik, hogy a 
hatóság üldözése elől meneküljön, a bűnpártolás 
(1. 0.) vétségét követi el. Büntető perrendtartá- 
sunk szerint az ö. veszélye az előzetes letartóz- 
tatás vagy a vizsgálati fogság elrendelésének 
oka lehet, mert a 141. §. 3. pontja, illetőleg a 
148. §. értelmében, ha bizonyíték van arra, hogy 
a bűncselekménnyel terhelt egyén mást hamis 
vallomásra rábírni, a bűncselekmény nyomait 
megsemmisíteni stb. törekszik, ellene előzetes 
letartóztatást, illetőleg vizsgálati fogságot lehet 
elrendelni. Franciaországban az Ö. nem mint 
önálló letartóztatási ok, hanem mint a vizsgálati 
fogságnak súlyosbító oka (interdiction de com- 
muniquer, mise en secret) szerepel. Az ö., össze- 
beszélés, nyilvános árlejtés eredményének csök- 
kentésére, mint kihágás esik büntetés alá. (1879. 
XL. t-c. 128. §.). 



Összekötő akna, 1. Akna. 

Összekötött életre szóló életbiztosítás, 1 

Biztosítás. 

Osszekötővelő (dimkephálon), 1. Agyvelő. 

Osszelvények, í. Összervek. 

Összemérhető (lat. commemurábilis) két egy 
nemű mennyiség (pl. két hosszúság), ha egymás 
hoz való viszonyuk (arányuk) két egész szám se 
gítségével fejezhető ki, azaz ha létezik egy olj 
harmadik mennyiség, melynek mind a két adoti 
mennyiség egész számú többszöröse. Ellenkező 
esetben a két adott mennyiség összemérhetetlen 
(incommensurabilis). Inkommenzurábilis hosszú 
Ságok pl. egy négyzet egyik oldalának s ugyan 
ezen négyzet átlójának hosszúsága. 

Összenőtt levél, folium connatum (növ.), úgj 
keletkezik, hogy a szemközt levő átellenes vag^j 
örves levélnek az alja úgy nő össze, hogy köztül 
kisebb-nagyobb víztartó öböl alakul. 

Összenövés, két élőfelület organikus össze- 
tapadása, összefüggése. Az Ö. előfordulhat mini 
veleszületett rendellenesség ; de azonkívül igei 
sok kóros folyamat következménye lehet. A: 
első esetben legtöbbnyire tökéletlen szétválássá 
s nem valódi Ö.-sel állunk szemben, míg a kóroi 
Ö.-nól mindig valódi Ö.-sel találkozunk. Két iker 
magzat testének legkülönbözőbb részeivel lehe 
összenőve (1. Torzszülöttek) v. egy magzatuá 
is kiterjedt ö.-ekkel találkozunk; így össze 
nőhetnek végtagok (symmelia, sympodia), uijal 
(syndactylia), avagy csatornák (ati*esia) stb. Kóroi 
viszonyok közt, főleg krónikus gyuladásoknál, í 
bőr, savós hártyák, agyhártyák, mell-, hashár 
tya, szívburok stb. lemezei kiterjedten összenő 
hétnek (synechia, adhaesio) ; úgyszintén az izüle 
tek is (ankylosis). Alacsonyabb rendű állatokkal 
ill. azok még ki nem fejlődött alakjaival kitér 
jedt kísérleteket végeztek két különálló egyéi 
összenövesztését illetően. 

Összenyomhatóság, a testek azon általánoí 
tulajdonsága, hogy minden oldalról ható külsi 
nyomás alatt kisebb térbe szoríthatók. Logjob 
ban a gázok nyomhatók össze (1. Gáz). A folya 
dékok O.-a igen csekély és csak igen nagy nyo 
mások alkalmazásával mutatható ki. Gyakor 
lati alkalmazásukban összenyomhatatlanoknat 
tekinthetők. Sóoldatok Ö.-a kisebbnek mutatko 
zik, mint a vízé és pedig annál kisebbnek, men 
nél telítettebb az oldat. Az Ö. azonkívül függ e 
folyadékok hőmérsékletétől és azon nyomástól is 
amelynek ki vannak téve. Az ö. meghatározá 
Sára erősfalú edényeket használnak, ú. n. piezo- 
métereket, amelyeket vízzel töltenek meg s ebbe 
helyezik a megvizsgálandó folyadékot tartal- 
mazó, hőmérőszerű edényt. Az erős fedéllel elzárl 
edényben levő vízre nagy nyomást gyakorolva, 02 
a vizsgálandó folyadékra is hat. Az eredeti, örsted 
tői származó készülék nem adott megbízható ered- 
ményeket, miért is többen javították és módosí- 
tották. A legfontosabb eredményeket Regnaull 
módosított piezomótere adja. A szilárd testek ö.-a 
gyakorlati okokból nehezen mérhető. Az ered- 
ményekből annyi kitűnt, hogy reájuk nézve az ö. 
mértéke jóval kisebb, mint a folyadékokra nóz^^'e. 

ÖsszeráYitás, a nyelvtudományban, illetőleg a 
hangtanban olyan rövidítés, mely által valamely 



Osszervek 



60 



Összetett bűntett 



egyszerű v. összetett szónak a közepe kimarad, 
pl. nö-eniberhöl némber, alázatos szolgája helyett 
alászolgája. 

összervek az embrió fejlődése folyamán kiala- 
kult velöcső, a gerinchúr (c horda), összelvóuyek 
és a beleső. A velőcső az embriópajzs közepén az 
entoderma sejtjeinek megnagyobbodásával veszi 
kezdetét ; a megnagyobbodott sejtek alkotják a 
velölemezt. Ennek szélein ráncok keletkeznek, 
úgy hogy a velőlemez velőbarázdává alakul, a 
barázda záródása folytán jön létre a velőcsö, 
amely a későbbi központi idegrendszemek képezi 
alapját. A velőcső két végén sokáig nyilas marad 
vissza (neuroporus). A gerinchúr v. chorda az en- 
todermából, a belső csíralemezből képződik, még 
abban az időben, mikor a középső csíralemez csak 
még kezd kialakulni. Ez képezi a gerincesek első 
alapvázát, a test tengelyét, amely egyes alacso- 
nyabb gerinceseknél nem sokat változik ; de a 
legtöbbnél csakhamar helyt ad a porcos, ill. cson- 
tos gerincoszlopnak s annak jelentéktelen alkat- 
részére zsugorodik össze. Az ősszelvónyek a ki- 
alakult középső csiralemez, a mesoderma közép- 
felőli, tömöttebb részéből alakulnak ki, annak 
szelvényekre osztódása közben ; számos emberben 
kb. 40; belőlük fejlődnek a hídcsigolyák s háti 
részükből nő ki az izomlemez (myotom), melyből 
majdnem az egész harántcsíkos izomzat képző- 
dik. Az ősbél az entoderma által alkotott üreg, 
amely akkor képződik, mikor az embrió a szík- 
tömlörölkezd lefüződni. Belőle fejlődik ki a ké- 
sőbbi bélcsatorna. 

Összeszék, Szegedhez tartozó puszta Csongrád 
vmegyében, (i9io) 1625 magyar lak. 

Összetartás a matematikában a. m. konver- 
gencia (1. 0.), a fizikában a. m. kohézió (1. o.). 

Összetétel (a nyelvtanban, lat. compositum), 
a szók alkotásának az a módja, midőn két fogal- 
mat szerkesztünk egybe s a kettőnek tartalmát 
összefoglalva, képezünk új, tartalmasabb fogalmat. 
Az Ö. kétféle lehet, ú. m. mellérendelés v. aláren- 
delés által alkotott. Mellérendelés történik, ha két 
fogalomból harmadikat úgy szerkesztünk, hogy 
ennek részei, tagjai egyenrangúak, mert kölcsönö- 
sen határozzák meg egymást, pl. adásvevés, fúrás- 
faragás. Alárendelés történik, ha csak az első 
tag szolgál a másodiknak meghatározására s a 
második fogalom maga, mint nem, foglalja ma- 
gában a szerkesztett fogalmat, mint fajt, pl. búcsu- 
vevés, szófaragás (a vevésnek, faragásnak egy- 
egy faja). A mellérendelés rendszerint úgy törté- 
nik, hogy vagy két rokon, vagy két ellentétes 
fogalmat kötünk össze. A rokontagú mellérende- 
lésnek legnagyobb részét az ú. n. ikerszók teszik, 
amelyek nemcsak jelentésökre, hanem hangzá- 
sukra nézve is rokon tagokból vannak összetevő, 
így pl. a nyal-f al, ken-f en, dúl-fúl, vagy tarka- 
barka, irul-pirul, irkál-flrkál stb. 

Az alárendelő Ö.-eknek két osztályát külön- 
böztethetjük meg. Úr-napja : ebben a két tagnak 
viszonyát megjelöli a -ja személyrag ; úr-nap : itt 
a viszony nincs megjelölve, csak hozzá van értve 
a kapcsolathoz. Nevezhetjük az egyiket a jelölt, 
a másikat a jelöletlen Ö.-ek osztályának. Az igék 
majdnem kivétel nélkül a jelölt Ö.-ek közé tar- 
toznak. Egyet-ért, észre-vesz, végre-hajt stb. 



A jelöletlen Ó.-eA; megint két csoportra oszla- 
nak : vagy azért jelöletlenek, mert semmi szük- 
ségtik a jelre, vagy pedig el van hagyva az 
egyébként alkalmazható jel. Az első csoportba 
való pl. ez az ige : mennydörög, melyben azért 
nincs semmi viszonyjel, mert az első tag alanya 
a másodiknak, az alany pedig nyelvünkben rag- 
talan. A másik csoport olyan szókból áll, minők 
úrnap, háztűznézni, melyekben birtokviszony v. 
tárgyi viszony van, de e viszonyoknak rendes jelei 
hiányzanak, mintha ki volnának hagyva (űr- 
napba, úrwaÁi.napJa, háztüzeí nézni) ; azért ezeket 
kihagyásos Ö.-eknek is nevezik. Azok az ö.-ek, 
melyekben viszonyjelre egyáltalán nincs szük- 
ség, legnagyobbrészt jelzős Ö.-ek. Pl. nemes- 
ember, nem akármilyen nemes ember, hanem 
csak olyan, akinek egy kiváló őse jeles nemet, 
családot alapított ; melegágy éppen csak virág- 
ágy, melyet melegen tartanak, nem pedig bár- 
minő meleg ágy. 

Néha a melléknévnek vagy számnévnek is van 
jelzője s így olyan Ö. alakul, minők a jelzős fő- 
nevekből fejlődnek, pl. sötétzöld, halaványzöld, 
világoskék, vakmerő, kétszáz, tízezer. Ide soroz- 
hatjuk azokat a mellékneveket, melyek össze- 
hasonlítást fejeznek ki : vér-vörös, pehely-könnyű 
stb. 

A kihagyásos Ö. csak főnevekre és igenevekre 
szorítkozik. Az irodalmi nyelv alkotott ugyan 
egyes kihagyásos igéket és mellókneveket,de ezek 
nagyon gyönge alapon áUnak s többnyire német 
Ö.-ek utánzásai. Általánosan elterjedt ez a két 
ige: képvisel, kárpótol (ehelyett képét viseli, 
kárát pótolja), melyek hibásan vannak elvonva 
a képviselő, képviselet, kárpótlás főnevekből. 
Akihagy ásos főnévi Ö.-e^ többnyire olyanok, mint 
az idézett úrnap a. m. úr napja, úrnak napja ; 
tehát birtokos Ö.-ek. Ez az Ö.-nek legelevenebb 
s legszaporább módja nyelvünkben, úgy hogy 
folyvást újak meg újak keletkeznek. Ilyen birto- 
kos Ö.-ek pl. kenyérhéj, viráglevél stb. A kihagyá- 
sos Ö.-eknek egy másik nagy részét teszik a 
tárgyas Ö.-ek, minők levélírás, levélíró stb. 

líagy jelentőségű folyamat a nyelvek életében 
az Ö.-eknek elhomályosodása, mely abban áll, 
hogy a nyelvérzékre nézve lassankint feledésbe 
megy a fogalomnak s a szónak szerkesztett volta. 
Ezt előmozdítja az egyik, vagy mind a két tag- 
nak elavulása, vagy bár csak jelentésbeli elvál- 
tozása. A tegnap, holnap, egyház szókban az elő- 
tagok rég elavult szók (az egy, azelőtt {gy a. m. 
szent), azért a nap és ház képzete sokkal homá- 
lyosabb lett ezekben a kapcsolatokban, mint pl. a 
néimap-hskJi vagy város-ház-hsiQ. s azért lesz pl. a 
tegnap-ból a kiejtésben ténnap, míg más szókban 
a gn csoport változatlan marad (pl. fogni, égnek). 

Összetett bizonyítás, a bizonyításnak az a 
módja, hogy a biró általa valónak felismert 
tényből, mely a bizonyítandó ténnyel logikaUag 
összefügg, ez utóbbinak valóságára v. valót- 
lanságára következtet. Az Ö.-ról a polgári per- 
ben legkimerítőbben Flósz Sándor írt (Magyar 
Igazságügy XXVI. köt.). 

Összetett bűntett, 1. Bűnhalmazat, Egyszerii 
és összetett bűntett. Ö. pl. a betöréses lopás, mely 
az egyszerű lopás, vagyonrongálás és magánlak- 



összetett dolog 



61 — 



Összevágóság 



sértés tényálladékaiból tevődik össze a törvény 
erejénél fogva eg^yé. 

Összetett dolog, emberi munkával egyesített 
dolgok többsége, amely jogilag egységes dolgot 
alkot; ellentéte az egyszerű dolog, amelynek 
részei szerves összefüggésben vannak egymással. 
Ö. ..p. a ház, egyszerű dolog az állat. 

Összetett emeltyű, 1. Emelő. 

Összetett érték, 1. Érték, 2. 

Összetett éterek v. észterek (esterek). A szén- 
hidrogén-gyökök savmaradékkal való vegyüle- 
teit Ö.-nek nevezzük. Az Ö. a sókkal analóg ösz- 
szetótelű vegyületek, a pozitiv gyök azonban az 
Ö.-ben nem fém, hanem szénhidrogén-gyök. A 
savakból tehát az Ö.-et úgy származtatjuk, hogy 
a savhidrogént szénhidrogén -gyökkel helyette- 
sítjük. Amint a több bázisú savaknak normális 
és savanyú sóik vannak, épen úgy vannak nor- 
mális és savanyú észtereik is. A savanyú észtere- 
ket észtersavaknak is mondják. Az Ö. elnevezése 
ugyanúgy történik, mint a sók elnevezése, pl 



KHSO, 



CH3HSO4 



K^SO, 



(CH3),S0, 
metilszTilfát 
norm. észter 



kai. hldroszul- metilhidroszul- kai. szulfát 
fát savanyú s6 fát savanyú norm. só 
észter 

Az Ö. és sók között kémiai szempontból az a lé- 
nyeges különbség van, hogy a sók vizes oldatban 
nagymértékben disszociálva vannak, vagyis a 
sók elektrolitok, az Ö. azonban nem di8sz9ciál- 
nak, vagyis nem elektrolitok. A normális Ö. ol- 
data semleges, az észtersavak oldata savanyú 
kémhatású, vagyis ezek oldatában hidrogén-ion 
i8 van. A normális észterek rendszerint kellemes 
szagúak és vízben kevéssé oldódnak ; a savanyú 
észterek rendszerint szagtalanok és vízben oldha- 
tók. Az Ö.-re jellemző, hogy víztől könnyen el- 
bomlanak alkoholra és savra. B folyamatot 
hidrolízisnek (1. 0.) v. szappanosodásnak is ne- 
vezik. Savak és lúgok a hidrolízist gyorsítják 
erősségüknek megfelelően. Ö. víz lehasadása mel- 
lett képződnek, ha alkoholra sav hat, pl. : 
CaHg.OH -f H.C2H3O2 — C2H6.C3H3O2 -f HgO 
etilalkohol ecetsav etilacetát víz. 

E reakció a víz szappanosító hatása folytán meg- 
fordítható, ezért, hogy a reakció egy irányban 
menjen végbe, a vizet a reakció-elegyből eltávo- 
lítják. Erre a célra vízmegkötőanyagot, rendsze- 
rint tömény kénsavat adnak az elegyhez. Az Ö. 
előállíthatók még : alkiljodidok és az illető sav 
ezüst- sójának egymásra hatása útján ; savklori- 
dokkal V. savanhidridekkel alkoholokból. Az Ö. 
közül sok a természetben található és igen fon- 
tos anyag, pl. a zsírok, olajok, viaszok stb. A 
robbantószerek gyártása szempontjából igen fon- 
tos Ö. a salétromsav glicerin- és cellulóza-észte- 
rei, az ú. n. nitroglicerin és lőgyapot (1. 0.). A 
kisebb molekulájú organikus savak Ö.-ei kelle- 
mes szagú folyadékok és mint illatosító anyagok 
találnak alkalmazást. 

Összetett gyomor, a gyomornak az az alakja, 
melynél a gyomor négy részre : bendőre (rumén), 
recés v. lépes gyomorra (reticulum), leveles v. 
százrétű gyomori'a (psalterium, omasus) és valódi 
gyomorra v. oltóra (abomasus) tagolódik. Ö. a 
kérődzőknél fordul elő. L. Kérödzés. 

Összetett kristályok, 1. Kombináció, 3. 

Összetett mondat, 1. Mondat és Kötőszók. 



Összetett szám az olyan egész szám, amely- 
nek 1-en és önmagán kívül más osztói is van- 
nak. Minden Ö. egy- és csakis egyféleképen állít- 
ható elő mint törzsszámok szorzata. 

Összetett szem, 1. Szem. 

Összetett tarifa az a vámtarifa, amelynél az 
autonóm tarifatételeken (maximális tételek) kí- 
vtil azok a minimális tételek is meg vannak 
állapítva, amelynél alacsonyabb tételt még szer- 
ződésben sem lehet megállapítani. A minimális 
tarifának atekintetben van nagy fontossága, 
hogy azokban a vámszerződésekben, melyekben 
a legnagyobb kedvezmény záradéka bentfoglal- 
tatik, előre meg van szabva az a minimum, 
melynél lejebb a vámtétel nem mehet. 

Összetett testek, 1. Egyszerű és összetett 
testek. 

Összeütközés, 1. Esztétikai értelemben : drá- 
mában vagy elbeszélő műben (regényben) ellen- 
tétes irányú erők és törekvések egymásra ha- 
tása. Mint ilyen a küzdelmet előadó cselekvény- 
nek fontos mozzanata. 

2. Vasúti Ö. történik, ha ugyanegy vágányon 
két ellenkező oldalról jövő vonat helytelen for- 
galmi intézkedés folytán találkozik. Ritkábban 
ugyanegy irányban, de különböző sebességgel 
haladó vonatok utóiéréséből származik. Előfor- 
dult az az eset is, hogy egy beágazó kitérői] 
haladva befut a vonat egy másik vonatba. A 
szemben jövő vonatok összeütközésének kike- 
rülésére számos szerkezetet készítettek, melyet 
mindegyike elektromos és mágneses úton akarja 
a kellő figyelmeztetést idejekorán megadni. II j 
összeütközést elhárító szerkezetek azonban álta- 
lános elterjedést még nem nyertek. 

3. Hajók Ö.-e. Keskeny és élénk forgalmú vízi 
utakon hajóösszeütközések természetszerűleg 
leggyakrabban fordulnak elő, de megtörténik 02 
a sík tengeren is a hajók őrszemélyzetének vi- 
gyázatlansága, hanyagsága, a szolgálatot teví 
tisztnek hibás manövrirozása folytán, további 
viharos, ködös időben, sötét éjeken, midőn a ki- 
látási távolság csökken ; különösen a sűrű, átlát 
hatatlan köd, mely egyes helyeken, mint pl. a2 
É.-i és K.-i öblökben igen gyakori jelenség, nag^ 
előmozdítója a hajóösszeütközések lehetőségénei 
és gyarapítója a tényleg bekövetkezett koUiziót 
számának. Fokozzák ezt a tengeren mindinkábl 
növekedő számban mozgó gőzhajók is, melyeis 
a szél irányától függetlenül, bármely irány- 
ban kormányozhatok és a konkurrencia folytán 
a hajózási törvények szabálypontjainak megtar- 
tását gyakran mellőzik. Az Ö.-ek meggátlá- 
sára, kikerülésére úgy nemzeti, mint nemzetközi 
törvények és rendeletek vannak, melyek megtar 
tása a hajósok szigorú kötelessége. B rendeletek 
és törvények a helyzetlámpák kitűzését, a ködös 
időben adandó jelek minőségét, a hajók kitéré 
sének módozatait, az Ö. beálltakor tanusítand(: 
magatartást stb. szabályozzák, valamint azoi 
kártérítési igényeket, fizetendő büntetési díjakai 
és személyi büntetéseket is meghatározzák, me 
lyek hajók Ö.-éből kifolyólag a hibás felet ter 
helik. 

Összevágóság, két idom egybevágása, kon- 
gríienciája (l. 0.). 



Összevonás 



— 63 



őstörténelem 



Összevonás, a beszédben két hangúak s külö- 
nösen két szótagnak egybevonása, pl. némely vi- 
déken jéstét e helyett jó estét ; az írásban két v. 
több betű összerántása, amilyenek különösen a 
középkori írásokban gyakoriak. A matematikában 
Ó. az összeadás és kivonás közös neve. 

Összevont mondat, a nyelvtanban olyan mon- 
dat, melyben két alanynak egy közös áúítmánya 
vagy egy alanynak két közös állltmánya van 
stb., mert rendszerint úgy magyarázható, hogy 
két egyszerűbb mondatból van összevonva, rövi- 
dítve, pl. Catilina él és a tanácsba jön a. m. 
Catilina él és Catilina a tanácsba jön. 

Összhang (észt.), eredetileg zenei harmóyiia 
(1. 0.), aztán a színek s a felfogó szem sajátságain 
alapuló színharmónia (1. Szín). Általános eszté- 
tikai értelemben valamely mű részeinek egy- 
másközt s az egészhez való kellő aránya és vi- 
szonya, a tartalom s a forma belső, szoros 
megegyezése. 

Összhangok fordítása. Ha a basszus-szólam- 
ban egy akkordnak nem a prímje, hanem terce, 
quintje vagy szeptimája van, akkor azt mondjuk, 
hogy az akkord meg van fordítva. Pl. ennek a 
hármas hangzatnak : c e g 1-sö fordítása ege 
(szext- akkord), 2-ik fordítása g c e (quartszext- 
akkord), ennek a heted hangzatnak : g h df 1-ső 
fordítása kdfg (tercquart- akkord), 2-ik fordítása 
d fg h (quartszext- akkord), 3-ik fordítása f g hd 
(szekund-akkord). Kilenced hangzatok is megfor- 
díthatok. 

Összhangzat, több hangnak akkorddá való 
egyesülése. De értjük Ö. alatt több hangszer- 
nek vagy ónekhangnak egybecsengését is. 

Összhangzattan az akkordokról és egymásba 
való fűzésükről szóló elmélet. Egyfelől vizsgálja 
az akkordok belső természetét, akusztikai és 
pszichika- esztétikai jogosultságát, még inkább 
azonban — és ez a tulajdonképeni Ö. — gyakor- 
lati tanácsokat ad, szabályokat és tilalmakat 
állít föl arra nézve, hogy mikép kell az akkordo- 
kat logikusan összekötni. Amire csak a maga- 
sabbrendű ízlés, igazi zenei ösztön és a finom 
hatások iránti érzék taníthat meg, azt persze 
könyvekből nem meríthetjük. Az Ö. módszere az, 
hogy megmutatja, miként kell egy adott basszus 
fölé akkordokat építeni (számozott basszus), v. 
azt, hogy miként kell egy adott dallam alá le- 
rakni a harmóniai alapokat. Ennek a tudomány- 
nak az elvei lassan, de folyton alakultak. Igaz, 
hogy amit az ókor (Aristoxenos, Aristides, Quin- 
tilianus stb.) eharmonikao alatt értett, még csak 
melodika (dallamtan) volt. Csupán a skála hang- 
jainak egymás közt való harmonikus viszonyait 
kutatták. A középkorban a XIII— XV. sz. már 
fontos igazságokhoz jutott el. Az első alapvető 
művet Zarlino írta (Istituzioni harmonique 1558), 
még részletezőbbek a XVIII. sz.-ban Rameau és 
Tartini. Minden zeneileg művelt népnél számos 
Ö.-t találunk ; a magyar dolgozatok közül ki- 
emeljük id. Ábrányi Kornél és legújabban Siklós 
Albert munkáját. 

. Összhangzó (harmonikus), 1. Összhangzat ós 
Összhangzattan. 

Összjáték (franc, ensemble), több zenésznek, 
de énekesnek, színésznek is együttes működése. 



Összképviselet, az országgyűlési képviselők 
választásának egyik módja, mely szerint a kép- 
viselőket földrajzüagf elosztott s lehetőleg egyenlő 
számerejű népességet magában foglaló választó- 
kerületek választják. Másik mód az ú. n. szak- 
képviselet V. érdekkipviselet (1. o.). 

Összláv nyelv, 1. Ószláv nyelv. 

Összminlsztérium, 1. Minisztérium. 

Összpontosítás, 1. Centralizáció. 

Összrendezők, 1. Koordináták. 

Össztulajdon a közös tulajdonnak (1. o.) bizo- 
nyos vagyonösszességhez tartozó dolgok tekinte- 
tében szervezett speciális alakulata, amelynél a 
tulajdonostárs — eltérően a közös tulajdon ren- 
des alakulására nézve irányuló szabályoktól — 
a közös dolognak őt illető eszmei hányadáról (őt 
illető feléről, harmadáról stb.) a közösség fenn- 
állása alatt nem rendelkezhetik. Ilyen Ó. illeti 
pl. a közkereseti és a betéti társaságok tagjait a 
társasági vagyonhoz tartozó egyes dolgok tekin- 
tetében. Olykor, bár helytelenül, ö. alatt értik 
általában a közös tulajdont. 

Össztüzelés, J. Lövés. 

ostábla, 1. Ősök. 

Österbotten (flnntU; Fohjanm-aa), Wasa ós 
Uleáborg finn kormányzóságok területének régi, 
a svéd uralom idejéből való elnevezése. L. még 
Botten. 

Öster dalén, a norvégiai Glommen folyó jobb- 
partján elterülő erdős vidék, mely a Snehette 
csúcstól D.-re Krisztiániáig húzódik. 

Östergötland, svéd tartomány a Keleti-tenger 
és a Vetter-tó közt, 11,049 km^ területtel, (1920) 
302,948 lak. A fém- ós szövőipar jelentékeny. Két 
csatorna : a Göta- és Kinda-csatorna szeli át. Fő- 
városa Linköping. 

Öster-Jökiill, izlandi vulkán, 1. EyjafjaUa. 

Österlein, Nikolaus, író, 1. Oesterlein. 

Őstermelés, az a produktív tevékenység, amely 
az ásvány-, növény- és állatország tárgyainak 
gyűjtésével, eltartásával és szaporításával fog- 
lalkozik. A termelés tárgyát tekintve megkülön- 
böztetjük az őstermelő foglalkozások között a 
növénytermelést összes ágaival, az állattenyész- 
tést, a bányászatot, „a halászatot és a vadászatot. 

Östermödés, 1. Osfejlödés. 

Osterö, sziget és kerület, 1. Faröer. 

Ostersund, Jemtland svéd tartomány egyedüli 
városa és tartományi székhely a Stor-tó K.-i 
partján, vasút mellett, (1910) 8264 lak. 

Ostersund Lán, Jemtland (1. o.), svéd tarto- 
mány régebbi neve. 

Őstörténelem, az emberi műveltség története 
azon részének tanulmánya, amely az ember első 
felléptétől az ú. n. történelmi idők kezdetéig le- 
folyt. A meghatározás lényegéből folyik, hogy 
sem kezdete, sem vége azö.-nek a különböző 
népeknél és földterületeken azonos nem lehet, 
így pl. a Közép-tenger K.-i szélén ós azon túl 
lakó népek írásos emlékei mintegy 4—5 ezer 
évvel megelőzik az európai kontinens történelmi 
időit ; viszont valószínű, hogy a kontinensen a 
negyedkor antropozóikus szakasza néhány év- 
tizezreddel előbb kezdődik, mint az elébb említett 
területeken. Ezen idötneghatározásböl érthető, 
hogy hazánkban is az Ó. korhatárai a kutatások 



Östörténelem 



— 68 



Ő82 



különböző iránya ós elölialadása szerint igen 
változók. Néhány óv előtt még kótsóges volt, 
vájjon az utolsó nagy jégkort megelőzőleg ólt-e 
a mai Magyarorazág területén ember ; ma már 
eldöntött tény, hogy a harmadik ós negyedik 
nagy jégkor között folyt meleg korszakban, az 
ú. n. solutróei korszakban (mintegy 21,000 ówel 
Kr, e., 1. Kőkor) ólt hazánk területén egy em- 
berfaj. Az Ó. kutatási területe természetszerűleg 
határolódik el az őskor tárgyi emlékeire. Az ős- 
kor emberének használati tárgyai (artef aktumok), 
valamint temetkezési maradványai nyújtanak fel- 
világosítást az ősember tevékenységéről, szoká- 
sairól és életmódjáról. A kutatási területből kö- 
vetkezik egyúttal az Ö. kutatási módszere^ amely 
általánosságban kultúrtörténeti ugyan, de az 
egyes emlékekre nézve archeológiai jellegű ; 
ezért szokták az Ö.-mel való foglalkozást szűkebb 
meghatározás nélkül ösrégészetnek, vagy rövi- 
den praehistoriának nevezni. A régészeti mód- 
szer lényegével jár együtt, hogy az ü. egyik fon- 
tos forrását az emlékeken, artefaktumokon nyil- 
vánuló emberi művészi törekvések, gyűjtőnéven 
az őskori művészet (1. o.), szolgáltatják. Más ol- 
dalról pedig kétségtelen, hogy az 0. módszeré- 
ben, mint határtanulmányoknak, részt kell ven- 
nie az embertannak, a néprajznak és néptan- 
nak, továbbá a geológiának, paleontolöaiának, 
valamint az állat- és növénytannak. Az 0. tana- 
nak kezdetei, mint annyi modern tudományé, 
belévesznek a középkor babonás világnézetébe ; 
az ősembernek leggyakoribb szerszáma, a kő- 
kalapács «mennykőbalta» néven szerepelt egészen 
az újkorig, s birtoklásához csodás varázserejű 
hatásokat fűztek. A XIX. század elején Geor- 
ges Cuvier (1. o.) volt az első, aki a fosszilis em- 
ber maradványait tudományos szemmel nézte. 
A kopenhágai Christ. Jürgen Thoinsen (1. o.) 
öntötte elsőnek (1832) rendszerbe a történelem- 
előtti idők kultnranyagát, amikor, a használati 
anyag szempontjából, kökort és két fémkorsza- 
kot (bronz és vas) határolt el. 1853-ig a kőkor 
ismerete majdnem kizárólag csak az újabb kő- 
kor (neolitikum, 1. Kőkor) emlékeire szorítko- 
zott. 1853 óta azonban a nyugatfrauciaországi 
Dordogne ós Charento vidékén mind számosabb 
barlangi lelet került napfényre, amely egy régibb 
kőkor (palaeolitikimi) feltételezését kivánta meg. 
Egy év múlva (1854) már Svájcban nyomára 
akadtak az első cölöpépítményeknek (1. o.) s azon- 
túl, kivált a Pó síkságán, számos ilyen őskori 
lakótelep maradványait (1. Terremare) dolgozták 
fel. Az 184!6-ik évre esik az ú. n. hallstatti kor- 
szak (1. 0.) megállapítása, amely már a fenntírt 
fémkorszakok további elkülönülésére vezetett. 
1853 és 1871 közé esik Bologna Ó.-i szempont- 
ból annyira fontos vidékének feltárása (Villa- 
nova, Certosa). Az 1876-ik év pedig a neufchá- 
teli tó melletti La Téne őstelepeinek felkuta- 
tásával az Ö. legfiatalabb szakára is teljes vilá- 
gosságot derített. Az Ö. szakirodalmára, s kivált 
a magyar kutatásokra nézve v. ö. Bronzkm-, 
Kőkor, Rézkor, Vaskor. Újabb áttekintést nyúj- 
tanak az 0.-ről : Déckdette, Manuel d'Archéolo- 
gie préhistorique (1908); Hoernes, Natm-- u. 
ürgeschichte des Menscheu (1909); Klaatsch, 



Bntstehung und Entwickelung des Menschen 
geschlechts (1902—1904); Michaelis, Die archáo 
logischen Bntdeckungen des neunzehnten Jahr 
hunderts (1906); Ohermaier, Der Mensch dei 
Vorzeit (1912) ; Schlemm, Wörterbuch zur Vor 
geschichte (1908). 

őstulok, 1. Bos primigenius. 

ösválasztás v. közvetett választási reridszer 
a képviselőválasztásnak az a módja, melynél 
alapján a cselekvő választói joggal biró polgárok 
az ú. n. ősválasztók, nem közvetlenül választ 
ják a képviselőt, hanem csak kópviselőválasztó 
kat választanak, a képviselőt azután ezek vá 
lasztják. Ellentéte a — nálunk is érvényes — 
közvetlen választási rendszer. Az Ő. mellett fe 
szokás hozni az ősválasztók egy helyre össze 
gyűjtésének (különösen nagyobb kerületekben 
nehézségét ; a kluburalom s a tömegizgalom meg 
akadályozását, s azt, hogy a képviselőválasztól 
rendesen intelligensebb elemekből kerülvén ki, eí 
csak a választás előnyére szolgálhat. Kótségte 
len, hogy az Ó. az alkotmányos jogoknak lénye 
ges megcsorbítása, mert a jog képviselőt, vag^ 
csak képviselő-választót választani, két lénye 
gesen különböző dolog ; az elsőbbség tehát min 
denesetre a közvetlen választási rendszert illet 
meg. 

Osvégtag, az az ősi végtag, melyből a gerin 
cesek végtagjai leszármaztathatok. Gegenbauf 
Ö.-nak tekinti azt a végtagtipust, mely a ko 
poltyúvázból származtatható le és mely egyef 
kihalt őshalak (Pleuracanthidae) és a ma élői 
közül a Ceratodus Forsteri nevű tüdőshal vég 
tagjában megmaradt. Ezt az ősvógtagot Gegeu 
baur archipterygium névvel jelöli s ennek alap 
ján azt az elméletet, mely ebből az archiptery 
giumból vezeti le az összes gerincesek végtag- 
jait, archivterygium-elméletnek nevezik. Ezzé] 
szemben áll az ú. n. ptychopterygium-elmélet 
melynek hívei (Balfour, Wiedersheim, Rabi stb.' 
a gerincesek végtagjait a gerinces állatok oldal - 
redöiből (ptychopterygium) származtatják. 

Ösvény, keskeny, egy ember által járható gya- 
logút, mely a mezőkön, erdőkön, hegyekben az 
emberek taposása által keletkezik. Kiráudulc 
helyeken gondozott s egyes pontokon távolsági 
adatokkal s irányjelzővel ellátott turista Ö.-ek 
vannak. Szarvasállományú erdőkben készítik 
felkapálással és gerebly ézóssel a cserkész- Ó.-eket, 
melyeken a vadász nesztelenül közelítheti meg 
a vadat. A vadak is tipornak Ö.-eket az erdőn, 
melyeken rendes ivóhelyükre v. a tisztásokra s 
a szomszédos mezőkre, vetésekre kijárnak ; ezek 
az, Ö.-ek a vadak váltói. 

Ös vényes (Ochodnica), kisk. Trencsén vm. 
kisznczaúj helyi j.-ban, (i9io) 1329 szlovák lak. 
(Tr. Cs.-Szl.) 

Ösz, a nyár és tél közti évszak. Csillagászati- 
lag az ősz az É.-i féltekén akkor kezdődik, mikor 
a Nap az egyenlítőhöz ér és az alá halad É. felől 
D.-nek és tart addig, míg a Nap legdélibb hely- 
zetét az egyenlítő alatt el nem éri, vagyis az 
őszi napéjegyenlőségtől (szept. 22—23.) a téli nap- 
fordulatig (dec. 21—22.). A D.-i féltekén márc. 
20— 21-től .jún. 21-ig tart az ősz. Meteorológiai 
tekintetben az É.-i féltekén a szept.— nov. hóna- 



Ö8Z 



64 



Öszpont 



pokat szoktuk őszi hónapoknak mondani. A forró 
égövben a nyárra közvetlenül jő a tél és mint a 
hideg égövben a hosszura nyúló telet a rövid 
nyár, úgy váltja fel átmenet nélkül ismét a telet 
a nyár. L. Évszakok. 

ősz, községek, 1. Kisösz, Nagyősz. 

Őszapó V. molnárcinege (áuat), 1. Cinegefélék. 

Őszelő a. m. szeptember. 

Őszény (Jezvin), nagyk. Temes vm. temes- 
rékasi j.-ban, (i9io) 1612 román és magyar lak. 
(Tr R.) 

őszi Kornél., hírlapíró, szül. Szilágy somly ón 
1869 máj. 8. Tanulmányai végeztével 1888. a hír- 
lapírói pályára lépett s több napilap dolgozótársa 
volt. 1896-ban nagyszabású sportlapvállalatot 
alapított, mely magában foglalja a többi között a 
Sportélet^ Favorit és Magyar Tí^r/" lapokat. Ön- 
állóan megjelent müve : Telivérek ; Jó kompánia 
és egyéb elbeszélések (1901). 1913-ban verseny- 
istállót és telivér ménest alapított és verseny- 
lovaival, különösen a magatenyésztette «Bankár- 
öccses révén, igen jelentős sikereket aratott. 

őszi árpa, a közönséges v. négysoros árpának 
őszkor vethető fajtája, amelyet bő termése miatt 
főképen takarmányárpának termelnek. Kétsoros 
árpának őszi fajtája nincs. Az Ó.-t aug. végén 
vetik. L. Árpa. 

Őszibarack és őszibarackfa. Nálunk a szabad- 
ban a szőlő égöve alatt tenyészthető, igen értékes 
gyümölcsöt termő fa, melyet hűvösebb vidékeken 
és északi fekvésekben már csak a falak déli olda- 
lán rácsozaton mívelnek. Némely fajtája magról 
nevelve is eléggé megtartja fajta-tulajdonságait, 
de rendszerint oltással (szemzéssel) szaporítják. 
Alanyul használjuk alá v. saját magcsemetéit v. 
a keserűmandulát, a St.-Julien-szilvát, sőt edé- 
nyekben nevelt fácskák nevelésére a kökény szil- 
vát is. Szemzése rendesen gyökérnyakban és több- 
nyire alvószemre történik. Az oltványt bokor- 
alakú fává neveljük, rácsozatok mellett pedig 
legyező-alakra v. egyes és kettős U alakra stb. 
Termését az éves vesszőkön hozza, amiért is éven- 
ként rendszeres nyesés alatt kell tartani, ami 
által a fa felkopaszodása is elkerülhető. Ahol az 
Ó.-fát a veszedelmes levélfodrosodás{}öo^vomAéi&) 
bántja (Exoascus deformans Fuck. nevű gomba- 
faj okozta szabálytalan hólyagosodások, fodros- 
öágok, görbületek az elhalványodó v. megpiro- 
sodó levéllemezeken), ott a beteg hajtásrészek 
lenyesendők, azonfelül még rügyfakadás előtt a 
fakorona bordeauxi folyadékkal permetezendő. 
A levélf odrosodástól megkülönböztetendő a levél- 
tetvek okozta levélbodrosodás^. inkább görbülés, 
ami ellen quassia-f őzettel v. thanaton-oldattal való 
és a levelek visszájára irányított permetezés 
lesz helyénvaló. — Sok értékes gyümölcsű fajtája 
van (magvaválók és duránciak, molyhos és csu- 
pasz gyümölcsűek), melyek igen különböző idő- 
ben, nevezetesen nálunk jún. végétől kezdve késő 
őszig érlelik meg gyümölcseiket. Korai érésűek : 
Amsden, Alexander, Sneed, Halé, Harper, Ri- 
vers, Foster stb. Közepes érésűek: Lindley 
(= Shanghai), Szögi duránci, Vénus-emlő, Vezerle 
duránci, Elberta stb. Későiek : Sárga csodaszép, 
Egressy duránci, Mezőkomáromi duránci, Lord 
Palmerston, Metelka-díjas stb. Csupasz-héjúak 



(kopasz barackok) : Lord Napier, Rivers (korai), 
Victoria stb. L. még Frunus és a Barackfa cikk 
színes képmelléklatét. 

őszi búza (Triticum hibernmn),a. búzának csak 
őszkor vethető ama fajtája, melynek teljes kifej- 
lődésére a vetés és aratás közé eső tél szükséges. 
A tavaszkor vetett Ő. nem fejleszt kalászt, hanem 
egy ideig bokrosodik s később a rozsda vagy más 
betegség teszi tönkre. A tulajdonképi Ö. tehát 
csak őszkor vethető, a tavaszi búza pedig csak 
tavaszkor, de ezeken kívül van oly búza is, me- 
lyet ősszel, tavasszal egyaránt lehet vetni s 
azévt járó- (váltó)-húzé,iiak nevezik. Az ö. bizto- 
sabb és bővebb termésű, mint a tavaszi, mely 
okból szelídebb éghajlat alatt főképen Ó.-t termel- 
nek, így nevezetesen hazánkban és Európa Ny.-i 
államaiban. 

őszi fonál, 1, Kaparópók. 

Őszike (növ.), a. m. Colchicum autumnale és 
Sternbergia colchicifíora. 

Őszi napéjegyenlőség, 1. Equinoctium. 

Őszi repce, a káposztarepcének és a réparepoé- 
nek csak őszkor vethető faja. Ha tavaszkor vetik, 
nem hoz magot ; különféle növényi betegségek 
és rovarok teszik tönkre. 

Őszi rozs, a vetési rozsnak oly faja, mely csak 
őszkor vetve ad szemtermést. L. Rozs. 

őszi rózsa, aszter (növ.), egyéves kerti virág, 
melynek mintegy 700 fajtáját kultiválják; 1. 
CaUistephus Cass. 

őszirózsás forradalom, az 1918 októberi for- 
radalom elnevezése ; onnan ered, hogy a moz- 
galomban résztvevők, különösen a katonák, fe- 
hér őszirózsát, ill. krizantémumot tűztek a mel- 
lükre vagy sapkájukra. 

Őszi szalma az ősszel vetett növények szal- 
mája, amiből legtöbbet tesz ki a búza ós a rozs 
szalmája, amit túlnyomó arányban csak alomnak 
használnak fel. 

őszi szántás, a tavasszal elvetendő növények 
talajának ősszel való megszántása. Szabály képen 
lehet felállítani, hogy a tavasszal bevetendő te- 
rület már ősszel felszántassék, amit a nagyobb 
birtokokon már teljesítenek is, de a kisgazdák 
körében még nincs oly mértékben elterjedve, mint 
az az okszerű mezőgazdaság érdekében kivána- 
tos„volna. 

Őszi vetés, így nevezik az őszkor vetett ga- 
bonanemüeket és repcét. Legfontosabb őszi vete- 
ményeink a búza és a rozs, míg a kétszeres, az 
árpa és a repcének, valamint az őszi takarmá- 
nyoknak csak alárendeltebb szerepök van. Az Ö. 
ellentéte a tavaszi vetés, melynek sorába a 
tavaszkor vetett gabonaféléken kívül az összes 
kapás-, ipari- ós legtöbb takarmánynövény tar- 
tozik. Hazánkban az Ö. területe az 1911. évi 
11-8 millió hektárnyi vetési területből 4íQ millió, 
vagyis az összes vetések 4:4:^1^-3, Ö. volt. 

őszi virágzás, 1. Másodvirágzás. 

Őszöd (most Balatonőszöd), kisk. Somogy vm. 
lengyeltóti j.-ban, (1920) 621 magyar lak. 

Őszpont, az égnek az a pontja, amelyben a 
Nap középpontját őszi napéjegyenkor, szept. 23. 
látjuk, mikor a Nap az egyenlítőn áthalad; ez a 
pont egyszersmind az ekliptika és az egyenlítő 
egyik metszéspontja. 



ösztöke 



i 



— 65 — 



OsztörU 



Ösztöke, a szántásnál használt kis kaparóvas, 
mellyel az eke vasra tapadt földet vakarják la Néha 
a barmot is nógatják vele, vagyis «ö8ztökélik». 

Ösztön (lat. instinctus), általában a cél tudata 
nélkül végrehajtott célszerű cselekedetekre való 
készség vagy hajlandóság, melynek rendszerint 
az a jellemző tulajdonsága, hogy az egyén vagy 
faj fentartására szolgál. Lehetetlen tagadni, 
hogy az állatok bizonyos cselekedetei (fészek ra- 
kása, téli eleségről való gondoskodás, költözkö- 
dés s'tb.) fölötte célszerűek, elannyira, hogy ezek 
nélkül elpusztulnának, anélkül azonban, hogy 
akár saját tapasztalatukból, akár szüleiktől ta- 
nulhatták volna akár ezeket a cselekedeteket, 
akár pedig ezeknek jelentését, célját, fontosságát. 
Ezek tehát a cél tudata nélkül végrehajtott cél- 
szerű cselekedetek. Az állat életét jobbára Ö.-ök 
kormányozzák ; de bizonyos alapfeltételei az egyén 
és a nem fentartásának (evés, ivás, nemzés) az 
embernél sincsenek pusztán a tudatos gondolko- 
dására bízva. Azért ezeket is az Ö.-ökhöz kell 
számítanunk, legfölebb az embernél mint termé- 
szeti Ö.-öket az állati Ö.-öktől megkülönböztetjük. 
De az emberi élet felső fokán is találkozunk az 
Ö.-höz legalább is nagyon hasonló, rokon jelensé- 
gekkel, minők a tudatos akaratunktői egészen 
fíiggetlen vágyak és törekvések : becsvágy, dics- 
vágy, társasösztön, müösztön, játékösztön stb. 

Tudattalan bölcseség, kényszerítő hatalom és 
az egyén vagy faj fentartásának szolgálata az 
Ö. három jellemző vonása, melyet a tények mér- 
hetetlen mennyiségén minden nap észlelhetünk. 
De épp e vonásoknál fogva az ö. oly rejtélyes 
hatalomnak tetszett, mely az organikus életet 
még inkább megkülönböztette az élettelen ter- 
mészettől és egészen külön erőknek, tudatta- 
lan észnek, meg ilyféléknek a képzelésére csá- 
bította a természetbölcselőket. De már Lotze 
Wagner nagy fiziológiai lexikonában szigorúan 
ragaszkodott ahhoz, hogy az Ö.-t is mechaniszti- 
kus alapon kell magyarázni és mióta azután Dar- 
win az átöröklés nagy szerepére az organikus 
világban rámutatott, az Ö. tényleges magyaráza- 
tára is természetesebb föltevések kínálkoztak. B 
magyarázat elve szigorú természettudományi ala- 
pon az, hogy az Ö. átörökölt testi, lelki mechaniz- 
mus ; az embernél is tapasztaljuk, hogy lassan, tu- 
datosan szerzett készségek később tudattalanokká 
válnak, pl.a járás és ilyfélék; ha kéezsí^ek alapvető 
fontosságúak az egyén és faj fentartására, akkor a 
természetes kiválás folytán mindinkább megerős- 
bödnek s e készségek v^rehajtására szolgáló testi 
mechanizmus átöröklődik. Nem igaz, hogy az Ö. 
sohasem csal, teljesen független a tudattól és vál- 
tozatlanul fennáll, amint pl. Hartmann Ede a Tu- 
dattalan filozófiájában még legújabban is állítja. 
AzÖ.,ha a körülmények, melyek közt célszerű, 
megváltoznak, sokszor az állat vesztét okozza ; né- 
mely Ö. beteges s az állat valamely szervének be- 
tegségéből ered ; magasabbrendú állatoknál sok 
esetben tapasztaljuk, hogy a tudat korlátozhatja, 
módosíthatja az Ö.-t, sőt alsóbbrendű állatok is a 
körülményekhez alkalmazkodva, módosíthatják 
Ö. -szerű cselekedeteiket ; továbbá az Ö. nem teszi 
fölöslegessé az oktatást, melylyel karöltve halad- 
hat, mint ezt a társas állatoknál látjuk ; mind- 

Rémi Nagy LeaStwM. XV. köt. 



ezekből következik, hogy az ö. és a tudatos cse- 
lekvés közt nincs az a mély szakadás, melyet föl- 
tettünk. Az Ö. a faj intelligenciája, melyet 
az egyed örökségül kap, de amelyet a maga tu- 
datos gondolkodásával, érzésével kisebb vagy na- 
gyobb mértékben kormányozhat, nevelhet. A bio- 
lógusok meghatározása szerint az Ö. öröklött 
idegpályákon alapuló, gyakran bonyolódott re- 
flex. Az ö.-ök a törzsfejlődós folyamán a többi 
testi jellemvonásokhoz hasonlóan a természetes 
kiválásnak voltak alávetve és innen származik 
célszerűségtik. V. ö. Flourens, De l'instinct et 
de rintelligence des animaux (4. kiad. Paris 1861) ; 
Darwin műveit ; Wundt lélektanát ; Bomanes, 
Die geistige Entwicklung im Thierreich (Leipzig 
1885), a hangyákról, méhekről stb.; Lubbock, 
Hviber, Fabre, Wasman, Forel, Ziegler (Zool. 
Jahrbücher 7 Supplband Jena ^1904); Gorka S., 
Az állatok psychikai életéről (Állattani közlemé- 
nyek, I. köt. 1902), és mások műveit. L. még 
MaMrvmiulás és ÁllatpszicJwlógia. 

Ösztöndij (lat. stipendiuyn), a tanulók serken- 
tésére kitűzött díj. Rendesen alapítványok kama- 
tai, de lehetnek esetről esetre fölajánlott díjak is. 
Ö.-akat az állam is szokott kiutalványozni kül- 
földi tanulmányútra induló fiatal tudósoknak. 

Ösztönszerű foglalkozás (ösztönszerű foglal- 
koztatás), a kisdedóvóban a gyermek kézifoglal- 
koztatásának egy módja. Lényege; a kisded- 
nevelő előzőleg mesével, beszélgetéssel a gyer- 
mek érdeklődését valamely tárgy, cselekvés irá- 
nyában felkelti 8 azután a gyermek a számára át- 
engedett anyagból (agyag, klontilin, papiros, pál- 
cika stb.) úgy készítheti el azt, ahogyan akarja, 
ahogyan tudja. Azáltal, hogy a gyermek úgy 
fogja ismeretét kifejezni, ahogyan az lelkében él, 
meglátjuk képzeteinek fogyatékosságát, amely- 
nek ismerete nagyfontosságú, mikor a gyermek 
ismeretkörét gyarapítani törekszünk. E módszer- 
nek, mely voltaképpen a kisdednevelés magyar 
történetében ^magyar iskola^) néven ismert tö- 
rekvések továbbfejlesztése, első elméleti hirdetője 
Ballai Károly volt, míg gyakorlatilag az ő uta- 
sításai nyomán először Takács- Berényi Ilona, 
óverbászi óvónő foglalkozott vele. Ma már Ma- 
gyarországon e módszer nagyon elterjedt, sőt 
Németország szakköreinek érdeklődése is feléje 
fordult. V. ö. BallaiKároly, A kisded ösztönszerű 
munkái ; u. a., A kisded ösztönszerű foglalkozta- 
tása; u. a., A kisdedóvók foglalkoztatási eszkö- 
zei (mindhárom a Kisdednevelés 1911. évfolyamá- 
ban) ; u. a., A gyermektanulmányozás módszerei, 
különös figyelemmel a kisdedkorra (II. kiad. Buda- 
pest 1913) ; u. a., A kisdedgyermek alaki foglal- 
koztatása (Az I. magy. gyermektani kongresszus 
Naplója, Budapest 1913 ; külön lenyomatban : A 
kisdedgyermek mnnkaszerű foglalkoztatásának 
gyermektanulmányi módja). 

Ösztörü a. m. szónaszárító fa-ágas. Ezt három 
drb., 2—3 m. magas ágbogas faradból állítják 
össze, alsó végüket meghegyezve, háromszögben 
a földbe szúrják, hogy a szél fel ne döntse, tete- 
jüket pedig vessző-gúzzsal egybekötik s ilyenfor- 
mán ^lát képeznek. Erre rakják fel száradás 
végett a lekaszált füvet s különösen a lóhere- 
féléket. L. G-úlaszárítő, Lóbor. 



őszutó 



— 66 — 



Ötösbánya 



Őszutó a. m. november. 

Őszülés (canüies), a hajak ós szőrök megfehó- 
redése. Rendesen a korral járó élettani folyamat, 
de lehet beteges jelenség is, mint a korai 0. 
(canities praecox), v. idegbajok, börbajok kapcsán 
támadó Ó. Az Ó. folyamata nem egészen ismert ; 
valószínű, hogy az ősz szőrszál egyre pigment- 
szegényebben, végül egész fehéren nő. Nem való- 
színű, hogy a meglevő színes hajszálból ttínjék 
el a festék, bár lehetőségét kizárni nem lehet. Az 
ösz hajszál vastagabb, ellenállóbb és gyakran 
gyorsabban nő, mint a színes. Minél több, s minél 
erösebben színezett hajat növelt valamely haj- 
gyökér, annál hamarabb lesz a belőle növő hajszál 
ősz. A korai Ó. gyakran családi tulajdonság. Az 
Ó. ellen orvosság nincs, legföljebb hajfestéssel 
leplezhető. Az ijedtségtől v. félelemtől néhány 
óra alatt kifejlődő megösztilés esetei nem egészen 
hihetők, de mindenesetre mai tudásunkkal meg 
nem magyarázhatók. 

Öszvér, a ló és szamár kereszteződésének az 
eredménye s ha ménló párosult szamár-kancá- 
val, akkor ló-öszvérnek, ha pedig szamár-mén pá- 
rosodott ló -kancával, akkor szamár-öszvénnek 
nevezik. A ló-Ö. (Equus hinnus) testének és fülé- 
nek arányait anyjától, vékony, hosszúkás fejét 
atyjától örökli, úgyszintén sörényes farkát és 
nyerítő hangját is. Teherhordozásra használják 
első sorban, de nem tenyésztik annyira, mint a 
szamár-öszvért. A szamár-Ö. (Equus mulus) test- 
arányaiban a lóhoz hasonlít, de feje, fülei és tö- 
vén rövid szőrű farka a szamáiTa emlékeztet. 
Az Ö. életkora 20—30, 40 óv is. Egyesíti magá- 
ban a szülők tulajdonságait ; kevés igényű, kitartó, 
lassú, biztos járású, mint a szamár, erős mint a 
ló ; jó erejében 150 kg. terhet is elvisz napon- 
kint 6—7 mérföldre. Az Ö. nem teljesen meddő, 
de ritkán vannak utódai, melyeket Olaszországban 
bardetto, Spanyolországban burdegano és macho- 
romo néven ismernek. 

Ot,számi'endszerünk alapszámának, tíznek fele. 
Azért valamely szám csak akkor osztható öttel, 
ha jitolaó jegye v. 5. 

Öta (gör. Oité)^ most Katavothra, hegység 
Közép-Görögországban, K.-Ny.-i irányban hú- 
zódva a Szpercheiosz völgyét s a Mali-öblöt ha- 
tárolja D. felől s a Keüsszosz völgyétől választja 
el. Ny.-on a Pindosszal függ egybe, K. felé a Kne- 
miszben folytatódik ; az ókorban határvonal volt 
B.-on az aenianok, aetolok, malisziak és lokri- 
sziak, D.-en a dóriak és aetolok közt. Herakles, a 
monda szerint, a hegység legmagasabb csúcsán 
(2J 58 m.) égette el magát. 

Ötárbocos bark, négy teljes felszerelésű ós egy 
suil^r árboccal ellátott vitorlás hajó. 

Öbárbocos hajó, öt teljes felszerelésű árboccal 
ellátott vitorlás hajó. 

Ötárbocos shooner, öt irányító vitorlával fel- 
szerelt sudárárboccal ellátott vitorlás hajó. 

Ötbibés (növ.), 1. Fentagynae. 

Otíala, község, 1. Lándzsásölfalu. 

Öthalom (Glogomcz, Glogovát), nagyk. Arad 
vm. aradi j.-ban, (i9io) 4685 német, román ós ma- 
gyar lak., gőzmalommal. Ö. a régi Bizere apát- 
ság (1. 0.) helyén áll, melynek romjai még fenn- 
állanak. Benedekrendi apátsága még 1514. is vá- 



mot szedett a Maroson. Az itteni öt halomról az 
a rege, hogy azokat Probus császár emelte 277. 
a szarmaták fölötti győzelme emlékére ; az itt 
talált csontok és eszközök népvándorláskori (talán 
avar) temetőre ütnek. Bizere nevét azonban semmi 
sem őrzi. Későbbi eredetű az az állítás, hogy a 
romok az orodi prépostság düledékei, hogy 1135. 
itt tartották volna a híres országgyűlést (1. Aradi 
gyiílés) és hogy Orod (Arad) a mai Ö. helyén állott 
volna. 1700-ban szerb határőröket, 1724. néme- 
teket telepítettek ide. 1751ben kivándorolt szerb 
lakosai Oroszországban alapítottak egy Glogovácz 
nevű községet. V. ö. Márki Sándor, Arad vmegye 
története (I. k., Arad 1891) ; Téglás Gábor, Az első 
erdélyi vasút (Földrajzi Közlemények. X. évf., 
1882) (Tr. R.). 

Öthimesek (növ.), 1. Péntandria. 

Ötin.geT(Oetinger),Friedrich Ghristoph, német 
evang. hittudós, szül. Göppingenben 1702 máj. 6., 
megh. Murrhardtban 1782 febr. 10. 1738 után a 
sváb földön több helyütt lelkészkedett. Széles kör- 
ben ismeretessé lett teozófiai munkái révén a «Dél 
mágusa » címet nyerte. Egyházi beszédeit Ehmann 
adta ki 1852— 57-ben 5 kötetben, összes műveit 
pedig 1858— 67-ben 7 kötetben. Önéletrajzát Ham- 
berger adta ki (1845). V. ö. Auherlen, Die Theo- 
sophie Ö.-_s nach ihren Grundzügen (1848) ; 
Ehmann, Ö.-s Lében u. Briefe (1859). 

Ötlet (észt.), hirtelen támadó, újságával meg- 
lepő gondolat. Ötletes a gazdag invencióval meg- 
áldott, leleményes, szellemes ember. Az ötletes- 
ség a cselek vény feltalásában s a párbeszéd el- 
més fordulataiban egyaránt érvényre jut s a köl- 
tőnek, kivált a vígjáték- és bohózatírónak becses 
tulajdonsága. 

Ötöd (lat. qiiinta, gör. diapenie), mint hang- 
fok a diatonikus skála ö-ik foka, mint hangköz 
lehet : tiszta (pl. c— g), szükiteit (c— ges) és bövi- 
tetiic—gis). 

Ötödéves pótlék, 1. Állami alkaltnazottak il- 
letményei. 

Otödhatod hangzat (quintsext-akkord) vala- 
mely hetedhangzat első fordítása. Pl. ha ghdf-h6\ 
h df g lesz. Vagyis a terc kerül a basszusba. 

Ötödik nagyhatalom gúnynévvel illette I. Na- 
póleon a Der Rheinische Merkúr c. 1814. meg- 
indult lapot, melyet Görres (szül. 1776., megh. 
1848.) német publicista szerkesztett ; ezóta a saj- 
tót általában ötödik, ill. hatodik nagyhatalomnak 
szokták nevezni. V. ö. Tóth Béla, Szájrul szájra. 

Ötödkor (ném. Quinten-Cirkel), a. G-tö\ számí- 
tott 12 felső quinten át való körmenet, amely a 
C-vel enharmonikus his-en végződik. Tehát: 
c_g— d— a— e— h— íls— cis— gis— dis— ais— eis— his. 
Quintekben lefelé (v. felső quartokban) haladva is 
lehet kört alakítani ilyen módon c-től deses-ig. 

Ötödnapos láz (quintana), minden ötödik nap 
visszatérő váltóláz, amelynél két lázas nap közé 
8 láztalan nap ékelődik ; nem egyéb, mint szabály- 
talan lefolyású malária. 

Ötös (quintett), olyan zenemű, mely öt ének- 
hangra V. öt hangszerre van írva. 

Ötösbánya (Kotterhach), kisk. Szepes vm. ig- 
lói j.-ban, (1910) 1596 szlovák, magyar ós német 
lak. Határában vas- ós mangánércbányászat. 
(Tr. Cs.-Szl.) 



Ötscher , — 67 

Otscher, 1892 m. magas hegy az alsó-ausz- 
triai Alpok déli oldalán Mariazeil közelében, szép 
kilátással, jégbarlangokkal. 

Ötszög (pentagon, pentanguhim), általános 
értelemben minden öt vonal által, szűkebb érte- 
lemben minden öt egyenes által határolt idom. 
A szabályos ö. minden oldala és szöge egyenlő, 
így egy egy szögre 108'> jut. Ha a szabályos ö. 
átlóit meghúzzuk, a csillagötszöget nyerjük,mely- 
nek oldalai az aranymetszés szabálya szerint 
osztják egymást. Ebben a szögek összege 5. 36 = 
180°, mint a háromszögben. 

öttevény, kisk. Győr vmegye tószigetcsilizközi 
j.-ban, (1930) 1698 magyar lak. 0. igen régi hely- 
ség, Győr ós Mosón között állomás volt és a 
Bécsbe vivő országúton mint beszálló hely már 
a XVI. és XVII. sz.-ban szerepelt .akkor inkább 
Hackstrass néven. 

Öttingen (Oettingen), német grófi, később fe- 
jedelmi, 1806. óta mediatizált hercegi család, ósi 
birtokai, melyek a sváb földön voltak, 1806. Ba- 
jorország és Württemberg közt osztattak fel. Ne- 
vét Ö. kastélytól kapta (jelenleg Bajorország 
Schwabeu kerületében). A család idösebUk (pro- 
testáns) ága 1674. birodalmi hercegi címet kapott, 
de már 1731. kihalt. Az ifjahh (katolikus) ágnak két 
ága virágzik jelenleg : az Ö.-Spielberg (173é óta 
birodalmi herceg) és az Ö.- Wallerstein {177 4i óta 
birodalmi herceg). Nevezetesebb tagja : 

Ö.- Wallerstein Lzdt^i^ herceg, bajor politikus, 
azül. 1791 jan. 31., megh. Luzernben 1870 jún. 
22. Mivel nem akart francia szolgálatba állani, 
1806. mediatizálták kis országát. 1823-ban kötött 
morganatikus házassága miatt elvesztette főrendi 
jogait és bajor főudvarmesteri állását. 1825-ben 
I. Lajos bajor király visszaadta méltóságait s 1831. 
belügyminiszterré nevezte ki. 1837-ben visszalé- 
pett, mert meghasonlott a pénzügyminiszterrel. 
1846-ban mint rendkívüli követ járt Parisban. 
1847. nov. ő állott az új bajor kormány élére, me- 
lyet gúnyosan «Lola minisztériuma -nak nevez- 
tek (1. Montez Lola). Az 1848.-1 müncheni forra- 
dalom kitörése után kénytelen volt visszalépni. 
1862-ben zilált anyagi viszonyai a politikai élet- 
sől, való teljes viszavonulásra kényszerítettók. 

Öttingen (Oettinge^i), 1. Alexander von, német 
lutheránus teológus és statisztikus, szül. Wissust- 
ban 1827 dec. 24., megh. Dorpatban 1905 aug. 20., 
mint rendes teológiai tanár. Nagy irodalmi mun- 
kásságot fejtett ki. Főbb művei : Die Moral- 
statistik in ihrer Bedeutung für eine Socialethik 
(2 köt., 3. kiad. 1882) ; Obligatorische und facul- 
tative Civilébe nach den Brgebnissen der Moral- 
statistik (Leipzig 1881) ; Was heisst christlich- 
aocial ? Zfeitbetrachtungen (u. o. 1886) ; Theorie 
und Praxis des Heiratens (1892) ; Luth. Dogmatik 
(1897 -1902, 2 k.). 

2. Ö., Arthur von, német fizikus és zenei szak- 
író, Ö. 1. testvéröccse, szül. Dorpatban 1836 márc. 
28. Előbb a dorpati egyetemen volt a fizika ta- 
nára; 1894 óta a lipcsei egyetem tiszteletbeli 
tanára. A hőmérők javításaival, elektromos ki- 
eülósekkel és gőzexplóziókkal, továbbá mechani- 
kai hőemlólettel foglalkozott, azonkívül meteoro- 
lógiai megfigyeléseket végzett, megalapította 
Dorpatban a meteorológiai intézetet és szóimérőt 



Ötvény 



szerkesztett. A zenére fontos műve : Harmonie- 
system in dualer Entwicklung(Dorpat 1866) hozzá- 
járult az összhangzattan fejlesztéséhez. Peddersen- 
nel együtt folytatta a Poggendorff-féle Biogra- 
phisch-literarisches Handwörterbuch c. válla- 
latot. Sok füzetet adott ki az Ostwald-féle Klas- 
siker der exakten Wissenschaf ten c. gyüjtamóny- 
ből. Legújabb műve a Schule der Physik (Braun- 
schweig 1910), az Ostwald-féle Schule der Che- 
mie niintájára készült kitűnő kézikönyv. 

3. Ó., Wolfgang von, német irodalom- ós mű- 
tört mész, szül. Dorpatban 1859 márc. 25. A wei- 
mari Goethe-Schiller Archív igazgatója. Irt igen 
sok műtörtóneti tanulmányt ; nevezetesebbek : 
Unter der Sonne Homers (1897) ; Das Gesetz in 
der Kunst (1903) ; Die Schicksale der Künstler 
(1905); Brlebtes und Brdachtes (1911). Goethe 
műveinek nagy kiadásaiban jelentős része van. 

Öttinger, Eduárd Maria, német író, szül. 
Boroszlóban 1808 nov. 19., megb. Blasewitzben 
1872 jún. 26. Berlinben és Münchenben humorisz- 
tikus lapokat adott ki, később külföldön, majd 
Lipcsében és Drezdában élt. Számos regénye 
közül magyarul is megjelent : Szerelmi pikanté- 
liák a francia udvari életből (ford. jBo/á^s Frigyes, 
Kolozsvár 1865) ; Egy tőr története (ford. u. a., 
Pécs 1872). Nevezetesebb munkája : Moniteur des 
dates (Dresden 1864—68, 6 köt., 1882-ig folytatta 
Schramm). 

Öt-tó, két tócsoport a Magas-Tátrában; az 
egyik a Kis-Tarpataki völgy felső részében, a 
Lomniczi csúcstól Ny.-ra fekszik 2006—2039 m. 
magasság közt s a legnagyobbnak területe 21 ha. 
Ennek partján a Magyar turista-egyesület Téry- 
menedókháza a legmagasabb fekvésű volt az or- 
szágban (2011 m.). A másik csoportnak, mely már 
Galíciában fekszik, a Rosztoka völgyben, Lenr 
5r?/e/-Ö. a neve, ennek tavai: a Nagy-tó (Wielkj 
staw, 1669 m., 34'84 ha.), a Magas-Tátra leg- 
nagyobb tengerszeme: a Fekete-tó (Czarny staw, 
1724 m •1305 ha.); az Elülső-tó (Przedni staw, 
1672 m. 7*70 ha.) ; a Kis-tó (Maly staw) és a Hátsó- 
tó (Zadni staw pod kolem, 1890 m. 6*75 ha.). 
Mélységük 29—78 m. (Tr. Cs.-Szl.) 

Öttömös, kisk. Csongrád vmegye tiszáninneni 
j.-ban, (1920) 860 magyar lakossal. 

Ötvenes, Fakerthez tartozó puszta Arad vm. 
aradi j.-ban, Zselénszky Róbert gróf uradalma. 
(Tr^ R.) 

Ötvény (ötvözet), két v. több fém egymással 
való oldata, sok esetben vegyülete is. A fémek 
közül némelyek (pl. az ezüst és ólom) minden 
arányban, mások (pl. a cink és óiom) csak bizonyos 
határokon belül ötvözhetők. Az Ö. kihűlésekor az 
olvadékból kristályok válnak ki, később homogén 
anyag, mely kristályokat zár magába, végül tel- 
jesen homogén anyag, ezt nevezik eidektikus 
ö.-nek. Mind a három halmazállapotban más-más 
összetétel felel meg. Az Ö.-ek külső sajátságaik- 
ban legtöbbször eltérnek az őket alkotó egyes 
fémekétől, így különösen színük, keménységük, 
szilárdságuk, fajsúlyuk és olvadáspontjuk külön- 
bözik az alkotórészek színétől, keménységétől 
stb. A színea fémeket a fehérek kisebb-nagyobb 
mértékben halványítják. így 330/0 ónt ós 677^ 
rezet tartalmazó Ö. fehér, holott az 507o cinket 



ötvény 



68 



Ötvösség 



és rezet tartalmazó sárgaréz aranysárga színű. 
Erősen fehérít a nikkel és az alumínium is. Az 
Ö. szilárdsága rendszerint nagyobb, mint az al- 
kotórészeké, Így a réz 19 "33 és az ón 2*5 kg. 
mm^-kénti terheléskor szakad, holott a 17'3<'/o 
ónt tartalmazó bronz 2b b kg.-ig terhelhető. Az 
ezüstnek és aranynak rézzel való Ö.-e sokkal ke- 
ményebb, mint az ezüst vagy az arany, ezért pl. 
pénzverésre sokkal alkalmasabb, mint a tiszta 
ezüst V. arany, amelyek a forgalomban a folyto- 
nos kopás miatt értékükben folytonosan csökken- 
nének. Az Ö.-ek sok esetben jobban önthetök, 
mint alkotórészeik, így a vörösréz sürüfolyó 
volta miatt rosszul tölti ki a formát, de cinkkel 
való Ö.-e : a sárgaréz legjobb öntöanyagaink közé 
tartozik. Az Ö. olvadáspontja rendszerint sokkal 
alacsonyabb az alkatrészek olvadáspontjánál. így 
az ón 230, az ólom 330 C°-nál olvad, de az az 
Ö., melyben 37% ólom és 63o/o ón van, 181 Go-nál 
hígfolyó. A villamos vezetőséget az ötvözés csök- 
kenti. Az Ö.-eket a gyakorlatban nagyon sokféle 
célra használják, belőlük a legkülönfélébb esz- 
közöket, dísztárgyakat stb. készítik. (L. még 
Érmeügy). V. ö. Jánecke, Kurze Uebersicht über 
samtliche Legierungen (Hannover 1910) ; Schrott, 
Die Metallgiesserei (Leipzig 1913); Ledehur, 
Die Legierungen (Berlin 1890). 

Ötvény (Vtvin), nagyk. Temes vm. központi j.- 
ban, (1910) 1440 román, német és magyar lak. (Tr. R.) 

Otvénysúly, 1. Nyerssúly. 

Ötvös, ötvözött nemesfémeket feldolgozó mes- 
ter, tehát arany- v. ezüstműves, ékszerész. 

Ötvös, kisk. Somogy vm. nagyatádi j.-ban, 
(1920) 699 magyar lak. 

Ötvös Adolf, Silberstein Adolf (1. o.) írói álneve. 

Ötvösd, kisk. Temes vm. buziásfürdöi j.-ban, 
(191,0) 816 magyar lak. (Tr. R.) 

Ötvösfalva, kisk. Máramaros vm. liuszti j.-ban, 
(1910) 2032 rutén lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Otvösjelek, régi ötvösmunkákon vésett acél- 
poncolókkal bevert bélyegek, amelyek rendesen 
párosával fordulnak elő. Az egyik az ötvöscéh 
hitelesítő bélyege, amely többnyire az illető város 
címeréből vett alakot ábrázol s a nemesfém- 
tartalomról kezeskedik. A másik a mester jele 
(kezdőbetűk v. ábrásjel), amely a munka jósá- 
gáért szavatol. A XVI. sz.-tól a XIX. sz. utolsó 
harmadáig ezek a jelek általánosak, s a céhek 
megszüntetésekor helyükbe a fémjelzés lép. V. ö. 
Marc Rosenberg,T>eT Goldschmiedemerkzeichen 
(Frankfurt a. M. 1911). A magyar Ö. gyűjtésével 
és kiadásával Köszeghy Elemér foglalkozik (Mú- 
zeumi és Könyvtári Értesítő 1914). 

Ötvösség (arany-.) ezüstmüvesség, ékszerész- 
ipar, 1. a két képmellékletet), az iparművészetnek 
rendszerint ötvözött nemes fémek feldolgozásá- 
val foglalkozó technikája, mely alkotásainak 
díszítésére az öntésen, trébelésen és a vésésen 
kívül niellót, zománcot, igazgyöngyöt, drágakö- 
veket 8 egyéb nemes anyagokat is fel használ. Az 
Ö. alkotásait régen alakjuk és nagyságuk szerint 
a grosseriák és a minuteriák csoportjába osztot- 
ták. Az előbbieknél az edényt fémlemezből üllőn 
kalapáccsal alakították s szurokkal megtöltve 
vésett ékítményekkel, a szurok kiolvasztása után 
pedig kétágű poncolóval domborúan díszítettek. 



A minuteriákat bronzmintákon domborították v. 
poncolókkal és kalapáccsal mindkét oldalon sza- 
badon is kidolgozták. Az Ö. története egykorú a 
fémek ismeretével s keletkezését a népfajok ama 
közös vonásának köszönheti, hogy ruháikat és 
testüket csillogó holmival szeretik díszíteni. A 
bronzkor (1. o.) kezdetén aranyból fegyverek és 
ékszerek készültek ; később kardmarkolatokat^ 
bronzcsattokat díszítettek ezzel s kar-, nyakpere- 
cek, diademák és edények készültek aranyból. 
Közép-Európában a La Téne-korszakra nézve a 
kelta aranypénzek (szivárványtmyé^'ok) jellem- 
zők. Az ókor keleti népeinek ötvössége, különö- 
sen Egyiptomban és Elő-Ázsiában, már jóval ré- 
gebben nagy tökéletességre jutott s a mikénei^ 
tirynsi, trójai és cyprusi ásatások történelem- 
előtti emlékeinek bizonysága szerint a görög Ö.-re 
is nagy hatással volt, amelynek emlékei nagyob- 
bára ékszerek s domborúan díszített ezüstedények. 
A hellenisztikus Ö. egyiptomi emlékeit a ptolo- 
maeusok korából (323—30 Kr. e.) azelőtt római 
munkáknak tartották, így az osztrópatakikmcset 
és a hildesheimi ezüst-leletet. Az etruszk Ö.-et a 
finom filigrán munkák, a rómait a nemes formák 
s a technika tökéletessége jellemezte, amely csak 
a császárság vége felé hanyatlott. Az antik hagyo- 
mányokat keleti elemekkel vegyítve Bizánc mes- 
terei közvetítik Európa középkori országainak 
Ö.-e számára. A mikor a népvándorlás korában 
az Ö. hanyatlásnak indult, egyes emlékei mint 
pl. a nagyszentmiklósi kincs s a zománc pótlá- 
sára szolgáló gránátrekeszes munkák, még min- 
dig sok sajátos, néha kiváló vonást is mutatnak. 
Bizánc Ö.-ét a fatárgyak és képek vésett, vert,^ 
zománcozott és drágaköves aranylemez burko- 
lata jellemzi (pl. Pala d'oro Velencében 976-ból)„ 
de főleg a zománc (1. o.) Az egyházi élet fellendü- 
lése a középkorban Európa Ny.-i országainak 
Ö.-ét is föllendíti. A VEI. sz. legszebb emléke a 
kremsműnsteri Tassilo- kehely vésett és niellós 
díszítésével. A technika a XI. sz.-ig fogyatékos, 
de a haladás innentől fogva egyre szembetűnőbb. 
A román építészet korában az ereklyetartószek- 
rények és hermák az Ö. legkedveltebb alkotásai,, 
amelyeket zománcképekkel és gömbölyűre csi- 
szolt drágakövekkel díszítenek. A gótika korá- 
ban a kehejyen és úrmutatón tárul elénk tanul- 
ságosan az Ö. fejlődése, de asztaldíszek, ereklye - 
tartók stb. is készülnek gótikus ékítményekkel.. 
A renaissance korában az Ö. mindinkább elvilá- 
giasodik s virágzásának főhelye pompás közép- 
kori előzmények után Itália. Antik szabású edény- 
formák és díszítő motívumok jellemzik ezt a kort. 
amely alkotásait kristályosan köszörűit drága- 
kövekkel, zománccal, gemmáknak feldolgozott 
féldrágakövekkel díszíti, de gyöngyházat, ko- 
rallt s egyéb többé-kevésbbé nemes anyagokat 
is feldolgoz. Az olasz Ö. legkiválóbb niesterei 
egyben szobrászok v. festők is voltak. így Ghi- 
berti, Verrocchio, Pollaiuolo, FranciaaXV., Bene- 
venuto Cellini a XVI. sz.-ban. Egyéb hires olasz 
mesterek a XIV. sz.-ban Andrea Ardíti, Cione, a 
XV. sz.-ban Maso Finiguerra, a niello nagy mes- 
tere, a XVI. sz.-ban Caradosso. A XVI— XVII. 
sz.-ban Németországban az Ö. különösen világi 
téren nagy fellendülést mutat. Ennek főhelyei 



OTV< 






Sí"**^^ 




% /^ 








*i«iih£££*''' 


tn. '■ 


^m 


1 ' 




^ ■■ *■ « — 


Hfcv 


• , % 1 "í '■ ^ ; 




^y^m 




n 


4^ 




p*^ 



1. Antik ezüstadény a hildesheimi leletből. Berlin. 



2. A krernsmünsteri Tassilo-kehely. jVíII. sz. 




,.:^ 



■«W<g'.<. 




5. Gótikus Urmutató. Zágráb. XV. sz. 



László hermája. Győr. 



t Ötvösség* cikkhez. 



SÉG I. 




5. Románkori ereklyetartó Aachenben. Xííl. sz. 




4. Gótikus ereklyetartó Aachenben. XIV. sz. 



7. Nagyváradi ámpolna. XV. sz. 
Nemzeti múzeum. 




8. A Suky-kehely* XV. sz. Esztergomi kincstár. 



RÉVAI NAGY LEXIKONA. 



OTVC 




^9. Mátyás bécsújhelyi serleg-e. 





11. Petzold-serleg. XVI. sz.^ Esterházj -kincstár. 




10. A Merkel-féle asztaldísz. 
(Jamnitzer.) 



12. Planétás kupa. XVI— XVII. sz. 
Beszterczebányai muzenm. 



1 Ötvösség* cikkhez. 



5EG II. 





13. Nyitrai aranykehely. XVII. sz. 



15. Rokokó ciborium. XVIII. sz. 





14. Kupa, Hanntól. XVH. sz. 



16. Empire ezüst gyertyatartó 
* Ráth. György-múzeumban. 



RÉVAI NAGY LEXIKONA. 



ötvösség 



69 



Ov 



A-ugaburg és ^ürnbeTg 8 ékszereken kívül különö- 
sen az ivóedények rendkívül változatos formái és 
az asztaldíszek jellemzik. Mintalapokat az ö. szá- 
mára az ú. n. kismesterek rajzolnak, de nagy 
hatást gyakorolnak művészi fejlődésére a festők 
is, mintifj. Holbein. A legkiválóbb német ötvösök 
aXVÍ. sz.-ban VencelJamnitzer, A. Bisenhoit, a 
XVIÍ. sz.-ban Dinglinger, Altemstetter. A XVIII. 
sz.-ban az Ö.-nek a francia mesterek szabnak 
irányt, akiknek a modern Ö.-ben is jelentős sze- 
repük volt (Lalique), anielyre a XIX. sz. végén a 
sajátos stílusú keleti Ö., különösen a japáni és 
indiai is hatással volt. 

Hazánkban a magyar Ö. legrégibb emlékei a pal- 
mettás díszű, végtelen mustrájú honfoglaláskori 
vert ezüstlemezek és pitykék. Az Árpádok korában 
sok bizánci ötvösmü került hozzánk, de már a XI. 
sz.-ban is vannak ötvöseink, akik a királyi udvar 
ós a kolostorok számára dolgoznak. Árpádkori 
Ö.-ünk virágzásáról többnyire csak írott adatok 
tanúskodnak. Pl. a veszprémi székesegyházat 
1276. pártütők rabolták ki, s 15 arany-, 20 ezüst- 
kelyhet, 20 aranyfeszületet, 4 arany és 11 ezüst 
ereklyetartót vittek el innen. Bizánci és bizánci 
jellegű emlékeken kívül, mint a minők a magyar 
szt. korona, ereklyetartó táblák s ékszerek, a ma- 
gyar Ö. jelentősebb munkái csak a XIV. sz.-tól 
kezdve maradtak ránk, amikor is az Anjouk révén 
az olasz hatás válik szembetűnővé. Róbert Károly 
udvari ötvöse, Sienai Péter szepesi alispán olasz 
volt, aki a király vésett arany pecsétjéért Jamnik 
falut kapta adományul. Olasz hatást mutat Er- 
zsébet királyné ezüst oltára (a párisi Rothschüd- 
.gyüjt.-ben) áttetsző zománcos képeivel s néhány 
hasonlóan díszített kehely ós feszület (pL az iglói). 
A magyar Ö. speciális díszítőtechnikájának, a 
sodronyzománcnak (1. Zománc) egyik legrégibb 
emléke Szt. László hermája Győrött a XV. sz. 
elejéről. A XIV. sz. végén ötvöseink már céhekbe 
állanak, ezek sorában a budai, kassai, brassói, 
pozsonyi stb. vauk idők folyamán híressé. Kassán 
a XIV. sz. végén már 16 ötvös dolgozik. Ezeket 
s számos más középkori mesterünket névszerint 
is ismerjük. Kolosvári Márton és György híres 
szobrászaink a XIV. sz.-ban ötvösök voltak. XV. 
sz.-beli Ö.-ünk emlékei sorában a sodronyzomán- 
oos és filigrános díszű kelyhek s a gótikus ele- 
mekből összerótt urmutatók a legkiválóbbak (Suky 
Benedek kelyhe, a zágrábi ós felkai úrmutató) 
Vannak világi emlékeink is, főleg serlegek ós ék 
szerek, mely utóbbiak stílusában a XVI. sz.-ban a 
török hatás válik szembetűnővé. Ö.-ünk ekkor 
Augsburg és Nürnberg hatása alá került, amely a 
XVII. sz.-ban is tart, de e mellett speciális tech- 
nikáink is vannak, mint az ú. n. erdélyi zománc 
(l. 0.). E korbeli Ö.-ünk technikáira legjobb forrá- 
saink Kecskeméti V. Péter ötvöskönyve 1664;-ből, 
amelyet 1884. Ballagi Aladár adott ki. Erdélyi 
fejedelmeink pártolása Erdélyben és Felsömagyar- 
országon egyaránt nagy virágzásra juttatta Ö.- 
ünket, amelynek eddig ismert legkiválóbb meste- 
rei a XVI. sz.-ban a kassai Anthonius mester, a 
lőcsei születésű Khuen János,alű Beszterczebányan 
dolgozott (Radvánszky-serleg), a XVII. sz.-ban a 
brassói Zomor v. Zemer Mihály ós Hann Sebes- 
tyén, a kassai Lippay János, a selmeczi Weigl 



Bertalan, a XVÍII. sz.-ban a lőcsei Szilassy János, 
a XIX. sz. első felében a pesti Giergl, a beszter- 
czebányai Libay^ Sámuel ós Szentpétery József. 
Korunkban az Ö. terén Roger Adolf ós Wísinger 
Mór, újabban Tarján Oszkár és Hibján Samu s az 
iparművészeti iskola tanára, Zutt váltak ki; gyári 
üzemben készült művészi munkáival a régi múltú 
Sandrik-ezüstgyár Selmeczbánya mellett. Régi 
Ö.-ünk mütörténeti fontosságáról a Budapesten 
1884. rendezett ötvösműkiállítás tárt elénk elő- 
ször világos képet, amelyet azóta az ezredéves 
kiállítás és iparművészeti muzeumunk kehely- 
kiállítása(1912) még teljesebbé tett. V. ö. Mihalik 
József, Az Ö., Az Iparművészet Könyve III. k.-óben, 
amely az irodalmat is felsorolja. 

Ötvözés, 1. Ötvények. 

Ötz-völgy (Otzthal), az Inn legnagyobb és Ti- 
rol egyik legérdekesebb völgye, Imst kerületi ka- 
pitányságban, (1900) 4396 lak. A völgy Imstől 
KDK.-re mintegy 12 km. -nyíre az Inn jobbpart- 
ján kezdődik és D.-felé 86 km. -nyíre húzódik, az 
Acher vagyis Ö.-i Ache folyik rajta végig. Köze- 
pes magassága 1403 m., 86 glecser és 70, 3000 
m.-nél magasabb hegycsúcs (Wildspitze 3776 m.. 
Weisskugel 3741 m.) szegélyezi. Az Ö. mély, alsó 
részén széles és termékeny, közepén több helyen 
összeszorul, felső részén a hótakart területen szót- 
ágazik. Felső részén lavinák,alsó részén meg iszap - 
folyások szokták pusztítani. Az Ö. bejáratában 
fekszik Ötz falu (989 lak., 820 m. magasban) az 
Acherkogel (3005 m.) lábán szőlő- és gesztenyeter- 
mesztéssel. Innen vezet föl az első lépcső : a Ge- 
steig, amelyen az Ache vad zuhatagban rohan le, 
a magas Engelswand lábán az Umhausen (1175 
lak., 1036 m. magasban) körüli medencébe. Itt 
sok vízesés van a környéken, legszebb a Hairlach- 
patak vízesése a Stuibenfall (umhauseni vízesés). 
Umhausen fölött van a leghosszabb hegj^szoros, 
a Maurach, amely fölött a Sulzthal nyílásában 
van a Langenfeld (1262 lak., 1164 m. magasság- 
ban) körüli völgytágulás. Tőle 3 km.-nyire Hu- 
bennél (429 lak., 1182 m.) a völgyet egy erdős 
hegy csaknem teljesen elzárja, de az Ache ettől 
balra utat tör magának ós a Söldenről elnevezett 
(1070 lak., 1401 .m.) völgylépesőbe vezet föl. Itt 
kezdődik a felső Ö. vad hegy szorosa (Kübtrei'n), 
emögött van Zwiefelstein (62 lak., 1456 m.), ahol 
a völgy kétfelé ágazik. DDNy. felé visz a Fender- 
thal Fend (52 lak., 1892 m.) faluval s innen 25 
hágó vezet a szomszédos völgyekbe. D.-nek tar- 
a Gurglerthal Gurgl (124 lak., 1900 m.) faluval, 
amely Tirol legmagasabb fekvésű falvas a Gurgli- 
tóval (2393 m.). V. ö. Sonklar, Die Ötzthaler Ge- 
birgsgruppe (Gotha, 1860) ; Petersen, Aus d. Ötz- 
thaler-Alpen (München, 1876); Zwíck, Pührer 
durch die Ötzthaler- Alpen (Gera, 1885) : Gwer- 
cher, Das Ötzthal in Tirol (Innsbruck, 1886); 
Zimmeter, Das Ötzthal (München 1904). 

Ötzvölgyi-Alpok v. Ötzthali- Alpok, 1. Alpok. 

Öv, általában véve bármely tárgy, mely bizo- 
nyos szélességben egy másikat körülfog, különösen 
pedig 1. az ember derekát kerítő keskenyebb v. 
szélesebb szalag ; 2. lovakon a befogáskor alkal- 
mazott hám ; 3. csillagászatilag az egyes éghajla- 
tok elnevezésé, melyek az egyenlítőtől észak v. 
dél felé bizonyos szélességen az egész földgömbön 



övcsatorna 



70 



Ozbégek. 



egyformán terjednek : forró földöv az egyenlítő- 
től a két térítőig, mérsékelt öv a térítőktől a 
Barkkörökig és hideg öv a sarkköröktől a két 
sarkpontig ; 4. a halászatban a háló húzásához 
való derékhám, rajta a mentő és a csüggesztő ; 
5. kristálytani szempontból 1. Kristály ; 6. bo- 
tanikai értelemben 1. Növény földrajz. 

Övcsatorna. Ha valamely mélyen fekvő vi- 
déket meg akarunk szabadítani az azt ellepő víz- 
től, első teendőnk megakadályozni a magaslatok 
vizeinek a lapályra ömlését s e célból a lapály 
s a magaslatok közös határán csatornát vezetünk 
körül, amely a magaslatokról lejövő vizet vala- 
mely folyóba vagy állóvízbe elvezeti. Az ö. mé- 
retei a felfogandó vízmennyiségtől és a csator- 
nának adható eséstől függ. 

Översee, falu Schleswíg porosz kerületben, a 
Treene mellett, 307 lak. 1864 f ebr. 6. a Steinmann 
dán generális vezérlete alatti hadat Gablenz 
osztrák vezér itt megverte. 

Övesállat, 1. Armadilló és Matakó. 

Öves állatok, 1. Páncélos állatok. 

Övesbáb (pup. succinda), a nappali lepkék 
egyik csoportjánál, pl. az özöndékeknél, a fecske- 
farkuaknál stb. fordul elő, midőn a hernyó át- 
alakulva bábbá, ezt falhoz, v. valamely faághoz 
övalakulag elhelyezett fonadékkal erősíti oda, 
ellentétben a fejjel lefelé egy kis szálon függő 
bábbal (p. suspensa), minők a Satyridák, Nym- 
phalidák stb. bábjai. 

Övesek (áiiat), 1. Páncélos állatok. 

Övkés, 1. Randzsár. 

Övlemez, szögecselt tartónak v. rácsos tartó 
övének alkotórésze, rendesen 8—13 mm. vastag 
lapos vas. L. Vashíd. 

Övpáncél, 1. Övvért. 

Ovsömör (Zoster zóna), rendesen a test vala- 
melyik bőridegének lefutása szerint elhelyezkedő, 
gyuladt börszigeteken csoportosuló, hólyagokból 
álló fájdalmas kiütés, mely a testnek csak egyik 
oldalán szokott fellépni és csíkos, a középvonal- 
ban megszűnő alakjával már régóta felkeltette 
az emberek figyelmét. Kitörését néha fájdalmas 
égés, viszketés, izzadás előzi meg ; a hólyagok 
néha beszáradnak, máskor azonban üszkös feké- 
lyekké válhatnak. Sokszor egyéb, főleg gerinc- 
agyi vagy lues-betegségek jele, máskor mérge- 
zések (arzén) után lép fel. Néha fertőzőnek lát- 
szik (epidémiaszerú halmozódása az eseteknek, 
reci dívák stb.). Rendszerint pár hét alatt lefolyik 
és főleg tisztaságot és nyugalmat igényel. 

Öv-várak, 1. Váröv. 

Övvért V. övpáncél (ném. Gürtelpanzer), vér- 
teshajók vértezetének legfontosabb része, vagyis 
az, amely a hajó vízvonalát védi a lövegtüz ellen 
és övszeríien végigfut a vízvonal mentén valami- 
vel több mint 1 méternyi szélességben a vízvonal 
felett és alatt. Vastagsága a hajótípus szerint kü- 
lönböző. 

ÓYToiiSLusen (OeynJiaitsen, Bad-0., ejtsd: ön—), 
város és látogatott német fürdőhely a Weser- 
völgyben. Minden porosz kerületben, (i9io) 4291 
lak. Nagy kertjében IV. Frigyes Vilmos császár 
teijei szerint épült a fürdőház, 

Öz (GapreolvLs caprea Gray, áiiat), a Szarvas- 
félék családjának egyik faja. Igen keceee ter- 



metű állat. Feje rövid, tompán lecsapott ; fülei 
közepeshosszúak ; szemei nagyok ; könnygödrei 
igen kicsinyek ; nyaka hosszú ; törzse aránylag 
zömök ; lábai magasak, vékonyak ; patái kicsi- 
nyek, hegyesek. Agancsainak rózsája széles,, 
ágai erősek, érdesek s rendesen csak két bogot 
eresztenek. Az első évben ágatlan csapjai van- 
nak ; a másodikban az ágak közepükön kissé osz- 
tottak ; a harmadik évben jelenik meg a tökéletes 
agancs, a nyolcasok és tízesek igen ritkák. Agan- 
csán nagyon gyakoriak a különböző torzképző- 
dések. Az igen idős nőstényeknek is nő néha 
agancsuk. Szőre sima, tömött, nyáron fölül é& 
kívül sötét rozsdavörös, télen barnás-szürke ; 
lábaínak alsó és belső oldala világosabb. Álla,, 
alsó állkapcsa és felső állkapcsának két oldalán 
6gy-egy folt fehér ; fülei kívül valamivel söté- 
tebbek, belül sárgásfehérek ; tükre nyáron sár- 
gás, télen fehér. A bomyu vörhenyes alapon 
fehéren v. sárgásán pettyezett. Igen gyakori a 
fekete, fehér, ezüstfényú és foltos példány is. 
Csaknem egész Európában és Ázsia nagy részé- 
ben honos. Észak- és Közép -Oroszországban nem 
tenyészik , Svájcból pedig nagyrészt kiirtották. 
A nagy erdőket lakja, különösen kedveli azon- 
ban a fiatal lombos erdőségeket. Szibériában az 
évszakok változásakor vándorútra kel s a he- 
gyekből a térségre ereszkedik le. Igen ügyesen 
ugrik és úszik ; igen óvatos és félénk. Leginkább 
családokban él együtt : egy bak egy, ritkábban 
2—3 tehénnel és borjaival, de télen több család 
is összeverődik. Nappal elrejtőzik s csak éjjel 
barangol. Leveleket, rügyeket, fiatal hajtásokat, 
búzát, árpát, zabot, káposztát, lóherét stb. eszik. 
A bak agancsait októberben vagy novemberben 
veti el és márciusban nőnek ki az újak. Pároso- 
dása július közepétől augusztus közepéig tart. A 
fiatalok 10 hónapig a családban maradnak, aztán 
elszélednek és 14 hónapos korukban ivarérettek. 
Húsa ízletes, bőrét és szőrét is felhasználják. 
Fiatal erdőkben néha nagy károkat okoz. 

Őzárpa (növ.), 1. Elymus. 

Özbég (üzbég). Szt László közönségesen 3-ik- 
nak nevezett, egyébként pedig legrégibb törvé- 
nyében említtetnek várnépek, őrök v. szolgák s 
más alsóbb rendű néposztály társaságában. A 
törvény ugyanis elrendelte, hogy miként eme- 
zeket, úgyszintén azokat is, « kiket közönsége- 
sen üzbégnek neveznek, bárkitől ftiggenének, be 
kell mutatni a királynak Boldogasszony napjána. 
Aki pedig ezt elmulasztotta, kétszeres bírságot 
fizetett. A várnépség és az őrök a király hatalma 
alá tartoztak, ellenben az Ö.-ek Marczali szerint 
(A magy. nemz. tört., milleniumi kiadás II. kötet, 
110. old.) hihetőleg felszabadított rabszolgák vol- 
tak s nem tartoztak a király hatalma alá. 

Özbógek (üzbégek), török népfaj Közép-Ázsiá- 
ban, nevezetesen Khivában, Bokhara ban, Fergha- 
nában. Nem néprajzi, hanem politikai elnevezése 
a X. 8z.-tól gúzoknak nevezett hatalmas és magas 
műveltségű ujgur-török ágnak. Mohammed Sei- 
báni, a nagy hódító uralkodása alatt a XVI. sz.-ban 
vették föl ezt a nevet, amely Ghajasz-ed-Din hit- 
buzgó fejedelem Özbég (jeles úr) melléknevéből 
ered. A sok iráni elemmel keveredett Ö. túlnyomó 
részt földművesek, csak kevés nomád van köztük. 



Őzdőge 



71 - 



Özvegyek feláldozása 



Számok megközelíti a két milliót V.ö. Vámbéry 
Á., Bokhara története (Budapest 1873) ; fiím;oríA, 
History of the Mongolé (London 1880) ; Vámbéry 
Á„ A török faj (Budapest 1885), s a tőle kiadott, 
németre fordított özbég hősköltemény : Scheiba- 
nide (1885). 

Özdöge (Ezdeg), kisk. Nyitra vm. érsekújvári 
j.-ban,(i9io)884szlovák és magyarlak. (Tr.Gs.-Szl.) 

Őzgödör, kisk. Vas vm. németújvári j.-ban, 
(1910) 399 horvát és német lak. (Tr. A.) 

őzhivás, az őzbaknak a párzási időben az 
öztehén hangjának utánzásával lövésre csalo- 
gatása. A tehén gyenge, síró hangját falevelei 
vagy e célra készült sípokkal (özhivók) utánoz- 
zák a vadászok. A hívásra gyorsan jövő bak 
beygrik. 

Őzlábgomba, pereces galóca, kukumuki gomba, 
ném. Parasolpih, Schirmling, lat. Lepiota pro- 
cera (Scop.) Quél. (növ., színes képét 1. a Gombák 
cikk I. képmellékletén). Feltűnő nagy gomba. Er- 
dőkben, erdei tisztásokon rendesen seregesen te- 
rem. Fiatal korában ehető, húsa gyorsan meg- 
keményedik, szívós lesz. Tönkje 10—30 cm. ma- 
gas, hengeres, tövén duzzadt, beltü csöves, kívül 
barnás pikkelyekkel fedett. Kalapja eleinte bu- 
rokban rejtőzködik, majd harangalakú, végül er- 
nyőhöz hasonló. Átmérője 10—30 cm. Fehéres v. 
szürkésbaiTia, középen sötétebb színű. Felülete 
pikkelyes. Húsa és lemezei megtörés után rózsa- 
színűek. Illata kellemes. Lemezei fehérek, sűriin 
állók. 

Özoíagizmus (oesophagismus), a bárzsing 
(oesophagus) görcse, mely a nyelést lehetetlenné 
teszi ; idegbajoknál fordul elő. 

Özöndékek (Pieridae, áiiat), a Nappali lepkék 
egyik családja, hová középnagy, fehér v. sárgás 
8 rendszerint feketén tarkázott lepkefajok tar- 
toznak. Némely fajok nagy tömegekben jelent- 
keznek évente s hernyóik szinte elözönlik a gyü- 
mölcsfáinkat, mint a galagonya-lepke (1. o.), v. 
kerti veteményeinket, mint a káposzta-lepke 
(L 0.) 8 így kártékonyak. Említendők még : a 
répa-Ö. (helyesebben : répa-lepke, Pieris rapae 
L.) ; a repce- Ö. (repce-lepke, Pieris napi L.) ; az 
aurora-lepke (Euchloé cardamines L.) ; a miistár- 
lepke (Leptidia sinapis L.) ; a kénes- és sáfrány- 
lepke (Colias hyale L. és edusa F.) ; a citrom- 
lepke (Gonepteryx rhamni L.) stb. 

Özönvíz, 1. Vízözön. 

p-ző nyelvjárás, 1. Nyelvjárás. 

Özörény (azelőtt Horka, most Gemerská 
Hdrka), kisk. Gömör- és Kishont vm. tornaaljai 
j.-ban, (1910) 1027 magy. lak., nagy papírgyárral. 
(Tr. Cs.-Szl.) 

Őztetem a ló hátulsó lábán, a csánk külső ol- 
dalán előforduló csontkinövés, mely ha in vagy 
szalag alatt van, sántaságot is okozhat 

Özvegy, nő, akinek férje meghalt. Míg újra 
férjhez nem megy, elhunyt férjének nevét ós rang- 
ját megtartja. Nehogy a gyermek atyja iránt 
kétség támadjon, az özvegynek tilos új házasságot 
kötni házasságának megszűnésétől (a férje halá- 
lától) számított 10 hónap eltelte előtt. A tilalom 
elenyészik, ha a nő időközben szült. Az igaz- 
ságügyminiszter fehnentést adhat (1894?. XXXI. 
t-c. 24. §). 



HadiÖ., hadiárva. Hadi-Ö., akinek férje a 
háború idején teljesített katonai szolgálat közben, 
V. a szolgálat alatt szerzett sebesülés v. betegség 
következtében, a tartózkodási helyén lefolyt hadi 
események, menekülés, hadifogság folytán halt 
meg, V. akinek férjét egyébként az ellenség fosz- 
totta meg életétől. Hadiárva az a gyermek, aki- 
nek szülője (mostoha-, örökbefogadó szülője) v, 
az, aki köteles volt őt eltartani, ugyanily körül- 
mények közt halt meg. A hadi-özvegyeket és 
hadiárvákat a magyar jogszabályok, a nekik 
járó pénzbeli illetményeken felül számos ked- 
vezményben részesítik. így állami hivatalok, 
közüzemi alkalmazási helyek betöltésénél ugyan- 
azon képesítés mellett az özvegy részére el- 
sőbbség van biztosítva (5204/1919. M. B. sz. r.), 
a földbirtokrendezés során házhelyre és földre 
elsősorban tarthatnak igényt (1920. XXXVI t.-c. 
2. §. 1. p.), a házhelyért és földórt íizetendő összeg 
egy részét az arany vagy ezüst vitézségi érem- 
mel kitüntetettek arra rászoruló Ö.-ei ós árvái 
segélyként kapják (94,000/1921. F. M. sz. r.) A 
hadiárvák közép- ós felsőiskolai tanulmányok 
folytatására nevelési segítségben részesülnek 
(2000/1917. M. B. és 6682/1920. M. B. sz. r.) 
Ügyeiket a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisz- 
térium Hadigondozó Hivatala intézi. 

Özvegyek és árvák ellátása, a szociális bizto- 
sításnak az az ága, amelynek célja pénzbeli jog- 
igények megszerzése a családfő elhalálozáaa 
esetére. Feladata ama gazdasági hátrányok ki- 
küszöbölése, amelyek a közvetlen hátramara- 
dottakra a családfő halálából származnak. Ha- 
zánkban úgy, mint külföldön is, az állami ós 
egyéb köztisztviselők özvegyeinek ellátásáról 
régibb törvények gondoskodnak (1. Özvegyi nyug- 
díj). A magántisztviselők nagyobb vállalatoknál 
maguk szoktak nyugdíjalapokat teremteni ; van- 
nak más nagyobb foglalkozási ágaknak is (színé- 
szek, újságírók stb.) nyugdíjalapjaik, amelyek az 
özvegyek ellátásáról is gondoskodnak. Az ipari 
munkások állami özvegyellátásáról baleset által 
bekövetkezett halál esetére a törvény úgy gon- 
doskodik (1907. XIX. t.-c), hogy az özvegy jára- 
déka haláláig, vagy újból való férjhezmenetelóig 
a baleset következtében elhalt férj évi munka- 
keresményének 20Vo-a. A hátrahagyott gyerme- 
kek járadéka 16. évük betöltéséig (tekintet nél- 
kül törvényességükre), úgyszintén az örökbe 
fogadottaké egyenként az elhalt keresményének 
15°/o-a, ha teljesen árván maradnak, vagy ily 
viszonyba később jutnak, a keresménynek 307o-a- 
Ha a gyermekek teljesen árván maradnak és 
mindkét szülőjük biztosítva volt, járadékuk alap- 
jául a nagyobb munkakeresménnyel birt szülő 
keresete vétetik. A pénz fizető erejének csökke- 
nése miatt ujabban rendeleti intézkedéssel meg- 
felelően emeltettek az özvegyek és árvák segélyei 
ú. n. járadókpótlékkaJ. A magyar mezőgazdasági 
munkások családjának baleset folytán beálló 
haláluk esetében járó segély mérvét rendeletek 
szabályozzák. 

Özvegyek feláldozása. Az özvegynek a férj 
sírján való feláldozása, máglyán v. más módon, 
különösen indiának jellemző szokása, ámbár 
másutt is előfordul, pl. Pidzsiben ós a régibolgá- 



özvegyi ellátás 



— 72 - 



Özvegyi öröklés 



roknál. Feltételezik, hogy a másvilági élet foly- 
tatí'isa a földinek, ahol tehát a megkötött házas- 
ság is folytatódik. Az ö. nem tekinthető primitiv 
rítusnak, hanem kétségkívül csak lassan fejlő- 
dött ki abból a felfogásból, hogy a holt férj haza- 
jár nejéhez, aki ezáltal veszélyessé, kerülendővé 
válik (1. Tabu) és elpusztítandó. V. ö. Oldenberg, 
Die ReUgion des Veda (1894) ; I. C. Omán, Cults, 
Customs and Supei-stitions of India (1908) ; 0. 
Schrader, Totenhochzeit (1904) ; G. Révész, Das 
Trauerjahr der Wittwe, Zeitschrift für Social- 
wissenschaft (1901). 

Özvegyi ellátás, 1. Özvegyek és árvák ellá- 
tásci, Özvegyi nyugdíj, Özvegyi pénztárak. 

Özvegyi jog (jus viduate), nem tévesztendő 
össze az özvegyi örökléssel (1. o.). Bármely rendű 
özvegyasszonyt megillet. Az ö. címén az özvegy, 
amíg férje nevét viseli, törvényes öröklés eseté- 
ben az egész hagyatékban benmaradhat és ha- 
szonélvezheti a hagyatéknak azt a részét, ame- 
lyet nem ö kap örökségül. Vagyis ha az örök- 
hagyó ivadéka a törvényes örökös, az özvegy az 
ivadókra szállott egész hagyatékot haszonélvezi ; 
ivadék nemlétében pedig (minthogy a szerez- 
ményt ez esetben maga az özvegy örökli), az Ö. 
az ági vagyonra terjed ki. Az örökhagyó az ö.-ot 
végintézkedéssel a törvénytől eltérőleg rendez- 
heti; tőkével válthatja meg, vagy szűkebbre szo- 
ríthatja. Elengedhetetlen azonban, hogy az öz- 
vegynek az örökhagyó állásához és vagyonához 
mért illendő eltartása, annak beszámításával, 
amit férje után akár közszerezmény címén, akár 
örökségül kapott, a hagyatékból kikerüljön. Ennél 
kisebb mértékre az örökhagyó az ö.-ot nem szo- 
ríthatja. Az Ö. korlátozását a leszármazó törvé- 
nyes örökösök is kérhetik. Ha az özvegy édes 
gyermekei az örökösök, az özvegy a gyermekek 
részét kiskorúságuk alatt úgyis anyai jogon a 
jövedelmekről való számadás kötelezettsége nél- 
kül kezelheti ; a nagykorú gyermekek azonban 
kívánhatják, hogy az Ö. a hagyatékban az illő 
tartás mértékére korlátoztassék. Az örökhagyó 
korábbi házasságából való gyermekek a közrendű 
özvegy Ö.-át esetleg még ennél is szűkebbre szo- 
ríthatják ; nevezetesen azt kívánhatják, hogy az 
özvegy közszerezményón kívül éqe be egy gyer- 
mekrésznyi haszonélvezettel a hagyatéknak ab- 
ból a részéből, amely az utolsó házasságbeli 
szerzemény levonása után marad. Nem követel- 
het Ö.-ot az özvegj'-, ha arra érdemetlen, vagyis 
ha oly cselekményt követett el, amely miatt fér- 
jétől ennek életében nem követelhetne ideigle- 
nes Dötartást sem. Az Ö. megszűnik az özvegy 
halálával, férjhezmenetelével (a nemes és hono- 
ratior özvegy ilyenkor a hagyatékból kiházasí- 
tást követelhet) s a mostani birói gyakorlat sze- 
rint akkor is. ha az özvegy erkölcstelen életet él, 
amellyel az Ö.-ra utólag érdemetlenné válik. 

Özvegyi nyugdíj, élet járadékszerű eltartás, 
mely általában a nyugdíjra igényt szerzett tény- 
leges V. nyugdíjazott állapotban elhalt tisztvi- 
selő, altiszt V. szolga özvegyének jár akkor, ha 
férjével a tényleges szolgálat ideje alatt, v. azt 
megelőzőleg lépett házasságra, ha a házasság 
megkötésekor a férj még nem volt 57 éves, ha a 
házasság a férj halálát legalább 3 hóval meg- 



előzte ós ha az özvegy a férj halálakor vele 
együtt élt. B féltételek alól a törvény (1912. LXV. 
t.-c. 51. §.) több kivételt állapít meg, Ö.-at álla- 
pítván meg olyan — egyébként Ö.-ra igényt nem 
adó — házasság után, amelyből gyermek szár- 
mazott. Az Ö. összege a törvény 53. §-ába fog- 
lalt táblázatban van a férjnek a tényleges szol- 
gálatban utoljára élvezett beszámítható javadal- 
mazásának alapul vétele mellett megállapítva, 
oly módon, hogy az Ö. a kisebb javadalmazások- 
nak mintegy felét, a nagyobb javadalmazások- 
nak mintegy egyharmadát teszi ki. Ha az ebben 
a táblázatban megállapított Ö. kevesebb lenne, 
mint annak az összegnek a fele, amelyet a férj 
nyugdíj címén húzott, Ö. címén a különbözet is 
jár az özvegynek. Ö. jár a férjétől bírósági 
ítélettel törvényesen elválasztott nőnek is, ha 
a házasság a férj hibájából bontatott fel és ha 
a nőt eszerint tartásdíj megillette. Ha ilyen eset- 
ben a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet 
is hagyott hátra, az Ö.-ban mind a két nő egyenlő 
mértékben részesül, az előbbi azonban nagyobb 
összegre nem tarthat igényt, mint amennyi a ré 
szere megállapított tartásdíj összege volt. Ked- 
vezményes ö. jár, amikor a férj szolgálatának 
teljesítéséből kifolyóan szenvedett baleset vagy 
más körülmény következtében idő előtt hal el. 
Az Ö.-ból, valamint a nevelési járulékból köteles 
az özvegy nemcsak a saját, hanem esetleg férje 
korábbi házasságából származó gyermekeket is 
eltartani, ellenesetben a gyámhatóság által ki- 
rendelt gyám kezéhez utalják ki, esetleg az 0. 
egy részét is. Az Ö. megváltását a férj halálától 
számított egy év múlva lehet engedélyezni. A 
megváltási összeg az Ö.-nak két évi összegét 
meg nem haladhatja. 

A katonai Ö.-at külön szabályozza az 1921: 
XXXn. te. E szerint Ö.-ra van igényük, ha fér- 
jük legalább annyi időt töltött tényleges szolgá- 
latban, amennyi a nyugdíjjogosultsághoz szük- 
séges. Ha a férj az ellenség előtt esett el, vagy 
olyan körülmények közt halt meg, hogy életben - 
maradása esetében tekintet nélkül a szolgálati 
idejére nyugdíjjogosult lett volna, az özvegyet a 
nyugdíj feltétlenül megilleti. Az Ö. a férj nyug- 
díjába beszámítható illetményeinek 50% -a. Az 
Ö. összegének felemelését vonja maga után, ha a 
férjet halála után magasabb rendfokozatba lép- 
tették elő, vagy ha az ellenség előtt elesett, a 
hadiszolgálattal kapcsolatos egészségrontás kö- 
vetkeztében halt meg. A katonai Ö. legmagasabb 
összege ugyanannyi, mint az állami Ö. A legalacso - 
nyabb összeg : rangosztályba sorolt havidíjasok 
özvegyeié évi 2000 K, rangosztályba nem sorolt 
havidíjasok özvegyeié 1600 K, altisztek özvegyeié 
1200 K. A hivatásos katonai személyek árváinak 
nevelési járulókra van igényük. Az Ö. és a neve- 
lési járulék megszűnésére lényegileg az állami 
Ö. megszűnésével egyezően van szabályozva. 

Özvegyi öröklés v. örökösödés (successio m- 
duális), a magyar magánjog szerint a törvényes 
öröklésnek az a neme, amely a nemesrendű (és 
honoratior) özvegyet a lemenők öröklésével össze- 
függőleg megilleti. Ö.-nek tehát csak akkor van 
helye, ha a férj után leszánnazók örökölnek. Ö. 
címén az özvegyet illeti : 1. a jegygyűrű, a féij 



özvegyi pénztárak 



78 - 



Paál 



díszruhája, a kocsi s az ahhoz tartozó hámos 
lovak ; 2. a ménesnek felerésze, ha a ménesi lovak 
száma ötvennél nem nagyobb ; 3. a férj szerze- 
ményes ingóiból egy gyermekrész. Az Ö. tehát 
egészen más, mint a hitvestársi öröklés (1. o.). 

Özvegyi pénztárak. A merkantilista népese- 
dési politika egyik követelménye közé tartozik, 
hogy az állam özvegyi pénztárakat alapítson, v. 
ilyenek alapítását előmozdítsa. A XVIII. sz. állam- 
jogi írói (J. H. Gottlob von Justi, J. H. L. Ber- 
gius stb.) követelik, hogy az állam gondoskod- 
jók az özvegyekről, akiknek erre az állammal 
szemben méltányos igényük van. Ezek a követe- 
lések arra vezettek, hogy különböző intézetek 
jöttek létre, amelyeket két csoportba oszthatunk : 
1. Ö. meghatározott foglalkozású egyéneknek 
(tisztviselők, lelkészek stb.) és 2. szabadpénztárak, 
amelyekbe bárki beléphetett oly célból, hogy ha- 
lála esetére özvegyének ellátást biztosítson. Az 
első csoportba tartozó legrégibb Ö. a zweybrük- 
keni hercegségben jött létre 1749 dec. 24., a má- 
sodik csoportba tartozó legrégibb ily Ö. az 1775. 
évi dec. 28. Berlinben engedélyezett Königl. 
Allgemeine Witwenverpílegungsanstalt zu Ber- 
lin.. L. Biztosítás és Özvegyi nyugdíj. 

Özvegymajom v. örvös kdbócamajom (Cal- 
lithrixtorqmta Hoffm., áiiat) 1. Callithrix. 

Özvegy pintyőke (Vidua paradisea L., áiiat), 
az Éneklők rendjébe, a Szövő-madarak család- 
jába tartozó madárfaj. Feje ós háta bársonyfe- 
kete, nyaka rozsdavörös, hasa halvány rozsdás- 
sár^. A hímnek nászruháját kiegészíti két 
hosszú farktoU, melyet költés után elveszít. 



Hossza 15, számyhossza 8, farkhossza 6 cm. 
Szoba-madár ; hazája Afrika. 

Özséb (Eusebius), a pálosok rendjének alapí- 
tója, a Xin. sz. elején Esztergomban született, 
nemes szülőktől. Mint esztergomi kanonok külö- 
nösen pártolta és gyakran megajándékozta a pi- 
lisi hegyek közt lakó remetéket, kiket a tatár- 
járás után összegyűjtött s 1246., kanonokságáról 
lemondva, élőkre is állott. A pilisszántói völgy- 
ben egy hármas barlangban telepedett le, mely 
előtt kápolnát épített a szent kereszt tiszteletére 
s 1250. egy kis kolostorban egyesítette a reme- 
téket. Majd Antal patacsi ágostonrendi priorral 
szövetkezett s a két kolostor tagjait egy rendbe 
egyesítvén, ezek őt magát választották meg 
első főnökükké. Az új rend szabályainak meg- 
erősítése végett 1261 után személyesen ment 
Rómába, hol IV. Orbán pápa Aquinói Szent 
Tamásnak közbenjárására nagy nehezen végre 
megbízta Pál veszprémi püspököt, vizsgálja meg, 
elég vagyonosok-e arra a szerzetesek, hogy Szt. 
Ágoston szabályai szerint éljenek. A püspök igen 
szegényeknek találván őket, szabályaikat módo- 
sította s 1263. a pápa fölhatalmazásával meg is 
erősítette. A Remete Szt. Pálról nevezett új szer- 
zeteseket a nép ruházatukról fehér barátoknak 
hítta. Ennek a legmagyarabb szerzetnek az Árpá- 
dok korában már Bajoson, Bodrogszigetén, Ba- 
ranya-Gyulán, Kalodván, Kékesen, Sátoralján, 
Zalában és Dömösön is volt kolostora s így gyor- 
san terjedt. Alapítója, Ö. a sok munkában kifá- 
radva s elöregedve 1270. Pilisszentkereszten meg- 
halt. 



P. 



P, p, a magyar ábécé 26. betűje. 

P a logikában a. m. praedicatum (állítmány) v. altétel. 

P a bírósági ügyvitelben : a bírósági irat tigyszámában 
a polgári ügy jelzése. 

P. a régi római Publius név rövidítése ; újabban a. m. 
páter (atya, szerzetes) stb. 

p. idézetekben a. ra. pagina (lap), továbbá per, pro stb. 

p. a aenében piano (néha pedale). 

p. lóversenyprogrammokon stb. a ló színének megjelö- 
lésére használt rövidítés e helyett: pej. 

P, hang, kemény ajakmássalhangzó (a meg- 
felelő lágy hang b).h. Hangok. 

P, a foszfor (phosphor) kémiai jele. 

P, a Gesta Hungarorum szerzőjét rejtő sigla, 
melyről már egész irodalom fejlődött ki, talál- 
gatván, ki lehet Béla királynak névtelen, csupán 
P betűvel jelzett jegyzője, ki legrészletesebben 
beszélte el a magyarok honfoglalásának törté- 
netét. Sokan a P-t rövidítésnek (prae) tartják és 
szerintük a P didiis magister az elveszett cím- 
lapon megnevezett szerzőre vonatkoznék. L. 
A7ionymus. 

Pa., Pennsylvania északamerikai állam nevé- 
nek hivatalos rövidítése. 

Pa., a ^zma jelzésnek rövidítése árú-minő- 
ségek megjelölésénél, a. m. elsőrendű. T ovábbi 
fokozása a ^j?. jelzés, mely a, prima primissitna 
jelző rövidítése ós a. m, legfinomabb, legelsőrendű. 



p. a. a. m. per annum vagyis évenkint. 

Paal, Kari, osztrák kémikus, szül. Salzburg- 
ban 1860 júl. 1. Tanulmányai végeztével 1890. 
Erlangenben magántanár, 1907. a gráci egyete- 
men az alkalmazott kémia és gyógyszerészet ta- 
nára lett. Az organikus kémia körébe vágó szá- 
mos dolgozata a Berichte d. deutsch. chem. Ges. 
c. folyóiratban jelent meg. 

Paáll. Árpád (betklenfalvi), növényflziológus, 
szül. 1889 ápr. 15. Budapesten. 1911-ben a buda- 
pesti egyetemen bölcsész etdoktori, 1912. tanári 
okleveret szerzett Tanulmányait Bécsben, Nápoly- 
ban és Lipcsében folytatta. 1915-ben a Növény- 
eiét és Kórtani Állomás adjunktusa, 1918. buda- 
pesti tud. egyetemi magántanár lett. Növény- 
élettani dolgozatai magyar és német szakfolyó- 
iratokban jelentek meg. 

2. P. László, festő, szül. Zámon (Hunyad vm.) 
1846 júl. 30., megh. Charentonban (Franciaor- 
szág) 1879 márc. 4. Tehetsége korán feltűnt, első 
mestere Böhm Pál volt az aradi városi rajziskó- 
lában. Hajlamától hajtva szülei tudta nélkül 
Bécsben beiratkozott a Képzőművészeti Akadé- 
miába, ahol Zimmermann volt a tanára. Első táj- 
képeit 1868—69. állította ki Budapesten, aztán 
Münchenben tanult, ahonnan Munkácsv biztatá- 



Paalstab — 7é — 

8á,ra Düsseldorfba ment, itt újfajta festői felfogá- 
sával feltűnést keltett. 1872. Parisba ment, ahol a 
közeli Barbizon festőihez csatlakozva, hamar fel- 
tűnt bensőséges tájképeivel, amelyekre 1873. 
Bécsben, 1876. Parisban kapott érmet. Ez időből 
valók Erdő belseje (1. a képmelléJdetet), Nap- 
Imnente és Erdei út c. képei (Szépm. Muz.) 1877 
nyarán végzetes baleset érte : gázlámpájába ütötte 
a fejét, amitől súlyos agybántalma támadt, amely- 
ből nem gyógyult ki többé. 1878-ban barátja, 
Munkácsy közbenjárására beszállították a charen- 
toni szanatóriumba, s míg ott a halállal vívódott, 
megkapta a mention honorablet a párisi világ- 
kiállításon. 1880-ban Parisban elárverezték mű- 
vészeti hagyatékát, a képek nagy része külföldi 
gyűjtök és muzeumok tulajdonába került, egyes 
darabok alá a műkereskedők Corot nevét hami- 
sították s azok e nagy néven szerepeltek jó ideig. 
Lázár Béla fáradozása révén 1902. P. képeinek 
jó része gyűjteményes kiállításon volt látható a 
budapesti Nemzeti Szalonban, ahol egy véletle- 
nül támadt tűzvész következtében 3 képe elégett, 
néhány megsérült. 1910-ben P. képeinek újabb 
sorozata látható volt a Könyves Kálmán Szalon- 
jában. P. művészete rokon a barbizoni mestere- 
kével, nagy hatással volt Munkácsyra és csak a 
mester halála után érte meg a megérdemelt mél- 
tánylást. V. ö. Lázár Béla, P. (Művészeti Könyv- 
tár, Budapest é. n.). 

Paalstab (palstah), 1. Célt. 

Paalzow, 1. Adolf, német fizikus, szül. Rathe- 
nowban 1823 aug. 5., megh. Charlottenburgban 
1908 jan. 2. Eleinte a berlini mérnök- és tüzér- 
iskolának, majd a Gewerbe-akademie-nak s végre 
a műegyetemnek volt tanára. Vizsgálatai a szub- 
jektív színekre, a leideni battéria kisülésére, 
acéltűknek a kisülési árammal való mágnesezé- 
sóre ós többféle elektromos problémára vonat- 
koztak. 

2. P., Henriette von, családi nevén Wach, 
német regénylrónő, szül. Berlinben 1788., megh. 
u. 0. 1847 okt 30. Első regénye : Godwie castle 
(3 k., 1838) névtelenül jelent meg. Egyéb regé- 
nyei : St. Köche (3 köt., 1839 ; magyarra f ord. 
Nagy Ignác, 184;3); Thomas Thymau (3 köt., 
1843 ; magyaiTa ford. Lakner Sándor, 1845) ; 
Jákob van der Nees (3 köt., 1847). 

Paanopa (Banaba, Ocean Island), magáno- 
san álló, vulkánikus eredetű kicsiny sziget a 
Csendes Óceánban, az Egyenlítő és a 170** hosszu- 
sági fok közelében, a Gilbert szigetcsoporttól 
K.-re. Brit birtok, gazdag foszfáttelepekkel. 

Paar, a Duna jobboldali mellékfolyója Bajor- 
országban, Ingolstadt alatt torkollik. 

Paar, Olaszországból származó régi főúri csa- 
lád, melynek egyik tagja 1520. Pozsonyban fő- 
postamester lett. A család bárói rangja 1623. 
nyert megerősítést ; 1624. megkapta Magyaror- 
szág, néhány óv múlva az osztrák örökös tarto- 
mányok főpostamesteri hivatalát, melyet VI. Ká- 
roly váltott meg tőlük ; 1636. birodalmi gróü 
rangot nyertek, 1769 óta pedig a család feje első- 
szülöttségi jogon a hercegi címet viseli. A P. csa- 
ládot Magyarországon 1655. honosították ; birto- 
kai Cseh- ós Stájerországban vannak. A család 
feje jelenleg P. Alfonz herceg (sztíl. 1903 dee. 



Pabst 



1 5.). E család sarja volt P. Ede gróf, szül. Bécsben 
1837 dec. 5., megh. u. o. 1919 febr. 1. Részt vett 
az 1859-iki ós 1866 iki hadjáratban. 1887-ben 
Ferenc József császár és király főhadsegéde, 
1891. lovassági tábornok, 1916. vezérezredes lett. 
1890 óta a 2. sz. dragonyosezred tulajdonosa 
volt, 1900. az aranygyapjas renddel tüntette ki 
az uralkodó. 

Paardeberg, 1290 m. magas hegy a délaMkai 
Oranje-tartományban, Kimberleytől DK.-re, ahol 
1900 febr. 27-én Cronje tábornok 3700 búr harco- 
sával Roberts angol tábornoknak megadta magát 

Paarl, az ugyanily nevű kerület (30,4l3 lak.) 
székhelye a Fokföldön, igen szép ültetvényekkel, 
(1911) 11,000 lak., a fokvárosiak számos nyaraló- 
jával. 

Paaseh, Heinrich, német tengerészeti Író, 
szül. Dahmében 1835 jan. 7., megh. Antwerpen- 
ben 1904 márc. 26. Több tengerészeti szakköny- 
vet írt, melyek között a legelterjedtebb Vom Kiél 
zum Flaggenknopf c. tengerészeti szótára. E m4, 
melynek 1904-ik évi kiadása a tengeri kereske- 
delmi hajókra vonatkozó szakkifejezéseknek 
eddig létező legteljesebb összefoglalása, e kifeje- 
zéseket angol, francia, német, olasz és spanyol 
nyelven ismerteti. 

Paasche, Hermáim^ német politikus, szül. 
Burgban (Magdeburg mellett) 1851 febr. 24. 
1879-ben az aacheni, majd a rostocki, 1884. a 
marburgi, 1897. a charlottenburgi műszaki fő- 
iskola tanára lett. 1881—84., 1893—98., maja 
1903 óta birodalmi gyűlési képviselő; 1903. a 
birodalmi gyűlés második, 1907 óta pedig ismé- 
telten első alelnökévé választották. Irodalmi 
munkái nemzetgazdasági és gyarmatpolitikai 
tárgyúak. 

Paasonen Henrik^ finn nyelvész, helsingforsi 
egyetemi tanár, szül. 1865 jan. 2., megh. Hel- 
singforsban 1919 aug. végén. Magyai'országon i6 
több Ízben járt, sőt felesége is magyar nő : pa- 
lásthi Paskay Mária. A szakfolyóiratokban kö- 
zölt számos cikkén kívül magyar nyelven meg- 
jelent műve : Csuvas szójegyzék (Budapest 1909). 
Új forrásokat nyitott meg és különösen a finn- 
ugor mitológia irodalmát gazdagította becses 
munkálatokkal. 1905-ben a Magyar Tud. Aka- 
démia külső tagjává választotta. Az önálló Finn- 
országnak Magyarországon első diplomáciai meg- 
bízottja volt, aki hazája nevében 1918 febr. hi- 
vatalos üdvözlő iratot nyújtott át Wekerle mi- 
niszterelnök kezéhez a magyar nemzet részére. 

Paat-kender (qöv.), a jutának régibb neve. 

Pabianice, gyárváros Lengyelországban, a Ner 
folyó mellett Lodztól délre, kb. 40,000 lak. 

Pabst, l.Akcin, német pedagógus, szül.Líchté- 
ben 1854 szept. 6. Tanítóképzöintézeti igazgató 
Lipcsében s a munkaiskola előharcosa. Főbb mű- 
vei : Die Knabenhandarbeit in der heutigen Erzie- 
hung (Leipzíg 1907); Der praktisch-technische 
ünterricht in amerikanischen Schulen (u. o. 1907); 
PraktÍ8cheErziehung(u. o. 1908); Modemé Erzie- 
hungsfragen (Osterwieck a. H. 1911); Aus der 
Praxis der Arbeitsschule (u. o. 1912). 

2. P, Heinrich Wilhelm, német gazdasági író, 
szül. Maarban (Hessen) 1798 szept. 26., megh. 
Hütteldorfban (Bécs mellett) 1868 jul. 10. 184&. 



Pabulatores 



— 75 - 



Pacheco 



a hohenheirai gazdasági akadémia, 1850— 1861-ig 
a magyaróvári gazdasági felsőbb tanintézet igaz- 
gatója, 1861 után az osztrák kereskedelmi mi- 
nisztériumban miniszteri tanácsos volt. Fő műve : 
Lehrbuch der Landwirtschaft, 7. kiad. 1885. Ber- 
lin. B mű két kötetét A földmívelés általános 
dvei (Pest 1852) cím alatt Lónyay G. fordította 
magyarra. Megjelent még magyarul : Kalauz a 
szarvasmarhatenyósztésre (f ord. Császár Ferenc, 
Pest 1860). 

3. P., Louis, német zongoramíivész, szül. Kö- 
nigsbergben 1846 júl. 18. 1869-ben alapította a 
rigai zeneiskolát, 1879—85. beutazta Németor- 
szágot és Ausztriát és nagy sikert aratott hang- 
versenyeivel, 1887. Ausztráliában, Melboumeban 
zeneakadémiát alapított, 1890. a Risvegliato- 
társaságot hívta életre, 1899. a moszkvai Filhar- 
móniai Társaság zeneiskolájának tanára lett. 
Számos zongorakompoziciója és dala ismeretes. 

Pabulatores (lat. a. m. eleséget, élelmet 
keresők), anachoreták vagy remeték a III. sz.- 
ban, kik a pusztába vonulva, a világtól teljes el- 
szigeteltségben éltek, folytonos imádság, önsa- 
nyargatás ós erénygyakorlatok között ; eledelül 
pálmagyümölcsöt, füveket és gyökereket, italul 
forrásvizet, lakásul barlangot, ruházatul pálma- 
leveleket használtak. 

Pác, 1. Pácok, Pácolás. 

Paca (állat), 1. Látna. 

Pacal, a szarvasmarha és juh előgyomrainak 
nyálkahártyájától megfosztott izmos fala, mely- 
ből könnyen emészthető és tápláló eledelt készí- 
tenek. 

Pacaraima (Sierra de P.), a guayanai magas- 
föld egyik peremvégződése Brazília, Venezuela 
és Guayana határán. Vizei északon az Orinokóba, 
D.-en a Parimába ömlenek. 

Pacatus, Latinus Drepaniíis, Burgidalából 
(Bordeaux) való római rétor, kinek Kr. u. 389. a 
római szenátusban I. Theodosius császárra mon- 
dott dicsőítő beszéde (panegyricus) történeti for- 
rás. Kiadta Baehrens (1911.) 

Pacaya, középamerikai vulkán Guatemala vá- 
rostól D.-re, 2544 m. magas, 1775. tört ki utol- 
jára. 

Pacca (^sű: pakká), Bartolommeo, bíbomok, 
diplomata ós történetíró, szül. Beneventóban 
1756 dec. 25., megh. Rómában 1844 ápr. 19. 
1785-ben Kölnben, 1795.Lisszabonban voltnuncius. 
1801-ben bíbomok lett. A pápa és Franciaország 
közti versengés alkalmával a pápaságnak állha- 
tatos védője volt. 1808 jul. 18. államtitkár lett. 
I, Napóleon 1809 jun. 9-iki kiközösítése után P.-t 
a pápával együtt fogságba hurcolták, de Firen- 
zében a pápától elszakítva, a Fenestrelle melletti 
San Carlo erődben 3 évnél tovább fogságban tar- 
tották 8 csak a fontainebleaui konkordátum (1813 
jan. 25.) után nyerte vissza szabadságát. P. taná- 
csára a pápa a kierőszakolt konkordátumot sem- 
misnek nyilvánította, amiért is Napóleon császár 
1814. Uzésbe száműzte P.-t. Napóleon bukása 
után előbbi méltóságaiba ismét visszahelyezték. 
P. tanácsára adta ki VII. Pius pápa 1814 aug. 7. 
a Jézus-társaságát visszaállító bullát s az ő ne- 
vét viseli a Lex Pacca (1. o.). Művei : Memorie 
Btoriche del ministerio, de'due viaggi in Francia 



della prigionia in Fenestrelle (1830) ; Notizie sul 
PortogaUo (1835) ; Relazione del via^io di papa 
Pio Vn. (1833) ; Memorie stor. per servire álla 
storia eccl. del secolo XIX. (1830). 

Paccanaristák (helytelenül: baccanaristák), 
alapítójukról, Paccanari Miklósról elnevezett szer- 
zetesrend, melyet «Józus hitének társasága» 
(Societas de üde Jesu, innen Fideisták is) cí- 
men VI. Pius pápa 1799-ben megerősített s mely 
Spoletóban a feloszlatott Jézus-társasága pótlá- 
sára alakult és nemsokára a « Jézus szivének 
társasága val» egyesült. A? egyesült társaság ha- 
mar elterjedt Ausztriában, Hollandiában, Bel- 
giumban, Francia-, Angol- és Olaszországban, de 
élete nagyon rövid volt, mert 1814. tagjai mind- 
nyájan a visszaállított Jézus - társaságba lép- 
tek át. 

Pacchia (ejtsd: pakkia), Girolamo del, a sienai 
iskolához tartozó olasz festő, szül. Sienában 1477,, 
megh. 1535. után. Fungai tanítványa, de hatot- 
tak rá ílrenzei mesterek is, mint Fra Bartolommeo 
és Albertinelli, továbbá az umbriai Perugino. Mű- 
vei főként szülővárosában vannak. 

Pacchiarotto (ejtsd: pakkiarottó), Gittcomo, a 
sienai iskolához tartozó olasz festő, szül. Siená- 
ban 1474., megh. 1540 után. Fungai tanítványa 
és Sodoma hatása alatt fejlődött tovább. Hánya- 
tott életet ólt 8 csak kevés festményt hagyott 
hátra, a legsikerültebb Krisztus mennybemene- 
telét ábrázolja s a sienai Akadémiában függ. 

Pacchioni-féle szemcsék, vagy sarjak, az 
agyvelő pókhálóburkának szemölcsszerű növe- 
dékei. Kórtani jelentőségük nincs. 

Pacciolo (ejtsd : paccsóio), I/uca, borgói szerze- 
tes, aki 1494. megjelent Summa de Arithmetica, 
Geometria, Proportioni e Proporcionalita e. mun- 
kájában először dolgozta ki a kettes köny\'vitel 
elveit (11. Tractatus) és mutatta be egy megfe- 
lelő üzlettervezet kidolgozása kapcsán. Ót tekintik 
a köny witeltan megalapítójának. 

Pace (ang. ^tsd : pész) a. m. lépés. Angolország- 
ban hosszmérték, mely megfejel 2V2 angol láb- 
nak, kb. 76 cm. -nek. Versenysportban a. m. iram. 
Az iram lehet lassú, közepes, gyors, vadásziram, 
teljes iram (full pace). Az a ló, mely gyorsítja a 
versenyt, ((C8inálja» vagy «nyomja az iramot». 
Ezeket a kifejezéseket a versenyfutásban és a 
kerékpárversenyeken is használják. Pace maker 
a. m. vezető. Valamely lónak versenyben is lehet 
vezetölova, melyet azonban, mint ilyent, előzete- 
sen be kell jelenteni. Ha a vezetőié nyer, az a fo- 
gadások és a díj szempontjából éppen olyan, mintha 
a « nyerőnek vélt» ló nyert volna. 

Pace-maker (ang. ^'tsd: pész-méker), 1. Pace. 

Pacetin, adók. és pk., Szerem vm. vukovári 
j.-ban, (1910) 1166 szerb lak. (Tr. SzHSz.) 

Pacetina, adók. Várasd vm, krapinai j.-ban, 
(1910) 1687 horvát lak. (Tr. SzHSz.) 

Pacheco (ejtsd : pacsókó), 1. Fra7icisco, spanyol 
festő, szül. Sevillában 1571 körtll, megh. u. o. 
1654, Femandez Luiznak volt tanítványa. Több- 
nyire Sevillában élt, hol az inkvizíció őt bízta 
meg a festészeti művek felügyeletével. Fest- 
ményei csekély értékűek, A legjelentékenyebb 
közöttük az* Utolsó ítélet a sevillai Szt. Izat^lla- 
templomban (1612), Sokkal fontosabb az Arte de 



Pachelbel 



76 



Pacific Time 



la pintura, su antiquedad y grandezas címen 
16419. Sevillában kiadott irodalmi műve. Ve- 
lasqueznek mestere és apósa volt. 

2. P., Maria, 1. PadiUa, 2. 

Pachelbel, Johann, német zeneszerző és or- 
gonaművész, szül. Nürnbergben 1653 szept. 1., 
megh. u. 0. 1706 márc. 3. Bécsben a Szt. István- 
székesegyházban és több német városban műkö- 
dött. Számos kiváló orgonaszerzeménye van s az 
orgona irodalmának történetében neve korszakot 
jelöl. A Denkmaler der Tonkunst in Österreich 
<*. vállalatban megjelentek összes fugái (1908). 

Pachi . . . (pachy . . ., gör.), összetételekben 
gyakori, a. m. vastag. 

Pachibleíaron (pachyUepharon, gör.), a szem- 
héj megvastagodása, hosszas szemhéjgyuladás 
után. 

Pachidermia (pachydermia, gör.), a bőrnek 
ki'ónikus megvastagodása, mely a hámnak el- 
szarúsodása vagy az irhának kemény beszűrő- 
dése következtében sokféle folyamat mellett f or- 
dnl elő. 

Pachigrafikus (gör.) a. m. a vastagságot, ke- 
resztmetszetet ábrázoló. 

Pachikefália (pachycephalia, gör.), feltűnően 
vastagfalú koponyát jelent. 

Pachimeningitisz (pachy meningit is, gör.), 1. 
Agyhárty agyuladás és Gerincvelögyuladás. 

Pachiméter (pachymeter, gör.), valamely test 
vastagságának mérésére szolgáló eszköz. 

Pachino (ejtsd: pakíno), község Szirakuza szi- 
cíliai olasz tartományban, (i9ii) 13,637 lak., olaj- 
bogyó- és gyümölcstermelés, tinhalászat. Kikötő- 
jét az ókorban Pachini portus néven ismerték. 

Pachitróp (pacliytrop, gör.), 1. Aramfordító. 

Pacholek (lengyel) a. m. szolga, fegyverhordó. 
Báthory István lengyel király idejében a lengyel 
huszárok nehéz fegy^verzetű nemes emberek vol- 
tak, kik közül mindeniket néhány könnyű fegy- 
verzetű fegyvemök kisért, ezeket is P.-nek ne- 
vezték. 

Pachométer (gör.), a tükörüveg vastagságá- 
nak mérésére szolgáló eszköz. 

Pachomius, szent, Szt. Antalnak tanítványa, 
szül. 294; körül, megh. Pheboouban 346 máj. 9. 
Előbb pogány katona, majd 314 óta keresztény és 
remete ; első volt, ki a szerzetesek számára hatá- 
rozott szabályokat alkotott. Férfi szerzetesek szá- 
raára a Nilns folyó keleti partján Tabennisi falu 
mellett 9 és a nők számára 2 kolostort alapított. 

Pacht (Pecht), egyiptomi istennő, akit külö- 
nösen Benihasszán közelében az Artemis bar- 
langja melletti templomban tiszteltek ; épp úgy, 
mint Sechmet, P. is a rombolás istennője volt, s 
oroszlán képében ábrázolták ; a macska is P.-nak 
szentelt állat volt. 

Pachtler, Georg Michael, német egyházi író, 
szül. Mergentheimben 1825 szept. 14., megh. 
Bxaetenben, Roermonde mellett, 1889 aug. 12. 
Pappá szentelték 1848. A Jézus társaságába lép- 
vén, a rend feldkirchi gimn. tanár volt 1864— 
1869-ig, 1866. tábori lelkész az olasz háborúban, 
1869— 70-ig Rómában apápaizuávoknál. 1871-ben 
Maria-Laachban átvette a Stimmen aus Maria- 
Laaeh folyóirat szerkesztését. A jezsuita-törvény 
folytán 1872 óta nagyrészt Limburgban élt ós 



irodalommal foglalkozott. Művei : Die Hymnen 
der kat. Kirche (2. kiad., 1868) ; Acta et decreta 
s. et oecum. Conc. Vaticani (1871) ; Die Inter- 
nationale Arbeiterverbindung (1872) ; Der Götze 
der Humanitát oder das Positive der Preimau- 
rerei (1875) : Der stille Krieg gegen Thron und 
Altar oder das Negatíve der Freimaurerei (2. 
kiad., 1876) ; Die Reform unsrer Gymnasien 
(1886); Ratio studiorum et institutiones sehol. 
Soe. Jesu per Germaniam olim vigentes (a Mo- 
numenta Germ. Pead. II.,V., IX., XVI. kötetei- 
ben, 1887—1894). 

Pachuca (ejtsd : pacsúka), fővárosa Hidalgó mexi- 
kói államnak, 2550 m. magasan, (1910) 39,009 
lak., ezüstbányákkal. P. a Beal dél Monté bá- 
nyakerület főhelye. 

Pachy — (gör), 1. Pachi ... 

Pacliyderniata (áUat), 1. Vastaghőrüek. 

Pacliydiscus 2íittel (paieont.), á Haplocera- 
tidae családba tartozó kövesült Gephalopoda- 
nem, mely a legnagyobb ammonitokat foglalja 
magában. 

Pacliyguatba (állat), 1. Fogóspők. 

Pacliyrliina (állat), a Legyek rendjébe, a Szu- 
nyogfélék családjába tartozó légy nem. Lárvái 
rothadó fában élnek. 18 európai faj ismeretes, 
melyek közül 13 hazánkban ól. Legismertebb a 
réti szúnyog (P. pratensis L.) ; hossza 14—18 mm. 

Pachy rrhiz US Pich. (növ.), a Hüvelyesek 
pillangós virágú géuusza ; 2 faja van : a mexikói 
P. 2^almatilohns Benthés^a P.bidbostisBnti., 
mely utóbbi Amerika és Ázsia forróövi részén 
nagy elterjedésű termesztett növény. Fejnagj^- 
ságú, répaalakú gyökerét eszik. 

Pachytilas Fieb. (áUat), az Egyenes szár- 
nyúak (Ortho^ptera) rendjébe, a Sáskák (Acri- 
didae) családjába tartozó rovamem. Fajai az 
óvilágot lakják s tömeges elszaporodá^kkal 
járó pusztításaikkal helyenkint csapásszámba 
menő károkat okoznak. Az európai fajok közül 
legtöbb kárt tesz a vándorsáska (P. migratorius 
L.), míg a csíkos zöld sáska (P. nigrofasciatus 
Fb.) és a P. danicus L. kevésbbé kártékony. 
L. Sáskák. 

Páciens (lat. patiens), aki tűr ; a beteg. 

Pacific (ang., ejtsd : pesziftk), a Pacific Ocean 
(a. m. Gsendes-oceán) rövidítése. L. még Pacific- 
vasutak. 

Pacificae^litterae (lat.), 1. Békéiével. 

Pacificale (lat.) a. m. feszület ; nevét onnan 
nyerte, hogy azt az ünnepélyes misén jelenlevő 
püspöknek, fejedelemnek vagy valamely fő tekin- 
télyű személynek, a «Pax Domini sit semper vo- 
biscuma után az alszerpap csókolás végett eme 
szavakkal nyújtja: «Pax t9cum» (béke veled). 
L. még Csöktábla. 

Pacificatio (a lat. ^ma?, a m. béke szótól), 
békéltetés, jelesül valamely hadban álló, vagy 
fellázadt tartományban a békeállapotnak fegy- 
veres erővel vagy anélkül heljTeállítása 

Pacific ISteam Navig^ation Oompany, 
angol hajózási vállalat, 1. Gőzhajózás. 

Pacific Time (angol, ejtsd : pes'zifik tájm), észak- 
amerikai zónaidő az ötödik nyugati zónában 
(San Francisco) ; a greenwichi időhöz képest ki- 
lenc órát késik. L. Időkülönbség. 



Pacific-vasutak 



— 77 — 



Pácok 



Paciíic- vasutak. Észak-Amerikának azokat a 
vasutait, melyek az Atlanti- és Csendes-óceánt 
összekötik, P.-nak nevezik. Több ilyen vasút van 
56,768 km. hosszban, melyek közül öt az Egye- 
sült-Államokban fekszik. A P. a következők : 
ünion Pacific Railroad Company, Central P. R. 
C, Atchison-Topeka and Santa Fé vasút, Atlan- 
tic and Pacific R., Northern Pacific, Déli Pacific- 
vasút, Canadian Pacific és a Grand Trunk Pacific. 

Pacifizinus, 1. Békemozgalom. 

Pacinakiták, 1. Besenyők. 

Pacini (ejtsd : pacsíai), 1 . FiUppo, olasz anatómus, 
sztíl. Pistojában 1812 máj. 25., megh. Firenzében 
1883 jan. 2. Negyven éven át volt tanár a firen- 
zei egyetemen s fölfedezte a P.-féle testecské- 
ket (1. 0.). 

2. P., Giovanni, olasz operakomponista, szül. 
1796 febr. 17. Cataniában, megh. 1867 dec. 6. 
Pesciában. 90 operát és 35 oratóriumot írt. Leg- 
nevezetesebbek : Saffo (1843) ; Medea (1843) ; La 
regina di Cipro (1846) ; Niccolo de Lapi (1855). 
Viareggióhan zeneiskolát alapított. Irt peda- 
gógiai műveket is és megírta önéletrajzát: 
Le mie memorie artistiche (1865., befejezte Cic- 
conetti 1872). V. ö. G. P. (anonim életrajz, Pescia 
1896). 

Pacini-féle testecskék. Az idegvógződésekegy 
alakja. Fölfedezte Vater Ábrahám 1741. és újra 
Pacini Filippo 1842. 0-o— 3^ hosszú, 0*2— 2 ^^» 
széles tojásalakú testecskék. Áz ideg tengelyfona- 
lának köz veti en folytatása képezi a testecske köze- 
pét, 8 ezt rétegesen egymásra boruló lemezek — a 
perineurium folytatása — veszik körül. Sűrűn van- 
nak a bőridegeken, de vannak a test mélyén levő 
idegeken is. A tapintás szervének tekintik őket. 

Pacinotti (ejtsd : —esi—), Antonio, olasz fizikus, 
szül. Pisában 1841 jún. 17.,megh.Veleneébenl912 
márc. 28. Egyetemi tanár volt Cagliariban és 
Pisában. Föltalálta a dinamógép gyűrüalakú for- 
gótekercsét és kollektorát. 

Paciuoli (Pacioliis), Luca (Lucas de Burgo 
Sancti Sepvlcri), olasz matematikus, szül. a XV. 
sz. közepén Borgo San Sepolcróban (Toscana), 
megh. 1509 körül. Minorita volt s a matematika 
tanára Perugiában, 1494. Nápolyban, 1496—99. 
Milanóban, majd Firenzében, 1500 Rómában s 
1508 körül Velencében. Művei : Summa de arith- 
metica, geometria, proporzioni e proporzionalitá 
(Velence 1494., 2. kiad. 1523); Divina propor- 
zione, opera a totti l'ingegni perspicaci e curiosi 
necessaria (u. o. 1509). 

Pacjoki (Fadsjoki, Paatsjoki), az Enarei-fő 
(1. 0.) lefolyása. 

Pack (paquef), több egynemű összerakott 
dolognak jelölése. így pl. Angliában a gyapotnál 
1 P. = 12 Scores = 240 angol font = 108-862 kg. 
Franciaországban len- és kenderfonalaknál 1 P. — 
100 köteg. 

Pack., tud. állatneveknél Packard A. S. (1. o.) 
nevének rövidítése. 

Packai (növ.), 1. Inga. 

Packard, Alpheus Spnng, angol zoológus, 
szül. Brunswickben (Észak-Amerika) 1839 fébr. 
19., megh. Providenceban 1905 febr. 14. 1864-ben 
a bostoni Society of natural history könyvtáro- 
sának és őrének, 1871. Massachusetts állami 



entomológusának, 1877. az északamerikai Egye- 
sült-Államok entomológiai bizottsága tagjának, 
1878. Providenceban a zoológia és geológia taná- 
rának nevezték ki. Főbb nmnkái : Guide to study 
of insects (Salem 1869); Zoology (New York 
1883) ; Life histories of animals, outlines of com- 
parative embryology (u. o. 1876) ; Half hours with 
insects (Boston 1877) ; Our common insects (u. o. 
1876) ; Textbook of entomology (New York 1898). 
Szerkesztette 20 éven át (1886) az American Na- 
turalist-et. 

Pack fong (pakfon), 1. Alpakka. 

Paek-ice (ejtsd; pek-ájsz ; németül : Pack-Bis, 
magyarul : jégzaj), egymáshoz verődő jégmező- 
darabokra használt angol műszó. A sarki v. je- 
gestengerek határát a jégzaj elterjedése jelzi. 

Pácok, a textiliparban használt oly anyagok, 
amelyek úgy a textilanyagokkal, valamint a 
festőanyagokkal is egyesülnek és a festőanya- 
gokkal festékeket (festéklakkot) alkotnak. Olyan 
pác, mely minden festőanyaggal és minden textil- 
anyaggal szemben egyaránt alkalmazható volna, 
nem létezik. A P. a legkülönbözőbb testcsopor- 
tokhoz tartoznak, közös tulajdonságuk éppen csak 
az, hogy a festőanyagokat a textilanyagokon 
lekötik. Ez a lekötés avagy rögzítés igen külön- 
böző módon létesülhet. A legjobb P. úgy a rost- 
tal, valamint a festőanyaggal is kémiailag egye- 
sülnek, ezek a tulajdonképpeni, szoros értelem- 
ben vett P. Vannak azonban olyan P. is, ame- 
lyek a textilrosttal egyáltalában nem egyesül- 
nek ; ezek csak arra valók, hogy a festéket a 
rostnak a belsejében lecsapják. Legfontosabbak 
a fémes P., azaz a fémeknek ama sói, melyeket 
P.-nak használhatnak. Megkülönböztetnek anor- 
ganikus és organikus P.-at. 

Anorganikus és fémes P. Legtágabb értelem- 
ben ide sorolhatjuk a klórt is, mely a gyapjún 
azt a hatást teszi, hogy ez a festékeket jobban 
felveszi; a klórozott gyapjún nyert szinek is 
nagyobb fényt és tüzet mutatnak. Hasonló- 
képen viselkedik az oxigén a pamuttal szem- 
ben, mely úgynevezett oxicellulózává lesz. 
Gyakorlati alkalmazása ez utóbbi reakciónak 
nincs. A kén is egyik módosulatában, t. i. kén- 
tej alakjában pác gyanánt hat. A zöld színűre 
festendő gyapjút szokták kénnel pácolni úgy, hogy 
előbb nátriumtioszulfát oldatában áztatják és 
azután híg savval kezelik. Ide tartozik még az 
arzéntrioxid is, melyet azonban nálunk pácul nem 
használnak. Igen fontosak az antimon-P., ame- 
lyek közül különösen a hánytató borkövet (1. o.),. 
a káliumantimon-oxalátot és az antimontri- 
fluoridnak bizonyos kettős sóit igen gyakran 
használják. Az utóbbiak közül felemlítendők a 
SbFlg.NaFl nátrium-antimonfluorid és a de Haeti- 
féle só, azaz antimonfluoridnak kénsavas ammo- 
niummal való kettős sója : SbFl3.(NH4)2SÜ4. Eze- 
ket az antimon -pácokat egy másik, nem kevésbbé 
fontos páccal, a tanninnal egyetemben a pamut- 
nak festésénél és színnyomásánál igen sűrűen 
használják. Ezen antimon-P. alkalmazásának 
elve az, hogy tanninnal teljesen oldliatatlan an- 
timontannátot képeznek, amely bázikus termé- 
szetű kátrányfestékekkel szép színű, vízben old- 
hatatlan feetéklakkokká egyesül, amelyek még 



Pácok 



— 78 



Páook 



a szappanozást is kiállják. A P. legnagyobb réeze 
a fómsók osztályából kerül ki s ezek közül ismét 
az acetátok a legfontosabbak. Ilyenek a kalcium, 
a magnézium s a cink acetátjai, amelyek különö- 
sen az RjOg alkotású fémoxidokat alkotó fémek 
sóival együtt használva jó P.-at szolgáltatnak. 
Ezen fémes P. közül a legfontosabbak és ez idő 
szerint nélkülözhetetlenek azoknak a fémeknek a 
sói, amelyek a fent említett RgOj alkotású oxido- 
kat alkotják ; ezek Liebermann ós Kostanecki 
vizsgálatainak nyomán különösen azoknál a festő- 
anyagoknál válnak be, amelyek szomszédos (orto- 
helyzetü) hidroxil- avagy ilyen liidroxil- és oxim- 
cBoportokat tartalmaznak. — Aluminium-F, Ilye- 
nek: a timsó (1. 0.). Minden aluminium-pácnak 
és így atimsónak egyik kelléke az, hogy teljesen 
vasmentes legyen. (V. ö. Untersuchungen überdie 
schwefelsaureTlionerde d. Handels v. H. v. Kéler 
u. G. Lunge. Zeitschrift. f . angew. Chemie, 1894. 
22. 669.) A timsót leginkább a gyapjú, kevésbbé a 
pamut és a selyem pácolására használják. Abba 
a csávába, melyben a gyapjút pácolják, rendsze- 
rint borkövet is szoktak tenni. A timsó egyike 
azoknak az anyagoknak, melyekből a többi alu- 
minium-pácokat készítik. Ha a timsó oldatát alká- 
liákkal keverjük, bázikus P.-at kapunk; ilyenek p. 
az AljíSO^VíOH)^, az Al^íSO^XOH)^ stb. Ezek a P. 
könnyen disszociálnak s ezért a pamut pácolására 
használhatók. Az cduminiumsztUfátot: 

AljíSOJs+lSH^O 
jelenleg gyárilag készítik s bár pácul közvetlenül 
ritkán használják, különböző aluminium-P. elő- 
állítására szolgál. Ilyenek: az aluminiumni- 
trát, melyet timsóból és ólomnitrátból állítanak 
elő. Ezt a pácot az alizarinvörös-nyomásnál hasz- 
nálják. Legfontosabbak az összes aluminium-P. 
közül az cduminiumacetátok. Jó aluminiumace- 
tát-P. azok, melyek az ecetsavas maradékon kí- 
vül még más savmaradékokat és alkálisókat is 
tartalmaznak. Az aluminium-páooknak hatása 
abban áll, hogy belőlük bázikus sók keletkez- 
nek, melyek a textilanyagban lerakódnak ; ha 
ezek a bázikus sók megfelelő festőanyagokkal 
találkoznak, akkor lakkok keletkeznek. Az alu- 
minium-pácokhoz tartozik még a klóralumi- 
nium, a rhodanaluminium, Al (CNS)3, mely arról 
nevezetes, hogy aüzarinnal kiválóan szép vörös 
színeket ad; az aluminiumklorát, Al (0103)3, 
mely főleg brómkáliummal keverve indigó-ali- 
zarinvörös árúk gyártására alkalmas és a nát- 
riumcduminát, melyet a textilanyagon vagy 
szalmiákoldattal, vagy más, könnyen bomlé- 
kony fémsókkal, pl. cink- és magnéziumsók- 
kal rögzítenek.— Avas -2)ácokat különösen fekete 
és ibolyás színeknél használják. A vas-P. kétfé- 
lék : ferro- és ferri-F. Aferro-P. a levegőn ferro- 
ferri-, ritkán ferri vegyületekké oxidálódnak. A 
legfontosabb ide tartozó só a vasgáUc. Fontos 
vaspác az ecetsavas, még pedig leginkább a 
faecetsavas vas, melyben a faecetben foglalt 
empireumatikus anyagok (guajakol, kreozol stb). 
benfoglaltatnak ; ezek jelenléte biztosítja ennek 
a pácnak az állandóságát ; mint folyadékot hoz- 
zák forgalomba. A ferrisók közül legfontosab- 
bak a ferrisztdfátok, nitrátok és acetonürátok. 
Ezeknek készítésénél többnyire a vasgálicból 



indulnak ki, amelyet gyakran kénsav jelenlé- 
tében salétromsavval oxidálnak. Éppen e miatt 
ezeket a P.-at a gyakorlatban, bár helytelenül, 
salétromsavas vasnak szokták nevezni. Alkali- 
kus vas-pácokat készítünk, ha frissen kiválasz- 
tott vasoxidhidrátot glicerint tartalmazó nátron- 
lúggal digerálunk. Ezzel az oldattal chamois 
színeket állíthatunk elő. — A krőm-P. a leg- 
tökéletesebb P., melyek már is jelentékeny 
szerepet játszanak és fontosság dolgában a 
többi P.-at felülmúlják; ezekkel nyerjük a 
legállandóbb színeket. A krómisók nehezen 
disszociálnak, azért ezeknek a rögzítésére 
is más eljárások szolgálnak, mint a többi P. 
rögzítésére. Megkülönböztetnek krómi- (króm- 
oxid) és kromát-pácokat. Krőmi-P. A krómtimsó 
Cr2(S04)s.K2S04.-|-24EjO, melyet pácul aránylag 
ritkán használnak, az az anyag, amelyből a többi 
krómipácokat előállítják, amennyiben ennek olda- 
tát annak a savnak az ólom- v. a báriumsójával 
keverik, melynek savmaradékjának jelenléte az 
illető előállítandó pácban kívánatos ; ugyancsak 
a krómtimsó oldatából csapják ki szódával azt a 
krómoxid-hidrátot is, melyből, savakban való 
feloldása révén, szintén P.-at nyernek. Ilyen 
króm-P. : a krómiszulfát és az ebből nyerhető 
bázikus krómiszulfátok, a rhodankróm, a fon- 
tos krómiacetát, mely kémiailag tiszta állapot- 
ban a kereskedésben kapható (ez a termék kü- 
lönben bázikus krómiacetátból áll). Még értéke- 
sebbek azok a P., melyek a króm mellett még 
bizonyos más fémek (p. magnézium) acetátjait 
tartalmazzák. Ujabban gyárilag készítik a fluor- 
krómot, CrFs-j-^EjG, mely kristályosodva fordul 
elő a kereskedelemben s melyet a gyapjú festé- 
sénél igen célszerűen a kálium kromátja helyett 
használhatnak. A Cr2Cl6(0H)4 alkotású bázikus 
krómklorid készen kapható a kereskedelemben 
20— 30<> Bé erős oldatban. Ide tartoznak még a 
különböző krómila'omátok is. Kromát-P. (króm- 
savas sók). Ezeknek az alkalmazása azon alap- 
szik, hogy a krómsav könnyen redukálható. A 
kromát-P. különösen a gyapjúnál fontos szerepet 
játszanak. Ilyen kromát-P. a krómsavas kálium és 
a krómsavas nátrium. Liechti javaslatára pró- 
bákat tettek a nikkelpácokkal is, de kevés ered- 
ménnyel. 

Kevéssé használt pácok a cinksók. Ilyenek: 
a klórcink, a cinkszulfát, a cinkacetát, a cink- 
szulfid. A kadmium vegyületei közül a kadmium- 
szulfid az, mely bázikus anilinf estékeket flxál. Az 
ólom sói, p. az ólomacetát (ólomcukor), az ólomni- 
trát, az eozineldiel szép lakkokat adnak ; miután 
azonban az ólom minden sója mérges s mivel a 
kénhidrogén megfeketíti, azért, ha csak lehet, 
mellőzik. Az ólom sói azonban a többi fém-P. elő- 
állítására nélkülözhetetlenek. Az ón sói közül hasz 
nálják az ónsót (Sn Cl, + 2 H^O), az ónoxidulhid- 
rátot,az ónacetátot, az ónkloridot (Su CI4 -f-3HjO), 
a pinksót (Sn CI4-I- 2 NH4CI) és különböző u. n. 
ónkompoziciókat ; ezeknek előállítására az ónt 
sósavnak és salétromsavnak a keverékében fel- 
oldják. Ide tartozik még a nátriumsztarmái (Prá- 
parirsalz, Na^SnOg + SIijO). Ezeket az ón-P.-at 
csaknem kizárólag a cocheniíle-f estészetben hasz- 
nálják, ahol legjobban bevált a Sn^Cl^,, azaz az 



Pácolás 



— 79 — 



Pacsi rtaféiék 



ónsónak és a sztannikloridnak aequimolekuláris 
keveréke. Béz-P. A cuprisók rögzítő- és oxidáló 
hatását főleg bizonyos azofestőanyagoknak ál- 
landósításánál értékesítik. Mangán-P. Ezekman- 
ganosók, főleg klórmangán, amelyek a mangán- 
biszter (1. o.) előállítására szolgálnak. 

Organikus F. Ilyenek: a különböző olaj-P., 
a esersavak és néhány fehérje. Az olaj-P. 
Ilyen a régi törökvörösolaj, az u. n. toumant- 
olaj, azaz az olajbogyók utolsó préselésénél nyert, 
gyorsan avasodé faolaj, mely alkalikus folyadé- 
kokkal könnyen emulziót ad, azaz olyan folyadé- 
kot, melyben a zsiradék, miként a tejben, rend- 
kívül finom cseppekké eloszlott ; ilyen állapotban 
a textilanyag felületén még inkább avasodik, s 
pácoló hatása éppen ennek a tulajdonságának a fo- 
lyománya. Ezt a pácot a régi törökvörös festésére 
használták. Törökvörös olajnak nevezik azt a 
készítményt, melyet faolajnak, ricmusolajnak s 
egyéb olajoknak koncentrált kénsawal való ke- 
verése és a nyert terméknek nátronlúggal v. am- 
móniákkal való közömbösítése révén nyernek. A 
törökvörösolajban mint hatásos anyagok külön- 
böző oxizsírsavak foglaltatnak (Fischli, Nölting.) 
Gsersavak (1. Cserzőanyagok). A textiliparban 
leginkább tiszta tannint és szömörcét használ- 
nak. A textilanyagok nagy mennyiségű tannint 
abszorbeálnak ; a hatás, melyet a tannin a kü- 
lönböző textilanyagokon előidéz, változik ezen 
anyagok természetével. Cserzőanyagok, melye- 
ket a pácoláshoz a tanninon és szömörcén kivül 
használnak, a következők: dividivi, gesztenye- 
kivonat, mirobalanok, katechu, kinő. — Fehérjék 
mint P. A fehérjék könnyen egyesülnek a festé- 
kekkel. A növényi rostanyagokat a festékek fel- 
vételére képesítik, ha ilyen fehérjékkel telítik 
(animahzálás). Ilyen fehérjék az alhumin (vér- és 
tojásalbumin), az enyv, a kazein s a gyapjúból 
előállítható lanuginsav. A P. rögzítésére, azaz a 
roston való kicsapására és lekötésére használt 
anyagok közül felemUtendők : a vizüveg, a nátri- 
amfoszfát, a nátriumára eniát, a kréta, a korpa és 
a tehénganéj. L. még Pácolás. 

Pácolás (házt.). A P. célja, hogy a hús rostjait 
porhanyóbbá tegye. Ez különösen a vadhúsoknál 
fontos, de a marhahúsok közül a tömörebb része- 
ket pl. fehérpecsenyét, felsált vagy a nyelvet is 
szokták pácolni, továbbá páclébe teszik a sonkát, 
füstölni való karajt, a szalonnát stb. A P.-t kon- 
zerválás céljából is lehet alkalmazni. A páclé 
lehet savanyú, ez zöldségből, fűszerekből és ecet- 
ből készül, lehet sós, pl. a nyelvet és sonkát salét- 
rommal és sóval pácolják, lehet foghagymás, 
amit a szalonnánál szoktak alkalmazni, lehet 
borsos, mint a roastbeaf-nél, amelyet borssal és 
sóval pácolnak. A fűszerek ízlés szerint majoránna, 
babérlevél, koriander, borókabogyó, szegfűszeg, 
gyömbér, szerecsendió stb. — P. 1. mégCsávázás, 
Cserzövargaság, Fapác, Feketppác, Pácok. 

Pácológép, a vetőmagvakon lévő gabona- 
tiszöggombák elpusztítására szolgál. A pácolandó 
(csávázandó) magvakat etetőgarattal és etető- 
hengerpárral a pácot V. csávát tartalmazó tar- 
tányba adagolják, melyből azokat bizonyos idő 
elteltével emelő csigahengerrel eltávolítják. Haj- 
tása kézierövel történik. 



Paeotille (franc, ejted : pakotij) a. m. szabad 
teher ; a tengeri kereskedelmi hajó kapitányának 
és legénységének a hajótulajdonos által elismert 
az a joga, hogy árukat és árúcikkeket bizonyos 
meghatározott mennyiségben, saját számlájukra, 
a hajóra vehetnek és azzal kereskedést űzhetnek, 
a nélkül, hogy a szállítási költségek megtérítésére 
kötelezve lennének. A P. ellen az utóbbi években 
a kereskedelmi körök, melyek annak kiüönöseu 
az indokinai viszonylatban való fellendülése által 
tetemesen károsodtak, állást foglaltak. E moz- 
galom következtében nálunk a P. jelenleg el van 
tütva. 

Pacsa, kisk. Zala vm. pacsai j.-ban, (1920) 1677 
magyar lak. 

Pacsatüttös, kisk. Zala várm. pacsai j.bau, 
(1920) 555 magyar lak. 

Pacsér (Pacir), nagyk. Bács-Bodrog várm. 
topolyai j.-ban, (1910) 5052 magyar, szerb, német 
és buuyevác lak. (Tr. SzHSz.) 

Pacsirta, 1. Pacsirtafélék. 

Pacsirtafélék (Alaiididae, áiiat), az Éneklők 
rendjének egyik családja. Csőrük erőé, egyenes 
középhosszúságú. Szárnyuk hosszú, széles, 9—10 
elsőrendű evezőtollal. Farkuk középhosszúságú 
és lekerekített. A hátsó ujjuk karma hosszú és 
egyenes. Körülbelül 120 ismert fajuk van, me- 
lyek Európát, Ázsiát és Afrikát lakják. Hazánk- 
ból 6 faj ismeretes. Rovarokkal és magvakkal 
táplálkoznak. Nevezetesebbek ; a mezei P. (Ala- 
vda arvensis L.), verébnagyságú. Háta barna, fe- 
héren szegélyezett, hasa fehér, mellén barna 
hosszas foltokkal. A hátsó lábujj karma kétszer 
oly hosszú, mint maga az ujj. Lépkedve jár. 
Hossza 18, szárnyhossza 10, farkhossza 7 cm. 
Hazája Európa, DNy.-i Ázsia, Észak-Afrika. Ma- 
gyarországban gyakori. Amint az első tavaszi 
meleg sugarak megjelennek, azonnal hallatja 
hangját. Februártól egész októberig hallani dalát. 
Hasznos madár, mert leginkább rovarokból él. 
Egyszerű, mesterkéletlen, néhány szalmaszálból 
összeállított fészkét, melybe 4—5 fehér, sárgás- 
bamán pettyezett tojást rak, a földre rakja Fészek- 
lakó. Évenként 2— 3-szor költ. Öszszel kisebb-na- 
gyobb csapatokban kóborol az egyik helyről a má- 
sikra ; okt. melegebb vidékre költözik. A búbos P. 
V. pipiske (Ptüoco7^s eristata L., Gaíerita crii- 
tata Boie) háta földszürke, hasa fehéres, fején toll- 
bóbita vau. Hossza 19, farkhossza 7, számyhossza 
11 cm. Hazája Európa és Ázsia mérsékelt része. 
Kóbor madár. Magyarországban közönséges. A li- 
geti vagy erdei P. (Lidhda arborea L.) háta sár- 
gásbarna; szárnyfedőin fehér folttal. Hossza 15*5, 
számyhossza 9, farkhossza 5 cm. Európát lakja, 
bokros helyeken, erdőszéleken tartózkodik. A ha- 
vasi P. (Otocorys alpestris L.) arca, nyaka fe- 
kete, homloka és torka sárga, különben sárgás- 
barna. Hossza 17, farkhossza 7, számyhossza 11 
cm. Hazája Észak-Európa. Télen Magyarország- 
ban is található. A fehér szárnyú vagy szibíriai 
P. (Melanocorypha sibirica Gmel.), nyakán két- 
oldalt fekete folttal, különben piszkos sárgásbama, 
szárnyain széles fehér szalaggal. Hossza 18, fark- 
hossza 7, szá'Vnyhossza 13 cm. Hazája Közép-Ázsia. 
Ritkán Magyarországot is meglátogatja (Alsófehér 
vármegye, Konczánál 1855.). 



Pacsirtaháló 



- 80 



Padány 



Pacsirtaháló, a kisebb madarak fogására 
használt, függélyes rudakra kifeszített 20—25 
m. hosszú, 2—3 m. magas háló, melybe a felza- 
vart madarak belebonyolódnak és így megfog- 
hatók. Az ilyen madárfogás tilos. 

Pacsirtavirág, I. Gsészeszárny. — P.-félék, 1. 
Polygalaceae. 

Pacskolat, 1. Lottinoplasztika. 

Pacsmag, a kovácsok és lakatosok tüzélesztője. 

Pácsony, kisk. Vas vm. vasvári j.-ban, (1920) 
710 magyar lak. 

Pacsu Lázár, szerb államférfi, 1904—1905. 
pénzügyminiszter volt, majd 1906. a Pasics-kabi- 
netben ismét átvette a pénzügyi tárcát. 1914 
júl. 23. a távollevő Pasics miniszterelnök helyett 
ő vette át Giessl osztrák-magyar követtől az ulti- 
mátumot. 1915 októberi szerbiai offenzivánk alatt 
a kormánnyal együtt menekülve, okt. 25. Kruse- 
vácban meghalt. 

Pacsuli, a Pogostemo7i patchouli- és P. Hey- 
/ieöWí*.9-tól nyerhető illatszer. A növények félcser- 
jók, melyek az indo-maláj területen vadon és 
kultiválva találhatók. A szagos anyag, egy éte- 
rikus olaj (P.-olaj), nincs meg eredetileg a nö- 
vény leveleiben ; ezeket frissen szedve, félig szá- 
razon a hajókba rakják és Európába való útjuk- 
ban erjedésféle folyamaton mennek át, mely alatt 
az illatos anyag keletkezik s amelyet aztán le- 
párlás útján nyernek. Az olaj sárgás- v. zöldes- 
barna, esetleg sötétbarna, igen sűrű folyadék, 
melyben állásban néha kristályok válnak ki ; fő- 
alkotó része egy szilárd alkohol, mely mellett 
még kevés benzaldehid, eugenol és cimtaldehid 
található. A P. átható, igen tartós illat, mellyel 
Indiában az asszonyok a hajukat, a kereskedők 
a drága sálokat és a dohányt, a kinaiak pedig a 
tust szagosítják. Valamikor nálunk is igen diva- 
tos, előkelő illatszer volt. A P. növény ábráját 
lásd az lUatszer-'növények képmellékletén (II. 
tábla, 7. kép). L. még Pogostemon. 

Pacsuli-olaj, 1. Pacsuli. 

Pacta conventa (lat. a. m. elfogadott felté- 
telek), a lengyel királyoktól koronáztatásuk előtt 
kiadott ünnepélyes oklevél, melyben megerősítik 
a lengyel alkotmány főbb pontjait és Ígéreteket 
tesznek az ország javára. Az első P.-t Valois 
Henrik király adta ki 1573. A P.-k kiadása jó 
alkalmul szolgált a lengyel nemességnek, hogy 
mindig új szabadságokat szerezzen a királyi ha- 
talom rovására. 

Pactam (lat.) a. m. szerződés, egyezmény, 
kikötés. A rj.-ban a P. technikus jelentése — 
szemben a contracttis-szal (1. 0.) — a. m. formát- 
lan, azaz alakhoz nem kötött megegyezés. Az 
ilyen P. a rj. értelmében szabály szerint nem ho- 
zott létre perelhető kötelmet, csupán akkor, ha ezt 
külön jogforrás rendelte el (Pada legitima, prae- 
toria), avagy ha mint mellékkikötés járult va- 
lami kontraktushoz (P. adieda). Ilyenek pl. : a 
P. displicentiae, melynek értelmében valamelyik 
(v. mindkét) fél bizonyos idő alatt a szerződéstől 
elállhat, P. protimiseos a. m. elővásárlási jog 
kikötése, P. <íe non praestanda evidione a,, m. 
az eladónak a szavatosság alól való fölmentóse, 
P. de retrovendendo a. m. visszavásárlási jog 
fentartása, P. reservati dominii a. m. az el- és 



átadott dolog tulajdonjogának a vételár lefizeté- 
séig való fentartása az eladó javára. (L. Tulaj- 
donjog fentartásávál kötött ügylet). P. de cam- 
biando, 1. Váltószerződés. — L. még Paktum. 

Pacuvius, oszkusz családból való római tragé- 
diaköltő és festő, Bnnius unokaöccse és tanítványa 
Brundisiumból (Kr. e. 220—132.), megh. Taren- 
tumban. Cicero és kora benne látta legnagyobb 
tragikusát. Sophoklest és Euripidest dolgozta át,, 
de hazai tárgyú darabokat is írt (Paulus). Töre- 
dékei Ribbecknél találhatók (Scaenicae Rom. 
poes. fragmenta). 

Páczafalu (Chilia), kisk. Szatmár vm. erdödi 
j.-ban, (1910) 465 román lak. (Tr. R.) 

Paczalka (Petelca), kisk. Alsó-Fehér vm. tövisi 
j.-ban, (1910) 610 román lak. (Tr. R.) 

Páczin, kisk. Zemplén vm. bodrogközi j.-ban, 
(1920) 1809 magyar lak. 

Paczka, 1. Ferenc, festő, szül. Monoron (Pest 
vm.) 1856 júl. 31. Első tanulmányait München- 
ben végezte, 1874. Parisba ment, ahol Zichy Mi- 
hály útmutatása mellett festette első képeit (Ko- 
ponyák, A koldiisok), amelyekkel feltűnést kel- 
tett Parisban. A boszniai hadjárat haza hozta, 
ahol pártfogója, Simor prímás számára megfes- 
tette a Szent Erzsébetet. 1882-ben Rómában te- 
lepedett le, ahol 13 évet töltött. Itt festette a 
Tékozló fiút (egyházi fest. díj Budapesten), az 
Emese álmát, Szent Benedek kisértését (2-ik 
társulati díj Budapest), Görgey arcképét (1887). 
1895-ben Berlinben telepedett le. Ott festette a 
Bibliai tájkép-et (1897, Szépmúv. Múzeum) és a 
Karthauziak kolostorát (1900, Szépművészeti 
Múzeum). V. ö. Művészet (1908). 

2. P. Ferencné Wagner Kornélia, festő és 
grafikus, P 1. neje, szül. Göttingenben 1864 
aug. 9. Grafikai tanulmányait Stauffer-Bern út- 
mutatása mellett végezte, 1880. Rómába költö- 
zött, ahol eleinte néhány képet közösen festett 
férjével, aztán a grafikára, főképpen az algrafia 
technikájára adta magát s e téren jelentékeny 
sikereket ért el. Grafikai műveinek egj^^-egy 
lapja megvan a Szépmöv. Múzeum metsze^yüj- 
teményében. 

Paczola (Obsolovce), kisk. Nyitra vm. nagy- 
tapolcsányi j.-ban, (1910) 209 szlovák lak. (Tr. 
Cs.-Szl.). 

Pad, 1. Iskolai egészségügy. 

Pád {Spini), kisk. Hunyad vm. szászvárosi 
j.-ban, (1910) 408 román ós cigány lak. (Tr. R.) 

Padang, 1. mocsaras s^ig'eíSzumatraK. -ipart ja 
mellett, a Sziak folyó torkolatánál, 1129 km- 
területű. — 2. P, liollandi residencia Ny.-i Szu- 
matra kormányzóságban, a Tuva-fok és Man- 
dzsuta folyó közt, területe 33,200 km», lakos- 
sága 997,080. — 3. P, Ny.-i Szumatra német- 
alföldi kormányzóság és P. residencia fővárosa,. 
a németalföldiek legrégibb itteni telepe (1666), 
kb. 40,000 lakossal. Ez a szumatrai aranykeres- 
kedés középpontja, exportál muskátdiót, fahéjat, 
bőröket, kávét, koprát és gummit. A belső vi- 
dékkel vasúti összeköttetése van, kikötője élénk 
forgalmú. 

Padani, maláji állam, 1. Patani. 

Padány, kisk. Pozsony vm. dunaszerdahelyl 
j.-ban, (1910) 637 magyar lak. (Ti*. Cs.-Szl.) 



Padár 



— 81 



Padka 



Padár, kiek. Zala vm. pacsai j.-ban, (1920) 406 
magyar lak. 

Padár, község, 1. Balogpádár. 

Paddá (állat), 1. Rizsmadár. 

Paddan Aram, Mezopotámia neve a bibliában. 

Paddington (ejtsd : peddingtn), London egyik vá- 
rosrésze a Hyde-parktól É.-ra, (1911) 142,576 lak. 

Paddle wood (növ.), 1. Aspidosperina. 

Paddock (ang., ejtsd : peddök, a. m. kifutó), 
ménesekben, versenytereken és trainingtelepe- 
ken olyan köililkerített hely, melyben a lovak 
szabadon mozoghatnak. L. Nyergelő. 

Paddy (ejtsd : peddi, többes poddies), az Íreket 
nevezik Így vódöszentjük, Patrick (1. 0.) rövi- 
dített neve után. 

Padé, nagyk. Torontál vm. nagykikindai j.-ban, 
(1910) 1641 szerb és magyarlak. (Tr. SzHSz.) — L. 
még Magyarpadé. 

Padelletti, Guido, olasz jogtudós, szül. Livornó- 
ban 1843 júl. 17., megh. Rómában 1878 júl. S.Tanul- 
mányait Sienában, Berlinben és Heidelbergben vé- 
gezte, Perugiában, utóbb Páviában a pandektajog, 
1873. Rómában a római jogtörténet tanára lett. 
Főművei : Teória delle elezioni politiche (Napoli 
1871); DieLehre von derBrbeinsetzung exrecerta 
(Berlin 1870); Fontes jurisitalicimediiaevi (Torino 
1877) ; Storia del diritto romauo (Firenze 1878). 

Pádémelon (állat), 1. Kenguru-félék. 

Páder Eezsö, egyházi író, szül. 1851 ápr. 
16. Pappá szentelték 1874. 1878-ban plébános 
lett Győrszabadhegyen, 1890. Horpácson, 1896— 
1901-ig orsz. képviselő, 1902. Sopronban kápta- 
lani prépost és plébános. A Szent István Akadé- 
mia tagja. Müvei : A vérrokonság, mint házas- 
sági akadály (pályadljas mü, 1889) ; A házasság 
sze^itsége és a polgári házasság (1895) ; A házas- 
ság .szentsége (nép'irat, 1896). 

Paderbom, az ugyanily nevű járás és püspök- 
ség székhelye Minden porosz közig, kerületben, 
(1910) 29,441 lak., sörgyártással, gabona-, marha- 
kereskedéssel. Legjelentékenyebb épülete a XI. 
Bz.-ból való székesegyház, kincstárában Szt. Li- 
boriuB csontjait tartalmazó ereklyetartóval. P. 
városát Nagy Károly alapította. 777-ben fényes 
birodalmi gyűlést tartott benne és itt fogadta 
III. Leo pápát és a saragossai emir követeit. 
Mint hanzaváros virágzott, de 1604. Tódor püs- 
pök kiváltságaitól megosztotta. 

Paderewski, Ignaz, lengyel zongoraművész, 
szül. Orosz-Lengyelországban, Kurilowában íPo- 
dolszk) 1860 nov. 18. 1872— 78-ig a varsói kon- 
zervatóriumnak volt a tanítványa, 1879— 83-ig 
tanára. Zongoratanulmányait Leschetitzkynél fe- 
jezte be. Hangversenykörutjam csakhamar meg- 
hódította az egész világot. 1909-ben a varsói 
konzervatórium igazgatója lett. 1918 decembertől 
1919 decemberig a felszabadult Lengyelország 
kormányának élén állott. Legnevezetesebb mű- 
vei : Zongoraverseny (a-moll) ; Manru c. Magyar- 
országon játszó operája ; h-moll szimfónia és Sa- 
kuntala c. dalműve. V. ö. B. A. Baughan, I. P. 
(1907, angolu]> ; H. Finck, P. and his art (1895) ; 
Rússig, I. P. (1901). 

Padiham and Hapton (ejtsd : peddlhem end hepptü), 
város LancashirQ angol countyban, (1911) 13,637 
lak., pamutiparral, kő- és szénbányákkal. 

BévM Nagy Ltivikcna. XV. köt. 



Padilla (ejtsd : padiilya), 1. Jüan de P., el Car- 
tujano (a karthausi), spanyol költő, szül. 1468 (?) 
Sevillában, megh. 1522. Túlozva spanyol Home- 
rosnak nevezték. Legkiválóbb művei: Retablo 
de la Vida de Christo és a Los doce ti'iunfos de 
los doce Apostoles (Sevilla 1518, új kiad. London 
1843). 

2. P., Jüan de, spanyol fölkelővezér, szül. 
1484., megh. 1521 ápr. 24. Mikor a kasztiliai 
városok 1520. felkeltek I. (V.) Károly idegen ta- 
nácsadói ellen (1. Communeros), P. vezette To- 
ledo város csapatait, 1521. pedig az egész szö- 
vetkezett sereg főparancsnokává választották. 
1521 ápr. 23. azonban Villalar mellett vereséget 
szenvedett, fogságba esett s a következő nap 
lefejezték. — Felesége, a hőslelkű Donna Maria 
Pacheco tovább folytatta a harcot és hat hó- 
napig védte Toledo városát a kormány csapatai 
ellen. 1522 febr. 10. a város eleste után sikerült 
elmenekülnie Portugáliába, hol 1581. szegény- 
ségben halt meg. V. ö. Höfler, Der Aufstand der 
Kastilianischen Stádte gegen Kari V. (Prag, 
1876). 

3. P, Pedro de, spanyol költő, szül. Linares- 
ben, megh. 1595 után. Irt pásztori költeménye- 
ket, szonetteket, románcokat stb. Legérdekesebb 
műve a Jardin espiritual (1585), melyben Cervan- 
tes és Lope de Vega is szerepelnek műveikkel. 

Padilla y Ramos, Mariano de, spanyol bari- 
tonista, szül. Murciában 1842., megh. Auteuilben 
1906 nov. 23. Mabellini tanítványa volt. Világ- 
hírre tett szert. 1869-ben nőül vette Artöt Dési- 
rée-t (1. 0.). Lányuk: P Lola a berlini opera ko- 
loratura-énekesnője. 

Padinaiuatei, község, 1. Mátévölgye. 

Pádisáh (perzsa), a nagy uralkodók címe a 
mohammedánoknál. Ez összetett név első részét 
rokonnak tartják a szanszkrit páti (úr) szóval. 
Különösen a török szultánt illeti a P. clm. — 
Padisahim csók jasa (a P. úr soká éljen), így 
üdvözlik a szultánt a katonái és alattvalói. 

Padka, 1. a. m. kemence-lóca (1. 0.) 

2. P (geoi.) Homokrétegekben a kalciumhidro- 
karbonátot tartalmazó talajvíz elpárolgása vagy 
a hidrokarbonát elbomlása folytán konkréciókép- 
ződésű, 10—15 cm. méretű, esetleg még vasta- 
gabb lapos lencsealakú, meszes cementú homok- 
kőtestek képződnek, miket alföldi népünk talá- 
lóan «padká»-nak nevez. Németországban, külö- 
nösen a lüneburgi Heidén Ortstein a neve. Ka- 
locsa vidékén a futóhomoktalajból kiásott ilyen 
padkák primitív építőanyagul is használtatnak. 
A gazdákra és erdészekre nézve annyiban meg- 
íigyelendök, hogy a mélyebb gyökerű növények 
(fák) gyökereit néha akadályozzák mélyebbre ju- 
tásukban. V. ö. Maros J., Kút^^zben keletkező 
homokkövek (Természettud. Közlöny 1905). 

3. P, a vasúti pályatestek koronáján a kavics- 
ágy két szélén húzódó 0*3— 0-4 m. széles föld- 
esík, mely nincsen bekavicsolva. Általában min- 
den földfeltöltésen avagy bevágásban P.-nak 
nevezzük ama szalagokat, melyek a rézsünéi 
csekélyebb eséssel bimak s azt megszakítván, 
a csapadékvizeknek káros rohamos lefolyását 
megakadályozzák. Hogyha a töltés lábát kisebb 
töltéssel támasztjuk meg, az alsó támasztó föld- 



Padkőcz 



— 82 — 



Padova 



töltés felületét ezintén ilyen P.-ezeriien készítik. 
Nagyobb töltések rézsűjét, lábozatuk mélyen nyúl- 
ván le a völgybe, gyakran számos P.-val szakítjuk 
meg. Árvizgátaknál a külső vagy belső oldalon, a 
gát koronájánál alacsonyabb, lépcsőszerüleg épült 
toldaléka a gáttestnek. 

Padkócz (Padkonice), kisk. Zólyom vm. besz- 
terczebányai j.-ban, (1910) 943 szlovák lak. (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Padlás. A tetőszók belseje. Régente ruhaszá- 
rításra ós limlom-raktámak használták. Modern 
bérházaknál a P.-on helyezik el a mosókooyhá- 
kat, cselédfürdőszobát stb. Vidéken néha gabona, 
takarmány stb. raktározására, dió, gyógyító nö- 
vények stb. szárítására használják. Ujabban szo- 
bákat és műtermeket is terveznek a P.-on. L. 
még Padlásszoba és Műterem. 

Padlásablak, a padlástér szellőzésére és meg- 
világítására való ablak, mely gyakran a fedél- 
szék díszítésére is szolgál. Nagyobbmóretii P. váza 
rendszerint fából készül, mely cinkbádogborítást 
nyer. A közönséges P. lehet líseréppel fedett, v. 
cinkbádogból és zsinórüvegböl készült ű.n. fekvő- 
ablak. Világításra szolgáhiak az üvegből készült 
tetőcserepek is. 

Padlásfeltöltés vagy padlófeltöltés, 1. Fel- 
töltés. 

Padlásszoba, lakószoba a padláson. Az oldal- 
falak felső része rendszerint a fedólhajlás irányá- 
ban rézsútos. A középkorban a relatív kis terü- 
letre szorított bekerített városok házaiban talál- 
juk, de modem nagy városok bérházaiban is, 
hogy azok egyrészt a beléjük fektetett tőke ma- 
gasabb kamatozását biztosítsák, másrészt, hogy az 
olcsóbb lakások számát szaporítsák. A mi éghajla- 
tunk mellett célszerű a P.-t belülről rossz hővezető 
anyagokkal, pl. kovaföldszigetelövel v. parafakő- 
lapokkal burkolni s kiváló gond fordítandó azok 
tűzbiztos elkészítésére is. L. még Padlás. 

Padlástalaj megszokott, de helytelen kifeje- 
zés. A padlástér padlózatát jelenti, mely tűzbiz- 
tosan készítendő. Régente 8 cm. vastag agyagta- 
pasztást alkalmaztak, jelenleg inkább homokba 
rakott, 5 cm. vastag padlástéglákat használnak. 
Vasbeton födémnél külön tűzbiztos P.-ra nincsen 
szükség. Padlás feltöltés alkalmazása esetén 
mindazáltal itt is járható anyaggal burkolandó. 

Padló, padlózat, padozat, építészeti művek (la- 
kóhelyiségek, folyosók, tornácok, terraszok stb.) 
alsó, járható síkja, ill. annak mesterséges, külső 
burkolata. Rendeltetése szerint készülhet kőuemü 
anyagból (agyagtapasztás, beton, terrazzo, tégla 
V. lapburkolat, kő, mozaik, aszfalt stb.), fából 
(hajópadló, parkét (1. 0.) tömörfa-kocka stb.), vé- 
gül üvegből vagy fémekből. A darabos anyagból 
készült P.-k mellett higiónikusabbak a hézag- 
mentes P.-k, ilyenek a már említett betonon és 
aszfalton kívül a betonra vagy agyagborítékra 
fektetett linóleum, aszbesztpadló stb. Talajvíz 
esetén főleg a fából készült P.-k a nedvességtől 
elszigetelendők. A parkettet e célból gyakran 
aszfaltba rakják. L. még Üvegbeton. 

Padlódeszka, 1. Fürészárú. 

Padlóhinta, 1. Függöszerek. 

Padlóolajok azok az olajok, melyeket padlók 
bekenésére használnak. Azzal a tulajdonsággal 



kell birniok, hogy a port lekössék. Ilyen olaj pL. 
a Dustless-olaj, melynek az az előnye a többi e 
célra használt ásványolaj fölött, hogy szagtalan. 

Padlózat, 1. Padló. 

Padma virág (aöv.), 1. Nehimbo. 

Padócz {Podobócz), kisk Máramaros vm. ökör- 
mezői j.-ban, (1910) 391 rutén és német lak. (Ti-. 
Cs.-Szl) 

Pados kocsi (franc, char-á-bancs), nagyobb 
négykerekű rugós kocsi födél nélkül, néha azon- 
ban tetővel ellátva, melynek a rendes bakülésen 
kívül a szögletes, alacsony szekrény hosszában 
oldalonként még egy-egy többülésü padja van. 

Padova (Padua), 1. olasz tartomány Treviso, 
Venezia, Rovigo, Vicenza és Verona közt, 2141 
km* terület, (i9i5) 650,648 lak. 

2. P., az ugyanüy nevű olasz tartománynak és 
járásnak fővárosa, püspöki székhely, a Bacchi- 
glione partjain, a Brentához és Pontelongo csator- 
nához vezető Piovega csatorna mellett, (1915) 
105,135 lak. Hét kapuval ellátott tornyos körfala, 
több szép tágas tero van ; a Bacchiglionen több híd 
vezet át, köztük Olaszország legrégibb lánc- 
hídja. Legnagyobb tere a fáktól árnyékolt Vit- 
toria Emanuele, 82 olasz férfiú és egy loggiá- 
ban Dante és Giotto szobraival. Kiválóbb épü- 
letei: a Michelangelo tervei szerint 1551. megkez- 
dett, de csak 1754. befejezett dóm; mellette van 
a Battisterio (1260); a hét kupolás Szt. Antal 
bazilika (II Santo), P.-i Szt. Antal nyugvóhelye, 
Olaszország egyik legérdekesebb bizánci stílusú 
temp'oma (XIV. sz.), értékes bronzszobrokkal és 
freskókkal, a S. Agostino templom Mantegna 
freskóival, a Sta Giustina (1501 — 1532) Paolo 
Veronese oltárképével; aScuola del Santo oratóriu- 
mát (1480) Tizian ós tanítványainak Szt. Antal 
életét felölelő 17 freskója díszíti. Kiváló középü- 
letei : a régi igazságügyi palota della Raggione 
(1172—1219), nevezetessége a 83 m. hosszú, 28 m. 
széles és 24 m. magas terem, benne Donatello 
faragta faló ; a Loggia del Consiglio, az obszer- 
vatórium az Ézzelino-palota régi (1237) tornyá- 
val ; a Pedrocchi kávéház, az Antenor-sír és több 
XIII— XVI. sz.-beli palota. Egyeteme (alap. 1222.) 
egykor Európa egyik legkiválóbbja volt, 1264. 
első ismert magyar hallgatója Orbác pozsegai 
prépost volt, ettől kezdve 1592-ig sok magyar 
látogatta. P.-nak van tudományos és művészeti 
akadémiája és számos szakiskolája. Titus Livíus 
születési helye. — P. Olaszország egyik legré- 
gibb városa, a hagyomány szerint Antenor ala- 
pította Trója bukása után; a római uralom 
alatt Patamum volt: Alarik, majd Attila ki- 
rabolták. Longobardiávai együtt Nagy Károly 
uralma alá került. 909-ben a magyarok döntötték 
romba. A középkorban felvirágzott és független 
köztársaság lett. 1237-ben Bzzelino zsarnoki 
uralma alá került. IV. Sándor pápa fölszabadí- 
totta. 1318. Carrara Jakab lett a podesztája és 
1405-ig főkép utódai kormányozták, amidőn áru- 
lás útján Velence birtokába jutott. 1509-ben 
I. Miksa eredménytelenül ostromolta. 1797-beu 
francia kézre került, de a campoformiói békében 
Ausztriáé lett; 1805. a pozsonyi béke egyesítette 
az I. Napóleon alapította olasz királysággal, 1814. 
újból Ausztriához került. 1866 okt. 3. Velencével 



Padova hercege 



83 - 



Paör 



az olasz királyságba kebelezték. Az 1914. kitört 
világháború folyamán több ízben ellenséges re- 
pülök bombázták. Ausztria-Magyarország és 
Olaszország 1918 nov. 2. itt kötötték meg a fegy- 
versziiuetet. (L. Világháború). V. ö. Gennari, 
Annali della cittá di P. (Bassano 1804) ; Cappel- 
letti, Storia di P. (P. 1875); Volknmnn, P. 
(Berühmte Kunststátten, 26 köt., Leipzig 190 i). 

Padova hercege, 1. Arrighi. 

Padovai érem. A hamisított érmek egy kiilö- 
nös faja. Nem a közönség vagy a pénz vére tő, 
hanem az éremgyüjtők becsapására készült. 
Giovanni dal Cavino (v. ö. Thietne, Allgem. Lex. 
d. Bild. Künstler, VI. k. 236. 1.) 1550 körül Pado- 
vában római császári nagybronzok után új verő- 
töveket metszett s ezekkel pénzt vert. Ezt az 
eljárást mások is követték. Különösen a ritka 
érmek után néha a legnagyobb művészek véstek 
verőtöveket. Az ilyen verőtővel készült érmet 
nevezik P.-nek. 

Padovai tyúk, 1. Brabanti tyúkok. 

PadoTaua, tánc, 1. Pavane. 

Padozat, 1. Padló. 

Padrag, kisk. Veszprém vm. devecseri j.-bau, 
ii920) 735 magyar lak. 

Padre Martini, olasz zenetudós, 1. Martini 2. 

Padri deli acquavita (olasz), l.Je-25?^aíá/ú. 

Padua, 1. Padova. 

Páduai Antal, szent^ 1. Antal. 

Paduc (Ghondrostoma Ag., áiiat), a Ponty- 
félék (Gyprinoidei) családjába tartozó haltiem, 
melyre legjellemzőbb, hogy éles szélű alsó állkap- 
csának ajakrészét porcogós anyag vonja be és 
bajuszszála nincsen. 7 fajáéi Európában és Ázsia 
nyugati részében. Hazánkban ól a vésettajkú P. 
{Gh. nasus h.). Háta feketés-zöld; oldalai ezüs- 
tösek ; úszói vörösek. Áprilisban és májusban 
ívik. Leggyakrabban 30 cm., ritkábban 50 cm. 
hosszúra nő. Húsa szálkás,jóizű. Hazánkban gya- 
kori. Népies nevei : paluc, paduszk, patus, petenye, 
podvlzhal, potoz, potoznak, Szt. György-paduc, 
tintafosó, tintahal stb. 

Paducah (ejtsd: pedjake), Mc Crackeu county 
székhelye Kentucky ószakamerikai államban, a 
Tennessee és Ohio összefolyása közelében, (i9io) 
22,760 lak., egyetemmel. 

Padurány, község, 1. Maroserdöd. 

Padus, a Po folyó régi latin neve. 

Pad vas, a f aiparosok gyalupadjának elülső lap- 
éle mentén elhelyezett lyukakba illő fejes, négy- 
zetes keresztmetszetű, egyik oldalán rugóval 
ellátott vas, mely a fának a gyalulásnál való be- 
fogására szolgál. 

Paean, l. Paian. 

Paedagugía, 1. Pedagógia. 

Paedagogium, 1. Pedagógium. 

Pacdagog^us, 1. Pedagógus. 

Pacdatrophía (gör.), 1. Athrepsia. 

Paedcrastta (gör.), 1. Pederasztia. 

Paedeuterion {^öt.paideutérion), fiúiskola, 
nevelőintézet, különösen kolostori iskola. 

Paedeutika (gör. paideutiké), nevelés, a 
nevelés művészete s a róla szóló tudomány. L. 
Pedagógia. 

Paedicatio (lat.), 1. Pederasztia.— Paedicutio 
mulierum, nőkkel való pederasztia. 



Paedog^amia (gör.), egy anyasejtböl osztó- 
dás útján keletkező két sejt magjának egybeol- 
vadása. 

Paedogenesis (gör.). 1. Alcanemzés. 

Pacdopliilía, 1. Paidophilia erotica. 

Paeg^nia (gör.), apró, játszi lírikus költemé- 
nyek neve. 

Paelignusok, 1. Pelignusok. 

Paenula (lat.), a rómaiaknál vastag posztó- 
ból készült köpeny ujjak nélkül ; nagyobbrészt 
szegények és rabszolgák ruhája volt. 

Paeon, 1. Paion. 

Paeonia, az ókorban Makedonia (1. o.) északi 
részének a neve. 

Paeonia L., bazsarózsa, basarózsa, pün- 
kösdi rózsa (Qöv.), a Ranunculaceae (Boglárka- 
félék) család génusza ; 15, faja mérsékelt övi, 
Kelet-Ázsiától Közép- és Észak-Európáig, és a 
mediterrán vidékig Egy faj paciflkus Észak- 
amerikában él. Fü^rok V. alacsony cserjék. Le- 
velük 2-8zer 3-a3 v. szárnyasán összetett. Vi- 
ráguk nagy, magános; van 5 maradó csésze- 
levele, 5—8 rendesen piros v. fehér szirma; 
porzói a tövükön összenőttek egymással, a mag- 
ház fala húsos; a termésben 2—5 tüszőtermés 
van együtt, sok gömbölyded, fényes maggal. A 
kerti bazsarózsák törzsfajai: P. officinalis L. 
(piros bazsarózsa), hazája Dél-Európa. Pűnemfi. 
Gyökere gumós, répaalakú. Levele szárnyasán, 
2-szer hármasán osztott. Virága 5—8 cm. át- 
mérőjű, nem teljes, hanem 5 kárminpiros szirma 
van. Csak újabban terjedt el ismét jobban a ker- 
tekben, különben pedig teltvirágú változatai a 
gyakoriak. Tüszőik felfelé állanak, de csúcsuk 
legörbül. Színük pü*os, bíbor v. rózsaszín árnya- 
lattal, V. fehér. P. tenuifolia L. (keleti bazsa- 
rózsa), hazája Dél- Oroszország és Erdély, elő- 
fordul a temesi homokpusztán is. Termete ala- 
csony. Levele finom sallangokra hasogatott. Vi- 
rága szintén nem teljes, szirmai sötét bibor- 
színűek. P. albiflora Pali. (P. sinensis Hort.), 
hazája Szibíria, Himalája, Japán. Levele a felső 
oldalán fényes, virága nagy, rózsaszínű. Számos 
más fajjal való kereszteződéséből több szép vál- 
tozat jött létre. Igen szép faj a fás szárú, cserje- 
alakú dísznövény, a P. moutan Sims. (P. arborea 
Donn.), hazája Kína és Japán. Gyökérkérge 
csípős, zamatos. Japánban orvosság. A P.-k kul- 
tiválásáról szól : Pfyffer von Altishofen, Die 
Paeonien und ihre Kultur (2. kiad. Leipzig 1906). 

Paeonia-porcellán, kínai, rendesen paeonia- 
ból és chrysanthemumból álló virágdísszel ellátott 
porcelláu. 

Paeonios, l. Paionios. 

Paeonok (Paeones), ókori nép Thrákiában és 
Makedóniában, mely valószínűleg frigiai ere- 
detű. A perzsák Kr. e. 513. hódolásra kényszerí- 
tették és nagy részét Kisázsiába telepítették át. 
A vísszamaradottak a Sztrimon (Sztruma) közép- 
folyásánál laktak és a makedónok csak hosszú 
küzdelem után lettek uraik. 

Paér, Ferdinando, olasz zeneszerző, szül. Par- 
mában 1771 jún. 1., megh. Parisban 1839 máj. 3. 
1797-ben Bécsbe került, 1802. a drezdai opera 
karnagya lett, 1806. Napóleon császári kar- 
naggyá nevezte ki, 1821— 27-ig a párisi olasz 



Paes 



84 



Pagranlnf 



opera karmesteréül szerződtették. Számos egy- 
házi zeneművet és 43 operát irt. Nevezeteseb- 
bek : Circe (Velence 1791), Camilla (Bécs 1797), 
Sargino (1803), Leonóra (Drezda 1804). 

Paes, Sidonio, portugál köztársasági elnök, 
8ZÜ1. 1874., merényletnek esett áldozatul Lissza- 
bonban 1918 dec. 15. Lisszabonban és Coimbrá- 
ban tanár volt, 1911. közmunkaügyi miniszter, 
1912. berlini követ, 1917. portugál miniszter- 
elnök, 1918 ápr. 28. megválasztották köztársasági 
elnökké. 

Paesiello, Giovamii, olasz zeneszerző, 1. Pai- 
siello- 

Paestum, az ókori Szibarisz gyarmattelepe 
Lukánia nyugati partvidékén. Eredetileg Posei- 
donia a neve és a Silarus folyótorkolatánál ala- 
kult, de lakosai a mocsaras talaj miatt beljebb 
húzódtak. Kr. e. 340 körül a lukánok hódították 
meg a telepet, mely lassanként elvesztette görög 
jellegét. Kr. u. 871. a szaracénok elpusztították. 
Helyén még most is jelentékeny romok állanak, 
két görög (Poseidon ós Demeter tiszteletére 
épült) templom, egy bazilikaszerü oszlopcsarnok, 
vízvezeték, mely a mai Capacciónál kezdődött, 
városfalak stb. P. (ma olaszul Pesto, Nápolytól 
délre) a Battipaglia— Reggio vasútvonal egyik 
állomáshelye. V. ö. Lábroiiste, Lestemples de 
P. (Paris 1878); Koldewey és Puchstein, Die 
griechischen Tempel in Unteritalien und Sicilien 
(Berlin 1899). 

Paetovion, Pettau város ókori neve. 

Paetus, 1. Thrasea és Arria. 

Paez (ejtsd: paéz), José Antonio, Venezuela 
köztársaság elnöke, szül. Araureban (Varinas 
tart.) 1790 jún. 13., megh. New-Yorkban 1873 
máj. 6. Pásztorflú volt s 1810. egy lovascsapat 
élén a spanyolok ellen küzdő felkelők soraiba ál- 
lolt. 1816— 23-ig több győzelmet vívott ki a spa- 
nyolok felett s nagy része volt Colombia függet- 
lenségének megalapításában. 1829-ben elszakí- 
totta Venezuelát Colombiától s két ízben (1830— 
1838-ig és 1839— 1842-ig) volt a köztársaság 
elnöke. Az 1846-iki polgárháború alatt diktá- 
torrá választották. 1848-ban száműzték Vene- 
zuelából és az Egyesült-Államokba menekült. 
1858-ban visszatért, 1861— 1863-ig újból diktá- 
tor volt, azután végleg elhagyta hazáját és ha- 
láláig New Yorkban élt. Önéletrajzát 1867 — 
1869-ig adta ki (2 köt., New-York 1867—69). 

Paflagonia, ókori tartomány Kisázsiáhan a 
Fekete-tenger partján, Bithinia, Galacia és Pon- 
tus között. Területe hegyvidék, főleg a déli ré- 
szén ; jelentékenyebb folyója a keleti részén a 
Halisz (Kizil Irmák) és a beléje folyó Amniasz 
(Gök Irmák). P. öszvéreiről, hajófáiról és ércbá- 
nyáiról volt nevezetes. A kappadóciaiakkal rokon 
eredetű lakosai jó lovasok voltak ; az egyébként 
babonás, korlátolt és durva népet először Kroisos 
igázta le, majd a porzsáknak és a pontusi kirá- 
lyoknak hódolt meg ; később fejedelmei Rómá- 
nak fizettek adót, akik azonban csak a benföldet 
birtokolták. Városai közül nevezetes volt a ten- 
ger mellett Sinope (Szinob) és Amisos (Szamszun), 
délen Gangra (Kjankari). 

Pafosz, két ókori város Ciprus szigetén ; az 
egyik O.-P., föniciai gyarmattelep a nyugati par- 



ton, a mai Kuklia mellett, a másik Új-P, 16 km. 
távolságban ÉNyÉ.-ra, a mai Baffónál. A két vá- 
ros Nagy Sándor koráig önálló fejedelemség volt. 
Ó-P.-ban híres volt Aphrodité temploma s azt 
hitték, hogy itt bukkant föl a tengerből. Új-P.-t 
K. e. 14. egy földrengés elpusztította, de Augus- 
tus császár Augusta (Szebaszté) néven újra fel- 
építtette s itt volt a prokonzul székhelye. 

Páfrány (paizsika, ördögborda, (növ.), a Pili- 
cales (1. 0.) sorozatba tartozó edényes virágtalan 
növények. Nálunk honosak ezek közül egyes As- 
pidium, Athyrium, Nephrodium, Poly pódium^ 
Dryopteris, Polystichum stb. fajok. 

Páfrányfa (harasztfa, pálmapáfrány, növ.), a 
Cyatheaceae (1. o.) páfránycsalád egyes génusza 
fává nő meg. T. i. páfrányaink fűnemú növények,, 
nagy levelüket látjuk, törzsük ellenben mint tőke 
a föld alatt húzódik meg. A Cyatheaceae család 
több génusza (AlsophilaR. Br., Hemitelia Presl.^ 
Cyathea Sm.) azonban pálmatermetü, ágat- 
lan, oszlopforma, 6—20 m. magas, derékvastag- 
ságú fa, mely óriás lombok alkotta koronát visel. 
Némely P. seregesen nő és erdőt alkot, p. Mel- 
bourne vidékén, Ausztráliában, ahonnan sokat 
Európába is szállítanak. A P.-t könnyen lehet me- 
legágyban tenyészteni, s az üvegház v. pálma- 
terem legkiválóbb dísze. Hazájában törzsük kerí- 
tésoszlopnak és tüzelőnek használatos. Némelyik 
beléből ehető keményítőt nyernek. Az Alsophila 
70 faja Ázsia és Amerika trópusi vidékein te- 
rem, több faját európai üvegházban is látni ; le- 
vele többször szárnyalt. A Cí/flí/im-nak több mint 
100 faja él a trópusokon. 

Páfrányfélék (növ.), 1. Polypodiaceae. 

Páfránygyapju (Pennavar-Djamhiy növ.), L 
Haraszt-ször. 

Páfránygyökér, az Aspidium filix mas nevű 
b araszt kúszó gyökere. Féregűző hatású ; ható- 
anyaga a íilixsav (1. o.). A magyar gyógyszer- 
könyvben Rhizoma fllicis maris névvel hivatalos. 

Páfrányos (Brusztur), kisk. Arad vm. nagy- 
halmágyi j.-ban, (i9io) 1118 román lak., ólom- ós 
eztistércbányával. (Ti*. R.) 

Pag., a francia page és a latin pagina lap, 
(oldal) rövidítése. 

Pagan, a hajdani Birma-királyságnak most 
romokban heverő fővárosa, az Iravadi balpart- 
ján, nagyszerii pagodáival, terraszaival, kolosz- 
szális szobraival stb. a folyó mentén 13km.-nyire 
terült el. 

Paganalia, az ókori Itáliában a régi falusi 
községek (pagusok) víg ünnepe, melyet január 
havában ültek Ceres és Tellus tiszteletére. Ilyen- 
kor a földmívelők a közös védelmül szolgáló vá- 
rosokban, így pl. Rómában is összegyűltek és jó 
termésért áldozatot mutattak be.EP.-ünnepmég 
akkor is szokásos volt, mikor a régi faluk jelen- 
tősége megszűnt s így az ünnep plebeius jellege 
is megmaradt. 

Pagani, város Salerno olasz tartományban, 
(1911) 14,954 lak. Templomában liguori Szt. Alfonz 
sírjával. Selyemtermelés, gyapotszövés. 

Paganini (Paganino), Niccolo, olasz hegedű - 
virtuóz, szül. Génuában 1782 okt. 27., megh. 
Nizzában 1840 máj. 27. A hegedülésben több 
mestere is volt, kápráztató technikáját azonban 



P a gár. US — 85 — 

mint autodidakta szerezte. 1798-ban megszökött 
a szülői háztól. 1805-08-ig Luccábau mint her- 
oegi szóló Iiegedüs ós Bacchiochi herceg tanára 
működött. 1809— 27-ig Olaszországban, 1828 — 
1831-ig Németországban és Bécsben, 1831— 33-ig 
Angliában, 1833— Si-ig Parisban hozta extázisba 
közönségét. B körútjain nagy vagyont szerzett. 
Gégetuberkulózisban halt meg. Felesége Bianchi 
Antónia énekesnő volt. P. élettörténetét különc- 
ködő életmódja miatt a legfantasztikusabb mesék- 
kel színezték ki kortársai. P. kompozíciói a he- 
gedű irodalmában rendkívüli fontosságúak. Kü- 
lönösen nevezetesek : 24 capricci per violino solo 
(op. 1., zongorára átírta Liszt, Schumann), 12 so- 
nata per violino e chitarra (op. 2, 3. P. a gitár- 
nak is mestere volt) ; 3 gran quartetti a violino, 
viola, chitarra e violoncoUo (op. 4, 5) ; esz-dur 
koncert (op. 6), h-moll koncert (op. 7), Le streghe 
(op.8), Gode savé the King- variációk (op. 9), Moto 
perpetuo (op. 11), Di tanti palpiti- variációk (op. 
13), Barucata- variációk (60 változat egy géuuai 
népdalfelett).P. hegedűjét Génuában őrzik. Élet- 
rajzát megírták: C. Guhr : Über P.-s Kunst die 
Violine zu spielen (1829) ; Sckotthy : P.'s Lében 
und Treiben (1830); SMtz: Lében, Charakter 
und Kunst des Ritters P. (1830) ; Gonestabile : N. 
P. (1851) ; Fétis : Notice biographique sur N. P. 
{lSbl);Ésctidier: Vie et avantures de N.P. (1856) ; 
Bnmi: N. P. (1873, 1903); Niggli: P. (1882); 
Prodhomme : P. (1907) : St. Straiton : N. P. (1907). 

Pag^anas (lat.), egy pagus (falu) lakosa, föld- 
míves, olykor a katonával szemben a békés fog- 
lalkozású polgár ; később a szó jelentése pogány, 
mert a régi vallás a falvakban tovább maradt 
meg a kereszténységgel szemben, mint a váro- 
sokban, ezért jelöli apaganisnius a pogányságot. 

Pagasae, kikötő-hely Tesszáliának Pelasgiotis 
nevű kerületében a P.-i (ma volói) öbölben, hol 
Jason az Argo-hajót építette. Romjai a mai An- 
gisztri mellett vannak. 

Pagát (bagatto, ol.), a tarok-kártyában az 
egyes számú tarok ; az u. n. három honneur 
ogyike. 

Pag^e (fi'anc, ejtsd: pázs) a. m. apród (l. o.). 

Pagel, Július Leopold, német orvosíró, szül. 
1851 máj. 29. Pollnowban, megh. 1912 jan. 30. 
Berlinben, atiol egyetemi tanár volt. Főképen az 
orvosi történettel foglalkozott; számos kisebb 
munkán kívül főbb művei: Die Bntwickelung 
der Medizin in Berlin (Wiesbaden 1897); Ge- 
schichto der Medizin (Berlin _1898) ; Biographi- 
9ches Lexikon hervorragendor Árzte des 19. Jahr- 
faunderts (1901); Grundriss eines Systems der 
medizinischen Kulturgeschichte (1905). 

Pagellas (áiiat), 1. Vörös keszeg. 

Pagels, Hermann Joachim, német szobrász, 
8zül. Lübeckben 1876 szept. 11. Berlinben tanult. 
Leginkább képmásszobrokkal és gyermekcsopor- 
tokkal aratott sikereket. Müvei közül Drippe 
Bugen mellszobra a berlini Nationalgalerieben, 
Vilmos porosz herceg szobra a potsdami már- 
ványpalotában, Frigyes Vilmos trónörökös szob- 
rocskája a müggelseei regattaházban van. 

Pagenstecher, 1. Alexander, német szemor- 
vos, szül. Idsteiuben 1828 ápr. 21., megh. Wies- 
badenben 1879 dec. 31. Ií^ö7-ben Wiesbadenben 



Pagoda 



szemgyógyászati intézetet alapított és Sámischsel 
kiadta : Klinische Beobachtungen aus der Augen- 
heilanstalt zu W^iesbaden (1861—67). 

2. P., Heinrich Alexander, német zoológus, 
szül. Blberfeldbon 1825 márc. 18., megh. Ham- 
burgban 18R9 jan. 4 1862-től 1882-ig Heidelberg- 
ben a zoológia tanára volt, innen átment Ham- 
burgba igazgatónak a természetrajzi múzeum- 
hoz. Főleg az élősködő férgek és atkák, továbbá 
az alsóbbrendű tengeri állatok és a gyöngykópzö- 
dés tanulmányozásával foglalkozott.Nagyobb mű- 
vei : Beitráge zur Anat. der Miiben (Leipzig 1860— 
1861, 2 füzet) ; Die Trichinen (u. o. 1865) ; Die 
Insel Mallorca (u. o. 1867); AUgemeine Zoologie 
(u. 0. 1865-81, 4f köt.). 

Paget (ejtsd: pedzsett), 1. János, angol eredetű 
magyar gazda és iró, szül. Törpe Satchvilleben 
(Anglia) 1808., megh. Gyéresen (Torda- Aranyos) 
1892 ápr. 10. Orvosi oklevelet szerzett, de mint 
orvos nem működött. Egy tanulmányútja al- 
kalmával Olaszországban megismerkedett Wes- 
selényi Polixéna val, özv. báró Bánffy Lászlónéval, 
kit később nőül vévén, Gyéresen telepedett le, 
ahol mintaszerű gazdálkodást folytatott. Az 
184;6— 4;7-iki erdélyi országgyűlésen honflusí- 
tást nyert. Az 1848— 4;9-iki szabadságharcban 
Bem egyik szárnysegéde volt. A függetlenségi 
harc után Angolországba menekült, honnét csak 
1855. térhetett vissza. Legjelesebb munkája: 
Hungary and Transylvania (London 1839, 2. kiad. 
németül, Leipzig 1842). Életét Kovács János irta 
meg (Kolozsvár 1893). 

2. jP., Henry Wílliam, angol tábornok és ál- 
lamférfiú, 1. Anglesey. 

3. P., Violet, írói nevén yernon Lee, angol 
írónő, szül. 1856. Cháteau St.- Léonardban (Fran- 
ciaország). Művészettörténeti és művelődéstörté- 
neti tanulmányaival, hangulatos útirajzaival, 
tárcáival ós regényeivel korán lett népszerűvé. 
Ezek közül kiemelendők: Studiesof the Eighteenth 
Century in Italy (1880) ; Euphorion : studies of 
the antique and the médiáéval in the Renaissance 
(1884) ; Renaissance Paneles and Studies (1895) ; 
The Spirit of Romé (1905). 

Paget- féle csontbetegség, a csontok ritkán 
előforduló általános túltengése, leginkább meg- 
vastagodása és tömörülése, otromba csontkinövé- 
sekkel kapcsolatban. Ismeretlen okból származik. 

Pag^ína (lat.), oldal, valamely könyvnek a 
számozott oldala, lapja. L. Lapszám és Lapszá- 
mozó gép. 

Pag;lÍaCCÍO (olasz, ojtsd: pallyáccso), l.BajazzQ. 

Pagliano (ejtsd: paiiyáno), Éleuterio, olasz festő, 
szül. Casale Monferratóban 1826 máj. 2., megh. 
Milanóban 1903 jan. 6. Csata- és történeti génre - 
képeket festett. 

Pago (Pag), dalmát sziget a Quarneróban ; a 
horvát parttól a Canale de laMontagna választja 
el. Bocénmészköből álló hegyek takarják. Terü- 
lete 288 km2 ; lakóinak száma (i9io) 7463. Főhelye 
P., mély öbölben, mintegy 2000 lak. Most a Szerb- 
Horvát Szlovén királysághoz tartozik. 

Pagocsa, község, 1. Mezőpagocsa. 

Pagoda (az ó-ind bliagavati [szent ház] szóból), 
a hinduk és más ázsiai népek templomainak el- 
nevezése. A P.-k szabadon állnak, gyakran egész 



Pagoda 



— 86 



Paikert 



épületcsoportot alkotnak, s gazdag szobrászati 
díszítésökkel, kupoláikkal, tornyaikkal, oszlop- 
csarnokaikkal festői hatást keltenek. 

Pagoda. 1. Súlymérték Madrasban = 3'544 g., 
nemesfémek mérésénél Kelet-Indiában = 3406 g. 
— 2. Pénzegység Madrasban. Mint aranyérem 
3*4058 g. súlyú, 884 K értékben, a francia 
keletindiai birtokokon silányabb finomságban 
7 89 K értékben. Mint ezüstérem is szerepel az 
előbbinek körülbelül fele értékében. 
Pagodit (ásv.), 1. Agcdmatolit és PirofiUit. 
Pagony, elavult neve az egy erdőtisztre vagy 
erdöőrre bizott területnek. L. Erdöheosztás. 
Pago-Pago, sziget, 1. Tutuila. 
Pagnma (áiiat), a Cibetmacska-félék családjába 
tartozó állatnem. Legismertebb faj az álcás pálma- 
sodró (Paguma larvata Temm.). Körülbelül jó- 
kora maoskanagyságú. Háta és testének oldalsó 
részei sárgás-szürkék, feje fekete, arca, torka és 
nyaka szürkés. A ritkább állatok közé tartozik. 
Dél- és Közép-Kinában, Tongking-ban, Formozá- 
ban és Hainanban honos. A kínaiak Yu-min-mao, 
azaz drágakőarcú macska néven ismerik. 
Pagnridae (áUat), 1. Bemeterákok. 
Pagnras (áUat), 1. Remeterák. 
Pagurus Bernhardns (állat), 1. Bernátrák 
és Remeterákok. 

Pagrus (lat.), falu, járás ; eredetileg kunyhók 
csoportja, valamely védett hely (arx) közelében ; 
több ily P. központja volt a fórum (1. o.), s ha ez 
várossá fejlődött, akkor a P. az egyes részeket 
jelölte, melyek régi vallási szertartásaikat (sacra 
paganalia) tovább is megtartották. — P. a ger- 
mánoknál, 1. Grófság. 

Pagyár (azelőtt : Pagyerócz, most Paderovce), 
kisk. Pozsony vm. nagyszombati j.-ban, (i9io) 343 
szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Pahan (Pahang, Pakang), a brit védelem 
alatt álló maláji szövetséges államok (1. o.) 
egyike a Malakka-félsziget K.-i partvidékén, 
36,200 km2 területtel, (i9i4) 142,055 lak., akik 
legnagyobbrészt mohammedánok. Az uralkodó 
(radzsa) székhelye Pekan, a P. folyó torkolata 
közelében. 

Páhi, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. kun- 
szentmiklósi j.-ban, (1920) 2480 magyar és német 
lak. 
Pahlanpur (Pahlumpur), 1. Palanpur. 
Pahlavi, 1. Pehlevi. 

Pahlen, Péter Ludtcig von der, gróf, orosz ál- 
lamférfiú, szül. 1745 ápr. 28., megh. Mitauban 
1826 febr. 25. Régi észtlandi családból származott. 
1769— 1774-ig a törökök eJlen harcolt, 1793. 
Livland, 1795. Kurland kormányzója lett. I. Pál 
cár 1799. grófi rangra emelte, 1801. pedig kül- 
ügyminiszterré és Szent-Pétervár katonai kor- 
mányzójává nevezte ki. Mégis ő állott annak a 
katonai összeesküvésnek élére, melynek Pál cár 
1801 márc. 23-ának éjjelén áldozatul esett. I. Sán- 
dor alatt 1804. visszavonult mitaui birtokára. 

Páholy (franc, loge, ejtsd : lózs), színházakban, 
mulatókban a fényűzőbb közönség részére elre- 
kesztett, díszesebb nézőhely, rendszerint 3—4 
ülőhellyel és hátsó előtérrel, mely ruhatár gya- 
nánt szolgál. Rendesen a P.-ok egymás fölött 
2—3 sorban körülövezik a nézőtér földszintjét. 



Előkelőbb ezinházakban az udvar részére külön 
lépcsővel ellátott s fényűzően berendezett P.-t 
készítenek. — L. még Szabadkőművesség, Szak- 
szervezetek. 
Pahuin, afrikai négertörzs, 1. Fán. 
Paian (latinosan Paean), az ősi görög vallás- 
ban orvos-isten volt (ebben a minőségben Paieon- 
nak is hívták). Utóbb azonban P. önálló isten-léte 
feledésbe merült s ekkor bármely isten neve mellé 
odatették a P. nevet, ha az illető istent mint ol- 
talmazó, bajból megszabadító hatalmat akai'ták 
jelölni. L. még Paion. 

Pai-choj, dombsor Archangelszk volt orosz kor- 
mányzóságban, az Uralnak, amelytől 54 km. szé- 
les tundrás síkság választja el, folytatása ÉNy. 
felé a Jugor-szorosig s innen átcsap Novaja- 
Zemlya szigetre is. Hossza kb. 200 km., 400 m.-ig 
emelkedik. 
Paidológia, 1. Gyermektanulmány. 
Paidopliilia erotica (gör.-lat.), gyerme- 
kek iránti rendellenes nemi érzés, a régi görö- 
gök életében erősen szerepelt (fiúszerelem vagy 
görög szerelem). L. Homoszexualitás, Pede- 
rasztia. 

Paignton (ejtsd: péut'n), fürdő Devonshire angol 
countyban, (1911) 11,241 lak. 
Paigu, 1. Pegu. 
Pai-ho, kinai folyó, 1. Pei-ho. 
Pai-Jaga, orosz folyó, 1. Indiga. 
Páijánne, egyike a legnagyobb finnországi 
tavaknak 77*7 m. magasban a t. sz. f., hossza 
130, szélessége 30 km., területe 1576 km*, (eb- 
ből 253 km^ a szigetek területe). A tóba több 
viziút fut össze ; lefolyása, a Kymmene-elf, a 
Finn-öbölbe ömlik. 

Paikert, 1. Alajos {sepr ősi), cs. éskir. vezér- 
törzsorvos, szül. Jelenyben, Hohenmauth mellett, 
1831 okt. 14., megh. Budapesten 1914 nov. 1. 
Katonaorvosi tanulmányait a bécsi Josephinum- 
ban és a paviai egyetemen végezte. Mint katona- 
orvos több hadjáratban kitűnt. Kiváló érdemeket 
szerzett a katonaorvosi kar tudományos és gya- 
korlati kiképzése körül, a járványos betegségek 
(kolera, tífusz, trachoma) elleni küzdelemben, 
Budapest fővárosnak egészséges és bő vízzel való 
ellátása stb. körül. 1887 ben a 4. hadtest egész- 
ségügyi főnöke, 1894. vezértörzsorvos lett. Erde- 
meiért a magyar nemességeta (.^se^rösi^^ előnév- 
vel kapta. Több orvosi értekezése jelent meg. 

2. P., Alajos (seprőst), közgazdasági író, P. 1. 
fia, szül. Nagyszombatban 1866 máj. 31. Gazda- 
sági tanulmányait a magyaróvári akadémián, 
jogi tanulmányait Budapesten végezte. Az antro- 
pológiai tanszék mellett tanársegéd volt. 1891-ben 
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titká- 
rává választotta. Megindította és szerkesztette a 
Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlét 1895— 
1899-ig előkészítette a budapesti nemzetközi 
gazdakongresszust, melynek titkárja és főmunka- 
társa lett. Közben Dávid Lubinnal nagy része 
volt a római nemzetközi mezőgazdasági intézet 
megalapításában. 1896— 97-ben mint min. meg- 
bízott szervezte és vezette a Mezőgazdasági Mú- 
zeum első berendezését. 1800— 1903-ig a föld- 
mívelésügyi miniszter amerikai szaktudósltója 
volt Washingtonban. 1908-ban a Magyar Köz- 



Pallleron 



— 87 — Palsíello 



gazd. Tái^aság főtitkárává választotta. 1910-ben 
Mészáros Gyulával megalapította a Turáni Tár- 
saságot, melynek ügyvezető alelnöke lett. Meg- 
indította és szerkesztette (1913) a társaság folyó- 
iratát, a Turáni. 1916-ban beosztották a földml- 
velésügyi minisztériumba, 1918. c. osztály tanácsos, 
1921.c.niiai8zteri tanácsos lett. 1917-ben ós 1920. 
gr. Apponyi Albert elnöklete alatt megalakította 
a Magyar Külügyi Társaságot, mely alelnökévé 
választotta. Tevékeny részt vett a Magyar- Angol 
Társaság, a Magyar Amerikai Társaság, a Ma- 
gyar Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Külügyi 
Szemle, a diplomáciai szeminárium, a Magyar- 
Amerikai Jogvédő Iroda, stb. megalapításában és 
továbbfejlesztésében. Számos cikket és értekezést 
írt a napilapokba és szakfolyóiratokba. Önálló 
munkái: Amerika és Magyarország (1904); 
Ázsia jövője (1913) ; A Tuiáyii Társaság eddigi 
és jövő működése (1914) ; A mezőgazdaság nem- 
zetközi szervezete (1922). 

Pallleron (eitsd: pajroS), Edouard, francia szín- 
műíró, szül. Parisban 1834szept. 17., megh. u. o. 
1899 ápr. 20. Első irodalmi kísérletei egy kötet 
szatíra: Les parasites c. ós egy egyfelvonásos 
verses vígjáték: Le parasite, mindkettő 1860. 
Csakhamar egyike lett kora legkedveltebb vígja- 
tékiróinak ; a könnyebb fajsúlyú komikum elmé- 
sen szatirikus képviselője. Főbb darabjai, melyek 
a budapesti Nemzeti Színházban is színre kertil- 
tek: Faux ménages (1869); L'ótincelle (1879, 
A szikra); Le monde oú l'on s'ennuie (A hol 
unatkoznak, 1881); La souris (Az egér 1887); 
Cabotins! (1893) stb. Magyarul megjelent : A ko- 
sár (monológ, f ord. Btidnyánszky Gyula) ; Az egér 
vígjáték, ford. Fái J. Béla, Budapest 18H8, újab- 
ban 1903). V. ö. J. d'Almeida, L'oeuvre littéraire 
de P. (Paris 1888). 

Paimpol (ejtsd: pempoi), kikötőváro3 Cótes-du- 
Nord francia départementban, a La Manche mel- 
lett, (1911) 2873 lak., tengeri fürdővel. 

Paina limpa (uöv.), több Bombax-faj termés- 
falának belső oldalából kinövő szőrözet, melyet 
kitömósre használnak. 

Paine (ejtsd: pén), TkoniüS angol íi*ó, szül. Thet- 
fordban 1737 jan. 29., megh. New Yorkban 1809 
jun. 8. Volt kézműves, tanító, vámhivatalnok, 
dohánygyári igazgató,míg 1774Philadelphiába ke- 
rtilt. Északamerika érdekében adta ki a híres 
Common Sense című röpiratot (1776) s egyéb ha- 
sonló irányú művein kívül The American Crisis 
(1777—83) című lapját. 1776. az Egyesült- ÁUa- 
mok kongresszusán a külügyi hivatal titkára lett, 
1781. politikai küldetésben Franciaországba, 
1786. Londonba ment, ahol Rights of man című 
híres könyvét adta ki, melyben a francia forra- 
dalom eszméit védte Bürke ellenében. Angliában 
pörbe fogták, mire Parisba ment s 1792-ben Pas- 
de-Calais département a nemzeti konventbe vá- 
lasztotta. Mint girondista, XVí. Lajos kivégzése 
ellen szavazott, mire Robespierre 14 hónapig 
tartó fogságra vetette ; ezalatt írta The a^e of 
reason (1793) című könyvét. Fogságából kiszaba- 
dulva, Amerikába tért vissza. Műveit kiadta Men- 
dum (Boston 1850) és Conway (New York (1894 
—1896.) Németül megjelentek 1876. Életét meg- 
írták : Conway (1892.), E. Sedgurck (1900) stb. 



Painexpeller (ang.) a. m. fájdalomelűző. 
Az ú. n. titkos szerek közé tartozik. Alkotóré- 
szei 35 r. paprikatinktura, 20 r. borszesz és 20 r. 
szalmiákszesz. 

Painlevé (ejtsd : peSiövé), Paul, francia mate- 
matikus és politikus, szül. Parisban 1863 dec. 5. 
Előbb Lilieben, 1892. Parisban lett a matema- 
tika tanára. 1890 ben elnyerte a francia Tud. 
Akadémia matematikai nagydíját s az Akadé- 
mia 1900. tagjává választotta. 1915 okt. köz- 
oktatásügyi és a honvédelmet illető találmányok 
minisztere, 1917 aug. tengerészeti miniszter lett, 
1 i-t 17 szept. — nov. pedig mmiszterelnök volt. Több 
tudományos értekezés mellett önálló munkája : 
Le^ons sur le frottement (1895). 

Paion ígör., la,t. paeon), krétai eredetű ősi tánc- 
ritmus, átment a paian-okha. is, azaz az Apollót 
dicsőítő énekekbe, innen a név. A P.-ütem zenei 
értéke Vs ; négy szótag fejezte ki, egy hosszú ós 
három rövid ; aszerint, hogy a hosszú tag melyik 
helyen volt, nevezték első, második, harmadik, 
negyedik P.-nak (— - - -stb.) A P.-nak változatai 
a creticus, bacchius, antibacchius is, mert mind 
a másfeles {%) títemfajhoz tartoznak. 

Paionios, mendei születésű görög szobrász a 
Kr. e. V. sz. második felében. Egyetlen ránk ma- 
radt hiteles műve az Olympiában előkerült Nike 
márványszobra, melyet a messeneiek ajánlottak 
fel fogadalmi ajándékul (421-ben ?) Ez a Nike 
a repülés problémájának egyik legpompásabb 
szobrászi megoldása ; a ruha ábrázolásában ós a 
márványtechnika csodálatos merészségében köz- 
vetlen összefüggésben áll a jón művészi iránnyal. 
Pausanias P.-nak tulajdonítja az olympiai Zeus- 
templom keleti oromcsoportját is, de az útleíró- 
nak ez az adata nem tarthat számot hitelességre. 

Paipa, város Colombia köztársaság Boyacá 
departementojában, kb. 12,000 lak., közelében 
kénes források vannak. ISÍellette Pantano de Vár- 
gas, ahol Bolivár 1819 júl. 25. a spanyolokat le- 
győzte. 

Pair (franc, ejtsd: per), a régi Franciaország- 
ban a főnemesség hivatalos neve. A P. elnevezés 
a latin par (egyenlő, hasonló) szóból származott 
8 az angolban a peer elnevezés felel meg neki. 
A középkori felfogás szerint ugyanis egymással 
egyenlő rangúak (pares) ítélkeztek egymás felett, 
így a főurak (seniorok) felett csak főurak bírás- 
kodtak a király elnöklete alatt, kit elsőnek te- 
kintettek az egyenlők közt (Primus inter pares). 
Kezdetben 12 P.-je volt Franciaországnak (7 
világi, 5 egyházi), a forradalom kitörése előtt 
38 volt a számuk. Az 1789-iki alkotmány a ne- 
mességgel együtt a P.-i méltóságot is megszün- 
tette. 1814-ben a Bourbonok visszatérése alkal- 
mából az új alkotmány (Charte) szerint a P.-ek 
kamarája (Chambre des Pairs) alkotta a felső- 
házat. Tagjait a király nevezte ki. 1848-ban vég- 
leg megszűnt a P.-i méltóság. 

Pairika, 1. Pet^. 

Pairschub, tömeges kinevezése új tagoknak 
valamely ország felsőházába (főrendiházába) ab- 
ból a célból, hogy velők magának a kormány ott 
többséget biztosítson. 

Paisiello (Paesiello), Giovanni, olasz zene- 
szerző, szül. Tarentóban 1741 máj, 9., megh. Ná- 



Palsley — { 

polyban 1816 jún. 5. 1776-84-ig II. Katalin meg- 
hívására a szent-pétervóri olasz opera karnagya 
volt. 1784:- ben nápolyi udvari karmesterré ne- 
vezték ki. 1802-ben Napóleon házizenekarának 
szervezésével bízta meg. 1803-ban P. visszatért 
Nápolyba és elfoglalta régi állását. Sok egyházi 
(30 misét), zenekari és kamarazeneművet ü't és 
100 operát. A legnevezetesebbek: Le barbiere 
dl Seviglia (1782) ; La flnta chiarlatana (1780); 
La molmara (1788) ; Nina (1789) ; I Zingari in 
ílera (1789). Életrajzát megírták: Dominichi 
(1818), Schizzi (1833). 

Paisley (ejtsd: pésaii), város Renfrew skót coun- 
tyban, (lüii) 84',477 lak., nagy textilgyárakkal. 

Páivárinta, Pietari, íinn író, szül. Ylivieská- 
ban 1827 szept. 18., megh. 1913 aug. 7. Fiatal 
korában nagy nyomorúságban élt, később szülő- 
városában egyházfl lett. 1882— 91-ig a finn nem- 
zetgyűlés tagja volt. A népéletet ábrázoló, naiv 
üdeségfl, tősgyökeres nyelven megírt elbeszélései- 
vel nagy népszerűségre tett szert. Munkáit svédre, 
oroszra, németre is lefordították. Magyanil meg- 
jelent : Finn elbeszélések (ford. Madzsar Gusztáv, 
Budapest 1892),Pentti és Inka (ford. Bán Aladár). 

Paix des dames (franc, ojtsd .- pi dé dám) a. m. 
hölgybóke (1. o.). 

Paixhans (ejtsd: pekszaSsz), Henri Jose^h, fran- 
cia hadimérnök, szül. Metzben 1783 jan. 22., 
megh. 1854; aug. 20. Ö találta fel a F.-féle ágyút 
(1. Bombaágyú). Művei : Considérations sur 
l'artillerie des places (Paris 1815) ; Nouvelle force 
maritime (1821) ; Force et faiblesse de la Francé 
(1830) ; Constitution militaire de Francé (ISÍQ). 

Paizs, 1. Pajzs. 

Pájer Antal, egyházi költő, sztíl. Makiáron 
(Heves vm.) 1814 máj. 20., megh. Budapesten 
1881 jún. é. Pappá szentelték 1842. Több helyütt 
lelkószkedett, utoljára Jászapátin volt apátplébá- 
nos. Vallásos lelkének legszebb termékei a Szent 
Lant és Orgonavirágokban vannak letéve, ön- 
állóan megjelentek : Költemények (1847) ; Villá- 
mok (1854) ; Szent Lant (1857) ; Orgonavirágok 
(1858). 

Pájesz, a lengyel zsidóknak két oldalt a ha- 
lántékról lelógó, hosszú göndör fürtéi. 

Pajor, tágabb értelemben a bogarak (Cole- 
optera) ama lárvái, melyeknek elül 3 pár ízeit 
lábon kívül a test hátsó végén még egy pár 
csonka nem ízeit lábuk is van ; szűkebb értelemben 
pedig a lemezes csápú bogarak (Lamellicornia), 
különösen a cserebogarak lárváit nevezik így. 

Pajor István (tötlipcsei), író, álnevei: Kál- 
dor, Gsalomjai, szül. Ipolynyéken (Hont vm.) 
1821 máj. 20., megh. Balassagyarmaton 1899 
márc. 29. Korponán, Selmeczen, Pozsonyban ta- 
nult, majd Losonczon ügyvédi oklevelet szerezve. 
Hont vm.-ben ügyvédkedett. A szabadságharc 
idején megyei aljegyző volt, de mint nemzetőr 
katonai szolgálatot is teljesített. Az önkényura- 
lom idején csalomjai birtokán gazdálkodott, 1867. 
újra megyei szolgálatba lépett s 1889. mint árva- 
széki elnök végezte pályafutását. Már ifjúkora óta 
dolgozott az irodalom ós tudomány terén. Költe- 
ményeken kívül, melyek összegyűjtve 1859. je- 
lentek meg, már a negyvenes évektől kezdve 
sűrűn irogatott a szépirodalmi lapokba cikkeket. 



3 — Pajzs 

fordítgatott Horatius leveleiből (Epistolák, 1876 ; 
Levél a Fisokhoz, 1881), Goethe és Schiller epi- 
grammáiból (1883), átültette Comeille Ginná-j&t 
(1886), foglalkozott jogtudománnyal is s különös 
kedvvel folytatott nyelvészeti tanulmányokat. 

Pajorpusztító gomba, így nevezték el nálunk 
a Botrytis tenella Sacc. nevű penészgombát, 
melyről 1890. Le Moult Franciaországban fel- 
fedezte, hogy a cserebogár pajorjai között járvá- 
nyos betegséget okoz. Azután több tudós foglal- 
kozott azzal a gondolattal, hogy a Botrytis tenel- 
lát mesterségesen szaporítsa s a mesterséges 
tenyészettel a pajorokat irtsa. A mesterséges 
tenyésztés sikerült; de alkalmazása a gyakor- 
latban nem vált be. Annakidején (1891) Horváth 
Géza dr. hozott Franciaországból Magyarországba 
is e Botrytis-hól s azt az állami Rovartani Állo- 
más nagyban szaporította s a magyar gazdáknak 
ingyen adott belőle, de nálunk sem vált be. E 
gombafaj különben nálunk is előfordul a szabad- 
ban. 

Pajou (ejtsd: pázsu), Augustm, francia szobrász, 
szül. Parisban 1730 szept. 19., megh. u. o. 1809 
máj. 8. Lemoyne J. B. tanítványa. 1748-ban el- 
nyervén a római nagy díjat, 12 évet töltött Olasz- 
országban. Visszatérvén, 1760. Pluto és Cerberus 
márvány csoport ja (Paris, Louvre) révén a művé- 
szeti akadémia tagja lett. XV. és XVI. Lajos 
uralkodása alatt sok előkelő megbízásban volt 
része és kivált a versaillesi operaház íinom szobrá- 
szati dísze a francia szobrászat legbájosabb al- 
kotásai közé tartozik. A párisi Louvreban van 
híres Psyche-szobra és Bossuet szobra, Buffon és 
Dubarry asszony mellszobra; Bossuetnak egy 
másik szobra az Institut de Francé üléstermében. 

Pajsbergit (ásv.), 1. Rodornt. 

Pajta, gazdasági épület, más néven csűr (1. o.). 

Pajtán v. pajtanim, azok a középkori héber 
költők, akik a zsidó vallás törvényeit ós szent el- 
beszéléseit költői formákban dolgozták föl a zsi- 
nagóga Uturgikus céljaira. Az egyes költemények 
neve pijjut. Nagy részüket fölvették a zsidó 
ünnepi imádságos könyvbe, a machzorba (1. o.) 

Pajtás Ödön, festő, 1. Szmrecsányi. 

Pajzs Y. paizs, 1. P. (ciipeus), a régiek vágás 
és döfés ellen védő fegyvere, melynek alakja és 
nagysága sokszor változott. A görögöknél a P. 
eleinte kerek (pelta), a Homeros utáni időben to- 
jásdad és olyan nagy volt, hogy az embert egé- 
szen födte. Később ismét a kerek alakút, majd 
olyan kisebb P.-ot használtak, amelyhez bőr- 
kötény volt erősítve. A P. 5—7 egymásra ra- 
gasztott marhabőrből készült s ezt vékony érc- 
lemez borította. Közepén egy nagyfejű díszes 
szög volt — a köldök, itt voltak a jelvények is 
alkalmazva. Az athénieké bagoly, a tébeieké 
szünx, a spártaiaké A betű, ezért nevezték az 
utóbbiak a P.-ot röviden lambdának. A rómaiak 
P.-a eleinte négyszögű volt, ezt a kerek érc- 
pajzs (áspis), aztán a szamnita vagy mások 
szerint gallus fél- vagy háromnegyed henger- 
alakú, scutumnak nevezett P. váltotta föl. Ezt 
fából készítették, vászonnal ós bőrrel vonták be, 
szólei pedig meg voltak vasalva. Később a to- 
jásdad alakú P.-okat nevezték clipeusnak. Az 
umbot (köldök), díszítés vette körül ; leggyako - 



Pajzs 



- 89 



Pajzsnr, irigy 




1. ábra. 



ribb díszítés: a szárnyas és koszorús villám- 
sugarak, a sas, a félhold stb. A P. belsejében az 
illető harcos neve és csapatjának jelzése olvas- 
ható. Az ó-perzsáké vesszőfonadékból készült 
nagy P. volt, amelynek alsó érchegyét a földbe 
szúrták. 

A XI. és XII. sz.-ban az 
európai P.-ok leginkább man 
dula-alakuak és homorúak, 
hogy a harcos minden oldal- 
ról be legyen takarva. Kerek 
P.-uk csak a könnyű fegy- 
verzetű gyalogosoknak volt. 
A Xni. sz.-ban Franciaor- 
szágban a petit écunek neve- 
zett kis háromszögletű, ci- 
meralakokkal festett P.-ok 
terjedtek el a lovagok kö- 
zött. A XIIL sz. vége felé is- 
mét nagyobb P.-ok jöttek használatba, alsóhegyü- 
ket a gyalogság a földbe szúrta s teljesen födve, 
mintegy olasz fal mögül har- 
colt. A háromszögalaktól eltérő 
P.-okat tárcsának nevezték. 
Ezeknek a jobb szélük felső ré- 
szén bevágás volt alkalmazva, 
hogy az ellenségnek szegzett 
dzsidát V. kopját rá lehessen tá 
masztani. A XV. sz.-tól kezdve 
a lovagok csak torna alkalma- ^^"^-,^__,--^ 
val használtak P.-ot. Tárcsának ^ ^^^^.^ 

leginkább a nagy gyalogsági 
P.-okat nevezték, megkülönböztetésül a lovassá- 
gétól (targa, targia, targica, pelta, targe, tar- 
ghetta). A gyalogság P.-áuak 
egy másik nemét pavois, pavart, 
pavese, palvesenek is mondták. 
A pavois magassága 1 m., szé- 
lessége 40—50 cm. A magyar 
P. trapezalakú és homorú még 
a XV., XVI. sz.-ban is. Spa- 
nyol-, Francia-, Olaszországban, 
továbbá Angliában a XIIL és 
XVI. sz. között a móroktól át- 
vett adar^át is használták. 







3. ibra. 



amely erős merev bőrből készült, 
tojásdad-, szív- és kettősen tojásdad-alakú volt. 

2. P. a heraldikában a cí- 
mer egyik legfőbb kelléke, 
melyben a címeralak foglal 
helyet. Heraldikai P. a. m. 
címerrel a heraldika szabá- 
lyai szerint ékített P. For- 
mája a különböző századok 
szerint váltakozó. A közép- 
korban rendesen megfelel 
azon formi^junak, melyet a 
lovagok csatákban használ- 
tak. Két leginkább haszná- 
latos formáját az 1—2. áb- 
rák mutatják. A XVI. sz.-tól kezdve a 3. ábrán 
látható P.-alak jött divatba. Azonkívül használ- 
tatott az ú. n. tárcsa-P. (4. ábra), míg a XVI. sz.- 
ban, a renaissance korálDan a P. különféle esz- 
ményi formákat ölt, a legbizarrabb formákban 
váltakozik. A P. ritkán egyszerű, rendesen vona- 




i. ábra. 



lak által több részre van osztva. E vonalak lehet- 
nek egyenesek, hullámosak, törtek stb. Elhelyezé- 
sükre nézve lehetnek függőlegesek, vízszintesek, 
harántak vagy egymással kombináltak stb. AP.- 
nak különféle vonalak által történt felosztása 
folytán keletkeznek az ú. n. tulajdonképeni címer- 
alakok, melyek az osztás minősége szerint külön- 
félék lehetnek, s számuk csaknem korlátlannak 
mondható. 

3. P. az építészetben : a heraldikai P.-ot kőből 
kifaragva, vagy fémből kiöntve mint díszítő ele- 
met alkalmazzák. A lakatosmunkában az ajtó- és 
ablakvasaláshoz tartozó hosszúkás fémlemezt 
jelenti, mely a kilincset és kulcslyukat össze- 
foglalja. A tömör öntvény jobb, mint a bádogból 
préselt. 

4. P, az állattanban az állatok külsején elő- 
forduló P.-alakú képződmények összefoglaló 
neve. Ilyen P.-ok fordulnak elő pl. a teknősökön, 
a pajzsos rákokon és a P.-tetveken. A rovaroknál 
fejpajzsnak (clypeus) nevezik a fej felső részének 
a szájszervek felett fekvő, kinyúló részét, tor- 
pajzsnak (scutellum) pedig a középtor háti oldalán 
a szárnyak töve között fekvő, leggyakrabban 
háromszögletű lemezkét. 

5. P. növénytani értelemben : 1. apophysis a 
fenyők tobozpikkelyeinek a csúcsán különböző- 
képen kialakuló vastagodás, amely a génuszokra, 
sokszor a fajokra is jellemző (1. Fenyő) ; 2. scu- 
tellum (P. V. pajzsocska) a pázsitfűfélék embrió- 
jának egy részlete, amely belső oldalával a mag- 
fehérjéhez tapad és a tápláló anyagokat ebből 
felveszi (1. Csírázás). 

Pajzs, kisk. Arad vm. borossebesi j.-ban, (i9io) 
1204 román lak. (Tr. R.) 

Pajzs Elemér, író, szül. 1894 ápr. 28. Tolnán 
(Tolna vm.). Tanulmányai végeztével több buda- 
pesti napilap külföldi tudósítója lett. Számos kis 
darabot írt a kabarék számára és sokat fordított. 
Munkái: Flórián viaskodása (Novellák, Bpest 
1913) ; Cirkusz (két kis regény, u. o. 1915) ; Az 
agglegény Pínterics (Regény, Békéscsaba 1917). 

Pajzsálakú (növ.), régebben pajzsdad, pajzs- 
fonna az a levél (fohum peltatum), amelynek 
lemeze nem a szélén csatlakozik a nyélhez, ha- 
nem a nyél a lemez fonákján illeszkedilc a lemez 
közepéhez, mint a sarkantyuka (Tropaeolum) le- 
velén (1. a Levél cikk képmellékletén a 6. ábrát). 

Pajzscsiga v. csészecsiga (áiiat), ]. Patella és 
Ancylus. 

Pajzsfő, 1. Heroldalakok. 

Pajzsika (növ.), a. m. páfrány. 

Pajzskopoltyúsok (áuat), 1. Aspidobranchiata. 

Pajzsláb, 1. Heroldálakok. 

Pajzsmező, a heraldikában a pajzs területe, 
mely a címeralakok felvételére szolgál. 

Pajzsmirigy (glandula thyreoidea), az ember- 
ben, s csaknem minden gerinces állatban meg- 
levő belső elválasztása mirigy. A pajzsporcogón 
(gége) fekszik, felnőtt emberben 30 g. súlyú. Két 
szai'valakú oldal- s egy középső szűkült része 
van. Apró mirigytűszőkből áll, melyek belsejében 
enyvszerű anyag (colloid) van, melyet a P. ren- 
des váladékának tekintenek. Kivezető csöve nincs : 
váladéka a nyirokutakon át jut a vérbe. Élettani 
működése nem egészen ismeretes, de bizonyos, 



Pajzsos cankó 



— 90 - 



Pákh 



hogy működése nélkülözhetetlen. Teljes kiíi^tása 
után, vagy ha nem fejlődött ki, vagy ha hetegség 
folytán elégtelenül működik (hypothyreosis), el- 
butulással, a tagok különös megduzz adásával, 
fejlődésbeli visszamaradással járó, előbb-utóbb 
halálra vezető betegségek fejlödnek ki (myxoe- 
dema, kachexia strnmipnva, kretinizmus). B 
betegségek legtöbb tünete jelentékenyen javul, 
ha a beteg szervezetébe P.-et juttatunk (1. Organo- 
therapia). AF. hibás és talán túl bőséges működé- 
sének következménye a Basedoio-hetegRég (1. o.). 
A P. megnagyobbodása a golyva (1. o.). A P. számos 
formában szolgál orvosságnak, a hiányzó P. -mű- 
ködés pótlására, ós mint soványító szer. Utóbbi 
alkalmazása nagy óvatosságot kivan. A P. ható- 
anyagának Kendall vizsgálatai óta (1919) egy 
jódozott oxy-^-indolpropionsavat tartanak, me- 
lyet thytoxin névvel jelöltek. Mesterséges előál- 
lítása is sikerült. 

Pajzsos cankó (áiiat), 1. Cankó. 

Pajzsoshal- félék (Gohiesociformes, áiiat), a 
tüskésszámyú esontoshalak (Teleostei, Acan- 
thopterygü) egyik csoportja. Hasoldalukon szívó- 
korongjuk van, melynek hossza a test hosszúsá- 
gának kb. egyharmada. 21 faj ismeretes a mér- 
sékelt égöv tengereiből ; csak két faj ói a forró 
égöv tengereiben. Ide tartoznak a pajzsoshasú 
halak (Lepadogaster), melyek közül legismer- 
tebb a tapadó hal (Lepadogaster^ himacnlatus 
Penn.) ; 1. Tapadó hal. 

Pajzsoshasú hal (Lepadogaster, áiiat), a Cson- 
toshalak rendjébe, a Pajzsoshal-fólék (Oohieso- 
cidae) családjába tartozó halnem. Legismertebb 
faja a tapadóhal (L. bimactdatus Pean.), 1. Ta- 
padóhal. 

Pajzsoshasú halak (áiiat), 1. Pajzsoshal-félék 
és Tapadóhal. 

Pajzsporc, 1. Gége. 

Pajzssajt (növ.), 1. Lavatera. 

Pajzsszeg, kisk. Zala vm. novai j.-ban, (1920) 
526 magyar lak. 

Pajzstartók (herald.), 1. Díszek. 

Pajzstetvek (Coccidae, áiiat), a Fólfedeles- 
Bzámyú rovarok (Hemiptera) egyik BoMajŰGBa.- 
ládja. Szipóka nélküli, nem táplálkozó szárnyas 
hímjeik sokkal kisebbek a szárnyatlan nősté- 
nyeknél. Mindkét nemű egyedeik fejlődése moz- 
gékony s bőven táplálkozó lárvákból indul ki. A 
hím lárvák megtelepedésük után kis tokot v. 
pajzsot választanak ki s a benne eltöltött nyu- 
galmi idő (bábállapot) elteltével mint érett hímek 
bújnak ki. Ezek tehát teljes átalakulással fej- 
lődnek. A nőstény lárvák megtelepedésük után 
is szívják a növény nedveit s lapos v. félgömb- 
alakra kiválasztott pajzsuk alatt hanyatló 
átalakulással fejlödnek lábatlan, ivarórett nős- 
tényekké. Megtermékenyítésük után, v. egye- 
seknél anélkül, ott tojjak le petéiket s a kikelő 
lái^^ák csak első vedlésük után bújnak ki a védő 
anyapajzs alól. Nagy szaporaságuk következté- 
ben a növények nedveinek elszívásával sokszor 
ártalmasakká válnak, de hasznos fajok is akad- 
nak köztük. Fás növényrészeken gyümölcsfa- 
karbolineumos permetezéssel, zöld részeken azon- 
ban csak ledörzsöléssel s dohány vizes lemosással 
irthatok. Pontosabb hazai fajai az almán és kör- 



tén élő kagylós almapajzsteiü (Mytilaspis pomo- 
rum Bé), a sáraa körtepajzstetü (Asptdiotm 
ostreaeformis Curt), a piros körtepajzstetü 
(Diaspis pyricola Del G.), az őszibarackon élő 
Lecanium persicae Geoff., a cseresznyén ós 
szilván élő Lecanium prunastri Fousc, a szőlőn 
élősködő Lecanium mni Bé és Pulvinaria vitis 
L., továbbá az akác (Lecanium robiniarum), a 
leander (Aspidiotus nerii Bé) és a rózsa pajzs- 
tetve (Asp. rosae Bé). A külföldiek közül külö- 
nösen hírhedtté vált a San Jósé pajzstetü vagy 
más néven a kaliforniai pajzstetü (Aspidiotus 
perniciosus Court.), mely Kínából került Ameri- 
kába s ott az almatermesztés veszedelmes ellen- 
ségóvó vált. A hasznosak közül régóta ismeretes 
a festéket szolgáltató bibortetü (1. 0.), a manna- 
tetű (Goccus manniparus L.), mely a tamariszk 
megszúrásával a beduinok kedvelt mannájává 
száradó cukordús nedv kiszivárgását okozza. A 
lakktetü (Tachardia lacca Kerr.) Kelet-India 
különféle növényein él és a sellakot szolgáltatja. 
A kertnes-tetü-hől (Lecanium ilicis L.) készítik 
a görögök ós törökök fezének festésére haszná- 
latos vörös festéket. 

Pajzszuzmó (növ.), 1. Parmelia és Peltigera. 

Páka (Coelogenys, áiiat), a Rágcsálók rendjébe, 
a Csülkösuj jú rágcsálók (Dasyproctidae) család- 
jába tartozó emlős állatnem. Közép-Amerikában 
és Braziliában 3 faj ismeretes, melyek közül leg- 
közönségesebb a pettyes P. (Goelogeriys paca L.). 
Termete a malacéra emlékeztet. Feje vaskos, 
szeme nagy, járomíve feltűnően kiduzzadó, orra 
tompa, felső ajka hasított, füle kicsiny, nyaka 
rövid, törzse vastag, végtagjai erősek, farka 
csonka. Gereznája felül sárgásbarna, alul sárgás- 
fehér, vállától hátrafelé öt sárgásfehér foltsor 
húzódik. Hossza 60—70 cm., magassága 30—36 
cm. Erdők szélén, mocsaras vidékeken, 1 — 2 m. 
hosszú üregekben ól. Éjjeü állat. Az ültetvények- 
ben néha nagy károkat okoz, falevelekkel és gyü- 
mölcsökkel táplálkozik. ízletes húsát eszik. P.-nak 
nevezik a láma egyik féleségét is, 1. Láma. 

Páka, adók. Pozsega vm. pozsegai j.-ban, (leio) 
416 szerb és horvát lak. (Tr. SzHSz.) 

Páka (iiöv.), a. m. palka (1. o.) 

Páka, 1. Forrasztás. 

Páka, 1. kisk. Zala vm. novai j.-ban, (1920) 
1023 magyar lak. — 2. P, Kiskunfélegyházá- 
hoz tartozó puszta Pest-Püis-Solt-Kiskun vm.- 
beu, (1910) 1537 magyar lak. 

Pakalesd, község, 1. Gzigányosd. 

Pakang, maláj áUam, 1. Pattan. 

Pákász, rétségi kis halász, ki az egész évet a 
lápok közt halászattal és vadászattal töltötte. Az 
ármentesítések folytán a lápokkal együtt a P. 
is pusztulóban van. 

Páké, kisk. Háromszék vm. orbai j.-ban, (i9io) 
587 magyar lak. (Tr. R.) 

Pakfon V. pakfong, 1. Alpakka. 

VéAJcí,!. Albert, humorista, a Vasárnapi Újság 
alapítója ós szerkesztője, P. 2. fia, szül. Rozs- 
nyón (Gömör) 1823 márc. ll.,megh. Pesten 1867 
febr. 10. Iskoláit Rozsnyón, Miskolczon, Iglón, Lő- 
csén, Sopronban és Debreczenben végezte, hol 
mint joghallgató, Petőfivel kötött barátságot. 
18M őszén Pestre ment jurátusnak, de a soproni 



Pak-hol 



91 



Pákozd 



amagyar társaságn-ból hozott irodalmi hajlamait 
egypár humoros rajzának kedvező fogadása any- 
nyira fokozta, hogy életét egészen az irodalom- 
nak szentelte. Mint a Pesti Hírlap munkatársa, 
eleinte névtelenül, (az Életképekbe Kaján Ábel 
név alatt,) humoros tárcaszerü dolgozatokat Irt, 
melyek élénk szellemükkel, mély emberszeretet- 
töl mérsékelt szatírájukkal, erős közvetlensé- 
gükkel csakhamar meghódították a közönséget. 
Mint az angol humoristák tanítványa, a min- 
dennapi élet felé fordult s a közönséges embe- 
rek jellemző, feltűnő vonásait formálta kitűnő 
életképekké. Legértékesebb alkotásai ú. n. hu- 
moros vázlatai (köztük Egy fiatal óriás, a kora- 
beli dagályos elbeszélések szatírája s a franciára 
is lefordított Egy nap egy instruktor életéből), 
melyek magasan az efemer újságcikkek fölé 
emelkedve, irodalmi értékűek. 1847-ben elbetege- 
sedve, írói ereje már gyöngült s innen kezdve pá- 
lyája második felében mint szerkesztő fejtett ki 
nagysikerű munkásságot. Vállalatai közül legne- 
vezetesebbek az Újabbkori Ismeretek Tára (1851 
—1855), melybe igen sok cikket írt s a máig vi- 
rágzó Vasárnapi Újság, melyet 1854'. azért ala- 
pított, hogy mint családi lap a régi, lassanként 
fogyó művelt olvasókat összeforrassza a nép ke- 
beléből kiváló új, műveltségre törekvő közön- 
séggel, valamint a Politikai Újdonságok, az 
utóbbi társlapja, a politikai ismeretek népszerű- 
sítésére. Ekkor már keveset írt, de annál gondo- 
sabban szerkesztett : a cikkek mind átmentek az 
ö javító, simító kezén. Két lapját valóban a leg- 
nemesebb értelemben vett népszerű közlönnyé 
emelte, kellemes, világos, könnyed, de éppen nem 
fölületes olvasmányokat nyújtva bennük s kö- 
zönsége ismereteit és Ízlését tartalomban és for- 
mában egyaránt fejlesztve. Érdemeiért az Aka- 
démia (1864) és a Kisfaludy-Társaság (1865) tag- 
jukká választották, az utóbbi 1870. ki is adta 
humoros elbeszéléseit és rajzait P.A. humoros élet- 
képei cím alatt. V. ö. Gyulai, Emlékbeszédek. 

2. P. Mihály, F. 1. atyja, ev. lelkész, szül. 
Dobsinán (Gömör) 1795 okt. 18., megh. u. o. 
1858 dec. 27. Tanulmányai végeztével egy ideig 
neukematteni (Felső-Ausztria), majd 1822. rozs- 
nyói, 1834. iglói lelkész, 1842. a XIÜ városi 
esperesség alesperese, 1847. főesperese, 1848. 
pedig a tiszai ev. egyházkerület szuperintendense 
lett. A szabadságharc végével bujdosnia kellett 
egy ideig. Hivatalától felfüggesztették s 1852 
febr. 2. elfogták, Kassára vitték és a forrada- 
lomban való részvétele miatt mint felségsértőt 
kötél általi halálra ítélték, mely ítéletet kegye- 
lem útján négy évi várfogságra változtatták 
át. 1854-ben büntetésének hátralevő részét elen- 
gedték, de eddigi egyházában lelkészi hivatalát 
tovább nem viselhette. 1855-ben Rimaszombat- 
ban, 1857. Dobsinán választották meg lelkész- 
nek. Munkái : Worte der Ermunterung (Rosenau 
1820) s számos egyházi és hazafias üimepi be- 
széd. V. ö. Rörk József, Az ev. Tisza-kerület 
püspökei (Kassa 1888). 

Pak-hoi (Pei-Hai), város Kuang-tung D. -kí- 
nai tartományban, a Tonking-öböl É.-i partján, 
(1911) 20,000 lak. Szerződéses idegenforgalmi ki- 
kötő. A bevitel fő cikkei : ópium, pamutfonalak 



és kelmék, gyapjuáruk, petróleum, tű és gyufa ; 
a kivitelé : ánis, olaj, bőr, indigó ós cukor. 

Pakilincs (ööv.), 1. Bifora. 

Pakington, John Sommerset, 1. Hampton. 

Pakk (pack) a. m. csomag ; mint mértékegy- 
séget, 1. Fack. 

Pakkolás (orv.), 1. Bepakkolás. 

Paklenica, adók. Pozsega vm. novskai j.-ban, 
(1910) 653 szerb lak. (Tr. SzHSz.) 

Paklifa, így hívják az ácsmunkában azokat a 
dirib-darab fákat, deszkákat, melyeket a szaruza- 
tok megtoldására vagy egyenes szerkezetet borító 
hajlított formák kibélelésére stb. használnak. 
Helytelenül használják a P.-t (magyarul : bábokat) 
a téglafalakba verendő szögek, kampók részére 
vésett lyukak kiékelésére, mert azok az összeszára- 
dás alkalmával meglazulnak. Célszerűbb a szögek 
begipszelése. Az ácstokok megtakarítása céljából 
a díszkeretek felerősítéséhez is használják. 

Páklya (növ.), 1. lypha. 

Pakod, kisk. Zala vm. zalaszentgróti j.-ban, 
(1920) 1319 magyar lak. 

Pako-láma v. páka, 1. Lám^. 

Pakorös, több párthus királynak a neve : 1. P., 
Orodes üa, Kr. e. 40. elfoglalta Kisázsiának az 
Euphratestől Joniáig eső részét. Később Antonius 
egyik vezére, Ventidius Bassus, megverte és a 
csatában P. el is esett, mire a római birodalom 
határai ismét Mezopotámiáig értek. — 2. P., ki 
Kr. u. 78—110. uralkodott, Decebalus királlyal 
szövetségben állott a rómaiak ellen. 

Pakots József, író és hírlapíró, szül. Alvin- 
czen (Alsó-Fehér vm.) 1877 márc. 22. Középisko- 
láit elvégezve Budapesten jogot hallgatott, s ez 
időben az egyetemi ifjúság egyik vezére, s orgá- 
numának, az Egyetemi Lapoknak szerkesztője 
volt. Egyidejűleg a Nemzet c. politikai napilap 
munkatársa lett, s a jogi pályát odahagyva, egé- 
szen az újságírásnak szentelte erejét. Újságcik- 
keken kívül már korán művelte a szépirodalmat 
is, eleinte verseket írt, majd elbeszéléseket, azután 
a regény- és drámairodalom felé fordult. A 
Petőfi-Társaság 1909. r. tagjának, 1911. titkárá- 
nak s a Petőfi-ház igazgatójának választotta 
meg. E tisztségeiről 1920. lemondott. Művei: 
Le^ényavatás (elbeszélések, 1900) ; Mindenféle 
a folyosóról (politikai karcolatok, 1905); Egy 
karrier története (regény, 1908); A fiamhoz 
(versek, 1909) ; Madame Napóleon (regény, 19 10) ; 
Az asszonyok rágalmazója (elbeszélésekj, 1912) ; 
Sok asszony, egy férfi (regény, 1913) ; Éjszaka 
(regény, 1914); jöo(7íío«A:ácoA: (elbeszélések, 1915); 
Hős diákok (ifjúsági színmű, 1916) ; A bolond, 
ember {regénj, 1917); Fejedelmi kaland {regény, 
1918). Színművei a Nemzeti Színházban kerültek 
színre; ezek: Tévelygő lelkek (dráma, 1905); A 
forradalmár (dráma, 1907); Egy karrier törté- 
nete (szatirikus vígjáték, 1914). Kossuth című 
hazafias alkalmi darabjával nyitották meg a 
Kossuth Lajos születésének százéves fordulója 
alkalmából rendezett országos ünnepségeket a 
Városligeti Nyári Színházban. Ezenkívül a ma- 
gyar filmirodalom úttörő munkása. 

Pákozd» nagyk. Fejér vmegye székesfehérvári 
j.-ban, a velenczei tónál, (1920) 2678 magyar lak., 
vasúti állomás, posta- és táviróhivatallal. 1848 



Pakrac 



— 92 — 



Pál 



szept. 29-én ütközet volt itt Jellachicli honját 
bán hada és a Móga tábornok vezérlete alatt álló 
magyar sereg közt. A csata emlékére obeliszket 
állítottak fel. 

Pakrac, község, 1. Pakrácz. 

Pakracka Klisa, adók. Pozsega vm. pakráczi 
j.-ban, (1910) 269 magyar és szerb lak. (Tr. SzHSz.) 

Pakracka Poljana, adó- és pk. Pozsega vm. 
pakráczi j.-ban, íioio) 888 cseh, horvát és tót lak. 
(Tr. SzHSz.) 

Pakracki Batinjani, adók. Pozsega vm. pak- 
ráczi j.-ban, (1910) 364 szerb és horvát lak. (Tr. 
SzHSz.) 

Pakrácz (Pakrac), politikai község Pozsega 
vm. P.-i j.-ban, (i9io) 32.54 horvát-szerb, magyar, 
német és cseh lak. Görög keleti püspök szék- 
helye. A község közepén vannak P. régi várá- 
nakromjai, melyet 1537 körül Zrinyi Miklós h\rt 
Utóbb a törökök kezébe került, kik másfél száza- 
dig birták. Közelében van lAjnk fürdó (1. o.). 
(Tr. SzHSz.) 

Pakrani, adók. Pozsega vm. daruvári j.-ban, 
(1910) 681 szerb, cseh és horvát lak. (Tr. SzHSz.) 

Paks, nagyk. Tolna vm. dunaföldvári j.-ban, 
a Duna mellett, (1920) 11,337 túlnyomóan magyar 
lak., a járás széke, járásbirósággal, kir. közjegy- 
zőséggel, adóhivatallal, vasúti és gőzhajóállo- 
mással, posta- és táviróhivatallal és telefonállo- 
mással. P. a római Lussunium, a középkorban 
Pákos, a Paksy-, majd a Daróczy-család birtoka. 
Itt találkozott Széchényi Pál kalocsai érsek 
11. Rákóczi Ferenccel békealkudozások céljából, 
de eredmény nélkül. A város fölött állott Bottyán 
vára (Imsos). A Duna mélyében római castrum 
maradványai vannak. 

Paktátumok, 1. Pontozatok. 

Paktólosz, az ókori Lidia folyója (ma Szarabat), 
mely a Tmolosz hegyén fakadt és Szardesz mel- 
lett elfolyva, a Hermoszba ömlött. Valamikor 
aranyat mostak iszapjából, s innen eredt Kroisos 
gazdagsága. 

Paktum {lat. pacütM) a. m. egyezmény, szerző- 
dés (1. Padum); ezen a néven ismeretes az a béke- 
megállapodás, mely az 1898— 99-iki téli képviselő- 
házi obstmkció idejében egyfelől Széli Kálmán, 
másfelől az ad hoc szövetkezett ellenzék (nemzeti 
párt, függetlenségi és 48-as párt és néppárt) közt 
1899 febr. 23. létrejött. A P. véget vetett a 
Bánffy-kormány ellen folytatott hosszas obstruk- 
ciónak és biztosította a legszükségesebb költség- 
vetési, ujoncozási, pénzügyi és kiegyezési törvé- 
nyek letárgyalását, a kép viselő választási válasz- 
tások feletti kúriai bíráskodási törvény megal- 
kotásával együtt. Ezenkívül a P. a házszabályok 
értelmezésével is foglalkozott. 

Pa-kua. Ősrégi misztikus szimbolikus képletek, 
melyek a kínaiaknál a világot irányító törvény- 
szerűségekben uralkodó dualizmus, a férfl (yang) 
és női (yin) elv kifejezésére szolgálnak. Minden, 
ami jó és nagy, az előbbihez, ami ennek ellentéte, 
az utóbbihoz tartozik. A nyolc tagból álló soro- 
zat egyenes és kettéosztott vonalak hármas kom- 
binációiból áll : 



Az egyenes vonalak a férfl, a kettéosztott vona- 
lak a női elv kifejezésére szolgálnak. A P. soro- 



zat a keletázsiai díszítő művészet legkedveltebb 
motívumai közé tartozik. Iparművészeti tárgya- 
kon számtalanszor fordul elő. 

Paku-kidang, 1. Haraszt-ször. 

Pa-kvo (növ.), 1. Ginkgo. 

Pal, Nagy- és Kis-P., két hegycsúcs a Karni 
Alpokban, az olasz határon, amelyek birtokáért, 
mint erős hadállásért, az olasz és osztrák-magyar 
csapatok közt 1915 júniustól fogva nagy harcok 
folytak. 1915 szeptemberben az olaszok elfoglal- 
ták, október végén el kellett hagyniok, majd újra 
birtokukba vették. Az 1917 októberi osztrák-ma- 
gyar-német diadalmas offenzíva első eredményei 
közé tartozott a P. elfoglalása. 

Pál aposíoí (előbbi n^YénSaul), szül. Tarzusban, 
Kilikia fővárosában, előkelő farizeus szülőktől a 
Benjámin-törzsből, kiktől a római polgárság jogát 
is örökölte. Szülővárosában a görög irodalomban 
s tudományokban szerzett nagy jártasságot, azu- 
tán Jeruzsálemben Gamáliel törvény tudósnak lett 
tanítványa. Zsidó szokás szerint egyúttal mester- 
séget is tanult -— sátorkészító lett — melylyel 
apostolkodása idején is foglalkozott. Mint fanati- 
kus farizeus gyűlölte és üldözte a kereszténysé- 
get. A főpaptól engedélyt kapott, hogy Damasz- 
kusba mehessen s az oda menekült kereszténye- 
ket foglyokul visszahozhassa. Ez útján azonban 
— a szentírás elbeszélése szerint — Damaszkus 
közelében megjelent neki fényözönben az Üdvö- 
zítő, mire Saul földre esett s e szavakat hal- 
lotta : Saul, Saul, miért üldözöl engem ? Mire ő 
feleié: Ki vagy Uram és mit cselekedjem? B a 
vagyok Jézus — volt a válasz — akit te üldözöl, 
menj a városba s ott megtudod, mit kell cseleked- 
ned. Amint fölkelt, habár szemei nyitva voltak, 
még sem látott. Útitársai bevezették Damasz- 
kusba, hol három napig folyvást imádkozott szi- 
gorú böjt mellett. A városban lakó Ananiás tíi- 
nítvány reá tévé kezeit, mire P. visszanyerte lá- 
tását, megkeresztelkedett s Krisztust hirdette a 
zsinagógában. Megtérésének ideje körülbelül a 
37—38. évre esik. (Ennek ünnepe Pál fordulása 
címen jan. 25.). Kis idő múlva Arábiába vonult, 
hol csendes magányban elkészült magasztos hi- 
vatalára. Nemsokára visszatért Damaszkusba, 
s miután innen Aretás király üldözése elől mene- 
külni kényszerűit, megtérése harmadik évében 
Jeruzsálembe ment, hogy Péternek, mint az apos- 
tolok fejének, hódolatát bemutassa s vele érte- 
kezzék. Az apostolok Barnabás ajánlatára szíve- 
sen fogadták, de a zsidók élete ellen törtek, azért 
15 napi időzés után előbb Cezareába, majd Tarzusba 
távozott. Innen hozta el őt Antiokiába Barnabás, 
kit az apostolok az antiokiai keresztények veze- 
tésével bíztak meg. Antiokiában Pál egy éven 
át oly eredménnyel hirdette az evangéliumot, 
hogy az ottani hitközség Jeruzsálem után a keresz- 
ténység második törzshelyévé lett, ahol a galileai 
ós názáreti elnevezés helyett először nevezték Jé- 
zus követőit keresztényeknek. Innen Barnabással 
Jeruzsálembe ment, majd visszatért Antiokiába, 
honnan, ugyancsak Barnabással, első nagyobb 
apostoli útjára kelt (Kr. u. 45—48). Bejárván Cip- 
rus szigetét, ahol Sergius Paulus prokonzul meg- 
térésének emlékére vette fel a Pál nevet, Pamflliát, 
Pizidiát, Likaoniát, visszatért Antiokiába. Részt- 



P&J 



93 — 



Pál 



vett Kr. u. 50. a jeruzsálemi zsinaton, mely ki- 
mondotta, hogy a mózesi törvény a pogányokból 
lett keresztényekre kötelező erővel nem bii\ A 
jeruzsálemi zsinat után Pál megkezdte második 
térítő körútját (Kr. u. 51—54;). Antiokiából elin- 
dulván, bejárta a kisázsiai tartományokat; to- 
vábbá Makedoniát, elment Athénbe, ahol nagy 
eredménnyel prédikált az ismeretlen Istenről. Ko- 
rintusban másfél évig tartózkodott. Innen ment 
Bfezusba, Cezareába, Jeruzsálembe és vissza An- 
tiokiába. Harmadik téritö útjában (Kr. u. 55—58) 
bejárta Kis-Ázsiát, Makedoniát és Görögországot, 
majd Miletoszba és Jeruzsálembe ment. Itt a zsi- 
dók követelésére elfogatták és Cezareába, két évi 
fogság után pedig Rómába vitték, ahonnan leg- 
több apostoli levelét írta. Kiszabadulván (Kr. u. 
63.), Spanyolországban is hii'dette az evangéliu- 
mot. A 65. évben ismét Európa keleti részein járt 
és találkozott szt. Péterrel Korintusban. Itt ismét 
elfogták, Rómába hurcolták, hol kilenc hónapi fog- 
ság után mint római polgár az ostiai úton lefejez- 
tetvén, vértanúhalált szenvedett Kr. u. 67 jun. 29. 
Tanításának egyik kiváló tulajdonsága, hogy a 
pogányoknak a zsidókkal hasonló jogot hii'det az 
üdvösségre; emiatt a nemzetek apostolának is 
nevezik. — P. neve alatt 14 levél van az újszövet- 
ségben, melyek közül egynek, a zsidókhoz írt 
levélnek P.-tól való származását az újabbi kritika 
kifogásolta, habár tartalmilag tőle való eredetét 
nem tagadhatja. 

Pál, öt pápa neve : 

1. 1. Pál, szent, II. István testvére (757 máj. 
29.-767 jún. 28.). Jámbor életű, ki a betegeket 
éjjel is látogatta és vigasztalta. A görögök elle- 
nében Pipin frank király támogatását nyerte meg. 
Nagy képzettségű teológus ; több templomot épít- 
tetett, az egyháziénekeí Franciaországba behozta. 
Ünnepe jún. 28. 

2. II. Fái, velencei származású (Pietro Barho), 
1464 aug. 30.— 1471 júl. 26. Szerette a pompát, 
a szegények iránt jószívű s kegyes az elítéltek iránt 
Minden 25. évet jubileumi esztendőnek rendelte. A 
törökök elleni harcot előmozdította, de a német- 
országi ügyek akadályozták céljainak sikerét. 
Erélyesen lépett fel a husziták ellen. Podjebrád 
György cseh királyt 1466. kizárta az egyházból. 

3. III. P«7 (1543 okt. 13.-1549 nov. 10.), előbbi 
neve Alessandro Farnese. 1538. kizárta az egy- 
házból VIII. Henrik angol királyt. 1540. megerő- 
sítette Jézus-társaságát és már alatta nagy virág- 
zásnak indultak a Keleten a jezsuita-missziók. 
Sok nehézséggel kellett megküzdenie, míg végre 
1545. az annyira óhajtott egyetemes zsinatot 
Trientben megnyithatta. Hogy a törökök ellen 
hadjáratot indíthasson, főtörekvése volt a spa- 
nyol és francia királyok között való viszálykodás 
megszüntetése, de fáradozásait nem koronázta 
siker. A tudományok és művészetek nagy pártfo- 
gója volt. Finom mülzléséről tanúskodik a Rómá- 
ban épített remek Farnese-palota. 

4.IV.Pa7(1555 máj. 2.3.— 1559 aug. 18.), előbbi 
neve Giampetro Garaffa. Thiennei Kajetán- 
nal alapította a theatinusok rendjét, melynek 
első főnöke volt. Fő törekvése volt a vallás 
tisztaságát megőrizni, amiért is erélyesen fellé- 
pett mind I. Ferdinánd, mind Erzsébet angol ki- 



rálynő ellen. Szigorával sok visszaélést szünte- 
tett meg, 8 önzetlen gazdálkodásáért a nép any- 
nyira megszerette, hogy a Capitoliumban szob- 
rot emelt neki. Ó állította fel a tiltott könyvek 
törvényszékét (index librorum prohibitorum). Iro- 
dalmilag is működött. Művei : Tractatus de sym- 
bolo; Reguláé Theatinorum ; Tractatus de Ecclesia 
Vaticana etc. ; De quadragesimali observantia ; 
Orationes et Epistolae ; Notae in Aristotelis ethi- 
cam etc. 

5. V. Fái (1605 máj. 16.— 1621 jan. 28.). Csa- 
ládi neve Camillo Borghese. Mint képzett jog- 
tudós és szigorú kánonista, fő feladata volt, 
hogy a világi hatalmat távol tartsa az egyházi 
ügyekben. A velencei köztársasággal, mely Sarpi 
Pál izgatása folytán különféle, az egyházra nézve 
sérelmes rendeletet hozott, viszályba keveredve, 
a pápa a köztársaságot interdiktum alá vetette, 
1607. azonban a béke helyreállt. Szigorú végre- 
hajtója volt a trienti zsinat rendeleteinek. A ke- 
leti nyelvek tanulását elrendelte a papi intézetek- 
ben. A szentek sorába iktatta Loyolai Ignácot és 
Borromaei Károlyt. A vatikáni könyvtárt gazda- 
gította, szegény hajadonok eltartására nagy ala- 
pítványt tett. Hittérítő papokat képző intézetet 
állított fel. Sokat tett Róma és a Vatikán szépí- 
tésére. 

Pál, 1. Fái, diakónus, 1. Faulus Diaconus. 

2. Fái (Faulus Servita), 1. Sa7'pi. 

3. Fál,szamozatai, monarchiánus (1. o.), 260 óta 
antiokiai püspök. Annak a régi tannak a fölújí- 
tásával, hogy Jézus lényegében ember, akiben az 
ige (Xóyo?) mint Isten ereje megtestesült, el- 
lene mondott az ortodox teológiának, amiért 
három antiokiai zsinaton mint eretneket bevá- 
dolták, s a harmadikon (269) ki is közösítették. 
De azért még három évig megmaradt püspöki 
székében, mert Pahnira királynője, Zenobia párt- 
fogolta ; mikor azonban ezt (272) Aurelianus csá- 
szár legyőzte, Pált is megfosztották egyházi mél- 
tóságától. Egyes szamozatánusok még a IV. sz.- 
ban is voltak. 

4:.Fál,tébai (első remete),szent,azülFe\s6EgYÍ^- 
tómban 230. Tizenöt éves korában árván maradt. 
Az akkoron dühöngő keresztényüldözés elől a pusz- 
tába menekült, mert sógora, ki még pogány volt, 
följelentette a hatóságnak. Az üldözés elmultával 
sem hagyta el magányát, hol egy barlangban la- 
kott, folyton imádkozva. Meghalt 130 éves korá- 
ban. Eltemette remetetársa, szt. Antal. Ünnepe 
jan. 15. 

Pál (lat. Faulus, ném. Fául, oroszul Favel), 
több uralkodó és fejedelmi személy neve : 

ÍMecklenburgl. 1. P. Ftigyes, Mecklenbury- 
Schwerin nagyhercege (1837—42.), Frígyes La- 
jos trónörökös fia, szül. 1800 szept. 15., megb. 
1842 márc. 7. Nagyatyját, I. Frigyes Ferencet 
1837. követte az uralkodásban. 1822-ben nőül 
vette Alexandri7iát (szül. 1803., megh. 1892.) 
III. Frigyes Vilmos porosz király leányát, kitől 
két fia született : 11. Frigyes Ferenc nagyher- 
ceg (1. Frigyes 35.) és Frigyes Vilmos (szül. 
1827., megh. 1879.). 

2. P. Friayes., mecklenburg-schwerini herceg, 
II. Frigyes Ferenc nagyherceg második fia, szül. 
1852 szept. 19. Mivel Windischgraetz Mária her- 



PélI 



— 94 — 



Pát 



eegnövel 18SI. kötött házassága után a kat. 
hitre tért és gyermekeit is ezen vallásban nevel- 
tette, kegyvesztett lett nagybátyja, I. Vilmos 
német császár előtt s ki kellett lépnie a német 
hadseregből. Pazarló életmódja miatt unokaöccse, 

IV. Frigyes Ferenc nagyherceg líi06 márc. nejé- 
vel együtt gondnokság alá helyeztette. Idősebbik 
fia, P. Frigyes herceg (szül. 1882.) titokzatos kö- 
rülmények közt halt meg hirtelen halállal kiéli 
villájában 1904 máj. 19—20. éjjelén. Ifjabbik íia 
Henrik Borvin herceg (szül. 1885.). 

[Oroszország]. 3. /. P. (Pavel Fetrovics), 
orosz cár (1796-1801.), III. Péter cár és II. Ka- 
talin cárnő egyetlen fia, szül. Szentpétervárét t 
175é okt. 1., megh. u. o. 1801 márc. 23. Atyja 
meggyilkoltatása után anyja részéről szigorú 
nevelésben és mostoha bánásmódban részesült. 
Ennek következtében egyenes és becsületes jel- 
leme megváltozott s embergyűlölő zsarnok lett 
belőle. Anyja még a trónöróklésböl is ki akarta 
zárni, de ebben hirtelen halála megakadályozta, 
1796 nov. 17. P. trónralépése után eleinte igaz- 
ságosnak és jólelkünek mutatkozott, de csakha • 
mar a legdurvább zsarnoki önkénnyel kezdett 
uralkodni. A francia forradalmi eszméket szigorú 
cenzúrával tartotta távol országától s a had- 
sereg fegyelmét kegyetlen büntetésekkel akarta 
fen tartani. Külső politikájában is szeszélyes volt. 
1798 dec. 16. megválasztíitta magát a máltai 
lovagrend nagymesterének s e rend érdekeinek 
védelmére 1799. belépett a francia köztársaság 
ellen alakult második koalícióba. De Szuvarov 
visszavonulása és Korszakov veresége után ki- 
lépett abból s Anglia ellen fordult, mert az nem 
akarta neki Máltát kiszolgáltatni. Ezután azt 
tervezte, hogy fiait kizárja az örökségből és 
unokaöccsét, Jenő württembergi herceget jelöli 
ki utódjának. Ekkor ös3zeesküvés támadt ellene, 
melynek vezérei Pahlen gróf (1. o.), Szubov Pla- 
tón herceg, Bennigsen ós Uvarov tábornokok vol- 
tak. 1801 márc. 2.i. estéjón Pahlen gróf katona- 
sággal vétette körül a Mihajlov-palotát, az össze- 
esküvők periig 1 1 órakor behatoltak a cár háló- 
szobájába. Miután P. az eléje terjesztett lemondási 
okiratot vonakodott aláimi, reátámadtak és ke- 
mény küzdelem után saját nyakkendőjével meg- 
fojtották. P.-nak második nejétől, Zsófia Doroty- 
tya (orosz néven Mária Feodorovna) württembergi 
hercegnőtől 9 gyermeke született : Z. Sándor cár 
(1- o.), Konstantin nagyherceg (1. Konstantin 13.), 
Alexandra nagyhercegnő, József főherceg és ná- 
dor első neje (szül. 1783., megh. Budán 1801.), 
Heléna nagyhercegnő (szül. 1784 , megh. 1808.), 
PYigyes Lajos mecklenburg-schwerini trónörökös 
neje, Mária (szül. 1786., megh. 1859.), Károly 
Frigyes szász- weimári nagyherceg neje, Katalin 
<szül. 1788., megh. 1819.), I. Vilmos württembergi 
király neje, Anna (szül. 1795., megh. 1865.), II. 
Vilmos hollandiai király neje, I. Miklós cár (1. o.) 
és Mihály nagyherceg (szül. 1798., megh. 1848.). 

V, ö. Schiemavn, Die Ermordung Paula und die 
Thronbesteigung Nikolaus' I. (Berlin 1902); Go- 
lovkine. La cour et le régne de Paul I. (Paris 
1905) 

4. P. (Pavel Alexandrovics), orosz nagyher- 
ceg, n. Sándor cár ötödik és legif jabbik fia, szül. 



Carszkoje-Szelóban 1860 okt. 3., agyonlőtték a 
szovjeturalom alatt Szent-Pétervárott 1919 febr. 
10. Első felesége Mária, György görög király 
leánya volt (szül. 1870., megh. 1891.). Ennek ha- 
lála után 1902. Kamovics Olgát, Pistohlkors mér- 
nök elvált feleségét vette nőül. Ezt a házasságot 
az udvari törvények szerint semmisnek nyilvá- 
nították 8 a cár száműzte Oroszországból. Szer- 
giusz nagyherceg meggyilkoltatása után azonban 
1905. visszahívták s a cár főhadsegéde lett. Első 
házasságából való gyermekei ; Mária nagyher- 
cegnő (szül. 1890 ), Vilmos södermaulandi herceg 
neje lett 1908., de már 1913. elvált tőle ; és Dimitrij 
nagyherceg (szül. 1891., elesett Archangelszknál 
1918. szept.). Második feleségétől született gyer- 
mekei előbb a Luitpold bajor régenshercegtől ado- 
mányozott Hohenfelsen grófi nevet viselték, 1915. 
pedig a Palei hercegi címet kapták. 

[Württembergi. 5. P. Frigyes Vilmos, würt- 
tembergi herceg, utazó, Jenő württembergi her- 
ceg második fia, szül. Karlsruheben (Szilézia) 
1797 júl. 25., megh. Mergentheimban 1860 nov. 
25. Négy nagy utazást tett Észak- és Dél-Ame- 
rikában (1822— 24,1839— 42., 1849—59., 1857- 
1859) s különösen a Mississippi és Missouri fo- 
lyók felkutatásával szerzett érdemeket. Műve : 
Erste Reise nach dem nördichen Amerika (Stutt- 
gart 1835). 

Pál, több magyar jeles férfiú neve az Árpádok 
korában: 1. Pál, kalocsai püspöktől (1111—31) 
tudta meg 11. István, hogy Béla herceg életben 
maradt. — 2. Pál, Bolognában az egyházjog ta- 
nára. (L. Domonkosok, V. köt. 677. old.) — 3. 
Pál, minorita, IV. Béla gyóntatója, 1265. követ- 
ségben járt IV. Kelemen pápánál. — 4. Pál, 
IV, Béla országbirája és zalai főispán elfoga- 
tott egy Boyzen nevű felségsértőt ; Klissa vá- 
rából kiszabadította saját testvérét, Damaldot, 12 
más nemessel együtt; Kális galíciai várnál 
egy sereget visszavert; Borostyán ós Landock 
várát visszavette a németektől; a Mura gát- 
ját a németek szemeláttára átvágta s ezzel sok 
helységet mentett meg az árvíztől; a tatároknak 
a Dunán való átkelését sokáig gátolta ; a tatá- 
rok kivonulása után a Duna mellett s az er- 
délyi részekben elszaporodott tolvajokat össze- 
fogdosta vagy kiirtotta, a bujdosó lakosokat 
összegyűjtötte, velők a sóbányákat újra mű- 
veltetni kezdte s egyáltalán mindent elköve- 
tett az ország ügyeinek rendbe hozására. Ezért 
IV. Bélától 1249. Biharban, Szolnokban és Krasz- 
nában sok földet kapott. — 5. Pál és Ágos- 
ton testvérek szervezték az ágostonrendieknek 
Szt.Imre tiszteletére Tuulban v. Teulban alapított 
prépostságát, melyet Kolumbán traui püspök köz- 
benjárására IV. Kelemen pápa 1268. megerősí- 
tett. — 6. Pál mester, veszprémi prépost s eszter- 
gomi kanonok 1274. a törvények doktora s a vesz- 
prémi főiskola tanára volt. IV. László érdekében 
gyakran járt Rómában ; alkalmasint ott ós Olasz- 
országban szerezte könyvtárát, melynek értékét 
ezer márkára becsülték. A becses gyűjtemény 
azonban 1276. elégett a veszprémi főiskolával 
együtt. IV. László 1275. megajándékozván őt, 
kijelentette, hogy bő adományokkal kell kitün- 
tetnie a tudós embereket, kik az országban a 



p&i 



95 



Palacky 



tudomány világos tanait hirdetvén, majdnem 
úgy ragyognak az ég boltozatán, mint a csilla- 
gok az örökKévalóságban. — 7. Pál, pécsi püspök 
volt III. András idejében. 

Pál Alfréd, politikus, szül. Budapesten 1877 
ápr. 2. Jogi tanulmányai végeztével doktori ok- 
levelet szerzett. Nógrád vármegyében közigaz- 
gatási gyakornok, 1900. Máramarosmegyében 
szolgabíró, a következő évben árvaszéki ülnök, 
majd az ökörmezői járás főszolgabirája lett. 1910. 
orsz. képviselővé és 1913. a képviselőház jegyző- 
jévé választották. 1915. a budapesti József-mű- 
egyetemen a közigazgatási jog magántanára lett. 
Munkája : Bosznia-Hercegovina politikai szer- 
vezete (Budapest 1913). A kommün alatt öt heti 
fogságot szenvedett. 

Pala olyan kőzet, amelynek palás szerkezete 
van (1. Palásság)- A P. ásványos összetétele igen 
különféle lehet, így pl. van grafit-, szteatit-, talk-, 
szeriéit-, csillám-, klorit-, mész-, agyag-, márga- 
pala stb. L. még Kristályos palák. — P. (hely- 
telenül palla), népies, de az irodalomba is át- 
ment megnevezése flnomszemű, puha, könnyen 
szétmorzsolható, világosszínü dácit és andezit- 
tufáknak, melyek kivált az erdélyi medence me- 
diterrán- és szarmatakorú lerakódásai közt mint 
egykori hamuhullások eredményei élesen elkülö- 
nült rétegekben fordulnak elő. 

Palacio, Manuel de, spanyol költő, szül. Leri- 
dában 1832 dec. 24., megh. Madridban 1906 jún. 
5. Szellemes verseivel és újságcikkeivel tűnt ki 
8 az Akadémia is beválasztotta rendes tagjai 
közé. Művei : Obras de Manuel del Palacio. Sone- 
tos, canciones y coplas (Madrid 1884); Veladasde 
otono (u. 0.) és Huelgas diplomaticas (u. o, 1887). 
Magyarra Körösi Albin fordított belőle a Spanyol 
költészet gyöngyeiben és a Spanyol Téli Esték- 
ben. 

Palacio Valdés, Armando, spanyol regényíró, 
szül. Asturiában 1853. Jogi tanulmányokat vég- 
zett, majd tisztán az irodalomnak ólt. 1906-ban a 
spanyol akadémia tagjává választották. Natura- 
lisztikus irányban dolgozott, de későbbi művei 
közül néhány nemzeti keretben mozog. Kiválóbb 
regényei : Marta y Maria (1883) ; La Hermana de 
San Sulpicio (1889); La Espuma (1890); La Fe 
(1892) ; El Maestrante (1893) ; Los majos de Cádiz 
(1896) ; La alegria del capitén Ribot (1899). Né- 
hány novellája s A tudós családja c. regénye ma- 
gyarul is megjelent (Budapest 1904). 

Palack, 1. Üveg. 

Palacka (áuat), i. Poloska. 

Palackborok, 1. Palackozás. 

Palackdugaszológép, készülék, melyen egy 
emeltyűrúdon levő csapos ággal a parafadugót 
egy szűkebb érchüvelyen át az alája tett palack 
nyílásába lehet nyomni. A palack nyílásában a 
dugó kiterjeszkedik ós szorosan zár. A dugót a 
palackolás előtt le kell forrázni, hogy megtisztul 
jon és megdagadjon. Vannak egyszerű kézi ós 
összetettebb szerkezetű, nagy pincegazdaságokban 
vagy ásvány víztöltésekhez való P.-ek. L. Palac- 
kozás. 

Palackfogó, a folyón keresztül kifeszített sod- 
ronyszövet, háló stb., amellyel az ellenségnek 
pakwkokban továbbított leveleit elfogják. 



Palackfü (növ.), 1. Bérese. 

Palack-kefe, 1. Kefe. 

Palackozás, a többször lefejtett, megfelelóleg 
kezelt, megtisztult a már nem változó bornak pa- 
lackokra való lefejtése a további eltartás v. szál- 
lítás cóljaií a. Csak a nemesebb s becsesebb boro- 
kat palackozzák. A P.-ra szolgál a palackoló v. 
töltőkészülék, mely a bort a hordóból tömlőn át 
vezeti s ennek végén rézből készült, csuklóra járó 
8 ekkép záródó és nyitódé csöveken (8—10) az alá 
juk helyezett palackokba ereszti. A különböző bor- 
féléket különböző alakú és színű palackokba töl- 
tik ós hozzák forgalomba, így a vörös boroknál 
a '/lO literes, vállas, fekete, a világos boroknál a 
'/lo literes nyúlánk, világos zöld, a tokajinál az 
alul öblös és hosszú nyakú, tiszta fehér üvegű pa- 
lackok vannak a közforgalomban elfogadva. A 
P.-hoz tartozik még a dugaszolás, kupakolás és 
címkézés. 

Palackposta v. Neptun-posta. Hírek közve- 
títése a tengeren, légmentesen elzárt ós egy ke- 
vés homokkal nehezített palackok utján, melyek 
a hajóról a vízbe dobatván, a tengeráramlat-ok 
által tova sodortatnak, míg végre valakinek ke- 
zébe kerülnek, ki a palackban közölt jelentést 
aztán közhírré teszi. Híreknek, üzeneteknek ily 
módon való közvetítését 1802. kísérlettek meg 
először és pedig azon célból, hogy a víz által ma- 
gával sodort palackok megtalálási helyét és idő- 
pontját azok vízbevetési helyével és időpontjával 
összehasonlítva, a Golf-éivam sebességére ós irá- 
nyára nézve adatokat nyerjenek. Jelenleg a P., 
mely hajóbalesetekről szóló hírek közvetítésére is 
szolgál, népjogilag is védve van. A megtalált pa- 
lackok a helyi hatóságok útján azon konzulhoz 
továbbíttatnak, melynek nemzetiségéhez a küldő 
hajó tartozott vagy tartozik; a konzul köteles- 
sége azután a kapott hírt köztudomásra hozni. 
A palackba zárt papírlapnak tartalma rövi- 
den a következő : A vlzbedobás helyének föld- 
rajzi szélessége és hosszúsága, keltezés ideje, a 
hajó neve, útban -tói -ig, a közlendő hír, továbbá 
a megtalálóhoz intézett kérelem. A megtaláló 
azután a papírra írja, hogy mely napon, időben, 
állapotban és hol szedte fel a palackot és mit csi- 
nált vele. 

Irodalom. A P. eredményeit évente közzéteszik : az An- 
nalen der llydrographie és a Nautical Magaziné stb. ; 
I. még Schott, Die Flaschenposten der Seewarte (Hamburg 
1898) ; Napóleon herceg által az északsarki tengereken 
tett utazása alkalmából vízbe dobott palacknak utaaását 
ismerteti az Ostsee-Zeitung 1875 S3-ik száma stb. 

Palacktisztitó gépek. A palackok tömeges 
tisztítására többnyire a kefés tisztítókat használ- 
ják, de sok helyt szeretik a tisztítóanyagokkal 
kevert vízzel való kifecskendezést is. Előbbi eset- 
ben a tisztítandó palackokat függőleges helyzet- 
ben forgó tisztítókefékre dugják, úgy hogy az 
egyidejűleg befecskendezett vízzel a kefék a for- 
dítva rájuk dugott palackokat rövid idő alatt 
tisztára kimossák. 

Palacktöltő készülék, 1. Palackozás. 

Palacky, Frantisek, cseh történetíró és poli- 
tikus, szül. Hötzendorfban (Morvaorsz.) 1798 jun. 
14., megh. Prágában 1876 máj. 26. A acseh test- 
vérek •» felekezetéhez tartozó falusi tanító fia 
volt. Középiskoláit Trencsénben ós Pozsonyban 



Palacsinta 



— 96 - 



Pa.la.eornls- 



végezte. A bécsi egyetemen végzett tanulmányai 
után 1823. Prágába ment. Itt Sterriberg gróf 
vette pártfogásába s évekig annak levéltárában 
dolgozott. 1839-ben a cseh rendek Csehország hi- 
vatalos történetírójává választották és azoknak 
felszólítására írta meg német és cseh nyelven fő- 
művét ((Csehország: történetét)) (Prága 1836—67., 
5 köt., 1526-ig terjed). Ez volt az első tudományos 
kritikával megírt története Csehországnak, bár 
erősen megérzik rajta P. cseh nemzeti pártállása. 
Az 18^8-i mozgalmak idején a bécsi, később a 
kremsieri osztrák képviselőházban a cseh nem- 
zeti törekvések legerősebb szószólói közé tar- 
tozott. Az 184;8-iki prágai szláv kongresszus 
egyik vezére volt. 184!9 után visszavonult a politi- 
kai élettől 8 csak 1861. lépett ismét fel s vejével, 
Eiegerrel (1. o.) együtt nagy hévvel sürgette a 
cseh alkotmány helyreállítását és Ferenc József- 
nek cseh királlyá való koronázását. 1867-ben 
részt vett a moszkvai pánszláv kongresszuson. 
Kisebb történeti müvei : Anf ánge der böhmischen 
Dichtkunst (Pressburg 1818) ; Wüi'digung der al- 
tén böhmischen Geschichtschreiber (Prag 1869, 
új kiad.); Die áltesten Denkmáler der böhmi- 
schen Sprache (u. o. 1840); Archív cesk^ (1840 
—1872., 6 köt.); Oesterreichs Staatsidee (1866); 
Urkundliche Beitráge zur Geschichte des Hussi- 
tenkriegs (1872— 74, 2 köt.); Documenta Magi- 
stri Joannis Hus vitám, doclrinam, causam etc. 
illustrantia (1869). P.-t a Magy. Tud. Akad. 1834. 
külső tagjai közé választotta, emlékbeszédet Zsi- 
linszky Mihály tartott felette. Fia P. Jan (szül. 
1830 okt. 19., megh. 1908 febr. 22.) a növény- 
geográfia tanára volt a prágai egyetemen. 

Palacsinta, a magyar emeletté, vékonyabb 
kiadásban tojásból, tejből, kevés lisztből és cu- 
korból készül; mint folyékony tésztaanyagot 
lapos, ú. n. P.-sütőben zsírban, hirtelen tűzön 
sütik, 8 rendesen töltve és összesodorva adják 
asztalra. Elnevezését a latin placmta szótól (a. 
m. lepény) vette. 

Pala- csoport (^P/^mó>-c50^ort), a déltiroli do- 
lomitok egyik része Tirol és Venezia határán, 
meredek, impozánsan kiemelkedő, festői szikla- 
tornyokkal, amelyek megmászására San Martino 
di Castrozza (1444 m.) a kiindulóhely. Főbb csú- 
csai : Cima di Vezzana, 3191 m. ; Cimone della 
Pala, 3186 m. ; Pala di San Martino, 2996 m. 

Palád, községek, 1. Botpalád, Kispalád, Nagy- 
palád. 

Paládicspuszta, Tószeghez tartozó puszta Pest- 
Pilis-Solt-Kiskun vm. abonyi j.-ban, (i9io) 758 
magyar lak. 

Paladilhe (ejtsd : —diiy)JBmi?e, francia zeneszerző, 
szül. 1844 jún. 3. Montpellier mellett. 1860. meg- 
nyerte a római díjat, 1892 az akadémia tagja 
lett. Vígoperái : Le passant (1872), L'amour af- 
ricain (1874), Susanne (1878), Diane (1885) Paris- 
ban kerültek színre, u. o. nagy hazafias operája, 
a Patrie, Sardou drámájából (1886). Számos ze- 
nekari darabot is írt és dalokat (La Mandolinata). 

Paladin (a középkori lat. palatínus [1. o.] szó- 
ból), a kései középkor francia, spanyol és olasz 
regényeiben meg epikus költészetében a Nagy 
Károly vagy Arthur király közvetlen környeze- 
tébe tartozó hősök; később általában minden 



lovag, aki kalandok után jár és lovagiasságával 
kitűnik. 

Pala d'oro (ol. a. m. arany lap), a velencei 
Szt. Márk-templom főoltárának 1*4 m. magae, 
3'5 m . széles oltártáblája, a melyet bizánci zománc- 
festményekkel díszített arany- és ezüstlemezek 
borítanak. Konstantinápolyban 1105. eredetileg 
antependiunmak készült, a XIV. sz.-ban átala- 
kították s gótikus részletekkel toldották meg. 
Krisztus életéből merített jeleneteket és egyes 
alakokat ábrázoló zománcos képeken kívül drága- 
kövek és gyöngyök díszítik. 

Palae... összetételű, itt nem talált szók 
palai ... és pale . . . alatt keresendők. 

Palaea-Kaimeni, sziget, 1. Szantoriji. 

Palaeantliropus (gör.). Sergi olasz antro- 
pológus az emberiséget 5 nemre (genus) osztja 
melyek legrégebbike a már kihalt P. Főképvise- 
lői a heidelbergi, neandervölgyi, krapinai csont- 
leletek. 

Palaearktikus régió, 1. Palearktikiis régió. 

Palaeecliinus (áUat), 1. Tengen sünök. 

Palaeeuceplialon (a. m. ösagyvelő), a ge- 
rinces állatoknál a nagy agyvelőn kívüli agy- 
velőrészek összefoglaló neve. A P.-nal szem- 
ben a nagy agyvelőt neoe^iceplialon névvel szo- 
kás nevezni. Ez az elnevezés annyiban találó, 
mert a neoencephalon (új agyvelő) valóban új 
szerzemény ; az alsóbbrendű gerinces állatoknál 
ez az agyvelőrészlet viszonylag kicsi, a magasabb- 
rendű gerinceseknél egyre nagyobbodik s a ma- 
daraknál és az emlősöknél az agyvelő legfonto- 
sabb részévé válik. 

Palaemon v. Paláimon, 1. Ino. 

Palaemon (áiiat), 1. Garnélák. 

Palaemonetes (állat), a Garnélák (1. o.) csa- 
ládjába tartozó ráknem. Jellemző, hogy állkapcsi 
tapogatója nincsen. 5 faj ismeretes, közülök 4 
amerikai és 1 európai. Féligsós és édesvizekben él. 

Palaeologus család, 1. Palaiologos. 

Palaeomastodon (paieont.), a neogén mas- 
todonokat megelőzött család, melynek képviselői 
tapir— közepes el efántnagyságúak voltak. L. Mas- 
todon. 

Palaeoniscus Ag. (paieont.). Kövült hal, 
amely a zománcos halak alcsaládjában a He- 
terocerk rendjén belül, a Palaeoniseidák család- 
jába tartozik. A perm-időszak végén nagy meny- 
nyiségben élt Anglia és Németország területén ; 
legelterjedtebb faja a P. Freieslebeni Ag. L. a 
Perm-szisztéma címszó képmellékletén. 

Palaeontología (gör.), 1. őslénytan. 

Palaeopliyticuiu, 1. Paleofitikum. 

Palaeopitliecus, kihalt emberszabású ma- 
jom, melynek egy állkapcsát Leydekker találta 
meg Pandzsabban pliocén rétegben ; nagyságra 
az oranghoz, fogazatra a csimpánzhoz hasonlí- 
tott. 

Palaeornis (piiplíkán, áiiat), a Papagályfólék 
(Psittaci) családjába tartozó madárnem. Nagy- 
ságuk kb. a rigó és csóka nagyságát éri el. Cső- 
rük többnyire igen erős, kampós és a hímeknél 
vörös s épen olyan hosszú, mint magas. Szárnyuk 
hosszú és hegyes. A többi papagályfajoktól főleg 
j abban különböznek, hogy farkuk hosszú, lépcső- 
I zetes, rendesen hosszabb a szárnynál és hogy kö- 



Palaeornithinae 



97 



Palágyl 



zópsó farktollaik feltűnően keskenyek. Színeze- 
tükben a zöld szín az uralkodó ; a két nem szín- 
ben eltérő. 25 faj ismeretes, melyek Indiában 
és északra Kínáig és Tibetig, a Szunda szigete- 
ken és Észak-Afrika trópusi részeiben honosak. 
Társasán élnek és magvakkal táplálkoznak. Ügye- 
sen repülnek és kúsznak, ellenben a földön ügyet- 
lenül járnak. Hangjuk rikácsoló. Ismertebb fajok : 
a Sándor-papagály (Palaeoimis etipatritis L.), 
örvös puplikán (P. torquatus Bodd.), szilvafejü 
puplikán (F. cyanocephalus L.), galamb puplikán 
(F. columboides Vig.), rózsamellü puplikán (P. 
alexandri L.), szakállas puplikán (F. fasciatus St. 
Mull.), vörös arcú puplikán ^P. modestusFr as.)8th. 

Palaeornitliinae (állat), 1. Fapagályok. 

Palaeotheriuiii, a páratlan ujjúak (Feris- 
isodactyla) alrendjébe s a lófélék (Equidae) csa- 
ládjába tartozó kihalt emlősnem, melynek az 
európai felső eocénből és alsó oligocénből számos 
faja ismeretes. A fajok nagysága igen változó, a 
legkisebb (F. curtum Cuv.) disznónál nem na- 
gyobb, a legnagyobb (F. magnum Cuv.) pedig 
orrszarvú-nagyságú. A párisi medence gipszréte- 
geiből teljesen ép P.-csontvázak ismeretesek. 

Palaeotypa (gör.), a. m. ősnyomtatvány, 1. 
Inkunabula. 

„ Palaeozoologia (gör.), a. m. ősállattan, 1. 
Őslénytan. 

Palafedél. Tűzálló, természetes anyagból ké- 
szült fedelek közé tartozik. Igen meredek haj- 
lású tetőkön is használható, 25 foknál kisebb 
hajlású tetőzeteken azonban már nem alkal- 
mazzák. Megkülönböztetünk német és angol 
P.-et. A német P. deszkaborításon készül úgy, 
hogy a lemezek az ereszvonalhoz ferde sorokban 
3—4 szeggel a deszkákra szegeztetnek. Az angol 
P lécezésre készül úgy, hogy minden palalem'ezt 
a közepén két szeggel erősítünk a nagyobb távol- 
ságokban fektetett lécekhez. Az angol P. az egy- 
szerűbb, könnyebben javítható s így célszerűbb. 
Újabban a hazánkban is gyártott különböző Eter- 
nit-pala teljesen kiszorítja e külföldi tetőfedő 
anyagot. L. Falalemez. 

Palafox y Melci (ejtsd: paiafósz i meiszi), José de, 
Zaragoza hercege, spanyol hadvezér, szül. Zara- 
gozában 1775 okt. 28., megh. Madridban 1847 
febr. 15. A spanyol gárdában mint dandártábor- 
nok szolgált, amikor 1808. kitört a spanyolok fel- 
kelése a francia uralom ellen. P. ekkor Aragónia 
főkapitánya lett s ő védte hősiesen Zaragozát 
1808 jul. 27.-1809 febr. 21-ig a franciák eUen. 
181"i-ben a korlátlan királyság mellett nyilatko- 
zott és Aragóniában erős kézzel tartotta fenn a 
rendet. Az 1820-iki fon-adalom kitörésekor el- 
vesztette állását. VII. Ferdinánd halála után annak 
leánya, II. Izabella hívei közé tartozott. 1836-ban 
Zaragoza hercegévé, 1837. pedig a gárda főpa- 
rancsnokává nevezték ki. 

Palagonit (ásv.), igen tiszta bazaltos hamutufa. 
Laza, sáigásbamás, feketés kőzet ; friss törésen 
olyan szurokféuyú kerek v. szögletes részletek 
tűnnek elő, amelyek fénytelen peremmel vannak 
körülvéve. Sósavban könnyen oldódik. A szurok- 
fényű részletek az eredeti lapilli- töredékek, 
amelyek bazaltü végből (vagy bazalt- szurokkőből) 
állanak (ú. n. szideiomelan), ezeknek mállása ré- 

Réntki Na^ Lexikvna. XV. ML 



vén jönnek létre a fénytelen részletek. Szép típu- 
sos P. fordul elő Izland, Szicília (Palagonia), Jáva 
és Madagaszkár szigetén és a Galapagos-szigete- 
ken. A F.-tufáhan idegen törmelékrészek vannak 
hozzákeveredve, míg a F.-szikla csaknem kÍ7A- 
rólag friss üveges részletekből áll. 

Palagonit-tufa, 1. Falagonit. 

Palágy (Falad'), kisk. Ung várm. nagykaposi 
j.-ban, (1910) 485 magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Palágyl, 1. Lajos, költő, szül. Óbecsén 1866 
ápr. 15. Gyermekkorát küzdelmek és betegeske- 
dések között töltötte, előbb a vidéken, 1878 óta 
Budapesten ; iskolákat nem végezhetett, de ké- 
sőbb magánúton megszerezte a tanári képesítést. 
Már 13 éves korában irogatott verseket s Szász 
Károlytól buzdítva, mind nagyobb ambícióval dol- 
gozott ; verseit közölték is a lapok, főként a Va- 
sárnapi Újság, 8 előbb a Pesti Naplónak, majd a 
Fővárosi Lapoknak, legutóbb a Magyar Nemzet- 
nek munkatársa lett. Bátyjával, Menyhérttel (1. 
P 2) együtt szerkesztette a JeZewA'or heti szemlét. 
Vajda Jánosnak legbensőbb meghittje, Komjáthy 
Jenőnek Reviczkyvel együtt legbizalmasabb ba- 
rátja volt. 1898-ban tanári állást váhalt a hód- 
mező-vásárhelyi polgári iskolában, 1899. a sáros- 
pataki, majd a budapesti II. ker. áll. tanítókép- 
zőben működött. Költeményeivel és drámáival 
több ízben nyert akadémiai és Petőfi-társasági 
pályadíjat. Mint költőt nemes eszmék hevítik; 
első köteteiben a maga egyéni küzdelmeit énekli, 
majd az ifjúság bizalmával, lelkesedésével száll 
eszményeiért síkra s küzd a táraadalom igaz- 
ságtalan berendezkedése ellen ; később érettebb, 
higgadtabb világnézettel, de némi pesszimisz- 
tikus színezettel bölcselkedik ; nyelve nem min- 
dig tudja követni mélyen szántó gondolatait, 
de nem egyszer megragad a tartalom és forma 
harmóniájával. Verses kötetei időrendben : Küz- 
delmes évek (1890), Komor napok (1891), Magá- 
nyos úton (1893), Nemzeti dalok (1895), Bibliai 
emlékek (1896), Uj költemények (1901), Költe- 
mények (1907), Magyar állapotok (1911); az 
Anyaföld e. eposza, mely megnyerte az Akadé- 
mia Nádasdy- díját, 1921-ben jelent meg. Nagy 
poétikai műve: A költészet uj rendszere ki- 
adatlan. Drámai költeményei : Az ifjú szerzetes 
(bölcseimi költemény, \^^^),Babszolgák (az Aka- 
démia Karátsonyi- díjának nyertese, színre került 
a Nemzeti Színházban 1904), A Hesperidák kertje 
(1911) Lefordította Goethe Faustját is (1908). 

2. P Menyhért, kritikus és filozófus, P. 1. test- 
vérbátyja, szül. Pakson 1859 dec. 16. Középisko- 
láit Temesvárt és Kassán elvégezve, a buda- 
pesti műegyetem hallgatója lett, s 1881. tanári 
oklevelet szerzett. Egy ideig ujságfró volt, 1886-tóI 
a főváros szolgálatában tanított, majd állami 
szolgálatba lépett, előbb vidéken, azután a buda- 
pesti III. kerületi főgimnáziumban tanárkodott. 
1900— 1903-ig külföldi tanulmányúton volt, haza- 
térve, 1905. a kolozsvári egyetemen magántanár 
lett. Irodalmi munkásságát 1880. matematikai 
értekezésekkel kezdte, majd 1882— 1900-ig iro- 
dalomtörténeti, esztétikai és kritikai tanulmá- 
nyokkal foglalkozott s főként irodalmi életünk 
újabb jelenségeit fejtegette ; 1896. megindította a 
Jelenkor c. kritikai hetiszemlét (megszűnt 1897.), 



Palágykomorócz 



- 98 



Palamedes: 



melyben a magyar művészet és tudomány önállósí- 
tásáért harcolt. B korból legnevezetesebb munkája: 
Madách Imre élete és költészete (1900), mely ere- 
deti kutatások alapján.sok új adat fölhasználásával 
készült. (Ezenkívül: Petöfiy 1909 és Székely Ber- 
talan, 1910.) Már 1892 óta azonban mindinkább a 
fllozóüára tért át s főműveit németül írván, nevét 
külföldön is ismertté és becsültté tette. Főképpen 
logikai és ismeretelméleti problémákkal foglal- 
kozik, melyeket eredeti felfogással és nagy tudo- 
mányos készültséggel tárgyal. Egyike legönállóbb 
magyar bölcselőinknek. Füozófiai munkái : Neue 
TheoriedesRaumesu.der Zeit (1901); Der Streit 
der Psychologistenu. Formaiisten in der modernen 
Logik (1902) ; Kant und Bolzano (1902) ; Die Lo- 
gik auf dem Scheidewege (1903) ; Az ismerettan 
alapvetése (1904); Naturphilosophische Vorle- 
sungen (1907) ; Theorie der Phantasie (1908) ; Die 
Relativitátstheorie in d. modernen Physik (1914;). 

Palágykomorócz (Palad'ské Komarovce), 
kisk. Ung vm. nagykaposi j.-ban, (i9io) 342 magyar 
lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Palahúzó, így hívják a felső Tiszán az öreg- 
háló fölét kezelő halászlegényt. 

Falaimon, 1. Ino. 

Palaiologos (Palaeologus)j bizánci (kelet-ró- 
mai) császári család. Az első császár e családból 
VIII. Mihály (1259-82.) volt. Fiai közül 11. An- 
ároniA;os (1282— 88.) jutotta trónra. Ennek fiai, 
Mihály {mQgh. 1320) és Theodoros (megh. 1338.). 
Ez utóbbi 1305. örökösödés útján a felsőitáliai 
Montferrat őrgróf ságot kapta, hol utódai 1533-ig 
uralkodtak. Mihály fia III. Andronikos (1328 — 
1341.), ennek fia 7. János (1341—76. és 1379- 
1391.), ennek fiai lY. A'iidronikos {Vd7 6—79.) és 
II. Mánuel (1391—1425.) voltak. Ez utóbbinak 
fiai : VIII János (1425-28.) és XI Konstan- 
tinos (1448—53.), az utolsó bizánci császár. Ennek 
egyik öccse volt Tamás (megh. 1465), kinek 
leánya Zoe (Zsófia) III. (Nagy) Iván orosz cárhoz 
ment nőül 1472. s ekkor vette fel ez a bizánci 
kétfejű sast Oroszország címerébe. A P. -család- 
nak számos mellékága uralkodott kisebb görög 
fejedelemségekben, de ezek is mind kihaltak. 
Később azonban több előkelő görög család ön- 
kényesen felvette a P. nevet. Egy ilyen család- 
ból származott Giovanni Laskaris herceg, ki 
magát a P. utolsó sarjának tartotta. Megh. Tori- 
nóban 1874. 

Falaiphatos, egy 7C2p\ áwa-wv (a hihetetlen 
dolgokról) c. kivonat szerzője, mely racionális 
mitoszmagyarázatokat foglal magában. Kiadta 
Festu (Mythographi Graeci, Leipzig 1902). 

Palais (franc, ejtsd: paié) a. m. palota. 

Palais, Le (ejtsd: löpaié), kikötő, Belle-Ilse fran- 
cia sziget (Morbilian dópartement) Lorient kerü- 
letének főhelye, a sziget ÉK.-i partján, (1911) 4950 
lak. Vauban építette erődítésekkel, világítóto- 
ronnyal; hajógyártás, halászat, tengeri fürdő, 
fenyitőház, Trochu tábornok (1. 0.) szülőhelye. 

Palais Bourbon (ejtsd: paié barbon), Bourbon- 
palota, Parisban a képviselőház (kamara) ülésező 
helye, átvitt értelemben maga a kamara. 

Palais de l'Élysée (ejtsd paió dö leiizé), a 
francia köztársaság elnökének székhelye Paris- 
ban. L. Élysée. 



Palais dn Iiuxemboarg (ejtsd: paié dalfixaü 
búr), Luxembourg-palota (1. 0.), Parisban a fran 
cia szenátus ülésező helye; átvitt értelembe! 
maga a szenátus. 

Palais Royal (ejtsd: paié-roajái, a. m. királyi pa 
lota), palota Parisban, 1629— 36.Lemercier Jacque^ 
építette a Louvre-ral szemben Richelieu bibornol 
számára. Később XIV. Lajos özvegye és Orléans 
Fülöp lakott benne s ettől fogva orléansi tulaj 
don volt. Az 1848-iki forradalomban belsejei 
majdnem teljesen elpusztították, 1871 májusbai: 
a kommün alatt egy része leégett, de később újra 
építették. A francia államtanács, az állami szám 
vevőhivatal ós a szépművészetek igazgatósága 
nak székhelye ; DNy.-i részén van a Théátrt 
Fran^ais. 

Palaj, a folyónak oly hordalékos sekély vízi 
része, mely a kézihálók kihúzására alkalmas. 

Palajelző növény vagy palanövény (plánta 
schistosa), kiválóan palás sziklán termő növény, 
különösen ott szembetűnő, hol a völgy másik 
oldalán mész van, pl. a svájci havasokon av 
Anemone alpina L. mészen, az An. suphurea L 
palán terem. Hazánkban Ny.-on, kivált Vas vm.- 
ben van P. V. ö. Kerner, Schieferpflanzen im 
Kalkgebirge (Wien 1863) : Borbás,Ya8 vánnegye 
növényföldrajza, 57. old. 

Palalemez, a palafedéshez használt 3—5 mm. 
vastagságú hasított kőlemez, melynek alakja ét 
nagysága a német és angol palafedési mód sze- 
rint rombus vagy parallelogramm. L. Palafedél 

Palamár, általában erős nagy kötélnek, külö- 
nösen a horgonykötélnek dunai hajósneve. 

Palamasz, Kosztisz, újgörög író, szül. 1859 
Patraszban, egyetemi titkár Athénben. A nyolc- 
vanas években a nemesen népies irodalmi irány 
harcosaként szerepelt Szülőföldem dalai c. ver- 
ses kötetével (1886). Egyéb múvei : Lelkem szó- 
méi (1892) ; Jambusok és Anapaestusok (1897) ; 
Síri dalok (1898); A cigány 12 éneke (1907). Iro- 
dalmi tanulmányokat ós Leveleket is adott ki 
(1904 és 1908). 

Palamedea (.áuat), 1. Anium^. 

Palamedes, a görög liösmondában Nauplios- 
nak és Klymenének fia, a Tróját ostromló görög 
liadak egyik legravaszabb vitéze. Mikor Odys 
seus őrültséget tettetett, hogy ne kelljen hadba 
vonulnia, P. furfangosan kiderítette a cselt. 
Odysseus, ki ennélfogva kénytelen volt a hábo- 
rúban részt venni, boszut forralt P. ellen. Egy 
hamisított levelet csempészett P. sátorába, mely 
úgy tüntette fel a hőst, mintha az ellenség kirá- 
lyával, Priamosszal összeköttetésben állna. Mi- 
kor a katonák ezt a levelet megtalálták, meg- 
kövezték P.-t. P. furfangos találékonyságának íi 
monda a művelődéstörténetben is helyet jutta- 
tott, amennyiben őt mondta a betűírás, a vilá- 
gítótornyok, a mérleg stb. feltalálójának. 

Palamedesz (Stevaerts), 1. Anthonie,ho]la,iiá\ 
festő, szül. Delftben 1601., megh. Amsterdam- 
ban 1673 nov. 27. Delftben Miereveltnek, Haar- 
lemben Hals Fransnak és Dirknek volt tanít 
ványa, azután visszatért szülővárosába, hol 1621. 
a festöcéh tagja lett. Képmásokon és képmás- 
csoportokon kívül elsősorban lakmározó, zenélő, 
beszélgető társaságai, őrszoba-jelenetei és ka- 



Palander 



— 99 — 



PalástfO 



tonakópei a hollandi festészet ez ágának jellemző 
alkotásai. Nagy részük berlini, brüsszeli, ham- 
burgi, szentpétervári, braunschweigi, bécsi stb. 
gyűjteményekben van, a budapesti Szépművé- 
szeti Múzeumban egy női képmás (1655). 

2. P., Palamedes, hollandi festő, P. 1. testvér- 
<jcc8e, szül.Londonban 1607., megh. Delf tben 1638 
márc. 2ó. Bátyjának volt tanítványa, 1627. a 
delfti festőcéh tagja lett. Többnyire mozgalmas, 
drámai lovascsatákat festett, melyek közül két 
példány a budapesti Szépművészeti Múzeum- 
ban van. 

Palander, Louis, svéd utazó, szül. Karlskro- 
nában 1S4:2 okt. 2. 186í;-ben tengerésztiszt lett. 
Nordenskjölddel több spitzbergai útban vett részt, 
1872—73. ott át is telelt. 1878-ban a Vega pa- 
rancsnoka lettes Nordenskjöldöt az ÉK.-i átjárót 
kereső útjára kisérte. Hazatérve Vega mellék- 
névvel nemességet kapott. 1901 -ben ellentenger- 
naggyá és tengerészeti miniszterré nevezték ki. 

Palanjek, adók. és pk. Zágráb vm. sziszeki 
<sisaki) j.-ban, (i9io) 430 horvát lak. (Tr. SzHSz.) 

Palánk a. m. kerítés, még pedig a deszka- v. 
léckerítés. — P. (ném. Planken ; ol. hordaggi ; 
ang. planks)^ a hajó bordazatának burkolására 
szolgáló különféle vastagságú és szélességű desz- 
kák, vagy (vashajókon) vaslemezek, nemkülön- 
ben az egyes fedélzeteket alkotó burokdeszkák. 
Alkalmaztatásuknak megfelelőleg belső vagy 
k.ü.\aő oldalpalánkot é3 fedélzeti P.-ot különböztet- 
nek meg. — P. az erődítéseknél, 1. Palissades. 

Palánk (Palanka), nagyk. Temes vm. fehér- 
templomi j.-ban, a Duna partján, (i9io) 1344 szerb 
lak., gőzhajóállomással. Hajdan virágzó város 
volt, itt volt Horom vár, a hasonló nevű vármegye 
központja, melyet a Névtelen jegyző is említ. (Tr. 
SzHSz.) — L. még Drégelypalánk. 

Palanka, adók. Lika-Krbava vm. gracaci j.- 
ban, (1910) 148 szerb és horvát lak. (Tr. SzHSz.) 

Palanka (növ.), némely Clavaria (l. o.) gomba 
magyar neve, mint a Clavaria pistillaris =i mo- 
zsárütő P. 

Palanka (Palanka), nagyk. Bács-Bodrog vm. 
P.-i j.-ban, a Duna mellett, (i9io) 5733 német, 
magyar, szlovén és szerb lak. A község 1807. ke- 
letkezett. (Tr. SzHSz.) — L. még Ópalánka, Új- 
palánka, Várpalánka. 

Palankin (palki), Kelet-Indiában utazásra 
használt gyaloghintó, melyet négy szolga hord 
1)ambusznádf edéllel ós függönyökkel ellátva. Be- 
lül puha ülés és vánkosok vannak, s két-három 
utazó számára van berendezve. 

Palánkjoghatóság (ném. Pfahlgericht), a né- 
met birodalomban a jószág falának v. kerítésének 
kerületére szorítkozó földesúri joghatóság. 

Palanpnr (Pahlanpur, Pahlumpur, Phalan- 
pur), 1. Bombay brit-indiai presidencynek aláren- 
delt agencia, területe 20,719 km^, kb. 450,000 
lak. Az agenciát alkotó 13 kis fejedelemség közt 
a legjelentékenyebb P., az agencia É.-i részé- 
ben, területe 8158 km^, kb. 222,000 lak. — 2. P, 
az ugyanily ne^'^ mohammedán fejedelemség 
•zékJielye, 18,000 lak., egészségtelen klímával. 

Palánta (a gazdasági írók nyelvén rásza), 
termesztett növényeknek, kivált zöldségféléknek 
"Ö8 kerti virágoknak előkészített jobb helyen a 



hideg vagy melegágyban való keltetése és fia- 
tal nevelese, mintegy csemetéje, melyet azután 
innen ültetnek ki a maga rendes helyére, pl. a 
káposzta-, dohány- s egyéb P.-t. A P. rendesen 
sürün nő s gyakran elárusításra is nevelnek P.-kat. 

Palaolaj, ásványolaj, melyet bitumenes palá- 
ból száraz desztüláció útján nyernek. 

Palaos, 1. Palau- szigetek. 

Palaprat, Jean, l. Ériteys. 

Palaquium Blanco, guttaperchafa (Iso- 
nandra Aut., Dichopsis Thwaites, növ.), a Sapo- 
tacea- család génusza; 50 faja többnyire nagy 
fa, osztatlan, bőmemű, alul szőrös levelekkel, 
melyek tövében az apró virágok kis csomókban 
állanak. A virág csészéje 3 külső és 3 belső le- 
vélből áll ; a párta 6 hösábú, összefügg a por- 
zókkal, ezek száma 12 (2 körben) v. 18 körül. 
Magházuk szőrös, 6 üregű, a termés 1 magvú 
bogyó, a magnak nagy köldöke van, tápláló szö- 
vete nincs. Az indiai-maláji terület nevezetes 
guttaperchatermő fái. Jelentős közülük: P 
oblongifolium Burck (Maiakká, Riouw, Szu- 
matra, Borneo), P horneense Burck (Bomeo), 
P Treubii Burck (Banka szigetén). Jelentós 
volt ezelőtt a P gutta (Hook.) Burck (Szingapor 
szigetén), de annyira kiirtották, hogy már csak 
kultiváltan látható. Ezek szolgáltatják az emlí- 
tett terület legjobb guttapercháját L. még Payena- 

Palar, 370 km. hosszú folyó Brit-Indiában; 
a Bengáliai-öbölbe torkollik. Vizével öntözik a 
Madrasz körüli földeket. 

Palasafa éa palasa-kÍ7io (növ.), 1. Butea. 

Palásság, az a közetszerkezet, amidőn a kő- 
zet sík felületek mentén lemezekre, v. levelekre 
válik szét, A P. oka az elegyrészek elrendeződé- 
sében rejlik; a pikkelyes-leveles elegyrészek 
egymással párhuzamosan helyezkednek el és 
egymástól könnyen elválaszthatók. A réteges 
eredetű kőzeteknél a P. általában párhuzamos a 
rétegzéssel ; a transzverzális v. hamis P.-nál a 
P. és rétegesség egymást ferde szög alatt met- 
szik ; a hamis P. egyoldaU nyomásra vezethető 
vissza; a pikkelyes-lemezes elegyrészek a nyomás- 
ra merőlegesen helyezkednek eL A hamis P. szépen 
látható a mehádiai liaszagyagpalákon. Az igazi 
és hamis P. egyidejű kifejlődése arra vezet, hogy 
a kőzet csupa olyan vékony oszlopocskákra esik 
szét, amilyenek pl. a türingiai palavesszők. 

Palást, vállra vethető köpenj^éle felső ruha, 
különösen pedig sarkig érő, ujjatlan férfi v. női 
felső ruha, melynek alja ívalakban van metszve ; 
különféle szabású díszköpeny, melyet a királyok 
koronázásukkor, továbbá a papck iinnepólyes al- 
kalmakkor magukra vesznek (l. Érseki palást). 
— Pa heraldikában a címer háta mögött el- 
helyezett függönyszerű drapéria. L. Díszek. — 
Szt. István P. - ja, 1. Koronázási jelvények; szent P., 
1. Köpeny ; henger-P., 1. Henger ; kúp-P., l. Kúp. 

Palást, kisk. Hont vm. ipolysági j.-ban, (i9io) 
1717 magyar lak. Régi község, már 1156. sze- 
repel, a Palásthyak birtoka volt. 1552 aug. 10. 
Ali budai pasa itt szétverte Teufel Erazmus hadát. 
(Tr. SzHSz.) 

Palástfü (oroszlántalpfü, Boldog- Asszony pa- 
lástja V. tenyere, bokái Diószegieknél, Álchemüla 
Toum., növ.), a rózsafólék alacsony, nagyobbrészt 



Palásthy 



100 — 



Palatium 



hegyvidéki füve ; levele kerekded, karéjos v. ujjas, 
hasábos ; virága apró, zöld, csoportos, sziromta- 
lan. Mintegy 40 faja az egész mérsékelt övön és 
Afrika D-i részén (hazánkban 6) terem. Az A. 
vulgáris L. gyógynövény friss levelével a nép 
sebet borogat, a szárítottál a fejet gőzölik csúz 
ellen. Több P.-faj a tehén meg a juh kedves étele, 
jól tejel tőle, a havasi pásztor nagyra becsüli. 

'P&lksth.Y-család (palásti és Jceszihóczi), igen 
régi hontvármegyei nemes család, mely előnevót 
ősi fészkétől vette. Első ismert törzse a XIII. sz. 
közepe táján élt P. Guze. Tagjai közül említen- 
dők : P. Bertalan és László 16M. korponai vár- 
nagyok. P. József 1601—1609. Hont vármegye 
alispánja. P. Pál 1627—1646. sz ntén ezt a tiszt- 
séget viselte és több ízben országgyűlési követ is 
volt. P.János 1 639. Vas vármegye szolgabiráj a. P. 
Miklós 1649. Hont vármegye helyettes, P. Ferenc 
pedig 1691. rendes alispánja volt. P. Ferenc 1663. 
tábornok. P.j^íwíc' 1760. tanácsos a szepesi kama- 
ránál. P. József 1797. hontvármegyei alispán és 
országgyűlési követ. A család történetét megírta : 
P. Pál, teológiai író, fölszentelt püspök, szül. 
Magyar-Izsépen (Zemplén várm.) 1825 márc. 29., 
megh. Esztergomban 1899 szept. 25. Pappá szen- 
telték 1848 jún. 10. 1855 febr. 22. a budapesti 
egyetemen az erkölcstan tanára lett, 1871. esz- 
tergomi kanonok, 1886. reptai fölszentelt püs- 
pök. Egy millió korona vagyonát főleg az esz- 
tergomi főegyházmegye plébániáinak segélyezé- 
sére hagyta. Irodalmi munkássága: 1864—68. 
szerkesztette a Religiót, amelyben és a Páz- 
mány-füzetekben, Kat. Lelkipásztorban, Csa- 
ládi Lapokban stb. számos értekezést, cikket és 
szentbeszédet közölt, önálló művei : Theologia 
momm catholica (2 köt., Regensburg 1861) ; A 
polgári Mzasság (Pest 1868) ; Palásthyak (3 köt., 
Budapest 1890—91) stb. V. ö. Zelliger Alajos, 
Egyházi írók csarnoka. 

Palástolt jogügylet, 1. Áljogügyletelt. 

Palatábla, igen finom, tiszta, könnyen hasít- 
ható, egyenletesen palás agyagpalából készült 
lemez, melyre a palavesszövel írnak. Német- 
országban legjobb kerül a Tűringiai-erdő agyag- 
paláiból, néhol u. 0. váltakozik azzal a palá- 
val, amelyből a palavesszök készülnek, máshol 
attól függetlenül is van (Lehesten). Bányásszák 
még a Rajna vidékén is (St. Goar), a Harzban (Gos- 
lar) stb. Pozsony vm.-ben Márianosztrán ideális 
minőségű, finom, zárványmentes, kissé meszes 
fekete agyagpala fordul elő. V. ö. Schafarzik : 
Magyar kőbányák (Budapest 1904). 

A P. és palavessző használatát sok iskolaorvos 
kifogásolja, mert a P.-ra írt betűk nem olyan 
szembeötlők, mint a ceruzával v. tintával írottak. 
Pedagógusok is több érvet hoztak fel ellene, pl. 
hogy felületességre szoktatja a gyermeket, mert 
a hibát letörlés által könnyen ki lehet javítani ; 
nehézzé teszi a gyermek kezét stb. De ha bizo- 
nyos szabályokat szem előtt tartunk (nem szabad 
a palavesszőt nyomni), a P. jó szolgálatot tehet 
a maga helyén, bár nem feltétlenül szükséges. 
Némelyek sikerrel kísérleteztek olyan irányban, 
hogy mindjárt papírra írassanak a gyermekekkel. 

Palatális hang, 1. ínyhang. 

Palatalizálás, 1. Jésítés. 



Palatii comes (lat.), 1. Palatínus. 

Palat.ina bibliotheca (lat., a. m. Pfalzí 
könyvtár), a híres heidelbergi könyvtár neve, 
mely a Szent-Lélekhez címzett székesegyház s a 
pfalzí választófejedelmek könyvtárából állt. Mi- 
dőn Tilly 1622. a várost elfoglalta, Miksa bajor 
választófejedelem XV. Gergely pápának adta a 
könyvtárt, melyet 3527 becses kézirattal együtt 
Rómába vittek, hol a Vatikán könyvtárában ezt 
a részt ma is P. B.-nak hívják. Ebből 854: ó-német 
kéziratot 1816—17. Ausztria és Poroszország 
közbenjárására visszavittek s visszakerült még 
38 kézirat 1815. Parisból, hová 1797. Rómából 
vitték el. Leghíresebb e kéziratok közül az ú. n. 
Manesse- kézirat a XIV. sz.-ból, mely 428 fol. la- 
pon 14;1 középkori német költő szerelmi dalait 
őrizte meg 137 képes lappal. — P. volt a neve az 
Augustus császár által a Palatinus-dombon az 
Apolló-templom oszlopcsarnokában emelt s Com- 
modus alatt leégett könyvtárnak ; Firenzében a 
Laurentiana-könyvtár egy részét is így hívják. 

Palatinatus, Pfalz latin neve. 

Palatinatusi káté, 1. Heidelbergi káté. 

Palatincza, kisk. Tolna vm. vöigységi j.-ban, 
(1920) 111 német lak. 

Palatinit, kőzet, ensztatittartalmú melaflr^ 
mely sok üveges alapanyagot tartalmaz. Kitö- 
rése az alsó diaszban történt ; különösen a Saar 
és a Nahe folyók vidékén van elterjedve. 

Palatínus (comes palatii lat.), eredetileg a 
császári udvarhoz (palatiumhoz) tartozó minden 
ember; a bizánc-római birodalomban a comes 
sacrarum largitionum, a császári pénzügymi- 
niszter alatt álló hivatalnoki személyek épp úgy, 
mint a comes rerum privatarum alatt állók, kik 
a császári magánvagyon kezelését végezték. A 
középkorban ez elnevezés alatt a császár közvet- 
len környezetében levő előkelőségek, közttik első 
a pfalzgraf, aki a frank időkben a kü*ály segédje 
igazságszolgáltatási ügyekben, a Karoling -idők- 
ben mint a király helyettese önálló birói funk- 
ciókat végez. A Karolingok utáni időkben a 
pfalzgraf szerepe ezen minőségében lassankint 
megszűnik. I. Ottó a törzsi hercegek hatalmának 
m egtörésére Bajor- és Szászországban és Lotharin - 
giáSan pfalzgraf-ot nevezett ki, akik a KaroUng- 
időkbeli missi dominici-knek feleltek meg és a 
birodalmi jövedelmeket is beszedték. A lotha- 
ringiai pfalzgraf később a rajnai pfalzgraf ne- 
vét vette fel és különös jelentőségre tett szert, 
amennyiben a király legfőbb birói helyettese és 
mint ilyen, a kkály fölött is bíróként szerepelt. 
A rajnai és szász pfalzgraf az arany Lulla szerint 
a birodalom megüresedése esetén mint bii'odalmi 
vikáriusok is működtek és pedig az előbbi a 
frank, az utóbbi a szász jog alatt élő részekre. 
Olaszországban a P. már igen korán csak puszta 
cím volt. — P. hazánkban, 1. Nádor. 

Palatínus (Mons P), 1. Palatium ésBónia. 

Palatio András, pápai tizedszedő, 1445 máj. 
le.Posenben kelt levelében leírta a várnai csatát 
és I. Ulászló halálát. Kiadta Prochaska 1882. 
(V. ö. Ung. Revue, 1889, 583.). 

Palatium (lat.) az ókori Róma (1. o.) történe- 
tében nevezetes szerepre jutott Mons Palaiiwas- 
régi neve. Legösibh telepe a régi városnak, me- 



Palatka 



101 — 



Páldi Székely 



lyet a dombnak nagyjából négyszögletű alakjá- 
ról Roma qfiadrafa-nsík nevezték ; itt volt a Lu- 
percal (1. Lupercalia), Romulus mitikus háza 
(casa Romuli), Magna Mater temploma ; a köztár- 
saság korában előkelő ós gazdag emberek (Cicero, 
Hortensius, Clodius) házai emelkedtek rajta; 
Augiistus császár ide építtette palotáját, Apolló 
fényes templomát ós a vele kapcsolatos nagy 
görög-latin könyvtárt. Palotaépítkezését folytat- 
ták Tiberius, Caligula, a Flaviusok, főleg pedig 
Septimius és Alexander Severus. A P. így nyerte 
a császári székes épület (palota) értelmét. A nagy- 
terjedelmű palotaromok föltárása III. Pál pápa 
(1534-50) alatt kezdődött, 1721-30 közt a P. kö- 
zépső részét tették szabaddá ; újabban (1861) III. 
Napóleon, majd 1871 óta az olasz kormány vé- 
geztet rendszeres ásatásokat, melyek a római 
építészetnek imponáló maradványait hozták nap- 
fényre. V.ö. E. Gráf Haugmtz, Der Palatin(Rom 
1901) ; a P. legjobb tervrajza a római mérnök- 
iskola fölvétele : Notizie degli S:avi 1904-, 46. 

Palatka, község, 1. Magyar pálatka. 

Palatométer (gör.), kraniometriai mérőeszköz 
a száj pad magasságának meghatározására. 

Palatoplasztika (gör.), az a sebészeti műtét, 
amellyel a szájpad hiányát zárjuk. A hiány szár- 
mazhatik fejlődési zavarból, amikor szájpadlás- 
hasadás (farkastorok) a neve ; származhatik azon- 
ban a legkülönbözőbb gyuladásos folyamatokból, 
amelyek a száj vagy orr felől a szájpadot ki- 
marják ; ilyenkor szájpadsipolyról beszélünk. A 
kemény szájpad elzárását uranoplasztikának, a 
lágy szájpadét sztafilorráfiának szokás ne- 
vezni. A farkastorok műtéte legcólszerübhen a 
második életév után végezhető, jó működési ered- 
ményt a hatodik életéven túl végzett műtét alig 
ad. Sipolyok zárása a gyuladás teljes lezajlása 
után eszközlendő. Nem ritkán meg kell ismételni 
a műtétet, hogy az eredmény teljes legyen. 

Palatoqaadrataiu, a gerinces állatok zsi- 
gervázának egy része, nevezetesen az állkapcsi 
ív felső része. 

Palatum (lat.) a. m. szájpad. P. durum a. m. 
kemény szájpad, P. molle a. m. lágy szájpad. 

Palatnm fissum (palatoschisis), szájpad- 
hasadás, 1. Farkastorok. 

Palauan (Palawan, Faragna), a Filippi-szige- 
tekhez tartozó, keskeny, hegyes és erdős, de ter- 
mékeny sziget Borneótól ÉK-re. Nagyobbára 
maláji lakóinak számát 50,000-re becsülik. A 
szigeten aranyat és vasat is találnak. Fővárosa 
Puerto Frincesa. főkikötöje Taifai. 

yB,lB,u-azigeték(Palaos,Pelew-szigetek,Pelju- 
■-izigetek, JSy.-i JíaroZ^?^áA:^, Mikronéziához számí- 
tott szigetcsoport ; 26 halmos, nagyobbára kes- 
keny, koráll-zátonyoktól köiülfogott és erdőkkel 
borított szigetből áll, amelyeknek területe össze- 
sen 450 km2., kb. 3000 lak. Köztük a legnagyob- 
bak: Babeltliouap (300 km^ ter.), Uruktapel, 
Korror és Eilmalk. Éghajlatuk egészséges ; föld- 
jük termékeny és jól öntözött, s a földművelésen 
kívül a lakosság főfoglalkozása az állattenyész- 
tés és halászat. A szigetcsoportot 1543. fedezték 
fel ; később a spanyolok birtokába jutott, akik 
1899. eladták Németországnak. 1914 szept. a ja- 
pánok megszállották. 



Palau y Catalá, Melchor de, spanyol költő, 
szül. Mataróban 1843 okt. 15., megh. 1910 márc. 
2. A mérnöki pályán működött, de kasztiliai és 
katalán versei révén lett ismertté és a spanyol 
akadémia tagjává. Több kötetben megjelent Nép- 
dalai (Cantares) a nép ajkán élnek tovább. 

Palavas (ejtsd: — vá), tengeri fürdő, 1. Mont- 
pellier. 

Palaver (a portugál palavra szótól), ünnepé- 
lyes érintkezés és tárgyalás az afiikai, ausztrá- 
liai stb. benszülöttekkel. 

Palavércse, a kékvércse (Cerchneis resperti- 
nus L.) népies neve. 

Palavesszö, 1. Palatábla. 

Palawan, sziget, 1. Palaiian. 

Palázolás V. polozsolás, 1. Luca-játék. 

Palazzo (oL, ejtsd : paiadzo) a. m. palota. 

Falazzo di Venezia, az osztrák-magyar 
vatikáni nagykövetség volt palotája Rómában ; az 
olasz hadüzenet után 1915. az olasz állam lefog- 
lalta. A Colosseum köveiből firenzei korai renais- 
sance stílben 1455— 71. között IL Pál pápa építtette. 
1560-ban IV. Pius pápa a velencei köztársaság- 
nak ajándékozta, amelynek birtokaival 1747. 
Ausztria tulajdonába került. Legszebb részletét, 
a kertre néző loggiát elzáró Palazettót 1909. 
Viktor Emánuel király emlókszobra kedvéért le- 
bontották. V. ö. Dengel, Dvorzak u. Egger, Der 
Palazzo Venezia in Rom (Leipzig 1909)! 

Palazzolo Acreide, város Siracusa szicíliai 
tartományban, (i9ii) 16,235 lak. P.-t, az ókori 
Akrait, a syracusaiak alapították; a régi város 
romjai (Tempio ferale, színház, odeon, vízvezeték, 
sírok) a város fölött vannak. 

Pálca (scipio), az ókorban kitüntetés idősb sze- 
mélyek vagy királyok részére ; azonldvül jel- 
vénye volt némely papi testületnek, mint az augu- 
roknak, kik vele a négy világtájra mutattak, 
így később a püspökök, mint községük őrei, szin- 
tén pálcát (pásztorbotot) viseltek. A varázslók 
jelvényéül és eszközéül már a klialdeusok hasz- 
nálták ; Mózes, Zoroaszter és a görög mítoszban 
Hermes, ki vele álomba merít és az álom hatása 
alól felold (varázspálcák). A pálca jelvénye a 
bírói és felsőségi hatalomnak is, s a végén kéz 
van az eskü és hatalom szimbolumaképen. — 
Magyar koronázási pálca, 1. Koronázási jelvények. 
— P. az építészetben: V4— Vs kör szelvénnyel 
bíró léc vagy párkánytagozat. 

Pálcabélüek (áuat), l. Rhahdocoelidae. 

Pálcamágnesség, 1. Elektromos és mágnesi, 
mértékegyséoek. 

Pálcaméres, 1. Bakuloinetria 

Pálcás-spóra (aöv.), a Basidiomycetes gombák 
jellemző spórái (basidiospóra), amelyek a bazi- 
diumon (1. o.) helyet foglaló sterigmák csúcsán 
válnak le, miért is csúcson keletkező spóráknak 
(akrospóra) tekinthetők. 

Palcsó Károly, író, l. Bulcsii. 

Páld, kisk. Pozsony vm. nagyszombati j.-ban, 
(1910) 568 szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Páldi Székely István, grafikus és nyomdász, 
szül. Kolozsvárott 1717., megh. u. 0. 1769 márc. 
10. Az erdélyi ref . egyh. főtanácsa 1741. Leidenbe 
küldte a nyonídászat megtanulására, ahol rajzot 
és rézmetszést is tanult. Első rézmetszete Ádám 



Pale 



102 — 



Paleofitíkurrsf 



és Éva esete, amelyet Bánffy Farkas bárónak 
ajánlott. 1751-ben ütrechtben tanult, egy évvel 
utóbb hazament Erdélybe, ahol 1755; átvette a 
kolozsvári ref . kollégium nyomdáját. Ö metszette 
egyebek közt Dániel István báró arcképét. V. ö. 
Szinnyeii Magyar írók(X. k.) ; Ferenczi, A kolozs- 
vári nyomdászat tört. ; Művészet (1910). 

Pale (gör.), birkózás, a görög gimnasztika leg- 
fontosabb ága, a pentatlonnak (1. o.) ötödik gya- 
korlata. (L. Birkózás). Leghíresebb görög bir- 
kózó volt az óriási erejű krotoni Milon (1. o.). 

Pálé, kisk. Baranya vm. hegyháti j.-ban, (1920) 
209 német lak. 

Falca (növ.), a harasztok pikkelyszőrei (szőr- 
pikkelyei), amelyek egypzerű sejtsorok v. sejt- 
lapok, rendesen fénylő, íbania színűek, csúcsuk 
mirigysejtben végződik, amely nyálkás anyagot 
tartalmaz, a szárat, levelek tövét, néha a lemezt 
is különböző tömöttséggel beborítják. P. még a 
pázsit-félék virágját borító két fellevél (tokiász) 
is, melyek közül a külső-alsó tokiász, a P. infe- 
rior nagyobb, néha szálkát visel a csúcsán vagy 
a hátán, a belső-felső tokiász, a P. superior 
kisebb. L. Pelyva- 

Paleae Itaemostaticae (növ.), 1. Haraszt- 
szőr, 

Paleantropológia (palaeanthropologia, gör.), 
1. Paleoantropológia. 

Paleario, Aonio (voltaképen Antonio Pagliari 
V. della Paglia v. dei Pagliaricci), olasz huma- 
nista, szül. a Róma mellett fekvő Veroliban 
1504 márc. 7., megh. Rómában 1570 júl. 2. Ta- 
nárkodott, retorikát és filológiát tanított. Fő- 
munkája : De immortalitate animarum, 1586). 
Eretnekség gyanújába esvén, máglyán halt meg. 
A Velencében 1543. Del beneflcio Gesü Cristo 
crociflsso c. alatt megjelent s 1737 óta neki tu- 
lajdonított könyvet nem ő, hanem a mantovai 
Benedetto nevű bencés pap írta. V. ö. Jules Bon- 
net, Aonio P. (Paris 1862) és Benrath, Der Ver- 
fasser der Schrif t von der Wohltat Christi (Zeit- 
schrift für Kirchengeschichte, Gotha 1877.) 

Palearktikus régió, az állatföldrajzi régiók 
egyike. Az összes állatföldrajzi régiók közül a 
legnagyobb. Magában foglalja egész Európát és 
Ázsia nagy részét egészen a Himalájáig és Észak- 
Afrikát egészen a Szaharáig. Négy alrégiót szo- 
kás benne megkülönböztetni, nevezetesen az 1. 
európai, 2. mediterrán, 3. szibériai és 4-. mandzsú- 
riai alrégiót. L. még Állat földrajz. 

Palefroi (franc, ejtsd : paifroa), a lovagok dísz- 
paripája, s átvitt értelemben e lovak díszes taka- 
rója ; innen palefrenier a. m. lovász. 

Palembang, 1. residentie németalföldi Kelet- 
Indiában, Szumátra K.-i felének D.-i részében, 
139,128 km^ ter., (1917) 760,548 lak., túlnyomó ré- 
szük mohammedánus maláji. — 2. P, az ugyanily 
nevű residentie fővárosa, mocsaras, gyakran el- 
öntött vidéken, (i905) 60,985 lak., hajózás, hajóépí- 
tés, fa- és elefántcsontfaragás, fegyver- és arany- 
ékszerkészítés ; kávé- és borskereskedelem ; szép 
mecsettel; az egykori P.-i szultánok sírjaival. 
1618. alapítottak itt a hollandok először kereske- 
delmi telepet az 1821-ig független szultánságban. 

Palencia, 1. spanyol tartomány Santander, 
Burgos, Valladolid és León közt, területe 8434 



km2, (1919) 196,556 lak. — 2. P. (Pallantia), P. 
spanyol tartomány fővárosa, püspöki székhely, 
(1910) 18,117 lak. Gótikus székesegyháza (XTV— 
XV. sz.), Cid palotájában általa alapított kórháza, 
papnevelője és tanítóképzője van. 1209. itt ala- 
pították az első spanyol egyetemet, amelyet 
1239. Salamancába tettek át. 

Palenqne (ejtsd: —ke, NacTian v. San Domingo 
del P.), járási székhely Chiapas mexikói állam- 
ban, 10,000 lak., 11 km.-nyire vannak a régi in- 
diánus Huchnetlapallan romjai, melyeket Casas 
de Piedrasnak (kőházak) hívnak. Dupaix, Wal- 
deck, Stephens, Kingsborough és Charnay irták 
le. V. ö. La Rochefoucauld, P. et la civilisation 
maya (Paris, 1888). 

Paleoantropológia (jpaZfleoa«íAroj9oZo.9Ía,gör.), 
az embertannak az a része, mely az ősember testi 
és kulturális sajátságaival foglalkozik. Máskép 
praehistoría-nak is nevezik. L. Ősember. 

Paleobiológia (palaeohiologia, gör.), a bioló- 
giának az az újabban keletkezett ága, melynek 
feladata a fosszilis szervezetek egykori élet- 
viszonyainak felderítése. Evégből a P. a mai 
faunák ós flórák biológiai viszonyaiból indul ki. 
Első sorban a gerincesek életfeltételeinek kuta- 
tása felé fordult a paleontológusok figyelme, ké- 
sőbb azonban számos gerinctelen állatcsoportra is 
rákerült a sor. Minden élő organizmus sokféle 
kívülről jövő behatásnak szokott kitéve lenni, 
amilyenek a meleg és hideg, a száraz és nedves 
klima, bőségesebb v. soványabb táplálék, napos- 
vagy árnyékos-sötétes lakóhely, nagyobbszámú 
ellenségek fellépése stb. Mindezek a tényezők a 
szervezeteket alkalmazkodásra, vagy esetleg el- 
vándorlásra késztetik, vagy őket általán meg ie 
ölhetik. Az összes biológiai viszonyok helyes 
mérlegelése alapján történhetik meg végre a 
fosszilis szervezeteknek írásban, képben v. mo- 
dellben való rekonstrukciója. V. ö. Ahel, Grund- 
züge der Palaeobiologie der Wirbeltiere (Stutt- 
gart 1912). 

Paleobotanika (palaeohotanika, gör.), a m, 
ősnövénytan, 1. Őslénytan. 

Paleocapa, Pietro, olasz mérnök, szül. Berga- 
móban 1789., megh. Tormóban 1867. A velencei 
közmunkák szolgálatába lépett s 1840. építési 
főigazgató lett. 1846-ban József nádor meghívá- 
sára Magyarországba jött s a Tisza-szabályozás 
terveit felülvizsgálta. Nemsokára azután a ve- 
lencei kormány tagja, a közmunkák minisztere, 
később belügyminiszter lett. 1849— 59-ig Pie- 
montban a közmunkák minisztere, később a sze- 
nátus tagja. Irodalmi művei : Memória di idrau- 
lica pratica ; Vélemény a Tiszavölgy rendezésé- 
ről (magyarra ford. Sasku Károly, 1846). 

Paleoetnológia (palaeoethnologia, ösnép- 
rajz), az ősembertannal együtt kutatási területe 
az őstörténelemnek. Míg az ősembertan az em- 
berrel mint egyeddel foglalkozik, addig a P- 
azoknak a társadalmi kereteknek a rekonstruá- 
lásán dolgozik, amelyekben az ősember ólt. 

Paleofitikum (palaeophyticum, növ.). A nö- 
vényvilág őstörténetének az a szakasza, amely a 
Szilur, Devon és Carbon szisztémán keresztül 
tartott, mikor is a növényvilágnak még csak 
alsóbbrendű csoportjai voltak meg, nevezetesen 



Paleotitológía 



— 103 



Paleozooíógria 



!>e(iig:Gint:go-, Cordaites-, Cycae-, Lycopodiiim-, 
fíquisetumfélék, a Cycadofllices- és Pilicinae- 
esoportok és az ezeknél alacsonyabb rendűek. 
Ezek együttvéve a palaeophyták, a kort pedig 
íiz archegoniumos növények korának is mondják. 
L. Tuzso7i J., Rendszeres Növénytan I. köt. 38. 
és köv. old. 

Valeoütológía.Jpalaeophytologia, gör.), a. m. 
ösnövénytan, i. Őslénytan. 

Paleogén (palaeogen, gör., geoi.), az ó-harmad- 
kor, szemben a fiatalabb hai'madkorral, mely 
neogén. E két kifejezés, mely Hömes-től való, 
fóleg a harmadkor emlős faunája régibb és újabb 
állapotára vonatkozik. L. Harmadkor. 

Paleogeográfia (palaeogeographia, gör.) az a 
tudomány, amely a régmúlt geológiai idők folya- 
mán volt földrajzot igyekezik visszaállítani geo- 
gráfiai leírásban. Valamely kor tengereit és szá- 
razföldjeit, hegyeit, völgyeit, folyóit sikerül a 
geológiai leletekből, a rétegek tanulmányozásá- 
ból nagy vonásokban rekonsti'uálni. A tengeri 
és szárazföldi rétegek, a tengerparti képződimé- 
nyek alapján képesek vagyunk némi fogalmat 
alkotni régmúlt idők földrajzáról. Sőt még a kő- 
zetrétegekben talált leletek alapján az illető 
geológiaikor éghajlatáról is megtudhatunk egyet- 
mást. Természetesen ez a lehetőség csak addig 
terjed időben visszafelé, amíg át nem alakult 
üledékes kőzeteket találunk az illető korból. 
Annak a kornak földrajza, amelyből már csak 
átkristályosodott kőzeteink vannak, teljesen is- 
meretlen. A P. legszebb eredményeit Európában 
és Ázsiában érte el, mert itt ismerjük legrész- 
letesebben a geológiai szerkezetet és a rétege- 
ket. Ki lehetett mutatni, hogy a karbon-kor vé- 
gén nagyszerű hegység húzódott végig Európán 
Franciaország közepétől, a Közép-német hegy- 
vidéken és hazánkon át Dobrudzsiáig (Variscusi- 
hegysóg), továbbá egy másik Bretagneban, Dél- 
nyugat-Angliában és Dél-Irlandban. Azt is tud- 
juk, hogy a geológiai középkor idején Európa és 
Ázsia nagy részét tenger lepte el, de nem volt 
mély. Azután a geológiai újkorban ismét nagy 
hegyek keletkeztek, a régiek meg elpusztultak. 
A tudomány persze sok nehézséggel küzd. Helyen- 
kint teljesen elpusztultak a rétegek, csak éppen 
annyi maradt, hogy tudjuk, hogy ott voltak, más- 
hol még ennyit sem tudhatunk. Különösen nehéz 
az éghajlat rekonstruálása, mert az állatoknak 
és növényeknek nagy alkalmazkodó képességük 
vau. A P. legnagyobb művelői Suess E., Neu- 
mayr, Semper, Kossmat, de Lapparent és Lóczy 
Lajos. 

Paleográfia (palaeographia, gör., a. m. régi 
iráö), az ókori kéziratok és más írott emlékek 
megfejtésének tudománya, mely azokon az ismer- 
tető jeleken alapszik, melyek az írás egyes kor- 
szakait és alakjait (kapitális, kurzív, unciális, 
minuszkula, ma juszkula), valamint a használatos 
rövidítéseket egymástól megkülönböztetik. Tá- 
gabb értelemben kiterjed mindenféle írott em- 
lékre, szűkebb értelemben azokra az időkre, me- 
lyekkel a filológus foglalkozik, mlg a többi idők 
okmányainak megfejtése az oklevéltan (diplo- 
matika) hatáskörébe tartozik. A filológus ritkán 
kényszerül a XV. sz. -bélinél újabb okmányokkal 



foglalkozni, ez a tér a történész és modern filoló- 
gus tere, aki azonban már a diplomatikához for- 
dul tanácsért. így aztán a P.-nak a XV. sz.-tól 
visszamenő korok emlékei maradnak, még pedig 
tekintettel arra, hogy a kemény anyagba (kö, 
érctábla) vésetteket egy más tudományág, az 
epigrafika (1. o.) foglalja le, azok az emlékek, 
melyek tintával vagy más aÚcalmas folyadékkal 
vannak puha alapra (papirusz, pergamen) írva. 
A viasztáblákat, melyek a kö és Mrtya között 
mintegy a középúton vannak, szintén az utóbbi 
csoporthoz sorolják. A P. mint tudomány a XVII. 
sz. végén és a XVIII. sz. kezdetén Mabillon és 
Montfaucon tudós bencések kutatásaival kezdő- 
dik, akik még együttesen gyakorolták azt a di- 
plomatikával, mely azóta különvált. 

Irodalom, öardthausen, Griech. Palaeographie, 1911, 2. 
kiad. ; SchulDart, Das Buch bei den Griechen u. Römern, 
1907"; Birt, Das antilie Buchwesen, 1882 ; Thompson, Hand- 
book of Greek and Latin paleography, 3. kiad., 1906 
Steffens, Lat Palaecgrapbie, 2. kiad., 1908. 

Paleoklimatológia (palaeoklimatologia, gör. 
1. Klimazónák. 

Paleolit ember. Az ősembernek ama csont- 
leleteit 8 az azok alapján megállapított rasszokat 
nevezik így, melyek mellett faragott, pattintott 
(paleolit) kőeszközöket találtak, ill. abban a pri- 
mitív kulturkorszakban éltek, amikor az ember 
csak ilyen kezdetleges kőeszközöket tudott ké- 
szíteni s a csiszolást és fúrást még nem ismerte. 
L. Kőkor és Ösetnber. 

Paleolit-kor (palaeolith-kor), 1. Kőkor. 

Paleolitos, annyit jelent, mint idősebb kőkor- 
szakbeli, 1. Kőkorszak. 

Paleológia (palaeologia, gör.), régiségekről 
szóló tan, régészettan. 

Paléologue (ejtsd : -log), Maurice, francia di- 
plomata és író, szül. Parisban 1859 jan. 30. Mint 
a külügyminisztérium osztályfője szerepet vitt az 
1889-iki Dreyfus-pörben. 1914—1917 szentpéter- 
vári nagykövet volt, azután 1920 szept.-ig osz- 
tályfő a küiügyminísztériumban. Első irodalmi 
kísérletei a műtörténet, bölcsészet ós irodalom- 
történet körébe vágnak. Ilyenek : L'art chinois 
(1888) ; Vauvenai^ues (1890) ; Alfréd de Vigny 
(1892); Proflls de femme (1895) ; Romé (1902). 
Idealista regényei: Sur les ruines (1897) ; Le cilice 
(1900) ; La cravache (1904). 

Paleontológia (jpaZaeoritoZopm, gör.),l. Őslény- 
tan. 

Paleotti, Gábrielé, bíbornok, kánonjogtudós, 
szül. Bolognában 1522 okt. 4, megh. Rómában 
1597 júl. 22. Jogtanár volt Bolognában 1546— 
1556, azután a Rota auditora Rómában, 1565. 
bíbornok lett és 1566. püspök (1582 óta érsek) 
Bolognában. Kiválóan tevékeny részt vett a 
trienti zsinaton, amelyről érdekes feljegyzéseket 
hagyott hátra (Theiner, Acta genuina Conc. Trid. 
1874). Müvei : De nothis spuriisque flliis (1550) ; 
De s. consistorii consultationibus (1594); De 
sacris et profanis imaginibus (1594) ; Archiepis- 
cop. eccl. Bononiens (1598) stb. 

Paleovulkáni a. m. idős vulkáni, vagyis har- 
madkor előtti ; ellentéte a neovulkáni, azaz kai- 
nozoi vulkáni. 

Paleozooló0ia (palaeozoolog'ia, gör.) a. m. ös- 
állattan, 1. Őslénytan. 



Paleozoos éra 



— 104 



Palestrina 



Paleozoos éra (geoi.) magában foglalja a Pre- 
kambrium, Kambriiun, Szilur, Devon, Karbon és 
Perm szisztémáit. Ezeknek periódusai együttvéve 
alkotják a P.-t, Ókort vagy Blsőkort. 

Palermo, 1. olasz tartomány Szicília szigetén 
a Tirreni-tenger, Messina, Catania, Caltanisetta, 
Girgenti és Trapani tartományok közt, területe 
4992 km2, (1915) 804,581 lak. Járásai: Cefalú, 
Corleone, P. és Termini Imerese. 

2, P., fővárosa P. olasz tartománynak, érseki 
székhely Szicília É.-i partján a Monté Pellegrino és 
Zaffarano-f ok közötti P.-i öböl és a messina— tra- 
pani vasút mellett, a termékeny Conca d'oro 
(aranykagyló) síkságon, (i9i5) 345,891 lak. Ipara 
fejlett. Olaszország egyik legfontosabb kikötője. 
Főbb kiviteli cikkei : déli gyümölcs, gubacs, bor, 
olaj, kén; bevitelének fő cikkei: a liszt, szón, 
gép, kőolaj stb. P.-nak gyönyörű a fekvése ; enyhe 
éghajlatáért (évi középhömérsóklet 17*5°, jan. 
10'9<') sok beteg keresi föl. A várost két hosszú, 
egymást derékszögben metsző útvonala, a Corso 
Vittorio Bmmanuele és a Via Macqueda négy 
részre osztja. É. részében épült a villanegyedes 
városrész. Középpontja az oszlopcsarnokokkal 
és szobrokkal övezett Piazza Quattro Cantoni v. 
Vigliena ; nagyobb terei még : a Piazza Pretoria 
pompás kúttal ( 1550), a Piazza Marina pálma- 
kerttel (Giardino Garibaldi), a Piazza della Vit- 
toria V. Fülöp emlékével, a Piazza Bologni 
V. Károly császár szobrával (1630) stb., a Piazza 
della Croce de' Vespri az 1282. (sziciliai vecsernye) 
lemészárolt franciák emlékére állított emlékkel. 
Nyilvános sétaterei: a tenger melletti Marina 
vagy Foro Italico, végében van az 1777. alapított 
remek Flora-kert (Villa Giulia), Giardino Inglese 
Szicília felszabadításának enílékoszlopával. P.- 
nak kb. 300 temploma és 70 régi kolostora van, 
a legjelentékenyebbek: a legrégibb részeiben 
1169— 85-ig épült csúcsíves dóm, amelyet 1781— 
1801. egy kupolával elrontottak; Ny.-i főkapuja 
két toronynyal 1300— 59-ig készült, jobboldali 
hajójában porflr-szarkofágokban több fejedelmi 
személyiség nyugszik, egy kápolna ezüst kopor- 
sójában pedig szt. Rozália ; az egyiptomi kereszt- 
alakú San Giovanni degli Bremiti, a normannok 
egyik legrégibb (1132) temploma öt kupolával ; 
az 1143. alapított La Martorana, bizánci négyszög- 
épület régi mozaikokkal ; San Salvatore ( 1628) ; 
a San Giuseppe de'Teatini (XVÜ. sz.) oszlopos ba- 
zilika ; a barokk Santa Catarina (XVI. sz.) gazdag 
belső díszítésekkel ; a San Domenico (1458), P. leg- 
nagyobb temploma, most sziciliai Pantheon, Crispi 
síremlékével. A római korból a Porta Ossuna 
előtt 1785. fölfedezett katakombákon kívül más 
maradványok nincsenek. Középkori épületekben 
gazdag. A Palazzo Reale alapfalai szaracén ere- 
detűek; benne van az ú. n. Stanza di Ruggero a 
normann időbeli mozaikkal borított falakkal, 
továbbá az I. Roger 1132. alapította lilres Ca- 
pella Palatina, földünk egyik legszebb kápol- 
nája, normann díszítésekkel és mozaikokkal. A 
Palazzo Reáléval szemben van az egykori Pa- 
lazzo Stefani, most kaszárnya, árkádjai alatt 
XV. sz.-beli freskók láthatók. Több szép kapuja 
is van, köztük a Porta Felia (1582—1637). Tu- 
dományos intézetei közül nevezetesebbek: az 



1805. megnyílt egyetem, 200,000 kötetes könyv- 
tárral, a Bibliofceca communale (városi könyv- 
tár, 210,000 kötet, 3000 kézirat); a nemzeti 
könyvtár (174,000 kötet, 1500 kézirat) ; a Museo 
nazionale régiség- és líéptárral. Környékén ne- 
vezetes a Monté PeUegrino (600 m.) a Szt.- 
Rozália-barlanggal, a Vüla Behnonte a Pel- 
legrino lábánál. — Története : P. a római Fa- 
normus, föníciai alapítás, későbben a karthágói 
hatalom egyik támaszpontja, Kr. e. 284. római 
kézre került. Augustus alatt P. a CoZowm Augusta 
Panormitanorum volt. A keleti gótoktól Belizár 
vette el, Kr. u. 831. a szaracénok szállták meg 
1072. a normannok, majd a Hohenstaufok uralma 
alá került, lí. Frigyes császárt itt temették el. 
Ennek fla, Manfréd 1266. elesvén, a franciák 
foglalták el Szicíliát, de kényuralmuk ellen a 
nép fellázadt (sziciliai vecsernye, 1282) s a 
sziget és város Aragóniái Pétert koronázta ki- 
rállyá. Miután Spanyolországhoz jutott, az al- 
királyok székhelye lett. 1799 ben IV. Ferdinánd 
Nápolyból idemenekült a franciák elől. 1820. és 
1848. lázadás tört ki, de a királyi seregek lever- 
ték. 1860 máj. 26. Garibaldi foglalta el, s azóta 
aa olasz királysághoz tartozik. V. ö. Di Giovanni, 
La topográfia antica di P. del secolo X al XV (P. 
1890, 2 köt.) ; La Liimia, P., il suo passate, il 
suo prevente, il suoi monumenti (u. o. 1891); 
Zimmermann, P. (Berühmte Kunststátten, 24. 
köt. Leipzig 1905). 

Pales, ősi itáliai istennő, a legelők és a nyájak 
védője. A római Falatium nevű hegyet róla ne- 
vezte el a Róma lakosságának első rétegét alkotó 
pásztornép. P. ünnepe, a Palilia v. Parilia (ápr. 
21.) egyszersmind Róma alapításának évforduló- 
jaként is szerepelt. E napon a juhokat és ólakat 
vallásos szertartások között megtiszították. 

Palesnik, adók. Belő vár-Körös vm garesnicai 
j.-ban, (1910) 1155 hordát és német lak. (Tr. SzHSz.) 

Palestine (eítsd: peUesztájn), Anderson county 
székhelye Texas északamerikai államban, (i9io) 
10,482 lak., vasúti műhelyekkel. 

Valestrina. (Pronestrino),yéíToa, püspöki szék- 
hely, Róma olasz tartományban, Róma közelében, 
a Szabin-hegysóg lejtőjén, (i9ii) 7.146 lak., szé- 
kesegyházzal, ókori emlékekkel és cyclops fal- 
maradványokkal. P. régi neve Praeneste, egy 
ókori Fortuna^templom romjainak helyén épült. 
Régi város volt Latiumban, 20 mérföldnyire Rá- 
mától K.-re, mellyel a via Praenestina kötötte 
össze, az előkelő rómaiak nyaralóhelye. Tagja 
volta régi latin városszövetségnek. Híresek vol- 
tak Fortuna- (orákulummal) és Juno -templomai. 
Vára: Arx Praenestina helyén áll ma Castel 
di San Pietro. 

Palestrina, Giovanni Pierlmai da P. (Gian- 
netto da P, családi nevén Pierhdgi), a római 
katolikus egyház legnagyobb zeneköltő je, szül. 
Palestrinában 1526., megh. Rómában 1594 febr. 
2. Születési helyéről általában P.-nak (latinul : 
Petraloisius Praenestinus) nevezik. 1544— 51-ig 
Palestrinában volt karnagy és orgonista. 1551— 
1555-ig a Szent Péter-templom Capella Júliá- 
jában Magister puerorum. 1555-ben a sixtini ká- 
polna énekese, majd a laterani San Giovanni kar- 
nagya. Ebben az esztendőben irta a c8odaszói> 




?e/) 



■'5í> 



,«■§, 




Zlí' 




í \, 






'Mo, 



íS 1 1 s 



tő 



.*-> 




í 


i 


í. 


C3 


fi 








N 

'Cd 




^ 


; 


; 


L^ 


e 


i 


:: 




<0 


* 








>> 


5* 








cn 




p 


í 


í 


cn 


'•>^ 


<^ 


^ 


^ 






CS 


<?v 


■Cl 


-S 


-^ 


?^ 


•'í 


^ 




►==^ 


^ 


■a 


<ii 




:v^ 




■Cs 


^ 




^ 




<ai 


"^ 



DDDnn 



••§ I, h. I § •• - 

'S r^ b 1 ^ ^H 

i i ti 1 í 









■>^-. 









-í: - ■<- 



V?í-Q^ 



-i^f^ 



TTjTTjnr^M 




(=n 



<^ "i fe § '-- 



T)/'- 1 a ^'''•^ 










-■c^V feli' ' ' ■-' ^' 
■isit i3-^!? ■ 






■^ 



« 5S 



'^^T^^\^l\' 1^^'JQim kli-^il l'^^^^ -1>1:!|I^ 







/^' 



4^^ 

I - 5 









■^ 



1 -^ 



'^■§£3 3,^'^ 







tk^ ^\$^ 








l^*?3 



f^ 



^^ 



a,-iriw;:;|- 



£L 



7 




^ 











/ Fi 






n 



ff h 




Palestrina-stllus 



105 - 



Palesztina 



hatszólamu Missae papae Marcelli-t ós az Impro- 
periá-kat, amelyek nagypénteken most is elő- 
adásra kerülnek Rómában. 1565— 71-ig a Santa 
Maria Maggiore karnagya. A ti'ienti zsinat 
(1545—63.) határozatai P. stílusáról (1. o) hiva- 
talosan elismerték, hogy az az egyházzenei 
reform megvalósulása. Működése jutalmául a 
pápai énekkar zeneszerzőjévé nevezték ki. 1571. 
P. ismét a Szt. Péter-templom karnagya lett. P. 
egyúttal a Filippo Neri (neri Szt. Fülöp) orató- 
riuma számára komponált és Buoncompagni her- 
(•egnél hangversenymester volt. A Szent Péter- 
templomban temették el, sírját ccMusicae prin- 
ceps» felírás díszíti. 93 misét, 139 mottetát, számos 
madrigált, himnuszt és más egyházi szerzeményt 
irt. Összes müveinek gyűjteményes kiadása 34 
kötetben 1862— 1903-ig a Breitkopf és Hártel- 
cégnél jelent meg. Kiválasztott műveinek a min- 
dennapi használatra való kiadását Fr. X. Haberl 
szerkesztette. A P.-monografiák közül a legneve- 
zetesebbek : Bainiy Memorie storicocritiche deli a 
vita e deir opere di G. P. da P. (1828, 2 köt.) ; K. v. 
Winterfeld, G. P. da P. (1832); G. Félix, P. et 
la musique sacrée 1594—1894. (1895) ; Cametti, 
Cemei storici di G. P. da P. (1895) ; M. Brenet, 
P. (1905). 

Palestrina-stilus, a capella-stilus — az ének- 
hangra hangszerkiséret nélkül való komponálás 
— abban az alakjában, amelyben az a XVI. sz. 
folyamán kialakult ós Palestrinában legkiválóbb 
reprezentálójára talált. A trienti zsinat ezt a 
stílust ismerte el az egyházi zenéhez leginkább 
illőnek. Palestrina halála után ez a stílus két 
irányban fejlődött : megnőtt a szólamok száma 
és a velencei iskolától átvette a két és több karra 
való írást. A P.-t az ú. n. római iskola őrizte meg 
leghűségesebben a maga tisztaságában. Legkivá- 
lóbb reprezentálói : Ingegneri, C. Porta, G. M. Na- 
nino, G. B. Nanino, Fel. Anerio, G. Fr. Anerio, 
Vittoria, Aliegri, Benevoli, Bernabei, Baj. 

Palestro, falu Pavia olasz tartományban, a 
Sesia balpartján, (i9ii) 3395 lak. 1859 máj. 31. itt 
az egyesült francia-piemonti hadsereg az osztrá- 
kokat legyőzte. 

Palesztina, a Bibliában Szentföld (1. a mellé- 
kelt térképet), az otestamentomban annak a föld- 
nek a neve, amely a Jordán és a Földközi-tenger 
közt, É.-on a Libanonig terült el. Kezdetben csak 
a Jaffától D-.re elterülő, filiszteusoktól lakott parti 
síkságnak volt a neve (héberül Pleset), míg a 
Jordán melletti részt Kánaánnak hívták. A zsi- 
dók uralma alatt azután a P. nevet az egész föld- 
területre kiterjesztették. É.-on határai voltak 
Szíria és Fenicia, K.-en a szíriai sivatag, D.-en 
Arábia, Ny. on a Földközi-tenger. Hegyei a Libanon 
nyúlványai, nevezetesebbek: Kármel, Gilboa, 
Tábor, Efraim,Garizim, Juda, Sion,Moriah. Egyet- 
len számottevő folyója a Jordán ; ennek mellék- 
vizei (mint a Kidron) csak patakok. Tavai a Holt- 
tenger, a Tiberiás v. Genezáreth-tó, Merőm (Sa- 
maohonitis). Szinte páratlan P. geológiai alaku- 
lata, amely a Földnek majd minden formációját 
feltünteti. Éghajlata is a tropikushőségtől(Jordán 
völgye) a havasi zordságig (Libanon) minden fokot 
éreztet. Az ókorban nagy volt a termékenysége : 
a háziállatok, különösen juhok mellett búza, árpa, 



bor, füge, olaj voltak gazdagságának forrásai; 
sót a Holttengerből nyertek ; az erdőkben cédrus, 
tölgy, pálma, ciprus nőtt. Országos csapásokat 
okoztak a sáskák, amelyek ma is veszedelmei a 
gazdaságnak. P. első ismert közigazgatási fel- 
osztása az izraeliták 12 törzse szerint történt. 
Salamon halála után két országra oszlott : Juda 
és Izrael országára. Krisztus idejében négy tarto- 
mányra oszlott: a Jordán jobb partján Júdea. 
Samaria, Galilea ; a Jordánon túl Perea. Júdea 
nevezetes városai voltak: Jeruzsálem, Jerikó, 
Hebron, Cezarea (a római prokurátorok szék- 
helye). Betlehem, Emmaus, Beerseba, Arimathia, 
a tengerparton Joppe, Azotos, Aszkalon, Gaza ; 
Samariában : Samaria, Jezrael, Szichem, Szilo ; 
Galileában : Dán, Kapernaum, Tiberiás, Názáret, 
Kana ; Pereában : Caesarea, Paneas, Gadara, 
Boszra, Geraza, Rabbath, Ammon. A török ura- 
lom alatt P. az Bl-Kuds v. jeruzsálemi mutessza- 
riflikot és Beirut és Syria vilajeteket foglalta ma- 
gában. Területe mintegy 28,000 km2, kb. 650,000 
lak., lakói szírek, arabok, törökök, görögök, zsidók, 
akik újabban nagyobb számban telepedtek le, kü- 
lönösen a cionisták telepítő propagandája követ- 
keztében. A lakosság főfoglalkozása az állatte- 
nyésztés ós kertészet; a mezőgazdaság a sok 
szárazság és a sáskacsapás következtében cse- 
kélyebb jelentőségű. Vasútja 1914-ig csak Jaflá- 
tól Jeruzsálemig és Haifától Derátig volt, ez 
utóbbi helyen a Hedzsasz-vasuthoz csatlakozott ; 
a vüágháború alatt több hadi vasutat építettek s 
ezek hálózata a békekötés után az új P. állam 
tulajdonába ment át. 

Története. Történelmileg ismert legrégibb la- 
kói a kananíták voltak. Ezek után DNy.-on a 
Krétából odaszármazott filiszteusok telepedtek 
meg. 1600-tól Kr. e. az egyiptomiak uralma alatt 
állott, de ezek folytonos harcban állottak a babilo- 
niakkal és arameusokkal. 1200 körül az izraeliták 
foglalták el, de az egyes törzsekkel sok küzdel- 
mük volt, míg Saul alatt 1100 körül megalakult 
a zsidó királyság, amely Dávid és Salamon alatt 
felvirágzott és Salamon P. határait kiterjesztette 
az Eufrátesig és a Vörös-tengerig. Salamon ha- 
lála után P. Juda és Izrael országaira vált szót 
(975) ; Izrael országát 722. az asszírok, Judát pedig 
586. a babilóniaiak semmisítették meg. 536-ban 
perzsa fenhatóság alatt Juda újraéledt; de azután 
is idegen uralom alatt maradt ; 238—176. az 
egyiptomi Ptolemaisok, 176— 167. a szíriai sze- 
leukidák uralkodtak rajta. 167-ben a makká - 
beusok felszabadították ugyan, de már 63. római 
uralom alá került. Királyai megmaradtak, de 
már csak a római helytartók parancsainak végre- 
hajtói voltak. 70-ben Kr. u. a zsidók fellázad- 
tak Titus ellen, aki Jeruzsálemet hosszú ostrom 
után bevette s Júdeát Szíriával egy tartománnyá 
egyesítette. 636-ban Omar kalifa alatt az ozmánok 
foglalták el ; az első keresztesháború következté- 
ben 1099. mint jeruzsálemi királyság ismét önálló 
lett; de 1187. megint az ozmánok hatalmába ke- 
rült. 1517-ben török birtok lett. 1890-ben nagy- 
arányú ásatásokat indítottak meg német, osztrák 
és angol kutatók. 1899—1900. felfedezték az ősi 
Gath maradványait, majd Megiddot, Taanathot, 
Gezert, 1907. a régi Jerikó falait. A világháború 



Palesztra 



106 



Pálffy 



következtében beállott fejleményeket 1. Világ- 
Jiáborü. 

Irodalom. Raumer, P. (1860) ; Völker, Das heilige Land 
(1864); Goldziher Iguác, P. ismeretének haladása (Budar 
pest, 1885) ; Röbrichs, Bibliotheca geographica Palestinae 
(1890); Baedeker, P. u. Sjrien ; Trietsch, Palaesti na-Handbucb 
(Berlin, 1912). 

Palesztra (gör.), az ókori görögöknél az a hely, 
ahol a kiskorú ifjak és gyermekek egy mester 
(paidotriba) vezetése alatt a birkózásban (pale) 
képezték magukat. Innen aztán palesztrika a. m. 
a birkózás tudománya. A P.-vai szemben a fel- 
nőttek gyakorlóhelye a gimnázium volt. 

Palet (ejtsd .paié), francia neve a boccia{ho.) 
játóknak. Golyók helyett ércpénzzel is játsszák. 

Paleta-betegség (carhtia-, ruru- v. tnanguea- 
betegség), a borjúk egy általános izületi meg- 
betegedésének megjelölésére használt kifejezés. 

Paietnológia a. m. paleoetnológia (1. o.). 

Paletot (franc, ejtsd: paitó), a. m. felső kabát. 

Paletta (ol., franc, palette) tojásdadalakú fes- 
tékkeverö tábla, lyukkal a balkéz hüvelykujja 
számára; olajfestéshez fából, aquarellhez por- 
oellánból készül. A freskófestők P.-ja felhajtott 
karimájú négyszögletes bádoglap. 

Pálfa, nagyk. Tolna vm. simontornyai j.-ban, 
(1920) 1967 magyar lak. 

Pálfalu (Pavlova Ves), kisk. Liptó vmegye 
liptószentmiklósi j.-ban, (i9io) 270 szlovák lak. 
(Tr. Cs-Szl.) 

Pálfalva, községek, 1. az összetételek alatt 
(Beregpálfalva, Csíkpálfalva stb.). 

Pálfalvy Márk, Döbrentei Gábor (1. o.) írói 
álneve. 

Pálfa-Martonfa, község, 1. Kemenespálfa. 

'PkUij-család (erdödi, herceg és gróf). Leszár- 
mazása okleveles alapon az 1383 körül élt Kont 
Pálig vihető föl, kit majd hédervári Kont István, 
majd pedig az Ujlaky-család őse, Kont Miklós ná- 
dor fiának mondanak, vagy pedig általában a csa- 
ládot a II. Géza idejében bevándorolt Hedrik- 
nemzetségből származtatják. Kont Pál ivadékai 
magukat Pálffyaknak nevezték. Közülök Pál 
nőül vévén Erdődi Bakocs Balázs leányát, Klá- 
rát, az Erdödi előnevet és a Bakocs-címert vette 
fel, melyet a család máig is visel. Féter nevű 
fiától származott unokája, Miklós (1. alább : P. o.) 
a győri hős és pozsonyi főispán, testvéreivel : 
Tamás palotai kapitánynyal, János tatai és lévai 
kapitánynyal és István győri, csábrági és szitnyai 
kapitánynyal együtt 1581. bárói rangra emelte- 
tett. A család Miklós ágán virágzott tovább, ki- 
nek fiai közül István koronaőr és Fái (1. alább : 
F.IO.) a későbbi nádor IQM., János pedig 1636. 
nyert grófi rangot, Pál ezenkívül 1651. meg- 
kapta Pozsony várának örökös kapitányságát. 
Pál nádor ága kisunokájában a XVII. sz. végén 
kilialt, a család István gróf utódaiban virágzott 
tovább. Egyik unokájától, János bán és nádor- 
tól (megh. 1751.) származik a királyfalvi ág, 
másik unokájának, Miklós nádornak (megh. 
1732.) ágazata Lipót (meghalt 1720.) nevű fiától 
származott unokáiban három felé ágazott el: 
Miklós kancellár és országbíró (1. alább : P. 7.) 
fia Károly (megh. 1816.) kanceUár, 1807 nov. 1. 
elsőszülöttségi joggal hercegi rangra emeltetett 
s tőle származik a detrekói ág ; Lipót tábornagy 



és koronaőr (megh. 1773.) alapította a &orosíí/á«- 
kői v. stomfai ágat s mivel ilyen nevű fia Daun 
Teréz grófnőt és teanói hercegnőt vette nőül, ez 
az ág Fálffy-Daun (1. o.) nevet nyert és teanói 
hercegi címet visel ; Miklós nádor harmadik uno- 
kája Rudolf altábornagy (megh. 1768.) a vörös- 
kői ágnak őse. 
A P. -család tagjai közül fölemlltendók : 
P Lipót (borostyánkői) gróf, szül. Bécsben 1716.,. 
megh. Pozsonyban 1773 ápr. 9-én. A katonai pá- 
lyára lépvén, 1741. tábornok, 1758. koronaőr, 
1760. tábornagy, 1763. Magyarország főhadi- 
parancsnoka lett. — P. Budolf (vöröskői) gróf, 
szül. Bécsben 1719 márc. 4., megh. Pozsonyban 
1768 ápr. 1. Altábornagy, egy magyar lovasezred 
tulajdonosa. — P Jánx)S gróf, szül. Pozsony- 
ban 1728 aug. 18. Borsod vármegye főispánja, al- 
tábornagy, a magyar nemesi testőrség alkapi- 
tánya. — P. Károly József Jeromos (erdödi) 
gróf, utóbb herceg, szül. Bécsben 1735 okt. 1., 
megh. u. 0. 1816 máj. 28. A bécsi császári kamara 
tanácsosa, 1774. pedig alelnöke. Azután a magyar 
udvari kancellária udvari tanácsosa, majd 1779. 
Zemplén \Tnegye főispánja lett. 1783-ban főudvar- 
mester. 1791-ben Pozsony vmegye főispánja s 
Pozsony várának főkapitánya. 1807-ben I. Ferenc 
császár és király őt, valamint f érflági elsőszülötti 
utódait osztrák birodalmi hercegi rangra emelte. 
— P. Jo2'5e/'(detreköi) gróf és 1816-tólherceg, szül. 
Bécsben 1764 szept. 2., megh. Pozsonyban 1827 
ápr. 13-án. 1802-ben belső titkos tanácsos, majd a 
magyar királyi helytartóságnak, utóbb az udvari 
magyar kancelláriának titkára, tanácsosa, elő- 
adója. 1808-ban Pozsony vmegye helyettes, 1825. 
pedig valóságos főispánja és pozsonyi várkapi- 
tány. — P Miklós gróf, szül. Bécsben 1765 dec. 
3-án, megh. 1800 máj. 26. az aostai völgyben 
vívott csatában. Tábornok volt, aki számos ütkö- 
zetben vett részt és 1797. a dunáninneni fölkelő 
nemességnek vezére volt. — P. Alajos (vörösköi) 
gróf, szül. 1801 jún. 26., megh. a Blowitz melletti 
Hradiskban (Csehország) 1876 febr. 2. A magyar 
királyi udvari kancellária titkái'a és császári ki- 
rályi kamarás, majd a ü'iesti kormányszék ta- 
nácsosa s 1848-ig Velence kormányzója. — P. 
Jo^rse/" (vörösköi) gróf, szül. 1810 nov. 15., megh. 
Pozsonyban 1873 máj. 7. A szabadságharc előtt 
nagy szerepet játszott a főrendiházban, mint az 
ellenzéki szónokok egyik vezére. 1848-ban Po- 
zsony vmegye főispánja volt. — P István (vö- 
rösköi) gróf, szül. Vöröskőn (Pozsony vm.) 1828 
jún. 3., megh. Pozsonyban 1910 júl. 27. 1848 
előtt hivatalnok volt a magyar királyi udvari 
kancelláriánál. Résztvett az 1848— 49-iki sza- 
badságharcban. Az ötvenes években mint ma- 
gyar királyi helytartósági tanácsos szerepelt. 
1901-ben megkapta a pozsonyi grófi és örökös 
fővárkapitányi címet és titkos tanácsosi méltó- 
ságot. — P Andor (vöröskői) gróf, szül. Lodi- 
ban 1839 aug. 14., megh. Bécsben 1902 ápr. 14. 
Lovassági tábornok és 1887-től a magyar kir. 
testőrség kapitánya volt. — P József (vöröskői) 
gróf, szüLLanczutban (Gaücia) 1853 szept 8., megh. 
Davosban 1920 jan. 22. Bejárta Európát, Afrika 
egy részét és tagja volt egy északsarki ( Jan-Mayen) 
expedíciónak. — P. Móric gTóf , szüL Szomolány- 



Pálfty 



107 



Pálffy 



ban 1869 f ebr. 11. A diplomáciai pályára lépett^ 1 909 
követségi tanácsos lett a Szentszéknél levő osz- 
trák-magyar nagykövetségnél és 1911. megkapta 
a rendkívüli követi és meghatalmazott minisz- 
teri címet és jelleget. — Nevezetesebb tagjai 
még a családnak : 

1. P. Fídél (vöröskői) gTóf, m. kir. főkancel- 
lár, szül. 1788 aug. 14., megh. Pozsonyban 1864 
márc. 12. A magyar királyi helytartótanács, majd 
a magyar királyi udvari kancellária tanácsosa 
és udvari előadója. Utóbb árvavmegyei főispán, 
főtámokmester, valóságos belső titkos tanácsos, 
a hétszemélyes táblabírája, 1828—1832. Pozsony 
vmegye főispáni helytartója, 1830. főkincstartó, 
1835— 38-ig főkancellár volt. Az országgyűlési 
ifjak társaságának föloszlatása, Kossuth Lajos 
és Wesselényi Miklós elfogatása, minden nemzeti 
irányú törekvés elnyomatása vagy legalább is 
megakafíztása jellemzik kancellári tevékenységét. 

2. P. János Károly (erdődi) gróf, Pál nádor 
ifjabbik fia, császári tábornagy, szül. 1645 dec. 
4., megh. Milanóban 1694 nov. 3. A császári had- 
seregbe lépve, mint lovastábomok tűnt ki a pár- 
kányi csatában (1683 okt. 9.). Később Itáliában 
harcolt a franciák ellen s a pinerolói győzelem 
után tábornaggyá nevezték ki. Ó alapította 1688. 
a későbbi 9. sz. cs. és kir. huszárezredet, mely 1741 
óta Nádasdy nevét viselte. — Ifjabbik fia, Ferenc, 
az itáliai harcokban esett el 1693 okt. 4. 

3. P. János (erdődi) gróf, szül. 1664 aug. 20. 
megh. Pozsonyban 1751 márc. 24. Katonai pá- 
lyáját mint önkéntes kezdte 1681. az Isemburg- 
féle német gyalogezredben, majd a Pálffy-ez- 
redbe ment át zászlótartónak. 1683-baii Bécsnél, 
1686. Budánál harcol a török ellen. 1704-ben 
Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok bánja és 
lovafitábomok, s Rákóczi elleni harcai jutal- 
mául 1709. tábornagy. Ugyanez évben Rákóczi 
utódjaként Sáros vmegye főispánja lett. 1710-ben 
Felső-Magyarország vezénylő főparancsnoka. 
1711-ben főszerepet vitt a n. Rákóczi Ferenc 
fölkelését befejező szatmári béke létesítésében, 
1722-ben meg nagy buzgalmat fejtett ki a Habs- 
burg-ház leányági örökösödésének az országgyű- 
léssel való elfogadtatásának érdekében (1. Frag- 
matica Sandio), amiért Hl. Károly sok ajándék- 
kal halmozta el. 1724-ben magyar helytartósági 
tanácsos, 1731. országbíró s a hétszemélyes tábla 
birája, 1732. Pozsony vmegye örökös főispánja 
és Pozsony várának főkapitánya, 1740. az arany- 
gyapjas rend vitéze, Magyai-ország főparancs- 
noka és valóságos belső titkos tanácsos, 1741. 
Magyarország nádora, 1742. a magyarországi 
hadsereg fővezére. A király által a nemzetnek 
adományozott szobrát 1905 szept. 10. állították 
fel az Andrássy-út köröndjén. 

4. P. János (erdődi) gróf, főrend, szül. Pozsony- 
ban 1829 aug. 12., megh. Bécsben 1908 jún. 2. 
Egyike volt a leggazdagabb magyar mágnások- 
nak, aki csak rövid ideig és átmenetileg sze- 
repelt a közéletben, mint pozsony vmegyei főispán. 
Eletét gyűjtő szenvedélyének áldozta s párisi és 
bécsi palotáiban, valamint bajmóczi, királyfai és 
vörösvári kastélyaiban rengeteg értékű műkin- 
cseket halmozott fel, amelyeknek nagy részét 
halála után a Nemzeti és Szépművészeti Mu- 



zeumok örökölték. 1900 októberében erdő- ós 
szántófölduradalmainak 6492 kat. holdat kitevő 
részéből és Vöröskővámak reá eső s/g-ából örök 
tulajdonjoggal alapítványt létesített a magyar 
középosztály oly férfitagjai részére, akik közép- 
és főiskolát végeznek s szorgalmuknál és haza- 
fias érzelmeiknél fogva kiválnak. 

5. P. Miklós (erdődi) gróf, szül. Csábrágon 1552 
dec. 7., meghalt Vöröskőn 1600 ápr. 23. Ifjúságát 
Miksa és Rudolf királyok udvarában töltötte. 1581. 
országbíró és főkamarásmester. Pozsony, Komá- 
rom, Esztergom és Érsekújvár főkapitánya volt, 
mikor 15Ví8 márc. 27. Schwarzenberg Adolf her- 
ceggel együtt hosszan tai'tó, véres harc után vissza- 
foglalta a töröktől Győr várát. B győzelem követ- 
keztében az 1599. XLVIII. t.-c. törvénybe iktatta 
érdemeit,Rudolfkifálypedigmegadományoztaegy 
ezer aranyat nyomó billikommal (a híres Fálffy- 
bülikom), PozsonyYm.-nek örökös főispánságával 
és Pozsony várának örökös főkapitányságával^ 
továbbá a grófi ranggal. A királyi oklevél külö- 
nösen kiemeli P.-nak a törökök ellen Fülek, Nóg- 
rád, Drégely, Palánk, Esztergom, Győr, Buda stb. 
mellett aratott nagyobb győzelmeit. Felesége volt 
Fugger Mária, báró Fugger Mái'k leánya. Részle- 
tes életrajzát Jedlicska Pál írta meg s adta ki 
Egerben 1897. 

6. P. Miklós (erdődi) gróf, szül. 1657 máj. 1., 
megh. Pozsonyban 1732 febr. 20. A bécsi egye- 
temen tanult, 1675. cs. kir. udvamok. 1687-ben 
ezredes és Esztergom várának parancsnoka, 
1688. egy saját költségén felszerelt magyar gya- 
logezred tulajdonosa. Ezentúl gyorsan emelkedett 
a katonai pályán. 1690-ben tábornok, 1693. 
Kassa várának hadi parancsnoka. 1694-ben 
Pozsony vánnegye örökös főispánja és a pozsonyi 
vár örökös kapitánya. 1701-ben koronaőr és a cs. 
kir. gyalogtestőrsóg főkapitánya. 1707-ben tá- 
bornagy. 1712-ben III. Károly király aranygyap- 
jas vitézzé emelte. 1713-ban országbíró, 1714. ná- 
dor lett. Mint ilyen nagy buzgalmat fejtett ki az 
1722-iki országgyűlésen a pragmatica sanctio tör- 
vénybe iktatásának céljából. 1723. a m. kir. hely- 
tartó tanács és a hétszemélyes kir. tábla elnöke 
lett. 

7. P. Miklós i^Qtíokdi) gróf, szül. Bécsben 1710 
szept. 4., megh. u. o. 1773 febr. 6. 1732-ben cs. kir. 
kamarás, 1734. főudvarmester, 1739. a m. kir. ud- 
vari kancellária tanácsosa, 1758. Magyarország- 
főkancellárja. 1759-ben az aranygyapjas rendet 
kapta. 1762-ben lemondott a kancellári tisztről. 
1765-ben országbíró. 

8. P. Miklós (erdődi) herceg, szül. Malaczkán 
1861 nov. 11. Az 1866. elhunyt P. Pál gróf fia, a 
hercegi cím 1879. nagyatyja testvéréről, P. An- 
tal liercegről szállott reá. Katonai szolgálatba 
lépve, hadnagy lett a 7. huszárezredben s mint 
százados vált meg a szolgálattól; 1916 óta szolg. 
kiv. őrnagy. Az aranyygapjas rend lovagja és 
belső titkos tanácsos. 1905 óta a «főmagasságú» 
címet bírja. A király 1910. magyarországi udvar- 
naggyá, 1916. pedig főlovászmesterró nevezte ki. 

9. P. Móric (vöröskői) gróf, kir. helytartó, szül. 
Vöröskőn 1812 jul. 12., megh. Kaltenleutgebenben 
1897 szept. 14. Aulikus hajlamai már a szabad- 
ságharc előtt megnyilatkoztak: 1846. Pozsony 



Pálffy 



108 -' 



Pálföide 



vármegye adminisztrátora lett. 1848— 49 ben a 
muszkavezető magyar mágnások csoportjába tar- 
tozott s mint Haynau szárnysegéde küzdött nem- 
zete ellen. 1856-ban császári altábornagy és a 
zágrábi hadosztály parancsnoka 1861— 65-ig, 
mint a Schmerling -rendszer oszlopa, Magyaror- 
szághelytartójalett. 1879-ben megkapta az arany- 
gyapjút. 

10. P.PáZ(erdődi), nádor, P. 5. fia, 1625-46-ig 
am. kir. kincstár elnöke. 1625ben kir. főpohár- 
nokmester és kir. tanácsos. 1630-ban a pozsonyi 
országgyűlés elnöke. 1646-ban országbíró, 1649 
nádor és a jászok s kunok kapitánya, valamint 
királyi helytartó lett. 1651-ben Pozsony várm. 
főispánja és Pozsony várának örökös főkapitánya. 
Megh. Pozsonyban 1653. 

11. P. Tamás {erdöái), 1633. Pozsonyban, 1641. 
pedigNagyszombatban végezte teológiai tanulmá- 
nyait. Majd Rómábament, ahol 1645. papnak szen- 
telték fel. 1648-ban esztergomi kanonok és battai 
apát, 1649. zólyomi főesperes, 1650. csanádi püs- 
pök, Heves és Szolnok várm. főispánja. 1658-ban 
váczi, 1671. nyitrai püspök. 1670-től kezdve Ma- 
gyarország udvari kancellárja. I. Lipót annyira 
becsülte, hogy elnevezte aangelus consilii»-nek 
(a tanács angyala). I. Lipót és Hocher Pál osztrák 
kancellárnak abszolutisztikus, magyarellenes po- 
litikájával szemben erős ellenzéki tevékenységet 
fejtett ki, különösen az 1678-iki országgyűlésen. 
Megh. Bécsben 1679 máj. 6. 

Pálffy, 1. Albert, regényíró, szül. Gyulán 
(Békés) 1820 ápr. 20., megh. Budapesten 1897 
dec. 23. Debreczenben, Nagybányán ós Aradon 
elvégezte a középiskoláit, azután Szatmárt teo- 
lógiát hallgatott, de nem érezvén hivatást az 
egyházi pályára. Nagyváradon elvégezte a jogot, 
majd Pesten ügyvédi oklevelet szerzett. Ügyvédi 
gyakorlatot azonban nem folytatott, hanem egé- 
szen az irodalomnak élt. Első regényei, a fran- 
cia romantika hatása alatt keletkezett Magyar 
mülionaire (1846) s a Hora-világból merített 
Fekete könyv (1847), csak mérsékelt tetszést 
arattak, de annál inkább tetszettek elmésen, 
könnyedén és érdekesen megírt újdonságai a 
Pesti Hírlapban. A 48-as mozgalmak között 
Márczius Tizenötödike című hírlapot alapította, 
mely eleinte Pesten, később Debreczenben, végül 
ismét Pesten a legszélsőbb forradalmi irányzat 
orgánuma volt s kíméletlen szókímondásával sok 
ellenséget szerzett, de épp oly félelmessé is vált. 
Követvén a kormányt Szegedre és Aradra s vé- 
gignézvén a szerencsétlen temesvári ütközetet, 
az önkényuralom idején bujdosni volt kényte- 
len; Biharban, majd négy évig Arad vm.-ben 
rejtőzködött. 1853-ban Pestre ment, elfogták, de 
nem ítélték el, csak Budweisba internálták. Két 
évet töltött itt, a polgárságtól rokonszenvesen 
fogadva s meg is nősült. Hazatérte után újra a 
hírlapírással foglalkozott s több száz vezércikké- 
vel nagy hatással volt kora közvéleményére. 
Szépirodalmi működésében hosszas szünet állt 
be ; novellákat ugyan irogatott a folyóiratok szá- 
mára (összegyűjtve csak ifjúkori elbeszélései 
vannak: Egy földönfutó hátrahagyott novellái, 
1850), de regényt az 1856. megjelent, Jósika 
nyomán haladó Fejedelem keresztleánya s Aj: 



ítélömester leánya (1858, könyvalakban 1881) c. 
történeti, valamint az Atyai ház c. társadalmi 
regény után (1857) jó ideig nem írt, mígnem 
Gyulai Pál ösztönzésére, aki nagyra tartotta P. 
regényeit, a 80-as évektől kezdve öreg korát 
meghazudtoló frissesóggel 15 év alatt hét re- 
gényt írt, a közehnúltból vagy a jelen társadal- 
mából merítve tárgyait. B regényei: Ejztike 
kisasszony professora (1882), Egy mérnök re- 
génye (1885), Anya és grófné (1886), Egy leány 
mint özvegyasszony (1891), a korrajzi órdekes- 
ségú A régi Magyarország utolsó éveiben {1^2^), 
A Dábóczy -család (1896), Ne hallja hírét az 
anyjának (1897). A realitás iránt erős érzékkel, 
jó megíigyelő tehetséggel vannak írva s ügyesen 
elbeszélve, de költői leleményük nem elég gaz- 
dag s bár P. nagy gondot fordít a jellemrajzra, 
pszihológiája nem egyszer fogyatékos. A nag>'- 
közönség előtt igazán népszerű sohasem volt, 
inkább a műértők méltányolták, így a Kisfaludy- 
Társaság, mely 1864. s az Akadémia, mely 1884. 
tagjává választotta, s az utóbbi A régi Magyar- 
ország c. regényét meg is koszorúzta. V. ö. Vad- 
nai Károlynak az Akadémiában 1898. tartott 
emlékbeszédót (Budapesti Szemle, 94. k. ós iro- 
dalmi emlékek c. kötetében). 

2. P János (tarcsafalvi), 1848. a honvédelmi 
bizottmány tagja, szül. 1804., megh. 1856. Az 
1848-iki országgyűlésen a képviselőház alelnö- 
kévé választotta Almássy Pál mellé, de 1849 
jan., midőn az országgyűlés elhagyta Pestet, le- 
mondott állásáról. 1849 jún. 16. az országos 
törvényszék alelnökévé nevezték ki. Naplójában 
megírta az 1848— 49-iki országgyűlés lefolyását. 

Pé.lilY-'Da.vLn-család (erdődigróf teanói her- 
ceg), származását 1. Daun és Pálffy (-család). A 
család tagjai közül említendők : Lipót Nándor 
gi'óf, teanói herceg, a főrendiház tagja, pozsonyi 
gróf és örökös fővárkapitány, szül. Pozsonyban 
1807 dec. 2.,megh. stübingi kastélyában (Stájer- 
ország) 1900 dec. 8. Fia: Vilmos gróf, teanói herceg, 
cs. ós kir. vezérőrnagy, szül. Bécsben 1836 jún 15., 
megh. Montebellóban (Olaszország) 1907 nov. 17. 
Ennek íla : Vilmos gróf, teanói herceg, szül. Stom- 
fán 1867 máj. 14., megh. Bécsben 1916 dec. 1. 
Mint Pozsony vm tiszteletbeli főjegyzője kezdte 
közéleti szereplését: 1892. a dunaszerdahelyi 
kerület orsz. képviselővé választotta; 1893— 
1900-ig Mosón vm. főispánja volt. Fia : József 
gróf, teanői herceg, szül. Stübingben 1892 aug. 7. 

Pálffytelek (azelőtt : Miklóstelek, most Nikl- 
hof), kisk. Pozsony vm. malaczkai j.-ban, (iftto) 
241 szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Pálfi György, színész, szül. Hódmezővásárhe- 
lyen 1862 márc. 10. Szini pályáját Szegeden kez- 
dette 1879. 1889 óta a budapesti Nemzeti Szín- 
ház tagja, hol hősszerelmes szerepeket játszik. 
Főbb szerepei : Bánk bán, Ádám, Jason, Bssex 
gróf stb. 

Pálfiszeg, kisk. Zala vm. novai j.-ban, (1920) 
337 magyar lak. 

Pál fordulása néven a kat. egyház ünnepet ül 
jan. 25. annak emlékére, hogy a keresztény- 
üldöző Saulból a nagy Pál apostol lett. 

Pálfölde, kisk. Zemplén vm. bodrogközi j.-ban, 
(1910) 152 magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) 



PAIfy 



109 — 



Páli 



FálijMá', geológUB, eziil. 1871 okt. 21. Bágyon- 
ban (Torda-Aranyos vm.). Tanulmányai végez- 
tével a kolozsvári egyetemen az ásvány-földtani 
tanszéken tanársegéd volt. 1895-ben a budapesti 
földtani intézetben segédgeológus, majd osztály- 
geológus, később pedig fógeológus lett. 1901— 
Í907-ben a Földtani Társulat első titkára s egy- 
úttal a Földtani Közlöny szerkesztője volt. 1915 
óta a Magyar Tud. Akadémia lev. tagja, 1921 
óta a Magj-arhoni Földtani Társulat elnöke. Fő- 
képpen az Erdélyi Érchegység, a Gyalui Hava- 
sok és a Bihar-hegység geológiai felvételeivel 
foglalkozik, azonkívül tevékeny részt vesz a ma- 
gyarországi folyók szabályozásához használt 
közetek felkutatásában. Szakfolyóiratokban meg- 
jelent dolgozatain kívül nagyobb müvei : Alvincz 
környékéyiek felső krétakorú rétegei (1902, a 
Természettud. Társ. Bugát-díjával jutalmazva), 
Az Erdélyrészi Érchegység Mnyáinak földtani 
viszonyai és érctelérei (1911, a Földtani Társ. 
Szabó József-emlékérmével kitüntetve) s a Me- 
dencék gyűrődéséről, tekintettel az Erdélyi Me- 
dence antiklinálisaira (Koch -Emlékkönyv 1912). 
Munkatársa e Lexikonnak is. 

Palghat, város Mádra sz brit-indiai kormány- 
zóság Malaban kerületében, a Ponani és vasút 
mellett, kb. 45,000 lak. 

Palgrave (e^tsd: paigrév), 1. Francis, sir, angol 
történetíró, szül. Londonban 1788 júl. 2., megh. 
Hampsteadben 1861 júl. 6. Egy Cohen nevű zsidó 
fia volt s e nevét házasságáig (1823) tartotta 
meg. 1832-ben báró lett, 1838. állami főlevéltá- 
ros. Legkiválóbb munkái : History of the Anglo- 
Saxons (1831), a híres The Rise and Progress of 
the English Commonwealth s csak 4 kötet ké- 
szült el The History of Normandy and England 
(1851—64;.) c. hatalmas müvéből. A Parliamen- 
tary Writs-t 4 köt. 1827—34. adta ki. 

2. P., Francis Turner, angol költő és kritikus, 
P. 1. fia, szül. 1824 szept. 28., megh. Oxfordban 
1897 okt. 18. Oxfordban volt tanár (1885—95.) 
V erses művei közül legkiválóbbak : Lyrical poems 
(1871) ; The visions of England (1881). Kritikai 
munkái közül Landscape in poetry (1897). Hímevét 
leginkább a The golden treasury of English Songs 
andLyric8(1861)alapítottameg, mely aliraikölte- 
mények legjobb antológiája az angol nyelvben. 

3. P., Reginald Francis, sir, angol történet- 
író, P. i. íia, szül. Londonban 1829 jún. 28., 
megh. u. o. 1904 júl. 13. Az alsóház szolgálatá- 
ban állott 1853 óta s 1886—1900. annak iroda- 
főnöke (Clerk of the house) volt. Rendkívül sok 
kiadást értek az angol parlamentet ismertető 
népies munkái : The Chairmans handbook (1900, 
13. kiad.) és The House of Commons (1877, 2. 
kiad.) Egyik müvét Csernátony Lajos fordította 
magyaiTa : Képek az angol alsóház történeté- 
ből és működéséből címen (Budapest 1878, 2. 
kiad.). Történeti művei : Olivér Cromwell, the 
Protector, an appreciation based on contempo- 
rary evidence (1890) ; 0. Cromwell, Lord Pro- 
tector, and the royalist insurrection against his 
govemment of March 1655 (1903). 

4. P, Wüliam Gifford, angol utazó, P. 1. fia, 
szül. Westminsterben 1826 jan. 24., megh. Monte- 
videóban 1888 okt. 4. 1847-ben hadnagy lett a 




A rózsalevél nyelére 
nőtt pálhák. 



K. -indiai hadseregben, majd a jezsuita- rendbe 
lépett ; in. Napóleon megbízásából beutazta Ará- 
biát, majd több helyen mint angol konzul szol- 
gált. Művei: Narrative of a year's joumey 
through Central and Eastem Arábia (London 
1869) ; Essays on Eastem questions (1872) ; Dutch 
Guiana (1876). 

Pálha 1. P. V. melléklevél, stipula (növ.), a le- 
vél része, amely a levéldudor alsó részéből fej- 
lődik és rendesen a levél- 
nyél illeszkedési pontjánál 
kétoldalt kis lemezalakú kép- 
letté alakúi ki (1. Levél). A 
P. alakja igen különböző le- 
het, lehetnek szabadok, nyél- 
hez nőttek (i. az áh^át), szár- 
hoz nőttek, egymással össze- 
nőttek, lehet továbbá lehulló 
V. maradó. A P. tövisalak- 
ban is kifejlődhetik (P.-tövis), 
mint az akácfán v. kaccsá 
alakul, mint a Smilaxon. 

2. P. (halászat), a hÚZÓ V. 

öregháló felinára alkalma- 
zott gyékényből való úszó. 

Pálhacsö (üöv.), 1. Levél- 
kürt. 

Pálhás (halászat), az öreg- 
háló fölfejésénél a pálhásint (felint) kezelő le- 
gény, 1. Felin. 

Pálhatövis (növ.), a pálha (1. o.) módosulása tö- 
vissé. 

Pálháza, kisk. Abauj-Torna vm. füzén j.-ban, 
(1920) 524 magyar lak. 

Pálházi Göncz Miklós, ev. püspök, szül. Pál- 
házán. Mintszeredilelkészl613.afelsődunamelléki 
magyar ev. egyházak kerületének püspöke lett. 
1615 júl. 17. Újlakra (Nyitra közelében) a pro- 
testánsok uniója érdekében értekezletet hívott 
össze. 1618 végén lelkészi minőségben Győ- 
rött működött s valószínűleg ott halt meg 1619 
végén vagy 1620 elején. Művei : Az urvacsorájá- 
ról az igaz augustana cmifessio szerint (Keresz- 
túr 1613) ; A gyermecskék credója (Rhaw György 
után németből ford., u. o. 1615) ; Az római Baby- 
Ionnak kőfalai (Rodenborch J. után ford., u. o. 
1619). Lefordította az evang. egyház szimbolikus 
könyveit, de ezek kéziratban maradtak. 

Pálhegy, kisk. Vas vm. muraszombati J.-ban, 
(1910) 348 vend lak. (Tr. SzHSz.) — L. még 
Zemplénpálhegy. 

Páli, nagyk.' Sopron vm. kapuvári j.-ban, (1920) 
1208 magyar lak. — L. még Kispáli, Nagypáli. 

Páli (a. m. szöveg, szentírás), a déli buddhis- 
ták irodalmi nyelvének neve, kik helyette ren- 
desen a Mágadhi nevet használják, azaz Magadha, 
a közép Ganges melletti tartomány — hol Buddha 
tanított — nyelvének a nevét. Hogy a P. Budd- 
hának magának, vagy az ő követőinek nyelve 
volt-e, kik a harmadik szinódusban 309-ben Kr. 
e. a buddhizmus kánoni könyveit megállapí- 
tották, vagy csak Mahendrának (Mahindának), 
a buddliista apostolnak dialektusa volt, arról a 
szakértők -véleménye nagyon megoszlik. Két- 
ségtelenül India régi népies szó járásainak egyike 
(1. Indiai nyelvek), vagy ennek irodalmi alakja. 



Palíat 



110 



Palfn^enezts 



ós a klasszikus szanszkritnak, mellyel közeli ro- 
konságban áll, a leánya. Az írásmód is, mellyel a 
P.-t Írják, a szegletes, úgynevezettpálinógyszöges 
írások, a singhalezi, birmani és sziámi írások, a 
régi indiai betürendszerböl valók. Az irodalom 
igen terjedelmes, ós nem befejezett, mivel a déli 
buddhizmus tartományaiban, Ceylon, Birma és 
Sziámban a buddhista tudósok ma is egy, min- 
denesetre barbár P.-t használnak irodalmi célra. 
Nagy jelentőségük abban áll, hogy a buddhisták 
szent könyvét, az úgynevezett Tripitakát (a há- 
rom kosár V. 3 kincs) a legrégibb alakjukban 
megőrizték. Éppen oly fontos a hozzájuk fűződő 
régi kommentár is, melyet a fentemlített Mahinda 
singhalez nyelvre fordított le és a melyet azután 
az V. sz.-ban Buddhagósha ismét P.-ra tett át. E 
szent iratokon kívül van sok profán mű, többek 
közt egy igen érdekes mesegyűjtemény, meg a 
Menander kérdéseinek nevezett irat, mely a gö- 
rög és indiai viszonyokra vet érdekes képet. B 
nyelv^en vannak írva továbbá egyes történeti 
művek, a Mahávansa és Dípavansa, melyek Cey- 
lonnak ós a buddhizmusnak, általában Indiá- 
nak történelmére igen fontosak. A Mahávansa 
kiadása és fordítása, melyet Turneur (Ceylon 
1836. ós 1837.) adott, a P. nyelv és a P. iroda- 
lom kutatásának kiindulópontja. A legrégibb 
indiai P. nyelvtan írását Kaceáyanának tulaj- 
donítják (kiadta Mason Taungu 1868.). Újabb idő- 
ben feldolgozta Minayeff (Grammaire pálie, Paris 
1874'), B. Kuhn (Berlin 1875), Gray (London 1883), 
Frankfurter (u. o. 1883), B. Müller (u. o. 1884). 
Kitűnő szótárt adott Childers (London 1875). 
A P. irodalomnak átnézetét adta Rhys Davids 
Buddism c. müvében (2. kiad. London 1887). A 
P. szövegeket adja a Pali text society. V. ö. 
R. 0. Franké, Geschichte u. Kritik der einheimi- 
schen P.-grammatik u. Sanskrit in ihrem hist. u. 
geogr. Verháltniss (Strassburg J 902). 

Faltat, sziget, 1. Kangean. 

Palibothra, 1. Patna. 

Palici-tó, 1. Mineo. 

Palics-fürdő, Szabadkához tartozó fürdő ós 
nyaralótelep Bács-Bodrog vm.-ben, 696 ha. terü- 
letű nátrontartalmú tó partján, (i9io) 809 magyar, 
német, sokác, bunyevácés szerb lak., vasútállo- 
más. Leginkább görvélykór, csúz, köszvény ellen 
használják sikerrel. (Tr. SzHSz.) 

Paliczka (Plesca), kisk. Szilágy vm. krasznai 
j.-ban, (1910) 241 román lak. (Tr. R.) 

Palikao, kinai város, 1. Pa-li-kmo. 

Palikao grófja, francia tábornok, 1. GotLsin- 
Montauban. 

Palikárok (paMikárok), görög zsoldosok, akik 
török pasák szolgálatában egymás ellen is har- 
coltak, béke idejénpedig rablásból éltek ('/cZe/íáA;/ 
Az 1821. görög szabadságharc kitörése után a 
nemzeti ügy mellett harcoltak. Legkiválóbb vezé- 
rük Kolokotronisz (1. o.) volt. L. még Arnmtolok. 

Pa-li-kiao (Pa-U-kao, a. m. a 8 li [mérföldj 
távolságra fekvő híd), város É.-Kinában a Tung- 
csouból Pekingbe vezető úton. Ismeretes az 1860 
szept. 21-iki iitközetről, amikor itt Cousin-Mon- 
tauban vezérlete alatt 3000 francia ós ugyan- 
annyi angol katona 59000 főnyi kinai sereget 
vert ezét. 



Palilia, 1. Pales. 

Palillogia (gör.), szóalakzat, mely u. a. szó is- 
métlésében áll. Többféle, pl. : Szőke asszony, szőke 
asszony. Fehér hattyú, fehér hattjni (Petőfi). Ilyen 
ősz hajával a tisztes Laboda ; Laboda, ki ellát 
messze jövendőbe (Arany) stb. (Ez az ú. n. re- 
gressio). 

Palimbacchius, görög versütem, lásd Anti- 
bacchius. 

Palimpszesztosz (gör. a. m. ismét eltörölt), 
olyan papirusztekercsnek v. pergamenkéziratnak 
a neve, melyről az első írást kivakarták v. le- 
mosták, hogy más szöveget írjanak reá (innen 
latin neve : codex rescriptus). Kivált a középkor- 
ban divatozott ez az eljárás a pergamen drága- 
sága miatt. Gyakran eltüntették a klasszikus 
szöveget és evangéliumi részleteket írtak helyébe. 
Mindamellett az eltüntetett írást is sok esetben 
ki tudták betűzni kémiai szerek segítségével s 
így igen becses művek kerültek napfényre, pl. 
Cicero De republica-ja, Fronto szónoklatai és 
levelei, Gaius institutiói stb. 

Palin, Korpavárhoz tartozó puszta Zala vár- 
megye kanizsai j.-ban, állami mén teleposztállyal. 

Palina, községek, 1. Kispalina, Nagypalina. 

Palinay György, festőművész, szül. Gyön- 
gyösön (Heves) 1827 ápr. 27., megh. u. o. 1866 
okt. 28. Tanulmányait a bécsi akadémián kezdte 
Waldműllernél, Sina Simon báróné pártfogásá- 
val. Azután Esztergomban lakott, a hol egy dia- 
dalkapu fölállításán ós festészeti díszítésén, a 
városi tanács megbízásából, közel két eszten- 
deig dolgozott. Még mint a bécsi művészeti aka- 
démia növendéke festette Hunyadi János halála 
című aquarelljét s 7. Károly olajfestményét, 
melyeket Obrenovics szerb fejedelem neje : Hu- 
nyady Júlia grófnő vásárolt meg tőle. Gyöngyösi 
tartózkodása alatt fogott hozzá nagy történeti 
képének: Alha hercegnek megfestéséhez, mely 
azonban befejezetlenül maradt. Az Orczy-család 
számára sokat dolgozott s egyik aquarellje egy 
fiatal Orczy bárónőt a ravatalon ábrázol. P. fest- 
ményei Gyöngyösön, Ó-Gyallán, Bécsben, a dé- 
vai reáliskolában vannak szétszórva. Két arckó- 
pét a Szépművészeti Múzeum őrzi. 

Palindróm (palindroniosz, gör.) olyan szó v. 
mondat, mely visszafelé olvasva is értelmet ad 
(kár — rák); lehet az értelem ugyanaz, mint ebben 
a«rákvers))-ben(versuscancrinus): Ottotenet mu- 
lum, madidam mappám tenet Anna ; lehet ellen- 
kező is. Olykor nem a betűket, hanem a szókat 
kell rendben visszafelé olvasni. Az Anthologia 
Latina-ban Porphyrius neve alatt ilyen vissza^ 
felé olvasandó szavakból álló distichonok ana- 
cyclictts versek címmel szerepelnek. 

Palingám esketés, 1. Protogám esketés. 

Palingenezis (gör.), újjászületés; a stoikusok 
tanították, hogy aVilágf olyamatok azonos módon 
ismétlődnek. Ennek a gondolatnak is van újjá- 
születése a gondolkodás történetében, legutoljára 
Nietzsche tanította, hogy minden, ami most tör- 
ténik, már megtörtónt és újra történik majd 
(Ewige Wiederkehr des Gleichen). Más értelem- 
ben : az életnek nem vége a halál ; az ólő újra 
támad, tökéletesebb formában. Az irodalmi nyelv- 
ben P. az erkölcsi újjászületést is jelenti. — A 



Pallngenia 



— 111 — 



Palissya 



biológiában Haeckeltöl szánnazó műszó, mely- 
zavartalan fejlődésmenetet jelent, amidőn t. i. a 
fejlődő egyén az egész törzs (phylum) fejlődósét 
hűen megismétli. Ellentéte a megzavart fejlö- 
vés (caenogenesis). L. még Biogenetikai alap- 
Wrvény. 

Palingenia (áuat), 1. Kérészek és Tiszavirág. 

Pálinka. B terjesztett folyadékokból desztillá- 
lás útján nyert folyadék, mely átlag 25— öO^/o 
alkoholt tartalmaz. Főzésénél még ma is gyak- 
ran a legrégibb eljárásokat használják, hogy 
a megszokott izt, mely bizonyos kozmás olaj- 
tól származik, megtartsák. Előállításához bort, 
bortörkölyt, különféle édes gyümölcsök nedvét, 
különböző gabonafóleségeket, burgonyát stb. hasz- 
nálnak. Nevezetesebb P.-félesógek : cognac (bor- 
ból), rum (cukornád nedvéből), tody (pálmabor- 
ból), arac (rizsből), whisky (zabból), szilvórium 
(szilva nedvéből), törköly-F. (szőUőtörkölyből), 
cseresznye- P., málna-P.; a ló-, teve-, tehén-, 
és kecsketejből készülő araca, arsa, aizak, árki, 
chonto stb. ; a különféle gabonaféleségekből ké- 
szített gahonapálinkák, ú. m. rozs-, búza-, ku- 
korica-P. Ezek az említett alkatrészeken kí- 
vül különféle illó anyagokat v. más összetett 
étereket tartalmaznak, amelyek e különböző P.- 
féleségeknek sajátos zamatot kölcsönöznek. A 
legközönségesebb P.-t burgonyából és cukorme- 
lasszból készítik, ebben az egészségre felette 
ártalmas pálinkaolaj (amilalkohol) is csaknem 
mindig előfordul. L. még Szesz. 

Pálinkaadó, 1. Szeszadó. 

Pálinkaolaj, olyan készítmény, melynek segít- 
ségével a közönséges szesznek (alkoholnak) a 
természetes pál inkaféleségekhez (cognac, törköly 
stb.) hasonló ízt és szagot adnak. Ez olajok elő- 
állításához ú. n. erjedési amilalkoholt használ- 
nak, mely főképpen izobutilkarbinolból áll. 

Palinódia (gör.), a. m. újraéneklés vagy vissza- 
éneklés. A Helénára, mint a trójai háború oko- 
zójára írt gúny verse miatt megvakult Stesichoros 
dicsőítő verssel (P.-val) tette jóvá hibáját s a ha- 
gyomány szerint visszanyerte szemevilágát. Ami 
Gyöngyösi nk P.-ja ójraéneklésí (nem visszavé- 
telt) jelent. 

Palinovecz, község, 1. Alsőpálfa. 

Palintonon (gör.), a régi görögök hajító gépe, 
mely a lövedéket (nehéz köveket) magas ívben 
vetette. 

Palinums, hegyfok Lukaniának nyugati ten- 
gerpartján. Nevét a tengeren bujdosó Aeneas kor- 
mányosától vette, aki álmában a hajóról a ten- 
gerbe esett és belefúlt. Kr. e. 253. egy római 
hajóraj szenvedett itt hajótörést. Mostani neve 
Palinuro. 

Palínaras, hajózástani műszer, mely a hajó 
valódi (földrajzi) útirányának meghatározására 
szolgál. A készülék lényege abban áU, hogy egy 
kardanikusan felfüggesztett dobozban vízszintes 
irányban forgatható és fokokra osztott körlapon 
a hajó hossztengelyének iránya, egy a körlap 
középpontjában megerősített tengely körül for- 
gatható második körlapon pedig a napnak meg- 
figyelése által a csillagászati délkör leolvasható 
A két leolvasás különbsége adja a valódi út 
irányt. 



Palinnrns (áUat), l. Langusta. 

Páli nyelv, 1. Páli. 

Palisa, Johann, osztrák csillagász, szül. Trop- 
pauban 1848 dec. 6. Bécsben tanult és az ottani 
csillagvizsgálón 1870. asszisztens, 1871. a genfi 
csillagvizsgáló adjunktusa, 1872. a pólainak igaz- 
gatója, 1880. adjunktus a bécsi csillagvizsgálón. 
P. távcső segítségével 83 kis bolygót fedezett fel 
1874-92 között. Müvei : Katalog von 1238 Ster- 
nen, Wien 1899 ; Sternlexikon von — l°bi8-f-10*> 
Deklination, u. o. és több csillagtírkép. 

Palisnai, 1. Palizsnai. 

Palisot de Beauvais, 1. Beauv. 

Palissacles (franc, ejtsd: paiisszád) a. m. cölöp- 
sor ; 20—30 cm. vastag, 3—4 m. magas hegyes 
karók,amelyeket korábban az erődítéseknél egy- 
mástól 6—8 cm. távolságra 1 m. mélységre a 
földbe vertek s egymással összekötöztek, hogy 
akadályul szolgáljanak. Voltak ezenkívül ú. n. 
védelmi P.-ok is, amelyeknek az volt a felada- 
tuk, hogy az ellenséges puskalövés ellen fedez- 
zék a mögötte állókat s szabad kilövést enged- 
jenek nekik. Ide tartoznak az ú. n. paláitok, 
amelyek gyakran cölöpsorral burkolt f öidhányás- 
ból állanak. 

PalisSOt de Montenoy (ejtsd : — szo dö moStaoá), 

Charles, francia író, szül. Nancy ban 1730 jan. 
3., megh. Parisban 1814 jún. 15. Eredetileg teo- 
lógusnak készült, de csakhamar kizárólag az iro- 
dalomnak szentelte minden idejét. Rousseau ós 
az enciklopédisták egyik legélesebb tollú ellenfele 
volt. Őket támadta Le cercle (1755) és Les philo- 
sophes (1760) c. vígjátékában, Les petites lettres 
sur de grands philosophes (1757) és La Dunciade 
(1764) c. szatirikus röpirataiban. V. ö. Méaume, 
P. et les plülosophes (Nancy 1864). 

Palissy (ejtsd : — lisszi). Bemard, francia üveg- 
festő, fazekas, építőmester és iró, szül. Saintogne- 
ban 1510 körül, megh. Parisban 1589. Eleinte 
fazekas volt a saintesi gyárban, majd sok kí- 
sérletezés után megtalálván a faienceedények fes- 
tésének titkát, II. Henrik király és a montmo- 
rencyi herceg jóvoltából a párisi Tuüeriákban 
kapott lakást (innen neve : Bemard des Tuileries). 
Nagy laboratóriumot rendezett be, előadásokat 
tartott a természetrajz és természettan köréből, 
a Bertalan-éj után azonban hugenotta létére 
kénytelen volt Sedanba menekülni. 1587. elfog- 
ták és a Bastüleba börtönözték be. Festett abla- 
kai, melyek nagyrészt a párisi Louvreban lát- 
hatók, főleg Primaticcio hatása alatt készültek, 
hírnevét azonban leginkább faience-edényeinek, 
tányérainak, tálainak köszönheti (\. Palissy-tá- 
lak). Irodalmi művei: Recepté véritable par la- 
quelle tous les hommes de Francé pourront ap- 
prendre a multiplier et augmenter leurs trésorsetc. 
(La Rochette 1564) és Discours admü-ables de 
la nature des eaux et fontaines etc. (Paris 
1580). Összes müveinek új kiadása Paris 1880. 
V. ö. Morley, The life of Bemhard P. etc. (2. 
kiad. London 1855); Burty, Bemard P. (Paris 
1886). Fischer J., Palissy élete ós művei (Buda- 
pest 1887) : HaMschm/inn, Bemhard P. (Leipzig 
1903). 

Palisí^Va Etidlicher (paieont.), fosszil conifera- 
nem, melynek legtipikusabb képviselője, a P. 



Pallssy-taience 



112 — 



Páil 



Brauni fíndl. úgy az alpi, mint a pécsi réeiai le- 
r^ódásokban előfordul. • 

Palissy-faience, 1. Palissy-tálak. 

Palissy-tálak, színes mázakkal borított ovális 
dlsztálak f aienceból, amelyeket természet után f or. 
máit, csúszó-mászó állatok és növények díszíte- 
nek. Palissy (1. 0.) ezeket rustiques figulines-iíék 
nevezte el, az angolok Palissy-ware-n&k. 

Palisszád, 1. Palissades. 

Palisszádféreg (áuat), 1. Sderostomum. 

Palisszádpálma (növ.), 1, Euterpe. 

Palisszádparenchima, 1. Levélparenchinia. 

Fa.\isza.nd.eTÍa.,pcdisza'ndrafa,pali'ícandrafa, 
palizanderfa v. jackrandafa (növ.), e fa szárma- 
zása nem biztos ; Dalhergia- (1. o.) és Machaerium- 
(1. 0.) fajoktól, de különösen a Jacaranda h'asi- 
liends-töl származtatják (1. o. és Fa, második 
tábla 17. ábra). 

Palitzsch, Jbhann Georg, csillagászati ismere- 
teiről híres német földmíves, szül. Prohlisban, 
Drezda mellett, 1723., megh. u. o. 1788. Ó látta 
először 1758. a Halley-féle üstököst. Életrajzát 
megírta Theile F. (Leipzig 1878). 

Paliuras (áiiat), 1. Dentalium. 

Paliurus Jító'5. (Auhletia Lour., növ.),aRham- 
naceae (Bengefélék) család génusza ; 2 faja pálha- 
tüskés cserje. A P. Australis Gaertn. (P. acu- 
leatus Lam., krisztuskoszorú, krisztustövis, zsidó- 
tövis) kertekben látható, különben pedig Dél- 
Burópán ós Blő-Ázsián át Kelet-Ázsiáig van el- 
terjedve. Fiume körül is gyakori. Levele tojás- 
dad, kihegyezett, 3 erű. Tövispárjaiban az egyik 
egyenes, a másik hátragörbült. Barna ágai pely- 
hesek. Apró virága nyáron virít, zöldes-sárga, 
termése körül széles, lapos szái-nyszerú szegélye 
van. Hazájában jó sövény. Régen orvosság volt. 

Palizanderfa (qöv.), 1. Paliszanderfa- 

Palizzi, Filippo, olasz festő, szül. Varsóbau 
1818., megh. Nápolyban 1899. A modern nápolyi 
iskola megalapítója. A nápolyi Bonoli tanítványa 
volt, s hatott rá korának egyik legnagyobb olasz 
festője, Domenico Moreili is. A szabadtéri meg- 
világításnak (plein-air) egyik úttörője volt Olasz- 
országban. Főként állatképeket festett. A római 
modem képtárban külön terme van. Nyolc test- 
vére közül hét foglalkozott művészettel; leg- 
kiválóbb volt köztük Giuseppe (1812—89), a 
francia Troyon tanítványa. 

Palizsnai (máskép Horváth \. Horváthy) Pál, 
1379 óta zági"ábi püspök vitte 1885. Kis Károly 
nápolyi királyhoz a pártos magyar urak meg- 
hívó levelét. 1392-ben Zsigmond király elfogatta, 
8 egész életére elzáratta. 

Palka, iszapsás (Cyperus Toum., uöv.), a sás- 
félék génusza, 400 fajjal (hazánkban 9) az egész 
Pöld kerekségén, főleg a meleg tartományok- 
ban. Egyéves vagy évelő füvek ; száruk ritkán 
levéltelen, levelük szálas, virágfüzérjük gömb-, 
csembők- vagy ernyőforma virágzattá csopor- 
tosodik, különben sokvirágú, lapított; termése 
háromélú. Nálunk gyakori iszapos, nyirkos helye- 
ken a barna P. (Cyperus fuscus L.). A G. esculen- 
tus L. (földi mandola, kávégyökér) évelő fű Európa 
déli, Afrika északi és déh részén s Keleten, de ter- 
mesztik Í8, mert a tarackján lisztes, dióízü gumók 
képződnek, s nyersen, főve vagy sülve eszik, sőt 



aranyszínű, igen jóízű ós kellemes szagú olajat is 
sajtolnak belőle; pörkölve kávépótlék. A C. longus 
L. (vad galganta, olasz káka). Közép- és Dél-Euró- 
pában, hazánkban és Angolországban is nő, több- 
nyári, jóillatú, fűszeres, keserű, kissé összehúzó ízű 
tőkéje offlcinális. A G. officinalis Nees déleurópai, 
északafrikai, arábiai, a G. rotundus L. délázsiai 
és új- hollandi; tőkéje a. kerek v. keleti ciprus- 
gyökér. Ez hosszas, gömbölyded, szilvanagyságú, 
gyűrűzött, sötétbarna, belül pirosas fehér, szét- 
zúzva fűszeres illatú, kesernyés gyömbérízű. Fű- 
szernek használatos. A G. rotundust (szíriai káka) 
Kypeiros néven már Dioskorides izgató és iz- 
zasztó szemek használta gyomor- és vizeletbaj 
Q\\Qn.kG.papyrush.,3í régiek híres papircserjéje, 
Kisázsiában és í]gyiptomban honos. Mocsaras tá- 
jak dísze ; 1 — 3 m. magas szárának csúcsán ernyő - 
szegen csoportosulnak lelógó szálas levelei. Tő- 
kéje húsos, ehető. Szára beléből régen papirost 
készítettek. 

Palkafélék (növ.), 1. Sásfélék. 

Palkaszár (üöv.), 1. Gyékényszár. 

Palkó, pozsonyi művészcsalád a XVIÍI. sz. A 
boroszlói születésű P. Gáspár 1754. telepedett 
le Pozsonyban. Egyik fia, Ferenc, festette a po- 
zsonyi jezsuita-templom főoltárképét, a főtem- 
plomban Szt. Istvánt, a Szt. Háromság-templom 
oltárképét; másik fla. Károly, Pozsony és kör- 
nyéke számára oltárképeket festett, egyik kópét, 
amely a művészt és feleségét mutatja, Fr. Salver 
rézbe metszette. 

Palkonya, községek, 1. Drávapalkonya, Ne- 
me tpalkofiya, Tiszap)alkonya. 

Palkó vic, Jiri, tót író, szül. Rimabányán 1769., 
megh. Pozsonyban 1850. Főműve: Bohemisch- 
deutsch-lateinisches Wörterbuch (Prága és Po- 
zsony 1820—21). Irt több cikket, melyek elszór- 
tan jelentek meg. 

Pálkövi (Palkomcs) Antal, történetíró, szül. 
Sajókazán 1816 dec. 4., megh. Sárospatakon 
1862 máj. 6. 1843-ban a sárospataki főiskola 
tanárának választották meg. A szabadságharc- 
ban élénk részt vett. Munkái : Az emberi műve- 
lődéstörténete (Sárospatak 1845) ; Magyarország 
története (u. o., 1—3. köt, 1852., 1854., 1858). 

Palk-szoros (ang. Palk Strait), a Ceylont és Elö- 
Indiát egymástól elválasztó tengerszorosnak 100 
km. széles É.-i, keskenyebb része. A Ramnath- 
hegyfok és Rameszvaram-sziget közt van a ho- 
mokzátonyok miatt nagyobb hajókra néz\^e nehe- 
zen járható Pambam-csatoraa, mely a Manai'- 
szorosba vezet. 

Pali., tudományos állatnevek után Pallos P. 
(1. 0.) nevének rövidítése. 

Páll György, volt rendőrtisztviselő, szül. 181 2 
ápr. 11. Igáiban (Somogy vm.). Budapesten jogi 
doktorátust szerezvén, 1911. az államrendőrség 
szolgálatába lépett, hol 1916. fogahnazógya- 
koraok, 1917. segédfogalmazó lett. Fő szervezője 
volt a budapesti államrendőrség forradalmi meg- 
mozdulásának, mely eldöntötte az 1918 okt. 31-iki 
forradalom sikerét. Ezért a Nemzeti Tanács, 
majd a Károlyi-kormány főkapitányhelyettessé 
nevezte ki. A proletárdiktatúra alatt a Vörös 
Órség országos főparancsnokságának csoport- 
vezetője volt. 



Palla 



— 113 



Pallantion 




Római nö pallában. 



Palla (lat. ; 1. az ábrát), 1. a római nö felső 
ruhája, egy hosszú, négyszögíí, rendszerint fe- 
hér, de gyakran sárga köpeny, melyet a váll kö- 
rül bö redőkben vettek fel, s ezért a hosszú tu- 
nika (1. 0.) kilátszott alóla. 

2. P., a kat. egyházban az a 
fehér, vastagabb, négyszögletű 
kendőcske, amellyel a szent mi- 
sében a kehelyt a felajánlástól 
egészen az áldozásig befödik. 
Kender- vagy len vászonból ké- 
szül. 
Palla (áuat), 1. Antüöpok. 
Falladianizmus az az épí- 
tészeti stílus, mely a velencei 
Palladio (1. o.) építészeti formáit 
követi, 8 mely főként Angiiában, 
de más országokban is meg- 
honosodott. 

Palladio, Andrea, olasz épí- 
tész, szül. Vicenzában 1518nov. 
30., megh. Velencében 1580 aug. 
19. Eredetileg kőfaragó volt. 
1541-ben Rómába került, ahol 
főként az antik építészet emlé- 
keinek s emellett Michelangelo 
és Rafael építményeinek tanul- 
mányozásában érlelődött meg építészeti stílje, 
melyet az arányok szigorú, nem ritkán száraz 
betartása, a íinoman képzett díszítményekkel 
való takarékoskodás, a külső szerkezet és a 
belső elrendezés nagy gondja jellemez. 1547-ben 
visszatért szülővárosába, melynek építészetére 
csakhamar rányomta egyéniségének bélyegét, 
úgy, hogy Vicenzát <'Palladio városának)) nevez- 
ték el. 1560-tól haláláig Velencében működött 
mint a köztársaság hivatalos építésze. Főművei : 
a híres Basilica (1549), a Rotonda, a Thiene 
(most népbank) és Chieregati (most községi mú- 
zeum) palota, 8 a Scamozzitól befejezett Teatro 
Olimpico Vicenzában, a S. Giorgio Maggiore- és 
a Redentore-templom Velencében. Az olasz érett 
renaissance-építészet egyik legkiválóbb mestere 
volt. Hatását az Olaszországon kívüli építészet 
is a legutóbbi időkig érezte (1. Falladianizmus). 
Az építészet elméletével is foglalkozott; Quattro 
libri deir architettura címen (1570, 2. kiad. Vi- 
cenza 1776-83, 4 köt., németül Nürnberg 1698) 
könyvet írt. — Életrajzát megírták: Temanza 
(Velence 1763), Quatremére de Quincy (Paris 1830), 
Zanella (Milano 1880), Fletcher (London 1902). 
V. ö. még : Dohme, a Kunst u. Künstler. III. köt. 
(Leipzig 1879). 

Palládium (gör. Palladim) PallasAthena ős- 
régi faszobra a trójai fellegvár templomában, 
kezében lándzsával ; jelenléte biztosította a város 
fennállását. Ezért rabolta el Odysseus és Diome- 
des. A görögök Argoszba akarták vinni, de De- 
mophon (1. o. 2.) elragadta tőlük és Athénnek 
szerezte meg. Más monda szerint Trójában két P. 
volt s a másikat Aeneas Itáliába vitte magával ; 
ezt a faszobrot Rómában a Vesta-templomban 
őrizték. — Tágabb értelemben a P. minden más 
szent védelmet jelent, pl. a szabadság, a törvény 
stb. P.-át. V. ö. Chavannes, De Palladü raptu 
(Berlin 1890). 

Rémi Nagy Lcx^i-ona. XV. }:öt. 



Palládium, kémiai jele Fd, atomsúlya 1067. A 
platina-csoportba tartozó elem. WoUaston fedezte 
fel 1803. A P. főleg platinával elegyedve fordul 
elő a platinaércekben ; némely brazíliai arany- 
ércben («oro pudre») aranynyal és ezüsttel ele- 
gyedve 5— lOVo P- található. A platinaércekből 
többféle módon állítják elő. A P. a platinához ha- 
sonló ezüstfehérfém. Fs. 11*4., olvadáspontja 1500^ 
körűi van. A levegőn, magas hőmérsékletre he- 
vítve, oxidáció folytán felülete kékes színű lesz ; 
olvadáspontján felül hevítve zöldes színű gőzzé 
alakul át. Koncentrált savakban (jódhidrogénsav- 
ban is) feloldódik. Nevezetes sajátsága, hogy igen 
sok hidrogént képes oldani (1 térfogat P. körül- 
belül 600 térfogat, a finomul eloszlott P. 100°-on 
mintegy 1000 térfogat hidrogént), eközben tér- 
fogata mintegy lOo/o-kal növekszik. A hidrogén- 
tartalmú P.-ot hevítve, a hidrogén- gáz meggyul- 
lad és egész mennyisége kiég a P.-ból. Ezüst he- 
lyett anatómiai és tengerészeti műszerek skálái- 
nak készítésére használják. 5 s. r. ezüsttel késztilt 
ötvözetét a fogorvosi gyakorlatban, rodiummal ké - 
szült ötvözetét pedig a platina helyettesítésére ék- 
szerkészítésre használják. A finom eloszlású P.-ot 
mint katalizátort kémiai reakcióknál (hidrogene- 
zés) alkalmazzák. Reakciói : a P. sóinak oldatá- 
ból a legtöbb fémmel, hidrogénnel, ferroszulfát- 
tal, hangyasavsókkal stb. finomul eloszlott álla- 
potban válik le ; káliumjodiddal fekete színű ós 
hígított savakban oldhatatlan csapadékot adnak. 
Vegyületeit, aszerint amint a két- v. a négy vegy- 
értékű P. -gyököt tartalmazzák, pallado-, illetve 
palladi-yegyületéknek hívják. A palladoklorid, 
PdClj, feketebarna színű tömeg. E sónak vizes ol- 
datával áztatott papirszelet különféle gázoktól 
(hidrogén, szénoxid, metán), megfeketedik, ezért e 
gázok kimutatására használják. Apalladiklorid, 
PdCl^, mely csak sósavas oldatban ismeretes, az 
alkáli fémek kloridjaival kettős sókat képez; ilyen 
a káiiumpalladiumklorid, 2KCl-+-PdCl4=K2PdCle. 
Falladojodid, PdJj, fekete csapadék, mely akkor 
képződik, ha a palladoklorid oldatához kálium- 
jodid-oldatot öntünk ; a jódnak súly szerinti ana- 
lízise és a kloridoktól meg a bromidoktól való el- 
választása e vegyület alakjában is történik. Fal- 
ladoszulfát, PdSO^.HgO, olajzöld színű kristály; 
keletkezik, ha a P.-ot salétromsavtartalmú kén- 
savban oldjuk fel. Nagyszámúak az ú. n. pallado- 
amminsok. Ilyen pl. a diamminpalladoklorid 
(N2HePd)Cl2). 

Palladius, Bídilitis Taurus Aemilianus, ró- 
mai gazdasági író a Kr. u. IV. sz.-ból ; előzői nyo- 
mán és a maga tapasztalataival kiegészítve, nagy 
mezőgazdasági munkát írt 14 könyvben «De re 
rustica)) c, mely a középkorban nagy szolgálatot 
tett. Az év hónapjai szerint felsorolja a különböző 
mezei munkákat ; az utolsó könyv a f atenyész- 
tést distichonokban adja elő. Kiadta Schneider 
a Scriptores rei rusticae 3. kötetében (Leipzig 
1795) és Schmitt (u. o. 1898). 

Pallag, 1. Farlag. 

Pallag, közs., 1. Kóspallag, Rőzsapallag. 

Paliaga, közs., I. Izsópallaga. 

Pallantia, régi neve Palenda (1. o.) spanyol 
tartománynífk. 

Pallantion, város, 1. Tegeatisz. 



Pallanza 



— 114 



Pallaviclni 



Pallanza (ejtsd:— dza), P. járás székhelye No vara 
olasz tartományban, a Lago Maggiore Ny.-i part- 
ján, a Borromei-szlgetekkel szemben, (1911) 5776 
lak., nagy fegyházzal, több régi templommal. 
Gyönyörű fekvése, enyhe éghajlata miatt ked- 
velt üdülőhely. Közelében a XVI. sz.-beli Madonna 
di Campagna templom és a Monté Rosso (693 m.). 

Pallas, 1. Athena. 

Fallas, Claudius római császár felszabadult 
rabszolgája, akire az állami pénzügyek kezelését 
bízta. Az ő rábeszélésére vette nőül Messalina 
halála után Agrippinát és fogadta fiává Nérót. 
Ez utóbbi azonban, mint császár, P.-t tíírhetetlen 
gőgje miatt Kr. u. 62. megölette. 

Pallas, apró bolygó, melyet 1802 márc. 28. 
Olbers fedezett fel Brémában. Felfedezés sorrend- 
jében ez a második apró bolygó. Naptól való kö- 
zéptávola 277, forgása ideje a Nap körül 4 év 
223 nap, pályájának excentricitása 0'239 s pálya - 
síkjának hajlása 34^ 42'. 

Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársa- 
ság, alakult 1884 ápr. 1. a régi Wilkens-féle 
nyomdából. Első elnöke Kerkápoly Károly volt. 
Előbb a Kecskeméti-utca 6. sz. házban volt a 
nyomdavállalata, majd 1895. új, nagy modern 
nyomdai műintézetet építtetett, amely akkor e 
nemben az első volt Budapesten, a Kálmán-, Hon- 
véd- és Gorove-utcák közt. Alaptőkéje 8.300.000 
korona. Irodalmi kiadványai terén legfőbb ér- 
deme, hogy elsőnek ismerte föl a korszerű ma- 
gyar Lexikon fontosságát s miután már jogelődje 
kísérletet tett a Somogyi-féle Magyar lexikon- 
nal, kiváló szakemberek egyesítésével 1892—96. 
megalkotta az első magyar teljes lexikont, a 
Fallas Nagy Lexikánál. Emellett kiadta a Jogi 
és Közgazdásági szaklexikonokat. Az első ma- 
gyar nyomdászati szaklap, a Magyar Nyom- 
dászat 1888—1904. szintén a P. nyomdájában 
készült. A vállalatnak nyomdáján kívül saját 
nagyszabású könyvkötészete, betű- ós tömöntő- 
déje, valamint galvanoplasztikái intézete van. 

Pallas Péter Simeon, orosz természetvizsgáló, 
szül. Berlinben 1741 szept. 22., megh. u. 0. 1811 
3zept. 8-án. Szt.-Pétervárt orvos, akadémikus és 
cári áUamtanácsos volt. Oroszországot természet- 
rajzi, állami és etnográfiai szempontból beutazta 
ós jeles leírásokkal ismertette. Nevezetesebb nö- 
vénytani munkái : Reise durch verschiedene Pro- 
vinzen des russischen Reiches (Pétervár 1771— 
1776) ; Flóra Rossica (u. 0. 1784—1788, 1 köt., 
1—2. rész ; Frankfurt és Leipzig 1789-90) ; Spe- 
cies Astragalorum (Leipzig 1800—1802, 91 tábl.) ; 
lUustrationes plantarum imperfecte vei nondum 
cognitarum (u. 0. 1803, 59 tábl.). Zoológiai müvei : 
Élenchus zoophytorum (Hága 1766) ; Miscellanea 
zoologica (u. 0. 1766 és Leiden 1778) ; Specilegia 
zoologica (BerUn 1767—80) ; Icones insectorum 
praesertim Rossiae Sibiriaeque peculiarium (Er- 
langen 1781—98). 

Pállás, 1. a bőrnek, vagy a nyálkahártyáknak 
kimaródása izzadás, kóros váladékok, macerálás 
következtében. Egyik alakja az intertrigo (1. 0.). 
Egy másik alakja a csirimpó^ mely a száj zugá- 
ban fellépő fájdalmas repedésekből és azok körül 
lerakódó pörkös jelenségekből áll és főleg gyer- 
mekeknél, fertőzött poharak használata után stb. 



lép fel. Gondos tisztasággal, szárító porokkal, 
gyenge dezinflciensekkel elkerülhető. — 2. P. me- 
zőgazdasági értelemben, 1. Kipállás. 

Pallas Athena, 1. Athena. 

Pallas-vas, az a meteorit, melyet Pallas Péter 
berlini természettudós 1749. talált Szibíriában, 
Krasznojarszk vidékén. Tiszteletére nevezték el 
P.-nak, m&skéi^ pallaszitnak, mely név egyútta,l 
azon meteoritek csoportját jelöli, melyek szer- 
kezetre és összetételre nézve az eredeti P.-sal 
megegyeznek. A P. tele van üregekkel, vagyis 
mintegy szivacsos ; az üregeket olivinkristályok 
töltik Id. Ezen a meteoriten végzett tanulmánya 
alapján mondotta ki Chladni 1794. a meteoritek 
égi eredetét (1. Meteorit). 

PalIat,jL?í^?^'^, német archeológus és filológus, 
szül. Wiesbadenben 1867 dec. 3. 1892—94. a 
német archeológiai intézet tagjaként Rómában 
ós Athénben, 1898. óta a porosz kultuszminisz- 
tériumban dolgozik, titkos kormánytanácsos- elő- 
adói rangban; mint a német limes-bizottság 
tagja, vezette az Alteburg melletti római castrum 
föltárását, melyről a Der obergermanisch-rá- 
tische Limes c. gyűjt, munkában (Heidelberg 
1904) számolt be. Ujabban az iskolai rajzoktatá!s 
tanulmányozásával foglalkozik, erről szóló dol- 
gozatai közül nevezetesebb : Schule und Kunst 
in Amerika (Leipzig 1906); Kunst und Kunst- 
gewerbemuseen (u. 0. 1906). 1910. óta kiadja az 
Aus der Praxis der Knaben und Mádchenhand- 
arbeit c. folyóiratot. Felesége, Hartleben Ottó 
Erieh költő nővére, két ifjúsági kézművességi 
foglalkozást tárgyaló munkát (Morris-Kasten és 
Dürer-Kasten néven) adott ki. 

Pallavicini (ejtsd : csini), főúri család. Ősrégi 
eredetű, Olaszországból származó család, mely 
állítólag már 996-ban a marchese (őrgróf) címet 
viselte. A. P. -család idővel rendkívül elterjedt és 
Bajorországban, Ausztilában (Csehországban, 
1843.) és Magyarországon is (1803) honosságot 
nyert. Ausztria-Magyarországban az őrgrófl cím 
viselésének jogosultsága 1868 febr. 1. kelt leg- 
felsőbb kézirattal nyert elismerést. Négy főága- 
zata : a lombardiai, varanói, genovai és rospi- 
gliosei, valamint a pellegrinói és scipionei mei- 
lékágazatai ismeretesek. A legrégibb ág a lom- 
bardiai, melynek alapítója a X. sz.-ban a német 
eredetű Adalbert gróf volt, a badeni őrgrófok ro- 
kona, akinek neje, Adelhaid, a szász családból 
való római császárokkal tartott rokonságot. 
Adalbert II. Ottó császár kíséretében ment Olasz- 
országba, hol 981. a Parma, Piacenza és Cremona 
kerületekben fekvő javakat kapta hűbérül. Utó- 
dai e javakat gyarapítva, stato Fallavidno név 
alatt szerepeltették. A család a római -német csá- 
szárok rendíthetetlen híveihez tartozott. I. Fri- 
gyes császárnak János, 11. Frigyesnek pedig Hu- 
&erí(Oberto) volt Lombardiában legfőbb támasza. 
Ez utóbbi, mint a császár helyettese, Ezzeünóval 
szövetkezve (1240) a legnagyobb condottieri (zsol- 
dos) sereget szervezte. Ez ágazat 1427. Velencé- 
ben patriciusi jogot nyert. A lombardiai ágból 
származott : P. Sforza, ki részt vett az 1540-iki 
erdélyi hadjáratban, továbbá Pietro Sforza bi- 
boruok, szül. Rómában 1607 nov. 28., meghalt 
u. 0. 1667 jún. 5. Előbb világi pap, azután a 



Pallaviclni 



- 115 — 



PaUeske 



Józus-társaságának tagja. X. Ince pápa alatt fon- 
tos hivatalokat töltött be. Sokoldalú író volt, de 
kiváló hírre tett szert a trienti zsinatról Sarpi 
ellenében írt munkájával : Istoria de Concilio di 
Trento (2 köt. 1656), mely számos kiadást ért. 
Az Ausztria-Magyarországban honos, már ná- 
lunk is több ágazatra szakadt P.-ak a genovai 
ágból származnak. A család egyik tagja, János 
Lukács, mint a genovai köztársaság követe 
1731. került Bécsbe, de csakhamar in. Karoly 
király szolgálatába lépett. A török hadjárat alatt, 
1738., a dunai hajóhad parancsnoka volt. 1741-ben 
Mirandola ostromát vezette, 174:3— 4A. Campo- 
santo és Cuneo mellett fényes diadalokat ara- 
tott. 1746-ban Panna ostrománál megsebesült 
8 ekkor az elfoglalt olasz tartományok főhely- 
tartója lett, mely állásától 1753. mint az arany- 
gyapjas rend lovagja vált meg. Megh. Bolo- 
gnában 1773 szept. 27. Fia Károly, szül. Geno- 
vában 1742. 8 az osztrák hadseregbe lépve, 31 
éves korában már ezredes lett s 1779. Habel- 
schwert ostrománál tanúsított vitézségeért a Má- 
ria Terézia-lovagrendet nyerte. 1788 szept. 13. 
Örményes mellett (Krassó vármegye) a törökök 
ellen vívott csatában megsebesült és 1789 márc. 
3. Temesvárt meghalt. Nejétől, Zichy Leopol- 
dina grófnőtől egyetlen fia Edvárd őrgróf szül. 
(1787., megh. 1839.), ki mint a mindszent- 
algyői hitbizományi uradalom tulajdonosa, az 
1827. XLin. t.-c. által a magyar honfiuságot 
nyerte. Hat fia volt s a legidősebbtől, Alfonztól 
(szül. 1807., megh. 1875.) származott Sándor őr- 
gróf (1. alább : P. 5.) A másodszülöttől, Arthurtól 
(szül. 1810., megh. 1872.) származott Ede (1. 
alább : P. L), János (1. alább : P. 4.) és Antal 
őrgróf (szül. 1850., megh. 1916.), cs. és kir. altá- 
bornagy, a magyar kir. testőrség főhadnagya. 
Az ötödik szülött Boger (szül. 1814., megh. 
1874.), a Csáky-Pallavicini ág alapítója lett. Ne- 
vezetesebb tagjai a családnak : . 

1. P. Ede őrgróf, szül. Sopronban 1845 júl. 5., 
megh. Fiúméban 1914 jan. 19. Tanulmányai vé- 
geztével 1869. a pénzügyminisztérium szolgála- 
tába lépett, melyet miniszteri tanácsosi címmel 
hagyott el 1880., midőn a Magyar Általános Hi- 
telbank vezérigazgatója lett. Ebben az állásában 
fontos tényezője volt a magyar hitelügyi és köz- 
gazdasági vállalkozásoknak ; nagy szerepe volt 
a magyar kormány pénzműveleteinek intézósé- 
ban s a közlekedésűgy terén is nagy tevékeny- 
séget fejtett ki. A főrendiház tagja s 1897. tit- 
kos tanácsos lett. 1900-ban lemondott a Hitel- 
bank vezérigazgatói állásáról. Számos közgaz- 
dasági vállalat vezetőségének élén állott és el- 
nöke volt a Dunántúli Közművelődési Egyesü- 
letnek. 

2. P. Emilio, marchese, olasz altábornagy, 
szül. Genovában 1824., megh. Rómában 1901 
uov. 25. Részt vett az 1848— 49-iki hadjáratok- 
ban, az 1854— 55-iki krimi háborúban s az 
1859-iki hadjáratban. 1862-ben mint ezredes vo- 
nult Garibaldi ellen, kit Aspromonte mellett 
(aug. 29.) elfogott. Később a dél-itáliai rablók 
kipusztításában tűnt ki. Mint altábornagy pa- 
lermói, majd római hadtestparancsnok, 1890— 
1893. pedig az olasz király főhadsegéde volt. 



3. P. György őrgróf, P. 1. fia, szül. Budapesten 
1881 dec.5. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. 
1906. Sehneczbánya, 1910. a szegvári kerület orsz. 
képviselőjévé választotta. 1917 júniusban az Es- 
terházy-kormányban miniszterelnökségi államtit- 
kárlett, de 1918 májusban lemondott Ugyanakkor 
V. b. t. tanácsos lett. A világháborúban mint hu- 
szárszázados vett részt különböző harctereken. 
1919-ben a Friedrich-kormány dunántúli kor- 
mánybiztossá nevezte ki. 1920-ban megszűnt meg- 
bízatása s a dombóvári kerület kisgazdapárti pro- 
grammal nemzetgyűlési képviselőnek választotta; 
később gróf Andrássy Gyulához csatlakozott. 

4. P. János őrgróf, P. 1. testvéröccse, szül. 
Padovában 1848 márc. Ü8. Tanulmányai befe- 
jeztével a diplomáciai pályára lépett s 1887. 
Belgrádba nevezték ki követségi titkárnak. 
1891-ben mint köv. tanácsost Münchenbe, 1894. 
Szent-Pétervárra helyezték át, majd a külügy- 
minisztériumban teljesített szolgálatot. 1899-ben 
bukaresti követ lett, 1906—1918. pedig konstanti- 
nápolyi nagykövet volt, ahol igen sikeres műkö- 
dést fejtett ki Bosznia annexiója idején, valamint 
a balkáni és a világháború folyamán. 

5. P. Sándor őrgróf, szül. Szegeden 1853 máj. 
6. A jogot a bécsi egyetemen hallgatta, majd a 
diplomáciai pályára lépett s a szentpétervári 
nagykövetségnél attaché lett. Ez állásától meg- 
válva, hazajött ós óriási birtokain gazdaságá- 
nak él. Hazafias áldozatkészségének számos bi- 
zonyságát adta, különösen a szegedi árvíz alkal- 
mával, így az árvízkárosultak egy részét saját 
birtokán letelepítette s ezáltal Sándorfalvát ala- 
pította. 1903-ban az aranygyapjas-rend lovagja 
lett. 

Pallavicino-Trivulzio (ejtsd: pallavicsino trivulcio), 

Giorgio Guido, marchese, olasz szabadsághős, 
szül. Milanóban 1796 ápr. 24., megh. 1878 aug. 
4. Silvio PeUicoval együtt résztvett 1821. az 
osztrák uralom ellen intézett összeesküvésben. 
Ezért halálra, majd életfogytiglani fogságra ítél- 
ték. 14 évi fogság után kibocsátották Spielberg 
várából. Ekkor Piemontban telepedett le s tagja 
lett a torinói képviselőháznak. 1860. résztvett 
Garibaldi expedíciójában s Nápolynak helyettes 
diktátora lett. Itt a szélsők (Crispi, Mordiui), sőt 
Garibaldi ellenére keresztülvitte 1860 okt. 21. 
Nápolynak a szardíniái királysággal való egye- 
sítését népszavazás útján. 1862-ben rövid ideig 
Palermo prefektusa volt, azután Garibaldi mellett 
harcolt az aspromontei csatában (1862 aug. 29.). 
Ezután végleg visszavonult a nyilvános élettől. 

Pallazit vagy pallaszit, 1. Fallas-vas. 

Pallene, félsziget, 1. Kasszandra, 2. 

Pallér (a német Poíter-ből), a kőműveseknél 
és az ácsoknál, a munkavezető, a mester helyet- 
tese. L. még Építőmester. 

PaUeske, Emil, német író, költő és recitátor, 
szül. Tempelburgban 1823 jan. 5., megh. Thalban 
1880 okt. 28. 1845—51 az oldenburgi udv. szm- 
padon jellemszinész volt. A recitáló művészetre 
vonatkozó könyve : Die Kunst des Vorti-ages (3. 
kiad., Stuttgart 1892) ; írt azonkívül drámákat is 
(Achüles, König Monmouth, Olivér Cromwell); 
főműve azoHban, mely maradandó értékű, Schil- 
lers Lében und Werke (16. kiad., Stuttgart 1906). 



8* 



Pallesztézla 



116 



Pallófal 



Pallesztézia (gör.), a csontérzékenység alakja, 
melyet a csontra föltett rezgő hangvillával vizs- 
gál az orvos. 

Palliata fabula (lat.), 1. Fabula. 

Palliativ (a lat. palliumtól, a. m. köpeny, pa- 
lást), mindaz, amivel az ember valamely bajnak 
rosszabbodását, vagy veszedelmességét enyhíteni 
törekszik, anélkül, hogy gyökerében orvosolná. 
Innen az orvostudományban P. szerek a. m. eny- 
hítő orvosszerek. 

Paliiatnin negotinm (lat.) a. m. oly jog- 
ügylet, amely alakilag megengedett, de tárgyilag 
tilos. 

Pállik Béla, festő, szül. Nagymihályon (Zem- 
plén vm.) 1845 febr. 2., megh. Budapesten 1908 
júl. 27, Előbb Budapesten Landaunál tanult raj- 
zolni, 1867. a bécsi akadémiára ment, 1873. Piloty 
és Dietz tanítványa lett Münchenben. Már ekkor 
feltűntek sajátos technikájú birka-képei s P. 
ettől fogva főkép az állatfestésnek szentelte 
magát, közben egy sor arcképet is festve. így 
1877. megfestette Gödöllőn a király lovas-kép- 
mását. Károlyi István és Batthyány Elemér gr. 
lovasképeit. A megerőltető munkásság megviselte 
szemeit s kénytelen volt egy időre lemondani a 
festésről. Külföldre ment, megtanult énekelni és 
jeles sikereket ért el Düsseldorfban, Kölnben, 
Berlinben stb. Düsseldorfban újra elkezdhetett 
festeni s birka-képeivel ott is nagy feltűnést kel- 
tett. 1887. Tatára 
költözött, ahol Es- 
terházy Miklós gr. 
szerződtette. Itt 
nemcsak a szín- 
háznak volt igaz- 
gatója és egyben 
egyik szereplője 
is, hanem újra ki- 
adósan foglalko- 
zott birka-képek festésével, amelyek ettől fogva 
állandó nevezetességei voltak a budapesti kiállí- 
tásoknak. Budapestre telepedve, megfestette a i?e- 
getö kos-t {1892,Rát]i-áíj),aNefjrettikos-tilS95, 
kis. áll. aranyérem), a Kosok az akolban c. képet 
(1897, 2000 frtos társulati díj) ; azonfelül számos 
arcképet, sportjelenetet, közben néhány oltárké- 
pet is festett. Művészi hagyatéka 1908 okt. volt 
Idállítva a Műcsarnokban. V. ö. Művészet, 1908. 

Pallikárok, 1. Pálikárok. 

Palliser-lövedékek. Palliser William (szül. 
Dublinban 1830 jún. 18., megh. Londonban 1882 
febr. 4.) páncéllövedékeket készített fehér nyers 
vasból csészébe öntés által, amelyeket 1860. az 
angol tüzérségnél rendszeresítettek. 

Palliser-szigetek, a francia Pomotu- v. Tua- 
motu szigetcsoporthoz tartozó vulkánikus eredetit 
szigetcsoport a Csendes Óceánban. Területe 71 km 2. 

Pallinm (lat.), görög szabású felső köpeny, 
melyet a rómaiak a császári korban a nemzeti 
tóga helyett viseltek. Valamivel bővebb és^hosz- 
szabb volt, mint a római tóga. L. még Érseki 
palást ós Agyvelő. 

Pallium-pénzek, 1. Egyházi adók. 

Pall-Hall (ang., ejtsd: peii-meu, a. m. mail- já- 
ték, 1. Mail), London előkelő részének egy utcája, 
moly csupa klubépületekből áll. Ugyanez a név 



előfordul Lyonban, Utrechtben, Altonában és 
egyéb helyeken is. 

Pali Iflall Oazette (ejtsd : pell-mell-gezett)^ 
1865 óta fennáló tekintélyes angol napilap. 

Palló V. padló. Van kétféle, t. i. kemény 
(1. Parkét) és puha P. Ez utóbbi ismét kétféle : 
aj a közönséges puJiafa-P, mely vánkosfákra 
szegezett és minden összeköttetés nélkül csak 
egymás mellé fektetett fenyőfadeszkákból áll 
(alárendeltebb szobákban, kamrákban stb.) és 
J>^ az u. n. hajő-P., mely szintén vánkosfákra sze- 
gezett fenyőfadeszkákból áll, a deszkák azon- 
ban egészen keskenyek (12—16 cm. szélesek) és 
szádalással illesztődnek egymásba. 

Palló (Palov), kisk. Ung vm. nagykaposi j.- 
ban, (1910) 483 magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Pallódeszka, vastagabb deszka, rendesen már 
40 mm. (39 mm.) vastagságtól kezdve. A fenyő - 
P. (padlódeszka) 40 v. 50 (54) mm. vastag ; kemény 
vagyis lombos fák P.-i ennél vastagabbak is szok- 
tak lenni. 

Pallódij (bány.). Régebben gyakran megesett, 
hogy egyik vállalkozó a szomszédja bányáján 
keresztül volt kénytelen szállítani ; ezért P.-at 
kellett fizetnie. Ma már ez az eset alig fordul elő. 

Pallódúcolás, az ácsmunkában a gerendaerö- 
sítések egyik neme. A megerősítendő gerendá- 
hoz — (l. az ábrát alaprajzban (A) és nézetben 
(B) — két oldalán 2—2, egymásnak rézsútosan 




Pallódúcolás. 



feszülő pallót csavarozunk, részben a gerenda 
húsába fogazunk. Ügyelni kell arra, hogy a pal- 
lók végei a falaktól elég távol essenek, nehogy 
a gerenda meghajolván, a pallók a falat kitolják. 
Pallófal, szárfák közé iktatott pallókból ké- 
szült fal, melynek szerkezetét az ábra mutatja 




Pallófal. 



Néha a szárfák közeit két sorban töltik ki palló- 
val s a pallók közötti ürt homokkal, agyaggal,, 
stb. tömik meg. L. Alapozás és Támfal. 



Pallográf 



— 117 - 



Pálma 



Pallográf (gör., lengés-író), Schlick 0.-tól fel- 
talált műszer, gőzösök, vasúti kocsik, hidak stb. 
rezgéseinek grafikai feltüntetésére. Rúgószerke- 
zettel vízszintes helyzetben tartott emelő óramű- 
vel hajtott papírszalagra följegyzi a rezgéseket. 

Pallói V, 1. boltozatok állványozásához pallók- 
ból ácsolt ívezet. — 2. íves fedeleknek pallókból 
készült szaruja (pallószaru). 

Pallóka (halászat), a horgon levö^úszó tutaj. 

Pallókő (halászat), a feuékliorgon annak kikö- 
tött vége felől eső első nagyobb kő. 

Pallor (lat.) a. m. halványság. 

Pallor és Pavor (lat. a. m. borzalom és ijede- 
lem), a görög Deimos és Phohos (1. o.) latinosí- 
tott mása. 

Pallos, a nyugati egyenes, inkább szúrásra 
való kardnak az a neme, amely a magyarok íz- 
lésének megfelelő jelleget kapott, s ismét inkább 
vágásra, mint szúrásra való. Ilyen a Kinizsi Pál 
sírjában talált, két kézre való, széles pengéjű, 
egyenes magyar kard. Később e néven nevezték 
a német vértesek nehéz kardját. 

Pallós (Podlavice), kisk. Zólyom vm. besz- 
terczebányai j.-ban, (1910) 980 szlovák lak. (Tr. 
Cs.-Szl.) — L. még Kevepallös. 

Pallosjog (lat. jws gladii), a halálbüntetés ki- 
szabására is kiterjedő büntető joghatóság, külö- 
nösen abban a vonatkozásban, amelyben a kö- 
zépkorban a földesurat, a vármegyét s a P.-al 
felruházott városokat megillette. A római jog 
forrásai az olyan joghatóságot, amely csak a 
P.-ra, büntetések kiszabására terjedt ki, impé- 
rium merum-TLdkk (puszta joghatóság) nevezték s 
ezzel szemben impérium mixttim-níík (vegyes 
joghatóságnak) azt, amely a magánjogi perek 
eldöntésére is kiterjedt. 

Pallószara, 1. Palló ív. 

Pallótok, az ajtótokok egyik neme, mikor (ki- 
sebb méretű és alárendeltebb ajtóknál) az ajtófél- 
fát nem gerendából, hanem pallóból készítik. Ha- 
sonlókép az ablaktokok is készíthetők pallóból. 

Palló ttinusok, neve a Pallotti Vince (szül. 
1795 ápr. 21., megh. 1850 jan. 22.) által alapított 
és XVI. Gergelytől megerősített kongregációnak 
a keresztény hit fentartása, terjesztése és elő- 
mozdítása céljából. (Teljes címe : Pia Societas 
Missionum). Három főházuk van : Rómában, a 
német Lüneburgban és Kamerunban. 

Pállya, 1. Celesztin, festő, szül. Genovában 
(Olaszország) 1864; márc. 9. Már kis gyermek 
korában visszahozták szülei Magyarországba, a 
hol P. eleinte kő faragó -műhelyben tanult, később 
a bécsi akadémiára került, ahol L'AUemandnak 
volt tanítványa, 1886. pedig Münchenben Seitz- 
nél tanult. Budapestre telepedve, Benczúr mes- 
teriskolájában dolgozott és már ekkor feltűnt 
kicsiny méretű, élénk színű vásári jeleneteivel, 
amelyek közül a Hetivásár, Hazafelé, Csirkés- 
kocsi és Elhagyott táj a Szépművészeti Múzeum- 
ban látható, ily képekből gyűjteményes kiálli- 
tást rendezett 1900. a Műcsarnokban, 1906. pe- 
dig a Könyves Kálmán szalonjában. — P. öccse, 
Carohis (szül. 1875 jul. 19.) szintén festő, elő- 
adási módja közel áll a bátyjáéhoz. 

2. P. István, piarista rendfőnök és színműíró, 
szül. Léván 1740 szept. 10., megh. Pesten 1802 



ápr. 6. 1756-ban lépett a kegyesrendbe és 1765 
szentelték pappá. Veszprémi tanárkodása idején, 
az iskolai színjáték megmagyarosítása céljából 
számos színművet írt ; kiválóbb közülök a Pazar- 
lay és Szükmarkosy és a Bavaszy és Szerencsés 
c. vígjátékok (német eredetiek után). 1769-ben 
Veszprémből Nyitrára helyeztetett, hol a rend első 
nevelőházának igazgatója lett ; 1777. a kolozs- 
vári líceum, 1782-ben a váci Teresianum élére 
helyezték, majd Dessewffy József gróf nevelé- 
sével foglalkozott. 1787-ben II. József a soproni 
gimnázium igazgatójává nevezte ki. Számos pe- 
dagógiai értekezést irt, s irányadója és belső ba- 
rátja lett Széchenyi Ferenc grófnak, a nemzeti 
múzeum alapítójának. 1796-ban rendfőnöknek vá- 
lasztották meg. 1797-ben jelent meg Orationes 
VIIl. puUice hahitae c. műve, mely még halála 
után is új kiadást ért. Számos becses kéziratát a 
piarista rend levéltárában őrzik. Életrajzát Ta- 
káts Sándor írta meg 1892. ; v. ö. továbbá Egy 
Phil. Közi. 1904. és Irodalomtört. Közi. 1907. 

Palm(a latin j?ö!Í mi? -ból), mértékegység a hajó- 
árbocok kerületének mérésére. Angliában = 7*62 
cm., Hamburgban = 955 cm., Hollandiában, 
Olasz- és Görögországban = 1 dm. 

Palm, Joliann Philipp, német könyvkeres- 
kedő, szül. Schomdorfban 1768 nov. 17., megh. 
Braunauban 1806 aug. 26. Mint a nürnbergi Stein- 
féle könyvkereskedés tulajdonosa, 1806 tavaszán 
kiadott egy röpiratot, melynek szerzője valószí- 
nűleg Yelin, ansbachi tanár volt. A röpiratban 
(Deutschland in seiner tiefen Erniedrigung) a 
francia seregeknek bajor földön elkövetett erő- 
szakosságai voltak megróva. Egy példánya Napó- 
leon kezébe került, ki a francia nemzet becsülete 
ellen elkövetett merényletet látott benne s P.-ot, 
mint kiadót, haditörvényszék elé állíttatta és 
Braunauban agyonlövette. E brutális tett egész 
Németországban nagy felháborodást keltett és 
Németország megaláztatásának szomorú bizony- 
sága volt. P.-nak Braunauban 1866. bronz emlék- 
szobrot állítottak, nürnbergi lakóházát pedig I. 
Lajos bajor király emléktáblával jelöltette meg. 
V. ö. Rackl : Der Nürnberger Buchhándler Jo- 
hann Philipp P., ein Opfer Napolianischer Will- 
kür (Nürnberg 1906). A röpiratot legújabban ki- 
adta bevezetéssel Du Moidin Eckart (Stuttgart 
1906). 

Pálma (lat.) a. m. kéz, tenyér ; palmuris, a 
tenyérre v. a kézre tartozó. Jelenti továbbá a 
pálmanövényt is, 1. Pálmák. 

Pálma, 1. a Kanári-szigetek egyike; terü- 
lete 715 km2, (1910) 42,000 lakossal. P. egy hegy- 
láncból áll, amelyet az 1400 m. magas Paso de la 
Cumbre két részre oszt. Vulkáni eredetű és 
legmagasabb csúcsai a De la Cruz (2358 m.) és 
De los Muchachos (2345 m.). A calderák vizei 
nagyobbára DNy-nak folynak a tengerbe ; a par- 
tok felé minden irányban néhol 200 m. mély 
hegyszakadókok húzódnak. Éghajlata kellemes. 
Fő termékei : bor, zöldség, gyümölcs, dohány, 
cukor és nyersselyem. Fővárosa Santa Cruz 
de la P, (1900) 7024 lak., nagyobbrészt hajósok és 
kereskedők. ,— 2. P, a Balearok fővárosa, kor- 
mányzóság es püspöki székhely Mallorca (l. 0.) 
sziget D-i partján, vasút mellett, (1918) 69,270 



Pálma 



— 118 — 



Pálmafa 



lak., élénk hajóforgalommal. Várfalait részben 
lebontották, azonban megerősített hely. Legje- 
lentékenyebb épülete a székesegyház (I. Jakab 
alatt 1230. kezdték építeni, 1610. fejezték be) 
szép homlokzattal ; a tözsdepalota gót ízlésíí épü- 
let; a városháza képtárral; a királyi palota. 
Környékén számos nyaraló. A Miramar-villa 
Lajos Salvator kir. hercegé volt. P. (az arabok 
korában Majurka vagy Balma) 1228. L Jakab 
aragoniai király idejében került a keresztények 
hatalmába. — 3. P. di Montechiaro, város Gir- 
genti szicíliai tartományban, (1911) 14,352 lak., 
raandiüatermelés, borkivitel, kéntermelés. — 4. 
P., 1. Palmanova. 

Pálma, 1. Jacopo (Giacomo) il Vecchio (az 
idősb), családi néven Nigretti, a velencei iskolá- 
lához tartozó olasz festő, szül. 1480. a Bergamo- 
vidéki Serinaltában, megh. 1528 jul. 30. Velencé- 
ben. Giovanni Bellini tanítványa volt, hatott 
rá továbbá Cima da Conegliano, s később Ti- 
ziano és Giorgione is. B két utóbbi mellett a 
velencei érett renaissance -festészet legkiválóbb 
képviselője. Főleg Velencében működött. Ra- 
gyogó, meleg színezés, sugárzó szépségű telt for- 
mák jellemzik művészetét. Az alakok lelki elmé- 
lyítésére nem törekedett. Szerette az ú. n. Santa 
Conversagione-k (Szent Társaságok) ábrázolását. 
Női arcképeiben a telt, szőke velencei női ideál- 
típus dicsőítője. Fő művei : Madonna a kis Jézus- 
sal (korai ; Berlin, Kais. Friedrich-Mus.), Szent 
család (bergamoi, drezdai képtár, nápolyi, kra- 
kói, Czartoryski-muzeum), Három királyok imá- 
dása (Milano, Brera-képtár), a velencei S. Maria 
Formosa-templomban oltárképe, középen Szt. Bor- 
bála alakjával (legpompásabb műve). Trónoló Szt. 
Péter szentek közt (Velence, Accademia), az ú. n. 
Bella di Tiziano (Róma, Sciarra-képtár), Violante 
(Bécs, udv. múzeum). — V. ö. a Knackftiss-féle 
Künstler-Monographien « Giorgione und Pálma 
Vecchio)) kötetét ; Gerevich T., Archaeol. Érte- 
sítő, 1915. évf. 

2. P. Jaco2)o,il (xzomwe (az ifjabbik), az előbbi 
unokaöccse, ugyancsak a Nigretti-családból, szül. 
1544. Velencében, megh. 1628. u. 0. Atyjának, 
Antonio Nigrettinek tanítványa volt, később fő- 
ként Tintoretto hatott rá. Szülővárosán kívül 
működött Urbinóban és Rómában is. Főleg vallá- 
sos tárgyú képeket festett (ma a bresciai, génuai, 
velencei, drezdai, müncheni, kasseli, bécsi, buda- 
pesti képtárakban, gr. Szápáry László budapesti 
gyűjteményében, stb.), s 27 rézmetszete is fön- 
maradt. 

3. P, Totnas Estrada, a kubai köztársaság 
első elnöke, szül. Bayamóban 1836., megh. San- 
tiago de Gubában 1908 nov. Habanában műkö- 
dött mint ügyvéd s 1868 óta részt vett az összes 
kubai felkelésekben. 1875-ben a forradalmi kor- 
mány elnöke volt. 1877-ben a spanyolok fogsá- 
gába került, honnan 1879. szabadult ki. Ezután 
az Egyesült-Államokban élt s miután 1898. Kuba 
felszabadult a spanyol uralom alól, 1901 őszén 
öt választották meg az új köztársaság első elnö- 
kének. Nehéz állásában ügyesen tudta kiegyen- 
líteni hazája érdekeit az Unió követeléseivel. 
1906-ban újból megválasztották. 

Pálma (Qöv.), 1. Pálmák. 



Pálma (franc. Palmes académiques), Francia- 
országban olyan kitüntetés, amelyet a közokta- 
tásügy terén való érdemekért, főképen tanfér- 
flaknak, de nem ritkán politikai szolgálatokért 
is adnak. Két fokozata van : Officiers d'Acadé- 
mie és Officiers de Vinstruction piéliqm. A 
P.-t külföldieknek is (nőknek is) szokták kitün- 
tetésül adni. 

Pálma Károly Ferenc, történeti és heraldikai 
író, szül. Rózsahegyen (Liptó) 1735 aug. 18., 
megh. Pesten 1787 febr. 10. A Jézus-társaságba 
lépve, Kassán és Bécsben tanult, majd tíz évig a 
nagyszombati papnevelőben, 1771-től kezdve a 
bécsi Theresianumban tanított. A rend eltörlése 
után Krisztina főhercegnő udvari káplánja lett. 
1779-ben kalocsai nagyprépost, 1784. címzetes 
püspök és érseki helyettes. Munkái : Specimen 
Heraldicae Hungáriáé regni (Bécs 1766); No- 
titia rerum Hungaricorum ab origine ad nostram 
usque aetatem (Nagyszombat 1770) ; Tractatus 
de titulis et scutis, quibus M. Theresia ut regina 
Hungáriáé utitur (Bécs 1774). 

Pálmabogár (Galandra pálmarum L., áiiat). 
Braziliában, Colombiában és Szumatra szigetén 
élő, 4—5 cm. hosszú orrmányos bogár. Lárv^ája. 
melyet a benszülöttek csemegeként fogyaszta- 
nak, a pálmafák törzsében él. Bogár, lárva és 
bábszövedéke képét lásd Bogarák címszó II. 
(Bxotikus bogarak) színes képmellékletén 18. sz. 

Pálmabor v. toddy (°öv.), az az édeskés lé, me- 
lyet egyes pálmák fejletlen virágzatából v. tör- 
zséből megfúrás által nyernek s különféle kezelés 
után élveznek. L. Borassus, Caryota, Attalea, 
Datolyapálma, Kókuszpálma, Mauritia. 

Pálma Cliristí minor (növ.), 1. Gymnade- 
nia és Ricinus. 

Palmacites Brogn. (növ.), a pálmák fosszilis 
csoportja. 

Pálmacukor (Jagre-, Jagara-, Jagery-cukor, 
növ.). Egyes pálmák levéből besűrített cukor. 
Nagy mennyiséget nyernek az Arenga sacchari- 
fera (Maláji-szigetek) nevű pálmából ; ezenkívül 
a GocQS nucifera (Kókuszpálma), Borassus fla- 
belliformis (Lontarcukor), Curyota urens (Cey- 
lon), Phoenix sylvestris (a Koromandel-parto- 
kon) adja. A nyers P.-t (dalloah) megfőzik (gar- 
petta) és azután rafflnálják. Nagyban folyik ez 
Kalkuttában. Az évi P.-termelést 110 millió kg.-ra 
becsülik. L. még Caryota és Arenga. 

Pálma di Cesnola, olasz régiségtudós, 1. Ces- 
nola. 

Pálmadíszítmény, 1. Palmetta. 

Palmae (növ.), 1. Pálmák. 

Pálmafa, különböző pálmafajok fája; az eu- 
rópai iparban csak csekély fontosságú, bár né- 
mely fajtája becses műipari fa. Leginkább a 
kókuszpálma fája jut Európába ; azután emlí- 
tendő a datolyapálma, melynek fája tüzelő- és 
építőfának való. Kiváló a cukorpálma (Arefiiga 
saccharifera) fája, mely szépsége, színe és raj- 
zolata, valamint keménysége és tartóssága által 
a legtöbb más pálmáktól eredő műfát fölülmúlja. 
Hozzá hasonló a Caryota urens fája. A Pal- 
myra-pálma (Borassus fiabelliformis) fája sün- 
disznófa néven becses fumir-fát szolgáltat. E 
fát azért nevezik így, mivel hosszant metszve a 



Pálmafa 



^119 - 



Pálmák 



sündisznó tüskóiliez hasonlóan csikóit; ezt a 
sajátságot más P. is mutatja s emiatt zebra-fá- 
nak is nevezik őket. L. még Pálmák. 

Pálmafa, kisk. Vas vm. muraszombati j.-ban, 
(1910) 289 vend lak. (Tr. SzHSz.) 

Pálmafalva (Harihovce), kisk. Szepes vm. 
iglói j.-ban, (i9io) 677 szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Pálma-fok, hegyfok BNy.-i Afrikában a Gui- 
neái-parton, amely 25 m. magas, keskeny fél- 
szigetként nyúlik ki a Bors- és Elefántcsont- part 
között. 

Pálmafőzelék (növ.), egyes pálmafajok fiatal 
leveléből készül. L. még Datolyapálma. 

Pálmafúró (áiiat), 1. Pálmabogár. 

Pálmafüz v. kecskefüz, 1. Fűz. 

Pálmaház, 1. Növényház. 

Pálmai, 1. Ilka (családi nevén Petrás), színmű- 
vésznő, szül. Ungvárott 1860 szept. 20. A szini 
pályára 1875. lépett Kassán, mint kardalosnő, de 
már másfél év múlva feltűnt mint operett-szub- 
rett énekesnő. Rövid ideig Kecskeméten, majd 
Kolozsvárott játszott s ekkor ment nőül Szig- 
ligeti Józsefhez, Szigligeti Ede fiához. 1878-ban 
a budapesti Népszínházban lépett föl s a Come- 
villei harangok Serpolette szerepében kellemes 
hangjával és eleven, ötletes játékával egyszerre 
népszerű lett. Hogy nagyobb működési tere le- 
gyen, a kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerző- 
dött, de már 1881. visszatért a Népszínházba, 
ahol 1889-ig a közönség egyre fokozódó tetszése 
mellett működött. Nagy sikerei magukra vonták 
a külföldi színigazgatók figyelmét s egy vállal- 
kozó amerikai vendégszereplésre szerződtette, de 
ez a vendégszereplés nem jött létre, mire Bécsbe 
szerződött. Bécsben is nagy sikerei voltak. Itt 
ment férjhez Kinsky Jenő grófhoz, akitől ké- 
sőbb elvált. Vendégszerepelt Londonban és Ber- 
linben, majd közben rövid ideig Budapesten is. 
1906-ban visszatért Budapestre s minthogy má- 
sodik házassága következtében osztrák állam- 
polgár lett, újra letette a magyar állampolgári 
esküt. 1910-ben kinevezték a kolozsvári Nem- 
zeti Szinház örökös tagjává. 1912-ben kiadta 
magyar és német nyelven Emlékiratait. A szub- 
rett szerepkörön kívül kitűnő alakítóképesség- 
ről tett tanúságot drámai szerepekben is, mint 
Rákosi Jenő Magdolna néptragédiájának címsze- 
repében, a Tolonc népszínműben, a Pillangó- 
kisasszonyban. 

2. Pálmai K., író, 1. Palmer Kálmán. 

Pálmák (növ., négy képmelléklettel). Az egy- 
szikűek egy családját (Palmae) és egyúttal soro- 
zatát (Principes) alkotják. 1200 fajuk csak forró- 
övi és szubtropikus tájakon otthonos, főképp 
D.-Amerikában és a Szunda-szigeteken. Legtöbb- 
jük fatermetű, de csak ritkán (pl. Hyphaene) el- 
ágazó. Törzsük (1. a képmellókl.) oszlopos, vagyis 
egész magasságában egyforma átmérőjű, más- 
kor a csúcsa felé kis mértékben vékonyodik v. 
l)edig néha közepén vastagabb. Olykor igen ma- 
gas (pl. Oreodoxa oleracea, 50 m.) ; felületét a 
levélripacsok gyűrűje v. a levélnyelek marad- 
ványa sűrűn borítja. A törzs keresztmetszetén az 
edénynyalábok az egyszíküelire jellemzően szét- 
szórtan láthatók (1. az ábrát). Levelük a törzs 
csúcsán szép levélkoronát alkot. A rügyben a 



levél redős és osztatlan, de fejlődése folyamán 
elszakadások folytán szárnyasán v. legyezőala- 
kúan osztotta válik, különben több m. hosszúsá- 
got elérhet, nyeles, nyele a tövén hüvelyes. A 
P. virágzata egyszerű v. bugásán összetett fü- 
zér. Ha a törzs csúcsán jelenik meg, egyúttal a 
tenyészet befejező szakát jelenti, az illető P. (pl. 
Metroxylon) egyszer virágzanak csak és elhal- 
nak ; a többieken azonban a virágzat a levelek 
hónaljában ered. Gyakran óriási méreteket ölt, 
a növényország legnagyobb virágzatait minden- 
esetre itt találni. Agai szívós, rostos szerkezetük 
mellett is elég húsosak, ezért torzsavirágzatnak 
is tekintik. Mielőtt a virág kinyílik rajta, 
hatalmas buroklevélbe (spatha) van zárva. A 
virág apró, leples, bugái ágait nagy számban 
lepik el ; rendesen 1 ivarú ; a porzós is, a termős is 
3 tagú ; az utóbbiban a termő felső állású, 3 
üregű, minden üregben 1 magkezdeménnyel ; ez 
húsos, az üreget úgyszólván teljesen kitölti. 
Aszerint, amint 1 v. 
2 magkezdemény nem ^,y<^^^^^^ 

lesz maggá, a termés, /^ÖBlÜ^í 
mely bogyó v. csonthé- 
jas, 1—3 magvú és /p^j^í^l^:••^$iíHPi^y 
üregű. A magot körül- "--■•••■ "' •' ■ •••^^^^^- ■-••-••- 

vevő termésfal v. hú- 
sos, vagy rostos ; a ma- 
got közvetlenül borító 



rétege (endokarpium) 
azonban vagy hártyás 
(a datolya magvárói le- 
fejthető), vagy kemény 
csonthéj s ekkor a 
mag hozzánőjtöbbnyire 
egész felületével. Mag- 
fehérjéje szárú- vagy 
csontszerű, protein- és 
olajtartalmú. Minden 
csira számára a csont- 
héjban egy-egy nyílás 
van, melyen át kinő- 
het. A P. termése szin- 
tén igen nagy lehet, a 
fák legnagyobb termé- 
sei a P.-éi közül valók (pl. Lodokea) 




Pálmatörzs részlete. 



A P. ha- 
zájukban az ember háztartásában igen nagy je- 
lentőségűek. Minden részük felhasználható. Az 
európai kereskedelemben szereplő termékeik fő- 
képpen : gyümölcs (pl. datolya, kókuszdió), indiai 
szágó, pálmaolaj, pálmarost, a termés csonthéja 
(elefánt- és kókuszpálma, esztergályozásra, Ame- 
rikából), spanyolnád székfonásra. E termékeket 
a trópusok lakói is felhasználják, de ezenkívül 
a törzsből és levelekből házat építenek, a torzsa- 
virágzat cukros nedvéből italt (arrak, pálmabor) 
készítenek, szóval a P. háztartásuk minden szük- 
ségletét kielégíti (főzelék, fűszer, ruha, orvos- 
ság stb.). Génuszai az emberre igen fontos fajo- 
kat tartalmaznak, mint: Phoenix (datolyapálma), 
Cocos (kókuszpálma), Livistona, Chamaerops, 
Sabal stb. (valamennyit 1. saját neve alatt). Acro- 
comia (Makasuba vagy Makahuba pálma) ; 7. faja 
él Amerika tropikus tájain. Levelei szárnyaltak, 
termésük gömbölyded, erős csonthójú. A. sclero- 
carva Jamaika, Trinidad és Brazília növénye, 



Pálmakeményítö 



120 — 



Pálmasodró 



melynek termését a négerek faragott tárgyak 
előállítására használják s azonkívül zsíros ola- 
jat is sajtolnak belőle (Makajavaj). Utóbbi vaj- 
szerű, ibolyaszagú, édeskés, szappankészítéshez 
használják. Európába különösen Nyugatindiából 
hozzák be, mint pálmaolajat. Fiatal leveleit főze- 
lék gyanánt eszik. Az A. lasiospatha Mart, (Mu- 
cuja) termését eszik. 

A P.-at termetük, levelük, de főképpen ter- 
mésük igen elszigetelt családdá teszi. Linné 
princip esnek, a növényország fejedelmeinek 
nevezi őket. Számosan közülük üvegházak, ker- 
tek, szobák díszei. A P. fosszilis levél- és ter- 
mésmaradványai a krétakorú rétegektől kezdve 
eléggé gyakoriak ; még pedig a felső krétában 
jelennek meg először. Itt egyúttal minden átmenet 
nélkül képviselik a legrégibb egyszikű növénye- 
ket. A krétakorú fosszilis P. között nevezetes a 
hazánkban, Ruszkabánya környékén felfedezett 
Jurányia hemiflaheUata Tuzs., melynek egy 
másfél méteres levele a m. kir. Földtani intézet- 
ben látható. Ez a Sabal-tipusú pálma Ausztria 
területéről is előkerült. A harmadkorban Európa 
területén számos legyezőleveiü (Sahal-, Gliamae- 
rops) és szárnyas levelű (Phoenix-tipus) pálma- 
faj élt. Ugyanakkor a P. Középeurópa terüle- 
tén hovatovább délebbre szorultak, e kornak vé- 
gén, a pliocénben pedig majdnem végleg letűntek. 
Jelenleg Déleurópában (Andalúzia) utolsó hírmon- 
dójuk, a Chamaerops humilis is kipusztulóban 
van. V. ö. EngleV'Prantl, Die natürl. Pflanzen- 
f amilien II. 3. és Tuzson J. Rendszeres Növény- 
tan II. köt. 

Pálmakeményítő a. m. szágó (1. o.). 

Pálmaliszt (üöv.), 1. Szágó. 

Pálma mag (aöv.), 1. Fátmaolaj. 

Pálmamag-olaj (növ.), 1. Páhnaolaj. 

Pálmamagpogácsa, az Afrikában előforduló 
olajpálma szilvaszerü gyümölcsének olajgyári 
hulladéka, melyet állati takarmányul használnak. 
Igen értékes olajgyári hulladék, mely a tejzsír- 
termelésre előnyös hatású. ISl^'o emészthető fe- 
hérjét tartalmaz, keményitőértéke pedig 70"2o/o. 

Pálmaméz, 1. Juhaea. 

Palmanova, város, járási székhely Udine olasz 
tartományban, (1911) 5578 lak., selyemtermelés, 
márványhomlokzatú dómja van. Várát 1593. a 
velenceiek építették; 1848. Schwarzenberg körül- 
zárta, jún. 25. megadta magát. 

Pálmaolaj, v. pálmavaj, pálmazsír (qöv.), a 
Nyugat-Afrikában termő Élaeis guineensis húsos 
termésf alábau előforduló zsiradék. B pálma mag- 
jainak (pálmamag) magfehérjében is van olaj, 
melyet újabban í<^Pál7namagolajy> néven szintén 
nyernek, még pedig kivált Marseilleben és Ham- 
burgban, az oda behozott nyersanyagból. A P. 
jelenleg az iparilag legnagyobb mérvben hasz- 
nált növényi zsiradék s kivált Angliában, de 
Európa egyéb országaiban is gyertya- és szap- 
pangyártásra alkalmazzák. Az Amerikában ott- 
honos Elaeis melanococca szintén szolgáltat ola- 
jat, de kisebb mennyiségben. L. még Badris. 

Pálmapáfrány, l. Páfrányfa. 

Pálmapapiros, helyesebben papiros helyett 
használt pálmalevél. Indiában írásra papiros he- 
lyett a Borassus nabelliformisnak, a kókusz- 



pálmának és a Corypha umbroculifera-nak leve- 
leit használják. Ezekbe a levelekbe a betűjeleket 
bekarcolják s hogy a karcolatok feltűnőbbé vál- 
janak, olajos korommal bedörzsölik. B leveleket 5 
cm. szélességű sávok alakjában használják, hosz- 
szuk 60 cm. szokott lenni, miért is tekercs alak- 
ban kerülnek forgalomba. 

Pálma reál (növ.), l. Oreodoxa. 

Pálmarend, más néven Gyümölcsöző társa- 
ság {ném. Fruchtbringende Gesellschaft), egyike 
a XVII. sz.-ban fennállott német nyelvmívelő- 
társaságoknak : 1617 aug. 2-4. alakult meg Wei- 
marban az Acad. della crusca mintájára. Meg- 
szűnt 1680. Történetét megírta Barthold (Berlin 
1848), a többi nyelvtársulat keretében jellemezte 
Schultz, Die Bestrebungen der Sprachgesellschaf - 
ten des XVII. Jahrhunderts (Gröttingen 1888). V. ö. 
Fr. Zöllnet% Einrichtung und Verfassung der F. 
G. (Berlin 1899). 

Palmaria, Genova olasz tartományhoz tar- 
tozó termékeny, megerősített sziget a Speziai- 
öböl előtt, feketemárvány- és mész-bányákkal. 
Területe 1*6 km2, kb. 400 lak. Világítótornya vau 
és a speziai hadikikötő védőövébe tartozik. 

Palmariuni (lat.) a. m. a győzelem díja. 

Palmarola, 1. Ponza-szigetek. 

Pálmarózsa-olaj (palmarosa-olaj), l. Gin- 
gerfü-olaj. 

Palmaram (Dies v. Dominica) a. m. Virág- 
vasárnap. L. Nagyhét. 

Palmas, 1. C«í? P., elöhegység Libéria partján 
(1. Afrika térképén, /. /cóY.y); a 25 m. magas félszi- 
geten világítótorony áll. Kikötőjét a Ruszwurm- 
sziget védi. 1885 ápr. 21. itt temették el Nachti- 
galt, de 1887. Kamerunba vitték át holttestét. 

2. P. (Las Palmas), Gran-Canaria sziget meg- 
erősített fővárosa, (1918) 63,947 lak., székesegy- 
házzal, püspöki palotával, tengeri fürdőkkel; 
hajóépítés, halászat, kiviteli kikötője La Luz. 

Pálma-sárkányvér (növ.), a sárkányvér leg- 
jobb fajtája, 1. Calamifs. 

Pálmasodró (Paradoxuriis, áiiat), a Cibet- 
macskafélók (1. 0.) egyik neme. Az idetartozó fa- 
jokra jellemző hegyes arcorruk, hosszú törzsük, kö^ 
zepes nagyságú lábuk, hosszú farkuk, mely ka- 
paszkodásra nem alkalmas. Fogaik száma 40. 
Nagyságuk a macskáéval egyezik meg. Végbél- 
mirigyeiknek váladéka bűzös, nem cibetszagú. Éj- 
jeli állatok. Apró emlősállatokkal, madarakkal s 
főleg gyümölcsökkel táplálkoznak. Dél-Ázsiában 
és a környező szigeteken, főleg a Szunda-szigete- 
ken honosak. Az eddig ismert 10 faj közül emlí- 
tésre méltó a maláji P. (P. hermaphroditus Schreb.), 
melyet hazájában bondár, bagdánk, muzáng és 
pandán néven ismernek. Tenasszerimtól D.-re 
egész Hátsó-Indiában, Dól-Kinában Kantonig, 
Szumatra, Jáva, Celebesz stb. szigeteken honos. 
Borneóban és a Filippini-szigeteken nem fordul 
elő ; itt a filippini P. (P. 2)hilippinensis Jourd.) 
helyettesíti. A maláji P. alapszíne barnásszürke 
V. hamuszínű ; hátán és oldalán fekete sávok és 
foltok húzódnak ; lábai és farkavóge fekete ; a 
fark hegye néha fehér. Az indiai v. fekete P. 
i (P. niger Desm.) Blő-lndiában és Ceylonban 
honos ; az ananász- ós kávéültetvényekben néha 
nagy károkat okoz. Fiatal korában elfogva, 



PALMAK I. 




1. Caryota urens. 

a a törzs alsó része, b a törzs felső része, 
c a levél részlete, d termés. 



2. Arenga saccharifera (cukoi-pálma). 

a a törzs felső vége, b levélrészlet, c porzós 
virá^, d termös virág, e termés. 



'Pálma* cikkhez 



RÉVAI NAGY LEXIKONA. 



PALMAK II. 




1. Corypha umbraculifera. 

o porzós virága, b termös 

virága, e termése. 



2. Mauritia vinifera. 

a b porzós virágai 

c termése. 



3. Borassus flabelliformis. 

a b porzós virágai, 

c termös virágai. 



* Pálmát cikkhez. 



RÉVAI NAQY LEXIKONA. 



PALMAK III. 




5. Calamus adspersus. • 
A virágos és terméses növény csúcsa. 
i. Chamaedorea elatior (Hegyi pálma). A C. Bangka a magja, és b virágzata a burokban. 



6, Rhapis flabelliformis. 



'Pálmát cikkhez. 



REVAl NAGY LEXIKONA. 



PALMAK IV. 




2. Hyphaene thebaica 
(Dumpálma). 



3. Oreodoxa regia 
(Antillái királypálma). 



4. Lodoícea Sechellarum. 



'Pálma* cikkhez 



RÉVAI NAGY LEXIKONA. 



Pálmaszágő 



121 



Palmerston 



könnyen megszelídíthető. Az álcás P.-t ma kü- 
lön nembe sorozzák, 1. Paguma- 

Pálmaszágó, 1. Szágó. 

Pálma-szigetek, kis szigetcsoport Queensland 
K-í partja közelében, kb. 1000 lak. 

Pálmatolvaj (áiiat), 1. Birgiis. 

Pálmatörzs (Caudex columnaris, növ.), rend- 
szerint eg>"szerű, el nem ágazó, oszlopalakú, törpe- 
szártagú, fás szár, melynek csúcsán egyetlenegy 
nagy csúcsrügy foglal helyet a levélkoronától 
körülvéve. L. Fa, Levélrózsás fa, Szár. 

Pálmavaj, 1. Fáhnaolaj. 

Pálmavasámap, 1. Nagyhét. 

Pálmaviasz (növ.), 1. Növényviasz. 

Pálmazsinat (lat. Synodíis palmaris). így ne- 
vezik az 501 okt. 23-íki római 4. zsinatot (való- 
színűleg a porticus B. Petri apóst, ad Palmaría- 
ról, ahol állítólag tartották), amely Lőrinc ellen- 
pápát az egyházból kizárta és Symmachus pápa 
mellett nyilatkozott. 

Pálmazsír, 1. Pálniaolaj ós Elaeis. 

Palmblad, Vilhelm Fredrik, svéd író, szül. 
Liljestadtban (Ostgotland) 1788 dec. 16., megh. 
üpsalában 1852 szept. 2-áu. 1806-ban került az 
upsalai egyetemi'e,ahol Hammarskölddel és Atter- 
bommal megismerkedve, nagy tevékenységet fej- 
tett ki a romantikus irány érdekében és társ- 
szerkesztője lett a Phosphoros c. szépirodalmi 
folyóiratnak, amelynek munkatársai, a foszfo- 
risták, a romantikus irány első képviselői vol- 
tak a svéd irodalomban. 1835-ben a görög nyelv 
és irodalom tanára lett az upsalai egyetemen. 
Sokoldalú ember volt, aki költészettel, földrajz- 
zal és történettel egyaránt és sikeresen foglalko- 
zott. Romantikus novelláinak sorozatát Famüjen 
Falkensvárd c. foglalta össze. Lefordította Aeschy- 
los és Sophokles színműveit és jelentékeny részt 
vett a svéd írók névtárának szerkesztésében : 
Biographisk Lexikon öfver namnkundige svenska 
mán (Upsala és Örebro 1837 s köv.). 

Palme, Rudolf, német zeneszerző, szül. Barby 
a. E.-ben 1834; okt. 23., megh. Magdeburgban 
1909 jan. 8. Orgona-, karének- és egyházi zene- 
művei, valamint pedagógiai munkái elterjedtek 
és kedveltek. 

Palmeirim (ejtsd : paimerim), Luiz Augiisto, por- 
tugál költő, szül. Lisszabonban 1825 aug. 9., megh. 
u. 0. 1893 dec. 4;. Tagja volt a lisszaboni akadé- 
miának is. Költeményei: Poesias (Lisboa 1851, 
és többször) a portugál Béranger nevet szerezték 
meg neki. Irt 4í vígjátékot is : Comedias (u. o. 
1856-1857). 

Palmella, Pedro de Soiisa-Holstein, P. her- 
cege, portugál államférfiú, szül. Torinóban 1781 
máj. 8., megh. Lisszabonban 1850 okt. 12. 1814- 
ben a bécsi kongresszuson ő képviselte Portugá- 
liát. Az 1820-iki forradalom kitörésekor a régens - 
ség élére állott, 1823-ban miniszterelnök és kül- 
ügyminiszter lett, de már 1824 áprilisban elfog- 
ták ót Dom Miguel hívei. VI. János visszaadta 
szabadságát és újból külügyminiszter volt 1825 
januárig. 1827— 28-ig harmadszor is külügy- 
miniszter volt, de Dom Miguel elől Angliába kel- 
lett menekülnie s távollétében halálra ítélték. 
Dom Pedro brazíliai császár Mária királynő kis- 
korúsága idejére a régensség élére helyezte. 



1834-ben hercegi rangot kapott. Ezután még két 
Ízben volt miniszterelnök. 1846-ban végleg vissza- 
vonult a politikai élettől. V. ö. Lopes de Men- 
donga, Noticia historica do duque de P. (Lisboa 
1859). 

Palmén, Ernst Gmtaf, báró, finn történetíró, 
szül. Helsingforsban 1849 nov. 26. 1884-ben 
egyet, tanár u. o. Munkái : Historisk framstáll- 
ning af den svensk-finska handelslagstiftningen 
fran Gustav Vasas tid till 1766. (Helsingf . 1876) ; 
Sten Stures strid med Konung Hans (u. o. 1883). 
A finn írod. társulat 50 évi működése című mü- 
vét 1882. franciára is lefordították. Mint poli- 
tikus buzgó tagja a flnnbarát pártnak s alapító 
tagja és főmunkatársa a párt előkelő havi köz- 
lönyének (Valvoja). 1907— 1909-ig alelnöke volt 
a flnn országgyűlésnek. Magyarországon több íz- 
ben járt. 

Palmer Kálmán (írói nevén Pálmai K és 
Mai Pál), író, szül. Oláhláposbányán (ma Br- 
zsébetbánya) 1860 dec. 25. Egyetemi tanulmányai 
végeztével különböző hivatalokban, 1890—1906. 
az országgyűlési gyorsirodában, utoljára mint 
annak titkára működött. 1907-ben a főrendiház- 
hoz nevezték ki, melynek 1913 óta elnöki taná- 
csosa volt, 1920 óta a nemzetgyűlés elnöki főtaná- 
csosa. Társadalmi és művészeti téren élénk te- 
vékenységet fejtett ki ; titkára volt a Nemzeti 
Szalonnak, utóbb a Műbarátok Körének és a 
Klotüd- Szeretetháznak, melynek negyedszázados 
történetét is megírta. Számos költeménye és 
cikke jelent meg a lapokban. Költeményeit ön- 
állóan Csöndes hidlámok címmel adta ki (Buda- 
pest 1888). Dalai közül nem egy terjedt el a nép 
ajkán (Páros csillag az ég alján . . .) Lefordította 
SchiUer Teli Vilmos-éit (Budapest 1902). Egyéb 
művei: Nagyháyiya és környéke (Nagybánya 1894); 
A főrendiház tárgyalásai 1861—1910 (Budapest 
1910); Endrödi Sándor emlékezete (Budapest 
1921.) 

Palmer (ejtsd: pámer), Edicard Henry, angol 
orientalista, szül. Cambridgeben 1840 aug, 7., 
megh. 1882 aug. 11. 1868— 69-ben részt vett a 
szinai expedícióban, 1869—70. bejárta a Tih, 
Edom, Moab pusztákat s a Libanont. 1881-ben az 
egyiptomi háború kezdetén felajánlotta, hogy a 
beduinokat megnyeri Angliának, amit a sivatag- 
ban életével fizetett meg. Főbb művei : A gram- 
mar of the Arabic language (1874) ; The poeticái 
works of Behá-ed-din Zoheir (Cambr. 1876—77); 
English Gipsy songs (1875); Memoirs of the 
survey of western Palestíne (1881—83). Lefordí- 
totta a Koránt is (Sacred books of the East, 1880). 
V. ö. Besant, Life and achievemenís of P. (2. 
kiad., London 1883). 

Palmer-féle vasút, 1. Egysínü vasút. 

Palmer-föld (Pahner-szigetek, ejtsd : pámer—), 
jéggel és hóval borított szárazföld az Antarktisz 
Graham-földje mellett. 1821-ben Pahner fedezte 
föl, de Gerlache (1897—99) ismerte föl, hogy 
apróbb szigetekből álló archipelágus. 

Palmerston, bolyhos, lágy télikabát-szövet, 
kártolt gyapjúból. 

Palmerstqn (ejtsd : v^mersztn), Henry John Temple, 
viscount, angol államférfiú, szül. Broadlandsban 
(Hampshire) 1784 okt. 20., megh. 1865 okt. 18. Az 



Palmerston-North 



122 — 



Palmierit 



alsóházba 1807. választották be s az admiralitás 
egyik lordja lett Portland kabinetjében. 1809— 
1828-ig hadügyi államtitkár volt Perceval, Li- 
verpool, Canning és Goderich kormányaiban. 
Wellington kormányra jutása után 1828. lemon- 
dott és az ellenzék élére állott. A tory-párt bu- 
kása után 1830— 34-ig és 1835— 41-ig külügyi 
államtitkár volt Grey és Jlíi?ZfcoMr?ie kormányai- 
ban. Mint ilyen vezérlöszerepet játszott az összes 
európai külügyi kérdésekben. Ö hozta létre 1834. 
az alkotmányos intézmények biztosítására Spa- 
nyolország, Portugália, Franciaország és Nagy- 
Britannia szövetségét. 1839— 40-ig a keleti kér- 
désben sikeresen szállt szembe Oroszország és 
Franciaország törekvései eUen s megállította 
Mehemed Ali egyiptomi alkirályt győzelmes út- 
jában. 1841 óta ismét az ellenzék vezére volt a 
Peel-kormány ellen. 1846-ban Bussel kormá- 
nyában újból külügyi államtitkár lett s az 1848— 
1849-iki forradalmak idején rokonszenvvel ki- 
sérte az olasz és a magyar szabadságharcot, de 
nem volt hajlandó a beavatkozásra. III. Napóleon 
1851 dec. 2-iki államcsinyjét a királyné és a kor- 
mány többi tagjainak tudtán kívtil sietve el- 
ismerte, ezért dec. 22. le kellett mondania állá- 
sáról. Néhány hónap múlva 1852 febr. 20. meg- 
buktatta a Russel-kormányt s az év végén (dec. 
28.) mint belügyi államtitkár belépett Aberdeen 
kormányába. Mikor ez a krimi háború alatt 1855 
februárban megbukott^ P. állott az új kormány 
élére. Ö azután szerencsésen befejezte a háborút 
s az 1857-iki indiai lázadást is erélyes kézzel 
verte le. Orsini 1858 januári merényletének ha- 
tása alatt, mint III. Napóleon barátja, egy olyan 
bilit terjesztett az alsóház elé, mely sértette az 
ország önérzetét, ezért febr. 20. leszavazták. 
Lemondása után az ellenzék élén Ausztria ellen 
agitált s Kossuth Lajossal is összeköttetésbe lé- 
pett Magyarország felszabadítása ügyében. 1859 
jún. meg is buktatta Derhy kormányát és jún. 
18. ő állott az új kormány élére. Ezután azonban 
megszakította a magyar emigránsokkal való 
összeköttetéseit. 1863-ban tiltakozott az oroszok 
lengyelországi kegyetlenkedései ellen, 1864. pe- 
dig Dánia pártjára áUott a sehleswig-holsteini 
kérdésben, anélkül, hogy segítséget nyújtott volna 
neki. Bár túlságosan heves és következetlen kül- 
ügyi politikájával sok ellenséget szerzett hazá- 
jának, halála mégis nemzeti gyásszá vált s te- 
temeit a Westminster-apátságban helyezték nyu- 
galomra. V. ö. Dalling-Buhver-Ashley, Life of 
Henry John Temple, Viscount P. (London, 1870— 
1874, 3 köt. és 1876—79, 2 köt.). Kisebb élet- 
rajzai közül Marquis of Lorne-é enúítendő (1906, 
3. kiad.). 

Palmerston-North, a Csendes-óceánban fekvő 
Új-Zéland szigetének egyik nagyobb városa, (i9ii) 
10,991 lak. Fa- és malomipar. Brit birtok. 

Palmertipia, fotomechanikai eljárás, mely 
szerint emulziós száraz lemezeket, melyek felü- 
letükön valamely raszterrel vannak ellátva, auto- 
tipiák gyorsabb előállítására használnak. 

Palmetta (franc, palmette), pálmalevélalakú 
díszítmény, amelyet a görög építészet egyenként 
mint akrotériát, egymás mellé sorozva mint 
antemiont, oszlopok fejezete alatt mint gallér- 



díszt használt s a renaissance is kedvelt. P. a neve 
minden növényi v. más elemekből legyezőszerűen 
összerótt díszítmónynek is (l. az ábrát), mint a 
minő az angol építészetben a kecskerágó sugaras 
virágából alakított P. s nálunk a népies díszít^S- 
müvészetben (székely kapukon, szűrhímzéaeken) 
gyakori legyezőalakú motívum. 

Palmetta, fa, 1. Alakfa. 

Palmezzano, Marco, olasz festő. szül. Forli- 
ban 1456., megh. u. o. 1538 körül. Malazzo da 
Forli tanítványa volt, hatottak rá azonkívül a 
ferrarai és a Bellini-iskolához tartozó velencei 
festők is. Igen termékeny, a perspektívát alapo- 
san ismerő, kifejezésben azonban meglehetősen 
merev művész volt ; a tompa színezés is csök- 
kenti müveinek értékét, melyek közül a legjel- 
lemzőbbek a milanói Brerában,aforlii, müncheni, 
berlini, londoni képtárakban találhatók. Az esz- 
tergomi primási képtár 3 képét őrzi (az egyik 
aláírással van ellátva). 

Palmgren, Kari Eduárd, svéd pedagógus, 
szül. 1840 ápr. 28. Vrigstadtban. Ö honosította 
meg Svédországban a kézimunka- és szlöjdokta- 
tást. Stockholmban egy koedukációs gyakorlati 
munkaiskolát alapított (Palmgrenska Samsko- 
lan ; előkészítő osztályok, gimnázium, reálgimná- 







Palmettás díszítmény. 

zium és főreáliskola) s ennek az igazgatója lett. 
Művei : École pratique de travail pour l'enfance 
et la jeunesse (Stockholm 1882) ; Sur l'importance 
du travail manuel dans l'éduction (u. o. 1882) ; 
Palmgrenska Samskolan (u. o. 1892). 

Palmi, székhelye P. járásnak, Reggio di Ca- 
labria olasz tartományban, a Gioja-öböl mellett, 
(1911) 14,160 lak., kikötőhely. 1783., 1894. ós 1905. 
földrengés pusztította. 

Palmieri,2y?/i^i olasz meteorológus, szül. Fai- 
cchióban 1807 ápr. 22., megh. 1896szept. 10. Kö- 
zépiskolai tanár volt, majd a nápolyi egyetemen 
a fizika tanára, 1854. pedig a vezuvi meteoroló- 
giai obszervatórium igazgatója lett. A Vezuvra 
vonatkozó dolgozatai az Annali deli' osserva- 
torio Vesuviano ; 1860. külön geofizikai tanszé- 
ket kapott a nápolyi egyetemen. Számos fizikai 
és meteorológiai műszert is konstruált, ezek kö- 
zött különösen fontosak a légelektromosság méré- 
sére szolgáló elektrométerje, és önjelző szeizmo- 
méterje. Nevezetesebb műve : II Vesuvio e la sua 
storia (Milano 1880). 

Palmierit (ásv.), bizonytalan összetételű ká- 
lium-nátrium-ólomszulf át, mely színtelen gyöngy- 
házfényű mikroszkopikus pikkelykék alakjában 
a Vezúv 1906. évi kitörésekor a fumarolákban 
keletkezett. 



Palmln 



— 123 — 



Palócok 



Palmin, kókuszolajból előállított nagyon tiszta 
ótelzsír. 

Palmipedes (lat.) a. m. úszó madarak. 

Palmira (PcUmtjra), híres ókori város, Palmy- 
rene, egy Szíria keleti határán elterülő ország 
székhelye ; arameus neve Tadmor; ma Tudmur 
nevű falu húzódik meg romjai között. Legvirág- 
zóbb volt Odenathus ós Zenobia (1. o.) uralma 
alatt, Aurelianus császár idejében (Kr. u. 270 kö- 
rül). Mai romjaiban régi csarnokainak, templo- 
mainak és palotáinak hatalmas méretei utasok- 
ban és tudósokban egyaránt bámulatot keltenek. 
V. ö. Wood and Dawkins, The ruins of P., 57 kép- 
pel (London 1753, francia kiad. Paris 1812); 
Deville, Palmyre (Paris 1894) ; W. Wright, An 
account of P. and Zenobia (London 1895); 
Sobernheim, Palmyrenische Inschriften (Mittei- 
lungen der vorderasiatischen Gesellschaft No. 2, 
BerUn 1905). 

Palmira, 1. P. (azelőtt Oppido nella Basili- 
cata), város Potenza olasz tartományban, (1911) 
3505 lak. P. az antik Opinum, amely Lucaniában 
volt. — 2. P., város Colombia Cauca departe- 
mentójában, a Cauca völgyében, 1010 m. maga- 
san, kb. 24,000 lak., dohánytermeléssel. 

Palmira (Palmyra, növ,), 1. Borassiis. 

Palmitin, a P.-sav glicerinésztereinek közös 
neve. Aszerint, amint a glicerinben 1, 2 vagy 3 
hidroxilgyököt helyettesítünk P.-sav maradékkal, 
mono-, di- vagy tripalmitin keletkezik. Mono- P. 
CsH6(OH)2(CiöH3i02), 680-on olvadó apró tílk. Ke- 
letkezik, ha glicerüi és P.-sav elegyét 24 órán át 
melegítjük. Di-P. C3H50H(Ci6H8i03)2. Op. =59«. 
Tri-P. V. palmitinsavas triglicerid 

Színtelen, szag- és íztelen, gyöngyházfényű kris- 
tályok. Vízben oldhatatlan, forró éter jól, forró 
alkohol kevéssé oldja. Op. =65-1°. A tri-P. egyik 
főalkotórésze a zsíroknak. Legtöbb a japáni méh- 
viaszban és a pálmaolajban található. Ez utóbbi- 
ból állítják elő úgy, hogy az oleint préseléssel el- 
távolítják, a maradékokból a stearint alkohollal 
kivonják és a tri-P.- 1 tisztítás végett éterből át- 
kristályosítják. Mesterséges előállítására P.-savat 
és glicerint zárt csőben hosszabb ideig hevítenek. 
Palmitinsav (hexadecilsav, cetilsav, cetinsav, 
etáisav), C15H31.COOH. A zsírsavak csoportjába 
tartozó egybázisú sav, amelynek glicerinnel való 
észterei (tripalmitin) a természetes zsiradékokban 
találhatók. Cetilésztere a cetfaggyunak (ceta- 
ceum), miricilésztere pedig a méhviasznak fő al- 
kotórésze, amelyekből káliumhidroxiddal való 
főzés és az így kapott oldatnak sósavval való el- 
bontása útján készül. Mesterséges úton előállít- 
ható a cetilalkoholból, ha azt nátronmészszel me- 
legítjük, V. pedig olajsavból, ha azt káliumhid- 
roxiddal melegítjük. A P. borszeszes oldatából szín- 
telen, gyöngyf ényíí lemezkékben kristályosodik; 
szagtalan és íz nélküli. Op. Q2% fp. 339—3560, de 
ekkor részben elbomlik. A megolvasztott P. fs. 
0-8527. Vízben oldhatatlan, de éterben v. forró 
borszeszben könnyen oldódik. Sói, a P.-sók v. pal- 
míMtok, igen nagy számnak ; az alkáli fémek pal- 
mitátjai (szappanok egyik alkotó része) vízben 
oldhatók, a többiek nem. Észterei közül legfon- 
tosabbak azok, amelyeket a glicerinnel alkot. (L. 



Palmitin). A P.-at stearinsavval együtt gyertya- 
készítésre használják. 

Palmito (növ.), 1. Euterpe. 

Palmo (többese : pálmos), régi portugál és 
brazíliai területmérték, 1 P. = 22 cm.^, a spa- 
nyol palmo = 20'9 cm.2. 

Palmográf (gör.), Preyer készítette érzékeny 
készülék a tenyér izommozdulatainak grafikus 
jegyzésére. 

Pálmonostora (azelőtt : Felsöpusztupéteri, 
Pusztapéteri) nagyk. Pest-Pilis- Solt-Kiskun vm. 
kiskunfélegyházi j.-ban, (1920) 3447 magyar lak. 

Palmos, 1. Palmo. 

Paliuoxylon Schenk, e névvel jelölik a fito- 
paleontologusok a kövesült pálmák törzsrészeit. 

Palmsect (vino seco), aszubor Patma szige- 
téről. 

Palmyra, ókori város, 1. Palmira. 

Palmyra, a Csendes-óceánban az É. sz. 6^ ós 
Greenwichtől számított 162 nyugati hosszúsági 
fok alatt fekvő kis sziget, mintegy IV2 mf. 2 terü- 
lettel 8 néhány száz lakossal. Brit birtok. 

Palmyra (növ.), 1. Borassus. 

Palmyrafa (növ.), 1. Kókuszpálma. 

Palnotoki, dán hős, ki körül egész mondakör 
képződött. P. a X. sz. második felében élt, a leg- 
ügyesebb vadász és korcsolyázó volt, ki állítólag 
hazájából elűzetvén, Jomsborg vagy Julin nevű 
kalózvárost alapította. Alakja különösen azért 
érdekes, mert róla az atmalövésről ugyanazt a 
mondát beszélik, mint Teli Vilmosról. 

Palo, falu és kikötőhely Róma olasz tarto- 
mányban, kb. 400 lak., tengeri fürdővel ; az Odes- 
calchiak (XV. sz.) várával és római romokkal. 
P. az etruszk Alsium helyén áll. 

Palo-Balsamo (növ.), 1. Bidnesia. 

Palóc, 1. Palócok. 

Palóci ü (növ.), l. Lolium. 

Palóc nyelvjárás az a magyar tájszólás, 
amelyet legtisztábban hazánk északi részében, 
Abaúj és Zemplén vármegyéktől kezdve nyu- 
gatra, főleg Heves, Gömör, Borsod, Nógrád és 
Hont vármegyékben beszélnek legjellemzőbb sa- 
játságaival. (L. Nyelvjárások.) Irodalmi szem- 
pontból megemlítendő, hogy már Gyöngyösi Ist- 
ván nyelvében sok palóc kifejezés fordul elő. A 
legelső magyar élclapszerű vállalat Gaal György- 
nek A tudós palóc avagy Furkács Tamás levelei 
c. füzetes kiadványa volt. Palóc-alakok vannak 
Tóth Ede Falu rosszá-ban ; e nyelvjárást bevitte 
a költészetbe lAsznyai Kálmán Palóc dalaival 
s bár kevesebb rikító nyelvjárási sajátsággal, de 
a stílusnak sok igazi palóc árnyalatával beszél- 
nek Mikszáth Kálmán Jó palócai s egyéb munkái- 
nak oly népszerii alakjai. 

Palócok, az ország ÉK.-i felföldjének négy 
vármegyéjében, a Mátra, Bükk és Karancs hegy- 
ség É.-i oldalain Heves, Borsod, Nógrád és Gömör 
vmegyében lakó különleges tájszólású magyar- 
ság. Származásuk bizonytalan. A magyar kuta- 
tók a kabarok utódait keresték bennök s ez úton 
hitték az ormánysági, a göcseji nép rokonságát 
a P.-éval megállapítani. Hunfalvy Pál beköltö- 
zött népnek tekinti s felteszi, hogy a palóc nép 
Magyarország területére az 1104—1141. évi 
időköz alatt Galícián keresztül özönlött be. Ez a 



Palócok 



124 



Palóczi 



feltevés azonljan írói kritikát provokált. Pintér 
Sándor szerint « síkon, gyepen laków népet jelen- 
tett a szláv plavci, polovci; Vámbéry folyta- 
tólag kimutatta, hogy a palóc nemzet a törökkel 
genetikailag azonos törzs volt, amely részint 
a honfoglalás alatt, részint a honfoglalás befe- 
jezése után terjedt el. Azt, hogy a kunok és a 
P. rokon, illetőleg azonos nép voltak: Hunfalvy 
is elismeri ; Fejér György a P.-at a kunokkal 
teljesen egy népnek tekintette, ezt vallják a 
szláv tudósok is. Jóformán bizonyos, hogy a 
palóc nép még a pogány őskorban magyaro- 
sodott el, ha mindjárt eredetileg talán más ajkú 
lett volna is. A palócság válfajai, a mai barkó és 
matyó nyilván csak ragadvány nevek. A palóc 
községek helyneveiben megvannak a régi nép- 
törzsek nevei közül a Nyék, Tarján, Kürt, Kara, 
Kaza, Megyer, Jenő nevek ; az ősi típus mara- 
dandó emlékeit őrzik a hegyek, folyók, dűlők 
stb. elnevezései. Régen teljesen ős-magyar min- 
tára építkeztek,''ezt mutatják a ház alkotó részei- 
nek elnevezései, mint : ágas, szelemen, szarufa, 
boldoganya, szemöldökfa, vértelek, verepce stb., 
hasonlókép a belső berendezés tárgyainak nevei. 
A P. általában véve szegények, de azért jóked- 
vűek, sőt elmések. A palóc rendszerető, tiszta, de 
hirtelen természetű, verekedni kész; mindent 
jól megfontol s nem könnyen határoz ; ember- 
becsűlö, de büszke. Gazdasági eszközei s azok 
berendezése, valamint nevei azonosok a széke- 
lyekével. Nyelvűket illetőleg 1. Nyelvjárások. 
Megvolt náluk a földközösség, a 'házközösség 
intézménye is, ennek megfelelően a család feje 
volt a «gazda» s a rokonságot mint «atyafi)) tisz- 
telte. A családok szerkezete «had»-akra oszlott. 
A palóc testalkata, mint pásztor embereké, rend- 
szerint erős, közepes nagyságú, homloka nyílt és 
magas, orra kissé hajlott, szem-metszete mandula- 
alakú, pofacsontjai kiállók, válla széles, melle 
domború. A nők nyúlánk, magasabb termetűek. 
Öregje ugy mint fiatalja tiszta és a ruházkodás- 
ban a nők fényűzők. A ködmön- és cucajviselós 
kezd a divatból kimenni, sőt lassankint az abá- 
ból varrt szűr is. Gömörben már régebben gubát 
viselnek. A férfiak vállra leomló hosszú, középen 
kettéválasztott hajat viseltek, hátul görbe csont- 
fésűvel, a fűi fölött a leomló haj kétfelé befonva. 
Bajusz, szakállviselet a régiek közt ritka volt. A 
leányok varkocsba fonták a hajukat s elül ^seme- 
rintés»-re fésülködtek. A süveg használata rég 
kiment a divatból; de megmaradt annyiban, 
hogy ma is kalappal együtt temetkeznek. A palóc 
ember a nyakravalóját nem az inge fölé köti, 
hanem a csupasz nyakára ; inge rövid. A lako- 
dalmakat közönségesen ősszel tartják, előbb ken- 
dőt laknak, így hívják a kézfogót. A régi harcias 
életkedvet fen tartotta a mulatságokban való szilaj 
kedv, a duhajkodás, a lakodalmas nép menyasz - 
szony- táncát követő kirohanás ; a nép azután el- 
megy a hajnalt járni ; nyolc nap múlva a mulat- 
ság a «nagy-hórész»-szel újra kezdetét veszi, s 
hat hót múlva a «kís-hérész»-szel ismételik. A 
születések alkalmával a «poszrik»-ot is víg mula- 
tozással ülik meg, (cgarasos komák»-at fogad- 
nak, a fekvő asszonyoknak pedig sorba küldöz- 
getik a sok jó ételt, italt. Ha P. ember meghal. 



ruháit elégetik, a holttestet padmaly alá fektetik. 
A gyászünnepeket is torral fejezik be. 

Irodalom,. Szeder Fábián, A palócok, Tud, Gyűjt., 1821, 
XI. ; Horvát István, Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb 
történeteiből, Pozsony 1825; Hunfalvy Pál, Magyarország 
ethnographiája, Budapest 1876 ; Jerney János, A palóc 
nemzet és palóc krónika, Történelmi Tál*, I. köt.; Szabó 
István, Karancsvidéki palóc nyelv. Tud. Gyűjt. 1837, I.; 
Hollók Imre, Észrevételek a gömöri barkók szójárásáról, 
Tudománytár IX., 1835; Horváth Péter, Commentatio de 
initiis, ac maioribus jazygum et cumanorum, eorumque 
constitutionibus Pestini, 1802; Ipolyi Arnold, A kunok bél- 
háromkuti, máskép apátfalvi apátsága, Arcli. Közi., 1866 ; 
Vámbéry Ármin, A magyarság keletkezése és gyarapo- 
dása, Budapest 1895; Fejér György, A kunok eredete. Pest 
1850; u. a., A kazárokról. Pest 1851; Pintér Sándor, A paló- 
cokról, Budapest 1880; u. a., Eredeti palóc mesék, Losonc 
1891; u. a., A palóc születése, házassága és halálozása, 
Ethnographia, II. évf., 1891 ; Tagányi Károly, A földközös- 
ség tört.. Magyar Gazdaságtört. Szemle, 1894; Pap Gyula 
(Nógrádi), Palóc népköltemények, Sárospatak 1865 ; Findura 
Imre, A palócokról, Földr. Közlemények, 1886; Pápay 
Károly, A palóc faház, Ethnographia, 1893; Istvánffy 
Gyula, Palóc mesék, Liptó-Szent-Miklós 1890; u. a., A bor- 
sodi matyó nép élete, Ethnographia, 1896 ; Katona Lajos, 
Megjegyzések a török-palóc párhuzamhoz, Ethnographia, 
1890 ; Jakab Elek, Székely telepek Magyarországon, Szá- 
zadok, 1896 ; Jirecek, Einige Beraerkungen etc, Prag 1889 ; 
Golubovskij, Pecenegi, turki, i polovci, Kiev 1888. 

Palocsa (Plavec), kisk. Sáros vm. héthársi 
j.-ban, (1910) 1177 szlovák és magyar lak. Régi 
várát a XIII. sz. derekán Sváby Detre építette, 
azután a király, később a Drugeth, majd a Bebek- 
család kezére került ; 14:33 — 4-7. a csehek ültek 
benne. Most romokban hever. (Tr. Cs.-Szl.) 

Palocsay György báró, kuruc költő, Rákóczi 
Ferenc tábornoka, szül. Palocsán, Sáros várme- 
gyében, megh. u. 0. 1730. Hosszabb ideig a csá- 
szári zászló alatt a Rajna mentén a franciák ellen 
harcolt, de 1703. Landau ostroma közben súlyo- 
san megsebesült. Az udvar azután a Gombos-féle 
huszárezredet, melyben P.is szolgált,visszarendelte 
Magyarországba, hol a Rákóczi-felkelés napról- 
napra jobban terjedt. P. a jablunkai szoroson át Pa- 
locsa várába vonult vissza, de míg Gombos tovább 
is Lipót szolgálatában maradt, P. Rákóczinak aján- 
lotta föl kardját, aki huszárezredessó nevezte ki 
s Károlyi Sándor tiszántúü hadtestébe osztotta be. 
Itt 1705. dandár-tábornokká léptették elő. 1710 
júl. tábornokká lett és a dunántúli hadjárat veze- 
tésével bízatott meg, 1710 végén pedig Ungvár 
parancsnokává nevezték ki. A szatmári béke 
után P. Vak Bottyán generális özvegyét, Forgách 
Júlia grófnőt vette el (második) nejéül és vissza- 
vonultságban töltötte utolsó éveit. P. nagyszámú 
humoros költeményt írt, melyeknek egy részét 
Thaly Kálmán kiadta (Adalékok a Thököly- 
Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez 1872). 1703-ban 
az akkor érvényben levő hadi szabályzatot lefor- 
dította magyarra. V. ö. Thaly K. cikkét a Had- 
történeti Közleményekben (1895). 

Pálócz (Pavlovce nad Uhom)y kisk. Ung vm. 
nagykaposi j.-ban, (i9io) 2222 szlovák és magyar 
lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Palóczi Antal, építész, született Budapesten 
1849 március 13. A bécsi és budapesti műegj^e- 
temen végezte tanulmányait 1870—76. Steindl 
tanár asszisztense és munkatársa volt. 1876-ban 
megkapta a Pro literis et artibus aranyérmet, 
egy ówel utóbb önállóan kezdett működni, több 
bérházat s a Katolikus Legényegylet házát épí- 
tette, 1879-- 1911-ig a főv. Iparrajziskolában az 



Pálóczi Horváth 



125 



Pálosok 



építészet rendes tanára volt. Legkiadósabb volt 
a munkálkodása a városrendező művészet terén, 
amelyben nálunk úttörő volt és kiterjedt, fontos 
munkálkodást fejtett ki. Számos tervet készített 
Budapest szabályozása tárgyában, ezek fonto- 
sabbjai az Erzsébet-híd és az új városháza el- 
helyezésére (1891), a Tabán újjáépítésére (1892), 
a Bel-, Lipót- és Erzsébetváros szabályozására 
vonatkozók. Egész sor díjat kapott, tervei nyo- 
mán épült a budapesti Szabadság-tér, az aradi 
Ó- Vár-tér külváros és a Béla-tér környéke, meg- 
szerkesztette Brassó, Nyíregyháza, Panesova, 
Pozsony, Újvidék stb. város-szabályozási terveit, 
s az irodalomban Városok rendezése (1901), A 
modern városépítés alapelvei (1907) c. tanulmá- 
nyaival és nagyszámú cikkben fejtett ki propa- 
gandát a modem városépítési elvek érdekében. 
Művészettörténeti munkái közül megemlítjük: 
Vignola oszloprendjei (3. kiad. Budapest 1897) 
és Michelangelo múU építész (1876). 

Pálóczi Horváth Ádám, költő, 1. Horváth, 1. 

Palóczy László, a reform-korszak politikusa, 
szül. Miskolczon 1783 okt. 14., megh. Budapesten 
1861 ápr. 27. 1832-ban Borsod vármegye egyik 
kerületének követéül választatván, a pozsonyi 
országgyűlésre küldetett s ö volt az első, ki az 
országgyűlésen hozott törvényeket magyarul 
kezdte szerkeszteni és ezért arany tollal ajándé- 
kozták meg. Az 18-á5-iki országgyűlésen Miskolcz 
városát képviselte és jelen volt Debreezenben, 
hol egy ideig mint korelnök vezette a képviselő- 
ház tanácskozásait, majd a kegyelmi szék tag- 
jává nevezték ki. 1861-ben Miskolcz városa ismét 
képviselővé választotta. V. ö. Szendrei János, 
Miskolcz város története, II. k. 

Félőczj -család. A ruszkai Dobó-családdal 
együtt egy törzsöktől származó, főúri, üng vár- 
megyei család. Eredete a tatárjárás korában 
élt Gergelyig vihető fel. Előbb Pánky nevet vi- 
selt. 1327-ben kapta Pálócz falut s ettől kezdve 
nevezte magát P.-nak. Kiváló tagjai : Domokos, 
1379—1403. leleszi prépost (valószínűleg Túz 
Petőnek íia). A nyugati nagy egyházszakadás 
idején a pápa őt az összes Magyarországon lakó 
premontrei szerzetesek elüljárójává rendelte. 
György, valószínűleg L Mátyusnak András fiától 
származó unokája, 14fl9-ben erdélyi püspök lett, 
1423—39. pedig esztergomi érsek volt. Ó koro- 
názta meg Albert királyt s a király jutalmul a 
drégelyi várat a hozzátartozó uradalommal együtt 
az esztergomi érsekségnek adta. II. Mátyus 1418. 
Diósgyőr kapitánya, Borsod, Abaúj és Szabolcs 
vármegyék főispánja. 1426—34. országbíró, 
1434—36. nádor volt. 6 kapta 1426. Sárospatakot 
s azt ivadékai egy századig bírták. 

Palo del Colle, város Bari delle Puglie olasz 
tartományban. Bari közelében egy dombon, (i9ii) 
13,027 lak., bor-, olajfa- és gyümölcstermeléssel. 

Palo de Hfambo (növ.), 1. Driniys. 

Palojta, községek, l. Alsópalojta, Felsöpalojfa, 
Középpalojta. 

Palolo-féreg (áiiat), a Gyiírűsférgek (Annulata) 
osztályába, a Sertelábuak (Chaetopoda) alosztá- 
lyábatartozó Eimice viridis Gray nevű féreg tes- 
tének hátsó része. Az Eunice viridis a Szamoa- 
szigetek partvidékén levő korallszirti üregekben 



él s testének hátsó szelvényeiben fejlődnek az 
ivartermékek ; ezek a hátsó szelvények október- 
november hónapban leválnak a testről ós a víz- 
ben tömegesen úsznak ; a féreg elülső része to- 
vábbra a koraUszirtek üregeiben marad. A P. né- 
ven ismert hátsó részt a bennszülöttek össze- 
gyűjtik és csemegeként eszik. 

Palomabi-kéreg (növ.), 1. Colubrina és Mabi- 
kéreg. 

Palomar, város, l. San Andrés de Palo'iuar. 

Palomino de Castro y Velasco, Antonio, spa- 
nyol festő, szül. Bujalanceban, Cordoba mellett, 
megh. Madridban 1725 ápr. 13. ValdesLeal tanít- 
ványa volt Cordobában, 1678. Madridba ment és 
ott Careno és Coello hatása alatt állott ; 1688. 
udvari festő lett, később Valenciában, Salamancá- 
ban, Granadában és Cordobában is dolgozott. 
Nagyobbára egyházi dekoratív festményei cse- 
kély értékűek ; f ontosabb könyve : El museo pic- 
torico y eseala optica etc. (I. köt. Madrid 1715, 
IT. köt. u. o. 1724), melynek különösen életrajzi 
része (különlenyomat London 1742, német kiadás 
Drezda 1781) kitűnő forrásmű. 

Palona (Plavna), nagyk. Bács-Bodrog vm. pa- 
lánkai j.-ban, (1910) 2642 sokác^ magyar és német 
lak. (Tr. SzHSz.) 

Paloncza (Plavnica), kisk. Sáros vm. héthársi 
j.-ban, (1910) 1059 szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Pálos, 1. (Pálos, Königsdorf), nagyk. Nagy- 
KüküUö vm. kőhalmi j.-ban, (1910) 852 román 
lak. A világháborúban 1916 szeptember havában 
környékén heves harcok folytak, 1. Világháború. 
(Tr. R.) — 2. P., Kiskunmajsához tartozó puszta 
Pest-Pilis- Solt-Kiskun várm. kiskunfélegyházi 
j.;ban, (1910) 1201 magyarlak. — L. még Kispálos,. 
Omlós, Újpálos. 

Palos de la Frontéra, város Huelva spanyol 
tart.-ban, (1910) 2500 lak. Kikötőjéből indult el 
1492 aug. 3. Kolumbus első fölfedező útjára. 

Pálosnagymezö (VeVké Pole), nagyk. Bars 
vm. oszlányi j.-ban, (1910) 3266 német lak. (Tr. 
Cs.-Szl.) 

Palosnya (Polusie), kísk. Trencsén vm. zsol- 
nai j.-ban, (1910) 391 szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) 
^ Pálosok magyarországi remete-szerzetét 1263. 
Özséb esztergomi kanonok alapította. A rendnek 
hazánkban már az Árpádok idejében 8 kolostora 
volt. Legjobban virágzott a szerzet a XIV. sz.-ban, 
midőn 1381. Nagy Lajos a velencei köztársaság- 
tól megnyerte szt. Pál remete holttestének át- 
engedését 8 azt a szt. Lőrincről nevezett pálos- 
szerzet által a főváros közelében őriztette. A 
szerzet lassanként Európa nagyobb részében el- 
terjedt. Tagjai közül az alapító Özsében kívül 
különösen kitűnt tanítványa Benedek és István, 
András nostrai és Gergely diósgyőri perjel 137-3 
táján ; Báthory László (megh. 1456.) ; Gergely, 
volt esztergomi kanonok (megh. 1479.) ; Tatay 
Antal, ki Velencében először nyomatta ki a rend 
misemondó könyvét; Dénes, a jeles kőfaragá 
(1484.) ; Zákoly János, ki váradi püspökből lett 
remete (megh. 1494.) ; Lőrinc, a jeles festő (megh. 
1522.); Fráter György, utóbb bíbomok (megh. 
1551). A török idők elmultával : Benkovics Ágost, 
utóbb váradi t)ü8pök ; Széchenyi Pál, utóbb ka- 
locsai érsek, Ányos Pál, Verseghy Ferenc, Vi- 



Pálosremete 



— 126 



Paludamentum 



rágh Benedek stb. A rendnek Európában 207 ko- 
lostora volt, Magyarországon (a kapcsolt részek- 
kel) összesen 127. A szerzetet Magyarországban 
1786 febr. 7. U. József törölte el s a rend va- 
gyonát elkobozta. Scitovszky prímás 1865. el- 
határozta ugyan, hogy az esztergom-szentke- 
reszti Péliföldön ismét állit pálos-kolostort, ha- 
lála után azonban a négy szerzetes 1867 nov. 25. 
visszamentaczenstochovi és krakói pálos zárdába. 
Vaszary Kolos hercegprímás alatt ismét tétettek 
lépések a szerzet f öléleszfésóre. Pálos-rendű pap- 
növendékek Esztergomban tanultak teológiát, fel- 
szentelt papjaik a Pálföldszentkereszten levő zár- 
dában is működtek, de csak rövid ideig. Jelenleg 
nincs pálosrendi szerzetes Magyarországon. 

Pálosremete (azelőtt : Remete), kisk. Mára- 
maros vm. tócsöi j.-ban, (i9io) 1283 rutén, német 
és román lak. 1363. Nagy Lajos király a pálos- 
rendü szerzetesek számára itt kolostort alapított. 
I. Mátyás özvegye, Beatrix királyné a rónaszéki 
bányából 50 frt ára sót utalványozott a szerze- 
tesek számára, azt óhajtván, hogy a szerzetesek 
meghalt anyjáért évenként énekes szent misét 
mondjanak. (Tr. Gs.-Szl.) 

Pálosvörösmart, kisk. Heves vm. gyöngyösi 
j.-ban, (1920) ¥)1 magyar lak. 

Palota (lat. palatium, franc, palais). Eredeti- 
leg a várakban a várúr lakta épületszárny, majd 
valamely nagyobb úr számára emlókszerübb 
architektúrában épült lakóház, végre a nagyobb 
arányú bérház is. Magyarországban aXVI— XVU. 
sz.-ban a kastély nagyobb termét is palotának 
hívták. A palotát jellemző architektúra bölcsője 
tulajdonkópen Olaszország, a renaissance ide- 
jén, s legmagasabb fokra Brunelleschi fejlesz- 
tette (Palazzo Pitti, Palazzo Strozzi stb.). 

Palota, kisk. Zemplén vm. mezőlaborczi j.-ban, 
(1910) 413 rutén és magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) — L. 
még az összetételek alatt (Gsanádpalota, Éákos- 
palota stb.). 

Palotabozsok (azelőtt: Bozsok), kisk. Ba- 
ranya vm. pécsváradi j.-ban, (1920) 1839 német 
és magyar lak. 

Palotaforradalom, 1. Forradalom- 

Palotagróf (com£S palatii, comes palatínus), 
a királyi vagy császári palota, azaz udvar élén 
álló főhivatalnok, aki eredetileg az udvartartás- 
hoz tartozók felügyelője, bírája. Később a Mero- 
vingok és Karolingok alatt a király, illetőleg csá- 
szár helyettese lesz az igazságszolgáltatásban. 

Palotahölgy, az udvarhölgyeknek egyik osz- 
tálya, melyet a francia udvarnál neveztek el első- 
ben így, megkülönböztetésül a díszhölgyektől 
(dames d'honneur). A különbség az udvarhölgy 
és P. között az, hogy előbbi mindig az udvari kí- 
séretben van, az udvarnál lakik, az utóbbi pedig 
nem. A P. méltóság elnyerésére szintúgy őspróbát 
kell letenni, mmt p. a kamarási méltóság elnye- 
résénél. V. ö. Marcziányi Nemesség c. munkáját. 

Palotai hegycsoport, a Bakonynak a Sédtől 
a Csurgó völgyóig terjedő részének helytelen 
elnevezése ; Moha és Bodajk vidékétől Vesz- 
prémig húzódik. 

Palotailva (Poleti Ilna), kisk. Maros-Torda 
vmegye régeni felső j.-ban, (1910) 1552 román, 
magyar és német lak., gözfűrósszel. (Tr. R.) 



Palotás, a legrégibb magyar tánc. Koreográ- 
fiája a verbunkos tánchoz és a toborzóhoz ha- 
sonló. Ritmusa 2/^ y. ^/g. Formája két egymásba 
fűzött kétszakaszos dalforma, a megfelelő ismét- 
lésekkel. Hangulata derűs, lovagias. 

Palotás, kisk. Nógrád vmegye szh-áki j.-ban, 
(1920) 1451 magyar lak. 

Palotá,s Fausztin, szépirodalmi író, szül. Sze- 
geden 1855 febr. 15., megh. u. 0. 1922 ápr. 2. 
Jogot hallgatott, majd 1880. mint hírlapíró mű- 
ködött Budapesten és Szegeden, 1884. Szeged 
város szolgálatába lépett, de a hivatalnoki pályát 
1888. fölcserélte a katonaival. 1905 óta a soproni 
honvéd főreáliskolában működött, melynek pa- 
rancsnoka volt. Utóbb ezredes lett. Buzgón mű- 
velte a szépirodalmat ; törekvéseiben Mikszáth- 
hoz csatlakozva, főkép a vidéki élet rajzát adta 
s a magyar népet rajzolta. Eleinte írt népszínmű- 
veket is (Táltos, A falu legszebb legénye, 1878 ; A 
csősz unokája, 1879; A holdas, 1881; A tüzes 
nyelvek, 1885), melyek vidéki színpadokon s 
Budán kerültek színre. Később inkább az egy- 
szerű szövésű elbeszélést művelte. Önállóan meg- 
jelent elbeszélés-gyűjteményei: Az én édes ott- 
honom (1881) ; Tanyai történetek (1883) ; A mi 
parasztjaink (1884) ; A kapitányságból (tanyai 
történetek, 1886) ; Eresz alól (1887) ; Sötét idők 
(a Ráday-korszakból, Békefi Antallal közösen); 
Márvány feszület. Igaz gyémánt (1887) ; Homok- 
felhők (1889). Utolsó két munkája nagyobbsza- 
bású kompozíció: Salve Regina (regény, 1898), 
Törpe lelkek (költői elbeszélés, 1908). Foglalko- 
zott 1890 óta a katonai szakirodalommal is, meg- 
írta a Ludovika Akadémia történetét s több szak- 
dolgozatot, köztük a kiválóbbak: Katona poé- 
ták ; A morvamezei ütközet ; A linzi béke ; A 
két Zrínyi. 

Palotásy (Pecsenyánszky) János, zeneszerző, 
szül. Jászberényben 1831., megh. u. 0. 1878. A 
szabadságharc után dalai közül több országszerte 
népszerű lett, így a Mi füstölög ott a messze tá- 
volban s Tompa Mihály Gólyájának megzenésí- 
tése. Hallgató magyarjait és csárdásait Riszner 
József jászberényi zenész adta ki két vaskos 
kötetben. 

Paloznak, kisk. Zala vmegye balatonfüredi 
j.-ban, (1920) 323 magyar lak. 

Palpabilis (lat.) a. m. kézzelfogható, nyil- 
vánvaló ; palpatio, tapintás, érintés. 

Palpebra (lat.) a. m. szempilla. 

Palpicornia (áiiat), másként Hydrophilidae 
(vízibogarak), vízben élő, otromba, ügyetlenül úszó, 
csakis növényekkel táplálkozó bogarak. Hosszúra 
nyújtott lárváik rágói igen erősek ; szintén vízben 
éinek. Általánosan ismert a csikbogár (Hydrop- 
hilus piceus L.). L. Csikbogár. 

Palpitatio (lat.) a. m. nyugtalan mozgás, 
szívdobogás ; palpitál, rebeg, lüktet. 

Palpitatio cordis ner¥Osa (lat.), ideges 
szívdobogás, pl. ijedés után is. 

Palpus (lat.), 1. Tapogató. 

Pálról nevezett hitterjesztök, 1. Hecker, 2. 

Palstab, 1. Gélt. 

Paluc (állat), 1. Paduc. 

Paludamentum (lat.), a római hadvezér 
köpenye ; valamivel hosszabb volt, mint a ren- 



Paludan-MüIIer 



— 127 — 



Pályafelvigyázó 



des katonai köpeny (sagum), mert térdig ért és 
flnom bíborszinű szövetből készült. A császárság 
alatt a P.-ot csak az uralkodó viselte, mint a 
hadsereg fővezére, s így a «bíbor» viselése a 
császári méltóság megkülönböztető kiváltsága 
volt. 

Paludan-MüUer, FredeHk, dán költő, szül. 
Kjertemindeben (Füuen szigetén) 1809 febr. 7-én, 
megh. Kopenhágában 1876 dec. 29. Sokoldalú 
költői tevékenységet fejtett ki, melynek első si- 
kerei az Ámor og Psyche c. idillikus drámához fű- 
ződnek. Lirai verseit néhány drámával egyetem- 
ben, Poesier címen 1836—38. gyűjtötte össze, a re- 
gényírás terén pedig Ivar Lykkes Historie című 
művével (3 köt., 1866—73) jelölt új irányt. Fő műve 
azonban a 3 kötetes Adam Homo (Kjöbenhavn 
1841—48), mely tanító irányú drámai költemény 
a világirodalom egyik gyöngye. 

Paludicella Gerv. (áiiat), az édesvizekben 
tenyésző mohaállatok (Bryozoa) osztályának 
egyik neme, melynek egy faja (Paludicella arti- 
culata Ehrenberg) hazánk vizeiből is ismeretes. 

Paludicola (áUat), a tavakat lakó állatok 
gyűjtőneve. 

Paludina Lam. (áUat), az Blülkopoltyús csi- 
gák (Prosobranchiata) rendjében a fésűskopol- 
tyusok (Ctenobranchiata) alrendnek egyik neme 
a Szalagnyelvííek csoportjából és a Paludinidae 
családból. Fajai az édesvizeket lakják. Az élő fajok 
száma 60, a kihaltaké 50. Hazánkból is több faj 
ismeretes és különösen az álló vizekben élnek s 
nevezetes tulajdonságuk, hogy elevenszülők. Leg- 
ismertebb faj az elevenszülő csiga (P. vivipara 
Lam.); házának magassága 22—40 mm. Nálunk 
egy kiválóan nagy faja él, melyet P. Tiungarica 
Hazay néven ismerünk. Zöldes tülökszínii, át- 
tetsző három vörösbarna szalaggal. Állandó fe- 
dője vörösesbarna színíí. Állóvizekben közönséges. 

Paludina (paleont). Csigák. A P.-k háza 
kúpos, sőt tornyos, az egyes kanyarulatok simák v, 
élekkel ellátottak. A jurától kezdve máig él. Édes- 
vízi, főleg mocsárvízi eredésű üledékekben gyako- 
riak. A sima, vékonyhéjú alakokat Vimpat^a-nak, 
az északamerikai sima, vastaghéjú alakokat Cam- 
pelo'ina-naik nevezik.^ Az éllel ellátott alakokat 
pedig, amelyek ma Észak-Amerikában és Kíná- 
ban otthonosak, Tulototna névvel illetik. A le- 
vantei rétegekben szereplő P.-k igen nagy varia- 
bilitást tüntetnek fel. Rajtuk a leszármazási el- 
mélet egyik legszebb igazoló példája észlelhető. 
Neumayr t. i. kimutatta, hogy a horvátországi 
P. a legalsó, legrégibb rétegekben az egészen 
sima Viviparákkal kezdődnek, a magasabb réte- 
gekben a fokozatos fejlődés folyamán díszítetteb- 
bekké válnak, végül legfelül az erős élekkel el- 
látott Tulotomákban végződnek. A P. rétegek az 
Alföldön 150— 250"^ mélységben fordulnak elő 
Ó8 arról nevezetesek, hogy artézi kútfúrások út- 
ján kitíinő jó ivóvízzel látják el Csongrád, Békés, 
Temes stb. megyék népét. 

Paludismus (új-lat.), 1. Malária. 

Palugya községek, 1. Kispahigya, Nagypa- 
lugya és Gálfalu. 

Palugyay (kis f aludt és hodafalvi)., 1. Imre, 
nyitrai püspök, szül. 1780., megh. Nyitrán 1858 
jún. 23. 1839-től nyitrai püspök haláláig. Már éle- 



tében számos jótékony alapít\^ányt tett ; végren- 
deletében pedig jelentékeny összeget hagyomá- 
nyozott az irgalmas nénék nyitrai nevelőintéze- 
tére, akiknek templomát is nagyrészt ő építtette. 

2. P. Imre (kisfaltidi és boda falvi), történet- 
író és statisztikus, szül. Mádon (Zemplén) 1818 
okt. 6., megh. 1876 dec. 7. 1840-ben a hely- 
tartó tanács szolgálatába lépett, 1848. a statisz- 
tikai hivatal tagja, 1849. Pest vmegye alispánja, 
1859. a pozsonyi helytartó tanács tagja lett. 
A M. T. Akadémia 1847. választotta tagjává. Fő- 
műve : Magyarország történeti, földirati s ál- 
lami legújabb leirása (Pest 1851—55, 4 köt.). Más 
míivei közül nevezetesebbek : Werbőczy István 
rövid életrajza (Pest 1842) ; Megyerendszer haj- 
dan és most (u. 0. 1844— 48, 4 köt.) ; Turmezö 
jogtörténeti ismertetése (u. o. 1847); Történeti 
vázlatok Dalmatiának hazánkhozi viszonyáról 
(u. 0. 1852) ; A kapcsolt részek (Slavonia-Ch^oatia) 
történelmi s jogviszonyai Magyarországhoz (Po- 
zsony 1863). 

Pál vágása községek, 1. Kapipálvágása, Ke- 
czerpálvágása. 

Pálya, valamely útvonal, különösen a vasúti 
test. A mozgástanban ama pontok összessége, 
melyet valamely mozgó pont befut. A bolygók 
pályái a köralakhoz nagyon közel álló ellipszi- 
sek : az üstökös pályái legtöbb esetben parabolá- 
val, egj^es tűzgömbökéi hiperbolával, a Jupiter 
holdjaiéi körrel azonosíthatók s a kettős csilla- 
gokéi szintén ellipszisek. — P. továbbá az az elő- 
készített és kimért terület, melyet versenyek 
megtartására használnak. Áz embersportban a 
futóversenyek pályája rendszerint lehengerelt és 
vékony aszfaltréteggel borított kavicsból készül. 
A kerékpárversenyek pályája cement. A galopp - 
versenyek pályáját kellő, szüárd megalapozás 
után begyepesítik. Az ügetőversenyek pályáját 
cementalapon lehengerelt fövény alkotja, melyet 
folyóvíz fenekéről szednek ki. Á pálya hosszát 
minden esetben bizottságilag, a belső kerülettől 
egy ölnyire beljebb szokták kimérni és hitelesen 
megjelölni. 

Pályaálladék. A vasútvonalakon levő összes 
alépítményi, felépítményi és magasépítményi lé- 
tesítmények összes mennyisége a P.-ban van ki- 
mutatva jellegzetes mérőszámokkal mért terje- 
delmük szerint. így pl. a vágányok folyóméter- 
ben, a talpfák darabszám szerint, az épületek 
alapterületük négyzetméterében. A fentartási ki- 
adásokat a P.-ra vonatkoztatva, a különben ha- 
sonló jellegű és forgalmú vonalak kezelésének 
gazdaságosságát össze lehet hasonlítani. 

Pályadíj, 1. Pályakérdések. 

Pályaelemek, az asztronómiában, 1. Elemek. 

Pályafelüljáró (viadukt). Vasúti pályatest fe- 
lett épített híd, mely valamely vasutat keresz- 
tező közút V. vasút akadály nélküli átvezetésére 
szolgál. Fából, vasból v. vasbetonból készülhet. 
A pályaszin felett, ül. a híd alatt a vasúti űrszel- 
vény számára legalább ö'O m. magasság ha- 
gyandó szabadon. 

Pályafelvigyázó, a vasúti osztálymérnökség- 
hez beosztott vasúti altiszt. Rendesen polgári is- 
kolai V. ipari?»kolai előképzettséggel bir és gya- 
korlatUag v. szaktanfolyamokon nyert kiképzés 



Pályafentartás 



128 



Pályaörhá2: 



után szakvizsgával lesz képesítve. Saját 10—15 
km.-nyi vonalszakaszán a pályafeníartási mun- 
kák végrehajtását végezi, A vasúti munkásokat, 
iparosokat beosztja, vezeti és elszámolja, a pálya- 
őrök szolgalatát ellenőrzi. 

Pályafentartás alatt mindazokat a munkákat 
értjük, amelyek a vasutak alépítményének, fel- 
építményének és magasépítményeinek jókarban- 
tartására szükségesek. Az alépítményi és magas- 
építményi létesítmények a vasutaknál is ugyan- 
olyan, évenkint v. nagyobb időközönkint ismét- 
lődő fentartást igényelnek, mint másutt. A fel- 
építmény f entartása azonban állandó felügyeletet 
és a forgalom és az időjárás szerint változó mérvű 
fentartási munkát igényel. A pálya kellő fentar- 
tási állapotáért az illető vonalszakasz osztály- 
mérnöke felelős. A vonalak állapotát a felettes 
üzletvezetöség, ül. az igazgatóság voualbiztosai 
által végzett vonalvizsgálatokkal ellenőrizteti. 

Pályahasználat. A versenysportban mind a 
versenyző, mind a gyakorlópályák használata 
engedélyhez van kötve. Az engedélyt a verseny- 
igazgatóság megbízásából a versenytitkár kiállí- 
totta pályahasználati jegy igazolja. A jegy min- 
dig csak egykalendáriumi évre érvényes és indo- 
kolás nélkül megtagadható v. bevonható. 

Pályakérdések, pályatételek, szűkebb értelem- 
ben vett pályázatok, olyan irodalmi, művészeti, 
tudományos kérdések, melyeknek megoldására 
nyilvános pályázatot hirdetnek s a legjobb meg- 
oldás (esetleg több is) előre megállapított jutalmat, 
pályadíjat nyer. A pályázás többnyire névtelenül, 
jeligés levelekkel történik, de van, különösen mű- 
vészi pályázatoknál gyakori az ú. n. nyílt pályázat, 
amelyekben a szerzők a maguk neve alatt pályáz- 
nak; itt, valamint tudományos P.-nél szokásos az 
ú. n. tervpályázat is, azaz a pályázótól csak a munka 
tervezetét, iUetőleg a műalkotás vázlatát, mintáját 
követelik. A művészi P. rendszerint gyakorlatiak, 
azaz a pályanyertes művész a jutalmon kívül 
egyszersmind megbízást kap az illető műalkotás 
(szobor, épület) elkészítésére. A P. már az ókor- 
ból ismeretesek, így az alexandriai múzeum tű- 
zött ki díjat tudományos kérdések megfejtésére, 
de jelentőségre újabb korban, a tudományos tes- 
tületek (akadémiák) s művészi egyesületek meg- 
alakulásával jutottak. A francia akadémia példá- 
jára a legtöbb nagyobb tudományos, irodalmi, 
művészeti társulat tűz ki P.-et, valamint az 
egyetemek is, de az utóbbiak rendszerint csak 
hallgatóik számára, s időnkint a színházak, sőt 
egyes műpártolók is. Magyarországon az első 
tudományos pályázatot Görög és Kerekes, a bécsi 
magyar újság szerkesztői hirdették 1789 magyar 
nyelvtanra (eredménye a Dehreczeni gramma- 
tika), majd Marczibányi István alapítványából 
1818 óta évenkint tűztek ki P.-et. A M. Tud. 
Akadémia megalakulása óta hirdet különféle 
erre a célra rendelt alapokból P.-et, tudományo- 
sakat és szépirodalmiakat, melyek közül legje- 
lentősebb a kilenc évi ciklusokban a tudomány kü- 
lönféle ágait illető nagy jutalom; legnagyobb 
szabású a Semsey-pályázat volt, mely 10 ma- 
gyar vonatkozású tudományos föladat megoldá- 
sára összesen 200,000 korona jutalmat tűzött ki, 
de nem járt a kívánt eredménnyel (L. Semsey- 



alapítvány).'NeYezete^ek még a Kisfaludy-Társa- 
Ság irodalmi s a Magyar Képzőművészeti Társa- 
ság művészeti pályázatai. Emlékszerű középü- 
leteink, valamint nyilvános szoborműveink eset- 
ről-esetre szintén pályázat útján készülnek. 

Pályakilométer, a vasúti vonal hossza kilo- 
méterekben kifejezve, másként vonalhossz. Szak- 
szerűen megkülönböztetünk é])ttési és üzleti 
hosszt. Az előbbi a pálya kezdőpontjától annak 
végpontjáig terjedő fővágány hossza. Vagyis 
abba az állomási kitérő és mellékvágányok 
hossza nem foglalható be. Az üzleti hossz az, 
amelyen tulajdonképpen az üzem folyik s ame- 
lyet a kezdő- és végállomás felvételi épületének 
közepétől közepéig mérnek. 

PályakoGsi, kéttengelyű kis vasúti járómű, 
mely a vasútüzemi, különösen pályafentartási 
anyagoknak kézierővel való szállítására szolgál, 
valamint a munkások szállítására.Többnyire pőre- 
kocsiképpen használják, kavics, kő stb. szállítá- 
sakor oldalfalakat alkalmaznak. Csak egészen 
sík jellegű vonalakon szabad fék nélküli pálya- 
kocsikat használni. 

Pályakocsimenet, a vasutakon a fentartási 
anyagok vagy munkások szállítására szolgál. A 
meneteket a közlekedő vonatok közötti időben 
kell végezni. A közlekedő vonatokról a menetet 
vezető előmunkást v. megbízott munkást a me- 
netlevéllel értesítik és ő felelős azért, hogy a 
pályakocsi a vonatok elÖtt a vágányból idejében 
kitétessék. Rakott pályakocsin emberek nem 
mehetnek. A megrakott pályakocsi sebessége 
óránkénti 6 km.-nél nagyobb nem lehet, egyéb- 
ként pedig sebessége csak akkora lehet, hogy 80 
m. távolságra feltétlenül meg lehessen állítani. 

Pályamérnök. A vasutak pályafentartási mű- 
szaki munkáit a P.-ök, vagyis osztálymérnökök 
végezik, kiknek vonalszakasza mintegy száz 
km.-re terjed. Az osztálymémökhöz rendesen 
egy-két segédmémök és 8—10 pályafelvigyázó 
van beosztva. A műszaki képzettségen felül le- 
hetőleg jártassággal kell bírnia a vasúti pénz- 
ügyi és forgalmi ügyekben, amelyekkel teendői 
összefüggésben állanak. Alája tartoznak a vona- 
lak és vonatok felügyeletét végező pályaőrök is. 

Pályaőr. A P.-ök a vasútvonalakon a pálya 
állapotának és a vonalak közlekedésének fel- 
ügyeletét végzik. A pályán v. a vonaton beállott 
veszély esetén a vonatokat feltartóztatják. A pá- 
lyát naponta kötelesek bejárni és minden elha- 
ladó vonatot megfigyelni. Teendőjük a vonatok- 
nak megfelelő jelzéseket adni, a sorompókat ke- 
zelni és emellett, ha lehetséges, az egy ember 
által elvégezhető kisebb felépítmény-fentartási 
munkákat is végezni, ú. m. a meglazult heveder- 
csavarok és sinszegek szorosítását, fű- és sár- 
tisztítást, törött sínek alátámasztását stb. 

Pályaörbódé. A vasúti sorompók, illetve vál- 
tók mellé, ha az őrházak onnan messze esnek, 
őrbódékat építenek szolgálati helyiségül, ame- 
lyek rendesen fűthetők és bennük pad, ágy, asz- 
tal, harangmű és óra van. 

Pályaőrház. A P.-ak a pálya mentén rende- 
sen az élénkebb sorompók mellett, egymástól 
minden 2 — 4 km.-re épülnek. Általában csupán 
egy szobából, egy hálófülkéböl, konyhából, kam- 



Pályaszámítás 



- 129 — 



Pályi 



rabol állanak, újabban szolgálati helyiség is 
épül. Az őrházban van elhelyezve a vonatok ér- 
tesítésére szolgáló harangmú, illetőleg távbeszélő 
készülék. Melléképület rendesen a tehén és tyúkól 
és a kenyérsütő kemence. 

Pályaszámítás, ama számolási eljárások, me- 
lyek segítségével valamely bolygó, üstökös, hulló- 
csillag vagy kettős csillag helyzetmeghatározá- 
saiból annak pályaelemeit vezethetjük le (1. Ele- 
mek). Ha az égitest tömegétől eltekintve, a moz- 
gás teljes ismeretére 6 elem szükséges, a teljes 
megoldás ugyanannyi megfigyelési adatot kíván. 
A csillagász csak helyzetet tud pontosan meg- 
figyelni, azaz a bolygó rektaszcenzióját és de- 
klinációját meghatározott pillanatban és ezért 3 
teljes megfigyelés szükséges s általában véve 
elegendő is a P. eszközlésére. Nehézséget az 
okoz, hogy az észlelt adatok egyetlen távolsá- 
got sem, hanem csak irányokat tartalmaznak. 
A megoldandó feladat próbálgatások által megkö- 
zelíthető. B próbálgatások annál gyorsabban 
vezetnek célhoz, minél közelebb áll a pálya a 
körhöz. Ezért ismerték a nagy bolygók pályaele- 
meit elég jól már a XVIII. században is, míg az 
apró bolygók — melyek elseje a XIX. század leg- 
első éjjelén fedeztetett fel — nagy excentricitásuk 
folytán egészen új számolási eljárásokat köve- 
teltek, melyeket Gauss aTheoria motus corpo- 
mm coelestium in sectionibus conicis solem ambi- 
entium» című művében állapított meg s a Ceresre 
alkalmazott. Az üstökösök parabolikus pályáira 
már jóval előbb (1796) Olbers adott lényegében 
ma is használatban levő módszert, Abhandlung 
über die leichteste und bequemste Methode, die 
Bahn eines Kometen zu berechnen című művé- 
ben. A P. tankönyvei : W. KLinkerfues, Theo- 
retische Astronomie, 3. kiad. (Braunschweig), Th. 
V. Oppolzer, Lehrbuch zur Bahnbestimmung der 
Kometen und Planeten (Leipzig 1870—80, 2 köt., 
I. köt., 2. kiad., 1882), Watson, Theoretical Astro- 
nomy (Philadelphia 1900), Tisserand, Legons sur 
la Détermination des orbites (Paris 1899), Bau- 
schinger, Bahnbestimmung der Himmelskörper 
(Leipzig 1806). 

Pályaszin, a vasutaknál a talpfák felső felü- 
letének tengerszin felett levő magassága. 

Pályaszinemelés. Fel szokott merülni az 
üzemben levő vasutak pályaszine magasabbra 
helyezésének szüksége, ha pl. a számítottnál 
magasabb árvizek jelentkeznek v. ha utólagos 
építkezések kívánják. Rendesen a talpfák alatti 
kavicságyazat vastagításával, fokozatos kieme- 
léssel készül. Esetleg a töltéskorona is szélesí- 
tendő és a szomszédos műtárgyakon is emelendő 
a pályaszin. 

Pályaszinsülyesztés. Meglevő va8utaknál,állo- 
másbővitéseknél ésműtárgylétesítéseknél elő szo- 
kott fordulni, hogy a pálya színét mélyebbre kell 
helyezni. Ez rendesen a talpfák alatti leásás és 
azután újra alákavicsolás által szokott végez- 
tetni. A P. igen nehéz és költséges mimka. 

Pályatest. A vasúti vágányok elhelyezésére 
szolgáló létesítmények, tehát a töltések, bevágá- 
sok, műtárgyak stb. összessége. 

Pályatévesztés, Ha egy versenyző az illető 
verseny számára előírt pályáról letért, akkor ez 

Mévai Nagy LexPcona, XV. köt. 



P. Az ilyen versenyző, akár előnyére, akár hát- 
rányára tévesztett pályát, díjat nem nyerhet, ha- 
nem hivatalból diszkvalifikálandó. 

Pályatisztító v. kerékhárítő, a vasúti mozdo- 
nyok első kereke előtt alkalmazott erős seprő v. 
lapátalakú készülék, vagy vaspálcákból alkotott 
védő rostély. Arra szolgál, hogy a sínekre került 
tárgyakat, állatokat vagy egyéb akadályokat a 
kerék útjából ellökje, nehogy azok kisiklást okoz- 
zanak. A sinfej teteje feletti 60 mm.-ig érhet le 
a mozdonyról. 

Pályaudvar, 1. Állomás. 

Pályaudvaron marad rendeltetéssel adják fel 
a vasúti forgalomban azokat az árukat, melyek- 
nél a feladó azt akarja biztosítani, hogy az árút 
a vasút a címzettnek ne szállítsa házhoz. A P. 
megjelölést a feladó a fuvarlevél felső részére a 
címzés felé tartozik írni. E megjelöléshez hozzá- 
írhatja : Címzett értesítendő. Ha ez a toldás hiány- 
zik, a vasút az árút nemcsak nem szállítja ház- 
hoz, de nem is értesíti. A P. árút a címzett csak 
személyazonosságának igazolása mellett veheti 
át. Igazolásul első sorban a feladási vevény hasz- 
nálható. 

Pályaválasztási tanácsadó. Nyugateurópai 
nagyobb városokban régebben, nálunk pedig az 
újabb időben létesült intézmény, melynek célja 
az alsó- vagy középiskolát végzett ifjúságnak 
díjtalanul útbaigazítást adni egyes életpályákra 
vonatkozóan s a figyelmet felhívni az újabb és 
kevésbbó ismert pályákra. Budapesten a főváros 
8 több magánegyesület tart fenn P.-t. Vannak 
könyvek is, melyek rendszeresen ismertetik a 
különböző életpályákat, s a szükséges képesítés 
megszerzésének módját. Ismertebb pályaválasz- 
tási könyvek : Perenczi István, Életpályák (Po- 
zsony 1898) ; Bod Péter és Székely István, Női 
életpályák (Budapest 1898) ; Amicus juventutis, 
Pályamutató (u. o. 1920) ; Hollósné de Grobois 
Nándin, A kenyérkereső asszony (u. o. 1910); 
Makra Imre, Pályaválasztás (15 füzetben, u. o. 
1915). 

Pályázat, nyilvános felhívás arra, hogy azok, 
akik állást, javadalmazást, munkával v. szállí- 
tássalvaló megbízást elnyerni óhajtanak, pályázó 
kérvényüket a hirdetményben megjelölt ható- 
ságnál megfelelően felszerelve benyújtsák. Egyes 
állásokra a törvény szabja meg, hogy azokat 
nyilvános pályázat útján kell betölteni, alapít- 
ványoknál az alapító rendelkezése stb., közszál- 
lításoknál a közszállítási szabályzat írja elő, hogy 
azokat rendszerint versenytárgyalás útján kell 
kiadni. 

Pályiközségek, L Hegyközpályi, Hosszúpályi, 
Monostorpályi, Op>ályi. 

Pályi, 1. Ede, hírlapíró, szül. Monostorpályi - 
ban (Bihar vm.) 1865 febr. 1. A budapesti egye- 
temen jogot hallgatott s doktori oklevele meg- 
szerzése után a nagyváradi kereskedelmi aka- 
démia tanára és az ottani kereskedelmi kamara 
titkára lett. A 90-es években a Magyarország-ha, 
írt vezércikkeket, majd 1900. megalapította Bánffy 
Dezső báróval a Magyar Szó cimü napüapot s 
mint annak szerkesztője küzdött a protestáns 
felekezetekre vonatkozó 1848 : XX t.-c. végre- 
hajtásáért. A koalíció uralma idején átvette a 



Pályln 



130 



Pampa 



Budapesti Naplöt s a megszűnt szabadelvüpárt 
törekvéseit ápolta, majd hosszabb időn át a nem- 
zeti munkapárt céljait szolgálta lapjával. A világ- 
háború kitörése után publicisztikai téren egy kö- 
zépeurópai vámszövetség megalakítását propa- 
gálta német könyveivel. E működéséből indult ki 
a Mitteleuropa mozgalma. Köuyvalakban követ- 
kező művei jelentek meg: Bölcsészet (Budapest 
1903); Metafizika (u. o. 1911) ; A szabad akarat- 
ról (u. 0. 1911) ; Deutschland und üngarn (Leip- 
zig 1915); Dos miiteleuropaische Weltreich- 
Bilndniss (München und Leipzig 1916) ; Az új 
ember erkölcstana (Bpest 1916) ; Magyarország 
a háború után (u. o. 1917); Kommunista köz- 
megegyezés (u. 0. 1919); ÍDer Kommunismus 
(Berlin 1919) ; Az eszményi állam törvénykönyve 
(Bpest 1920) ; Közgazdaságunk rendezése (u. o. 
1921). 

2. P. Elek (családi nevén Lukics) szinész és író, 
szül. Pápán 1796., megh. Kolozsvárott 1846 márc. 
4. Premontrei papból lett szinész s pályáját Bécs- 
ben kezdette. 1822-ben szerződött Kolozsvárra ; 
azután élte a korabeli színészek vándoréletét. 
Többször volt színigazgató s 1842. Bukarestben 
játszott társulatával magyar, német, oláh és fran- 
cia nyelven. Egyik főcélja az opera meghonosí- 
tása volt s e célból lefordította Mozart Don 
J«í«9i-jának és Varázsf'iivolá-ydXí3k, Weber Bű- 
vös vadász-knsik. és Rossini Tolvaj szarká-]éiTiBk. 
szövegét több más opera-librettóval együtt. Több 
német és francia színművet is lefordított. 

Pályin (Ta?m^, kisk. Ung vm. nagykaposi j.-ban, 
(1910) 1121 szlovák és magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Párna (Bungarus fasciatus Schn., áiiat), a 
Siklófélék családjába, az Elülső méregfogas kí- 
gyók (Proteroglypha) csoportjába tartozó kígyó- 
faj. Fekete v. feketéskék alapon sárgán gyíírü- 
zött. Hossza 1*75 m.-t is elér. Kelet-Indiában, 
Dél-Kínában és a szomszédos szigeteken honos. 
Mérges. 

Pamali, 1. Tabu. 

Pambam-szoros, 1. Palk-szoros. 

Pamela, erónyhősnő neve, Richardson első hí- 
res regényének főalakja, kinek neve Sídney Arca- 
diájából származik. 

Pamfili (Pamphili), olasz grófi, majd 1650 
óta hercegi (San Martino címmel) család, mely 
férflágon 1761. halt ki. Legkiválóbb tagja volt 
X. Ince pápa (1644—55.). A P. -család birtokait 
és címeit a Doria (1. o.) család örökölte, mely 
most a Doria-Pamphili-Landi nevet használja. 

Pamfilia, ókori kisázsiai tartomány, Likía 
és Kilikía között. Lakosai főleg kílikiaiak és be- 
vándorlott görögök voltak, kik Kisázsia egyéb 
tartományaival együtt líbiai, perzsa, makedón 
és szír uralom alatt éltek. Kr. e. 103. a rómaiak 
lettek uraik, akik a tartományt Kilikiával egye- 
sítették ; csak Vespasianus szervezte önálló pro- 
vinciává Kr. u. 74. A lakosok főleg kalózkodás- 
ból éltek. Városaik: Attaleia (Adalia), Sídé (Bszki 
Adalía), Syllion, Perge és Aspendos; folyója a 
Kestros. 

Pamflet (ang.) a. m. röpirat, különösen pedig 
személyeket támadó röpirat, gúnyírat. E nem- 
zetközi műszó eredetéről csak annyit tudunk, 
hogy Angliában keletkezett, s már Shakespeare- 



nél előfordul (VI. Henrik I. r. ül. 1.) panaszle- 
vél értelmében. Pamfletista, gúnyiratszerző. 

Paraiers (ejtsd: pamié), székhelye P. járásnak 
és 1295 óta püspökségnek Ariége francia départe- 
mentban, az Ariége jobb partján (i9ii) 10,017 lak., 
élénk iparral; XVII. sz.-belí székesegyházzal. Kö- 
zelében Frédelas- apátság romjai. 

Pamir (Bam-i-Duniah a. m. «a világ tetejo), 
Gsung-Ling), többszörös párhuzamos láncokból 
álló hegység Belső-Ázsiában, átlagos magassága 
3800—4300 m. A K-i részen a folyóvölgyek nem 
mélyek, a klíma zord (jun. -|- 5*1. jan. — 5*1<* C.) s 
lakossága csak kevés nomadizáló kirgiz. A Ny-i 
rósz folyóvölgyei igen szűkek, éghajlata enyhébb, 
itt-ott erdő és szántóföld is található, állandóbb la- 
kosságú. Keleten a Musztag- Ata lánca keresztben 
elrekeszti a Pamir magas völgyeit s azért minden 
vize nyugatra folyik le. Főbb részei : a Transalai 
(Kaufmann-csúcs 7000 m.), Muszkol, Aliccsur- 
pamir, Nagy- és Kis-pamir, IL Miklós cár -hegy- 
ség. Tavak : Kara-kul, amelyet É-ról a Kara- 
dzsilga. D-ről a Muszkol táplál, a Szor-kul,Rang- 
kul, Száry-kul, Jasil-kul stb. Folyói: az Ak-szu, 
amelyet az Ak-baítal és a Kudara mellékfolyói közt 
Murgabnak neveznek és azután Bartang néven a 
Pendzsbe ömlik, az Alicsur, amely a Sah-darja- 
val való egyesülése után szintén a Pendzsbe 
ömlik Gunt néven, s a P.-folyó is. A Pendzset 
alsóbb folyásán Amu-Darjának nevezik. K. felé 
folyik a P.-ból a Marchan-szu, amely kínai terü- 
leten egyesül a Kízil-szuval. A P.-on át ősrégi 
kereskedelmi út vezet Kínába. A P. kutatói vol- 
tak : John Wood (1838), Forsyth, Gordon és Trot- 
ter (1873),Fedcsenko(1868— 71.), Mu8ketov(1877), 
Sudhan pundit (1878—81.), Kostenko és Lebedew 
(1876), Sven Hédin (1894—97.), az orosz földr. 
társaság expedíciója stb. Mivel a P. orosz és angol 
érdekszférák határán volt, 1895-ben megegye- 
zést kötöttek a határra nézve. A P.-ba mint cen- 
trumba futnak össze a föld leghatalmasabb hegy- 
ségei : Himalája, Szulejmán-hegység, Hindukus, 
Altaidák, Tien-san, Kuen-lün, s így fontos a hely- 
zete miatt. V. ö. Dunmore, The P.-s etc. (Lon- 
don 1893, 2 köt.); Olufsen, Through the unknown 
P.-s 1898—99. (London 1904); Hédin, Durch 
Asíens Wüsten (1899) ; Gobbold, Innersmost Asia 
(1900) ; Filchner, Ein Ritt über den P. (Berhn 
1903); Prinz Gy., Utazásom Belső - Ázsiában 
(Budapest 1908). 

Pamizosz (ma Pirnaca), folyó Peloponnezus- 
ban ; átfolyik a két messzéniaí síkságon ; ez Gö- 
rögországnak egyetlen (csak 5 km. hosszúság- 
ban) hajózható folyója. 

Pamlény, kisk. Abauj -Torna vm. tornai j.-ban, 
(1920) 413 magyar lak. 

Pampa (többesszámban : pampas), a kecsua- 
indiánus nyelvben a. m. síkság ; mint földrajzi 
műszó olyan területet jelent általában, ahol a 
kevés csapadék miatt csak nagy, legeltetésre ki- 
válóan alkalmas fű nő, fák nem igen vannak 
rajta, legfeljebb egyes patakok mentén. így tehát 
az orosz «steppe», a magyar apuszta» fogalmá- 
val egyezik. Mint helynév a Rio Salado, Cordo- 
baí-hegység s a Rio Negro közti területet jelenti 
Délamerikában. A P. földjét nem müvelik, vég- 
telen síkságain magas kórós növények és buja fú 



Pampa 



— 131 - 



Pamplona 



terem, klímája meleg, de egészséges: legelőin 
számtalan juh, szarvasmarha, ló legel, ezeken 
kívül van nandu, pampa-nyúl, pampa-szarvas, 
guanaco stb. Legeltetéssel foglalkozó lakosa a 
gaucho spanyol és indiánus keverék, messze föl- 
dön elszórt tanyákban (estancias) lakik, eredeti 
indiánus lakossága (keesuák, araukánok stb.) 
egyre fogy. A folyók (Salado, Dolce, Primero, 
Secondo stb.) csak felső futásukon ihatok, alább 
vizük sós ós ihatatlan. Nagy területek egészen 
ivóvíz nélkül vannak, sótakaróval födve (tra- 
vesias). A P. területe mintegy 4!.185,000 km2; 
d'Orbigny, Darwin és Roth kutatták át tudo- 
mányosan. 

Pampa (Gobernaciön de la P.), argentínai ter- 
ritórium Buenos- Ayres tartománytól Ny-ra, terü- 
lete 14;6,375 km 2, lakossága, (1912) 91,333. Felü- 
lete füves síkság, csak itt-ott alacsony dombsor- 
ral, ezek közül a legmagasabb a Sierra de Li- 
Imel-Galel, ez is csak 480 m.-íg emelkedik. 
Sok kisebb sós tava (salina) és mocsara van. A 
Colorado mellékfolyója, a^Khadi-Leuvu (Curaco) 
folyik rajta keresztül. Állattenyésztése virágzó, 
nagyobb helységei nincsenek, közig, székhelye 
Sta. Rosa de Toay. 

Pampa AuUagas, 2786 km^ területű édesvizű 
tó Bolívia délamerikai állam Oruro tartományá- 
ban 3700 m. magasban. 110 km. hosszú, 30—45 
km. széles, a Titikaka-tóból jövő Desaguadero 
ömlik beléje, közepén van a Panza-sziget. 

Pampa- indiánusok. Gyűjtőneve a síkságlakó, 
argentínai és perui, tehát a tágabb értelemben 
vett pampák indíánusainak. Mióta a pampákat 
vasutak szelik át, a vad törzsek szétszóródnak 
és kipusztulnak. 

Pampa-régió nyelvei^ 1. Amerikai nyelvek. 

Pampaszformáció (geoi.).*Délamerikának, ne- 
vezetesen Argentínának legnevezetesebb pleisz- 
tocén-képződménye, mely vastag löszszerií taka- 
róval roppant nagy területeket foglal el. B talaj 
tele van sókkal, melyek száraz időben fehér ké- 
reg alakjában kivirágoznak. Magában e kontinen- 
tális képződésű löszben számos eredeti formájú 
pleisztocén ősemlős csontváza található, amilye- 
nek az óriási lajhárok és páncélos állatok (Mega- 
therium, Mylodon, Gl>T)todon stb.) 

Pampaszfü (qöv.), l. Gynerium. 

Pampaszi macska fi^eí^5^í^/eí•05Desm., áiiat), 
a Macskafélék (1. 0.) egyik faja. Hosszú, kócos bun- 
dája világos sárgásszürke vagy .ezüstszürke és 
számos szabálytalan, sárga v. barna hosszsávok- 
kal tarkázott. Hossza 0'65— 1 m., farka 30 cm., 
vállmagassága 30— 35 cm. D.- Amerika térségein 
tanyázik Patagoniától a Magalhaes-szorosíg. Fő- 
leg apróbb rágcsáló emlősökkel táplálkozik. 

Pampaszi nyúl (Lagostomus trichodadyliis 
Brookes, áuat), a Rágcsálók rendjébe, a Nyúlszájú 
rágcsálók (Lagostomidae) családjába tartozó em- 
lős állatfaj. Feje vastag, fölül lapított, két ol- 
■dalt duzzadt. Arca rövid, tompa. Törzse zömök, 
rövid nyakú. Első lábai 4, a hátulsók 3 ujjasok. 
Bajuszszálai hosszúak és merevek. Fülei közepe- 
sek, szélesek, tompán hegyezettek. Farka hosszú- 
sága harmadrésze testhosszúságának. Bundája 
meglehetős tömött. Háta szürke, feketés keverék- 
kel: oldalain szürke; hasa fehér; arcorrán és 



pofáin széles, fehér harántsáv vonul végig. Hosz- 
sza 50 cm., farka 18 cm. Buenos- Ayres és Para- 
guay pampaszaiban él ; húsát megeszik ; bundája 
nem nagyon értékes. 

Pampaszi struc, az amerikai struc v. közön- 
séges nandu (Bhea americana L.) egyik neve. 
L. Nandu-félék. 

Pampaszi szarvas, 1. Szarvas. 

Pampaszi tyúk (áUat), l. Rliynchotus. 

Pampero, Argentína nagykiterjedésű síkjain 
(pampák) fellépő délnyugati szél, amely a levegőt 
lehűti és esőt hoz. A szemhatár délnyugati szélén 
tornyosuló sűrű fellegzet jelzi a P. közeledését, 
kitörése alkalmával viharos és erős elektromos 
jelenségek kísérik. A hosszantartó északi lég- 
áramlás után, amely e tájon száraz és igen me- 
leg időt okoz, a P. kellemes változást hoz és üdí- 
tőleg hat a növényzetre. 

Pamphili, olasz nemesi család, 1. Pamfili. 

Pamphilos, 1. ógörög festő, 1. Görög művé- 
szet, 3. 

2. P., Alexandriából való görög grammatikus 
Kr. u. 50 táján. Főműve egy 95 könyvre terjedő 
glosszás Lexikon, melynek Diogeníanos készí- 
tette kivonatát Hesychios fentartotta. Athenaios 
és Pollux forrásul használta. 

Pamphilus, szent, vértanú, Berituszban (Fe- 
nicia) született előkelő szülőktől a III. sz.-ban, 
megh. 309. Agapius püspök pappá szentelte. A 
Maximínus alatti keresztényüldözésben 307. fog- 
ságba vetették, kínozták és két év multán le- 
fejezték. Alapítója volt a cezareai könyvtárnak, 
melyet a szent atyák sajátkezűleg leírt műveivel 
gazdagított. Eusebiussal átjavította a Septuagín- 
tát ; ugyanő vele megírta Origenes apológiáját. 

Pamphos, régi mitikus görög hinmuszköltő, 
talán még Homeros előtti időből. 

Pamplico-öböl (F.-sound), lagunás sekélyvizű 
tengeröböl North-Carolina északameríkai állam 
partján. Az J.Í5emarZe-ó&öMel együtt közös lidó- 
rendszer választja el az óceántól, ezen a lídón át 
vezet az Ocracoke-, Hatteras-, Loggerhead- és 
New-csatorna. Az öbölbe ömlik a Tar folyó, ezt 
torkolatánál Pamlíco-nak nevezik, s a Neuse, az 
Albemarleba pedig a Roanoke torkollik. 

Pamplona, 1. fővárosa N avarra spanyol tar- 
tománynak, püspöki székhely, megerősített hely 
a Pireneusok Ny.-i lábánál, 420 m.-nyi magasban, 
az Arga balpartján, (1918) 30,385 lak., posztó- és 
bőrgyártás, gítárhúr-készítés. vas-, acél- és agyag- 
ipar, borkereskedelem. P. legszebb tere a Plaza 
la Constítucion, legjelentékenyebb épülete az 
1397-ben megkezdett székesegyház, szép hom- 
lokzattal, királyi sírokkal ; az egykori alkirályi 
palota, a színház, II. Fülöp építette citadella ; a 
15 km. hosszú vízvezeték XVin. sz.-belí. Orvos- 
gyógyszerészi iskolája van. P. az ókorban a vas- 
cones (baszkok) földjén épült Fompaelo (Pom- 
pejopolis), az V. sz.-ban Pampilo v. Pampiluna. 
778-ban Nagy Károly az araboktól, 1284. Hl. 
Fülöp a franciáktól foglalta el. 1808— 1813-ig 
ismét francia birtok volt. 

2. P., város és püspöki székhely Colombia 
Santander departementjában, 2303 m. magasan, 
kb. 10.000 lak., főiskolával, fegyházzal. 1875-ben 
a földrengés rombadöntötte székesegyházát. 



Pampuska 



— 132 



Pamut 



Pampuska, a farsangi fánk népies neve. 

Pams (ejtsd: pamsz), JuUs, francia politikus, szül. 
Perpignanban 1852 ang. 14. Az tigyvédi pályán 
működött, 8 1893. a képviselőház, 1904?. a sze- 
nátus tagja lett. 1911 márciustól 1913 januárig 
földmívelésügyi miniszter volt Móni s, Caillauxés 
Poincaré kormányaiban. Az 1913-iki elnökválasz- 
táson ő volt a radikálisok jelöltje s Poincaré 483 
szavazatával szemben 427 szavazatot kapott. 1917 
nov. belügyminiszter lett Clemenceau kabinet- 
jében. 

Pamuk, kisk. Somogy vm. lengyeltóti j.-ban, 
(1920) 525 magyar lak. 

Pamut (képmelléklettel), a Gossypium- (1. 
Gyapot) családhoz tartozó növény magpelyhe. 
A gyümölcs héjaéréskor, t. i. szeptember és de- 
cember között, megrepedezik, ekkor leszedik a 
gyümölcsöt, a magtokot kézzel eltávolítják, a 
magszálakat pedig számos körfűrészszerü pen- 
gével ellátott géppel letépik a magról. A P.-on 
három réteget különböztetnek meg, ú. m. hámot 
(cuticula), sejtfalat (cellulóza) és sejtiireget (lu- 
men). Minél durvább a P.-faj, annál számosabb 



1. ábra. Pamutszalag. 

helyen horpad be sejtfala s ekkor az 1. ábrán 
látható szalagszerü alakot nyeri. A sejtfal cellu- 
lózából (szénhidrát) áll és ligninmentes s csak szí- 
nltő anyagokat s növényi zsírokat tartalmaz. Vas- 
tagsága a magszál átmérőjének Vs-át — V^-^t 
teszi. A sejtfalat hígított savak nem bántják, kon- 
centrált savak azonban vegybomlást idéznek elő ; 
gyöngébb alkaliák csak duzzasztják, erősebb al- 
kaliák pedig részlegesen oldják. Teljes oldást a 
rézélegammonia idéz elő s akkor a P. előbb erő- 
sen duzzad, miközben a hám megreped és a 2. 
ábrán látható elrendezést nyeri. A legtöbb P. 
színe fehér, kissé kékes vagy sárgás árnyalattal ; 
erősebb színezése csak 2 fajnak van. Ezek a 
makő, amely Egyiptomban terem és a legfino- 
mabb fajok egyike és a nanking, amely Kíná- 
ban terem s közepes finomságú. A P. hossza 8—40 
mm., átmérője O'Ol— 0*04 mm. között változik. 

Fonása. 

(L. a Pamutfonás című képmellékletet.) 

A pamutnál legelterjedtebb a nyújtott fonal- 
gyártás, mely a következő : első sorban a ke- 
mény tömeggé sajtolt P.-ot kisebb-nagyobb dara- 



bokra bontják, mely célra az 1. ábrán látható 
Chrighton-féle csomóbontót használják. A csomó- 
bontással egyidejűleg a különböző anyagok ke- 
verését is végzik. B gép gyors forgásban levő kül- 
lőkkel felszerelt tengelyből áll, amely a P.-ot 
rostélyrudakból készült kosárhoz dobja. A csomók 
lazulnak, a P.-banlevő hozzátapadt piszok a ros- 
télyrudak résein átesik. 

A P.-on sok oly magrész is található, amely 
hozzánőtt s ezt le kell tépni róla. B célra a 
2. ábrán előtüntetett léces verőgépet, a batteurt 
használják. A P.-ot ugyanis a 6 és c betűkkel jel- 
zett etető készülék tartja, az a jelű léc pedig gyors, 
forgásánál fogva oly hatályos ütést mér reá, hogy 
a kíállóbb magrészek leszakadnak róla. Ezután a 
P.-ot kártolásnak vetik alá. A kártoló gép (1. o.) 
fő alkatrésze a kártokkal borított dob, továbbá a 
munkás kártok, amelyek a f ődob kártjaival szem- 
ben állanak. A munkás kártok hengerekre (1. a B. 
ábrát) vagy végnélküli láncként összekötött las- 
san mozgó lécekre (1. a 4. áhrát) vaunak erősítve. 
Közepes és finomabb számú fonalak gyártásánál 
ezt használják. A kártoló- 
gépről nyert szalag köze- 
pes finomságú fonalaknál 
a nyujtógépre kerül, fino- 
mabb fonalaknál azonban 
még egyszer a kártoló- 
gópre 8 csak azután a 
nyújtóra. 

A nyujtógépen, mely- 
nek vázlatát az 5. ábra 
mutatja, a szalag egyen- 
letességénekfokozása cél- 
jából 4— 5 szalagot bocsa j- 
tanak be az a-val jelzett 
hengerpárok közé, ahol 
hosszuknak 5-6-szorosára 
nyújtatnak.'' Ily nyujtógép 
hatásának 3— 4-szer lesz 
alávetve. A további nyúj- 
tást a Fleyer-rendszerű 
elöf onógópen végzik. A 6. ábra mutatja a Fleyer- 
gép jellemző részeit. Ez épp oly nyujtóhengerek- 
ből áll, mint az előbbi nyujtógép, a nyújtott 
szalag azonban itt meg lesz sodorva, még pedig 
oly szárnyas orsóval, amelynél a cséve és az orsó 
külön-külön forgattatnak. E gépen nyert szala- 
got elöfonatnak nevezik. Az előfonást 3 — 4-szer 
ismétlik, ekkor már elég vékony és elég egyen- 
letes arra, hogy fonallá fonhassák. A fonást szel- 
fakt(yrokon, gyűrűs orsókon vagy szárnyas (wa- 
ter) orsókon Yégzik (1. Fonás),még pedig az erős 
sodratú fonalakat water- és gyűrűs orsókon, a 
lágysodratú vetülék-fonalakat pedig szelfaktoro- 
kon. A szelfaktorokon font fonalak kúpos csévék 
(pincops vagy warcops) alakjában, a water-orsón 
készült fonalak pedig^' matring-alakban jönnek 
forgalomba. 

A kártolt /b«aZ gyártásánál a kártolást henge- 
res kártolón végzik. A második kártoló osztóké- 
szülékkel van felszerelve s így azonnal az elő- 
fonatot kapják, amelyet a gyapjúfonásnál hasz- 
nálatos szelfaktoron szokás megfonni. 

A fésűs fonal gyártásánál a léces kártolót hasz- 
nálják, azután fésülik a P.-ot. A fésült szalagot 




ábra. 



Felduzzadt pamut- 
szalag. 



PAMUTFONÁS. 




4. ábra. Fedeles kártológép mozgó lécekkel 



'Pamutfonást cikkhez 



REVAl NAGY LEXIKONA 



Pamut Zl—J 

épp úgy nyújtják, előfonják ós fonallá sodorják, 
mint a nyújtott fonal gyártásánál a kártolt sza- 
lagot. 

A P. -fonalak finomságát az angol rendszer sze- 
rint szokásos jelezni. Az angol számozásnál a 
hosszúság egysége a 840 yard-os matring; a 
fonal finoméi számát pedig az 1 angol fon- 
tot nyomó matringok mennyisége adja. A matring 
kerülete l'ö yard a motola 80 fordulata után, a 
felmotolált részi le szokás kötni, s ezt pászmá- 
nak mondják ; 7 ily pászmát újból le szokás kötni, 
s ez a matring. A csomagokat 5 és 10 angol fon- 
tosra készítik. A 10 fontos csomagban tehát 10- 
szer annyi matring van, ^mint aminő finomsági 
számú a fonal, minden matring 7 pászmából, min- 
den pászma 80 szálból áll. 

Szövése. 

A P. -szövetek készítésével a nagy gyáripar fog- 
lalkozik. Kézi szövőszéken ugyanis percenkint 
csak 30—40 vetést, szövőgépeken pedig 120—180 
vetést tehetnek s ezen okból a kézi szövő a közön- 
séges sima P. -szövetekkel nem versenyezhet a 
gyáriparral szemben. A P. gyáripari szövését kö- 
vetkezőképen végzik: A fonodából kikerült fona- 
lat előbb felvetik s irizelik (1. Felvetés), azután 
uyüstbe s bordába húzzák 
(l. Nyüst, Borda és Behíí- 
zás) s így kerül a szövő- 
gépbe. P.-ból leginkább 
2 — 4 nyüstös szövetet (l. 
Alapkötés) készítenek, e 
<?élra a 3—4. szövegábrán 
jelzett gépet használják. 
Ennek lényege a követ- 
kező: A bordaláda y (3. 
ábrán) az alul elhelyezett 
p csap körül végzi lengését. 
Két oldalán vannak a fió- 
kok, ezek egyikéből dobják 
a vetélőt a másikba. A 
vetélő átdobását 1 m.-nél 
keskenyebb szövőszékek- 
nél az ábrán jelzett ostor- 
szerkezet végzi. A vetélőt 
ugyanis közvetlenül a ve- 
tőfej dobja át, amely a g^ 
jelű ostorszíjjal, ez pedig a 
<?5 jelű ostorral áll kapcso- 
latban, amely a d^ foglalat- 
tal a függélyesen álló ten- 
gelyre van szerelve. B füg- 
gélyes tengely alsó végé- 
hez d^ kúp van erősítve, amelyhez az excentert 
hajtó tengelyre erősített ^3 excenter ütközik. 
Szélesebb szövetek szövéséhez a 4. ábrán jelzett 
vetőszerkezetet alkalmazzák. Ennél a t vetőfej 
s ostornyéllel áll közvetlenül kapcsolatban, ez 
pedig z szíj segélyével a szögemeltyű h karjá- 
val, míg a szögemeltyű r karjára az e excen- 
ter működik. Ezzel a t vetőfej nagyobb sebes- 
séget nyer, s így a vetélő gyorsabban halad, mint 
az előbbi szerkezetnél. A nyüstök mozgatása 
pedig a következő: Vászonkötóshez sikoltyus 
felszerelést használnak (1. Szövőszék), több nyüst- 
tel birokhoz pedig a 3. ábrán jelzettet. Ez utób- 



Pamut 



binál minden nyüst r^ jelű körszelvényre van 
akasztva, s minden körszelvénynek külön ten- 
gelye van, melynek végére a^ jelű kar van erő- 
sítve, ez pedig a szövőszék alsó részében elhelye- 
zett x^ lábítóval van összekapcsolva. B lábí- 
tókra hatnak a nyüstöket mozgató excenterek. A 
szövés folytonossága céljából a lánchengert féke- 
zik az \ kötéllel s k súlylyal, a szövethengert 
pedig az x jelű kilincsművel (szabályozóval) min- 
den vetés alkalmával mozgatják. A szövőszékről 
lekerült szövet csinozását l. Gsinozás. 




Fehérítése és festése. 
A tiszta P. hófehér cellulózából áll. A nyers 
P. azonban körülbelül öVo tisztátalanító anyagot 
tartalmaz ; ilyenek a pektinanyagok, viasz, zsír- 
savak, fehérjék. A szövött P.-on ezeken kívül 
még kaolin, zsír, keményítő stb. is van, mely 
anyagokkal a fonalakat a szövés megkönnyítése 
végett bekenték. így a fonalak és a szövetek 
fehérítésük előtt piszkos színűek. A P. fehérí- 
tésének célja a nevezett anyagok teljes eltá- 
volítása és a P. -cellulóza tiszta fehér színének 
helyreállítása'. A laza P.-ot csak vízzel szokták 
mosni. A P. fonalakat lúggal forralják, vízzel 



Pamut 



134 



Pamut 



mossák, klórmészBzel fehérítik, mossák, híg sav- 
val kezelik és végül alaposan géppel mossák. 
Azokat a P.-fonalakat, melyeket fehér állapot- 
ban elhasználnak, ulti'amarinnal avagy vala- 
mely ibolyaszínű kátrányfestékkel kékítik. A P.- 
szövetek fehérítését a szerint, hogy mily célból 
fehérítik, különböző módon végzik. A színnyo- 
másra használt kelmék fehérítése (lírapp-fehé- 
rítés) következőleg történik : A portékát bélyeg- 
zővel megjelölik, azután varrógéppel összevarr- 
ják, majd pedig a pörzsölögépen(l.Csmo2^öS'> le- 
égetik a kelme felületén kiálló szálacskákat. Ez 
előkészítő műveletek után következik a tulaj- 
donképeni fehérítés. Ami következő műveletek- 
ből áll: 1. mosás; 2. meszezés; 3. savítás; 4 fő- 
zés a) szódával ; b) szódával, gyantával és lúggal ; 
cJ főzés szódával és mosás ; 5. klórozás ; 6. savl- 
tás; 7. mosás, kisajtolás és szárítás. A fehérítő 
ütemekben ezeknek a műveleteknek elvégzé- 
sére gépberendezéseket használnak. Ilyenek pl. : 

a mosókészülókek (Cla- 
peaux), a szapuló ka- 
zánok (pl. a Barloiü-féle 



kazán, a Thies és Herzig- 
féle szapuló kazán, a 
MatherThompson-iená- 
szerü kazán és fehérítő 
berendezés stb.), szárító-, 
nyíró-, kefélő-, nyújtó- 
gépek (pl. crabben) stb. 




4. ábra. Vetőszerkezet alsó ostoiTal. 

Ama számos javítások sorozatából, amelyeket 
a P.-fehérítés eljárásai tökéletesítése érdekében 
eszközöltek, különösen kiemelkedik a marólúg- 
nak a szapulásnál való felhasználása, amely azon 
a tapasztaláson alapszik, hogy aránylag tömé- 
nyebb lúgok, lényegesen jobb tisztító hatás mel- 
lett, sem okoznak kárt a P.-on, ha a szapulást 
levegőmentes térben eszközöljük, ugyancsak ja- 
vítást jelent Hertl eljárása, aki a lúghoz török- 
rezesolajat kever, valamint a vízben oldható, 
szerves oldószereket tartalmazó zsiradékprepará- 
tumok (pl. a tetrapol) alkalmazása is. A klóro- 
zásra klórmeszet használnak. Igen híg és tel- 
jesen víztiszta klórmész-oldatot készítenek és a 
portékát ezzel az oldattal áztatják. A klórmész 
savakkal klórt fejleszt, mely víz jelenlétében 
oxidál és fehérít ; ezért kell a klórmész -oldattal 
áztatott portékát savval kezelni. A klórmész igen 
híg állapotban és víztiszta oldat alakjában a 
P. (és a len) anyagát, a cellulózát nem ron- 
csolja meg ; ilyen roncsoló hatás csak akkor 



észlelhető, ha tömény vagy zavaros klórmész- 
oldatokat használnak, melyekben klórmészdarab- 
kák úsznak. Ha a portékát a színnyomásra akar- 
ják felhasználni, akkor még nyírni is kell. Lunge 
volt zürichi tanár a sa vitásra ecetsavat ajánl, 
melynek előnye az, hogy a portékát nem ron- 
csolja. Fehérítenek elektromos úton is. Ez az eljá- 
rás azon alapul, hogy fémkloridokat elektromos 
áranmial felbontanak, s így klórt nyernek (Ker- 
mite processzusa). A klórmeszet előnyösen a nat- 
riumlüpoklorit helyettesítheti. 

A festésnél követendő eljárás különféle lehet. 
a) A portékát olyan f estékesben festik, mely a pác 
mellett a festőanyagot is tartalmazza. így festik 
p. feketére rézgáliccal és kékfával, b) Előbb a fes- 
tőanyag oldatában áztatják, azután külön fürdő- 
ben pácolják. Ez a módszer jól alkalmazható a 
P.-nak barnára festésénél katechuval. c) A P.-ot 
pácolása után festik. Ez a legjobb eljárás. A P.-ot 
minden alakjában : laza P., fonal és szövet alak- 
jában is festik ; a festést alapos mosás, illetőleg 
fehérítés előzi meg. Többnyire hideg, de gyakran 
meleg és forró oldatokban is festik. 

Laza P. festése. A nyers, laza P.-ot úgy festik^ 
mint a laza gyapjút ; mosása is úgy történik ; a 
víz túlmennyiségének eltávolítására hengersaj- 
tókat V. centrifugákat alkalmaznak ; szárítása is 
olyan, mint a laza gyapjúé. 

P.-fonalak festése. A P.-fonalakat többnyire 
kézi munkával festik ; a fonalakat sima pálcákon 
a festékesbe akasztják s időközönkint forgatják. 
Erre a műveleti'e gépeket is szerkesztettek. 

A F.-szöveték festésére gyakran használják a^ 
Matker és Platt cég készítette festőgépet is. A 
P.-ot ásványi festékekkel, természetes és mester- 
séges (kátrány-) festékekkel és festőanyagokkal 
festhetik. 

A P. festése ásványi festékekkel. Ide tartozik 
a krómsárga, a vasrozsda (sárgásbarna vasoxid)^ 
a P.-ot vasoxidsó-oldatban áztatják, azután lúgba 
mártják ; a mxingánbiszter (barna), a P.-ot man- 
gánklorüroldattal áztatják, forró náti'onlúggal ke- 
zelik s híg klórmész -oldattal oxidálják ; berlini 
kék, a P.-on rozsdát állítanak elő, azután kén- 
savval kevert sárga vérlúgsóval kifestik. 

A P. festése kátrány festékekkel és kátrány- 
festőanyagokkal. A kátrányfestékekkel és festő- 
anyagokkal való festésnek a módja függ az 
illető festőanyag kémiai összetételétől ; ha tehát 
a használandó festék vagy festőanyag kémiai 
összetételét ismerik, akkor megközelítőleg meg 
van adva a módszer is, melynek segítségével a 
rostanyagokat megfestik. A P. kátrányfestékek- 
kel való megfestésének igen gyakran alkal- 
mazott módja a következő : A P.-ot előbb tannin- 
nal vagy szömörcével pácolják, ezt a pácot hány- 
tató borkővel rögzítik (kicsapják) s végre az 
illető festék oldatában kifestik. így járnak el 
különösen azoknál a festékeknél, melyek az ú. n. 
bázikus kátrányfestékek sorozatába tartoznak, 
azaz az NH2 csoportot egyszer vagy többször 
tartalmazzák; ilyen a rozanilinf estékek legna- 
gyobb része (pl. malachitzöld, fukszin, a metil - 
violettek, Viktoriakék stb.), az amidoazofestékek 
túlnyomó része (chrysoídin, Bismarckbama stb.), a 
ketimidofestékek (auramin), az oxazinfestékek 



Panrjut 



— 135 



P&n 



egy része (újkék, Nilkék), a thiazinf estékek (me- 
thilénkék), a Mzikus indulinek (indofenin B.,pa- 
rafenilénkék), a rhodamin, az azinfestékek és 
mások. Néha a hánytató borkövet faecetsavas 
vassal, bázikus ahiminiumszulfáttal vagy ónsa- 
vas nátriummal helyettesítik. Vannak festékek, 
(az úgynevezett sósfestékek és a kénfestékek), 
melyek a P.-on való rögzítésre semmiféle pácot 
nem igényelnek. Ha ezekkel festenek, akkor a f es- 
tékesbe rendszerint szódát, szappant, foszforsavas 
nátriumot, boraxot, glaubersót, szénsavas káliu- 
mot, konyhasót adnak. Ide tartoznak pl. a Kongo- 
vörös, a krizaminek, a benzopurpurinekstb., úgy- 
szintén a Cassella-f éle diaminf estékek, a primulin 
és mások. Ezek között az utóbbiak között van sok 
olyan, melyek a roston diazotálva (azaz salétro- 
mos savval kezelve) olyan diazovegyületeket al- 
kotnak, melyek ugyancsak a roston különböző 
előhívókkal (aminekkel, fenolokkal) újabb (több- 
nyire tartósabb) színeket adnak. 

Az oxiazofestékek közt sok olyan van (külö- 
nösen a p-naftol származékai közt), melyek a 
roston is előállíthatók. A festésnek ezen igen 
érdekes módja, mely mindinkább tért hódít, lé- 
nyegében abban áll, hogy a portékát az a- vagy 
^-naftol lúgos oldatában áztatják s azután a diazo- 
vegyület oldatával érintkezésbe hozzák, mire az 
oldhatatlan festék a roston és annak belsejében le- 
rakódik. A P.-f estés legtöbb tudást igénylő módja 
az, amelynél a portékát előbb valamely fémsó ol- 
datával (alumínium-, vas-, króm-, nikkel- stb. 
sóval) pácolják s azután az illető festőanyaggal 
kifestik. így festik pl. az oxazinfestőanyagok- 
kal (gaUocianin, prune), a nitroso festőanyagokkal 
és ortokinonoximekkel, az antrakinon festőanya- 
gokkal (p. alizarin), az alizarinsárgával s az eozin- 
nel. A festésnek ez a módja többnyire tartós szí- 
neket szolgáltat. A keletkezett szín függ nemcsak 
a festőanyagtól, híinem épp úgy az alkalmazott 
pác-sótól is ; a festék tehát csak e két tényező 
együtthatásából származik. 

így az alizarin (sárga, oldhatatlan test) a követ- 
kező színeket adja : aluminiumsókkal vöröset és 
rózsaszínt ; vasoxidsókkal íbolyaszlnt és feketét ; 
aluminiumsókkal kevert vassókkal barnát, króm- 
oxidsókkal csokoládébamát stb. Ha a kelmét a 
törökvörösolajjal is pácolják, akkor a híres tö- 
rökvöröset nyerik. Hasonlóan járnak el az úgy- 
nevezett természetes, állati ós növényi eredetű 
festőanyagok egy részénél is (pl. kékfa, ber- 
zsenyfa, sárgafa stb.) Az anilinfeketét a roston 
anilínsóknak oxidációja révén állítják elő. A fes- 
tés módja, hogy a P.-ot oly f estékesbe teszik, 
mely p. 16—20% sósavat (21oBé), 20% kénsavat 
(66° Bé), 14— 207o nátriumbikromátot és 10% 
f erroszulfátot tartalmaz. A megfestett P.-ot szap- 
panozzák és utólagosan olyan oldatban, mely 
ferroszulfátot, nátriumbikromátot és kénsavat 
tartalmaz, oxidálják. Ez az utólagos oxidáció 
szükséges, mert ha ezt elhagyják, akkor a por- 
téka megzöldül. Legfontosabb az anilínfeketének 
a színnyomásnál való alkalmazása (1. Szinnyo- 
más). A festésnek egy igen fontos módja az in- 
digóval való festés (1. Indigó). A lent hasonló 
módonfestik, mint a P.-ot. Ez a rostanyag azonban 
a festéket nehezebben veszi fel, mint a pamut. 



Pamutárúk csinozása, 1. Csínozás. 

Pamutbársony, 1. Bársony. 

Pamutcérna, két vagy több fonal összesodrá- 
sából ered. Előnye, hogy sokkal szilárdabb, mint 
az azonos vastagságú egyszerű fonal. 

Pamutcsinvat, 1. Pamutszövetek. 

Pamutfehérítés, 1. Pamut. 

Pamutfestés, 1. Pamut. 

Pamutfonal, 1. Pamut. 

Pamutfonás, 1. Pamut. 

Pamutipar, 1. Párnád. 

Pamutkelmék, 1. Pamutszövetek. 

Pamutkötél és pamutzsinór, durvább számú 
pamutfonalból készült árú. A kötelek erőátviteli 
célokra s szelf aktor rendszerű fonógépek hajtá- 
sára használtatnak, a zsinórok pedig orsók haj- 
tására. 

Pamutpapiros, 1. Pergamenpapiros. 

Pamutszövés, 1. Pamut. 

Pamutszövetek leginkább vászonkötéssel ké- 
szülnek s a fonal íinomsága (Na), a szövés tömött- 
sége s az árú csinozása szerint a következő elne- 
vezést nyerik: Tömött szövésüek: 1. a>kattunY. 
molinó, illetőleg festővászon, melyet Na = 16—30 
finomságú fonalból, pro cm. 16— 24 fonallal szőnek. 
Ezt részint festve s színesre nyomatva, részint fehé- 
rítve használják.Válf ajai a nanking (1. o.), továbbá 
a sirting, illetőleg a bélésvászon és ingvászon, 
nemkülönben a dom£stic és a creas, mely erősebb 
minőségű az előbbieknél. 2. A kalikó (1. o.), eiper- 
kál, mely Na = 60—124 finomságú fonalból ké- 
szül, leginkább festik, a f eh éri tettet chiffonnak{\. o.) 
nevezik. i^ií/ííi szövésüek: 1. a muszlin (1. o.); 
legfinomabbját zefirnek, a közepes minőségűt 
organtinnak (1. o.) nevezik ; 2. a tárlatán, a leg- 
könnyebb pamutruhaszövet, Na = 100 fonalból 
készül, pro cm. 13 fonallal ; 3. a kanavász (1. o.). 
A vászonszövésen kívül használatos a sávoly- 
szövés is. A sávolykötésü árukat, ha háromfona- 
las egyszerű sávolykötéssel késziílnek csinvatnak 
(1. 0.), ha négyfonalas kettős sávolykötéssel ké- 
szülnek, fonalgónak (1. o.) nevezik. A festett s 
nyomtatott fonalgót kretonnak (crétonne) mond- 
ják. A boly hosított sávolykötésü árukat pedig har- 
chentnek (veleznek). Az atlaszkötésű árukat rend- 
szerint ötfonalasan szövik, s ekkor szatinnek 
mondják. L. Alapkötés. — A madapollam kelet- 
indiai neve egy durván keresztbeszőtt P.-nek. 

Pamutzsinór, 1. Pamutkötél. 

Pan . . . (gör.), összetételeiben a. m. minden . . . 
összes . . . 

Pan (állat), az emberszabású majmok (1. o.) 
családjába tartozó csimpánzok újabb tudományos 
nemi (genus-) neve. A név Oken-től ered. L. 
Csimpánz. 

Pán, az ókorban a dél-görögországi Árkádia 
pásztomépónek istene, kinek tisztelete Árkádiá- 
ból kiindulva az egész görög világban elterjedt 
Az isten alakját bakkecske-formájúnak képzel- 
ték (a törzse emberi, csak szarvai vannak, de 
bak-lába és farka s bozontos szőre van, 1. az 
ábrát). A pásztorok képzelete — s ennek alap- 
ján a pásztorköltészet — kifogyhatatlan volt Pán 
alakjának, életének, szokásainak kiszínezésóben. 
Hol egyszerűen a pásztorélet beosztását, a pász- 
tor apró szórakozásait vitték át Pán életébe (a 



Pán 



— 136 



Panama 



déli órában fejét pihenésre hajtó s napnyugta után 
pásztorsípot fújó Pán a képzömű.vészetnek is ked- 
velt motívuma), hol pedig önálló motívumokkal 
is gazdagították az istenség alakját (az erdei nim- 
fákkal játszadozik, a legelőt felfrissítő holdfény 
megszemélyesítőjével, Selenével, szerelmeskedik 
s Dionysos isten mámoros kíséretében is jól érzi 
magát). Mint a többi erdei isten, úgy Pán is 

gyakran leli kedvét 
az emberek, állatok 
rémítésében. Ha a 
nyáj hírtelen meg- 
riadt, azt mondták, 
hogy P. ijesztett rá 
s ezért a pá7ii féle- 
lem (pánik) az em- 
bertömegek rémüle- 
tének is közmondá- 
sos kifejezésévé vált. 
A K. u. sz.-ok vallási 
spekulációi Pán nevét 
a gör. r.oiv (a. m. min- 
denség) szóból szár- 
maztatva, a szerény 
pásztoristent megtet- 
ték a természet meg- 
személyesítőjévé, az 
egész természet éltető 
erejévé. Ebben a spe- 
kulatív értelemben, 
melynek az eredeti 
Pán fogalmához már 
semmi köze, P. kul- 
tusza az antik élet- 
vidám természetímá- 
dás egybefoglaló ki- 
fejezésekónt szerepelt s ezért azt a legendát, 
mely szerint Tiberius császár korában Bnában 
egyszer hajósok a tengeren azt a kiáltást hal- 
lották, hogy «a nagy Pán meghalt» (1. Plu- 
tarchos, De defectu oracul. 17), utóbb úgy értel- 
mezték, hogy ez az antik vallás bukását s az új 
vallásnak, a kereszténységnek megszületését je- 
lenti (v. ö. Reviczky, Pán halála). 

Pán, több szláv nyelvben, különösen a lengyel- 
ben és tótban a. m. úr, fejedelem, király. 
Panáo (Qöv.), 1. Opopanax. 
Panacea (a gör. Pawa/cm latinosított formája, 
tulajdonképen a. m. mindent gyógyító, minden 
baj ellen való csodaszer). Az orvosok képzeletét 
régtől fogva izgató csodaszer nevét a görögök 
megszemélyesítve Asklepios orvos-isten leányá- 
nak mondták, a középkori alchimisták pedig a 
maguk különböző preparátumait is P. névvel 
nevezték. 

Panaclie (franc, ejtsd panás), a. m.toUbokréta. 
Panachée levelek (uöv.), a többnyire fehéren 
csíkolt V. sávos levelek kertészeti megjelölése, a 
tudományos leírásban fólia variegeta. A sávok, 
csíkok helyett kisebb foltok is jelentkezhetnek ; 
a szín lehet a fehéren kívül sárga is (nem tévesz- 
tendő össze a klorózissal). A P.-en a foltok, sá- 
vok helyén a kloroplaszt zöld színe nem alakult 
meg. 

Pánád (Pdnade), kisk. Kis-Küküllö várm. 
hosszúaszói j.-ban, (1910) 976 román lak. (Ti'. R.) 




Pán (Firenze). 



Panade (franc, ejtsd: panád), zsemlyemorzsá- 
ból tejjel, húslóvel, vajjal és tojással készült 
pépszerű étel. 

Panaetios, Rhodosból, szül. Kr. e. 180 körül, 
megh, Kr. e. 110 körül. Diogenes tanítványa, fő- 
terjesztője a stoicizmusnak Rómában. P. a régi 
stoicizmus elveinek merevségét enyhítette, álta- 
lában kevésbbé dogmatikus volt, bevallotta, hogy 
a tökéletes bölcseségtől távol áll, a külső javak 
értékét nem tagadta, a vallási fölvilágosodás 
mellett harcolt. Műveiből kevés töredék maradt 
ránk. V. ö. Schmekel A., Die Philosophie der 
mittleren Stoa (Berlm 1892). 

Panágia (gör. panhagia a. m. egészen szent), 
a gör. egyházban: 1. a boldogságos Szűz Mária 
mellékneve ; 2. megszentelt háromszögű darab 
kenyérke, melyet a görög szerzetesek, növendék- 
papok és más jámbor személyek az étkezés után 
imádság és meghatározott szertartások között 
magukhoz vesznek ; a tányért, amelyen fekszik, 
panagiarionnak nevezik; 3. egy kisebbszera dom- 
ború kép, rendszerint a boldogságos Szűz Mária 
képével, melyet láncon a nyakba akasztva, mel- 
lén visel a püspök. A képet gyakran kereszt he- 
lyettesíti apátoknál és prépostoknál. 

Panainos, ógörög festő, 1. Görög művészet, o. 

Panakeia (gör.), 1. Panacea. 

Panakka, város, 1. Bhután. 

Panakokofa, a délvidékről forgalomba hozott 
nagy fajsúlyú fák egyike, melyeket kereskedelmi 
gyűjtőnéven vasfáknak mondunk. Botanikai hova- 
tartozásukat rendesen nem is ismerik. 

Panama. 1. P. (BepMica del Istmo, térképét 
1. Amerika cikknél), köztársaság Közép-Ameriká- 
ban, a Karibi-tenger, a Csendes-óceán, Costarica 
ós Golombia köztársaságok között, az é. sz. 7 és 
90 M)', a greenwichi ny. h. 77^ 20' és 83° 30' között 
fekszik. Területe 86.250 km^, (1920) 401,428 lak. 
Keverék>ép lakja, kb. 25,000 fehérbőrű, 350,000 
indiánus és mesztic, 40,000 néger és 3500 kínai. 
Felülete. P. a San Blas-öböl és a Rio Bayano 
csendes-óceáni torkolata között csak 46 km. szó- 
les, de eléri a 750 m. magasságot, P. és Colon 
városok között 55 km., 64 m. magassággal a víz- 
választón. Öblökben főleg a csendes-óceáni part 
gazdag. P.-án a Kordíllerák vonulnak végig, 
Ny. részében a Veragua, K. részén a Chepo -Kor- 
díllerák borít ják. Legmagasabb csúcsai a Chiriqui 
tűzhányó (3430 m.) és a Cerro Santiago (2827 m.), 
Tizei rövid folyásúak, de bővízüek, a Karibi- 
tengerbe ömlik a Chagres, a Csendes-óceánba a 
Panugo, Bayano és Tuira. Főbb kikötői: P., 
Colon a csatorna bejáratánál, Almirante és 
Bocas de Toro. Éghajlata forró, Colon évi kö- 
zéphőmérséklete 26*20, a legmelegebb április és 
a leghűvösebb február közötti különbség csak 1-9'^. 
Évi csapadékösszege a buja erdők borította At- 
lanti partokon 3100 mm., a csendesoceáni füves, 
szavannás vidéken 1500 mm. köiiil van. Gazda- 
sági termelése még kezdetleges, ipara jelentékte- 
len, kisebb aranybányászata van. Hatalmas bar- 
naszén telepei vannak a Chiriqui laguna vidékén. 
A kaucsukot az indiánusok gyűjtik , de a part- 
menti lakosság is termeli. Kávét P. nyugati ré- 
szén termelnek, kiviteli cikkei még: a kókusz- 
dió, banán, mahagóni-fa, festékfák, szarsza- 



Panama 



13: 



Panama-csatorna 



parilla, ipecacuanlia, kopaiva-balzsam. Állat- 
tenyésztése jelentős. Kereskedelme átmeneti és 
nagyobbszabásúvá a P.-csatoma forgalma teszi. 
Vasutai 480 km., épülőben még 460 km. Költség- 
vetése 1920-bau 1-49 millió angol font bevételt, 
illetőleg kiadást tüntet fel. Pénzegysége 1904 óta 
íi balboa, amely egyértékű az északamerikai 
aranydollárral. Van ezüst pezoja is ; 2 ezüst pezo 
= 1 arany balboa. Közoktatása fejlett ; van több 
középiskolája és egy egyeteme. Állami színei : 
kék, fehér, vörös. Címerét 1. a Címerek cikkhez 
csatolt II. színes képmellékleten. P. élén a 4 é\Te 
választott, újból nem választható elnök áll, 7 tar- 
tományi kormányzója van. A képviselőház 32 
tagból áll, akiket 4 évenként választanak. 

Története. P. a spanyoloknak első amerikai 
szárazföldi települési helye, 1502. fedezte fel Ko- 
lumbus. 1508. Hojeda gyarmatosította. Már a kö- 
zépkorban Portó Bello és P. között bonyolódott le a 
transzamerikai forgalom. 1821 nov. 28. megszűnt 
a spanyol uralom és Colombia-köztársasághoz 
csatlakozott. P. fellendülése a Lesseps-f éle P.-csa- 
tomavállalat teljes csődje után kezdődik, midőn 
a csatorna megépítését az Északamerikai Egye- 
sült-Államok vették kezökbe. 1903 nov. 3. elsza- 
kadt Colombiától és önálló köztársasággá ala- 
kult, amit az Egyesült-Államok azonnal elismer- 
tek. Costaricával 100 év óta állandó határvillon- 
gásai voltak, de ezek önállóvá alakulása után, 
1910. döntőbü'óságilag megállapított határkitü- 
zéssel befejeződtek. Az új köztársaság a P. -csa- 
torna övére vonatkozólag szerződést kötött, amely 
az Egyesült-Államoknak minden időkre felség- 
jogot biztosít a csatornaöv mentén. Alkotmánya 
1904 febr. 13. kelt. 1917. az Egyesült-Államok 
kényszerítésére P. is liadat üzent Ausztria-Magyar- 
országnak ; de ennek hatása csak a konzulok el- 
távolításában jelentkezett. 1921. Costa Ricával 
ellenségeskedés tört ki, de az Egyesült-Államok 
föllépése az ellentétet kiegyenlítette. 

Irodalom. Reclus, P. et Darien, voyages d'exploration, 
Paris, 1881 ; Wegener, Reisen im Westindischen Mittel- 
meer, Berlin 1904 ; Valdés, Geográfia dal istmo publique 
de P., 2. kiad., New-York 1905 ; Edwards, P. the Canal, the 
Country and the People, London 1911; Lindsay, P. and 
the Canal To-day, L. 1912 ; Peusa, La Pvépublique et le 
Canal de P., Paris 1906. 

2. P., fővárosa P. köztársaságnak, a kor- 
mány és püspökség székhelye a Csendes-óceánba 
kinyúló földnyelven, (1917) 61,369 lak., éghajlata 
egészségtelen, van székesegyháza, kormányzósági 
palotája. Colonnal a 75 km. P. -vasút köti össze. 
P. élénk tranzité-forgalom színhelye volt, újab- 
ban ismét virágzásnak indult a P.-csatoma épí- 
tésével, majd megnyitása óta fontos helye a nem- 
zetközi forgalomnak. 1518-ban alapították, mai 
helyén, miután a flibustierek elpusztították, 
1673-ban ujjáalapították. 

Panama, a P.-botrány és a P.-per (1. 0.) óta el- 
terjedt megjelölése a vesztegetéssel kapcsolatos 
csalásnak, ebben a tekintetben rokon a magyar- 
ban régebb időtől fogva használt sápolás kifeje- 
zéssel. Belőle származik a panamista szó, mely 
jelenti a visszaélés útján jogtalan haszonra szert 
tevő embert. L. még Panamino. 

Panama-csatorna, mesterséges víziút Közép- 
amerikában, a Csendes-óceánt az Atlanti-óceán- 



nal köti össze s ezért interoceánikus csatornának 
is szokták nevezni. Készítésének gondolata már 
a legelső hódító spanyolokban is felmerült, de 
ezt csakhamar elfeledték. A terv pozitivabb alak- 
ban akkor került ismét elő, amikor Kalifornia 
nagy aranymezőit fölfedezték (1848) s ekkor a 
magyar Türr tábornok kezdeményezésére ala- 




kult a Société internationale du Canal inter- 
océanique, amely két expedíciót küldött ki a csa- 
torna helyének és ter\''ének megállapítására. A 
szuezi-csatoma nagy anyagi sikere buzdító volt 
a P. készítésének tervére is és ezért még 1879. 
Lesseps Ferdinánd gi*., a szuezi csatorna terve- 
zője, több mérnökkel a helyszínére ment és 1880 
febr. 14. elkészült a tervvel, amely szerint a nivó- 



Panama-csatorna 



138 — 



Panama-föIdszoro& 



csatorna költségei SiS millió frankra voltak elő- 
irányozva. A társaság megbízásából még 1878. 
Bonaparte- Wyse megnyerte a csatorna építésére 
az engedélyt Cblombia államtól s 1881. megkezd- 
ték a csatorna ásatását. Lesseps terve szerint 73 
km. hosszú nivócsatoma volt tervbe véve, amely 
vízszintes vonalban kötötte össze a két óceánt, tel- 
jesen átvágva az ott levő 102 m.-es magaslatot. 
Szélessége a síkságon 50 m., a hegyek közt 28 
m.-nyire volt megállapítva. Colontói kiindulólag 
nagyjában az 1850—56. épített vasútvonalat kö- 
vette volna a csatorna, 10 km. után Gatunnál 
elérve a Rio Chagrest, ezt használta volna föl a 
kanyarulatok átvágásával Obispóig (46 km. Co- 
lontói), Culebránál áttörte volna a két óceán víz- 
választójót s a Rio Grandé medrének a fölhasz- 
nálásával jutott volna Panamához. A tetemes 
költségtöbblet miatt később kénytelenek voltak 
áttérni a zsilipes csatorna tervére. Azonban a 
Chagres folyó áradásai folytonosan nagy károkat 
okoztak s azért az árvíz elvezetésére drága oldal- 
csatornákat kellett készíteni s így 1888. a munká- 
nak csak alig egyharmada volt befejezve. 1889-ben 
a társulat 2245 millió frank adóssággal kénytelen 
volt csődöt mondani. Ez óriási botrányt keltett. 
Wyse kieszközölte Colombia államtól az eredetileg 
csak 1889-ig szóló építési engedély meghosszabbí- 
tását 1910-ig; sikerült 1894:. új részvénytársaságot 
hozni össze 65 millió frank alaptőkével. 1902. az 
Egyesült-Államok a Panama-társaság engedé- 
lyeit és jogait 40 millió dollárért megvásárolta s 
elkezdett tárgyalni Colombiával 1903. jan. 23., 
hogy adja át a csatornától mindkét oldalon 6 an- 
gol mérföldnyire levő földsávot minden jogával 
együtt 100 évre, ezért fizetett volna 10 milló dol- 
lárt egyszerre és 250,000 dollárt évente. De ezt 
a colombiai szenátus aug. 17. nem fogadta el, 
mire a kis Panama departamento nov. 3. magát 
önálló köztársasággá nyilvánította s az említett 
összegért minden jogot örökre átadott, kikötve 
azt, hogy a csatornazóna semleges maradjon. 
Csak a zónán belül levő Colon és Panama városok 
maradtak meg Panama köztársaság tulajdonában. 
Az Egyesült-Államoktól összeállított csatorna- 
bizottság (Canal-commission), élén F. J. Wallace 
vezető mérnökkel, elkészíttette az új terveket. 
Kezdetben a nivócsatoma mellett határoztak, de 
1906. mégis a zsilipes csatornát fogadták el. Igen 
sok baj volt a munkásokkal, mert a benszülött és 
néger munkások igen keveset dolgoztak, az euró- 
pai ós amerikai munkásokat pedig a klíma, jár- 
ványok pusztították. Minthogy a Culebra-átvágást 
is a tervezett 200 lábnyi szélesség helyett (62*5 
m.) 300 láb szélesre (92 m.) változtatták, a csatorna 
építésének költségei tetemesen megnövekedtek. 
Az egész csatorna hossza így 75 km., Colonból ki- 
indulva 11 km. út után a hajó a gatuni zsilipek- 
hez ér, amelyek a Chagres vizét duzzasztják 26 
m. magas tóvá, 3 kamara-zsilippel lehet ide a 
hajóknak bejutniok. A tó után következik a Culebra- 
átvágás, majd a Pedro-Miguel-zsilip, azután 17 
m. magas szintű rész, amelyből a sósai kettős 
zsilip visz le Panamához. 1914 júl. 1. megnyitot- 
ták a kereskedelmi forgalom számára ; későbbre 
tervezett ünnepélyes felavatása az időközben ki- 
tört háború miatt elmaradt. 1915 áprilisban a 



Culebra lejtőjén támadt csuszamlás rövid időre 
megakasztotta a forgalmat ; 1915 szeptemberben 
és októberben végzetesebb földcsuszamlás történt, 
amely miatt hét hónapig szünetelt a forgalom s 
az Egyesült-Államoknak a csatornában halad6 
három hadihajója alig tudott visszatérni. A P. 
biztosító munkálatai az 1917. számítás szerint is 
többe keriilnének 200 mühó dollárnál, miért is az 
Egyesült-Államokban újra fölvetették a Nicara- 
gua-csatorna tervét. 1916— 17-ben 1876, 1917— 
1918-ban 2130, 1915—20. összesen 10.388 hajó 
haladt át a P.-n ; a forgalom eredménye nagyon 
alatta maradt a várakozásnak. 

Irodalom. Reclus, Le canal interocéanique, Paris 1879 ; 
Zöller, Der P., Stuttgart 1882; Rodriguez, The P., London 
1885 ; Wyse : Le Canal de P., Paris 1886 ; Garzon, Histoire 
du canal de P., u. o. 1886 ; Lesseps, Le canal de P., 
a londoni földr. társ. irataiban 1888; Polakovszki, Pa- 
nama- oder Nikaraguakanal, Leipzig 1898 ; Sonderegger, 
L'achevement du canal de P,, Zürich 1902 ; Abbot, Problems 
of the P., London 1905; Report of the Board of consulting 
engineers for the Panama canal, Washington 1906 ; Annual 
Reports of the Isthmian Canal Commission, u. o. évente 
jelenik meg ; Forbes — Lindsay, P., Philadelphia 1906 ; 
Baunau Varilla. Le détroit de P.. Paris 1907 ; van Elzelin- 
gen, Het P., Groningen 1907 ; Grier, On the Canal zone. 
Panama, Chicago 1908 ; Regei, Der P., Halle 1909 : Jonson, 
The P. canal, London 1915. 

Panama-csatornaöv (Panama Canal Zone), a 
Panama-csatorna mindkét oldalán a csatorna part- 
jaitól 8—8 km.-nyi távolságig terjedő terület, az 
északamerikai Egyesült-Államok birtoka. 1902., 
amidőn már végleg elhatározták, hogy az Unió 
a csatornát kiépíti, az Unió szenátusa elnökét fel- 
hatalmazta, hogy a colombiai köztársasággal 
szerződést kössön és így a Panama- csatorna men- 
tén az Uniónak biztosítsa a közigazgatást és bí- 
ráskodást. Colombia Panama departemeutojának 
elszakadása után és önálló köztársasággá való 
megalakulásakor (1903 nov.), az Unió a Panama 
Köztársasággal megkötötte a szerződést. A szer- 
ződés főbb pontjai szerint: az Unió egyszers- 
mindenkorra 10 millió dollárt fizet, 1911-től kezdö- 
dőleg pedig évente 1/4 millió dollárt kap a Panama 
Köztársaság. Az Unió ennek ellenében feltétlen 
rendelkezési jogot nyert a csatorna mindkét ol- 
dalán 8—8 km. széles sávon (Canal Zone), a Pa-' 
nama-öböl Perico, Naos, Culebra és Flamenco 
szigetein is, valamint a tengerparton a bejárattól 
3 mérföldnyi távolságig és minden olyan terü- 
letre és vízre, amelyre az Uniónak a P. mentén 
annak bármiféle érdeke szempontjából szüksége 
lenne. Joga van itt az Uniónak erődítményeket 
építeni, szárazföldi és tengeri haderejét és szük- 
ség esetén rendőrségét igénybe venni. A P. terü- 
lete 1128 km2 és lakóinak száma (1917) 31,048. 

Panama-fa (növ.) a. m. Quillaja-kéreg (1. o.). 

Panama-íöldszoros, a középamerikai föld- 
szoros legkeskenyebb része az Isztmus délkeleti 
részén, a Colombia-államból kivált Panama köz- 
társaság területén, ott, ahol a középamerikai 
hegyrendszer a délamerikai Kordillerákhoz való 
csatlakozás végett átfordul s délre nyílt ívben 
elzárja a két óceánt. Legkeskenyebb helyén San- 
Blas kikötő és a Bojano-torkolat közt csak 46 
km. széles, de itt a hegyek 750 m. magasra 
emelkednek. Csak Panama és Colon közt sülyed 
le a vízválasztó 80 m. magasra. Itt épült meg a 
Panama-csatorna (1. o.). A földszoros kiistályos 



Panama-kalap 



139 ~ 



Panax 



kőzetekből felépült hegyláncdarab, talaja laza 
málladék, növényzete foiTóégövi szavanna, la- 
kossága gyér. 

Panama-kalap, 1. Carludovica. 

Panama-kéreg (növ.), a. m. Quillaja-kéreg (1. o.). 

Panama-kötés v. szalmakötés, a vászonkö- 
tésnek (I. Alapkötés) módosulása. Ennél ugyanis 
2—6 fonal közösen halad, aniiáltal kockaszerü 
mustra keletkezik. — Panamaszövet, a P.-kötés- 
sel ellátott szövet. 

Panama-per. Mikor Lesseps (1. o.) vállalata a 
Panama-csatorna elkészítésére 1888 dec. meg- 
bukott, ezzel nemcsak a részvényesek 1500 mil- 
lió frankja veszett el, hanem biinpör indult meg 
ellene és fia, Charles ellen. E bünpör csakhamar 
nagy politikai botránnyá fajult. A francia kép- 
viselőházban a nacionalisták (Boulanger volt 
hívei) azzal vádoltak 510 republikánus képvise- 
lőt (köztük hat volt minisztert), hogy 2—3 millió 
frankot vettek fel a társaságtól, mely még egyes 
lapok és bankok megvesztegetésére is nagy ösz- 
szegeket fordított. A tulajdonképeni bukás-pör- 
ben a két Lessepset, Fontanet, Cottut és M/felt 
a bíróság 1893 febr. 9. nagyobb fogházbünte- 
tésre, a megvesztegetési pörben pedig márc. 11. 
Lesseps Charlest 1 évi, a volt közmunkaügyi 
minisztert, Bathau-t, aki bevallotta, hogy 750,000 
fi'ankot kapott, 5 évi börtönre ítélte. A vesztege- 
tők közül Reinach báró öngyilkos lett, Herz és 
Artou megszöktek. Minthogy a botrányos P. a 
köztársaság tekintélyének nagyon ártott, Car- 
not elnök beszüntette a további nyomozásokat. 
Egy-két nevesebb politikusnak azonban egy időre 
vissza kellett vonulnia a közélettől (Floquet, 
Rouvier, Freycinet). 1896-ban elfogták Artont 
Angliában, ki újabb leleplezéseket tett, mire 
1897. egy újabb P. kezdődött, de az esküdtszék 
a 7 vádlottat 1897 dec. 30. fehnentette. V. ö. 
Chiché, L'affaire de Panama (Bordeaux 1896). 

Panama-szoros, 1. lananui- földszoros. 

Panama-szövet, 1. Panama-kötés. 

Panama-társulat, 1. Panama-csatorna és Pa- 
nama-per. 

Pánamerikai kongresszus, 1. Pánameriká- 
uizmiis. 

Pánamerikánizmus, annak a politikai és gaz- 
dasági mozgalomnak a neve, mely az északame- 
rikai Egyesült-Államokban keletkezett a XIX. 
sz. végén s az a célja, hogy az összes ame- 
rikai köztársaságokat az Unió politikai és gaz- 
dasági befolyása alá juttassa. A mozgalom cél- 
jainak megvalósítására és a közös érdekek ápo- 
lására Woh pánamerikai kongresszust tartottak. 
A P. ellen Braziliában ellenhatás támadt, mely- 
nek célja a délamerikai államok szorosabb egye- 
sítése s az Unió befolyása alól való kivonása. 
Mexikó és a középamerikai kis köztársaságok 
erősen érzik az Unió politikai és gazdasági nyo- 
mását. V. ö. A. H. Fried, Panamerika (Berlin 
1910). 

Panamino (olaszos kicsinyítése a panama 
szónak, vonatkozással a botrányra, mely a Pa- 
nama-csatorna-társulat bukásával járt) a. m. 
kisebb botrány; nevezetesen ezt a kifejezést 
használták a Banca Romána botrányára, amely 
1893. Giolitti miniszterelnök bukását okozta. 



Panard (ejtsd: — nár), Charles Frangois, francia 
dalköltő, szül. Courvilleban (Chartres mellett) 
1694; körül, megh. Parisban 1765 jún. 13. Szá- 
mos sikerült dalt írt, állítólag ittas állapotban, s 
több a maga korában népszerű vaudevillet és víg 
operát. Megjelent : Oeuvres choisies (1803, 3 köt.). 

Panaria, a Lipari-szigetek (1. o.) egyike, terü- 
lete 31/3 km2, (1911) kb. 700 lak. 

Panaritiam a. m. körömméreg. 

Panaro, folyó Felső-Olaszországban. Scoltenna 
néven az Etruszk Apenninekben ered, 57 km.-en 
hajózható, Bondeno alatt jobbról a Póba ömlik. 

Panasz általában valamely sérelem orvoslá- 
sára irányuló írásbeli v, szóbeli előterjesztés. A 
P. előterjesztésének megkönnyítésére egyes in- 
tézményeknél (posta, vasút, hajó) P.-könyv áll 
a közönség rendelkezésére. Megkülönböztethető 
még : a közigazgatási bírósághoz intézhető ma- 
gán-P., melyet a közigazgatási eljárásban érde- 
kelt magánfelek, és a hatósági P., melyet egyes 
hatóságok (főispán, tiszti főügyész) használhat- 
nak. Semmisségi P. a büntető eljárásban hasz- 
nálható jogorvoslat. 

Panaszkönyv (vasúti). Minden vasúti állo- 
máson, abból a célból, hogy az utasok és a szál- 
lító felek esetleges panaszaikat — nevük, állá- 
suk és lakásuk megjelölésével — beíi'hassák, 
lapszámozott P. van. A panaszt az állomás tar- 
tozik felsőbbségónek azonnal eredetiben bekül- 
deni, amely arra mielőbb választ tartozik adni, 
és a panasszal együtt azt a Vasúti és hajózási 
főfelügyelőségnek is bejelenteni. Panaszt szóval 
is lehet^ tenni. (Vasútüzleti Rendtartás 11. §. ; 
Vasúti Üzletszabályzat 7. §.). 

Panathenaia, panathenaiai versenyjáték, 1. 
Panathénei ünnep. 

Panathénei ünnep, Athén város legnagyobb 
ünnepe városvédő istenének, a gigászok fölött 
diadalmas Athénának tiszteletére. A hagyomány 
szerint Brichthonios alapította, de Theseus fej- 
lesztette ki, midőn Attika községeit egységes 
állammá szervezte. Volt évenként tartott kisebb 
P. és a nagy P., melyet minden 5. évben, az 
Olimpiász 3. évében, Hekatombaion (júl.— aug.) 
havának 24—29. napjain ültek meg az athlote- 
ták (1. 0.) rendezése mellett. Ekkor rapszódok 
szavaltak homéroszi részleteket, voltak továbbá* 
kocsi-, birkózó- ós zenei versenyek. A győztes 
birkózó Athéna szent olajfájának leveleiből font 
koszorút és olajjal telt nagy díszes agyagvázát 
kapott. Az ünnep fénypontja az utolsóelőtti na- 
pon, Athéna születésnapján, az összes polgárok 
és zsellérek ünnepi menete (1. Pompa) volt, 
mely athéni nőktől szőtt és gazdagon hímzett 
sáfrányszínű köpenyt (1. Peplosz) vitorla mód- 
jára kifeszítve egy kerekeken tolt hajón vitt fel 
a várba. Ezt a menetet ábrázolta Pheidias híres 
dombormű-sorozata a Parthenon-templom falán. 
Az utolsó napon egy hajósverseny után nagy 
hekatomba-áldozat volt, melyet néplakoma kö- 
vetett. 

Panax L. (növ.), az Araliaceae család génusza; 
6 faja Kelet-Indiában, Kelet-Ázsiában és Észak- 
Amerikában terjedt el. Füvek. Gyökerük v. gömbö- 
lyűén, gumósán megdagadt v. hosszú, elágazó. Le- 
velük ötös ; á-es örvökben elhelyezett. Ernyőjük 



Panay 



140 



Páncéllemezek 



hosszú kocsányú, olykor 1—3 oldalsó gyengébb 
kocsányú kisebb ernyővel. Az ernyő poligám 
virágú. Kissé húsos külsejű termésük 2—3 üreg-ű. 
A P. ginseng C. A. Mey. hosszú orsóalakú gyökere 
(ginz'eng-gyökór) elágazó végével és vastagabb 
gyökér-ágaival kis emberalaknak tűnik (Gin zeng 
kinai szó, a.m. emberke). A kinaiak és japánok or- 
vosságnak használják. Csodaerőt tulajdonítanak 
neki, minden betegséget gyógyítanak vele, már 
igen rég óta nagyban termesztik, de a vadon ter- 
mett gyökérnek nagyobb gyógyító erőt tulajdo- 
nítanak, ezért úgy kipusztították, hogy vadon 
már csak igen gyéren található. Az északame- 
rikai P. quinquefolius L. gyökere is hasonló 
s noha Kínában egy ideig nagy mértékben pó- 
tolták vele az előbbit, mégis kevesebbre be- 
csülik.^ 

Panay, egyike a 
Filippi-szigeteknek 
aVizaya csoportban 
12,560 km2 terület- 
tel, 74;3,64í6 lak. 
Rizs, dohány, cukor- 
nád, bors, jam, ba- 
táta, kakaó, ében- 



PAngek (cotte rustre) is, melyek a gyűrűs P.- 
ing s' a gyűrűs vasing között való átmenetelnek 
tekinthetők. Ezeket a még egymáshoz nem kap- 
csolt gyűrűket ugy varrták föl, hogy egymást 
félig takarták. Belőlük fejlődött a XII. sz.-ban már 
sok helyt szokásos szemes P. (cotte de mailles), 
melynek gyűrűi egymáshoz voltak szögezve s ezt 
is, mint a gyűrűs vasinget, a derékszorító fölébe 
öltötték. Ezeken kívül voltak lemezkés (cotte 
maclóe),pildí:elyes vagy halhéj és szaruból készült 
s vassal erősített P.-ok is, de mindinkább divattá 
vált a normann haubert, mert az eddig elősorol- 
tak csak a törzset fedték. Újabban a hajók fedél- 
zetén, valamint az erődök gátjain felállított gyors- 
tüzelő ágyukat, meg a tábori ágyukat és ta- 
rackokat is P.-zattal (úgynevezett védőpajzs- 
zsal) látják el, hogy a kezelő legénység a mö- 
gött meghúzódva 
az ellenség puska- 
golyói és srapnel re- 
peszdarabjai ellen 
védetten láthassa 
el teendőit az ágyú 
körül (1, az 1. és 2. 
ábrát). 




1. ábra. 28 cm. Krupp-féle tarack teugerparti lövegtalpbau védöpajzszsal. 



Lakói a partokon a 
és negrito törzshöz 



ós kampesfa a fő termékei, 
vizája, belsejében a mundo 
tartoznak. Főhelye Ylo-ilo. 

Pan cakes (ang., ejtsd: penn keksz, németül : 
FfannkucJien), szilárdabb a felfujtnál, tojásból, 
lisztből és vajból készül, esetleg hússal töltve. 

Páncél, 1. a testfödözésére s az ellenséges fegy- 
verek hatása ellen való óvásra szolgáló készülék, 
amely erős szövetre varrt gyűrűkből s pántokból, 
később teljesen érclemezekből állott. A rostélyos 
F.-ing (cotte treillissée) keleti eredetű bőr vagy 
vászon lorica, mely egymást keresztező bőr- v. 
ércpántokkal s ezek közeiben nagyfejű szögek- 
kel volt erősebbé téve. A gyűrűs P.-ing (cotte 
annelée) vasgyűrűkkel erősített bőr vagy vászon 
lorica. Később a vasgyűrűket egymáshoz kap- 
csolták s így keletkezett az önálló gyűrűs vas- 
ing (broigne, brugne, Brünne). Ezt derékszorító 
fölé öltötték. Voltak ezenkívül (XI. sz.) láncos 



2. P, az állattanban, 1. Bőr váz. 

Páncéleröd, 1. Erőd. 

Páncéling, 1. Páncél. 

Páncélkocsi, 1. Tank. 

Páncéllemezek, hajóknak, szárazföldi és ten- 
gerparti erődítményeknek az ellenséges lövedé- 
kek elleni megvédésére szolgáló nehéz vasleme- 
zek. A P.-től elvárjuk, hogy a lövedék behatolá- 
sával szemben a lehető legnagyobb ellenállást 
fejtsék ki, a lövedék becsapódásánál vagy átha- 
tolásánál lehetőleg csak ártalmatlan repedéseket 
kapjanak. Az első P. közönséges 110 mm. vastag 
kovácsolt vasból készültek. Az ágyúlövedékek 
átütő erejének fokozatos növekedésével a P. vas- 
tagsága is 550 mm.-ig fokozódott (Duilio és Dan- 
dolo nevű olasz hajók). Mivel a kovácsolt vas P. 
még ilyen vastagság mellett sem voltak elég 
eUenállóképesek, öntött vas lemezekkel próbál- 
ták helyettesíteni, de az túlságosan merev, így 



Páncéllövedék 



— 141 



Páncélos kígyóg-yík 



törékeny volt s ezért a P.-et boltozatosán épi- 
t-ették. Nagy előrehaladás volt az acéllapoknak 
kovácsolt vas lapokkal való egyesítése, az u. n. 
Compound-lemezek. A XIX. sz. 80-a8 éveinek 
végén Sehneider Creusot-ban acél- és nikkel-öt- 
vözetéből készített P.-et, amelyek a többi P.-kel 
szemben kiváló erősségükkel, szívósságukkal és 
keménységükkel tűntek ki, úgy, hogy azóta a 
nikkel-acél, vagyis az 5% nikkellel ötvözött acél a 
P. alapanyaga maradt. 1890-ben a Ki'upp-gyár is 
is megkezdte a P. gyártását s az ő — rész- 
leteiben nem ismert — eljárása szerint gyártják 
a P.-et a többi gyárakban is. A Krupp-féle speciál- 



acél P. ellenáilóképessége 
korábbi nikkel-acél P.-énél 



30^0 -kai nagyobb a 
A P.-et 5 m. hosszú, 
2V3 m. széles és legfeljebb 500 mm. vastag dara- 
bokban öntik, hengerelik s ha szükséges, az edzés 
előtt hidraulikus úton a szükséges alakban haj- 
lítják. L. még Hajővérf. 

Páncéllövedék, keményöntésű gránát, pán- 
célos célokra való lövéskor használják. 

Páncélos a vaddisznó akkor, ha fenyves erdők- 
ben a fatörzsekhez dörzsölődzik és oldalain a 
sertéihez annyi fenyő-gyanta tapad, hogy az 
kemény páncélt képez rajta. A páncél a lövést is 
felfogja vagy jelentékenyen gyengíti, s csak ved- 
1 és idején válik le cafatokban az állatról. 

Páncélosak (Dasypodidae, áiiat), a Foghíjasok 
(Edentata) egyik családja. Nevüket a hátukat 




Komán gyorstüzelő ág-yú és lövüezeres kocsi védüpajzszsal. 



borító páncéltól kapták. Dél- és Közép-Ameriká- 
ban honosak. Idetartoznak az armadillók (Dasy- 
pus), matakók (Tolypeutes), tatuk (Priodontes) 
és a páncélos egerek (Ghlamydophoriw). 

Páncélos állat v. öves állat, 1. Armadilló. 

Páncélosarcú halak (Gottidae v. Gataphradi, 
állat), a Csontos halak (Teleostei) egyik családja. 
Az idetartozó 135 fajra jeUemző, hogy széles 
szemgödör alatti csontjukat csontos léc köti össze 
a kopoltyúfedővel. Jobbára tengeriek ; kevés fa- 
juk félig sósvízben és édesvizekben is él. Raga- 
dozó életmódot folytatnak. Az idetartozó hal- 
nemek közül fontosabbak : a kölönték (Gottus), 
morgóhalak (Trigla), vértes kölönték (Agonus), 
repülő halak (Dactylopterus), páncélos halak 
(Peristethns) és szárnyas lovacskák (Pegasiis). 

Páncélos atkák (áoat), 1. Atkafélék. 

Páncélos automobil. Páncéllemezekkel telje- 
sen beborított, puskákkal és géppuskákkal fel- 



szerelt automobil, amelynek kezelölegóuysége 
az ellenséges gyalogsági tíiz és a srapnell repesz- 
darabok ellen védve van. A P. ilyenformán alkal- 
mas terepen egészen közel férkőzhetik az ellen- 
séges raj vonalhoz s anélkül, hogy maga kárt 
szenvedlietne, géppuskáival és puskáival nagy 
pusztítást okozhat az ellenségben. Alkalmazása 
egyhelyben csak pár percre szorítkozhatik, mert 
az ellenséges tüzérség tüzének hálás célpontot 
nyújt. 

Páncélos cirkáló a. m. vértes cirkáló (nem. 
Panzerkreuzer), 1. Girkálók. 
Páncélos cső, 1. Gsö. 

Páncélos egér (Ghlaniydophorus, áiiat), a 
Foghíjasok (Edentata) rendjébe, a Páncélosak 
(Dasypodidae) családjába tartozó állatnem. Fe- 
jüket és törzsük hátoldalát négyszögletes szarú- 
lemezekből álló páncél födi, mely csak a hát kö- 
zépvonalában és a medence hátsó részében van a 
testtel összefüggésben. Legismertebb faj az Ar- 
gentínában honos közönséges P. (Ghlamydo- 
phorus truncatus Harlan). Alakja és életmódja a 
vakondokéhoz hasonló. Teste 13, farka 3 cm. 
hosszú ; vállmagassága 5 cm. 

Páncélos forgótorony (vértes v. vértezett 
forgótorony, ném. PanzerdreJiturm), 1. Páncél- 
torony, Erőd, Hajólövegek és Hajóvért. 

Páncéloshajó (ném. Panzerschiff), 1. Hajó- 
vért és Vérteshajó. 

Páncélos hal (Peris 
tetJitis, állat), a Páncé- 
los arcú halak család- 
jába tartozó csontos- 
hal-nem. 6 faja ismere- 
tes, melyek a Földközi- 
tengerben, az Indiai- 
óceánban és az Atlanti- 
óceán trópusi részében 
élnek. Legismeretesebb 
a maiamat (Peíiste- 
' thus cataphractum L.) ; 
testét 8 sorban elhe- 
lyezett csontlemezek- 
ból álló páncél fedi, me- 
lyek 8 fésűs élt alkot- 
nak ; háta vörös, oldala 
arany-,hasaezüstszluü ; 
hátiíszói bamásibolyaszínűek, hasúszói vörösek, 
alsó úszói fehérek. Hossza 30 cm. A mélységben 
él, a partokat csak íváskor keresi fel. Húsa ízletes. 
Páncélos harcsa (Lorkaria, áiiat), a Harcsa- 
félék családjába tartozó halnem. Amerika trópusi 
részeinek folyóiban 25 faja él. Legismertebb a 
közönséges P. (Loricaria cataphracta L.). Háta 
barna, hasoldala világosabb árnyalatú. Nagyon, 
feltűnő tulajdonsága, hogy kormányúszójának 
első sugara rendkívül hosszú vékony fonallá nyúlt 
meg 8 ez a fonál oly hosszú, mint az állat maga.. 
Páncélos kígyógyik (Ophisaurus, áiiat), a 
Csúszómászók (Beptilia) osztályába, a ÍPikkelyea 
csúszómászók (^>S'^M«wwíí alrendjébe, a Kígyóalakú 
gyíkfélék (Anguidae) családjába tartozó állat- 
nem. Teste kígyóhoz hasonlóan megnyúlt, feje 
láthatóan elkülönült a testtől, farka vékony és 
hosszabb a íest felénél. Elülső végtagjai teljesen 
hiányzanak, a hátulsók csenevész csonkok. Ide- 



Páncélos krokodilus 



— 142 



Páncimánci 



tartozik pl. a seltopuzik (0. apus Pali.) és az üveg- 
gyík (0. ventralis L.) ; 1. Seltopuzik és Üveggyík. 

Páncélos krokodiluB, 1. Krokodüusfélék. 

Páncélos rákok (Thoracostraca vagy Podo- 
vhthalmata, áiiat), a magasabbrendű rákok (Ma- 
iacostraca) egyik alcsoportja. Az ide tartozó rá- 
kokra jellemző, hogy szemük mozgatható nyé- 
len ül és hogy fej- ós torszelvényeiket moz- 
gathatatlan szilárd páncél (cephalothorax) fedi. 
Nagyszámú fajaikat négy rendbe osztják, ezek : 
1. Kumaceák (Gumacea), 2. Hasított lábú rákok 
(Schizopoda), 3. Sáskarákok (Stomatopoda) és 
4. Tízlábú rákok (Decapoda). L. Rákok. 

Páncélos vonatok, páncélozott s ezáltal a 
puskalövedékek és srapnell repeszdarabok ellen 
védett vasúti vonatok (1. az ábrát). Első ízben 
1862. Alexandriánál, majd 1871. Paris mellett 
használták. Mindkét helyen kevés haszonnal. 
Előnyeik a transzváli bur háborúban tűntek ki. 
Céljuk rendszerint az, hogy nagyobb gyalogsági 
osztagot védetten helyezhessenek el benne és azt 
a sziikséghez képest egyik helyről a másikra 
szálUtsák. Miután a bennük elhelyezett csapat az 
ellenséges gyalogság és könnjníí tüzérség ellen 
védve van, a P. egészen közel férkőzhetnek az 
ellenség állásához és ott hasznos felderítő szol- 
gálatot végezhetnek. További feladatuk lehet az, 
hogy fölkelt vidékeken át lőszert, élelmicikket 



V. négyszögletes keresztmetszetű és nagyon fino- 
man kihegyezett pengéje a legkitűnőbb acélból 
készült. Használata a törökök elleni háborúkból 
származott. Az volt a rendeltetése, hogy 
a törököknél divatos páncéling lika- 
csain keresztül biztosabb szúrást tegyen 
lehetővé és mélyebb sebet ejtsen, mint 
a tompa hegyű kopja. Használaton 
kívül a P.-t a nyeregtakaró alatt a ló 
jobboldalán helyezték el. 

Panceri (ejtsd : pancsen), Paolo. olasz 
zoológus, szül. Milanóban 1833aug.23., 
megh. 1877 márc. 12. mint a nápolyi 
egyetemen az összehasonlító bonctan 
tanára. Fontosak a tengeri csigák sza- 
badsavkiválasztásáról, a tengeriálla- 
tok világításáról, a kígyók és a tarán - 
tella-pókok mérgének élettani hatásá- 
ról szóló vizsgálatai. 

Panclialiuteur (francia, ejtsd : 
pansáütör), Leblauc-tól eredő elektromos 
készülék egyenáramnak többfázisú 
áramra való átalakítására vagy meg- 
fordítva. Páncéltör. 

Panclires tum. Oly szert képzeltek 
e néven a régi orvosok, különösen a bölcsek kö- 
vének keresése korszakában, mely minden beteg- 
séget meg tud gyógyítani. 




Páncélos vonat. 



stb. szállítsanak. Ilyen értelemben használták 
Mafekmg-nél, Kimberleynél és másutt, valamint 
nagy hasznát vették az 1914— 18. évi világháború- 
ban is. 

Páncélszekrény, oly szekrény, könyvek, ok- 
mányok és értékek megóvására, mely páncél- 
lemezekből készült és így betörés ellen biztonsá- 
got nyújt. 

Páncélszoba, 1. Pénzszekrény. 

Páncéltorony; páncélozott toronyszerű löveg- 
állás, melynek felső része szférikus kupolaalakú. 
A P. rendszerint forgatható és gyakran villamos 
erővel emelhető és sülyeszthető, úgy hogy csak 
a lövés alkalmával tűnik fel, hogy utána nyom- 
ban ismét eltűnjék. Ezáltal hathatósan megvédi 
magát az ellenséges lövegek tüze ellen. A P. a 
modern erődítések és nagy csatahajók igen lénye- 
ges alkotórésze. L. Erőd, Hajólövegek és Ha]o- 
vért. 

Páncéltör a. m. hegyes tőr. A XVII. sz.-beli 
magyar huszár egyik fegyvere. 160—180 cm. 
hosszú vékony tőrkard volt (1. az ábrát). Három, 



Pancic (ejtsd: pancsics) Józsej, szerb botanikus, 
szül. Bribirben 1814 ápr. 17., megh. Belgrádban 
1888 márc. 8. Tanulmányait Pesten végezte. 
Budán, majd Ruszkabányán gyakorló orvos volt, 
később Szerbiába ment s Jagodina majd Kragu- 
jevác orvosa, 1853. pedig a belgrádi líceumon a 
természetrajz tanára lett. Szerbia flórájának P. 
volt az első alapos kutatója s Belgrádban híressé 
vált botanikus kertet alapított. A magyar bota- 
nikusokkal összeköttetésben állott. Főművei : 
Flóra Principatus Serbiae (Belgrád 1874) ; Addi- 
tamenta (u. o. 1874) ; Flóra agri Belgradensis 
(u. 0. 1892) ; Plantae Serbiae varae et novae (3 
köt., 21 táblázat, Venetia 1862—70). A szerb 
akadémia elnökévé s a szkupstina alelnökévé vá- 
lasztotta. 1854-ben az államtanács tagja lett. 
1868-ban a M. Tud. Akadémia külső tagjává vá- 
lasztotta. Több növényt neveztek el nevéről, A 
belgrádi Kalimegdán-parkban bronz álló szobra 
mint botanikust ábrázolja. 

Páncimánci vagy Táná Vargaluska, magyar 
népmesei alak, a német Bumpelstilzchen és a 



Panöje 



- 143 



Pancsova 



francia Eopiquet testvére. A róla szóló mesében 
valamely lusta leány egy ördögöcske segítségé- 
vel végzi el a kiszabott munkáját, amiért az ör- 
dög, ha a furcsa nevét idején nem tudja hamar- 
jában kimondani, elviszi. Népünknél több válto- 
zatban ismeretes. V. ö. Arany L., Eredeti népm. 
22. sz. 

Pancje, adók., Verőcze vm. diakovári (djako- 
voi) j.-ban, (i9io) 483 szerb lak. (Tr. SzHSz.) 

Panckoucke (ejtsd: pankuk), André Joseph, fran- 
cia, író és könyvárus, szül. Lilieben 1700., megh. 
u. 0. 1753 júl. 17. Szülővárosában könyvkeres- 
kedést alapított. Művei : Bléments d'astronomie 
et de géographie (1739); Bssai sur les philo- 
sophes ou üsage de la raison (1743 és 1753) ; 
Manuel pliilosophique (1748); Dictionnaire des 
proverbes fran^ais (1749) ; L'Art de désopiler la 
rate (1754) stb. Fia, Charles Joseph, szül. Lilié- 
ben 1736 nov. 26., megh. Parisban 1798 dec. 19., 
könyvkereskedést alapított Parisban, sógorával, 
Suard-ral, felvirágoztatta a Mercure de Francé 
folyóiratot s alapította 1789. a Moniteur-t. Híres 
kiadványai : Le répertoire de jurisprr.dence, Le 
grand vocabulaire fran^ais és maga is írt. Ennek 
íia, Charles Louis Fleury, szül. Parisban 1780 
dec. 26., megh. Fleury-sur-Meudonban 1844 júl. 
12., könyvkereskedő és író, előbb a szenátus el- 
nökségénél titkár volt. Híres kiadványai : Dic- 
tionnaire des sciences médicales (1812—22., 60 
köt.); Description de L'Égypte (38 köt, 900 
rézmetszettel, kezdette L Napóleon, bevégeztette 
XVHL Lajos); Bibliothéque Latine-Fran^aise 
(1826—39., 178 köt., 1842-49., 34 köt., latin és 
francia szöveggel). Fia, Ernest, szül. Parisban 
1808., megh. Onzainban 1886 jan. 4., könyv- 
kereskedő, fordító 8 a Moniteur szerkesztője volt. 

Pancratium L. (növ.), az Amaryllidaceae- 
család gónusza; 12 faja főkép mediterránvidéki és 
kanári szigeti, de részben a keletázsiai szigetekig 
el van terjedve. Hagymás növények, levelük 
szálas, viráguk nagy, fehér, hasonlít a nárcisz- 
hoz, tölcséres, mellékpártája csöves, fogas szélíí. 
A P. maritimum L. mediterrán vidéken, homo- 
kos partokon nő, kedvelt kerti növény. Hagymája 
kellemetlen szagú, a tengeri hagymát (1. Ürgiiiea) 
pótolják vele. 

Pancratius, szent (magyarul Pongrác). Frigiai 
előkelő családból származott, 14 éves korában 
Rómában a pápa megkeresztelte ; Krisztus hitét 
bátran vallotta, amiért is Diocletian alatt 293. 
lefejezték. Emléknapja máj. 12. L. még Fagyos 
szentek. 

Pancratius Mihály, erdélyi ev. püspök, szül. 
Kellingben, mások szerint Szászsebesen 1631. 
(mások szerint 1632.), megh. 1690 júl. 11. 1666 
őszén az eperjesi líceum rektora lett. 1671-ben 
medgyesi városi lelkészszé, 1686 nov. 4-én az 
erdéíyi szász ev. egyház püspökévé választották. 
Jelesebb művei : Exereitatio polil. juridica de 
imperio et juribus potestatis imperantium in 
capita subditorum (Kassa 1668) ; Supplementum 
Rheenianum (Lőcse 1568) ; Tractatus polit. juri- 
dicus in paragraphum : Jus itaque dupplex est 
(Kassa 1668). A nagyszebeni ev. egyházi könyv- 
tár több kidolgozott kézikönyv-kéziratát őrzi. 

Pancrcas, 1. Pankreasz. 



Paiiereatitis, 1. Pankreatitisz. 

Pancsala, 1. Audh. 

Pancsatantra (szanszkrit), a. m. öt könyv, 
egy régi ind mesegyűjtemény, melynek szerző- 
ségét Bidpai-T\.í\k tulajdonítják. Célja állatmesék 
alakjában tanítani bölcsességre és jó tanácsok- 
kal ellátni a fejedelmeket. Valószínűleg budd- 
hista mű volt, mely idők folyamán szanszkriti'a 
ültetett hindu alakot nyert, mostani öt könyvre 
osztása újabb keletű ; mint fordításaiból láthatni, 
régente 12 v. 14 könyvből állott. Ezt a teljes 
mesekönyvet fordíttatta le Nusirván perzsa király 
(531—579.) a pehlevire, Perzsia akkori irodalmi 
nyelvére Kr. u. a VL sz.-ban. A pehlevi fordítás 
elveszett, de fenmaradt az abból készült és a 
benne szereplő két sakálról «Kalila és Dimna))- 
nak nevezett arab fordítás. Ebből készültek a 
Symeon Seth-féle görög (XL sz.) és a Bickell által 
közzétett szír fordítások. Fontosabb ezeknél Joel 
rabbi héber fordítása 1250., mert ennek Capua 
János tollából eredő latin fordítása honosította 
meg az ind mesekönyvet az európai irodalmak- 
ban. Nevezetesebb átdolgozásai és fordításai még 
keleten a perzsa Huszen Vaiz Kasifl Enveri 
Sufraibi-je (XV. sz.) és a török Humajun Name, 
mindkettő dagályos stílusú, de remeke az illető iro- 
dalmaknak. A P. eredeti szövegét kiadták Kose- 
garten, Pantschatantrum s. quinque partitum de 
moribus exponens (Bonn 1848) és Kielhoru, 
Panchatantra Sanscrit text with notes (Bombay 
1885—86.). Németre fordították : Benf ey, Fünf 
Bücher indischer Fabeln, Márchen und Erzáhlun- 
gen (Leipzig 1859, 2 köt.) és Fritze Lajos, Panca- 
tantra, ein altes indisches Lehrbuch (u. o. 1884) ; 
magyarra Horologium Turcicum címmel Rozs- 
nyai Dávid a XVH. sz.-ban (ez kéziratban maradt) 
és egy századdal utóbb Patay Sámuel (1781) 
meg Zoltán József (1783). V. ö. Beöthy Zsolt, A 
szépprózai elbeszélés, L (1886). 

Pancse (panche), Colombia köztársaságban 
lakó, kevéssé ismert indiánus nép, mely nyelvi- 
leg a szomszéd osibosa törzsektől különbözik. 
Érdekes romtemplomaikkal a régészet sokat 
foglalkozik. 

Pancsova (Pancevo), azelőtt törvényhat.-i jog- 
gal felruházott város Torontál \Tn.-ben, a Temes 
balpartján, a Dunába való ömléséhez közel. A vá- 
ros szabályosan és csinosan épült ; van két szép 
tere, a Ferenc József- és az Erzsébet-tér ; köz- 
épületei közül nevezetesebbek a díszes kéttornyú 
szerb templom, az újabb kupolás szerb templom, 
a városháza, az állami gimnázium, a felső keresk. 
iskola, a népbank és a városi kórház. Van királyi 
törvényszéke, járásbírósága, főgimnáziuma, szerb 
felsőbb leányiskolája, számos közhasznú egye- 
sülete, 9 hitelintézete, selyemfonógyára, villany- 
telepe és gázgyára, vasúti- és gőzhajóállomása. 
Lakóinak száma (1910) 20,808 ; ezek között 3364 
magyar, 7467 német, és 8714 szerb ; hitfelekezet 
szermt 7510 római kat., 9361 gör. kel., 1979 ág. 
evang., 993 helv. és 706 izr. P. valószínűleg már 
a romiak alatt őrhely volt ; a IX. sz.-ban a Duna 
mellett Panuka vára állott fenn. A tatárok P.-t 
is feldúlták, de IV. Béla újra felépíttette. 1552. 
török uraloöi alá került, melytől az osztrákok 
Morby alatt 1716. foglalták vissza. 1739. itt győz- 



Pánczél 



XU 



Pandanales 



ték le a törököt az osztrákok és 1778. kiszorít- 
tatván, a várost fölégették. 1794!-l)en lett P. sza- 
bad katonai község. 1849 máj. 2. az osztrákok 
túlnyomó erővel visszaszorították a Kiss Ernő 
vezetése alatt álló honvédeket. P.-t az 1920 jún. 
4;-iki trianoni békeszerződés a Szerb- Horvát-Szlo- 
vén államnak Ítélte oda. V. ö. Wigand János : 
P.-i emlékkönyv, P. 1896. 
f,;: Pánczél Dániel (albisi), liirlapiró, szül. Mérán 
(Kalotaszeg) 1759., megh. Bécsben 1827 dec. 15. 
Több évig Szacsvay Sándor meUett Bécsben a 
Magyar Kurír segédszerkesztője volt ; Szacsvay 
után 1793. Deesy vévén át a lapot, P. Erdély 



Fandaimonion (gör.), a. m. a démonok ösz- 
szessége. Az első keresztény írók így szerették 
nevezni az antik istenvilágot, amennyiben az 
antik istenségeket nem tekintették igazi istenek- 
nek (P. helyett ez esetben^a«í/ieo?2Í kellett volna 
mondaniok), hanem csak gonosz szellemeknek, 
démonoknak (1. o.). 

Paudanaccae (növ.), az egyszikűek családja 
a Pandanales-sorozatban. 220 faja Afrikától 
Polinéziáig van elterjedve, Amerikában nincs 
képviselve. 220 faja 2 génuszba tartozik, még 
pedig mintegy 30 kivételével a Pandantisha. Ez 
utóbbiak sajátságos, támasztógyökerekkel biró 




részére külön újság kiadására kért 'engedélyt s 
lapját Magyar Merkurius név alatt adta ki 
(1793—98). A Kurír és a Merkurius 1799. egye- 
sülvén az előbbinek elme alatt, P. a Magyar 
Kurírnak társszerkesztője, később pedig tulaj- 
donos szerkesztője volt haláláig. 

'Pinczélcséh (Panticeii), kisk. Szolnok-Doboka 
vm. csáki-gorbói j.-ban, (i9io) 1381 román és ma- 
gyar lak. (Tr. E.) 

Pánd, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm nagy- 
kátai j.-ban, (1920) 2131 magyar lak.. 

Panda (áJJat), a vörös macskamedve (Ailurus ful- 
gens P. Cuv.) neve hazájában. L. Macskamedve. 

Pandái, sziget, 1. Pantar. 



fák V. cserjék, amazok felfutók. Hosszú, tüskés, 
csatornás leveleik vannak, 3-soros, csavaros ál- 
lásúak és az egész törzset beborítják. Viráguk 
egyivarú, takaró nélküli porzó- és termőlevél 
változó számban van, az utóbbiból gyakran csak 
1 ; a magház egy v. több üregű ; a termés bogyó v. 
csonthéjas és csoporttermésben jelenik meg. A 
virágok vógálló v. fürtösen csoportosult torzsa- 
virágzatban fejlődnek, ez pedig a fellevél hón- 
aljában ered. Jelentőségét 1. Pandaniis. 

Pandanales (növ.), az egyszikűek első soro- 
zata. Viráguk csupasz v. leples, 1 ivarú; aporzós- 
ban egy v. sok porzó van, a termősbeu 1 v. sok ter- 
mőlevélből alakul a magház. Mocsári füvekés fák. 



Pandanu3 



145 



Pándy 



Pandanus L. f. (qöv.), a Pandanaceae-család 
gónueza; támasztógyökerekkel ellátott kótlakú 
fák és cserjék. Hatalmas torzsavirágzatnkban 
egyivarú lepeltelen virágok vannak ; magházuk 
1 V. több termőlevélből áll, ugj^anennyi üregű, 
minden üregben 1 magkezdeménnyel. A termés 
húsos, csonthéjas. A fajokat a porzólevelek er- 
nyős V. egyszertí állása és a magház sajátságai 
alapján szokás beosztani. Általában nehezen ál- 
lapíthatók meg a fajok, mert kótlakúak ós rit- 
kán virágoznak. Főképp az óvilág trópikns ré- 
szén vannak elterjedve, a délázsiai szigeteken. 
A P. 2itüis Bory nagy kardalakú levelének rost- 
jából Mauritius szigetén a kávécsomagok burko- 
latát készítik ; Ny. -Indiában termesztik s itt 
ugyanolyan szolgálatot tesz. A P. ceramicus 
Rumph. gyümölcs-húsát a Molukki-szigeteken 
eszik, de sok más P.-fajó is ehető (F. odoratis- 
simus L., 1. az Lleségnövények II. mellékletén). 
Keskeny, tüskés leveleikkel, melyek gyakran 
szép levélkoronát alkotnak az ágak végén, szép 
üvegházi dísznövények. A kertészek P. tdilis-e és 
P. Veitchii-je nagyon meleg szobába is alkal- 
mas, az előbbinek a levele piros szegélyű, az 
utóbbié fehérsávos. 

Pandanus-rost (növ.) a. m. Carapicho (1. o.) 

Pandataria, a Ponza- szigetek (1. o.) egyike, a 
Tyrrheni-tengerben, mai neve Ventotene ;& ró- 
mai császárok idejében száműzöttek helye volt 
(Júlia, Agrippina, Octavia). 

Pandekták (görögül: Tráv o£xoij.at a. m. min- 
dent öss-^efoglalók) v. Digesták a Corpus Juris 
Civüis-nek (1. o.) egyik legfontosabb alkatrésze, 
mely számos római jogtudós müvéből készült 
kivonat (excerptum) összeállítása útján készült. 
Justinianus császár 533. Kr. u. emelte törvény- 
erőre. Fandektajog a. m. a római jog abban az 
alakjában, melyben Németországban érvényben 
volt (1900-ig, az új birodalmi polgári törvény- 
könyv életbeléptéig). L. Bőmaijog, Német jog. 

Pandemia (gör.) a. m. járvány, mely mindenütt 
uralkodik. 

Pandemos, Aphrodité mellékneve, mint a csa- 
ládok s így az egész község oltahnazójáé. 

Pander, Christian Heinrich, német zoológus, 
szül. Rigában 1794 júl. 12., megh. 1865 szept. 
22. Tanulmányait Jénában és Würzburgban vé- 
gezte. 1828-ban a szentpétervári akadémia tagja 
lett. Az állatok fejlődéstanának egyik megala- 
pítója. mutatta ki legelőször, hogy a madarak 
teste három csiralevélből fejlődik. Főbb mun- 
kái : Beitráge zur Entwickelungsgeschichte des 
Hühnchens imEi(Würzburgl 817); Vergleichende 
Osteologie (nAlton-nal együtt irta, Bonn 1821- 
1828, 103 rózmetszetű táblával) ; Beitráge zur 
Geognosie des russischen Reichs (Szent-Pétervár 
1830). 

Pandermit (ásv.), víztartalmú kalciumborát, 
amely a Colemanithoz nagyon közel áll. Hó- 
fehér, íinom kristályos márványszerű gumók és 
tömzsök alakjában a Fekete-tenger partján Pan- 
derma közelében fordul elő. 

Pandharpur, város Bombay britindiai kor- 
mányzóság solapuri kerületében, kb. 34,000, jó- 
részt hindu lak. ; Visnu -templomába évente kb. 
200,000 búcsújáró zarándokol. 

Rév<i{ JVoyy Le<e{kona XV. ML 



Pandinidae (áiiat), 1. Skorpiőfélék. 

Pandion (áuat), 1. Halászsas. 

Pandmt, 1. Fundit 

Pandora (gör.) a. m. aki mindenkitől aján- 
dékot kapott. Hesiodos híres szimbolisztikus ér- 
telmű mítosza szerint (Munkák és napok 69— 
105. sor), mikor Prometheus az égből a tüzet 
lehozta a földre, hogy az emberek életét meg- 
könnyítse, a felbőszült Zeus bosszút forralt s 
asszonyt küldött a földre. Az első asszony P. volt. 
Az istenektől dúsan megajándékozva jelent meg 
P. a földön. Hephaistos adta neki az emberi ala- 
kot, Aphroditétől szépséget, Hermestől csalfa- 
ságot és hízelgő beszédet kapott, Zeus pedig egy 
hordót adott neki, melyben az emberiséget fe- 
nyegető összes bajok gondosan el voltak zárva. 
Prometheus testvére, Epimetheus rögtön belé- 
szeret P.-ba, ki azonban hamarosan valóra váltja 
Zeus bosszútervét. Kíváncsisága nem hagyja 
nyugton, míg ki nem nyitja a hordót. A hoidó 
kinyilik és az ezernyi baj szerteterjed belőle a 
világon, csak a csalóka reményt sikerül vissza- 
tartani. P. hordója — vagy ahogy a modem 
nyelvhasználatban elterjedt, P szelencéje — 
mint a veszedelmes ajándék jelképe, de meg egy- 
általán P. egész alakja, mint a nő tipikus kép- 
viselője igen gyakori motívuma az irodalomnak. 

Pandora, hangszer, 1. Bandola. 

Pándorfalu (Farndorf), nagyközség Mosón 
vm. nezslderi J.-ban, (1910) 2782 horvát, ma- 
gyar és német lak., vasúti csomópont. Körülötte 
terül el az erdőtlen P.-i síkság (220 km2). Neve- 
zetes az 1848 dee. 16. vívott csatáról, melyben 
a magyarokat az osztrákok visszanyomták. Itt 
kelt 1848 okt. 25. Kossuthnak Pázmándy kép- 
viselőházi elnökkel és Csányi kormánybiztossal 
együtt Windischgrátz herceghez intézett levele. 
(Tr. A.) 

Pandoriiia (növ.), a Volvocales moszatsoro- 
zat egyik neme, amely coenobiumos (1. 0.), sejtjei 
csillangósak. 

Pandrosos(gör., a.m. végig-harmat), az athéni 
helyi mondában a föld fiának, Erichthoniosnak 
egyik dajkája. 

Pandsab, 1. Fendzsáb. 

Pándu, az ind mondában a Pándava-család 
ősapja, mely család története az ind Mahabhá- 
rata (1. 0.) c. eposzban van feldolgozva. 

Pandura, hangszer, 1. Bandola. 

Pandúrok, a) azelőtt bácsvármegyei szerb és 
szász született katonák, akik kapitányaik vezetése 
alatt állottak. Különösen Trenck báró ezredes ve- 
zérlete alatt tűntek ki. A múlt század közepén a 
határőrvidéki ezredekhez osztatván be, nevük is 
elenyészett ; h) vármegyékben régebben a rendőri 
szolgálatot teljesítő fegyveres közegek. 

Pándy Kálmán, eünegyógyintézeti igazgató 
és szakíró, szül. Óklgyóson (Békés vm.) 1868 
okt. 14. Tanulmányait a budapesti egyetemen 
befejezvén, mint ösztöndíjas több európai ország 
elmebetegintózeteit tanulmányozta, azután Lau- 
fenauer segédje lett. 1898-ban Békés vm. köz- 
kórházának elmebetegosztályát rendezte be ; 
1905. a budapest-lipótmezei állami elmegyógy- 
intézet főorvosa lett ; 1908. egyetemi magánta- 
nár ; 1911. a nagyszebeni elmegyógyintézet igaz- 

10 



Pandzsab 



— 146 — 



Panhellenios 



gatójává nevezték ki. Önállóan megjelent művei : 
Le mécanisme corticale des phénoménes ré- 
flexes (Paris 1893) ; GondoskoőÁs az elmebete- 
gekről más államokban és nálunk (Gyula 1904) ; 
A szeszes italokról és a nemi betegse'gekröl (Buda- 
pest 1907); Emlékkönyv a nagyszebeni állami 
elmegyógyintézet 50 éves fennállásának évfor- 
dulójára (Nagyszeben 1914). 

Pandzsab, 1. Pendzsdb. 

Pandzsim (Panjim), Goa fővárosa, 1. Goa. 

Paneas, palesztinai város, 1. Caesárea. 

Paneeput, város, 1. Fanipat 

Panegirikosz (panegyrikos, gör.) a. m. ünne- 
pies gyülekezet (panegyris) előtt tartott alkalmi, 
ünnepi beszéd, melynek nem volt gyakorlati 
célja, csak arra szolgált, hogy a hallgatóság 
épülésére, lelkesítésére hasson. Hiresek Gor- 
gias Olympiakosa és Pythikosa, Isokrates Pane- 
gyrikosa es Panathenaikosa és Perikies halotti 
beszéde Thukydidesnél. Rómában a császárok 
korában volt nagy divata, kül. az egyes szemé- 
lyekre írt magasztalásoknak. Legjelesebb az if- 
jabb Pliniusnak Traianus császárhoz intézett P. -a. 
Ezt és a gall retorika képviselőinek 11 ilyen be- 
szédét kiadta Amtzen, Panegyrici latini (Utrecht 
1790—95.), és Baehrens (Leipzig 1874). Verses 
alakban is írtak egyes személyekre effajta dicsé- 
reteket. Ilyen a tibuUusi gyűjteményben fenma- 
radt, Messallára írt P. 

Panem et circenses (lat.) a. m. kenyeret 
és cirkuszi játékot. Juvenalis költő szerint a ce- 
zarizmus korában ez volt a római köznép jelszava 
és kívánsága. 

Panentlieisiuus (gör.-lat.). A panteizmus 
a világot azonosítja az istennel, a P., mint a né- 
met Krause kifejti, ki ezt a nevet adja a maga 
nézetének, nem azonosítja a vüágot istennel, de 
istenbe helyezi. Minden istenben van. L. Krause, 4. 

Paneveggio, helység Tirolban, a RoUe-szoros- 
tól É.-ra. Erődítményeikörül 1916 nyarán, külö- 
nösen júl. 21 — 30.-a közt véres harcok folytak a 
támadó olaszokkal, akik azután nov.-ben P.-t 
kénytelenek voltak kiüríteni. 

Pánfuvola, 1. Pánsíp. 

Pangaiosz, 1. Trákia. 

Pangani, 1. P. (Bufu, Ruvu), folyó a volt 
Német-Kelet-Afrikában ; a Ruvu, Dzsipé ésRongo 
összefolyásából ered. Csogveig, 40 km. hosszú- 
ságban tengeráradás alkalmával hajózható. 

2. P., a hasonlónevű kerület székhelye és ki- 
kötőváros a volt Német-Kelet-Afrikában, a P. 
torkolatánál, mintegy 10,000 lak. P. a Masszáiba 
menő karavánok kiinduló állomása. 

Pangásos papilla, a látóidegfő megduzzadása, 
amely attól ered, hogy a koponya üregében, az 
agyban, agyhártyákon vagy a koponyacsontokon 
növekvő daganat okozta feszülés a vérnek és 
nyiroknak a szem hátulsó részéből való elf olya- 
sát megnehezíti. A látóidegfő ilyenkor megdagad, 
az ideghártya vivőerei megtágulnak. Ha a pan- 
gás hosszabb ideig tart, látásromlást, sőt vaksá- 
got okozhat. Ez a baj szemtükör segítségével is- 
merhető fel és a koponyabeli daganatok diagnosz- 
tizálásában nagy fontossága van. A P. a látó- 
idegfő -gyuladással (papUlitis) azonos tünetekkel 
jár s attól élesen el nem különíthető. 



Pange liugaa (lat. a. m. énekeld meg 
nyelv), a kat. egyházban Aquinói Szt. Tamás 
által az oltári szentség tiszteletére szerzett him- 
nus első szavai. Különösen ismeretes a két 
utolsó versszak Tautum ergo és Genitori Ge- 
nitoque kezdettel, amelyek az oltári szentséggel 
való áldás alkalmával használatosak. 

Pangen, 1. Pangenezis. 

Pangenezis, Darwin tanainak az a része, 
amely ly el 1866. az öröklés jelenségeit igyekezett 
megmagyarázni. A P.-elmélet szerint a szerve- 
zet minden sejtje kis részecskéket, ú. n. csirács- 
kákat (gemmulae) fejleszt, melyek az egész test- 
ben szétszóródnak, a csirasejtek fejlődésekor 
azonban a csirasejtekben összegyűlnek és hatás- 
sal vannak az utódok testének kiformálásában. 
A P.-elmélettel rokon magyarázat a Haake-féle 
gemmaria-tan (1893). A P.-elméletnek módosítása 
a de Fnes-féle intracelluláris P, melyet de 
Vries botanikus 1889. fejtett ki. Eszerint min- 
den örökölhető tulajdonság kifejlődése szintén 
kis csirácskákhoz, ú. n. pangen-ekhez van kötve. 
Ezek a pangenek a sejtmagok részei s ezek az 
átöröklés anyagának hordozói. 

Pangeometria, 1. Abszolút geometria. 

Pangeosz (mai neve Pirnari, v. Bunar-Dagh, 
vagy Krusninca), 1872 m. magasságig emelkedő 
hegység az ókori Makedóniában, a Struma folyó 
mellett Philippi közelében, dús arany- és ezüst- 
bányákkal. 

Pángermanizmus, a germán népek kulturá- 
lis, gazdasági és politikai érdekközösségének el- 
nevezése, szemben a szláv érdekeket képviselő 
pánszlávizmussal (1. o.). A P. törekvéseinek azon- 
ban útját állja az angol és német érdekellentét, 
mely az 1914. kitört világháború egyik főokozója 
volt. A P. eszméit az Alldeutscher Verband-egye- 
sület képviseli, mely az ausztriai és magyaror- 
szági németségre is kiterjesztette agitáló műkö- 
dését, különösen Erdélyben. V. ö. Beiíner, Ein 
pangermanisches Deutschland (Berlin 1905). 

Pangium PewwtUQöv.), a Flacourtiaeeae család 
génusza ; 2 faja közül az egyik újmecklenburgi, a 
másik, a P. edule Reinw. a maláji szigeteken el- 
terjedt nagy fa, tenyeres erezetű nagy, váltakozó 
levelekkel, hatalmas tojásdad-hegyes toktermés- 
sel, s ebben számos maggal. Az utóbbiak mérge- 
sek, de több heti áztatás után ehetők, porrá 
zúzva halat konzerválnak velük, a port a hal 
hasüregébe teszik. Ezenkívül a szamaun-olajat 
nyerik belőlük. Hazájában ültetik is. Fája ke- 
mény. 

Panglosszosz v. panglottos (gör.), a. m. «min- 
dennyelvü)), ahol minden nyelven beszélnek, pl. 
a paradicsom (egyházatyáknál). Mondják a szó- 
szátyárkodó fecsegőről is. 

Pangolin (állat), 1. Tobzoska. 

Pangó -Pangó, sziget, 1. Tutuila. 

Pangve, néger törzs, 1. Fán. 

Panhagia, 1. Panágia. 

Panharmonikon, 1. Mechanikus hangszerek. 

Panhellenios (gör. a. m. «az összes görögök- 
től tisztelt))), Zeus jelzője, kit Egina szigetén és 
Athénben e néven tiszteltek s templomát Pan- 
hellenion-n&k hívták. Ünnepének Panhellenia 
volt a neve. 



Pánhellenízmus 



— 147 — 



Panlzza 



Pánhellenizmus, az összes görögök egy állam- 
ban való egyesítésének gondolata. Már az ó-kor- 
ban megvolt az a törekvés, hogy a számtalan 
kicsiny államban széttagolt görögség egy hatal- 
mas bű-odalomban egyesüljön. De sem Athén, 
sem Spárta nem tudta a görög államokat a 
maga hegemóniája (vezérsóge) alatt egyesíteni. 
Nagy Sándor hódításai majdnem megvalósították 
a P. gondolatát. Később a bizánci (keletrómai) 
birodalom egészen görög jellegű volt, de ez sem 
egyesítette magában az egész görögséget. Mikor 
1453. Konstantinápolyt elfoglalták a törökök, 
teljesen megszűnt a görögök politikai élete s 
csak a görög szabadságharcban (1821 — 29.) tá- 
madt fel újra a görög nemzeti öntudat. Ennek 
eredménye az új-görög királyság megszületése 
volt, mely azonban a görögségnek csak kisebbik 
felét foglalta magában. Az 1912 — 13-iki balkáni 
háború nagy lépéssel vitte előre a P. vágyait, de 
végső céljának, t. i. Konstantinápoly megszerzésé- 
nek megvalósítása leküzdhetetlen akadályokba 
ütközik. 

Páni ipawnee), az északamerikai tartományok- 
ban «farkas» néven ismert ága a keddo nyelv- 
családbeli indiánusoknak. L. Preri-indiánusok. 

Panica, argoliszi folyó, 1. Inachosz. 

Panico, ügo, olasz fametsző, 1. Carpi. 

Panicum L. (növ.), a Gramineae (Pázsitfű- 
félék) család génusza ; mintegy 300 faja minden 
melegebb tájon el van terjedve, a mérsékelt övre 
kevés jut. Kalászkájuk 3 pely vás, többnyire szál- 
kátlan, az első pelyva kisebb a másik 2-nél, 1—2 
virágú. Virágzat füzér, fürt v. buga. Az ame- 
rikai szavannákon és campokon nagyrészt 
P. -fajok a jobb takarmányfüvek. Egyes termesz- 
tett fajok : P. miliaceum L. (termesztett v. kása- 
köles, 1. Köles). A P. altissimum Jacq. (guineai 
fű) Amerika tropikus részén nagyban termesz- 
tett, 2 - 3 m. magas takarmányf ű ; nagy hozamá- 
val tűnik ki. Hazája Afrika forró öve. Különösen 
Braziliában, de másutt is a trópusokon a P. spec- 
tubile Nees-t termesztik takarmánynak. Az egész 
földön elterjedt s nálunk is elég gyakori P. erus 
L. (Echinochloa crus galli Beauv., vízi kakas- 
lábfű, vízi muhar, muharköles) szintén takar- 
mány, több helyen termesztik. Szára az alján la- 
pos, kalászkái szálkásak, bajuszosak, a 3. pelyva 
szálkája igen hosszú. Rizsvetésben alkalmatlan, 
nedves szántóföldön, árokban, kertben terem. P. 
aanguincde L., 1. Mannaköles ; P. capillare, 1. 
Amerikai lóheremag. 

Panidiomorf (gör.) kőzetek azok, amelyeknek 
elegyrészei mind idiomorfok, azaz a saját kris- 
tálylapjaikkal vannak határolva. 

Paníers d'oranges (franc, ejtsd : pányé do- 
raSzs), kis gyümölcskosarak gyümölcsfagylalttal 
töltve. 

Páni félelem, 1. Pán és Pánik. 

Pánik (franc, panique), így nevezik a hirtelen 
ijedtséget, megrómülést (1. Pán), különösen a 
tőzsdén hirtelen beálló riadalmat és rettegést, 
amely az értékpapírok birtokosait a minden áron 
való tömeges eladásra készteti és ezáltal a papí- 
rok nagy mérvű áresését idézi elő. 

Panikonográfia (gör.) a. m. cinkográfla (1. o.). 

Panilla, mérték. 1. Cuarteron. 



Pánin, Nikita Ivanovics, gróf, orosz állam- 
férílú, szül. 1718 szept. 26., megh. Nizzában 1783 
márc. 20. Erzsébet cárnő alatt követ volt Kopen- 
hágában és Stockholmban. 1760-ban Pál nagy- 
herceg nevelésével bízták meg. Részt vett ő is a 
ni. Pétert megbuktató összeesküvésben s II. Ka- 
talin külügyminiszterré nevezte ki, 1767. pedig 
grófi rangra emelte. Ö volt a porosz;barát poli- 
tika támasza az orosz udvarban. — Öcscse, Pé- 
ter Ivanovics gróf (szül. 1721, megh. 1789.) a 
hétéves háborúban ós a török háborúban tíint ki. 
1770-ben bevette rohammal Bendert, 1778—75. 
pedig leverte Piigacsev lázadását. — Ennek fia, 
Nikita Petrovics gróf (szül. 1770., megh. 1837.) 
Litvánia kormányzója (1795—97.) berlini követ 
(1797—99.) és alkancellár volt 1804-ig. Ö is részt 
vett az I. Pál cár elleni összeesküvésben. — V.ö. 
Brückner, Materialien zur Lebensbeschreibung 
des Grafen P. (Szent-Pétervár 1888—92, 7 köt.). 

Pánini, a leghíresebb ind nyelvtaníró. való- 
színűleg Kr. e. a 3. vagy 4. sz.-ban élt. Klasszi- 
kus rövidségü nyelvtani művében 4000 szabályba 
foglalja a szanszkrit nyelv egész rendszerét. 
Kiadta Böhrlingk (Bonn 1840, 2 köt.). 

Panionia, a kisázsiai ión városok szövetségi 
ünnepe, melyet Poseidon tiszteletére rendeztek a 
Mykalé -hegyfok lejtőjén épült Panionion nevű 
templom kerületében. 

Fa.m.^a.t(Paniput),YÉiro8 a brit-indiai Pendzsab 
Kamal disztriktusában, kb. 25,000 lak. 1526-ban 
Babar itt győzte le és ölte meg Ibrahim Lodit, a 
dehlii pathan királyt. 1556-ban Nagy Akbar a 
bengáliai afghán király vezérét, Hemut itt verte 
meg. 1761. Ahmed Sah Durrani megsemmisítette 
a mahrattok hatalmát. 

Paniperda (lat.) a. m. kenyérfogyasztó, ke- 
nyérpusztító ; az ingyenélő, semmittevő emberre 
használt kifejezés. 

Panique (franc.) 1. Pánik. 

Panirozás (a latin ^am'^.- kenyér szóból), a ki- 
rántani való ételeknek liszt, tojás ós zsemlyemor- 
zsába való burkolása. Borjú, csirke, bárány és házi- 
nyúl húsát szokás kirántani, tehát gyorsan pu- 
huló gyenge húsokat. 

Panis (lat.) a. m. kenyér. 

Panisea Lindl. (aöv.), 1. Androgyne Griff. 

Pániszlamizmus, az a törekvés, hogy az iszlám 
szétszórt népeit és felekezeteit szorosabb egységbe 
tömörítse a török szultánnak, mint az iszlám fő- 
papjának (Kalifa) vezetése alatt. Az 1914. kihir- 
detett szent háború is a P. céljait szolgálta s az 
orosz, angol és francia uralom alatt élő moha- 
medánok felszabadítását célozta ; de a szent há- 
borúhoz Indiában, valamint Arábia nagy részé- 
ben nem csatlakoztak. Újabban a P. erősebb ta- 
lajra talált, de nem a török szultán fenhatósága 
céljával. 

Panix-szoros, nehezen járható ós kedvezőtlen 
időjáráskor veszélyes átjáró (2407 m.) a Glarni Al- 
pokban, hol a rajnavölgyi Ilanz-tól Panix falun 
át a Glarni Semf-völgybe vezet. 1799-ben Szuva- 
rov hadseregével átkelt rajta, miközben sok száz 
katona megfagyott. 

Panizosz, folyó, 1. Kamcsik. 

Panizza,'!. Ettore, olasz zeneszerző, szül. Bue- 
nos- Ayresben (Brazília) 1875 aug. 12. Művei: 



10* 



Panlzzl 



— 148 



Panlogizmus 



nfidanzeto del maré (1897); Medio evo latino 
(trilógia, Genua, 1900) ; Aurora (1908). 

2. P., Oskar, német költő, szül. Kissingenben 
1853 nov. 12. Tanulmányait a sch-weinfurti gim- 
náziumban és a münclieni egyetem orvosi karán 
végezte és 1884-ig mint elmeorvos működött. Et- 
től kezdve az irodalomnak él s mint szatirikus 
tűnik ki. Művei : Düstere Lieder (1885) ; Die un- 
befleckte Empf angnis der Pápste (Zürich 1893) ; 
Der deutsehe Micliel und der römische Papst 
(Leipzig 1894); Das Liebeskonzil (Zürich 1895. 
3. kiad. 1897) ; Dialógé im Geiste Huttens (u. o. 
1897) ; Nero (trag. u. o. 1898) ; Vrenelis Gartli 
(u. 0. 1900). 

Panizzi, Ayitonio, olasz irodalomtörténetíró, 
szül. Brescellóban (Modena mellett) 1797 szept. 
16., megh. Londonban 1879 ápr. 8. Forradalmi 
üzelmek miatt Angliába menekült és ott a londoni 
egyetemen és a British Museumban f ököny vtárőr 
és a nyomdai osztály vezetője lett. Később az 
olasz király szenátorrá nevezte ki. Kiadta alapos 
kritikai szöveggel Boiardo és Ariosto Orlando-ját. 
Művei : Chi era Francesco da Bologna ? (London 
1858) és Le prime quattro edizioni della Divina 
Commedia (u. o. 1858). A korra nézve nagyon ér- 
dekes levelezését : Lettere ad Ant. P. (Nápoly 1880) 
Fagan adta ki. Ugyancsak ő írta meg életét is : 
Life of Sir Anthony P. (London 1880). 

Panjani, adók. Zágráb vm. kosta jnicai j.-ban, 
(1910) 143 szerb lak. (Tr. SzHSz.) 

Panjim (Pandzsim), Goa (1. o.) fővárosa. 

Pánk, kisk. Huny ad vm. marosUlyei j.-ban, 
(1910) 438 román lak. (Tr. R.) 

Pankasz, kisk. Vas vm. körmendi j.-ban, (1920) 
577 magyar ]ak. 

Pankel Máté, jezsuita, szül. Oszlopon 1740., 
megh. Pozsonyban 1798 márc. 23. Nagyszombat- 
ban a bölcsészet tanára volt ; a rend feloszlatása 
után a pozsonyi akadémián fizikát és mezőgazda- 
ságot adott elő. Művei : Compendium institutio- 
num physicarum (Pozsony 1790, 3. kiad. Buda 
1797—98) ; Compendium oeconomiae rurahs (Po- 
zsony 1790, 4. kiad. Buda 1810). 

Panklasztit, 1. Bohhanő szerek. 

Pánkok, Bernhard, német festő, építész és 
iparművész, szül. Mtinsterben (Vesztfália) 1872 
máj. 16. A düsseldorfi és berlini akadémiákon 
tanult, 1902 óta a stuttgarti kir. iparművészeti 
intézet vezetője. Mind festményeivel és rajzaival 
(a Pan és Jugond folyóiratok számára), mind 
építészeti és iparművészeti tervezéseivel és ki- 
vált grafikai munkáival (könyvdíszek) P. a mo- 
dem irány legbefolyásosabb képviselői közé tar- 
tozik és kiállításokon sok sikert aratott. 

Pankota, nagyk. Arad vm. világosi j.-ban, (1910) 
5607 magyar, román és német lak. Van élénk 
marhakereskedelme, jeles búzatermelése, vasúti ál- 
lomása, herceg Sulkowsky-féle kastélya. A Loson- 
czyak, majd a Gyulayak birtoka volt, a török idő 
alatt elpusztult, a kincstár utóbb Rajnáid modenai 
hercegnek adta. 1855-ben ettől örökölte Sulkov^rsky 
József herceg. Árpád-kori apátsági temploma már 
1217. fennállott, 1565. feldúlták, azután várat 
építettek föléje, romjai megmaradtak. A város 
szélén emelkedő Kopasz-hegyen meleg forrás van. 
(T. R.). 



Pankotai főesperesség. Az egri püspökség- 
hez tartozott. A régi Zaránd vmegyének azt a 
részét foglalta magában, mely a Fehér-Körös 
balpartjára esett. NyK.-i irányban Orosházától 
Butyinig, ÉD.-i irányban Gyulától Világosig ter- 
jedt. A XVI. sz.-ban megszűnt, területe a csanádi 
püspökséghez került. 

Pankow, falu Potsdam porosz kerületben, Ber- 
lin közelében, (1910) 45,165 lak., számos ideg- és 
hideg\^zgyógyintózettel meg nyaralóval. 

Pankration (gör.), a görögöknél nehéz viadal 
volt, melynél a birkózás össze volt kötve ököl- 
harccal 8 csak atléták (1. 0.) vívhatták. 

Pankreasz, 1. Fehérmáj. — P. Aselln: a bél- 
fodri nyirokmirigyek összessége húsevőknél. 

Pankreasznedv, 1. Fehérmáj. 

Pankreatin, a hasnyálmirigy fermentumait 
tartalmazó, lúgos közegben (a bélnedvben) a fe- 
hérjét is emésztő és így az emésztést elősegítő 
gyógyszerkészítmény (digestivum). A sárga por- 
alakú P. a sertés v. szarvasmarha hasnyálmiri- 
gyének beszárított, vizes v. szesszel lecsapott ki- 
vonata ; a folyékony P. glicerines kivonat. Kera- 
tinnal bevont püulák v. keratin-tokokban por os, 
de leginkább végbélen át való táplálásnál hasz- 
nálatos. 

Pankreatitisz (pancreatiiis, gör.), a hasnyál- 
mirigy heveny v. idült lobos megbetegedése. A 
heveny P. rendszerint hashártyagyulladásra valló 
tünetekkel hirtelen lép fel, kisebb-nagyobb lázas 
hőmérséklet kíséretében. Oka rendszerint a has- 
nyálmirigy kivezető csövének és magának a has- 
nyálmirigy állományának fertőzése inficiált epe 
útján. A nagyfokú hashártyaizgalom tünetein kí- 
vül a P. kíséretében néha sárgaságot, gyakrabban 
cukorvizelést is észleltek. A betegség rendszerint 
néhány napon belül halálhoz vezet. Az idült P. 
abból áll, hogy a hasnyálmirigyben szövetközti 
lobos folyamatok lépnek fel, amelyek a hasnyál- 
mirigy állományának zsugorodásához, sorvadá- 
sához vezetnek. Rendszerint alkoholistáknál lép 
fel, V. oly egyéneknél, kiknél már előbb lueses 
fertőzés történt. 

Pankreon. Hasnyálmirigyből készült sztirke,^ 
szagtalan, nem rossz ízű por. Cukorbajnál, tidülö 
betegeknek, gyermekek bélhurutja esetén ren- 
dehk. 

Pankromatikus lemezek, fotográfiai bróm- 
ezüst zselatinlemezek, amelyek alkalmas festék- 
oldatokban való áztatás által mindenféle színű 
fény iránt érzékennyé vannak téve. Tökéletes 
P.-t eddig nem sikeriilt előállítani. Ezen a hibán 
úgy segítenek, hogy a lencse elé sárga (v. narancs) 
színű lemezt helyeznek, amely azokat a színeket 
(vörös, sárga), amelyek iránt a lemez kevésbbé 
érzékeny, gyengítés nélkül ereszti át, a többieket 
ellenben kellőképen tompítja. V. ö. König, Die 
Farbenxjhotographie ; Miethe, Dreifarbenphoto- 
graphie nach der Natúr (Halle 1904). 

Pánkszelistye (Sáliste), kisk. Hiinyad vm. 
marosillyei j.-ban, (loio) 200 román lak. (Tr. R.) 

Panlogizmus (gör.), Hegel filozófiájában az a 
felfogás, hogy a logikai törvények nemcsak gon- 
dolatainknak törvényei, hanem egyúttal a világé 
is, melyben minden logikai szükségszerűséggel 
meg van határozva. 



Panmixis 



— 149 



Pannónia 



Panmixis (gör.), a. m. általános keverődós. 
B névvel jelölik a biológusok az adott körülmé- 
nyekbe beleillő, ú. n. jó és a körülményekbe bele 
nem illő, ú. n. rossz öröklési kezdemények ke ve- 
rődésót. A P.-sel szemben áll a körülményekbe 
beleillő öröklési kezdemények kiválogatása, az 
ú. n. selectio (1. o.). P.-sel magyarázza Weismann 
a csökevényes szervek öröklődésót is. 

Pannartz, Arnold, német nyomdász, Guten- 
bergnél és Schöffernél dolgozott Mainzban s 14;63. 
olasz szerzetesek tanácsára Subiacóba ment, hol 
Sweinheim Konrád társaságában a benedekrendi 
zárdában 1463. v. 1464. kiadta Donatus-t. Ez volt 
az első olaszországi nyomtatvány. Utána Lactan- 
tius(1465.), Cicero, Augustinus (1467.) jelentek 
meg. Ekkor Rómába költöztek s számos latin 
klasszikust adtak ki. 1473-ban szétváltak s P. 
1476-ig működött, ekkor bihetöen pestisben halt 
meg. Utóda Laver György lett. 

Panneau (franc, ejtsd: paaó), másként lambris 
magyarosan lambéria, falvért, falborítás (1. o.). 
Tulajdonképen fából készült keret, melyet fatáb- 
lázat, szövet, bőr, festett v. plasztikus díszítés 
tölt ki s melyet falak borítására használnak. 

Pannemaker, 1. Adolphe Frangois, belga fa- 
metsző, szül. Brüsszelben 1822., megh. Parisban, 
ahol 1843. telepedett le s főleg Doró rajzainak 
virtuóz fametszeteivel vált híressé. 

2. P., Stéphane, az előbbinek fla, szül. Brüsz- 
Bzelben 1847., megh. Parisban 1900. s mint a leg- 
kiválóbb francia fametsző 1889. a párisi világ- 
kiállításon egykorú francia mesterek olajfestmé- 
nyei után készült fametszeteivel a nagy dijat 
nyerte. 

Pannerdeni csatorna, az Alsó-Rajna^egy ága, 
1. Rajna. 

Pannichida (gör., a. m. egész éjszakai vir- 
rasztás), a görög egyházban a koporsóbetótelnól 
ós a halottakért való szent liturgiák végén tett 
megemlékezósi ájtatosság, mely háromszor szent 
énekből, négy tropárból és kettős ekteniából áll. 
Pannicnlas adiposns (lat.), a bőr v. háj 
zsírrétege ; újabban bőr alatti rétegnek (stratum 
eubcutaneum) nevezik. 

Panno di morte (olasz), 1. Márvány. 
Pannonhalma (Mons Pannóniáé, Mons Sacer, 
Monssupra Pannoniam, MonsSancti Martini), 
Györszentmárton felett fekszik. A legenda sze- 
rint itt született Szt. Márton, Tours híres püs- 
pöke, kinek tiszteletére a halmon állítólag Nagy 
Károly építtette az első kápolnát. Géza vezér 
a halomra monostort kezdett építeni. Szt. Ist- 
vánnak 1001. kelt kiváltság- (mások szerint ala- 
pító-) levele eredetiségét sokáig kétségbe von- 
ták, míg végre Fejérpaiaky ós Karácsonyi an- 
nak hitelességét bebizonyította. A P.-i volt a 
benedekrendieknek hazánkban első s mind máig 
legnevezetesebb kolostora, valóságos Monté Ca- 
sinója. Itt keletkezett Magyarország első fő- 
iskolája, mely már Szt. István idejében jeles 
magyar hitszónokokat nevelt ; ugyanakkor ipa- 
rosok is nagy számban éltek P.-n, mely tehát 
a műveltségnek középpontja lett. Szt. László IV. 
Henrik császárral, Kálmán Bouillon Gottfrieddel 
itt találkozott, a Szt. László idejében épült ki- 
rályi palotában. 1241-ben a mongolok nem tud- 



ták bevenni a várat. Az apátok az Anjouk idejé- 
ben az elidegenített javakat visszaszerezvén, 
iskolájukra s a tudományok művelésére is újból 
nagyobb gondot fordíthattak. Zsigmond korában 
50 lándzsást tartottak Pozsony s a XV. sz. vé- 
gén fél bandériumot (200 lovas katonát) az or- 
szág védelmére. A XV. sz. legnagyobb részében 
apátok helyett kormányzók ós helytartók vezet- 
ték a rend ügyeit, melyek teljesen elhanyatlot- 
tak. Tliohiay Mátét a pápa n. Ulászló kérelmére 
mégis a magyarországi benedekrendiek főapát- 
jává tette. Az 1529-ik évi hadjárat után P. vár- 
jelleget nyert s mindinkább elszegényedett. A 
kolostort ni. Ferdinánd az ausztriai kongregáció- 
hoz csatolta. 1722-ben Sajghó Benedek főapát 
visszaszerezte régi függetlenségét. 1786 nov. 
14. n. József császár eltörölte s I. Ferenc 1802 
ápr. 25. helyreállította a szerzetet s 3 más kolos- 
tort és 10 gimnáziumot rendelt a főapát vezetése 
alá. Aszékesegyház belsejét 1868— 1872-igstilus- 
szerűen helyreállították. A kolostor egyik leg- 
nagyobb kincse a könyvtár ós a képtár. 1896-ban 
az ország ezredéves fennállása emlékére egyik 
dombon felállították az ezredéves emlékművek 
egyikét, s ugyanez alkalomból a monostor udva- 
rán felállították az első főapátnak, Asztriknak 
szobrát. Az apátság történetét a rend tíz kötetben 
adta ki. 

Pannonhalmi főapát. Magyarországban, sőt az 
egész volt osztrák-magyar birodalomban az egyet- 
len Praelatus nuUius (1. Kisebb prelátusok). ASzt.- 
Benedek-rendieknek Magyarországban főnöke ; 
lelkiekben közvetetlenül az apostoli széknek van 
alávetve. Megyéjében mint ordinárius(l. o.) csekély 
megszorításokkal püspöki hatósággal bír ; a papi 
rendek közül papjelöltjeh'e csak a hajkoronát és 
a kisebb rendeket adhatja ugyan fel, de a nagyobb 
rendek felvételére pap jelöltjeit bármely püspök- 
höz utasíthatja ; megyei zsinatot tarthat, s a tar- 
tományi és nemzeti zsinatokra, mint a többi me- 
gyés püspök, meghívandó. A főrendiháznak az- 
előtt és az 1885. VII. t.-c. szerint és méltóságá- 
nál, illetve hivatalánál fogva tagja volt. A király 
nevezi ki a szerzetbeli káptalan által választottak 
közül, 8 a flókapátságokra ő jelöli ki a király által 
kinevezendő apátokat. 

Pannónia (1. a mellékelt térképet), római pro- 
vincia, mely Augustus császár korában csak a 
Szávától délre eső keskeny földszalagot, Tiberius 
alatt már a Száva-Drávaközt is jelölte ; csak 
Traianus terjesztette ki északi ós keleti határait a 
Duna magyarországi vonaláig, s ekkor hazánk 
dunántúli részén kívül Alsó-Ausztriának, Stájer- 
nek és Krajnáuak keleti fele is hozzátartozott. Az 
első hódítást Augustus még mint triumvü* Kr. e. 
35. tette, midőn a kelta eredetű pannonokat Sisciá- 
nál (Sziszek) legyőzte. A lakosok lázongása miatt 
Kr. e. 13. Agrippát küldte P.-ba, ennek halála 
után pedig Tiberius háromszor fékezte meg a 
kelta és dalmata forrongásokat és a dáciai be- 
törőket. A legnagyobb lázadás Kr. u. 6. volt, 
midőn P.-ból a római légiókat a markomannok 
ellen a mai Csehországba vitték. A kelta lakos- 
ság Itáliába készült betörni. Makedóniát elárasz- 
totta s a fómai bevándorló ttakat felkoncolta. 
Augustus parancsára Tiberius fegyverszünetet 



Pannónia 



— 150 



Pannónia 



kötött a markomannokkal, de már időközben is 
sikerrel harcoltak a két Bato ellen (1. o.) római 
hadvezérek, s mikor Tiberius óriási seregével 
megérkezett, a P.-iak visszavonultak. A követ- 
kező évben már nagyobb diadalt aratott fölöt- 
tük, de itteni tartózkodásának csak negyedik 
évében (Kr. u. 9.) vethetett véget a folytonos lá- 
zadásoknak, és valószínűleg Kr. u. 10. törtónt 
P.-nak külön tartománnyá szervezése, mert ed- 
dig lUyricumhoz tartozott és ezután is gyakran 
közös helytartójuk volt. A lakosság csakhamar 
befogadta a Dráváig a latin kultúrát és Claudius 
császár korában P.-i eredetű segédcsapatok véd- 
ték a rómaiakhoz hajló quádokat rokonaik el- 
len. Vannak továbbá a Kr. u. I. sz.-ból sírkövek 
és egyéb adatok, hogy már a dunántúli vidék 
is elsajátította lassanként a római civilizációt. 
Római légiók táborhelye ebben az időben Emona 
(Laibach), Petovio (Pettau) és Carnuntum (Petro- 
nell) voltak, Vespasianus alatt már Vindobona 
(Bécs) is. Domitianust a suevekkel viselt háború 
kényszerítette a Duna középső folyásának meg- 
erősítésére, 8 a jobbparton Ad Flexum (Magyar- 
óvár) és Brigetio (Szőny) táborhelyet építette. 
Nagyon valószínű, hogy Aquincumban is már 
ekkor kellett a suóvek miatt tábort építeni. Do- 
mitianus halála után a dákok ellen Sirmiumnál 
(Mitrovicza) volt szükséges egy légió elhelye- 
zése. P. nyugati határa ekkor a Mons Cetiusnál 
(Wienerwald) indult ki ; innen délre Neviodunnm 
(Dernovo) fölött a határ nyugatra kanyarodott 
és a Karavankát is érintette, úgy hogy Naupor- 
tus (Ober-Laibach) és Emona (Laibach) P.-hoz 
tartozott. A Dunántúl katonai megszállása ekkor 
még nem szolgált okul P. kettéválasztására, ez 
Traianus alatt 107. történt. P. Superior volt a 
provincia nyugati része, határa északon Brigetio 
környékén (talán az esztergommegyei Csév volt), 
délen pedig a Száva jobbpartján a Vrbasz torko- 
lati tája. E nyugati részben három légió táboro- 
zott és konzuli rangú helytartója volt. P. In- 
ferior volt a keleti rész, egyetlen légiója Aquin- 
cumban táborozott, helytartójának csak prétori 
rangja volt. Később Brigetiót is e keleti rész- 
hez csatolták egy légióval, s azóta a keleti rész 
kormányzóját is konzuli rang illette meg. — Az 
ókori földrajzírók és a kőfeliratok sok nevet 
említenek P. népei közt. Ilyenek északon az aza- 
lusok, nyugaton az amantinusok, boiusok, h'eu- 
kusok, kolapíanusok, északkeleten az eravisz- 
kusok ; délen az iazusok, latobikusok, szkordis- 
kusok és varciánusok. Ezek egy kis része illyriai, 
nagyrésze kelta eredetű volt, s innen van az, 
hogy a legtöbb P.-i városnak kelta hangzású a 
neve. Nem is akarta Róma a meghódított népe- 
ket kiirtani, csak latinosítani. Az egyes törzsek 
elvesztették függetlenségüket, de ahol város 
volt, ott a közigazgatási kerület (civitas) alap- 
jául szolgáltak. Városok már a Július-dinasztia 
idejében alakultak, mert sok római gyarmatos 
vándorolt P.-ba, így Emona és Scarhantia (Sop- 
ron). De a legtöbb város már meglévő kelta te- 
lep helyén fejlődött ki, leginkább ott, hol kato- 
naság volt. Csak Savaria (Szombathely) volt 
olyan kolónia, hol katonaság nem táborozott. 
Siscia (Sziszek) és Sirmimn (Mitrovicza) a Fla- 



vius- császárok alatt, Petovio Traianus alatt és 
Mursa (Eszék) Hadrianus alatt kapott városi 
rangot. Ez idő óta a tábor szomszédságában fej- 
lődtek leginkább helységek (canahae), melyek 
később municipiummá és végül kolóniává fej- 
lődtek. Carnuntum és Aquincum Hadrianus alatt 
vált municipiummá, Septimius Severus alatt 
kolóniává. Katonaság nélkül municipiumokká 
fejlődtek még az eddig említett helységeken kí- 
vül Andautonia (Scitarjevo), Municipium Laio- 
hicorum (Treffen), Neviodunitm (Dernovo), Mo- 
gentiana (Keszthely), Mursa közelében Mursella; 
Cibalae (Vinkovcze) Septimius Severus alatt ki- 
vételesen kolóniai rangot kapott, szintúgy Bas- 
siana (Dobrincze). Városjogú helységeken kívül 
a P.-i helységeknek még hosszú sora ismere- 
tes ; kettőt felirat említ: Intercisa (Dunapentele) 
és Vetus Salina (Adony), a többit a tabula Peu- 
tingeriana és az Antoninus-féle útirányító (iti- 
nerarium) említi. Nevezetesebb helyek : Sopianae 
(Pécs), Taurunum (Zimony), Crumerum (Nyer- 
gesújfalu), Annamatia (Dunaföldvár), Alta Eipa 
(Tolna), Alisca (Szegszárd) és Altinum (Mohács). 
— A Duna határvonaláig kiterjesztett provin- 
ciát első sorban Itáha megvédése végett kellett 
katonilag biztosítani. A hatalmas folyó felesle- 
gessé tette ugyan olyan sáncok építését, amilye- 
nek Britanniában és Rhaetiában voltak, de a 
Duna jobbpartján ép úgy alakultak táborhelyek, 
mint Germániában, hogy a nagy táborhelyekből 
(Vindobona, Carnuntimi, Brigetio és Aquincum) 
a kitűnő utakon odasiető katonák gyorsan meg- 
vethessék lábukat. Minden légiót támogattak 
továbbá más dunai helyeken elszállásolt segéd- 
csapatok (lovasok ós gyalogosok), melyeket a 
kelta törzsekből toboroztak. Voltak továbbá hadi- 
hajók, még a mellékfolyókban is, hogy a barbá- 
rok átkelését megakadályozzák. — Traianus, 
Hadrianus és Antoninus Pius alatt P. békét él- 
vezett ; az északra lakó quádok oly nagy tiszte- 
letben tartották Rómát, hogy az volt a királyuk, 
akit Antoninus Pius kijelölt. De már Marcus 
Aurelius uralma alatt P. a legválságosabb hely- 
zetbe került. Északról leszorított germán tör- 
zsek az összes barbárokat mozgásba hozták ; 
mindnyájan római területen akartak új lak- 
helyet kierőszakolni. A kitört háborút a marko- 
mannokról nevezik el, de résztvettek benne a 
külföldről nariszkusok és hermundurok, Magyar- 
ország területéről pedig a quádok, ozusok, koti- 
nusok és a szarmata jazygok. A barbárok 165. 
törték át a határokat és egész Itáliáig pusztítot- 
tak. Marcus Aurelius (1. o.) 167. indult elle- 
nük Rómából s a barbárok nagy része bó- 
két kért tőle, P. pedig egyelőre megszabadult 
pusztításaiktól. De 169. Marcus ismét kényte- 
len volt P.-ba sietni, mert nemcsak a bar- 
bárok tolongása nem szünetelt a határon, 
hanem tömegestül hurcolták át a Dunán a római 
foglyokat. A császár három részre osztotta sere- 
gét ; a bal szárnyon Castra Regina (Regensburg) 
mellett Helvius Pertinax, a későbbi császár állott ; 
a jobb szárnyon Dácia és Moesia légióinak Clau- 
dius Fronto volt a vezére, maga Marcus Aurelius 
Camuntumban állomásozott. A barbárok lassan- 
ként elgyöngültek, s először a quádok hódoltak 



Pannónia 



- 151 — 



Panoftalmitisz 



meg, megígérvén, hogy területükön nem enge- 
dik meg a markomannoknak és a jazygoknak az 
átvonulást; sokan közülük római területre is 
költöztek. Később a markomannok is meghódol- 
tak és a Dunától csak 7 km. távolságra lakhat- 
tak. Végre a jazygok is bókét kötöttek és több 
mint 100,000 elfogott rómait bocsátottak szaba- 
don. Marcus a Duna balpartján várakat épített, 
de a bennük elhelyezett római helyőrség garáz- 
dálkodása miatt a markomannok, hermundurok, 
szarmaták és quádok újra fellázadtak. Marcus 
újra 3 évet töltött a Duna mellett, de ezt a há- 
borút maga nem fejezhette be. Annál inkább siet- 
tette a békét hitvány fia, Commodus, csakhogy 
Rómában élhesse világát. P. és benne Aquincum 
ezután kezdett csak virágozni. Az idevaló légiók- 
tól függött a birodalom biztonsága, s gyakran ők 
kiáltották ki a császárokat, így P. Superior hely- 
tartóját, Septimius Severust. Diocletianus alatt 
a két P. mindegyike ismét két részre osztatott. 
P. Superiorban a D.-i rész a Dráva és Száva 
között Savia nevet kapott és fővárosa Siscia 
volt ; É.-i részét P. ^ríma-nak nevezték el. P. 
Inferior É.-i része Diocletianus leányának és 
Galerius császár feleségének Valéria nevét 
kapta ; a D.-i rész ismét a Dráva és Száva közt 
levő területet foglalta magában és P. secunda- 
nak nevezték. Fővárosa, Srrmium, azért vált 
jelentős hellyé, mert a császárok a határvédelem 
biztosítása végett huzamosabb ideig tartózkod- 
tak benne. Diocletianus többször átkelt a Dunán 
és harcolt a barbárok ellen ; a karpusokat 296. 
legyőzte és Sopianae körül telepítette le. Galerius 
császár sokat tartózkodott P.-ban, kiirtotta az 
erdőket és lecsapolta a mocsarakat. Nagy Con- 
stantinus és Licinius között P.-ban történt az 
első összeütközés (314;.) Cibalaenél. Az előbbi 
332. és 334. úgy csendesítette le a dunai határo- 
kat fenyegető gótokat és szarmatákat, hogy 
P.-ban, Thráciában és Makedoniában egész tör- 
zseket telepített le. II. Constantinus és Magnentius 
között a döntő csata Mursánál folyt le 351., s az 
54,000 elesett katona helyett barbárokat tobo- 
roztak a zászlók alá. Constantius 358. a quádok 
és szarmaták megfékezése végett átkelt a Dunán 
és halomra ölette őket. I. Valentinianus alatt, ki 
a határok védelme végett a szövetséges barbá- 
rok területén is várakat emelt, a quádok P.-ba 
törtek és két légiót megsemmisítettek, de a 
Galliából idesietö császár elöl visszavonultak. 
Valerianus is keményen megverte őket, de mikor 
Brigetióban békét kértek, a követek szavain fel- 
háborodva szélütés vetett véget életének. Ezután 
a rómaiak már alig voltak P. urai. Az utolsó 
császári rendelet Sirmiumban 380 szept. 8-án 
kelt. A gótok a tartomány Ny.-i részét feldúlták, 
s a rómaiak önként átengedték nekik P.-t állandó 
lakhelyül. Az V. sz.-ban P. a hunnok birtoka. (L. 
Himnok). Justinianus idejében a keleti birodalom- 
hoz tartozott, s a gepidák terjeszkedése ellené- 
ben ő 562. az avaroknak (1. Avarok) ajánlotta 
fel, n. Tiberius pedig 583. tényleg átengedte. P. 
elbarbárosodása a VII. sz.-ban az Avar uralom 
idejében következett be ; ő alattuk jelennek meg 
a tartomány területén segítő törzsek gyanánt a 
szlávok, kik itt lassanként meghonosodtak. A 



IX. vége felé a magyarok is átkelnek P.-ba és 
portyázásuk végi'e honfoglalássá válik. 

Irodnlom. Kenner, Noricum und P. (Berichte und Mittei- 
Inngen, Wien 1870); Hampel, Aquincum történetének váz- 
lata (Archaeolog. Közlemények), 1872 ; Mommsen, Römische 
Qeschichte, 5 köt. VI. fej., Berlin 1885; Salamon, Budapest 
Története, 1—2. köt., Budapest 1878—85 ; Hampel, Adalék 
P. történetéhez, Akad. Értesítő, u. o. 1884 ; Pröhlich Róbert, 
Fejér vmegye a rómaiak alatt, A Fejér vmegyei és Székes- 
fejérvár városi tört. és régészeti egylet évkönyve, 1892 ; 
Kuzsinszky Bálint, P. és Dácia (A Szilágyi-féle Magyar 
Nemzet Történetében, I. köt.), 1896; Wosinszky, Tolna vár- 
megye története, Budapest 1896 ; Pichler, Austria Romána, 
Leipzig 1904. 

Pannóniai emelet, 1. Ilannadkor. 

Pannóniai ének, l. Ének Pannónia megvéte- 
léről. 

Pannóniai flórakörnyék (növ), 1. Magyaror- 
szág (növényföldrajza). 

Pannóniai Mihály (MicJide Öngaro, Michele 
dai unni)t XV. sz.-beli magyarországi szárma- 
zású festő, megh. Ferrarában 1464 (?). 1415-ben 
már mint Ferrarában dolgozó művészt említik. 
Az Esté-k szolgálatában állott. Egyik képe, a 
Termékenység, a Szépművészeti Múzeumban van. 

Pannóniai sülyedés katlanja (geoi.), magában 
foglalja a magyar Alföldeket. Törésvonalai a 
széleken tangenciáUsak. 

Pannónia megvételéről szóló ének, l. Ének 
Pannónia megvételéről. 

Pannonius Mihály, 1. Ascanius, 1. 

Pannotipia, 1. Ferrotipia. 

PanuDis (lat.), a szaruhártya felszínes réte- 
geiben lefolyó gyuladás. A szaruhái*tya felszíne 
ilyenkor rücskös, szürkés, kocsonyás kinézésű 
8 a kötöhártyából belenőtt vérerekkel van át- 
szőve. A P. feltisztulhat, de rendesen a látást 
rontó foltok maradnak a helyén. A baj vagy 
trachoma vagy görvélyes szemgyuladás követ- 
keztében támad. 

Panodion, a XVII. sz.-ban a cembalo egyik 
változatának neve. 

Panofka, 1. Heinrich, német zenész, szül. 
Boroszlóban 1807 okt. 3., megh. Firenzében 1887 
nov. 18. 1834-ben Parisban énekiskolát nyitott 
Bordogni-val. 1842— 52-ig Londonban élt, ahol az 
olasz opera karnagya is volt. Brilliáns hegedű- 
darabokat írt. Nevezetes munkái : L'art de chan- 
ter és Vademecum du chanteur. 

2. P., Theodor, német archeológus, született 
Boroszlóban 1801 febr. 25., megh. Berlinben 1858 
jún. 20. Rövid ideig tartó magántanári működés 
után Parisba ment, hogy Blacas hercegnek mű- 
kincseit kiadja ; 1828. a herceggel Nápolyba ment, 
majd a nolai ásatásokat vezette. A római régé- 
szeti intézetnek alapításában része volt. Berlinbe 
visszatérve 1836. tagja lett a tudományos akadé- 
miának, 1843. az archeológia rendkívüli tanára. 
Pontosabb művei : Museo Bartoldiano (Berlin 
1827) ; Neapels antiké Bildwerke (Stuttgart 1828) ; 
Musée Blacas (Paris 1830—33) ; Bilder antiken 
Lebens (Berlin 1843) ; Die Heilgötter d. Griechen 
(u. 0.) ; Asklepios u. die Asklepiaden (1845) ; Pa- 
rodien u. Karrikaturen auf Werken d. klassischen 
Kunst (1851). 

Panoftalmitisz (panophtalmitis, gör.), a szem 
összes hártyáinak genyes gyuladása, amelyet 
sérülés, n^ha operáció alkalmával a szem belse- 



Panompeng 



152 



Pánszlávizmus 



jébe került genyesztő baktóriumok okoznak. A 
baj a szem egész belsejének elgenyedésére ós a 
szem összezsugorodására vezet (szemtekesor va- 
das). 

Panompeng, 1. Pnom-penh. 

Panoplia (gör.), a hopliták (1. o.) teljes vérte- 
zető ; panoplion, fegyvergyűjtemény. 

Panopolisz, ókori város Egyiptomban a Nilus 
jobb partján, 1. Achmim. 

Panoptes, 1. Argos Fanoptes. 

Panoptikum (gör. panopUkon), olyan látv^á- 
nyos helyiség, amelyben mindenféle híres ala- 
kokat, tanulságos, csudás vagy ritka dolgokat, 
természetben, de többnyire viaszból alakítva, mu- 
togatnak. 

Panoptikus rendszer, a letartóztatási inté- 
zeteknek oly modorú felépítése, hogy egy pont- 
ról az egész áttekinthető. Ilyen pl. a hazai sze- 
gedi csülaghörtön. 

Panoráma (gör.), általában tájékoknak, ese- 
ményeknek stb. képei, melyek bizonyos módon 
ós eszközökkel a valóságnak csalódását keltik ; 
az eszközök vagy a teljes átnézet utánzása, vagy 
optikai berendezések ós a megvilágítás módja, 
vagy a néző, esetleg a kép mozgása. A közönsé- 
ges festmények, első sorban a tájképek, csak 
annyit tárnak elénk, amennyi a szem látóterébe 
egy tekintetre befér. Természetes P.-t kapunk, ha 
pl. hegycsúcson állva, körülfordulunk és így az 
egész tájék egymásután vonul el szemünk előtt. 
Ha most azt a hengerfelületet, melyre a tájék 
mintegy reá van vetítve, egy helyen elmetszve 
képzeljük és egy síkban kiterítjük, P.-képet ka- 
punk. Hogy ezt ismét természetes egymásután- 
ban szemlélhessük, v. a képet kell szemünk előtt 
végigvezetni, v. ismét henger alakjában felállí- 
tani s ezt felülről úgy megvilágítani, hogy ér- 
zéki csalódásunkat még fokozza (körkép). A 
P.-t Breysig danzigi építészeti festő találta föl 
ós 1787. Parker Róbert ü' festő készítette az 
elsőt, Edinburg P.-ját kicsinyben ; később Lon- 
donban 30 m. átmérőjű épületben a Spithead 
melletti orosz hajórajt mutatta be. Majd Parisban 
állítottak fel P.-kat és itt Fontaine, Bourgeois 
és Prevost tökéletesítették, innen aztán elter- 
jedtek Európa minden nagyobb városába. A né- 
met-francia háború után ismét fellendült a P.- 
f estés. Philippoteaux óriási körképen Paris ostro- 
mát ábrázolta s a csalódás fokozására valóságos 
tárgyakat, plasztikus részleteket helyezett el. 
Nálunk Feszty Árpád (1. o.) a Magyarok bejöve- 
telét ábrázoló kitűnő körképe volt az első tulaj- 
donképi P. Az 1830-as évek óta a P.-nak többféle 
neme merült föl, így a dioráma, a georáma 
ós a neoráma mellett a kozmoráytia, mely nagyító 
üvegen át mesterséges világítással egész vidé- 
keket mutat be ; a pleoráma tengerparti rész- 
leteket ábrázol, a cikloráma folyókat partvidé- 
kükkel, völgyeket, rég letűnt korok kultúrájáról 
rekonstrult képeket, amelyek a vasúti kocsiban, 
hajón stb. álló néző szeme előtt kisebb-nagyobb 
gyorsasággal elvonulnak s így az utazás illúzió- 
ját keltik; a mirioráma mindenféle elemeket 
egyesít egy képpé. Mindezeket a P.-f ajtákat azon- 
ban a körképek a vásári mutatványok sorába 
szorították vissza. P.-nak szokás még nevezni 



6gy-egy vidéket, hegységeket minden részletük- 
kel ábrázoló tájképeket is, bár ezek érzéki csaló- 
dás keltésére nem törekednek. V. ö. Bapst, Essay 
sur l'histoire des panorámás et des dioramas 
(Paris 1891). 

Panoráma-készülék. Fotográfiai kamra, mely 
az előtte levő tájnak nemcsak egy kisebb részle- 
tét, hanem egy nagyobb területet lefotografál. 
A célt azáltal érik el, hogy a lencse a félkörben 
elhelyezett fllm előtt felvétel közben optikai kö- 
zéppontja körül elfordul. Dammoizeau (1893, Pa- 
ris) olyan készüléket is konstruált, amely a teljes 
körzetet (360o) lefotografál ja. 

Panoráma- távcső, a lövegek irányításánál 
használt távcső, melynek lencséje teljes körben 
mozgatható s a lövés bárhova irányítható. 

Panormita, olasz humanista, 1. BeccadelU. 

Panormus, Palermo (1. o.) ókori neve. 

Panorpa (állat), 1. Skorpiőlégy. 

Panotipia, 1. Ferrotipía. 

Panotitisz (gör.), a közép- ós belső fül (laby- 
rinthus) genyes gyuladása. Leginkább vörheny- 
es difteritisznél észlelhető és stlketsógre vezet. 

Panpresbiteriánus zsinat, a földön élő ösz- 
szes azon reformált egyházak képviselete és ta- 
nácskozó testülete, amelyek a presbiteri rend- 
szert fogadták el, felerészben egyházi, felében 
világi tagokból. B zsinat, szervezete szerint, tisz- 
tán tanácskozó testület, melynek egyik hozzá- 
tartozó egyházra sincs semminemű hivatalos be- 
folyása, avagy hatósági jogköre. Ezideig nyolc 
ilyen zsinat tartatott, az egyik Edinburghban 
1877., az utolsó Liverpoolban 1904. Tagja e zsi- 
natnak a magyar ref. egyház is. 

Pánromanizmns, a román eredetű népek (fran- 
cia, olasz, spanyol, portugál) kulturális és gaz- 
dasági érdekközösségének gondolata. A P. nem 
törekszik a román népek politikai egyesítésére, 
hanem azok békés együttélését kívánja, a köztük 
kitörhető háborút pedig lehetetlennek tartja. 

Pánsíp (Pánfuvola, latin. Pandurina, gör. 
srpITH, Syrinx; 1. az Orgona cikk képmel- 
lékletén), ókori fúvóhangszer. Különféle hosszú- 
ságú nádcsöveket, nagyság szerint rendezve, kö- 
töttek egymás mellé, a sípok szélét úgy kell meg- 
fújni, mint a «lyukas» kulcsokat szokás. A leg- 
ősibb példányt, mely zöldes agyagból készült 
nyolc síppal egy darabban, Peruban találták né- 
hány éve. 

Pansophia (gör., össztudomány), Comenius 
ideálja, aki az összes tudományokat összefogla- 
lólag, keresztény szellemben akarta előadni. Co- 
menius írt is hasonló című munkát, mely Pan- 
sophiae prodromus cím alatt több kiadást ért. 
Magát a rendszert nem dolgozta ki. L. Beisswm- 
ger, Amos Amenius als Pansoph (1904). E gon- 
dolat hatása érezhető Leibnizban, a ki Come- 
niusnak azt a gondolatát is forgatta, hogy a 
P.-hoz egyetemes világnyelv és írás is szükséges. 

Pansyniplionikon, a salzburgi ferencrendi 
szerzet kolostorában ma is használt kis orgona 
(harmóniumzongora) neve. Feltalálója Singer Pé- 
ter (1839). 

Pánszlávizmus, a szláv törzseknek egyesítése 
orosz főnökség alatt, «hogy az összes szláv folya- 
mok orosz tengerbe folyjanak)). Keletkezésének 



PANNÓNIA TÉRKÉPE. 

(TERVEZTE DR. KUZSINSZKY BÁLINT). 




*Rinnonia» cikkhez 



RÉVAI NAGY lEXIKONA 



Pánt. 



— 153 — 



Panteizmus 



időpontja a írult szazad 40-es éveire esik. Előhír- 
nöke volt az irodalmi téren való egyesülés esz- 
méje, melyet első ízben a magyarországi tót Kol- 
lár János (1. 0.) pendített meg leghatározottabban. 
Az eszme Oroszországban nagy visszhangra s 
buzgó képviselőkre talált, annak a felfogásnak 
előtérbe tolásával, hogy az orosz birodalom nem- 
csak a görög keleti keresztényeknek, hanem az 
összes szláv törzseknek hivatott s természetes 
védnöke. A lengyelek a pánszláv mozgalomtól 
mindenkor távol maradtak. A P. különösen az 
1908-ban Szent-Pétervárott és az 1909-ben Moszk- 
vában tartott szláv kongresszuson nyert hangos 
megnyilvánulást. Rendszeres agitációja a világ- 
háborút megelőző években Magyarországon is 
folyt és a szlávlakta területek elszakításán dol- 
gozott. 

Pánt., növénynevek után Pantocsek (1. o.) bo- 
tanikus nevének rövidítése. 

Pánt. Eredetileg vasszalag, mely faládák fene- 
kének v. fedelének leerősítésére v. egymás mellé 
fektetett deszkák összefogására, esetleg díszíté- 
sére szolgál. Jelenti ezenkívül azon csuklószerű, 
mozgatható fémkötést, amely mint ajtó és ablak- 
vasalás a szárnyak forgatását lehetővé teszi. 
Van samir-P., forgó-P., ajtó-P., ablak-P. stb. A 
P.-okat a kovács, lakatos, ill. az ilynemű gyárak 
készítik. 

Pantaenus, az alexandriai katecheta iskola 
első ismeretes tanítója és feje, aki különö- 
sen alexandriai Kelemenre íl. Kelemen) volt nagy 
hatással. Alexandriai működésének súlypontja 
a Kr. u. n. sz. második felére esik. Megh. 200 
körül. 

Pantagruel, főszemély Rabelais «Gargantua 
et P.)) regényében, Gargantua óriás íla. E név 
már a XV. sz. misztériumaiban is feltalálható, 
aho.i P. ördög, ki az alvóknak sót dob a szá- 
jukba. Ezért P. Rabelais-nál is sószállító hajót 
visz magával s a dipszorok (gör. a szomjasok) 
királya. 

Pantáj vagy Panthi, Jünnan (1. o.) kínai tar- 
tomány mohammedán lakóinak elnevezése. 

Pantaleon, szent, vértanú. Nikomediában Maxi- 
mián császár háziorvosa volt. Felnőtt korában 
megkereszteltetvén, buzgó hirdetője lett Krisztus 
tanának. Irigy társainak vádja folytán különféle 
kínzások után egy olajfához kötötték és lefejez- 
ték 305 körül. Ünnepe júl. 27. 

Pantaleon (pantálon), hangszer, 1. Zongora. 

Pantaleone, máskép Pantalone (1. o.). 

Pan tallér, \. Ala bandouliére. 

Pantalló, hosszú szárú nadrág, 1. Nadrág. 

Pantalon (pa7italeon), hangszer, 1. Zongora. 

Pantalone, az olasz commedia dell'arte 
egyik tipikus alakja, a rászedett öreg, együgyű, 
korlátolt ember, gyakran szerelmes is. Egyik 
legnépszerűbb színpadi figura. Shakespeare is 
használja (A makrancos hölgy), valamint az olasz 
vígjátékírók számtalanszor (Goldoni stb.). Jelme- 
ze : velencei kereskedő hosszú fekete palástban, 
piros harisnyában és papucsban. L. Jlarc. 

Pantar (Fandai), a Szunda-csoporthoz tartozó 
kis sziget. 5200 km2 ; hollandi birtok. 

Pantatipia(gör.), a cinkografálás egyik módja. 
Legtöbbnyire akkor alkalmazzák, mikor futóla- 



gos rajzokat, könnyed vázlatokat akarnak sok- 
szorosítani. Autograflkus tintával közönséges si- 
mított papirosra rajzolják a képet ; innen fém- 
lemezre átnyomják és maratják. 

Panteg (ejtsd: pentig), város Monmoutshire an- 
gol countyban, (1910) 10,099 lak., vas- és kőszén - 
bányákkal. 

Panteista, a panteizmus (1. 0.) hive. 

Panteizmus (pantheismtis, gör.), minden taní- 
tás, mely istent s a világot azonosítja, ellentétben 
a dualisztikus felfogás minden formájával, mely 
istent a világtól megkülönbözteti. De a P.-nak 
is sok formája lehetséges, illetőleg a világnak is- 
tennel való azonosítását sokfélekép gondolhatjuk. 
Csak névleg azonosítjuk a kettőt, ha akár az 
egyiket, akár a másikat tagadjuk. Sem az ateiz- 
mus, mely istent, sem az akozmizmus, mely 
a világot tagadja, nem nevezhető P.-nak. Az 
individualizmus és P. kizárják egymást. A P. a 
nyugati filozófiában az eleai iskolában jelentke- 
zik, melynek alapítója Xenophanes kimondja, 
hogy Egy az, amit mindennek nevezünk, míg 
Parmenmes élesebben kifejti, hogy csak az Egy 
létezik igazán, ez pedig változatlan, s minden, 
ami ennek ellentmond, a sokaság, a változás, 
hiu látszat. Midőn a P. újra föléled az ujplato- 
nizmusban, az egység fogalma megmarad, de a 
P. új, vallási elemekkel bővül ; a vUág itt a ke- 
leti bölcseletből vett emanáció, az Egyből való 
kiáradás útján jő létre. A középkorban is je- 
lentkezik a P., ugyancsak vallási fölfogásoktól 
színezve, a gnózisban és az arab filozófusok- 
nál. De a skolasztikusok elseje, Johannes Scotus 
is arra a végső eredményre jut, hogy Isten 
minden és Minden isten. Isten, úgymond, és a te- 
remtmény nem kettő, hanem egy. Később is aka- 
dunk erre a fölfogásra. Amalrich Bénában a 
XII. sz.-ban újra tanítja : Deus est omnia. Isten 
minden, és tanítványa Dávid Dinantból ebben is 
követi. A misztikusok közül főleg Eckhart mes- 
ter, ha nem is panteista, de misztikus föllendü- 
lésében közel jár hozzá. A középkorral véget 
ér a vallási színezetű P. s helyet enged egy 
naturalisztikus színűnek. Nicolaus Cusanus né- 
mileg átmeneti alak, ő belőle merít később 
Bruno, a naturalisztikus s költői P. első mo- 
dem képviselője. A teológiai P. isten fénye 
mellett semmisnek, istentől szárraazottnak látja 
a világot; Bruno a természetet oly fényesnek 
látja, hogy föhnagasztosítja istenné. Az egész 
renaissance-on végigvonul ez a természetért való 
lelkesedés, mely azután Vaniniban, Telesiusban, 
Paracelsushan s másokban többé-kevésbbó hatá- 
rozott panteisztikus felfogásokat szül. Ismét más 
alakot ölt a P. az újkorban. Spinoza adja meg 
neki legklasszikusabb formáját az újabb mate- 
matikai (geometriai) és mechanikai kutatások ha- 
tása alatt. Valamennyi későbbi formája a P.-nak 
Spinozától indul, habár a kor szelleme mindig 
külön bélyeget nyom rá. így Goethe és Schelling 
P.-a új jelleget mutat, a biológiai kutatás föllen- 
dülése vitalisztikus vonást ád neki ; Spinoza is- 
tene, mely egy a természettel, nagy mechaniszti- 
kus egység ; Goethéé hatalmas élő lény, Schellingé 
művészi erö,^IIegelé az eszme, Schopenhaueré a 
vak akarat, inig a Hegel-iskola haloldala inkább 



Pantelegráf 



154 — 



Pantocsek 



a naturalizmushoz szít. Hogy igy folyton alakot 
vált és mégis a világ egységének fogalmában 
azonos vonást is mutat, eléggé bizonyítja, hogy 
a P. ama nagy alapfelfogások egyike, melyekkel 
az emberi értelem a világot meg akarná értetni. 
V. ö. Weissenborn, Vorlesungen über P. u. Theis- 
mus (Marburg 1859) és Deisenberg, Theismus 
und P. (Wien 1880). 

Pantelegráf, 1. Telegráf. 

Pantelics-por, füst nélküli lőpor, melyet Pan- 
telics szerb ezredes és Hengst találtak föl ; szem- 
csés nitrocellulóz, melynek cellulózja zabszalmá- 
ból készül. 

Pantelleria {Pantellaria, az ókori Cosyra, a 
középkori Kossyra), Trapani szicíliai tartomány- 
hoz tartozó sziget, 100 km.-re Szicília Granitola- 
f okától, 69 km.-re Tunisztól. Területe 83 km., 
(1911) 8697 lak. P. vulkáni eredésű, trachitlávából 
áll, legmagasabb hegye a Monté -Grandé (836 m.) 
Hőforrásai számosak, bőven terem gabona, bor, 
pamutcserje, olajfa, déligyümölcs. A főhely P. v. 
Oppidola kikötő (4000 lak.) a sziget ÉNy-i részén, 
szónsavas hőforrás mellett, börtönül szolgáló cita- 
dellával. Régente római gyarmat volt, később a 
karthágóiak, majd a szaracénok uralma alá ke- 
rült, kiktől Roger, Szicília királya elhódította. 

Pantellerit, nátriumban gazdag riolítkőzet, 
mely Pantelleria szigetén Itáliában fordul elő. 

Pantenius, Theodor Hermann, német iró, 
szül. Mitauban (Kurland) 1843 okt. 10-én. 1876- 
ban a Daheün c. folyóirat, 1886 óta a Vel- 
hagen és Klasing-fóle Monatshefte c. folyóirat 
szerkesztője. Theodor Hermann név alatt regé- 
nyeket irt a Balti-tenger mellékén élő népéletböl. 
Ismertebbek: Wilhelm Wolfschild (2. kiad., Mitau 
1873) ; Alléin und frei (u. o. 1875, 2. kiad.). Saját 
neve alatt megjelent művei : lm Gotteslándchen 
(1880) ; Das rote Gold (Hamburg 1881) ; Die von 
Kelles (Bielef eld 1885) és Kurlándische Geschich- 
ten (Leipz. 1893, 2. kiad.). Egyéb művei: Der 
f alsche Demetrius (Bielefeld (1904) ; Aus meinen 
Jugendjahren (Leipzig 1907) ; Geschichte Russ- 
lands (u. o. 1908); Gesammelte Romane I— IX., 
(Bielefeld und Leipzig 1898—99.) 

Panteon, 1. Pantheofi. 

Panthalis, Pausanias leírása szermt (X. könyv, 
25, 4) Polygnotos híres festményén Heléna egyik 
udvarhölgyének neve. Goethe a Pausauias-féle 
feljegyzés alapján a Faust II. részében Heléna 
kíséretében szerepelteti P.-t. 

Pantbelismus (gör.-lat.), a panteizmusnak 
az a neme, mely szerint lényegében minden : aka- 
rat ; Schopenhauer e nézet legíőbb képviselője. 

Pantheon (gör.), Rómában a római építészetnek 
legnagyszerűbb alkotása ; kupolaf ödésú templom, 
mely az Agrippától (27. Kr. u.) emelt, de 110. le- 
égett templom helyén Hadrianus császár korában 
(115—125 között) épült; köralakú (43 m. átmé- 
rőjű) alapfalán, mely hét fülkét foglal magában, 
kazettáit kupola emelkedik, melynek tetején 8*9 
m. átmérőjű köralakú nyílás adja a világítást; 
belső magassága szintén 43 m. A kapuzata elé 
épített, elül 8 korinthusi oszloppal nyíló oszlopos 
és oromzatos előcsarnok későbbi, valószínűleg 
Antonius Pius korából való. Bár belső és külső 
díszítéséből sokat veszített a századok folyamán. 



most is megragadó szépségű emléke a római 
művészetnek (1. o.). A IX. sz.-ban keresztény 
templommá (S. Maria ad martyres) alakították 
át. A jelenleg S. Maria Rotondának nevezett P. 
magában foglalja Rafaelnek, II. Viktor Emá- 
nuel és ümberto királyoknak sírjait. — A párisi 
P., melyet Soufflot épített, eredetileg Paris védő- 
szentjének, Szt. Genovévának temploma (ilyenül 
szolgált 1806— 30. és 1851— 1885.), de már 1791. 
a híres franciák kultuszának szentelték {Aux 
grands hommes — la patrie reconnaissante, 
mondja fölirata) és ennek a rendeltetésnek adták 
át a második forradalom után és újból 1885. ; 
belsejét Puvis de Chavannes ós más festőknek 
Szt. Genovéva, Jean d'Arc, Szt. Lajos és más 
nagy franciák tetteit tárgyaló falképei díszítik; a 
templom alatti sírboltokban pihennek : Voltaire, 
Rousseau, Victor Hugó ; ide temetik a francia nem- 
zet nagyjait. 

Pantheon Irodalmi Intézet Részvénytársaság 
Budapesten. Alakult 1920 elején az Angol-Magyar 
Bank égisze alatt. A vezetőségben a bank képvi- 
selete mellett tudományos életünk kiválóságai 
is helyet foglahiak. A P. eredeti magyar tudomá- 
nyos munkák kiadásával foglalkozik. Alaptőkéje 
4.600,000 K. Ügyvezető-igazgatója : Ranschburg 
Viktor. 

Panthi, 1. Pantáj. 

Panticapaexim, ókori város, 1. Keres. 

Pantin (ejtsd : panteS), város Seine francia dé- 
partementban, (i9ii) 36,359 lak., élénk iparral. 

Pántkötés, a gépészetben az a kötés, melyben 
sem ék, sem sróf, sem pedig szegecs nem fordul 
elő, hanem az egyes tárgyakat melegen felhú- 
zott gyűrű- vagy kerülékalakú pántok vagy al- 
kalmas mélyítésekbe illeszkedő pántvasak kap- 
csolják össze. 

Pántlikafü (növ.), 1. Phalaris. 

Pántlikagiliszta a. m. galandféreg, I. Bél- 
férgek és Férgek. 

Pántlikaszázlábú (áiiat), 1. Lithobitis. 

Pantocsek, 1. József, botanikus, szül. Nagy- 
szombatban 1846 okt. 15., megh. Tavarnokon 
1916 szept. 4. 1876-ban Bécsben orvosi oklevelet 
nyert, 1896— 1914 a pozsonyi országos közkór- 
ház igazgató főorvosa volt, 1872-ben Hercego- 
vina, Montenegró és Dalmácia flóráját ós fauná- 
ját tanulmányozta, útjának eredményét Adnota- 
tiones ad floram et faunám Hercegovináé, Crna- 
gorae et Dalmatiae c. értekezésében (Pozsony 
1874) adta ki. 1880 óta főképen a kovamoszatok- 
kal foglalkozott (Beitráge zur Kenntniss der f ossi- 
len Bacillarien üngams, 3 köt. 102 tábla, Nagy- 
tapolcsány 1886—92., 2. kiad. Berlin 1903. ; A 
Balaton kovamoszatai (Budapest 1902, 17 tábla) ; 
A Fertő kmmmoszatviránya (4 tábla, Pozsony 
1912). Hazánkban elsőnek készített mikroszkópos 
fényképfelvételeket. Említett nagy művein kívül 
számos mikroszkópiai, technikai, florisztikai és a 
kovamoszatokkal foglalkozó éi*tekezése jelent meg 
a hazai és külföldi folyóiratokban. Pozsony vár- 
megye természetrajzi viszonyait a pozsonyi orvos- 
természettudományi egyesület «1856— 1906» c. 
emlékművében (Pozsony 1907) írta le. Számos 
új növényt írt le, nevéről több fajt neveztek el, 
valamint a Pantocsekia kovamoszat génuszt is. 



Pantocsekia 



155 



Pantopoda 



2. P. Leo Yalent, feltaláló, az előbbinek nagy- 
bátyja, szül. Kielcóben (Oroszország) 1812-beu, 
megh. Zlatnón (Nógrád vm.) 1893 szept. 11-én. 
Nagyszombatban nevelkedett s 1843. a pesti 
egyetemen orvosi oklevelet szerzett. Oi*vosi gya- 
korlatot nem folytatott, hanem kémiai tanul- 
mányokkal foglalkozott. Az üveggyártás terén 
ö találta fel az ötvenes évek közepén a hialo- 
plasztikát, a miért a párisi világtárlaton nagy 
aranyéremmel tüntették ki. Továbbá a hatvanas 
években feltalálta az irizáló üveget és a diatre- 
tumok elkészítésének módját. Kísérleteit Zahn 
György zlatnói üveghutájában végezte, hol veze- 
tése alatt készültek az első magyar tükrök és 
üvegfestmények. Találmányait nem Irta le s 
így a plasztikus nyomatoknak, jelesül üvegpén- 
zeknek és a diatretumoknak általa feltalált el- 
készítési módja vele együtt sírba szállt. Mun- 
kája: Aquae miuerales Alsó-Sebeniensis (Pest 
1843). 

Pantocsekia (növ.), a kovamoszatok (Diato- 
mák) Centricae alcsaládjába tartozó fosszilis gó- 
nusz, melyet Grimow nevezett el Pantocsek Jó- 
zsef (l.o.) nevéről. Egyetlen faja: P. clivosa Grun. 

Pautoclon (állat), 1. PiUangőhal. 

Pantofág (gör.), a. m. mindenevő, 1. Omnivora. 

Pantográf (gör.), oly műszer, mellyel térké- 
pek kisebbített v. nagyobbított mértékben le- 
másolhatók. Négyszögletes keret (1. az ábrát: 




Pantográf. 

BDEF), melynek minden sarokpontja csuklós ós 
két oldala annyira megnyiijtott, hogy A, B és 
C pontok egy egyenesben feküdjenek. Ha A pon- 
tot az asztalon fix megerösít\''e képzelem, de úgy, 
hogy az AF rúd azért e körül a pont körül forog- 
hasson, akkor, ha a keret C pontját, melyen fo- 
gantyú van, elmozdítom, a B pont is elmozdul, 
de mindig úgy, hogy A, B és C egy egyenesben 
maradnak és az AB távolság és AC távolság közt 
fennálló viszony mindig ugyanaz marad. Ebből 
következik, hogy ha C ponttal bármilyen síkidom 
határait körüljárom, akkor a B pont egy ehhez 
teljesen hasonló idomot fog leirni, csakhogy any- 
nyiszor kisebb méretben, amennyiszer kisebb AB 
távolság AC távolságnál. Ha most C-nél tű van, 
mellyel a lerajzolandó térkép vonalain végig me- 
gyünk, B-nél pedig ceruza, mely egy tiszta pa- 
pírra nyomódik, akkor C tűvel körüljárva a má- 
solandó terület vonalait, B ceruza ugyanezt ki- 
sebb mértékben megrajzolja. A BDEF csuklók 
könnyebb kezelés végett kis kerekeken gördül- 



nek, a B ceruzát pedig kis súly terheli meg, hogy 
a papírhoz kellőképen hozzányomódjék. Ha a tűt 
és a ceruzát fölcseréljük, akkor a B alá tett 
térképről C-nél nagyobbított másolatot kapunk. 
Hogy a kicsinyítés, illetőleg nagyítás mértékét 
szabályozhassuk, a BDEF trapézalakja változ- 
tatandó, ezért a D és E csuklók szétszedhetők. 
A négyszög változtatása azonban mindig csak 

ugy lehet, hogy BD = BF és BE = DF legyen. 

A műszer feltalálója Scheiner Kristóf jezsuita a 
XVn. sz.-ban, de ő még nem ezt a tökéletesebb 
alakot használta, hanem egy nehezebb kezelé- 
sűt, mely ma már gyéren van használatban. 

Pantográfia(gör.), rajzoknak, térképeknek stb. 
a pantográffal végzett kisebbítése v. nagyobbí- 
tása. 

Pantométer (gör., a. m. mindent mérő), föld- 
mérő eszköz távolságok, horizontális és vertiká- 
lis szögek mérésére. Hasonló hozzá az ú. n. kato- 
likométer (általános mérőeszköz), amelyet Körte 
(1815) talált fel, de nem ment át a használatba. 

Pantomimika, pantomimus, 1. Némajáték. 

Pantoplasztika, plasztikai minták nagyobbí- 
tása vagy kisebbítése. V. ö. Hoeger, Lehrbuch 
d. P. (Stuttgart 1889). 

Pantopoda (Ászkapókok, áiiat), az ízeltlá- 
búak (Arthropoda) körébe tartozó állatcsoport, 
amelyet régebben a Pókfélékhez, újabban a Rá- 
kokhoz soroznak vagy pedig önálló osztálynak 
tekintenek. Testük törzsből és végtagokból áll. 
A törzs rendesen 4 szelvényből áll, melyhez elől 
a csőrszerű orrmány, hátul pedig a potroh csatla- 
kozik. A törzs négy szelvénye nem egyértékű, 
mert ezeknek elseje több szelvény összeolvadásá- 
ból állt elő. A végtagok száma rendesen 7 pár ; 
ritkán 8 párra emelkedik, sokszor azonban a vég- 
tagok száma redukálódik. Az első törzsszelvényen 
négy pár, a többi három törzsszelvényeu pedig 
egy-egy pár végtag fordul elő. Az első végtag 
ollós és a táplálék megragadására és megfogá- 
sára való, sok fajon azonban ez a végtag vissza 
is fejlődhetik. A második végtag sokizű (legfel- 
jebb 10 ízből állhat), sok fajon azonban ez is el- 
csenő vészedik ; ez a végtag tapogatóképen szere- 
pel, de a táplálék megfogására is szolgálhat. A 
harmadik végtag eredetileg 10 izü ; a nőstények- 
nél teljesen elenyészhet, a hímeknél legfeljebb 5 
ízre redukálódik ; a hímeknél a peték tartására 
van hivatva. A negyedik, ötödik, hatodik, hete- 
dik és esetleg a nyolcadik pár végtag egyforma ; 
ezek igazi járólábak s igen hosszúak. Bólcsövük 
középbéli részéből az első végtagba, a négy pár 
járólábba ós sokszor az orrmányba is vakbélszerű 
kitüremlések hatolnak be. Idegren^zerük garat- 
feletti dúcból és hasdúcláncból áll. Érzékszerveik 
köztü a tapintóérzéken kívül a látószerveik isme- 
retesek ; a szemek száma rendesen 4 s szerkeze- 
tük a pókokéra emlékeztet. A bőrön keresztül lé- 
lekzenek. Vérkeringési szervük központi része, a 
szív, a hátoldal közepén húzódik végig ; a szív- 
ben a vér hátulról mellfelé mozog. A nitrogéntar- 
talmú bomlástermékek kiválasztására különleges 
nephrocyták szolgálnak, melyek vagy az egész 
testben elsíórva, vagy pedig tömör sejttömegekbe 
egyesítve fordulnak elö. Váltivarúak. Fejlődésük 



Pantopolllt 



— 156 



Paolí 



metamorfózissal megy végbe. Lárvájuk proto- 
nymphon néven ismeretes, szervezete több te- 
kintetben a rákok nanplius- lárvájáéra emlé- 
keztet. Tengerekben tai'tózkodnak. Régebben 
csak a parti tájékokról voltak ismeretesek, újab- 
ban azonban 3000 méter mélységben is megtalál- 
ták őket. A mélytengeri P.-ák tetemes nagyságot 
érnek el, pl. a Colossendeis gigás teste 80 mm., 
végtagjai 301 mm. hosszúak; a parti P.-k ren- 
desen kicsinyek, csak néhány mm. hosszúak, kü- 
lönböző állatok (főleg zsákállatok) nedveivel táp- 
lálkoznak. Az ollók kifejlődése v. hiánya alapján 
két csoportra osztjuk őket, nevezetesen Ollósaía'a 
(Ghelata) és Ollótlanokra (Achela). Az első cso- 
portba tartozók közül fontosabb nemek : Decalo- 
poda, Pentanymphon, Nymphon, Anoplodactylus 
stb., a második csoportba tartozók közül : Eury- 
cyde, Colossendeis, Ammothea, Pycnogonum stb. 
Egészben véve nagyon kevés faj ismeretes a P.-ák 
csoportjából ; fossiüs -fajok pedig teljesen isme- 
retlenek. 

Pantopollit, 1. Eobbanő szerek. 

Pantopon, sósavas sók alakjában az ópium 
összes alkaloidáit (kb. 57© morfint) tartalmazó 
gyógyszerkészítmény. Vizes oldata sterilizál- 
ható. Belsőleg és bőr alá fecskendezésre haszná- 
latos. 

Pantry (ang., ejtsd: pentri), tengeri kereske- 
delmi ós hadihajókon az evő- és ivóeszközök, va- 
lamint kisebb mennyiségű élelmiszerek elhelye- 
zésére szolgáló helyiség. így hívják az ott levő 
sajátságos tíízhelyet is. 

Panurgosz (gör., a. m. aki mindont megtesz), 
Rabelais egyik alakja (Panurge), a. m. furfangos, 
ravasz ember. 

Panuridae (áuat), 1. Cinegefélék. 

Pány (Panovge), kisk. Abauj-Torua vm. cser- 
háti j.-ban, (1910) 496 magyar lak. (Tr. Cs.-Szl.) 

Panyassis, Haükarnassosból való görög eposz- 
költő, Herodotosnak nagybátyja, Kr. e. 468 táján 
ólt. Élénk részt vett hona politikai mQzgalmai- 
ban 8 Lygdamis kényúr megölette. Eposzt írt 
Heraklesről (Herakleia lé k.) ós a kisázsiai ión 
városok alapításáról (Jonika). Töredékeit össze- 
gyűjtötte Kinkéi (Bpicorum graec. fragm.). 

Panyidarócz (Páni Darovce), kisk. Nógrád 
vm. losonczi j.-ban, (1910) 782 magyar lak. (Tr. 
C8.-Szl.) 

Panyó (Panyova), kisk. Temes vm, temes- 
rékási j.-ban, (1910) 987 román és német lak. (Tr. R.) 

Pányok, kisk. Abauj-Torna vm. füzóri j.-ban, 
(1920) 434 magyar lak. 

Panyóka, egészen föl nem öltött, csak vállra 
vetett, zsinóron függő felső ruha; P.-n, azaz 
nyakba akasztva viselik a huszárok a menté- 
jüket. 

Panyola, kisk. Szatmár vm. fehérgyarmati 
j.-ban, (1920) 1399 magyar lak. 

Pányva, az a kötél, mellyel a lovat valamely 
fához vagy cövekhez kötik. 

Pányvafa, 1. Alakfa. 

Panz. vagy Pz.y természetrajzi nevek után 
Panzer Georg Wolfgang Franz német entomoló- 
gus nevének rövidítése, szül. Btzelwangban 1755 
máj. 31., megh. 1829 jún. 28., mint a Nüraberg 
melletti Hersbruck főorvosa. Főleg a rovarok ta- 



nulmányozásával foglalkozott s több új fajt írt 
le. Fő műve: Faunae insectorum Germaniae 
initia (Nürnberg 1793—1813, folytatta Herrich- 
Schaeffer). 

Panzacchi (ejted: — cakki), Enrico, olasz költő 
és kritikus, szül. 1840 dec. 16. Ozzanóban (Emí- 
lia), megh. 1905 okt. 0. Bolognában, hol már 
évek óta az esztétika és modern művészettörténet 
egyet, tanára volt. 1900— 901-ben közoktatásügyi 
államtitkárhelyettesként működött. P. költő, szó- 
nok, esztétikus és elbeszélésíró volt. Mint kriti- 
kus idealista és esküdt ellensége a verizmusnak 
és a dekadens iránynak. Ó alapította a Rivista 
bologaese c. lapot s később a Lettere ed arti c. 
esztétikai folyóiratot. Egyideig a Capitan Fraeas 
sanak, később a L'ltalienak volt szerkesztője. 
Volt idő, hogy kora élőszavának nevezték, mert 
az olasz közéletnek tisztelt és kedvelt alakja 
volt, akit ünnepies alkalmakkor szívesen szólal- 
tattak meg. Kritikai művei : Dell'arte modema 
(Bologna 1868), Teste quadre (u. 0. 1881), Riccardo 
Wagner (u. 0. 1883), Al rezzo (Roma 1882), A 
mezza macchia (u. 0. 1884 ; ez a munka később 
Critica spicciola néven jelent meg), Nel mondó 
della musica (Firenze 1895), Saggi critici (Napoli 
1896), Nel campo dell'arte (1897), Conferenze e 
discorsi (Milano 1899), Morti e viventi (Catania 
1898) ; Le donne ideali (Roma 1898) ; Poeti inna- 
morati (u. 0. 1899) ; L'arte nel secolo XIX. (Li- 
voruo 1901) ; Donne e poeti (Catania 1902). íté- 
lete művészeti kérdésekben találó volt, irodal- 
miakban nem mindig. Szép és értékes verseket 
írt, melyek több kiadást értek s végül a követ- 
kező cím alatt jelentek meg összegyűjtve; Visioni 
e immagini (Bologna 1894), Alma natura (u. 0.), 
Cor sincerum (Treves 1902). Halála után 1908. 
Poesie di E. P. címen Zanichelli adta ki összes 
költeményeit Pascoli előszavával. V. ö. j5. Grocey 
Critica IV. pag. 27. és VI., 346.). 

Panzer, Georg Wolfgang, német bibliográfus, 
szül. Sulzbachban 1729., megh. 1804. 1773 ban 
nürnbergi lelkipásztorrá lett. Annales typogra- 
phici című fő müvén kívül több munkát írt a 
német biblia és az ágostai hitvallás történetéhez. 
Megjavította egyháza énekes könyveit és a Nürn- 
bergben az ő idejéig szokásos magángyónás he- 
lyett behozta a nyilvános bűnvallást. 

Pao de Rosa (qöv.), 1. Physocalymna. 

Paola, kikötőváros, P. járás székhelye Co- 
senza olasz tartományban, a Tirreni-tenger part- 
ján, (1911) 10,448 lak. Közelében hőforrások vannak 
és az itt született Paolai szt. Ferenc kolostora. 

Paolai Szent Ferenc, 1. Ferenc szentek, 3. 

Paoli, 1. 5^% (családi nevén Blisabeth Glück), 
osztrák költőnő, szül. Bécsben 1814 dec. 30., 
megh. Badenben 1894 júl. 5. Hírnevét első köl- 
teménykötetével szerezte meg. Grillparzer « Ausz- 
tria első lirikusá»-nak nevezte. Művei: Gedichte 
(Pest 1841, 2. kiad. 1845); Romancero (Leipzig 
1845) ; Neue Gedichte (Pest 1850, 2. kiad. 1856) ; 
Neueste Gedichte (Wien 1870) s a hagyatékából 
összeválogatott Gedichte c. kötet (Stuttgart 1895). 
Novelláinak gyűjteménye: Die Welt und mein 
Auge (Pest 1844, 3 kötet). Irt ezenkívül több 
esztétikai tanulmányt is. V. ö. Werner, Betty 
Paoli (Pozsony 1898). 



Paolo 



— 157 



Pap 



2. P., Cesare, olasz történetíró, szül. Firenzé- 
ben 1840 uov. 10., megh. u. o. 1902 jan. 20. 
Sienai, majd firenzei levéltáros volt s 1887 óta a 
történelmi segédtudományok tanára a firenzei 
főiskolán. Számos kisebb értekezést Irt Firenze 
történetéből. Főműve : Programmá scolastica di 
paleográfia latina e di diplomatica (Firenze 1888 
—1898, 3 köt., német fordítása Lohmeyertöl, 
Innsbruck 1889—99). 1888 óta az Archivo sto- 
rico italiano szerkesztője is volt. 

3. P., Pasqiiale, korzikai szabadsághős, szül. 
1726 ápr. 26., megh. London közelében 1807 
febr. 5. Először egy nápolyi lovasezredben szol- 
gált, majd 1755. visszatért szülőföldjére, hol 
újabb felkelés tört ki a genovai uralom ellen. A 
korzikai Nagy Tanács tábornokká nevezte ki 
korlátlan hatalommal és szerencsésen harcolt a 
genovaiak ellen. Mikor 1768. Genova a szige- 
tet eladta a franciáknak, P. ezekkel is felvette 
a harcot, de PonteNuovo mellett 1769 máj. 8. 
vereséget szenvedett és Angliába menekült. 
1789-ben Mirabeau indítványára a francia nem- 
zetgyűlés az összes korzikai menekülteknek meg- 
engedte a hazatérést, P.-t a király tábornokká 
és Bastia kormányzójává nevezte ki. XVI. Lajos 
kivégzése után P. nem csatlakozott a köztársa- 
sági párthoz, mire a konvent árulónak nyilvá- 
nította. P. ekkor az angolokat hívta segítségül s 
a coWei nemzetgyűlésen 1794 jún. 19. IV. György 
angol királynak ajánlotta fel Korzika koroná- 
ját. Az angolok meg is szállották a szigetet, de 
mivel mást neveztek ki alkirálynak, P. másod- 
szor is elhagyta hazáját s 1795. Londonba ment, 
hol utolsó éveit töltötte. V. ö. Bartoli, Histoire 
de Pascal P. (Bastia 1891) ; Lencisa, Pasquale 
P. e le guerre d'indipendenza öella Corsica (Mi- 
lano 1890). 

Paolo, régebbi ezüstpénz az Egyházi Állam- 
ban, körülbelül 50 fillér értékben. 

Paolo Veronese, olasz festő, 1. Veronese 

Paonazzo, márványfajta, 1. Márvány. 

Pftonin, pirosszlnű festőanyag, amely kelet- 
kezik, ha ammóniák aurinra (pacarozolsavra) hat, 

Fao-ting-fu, kinai város, L Fau-ting-fu. 

Pap (lat. sacerdos, gör. presiyter), az isteni 
tisztelet és vallási szertartások végzésére felha- 
talmazott személy. Ós időkben a család- vagy 
törzsfő volt egyszersmind a pap is, később ezt a 
hivatalt a királysággal kötötték egybe. Kelet zsar- 
noki államaiban a papi méltóságot csakhamar kü- 
lön választották az uralkodóétól, s ott részint a vá- 
lasztás vagy hivatás, részint az örökösödéssel 
járó magasabb műveltség és bölcseség egy ki- 
váltságos, elzárkózott ^a2?i kaszt kialakulására 
vezetett. így az egyiptomiaknál, görögöknél és 
rómaiaknál a papok, mint kormánytanácsosok, 
nagy hef olyassal voltak az államügyekre is. Ere- 
deti hivatásuk az volt, hogy titkos jelekből (orá- 
kulumok, madarak röpte, béljóslás) az istenek 
akaratát kifürkésszék, s a nemzeti vallásos szer- 
tartásokat (áldozatok, imák, körmenetek) vezes- 
sék. Mint másutt, úgy a zsidóknál is, a papoktól 
származott a vallásos törvényhozás, mely jobbára 
csak az áldozati szertartásokkal, az ünnepekkel, 
az evési és tisztálkodási szabályokkal foglalko- 
zott, 8 ezzel kezükbe adta a nép politikai és val- 



lási vezetését mindaddig, míg ezt az írástudók 
magukhoz nem ragadták. A zsidó papság csak 
később fejlődött önálló kaszttá, melynek élén a 
főpap állt, s a templomi szolgálatot, meg az áldo- 
zati szertartások teljesítését 24 papi osztály vé- 
gezte, melyek mindegyikének megvolt a maga 
elüljárója, s mindegyik egy hétig állott szolgálat- 
ban. Jövedelmüket a tizedekből s áldozati zsen- 
gékből kapták; ruházatuk fehér kabát, tarkán 
hímzett öv és fehér turbán, vagy bisszus-fejsza- 
lagok voltak. A keresztény papságot illetőleg 1. 
Egyházi rend és Klérus. 

Pap, kisk. Szabolcs vm. kisvárdai j.-ban, (1920) 
1169 magyar lak. 

Pap, 1. Béla (szüli), cs. és kir. altábornagy, 
m. kir. honvédelmi miniszter, szül. Marczaliban 
(Somogy vm.) 1845, megh. Waidhofenban 1916 
okt. 1. A hadmérnöki akadémia elvégzése után 
mint utászhadnagy vett részt az 1866-iki olasz 
hadjáratban. 1901-hen a honvédelmi, 1905. a 
közös hadügyminisztérium osztályfőnökévé ne- 
vezték ki. 1906 márc. 6. mint honvédelmi mi- 
niszter lépett be Fejérváry Géza báró kormá- 
nyába, de már 1906 ápr. 10. felmentették állá- 
sától. Ezután ismét osztályfőnök lett a közös 
hadügyminisztériumban ; 1907 áprilisban nyuga- 
lomba vonult. 1904 júliusban magyar nemessé- 
get kapott szilli előnévvel. 

2. P. Dávid, közgazdasági író, szül. Csecsén 
(Nógrád vm.) 1868 szept. 2., megh. Budapes- 
ten 1919 nov. 29. Jogi tanulmányait Budapes- 
ten elvégezvén, 1891. a hírlapírói pályára lépett s 
hosszabb időn át a Magyar Hirlap gazdasági 
rovatának vezetője volt. Később a Magyar Fo- 
lyam- és Tengerhajózási r.-t. titkára lett, 1897 
óta pedig ügyvédi gyakorlatot folytatott. Napi- 
lapokban 8 folyóiratokban megjelent dolgozatain 
kívül önálló munkái: Gahonahatáridőüzlet (Buda- 
pest 1890) ; Az olasz valuta története (u. 0. 1892, 
az Akadémián pályadíjat nyert mű) ; Az adók 
reformja (u. 0. 1894, az Akadémia nemzetgazda- 
sági bizottsága tiszteletdíjjal honorálta) ; A zár- 
számadás joga (u. 0. 1897) ; A tengerszem kér- 
dése (u. 0. 1902) ; A kúriai hiráskodás képviselő- 
választást ügyekben (u. 0. 1902) ; Magyar vám- 
terület (u. 0. 1904). 

3. P. Dezső, jogi és szociálpolitikai író, szül. 
Szelevényen (Jász-Nagy-Kun-Szolnok vm.) 1871 
júl. 29. Jogi tanulmányait Budapesten végezte s 
1896. a kereskedelemügyi minisztériumba lépett, 
ahol 1918 óta h. államtitkár. A szociálpolitikának 
magántanára a hudapesti műegyetemen. Művei : 
La vente á temperament des valeurs mobiliéres 
(az értékpapirrészletügylet, Paris 1900) ; A köt- 
vénykibocsátások biztosítása (1902); A törlesz- 
téses államadósságok (1906), a M. Tud. Akadémiá- 
tól jutalmazott pályamű ; A munkaszerződésből 
eredő követelések biztosítása (1911) ; Az otthoni 
munka törvényes szabályozása (1912); Béke- 
szerződés és munkaügy (1920). Ezenkívül számos 
kisebb értekezése jelent meg jogtudományi és 
közgazdasági folyóiratokban. 

4. P. Dezső (nógrádi), költő és szerkesztő, 
fia P. ii.-nek, szül. Füleken (Nógrád) 1882 júl. 
31. Középiskolai tanulmányait Rimaszombatban, 
a jogot Budapesten és Kolozsvárt végezte, hol 



Pap 



158 



Pap 



doktori oklevelet szerzett. Megalapította és egy 
ideig szerkesztette a Salgótarján c. vidéki heti- 
lapot s mint tárcaíró dolgozott az Egyetértésbe. 
Költeményei a fővárosi napi- és hetilapokban 
jelentek meg; összegyűjtve nincsenek, csak a 
Közös úton c, több íiatal író közremííködésóvel 
kiadott verskötet foglal magában tőle több verset. 

5. P.jBZeA;, pénzügyminiszteri államtitkár, szül. 
Munkácson 1858 jún. 13. Egyetemi tanulmányai 
végeztével 1880. állami szolgálatba lépett ; 1885 
miniszteri fogalmazó lett és a pénzügyi közigaz- 
gatási bírósághoz osztották be, 1891. a pénzügy- 
minisztériumban miniszteri titkárrá nevezték ki, 
1896. osztálytanácsos, 1903-ban miniszteri taná- 
csos, 1909. államtitkár lett. 1915-ben megkapta 
a belső titkos tanácsosi móltóságot. Hosszú időn 
át volt a hitel- ós költségvetési osztályok veze- 
tője 8 a kiegyezési tárgyalások alkalmával érté- 
kes működést fejtett ki. 1918-ban az Osztrák- 
magyar bank alkormányzójává nevezték ki s az 
1921. XIV. t.-c. életbe lépte után az e törvény 
alapján létesített m. kir. állami jegyintézet al- 
elnöki állására rendeltetett ki. 

6. P. Emil, festő, szül. Szolnokon, 1884 máj. 
2. Első tanulmányait a budapesti mintarajzisko- 
lában végezte s 1905. állította ki első képét a Mű- 
csarnokban Konyhában címmel. 1912 — 13-ban 
Münchenben munkálkodott, közben számos élet- 
képet állított ki Budapesten (Ablaknál, Tükör 
előtt, Udvarlás stb.). 1914-ben hadba vonult s a 
harctéren is egy sor arcképet festett, így Andrássy 
Géza gr. őrnagyot, Beöthy Pál huszárkapitányt 
stb. Több képe a Könyves Kálmán-müintézet ré- 
vén reprodukcióban széles körben elterjedt. 

7. F.Endre,\íö\ib és publicista, szül. Zsarolyán- 
ban (Szatmár) 1817, megh. Pesten 1851. Középisko- 
láit elvégezve, előbb Debrecenben teológiát, majd 
Sárospatakon jogot hallgatott s Kölcsey mellett 
Csekón gyakornokoskodott. 1840-ben ügyvédi 
oklevelet szerzett, de gyakorlatot nem folytatott, 
hanem egyideig az irodalomnak élt, majd Szat- 
márt a vármegye politikai életében vett részt s 
kitűnően megírt közgyűlési tudósításokat küldött 
az Erdélyi Híradónak és a Pesti Hírlapnak. Mint 
Eötvös és Szalay híve, azután is írt stílművésze- 
tükkel kiváló vezércikkeket a Pesti Hírlapba, 
hogy a nyilvános élettől visszavonulva gazdál- 
kodott és ügyvédkedett. A szabadságharc alatt 
előbb szatmármegyei képviselő, majd közokta- 
tási tanácsos lett, utána Pesten telepedett le, de 
alig két év múlva meghalt. Jeles költő volt ; 
eleinte Kölcsey, később Goethe és Heine hatása 
alatt íi't érzelmes, formatisztaságukkal kiváló 
dalokat és szónoklás balladákat; műfordításai 
(Heine, Goethe, Uhland és Cicero műveiből) szin- 
tén számot tesznek. Összegyűjtött műveit Csen- 
gery Antal és Kemény Zsigmond adták ki Pap 
Eridre hátrahagyott mimkái c. 1852. 

8. P. (Kovács) Gábor, író, szül. Vilonyán 
(Veszprém vm.) 1827 szept. 10., megh. Komá- 
romban 1895 nov. 2. Főiskolai tanulmányai vé- 
geztével 1848. beállt honvédnek, majd fogságba 
esett. Kiszabadulása után több ref . egyház lel- 
késze volt. 1874-ben a dunántúli egyházkerület 
püspökévé választották s e minőségében a fő- 
rendiháznak is tagja volt. Folyóiratokban s napi- 



lapokban számos egyházi, társadalmi s politikai 
cikket írt, a legtöbbet Vönöcky álnéven, önállóan 
megjelent munkája, egyházi beszédein kívül: 
Költemények (Veszprém 1870). 

9. P Géza báró, politikus, szül. 1864. Jogot 
végzett s ezután Torontál vmegye szolgálatába 
lépett, hol 1889. második aljegyzővé, 1890. pedig 
tiszteletbeli főjegyzővé választották. Mint a sza- 
badelvű párt tagja 1892— 1906-ig a bégaszent- 
györgyi kerületet képviselte az országgyűlésen. 
A koalíciós korszak alatt a közügyektől vissza- 
vonult. Régi kerülete 1910. újra megválasztotta 
nemzeti munkapárti programm alapján. Közben 
az úgynevezett Überland-földek kormánybizto- 
sává nevezték ki, mely állását 1913-ig viselte, 
majd a Magyar földhitelintézetek országos szö- 
vetségének ügyvezető igazgatója lett. Ugyanez 
évben a közgazdasági életben kifejtett tevékeny- 
ségeért a király magyar bárói rangra emelte. 

10. P. Géza, szociálpoütikus, szül. 1868 febr. 21. 
Szegeden. Rövid ügyvédi gyakorlat után bírósági 
szolgálatba lépett. Újvidéken, Nagykikindán ós 
a budapesti büntető törvényszéken működött, 
majd az 1907. felállított Állami Munkásbiztosltási 
Hivatalhoz miniszteri osztálytanácsos-biróvá ne- 
veztetvén ki, a munkásbiztosítási intézmények 
szervezésében jelentékeny részt vett. 1918-ban 
mint min. tanácsos a kereskedelmi, innen a nép- 
jóléti minisztériumba került. Szerkesztő