(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája"

Google 



This is a digital copy of a book that was prcscrvod for gcncrations on library shclvcs bcforc it was carcfully scannod by Google as part of a project 

to make the world's books discoverablc onlinc. 

It has survived long enough for the copyright to cxpirc and tbc book to cntcr tbc public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expircd. Whcthcr a book is in tbc public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cultuie and knowledge that's often difficult to discovcr. 

Marks, notations and other maiginalia present in the originál volume will appear in this flle - a reminder of this book's long journey from the 

publishcr to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing lechnical restrictions on automated querying. 
We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use ofthefiles We designed Google Book Search for usc by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfivm automated querying Do nol send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a laige amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attributionTht GoogXt "watermark" you see on each flle is essential for informingpeopleabout this project and helping them lind 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countiies. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can'l offer guidance on whether any speciflc use of 
any speciflc book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps rcaders 
discovcr the world's books while helping authors and publishers reaeh new audienees. You can search through the full icxi of this book on the web 

at |http: //books. google .com/l 



»Google 



► 



£• D» Boyuon 




L>,g,,zo3oy Google 



»Google 



AE 

.1^45 



»Google 



RÉVAI 
NAGY LEXIKONA 



»Google 



OTAmnroHilB fa foboítíIs tilob 



)y Google 



RÉVAI 

NAGY LEXIKONA 

AZ ISMERETEK BNGIEIiOPÉDIÁJA 



Vü. KÖTET 

Etelka^Földöv 



A SZÖVEQBEN 349 ÁBRA ; KÜLÖN MELLBKLBTÜL 
46 KÉP, BZBK KÖZT 5 SZÍNNYOMAT, 3 MDVBSZBTI 
RBPROQDKCIÓ, 10 TBHKBP BS 1 VARWI TBBVSAJZ 



BUDAPEST 

RtVAI TEffTViRtOt IRODAUa ÍSTtXEt RjtlEE VÉN YTÁBSUÁO 



)y Google 



& SZÖTBGirr riL&HENHYl SZÍNES ÉS FEKETE HOüBU^KLErTa. 
NYOMTA A PÍUAS RÉ9ZTÉNYTÍRSASÁa NYOMDÁJA BODAPESTKN 



)y Google 






E, É. 



■MkR (JdeOmd), uetO. német osánánid, I. 

UaUcSx f UlcttNn^ ÁUŰcet). UMUbeUl 887- 
— ^.^ ^ i.Leí«edÍÉl)« » ^ 



xis kedvéért — £-iH* numduftlL B. olM Podo- 
lia DIO-1 e Kl«r vUéUnek DN7.-I, MoUviiuk » 
BzarattU K.-ra ea6 l^ilfofl rénét, BoKmáblM 
«e OHnon Ttdékét értfflk. Ax «J huát ft dDtaaleü 
kTönika uerlnt mdí NÍgy L^oa kortlHu ts átél- 
nek nereiett Dnyentar V. NeoterbMttotta ketté. 
Ai B.-IW1 ralé tarttekodfa hánni dolog mlMt 
' rt 1. Ue Ittdnln ▼Uaartottik 



a kalwoktMsM, melrrtrididta 

beolmdtamag7ani^e;e3.VI.Le6 "-' 

Uviaán 898WáBlBiKn Indultik 
iixUy ellen. iípéA U, Linntfai nmtUm alM 
báiom nembb gyOMlmet njertek s nagy nAk- 
mánnyol twtek basa Bolgaramigb^ meljrst 
egtewea a BalkAidg bekalaodoitak. Bi a ha^A- 
nt adott alblmat LaA wfarirnak, boa tak- 
tiuyábaiilelija a magyanA hadriEoáfaa mődtél 
Simán a beeenyj^t aéUtotta M, bogy B.-i« tA- 
madjanakMkOabea «kD.-r«fltoekamag]w«kn. 
A aifiVBtiógsBek Uaatlmial a taUa ai Űsi Almga- 
tal egytttt lerágták ai ott taUH Öregeket, nflrat, 
gyvmekeket. Hagét a aereget voltatoép támadáa 
eem éi^ b ai elwuég la gyoraan TlanabAiddoH 
E.-U), nddltai a venedelem hallatán ■ magyar 
sereg huaalotett UMd, bogy a két elkeseredett 
«llenaÖg kSrt (ékvO huá% osak vént báborúk 
arán tarthalnik meg, rihatarorták, hogy a mai 
HagyaronBággn keicnek 4J haiitB0daméK896 
tezte el lejutottak. Uagnk a beeaiyAk beartUia- 
gtetaknlAankB.-be,aI>iiBameOettBa»baanak 
914, jelentek meg. V. 0. Irftf TakttUja 8 JÜNUtew- 
ÜMs, A tdrod. k<»iii.; aoM, A bolgéMnagyar 
liáborA. Kisebb Urt monkil, 1; fött^lfilleoa 
riom ^aáaadok 1878., Uvélt 246—886 éa S9B- 
3M) ; Awfer, Lebedla, B., UUlennlmii (o. o. 1880) 
BorovtOv, H. (Bgyet PI1II0LKO1LI889). 
-.—_,. . C C!«9*fr Benedek (L 0.) ir« 

LOIvimw. 

itey, L i=MUrsitt és Tálaauék. 
(Fitrto de £L), UUttéTénM Lambayecpie 

penddepartameotoban (e*6r é. ei.), '- 

joyane^TMU mwtte, SOOD lak. 



Stén a. m. etUte (L 0.). 

£a«wbw« (fratn,, «m(: MOiiit a. m. rfidö, 
föteg a loTaeeég SLsilólit neverik Így, 

Bteogramm (gSf.) a. m. knmogramm (1. oX 

SUoUaa (gOr.), Oedlpns és Jokaeteldtaebb fia, 
k! wraweétlen agának OliebábM való elkUtö- 
léae otán úgy áUi^iödott meg Soosértí, Polfaei- 
kessad, hogy éröiktet felváltvk ftigiiak ual- 
■ * ' aaoiMa e — ' "^ " ' 



as araimat átadni Pdynelkes eaért ha^JAiatot 
BMTTCoett B. eUeo, a hét bűe badnunetét Iheba 
rileo. Uk Adrastoa kivétdévei ntai^yUaa el- 
estek, sM a két teetfér egymáefégyveréUlpaK- 
tnlt eL B.-t oirtin nagybátyja, Iteon, ettemet- 
tette, mlg Öccsét a tilalom ellenére Astlgtme (1. o.) 
RHdeltaeL 

Iteoetialum (gOr.), L Kronogrtmm. 

Itar (gfir. AtOtr}, a gOrOg mitoUgUUMB a 
levegőréteg fölOtfi tiarta levegUg 1 



lyeattffie, kit a IegrégU>l> koanogúaikn* gcmdol- 

kodfa(llealoAc«1nnogMUyAI)H) 1^'" ' 

mélye) éa Nyx (as éimka) fiáiúk 

«r$ns(A tanításában mint vUá^élek laenpeU. 



iban) Breboe tefOd 
fiáiúk mondóit Aa 



nv CofOa-A 1. a /ZnifeifiaR iradUvtU fl] 
mgahnaehipotéalaee anyag jnriy mind aaeglSwvl- 
lágtéit, mtod átestek mob£idálUMttl téiöéMbé 
UtttUL Aa B.hlpotériBét siakBégesséteBl aa Jtfidib 
tenBéaaettad«miáiVlfeIA*S^)nalrBnriiitas firw 
tár semmUUe batiÍB tovate^easuye nem Miet Ai 
tané hé, 
jelt és a 
dyeanwagá- 



etektrenusste és nágneaség 
moleknlal wUc hatását as B. 1 



khülUii 



erOleg t 



mdailaációs ál 

JedA, pwlodlkiH váltósáéit Aa idetartosé Jetai- 
BégAet artrt <Ba B. flalkáia> dmea siokták Saase- 
(b^alnL V. fi. Merit, UntennehDngan Dtar dte 
Anabieltiuw der elekSrlsehen Kralt (2. kUd. Ld^ 
■lg 1684); I>niile, Phyelk dea itbwe (Btnttgart 
18»4);O.X«AMwn»,BlekMdtUimdUofat (Braun- 
sdiwelg 1896) ; Jomhwmn, Blektrizbftt mid Lleht 
(Lelpalg 190S). — 2.£,iJniti»Mriemben, vala- 
mint orvost aempontbél L Btiléter- 

itvdiuea. m. belybeU éraéketlenltös as éter 
gyón ehidriáea folytán timadt lehOléa Uhasa- 
náUsáviJ kisebb mUétaknM. 

nvrak, sa alk<AiolgyOktt oxidlaL Ea R 1 



oxidokkal analóg O esa et é t e M vegyfllet^ nidyek- 



)y Google 



flfr— vti«k --_. 

nek általános képlete, ha M 1 vegrértökO fémet 
Jelent: H— O— M. Amint a fémoxidok a fém- 
Iildntxldok anhldilíJBliud: teUntbeték, úgy az B. 
•■ alkoholgrOkOk hldrozl^^ aifl.ii. alkoholok 
niihldii4)alkéDt íb fotfiatOí fel: 

Megkaonbnatettbik egyszerű Ae vegyes É.-el Bgy> 
eartt &, melyekben az ozigéimel egyeeOlt két 
alktdkol^Ok Qgyanai ; vegsm S., m^ekben as 
(odgénhea k^NHdádó oikdiolgyllkdk ktUOsU- 
iat,pL: 



CiH,/" 



0.4/" 



BUáUifliaték alk(dioUtok és alUIbak>ld(A egy- 
mtsia hátán Atjáa alkoholos (ddatban, pL : 
OKOJÍa+J-CH.— NaJ4-a^— 0-CH, 

ntr.Xto- aata- mB. tOl-mMl-far 

ksUI JodU jodkl (twt« *Is) 

C!,a,O.Na-HAH,— NftJ+Cjá^O— C,H, 

Ai fi. gyak(^atlSBanpontb611egf<mtosBbb ké^ 
iMéd médja ai, hogy alkdiolokbál vii lehasadása 
mellett keletkemek. A kteiédési mód réeiletes 
ismertetéaét L SMéfer. 

>■ Tbek, Ulö ol^at tartalmazó desatUlált 



"n«u 



iM0\MÍ,L ÍÚ^olajok. 
Kiváa. L ÉteniUrgeiét. 
-'-'"i, általános t. helybeU énéstelenítés 



— srkiaMT a. m. etUhidroeiallát (L o.). — 
£-afe Toltaképm esiterek, olyan Tcgyllletek, 
amelyeUwn a kénear alk<diolgy0k{UeCw9t0bt>- 
nytre aromás alkoholgySkökkel van egyeafllve. 
A ffierreaetbe kerUlt mérgee hatású aromás 
anyagok, melyek réezhit a bélbell rotiiadAsnAl 
keletkeznek, részint mint dyanok Titetaiek be a 
■nrrezetlie (pl. kartNdmérgeséenél), nagyrémtkén- 
saTral egyeiUncb a májban ée Igj elveezHk mér- 
gQz6 hatásokat; mint Ilyenét fflrOlnek ki a vize- 
lettel ée a vecejtékkd. Bwnttk a kénsavkonqKi- 
nenst osak érte sarval való megsavuiyltáa ntán 
lehet ktmntabil. Hennylségak legtöbbszt^ a bél- 
nAadás g. o.) mírtéMfll tekinthető. 

Étan&érgeaéa, ai étealváe (éteromanfa) követ- 
kezménye. Az éterlváe különítsen Poroszország 
keleti resieln és Írországban van eltojedve. Az 
éterivás ált^ IttreJOtt állapot sok tekintetben ha- 
sonló az alkohol által tídidézett áll^othoz s Innen 
érthető, hogy az sokaknál az alkoboUsmnahoz 
hasonlú ssenvedéllyé taJoL Az étermámor amilyen 
gyorsanáU M, éj^ien olyan gyorsan is múlik. Az 
Merlvie rendes kOvetkönnényel: kr&dkna gyo- 
morhélfannit^vtnúkOdéBl nvarok,elerötieiiedés. 
reszketés, az etikai érzés megjazolása. Az éter- 
megvonáa áHitólag éppen úgy elóldéd az abszti- 
nmoUUB tOnet^üt, mint ba - -"--■--"-""' 
Tonjnk mog az alkoholt. 

Kteraarkósia, 1. Etüíkr. 



> — Bft<a-tt«tia 

Itomi^ala, eement-habarccMl ée aszbeeztbSl 
készül nagy nyomás alatt 3 — t mm. Tastagaág- 
tno ée külOnbezé színben. A tflsnek ] óbban ellenUi, 
mint a kOzJtaiBégeB pala. Tetófedésre ée burkolásra 
haaznátják. 

Stoconuuiia ^Or. aetheromatM, az éterrel 
való Idült m^irgezée, gookrányos éterivás vagy 
BUgolAs. L. Etermérgexés. 

Etea, UBk. Nógrád vniL aiéosényl j.-ban, (im«) 
2609 magyarée tót lak. ; a. p. Karanasaág, o. t 
Balgótarján. 

■tetéa ~ megkOlOnbaitetéeU a legeltetéetól 
— az, midfin ai állatnak takarmányt adnak. 
Az B.-t aa Ist&Uóbui vagy a szabadban eazkfizlik, 
de az IstáUában tartott állatok kOzttl legfíHjebb 
csak a sertést ereotlk a szabadba B. végett. Az 
B. tisztán lartottráos-, Jáaiol-, válynbon vagy a 
csnpaaz fSldOn tOrténlk. A háziállatokat bizMiyos 
órákban etetik és pedig többnyire napkeltekor, 
délboi ée n^mragta felé, hosm nyári nap<A(m 
pedig még gyuran ozsránatMt. Az B.-1 érttat 
pontosan meg kell tartani, meri a rendeOoiB.-nél 
V. nagyon megtiieniek és mohón esznek az álla- 
tok, vagy nem elég éhesek s ekkor túiják ée elszte- 
Ják a takarmányt Az egysaal B.4V esO takar- 
máiqrt gimdos etetó tObb részletben adja az álla- 
faAnak, mert akkw kevesebb Izéket hagynak. 
Ha kOlSnféle takarmányokat etebiek, akbír a 
hasonlóbb takarmány(* kOzOtt etetik az eltérób- 
bet, mwt ezáltal váttozatoeabb lesz az B. ; de 
nem etetaidi mlndenn^) másfélét, mert az nem 
Uzonynlt oélszerBnek; ha pedig a takarmány- 
változtatás egyszer vagy másk<v nem kerülhető 
el, lehetőleg fokozatosan eezkOzUk azt, hogy az 
állatok észrevétlenül raokják meg az H taktr- 
mányt. -£ pcdtUkal értelemben, 1. flIetJHtaUf. 

fteté^ L SCmitóí. 

Btetési nivit alatt h isványcA: fbtOMén 
gyakran látható és meetcn^eeen is el01dAdiet« 
r^zokat ^Ok. Ha a kristály egy Uzonyoe fb- 
lyödtt vagy géz hatásának volt Utéve, akkor a 
lapok feUUetén szabályos elhelyukedésű mélye- 
dMKdí és dombok keletkeznek, melyek helysetOkre 
nteve azllletOkrietályalaksztnmietrlaiTiszcmyal- 
nak hódolnak. Az É. előállításával a bejsO m<de- 
knláris szimmetria is Üpnhatolható. Az B.-on kí- 
vül keletkeznek e behatások alatt éteUm dotuMc, 
íiKirok a mélyedések egymáshoz való esatlako- 
aása révén tfonekelótérbe (Beoke) ; továbbá éte- 
lééi lopok, mnyek a kristály élén az anyag beha- 
tása folytán t(«ipltáB útiján keleticeznek. A leg- 
szebb pódát a meteorvasak saolgáltatíák, melye- 
ken, csiffioláe ntán saléttomsav- és kevés kén- 
sawal étetve, kÍtü)iÍk,hogy az összetevő lem«kék 
az oktaéder libával pártinzamos elbelyozkedé- 
sO^ (Wldmaonstltttai-féle njaot). Az etetési 
idonxtk keletkezésének okát az ony^ orientált 
kohézióviszonyaiban kell keresntlnk. 



Etetée-itaUa, a polgárok vUaeztásl Joga ellen 
Jcövetrtt bűnoselekmtoy. A Btk.186. S-a értel- 
mébea három hónapig teijedhetO fogháoal i 



1000 K-lg teijedhetó péndiüntetésMl büntetendő 
az, aU abbti a óéiból, bogj a választó bizonyos 
jelöltre mavazscm, vagy a szavazástól tartóskod- 
^, etet és itat; valamint az is, ald az etetést 
te itatást dfoga^a. UeUékbflntetéeU a poUUkal 



)y Google 



BftCMrt*! 



— S 



BthwotogteohB Mltt^il. «m Uw>«m 



s a MyBtnlveartáBt Ifl U 
II mmdanL Ás wasAggyfiiéBi képrlseUW&laez- 
táBok fetetti UrAakodáarM b>ÓI4 1899. XV. í-e. 
8. HiukS. poii<||aérteliiitteQkTála0tÍB érvény- 
Menés Aimekiiieg&lls^dtáa&tkárvénftifjánMiet 
kérni, lu a k^Tladö a Táluzt(ttat uon óéiból, 
hogy 6 reá BBayaBanak vagy Im^ más jAOItre 
M szavananak, vagy hogy a Bnvasistól tartdc- 
bidlanak, eteti vagy ita^ vagy ily cMlekmény- 
Im léases, vagy abba megelöiSég és klftjcoetten 
telsegyeseti Ugyaiw törvény 7. ^ sserlnt aa 
oly vUamtókertaeteklmi, melyek tCbb kOaségWI 
Mlanak, a vUasztöbuk BzOkBégee eUátáaa a 
Tftlasstás belyéa éa Ideje alatt a vüaazt&st 
nva teezl érvtoytetmné éa nem eedk a itOiitetA 
törvény 186. ^4Íad tOolmazott S. fogalma alá, 
ellenbeD a megengedett szOkaégee ellAtáenak túl- 
hágAsa toT&Ütra is bdntetsndö. Nem teÜntendA 
tavibbá B.-nak az M. t-o. 9. §-a amrint a) ' 
tAlntettd a megvendégelt személyekre, a m „ 
vendégtiés alkalm&ra és egyéb körtUményelre, 



■ásM beftdyteolja; b) egy t. tobb válasrtónak 
aiokftsoa alkalmakkor, a képviselfi &ltal st^M 
háiánU, vagy hAzon klvtU tfirtánt megvendége- 
Uee, ha a szokáaos vendéglátásnak határain tAl 
nem terjed. 

EtetA aartal, 1. AdagolÁ 08040. 

IteUtsank, L Maráaurdt. 

Etaz, Axtome, trandaraofariaz, BrtU. Fárldian 
1808 márc ao., megb. 1888 Júl. 16. Pradlemek és 
lugranek volt tanítványa. Olaazorssági tsnol- 
mibyai ntán 1833. nagy dkert aratott Ktínt Abrá- 
■oló nagy osopor^val, azntán az BUenállást és 
BAkét Jelk^MBé két nagy dombormflv9t készített 
a pArtd Aio de rBttdlera, amelytíc aatmban Uasszl- 
dfita UmértBégOkket távol állanak Bnde dombor- 
mAvén^ megkafiéhatAaátéL EgyA művel ktalU 
kfilSnfisenaérioanltfeetanekaptMaiPéreLBohaise 
temetőben levÖ síremléke válik ki, továbbá: 
Ingres onliknolsa Hontanbanban ; Hero éa Lean- 
der (oaenl mozenm) ; Kaaztillai Blanka (versailleal 
mnsenm); Bit Agostim siobraa párisi Madeleine 
taiq>Ionuban stb. frodalml mdvel : Coors élémea- 
talre de dessln (3. kiad. Paris 18Ó9J ; Beaox- 
arts. Diz le^ns snr le dessln appliqné anx árts 
et á l'lndDStrie (n.o. 18611; Lea soavenirs d'nn 
arttste (n. o. 1877, 1878) ; Lea trola tombeaox de 
Gérioanlt (n. o. 1885]. 

Etezia (gfn.l, a, FQldkBai-tengeren nyár Idején 
nriOkodó ENy.-l szél. 

StlalvaBoIián, klak. Háromszék vm. sepal 
1-ban, (1IU0 477 magyar lak., n. p. Oldó&Jva, n. t. 
Scpslbodok. 

Ethala, 1. AOHa. 

Ethelbert, kentí király (686—616), neje Berta, 
Qiarlbert frank király leánya volL 697-ben né. 
pérel egyfltt a keresztény bitre tért Bzt. Ágoston 
szerzetes bozgólkodása folytán, ö alapította a 
eanterboryl ^yházat, melynek eléé érseke 8zt. 
Ágoston lett. 

Ettaellleda, Nagy Alfl-éd angol király leánya, 
Stbetred merclal grófnőé. Bátyjának, Bdnárdnak 
nagy segítségére volt békében és háborúban. Cj 
vátakot és vtbosokat dt^ltott, a rombadfllteket 



Merela egyeeOlt Anellával. 

Etbellsmns (gör.), egyMelmfl a Tolontariz. 
mnssal, t. I. aizal a nézettel, hogy lelkünk 
tnl^jdonk^ mlvtdta az akarat 

Etheirad, angtrisaáa királyok. 1. L R (866— 
871). BmenoeMeBlU harcolt az országát pnsstité 
dánokkal, kik Yortot éa Nottinghamot is elfog- 
hdták ; egy ellenfik vívott natábao esett el. — 3. 
II. E. (978—1016). aytege uralma alatt tovább 
tartott a dánok pmstltá betlMse. B., mintán B. 
Bldiárd normandiai heroeg testvérét néfil vette, 
elbatArozta, hogy a dánokat kUrfja. Elrendelte, 
hogy lOOS nov. 13. aa An^lAban tartéakodö Saz- 
SHS dto>kat meg kell Obil. De e vér«igzésnA 
01 lett a kOv«tkeiméiiye, hogy Bven dán király 
betOrt Angliába és B.-et tiűzvte, as egész orszá- 
KDt eUndalta. Bven halála ntán E. vlsaiatért, de 
< deeetta Sven flB,Kaniit aUenl hareban. 
u fAihebtoH), angolszáai király, 1. 
AŰuMan. 

EUulwoU, angol király, Egbert fia (83»-«&8). 
Eleinte BzerencsétlenlU hareolt az országát pn^ 
tltö dáncA^al, később (8S1) asonban annyira meg- 
törte éket, hogy tObbé nem meréeidtek az angol 
partokw kikMiL Piát, AU^édM IV. Leé p^val 
kenette Í91 e 866. maga Is elzarándokolt Bémába, 
honnan vlaatatjrve, néai vette KtqiaBi Károly 
Isányát, Jodítot. 

Bthika, 1. ErkökítM te Filotófia. 

Ethikai moagalom, L Etikai mosgdoin, 

Emka^Cáakicua) Ister, gi^5g geográfna Isz- 
trlábél a lY. si.-ban Kr. n. irt So^ogramniios 
cdmenegyr^ taygytUtetnényt, egy konnográflát 
(Uadta Kkle 1676) éa egy kalandoe földrajzot, me- 
lyet megrövidítve latin forditáaban akOz^or 
na^on haamált Kiadta SAvemc (Paiis 1869) 
éemtti»9j^pzlgl8&«. 

EthiopsH (Ut.), a merknroeznifldnak (Hg,B) 
ásványtúd elnevezése. A természetben elö nem 
fordnL 

Etiimri4»«m (ea v. 08 ethmoiáak, mta- 
csont), a koponya alapjának éa az orrüregnek al- 
kotásában BzereplA csont; nevét a szaglóldeg 
rosQainak átboesátására szolgáló lynkacsos lo- 
mesétél nyerte. 

EtliMUt*, I. Etnika. 

EtbnllK* Hetalrla (4M: MmiU MarU, gOr. a. 
m. nemzeti egyastElet), pAnhellén egyesCllet. A i%t- 
like Hdtdria mlntf^ára, mely a gor<% szabad- 
sá^iaroban nagy szolgálatokat tett, 1896. alapl- 
tottj^ avégből, hogy a görögség ügyét a kir^- 
aágon klvol támogassa. 1897 éta kOlOnOsen a 
krétai gOrOg ISU^dket és a theesallai-maoedé- 
nlal görögöket támogatták a tOrökOk eUen és ezzel 
háborút Idéztek elő, mebrben a törökök győztek. 

Ettanagrftplil*, 1. Ehtográfia. 

Ethnologl*, 1. Etnológia. 

Etlmologlaélie BlltMlMac*i> *>■■ ETn- 
gam. Hazai tndom. folyóirat, melyet Éerrmami 
Antal tanár 1887. alapított, hogy a ktUfOld ss^- 
emberelnek hiteles anyf^^it nynjtson a haz^ né- 
pek etnográfiája körébűi. A kladó-sserkeeztő kime- 
rülvén a folyóirat követelte nagy áldozatokban, 
József főhg vállalkozott (1893) a mnnka anyagi 
blztoaltástoi. Aaóta az 6 védnöksége és tevékcoy 



)y Google 



lotadttó 



U lUttetlongm mr Z^iemra^imde dniml, ndnt 
H BthnologiBclie UttedhmgeB nnlléU^tJát M- 
isef füHig hidáU után botÉsMi Ideig ismM nflne- 
Mt • folyAlnt, majd Ungarisobe Mtufkologle 
efmmel tU medtÚJAppal grü^^tra adta ki Hen- 
numL BdcUf a918.) 8 kVtat te 4 fliiot Jdent meg. 
1918-l»n tUfotTsm Indiil meg, 6«lMga nr Vd" 
knnde d« DenMten In üngani melléUettel. 

BMMl^ük, L EMáffia. 

Btkopoll»(T. mimeíis gOr., máatio Int), i 
toTlfcábaovBlamelfJeltaimeknUazáuT. ibriio- 
U» néki tulajdonított isaTakksI vagr gnidolko- 
d&smóddal, ^ Araiffnil Toldi QyOrgjr stKvai, 
melrrttkeltLnjj&tfedal: Üg7«ii7&m, keoeegtead 
fflbell ebedet, ^ad ftiTÓ uAHIH drtgs g7eimd»det 
etb. SokazOTlees — nlnt eptidábon ia ' — " — 
Ilyen Petőfinél A mai) 

— •(gör.y.ifo 



UlStít. apommyiváAostar- 
toB6 B utóbb Btre-Esraáni^ nernett UrtokkBl 
alándékoita m^. Aa Etfitre-easUdnak Kálnda 
volt a fteike, s wre voiiattoi6 «la6 Mrtilylevde 
1379-b«l yaló. V. «. iíür&i Az Bttlir»<ealád lerAl- 
tAn. AUSld, 1887. IIS. 

£tl«iiMe(fradc.,a]taA: e^ri«i),BzeinMynéT,a.m. 
létrán. 

Btieiuu, 1. Charlee OuSlmme, francia ir&, 
aztO. CbamoniUerbeo ^aat»-líanu) 1778 jen. 6., 
meg^ FárlAan 18iö mán. 18. PÜjr^ját mint 
Uii7T«10 kesdte, miüd irodalmi elkntivsl ma- 
gára terelte Bassano berceg figyelmét, aki tlttá- 
liyi tette. Kéafibb a oonznra E^e s a jonmal de 
l'Bmpire ffieurkeertiye lett. A reetanrftcfó alatt 
kegyvMOEtett 14n, u akadámiábiU teUsárták, mire 
B. aiellemék k«rébe lépette mlntaConstttotlcm- 
nel mnnkatáraa aratott Bltert, két Idwn képvlselft- 
Mk la megiTálantották b a mabadelTllpárt egytk 



biBtA tehetaégrtl tea tanúságot Le rare 
(1799); La Jemw femme oolére (180i) te A>og 
Bnya et Páladat (1807) c mflTelben, mlg Les 
denx gendres (1610) c daratria, mely csnnya plá- 
gtnmpOrbe Is keverte, Holilre kSvetöl kOié so- 
rosa. Bgyéb mfivel kÖfOl (Oleg a Hisbrire dn 
théMre franfali (1808, 4kOt) emlftteU. Oeavree- 
jét A. FranpolB adta ki (Paris 1846, * kOt.).V. 0. 
Ihüete Lten, B., eesai blographlqne et littéralre 

8. É., EÚ^ne, fran 

184* dec 15. Btóbb ._ 

viselő volt 1881-ban k^viselhitdc valósították 
Onnban te a l'Ünlon ripubUeaüie Boraiban fog- 
lalt helyet 1887 Júnliua>an másodállamtítkárrá 
nevesték U a gyarmatok mlnlsrtérlmntiwn és 
est Bi Ulást a Ronvter-, Tirard- te Preydnet-ml- 
nlsstérintnokbea Is megtartotta 1898 márc-lg. 
1892 úta a k^ívlaeléMi Ismételten alelnOtté vá- 
lasitotta. 1906 Dorembertöl rSvld Ideig hadfigy- 

' '"wToltiJelenlegakfipvlseltaiái^ylkal- 



9. &, Mvűuta, DAtrik UrlaplrA, eorfU. 181 
BMfit. 81. Réesbeo. megfa. 1879 ^. 89. 1S484( 
l^ett a pubUdsitika tóén; 18G0-6&-ig Pirtabi 
élt B ott tObb ti6met lapnak TOtt lerelM^ VisK 
tím Béodw, 1866. átvette a Pto sb o aw rt M t to 
de 1864. Priedliaderlfax tátsaságában megM 
pltotta a Néne Frele Presse-t, amely rSvld Ii 
alatt BéoB legteUntélyeaeUi niqdisvia lett él síi 



vonalán 



, fnnda kbiyvnyrandásiok, 1 ^._ 

Ktl faoshe fOaOixnJia escNfaiita L., iittq, L 
tangana. 

Btika, I. Erkolestan te IVai^a. 

■tikai moigalom. A XEX. sz. batvsnai ét 
óta KBuk-Amerlkában, Angolában te Námett 
szagban tCbbé-kevtebbé eróeen az a törekvés a 
tattozik, bogy az etikát l^ieHHeg elvUaasiák 



vesékkel rogg Ossse. Bgy Fne Bdigioua Asi 
cúiMoN nerftszUvetséget alakítottak, mdyba 1 
sObb egy esomö Soeütv far £ltAKa{ Oüiien n 
jadt Id, mdyeknek az viAt a iellemiö vc^ei 
hogy tikjaiktól nem kSvetelték a szemdyes f Bt> 
ben való bltrt. Hinl&n Londonban fs létBeUt ily 
egyesOlet, Berlinből FSr^er celUagászatl 
Qwycki OyóKy filozófiai tanárok yez«tteé- 
me^l^olt a DaOsche Chsdlschaft für et 
íche KuUur, melyhez több német városban fl< 
egyeeltMekoaatiakoztak. Bs egyeetUet^M oé 
az, hogy ápolják az ú. n. eHku knltáiát, n 



. jeUemBiD^ Bz álla 

i^olásán^fóleg tanítás «t^kellt«rt«nnie,am 
nfncs tekintettel a vallási dogmákra. Neveai 
fllosóAisok kOzt e mozgalomhoz k&aal áUai 
Ttanies, DDrlng, Jodl, Th. Qegler, Unold s más 
V. S. SeiM. Die IMlglon nnd ihr Beciht, geg 
nber dem modemen Horalimnns (Halle 189 
BraatA, Dle Zlele der etUeohen Bew^nng (L< 
dg 1893) ; Mo^et, Le monvement éthlqne (18! 

KUkeM, 1. ÉlmelU te Gyári Jdzéa. 

EtilrateolAala (gOr.). Kant rendszerében lat 
nek az eikökstanra alapított feUbgáea, az az 
ten'4>galom, melyet ai onbemek, mint erkö 
valónak felfogására alapítónk. BUentéts a fizí 
teológia, mely Isten fogalmát a természet céli 
rtlB^éból Bzánnaitaqa. Kant azt tan»i|a. h 
Isten létében erkOlcel okokból kell hlnsttnk. 

EtU (folyö], a tatárok Így hivják a Volgát 
még^ele. 

Etil {aethyl), egy vegyértékD poattlv bi 
hldrogöiv, alkohol gySk. Képlete C,H,. Igen 
eiénvegytllotben benfoglaltatik. pl. enlbldro 
a. m. etán ; etilhidroxid a. m. boiszeai ; etilaoi 
a. m. eoetáer stb. 

Btllaeetát, aeihylacetat, ecetéter. ecetaavaa t 
CH,.COO.C,H, teoetéteia esiter (1. Eeetsao . 
terei). Csekély mennyiségbennémely bor, konj 
borwM te BtMZbOl kéBzfllt eoet alkotáréaie. Ne 
ban etilalktdidból, tVmény ktesavból te eceti 
ból vagy nátrinmaoetátiMU késsflL B végUH i 
alkohol te e^enló térAgafaiyt tOmény kén 
lS0~140^ra hevített «degyéhes apránUiit i 
alkohol te egy«oló ttefbgatnyi 9S*/<-oe eoel 
elegyét omrga^ák, tlgyelva, arra iM^ a reak 



)y Google 



fidyadék Uraínito illHiddm IBO-IW koFCL 
IlreDk(irB.iBslMtTl^ altodul to eeatWT Is 1»- 
dfiMtUláL A pArladékb^ arttttmtaynátriuBkir- 
tKmáMdMaliiMsatn, u B.-ot dkUikittik. 
iB^ TMMiBentaaMórtaMqninMtfini^wáriqai:. 
TégU ftnkoUa lifwrtlIHlÉnml rekaUkáljik. As B. 
HiBtelflD, keUemw OdlU >ngA,ia>iutA és Isfl 
■u»gAb»r fbljadák. Fs.-ft <H«n 0«M, Wiútve 



ia Atenel 0U«9Íthet6. IfAggruJtra, iUáglt6,kor-. 
BKWÖ lánggal ég. Nedna tongta ImWMkfai d- 
boinUlcaTixliaUain«oateTTaéa etUalkoholn 
éBUyeiik(vinegaaTaii7odik.AaB.^I 
(Ádher ocsticwiiávas) blBAériáotl, : 



dáoilfogn UlataHnk, tgyndnMi 
gjfliilitaattank, mHtwateai konyak ta ram gyár 
itMbiál. torálpbá bonortS páUniAk li«Bek>TÍ- 
tMnitb.faBMnáUák. Ai anUpliln gyártáafaiál 
hanuUatM MetUeoetaarttr UMUéatoe nagyban 
alkalmanik. RobbanU anyagok kénttéafinél Is 



.lAi 

Ulalkoltol, ae%{aaoJM («tanor, moill-kar- 
UnoL alkriiol, smbi, bomeBZ, alcobolvlnl, aplri- 
ti»vtQl,akNilKriaeaiyUooa): CE^.C%OH.TaUemi 
vfanMniBa álla))otlian gyenge siagA, kOonyMi 
inosKő,égeUMfblyBdtt.Fp.=^8-S7,<9.=-117-3 
d*/.^»«06S8L ^dm nagy as afflnlttaa. Levegőn 
-- - ■ • • — témelyadUl — ssódaiglán- 
it ta Ton eL Nagy vlaelTonö 



JáÍ4 hatása. VlnelMMlMtaéskoBtrakaiőmaUett 
(LAZtoAoAMWfrú^nilnaaiTlBHny mmrintelagyit- 
ketBt Lsgnogyobb a tontrakoló S m<A. tIb hozaá- 



SEámaa étaee ol^al ta mlndaii Tisscoy iserlnt 
alegyUietO. Siánua anyagnak — pL kámfor, 
gyanták, alkaloidák, ssámoBreeték stb.-'J«<dd6- 
uere. Zsírok és xboe olajok - a liotnnsoltd tí- 
TéMérel — K-baakeváeséoMhatAk. Jódot te Ido- 
mot ja, ktat «8 foszfort ksrdssé oUla. Qások 
rtaiiÜBÜat joMian oldódnak alkohowan, mint 
viiben. N&nely vtomentes sóral a krlstályTlihoz 
haaonUan krtetályalkalKdáttá sgyestti, jA. 

OaCL,4C;H,-OH ; Mg(N0,)„6aH,-0H 
fltb. HmkáUnm ésnálrinm tiénk hldr(«te£>jUdte 
meOett (ddúdnak alkoIioU»n, mlkOsben altaiiiolát 
— C;H,— ONa V. CÁ— OK — ketotoalk, Meg- 
fywtra ai R. kékes lánggal ég el visaé te aaén- 
SÓKbUA. Gtae S00*-4gá^iidö, inason bldrogón, 
metán, etUén, acetilén te bcoyolódottidib vegytt- 
letek krietteanek beUHe. Unt primer alkohol oxi- 
aaeitox aUeUdet, majd sarat siolgUtat : 

CH,.CH,,OH— CH,-(^-*CH..C^H 



itetwí^ rlaelTonJ hatása fblytán, másróöÉt, 
BMrtftf^áijét megaWasatja. 80*/.-on tUtUi t&- 
mteyaégben a stdtekksl érintkeare an^t a tO- 
ménysdg ssolnt hossnbb t. rOridebb IdO abn 



B.taUll>atdkliiMiui^aégbaoii«DalygyflraDla8- 
ban — paatlnasa satlTa, heraoleom glnntaam stb. 
— a hnmnsban, a legtöbb terménetea Tiiben, a 
Ubb ksnyérben, a onkorbetegek viitietébea tA. 

BlöálUthatá nmantm étwdbOl "I gfa iTaiiwttitfl- 
saL BHlénMU kénBavnl eUhidioeniUU áUlttiatö 
Qló, mely Tlsael fitsve B.-t aiolgUat lUvel eti- 
lén a vUágitdgáaban találhaté, ^óbUkoatak ez 
járást Iparilag le Uhaamálnl. aionbannU^ 
alnrtdisnOL B. képsódlk oakntaitBlmú anyagok 
altoholoa etjedéBekM te Ipari alMllltáss toonkor- 
tartalmft anyagok alkotaoloe eijessléae útján tör- 
ténik, 1. &«tmiM(í*. 

A kereskedslniban riófindnló legtttonéoyebb 
alkohol ta mindig tsrtainuu vliet Ai alk(diolt 
B. L nem lehet deestiiláoUval vlataloiitsnl, 
nurt 96-&7 sUy */• alkohol te 4-48 súly */* vi> 
elegye konstans te atiaita B.-" 
ItanáiVonta — 76-15* — elegy, 
alkohol Tlstelenitéaén égetett D 
kartNuátot hasanáInak,nuDt olyan anyagfdnt, me- 
lyek a viset me^tttlk. A kereskedésbe 96— 
S6*/,-oa alkohidhoa darabos égetett m^Mt adva. 
M órára félretearfk, mi^ tadeaAtUá(Ják. Hycn 
módon a kenakedelendMD tdeo)ul abtöbihm né- 
Tco ániBltott 99— 99-6*/.-aB B.-t nyerik. A yia 
atolflö nyomait fémnátrrammal v. kénydmeaeb- 
bea a WMcler Lajos megállvritotte m&iim fém- 
kafadnmmal tAToUtiumiA eL Teljeesn TinncotoB 
B. n»űf tirinmáiiy ^. nikahnaiiWit talál Vlatartalmú 
B.4iak aaonhan rendktvOl kiterjedt afltshnasása 



otdÖBsenek, lakkt*. tinktoiák.parffimSk, alkaloi- 
dák te máa organlkos vegytUetek éMáttitáBánál. 
HasmátJákmfnt fOtúai^agotia. A magyar gyógy- 
SBeilOayTbeané0félelügftáBlianhÍTataloB: al- 
eohol amlKtm kMUbeltU l*/. vliet tartahnai, 
spiriíiu WHemfroftMtHUtf 96-0-94'! téri V*-oa. 
tpiritm cotKeníraiHt 90-1—89-8 térf. •/•■os, mi- 
ruta itívtus 70-3-69-8 térf. */*-o«. Alkohol&r- 
talmú italok már aa ókorban lnn«r«leeek te hasE- 
nálstoeak voltak. Bs italok ható alkatrészét, az 



tionbaii 



n»ndtáktikllI(taiftenl.E 



ni. Hígabb B 

a vm. ss.-ban ai vabok te egyiptomuk már 
desitilláelÓTal állítottak «dO. Tbnteyebb B.4 a 
XHL Ba.<ban Baymmdua Lidtw állított eló te 
aUcBlmaaott gyó^yssertU a^ia vitae te uttima 
aMMldtib oorportf AnmotH (a.m.iitoleÓTigaeEa az 
wnberl testnek) néven. A> tdkoM elnevezte a 
XVL SE.-ból ered. Vlamentn B.-t 1796. LovOt te 
SúMer álUtottsk eU. OsBMtételét pontoson 
Tliéothre áe Smtsun 1814. állapította meg. 

■tUbenaol : C,H,-C,B,. Biintelen, lS4-186^)n 
fbrró, 0-878 fihjaúlyíl folyadék. Található a kóasén- 
kátnbyban. 

Stálbroinid, aeOti/B>nmid (brtaietü, mtmo- 

brójnetáii, aetterbromatoB): C^H^Br. Ssintelen, 

némileg a klMofc^mra emlótestetó 8zagú,38'8*-on 

forró (blyadtt. F^súlya 16*-on 1-4736. Vldwn 

im, alkoholban te éterben oldható. Levegőn vilá- 

leteg hatására a bomlása folytán kelettesó 

tettól megbarnoL Kta mennylségú alkoholt lar- 

Imasö kéadtmény Jóval tartósabb.eaért a gyógy- 

^ertU hassnálatoe B.-ot l*/*4iyl alktriiolUl ele- 

gyitlk, miért taüsúiya valamivel klseU>a-4A— 

1-46) mint a tisttáéL SaénvegytUet^a aintéalseF 



)y Google 



BUIénklorld 



eUKUUttiára haaaUUt B. BlkoholUl fiMtfortriteo- 



sanktet 6 sr. brómot adnak akersrékhes. Abrtei 
K foBifoiTal ftnzfoitrilHVinlddá ^Br,) egyaefll, 
nuly utnuud reagál a JelralevfialtothaHkl a teoti 
agymlot srarint. ü 6r% matUn az elegybOl aa 
B.'Ot lepároiják. As B.-ot Serullm 1^7. fedeite 
fel IStö-bon ToHmvOU te Nymtlv mint Dark»- 
tltaimot keodették alkaLmunL Otitéaék belóleg- 
léaa ngyaolfl lg«n bamar, rendeaen egf pnoen 
belfil u OsBMS f^dalomtosteak magnSnéettei 
veiet és eaért rOvUAbb Uelg tartó mfltóteknél 
(tályogmagnTltás, fo^Azáa atb.) Jól alkalmaiható. 
Siéleeebb kOrtl nllmlim>Bi>éiinlr anxiban egy. Idaig 
útUban állott ai a kOrtlménr, taogy a nariiózls- 
nu Igen gyakran mő^eiAei tOnetaket ti^asztd- 
*"■" ' ""' ' " y«tO- 



Ibsito Igm gy^na anéDTegyflletekét tartal- 
mai de aa l^ren toBfomX kés^t B. íb uéTguö 



^nenlet aerint 

Mán a> el^y lehttlt, JégUdeg vlset 4a ptaritOrt 
UUimnbromldot adnak ai elegybea te a 

C,H,H80, + KBr = C,aBr+ KH80, 
egy^ilet eserlnt keletkeiö B.-ot lodefatUUlJik. 
As B.-naitteÍB sem teljesen renélytelen. A sta- 
tisitlka BHoint mintegy 4600 narköslBra eeik egy 
baláleeet. As B. g magyar gyógysiei^önyvben 
hlrateloe késritantey. 

EtUoianid, aetkvldamd (dánetil, propifniitrll) : 
C,H(.CN. E veerület itgy k4i»Ódik,faogy eűUodidot 
kálhimolaold atkolxdofl oldatával 10CP-nMhev(- 
.tank. Tiutáu eUáUitva keUemes siagú fUyadék ; 
fs. 0-787, f^ 98° C op. — 108-K. A híg savattal 
való teltekor néteéik te pniplonaav meg ammo- 
nlomaó kdetkesik, lügokkal yalö fóitekor pedig 
prmdonsaveó b ammónia k^oMlh. 

EtiUn, aetkt/lm (aettien, «dayl, ol^jk^ió gái] : 
C,B;,.TeUteÖen sitehidrogén, benne a Hónatomok 
kétpár Tegyértékkel kapoeolódnak, awifeeiete: 
^C:CQ,. SxCntelen, nem kellemetlen ei^ gái, 
-103*-on forr,-169>-on olvad. AíblyteB.-t régeb- 
ben alaosiMiy hóm^reikletek elfildéMaére haaanál- 
ták, ma már a fblyós levegó klBsorltotta a has- 
nálaH>öl. Iievegónél kevéssel kOnnyebb, Búrúsége : 
0-9784. Vliben kevteaé, alkoholban Jobban oldö- 
dOL Kttnnyen meggynjttiatö éa álánken világító 
lánggal ég, Képiddlk (OganlknB anyagok sairaz 
lepádásakor.AvlUgftógfaiBtartalmaiiate láng- 
Jtaak vl]ágítók^)e8eÖgét részben ez okozza. Bló- 
áUítására alktAolt kénsanal ele«yltve kOrfllbelÜl 
170^ra melegitank, mikor Is a gái egyenletaBW 
fejlUik. A reakció ltey«^ az, h«%y as alkohol a 
k&uav hatására vizet veeilt te B.-é alakul : 

aH,.OH-B^0=.C,H«. 
Kényehnesen álUtiiató eló B.-bromldbóI C,H,Br„ 
ha arra alkoholos oldatban olnk hat : 

C.H,Br, + Zn = ZnBr, + (;H(. 



A reakdó éUoken megy yéffie, ha réssel bevont 
cdnket hannálnnk. As B,, ndnt telítetlen vegytt- 
let, igen reakdóképes. így haloldokkal kOzvetle- 
nU MyesOL Klórral pL agy olqJsserA tolndékot, 
M-t&riáot, C,H.C1, szolgáltat. B sajátsága vtía 
nemzták el (diük^sA gáznak. TOmteyUnsBv lat> 
aan oMja etUtűdrosznUU aB^HSO, kele^jséea 
kOaben, mely ntóbU vegyQlet Tízzel fftzve alko- 
holt az<rfgáltat: 

aaHBO. -J-H.OH — H,BO, + (1H,.0H. 
B reabdö ipari MhaamAláaa alkohol elóállltására 
ailde^ nem aikertlli Négy hollandi UmikuBi 
DeÚHtam, Paet» vm Troosiiwyk, B<mdt in Laur 



VKrenbnrgh 1795. vizsgálták behatóbban e vegyü- 
letet te állapif-^*- "—- " f-- — 

el oh^épsó g _ 

kották késóbb az egéss homológ sor nevét, az 



lapították m% sajátságait ök i 
-' -'- kfea«oléflant)teeB( 



aeUwlonglyool,8iy- 
Bebbkétértókfl alko- 



itelen, eüknem szagtalan, aslrapezerfl, 
édee ízfi, 197'37*-(Hi f<UTó folyadék. Sllrasége OVn 
11397. Op. =ll-(í*. Vízben te alkoholban min- 
den viszony szerint, éterben kevéssé oldható. Az 
B. szerkezete sserlnt ^*qq két primer alkritot 
oaoportot tartalmaz, melyek mindegyiteoxidátdó- 
kor aldehid -C^gv.aav-CrgH csoporttá vál- 
todiatlk, azért as B. ozidádójakor etféie oxldá- 
dóe tmnék keletkezhetik, ú. m. glikoUMekü, 



mázó vízzel 10—20 im hosszat melegítenek. 

EtiUnborostyánk8Bav, L BoroatyáMkao. 

EtHénbromid, aethyUtítromii, brOmMén: 
CB,Br-CH,Br, színtelen, éteres szagú Iblyadék. 
Pa. 30V)B 2-179, íp. = 181» op. — 9-6*. Vlsbon 
nem, borszeezben oldódik. Keletkezik, ha etilénre 
bröm hat Mint oldószert, kSlitnOeen moleknlasfily- 
meabatárosásoknál, g;yBkran alkalmazzák. 

■tiléndUmin, aethylaidiamin, 1, S, diandno- 
etán:H,N.CE,.OH,JfH,.Oyengén ammónia szagll, 
maró Isfl folyadék. Fa 16* = 0-902, op. = 4- SS* 
fp. = 116-5* Vizben könnyen oldódik. 

OessetétriA, + 10*-on olvadó te 118'-on fbrró hld- 
ráQa is ismeretes. Ammónia és eUlénbromld egy- 



StiUndiaminesflsttoazlát a. m. argentamln 
(Le.). 

EtUéttdlkol a. m. etiltaalbAolJl. o.). 

BtUteJodid, aethytenjoüd: C^aX, színtelm, 
fAszarezagú, vízben oldhatatlan, de boTBiesiben 
te éterben oUható kristályt^ melyek 81*-nAl 
megolvadnak e kítnnyen Bzétbomlanak etilénre 
te Jódra. Képződik, ha etUént alkoholos Jödol- 
datíia vesetOnk. 

EtUénUraid, atOiylaicMorid, p dlohloraethan 
ela^ohlorllr, llqnor hoUandiotiB, hoUandl kémlkn* 
sok olaja: CH,01--CELC1, siüitelen,akloroll»nn 
emlékeatstö nagA, 84— 6&*on forró, édes isO fo- 
lyadék. Fs. 16*-on = 1-2546, vf. = --36. Vizben 
nem, alkoholban te éterben oldható.Kelettezik, ba 
etUtore klór^ hai 1796-ben négy bcdlandi ké- 
mikus {L EhUn) fadezte tél Amsterdamban a klór 



)y Google 



«■ vttiea egymisn baUM Mjin, uért mnetík 
hollABdl ktimlkiuok obfíámk. 



CH,— CH, 
AiMataldeUiUel Imiur Tegytttot. KdaOnsíges 



Fp. 4-12-6*, 
r oennt elo- 



\ =tteai. Vfswl nündai TtaKmr 
gyflbetA di 100*-ra melegttve H ol^iw •<-i«- 
i««dlA], ft mU megtéleUhldroTegymetté, etUéo- 
•IkohcdláTáHoilk: 

CH,> C^OH 

I >0+H.OH= L 

OB,^ CH,.OH 

8a alapon H etUáoftlkidiollMlae aiilildridjiuakte- 
ktnOieU. Keletknik ^IkolkUrbidiliiUl, ba a>t 

8 

OT,-CH, 
HtnorWW aiiAlog eeeneMleia kénTegyflM, mdy 
tshér oDUKf tért »i»ir)*h».. keletked^ ha etUén- 
bffHnldot kAUnmemUd meleg alkoholos oldatába 
tatunk. A keMkeaO test TalúasiiiflleK nem a fenti 



Urietsek 

poUmerjeL 



BtOéter, aeÓivlaeaur, aetkyUtxyd ▼■ 




nek uMt^a,TAb}iaavirÜuBaeOmeM,mi^&aeth»r 
t^itnema névvel leUHték. Y. Bon 
ntsK 1600., hwr aa B. ktat nem tartali 
tttSét 1807. Smostm 6b 1815. GoffLiutae U- 
latdtotta meg. GrArllag éa laboiaUrimnoktan, 
BouUmt^tatAyax. bs. dejta ismertetett ^1&- 
riM nyomán, aa B^t ter Uimik eU, bogy ( BT. 
90*/a-0B etilalkohtfl és 9 sr. tömény kénaaT ela- 
gyttoDcBlmasdeeitlllálókéssaiékbeii 136-l«)*-n 
herttlk. A forré tblyadéU>ól Uyenkor B^ vii te 
tovée alkohol deaatUlál a SMdOtie. A páriadéfc 
mennylsóge saerint, a reakdAatblyadékba folyto- 
nosan mf 
fotyadík 

^letkeiáaénél. WiiUtmuon (1853) elmélete ue- 
rtoV a kOretkexA reakdöknijlanák le. Aa etUal- 
kcdiol <• a kénaav hatásán 

C;H, OH + H,SO, = H,0 + C,H,HSO« 
TbésetQhidroBzniatfetflkéQSaT) keletkezik, 
ntébU pedig láO*-iai alk<AioUal a 

CAÖ80,+ CA-OH = (C,^),0 + H,80, 
egyöilflt smint leagál, Agy nagy B. keletkezik 
ás a könsav regenerálódik, miért Is a folyamat; 
aa B. keletteaéee, alkidud alkalmazására, folyta- 
tódik. Osaesea k&riUbetm hatannyl BlkidKriála- 
kíOiató át B.-ré, mint ameonytt eredetileg alkal- 
nuurtak. A reakdó lényege triiát az, hogy a tO- 
mény kénsav Tlaet elvonó hatására 2 moldcnla 
fltUalkobalból 1 m(dekiila B. keletkezik. A pár- 
IwUkM: a nyárs E.-ból aa alkidtolt, kéneasaTat 
éa kénsavat Inges, ntóbb tiszta vízzel való lázo- 
gatással eMlOnitÚ; mt^d vlztAl mentes klúrkal- 
il megüárltva ledeeztUlálJák. Bi a párla- 



dttakenatedalembeDaBBlftottB.CMa«r(Inmra- 
(turjnévso lanerotes, amelyUH agéazeo ttszM B.-t 
úgy késiHaaek, hogy ast amesoMriundanbkik- 
kJ bagriák MntteaíAen a bidrogéngái fedUdá- 

ek mi«aannésélft majd az B.-t ledeötUláUáfc. 

L tinta B. ■rfi«H'"i áfiátazó, ktanyoi mozgó. 
s^látBerA átható oagA, égető litt, nagyon lllé- 
bHiT ftdyadák. Pb.-« 0*-on 0-786, 16*-«i 07198. 
Lddtve ~ÍS»*-aa kristályosan megmered ós 

llSi-on megolvad. 8&*-on forr. KfirODwlBl 16 
asB. UMlbeni 1-2Ö*/* 
n arányban elegyitbetó. 
is olqa. Aa B. számos 
BrtnvegyOIetBak Utanö oláó«Mr«, mlértls labo- 
ntMamban és aa iparban oUésnrttl — réeabco 
kilBtályoeitásra, réráben vizes (ddatokv. vízesés 
cdajos fidvadékrétegefe IdráaáBán — gyakran 
hannálják. így ^ asbndékokat, gyantákat, illó 
oUOokat, alkiJóldákat stb., továbbábrémot, Jédot, 



tt góae !■ kOnnyennuggfiűad és ve- 
riMiban. TflxveáiélyeB vutánál fogva 



Itánál fogva 
óvatosan, Jti sáró edényben keQ eteitanl éa 1^ 
got UJaeUteni hozzA nem szabad. A Uazto B. 
semlegefl kómlfltatásA, nem ta)Je«ai megtStHtt 
paládban azonban Idóvd megsavanyodik és 
vlnllalkofa<d (C^ : CH.OH) éa bflrögtebipMOizld 
keletkftsik. Száras ima hatására robbanó etD- 
hlperozld képzódUcIOib^gáz hevesen, teóm reny- 
hén. Jód aUg hat az B.-re. 

Az iparban az B.-t pL me etc n é ge s selyem és 
kollódtaun gyártásánál, légyapot tisztításánál, 
robbanó anyagok és kémiai késsttmények gyár- 
tásánál, folttiastttóBzwai att). basan&Uák. Folyós 
levegóalkahmuásaeUtt a szilárd szénditolddal 
való tevarékét bai4kevflitt:ai hasraálták, amely- 
lyel 79-K', váknnmban pedig 108* elérhetó. 

Az B.-t ea c p p ettem, vagy bfealá feeekendwva, 
l^attaak húmálják ájniáanál, szfvgyengentg- 
néL Hatása rokon az alkohtdévti : Utági^a a vár- 
edéoyeke^ Izgága a szivet és aa agyi kOqNmto- 
kat. N^y adagban bóditó; niáty Ontadatlanaágot, 
tc4J6B éraé ato la n séget okos, s a légaókOapontot 
btattva U. Általános éraéatetoUanak Jadcmm 
riánlatára Mulon angol fhgovos használta leg- 
uóBzSr, de egy év mnlva már klszoritotta bolyé- 
ból a kloroform, b osak az utolsó két évtlaed 
emelte ismét magllIetO helyére. A> étnnaricóris 
veoedelmeenAidigminidható; hátránya, hi^y 
gósei Izgatják a légosOvet, t»egeknél hnnttos ta- 
dógynlaoást okozhat; a narkózis kezdetén éa el- 
multával aa l]«alml áUnot wAsebb. BeUgsés 
alakjában alkatanazsákTBok ftidtítxnMlIhvItó 
és Izgató saemA alkaMsie (Hmtaunn-aseppek, 
^rivla, Dnrand-léle sae^; s vele gyógynövé- 
n]KÜ>ei étwasklvanattA és ttnktnrák késaUnek. 
Bokán vlssastínek vela Js résaegltó voltáért \m- 
siák, mint a aaesaL L. .SormAvsEft. 

ItUfaaalonavak. A fbezttasav, mint hármn- 

bázlsúsav, az egy vegyértékft etUgyfiktel hárun- 

féleOtfzetettétert (etUfossfMsavat) alkot és pedig: 

HonoeültbssfoTBav PO(O^O.aH, 

DiettlfoBzforsav P0(OHHOCA)> 

Trietllfoaifát PO(OdA)< 



)y Google 



AltaAol és mUhi m m ű fomnmtv 60— 80*-oii 
mtmoMfoufonaoit adnak. Dútíifimifonav 
Mettöák abái^t aűaAol ét fonfönMotoxid 
or. HiDdtaM6 srinpaMfl, ert- 



mOiatA etIUodidb6I ■ 
, agnlegCB témhaWaú. 



éterben kfiiuyeD ddádö, SU'-on fomS fonadék, 

■tUUdro04n a. HL etán {L «.). 

■tilUtaiandlil, etitkémv, aeth^lkiiuav, 
aétkfflmdroaulfcá, aavanA k ki t a vtuaeéki/l ; 

VWia(ta,adrDpaert,bofiiiac(Hir,l.3l6ftU9úlfú to- 
Ivadék. KdatkMik, ha Hnéiv ktasavat absdot 
alkolKdlal elagyttllBk. TtaaMn való dUBttásba 
ai elegyatfArtealálUartkaJegeaTteel m^U- 
gíWa hariaaikartMnáttal cl a iil Hnk,iiilkwfai via- 
bn oldhalúetUkteHms b^nm tolotkarik, míg 
a kénsOT flHiBk«e barinBBiattUab^AlMii laear 



tía kanok ■> E.-ot As B. bDcbMbm a KTÖgy- 
amril haoioált Zúum- ondw BoHerMUK Tagy 

BüaddrauaUld, L AibMrJfcotittiii. 
■tiUdén, CB,-CH=:taHtMrifikMTeRTÖr(ttA 
sstafaidrogtegyOk. 
ttOldtedlatíUl a. n. aoetil 0. oX 
KtaUte««tiUt«r a. m. aoetél (1- »■> 
BtíU4éBkl«»M, oe&tglidenMirid, atScMor^ 
«Man.-CH,CH01,.b<MuraiellUokUirlddid.BdB- 
Men, a kloroformra omlíknteU augA, édae lilk, 
68-5*-«B tort folyadft. P^aftlra lfi*-«i 1-181, 
op. = — l(H-6>.Vlsbca nem. altoJiatbaD éeMerbm 
Jól oldúdOLfitMlUtán aostaMtAIdWlfoBrfoipeirta- 
kkiriddaltftrténlk; 

CH,— C =S +PC1, = CHiCHCl, +P0C1, 



hottB6aaT8iaaaltolítveklaB6boa^ri)bid^ ma- 
gára hagTUDk, nu^d a keleOceaett B.-«t Mmi- 
UUálJnk. A olukklorld a teokdó AilTamáii 
C,H,.OH +HC1 ^ a,0 + C,H,01 
kelatkesett tíz megkStúeére BzolgiL Az SL-ot, b&r 
telélegatee a kloroformhoz haaoQló narkulBt 
(dcoa, általános érzéatalenlUere nem lg«n haa>- 
Bálfák, hanem MaknemUzártlag halybeU énéa- 
telmltáve. B oilia uAk nfUArt aTegtataHeUnD 
J« forgalomba, BelyUH negbrdttott belysetteo 
B^ját göse Tékofijr sagártwD norí^a ki a Mjía 
B.-ot. A bOrrel árintkeaO folyadék alaastny fmrée- 
pontjjáoál fbgra rendUrfll gyatwa e^)4rologTa,a 
bőrt mintegy megAgyasztja é« eiéltal teljes vér- 
telenoAget éB énéstotenséget idAi elA. 

EtUmarkután, aetkvbnercaptfm, eülhidro- 
aMiitíid:C,H,SB.As ettbUn^dfia aoaUg taw»- 
tál^ tío^kt^l. Mint a legfratosabb TOgyUetét 
a merkapttnoknak, rtrlden mertapténnak la ne- 
Tezlk. BeodkíTlll kdleoMtlMi acagú, -vixbea ke- 
Tdné oldód6, 360-OB fonó tblyadék.dM-" 0-889. 
BtUkloddböl fcAUaiiilildrosEnIflddál Iparilag la 
mTtaígben áUltJák eU, ameuyll»n a 
9. 0.) aUSálliltaára lusmáliák. 
vaut, 1. MOa^OitiUr. 
ttUaHvAt, attlivMtrat. ttOHnmsmxu tÜl. 



M^nxtt 



lUakM klofU 



•HUlÍDkl. (ootom- 



JlMNwtf lUa fedaito M Uör éa elfftlorld egy- 

máara hatása «^. LubmOtaiUiBUin ISTOóta 

elTétn mint ínéMelenftM hasraálják. 

■NlUánWaar, L T«^Mt>; 

álUtása Agy tOrtáuE, hogy btmsea^ amorfloHfDt 
éa JM elegyét deartilU^ ^toMen, teUemee 
nagú, nagy MiAIya s a lényt értsen t(M Mya- 
dék ; b. 0*'0n l-flTG ; ft>.79*. Ornnlkiia esbitériaA- 
nél igen gyakran alkalmazzák. Oay-Ltuiae te- 
dozte fel 1816. 

BtllkarUlBmla,l. lamtrilek. 

Btllkazbinol a. m. primer propUalkohol, 
PropiUtíkoholok. 

nilkarbmUMT a. m. ^ffoploanv (1- <>>)• 

■tálkáBsaT a. m. etUtüdnwzaUát (1- o.). 

MaaúoriA,aethyl(Morid.klőreta. aether chlo- 
raÍKe : CJBfil- BKÍntedsn, kUmyen moigé, Igen 
Illékony, keUona szagú ftdyadék. Fp. = Í2i\ 
MBúlyaOM>n=0^1.VlAen kereste, alkcAolban 
ésétorbcmJticddódlk.Blfiállttáaa az etilbromld- 
bai 0. o.t baB(Hd6 médon történhetik alkoholból 
foitforMklcfflddál Aa Így kéflzUt B. ai etübro- 
mldnál említett dKtoiál fogra gyégraierttl nem 
hasanálhatö. A magyar gyégyKMfcODyTben Is 
hivateloe B. alkohtdMl nSsaTnu késsO! legoélrae- 
rtbben úgy, bogy dnkiúoiidot tartalmazó alko- 



úHán 
dáM 



«k meggátiáaa oMJábM hmymyt is eUgyiteo^ 
, MMStmálandó folyadékba. A p^latot Tloel 



UToUtáaa («]&mH), maíd megBárttván, tJtM 
desztUbBra megtlBitlQék. Silnlelai, Inllenee 
aaagú folyadék; fi lllS; fp. 86'. Hirtden ért- 
sebben fiffiierltenl nem szabad, mwt robbanás áll- 
it be. 

KtilnttKlt, ae&f/lmtrií, atUétromottmMU ttU: 
C^H,JIO,. Kíbmyen mozgó, almára MnlékestetO 
nagú,Tizben kéréssé oldódó, +16*-chi forrt folyik 
dék, d„=-&«00. Keleftezik,IiaBalébonK>SBavKn- 
hldridhatdkoboba. Alk<>h(rios<ddsta,melytMinée 
teres soelaldeAld és eoetBavss sU Is fogltdtatlk, 
eUKUlltteára alkc^lt higaUi aaUtemsavral de- 
gyttro, 8 napt állás után ledeasUUáhmfc. A dess- 
SlÜtam Bsfotekn t. kissé sárgás adnS, k^lMM 
SESgú és semleges kémhatású folyadtt. j£^»rtfw 
aeOieria nüroai r. svirüus mtri dukú néren 
gyógyszerül hoHimáljAk, Hatása egyező az amU- 
nlMtével Q. o.). 
ZtUoxid a. m. ebtíter (f. a.)- 
StUoiddhidrit a. m. etUaIk<riiol (L o.). 
KtQoxitioasénaaT a. m. xsntogöiBBT (L o.). 
Ztllsznllhidrát a. m. etUmerkaptán (1- o-V 



dlg ikÚHteOier. K^leto: (aH,),.B. 
kirtya vlzdetében. BUÜlllilák atKXSMeaee káUnm- 
noUdoUalnak éa etUJoűd elegyének öratos le- 
'")Usa útján. Salntelm/rtaen fbghagymasngú 
"■ OMm 0-887 ;lí>. 91*. 
,1. fJretán. 

m. teOlánszUd és meHlzfild. 
nfaaolóaia (gSrtg bzö) a. m. atófejlét (L o.); 
etimotőgKt :a<a«itb; eíÓNoíoiTiaS : a eztt erede- 
tét kutasa. L. Elymoioffiaan magrmm. 



)y Google 



^ ninr(nMii;A.m.MetUte(Lo.). 



Icádiábm tetíOUm inja • ■ ■ 
BttoUlt BSKtor, 1. JEKofeMwnt 



njmrgatáa, k 
iéaaaim, hogy 
lOrtejr legWU>- 



a sOtétlxn nOtt nOrtejr legWbb- 
jémk a BiArtagJal Me«e mw- 
nyAlnak éfl Tttnnyak maradnuc, 

ra lerdd pedig nem ngy eaak 
nagyon kméné ftJUdnefe ki éa 
olyan Uli^ottan mandnak, mint 
a rOgyben Toltak (n^adsö bur- 
gonya). Mis nOTiiqrek saárainam 
nyúlnak meg, de a tortinydefc 
leBzncft bOBBDak, lanesUk pedig 
aprA mvad (Oxaüa). Az B. <Antt 



sflk a zOia kloroAll, hanem oeak a sárga B^ mely 
nairfényiejntra EolnUu QMgiUdlU. 

IttoIlM mA^npiU), Maiamé if , 1. Pomuatámr 

Bi(il6gU, L Attiólogm. 

■tíóp eg^iia, ai abeawtniai egybás, 1. ^e$t- 

Etiópia ('.^cttúmü^, aiókMi írtkBil ittaUbao 
Afrika D.-1 T^aa. a taketebŰTOek haiAja, artkebb 
' 'MsamalNnUaéaAbeeaiUaegirltttfáTe. 
hamitik Toitak és a ndlteltaáeBek elég 
magas fokin állottak, amint e«t ronbadött fO> 
Tároaalknak, Ni^atának te MeroBBek anlékal bl- 
Bonymák. B. kaidetbeD egyiptomi befolyáe alatt 
állott, kMbb asoBban ÜBlaabadiitt, aút királyai 




nem ImdujíUi, eeak amiyl Usonyoo, hogy a H 

hiáDya folytán jön látav. Aa E. jelentdeóge ar*^ 

Ali, bogy anOvény a fány- 

bj^biy Ingere folytán meg- 

syt>Uk,nynrga leea (L ai 

1. te 3. ábrát), hogy a i 

Cény után tOrAedTe, a % 

neU megfelelAbelyetéi^ 

fH lOTHilfiináM memtáitil, 

ami a nabadm nOtt nO- 

vé ny etet a kOrnyeiet ár- 

btMÍUmH való klBiBbada- 

liam fcjflitl. Az B. tDlaj- 

éontépmt a nKrények- 

nek állondÖBDtt flatatkori 

alakja, melyet sokan b 



r770-690Kr.eL).ll 

alájrtitl^ B.-Íwt ■ , 

hatalmat arégtNivataKTáKMfawijDlga királyok 
déMbra Heroe ftTároct ópltettáfc. Bsdatt rnbtá- 
Jobban aláhanyatlott a rá^ mttraHaég ás B. egé- 
aan elnakadt ai egylptonilh^énfömai koHArár 
tóL PAránnl egymáentAnelpQartBltaks a barbár 
8at»nazódok egyre nagyobb tért fogattak B.-baa. 
A Vi-vn. sí. folyamán B. lakosai a kei««rttey 
hitre tértek, mellyel ■■ Bgy^toibM aoiekaK 
kUOBWe Bskták áttat iam^rodtek meg. bnai 
UAra eaett B. ketténakadáea, aa éaaUNnUán 
«e a Ml AbsSKlBlára, Azam flWánSMl. AsÜ-J 
r«ert a VWMengaran átrándorift arabtdc éa a 
' r tbMsk etnaktlották a D.4tAl, ffiiglaSfiO- 
-Ig a mai DnigoUbao TliágiákensitéBy ál- 
állott tam. De as arabok IbJytoBoa támadá- 
■BlTal SMmbea régre ia albokott a a Upantnlt 
knentény valUa helyébe as lilám Mpett Abeeati- 
nlábaa aiMban bnmaradt a kereeitáaység r a 
nebeKo megkOfleUthetO hegyi oranig megMzte 
faggettanaégét aa arabok 4b a aiger tanaek kOat 
B. nere most átssállott Abeasi&ián, melynek 
uralkodói mai n^tlgB-Urályrinakneverik magá- 
kat Abeeninla a XVL ai. eleijéig hatalmas ás 
Tlrágaó kenntény állam volt a Ure a üjA ke- 
leartény vU^ban la eltnjedt Bóla kaMkeaelt 
TBlóBibiflen a Jáaos-n^ omágávU Wömeato 
' XVL aL-ti» keidn haayatUsnBk indnlt 
fnla a mdiamsdán teiaek és a gaOtk iá- 
dkOwtkMtélNB.Btnaite(te partvidékét 



tenl. , . *■ u™. A Plmrot™ fl«««u tanuBlMW A ttiíjbm, B lOíOin WWít*. 

Ktiolin ixw.), eáifsfoa- 
ttanvaff, mely (dkohtdban <ddódlk ; ai ú. n. £- 1 a VOrOs-toigeren és legsiebb tartományait D. 
a^MMOift^ben taUUhaW. Ha a nlMnyek aStát folóL ElUxn a JeiBniták la Usírlelet tettd a 
helyen nOvekedndc, akkornem f^Mdlk ki ben- kat Tallásterjeaitéa&v, de nem aiA eredménnyel. 



)y Google 



Bti^ll ortll>gr»nd — 1 

A XVn— XVm. a. Mjaaia Abesnliila Usebb 
tartominrolcn bmilott fél a b Utossfejedeliiiek 
hm) ooMxtok a UrAlyl hatalmon. 1854-beii II. 
Tbeodoroe osászAr lamét ^yesltette az onz&got 
8 megtörte » nsatdc hatalmát A tovibblakra 1. 
Ahauúüa történetét. V. ti. Basstt. Étodes sor 
l-Ustoira de l'fithíopie Ohvla 1888). 

m&ptal MilUgrend. L CnU<Mr«it(i«ft, S. 

Itf6piai laltft, 1. Bmberfmíák. 

niMairéői& (1. a sefna kipmiiítídd), ai 
Allatnüdntlsl rtglök (L AÜidfSdmw) egyike, 
meljliea a BsaharAtóI D.-ie fakvA AMkáu klvtU 
még Dél-AriUa, Madagaaikár, MaoiUins, Bodri- 
goffi, Bénnlon, a S^duUes él ComOTO-eilgetek 
állatTlI&ga tartozik. Leg)eU«iuöbb illatai: a 
Ti2U64»ék. zsiráfok, RHdi malaook (Orvdenpia) 
és otímáD^ dfUnyiA ((3»v9odiona) ; egjik 
atrégUtJira, jelesen a madagimkárira. malyst 
scAan azért, mKrt állatvilága élesen elBt nem- 
ese ai etié^ régió tSbU alrégiMUU, hanem a 
többi régiókétól is. önáUÓ ré^teak la Tesauk, 
jeilemzóa Témaojjú maUf^CiUfiOB^^. Bz arégió 
a gorilla és a eslmpánzc^ a babnln, BU féhiudom, 
az oroBiláii, » íbitoa liiéna, dbethién* ée hiéna- 
ko^a, a nagytermetű és migy&^BStaiú patásak, 
a UUÁibOzé azöTömadarak, a gyOngytytikok, a 
stBic, a kaméleon, a gúlüt-bogár stb. hazája. B 
régióból való as újtiibaD feltedezettokaid. Jellemzó 
aunftltll erre a régióra, hogy területán medvék, 
Bzamac^ vak(md(A(^ ti^ánA és valódi aertéaek 
(a 8m MMMMríeMÚ kiTéteiértí) nem éhük. Te- 
dUetániaMeiót BiokáBmegkBiaabtlztBtaiLBzek: 
1. a nyogatafrikai ; 2. a koletafriktí ; 8. a délatri- 
kaiée4.amadagBEt<kárialrégló. KOztlUfkáUatföld- 
lajzllag legérdékeBebb a nudagasskári alréglú. 
Jellemzó reá a majmok, cHioslán,leopAid, blua- 
íléUk, aebtí^ sairárdt, antUöpdc, elettnt^ riiino- 
oecoBS, móknsok t^ea hiánya ; es aiért emiitéare 
méltó, mwt eaek ai állatcsoportok AfMkán jel- 
lemsók. Eszel somban. Uadagaazkáron ezámos 
(dyan félmajom (pl. a Téinait0ú maU) és rorar- 
erft, továbbá rágüáló él, m^ mánitt egyáltalán 



IMUA madárM is itt éí V. ét^pL az óriás .iq^K>r- 
ttü innen valö. Madagaszkár H^átos franca 
amellett bizonyít, hogy áUatvllága t^eem elsil- 
getelten fejiddOtt kL h. MatKldrajt. 

Etib^sum(aetAiopianua), elDevezése atmak 
a moa^immak, melyet a dtiaMkal bensitUött 
an^lkán vaUásDak a végMH Indítottak, hogy f^ 
getlen afrikai egyházat alítsanak. Bzeknek a 
benazdlOtt keceszttayeknek a axáma már kOrtll- 
belOl egy millió. Aflntán a FoktUdttn a bensitU&t- 
tek íjsbban bisonyas politikai és társadalmi Jogo- 
kat nyertek, t&rekvéeOk arra iránynlt, Itogy <!gy- 
h faliig la függetlenítsék magokat ; e mozgalom 
asonban messzebb menó célt is ölelt tel : az enró- 
v»i nralomtiH való szabadulást. B miatt a Fok- 
ISldOn 8 bensztUöttek )ogalt ismét ssúkebbre szo- 
rították, ami nagy elégedeüenkedárt kelten kOz- 
tUc. Aa etlópista mosgalom kese játszott Dél-N«- 
met-AiHkábBo a hottentották zendOlésében Is, de 
mintán ezt levert^ az B.-ban bizonyos ' 



3 — BtlOp 

mely egyház Tnmer amerikai pflapSkSt 
mlsBztóútatt AÍMkába, aU Dwano Jamei 
mag ott pUspOkké ; de Dwam antán, mer 
Oldl k<xmáDy nem ngedte meg, hogy paj 
késsenek, htredvel az aagiA egyházhoz os 
zott; am^ At provineUliasá nerszts kL A 
plBták egy réazs tBonbao megmaradt slz 
kai egyház mellett, (QJeAttawayHoiry let 
nak azután kaiOnpieaiteriáana egyházkC 
iB; kUcta Bzerre^edtek továbbá Natálba 
ZnlntndöniB; van továbbá Pretoriában 
Uaebb hitkOsség. labdáiknak azonban a } 
dOn csak akkor ád segélyt a kormány, ha 



pw veze 
Etáóp 



, nyelv, a sémi nyelvek déü osopoi 
tartoaó ny^v, mely hi^dan az Abesszl 
virágzó axnmi Urödaltmiban oralkodott 
nek, valamint a vele élO népnek bolyesebl 
detlneve: Cteza.m.vándoriás,Bzazaváni 
szabad embcc^ ületlUeg ezek nyelve. Aa '. 
régUib Írott emlákeltav. sz.) 3M Tlvadai 
ntazó fedezte fel ; nevezetesen kisebb feUr 
klvfll egy 29 soros azomi UrályMiratc 
B. legrégibb raüékelkOzé tartozik továbbá 
nyelvflldUlafbrdítás,iiieIy a Makfcabeosok 
veinek Uvétálével az O- és Dj-Teetamentc 
szee kánoni és apokrif könyveire teijed és m 
kBlOnOsen aa i^krif könyvek kfirébOl mé 
könyv k^MBcdódik, melyek részben c^éb 
táatiön nem Íb jniátuip i^ fbnn, A sémi n; 
közOt ai B. az arab nyelvhez áll le^öi 
ennek számos jellemző sajátságai klvole 
az B.4en találtatnak, a szuincs és saójelen 
kintetében le e két ^elv áll egymáshoz lei 
lebb. Hásrésrt az B.-be már régi Idöbe 
még hikább a nyelv későbbi f^lúdése all 
val számos alHkai, úgynevezett khamiUkoi 
vceytUt 

AzetióplráB,valósdnfllegaDél-ATáUából 
sslniába bevándmiott népség befolyása alatt 
bal (déiarab) Írásmódból f^lódött. Bz íxíb 
jobb felé indol, de kezdetteo, ambit most i 
emlttett Boit-téle Mltatokb<H kltOnik, J 
balfeU Írták. Bégl ld<»ien esakU a mással 
zókat jelelték. Pontosan meg nem hátán 
időben awmban, vaUahiDleg egyidctjOlt 
irás irányának megvtitoztatásával, az etió 
26 mássalhongzö jeléhez még a nmgAnh* 



betonok hét kOltbiIéle alakja von. KdrOlbeK 
év óta a geez i»elv megszűnt éló nyelv ler 
csakis az eg^Uudxut éa az Irodohaiban tt 

i^v (Lo.) lépett helyébe, részint pedig ai 
tigré nyel^árások, melyek nemosak a 
axnmi Urodalom terUtotén (TlgTé, éazak 
AbesBsfnia), hanem az B.-rM v^ határos i 



egyházi ielugfl s nagyrészt a kopt éa goiög 
házi irodalomból való fteditásokból áU. Legi 
emUkd a footemKtett Ubliafuidítáa, melyl 
l>T.egy lézzét Dubnáim adta U: Odale 
AMtopiait (Leipilg 18BS}, mely a pentstei 
JúsnáC a Bírákat te Bnthot foglalja magái 



)y Google 



»Google 



AZ ETIÓPIAI REGIO 



C".(Hl>^lc 



10 JELLEMZŐ ALLATAI. 



»Google 



atkm^tf 



11 



tebbi Ubléaietl ktínTVok 1861. JelnMl mog; u 
etiúp Uj-testamoitiiinot 1664. Rdmábui nyomUk 
ki, uonklvfll a Walton-fále poUglott blbU&ba 1b 
lÉl Tan Téve. Hegjelont torábbá több sfrakrif- 
pgiendeplgraflkni, Tyamint egyéb Tailáaoe, h^ 
gíologiai, blmiiologlBl ktarrek Uadán. 

Dtebb időben ai etlúpok tSrlénBlmi iKxJaL.iAnflk 
Is tObb emlékét adttt U; le^Tál6U> esekkO- 
■Ott a ZotenbeigW kiadott: Uirvmqiie de Jean, 
évéque de NtkÜM (Pturls 188S). AsonkÍTfll még 
BataeKíSBS); Diílmam (Zar's Jaoob és Antda 
Ttíon eüdp Uiálfok törtánetet, 1684); Rrara, 
ffliBtwio de Iflna Adenus Sagad re( de BtUo]^, 
Unabon 1688); Ctanmlca da Snae^os raf de 
Bthioida (n. o. 1893); Atrudhon, Vte de LaUbela 
rol de l']toopie (Paris 1892); Betold (IMn 
Negeet, mOndienl akad., 1908) edtok ki etióp V^ 



abistine (Qlomale d. aociett afHoana ttallmft, V. 
kCtetéboó} ; Bosset : Cmícs (T-Ü^ssúne (Bevne dee 
tnditkms popnlaires, VIL köt.) és Uttmann : Jales, 
CHgtoma, manes ímd dirges ofthe Tiaré-tr^et 
1% k6L Leiden 1910). Az E-et nagyobb teijede- 
lemben tegelúsaör WeMtneta Jakab ismertette 



(ssHár, Róma 1688-1663). Tndom&nyoB teklDtet- 
baiiilatt9rtekZM<ío^.aiö6mimkál(Loiid<»il66I}. 
Áx B. tndomájiyos tifgyoKtottan nagy haladást 
Jelei &^ftid BzercttatloiMS aethÍ<qiioM (Le^nig 
1826) cdmfl dolgottta. A» B. tmiilm*--^ ' - 

^kori flloló^ BdnTdnaUra raulték _ 

Angost nyelTtaoi és ssótAit mimkU, úgy mint 
nagyeiámú edldél: Gnmmatlk derStiilwlsahen 
Spraohe (Lelpzig 1851., 3. Uad. Beeddtöl 1899., 
aögolti] Criditon-tél, Lmdiui 1907); Lradooo Un- 
gnse tfíŰúQp. (n. a. 1862-1866); Cbnetomathia 
aetUo^oo, Bzótérral (n. o. 1866). Kesdéknak bmI- 
gil IVöfortKS-iiak a Porta Ungnanun orientalinm 
Eonaatában mint vn. kfttet megjelent késlkteyTe 
(Berlin 1886); Scolart, Storla della letteratnra 
abteaina (Ntuioll lE^. A iigré nyelv grammati- 
k^át 3^ (H^e 186% egyik igának nyelv- 
tuU bldolgoaáB&t iVÖÍornu (a. o. 1871), SOrei- 
ber (Wien 1887) és VUo (Bóma 1896) nynjtották. 
£llqM«He (Craao., 4M: msbux) a. m. felírás, 
valamioek b felirata ; kis códnla, melyet árúkra, 
fákra, üvegekre stb. szoktak fdragasnanl, részint 
hogy az árúknál a kOIsö UáUitástszépitsék, más- 
részt, hogy umak mfoemDségét, a szUlltöJa oégét 
szifflbollknsan Jelezzék véle. Aa utóbbi esetben az 
B. ntánzása és hamlsitáBa bUntetendó cselek- 
mény. ^ £Haek nevezik az élókelébb társaságok- 
baa szokásos kOlsO lUemszabálycftat is, melyeket 
kQlltaOsen az udvarral való érintkezésben, általá- 
ban a nyÜTánoB élet flnnmies alkahnainál tarta- 
na szem elótt As udvari £-et fókép monarchlknfi 
áilainokbaa siokták Bzigoman megtartani, leg- 



ÉtKaxéel tOrvényak 



ttkuédtSnéoyek. AaieotlhtaEserintmárNoá 
id^áboi, a vlzOiJJi&cw ismeretes volt a tísMa és 
tisztátlan állatok UMttU magkUOnbOstetés, amint 
meglátsKlk, hi^ a későbben keletteiett Ublial 
tSrvényah csak megleTÖ saokásokat szentesítet- 
tek és hogy a zsldA a kalatl népek kfiziJtt dívó 
étlméei nabályokat a magnk vallási felfogásá- 
hoz módosltotak. A valUal motlTnm egy bois- 
snbb f^Udésnek ai eredménye, amelynek ere- 
deti okai már teijesen ehnosAdtak. Ba nem Is 
tcbetetlen, hogy a tinta és timtátlan me^táro- 
zás a nldé népnek abból as érsésébói támadt; 
hogy egyes állatok húsa egáonéges, mástM 
egéBzségtden, általánosságban aanek « megkfl- 
Mnbbitetésnek ai érs^ etikai és vallád okoba 
vezeflietó visan. A Ublial megtAolát szerint 
Izrael floi Isten gyermekei, mint igeneknek t9te- 
lességOk nent papi néppé válni és még a kUsOoó- 
gekboi is tartéotaidnlok kell mlndentól, ami ntá- 



melyeket a papok kOvetnek és amelyd: őket 
ssentségee érséellkben megtartják. Csuls olyan 
áSntiAat dietnek, amelyeket Istamek la bemn- 
tatii attak áldozatni és csak Agy etaetOk, hogy 
semmi nodorltó cseletodet ne t^adjcoi élveie- 
tOkhOi. Byenek aa emlteOk kOKU a kérOdzék és 
hasított patájnak. De aiokat ts csak levi^otlan 
ás a vártól megUssUtva, mert •« vér a lélek é$ 
ne egyétek a lelket a Meaal emiUt». Bdütúgy 
tUoB a vadaktól szétszaggatott vagy elhnllott 
állatnak az élvezete, melynek n^ az érintése is 
megtlsstátlanlt Tilosak továbbá a ragadozó ma- 
darok, a pikkely és nszőmániy nélküli halak (al- 
kalmaslAt, mert hiMMHilllftnak a kígyóhoz, ame- 
lyet azM mondtak dsztádannak, mivel a kígyó 
a Béml népek kibOtt sok helytUt Isteni megtisz- 
teltetésben részesdlt), valamint a flHdOn osúsaö^ 
a férgek stb. Tilos továbbá a boijA Bzaietése tm 
hetében, szintúgy as a boíjú, melyet anyjával 
egyfltt egy napon vá^akle, as éló állóiból kivá- 
g^ húsdarab, valamint aa anyja tejéb«n meg- 
fózfltt gOdUye ; a fiwgyú és bizonyos hájas ré- 
szek ; a négylábnak hátalja, ha oeak az abban 
szétágazó Ideget (nervus isohlatleDB) szakértően 
M nem mets^k, ée végre olyan állat, melyet po- 
gány szertartás szerint áldozatni mutattok be. 
Tilos volt a gyOmOloB elsó zsengéje ée tilos még 
a mol zsidó szciAsok szOTlnt 1b az a gyflmOlce, 
melyet a fa az elsó három évben termd, további 
a buványokuak szentelt bor. Bzeket a Wtarénye- 
ket aa M nokás még a bibliai korban sdgorl- 
totta. Aadhallott vagy aiétoaggatott (tréb) álla- 
tok sorába vettek minden olyan állatot, meqniek 
holákw betegsége volt, amit azlgoman eüentoiz- 
tek. Hal zEddö sokások csak a tudó megvizsgá- 
lását követelik, más betegséget csak aa esetben, 
ba gyannnak aa oka fenl^rc^. A vér tilalmának 
megk^rOlésére a húst föiés előtt 161 óráig vízben 
ázta^ák, mlndni oldalról megaózzák és Usózott 
álli^otbsn egy teljes óráig hagjijtt. Hagyomá- 
nyos zsidó szokások ttllják a búsnak t^el való 



van a húsos és kfllOn a tejes ételekre. Az 17J-7*es- 
tamentoffl a itidó fi.-et megszüntette, de sz ^>os 



)y Google 



tolok la (Apóst, tort 16, 89) magtUtlik 
R pogáDfkereuténrekiwk, aUk nldökereoté- 
ttjikkel egy Utesögtm lalmak, « büványidciuk 
bemntetott áldoEftt hdaát, » vért és a mi«foJtott 
áUfttot, amelf tOrrényt a keraBtények méje a 
kftitokwriBfl HrtBHWiaii !■ magtartotfait. Amda- 
ijQii^lTif)^ korall tUftlnm Hwfjmi tertóskodnak a 
Tte, a dlemóhús, aa eUrallott állatok te a bor 
Oftatma. Az tekori népA ktaOl u egylptft- 
mlaknat voltak éHlEnká tOrrényelk, amdyek a> 
Mmltett állati* Alreaetét tUtlŰ. BbbU a telfo- 
gáaból kUodolTB, aa egyiptonuaUnl maauuÉáoa 
Bteek a haazDoi állA((*at kímélték ée eaért a báli 
éa báitaA áUatA MroKUtfl tartéikodtak. k 
hlDdAk egyes snktálnál Woe a húB, tojáa, tet él- 
Tueto, mánknál a lóé, kutyáé és nudómé. A 
_____«. y^umj^y^ Mfiff irt és bramlnok a sián- 
tnlkot nem ették. A kalferA as 
■dk mer, mert okos állat éamert 

. nagy haaináca van. BUenkezft 

.ttöláltaláMM akigyó élveMtének tilalma, 
mert maiása reeracMmee, sslntúgy a klgyÜMz 
huNiléhalaU. 

nkaaS (ném. 3ímm, oL ^tudrato, franc cofri, 
tag. met^TOom), smnétyoilltté tu^ökoa mlodan 
Dtasontály námán kfllOn-kfllOn van ; as 1. oai- 
tályt É. aortol t^én a k^flány ta Hadlhi^on 
• nsrteknek, a g^tUem-hlTatalnokoknnk, a t«n- 

--* ' ^pkéBamaeaabtaagúaltlw 

i.-Jllk TBn, ágyeiinténa hijé- 

„■tengwnag^lM"--" 

nagyink íb, mfaitán a nabálynfadc 

kM ntébbtauk kfllKi s^át aotaltL _ 

Ittuffkoed. A Taeotak részint as ntaió- 
k5i»uég kényelmére Talú teUntottel, de más- 
lént s Touttartdikodáeok megrOTiditése céljá- 
ból la a távolsági fttTgakmiban a gyomoaatok- 
ksl B.'kat Is kOslAedtebiek. As l-Gtuin n)6 tar- 
Uskodáaért kUfti llMétot fise&d nem k^L As 
B.-kat randsserlnt nem m^nk a TasntBlc, bánom 
magáatánaságok késelik. Borópa legttHft vasAt- 
Mo a NansettM UUúkooal-táradat (n^útelye 



UOlefolyáBa alatt a htjóáttal m^tett utat «e be- 
tartott Irányt értik, bem IdtaiámítAB amint Te- 
setik a b^na^ékat. 

EtnafJUtiHVY. olanoBftD MongibeUo, BnrApa 
legmagBeaU»,S879ni.maKaBTiilk&jaBilaUlaK.4 
pvHán. Helysete egéescnUrételee, mert a szige- 
tet itUisM eoráalai rentaerd hegyBégnek hOeS 
otdaldn, a méadA és lUss-staa kOaéttelÜlk be. 
Buiek oka as, hogy kereszfirányt Tetédéeek exab- 

,_..,^ . . _-t li-SÍOrOBlB. 



knLDÓUlaSlD 



; hogy kereszfirámrA Tetédée 
roi^et. Ilyen pL a Messlnai-BS 



asab^OB síakú, l>vw kúp, kerfllete 146 
>ólrtl a Slmeto, B.-rél as Aloantam rt^e 
batároUa, caak BNy.-on fllal 860 m. magas íkt- 
Mg SzMlla tGbU lic«yeltaez. LoJtOJe 8—6* 191- 
fdé lassan BOTd:edfk, de a S— 8*-ot nem mnlja 
telSL KüKipia van a fökráter, amelybél nagy- 
sserfl kaUera, a Valle del Bove Indnl ki ; ez be- 
omlott régi krátenek a Tfilgye ; limen le^tny- 
in«bfaen kOz«UtfaetO meg a csúcs. A Tulkán olda- 
la valami 800 mollékkráter van. ezek kOtönbOsé 
Időkben mflkOdtek, de rendesen csak egyszer; 



Miarél teUntve, boldbeU tájfk^iet Jnttataak 
essOnkbe. A fOkráteren át osak haimnaa és gte 
tOr U, mivel a tttemelék <dyaB u ■"' 



k«i talál ntat A vnlkán ÍSlépttéae l«azebben Ut- 
ható a VaUe dal Bove blán ; tObbazázsaonwBn 
vállakosik a eMét láva a laza tnfo és tonglo- 
merátnm rétegekkel. Ai E. Igen bc& lávát aol- 



oldalon vannak Id 
kosok meetwsógeeen ^Hett kdfsiakkalvédetes- 
nek, t L a fiOak U»nnya éUenállást ssolgáttat- 
nak, kJUMD Mhfl i a láva és tTi™«g*n|>ir la gátid 
emel Ba aa oka, hogy i^ely láva hatánt merev 
egyenes v<n^Ial háriiató U. As E. 1700 m.-ig 
mtlvelve van, s a kultúra r^taiénákra oeitbatú. 
7— 800m.^megy fel a narancs, ssUlé, iriajfh 
Regioné plemontese), ÍR vannak a városok, nya- 
ralúk, amelyeUran eOO/Xfriiál tabb wber lakik, 
1700 111.-ig megtenm a gesztenye, bmeei SSOO 
m.-lg ttilgy és idneafenyé erdéeégek (regl<sie boa- 
oosBl, sMiktál tUrpe bcÖAt és sivár lávamesék kíí- 
vetkeznek (regioné desots], amit aa év li 
gyobb részében 6 — 8 m. vastagságú hé I 
Nyáron OHaka)egreJtstteUiBng<Ahanmarsdm 
a1ié.lgazla4welfliMtenlnos,felh ' ~ ' 
. ' ^ Beneektéa J 



ad meg 
Jvényá 
) Antlmnls aet- 



véi^vel, dlrom- és <^fa-llgetrivel, s éven 
asámos torlsta kereat M. Leginkább CÚiöta 



ksseiltlk meg, plhenMely a asá8 m. 
éfrillt Gasa Bbiea v. Inriese, amelyttffl) 
ezati és metM«<déglaÍ olMservatértnm Ti 
ktfetoe áU a Tőrre M mkaoto, Hadrlaans esá- 



mogaBiMi 



nanba délve. A kráter kf^ijának a megmásnksa 
a rengeteg hama miatt nagyon fiicadságOB; maga 
a kráter 8» m. m^, iiano] átmérője 687 m. 

Aa B. keré as ókorban sok rege fflsMik ; &i- 
Madoe ée Tlfon Klánok Itt voUak elevmen el- 
tametra, Vnlkanus éa a clklmiaok itt késsltet- 
tékJopplterssámára a villámokat. AaeM hiteles 
adat aa B. kitOréaérél Sx. e. 896-ból való. Nagyobb 
UtOréae yo3% 1169.. 1389., 16S6., 16S7. ; 1608— 
leao-ig m^dnem állandóan mfikOdOtt. 166a-bea 
volt aa eddig lamert leghevesebb tevókenyságe, 
amikor a montpUlertl dombok «gy részét tise- 
pwte a láva, Oatanlát elöntötte és a lengwbm 
kOzel 1 km. hoenú begyMtot teramtett. Ktaűir 
bettU egy milliárd m' lávát öntött azét, amely 
800,000 embert, U kOzséget, 100 km* terméteny 
íUdet mwztltott e). BUor támadt a kettős kúpn 
HonU BoMi paraalta kráter is. Legújabb kitöré- 
sei 1809., 1668., 186&,, 1879., 1886., 1893., 1908- 
ban voltak, utoljára 1910 márc 83-tél ^.80-lg 
volt empdéja, amikor Bwello éa Nleolosl Adva- 
kat veszélyeatette. 

Btaa, város Penns^vairiáhan, as AUe^any 
Iblyé mellett, Plttabnrgtúl BK.-re, vamiúvekkel, 
(uoe) 6884 lak. 

" ■ LÁÜmáme. 



S.ktUbiöeen a rémalaUM a zri- 



ffinOk,népve 



)y Google 



BbM-vaaút 



(tök. arabot, stb. flllé rendelt b kOztUATilaaxtott 
het^buM, konninysó, pl. Andtelaoe JndaeibHi, 
Aiétog ar&b hetytutó DamanknsbBiL fSnorcAta : 
u fltnsrdu m^Meágs, hatosáéi toriUete. 

XtaUk^uiit (íemvia Circtimetnea),ta Btns 
Mriiáiqrö UMU CsbmIáUl KpOBtAlg tnjed, ÍM 
km. hMBsA. Megnyílt 189&. 

y^'r'— T- (gór.) ft. m. poginysig, tObb i»- 
talMB valA bit ; riNMM, pog&ny (mert ft ktUp- 
karl kMeastény írók uokst, aUk nem vottiA ke- 



rentíiffekT. uidA, osak etfanoe-iuk, népeknek 
nereilék] ; Ment továbbá néidwt is. 
■tnlkk («tA«Aa>.a g(Mg eOnos ; n^, nenuet- 



ibbUpséae 
Jriantt ni 



Intln alaktan. Al^ijelen- 



L (L. .KmcüntKS.^ Különben ma márelaTiüt 
a6, kelyette a tágabb értelinll etnográfia (I. o.) 
szenqwi 

ItnogzáflR (etlmoffraphia, gOr.) a. m. népr^Ja, 
tudomány, mely a nép, llletre egyeen^iek T. hjok 
testi-lelld tolAJdonait, a n^let Jalraségcit leírra, 
rendraereeegésné foglalja 08Bie.F«da(lsta: u em- 
beri témadalom, mint sservee egées lelrö ésiAnyo- 
moaé tunilmányosása aazal a céllal, h(«y tene- 
luwanUtáB almiján a feMeritettéletlelenségtft oki 
ée {feOBKti Oeauffliggéeát, tehát tSFvteysserfl kap- 



ilnt u B. lelrútndomáoy, mely adatokat gyfljt a 
népek teeU ée sMlleml életéről — a legsi^íeeebb 
kOtboi — és télOlelt mlocUtit, ami e tág kOrrel 
OesKfllgg. Blzonyltébd a gytUteméoTek, tehát a 
mmenml tárgyú, ill. a aMlhani élet kAréböl a 
D^OItéBl stb. adatai Híg ai diwIMa Imádata 
e aoknemfi felhalmoBott aoyagbdl tételeket, tOrré- 
nyéket vonni le. Bendszerét nézve tehát dedok- 
tive-BzIntetlkDa, mlg a tolafdonképeni B. tn- 
dnktlTe-anaUtDniB Aton biüad. Ifúdaaerel te fel- 
adatai által a két lényeg^eg kDlOn áUó tudo- 
mány valóban kOlOnbOilk ée mégis egymást oly 
anxeesi kiegészítik, hogy a közéletben, sét gyak- 
nn az irodalomban le Oeazetéveectlk az B.-t az 
«tMftMif toí, a két szét Bzinonlmának teUntlk, 
holott a kettő Uuregesen kaiOnbOzIk. Az B. segéd- 
todományal kOze tartozik az antropolóiria és az 
aatrvpoteográfia- Bnkkol fcapcaolatoean ai B. 
tanolmányozza a nyelvet ée h^yományt, ennek 
Mek^ien tehát segédtadományal sorába Iktatja 
a fllolőglát ée pezloholőgláL A társadalmi életbél 
levonható kOvetkeztetéaeket a Kocwl^giá, a leg- 
ifjabb tndofflány fogMJa rendszerébe s ezzel sdn- 
tén az B. segédtndomuqr^ sorába lép. 

Az B. feladatát nálnnK £(iftma L^Job így írta 
kSrOI: A} AOoáfton n^él. L Oe(^&flal és tei^ 
méazeti vlsztmyok leiráaa ; ai Illető vidék nOvény- 
ás állatvilága vonatbizássalanép életére, az em- 



gaadaság] kultnntetUstluya. Az I. alatti viszo- 
nyok befblyása a tsstalkotázra. lU. B. (a szó 
szorosabb ártelmébeiQ : lakás, mbázat, találko- 
zás (as egészséges 4e beteg test ápolása), vadá- 
szat, htíászat, baromtenTéffirtÉB, Md- és bánya- 
mflvelée. Pt^getlenfll enwMl az Ipar, kereskedés, 
rablás és hábmú t^án szerzett anyagok swrepe 



a n-étben. 8»AÍMik, eAOkett: sdUelte, há- 
xasság, halál és temetkezés kOrflL PoUUfcalJogok 
gyakoriatáboz fllzAdő hagyományos szokásw. Al- 
kalmazva az I., n. alattfaUiot, TonaflcosAssal a 
szomszédos, rokon és hastmló viszonyok kőzt && 
néphjtAra. IV. Bbuddgla (a azőnak aorooebb ér- 
telmébeo) : a nyelv ée a nyelvben tiő hagmmány, 
mellyel a foüilort Q. o.), mint az B. hitagrálé 
réaae fogUtkozIk ; nMiiVnUás 8 a kettőnek <«y- 
másbos való viszonya. A né^t és a pozitív v^- 
lás kombhiálásáb<H eredO szertartások; as L, n. 
ée in. aT —-'^ — — "' ' '-'" - ' 



Anyaiban, szokása 



ik a n^ eredetére, malátára. Biek egybe- 
vetése a tMénelml adatokkal, szomszéd v. lokm 
népek Idevágó Itafmmiányalval. V. Néplélektaal 
réfiz: az L. 11. ée m. alatHak befolyása a né^ 
lekre, a IV.-benfBlsoroltakbóllevontJellemzéeek, 
más D^dlemekkel velő eg^»evetée pszlolKriógial 
tamümányok végett VL Bzodol^liú rész ; a nép- 
nek társadalmi IbjIődéBe, Inttenényrinelc atao- 
Int és rriatlv becse, ebbU foty^ kJJvettMtetéKk 
a nép Jóvtyére nésve. B) Nem^ttáocktM n^él 
ezMi tartatások kSrébe még belevonandó a fon- 
tfekbőt m^alkotott k^ as ÓshazAnak, rég^ 
lakóhelyetaiek ée AUqwtoknak. 

AiB. név 1701. a nf '- 

Bildergalleile dml^tjái 
mint modem tudomány csak 1899 óta támadt, mi- 
kor a fMndák felvetették a Sötété ethm^gimu 
megalapftását. A frandáU az érdem, hogy as B.-t 
mint tudományt kezdték mlvebL 1889. megnyílt 
Parisban a Bodété d'ethnotogle, meiyhez 1869. a 
Bodété d'anAropologle csatlakozott Amerikában 
1849. Osllatln és Schoolkraft alapították az Bth- 
nologioal Bodety-t, mdy a kéeObbl Bmlthsonlan- 
InsAtDttonnal az B.-l kutatások legelaó gyámoUtóJa 
a TÜtoio. Hoscmlö hitézet támadt 1871. AngUá- 
ban. Nteietorsságbaa Vlrohow idapitotta meg 
1870. a OeselladL i AnOiropologie, Bttmdogie nod 
Ürgesch. o. táisaságot és B^Ami ugyanekkor 
keletkezett az Antfar. Oesdlsdiaft. Azóta Weln- 
hotd alajdtá a Vérein t Volkstamde-t mely szin- 
tén egy folyóirstot : Zdtschrift dee Vvelns lUr 
VoDaKonde ad ki ; az ntóbbl időben Bméposzerte 
alakultak néprajzi táisaságok. Nemzett étoedó- 
gOnk korszakában aktori folyóirataink, majd a 
Magyar Tud. Akadémia UadTánytí mUreUék as 
B. tudományát, melynek n^iezráQBÍtéee érdeké- 
ben Bokattett a Vasamig I^JBág állandó B.-l ro- 
vatávsL Nálunk 1889 okt 87-én alakult m% a 
Bfagyar néprqjd társaság (L o.), mely az Bthno- 
graidüB 0. folyóiratot a4ja ki kUAi meUéklettel 
a tú^ népr^z számára. AzinkiviU EerrtDann 
Antal német nyelven Bthnologtodn MttteUnn- 
gen BOB üngam c. folyóiratot szerkesztett, mely- 
nek megeznntével a Magyar Nemzeti Hnzeun 
N^ff^jzi Osztálya német nyelven iz publiká^a 
kSzleménydt Bsenkívfll az Uránia, BMélyl Hn- 
zenm, Brtzadok sH>. todnnányos fote^Uimalnk 
hoznak az B. körébe vágó tatuilniány(wat 



)y Google 



HtnogrAflal gylljtamény 



U 



BtAlla 



ISU; Trlor, PiiHlUra gaUqn.LoBAoB ISTS: P»l H^rn.- 
o^ilBi dv BpnoIictKkkhta, t. kÜ,Ball* tHt;W. Wisdt, 
TBIkOM'ckDliicta, trtlpdc IWO i .í*. Uabniht, lor Volk- 
kutde, HillteHu 1>7* ; liikelU T, Dl* >-"r''~g (tor u 
dnwB aOmiiogía, Bails UH ; LuaTut, TSlker dar Bcd< 
Bnunt twaj Búiwta, Vllksrkoidt. Wlsn IMS; Kun 
■tknölan, OambiUg* tWl j BdiBra, enodriffe elnar n 
bMaphlaierTranhtH, etnikait IMI; Quiiln. Iiluliltatlc- 
kiMdn*, PuIm UM ; aoblntH, BhiI idt VlaiflUi ie» 



Kdlnn, Lafpilc ISM ; Ksorta, Wm M Tolkikuda. lltso- 
boIK IMO; OStthat, Zlsla ul laatbodan dermadtrn. VBI- 
kanraade, BtattnH ItOO; latr«i, RhiagT. Pmllalan, 
BnuualmlB IWi— ISM; Kaladl. Dia Voltikanda, WlM 
IWMi Bwahu. niaA. Tgikvkude, Stattcait mo. 

Etnopifiwi grfldtanénj. Bágebtan a U t 



Uagya 



menyben volt nebán; etaK^práflai t&rgy, de 

BiétOBztottik a mflegTetem éB u IpannűTéraeti 
mueiun STtUtanéoftl srimára. UtöHi Begtdf, 
Kantos, Benger, SohMsenlecluur, Vidéki ^"^ 
gTf^téselTsl indult meg s mai B. alafija, de 

SnáUú osEtátrban, hanem a i^lségUniaii. A 

gyár Nemiett Utuenm etno^ifial oazUiy inak 
taye csak 1868. nyert ^jabb lendaletet, mldta 
^cmAw JAnoe a kelet&ZBlal expedlidöboi esatia- 
kozrán, a konnány megbízásából ai oszt^ ré- 
szére ^lyteméayeket szerzett be. De e gyűjte- 
mények Javarésze iHmét az IparmtiTéBzeü mn- 
semnba vándorolt Xantosnak és Bómer FlMsnak 
a hazai részekben szerzett tárgyaival egyfttL 1887 
úta 500 frt évi dotádAval Indnlt meg Igazán az 
ela(«iiaal osztály. A dotádébél való Tiaáúáahoz 
Jánilt 3 nagyobb gyOJtemény bekefalezéee, ú. m. 
a gr. Teleki Sanm ajándAoztB délketell-amkal 
gyűjtemény, Vlkár BélátiM és a helslngfinri mn- 
zenmtöl megvásárolt tárgyak, dr. Pt^ól Eáioly 
éfizaknyngati Szibériában gy«jt&tt tárgyai a köz- 
oktatási mlnlaztériom kUön költségén; végOl gróf 
Zidiy Jenó kankáznal gyűjteménye s tCbb kisebb 
és nagyobb ajándék. 1893^>an az osztály a Nem- 
zett Mnzenmból UkOltDzfttt b kOlOnasen Jamkó Já- 
nos vezeUse alatt indnlt lendflletnek. Jankó ha- 
lála ntán 1902-töl Bemuer V. vezetL Az B. ügyét 
Szalay Imre, a Magyar HemzetI Mnzeom Igazga- 
tója és a Magyar n^ir^jzl tánaság elntUce lelke- 
sen felkarolta 8 a mnaemn dotádi^ábti 8000 K-t 
az B.-nek jnttst. V. 6. ^níiu J., A Magyar 
Nemzeti Mozenm etnogr. osztályának története 
{az BOmograpUa 1692. «vf. 298. L) ; líemnaffn A., 
Hazai néprqzl mnzeun al^tésárál (Btfanogra- 
phla 1. 19J ; A néinjd mozenm eUietyezéséról 
fli. 21.) ; Senua/er, A Magyar Nemzeti Mnzenm 
Népnuzi OsztáQ'ának Jetoie és Jövője (Né^r^jzi 
Ertadtű 1906. foly.). Ma a gyűjteménytárgyak 
100 ezer darabra rúgnak, 10 ezer kötetnyi könyv- 
tárral 1896 óta 35,000 K tárgyvásárlási dotádó- 
vid rendelkezik, van két folyóirata s kiadásra váró 
feldolgozott katalógusa, L. mégErgologia. 

Btnolégia (éhriologia, gOr.), Osszébasonlltö 
néprsiz, me]y a szorosabban vett etnográfia (I.o.) 
adatain továü) haladva párfanzamot von ée keren 
a kOlünbeégek okát Tágabb megíiatározásszOTint, 
amint pl. íhreareidi veezl (Allgem. Myüiolof^e 
1910), ai általános fflAvelúdéstörténelem la az B. 



egyik fqjezete lenne. Bzzel ezemtten Foy megfor- 
dítja a tételt és azt vlta^o, hogy E. ceak a nem 
európai nápek múvelódéstörténelme l^et, mégis 
ka3{ioBiMvaazel6ázaialéeéezakafMkalnépekM,ée 
Így az E. lome as áltidánoB mfivelódésttirténet Ide- 
gtedtö réffle. Az B. SBtsztanatíUya és viszonya as 
egyes aegédtodiminyókhoz csak most kezdkl- 
a]it¥niiii V. 0. SchennaiM, Allgemeine Methodlk 
{Briangen 1899); TTtri&.Methodeveigleloheader 
Völkerkimde, Polit. Antiirop. Bevue v. Bisenad) 
(190é); Xjehauam-Nüsclte, Forschongsmethode 
einer wiBsenediafUlohen B. Congrés Intemation. 
d'Ezponaion Boonomlqne (Uong 1906) ; QoUier, 
L'ethnographle et rezpanslon oivlllBatrioe (n. o) ; 
Van Qemep, La altnation inteniatlonale des 
étndeeetíuii^phiqnee (Paris 1908); Qrtubner, 
MethodederBthnologÍejHeldelbergl911); Iby, 
Begriff n. An^aben der Ethntdogle (D. o., áútó a.). 
Btoges laftad: Mm», tála Hame francia d^iorte- 



86 km.-nyire Bpemay-tól, kb. 500 lak. ; 
«oilékezetes az t8M fébr. 14. Blüdier ég a ftwiciák 
kjM vívott oeattbréi.am^benezittóUilak győzte. 

Itoile, község Dtóme francia d^partemeDtban, 
UMi) 8890 lak. Ptdtiersi Diana egykori kastélyá- 
nak nmijalval. 1898 ofct. 8. leplezték le e köaég- 
ben ait a szobrot, melyet B. község a banda 
községek 1793. tM&it teatvéresiUteének és egye- 
sülésének emlékére emelt. 

BtUia (gih-. AibStia), B[dm8 ée Thesaalla ntán 
a ré^ Görögország legnagyobb tartománya (477& 
km'), a legiugyobb gOrfig folyótól, az Aohelooe- 
tói (most AmropotomoE^ DK.-re, a Tym^irestos 
(most VelnkI, 2319 m.) ée a Korax (most Vardu- 
zio, Hm m.) hegyektől DNy.-». A D.-l részt, a 
l^tehonis (mk Agrlnlon) tó kfirül és a mostani 
patraszi tmigertböl éezald parHaln elterfllö Utpiy 
SBbb vidéket 0-E.-wtk (Alt archaU), az északi 
nagyobb erdős hegyvldétet pedig, mert legkésőbb 
Jutott a görög mHvelódés hatáskörébe, Uj-E- 
Hok (Alt. eplktetos) nevezték. A D.-l részen fo- 
lyllc az Buenos (Fldarls). B.óslokóiamonda sze- 
rint a koretek, lelexek és blantok voltak, kiket 
az Blisból származó Aitolos és n^, az aitoidc 



voltak : Thnmon, Plenron, Kalydon, Cbal- 
kis és Agrlnion. Az etőlok a görög történelemben 
csak Nagy S&ndor halála után tezdenek Jelen- 
tékenyettben szerepelni. A lamlal háború idején 
(821) mspUaknl az etól-szövetaég, mely gyfl- 
léaeit Kr. e. 218. Iliermonban tartotta s hatal- 
mát egész TiKSsali^ és a Pdoponnesoara ia 
klteijeeitette. M^duem folytonos harcban állott 
az em-szöveteég az ach^-szövetaé^el és a ma- 
kedónokkal B e^Uk a rómaiakkal 1 



hegemóniát egész Görögország íölött De a ró- 
malak ismételten kibékültek eUenségeikkels 189. 
Kr. e. megtörték a azővets^nek s vele B.-nak 
hatalmát. Binéptelenedve, kifosztva jelentéktelen- 
ségbe Alyedt Provinciai szervezetet Görögország 
nagy részévei egyfltt B. is csak a császárság ko- 
rábui nyert Nagy Koostantin E.-t az Bplras 
nova provinciába osztotta be. B. az új Görög- 
országban Alcaniániával képez egy nomoszt [he- 
rtUetet). V. ö. BrandOaíer, DIe GescMchte des 
atolisohen Landee, Volkes and Bnndee (Berlin 



)y Google 



Btdll alhábora — ■ IP 

Woodhowt, . „ 

/, ant^Dttles (London 1897). 
Btiiai UborA, L EUtía. 
Bológt* (tthoiogia, sör.), valsmelf eztaa6lj, 
vagr >»^ ettBieBaLnék ée Bzokáealnak leírisa; 
lOTlUá u állatok; tartáskodási helyértl ée élel- 



fttrwia 

fentartuila és u iltato megfcftretelt mnnUt 
kell elTÉgemk. A> élet feDtartásAhoa ssOkséges 
lUsmáUe diéta vegyes t^idál^ mely meUett a 
Bzflkséges bOörliknak Ui. t9*/.-ét fehérje, ao*/.-it 
zalr és 6i*/«-U a Biteilildrátok fedesik. 



■tom(4M:fiB),TÍK)BBnokÍiigtum angol coon^- 
ban, liMi) 319S lak., VL HatrikMÜ ítíO. alwított. 
eollege-seeL A oollege-t legliilúttibai angiuatiri 



mely m 
Stoi 



Idkstfie raigtvfi fegyelem 
al^we ée mlntaaiarú e az egyéni taoltáB és neve- 
lée mellett Wleg a teatgyakorltera fwdUBnak kl- 
Tálú gondot. 

£tmuuuit(fintnc),e8odálatQe,aMd&latotkelt&. 
(eöum, gAr.) a. m. erkOka, }tilem, vala- 
iber Állandó oeelekvésmö^ja. 
ÍI«ard»H« {franc, «)««: atuU), (AMansig, 
aaeletmrdlság ; étourdi, sielebiiidl; itowdisae- 
ment, me^ábnláa, megrökOnyGdés. 

K>aBMavi»jaiáoMmlisi,aeth«gfac«tifiamidff- 
ctoMÜtiTBgy imalgétu (VH,N(OaE(,)NH(CH,00), 
Btlntelen kriatátytOk, m. 166*, hideg tIi kevéssé. 
OBB Uségeeen ol^a. HeffsaTaiiyttott vlibes, só 
kaleűceséeéT(dtObt>^keTád>élr- ' ' '" 



„esentdiUa. Gyég^nrU a két ktaslt- 
mányt neüalgiéiiif hasüáyik. 

Étraacmr ((Mnc., 4*id: MnKaé), Idegen ; to- 
vábbá kJUfÖld. 

Brelaln (awlőtt: Turictiía), klek. Nógrád 
nn. loe(»u3zlJ.-l)aii, fino} 382 tót lak., n. p. éan. t 
Sstnóbánya. 

Itrdc, f<d7Ó, L Atrtíe. 

ttrskJLreB»,klak.Pozaonyvin.dimBaEerdahelyi 
J.-ban, atio) 872 magyar lak., n.p. Királyflakaicsa, 
n. t. DnnasMrdahely. 

Btrand (diaeta), a táfUlkozás attbályozása. A 
fele való todományos és gyakorlati fteMkozáe 
a diétetika. Aa egéenéges onber étrendje mint- 
egy CotAimerüen magától olymódon rendeződik, 
ho^ aa ^yee szOka^ee t^ianyagok, a vls, a 
feh&je-ffilék, a zelrok, a Botehldrátok, a sók kellú 
memiyiségtm banne elúíordnljanak. (L. Anyag- 
forgatom, TápiáOtoíáa.) A betegszervezet táp- 
lálkozását azonban az orvosi tapasztalat ée a tu- 
domtey irányltja. Amilyen kOlOnbózók a táplál- 
koiásl zavarok, ép olyankttlÖnbOzűka diéták is, 
melyek kOiIU osak a legíóntosabbakat emelbet- 
J11kki.ReodeskOrttlményekkaaött IB a tápanya- 
goknak mlndsége és mennyisége az illetó korától, 
a kOlsd viszonyoktól, az évszaktól, a kUmától 
fogg. A hideg égtaajhrt alatt mía (Uétát keU tar- 
tani, mint a forró ^v alatt. Amott bóaéges égési 
meleget szolgáltató találókkal (sok hús^ulndék), 
emitt köunyn, kevés kémiai energiával tdró tá[ 
anyagokksl kell élni. A dolgozó embernek kaK 
rlákban gasdagabb diétára van szüksége, mint a 
pihenőnek. Általában minden egéezségee szorve- 
letnek olyan kakirla-értékü táplálékbevitele van 
n&ks^, mely éppen az általa elhasznált anyag- 
mnmyiségnek megfelel. Bmellett a test súlyát kell 



A táplálék felealega hússá, legnagyobb réaxtascm- 
bao aalrrá váUk. Bten lűqinl a Welr-Mltchell- 
Playfalr-féle hixlalókúra. A gycomekek által ren- 
des Uirlkhnények kOzött fUvett táplálék le meg- 
haladja a fsnlartisl kalórlarszükségletet, a fslee- 
legbúl fedezik a test nevekedését. A túltápláláa 
ellentéte az tlwmáai diéta. Az elbízott egyének- 
nU a (imtartásl diétánál kevesebbet keU nynjtani, 
únr, hogy ax egyén az élet fnnktíMhos SEdkséges 
kuória-menj^ylséget sf^át survezete sslijábti 



Esiiját, V. pedig a szénhidrátokat korlátounk. A 
vérkeili^MnervAk egyld^fl m^betegedéeekor a 
fólyadékhevltel lekorlátostatlk (Ortel, Labmann), 
Inzdadú vizenyóuél a sóelvoaás Is (Korányi B., 
Wldal, Kai^]. A fOlyadékelvonás iegdrosztlkn- 
sabb pÜdája a 8chrott-féle kúra, m^ azonban 
már divatát mnlta. Spedálls dvonást kúrák szDk- 
Bégeeek a aikoriieieggégtiéL ahol a sxéuhldráto- 
kat, aót néha a feh«ije-f^cet is megástunk 
(L Oültorielegaégi éa a kö8zvétafHét, ahol az ú. 
n. porln-anyagokat tartahnasó ételeket, húst, ká- 
vét, teát megsaorltjidc. A vetebc^osok diétáéban 
hol a húst, hol a konyhasót kell megszorítani. 
Uindezeknél az elvonási diétáknál súly helyezendó 
arra, hogy a beteg az éhség érzését ne vegye 
észre. ZÓld fóaelék, gyümölos, saláta kópés a 
gyomrot megtölteni, az éhség érzését csillapítani 
és emellett kalória-szegénységüknél fogva non 
fokozzák a bevitel nagyságát. A lásas bet^ B.- 
lének azzal kell számolnia, hogy a« emésztés a 
láz alatt hiányos, az emémtónedvek termelése 
néha egészen megszűnik. Tehát olyan atlagokat 
kell adni, amelyek az emésztést aUg terhelik ; tej, 
tejes ételek, lágy tojás, vagdalt húsfélék, pirított 
zsemlye, kétszersültek adandók. HevenylAzas 
betegségnél ritkán siterOl a test Usoványodását 
m€^átohiÍ, idült láiaa betegségnél,^. tttdó^flmA- 
kónial azonban képesek lehsHlnk valóságos túl- 
tánlást végODÜ ée dacára a láznak, a beteg test- 
súlyát valamelyest onelnl. A lázas betegs^ek 
utáni lábadozás alatt a táplálkozásijával könnycd)b 
feladat. A gyomor- ií UíbajOBOk B.-Je nem le- 
het egységes. Hás az B. sósavtúltermelésnél, mint 
sósavhiánynáL Az elsó esetboi bizonyos llszlból 
készült ételek, a kenyér, tésztafélék, a második 
esetben a fehájeanyagok, fóképen a hús korláto- 
zandók. A székrekedésnél kOvetendé B. nagy tér- 
fi^ta, a beleket izgató tápanyagok adásábaU áll 
(korpás kenyér, Qraham-kenyór, sok vaj, gyü- 
mölcs, főzelék, befőttek.) A bél fokozott múktfdé- 
Bénél nem Izgató, a tápanyagokat minél koncen- 
tráltabb formában tartalmazó ételekre van szOk- 
ség, (Húsésfózel^kása formájában.) KBlitntle 
gondot kivan az B. a gyomor és bél f^élyee 
, megbetegedéseinél ; ezeknél az ételek folyékony 



)y Google 



tormáittm te s t^mvRgok kOanyd, egreiiletaa 
eloaUáin keU tekintettel lenni. A bateg aggtál 
li^lHult, alMriMiet, n^ektábü kfllL AltBlteEMaD 
UtnteiidafluliAl]rok:uétk»é8lldO pMitas be- 
tK«ta, ft ^beBt twttel ée léMckel valú ettei«B, » 
J6,laaiiriB«a, aeaU tiBriántHtásk, u Melek 
nu^MtempcnMlft. V. «. JBtneUn^Tln^ 
n« A OaMatibi tukeniTTe (Bntb^ IMX^ ; 
IiMilm, HiDdbiKb d. EniUinmgB-Tlien^ n. 
DiaeteOk (Lelpaig 1896). 

ft*r«i*« (früo., «M: **nam), ^indtt, bőm- 

TBló, tObbeAn (ébenmB) Ai^ijtedék. Fraaeta- 
onaégtai Dem karttHonykor, hanem újévkor eao- 
kte mtnMkot adoL Lwnt Otremu, qfaidft- 
kBayrA 

Éti^agnf («(M : iftavwvi), fitln Bnre taaola dé- 
partmeDOaii, s Bonde putján, rasAt mellett, 
(taM)Í177l(A.^ez4rfltpaiTtL1870iH>T.80. a frao* 
idik ehelymaniáBolE OBBpatattWel megtámad- 
tik te visuaTonnUun késBtflttók. 

■Imlwt (4M:«k«t),TároB Bdne-InfMearafrn- 
da dApartementban, aLalfaodiepartláa, egy je- 
lenleg klasindt Mtafetoifeidatibaii, két 90 m. tna- 
gw mtenilkla kai«t, (im«) 19U lak., látogatott 
taiMri nrdökkel, haltoattri ; kOidébai pompás 
MlMaMakkal. Legériekeeebb a 70 m. magas, 



Iiegérdekeeebb 
R-itÜ. 



■trnrU (Hetruria.'FuaáaA gdrögttnél Tyrr- 
hetia; a k(Mp- te t^kortian TuaegMo, Taaaiuú, 
ai etnuAok ÍOMJe Kfii«p-Báll& IMy.-i rteaében 
aa A^oiliiek te a Í^n4teal-teiiger, mintert a 
Macra (ma Uogn) te TtberiB Adytlk kM; hona 
tartoBott nra ^ BIba) te Planaala (PlaiuiMO 
szigete. Saakadttoe beráigck, dombos vldtt te 
termékeny slkCH^cft Tutakom^ benne. Fotó- 
ig aa Amos (Anw), Caecina (Oeotau), ümnro 
(Ombrone), Albinla (Albegna), Armento (Ptora), 
Marta (a ToldnU tó leftdyáaajte a meria mel- 
lékfolydja, a ClanlB(Clilaiui). JoMa, melyek több- 
nyire beomlott kiátereUMo k^sOdtek, a Laooa 
TraabnenuB f^aaimeno), Vcda^eods (BolMna), 
SabaUnoB (Braotdano), Cimliilu(VIcoXNeTeiete- 
■ebb városai: Plaae (Pisa), Paenüae (Elende}, 
Plorentia(Flram),AiTethmi(Are2n>),'Velaterrae 
fVolterra), Cwtona, Pemda (Pwagta), a partvf' 
déken: PopnluUa, BoeeDae, Vetnlnita, Vnlol, 
CosB (Ansedoni^, 'nuqnJntt (Cometo racOett), 
Caere (Cerretrí), asMikivtU VoMnil (Orvieto), 



B. termteyei voltak a doBhunl tSnk^, mdyUtl 
az etroBckok nemsett tiedde, a kása ftn^ ké- 
nUt, kendw, bor teoli^ ; ai Uval vas, volatcóra^ 
rte, popolonlái atflet ; alimal(OartBn) márvány- 
bányákat oMk kéata keidtAk Balniáxní. Laköf- 
nak fUb^alkoEásaatBldmlvelte, áUattoiyteitte 
te kerekedte voli Ipamk érc- te fuUkasmmiká- 
kat, len- te gyafijonflveteket tóméit. 

B. népe, ai Onutkok {gör. Tyrsenol, Tyrriie- 
noi, latlmil Tnsd. Btnteol, saját nyelvOkCn £a- 
saaiú Itália lerrágibb torában nagyim ftmtoe, 
numdnatnl nralkodi raermet vittek. BredetOk 
sokat vitatott kérdéettiai kM dmélet áll tom : az 
egyik a _n^ s^át hagytxnányára te Uerodotoe 



talja éket, ast áUt^a. bogy I 



let, mely a nwtt Alpok tá 
UUtetrmk fflliratokra 1 
bogy B. népe éarégl iddbi _. ._, 
váDd<mlt be. Ai etaO néiet valterinOBégét íy 
ai a kDrfllminy, bogy ai etmBtolkal astt 
hatékaBokaTotia néven említett, B.-rél. 
getedfcrfl (vagyis a Usáaslal parttftrM te as 
tenger f^iOtt népek, mdvA a Kr.e, XI 
Xm. n.-ban Bgylplomot megtámadták. 
Tnrfla teogeijárt, kaUa n^ a &r váodorl* 
vén ismert néphnilámsás kOvetkeotébrai i 
8s.-ban lakébdyelrOt klHomlván, bgiUn N 
K-bs váidorolt. A Lamnoe mlgetóii talált 
gSrOg, etniBsk Jellegd ilHintak, valamint k 
r^iok oifflos keleti te gSrOg vonása sdnt 
keleti eredet mellett biionyltnak. Btaiogi 
hovátartosásnk atonban még n^itély, esak t 
Usmyos, hogy nem tartósnak s«n aritáHal, 
áltaüwit as tndogfnnán népoBaládbos. As el 
kok urotMMfert, melynek ftmtc op á fli abban n 
bogy magasabb knltdrát hoztak magnfcfc^i, « 
hamu B. batáiain túl ia teijwstatték, me^ 
tották a Po-siks&got te Campsniát, mdy m 
kb. ai V. Bc-ig maradt a ftohatóságnk i 
mlg fdsoitállalnnhunknak a gallok betOite 
tett véget IsmemtsB, hogy a rómaiak hoe 
harocAat vf vtak velflk (Ponenna) te hogy B 
maga egy ideig etmszkhatás alMt állott (Tai 
oivstA:). A Er. & ÜL Bz.>ban a nSmaiak meghi 
Ják B.-t B akkor népe. bár knltúr^ te ny 
még a osászárkor el^^ lantartja magát, roD 
sáUdBÍk«ad; a flHdblrtok nagy része a Bull 
B.-íKtn alqtltott katonagyarmatok révén kt 
i^mal kézie. FmUaá tekintetben B. IS Od 
v&roA^ ilL tabb vároeos áUambéláUé sbSvc 
get alkotott; a városok élén királyok v. ké 
évenként váltakosé magiffitrátosok tilottak 



toUcal ^ybekOtOU ssSvetségee gyftlAet tartó 
V(AlDmna ssentéiye meDett, amikor íb kOasCe 
pmot váhwstottak magnknak YaUlísuk ta 
nek te emberek egymádios valé visitmyát 1 
roBott rendszerbe fbgl^ta, melynek fl^on^a 
Ut,h<^as istenek akaratát aWHDk kUdOt 
lékbAl ptmtoean meg lehet tndnl; ezeknek ( 
tok btielnek, mAjának megfigyelése. moUy 
hamqHKek tbgMbOBtak 1 a vUlámláanak te ef 
JelAnek) magyarásntát as isteni kinyilatkosl 
son alapnlú szent kOnyvek (llbrl harns^cini, 
gnrales te ritaalee, az A. n. Etnisca aitcml 
fogifdták magokban. Isteoelk egyrteiét dA h 
helydkbOl hozták te tU hasájokhaa áltUlai 
neUcel keverték. A fQbbet : a háromságot al 
üni (Jono), Moirva (lOnerva), Tinla (Jiqtll 
aztán Anl (Janns), Srivans (^vannio, ^ 
(Veionl), Haris (Han), Vertnmmu (dens E 
rlaeprinoepB), asonistemiO: NortU; az ah 
igtenei : HÜtos, Hadas, Perse^wne te Qia 
Ez ntébbit, valamint a meUetta ssem^ kM 
m<mt lémes kUsOvel ábráiolták ; mttvéanti 
g(Mg mitológiának borsaimat te témes jd 



)y Google 



Btru»«li kortxmií 

tett nerette ibrftiolid. Müv^MgUJAat sok a 
íeitAi éfl fOrOg Tonis. Bierették a lenöt, melynek 
ffihangBicnl a fbvola áB ft dtent ; wvoeafk nagy 
hiruek firrendettA; jirtasak a temiéazettndo- 
mioTbcui te a caUlagáBsrttaB. A beM bdyMgsk 
pontM elrandeBtoérel Uró sdUid köépllletek 
emeléaében, ykroaépüéebaa, IcOTezéaében, esft- 
toraásás&baii, Tárosfalak omDlteftben és a t«np- 
lomépltéeboi a rómaJak tanitöl Toltafc (1- Eínttsk 
vríMuet), kik a gladiátori JMkokat ia töUk 
vették át Szerattók a pompát «s nwttftáaokat 
(a tóga paetexta, liotor-Idaént, seOa «nrallB tö- 
ltik kerUt Bómába). B. kDttúriJáDak nagy befo- 
lyását matatja a ladn nyelv la, mdyBokkBl többet 
Tett át ai etriHiklöl, mint fordítva. (L. Etrut^ 
nyelv ia tndoIoM^ Jtfogs a nyelv azonban rejtély 
maradt idiUg. Azok a kalandos magyaránb^ me- 
lyek ai etmak nyetvet hol a anmlta, bel • 
kelta, biIAt, Bansikrlt, ngor-altál nyelvekéi 
akarták rokonságba hozni, a kritika elAtt nem 
állanak helyt 

A régi B. név még egyaier feléledt alnnevlllel 
(iflOl) bttében, amely a pármai lieroeget akarta 
Hetnula királyságával kárpótolni ; cnkhi^v ez 
ország 1807. már franolB tartománnyá, 1809. 
pedig mint Toseananagyftljedelema^ LNapdeon 
nÖTérének, Bllsánaklett birtokává az 18U. bécsi 
békéig, mely est IsTieanadtaakorálAl urslkod6- 
háan^L. Toscma. 

SttiiiM. O. KtUtr, DlB Stnukn, n 
DaMka, Btitlgart 1877 ; IncUml, " 
10 UK., Flrtua UU; Kud atnuol 
Baa*184l;D*iudi,Th*dtlM uloe 
LoodOB l*n : Danonn, Ll. <( li 
. — „^ (tf B., loi 




ISM— 1M)T., Puli ISH; 1 

Wlan Ittt ; W. BotiüiB, Znr QsNb. 1 
Barlia ltot. 






■traszk korszak. Közép-Bnrópára vonatkoz- 
tatva a történelem elOttl idők egyik fgahaszát, a 
korai TBflkort nevezték Így régebbm, mert az e 
kori»Ől íbmaaradt leletek közt számos oly tárgyat 
találtak, amelyeket a hjjlett etruszk mfilpar ter- 
mékeinek tddntettek, eöt Llndensohmidt még a 
bronzkori saersiámokat le etrorial gyártási köz- 
pontokból származtatta. Ma már a korai vaskor 
tármlrél Is b^MzonynK, hogy ott Is, ahol az itá- 
liai batás belgazoUdott, az B.-ot megelőző emlé- 
keOel állónk szemben s csak ma^ra Itálián 
vonatkoztatva beszélnek B.-ról, amelynek tarta- 
mát Montelina Kr. e. 900— eoO kCzOtU időre he- 
lyeztcBkoritatározással szemben ma inkább Karó 
nézete van érvényben, amely az B.-ot Jtioitéke- 
nyen közelebb hozza idöezámltásmik kezdetéhez. 

Etniaak mfivteMt. Az ó-kor népei között az 
etruszkok művészeti tekintetben nem az első he- 
lyen állanak. Aráayb«I%klTáIébbat alkottak az 
épOésíet terén. Városaikat k^alakkai vették kO- 
rtU, amelyek a poligonAliB falszerkezettúl a négy- 
gzOgkövee falépltéslg valamennyi bjtában mntat- 



Btruazk mavé«x«t 



nak a gCrOgomá^ hasonló emlékekkel vetekedő, 
nagyr&zt moet is fennálló példákat. Belső térsé- 



get kőépÍtmény^benh<dálboltoiattal(pLa római 
TDliianum vagy a taaenloml vártU alán kAttiáz), 
hol sabályes Mto»bsaí (pl. a TnUianom ÍBlfittl 



oareer, Bómában) állítottak eló; ai ékköves btd- 
tosást kapuiknál is alkabnazták. IhmloiMikna 
osak nyomokból a főleg VllniTiaa lebisa alaiiján 
tudjak, bogy kfirfUbutli négyzetae al^r^soak 
voltak, melynek délre esO fidét mfiy, egymástöl 
távol álló oal<q|M>koD nyogvő caamofe alkotta, 
mlg északt léle egy széles fb- ée két hóiéból átló 
oella Tolt, melyet bátol &1 zárt; a nyeregtető 
messze elóreszökött, meredek voH; a gorendázat 
fából való ; buten a nagy O8sl<vk0ztt. Az osdop 
bmönböiő alakú hasas bázisból, sima tftrzsből, 
kerek eohinosból és nehéz fDdólapbői álL Impo- 
náló ée sok emlékttnk maradt a rt-AMUitzJs ktoé- 
böl: Cometo, Cerretrl, Chiod, Valói, Castel 
d'Asso, Orvieto és Colonna mellett naw nekro- 
poUszokat tártak föl. A sírok ragy unasirok 
(tömbe a pozzo) vagy gOdbsIrok (tömbe a fbssa), 
ezek meltott gyakanak a mykend kiqMlaslnAn 
emlékeztetA ^tmények vagy álbcdtosatosan fö- 



ttosnk MlkUA koaloknta HonAla n 



dött négyzetes kamrák. B sirok flUOtt gyakran 
emelkednek tnmnlnsiA, l^MSúzetes henger vagy 
kúpszerű fölépitménny^ Oegérdekeeebb az ú. n. 
Cncomelia Vnld mellett). Másik oac^Mn^át a úr- 
építkezésnek teszik a sziklaslrok, érdekes, a 
templomhomlokzatok ktképzésére emlékeztető 
bomldaattal (l az ábráÚ ; a szlklaajrok egy 
vagy több kamrábiH (tömbe a oamen) áUana^ 
a nagyobbaknál pillérek tartják a mennyeae- 
tet A szcbrásza&an és a feaUsxB>en ssbitén 
réazhit lénlol^, részint görög hatás alatt álU. 
nak, de mindig a IcezdeUegesség fokán marad- 
tak, amennyiben a mép fimnák iránt nem bír- 
tak öizékkel, B mtlTéen alkotás h^yett torzké- 
peket hoztak létre. Kőből fitragott szobor Igui 
kevés maradt fönn, több a d(miború mú, melyek 
(dtárokat és sírköveket díszítettek. A bronzMités 
volt egyik legelteijedteUi teobnik^a a szobrá- 
szatnak. Bbuszk bronz szobrok, kisebbek és na- 
gyobbak, Bz^ számmal vannak az európai gyty- 
teményekben, kivált Bömában a vatikáni és Lon- 
donban a brit múzeumban és a régiBtniria tertt- 
letén levó olasz városokbanJL bnms ntán ai agya- 
got kedvelte leginkább az etmszk szobráazat E 
nembeli fömnaradt m&vei közül leg^Tálúbbak az 



)y Google 



■totiaxk ny«lv é* IrodAlom 

Bgysg koporeAk, melyeknek fUdM akt^isíboii 
ttyugtó halottiutk életnagyságú, egyik kiL^Ara 
tfanuikodö aloUn foglya eL Nélw u aUkok 
p&rog&val Tannak. Ai etonaikok íestéoetének 
emlékei a falképek, melyek a nagyobb afrokffiU- 
alattl VftmrAinak faiaA dlsadtetUk. Dyen sliok 
Vejiben, Cervetriben, Conwtoban, Ohliudban, Vnl- 
dban, Orvletoban ée egyettOtt (L ai íSirát>, io- 
rültA napvilágra. B k^pek le kezdetlegesek, énr- 
▼ák, valamennyit Jellemzi a népnek sajátoa haj- 
lama, mely a komor tordcépekbem leli gytaiyOrét 
8aebb fonnik csaklfl a gúOg mflvéeiet hatfsa 

Blatt kdetkemek. BUcw a képek tárgy 

TÉHtolk, amomyiben a halotti tloateM 
•átagOTOgnihofliJdenetdTálQákfIH. Ai 
wtSoéKet némely ágát nagy . ^ 
— ^ • igy -), a kftréeést; StátO, JeJesfU 
éstoür- 



aranyból és h 



mftTC 



ségnek aeresetea em- 



talátt agyageUnyekugyBiámUtisidUtaztU- 
TetkaMMMk, hogr «i etronkok voltak asittor 
le^váUUi agyacpnaveaeL Ujabban e nézet meg- 
vfitoiott, amennyiben bebiioáyalt, hogy a Er. e. 
VBLuAilty. BL-lguetniükok magok készí- 
tették ngyantocdetleges edényeiket, a IV. a.-td 
toidve aíonban a OJMtgorBiágböl hoiott edények 



a fekete máaos,domboi.. __ .... _ 
k-kamptolal edények, melyA a HL se. 
bél valók. A2 etnuzkek a római hatalom alA kerül- 
vén, mAvészetBk lassankint beolvadt a römai- 
Bágba. (L. még OureXV. (t. i.Martha, L'art Bt- 
msqae (Paris 1889) ; Bemy, A mAvéeietek tOrt. 
1. *2Í-*B0. 

■tmaak iwelT és Irodaion. Valamint ai 
etnsik n^HM, Agy nyelvének hovatartozása is 
a todonány meg nem oldott rtítébel kOsé tarto- 
sik. Nincs nyelTcsalAd, amelybe beecotisil meg 
ne prúülták votna. Az eredmény aíonban ma eem 
tObb annál, amit már a halikaniaBSOflI DÍombIob 
künondott, hogy : ai etmazkok nyelve samml más 
népével nem rokoo. A vizsgálódám anyagot siol- 
gáltatnak elaO swbaa a telirakd, eddig mintegy 
80DD(PanUésDattlelBSon: Corpns Insorlptloniun 
Btroscaram I., Lelpsig 1898-1902 ; PanU halála 
ntán aU. ktttetet Danldsson,HOTfaig és Torp adják 
"1), de oeak mintegy ao van kttetttk két nyelvfl, 



ráadtak alkalmat az lttílalnrdv«kkel,kfUanOsen 
a lattal nyeJTTol (W. Sdralie, Znr Geechlalite der 
lat. Sgramamen), csakhogy blzcsiytslan, vqjjon 
a ktmvtatott egyeaéeek és hasonlóságok erede- 
tileg ts megvoltBk-e, vagy osakas egymás mellett 
lakó népek érlnftezéeelnek eredmáiyeL Igen ér- 
dekeeek ée fontosak továbbá azok a kOnyvtAercs- 
b61 tépett len-stráfok (Jelenleg a zágrábi mnoenm- 
biD vannak), melyekkel egy mdmia v(dt átkO- 
tflzve 8 melyek mmtegy 1600 szát fenlartottak 
(V. 0. 4. Kim, Dle e&nskischen Hnmlenbinden 
des Agramer Nationalmnsenms. Denksohr. d. 
Akad., Wlen^PML hist TQ. XLI. 3) ; valamint a 
6. Hariadl Capaa-b6t való agyagubla, Jel«ileg 



B — H tUmi al ta M— n 

a berlini nmzenmban, mely mintegy SOO ssóttar- 
tatasaz (kiadta Btkdiela:, Bhelnisoliw Unsenm 
LV.), aztán az A. n. Olppns PenHtnns H^orpoa 
buar. Btmso. 46S8), mintegy 190 taiTtL Az 
etrosA nyelv jellemzésére megemUtfBk, hogy a 
szóknak elsO szótagja volt hangsAlyos (min a 
magyaihan, finnben) sennek kavetkeztében a dó 
belsejében kéMbb sok flaszentartás fordntt eU, jL 



gSkíbl ktavetitett (énioial az almija, mlntmaginak 
a gOrOgnekla. A franda i&ir/ita-nak Ajabb kto<r- 
letol, ki az etrossk nyelv szavait magyar asMlal 
manaráataéBboitarokonaágte, kabuidOB nyel- 
vénJ[ed黫Bkmba mamek. V. 0. K. Otfr. JfjUfer, 
Dle BtradCfir(Breelaa 1888., 2. Uad. 1877, a nyelvi 
réert Deeoto tárgyalta) ; CbrsMR, Ober dle Spra- 
ehe der Btnsker (Lelpzlg 1874, 1876); Deedce, 

iieForsBbtn«iii(Stattgartl87fi);i^{i, 

_ . iie BtDdim (8 kM., Hannow 1879) I (?rf - 
ber, Grundrin der román. Phltologte n. (1868)- 

Etansikok, 1. jSHrttria. 

Ktrwsk valUa, L JartiTM. 

Bniaak vávoMk, 1. JStno-úi. 

BtKd^ folyó. L A^. 

EUmm, <dam tarfUebnérték, 1. Sfo. 

■ttelbrfifik. Táros Lnxembnrg nag^Mnegség 
DlAlrch kerttletéboi, az Alrctte és Banar OBsae- 
f olyasánál, eaónyeg- éa posztószOvéasel, (iho) él76 
lak. Foütoa vasúü esomópont. 

Bttenhehn, Járás és az ngyanllyea nevft Járás 
székhelye Frdbn^badenlkertUeflMn, vasAt mel- 
lett, (1910) SSOfi lak., sdvai^ ée bórgyártással, szép 
kat. plébáolatemplomnud. lau márc U. és 15. 
kOztl 4JJBlcn Nflfwleonltt fogatta el Bnghlen her- 
eegét 

Stterbeek, BrOagBel Hlvárosa Brabant bOlgs 
tetományban.fuio) 334137 lak.; gyapjiiaz&TÖklral 
és fonókkal, szappan- és bórgyártássú. 

■tihre, L Ethurnh. 

■ttíjmáhaasen, 1. .áwireiu, báró, német mato- 
maflknsésflzIknB, ezOL HeIdelbergbenl796nov. 
86., megjL Béodien 1878 nü^. 36. Béeaben filozó- 
fiát éejc^Vttamiilt^ s a katonai tndom&nyokban 
UpcBte ki magit Séosben 1846-68. a béoal mérL 
noll Iskolában mfikOdOtt, 1852. a magasabb mér^ 
nJAl todományokat adta eló a béosi polltetdmlkn- 
m<»i és az ottenl természettani Intézet vezetését 
is átvette. Bsridofg a béosi akadémia főtitkára le 
Yolt Nagy érdemet ezenett egy magneto- 
Bl^Mkna gte konstnikclójával ée optikai knta- 
tAsalval, vaumlnt a Banmgartnarrel ^yfltt 
SMikesztett: ZeltsdirifttllrPtqrBtkimdMBHiema- 
tik (1826— 78) UadásáraL MAvel: Lehrbnoh der 
Physlk {4.blad. Wien 1860) ; Die KomblnatoriBohe 
AnalyelB (n. o. 1826) ; Die Prlnzlpien der hentígen 
Physlk (n. o. 1867)., stb. 

8. R, Sűtutonfm, báró, osztrák botanlkos és 
paleontológaB, E. I. Ha, SztU. Bécsben 1836 ]dn. 



fOldtanl Intézet megbízásából 18Ö0. a nATények 
fUdbelimundvínyalteddigielOfordiiláBiikhelyén. 
fSképen Stájjerországban kutatta. A JozeSnnm 
nevA béfld orvori akadémián 1864-t61 tanított, 
187a pedig az orvosi botanika tanszékét kiqrta 



)y Google 



ttrtgywwroit 



meg ée eonak magBiflntéTri b grid eoetanie 
mait át Baiái kntstáBoi és a BriűsUfiiBeiun 
gTtytniiénreinek 1878—80. végwtt tamüiDáiiyo- 
irtw azt a meggröiAdéet érlelték benne, b^ 
a lerél eraa^ nem ceopia a aeaUdokat jel- 
Uoul, bánon még egr^^ nemeket le batánoet- 
tan bélyegei, Talamint ast Is, hogy ai dal flöia 
tanolníiiya a nFmtMilnak megértéaét knuiylU 
meg. MATti: BiattskeMe der Dlfai^ledancB 
tWlea 1861, 9ö múlap^) ; Die Famkrioter . . . 
nadi dem FUdMneteMt beorinUet (n. o. 1864, 
180 műlívpal); PbyBlogTaphto iv HedÜoinal- 
pOanMK {a. o. 1868, mflü^ijaln SM leoyoaAdás- 
sal). F6mfiTét iMoráp-val egytttt (L o.) dolgrata 
U: PhytíotyidB planianun anatriaeanmi (n. o. 
1866-78, 2 kÖL, 10 kOtet mfll^v^ PkotognmU- 
aohee Albmn der Flóra Oeeteirelohs (W)«n 1874, 
178 íányképeelappal) ; Beitrftge bot Brfonoinmg 
der PhylogénJe oer Pflanzeo'Arten (ilo. 1877—80). 

BtUlJagen, az ngyanlly nerfl járás saékbelye 
Kularufae badenl kertUewen, 7 km.-nyire Kaiu- 
rnbelAl, vasút mellett, (imo) 9407 lak., aoet- te 
papírgyártással, pamntfbnáasal ée saOytesel, fes- 
téssel és íehMtéssd. Bégi rejedelml kastélya 
Bz^ kertben 1738— 3S-lg épült Számos rúmal 
rémsége kOzt legérd^eaebb a Neptim-ssobor. 
1786 jíU. 9. és 10. Moreon A!«nalB vazár Itt ara- 
tott gyAielmet Károly ÍObeneg seregein. 

Ittnttller, Enut MoriU Luduig, német lU<d6- 
gns, ssta üerBdorflianl803okt6.,megh. ZOifadi- 
beo 1877 ifit. 16., bd egyetemi taniv vdt iUíiy 
déeén^ tere az ÖHoémet, AandlnáT ée angol- 
azáaz Irodakm vdt, m^nek mámos emlékétU- 
adta és magyarázta, de aadTányal ma már mind 
elárultak. Legismertebb mdTU: Haodbnoh dw 
deateeben LlteratorgeMdilclrte (1847, ai Összes 
gennán népek úkail irodalmának tái^aUs^ és 
Hertwtabende mid Wlntembhte (1866-67, Sk6t, 
a kOs^Aorl német irodalomnak beszélgetésekbe 
öltöztetett népesért tárgyalása). S^ját kUtU mfl- 
■m nem keltettek gyeimet, mert gyenge ter- 
mékek. 

KM* {Bcto], a gúriJg Aatío szteak megteleU 
olasz elnevezés a méterrmtdszerben. PL ettoUtro 
shdrtaltter; ettaro^ hektár. 

E«c*M (oL) a- m. Hektor. 

KtWek, 1. folpó Bkódában, Selkirk eomity 
DNj'-i részében wed az S. Pen (667 m.) lábánál, 
átfolyik az B. Poresten pnota, ttllan vidiken, 
Hveszi a Yarrowt ée a Tweedbe torkollik. - 2. £ , 
Us akótfaltt Sdkirk medlett, James Sogg költő- 
nek, ta B.-l pásztonuA szCUÖvárosa. 

~" ' git (l(Tj, Tlstortalmá méBz-alnminti 



Bsnlfát, képlete valúflzlnfUegCa,ALB,0,,4-38a,0, 
a Laaebi-té vidéki láva (Bellaúierg) mészkúzái- 
vátműnak Qregeibat találták viztiota, batBzeses 
renoBierbeli tOs krisUUyoUMn. Hasonló ásvmiy 
tordnl eM Itombstone-twmébelyen (Aitaona). 

Et ta Hil fUl,BraleTaat)TelsflamBnitnsT 
A hagyomány szerint Caesar numdta Bmtoaaak, 
mldtta as OsszeeskUvék a SBcnátaaban kszárták. 
Suetonins nerfait Caesu- nem nólt a gyilkosság 
pillanatában, esak felsólusjtott; megjegyii aaon- 
ban, hogy némelyek szerint a ránmanö Brntoft- 
nakgOrí^iaimmidta; te le gyermekem? Dio Cas- 
sIbb ngyanlgy a^Ja elö. 



■tty, Wiüimi. aagtd festd, nOL Vortdian 1787 
mára. la, meriL 18Í9 nov. IS. A tondonl mává- 
■ lémíán,!! ■■ - ... 

_ Inoman i_. 

nagy sikereket aratott A legismertebbek : 'lÖao- 
pata megérkezése KiUklába (18M); Pandára 
(182S); Jnált és HcOofemea tOrtteete (1881, B 
k^boi); Odyssens és a síirteek; Az oriésBei 
siOz (8 képben) stb. 

£tatf« (franc., nmt: Má) a. m. tannlmáoy, gya- 
kwlat A zenében aa JK-nek els6 sorban az a eéya, 
hogy TBlamelyik hangnerea anOvendék {v.a6|i- 
Mtebb Játékos) teduakm késsOUségM elOm» 
ditaa. MddDt ad pL a folyamatos skáUbás, a tOrt 
akkordokban való Játtk, fhtanwk, ngrásA, stao- 
catók stb. gyakodására. De Mtst twnnlmány más 
— nem azlgoman teduikiJ — elemek els^átll^ 
Bára la. PL a polifonikus szerkeaeteUie való 
bdiatnlásra. Néha ateohnikaloélzat mellett taáUÓ 
kUtól tartalmat rejt (pL Chi^lnnél) v. teljee vir- 
tnóz-dorabbá szélesedik ki (a Imeert-K). 

£tMUUHtt(fraDe., 4M: «ai}rfi, diák,«*i<íúui<«, 
dlákklsasBzony. 

£«al((lnuic.,*tM: msd, mindenféle apró tárgyak 
eltartására száat tok vagy ehhea hasonló borok. 

Btftd, régi magyar azemé^név, mely az Bte 
vagy Btti névnek a továbbk^Méae a kkdnyítfl 
li, S kécaéveL lilnt helynév, ma Btéd alakban 41 a 
Ssékelyfllldlln. A név ktUOnOsMia kisebb nemea- 
ségnél és váijobbágyoknál volt hasmálaOian. 
^hv^T alatt ültoégnek kezdeti fokát értik, 
azt a f<«át mely nem fl^dahnoB, hanem kellemes 
érzésnek mondható, me^ ba nem elégl^ftk U, 
magitól Is elmúUk.Si>kazw bizonyos határozott 
ételre Irányul az B., ismét máskor betegeaiek 
mondható, akkor tndnüUlk. mlkw ehetetlöi, aót 
Dnd(»ltó MiyagokralránynL As élettanban a kOs- 
érzésekhez v, belsA éraéeekhez SMOzzák as B.-at 
azaz azon tosésakhes, melyek Ut^ nem kaiaó 
tárgyak valamely t^üiridonságát hanou ugat 
testünk bls(»iyos állspoUt lameijnk fU. A tqiaai- 
talatokametlett aséinak,ho8y as étvágy i«yfBl«l 

középponti erédésO, másMU a 

és belek éraOU* ' ' ' 

a kOs^tptmtl t 

helyének, beMyáaá van aa fi.^ ezt az Uionyl^ a, 

ho^ nndor, kedMylagalnn, fiUdaJom osOkkentlk 



seokott B.-nlc lennL L. n: 

Bi v ág yaa varok. As étvágy már élettani visao- 



klí^Jezésn jut az át- 
vágy visdkedósében hi. KlItOnbOzó betegségek 
Jelenttteoy hatással vannak os étváj^o, még 



I étvánra, m 
negyéUéntni 



korbete^ég, folytonos gy<Mi 
(Bddmiami-féle betegség) stb. fi.-röl mtosI érte- 
lemben kUltíntlsen akkor wszélflnk, ha az étvágy 
nem más betegoégtól fflggAeo, hanem mintegy 



)y Google 



Alakjai; í.ttTinrtelUBÍ«(anoiexla)=uótTágy 
Mttkaoén; 8. Rftúsútt ötVágy: i^ lijrpentezl& 



„ . u éhateénés tálságoa IngMdé- 
kotysége, mely a beteget Igen gyalrörl, de nem 
tfUnagy mennyleégti étkotee Urja; b) poly^ia- 
gia, biillmlB=tdiMltljj«g ; a beteg ís^otcMan éni 
oi óhaiget, s oeUI^iltanl nem tn^a; blinyzlk a 
]Wab>tt8ág-én«e; a beteg sokszor ésigen sokat, 
8-10raibwiiek ToUt fogyasst ; S. perren étvágy 
(pATOraxla, pica), melynek lényege, bogy a beteg 
saokatlan, ^aban nem amlvalö dolgokra t£- 
gylk (ktéta, hamn, rorariA bA.) ; aráoylag gya- 
kori teriieeaég idején, de OniUtan Is eUUbrdnL A> 
B.-iiak gyte^ttea as al^ántaltan, t. as Attal ' 
nos Uegeaaeg gydgyitiaB. 
nyek(anlMt;;&t^/iiagyk. F^érvm-vi 



E^moIoglM 



gCrOg azót&r 
melyet 188& .BeŰnmfete taUl? a vatikini éa 
Űnaud k»iyvtánkban (t. fi. BeOtenttem, Oe- 
sohkhte der grietdL B^rmologlka, Mpdg 1897). 
EbbAl és mis efl^Jta kzlkonoUiA faletteiett tS- 
rOlbelU aX. Bi.-bBn a üciMMitUB £, melyet elft- 
txSr EJdÜergie adott U (Veneila 149% legigab- 
ban Oaisfora (Oxford lUd). Bókon ö^teméiőrek 
as E. OwttMMM ftiadta Stnrz, Leljnlg 1818), az 
£ jlnjiefomtm Riadta BHschl, Bonn 18«», to- 
T&bbá a Florentinmn és Farmm Riadta Miller, 
Htianges de Utttartnre greogne. Paris 1868). 

Kt^íaoK (gSt.), aa ai eredeti ai6«dam, melybdl 
valamely síé vagy aidosoport k^iiOdött. 

■tnl (régebben Axáh, Eszik, a Bkaodinávok- 
nAl Jti(J, a német bdemnida e^yik legnagy<d)b 
alakja, melynek a történeti ARUa bún kÜUy Nel 
meg. A hagyomány két nejére tad: u egyik 
Helohe (B^i^^a), kitel két fla (Bloedel és 
Pridal] saármaslk. arak a rarennai atkftzetben 
elveestek ; a másik a bnrgondl KriMubllda, Sieg- 
fried tevegye, Utél egy űa (Ortlleb) Tcdt, kit Ba- 
gen megfilt A Nibelong-monda 8z«rint os A udva- 



rában pnaztnlnak el, de siándékáa kivDl, sOt aka- 
rata eUmére, a borgnndl ftjedelmek és népek. 
Halálára iltalábao nem tod a német hagymnany. 
A Xn. Bz.-l verses Kalsercbioiilksserint B. m^^- 
fUt a B^iát Térében és Bndán ran eltemetve. A 
rtia szAlö német hagyomány általában megegyez 
amtndának skandináT ainkjáyal, OBaUu^y itt 
AU maga okoaza hatalom- és UnosvágytMH a 
bni^nndcA veaitét, amiért n<je (itt; Qnonm) öt 
megOll, megfelelAen annak a tttrténetl ténynek, 
hogy Attila egy gennán királyleánnyal (Ildiké) 
tartott saküvéjén halt meg. A német hagyomány 
kOTinak le^iatalmassbb fejedelmét látta B.-ben, 
klndc onzága a mai Magyaromág; f&rárosa 
StKlburg (L o.). De nemceak hatalmán, hanem 
egyúttal nagylelkfi, nemes gondtdkodása, jé ssivű 
ktralynak veszi 6t a D4met hagyomány, mlg a 
fikuidlnáv fülfogás szerint hatalomra és Unoere 
rágyö, Bilvtden és véRKmijaa. A t^iyekben a 
skandináv monda, a felfogásban a német hagyo- 
mány köttUtí meg jobban a történeti AttUát 



— Su 

ltMl,£ariwii, német vhúU mérnök és snk- 
iré, fisUL Heilbronnban 1818 jan. 6., megh. 186(> 
mád. 8. Több TBSBtat tátott 4e termett s vwriti 
laklapotawrkeaitett. Legnagyobb mfive a Bi«- 
ner-vasút terve, amUrt ttanelöi a Brennena 
1888. emlékszotoot emdtek nekL Onállé irodalmi 
munkái : Osterr^chisdie Bisenbatuwn, enlworfBn 
und atugetnhrt von B. (1861-67, 6 köt) ; Brüoken 
nnd Talüberginge nhweizorisiAra' Blsmbahseo 
(Basel 1S66~69, 2 kötet). 



a költik valahol Hagyaroraságra kittek. & 
as B. egyes tudósok véleménye sierint Bnda, OL 
öböda, mások szerint Bszt^tKO. A Nibelung- 
ének köiuye nem határossá meg pontosan B. fü- 
vesét, Usz es nála nem is tnli^donnéT, hanem 



osak általában a bán királynak (meg a 

et aOana partján kénél. 
Hint Igazi virósnév elűezto a Bltért^te ^^!^ 



zetQ azékhelye, melyet i 



.. Xm. BS.-1 költfflQényben saerapel B.. de fek- 
vését e mfl sem határozza meg pontosabban. A 
német hagyomány tehát B. alatt Btzal klrál.v 
székhelyét értette, de nem azonosította valamelf 
meglévő vároesaL Bllenben legrégibb hazai fi>r- 
rásaink (a névtelen Jegyző éa Kézai Slnum) kei- 
dettN fogva Bndáhos, HL Öbndábos k^osc^^ 
az B. nevet és B<«foála királyné, Zsigmond M^ 
Bégé, m^ U86. B.-nek nevezi Budát V. S. Sm- 
iHiM, Bodspeet tUténote n— m. és HöiritX &< 
B. és a magyar-^hán monda (1881). 

■u... görög összetételek előtagja, a. m. jé, nép, 
kellemes, derék (ellentéte duz). — A loUaúhába* 
nSvénynevek Összetételében a. m. a típus, töalak 
vagyis az Igasi ; pl. BnUiymnfi a. m. Igazi kakokfO. 

Ba, az eurqp w M kémiai jele. 

■a («1M: t], város Sein»'tnférIeDre Itanda dé- 
partemenflMn a Bresle ée vasút mellett, (iw*) 
6743 1^ A SS76 m. hosszá és 4 m. 20 cm. mély 
eol ttatoma Trépwrt tengeri kikatövel csatoUa 
össze. Az ^larágak UMU fontoaabbak as oh^fltée, 
tótssersttU-.hangsiei^ésbútorgyártáB, bOrcsers^ 
Btfa. A xm. BS.*b6l valé p(KDpáa temidomábsn, 
amslyat Bzt. Urino dnbUnl pAsp&k slija fiUOtt 
emeltek, a Qnlse, Olévee és Artols családok szá- 
mos tagja von eltemetve. Ai orléansl oealád bir- 
tokában levő Bi^ kast^a, amelyet 1678. Q^oiífí 
Henrik kezdett el építeni és nagyon ss^ aroki^i- 
gy1|]teményt foglalt magában, 1908. póni égett. 
Bn a kös^^koiban egyike volt alegfcmtosabb ho- 
béreknek, s a Losignan, Brfenne, Artols, Quise, 
Cléves éB Fenthlbvre osaládok bírták. 

Bn (4M: i). Gaglon,orleáiinhereeg,Bm/rífta. 
L«Jos nemonni herceg legidéeebb fia, Liüoa PBl<^ 
tranda kirábr onoUiJ a, BztU. 1848 ^r. 88. Nenilly 
kastélyban. Katona tannhnányait Ani^lában v6- 
geste, astán a brazUlal hadseregbe M^etL ÍS6ir*>fa 
nötU vette n. Fedro esászár Idösebbik Mnytt, 
Iisbellái s mln&iogy a osássának fla nem voti, 
kilátása volt 8 bnSuai trónra. Ai 1869— 70-iki 
háborúban, mint a szöveséges hadak flwezére. 
megverte Lopezt, Faragtuk diktátorát Bs idfttöl 
kezdve 6 veoette Braiüla kormányát és konnw- 
vatlv-lderikálU irányával nagyban hozzájárult a 
csáartiság bnkásütoi. Az 1889-lkl forradalom 
ntán Franolaomágba költösött Három lU van: 



)y Google 



31 



BubHlra 



ítdn (bU 1871), Lajos [wU. 1878) «e Atttal 
(etIU. 1881), kik kOrtl bs atúbbi u oeztr&k-ma- 
gfu hadBeragbem uolgti. 
Kwtdu T. .Ebofan (gOr.), IpUa leáaya, U Hr- 

liogjr Tele egjntt menjen » mAsrUágra. 

BÍugona (Svagoras), Cü^ob kralja (Kr. e. 
410-874),UadpniBiSalBmlflAartgi nnúkodá csa- 
Udláiuk T(dt saija. Grennekkorában KUiklába 
keUetbn eneklUnie,de4iaTÍaeuMrTeel1izteSaU- 
misból a penaa hatalom által támogatott iánj- 
orat ée wmfctmjnM- ai egéez sdget márA lett. 
891-beii aE egy^mlakkal azOvetkezve hadat 
indított a pensák ellen ób athéni f^yverektAl 
támogatva oly BSOTanosAsen haioolt, hogy Fenl- 
dában «sKmklában birtokot ezenett AntalUdas 
bóköje (887) ellBmerte a pensák fenbatóságát 
Clpma felett, de E. ellene Biegttlt ée midőn a per- 
zBák Kltlonnál megrerték, majd SalamlBban 
oatrom alá fogták, kltartáBa réréu 376. tlsztee- 
aégee békét köteti. Két év molva egy herélt szolga 
müényletének eeett áldozatoL iBokiatee ránk ma- 
radt halotti beszéde mintaszerű aralkodónak ma- 
gaaztalja. 

Boaszúw (Eoagriuí), ScholaOikoa, nevezetes 
egyháilörtéDehni Íré, bzU. 686 kOrfll KOlesyila 
BpUanla nevtl h^ye^boL FA mflvét: Eooleaiaa- 
tloae hlBt. I. VI., mely Boseblaa művének atolsá, 
4S1— 684-lg terjedő folytatáBa, Bldex éa Parmw- 
tler adták ki. 

BwuiT. Evan, a Dlonyeoe kíséretében tomboló 
" iiékaJiongékUltátti.Bgyébformái.£;w( 



Eoander, 1. Euandne. 



a trójai háború k<va elótt ÁrkádUbóí a TiberlB 
partiára keitCz6tt b on a kéeúbbi Bóma helyén 
iWtonlwm (PalaUmn) vároeát alapította. Az tel 
lakoBságot a monda súrlnt Ó vezette be az Iml- 
olvasnl tndáaba, ó oktatta ókét zenére s istentisz- 
teletre, kiUanűsen Faanne Üszteletén, ez ntúbbl 
isten tiszteletére fi vezette be ai>i«erca!taUmie- 
pet Az egész mondának kitcüálására az adott 
alkalmat, hogy a gOrOg kotatúkaz AAAdlalLykala 
ée a latin Lnp^calla kdzött haaonlóBágot láttad s 
általiban megvolt a tendencia lUma óstOrténetét 
leheuaeg GQragországgal egybek^nsolnj. 

Knbea v, M^a (ój-g<ir. Ewia v. Eoripo, a 
kOz^orban Negn^mte), OOrJ^országEoz tar- 
tozó legnagyobb szigete az Égei-tengernek. A 
boBBZakifi, szabálytalan, alakú szigot ÉNy.-rúl 
DK.-Í leányban hnzódlk el GCrügország K.-l 
yarlja nwUett, amelytől 10—12 km. közepes szé- 
leeségO csatorna választja el ; ezt É.-i részében 
AtalüitU, D.-l részébea pedig Egroposzl-osatoniá- 
nab hívják (L Eurivov:) s legkeskenyrtb részén 
65 méter széles. ENy.-oa a sziget a Lltada, 
DK.-enpedlgaManteloA)kban végződik; e két 
pont egymáatól 195 tm. távolságban fekszik; 
ez a sziget legnagyobb hossza; a szélesB^ 5 ée 
ÖS km. közt váltakozik. E.-t E.-tm az OreU éa a 
Trlkerii, D.-en Androsz szigetétől az Oroi-caa- 
torna választja el. TertUete 3775 km'. E. igen 
begyes, amellett igra terméteny. A legnagyobb 
slkÉúg KbalkisB közelében van ; rajta meleg for- 
rások fakadnak. A nagyobbára Őskózetekből áUÓ 



szigeten ktUőabüzó szüiA márványt bányáéinak, 
melynek híre már az őkorton megvolt. Bujább ée 
gazdagabb növényzetet QOrőgors^ egyik részé- 
bM sem találhabil, mint E. azigateii. Qabonaae- 
mttebn Uvfll kUBDbOző gyOmNosöket, oU^tát és 
BEŐllőt terem, kgelótn pedig Juhok vannak nagy 
BiAminal, amelyctoek gyíkját e^ortUják. E. 
lakólt a IV. Bz.-ban Er. e. már a jtal tőizBböz szá- 
mították. Wkéat Görögország tbbbl részei, ez a 
sziget is korán oedott fel («r6bb keztársaeágokra. 
Legnagyobb Jeleotőeégre KhalUez éa Bretrla 
Jutottak. 606. Kr. e. Khalkiszt és a sziget na- 
gyobb részét az athéniek elfogták, később 
pedig az egész sziget az ő uralmak alá kertUt 
446-ban a sziget lakúi megklsérletttic ngyao 
fOggetlenséglIk kivívását, de eredmény nélkül; 
411. végre BlkertUt a sp^lalak eeglbégével 9n- 
állúságokatklTivnlok. AKheronda melletti 11tk&- 
zet atán a tObU göiCggel együtt makeditedal 
uralom alá Jutott; enMiíbnkása ntáa pedig 194. 
rúmal Urtokká lett és dehite Uakedteia, káedbh 
Aohája provlnoiáfaoz tartozotL A Uzáiici biroda- 
lom bomladozása közben, ISOft. lombardiai na- 
gyok kormányozták; 1861. velencei ée 1470. 
törők uralom alA került, amely alul oeak a gö- 
rög Bzabadságbaro mentette föl 1889. Jelenleg 
BzklroBZ, SzUatosz, SikopeloBZ és Halonezooz 
szigetekkel egyfltt külön nomoszt (kerületet) al- 
kot 4300 km> t<aiUettel, (im) 119fi06 lak., 4 já- 
ráera Kimiiriia , XerokhOTl, Karlsztia és Bzkope- 
loez)vanfölosztva.AnoműezBékhelye:Khalkisz. 

Bnbiotika (gOr.) a. m. jó életmód, helyes élet- 
rend. 

Suboeo, sziget, 1. Eiá>ea. 

Subulena »Ör, a. m. Jó tanácsot adó), az alvilág 
Istenének, a huálorsságfélelmes niáuak eofémlsz- 
tikus neve, tehát azonos Hadeaeiel v. PlatoBnaJ. 

Snbnlia (gőr.) a. m. jó tanács ; belátás, okos- 
ság, okos cselekvés. 

■nbnlidea, 1. a dialebtikua. Mlletoeból valá 
görOg bOlceelő, ki mesterének, a megarat Buklel- 
deenek tanait fejlesztette tovább szo&zDiálval, me- 
lyekért az athéni vlgjátékíiők sokat gúnyolták. 
LÍyen szoflzma pl.: Bplmenides azt mondja, hogy 
nunden krétai bazog; de Epimenides maga is 
krétai, tehát hazng ; ha pedig húng, akkor nem 
mond Igazat, tehát minden krétai Igaznumdő. Azt 
mondják, ó tanította meg Demosthenest az r 
kimondására. — 2. K, athéni szobrász a római 
Icorban. Pansanias említi egy IS füakből álló szo- 
bonnoportozDtát 

Buhiaoik 1. azattikaiközópvlgJAtekDakegyik 
előkelő írója, oki a Kr. e. 87U. év táján élt s a ré- 
gibb tragikusokat, ktlL Eurlpldeet parodizálva, 
fól^ mlttkOB tárgyakat dolgtóott fel, de már kor- 
társai hibáit iB korholta. Darabjaiból, melyeknek 
számát 104-re teszik, csak tSredákek maradtak 
fenn s ezek is nagy éleOOlcaeségMH tanúskodnak. 
Nydve kellemes, tlstaés választékos.— 2. E. Ano- 
phystce démoszból való jellemteleii athéni déma- 
gogus, Demoethenes ellöitele, ó vitte kereszttU 
a teórikoura ingyenes színházlátogatásra) vonat- 



békét Me^ 330 elútt. Beszédeiből s( 



)y Google 



<^''<K!;zS>':<o^''' 

gerkeiettl, Uiisoe Jellemtt i^nridin-ezumuök. 
vegféoytl, Bdntelen krlat&lyok, vl> tílg, Bne> é8 
éter bOaégéeen ol^ja; op. ÍM*. Savakkal BÓBNrt 
Tegfületeket alkot IJjwx pL a táaawu E.-* •■ 

C,,H_N0..HC1.HJÜ 
(a kereBkedelemben B.-A.) Bilnt^Qii, fónylft kris- 
tályiemezkék ; kb. 10 sr. vízben semlegeekémM- 
batáeú oldattá oldódik. Plílolóeítd batásal a ko- 
kainéihos haaonlöak, de ennél kevésUié mérRezfi, 
01 érverést lassítja, a szembe csep^tetett ouata 
mvdriastst oem okoz ; érzéstelenítő hatása közell- 
töleg olyan nagy, mint a kokainé. 

Knoaln-^, a vlnildiaoetonalkunin banzofl-Bz&T' 
maiéka éa pedig tr^tkhyR>emoyl^-oxmeridM 
C„B„NO,. Sz«Af~^ 



Úgy 

jriridln- 
f(dda.a 



iu E.-?, valamint az B.-a ^rldla- llietd 



.-OBoportoB, meateraéges 



Mda. Ssbitelen, 91*-<m olvadő kristályok. Barak- 
kal súsnrd TegyOleteket alkot. Dyra fontoe n^a 
a sósavat E.: C„HuNO,.Ha rehér, kristályos, 
keaeniyés tzfl por. Kb. 80 ar. vizben oldható, 
Bzera és klorofbnn bAaögesen oldja, étéiben old- 
hatatlan. Kémiai viselkedése ée flziolúglai batá- 
eai a kob^éiboi hasonlóak, de ennél kevéebbé 
zeriU 



EveMljptol (■».), 1. EuJtaiwtuaz^lqj. 

mrnMOjptamL'Sér.^Jl'XatíyTtaMM (Hlrtna- 
lélék) család génoau; 160 üit, etteUntre atMl a 
nébuiytöl, mely a maláji eilgeteken fordnl eló, 
kizárólag Ansitrália ée Taanuuila fája v. oserKJe. 
Ansatrália DK.-t réeséo a magas hegyi adók 
Agysiólváa osak E.-okhU állanak. TtlblaiylrB sok 
gyantát tartalmaiDak. Bfimmű OrOkstUdlevelflk 
szbwkákenöld; fiatal példányobHi nyeletlen ée 
átellenes, IdfiseblMben váltakoaó, rOvidnyalfl, 
sarlóalakú és lomaaérel fOggAl^ea síkba hdyez- 
kedö.Bz utóbbi sajátBág és u. hogy a ttk ritká- 
san álIan«A, (Aoiaa ai anratrúlal erd<ft árnyék- 
talanaágát Vbágnk ssámtalan poncával töl- 
csér- vagy bojtalakú ; emyós bugában áll ; pár- 
tája íoiTtBzlTmú, B0kaalftkú s a porzók Ubon- 
takozásákw egéaabeó lehnU. Egyesek óriási fák. 
AltaUban, még aránylag sovány tal<Ooii Ib. gyor- 
san növekednek, fíynk nehéz, kemény, mga- 
oyoa, kíUmyen haslttató, tartós, továbbá gasdag 
éterikns olajban és a kitto nevfi gyantában. Az 
E. offivoilEifittaLabill. (óriás E.,vrangara} 155 m. 
magasság és dereka tfivén 80 m. kerületO. BlsA 
elteaaásal 70—90 m. magasságban kezdődnek. A 
kékmé^ás B. (E.gtíbulu3 LabUl., kék gnmmlAi) 
110 m. magas és tövén 30 m. kertlletfl. Mindkét 
f^t, mivel óiont termel fe igen sok vizet pá- 



NÍogtat, Soröpa délibb t^ékaln, kUOnOoen Olasz- 
országban, a mocsaras vidék egészségesen tartá- 
sán anetMc.Ná]ni± orak PInme telét blija ki, 



egyebütt IÚ.1880., 80 éves ttja is elfogyott. Bllenben 
Angolorsaág déli rérate Jól díszlik. Haszna tObb- 
"' e. Fáját vasúti kflsiObgetendákra ée bánya béle- 



8 — BMohKTlaatlkua kongraaMMaok 

léaéra, h^fék építéseié keraelk. Kérgét és levelét 
csenésre haaaüilják. Az E. marwuda Smlth 
(jairraK hamis meihagfmifa} átlag 36 m. magas, 
Biree, ^jnnttthatatiaa mja, mdynek a tenne- 
azek ^ más rovarok nun ártónak, esaksem olyaa 
beesés, mint a teakb. HMÓ- és gátépítésre és bú- 
torűhnak Igen alkalmas. Ai E. nuÁ'Y^&ehledit 
a wniMizgás B. (verss gammi&). Némelyik, pL 
az B. VMHfuiíü A. Cnnnin^ bogárszárta helyén 
ottfrinííúii Komát Izzad, mely a beoBzIUtittek 
csemegéje. A legtfiUi B. kéigsweraésro használ- 
ható, a legtöbb részOkUU vtoíts nedv bozog, amely 
megszáradva au$ttríUiai ItMO néven ismeretes. 
— E, oeddenttUii, 1. Maltíbikéreg. — Az B.-le- 
veleknek legbathatésabb réme a bennUk levó Illa- 
tos ol^j, az evkali^usz-oia^ (1- °-)- 

EbmwIm (eukoMn) kaznlnam moniak-vegyfl- 
lei Jó gyógytápezer, 80—40 g. m^olel S4— 3S g. 
íehériének. 1 evőkanállal kávéban, leveabon ve- 
szik be naponta 3 — Mzer. 

Eoehaifia (a X. wTaJaadtwn : TheodoropoSs), 
UsázshJ búcsDJáróboIy a Pontns galatlcDsbui, 
Amázla és Csomm kfizStt. Itt van az Bvlen Cse- 
leU Tekeszlben a aárkánySlöszt Tivadar slija. 

BHcbaris üiuwA. CWItJ, az Amaiyllldsoes^ 
család génnBia,néh^ fi^al ColmnUában. OrOk- 
zOld hagymás növé- 
nyek, levernie Bzlv- 
alakn, redős, hosszú- 

nydft. Kocsánynk 
howzú, karcsú, viiág- 
zatnk emyÓB, virá- 
gok nagy, t01eeér«e, 
hóféhénógO, illatos, 
mallékpárBJa 6 met- 
esetú. Le^smerete- 
sebb az EL armdi- 
/IoniFlancta.(£ oma- 
mmoa LindL. L az 
tf&nU); virágán^ át 
mértyje 18 onu, tél^ 
s gyakran májusban 
újra díszlik. Az K 
ecmdida Plaoch. faj- 
jal együtt a hagymás 
nSvéi^ek egyik \f%- 
ssdiblke, azértmel^- 
háibanl^oUák.Bagy- 
masaijakról kíHinyen 
lehet BzaporitanL — 
Ősszel laia, kövér 
főidbe szokás Hitetni. 

EaehariatlM (gö- 
rög) a. m. hálaadás. A legőelbb Időkig vlsssanyúiú 
elnevezése a az. misének ée az oltári szentségnet. 
s nűg egyéb nevei {domlnica, solemnia, dominf- 
oom, fraotio panls, synaxls sttk) Idö folytán eltüne- 
deznek, az E., mint amely különösen alkalmai az 
áldozat jellegét klf^eznl, állandóvá lett. L. Mist 
és OÜárisxntség. 

■ndtariastiknB konursasanaot.a kaL egyház- 
ban nemzetközi (Tilág-T gyűlések az oltárisiant- 
s^bsn (Baoharistia) vdó bitauk étőmozdítáea cél- 
jába. A p&pafendceenktU9n követtel képviGetteti 
magái Az elad B- LUIeben volt 1881., a SO-ik 
KOhiben (1909). a 21-ifc Hon&«alban (Kanade 




)y Google 



Budemonls mtw 



D (IHl), • SS-lk Béedwn 
(i»12j. 

Inirhítliiim tg*" *■ lu- liKiTalmegAldott olaj), & 
gSiteegrli&ilmi ai u olaj, mellyel sí ntolaú 
^Mt unMgM Uaiolgáltatt&k 4e u ntolod 
knet SMoMgs ia. Jak. ap. ier. 6.U. szexlnt 

gwfffcnmi- J. ^. »'>*'}, a jdrosmonatOk 
gjoMiB, m^niek 15 fSta a mdageUi tengcnk- 
lméLNámebr4t&tii7nMilseBrik,4e naAék 
ittaluHndQtilLAJ^áiudEéa aa indinak 



InMmuraa aitmot kagnteDek bel&ie, 
aál alaklMa Uhun, Immbo tOnek. Ai £ n»- 
Mtum, qMctoMM ée a gelatmm koeecsmUa 
agmtmr nénn (L o.) as snr^al keraakedeum- 
nek la lootM dkkei 
■aoUmla, aűmm, kwákarháiuaoaa ttit 

kltonáiHawi etflMatwMl «• kblnbűl áUttják 
eUL nnoin fehér krialilirtAk. AUg keawfl M. 
Op. 95*. Sieai ée éter bOeégeaen ol4}a. Bankkal 
eÖBiail Tegyttetoket alkot A wtoiiuu B. viibot 
jól oUódö, aU« keawfl isfl, a UniK kellemefien 
meimiiatáBaitöI aukDem menteB UfBttmánjr. 
Kinin haljett hDi«(Hninttiiil, BBnralgliknMéa 
rálMAsnál ffii. dkalnuHták. A ctmmu B. 1>- 
teta) prar. A dllrinlntaitoneaTeeater : 

C0(OC^,N,O), 
aarütochm névrai hosmilatiM gyúgfBHr. 8xln- 
taUn, BMgtaliui és iztalai krktályoa por. Op. 
18»*. Vliben oldhatatlan, sKsi keréasé ol^ja. 

buhiták, L J£uasa2úimuafc. 

■■«UUmb» Sekrad. <»r4, a Gitunlneae (P&- 
nltfOfölék) «MUd génoHia. Bgyetloi, Uexlböboa 
luOQB fiya ai £ m«xtca)ui Sdirad. (teo»vite), 
kokoricatenneU, mMee leTdO, 2—7 m. magsB, 
beceee lakana tnynOvény , mdretindeg vldákakeB 



ée a fcQlODféle eeetekre elAiit 



tartusait fotfaUa magAbsn. Ai úedáT-Utorglkiu 
nyriv Tretnitauk neveaL laoiHeteB kiadás a 

Ooar-é ezen (dm alatt : Bndiologiiim Híre Bltoale, 
Graenamm, oompleotenB ritna el oidlnea dlrlnae 
Utni^iBe, offloiornm, Batvameatonun, oonsetratlo- 
nnm, beBedMtomim. fkmertun, oratlonniii, ool- 
Ubetpenonae, atatol rel tempori congmos, juta 
lUDm orientaUa eodealaa ato. Lntet, Firia 1U7. 
V. 5. OflzOg kaMlkDB egybiad neAQnyr (Bmdio- 
kighm. DebiwMn 18M). 

^taehM (ang., tíM: iuati, kártyajáték, más 

rombOB randa 



kriatáJroM^ áaváMu; Tiitartalmú bárikna réi- 



Impalátaaii fordul elA. 
.. L DCMbMoraft. 
X, BitíólfChiriatopb, i^et flloaőBai Író, 
BtU. 18M. jao. 5., a jenai agyetcgmi a flloBöfla 
taoirm U «Mnte mint Arietotelea UTálö mlnUtj 
nanett neret; de hattm a »-■--'-*-• '-'-' — 
banla érvsfaatO. BlsA nagyobb i 



der aristoMlaobea ForacJrang (Beitin 1878); Igen 
beosea histtelal mflTei : OeacUohte der phlloai^h. 
Tenulnologle ; OeaoUohta nnd Kritik der Qmnd- 
begrtfb der a«gaiwart (1878—1879). BgyÖ> mfl- 
ni : Dte IiebensanBdiaaangen der gnsaen Denker 
(1890, aiöta sok UadáabMt) ; Dle Binbrit dea G«ia- 
tedebana lm B«wnaetselu md lliat dw Mensiii- 
belt (1886); Dw Kampf nm einen geMlgfio Ij»- 
beialnbalt (Leipdg 1806); Der WahriteitBgrittlt 
der BdlgioD (n. o. 1901); Oeeamm. Anftátea nr 
PlilloBoi£ls tmd LebmaanBohannDg (1908) ; Dor 
ffluB joA Wartti des Lobena (Ldpiig 1907); Btat- 
RUmmg in rine PhUosophie des OfllBteslebeaa 
(1908). ig06-bau kapta me^ as Irodalmi Nobel- 



(B. E., ^Ooaophy of lUe, 

■MtoAZ'. (Ht.), as 

génmaa, 17 flüjal AMkadW éa 

F^Jal, kUOnSaen a IbklBldl B. 



a. m. OTangetolyö^bmúk, Kokobolofa}. Két lU 
gyllmítleae (tnáiobá a benezUntek tápláléka. 

SaoUdeo, 1. OuUatiM. 

~ " " B. Br. (níT.. táakaiár, aorUt 



nuban.AaJ£ guriacmmli. 
oly Tldtten taÜUiatA, ahol 
valamikor tdrOk nép lakotLBiáraz ágaaeBMbornl, 
nedvesen sEétterjed, mint a Jerikói róiaftá. 

■■aoBa—laeww OVtj, a kétaalkaek aaaUd{a 
a Boaalee eonuatbaa. Bgyetlen ^K Eucommta 
lŰMoides OIJt. (tinAmg}, Kínában honos, úgy 
vadon, mint kmtlTéltan él6, 10 m. magasságot 
elérO fit, mely ílatal réraelnék kanoanktartalmá- 
val és a irin«i«.fcnti igoi nagy beaeben allé, or- 
Toeságnak használt kérgérel tttnlk kL 

Eafl«pep*da, Omtíhottoinata (Uutj, az 
BrezdláU rákok egyik alrendje, ameljbe azaba- 
donélé, rúgó siájrésáfl rUok tartomok. L. £lv«ii- 
Wmak. 

■■«r«Ueiia (lat.), az a virág, amelyben a t1- 
rágrének kOrtkben dtaelyeavék (cséeie-, párta-, 
pDiaé-, tenuAlerélkör) és e kOrlflE liomarak, ngyis 
a cséaie, párta (Bdnái^ éa poraéloT^ek ugyan- 
olyan aiámban vannak Mm. Bllenkesé eaetbn 
a virág htterocycUou (\. o.). B. virág egyea kö- 
reinek tagj^ a aiomaiédos tíSr (boM v. kOM) 
tagjaival vattataiaMk. 

■n^Mwij— , spártai vezér, ki Kr.e.38á. hadai 
veietett OiynUus ellen ; mlrri aaonban testvtee, 
HudUdaa, kinek ét segíteni kellett vohia, lli»- 
bébu maradt, egy os^áUian ai olynttiaelak ellen 
kndaioot vallott, egy adatonk SMOlnt el Is esett 



IS (gfir.), az Brkölcstaiinak ai ai 
iránya, mely szerint a boldogság legíObb oétja 
01 erkCloel t&rekvéenak, a le^bb Jé. A boldog- 
ságot emellett nagyon kiUOnbOaé módon határoi- 



pedlg as egyetemes JétéHrao (ntlUiariBrans). A »- 

ddog azM aaonegy: cnk annak a cadckvémek 

orkOkMl értéte, mely esifcOa diliea a oHlios : 



)y Google 



nem a eeelAedet magüMt eASkalta, : 

■ (kfisntett T»g7 kOiretotteD) hatáu teid ueí. 

BÓri amnben « Kant-léto lakolt un u tlUrt 

pontn Iwlyestedlk, bo 

Tégett, hanem maga m 



T jor Uyen. Kant annTira káifaostoljia aa 
hogy a kOUinbHi o^ctQoaaB oeelekaM la 
nal gnmiBrt válik, mihelyt ludlanuűnknak is 
magMeL Ax 6 illáqioii^a: eikoW ligorlmnilB. 
A boidogBág oeakkttvstkMQiénf e lakét ai eri:BloeI 
Atetnek, nem indítéka. Ai B. eAtUcei értéként 
nugáibviltása azon 
dogságnak, mit le^ 
■emnu esetre sem álUtható «ot exfoTonalTa azokA- 
Tal, kik a pffianatnyi élvezetet hajhásszák. -~ 
Üudenuma ai esTánl h^dogság állapota, melyet 
u opunűamne metségeenek, a peesnmlzmna le- 
hetetlennek ItéL L. ^cElatait. 

Eodea, L i^tdo. ^ 

da kannmnlsta táixanok, aritl. B(»io^bi 
merit Parisban 1888 ang. 6. 187(H>en a 
<hség egyik sáadóa(JAt Teiényelte; 1871 elej&i 
tagja lett a oommnnenek s táboniotíá neres- 
tetrtn ki, PárisM eraftmánytden Uiobanást 
intásetta versaHkai OMqMtok ellen. UhitakOs- 
Uatoneágl delegádó tagja ebendelte a kezesek 
UTégiéeét B akfia^paietefc felgyigtását: mldta 
pedig a vers^esi napátok £lr Pária kOrfo- 
hln beltU tíAre nyomultak, Bviyoba motekOlt, 
bol tCbb kommunista tanával egy<ltt a La Be- 
vaaehe o. If^iot alította. A verBslUeal tOrvéoy- 
acák B^t In oontmnadam haliha ttélte, de 188a 
kOdwcaánatot nyert és vlBBZstért Páriába, hol 
L'Hoomne llbre o. lapot szerkesatette. 

i. £, Jetm, \. EudMák. 

SndiaHt(teT.).BamboedeFe8; de leginkátib awm- 
oBés, vagy vaskos, vegyi teszetétele pcmtosan 
még igniOTeflen, emplrlkns kéidete : 
Na„{Ca,Pe),a(81J&Lo,,. 
s, barnáqilios, flvegfénya. Az eletdit- 
mííHdnl el6: EangerdlaarBok (QrOnland) 



,. _ „ „ a eukollt csak op- 

tlbd tcUntaOen tte eL 

■afldiinit (inj, nátrlam-berfll-hidioBzIlikát: 
BNaBeBliO,. VizHszta, ttve^ényfl kristályaitéb- 
tteak, a gipszéhez nagyon nasönlAk. Igco rftka 
isfány. elecOitszlenitben fordol eUtKiB-ésNasy- 
(LangeenndQoTd, Norvégig és Mw- 
. .. .. tennéhelyoD taaUkonál (OrOnland). 

■odionMar (gáméríSc^. A gázok anallaálá- 
■áhos vaU osftályoaott «vegcsö.TiIbbnyh«e— 600 
mm. hoBSEú ; átmörtje 15—20 mm., ftlrsstag- 
alga 1— a mm. Br^ végén elzárt te m két vé- 
kony platinadrót u van aa tlvegbe fisnotva; 
eaek végeikkel az B.-en bettU ngyan lg«D kOau 
jnteak egynUUioz, de aaért nem éilnfteanek. B 
drótok aria valók, hogy elektromoe szikrát Miea- 
•sn az B.-n beltU átngratnl, mely a benne foglalt 
é^wtft gázelegyet meggynjlja. Az elégés után 
agyania (érfogatceOkkenés áll be b énien e tér- 
fogateOkkenésból kAvetteotetnnk a diz kémiai 
Összetételére. Ma Bunscn B.-Jét haaznátják. 



aJézaBésMáriáióln< 

Bendesen használt B. ehieveaéetikrt 

Jeett aluít^fnktöl nyerték, Bades aOL 

Hézénu^tiaa 1601., me^ 1680. Tanntt Caeuben. 
1ÍS3. Páriában Bmúle UbonuA oratorlnmába 
lénetL 1626-ben pqipá szentelték. Ot tfaMal meg- 
al^totta 1Ö4S. máns. 36-án Caeidiea iy bmgre- 
gidAJát, mdynek célja : missziók twtásB és pavck 
neveíéao. Bodest 1909 é^. 25. boldoggi avatták. 

■ndaolit (inj, Lamó m^ett (Brevlg kOnelé- 
ben, Norvégig a Bslenittwn fordnl eM és aaonoa 
Bs aimirfmm*! amelytói csak optuül tekintet- 
ben Ite kiné el. 

■ndűj'AKles.Odonj.a hóe,párlBÍgrút franola 
herceg, BrteBóbert fla.Párisnakanomuumok ál- 
tal 886. tMéatortromakor oly vitésaóget tauiBl- 
tott, hogy Vastag Kándy halála után 888. aato^ 
szagos rendek tObbsége kbállyá válasrtotta, mjg 
némelyek Egytlgyd Károlyt emelték a trtam, kt 
vei kéeöU) (896) úgy egyezett meg, hogy H. a 
Szajna és Bi^ kOaötU tartományokat tartá meg 
a maga számára. Magb. 898. V. S. Siivre Bd., 
Bndes, oomtede Paris et rol de Fianoe, 822—698 
(Paris 1894). 

KodtAia, 1. n. Theodoeins keletrúmal wq^m^^ 
'oxlte,!. Álhemna. 

2. K (másként Agmna/ m. Mihály k«totf6- 
nial császár kedveee és utúbb a osászár gyilko- 
sának, L Bsailioe osásifan^ (867— 886) nela. Utói 
VI. Leó császár astUetett. 

8. E. MttkraiiboliHasja, YUL Konstantiii, U- 
aándesáBiár leánya, X.(Dnkn^ Konstantin (10G8- 



megtmkott, B.-t fla, vn. UUiUy kolostorb« záratta. 
Itt todományoe foglaltezánal tOltOtte idejét NeU 
tul^donltottak o^áig egy lonla {Violarlnm] e. 
hltregel, történeti és régtségtani jegyzetekból áa 
elbesséléeekból DeezeálUtott szótárt, melyrAl Újab- 
ban Uderfitt, hogyPal^ok^ipa K<mstantln (me«4i. 
1661) mAve. V. ö. ílack, Dte Kafaerln B. (1676) 
éB üntwsooh. tlber B. (1879) : PubA, De Butoclae 
VIoInrio (1880). 

Bndojda (gór.), Jó himév, helyea néset, he- 
lyM Ítélet 

Bodoxia, nöl név ; tIhoIóI kOzDl neveaeteaeb- 
bek: 

1. K SSia, Banto frank hadveoér leánya, aki 
396. ArkadluB keletrómai űaáazár neje lett s 
nenuokáia a osászár miniszterét Bnflnnst ée Ba- 
ta^nst 0. 0.) megbuktatta. Aa udvar klos^ion- 
gám nem terülte el ügyeimét a ezi^rú erktttaa- 



félelmes embert iSíB. aiámttzette. A nép asmibnn 
oly etétyeaen kOvetrite a patrlarcliániJc viasm- 
hívását, hogy kénytelen von engedni, de 404. t^ia 
elűzette. V. 0. Tlaarrv-, Bt Jean Chrysoat. et l'im- 
pératrloeB. Magy. Ibrd. üreg János (Akadtaila); 
GvldagieimMig, OescA. d. oetrtbn. Btiohs nni 
Arcad. and Theododne IL (1886). 

E. lAcma, ü. Theodosius krietrómai caá- 
sOs ée Athraals (L o.) leánya, ÜL Valentínianus 
nyugatróm^ osászár nqjc^ sflL 482., me^ i" 



)y Google 



BuHmlxraiM 



máttteylegbBTBtts és elpotrtltotta, B^ Fin- 

la MiviTal pedig AMUb&tbgriglM Tltte,lMB- 

lua cnk 7 ér mnlTk oifaadiitt U. U " " 

BtutliiipidstMii. HaMnU iMVfl Mas* 

flArtdTHiiMrikkai lépett UonMriiásaMágn, de 
■aöl 472: mecBMftOtt éSBriBKnKoiutaDttiU^cdjr- 
bMihaltm^ 

S. S. líédotvvm <OKMnit: Avdotía), ohmí 
Dárnó, IiDpahlii ^eodor bojir Mn)«,«ac7 Péter 
eéi tm nqe, kinek e MnécOkCst, AlezeJ eire- 
Ticitnfllte. HioMágUMe miatt 1698. Nag; FA- 
ter ktdoBtwIia láratta, alul 0])ebam Smaggyal 
Ibljrtartott aaenlml vimmjri FoUfikal findorko- 
áia gyamda miatt AlextJ flldOaéeérel k^iomlat- 
ban 1718. MoaArálian M ia keményen rellattdk, 
de aemmi asm biaoayoaodfiB má, iámét kokia- 
torba aártik, lionnan 10 ér mslva tmokáia, n. 

Péter trtonléptéTel aaalndr ■ ■■ ^ •■ 

iáÍK,1781 BaB.87(nept7) 

■Bdogja, a MufMv. joátfyaí (tetn^oM». 
BoMrtaleii^ blsmMJa. yarOebania p«, wien 
oldtaaMlaii.BdBaieg béUnuntaál reodelik felaút- 
toknekO-8-0-6 g^«e, nennAeknek 0-1-0-8 g.-oe 
i^gt*™* aapoDta tObtüÍBOr. 
SMoxoa (kmdoti), glMs < 

matfkns. silU. KnUoebait, &. 

8S éreataMUMo Athénbe ment, hol Platónt ti liaU- 
gatük BgyiptnabanhoBnaUi IdtttoUOttVina- 
JSvet Krdtetea 687 labdát ti^MMt ; kMbb >»^ 
nen Afliénbe ment Vépe AtMnbél lanét kadt- 
Játe tért TÍB»k B. U^tan a geanatda éa oril- 
lagient térte mflkSdOti A geomeMa neki tOUi 
stereomeMid twtéteH kOaiOn. OHUJateeitette 
aa artarlatsk tuát ée ftglalkontt a koeka két- 



Upwtetfibb t«st kObtBEtalmáaak megbaténu—. 
B.-*öl nU as atétal, bogy apinmlafeaktp 
hamadiéBW aa nsjaáaaon almai éemagaBaég- 
gal tdi4 haeébnak ée hengenek. Uég aagrobb 
érdanuftet ennettB. aeeUlagáantteiéii. £ kL, 
bograa égi teetek moagáeétéiabolygúkaokMO- 
Foean egymáAa kAmilt pályáit egyadetee tílr- 
monsámv vaaeflioMB Tlaáa, fiHtételeite, bogyai 
álló oOiagiA egy Htm g«nb bdaA fUOletto Tan- 
nak erdaltve, amely K.-r(ilKr.ASi^a alatt fi:^ 



. JÖ egy-egy edéra _. 
1 elhelyeiTe, amelr aqját tengd^e UHUI 
_ mán ftöog ; de eaen tengelyek púlnaü is- 
mét másforgA gSmbUanfekBMÍuk stb. AiB^töl 
tatrett siférák Mnege 27. Bit a néietet kyrikod 



BőcM, Kiélne Soliriften (S. kOk, Le^iaig 166«^ 
B. elméletét Sohi^ardU tette egy oAa tanDi- 
mány tárgyává : Le afen ODKwentdaie 
aOt. (HUano 1876). 
_ m(éiu^LBavttSÍHle. 



Bada (OdB)' Ammymna anrist Bte ngy B 
veiér fia B a Kaláa-Bw a omae ti é g éal javid ke 



. . »BdTBg7Ís ,, ,. 

mondtiUMn eserepel, mint Anád kihrate Bira- 
to^attOB. Nevét ai Árpádok korában f&legai 



fOék. 



aMU> BépoertátoBál taláynk mag, aacnlM a to- 
vább k^MttBadim,ans amal Odtti. mdyet eUbb 
Bngén, mq)d ai Bdmnnd névrel vettek UbéaaB 



I ^AiA«M«rM>,gar.flk»Mis, aefnoel 

--' ~--" tanftvánja, élt Kr. e. 

- Bdúni ÜriUy udvarán. 

Nagy eUetJedéat nyert abbaU MtigetéM^ mdy aa 
iatendcboi vaU Utet UtODÖ eoSecek tlaAeMéWU 
csakúgy, mint a kérő- 
ket bSbik után iBtni 
. A mittdóglának ai embe- 
rek itfanftéaéUl vbU es egyiddaU magyaráxatát 
eMmnianraanak v. otteaMrumtmaft mondták. 
A mflvébflftnmaradttbeUkeket Wendfng adta 
ki 17«.; tjabban ITémtOa/ Gén, Bobamerl reli- 
qnlae (Bndiveat 1S89), latbi nyelvfl kffioi átdoJ- 
goiáank Bnnlaetól maradt ftnn. V. & Sienbi 
De BnlMmero (X9Bai; Blodc, Biih&atoa,Hnavr» 
etBadoctt.(i876). 

*■ folyó, LFidariat. 

MH (gttr.) a. m. jétevú. DL Ftolemaiae 
egy^itomi Urály malléknere, 
■nlanla(4Mi)éMla),vároBAlabamaéaBkamB- 

a h^tehaté Chattaboochee Jobb 

(neo)tf821ak. 



^poti 



- aOS.(80t)egy 

vadállat hanváaátöl véctanoi haliUt aaniTedett 
IfaiMetAiemiiidenMé templomokat emeUek, igy 
Ohalnedonhan Is, amelyben á61. a ^Ik egyeta- 

ea iBlnatot tartották, ünnepe taent. 16. 

■sUBoia, két magyar UriUjné Bsre ai Árpádok 

)ráfaaa. 1. £ v. caeMU (^ I. Bfia és Bixa 
8. leánya, L V. Saép Ottó mwva hg. ÜBlseAge, UiMk 
halála nUn 1067— lOBO-lg A kormányosa Horva- 
oraéget. A kbályménámos kegyes ab^trényt 
tett Borvaomágfaaa e résAen 6 alapftotta ai 
ObnQomeQattlevAhradBtad k<dostort, hová 1111 
^. 8. tOrtint halála ntáa temették. ~ S. £ (Vo- 
lodimema Bflmja), n. Vladimir fFPWiwffibl Ma- 
delem, utóbb tdjevi nagyf^ledelemnek s ^nu 
UiAlynéDak, O. Harald aiüol király leányának 
gyerüiake, 1112. ment tírihai Kálmán magyat 
^^'yhOL (NeartoF b«BlkáÍáaak«lreiQagyaiáaá. 
lnndeaenFredBslBVát0.o.)moBdiákKáIiiitB 
máaodlk Mea^én^) VA asoubaa a király U- 
naságtOrésael vádolva, már a kfivetkeiA évben el- 
tudtotta a nem Qemerte el Kyevben még aion 
évben nfilt fiát, Borleaotv. Borist (1. o.l. B. mint 
■ ■■ " ■ *.y.ii.Wert- 



1. 

gnMnüamnatgte.), valamely keUeueOeD-vagi 
illematota dolognak Miyfaitft, ssépltgetO finmálM 
v^ Ufejeaöae, illetőleg megjcerOléee ; ewftmM- 
"^ - enyUtÖ, aépttgetA; ea/imtil, B.-okbam- 
. A mef^iBlás fogalmára nlnoM nyelvbu 
van, ^ a magyarban: dhAnyt, euMnde- 
rOlt, ettUtSiOtt sft. As ndvarlaaságt Bxikat 



gényoe, pl. abeosipett*. 



)y Google 



BufUlln 

BnUUn, ntphyllm, a teofllUn t. dhnstUxaattn 
éa eUltadlaoűn C,H.(NB,^ vegTUeta KrlMAlrofl, 
vlibea oldható tt^eg ; 78*/« teoflUiiit tartalmas. 

InlilUt, oBÜUmföIe átvmti/, nem homogéo, ha- 
nem mnaikoTlt, pannonit b margarlt kererÁke. 
PeuuvUvAiüa: UiOoDTUte. 

Knlita, 1. Em)ti/ta. 

Inlón, 1. Chl^ (L «■) *ltal ITM. feltaláH 
hangsaer neve, mely aa által ad hangot, hogy a 
fllKgílegeeeii eUielfüatt B rOvldebb-hoaBabb flne 
tlTegfaeiigerehre alkalmasott éro-botDoakák dOr- 
AOIés által rezgésbe houtnak. kbeagerék 
30-WkW váttatoiik B haiigmélys<««t és n 



- 8. BéafttTóhaag- 
ner, l Eufottüm. -- 8- Egy neme a graMm»f 
forrnak (l o.), radynöl a fómtölosM eg; benn a 
ládában altadmaiott lábamra pótolja, ahová a 
hang a temearól bevezettetik. 

BDlöiiia(gOr.),Jóhangiat,Bi^ihAngiat, a stUns 
ántid tényeiUtMí egyike, mely a besiéd hang^ 
«lemelnek kOnnyü U^JtM ái kellemes váltoaata 
'Osoportoslt&Bán aUpol Ellentéte a ftnAo/Smo, 
rúthangzat, mely eok egytagtnó, vagy BOk hoai- 
aaá aió, vagy UatiutA, vagy sok egyftl* baogió, 
illetól^ máBsalhangsA CaonbalmoiáBiTid s0i. 
terheUaffllet. AzB. fogahnát oielMt a nyelrö- 
«aetbe Is bevltták éa e^yee nyelvtani nabályok 
Dugáll^ftáaában keneténél nagyobb fcntoaságot 
tn^donltottak neU. 

■abnioB (gór.), bariton Bdneaetó a krcanatikae 
beoaztásdréi-fnváhangBzer a katonai Mnakarok- 
nál, melyet Samater talált fel 184S., 3 exáháiU- 
val eUátva s C^ B óe A-ra. hangolva. Hangja ha- 
Bonlit a UnoHetirtAet, Bierepe Is ogyanai, ami 
'Oiééaatűrttonáéesolo-dBUamok vagy akOcóp- 
hangok érvényesitéBére azolgiU. A tiszta réz-fnvó- 
bangezenk eaopörtj&ban néha két E. la szerepel. 



i( halyattaaltvén. 



XidorMua-tyaata, tOUi eU^iftlef^^AorUa 
resiittfera, Et^horbia cmariensü, SióAoTbio 
officitmmm és Smhotüa wUiqionmv^io^- 
nb6l nyert gnnmugyanta, melyet orvodlag és 
'ijabban (eohnlkailAg iajiik bemázolására haBt- 
Hálnak. 

Evlorbon v. etmhorbon a. m. emhotintiM (bSt.), 
L Sitphofina ös J^^or&nmt-fyoMa. 

■idiriM (gOr.) a. m. kOnöyű viselet v. kOny- 
nyfi élvtariéee valaminek; JAM; ai általánosan 
foboott testi Jóénéa, nridOn az ehneb^oeok oly 
Jól énlk magokat, hogy el sem hladk, hogy ük 
betegek lehetnéndc 

Knloiin (mphorin v. pKenylurei^aKum). P»- 
hér, kristályoB por, gyengén aromás Illattal ; lae 
szegfűszegre emlékeztet LázceOkkentó, antl^^>- 
Hkna és anüreuuatlkiiB szer. 

■ntolid, kdzet, a gabbiónak a franciáknál diva- 
tos dneveaéee, mely Hany-tél 8:iánnailk. 

Bidriteu (JtomtayQl: Efrad, tSrOkUéaarabnl : 
fVal, hébenu : iVoA, a báHkinlat te assdrlai fM- 



áadaltOrOk blrodaluni 
•a Ararat és Bnsmm kOitefaiyAló SŐOOm. ma- 
gas bagylánoon ered két ágból. A D.-l, a Unrad- 
«fl4, az Ararat mellett a Vao tótól E.-ra,aiB.-Í,a 
Kanmn pedig Bizermn kOaelében bkad ; mind- 



májas vége Mé éri el rt _ „ 

áluUát,mlntegyU hétig megtartía ezt, amely Idö 
alatt Igea gyors folyású ; fli^tsauer kSz4>ta vagy 

._ TnbbvlrtUáaa. 

magával má- 
_ _ jaTMniyékán 
kdöétt, Utumen éa nafta taWható. Aa antik IdUc- 
b«a nagy és hosná aaatMnákban veaatték le az 
B. ÍHOs viaét a kOrflUtte idteriUÓ fltldek tatOaé- 
Bére ; a aaatomik a tatirbordák betörései te a tö- 



vet, amtán D.-nek fbidnl, áttte a 
aaor Igeo srtk vWgyben. Ballaznái apa iraui vai> 
tartat, DK.-ltayásiiváleastewlrtnyátJeiifanim 
számos kisebb kanyarulatát, megtartía a tengwig. 
Jóval Ballal flUOtt kil^ a magas bgyek vMSU- 
röl, alatta pedig a mes^otámlal alkságon fbly- 
tatíaa^,folyteaB>atán lassAbbátekaayargéoá 
váfficAz H.flg£aho8sn8760 kuLBIredzalklg eaése 
km.-Mdlnt S'4 nL, BlredHlkai alnl pedig 0-1 ra. Ai 
B. fivrá»ágal te maga a folyó Is, mlg a TanmaAól 
ki nem Ite, atámoamellttvlaetvaaznek IBI ; ezek 
kSzMt a legjelentékenyebbek : a Komer^an, a 
Csamnril-sZD, aTokmah-sn, aGKtt:-entto a Bnd- 
snpeso, anudyek mhid nyngaMl hnfeolnak; Ba- 
IlB alatt a BeUk-azn teaKhabnr azakadnak még 
betebatréLK<«náaálas«.n. 81* alatt ogyeaOla 



TlgriMel,honSi _ _ . _ 

toitoVék. Az & te Tigris, ndként aNUnB, évenkbil 
ki Biokott áradni, áradása nároliiifaan tandOdik, 



fiHdet, b 

gwdelmee mowiarakká alaknlnak te flHí^en EHra- 
nieh te Koma kOst egészségtelenné teolk kor- 
nyéküket Aránylag íMegéssságesebb Khftldea 
klimAla télen át Qtebalóttal ritkán, leginkább 
caak toti^ottBl járnak i^ta, ab^tdatefOleg BaU- 
Iontól kealve éUnkU. Ujabban aa aagttlok te nó- 
melek vwoeiffeanek, hogy az E. vizét hmétOnto- 
zésre basn^ák te Mewipatániiát ^nl me«lnt 
régi virágaó álh^otába aegttoék. 

KDtEátaaa-vUgyi Tasit A Bmed eaatama te 
a Vttrós-toigerai it kerU6 vlai At hcJyett Boró- 
pánok Brltt-Indiával való rOvidebb tesMkOttteáaa 
céljából a POUkOri-tenger K.-l parHátU Sdrián 
át az BníMtess te Tigris folyók mentén Bagdadig, 
Innen BaaHtrig, UlettHegaPenaaObOUgterTwett 
vonatat Rn^venterveitétAMwsba-TannaAdaiia 
Bailway OmmoiS 188*- egyeltee Ueniná-tti He- 
raslg (210 km.) U 18 építette a vuiatat, mikw aa B. 

bagdadi vasátterwel egybeolvadt DtAb- 

SOev elótt Kl^ika Gyargytabomok kea- 

deméi^azto te engedélytls k^iotL A bagdadi vsaút 
Bnlgorinlg teijedA 1000 kuLboBHáBnkasaamác 
kéez, honnan az 1911 évljannárl egyezmény eae- 
rlnt az Amms hegylánc, Adana, Aleppo, NtaOtéa 
Masanion át az BnÍMtesa te Tigris folyók mwttei 
Budádig egy tOrtft társaság épltl nteiet francia 
te Bvájci tókével aDentsobeBaokpénaOgylveae- 
téee alatt, m^ a vasAtnak 1916-n leendA kUpl- 

se hiáat kOtdeMtteiget vAUalt 

Eobáata (gOr.), viUnuág, Jókedv. 

loiiQrina, nmá, megh. 470 kOrfll. Hogy a 
féijhesmenetM eUávlUle, (érflraháhan e«y ko- 
laettHta saUünt. ahol 38 évig Onaragdaa mév 



)y Google 



alstt BMBBi életet élt volna. Onnepe bbr. 11. — 
Bgy mAsIk uent B.-t, ki AllitólaK a 10.000 atz 
kSHU való, BaeeltKoi tisztelte. 

Xslxosiiut, L ÍViaáina. 

loltalmin, tetramftiloxitoblűooeipiperidin : 

M enctín-^hoz hasonló aiarheMta, báiisoe jel- 
lemfl TegfUet. A Eósavas E. : C„H„NO,.Ha fe- 
hér, kristályos por, 18S°-«n olvad, vii bőségesen, 
Bzes keváné (d^a. Hatftsa léi^egeeen eltér az 
enoBin-Mitél, mert amig ez öraéBtelenltO, de nran 
midrfaüknm, addig az B. non énéstelentt, de a 
poplUa tágnlisát íétesltl ; balsOleg atn^ m«d- 
JArabat. 

■vttiUmiu, I. EuphvigmMt. 

Kngallol,!. Lemgaüol. 

EnganaihalinokfCoUi EugMei), 
álló, 608 m. mi«as halmok PadovAtiU Ny.- 



_ __ „ I 8»nnBzédofl Berid (444 m.) 

balmokkal egyfltt as, hogy bár a Vioentl AImA: 
triaas résMlMU éUanak, elíept az Alpok egyeUen 
flstalkorl vnlk&nikiu kóiete, a bazalt Nevét a 



közelében levő abanöl és battagllai fonó kéme- 
rorriaok. 

EnxaiMldMi (igoMi vtrteghíOak. mm. 1. T%- 
tetíialak. 

Bogin, 1. JenS. 

Kngtne (£. GUi/, 4Md: JUhu mti), viioe Ore- 
gon éazakamerlkaf állambaii, a Willamette ftriyú 
parQte, a portland«Bnfranatsotí vonalon, (tno) 
10,000 lak 

Evgaaada v. etipaidilca te^r., lak kybridÜaa 
dirtda), eleó értelmébco as a Jelenség, amikor ai 
emberi i^lák kereeztesésekor az elaévérA éa m&- 
mdvérfi leszármazottak termékoiyBége nem osók- 
ken. Másik értelioébea eugetutika az ember fai- 
nak hdyee, oéltodatoe tenyézztéae a í^lédáB ér- 
dekében. L. X^i^cnfto. 



dttek lakója, de MUönOHm a D.-l félgOmbl^ a té- 
rítőn is túlteljed. Legtöbb van kOxfllOk Amerlká- 
baa. Pák v. oieijék (trOkiOId, Jobbadán bőnmaft 
levelekkel s ezek tOvöbél hkadó bogas, néha (Ur- 
tOs virágzatiMn álló v. magános vlngokkal, oaé- 
avelevelelk m&r a bimbóbü is sabadc*. Ovér- 
magt bogyó, rlttánoaonthéjasterméeaket aeseoze 
levelel koronának. Az S.wtiflora L. 6 m. ma- 
gas Diának zamatos és jólzflb<^y(yát, mely egyike 
atFópnfiok legjobb gyOÍnOlaséiiw, enlk, Bőtbelőle 
szlrnpot, b(»«lét éseoetet la gyártand:. Az E. 
PUanga(BmgiéB E.da»ybla8ta{Bta^y^tgfim 
a baimaiMtei nyelvte püanga a neve, ai ó- és 
(^vtUg bropikiu t^Jahi UteŐk. Ai R pamdo- 
mrVO^t^twDCbraziliai; 8MgfDBMg41kda (Íját 



8 m.-es fiyéoak vlolaasinfi, 
somnál nagyobb gyümUcsMI bomemtl Italt er- 
Jeasten^ Az E. acria W. et A. f«át mirtusfá- 
nak blvják. As E. caryopkifilata mmb. (jtxm- 
bowa aüfophyllus, l^V-] Ndz., Caryiwtj/Uta 
anmtOiais L.), a Mololüd-szigeteken, AA^a a 
negfÜKugnék (vlrágUmbó, virág és ^virított 



virág). A (ddlel E. ehedcett Eook. at Am. featkm) 
fiatal ágainak és kérgének nedve vlielathidt^, 
hánytató és fertfttloiltó ner. Néhány imt flreg- 
háwiint'hBn dlaxIU teroMsiteiidL L. TiaztniSvé- 
nyék. 

lapénia, gzent, állitőlag Commodns alatt aU- 
leivet Rómából Alexandriába ment, ahol ine^e< 
resztellmdett és fárfijnhát Oltvte, saenetea ée 
^t lett BrkOlcstdouéggel vádolva, a UröelMt 
fSlfedt nemét éa síirmarisá^ mire hoaxátartoaM 
Is megttonek. Vértanni ialiü szenvedett Valtán 
Alatt. Onnepe dec. 34. v. 26. V. 0. Dufoureq, Wa- 
des sor lea G«sU Halt (Paris 1900). 

■iifráala (franc Bugénü) Meria de Oiumam, 
III. Napóleon fran<da oeáazár n^e, siOL Qibii»- 
dában 1886 máj. 6. Atyja Htmtljo és Tetagr^a, 
Penenada heroMe, hÓJb P^Í ^ ^köt síinBa- 
zású doaebunil raApatrlek HárU Uaoncda, a ma- 
lagai angol konml leánya voH. IS&l-ben megje- 
lent Parisban UJoe Napolem kSitáreaságf ebüft 
elyaéel Onitepélyeln s sz^sécévtí általános ffiltO- 
Dést keltett. Hintán a véres államcalny révén oeá- 
szárrá lett Napóleon a régi kgltlm nralkodó os»- 
]ááok ndi tagjai sorában hiába keresett tdtres- 
tánat, 186S Ju. 89. B.-val kelt egybe a Nőtra- 
Dame tankomban. 1866 mán. 16. fla siOleáett. 
aki a c^liúe lmpéilal» dmet kapta. A beosvágyó 
B. eleintén oai^ a párisi divat terén Igyekaaett 
dOntósaerepot Játnnnl, nenucAára ■" ' 



helyettMltatte az áUamtanácrtaD. 1869. rtet 
vett a Szoni-ceattffna megnyltAsán, mely alka- 
lommal ImuMl alUrá^ panr flmiyel kMtsdgee 
tbmq>élyeket iraídMett tboteMéro. Mint boigó 



legee megviUóeiiUflát. A német k 
1866 ntán ébredt féijörri egytttt aaaak tnda- 
tára, hogy Frandaorazág paaadv magatarliaá- 
vnl végaetea hibát kftvetett el, és aaóta « it 
aaokkal tartott, Uk ■Badováért> ievaDcbe4 k&> 
vetetek és as udvari hadi párttal egyetértn al- 
kalmat kereaett, hogy valami a sonm usé a háború 
áltál a Bzuorodó ellenzóket a kamarában alné- 
mltbana. Hidte tebát 1670 tavasafai a )tahmr 
teűmnl beneg JeHUtaége a spa^ol titeia m^ 
hozta az alkalmat a háborára, B. teijee erftvel 
szította a tOzet és meg volt gyAzódve a káborá 



Fenségek hfrét paianoato dtltkották és B 
val egyetértve, elleitMte Napcdeon és Mao-junon 
Párina terveaett viaszavomilását, amivel a sae- 
danl kataaztrőlU {tettette. Saev*. 4. B. MettMnMi 
hercegnő éa Bvans togMvos oltalma alatt Pária- 
bti álmhábon Angliába srtkOtt, hol Oáv^CUsle- 
hnnrtben, London kOnJében, talspedettle. KSvatte 
őt kéaőbb trőnveotett Nije is. 1878 jan. 9. azvegy- 
ségrejntott Azóta, hogy JUt 1879 JJn. 1-teaznln- 
kafferek Dél-AMkában mególták, mély gy^dw. 
bcu^t élete. 1880-ban ItHkweate azt aüelyet. 
amelyen fia elvérzett. Fíerrtfimdt gróAiA név 
alatt részben Angol-, réezben Olaaaoniíágban szo- 
kott IdőznL V. «. Bbitíiu, Nqiolera Dl. n. adn Bo: 
(1880—81, 8 kOt) ; de Lano, Le Becrét d'mi em- 



)y Google 



plre. L'lmpératarioeBDgéiile (Paris 1691); Cantte 
(B. volt f<alolvaa6nats), Bonvenlra intliiiee de U 
oonr de« TnUeriee (9 hOt. 1688-90., ném. 1890) ; 
OllivitrBaSle (v[)ltmlniaiter),L'empfrB impérlal 
(eddig U kCL); J^Maí.LftBmperatrlz B. (Bu- 
oelana 1909) : Lotiée, Tbe llfe of an BmiHBse (New 
York 1010). 
lagenlka (gtfr.), u emberi ÍM nemeeltéae or- 



Faonlty* oiiiid könyrébeo , 
megemUtve. Golton aagol antoopológnB BKrlnt 
u B. az B tadománr, m% mlDduon btícijiaok- 
ímí foglaDcoilk, am^yek Tabuneir í^ TlUgia- 
lioKrtt taiaiioáiéMit JaTftják, lUetve enket & 
Iwnagjrobb mérUUMO huznin Uf^jkasUk. Bi 
teMt nem Tolna más, mint Darwin tennéanteskl- 
válaartM elmélete ArtelmíbcnfeuáUatdoiiieaf- 
tikádö elveinek abmján ai emberi fü tOUMee- 
bttliaének eMmotdítáaa. T»vényeliikben egyik 
régi llym Intéakedáa a vérrokoBokUnMAgdaBk 
korlátosEása. ide twtonék még a bAttnlandtt 
egteségl TisBgálata, a satnyáknak a gyenneik- 
ncaozéetU való eltUtisa, UtAIA teetí és ezellemj 
tnlajdonsigakkal bíróknak U»telei6 Meuvoti- 
tAsa Btb. Mindez azonban a mai tánadauni rend 
keretében csak fokoatoaan és gyOkaree átalakn- 
lis Qtin lesz lehetBégee. HUa a mai tamnians fel- 
fogd ezeilnt a satnyákat, betegeket, elmebajoeo- 
kat ápolni kell, a bflutetteeeket pedig Ulami gon- 
dosát TesBzUk, botott ai B. anrint eiek tdpnaz- 
tüandúk, nehogy káros tnl^donságaikBt az nt6< 
dokn átrntL&zzák. Amerikában egyea államokban 
már törvényes ftton kasztrálják az epUepeztáeo- 
kat ée dmebajosokat, sM Svucban is tOrtént ei 
náhány eeetiten. AOndeien kéraéeek megoldáaálioz 
elB6 sorban Btatisztikal gyOJtés lesz szükséges, 
másrészt pedlgaz OrSklée kérdéee, a osBláddt bio- 
Mgiáa mármaiást vlsecmyalnak kérdése, a f^jke- 
veredés kérdése és eA hasonló twmésEettt kte- 
dée megoldása fogja helyesen irányltaai az egé- 
szet. UttSrM e problémáknak a már emiitett 
Fr. QaltMi, azután Feareon, Thomacm Angolor- 
<«* ginm Becber, Sommer, Stdialmayer, Ammtm 
NémetorazAgban. Fr.Oaltonl906.ai(Hidonl egye- 
temen ktUOn B.-labonitoriQmot alapított e kéc^ 
déeek tsnnlmányoiAsára. Bzen kérdésekkel log- 
lalkosnak a Blometrika angol ée aa Arohlv Ar 
Baeaen und Oeaellsohait-Blologle ée a PoUtisdi- 
AnSirt^Iogtsobe Sevne ntenet folyóiratok. 

Booráo], aSUmmaiml, eugeiuav, szegfüsiea- 
8av, CtgH„0, V. C,^I^B,)(OCH,)OH esszetéteKl 
esTvea^érténltaiiol.FóalkotórészeasMgfilBieg- 
lE (Oieam Caryopfaylloram), amelyból iigg 



iMlk. B lúgos oldalMl az B. sósavval való meg- 
savanyltáskor klváUk. A klórkaldummal való 
megszárltás után sstodlozldáramban ledesztlUál- 
ják. Bzíntelen, olatazerfi, erósen fénytóró, keUe- 
mee BzegfUszegoIaJ szaga ée Izü folyadék, fs. 
1.078; fp. M7-6G. VlAen alig, éterben, sseaz- 
INO, Jégeoetben és káUlAgban Igen Jól oldódik. A 
káliumpermaDgaoát vaidlUnné és vaniUinsaTvá 
oxidálja. Alkoholos oldata férrlklorldtól Ibolyaazl- 
nflvé válik. 



, 1. Eu^mU. 



, Sít 1 



ué^ee életrajaának 
Írója, akivel a Dnna melléUn, Bécs és Pasasn 
kOaOtt eiAáig együtt étt. A n^ te vidék leMsi 
a ISMeme mllvteek, melyet Sanppe (Monnnu 
Oerm. Urt., Berlin 1877) ; KnOU (Wien 188G), 
német fordításban Bodenberg (Berlin 1878) te Ut- 
bnsgalml magyaráHttokkal Seb. Bmnnw (Wien 
1819) adtak ki. V. Ö. B^O/mger. K, élne Dnter- 
(Wien 1878). 
_ tmm £3iriig. (luu), aa ostoros áulAkál- 
latkák (Mutimihoni) oastilyába tortosó vég- 
Unynem, egyseju, orsóforms teett^ sz^al, egy 
ostorral, az ostor alapéin tekv6 vliUOritö késifl- 
lékkel B Itt egy plrosszlnd festekfolttaL Palai 
mind visben élnek, hazánkban 12 fiijuk éL Sd- 
nflk általában Mi, de vannak pfroeszinaek Is. 
LegkOitaBégesebb as E- viridú Bhr., ai2-0-13 
mm. hosBiA ; Kbneges eUfnidnlás esetén a vizek 
felszínét zffldifl festi. 

EaclTpkN (iiiM), a Oy^éilábaBk (BJúah 
poda) Bgjik. neme. Pajal édeeviiekJ>en élnek; ha- 
zánkból 11 íai IsmereMe; leggyakoribb as £ aj- 
veolata Dqj. te K etmmrena Cort Bósvía^bcoi 
61 as Bnti Géza által le&t K mwma Bnts. 

Bngnbiam, olass város, L GitÚtb. 

■ngnUnmi táblák (IoMm JSkvHMwMT. Imt 
vmoití, a legneveaelesebb nmbrlal nydvemlek, 
tObb mint ezer szót tartalmazó 7 réztábla, melye- 
ket liÁi. fUdOztek fel Eugnbimn v. Iguvlnm (ma 
Qvbbio) városában s ma is ott önlküet a vároe- 
básin. Tartalmuk Uttu^lkiu, 1. 1. a papi teetU- 
lelnek szóló áldozati szabályok, Imádálgok, Utá- 
niak, énekek, mriyeken fölismertietó a satnninsl 
ven ritmosa éa az alllteráoié. Két táblának latb 
a szOvoge, Briai (Les tables Kigoblnes, Parii 
1875—78) a Kr. e. I. és D. az.-bti ssánnastMi's 
éket; misek a ni. V. IV. sz.^iól.V. a.mégBftab- 
íer, Umbriea (Bonn 188S) ; KirAkoff. Umlffl«d» 
SpracfadenkmlUer (Ewlln 1849—01, t kSt.) : Gbn- 
Ibe ItallGDialeets (CamMdge, 1887, 8 k«.1. 
L .fikmwnw. 



iftW- 



Eakairltt^T.), szel^irézezlifit (CoAgSej, osakls 
vaskos, finoman szemcsés halmascAban isme- 
retes, fémfényü, ólomsztlike, pnha, hra^tó. 
Svédország : Skrikemm ; Agnas Blanoaa Coplapo 



wiw,1belti 
sohemei 



Knkaliptou v^-\ 1. Euőalffptta. 

Bnkaliptnai-olaj i*tt.), twb Baciwj'i»uB-uu 
levelelból készfUt ojaj, igy az £. gfűbulM. £■ 
adorata, S. oleoaa, E. cneomfolia, E. dmwMt és 
E. amygdálma f^oktti erednek a kereskedelmi 
dneol (eneaín>t°') tartalmú E.-ok ; az E. citriA; 
dán (ntronella-tartalmú olqjat szdgáltat ; az E- 
mperxta oltda fodormentára emlékeztetó szaggal 
lilr. Az Bne^rptusiA wedetUea AasztráUában ott- 
honosak, demost a meleg é^uylat alatt számos he- 
lyen mlvellk : Így India, Kalifomta, Algéria, Dél- 
Prandaország-, Spanyolország-, Portogállá-ban, 
ahol mindentm kéóuik az B.-at. Az <rin)at a leve- 
lek desztmációja t^ia nywik oly módon, hogy n 



)y Google 



deaiUllAló edAurbealOTtíakrfl góit 
nyert ob^st nitronlúgg&l rektIflkáUtt, mUltal & 
UAI^éare fngwUi ftldatilc|]«( te as elsu^ipano- 
st«iat6 anyagai eKivoUttetaiak. Az B.-ot UráK 
orrosUag alkalmának omri nm^ianok és ttnk- 
tnrik iÉaítímém. Az R óModora olt^ nap- 
pan-pariBnmek tiwn tijiUr 

■nkamptit (in.), a merozéncBtUámnat elrál- 
tosáal teameké a Povony b Bécae kOst levO grá- 
nitba]. 

g-v-^.-w. 1 EvehariBÜa. 



■nkeleon (g&-.) a. m. ailfflaolaj»,L lA^taákeKet. 

BnUnin, 1. .fikuAMÜt. 

Bnklaaa i^.), eg^iaJlásA kriatÁlyok, k^lote : 
HBeAlBlO,. Keménysége 7.6. TOmAtIsége 8.1. 
OTegfényd, étlÜbuA vagy Attetaö, lOKleB, égkék 
Kdiifl. Igen beoBee dr&gákd, rendkivtll ritka. Boa 
Vlsta (BniUIa) teímChelyoD UoltpaUban krarc, 
togAa 6e kövelA tánHágábon; u tu&U atany- 
moBÖkbon a BanorkMoM kOMlében ; a Qroes- 
glot^nenel aiembai a Qamsgmbe eBilUmpalá- 
jAlnn és a MOUthalbaD. 

SnUeia (gOr.), a dlosteég, beosBlet megsEe- 
mélyeetttye, klndi Athénben Emomiával, a t6r- 
TteyeaeégmegwemélyeeltA Istenasesonyával ki>- 
sOe aientélye roll 

Bnkleldea (EiMidet), 1. Athén elsO udKmja 
Er. e. J03-ban, a haimlna aaaniok elfiiése ntio. 
VlaanálUtotta a demokratUnu alkotmányt ée ál- 
taláooB búnboosánatot blrdetett Ai A andionaiga 
alatt fogadt&k el Athénben a » betOs ión beta- 
sonoatot, melyet azört B,-inek neveitek. 



1. £ eOtOg flloaáftia, a raegarai Iskola ola- 
l^töJB. raJetérAl kevés blztoe adat maradt fSon. 
SioI. Megaribaa 460 ée 440 kOzOtt Kr. «. Sokra- 
tee lelkea tanítványa volt, e mld6n ax athénlek 
halálbüntetés tertie alatt tUtották mt« a mega- 
raiaknak a városokba lépést, eetteként nének Dl- 
töive lopódzon a városba, hogy Sokratn tani* 
tását élvezheBee. A mester halálánál é Is Jeleo 
volt, s a tanítványok amtin nagyoblnréazt A hüai 
menektUt^ Hegartiis, ahol B. úgy látadk még 
pár évflwdig lekopjanak ve»t<yekéot élL Tana 
elsal és sokiateel elemekből ÍO; csak egy vál- 
tozatlan lét van, de az nem pasztán az F 
pasztán ai Bez, hanem a Jé ; ""i vele 
lik, az mind mnló léteséssel blr osak. Bzt Indi- 
rekt btzonyltásc^kal prébAlJa erédteDl s ennyiben 
E. Iskoli^ának módszere dlal^tOms, szőrszál- 
hasogató, a mlgtaninak tartalma Inkább sokra- 
tesl, a médszen ele^ Sem az tndnkdó szerinti 
következtetést, sem az analogta útján való bizo- 
nyítást nem fúeadta eL HHvelbólnem maradt fenn 
Bemml. V. B. Dey^, De Megarlotmim őoofaina 
(1837); MáOet, Hlstolre de l'école de Mégare 
(1846); Baríetulem, Ober die Bedeatimg d. Me- 
gar. Ekdmle (1846). 

S. E.,^iüg matemstlkns, a Kr. e. ÜL sz. kez- 
detén. Bletéról ossk annyit tndmik bizonyosan, 
hogy I. Ptotemalos Idejében Alexandriában tant 
tott. Leglsmemteselib mflve a Stoichma (elemek, 
csaknem minden nyelvre le van fordítva, ma- 
gyarra fordította Braasm 1866 és ttjabban Bavtn- 
gartiter Alajos 190&) 16 könyvben, melyek kSzSl 
azonban az otolsó kettő alighanem alexandriai 



HypslkleBtól való. Kz t 
legrégibb ránk maradt randszexes Onzefoglaláaa, 
meiy«t már az ókorban nagyra boMSlIek, s mely 
teklntélyéból még ma aam ve«z(lett Bgyéb taa- 
toeabb művel : Data, a geomsMal analUs etemet : 
Phaenomma, a edUagok moagiaáról ; De divUdo- 
nlbns, fdadatok gyfljteménye a fiaUtolak beosztá- 
sáról (<sak lathi íbiriftáiban maradt ránk) ; Po- 
rlsma (elveezett a tattatana osak Pa^iu adataiból 
Ismeretes). B. a kápszdetekrtl is bt négy köny- 
vet, melyek asonban elvesBtek, tepen Agy ehresz 
tek stlmiodkeattétek és a HeiKAamOtlM 
c IralcA. Bgy Or^Uta o. műben B. a tá^attu 
alavtétrielt tárgyalta, mely«k kUtebOzAmécéBA 
eszközlésére alkalrnssiik, A Kotoptrika e. művet 
azonban, mtnt kéeObb kUerttt, tévesen tah^danl- 
tották nakL Végre megonlltendó a haigliSaekrül 
irt hangtani nnnkája. 

»oriéádaa t aag«<Mnet«la(tQete szerint BBUB- 
MtJlnu freome(rí4>, a getmukiának az a renAnn, 



a geometriának ez a i _ „ _ 

lóe&gnak, a priori nem dOnttietfld, amennytae 
azonban a tapaairtalat Igastdja, asm kSrta betU, 
melyre az éaileltaek eddig kiteijeszkedhettek. 
az B. a valósig legnagyotA fiikú megkOzeUtéeé- 
nek teklutiietO, fígg hogy ott, ahol a matematika 
mint a termésietben végbemenő mozgások lalrá- 
Bára szolgáló eszkOz Bi^epel,a geometriánk est 
a rendszerét fbmdhatiiA el alapnl. 

ViÚkMM,\.BtÍtíadea. 

Enklorin (1*tj, a Veznvláván smaiagdzlHd vé- 
kony bev<mat ; ráz-kállnm>náMnm-szaUlt 

Bnknemia telOr.). Rendes alakt stpeaontaak 
van E.-ia. A ONnnagiumi ttpnsnál fbltOnt a a^ 
eaont lapos és étas (éJlOMee. Bs a randnthrnsssóg 
a brdalakű ^aidla^) láhssli', platlknemla. 

■nkoUt (tarj, az egdlaUttal kémiailag <s kris- 
tálytttullag azonos, esak optikailag tér eltSIe,- 
szbie barna. A LangesnndQord (Norvégia) tdérel- 
ben, Hagnet Oove (Aikansas). 

EnkoUt-titentt it^^ a titanitnak egy válb^Ja, 
oszlopos kristályig amelyeknA azlne és tíásv 
stb., hasonlít az eokoUbs ; a oerimn- és ytMnm- 



Bzlgatén, a LaDgenmdqordban és PredTtbrAm 
kOz^ében (Norvégia). 

Enkrida (gt^.) a. m. Jó igazgatás v. Jó kw- 
mányzat. 

Bnkráda feOr.) a. m. jó keverék. A hmnonl- 
patoli^iábaD jelentette a szervezet nedvelniA 
helyes aránya keverékét s Így az egéesiég föl- 
tétele volt Bllartéte a dtBikrSiia (dyskrada). 

Bnkraait (far.), a torit amorf átalaknlásl ter- 
méke, 

Sokilptlt if^i, képlete: LiA»IO. -, hatsaOges 
színtelen mikroszkojpns nemecskek, amelyek 
az alMtba vannak bennóve és az albittal együtt a 
azpodnmenból kelettestek. BranciivUle (Craneo- 
tlonQ. 

XnlDrlt náwel O. Bőse az anorüt ée angtteze- 
mek olegyéMl álló meteoritest éa fOldi kőzeta- 



)y Google 



■okTTpttt (iiT.), 1. Iiíitkriptü. 

■oIbUd), gTÚSTttpsBW.melf t^búlkéuainO- 
TéortUiétJéT^ (B0°/,). BnyhéD sós, lOTeeben, ká- 
véban bevehet6. 

RalUl^amt, BitU. 291 k&rtU, megb. 806. deo. 
10. E^puyolország Legünnepeltebb TértamtJa. Dn- 
nepe deo. 10. 

biliUa-4n*k,akSsé^(vltni»daTBUásmklil- 
téant legrégibb terméke, melfet yalószlnfllog 
878-baa frtadc 8t Aitianclban loün eredeti nyomin. 
fflsMwbaDnyetrtOrtteetl saemponAúl foutoB. V. A. 
S. Svehür, Obei Inhalt n. tlaelle des Utesten 
frans. GedlditajZeltsdirift ftlr romanlBahePbllo- 
logie 1891) : lí. JSntteaxrtu, Znr lat n. frana. 
Bololla [Marbnrg 1897) ; Verában nnd gesangUoher 
Vortrag dea Uteaten frans. Lledea (Fnukftiit a. 
^. 1901). 

SidUte Jay^dMS 1. XüemtltM. 

Bnlkn, etm bűn a tetadunl kertUstl kapttiny- 
ságban a Sdueeberg lieg7 tÜTében, vaatrt man- 
tén, (iHo) 81S7 lak., eatWt-fonMpaml 4b fAOi árúk 
kteitésÍToL 

■nloMk, B Mer VkSt nero. 

■d1« (osebfll JUové), Tároa Cwborsi^baa, K»- 
nlAÜche Weliü>erge keriUetI kapitányságban, a 
Buava és Uoldva tlMaefblTása kOaelében. (uui) 
S488 lak., régi vároflbánaL Bégebbem hlree bánya- 
TároBTolt 

nüenbarg, Sermtmrt, német orros, SKüLMtU- 
belmben, aI^]nam. ISUJtlL aa.megh. Bonnbui 
1903 okL i. LoDnepben volt gyaiútrióWTOa, 184a 
magántanár lett Bcumban; 1860. KOlnben egéez- 
eógttgyl tanáMOBRá nevezte U. 1870-1887-ig 
Beribibena kSsoktetáallgyl mtadsitéritimban elö- 
adátanáosoa éa tMcoa orvosi tanáeaoa Tolt. Iro- 
dalmi ddgontallMD a p^Jamlitgy kMxinotaiiá- 
nl, nérgea giaok hatisáTal, dalegnagyabbréert 
kOfegteáégtumal foglalkoilk; orvwd Bukftriyú- 
IntcAat Is BMriraartett és adott U. 

lolaubuf, német cröO éa bero^waUd ; ne- 
veaateaebb tagj al : 1. J£ AiMo, grér, poKMi Allam- 
ffiiflA, BiU. 1831 Júl. 81. ISet-ben b^^ a Kffoa 
belflgynlntBstértamba, m^jdakOd^agatM pá- 
lyán Tlselt magaaaU) hÍTatal<da>t. 1878-ban roko- 
nának, M. 8.-nak utóda tett a bdOgymlniaiterl 
sattenamlnt llym Tltte kereeitOlaasooUliB tllr< 
Tánijanalatot a btrodabnl gyftUeoi. De non- 
stAáia 4 la metfiasonlott Kmumkkal s 1881. 
beadta lanuNodáBát. Bntdo HeaBeD-Naaaan tarto- 
mány helytartója lett, m^Jd Caprivl Tlsanlépéee 
ntán 1892. a pwoBi mlnlutarelniftBAget vállalta 
eL Nemsokára aioiűian elluikeiéabe JOtt Caorivl 
kaneriUrtals ami együtt tiTOK>tt Uv^alából 
1894 <*t 1899 óta a pOToesmaUiásának tagja. 

2. JE., FrieArkk MreM, gnV, poron áUam- 
férfiA, mül. 1816 Jún. 29., megh. 1881 Jftn. 2. 
SűhKteberriten (Berlin kOielében). 1862-bMiadIp- 
lomáclal pályára lépett a 185g-aö-lg Kelet-Anlá- 
ban fiatoB megUzámkat végzett. Japánnal éa Kí- 
nával kereAedelml nenödéseket kiHötl Has»- 
térve, KamanA mlnlsitérlomában átvette a bel- 
flgyt táraát (1888 dee.) e 16 éven át viselte azt 
1878. máro. Bismarckkal meghasonlott a vároel 



éa USségI reform kérAéatoen és 



blvt- 



taláról. 

8. £., fMíün), gréf, 1900 óta heroiK, német fi- 
plonuta,8BaL lU7feto. 12.Ktalg8tHg)Mn. 186B- 
lS71-ig a ptHToas hadsvegboi sMlpUt, a—"- 
- --• •— imánydialfiig' " ' 



utazott és j<^ tar 



biy(4±al (bglalkosott 1877- 



a Németttlrodalmn nagykövete vott Bécabtn. B.-t 
H Vilmos caáazár Uaalmaa barátságával tfintetta 
ki éa Bokra becstUte a Jelea dlpkmmtát, aUmbt 
kOltó és zeneaierzó Is kltOnt (sigát kNteméraeit 
Igen szépen megzenédtette: Boeenlteder.Skauen- 
geainge stb.). Annál kln'nrabban érintette a né- 
met kttevélemónyt az a dkkscvoiat, amelyben 



herceget ée barátait terméa 
elkttvetéaével vádolta. B. maga nem Indított 
pert a maga ttsrtásásán, de amikor Mollke 
gróf beperelte Haidmt B. mist tann me^esfclt- 
dött, hogy ártatlan a n^ tut^onltott bflnókben. 
Mhithogy ez az eskü a felhozott taDobiscnyBágok 
alapján hamisnak blzonynlt as ttgyéesség most 
már hivatalból emelt vádat B. rilan éa Öt letu- 
tórtatta. AlSnivig tartó flMárgmlást a»mbaD 
1908 JÓL 17-én félbe kellett ssakltanl a vádlott 
megbetegedése miatt, de az Ugyáoség inditvá- 
nytoa B. tovttbra is fogságban maradt A máso- 
dik tárgyalást aem lehetett megtartani B. beteg- 
sége miatt (1909 JÚL), ki UOkOibai kandó molett 
szabad lábra helyeztetett s azóta liebenbergi ka«- 
tUyában tartózkodik. 

■nlanbarg, Aü>eri, német orvos. stOL Berlin- 
ben 1640 ang. 10. Ulnt orvos részt vett az lafit^ 
1866. és ISTO^Ikl háborúkban; 1866. Berlinben ma- 
gántanár, 1889-lg areáfáwaldban randkivtlll tanár 
volt. Azóta telJMen az Megbetegeégek tudomá- 
nyos kutatásával fo^alkozott s Berlinben egy 
id^tbetegekBíámára való pcdiklinlkát vezet Ha- 
vai : Dleliypodennatladw fnjektlon d. AnneimiV 
ts! (pályadijat nyert, B^in 1871, S. Uad. 1676); 
Ldiíbnoh der Nenrenkrankheiteu (n. o. 8. kiad. 
1878) ; Pathologie des Sympafiitkna (Gnttanaonal 
egyintPélyamnnka, n. o. 187S) ; Die hydroeleUrl- 
aáiaa BMer (Wlenl88^; Sexnala Nenropathle 
(LelpElg 1896); BeKoale Nenrasthenle (n. o. 190S); 
Sadlsmns nnd Hasochizmns (Wleeb. 190S). B. adta 
ki a Baalencyklopftdle der gesammtan Helikande 
(n. o. 1SS0-B3. 16. kOt., S. kiad. 1884—1900, 80 
kOt.). 

£Dl«Hdab«teM (ném.), 1. Bagolyo'any. 

Knlenoeblrge, I. Waiti htqység- 

KalvmmfUig^Tdlt igen ^terjedt német nép- 
Ulnyvnek rendklvfll népizMll hóee. Bz adranv 
gytytemény kOzpantía B., a Jókedvú kópé, kinek 
Mfál és kalandjai azmban részben régibb kele- 
IttdE és ceak utólag ruháztattak reá. A hós törté- 
neti ahik : Kn^flingaDben (Brannsohvdg vidékén) 
azUetett & XUt sz. vége «Edé, scAat balyuigott 
bsjjárva nemossk a német ffldet, hanem Olasc- 
éa Laigy^cmságot Is, hol Nsgy Kázmér király 
udvari bohm^ával veraenye vcdt, és megh. I3B0. 
Mblln fidiritsn (LUbetA kfizd«>en), hol még ma is 
mntogaljják 057 faárzft alatt slrkOvét (ez csak a 
XVn. Bz.-ban készOtt, de meglehet, hogy a régi 
aiA<teek megtultáaa), melyen egy bagoly (ním. 



)y Google 



31 



Bule) éB egr tUOr (ntai. Spiegil) iMsaU. A nép- 
ktbqrv 6te6 liben alnámet njreJren Jekot meg 
(l«l8-twD ^, de e legrégibb aUkJa dvwwtt ; reánk 
csak Mnémet átdidgouduui mantt (Bkaabnig 
IftlS, úJn UBdta Kmwt 1886). Vkwb alakban 
nadiflHJáiioaO-o-)<lol«ostof01(i671), ndnmArí 
Sadu JáDoe. A néfktii^yTtek lemeijltk cseh, len- 
nel, (üan, angol, DémetaUOUl, din, fraoda, latin 
és iridtaémet fiodlUflát B. nere a kúpéság Uio- 
nroB MÜJAiuk megjeUléaére saolgiá ^!Mdb. Fu- 
pMme) ■ II7 értelemiMai djabb kUttt 1b flU- 
liaBraiUták nevét ée alakját, [d. Adtdf BsUoer. 
■m B., modwneB HeUengedIdtt (1860); JmlDB 
Wolf. Tm B. RedMvTO, eln SchalfflenUed (1876) 
és Kart SehuUm, üblenapeegel 11. (1867). Rofam 
alakok : a német Maikalf, azidasi Bertoldo(Crooe), 
e tt^Mc Nanraddln Otodja e». Náhmk jKiftiyt 
JánoB Demokrltusában (1786— 8Q TOllnké néven 
azerapdteü. 

■titer, 1. Kari FkiUpp. német tomatanl 
tró, sztO. KiratabtdkiitiúEbaii (Titer meUetQ 1828 
febr. 8., megb. 1901 nepL 15. Berilnben. 1877-tét 
a berUni twnatuiftia^éiMÖ IgB^at^ t<^ 1892. 
tanOgyl tanácsoa lett A tomatanitáa emelése, 
öjlesÉrtéee kMll nagy érdemeket szemtt. Bok 
ncdcálatot tett u Aeiáa ée a n61 tomáBiáa tlgyé- 
ndc Is. Igen sokat Irt Főbb mmikál: Ldirbndi 
Ser Behwümnknnst (1870); TnmgertaM mid Tnm- 
etnrfcirtaiigai (187!}) ; Der Unterrleht tm Tainen 
(1878): GescdiidHe dM Tnimmtarrfdttes (18S(^ ; 
D« Lében Bobna (1880); Bzertasitöje volt a Mo- 
natscdiTlft IDr das Tamweeen MyOlratnak, Tala- 
mlnt BiwkeBitette BncyUopfid. Baodbooh dee 
gsBomten Tanweeens 0. háiom kötetes torna- 



8. R, Leonhard, néi 
knB, nOl. Baselban 1707 ápr. 16., e 
tervárott 17BS BzmtL 18. Btőbb a teoUgial pálvAra 
l^»ett, a ceak utóbb kesdte matematikai tamümá- 
ii7alLBrt.-PéterTán>tt 1727. u akadémUn adjnnk- 
tns, 17IKI. pedig taoii lett. 178&-ben Hl siemére 
megnknlt és 1741. n. Prlgyee hlvMra BnSnbe 
ment, atuA 1766-lg maradt, amikor Ttsnntért 
Sat.'PétwTárra és nemstAára teljeem élreestette 
aseme TÜágát, de asért siorgabnásan tovább dol- 
gosott iaaMa. B. egyike volt a legtevékenyebb 
és legsokoldalDbb matemattknsoknu, akinek ne- 
véliex sámoB feUedeiéa b a variáeiésiániítéanak 



amelye két nagy kOtettwn Opeiapastlimna étimen 
Jeleotek meg (Bk-Pétervár 186^. Legfontosabb 
mOrel: Medianlca dve motns sdentla analy- 
tloe exporttá a7S6, 3 kSt.); Blnldtang Edie 
ArlOmetik (1742); Mstbodna invenluiŰ ilneos 
oorvaB moximl mlblmlTB pro^ietate gandentes 
(1744) ; úrtrodwiUo tn analysin inflnittmun (1748) ; 
InsHtatianes calooli diff. et Integrális (1766, 1768). 
SztUetésének 200-lk évTordiaéja alkalmáböl 1S07. 



gyUjtés 
44 kOtei 



tíStetre tervesett Idodását, amely Lipcsébe 
Tenbnernél jelenik meg Rndlo, Bt6ekel és Rrnzer 
yeietéee alatt. V. t. Qvaa, íüoge de B. (1783); 
SMdio, L. B. (OffientUche Vortrtge, 1884). 

falér-téle atámok. Ha a mc x gonlometrial 
fllggvényt (L Trigowmdria) x nörekedA hatvá- 



nyai anrlnt aoiba fej^flk, a fcUépó agytttthatókat 
B.-Bak neveuttk. Bnk kfiittl az elsO hatnak as 
értéke : 1, 6, 61, 1B86, &06S1, 270716. 

Biilar tétele asertnt minden elkh^ipal határolt 
éaegynertten alkotott taatbao (Bnler-fUe poliéder) 
aa élek Btáma kettővel Usebb, mint a határiopok 
és eeúoBcA fli Mos Boáma. 

BoUtfai (ttOnIm. bitmdfiny, i>rJ,biimntedU- 
kát:(Bl4SI,(U,t0&!aéder«s,lgea^6,sárg:áibania 
kristályokban tnem Ssásráwágten (Sctoeebarg 
éa JoliHuigeoigautadt} kvanxm. KSuiycn olraa 
a e tobtJdoDsigát Jdsl a név li (eolytoe a. m. 
kOmtyen olvadé). BrelOuuqit TTúmidkNeiKfe né- 
ven üta le l^S-faan. 



elegye; nralkodé de^rési 
benne ollvln, amely nagyon eltér a kOsOnséges 
olivlnMl.SvédorBiágbanBTmiabQrg-vidékigndei- 
beo tdqwketaUrot 

Bnlo0ia(s(^ 
a UturMában p< „ „ 
dolog. Jelenti aa oüári staúségtt, melynek aL._ 
aéoriror ai OdvOsItft a kenyeret ^Abb megáldotta. 
KéeObb, fcOrOlbtiai a D. Bs.-túl k«sdve, oi áUontl 
adománynak ast a réoétjelaft sKt, amely a mtse 
alatt V. mise otánmegáldatváii, ssétosstatottasiA 
Hízott a hivefc kfeOtt, Uk a> oHárl aaeateé^iei 
nem Járultak, lágobb értelemben a régiek e ss6- 
viü áttoUban minden megsnotelt dolgot (pl wtÁ, 
ofadaQ, aSt a> idándéktárgyakat IB Jellik. 

lolyalt, kCset, 1. EHüaL 

Eolytiii (itT.), I. Etíi^ 

Inmaloa, as daleni ktmdási Homem (Mis- 
BoUJilian. Blttel6 nfrlol osoUdbél ssármaiott; 
tanldal kalésok ebaboUák s eladták OdlSMOS 
opiámdt. Lantson^ Boaiá tér be elAartr koldns- 
mhftban a banyába fokentt Odlsmu, náU talál- 
koiik fiával, TelemaduMaial. G. nem lanori fel, 
de aaért silvesen tátja b UeObb mint bfl BBolg% 
fegyveres kéetel la segÜB é g é t e van fellanertnrá- 
nak a garáada fcérfik megbDntetésében. Hemeroa 
nagy beoséaémel rajzolta benne a bfl cselédei 
Arany János Toldijában Benoe B.-ra conlékeztetO 

Blalr 

Snmaiih Ibr.), elfifordnl CbeeterfteJden (Uas- 
flaehnaetts) apró kristályok alakjában egy olblt- 
tdértten ; valéeslnflleg aionoa a lawAKtal. 

Bomaloa, 1. AAnetoe pberol (Hwnollal) király 
és AlkesUs fla, a thassalosok vesére TrMa alatt 
— 2. R, KorlnOioAól viüé cdklikos kÖlM, Am- 
phllytoe fla a Baoddadák ceoládjáböl, mely Kr. e. 
a VB. u. kesepe tMn virágxott. Korinthlaka o. 
^■osn Jóson és Medea történetét tárgyalta. 

Ivmaus,!. makedón badvwér, a MkKardiá- 
béL Már 20 éves koriban II. PlllOp Mrály ndvari 
titkára, a ngyanaa mamti Nagy Sándor alatt is, 
ki ét kOUhüJeen di^unáciai olkodosásokk^ Usta 
meg. Bnnekbalála ntánPerdlkkaaKappadokiaéB 
Paflagoniahelytartéságát Msta rá, s B. 321. Per- 
dikkas (dlenftaelt, Kraterost és Antlpatrost egy 
csatában legyflzte. Perdlkkas baUUa ntán eiám- 
Uvetás érte, miért is a temutdoklat Nórába sár- 
köiott Midén Antipatros hiűála ntftn Antígonos 
PolyperdHinnal szemben Urodalml konndnyzé 
okúi lenni, B. m^togadta a kívánt támogatást, 
Nórából Uszabadnlva sereget gyQjtlSt^ Fenldát 



)y Google 



M - 



dfo^ta és Polypendion &idal hadveiéiré ne- 
veste U. Nagy figTesaéggel todta ei áUiaAfawi a 
meKtilihateUan éa OniA ^Btruákat a nuga Teaúr- 
leto alatt ktSite mUMésre tdinl ; Antlgonos tti^ 
faatalma eUenében pedig 0I7 dkeirel illotta meg 
a helyét, hogy a sereg csak U ktvánts vaiárétlL 
De s többi vezérek és Bzatrqtik MszeeBkOdtek 
cdlene, a katon&k hAségét la megiiigattilc, úgy 
hogy eMfc AnttgoDoonak dánlt&i^ aU öt 818. 
bOrtímben megtértté. Phrtanhoa ée ConieUiis Né- 
pes megírta tietejiát, mely müg fCaunandt. 

2JT^,LAttak>alMídMel>i>fla,P««:amDnklr«. 
l7a(Kr. fl.l97-'16S).BA8zOTete«>geskéi)t támogatta 
Bémát Nabte, ^árt^ király ^en, toTábbi ai eto- 
Ualak ellen Timit hibomjokbanésNagyAnttoebiiB 
szírit Urálydlen. HáUhAB azenátns Anttoctans- 
luik a Tannmon Innen tekvA országait Ukla és 
KafUUrételftrel neki j^ándékozta, miáltal Azsla 
egyik toghatalmanbh r^jodelme leli PnsiAS, Bl- 
thyidakli&lya,a hozzá menekült Hannlbaltúl tA- 
mogatTa.alkerrelharooltellKie; ezért Btout Tédel- 
möbe vette éePhaniakes, pontsai UhÜlyal szemben 
iB támogatta. De mÍdteB.arhodnriakkal Tiszádba 
keTeTMett^römalakeztmégjobbaa szították, ne- 
hogy E. nagy<« hatalnuBsá Tádék. Ujb^ altertlt 
azonban naUs szenátna kegyét ntegnyenil.mWtai 
172. BAmát me^átogatra, Pwsmib makedón kj- 
rilyterredt elárulta. Kezdetim B6ma oldalán 
ToH a UtM makedón hábMúban; de mlTel Ma- 
kedönla birtokára Tonatkozé reménye me^asalt, 
bnsgatana lankadt, sAt Perseosszal te alkuba bo- 
«Bátkoaott BtoiB a hábori ntán mostohán bánt 



fla m^ kiskorú Tolt, testvére, II. Attolos k< 
nyoits tovább. B. nagy pártolja volt a tnd 
syoknak és mftTésteteknek, sA tnddet ée UHUK 
vont ndrarába, 6 alakította » híres pergamtml 
könyvtárt és as ö nialma lOatt lett kész a hatal- 
mas méretn pergamont dtár. 

Xnmreniau, 1. Erituttták. 

■amealtts, a Kr. onní m. sz.-ban élt római 
tüiat, Cnutanttaa Odorns osieaár taaltúia, nu^ 
badltitkint, később pedig szOIÓtOldjén, Qalliának 
AngHtodDBom (ma Aston} nevű Tarosában ai 
" '"i pn^éssatna. A 13 latin '^' — 



le (as lekolallgy érdekébm, pro 
B adioUa, továbbá Oicsaítfi besiédA 
ro ée Cwatantfamara), Cellarliisnak, 
Amtmak és Jfigemok régibb, valamint Bfih- 
rensnek Panegyrlol veteree I«tlnl (Lelpalg 1S74) 
«. újabb UadáBában olvuható. V. 5. Bnmát, B. 
<Prolborg 1682). 
KaBsci-Mi <iUM9, L Léhegö Ugyék. 
Bnmsfaria (gOr.) a. m. arány; evMOr^au, 

■vKLidiiii, atropimtetibatrát: 
C„^NO,.CH,NO, 
as atooplnmetabromidból eiflstnltráttal elfiálUtoH 
Ddiér, kristályos por. 0. p. 163*. Vlz ée szesz b6- 
aégeaoi oldja. Atnmln heifott a azomgyúgyáazat- 
ban éa beWHeg Is aBalmanák. 

■nmolpidák, L Eano^. 

BomolpoB, (gör., a. m. szépen éneklA), az oleo- 
zlszi tarégi titokzatos vallási egyMOIet (L Elm- 



att) pvl nemietségének, ai Emuolpidáiaak 
legendás öse, pap éa dalnok egy személybeo. 
Aqrja az attikai C!hhHié, atjfja Poaeidion latoL 
SzttleléntitáD anyja atengnistmwl való flikos 
saerelmének gytlsmcaót a teogerte dobja, ahol 
as Isten fi>ga&a s dvini BH^dába. A gyeimet 
B.-iiak tengem mertléoére vésették: Tlssa ai 
itssi legendában as Bmwl^UU pi^ tátm- 



tásának egyik snrtartástl;asi 
0- Keretttelit)- Blenalssnak 1 
dal hftdnknrtftábaii (m^nek i 
magva van) B. as eleudsilak vezére Tsgy más le- 
genda Bzwbtt l6gt61]b segttUs, U aaonban az 
athéni Urály, Brediteaü EüiéUl élecdfe. As es- 
ntán me^fitOtt békessenUáebw Blsvaiss éUt- 



merte ASién (tehattságá^ de a 

vezatése tOTáblRB la Blemdas joganuuatt sves«- 

tésflkB. í" '**-*" -'-"^ 



^r.) a. m. Jól ah^nttság. 
Bnmnma, múénék, éraúk a ssép Iránt 
Amapioa, a Er. ntánl IV, A-ban élt gOrOf 
tCrténet&ó ée BoOata, BrilL BBidenben Likiában, 
ahol athtei te egyiptomi hosasaa tartóikodásB 
ntán kéeObb ismét orvosként múkOdOtt. MaTdbeo 
asújphttonlknsok tanítását TBlUa, ebár, mlntJa- 
llanoe .^ostata híve, a karantnunég ellaiBégé- 
ndi mnfartkoBlk, beone adat(4at liánon bennU 
bátra, kaUnOeen a noflntikiB bfileseletróL El- 
adta BofaBcmade (AmBtQrdaml82S ée Paris 1M9}. 
FdytattaDezinwekr^ilUUát te 14 kOnyvbw s e 
mHvéból tededelmes töredékek vannak (MOBei. 
Fragmenta hlstor. graeo. 4. kOk). 

■«niatiol, tiata olmmat nátrium, v. Hát- 
riumokal ■■ C,,HM.COONa, uneWet eve és epekó- 
bánt<JinataüU az ^w elválaaiWaának élénklMeére 
te epekOvek <Aozta fiydalmak enjAtltéeAre gyógy- 



IiuiedabaliaD.ANÓTtelensnrfaitD<aitiDnogw- 
beli magyar voér, kinek Mnya, Bmes (L 0.), 
Almomak volt as anyja s Ügekódc a téleaége. 
Neve, melyet a NemseU KrAnika ÖnedbiUánBk 
Ír, Összetettnek látszik; elsO része a. m. On-Bdfi 
asas nagy Bdfl, mert besrtlt a hagyomány egy 
kte B^t4H te (L -Shute te Xund); ndg a név ntó- 
réase (Bellán, BUla) a törfik-bolgár Smia méltő- 
aág névnek f61el meg. 

BinunnÍa|gft'.)a.m.törvényeMég,TeDd; egyike 
a bóráknak (L 0- te J!MUt«^. 

EoBoeBUniia^ 1. EiamiMa te Aritu. 

IttnominB, hlttadóa, SzU. K^podúdában a 
IT. sí. elején, megL Dakorában 890., oysUmd 
pO^Ok ToUs AUins tanitvfaiya, az Ariii»-féle vi- 
táknak hatalmas réaieee a a róla elneveiett párt 
aatomámkaok) te^o. Az ariánus Constantfos Ur 
oMbavett egyesltésn^ ellensseglllvén, fOBpCM 
srikébM 360. elilxték. L. ..Irtii*. 

Imuiah a. m. herélt ember ; ha akorai gyennek- 
korban végwtetlk a horélés, a gyannekcn n^ 



jelek (l o.], elmaraS a szénét te snUÜnOTte, s 
hangTáltoüás, az Izomzat trOaétib feJlSdáee te a 
íMlas Jellem kldombotodáaa. A esontrendno' 
" Inkább a nOie emlékestet, 8 belsO nemi 



)y Google 



■swvek fftJUdén Blnumd és B nemi iDger fal sem 
ibni. H» a kasrtráUs a fórflkorban tOrtént, igf 
B naml Ingtr mint a, kaiMUéB lehetCoége nSc 
■okáig megnundluit .FVtíWr B--ok azok, fclkná 
oaak a b«r&ttvoUttattak <d, a> 4. n. /%jl«(Mm«Ia 
blmTaen6t,a herasuakátéas heréket egytwiti- 
TOlltJákel(DéI-Oroaoniágban egy ndlásoanek- 
tában Uaouyos kw «)éréee ntfai Így aai»kft|ák 
meg OinOninagnkat • fMUk). 

Bunui, szüial cinBaaftrt rabisolgs, klta flU' 
láiadt sztcOlkl Rtbndgik Rr. e. 139. vnértkké 



löIudar^éiVégnF&UliiiBiittlltisLtq^ konzDl 
133. megverte, bmában oAmd aU fogtaanüdta 
ez át akut rágni Kmla, kézre körítette. L. Bab- 
Bzolgahábortíc 

Koosmlt (bTj, bamásB&rga gTantaaurt aiiTag. 
Brbendorf termObelyen (BaJororai.) llgnttbai. 

■apátia (gCr.) a. m. k(Ua6 hatáKdn vaM fcgé- 
konye&s ; cüentéte ai e^áHa. 

BiQM^or (gOr.) & m. jó ng7 nemes atyá&H 
Biániiaiott ; tübb adriai és pontoal Uránnak 
meUttnare. 

■qpataria, antik Táioe Pontna ktiálTBágbao 
KlB-Axalában, mel;et VL UthrUI&tas Bivator ala- 
pított; rtanjal ai Irlsi folyó partján ma Is lát- 
hatók. 

■opatoiiB (woBwean : JwwÉorú 

01 ugTBOUy narfijáiéa saékne^ 1 

kormAnyióaágban, a Krlm-félaagetNy.-l oldalán, 
a SsakKlk nevtl sóató mellett, 18.000 tatár is 
izraelita Uc, tOHi mecaettel, amelyek kOiU ai 
lfi68.épaitDaniiaaDa»maiabakoaEBer41 palota 
után egyike a Krln^lélealget legBsebb emraáinek, 
és nagy, ttbMépUtbaiánaLA tatár TároaéB a 
tenger kost terllhiak el aswoaok <pflMaL Bár 
B.-nak dIbis meg már aa a fimtoaaága, mint T«dt 
a tatár uralom alatt, mldOn aa egén Krfm-félnl- 
geten a legnagyobb gyapjo-flaeként nerepelt, 
kereskedelmi forgalma hai^atlik, kiketfije néma 
legjobb, fti OdewB— Krim— Kankána haj^Ünt 
áUomáw i^jabbu láti«fttott tengői fOiUJ. krimi 
háborúban 1864 a frandák hadai Itt aiállottak 



lÉoriav.SbtMlov), 



mL.ifBt.), , 

sek) család os&ree virágú genusa ;«» faja k(MII 
4 Uorúpában, 9 Afilka tropUnu lésiéa, s tfibU 
Amerika tropikus vidékein lumoa fd t. oaeirje. A> 
JS. tripUaerve Vahl (E. maptOM Vatt) Amnl- 
kában honoe, de Kdet-IndtUian és MamiHnaati- 
getén iB tUtetatt, 1 m. magaa onJe. Levriteek 
forráiata ai ayqpauHea, mely Jóbft, de nfiaetib 
adag belőle gyengén megh^; a levél Ua^tolt 
nedve pedle Ugytaiaráa efirtén úgy britfleg, mint 
kOlaSleg igen hamnálatoe. A braioiai B. artma- 
tícang DC. Kuba adgetén a aalTaRA: nmatoattá- 
Sára ezolgáL Aa euK^ tq'ok kOsU nta^ árkok, 
vlzQrek mentén gyakori hazánkban ta taS. etn- 
no&tmim L. (séokender, vlii kender, kneaztes 
bodza, m^Jgyógyltó fú, Konlgmidafú). KArós nö- 
vény, nogyaz&mú fiazkai rózaassbt v. tdroeaa 
fehér vtráinak és tthnUt, oátcsoiö fOrtben álla- 
nak. Levele 8—6 metaietú, fflrteies, Pttve de gyö- 
kn« lajátságoe azagú, keeerO, calpOa Izú, azét- 



dSrzaSive aebre éa daganatra kStlk (hátha €t 
raáix eaMabinae agwtícae $eu OMÁÖtmiaé). 
Szárát krader helyetf lehet hasniálnL 

Bnpatiidák (gOr. a. m. eUkeU onládból siár- 
mazM^ Attika nemeal esaládal, melyek kezdetben 
nagy poUűkai klvtitaágokat élveztek, de a de- 
nüaáata alkotmány kH^lAdéaírel befbl^ásDk 
mlndinkáMt caSkkoit a mint agrárins ffildtirtoko- 
scA fi^yton tért veestettek a kereAedAkel éa Ipa- 



tették poBtlkal betblyámkai 

Imeitbaa, Antinooeaak, a legDamw unnea 
f^JaHtnnaros OdineÜábaiL PiahaláláMboonat 
akart álhuil, de Odlseens ketétóleleaett 

b^eo, aa ugyanllynevúiMB székhelye Aachen 
porosa kwfiletben, a Hill és weeer QnKfidyásáBát, 
nép vSgybaD, vasút meOett, (mo) 18,Ú0 lak., 
napjn- éspoeztMparral, g^gyárt*sBBl.vasolnai- 
tuJbd, IX^osecséassl, en^>, nmpan- és nalmlak- 
BzeauyártissaL A Haaaoerg k« réaire osztja: a 
tnlajdcüaképeDi városra éa a iHaaBa-ra, a gyár éa 



(iiiM), a HasltDtflábú rákok 

(Schat^poda) rendiébe tartoaó rák-osalád. ahová 
kis rákok tartoznu, melyeknek torlábaln siaba- 
don teosOngO kopoltyúik vannak. Legismertebb 
(klók : KMÜUeri CL, HeealnábBa honos, 18—18 
mm. hosBsú ; £ wlMiímu Dana, az Allanll-oeeán- 
banéL 

(iUMi, 1. P^pagóijfS&i. 



.., , .Poaeldontengariatea 

és Heklonito (más venió szerint Borope) fla, 
Po^phemos ftltestváre, U at;riáM a^ " *' 
jáim tod 



alkoiminyosa. Aa északatrikai KyténérároB nral- 
kodó MalAdJa, a Battiadák(LBi)tt»J B.-ra vitték 
vteza aredetflket. Hbból kelettetett a numda, 
hogy B. aa argonantákkal Bazak-Aftlkdlw Jntrán. 
egy oHanl trltóntdl a flOdegy g(Mngyét nyerte 
aJibidékDl, mdy tdáadékJeU^ceeo az otal fOld 
birtoúáaátjeten^r 



Cl.. kHtyakí, ebUi, fUejM^.), aa 
mUelttU^ ceaJM géaoaza; 600 
fqa a sarki IájaÜiat egészen toOll; a méraékelt 
ftv hidegebb reezehi ás a hmpikns vidékeken nincs 
valami nagy ssermtlk, oaakekétiitilbblDTkOzOtt 
— ,____ rtitozatoBankifBJlttdveeittls 



teveUk 

átellenes, ^wzéU, osztattan. Vtarágsatnk (eya,- 
AÚHN,!. az L (fftrrftAmelyp&rtanóMlléstagM- 
Jebb oak eeókevényee cséazéjú virágokból áU. 
egy osésMdakú gidlérba van Ibglalva, amely- 
nek BsMta 4—6 kétely ttlholdalakú, kétszarvú v. 
njíaaan hasogatott mézfeJU mirigy látható. A 



)y Google 




ft ojMUumtitB, tlL »ti 

hKWonk. így mind iilkBliniiaMi gyom, de mint 
' AOTTosaág emlltheM u K cypariMias h. 
"tb, fiulüsm, ssKinArte], L % líírges tiS- 
v^ydt I. melMkte- 
tén), mely pariago- 
kon, BilUur legelökOn 
gyakran tOmweeen 
jtodnl eUt, aaÉ.pa- 



^fia, tqéakdrö) mo- 
eaans belyekeo, ▼!- 

Bek Bé)&, aa £ 
enta L. (Ua-B*rfQteJ, 

a«i6 aénnag, has- 
llldit6a,iigrAgyȎrX 
""^ - -" , titak 



4s me^u^tö sserek 
■IkalmaitatDak. A 
dáteortpal, nilnok 
«8BkalvBdnlTaelAfiv- 
dnlA £. lotibrrú L. 
(nagy t. kerŰ aárfű) 
ma^a, a Mmaiciita- 
pmaeminoris ^t- 

*^'" sok nagyrabécefUt 
hAoytetö és bMta^jt6 
aen tfAi, t^e a Urt felnuuja, bólyagat húa. 
Ai £ piaeatoria Alt l^jjal Madetrán ie a Ka- 
nári sdgeteken a halat sioktíLk eUtódHaoL Ax 
R eoímifolia L. nedve IndláocA nyflmérge. A 
kaktuiOermetií B.-k Wtzm i&ld. btaot, banedrti. 



t — Bupherlon 

4 T. több élfl, u élek úgy kaletkeswk, bagy i 
levelek tOve dndoni vastagodik s a dodonAOaBu- 
(dvadnak egymissal, a levelek lemen auBbu 
cuk ^kkelyaMora GsOkevtey alakjában van meg. 
Ntetelyek tfivbwaek 0- » & Arát). Neveieto- 
Mbbek: as B. re$imfera Bérc. i/.-í m. nugH, 
aMiléa.Ags S— t aiOctfeta. Marokkó bela^tének 
alaosonyabb hegyein n6. Hc^umgatott t»Hébfi 
kiszivárgó Dedv« a levegAn me^eméiiyedik ■ 
már a régleknél la JM lamert mésggyanUt, ti 
nphoríiiumot (gnnunl v. ledna enphorbU) uol- 
gilt^a (1. Éi^oTbimt-gyoHta. A dílafrlkal E. 
cernformia L. a Cereiu kaktosihai bastnUt, > 
KanAri-Hlgetekeii éU, 4 éU £ couineww U-vd 
— -" •—"lkai kertekben knUlvádák. A ko- 
adtilu Lonr. levele efastO. A meii- 



dlanfivény. 

Xmrhmw^Ut M mtfEbUj; FOtfí-r. Kutyát^- 
félik OOTJ, a k6tBúkilek aMlá4|a a Oeranlala 
sofonftan. 4600 f^a. a flUd meleg éa méreékelt 
Ujait lakja, a sarkköri ée magos hegyi t^akoa 
hiányaik. Nagy rémOk a siáns tadyeket, itep- 
péket awreti, de vannak nuicsár- és wdúlakAk Is. 
Bgyeeek sséthurDolás v. mAvelés fidylán nagy- 
eltnjedést értek eL Lwelterjedtebb a maga 600 
^val aa AipAorMagénnai (L dX Virágok egy- 
ivarú, 1—2 lakú, gyakran cetei^B v. pAüJa v. 
mindketta httnyáiY Poisó annyi vagy kétner 
annyi, abány eeésielevéí, de lehet 1 vagy sok I& 
Verio^lflk ItolsA áUásA, rendesen 3 termOlevíJbai 
nA tSsne éeS flregO, minden Öregben 1—3 osOngŰ. 
vüuafDrdult, magkesdeménnyel, melynek nyi- 
lasát (mlkn^Ue) egy húsos fedOoske (earönsnU. 
L i^) iMb «. mdy kMU> a magm Is meg- 
marad. Hrett tokterméstik egy kfinüuitl onktp- 
VA elváM 8 réntermésre pattan nöt Uagvnk- 
ban Bok a magfebérje. TormetOk igeo váltoaö: 1 
éves fdvek, esaijék, fik, kaktosstermetaek (L 
Euv^ilÁa). Levelük roidesnt esavaros iUásd, a 
kaktoastermetlleken gyakran csak pikkely alak- 
ittma van meg. Vh?igalkivrtvlrágm((Aat alkot- 
nak, melyek 1—1 virágnak látsaűia^ s ai A- 
nWMa es néhány más génnasbsn caásiiOsaOTft gri- 
iMa (eyatblum, L o.) vannak fi>glalva. Ai egyea 
UTÓ vlrágsstok untán rendesen tSmOtt bogai 
vlrágiattá egyesUnek. B család ssámos fi^ 
gaadag t^jnedvével ttlnlk U, úgy a Beveo-t*^^ 
as AnawMi vidákte, amelyek a paro-kancíMot 
saolgáltalifák. De eaenklvfU e család fojai tSbb 
teklntetten, kUIOnOeen orvosilag bimak JelentC- 
séggel aa emberre. 

BÍqpkmrMBiit, 1. E\iphor1na és Suforliim- 

Bopborbos, trójai vitéz as lUaasban, aUt Pat- 
nAlos megselwslt, s később Henelaos megOL 
FyttagoTa8,alé]Dkvándiir]áetanltö]a,aztállltottB, 
hogy ai 4 lelke már élt myszer eU>en as B.-ban. 

BH^»Tl» (gOrX 1. Bi^tíria. 

Bapkvrln, L Éi^orvt. 

■íVliorion, 1. Kr. e. 276— 825-lg élt g(Mg 
kOltö te tndós réglségln), Kalllnuabos todée kö- 
tészetének hfl kOvetúje, HittL Bnbea eaigetén, 
ChalUsban, Attién lett második hai^a, élte vé- 
gén pedig Nagy AnUot^omiak, Bdria Urályának 



)y Google 



Eaphatld 



kOnyTttmokk lett Prtsd mAvekca UvtU Irt kii 
époÉSoknt, eUgUkat, a^gnmmttst Kis éponai- 
bu (pL « UopM^ttwD) kBTinA Imurt sMknl 
bB^ mondákat dolgosott AL Tndta nliuBetti. 
mestericált kDHimete nagy lutáBSal toU a ttaai 
kOltéantre, Uvált ComettoB Galliun. Életét és 
műkOdéoét Meiiuke Irta meg (Dansig 18^), i 
ng^ranA újra as Analeota Aleyandrlaában (Boran 
IMSI; töredékei ott ée MOStniAl (Pragm. hlBtw. 
Qneo.) található V. 5. iMnetJ^f OéB, A római 
elégia (Bnd^Mst 190&). 

8. £ , Aladi^oa íla, sdntén tragikoa kSM, aU 
flgr tettaUgiáfáTal BMboklest ée Bniirideet le 
legytate. ÁladiylMmakasatTiU Is B.-BakhlTttk. 

Kaph««M, iUKt, 1. Bifotid. 

-— •- '-imioBl atílletéi 

« a Kr. ». IV. 
aU a szbmneU&rúl és a ssfaidErtl írott taiAOnr- 
refvol Derét ta irodatomban Is megOrOUtetta. 
B. tetette aa atténl Btoa HlaaHierIoelNui lerO, 
mantliwal caattt éMwlé Uk^ei Ssolriulai- 
kotéMt k«ti»t legtalTeeiU> T(dt Parlaa éa a ^w 
mebefrol katjáBmenekUft Leto. Hftnl aocfiMn 
aaemélTeaftéeek ts BMH^eltek, mint BomiB Bt(d- 
tna, Vlrtna stb. B. as tt«l mttvésntl Írók J«Ucm- 
léM sMlnt alaUal IBlépftMben dtért F^Ue- 
toa kinanlátél; alakjainak a tOme Uonyeilttib, 
karosnbb volt, ^ok aacmban még nagy s aa ixtt- 
letek erteek. Anlébehik tOmegéiMO a kotatás ed- 
dig még nem akadt B. terékanyaégteek Uteha 
nrcMiiBtra. Paris sgotoAmtk másolatát Kkaa aa 
AntlkrttiwAbaii elökerUt IvonaaBoboitan vélték 
feUsmeriiebiL 

ir.), TiUmság, Jttsdv. 
.1^ summátíáfi, SMáOtaesék 
mt.), a Bcrophulariaoeae (Titogaték) esaUd gé- 
]»iBB;&OfBtaanidnid[atrápaaokon UTflUré- 
nsin honos, téUg éltekOdé ftvek. A Bsámoa euró- 
pai I^kOittl (t6bb nálunk le) aa^oftlCMaíwL. 
taliddanképen BOb eltérft fiy ta kdaOa nere. NUunk 
B> E. BotÜavima Bayae ter«an tuÍTette. Febér 
saöriAMl boraut alaoBÖij fS, tqlásdad nydefloi 
levehd miadra oldaliikon S— 6 Rtgoak, kibegye- 
aettek i p^a fBtite, Illával éa rtrgáral taAltva. 
Béten ée marin (fagy- ésdorabrldákai) tObb más 
fajjal egytltt gyakori éa gyOkerekan éUskOdlk, 
noha Tannak atUd levelei (félig éléskOdO). Aa £. 
t^fidmdit (OTVoed ezemvidltó ffl) fiijai régebben 
BsanUM^t gyógyítottak ; ds IDve most is (dfldnállB 



Tigris és MeaopotamlA teatv^ kiról art regél- 
ték, bogj tti*, Axnrtast hamia gyaim alltján 
megUTCD, kétségbeeeéaében a folyóba vetette 
magit — 3. £, a w«*«»t*i Tymfibúl sairmBBÓ 
sstolktts Iri^iyú prédikátor a Kr. n. I. a.-ban, U 
BAmábao nagy alkenet mfikSdött. 

Baphrfttas, folyó, 1. EafráUtt. 

Buplixoaina, I. .EhuVoMta. 

Ki^brome, a hámn Gharia vagy Qrtdia 
egyike, I. Ghariaok. 

KHI^olnnBS, kereeett, leleményéé, ellenté- 
tekkel te^ea ée édeekéa neme ai ébeléfinek, tn- 
lajdcnk^ a renaisaanoe ntán akUOnblMenrtoal 
Irodalmakban a XVI. és XVU. sz. ítdyamán U- 



t^ 



Upó eUedáabeU barokknak angol Táltoiata. A név 
LÚy Johnnak Bu^ates (4M: Jaqaia) c regényé- 
tói ered {1660), mely est a modort, a spanyol 
Qnevara irtán, ai angol Irodalomban divatba 
hoita. Brasébet Urályné ndvarábao sokáig ual- 
kodott as B. As akkori drámaiitt is síiveean al< 
kabuarták e plpecéa, dmés, ellentéteri, alUteri- 
et6t±al is srtoeaett dóodásmödot, kivált a se»- 
idml dialógokban; magánál Sbake^pewraél la 
vannak rá példák, bár réariMO parodünu^, így a 
Sok tadbó semmiért 0. TldátddMiL Haeutló Tott a 
iiuirtmsMw OlasiorsEá^an, aMoorámw Bpa- 
pyidtOTiágban éa a j^priaena; PranriaorsMg- 
ban. Nitamk a XIX. KE. máaoOk feUnek romaa- 



L4joe, Bakod J«iö). V. fi. Ortguaa 
pere p^ája; Limimatm, ai '^ ' 
Bábon (HelUinmn 1887). 

' lUa, 1. AiUIm. 

'tofA/íti^ név alatt aitAat a aSré- 
nydcet ér^Ok, melyeknek gyfikarei a foldben, 
asBilmíláló résiei a levegőben vwmak (Bdi^hyta). 
bekkel eflertéOco aa aBropktíták teUwai tepl- 
^lyták, L ÁttíBtkSdek) a f& lUett Sítek, máa 
nOvtejifeen, a AHJn>Apii<£t pedig a vWmd 4a pe- 
dig vagy aUmmlten, agy hogy* vla —'-"-^' 
JÜÚl ti^álkamak, v - . . 

_.. .g^ 

.-. - <mj, roBloe BaOveta nuDÓalaU 

tiMÍMt HammtmdvUIeról (Bseex Co., New York). 

~~ ' eupyrin, a vtmiilmfetKtidití eUUtar' 



oonaifa: 



/ch:N.cb..o.(;r, 



_ löldee- 
HBfrA, osaknem Welen kríatály- 
«)kr()p.a7— 88rviskevéw6,naa, étw.Uwo- 
(bnn bOségeaen (d4)a. Hlnteiiylie és n«anmérgesS 
hatásA antltlretünnDot gyermkeknél és aggok- 



MQKttMMv, bonyolnlt Ometételfl 
artnvegyfllet: C-HuO,. E sav alkáliból sa^ 
^ ^ée«ttift2l néven festéfctUhaamáliák. 

.^hÜMktojL. 

ill» (áUH), aa Ovigmuaeíok (L o.) 



ncáltoM, 1. VieiUat-fácáH. 
■apinoe (gOr.), otvosI mfleió, a. m. ktanyú, 
Bsabadlélegietvétel. L. ZrfiMcfe. 
BnpoUs, gOrOg UUtÓ, ArtAqihaaes pálya- és 



egyik korbbnsa, asm. fi 

rffian sitBre vitt e^ komcmdiát b 411. bálijáért 



flmtáiÚUát, élw éa maró gt^t, 
bladeBt,KalllaBt, Protagorast, QatNi 



; Comleoram 



17 daraltjából {bétsBw gyósOtt) e 
fenn, OBok töredékek. V. 0. Sa 
Attlo. ítagmeata I. (L^palg 1860). ' 

■npompoa, gOrOg festő, Kr. e. 890 kOM étt 
Slky<mbaa ée ai ottani fostéanti Iskola megalo- 
pít^tja volL KtUOnöaan hlrw voltoBÓkoTbanegylk 



)y Google 



BMporfIn — 86 

feBbnénya, mely egy yorBenyjátétokbaa gyflrtost 
ábrásait. 

Eaporiin, emorphin, apomorp^iimMyB>n- 
mid: C„B„NO,.CMr- BlAáUltááánuqKiiiM^ 
flat dlmetllHziilIIJittal tnetUtcánBanB mtAUabm- 
plnná, majd rat káUmtibiomlddal B.-ná alaUíJák. 
Fehér t. Bái^ásrebérkrlstálytflkT.laneAék. Op. 
155—156'. Víz. Bzwa, metHalkohoI Ueégesen 
oUJB. Az ^^morflniiAl állandóbb, de nedTeele' 
vegta, B TUágtHságonlMBBCskán bomlik és mag- 
bamnl. Apoinorfln helyett gy^yraerttl haazni- 
latoe. 

t (AMtlM) MJM i^. (41Ut!, 1. i%p- 



Eap7rii^ 1. Htmirin. 

Bmalrikal (euri^m-afrikai), Seroi . , 
alafcoIatábanösaaatoklfirilMéBélMnCdeeebbeajel' 
legiett csoportot neresett ellgy.A ce«qK>rt három 
raasiból állana: afHkoi, mediterrán és áanU- 
M. Afrikában eredt, a tttrténett Mök el4tt kerfUt 
Bnr^pába te ott Biétteijedt, hogy a legrégibb n^ 
tOmck magját megadja. 

KnraUt (iíTj, BOtétaMd Bogana roetoe halma- 
sokat alkotó klorftoe áerány, amely az oUvlndla- 
bái hasadékafboB fordnl elö. Eora (Fümocezí^). 

InráaU, Bnrópa ée Aaata egyHtteeen, egyetlen 
egy konttnenmek tektntre. A gec^ráflában ' 
geológiábui iwuncnAit fbgalom. 

Bnnxiid, rOrldítéB evrópai-áMiai helyett :lgy 
nevezik Kelet-Indiában ai angoleknak a hliun 
nökk^ nemiettlradékát fhalfeaat a. m. f^-vér v 
híUf-inved). Aroszíuttk terméBzeteeen változó 



1 80,000, Ceylonban 86,000 
l&re tehetö.V.O.TÜttrri(M adatattar ^^ 
D 1898-lkl jelentéaMnn. ~ 



Bnriiial hegyrendsMr nerflt 
annak az órUal BElaztémának, amelyet aNyngat- 
Indlal azigetrilágból kUndnlTs, az Atlaszon, Dél* 
Bnrópán ée Dél-Azalán át a Csendes-ooeán part- 
jára kOvethetOnk. Bgyidejtt ée egyforma módon 
képzMOtt lánook OflanfogMö neve ez, amely el- 
Tálaszthstatlajml egy kontlnensBó teazl Bopúpát 
ÁzBlával, Innen származik OssKvont neve. Bzek 



a láncok a l^réglbb idóktfil a mai korig képaód- 
nek, legeróaebben t^án a pliooén-korban f^lód- 
tek. Orogrúflai jellernYonásalkat tóként az ecAs 
gydródéséknek, torlódáscAiiAk köszOnlietlk, ellen- 
téthen a Föld második nagy begyrendsKerérel, az 
tL n. Faolflkna hegyrendazemi, amelynA a 1^ 
fObb wográSaf JeUemvtaiásalt a hatalmas félpat- 
tanásc^ tötéeek hozták lébe. Az B. tujal l^na- 
gyobbréárt íves sláká, aeezlmeMkns l&eh«rire&- 
gek, amelyeknek rendesen belsóoldalnkmer 



nak eló a legré^bb kózetek (gránitok, kristályos 
palák), • klUsó lankás oldalon kavettezik ai Üle- 
dékes UaetA sóni^n, amelyben nagy sserqiet ját- 
ezlk a mésikO, aztet máököstaának is sEokáe 
nevezni, ezen túl klvtU a tSrmeléfckósetek (ho- 
mokkó, kongjomerátam etb.) zónája, as A. n.Olss- 
zóna Uivetkedk, amely kétsógklyfll ah^n'l^cok 
keMtoiésénsk egytk l^energfknsabb pOTlódosa 
után számuaott a hogységbőL Némelyik láncon 



a mésikózdoa van eróeen kffeJlódre.pl.aKekti- 
Alpokban s ott a fltss-zönn egéazeo alárendelt. 
Hásatt a méakózüu esak Bzirt^ben, darabokban 
vanm^(Kániátokl8 0ttafllss-zóna fejlódik U 
hatalmasan (Kárpáttá, Bezakl-Apannlnei). Ai K 
tagjai ; a kOiépamerlkal hegységek, a nyugat- 
indiai szigete hegyei, azAt^, a Betlkalko^ 
dlllárik (Slem Nevada Spanyolorszá^ian}, a Fi- 
noensok, AIp(^ Apenntaeft, Kfepátok, Dlnáif- 
Alpok, Bnlk^ Kis-Azala hegyei, Kaokázns, Zfl^ 
goez, Blbnrsz, Faropamlzasc, Szniejm&n, fflndn- 
kns, Famlr, Himalája, Hátsó-Indiai hegy^ Tl«i- 
smi, az Altáji, az fe™irfcin«< Alpok. A Knei- 
lűn, úgy látszik, régibb hegység. 

Eon (atM: «r), 1., 226 km hosmA tiMUáli/b^^ 
a BzaJnánakFtaDolAorsz^l)aa.Onisdépertement- 
ban 8L(Mignli erdó mocsaraüMil ered. Legnagyobb 
mellékvise ai lton; Dampsnál torindlik. Ju K 
áradásai nagymJeleBtéktaloi^ : vize számos gé- 
pet halt, de a h^fórtara osak U km.-eo alkalmaE- 

a. £., <Í^rfeM«níPranofaot8iágB.-i résiébMi 
6037 km> t«fllettel, (lui) 388,661 lak. (1 km>-Te 
6S-6). B.-bat a hamúdkori k^zUményAból állA 
alacsony, terméteny foislkok a túliqrom^ ame- 
lyek UMaméTstteltégOrmlid^BépaégétM- 
tOnteta vSlgyct húzódnak el. Az egési dífaite- 
ment a Szajna medenoéjAez tartoítfc, mdy itt 
vsBzl ÍOI az Bpte-et, Oambont, Andellet, B.-t éaa 
Ghnreutcnme-nal bóvflltBilleL Az é^i^lathúTSséi 
nedves, de egéBBéges-Bégebben borairól volt hí- 
res, újabban anmban fiM^ a kweAedelnii növé- 
nyeket, tant, kendert, továbbá a onkorrépát.bio- 
gonyát és hflyelyeseket termelik. A gazdag lege- 
lők miatt virágzó ai állattenyésztés la. Jelenté- 
keny a pamnt- és salyem^ar. B. 5 J áráara oszlik : 
Bvnnx, lei Andelys, Bmnaj, Lonvlers ás Font- 
Andemer. SzéUielye: Boreux. 

■mw-at-L^ (4M: «c • loir), ^((Rv&mmf FcaB- 
ofaovBzág E.-1 réssében, ÖMO km* terUettel 
(uu) 372,266 lak. (1 km*-re «,). ^ylk fble, z 
Beanoe vagy BaaMS-Terras, egjlutngú, de gabo- 
nában igen Imntteny, füflan sfliság ; máelk fela, 
a Peiohs vagy Hante-Tesre, halmos, erdOe ée szi- 
mos patától OntOsStt kellemes ée twmékeny vi- 
dék ; rajta a ^^idiires meOetll emelkedés a legnu- 
gaHd>b(S86m.).^nBdaSz^naé8«Lcdre kSniyé- 
kéhea tartoznak. Az öf^lat szdid, nedvee, de 
eléggé váttoió és a Beaaoeon nent is egésMígee- 
Pófitglalkozása a labMoknak a ISUmiveUs. Az 
állattenyésztés Is vlrágsú.LegJelaLték<oyebb Ipar- 
ág a malomipar; diartaesben, Dramdian, Vcc- 
nooilleRien vaamAvA vannak, az AvrevOlgyébeo 
pamntn0v6k.4járásmoBdÍk:<aiartreB,CliUean- 
dnn, DreaxésNogent4e-Sotron.8zékhelye:Cibrf* 

». 

■oreka, 1. Bewréha. 

■nreka («)M.' jnrik*), klkOtOvároe KalUbnb 

lakamerlkal áUambui, a Hnmboldt Bs^bei le- 
sz. 40* 481a Trlnidad-dilTd TasAt meUett, (iNC) 
lak. Fflrésrtdepek, (akeresfcedés. 
ir«hft ndWbcr, I. Arany (gyártása). 
mkn Bprlnga {<dtid: Jariks nrriB(«), váfot 
Arkansas északamsrlkal állam ENy.-i réesébeo. 
(iMo) 8572 lak. FOrésEgyánk, ásrányvlzfbrriwk. 

Sorhodinek, 1. Á^featíkek. 

■nrhodolofc, 1. Á^festíkék. 



)y Google 



Buri»l*w *■ mkr*oht — W 

■találna és LokxMa AüetMii a i 
MtbUnTPtas 

ahttlMoretia), melyet «Hn(ye még mtntZalg- 



■urlpld— 



Un pi^E^ noyeiuyn (Ds (Íiio6tua) 



«,£Wv 



eBÍ6BÍr tlttán késdtett A mft ZdgmoDd 
Dirilhiak egy eUkeU Oxtai polgár tdeaé- 
gérellblyteton WosétkalttidoBTisHmyAt be- 
néU «! mdy a kaneellir eltáTosáaával és Lnbé- 
oUlMUlánú TégiAdik. A hlifaedt elbeuéUat ma- 



M úr gombos leértében*. BzÜidy 
írAk legnagyobb réaM klbrdltis etHoainéevoe- 
alakün (BalaaM-ven) ttmaaAodTa a fonlUét 
B>be» BAUnttal aiODoeltía; vlswnt mAaok II- 
léBBy Mim adatai aliojáa (IiodalomtOrt. KOile- 
■ -\lSm, 19SéB kk. L)azt UrieUk, hogy 



onlágban tOlUHte éa pataki ti 



m ée legntötib SilUdy Áron B^BMa- 
in (Bodapert 1870) Utott naprlUgotV. fi. 
Bgyet SiúL KOŰBaj (1690) ; IrodalomtOrL Kfii- 
leoiteyek (1896 éa 1910, IW L). 

K^eh, awwaM oMofe iiríl»i (466— JM-lg 
Kr. il),L Teodinik gi^lkoaa te ntUa, fokontoaan 
m^ttnem ecéai Bpanyolorsiégot ■ QalUinak a 
IjODe4g tenedfi léaiM a Ehúae Tdgyérti egylltt 
hatalma alá ha^ A nyugati gátok blio£lma 
alatta érte el h«t»TTinbii.fc teU^m^ái voltai 



elsA, aU a régi gát Jogok ée tfiirönyek foyegysé- 

sét elrendelte. Hej^ ' ' ' '" * 

ILAJarik. 



L Arieeban, 464. Követte fla, 



■nrioina Cordoa, 1. Oorítia. 



. _. _» ItaJóihMÖ ndyama, je- 
lenleg fílprA-MW, amely a Sielgé b^yaégbU ered 
._ ^ alatt teillk a twigwbe. NeveMtea 



mnagygOr( 

tén Kr. e. 

■alamifil ütkSiet napján, megb. 406-ban Aretbn- 
aábam AmphlpoUa mellett. Apja eleinte a b^vi- 
viafian U^Matette, de a llú Tonaalma a nellemiek 
8 kivált a flloaófla felé fordnlt : Anazagoras, Pro- 
dlkoe é8 ProtagoraB eUadáMlt hallgata és B<toa- 
teasMl la baráti vlsKaiyban áUt 86 éves karában 
l^ett fel aUaiOr a drámai .--- — 



bárom lábon antott diadalt A nyUvánoa élettU 
elsárkésott, anrette a magánonágot s eiért a 
Tigjátékfrök caaládl életét és UiltésKtét la sokaior 
Umétetlm gtny tfagjává tették. Valéednflleg 
sokat csalódott a tal&i a lOUtítt kOzállmotok is 
elkeserítették, mert 72 éves kwában fagyta 
basUát B a mflpártold Ardielaoe mafcedéni kMly 
peUu ndvaráto ment. Hir eierint ott Is irigyei 
voltalc a ármánynk áldoMta lett (mint mondák, 
fáanttott ebek tépték síét). Aa athénidt később 
énaaotarot álUtottik neki DionynM srinhásátan. 
Logjellemiébb anmását a nápolyi mnmmn 6nl. 
B. S0ik« a legnagyobb invoitoroknak : mindent 
átaUÉft, as elUeltél ftÍd<dgo»tt tárgyakat b&t- 
nm tjjá teremti Nemmak as isteniét siálU^a 



la aa Olympoaról, hanem a htotftet la klvetUs- 
tett kotoimuDUiti. Olyaanak jdlemii aa embari, 
*i"iiy»", Drámáinak aaerkeaete kevéabbi mtt- 
vésn, mint a Ek^ukleséL A prologos nála a ese- 
lekvény elé blggyeastott Bsáru Üjékoatatás; a 
megolÜa padig gyakran isteni kOabaUaés (dens 
ez maetalna) áMU tOrténlk. A karének, mely 
Aeaohylosnál timtoa sieAeieti elem, SopluA- 
lesnél a caelekvteyt hsmumiknaaD UegéealtA 
Ura. H.-néI tfiUmylre csak diss. Általában lau 
a aserteoete ée a eaelekvényben gyakran túlteng 
a retorikai pátoaa. Asonban felittanúUa elüjeft 
a aacDvedtiyek, kivált a n« lélek n^iában, ai 
érdektasitA bcöiyoUláaban a a valdeMrll Jellem- 
lésben. Arlstoteles M valt)a UjOrtmlaisabSimA- 
nak. A rteial tragikosoknak BnmaBtél SeneeÜg 
és kéeObb a franoiáknak ia K ndntaképe lett. B. 
88 tetntóglát, aaai 88 darabot irt Fennmaradt 17 
tragédi^a (a 16-dIk, Béaoe kéaObU termék) és 
egy satyToqlátéka.BiekakOvetkea»k:l..AttM- 
tw (438-b«l) : tárgya Alkaetto hflaécea snrebne, 
U OnhUIdosáeával megvitya Híjét a halált^. 
Heraklee asonban kimenti fit a halál kanaiböi. A 
vUá^rodalom eM, U^os toagikomediáda, mdyet 
Wleland Aloeste-Je nem érttetett ntúL 8. ifAfeta 
(482-beai), hatalmas alkotás, mellyel Seneca. Cor- 
' " ■" itánrtaal gem veraenyeahet- 

_ Heraklee fialnak sorsát tár- 
gyalja. 4. Sippolyios {4a8-ban), ennek uirgfAt is 
uveáebb saareDsséTel dolgoata iá Beneca éa 
Badne (Pbédre). 5. ÁndromatAe, Hektor feleeé- 
~1aek asomorű aores; eselssfirrayee darab. 6. 
^tkabe, Priamos felesége, ufirnya bossaat ill 
Pobrmestor Mk királyon, fla gyilkosán. Aa anyid 
''\Saiaax megdöbbenté naeMgát r^jaolja. 7. Am 
' "" (Blketídes): a l^km alatt elesett htoDk 



ntolsd mmü4}áböl váratiannl megtM hds meg- 
menti ndét él gyermeMt lakostól, de untán a 
nagyaás hébortjátfil dvakltva maga nyOasaa ha- 
lálra eierettelt KljfinBodva meg aka^a magát 
Ohii, de nemes bará^ nesens viasaatartia s 



magával vlsidAaénbe. 9. J(M,romuiakns dráma, 

" " " I fejdolgr-^ '" Tu^'-i 

nfflr(4l6-ben): le 



m^nek tárgyit Bohlegritofeídolgoita.iaTViffgÍ 



lat Trója feldáláaáböL (V. S. SekiUer, Slegesftet) 
11. EUIdra, a boasznnak megdöbbents reália- 
mnsaal ábráiolt műve, egyúttal ai alsobylod és 
BopboklesldarabokwenláUsátaUkitása. líBelena 
(412) oMlsifivényee bonj^td^ommal. Paris cssk 
egy ámyk^et ragadott nfijiba, ai l^oi Betena 
Sgyipttnnba kertUt, aboi as erúsnkos Theokly- 
menestöl féije, a vihar áHal oda vetett Menelaos 
megmenti B megstatetl. IS.IM/emaatemrO' 
Mkndl Csriekvénye Ooethe klresNactadloUmig- 
Jáböl ismeretes. 14. Femciai nők : eeonényeUmi 
gaidag hatásos dráma, mely Bteoklee és Polyntí- 



Oreetee siOmytt 6 , , . _ . 

egéss basa népén UtUt IS. Iplageitia Aidiibm 
(áOe-bsa) Makedániiban kéenűtt s a kOUA halála 
ntán torUt sslnre. Táivya Baolne feldolgosásá- 
bfil Ismeretes. 17. BacxAŐnttiSk ■■ Peotbeos flwbai 



)y Google 



tírítr K7á>KM Mm, kit u álMA megtagadott 



■>ák:l>MliUB^Bi 



..-.^ „ . .. ^ j. Efiia 

aoBatn>ák:I>MliUB^Butpias M l'andt AiwiD 

PuliíSMt HMgatn?, BDiipid* et ■« MÍm, Plil 
VnnU, linTi oa Hu plaji ot E_ CtmMdn 
B. tta BÉttoulh^ D. 0. l«at; W. Vttlt, B. dn- 
4*r plMUMka AiOUnaR, enUfUt ItM. Hta 
•dl: Mlnokwlli. DouM, EliMtur, WU^oTlU. MMTH 
fi>>dllÍMk.ainü«( Mdot MorUtottt u iDhlgtala ÁnUÍbaB 
e. <iáalt (M. TbL Akid. U«); ■. *. éi ■ tHulsl Iplűn- 
■Ut Snb6 UnlT (UM) BlikBit li Wordltattk ■ « kMbb 
JalHt »B > KliL ttn. BtL IHI— 1 4Tl.-bu; BuW Iitrin 



pl J 



Ün. IMO) ; Bi 
tf IpUiMl*- 



IflMasla Infiibu, isn: 
(.UHMk IIM); Bank- 
~ \ju»tt Cngeil 



lo torOÍUM ímtaatT Mlkálitit, mppolTtoaA (teüeil 
MBMItl IMt. idM ki u AkaUiik kMk M>T««lsK7«n 
■ mfSalltaa ato" ■- I- kawWIli > n. kBtM, ISII a 



■ ■wlil 



_. U focUja MiAtwn OmohtI Jíbi 
JtiMt Bar a H. Tad. »*J<»i» u 
aMDntarak: J~ ~ ' 



dMiui tetnvodiA <nagj«dfelM 1 



f<nma, állandó dallamból 



1 kMro, t 



Tldre. _ _ 

Aloch^oB, a romai Ultak kOxt Hwatim. A ml 
klaaerikal Iskoláakaál ia eUfordnL 

Inrlpo, L fottwf. 

Boripoáfl (tU-gOrÖg ny^ven Egr^), as a ten- 



tóta gOffOg 

Aa B. köt medemoébN áll, aa éBaaU ai atalaotl 
B., a déa aa eretrUl B. A kettM Ealktai városa 
eUnt a aiwos kalkkri B. kStl önxe. Aa atalantl 
B. mintegy 76 km. Iiossiú a 10—16 km. aaálefl; 
aa eretrial B, bosBSft á6 kBL Bztieeaége S— lOkm. 
Ealkiaa elMt 

ókorban («0-ben'Kr.e.)átlil« 

UddaL Most a U}ibeee6 Ua ssiklaaslgetn aa 
egyik oldalon köUd, a máalkoa íb^athatd kid 
vezet kM^esztOI. A köt E.^nedenoeaaabályoeli^a- 
doiása következtében a kalklad B.-<m a vla árun- 
liaa rendBaartelenU váltoita^a irditTát, de Igen 
erOa. Uár aa ökorbon Ismerték a tá mondják, 
hogy ufKmklnt 14-Baer váUoatatja iiáivát 

Korit kdnt-megneveiés kóttue értumnben ia 
haantíUatoa. Bgyresit ngf^nabban ai értelemben 
haaanálják atOmUt porfliok megneveaéaére, mint 
a felalt megneveaéBt, máoisit pedig t(tmIltt(liiUl»- 
flinta) gndaaokat ti JeKUik v^. 

Snttniia (gdr.), tttemaaerOeég, a as^, nodea, 
arányos moagáa tánobaii, MDében vagy beeaédtMD 
atb. i ütaUu valamely egési réeiei kOat nmtat- 
koié mérték ée Oaadiang. Emrümkm: 0619 fo- 
tjráan, Jdfaangdm, aranyas. Aa B. mind a kIHtöl, 
mind a {Hted elAadás Jó hengaatának alaBJa, a 
maga nenmak a mondatok arfiiyos ée váltontoa 
tö^tdetanéBéa a kOlaft baagaáa keUnnéB ^apol, 



luoMa, L XonroMi. 

■aioUn ('«iinwA«i, MoftK^ritfrAoeraa 
Visael, ktUItnaaan alkaliáa ftdyadékkal é) 
jódot lehaaitó és fgy a jodofonu pdtame g; 
hasraálható anttee^tlcDni. Vliben "Hhwiaiian, 

brc^ a gOrOg mltolögíábaD, L lAirvjM. 
Inzopa, 1. i>)Iarv.iWMde£,magaa hegy- 

nort a kantabrlal hegyaégtoi, Spanyolnaiííg 
réartbea Ovledo, Butaader, León ée Palaaela 
OBsaaeaOgeUéa&nél ; legmagaiabb catoaln, a Ttore 
de Cerredón (S678 m.) éa a Ptila Piietáa (25SS m.) 
a mélyebb asakadékoUm nyáron is megmarad a 
hó. B.-l IqtóJéD a Déva és Bella parti t^siik,DA 
I^ttiéQ a Plsinq*, Carrfm, Sda, a Doaio mai- 
lékriiel erednek. - 8. S., lakatlan Ua himukoa 
adget. 278 knL-nylre Uadagoeakár Ny.-1 par^á- 
nU. Framila tnlaídDn. 

BsrtpafMcneférNfiiwI.- 1. B. poUtlkal t^ 
képe; 8. B. hegy- és vla^zl térképe ; S. B. n^ 
rafsiís^elvllér^e; 4. B. Árpád baUUater, 
907.;6.B. Ifátyáe Uráty halála évében ésaU- 
séÉkat végén; & B. a hltUlUs ktoábaa; 7. B. a 
veestMlltf bék^atés (164» után ; 8. B.apaana- 
roTioibékentAn; 9. B.LNiv(deonlde{]ében,1810 
tiján). A olkk tf ^ 



yim_„'! 

BcÜlat 



E. ai «t vUterém egyike, tnlajdonképen Aaalá- 
DBk Ny. foléhúzddó íSaaigete, amellyel •niá Jte- 
sufDgáését fiUdjttknek aamwa szerkeMte la Iga- 
adja. B.-t aaonhan mégis kUbiviligréemek tart- 
jnk, mert tagtdteága, égfa^jlata^ terméaaeti a^át- 



a terméeaetidkottameg, K.fe(<H na^bbára csak 
az embw voida meg tObb>keveeebb Onkénnyd 
a határait Itt az DnJ-hee^éget, aa Oral-tblyét, 
a Kami-tengert, némely«dE a Kankázost, mások 
- "T a Hankfr'mayedést teUntlk Áada «■ B. 
válaHrt<i y naaJ ni s. terDletének *1ináiníUwi 
nál oly célból, hogy a terület nagyságáhoi m^ien 
a lakosság azima Is pontosan meg legyen álb^t- 
ható, aaen vonalat szokU& laidrtariUA határánl 
tekinteni, amelyet az mosz kormány B.-l Orcas- 
ország IL4 határ&Ql kJjeUUt éa amely csak tevéasé 
tér el a t&ntebb említett vwaltiU. Ily határok 
k«it B. teriUete, belsnámltra Izland szigetét éa 
az Bsiakl jeges tengw B. közelébe eaO aaige- 
teit, nem egéömi 10000,000 km> (pontosabban: 
».821,bSl-K vagy a kisebb Bégeteket nem szá- 
mítva 9.600,186*6 kmi), azaz flUdflnk OBsaee aaá- 
— "ek 7-8*»/r* VégsS poncai: Ny.-oo a 
K.-«n a Tobol Jobb párlia ; B.-on az H.4 
tát éa D.-en a 'Darife-fok. Legnagyobb kitetje- 
dé8e:'D.-Ílráaybui38eokm.,BK^DN] "' 
ban pedig 6660 km. 



-DNy.4irány- 



)y Google 



VhwsIntM 



Mte iwgysigrs nésv« leg^ftnlebb AQ Aan- 
tr^WK, vimtartee tKpdWeU taUntre legjob- 
" - '" liuB u fiUréB, Binitjvt 



_ ; nliuB u VSIáréa, 

i teUDtofiieii B. moiiia felttl ne mnliia. TOnut 
Bittér eer dartknSgfl hániiiKilWtta ba«»Ut|B, 
•mdjndc átfogója a Va^ta-sxmsM a Pl- 
ranenBok ajugM régiig nytUk, mtaok lamM 
<Ayui éUm tnljákhawnUiuk, smdrfcalBttBUH 



««is>aiH[ eS-SB*/.-*), a IHBzIgeteké: S.88(U)00 
<S6-77*/«) ée a B^fTtdcé 785,000 (7-8(*/A Bhhei 
JAral m%, hogra portok Usebb tomélyeMselÚMii, 
teiméaMtalköm Uktttttben iB rendklTlU guda- 
gok éa (^ enwes Toaalat, mlkánt Hátoö-P(mi- 
meránla ie a OasoogiM, csak ksrte hetyen Ír le. 
így lehetséges, hogf B. partvomdalnak * 
meBBse fSlfllmnlta a ecAbdta nagyolA Al 
inert míg amabuii 100km*-ii7l tertOetre t . 
porthoasniBág Mik. ennél eeak 28-3. Az egyes 
hatfirtengerekre a parttoBsiQság Így oszlik meg - 



Az Éffirakl Jeges tengernek ceak két nagyobb 
Öble van, b Kan- és a Fc^ér-tenger. Az Atlanti- 
ooeén nagyohb részel : aaB8zakl-tenger;aBalti- 
V. Keldtl-teoger, amelr a Blgal-, a Finn- és a 
Bottaa-OblOkbe ágazik el; aLaHaodie; aVla- 
cnyeJ-SbSl vagy Gaaoognel-tenger. A POldkOzl- 
tenger iteaei : a Ttrrtieni-, Ital-, AdrU>, Bgel-, 
Márvány-. Fekete- é« Azovi-tenger. Bi miSk 
és teognrek enmiáasal nmobbára oeatomikkal 
Tannak OeszeUtre. Az Bsziul-tengerbe] aUagei^ 
Bak a Kattegattia, a Bimd. Kla-ls Nagy-Beit a 
BaMtengerDe,aFaBde Gdate a I« HancfaetM Tln. 
ft nyOtAtlBntl-oeeánbólaPOUkJjEl-tengeriwTuet 
A<^braltart-szoKW ; a Tlrrtkenl-t«igert a Jtelval 
a Meealnal-, a Júnlt ai Adriaival as Otaranttt-, az 
BmH a Márvánnyal a Dardanellák, a Mknáat 
a Fekete- tegogeiTd a BoszporoBz, végre aPeketé- 
temgert u Azovival a Kered-airaoe kOtl Oene. 
A legnagyobb ftlailgetek a kttveftezök : Kanin 



Koraiba, Blba, Bardbüa, a BaloartA, BiUIUa, a 
maga flíggelékelvel ^pail, ^adl stt. esopoi- 
t(A), Halta, a Jánl-, a Dalmát«dg«tel[, KiMa ée 
végQl a nagy számú Klkládc*. 



B.-ban két nagy tejtót kflU^SstetteU me«. 
Az egyiknek vizel B.-nak és BNy.-nak, a nuí- 
■iké S.-oek és DK.-nek fdynak. A két Isjta kM 
dhelye^edé fSbb rltválMrtók a kOvetteafik: 
BpuynAonBágbw) a begyes flatfSld ; Franeda- éa 
SpányolmsrilgkVzt a Plrawnsc^ Piwidaomág- 
bon a D..4 és K.-1 lésMudhúiédé kOzépfaegység^, 
8Tít]ebanaK«i^Alpok,NénMl(n«ágban aBváb-, 



(39,600 km*), Bretagne {88,700 km*), a Plre- 
nenal félsziget (684,000 km^, as Apennln-félsil- 
get (149,000 km>), a Balkán-Alazlgfit (a Felo- 

ÍDnneaocsal ée más kisebb fSszlgatBlTel egyfltt 
7^000 km>), és végfll a Krfm-filbdget (38,700 



Usebb foröd&elkbJ^ (WIgfat, Bofl^, ...... 

Man, Hebridik, OrktOfA, Bhetland sdgetek), 
ngyáncnk BNy.-ra vannak B.-töl a FirOer, 
Idand ; B.-ra a Bpltzbergák, Hov^ Zemlya és a 
Pereao József fSIdJe ; a Skúdln&v^ébdget kOrtl 
a Lcrfbt, Aland, Qofland, Dag«, üael, ^/land, 
Bomholm, a Dán-sidgetek; PnaudBOTBa^ klMl 
a Nonnann-szlgetek, Bé « Otoron. A PHdkSzl- 
tenger kfll&nOeen gazdag szigetekben; Ilyenek 



kPrank-Jnra, a noUeÚteoBég, a 
' " iaEfapAtok,lnnanttluUndlgpedlgidlg 
_ letaemeltodéBekésIIRdliálaksid^nS 
vteválaaztönL Orográflal BMmponttöl B.-baB akB- 
vetkeiObegynödneieketlehetmetfrilltaMMBtid: 
l.aúÍ0n<timi(lswr,anMlyaPlienensi-liaBrigetst 



S654 m.), a Blena Horena, ée Osdernuna (BMO 
m.), de Oredoe (8660 m.) sH>. 3. A Pirmeutolt, a 
Nettionval (B404 m.) mint legmagasaMi mA»- 
waL 8. A fnaieia £í!C«Mt«0y>^, a Pigr-d»-8aaBy- 
val (1886 m.). 4. A nAm«( l0AM«w^ir a Fekete 
és Oden-«rdév«i, K^jnal-palah^n'séggd slb. 6. A 
Jum-hetpfség a CrflMe-Ifr'Melge (1723 m.) leg- 
ma^Mani eadeasaL 6. As A^k hegymndnere 
a H<»rt Blano^al, B. tegma^asbb SemsAtaá- 
val (4610 m.). 7. As Apetamek a Oran Bassoval 
' m.). 8. A BáaSMugyrmiaMer, melybes 



hegfcklB. 
a Muwe- 



. A AauIrf-Aarmün-ii^yremdBier e _. 

aieval (1601 m.). 10. Ai lA^ a im«o»ta- 
(1689 m.). 11. A SuméüítávltMyre»Íɧ»r as 



pale(»(d-,triaM-éBjni»'korBaAMlrétegek]iNiIlö 
slkfiOd, amely as üral-hegység liUnál fasdO- 

dtt,e88s^!ggésbenáUasáMlalnag]rtíf[ ' 

E.-on az ÉöadJ-Jegea-tengeflg, D.-en a 
mélyedésig terjed s kMUfogja a 



tengert, a Bi^ torkolata kOrBl ( _ 

nél is alaoMnyafabá less, végfll DHy.-féU éeve- 
v«tlenlU a tranda aUÜddé alakul és néhány cm- 
ktiy megsaikltáasal égessen aPli^ewiAlgqri- 
likle.B.t«Tsséaekbegyr(aidssKettB.-<nésNyM>i 
k<MUft«6 estai Kelet^.-l nsgy amid DI^.-«a a 
HavssaKOIdl-BlksággBl, «■ imét a Hagy- és lOa- 



_.._ ,_. kisebb livályok terflbMk 

még el a BbOne atao fblyisa mentéo, a Po vise 
és a K6sép-B«]na mellett BgéaaflHdréeatakOK ai 
dflOd (200 m.-en ahil) a tdbijrcmiA. Lmaieat 
(Traité de Oédogte ISTIQ neilnt B. terMeMaek 
60>/.-a 900 m. alatt, S4°/.-a HO m. alatt, 10*/«« 
1000 m., 5>/,-a SODO m. datt van ée ceak l*/,-a 
mattabb 2000 m.-néL Az egén fiadrén kDsSp- 
magassága 292 m. (LdpoMt sawlnt 996-S m.) 



)y Google 



A tragor BdoAnélniitrebb helfcfe oHk HollODdU- 
ban és a Eaepl-teagm mrnyttén Tuuuk, amely 
Btútiblbel7«nftflndlielnlDe26in.-nl m^bba 
tenger MflrinénöL A jugyobb feffiOdek és aUOUek 
tertlete b UvetkesO : SkoiuUiiáTtal hegres vidék 
fiO0,O0O km*. Und 880,000 km<, ÜpA 880,000 
km*, Eiipátok 187,000, ApemdnA 110,000, Plre- 
bmhA 66,000, a ugy Kelet-B.-i ée gwm^ BÍk- 
^6.400,000, a magyír Alfbld 100,000, aH>TW- 
^ffiU 83.000 él » p£l«V«y 66,000 kto>. A legma- 
puabb fékréeS oraág Svájo (áflagos mneüuiAe 
1800 m.), Bntia Spanyoloniág ée PortaigAUa 
(700 m.), B Balkán-niaEiget, Bcmánla n&kU 

879 DL), u OBEbák-magyar monardila (61S m.), 
laaműág (617), SkanilniTla (480), Francta' 
wHág(400) atit. A legmagaaabb fekvéaftvároe 
BrlanQon (ISSlm.); en«e ]cÍBebb hciy^ ' 
magaaabbao mmak. A legmagaaabb fuvés _ 
Tfaoe Madrid (666 m.)- BT^lete » ktUaDbasö 
mtolégIM komakokliaii nagy vüfaniBiAoD ment 
keieairtllL A legoaekélyebb tatítkaUet mntma a 
Kdet-B.-1 aUCld; sem gyfliOdés, aem beasakadás 
eattx tertUeten nem található; es egyszeramlnd 
H.-iiak ai a léeaa, amelyrai a fOUieDgéeek a leg- 



TBlkéiilkm 



entttmlndenatt 
IfilLegnagyobbak 
^vfUaBdÜm- 



a konkáv oIdAlJdk<m fixdntaiak el6. 
■ geoláglal átalakuIáaiA kétaé^^ 
Hlffldgeten. Mint M begyeégeknek tlaites tannl 
állanak a Flatean-Ceatral. Bretagne, Nagy-Bri- 
tannia és Norvéc^ srikláa réextL A kUitnbfizfi 
tengflnnedeneék a fltldkéreg k^^páno^Anak behor- 
paÜfla fidytán kelette2tek. A terdOT-koracafe ele- 
Jta a POldkOst-tenger, amely az Atíantl-ooeániiAlis 
oaak kéflűbben kapcsólúdott Sesm, Penalálg nynlt 
áa UMUfolyte ai Alpokat ; későbben ezek maJ terfl- 
letJoek Ny.-1 lésiére murMcontL Jöval 4|abb ke- 
letűek aionban as Adriai- és ai Bg^-tmger. 
A H(mte Qargano kagylófonn^a még msat la 
nem cdaai, de dalmát Jelleget viseL Az Egel- 
medenoe belioipadáaát kOvette a Dardanellák, a 
Uárrány-tenger ép a Boezpornsz kelelkeaése; 
ékkor egyesUtasBg^tenger aPekete-tengerrd, 
amely ekkor már nnn állott OaazekOttetéeben a 
Kaspl-tóval Ekkor már megszűnt ez az állapot; 
midőn a Duna egy elzárt, a Pekets- és Ka^- 
tengertől alkotott medmo^ bakollotb B. IDfy.-i 
lésie a toroter-korszak el^6n alkalmaalnt ösaie- 
kOttetéBbenáUoHIztanddal és Amerikává A^tí- 
tengereredetUeg OesHkOttetésben állott az Éssaki 
Jeges lengerrel,a Ladoga-ée Onega-tavidikal ; osak 
nuoön a Baltl-t«igertniir száraifltld vette ktefll, 
tOrt i»»c*M» ntat a Eattegaton és Snndcm ke- 
teaztm az Atiantl-ooeán ; ekkor vtihattak el a brit 
szigetek la B. tOnsétU. A vulkáni er<» mttkOdéa^ 
nek ma Is fiennálU maradványai az Btaia, a Li- 
pari-silgetek vnlkáiual, a Vaznv, Szantorin és Iz- 
land tOdtány^ A többi vulkáni ké^zOdmányDél- 
Olaaaorazágban, az Anvergneben, hazánkban, 
Németországban és Skóciában a tiírténelem elMtl 

lOkéntB. ftUUetönek alakulásában, úgy vizei- 
ben la megvan a kellő egyenaóly ; a vlz nélktU való 



BzOklHkOdéR és vízben való bővelkedés oly ellen- 
téteket nem nratst, miként a tSHd fiSditeteknL 
A legjelentékenyebb fbirásvldékefc: OrosntfBig- 
ban aVaidal-magadat, a KáipAtok és morva l^- 
tfOikőitf terfUet ée azAtoaUtanaBendnaétSit 
OotOtardkOzt felevő vÜtt. A legtelentákoiyett 
B.-1 liilyttat BIndan legújabb Tftmfthrrl at^^iii 
a kővetfceaő táblásat mnta^a: 




Az Atlantl-ooeán vlzkOnyékéhea 8.640,569 
km< (S7VJ, a Pekete-tengeiiiez 2.087,060 km' 
(81-l*/,),aRaBpl-tengeriiezl.707,487km<(17-3*íJ. 
az íöuM iegestengerliez 1.600,184 kmM16'^'>} 
és a FOldkőzl-tangeriiea 942,663 km* ^b'li 
terUet tutozlk. A folyók hosszát tetemesen növe- 
lik a eestomák; ezek Oroszországban őeszekOtlk 
a Kasid-tmgert a Volga te Dvlna kSzvetitégéfel 
aa Basakl Jegeatengeneil, a Vtdga ée Neva ú^iB 

"laBaltí-tengcnel; a Balti-tengert aDnyqi'i 
i, Nyemra és Visztula útián a Fekete-ten- 
gerrel ; B. Ua^én a Lajos-csaiana a B^Jnábúl, 



-tengerbe, a [« Manoheía 

és s nyílt Atlanti-óceánba, amelyet a Canal do 
Midi másutt la Ossiekőt a PőldkOzl-tengerrel; 
8véjl<»8zágban a asta-osatrana, Holstelnbm 
az Bssak-Kelet-tengeri csatorna az Északi- és 
Balti-tengert kőd őesw; végfll a brft szigetek 
csatornahálózata keoeeztai-kasal szeli <Aei Né- 
hány vidéke B.-nak ftOó vizében Igen gazdag: 
llyanaBaltt-tMigertőlK.-re,BK.-re ésNy.-ra fekvd 
^dék ; itt vannak a legna^óbb tavak : B Ladoga 
(18,180 km>), Bi Onega ^60 km>), » Pe^nzi 
(8610 km<), továbbá Finnországnak azámmlan 
klsebl>^nagyobb áUő vizel (kb. 1000), amelyeknek 
terflletét együttvéve 41,670 km.*4e beostUik. 
Skandinávia tavainak száma szintén Igen nagy; 
a Vener (6668 km>), a Vetter (1900 km<}, a Mllar 
(1160km<) a legnagyobbak ; a tObbi kisebbek mint- 
egy 14—16,000 km*-nyl területet boritanak d. A 



)y Google 



»Google 



EURÓPA POLITI 




»Google 



riKAI TEHIÍEPE. 



■4 



M 



'» 






í- 



KÉVAJ-JÍARTOCRArifi 



»Google 



»Google 



EURÓPA HEGY-És 



IZRAJZI TÉRKÉPE. 




»Google 



»Google 



■CTTOriDA XT1?DD A ITT J,.^.-^ 



)y Google 



»Google 



„Google 



Httrapa 



Battt-tengwUl D.-re fekrft víMkvt. k&UsOeen 
Meckl«ailmistit PomniMAnUt, Ketot-Poroeiorasi- 
gotsiliitén aok,iiiliiteer 400 Uaebb tilővii boriba. 
A midk t6-TUtt asX^kOniríke;* IM Icijtön 
Tannak a Lago Uagglwe, a L. aLogano, a L. di 
CoiBO, a L. dl Goida, » L. d'Iaeo ée aÁéaj Uieiib, 
amelyek egTÜttvéve 1600 km> terOIatet foglal- 
nak d. As Álfok BA mt46a a> illörlaek aOma 
mte nagyobb; Itt vannak a VlarwaUstatH, 
Ttaiú, ZdkI, ZflTtoU, Wallenstadtt, Boden, Atter, 
Adien, Htútetadti éa a Bi^or^BiiBlk nép lavaL 
Ai Alpok Nr.-1 leil^jAn a Qenll, Boorged, Anna- 
oji, K.-1 l^jUjte a FerU- 60 Balaton-tó. As Apen- 
nls-füsiigetrái Tamuúc: a Pnolno, Tnuimeno, 
Bolaena, a Braoelano; a Balkán^fílsilgetaii a 
Sikiitarli,OclLridaliaJaiilnaL B. Nf.-i onzigaf- 
baoaa ADÖrlzek axáma csekély ; csak Aiig<^ 
éa Iromi^Mn taUUtaaU Umét tSbbet. A mo- 



enrakatai emborlkéa nagrobbinkiBiáiltottB; 
egyedfll a aaitvUík tandrU&aPitoetkSniyttta 
dterflU BfAdtao-mooaarak (bglalou «1 nagTebb 

B. ai a fOldrés, aaielyiiek é^i^jlata a leg- 
tokibb món&ett A 0*-os Isoterma crnfc Orora- 
onság leKéoBÜdbb itaett éri 4a a ao*-oa oaak 
Kréta D.-fvUékétaieaAtBi a aMrawséa helyiét 
a lágiqr(»n^ ^obiUbAb te a RUdréBi tagotottai- 
gánklTlU fOkfeea akttajeió tengaiek, ktUOtOaen 
ai AflanttooeénlMm a Qolf-éramlat te a PDU- 
kOd-tnigar meleg vlse hatiaának kOoCnbeta. 
B iteyuOk ekozaik egyanramlixl, hogy B. Ny.-l 
iteifa as Ari kgaepUméirtklet nagyobb, mint 
a RL-hi, te hogy ott oeainlkiu, Mnltt kontl- 
neDtáUa, u Analhoi haacHifó ai é^ujlat Ax 
é^lat amint B.^ban Ot fSiteit kUOnMa- 
ttíaAaueitKX: LA FStdkön-tengernulUke, 
amdyet a Pirenenaak, ilpA tea ^Ikán-begy- 
line védelmeznek meg a zord B.-l uelek ellen 
ás amelyek az AMka íblűl J&v6 meleg szelek 
eUtt nyitva Állanak. Itt korán kitavaszodik ; má- 
jtuOMu mAr olyan a meleg, mint KOzép-B.-ban 
jnninfliMn szokott lennL A spanyol felffldet te a 
Po vidékét kontlnentáUsabb klíma kfllOnbOitetl 
mega tObbl réesektfil; Dél-OlaazoiBzágot te QOifig- 
DnÖAgot a meleg te siánu nyarak te téli eaO- 
iteek jaiinmrit ; a mlstr^ bora te a aolFoaco 
gyárán fordnlnak el6. S. At AGmti-oceán mel- 
lékén, amely egész Nyagat-B.-tfo^alfsmagában, 
a nyír hftrOs te a tél ei^be; csak 10— 80* a 
kfiJJteűwég a legmelegebb te le(^idegebb hómqKik 
kftzt; SS esOate gyiÁorl, kDlOnOsen Franeiaor- 



tél mir keményebb te a iwAr Is forróbb, a klíma- 
tfkna ellentétek nagyobbak ; az eeŰm^nylBég la 
apad, ktUOttOeen az alacsonyabb vidékeken ; DA- 
nu, NémetwBzág, Sv^c te az Ossth^-inMyar 
mimanilila edk bele. i. A BdUi- te 0. a f eJcejs- 
tetuieT tütdWa mJÍKeft. Biekben az ^^udlat mir 
tejesen konUiMntAUB. As B.-l te BK.-1 sori aselek- 
ni^ U lévéo téve, ndtnk wA későn tanazodlk ; 
a télsordteai^árforrú; esm ellmtétek ani^ 
élesebbek lesznek, minél raeBBzebb jntonk K.- 
Telé ; éppen Hy mértékben fogy az évleeflinennyl- 



«ég. A tengerek behatása e vMéfcA étfu^latin 
már egénen elenyészik. 

A Itögyes vUékek kUmáJa ai alfolditél elttlű. 
A hegyek, kttUnOaen a magasabb hegyek inl» 
dentltt hldegeUiA te osapad&ban gas&gsbbak, 
mint a mdlettttk ^terüU eikaágok. B. hemégd 
UMU néhányat OrtkOa hé takar; ennd: latba 
a hegységben aralkodé mdegUU te a eaivadék 
mennyiségétéi ffln. A DovreQelden Norrcglá- 
ban 1600 m., a la^ok SHŰén 1000, Brájebaa 
8700-8800 m. ai erttOs hó hat&ra. AsérlM^a- 



mlitt a K.-1 Tésieken, te tObb a D.-1, mint azB. 
Bseken ; ea, eltekintve a helyi vlazaayoktM. nem* 
caakegtex B.-ra, de B. egyes wnágafra nésvela 
áO. így PnndaorBzágbanDnnqneiqDeben as évi 
ceiVaMk mennyisége SCO mm.,a CeveonMbente 
as AlpoUNHi elM V. bUlnnma a 8 m,-t BpanytA- 
orsságbanakaaatllial'fénslkonao— COoDL aiévl 



1 te « m. kOst váltakoiik. Az esézteebwaUaa 



legtöbb aa esfi ináron, Ny.-<m tesael ; végfll D.-en 
a BSDh&opikns egOv alatt (a Plrenensl-fálsilgetcn, 
Proveooelian, Olaszorszá^ian, T0r5k- te QJMg- 
orezágban) a D.-i részeken télen, aa É.-i lésiekaa 
pedig tavasszal te ésszel 

NBv«nyVllAs. 

B. üixé^m négy nagy t«nnészetee fldra>vidékre 
oasUk. l..,lAat«»/I»avtiJéft(Aoraalrinaetaie- 
tka), melyetalaeacmy, éveU (96*/ra itt a virigsé 
nOvéoyKfeaek) nOvéáur, kOztflk tObb OraksOld tOu- 
tet U. Fis ntivéi^ aUg van (SkoAodeitáron, ha- 
vasi te törpe fényé), a Saxifraga, f&zb, IVimitla, 
JPraíaKénnBZDak aránylag nagy a MváKoxatos- 
sága; a sásOlék, erika-, titope fűz- te nylrfélék, 
tOrpe fényé, mohák te znamók swegesea tenyész- 
nek. A havast fldravidék B.-ban as arictlkns vl> 
dékre, egyebtttt pedig a havastA wmalia te bé^ 
OBin vonatkosik. Bs a mdiák te Saacifragák 
haatya. 8. A 6aM flórát 0. o.) aa eUbbJtél a 
magastOrasfl fmyafóle te barkásfák tíkotta erdMi 
köUhibOztetlk meg. B.-nak B.-l te kfix^risatín 
nagyobbrésrt ea Tiralkodik, akOrotktaö Aéravidék- 
MU leginkább aaerdeltejejgenytfanyé, megaesa- 
r^ (L CaUxuO Bwc^ea tutyésaése válassza eL 
3.Ádíli ftármHdffc (Owa anstralis), ahol nyári 
lombA ttk, >tt pelyhtelevetfl tölgyek az nralkooék, 
ellaoben az Ortftzfild nOvény ritkaság, a caeijte 
bOvelyeeek (Oenitta, laniH) nagyssámnak te aok- 
t^oak, ellenben a balU Héra névéoyd meg- 
rittolnak va^y hlAnyaanak. B.-nak D.-1, kfllltai&- 
sen DK.-1 részén terfll el (a mediterrán vidtt ki- 
vételével). Basánknak legnagyobb réne le ebbe a 
flóravldadw esik. «. A nudffemfit /lAwítlíik, me- 

St OrtftiOld tSlgy, mlrtnaB,babér.Miiiih(«MKÍo, 
yUvta, T^vntum tviia, Eriea arbona te 
még ítéh&ay IltflkaOld te bőven termé nftvtey 
ttlnt«t kL A oserjte te féloserjte Rákosak, Iteike- 
sek te boddrróssák COúlHf> H - ^ _ 



)y Google 



ktlltaiOeeii pedig sok w ^yéves 

Ittft TirágaónSvényMtaMfc). Bift vldtt,ttFlHdkOil- 

tmger pvtnegélye, u a}«ko«>lc meg a negfO- 

».«b»ij.. ^,^„„^ 

E. j^iMiíja a iiagf paleoaiMkua régltiiofl tar- 
loiOc.É.-tktaépBÖéBD.-lréBiribeiiuonbBnegTes 
ktUOnbségek talAllutek. Aa emlí«ttkSsU7raiid 
von képTiaelve. Majmok (1 &ij)caak GlbraltániD 
talilbatók. A denevérek kOzUl 86 M tordnl sU, & 
rovarevOk kOzfil 14, a ragadoeök kOifU 28, do 
«sek már a Uottabb vidékeken igen gfértk; a 
nag7obbak kOafU a bama medre m&r csak egyes 
faems éa enUts vidékeken taUlhaté, a Jegee 
medve pedig ceak a aartrldtten él ; a §akál osak 
DE.-ai fbrdal elA. Legssámosatitak a rágcsilók, 
amélTek kOiOl 48 hit imiemiik ; a l«nmlngek 
«sak a magas B.-on, a mannoUk u Alpokban és 
K.-«n tal^al^ a kOIOnbOiö eget^, bOroal^tt, 
móknsok, a sün, a Dfnlak nuddnero mindenfelé 
találhaUk ; a hód már osak a K.-i vidékekre ran 
ssorítva. A kérMzAk kOiül 10 fqj él B.-ban ; leg- 
elteijedtebb az Ai és a szarvas ; a d&mszarvas 
«ak D.-en, a rénsiarvaa pedig osak a magas 
S.-on él; a zei^ hasftja a magas taegvek, a 
B^jga-aDtUépé Dél-Oroez<»raág a V<^ es Don 
kOsOtt, a mntaoné Sardinia és Korzika hegyes 
vidéke. A trageil emUMk kOzOla fftkikasHnaki 
Jeges tengerben, a delfinek i^nden tengerben, a 
narvBdéeacet raakamagasB. vizeiben élnek. A 
madárb4oksz&mát417-Tebei»ailk; legsa&mosab- 
bantaUlnlaalrál7okat.alkákatsH>.amagas észak 
szlkUsBdgeteia. AbtlUA kMll 6— 7^ta teknős- 
béka, 33-réle gyík, legUbb DK.-en, 3é-féle Ügyé 
(ktetUOk 3-féle mé^es) ; a kétéltűek kOrtl l&«ie 
béka és 8-féle forkos kétélta él B.-baiL A rovarok 
és bogarak nagyon saimosak; mintegy 12,000- 
(élét kiUCnbOitetnek meg. A háziállatok kfiifll a 
16, szarvasmarha, Joh, kecske, sertés mindenütt 
található, Uvéve a magas É.-ót, ahol a rénsmr- 
vaa és a mindenütt altei^edt kobra nynitanakérttft 
némi kárpétUst, a D.-l réssekon a biv^, dsx- 
vér és a szamár sokkal nagyobb számban él, 
mint egyebütt , 

E. haamoB ásványokban Is igen gaidag és as 
emberi mnnka serényen folyik mindentblá ásók- 
nak felszínre hozatala kOrflL Aranyat f&képen ai 
üralbui éa a Eáipátokban ; ezOstOt as Uraiban, a 
Kárpátokban, a Caeh-ércbegységben és Svédor- 
szágban, kénesét Kn^i^ban, OiaszorBságban és 
Spanyolországban, plaonát csók az Uraiban, dnni 
(^trowalllsban, cinket An^lában,01asi- és Német- 
országban, ólmot An^iUian, Hajyarergzágon, 
Spanyol- és Németországban, rezet Angol-, Bvéd-, 
Orosz-, Magyaroisságon és Norv^ában ; szotel 
és vasérceket csaknem mbtden országban bá- 
nyásmak. A kősóra nézve fontos orsiágok : Oali- 
«ut, Uagyar- és Németország. Asvái^viz-fbrrá. 
Bcftban Bfagyar-, Cseh-, Néme^, Francia- és Spa- 
nyolország a leggazdagabbak. 

LakoaMa é» ailamok. 



gazdagsága, piroenlva a lakosok mmikaenriével 
éa magas sa^lsml mOvelteégével okoaták, hogy 
rodréötlnk valamennyi kOst a legnépeeebb. Ai 
1910-ro meg^tett ssámltások szerint B. tenUetéc 
446-6 milUd emberlaUk, anz 1 km*^ M-4 A la- 
kosság awmbonaz egyes réB>^»i nagyon kflHa- 
bOztt^ien oodik meg; le^yérebb komcsiig 
és Skandinávia B.^ részein, a MéM K.-ea ét ■ 
magas begyek kSzt ; legsűrűbb Ny.-<m, KOa^B. 
ettyeoréssMbenés OlasKmág B.-l felében. Kfll6- 
nOma sárta népessége azon vUM^nsk, oM 
Bite- és vasénMoyik találhattt éa abol azM 
Tlrágzéanár^ésanagyipar; igy 20l>sáltl)bb 
ember lam 1 km>-en Nyugat-Angliában (I«a- 
oaster és Dnrfaam grúfeágofebon), Dél-Bkódábao 
(Caackmannon és Benfrew), BBnk-.PTaiKla«fiiilg' 
bon (Nord dép.), Bdglnm J6 nagy réasébm, a 
nUnamelléki és vesztfáUid iparos omtriir ~'~ "* 
dékrin, SsászOTSzágbMi. Csehomág B.-i 
bm és a ssilézlal 



Ahol a ftHd nagyon twmékeny és a mesögosda- 
ság Intenziv, a lakosság szintén bMí ootoA 
lenni; 160—200 lakos esik 1 km<-re íaük-ét 
Dél-HollandiábBn, a kOaép-r^jnal síkságon éi a 
PévOlgyében. 



_ 


Ti«IM 


"Ü2? 


SS 


Fa 


&.HS3M 


iMS8a,ait 


»-« 




tMfiU 




ut 


a —Z. 


Ut,tK 


IMIMU 


uri 




UMS< 


UMi»» 


711 




HMM 


U.Ma,«8i 


WŰ-; 




ioo,Me 


tUBJBK 


ft 




1M,B57 


•MM,4S9 






éKMl 


if.sstAat 


tft 




n.4u 


7MI^ 


•41 




ao.171 




U'» 


IfOl) _ 


íWMt 


MSO^M* 


14 




Ufiia 


6«8,I7Í 


IJT-I 




m^m 


UtlMi 


Itt 


VM 


•■.IIR 


i^mjut 


M 




SMM 




44 




41,1*4 


i.7u,«n 


N'« 




ttfM 


^«».oee 


•W 




mjM7 


íTtajün 


7M 


iióí'- 


u.m 


UUJH 


41 




■n,47T 






éii)"' - 


•,oeo 


'»foí5 


!L 


L(imi 


MM 


MIMI 


MM 






lŰ,*!* 


IN 




IW 


MU 






1-5 


UMt 


ie,m 




4M 


MW 




m 


•JM,Sll-t 


MS^^iiT 


4ri 



t évtized alatt B. népessége ft7-fi milIlA- 
kai szaporodott. Mi^dnem 19</rial nS- 
Németbiiodalom és Oroscország né- 
italmasan megnevekedett BdlaDdia, 
nlgária és Nagy-Britannia (Ironoágfit 
eeségaJlagyarországnépeflMge9-8*/r 
•dott, mig Pramdaországban a ténylc- 
ekedés dlg 600/)00-re tehető. Itt már 
medéa réme fti^eget, mert a többletet 
lészetee népszapoiodás, hanem abe- 
déii elé ; egyes helyeken a halálosásC 
2'S*/*-k^ nagyobb, mint az Mveazfl- 
letés. Olaszorszil^ népesedét a hatalmas arányt 



)y Google 



UrisdofUB apan^B ; u dmaH Aviind abtt tObb 
nlBté mUUö egfte -ríoAmit U OlmaaiigbóL 

A knUnn toijedésörel, as Ipar laipitallsitikiu 
J^UdáÉérel kqpMcdaHMn a vtavaok iié pwM6 g» 
hatalmas ■nAnfokban megnSvetodett, mig a tI- 
dtt lakoasága goAsbu stagnáL Az 1910. M e)ö- 
MtM adafaA snrint a lOO.OOO-nél mgyMt né- 
pendgú TároBok Biáma 170, aiiMlytm Nagy- 
Brltaimlin edkSS,* NéinetbIiodaIomTa47,Oioss- 
onaágia 16, ?iaiidaiM&ágn 16, Olaaaonzigrs 
11, Aosstrlára 7, BdgfoiD, Bv^ío- é« Spanjd- 
omAgn S— S, HagyüoTsiág, PortugUla, Hol- 
landla te Svédoruágra 2— a, Tégre Nonégla, Bo- 
jnAnla, TBtfik- éa CMrOgoraBágra l-l. 

1900 Ata ai egyM iUanHA tertUetében UnTegSB 
TÍttoE&B urai történt ; iiiliiiinMiii AosAla-lf agTar- 
omág anndttlta aa 1S78. elAfdalt BoranW éa 
Hnro^oTinit. A konniajfontiiU teUntre, tSbb 
▼éltoEfts wett : FortngiUa UMiraBBiggA alakult, 
S-vMoraiig te Nnrégla kBUtaiTált egymástól, 
Bulgária tdkotminyos Urilyaággft 



jedelme 8dnUn 
rbit Tan tehit B.-baii 'é tafaatoág : Némettitroda- 
tom (4 kÍrályB&ggBl,6 nagy heroegeé^iel, 6baroeg- 
séggel, 7 ftjedelemségget, 3 Biabad TároenlteeRf 
btndalml tartomám^), AnnMa, Otms- te TÍ^ 
rttoraxág; li atfcoanáfflw királyság: Nagy-Bri- 
taonta, HagyarorBs^, HoQandia, Balghun, Sréd- 
om&g, Nwvégf a, Dáála, Bpanytd-, Olasz-, CHMg- 
onság, BnlgáHa, Bomáala, Biertda te 1lf<»ite- 
negro;liiagylMn»gség: Luxemburg; Sf^ede- 
tonaég : UecbteDsteln te U<Hiaeo ; 6 kOxtánaság : 
Pranaíiaoraság, Brijc, Portogálla, Andorra ée San 
Marino. Nag^iatalmak: Aosikla-HagyarorasAg, 
Németblrodalom, Okmb-, Francia-, OlaszoiaiAg te 
NagY-Britannla. 

Smaetittgdt. A sQrt érintkeste dacára, amely 
B. iÖbA kört fennáll, a törtánelmt feJMdte te a 
TáDdoriásiA kOreftestétwn UT^lUOtt kUeobtaO 
ncmaetlBégek naniteit maig ib femiállanak. 
S nemsella&gelrötimetöleg nemzeteket, amelyek S 
f^boa: a kOaép4a>gralbei te mongollKa tartoz- 
nak. etnoUtdal aMmponflxU 11 ost^portba ssok- 
tált oartsnL BsA kOzfll a romántik, gennánok te 
nÜvok vannak legnagyiAb siámmal ; oseUlyebb 
námnak a kelták, gOrOgOk, Bnn-ngorok, UtíA- 
tatánA; baskok, albánok, lettek a végre égessen 
Jelentéktelenek ssám merint a azamoJédcA. A be- 
vándorolt s egy tOmegbra nem lakő elenukhez 
tartónak a zsldők, araotA. olgányok, Örmények, 
pecasák te balkáni cserkeszek. 1. A rtmtáx népek 
as olaszod:, a toseanal, rénud, sztdllal, calabnal, 
releno^ ^emontl stb. nyelvjárásokkal ; a fran- 
dák a provenoal, langoedod, Umonslni, gaseo- 
giMd, inUon, lucard, normann, p<4tonÍ, s^tongd 
stt. nyehdárásokkal ; a qMmyotok a kasitUiid te 
kntalonlal nyoliiártoal; a portugálok a gall* 
dal nyelvjMsBU ; az oláhok te a dncárok Thep- 
asáUa. Bfina hegyei kOrt te OOrttgomág B.-l 
résadben ; a romansok t. reto-románcA Oran- 
bflnden svájci kantonban ; a Isdlnok az Bngadln- 
ban, Dél-Tlrol e^es vOlgyelben te Frlanlban. 
a. B. kSzépeű ée BNy.-irészdtnagyobbára a - 



flsngoL A 



raofler- 
rUgri a 
"röámos 



nyelvtárása kOsU Uvált OnálM nemaeMé a tnA- 
laadL A skandináv ág nyelvjárásai a svéd, a gM 
'OotUondban), a norvég, aildauU, dánteJU- 
landL S. A uláv »épUSruek kösOl a K.^ szlávi* 
vannak a legnagyobb saáinmal; ezek az wwk* 
(nagy-, Us- te fehérmMiok); a Jugoszlávok v. 
déli szlávok: szerből^ hibátok, szlavénektelKA- 



korazElbeteNyamsnkJ _ 

d. 4. Kfizel rokonai a saláviAnaka ífluiaoik Kelet- 
Porosaországban te Nyngat-Orossnsaágbaate a 
UHek Uvonlában te a KnrflUdfln. 6. A tSrtéaelml 
IdéUien B. legrégibb lakti a.kelUkvoltak,BkSk 
máig OHk egyes kisebb tOredéketten mandlik 
ftsm Alaé-Bretagnebsn (AimoiIcabMi), WaloAea, 
Man szlgotta, Bkóda fdUH^etn te bwasigbaB; 
nyeh^árásalk a Umii bretaB,a gadbdvagygael, 
az erez te a maa. e. ^ V-ffiMít^ tonír AcÜMk 
a tnl^dmképenl CHMgoráaáglMn, a g(MgBÍg»> 
tekeo, TráUa, Makedénla te RdroBi egyes itead- 
ben It^nak. 7. A fiimA. Orabon snoml néfe, 
valószlnflleg az Vnl v. az Altel vUékteUkUMIi- 
lek a iáiak ehievezett Mnágba ; harcin ágra oss- 
lanak: a esad(*ia, a permiekre, ngrfaiakra; boa- 
zájnk ezámltiák az észteket, Uv^ Ionokat te 
ma0ar<*at8. .^ törühiaUrok leikteawaa ván- 
doiidtBk be E.-ba. 9. A bauMi, vagy amint Ak 



magukat nevezik leezknddanok, a PlwnenaoMiaB 
valamely régibb nép marad váDTsL 10. Aa oAtteoi 
V. skipetártA, a régi Ulirek maradványaL B a^ 
gyobb escmorMAoz tartoznak végre 11. az B^-baa 
mindenfele dszörtzddift, aa Omunyek, dgányok 
te a szamdédQk. B. népeeségttM az 19ia évi e»- 



lak végre 11. as 
_ _. i«dBzörtzddift,aaOinübyek,d 
a szamdédQk. B. népeeségttM az 19ia 
tes szándtások sserlnt mriniate Mr{ltvnenJzelt- 
ságtt:14&— 146m!fflö(^/.); a nMMfa néposa- 
láaia tartozik 117 milllö (87*/*) ; egyéb necnzetliBé- 
gddwz : (flnn-ngor, tSrüktatir stb.) 38 milUO (7*/*). 
AvaOáKk tekMetaem B. n^d 8 fltescmrtra 
oszlanak : rAnL-^KdíkiiBdcrB, pvteetioBokra te 
g(lr.-kstallkasokra.Bháioi ' " ~* 

EX még mohamedánok, I . . __ 
-on pog^iyt^ A ker, vallásnak ■ 
ayMDé tSbbéégben vannak, miként azt a kOrct- 
kezA számok blzonylQák. A M&-6 mUlUivl 1*- 
koesigbél hozzávetéleMS száraitások szecint volt 
laiaróm. kai 188mffllé; gOr. keleti 116mllUd: 
protestáns 181 mlfUé ; Bsidó 4 milUú ; mdutmedán 
6mIlUé te ogyéb 8 mlllM. 

T«rt«n*ta. 

Ámbár a legMbb mflvdt áUamok Aadábaa 
(BablkHiia, Asealria, India, Kína) te Alrikábaa 
(Bgy^rtom) keletteztek, nOgit B. volt az a vlUg- 



lata te sokegytiiterméeaeU vtaonyti kSvettea- 
tébenazt tovább fejlesztette te magas foU knM- 
>vsl voaérié áUást szeraott magának a tMM 
tez tdett Csak f^abb IdAben támadt poUU- 
gaadaságl elsfibbségének számottevé ellen- 
fde Amerika te J^ián gyen te nagyarányt ftl- 
lendUése áltaL 

B. Mlakdról ^berek, etniszkok, l^nrok, Jad- 
gol^ köveset tndnnk, swn nydraket,sanszárma- 



)y Google 



rimitit nem tadtik még eddig todomáayoa biio- 
nyoflBággml IIlegáll^>ítaI^. B. tOrténeÜ Ideje to- 
l^donU^en w indoganoáii (áqti) oégék berán- 
dorl&flávttl keadUlk.EiuigynéposÁUdtag}ftlegy- 
BiiaiiÉiD hdvMkadtak el fbldrÉaitliikBn ; uM*- 
konág ^Mk mlndlKldMbb Um swanlt, végre 
tayeMO beleolvadt ahöditó népekbe. Cnk » bank 
aAp muadt feam a KantaMal és Plnuel-hagyek 
jtUgseBKO, mint m egykor hatalmas Iber nép 
Utred&e. 

Aslndogermén népek kOiOl B gA^cirffl; a Bőikén' 
fUaziget D.-l, a Mk-ÜUr tOraaekngyaneiMi tél- 
al8etklMipe&- éBB.4 lésKdn telepedtak meg; 
u itáU aépelc ai Apemdni-fHBalgetre vAad<WDl- 
tak i a kelták B. Ny.-l falén kelyeikedtek el, nyo- 
mnkban a aenufnoJc, eiek mSgÖtt meg aMUtwft 

'" "'^meeEOáto-ésK«éet-B.-tABa- ' 
[ta bmerauen nirmaiirt (vali 
mád népek bnllámzottak, kOcet 



rattaikságta: 



k kDsOi néwd MiUtAáibuA neveitek. 
Terméaaetea, liöör ai ánlai és aMkai temt- 
vfdtiéghM le^Szelebb lakó gOiOg nép Mt B. elsé 
mfiveltDemzrte. Ababiltmlal, fenicW éa c^pteml 



dUés kOvetteaett, Iwgy a gOrtgSk lettek a tOUd 
abatbár* uemaetek meaterel. De egyowaettaégttk 
politikai wabadHégok etveaitéaét vimta maga 
ötén. A göi«g mOvelteég aaonban túlélte a ssa- 
badi&got s Nagy Sándor hödllAaal nyomán BL^n 
éjnlt erővel vüágsottltí (Ssfria, Bgyiptcsa). 

Btalatt ai Apömiiü-félsilgetái, a földmlveB és 
páotor Máll népek has«ában, lUma ka «j pcdi- 
Hkal te mdveltBégl k&z^ipimt A Ttenalak kiváló 
hadléepoUtUnl tehetrigOkMmegliódl^ Itáliát, 
BAadbél aa oartálylunx* lei^láaa nláii (paM- 
dnaok éa irietwinBok] BzUárd ée agys^es államot 
thagóval vtvott élet-balálhare- 



M nraiiítát, nut}d a K-I nagyhatalma (Mafeedé- 
ala, Silrta, Bgylptom) leverése után aa egéu 
Miig oni leBEoek. A r^nal hódítást Ny.Hin a 
ntmal dvUliácló la kóvette. A kelta népek tAl- 
i^emó réne rmnanixálédotL Britannia, Gallia, 
Hlqanla, Faanooia lakói latinni beaaéltek és [ú- 
mal módon ÜtUk. K.-en anmbana gürDg mflvelt- 
aég maradt a> uralkodó, aOt nagy bténáal volt a 
rtami népre ts, m^ynek eUkelól niegbódolttA 
magasabb er^ elótt B rtaiai-gSriSg maveltaéget 
a római birodalom hatalmas serege védte a &i- 
nától K.-re ée a DanátMB.-ralakö germán n^wk 



De a római birodalom végre ie áldozatitl eeett 
a n^vándorlát hallámainak. A mongol eredetd 
lumok meg}elanéBe B.-ban a gennánn^ieknagy- 
résiét a római Urodalomba B»»ltotta. Ny.-l és 
K.>i gótok, vaadalok, bnrgnndok, angttoássok, 
tankok és Iongobárd(ricoato2b>dtak a Nt.-í pro- 
vtnelákim. B gennán népek kéeObbrésaint dpnsi- 
tnltak ^-1 gót, vandal),réBdntarómallata>B8ág- 
gal «n1>«dvadva román nemseteOé (franda, 
^anyol, olaai) váltak. Ai egybeolvadást meg- 
kttanyltette ahóditókés legyóiMtekklMla Aensz- 



Onu vallása. A nunbadóK római-gSrOg inténné- 
nyek és mflvelts^ helyett a kerasst&iyste lett 
most a dvUinUt nópek OsssekOtó kapca és Kóma, 



^linta ta wtéHy i gft^|él>ek,ap^ának8ltthaly^ 
ismét kóEéppon^a éa irányítója Mt a kereaittDT 
mAvalt világnak. A római Urodalm(»i kMl ma- 
radt germánok is ^láaiok, b^orek, K.-Í fnakuk, 
atanannolj terccrtény^üU teamek aalX. at. 
títjéa »w«j'tM»M ai Oflsna ranán-germán nép«k 
agyesUlncka /rtmk Uradalomban, melynek Uvtli 
megaUpO^ Nagy Kártiy, 800. megUHja > i^ 
m^ Máwtoaágot. De aaéj kerentény Mrodalgiii 



lesl rend fc***'"*. kdlaó ellenségek tán 
nagy Uiodalmat réBidre bontották fel (Franci*- 
omág, NémetocBág, Olaaaorsság, Borgund^ 
A Vn— IX. BL-ra esnek a nldv népek vánéix' 
láBRiéeállamaltaitáBaL Eteket a lórOk aáriBi- 
lásd MortA nuMriitották U légi haitynkbóL K«- 
HUSk a ioTvátok tttriek a Balkán-félnigrtM 
sdávisáUák. Bnnek a sdávisálásnak estek áldo- 
satnl a Dima ée ■ Balkán k(M letélqwdett tbtt 
Bsfamaiáat tofaiifvfc le. Bnk a (UteJcíi' Bíp«k I 
kereeatényBégcí Bisánoból k^iták aennAfi^rttn 
poUttkallag is Uttdté-kevésbbé fllgg6het7ieú»l» 
rflUA a g«rÖg esáaiteágnL As éuaki sdir 
tSiaek kteU a morvdi, Cídiefc, ÍMWwIeA éa wv- 
ssofc egyeeOltek államokban, as nt^uk noimaiB 
Haég alatt. AtObbl Usebb ssláv tCns ahúdlU 
néoütiégfae olvadt be (Fommeráuln, Mecklenborf , 



i, Dánia) ésa mffiwomi 
g. Állami mffieiXSii? 
lUam ai éssaki éa w 



Aa éezidl-germáa namumKok államalkotéiil- 
val(Bvédor8^,Norvégla,Dánia)é-- *" 

liflnfng liditiiAra l lriiJalnil tB AHm ' 

korban. Az új manar állam a 

■ilávok küté ékelWtt be b a kerentényaégn 
térve, védóbáe^a lett a nyngatí keteaitéDr vi- 
lágnak a keleti pogányságga! siemben (bea»- 
nyfik, kunok, tatjuk). 

A íhmk birodalom srttvAltrésselkOifll XÁa^- 
omág lett HMfchmnw B. vesfeállama. SíétldM 
torudkat Jalea nnlkodóik (Madaráéi Hesitt; 
Nagy Ottó) nKesaUna egyesítették. SSÍ-beo 
Nagy Ottó némMkliMjlieliUitotta Nagy Kánl; 
Ny.-IceássárBágát(a»mtt4maÍHtaiettirodalODi)- 
Bz idóWH kndve a német királyok, mint CBáoé- 
rok,u egén nyngatikereeztíövrsée Ondnak tette- 
tették magnkat és vUágnralmi oéUnk elérésk* 
fordították o^flket ée időinkéi Bbó Burban náUi 
megOMBéaeért hadakostnk, de u olaexok nm- 
ae» gyfllOlségte megtM minden erejttk. B kfit 
ben a pápákkal is Ossntditek, dóbb az MvutüNTi 
(1. 0.) ktedéaébm (IV. Henrik ée VII. Oergel;). 
nw)d as ébSbbeégM fblytattek életiialálhanxii 
veUk (Barbarosaa ée m. Báodor, Q. Ftigyee ts 
IX. Oe^dy, IV. Inoe). B kOadehn^ a oaáoársig 
bnkáaával végzódtdL mialatt NémetranAg ü 
Bsémtalan UwWi ft^eMemségre b<milottfel ^ 
állami egysége siáaulokra megsMnt 

Aceásiárság és p^aság kllidelmei ktttNyugsI- 
B.-ban két JelantAs nemiét nlaknlt U. Ai egyu 
Fnauiaoruág, nulyetneraseti királyai (C^eteb 
agyes poUükájnkkai Ubérw Mdarabc^taágibál 
egyaéeea állammá eaervestek a Xin. ez. ío\sa- 
i^ (Si^ FUOp). A másik AngoloraaSff, mely i 
régi aogolsiási-királyBágnak a folytatása rcdl 
normann fimhatóság alatt Itt a hóditó román^ 
legyózOtt germán elem egy küiOs n^pé cdwt 



)y Google 



é6 - 






tene tettiköiiyeaiiralkodötval Bumbenoly alkot- 
mioyt TlTOtt ki nug&nak, mely tuuánkkt klvére, 
B. egjvüai iUamUMii sem volt meg (Hagns 
cátüialSlB). 

A kíaépior voérlA hatelmuBágal 6a Intéi- 
mdafei majdnem e^ I^^^ben hanyatlottak alá és 
bomlottak fel. A osáestos&g bnkásAt nyomban 
kOrette a pJ^aságé (VIIL BonUte), a hAb6riség«t 
pedig a Nyngat-B.-bsn fellépO atmolotlimiu tlMe 
meg. Ai egyfaái tekintélyét a nagy scfatana 
(egyUzszakadAB) tSrte meg, a kfts^korl tndo- 
minyt ée mfiréesotet pedig a renaÚKUiee Aj iro- 
dalma (hnmaiüzmiiB) ea mArtaiata Tiltotta feL 
Aa AJ talUmánrok kSztU a IW véget vetett a 
lovagrend JelestWgteek, a kSnvmpomtatíu pe- 
dig Bifleeebb rétegekre terjentatte a tannltBligot 
Ba átslaUtö siellHni forradalom nUöfSldJe BáHa 
yolt, a klaesdkoe emlékek m^Ontye, melynak 
aok Us állama mindmegannyi gynjt^oaya ktt 
aa Aj tudománynak ée mAvénetnek. 



kOiI- ée Ketetl-tMgor jelenttoöge megsiAnt, Va- 
l«au!e, Oenna éa a Hanaa-vároacA aUhanyaHottak. 
Ax Atlanfl-Ooaán lett maat a vlUgfbrgalom asln- 
belyes a parsai meotte fdcvO PortDgűÍa,agaimd- 
orsság, késAb Htdkmdla éa AÜUa Jutnak JdentM 
Bterephet. KUUtaiOBeD Spmifmraág ai, mejyaa 
UJ-vliág klncaelTel gyarapodva, veiM6 tíjáat 
íoiQal el B.-baiL B nag^urtalom birtokába jntott 
AWA^>m'SMg, mely a kteMcw végén aiera- 
csée hásaaugok Atjáa valöaágoa vlUgaralcmiB 
tett azért A spwwo" ' " ' ' " 
BBágon éeazlUvlU 

— idag btufimal liri _ 

Nápolyt Is Urta. A tiíma ^ (Feritaubtd) vol- 
tak 02 osztrák (Mkte tartományt^ kéaSbb Csdi- 
ée HagyarocBság. A HabAnrgok Mást hatalma 
kOlOnOe veszéllyel fenyegette Frandaomágot, 
mdyiwk királya, L P<ceDO fel la haanátt minden 
alkalmat éa esakOzt venélyas azomsiédja etleo. 
Uég a tflrOUít la a>0vetaégA«*witasMenéf4A- 
saOvetB^nekeaett áUoMtnlhasánk. n. SxilimAt 



téoérOl érte, Uk bnk-Afilkán áthaladva, a 
Pireaetfélailgebn tBrtA a Itt megmmmieltették 
a nyugati gAtokoraiAgát (711).BxQtán Kiáaados 
tiarocA kSvetteatek a lélsaget kereaitéay latoa- 
sága éa az arabiA kVit^ melyeknek (blyamán ala- 
kultak ki a Plrenei-félailget keresstény államai 
(CaBtma,Aragonla, Navarra, Portugália). A két leg- 
hatalmasabb keremttay állam ; Caatllla éa Ango- 
nlaegyeettléee maga ntáo T<aita as arab hatalom 
végleges bnkáaát a fálstlgetai (1492. Granada). 

Híg az Islám ereje nyogBton egyre fogyott, 
Kelet-B.-ban ^Juit er6vel lépett M a tÖrÖk veoe- 
del«m képében. A tSMUft a XIV. n. kOiepén 
léptek át B.-ba, 8 a korhadt gerOg oaáaiáfaigot éa 



tett gátat Bazánk, mely az AqJoii 
m^rtistaimaaaága volt, as ollgaiohla elhatalma 
Boaass fiidytáa veasltett ugyan er^ébCl, de méi 
mindig elég értenek biscmyult a tlMk támadni 
feltartdttatására. Sw^fodi Jáiua harcai B.-l }e- 
lentMégtlek voltak s nagy ooIgUatot tett^ a 
nyugati E.-l áUunoknak is. De tuoBtantliu^ly 
^ecMt (1463) é aem tudta megakadályozni s a 
tDrOk ezzel B.4 hatalmiWBároá lett, me%el most 



m^ komoran kellett f 
Bszok- éa Kelet-E.-I 



ban két szláv állom Jntott 
jeienioeeDe Bzerepoez. As egyik : Lengyehn ' 
mely UtvánJával valé egyesttlése ea a n<._ 
lovagrend leverése által n^rhatalommá lett De 
belB6 rendezetleiiBége, a nemeaség tAlaágoe aza- 
badE^iga már magokban hordozták kéefibU n»ii- 
lásának csiráit. A másik: Oroszoreiág, mely 
HétdaraboltsAga fblytán áldozatni esett a tatár 
béditásnak és tatár rabságban ^ylUOtt két ssá- 
Mdonát A monkvol fctJedelmek saimban ú j életre 
keltették s a középkor végén a tatár kbánságok 
(Kuán. Asatrakáa) tertlletével gyarapodva, szá- 
mottevő áUáat fbgLalt el Kelet-B.-baii. 

A kOa^orl B. államreDdjét, hatalmi és gazda- 
sági visaonysit teljesen átalakították a felfede- 
!és^éenrefi>máció.XíaMazé^í iUtalaPOId- 



(168S) még n«B vtmta maga 
után a ttMk hódoltságot, de a nemsetl király, 
Ssf^lyal János halála ntán a tOrOk nemenged- 
iiette, hogy a Habrinirgok legyeoekegyedQU nral 
az omágnák. Blfotfallaaz oivágkte^ résrit 
(1641. Buda) és eUsegitette az erdélj/i fejede- 
lemség megalakalását 

Á nfyrmádó egyrészt a njmgati kentsztány. 
ség hitbeli egvaégét bontatta meg, másrészt Aj 
ptjltlkal pártdaknlásokra vezetett az egyes álla- 
mokban. Ahol teljesen győzedelmeskedett, ott a 
Medelffll hatalom erésOdését vonta maga után 
(Skandináv államok, Anglia], a hol osak részben 
érvényesOlt, ott szembe helyezkedett a kOzpcmtl 
hatal<nnmal(NémetMrodalom,Pnndaanzá^ Ná- 
lunk Is a H^isImrgellMiea párOioz tartozott a pro- 
testáns Brdély. Csak a déli nnoán éflamokbaa 
(Spanyolország, Portugália, Itália) nem tudott 
gyftkeret verni a reformádé. BseUMO a nép erSs 
katollkns érzésén Uvfl! a szigorú óvátntézkedéaek 
(Inqolsitio) akadályozták meg os tU tam* tojedé- 
sét A refcsmádé egyik fontos polifikal eredménye 
volt, hogy ^y tábwba hozta B. j^testáos álb- 
moit a Bababo^ok világhatalmi tOrekvésd ellen. 

A huoot msjgnk a Habsburgok idézte fal az 
dlenrefomáeiA ertezakoe megkezdéaávd. H. 
FÚiöp spanyol király állott a harc élére. De 
ériáffl hatalma megtOrt a nimeUáfSldUk hőstea 



család D „ , -- 

metlenaége a 80 éveá habomba sodorta B. Osazea 
katoUkos ée protestáns államait A kezdetben gyd- 
zelmes Habsburgok hatalmát a svédek ée fran- 
ciák szövetsége tűrte meg. 

A 80 éves háborAt befejezd maztfálitti híkt 
(1048) Aj koiBzok kezdetét Jelenti B. terténetében. 
Pranóiaorazág és Bvédornág vezériö szerephez 
intottak. A Némettiirodalom számtalan Snáüö ál- 
lamra btmilott B a birodalmi egység tejesen meg- 
szánt A Habebnrgok ezntán liatahnnk sAlyponttát 
OrOkaa tartományaikba beiyesték át Bsek kOzé 
akarták hazánkat la soroznL Innen magyariaha- 



)y Google 



Mttr6p» — i 

tók a vasvári békét (1664) kfiretö Onkte^M és 
katoUsiló tDrekvteelk. Spuiyolorazág az ntolaó 
HtbabnrgDkftbttt mlndjoblMii aUsaiyedt. Tengeri 
hB^lmB AtoAIlott u inunir hlTKtolocuui Is fOg- 
- a UoUfndlán,iiwlrE.els6 tengert illamáTá 
"" felnugit. 



kot aventOlialbéto, mart 
eST a*Eadl« (160S— 1688) tuté Qralnu alatt al- 
koonánra Tédelmérel toH alfoc^Ta éa bcdaA 
huook kOtmték le. A Staartok kOlat poIWk^iik- 
ban Ib eUratétba belyexkedtek a hagfomiayoe 
ItlkiTal, ma^ '-^'-- —---•- - 



angol poUtI 
imWMaUI 



hataloi 



ia6aégw>fonadali(imntáu}0ttlílre.lll. Oránlal 
inimoa tr^unl^^ után ai alkotanány vé^eg 
ntaedelmeatodett íe An^la Imtét ellbgLalta 
méltö he^ B. államai kSzt. 

A XVn. a.-n esik n Uirök Urodalom hanyat- 
lása ia. D. SnUmán halála után (1666) véget 
értek a héditások 8 02 Jelezte a hődltáara aUpl- 
tott ttMk hatalom gyengtUéséiielc keidet^ Hiába 
igyekeitek Jelee nagTreiéreik út hédítáaokkal 
lelket )^teal a hanyatlö bhwlatomW A böod kn- 
datc (168$) Qtán Magyarwsiág falaiabadnlása 
kOTOtkeiett (Kariorlc 1699), mcbr a ponareváct 
(paeBaanTM) béUben vált teljeeeé (1718). 

A régi nagyhatalmak (Bpanyolwüág, Német- 
OTBZág, TOrfikbirodalom) hanyatlása éa Anglia 
belső hábon^ának Idejére eeett Prandaoieiig 
beleO nwgeréeHése. A nngnenottataátoúkaebeU 
IV. Hendk orvosolta, atMia pedig Blehellen és 
Haurln láradoit^ belee egységén, melyet a jleot^ 
UtUm ütibi hatalomra állítattak. KUlsA p(di- 
tlU||ában XIV. LtyM (1648-1716) azonban a 
ipmffol Örűkősűdési háborAban slUyoaveieBége- 
ket szmvedett és vaak véktien foidnlatok otin 
kerfilt a Bonibon-osiüád mégie ^anyolomág 
trúnjáta. A mnyol OifflctMdSEd hábraiWal pár- 
hOzamosanfo^ a nagy itgaki hábOTÜ(i700~Íl), 
me^ek végső raedménye as volt, hogy Bvéd- 
oreükg ^vesztette eddigi vetériö állását Bszak-B.- 
ban és helyébe Oroazorexág l^tt Nagy Piter 
lángelméé nyitott utat az B.-l dvlllzácliWk or- 
siágália és azt a na^hatalmak swáha emelte. 

A XVm. a. toTttbf folyamán az oastrák örö- 
msödiaiMborúbmini/i—iíSiii&Bi^ vessteség- 
gel együtt maradt a német Habebni^ok Orökaége 
Mána Teréna birtokában. A 7 éves h&borúbsn 
(1766-68) pedig Nan Frigyei porosz király föl 
B.-val szemben megvéateataandmbnrglválaBztó- 
fegedelemségbfil porosz kfrályságg* onelkedett 
országát és nagyhatabni állást biatositott szá- 
mára. Ugyancsak az 6 mAve volt Langyehrnág 
feloBítáaáMk megkezdése. Bzt az anardiiába 
stibredt országot 12. SJtldm cámé, Nagy Péter 
mélté nté4]a. egészen Orosz<»szágbs akarta ke- 
briemi, de a porosz király Aosztrla bevonásával 

azoroBKAata zsákmányon való '"' — 

kényszerítette (1772). 



6 — BurOpa 

Fnmdűoraxág XV. L^ uralkodása alatt 
egyre mélyebtre sOlyedt Belaé jóléte ttakre 
ment, bOlsű tekintélye alátumyatlott s An^val 
viselt szerencsétlem tengeri háborúiban legszebb 
gyannatait vesztette el (Kanada, Kelet-India). A 
Nagy-BriitmniáDá bévtUt An^ia eilenben esaá- 
zadlán vetette meg Jövendő tengeri hatajmápak 
alapját De kormánylMlafnak elhibáMtt pcdltl- 
Uya a század végén a IS régi amerikai gyarmat 
elszakadását vcmta maga otán (1776—88); eoek- 
böl alakultak meg az .immfaR EgvaUi-Mf 
tnok. 

Á ffiedélini eAsKltUumus, mely az Újkor ele- 
Jén, nÜDt t&lénelmi ezükségeeség, hatalmas és 
egységes nemzeti államokat teremtett, a XVm. 
8i.4an elveszítette erköloai ée történelmi jogo- 
snltságát. Az alkotmányoeság ősi hasiáiábúl, An- 
gUábóI indult ki már a XVn. az. róg&iai a hatal- 
mas szellemi mozgalom, mely hadat tUwt az ab- 
ezohitismasnak és Pranolaorezágbaa vert szNe- 
sebb alapon gytfteret A klválé írek egész swege 
(Uimtesqnien, Voltaire, Roossean) támadta a r^ 
rendszert (anden régime) 4a helyébe az alkotmá- 
nyosság és egyenlőség megvalősltását kOvetdte. 
A felviUígoaodás mn^ahna B. ősane országibban 
rlsszhaogot keltett s a XVm. Bz. második Mébeo 
ai iiralta)dift sem vraihatták ki w gnbut hatása 
alnL Főleg Ni^y Frimet, MáriÖTerinaéell. 
J&öef Igyekeztek nbSSk jelétét dtaiozdltani. 

Csak a felvilágosodás klindalé pontj ábao, Fran- 
ciaországban nem t&rttet semmi ai áli^^otok Ja- 
vítására. Az abotdntlzmos bünel és a kiváltsá- 
gos ositá^k l^izése Itt másfU századon át annyi 
Dt^t halmoztak össze, hogy azoknak orvoslása 
osak eréBakos Aton, íbmdalom által volt klfi- 
heté. A nagy (nmciafpTradaUm 1789. megdita- 
totte az abezokt UrÚyságot s helyébe albitmi- 
nyos monarohiát lótesiteti De atOmegek aenve- 
délye és bosszúvágya ezt is elsSpŐrte , a Ura- 
ság bdyébe k&ztárgas&g lépett e a rémuralom 
megttzedelte ai ancien régime híveit A monor- 



. - . , *). B 

hwDokban emelkedett naggyá Bonaparie Nono- 
Uem, ki a dlrohtorlnm m^nktatáaa után tíMb 
mint konxDl, aztán mint oBássár állott Franola- 
orsiág élére. B. ijedelmet ellene is folytatták 
ejönttes harcaikat, de Napóleon 1806—10. mind 
leverte éket, PonuHorBEág ée Ausztria lerflletét 
megoBonklIatta, a Némeairodalmat B^jnai szö- 
vetséggé változtatta, más UcUyaágokat testvé- 
reink adományozott (Hollandia, N^ly, Spanyol- 
Drszág), Franinaorság terOletét pedig me^ét- 



vaterlooi osatotéren megtörte hatdmát B 
után a bécai koftfregaau (1816) visszaállította 
némi változásokkal E. régi áUamren^ét s ekkor 
alakult ki a nagyhatalmak pentardnája : Ansi- 
trio, Nagy-Britannia, Frandaország, Porosz- 
ország és Oroszország. Anaatria, Oroaz- ós Po- 
roszország nralkodéi azonfeItU a símt szövetség- 



)y Google 



ben tggeeOüek a f^]«delmi abatdntfsaiu faator- 
táütn te > Ibmdaliiii emntt alnyomására. B 
nakciúa atfTetségl^keiUfeniwA, Aiurtila kan- 
oaUdJíjft ToU, aki éberflsfelemiDel kMrta Ab még 
oriMyiikbaii uyomto el & tbEndalnil tOrokréNket 
(Nl^oly, ^aBfoloTSEág). 

Ö» a n^ek Babadaágvágyát úa alkotatinyoe- 
s&gni TaU tSrekrMt még e hatalnua aOnMg 
bÖTOMeRiJeBnDtDMalékentartBiiL A^Mí- 
g^ aiabadaighBraa Urte meg «UasOr a sünt 
BSraWgtei nwgáUapitoH inamraDdet. Ai isao- 
ds nírífí yülMn finradalom utáo megbuktatta 
aa abootatUamtm b^tó BotutMm-oflaUdiiTatmát, 
Belgtom elBWkadt H^lüdUtU, metljcdaMatl 
kaatgreaaziu OastekOtÖttB. Lengyetoraug ftlkeU- 
Bét aHmbao as orocKik Térbe fi^tottifc. 

EMAal nagrobb TOiarMmadtaiBbaBobdiBDma 
eOen ISM. Moat la Parisból IndaltU a kudet A 
ftömári ^fftTttíaíOMeW^Orte a foigtOárUjti- 
go*; máro. 1& a béoal nép megbuktatta Me«ter- 
nlobet; márc 18. a berimi Itantdalom gvAaedel- 
mMtodett. Hasánkban aa 1886 Ma ftlmerUt re- 
íannannOk egy ompimm magvalúMdtak aa á^. 
ll-ÍU kontakos tOrTtarekbca. Végigrohant a 
fomdatmlaaélItiUaMraefl államain. Itt aaonbaii 
aa atkotmányoe Tágr a nemntt eaiméret ertaO- 
dML ItáUa MwalMwtttiiw éa egyMltéae Tolt a 
eétja aa olaa fonadakmmak. ÍNteie 



Wmet tUdOnlB 



Tteadumgvt ksltettok a fonadalmi 
ftaakftirtl gyflléaeD mir MmerUt a NémeOlto- 
dalombdyreilUtáaának a terve. AanlMOlntinnnB 
''an még egynw ée stoljáni gySiMt lAg- 
ir Bertbben és BéoBben áUott iHlTie a régi 
~'~ia leverte bi olaaa^t, majA 
a magyar oabedeá^Mroot. 

» máBoáik kBrtfmwégot m. 

Nnolecn absKAiit«aéBÍiBága vUtotta feL 

B. btt«jét ekkor X MÖUt oroai cár sararta 
üteg, U éUiakodTa eddigi alkaron, vtolad caa- 
páBt kéaxUt mérni ex eem gywgtlU IVrOkblio- 
dahnua: A keUH kéríéé ttjra Msrinre kerttlt, 
de An^la és PranelacraBág szOreteége a vétee 
krimi háboríSiM (ISU— 66) jA IdOre rinzaawrl- 
totta u woes ködltö poUtlk&t és megmentette a 
IWtkUrodalmat. 

186e-bai ÜL Nvcieon, U e krlnd kOort után 
toUnUlye tettecm^án ülott, a aaárdlnlal fclrAly 
megsegttéséTd mi«liKlttatta Itéifa egyesítésének 



raimkUU. Ansrtria dTsestetta Lombardiát, majd 
• kleel» f^Jeddetnaégek (Panna, Toeeana, Mo- 
dma) lizUk el oralkodUkat, 1860-61. pedig Gta- 
rflMbU fo^alta el a n^lyi UrUyságot. 1861-ben 
aatán megdakaH aa Obutkirálifgág, mOy Ve- 
lence és BAma Urételárel magában fo^ta ex 



186S-baD a Német-azOvetBég két veiérálUma, 
Ausztria éB Fonstortíág kOst tOrt M a régóta 
b^pangó dlenségeekedés. A kOnlggrUzl vereaég 
eá ompiBBái Bw>rltotta ki AnssifarUt német ée 
(AntManH; Vdcmoe ai OlaazklrilyBágé lett 
PoroMoiBiág termetében meggyenmodra aa 
Bsnk-német saOTeta^ üén áUott e lángesifl 



eU anémet egyeég megralóeltását. AnHrtria most 
mér kénytelen volt Magyaromág régi alkotoiá- 
i^rM jogatt éa iUaml teiállóságát elismerni s az 



1867-4U kügyetía megteremtette a dnalintlkiie 
alutm álló Oarirák-Magvof monandilát. 

m. Napóleon, UtéttaisaeinléUyeToltBkét né- 
met bataiom kttadelminefc, PorosiorsUg gyaia- 
podását féltékeny SMmmel nárie ■ mUnr tarUett 
káipóUáeban nem résMSUt. badat Oient PoRMi- 
orsságnak. De a remtit SEftvetségeaek (Anntria, 
Itália) elmaradtak s Blamarak ai Osbmb német 
államok er^ sédttotta Prandaoniágra. A ae- 
dmi katasstróh ÜL N^ioleiHit MaJitU foatotta 
meg (1870 fuegt. 2.). A barmadik franda kOstár- 
saMg pedig Párls k^taládója atáa kénytelen 
vett KaOsfr'Loaaiüigla átadása éa ropput hadi- 
aare árán béUt kötői a gyóstes németekkel 
(Prankftui 1871). Még Párts ostroma alatt, Ver- 
saiDttten kiáltották U ai egyesUt német feijedel- 
mek I. Vilmoa porosa királyt as újonnan ol^í- 



Urálységbava 

t Itália teMes egyaattíae (1870 samt W.). 

Aa lB6ft-Íkl ée 1870-714kl háborúkkal Nyugat- 
os KOsép-B. mid áUammndje megalakult, osak 
még a Balkán kereaatény népei várttt felazaba- 
d n láaotat Bzt Is megtaosta az 1877-78-ikl oroH- 
tSr&c háború. As Mossok gyeselmei félasabadl- 
tották <%et, de aa ona poUHka állandó befolytet 
akart azeresü ai 4]d(«eiilt álhunok felett Szt 
megafcadályosta a t«rímt ktmoreuma, mely té- 
ny^eseo módosította a san-etmnoi békét és vé^ 
leg megáü^tttoHa u AJ államiA (Bománia, Ssw- 
Ua, Uoitenegro, Bulgária határalt Aasrtrl*- 
Magyarorsság megbbást kapott Boonla ée Hei^ 
oegovina megszálláaán. TIMkocuág Ismét elke- 
rtllte aa B.-Í hatalmak ködwnjárásával végsó bu- 
kását 

A beriinl kragresssoB mán Bismuok Andrássy 
Gyula grMEal nM^Mfitte a NémdUrodalom éa 
AaastrlB>HagyaroiBSbg nttvetaégét (1879), mely 
Brtvetsé^tei 1888. Olaswmág IsceaSakoKitt As 
Így tétrqjMt Jiármat-nlíveMg etóe gátat vetett 
OraaonságbalkánIpottttkáJaésafnndaktMár 
sasáa levandie-tOfekvésri ^en. A kSsOs Mek e 
kéte&entítee kormánylbrmájú hatalmat is nOvet- 
aégbe v(ata(1897). Andla kesdetbRiegylkae<9or* 
tOBDládtoz sem csaflAosott, de Ddabb UMea a 
NémetUrodal(mmud való gaídaaág! és gyarmati 
versengése miatt a hármas-aBOvelBég ^l«i (bg- 

- 1t állást 

A berilnl kongresssDS óta az B.-l államrendbuk 
ai a váltosáa tttrténi, hogr Norvégia elsaakadt 
SvédorsiágtM (1906), Bnlgária pedig fUggetiaÜ- 
tette magát TOrOkoTsiágtól (1006). Ugyanekkw 
Ansatrla-Magyarország végleg blrtokMa vette 

— annektálta Boeinla-H«anegovlnát A reményei- 
ben csalódott Bzerbia eire, blxva Oroazorscág és 
Anglia támogetáBábon. m^fdnem hábordt provo- 
kált, de a Ntaietblrodolom határoaott állátfo^- 
láaa előtt OrosaMsaág is meghátrált s ai B.-l há- 
ború vesxélye egyd6re elnmlt 1912 okt-ben aton- 
ban aTOrOkorsüíl^ellen szOvetkei^tnégy Balkán- 
állaffl : Szerbia, Bulgária, Monteaep4 és GOrftg- 
ország, a nag^urtátmak közbelépését visstanta- 
sftva, háborút támasztott B. keletén. B négy bal- 
káni háború, mely kétséges kimenetelű, újból ko- 
moly veszedelemmel fenyegeti aa B.-1 békét 



)y Google 



Bwap«l Duna-blaotfág -— i 

Ai alkotmAnroBBág elve a XIX. az. végén B. 
<lssiee államaiban nraLkoddvá Lett. Hév Onai- 
OTBzágbaa Is kénytelen volt aoárl atNMlntimraB 
» meg-ougiynló meréMletek luttoa ilatt u al- 
kotmtnyoság (Qára tSrai i a birodtámidima 
egybehírásáTAl némi befolyáet mgednl a &ép> 
akaratnak a kOxUgrekro (1905). TürOkmaiágban 
ax 1908-ikl tU-»rek forradalom vetett vigett a 
romlott Bcnütuikénrnralomnak b megteremtette 
ai alkotm&nroB Oetet Pwtogállábfm u abraolii- 
tíimiuia hidlö Ur^ya^t az 1910. UtOrt fiura- 
dalom buktatta me; a lükébe megalkotta S. leg- 



hogr a pof lamonl 
belsO bajokkal kfiids a pártok baroa Bok balytttt 
tnrtúMm bénilija ai alkotmáDyoaf^lédésléflbeM 
negetteUést Bg^récat a tuuueiiségi kécdéa 
nyugWanllila az olyan áUunoko^ melyeknek 
nliios nyelvUeg egyBéges lakoasága (Anatola), 
máotet a tfoeüM Urafo ai, mely meg oa egy- 
BégsB tMaaM államokat la aiUf os válságok elé 
álUtjJa. 

AwUíin. Ku1Ut7, BfrMnM nidnb I— OL 



-itlpdK IWI ; WatMr, hautmckiuüngnthit, ¥aam. . _ 
Ltlpril IKM; A. P«tBnuu% WtMfusan, UOO-lHl; 
Babn'L OMfnöblBiM* AkiMI, IMO—mi ; BmIu, (M«ft. 
nlT. I. 1 fcuiilA* VlUctteUBriodm ^ nPOJU^rM 
atmkákOB (HMm, üktirl, Lmpnebt, Onokm, HIimI) U- 
Til (BUtraUk: WMkOBBa, Eumilteta SUMommUAH. 
Altow ISU— n S kOt.; KiHua, Xill 



n dipUnaittqM ddlmp* 



ISll-WS, Firla ISM, , , 

M woliű, Puli un, 1. kl*d.; Btiratt 
^ llDTOp* ooitomiionlat, d. o. sSK; 
^MSCVliT tt Buvpt, LdaAm tan. 
MUuok UMU Bpruwi-lltalM, 1 

MTMKMtblMk. 

Enröpaí Duna-Uaotti&Oi I- i^KtiO' 
■nrd^ eoreiuúlr (ném. JSlHn>piíi$duaQlaék- 
gewvAt, franc. btdaiee-équil3in/tiMt ai "~ 
•"— ' — kastarraaberété^" 



getlenségének magszüntetéBére. Bár apcdlttkal 
egyenBÚlynak hasonló gondolatává már a gfirö- 
gítknél U találkosnnk, ai B. alkjának mteis a 
veartttütí békét (L o.) kell tekinteni, am^ek 
Idevágó rendtUeaéadt « ntreofatj békciotéB 
(1718) éB aa angabnr^ (1686) és hágai (1673 éa 
1701) BsDvetségek megeróaltették. Aa B. gondo- 
lata hoita létre a h&rmasazflvetBéget (1. o.) éa a 
francla-oroes Bzóvetséget L. RtUtikai egyáuüy 
tlmélete. 

Xnrópat ésiaki-t«iu[ar, L Sorv^ tenger. 

Eni^ai komén^bwl haL l Balüua. 

brépai konewt Bzzel « kil^eiésBal as 1814 
márc. 1. dittumont-1 szerzódésben és az aadienl 
kimgreeunanak 1618 nov. 16-M Jemókbiyvébco 
találkozunk eUszb', nti^lán pedig ^vataloBan) a 
m. párisi békokOtés (1866 mtoo. SOJ 7. pMügában. 
Er^Ok pedig alatta a imgyhatc^Haknak <títmst&- 
veüégü, mely által ezek az enr^iai béke biztosí- 
tása érdekében arra kötelezték magokat, hogy 
felmerlUó viszályalkat kOzOa kongreoünsokon f og- 
jákezentol testvéri egyetértáesel Uegyanlltanl. 
Ilyen kongreeszusoknak tekinlhetók a koppaul, 



Eurapi utlpo<i«y*«g-t>lg*»»l 

lafiuudd és vvonal k<»)greeszTts (1880 — 
vábbá az L lond<mÍ konAxcnola (1829—1 
lyan a gfirt^ kérdést és a IL londoni ke 
da (1890—81), melyen a belga ktedést m 
ták; llyea volt továbbá as 1840 — 41. éa 
Ö2-Ud bmdoml konferencia, mely a kele 
BdiIe«wig4(dBtetail kérdéssel halódott. Bn 
még aslS66-ÍkI párisi kcogreBsnis. mely- 1 
kérdé8Ml(Lo.] foglalkozott; szintúgy az 1 
és Iseo-Ud beriinl kongreaBsas (v. kraifa 

■niApal BemsotUlB log, L Netuzetkö 

■niJ^ai nyelvek. Az B. legnagyobb it 
dogeinián nyelvcsaládhoz tartcöUE, ma 
.talán az indogermán népek magas i 
sége folytán legeltujedtebb az eféoz 
Ai lndcu;ermán nyslvek tObb családra 
nak. Dífiiyngaton, GíMg- éa TOrOfcorai 
a gSrög nyelv ((J-gSrOg), mely az 6-gOi 
Igrö basonttt, bár erAsen eltér némely nyelvi 
az aJbának nyelve, msly eredetileg a szl 
Utván nyelveknek v<rit kÁzel roktna, de er 
rOg B latán hatást nenvedett ; a AriétMÍ (mc 
régi Időben csak bárom dlaldctaaa volt : nn 
oazk és latli4 ketotkewtt a róms< Urodaloi 
kásantánahatnHNi&inyelvia: oÍa$t, spt 
portugál, firoHoa, oláh éerétoromán; heted 
tekinnetO a provanoei T. pmm^ nyelv, : 
nek a bulMdnrok torában érdAes irödalon 
Bzerme volt A hajdan egész Nyngat-Bnn^ 
eltetjedt ifccUa nyelvnek most nur csak ké 
él, a fa/mri Wuesben és Bretagneban éa i 
dMi ulandbanés Skótorsságban. A germán 
Iádba tartcolk ai angol, boUJánd, németaUSI 
akutdlaáv egy réen'H ée a felnémet máarée 
A gzUo-lett család, mely elsó aorfaan aziáv éa 
ágakra oazUk, nagyim kitévedt a szláv á 
A kdetiéa (»«dávságboz tartozik u onu 
kie-oroat dlalektasaal), nrifti, fMr-onm, M 
txritjhorvál, áaimát és saóvém. kni/iigai 
éaxaki szlávái^oz tartozik a loMyrf és «d 
utóbbival k«zel rokon M s a Ubalt aüő-éaf 
ssorb nyelv, A odáv nyelv uralmát sok bel; 
megazakH^a 01 MnU-oKi^ nyelvcsalád, mely 
Borfiában négy ása él : 1. as iigor, maijbt 
magvar<M klvQl a finn és bi^ nyelvek tartón 
továwá a mordmn, e$eremut, iOrién, vof)) 
a. a tőrBk4atár nyelvcsalád, nüiyhK a iörílM 
vas. sH). tartozik, 3. a aamu^éd, i. a mongoléi 
bez az alaörtdgamelléklifcaímNfcoi tartoznak E 
azen dszlgeteíve állnak a batiiok, a PlreiLea» 
ban, nyelvtlkaz egykor elteijedtibért^nyeln 
lehet maradványa 

■uTÓp^ OrosBorsaág, L Orotzarstág. 

Bnr^Mi T5i6korB>ág,I. lörokorsi^. 

Soripai uttpodgyáaz-Ustosltó réazváutá 
aaaág, haknit Bad^iestai 800/IOOKabvt(kéi 
1907. Az nUpodgyáaddstoflltáBnak új. Igen eg 
szwű módját vezette be. Porgalemba hoiott í 
ssen kiállított Uztoaltád kOtvteyeket, miilt 
ezen blztositáal ágazatot egésiai átformált 
nren kötvénnyel, feltételeihez képest, a podgyáí 
az ntazáscA és bárhol való tartöikDdiBct ala 
tOz, beUMseslMás, rablótámadás, SBilUtádies: 
kOzt ért baleset; felsCbb erMutalom, dneBé 
hiány «B sérülés Utal okozbatA károk elke va 
blztodtva Bs az hitésmény oi egén Tll^ba 



)y Google 



t-tliM 

íítSÚ-t 

{im-t 

mdodU 
Mtsm 
-ilM 



dtWI< 



)y Google 



EURÓPA ÁRPAD 



\ 

/ 


><J 






\á 


/ 


7- 


\ 


y^-s. / 


■M^ 




/ 


/ 


/ ,^S^£5-^ ^^^*#^ 


M 


/ 


^\. ^i^T 




Wi 


/ 


A^ 


''""-^«« 


JSe'^^X^ ^-'(d^^^'^' 


^1^^ 


/ 


/ 
1 


V 




^ 


u 




í^' 




B 






/ FÖ L D B- ■■ í 


^ 


O 


/ /-''"^Í^bÍI^!^'^ v^ 


^ 


^H'*!^A_? 


ss~_ 


^ 


/^ Terve ita / 

~0)?Márki Sándor 




-i^., , 


7 


DajioltA 
Uomolka JóiB«f 




"~^ 


^^*"~">v 


•=. 


Mi«a:l:24íoo.oo0 


— a'íiuK, 


^^J 



R£K4í-LEJŰKDJr. 



í.i(\(ViltT 



EAIÁLAKOR 907'"'' 



í X> Ht M 


so 




ro eo 


íí?^?W::rV^ ^W 


^^^ 


S^ 


' ' -^ /^Í5'"**^'0l VÍ.J V* 


' i^ o,V 


3 


°**^/^^ \C-i \ 1 


■%X)^^^^^Ac? 


"^í^^ 


-c 


"x^^W^ 


'y^lTuSÍ ' c- 1 , '\S^i 


\) 0^'^ 


i^ 


-^^^o"«- y^» 


' j^^ft^i-jfV|0\-^X^°'*~\ i^ 






*^^^^~~^ V\ 1 






n 












O^^^X;^ 






^fyVi 1 


:^^^^^^^ 






wv^s^y- 


*^I^^Bv^^ 


^Lfe 


^^^-^^VíH 


:í%i4í^^Jé^ 




^ 


í^/v 


'■'^%3~^S' r"'"'7"X«*T\ 




ráí 


rjj yf / ^^ 


■^^-^-Traí^^^íV 






\V_^r ^i5V|\| 




V( ^^ 






^^^^^^^^: 






0\/T »,^, ^ 


'^^^^{^^2^ 


*^s^ 


__r 


>( % vV^^'v J" 


^^^^^^Jj\íW*-^^^j(^;í3^ 


3;^VlA.>W 


li 


2v^ "\> T^,..--r^\ 




^X-fíu -^^ 


vf? 




te5!Öl3?^/l«t«* í-^^"«'T~^»»? 




S\M^ 


tóc^^i^Sí T>». » j^iJ 


"■' \>2* 


M 












"^S^^^sSí 




t"*!l^©^^^^7^^ I 


^^^^^^^2^^^^^ 




7^ 


«^C&íl-Sí 1 


^S^^P"^^^ 


^^■■Sí"^ 


^ 


pi<\r ü 


.(^i^^^ö* Ví^d^w^^U^ ^^" 


'*^Xj^^\ *( 


> 


LftT'/ ( 'Í^V' n 






'■^ 




'■(£gj7"-1 .^j 


^■fTj 


^^^ítSr^^^V^" 


'*«í^ ^^ ^X^ § 


Is^ A 




Za^vA 


<S^^V^_^ a— -isfOLj--^ 


't ---^ 


--^ 


*^ ^A. 1 


[^__^^í^rr^^^-- 


^^M 


- i> 


*;>-,3y| 


j ..^ ^ D A y'^Vv 


R\ \ 




-^-' ""'^-''J 


* 30 










íeffl'.4/-;&tKTOCfiMi'M 






»Google 



»Google 



EURÓPA MATTAS KTRALY WiLALA 





lO 


30 


10 10 » K 


X 


/ ^ 


p^ / "Y~~~W~-J 




y 


f 


^^""■y... / ./ ,,irf 






\ / 


/ "/"" ---4--.-A:^{ 




/ 


./. 


/.... / J^ 






/ '^ 


7^^"**^^ j' / tí^í f^^fi -t 




/ 


/ ^ 


/^f/^^r^^^^ 




/ 








\ / 


/ 






X 


° ^' 


^^;;^^«^^g? 




/ 

/ 


-"'^^Q 


^^^L^^^^^^^ 




/ 


/ 


^^^^^^^^^^^^ 




^ 


/ 


^^^^!^^^^^^^ 




^ 




^^^^^^^^m 


40 


~^\ -í 




^^^^^^^^^^^S 




^^^•^ 




S:^[^r^J^^^]^^^3|^^^^^^^&-^ 




"^ ^ 


^^^^^^ 


^^^^^S^^^^^s 




^"L 




^^^^•Ü^L^W^Ö 






^wP^^i^ J 


I^Í^^^'^ í^^^—^^^^^^^Sfe 








K4^^^2^"'%í:^^ 




//^ 


"'^"íi^^SIfJ^^Ss-'l A t VT". '•^WJntJHÍf-' Vfv7 i'.. ^~ 






lí^'^íJZ 


?' *' ^.^Í,■ ^''^ii 






^Sí5»%^. 






Tervezte 


tj/r^!*" 






Di-Mérld Sándor 'í 1 ,^-«>S!. 






Rnjiolta 


-,^ --pol.A -^ 






ílínék l:»200.000. ^ -4 j{_, AúuCETÍIar 










"^ 






;• 


"--*•» 1 ■'"» 



KÉVAI-UiXIKOy. 



EVÉBEN ESAKOZEPKDR VEGÉN. 




RÉ VAÍ'KÁKZOOSAfU . 



»Google 



»Google 





s ^ s 




s 


^V^^^C^fW^A^ 






^?^Mlvw! 




^\ V'''];s;i!rr"\y í^¥\ 'jfeXrM'^^íx f'i 




\ '^i^^^~S^^-';J^í^^--^^^^^ÍV'\^^ 


i 


'^r^^^^W/&M<f^^Mx-'' 


B 


s rffy' -f-^ i¥ '~--i "b ■'"^"'''^ \ )Ji r"^' slBr° '"""^ ^^i '■'r^''":; 


1 


^KmH\ iS ' ^^^ ww^lfeí^ 


lí? 


w 


S^^ITaí jKs'íC-n! Üí\ ^.W^JríV V-^*' 


4í^^ 


i 


yl 


a0^í^^^í^^r'''JtffRT*v^í^'P^i 


fiiblii 


i 


-I Sj 


S^^BS 


f% 


2 


\'^^^^^^p^^S^^^'?'Mf^€S^¥^ 


l 


H 




i J^ ^^ 


N 






trt 






g 


*^^ - '^ r^í^PiíM' ti r^ 


tJ^-^ 


< 


M !^ ^ .VfJ[HWJMt!S^rvl.^^.-i rfr r-i^ 1 


r 'O 






s 






^^-"^-^-^^ / /W^M 










\ / ■'• ^ ^-vxr^ 




s » 



t.ooi^k 




1^.(H>^IC 



»Google 



»Google 











EURÓPA A PASSZA 


s. 




.. » « 




\/ 




Hj J^^j^ 




/ ^\ 


/ 


/"^-"'^ 1 "■-■■■ l / '^^ 




\ 


/ 


/ / íÉ^ 








\^ ^/ "í*-^ / Ü^^^Tv^ 
















"'w^-^ / ^^''ír^^^^í^ 








-^ / ^"~**^^ ^-i- ll^^? t 


U> 






Ȓ^ 




t 


c 


~~--^^^ •És^'T^^^^I 




í- / 




^^^^^^^^^^^^ 




^ / 




"^^^^^^^S^ 




< / 




V^i/Lj^fe^^^^^í..^^^ 




kJ /|5^ 


■v 


--^^^^^^^^^^ 




^^"^i^^^ 


7^ 


^^^^'^^^^^^^ 




'•^wv^Löít-?! 




^'C^W'^AÖj' ^^ fl / í^*^^ *■/ ^fei- M 




-^Tíi^. 


%e 


^^gjg-T<^ *^^n 1 ' si=vO^*'^ 




/ 1(^^ 




W^^^ ji-"-:^^. 




1 ,^T^ 


>K 


V T ö L jj ^*r- ^-^ Ij ' 


tüwtdílUA: 


^ — -^1 'C / Jjfly*i|'',gi^* ■ 


"^"jlT^E ^"""^^^^-^T^:^^^^^ ^^^" ' 






>l 


rj" — -^ ■"■^ ■* ^v-Xc íí * *^^*/**-* 




«««**- l:EE,0O«W 




i r*" V. _^^'"'^». /yar" A "^ ■* 


10 


0. 




\ / ^"R 


m-i-* ."..f-ip.,,,* fi 


~ 




^ f Pv^ 








0- dilka, W T R I P^O^ 



IIOVICI BEKÉ UTÁN. 





" /K '-'• 


}<//\ 


^\ \^ 


'"^^fr/ V \ "^ 


^m?^ 


'■oj(v^f^^ 


""^^^ 


^5feÉ 


^^^ l^ 


^.^yc 


^B 


M^^ 


-)^1 


^^^^^u 


^^w'T^^wV 


4,^ i Y\W 


^^^gfc^ 


>*JoI?^^^?^^ 


c^^-^" 


p^^^^ 


-'iv^^W; ,^^ 


/"^^iX 


^s 


^MW 


W4 


^^& 


1^^^^ 


0,=^ 


8 


^ 




^^© 


^ í: N G 1 


írr^ 


B i_^«,-Jv^5«> 


i<=f;ti.^^ — ^ ^ " 





BÉVM-KAICTOGKÁnA. 



»Google 



»Google 



EURÓPA I. NAP 




PtLEON IDEJEBEN isio-íil. 



' / K 


40 


50 60 




70 




' j^Mlai, ~ 


^ 


''' 0\/^/ ' 


1^ - \^ 


/\^ 


yé ^ 


^^^iLjöjc-^^ 


r"*^ ^^, p^ 


aV^ 




fci 


^tX<" 


■4^^ ^y yofriv 




f/vC^ \ ^ 


vy^/Xr-x 


\s/y 


tít^^V 


XAj \ i -í-í^^^ 


""TS^^ 


í ij^^Cxv \^\ 


■^ \__)j\\\ 


-^X 


V \^ 


'^i^C^K- 


ÍS 


t(Sv!v- 


J<f 


:^<^r^-w- 


Sm 


•í - J^Ji^ K 


V r'r' 


fíw 


^ 


4)^^ 


£y 




íV 


W^^^^fe 


J^ 


í^^^ÍKC^ 


A^S 


rí 


"^ i 


f jVaií'^^^K 


3*^"^ 


^^^\ ? ..^ r 


^V^J?T — ' 




r7 


^<^^^^^^ 


'í^V. 


Cty^-^ >ss* 


•vQr^ v] 


i^f^iV 


\ \ 


^&^^ 


7.0 


i^Vlr^ 


^y^ 


/ vH\ 


y\ ^ " 


■ /r\te.""\ \ 




í^sírY^ Ij-ip 1 


,^Or^ 


""-í-í^*^ 


V^ 


' Gí^5»ií^^^*T^*' 


^s_^ 


yC^I^ií^ í ^ ti 


^ j jr^ 




^5o \" 










í j<^ 




wPT%^\^ 


\Jl 


"s j ji,\K 


'T/^L V 


5Hfr Vj 


/ 


'? ^J — fes*~v ^[^ 


ú( } 


^ l^Vt 'rv p 


í C*f Sí!^^ 


Vi /'^^ 


/ ! 










\'.V > 


J ^-1 


^^^^^jfc.*^^i 


Twr^ 


/-í^"^ \ H Sw^ 


7/ * 


Xy.''^/ 


- JÍl 


^r^lrTíTTr 


7V^ 


^^LV-'t''^' 


yt=»' 


\p~< 


^ 


--i^íísrA^^ 


^^% 


írS^^-LtaA.;^ 


/^!^^^ 




^ 


jta ^.*v7S-*^aL, 


\a\.t 


tr^^^ 


"^^ 


^ 












* \\,. 


^ '"o 










V *\ 




:f_Sí5ír*^\fe!i 


v^jC 


^^Sf^^^ei /5l^X 


"ti* / J" 


■í\ A. 


\(~~^ 


S^^^^^i^j 


%jRr> 


^^^^t^'íSJ^eyi 


eaiií^rT^^ 


^k^ X s 


\.^ 














i|^~YÍX,^Z^f5 


ir 


\^ 


-sjJV^öeorj 


• ^^ 


V''^^ 


^^^S&^^ffi' 


l- 


^e - ■^*'^g«T \ 


,^jW>Í^ 




\ <^ * 


•^^^2*^^ 


^k^^-^r^ 


^^á 




\"- 


^r^Six 




C?f^^^ 


^^^ 




^ 


^^5 


-«-^ 


^5^</ 


\ "^Ss 




Á" 


R^^^S^^ *• ' 


r^ 


-**?aiiW»\ 




^ i\t«í 


\ 




^-\_ 






\g/V ^ 








t'^ 




^ 


M 


iíTV, 


^^^m^L- « 


40 














RÉVAl-KARroORÁlTA. / 



»Google 



BuropB — j 

Btániáan taUlt Hágának bz B.-aák eddig már 
AoHtoiában, Német-, Fmuia- te OlAsaoracág- 
fam^ Svijetüii, HollmifllHMHi, Belglnmban és u 
egési OmÍD birodalomban Tamuk flókJnL Ai 
B. sliVlUi, UleWe tOtíesréayeKi: aHfamrál- 

^-'^' -' * t Trleotl iHalteoa 

6 outr. ált»- 
kg éa a HOn- 
dienl Btt(A7enl( 



« tekartteémtár r.-t, a 1 
ÍM tána^ (Q«neraU), ai ] 



UntfiJ, eredetileg as énak-^AiOgonságbeU ]^- 
. , ZOBS Bnryöpa 



nu máaa, Okeanoe és 'nutis leáiiTa, Iitanl knl- 
tBasntúbb eUtnnálroeodviii, nmtadx és Perl 
Dude le&nyalctet SMiepelt s mlntbogr Phidiilx- 
n«k eredetUeg gSrög alakját a Ua&nlal gMigSk 
PbolnlUa (Fomlda) néndö Mn^ tetAtotttk; 
B. C^iklal Uiá^IámiTá Mt b Pholniz mdMta 
tODleial Ageoort te atyJaUnt embwetttt: Dy ké- 
pen ai as ad mitmdB, mety a-nak Zeastű raUáa 
fi^ való meenoxéeérta beoét^ eibitén Pfint- 
cUba belTertetett, B azt meaflltt, bogr a klfélj' 
leánr TyrnriMD t. Sldonban Tlrágokat tépett a 
naaba b ebkor ZeoB tdka képében kOnledett 
bozzá, megejtette a atcngeren át Krétába vitte, 
bol tOle sKkrmaatak a o^et hatalmáé U^y&L 



Inroplam (M), aiomflúlyi 
ü8met,^melriieE 8i^}AlBÍgal Igen keréesé lemere- 



lya 1B8Í). B ritka 



ntúHd ekmbea 1898. Leeoq de BoübMidrm te 
CrwAe* ralóediiltnek tutották. VegylUatedttlflx- 
t^lWé-I/rboM te IriKomfo állították eUt. Há- 
Tus TCgyMékS alkatrteAtet foglaHaffic eddig 
Imurt TegyOMeiben. K-oxid, Bn,0„ a sniUát- 
Mkektkealk, ha a>t 1600*-nmeleglttk. K-tml- 

lu^^oa, Táros, L JSAtMT 

Inrtia {gOt., lat tuna) a. m. délktioV sséL 

suoUa, LakoBla kliálya ; hagrcanány ssedirt 
rőla oeveMák el aa ^Nr^foM t(dröt (1. oO. 

'«*it»m(rM»h-v.lri-potamo), SOkmJioená 
Mréa Uorea-fUs^eten OOrtanráágban. F«- 
riöatakjafnak lAKJdartékenTehbike Árkádia te 
Lakodahatária Kntonbokhla fiún kCieltim &- 
bd ; u B. elfi^ a meredek Vnrila meUett, lO- 
*Md legDagTobb menékriaét; ae Ohmét ^nost 
KdeOiia) te aantáa Bparta eUságát ffiitOti, abol 
iiOgrttBMaMit ánrékoUák be vlaét te egr 
«m eredeta hld vln át r^jta. Odább a IVge- 
ton igal BsOk mednte esotfidák; esek UM At- 

"-^ - "anrthOTi^ " "■-•- - -— 

__; Tise e 

bogr a tenireKfaei jDthaeeon. 



a Xmfc (nBrj, as A^ergülia (1. o.) 

a fllATnlt nere. 

■ani, régi magTar ssemtiynéT, mely kétsége 
kiYOl a mai «dr» mSoak felel meg. 
"■ — »(M.ÍLBHr' 



í^raoBa, amelrnek egyetlen' . 

KeM-AÓda meleg t^'ainakTlselbMiél. Nagy, ke- 



8 '- Huryaftkaa 

ENryale^e (OattottkanuA, Ul^, a Klgyó- 
karAtuigerl<willagok('OpAwn»({«i^ egyik roidte. 
L. Ktgyékari tengeri enlU^k, 

EnryakM, az argonauták vallatásak, ai epl- 
gteok Theba elleni hadjáratának te a köjál há- 
borúnak egyik héee. 

BawrMnUic (^lam. ei SMecht. (>iit.), 1. Ámít- 
reHxia. 

Inrybladoa, a spártai hajóhad ves^ egyút- 
tal az egyesUt gOrOg hadsereg nveiéreanáiodik 
háborúban (Kr. e. m). Midta Xerzes a 



perzaab 
thermoi 



opylae siwosoB álkel^ haöájfa védelmto 
akarta vezetal hadát, s eeakmldtai nie- 
mlstoklee aszal fevegetteStt, hogy aa afiténlek 
átrándorohiak Itáluba. egyeaett abba, hogy a 



zA eUmtétbai ai _ , , 

nyoe meghatározott aétaitalomlioa vaimak UHre^ 
ttoioAaíMOJbufc neraslk. 

EH^«ph«I (ewikefól), l Kopom/a. 

■iiryUei»,OdyHeiiB Weg d4p4ja, aki koldus- 
mhábaa hasdárt nrá^ mldön lábát 



egy sebbdyérAl rCgtOn felismeri. 

Enr^daa, egy atbénl jte te hasbeHélő neve ; 
később a haabéTbeaiéltt koada neve. 
OiUMb L Bievfka. 



rAJe te rokomt, ki __ 

derekaSBD ellenáll s igy megmeoekfU a dtasMWá 
Tslö változtatástU, de fnulnakla Bzlgette Tisztát ft 
as. ki táraaU Htiloa tálkáinak levágására ráveszi 
B eszel amags te társataiak Tealét okossá. 

■nrymaMtoB, Homeros OdyesdUjábaB Peoelo- 
pmak egyik kéréje. 

Enrymedon, 1. Anmemnon koesisa, kit Algis- 
thoB megolt — S. £., as aSitei ThnUes Oa, a 
pel<9onröB0Bl háborúban (Er. e. 486) honfltáisal- 
nak egyik veitee ndt SztoHiában, de kodaroa 

itttlék. 414-beii Ismét Bzlci- 



;t pénzUrságra 
m oaroolt, ahol 



Uában^iaroolt, ahol 418. Sziraknzam^ett lesett. 

■orynoms, Okeuwe leánya, ki Zoostti a há- 
rom chaiist szOtte; 6 ft«ta fel a kis H^^taistoet 
la, wiaOa Héra az Ollmpusról ledobta. 

B wr y py ist CtUM), L tíiiturigftH. 

BUTp]'gt4«« (Ui*«, L ChmatgémfíUlt. 

larniios,tObbgOrOghteoeaneTe:l.£,thes- 
sállal lurosi, Boabnon Ba. a trójai háborúban a 
thoooaUttlHk egy cs^atáaak vitéz vesére. — 8. K, 
Soa gOrOg niget nemességének numdal tee, kit 
a edgetre vetödMt HeraUes megOlt — S. E. 
Patralban (a mai Patrasban) évenkénti flnneppe- 
tintáit hároei.Bnaimon fla, U ott Dlonyeos knll 
tnazát megalapította, amennyiben Msamtalte a 
Dkavaos-Alsymneteeképéttartahnaaószaitládál 
melyet senkinek sem szabad klnyttnla, kÜUtaibai 
megMU, mint B., U UTánosiságbtí fUnyltotta. 
Az 1. B.-szal valé asnetéveaztésai alapnl az a 
monda, hogy e ládát B. a trójai háborúból hozta 
magával. 

■itrTsakes,a8ahtmlsÍAlaBnakfla, kit Athén- 
ben hérosAtet tlsitsltek. 



)y Google 



BurythTMB 



50 



■uTvUwBM, 1. SerakHdáJc 

Borjvttwu, a HenUM-mmda HtaOw, SHw- 
nfikw és NlUppe KTtagv, tehetefleii fl», ki Hon 
InMk^ja folyiku «UHiti mOktít meg, mint Zew 
él Alkmene fla, oi áTtáa eraia Hccwet, ■ U «- 
ittál HeraUes nrivá len. HwaUM halála ntáu 
tíbOalM aUm dflUng i ai ttat btfbgaU Tiroet 
haddal támadja meg, de Her^ee BTyUt Db megUL 

BwTaWHAta ajn. Si^feMnfjtioi.L £Cmft. 

KvnthwB állatok aMk, mtíjfit tetenMC hö- 
mánikletbeU kUOnbeögeket UUmak; éOaama: 



■uiTtlon, a gíMg mondában IhwiBnl han- 
tám-, U a l4)lttia PdritiiooalakoddiDáD rtnefn 
TisBiaél a Tuidégloggal a a menTaMMayn T«tf 
haja teiM. b T<dt ai Din a lapWiák dg kentanrok 
harcánaka maga aa Met a gOrOg Irodalombaii svad 
OsstOnOk T«aedolataek sokat «mUMt péUija. 

■nrjto^ mlttkna gfiiflg hAa, OiduOla Uiálya. 
a leglcS»i£ Qán, ktolUvkodottaágálaa Aptdlon 
litKrt la Ttnenyre hívja ■ «>Art ApoUonleuílatA 
qát fla, ^phttoB Oittfiíte, M OdysKnaak riándé- 
kűrta, U MM ISvl írltalt Mje kírUra. KMhU 
mondában EwaklsB SKe meg K-t, mert as Uatáa- 
ban való gytoelml díjként kttSXHt Mayát, lolét 
meg akarta tUs tagadni. L. mér Aktoriem. 

B— ea p a l , I. fbapMbmimiM AsdroAroaunM. 

loaebia (gOr), JtmbMaág. 

InsaUa, váioa, L Caeaarea. 

■oaeblanvaok, BnseUns nikomadlal pt^Ok, 
kéafifab koutanthiápoiyl patriandia, ArlsihlTé- 
nek kSTOtU. BMtalarlánnaiAiiak la nareatttAket, 
mratménélraJlsbb álUnpoatottoglaltakd a nloeai 



jenek aUqttűja, 



e art et g o m lki 
űja, 1. ^a. 



kammok, a pilOM* nod- 



mlában, a m. a& Ttge felé, emesai püapOkkö vá- 
huitották, de ai arUnlimiiB bará^a lévéi, hívd 
dflsták ; kagjben áflottOtmatanfloaDál, idd At a 
penna bábomba la magával vitte. Hagh. 369-b<n 
AntlodtUban. KiviU aaiMk é> vitása iré vM. 
MflveltB.ftidse^^naeai9«t»imtopaeoalagraaea 



Yégtea 
HL Aee 



a. J. mkommlim yOt^Ok, étt » m an. 
aIV.8B.eMftléb«n; taimU AntloohUbL _ ___ 
eart ékwasőiü, de e molett nagyravágró fteftn 
Tott. Az ariámiBA vMolme miatt sBbnÖBtík, 
ns. Tlsnatért ás ^nstanttn k««7eMa let^ akit 
halála alMt meg fe totasrtatt 33»4ian koortMitt- 
ni^wlvl pflapak. MaeL Ul. 

a £, Mionm pflsplft, tortéoetírú, FtimpktU 
m^léknévT^ SatU. Pateasttnában 970 k^ 
megfa. 840 UrOL Oesareábaa him Ukolát alül- 
tott Oaleiliu tareaiténriUdOiéaB id^án Bgflp- 
tómban étt, eUbgttt, de lamentien módon nteg- 
mencMUt A» Oldtiiés ntán osiaieal pOqiOk lett 
(814). Sésrtvettanleeal (8S6)HÍnaton,ahol Arias 
ellen aHvasott Bimafc daeára aa nrláanB ér- 
■dmfl pOepOktUd állandó baiátWlgaa teoekSt- 
tat«dMn v<^ minek fülytán hitét gyantiba bMták. 



ndvarl v^pOk t<^ Nagy Krautantln állandó ke- 
gyence. Mint terUootirönafc elhervadhatatlan ér 
demel vannak. Fontosabb iratai ; OrlgsneB i^olo- 
gtáis, 6 kV, ; Praeparatlo evangeljca 16 kv. ; De- 



monstrattoevangelloaSOkv.; ChronkonuneaBO- 
nnm omnimoda hlst(»ÍB ; Vllágtilrténet ; Bgyháa- 
tOrttaelem 10 fcvben ; To|dkon, a saentlráabaa 
eUHbrdnU helyek ; Hnsvétl cyobu a e ' 
váoaágár»;ltonBtaDtlBMete4kv.j " 
sabcUlanlnmiriia ee«tt pamOk dia 
Btb. Hankán ai^BBur kiadtik. Legájabban Bedian 
P. (Leipalg 1SB7). V. «. OweSuce^ De teOtSn. 
dl Bnaeblo OJTwta) 1888) ; AiteAMKl A., Dnleiw 
ndnmnn Aber H. (Stuttgart 168S), 

BonUnhan, a hauuuevfl Janka BiéUidye KDlB 
poron kertUetton, vaaMmelMt, umoi OMi lak, 
Jalentékeny poartégyártáBsal, gymjnfoiáBBal, bói^ 
oaenénel, tObb gAzmalommal, aargyártáesal, vaa- 
Oattkkel, aanpaa-, baifnya- és enkorgyáitáaaal. 

lfwapeBaͫi 1. Snvaeaok. 

XoataA-eaB, a. m. BnataídbfiUe kürt (L o.V 

Boataab^ále faUlmtyfl (vakn^ S.), a silv 
jobb pltvaittan u alaó fteyqjWr nyUáaáaak 
abó MéUtfi a kát pitvart dválaarti folhos Ui- 
■ódó rada. PelnOtOen gytage, embrWwn arány- 
lag arfe; Igen Amtoe BMn^e van aa aodirió véi^ 
kertagásébm, n. 1. ai alaó fCgytlJtMno beOmU 
vért a pttvarcA: aCvényén l^iNikor meajevó ayl- 
láaoB át (feneetra ovrils) a bal pitvarba tMU ál. 

ButaekJile Urt (fmurt. Ma Éliistaatü}, 
a dobOreget az on-garatOnggel UnoaokaWi^ oldalsá 
itaében cmotofl, belaó (madf álla) lésBébsn poroos- 



toteaaőlgál. 
Boato^B 



. BartoIoMMeo, (damanaUmna. vU. 
8an-€ovwlnéban a XTI. aa. alqién, megh. Pos- 
BMubroMba, dalia Bovcn UbHoMos való ntaiáaB 
kOAcn 1674; ang.-ban. Somában tannlt, ott a p^ 
hád orvosa éa agyetami tanár ML B. lédeate M 
a nwllékveaéket, a meU nytnAJának tttiát, ai Alk- 
maeoa óta eUUttJtatt haltó-fcflrIOt (L ÉtaioA-fat 
karO,itbal\á!eorook alatt lévó kengyelt és avana 
oava Inftrfanaak a Jobb ^tvarba benyOáaáDál lévé 
fWwld-alaktiUlkntyltt (L SuttKA-flh hmmtyá). 
HflvelrOpnsenlaanatMnloa (Veneda i&Ht, Lai- 
deo 1701^ ée DeUt 17»); Tabnlae anatnnleae 
Omár 166a. kéaaen voltak a F^sok vésetei, de ossk 
1714. adta ki ókét LaDolsl Bómábaa; Genf 1717; 
ADdBOB 1744. Lddenbc^. V. «. OiovImU, Gflsdi. 
dsr anatomlBoben AbU^ng (Ldpilg 1852). 

bataddoa, Meat ms^L 118 faMU. A legmda 
sieilnt vadássatkOaboi egy szarvas agaiuaai kft- 
sOtt a kereastre feaaltett OdvttittU látta v^hin. 
mlitak kOvettestéban fdesdgável ás két Hával 
kerMrtteivá lett; vértanai haUOalmult ki Had- 
itanná alati Kómában. Asoneoága Pladdna rúnuű 
hadraérrel IdóbaU nehéeégekbe tttfcOMk. A va- 
dászok védsien^; emlélau«^a ai^ 30. 

■nstlmtiaa, 1. tmHoáütti, «Mn(, sitlL SUMien, 
Pamflllában, nK«3i>337.,elóbbbar0alptUpök,mi^ 
3SS. anttoddal patriaroha; ctart vett a 82&4ki 
nloeai Bslnaton. i 



Pabridi 

i. K, g^Kutoi, Biül. Ceiareábam. Kai^iadödá- 
ban, a saersetesl élet tMjeezttye Pmtnabaa és 
Orményoraságbau a 36a év kOrűl, megh. 380 



)y Google 



SelMirtel pa^Ok-Ttlvó nl«orát u aakMdn 
Tibbá » JÁnmie «Ueo Irtoyolt tanltádU » _ 
gni enh&il gytUekeiet S67. ^vetette. 
3. K, JUaJ&HHfiolfto, bliánol patridos » IX. 



éa agg tiwiy-érQjteiDéJift Jombosoklnii. A re- 
gteyt Uadtat ISnolier OÁipBlg 179S) ; Le Bm (» 
ScztebneB erotld gTlUt-lMn, Puls 1866) ; HMdter 
Bc^t.MOtl<il(Mpxigl86»);ataláii]K>k>tBlll>«rK 
(Wien 187^te1ren(BraiIui 1803). 



Hám a. ott, llfi(MM 
IIH. Irt <«r «ak tadiarN tuiukedá bnumntárt 
U(mieTodK»(B<taiulU»~60,4 kM.; BtaUtaam- 
Ul Devwios r^lnterérel Lelpilc 1836—30, 7 
UtJ; flftretDlo^nlM FeriegetMhesOegatúUikl- 



beutdeket 48 torelcteV anwlrekiiek eg? ré- 
Tafél BiwtafliU opÖmdIa o. drt (PraSíkirt 
___ J) adte U. 81 stómbal* UWttt vao etiT, mely- 
ben Mannel te Dokas Jáooa aBáasárokiuk a ma- 
Kwakkal Tinit bábortlröl onUkMik meg. V. 0. 
Smíh CHm RT. értokeiteM a Bi&zadok-bu 188é.{ 
lüimbaeJur, Q^tcb. í byiant. UtL ; Zle JÖmc, 
Patoologla Oraeea (136-6. kM.). 

SntoMMtrlM'ü* > knQrtt beteiaém. melyet 
u Máfl SitftraiwfiuíVny C£ ráo* StÜL T. £ 
vÚQeralú Dfaa.) okoi. Bi a li-40— 100 un, 
hoMrt teé— 18 mm. ^aatag, vérrftAs fireg lend- 



ntita » vanettBégn emíékeitetA tttiwtekst okoi. 



ledenoetetaB 



eoUaav 



állomány dl 
aeUtb^éaal 



dswradáaát dedtt kL Héba 



Után] 
kLIféli 



lUaU,! 



baa htore- 

» mijbaii, a melHng&BB, '■» a safTbaa 1« elfr^ 
findaLHadDUMnoart kát eaetben találták kntya 
basaregében fSáta L). A betegoég tennéaiete a> 
eeetíwD, ha a Teetteo Taailareg.aTáne vlaslet 
mtirTn.raV.^wi.1 »r|mgáiatáYtJi Tiirrig ■ p°Wk klmn- 
tatásával tMéntot. Orroadnl legfeijebb wUad 
beavatbosáMal, a megUmadott T«ae UirtáiáTal 
lebetaM. Berándariád m6dj« még lameretkn, vé- 
dakeznl ellene nem tudónk. Bgypár esetten cgnbe- 
ren, oxonkíTill limm ée aaumBDUritán la meg- 
Bgy^télc. 



gat, tatt, a PenilHraek f3f«Maa(AiimMe«; 
ovt&lyiba, a Btnmgylaárálók (a^wimUdaO oh- 
ládjália tartosö ftoegbi]. A kutya, bűkas, rtka. 
wmáayoe medve, ló, aMrraamariia éa a toko- 
mák veaMben taitAikodlk. 4e emberben la talál- 
ták. pQtlöiUanwnetét mégpoBtoeannemlaneaik. 
Ahlm áO om. hneoi^igot la elér a á— 6mm. 
TwtRg ; a nMáoy egy méter hoeeaára «B 12 mm. 



- - w ÁM oaalroolmak 
egymás kdsátU táT<riséga ily épUetaél 8'/«— S*/. 
tM tOraa-átmárt jtAL 



oivaaztnnk (OtrSsünk), a teáik aaáialékM raaor- 
nyiaége SKfint ai stvtay olTadái^antia máa ee 
wáa. A legnagyobb olvadád pontot, uletéleg fo- 
Kvásl (megmweredéd) pcmtot nereaiOk B.4iak. 
SwdttAiu Stvémi ac, melynek alkotó téma 
minden Uuivirgáá nélkU, vágyta egyaaem fiigy- 



. -. m. gyítaiydrkOdtetfi), a kilanc 

MmimiKf Mart. (k^ábmi, palmió, >iitj, a 
"- '" -' 10 fi^ Amatiks fotrtriUkl 



egj^L 



pálmák fénn«a 10 fiijai 
ecdiUmLKaroni, mana, dn 
oOnga asániyA leraeÚel, 



«wor- 

toattotta gSmbOlyded, Mymagá aOtétkák t. ibo- 

l. As £ olmuw Mart. tOne 

fli^ ftf ftpT'w^ n*'^T'^ "^elbwii 

kaiOnOinniraTinMakfir01,«mU)bá aiAntU- 



tt gyaJÖan oodc^iak vagy mridÉnak han- 
nátiák, aaért vaUistáA- t. ot^oppáimámik la 
hMák. Fiatal Üerde meg a rOgye megfOnelddfl 
átél (pálmáMvoul^i wenen finomra metélT« 
eeettd ás olaÜBl mIMmÍ kéeiiak eL Ai £ «iiai* 
Mart. kaletbrariUai, 86-30 mater magaa. csak 
16 om. vastag, de tOvte gyaktsn megrütagodlk. 
Levele fésttsen ariniytt, gyflmHose olftadnfl, 
ktaOnben alakjára meg nagyságán néne a kfi- 
kéayhes hascmU. A vlibsn megpohltott és néfre- 
saalt gyttmSlos háaa nmHúrre ■Ord, kéksxfnfi, 
jtia4p«p(BBaaÍ). 

BvtluHaMl* (g«r.) a. m. a baUaUn<A euybl- 
téee. Az (»Yoa aatm törekvésének aJ c la 6 e e ,hogfy 
as dkernUntetleo halált megfoBsia gyOMmeltU. 
Bsikfiael a OjMidcffludlh^tú, gitrcsiket srtnIetO 
saer^avégkSaeledésénaktttlttolásastb. Ai or- 
vod beavatkosáattoak a halált még akkor sem 
siabad Blettotni, ba a beteg Uionyoean menOie- 



s a megváltó balált medve várja. 
thyvalM (gOr.), kóros ooldogságénet, mely- 
nek fokozására kflUÍóbltid, néba kellemetlen ese- 



lekményeket Is dkóvet abeteg^Mi%Mopraxia>. 

Intliymios Zigábemm v. ^/oímoi, kMtstaott- 
nápolyi tndós bazfUta aierseus a XII. 8z.-ban. 
Megh. 1118. Alexins Comnenns császár paran- 
oeára megírta as ortodox vallástételek védelmét 
az eretnekek ellw (Pani^Ua dogmattcae Bdel or- 
ttiodoxae,TergovlB^ Oláhorez. 1611), a né^ evan- 
gelfamihoa való kommwitádát ^dadta Mathael, 
Lelpdg 1793., tijabban Boriin 1846) ; továbbá Dá- 
vid zBcdttoűnaA kmnmntáriát (TheoidiylaotaB 
mdvelnek gymiaményében, Velenee 1630). 

EBtkTBCMMsL Orthomurn. 

BHthjtMMIB. 1. JEUifOMM. 

XatloUannaok, 1. Euiydiet. 

Butin, aiOIdenboiilhoa tartozó egykori Lflbeok 
hjeddemaég ssékeafflvároaa, a Kis- és Nagy E.-1 
tavak ktat, vasút meUett, (laio) 6311 lak., g^, 
aOr- éa kál^ianártáaBal, gtafttréfismalomnial, 
nyUváaoskOi^vUnal (30,000 kSlBt). Bági város- 
háza mdlett a legjelentékenyebb ^fióletel a nagy- 
heroegl kastély Imnyajteamiynyel te szép part- 
k(d te a régi, Szt HÜiiUyrM elnevezett templom 



)y Google 






62 



(a Xn. U.-M1) hegyes toniuiTti. B. ntUöv&rora 
Wéxr Károly Hárlának, aUmk emlékére 1890. 
azdirot 18 emeltek. 

E&tmg, Jüítiw, német orlentalifite, szUL Btntt- 
guHiaii 1639 Júl. 11., egyetanikönyTtániDk, 1880 
úta eg]rútt(kl egyetemi tan&r StrasabnrgbáiL A 
kelett Dy^vehet TübliiKenbeD, Parisban, Ixmdon- 
bon és OxfoidbAD tanulta ée több iiben Járta be s 
keletet, honnan számos ó-sémi feilntt mását hozta, 
melyéét a strassbiiTgi egyetemnek adott át Yf*- 
mSvel: Qolasta (1867) ; Pnnlaohe etelne (1871); 
BrUntwnng einer swriteo Opfbrmordnnng aos 
Karttaago (1874); SediB pbönlUache InadirifleD 
ans IdaUon (1875) ; Nabatfiladu Insdiriflca aas 
Artólan (1886); Bammlnng KartiiaglsdL Inadirif- 
ten (1. 1883) ; Sinaltiselie InstdulRen (1891) etb. 

Bntitimim (evík^imM gOr.), antik kétttvzlée, 
magasabbra vagy mfflyebbra álllthaté áÜTtoyra 
alkalmazotth^íti^^, mellyel 66— 133 om.baessú, 
ivUsznd IfiTedékst 600 lábnyi kezdöeebesaé^i^I 
». 1600 lálnvl táToLBágra lehetett IfinL Az B.i>evfl 
hacügépet coa^MiOEi néven vették át a rámtíak. 
Képét és leírását L IákM Béla, Az antik Üvegek 
(PUltd. lOtzIOin' 1910). 

■BbAiiM, ÁskalomH, gOrfig matematlkns, U 
IdMzámltásnnk VI. sz.-ában élt {610 körfll). Tanl- 
töjával, Isidorosszol, ai Arcblmedea-féle mfivekrOl 
Ismertetést írt, mely gOrttg éa latin BzÜTegge] 
Baaelben jdent meg 15U. (AJabb kiadása ToroUl- 
tél, Oxford 1798), azonklvfll magyarázatot irt 
Ardiimedes és Apollonloe mfirelhez. 

btopikna (bStj az a virág, melynek vlrágta- 
karöja (csésiéje) a lombleTelek genetikus spIrtÜH 
▼onua (L LeöSáüáa) szerinti bomlással helyez- 
kedik eL Ennek ellenkeifije a metatopikus virág. 

Entozoon, L Or^MOMOon. 

■atrüisoh, I. Ltpcae. 



kttolálé _ _ _ 

BatFopU(gi^.)<^ttárqtlk a kristálytani (geo- 
métolal és optikai) femeknek ös áfiandéknak 
tt^T^szerfi változását, amint anA az atom- és 
md^alasúllyid fOggnek Maze. ügy, mlktet az 
elemek eajátságai az atomsálynak a peilocUkiiB 
tUggvényá, baeonló viszonyokat faJ*iiinfc az llletA 
elemek vegySletetnál la. Az elemek kItzOtt az 
arzén, antimon és blzmnt nyújtanak erre nézve 
Jé pédáát ; a vogyflletek köztttt az alkálipermajiga- 
nuok vagy a romboean kristályosodó alkáHlOld- 
fémkari>onátok: aragonlt (CaCO,), strondanit 
(SrCO.) ésWitlierit (BaCOÁ Ba a sorozatnak 
egyik tagját nem Is Ismeijflkjöl kifejlett mériietfi 
kristályokban, de IsmeijÖk a molekulasúlyát és 
Ismarftik a SOTOzat két másik tagjának pontos 
kristŰytanl elemelt és moleknlasúlyát, akkor a 
fentebbi tagnak pontos kristálytani adatait a két 
másik tag adataiból ki letot ssámitoDl. Termé- 
szetéé, bi^ ba a kristálytani adattdí ismeretesek 
és a molekolasiUy Ismeretien, akkor a kristálytani 
adatokbúl kt lehet szteütnil a moleknlasályt. Az 
B. törvényét Becke és Mnfiimann Ismerték teL 

Kntropiiis, 1. fíavius, római tórténetfró, Jnlla- 
nns alatt részt vett a perasa ha^áratiian (363 
Kr. n.), Valensnek titkára volt, majd ánial pro- 
oonsol s Valens megbízására egy 10 kSnyvre ter- 
jedd vázlatos rdmal történelmet Irt (Brevivum 



ab űrbe oondita) Róma alairitásától Valens trteia- 
léptélg (3641 egyszerQ, viUgos BtUnsban, el^^é 
pártatlan Ítélettel. A m« kedrejtségre tett szert, 
késóbbi történetírók folytatták, sót gbrögre la for- 
dították. Magyarra 1838. Homotmai Imre fordí- 
totta le. A fÚytatásokksl eeyfltt História mls- 
oella dmen kiadta EffaienMardt (Leiden 1739) és 
Dromen, a Monnmenta Germanlae histnlcábui 
(BerUn 1879). 

9. K, a keletrómai Aricadlns osássámak kedvelt 
rahszolgty a, ki BnJlnns bukása ntán (396) minden- 
batú miniszter lett, de kapzsisága és kegyetlensége 
miatt meggyfllOlték. Ö hajtotta kereaztU ait b 
hlriiedt törvényt, mely a folségándóknak még » 
gTtmaekelt Is bttntetéssel sitltotta. S99-lMn eüeii- 
s^el megboktatt^ Glpnima ment számklve- 
téáie, hol osakhamar megOlték. 

Entyobea, egy K<mBtantinápol^ioz k&sel fekrS 
ktriostor fiatja volt az V. sz.-ban. A Neatoriw- 
féle hitviszátytian mint ennek ellenfole mfIkOdOtt, 
azonban heve által elragadtatva, másik tálzásbs 
esett s azt tanította, hogy KriaztnSban csak egy, 
Isteni természet van (L Jfim^&íbfj^. A M8. K<»- 
stantlnápolyban tartott idnaton megfosztották 
papi és kokNrtori hivatidátél. B. em ttUakoiáit 
nyiijtott be IL TheodoeinBboa, Urvényt frt I. Leo 
pápáboz 8 Dio^nroe akzandrlsl paMantaa párt- 
fogását is kérte. A azanvedélyee Diosknros a vi- 
BsMylia v<»ta a osászirt és Etidoxla osássániM Is 
és anélktU^ bogyjo^túsága lett voína iá,4tf. 
Bfoeoeba az ú. n. rablók ntaiatát hívta Ossse, bogy 
B. ellenfblain bosznt álUcm. A zsinaton, me^ a 
császár ebitton, fonatlzált SBMzeteeek oly múdwi 
tttntettek B. és Diosknros mellet^ hogy wek eflo)- 
foldt botokkal megtámadták éa scftat megsebesf- 
tettdc. A hitviszálynak 461. a kaloedonf egyete- 
mes zsinat vetett vígat ; aa efezosi hatáiozatokal 
megsemmisítették s kimagyarázták a tant, hogy 
Krlsztnaban két természet van, ú. m. Istaitl és 
emberi. B. számkivetéalmi Iwlt meg ; kCvotói, se 
eutícAiamtfoitv.mom/intiU: sokáig fonmaradtik 
Bgylptranban és Palesztinában. 

Entjohiaans, szent, pápa 275— S8S. Onn^ 

J0.7. 

Entyehiaana viaaály, 1. Bidychea. 



legjelesebb tanítványa. Alkotásai kOztll a legM- 
mértebb a Kr. e. SOO, lapított Anttoohia város 
Tyt^éjének, védó Islennójének a szobra vtdt, mely 
az Istennót 016 belyseften. Aűk<Hon&val a UAto, 
láb^ Blatt az Orontea folyót személyesttó, aszó 
mozdnlata IQúv^ ábráztdta B. e mflvéröl mn- 
zenmaink két márvány és több kis bronzmásolatot 
Őriznek. A márványpéldáityok hiteleeebbje a Bd- 

iti Sc^mttvéüetl Hnzemn tnlajdona. 

ttyt^Uos (arab nevte Sza'id Om Btítrik). w 
orthodox eg^iázpatriarchájja Alexandriában. ertL 
S76. Foezmian (0-Kalró) ; arab nyelven (klUönM 
tekintettel az egybástOrtínetre) egy 938-^ Isi- 
fedó vOá^ninlkát Irt; Irtln fordítással kiadta 
Pocoké (Oxford 1668— W. 

a pOree indiai sárga festékben fordnl eló, sárga, 
szagtalan, kssonyée IzA. Iflalakú krlstályot»t 
alkot; viabem, alk(rf>oIbaa, éterben oldható. Alko- 



)y Google 



lliklul oldhaM, a togtObb tttbbi báil»al pedlK old- 
batatlHi Bókkt Alkot HlgUott MnHvral fdire 
rinkanmttTBt, enuntaot ét dIozIxHrtont 

HO.Q,H,COOC,H,OH 
léteeltiinelf ntöbU 2 mdeknU refOTDÜBOv éa hldro- 
ktaunkaiboDsaT kondeniáemk UU 1b eUáUit- 
Iwtó, sárga ssinA tok, m«lyek 287* C-on olTftdDKk. 
■óxonit uut.), tantalo-nlobM, melf tartelmaa 
UtÉMKTOt, nlotaavtrt, taitáloxldot, ytterffiUe^ ar- 
blnmffiUet, máDozidot, owloinfOlae^ vasoxidot 
mee tím* i eg; kevés gcnnániiiiMt. Bomboe 
KQdanrbeU kriaUlyiAliBn igen rltt», l«^iikább 
eaak Taakoeni taram. Bamitfekete; fémes zsir- 
ÍÍPii7ri.N<irTégla:mttere,Tn)m9,JSlflter.Seliee- 
nr nereotB d (IWl) arrM ■ tnl^JdoiuAKárúl, hogy 
■oUífile alkaMflzt tartafanai ; aeeenaa a. m. Tes- 



lográd, Feidinind bolgér f^edelem nya- 

nl^ta Bo^asi és a Fekete-tenger kOselében, a 
BalUkn iQltúJéii. 

Kun, mai kimondás szerint Öze otmiM, ai AI- 
mtet-oCTiaetség fiae, lOM. Sít. UaalÖTal egylltt 
hteleseii kfladMt Ákos kAn veiér csapatai ellen, 
1099. pedig rént Tett KAlmáa kMl7 oroeswaiigi 
ha4]ántában 8 PizemrBi T&ta alatt esett el. V. 0. 
Almást/ Dénes, A Kadánri és tfirOkaMntmiklóal 
Almáer KiMbk (Kétegyhása 1908). 

Síunwit (In.) a. m. beolandit, ma már nem 
használatos megiieTeiée. 

■nainolilt AUij, sárgisTOrito kis gömbQs és 
safllAs lialmaaok, sogaras-rostos bevonatok, élőm, 
Blnk, ortovBoadlnit (Pb,Zn^(VOA. TennAbelTe 
Ho&nmd, Prelbnrg kOselébea (Baden). 

I (Euaee). Asonymns szvlnt Dsabaval 



egylltt H. volt aion mi^cyar sereg na4te,nNb 
I^umdnUt a n&net hatdrigmetftUltotta, Vesipré- 
met te Vasvirt alfogUta. Uegfelol as Oat " '- 



_ BlMy- 

ném^ ValöBitnOl^ Árpád egytk imt^ánu, 
BselflbMk (BIeseUi, Blaebe s ebMl Btteee) emlé- 



saan élyaéT, melyíiek a tolnanwgyel Öceény kOx- 
aég neve lélel meg. 

Sttatd (Euecidus, Ewtidmiu, Euaidtnut, 
EÜKnu^, régi magyar esemélrnöv, melynek a mai 
MOd kltaSg neve Mel meg Stanogybao s talán 
Üe tartodk ahontaiegyei OaOd s a békéamegyei 
OoeU kSiség neve is. A náv a magyar társadalom 
minden OBitÜyiban el volt teÉ^edre, Igj otnas- 
t«k p. ai 1138-ki C^jármegyei fAlqáDt. 

mr(66i. iehor), as tlsAtls sebek te fekélyek 
BOrO, sminyes, azOAtevOrOses — vinel kevert 

- bflsOs váladéka, amely a üartöiú mikrobákat s 
■■ awk termelte mérgeket is tartalmain ; e miatt 

- te sscrveiel^betdtva, ménként hat L. ustr 



kösödía. 



Jr (mieadö), biztstyos egységOl felvett idökfii, 
leglukább ai as fdfi, melyre a fwdnek BsilkBéKe 
van, hogy ai ekllpHfcát (1, o.) beftissa te m&s 
alatt ai érsaakokagyanason soriuin IsmétlMnek. 



foglalt egéBs mqxA sdma. A 

riot, melytAl küdveteameddig t.l. ai ekliptika 

beftttásának id^ét gzámi^ak, többféle cslUagáeaatl 



évet kiUOnbOitatflnk meg; a)ktrmÍktaéoiiiaXíii 
FOld a tavaai-ni^jegyenponttál kiindulva ngyan- 
abhoi vlBssatér, nevét tmnan vette, hogy régeb- 
ben úgy határviták meg hosszát, hogy a Napnak 
iigyanaEontérlt6hfiz(tr(^lcnB)valö vlsssatéftét ém- 
lelték.Mlvela preoesesiöO.o.) folytán atavasz-nap- 
éJegyN^ont as ekliptikában évente eo"2S88-oel 
vlsszaTelé balad, a trópIkoB év hoasaa is egy teUas 
(860*) kSrflUutásáboK Bitlksöges Utaét kisebb lui, 
te mert továbbá maca as általános évi paceasiló 
is -váltoió mennyiség, a frt^kna év hosssa Is 
váltoiö. Azonban idOvel éveiredeken kereeitttl a 
fogyás megint nttvekedtebe megy éA, de eiek as 
ingadozások a tropikus év *"»■"»*'*« annak kö* 
árértéke kOrU nem teemek ki 19"-nöl tObbet. 
maga n kfizépértte 86ó oap, 6 tea á8 perc, á6 
másodperc, melyet 2270. Er. o. el is éra tropikus 
. ^ ^^^ változás pertodosa 10,669 év. 



h) A töderiktu v. t^Olag-évtit as idé, mdyben a 

FOldaNapkArflUpái^i^átegyB 

vagy mely ahttt a Nap Iá 



a NapkArflUpá^ájátegymertelj^en befb^a, 
' mely ahttt a Nap látowtgoe pály^ án ngyan- 
áU6 csillagos tét viBBsa (eiért hívják csUlag- 
évnek). Mivel a FUdpálya kerülete állandó (mint- 



. . ni^ 1- 366 IU4>, 6 óra, 9 pere, 9-86 
mámdperc. c> Az oNomdíű jp az az IdA, nx^rben 
a Füld pwCMUnmátti 0- «•) kiindulva, idihos 
megint visszatér, hosssa 866-S59M0 nap = 866 
oap, 6 éra U pero, 18-87 másodpwc, tehát 6 
perccel te 9-68 másodperooel hoaszabb, minta 
esiderlknB év. Baen nap-éveken lüvfU találkosnnk 



séget : 



n^: 



még a cwIllagteHtll hóíd-^vvtt, mely 18 íényvál- 
tozatl (Bzlnodikas, L o.) hönivból W te me^mek 
hossza 864 nm, 8 éra, 46 pwe 84 másodpere. A 
nap- te hdd^T kfiztt kikerekített 11 napi ktUönb- 
'"' 'eveizOfc epaktá-nsk (L o.). Végttl még 
'. tagy évnek azt az Idét szokták neveim, 
melyben as agyenlltd sarka egyszer Ukttljá^a 
as ekliptikát vagyis a tavasz^tap^l^yenpont az 
f> k^fotifrft ngyan^Bon hlyére téf vissza, 
hossza 86,800 év. Apolgári év v. tttíjaá: 
melynek alapja a tropikus 866 te '/« n^>os év, v. 
«aMiIAo&tA>. inelya36i>/, ni^os holdéven al^ 
szik, V. végre UHStt hoU-ér. melynél a hoUévet 
egy IdOröl-fdAre közbeiktatott 13 hén^pal a ni^ 
évvel ItoBzák teszbangaásba. UinQiogy sem a 
nap-, sem a hold-év nem vág OsBze as egész napok 
számával, a nai^^vnél egy 866-lk napot adnak 
hozzá, [ri. minden 4-ik évben, a hold-évnél egy 
866-lk DKKit 2 V. 8 évenként; esek a t^hS rta- 
pok te stökS évek (L o.}, épúgy mint a kOt&tt hoU- 
évHdc 13 bén^te alapját szintén iiökSévnA ne- 
vemOk. 

A történelmileg nevezetesebb évalakok a kíi- 
velkeiék: 1. As eguwlom év, 12 *■ — '— ■ 
' kiMtesltO B 



■Bábtoemödoriti 



i napbM állö nq^4v. — 

jomban te a rtettiaknál 

lásaas egyiptomi évnA as 

a 18 bannfnoni^os bön^^ 



m^nnaradt valamint az 6 kiegészíts nsp, esak- 
ho^ minden á-lk évben aag. 28. te 29. ktet 
egy napot beiktattak. 80-ban K. e- kezdték m^. 
— S.A pertsák régi éve szinlén 366 naposnap- 
év volt ; 12 bő 30 nq)Jával te az év végén hozzá- 
toldott ö naiqtaL India némely rtezében ma Íz 



)y Google 



haan^ák, mtíAoff u 5 upot nem u év vé- 

?D, bánom & S-ik höiuQboi ossti^Ják hocaA. 
ZL n. kSupte DmsM BAUb 8 EaUbwási, kft»- 
tU Dli« Btgti kSBonakMMTd mSdositottK, 
tgj hogj BégyérfnUnt 1—1 nOköBApot midelt 
kMniktibü él ha M 7 T. S4wr tnAr mwHrtéiit, 
non % 4., hoaem u Mk ér • nOkA ér, úgr hogy 
T. 7 MltkA év raa », V. 8 nakA ér van 88 évbni ; 
flM «MllMn u ér boBsanl W6-SÍ14, a miMdlk- 
ban an-HM nwot k^nnk, mi MÓyleg rend- 
kirOUen lA zDe^OaeUtta. — 4. Ai ó-r&maHro- 
mnloBi, albánl) ér kMtetben 10 hteMoe vcdt; 
esek: máic, nuJ.JAn., onintiUn, nexUUu, BMp- 
tember, október, noreniMr és deoendwr, séme- 
Írek aierint Mráltra 80 és SÍ n^wa hte^okkal, 
éa ígj mlnUesM SH nnpal, máaOk anrlnt 
InkUb kUOnbtaA honnuágA búnoptdtúl, de 
860n«bölálU.— (klgoikMbiAtBlakBltlKrid- 
érvé; mert már Noma PonuUiu as állftölag 
mégBMmdu által hoaaáfBgKentett 66 



8 vi hónapot Oannirtaut 81 éa 
Ml) k^wett, egr U bönivn 8» iu^mm boU- 
éY«t csinált Enn% a naaérrd való Onaekintelé- 
■ére B Kürög minta smmt 9Kr Itémvot aaúrtak 
kOibe, ee pedig ndnden máaMW érben febr. 38^1 
után m«iBÍa menedmiBB Tagy interotíailB nérea 



»Tag]ra3n«bölál 



tDeg ily n 



áUöbtawoi 
Uneiett 6r 8 navfal boaBnbo, mint 8 tropikni év, 
miért is egyik ^ben kereeebb napot k«lett kU- 
beiktatnl, ml laananHnt olyan aarami vésetett, 
hogy au. Kr. e. a deoemrlrek a aaabálytalaB be- 
iktatás Iielyett a ÍBpapokia bfiták amitt meglia- 
tAroaáBát,)iogyliányii^bM &1)Jod a meroedonlaa. 
De mert a p^»k euel a tiaatOkkel Meg ktmni 
bahUtaik uralmának meAoflBnbUláBáía vagy 
ell«wé«cdkseknM«t«rilUtr' - 



ák poakMa a UMielklatBnM nívó- 
kat, a legnagyotA sarar támadt ; « aatamnáliák 
(ted Ünnepek) tavasira, ai aratás IdQJére val6 
oenallák Hdn eetek. - 6. JkKm OuMT Idej Aena 
bdyset már tOAetetlen ToH^ « tdtát 47— 46. érék- 
ben Kr.e. Soelgenes wUlagáaaMlée PlaviiuSorl* 
bára) a már BndoznstM Egyiptomban talált Imii- 
scilartB óret S66*/( nappal veietlette be éa egyúttal 
—mwt már 90 n^ Tolt as eltérés a hetyea IdétiH — 
áft-bao Ibiviiár 33. ntán 88, novraiber te december 
kSsé 67 napot Kárt kOibe, Agy hogy es as ér 
(aimiis omlbBlnils a. m. nvarok éve) 446 naposai 
vált Ellett volna tebát aa elsa^támér.mely 
866 napos nap-év. Minden ^ik évben febr. 8S-a 
ntán egy seOU} nm cUssextUiB) BZératlk be és Így 
egy ér tényl^ S66V4 napossá tétetik. A 12 bénap 
ta mai bneadesését és müg framaradt nevét kapta 
akkw, amwoyiben a qnlnttUsibOl éppm Jnlins 
Caesar tiasteietére Júlins lett, és Mmsokára aa 
angontas is a siexluiai bolyéba I^ett. A totq^kBfl 
év fcnti bosssAbti már látaivalé, bogy a JoUáni 
«v Is dtérő még attél, és ai (Ansta, b(«y a toresi- 
tények áHal is ellbgadott esen év a 8rtMid<* fbly- 
idt (mert 11 perc és 14 



1688. AJofftiui Lítíiu terve szerint a OÖ^u^Sk 
6vetlMHtabe,melyajolIAniS66n^otésnééyeren- 
Untt aOkÖ éret megtartotta, de a szAndoe ér^ 
kOiIll csokis a 400-sal oszthatókat tesri sxökA 



évekké. Minthogy a Oergely-fUs év hosssa 
366-2483 nap, tehát sHáréae a bopUnu év kOsépeé 
'^"""" --• E 416 érben teai 8 érát éa 8330 év 



Aütítta már 1683-e7-ig, Ntaettmágban 1700.. 
Dániában, AniJUAan 1768., Sr*|obM 17BS. üMad- 
ták el, ceak aa éUtflek tartották meg a Jafiáni 
évet AJnliániésOergidy-nie ssámítáB kSittkQ- 
IMbaAg a mnlt oáaad végéig 13 nap (1683. 10 
nu) volt, de már 1900 febr. 844(61 Ibgva 13. 

8. Ssabad b(dd-év «ak c«y etteijedi van. a K- 
r9k vagy arab áv, uely 864 napos. Illetve satté 
érben S66 napos. KesdédOtt a bedaarával (L 0.) 632 
JAUoB IMo. Hénujalk fUvAltraSB éa aonaposak; 
a BsOkft érék 80 érés olklnban IrarUnek vIsMa 
U-eével. TermésMtes, bogy már 89 tro^ku éven 
beltU a «Mk év keidete mindsB évsntom kenai. 
ttUmegy. — 9. A MmmA étx 13 boldhteapbél 
AU, ba aacmban a N^i aa év leteltével még nem 



tdéUtaOkbon, ana batárowrtt siabály ni 



iCanragy tsnH éa 
mUaádiuával. — 



la A aUák éve kotnt 
jétSSésaOn^oshéaw- 
bél áU; a n^iéwri valA tasdiangiée miatt astan 
egy 19-éves dklnsbon 7-sier (és pedig a 8., 6., 8.. 
11., 14., 17. és 19. években) egy l»4k bteap J<t 
ho>iá.AsonkirAl a &ée 9. bénának lehet 89r. 
80 naptB,Ag;b(vhán)mllUerendeséebár<»nJIHe 
Bs0k6 értik van (8&8, 864 éa 866 vagy 388, 38t 
és 386 naptál). - 11. A oürígOk ém baOsHIm 
13 80-napoB bénapbél állt, és tavaasra, nyárra és 
tMrevtdtMos>tra,ilyenH<«teieBévoU,- késdbb 
" — -^ '—--'nt 



tK^ikns évvel fiesmegyeatetad. Aa aÓikaiMima 
böo^wk bárom dekádra voltak ositva és AJhold- 
ŐÉi keadUtek. 482 Kr. e. Kall^w odUagási a 
rendesen Hetonnak tnkdduiltott és itUa is nere- 
lettig-éveadklnstvescMebe, aS., 6., 8., 11., 18., 
16. és 19-ikévefebn Iktatván be egy-egy atfftO 
hén^Mrt.- 13. A frmteia kStlártasáffi évnek (L o.) 
tisenkét 80 n^oa bfinapja voH és 6 UeBésaité 
nqija (tonre eonqdémentalraB); asW> évwn — 
rratoeiintndadan ' 



Aji év aiegylptomlaknál,penBákná],ftnl(djdak- 
nál a nyMaolstitiumntán kesdUWt a nidéknál 
aimt és okt kOaepci kSit, Agy bogy egyháal éviik 

' • -jy^ ntáai AlboldialleadöU 

„ _ nyárt m 

nál kesdetben a tavan-ni 
legaJoUánlévbehoBata 
tartott BiokáB swrint jaa. 1-éreL A kmesitények 



a tarB8>.nw«]egy«n ntátd AJboiaHáTleadö^: 
• glMgOknél a nyárt solsttttunkor, a rűmuak- 
nál kesdetben a tavan-nap^Jegyenlcw, késObb, A- 
leg a JoUáid év behosatala ntán, a mai n^iig Ikn- 



tasdték meg aa évet, míg végre a srintta a 

snáttiannár 1-Je (a Cinomoiskne), 

'iMiyBwBxignQslsm""'""' " ""' 



mely napot Dltoydoi Bxlgnas is msctaitott, vi 
Mtuánossá. Ai 9yMri év as egyUs ünnepelte 
vasár- és tnn^nnpok foglalata qy polgári évsn 
benn. Keidete Jelenleg a rtnulkatoUkna és pro 
teatáns egyhásakban advent elaO rasánupián 
(nov. 86-ika és deo. 4-tke kOit), a gOrOg-Meti 



)y Google 



jiD ^aepL 14). ABgUitMB OTOmOlcMltö Boldog- 
MMomf uióáii (min. 86.). V. fi. tíeUr, Hand- 
book dar lurtlMiutlsdMa mid toahniMtea Chro- 
leoyoiutT* BntUn 188S); n. •., 
(SuoDolofte; IMrtM, Kalmdado- 
D 18S8. A.) : r. K. őtéiwl, Hudbiiata 
(ieO^L.míí 

Xm ^éb. Ctotin» &. n. élet, m eM aonaar, 

laweb&UnAdí, 



kWHt koU Brftliie orenMkatt él lU na noMTe 



(ijMMjnaoeM^ Tagy ft Jó 4e ran todáaMjK, C«T- 

l««rOks<UdllUB,Tii«gftJÓUlata, gram(Hi 

■ mJnM, 



•^an almából hMcnIó,! 



ló,aBMijUlm 



e u ott Ttrit hadt éi « 



Ingái (M.) L m. UoMponc, bolyting. 



■nfrios, L£b(yrÍH. 

■n Iwfapáw (aavj, L Áái&miáma. 
■vskMaag (Ábmmi» vtm&a L.), 1. ümwiq. 
■ralriaU V. miobitfek), ai érmek órtákbeoaUM. 



mMUnp, 

lyaatnflU<dTamÍ mAntteTaagalliiml ráoletAat 
taitalmarta BUms aa wtmaÉatá. vagjria as •nw 
stekat HabálpMÓJagjaák aa 
kraaetaO ■atodoMMi alagtt- 



Bl táblák -no a tartft (e^aa) aéba 
jr T. eattatMVoltafc, gaateg aomáiia-, 

diágakMWtéaseL Mr " 

awk pWány látható. 



SvKasdlMl AlllM 



MDegr 
L Awveüifatt «a9- 



KraHCelictf A«M«l»ttm.L .iOracJUuMt 

BTrasaUMÜ rvtewl^ amafenuk (L o.). 

■raMMIattl pMtr* I- .Iv^Mi «wá4ie. 

■vaaMUkaa aa, aU ncy BBi aa OTaageUnm 
aWáslU ; aairt • UfcMa aaöaaua Kvteatán- 
wklMJs aera, mlnOiogr tt a hU éa &t nteár- 



jkenedUai 

SMotlrAat t£atlk a as «. b. (ndkdM (hacro- 
niiiT^ etrallk. DJabbaa Nteutmaásfaait oak ai 
egTwOtt (lotlMráima áe i:^teiiiétu)agjiiáat,ha- 
láidtea pedlc oaakalntberáBnBokatiMTwclklgy. 

BfamalOniB Alrikik«g]«a<Ua^l896. alapítva, 
aseTaBgeUkn Mémetraszág Ogyátmétas afrikai 
STaanahAlNHi 616 b«Dez(itöttekra tereU áa köafit- 
tOk a kerasttay koltárát takoiák alamtáaával, 
orvoacA UkaUáaáTfll, falrak léteslttaáTel bmI- 



6 — BvajigalHtna ^yháa 

gáUa.Aaei 
lrat;kia4}j 
ISMÖta. 

baagalikva agyaaBlat, L .áOndUwlíit. 

■npigaUkaa agyháa. k. XVL B.-ban keadatt 
Y^lá^anláa -no rafttnnácLö Utaí aok mindeB- 
ftle iWTet via^ték éa Tlaelmk. A katottknaok a> 
entoek Dérea UtU etawreiték ttei aUtbb ralor- 



mátonkHtl b 
kálriaiBtáknalL «k magift tafcaafrtoafcaak. ná- 
bol — mint MilThco — ortodox kwenténjak- 
Mk. nfttmáltaknak, •raaBcllkDacABak; Atujlá- 
bao áa SköaUban pniftáiKikiiak, pnoUtetUan- 
Boknak, pUntti vagy macas ag^ái hlreliMk; 
EtandaoiaatabaB ImKaiioMkiuk. Nteetomif- 
baa ai 16SMkl Uiodalml arfiUa eK boriUtott 
tUtabMáctU 0«o*MMt(4 nokáMia lett a protea- 
tana név, aa i^pMtal Talláatátal btnyiütáaa után 
pedig aa ágoatal hltTalUrt UrelA tiffiáa^ ^ 
UUanOaen amallk a r^urmáeiA Urel ait a 
goDdolatot kifogni egytaánk «liMv«aéa6beo, 
bogy aa ««cynank aa erangdliun Metanébea 
lett reftmnálTa. lanen vaimak ai Ily elneveBé- 
aA : ágoatal hltralláan araDgallttail «öfUi, aTaii- 



jettknaieM toktfdcmkáMntDd 
a6t aa taBMa nAnmált egyUntat UMné. t|. . _ 
úgy, mint a raAnmált vagy nfoniátu JraO la. 



fogra 
il Ut- 



B. alatt UiinHag a tnaerinna ragy ágoaW _ 
ralláeú egyhiaat, mlg a nüiniátu vagy era^ 
gattoml i^imBitu ag^ái alatt a kálvlnlata t. 
a helvét bltralUM kfiTsW eg^iáaat aioktik ét^ 
tenl. A XIX. ai.-baa á^Ott hoBaáak HMMtamág- 
txH a pnlMláaa uér fa a két nftmált felekaael 
elneveaéaéra, de ei a néT tnliOdoBképeii oaak a 
nématomágl avangaUknacftat Ulet^. A haiti 
ágoat Utr. B. ToH^ép még ma a«n agyaágoa, 
martkMkttMi, laymáwal twiiiiiilaünll newai 
k^oaolaaaii acm álMiéaiUUáU. Bgylk ama- 
gyariunl ág. Utr. erangtUkna kereaMyén «gy- 
hás,amáfllk ai erdélyi onaágoB ág. hltr. B.TBCTla 
ai A. n. aaáw oraaágoaagjMa. Amaa * agytáSe- 
lUetNoiriik, mliidegyik ketOMtOtib egyháama- 
gytn T. aapenaaégre, t. ueolonágnL Ha ntéb- 



kerflMak Wn egy-agy pOmlft T. 
éa egy-egy világi MOgyaU ; ndad a 4 kertW éUn 
egy Tllági Ríf^yelAáll; aieid8yl8iáaBagyli«a 
élíB pedig apAipK éa aionaágoasgyháil gondnok. 
A BfautMiaágl anya B. még WM> iéa«e wm- 
kadoKtt Brre kÍTálképM as 161741 pcwoai 
pfoteatáaa mdo aaolg^tott okoi Bkter — 
aa 18S8. kiadott «J agenda félatt maglndnlt vUa 
alkalmába - katatkaMttai «. n. Mittberi moa- 
galom, mely régre la kUtaáUÖ ovaDg«Ukiia4«tte- 
ránaa egj«ái aiwreaéeére raaatea(lMl), amely- 
nA kll%iUa6 ányalaW a pwoei, a náai, a 
heMeai, aiiaanoveii,hHinanibnr^,badaal, maek- 
lanbargt, braonaoinnigl, tddrabaqgi, wUrttem- 
bffigi, toráMá a dáa, svéd, norvég, or«> a ame- 
rikai hithari eg^iásak. HtndeaM B. aaosban 
egyék ai ágoatal hitvalláahoi való ragaaikodáa. 
ban, miért !■ kOsOa nerflk rtlAgaaerte : B. 



)y Google 



IraaMlikaa •0ThinIkotmÍDT, egéercn máe- 

kCnttlq]UdiHt&lnOwl,mliitai:«yid nfomiMó 
befüyin atatb Amint u anateptUta mugalran 
«e&panfflrtlándáB Bírál ertatlk meg Lntbert. 
hogr Ai 8KJ'liÍi^üa6gek koöbe nem leltet Bdni a 
kormány^batalmat, ö eit af[(|edalmek hAtáakfi- 
rtbe utalta. E felfosM neittealtatte u 1686. évi 
■pdorl omlggyaUB, mely Is a flHdenmkatUrta 

BBf frtrtpfcalfcBi (twrttnriiim) u eg]4tád yIbIO- 

nyok lenduMTU a eiaDttU osakfaa Tirosoktnn 
fidyt be at egyhái korminyatéba k^riseUl ré- 
Tén a gytllekeiek A fiUdeeM bmtutnyiatot teol6- 
^ailaKMriBBeUlioo alapította meg s ngyaoait 
UnleUi három ktUltaibSsö nodaerrd 4?>rkodtak 
megTédeol. Bwk : 1. a ktrilegUlte nnctsier, mely 
•zerint ai egjiiáa ea UlamtAl rin saolB* fSgget- 
Ira HUbod MyeatUet (ooUeglnm), am^ a lelki 
hatalmat hal£BatMag«fl egy^ség úQáo a féJede- 
lemn nibiita; 2. aterttlorUIiB reotoer.mely ne- 
rlnt as ^ytiAi aa államnak egyik alárendelt réeie 
I ^ aiért 8 fejedelem balalma alá van vetve {onlQS 
raglo, llHns rellgM ; és S. a pUspOki reodoer, 
amely amint aa edúgi katollkiu ptt^kSk Jogai- 
nak Örsébe a világi feUMg Upett. 
MagyaromágoD hl •- - - 



BMrintmindenbatalomlaJog forrásaai 
BbbAl kUbteóIag a gyfiMraaetek válanE$lk a betyi 
egyháatanMaot QvesUteilnn^, a gyIUekesetek 
kUdVttelbfil riafenl w egyháimegye, aa egyháa- 
megyék kUdOttdbtH alatail a kerUet, a a kerflle- 
tek kOIdOttelbAl aa egyeteméé gyOlée, b alegfSbb 
tOrványhoiö teatOlet, vagyis a aaliiat színtan a 
gyOlekewtek kUdOttdUU álaktd. Ai wdélyl ssifii 
evangellkaB egyháiban vimont a konalsttorlálie 
raidBier uralkodik. 

■niiaBUkii»liitheiinna elneveate a Lather- 
beinlgoniaii lagfMikodó isoteBtánaokia vonat- 



Iraiuralikaa-aaotdáUa kanarMama, 1890. 
EttOeker te Weber, berUnl ndvari lelktoek által 
alapított e^yeetllet, mely a SEodáMemekraták- 
kal HKonben kereeitény aI^)oa mmiká^a a sso- 
dáUa reformokat. Váadorgyfllteket ta saodáUs 
tndományoB knnaeokat tart V. 0. Bőibe, Der 
evangellMb-flocdale Ktmgreea und selne Oégner 
(GHtttíngen 1897). 

■nmgelikiiB aattveMg (EaiMgáicat.^liaMce). 
KfllQnbÜt felekeietekhei taitoió evangellknsok- 
nak kftias vallási célokra való egyesiUém. B 
aUtvetBég esaméje a skótok kOzOtt kdetkeiett, 
egy fidUvás bocsáttatván imKai világgá (1U6 
ang. 5.) a pntestánaokhns, hogy e^yealteék 
JDket a ptoaaág ée a PnBeyamss (L o.) túlkap 
ellen. ISté-ban tartatott Limdonban aa eleO O- 
gyllés. melybem a szttvetaég megalaknlt B biO- 
vetB^ nem a kttlSttböiO neveket ylaM evaoge- 
Uanil vagy protestáns MekeEetefeet akaija egy 
eg^iáziá egTeeftenI, nem mdöt akar, hanem ezen 
fUekezetek tagjai kOMttt béke- éa smretettelJeB 
teatvérlee viszonyt kíván eszkOatlInl, hogy egye- 
Bltett erOvel kOadhessenek a kOsOe ellenség ' 



i — Bvang^llMin 

kOiOe vesriíyek ellen. A BiCvetaég alaptanai : a aa. 
Írás Isteni eredete, tekintélye, as Írás szabad viis- 
gálatánakjoga, ssenUiáromBág, Isten fiának em- 
berré létele és váttsá^ioiatala, hit által valö meg- 
IgaiDlás, a lékft halhataHansága, a test feltáma- 
uea.A tagok kötelezik magiüíst, bogy ndnden 
hétUnieggeléeJan. 1— 7ni«laln kSKSe Imákat 
mondanak e a felekeaetek kOzMt válaszfUakat 
képezA tanok megvitatásánál kereeattoyi ératos- 
sággal Járnak el, és pedig ortodox teol. tránynt- 
tal, úgy, hogy ai egyháak anbadelvflbb elemd 
teljeeen kiváltak e SBOvetBégbOl, mely ma már 
alig fejt ki valamelyee egyliáipidltikal hatást 
B vallási téren ts csak Bifik kentek kOzOtt moiog. 
Köigyllléaelt a világ hol egyik, hol másik nagyobb 
városában tartja, 

S. (Evaiu^»dierBmd),*aéa»ek>nMigl ú. n. 
egyháxpoliakal faára sfomorú véével aprot.U^ 
sadalmiéa Irodalmi érdekek eUmofditására ala- 
kult 1887. BrfnrOan a legeUentétesebb teol. Irá- 
nyok liívelbti. Aaóta évenként vándorgytOéseket 
tart s nagysiabásA mflkOdést (^ kL tfo minte^ 



,,- .--,-);. 

franda egyesület aa evang.tenok minden meg- 
engedett esAOzsal való te^eeitéste. A J úllosl for- 
radalom ntán lesa Genfben keletteaett svándor 
prédikáttHTokkal fSként acevennei protestánsokat 
támogatta. Bim^ mlntiyára szerveakedett a ton- 
looselésa párisi ls,amev ma^kttzpont a ügyei- 
mét első sorban a katollknsok ktat élftprote«tán- 
sokra Irányítja, Imaháaakat, Iskolákat épitvén 
Bzámnkra s Idbllával latrán el őket De kOsd újab- 
ban a protestantlzmuB szabadabb Irényaata el- 
len Is. 
Bvangelisták, a négy evangeliun saendl (I. 
A négy evangélista Jelképe a kfi- 
té Jelképe as ember (vagy férflalaká 
angyal), mert evangellnmát Jáios emberi siár- 
mazásával, nsnuetaégtábl^ával kezdi ; Márké ai 
Jdk^e, mwtevangelf 



m). An 
Mátéji 



áUiüatánl keidddik ; Jánosé a aas, mert evan- 
géliuma tltjéa mintegy sasszárayakon emelkedik 
fel Krlsrtns Isteni eredetének tittáboi. Ezek a 
Jelképek tnl^ídonképen az BseUel préfetánál (1, 
10.) leirt kerab négyes arcától vannak kOkwO- 
nözve s meeters^ea^ a négy evangellnmra al- 



hír^ Biflm- 



■TaiV«ll«tHlua,L 

Xvangettam, eredetltog gSrOglIl jA hi 
hírt Jelent; IaalteprAUt£dd($l,l.)és 
ténys^ aIe4>Uá8a Id^én jelouette a megváltás- 
nak, az Istan (nadgának hirdetését, mqjd Kris>- 
toB egési tanitáaát A 11. si.-t6I fogva aion irato- 
kat Jelwtl, melyek Jénis életét és tanítását fog- 
lalják magukban, melyéket aa Aekereazténység 
attfoebikik emlékinÁdnak (Jnstlnns) éetalu 
aa ur beesAdelnek (P^daa) le nevezett. As ú]siO- 
vetaégl Bibliában négy B. van: Bárt. Máté, Szt. 
Máik, Bzl Lakács éa Bit János B.-a, Uk kOsttI 
Máté és János Mostolok, Márk és Lnkács aa apos- 
tolok (Péter és Pál) tanltványid és támal voltak. 
A hánnn e1e6 B.-ot páriranmos vagy aynoptlkoH 



)y Google 



B.-(Aiuü[ nerailk, mert m tarUomlxui, sűt sok 
helyt mte a szaTakbaD la feltünCleg megegyez- 
Dok. lOnd a b&rom fltképen Józna galileai [Dflk5- 
dteét, orUíksl tanításait, példabessédeit ée saen- 
Tedásteek tMénetét a^ elA.Biekt61 tartaltonn 
ée stUnara ntere lónyegeeen eltte b Okét Uegé* 
sdti a negyedik B., hm^ a SMinedéstSrUmeten 
Uvtil flUeg Jéms JudMl mAkUését ós dogmatikai 
beezóddt tartalmaua. A Uité-B. isldö nemzeti- 
ségfl taceeztónyek basmilatára kéeilUt, Mirk a 
rtaial, Lnk&oB a gOrOgoncági, Jinos a kHi*mta1 
keceratények 8EÍmáa üt A hAiom «te0axL ker. 
si. ötveoBB óvdben vagy kevéssel kóeOUi, a ne- 
gyedik a lOO-lk ót kOrni^EtUt & szerzők léaziiit 
siemtannk voltak, róezlnt sxemtanuk tifiadáeiböl, 
a Bzöbeli tanbáabtt ée Írott feJJegyaósdMlmwl- 
toitek. AionklTfl] akeraezténységelfiO artzadaUjBTi 
GiAmoe i^rakrif B. keletkezett, melyek klv&It Jé- 
niE gyerm^ségóvel óa a Benvedáá^ténet réez- 
letaivel foglalkottak, vagy Jéxonnak talin a ha> 
gyomAiiybeii élö mondásait gyflJtOttók Seaze s 
Tésist Usonyoa aiekt&k {gnoextikosok) tanainak 
terjesztésére fcéaiflltek, réntnt a Jámbw, naiv 
képselUto mltvei. Legnevezeteeebb apokrif B.-<A : 
a widök, egyiptomiak, ebloiJták óe Péter B.-a, 
raelyekMI csak töredékek maradtak bno, tov&bbá 
a Jakab-fále proto-B. , a TamAs-féle gyennekaé^B. 
E a Nlkodómn0-B.,ainely^ szfivege íbamanidt. 

A négy hiteles B. eredetileg gQrOgfll volt Írva 
(08^ Mátéé araml nyelven), de a gOrto eredetin 
kívül aiámoe más régi foiditásban is nomand- 
tak, melyek kOziU legnevezeteeebbek a latín és a 
szír fOTdítás, mindegyik a n. sz.-ból. Cjabb Idűben 
nagy léltttnéet keltett a Blnaisdr B.-kodax (Byins 
anBtttcDB),a>B^^>kBafe 1898. aShial k<d08tcrban 
taUIt IL Ba.-i Bdr fordttiaa (rokon egy mislk eslr 
fcádnttal, a Coreton-tÓléTel), mely babér a gOrOg 
S.-<dtólÍttottelUtér,méKla nagy szolgálatot tea 
u B.-ok eredeti ezfivegének m^áUi^tásábaa. Az 
egyUa már a legrégibb IdObén as úszOvetségl 
I nentUteyvAmeUettasüj-aiOvetaégitIs,kUI>n&- 

eemaa B.-okat az isteni ttsMeMnél M)tvaBta, ée 
pedig defnle folytatAlmosan, kéaébb pedig ndnkn 
I IIniimataDiegl9]elóéBmegAU^ltottB.-l8iaka8zt 

' (perikopa), melyet az totnl tlsatelet dkaimával 

megmagyar&itak (homilia) vagy róla aeaíbeaé- 
det tartottak. li. még B&tía. ~ Az evangeün- 
mok egyeststését^ vagyis a négy evangélium 
egyaégsB eUadástt (Harmónia evaageUoa) dia- 
fsMmrm-nak ís nevezik, as elsA egyeitetA munka 
n^ m^yet a IL si.-baa Tatlanns adott U Dla- 
n (dmen. 
ns«liwsi ■••erawM, L örSk axmge 



■nLBgaUnmi snbadaág barátai, rajnai ée 
veestfálMl evangeUknsok sxQvetsége, mely 19M 
Mv. 2. alakult a szabadabb irányú elemeknek egy< 



ítca>, a keresztény tökéletességnek ai a 



e, melyeket Krisrtae nem paraaosott meg, 
de ^ánlott mindazoknak, akik tOkéleteeek akar- 
nak lennL Ezek a s/ftrieMfe, a tiagíttytég éa as 
atgtddiMatég. Az dsAben onktet lemráid az ea- 
berateetl javakról, a másodikban a vlUg Jani- 
ról, a harmadikban pedig a szellemi javakról, mi- 
ket t 1. az értelemnA ée akaratnak Aggétlen 
hasnUUata Ígér. Ba a bárom B. tárgya a szerzetesi 
bárom (ssOsleaeég, szegénység ée engedelmesség 



_ .1. Aeia POaÜ. 

MvaageÜzáate alatt az evangéliumnak, vagyis 

a ksTOSztéayaégnek 8 ÍSkónt a pioteetantlzraiis- 

nak való megnyeréet, meghódítást értik. B. tdiát 

ai a monka, amdyet fókáit nagy kat. országok- 



a protestáns tanok résaérs v^ megnyeióse vé- 
gett folytatnak. Tágabb értelemből B. az Is, nddón 
a protestáns hittérítők a kOUbibÖEO pogány nép^ 
kOaOtt a kereazttny valUst Uidetlk, azokat az 



hogy meg vannak keresztdve, deazUletófé 
EetvaUáeos tanaiból, erkOlesi törvényedből mit sem 
ismernek, nnnhoKy azok szerint élntaek, seaeket 
akatják lokoldalntoivékenyBéggel az evangellnmi, 
az eg);házlafl élet számára vlssahádítanl. L. B^- 

Eviuia {4M: (TTUDB), 1. Áriknr John, angol ar 
tAeolóKae, sztll. 1S61. Nash Mlllsben. KeideHien 
etnt^raflal tsnolnányokkal fo^alkozott, bejárta 
a Itamek, l^tpok fOkliét, a Balkánt, DalmAaiát; 



ek, l^tpok 
uoBzMkk 



vádolván Ót, begy as üiszaigensekkel cimborál. 
SzámOzetréa Ausztriából, Oxfordba tért vissza, 
tinA 18U óta az Ashrnolean-Mneenm Iga^at^a. 
Areheol. kutatásokat végzett Sckdliában ée Alsó- 
Itállában, 1900 Ma pedig KrótMzlgelAn, dxd 
fedezte fOl a knoeeoel palotát éa megtartotta a 
krétai (most Is fotyó) komakalkoló ásatásokat 
P&nílvel : Antlqnarian Researebee in Illyricnm 
(1888) ; The Horeonen of Tarentom (1889) ; Byra- 
inisan medalUons and tiuir ragmveni (IfÓS),- 
Ch«tuipIotograpbBandpRupboniaIansaJiral895^ 
A^osDaean Tree and Pmu Colt (1901) ;i1ie pa- 
Hinos (1902); Tba ptidstorie tombs (rf 



KnoeMB(2kOi. 190S);I 
teoqneem la oivillBatkn : 
MlnoB (1909). 



Hfaioenne(1906); Scrlpta 



8. £, Q«)rg« de Laqf, w*. angol tábomiA, 
BzOL Molrábaa, Írországban, 1787., mohait Lon- 
donban 1870 jen. 9. 1807-bra a kelettndial tár- 
sulat solgálatába állott; 1810. jrtw vrttMWi- 



epanyol hadjáratban s 
mlDt veiérkaritiszt A -waterkmi csata ntáa, mely- 
beo ndnt Ponsonby tábmmok segédje vett részt, 
mint radIkáUs, a politikai pályán lépett és tín- 
vlseló Mt. 18S4-ben « Krisztina vanyol kinUmó 
segélyére kUdOtt angol csapatok parancsnoUvá 
nevezték ki. Változö nerenceével hareolt 8an- 
Sebastfan, Bilbao, Baasages meUett, továbM ar 



)y Google 



Amosanna béra^, Oriunendl 4a Henunlaál a 
1887 JuilDS bav&ban az erteen Tédett Irón títos 
beT«telével b«fejeita hadjintát Esután vlasnUrt 
AntfUlM, hol 4]böl kApvlaoLOvö nUaaatották ■ 
mint Ilyen erüaen támadta a Dartv-ndnlaiterla- 
mot. TibonxAU ndó UMvastattee után rtet 
T«ttakilmlbadiJáralt»a;)ianottAlma,BalaklaT» 
U Inkjwman meU«tt De ttm örtett eoet a bM- 
T^Mraak haditorrelTd ■ «iMiitégahttN««b0- 
Moiéée el6tt elhagyta a barotért s TlaantM hart- 
Jittia, bol iámét eUÖ^alta hrifét a pariamentben. 

a £, JoAn, angol andieoIAgDB, aiflL 1823. 
Bnnütambaa. A londtmi nnmlxmatlkal táraaság, 
xu^i ai Bgypttan Bi^oration Pnnd étaiSka. Vő- 
mdTd:Colnaof tlieancleatBrltons(1864); Hia 
aiwiant stone liiq)lemait8, weafKKU, and onu- 
iMntB of Oroat Biitalu U878}. 

4. E., itov áim, L mit, 1- 

(. K, Oíwer, ameiiku meohanlkna, aitU. 
NewpMtbao (Delawaie) 1766., me^ PltUrarg- 
ban 1619 ápr. 31. Blelnte egy keiékgrárlönál ta- 
anlL d« alig rigeate be tannlóével^ máiii egjr 
rtaJMD Bdát talUmányn, réaritea tőle Ja-rttott 
nttvAgdp- és mal<mu2erkeMttel Upett fDl;1778. 
gftzkoosit Usiltett; 18M. a flladeMal UUtO 
kotrtaát kMriette meg ^]r göah^önl, de ttnd- 
aigU siker nem koronáita. HAvel : llw Tonug 
ii^vri^tandmUlengnide(Nflw Yrark 1795); 
4a Ooide for Ibe mecfaanloal engineen eto. (1806). 

6. E., Sobiey DwigUson, éaiABOierikBl egye- 
smt-állambell teugeniagr, sztU. 18W ang. la 
Ployd Coimtyban, megb. 1912 jan. 3. Washing- 
tonban. lS63-ban l^etttengertswtl sndnUaAa; 
u éBEakomerikai pi^gárháboraban, a PUaettM. 
elleni tAmadisban (1866 ian. 16.) tfibbaaDrOsoi 
megaebesttlt, 1891. acUlei lüelum, mint a Ywk- 
tonnbi06panuMsn<*a, kOlOnSsen kUfintettema- 
g&t, réait Tett 1898 jAL 3. Oeeran h«jtoajia«k 
memenunisltéaábn Santiago eUtt, 1908. a^et- 
An&ri h^jtoiOtSpanmmoka lettsTégUlAveiette 
1907-08. Ban Franoisc^ a nagy flottát, mely 
UrOUmjösta ai amerikai kontinenst o kMbb a 
fltldgtina>at Bzotán nyiigal<»üM l^etL Blemá- 
nyeit ée az amerikai hadtengerésiet konbeU tör- 
ténetét két mflbra Mrta. 

BvMult (m.), Tiitartalmt almnlniunhldrofoss- 
fiU: A1P0..SA1(0%+6H,0, azlntelen, kékesfehér 
r. s&rga Teséfr«z01Ua haünaiok a bamavasérc 
firegeiben. LdAhdyer Vadiegy (OOmdr vm.) és 
O.-Tresny (Horraorazág). 

Brauton (tfwii sTmMn), t&tos OUnols állam- 
ban, a Mlchlgan-tö partián, (itiM 8^949 lak. 
Egyetem (Nortb Western Onlverslty) éa nél fi!^ 
Iskola. 

IraaaTiUe (4W: aTUMrUii, oomity-eiékhely 
Indiana ésa^amerlkal AiiMiihim^ u Ohlo Jobo 
parsán. Pontos vasiti osotn^^t Tengeréaz- 
köriiáz, vaaünték, malmiA, SMBiltaftk, dohány- 
éa gabonakereekedée. Ukossága (ttiol 69^7. 

■vapotisiiö a. m. elpátolgáa. 

■raporométer, 1. Mmométer. 

■miataB (Bvaristeí, Ari«tia). umd, p^, 
BaL-PétBr4-lkatúda(97-10ö?).V^Qnl halállal 
mdlt ki Tr»JAn alatt. Bmléknapjs oM. 26. 

Braax l^tMi avi). város Oense francia départe- 
mKitbaa,TaBÚt m^ett, (i>m) 84é3 lak., ként, nát- 



egy Himai fBidö n«|}al(nléBdnfi- 
legBrahoDlam) helyén áll. B. eg^nr a Us Coo- 
braUlea-TidttiMk vdt nTÍroaa;« IdfiUl (XH 



BfiiU (lat) a. m. ellUanáa, m 

BTCkaÍ6(tat.),ahoir ' ' ' 
Utlensége, meljmk ol 
oltárnak vAltoiáettian T 
Bágábao PSr-^iyi váltaiáBt idéz eU ; p 
81. 8nap.AaB.-tPtolemtfosfbdeste feL 

U (aST.), atObbévenátti&tenyéaaOnSTtBf , 



), a holdmoMbilegiáagyobbegyv- 
ynek oka a Hold pályÜaaxoeeU' 
iáettian van. As B. a Hi^ bwnt 



ftréBement (frnno. 4M: vnmaiM), a. m. eae- 
mény. 

EvaaeBod, Kain, belga (éstA, szOL Nlzitlaa 
1678 okL 4., m^h. Párialxn 1899 dao. 98. Tamil. 
mányalt BrtleaKUMm kaadte meg s Páriában ffdy- 
tatta^ hol ai ■Indépendantsi raftváaaoMpwt tagja 
lett; BendkfTtU érdekes, nagyiaUnrtott 
TéM Tolt Sslbitelen íijidib 4a ^Jabb kT 
ffiödok ntáa kutatott, de korai halála nem <-. 
meg n«dd, hogy megtalálja aaegyéalBégének leg- 
inkább me«feleUlt P«ktet a iSrial nriété ét 
b<Aém-éM alakjait «sieJeoeteUkedTdte. Mam- 
zeteaAbbatmányei^Ű^d'aaroonrta <lurtler 
Lattai-ban, A PoU^Bergtee-boi^ Monlin-BMige- 
t«aFoUe»-Berg«m-lg,Láii^tkbálmTal,AzwM 
dobM, A kis Lulem, Bminal mmfcáa. Le íotn 
dea Invalldea (koúvon), 8iánya»4eiesked», 
Algíri UkOtft, BlidaU erdő, HégwtáDoBlUaUaa, 
Hantért monkáaok, Fttea dea InTalidM,Aq)a> 
nyolPáriBban,VaBáráap aBol»4»>BoalogiiebaiL,lo- 
váUá feslO barátalrál éaHamagAr^l késiftett kép- 
másai. Mhit IpurmftTéaaeti temM éa [ddáfri^- 
Boló la sok jfdeset alkotott 

Et*m*M*hcj (Nig. ilM: ítw kM) a. m. 
««yHilA ptaz; olyan ftgadás, ahol a táltel Sflr- 
' ima nagy a nyeritetA Oeeieg la. L. Bari. 

Brcm<(aag. 4M; arMti a. m. eMmétv> ' ^ 

ortbao valamely nagyobb veraany. A mgadá- 



scAlHuieset, eshetűeég, olyan fogadás, me^nak 
aoraa agy vagy több eannéiiTtAl, esbetMgtai 
fflgg- 

EvMtonril* (lat), L Sérv. 

■ventllMl* (lat) a. m. szelUateÜB. 

BraattuOitia, eebetteág. b^BretkeriietlMg, L 

flíw. 

I HUlaae, L EseUeoettígi elv. 

(lat) a. m. siker, eredmény; & » 

cibü, ai wedmény meg fogja mntatail ; K gttdto- 
mm magiaUr, az eredmény a balgák mestere. — 
B. bantu, L fimu eimtM. 

E*«H w«ickt (ang. «|M: iTM uii) a. nu 
egyeslósAlT, ha Talamely Tarseiiyben a lovak 
egyfonna Bollyal fatoak. 

Sv«r (ang.), min^ ; far E., OrSkre. 

Bvenurdi. CbmiUo, olaai barfton^dua, bzU- 
Dinautban (Belglnm) 1^6 nov. 86. ^alOai volta 
képen az Eorari nevet viseltéli}, megfa. 11 osikvá- 
ban 1899 mára. ektjén. Moezkráfaan 4s a párisi 
konzOTTatörlnmban tannlt. Nápolyban, a San 
CarlosEtnháiban kezdte pAly«dát. Béooben, Bmliii- 
ben, Londonban, Pártában éa Sit.-Pótwrántt já^ 



jyGooglc 



Bwrdh^it — I 

nott. 18706teBnmtpéterTárlkoiiHm(Miuiioa 
mttednn, BlM éiektuár. 

BMtdliMM, aOMrt mm iMrilMdl fMft, mU. 
rtltiMirhnn lesi., mc^ 1676. tuw. VtowMboii 
B«T«CT BoriADbuk, HMElMilMDnator de M<MJb- 
luk TtA tuttráiiTK. 1640-44. UMl SkMdlná- 
vUtaa dtrigoutt, 164&-63. Burlambeo, tmUa 

-^ - -^ -"->lwgy«i,ariklá»,«riíitiUBtart, 
*etto • ■• 



rcmaatlkUakkd 1 
tUk^Ménés n 
b. LecNlar— ■■•■ 
ttjk^ftp 
mhuvlMti, 



b TU Balsdadnt 



pálld Lonvnno, « sat-pi 



dmdái, kapeohigal, münclMol UpUraUian IM- 
hittt-P^TelMiiemélUkMképeniiftlmdvert 
BsApmltTéeiotl Htuenmbaa Íb. Btekanol ta U- 
TálömttT^ -BityJa,C^MMrnM£(160S— 79) 
Httéort- «B mrak^ket featett. V. 0. Ormbarg, 
ÉL. na B. oob hans nőnk* budobfi (BtocAtelm, 
1908)- 
IvwMrt, ifÖMit, 1. OaitriBMnkar^ 
■««•», tSbb Táros u BgreeUt-Anamokbu ; 
1. JfiMMcANMtt* UlamlMB, 8ost(«t6lXm(9 km), 
;«8S,4Mtak.i 8. ir«- 



nlget D.-l Ttedbea, amaly É.-mi u Okaadiobee 
nara tönl éU OinakOtMtebai. A nwoMnk m- 
Uir (0^—1 m.) Ttrttak. hute fUfirt cMtonAk 
iltal, NMly«k • Tbonnnd Uandtt Mik kOrfU, 
'BMMTMUkUttn. AsB,ecr- 

■melTM MkdMlAbui korú- 

UniB-UtMtjok TálMrtuik el e Inger TtséML 

■veriaÍMUiK (*Bg., 4M: timntmtbgi a. m. 
tMkkMtrtö, LtHliM, Pnmea a« £iiteMÍb-iudc 
!■ BOTerik; tSmStt tígtagjtiiaabj^ iflrtMse 
^^ kDUw U T. héttoaUe rtlMi, fo- 
l&DM ttsltigyapjiiotriw, tcUm aiAuw 
ínuL Nei nhikn, bútomOnOtat és aK 
dpOtare baenáUák. 

Brermta ilM. (a>Tj, • gallyu nnmók fftenML 
bpom nyomott kutijtdkal, kerekded pt^BBlakú 
pothednmmal, melynek a hlnliie eibMi. TObb- 
yira afákigaln ée WiMésT.TteflikerMaeB ÖL 
íaiÉnkből ceak aa £ pnmastri (L.) Aoh. tame- 
rataa, melyaek tetqie vUigoa t. aT" - 
i^ottieelwiia pfroebüia. Bitkáa boa 
InkiUi soradlomrtl 



tékuatsMpan _ _ 

jtm tllMÜhm, K Oaeadee4MWAapei44n, Vui- 
eonreredgatmOgtttt, SeattletN B.-n (itu) B48U 
Ul, Tea- 4fl BcMgyánk, taoUvitaL 

-^.LáJexmierBaL éam 

BBQLMaasashnaeHabea 1799 máre. 19., 



pomn, V 

^oatoBlI 



nuenrtpal nacytM- 

. k akkefl AUapotát a feJecMmek 6k dó- 

pek UMttU haie endmteyteck tekbtl, m^yben 
oertaita a poUttkal enbödaig fof gyAaelemre 
Jntad. TObU mflTsl : New Ideaaon pop^rtlen, wltt 
ramarfcs oe the tbeorlee of Haltbiui and Oodwln 
(LoMtM 18X9 i Amertoft or a geneal enrv^ of 
tke poUHoal sitaelkn rf the aereral pomn of 



sitmritad^kto: 
lelMbbMktocm,! 



1897) Bt 



8.£,£»M»n^aael»bliiek«ocm,8rtL 



Dorches- 
Boe- 
T<dt, 



■etta) 1794 tor. 11., mech. 

Jaa. 16. BUbb imitárin lelUea 

amgt — m a tagja, aalaiUtoneel 

■oödoH beeaéJMiSlaiit U. KéaObb aa 

-Altemok ntmao TánMábáa nyUTáno 



eUMiBolatt tartott oty oOrtl, hs^ Umntaaaa 
WaAiDgtoD betdyiaát 4b Meat0eég4t. Ba eU- 
adáat* WredelmM (100,000 dolL) an* IMHIotta, 
hagj * Memt-Venun (hot WaaUngtni lakott) 
» aemnt MMs Mrtoktal mogmotMteaiök. 



Brreadett. Bi MAbeo Irta meg Waabingloii 4M- 
f^^ la. BesaMelnek gTflJtemteye lS69.1alaBt 



belMtaitamáiiy- 
)Bd'^TerBnia»«M- 



ban, 7 küL-n^re OaadW, a Oaod- 

•ohm ée TaBút mellett, (im« 8969 lak., eri^v- 
t._ju__, . ^ aagyíB- 



tatogrssabt 
s4rF1orka-fö 



nr«l eyaiapodlk, melynek Miérea 
s tetep tblnlii4t aOxwitta Oytt- 



M dM eMmnereiettl lllataawt témáUk 

■▼«ral* (lat), kllorgatáf, feiftMdoUs ; Mwm- 
a. m. felforgató. — E. lenel értelanbea 1. Rio- 

Srcnaa^ terménetrajBl nevek ntto Bdiuid 

iedrUli Baertmam (l. o.) német terméant- 
biTdr nerének rOTldlUae. 

Br e ramaim, Siiiard IHedriek, német termé- 
BMtbArár és iilaaé, efll. Hagenbui 1794 Jan. SS., 
megh. Sárimban 1800 ápr. 86. 18iS-ban ai Dral- 
banaaalatQaiHfégyTergyárorTOBa lett. 1830-ban 
NegrtTal Bokhariba ment, 1896. Berggel a Ka^- 
tngMlMa. 189S-b«i Kasáaba aa AUnttao éeM- 
véürtaa tanirinak neresték U. Ouiaa bentaita 

'-'^"■i Tldékét és MkolUlatfl^tfMe- 

iTeseteecMi mtre : Belse TonOrtn- 
borgiinoli Bnehara (BerL 1828). 

Bnntao, oManbnrgl kfiaség ai oldeobn^ kOa- 
igasgatád kertUetben, (inti 82S4 lak., tégla- éc 



oaerépégetéaseL Batérábaa nagyUtaijedéaftUaeg- 



(T.4.' 



an-Jegltaanl- 
ilbü^Mitei- 
wistattaittBl 



minyalnak tivégetle Mán poroa i _ 
latba lépett; 1886. tagja lett a poroei sl 
hlTetalnak, melyncfe 1911. IgantaldjáT* narez- 
lék kL Irodalmi mdkUéae fOha a BBodáUs, gai- 
dae&gl és kOstgaigatád ataliBittkit OleU M. KQ 
Ifinto Ugyehnöt fordít a nnuikáakérdéere; ene 
TonattoaA fbntosaU) mflrei: Tasobenbach dec 
Qflwerbe- ond Artonerredita (8. kiadáa BerilE 
1908} ; Haodboob dee gsBetxUahea Arbettersobnt- 
see (1397); Sodaler Kiieg ud Frlede(1909). 

BvMMbmtte (iUlKt.), Iimrkbrata, ŰWmc- 
Men állatok, aiekiiak u áUatiAnak jnQJIMMTe. 
mdyekBek a gerinoes áUstokkal fVniehndv 
ellmtétben gerlnoonloptik v. gerínohdrjnk nlaoe. 

■vartaan. Jatt, némotalfltW taogerl bte, bA. 
1600 Jao.Vll89liigént>eD, me^ 1666 ang. *■ KüK- 



jyGooglc 



00 



BvasOUUHMk 



MDUDlsUáeér^, 1666. asmlHui 
Béget nuTsdett, amiért U a háláAttlan MeU 
lak<»ok léUwltoa vartok. Oeine, Chntlú (1610— 
1666), toiganugjr, caata kOsben ventatte életit 
UiBodik Da, Oondii (16S8— 79) haMolöaB kltOnt 
mint iKigcn-éBs, még Inkább eéy mádk Cbmeíú 
(16tí— 170Q ax ><MOg» melUűmérrel, aU Orá- 
olal Vilmost 16B8. AngUába klatote 6a 1690. a 
Berealer mdlettt osatábBD a bollandi flotta be(sa- 
letétmeKmcotette.LegilJabb Aacae,<?elmn (1656- 
17^} aSntéa tengernagjn rangra emelkedett. 

Ina, a lőreraenysportbui ai egy-á. tellyérlö 
(ang. yearling}, Aa B.-^et dssiel mir mimkára 
fogfák, B aiokat, amelyetet a taíalek (L Irial} 
al^jánjobbaknak B^t«mek, deonabetben benere- 
tlk a JQtö év nagy tlaagKlkna verHnyelre. 

l7áBedJBa.m. aseb genyedéae, eTeeáUapota, 
1. Űuköaödés. 

Braaham itiai: mta), véroa Woroester angol 
eoantybon, tObb raittí vonal tH'flkTnhrftniH. luu) 
BSa lak., harlanya- éa raala^teiftéasel, kvté- 
uetteL KfiEelében, BatOewallnél gytate le 1866. 
Bdnard herceg Montfort Simoni 

tr da nap, kOzépkinl Jogfogalom, . 

ered, hogy as évhez, mint bat&riddhOi, a helyi 
saokásnak megfelöleg még netaánir napot tol- 
dottah. 

Eveast, folyó LlvonUban, L Buazt. 

Svetke (Ui>^ 1. Móktu. 

BvetkaH laOT.) a. m. Epipaeiú (L o.). 

■vecda, UMbb vfd JArmAveknek (caónak, la- 
tík, dereglye stb.) eUrelitJtáaa lapátok, evezek 
NgélyéveL As eveiOs háttal ttl a menet Irányá- 
uuc; oUreh^Jolva ai eveiéket nyújtott karok- 
kal a levegében tolja hátra, m^d ai eveiöt tté- 
toI a vlibe nyon^a éa hátraidtilvaegéBz a melléig 
bdna as evesé ideiét GéisMril a levegőbeli vla- 
■dnteaen fektetett lai^ tartani as eveofi^ hogy 
■1 eaefleg feka^ó hullámok ne gj-finglteék a oaé- 
nnk taaladáeAk Aa B. tttemre tOrténlk; amit a 
kormányoflhos le^ülzaldib 
BMcA ad meg. SmOúa a. 
mindkét oldalon egyaiierre 
B(%,a cateakmegáU.haegToldalon.akkorgyor- 
■an megfordnL 

A veraenyeaénakot, hogy minél kisebb legyen 
as ellenáUAB, <riy keekenyre kéBiltlk, hogy éi»en 
laak as flléere Jnt hely. Mélysége Is < 



ibhnUbn be ne a8ap]on.PanekeováUsri.(tfrni/ 




lolgoiIL oa jpármiezSí (ahiU> ; ai egyeveato 
1 a daff, ngka. A kom v. steatdoM egésa 
Eeny hoBari eataak, molyben ai eveséa tet- 



veldolgi 

BknllaaJ 

keakeny hááaúoBtaak, melyben ai 

téfl lapAM haamál, t L a boaasahb evMéorél 

mlndUt vége latban végsédik. A vraBenyosA- 

nakokbon nagy erűnyereBéget ém^ el tmiagi- 

tíéaael ; agyanis itt aa fliés eUre és hátra múbeU: 




szolgál í 
maiAdtúl 



9niahoflBBAeveséket,aBoUalakra Unyúlé boBBiA 
vasvOlákTa támaastják (S. ábm). As Uy ca&nakot 



sOk náma szerint nevnik n^;ye», hatM, nt/dtxu- 
nak, B ha kSUn kormányoe is U bemu, kor- 
máiq/03tiak. Amelyikben egy-egy embw két evesé- 



t. Un. KBM TlUi 



az evBztael, ki a talpa alatt levő denka simába 
dugja lába főjét Mikor az evesét elére ISkl, Seaze- 
hússá lábait, az fUéssel egyfltt eUk« oeúsilk, Így a 
lapát meesse hába kerül ; a lapitoi vízbe nyomva, 
elébb lábalt nynJ^a U, a tttisBével hátradűlve hi^ 
li^a melléhez aa evezek A versenycstoakok álta- 
lános sebeesége : párevezte 18-79 km. ; licátevMte 
16 km. : nénevezés 16-20 koL ; nyobevesés 17-88 
km. éránktet 



gálé eeikfiz, mely nyélbél ée Iwbé 
rint a hengtBres nyti és a lapát egydaiab ObU 
készflL TBlgy-, kéris-, stt ai ölesebb bflkkObti. 
Ha as B. ninoe a cstbiak peremfájáhoi kapoeolva, 
hanem asabad kézben haamálják, lapái a neve. 
'*—- '-*tetéee oerint van vágó te kormányoe*9, 
h^jtáara, otébbi a osénak irinjltáBáia 
. A nuakóa E. a nyél félsé végén )evA 
cdtúl kapta nevét, mely a kítamyebb keaelba- 
tésreszolgAL 

2. K (bbtj, b pUIoDgéB v. vltmUs virágnak 
(RtpUmaiae) viidgtáaak két oldalsó salima 
(Bzáiny, tití). A hátsó legnagTtAb SBlran a vi- 
torla <vexlIlQm), a két elQlsé a csónak (oariaa^ 
A két H.-ie asáUnak a bqxnást kösvedté 
rovarok, ezt lenyomják, miáltal aB B.-vel tane- 
kOttetéeben levfl eeóoiA is lenyomédlk ée az 
ntébbi hegyén a vlrágpw kinvonmlv^ a rovarra 
IranUlk, más virágon vlAint a Ube nyomni elé 
éfl értntkesédie int a rovaron Iév4 vintgponal. 
L. B^fortáa és Vüarláaviríig. 

BvasAlábnak (UM, 1. amadat^ egyik ren^e 
(PeUcaniformes), melyK jeOemsó, hogy az Ide- 
tartoió f^Jok négy nJjaegymAaeal das^árMv^ 
von Msnkötve, még pedig a hOvelyk a MbB 

njjal, a beIsS a kOséDBével, ez megint a kV' 

^raigwen ée édesvizeken élnek ; luünfcVni ée 
Tizi áUatokkal táriálkonafc Fi 

Bt családba oazUiatók, melvek 
kettőnek: a gMteyfáUknek (JPaecamdae) ée a 
kdrókateaféléknek (^tiaerocoracidae} van Mp- 
vtoelőjfik. L. Q^áényfmt ée Rán^aOMfilŰt. 

2.Arák<A<^Owtöi»i^wyikrenÜe(BvezőUbi 
cttok V. KandisrUok, GÖp^odt^, kissé meg- 
nyalt, legnrakrabban határozot&n Izeit péneétaiS- 
kOll teattcT; két pár csapol, melyek kOxtU as alsó 



)y Google 



S verflAbú rMtoK — (il 

ostorfomiB. BatyamreUc riigök, aiArók y. sívók 
TBoegyMsö AsegyaleAilUcivaoqtáijiik, l—2ia 
kapcd U^tAijnk és 4— & kótigú, íielt, Iqiétfonna 
MlMsOrtékkel fegyvenett eTesfiforma ereafiláb 
pátjnk; potatdink rUUsan vAgiödib b & vUlát 
hecrta toUoB sDrt& ondkednek. BaematObbfiK 
lamvetee, a melydcnak */i.-ed rés» tengerakba 
te Vii-edrtaeAdesTliben él :IélOk Bubádon, fe 
IflkeUenbcoéUMiiiuMniéLHaiánkTlMiMleiW 
iMTlDt mintegy 60 fi^ Ismeretéé s altg van oly 
illÖTls, té, tóoBft, pooaolja vag; Ibbkui fo^ó tIs 
amelyben egy-két fl^ ne tnyáane ; n^ia nagj 
Umegekre áporodnak e a halaknak bA ttoUlé- 
kot nolgáltataak. Bgy réallk a partokm és nfr 
vények kOsOt^ máa ráotlk a vizek nyUt ée oa- 
bod tOkréo tartódrodik. NOrteyl h^UadÖEOt, y. 
apró Állatkákat fogyvestanak. nűg aa iUekSdak 
Tért Tagy Állati nedvet Bzivnak. 



<l> irirend : fkrawnwcül. Ide a Bmbadon éUik tar 
tornak, amriy^ kOztUa Cy<^)pidae, Harpaetídae 
ét Cbfin«iiliie-«8BUdcdCBak Tannak ideeriil Mpri- 
aeUH eenpdn e eaekbU lia:iAnk Ttaelben la t«Mi 
fiú él. A Oifchp^üiokKt két petencskdjnkrti 
ktenyen fatüm^eQtlk. A mrpaeiKbuie Gaia- 
iMÍii»'fAIéknak «aak egy petencs^nk van, de ai 
eWk nagyon kleainyek, u ntébUu ellenben na- 
gyok e aa ekttnél a hímnek mindkét M^Ja öle- 
lÖTé mMoenlt; amíg as ntolaóknil eanpán ajobb- 
oldalL 

h) alrend: Riratüica (Siphoiuttomala). Ide 
cenpa éUMI alak tHtodk (L £^blií nttdJk/ Ismw- 
tetibC^Jok: LernaeabrwKhiídit L., LerítoBoeera 
taocma Bnnn^ AíMKert$ vertarvm Nordm, 

c) alrend: AvmcAtüro. Ide soronAk a ponty- 
tetr^et, mebF^nek a ml viseinkbon éiO legkO- 
i&ieégeeebb ^a a> Argiüm fóliacma L., e ei a 
lialak bOrén él és TérOket eilTja, de a peterakAa 
Idején elhagyja a gazdaállatot. A haul siabadon 
A6 B.-at Uletfileg r. 0. Daáau S.: AHagyai^ 
MBágfaan eddig talált Hátadon él4 BveaMábA 
rAkok magAnnJaa dmú dcAgontAt (H. tod. Akad. 
"-'Y tenn. tiS^W ^ ~ ■ ■ ■ 



nrellsbendui Copepoden ( 

hreeht, Dle peloglBdieii KKMnodai dea Qolfee Ton 
Neűel (Mlnea táblákkal, B^ln 1898} ; SchmeU, 
DennolilaDda freUebende SDsswosser-EoiKftDden 
(BiUlofiieoa Zoologica, Stuttgart 1699-99, 8 



■THna-egyea _ 

syvkoriatot, 1860 óta Ázik MogyanmAgon. Bk- 
kor alakon n. i. ai elaft ereate-BgyeBlOet, a Buda- 
peM Hqjto-Egylet, mely aHmban 1867. feloedott 
Jetonleg 8 evcsée-egyeetUet van aftvAnídMHi: 
Nenuett Higö»-BgyM, Hmmla Cs<taakAiö-Bgre- 
sfflet, Neptnn Bad^wttBreato-Bgylet, Dnna sn- 



Ml kivált elégedetlen tagok 1911. megalakították 
a Enngárla BreaOa-BgyleteL BienklTtll aiámos 
eTesAs-egyesOlet van vldékra, Így Pononyban, 
OyCrCtt, Be>t«rgonibaii, VAoiott, Nagyenyeden, 
Aradon ée TemeBvárotl. 



)y Google 



BvHl*C»rt«»l 



ket, melyek 

littaUk voltak. A» _ . 

kHoUnmaMiyiaeti év végte,KHkömáratigiiBi- 
Uattm nwBHbiMl ■ nUUMt ngTla ftTBCte- 
Ktttit életén tanárig nbwtal. ekkor 4j ti. é> 
StaoHálint bu létra, de » béwK nem laaiiéto- 
gw. A tsTMi el^én kelettMÖ aban h edények 
m^BHUtl fMlemek táganbb ttiegftcfe, aUu 
edeófek ia nagyobb ■''*™'«>t A kéeébU edények 
siAkebbek, ■ siémnk ie mindinkább keveeebb, 
úgy bogy u ntoUán »lakiilttenOvetbeiiaUgnn 
T. éppen nlncB e«ay. Bukco UtU m kéeűbb ke- 
letteaA Awiemek fnls TMtegabb, a betege Isesfl- 
kflbb. BnnA folytán a ta kUaö Ove, Tsgyli « nyéH 
r. «MÍ páota (Hetbetbols) ukkal tJtanfittobb ée ke- 
máoyebb leu, mint a tavaod péaria, Tagyie ai ik. 
belsC öve. Ugyanannak ai R-nek balad éa kaiaOSve 
fokoiatoaan megy át egymásba, ée eaik ai egy- 
máara kOretkeafi két ér kUsÖ ée bOM Ore St el 
oly élesen egymástól, hogy már enbadammnel 
Is me^mOnbttetetliett) ai egymáwa kSretteaö 
években képtödOtt fa. HoeasDetsaeaen ai B. két 
itee, mint BOtétAb (kOlat páarta, OBiUk) éa viU- 
goeaU) (belsA páezta v. tevasit U) ^vt* látna- 
nak. Egy évbói reodeeen ceak egy B. UfoUik, 
de ha a késte beéUé fiigy, nagy nyiri ssáránág, 
vagy a lovanktél eb^usHtott hmibveaatte miatt 
megakad éa kéoObb qböl megtndn) » nttvekedée, 
akkw két B. is képaOdhatifc egy évben. A tUero- 
lllek ttjában nlnoeenffc edénye, hanem ceak 
traditídák ée bélawár- a esetleg bosss- v. t^Jpar 
imiohima. Itt ai B.4atár aiért Utodk, mart a 
tavasasal kí^iMMt tratduidálc scUaI tágasab- 
bak éa vttimyabb falnak, mint a megeléié év 
kaia6páaitá||ábaalevAtRMbeldáké.As^4uáma 
a tSrzs keneitmetszetán a növekedés terméeae- 
ténél ft>gva féUCdé fogy és Így a fa igasl életkorát 
eaak a tőben levágott tOnabOl Itélhe^ meg. 
8. j£-kkdfltfceanek a cnmmaiim snrvtOTein 



éa pedig tahoneknél áUtdiag ■ TemheasigW a 
eOMAl, de enOeg • BstováltMa ■• — martUÜk 



z, hogy UfEdUMJék, 

síéi^aiUI^Mmmariiái^aL ,_„ 

kint egy B. n^iUik. As É.-k aKmban gyárán 
tOkéleüentU foJlUnek U, a Akor ndteien olvas- 
hi^kmeg. 
■TÍanJ e B B a tw e , vároeHante-Bav(de ta&o. d6> 



éplUtaGeBll-t6D.4parl}fat, (imo SSOOlak., B^ée 
UkMiéexltéeBel, bOioaméaBeL Hideg (9-18^, cse- 
kély mem^eégd kint ds BúdaUkarbonát tartal- 
masé ásvuyos vliét fOtdéare és ivásra hasinál- 
ják. EvenUnt 8— éOOO fflrdOvendég Utogatia ; vl- 
lébél, amdyet Mkdp gyunoriNdok dlen hasmát- 
nak, évenklnt kSsel 60,000 pala<&ot kUdenek 

BvlekeUléfc (iiiMt, L Foná^irgek. 

Bvlckél, Játszva nmkál, a vioben vergAdlk. 

ETleU* OaU JétenU a dolognak harmadik 
saemély réeafa4Ierfieebb jog dmén valú olperié- 
sét att^, aki a dcdgot adásvétel, oeere. bérlet, v. 



a dolog biiKAára iogositú más saersMéi ilafján 
Urto. Akitől a dolgot e^odték, aum a dmen 
rendanrint kártérítést követelhet attól, skl neU 
a dolgot sztrigáttatta. (Ai eladó, eaerébeadú, bérió 
sH>. ssavatonággal tartoslk, ha a vevötél, a cw- 
TébevevUU, bérUtfi a dolgot elperiib.) L. Szavor 



. (tma,, 4M: aTUMl), Binvit 
osontok Utakarit&M, UkaoMrásaélea kanáUaL 

BTÍdans(lat) a. m. nyilvánvsU, andnekigaa- 
ságát ktevetetlentU, segfta vagy Utovetfté emt- 
dolatok nélkOl átli^nk. SaideiKM, nyUvánvaló- 
ság, kOivetetlat li«mjoBeÍe,nKÍÍoáiilartát(io.). 

gwUt— ■■■»—■ (német-Graue.). a oe. ésfc. 
vaiéckaEmú: egyik oBtÜyai as ttgyneveirtt (nyíl- 
vántartó iroda*, amely a fellUOUi seregek tanul- 
mányoiáBánl aatA er^ét, Bserveiését, folAgy- 
veAeaéeét, elhelynéaét atía. nyllvántartila. 

■vlgtiAit (inj, miktet tiáOm. Umatatták, 
aionoB a deaiksaUt-taL 

Bvikeié, L JUdú. 

IvUat (a pandloaomt (AavOa), a magyarok 
mondai éahasája. A Bécai Képea Krteika BMdnt 
, Bent tanilűk mondják, a 



magyarok Jáfetodi Hagor flátöl náimutak,aki 
(JUet) aa öataviz nttn B. Mdéra ment*. B. o^ 



Kágot a Buntírás hat laben emliCi 
osak OeneolB, 0. 11.). V. 0. S-mu» 

eliiif. 

lár babiloni királyné Jtn 



ik ödiaiája; BOmo^^ (1698. évf .). 
■aródash (AmOtnardiik), IL Nebnkadne- 



nté^ia (Mt— MO), al 
IM. íotfoUnt, Jndint 
trtnrat^te ntán a l 



(tóján 



Jndinak fogságban leró ktrál^ 
*a a bSrtaidiU kiszabadította é> 
egéas életén át kegyesen bánt vele. 

Evlng, poroa kDÜég ai amsbvgi köilgaiv- 
tásl kerfllet Dorümmá járMban, vaa- és kOsMi- 
bányákkal, (imoi 18337 lak. Tégla- éa gipeyá^ 
táa ; vaa- ée aoélmtvek. 

Kvlaatto (lat), avisesás neinl énéének aa M 
alakja, midén Htflban nőies 6taMt támad- 
nak. EJiUyofiBbb íokA as eflamlnatio 0. o.). 

Bvlnearatl* v. eeetíratíú, exwKemtw a. m. 
klirigereléB. A BtUéeHUmdtéttaiiban aa emMo- 
tomia — á magBt flHdanbolásánk — egyik tt- 
xisa, andkoris amagBt me^iaehUtése oéüjábti a 
meUkaal éa hasi asigcrekat fctvesslk. 

BtUMIo ([at.)a. m. U-, elkorSléa; cMtoUIú, 
UfeBTOlheté. 

Kvfcil [arab), helyesen ejtve OMliáf, a moham- 
medán n^eknti ai egyhári aiapftványjavat 
neve ; tObbceraám ebbdl vakf (vaknn. 

mtOKnék, valamely év eml&eMtmélté 
eaeményeinsk MjegyséMl ; tObb ilyen évi felisgy- 



■riád, arab eredetd tlMk biű, Jd«nt syenBO- 
ket, magzatot SttícU válán, a nemset fiai, 
r.baialUk.ABSÓarabtObbMeiám, de a tOrtk 
nyelv egymmfciiiuiiik ha«igii(ia. 

BrtlJa ChMleM, a tOittdfc legnagyobb iit»4Í*. 
Miiben srtL KonstantlnáMlyban. A^ija, Dervis 
Hcbemed ZlUl teUntUyea uiásA embar. u arany- 
mdvesek eéhmestere volt, aki Ssnl^Bán anu- 
tánt Balgetvár oetnmára la eUdsérte. B. ssto 
hangjával kitette fol a azoltán. IV. Hnrad flgyM- 
mét, ki palotájába vette 163&. ée nagy áUá- 



)y Google 



Síirtát, -, . . 

naraíiigot. Német-, ÖranomágotéeMésnkl 
Ulamokat H. mgy fontaBigB abban áll, bogf tm 
utHéaalt 10 kotetteo leírta, s nwgtoertlbr"* - 



1. Bépndil «• HMéneM atekftit nrnit 
> XVn. as.-bdl BnnMrtí ta ÁiriáHiL Utn 
tMb fcMntban nundt tam. Ai sM htf kOtcM 
Ahmed OnnM adte U KonrtairtlBápdylwn. 
BeáDk, magjuofem néne MUoSMn ft 6. 4a 7. k«- 
tettartalnuUr «rt«kkel,iiiertekOtaNMB Malema- 
gTsronságl Afl livasitaUtalt (1660-66). B köte- 
teket Karíwm Iiüe dr. fordttotto nunwnnL 
Tsd. Akad. kUd.) Brtekee képet nyiijt a leliiM 
■ HiOk-iiMgyar bMmAsafc, m nagjar ktaálkpo- 
toknak, TáraBofenak, lakóik éleUnek itk Ziinjl 
UUtesal vaU taUlkoitBa, Bndavár leirtsa, éa a 



egyindnláii TltBtaiA véghea. — B . a jmJÍMi a ket- 
tOa eOasponta tétd^nél a nMamok BMgtedítisft. 
Háaképeveraib. 

mníatáó-ttaUM,L Soobaió, KibomtakoíM 
tan 6a StánvaáttOK. 

Kw9twAaBÍMmjm,l. BvotmeiS. 

■rchrta (lat). Ha két iDÜtOrtN kesU M egyik 
nek noratillMl a nUkiuk MnUH, akkor oi 



B. nyelrante m^idui 



IbiiMm. 

_^ _l ndgil- 

hstna a tnÜ pnrleUknak. UÓve dBA két Uttelét 
Hammer -Pn^atdl (brdltotts angolra (OrlenL 
Transl. Pond.). 

R. V. H^ állatok tDdománroB nen BMUett 
Bdoaid Kari Martttu nevének a rttrldltéaai 

BtmkU Ont). UMolgátt rtaialkato^ik,Uka 
hadvuér flUaBóUtfaániBoldfeleawUa éaUunjoa 



logbaapei 
UhUrnak 



ai a Jóga, bogy a rendes UréaágtM 
BgyAet masUtoi TcobaaMW ~ ' 



egjMBgyuet magil 
kÚfUdl UrMg elé li 



jflga P«ft^»w.—,»irtwi«l»fc«*]— nIrAJiMTOliM 



védMnét blaömTMTalláa 
air» nMltották ML hocr a 
Jen át honolok. £ M/%rai 



as elJáréi, amellyel h 

-'"—-" ' Bvalláal BnrtaitáM* UWtt 

' ugyavAraathagyjaelauMn- 
iifirwnaw (mwdniii. mortao- 



Svobu (SooUne}, tata Wallia er^yd kKikn- 
bcm, a Borgne mellett, 1878 m. magawen, (iMo) 



m., a Dent Blancbe éSeé m., ft Dent d'HteenBél75 
BL, aa AlgnUlea B«ngat 8660 m.) «■ egéaa ' 
Uim^atdabbldObenkedveltnyanUhellyé te 

CrolnaU ée «)0&K»múnM (lat) a. m. (bJUdée, 
bU^ dméletiv u aa elmél< ntely mliden hala- 



magyarii meg. Sídkebb értelonben pnaitia ai 
éUk TUdgélwn a darwlnimnuia B a darwinlsmw 
drénekcffretemea alkalmaaáeára értik. (L. Dar- 
tnmnmw). Ai eroloalonlata tehát nem tagadja a 
ftikoiédéoétoartla áf Bt aterméoiet (blyamirtalMn, 
de ert a eékaertséget nem nlnta telacMglkiiB ma- 
'-■k oknak, banemohortuk tcUnM éame- 



Irán^n^ ítttovleeU||e Herbert ^aeneer (1. o.). 
loltieuimuta, ul ai B. timétotteek,ai evohudo- 
" " re. 

tt$ágiiál al^nt, trány v. hely- 
iuuirétteB>en a h^JónadnBk t. a 
_ DOEMlyaimű: t. h^jéliiak moadnla- 
B fOTdnlHtal.mcJyekiieko^ftamegleTfi alab- 



!»M.nM 
pedig aa 
Bsoi mi 




Bnntifegra nűamely a 
gOibének (B.4iak) régtrieoBl 
Bok, egymáasal egyeokMt 



keiéw kOretteaHeg képael- 



té. Pdlattnk le a gOrbéról egy né gombolyltDti 
Uot akként, hogr as a iMiét fidrlon értnte. 
I a MEiJtett eUl (blyvM kttwdtve marad, 



e la áltaUnoiMista, eedüiogy a térsOAéDek 



réctalenttl «. 
■mMlOi 



_.. I (lat) a. m. Ufejt, MmaroUt 
iTolraw, L AvU>. 
■\\.Ihddt. 



■von, ai Bgyanlly ner& Jl 

sio portagál tartoúányban, . . _ . 

rkamma (d^ttkkat. vlHUkkel éa dtUgyttmH- 
wokkel takart gMdag v«l«yébaa, vaatt mrilet^ 
UieiH6,16a tok, dr " 



TtMabor-kerwkedéaaeL l _ 

Bbora oenaÜM. » romaiak UberaUtM J«ll»-K 
tObb iiben toH a portngál királyék mékbelye. 
B. nuüHébdliégl lUatt éa két, ranoUian banré 
ataégStnUUgk mecttttotta. A Bartwinatól épí- 
tett rémal Tlarentéto, amely 4 km. hoanrtéi 
még moetieaiáUttia a Tannak a mOkBégMil- 
aet, egyUn BnrépSwa a legMekeeebb Uynemé 
épátkeaéaeknek. Bgy DlanMn^om korlntbnel 
oadopokkel nlntte Üthető. Oét Mékemgyháw 
nép. Ktarrtiráhaa mintegy 86-90X100 kWiUtay- 
Tetéa aooOkWratotérbmd^ mnMomábanérdekea 
k^efc, alattntoeont-tárgyak láthatft. KSaeUtan 

,...__ ^ gotxában gaadag réajnUnyák 

bet nywati gét^űytél 617. mer 
1 7U. ^gUlák aa andwk, aklkM 
a koreartáayak 1166. lamét viiaaáwUUák. 

Kron d'AlMbaaa,Táni8 BetFamaowa pwti 
tartományban, 1. juráftofa. 

BtotbIA, olyan erúitö, Tagyla klmoaie, mdyet 
nem reodee fcdy ásA, hanem firvényee Tli (Aozott 



)y Google 



mélyedmények, meg tömednwék UmosfefaiAl 
jnttfttfirvéóyw vliek munUjáiuk, ngyis u B.- 
nak nag; JuentOaéget, aembnk uul ai elmélet- 
tel, mely az űj mUjodmiiaytk létrejOMt gleonn^ 
a6^öDak tiuigdcmltíA. A sió voríex — Orvé/aj' 
b(U«red. 

mvpéoM.LJfanage. 

lT.z«t eojhu. I^ nevMék n Tongyxmrmáffi 
Mf . egybisat ai 1881-82. BaliiAt ld«!JttAl ai 1904. 
ssiiiat Ueitig, amikor kihagyták aeTMűl aa ev. 
{== erangelikna) JalzM. 

Énéteg ovrj, L .ámfOrd. 

ÉtXMix (WM.- arre), Bura &«iuiia départemeot- 



48 Twút m«Uetl^ (uoO 18,971 lak., yaMaUeati. 
nlvatlyaktatltáewl, nausUrgyirtáaml, gabma- 
«a BioaikBrwkedéssel: muemmnal és (84,000 
kStetböl AIlú) nyÜTánoa k<bi7Ttin»l Poiiuri« 
(XI— XVL n-ból vaU) Biékeeasíiáiiiiak re- 
nal«i»ii(»-taléBa braüoknta tbil BgyAbjelanté- 
kmy éptUete a Balnt-Tanrln egyliás, óratoraiy 
éeapfiqiOki palota. B-agaünaiAidijébaiasebii- 
roTlMS sertl tOnmek volt (Orárosa; a rteműak 
Hedltdaamn Anleromimi^iak hívták. Bst Taorln 
pOaplttaéget alMltott banne. PQlOp 
tte Mntatésl-" — ''^ 



.gost fölégette l 



L árnlAeért, 



Tettek. Oroaükisúrlí BIkárd tihtil (eUfrittette, 
de Ss6p PUdp TloBBfo^ta, 1316. palrievé emelte 
ée ateetrérének, Lajomak adománfoita. A XV. 
a.-ban ai angcdok tObb isben elfoglalták, véne 
1^9. egyealttetett ■ íaauia. konmáTaL V. 0. Z« 
Broísettr, Elet. olvUe et eooL dn eomté d'B. 
(1728). 

Kvron, TároB Mayaniiefranaia d^artemenfbao, 
Tasút mellett^ tívm dOtí lak., gOnuhnakkal, 
gazdaeági gépgyártáBsal, kalap-, TáBWD- és tégla- 
gyártánaL Pompás tNapktmában (a Xl-Xm. ai.- 
ból), amely egy XIL BZ.-bell nagy k^Inára] raa 
AssMkötre, eytay&rd, ugyanaioii korból vaU fol- 
fM^étqrekláfiiátók. 

■Tasakok, a taraai, nyár, fim és tél, amely 
négy kUMaakara a troplkoB érnek rémei, ntötrekra 
eit a Napnak as ér nilyamáB eUó^alt ktUünbSxö 
bolyiete nerlnt ftlwrtjnk. A Nap egy érben két- 
smr megy át ai e^enfitta és kétam távolodik 
el attól legmeenAbre, egysmr ássak-, egysaer 
délfelé. Ab egyniUtAbe máie. 81. és ssept 88. v. 
23. 16 a Nap, amai a tmaasi, ei aa Sm napfí- 



vagy 28. hagyja el a Nap énakblá leg|obban ai 
egyenlltÓt,elérvearáktérftóliöi— eaaMufiiiKw- 
fordiJai (solstItlnmaeB»Tnm),aiéflBakr(élt^Un 
a nyAmak keidete ; december 31. vagy 82. pedig 
dölTelé tér el legiakáUt egésaeo a bdtérltölg, » 
a Mi m^forMat (siristltlam toom^), «t északi 
tiUtek&i a tél kenlete. As éva»ta>k eme Boiien4Je 
a déU teltekén é^enlbrdltott; mibw nálmAtél 
van, ott nyár van e fordítva. Hogy ai B.-at a 
Fóldtengelynek a FttldpAlyihos való hálása Idézi 
eU, ast már Oopemiow lOUsmerte. Bboi -- 



emelkedése, déU magassága. Bi a Ut i 
meny pedig maga nUa rwja ait, hogy aKqi 
a PUd (SlflMM tabbMnréabbé melegM áL Ai 
eqninokoiiuiMA Iditfén • mvpal tartama 18 ára és 
BndMesteo a Nqi délben W tí-v^i magaaslalMB 
áU; a lee^08BiabbiiBp(aateBkifUteUBl£to 
81— 8S-e) BndiveBtei '"' ' '"- 

a Niv d" 



middnan 16 óratartunú éa 
;a 66*: « l<«rOTldeU up 



négyéi 
megkUOnMMetése csak kOnpn 
geográfiai aiélesBá^knél, as ijL méiflitett Ofbn 
lebetaíges. As egyeDlitó ti^Jákán a hóménOM- 
klUdidiBégekosiU^: ott osak aaárai és esfii 
éraabrt lehet megMUUtbOirtetni. A saAok tUé- 
kán hossall, kemény ttt éa tVvld nyár nnlkod^ 
tavasa és tai igen rttvidek. Az átmenetek ngris- 

L Naifordm tm^, 
j Naptár. 
év idóeiBka. Bokát vitatott 



szaHen tMémtek. 
■vánkos Vanepak, 1 
ÍTBaáaifUa,L£Í>ée 



kérdés, hogy v^tion ai É. ^ 1900 vagy 1901 jan. 
I-vel kend«dlk-e T 1700 elMt oly éltek vtta Mft 
kOrfll, hogy gúnyoa Mlratú mnakrtki' 



tek (pL «H«rt docii WnDder, lm Jabre 1700 wn» 
tn die Lente nioht, írle att Bie mien í»). laOMan 
ismegAiolt a vita, sót már 1889. ia felvetették a 
XX. SS. kvdetteek kárdését As egytk r«an s*t 
áUIHák, hogy aa B. ason Január 1-val hndódlk, 
melyben as évnám máiasa váltoilk, tehát 1700, 
1800.1900,88).; a másik tta «it móndlB, hogy 
minden áj dkioB ás Így (U É. Is aggyel és nem 
sénunl keaUdIk. Bár a gyakMwban táhiya- 
mdaa aUs éw^ ke«dtlk a&jttBnl as évet (180a 
QOflie is ehbes a néaetliw osatlakosotQ, a helyet 
mégia csak ai l-gyd való fcesdéa, ágymlnt már 
HOdler megjegyezte, hogy Flasai Palermóban ai 
elBfi kis bolygót (Cerest) áj H. D^án (asas 1801 
Jan. l.llUeste fél. Ugyanis aiL a Kr. ntánl eM 
évvel iceidódik, t«Aát a XX. as. le 1901 Jan. 1-te 
keadAdOtt. Terméaseteeen ai évtlaedek is ai egyu 
évekkel keadódnek. 



., Uhlraestelée, elto^ 



sóeágok határán ttvkoUlk. 

Knilgáidö (lat) a 
Jeestte. 

Kwa Lajos, aslnigaagató, dOL I 
k<n ^tmt vm.) 1861 aog. 17., megfa. Bodapee- 
teo 1918 okt 18. BUtote bOlcaéesetet baliga- 
tott a bttdMeeti egyetemen, astán ojaáglró lett. 
187&-ben Bakost Jai6 alatt a Népsiinhádioi ke- 
r(IUaattlniok,gasda, eUcofe, titkár éa renilesa 
TOtt, m^jd 1881. aa igaigatást vette át BttotátO. 
1896 okt-ig vésette a Népsrinháaat, aJkalmai- 
kodva a kósOnség ialéséhes, de nem hanyagolva 
el aa Irodalmi ssempcxitakat sem. Figyelmet for- 
dított a régibb népaíinmdre s í^leeitette az ájab- 
bat. 'nmlata — kivált néhány kiváló tagja ré- 
vén — Igen népsserá volt a fővárosi kSsónség 
eUttt. Sok darabot fordított le ssüihása aaámára s 
több Bzinmflhöz senét Is Irt Iiaánya : E. Sári, 
Irúnó, L BaiMiá^ Ftíer. 



)y Google 



I««4rteé(b » Tár fertMHt ill^tote BTM sebvá- 



Ini», ailmt, L .KiJwa. 
SttI** (dan) ». m. álJ«o. 



■■ Bnnektdí^MHi^s a kereakedeliBi ril- 

i»)»irtfciiAi reodoMrlat a polgári ír végérel Oasie- 
edk. S<dc fiileftea asaMn a polgári éy végével 
liriAtot eaikOstUnl mm lehet, pL tOrifftQzletbai, 
vas7 kSnyvkweskedAknti. Űgyanaiért as ilym 
váJJidkuiuok mii Idúpcmtot váUsstanak, amelj' 
b«n üdoti kOnTVetket leaáiják. Ai évlsirlM bsIh- 
tta >■ ttalet twméswtéUl, vagy ai bdettaűi^do- 
■08 tetsaéeétiH fllgg. A fSdolog, hogy egy polgári 
ércn beUUiAriatkteiUaidö. 

fw, régi nvalvemltteliikbaa néha «-t, de tobb- 
■yire d-t y. S-t Jriwt, pL DeeaewJI^. 

Xwaia. gtentíe: két aogolomági testvér, ki- 
ket Fehér 4e FAete K-m^ naveslek a Uk a vn. 
a. vége tá|]Aa VesMUiábaii a kanotényaéget 
piéilkálták I ott mártlr-baUU haltak (a kdnl Srt.- 
Kimibwt-tBin^ombHi vannak eltemetve}. Vesrt- 



ia<«aKtgoi 



védfe 



mq^OnnepUk 



tve).Vei 
okiS. 



IwaU, 1. Cári, dán r«géuylré, sitU. 1866 okL 
16., megJL 1906 febr. SS. Itegel eUer Undtagelte 
I188S) ; Bn Üdv^ (1884) ; UsbgrMien (1886) ; Pm 
ine (1893) 0. regényelbeii eroUkDB [óóblé- 
t fivteget BitmbollaxUkDBak vagv allego- 
rikoB tartalmoak : Dm gamle Stne (189&) ; Corate 
Seo (aa eUbUnek folytatása, 1806). Bomonazk a 
Yames ^ngtetou Dtoalandsrelse (1807) és Uln 
UUe Dreng (18W). TOrtéoetl elbeeiéléa a BSrne- 
kontogrtTlseQ ; CmmUn (1000) stb. Legkiválöbb 
OyennelEelbMiéltoel-bea n— vn., 1882—1900). 
S. £, Bermtm Fnderik. dán novdllsta, ssU. 
Ktymihágibail 1891 őeo. 18., raegh. n. o. 1908 ipr. 
89. Blelnte gaidálkodéés ítUdmérO volt. 1860-beii 
jelent meg eIsS mdva, a Valdemar Kronea Üng- 
domdügtorie (6. Uad. 1866), mdy nagy telBiéBt 
Bialott Bit Mvotték: PandUen Nordby (3. Uad. 
1883) : Johannes Palk [S. kiad. 1880) ; Hoad BUtti 
viMe (1869); Agatha (1878); Franz BÖdmami 
og Onantng Afilfit (1889). mtémlml tárgynak 
akOvetkezAk: SveiiakemepaaEroiiboTg(6.klad. 
1891); NMs Brate [3. Uad. 1889) ( AnnaHardea- 
bBrg(3.klad.l8»l);inel8Bbbe0ta (1887); Orif- 
feifiild (1888); CaroUne Hattűlde (1890): Klán 
B[ae(t8M);KrfatlandenA]idai (1898); Danid 
BoDteoir {19001. 1891-bai E. Ossiee tOiténelml 



beasöláae a Duuk Folfcbildlothekben Jelent m%. 
S. törtAnetI regényei knltnrtftrténeU fontosság- 
gal Umak. 

3. K, Otorg Bevtrich August, német orienta- 
Itete, BiU. Qttbigenben 180S nov. 16., megh. o. a 
1875 mái. 4. A gDttlngenl egyetemen 1836. a ke- 
Ml nywvésMt tanára let)^ a eien minőségében 
Hatott reá aadBrtvetség kritikai exegesiaénA a 
taaitáa U. B téren vaM munkálkodásának elaO a 
talán legftintoaabb eredménye Kritlsdie Qram- 

matlk der He"- "—--"■-■ 

vcM, mety si 



klvfil Bi arab, peraaa, aiaméamanaikrit nyelve- 
ket s Ddüdeien tMmlmányatt nagyértékH mflvak, 
nyelvtanok JelOUk. Hin^ eUenszaiVvel viselte- 
tett aaon atotrakdák iránt, melybe a spekolativ 



teolAgnsok a bit tárgyait boitolták. Nem sorako- 
■ott a németorssági teológiai pártok egylkéiiez 
aem. Bgylbrmán eUeneite a tUbingeni atéhAbal 
teológiai Irányt, valamint a Hengmoberg Atlal 
vetetett tUiá JobboldaU hrtheránna moigatanat 
Tagja volt egyudg a német Urodahnl gyflléanek 
Ía.MAvelktani legyen elég f Olemlltenflnk a már 
ltot IdéKttu am a követkeiéket: Hebittlache 
SmncÜebre lür AaOnger (4. Uad., Lelpz.1874); 
Dle Pn^Aeten dee Altén Bnndee (3k«., Stuttgart 
18«>: 2. kiad. 3 köt, Oftttíngen 1867 éa 1868); 
QesQhiotate dea Volkea Israel (7 kSt, 0«ttingen 
1843-69. a kiad. 1864-70) ; Commwtarins in 
Apooa^pein (Lelpilg 1828) ; Dle drei eraten Bvan- 
geliono. dle Apoatelgeaohidite (2 kot, n. 0., 1871- 
1878); Dle Johanndschen Bohriften (2 köt, a. o. 
1861-62); Dle Lehre der Bíbel von Qott oder 
Theologle dee Alton n. nenen Bmdea (4 köt, n. o. 
1871-78.). Nytivéaietlek : Qrammatlcacritlca lln- 
goae araUoae (2 köt, n. o. 1831-33); De met- 
ris carminnm arabloomm ffiraonsctawelg 1836) ; 
Ober dnlge Ültére Sanakritmetra (Göttingen 
1827) ; Abhandltnifen nr orlent imá blbllsc^Dn 
Litteratnr (D. o. 1^$; SpraohvisaenscluAllQbe 
Abhandhmgoi (n. o. 1861) ée Ober dle geeidűoht- 
Ücbfi Folge der semlt Spraoben (n. o. 1871). 
Siámos Slekeiése jdent meg a kBUtnbOzö folyó- 
iratokban és évkönyvekbm is, amelyeket ason- 
ban beteges Snteltrtg, túlérzékenység és a siyát 
osalhatananságának bántó matogatáea jellamez. 
V. 0. DOVMS, H. B. Orientalist and tbeologiao 
(London 1903). 

4. K, Johamía, dán íré, a Bolberg Lndwi^al fel- 
lendOltdán Irodalom egyik legkimagaBlúbb alakja, 
azOL 1743 nov. 18.,megtL 1781 márc. 17. Szegény 
vidéki p^ Qa volt 1758-ban teológiáca adta magát 
1769- 176a katonának állt be és tObb tttkOietben 
réert vett If^jd Ajra vIssiatM teológiai tannlmá- 



i^alhoa. 176^4>enjdent meglf ktrans Tenywl (a 
boldogság temploma) nagy tetsiMsel fogadott UU- 
teménycL Ibdiére éa Kkmtock beíblyása alatt ánt 



Bi ntóbUnak nagy bcA^nia&t mnta^a 1769. meg- 
jeleni Adam og Bva drámája. Nevemtesebb mtvei 
mteBolf Krae,feag«dia(i77^;PIakerBe, drá- 
' Wtemény ; ebboi vaa a hlrea Emtg Chrls- 
iodved ujja) — " "' — — ■"- •-■-■■- - 



monaléBMooeltelvék. Osasesmflvd: SamtÜge 



(1831), M. Sltmmerich ( 
Jörgatsen (1888); tanulmányokat irt réla Ohten- 
9imgar, GÜseN F. C. (1836) éa WeOmm, B. og 
de norske Dlgtere (Chrietlsnla 1803). 

6. K, Bichard, német fiztológns, ssU. Berlin- 
ben 1866 tébr. 14. 1900 Ata u élettan rendes ta- 
nára a straaibnrgi egyetemen. Irodalmi, tudomá- 
nyos dolgosat^ a flaoiógla csaknem minden f^e- 
zetére Uteijednek. Kiválóak a tOdóre, aiiTTe, 
idegekre, a gégóre vonatkozó flziolö^al vizsga- 
Utal. 

Ewer, ai Bibe alsó rémén £e az áaiaktraigerl 
német pútokon halánatra, arák ssálUtására, ál- 
talában a folyam ín parti hi^öiáatabaasnált, egy 



)y Google 



TSigT ^^' irbooot TlselO, nyílt MélMtfl, lapoa fo- 
nekQ JArömft, mdynek nAgyságB 80— IfiO tonna 
k6E6tt váltakozik. 

Ewino «1M; magi, JaiMS Alfréd, angt^ elok- 
trotechnLnis éa azelxmi%rafiu, BEtUetett Dnndee- 
ben 1856. F6M:oIaÍ tanolmAnyalt u edinburghi 
egyetemiNi v^;ezte s 1872. Tbomson WllUnm, 
mqjd Pleemlng Jenkin tanársegéde lett. 1878-ban 
JapánlMtn, a tokt61 egyetemen nyert tanaeéket ; 
1683. pedig Dosdeeben foglalta el ai elektrotetb- 
nika tansiékét 1890- a camMdgel egyetem us 
alkalmasott meduudka tansiékére Myta meg. A 
▼as, ntt^el át kobalt m&gneeee tolajdons&galra To- 
natk<n4 nagyn&mú és nogybocsA Usérletl áe el- 
méaetl do^ioiatal tett«k Ismertté nerét Kísérletei 
Toltak al^a a mAgneeea testek moleknlárte t1- 
SMnyalra s a mágneeeséa folyamatára Tonattozó 
elméletének, az E-féU OmSeitidc (L o.). Aiapiid 
nudreag^«r6l Irt tonnlmánya as Bartbqíiake Mea- 
snrementb; tlie DniTeral^ of Toktocktadriny- 
ban Jelent meg, eienUTm több ÍQldrengéd dolgö- 
lata a ja^iai földrengéd t&rsalat kiadásiban. 
Önállóan megjelrait művel : ^le Bteam Englna 
and other Beat Englnee (18M) ; The Strength of 
Materials (ism 

Ewiafl-UIfl elmOet. Bvlng Umntatta, hogy a 
vas,nlkoltekoteltmágneeeriBl gOrbéliiek safát- 
Bigalt, a mágneseoéBl kórfolyamatok alkalmaral 
baáM mnnk^bgyaaitáBt, a mágneses hisitereile 
Hneményett a mágneses testeket kt^eiö eloni 
mágnesek kOlcsOnhatásábál lehet magyaiáml, a 
nélkül, hogy a> elemi mágneseket kOrnyeiö kO- 
leg termésietére vonatkozólag kfllSnQs hipoté- 
ziseket kellene tennünk. A mágneses testre hatö 
mágneeaiA arOt ea elmélet szerint nem az elemi 
mágneseket kOrnyeiö kCzeg ellemállása, hanem 
az elemi mágnese mágneaes kOlcsOnlútásából 
eredé érék egyensúlyozzák. Eaúig elméleti ka- 
tatásidt kicaliiy mágnesekb6I OsszeáUitoH min- 
tákon kísérletileg is Igazolta. Bz elmétetet egye- 
nesen At Idtet vinni a dleldtrilmmokban észlel- 
hető tflneméoyflk tnagyartzatára, ha a mágneaee 
testek elemi mágnesei hlyébe a dltí^triknmok 
tOmecsolt twBzOk. Bz esefton Is kímntaOiatilnk, 
hogy a dlslektrlknm elemelnek UHoaOnbatáea kö- 
vetkeztében elektromozAel l^Mblyamatok végaé- 
aére munka BUkséges. 

Ewiiv^éla kéartlék. A vas-, nikol- és kobolt- 
. , .»„.„ 'll körfolyamatok mnnka 



L Unyeges rikotórészét csúcson mozgó 
képesi, melynek ffiggéleges tengely kiJrfll valé 
elmozdiilásal a mápieeee Indnkdéval, vízszintes 
tengely köriül slmozdnlásal a mágnesesé erével 
lányosak. A tOkfir állandé helyzetű tényforrás- 
nak képét veti ffiggAleges paplrls^ra ; e képnek 
útja a mágneeezési görbéket a4]s B akOrfolyamat 
pudtlv és negsUv részét jellemzé két gtobétfll 
bezárt teriUet a mágnesesééi mimka mértékét ké- 
pezi. 

EwoulÁmpa, gyári elnevezésű elektromos Ív- 
lámpa, abol a képződött volto-Iv mindig egy hely- 
ben marad ; főleg vetíted célokra szolgáL 

líx (lat.), eléljáré, a. m. bél, bél, ezenkívül la- 
tin s magy V szavakkal üeszetéve kifejezi, hogy 
valamely személy nincs m&r azon tilásben vagy 



Xx ('iíre^, mintegy 89 km. hoeszflfolyé Angol- 
ország DI^.-I részMen, az Bxmoor Foresaen 
ered, Toppomnál kesdödik 13 km. hosszá t«- 
kolata; BzmonSmál ss^ad a I^Hanoheba. 

Ek Mhmpto (lat) a m. rOgtOn, rSgtfoOsve, 
minden elélegee kéezfliet nélkOl. 

£x«e«rb»tlo (lat), valamely betegség Mto- 
lyásában blzonyoe tüneteknek, pl lámák í<Aos6- 
dása, s ennek révén rendesen a bítj sAlyeebodása. 
Ellentéte a remiasio. HegkflKSnbOztetendé a reci- 
(íivdfK, visBzaeaéstél. 

EKaelt* (lat.) a. mpénzbelutjtás; zsarolás is, 
továbbá rmdkfrtlli egyházi adé, v. a már létead 
odé felemelése bizonyos egyházi célok, pL 1^ ptfi 
V. tanári állások azorvezéee érdekében. L.még 
]^háxi adók. — Eacaekr, adószedő. 

Bza«tltade (franc, *'sa& -. exautoi), pontosság, 
szabatosság. 

Ez sdTeFa* (lat), az ellenkező réezről. 
_ Exa«qa«Uo Qat.) a. m. klegyenlltée. 

Ex ««4a* «tfc«n« (lat) a. m. méltányosan. 

Ezacc«r*tl* (lat) a. m. nagyítás, túlzás, 
a Baénoklatbui azért, hogy a hallgatéságra annál 
Jobban hassunk. 

BxasltaU* (lat.) a. m. fellsgatáa ; csúfolás, 
higeikedés. 

Kxakt (lat), oly fogalom, mely vUigos, határo- 
BOtt betttlezetl Minthogy Ily fogalmak leginkább 
a matematikában fordulnak elő, továbbá a flzDi^ 
ban, mely részben a matemaükán alapnl, részbwi 
pontosmennylBégim^iBttoizásra alkalmas (mér- 
hető) tárgyakká foglítlkozik, leginkább ez^ a 
todományokat s általában a kUlsó tennéazettd 
foglalkozókat nevezzttk E.-nak. Hastmlékép besié- 
lilnkB.módszerekről,e;járáBokról,eőtB.raiberek- 



aotlfeb^ rokonvegyflléte, szlnMen hosszú Jegec- 
túket vagy fehér táUác^ákat képes, op. 100*, 
í^. 240*, Udeg vízben nehezen, hig vagy tOmény- 
saeezben könnyen oldódik. Ftidabmu^apltö és 
lázcsökkentó hatású ; hasznáy& IzBleti-izomosús, 
IdegzBábák, (óf^ások eseteiben, mint az antUieb- 
rint, fénacetlnt Adagja porban 0-16-0-5 gm. egy- 
szerre, napjában 8— it-^er. 

Ex«ltod*a (spany.), azok a legtúlzébb de- 
mokradán hajié pdlakal párthoz tartozók Spa- 
nyolországban, amely párt az 1820-lki forradalom- 
ban keletkezett lS22-ben rővld ideig kormányra 
Jntva, féktelenségre vetemedtek és mihamar kimn- 
tatták nralomra képtelen voltukat 

ExaltaUo (Ut) a. m. fölemelkedés ; a kedély- 
Ulapot magasztoseága, mldón az ember a rendes 
mértben feiOlemelkedve rendkivfUI módon érez, 
gondolkodik és oseldmzik Is ; egzaltált emberek, 
érzelmek stb. — E. orvosi értelconben : kóros Iz- 
gatottsággal és nyugtalansággá, bóbeszédflség- 
gel és emelkedett haügnlattol járó kóros állapot. 
L. 'MavÁa. 

ExMitetlo em«la (lat), a szent kereszt fel- 
magasztalása. 

ExNinen (lat) a. m. vizsgálat E. iealivim, ta- 
nnklhollgatás. — .Sonffiítuiíorium, az egyetemen 
elókészúlet a vizsgálatokra, vagy általában a se- 



)y Google 



HxamlTMU — < 

gédtuárok Utal ■ kar Semem UntirgyalMl tar- 
tabu Biokott Ismétlések. 

Kuminil (lat.}, visegáztat, Ukéidez. 

Fwawilwalaff sraodmlM (lat) a. m. lel- 
natl -tíxgM bUtoBok; mint vImUÖ bialoacdc a 
pOQttOk- T. betrattMriDekdniMéte alatt részt 
Tssmek a vliafpbi, melfnek a plöbAnlal áUo- 
B&ara pUy &i6 áUozirok magukat aUvebil kfi- 
teieaek. A TÍaaga alól fá vannak meatv^ a teoL 
te a káiumjogL dokt<M^ b awk, Uk legaUbb 
3 éna U ndiit UttaninA sikeresen mfikSdtefc, 
ngy aUlcet a pfln){& felment, mert mint egybáal 
ízHtv. feHaBtAtegjbiii hlratalnokok képietteégfi- 
ket elegendők^ taonaltották. 



Bi*Qat.)a. 
keeoi, szándttosan. 

KuatelMt Wnh feliér kivlr&gits, amely a 
glanbetBAtU száimuilc ha az levegÖDek van ki- 
téve. Kémiai Seazetétele : NsBO.+SILO ; a VeiDT 
1818. M l&v^in talittik. 

IxMrtéma Ceomaeiiu, gArJ, 1. KUUét. 

ExautoiBftttktia táluB, L KüUéaes íifvgz. 

ExwoaitllarloB(gttr.), a gAr. smrt. egyházak- 
ban a Kánon küenoedlk éneklUxéra után vasár^ 
nt^Kuikint (rfToetataü siokott ének, melyn^ he- 
lyét köznapokon a Koy-ének foglUJa eL Ax B. 
nevét tartalinától nyerte, mert besneJánujDvoi- 
Mlése fotfaltatfk, mellyel a Bientiaek leUUdését 
ígérte az ^Mtstoktknak éa kOldettat adott aáUc, 
hogy hlideásék ai ttdrOt az egtez világnak. 

Bxaziet6 feennUto, lat), Uszántása, Ugyahi- 
lAsa a térsiliuiek Idélé mozgó gleocewek a 



(l.£h»nA(íAur;; továbbá gyakrwi lehívták ai 
ortodox ef^ház metropolitált vagy Dlzonyoa f6- 
metn^Mlitákat. Az B. dmet viseli moet a Dolgár 
egyhiá prlmioa la, mlúta függetlenitetta magát 
a konetaatlnápolyi patrlaidiaSCgtöL 

■xanhátoa {gOe.), az a tertUet, melyet a gflrög- 
kflleti császárok a keleti gótok ellen vlvoH győz- 
tes htfiomk (566) óta 7Öl-lg Olaszországban hlr- 
tsk. BterfUetdeinténBóma városát 4e határát, 
a mostani Bomagnát, a Blnünltól Anoonálg elhú- 
zódó tengerparti vidéket, továbbá Valuaát és 
lazMát, végre egész AIsó-ltáUátfoglaltB magába. 
Ax B. elnevefés az exarchot szótól (a le^de- 
sebb, a legfóbb) azirmaaik : Így nevezték a es&- 



a érte Bavomában _ . 

a keleti gótok legyóaóle, volt az dsA exanlióez 
56&-töl 668-Ig. Utóda, LoiwAm alatt 669. a hm- 
gobardc^ hódltott&k el Felsó-Itálla nagyobb té- 
Bzéít. Utódai voltak Dechu (684), naji^maroff- 
dua (6B5— 689), aki » barbárokkal békét kOttltt. 
Smaragdvs utódai kCzAl Romanos, CalSnlons és 
II. Bmaragdns ismeretesebbek, Uk szeieoosétim 
harookat folytattak a longobardokkal.l3«ilAerttw 
(619) fellázadt a osáazár ellra, de saját katonái 
megSlték (641). Isadns exaroha bat^ (S43) után 
Botharia Imgobard király ngadta magriJioz a 
velencei tarfamiányt és a tengwpart nagydib ré- 
szét A Konstantinápolyban egyre fUmarttlA fele- 
kezeti mozgalmakéei^abbm^adiMatásDkmind- 
ittkább lazábbá tették az B. és a OBászárság közótu 



7 — Bxoaplf 

k^MHot Midén Izanri UI. Leó <Bászár786. Olwz- 
országban is eltUtotta a sz. típA ttsrteletét és 
Ibuiua ezorchósz katonai eróvel iparkodott e tUa- 
Itnnnak Somában érvényt azweznl: az olasz 
katoÜkneok tömegesen felkeltek, Bámos város 
fliggettenílette magát U- Gergely pápa pedig 
itcAkal sqitotta Panlnst ki nems(d:án halálát 
lelte. CsakiB Nápoly mandt akkor hti a keleti 
csáBárhoz, IIL Hrtiiiaim^na UsáiMi hCTeog^iaz. B 
zavargásokat am használta fel Ltubanuid hut' 
gobard király, hogy Baveonát, Bolognát és Sofirlt 
kaién kerítse; sét Rámát 18 ostnon alá Ibgta. 
EuiucKüu ezaioha ngyan Sémában éa Saveoná- 
banhelyieálUtotta hatalmát, de ez málé Bltert Je- 
lentett Zacharlás pi^ ped' "— 

kai SO évre békét unott és 
chiDS kfizOtt la fe 



pedig 742. a longobavdtdc- 
H és LtDtorand meg Bnty- 
nOnetet tétealtett Aittíf 



Icmgofaard király azonban Isztria megBsálláfli 
751.ma^BirtyoUnstSsvMnábanfoglynleJté,az 



lkok tU kt 
I detett át 



Erre U. István p^a Ptppint 
lályát hívta aegélylU, ki két 1 
az Alpokon Itáliába ée AtstoUet mind a kétsnr 
megverte é6TlsnavcamláBraUimzerÍtette.A btte 
tadyreAUta után nppfai 766. Savennát é> kor- 
nyékét a ptotoak rendelkeaéséra bocsátotta. (L. 
^háei tmm.) Oaeta, Nápoly, Alaó-ItáUa mind- 
két déU téle^gete, Ku^ka meg Szardínia nlgelft 
még továbbm Is a keletrómai nsász á rsig fnmató- 
aága alá tartoztok, mígnem részint az anbo^ 
részint Nagy Károly és késMib a német császá- 
nk, réerint pedig a normannok azokat le el- 
foglalták. 

Xodilt*. Ai B.44I mtU ki 



mlMuUUÉlii 

BlUttdUt la 0*»r- ■. U 

[>. U., a«*BUakta ItaUw lm UlUaliUar, Imi-ig i ui. 

ExarflaalaUo (lat), Bebéezl műtét, amely 
valamely végtag izUeteo át való eltávoUtásábél 
áU;kÍlzeléB. 

BxB^«r>Ua (lat),a.m. elkeseredettBég, sA- 
lyosbltáB ; pL R poaiae, a bOntetés súlyosbítása. 

Ez *aae (lat^ a. m. egészen, tetJee, általános; 
pl. Jiaeres ex aase, általános OrOkOs, 



gálattMH valóéit 



kUe (lat), a római katonának ssol- 
Iboöátáea volt AU 16 évig voH a 



a alól 



ték, de még 4 évig tvtalékcs (áxaactwatas) m^ 
lodt éa háb(»ú kitörésekor be keUett vonulnia. 
Aki 20 évig maradt katona ée híven teljesítette 
kötelességét, mint érdranes (emaitus, ). o.) ember 
bootáttatott el és ^ándékot kapott 

Exa«cw«Uo (lat.), a régi rómaJaknál att a 
tényt jBlaitette,mellrelvahunely tranplom vagy 
más szeot hely szentségétől megfosztatott s világi 
hssználaais bocsáttatott át. Bnnek ellentéte oa 
ÍMivgtir<tíc (1. o.]. 

Kx hea« plMtlto (lat) a. m. tetasée serlnt 

Exe., az exaiáU rövldltéee, 1. Excud. 

Ex«»loe«U V. diacalacia (lat) a. m. mezlt- 
láboBok. 

ipfl« (lat.) a. m. téjból, emlékeoetbóL 
'.ftgétól bflzllk ahol; a. m. ar" 
hibát L. még Eockapitulál. 



)y Google 



BxoMitiikiw énéMk 



T. R Ftíri (Iftt) a. m. I 
Péter aittéböl; pápai Marétomokrúl mon^jifc, ba 
' ' ~1 minaBégébea booeáljia ki ötot 



Mlmegr, 



BscavaU* (lat, B. m. vájnlat, klvájáe, bemö- 
lyedte). As anatómiában ktUönUza, aakólfebb v. 
möljrebb tlregek megjelúléaéro siola^. PL R 
papiBaenarvi cptici (L Sxcm) ; E. vesicortdalis, 
£. vuicovterúia, E. vteroredalis a férfl, lUetUeg 
B nA medenoéjöben a bashi^án lerO bemélye- 
dések a bölyag ée Tégbél, a bólyag és ntenu, 
UlsUles az oteroB éa végbél Itíítint 

ExeaTstar, L RdoKátor. 

~ *U (lat) a. m. a meRengedett mét 
]dűGap(fflg, a háoúMU Urtg. 

ioatíág. 

ExealUl (lat.) a. m. kitOnlk, fény Uk, tUndökOl 
KTMBm*. UttliiA, kiTilé. 

KmtllrBTla (lát), dm, melyet elésxOr a longo- 
baid és frank UrálrA, kesébb VII. Henrik kuaig 
a német oeáesárok, ou^ a oBáBzárl éa kirUfl hfily- 
larttt, a UradBlmi beroegek és gr6fok viseltek. 
Olaseomágban aselött a hercegeknek elme volt, 
kik ÜiaStítíAlteaaa elmet vettek M, iKtExcdim- 
aa a nemesek midea elmévé lén, melynek haai- 
nálatibon kfiltíniMn az olaszok igen békraficojár- 
nak eL Prandaoniágban már a XVIL sa. óta B. 
alegfébb katonai éepcrigárihivatataMAoknakfen- 
taztott dm, ^psa úgy mist P 

Angliában; AdbzUUhu ée 

B. (DagyméltésáKÚ) dm a b^sé tittoa 
kat illeti meg, a társadalmi aaokás Uterjeactette 
aE B, ofmet a tén^egea minlezterekre la ; B. cím- 
mel élnek a m. kir. Kúria és a m. Ur. kíSzlgazga- 
tási blréeág elnOke; továbbá a b8. és kir. táborno- 
kok Bi altábomagytél falfelé. 

Bx««Ial*r (ú^t., excdsua [magasztoe, fltn- 
Báges, kitonél középfoka), kUOnOsen kiváló, fel- 
tdnöMt i&; haamálják Jeligének (oföljebbU) és 
ipwDlkkek meg egyéb tárjak Teklámszera ki- 
emelésére. — Neve egy blrea gyémántnak Is (Ja- 
gerfontein B.). L. Gyémánt. 

- — "'a (lat) a 



inter, a gépek tengelyeinek ktMorgását ki- 
sebb mozgású, egyenes, váltakozóir^ban mozgó 
alkotórészekre viszt át Szericezete a tagc^re 
ékelt honmgbót és aa ezt ktatUfogé E.-gyiiÍrűk- 
MZ, azaz B.-rú^>6l álL Nagyobb mozgásA tár- 
gyakhoz nm alkalmas, mert a gytirúk ée a to>- 
rong kOzOtt támadt súrlódás nagy mnnkát fo- 
gyaszt Az B.-b>r«ig tóUmylro Öntött vad>ól ké- 
Bzlll, csak a kisebb B.-ekliez *iiraini*anair hoessú 
kovái^-vasat, a gyúrfiket gyárán kfHnpozicióval 
vagy rézzel is szokás bélelni. Oózgépeken a to- 
la^nk ée a szlvattynk mozgatáGára használják. 
ueanter-aaJtA. oly gép, amellyel motorikus 
eró segítségével fém, agyag v. más képlékeny 
anyagokból bizonyos formáUw külOnfále tárgya- 
kat sajtolhatunk, Így pL : bádogszelenoéket, tége- 
lyeket stb. Bzerkeaete egy tengelyre erósltett 
excenter, mely alkalmas állványzaton siljjal 
hajtva forog és rútjával belekapaszkodik egy oly 
karesztf(!jbe, mely egyenes irányú ide-oda moz- 
gást végez és a si^tolaiidé tár^ egyik félének 



form^át magán hordja. A tárgy másik felének 
form^a, egy vele szemben fekvA síUárd sl^in 
van erAsltve. KtUOn&aok t&meggyártáshoi alkal- 
mas eezkOz, 

Xxoantoieltáa (hit) a m. kOzpontkiviUlség. a 
kúpszeletek tanában a gyqitépont távolsága akO- 
zí^onttóL Ha ezt hosszniOTeld)en feJezsOk ki, a 
lineáris v. vonalos B.-t nyerjük, ha cUcobm az 11- 
Mé kúpazdet fU nagy tengdyének résniben, a 
nnmerikos V. Bzámbeli B.-ról eztinnk. Bi atóbbi B 
Utmél 0, az eUlpezisnöl kisebb aa egységnél, a pa- 
rab(dtoál az egységgel egyénié, a U^wrbolá- 
nál az egységnél nagyobb. A fél nagy teogellyal 
egytUt az B. megszaqja a kúpszelet mérmt tB 



0,016 7631. A szdgmérö-múBzeieknél az B.-l hiba 
az oestás középpontjának és a mechanikai forgá» 
tengelynek nem szigorú összeeséséböl szfauuzó 
hiba. 

ExoentrikaB flat), ehievecéee azon kOröknek, 
vagy gömböknek, melyek nem bírnak közös kft- 
zéppcmttal ; elleotéle a konoentrikns, aMm kOrU; 
sHk Bzámára.melyekköaépponBaiöanzpomek. E- 
szögdi, eUentéttwn a köi^püitt saöggel aitdc, 
melyeket két, egymást valamely kör kOiéppontJii 
kívül metsző húr alkot egymással. Az asztrönómla 
történetében az B.^raHlpparchoe-Klevilágn«Mt 
szwlnta Napnak a Föld UtrOl való évi ú^a i ba 
a Nap <dy körben mozog, melynek kOséppontjáii 
klvU áU a Föld, akkof elsO kOaeUtériwn e mozgia 
bél némUeg magyacázbatö a Nap átméröiléaek vál 
tozása és as évszakok egyenlőtlen hoasaosága, mü 
a régi csillagászok a bdygémozgáselaö e^enlét 
lena^léoek szoktak volt nevezni. —Kanomalia, i 
bolygómozgás elméletében azon szOg, melyet i 
bolygépálya elllpszlBének középpontjától az ál 
laodö sebességei körtmn mozgó kOaqiee bolyg' 
belyébea húa^ egyenes a peraéllnm irányává 
képez. — £1 ZAmttídt, a shna oáSvű taraokiAU 
(hanbitzok) lőtt oly gránátok, melyekiiél a bele 
»F kOz^pontJa nem esik össze akUsOfelUet ki 
zénwntifával, V. amelyeknél a lOvedák teng^ 
nemeeik össze a belső üitengelyévéL —B.&tvlt 
értelemből egyezersmlnd oly gondolatok 6a OBfái 
kedetek jellemzésére azolgál, melyek mintegy sz 
lárd középpont hljto a kOiÖnekOdésbe csapna 
át, ée B. az olyan ember Is, ki Ily gondolatok i 
cselekedetek falé kiválóan hallik. 

Kxoantrikna érzések alatt azokat ax éraéeeki 
éff^ttk, amelyek akkor támadna ba agy éraO id 
get báihol leftatása közbn ingerlünk a amely aki 
nem az inger behatási helyére, banem ax Ideg v< 
gére iokaUzálnnk. így ha pl. a kOny^Unkön fn 
nervus ulnailst megüUttk, Uzaei^ést ÖrzOnk azt 
a terOleten, metyiük érző beidegsásét a nem 
ninaria szolgáltába, tehát leginkább az fi. és 
Djjon. Ugyanide tartozik az a jelenség la, hogy i 
embernek lájdalmai lehetne nemiétexötestrésn 
beu: 1^ pl. amputált lábú embernek gyakn 
vannak fájdalmai az eltávDlított lábábait, am 
lyeknek helyét la esetleg 4g4Bzen pontosan mi 
tudja jelölni. Ennek nu^yüázata Is as, hogy i 
amputált \Éb elvágott Idegd a hegbe belégyOgyi 
ván, vongáltatnafc ; ez Izgalmat okoz, ax iai^o 
nyomában az agyveUKwn kialakult tevést ped 



)y Google 



Bk aof»tr>otH oMtBrtlo 



abíttgdí u tíK^KmB végére, a már nem látaifi 
UUw vsUtik U. As B. uuggtriatA aa ánáeU- 
tnlyaéniben, a lokBUiádAbui Tan, amtíj ld«g- 
éManknek egy^ B^MoaB^IB- 

SmepU* (lat), s ri.-bu >. m. Ufogie ; 6e 
pedlf a pnotoi finimiUjálMB megjelölt u a kü- 
UMa UTétel, melynek fenforgása netére a Urót 
(Index) QtaBi^ft, hogf akkor se maraastalja d u 
■Ipereat, ha a kflieaet ktUAiben alapos. BoiiM fldel 
jtfletamc* eaetéb«D e UvéMncA flmnáUs fol- 



iriiBBl 



Jogiai 
logab 



tkme^a 



rnáltáka 



hp- 



_ _ _ , U (dyaamlt kOve- 

M, melyet Taiamely kftMtaal eUufaitBiil lehet. 
L. K^t^át. — £ rft pmcalae a. m. ai UOt do- 
log kUbgtea ;£ M^ pawlmH* a. m. perfllggOeéf^ 
UbgAa; £ NON •HMMnibu {WGunM a. m. aptez 
lenem olneéaiBak ktfogiea; £. noNdiim adim- 
pMí emfrwfw a. m. a uenUés nem teljeellésé- 
ntk ktfogtea. £ veritaHt a bOirtetAlogbau a. m. 
viUdlaág Ufogiaa <L BetnOetaMés). B. továbbá 
& m. UvMal, pl. nulla rwnls bUm csee|i4k»e, 
a. m. nlsoam szabály kivétel ntikttl ; EL llrmat 
ragnlam ia oastlnu non exoeptis, a. m. a kivMsI 
megertsltí a ssabályt a nem klvétsles tmMíbm. 

BMcptio MlHvlMm «imeabea«liu» (lat) 
a. m. HÍUbMM UMMUés kUogiaa, 1. Atua. 

SMeptto axelplcHdla (lat) a. m. kivéve a 
UveeodAket. 

EKMpllT (lat) kivételes, njltételee. 

- — 'i ^t)a.m. vmely kOnyvbél klvona- 



mcdc, kivonatok), 
lektAoeék). 

Kanewrfw (lat., frano. extatif, nőn. exoa- 
ntie), mértéktelen, ■abol&tlan, Uca^ungú. 

KKse — — (lat) a. m. klca^Hnigáa, legiokAbb 
■ enad, nod és erkölcsiség ellen elkövetett rend- 
őri kihágiBL E. forog fenn akkor la, ba valaki a 
jogos Téddem határait ttUUid ; ba a Mbujtott, v. 
arénee^nA valamdyike aályoadA bessámftás 
aláeső bftnoeel^mteyt kOvetti, mint amlnOre 
a fUbqJtó, V. a tObbI kOsremflkOdének szándéka ItA- 
nynlt E. wandati, L Béxsesaég. 

Kxehaace(ang., <JM: sscMBdNi a. m. oeere, 
váltMrfiiKÜL. A londoni tdzadét Is B.-nek neve- 
dk. L. Toés árfelgaM és T&csáe. 

■x«k«qaer (ang., 4M; nxenkkH), Angliában a 



i^Ovedebnek fblynak éa m^bűl aa OaazeB 
élbmü kiadások teljesíttetnek. - Qmrt (^ R, 
aagol btrtaág. melyet Hódító Vilmos alapított, s 
két osstálvbél áDott — ChtmiKr Comi^E., an- 
gol legrout biréeág, mely mint elaófokú, a mint 
feleMMiéebell Uréeág Járt d. 

Bx«h»4Rer Bilis (ang.), klnostárl ntalvá- 
oftOc, mri;^ oly kiadások Meiéaére bonáttat- 
nak kf, melyek a folyó bevéteMOsD találják meg 
fedesetOket IVUmylre egy év IsfoMsa alatt vlsx- 
naflasttstn<k vagy Uaseréttstaek. Parlamattt ak- 
tns áltd tOrttaik évenklnt aiOesMgmi«*lla^tása. 
L- még Xincstárijegy^. 



_ _ divatos fonnnla. 

Kxelplmw (lat), L QmatÜHaK. 

EzfdpalBHa (bIt.), blxmyos gombák és snz- 
mók tennéeteek kUlsO bnita, 

Kxolsla (lat) a. m. Umetstés. SebéoteÜ mú- 
tét, mellyel a saerveMt kOréból valamely résde- 
tet, daganatot. Idegen tárgyat ettávoUtnak kés 
vagy (dU segjtaégével, L Exatir-paHo, 

BxoiteMUtM (lat) a. m. Ixg^OiatÚBág, Ingei^ 
lékwyaég ; esccüabms, inserelhetO. 

Exeltanlla (lat), ÍTbgatóturek. 

EKoitaa* (lat) ixgatáa, ligatottság. Ingerillt- 
ség. £!rct(atortHfit,aréglJogtmtinyelTbeaBMaö 
hatóság ontékertetO, lot» Irata. 

EMslMoatlo (lat.) a. m. félkláttás, UkUltás: 
sigmmt exeiamaHonv, felkláttójel. 

Ex<iav** I. SHdave. 

Bxslaale^t.), Usáráa ; ejxltuiv, Uitrélagoe, 
txclutiv tártaaág, as olyan társaság, amely min* 
deo nem egyrarangát kaiár. 

' (swtoiuHPi dmiái (lat), a né- 
e lépett osstrák, a frantda ée 
spanyol nralkodök által sfásadcdt éta ig« 
ai aiog,ainMynekalaoiánapf 
mávd MUk Mm tataő JeUUt 



a JeUUtst a megválaarta- 

.ntausaia batűya,twgy 

a nem tetsKl MOlt as B. gyakoriása dasna ne Is- 
hetaw pévivá, htitár eddig nem volt erre eset, 
JtUlebet m. Oyiüa, IV. PU, VIL Sándor megvá- 
lasztását aa B. eUenére tOrttatttek állott né- 
melyek. As B. Iiatálya poUtikai okokon s ason 
aI^,hograaB.-t gyakorié féjedelmdc vagy fegy- 
verrel, V. aasal fenyegettetek, hogy tawa ta dOM a 
"'""" vagy megtagadják neki aieagedelnuasé- 



klvánt maradnL A kbárári Jog egyik neme ai Is, 
liogv aa Uletö fejedelsn a salát blvett és pártiát ké- 
pező bíborosoknál hat oda,w>gyanekinemte 



lel&lt ne ka^ja meg assUkséges ssavasatokat As 
B. tnl^Jdonk^penl alakja aionbaii as, boi — '-'- 
delon kU^esetten MJeleatt valamelyik bl 



bogyafüiJf 
kbuocoetk 
Ján veto-jőgát a oonclavsbon, mielőtt a batároió 
envasáa megejtetnífe. Bgy válaratás alkalmával 
egy Medelon osok egyaser éltaet esni joggaL 
Valóarind, hogy már alCVI. si. második f^bMi 
— ' — ■"- "abban 1908 ang. 2-án as oei- 
n Piuyna krakól érs^ Jelea- 
■ ' ■■ " >iia ellen, amsly 

megpMnakX. 

Pins néven. X Pina IBOi jaa. 20. kelt onnstltn- 
Héjával belyteUoItl a dvUla vető vagy A. n. B 
gyakorlását s a p^)ánAkfentartottlatae8ententlas 
ezoommnnkatío bOntetését áUaplQa meg a oimi- 
davebra réeitvevA ascn saMnMyre nésve, aU e 
Jog gyakortására megbisdst fegad el s azt fogamir 
toeilja. 

Ex««««Mrl» L. OOt.), I. VakUófa. 
Ex e»aiinlssl«n« (lati a. m. m^lzáabóL 
Ex«omm«nle»tl«, 1. EgyHáxi bfMdtíék. 
Ex««mp«>sft«(lat.),megegyexéev. eaerződés 
szerint 

ExeanUBg«Ms (lat), I. KontiMOU. 
Ex evnÉMMtw «bUKMtf • (idi.) a. m. raer- 
södósbfllSi ■ 



)y Google 






o (lat) a. m. WMionBol&a (1. o.). 

Kx«)F«Bi«BtKnt, 1. BhAi ' 

Ez«r«tlo, 1. Exkrécití. 

EzerAtwa, I. Bkckrécití. 

Exeah«U* (Iftt) 0. m. «UeU MMée, Ttmsi- 
tás. — Bxetánae, *■ m. 6ra£g, örOk, Or, luwpall ' 
«jjeli. ml« vigiliM onk éJjeU. L. még VigUíák. 

ExMiA^ftemdít, «zc (lát.) A. ÜL metBietta, rOgi 
réiraetBMtefeen & Uadú, lUeUlsK nyamtatö neve 
nttnálL HaametBiAegyaHnmilnilklftdéJaft ré2- 
metotetnek.lgy: N.N. saUps. el exaid.^ oedig 
A rtemetKeteo u áU : X aadps., ¥. exeuí, ax 
annyit Jelont, íumt X. a meHeiA éa Y. a kiadó. 

Bxendlt, 1. &icud. 

BzealpBtl* (lat) a. m. RUiiuotéi, Igazolta, 
helyre^gazftáB, nabadlábn helyeiés. 

Exonnd* (laL), L Exkarné. 

BxewMTMi (iái), rúmal portT&iók, hfndúlc. 
Kb. a mai lOTas jáiArOknek feleltek mag ; felada- 
tnk volt ai ellens^et nyugtalanítani, megálla- 
pítani erojét éa helyzetét, moigAsalróI pedig a 
Teaémek Hs&mot adÖL 

ExflavM (frano., ^wd: aikiii), a. m. boosAason 
meg, bocnAnatl 

BKMual* (lat.), a r. j.-ban a Utelaitaek a 
kSretelto kielégltéaét oélié OÜTin ; olyan adés 
ellen, kit a tOrvény aserlnt elAbb keU perelni, 
mlaUtt ^y másik solMddiailnBan k&telaaett ase- 
mély (pl. keeeejperelbeto volna. Innen a benefieiim 
E.-ms = mbeialArlaa adósnak az a Joga, melynél 
fogra az innlltett elóietes pert köret^hetl. 

Kx«r- (ang.), rOvldltéae ennek : Exoellent^, 
txaUenda (1. o.). 

Ez 4*Mf«(o (lat.) a. m. birösági Ítélet alkján. 

Ex d*U«(o (lat.) a. m. tiltott cselekményből 
asirmazó; így Migatio £ a. m. tfltoU eeelek- 
ményM^ n&rmazó kOtelmek. 

Ex dl« (lat) a. m. 'etUtl aiiaptélft^Tai,azai 
twmlnDfi, mellyel ajog vagy ji^ÍTiazoD; megkei- 
dMlk. 

■xe, folyó, L Ex. 

Exe*t (lat) a. m. meití«i ki ; a pi^mak adott 
^tspOkl engedély, bogy m& megyébe ábneheesen. 

ExeevMIvf^xMcratío, lat), átok, megáttozáa, 
a régi rómalaknál ai eekDii^ e«y neme, amely- 
nél az eektttevó arra ai esetre, ná eekQJét meg- 
negné, Snmag&t elátkozza. 

ExcesUo (lat), I. Ekcdewió. 

Bxc«Ht«rbiIes (lat.), a pervesiteB téUiea in- 
tésett bírósági paranoa, hogy ai Ítéletben kimon- 
dott kOtelasettaégnek bizonyos határidóben meg- 
feleljen, 

ExcdentlM (lat.) a. Di. marószerek. 

Kxedra (gör.), eredetileg gOrOg günnázlomok 
osdoposamoktinak fétkortl ubűvitése, melyben 
a fUozóroBok hallgatóiknak elóadáat tartottak; 
római házakban társalgóssoba, a lUak bosasá- 
ban Ölesekkel ; a kOzépkori egyházi építészet néha 
as apBzlat hMa igy, vagy a templomnak valamely 
meliéképliletét érti alatta. 

Ixegetíkna, aeegetíkai o. m. magyarázó, 1. 



Exegatikaa kOnyvek (inagyarázö ktSnyvek), 
azok, melyek a törvényeket, régi írókat a roás 
Ibntoa éa nehezen érthető múveket, kQlÓnaseii 
pedig a Bibliát magyarázzák. Bibliai ezegetikos ; 



művek a bHumentárok, glossák, sciiolionok, ho- 
mill^ postmák, oatenák. A kunmentár a Unw- 
rltó, todományos és megokolt magyarázat, mely 
néha egyes kérdéaetet Hlltai értekezéeeUmi (tnc- 
tatos) lárgyaL A glossa eredetileg iSvld nyeM 
magyarázat a«dioUoBÍsto>laloálrakéBxaiti«TU 
tár^ magyarázat v<dt; a kSzé^rban mind- 
egye toimntentárt Is jcdentatt 8 ma larovldma- 



„ „ JietOr^szenek, mint to- 

dományos fUdtrigozáara, BseUiez haxmlók azok 
a magyarázó Jegyzetek, melyeket kivált akatell- 
kosok által étönyelvetoi kUdott blbllaferdltáaok- 
taoi Boktak hozzáadni A bomiUák és poetÜlák 
tnltOclonké^ az»HMBaédek, me^ok aiistml tisz- 
teleten felolvasott evangellaml szakaszokat val- 
láseikoioai tanítás céljából magyarázzák. Azon- 
kivtU a kOz^kofbon szokás volt os ^roresztény 
Irtt mflvolból a bUdla minden ^yefl réazébei 
szemelvényeket Imi magyarázat gyanánt, ntelye- 
kot eatenákntó (= niegyarizat-lánoc^ fbéreb) 
neveztek. Ezek értéke ISIes abban áll, hogy scdi 
régi elveszett blUiamagyanzatnak és más mflnek 
toredtirolt tartották ften az nt<^r számára. A 
biblia ^»gezlsDek Ariáal irodalma van, mely 
itjább Iddben már a tudomány legmodernebb mód- 
aaarével s az összes tadományok Idevágó adatai- 
nak felhasználásával dolgozik. 

Xxegesia (gór.) a. m. átnmtatás, magyarázás. 
Tágabb értelemben mlndeo Iratnak, kl^t régi v. 
fontos szövegeknek, pL a tOrvft^ékuek m^ya- 
rázata ; szorosabb értelemben a Bibliának magya- 
rázata, kivált tad<miányoa (dnb pnantáo gyakor- 
lati vagy erkölcsi) értelmes6se. Néha azonban, 
kivUt a latin népÁ, az összes bibliai tudományo- 
kat B.-nek nevezik. (L. BOüm tuáiomámuok.} A 
Bibliának mint hoU nyelven, keleti n^él Irt. 
régi és mélyértelmA kOnyvnek magyarázata sok 
nyelvészeti, történelmi tudást és a régi népek 
eszmekJtrében nagy Jártasságot Uván. Ulvel a 
Biblia Utforrás, azért omu^ már a z^óknál és 
régi keresztényeknél Igen sokféle magyarázata 
keletkezett A helyes betttraerlnti (Utternlls) vagy 
tOrténeU^oglkal magyarázaton kivOl az B. törté- 
netében nagy szerbet játszott az allegorikus ma- 
gyarázat, mely a Biblia tOrtéaeUnl és Jogi részei- 
bői is tiesta allegóriákat keresett; Így már a 
zsidó PhUo, majd a keresztény Origenea és az 
alexandriai latola. As egyházatyák általában, ki- 
vált a latinok, » betOazorlntl magyarázat mellett 
ttagyelÓssaretettelkerestekaBibllábantltotanerfl 
(mystIkiiB) és képletes erkokiel értelmst A kSz^ 
korban az B. M% az egi^tázatyák mftvelbUllsa- 
snálUtott Idézetg^lljteményekre (catenák^, mi^ 
pedig rövid magyarázó jegyietekre (gloasÓ, aoho- 
llonok) sEorittosott. öriári lendületet nyert a bib- 
liai B. kivált a ref<»mádó óta katoIiknsoksM és 
protestánsoknál egyaránt A XVin. sí. óta a ^o- 
testáOB blUtatndósok egy részénél az B. raotona- 

mely a BlUlából mlndoi tenné- 

:kInyllaaoitatást,e8odát,JBven- 

dOlést kikOazöbOlnl, llletiHeg mindazt tennéflaetes 
últm magyarázni törekszik. A Bibliához Irt teije- 
delmea todományos magyarázatokat blbllakom- 
mantároknak nevezik. — A Kwán-exegezls tudo- 
mányának fafseír neve. 



)y Google 



Bxwgl monumantum ■ 



7i 



Bx«r«l«rknooh«n 



fiat) a. m. énaiél mandandóbbemlÁet emeltem. 
Bxekkel a BuvakUl k&idl Horathu Kr. e. afrtui 
UwMt bárom kSnrrre (eijedö ód&lnak befejesö 
darabj&t (m. 30). Kteöbb adta ki ódáinak i. 
kOnrréi 

■zaUM, attikát Ktfrte vánfoBM és fuekas, a 
Kr. e. VL BL kOxepe tá^ HAkSdÍM u attikai 
M»te«takoa ▼ánfestéa vlrigsáBit leBil;nqsát 
rendkf TtUl fta pmafg és gondoMág, nlamint u 
átaiaolásDsk natv kednoége feUmil.Tflbb, neve 
aUUrisánl Uteleeltott műve ürtott ránk. 

»«imiiiA (lat.) a. m. végr^u^tás; exdadiu 
liaiabiim, v^rehajtö hatalom ; exektitor, végre- 



. . eljárás, mellyel ) .... 

biKmáaTM a megbliii minden tortttd megkár- 
dwiM nélktU, minden rtlgeO Ogyletét lebooToU^a, 
mert s ttaidel árfolyam dfkép alaknU, hogy an- 
Bik ali^jáii a megbliö Tonteeégti eUrik a rMd^- 



XÜkuttn ^) a. m. végniujtó hatalom. 

»"*'"—". BmifJoiepk biáon, gróí; fraiuds 
marsall, mOL Bar-tfr-Diwtwi 177finoT. 13., meeji. 
Sémeboi 1868 JAn. 22. Katmm pálr^át H Ondi- 
not paranasnokBága alatt fUló tbikéntes láailó- 
altnál t»dte 1791.. s Agy a n^xdrl, mint ai 
1806-M oeitrák háborébu tObbuSrOeen UtOn- 
tetteoiagát. Ax ^Iral fltkSset ntáit dalldártáb(M^ 
not±á nevesték ki s kdeAU> Hnratot Spanyol- 
omágta ld9érte,hol elfogatván. Anyuba vitetett. 
1811-%en nman m^eaftOtt b egy kis báAán át- 
kelvén a oeatomán, mint KUstállAmeBtar Ismét 
Hnrat aiolgálatába lépett Btetvett ai oroet bad- 
Jánitban, axtáu egy lovashadositálf paranomoka 
8 1814. hadtes^arancsnok lett Aa elsú rertanrádé 
ntfai áttért aBonAonok páriára, de L Napóleon 
Elbárúl valö vtesntéréee után aicmnal átadta neki 
a második lovas hadteat paranesncAsí^t. B had- 
testet Thlelemann tartóitatta fol Warre mellett. 
Agy, bogy a wsterlofri Attteetbai nem v^etett 
rSzt ; mindamellett dkerfllt K-nak jAL l.Veisan- 
les kOaelébMi két porosz ImssAreiredet me^caem- 
mlsfteni. 1831-ben L^JoaPfUSp megírta apairak 
kanuájálm, boI a Carrel Aimand-léle pOr folyamA- 
Ney blrUt megbélyegeste éa eiáltal nagy nte- 
dBógre tett nert. Í8á9-ben a beosUetawid flV- 



knneelláija lett s 1861. N^Hdeon Li^os elntft 
maraallá neveite ki. 1862-ben lebnkott lovárúl e 
haUUoeon megaáhUL Pia Joseph ifomee, arlU. 
1816. ápr. 19., megh. BochefoAbwi 1876 jAl. 26. 
mint flnuMda altengernagy. 

■xsmpUzia (lat) a. m. minta, példány, vala- 
maly ktayvnek vagy réinietasetnek elsO lenyo- 
mata, valamdy gytljtemteynek egyes daralya. 

ExcíVlUÍMkUo (lat), L Exempktm. 

Bx«MBplKBi (lat.) a. m. példa, minta, azim- 
tani feladvány, Int6 példa; exemfii causa, vagy 
exxmvli gratia, rlMdltve Kc^.K g., példfau, 
példAáak okáért; exempla ültutrml. a példák 
Hvilágodtanak ; exempia staU odiosa, a példák 
nÜlAtoeak t. gyAlOleteaek, azai, ndiogy valaldt 
meBértaOnk, nem akuonk péUáxgatnl ; ccem- 
^^caHo, fetvUágoBltáa, példtt álttd való blsonyí- 
táe; exemplificatio doommtí, valamely okfrat- 
nak hiteles másolata. 



ExenapU* (lat), a rendes hlerarohial felsAség 
és rendes eeybásl eUHJár^ hatteága alóli kivé- 
tel, m^ a magasabb fokn felsOség hatésága alá 
való rendeléssel áU OnnkOttetéAen. Hint a ren- 
des és oubálysNia egyhád B>«veKttM való el- 
térés, csak privUéi^nnum "'t""***, amely )»ivl- 
lée^om hiái^ uoiban emlékeirtet meg4uladA 
gy^orlat igaiotása által pótolható. Aa B.4 eeak 
fontos <Ao]unU engedóIyeAeték s nyt^olmflk ox, 
hogy biWHiyos tnfUetek, IntéietA és oaitályok 
ernéges veMtáae lehetőre téteesék, a tftrténd- 
iBUeg flUeg ason «i»pw>n«v hogy aiordinarlnaok 
tálkapásai dlen védelembe kellett v«ml blztnyos 
aienntsaInt«aeteM.LétadiatlkÍlyB.ai«gyhái- 
neriewtmbdan flAonta alatt, asonbon tnlíjdcm- 
képl Jelentaeéggel es^ ai Ur, mely az Isteni Jo- 
gon al^olA pü^Okl hatolmn alAU UvMelt áUv 
pftU meg. Dy.apaq^ hatalom alMlB.-kataleg- 
sMeeebb mértékben osztogattok zárdáknak, sz^- 
aetAnek, aUt ^jtént kOsvetetieafil a ptoa alá 
lettek rendelve. Az E.-k kérdéséből a k^llkns 
egyház legutolján a tridentt nlnaton rendel- 
kezett B habár nem siOntette meg a teonáUó 
B.^cat — mint ezt a német Ijedelmek és pflspO- 
k9k Javasolták — mindoionáltal a pQspÖklJiirfs- 
dietiónak az B.-k meUett srtleeebb érvteyeefUéal 
térttdatoattott AsB.-k sajáteerA neme az Ausz- 
tria a Magyaiorsságim szervezett tábori papság, 
amely B. abban áll, hogy az OsBzes mozgökatono- 
ság, a miUHa vaga s némely esetiben ai Agy- 
nevezett mllltla staUlls Is kf van véve a rendes 
pflj^Skt JmiBdlctlo B a lelkészi hatáság alóL A 
peaBSlT B.-v^ vannak felrabázva náhük a tár- 
sas egyházak prépostjai, zárdaftaOkOk, a teljes 
éeiendeajariedlettóTal tejáré B.-val pedig fel vim 
nháava a pannonhalmi beaedekrendi fttapát 

■xCBteraU* •rMM« Oat), a szemgOdör tel- 
jes kltlreeHése, olyan operálás, amely legtiJbbezOr 
a BiemgSd6rben keletkezó Teezedelmes daganatok 
(^. rák) alkalmával válik sMiluégeasé. 

Bxmite)rla*a«» (lat) a. m. a beteó résiek Id- 
nrltése. 

Ezeqnál (lat) a. m. végrehajt, L Bxdcwió. 

BxMWitHr (lat) a. m. hadd gyakorolja. Hogy 
a kOllSlal konml a beUBldOn llyenfll ellfimertee- 
sök B működhessék, ahhoz a beUÖldl kormánynak 
cmgedAye, hozs^ámlása ssBteéges. Az enge- 
délynA megadása as B. álttí tftrténlk. A kor- 
mány Jogosítva vm a neU nem tetazfi v. nézete 
Bzeilnt nem alkalmatos konzoltól az B.-t megta- 

C. Az B. tehát annak elismerése Is egyűttal, 
a konzn] nem ingraia persotia. Az B. hatá- 
lya megBzfln]k,hBa ktílfSIdl kormány, aki a kon- 
anüt kirendelte, a megbUást, vagy pedig a bti- 
fiUdl kormány a^exeqnatnrt visszavonja. L. Em.- 
evlijog. 

Exeqnlae (exseguiae, lat.), a rómaiaknál a 
htiottas menetet, a temetési szertartásokat értet- 
te e szó alatt A katolikus egyházban mindazo- 
kat az lmádság<Aat, énekeket, antifónlákat és le- 
^Knuiérinmokat nevezik Így, melyek a halott te- 
metésén használatban vannak. Tágabb értelem- 
ben a temetés ntánl gyáazmisék. 

Kx«rel««lui«eben (ném.), az izmokban gyn- 
lodáe folytán (rnyosltls ossl ftcans) keletkezfi 
osontképzÁdés. Fóleg olyanoknál, kiknélaz Izom 



)y Google 



exfotriMto 



lamely Ipari foglwlknriBiiát logTs tilmicWaii Ml- 
behstásoknak vni kitéve. 

■xaniroiáB a. m. a kidoiiAk ^nkoriatostaa. 

Exercllto ■plrltaMlls (lat.) a. m. lelki gyft- 
korlotok (1. 0.)' 

Bxcr«lU>m 0»L) a. m. gyafcoriat ; £ wríp- 
(ttM, u oktatieliaDolyirásbell Eriadrán^, melyet 
a tatmltt BegédeaAOsök : nyslrtaa, Bzötár etíi. 
fBlhaBmAUeáTid más nyelne fDrdltanak ; £L a it»- 
loiWUif?"A ft fegryvcx- a menetgnAorlat. jSbor- 
ciíia spkiímiia, 1. I<«HnoiMAonii/cA. 

Bxer«U*Fla ««tla (IH.), a rttnai jogban : a 
b^jötulajdonos ellen indithaÚ feereeet ^ }o^ 
tlgylet Blapjin, mriyet aa Általa alkalmamttb^de- 
bvltiny kMBtt JelentM^ ai, bogy egyik U- 
Tételea eaete a római Jogban ai ú. n. kteretettes 
kóprimletaak, aBai ceylk UrMel ama anb&ly 
_i.. I 1 n tdlűl nobis 



o (L o.), mely a kenskeddml lldet ftatte ellen 
TOlt iadtaurtó ai «gjvlTA által UHOtt ügylet ali^ 
jAo. (AeHonee aűeotíeiae qnaUlatla.) 

Biapaltos (lat), a rónai badwng neve. Bnel 
a némt JelAlték aa Osaee osafiatréaseket egyfit- 



S tdelébeD keidtA sserreanl, 
reDdes noUoe léglókból áUott 

ExersatalH (gör.), * kidolgozás*, a retoriká- 
ban valamely fogalom tUzeteeebb értelmeaéee 
rokonfbgatmakkal sz«nben. 

Szerva (frana,4M' '"t) a-m-éremezdvény, 
az érmek háü^tjánab az a léaze, mely annak 

Sán a mezA tiAIn ráBzétOl egy vízszintes vonal- 
Tan elvAlaaztva, s mely vagy értékjdjiést v. 
az ^■RDverée belyél jelzó betűket, vi^^ ac érem- 
Téeó bélyegét s n^a, bár csak az ^^abb koibafl, 
s rendeem az emlékérmeken, egéezMmuidatcAat 
is tartabnaz. B.-t az érem eUküdalán alkalmazni 
nem szokásoe. 

Ex «■( (lat.) a. m. vége van. 

Exetar, város és Devonsbire angol coun^ak 
m^ püspöknek székbelye, ai Bz és vasút mellett, 
<ieii)48,6601afe.kestyttk«eaitéBael,pMlr-,slkgyár- 
tással ée TaaOntéenl, kereekedtdme áénk. A régi, 
féstól váRw belactjében szfltok ée ku^ai^úsak ai 
vtoákja bÜlTároaok ellenben egyenes, aitiee ntoák- 
ból állanak, ügy aré^ mint az tU városrész múem- 
lékekben, szép középületekben és kdsmAvelóaési 
intésményekben igói gazdag s a nagy kerekedő 
városok mellett London ntán az angol szánul 
múvelódésnek egyik góopcmijla. B. a rómalak Isoa 
Dnnmonlomma, egykor a wessflxi királyok szék- 
helye, 1086. színhelye volt a Eóditú VllmoBtél el- 
rendelt kivégzéseknek, a melyek az angolok ellen- 
állását a normann bódítás ellen véglegesen meg- 
törték. 

Exeter B*lli nagy bérház Londonban. 1631- 
ben épült. Póként vtOlAsoe gyűlések tortáaára 
ffiofeták kibérelni, s angol vallásos, egyháztárse- 
dalmt, Jótékonysági társaságok ú. n. amájasi 
meetinga-Jel QSsg meetJngs) számára szeretik éa 
szokták elsó sorban telbasmálnj. Hangversenyek 
helyéül Is szolgál. 



R ténybffl 



Bx b«t» |u MitBr (lat.) ■ 

ssánnaalk a Jog. 

ExfeataeaU« (v. efféstucutw, lat.), a germán 
Jo^MD a> Ingatlan elldegenltéeénél SMkásoe fel- 
hagyásnak (Anflassmig) Jelk^es kU^ezése. Ai 
átmháió ellugyja ai Ingiraant a testnca (Maonyoe 
jelvény) iltailám mdlett ai i^ (nl^donoanak. 

li¥ÍI«iMte*riitr(lnt)« m -litopkbftUr 
lek kf •, a Uobenlohe heroegi Pánlx-rend Jelnava. 

Exfaitatio (laU a osontflsAiMMés azon 
alal^a, hol a esonbtak legfélerinesebb rétege !> 
memzerfl, Uaebb-nagyobb vastagságú ée teiJe- 
dalmű darabokban vüuik le az ^ oaontrM. Leg- 
inkább a hosszú csontok kOxéprésién (testén) ésa 
lapos oacmtokon (koponyalxdtosat, homlok) szo- 
kott elAfordnlnl (osontrenéeedés). A bdrgyógyá- 
szaOan a bór ktUsA rétegeinek sriraz lemezek- 
ben tSrténA lelökódése. 

Kdudádó (exkalatio, lat) a. m. kUehdés, kl- 
gteólgés; fgy nevezik a kialndt vagy mükOdó 
ralkáni víMkekan elófbrdnló kttlónléle gái, gOz 
ésflUkony bványképzó vegyületeknek folytonot 
felasállását 18. 

(lat) a. m. kimerités, ktmerUée. 



bácyadlnág. 



kwtio-bismiyiUa, a geomeblában mái 
a i«gi matematlknB(«tti Is ismert blzonyltöeljá- 
rás, melyet kOlOnOsen twtUetek és térftigatiA kl- 
Bzámltásánál olkalmaatak. A geometria mennyi- 
ségek azon tolajdonságán alapsiik, hogy tíibaa 
ai esetben, ha valamely meniqiaégból ^vsassük 
B felét, vagy ranöl MRAet, azatán a maradékbél 
megint a felét, vagy ennél tóbbet és 10 tovább 
s ha ezt az eljárást elég sokszwismötellu, végre 
a maradék Usebb leu, mint bánnely tetőéivel 
Uesiny szám. Blinthogy a memnyleé^ek eien tn- 
l^Jdoiuága nem blzoqíUutó be, a most Umon' 
úott tét^ már Enklldes az Blemekben kilbje«)t- 
tmfelvétd-Bék mondotta. Bnnek a aegits^vel 
bebuonylthaté, hogy minden kürbe o^aa wdcol- 
dalú BzúiUyos sokszüget Iriiatnnk, amelynek te- 
rülete és a kOnek a területe UMtt a külGnlwég 
kisebb, mint bánnely tetsztUegeeen felvehető ki- 
csiny szám. Tehát a kOr területét teUeeen átve- 
hetjük (kmerithaiOk, ezhanrire) a sobiüg terü- 
lete számára, ha a scftssOg oldalszámát elég nagy- 
nak állivlQnk meg, Boldides eioi az úton bizo- 
nyította be, hogy két kOr terttletteek aránya 
Sugaraik négyzetének arányával egyenló. Arobl- 
medee ezzel határozta meg a lük kerületét, terü- 
letét, a parabola területét, a gömb térfii^atát etti. 
Ujabb Idűben az Ilyen féladatokat Integrálszámí- 
tás útján <rf4jnk meg. Andiimedeanek egy level<^- 
ból, melyet Beiberg 1906. talált meg, megállapít- 
ható, hogy Arohlmedes területek éa térfbgalok 
, ..,_._,_j_,. _._^ oüártst követett, anm- 

, „,... ámltfa állapit meg. V. o. 

BlbUotheca mathematíoa 7. k. (Leipzig 1907). 

ExhansstoT (lat. a. m. siívógép), kéeztUék, 
mellyel bányák, termek, szárító és bútóhelyisé- 

k stb. levegéjét, v. gázretorták gázalt v. gózelt 
_ lahet szívni. Ilyen B. a cenMfopUlB ventÜátor, 
az áramló vízzel dolgozó szívókészülék stb. 



jyGooglc 



Bxtwr^datlo — ' 

Exkera«Mtl« (I>t) a. m. M OrttBÖgMI <ral6 

KKklMU* (lat), a ij.-beui jslentl tAgablk érte- 
lemben Ttüamely teetl ioio^taí B»dgiltatását, 
vtgj Uadátát ; siOkebb és a^ttagoe értalemben 
azonban valamely toBU doloőiak siff-, UL /Sbnx- 
tatáiát, megUkiiölietivé tkdk.A li anrint b«rU 
kdreMhetfe a dolog &-Mt, aUiKkJogitedekeTala- 
mOg Igény érvényealttoe eéUéhHartmcvtUTánta; 
u erre iriuumló keresed ndt as ocfw «I exM&en- 
AiM. A nud ptdg. penendtart.-bwi fontoB alkal- 
nuuAsa ennek Bi(AlratokB.-ja;l Okiralúk. 

BsUblUva (ai«^ 4M: •kaUMu), Így UvJ&k 
ai angolok a modem IparldiJIltiBokat. 

ExUMaealaHM (la&V a nemi réseknek 
nnrtogatáea k^UdéglMe o^ftbM, a perren nemi 
MMn egyik Jelensége. 

SKh««taUo (lat) a. m. Intée, boidlláe; ex- 
An-inforaiBi, InU Irat. 

■xhamMI* (latL a már eltemetett holttest- 
Bcfe ktáaésa. As B.-t elrendelik 1. tOrTénystékl 
vfMgilBte«UbM,a.temet6k ktttrfUaa alkalmi- 
Tál, 8. magánsMÍnéhrik kéréeére, ha valamely 
halottit más altba henemek it, 4. B.^iak nevez- 
heti m ta, ha nlahol ^tkeaéa, (öUmnnkU köz- 
ben völetlentU emhwi maradTányokat kUsnak. 
Ab emberi hnllAknak éi hnllamaiadvinyoknak 
kUedaám a belÜgymlnlaEteri rendelet alamin ha- 



beqiettíTei tOrténlk. Bi Meg tOrrénysséU ese- 
tekben asért fontoa, mert mir a kiásás kőiben 
fétmwfUhetnsk az esetleges bflnaselekmény or- 
vod megítéléeére ftmtos kJMlmények. TOrrény- 
néfcl aiKmpontból aarailwi eeak akkor komál- 
nak, ha a teoforgú 
kérdésre nézve a 
txHiovlzwAlatból 



BxIvaltM (lai) a. nLoeekélység, jelentékte- 
lenség. 

ftrilateha [ree galnla). A baUlonI zeidöság po- 
Utlkal t^e. o szedette be as állami pénitárba 
asadákat. Fejedelmi pompát f^tett ki, díszruhát 
viselt, dlBzfalntón járt, teetOiBéggel vette kMII 
magát ée magas nwltáaáginak megfelelő hödolat- 
ban réssesOlt. Jogában volt kényszéradékat la U- 
vebile, melynek beh^tt^sában a khaHfik Hsztvlfls- 
UH támogatták. AzB. méltóság aXI. ez.-ban meg- 
BzOnt. 

EzIUnan aat.), I. Exmlium. 

BzUlsB,l. Smo. 

Bz ^pr*Tl»* (lat) a. m. éezrevéttenOl, vé- 
lettentll, rögtönözve. 

ExlaaBlUtt Oat), L Kenózis. 

ExtiM [bStj, 1. hxoaporium. 

IM«tB— mt.) k visi harasztok 0- o) outero- 
sporájt (1. o.) barna E. vessl körOl, melyre a pari- 
muM burok következik. 

(lat.) a. m. lét; exisOál. lélodk, 

(lat), 1. BefíHM. 

Bzlt (lat) a. m. elmegy. 

KzlUMHa (lat) a. m. veaaedelan, pnaztolás; 
erifúüü, vessedelmes, holáJoe. 

Bxitw* (lat), kimenet vég \ a refwmátas kol- 
légiumokban az Ifikola kebelébűi távozó pálya- 
társnak barátságos lakomán való elbúcsnzáea. ~ 
E. Idalú. halálos klmenetelfl. 

Ex Jare (lat.) b. m. jog szerint 

ExjHTSBtlkBa dlMcaoaU (lat.). A betegség 
megiÜapltáBa abból, bogi a próbaképw adott or- 
'OKág használ-e. Régi orvosi kU^ezés, melynek 



mindenkor 
esedményes lebet 
btoapok, sűt évek 



gBzést tél évvel a 
ii».iAi Qtán állapí- 
totta meg Oenaraiah 
luc exbomált hallak 
ceonti álnak 
viasgMatávi 



I. Um. RaHan-H]« nk>Tli 



lolttestst ntiUag Ajra el kell temetni. 

Kz Bypvtheal (gör.-lat) a. m. a föltevéa 
sierlnt, a ÍSItevésbdl kifolyólag. 

■xigenaia (lat) a. m. szükséglet, követelmény ; 
extamíciák tudomái^fa, Kossatb adta e nevet a 
poutlkának. 



exliapiiüláns, aki a molgálatbúl való kilépést fc< 



ssóvat mlndenQtt, ahol nagyobb a 



)y Google 



raz ISldmonkát kell végeanl. LegeltasOr Ainerl- 
kábui hoaználtáb, maid kéefibbitazaezl és amster- 
dami hi^öcsatomik épftéaénO. torAbbá t, Duna 



naUlToÍAsánil ig«t iü haamálbatönab blso- 
nynli As B.-ok lebetow dysncd^ bogr mmikájiik 
non folTtoioe. Ilym g^iiet ábiáiol u i. líoni 



(BnBton, ProetoT ft Co.-ftfe rendaaer), ineljr nagy, 
OTŰe buAUbnna iadjáral belevAg a leAaandö 
piurtba 8 a kiemelt földet aiáiit elfordulva ai Dre- 
senvánkoi4 kocsiba hán^a. Vannak aantáii olfMi 
B.-ok, melyek végtelen lánc ée erre erMtett 
redrok se^teágéral folyton dolgosnak : 3. tf&ra 
(Coii<rreux-ren£zer). A3 B.-ok mnnk^a oloeö, 
de laaslt. Biért a Taaút^ftéshei, mely ren- 
desen ba kCltaégesebben le, de minél gyorsabban 
T^^endé, ai Összes ffildmimkákra nem alkalmas. 
A keskeny bevágásokban helyszűke miatt egy- 
nél tObb gépet nem alkalmazhatimk a ez a> egy 
ugyanannyi IdA alatt tölt meg esynebány kocdt, 
mint amennyi Idö alatt kellA szamd mnnkás he- 



t. Ibn. CoiTreu-ltls «xk«TUor. 

lyes beosztással egy 20— SO kocsiból álló mnnka- 
vonatot megrak. Igen jó szolgálatot tesz azonban 
mély bevágásokban, ha vele keskeny rést haj- 
tőnk előre, melyet azntán a mnnkások nyomon 
feOvetve, a bevágás kellA szélességére ásnak U. 
Dnrva sziklában vagy olyan kavicsban, melyben 
sok és nagy kOvek vannak, nem lehet hasznábü. 
De minden lágy fSldnemben munkája sokkal ked- 
Yea&A, mint a közönséges kézi mnnka. Termé- 
szetesen a gépeknek könnyen teli mozogni s ezért 
az B. kerekeken és rendesen síneken áll, azon- 
Uvfll fltggftleges tmgely körOl Is el lehet forgatni. 
A gép tökéleteeeége n^yban fDgg attél. hogy 
kOnnven, gyorsan és biztman lehlen folytono- 
san tovább mozgatni. B.-nak nevezték el azokat 
a naoy kökotrékat is, melyeket a Vaskapn szabá- 
lyozásakor használtak a vlz alatt 15hx)bbantott 
sziklák eltávoUtására. V. 6. Slán^er Q.. Száraz- 
banműkOdö kotrógép {Gazd. Hémök 1887, 13. az.) ; 
Die DouanregnUnm^ bel Wien (Wien 1875.) ; Sa- 
IffHum tmií Ivráűmmer, Nenere Bagger n. Erd- 



grabenu»dilnen(Berilnl88Q; .Bá^m, Sammluns 
ansgeftthrtn- Dampfbagger ete. (Beilin 1888). L. 
még Kotrógép. 
Ktklamü Oat) a. m. UUált 
Kxklave, 1. Endave. 
bklodil (UtJ a. m. kizár. 
■xklnniT, 1. ÉxdMSio. 
KxkoDUBÓnikáeUJ. ^Adri UMrfésiA. 
SzkoBtlB0eiu, 1. Sntuueits. 
■xkráeU a. m. Uváiasztlb; a szekrédó: elvá. 
lasztássa] (1. o.) ssembeo a hasznavebetetlen anya- 
gok, a salak Idadása. A kiválasztott anyag ai 
exlattum v. exkremeittun; rendesen a bélsárt 
erük alatta. 
Kikrementnm, 1. Exkrécié, 
Kxkretlii, Hareet által az ember bélsartból elé- 
álUtott kilgtályoHltliatö anyag, mely azonban 
Hoppe-Beyler szttlnt nem egyéb, mint tisztátlan 
koleszterin. 
Exknipietö, 1. Excidpatio. 

Sxknná6 (exatrsüi, lat) a. m. dUvée, 
kirándoJáa, rövid út. ~ Exkmrsvt, vala- 
mely beszédnek v. elberaéléffiiek ama ré- 
sze, mely a tái^ytól eltér s az elbeszélés- 
nek tnlBjdonk^iaü tárgyát nem képezi. 
Bxkiusaii, 1. ExcuS9Ío. 
Exknsál (ftwio.) a. m. kiment, men- 
teget 

Ex laoHnnto BlaBg«r«r«*^ jjut 
(feM llvűnetí áer Vttaam (a magyarok 
kbuweÍbÓl),Carattatábomoknak,az eper- 
jesi hóhérnak béosl palot^ftta^ Írták tíl- 
Eos kezek egy ^szaka. 

Ez l«z (IÁi) ft. m. törvényen kivüli 
áll^mt (helyesebben extra l^em); aki tOr- 
vénym UvUl helyeztetvén, jogvédelem- 
ben egyáltalán nem részesEU (németU : 
vogelfni). ~ E. költségvetésen kivíilí 
álkpot, 1. Mmi miségvelée. 

Bzllbria (lat, 1. a képmelUklOd). 
Bzószeilnt k0nyveU>61, helyesebben kQny- 
veibél, könyvd közül, pl. B. Joannis Bl- 
mar, a. m. Rlmay Uínyv^bAL Uagyarol 
le^Mlyosriib neve hönj/vcfmer, A kOzép- 
kröban ilyformán jelezték, ha jelezték, 
a könyv tnlajdonosát a kéziraton vagy ennek 
tábláján. A XV. sz. vége óta, midőn a köny- 
vek megszaporodtak, szokásba jött az B.-eket 
vagy kOnyvcímoreket megrtyzoltatnl művész- 
szel; pl. van Ilyen Dürertől, Cranaoh Lnkáce- 
tól, Holbleíntél, Amman Josttól, ChodovieckftőL 
Frandaországban a XVII. sz. közepétől divatba 
jővén, Bouoher, Qravelot, Cochin flls, Elsen, 
Balnt-Aobln slb. valódi mAvészi értéktteket készí- 
tettek, melyeket nyomdiri, gyakrabban tir, éro- 
metszvény Atíán sokszorosítottak s a kOi^be 
beragasztották. B kSnyvclmereknek neve £1. lett 
mert az első kOnyvoimerek is rendesen hordták 



tnlajdonos kezdőbetűiből, v. egésznevéböl Ulanak. 
máskor s Igen gyakran az Illető cimerét v^y va- 
lami allegóríkne jelvényt tüntetnek fel valami 
jelmondattal s néha valódi művészi értékűek, de 
f ontosabbak a könyvek és könyvtárak történetére. 
Bgyldelg a XIX. sz.-ban a könyvclmerek (B.l ké- 



)y Google 



EXLIBRISEK. 



Hdlaadl. nrtiBud Etat^-UI. 




iirol. Ptnl WoodrosH-lSl. 



iífOl. Oordon CrilE-tAl. NnTrég- BJ0rk-»91. NíBst. KUba 8shSn<wrB«^l. 



-'--..t/ 



»Google 



exüéta títbmjAÜM, ujabban tu elUlUtás mód 
játnak egyaxetílflége, % gytyUk kedvtcdéee divatba 
iKata s ma Ofeto eieUemM QIMaket IgyekeiBd; 
bennfllc kUaieml. SMÍnatm grWA fbglaltauik Osz- 
sMgytUtte^kel és IndaliDÍMdolgoiimkkal, Tan 
dy gyilJW, Unek «>-(iO/Xn tsb MrfaAábas S 
Kéiiwt-.PraiKia- éa AiigolcMvzáffbaii, AnsiMában, 
Beuk-Amerlk&baiL 1891 öte UnaáigDk alakul- 
tak gy^téHOkre ée Uadágokia., dUBrrAaárnl 
«it a out, bogy a kOnyvclmer ne csak ieleize a 
tnl^donoet, hanem a kOnyyet díszítse Is. A kCnyr- 
eüner elAiméaTei : a kéziratra a dmer befastése, 
mlntHá^áBCorrinilbaii, a táblán a tol^doooqol- 
mere, kezdőbetűi v. égést neve S ai B. UMmAb 
V. más bejegyzés, mlnú most a tanulóké : Ha la- 
mned Istened, el ne lopd a ktbiyvemet, foTdltB 
háJrom levelet, megkapod a nevonet, vagy lattnnl ; 
Hio Über est mene, testlB est Dens, Bl nomeu qnae- 
ris, [Und Tq)«TÍs, Nagy sam nomlnatos, 0«or- 
glns Toeatna stb. Zlyvaryoh Gá^tir egy kódexbe 
(OynlafeJéiTár, Batthyány-Kvi) ezt Irta be: 
l&66-b4U: Ben azt mondom, hogy myndenyk 
eoroozMon magát, vgy hogy: valaki ez koenr 
wet el akarna lopasaaL venny, tehát három 
prydkket legyen rajta vennL Egy máalk Így: 
Snls aninimerat libris SL Delnetzoiyi 1800 Btb. 
Magyarwoágon a valódi k&tyvolmM a XVI bz. 
kSzepén 1^ íM, a legrégibb Vujn Elemér birtoká- 
ban a pozscmyi Teilknee János ometszetíl könyv- 
eimére, mely családi oímert ábrázoL A magyar s 
néhány kaifflldl kDnyvolmerekbűl az Iparművé- 
szeti mozemn 1903. kiállítást rendezeti V. fi. 
Wanucka, Dle deuteohen Bttotierzelohen von 
ihrem ürspnnge tds lor Qegenwait(6erL 1890) ; 
Bottchot, Les B. et les marqneB de poaaesslon da 
livre (Paris 1890); .^^rton-aistíe,%glÍsh book- 
pUtefl(Lonikin 1893) ; Gr- Leiningen- WesUrburg, 
DentBche o. fieteir. Bibllothekzelohen (1905) ; B., 
Zeltsobrin 1 Bitcberzelohen éa B., Zeitsohrin f. 
Bibllotbekzelohea (Berlin 1891 óta) stb. 

Kx Dikndmt* (lat.) a. m. parancs, megbízás 
folytán. 

BzDi>tel««lBtlo (lat) a. m. anya- v. tfirzs- 
küiUTbÓI való kltOrlée. 

KoJalMia (lat), ingatlan dolog Urtokából való 
blróeági klliftlyezée, a prot egyÜzban a pflspCk 
T. eapereaek által a lelkészi hivatalra valö kibo- 
caátfa ; acmUtál, Uhelyec. Ubocsát 

bmoox-ronat mm; awFiDrMt), alacsony 
fensík Angol<»sság BNy.-i részében Bomeraet és 
Devon eomit^^ban ; területe 260 km>. A fenéik 
nagyon gyér népességd. 

Ex aa*** Qat) a. m. szokás sierinL 

Kzmo>ntli(4»i: Kmnkj.l.vácaeDevonshlre an- 
gol cooD^bmi, (ÍmU 11,963 lak. ; os^kekéadtéa- 
sel, haUaiklkOtftTel és tengeri IttidéveL lOOS-ban 
Sván dán UrÜy itt száUott párta. — 8. R-OOl 
AnsitoállaENy. sarkán a North-Weet fok mt^tt. 
Koralllmnzátouyok vemélyeesé teszik bejáratát 

Xxmoath ^^M: - nfitii), Edward FtSéw, vls- 
coont brit altengernagy, szUl. Doverben 1767 
Jvr. 19., me^ Telgnmonthban 1833 jan. 33. 
Béait vett az amerlkfd gyarmatok elleni háború- 



ellen kBldtStte is fi fi 



Zöm^f, pénzügyi logl fró, azfll. 1867 
lúL a Beregazásaon i a Jogot elAbb Pozsonyban 
IiallgattB, ahol a jogiazUjnságnak elnOke volt, 
antin járt a béo«Í,págal, berlini és mUndtul 
egyetemelran. Mint poüonyl io^allgaté a Po- 
zBonyvidékl higdkai saertesztétta. 1891-ben ál- 
lami BKdgálatba lépett z Jelenleg a pénzOgymi- 
- oaztAlytanáosoa. ISes-benabi ' 



niri kb^esUést, 1907. pedlc r 

nyert fó96 óto a i%)U«jwwawafifa o. szakli 
SKlJcesztL Önállóan meégeleni mHv<á : Áx % 
MM adók refonua (három tanulmány, BndMeet 
1894, 1897 ée 1907); Jöaediki bfbiteájoa(u. o. 
1896): i>o^oaitoft a pftu^yí jiy teréMi (n. o. 
1904) ; Mi^ar pAuf^' jog {a. a. 1901 és 1910). 
Számos oitte JeUnt meg a Badapeatl Szemlében, 
a K0sgazda8ÍglSiemlében.JogléeKfiigasdaBági 
lexlkmban. Buiek a Lexikonnak Is mnnkMána. 

Exaar, 1. Afo^, oszMk romanlsta, sctlL Prágá- 
ban 1841 fébr. 5., megh. Kofirtelnban 1694 anpt. 
la 1888.aiQrkhl, 1873. abécsi egyetoneo a rteul 
JogrendeB tanára lett. Tagja volt az oazfr. nrakhá- 
zdöak éa a Bedohsgerichtaiek is. Nevesetes^b mii- 
vel : Dle Lebre vom Beohlserwerb dnrdi Tradlttoc 
(Wien 1867) ; Kritik dee Píandreditabegriftb (Lcdp- 
zig 1873); Das fisterr. HypothekwinNdit (o. 0.1876- 
81,8.ré8z);DerBegriffderhObecenaevmlt(WleE 
1883). 

S. E., Frau!, osztrák aiozófas, sztU. Béoabeo 
1802 angnsitus 28., megh. Padovában 1863 jún. 
21. Helyettes tanár volt Bécsben, a 1831 óta ren- 
des tanár Prágában ; 1848. miniszteri tanácsoa- 
nak hivatott meg a bécsi kOidktatásI mtnlsz- 
térinmba B ez állásában ddgoztft ki a Porossor- 
azágból Ansztalába blvott ULree Bonlta-oat a mo- 
naii^iia kózéplakolai ii szervezetét (Bntvrnrí ier 
Organisatlon der Gyinnadm n. Bealsehnlen In 
Oesterreicb), mely náhmk is érvénybmi volt Ké- 
aCbb Lombardiában miniszteri biztosként múkfi- 
d&ttB. érdeme, bogy Ansztriábon a fllosóAal tannl- 
mányok fSUenJdflltek ; a kfizáplskolUban egyene- 
san Ó honosította meg a HRizóflát, még pedig a 
Heiltart nudazerét, melyAnszMtban az Iskolák- 



lovnky az A tanítványát Keveset irt de minden 
mflvét nagy ehneél, ízlés éa tndás jeUemzl. Neve- 
zetesebbek: Was erwarten vrlr von der Philoso- 
^ite? (1837); Dle Psychologie der Hegel'schen 
Sdmle (1842-44, 2 1) ; Dle Lehre von der Btnbelt 
dee Denkens n. Selns (1846). V. 6. Zimmeemaim, 
Fr. Bxner, Akad. Monatschrift (WUnbnrg 186$. 
8. E., Fram, osztrák fizikus, szfll. Bécrt>en. 
1849 márc. 34. Tannlmányalt, Bécsben és Ztlrlch' 
ben végeote. Werzbnrgfaan, kéefibb Strasebörg- 
baa tanársegéd v<dt, 1879-t61 ie91-]g Bécsben 
mint a Usérietl fizika tanára mdkSdfitt, s 1891. 
LoBchmidt távozása ntán eli^«ate a bóósl egye- 
tem megomit rendes tanszékét Elmevét a ^- 
vánelemek, llletfileg az ú. n. érintési elektromos- 



)y Google 



Bxn«r-f4l« •Im4l«t 



lányéit 



sAg kémiftl elmáletérel s az Ideronatkozd lüiiórieti 
tartktáBalval, Tftlunlnt a l^M elektromosság 
tUelméleUTeláUultottemeg. Aj dUAU bénlöa 
végleges ttBstáiáean ssOkséges Usérieti ~'-*~^ 
kiegéndUséra 1688—89. nagysiáiiiú megt 
végzett ^lylptombui, u Indui-ooeán e^ 
j&lii,T»laiiiint IttdUbeuL KntstiulBBk eiMi 
a Wledemaims Amulen, Wiener akad. Beridite és 
Bxner's B^^ertorfaim fDr Phndk Imeibjalii kft- 
■ttlte. ISSa-ban megjelemt: Vorieemigendber Blek- 
tricltU a. mnnkUa. (L. Exwr-fHt tímSet). 

4. E., Jdhm Jvlais, dán feetö, síU. KqxsdiA- 
gában 1826 nov. 30., megh. 1910 nov. 13. Land- 
nak ée Bokenbergnek roU tanltránya. Bieinte 
történeti k-ieket féet6tt,atöbbaioiibanBQkeTsberg 
batáaa alatt majdnem kizárólag a dia és svéd 
népéletbei merítette képeinek t&rgyit és kfllOnS- 
senkedvee gyermekUrásotáesiTal rélt U. Hol 
humoros, hol ^rselmee genreképel nagyrésit ko- 
penbágal ratUteményekben láthatók. 

5. É., £aW, osrtrAk matematlkiia ée lliikns, 
EstU. Prágában iU2 m&iv. m. 1874 óta béod 
tanár. Htmkál : OW dle PranenhoferBchen Rlnge 
(Wien 1877) ;CberfliaeHa8ch)ne anr Anflöeimg 
bOherer Oleiefanngen (o. o. 1891) ; Ober das Pon- 
kflfai der Steme {n. o. 1881) ; Wellentbeorie dee 
Uohtes (Brannsabwelg 1881—1886) ; Ober Ben- 
gnngBersclieinnngen {n. o. 1885); YtH-lssangen 
flbcT BlektrioitSt (Wien 1888); Űber dle polari- 
rienode Wiilnng derLIchtbéiigang(BraiuiBohw. 
1890— 98L 

6. E; augmmd, omtrák flilbtégns, ^yetemi 
tanár, sslU. Bécsben 1846 ápr. Ö. Heidelbergben 



tékkL Sok, a flziol^^a vágó tndom&nyos Óolgö- 
latot Irt, melyek fltleg az id^ek és érzékSKerret 
élettanát bCrftib lyabb adatokkaL Gad Jánossá 
egyflU BzerkesEti 1887 úta a Centralblatt fOr Phy- 
slelogie e. folyóiratot. 

7. E; WilMm Front, oaitrák teobnoli^ns, 
BZtiL Oaneeindoríban 1840 ápr. 8. Tannlmányal 
elvégaéee ntán több hely m, ktUanbóBÓ szaUskoiá- 
kon volt tmAr. 1879-ben Banhans ée Hatecdieko 
társaságiban alapította a technológiai iparmoMn- 
mot, m^jd aa ^bfll keletkezett OeirerbebefOr- 
denmgs-Amtot, melynek 9 vott Igazgatója. 1911. 
az általa szervezett Versncbsamt fOr MaterlalprO- 
fong elnökségét vállalta el. 1882-ben képviaeló lett 
és mint ilyen erély ee védój e volt HagyarorflzAg knl- 
torális és közgazdasági érdekeinek. TöbbazOr meg- 
fordnlt hazánkban Is. 1910-benv. b.t.t-sá nevez- 
tetett ki, mintán megelózóleg már az osztrák 
nrakházának tagja lett. Nevezetesebb mflvei a 
következek: Der Anasteller nnd die AoBstel- 
Inngen ; Dfe Tspeten- m>d Bnntpajderindnstrle ; 
Das Bolz als Robatoff fBr das Kmistgevrerbe; 
Dle Kansttls<áilerei ; Btndien ttber das Botbnoben- 
holz ; Das Blegen des Bolzes ; Holdiandel «nd 
Holzlndnstile der Ostaeeltnder ; Dleroeohan. Hflb- 
mittel dee Stelnbildtaaners ; Das modemé titBs- 
portweeen im Dlenate der Land nnd Porstwirt- 
Bchaft ; Werkienge nnd Haschinen snr Bolzbeu^ 
beitong; Die HaoslndtisMe Oeterreiohs stb. 

■znár-féle elmélet. Bxner Pruiz (1. o.) szerint 
a letöri elektromosság a Pöldnek, mint szigetelt 



hMyaP»dg«nibOtánBlánoeanvéveáIIandóteUeg(l 
etenromosmeió kfinmsL A levegőben léve por és 
párák nwgsavaiják aPöid eredeti dcktrimoBnu- 
Mjét:artrtaFaldhkhikd<»iatá8ábtiBsármBióm» 
lövlmnyalt akkw kell kntiAnmk s oly bdyeken, 
ahol por ée pára nem savarják a vlssonyokat, tehát 
a szabad meata, télra a reggeli óráÜian, dwlüt 
idttien. Ilyenkor meggyéarahettlnk pL az Bzser- 



haladnak, s az egy méter távtdságban lévé equi- 
poteDol^feltlletek potendU-kOlSnbsége növek- 
szik a SMmflnm vett rétegnek a FOld Mszlnétói 
való távoláviü, t^ hogy 2—8 km. magasságban 
egy méternyi nggölegee távolságnak sok ezer 
volt-nyl poteocUI-klUOnbsögek felrinek meg. A 
nagyobb magasságban nnlkodö na0 potenéU- 
kOltabeégek ^egmdök aa e magasugokba Jnté 
vwetök, felhtt tOltéei tOneményetoek, a vtUám, 
északi ffiny ett>. t&nemánydnek magyarázatára. 

Ex ■«!■ (lai) a. m. öenefüggésen, v. Osne- 
kOttetéewklvfll; Innen: ezneruoMoa.manexH 
megsUtntetése, elválasztás. 

Ez: BlUlo nt BlMU (lat) a. m. aenunibM 
semmi se leez. Az erö feomantdása elvtaek kez- 
detleges Ibnnnl&ja. 

Exoaaewi Fiaitd (no*.), a tömlésgombék gé- 
nuBia. Ai asonsoka gazdanttvéoy eiddeimiae alól 
törnek elé, ninoaenek terméatokba zárva. A té- 
ltik ellepett növényréei hamvaa telflleM is d mel- 
lett ktUOnféle torzulást szenved (I- BábítseprS). 
faját tomerjQk, mind- 



u Bxoiainii Alii1ton]uii fonftottA tA. 

annyi élóeködö életet él, egyréBZUlc kárt okoz. 
Neventesebb fajai : az f^m-Mfti Pnokel, a báha- 
szüva (I. o.) okozója ; az E. alnitormus (Tnl.) J. 
Kühn (1 az dbrát) az éger termék tonitja el. 
Uások a gaadanOvény levelét támadják meg s azt 
fodrossá, egyenatl«mé teszik. 

Ex*eMplNm V. MncATHtn (nSr.), a magva- 
kat körmvflvö terméehl leg^tUsé tétage, m^ 
legtObbsaör vttony fblbOrEzerH. Ilyen ptida a 
szilva, baraok, cseresznye le^tUsó vékony és le- 
húzható h^a, L Termés. 



)y Google 



77 



BxoroluniM 



. mLabül.CBr..Saiooi»ljxZipf.],% 
SaatalMeae gánnazs, 14 tejjal AnntnUUUnn (10) 
meg s csandeetengerl szlg^eken. Ax K cmresn- 
/omü UbUl. meg u £1 Tatí/űíta B. Bt. AVKtiA- 
liáiuk Ukaaema tás BöTÓi^el. KylliiiOksIlkiiek 
a B jcifl eUUkBoaodlk ásebeUt, » Mtejin von u 
Igazi Bzáru dUla. Ai elafo^trte OjM AtiBitr' 
liiban u BBitaloa At eotorgityos dolgoau fel 

Kxadanuk, vgjérteHoA m ektodwm&viil (La). 

laiodwnitoi (bb*). A g;Ok«rak fetbűre f eoífr- 
lemal ceakbaimf «^tnrtiil ée ect as alatte IotA 
ebMIegM Ung fctUaS Bejtsora pAtolK Bi a lé- 
teg aa B., a sójtek flda tObM-keréabbó eümti- 
nosodlk, de nAba nandiuk fcOiOMk el nem knU- 
noaodott ftlú aejtek Is, amelf^ áterasrtú sejtok- 
kéitt(l. Endodirmiu) mAkOdnek. 

Ezodiiim (gOr.-Ut. a. m. UnuDeM, rég), va- 
lamely eltedAe láradéka, kUltiiitlMn a rómalakiUU 
a komoly dráma vAíb eUadott vlg ntújáték (lÉd- 
Ima nimia). 

■xodoe (gOr.) a. m. kimeneteL Múiee 2. köny- 
vének neve. 

Kx •OM*, i«v. ex offo (lat) a. m. hivatalba. 

wmK^j^u. Mt.), dloitétai ai endogamiáAoi 
(L 0.) a MletteU) népeknél dlvö swkAs, melyau- 
rint a ftnaak nemsnbadaion tSneból nAeUnie, 
melyfaei aojja tartoilk. Bauk-Ammlka Indnaal 
m6g (^jittBnBBkMl Bem nteOIhetaak, mwt tUfJa 
a Mem (1. o.) snUlya. Kínában a fórll nem veai 
el oly nOt, U vele ngyanaKmneretvlaeU. Blkn- 
ben atj^a UnéMH vilaaitbat magának fUesé- 
get, mert e tttnemd a nép Mfogása BMilnt nem 
vérb^ rokon. NyUránvalö, hogy e Mokáa l^e- 



UBBág megffátol 
a lednyrablAKik al^ta. Bendeaen olyan népeknél 
maradt meg legéprtben MB.Rgot-ÉM.hol wykw 
érte vuármreheáua 0, o.) dívott. V. 0. ScJStrti, 
Altereklasaen mtd Mltmútbmide (BoUn 1909); 
Adttíis, BntwttUong der Bhe (n. o. 1898) ; Mül- 
ler^Lei/er, Formai der Bie (Mflmdien 1911) ; Fra- 
M»-,'Votamlmiandezogamy(I<oiidoD 1911); Dor- 
gtm, MBtten<saht nnd Banbebe (Braslaa ISSSi; 
7«U«9»-, Die Bntstebnng der Bxogamie (HalIe 
1911); AucAaii,DaBeezaeUeÍnderV«kerknnde 



doúéH, vagylB a snrveaet betaQJébAl eredé dolgtft- 
kai. Így B. betegség, B. fmtaée, B. húgysav b». 
- £ nármasAenak a nOvémyeknek aB<A a tasjfű, 
1 ^íd- 



éB periblema s^^MH f^UMtaek a levelek «e a 
oldaUu^táBok. 
' Bx^cna* (iStj, 1. Endogenae. 

Bxegéa erSk (emL), azon udkal éa kémiai té- 
aSvaSi, melyek UvtUrÖl hatnak FlUdflnk sillárd 
kérgére. Oyöiek a leregA (síéi) a nedvesség, a 
rolyArís ét a tennri vli, továbbá ai áUaü éa a 
nftrényl élet L. EnÁ^ erők. 

E»>C»Ktaaa ChoQy (bBt.), a CwvolTnlaoeae 
(SioUk-lélék) oaaUd gtenan; 16 bja Amerika 
troplkna tájain honoe. FeifMé fUrek, Hloeeijék 
r. majék, lavelflk tSbbnylre éfnütí t. kacélyoe, 



vliágnk megehette nagy, pártíja oeOvei, hmt 
kitté tignló, rendesen veree, viiágaatnk bc^ v. 
wnyOs. Legneveietes^b ai £. tmrga Benttt, 
Uexikéban UMUS. PártdJa 6 om. bosasl Tnpui 
vUAkeken, onroBsAgnak haamált gyekérgnmólért 
IjabwamShérJak^agHWtő, tnbera jaUpae) forrö- 
&vl vUl^enferméfltfik, így tddntélyee mennyl- 
aégben pl. Jamalka síiget^ Batúanyaga a re- 
tina jalapae. 

Ba * gjr » Sof/. (Ceratoetreon Bajrie, Bhynoho- 
streon Bayle), kövtUt áUat, as Oatreidae Lam. 
owládjáto tartoHi kagyUnem. A felsO jnra- és 
kréta-korban éltek. Legnevesetaaebb íaja aa R 
eobimba Lam., mely a ktaéiAxéta-korú képiU- 
ményekra jedMuó és hálánkban is idUordnl. 

"■ la, 1. Emibenvéa. 

],\.£lxocaj>aim. 
.) a. m. kökfökaérr. 

'(Rűr.) a. m. vaUomás; klUO- 
nüstt) hitvallás te gytaás la. 

boB«iÜ (lat.), a teberUl mentééit, feteiabadll 

EX4»«M(I« e»«aelemála« v. pnbatíopro 
exonerttHda amaámftia Jeteotette a régebbi perea 
eUárádMn art ai Intécméoy^ melynéUbgva ai, 
Ut eUenfele e^Ovel Unált, Jogodtva v<dt aa el- 
lenCÜ állítását mis módon megoáfoiul ; ha ei nem 
Blkermt, még mindig letdwtte a felkínált eekflt 
A mai j.-ban Ismerotím. 

Km op»r« •parato, L OpM operattHn és 
SioOsígek. 

EMMfMMmlmmm, a aiem kldülledéee, olyan- 
kor keletkeilk, ha a siemM a szemgOdtaban mö- 
gOtte keletkeié daganat, vénéa, gynladás t. a 
saSretdcMk bármilyen okból való megeM^oro- 
" megdusadása elOre tolja. Kisebb foktt B. 



rotte 



elOre tolia. Kise 
9 betegségnél, i 
)t mosgatú ionok teUee megbém 
- - '■ BbMok 



^etybOdésekcffls. KlMbMoká kldfllMéea SMmie 

UlSnteebb bákánnyal nem lár, a nagyobbfokb 

nagy bijt okoriutt, i "^ " — ' 



„. _, mwtUyenku- ■ 

ertem kldttiledt soemet a siemb^ak nem kápe- 
sek betakarni te esért a AdetlantU maradt anm- 
hártya klAkMyeeedbetik. A bmto belyietének 
megváltosása miatt kettős látás is t&nadhat, igen 
naöfokú B. alkalmává pedig a kUttUsdA enm 
LUmdege annyira megfesAilut, hogy a nagy fe- 
saUíB miatt ^sorvad te a nem nugvakol. Ai B. 
megBrtntetéee régett ai okáol swlgálé betegsé- 
get kell gyógyítani. 

a. m. ectoplasma {l. o.). 

(lat.) 1 
me^éridhetO. 

Bx«Hbltau> Oal.) a-m. mértéken feltUl, rend- 
UTflü, tnleágoB ; emrbilatitia. túliottaág, kalan- 
'Tsaág. 

Bnweiimna (gOr.) a. m. UrdögOiéB. Ei már 
ai öd egyhásban meghatároiott formák aierint 
tOrttat, ú. m. bisonyoe oselekmények (rá- és el> 
fávás, kézfeltevée, kereertntte) és siaTBk (sít 
íriOM vett mcmdatok) kiséretébra, mint ai ai 
egyhái snrtsrtáel könyveiben ma la látható. Aa 
B., ndnt 8»it eeelekményndi egy résie, rende- 
sen el6ft»dDl a kereutségnéi, valamint a kűlOa- 
bSió dolgok megimtriéBéaéi. Aa B.-t a Intiieri 
egyhái is megtartotta s a keresit^ésl aiertartáB- 



)y Google 



_ „ A Intlieij tartoin&iiyeg;;hAEbtui MktLaHi- 
WtítíL, a a nugruorm&gl evangeUkuoknAltdiua 
SMkáaban. — EWcúfd, bU íMOffOiAeeel fogUl- 
kosik. Eleinte nem toU ktUta SOiah/x k«tve, 
kéeabb uonbin u ezorcütotM b klBebb egyhid 
rendek kOié tortosoR, mely u IdO folyUn meg- 
szAnt ngyui, de a megalapított ritna malg a 
fénuiUl. 

Ez«r«iaaa (lat) a. m. keidet, bereMtie (l. o.), 
ktUOnOaea a ssönoki beszédé. 

■Itor (lat), támadjon bosaznló a hamvAlmbóL 
(VerglllQB, AeoelB, IV. 626). 

ExMiwU* (lat), dlraltée, ékltéB. 

Exoapvriwn (stmc iBtJ, a q>4f*k ktUsA 
hAr^áJa^ amelyen belOl még egj ailnteko mdo^ 
ponum (intlne) réteg kOretteiik. Némdjr BpMn 
aiB.l8kétrétega,ak(aaö^tkorajMríM.Al1r4- 
goe nDvénfak Tirágporazemét sdntén kétrMegtt 
bArtya borltla, a ISűbö, vastagabb réteg a kntln 
(L o.) Allomtoyti B. és egy belsA átlátesó, cellidds- 
réleg u mdiwparwm. 

EzoatcmoB* Skk. íMt.), a Rnblaoeae család 
gtansia 90 b^al Nyugat-lndiAban. Pák v. caer- 
Jék, rokonok a teinafával (I. o.), UrvelOk bömemű. 
Virágok rendsMB fehér, JAUIzÁl néha Igen nagy. 
KérgOk teecrfi. TObb fl^ kérge aftnnN kéreg né- 
ven használatoB, Európában leglamareteMbb ai 
X fiorSnmdum H. et Bob. kérge. B> a mIiidb & 



egéés 26 m. magsa ai AntillAk s a Karibi ailge- 
tek erdte hegyein. K&rge, hegyi küto, pltonkliia 
Inda-kéreg, santa-lndal Una (ehim Saactae Ltt- 



dae) nereiet alatt, oadree v. 1^«b darab, kezdet- 
ben alig éredietO fOszerM, asntán MatehAzd s 
TégtU reodUvttl kdlemetlMi keserO IxA, de ang- 
talan. Ai E. car^Meim Wllld. magas fli az An- 
tUlAkmiiTalainlkOTajamadat fcüiahéjat (j«nalta- 
kéreg, átina caribaei^ szolgáltatta hldegláz el- 
len. Az B.-kéregnok aztmban sem kinin, sem 
dncbonintartalma nlnos. 

Bzomnésij. Ha két ktUOnböiö folyadékot vé- 
kony hártya, pl. pergamentp^dr vagy vttony 
állatbdr választ A egymástól, a köt folyadék a 
hárfán átadvárog te pedig általában kUOnbOzA 
sritességgel. Szén kétféle Irányban tJJrténd átszl- 
Tárgást régebben az aidosanóxw és E. névvel 
JelQlték meg, mlg most az egész folyamatot om- 
m^zi»-nak nevedk. Ennek tOrvényner&eégelrAl t. 
Otsm6tú 6a Oíímátíha nyomát. 

ExMutéala (gOr.) a. m. esontklnavés, oaont- 
aat^ionilat vaJamely osiHiton klMUirt helyen. 

Bxoutn (gfir.), gépezet az é-gOrtg Bdnház- 
ben, V. az ekkDdámaval (1. o.) rokon ttdúBzwke- 
set, V. csq)öhldaieni<o Ubocsáttutté balkonféle, 
mely a r^ta levő gserepUket (Isteneket) jél látha- 
tévá tette. K tovAbbáleboosáthatö hid, melyet ost- 
KMulott várak fidaliaereertettek az azokhoz gör- 
dített mozgatható lUomyokból, hogy r^jta az 
ostromlók a városba intbassanak. 

Kxotarikui (gOr.), L kolerikus. 

botemáa reakoU, 1. Tirmt^cimia. 

Bxotenmanik Mr) a. m. rajragás az Ide- 
genért, azért, a mi ktUílildl. 

Kxotíktu, azaz más IBldTéezbell vagy idegen- 
tftldl növények azok, amelyeket más, a mJcnktAl 



elfltA tol^donsAgokkal blr6 fiHdréBAél hoztak és 
Oltettek át hazzáak, ahol az éghajlat kflUbibOzó- 
sége miatt az egész évben v. osak a hidegehb év- 
smkokban ttve^iásbon iea nevehü, vagy ha sza- 
badban tsBytetlk ts, télire be IroU flHd^ vagy 
máak^ betakand. Uennél hascMüöUwk az E. nO- 
véi^ek hazáénak avtazonyaia mienkhez, annál 
kOonyebbw tenyészthetők nálnnk, eU sok B. nö- 
vény meg is l^osodbadk nálnnk pL az akác, 
fekete dU stb. — £ kőtehknek hívták régebben 
az emptlv kőzeteket (L o.). — Kpapirok azok, 
melyeb csak ritkán v. éppen mm képezik a tőzsdei 
for^Iom táiftyát éa hivatalosan jegyezve bíiicb»- 
nek, T. legdább nem a helyi tőzsdén. Leginkább 

tengerentúli államok elmletelt nevezik Így. 

~ ■ " i. EHdotroAa. 



bOlkUndn 

venMUs vlrágokmA a tengelyaa való megfelelő 

elhelyeakedéae. 

Ez pMito «t e«BT«Bto (lat.) a. m meg- 
állapodás és Bzenödés azerint. 

Expwuts (lat) a. m. klteijedés, feasitő eiő ; 
exmouiv, Utenesztő, feszítő. — SepaiuiÓs ifive- 
dac : régebbm haszoAlt tiomiővedékek, melydCMi 
hátai kúpalakAőr volt, amelybe elsaté8atánal6- 
porgázokbehatolvs, alSvedttetssélfeszllettékés 
ezáltal azt a eső hnzagoibs sanltották. Ha már 
sehol sem használják. — Büvataiót gSig^- Azt 
a gősg^t nevezik Így, melyben a gőz teijeszke- 
désének (expanziójának) tbka a g^ járása kOdian 
erre alkalmas készUékkel változtatható, L OAr- 
gip. — ExpeuuúSs regulátor, L Btgvláior. 

upanzioBisták, I. Inflációmnak. 

Bxpansiv növekedés. Az E.-l elmélet szerint 
a szervek, (íleg a csont nOvését úgy magyaráz- 
ták, hogy az egyes réazek — sejtek — megna- 
gyobbodnak, szemben az appozlolimállz növeke- 
déssel, ami alatt azt értyfik, hogy új sejtek rakód- 
nak a meglevők mellé. 

Ex iMrM (lat) a. m. részben. 

le (lat) o. m. OnaiámOzÉs, klván- 



l* Oat) a. m. esély. Az esélyekta- 



nek az esemény beállta dőttiptaA 
mltáB AÜAn megálbvittiató. így ha valakinek 
100 K jar Uzonyoa esemény buövetkeste ese- 
tére, s ha os esemény bek«vetk«éee ép olyval6- 
szlnü, mint annak elmaradása, a 100 K eetiy ér- 
téke =iloaX'/t= liO K. Aa esély totókét B-esl, 
akedvezőeséljraknekssámáth-val, a kedvezőtton 
esélyeknek számát f-fel, az eeélytöl fBggó Sas- 
szeget s-sel jelMvén, az esély értükét a követ- 
kező fonnoláral azámlthatjak ki : 8=aX- f ri. - 

A biztosítási ügyleteknek éppen az esélyazAmltáa 
szolgál alapnl. 

ExpM(ar«HUk (lat.), 1. Eöptetösurek. 

Bzpediál (lat.) o. m. ellntés, elküld, en^ediar 
tur, fogalmazványokra Irt ntadtás, liog^ ai 4)gy- 
darab a címzettnek elkttldendő ; escpeduHS, éüa- 
tézö; avedieió, elintézée, Jogi mú^lvui kiad- 
mányozás ; igy nevezik a kereskedői raktárnak 



)y Google 



BKp»ktoracia 

art rinét, sbol u Artlut u riuáUttárot el»- 
kíodtlk és B eiMUtöiMk v^y ftiTArosöiiKk át- 

' r.elintórt. 

6 CIst.) s. m. Smlengéi, megnjilftt- 

ExpoUál (lat) ». m. Üta, elb ; ecp«asn<ia, 

EzpcBWM (lat.) ft. m. Uadáaok, költségek; 
expeiuarivm, k01taeg«k Jegyieké ; expauiv, kfilt- 
aégee ; ezpoú-itobi, kOlto^námla. 

Exp«waiaUo Hat), a római jogban kOleeSn- 
■dott pénznek a hltelráA könyvibe bejegyséee, 
amely as adáe beleegyeiéséyel (aláirttaáral) arégi 
római Jogban atlgornan egyoldalú kOtebnet (Ute- 
ranun obllgatlo) létesített L. Accejitilatío. 

ExpsrleHtl* (let) a. m. tapoeibvlat; E. est 
optima rentm ntagwíra, a tapúitalat a legj<^b 
tanltö. 

KneriM«atHB (lat) o. m. Idsérlet (l. o.) ; 
expenmmtál, Ueérleta. — K eruds, d&ntfi U- 
iérlet. ~- Stncvrfwrevtli.'niiely értéktelen tee- 
ten végbevitt kísérlet, pL valamely veoélyes n^ 
vodmfltét, amelynek UvUietűeégétlialAlTaft^ten 
próbálják meg. 

■xpert MM: akarMr). Notbert Hatri, íranda 
lenetíidds, aztU. 186S m^J. 12. Bwdeanxban ; ta- 
nárai voltak Parisban César Pranok ée Qtgont. A 
r^ franda és németaUÓldl mOvészetet kutatja 
és gytUtnntoyt ad tj Lee m^trea mnaldau de 
la renalMance Pranfolse dm alatt Tanszéke van 
a párisi Éo(^ natlonale de I 



„ , jleyirásbaDazáromi- 

nOo^ének blröl megAll(q)ltáü, ízakért61 szemle. 

EipcrlaB (lat) a. m. tapaeibdt, BsakértA ; ex- 

perto credité, a tapasztytnab hlinjetek (VcrgUlns 



79 — 



Bxpoaltura 



1. feinblás, kifosztás ; i 



EzplHHMtl* (lat.) a. m. megnu^yaráiáe, U- 
egyenUtée. E. Lec^oldimi, I Lipót kMlynak 1691 
éf r. 2. kiadott rendelete, amelyben as 1681. ée 
1687. évi valláeflgyl tSrvények álapján megál- 
lapítja asm helyietet éa Jogokat, amelyekkel ai 
ágostai ée helvét hitvaUisú evangélikoflok a val- 
lásgyakorlat teUntetóben b az tmlkodó r. kai 
egyházzal szemben blmok. 

EzpUelt (lat), magrOvldítéee az expliatvm 
est voíumen-nek, a kOnyvtekero egéezen le van 
csavarva ; tehát vége; régi kéolratoh végén a. m. 
vége, be van f^ezve; ellentéte az incipü, a. m. 
me^rezdódik, kezdet ; expíürtte, kil^eave, nyilván, 
kÍf^tve;L Jirwitcií. 

KzpIikil(lM.)a.m. magyarái, fejteget ; expli- 
fcóad, magyarázat. 

Ixplo^ CM.) a. m. ISIrobbBn. 

ExplodlilanM (ai)».), 1. SzHporozia virág- 

(franc., 4lM; akaploUHiloI U lamptrlonja. m. em- 
bernek ember által való Hhn«Mi«*M 8aÍnt-SI- 
mon egyik kfivetóje, Banard (L O.), JeUemezte 
a Jelenteni táreadalmi ée gazdasági rendet ezzel 
lUú^ezésael. 



Bxpl^r^ttmr (franc., alM: cknflanUn, kl- 

kémlelfi, fUikész, kém. 

ExploraU* (lat.), Ukntatáa, q;>edáll8 érte- 
lemben a beteg szakszerfi orvosi nu^rtzsgálása 
az objektív tttnetek megállapítására. Az B. oéya 
a diagnózis (1. o.). 

K^etU (lal), valunely te«t térfogatának hli^ 
talai megnagyobbodása gyors mechülkal hatás 
kSvetkestében (L Sobbiatás) ; exptoxiv, robboné- 
ktmy. — Ex^ptoíivák (eaó aierlnt explodálok) a. m. 
■árwangok, vagyis a beszedne olyan húgjal, 
me^k az lUetA üájréaidaiek te^ee teszezáródá- 
sával qttOdnek a Igazán csak akkw hallatszanak. 



akkor pattannak ki, mikor a zárt 
így kefetkemek pj a p és 6 az ^jkal 
dása 8 mwívltáaa által. L. Siatgt^. 



E^onŰ (lat.) a. m. Ubelyes, kiteaz (pl. vala- 
mely veszélynek); megmagyarás, fSlvllágoalt ; 
expoHŰnlú, magyüázható. ~- B.-J& a fényképész 
Is valamely felvétel alkalmival fcéezfllékében a 
lemezt 

Exponens, I. Kitevő. 

Export, ea^wrfifcitf (lat) a.m.klvltel; - E.- 
bimfiícárí6,lAd6viaaattérUét. 

JiMpmrtBmr (franc., DM: a^ocUr), az a nagy- 
ker«skedó, sU árúk kivitelével fi>glaakozlk. 

Kxport-mlntaraktár.ObrOzlethelyleégek, me- 
lyekben egy vagy tAb kBIfiUdi ezpratór árÉnak 
mintái klálUtásszerOen vannak beroktárosva ée 



az importOrOkn^ nemcsak megtekintésre állanak 
rendelkezésre, hanem oly óéiból is, hogy a minták 
alapján megrendeléseket Is tehesBenekT Bradeeen 
a mlntBralcmraktnl^ldonoeni egyszersmind a nála 
kláUitott árúkat készfta gyárak vagy termelek 
ktfiviselói is. Az E.-ral mindentttt kitUnO tapsszta- 
latokst tettek, a bol nagy az Idegenltwgalom. fO- 
1^ pedig a kik5tóvároB(A:ban. Hamhorg B.-al 
részben enrópoi gyártmányokat tartanak raktáron 
a lengetentAli vevók ríezéie, réazint tengerentáll 
árúkat az enrópai importarOk rendelkezésére. 

Exposé (franc.), a. m. elöterjesslée ; Így neve- 
zik külOnóeen a parlamenti nyelvben alcOlteég- 
vetée benyqjtását kleéró miniszteri beszédet. 

KxpMiU* OaL) a. ro. Utevés, (dSadás ; B. az 
eezteHkában, L Beveutés és Dréna. — Écpoai- 
tim, franda neve a UáUíUsnak ; ong. exhűntion. 
— E.» fényképészettea ai érzékeny lemez meg- 
világításának tdótartama. 

E^poaltlo iMfaattfl (lat), gyermekkltevée, a 
rómaiaknál ŰBrégi szokás volt A családapái ha- 
talomból folyó Jog volt gyermekét magáénak 
elft^adni vagy el nem fogadni ; ha nyomorék v. 
korcaazUöU volt, kitétethette. Allttólag már Romn- 
Ina elrendelte, hogy minden flnt s az elsósztUOtt 
leányt tSl kell nevelnL De ennek éllonére Is, és 
bár a közvélemény a szokást, mint emberteúot 
elítélte, kfllönfisan a szegények éa ^^enotlenkedO 
házasfelek kitették nem ritkán ép gyermekeiket 
is. Törvényeket csak a Kr. n. n. sz.-ban kezdtek 
ellene boznL 

ExpoaltarM (lat.) a. m. klroideltBég ; Így az 
Qgyházjogban a lelkéezhelyettesekre hia^3[lanl. 
localee, expodtl peipetnl) bízott lelkéBtáuomások, 
a mely«)[ben a klrenddt lelkégzhelyettes — oly- 
kor teljes plébániai Jt^körrel felmházva — láíjs. 
el a lelkészi teendóket ; — fóható^ utal Urea- 



)y Google 



Bxpprt 



deltmell«kluaó8ág;úgrsriDtáii kereekedelml te- 
lepnak kUlSldOa levS flöMel^e. 

■x pMt T. ex pott fado (UL) *. m. ^tett 
atán, atóbb. 

KxpoatmIatI* (lai) ft. m. pajiMaameléB, pw 
lekedéB. 

Exprewilo <^t) ft. m. Uf^'eite ; ezpresntv, 
kUejesetteii, JellflmáOffii. 

KxprcMlB TsrUa (laL) B. m. Ufejezett sza- 
vakkal, nflltan, kéteégbeTonlutaUAinil. 

I [lat), eredetileg a. m. kifejezett, ha- 



biziasal kUdUtt, ebbAl újában: ktUdOno, li 

KxproMa-irú. A vasúti QsletBzabályMtA 

bon l!>glaltftk értelmében u oljvo tárgyakat, 
melyek a podgyámkooeÜMUi való aiUlltásra alk^- 
Dutük, a djjazabéa batárosnAnyal SHrint B.-kéot 
kell félvoini. Aa B.-ra vonatkosó d^sEsbAsl ha- 
tirozmAiiTok a Magyar vasúti ajemély- és pod- 
grisz^raabis 1. részében taUlbaték. Az B. 
nUUtáe lényegében megtelel a podgf Aazktot való 
■intmtfannir, vagyla az B. díjszabás által lehetftvé 
van téve, bogy az (dyon tárgyak, melyA pod- 
gyászként azért nem azáUitbaték, mert a fíladó 
nem ntasik, tehát a feladást menetjegy felmuta- 
táaával nem Tég«zbetl, mégia a podgyáazazálll- 
tásnok megfeloM múdon és gyOTsasággal aiálltt- 
taasanak. L-ként raak 50 kg.-nál EsAb súlyú 
Ub^yfdc vétetnek Ibi és száUltásokért a podgyász- 
vtteldijak kétszeresét keU flzetoL 

Ki.praesi-legyveg, olyan aoélosO vú goly és fegy- 
ver, melynek osavorsaerOleg fúrt osOvebAl a kllAtt 
go^ö 100—400 m.-lg egyenes irányban r^Dl. 

K^reaaihajó v. exprestUner (ang., riM.^ akv 
tmütiaUi bl. m, gyor^aratú gOztu^jií. ^- míg QCx- 
hajó. 

XxpMea»-k&rtol6, fonúdal bnlladékok síétté- 
pésére szolg^. Gyakran a csomók bontására is 
haanáyák. X. Bmmtfmáa. 

SDreaai-kisbMina (p«t*). Bgyes esetekben 
érdekében áll a feladónak v. a címzettnek, hogy 
a posta a kdldeményt azonnal 



.itBMd a feladótól, mely tevelak-, pénzes 
levekfere és otalványokranézve 30 flll, csomagokra 
nézve 60 flll. darabtmUnt. Haaelmsettnemlaklk 
a poetalilTatal eséklielyén, hanem annak kUtertt- 
letén, avagy kOlsóközbeeitö kertlletéban, a feladó- 
tól járó eqiresazdy egységes 1 K-bonvaameg- 
állapltva mlDdoi kOldemé^í^Jra egyaránt. Aa 
B.-t a magyar posta mindennemfl poeM ktUde- 
e elvállal a ktUfSMl posták kSziU 
"k raok a ktlldeméiiyek bizonyos 

kek.pressE. lOiaamagyar poéta 

kOrOlbelfll l,é34000 dit kfUdeményt kézbesített 
azMi módon, ezek kOsU 280,000 dríwt a ktUfflIdról. 

Expreasatipia. így nevezi a pasingi OroHot- 
berg 1896. (filtolált s azóta tókéletesitett szemeséé 
aototiplal eljárását, amelyet a hálózatos aatoU- 
plánál jóval egyszerúbbnek, oloaúbboak és gyor- 
eabtauűc tartanak, amellett pedig a k^et nem 
teszi egyhangúvi u alqjját tevő pontok egy- 
formasága. 

Kxpreáazvonat. Az eqreesxvonatrangban kOz- 
veflenül az ndvorl vonatok ntán következik. 



Bendszertnt a gyorsvonatoknál sebeaebbui közle- 
kedik, tartózkodásai a legszOks^webb tdl^ 
szállíttatnak le és ennélfogva a n^zelkOd aa- 
mályfivg^m gyora lebo^oUtáaára Uválóu >l- 
kalmas. Az B. Uzárólag háló- és étkezókocslkból 
állíttatik öasze. csupán I. osotályú ntasokat száUit. 
vlteld^a a gyorsvonatokénál mintegy V, réeswl 
drágább. Magyaromágm cnqiián a Ksletl-ex- 
presBzvonat kbzlekedík és pedig a Pária— Béce- 
MoroheRg-BiidapeBt—B^eTád— Szófia és Ki»- 
stanthiapoly, valamint a Paris— Béca—Mantaeg 
— Bad^»eat — Temesvár — Veroiorova — Con- 
Stanza kSzti B.-<A. Bz ntóbbl vonathoz BéosUl 
keadve Nflmberg és FrankAirtiMi át Delendeig ás 
onnét Bécsig is van E.-osatlakoBáB. Az B. Buda- 
pest ée Béos kOzitttni^nta, Bndapest-Konstanti- 
nápoly és Budapest— Constanza kJJaOtt 4— 44Kc 
hotuiklnt kOztokedlk. A pótdUok Bécsbe ISW K, 
Parisba bO-90, Ostendebe 50.66, K«»tutiiá- 
p(dyba 47-60 K teáznék. 

Bxprimil QaL) a. m. kU^ea, leir. 

Ex prufMMM G&t) a. m. hlvatássaerfileg, 

'-* ^---n. 

1« (lat.) a. m. adóaságátvállaláa. 



■ ta^npriáida (lat.) o. m. ki- 



s«Íátltáa(L 
sijáQábóli 



o.). . 



(&)a.m.kldaés; (ixp(inui,hajtó- 
Hzerek. 

Kxp«Metl* (lat.) a. m. kitSriée, megsemml- 
Bftés. 

Exparc«U* ílal) a. m. kltlaztnlás, megtisi- 
tolás, önigazolás ; hamnanás. Expurgál o. m. ki- 
tisztít, megtisztít. 

Kiqnlaiao (lat) kiválaeztAe,klkntBtáB,vlw- 
gálat, nyomozás ; eEúutnU, kikatat, Idkeiee; ex- 
qiimt, kiválasztott, kiszemelt. 

BxiwtHlMU* (lat) a. m. klűsomÓaáB (1. o.). 

Ex adhcdnlft (lat.) a. m. jag}^etról ((dva- 
sás). 

ExaerlpUo (lat) a. m. kUrás, leírás, lemá- 
solás. 

ExMMrrstlo »«olMl«e (lat) a. m. a tunp- 
lom megszeniségtelenitése. 

' ' (lat) a. m. kivágás, klmetaés. 
'• (lat), 1. Exemdae. 
ír (lat), 1. Sxárítőazerek. 
(lat) a. m. kiszárítás. JScnsoi- 
far a. m. szárító. Akémlkns használta B. legegy- 
ezerUbb alo^ában feltll lekaaaliiait vostogtálú 
Üvegpohár, amelyre tflkbrElvegJap lUik. Az B. al- 
jára erósen vizszlvó anyagot (leggyáknbban lllra- 
oaoa V. megolvasztott klórkudmnot) teszfink és 
Us állváoykát, amelyre a kiszárítandó anyagot 
helyezzük. A kémíkos e készfll&et igen gyakran, 
hasznába ; ebben szártlja mc^ ugyanis a bomlé- 
kony ainógot, amelyet melegíteni nem lehet 
Igen gyakran hasznába a súlyizerinti anallzlBek 
vizesekor. Ilyenkor todvalevóleg a kémilcosktl- 
tOnfeie, gyakran igen finoman eloszlott aszódé- 
kokat mér meg, az ilyrai testek pedig a tevegóból 
nedvességet Bzlva, sŰyukat mE^áltoztatJák ; ezt 
elkerfllendó, a ffillievltett anyagot edényéétől az 



)y Google 



B.-4ka tonl b Itt Iuwjb MiUdL Hasntálabwak 
(riyan B.-iri[ la, amelywet lovegWreeaé Ubet tenni 
olf aafBg megsiáritásira, Bmety már b kvegibi 
la bomUk. — Bicsiecatoniak noveaek még egy 
irltáara siolgálógeKibeiit, unelfDÖl 3in. 



TMtanágúU 
JiWltSs lapos 



«l-2 



Totságra meggjJiWltSs lapos éUel ^látott siögek 
Tannak beverre, melyekra a dohinylevel^et 
agga^l&k, sdntlkkel befclá vagf oldalt, mhiek elö- 
070, hogy 1. az aggatás gyorsabban m«gy Tégbe 
a kbinyebbai eaudliOlbetö, mint a flLaéa; 3. a 
levél föbord^át a leregO minden oldalról érrén, 
a lev41 gy(H«an aiiiisd, meg nem flUled, a nem 
kap sab^^gM; S a lopila kOnnyeUiai eUenfirlz- 
liet6 ; 4. a TtUaáUkú igaaokra helyeHtt gerébe- 
nelc a szárító he^laég méretdbei Upeet btkmyfl 
Bzanel tíkalmazhatók. Utánzása aion bollanAna 
taUDiásl módnak, melynél a dobán^Tcdefeet ket- 
tasérei eUU> 8—10 cm. boenA nu^iegyesflett 
TeaszAre tttzlk, azntán szárítöbotokra agga^ák. 
Aj 8.-on való aggatás a tegtOkélatesebb aaárltást 
teád lehetőre, eiért Igen líjánlatoe a dohányter- 
melésn^ 

Kx^ÜMDa (lat), tág értelemben vére : a hazán 
UTfll T«14 tarttekodáa. A gOrte%nél rénfait tOr- 
rteyasbllntetés, réailntpoUtlfeBl notaabály volt, 
nereaetBaeapollUkai aavantk esetében: Az .^Abbl 
eeetban miiKUg attmUrol és vagyonelkobiáMal 
Tott SsBiekOtTe, ntábbl esetban csak ealietMeg; 



n volt bflnt 



ngyanla oly férfiakat távoUtottak el, Üknek jaleo- 
léte BB áUamia resiélyeenck látasott Tterényee 
viaazatáréa a számkiTetéebAl osak n^határoiat- 
tel volt lebetaégee, unennylben vagy megaiAnt a 
aiámklTetés oka, vagy az iUetO jövá tette Tét- 
két s ekkor vlBaanyerte ktváUd Jog^ éa va- 
gyonát A rómaiaknál aalut&im^MlbnbOstetnnk 
Önkéntes és kénytrien ssámklTetéBt BredetUeg 
nem Tolt valóBágM khitaaltáB ; a kOstánaság vége 
felé (68) a lex TolUa 10 évi B.-ot aiabottbtlnte- 
tóattl as ambltosra. Volt uanban egy iája a U- 
átkocáanak, a> ú. n. aqnn et Ignl Intevdlctlo, vagyia 
atdKtóléavlstOl, a> állami kOcóas^ek e nlm- 
bolmnátó] Talá dtUtás. Bs átok lehetetlenné tette 



doriáera k^iyffieElté, mot ttao£ terflleten meg- 
BZAnt reá nézre a t&rvény oltalma, lenkl be nem 
fogadhatta, senki aem vódelmeahette b báikl sza- 
badon megölhette. Bs átkot eldbb a oínnitln- 
mok, kéeSHi pedig a queriitma perpetuae nerfl 
eakOdtazé^mcmdottákki aúlyoeabb vétaégekie, 
mint pl. Mtégaértéa (oriraen matestatla), gyqj- 
togotás (InoendiuD), mérgezés (venellolnm), eiA- 
Bzak (vlB pnbllaa) s as Utetd elvesztette polgári 
Jogait Az B.-bft msnó római bármely azoniné- 
dos Tároaban tartózkodhatott, mint pL Dbnrban, 
PnwoestélKn, egész a azOTetséges nábw^ ; ei 
U« óta azonban el kellett hagynlok Itáliát a ké- 
nyelmes volta miatt leginkább MaariUában éa 
AOénben tartAAodtak. A asámkÍTetéeben éltt 
egyébUnt teljeeni azabadcfe voltak, akár máa ^ 
lamUtetékébele beléphettek, eaakis a rtaia] te- 
rület veit tOUk megtagadva. A csánáraág bá- 
rom elsO századában as B. a deportátió és rele- 
gáoM formájában valóságos azámUvetéasé lAo. 



1 — Exmiiiatív dtothals 

V. 5. Mtmmuai, Handbndi der rOm. Altért., 8. 
kot, 48. 8 köv., 140., 686. l.,698. 1. S. Jegya. riSS8); 
.Horniam, De axilio apnd Bomanoa ad Bevwi 
Alexaadri pilndpatam (1887). L. m^ fibám- 
Ozelfe. 

ExmImUo Oat) a. m. fólmeotés, üHoldáa. 

Kx apMlaU rrm$l» (lat) a.m. fcOlfinOs k«- 
gyelemból. 

KKBpeetMMS ML) a. m. várományoe ; ex^eo- 
tana módmer, L SMrí módaxer. 

(lat) a. m. vár^o- 



nyozAsa, amit ascaiben as aiaa] Urt viaaMttések 
miatt a Mdenti iBlnat eltlHlt. Ai evangellkoa 
"' B. alatt értik egyréest a lelUszlvizB- 



alkeml letett lelkés^dOltefcnA várakoaáaát 



UUtádn helyasett ntUlM reményt (i^eB anooe- 
dmdl) i a magyar jogban Uttene B. a. m. kegye- 
lemváró levér(1609. LXXm. t-e. la fl.), amely 
oly ígéretet tartalmaz, hogy a király valamely 
bIrtob>t a JOvfibeo eaetleg bekövetkeaó hánlás- 
kOT a megneveietbwk tag adni. Dyen IgéreMt 
Jog az adomány kOreteléeere nem száműzött 

Kmptrmtl* (lat), kllMegste, 1. LéUggét. 

■Bip«U»tl»_(lat) a. m. UraWáa, klfosatás. 

BxrtMl^ 1. EÚaOána. 

KxatbMtIa (lat.) a. m. kioltás, nu«aemmlBltés. 
Az ásvány-optikának egyik mfiUfitfeBése. 

KxsSlrpaál* (lal) a. m. Uirtás. Bebéesett md- 
té^ mellyel ktevs UnOvéeeket, daganatokat vagy 
eÁes aserveket a teetból vagy tesMl oltáririlta- 
nÚL Bz TégeidietO véres úton: metasó easkasók- 
kel, vagy vértelen útw: hnó platinadróttal (gal- 



1. 0.) vagy lekbtésseL A ktoos k 
oeOk, pMlpnaok, aranyeréé esoflM^ és a daganatA 
kUrlása gyakran aallkséges. Bgéas aaervek kUis 
tása csak akkor válik Bzükaágeasé, ha a betegség 
olyan kitojedést vett, bogy a kóros rész U&U- 
sával oélt nem ériietank. 1^ rák vagy más rosB- 
tarmásssttt daganat miatt kUrlJák az egész onló- 
mlilgyet, a azemgolyó^ aU a méhet, herét, végbél 
egy réoét stt). Ujabbon az epeUlyagDt, vsslt is 
Hikereeen kürtjtt, ha a betegség ast BsOkBégeesé 
teezL 

XxatirpátoF, 1. Eketurigh^. 

-*-► (tot) a. m. kiszívás, nedreitól való 



wdMáto (lat) o. m. küzsadáe. íicaváativ, 
Iczosztú. L. Exsudatian. 

Ex«B4fttlT<U»tkMla^),konstlt)itíós ano- 
mália, amelyn jellemzó, hogy a bör és a nyálko- 
hár^ák gynladáaoe folyamatokra h^hunosak. A 
oseesemó- és a ílatal gyermekkoiban okossá a 
legtöbb kóros tünetet As B.-es osaoeemft rende- 
sen kis testsóllyol BstUetnek és dacára a leggon- 
dosabb ápolAsnak, a )egmegftlelóU> nói tedjel való 
tápltiásnak, eleinte nem gyorwodnak. i^gre az 
í— 7-lk hétbra megüidnl a mlygyarapodás éa 
eszel kapcaolotban gynladásos tOnetek lé^ek M 
a bÓrOn és a nyálkabár^ákon. nym tOnetek a 
aaalAnkURésliez hasonló pinw foltok a bórOn, v. 
koezmó a hi^aa féjbórüi, az ótrar az arcon, a 
nyálkahártyákra! feU^ gynladások, a gyakori 



)y Google 



Bx«ud»tunri — t 

niOm, ft svfttfiunit, a nundnlák megnagTobbo- 
diaa. B cBeosemfik eg; ráne myány marad. A 
másik része ellenben nbuormiaiui elhízik. HenWl 
több tejet kap a csecwmö, annál Ufqlettebbek a 
tOnetek 6a a tMUíik. esOktoitésére javulnak. A 
fiatal gyermekborbui la erto túlt^lálásn, kti- 
lUtOem tej, T^j és tojástáplálásm roasufabodnak 
a tOnetek. B korban, a bör ié3Z«rAl,<»alánkÍatéB, 
pniTlgo, Mvar alakjában nyÜTáiral ai B., a nyál- 
kahártya résiértl pedig a nagy mtmdnlU éa a 
gafatmandnls (adeaold vegotatki) túltengéeében ; 
eiro B, tOnete a hólyagos SEemkOUfaár^r'gyula- 
dás is. Aa B.-ben nenvedö gy^mekek h^jlamo- 
aak tDberknlöiisra Is, még pedi^ ffileg a mirigy- 
tnberknlóslsra, amelyet skrotUóiIsnak hívunk. 
Ai B. megeUzése éa keoeléee a helyes diéta el- 
rendedteében álL V^jat, tctjást ne a^nnk Ily gyw 
mAnek, és tejet is caak keveset, ellenben sok fO- 
selttet, gyflmOteflOt és elegendő húst le. Qondos- 
ko4|imk Jé levegtoAl, sok mosgásrM. 

BzaadttM^ OA), lasadmány, a gynladás 
Iwméke, mdyavérenkbU Uadv^i^tt vétsavó- 
bél és UvándoroU s^tekbél áll. Aszerint, bogy 
mmnyi » savé és mmnyi a sqjt as B.-ban, meg- 
ktDtaMMetank 1. savós, 2. rostonyás (fibrinasna), 
8. KOiyes, í. eves, 6. véres B-ot. Bár u B. a vér- 
nedvbólszáiiDailk, vegyi Oasisetétde mégtskUldn- 
U)ilktAIe,mertMiéijedtsabb mint aeavé, ebben 
kBlBnbMk a tnuieendatnmtál is. Az B. felbalmo- 
■Mhatlk a aaSvettiéiagcdúiaB, mint p). as orbáno- 
nál| SBBzegyfiUiet a nagy savós Qnsben, a mell- 
ttrben, a szlvbarokbaii, a hasOregben, itt esetleg 
eltotariődlk, mtnt pl. a féregnyqjtvány gynladásá- 
nál, a b^s6 nól nemi szervek betegségnél ; vé- 
gfll a nyálkafaártyákiM lefdylk as B. Az E. nyom 
nélkfll Mszfródhatft, vagy ktitÓBiOvet ha^ja át, 
Bzcrvfil 8 megvastagodások, össsenOvések hátra- 
lugyáeáyd gyógyul, h. QytUad&a. 

■mmltotla (exsltaHo, lat.) a. m. ográndozás, 
átvitt értelMnben SrOmnjjoDgás. 

EzMitet CeruOéf, lat.) a. m. ojjongjoi.Ort- 
móben. B szóval kexdódlk a hnBvátl dlosóltó ének, 
melyet a kat egybásbao nagynombatoii énekel 
a dlakoDQS a husvéti gyeiVB meenentelásénél. 
Bzerzéje álUtólag Szt Ágoston. Az B. tartalma éa 
dallama gyMySrt. 

-- -«(lat.)a.m.Mköltée,fdbátorftAs. 



» (lat.) a. m. rOgtOn, abban a pil- 
lanatban, rtgttfnOzve; extemporúál, rOgtÖnös, 
minden ideges kéaztUet nélkftl beszél ; «dempo- 
rtUe, rOgtftnzOtt f<^mairiny. 
~ ' 'bUltM (lat) a. m. nynjaiatÓBág. 

» (lat) a. m. nynjtis. Olyan sebészeti 



helyielébe vinsaillesztíietenk. A nyi^tás Ilyenkor 
m^dlg éllemiyiiJtásBal (oontraeztenBio) van Össze- 
kStve, asai a nynjtás mellett a bdyreigaEltBndó 
végtaKTésaleten felfll esó testrési iflgiftmdó a 
nyüjtás «ll«i. Alkalmának ficamodott végtagréez- 
Mek beJgailtásáná], tSrittt caontok Dssnillessté- 
sénél rilennyojtásaal. Bzmklvfll a nyvjtáe arra 
Is ssolgál, hogy bizonyos Izületek osontvégelnek 
egymásra nyomód áeát pl. gynladámál, megakadá- 
lyozzuk, s ilyenkor hosasaH) idolg kell annak hat- 



Hxt*matuel randaccr 



nia. Bz azntán «s állnidö nynftás [i 
mlnöt pl. cslpUzflletl gynlndánnifl inuw 
gyitás oéUábM. Ehhea ktUOn e oélra i 
kéeztUék^ Tannak (Volkmann^téle nynjláa, Tay- 



tOrttehetik (kaiOnOe gépAkel é 
kekkel) vagy naifeözisban egysaeire (I 
forcé), mikor eróssakos nyújtásnak mon^Jnk, h. 
FSaamodás. 

(lat) a. m. klteijedés, kOTület. 

(lat) a. m-Umoltfi dtedáa, ma. 
gyarásat ; tn extenso, kfirOhnényeBan (elbeszél). 

ExtAMoatl* (lat) a. m. roej^EOkitése, meg- 
Usebbítéee vagy meggyöngltése valaminek. 

Exten^T nat) a. m. térbeli kitajedésre vonat- 
kozó, kUélé bató, kUterjes. — E. fepSáia viro- 
stAnál a kDlsó részeken való ^tkeaés, teiiesz- 
kedés. 

BxtMUdv gaidálkttdia &. m. IcOieries oaidál- 
kodáa, aaon gaadálkodáal méd, aminél a ter- 
mészetűn várnak tegtOUrat, a kSIMget és a 
mn fjfcmf jit f^tg fcjtnwifc' , Az eztenilT gudasá- 
gfdíban a tuÜöt nagyobb része a kevés nmnkát 
és befektetést kiváné mlvelésl ágakból A. m. ré- 
tekből, legdókMH, erdókMH álL A sfántMUdOn 
Is a kevés munkát kivánó növényeket, Így a ga- 
bonaféléket s a httvelyesetot tenneazűk, más 
nOyényAet,pL a kapásolcat lészéit miveltatik; 
sok ngsrt tartanak, kaveaet trágyáznak : aa állat- 
tartást <mk a osikélyeUi értékű állatidúcal sest 
is ameddig az tdójáráa eogedl, a legelta flzik, t«an 



és ingadozó a Jövedelme t& Az ilyuigaadUkodás- 
nak okai: a birtok távtdfokvéee a plaMktól. 
ntaktól, gyér népesséff, InivéB és drága mnnkaerO, 
a birtokszétdaraboHsága, magábu véve is gyenge 
talaja, a talajdcaosnak tJAebtánya, v. más fflgsfi 
viffionyok pl. osstoAodás, blrtwreitdezée vagy 
eladás elótt való állapot Bgyes termelési és te- 
nyéBztásl ágakban is lehet B.-rúI szó, fgy pL n 
gabonateimeestést is Iriiet ktU- és belteoj esen Oznl, 
kevés tailt^mnnka.kázlTetésaemnü.kéefibblmlve- 
léz : kOlterJes,- gondos talajmmika, mtttrágyázás, 
jö vetómag, gépretés, smnivelás : belteijes míve- 
lés. Az egyázérfl gnlyatartás ktUtsiles, fatáUózás, 
tejgazdasát; belteijes áIIatta^tác^ li. Btiler}a. 

ExMrlciu- [franc, «m: «xMrii^ a. m. kOIsé, 
kBleö része valaminek. — B. a i/áiisl tózsdén a 
i*lo-oB ^anyol külfOldl kOlcsOn nőve. 

Bxt«mlzuitl« (lat) a. m. elOzés, kiirtás, 
Bzétrombolás. 

Extemátoa, 1. Exterum. 

Bxtantátaai rendsaer, az hitemátosnak (L o.) 
ellwtéte, amikor az intézetek nSvendtt^et 
családoknál helyezik eL Az B. elfinyel, hogy ■ 
gynmek megmarad a eaalád kSrébúi, nevelése 
tnmfissetesebb s inkább felel meg a gyermek 
egyéniségén^ családias érzéeet jobban kif^léd. 
nek, benne él a mindennapi élet forgatagában, 
mt^ rá képzeleg hat, nemese gyakoríatibb a 
későbbi éle^nlyaválasztása és megélhetése szem- 
pontjából megf^etébb. Hátránya, bogy a neveió- 
BzfllAk legtöbbször anyagi haszonért vállalják a 



)y Google 



gyennAet elUUsn, a iKtvelée nem mindig oél- 
tadalM és a beteg gfermekek nem rteesltliatúk 
0I7 Jó gfáerkezeléeben éa ^láaban, mint pL 
tatwnfeiaoTOn. HaiAnJiban a gTermekvédelml 
Intéanfaiy^, RHeg a gyMmekmenhelyek t rési- 
ben a gyögypedagúgl^ Inteletek la, u B. alap' 
jin helfBzkedtek, ameonylbeo a gyermekniDn- 
helyek altosaink beutalt Ossxee egtezséges gyw- 
m^eket, a gjr^ypedsgóglal Inteletek ktatU pedig 
a ^etnémak Intózstelnek mintegy fele, a vakok 
és szellemi fogyatékosok Intézete kftzfU Íb S a 
ntíTendébelt csalftdoknál helyeol el. 

Bzteni-k&T«k, sEok a hom(Ak^«^l&k, ame- 
lyek Hom mellett, a Tentobnrgt nrdOben emel- 
kednek Nématoraxágban. Ot nagyobb éa S kisebb 
van. A nagTobbok 36 — 40 m. magasak és axábir 
lyoean sorakomak egymás mellé. KeMre lépoaO 
vlBi (el B (etdükrCl gyOnyOrtl kU&tás nyílik; a 
legnyugatibb k6be baiiang vaa vájva, arnyat 
111&. kápolnának BBorteltek féL Bejáröja mellett 
hat^maa és nan mOvéad beevfl nlnf van a 
Bdkiába TÓBve, lllS-MU, amdy KrlnhukereBzt- 
rtl -raUi tevétslét ábrásolja. Jdealeg a benedek- 
randiek tol^jdona b búoBaJáró hely, V. 0. DemU, 
Dle BxternBteiDe lm Itatobnrger Walde (16 táb- 
lával, Brefllaa 1886). 

BxtcvBu (lai) a. m. ktUeO, Idegen. Exter- 



olyan beteg, aki nliica benn a korházban, da a 
kórfaAB gondostedlk orvosi keseléeéróL 

Bxtenitoriilia (lat) & m. valamely terOlelen 
kivttl lév6; valamely terOletra érvényes törvé- 
nyeknek alá nem vetett. 

IxtarritoilaUtáa a. m-terOletonklvlUiaég 0.0.1. 

ExtlHatear (traoe., 4M: •kKtakur, a. m. ki- 
ölte), oly tflzoltúkteztUék, melyben a vegyi úton 
éUMJlUott gázok a vlsre nyomást gyakorolnak áa 
azt sngáraJiakbRnas edényből kinyomják. L. liz- 
ottSsxerát. 

■xltoe*!* flat) a. m. megsemmlaltée, elnyo- 
máa, elfojtás. Fizika értelemben: KoyelnyeU 
testoi átbaladőlény vlaHmyaaiáeeO fényhez. Az 

' TastagságáT "" 

z (lat), aki 
WHjdealt AJÓdámakf 

Ext*Hl« (tat) a. m. kiaaandAa, klwfeiakoUs. 

Bxfer* 0at.) a. m. UvtU, a rendea dolgon U- 
rfll, mdktTOlUeg, pL : JE-AMKÍib, rendktvflli Ua- 
dáB;JS Iiiii,reiKŰl7ttUl^),m^öUet:£:»w(a, 
oly poata, melTOt valaki ráak a maga ssunAra 
használM. — j;:afón»riíanbaaznált ktfejezéa 
annak megJeUHésére, bogy valamely 16 az IlleU 
venenyben anonnállsteriienkivtlimégblztmyos 
kUtbi súlytabtdetet ia kénytelen vimd pl. vala- 
mely eUzA nyeréseérf* 

KKtnbokkália tipUUuiaia, a táplálkozásnak 
az a fbmüUa, mely nem a szájon kereaztfll tör- 
ténik. L. Mesteraégea táplállmtáa. 

KxtKmtmrpm (franc.) a. m. kfllOn csapat; az- 
eUStt Bs ntász-, hidássi-, aknász- etb. csapatokat 
nevezték igy. E.-pnska a közSnaégee katonai pns- 
kánál rOvldebb s kOvetkezéleg kOmiyebb pnáka, 
amellyel oly ostyátokat fegyvereinek íel, melyek- 
nek főfeladata a oBatatéran nem a han, hanem 
mSaaU mnnkák elvégsise. 



— gxtt-aoriilnaria oognBlo 

BxtMMUo (lat.), 1. Extrakeiú. 
ExtnMiana (lat), L Exirakt és Kivonat. 
uBi Qtí.) a. m. ártatlamü. 
(lat) a. m. kSoolgáttatáe, kl- 



KxtM dMMlalHna (lat.), L DomiiMMi. 
Bxtn»4*«, egy Ívnek v. bolthajtáenak háta, 
vagyis domború felaé felülete. L. BóUoxat. 
ExtTM aealMdaBa Mmlls ■*!■■ (1^) a. m. 

ai egyháaon kivttl nincs ttdv;ab^lve a röm. kai 
egyhámnk. 

Kzimhál (lat) a. m. kivon. fQlold, pL vmely 



Extr* HHBS»rl«na ■«■ Aat tIMl, al cat 
TltaL. ■•■ «at Its (lat) a. m. Magyanú«ágoi 
klvtll nlnoB élet, ba van is élet, az nam olyan. 
K^tteiéBbiek ideje temeretlen. Legr^ibb Iro- 
dalmi nyomát a VáoEon 1781-ben meigiident Hár 
maa Kis TilkMien találjak. 

EztM^aOlelKUa (lat.) a. m. bíróságon kl- 
vflll, peren klvUl. 

Kztrakotó (exfrodio, lat.) a. m. kUiúais ; orvD- 
Bok a ft^dzást, idegen testek, a Bzemleneae, v. 
srtléenöl magzat Uhúzáeát értik alatta. 

Xxtrákt T. exfnKtem. Kereskedők fliMébea 
hasaiálBtosaegédkBnyv.melyidait^eiMsra helyet- 
tesltt a fotyóBiámlakenyvet és ttleg azért késrtl, 
hogy as adóetd: •'•*m\Unt^ ánAsa miDdcokiw 
kOonyen m«pUlapflliató legyen. KUtbiOaeD ott 
)^litniTPP«i^. ahol valamely akadálya van annak, 
hogy a fo^óertmlakílnyv napnU-napra venttes- 
eék. — E.t. kémiában, gyógyszerészetben a. m. 
kwoitat (L o.). 

Bztrurttv aayB0ok, oldható szerves anyagok, 
melyek közelebbi töl^donaágalt nem Igen ismer- 
jttk és melyeket növ^iyl vagy állati anyagokból 
viszel ki tüdmik oldani. 

Bxtraktor 0at.), a fémes taltvaUyel bird tOHé- 
nyeketkilóvű puskáknak aza szerkezete, ame^ 
a kilőtt töltény témhflvelyét a tOHO tlibél kUtti. 

Kxtew liBOu (lat) a. m. határai tél, mér- 
téken túl. 

vmwm (lat) a. m. a világcm ki- 



bán: 1. a. m. kuhlldi; 3. vm. esaládl kOtelí 
kivfli áUú : 3. vm. Jogviszonyon UvUl álló. 

ExáravipthtlU ■««tftriwM (asr.), L ^ec- 
(oritaM. 

Bxtt««r4lMMrlM«agi>ltl*(lal) a. m. rood- 
kivfllt bü^skodás. A római Jogban a formnlária 
iljáiAson (L o.) klvOl alkahnazást nyert néha az 



la, melyn^ogva a pnetor a törvénykezési 
. jdtOl eltérően dítetOtt el egyes ügyeket, kOi- 
veUen Intéakedéssel. Bzt <dyükor tette, midőn a 



fénnáüő Jo^wz való aiigorú ragaszkodás méltány- 
talan vagy koTSKoilUen lett volna; Így ai B. a 
római köztársaság kMában a praetori Jogfejlees- 
téseCTtkJótékMiyeszkOsavolt Aca á sarságtaff- 
szakában azonban ai B. kizárólag a hatalmi Ön- 
kény eszközéül jelentterik ; mint ilyen, a polgári 
azabadságnak (okonkliiti vlasnszoHtásávBl, esak- 
hamar (rondee* eljárássá vállig a régi formnlárls 
part v^leg kianrltván. 



)y Google 



84 



B»l» 



BxiM 



tflW 



.. (M.) a. m. rendUrtli, 

l.míeEiltségv*ti»- 

BriMMrdlMwlas(lat.)a.ni.rendkiTttUtian&r. 

Xxlrm •Fdteem (iKt) a. m. renden túl, reo- 
dm tdTtU, a snUlyokat áthágva. 

KttoapMVMhtallM (tU-lAtJa-m.apwocUá- 
hos nrai tartósa. 

Bxtntfnlia a. m. kCUön mha, vagTlB (dyna 
rDhadarabok, melreket a katona nem a kinoetár- 
tíA kwott, hanem sqját péoaén, rendsiermt fino- 
mabb Kdméböl 6e Bondoaobban elkészitre, emna 
be. Ai B.-takatonák csak BsUgilatoii kívül hord- 
h^ák, melr anbály alél csak oi egyévi Onkén- 
teaek vétetnek ki. Az E.-val ellentétben a Unea- 
tiitél kqiott hollóikat *koml8z> holmiknak 89ok- 
tákneveanl. 



K«£^t). Aiegybizi 
Jog a íélnent^ée ideiére néere tObb erigcn^nan ktt- 
vetendé etabályt álut M. Igf -. as enee egyháil 
rendek (ordék) os^ blso^oe idAktaU; m^iertá- 



ideje Agy van a«tbályoiv&, hogy a feleűbb egy- 
háii rmdek u évnegyedi kántoibéjü m^ok- 
ben, fekete TaBárm^) etötti aeomhaton éa nagy- 
' itcHi (mindig lúiiv. letwl esolgálat alatt, e 
» bdjtSlée mellett, Jejnnle ajejnnantflnu), 
a mgKorona bármely napon e a kisebb rendek 
vasár- B Dnnepn^tAtHi {misén klrfll is) fdadho- 
ti^ A pflBpOkké szentelée vasániap v. apoetoli 
Bi^ont^eeftendd. .Bnt«£. alatt értik ait a pápai 
engedélyt, amely a ptl^Oiaket a rendes idO s a 
megasabott idökOsOk megtartása olM folmentL 
■Ktratarritoriális a. m. exUrrtíoriáH* (I. o.). 
■xtntKiiiikiu Dóra5T, I. NSvimgfSldrajz. 
'■ ■ ji (lot.), 1. iíéten fcívitíí íerftw- 



ravagana (lat) a. m. höbortoe, kiosopongé. 

Extravacsntea (lat.), minden oly p^tal figy- 
levél, amely nem foglaltatik valamely elfogadott 
flgylevélgytljteményben. BógritbffiiQratianns De- 
oretnma, IX. Qergety gyűjteménye stti. is e néven 
Bserqwlt Maasonbanoaakast akét gylljteményt 
nevelik e néven, amelyek a Corpns Jnrls oanoni- 
dbanB. Joonnls XXH.éa G. oommnnee név alatt 
vannak fOlvévs. 

£xtntv»s»Ba» [ai olasz estravagaua^'üxí), 
An^iában újabban divatba JOtt elnevezés a lát- 
ványos tréfák, tondédátékok stb. számára. 

~ ' mtmm (lat.), a vtoerekbél kUtaüOtt 

'"--ÍOkban,v«gyasz»vet- 



rmosolásbél, siOvetBzéteeéábOI eiedO flrOkboi fbl- 



iluwia) oka os fe&l eérU< 
As S. neve alakJátiM, Bilnétöl IHgg : kicsiny, ker€&, 
álee Bsélű foltok peúaínák, vdeéaék v. jmOcsok ; 
nagyobb, saabálytalan alaká foltok ; Kátumotiac^; 
vérzéses csíkok : v3nees ; tctjedelmesebb vérzéséé 
foltok vagy vérbeaifirOdéaek : svffvsio, tugOktUo ; 
a kOrflUrt helyen Mhalmoiddé nagyvÚ vérthnlé- 
tukltaamUomák- 

t (M^ a. m. kifelé való fOrdnUe. 
1. Éitremadura. 



Bxtrimik a. m. EuMséség^ Q. o.}. 

Extrenútás (lat), végpwt, valaminek a leg- 
vége, nemkaunúm nagy savaritan iéttL Ai ou- 
tomtíhoH a végtagokat, továbbá egyea si«rvek 
végeit jelUik e néweL 

Extremoa, 1. Estremoz. 

KxtrámtenBdanéter a. m. maxlmom-mlni- 
mnm twmométer, L BSmérí!. 

BxtnmM (lat) a. m. saélsö, télsott (^ E. 
irány, a mely Uzmyos elvetet a túleágba viaa). 

IxtnbídJ. 1. Intubáeió. 

ExtMi«eMMu(lat.) a. m. felfúvódó, íéldagadé. 

Exabenu (lat.) a. m. túlMt, bqja; extAe- 
rontrá, bAségeeség. 

Exodenlamna (g{ír.)a. m. kioain^és, semmibe 
vevés ; a retorikában az dlenfél érvelnek klcsInylA 

1. ASlius és Arivs. 
ujcendio (lat.) a. m. Ufeké- 
lyeeedés. 

Kz^tMU* (lai), L Extuttaiio. 

Ex«lt«( Oai), L BxsuUet. 

Kxaaut-tagMk, a Báhama-ezigetekhM ta^ 
t02Ó Biigetaor NyngaVIndlában (é. aa. 2SV.-Se<, 
njr. h. 75-77^ Pébb ssige^ : Gteat B. (260 
km*) Georgetown kUOtAvel ée LlHde B. (18 km'). 
A sslUazátoi^ok 800 km. hossazAságban nyúl- 
nak el. lirHÍete kteülbelfil 380 km', 2300 lak. 
ayUmOIcBtormeléa, állattenyáaztés. 

ExuulMtto flat) a. m. klOmlée, ámdáa. 

Ex nnxae le«He^ (lat.) o. m. kjjrméröl ai 
orosilánt; megfelel a magyar közmondásnak: 
madarat a tolÜMl Ismeijük m^. 

Bz nsn (lat) a. m. SKAásszerflleg. 

ExHtoFlBai (lat) a. m. iigató szer, melynek 



Usímyos nedvek L 

n^. Mióta a nedvek változásaira td^iltott hnme- 
ralpatológla teljeeen alaptaitm fiUtevéan^ lózo- 
nyölt, ezen szerek ideje U lejárt 

EnviM* (lat) a. m. levetett nih&, a> állab'AI 
leliAsott bór, as ^eoségtól diadfúmi ssákmányni 
elvett fegyverzet ée mha. 

Ex T«to (lat.) a. m. fogadalomból. L. Foga- 
dalmi q/ártdátűk. 

Kyb, Ladwig von, frank lovag, szül. 1417., 
meghalt 1502., hü tanáosBáéJa és barátja volt 
Albreoht AohUlee fegrófliak (l. Albrecht 10.) és 
flioak. Denkwtlrdigkdten toandenbnrg-lKdteazol- 
lei^cher POreten o. alatt fontoe munkát írt, me- 
lyet míier adott ki 1849., a QneUensammltmg 
fUr ÍMÍnK. Oeecb. gyűjteményben ; tovüibá egy 
fontos oklevéltári saeAeestett: Das kaleerliche 
Bsoh des Moifcgrafoi Albrecht c. alatt, mely 
Honyadl Má^is tórténetéro is fontos (1440-86). 
Az eisú réeat Eöfier adta ki, a másikat Mimitolt 
(1860). V. ö. Hohenztdtoiadte Forscbnngan (7 kSt., 
Berlin 1900-2). 

Sybar, város, 1. HBiar. 

bbe, ÁlimcKt von, német iré, sz&L 1430 aag. 
34. Sonúneisdorf várában Ansbach meQett, megh. 
Blohstadtben 1475 JnL S4. Olassorszát^tan tanolt; 
élete végén bambe^ és riahsüdtl kanonok éa IL 
Plns páöa kamarása volt Korának egyik legjobb 
prózainya, Unek nyelvén és stiinsán ^ordlttsal- 
ban la) Idegen (latin) befolyás alig Ésilelhetfi. Pú- 



)y Google 



múTd: Bbebfidileli] (1472); Spiegel der Sitten 
llbll), Margerite poettoft {1172>. FMrd^e, bogy 
PlwitiiB-átdolgozáSBtTBl Jötákráyaii hfttott a né- 
metdránu (qtOMséra. PÖM^&t mimoean kftv«t- 

ttt.Néiiwtm()v«lt4jnkitultaHenituuinM. 

2kin.).V. ft. Bemnonn M., AlbreiAt ' 
dl« PiHfaiflit dsB dei^ndten " 

KyMn, J< ' 
mellett Bdiwi 



IB1M6JÚLU. 
Haydn és Houtrt baiá^a vau TMU^omt, s 
eM adml kanug; lett (BaÜBri utóda). Nagj- 
raabáfá entáal mtmit meg ma is eUadjUE. 

^fok, aAert(&tybredtÍ> ieJmvim, testre- 
nk, ateetairoidi brtSk, HaaM^okWl ^tmtarg 
lartomiiiT) mArmartafc, Habcolnek, ai hUeebb- 
ii«t étolMl rajmi kerewt todmik. 1866—70 
Ufifll Biffietett éB a gmtl S. Bave tcnvhoBlMii 
lerA Idáinak flHlrata snrlnt U86. halt meg. Jan 
Mral — a bagyomán; nertnt mlntegr 80 érvel 
- fiatalabb volt bátijinti és 1441 jU. 9. halt 
meg; 1482 k«rU Bigor Jinoa ItttUdd benwgének 
odrarl feetAJe ée komornrlkja (valet de otumbn) 
lett, mi||d 1426. ugyanilyen mlnAeégboi (IQO Ji 
Fülöp bnrgimdl benieg B»dgálatdba l^ntt, a ber> 
eegl odTanal tCbbnylFe UUeben tartóikodott, 
1^8-89. PortngUUnn Járt. 1481. Brttggébea 
biiat anncM magAiuA ée ott balt meg. 

A teatrérek kSiOe mdve, a németalfüldl tbsté- 
sset let^T&löUi és legnagysierllbb emléke a blres 
geotl oUár, melyet Vydt Jodocae gentl polgár 
ktetttetett a gentl Sít. János templom (ma 8. 
BftTO BiékeaegTbás) ssámára. As oHAtod lerO Ol- 
int asarint Hímért kesdte meg a nagy müvet és 
annak halála ntán <>an flejeste be 1482. A hatal- 
mas BSbmyas oltár 18 Ors festett lábliból ill, 
80 ÍMménnyel. A 4 kOa^^ k^ még «xedetl he- 
lyén van, ahol Cozde Hlcbiel által lb&7— 6»-lg 
Usaltett másolatok pótolják a bláiQ>6 rtet^ 
6 nagy tddalsiámy a beriinl Frigyes csánár- 
mnieamban, a 8 Us télaé oldalssámy a brOesnU 
mnseomban. A mlrnyak ktUsA MflMén, smelyfA 
az (dtár osnkott álli^otában látiutök, atál kOsé- 
pen Ktt. és Bt. Sxt János alakjai láthatók, ssob- 
rok gyanánt ÜBstro, tfflOk jobtaról-bairól ai 4|án- 
dékoiónak ée feleségének, Bnilnt Llsbetnek 1^ 
deU alaUai, ISIOtte, négy snkasibau ai angyali 
fldvOaletk^ legflOOl, kCrÍTM meiAkbai 2-2 
prMáta és Sslbtlla k4>e. Ha vltva van ai oltár, 
alól ktaápen a ÍS k^ tOnik eló, mely ai Apoka- 
Upeils n^»náa ai Isteni bárány lábalnál (Uadó 
élat forrása képében silmbolikaaau a megváttás 
művét éa aneoteknek ait imádó kttateségétábrá- 
aolja (L a képmeUékltíd}. A 2—8 oldal^»y«i 
Jobbról veseklók, remeték. nránd(dadc, balnU 
fegyveres lomgok és fojedehnife vonalnak a SMOt 
h«dy felé. A feM sorban kOsépen ai Atyaisten, 
tóie Jobbra Kar. Sít Jájun, balra HAria tUA alabjr 



JeUÚk meg, a siéM 8 siÁiiyon nméló és énetdó 

-ltok, l^iaséból 2 kesteoy srtmyoD Ádám 

a meatelen alatga, a bflntwesés piUanatá- 



angvatok, 
és Bra mi 



ban, íSIOttak a 8 kOrivee meióben 1— i Jelenet 
Katai és Ábel tOrténetéból. 
LátartloK eUiméayek nélkU állott elö a wm £1 



tvteA e nan alkotása, mely betetóattj e a XIV. 
-baa fUeg Frandaomágból kUndnlt kOsép- 



korl tSrekréseknek és e 

aUSldl f^ésHrt egésx kén 

mftréoi tartatana a látbató világ n 

Bégére kitefjedó vaUanrtsAg, mely u embert és 

kfimyasetét a legapróbb rés«stafcighlT«ai a maga 

HhMS mivoUában Igysksdk ábráiohiL FO eai- 



m as (ri^ifestés djántea, melyet nj 
M^teetfvét^ tiUltak fSl, ds an 



fSl, ds amélyDekeél- 
todatoB rallvéeil alkahnazAsával Itt taUűkosnnk 
elósiór. A tennésaet legbeiiatóbb taanhnányüésa 
nyilvánul nündenütt, ha a kOié^ori me^atMt- 
»^, merevség még éreabeló Is. 



tani, mert B. Hnberttól egyéb hiteles mAvekel 
nem IsmerOnk, mlg B. Jantól, kinek a genti cA- 
tárban Is tálnyomó résae volt, egyéb IMmények 
sgéss sors maradt reánk . Hiteles uAvd : Hadtmna 
a Biobában (1488, bwe-Hall, Liverpool m.) ; TndM 
arcképe<14S2, Londm, Naticmal (tellery) ; Tnrb*- 
nofl firfi arcképe (14SS, D. o.) ; Oiovanai AmoUni- 
nok és feles^oMk hirea képmása, mdy a párt 
<dy megto^óan valóeisra megjelenéabeomnútia 
be SMbáilAbaa (1484, n. o.): Van der Padé kano- 
nok Mad<«Bi)ja, a donátor nagynerO képmásával 
(14S6, Brflgge, vároel mnieom); JandeLsevw 



mnienm). tbekhea csatlakoznak egyéb mflvek, 
amelyek neki tnbOilo'iltandók, így : EoUn kancel- 
lár Hadonn^a, a térdeié dimátor k^miásával áa 
IBlOlmúlbatatlan réezleteeségű, de mégle egysé- 
ges hatásó háttérrel (Pária, Lovvre); (^ennekét 
szoptató, A. n. incoal Madonna (Frankftirt, Stádel- 
sdies Knstlnstttnt); Us saámyaa <dtáradresdal 
k^ttárban, amelyet Hnbertedt Is ttil^jdonltottak ; 
aad.li. Baegfűs ember (Berlin. Frigyes csássár 
k^tár) ; kék savegee férfi képmása a nagysMbenl 

WT in'liMittial .mim niiwhaii ^ gtb. IfindSnUtt a gOlti 

ottárhoi hasonló vonásokkal találkonmk. Áx egy- 
báal tartalom, a vallfaoB hangulat kif^Jnése nem 



képmások résilelee Udolgosása neon rootja le 
aaofe wységes, pffidctiológlal BsemptmtbM megkap 
hatását. Nagywrfi mfivésBel ei, mely ai egéei 
látható vUAgot a maga kOrébs Toi^a és Uztoe kél- 
ni, tudatos, bér mg ftglslletlen ee^OaOkkel, 
csodálatos vAltoxatosS^al tükróztetl vlasxa. As 
egési XV. SE.-Í németalRtldi festésiét a wm £ 
' ^ eokCielket íflt- 



Béave egyUfktívetiyflk sem vetekedhettk veUSk. 
V. S. EaenuiMnf, Hubert n. Jan van B. (BMriBld- 
Ldpilg 1898) ; %^, DIe Gbaraktototisohen Ca- 
tcr8ciiledederBradervanB.(BerUDl89B); ToB, 
DIe Werte des Jan van B. (Sbsnbnrg 1900); 
i>u*^U:, Das RUsel der Kunst der Brflder van B. 
(Wien 1904); Wade, Hubert and Jobn vanB. 
(London 1908) ; Ditrmd-ÖrévilU, Hubert et Jean 
van B. (Brüsszel 1910). 

Bydar, folyó, 1. Sider. 

^d. •« ScHq állatok Utln neve után Eydome 
Portané és Soideyel Oanola terméeiettadósok ne- 
vefai^ a rövidítése; as elóbbi a La Favorité 
francia sorbajön tett fBldkíírÜll hajóoásban vett 



)y Google 



w 



Byr« ii Spottlawooa* 



riat 8 u utóbbival együtt tObb állattani nnm- 
Ut adott U. 

Bjdtkdhaeii, kOzség Onmbiiiueii ptwoezkera- 
letbeo, a Lepone pariin, az oroax határoD, Vli- 
balkm oroBz T&rosgal saembeo, vasúti faatáráUo- 
miB, (iMO) 5640 lak.. Jelentékeny biiományl kens- 
kedésBel Oroazorsüág felé, azooklTíU gabona-, fa- 
és TadhÚBkeraskedéeael. 1860-ban a vaaút megnyi- 
tása előtt még OBok 160 lokoea volt 

■t*. Augwt von, német m&vészettörténész, 
szfll. PUntenaa hannoTerifalabanl826m4j.34., 
m«gb. 1896 jan. IS. Nordhansenben. 1663-75-lg 
a nOmb^^ gennán mnzernnban a régészeti osz- 
t^ Igazgató-öre, 1676— 79-ig a drezdai mfllpar- 
Iskola tanára volt; 1879 oUn Braziliában élt 
FömflTei : Konst nnd Ijebon der Voizeit {18M, 8 
kOteQ; Galerié der Melsterwerke ^tdeDtsQli»Holz- 
adinddekmist (1807—61) ; DontBohlaod vor dcel- 
bnndwt Jahivn in L^itea and Konst ans seJnen 
elgenen BUdem dargwtoUt (1857); Albrecht Dttror 
(1860);Eiae Monsűheoseele (1863, QflnQierKe- 
reflztály XVQL az.-l német költArö^ ; Weeea nnd 
Wert des Doaelns (1870); Atlaa der Cnttnrge- 
8cbldite(187Ö};Dss Keicb dee Sch&nen (1878); 
Die neue WdtanBobAmmg (1891). Kivándorlási a 
gyarmatoHltásl terv^rtl: Die Dentaohen in Bra- 
dUen (1886) ; Dw Answonderer (188Ö). 

BriaQaUa v. ŐÖersJőkUU. 1705 m. magas vol- 
kánuland edgetétMÍ D.-l partján, a Veetman- 
na^ar nevfl szigeteUól BK.-re. 

Eyia-yord, Izland É.-l par^tába benynld, mint- 
egy 60 km. bosszú ^]ord, amelynél Akreyri fekmlk. 

Eyke nm Bapgow, 1. JÉJike. 

Bylati (Eüau, Fbrosz-K}, Járád ssékhely Kü- 
nlg^wrg porosz kerületben, vasút m^ett, (inoi 
SS741ak., vasolvasEtásaal ée gépgyártással. A vá- 
ros mellett egy magaslaton 1866 nov. 20.l€le^ 
Mtt emlék jelSll meg azon helyet, a hol 1807 febr. 
7. és 8. Napóleon, a frandák osászáija, az egyesttlt 
poroaz-orosz hadseregen gytaelmet vívott kL 

Xymetiotta, Mcolotu, kanimok, szUl. Katalonla 
Owona nevfl városijában 1320 t^án, megfa. n. o. 
1899. 1834-ben donünikánas, 1366 óta föinkvlzltor 
volt Dlrectorinm InqalsKomm elmen Irt egy 
InkvlsidéB útnratatást, mety BaroelonAban 1603-, 
ntúbb Franoeeoo Penna magyarázataival Rómá- 
ban (1578 és 1691) és Velenoébm (1607) Jelent 
meg. Kivonatosul A. Horrelet adta ki (Liasabon 
1762). 

Eymoiitiars leiua: •imotrií), város Hanté- Vienne 
francia départementban, a Vienne mély és festói 
völgyében vasút mellett, (leoi) 4S18 lak., kalap-, 
bőrgyártással, prémkészltéssel, pamntfonásaa) ée 
festéssel. Nevét a X. 8z. végén Bzt. Pralmody siija 
(Olött alapított antünonafiteriomnak nevezett ^t 
Ságtól kapta, amelyből a XV. si.-ban épfllt Eoép 
templom m^ is fénmaradt 

Eynard, Jean Gábriel, fllhellén, ganfl bankár, 
Bzttl. Lyonban 1776., megb. 1863 febr. 6. 1793-l)an 
Lyont a konvent osapatal ellen védehnorte, de oz- 
ntán kénytelen volt Bví^oba, majd Genovába 
menekülni, ahol nagy kereskedelmi házat nyi- 
tott 1614-ben Qenlbe költözött, mely mint köve- 
tet a béosi kongreaazaara küldte, 18ia mint a 
toBzkánal heroag kflidötQe az aacheni kongreez- 
ainsra ment. Nagy tisztelője lévén a klassslkos 



mflvéltségnek, telJeBea magáévá tette a fbikelő 
gtMigök ügyét, Üknek érdekében 1885 óta Paris- 
ban mint a flUwllén ^lywUet tagja oly serény 
tevékenységet intett U, hogy a gOr^ nemzet- 
gyűlés hálából honfinaltotta. 1^9-ben a sajt- 
ból küldött 700.000 frankot a görög szabadsighar- 
ooflok támogatástoa és 1841 óta mkdent elköve- 
tett, bogy Kréta QörOgoreaággal egyesitteeBék 
Müitegy 60 millió 6«nknyi vagyonát kOzotiid: 
előmozdításán hagyományozta. Iratai: Lettrts 
et docnments oíBdels relatl& anx divers événe- 
ments de Gréoe (Paris 1831) ; Vie de la baronne 
Emdeno- (Paris 1819). V. fi. BoOi^letí, Der Qw 



nai poros osaUidból, 179&, nwgh. 1860 márc 
7. Oortrák sxcOgálaOa I^tve altábonua és Ve- 
rona kormáinzója lett. De mintáa az 1869. olasi 
hadl^iM alkumával aa élelmisaerek és takarmány 
kőrOl csaló aállltókkal egyetértve dkkMztásidnt 
követett el, pöite fogtáE Még mlelfitt az ezwl 
ksposolatban álló lUotater Perena bonUga^até 
ellm Indított pOrbtti Ítéletet mondott volna a tO^ 
vényraél^ B. Sf^áficezOleg véget vetett életéneL 
V. ö. Noner Pitaval S5. köt (Leipzig 1879.) 

Eroars, JShi«(t»it,porosipol]Hkas, szBL 1838 
ápr. 2. Barmenboi, m^. 1906 nov. 8. n. o. 1879 
óta liberális tagja volt a porosa k^via^őbizn^ 
ée ehiöke a osatoma-MzottsAgnak. Ifimkát Is Irt: 
20 Jahre KaaalUmpfe (Bvlin 1901). 

Brrm (Felü eyra Piádi, üm), 1. Nj/estmixika. 

Eyre, lefolyástalan sőetó Aosstiélia D.-l részé- 
ben, a kontinens legmélyebb helyén. VizgyQjtő 
twUlete a letblyástalm creekek, kuutlúfUben levő 
folyiUi vidékének, amelyek közül legnagy<Absk 
a Cooper, Waiburton a Haoombával, a Neales, 
DongloB, Hargaret és Stuart oreek. 13m. mélyea 
van a teúger szüie ^tt mélysége 1 — 1'2 m., hs 
aHmbm bő esőzés OntOzI nagy rltkána teriUetet, 
foldozzad és lefolyása van a még mélyebb, telje- 
sen lefolyástalan Torrens-tóba. Területét fblyüm 
változtatja, legtöbbször sóa moosár. A tó B.-Í és 
D.-l darabját keskeny osatoma kOti össze. VIm 
mindig sós, ihatatlan. Ktünyékén JnhternyésEtéB 
folyik, mivel a sós bozót, legtObbssör triodla irrl- 
tans erre alkalmas. D.-ről a kontinenst átszelő 
vasút érinti. 

ByreíBiM : ér), JSdwo'd John, ansztrUiai ntazó, 
szül. Yorkshlreben 1816 ang. 6.,megh. 1901nov. 
29.TavlBtookbaa(Devonshire).1833-banSydneybe 
ment, antto Dét-AnsztráUába. 1839-ben bejárta 
a FlindwB-láneolatot, látta aTorreos-tavat, azután 
délkeletre a Hnrrayhez ment és azt toikolat^ 
követte. O fedezte föl az Eyre-tavat s körtüjárta 
fipeneergotfot Legnevezetesebb ntazását 1841- 
tette a délansztráliai part hossxában a KIng 
George Bouodlg. 1863—66-1? mint Jamalka kor- 
mányzója az ottani néger lázadás kegyetlen el- 
nyomásával nevét gyÚlKleteesá tette. Ausztráliai 
ntAzúsaiuak leírása Jonmal of expeditions of dis- 
oovery intő Central AnstntUa (London 18i6, 2 
kot). 

EyreftSp*Uiawoode(e]iid: «i»di1 npouiradii). 
angol ndvari nyomda Londonban; 1760 t^í^ 
Effre Kárdy (szül. Lontbidban) alapította, ki 
1773. SfroAan VHmost vette maghoz társoL Ké- 



)y Google 



Di,iizod=,GoogkYj;;,'í 



»Google 



rKXVULai.- 
vdt'jogs abiUlft Bf MutaUflán. 1878-bcn m ttiie- 
tet nagyon bövltotték, úgy hogy most TBluneny- 
□yl, a DromdáBMttal Oflaaeffiaáeben illó ipu- 
igat nug&baa fof^a. 

Eyiia, DAl-AonMlU gy wmat aaéles HOsilgete 
a d. 81. 33 és S6*, a Nagy-AunMl ée a Spenoei^ 
abOl kíM. Aa Ollntluu éa HUl narfl hegyek ta- 
kaijtt, B WUla- ée Catastnvbe (bkokban vég- 
sMlk. lUta oaak kevés marhatenyéarta UUk, 
igém j6 UkOMje Port UooIil 



bea 1877. Haö operettje: BraSat Btonblngw 
19(tt. Béeabw nagy tdkert aratott ; a kritika J<A. 
Btraoaa lagteheti%eaebb ntöőjűiakmondotta R-t. 
A Vásdortegter magyar átdtdgosáaM IMBokt. 
Bod^veBten a Hépailiulabaii kedveiteitfogBdták. 
A daiBbBSragét Sebultaler irta, a Clgüiyb&Hy 
UbrBtti«ftja.Úlabb mOTd : KOnattertrfamieflBOti; 
Dia Bebtttae^ed (1906);PliiTDe; rabMlerUnt 
; Vera VloleH 

_ liDaaGWokÍBchweliiciwnCAi. , 

1909); Dermuterirtiehe Lump (A haltaatatloii lump, 
1910) ; Das ZlAusklnd ; Ddt Pnvenfreawr (Ab»- 
aaimjíátó, 1912). 

SyNUt, a^rimd, német miiénnA, biQL ni<- 
niban 1870 nov. 80. KOlOnbOiO nénwt edivado- 
kon ooepelt, mig végn BaiUnben aiersödlttt 
Beinhanit tAraoIatitws, melysek egyik le^ele- 
■ebb tagja Agy a modem, mint a klaaailkns dora- 
bcAban. 

■jMenliaidt^íVanz, német fllológos, aita. Ber- 
lloben 1888 mAro. 6., megh. Bamborgban 1901 
nov. 80. BUtbb gimn. tanáir Beriinbcm, Hambmg- 
ban, n^Jd 1888-ta a hambsnl Tároal kOnyrt&r 
IgazgatéjB. Jeleeebb BXüve^i&d&aai : MarOaniu 
Capella (186«); Phaednu (1867); IfaeroUna 
(18^; Hiatorln Uleoalla(186g); J^niMas<18«8); 
Ammlanoa MaroeUinm (1871); Boriptoree bl- 
etorlae Angustae (8 köt., 1864, Jordán Hanrik- 
kal). Bzeken klvlU: Dle BomerlMbe Dlchtong 
(1876); Bplstola orbloa (1879); BömiBch und 
Bomaniseh (1889) ; Hodrianiu nnd Plonia (1886); 
Hlelmhr éietridsa (Qotha 1886); Itallem (1890); 
atb. VágtU: Uittiuiliuigen aos der Hamlni^er 
Stadtbibllottaek (1884-94). V. 0. Fritaeh, Praoi 
B. Oieipiig 1908). 

■ytdwein,JabiM JAert, német méntSk, a>nL 

iűn».pnuikftirHMB 1764 dea. SÍ., me^ Ber- 



Mfdn»-P 
llaBen ] 



. la "i 



tették meg. 183(Hiaa a mag^letbe vminlt viaasa. 
Nevaaeteaebb mftTd : Praraadie Anw^simg na 
WaaeerbaDbmBt (Berlin 1808—08 ; 1800-1881) ; 
Haadbnob der Heohulk (éeter KOi^er nnd der 
Hydranllk (a o. 1801; 8. kiad. Leipaig 1842) ; 
Handfanch d. Stotik feetw Ki^per (Berlin 1808. 3 
kat, 2. kiad. 1833). 

tjih, Uttx, német gépteméniflk ée Irö, saUL 
Klrctabelmbon 1886 m4j. 6., mb.1906 ang. 96. Ulm- 



1 — B»*telal tcartyva 

boB. A karlanbei te atattgartt poUtecfanlknmoa 
tanult, 1861. mankáanak áUt be Vvm\a laedri ée 
kmdonl gy&réta, hol fokrti-lbicra féméntUaéglg 



1863. Bgy^tomot, 1 ._ 

trtaiWtkteDek, Halim paaának ItaiéniOke volt 
KalrMan, «b beotaita AMk&t, Amwikát, m^jd 
ismét Bnrépát, mig végre 1688. megvált aa an- 
gol gyár kOtelék«>01 e Bonnban, kéeúbb Berlin- 
ben telkedéit le éa a német gaidaaágl egyestÜBt 
egyik ala^tója volt Hdvel : Volkmar, tOrt. regé- 
nyes kOltem. (3. Uad. 187S) ; Wanderbncli ednes 
Ingenienn. In BrMbn (9. kiad., 1076-8^ 6 k«- 
tet) ; Dbb AgrifcnltnrmawThlnenvraaan in Acgpten 
(1867); Die kgl. landwlrtechaftlklte OeaeŰaiAaft 
in Bngland (1883); vannak elbenéléeel ée vlg- 
Játékaiie. 

■yniaa, Let HM.: M»i1), fala a franciaországi 
Dordogne département Sarlet ksrdletébeo, a Ve- 
iére folyé éa ai Orléane-vanit molett, barlan- 
gokkal, melyekben 1862— 68. jdenttteny prehlsx- 
torikoB leletekre bukkantak. 

Bsia (ntít), imára MvAt, melyet ai e o^ra 
alkalmaiott mtteatüt a meoeetek mlnaretjtirél aa 
Ot tOrvéivea Ima Id^ét k&netlanU megelMMeg 
hangoatat Aa B.-t, mint mindoi káwml sMveget, 
ai ialám egées területén arab nyelven qiUk ; ftodl- 
tásbaa kOrülbeini ekkép bangdk: AUib nagy! 
(négyner); Tannakodom, hogy nlnosen Istenaég, 
Mofc Állán (kétsMT) ; Tannskodom, hogy Hohan- 
med AUAh kftvete (kétsicr); Fel M iraáral ^«t- 
BMT); Fetai fldvfiiaiésre (kétam); Aa Imádóig 
jobb ai óvásnál (oeaklB a lu^lnaU ima B.-Ja alkal- 
mával) Alláb nagy (kétBMT) ; Ninoe istenaég, csak 
AUéb. 

■sékiáa, Jnda királya, L Histkiast. 

Baékiil w*- ukM, Mimt Jákob, éenkamerl- 
kal BMfaráai, sdl. Rlohmondban (Virginia) 1844 
oU. 88., a déli államok seregében réen vett a há- 
borúban, antáneaobriai lotL Berlinben oi akadé- 
mián ée W(dff Albert mfltermében, majd Olaea- 
orsaá^ban képezte ki magát, ahol fAUven Ulobd- 
angeht mávelt tannlmányoita. Hflvei, Így a Val- 
l*owibadsáe-«Mportotat(Phlladelplili^ÍJ«rádATa. 
Pán éa Amor,A vértanú, Kain, Lee tábornok lovaa- 
aaobra.'WBshington, Lisrt stb. meltaaobrai, Ooetiie 
éa Bohillw dombormavfl kéinnáeal mély éRéere 
ée egéenégee notnraUimnsra vallanak. Bórná* 

Xaákiel (héb. Jedte^l). 1, uldá préféta, Boái- 
nak fla. P«pi oenuetBÓgbOl ssánmuotL Mid&i 11. 
Hebnkadiuaár 0- »•) baUbml király JéjáchUt n.0.), 
Jnda királyát a nép elékeléivel egyfltt 587. Kr. e. 
fi^ságba vttte, eaek kSiOtt volt B. is, akit Tél 
AUb nevú helységben, HeK^^etámiában telepítet- 
tek le. 698. és 670. kSiMt tartotta besaédelt, ame- 
lye a róla JB.-iiA nevesett saantlrásl ktkiyvben 
foBtoltatnak. Ai 4 tevétaoysége wedményeite, 
hogy a baUloni fogságban lévé vidóeágvBlláBÜag 
szerve^edhetett V. ». Snund, Der Prophet B. 
(1880) ; ConUl, Das Bach d. Proph. B. (1886). — 
2. K. isidé Ülté a Kr. e. B. Ba.-béL TObb ssidö 
tOrténeÜ tragédiát irt gfirög nyelven. Bgyik mü- 
vének : Ai egyiptomi kivonnláe (Exagogé) na- 
gyobb töredéke fenmaradt. 



'd.i- 



)y Google 



1, bíbOTlN 

ukr saarlDt Árpéá «gfik írnokba, mAaodlk titól 
itMűM]. HagyomAD^nklMa Ham mandt em- 
léke. 

beUn, L Etz^ino da Botmow. 

bn, tUnek a hm-miuHír hatv&nya, vagyis m 
10X10X10.- B., knnw baroiBxatl egyeég, a. m. 
fsred. 

■nmgr ^jaaak^ Ui^ arab meeegytljtaaLénf . 
Leeri«lUi alkotórteael aa Ind elbeeséláaekreTln- 
■UTCMtbeU Huár ebiáiis (uer elbeBiéléMik) 
ebet penoa mesék, meljekm&r aX. n.'ban arab 
fi«tbttslnii el voliakteriédTeésbAontenDegTéti 
pcnaa elbaBaéléaekkel bOvOttak. Arak feUolgo- 
sáabauapwna nwBék "'" "~ ~* '' 



Baadadiiak,TÍai«iyaUioi álkalmaakodtak. A meaa- 
momdék miiidlnfcáMt tjahb elbooriiiopket ülaai- 
tettek a IX. ■& «M megalkotott keretbe, ulg 
végre eUtillt ai H. tejjea aimga, nuly aacm- 
ban mind tartalomia, mind e&eodeaéere néava 
kOlOníMeképen jntott reánk. Aa B. aaon helyei, 
melyek CUrelsmiBrlMtBÜen histdrlal TiBMnytAra 
Ttmatkoanak, ait nmtatíák,liogy agytUtamény 
le^KiráUMm a XV. fls. máeo^ Mében, még pedig 
BgylptombMi nyárt bef^}eMtt snriceietet Bemég 
entán la fttJlOdOtt ai B. anyaga; 4]aUireoea- 
2l^iaa oly ej^iödoUal találkoamik. melyek a 
XV. Hi.-faan kiért gyfUtaményfaöl hUnyomak; 
k UUnffile kladáBai la Mkbaa 



Inkibb el vannak tévedve as ela» kalkuttai (3 



1826— «); a Maonaghten-fUe kalkuttai {* kCt, 
1W8-4S) ; a búUkl UadéecA {S kOt, 1861 hldso^ 
é Ut., 1879 bldara) ; a beimti Jeseuiták Uadésa 
(6 kdt 1888—91). 

Nyugaton osak a XYUL bi. dtalsmerlk az B.-t, 
mldta Oalland Ant a gyűjtemény egy anb pél- 
dény&t boita Borfiába éa ftamda nyelvre leíor- 
dftotta (Les mlUe et one iialts, 13 kOt., Pária 
17M). NémetfordHáaok: aHaUcht-Hagen-BoliDll- 
file (15 kot, BorosilA 183é éa kk., asöta 4}abb 
kiadáBok) éa a WeO-fNe {* kOtet, legújabban 
atottgart 1866), legatúbb Hennlng M. foidltáBa (a 
Itedam Dniversalldbl.-ben, 3698 éa kk.). 6zá- 
moe tárgyi felvUágoeftö jegyzetelért nagyim be- 
eaea Edw. Lane legelösOr 1839. megMent an- 
gol fordítása (3 kOL, leg<Uabb Uadáaa Ltaidon 
1888); aJegyxetekkfllUi Hadáéban Is meglelen- 
tek (Aama Bodtíh In flie Mtddle Ages, London 
1683). Aa B. keretében a ktUtaíéle recenziókban 
taÜUtatö Bsaiee dbesEfléaeket tiabb Uőben őtibn 
Fayne (9 köt, Londm 1862—84) éa legteljeeeb- 
baa Bnrton Blohárd (16 k^, BenarM 1886—88) 
angol fordfláaal egyesHetttt. Ujabb franola 6aii- 
tást adott Mardna (Piris, 16 köt, 1899— 19H). 
Az &-rúl haaonlltó irodnlomtSrténetl asemixmtból 
V. ö. Ohamm, BlbUogr. des ouvragee arabee (IV. 
kOi, liége 1900). — bodtümnnUiaaB B.-tlegelé- 
BiOr feininHÖ1v1Utetteát:Bzeregyét8iaka(18 
fOaet Peet, 1889—84) ; V. a.. Arab regék. 8 kOL 
(Pest 1866) i BdffmiaM Fereno, A n^eletl regék 
legszebb gyOngyei. Fordította Eíihmmer Ignác, 



magja, 
tdkűok 



8k«t(Featl6eS); JSben^jK Aiigaaágaiámán 
átdolgozva (Buda 1878) ; &ann ^mka. Anti 
regék. Qalland, HaUdi^ VflrOBnuHy ée többek kl- 
adásai ntán. 4 kötet (fipitt 1684-86). Az B.-hn 
haaonléan vanegyantbAdceroéi gyójtaményta, 
Aanoia forditáBa GauáefrovDewtómbima'M 
(Les Cent et Une Nnita, Parle 1911). 

X3erMi,klak. Kraeeö-Bzöréay vm.reakisti j.4an, 
(uiB) 1561 oláh lak. ; u. p. és n. t NémeHi^sán. 

bei •HtanAIabindBlam.l. OnÜMmia. 

barfoiintoa tft Mh.L L Srythram. 

beiin, eaerm, a IlMromgma venaioaitm 

Ja, aa é. n. ftaIai«B^-M6 egyik baveahatáeé 
otdájáuak : ^pkjfMitigmmnBk sdnontm^ 
beijUfl ^iXcMHUutf L., wor.), a Bntaoeas eea- 
ládgémiBBa; egyettenAda, ai>K<anutwt(iaN>L. 
Kö^ éa Dti-Bar^iában, a Kaakáanalg és Innen 
Baaak-Klnán át oi Anmrtg dteijed^ egyéw, 
bódító tsagú n, enUk és canjések növénye. 60— 
100 on. magas. Biáraatavtaegyn«cflen,lMfeilé 
pedig egyre Btlrabben,niírlgyeeeoas<Mai levels 
asáxnyas, akórlsttéboshascmlö. Virága aifatatöaa 
lUrtban Ml, Bzlnna pirosas, sötétebb enkfcti ; !>(»• 
zól 3 em. hasBniak és IvalaUian legOrbUtt, nu4d 
felemelkedök. A koosán és a osésae sfirfln meg 
van rakva bibor ml]lgynórÖttel,DulycU>ól m»- 
leg Idóben tetemes Merikna (d^ pánriog U. Ha 
ez meggyolad, eebea láng fht végig a virágzatai, 
amint áUUóh« Linné tapasztalta. Virágját a méh 
kedvdL QjtílaxéoA kérge léhéres, ottoomillatú : 



deartUUlt iíiaiat la l 

Hatása általában a keserIL anyagdc (amara) na> 
tásával egyezik. A keserfl anyagon Uvfll még egy 
eryfkroeailatarm nevfl vegyület Is vau böme, 
mely slntelen, wiagtnlan te íznélUUl kristályok- 
ban (C^H,«OJ nyeifaetö. Platid leveldt Baibériá. 
bu tea gjwutnt hasanáVák (10 g. D. 160-800 g. 
forró vízre). 

beriáb&ak (Mvriopoda, iim,íSiátU&íiak. 

beinuatar, sok míndmfél^es értó ember; 
búvéea, saemftnyveeztó, Ogyesen fáró, bmgó. 

■MnTaloaaásnegyveniiytdo^id^S/ 1. Potttl- 
kai napflap, aieikeeztette Prankenbnrg Moií 
1867 máro. S-tól 1868 márc. SO-ig. mikor a l^t 
megszűnt Kiadta Bmieh Gusztáv. 8. B. PiriHlkai 
szemle az állam és egyház kfir^iöl, szerk. ós ki- 
adta T<ády István 1868 Jan. 16-töl Jonlns 10-lg. 



Eaer tó orasága, L JHtmoraeág. 

bion-e«ber (Héber), klkCtövároB BdcHnRU^jén. 
az Arab-tenger aelanai öblének É.4 partján, Blat 
közeUbm. Innét Indoltak ki Salamm király hajói 
Oflrba. 

npaa, I. Aúopoa. 

Kttavlkna (gör.) belsó, ami osak a beavatot- 
tak számára való ; eUmtéte az exoteriJai*, ami 

UviU állók, a be ntm avatottak számára való. 

Dftóbg a régt g«rög valláed saektákban haas. 
náltUceló8>0r;abeaTatottaktittokat tudtak meg, 
melyeket a többiek elölt elr.jtettek. Aristoteles 
tabbezOr hasnálja e kU^ezéseket, nála ezoteri- 
kus népszerűt Jetont; neki Is voltak ily népsn- 
rttbb mflvel, de azok mind elvesztek. I'ibmiaradt 
tudományos mdveit ^latonlkua nugyaráiM 
'í.-oknak nevezték, amlból némely római író azt 



)y Google 



kQvcAotette, bogj uokmt, mint tttfcoeskst^ osak 
klválMrtott tamiliUJial kOxOte. 

Xntarlkiu tinmlftt, baddhista ttnnlatokböl 
alakult titkos BfiTstoég, mely kmönOeen u em- 
bwl «. B. Miti&Uest, teUt a BiellanvUág kl- 



l<S nyatijirtaok, auk a manar ii7elijAr&- 
scft, melTek a kOsnyehi aítt i oe^tt mindig 

te wMtfaM helyett MfeftoN(aaMdna «crAUaláii 
nem kUlOnbOstetilUt m^ e kM bangoQ. B. dlr- 
□ak ai tezakkeMi te kMlybáctatAH mrelvjáite- 
torOletAai b ott aie-aéa alkaBnacdnt idegén ba- 
ti8 cndményo. A tObU nyahjárte rterint #^ 
i^dnt (140. L. .J^vbiiinfKA. 

■m (a ia^r«r bmom : Eudrás), SsenUA 
Oa, nldö IrAatndA te wp (Uhén), aU a mteodik 
tea^lom-kanlMl] sddteAgottiUéleTemtetta. Tevé- 
kaayaégét a mMA ba^omiag^A a Hteeaéve) 
egTCBtettktüiA mondják. Kr, e. 4fi8. Himoa 
babOonlal Hldó élte vbBBtért PaleartlnábB s ott 
a Hldttateldnte ceakkOienTákateni Igjreteaett 
a poginyaktöl, do ktefibb a penMenebne Oeraes 
tOtráaTainak mMtaanUaára te megtartdaAm ki- 
telelte OoA Uérim Nebemite (Lo.)timogatá8a 
iDrilattanépTteriTelmegfogadtBttB,bogyapenta- 
tenolraa tArdnfdlus Mha hfltelaock non teesiek. 
OreáTCwtlkTtanatdnhetenktetl Molvaeá- 
flénak bitteménfét, amdyáltalaSBinegtgaliitte- 
ményteek aSai^ vettetik meg, TOlamlat a héber 
Inka la f^Míb aeBWi), am^jrat a seMók a nsnt- 
Irie ptidinyalbanmalnaidf haasnáfaiak. A szent- 
liAouA aa a kOnjre, amely Birérél nereitetlk, 
eredetDeg a KrAnlktt kOnyrolTet egy egésKt ké- 

rett A Kldék B. te Ndiranlás Ubiyvelt egyfltt 
hömivének neTeilk,ai alezandrlai Ubliafordf- 
táabu e két kOnyr E. íMS éB máaodik könvve 
ofBMt TlseL As apotollákban foglalt B. ÜL kSnyro 
as elatoek toldalékkal ellátott anhad fordítása. 
B. IV. ktayre alatt egy ^pcAaUptlkna mnnkát kell 
értőit, anmyet egy nUÓ a lür. n. els6 
felé írt V. 0. SateiiHsm Q., B. and Ni 
{iKmd. 1891). 

Xsr» kftnyre, 1. Hzra. 

■md, fegyelmlleg te gudinat-keselésileg 
egy teatOletet iéfeaA OH^wt, amely a gyalog- 
osapatoknál B—* aásilteUbM, a lovanágnál 2-3 
lorasoiBtaUyból, IDetre 4—6 loTMaiásadból e a 
tOiAnégiiél 3—4 tttegoBEtályból etb.-bOl átL Mtah 
dco B^nek ktJelOlnek egy Uzonyw vidéket ftlegé- 
8xft5 kertiét), melynek lakoeeÁga a4]a aa B.-ndc 
a katonákat Áz B.-efc fégTTernemöiktet folyö 
ssémokat k^uk e eaenUrtU ntei^ Bwegeknél 
oMkcM fejedelmi vagy katonai egytoekn^, más 
seiegeklrai a Uegésaltéel kerttletOknek ne^t is 
viszik. 

■areddoboe, a katonai zaiekamak rangban 
legldtaeU) altisztje, atd menetek alkalmával a 
zenekart vezeti te bogával dirigálja. 

Earedee, a legmo^sabb tönsHsti rang. As 
E. rmáBMTlnt eiredet vagy dandárt vaatayel. A 
XVIL B.-Ig bettMlag as B. randnerint eriát 
kOtteégéo azerveate emiedét, amltet aiiiralkoa6- 
W, államtti megtéldö JavadabnazádMH te UtBn- 



laredévea enlákfiiiBep, 1. IfiUemútm. 



Bsre4fel> minden eired siámán megállapított 
kOlOn kttr^el aa illetA esred Mhlvására. 

SxredneTak, ai enedeknek tnl^onoenkntán 
való elneveaése. Némdy eindnév teM UUre 
Bxúl, pL Hária Teiéiia-eved, laiack ettraben ac 
ÍUeté toli^diimoa elhaUloBáeivBl változnak. L. £f> 



BsiMoma, szándoel raoggtü biré katcoa- 



hadaeregben a legfonte- 
sabb SMÖiölyek ^ylte, aki enedéuA kUbgáeta- 
lan télBzccdtoirtl, klk^néaMl te voetísMl 
gondoskodik ; rendesen earedee v. alezredes. 
- ttoli^Ho 



keidve UváM harooeokat eandeaté navaHek ki 
te oklevélben engedélyt adlak neUk (U ezred tel- 
áUítáaára. Ily ktviltaággsl gyakran nialkodó- 
háaak tagjait la teinháztak ; mek asonbon ud- 
vari hivatalaik vagy egyéb eUoglaitségnk miatt 
az Aj ezredeket személyesen nem vetérelhetvén, 
e oélra helyettest (aleiredestl neveitek ki, aU 
tényleg az ezredet vezette, míg dk magnk az ez- 
red tulM'doiweáoá váltok. 

ny vlaionyok uralkodtak aieUtt as osztrák 
badseregben Is, mlg 1867. az B.-l álláe pnsrta mél- 
tteággá vAlt, melynek elmével most a közte had- 
aoreg gyalogság lovaaeágl te tüzérségi ezredei- 
nek tulajdonosai vannak kltOntetve a náktH, hogy 
ébbeil Alláankkal tényleges ezolgálati mflkMtels 
üaszekötve volna. Jogában áll azonban a tulajdo- 
nosnak, hogy ezredének egywmb&játteKUtbeese 
te dlBzUvonnlásoknál lumak élére állhaseon. As 
ezredet — ai llletd számnak hozzáfOggesztésével 
— most isatolajdonoe nevén nevezik meg. L. ^■ 

SsnUk, Jde */u = pro mlUe, vagyis ezren- 
Uut egy .egység. HlndeídMa azonos a *l,-»i, oeak- 
hon^ 1000 egyiéne vonatkozik. 

baa^ia <Eéb. Jeaiia*, Amto fla, a ssidó n^ 



OTSság legválságosabb korában mflkOdOtt As é 
Időében nünd a két Israelita wszágot nagy ve- 
szedelem fenyegette az asszfrok részéről, akik 
m. Tlghtt-FUesaer, Szargén, IV. BahnaneBsw te 
Szanhéríb hédlté királyok vezetteeatattEl^Á»la 
Ossses aprá nemzetett leigázták, vagy éppen meg- 
ssmmisHették. Izmelorsságot II. Balnianeaaer el 
iB pnsztltoHa Kr, e. 72i4)en. Hogy Jndaország 
magmenekOlt B. mdkOdteteek tul^donlHiaté. 



fonnáink 
áltaTíV.Ö 



ÍSldOn tartottak. Bppoi Kgy klváhuk 
|nk tttéleteaaége, mint eezm^ nagysága 
_ ,V.ö. ŐTkönyvtoek 1., 5. b 11. fi(j.) A róla 
nevezett kitayvnek IL része {40—66) nem télé, 
hanem egy Bábelben, az ezUlombaii álé ^Atétá- 
tél való, Ut a keresztény teoléguscA a prífétai 
«unwe{úta névvel llletiuk, mart fenséges vUág- 
saemlólete, az Isten ezolgájárúl megrajzolt képe 
te aa emberiség megjavnlását hlrdet6 tanításai 
- 'Itak alapul a Jézusról sóié tSrIánetekbe vé- 
ltnek te a kBresztteység elteijedésének. D« 
vBonsk as elsó réssben la jóelalok, mdyeket 
a keresztény teolögla Jézusra vonatt:oatat te Itl 



szolgáltai 
tetthltne 



)y Google 



90 



Ehm (héb. ÉiXtí}), iBsák Asatyinok fla, Idő- 
sebb ikertestvére Jákobanlc. HAa náven Bdonmab 
hittak. Az edomltk nöptOnset, nüamint más, s 
bébenelcokoiittirzBakettölessániutstB^aaBieat- 
Ms. A rólB sióló bibliai etbeBrtléedxtftkésAbb) 
addó legenda UbaTltetle b benne Bnau, mint a 
pogAnr edomitik típnaa: indulatáé, orAsBaloM éb 
arktflcBteleu üetü embernek van ^tOntotTS. A 
m^amedán legendában üx nevet vlael. 

Ehmi (v, húé), két magyar lönr nere a XIL 
st. második felében, kik ktizttl H egyik 1197— 96. 
dUm és báosi RUepán, a mádk 1194-88. orsaág- 
blró ée eennidi DHróán volt. 



lent sáitány^ moeebeli sx&mreteget. A tttrök nép- 
meaékbe vaUarinOleg perzsa réven kerlUt, és van 
benntlk h&rom- és hétf^jú sárkány . BMideeen kin- 
cset Y. SKnltánklBBSBBonyokat öÁxnek és a mesé- 
be klrUyfl ép tigy gyöd le Okét, mint a magyar 



VamÍÉÍm,L Exra. 

Eat«a nap, L Észten nap. 

SafM, latin neve argetMm, vegyjele Ag; u 
alohémlknaok ívnának nevelték és félholddal ]e. 
lestek. Atomsélya 108, feJsAlya 10-5, értéktteége 1. 

A tarméa-E. és «z B.-éro«k. 

As B. aaok kOsé a f öm^ kfiié tarosUc, melyek 
esinállmtotban Is eUfordninsk. A termé»-B. má- 
sodlagos fekvőhelyen nem találhaté, hanem esn- 
pin erekben, fésakeUien és ilregeÚMn. Brtaan 
tonolt kristályainak egymáshoz Uleratett hal- 
maatí. drút, agyar, nudia, ágaa-bogas denditti- 
kns alakok, páiMny vagy lemeElevílfbnnte, sISa. 
"1 kifíj)16dött Bzriiály« ■ 

n is t»Nn, nevezetes 



éderokben, e keltő kombtnáoliUbBn, továbbá rom- 
bodekaédertien, tetrakiszhezftéderben, sőt az okta- 
édsriaptdi szerint összenőtt ikrekben is. Nálunk 
Belmeczbányáról Ismeretesek ^n szép eitlst- 
kristályok. A termésarnny mindig tartalmas 
eziutöt. 

Az K-ircdc V. kénfőmek társaságában van- 
nak qnaro kíséretében, v. karbonátokban úlomér- 
oekkel táreolva, vagy barit és űnorithoz kötve az 
ólom érceivel eólltt találhatok. Kobászatilag hasz- 
nosan feldolgozhatú B.-ércek a következők: Ter- 
més-B. 97—99'/, B.-tel; antlmőn-B. 77-8t'/jB.-tel: 
teUor-B. 61</, B.-tel; fénylő B.-éroS?'/, B.-tel; 
rideg Uvegéro 70Vo B.-tel, antimon, vas, réz te 
arzén mellett ; vil^os vörös B.-éro 65°/, B.-tel 
antimon vagy arzén mellett ; sutét vörös ezSstérc 
597. B.-tel antimon V. arzén meUett; sötétfehér 
B.-éFa 18-33°/, E.-tel ée 26—15°/, réztartslom- 
mal; vUágosMór B.-érc 6°/, B. ós 38°/, élomtar- 
talommal ; fényes, B.-Oe réisztUfor 53°/, B. és 
31°/, réatartalommal; polibasit 64—72°/, B. és 
10—3'/, réatartalommal ; galenit 0-01— 0-03»/„ de 
néha 7°/, ezUsttartalommsI. A rézércek küzött 
leggazdagabbak B.-ben a fakóércek, nétia 31°/, 
tartalommaL Ezeken kivtU vannak m^ E.-tar- 
talmú olnkércek, vaskovoosok, arzén- és antlmán- 
rtrcek. 



Az B. tulaj donaasal. 
AtlsttaB. fehér fém, vékony lemeze kétes mln- 
bea áttetszik. iiA fényedtettt, fénye nagyon élénk. 
TMse kissé horgas. Kemény^ib és szUárdabb az 
aranynál, de lágy^b és kisebb azUárdságtiaTiirSe- 
réznél. A hnsott kemény drót szilárdsága 32—41 
kg.,akllágyitatté 18-19-6 kg. mm>-kintNag7<n 
nyújtható ftei, caak as arany nyqjtbatóJtAban ; a 
flnaman dicaúott B.8rtAe fénytelen p». Aaftntett 
B. fB.-a 10-& körfil van. A legjobb meleg- és elA* 



relhoBssabbodik. FtOmelegeOD57. Olvadá^atJs 
1000* körttl van, még magsabb bőmérsékcn (dur- 
ranó gázláng, elekbomos Ív) forr és desrtUálhalő. 
A megolvadt B. a levegőből oxigént nyel el, de 
nem egyesül vele kémiaUag ; a megmeredás pilla- 
nalában ugyanis az oxigfe ismét eltávooik és sa- 
játBierfl frooaaonéa (Sprataen) éssleUiető. Osnpán 
a tlarta B. blr • si^MBággaL Más fémekkel kl^. 
nyeo teszecdvaailuatő ; e fém ötvényei miül a 
résötvények a legfontosabbak. Som kfiaOuéges, 
-ism maűaabb hőmörséken nem egyesU a lerögő 
ixigánjevel, astnlmn vékony B.'^réton igen erős 
elenromos áramot átveaetve, B.-oxiddá ég el. A 
Onoman elosaiott B.-öt as oacm aanporoxiaaá ala- 
kítja. A halogénelemekkel (kl<k,brőmJőd)kOnnyen 
egyeBüLKUŐnüsen skéonel képes Uimiyen vegyü- 
letet, eiért as B.-tárgyak kénhldrogte tartalmú 
levegőbon, sőt kéntartalma élelekbai uUstasnlfld 
képiMéee folytán megbarnulnak. A legtöbb hlg 
savban tigysiőlTán oldhatatlan; a hig salétrom- 
sav asonban ktanyen okUa. JódhldrogénsaTval 
már kösőnséges hőméisékan hidrogén fejlődése 
közben B.-Jodlddá alakuL A tömény kénsaw&l 
valé hevlléskor kéndioxid f^Iődéee kösboi B.- 
BEuUU kenődik. Krómsav vOrÖa B.-kromáttA ala- 
kítja. Lúgok nem hatnak reá ; az alkáli hidroxido- 
kat B.-edényekben szokás olvosstanL OldluM v»- 
gytUetelben az B.-öt kővettmdképeo matathn^'nk 
E; az oldat sősavtél fehér torés ost^iadttot (Ag 
Cl] sd, mdy salétromsavban nem, de ammtmi^ian 
könnyen f»h>ldódtk. B sók oldatába fényes rézcsi' 
kot állítva, aion as E. sstlrke por alakjában levá- 
lik. As B. ounnyiségl megbatárosisa céljából aa 
oldatbői as B.-öt klorid alakjában válasszak le, a 
a kimosott és megszárított, m^d óvatoűn meg- 
olvasstott B.-klorid stUyátmegáUapltlak; 1431 sr. 
AgCl megfelel 107-7 sr. Ag'^ek. Térfogatos ana- 
litikai utón Qay-Lnssoc^ Hohr v. Volhardt módaae- 
lével határoasnk meg. Az B. legszebb fehér tőm ; 
fényét a levegőn nem változtatia. A tiszta B. aaiui- 
ban meglehetősen lágy és hajlékony, úgy hogy s 
különféle ékeoerék és dlsatár^ak, továbbá pénzek, 
érmek nem tlaita B.-ből, hanem E. és réz ötvényé- 
ből yalök,mert kötvény a tisztaB.-nél keményebb 
és igy eUwállóbb (L bővebben K-dtuitívdc). 

A2 B. ayartasB. 

(KípKallAUMMl.) 

A Bzln-B.-Ot klór-B.-b&l álUthatjok elő, melyet 
szénsavas alkáliákkal üsszeolvasztonk v. sósav- 
val leöntve cinkkel v. vassal redakálonk. Az B. 
termelésére effélekémlal eljárások nem valók, a 
szóban fl:>rgó fémet érceiből kohásiaU eljárással 
áUlliiak elő. 



)y Google 



»Google 



^a 



a. A dikpiiDlMU kaoMios' 



^^m^ 



i. BiUatfioamlU 



EZUSTT 




tt. Kuayoaso-iugrt ktuQlík. 



.EzUíf cikkhez. 



)y Google 



[RMELES. 



*. Át dloulslit llikaJ; bMnuU n 







4. Ai ólam leült lüibtij ktpe. 



■■(*<*^lc 



»Google 



B ritet — I 

Aa éroek mlnteége Bi«liit általánoaan bárom- 
feie«Uárirt atkalmasmik aa B. eUállltáaán: 1. 
as R-tartBlmúteek és termónyek álotnitás&t; S. 
ft fimoBoritást; 3. u B.-liigs&st 

Az B.-tartalmú étaék és terménj^ek ólotnlUsa 
végett SemetriTaaz^Ak ax E.-tartBlin& anyago- 
kat, ba ólmot nem tartalmaznak, fémólomioál, 
ölomozldda], vagy óloméroeU^el. Az B.-uek nagy 
robomágs lóvén az ólomhOB, Osszeolvamtáa nun 
l^nagjobb réaie a nyert fémólomban gyül egybe, 
és bft ei aa Alom el^gé dfts B.-ben. az ólom le- 
iúóeével a saüi-B. tisit&n megnyerbetA ; hogy- 
ha pedig a nyert ólom B.-tartalma nagyon ose- 
fcéty, mis mádon kell az B.-öt klaebb meny- 
nyiáógfi ólomba koncentrálni, és azután a dfts ól- 
mot Ifltlznl. Az B.-tartalmn óloméroeket lángai- 
Ubaa vagy aknás kemenoében olvasnák meg. 
Uiabban leginkább u utóbbiakat haBSEDá^ák. 
nym a meUékdt táblán láthatd L ábnOdiataiia 
kraienee le, melyet a falsóbaizl köbök basznál- 
nak. A kanmoét b TaskOpenynyel burkolt és a d 
ii)it6tt vasoBilopokoii álló a aknaalkoti^ Az akna 
alját a tUzáUó anyagból ktezltett e olTsntó tér 
xéebn al, a (J omlopok pedig as i fenékkövbi álla- 
nak. Az estUitotnnttö terettartiaatfiaállótéa^ 
bél épltett/fid, mely a kOzSnaágea téglából é^( 
g blon nyugszik. As f to g fiűak Drót f^tU a 
kagyMeaerBen alakttonés arti^oiiiAólTert ft fe- 
nék, l homok-, m tégla-, » agyág- ée o salnkréteg 
tóm ki. Az féBú blaisa he U^enyee védi és 
tartía O^w. A ravMevegfit ( osogyŐrflUU 9 kO- 
nyMoattvrtdw s «aekb61 r farókán és a viazü 
bOtOtt 4 fbvókason át a bonsnoébe vezetik. A ke- 
lettezA gúzokftt ii kfirtd ventl el, v az etetó 
nyüás éB w aaéknideGSiHWló medenoe. A salak ez- 
zel tnmbea levő nyíláson folyik U. Ai ezOattar- 
ttímú iHiunból az ezOBt&t feílzáwl nyerik U, ennek 
velqe az, ho^ a nóbui forgó ótvényt lángállón 
beolvoazÓ^ » " Omledék felazinére a lánggal 
egytttt levegőt fujtataak. A levegó az ólmot ozl- 
cÜija; a dtHuború íémítlrdö felazlnéról amélek 
(élé OBoaó Momozidot folytonosan IsereHrtlk, ez 
az ú. n. máau^/ag v. gélét. Az ólommal egytttt a 
tSbb] Idegen anyagok is (antimon, arzén, réi) U- 
Tálnak a végül az eztlst a kemenoében marad. 

Az ólomDzö t&zhely haaználatos alakját a mel- 
Ittelt tábla 3., 3. ée á. ábrdga tünteti eló. A teknó- 
nerflem mtiyttett jitaabely alját mm márgwéteg 
boriMo. Felette látjnk a C vufedOvel letakart 
osntkB B boltozatot A C fadó belsőjét tüzUló 
agyaRréteg védi, ktllsegén merevltó bordák ée a 
(? raielógém O kaijára akasztott lánook látha- 
tók. A tűzfészket f és a favókasokat aa jelzL 
Paz adalékodé és o a gelét-leoaapolö nyilas. A 
mmiba azzal kezdődik, fa(^ a tűzhely fészkébe 
nkott B-.(Is ólmot megotvaaztják. Az Omladék 
felflztnéo nehezen cdvadó kéreg marad, mely leg- 
inkább kénólomból, továbbá anUmte ésarzteeavas 
ólomoiddból W ; ezt eltávoUtJák. A további tüzelés- 
kor réz- ée egyéb oxidokból feketés taínti ólomoxid 
keIfltteiik;ezalko^a a második leoei^mlást; ek- 
kor m^iodl^ák a fávókat és a keieftezA ólom- 
otidot (gdél) nyilason át kieresztik. Végfll az 
B.-On osak vékony ólomoxid-hártya marad, mely 
srivárványszlnben játszik s midén az is eltávolo- 
dik, kfedllan a szin-B. Bzt nevezik caillanáaimk 



dlg marad kevés ólom é 
flnoml^ák. Az K-finontítás fidytatásá a leOxés- 
nek. A finomítást hazánkban a letlzó ttizhelyen 
végzik ; máentt kUlOn tOzhelyekben finomltaiűk. 
melyek rendesen osak annyiban kttlónbSzoek a 
leOzó tftzhelyektól, hogy kisebbek. A bimbózást az 
E. lehűlésekor a teljes flnomltáajelélU tekintik a. 
StUstbimbók). 

A mellékelt tábla 5—7. ábrájában a ktízíinsé- 
geeen használt B.-flnomító tűzhelyt éa ostezét 
(teet) tüntetjük fel. A 30—23 kg. B.-Ot befogadó 
B.-Onomltú csésze (5. ábrn) a b márga- vagy 
hamoréte^et btielt a bntótt vasaséezébat áll. Az 
ebbe tett anomitaiidóB,-{lt(B&)taniél m^olvaazt 
Iák, ée ai őmledék felszínére fúvott levével az 
idegen anyagokat oxidálják; ezeket a oeéese bé- 
lelő anyaga ÍOllasza. Bkkmt a kemenoébm vissza- 
marad a fyiom-B. V. égelég'R Mivel 1^ sok B. 
vész kárba, basznának a bidtás alatti B.-égetéet 
is. Syeat tüntet elő a 6. ábra. Az a csészét agyag- 
ból kémítBtt és k szeleló lynl^tkal ellátott l bol- 
tással fedik be, azntán a 7. ábrabtíi k finomító 
tűdielybe teszik és a tftzbely a mmikoterét a bol- 
tás nyílásáig teitjedő/'bUal, a nyilast magát pe- 
dig dorabszénnel zárják eU Aa l oeéezébe tett 
B.-i}t a kemenoébe rakott szén tUzénél őmlesstlk 
meg. ABégésterm^ekaz«,(J,t csattanán szálla- 
nak el. Az /' f al alján levő iwllást tűzetés kfizben 
többszőr kinyitják, hogy az B.-hőz levegő jusson, 
mely ai Idegen fémeket oxidálja; nyitáskor oi 
E.-at mindig felkavariák és kavarás nlán az f 
fitl nyilasát tjba eh^ják. Bzt a műveletet az 
B.tet]eskiHsztltásáigft)l}rtaliJák. Midőn már Hazta 
az B., vízzel leöntik. 

Az B, tí:kor flnom, ha tisztán csillog, fblszlnéo 
nincsenek gelét-fbltok, színe tiszta ttíxir, jól fSos- 
ceen és tSrete atlaszf^iyű. 

A lettzés csak addig gaadosáKOB, ha aa ólomban 
O'lVt B- Tan. Bnnél keveseU) E, kiválasztása cél- 
jából tőbbléle módszert haeanáliwk. Ezek kőzött 
legfontosabb a íbttmgon ée a AirJcM-féle módmer. 
Patüiuon a csekély E.-tartalmu <lmot (2500— 
ia,ö20 kg.-nyl memqrlBégbtai) SUös vasttstiben a 

g. ábra) olvasztja meg. Az égéstermékek f ros- 
yiól a d választóbllal képezett e, c fUst-osator- 



legelaőbben — Igen csekély B.-öl magába zárva — 
a tiszta ólom szilárdul meg, a megszUárdnlt ré- 
Bzdcet nagy átlynkaffltott vaskanalakkal a még 
olvadt állapotban maradt tOmegből kiemelik és 
azt addig folytatják, míg végre az olvadt állapot- 
ban vlsraamarado, dúsított ólom aiirjtiniiuiKA -féin 
arra, hogy abból az B.-öt az ólomllzO módszer 
szerint megnyeijűk. Parkes módszerének veleje 
az, hogy aa E-ben szegény ólmot kevés cinkkel 
olvasztlák OsszB. Az olvadt tümeg kihűlésekor 
legelsObben a dnk dermed meg és az B.-öt az 
ólomból magába veazl. A megdermedt részeket 
a még olvadt tőmegból éppen úgy, mint a Fat- 
í)nA>n-eljárásnál,átlynffiatottvaskanállal merítik 
ki. Mivel az Így kiemelt (dnkdarabokbau mindig 
van kevés ólom Is, azokat éjra megolvasztják. 



)y Google 



entáD Uhfltlk, a&nl úgy Jirnak el, mint elUb. 
Dy inödoa régre Alomtúl mentes B.-tBrtalmú óin- 
két nyernek, üwiw a. elntet a benne (ddott B.- 
töl R (dnk lednrtllUUáAlvBl Tilnntte kL 

A melMJnU ttbln 9. 4a JO. (t&rtf^ikM sdnk 
á^émMBtártn nU BiOaciMUelMdtMA kemea- 
oét motorok ^^ ^ ^''^ 1^1^ retorto « e osi^o- 
koD fligxa a keotenee f padján Mmamkodlk. A 
kemesoMft végtelen eráf eegítBégéralft tf fogu- 
kerék fo^*^ A kemenoét a g nyiUecm Atmeg- 
Ultik kokMHd, A veHti el u ^ée4ennébfeflt, 
í • rmtél; éa ft a ralorta nyeUtauik taitáaéa TBlú 
nyilAB. A tieiéaBel OnnkeYert elnk a M kOrct- 
katélMo eUUan. Bseket a dnkgtaOket dHttlien 
fellbgUk, a ntortUmn TlssBatnandú B.-bea M- 
veltodö timot pedig abnktatottkemenoéM UDn- 
Uk. Aiokat a Megény éneket, melyek ceak kerée 
óbBot éa B.-« tartalnumak, legeUbb úgy ol- 
Tsaitiák MnektetartalmA anyagokkal, ho^ ké- 
neAOvet nyojonek, a (Otdee anyagiAat pedig elsa- 
laUtsAk ; ei a tiyerM&iiWftifa ; ai igy nyert kéoee- 
kOvet, mdyboi már benne ran as K, ólom, léi 
" . fémek tegnagyobb réeze. pMOUlc, ktotu- 



taünát eli«r(dogta3ák,n8tsrUliiiátozldát}ák, éa 
Agy olvaóUák anitin Oease, ei a dlirifd oluütffib ; 
bogyim akkor még ítaxA vagy dAa ölMiéneket 
adnak faa>aA,B ekkwmár B.-mb dús'tinurtnyer- 
nek, melyet le lehet tlml, ea AdAsílomítát: ai egy- 
Bsanmindnyffftkéneaköpediga Aif AAmwUI Bók- 
kal ndHsebb éa bonyolultabb késelést Uván as 
B. eHAUftása B.-tartatan6 reléméből, n 
B.-fit ée reiettartalmaaö kohMermtay^l 
eljáiáa a nagy fémvestaségek miatt mindig Igen 



B.4ÍTálaBrtáa legréglbbiDÓdJalimk egylte a 
^Moorffiff, melynek vflboe ai, ho^ as B.-M kén- 
eaAve) kfUOnJtik ti vegyOMelUU éa a nyert B.- 
fimosoiból a kénean bentéBsel Hidk U, dikor 
TlMiamarad a artn-B. A bányában fejtett éro- 
bdl s fcnaatnltáBra valókat {l«/,-nál kevesebb 
B.-«tRrtBlma>ókat) UválogaQál^ >úaó müvek- 
ben SeantiMk óa malmoUan (arraetoas) kerée vlz- 
Hl degyltve megArUk. A nyert tssivot a nifKui 
klsiö megesárogaliják ée a klkfivesett fiuuBorltő 
ténn batÚ) 8—6 r. kointaaaóvalkevwve, OsEvé- 
rekkelmegnyomtatlAk. nébány m^mnlvB huzá- 
keveraekpOrUatTakovátTagyrésainUMot (ma- 
glBtoal}éeakev«riűrat ktenftvelUIHi tíbm lefat- 
jneteslk. minden peimeteséet asMnérdctel val4 
álJbóK nyomtatta kOvet. Bgy réai B.-ra mint- 
egy S— 8 r. kéneaOt adnak. B mftvetet kOsben n 
UvettuA kémiai bomlások kdetkemek. A lés- 
anUiU és a Utenátrlnm elegyOIésekw keletke- 
■ik ráAIortd, mely &i B.-éreaket UöivB. fsjlesa- 
tése mellett me^mntia. A kl«r-B. a Unseftvel 
B.-«»owrt ée kénes&klorOr-t alkot BsasatóbU 
(Irda B.4el-SréBikéaeeft)elvéai.Bsam4ve- 
íet t«en 30-26 nulg, nyáron 10-16 nq>lgtart 
WdOnbefi^esték, atovetéket vlnel tele kádakba 
Öntik ée folyttmoaan viaet erecrtve hona, haránt 
karoe gSrtaidiHtkel Jól OssMkavariák. Az Idegen 
alkotó réneket a TÜ tova Isnpolja, a nefaés bm- 
esor pedig as edény aljára siáU. B>t a bnoeort 
klveülk, bOnsUokban sajtolják, hogyOUSs kén- 
eetyétdl megaabadnlion, végfll pedig a ssákbaa 
maradt menvelA flnxnort vadiúang alatt elpá- 



rologtalak. Ifivel a harangnak a]Ja vii alatt áU, 
csak a fels6 nabad végét hevíthetik. A taevitée 
kOvettasttten a kéneső eUllaa, de a vii eieket a 
^BalSuii cwathamnr osqipliglyórá sOrltl. Armiif- 
tdá» a foneiort vas retortáben inf^Ják, mely- 
nek nyaka hdtó edteyen megy át és vége vii- 
■el telt edénybe mrafll. Ai érceket a foneaoro- 
■ás dótt tonwbasóval pdrkÖUk, hogy a bennük 
lev4 esilstböf Utoesllst alakaljon. A pO^ttéet 
Igen gondosan kell végeml ; eleinte csak gysnge 
tOssel hevítik a kon^usdvai kevert pfeUHé- 
ket folytonos gereUyéséa mdlett, mfg mintegy 
8 éra molva a Unes éro^ nibomlása nem koi- 
dddik, ekkor antáa magátdl ég a ptMÖét te- 
hát nem kell tOxelni, de a kavuást nem nabad 
aUwabagynl ; ei a sak li mintegy 8 óláig tart ; as 
ahrtta Űaaet legnagyobb réase tsldálódik, éa 
résrint e^ándog, réeatnt sttat aitot a fiind±el. 
Untán a pMOIék égéae megnOnt, keadödlk a 



alatt flHdmnad a pOrkOltt, és lűórgás naga ére» 
hetó ; •/« *m alatt )>e van végesve a pOMOéa. Bs 
alatt ai lOdM Iddssak alatt habuk a Uisaras 
sók a kon^iasón, melyfaOiomUk, ée rénlnt klte- 
gás, réednt kloridig kópsAdnek ; a perkOléket 
asotán átsritá^Ják ée a mttán mandt gAecnekot 
megMIk. A fonewrltáa vasahronasotka) kSrU- 
lbglaIthorddkbant«rténlk,mdyekbe egyenlósAlrú 
vliet ée aaltátt ptMfiléUlatet adnak. Aa e 



. [bu, acntán ris&jAk a hordó lynkát 

és 8 teáig tega^ák a bordót irintea tngely« 
UJrtll 14— Ifrnm-Mnenként. Baldó alatt falold}a 
a vlz as oldható ettat, a vas pedig a vas- éa rée- 
Uorldokat klwOrillfté vált(»tatia, ée egyasn^ 
amind a konyhasólAgban Moldva levó B.- és 
rteklorid<dl>ól fénudakban C|)U ki as B.-Mésr»- 
■et,Bnitán a késelés móeodlkaaakáhBnM mássá 
kteeeót adnak a luwddba, m^yat Ismét elsárva 
90 óráig forgatnak pemenktet ao—as fiKdnlattal . 
Baalatt folbomUfc az B.^orld, a vas éa kén- 
esé érinttesésének vlllamoa hatása kSvetteaté- 
bea, melyet a súa vis és a klfoJUdó melegség elő- 
segít. A n^iativ klór egyeaU a vasal, a poxlUv 
estist pedig a kénesóvel. Es IdÓ után megtOUtk 
a hordót vinel annyin, boa csak '/*-a marad- 
jon tireeen. Bzntán Ismét Ssárva 8 óráig for- 
gatják laaaaii, peroenUnt 8— t fordaUaaal, bon 
ai egén aagyban aaétsa árt fonesogolyónUk 
egyesOlhessenek. Bintán laesnolják a ftoeswt 
Ulön edénybe, a töbU sagyot pedig másik edéiqte 
lígy, hogy csak « vasdarabkák maradiénak a 
hordóban. A sagyot kúpalakú kádba vesetik, 
és folytonos kavarás kósott viaet hagynak reá 
fotynl; Így lassankint leOl^edik a kácUnn a 
fonesornak utolsó réase ia. Aa átfolyó sagyot 
egy nagyobb asekrénybe vésetik, le hagyják tUe- 
pödni, megpróbálják, éa ha már «<m tartalmBB 

— * r^-^-- .j^uk. Aj B.-t»rtahn4 hén- 

saoakókonéaa viaasamandt 
fonoaort^ mely 64—86*/. kénesót, 10—18*/* estto- 
tdt éa i— 6V> >««« tartahnas, Uögelik. Végi« as 
'Itt nyers B.-« tégelyben mectlmleestlk éa 
réstarttímó B.-« átacUák a p&isverOnek. 
nk-Amerika egyea B.-kohóiban ai B.-ér- 
oeket vasflatMcbe teeslk ée kénesőt, viiet meg 



)y Google 



retcenoUkat (konybasö, létrltriol stb.) advin 
hoi^J<U IteMkamiítt. A meUékdt Wdft IL 
ábrája UnMl aUV m a flatöt, melyben s b t«i- 
gdfTB wMtett e kevert li^átA torognak, A b 
tauefart fatüdob lérén ft a kúpkorélqtir forgttíft. 
A kelettMb p6p d nylláwAon át Ibtyik U. A U- 
pitok alAtt « dOnaOU IMX* TBimak fis. db^ és 
a tangelf beAUltáain ft * kéli knekA TAlök. 

ABedTMUDnYalóB.-Tála8itö e^áriahu tar- 
torik u £-tt#at«. B cAlra tSblMle eUártst ta- 
UUtak fel, melyek kOztt] legiiikibb az.di9H((m- 
filétta a Zimiogd-mét altaümawAk. Angnattn 
aMdnt H tankét y. tadtMmaéayeket bnyha- 
bAt^ pttoklUIk, hogy ai B.-tartalom B.-Uoriddá 
litUoBék. A pMkeitet igen gyakran a Brilde- 
mr-tÜB torgi kemenoében (k^odléklet 13. (fb- 
Hüa) vécxlk Ez áU » raaloiiaiUil kéaattett 
és Hlaállá btifeael elUtott A bengtrből fa a B 
MwU térből. A iupok kOiOtt Tannak «I>h(Ua- 
ceOrek, osti adjftk be a pOAílenM tereréket és 
a hengert d Ibgaakntt aegfMgArel forgaUák 
Poicia ködmi az Jl hmger < gyflrilkta gtodfU, u 
égMarmétok pedig / nyUáKMi át azAUnak a ké- 
ménybe. Leijwb cfediuunyel *'^*''»«***" eit 
ai elíiréat a rédiíUMkA esOsUelenfléaére, ha 
rtetarlalma 60— 70>/.-n rúg, és úl(»ii, dnk, aott- 
moa és anén ninoan benne. A léskéneÁSTet 
mindjárt a lecsapoUmáJ gyotsan IdtAtlk vlzsel, 
^^^D pedig taanraBik te pwráMlk «b a pör- 



knlnak ktenraa sék, de a htate emelkedésével 
coek IbUManlanak te v^re vae- éé rteozidok mel- 
lett kérte kénaavas lés, (%épen pedig kéosavaa 
K Tu a piMSléUMO. BttU keadve folytcao- 
Mn emelkedé hteég mellett végk^en eMLdk a 
ktetartafaoat te kniyhasát advin a pOrkOlékbei, 
E^UttUot alkotiiak a kénSBTts B.'bOL A vüf 
köMa vUa B^t&láesal TálaasQftk ki a pMOléibU 
a KSbeoeeket, melyeket megfirOln^ és tUra pOr- 
kStnak ; a p<h-kait limtet pedig If^ök&dakba rak- 
Jik ; 4—4 máisa jön egy lúgawAdba, mriynek 
fenekére útkereeztet teeinek, erre Jön az átlynk- 
gatott deszkafenék, étre snlma t. galyok, b leg- 
felül abrcmaarafeezftottv&swMii erreatU&kapOr^ 
k<&t Untét, melyet éűyuggatott deszkával fOdiiek 
be, bogy a reá bocsátandö lúg szétterűljttD. 

A Bflrú konyhsaólúgot megmelegítik a amtán 
bocsátják a lAgsókádakba, melyekből a (énékhei 
kewl AUŐ ffl^xin kifolyik, mintán as B.-kk)rl- 
dot feloldotta. A lúgsáa 8 vakaaibon történik, 
eUnSr Blbű konyhaaölúgot adnak fel 10 ölén á^ 
> máaotUk BiakBBiban folytatíák a sOrü konyhasé- 
líggal TBló lAgxáat 10— IS ét«g, i általában ad- 
dig, amíg végié a klfolyé lúg m^ nem tartalmai 
&-«t; végre Osrta viaael moaeák U a pOrtMilé- 
M, bogy a bnme levő kon^uBúWl megüsatltB&k ; 
azt a ttaaUtö vlsetannylnor hasraáljAk, mie ele- 
gndft ktmybaaót neon tartelmai, hogy a lúgiáa 
■ - —^ " ' » alkalniainl leh 



_ „ . itamdUkeltképi^fU)- 

ní^ tttntBtt elft ; a a lúgaéedény, melynek lynkaB 
a|jit nalma da Tánoi takarja, a 6 eaapcai beeresfr- 



B. é> kldmiWma kettto súját alkotja, e 



folyik a réaforgAocaal TagyeemMitré^orral meg- 
taiUtttccejtMéuekbe. Biekbea a ite feloldó- 
dik te kktfti aa B.-tlt úgy, hogy a 

máaodUc Borából kií(dyö lúg mÜT a 

lalmai-BitalAgot aie«^tted&iyekbe vésetik, 
melyekben vaa <^ ki a leaet A rte Ueltéae ntán 
a lúg tágaa edény^he felyil^ mtiyekben vaitar- 
talniB a levegObél oxigént vaai fel te otdhatattan 
vaaoxiddá vúHosván, lefllqwdik, a lúg pedig iámét 
haen á lhaté küúgiásn, haa benne feisH^wodott 
kéDsavaa nátront U hagyják bteUUyoaodnL A 
kiejtett B.-M a d edényben tiartltMk meg. Aki- 
lúgMtt pOrkOléketmegpróbálJák, a ha elwendOen 
esnettelealtve van, feldolgcnsúk fekete itere; ha 
pedig még több B.-«t tartiOmai mint kellrae. 
iámét ptefcOllk konyhasóval te újra lúgontiL A 
toju állami kohéban ai B.-lú^késxtilékek a 
kSvatkeaéképen aierkeaitv^ A kléroa pMcOlte- 
bOl kikertllt keveréket Oeszeaúsiák, enitás tObb 
mint egy méter átméri^ú sflrd BÚkasOvettel bé- 
lelt 8 nagy fetOiceérre rakjtt, midyek ai épfllet 
emedetta a tetA alatti áUványokm tihmakAtfil- 



mény konyfaasé^^ddattal srivomyáa k&tra emlé- 
kejtteto azeAeaet segítségével Utltendi meg. A 
vantéMdXa a kWbuégM höméisékleto, tömény 
konyhasö-oUat boidóeaapcAui át folyik a tOlosé- 
tm felhalmosott kl(»idokn te a»Ál>él ai B.- 
klMldot toUeeaa Ulúgona, de réeaben a többi 
ftaklorldot le MoU||a. A lúg minden tOkeérfoöf 
tépcstenrOen elhelyeiett három hordóba folyik; 
minden tSlostaiek egy-My ilyen bordórendBiere 
van. Ahordékbaréinnvac8ottesinek,m^avele 
órintkeoft lúgból ai B.-kloiMot femmé redokálja, 
úgy, hogy a harmadik hordóból Molyé lúgmn 
már sanml B. sincs, de vm annál tttbb rte ni 
eredetileg benne volt kevés ólom mellett. Az E.- 
tartahnától megfositott lúgot a legalsó hordókból 
lefolyva ólomfor^eeeal megrakott kSsOs feosa- 
tomába veietlk. B osattonának igen Us lejtése 
van, hogy a laaaan átlt^ó lúgbti aa ólom a rés 
Oamee mennyleégét kiejthesse, az oldatban pedig 
vaaklorid maradjon. 

Végre, hogy ea a szintén értéket képvlselfi iitaa 
se vesszen u, « lúgot vaaforgáocflal megtöltött 
kádon voKiHk át te a vaa as elöbUekbai fiasonló 
módon aa oldatból az ólmot válasitja U. 2 
eyáiása abban ktllSnbOzIk as Angnatin' 
hogy a pOrkfilte ktHiyhaaó nélktU történik owmu- 
don,bogy a kénsavas vBB-terte«6k felbomoganak 
te a pOrkölékbeo Kkteesi kéosavaa E. maratltim, 

A konyhasó helyett iVny te flotcaki^lániatirs 
aa alUuessavas nátront la baan^ák lú^ tidya- 
déknak, mnt jobban ol4Ja akte-B.-Ot ; az olda«>61 
az B .-Öt ktenáMmnmal ejtik U, keletkezik kéo-B., 
mdybOl aiB.-Ot pMüUéssel nyerUckl(Patemméd- 
aaere). (3a«det a konyhaeó-(ddst helyett jódká- 
limnnildatot használ te a keietteiett jód-B.-b01 at 
B.-ötolnktolasiva^U. Az B.- tearanytartabnú, 
de vastól te4Je«eonieotea réakövat lángállókban 
teUeeen oxiddá égetik <a és (sntán forró kénsavba 
tendk. A rézoxid ftl<ridódlk, az B. te arany 
pedig vlasaamarad. Az edényboL letllepedó Inap 
l-8-9«/,B.-M tartalmaz, ntt újra blgitottkte- 



)y Google 



savba teolk ée íOitk, untán tilúgoaák, meg- 
ssáriQÜ éa AlomtartBlmú tMméoreUel meg- 
olvasnák, a nyert E.-Oe ólmot pedig a már 
Ismert módon letbdk. 

A fekete rtaUl vUlamomAggal 1b klTálABriható 
as K önképem, hogy a feketerézMl lapokat ön- 
tenek 8 netet TésTiferiol tUrdóbe fUggesttlk. Ba a 
TlDMn-áram poiUlv saAát e li^pal kötik Obb», 
ft iMgattT dektrod&nak pedig a fflrdóbe réi- 
l^ot fllggeoteBek, a fiaketeréi rtitartalma e 
lapra rakódik, aa idegen anyag<A pedig a emk 
kSiMt as arany éa extlBt, lamp alakjában leválnak 
éa Bi edény fenekóre rakódnak. 

ATUigB.-tenneléeénekmeiuiy1s6gekg.-okban-. 





I.M»,1IM 


















isii-ieM 


-. t.7ttfin 














iWl-lWO 





Ai 1901. évben a világ B.-terme]áse 643 mlU. 
kg.-ra idgútt. Bbbűl elóállltott Braak-Amerlka 
ktmken 8.740,000, Borópa 50fi,000, Dél-Amerika 
370,000 és AnffltriUa 887,000 kg.-ot 

Aa B.-twmeléB 1900-1909. a H^|na melteM 
Franfcftirtl Uetallai^iscbe GeMllscbatt adatai 
neilnt a kOvetkeiOképen alaknlt : 




*—■ — T-""' InMUt-iu.. 

Maxlkl 

KIMp. ii Ml-Amertkft ... . 




1900 I 1»07 I 1W8 I IHW 



Ai B. ai IparbEU] Is fontoe eierepet Játelk. 
HasanáUák ktUOnffile műtárgyak, dliianúolkkek, 
éknoreK és egyéb hamiálatl tárgyak (^ evóeei- 
kBaOk, tálak, eBeIene6kBtb.,l. OMisaégi kénlté- 
sttMO. Náhmk tegblreeebb a Sandrlk B.^mntlek 



hm (L E^ttiOUt), aE B.-fflBtveréibn (L fWÍBri- 
varit), ai Otvények kéraltéflébea (1. EzM^itvé- 
mek), a kémiai Iparban éa a fotografálAsban. As 
B.-DBk salétromsavaa vegytUete (pokolkó) orvosi 
teUntettMm lett fontossá. 

Az B. torUneta, 

AsB. a l^réglbb Idök éta Ismert fémek kOsé 

tartoElk. Ai egyiptomi hien^lUákonfbhér arany- 



nak nevetik, ami arra vall, bogy as ökomab ea 
a UváU koltűmépe az aranyat as B.-nél elébb 
Ismerte. Egyiptomba ai S. a Bcomszéd sémi népek 
B kttianósen a fenloial kereskedelem révén jntott. 
A aaemita assilrok knltúr^a a turáni népráalád- 
hoi tartósé sumir vagy oAAíuíknltúráii alapnlt 
seianép asB.-^tlsmiHie. fu^oUai* as akkád 
nyelvben fehér.fteylé fémet JdentAsnmir-akkaá 
nép lakóhelyének R-gasdagságb^ Bomeroe Is 
megoQléknlk (niaan. 866—867) Alybe-tnevezvte 
as B. basájának. Bs as Alybe Silriának régi ne- 
vét, ChalyUá-t Jelenti. A vldók as B.-fit már a leg- 
ré^bb Időben csere-esikfisnekhasEntiták. Aslndo- 
germán népek as^incee után Ítélve, úgy látesik, 
h^ e nép kfUHoféle ánt as B.-dt a ssünltáknAl 
hée6bb«o Ismerte meg. Őseink is Azriábél bosták 
e fémre vonatkozó Ismereteket A magyarul, 
avo^üíiuw$,a8slrJ6aensés ai osset avrist, 
avietU egyascm eredetfl sxavák. 

Bnrópa legrégibb B.-bányál as athéniek tulaj- 
donát képezé Lanrion-hegyen voltok, mely The- 
mlstokles Idejében évenkint 38'/. talentom (a. m. 
70,000 frt) B. hozadékot adott. Esek a bányák 
f£r. n. az elsó siásadban már klsjiadtak. Nyngat- 
Bnrópában aa ibériai félsziget bányti ontották a 
legtöbb S.-9t. Baeket a bánrákat legtíűesSr a 
főoldalak mlvetttt. Fol^ma szerint as <y-kartha- 
gól B.-faányákhan 40,000 mtber dolgonrtt és egy 
báljában naponkint 800 fi»tott«meltefc.AkOi^ 
korban a kiválóbb B.-termelft áUsmok sorába tar< 
toBott a JUiitm iW> említette nagy flnnényi»^ 
szági bánya T^nrls és TreUoond kOsMt (a mai 
Onmiskhana), továbbá a BcliiratBÍUbiyák<Xn.8z.) 
TlrolbBn (1489. 46,097 máAa &.•« termeltcA) ; a 
kotteidiBrgl (XnLsx^.aJoaohlmsthaU (XV. Bs.)ée 
przibrami bányák (VlIL század) Csetanná^nn 
(13,000—100,000 márka évi termtiésnl) ; a rám- 
melBber^ (Xn.ssjés egyéb érohegyBégj bányák 
Saássországban. Hazánk az B.-termeléa dolgÚan 
ralntén as elsók fciWtttáUottSelmeai-, KfinnOoz. és 
BeeztMesebányamáratatáriárás elótt híresek vol- 
tak. SelmeozbányaB.-termelé8e 1487. 9000, 1635. 
80,600 és 1669. 21,000 márka v(dt Karmöozbánya 
a XIV. BS. dején a oeeh Knttenbei^ea hasonló 
szabadalmakat kapott, 132S-bBn ssámoe érotttrft- 
malma ós a XV. siásad elején 4 vteemelö gépe 1b 
volt. 

A legtöbb európai B.-bánya aa f^ és leg^abb 



A hasal B.-bányák kOzfÚ Selmeozbánya óriate 
meg fontoságát A Pelsóbleber^tárót a ssásad 
eMén lenyes eredménnyel mfvelték. ügy lát- 
szik, hogy az B. nagy értékoeOkkeaiése elébb- 
nt^b a selmecBbányal E. -bányászatnak la vígét 
vett. Hazánkban a felsoroltakca klvfll még Új- 
bányán, Bakabányán, Beestenmebányán, Fartdon, 
Ssomolnok-CHtlnitsen, Aranyidán, Telkibányán, 
Nagybányán, Felsóbányán, Kapnlkbányán, Lápos- 
bányán, Bézbánya vidékén, HAramaroe, Dgoosa, 
Ss^ee, Abaiü, OSmOr, Bars, Hont, Bihar bH>. vme- 
gyekben és Brdélyben vranak E.-bányák. Ba- 
sánk B.-tenneléeétas alábbi számok tOntetUceU : 
ISeé. a termelés 86,127 kgranmi, 1867. falnOkOtl 
37,113 kg.-ra,etttikeBdTe rohamosan Btt^retltógy, 
bogy 1672. csak 17,136 és 1674- 17,431 kgramm 
volt Bktoir Javnlás állott be ée 1876. felszOkótt 



)y Google 



22,781 kUognnunn, aaonlMO « a jttTnUs nem 
tartott Bdtá, mert ISSa-ben oaak 16,568 kllo- 
gnjnmot tcomdt^. Ei Idö 6bi B.-termeléaflok 
légi magaJalatám nom ia emelkedett Brtékben 
kUnezve: Jfoovarorsn^ B.-t8nDeUee a múlt BX&- 
nd ntotaó ériuedslben S milUÖ K Arték kerttl 
iKadoiott; 1907. IW-, 1906. 113 éa 1909-ben 
O^ntUUA jr-4 képTleell 

A qpuyotwAst R-bánytt 1571. » Fugge- 
nk koottaa AjnMvlTtgostift ngjwn <» goodid- 
mmlk Maya i«7« inkhea 7 mllltó tallért ]fim- 
delmentQ, UMban adatte alreHtették JdoitO- 
■égttet 18S9 6tftaacna Almagranl (AbDeria 
tartomAur) «■ 1846 úta a Uenddendnal (anadala- 
jáiAbMt) Uayík lendflltrtl M. Nwvé^Abei 1623 
6ta a kongabergl báivAkat mlTwk. Klemd- 
taatfOk m«B a salai l)ái»ikat STMomágbaii, 
■zimlMia a mai B.-teniwlM twéa arak a tAn^ 
aa jeleotOeek. ABgotorai&g te Frandaiaate B.- 
tnAbm aiegéay. Anial Oiuannáglnii a K0I7- 
«uft-WoBkiMaeiirid-MiiyAk(aKÍ»AltalbBB}jelen- 
tSaek. Az OaszM enróiialésAidalB.-UiiyAiwtfe- 
iaiimdiAk as amerikai IMknyik. AA kastU elaö 
belf en emUthetjflk a meslkii bán7*kat IMfi. (e- 
dertUL f el B ucateoael. oUiány érrel UeObb a dn- 
langAI Ab ICAS. a gnanazDato-bányákat. Legújab- 
baa esek ■ régi b&njAk m^OBappantak ngyan, 
de fontoattlgiikbaii mAaok emelkedtek. Bidc kOzA 
tartozik SonoTa, 8iiial<^ JaUeoo, CobabDlU <e 
kUÖnMen Paobnoa. 

A msslkAl bAoyAkkal jelentOeég dolgában Te- 
lisednek Bolívia, Peru Ab CMe B.-b&aj&l. A 
hlrea potoat binyttat BoUrUbeji 15i0. fedezték 
feL BzekmégmalBbOTolkediiekE.-l»iLDlat)bBB 
Chile B.-teniwléee la jeleatte emepre ye^sodlk. 
Itt ai E. bányisiata 1781 UMU kexdMfftt. (Me 
lagfontosaU) K-UnyAia Hnacobao Tan. Pom 



BKUatblnibók 

pAban léf^öta műrelték ngyan, de Amerlkálian 
csak nem rég lumosltott&k meg (LaadrlllolMo 
Colorado). Ennéb tudható be részben u amerikai 
KgyeeUt-AUamok B.-tenn^AeAneb órtáal növe- 
'sdAse. 

Az ÚJ B.-tiányU[ nagy gaadsgsAginak éa az 
AJ ktriiolö módnak tndhatú be réezben az, hogy 
ai B. értéke ai artmyéral siomben az atouiÁ 
Artlzedben oly nagyot hanyatlott Az Arany 
fllkUKO Q. o.) a két fém Anékar&ny&t már kO- 
■filtttk. 

. KnMa C, Bnlaa dcr XttaUsnla UU ; Bnm* 
Lbuh 4« HMUsrzl^ UU; Pnai J., Dl* HtUU- 
Ic ém SollM u< BIlkEii. ItW 1 Wlaklw K., Dl* tora- 
H iBAltUMttOB lo BlltaniH, ISU ; BalllaK C, Pl* 



Ckcni* T. k. ItMí 

ülnr, N*w Tort 4* L , 

tvtk IHBKI- md BUbtiZltlaa dn OkartanH, HiU* M 



áTteel 

Inuúgayoid, gnamadka«d és eonohnooel ÜnyU. 
Jk mnlt aaázadbea az amerikai EgyoEfllt-Allamok 
Is az B.-l(nDd4 OTai&gak aoiába léptek. Az a-ter- 
molAe 1861. tndolt meg. PoUosak Nerada, Ctab, 
Colorado, CaUfbmkv Ailnma, Moatana, Idaho és 
Vi-M9XÍkA atttíbiajáJ. KUOnCaen gazdagok a 
Doradal K-bányAk. Nerada lAghlreaebb Ubiyáiát, 
a «ComBtoek Lodev-t 1858. fedezték fU Ae 1869. 
kexdték mflTelDL 

Ma a iMBozdagabb B.-bínyák Ausztráliában, 
Br<^cen-^^bm ét Barrier-Sangwiaa (üj Dél- 
Wales) Tonnak. 

Ax B.-gyártás történetében két jetentOs moi- 
■anat ktUflnbOztetbetft mMv Az ««ylk az B.- 
Aroek fonoBorltása, mdyot Fentandeí de Telaaco 
1566. a mexikél éa 1571. a peml B.-kohúknál 
bonodtott meg. OUaok Bzadnt esnek az eljárás- 
nak fettal^öja 1657, Medina Bertalan volt.) Ezt 
as (djárást 1588. Cordom János a bécsi advar- 
nak ia bemntatta. Nálunk a íoniKorltAst 178é-beii 
Bom Ignáo honositotta meg. Bz az elj^ia az 
B. c&rusát tetemesen otesöbbá tette s ezzé] az 
B, értttét némileg megcaappantotta. Legújab- 
baji ezen a mddsEeren dlodiumaekodnl kezd a 
lángalI6kban Tálé olraaztás, mely abban áll, bogy 
a BOTány érceket (Dltrre Bne) ólomban bűTelkedö 
Bü-éroekk^ olrasztják Ossza Ezt a módot Buró- 





Kattataoél, O-l'/. ezttstOt tartahnazó aoéL 

bttstaoeUt, L Ecetsavas exiUt. 

Esfiatiaalgám t. fonctor, L Matsiőivé»vek. 

Battatmalgám |taT.),ezasttEdkAr,témtényfk axa- 
bályoB, gyakran ig«i szép kilstályokbati, fób^ 
rombdodekaéderekben, de ntta vaskosan u. öat- 
Bzetétele Ag,H&— AgHg kOiAtt In^dozlk. Bitka 
AsTány ; ^f «*»?*■"" Alsóaajóról (GOmOr VBL)lui]e- 
rétes; Németországban HOrafeld Aa Mosohellanda- 
bng; Almádén (Spanyolország), AUemont (Pr&n- 

Ssttatanenát, ar£énsaDaaegÜst,Ag^O.,vn' 
rOsbama ezlnú eeapadék alakjában keletkealk, ha 
lAgtémarzenát oldatából esllBtDJtoátK>Uat«t ele- 
gyítünk. HeTitéela>r bana folyadékká olvad, 
Dtóbb elbomlik. Barak pl, saUtroiBBaT, eostsav 
In,^ 



oldat U Uaégesen oUja. Ai artMAidroarzemtt 
AgHiAsO. BzmteleD, a dterOithidrowenít 



A&Hl 
ÚkScál 



arzenit oldatához eztMoitrátoldatot elegyftflnk. 
Vízben oldhatatlan, híg BalétromaaT As ammonlo- 
oldat böeégeaen ddja. 

Ezttstb&Ta, 1. iliüst. 

Kseatbélyeg, L FémjeUég. 

BsOatbikromát, 1. ÉzüstJcromát. 

Saiiab-bill, 1. Bland-bül. 

Xattatblmbék (kak.), a megolvadt ezOat klhtt- 
léee alkalmával keletkeznek. Bégebboi ezt a je- 
leneit annak tulajdoDltották, hogy az ezflat le, 
tigy mint a réz, midőn kihOl, külsA feUlletétOl 
befelé BzUArdnl meg, éa a belső m^ralOtt részt 
OssieBzorltja, míg az a burkolatot ezét nem rc- 



)y Google 



peeitl éi UnbóidakA dndorodAmkat nem nikoi. 
Lwns lufmimii fiUledeite, hogy ai ezüst, lia lere- 
gOvti MntkefTeolTan^ákmeg, a leragAböi oxl- 
eént T«n flU <ft ttm kObtnrt&lmAiuk saaoroett), 
iUittléaekw petUg eit ai oxigént lamét elbooBátg*, 
mialatt a gte asi wIMneh egy U« rteöt te ma- 
^•ní rBMqa, mel:^! a bimbatt wármaniak, I. 

Eaflatbojt (■!>*.). L imperaío. 

bflatbromát, ftrómranu «zM, AgBrO,, fehér 
kilBtilnM osapadék alakjában tovUJk, ha to^m- 
savaa káUnmta eattstnitrát oUatU eIee34tiJflk,Vf z- 
bem Agynöl^Ln oldhatatían; ammonlaoldatbaa 
ttrttetamlnbromitti AcÖB.N),BrO, oldódik. Eeví- 
ttekor megolTad, miOa enioiölik. 

SafiatbroBld, brómetOst, AgBr. A termésMt- 
ben Ig«ti ritkán findol el6 kristályokiMii, amdjvk 
a Biabálroa raidambe tartoznak (Mexikó, Qilli). 
Dgy álUttia^nk eUt, hogy eittstnltrát'^ldathos ká- 
UnmtoamidoMatot elegyltttnk és a Báreásfbhér csa- 
padék alakjában lavátö B^«t klmoertai, aOtéAen 
megaiárltlök. B Tegyület Bf^^itBágai nagym ha- 
aonléak ai ertsttlOTldálliei; ammóniában ason- 
baafórainelieiebbea oldádÍk.Ai B.b.-a6-89- 
6-6S. Kiőtgáiban vaU hevltéakw uttatUoriUá 
■lakoL A féo7irátitaUéresn8tnéléraftenTeUi.A 
fotogiaflUdaboi hasmált siánu lemenken (Brom- 
gdúlti.BmnlMon-Trookavlatt«i)aiÍgenllDDman 
aloeidaa K aftnyénö. 

■stMbrona t. Ai^ídezfisf tűatt azt a feetéltöt 
árQQk, melyet finoman megűrlStt eiUst, v. pedig 
exIlBtfttsthnlladék ée gojtani keverékábfil kéffld- 
tenek. L. Brom^st&ek éa Broiuolás. 

Bafiateádnu (■»*.}, L Gedmg. 

■aOateian&k izoeiánsavoí ezBst, AgCNO, f&- 
bér osapadék alaüában leválik, ha káUnmaianát 
oldatát esflBtnltrát oldatával elegTlQük. Vízben 
m^^dnem oldhatattan, Mg salétromsavban, to- 
vábbá ammóniában kOnnvan oldódik. Heritéskor 
menvnliad ée (émezOstté ég d. 

Xa&rtolaiild, eiátiezUBt, Ag(CN). Bzflstnltrát ol- 
datát egolvalMia mennyiségA káiiomdani^Idattal 
degyltVe, a> B. fBbér, torÓB csapadék alakjában le- 
váUk. BaJáts^ai a klóreittsttihez hasonlóak, de a 
vüágosBáeon nem váHoiIk. A hevttéakor dángái 
lUlAdése kOiben elbcmiUk. Uás (danÍd(Akat kettős 
sókat tikot; kllzOtt&k legfontosabb a> E. háHim- 
cktmid, káÜMm-B. (txOatkáHimtMimd, kálium- 
doMoargaaU), AgKÍCN),. A &te« leoa^iottB. 
Dgjranis káiinmtuanld-otdatban kOnnrca oldódik, 
amidfin az mnlitett kottte b6 k^oódik, m^ kilB- 
táljoUwn le elfiálllthatö. B bö oldatát a galvánoB 
eiQatözMiea használják. Ai B. nátrinmtloszalfit- 
ée káiirnnfeiroolaniMldatban te bóségeaen ol- 
dódik. 

Saflateláakáliiim, 1. £a«8fcü»nij. 

■rtrtcttrát, L Ctírotruew. 

bfiatosUlanáa (kok.). L CnUtoiái. 

XaBatMSril pinty, I Dfa^nntyek. 

Kaflat derea, Így nereilk ai olyan lovat, mely- 
nek fetotesiaik»-fehér a ssOre, de melybem a 
UMe túlnyomó. 

bfiBtdt6t,l.i>na. 

■aOaMtéa, L £;(M. 

Mm^i&oék, LSellst. 

BafistanU (OtJ, L iMteaieHdron. 



Kafiatérttt, L VabOa. 
KifiaUa (bDt.), L ÍSatamua 
KxaaUáoán, L FácánféUk. 

- - ■ -.{wf.i.l. ~ 



anümonfBköéro, amely e 
(3S*/.-Íg). 

EafiaUehérit^ azért snkáa, hogy e 
pénz fehérebb és tetsiatAeefab leó'en ; e végre nyi- 
tott eóényítben hevítik a pf-' ■-"--* ' — 

a fUtUetOUln levA réz oxidi 



teszik ; ezA az oxidált rezet fi . , 

nek kttvetkeztében a péDzl^MXBkik egészen fbhé- 

nAk« válnak. 
KsűsUeketa, aa argentit finom, szétmorzsol- 

hatö, tqdóeaerü változata ; az ezOst éa ezflatéroek 

bevonattt aftolja. 
■sitotUny (t>T.) a. m. argentit (1. <>■)■ 
BadatUiviuáa, az ÓDollatból oinUel U^tett 

finom óqnr, melyet ragastó szerekkel elkevwve 

pai^roe, la ée fémek ezfistsaerú bevonáBán hasa- 

EatúitlanyS (»*.) a, m. íéeíts fenyő, 1. Fa^fi. 

Isflattertéa, 1. Férnék snMtíM. 

laflattmomitáa, 1. Ezüst. 

lattatflotta.S.-ntic nevezték azokat a spanyol 
hadU>4léka^ melyeket a spanyol kormány éven- 
ként Amerikába kOldOtt a bányaklnosek haaa- 
szálUtására. B zsarolt kincseket hordozd flottát 
tSbb izben elfogták Anglia éa Hollandia tenger- 



ha ezfistoxidot finorhidrogénBavbaa oldmik. Az 
oldatból, ait levegó-üres térben elpárologtatva, 
az G. színtelen kristályokban klváUJL Nagyon bcmi- 
lékony vegyület 

Esűattonal, Részen flncmi ezüstaodronynyal 
kOrOlfoglalt selyemfonal, hlnuési oálokra. L. még 



Bs6«UoiL0«or, 1. I^cOstStvéiiyek. 

Bzüatioriat, 1. Forini. 

SíBatloRaaz, 1. Forrasz.Forraadáa és Síiat- 
fflfc 

' ' 'oasfitok. Az ortofbmforsav suMlyos 
az eíüslortofoezfát AgiPO^, sárga aea- 
padék alakilában leválik, ha ezttstnitrát-oUatot 
nátrinmlbezfiU-oldattel elegyitOnlL A pbofbaslbr- 
savas eitist vagy exüstpiivfotzfát Ag,P,a, Agy- 
srintén a metafMstbrsavas ezOst v. ezügtmetafose- 
fát Agf 0, MérszlnS. B vegnrflletek ceerebomlás 
útíán ketetkeznek és oei^adék alakjában levál- 
nfuc, ha nátrinm^ro-, fUetOleg metBÍbazttt-oida- 
tot ezBstadtrát-oldattai elegyftflnk. 

BrilaUalnünát, ^mmóetüst, AgONC, elfiálU- 
táaárs ítantm eBOatOt tttanény salétaronsavbon ol- 
dsnk és az ddatot iaasaaakán 90*/*-o8 seezbe os»- 
pegtetjttk. Ilyenkor ai B. fishér, ^iró kristálytflk 
alakjában kiválik. Hideg vízben kevéssé oldódik. 
Nevét onnan kq>ta, hogy tttése, dOrzsSléakor v. 
hevftéakor rendkivfll hevesen robban. 

Baflatifiat, Így nevedk aa igen flnom hártyává 
veit eBttatÖt. L. Fémfllstvtré$. 

Esaatgaraa, 187S elóttl poi 
pénz=.V«t»UÍ5, 

■sSatglát, L Óbm osEüfrai. 



1 ponwi esfiat váltö- 



)y Google 



bbtnCkár (bM. A leAaái >lkKlmá<raI A tflx- 
Jidjen hKidékok ttmadnok, m^fokbe u artst 
baniTdng, te igj elágirtfc, mtnt a fit gyfikere » 



(L 0.) flrtsHaen fénylő viltontait Is. 

lafiMtUdlMIMBát, 1. 



kflrfk, ba ózon fénuM ailtsttel vagy ertstoziddal 
MnttMlk. toT. eittsWtoAt «a UUtaunUpaMiUU 
<dd>taliuk elegyfUMkw, dgyiriirtte aa wttat- 
niMt (^tettnak otokfrolUaekoraplaliuHuadoD 
nfbAteCakete, fteyia, kta oktaadank alakjában 
Tillk U. H«Tltve mát lW-<m oxigéngitn te 
EbBBdBb* bomUk. Brtlyea iutífiU6 aayag : In 
^ aaranyft (rfdattan aainoiilá* aalMroiiiaaTri, 
ozalaBTatntesaTTásildálaft^kJDBal, foaafmal 
ftb. toM keveréke Utakor heram euaiTaB. 

KtBMtiodátJidtavMeaaíl, AgJO,. BiflBlntMl 
(ddattUus káUDDdodit^ddatDt elegyítre. aa B. fe- 
hér kriatilyoa ca^adék al4Jitan terelik. B va- 
gytllet Tídwo úgjüiélTáa oldhatatlan, Hevlttekcff 
niWjlodJdn te ozlKéme bomlik. 

bfialdodid, jódetoa. AgJ. 



Uazltlk, kogy eaflatolt 

oUatot elegyítenek, midfin aa B. aáigte M^adék 

alakjában lerUlk. KriatálytAOian Is déilUthaté. 



□gr a 






1 BabÜyM mdaaerA krlalA- 
lytftk* mereredlk. nuM íéB^im tíOn, hatedM 
múdoanlattá alakoL A'hatHOgOnek a acabályoa 
múdoenlatU -nlA étnlakBliaa térfiDgataasaettte- 
seliár,ml4rtteaiB.amelieltéBkor OmabiuA- 
dlk. A megolTaadatt B. fe.4 e-«9, a krlstályeaé 
&«7.Kéiidal eajélaégalianöiveaa artstkknldboB 
hasonló, ammimUlian uoolian tgymíAYia iddlü- 
tetían. A tliny Iránt ^iitén Igen érsékeny. Agy, 
bogyfotogralUI oéltArafelhagnuUhaté. Dagiáerre, 
a fotográda ftUbdoAje óban rtel^cAat haanUUt, 
amelyek ertBttel voltik bevraiTa ; e lapcAon júd- 
göi liBtáaára Igen Tétony B.-rétBg k^wMlHt. 

■afiatínlUT obtj, l. Jiharfa. 

BrtrtHdminBi. L EgUat^vémftk. 

SafiatkiUiimoianM, L £i«ftoia«tií. 

XsaalkarlMnát, sz^fUOMU criM, A^^CO,. B 
vegytUet eárgásTidiér napadék alakjábu leré- 
Ük, tut ertotiütrátoldatút alkaUkarbonát t. bikar- 
bonát<ddattal elegyítOnk. Vlcben oldhatatlan; a 
wémdtmrliMwl telített vliben klBsé oldhotú. Sarak 
igen kDnnyao eBxnmk. Berlttekor siándíozldot 
fíJkaitTO kOonyen elbontUk, réfrtll fémea eHlalM 
hagy hátra. 



KsttatkéasUményak, a gyteyltáaboD használt 
aAsttartatanti vegyiiletek, m^ek leglamerete- 
■Bbbje a aalétnmsaoat ettM (argentom nltriöom, 
vAoIkA, Iwta); taamnáUtoaakt^liten a tcJsaTas 
esDat (aetot), a dfatmuaras eiflet (tírol), a pro- 
Mnaavaa ertst ^nUrgíA), a> eillatroBifát -j- 



etUéniWamla (argvatam^), as iAtargm (arg. 
tUohydrooarbnro-miUbnieam), ai flOorvM (ariM 
gelatoM) te a raUndMM. ValanHonyin 1*/*.— 
!*/■ <ridatban mint «0a aatlaivtlkDmokte Oaate- 
húsé aaacA alkatanMtatnak, kOUteOaen a »anÓ- 
snOen te a hAgynaA bUaaRtwe4>t bé^agbén- 
talniakkeBaIéaében.ApolB>lkavet edséareiahaa- 
nállák;rittánbelBflegla OOl g.-M ^failáUMn. A 
oolfoUwflst (eoüamfí batna, átUtantlan, nem 
Igari oldatot ad6 ttDwrtlst, mit rlvMcbe fenkn- 
desre, vagy kenteiben (Ondé-tOh U^U-ix) btebe 
MnáOly^ aKMak alk^ — ' ■"*-" ■- 



akonyhaaA te Mtejék 
ki, mint aa edateitráfl)^ B eatet r 
la hataak te mélyebb, tartúaabb 



•BMTCgyflktettU 



\ 1. ArgaiUtiu codtx. 

MHUMuvns, mnaoas te&st, AgClO,. nUl- 

UliaáraTldienlebagAeiOatoxUhoigok kUr(pftst 



<rid- 
hatatlan eaaatUotUrM aa a (MatU leDo^jU te 
TlaflMOndratoaanlapárolof " * 

láteaó, négyaetoa oad^ok ; I 
deniár870*-<aaxlgta| ' 
lik. 10 «. Tli ol^ B 



itogtatjok. PeUr,umát- 
E;b.-»4-48,{VL-Ja8S0*. 

■rateetOst-klorlm bem- 



kénUt B. léhte p 



MpteúQto 
1 aMfordalö 



ráOél, úgy, ho( 
r nuále^ ■ 



tOnieg (etMuaruén) : 
ui is dMminl. Ketetke^ 
■ik, ha ttMÖm eattÜM Uó^iaban hevltttnk, vagy 
•ónvgáibBn initnnk. BIAálUtiJák ailMaAbél.rwd- 
— ,-.. — ^.^.^,^„ j_ ii5gyiamak forrd ol- 
' "W nte 

._ „ _. la EfcMr 

tArteMi4 oaapadtt alakjában kinUik, amelyet 
sOtét helyen vlnel hlrnowiab te megaiárftanak. 
A TilágMBágon a nagyobb tlMkanységfl kék te 
Ibolyaolna fto hatására asB. IbolyaaűnttTéTá- 
lik, haaamoeabb Ida multán megfeketedik, mlkta- 
ben kiért reastt te vaUnlnttleg otttontlMonil, 
id. Ag,a keletteiik. B s^Uteágfiiál. ttnyteiékeny 
voltánál fogva ai B.-otafoto^aÜUanál te a fény 
Intmltásának mérésére haamáUák. Bt ntóbU ott- 
bél aa ú. n. R-aÜmimMer hasmálrioe. amdynek 
o alapealk, hogy ai B.Hlal bev<Mit 



tékket megegyeiA eafnttvé vátik, a fény fotoké- 
miai erteaégére kOvetkeitetbetttnk. Hoaanálatoe 
az B. még as ú. n. hld% eaBstOzéanél, amménlás 
oldatban gyengyhásféetéare^ Úszta esflst olOálll- 
táBán,aTaaelema4aén61,(bfras3tácel>veBvlsBg&- 
lattdmál sO. A nemecekés-krlstályoeMl tOmOrOlt 
B. vlsben te bígftott savakban úgyaaélvAn <ddha- 
tatlan. B B«|át^gán alivarik aUéinak, IIL ai 
ezOstnek mhiteó|ntem«myleéglme<íiatáro>á8a. 
"~ -' nnrAÜa nipE ki ■ ■ 



[ kloridjainak ttt- 



TCménysésav te aa álkáUKn 

méi^ forré oldata az B.-ot meglehettaén oldják. 

Legjobb oldéaserel : aa •Aunonla-oldat, amdy Biln- 



eév^ a kálloiiudanld-old^ amely si 

plex Bérá, IfáinmettatcimiéM (eiflstkáUiunda- 



)y Google 



niddá) KAg(CNV «1(U'>< tevAbbá a sákhimttO' 
■mÜttiridst, raeJ^bMi ketUa a&vA, As,VaáB,0,\ 
öeBaMeia nUatnátríumÜíMadfiíaá otdódlt. Bs^ 
ru B. kb. 190/* amiii6iüa«&it nyel el ée SAkCI, 
HB,N tantiUfi, krirtálf oatthnU £-«mw^va 
alalniL HertttekoruE. megsárKol, m^ ttO*-<ai 
nanuNanliifl Myad6kká olvad, imBly • kftiüUs- 
kor, )eleiiték«ayea UlcsjedTe, BMnuMrH tttmeggé 
DUMd meg. Baórt DBTeiMí légente H B.-ot Moni- 
e/flífiuft (Itrna eofMa^. Ax aitWDél pcoiUTalib 
fémek, pl. dnk, ötöm, ragy réi, ati u anén, aa- 



tímAn Tagjr 4n la kttonyen rednkAUák ai B.-ot 
fgmea eiOsné, ha velttk flaaaeolTaaitiiü: vagy ned- 
ves álbvo«>an yelttk Mnticeaésbe boirak: hlgí- 



TBgr kAUnmjodM-iddatW « 
— — •"' iu.€^'^ 



corbto melegttre, i 
UodUd& alafad. 



Kattvtkteaao, L £(fe*(v. 

Bafiatkdhi (koM, aa aHMéroek ltídolgosá8&- 
val te as eAtetfém elfiálUtáaiTal foglalkoaú Inte- 
rnt, mdr el Tan iátn a ktíU isámt p)tit«<Ud, 
olmartókkal 4b Mkift MahelyekteL 
lal trodaiomnak 



UŰátúl HadriamiB tRtnraléptttg terJedA a 
hanyatUM mutató idOmaka (Kr. n. 11— 117-4g), 
melyet ai ú. n. aranykor el4z meg a a vaAnr 
kfivet 

KaflatkOTand-Ulék tf^r.), eoflatOt, raaat «b ként 
tartalnuuó éroek; argaitfvlrlt, argin^lrit ée 
frleeelt 

KaflitkSrte, 1. Aranyalmafa. 

KM&Mtkmwai.i,krámiavas aedít, A^OO.. Bar- 
náavörOB krigtályoB oa^adtt tokjában kiválik, 
hatoméivá ezttatnltrit-oldatita fc^ lflmhromát 
hig oUatU astjjak. Vliben alig oldható ; aalétanm- 
sav, ammonla-oUat éa a lúgMmek krúnátijBlnak 
(ddatal oldjtt. EtOstmn^nmM, tMastbikromáí. 
kgiCt.O,. Elénk TfiAa caaiukdék v. Térde kris- 
tálybák. vb alig oldja, ammania-tddatban éa aa- 
tétroDuavban Monyén oldúdlk. Caapadék alakjá- 
ban teletkesik, ha káUnn^rokromátMildatot t5- 
mény eattetnlMt-oldaaa <aq)egtetflnk. 

■sflattakk, tumdcmktoCB Qnom önpor, melyet 
ragasstteKOTBl terenuic Oesae éa naplroaúk, 
fiinak Ab nem nraiee tbneknek etttamfia haaoDlö 
bevonásAra haemAljAk. 

■riMletotak. Bgyiptunból már a legrégihbtdó 
óta lamwDnk S.^A. A kairól mnienmban van ttt 
danA Igen eiép eaOatedény, melyeket Tell-el- 
Tmal-ban találtak; eadc a nemzeti dlnaaitiákat 
JAtbI megeUaó korazskbAl eredne Faleeitina ktt< 
lOnOaen Dávid ée Balamcm karában bóvelkedett 
arany- ée eiUettárgyaldian. A gfirOglHí már Igüi 
korán, de ktaOnMen apeizsahuorúkntán kéöd- 
tettek remek edényeket b máa haBEoAlati tárgya- 
kat eofistböL Ai athéni gyárak ilynemfl export- 
jául Baármaió aaép termékek nagy számb 



jábél B3ár 
keriutekni 



jknapIényTeDéI-OroszorBzágben.RA80bb a 

gérOg mavteaet Rómába tette át Bzékhelyét, hol 
a féiö'dsötArBadalom elég mnnkát adott nddL Bb- 
ból a koraxakbAl már, neTeseteam a római caá- 
Bsárok komakából, tridntélyeeeU) leletek marad- 
tak reánk. LegneTeieteBebb ea^ kOiÓtt úgy 
P ifaniL^ mint tárgyalnak es^nége teUntetáben a 
mideshámben (fiannorer] talált B. B lelet több 



i — BaUatiwér—nJa 

mint 70 dib imumMuM tálcát tartalmú, mdyck 
kózOtt dinedtoyek, IrAedények, asstall edénykék, 
konyhaesakÓBÓk, toTábbá hámmlAbak, kandelábe- 
rek Htb. vannak. A dissedények, patttik, nmák, 
medeooék, melyeke leletben elófofdnlnak. Agy 
íiumaEHépaég, mint dladtée laUntetéfaen fUAtte 
Jelentékeny mQvéewt tetmékeL A mádk Igen 
nevesetea B. salntén a lómai idttbAl a párMC^ 
blnet dee anUqnee tnl^jdcmában van b es a hírae 
Benm/-i E., melyet a Départeownt l'Bureben 
fekróBemay helység meUett talállak. A lelet tttbb 
mint hatvan darabbél án b mintegy hnBsonSt- 
hnnmhat kUogrammot nyom. A paterák és dls- 
edéoyek kttlttnbOió aorosatal rendesen dombor- 
mdvea eUUUlltáaokkal vannak dlasltTe.Ijegr^IUi 
darabjai a róm^ caáazánág elad ATeibU, a leg- 
újabbak pedig a Kr. n. ÜL ss.-b<H erednek. NaTe> 



kétaaái éTvd eaelAtt a Bhtariwn leltek ée eokálg 
téTee» Sc^io PfOf" néven Lonertek. B dlna- 
kont, mely as eddig tamwtek kOst a legnagyobb 



a BoBooreaUben 0. o.) tidán E. A Kr. n. elsA as.- 
bti aaáimaalk a béeel CB. ée Ur. gytytuaitay egyik 
legnebbesttetlelata,atÍ9r^)|ia-^(ffapintt.A haeai 
Srt)i három oaitA^rba Bonákaqnk. As egylldie 
tartomak aa A. n. luöakori &, mdyek ré^MU a 
római fogLaláet megelóiOtt, réóiien a római vra- 
l(un alatt m keltáktól ssámuLEn^. Bendesen 
flbnUk, torqneeek, karvlráHaok ée karperecek. 
Legneveieteaebbek e nemben ApáOtai ée cepro- 
wm' leletek. A második csoportba a római osáaaár^ 
toffból Bzármaió leleteket swoljnk. Esek klÍB«tt 
legneTeaetesebb a pataár^ esOst-trlposa (a N«u- 
sett Mnaenmban). B nevexetes lelet 1878. tortat 
nufényre a akkor hét darabból áUott, melyeket 
késúbb bsselltaitettA ée reetraráitak. B bét 
darabból asonban a ^ fr "l^*'* ^ 'lBlr osak kát lüa 
a homátartoió pántok kerUtA ki ; a harmadik 
lábat B a honátartoaó Iwot V. caéeaét a reetanrá- 
lis alkalmával galvámnástdattal helyettMítették. 
BtUnea oerlnt a Kr. tt. HL Biáiadba tdietó. A har- 
madik oeoportba végOl a népvándorláBi, tem^yar 
ée Áipádkori B.-flt Boroasnlc 
IsiaUevelfi la »»t.) a. m. oftstb (1. Baeag' 



btUttA« 



iAgaáa, L .SUbf. 

Eadatmedva, a fóleg SalbéiUban elAfbrdnlA 
medve, amelyn^ germ^Ja fekete, fdi^égú 
Bstottkkel van (édve. Aa B. prén^Jét nagyra be- 
osOllk; bandába, dlainek v. Biónyegefere hasi* 
náljik. 

EaflatmanyegaS, valuaely háaspár egybe- 
keléBének 26-lk évfordnlóla. 

KaflMmérgesAa. Leggyakrabban wvoBthass* 
nálat kőiben, kautnaaen gyermekekna, történnek 
ilyen aknt mé c g e sé safc asáltal, hogy ntAbUak a 
BBtjiikbali bkélyAatt). égetteekor a pokelkSvet 
eluRKiJák B tenyallk. A m^ieiés eiimptunAi : 
bevee bányáé éehasmeoés, a kihányt gyomortar- 
tatom tbhér.de áUB kMben megfakétefik ; tdykor 
Ookfvttletet, gOneOket, nudd b&oláeokat Is Ao- 
Idtek. BUensserd: fa^áaRMre, tqj és ktmyhasó 
(Uc oldaUHtn). Oyak(»labbak a króiálMS M-eh, 
melyak rendesen olyanoknál fbrdnlnak eló, kik 



)y Google 



E«Urt-atv*nyfc 



bnnmn IdSn keresstU nedn^ cstM-tartaúmú 
(OTMiAgokKt. Oyeokor uoUakMaA (könnOs] 
eéa, ■ fo^ájm, a raUpwlUaiw, a nem kW . . 
t^«n te aiuiakfflherán, ft Unek leflktlUÜtlMbb 
hellén Íb nOrUs fUtak jctonoek meg, UMlyA ké- 
sőbb fiBaero^nak, a aios ktonak k^út aijik, 
melyet aryvnímik T.orptrvm-nak neveinek. Bb- 
bea siaivecUUc bebo arcirel, a belek nyélkahár- 
tr4]a, Bi agynak boriul, a nu^nak tokja te a ve- 
sAk lererctA oBStornic^&i te edényei iB mntat}ik 
e ariirke Bilnfi ofistlenkódást, máyelc ettflnteté- 
etee teabetegség gytigyltéaArasmunUélesHml 
nem rmidelkesflnk. AmlndlgoBakBkOUnOvetbe 
te Bohasem a aejtekbe lerakódott fbuan fekete 
■eaueék nem illának silneittstböl, aem eittot- 
laiSb^ hanem valami Ismeretlen axerree ezOst- 
vegyaietbOl. 

■ziMmfiTMaág, L Ezüstözis te Otvöasig. 

Sxfifltaittrát,«a^étrotN«waíezfl«í, AgNO^. BKfn- 
telen, átiátaiö, nonboe krütálylemeikék. FB.-a 
4'3i ; op-'ja 218*. Levegőn nem v&lto^ ; de ha 
organikus anyagot tartalmaiA por holl reá, v. 
oéBvegylIM^ gAaével érintteiik, avUágoeB^- 
|CHi m^BsOrfetllve, beUle f^nea eottst válik U. 
Ovafan hevltéAor megolvad te fcDitUtekor anga- 
m»-la1stályoB tOrteft tOmeggó mered me^, amo- 
tyet rúdaüben pokoUcS v. ugntmfenuilu aérea 
imaítanak. BrAeebb bevttéAor elbomlik, ozlgto. 



marad Utrs. Viiboo Igen „ 

oldádlk; k6ndfliBtÍ8aaem)egee. MarAfémeeim. 
MarA méreg; a BBOvee siSveteket elroncaoljB, 
m^d Bzokat, Uképena fáoy hatására, eittBtklvá- 
Usa folytán megfeketfti. Az E. oxidáld batteú ; 
igy K ée kéo kevwtte tttésre gyengén, footor- 
M való keveréfa aaonban heveeeu explodál Ol- 
datából lúgok, úgysilntéD kevte ammonlfroUat 
bamáaeiAifce eaapadftot, oatMoxldot válaattaoak 
U, mely na BmmoiilaK>ldat ffilOalegében kOnnyen 
oUAdlk. Bx A. n. ommmút* £L-oIdaf Ifl oxidáló ha- 
táaA, Így fi. aldetaUeket Ulnnyen karbonsavakká 
oxidál, miköibrai a folyadíkból fekete oe^adék, 
V. fgnyw esOsttOkOr idakjiban ffimee eoUst vJdlk 
kL Az ammoniás B.-oMaSiól kálllAg fekete osan 
padék ala^ábao a SaiMia-téle durrmóeiüsKt 
válaearlifa le. As B. máa nitrátokkal kettAe sókat 
alkot FebéijeKddatban fehér, oldhataOan osf^a- 
délort okoa, amely a vllágoráágon, femezttst te 
eattHlB/nlfld keletkeaése klisben, laasaoeÜn meg- 
feketedik. A BKTvee szöveteket, oxidáló hatása 
folytto, tttem roncsoya; 3— 3»/,-ob oldata a leg- 
hatásosabb fertótlenltAeaerek egyike. Nagyon bdg 
vizes oldate Is anOmepszisee hatású. TOmény, ol- 
dat, v.pokolkó alakjában Is, mint gyógyszert maró- 
aierOl gyakran alkalma^dk. A magyar gyógy- 
aseritítayvben úgy a kristályos (Argmiim nüri- 
eum crv»taSUaimn néven), viuamlnt a megöl- 



R rúdalakft B. (Ara. nür. fimm néven) hi- 
vatalos. Az B.-ot a fotogrtf ozáehoa, roh^elzótlnta 
kémitéeére, bqjfestóazerttl, továbbá a kémiai aua- 
llzltf)en kéml&szerOl haszaiálják. B. k^zódlk, ha 
féoiea ezüstöt, azOstoxidot v. eEBstsznlfldot me- 
leg lilg Balátromsavban oldanak. Rendszerint tiszta 
fímefl GEfistSt oldanak meleg h^ltott salétrom- 
eavbsn te az oldatot sftrAre bopárologtatják aml< 
k(« aa B. kikristályosodik. Az árúbell, rtetartalmá 



estatból úgy késrtlbet^ hogy ai ezttsUH hlg sa- 
Ittrorasavban ddják te az ol^lsúrOe^Dre bqtá- 
rok^MDtt oldathoz 2— S-annyl l'S6 ^súlyú za- 
léteomsavat elegyttenek. lly^kor a salékráiaav- 
baa ndtuen oldható B. kiválik, mlg a réndtrát 
oldatban marad. A Uválott B.-ot salétroouawal 
mosva megszáritiJák te átkrlitályosltással UssUt- 
Ják. A pokolkó eléálUtáaára az B.-ot óvatosan 
megolvase^ák te megmelegített vasmlntábaS-^ 
mm. vastagságú mdaoskákká dntik. Az B.-ot j<M 
zárt tlvegfaen portól te Ténytól védve kell eltar- 
tani. A kristályos B.-ot már Odier ismwte. An- 
gelns Sala a XVB. ez. végén erj/sbmi Dimaey. 
magittermm argaUi néven emllU te beUMe meg- 
olvaaztte útján a b^ infemaiist állította M. 

■sttatnitrid, Berfholia ffammóenMie, Ag,N, 
fekete por v. fekete femfenyú krtetálykák. Otésre, 
dOmÓIéskor v. értnttere ksB(niyú hevesen robban. 
Via alatt eltartva, az Mszerázáakw szintén rob- 
banhat Az B.-et 1788. BwtttoUet úgy állította el6, 
hogy ezttatnlttátból eaeszes viszel lecsapott eitket- 
ozUrataméay ammoniaoldatot tetOtiBlóálUttiató 



Kristályos alakban telettozlk, ha ezOstoxld lö- 
mtay amnumla-tddattal kéntUt tOmény cddatát 
huzamosabb Ideig a levegóo magára liagyjnk v. 
as oldafltól ai B.-et mésszel leos^Jok. Csak na- 
gy<m csekély mennylségekkel,óvataBan dolgozunk. 
Xaftstnltrit, saltírotHOtíovaa aUst. AgNO,. 
Hideg vízben igen nehezen oldható bó, esért kris- 
ttJyos csapadék alaJ^ában leválik, ha tóményebb 
eztlstnltrát te káUnmnifalt oldatalt olegyltjttk: A 
kimosott osavBdékot forró vízben oldva, az oldat- 
ból klhflléswtw az B. eslotdentU kikristályosodik. 
Todmnányos viz^álat<dmát gyakran alkalmaz- 
zák; a salétromessav-8Ók ^óáUít&aára elónyteen 



Esflst ozidjaL Ai saUst ismeretéé 8 oxidlB: 
az essOstsznbíőríd v. esIMoxidnL Ag,0, fekete csa- 
padék, savaktól ezOstaóvátenmeznstté alakul; 
az enOstoxidrKefi, szabábroe oxid; savaktti ezdat- 
sókká alakul te az esBstkmeroxid (L o.) v. ezüst 
szupertnld, AgO, savak ongénfidlódéesel ezflst- 
sókká alaU^tt. Az ezOgtoand keletkezik, ha 16 
atm. nyomás tüatt te SOO*-on oxigén-gáz fémes 
ezüstre hot, úgyszintén forró kálllúgnak ezOst- 
kloridra való hatásakor. BlóáUitására ezllstnltrát- 
(ddatot forró káli- va^ nátronlúgba Ont^kek te 
a bamásfekete oaapodék alakjában kivált B.-ot 
vízzel kimosván, SO—SO'-on megszáritják. Az B. 
bomáa fekete por ; fH,-a 7-53. Vizben alig oldható. 
Világosságon laseacakán, melegítéskor gyor- 
sabban, 300°-on teljesen elbomlik alkatré- 
szeire. Hidrogéngázban lOO^ra hevítve, gyorsan 
fémezflsttó alakuL Krélyesen oxidál ; Így kénnel, 
fbEzforral v.kOnnyen oxidálható szénvegyülettel, 
pL oseraavval CeszedÖtzsGIve.azokatmeggyqi^a. 
Bavak batteáia az K ezUsteókká alakul Ammó- 
nia-oldatban kOnnyen oldódik (1. ErUstHÜrid). 
Bzústnltrát te káUnmhidroxld ~ áO*-ra lehútott 
szeszéé oldatainak elegyltéeekor Mér csopadék, 
esüathidroxid, AgOH, válik U, amely azonban kö- 
zönséges hóméiséken megfeketedve B.-dá alakul 

Ezfiat-Stvények. Az ezüst legfontosabb Otvénye 
az ezOst-rte ötvúny, mert a rés az ezflstöt kemé- 
nyebbé, fteyezhetóbbé, osengúbbé, olvadékonyabbá 



)y Google 



too 



KbmBaMuialin> n ieUléa anrint más ée más 
BmiylsígbcB aierwel (L Fémáíét). Ai 60«/i 
nnt tartalBiuö Otrényt nereslk Mm4iak. 



lat kösboL u azOrt lebmlk éa tUból a tDiM uln 
1^ eUIMw, amint Mt MlM 10 te ao kMjeáTDMtn- 
kontapoastaltiik. Ai atOstoek bimUz&BM a rte iié> 
mlbC oaekkentt; e tekintetben még Jobb hatása 
Tan a cinknek {*/,— 1 Biteadréai). Hrtrt a kenake- 
dtaben 0J7 haaináktl tAigyak Is kerOlnak foica- 
Iratba, melyek atat, rétiadMk OKMttoUMl 
illának. Legmc^aaolHrttaNWk S8-6 réeneattsK 9-8 
ita lém, 7-a ite (dnkvagy 80 rtsi ezüst, 10 itai 
réi te 10 résiolnk. Baek a> etvények J« Onthatta, 
ja mnnkilbatft meg te Ub&ték. 

Ai ttütOcaéMium^tréajtt fehér salntlk, nagy 
ayujltiatteágnk te kOnnyftolTadékonys&gak miatt 
■dntén ajánlhatok as eiOst éksserekhei. Obi- 
antételflk GOO-980 réai taOtt, 80—16 rém rfa 
te 470-6 Tén kadmtam. A ntkk^arttttWvéar 
kUOnteen aa olcsóbb baamálalj tibgyak (ontal- 
kéeiletek) gyártására alkalmas. Ai ú. n. AoniMd- 
OflM 80-40*/, exOstOt, 60— 40>/. reset, 6— 80«/, 
nikkelt te 0-16</« dnket tartalmai^Aa oíKMtinHM 



ninmból te & r. eitlstbAl áll6 Stvény nualmae te 
kanéoy, alkalmas késekte rngök k&dtteéreigan 
a ril á rt ak te aiiTteak Aplatín-vM Otvényék. B r. 
«iaBtbfil,4 r. platinába te li.itebúlMtollakat 
kéaU8oAAiivánin&i(út80-60*/.ezllBlblH és 
TO-GO*/, lézba UL Az Otvényt rterftriolbdl, réa- 
nusdáb^ te timsóba álU OBárában (Bakndab] fs- 
aik, ekkor szttrkészOld fnttatáasslnt ks^mak. 

Az eirüBlmudgám r. fitneaor eatist te b 
Otrénye. Minél több ai ngmie*™!*!! aa < 
annál BOrübb ai. A Mas eznstTDiioMrUgy.kteAbb 
asonban megkemíai;edlk. Az ezOstfonosort a tfiz- 
ael valé BiOBtOzéehei használják. BzOatnitráí- 
oldattw l[éiieeOos^pettéTe,az lassaoakán igea aiép 
kiietáIy<dMl álUcoflatfoncaoirft alaknl. 

Ai asOafwrrMM la Otrény. Ezt estist-, soéi-. 
Ontott T«»-, eárgarte- te brons-tárgyak foirasst- 
tására baassá(i&. 

B*IM: B4l: Biriiréi: Cink: 
Pegior T. krarior focnui 



Ucr A 



A> MOstfiHTaart di6ttá húzzák te hengerak 
kOiOtt lívt^ U ú^oUlB) vagy pefflg rtddá tetik: 
te esztergába fogra reeraJarel BlreezeUk. Ai 
in kéodtett Takony lemenke^iUetye port ban- 
uUJák a forrantáshos. L. Forraazéa FomuMt. 

■a&atBiia. BzOBtashetflnkszáraite nedTcaAton 
(oryattmmB). Az eUbUoek egyik neme a títím 



Talö B. Bhbei használják az tziM^mtalnámot 
[L EgOaSMnutk), melyet hígított kéneeé-ertat- 
oxidnlnlkát oldatába mártott sáigarAidrÖt-bjeféTel 
kenn^ az acrtsUiaaadft fémtárgy felsaln^.ezatáD 
a tárgyat t(Ms mdegig Izzítják. Az Izaltás kö- 
vetkeztében a kéneaö elszáll te aa extlst flnom 
rétegben a tái^gyon marad. E mflToletet HHibazto 
lamételTe, tetaite szerinti vastag bevonatot ka- 
pdnk. A AidsMrtMfis&te^asezttstOzO pasztát hasz- 
náJJák. Ez áll 10 gramm Msaan kéazltett klte- 
eztutMl, 10 gtamm konyhasóba 90 gramm ba- 
nmarirbél te 16 gramm ian^t bétából, melyet 
kevés Tlzsal kevorve, tésztává gyúrna Ha eszel 
a tárgyat dOrzsOliflk, sabitén bevonódik ezBsttd. 
Használható salttromBavaa caOsttald te oiánkA- 



Cl 



1 keverékébU késsltett hfg p^i^ ms- 



ezOst, 80 gramm boAÓpor, 90 gramm kmi^iasó 
te kérte vli keveiékéblu álló paszta basmálható. 
A Bxárai úton való E.-1HS tartozik ai ariW- 
Umexdií Is. (L. LenuxOéa.) A kOvet, bórt, fát, 
pf^ijrost ezttsttUsttal vtaiják be. Uvel comekteeh- 
niÚUa egyezik ai aranyozás megfeleló technika* 

, az .ánu^iODÍ* dmaiön ntalonk. MaaaB. 
„ iBxnáltabb módja a nedves úton való B., aa 
ú. a ai>A)áR>£E célra Igen sokféle Rtrdót használ- 
nak. Le^yakcfflbb a klórezQBt^tDrdó. Est készítik 
10 L Via, aoO gr. klórezflst te GOO gr. lOO'/.-oe 
dánkáUnm (ridatábóL ElórezOst hdrett salétnxn- 

9 szflstOt Is bassnÜhatonk. SoteUur 10 L 
Tlz, 260 gr. dánazOst te 600 gr. oUnkállom 
oldatát Qjudja. Ifa már a Li^w-tÜe folya- 
délcot nem hasznátják. Aa ezOstfOidók 1—8 volt 
fesriUtségfl áramot kívánnak. Anódának (bont^ 1 
inm.-nél vastagabb ezQstlemeat vesznek, melyet 
1-5—8 mm. vastag platlnadrótra íUggeHEtenek. 
A tel^ negatív saAával OsazekfttStt tá^y Jól 
megtisztitaodé. E célra a tái^ te a rondító anya- 
gok mlnOsége szerint más te más csávát hasaná- 
Imik (L C£Muáa). A súlyba azflatOzendó réz, 
aárgaxte, bronz, alpoUa s raekbez hasonló 
Otrényekból készltatt tárgyat 10 L vlz éa 1 kg. 
marteáMom oldatában fűzve mlrtalanUJnk, 
aatttán ftirró, m^jd langymeleg vlibcak lemossak 
te mosás után 10 Utar vlz tel kg. 66^os 
kénsavosávában lecsávázzok. A csávából kivett 
tárgyat leöblítvén, az elóléayesftó csávába márt- 
ják. Ez áll 10 kg. 86*^ aalétromsav, 800 gr. 
konyliasé te 300 gr. korom teverékéból, innen 
kivéve újból leDblltJOk te a fényealtó csávába 
márgnk. Bst 6 kg. Sö'-os salétromsav, 8 íg. 66*-ob 
kénsav te 400 ^. konyhasó alkotja. A már 
t«Í}eeen tiszta tá^^at vízzel JM leObUtJttk te 10 
L Tizben feloldott 60—100 gr. salétromsavas 
kénesObeo megltmoBoroazak te viszel kOblüJflk. 
Az Így elókéasftett tirgyat réz- v. sárgarézdrótra 
kOtve, az anódától mintegy 10 cm.-nylre az 
exOst- vagy argmüofBrdóbe akaazljnk, amelyen 
átmenó elektromos áram "tt*'*'"'"" beozOstOzl a 
tárgyat Ekkor ktveeszOk azt te mesnézzflk, váj- 
jon nincsenek-e ralta hibák, melywet borkóval 
te florai dróttídénl való dMzsOlésael távoUtonk 
el, ezntáa megmossuk a tárgyat tiszta vizben és 
forró dánkáUmnoldatba való mártte te eat kO 



)y Google 



giKHflfc « fBKUbe. BUw UT<rtk«iik k tnl^Jckn- 
lápHü B. Mm éraon vto knU- és lasnnktet 

^—"1 ámíiuC Búg a ttrgyn s Uránt 

_„ _ d^^Ó^éh 

vtíba fBegwstre s mMeg wylk buján akMit- 
ínk te síUyit ■ mérleg mteli kuján lógó Mcpe- 
nyűbe rakott MomaOréttel Uaqranlltjflk. AuHk 
magUrténte nUn a tárgr^t amSilc^rAl toakasit- 
jsk ás ft fUrdűbe RlggenQfifc, a BWpéiiTÖbe pedig 
annyi gOfi raknnk, amöuiyi a tárgyra ^teodS 
ertBtaiek megfeleL BlaonyM idO nmlTa a tárgyat 
ktreesztlk te JM megmoBváii, a mtolegre ^ - 



IftL a mfirelelet bf 

tájraanidöbea 

18 máriegek la. is Sntnfvaa-oaskv tai 
HmMI ktetltett márieakar ^Ik végén a snv 
penyO, másik -végén a tárgyat butö rúd van. Ai 
aramÁrráfl negatlT saiUt Jteiakfi^ilk a mérleg 
Beipoqrfe kaija alatt ebonHrAdn erteltett, leUt 
dndget^ kteceötartAvaL A kénnA te a kar 
kMTárintiuaéetakarra erMtett te a kteeoOba 
merOU peoek tSnatltl. A fOiASbe nggeartett 
tárgy láljAt a eopaijrOre tett MomsOréttel egyen* 
UtíOkkL Udfin a mérleget Ily módon Jél beállí- 
tottak, a köneeőtartó abó réazén lev6 eröf kell« 
baUUtteávBl a kéneeA fdulnét addig «me)Jfik. 
mte osak ■ peeket érinti. Bkkor a aarpenyOre any- 
n^Bdtrt nunmk, amennyi a UeJtendO aiOBtaiek 
m^falel. Uoet a mérleg seipenyÖB résie leUllen, 
te a pecek a kéneaflbe merDlvén, as áramkört 
állja. IBm a bontás kezdetét veúd te as ezflat 
a tAr^ fobibiére rakAdlk. Mihelyt a kiejtett ezOst 
a mMeg semiiyAjén tett sAlyt kiegyenlítette, 
a mMc« régi álUsáte vlBBsablIleB te az áram- 
MrmegBnkad, vágyta tDbb ezflat a tárgyra nem 
rakódhatik. A beesOeUlzOtt tanyákat UvwBzOk, 
vidMU lemonok, fbrrA vliboi leOUItíttk te meg- 
aaá ra dáaa után zapomial (brillanttáiymáz) be- 
kanjflk, kegy nép Bzinét el ne vesidtM. Ha fényt 
akarunk a tárgynak adni, fényező aoéllal vagy 
Uvel megfényenflk; em a oélra Unom fényeafr- 
vlMeael bekent poeztdkorongokat 1b haganiJnat. 

B. elOtt a vaa-, acél-, dnk- te ént&rgyakat h 
ezek Dtvényelt ^L a bdtamdai árúkat] elfibb vfi- 
rte- V. Bárgaréuel vonják be. 

A kCsDnaégee (nem aUy uerlntl) S.-hez 15 gr. 
Mlétrcmuavaa vagy 10 gr. klúrezttsUt veaitliik, 
mdyet i Uter vizbe olonnk fel te hoazá S6 gr. 
100*/«-o8cUokállnmot adunk. Ha mflvelet kOzben 
az ezOBt-anúda megfeketedik, ekkor a fOrdOben 
kevés, ba pedig fehér marad, " ' 
dánkállmn. Az elsű eeetbem o 



kel) boritolt m^nm. B célból a pa 

aal bevooaoaó a leá taelyeaendd a 

aiáradte Idán acbátkflvel téBywíUMt& 

■ato^faa. 1. -Pto. 

■stanáanna v. oroaz péawta, fSlBl vlMo- 
barna, atnl MtáretiuuniMrorka gOTeniiUn, téU- 
ru h á k mc g é ly o i éoi fe, prémfll, mnfiokra rtb. hai- 
nimik. 

baatpillodáa|kokj,l. Cnllatiát. 

■sflatidnioaifát, 1. EifUsIfotrfálok. 

■rta^lnkronát, 1. EiUatkwmái. 

■afiatptHtziaa, L Piaitrámg. 

■8<tartvtéh,e8BatnuIakbölhevltteé8kal»á(Ho- 
láB által készített pléh ;eaQBtmmikák kéailtáaéifl 
Jttamálják. 



te az atvény eallattartalniát wárai V. _. 

lehet ma^tároznl. A náraz At nbfawáU, hogy 
a léhában levó eztWH ólomba vfsnSk U, te az 
ólmot azntin ledzillk. Bs az éljérte kUtaSaen 
nem túlságosan nagy eafisttartalom mellett Igen 



kfllsA ánunfiiTTás nélkU la ezfistOziiL A tárgyat 
oinkdrálhoz vagy lenutzliez köljtlk te a m^egv. 
btdeg flHObe mártok. Azraban még ez se szOk- 
afign, mart ha a tárgyat 2 Hter víz, 16 gr. salét- 
romaavas ozM te 86 gr. 100*/,-o(i d&káUnm 

a («. n. BUbermd] marink, rOgWn 

kan. azo-*^"- "-' ...- .-..^ 

csak a lehellé 



pootoa eredményt ad, magsa tartalmi mdlettaaon- 

ban k0vésbbé pontos, te r ' ^ 

tenDényekprébáUsánál r 



láat, a pénávaróben pedig az Otvtey próbálásA- 
nál a nedves eljárást sHslmiiaiál. meqr a nan 
tarWmakat pontosan nmtatla U, de klatartahnu 



vékoiqláln eztlBtárúk Öregeinek kuutéeérehaaz- 
náiják. 

■attateika, a kOzOnségea róka egyik változata, 
melynA f^ háta éa oldala fekete aluKm ezUatO- 
soi csillogó: fUe, arcma, hasa, Tégtagjal te 
IhAa la (fehá' hegye UvételéVBl) aaénTeketo. Ha- 
zánkban több Ízben ^ttek al Ilyen rókát. Leg- 
szebb BzaNenizetlHnzeiunban OnOtt példány, me- 
lyet bér6 PláthPállAtta vessprémvmegyei Akto. 
E.-nak neveoik a FemutMi aama A. Bmlth né- 
ven leirt déUfrikal kis rAksfaJt Is. Hoesaa 90 cm., 
mlbfil 81 om. esik a brkára. L. még ISrpe rdka. 

KsOatradaea. A kellő finomsággal bíró ötvö- 
zetet megSmleeatve B.-okká CnClk, melyeket aa- 
xöéa klny^]tBnak, a lemezekből a lapooi^ákat U- 



KstUtsirUy {iii>i), LS 

Isfist aói, aa egyvegyértekfl esÜBt-gyök (Agj 
savmaradOMkkal lótott vegytUeteL Vizbea bó- 
aégwen oldódik az ezdstnttrtt, Uoiát te floorld, 
kevéssé oldható az ezOstaoetát, a nitrát te a azol- 
fit, mlg az ezOstklorld, bromid. Jodid te idanld, 
továbbá az ezOBtbromát, iodá^ foezftt, arzenát, 
borát, karbonát te kromát alig oldhatók t. ia- 
o61ván<ridbatatlanok.BantóbblBkkOztllhIga^t- 
romsavfaan nem oldódik az ezOstklorld, bromid, 
jodid, danld, bromát te jodát, a többiek oldód- 
nak. Ammoala;oldatb«n, aa ezOs^odld kivételével, 



könnyen oldódnak ssliitelai i 
Ab esDst haloidsól az alkálifémek danldlalval te 
üoezDlllUjálval oldható komplex, Uletfilag kettte 
sókat alkotnak. Bomlékonfak, erősebb hevltédror 
Javartezt trésen elbomlanak te fémes ezfist ma- 
rad vissza. Már a vUágosaágon Is, fOképen oxi- 
dálható anyagok, pl. szénv^rtüetek jelenlétében, 



)y Google 



kfinnyen radnkálódiuk. Eiért a fotograttUaliiM 
hBBmálatoeA ; ax Iputao ée gjógymatia legln- 
Ubb csak az eiOBtalMt haaziiálatos. As B. Bűn- 
telenek, illetőig fehérek, bacBak a savniaradék 
nem szlnee, Így pl. sárga a Jodid, fMzttt teaneiüt, 
vOrtabama ai anen&t, barnáertMs a kroinét. Ke- 
tettentá exOst v. eattstozid eavban Tal6 oldAaa, 
ai oUliatatbuuA pedig cserebomUa úQán. Bűn- 
ben kriatálnsltlutók, ftufar Hmee IxS^ a 
mlknwrganlximnoktíJIMését gitoljtt, tehát antt- 
nqiaiBes haUniak ée mérgezAk. Oldatnk aem- 
leges kémlOhatAeú. OUatokbOl aóaar v. otdhatö 
Uoridfdiér túrószerű <sapadékot: eaflstklwldüt, 
kAnhiifrogén v. oldható Bialfldt* pedig fekete osa- 
psdéb)t:eattBtaznlfldatTUasEtMiakki. AiB.-bAl 
ai ertrtnél pcolttTabb fémek, pL magnéslnm, 
dttk, vas, kadmlnm, bigany éa rés, 1ig;Bdntte 
kMmyen oxtdálhaté anyagok, mist a fosxToF, ssén- 
TeflrŐletek stb., fémea ezOstCt Tilaastanak kJ. 

■sfiateály. AzezOstéBfUtaJábanan^neHfémefc 
méréeéra nem mindenütt haemált&k és használ- 
ják ngyanart a sAlyegya^et, mint más tárgyak 
mérésne. Nálnnk és a i^tObb enr^ial államban 
az eiOst méréséra la a kg- ssotgál már, de régeb- 
ben ezt a szerepet a Uttm máifca tOltOtte be. Ai^- 
Uában az ezOstOt ée aranyat ma is ktlIDn súly^^- 
sétwel, a troy Ifbrával mérik. 

Si4ataiálak ée eiftstfonaJak jártasa mdak- 
hél indol kL A mdakatszOBMl, űptűd^ábM vagy 
sárgarézbél finük, néha oly rndat Is haBználnak, 
amelynek magja réz, bnrokja ezOaL A rndakat 
drötw nynjtíák, e oélb61 eltezOi flreges hengerak 
kOat hmgráilk, azután aoélttregen s végre ayé- 
mántba ttrt Öregen át hdzzák. A vékiny drótot, 
amennyiben anyaga réz Tcdiu, galván úton nik- 
kelerik, ezután ezt, nlamlnt az a^akkából kémOl- 
tet esOstOzik. As ezfist 8 ezBstlMtt drótokat most 
már fényearo asiazolt sima aoélheogereUEel hqtft- 
iák 8 ez az etíUttáL Az eriM/ótuf pedig elMU, 
ha az B.-at Belyemfonallal oémáiaák, avaer ha 
s setyemfimalat ezOstssállol bcdbi(iák. A cérnáaott 
eKlstszál erOeebb, a befimt pedig fényesebb. 

KiOBt e^neséae, 1. Fém^ színezése- 

bfistaaSret a. m. brokát (1. o.). 

bOatmiboxid, 1. £íütt oxüff'oi. 

bfiabanllátL kéiuavas aUst, A&BO<. TO- 
mtay kéDsaTTBl való f orraláAor a ftanezOst kén- 
dlodd fitlUídéee kSzben B.-tá alaknl. Emn úa;ptsík 
az esUst ée arany elkuanttéBének egyik módja 



tddatáhos UnUTat elegyltOnk. Foitó Tizböl 69 
ar. kell oláásán, nüért Is a Iíhtó vizee <ddatból 
lehOIáMtanr színtelen nmiboB kristálykákbon klTá- 
lik, melyeknek lk.-a. 6-iO. Htena ar.-nél keve- 
sebb tOmény kénsavlian oldva az K-ot, az oldat- 
bél sárgás prizmákban esMMároaat^át v. sa- 
va^ kénsavaz ezOst, AgHBO., kristályosodik ki. 
Kaflatenimd, etíUtkéMg, kéwzUst. A^S. A 
tennösntiNn le dófordol a szabályos renoizerú, 
^UomaxOrke, fikalényfl oranM V. «zito^.í»yle (Bel- 
mecseo, KCrmOcaltai és Kéabányán Is található), 
a rombos akantü, dalemümt alakjában. Agyszin- 
tén arzén, antimon éa más fémek sznlfldjaivsl al- 



&. 6W. VIzbM nem ti 

sav kén kiválásával ozflstnitráttá óldjá. BzDsttel 
minden arányban összeolvaazthaté. Levegón fi- 
zftva, kéndioxid keletkezésével fémezttsttéalaknL 
AzeaOstBtt oldataiból kénhidn^én v. oldható 
fémsznUldokfaaniátfetetdoae4iadékaIakJ&banB.-of 
válBBrtan^ le. Bztisttárgyak kénhidrogén, kón- 
ammralnm éa más kéntarttimú vegyülete hatá- 
sára B. keletkezése fblytán megfeketednek. A s»- 
tét atínűiiidlo(tulMZÍltt) atíaWa B.-ot tartalmaz. 
bfistanűfit, lOMSsavas tsütt, A&SO,. Az 
eitlstnltrát oHtútát aeqttivalois mennyiaéga ná- 
trinmaznlfit-cddattal elegyftve, az B. fdiér, tAróe 



Hagyonbomlöh , , „. „ 

wA fUlbRBlvn meguflikni, ezOstsznlfiU é_ 

esOat kelettezik. Ammoniábanklkinyen oldódik. A 
vízben oldható sndfltokk^ kettes sókat alkot; 
ilyen pL a nátrlnmszniflt és B. ve«ytUete, mdy 

-' házfényű krirtálykákból áll. 

locáaaiát, 1. ExOstíiűeUmét. 

■oxid, 1. Ege3tkiva-9xid. 

I, az ólomfehéroesés a koromnak 



EafiatUooianát, ezOstsxulfociaiiiét, rodanexü^, 
AgSCN. Pehér, torósüerú csapadék alakjában ke- 
letkezik ezttsbilCrát és káUnmtiocianát falg olda- 
tának elegyitéeekor. Ammónia-oldatban oldható ; 
ez oldatából ftayee pikkelyekben kikrlatályosit- 
liató. Víz, salétromsav, eattstnltrát-. vagy ammo- 
ninmtíodanát-cddat nem ol^Ja, ndwt Is Yolhard 
az ammonlnmUmdaDát O'i normáioidstátaiezftsl 
térfogatOB anaHtikai meghatározására ajánlotta, 
JélzófU (nrisót használva, amely a kémlGszer cse- 
kély ftSIOel^étól, E. keletkezése folytán, megvfl- 
rtettdik. 

KzűatHoantlIát, tiakinaaoaa ezüst, alkénessa- 
vat egOst, Ag,&Ü,. Hófehér por, vizben ailg, am- 
m<miaoldatban béségesen oldódik. Nedvesen, (5- 
képpen melegltéBkor, hamarosan fbkete ezOatsinl- 
fidra és ktosavra bomlik. BlUUUtására nátrinm- 
tioBZolHl tOmény oldatát az egyenértékűnél vala- 
mivel kevesebb, mérsékelten Üg ezfiatnitrátoldat- 
tal degyltJOk, majd az B. bomlása fdytán kelet- 
keaett szDrke csapadékot vízzel mossuk, ammo- 
nlaoldattal klvtH^nk és aleszDrtDldatot salétrom- 
savval gondosan semlegestqflk, végül aklválbM 
fehér B.-ot gywsan megssárlHiik. Az alkálifémek 
ée alkáliflü^mek tloaraUiQfával oldható kristá. 
lyos kettóe sókat alkot 

KsSattSvia, fiUtöuis, homoktövis, ISbenqe t^*., 
BippophaB L.), az szflstftifélék (Mieamaceae) 
tOviées oseijöje vagy tís f^a 2 fajjal. Az egyik 
(B. rhamnőiaes L.) Bnrópa, Amerika ée Aula 
mérsékelt vidékein nÓ. 1—3 m. magos, beraaA- 
ten ágas; levele váltakozó, szálaslándzaie, szDtke- 
ezttetszinfl. Virága kétlakú apró, narsacsBsIn vagy 
bronzsilnBárga, a levelek tiikadása elótt jele- 
nik meg; áiljpmése bogyónemtk, borsónagyságú, 
rtbrga, de barnával pet^^tett, egies télen a fan 
marad. BHeiJedt Észak- ós KSzép-Bniópában, m 
Keleti tengertél egész a POMktol-tengerig, ieg- 
iniiább a folyók (B^na, Bhelndom) és tengerpar- 
tok mentén terem, de steppékon és hegyeken la 
elterjedt Blö-Azslában. Hazánkban Inkább Illtetik. 



)y Google 



A komok megkUéaAre (pL teDgerputon), » tOtlés 
meRofiaftéaére kMUÓu alk>linatoe4a AjánMoe. 
lOnt kwtt T. paiUlnt 1b IradTOBk. R^át ortpan 
lebet ea&Támi; u ecstergálTm dolgom fal. L&- 
Triét meg s lu^tABSit aárgo t. bonis ftstAknek 
idMt fr""*'"' BaTturú grflmOIoaét u teaU 
laktMok InUazlévdcszŰ, s finnek pépet éttet le 
OmA beUle. A mádk fi^ himam&L 

bfiflttOkSr, ttregtnkOr, amely nem únfbnosw- 
ni, haaran (émee eittettel van bevonva : tissUb- 
bak a döAUftámk a munkáa egteaégéra nem 
jÉndTTesaáDrel, mlntaiüganytOkrOké; L TWeör. 
KsMrÜKtáiL A ré2 te eiUrt «v»»M rtgrih 
bntSmteykénsavban oldották fel éaai oldattál 
ki^tBtttt as edBtOt résael, de e mellett nsgy a 
kteasTfogyasitis. C4l8H>1Uib a Biemoaíntt OtrO- 
Ktet elűb lAngkemenotton pSikSlnl, anrtán M 
Idwt olduil aa oxldilt reoet hlgttott kéneavbBn,te 
ezt addig keD iamAtelnl, mlg a rásrtartalom 6— A 
*/«-ra le n«n a^iad. Bkkor ai egtesat fed leltet ol< 
tad vu- T. platIn-flstbeD lev6 tOmtoy kineavban, 
és aa ertstn ki lehet belőle ejtmi rteiel. 
bfiatvahrta, 1. Vahita. 
birtTlIlainAa v. eaOsttielllaiiAe, 1. CMItoub. 
fcieltno da RfHnano (Skdin>, a ghlbelUnek 
íqe OlanOTSsigtan n. PrigfeB (sáBiár ldQ|ében, 
BflL Onariban 1194 éipr. 26., me^ 1269 anpk 
27. BgytL Konrád IdeJébeoFelaft-ItáUába bev&- 
dwoH éfl hatatomra jutott német csaUd aaija. 
ISSS^nn a^a halála DtAn Travlao vidékén birto- 
kokat ürOkOtt. 1226-bau osd it]^ Vovna podes- 
t^a, 1227. pedig kényvm latL Kúzlék, 123a 



lyel megboaniTággyalalombaidUgala(dalel 
támogatott A caásn-TlBaiit aielK^^tTombaid 
vénmik OHStti hatalommal rnhásta íűiL B. nétU 
» a eBássár terméeietea leányát, Selva^át 



(1288 Biá].2S.), a aiAta még rettenetesebben Irtotta 



a gneHbkot és ai agéai éasakkeleti Olananiágot 
isaraok hatalma alá ludtotta. Kegyetlensége miatt 
a pt^iák átokkal nütották, ai olan nemsey párt 
pedig kweoitea háborát indított elleoe. mebfiiok 
vezére Fonlana, Bavoma éraeke, 1866. Padovát 
bevette, Torrloula mellettalonban 1868nept. 1. 
veieeégetaienvedett. Bi IdO éta B. Agyszólván 
Konrád eaáBzártóIfOKgetleDttl bírta a vaekénel 
féken tartott Felsfr-ItáUát. Azonban elloifblel {kltj;- 
tOkVelenee) sereget toborzottak, B. pedig, mldfin 
egy gállén átayoraiilt ai Adda folyón, aúlyoaan 
megaebeeOltés ai olaszok íbgságába esett Orvos- 
ságot, ételt Tisazantasltott, sabett flOszanatta 
8 14 nappükésObbme^ialiHég emléke is gyA- 
UOet tárj^ maradt az olaszok kSsStt TeeMn. 
JJbtrich, Ban Zeno várában 1S60 ang. 86. adta 
meg magát a aaDvete^es gneUéknek, UkeUbb 
Bteme láttára &-Qek fiait és lányait Unosták ha- 
Ulra, azatáo pedig ét magát megvadult 16 által 
agyuivonsBidtatták. Vele kUialt a Bomano nem- 
setség. OmM regényt,£fefteiKlonrdrámáUywCT- 
O. pedig románedklust irt rél&.V.S. Fm^StMla 
dei^ Bnalinl (Bassano 1779; Veneala 18U., 3 
kM.).Jobbmiiiuca: Ot0«rma»R,B.vonR.(l. réez, 
Stuttgart 1890); £iiftilnN(MH,DÍePDlltikB.-B(DU' 
r^l^; BreRteH,B.daR. (1889); ^>i«P..B. 
B. Oiaipilg 1909). 

Ésdla, 1. Étid. 

láma, XI. sz.-i nsgy tadományfi bambergi sko- 
lasstfkns, akia aunttor bambw^ pttspöktél 1066. 
a Baentlóldre vezetett zarándokUa alkalmával 
Krlsrtns caodáirM Jeles német dalt (oantllena de 
mlraenlls ChtlsU) Irt, mely a hívőkre és a késíUibl 
kOltttre nagy batásesl volt B dalt kiadták HlU- 
leiihoir ée SŐhwer, DrakmBler (8. Uad. Beriln 
1892,81. sz.), Barach K. A., fiAssimUében (Strass- 
barg 1879) és Piper, IMe gelsfllohe Dlchtong des 
mttelalters (18^, 1. 41. L). BMa irt Wilmanns 
W., 887. és H. GiBke, Znr Textkrittk des B.- 
Uedes (Oermania, 28. kOt. 89. L). 



F. 



T. 1, B latin ábéoénA hatodik, „ 

kOcnoedik böttUeL A lémalak FbettUe a v-íéle 
iHDKot }dBU gOrtg FbetObU (az d. n. digamm&- 
béÖlett A rdmaiaknál ai F mint siámiel 4(Vet 
Mentett (XL), P pedig 40,0(W«t Kttvidltések : 

r *MT / r<Bil MlmaUu, kUtMokbM, péBwkN ■. B. 
Mw.>iSMt.;MTtbM l-m. JWK lift T. InA; 

/. a BSTAoTtubu laOa isnk «lltt *. a ' 

f. idrol órlkm >. bl AMr, gTonkbu ; 

riSiMkt nutkom: iwCwiMt; 



R rOrttlMu ■ fWmn: tas, M(. 



ffldyet aa alsó íjakkal s a felsé fogsorral k^ia- 
sBnk. Ugyanágy ké^zzok, aukhogy zöngével, a 



■lágy* v-^ mellyel e €kemény> /'aiabálvsaerfieu 
váltakozik, pL az ^o^RMiot igr <d^7«7()^u». 
vMak h. vOiak (nyogatl ny^árásokban hal- 
ván, httim, kötve helyett Mfm, he^M, Jatftí- 
V. «. ififawttoiMfM, Mangak. Bredetl szavaink- 
ban a 8z4kezd6 / ai ed ngor p-1M lett, pl. f^: 
flnn paa, fan : atn, fü ; j«ÍoÖ [*/,)■ De laön. olssi 
és nemet eredettt suvaink küit fi sok van / kei- 
detO, pL fonna, fáklya, fámk. 

V a zenében a tam-skála negyedik hangja. 
Olasz 8 franola neve fa; ang. F flÖL Hangjegyek 
mellett f. a. m. fbrte, ff.^m. fbrtissimo. 

F^ növénynevek meUett Fríts S. M. (1. o.) 
nevének rüvlditése. 

F vagy fi, a ^uOT- kémiai Jele. 

F( a vegyesttgyeklajetroma a törvényszéknél, 
mint félebbezéei bíróságnál. 



)y Google 



F* (liánm hipHMÍOeUd); 1. mM nSvény 

(SJSfa, lat. fmrboT, ném. Bom^, RHdben gyökr 

miggstOnad Tis növény (L ftt> nA;Ai|W>. 



U«iTiV*i^<>k 9, H alapaBTal 

■r>Íuok. (Dr. II 

KiitíS aiakja szerint a fo lebet lombkoroitás, 
amlMn gazdagAn ágailk el és dúa levélzetet rlael , 
y»es levűkoronás, amláön a fAtengelyen v. Igen 



I. Jibn. Kéteika nOi 
kOrbaa UU anlUiDkk 



•• Mlncir, B m Mío)-- 



levél f&llOdlk. LotnbkoTonis a lomboB i 
fa, leTélkoroatook a pálm&k, Pandanusok, f ansmfl 
Lillomíélék, fUuTuitok (1. Oya&ea), a Cycaeok 
(1. o.) és a kétsxlklteh kSztlI a GlaTqa (í. o.). A 



lombkorania fik en réoe IdttOjOiiklnt lombjU 
tetjeaw elveesU (bmbhtiBaiálO, mint a Töite 
eaqrO éfl hasal londMaaink, más ráaiánek liHob- 
TUtisa lasaaa, éanwétlentU Utrténlk, ai ii Itrab 




(taBrOHibál), ■ ngáilrá- 
1^1. (Dr. UotDar lUa.) 



Jlödésével együttesen, fokozatosan (Sr6kzÖld 
fák, L o.). Ilyenek a mi fényűink (Picea, Rmt, 
Ahits) ée a melegebb tájak ürCkzlíld fái. A lomb- 



t. ÜKK A tlntla nclriráBTB mMBsle, a 



[Dr. HosUk Bti>.) 



alBú ágak boosiúak és felfblé kisebbednek (éger. 



)y Google 



FA. 



x íMflrkéi tneieliE iurtiblt. 



■ MlniKáml Mnlkadk. 



BUy MID 



_J 



«. A bsi^e (JIAaiiMu) (ijinik ksrtntmetaiele, * » íiEJürahtUr. i 

tijiiili karentmBtiisW. — B. Ai erdei leajA tilinV kereaitmstusl 

ny ■ DfiT Tagiig k^piddCtl n, m bélaiKiTik mentdn Littiklö ker 



i Mlgy (^<ni«) 



)y Google 



»Google 



nrfa. J a gwj Bft iij iO). 
«4r« Ok M. tIHgr). A lombout alakja • sabadon 
állÁ és védett bdjai MtA fikon fejUdik ki ttté- 
Mea alakhan. erdőben enk nugaiwn. a TlUgoe- 
siil^kOnl f^lUlk 
Id a deformilt koroDA 
A uDMoni alakú fák 
hoaertjMsnngO Ajk- 
kal bimak. A tt tes- 
tének rtetel: a /ö^yö- 
kirut. Toely Kmáeeea 
nUalattl.a/'aUm.a 
j nHafelBttlréa,aketU 
hatina/atí'w, 
lyea Kyakran, kQlIia&- 
sen Bi idúaebb Ukoa, 




déeek, pUléraiert t4- 
masstéfaA l&thaWc. 

A fatttns korona 
alatti rteM a /odernt. 
,^ a koranAban lévő ré- 
ti tepwu- Bie a /a Mdant, an- 
lüBT itiL) nek vége a veiérh^j- 
tás (osúp, nyilvesBiű). 
Az igák alkotta lomldiordá ígnaáaei a ^oJw- 
rtMo. A fo famMte klllJJiibBiA. I. Xagy v. «ja^- 
nmU fa {aibores exoelsae) 30—30 vagy tfibb 
m. magas. II. Mágodreaáü, k6í^eg fa (artxffee 
medkMTee} 10—20 m. magas. III. Kia v. kar- 
maártadüfa (aibores parvae, artraacnlae) 6—10 



e. Un. UhtUOn-HjUlaliali (runtak). (Dr. Hoellu nái. 

m. magas. Legmagasabbak az amerikai Seqvoiák 
(mammntfenyd) és ai ansztrillal Eucalymaok, 
m^ek 140—160 m. magasak (fatfriátok). 

ÉetaS aiaki tzerkaete. Fa, faiat, faazSvel, 
farín (lat ligmim), tigabb értetaDben a cserjék 
ée Ok farbor) tSméoek, Agabuk ée gySkerelnek 



a kéreg alatti famény résn. VaUdl Mja csak a 
tfl- ée kxnUevelA fáknak van ée ett« megkOlün- 
bSstetandt Déroely egysrikfl nOvteyiMdc — pU- 



tUUI. (Dt. KaMftr nlái) 




i. Ui*. mroBÍTH UrifuilT ksn ,_ _ 

t kuiUui, £. II, Ut 'mirU ■ MMnnkkal, » Ui 
f aUlllaca l^int, * pmuŰAai, a IdbSr. (Dr. HoelLu ■! 



)y Google 



Pa 



ben Uliiak, végfll o)y kOiel játnak agjmitíua, 
bc^y ft bSaOttOk lévO al^wMvet majdnem telje- 
sen elt&nik ös aa 6g6BX v^ödl ráhoi leez hasonló. 
A tfl- és lomblevelttek fája eizel siemben ai ere- 
deti körben áUö (3. szövegábra) edéDynjral&bok 
faréflzébdl éa a kambiiungyliraiAl befelé — a bél 
félé — létrebozoH misodlagos téböí áU, bwme 
Téssint mechanikai, résiint a táplálék vezetésére 
és raktároiására vidö elemek vannak, de a seji- 
Cal elfásodása miatt ez nt^blak is végeznek me- 
ebanlktí mn^cAt A m&BOdlagos fa ugyanazon ele- 
méket foglalja magAban, mint az elsődleges fit 
(L SíS»yni/)üátí, 1^ a tOIevdflek f&Ja (1- l^bla 8.) 
csak Bima vagy oeavsrosao vastagodott, ndvaroe 
gödOrkés traclieldákból (3. és 4. snöveg^ra) és 
bélsngar^búl {5. gzöveg^a éatábta 3, 4.) éa Igen 
Icevée faparenchymából (5. axövegábra d) áll. A 
faelemek ezen egyformasAga miatt rögtön meg- 



•. á1>rm. A tÉiBn* t tAlrinyMD nMuvB 
m bél t i^n, ' lil> Mlngár (nciilrtojii 
' > MLsDEwak trlBUlrinra nalusaien, 



■ ÍT^drflk 



különböztethető a lombos fától (tiUa fi, 7^, mely- 
ben a fénnemlltetteken kivOl még nagy mennjd- 
ségben vannak a tisztán mechanikai mnnkát 
végzó torostok van librifonn sejtek <6, szöveg- 
ábra éa fábla l.és Sjée a t^üregű, egyes ese- 
tekben (szöUé-tölgy, tíUn ?.) a keresztmetszeten 
szabad szemmel kisebb-nagyobb Ivnkaknak lát- 
szó faedények (7. tíöveaábra ée tábla S, 6, 7.). 
A kamblnmgyflrfl periodikus mtlködéee folytán 
jönnek létre az étigySriik (Lo.;8. ée $. atöveg- 
ábra). Némdy flUtan többé-kevéebbé v^ig, egé- 
szen a bélig megtartj)ák a faelemek a mOkŐdéstl- 
ket, ezek a aájácsoe fAk, Ilyen pL a bükkfa, má- 
sokban bizonyos idö mnlva a la közepében el- 
halnak, esek a geazUa fák. Az elhalág előtt ezek- 
ben organikus anyagok, legnagyobb mennyiség- 
ben caersav. gummi rakódik le ée a oaerssvtól, 
különösen, ha az úgynevezett xyiodtrom-vA ala- 
knl át, az elhalt rész a fira S(4[Bzor igen Jellemsö 
szint kap. Bz az elhalt rész a oeíiJ (siínfa, b- 
k eménye, lat darámén, Kembolz) és az ezt körül- 



vevő élő rész a atijáa (fidehére, lat 
Bpllnt). Általában a geszt sötétebb szlofl. mint a 
BzIjáűB, de lehetnek egynlnflek is, ilyenkor a 
korhadáBt gátló anyagok sem aiok^ benne le- 
rakódni, úgy, hogy a fB belseje már elkoihadl 
(odvas fdz), de a h azért még él, mert aa éU rési, 
a szijács ep. A s^Acs mennyisége a fafajok sze- 
rint változik és íUadata a gyökerektől flHvett 
viznek és a benne oldott anyagtdmak a levelek 
felé való vezetéae. A gesn néba igen feltflD6 
azinú, ^ a tölgyben barna, az ébenfában fekete. 
^Tes fák gesz^ festéket sztdgAltat, Így a 
Ébenuáoxylm eantMcAtnwm a Aa«matomím-t 
afferoauTiM MNUÍmwasaiifaíni-t, a Maehva 
atmmHaiia a morm-t. A lombos tik fitjit Onn- 
foglaló néven még 'ftemány fAmk* is, a tflleve- 
laekét tpuha fának* is nevetik, n<^ a lombw 
"k között is vannak egészen pnhik//a«, miár). 

Ktllönféle fák képel a Szerfák I. és 11. sz. 
tábWt láthatók. 

Éü^uia- A b IMlódése a magból isdol m^, 
amelyből a csemete íqJiödTe, lassú növekedéssel 
Us fieskávA, n^jd Iává átokul, a fltji s^látsAgok- 
nak megfiBMŐrai. A téliesen kialakult (b ágantt- 
nak, levélzetének R^átossAga adja meg a fo 
tlzlognoml^át, amely legtUbször tUi jolk^ietee- 
Bé^ mutat, de néha egyéni hatása Is lehet (pL 
töln, fenyó). Amig afAezta jellemző korát eléri, 
bjonkÍnt,9ötegyénenkintÍsfcaiöQbazőidŐtelÍkel. 
kOlönben a fA nagysága ée kora kBlönbözó ée fa- 
Jonklnthatto»ott,amelyet egyesek tetemesebben 
csak ritkán haladhatnak túl. A h mesés életke- 
rAről Bzéló hagyományok kevéssé megbizhatitt : 
ai amerikai Beqoiolák, a Uszab 3000, a jóféle 



évet Is elér. Egyesek kedvesö kDrafanéőyek 
közt még nagyobb kort érnek el, mint pL n po- 
zsonyi hárs, a b^]móczl tölgy. 

A fa életfolyamatai mege^ezók a tObU növé- 
nyiével a nagyobb életkor ée az eszel járó si^A- 
toeságcA nOlte eltérésekkeL Ezek köziu kU&iö- 
sen jellemző a gyökérzetet, törzset ée ágakat al- 
kotó sejtek fftlalnak megffisDdása, amlndi fblytin 
a ík szilárdabb leez és kOlönOsen a törzsben a na- 
gyobb súlyú korona viseléstee lesz képes foalop- 
BzÍlArdsAg>. A nagy tOmegfl Hsodott lUu sej- 
'-*■ "-"-"' — "■ a külső évgyúrúk vannak m^ 



telnek meg(fliltarték, z;. 

tőleg edényt* és edényalakú fimjtek n 

anyagoktd vagy abeléjOknOvetodő 8 

sejtektől elzáratnak (thylls), nünek folytán a h- 
teetn^ ez a része mOködésen UvtU lesz helyesve 
(eeszt). 

A bmagassA^éa vastagsAgl Irányban növeke- 
dik. A vastagsági növekedés a btest és a kéreg 
(taiq}danképra másodlagos Üreg) közti kamUnm 
által képesett új rétegek Által történik, amelyek 
az előbb keletkSMtt bteetet palAstszerfieii borít- 
ják be, és amelyek a tatest kereeztmebntén 
gyűrűalakban jalentkeanek (évgyOrfl). Az évgyn- 



)y Google 



SZERFAK 



»Google 



»Google 



SZER 

KÜLFÖLDI (DÉLVIDÉKI) 



I. AniiTiuittn Go^ifem 



íirsütmB Juharfíi [Am 



\. Rúis-ira í^ij'or^ímna 



)y Google 



•AK II. 

lEBF/kK színes képei. 



i. KoráLKa Aárf^vH-fra 



fn^m^i-b^^lc 



»Google 



A^ ^m^eeciMMn tioassaoti nOvefcedéB a o 

^ k Qi^oelM^tts, «x á«ak, UletfileK a gallyak 
Wca Mha a rttggy^ xárú&ak, «bUl toTaiuia Al 
^tkatobelknalk, atn^ vagy lyir derekán, vagy 
tnrii végte ttUre csAcarUKgyti zárMlk, de nfr- 
irif bb^oo a HT&r eleijén láiMÓ osAoerügy még 
ng;iiiaaaa 6vbMi (Bzant János n^ tUán) lamM 
UtajL hbajtások oUtalrtlgrelbOlla h^ltáaok, ágak 
WaftamBk, amelyeknA egy része megmuad, 
■iaitae, kűHWSaen ak«ana belaejébeu vagy ai 
■IK'i ifmrii. nnTokmVinrthfii elmarad, tn^Jd elpnai- 
toL Ai ilyeneket » fa leveti ét helyüket Bsépen 
bebegentl. MUal befedi. 

A ta nSTBkedteíre a fény, nedveBBÖg van nagy 
W^4 ntawly fa eeak ateljea fény élreMtétai 
nBnkadk, pl. enM tenyA, venofenyO, akác, m&- 
Kt ai éniy«klwD 1b iü nfirekednek pL lAo öe 
jegmyetaiyA, bükk, gyertyán. Nedves taUjtked- 
velaaé^^, nyir, koeaáoyoetS^, kMa./6,erA- 
tri^talajon « Ok ai ányákot la Jotban tArik. 

FŐUrajzi éierjedése a kUmával, fAképen a 
(•.t^nyteúttui atOkeéges Tlzmemó'iBA^el áll 
lapeMlatban, miért la a sarki vidékek, bavael 
Övek Ae sIvati^tA félé a fktenyésiet alábbhagy, 
eonak batfrvonalán (a tkhatár, fatrayéaiet batán 
). a) a fák tfibbé-kevésbbé el<sei]4eednek. B1m>- 
nyw ta^^ valsraely blzonyoB klimábca alkal- 
■laakodva, bisonyoa Söraiecflietre jeQenuSek. A2 
egyeiditft Ov4n a pUmák, ^Huuok, a tn^kns 
taeitfket altottA M ^BHtúnaeeák, Bapindadák, 
Legmniiujeák, SapotMeáksti). aralkodnak (L IVo- 
fOau nöDÓtí/Ml), a Binbkt^kna ttvAn a mirtoaiok, 

^, a melegebb méTBéfaút Sván asIMkseid 

iÜE teránát, naianos, dtrom, ol^], fflge, 
j, baba:), a hidegebb méraékelt Óvta a lomb- 
taillatUc (tBlgy-, bflkkerdök, háia, adl, kóris, nyár, 
n>) és tdlevelflek nralkodnak, mdy nUbUak a 
BoboEktlkaB ftvOn veBzik ál a neaer^ety kOaben 
nyb', éger-, fűzfával. Havasokon hoMmlö fbteaat- 
bű Htakcmak a fák az egyes réglókban. (L. 
iftóraj 

' i: a csúeaoszály, a héjhasadáe, gy5- 
. héjaazáe, tali^mérgsiés, béjttalés, 
bmbreertés, a faOsifik, farák, Atkoei, faUmM, 
teUie, a rossda, mézbaimat, a roUiadáa, redve> 
sedéB, sárgaság, mézga- és gyantafidyáe, sazály, 
vhiaeeedée, a kéregnek feOiasadozAsa, a oeomor 

A a bábasepré meg a gnbacsok. A Ok te- 

íáe: fi^ ág, kéreg, tcmb, vtrág, gyttmSks 
eBnu«Ardekéb«,TalanÜBt kémiai alkotöréezek 
(tvpcDtin, énkor, kancánk, balzsam, álkalot^ 
miatt as odet és tartl gozdálkodáa feladata. 

A fiUc ismeretét a denárohaia a^ja ti6, élet- 
jeteoBÖgeln^ megflgyeléeére ée kísérleti kntatá- 
sÉrs pedig a fááoért vagyis arixiretuM szolgál 

2. JFb, mint attyag (lat lign.wM, ném. Rolz), a 
fák és osei^ tCraének, ágainak és gyökerefaiek 



A fa irtScaritéae. Az erdőgazdaság JOvedelme- 
xtaége Icfftnkább a faértáksaltés helyes médjától 
Agg. A fit az enMbirtokos kiosinyben, kSzvetle- 
nU a fbgyaBztteafc rendssednt a faraUárakbóI 



árszabály szerint, vagy az érdet rakodékm nyil- 
vános szébeli árverés ú^án o^a el. Nagyobb fa- 
mennyiségeknek, esetleg tObb évi dtennésnek 
eladásánál legoélszerObb IrásbeU zárt qjánlatok- 
kalegybekOtOtt nyilvános árverést tartani, amehr- 
nél a piád árakbél körflltekintAen levezetett &- 
érték veendé kikiáltási árnak. A fatennétt egyéb- 
iránt a t&vjto, az érdében v. kitermelve és a rako- 
dökra szállítva lehet dodnl. 
Bégebben a tövfin való dodás volt általános. 



figyelembe nem vévé eladási mód ma m&r nem 
joffDsnlt s csak ott alkahnaszák, ahol a fa ssálU- 
tásán szdKáU berendezések létesítését a birtokos 
a vevtee hvltja, ami nem elönyDs. Ha már a tb- 
vOn való dadás Is csak 8—6 évre tériedé svsnd- 
dfaek alkján, vagy évrCI-évre történik, e6t az 
AUOldOn az éri vj«ásteraietet is ú. n. nyilakra 
osztják a faértákesf tés oéHáböL BiAkal oélszerübb 
a fHetmést Ukiszltett állapotban eladni, ami 
iámét nagyban és tObb évre, vagy Ub kézietek- 
ben és évTöVévre tOrt^ihetlk. Nagyobb hdyt fo- 
gyasztás esetén az ntÚUri eljárás ^ánlatos. 

ítíteresluitíem. A fo a fejlett kOsl^edésl vl- 
Hzmyok mellett mai mv nonesak hdyi és orszá- 
gos, hanem világfbrgalmi dkk Is, noha eeeké^ 
fi^súlyából Bzánnazé nagy térfogata miatt te 
' lony egységi árral biró árAdkk létére ma- 
látád dytételeket nem Ur meg. Valunely 
ország kO^azdöságt állapotáról nem annyira bel-, 
mint Inkább ktUfwgalmának nagysága nyqjt 
tiszta fbgalmat, és f^ a fa közgazdasági jslentó- 
ségén^ kimutatására annak kaiforgahnát mntat- 
Jnk be. MagTartffsság erdMcben tndvalevóleg Igen 
gazdag. Bsiebidc az erdttndi t»bb4-kevéebbé ok- 
szerű kUiassnáUsa az ország kOdekedéd vlszo- 
iwalnok rduunos f^lUésévd most már szintén 
et«teUai továbbfeJUdének Indnll Amíg, még a 
köad mnlttwn Is, az államkincstár Inldativtjára 
volt sztlkstoafiuuiyagjobb értékesítése kedvéért 
mrésztelmá fnálUtására, addig ma már amagán- 



lesztése tnén fblytonoe dórehaladás é 
nemktlltaben a medianlkal száUltád esikOcOk is 
tObb tért fbglabiak, mln^ fidyomAnya a fa tó- 
árának fidytonos nóvekedése. Hazánk fnkereske- 
ddme fók&t klvltdL Az 19ia évi nyers és fél- 
kész fbárú kivitelének értéke 71858 mllUÓ, a be- 
bozatd pedig 88-579 milHÓ korona vdt Utwyar- 
ország fisának legnagyobb vevói AneaMa, Iran- 
da-. Német- és Olaszország. Tetemes mennyiség- 
ben viszünk még ki Nyngat-Bortoa egyéb onn- 
galba, aBalkán-ftlsdgetre és Kelet fdé. Behoza- 
talmikat többnyire AnszMa fUOzI a kitOnó minó- 
eégtt galldal Inofanyóvel és a stj^w és karlnthiai 
wdd és vOr&flfenyflveL 

Pakerecftedelmltnk — amennyiben ennektárgya 
a EUkészárú — leginkább vasntl szálUtásokre 
szomL Bgy része azonban a szállított fának újabb 
Idóben mindinkább fokozottabb mértékben Pm- 
mén,majd pedig Brdély kdeü vtonegyéibAl Pre- 
deal— Qalaoon át hajóval megy a kBlönbözö or- 
szág<Aba. FakereskedolmOnkról ft^lmat ad a 



)y Google 



EarAül ipIM- «■ nartk. 

BiojÚAt 




1U,SCW "^ ~ ~ 



. ÜMO/ayoé li 



Afáataga. Utndon IWItttte anyagának, tu u 
'^' — JeUemia Bnn SMkott lenni, amQlr 
^ fctoiini tartfttmától fOgg. 
il. a Wgr-, a taifö-, ft 
[«-,ai Ibolya-, a snotal- 
K-M» bA. Iftnak a nMa. A ang nem any- 
nylra a fti ^uSának, mint Inkább 



Ai floiúpai tekeroskedelem íbntoeabb orazigai 

Bs&g ée NwTégla, azután Oromomég és 

A-HafCTMroraág. Főbb údbgTaoitö oruá- 
goK An^la, Német-, Fnuulft- és Olauunig, va- 
lamint Bdgtnm ée Etdlandla. A tengenntáll or- 
nigok köiU Basak-Ameilka és Kanada, Mexlkú 
és Bradlla, továbbá Kelet-lndls, Japán és 
Aontrálla homak fát Bnn^iába. 

A keraAedetomben eUUbrdnlö Mkész faáru- 
kat ndn&Béglik szerint oöitályoziák. Ai osztá- 
lyozás váltinlk m árt oeme sMrint. így pL ftmy6- 
ttnálvanX ée £. osztályzata fa «« e^t Uá- 
sott petHg Tan l-sO, n-od és m-ad osztályt. Bizo- 
nyos vlBSzaéléBek elhárítására mintegy két év- 
tizeddel ezeUtt az osztályosatlan árt dadását Is 
Bzokásba hozták. A franda dongáknál van : válo- 
gatott irt (pdiiM<3i<rix], Jé selejt (bem écart) és 
roBiB sel^ (nunvals écaxti stb. A fiiértékesftést 
pontosan meghatánzatt az A. n. fákeieekedelml 
Bzokás(A,araáyeket atézadBBzaktestaietskeUter- 
Jesstéaei alapja szokott megállapftaoLNéhány év 
óta hazánk %iálló fákeresk. szökásalral (szokvá- 
nyok) e téren la nt^efieDltette magát AnáAlátM. 

AfaazfniitíX nézi^tböl toklntíttk. Általá- 
ban véve mindoi finak síüátlagos JéUemzé azlne 
van, de valamennyi bszm a sirga-bama szín- 
nek «gy árnyéklati^ amely a fehéna^átél a sOtét 
feketés barnáig, a plroHg és a lOldes barnáig 
véltozbat. Cb^ kékes BzmA fli ninoaen a termé- 
szetben. Fekete fát sem tálalónk. Az ennek mon- 
dott ébenfit etttét azlne mindig a barnás, [^sas 
v.oOldesllftetébe Játszik. Más toklntetten egy- 



Igy 



réteget < 
a bá kt 



i kttrU csoportosuló legSregebb fivész 
— a gentfa — némely fánál kisebb-nagyobb t6- 
megvni sOtét [néha mhite fekete) sainA. A háncs- 
tél befelé te^edéleg a legtöbb fánál szélesebb y. 
keskenyebb, szinte fehér aifnfl oydrflt (v. cslktd) 
látunk. Bi a legflatalaU, a asUlöab ngjr a n 
fAMe. Agentéss^áeakftzé esö fioésa zl^ne 
a keWnck színe k^mtt szokott bdyet füglalnL 
Bz ai IDetA fának b^lagoe, jellenué sslne, anya- 
gát tehát Bzinféiiak, érettanak mondjuk. Van 
azonban számos fit, ahol osak siúnfa és azljátBlk, 
V. gesztb és saljáos, v. ossk ssljáosfá mutatkozik. 



. JS ^^ fl>ve- A tá Hnrasságátöl, 
« UváliaMtoigsrakésegyébparea- 
1.171 cblm ezámálM és ŰnomságáÚ, v^ 
n Umint esek oopoitoaitáBátiU tOgg. 
BmeU a fá si^iségét mAvénl Ur- 
14M gyaknál, de féképen a Ik egéosé- 
'''** gének mecltálésíro alkalmas, mwt 
H.U7 nükTogonukáktél megtámadt (kor- 
hadt) át rendwen Hnytden. 
^ Áfakémiaiaacalőri$ai.WiaeM. 
fa Bzervaa és ezervetleii alkotéré- 
L Ai élé fa iO~«t>l„ i 



TelJesena 
izárités iMjjántávoUthatnl <d a vlaeL 
Mintegy 110* C. meUett kellő Ideig szárított (ában 
legalább 96'/. oerves és leglbljdib 4*/. szervetlen, 
aenat (C) ama tartahnasé aiqrag van. 

A szerves anyagok altanét (96—96*/,) a scjtfol- 
anyag, oeUoléi alko^a, mlg a ffenmaradö á-6*/( 
szerves anyag a fa Batsetételére befolyáagal nin- 
csen. A a^tol Iteyeges altotéréoe a sqjtfal- 
anyag (eellnléa). Bzeokivfl] talábmk a fttmn nö- 
vényi f^iédefMéket, osené- és festAenysgokat 
(plrös fa, Uk és sá^ te), Ulé oüokat; gyanta- 
féléket, ragaarté gnmnüfélékst, temte^téke^ 
cukrot, nftvteyl savakat stt>. Szervetlcm any^ gyft- 
niat BzerqiehMA a káliom, nátrium, vas, mém, 
foszfor, magDéslom etk sófélék. A szerves alkotó- 
réswlc kMU németek nagy^tartA al»iát kfoe- 
slk, pL a papirgywtásnál hassnált fap^ éa ké- 
miai úton nyert eelluléz SQjtanfagböl(&iselyem 
la) kéezUL Uyoi Iparok még a oseraéanyag kivo- 
natolása, a gyanta éa 1114 ol^ok gyárúaa, kan- 
— ' ítégunml atb. gyártása. 



Fúiomtág t^IámlLYéal fSldolgozáBánál nrae- 
pel. KtUttnben viszonylagos ft^tejina. Beadeeen 
akkor mondjuk a fát Ónomnak, ha tOlDlete me- 



bar-, pnazpángta fln<mi, tOlgy-, kőris-, akácfa atb. 
durva fák. A durva fáknál a a^talakok mérete 
nagyon változé méretOek és egyeulAtlenUl csopor- 
tosltvák. 

Keménu valamely &, ha nagyobb mértékű el- 
lenáQáesu van rosUalramerőlegeeeubehaté szer- 
mámmal szemben. A keménység a fánál nem min- 
dig kívánatos tulajdonság, mert együtt Jár vele 
rradeeen a nagy fajsúly ; ai Ilyen fiíbél való tár- 
gyak tehát nem cst^ nehcsen munkálhatok, ha- 
nem még súlyosak Is. 

Seiiáriaág a iánál Is tObbféle van. Áfából valá 
tántyokat azonban többnyire osak a s-lakkal 
pámuzamosan Irányuló nyomáéra és b^lUtáatm 
veaalk Igteybe, Itt pedig a b tetemes ellenállást 
ítajt U. Más sióval a fit elég eidlárd azerkraetl 
anyag. A fá h^lékony és rugalmas anyag 18, sót 



)y Google 



h^MbonyBágs UaonyoB kSrfllményekkOiOtt mig 



tngbúakiB 
fmüSOBa, Ha 



A fai, mint iggt/milBa, <le niglB UWénnuk 
UdoU nfintű mftg, a SEjtalakok hoBMnttM- 
nfilwn hasadékony. LaejiOniijreUNa hasad a b 
■ btiengank matiiíti, mert «Mk aaéleaaégl lap- 
jakkal mlmt válaartUalok nenftíntíc aa edénr- 
nyalibok kOaOtt éa gySnge p«raiohlm-Be!Hij& 
a haaftáat meglndiU oröoek alig állnak elles. A 
haalttxt nagy ftAban elómoalí^ a rogalmar*' ~ 
Siáras fiatwU könnyebben haaad, mint a nyi 
T. nedves, mely ennek folytán veaiít rugálmaa- 
MsáUl. Attnak h8BadókonysáMaaú.n. hasított 
irtk gyAittsáo&l (donga, hoidó, lalndely sH).) 



aerméL 
ÁMuea 



WmmU> a fiuál csekély. Innen van, begy 
Udeg «s meleg ellen sdgetelO. (Fah&a téton me- 
leg, nyiron htrOe ; tflal ottsiámok bnyeleL) A 
fii tUhatása (flUók^esBáge) elég teteméé. Jtííu- 
SEicitott áUÜoten átl&BÓean ttlakktm, mint 
a UaénntBűeégd köea&iéTssoO oaloria). Legjobb 
WihatfcniikaK* keményiUH tartalmaiö fik, pL 
MIkk-, gyertTin-, JoIuh^ ás tölgyfa. 



Iá MsB dltetéebw mintegy 60 saásalék riset 



> víxnek 

nagf réBSb tiastű és i^ a b ennek mértékében 
Teadt MUyéM. De vesxít keveeet térfi^atáböl ta 
(nux. 10>/r«t). Bnnek folytén leagorodlk, aaolk 
a fi. Ea a HugDiDdAs a bárom Ismeretes fSmet- 
néd Irányban váltosik. Legnagyobb ta értotűs 
' « Irányban (6— 1S</*), kOrUlbeltU félennyi a 



ságbaiO alig valami. AaMbs folytán a finál több- 
féle h^ Ibrdnl elÖ, pL r^edéeek és vetemedéeek. 
Aa ■BTéBPak dleowt« a dagndáa. Amint a fi a 
vlaet elboesálj{a, Agy nedves levegOboi v. vlaben 
eat megint 181 is veeal. Bnnek folytáD nagyobbo- 
dik nemcsak a súlya, hanem térfogata, tehát a 
beMe kéasUt tárgy méretei Is, TÍssiáa értelem- 
ből u ásásból fHesnUtettekbu képest A fibdl 
nló lágyak ilyenkor gyakran vetemednek (pL 
máma poifcétapadló nedves és Srlss épOleOen 
fektetve xOvld idő alatt hnlUmosra alakul sfti.). A 
fi dagwaáainál akkoia mértékft lassan hat6 erők 
Upoek m. begy silkla- és kötSmbOk lermeai- 
(éstee is haaznUJák (kteúbányában tOiX 

A fa tartíaaága. Aa ai IdUartam értendA ea 
alatt; mdyenátafiblioiiyoskOriUniényskklMti 
nsjúaUan áU^otton mogmuad. A fi általában 
réve mint nerves anyag nem tartós. Legtartó- 
mfafaak a mtosékelt égOvbeU fik kteOl atOlgy- 
filék e«y kivételével, a vlMe- és as ecdd ftoyófi 
tgyantatartalom). Legkevéabbé tartós a bflkk, Ha, 
nyár, nyír. oeertólg;. A fi romlását mindig giHBba- 
tatyésntak (mikro- és makrosAt^lknsotj tdóilk 



BOfOt Uménöklatre és levegőre 



nrvetlenLU 
Monünak. Á 



Pa 



_ ILsem 

pedig a vistól el van lártiatnl teljesen. Bom- 
lásánok elhárításán est a két esikbt tehát 
csak korlátoltan alkalmaaha^nk ; de magas vagy 
figypontkOrtUl bOméiaékleteD sKn tarOatJnk. A 
gombának táfdáléknl swigálö sMrves anyagidat 
is a fiból oeak nslumn ée kralátoltan távoUthatni 
el, pL kUAgoaás vagy géaOláa által. A gyakorlati 
éMban amek folyta a tá^álttnaJc osak lehet- 
séges résaétveesiOk ki a fiból,amaradékot pedig 
a gombákra vonatkoitatva megmárgefsOk <lm- 
regnálás, telítés). 

A filian levó vls ettávoUtáaát annak twméaae- 
tea T. mestsnégea úton való ssárltásB révén érjflk 
eI.AsiárltásasonbankevéabbéafB tartósságának 
nftveUsáre, hanem inkább am SKilgál, taO0 a 
nedves fUMH való aerkeaeteknél otMagos, usa 
áUapotnkban bsáliö bidokat (repedések, vetemedé- 
sek) elhárítsak. Ten^sKtes nárttásnál afátren- 



in. hésHosanrakásoUakés 
■ levegwe Usnk a Mone 



j— 3 évig, kemény lombos fáknál pedig vl 

kOrtthné^^k ssertnt 4—10 évig le eltart. Ámde 
a fi rakáson évi 6*/riiyl veszteséget sienved, aml- 
hes még a belelUtetett töke kamatja is JániL Bs 
egyOtteses megdrági^a a teonéesetes uon való 
Bsiritást HestenégsB ssáritásnálJi kereskedfOmi 
fliréssárAkst, amelyek már 1— S évig levegón 
siáradtak, folytonos ttiem mellett 190— JOO teá- 
ban <Aj mértuben asárltbatlnk U, amlnMnn oi 
anya^iól helyt- és alakot álló SMrkeieteket ké- 
Bzltbettlnk. 

A mesterséges ■■*f<M»»*i 10— 12*/« via marad- 
jon meg a flUwn, ktUtkiben a belőle kOsvstetlentU 
sdsitásntán kénOH árftk dagadás folytán vete- 
mednek. Nagy vastagságú fikat (gerendákat stb.), 
valamint a hasított áiAt nem sxAtnk mestené- 
gtaeai siárltanL A mesterséges es&rltáanál a 
lényeg mindig ta, bármely rNidssert 1b alkal- 
maaimk, hogy a fát lassanktot, fokozatosan és 
ménék^ten folmelegitlUk és mindig ti meg ti 
száras leveg'^vel honok órlntkezéebe. A saáras 
lev^ víznyelő és vlatováUrftó gyanánt aoero- 
pel. Gaadasági szempcmtból a levegót asonbon 
addig tartínk a fi kOrül, ameddig aa még vizet 
ffllvehel Székből belátni, hogy faatásoe és oksxerő 
siárités osak akkor áU el6, ha a nedves és némi- 
leg lehfttOtt levegőt a márité kamarából eltávo- 
lít ha azt SHJiőztetAvel kMosoUok OsiHe. 

LegoálazerObb ssáiltók szatriUyoahatóság ée tds- 
biztosság okából a gőzffitéssei berendeoettek. Vál- 
tozás iebets^ee itt artán otyképen, hogy a fQtO- 



eeetben aatvókfirtőB természetes szeliAzéssel ér- 
Iie^ak be, utóbbi esetben pedig mesterséges, ffép- 
Ozemi szellőzést kell alkalmazni Pa szárltásbiál 
a bőmérséUMet Uasan emeUOk, lflgíSlebb70« C-ra, 
a aaárltás folyamának befejezése ntán pedig las- 
san taotstlk le a fit. 1 1 0" C. hómérsókletaiél a finál 
szárai d^rtUláoló áU már be, ami sdiárdságát 



A fa leiUMzása, kigStíUst. Láttok, hogy ea 
járások eéQa BisŐHorban a Óban levő sMrves 
t^láUkok eltávoUtáss volna, hogy a gombák eze- 



)y Google 



F« : 

ken ne t^UUkoEhaeeiuiak. Est a oélt uoiiImd ez 
u eljárts nem eiolg&Ua teljes mMéUnn. Tnlaj- 
donképenl célja a lúgozásnalc » Ib dagadásának 
te iltaUUnn máretváltOsteAnak cs&kkmtéae, mit 
anal örOnk el, bogy afiban levÖ tIsbiIvő anya- 
giAat réBAen eltáToUtiok. Ha a lúgosiB a Ib^ 
dék maganbb MmteséUete meltott tSrténlk, pl. 
flIaéB vagy gteOlia révén, aHdwn IstA Osssea old- 
faató és Umoataató réaaek Uzonyoe liátiTada eltá- 
Tod^ a vlnd, UletAleg a leosapMott gtevlzaol 
(oldhatA B6k, nlWéiiyi fehéije, kemétvita, feste 
és osanöanyagok, cakor bu.). Bi alkaknnmal a 
nban már letelepedett mlkrógombák la Jóréert 
dpaaMahiak. AJ61 fteOtt vagy gé2íUt fa rendesen 
tartteabb, mint a nsm géiSlt, vlsfOlrétele inel^ 
lyebb, tehát méretráttoaása Is tetemesen kisebb 
Q g6i01t fMhoa képest BriUrdsága, nynlé- 
~' ~a és Így nmnkaUrása is tetemes mérték- 
DBD megnBrekedlk. Nagy szerepe tbd ei eljárás- 
DSk a kflltaben Igen romlékoi», tdiát csekély ér- 
tékű bttkkfiinál. Bőnek húsM nlláidsága eO»/.- 
kal, nyAláaa 400«/(-kal, mnnkabiráaa pedig Ganl 
K. Unéiietei sacrlnt 43e<>/«-kal Is nö. Innen aa a 
tttDemény, hogy a h^jUtott (gtatUéa mellett) 
bUklla-CBtt«d[ sslnte elpmtltíiatatlant^ vagyis 
aiiyagtMseBefenéIaUglbrdiiIelö.Igennagydíby 
ssumailk • Ih gOaBlésénél még as anyag sdné- 
dA megnemesttéSB fblytán, ami annak értéköt 
nVveU. DOntO gaidaságl Uhatása van ennek ha- 



bflkkfljánál, amely megengedi, hogy eit eléggé és 
tömegesen totlJTik értákesltenL 

A fa teUtéae (InqiregiiáUsa). KéUéle eétia van 
ennek. Vagy a tartúnág nSvelteére, vagy a b 
anyagának te]jee átfestésére siolsál. 

A tartósság nOveléeéta as ^Járások a kOvet- 
kesOk: A AUmu lerO gombot^lálékokat tndra- 
levMsg tetjeeen el nem távoUflutijnk. As Ilyen 
banyag kedvesötlen kOrlUmények ktMHt kthiy- 
nyen romlásnak indul, pL vasotl tal^Lk fUlg a 
RHdbe temetve. Bnnek elhárításán tdiát a még 
meglevő t^lálékokat megmérgesittk, a ftt telit- 
JSk. Alkalnutsak erre maróftans6k(higanykk»ld, 
rénitrlol, dnkklorid stb^, toTábU kreosot, lUe- 
UHeg kreoiottartahnn kátrányéiig, gyanta, 0I4J 
stb. Ulntán a fa lmp«gnálása tObbi^ln csak 
▼áltoso nedvességl vlmonyok kSiMt válik siflk- 
s^essé, aira Is flsyetSnk, hogy a tellt6 anyag 
Tliben ne (ddúdjék kSnnym (pl. a hlgaojldt^, 
a levegOn és napon pedig tönnyen ne pároloejmi 
el ftreowrtoB kátrányolaj). A teUlés eltáráea Is 
Ubbféle. Axtathatjok a esfaasftt as Uleté anyag 
oldatában, beles^j^tolhatliilE as oldatot afa btlUjf 



sárt kasánbsn (Bumett tfjárása). Valamennyi 
ájabban alkalmaiott eljárás lényegileg as ntöbbl 
alánján áU és vsak osekttysteekben tér el ett5L 
A BowAeríe-fIte ^járámaJc Jellenudje, hogy 
fitlyadékoeslopnyomás révén a lehetőleg frissen 
dOntnt hóiban levA fiUOriBeket rendesen 1-ö*/,-ob 
CnSO.-oldattal itatják. Blénye, hogy a dOntós he- 
lyOiei kOael telíthetni a ttt. Berendméee : egy 
mintegy 8—10 m. magas &uUIvány<m elhelyesett 
kádba íélazIvattyTtssák a tellto-oldatot, a sorba 



marával látják el és est osDvek Atíán Oesaekap- 
eeolják a telllOkáddaL A ceökOilekedés hdyre- 
álUtásantán a folyadék a taUttOjén tevA kama- 
rába hatol és a folyadékoexhw nymnása alatt be- 
hatol a fiba. Teljes átiiataU8áiu& Időtartama vál- 
fanlk a kOrtlmények esertnt. Nálunk est as ^á. 
rást távlróossltvc* teUtésénfl még a küielnmlt- 
bsn is használták. Aa eHátáe ohsé, de eredmétve 
nem kleUgltft. Ma az elavnlt eljárások Uisé tai^ 
tozik. — A Afrnetf-/S«lhtelltésl módnak lényege, 
hogy pneaniatlkQB(8alv6-nyomteÍTBttynkkal) ká- 
esttlékkeidolgoBlk. RéesIeteeeD ueUáráB aU(- 
vetkesO. Nagy teUtObuánba ittideseo olllétoi 
bersUákateUtendöfitésakasánelsárása ntán 
g6i911k. A lecsapódott gAzvls ssInteleBBÓge a gő- 
zölés bef^esését Jelenti. Báeresztmek esntán S> B 
sOrtoégd ZnCL-oIdatot, nu^d a kasán megtelte 
ntán rinyomják est 6—6 atm. nyomásai Beo- 
deeen egy óra mnlva leereertlk a telltóftdyadékot 
ésaOtssárltás óljából k]vesiik3vmettkéBslUttfi 
volt as elsé haonavehetA telltóberendesés és még 
mai nap is lényegileg váltosatlannl alkahnaiaák, 
bármilyen folyadékkal le telítenek. — A BeOia- 
Bareet-féle ^járáa abban áll, hogy a Bnmett- 



sOUk, T. ha gózöllk Is, utólagosan magában a 
teUtökazánban saárfljják. Bábocsátanak astán kar- 
bolsavat ée kreosetot tartalmasé kátrányomat. 
— Németorsaágbon t^jahban az A. n. cnuoopköiol- 
lal telítik a fát Es olyan antraoéDoÜ, amdy 
10-16*/,, vízben ée okOban oldható alakban ké- 
81DU krnolt éR fanolt tartalmaz és csak magas 
hőfokon gyúl meg. A telítést kfllfin sseikeBeta 
géppel végtík. 

A b tartóssága triltée révén kisebb v. nagyobb 
mértékben megnevekedik. VasAü btlkk&talpok 
pl. telítetlen állaiiottan esetteg már egy év folya- 
mán teljesen klesertiendők, mlga kreosottartabnA 
kátrányolitljal telítve, tapústuat szerint 28 évig 
is idtartanBk. A vasúti talpfák kiUOiben, ha még 
annyira tortóe ntból valók is, erSsan Ig^iybe vett 
pályán a eintalp bevágása ée as ennek fblytán 
mOkségessé váló ntánödolgosás folytán rendeeen 
18 évMl tovább nem tartanak. Honr mikor gas- 
daeágos a fh telitése, ez mámltás d^ A telflée- 
nek nagy jelentóeége van a ntsAti talpfáknál, 
ahol a fa a foldszinábea van betemetve, tehát ál- 
iMtdóan nedvességnek, illetóleg a folyvást vál- 
tozó égalji TlszonyiAnak vannut kitéve. 

Á fa lábai kétfélék, vagy olyanok, hogy a fk 
egésEségea volta mellett szabálytalanságok mo- 



gombatenyész 



1 bote^ vált As elaO 



osoporOa tartósé hibák : csavaros nOvés a tOizs- 
ben, amdy tünemény némely fitfiOtánál szinte 
tOrvényszerá (pl. a vadgesstenyefinál). Az ebbOl 
készfllt sserkezeM b^^^ság hjján vsa tahit 
értéktelen la. BUIptfkuB, általábaa siaUÜytalan 
tönakerasztmelazet lahlbs, amely rosss saerCát 
ad. Hiba, ha az évgyŰrOk és Így as edénynyaU- 
bok hullámos nQvésilek (jd. a magyar vírágkórla). 
As Ilyen fa rossz aieitozett anyag, de annál be- 
csesebb anyag a mQvészl Ipculisn. KttlIfnfUe repa- 



)y Google 



111 



dtek (mganu és gTflrda), Talamlnt • tOnsf it» 
aött áokM nánoBió ággOoalft ugyaneaiA nagy 
hPniimttr'" mennek, mai onOkkentlk a b U- 
hasmái&aAt, u Ily blbikot matetö íélUa &rú pe- 
dig Ueebb aaüériBágánál ée egyéb okoknál fogva 
cmktiyértéktL 

A Ca gombalaiiyteiáa okoita betegaégel régi, 
ia ma már beljrteiflo «liievcsémk nötait a kor- 
indt 48 ft ntfaadt Ik, a vOrta és » febér ktem 
(redT«e) te. Baek MrtwHag mlknaitavpikQB gom- 
bákUlelpDBitttottafaniagDmba '"" '' 



kaa bútoranyaggá avatják. Aj £ 

jftTÖ, i^ró ággöcsökkel ellátott n , 

(birds-eye) kiválóan becsitlt anyag a mAvénl 
^lorban. A körisfa a kocslgyártláiiak, ntiu a 
bútoriparnak is kiváló anyaga, OAsSUa ramek le 
nagy szUárdeágot és manxaUrist ad. Az akáeía 



KUSnben dsörendft tOnltanyag. BcdOgaidaaágI 



ktegnarroti 
yréast c&o 



jfik éa todnnk Ib n^yréast 
Vallon «xt a védelmet érvényeai^tlk-e t. nwn, 
ei sámitte dolga. A gombáktól tltekretett fának 
■em nDárdságs, sem mgalmasaága, sem mnnka- 
bUaa,de ba apuastUásmigymértékA, még lOieló 
batin dnoe. Hibás ai a b íb, mely aiúrágástúl 
van átbatva, aeetteg ha a (át egyéb rovarok á^ 
te áMgták. Saúrágámak elsó sorban a ss^áos- 
rísnfc vannak alávetve. 

A Áaamoe fák fotOoiab f<ytái. Penyófélék: 
s vIMs fenyó, kemény és ig«ai tartóé 6i. Aa Qesies 
sBct^oaiparoeok és a kádáz fontos anyaga, Via- 
és b^jóéfdtési anyagnak kiváló. Aa erdei ftrnyó 
anyagát nagy gyantatartidma tesil tartóssá és 1^ 
épUeiasitaloB-mnnkára és h^fólának kiválóan jó. 
A iBctenyö anyaga kUmyt megmunkáUiatósága, 
csekély súlya és nagy tftrajedUse miatt <ricsóbb 
épOletfánBk nagy alkalmasásnak Örvend. A pwlr- 
_,^ ^ .L ^_. .^ amsnksl 



B keUát»k, nálnnk is tetemes ío- 

gyaastád árút képes. 

A kanboe fák : A t51gy oAp atíaa és r^aa, 
re n fl c a m jő magm unkálba t ós ága. ssUárdsága éa 
nagy tartóssága miatt a mérsékelt Ov legértéke- 
sebb ttja. AUgvan ipar, abol nem alkotna fimtos 
atfksé^etsL A cMrtlOgy (Qn. oenis anstr.) oee- 
kály,tartóBBágamÍatt <aak ttlztttnak jó. A bflkkfo 
Kfiiép-Bnr^ egyik legMeijedtebb, de egyúttal 
IMID s^ színe és gyors romlandösága miatt 
aránylag legtovésbbó értékesíthető ttja PecUg 
hellO lelkiismeretes kezelés mailett kíviló mú- 
oakl tnmdonaágal vannak, amelyik olcsóságá- 
aéi fogva nagyarányú flUbasmálását biztosHbst- 
ják, így pL a b^llltott bútorgyártánál srinte ki- 
zárólagosan haőnátlák (L fbnnebb : Jb lúgoíáM 
^«$di«I£M>. Bármikor dOntbetnl, de lebetOl^ egy 
hétrai bdai már föl kell hasítani vagy vágni meg- 
felelő méretű árúra, ezt pedig óvatosan BzárltanL 
QósUéa mellett (dfintés után nemsokára) Igen szép 
pirosas srint nver, mely aionban a nápfányben 
rőtre fakul; síUárdBágaéBmankabicásBparaaaniii 



stánu desitOiádóval faeoet, aceton és nwtílalko- 
bol gyártására Is malgál esem Bortoiban 
ványú telepek vannak. A gyortyáníit aéf 
ree Bslne, egyenletes sserkeMtéUl ssármi 
brsgbatósága ée keménységeelBOraidAi 



nnagy- 
bts^f^ié- 
1 ssármaió Jó 



ttváb 



L Bgylk válb^a (& 



kéknek való fát ad. A jnharfél^ 



fát ad. A jnhari 
netkenttlk ée k 



Faalakaaáwi 

«ak-Amertfcából 



kevésbbé Jó tali^jban is JÓI nutttsrem, nagr^dentö- 
ségA anyag. Aa égerfa klvátt ai e«itergályDS(*- 
nak etteijedtan hsssnált anyt^a. Ssivardoboz- 
nak és olcsó faragvái»oknak is sokat basnáyák. 
A hársfa a bútoriparban ée Cntflmlntáknál au- 
ráét Nyírfából dpOeaegetet, a re^ nyárból 
svéd gyiütók ssálait, a aalUából műbúlort (divat 
SMrint)kéailtenA Areagó nyárfát, OroBdangyel- 
országot Uvéve, a n^jtóipar már síinte k^pns- 
tttotla. A gyttfflUcdik kSifU nagy swrqw van a 
mflvésd iparban a dió-, a kWe, Dofcenye- és a 
Binyefának. Eiek elsöswban sztosilnOkkel, 

íkiil Í0 flmmra való wm gmmi lr*lK»trta* g nt 

révén Örvendene elterjedt «'^«'"""*-°«* A mú- 
Biaki ée múvésd ipar a mai vUágklUekedés mel- 
lett as egéei világból hordja Ossse a drága, kl> 
váló fizikai és egyéb tnlajdonaágokkal Uró fákat 
Bnr^tába ée Észak-Amerikába. A rnúasaU tfat 
' mennyiségben dcdgoiia Ol lA. » KeM- 

iban és a BUáU aiigetekai twmó értétos 

Teak-Ht. A Qxuiék Oiignnm sanotnm>-fa 63°Vnyi 
kUOnleges keserű gysnbyával ytíbm elholyésett 
(turbina hajócsavartengelye) csapágyakra, bajó- 
kttOtócílöpökreéBte^" ' 



nagyrabécsOlt anyag. 
mflvéBzetében nélkfl- 



U^hetatlen. A mabagoni és vele színben rokon 
"•- ■-'— K Közép- ée Dél-Amerikában n»vö 
(PaUIsander)-fa, as afrikai és ásrf^ 
ébenfo, az Amaiant, as Atlasz (oltaom-), a 16-fá)s 
fából és csaijéból ssármaió róvafa mind elsó- 
rendű és drága, a művéeil iparban baasnálatos 
anyagok ssép ssdntlknéi, r^jxnknál és mnek ki- 
késfithetóségtUmél fogva. 



U Mria^sSa in 

Btittáldrmiml, BriíttMmtiin-r. IL kUS. Bpnt U 
Slttlor, ÍMnonilS Upan it ttktnA. Badipi 



t.,ÍiHa 1876. 



1 Bootwt dl U Orr*, LM 



raaboMf, Ukötóvánu Pyen (Fttnen)dán ndget 
DA partltai, egy kis Obei mellett, amuyet Avw- 
nakll éa Lyó ndgetek választanak el a Kls-Belt- 
tól, (uiU 4818 lak., gabonakereskedéssel, b^JÓ- 
teltéssel, vas- és ércűntéssal, dohánygyárra] ; a 
XV. B3.-ból való szép templommal 

I-aalak, L ía. 

Faalakaaáai alatt a fatfina és a vele egyenk 
aiapsOckal és magassággal biróú. n. eszményi 
iMuger kObtartabnaibóI alkotott vÍs»»yssámot 
to^ük. A fatttrasek ali^tja rendszerint azabályta- 
lan f^JIÓdésd, miért is az eezm&iyl henger aüq>- 
Jának átanérójeként vagy a fa magasságának 
Vm'^ részében, vagy a mellmagasságban (l'S 
m.) mért ábnérót vessdk. Blfibbl esetben ú. n.. 
vtuódi, második eeetben pedig mdJmagatsdffi 



)y Google 



•laksiáiiiiabeeiéttliik. P.-ntltul^jdonkípen likkm 
vau oú, hk Tal&mely ratfins Osszee toaköltolettl 
tMümagét (ttozaet és igákat egyitránQ oaztjfidc u 
omnényl lMDg«r kOMMtalmAiuL Bzzd smmboi 
feJrnalaftmJiiH-M BxMmik, ha osak s tOrn, fANÖr- 
f .-rfí, iM csapin ■ tOna éa ai ágak 7 oüL-mál 
vastagabb tétÉObuk köbtartalmát vWmyl^iik 
ai eoaménf] henger kObtartalmáhoi. Az alak- 
aiámok egyee fák v. faálltmáiiycdE íatOmegének 
becaléaáre szolgálnak. Tábláiatoui* foglaltainak. 



r«silet m btömegét értjUk, amely kítroyesetétU 
tBnnÓbelyi minőség, fa^, kor, elegyariny vagy 
tArtaits tekintetében eltér. 



savas káli ée salátromaav keveréke), nábunlAg- 
gal, vagy kaldamBnUlttBl eltávoUthatjok és ek- 
kor a aejtbl alapanyaga, a oellnlda marad vlssia. 
Uisodasor F. a pa^rgyártásra nmfimitfcfci átoi 
elkéraitett fit s eslebet ftadatott fa v. faköstö- 
riOet (ném. Holatofi; BolEBoUUr), k<vtatt88id 
elemi sejli}aiie bontott Ih, ameljMl kéreÓHHdroet, 
sM írt- s nyoflubqM^drttepaplrmaeliétiBkMifte- 
nek. Faanyagot tartalmaid p^tiros a levegft s TÜá- 
goBság beíiaÜBa kBvettestében törékennyé vAUk, 



lat, 60 gr. vls) éa a floro^tKÜi 
(3 gr. florogladn, 26 cm* al- 
kiAol ée 6 cm* tOmíoysáaav). 
A megvlasgálaodé p^iiroera 
a kéml0ssereU>61 egy oaep- 
pat Qjtflnk, amely oá F.-ol 
twtalmaa, a kónsavaa atdlin- 



sflMorindi^ 
sfertÖdik.F^ 



télud^plrasrafe 
^gyMtora mindoL lágjte al- 
kalmas, tehát a l<»nbo8 fák 
^úgy, mint a HUevelOelc; 
legátffl'iedtebb a loofeayO 
(Picea excelsa) alkalmaiáea. 
amoly e célra 30— 40 éveeko- 
rában legalkalmasabb.Qyár- 



30O-4OO mm. 
bosszú hasábtAra vágják, 
ezekr<U a kérget lohántják a 
az ágcsomökat eltávoli^ák. 
Az Uykép elOkéaiitett hasa. 
bokát lapjnkkal egy noisui 
forgó kOszörOköhSz (homok- 
kő tárcsa palás^áia) nyom- 
ják, amikor is az Itt elOálU 
eúrlódás az érlntkazO felUe- 
taktíHa se^kotéa aeJtnyalA- 
biAat leválasztja. Bflntbogy 
a aArlAdáa meleget fejt, a 
kOezOrttléenek iilávetett f^, 
ha azáraz volna, klgyoladna, 
ez okból folyton vizet fo- 
lyosatanak a kOre, a ezzd a 
levált sejteket a kOsEfirúkö- 
, rűl le Is Oblltlk. A mnnka 

^gazdaság (pémitgyi gaxdaság) gyors kivitele céljából a kOszfirúkOvst oly bnrko- 
^i^il^o^BzáezorBzágbaD alkalma- lattal lá^ák el, amely a fahasábok felvételére 
fiókokkal van dlátva, minden fiók pedig dngaty- 
tyúv^ amellyel aha kóbOi nyomatlk ; minden 
MA saenklrfU visOblitó szericuettel is fal vaa 
szertive. Dy diendesésfl kOeztMI neve fafini^ató, 
défibreur. Sserkezetét az i. íOira mntaga. A fosz- 
hitóról lekerOH anyag kUAibOKó nagyaágú scjjt- 
osoportokból áU, de mert a Mpirgyártáshoz csak 
aa elemi sejtek hasxnálhattt, ezért ert most szi- 
tákkal nagyság BEerínt osztályozzák. A durvább 
csoportok, további felbontáa oéljából, malomkA- 



1. Un. Fa-ha]»t6 (lUSbiwv). 

faállom 

alatt azt a ^ 

sott erdészeti Ozemrendezési módöTéártjUk. amety- 
nek egyik tOcé^'a, hogy minden egyes faállomány 
pénzUgyl érettáégének korában kerOljOn klhasz- 
náUsra, vagyis akkor, amikor tOmeg- éa érték- 
nOvékvéee azon száziüék alá kezd szállani, ame- 
lyet as erdOgazdoaágbm rejio tOkéktól elváiiia- 
tonk.L. Yágá^ardvló. 

raam-lavalak (bbt.), 1. Ajtgrtcum. 

raaayae wr.), dOszOr a. m. lignm, asai gyűjtő- 
neve aaon anyagoknak melyek a sedtAd megfá- 
sodását okonák és aa eredeti, odlnlóabiH álló te 
mganyos s^tlUat <dy módtm váltottalak, bogy 
kemény és merev, de vlare nésve kOnoyen átj&- 
ható lesi. A P.-ot a BcbnUe-ttle folyadékkal (Uór- 



Terményét adtákon oftztályoizák. A . _ 

átfolyó legflnomabb anyagból lapokat késiltenek. 
° célra a hengeres mermgSpet hasanálják (1. a 



)y Google 







tálA, Matt, kMBtk, diáiék, MaOaük, i^tMc. 
fogu^rtic <8 oiiBoe m*e gutaági wUlti. i4p 

S7 % UHtiWM bugBatn*, Ddot h o g od MH a . 
*«h««nHnk fÉHI, fwgAonk«^M^bilMek- 

Bdt. fcéjifclMnafc te ka»<ricH'^ 

vtií, onAk, dsHdcálc, rtaiák a ■ 




B iMMllÚriMHik gymnekjilítok HUhM, arite- 

L tesaOg^ 3tb. Bi iiúafklMlrat Wbtaylre 

taáil IpwMok késiMk. NátaA a 
Mbh e kONtalmaaégel mfe tá- 
T(«41 aem Altoiiu uon a bktm, 
unelyen u omág tanséawtea rl- 
ewmrid «i BrtkségleM melMt áU- 
hotniaak. FairtMeneiDk vuuuk 
-rí] a Bakonyban éa PeM-Magyaror- 
=^ aigoii,in-ottaitfa«)rTO,4eklBeN) 
jrteBtMggti. HaJlfMt bAtonftat 
gyArtö teí^elBk -^ 



ngrtt. B MgTtotDiáBTt ap^lrgjrinkMgos- 
lAk fal, avngy Ungmlron, tiliBákat a egyéb 
kMattatl fltU»k«t fSoálBMfe beUHa. 

HbAagy pedig aa rtibN iB anyagból Unttott 
H^ KMtaoy él a ilUgnaágmi megbanml, jgy 
Sbbaa a M UnU «oa bonljdk fel éa«a 
iWlM^. amalrst aMahMi aéba Bdntte F.^ak 



it belőle a lignin- 
anyagok oA itelbea vagy toljeeen U vannak 
vonva, and anffinndlfcttBl klmntatbatú, mely Dg- 
ninnél atoga nakeiM ad. 

Tmr^aeit, fmime t^tga. OHete^xAeH, ISooa- 
ftamlem), a Mrtpwirtp al iipMawm asardelBMl- 
lemek egy nenw a mlirt Hm, ai álttúánosan el- 
leijedt flUtafaMDak; fOtiÜMtnA (L 0.) egyik 
kUgasán. Alai;|dbaB aOk ttlokiatoa életenj&iek 
megBMnélyetftMbat ketottMett A lafóhelyU 
válantott nOvitaiiyri egyfltt él 6b halel.akárma- 
gUúl poBitD] «la(a, akárhakiv&gJAkiatöbU 
eesOMo meg ncMika saeUnnet engesBtelnl (áUo- 
afatetnnitataiak be nekil. mientétes néphit ase- 
rtnt mbxt etrarisBolt tttnoér Ilyenkor scMadnl M 
bflrtOnébd]. 

Ta^ritó alatt a tOzifa feldarabolására szol- 
gála benmdezéat értOnk, amely rendaiariDt kOr- 
fftrésdtOl és kétoldaloaan (éjsaesaertten mflkNé 
haaltö AekUH Afl. Kocrikra swrelt Ily P.-k la 



FaárAkL tágabb értdemben valamoinyi fából 
kéBzBlt ártoikk, ra(lkd>b teMemben BioDban osak 
aaolí; niB(yekflt asács(m,aBztaloaon,kocaIgyártön 
ée kádfaon klvOl a tDbU íatoaroa kéaalt Me tar- 
tomak tdiát: ai eastergá^oBárúk, a fidKagtt 
syártmáDyBl ée ssámoe ^ediUa más toarág ké- 
■ritanénrei, á. m. d<4Mnok, skBtolyák. lUDcák, rá- 
Tnák,kaaalBk,vmát.liyátrt:,gMiBblytk,t4iiyftqfc, 



Mnknagy » 
nagyobb ki 

itoa. Itt iB épp Agy, mint a 

bútM^MT Ivén, AoBiUa nraqa náhmk a bely- 
■eleL QynmA-JáM^nnkben hoasiabb klséito- 
taée otiB még oeak noat kéri némi agéanégee 
felflöMB Ubrab^BrMyben 4a Nyltra vmegyé- 
ben. PaikeMBi^nrakat a NématesBággtf való 
magas TámléteiA nyomták le TtrágsóU^Mttrdl 
tgyaiélván tengUO lietr»tbe. 

tmumm, Jaabm Pttler. holland drámalré éa 
BBlDtei, ezIU. Hágában 18SB sMfii 9., megfa. n. o. 
1906. AmBtHdamban, Háriban, rn^fd Rotterdam- 
ban mflkOdfitt B ntöbU nelyeo fCbb drámái te 
Brinra kertltek. Kisebb drámai kOHeményel : De 
wertotaking (A artr^ 1872) ; BfanDs de snor- 
dw (Uanna a kocato, 1878); De ledlge vleg 
(Drea bOloed, 1878] ; nagyobb srinmflvel : Anne- 
mle (1878), mely egy nemaetkOal verBenyen a 
Jutalmat nyerte ; Zoider naam (Név nélktU, 1882); 
Zwarte Őrlet (A Mcete Margit, ISSS) ; Haanea 



11888} éB FlatUit en Co (1880). BUvti két ktttat- 
ben Oaeaegyfljtve 1884. jelentek meg. P. épttgy, 
t van AmdtIÍ JnBtna, a népéletet mat<v()a 



be aii 



maga kbzvettsiiBégében és danbloi a 
n^^elet meglsmeréae siempon^ábúl btm^ 
klválúérdd:keL 

Faaaaaláa v. faazárUáa, 1. Fa, i. 

VmkÜMS&(c»derimÍrŐ), a iák Taetagaágának 
ktevetettenBl való megníMaére siotgálé eeikSi, 
metynek egymással páibnzamos 8 egymáahoi 
kOzeUtbelö kaijal kOsé fogván a fotOran^ a két 
kart OeaaetíiU 8 aaokra merőleges ssánm a tBrzs 
vaatBgsAgát cnL>«U)en leolvaaha^nk. A Uk ktlb- 
tarlalmának UBzámftáBára, vagy aaoknak vas- 
tagBág aaerintl oaztályozásAra siolgál. A Ibátlaló- 
nak számos alakja kSzUI ma leginkább vjánlbato 
ai Aidt^ibn^^Friedrich-ma ferdedáratn állaló. 

Pah. T. Fiá>r., terméazettodományi neveknél 
Fabriáut Otbo nevének rOvIdítéae, azILL Bod- 
kjObingboi na., megb. mlat pQspGk Kopenhá* 
g«ban 1823. Sokáig volt p^p QrOnlandban s mint 
zoológus Panna Oroenlandloa (Kopenh. 178(9 c 
mTmkajával lett neveHteesé. 

TaJtmBm^ Zbim. QaUn. aSTj, a régi latl- 

' ' -Jánakaaeve(LAlUcAqt>,deaziUTUágl 
Jobbf^ta pasnily (fiaieom vidgari9> a 



)y Google 



lU 



F,-Tal vaU t^lálkoxtot eiakebb t 
AF.,sPhueoliuW ngyla 41 b»Múl raU meg- 
kttUabOstetéeOl, tMbab, lóbab t. dlsmMwb nevet 
talpait. F. oaAifiarÍMLf^«Mív"M,-^.f»e&t(- 
rtM, L if«toidr» ;F.A JJtikUü Tagjr fébr^vga, 
L Slr y tAHOs ; gutae <fe fcnrö, L D^hryx. 

(U o.} «lgáiuuHt. 

T«ln1iMiii|iinn. I, GEmuHwAoni. 

FfttMtka. Ae értéfctetenaég UfejeiMre bass- 
niltszóUamód [botira A-m. Mér] :e^ f.-f sem 
ad»iStérU:F.-taeMér. 

FkbeUoa ffUíidkieh, JFUmúAJ J6zaef. mtíat- 
dltö,eiaL KAuegen (V» vm.) 1753 máro., meKh. 
(^^Mttt 1809 dec S3. Ktezegoi éa QytMttt ta- 
nnlt, majd pappA aiwtelve ngTanott tanított, 
elöbb a glmpAtlnmbaii, 1798-tál a papnevelőben. 
BeadldTül érte magyaréraelmfl embw rolt, ami- 
nek még kttlaOleg la kIfejeiéBt adott {pagsexos 
szabású papi mbAbanJárt) a p^bar&talT^ BaJ- 
nlaeal és Bánival egytttt as IQiuágot ia magyac 
nrelvoi s banflaa esetiemben tanította. Aa ide- 
gao Bittat tUdOite, aimü nagrobb kedvvel gyflj- 
tUteat^székatsnépiee UfitJeEéeeket. Maga le 
véneit a taoitvioyalt ia bmdltotta magyar rcr- 
adc icáain. Bredetl THSti mind alkalmi kOltnné- 



g g<W)gttl a kedvelt fclawalkmalbM tg- 

kat le la findilott, nagy l^Aeiettel, de minden 
báj éafOoBíg nélkül, > még ktUOnben magyaroa 
nyelvét la megnmtva anrtelea 4|ltlkaaival. B 



tatáéban la (Oyte 18U.) ; a taagiknaok (Aleahylos, 
8<vhoUes, Boi^es) mflvdnw átaitetéae B eéíéb 
latin m^ ma^ar nyelvű kéilratal a Nemaetl 
Hoieumbs Icerfllt^. 

FábeeaU^ a fa kObtutelmának meghatiro- 
■áea, L AdAeolJa. 

Fabél (Mf, meMi atborie), L BH. 

FabÖMCBS. Kla balta fokán levA bélyeg, melyet 
» ktJeUllf f&ra tttoek. A bélyeg randesen u eidft- 
UrtokoB V. cvdégmidnokBég stb. nevének keidfr- 
tMtOlt tartalmaEsa. 

IWbmr (lat) a. m. kénndves, mmikáe, ko- 
váoB; /&/'aírúando/.,kováoaoláailtalle8BÍlnk 
kováooBá, máB sisvakkal: gyakoriat ssQli a 
mestert. Faber at anae qKUqm fyrimae, klU 
ai^At BMienoeéjéoek kovácaa. — F., fábri Oat), 
a római kadserwbeo fttépen amal mflazaU osa- 
patot pMották. így aiAdolgakvoltaTároetKanr 
nál a lUbontA gyeket kesMnl, véUtetAket 
SaaieálUtanl, oatoomtcamyokat Mni as oetnua- 
landöbUkaláéSMOkatfelnerelnla srilkBégee 
badl eeü^BOkkel, a bodaereg menetaláBe kOsben 
aa utakat éa bldakat rendbeboanL LegfSbbtera- 
diCfk kOaé a tábor kéfliltéBe tartozott; melyet a 
BaregnA éJJeH pihemOU kéeiltettek (L OaetnO- 
Bgy-egy l^Aoa 100— lliO F. tartosott. Veoetó- 
J(K a nraefectia fabrvm, ki rangban a fóveiér 
hMb ktlvefteaett. CaMar a F.-okat MosBlatta s 
balmttak valamennyi katonAlát ellátta keUÓ ml- 
bmU '■my—^"— ' 



metJi. mint hadUró HoiBen^en MBflaad) 1828- 
bao. 1819~214g beutalta Izlandot NeveBBtesebb 
mflvel: FrodromasderUUnd. OnilthDlogle(Kopea- 
hága 1882) ; Omltii<riogleke Notlaaer som Bldiog 
tU DamnartB FMna (Aarhns 1834) ; Cber daa Le- 
ben der hotdmoid. V«gel Islonde (Lelpzig 1825 - 
X) ; NatDigeacUahte da Fiedie laloodB (Frank- 
flirtl82»}. 

Faber, 1 . Bgidüia, magyar sziUetéstl reíonnátor, 
Budán és Beldelbe^ben végeite ateol^iátsas- 
ntán (1S27 kOrtUl Meoklenbnrg-Sohwerlnben tde- 
pedett le, abova 4t V. Henrik taeroeg Lntber 
^ánlatára lelkésmek neveata U. HaUla éve : 
1686. Kát munkája lameretee: Der Fsaim Mlse- 
rera LL (Wittenberg 1681) és Vondemblsohem 
BlntimdAbgQtteto. (n. o. 1683, mlndkettó Lntber 
dteBváv^}. 

8. F. MOály, ny omdiaa, 1676-baa állította fel 
Pononyban műbedyét, mely asoDbon ai ngyan- 
ott már évtiiedeken át ismert és jé hírnévnek Dr- 
'eodó ZeEweg János Öergely'^e nyomdával nem 

' -*-rán, még ngyanostm évben meg- 

"" " B ny<Hndának oaak egyet- 
c, Balassa BáUnt ós Blmai 
wlnek* 6. kiadását, melynek 
egy«itleD magmaradt példányát a Magyar Nem- 
Kti Hniemn kOnyrlárában todk. 

Faber, 1. Enut, német bittérltó, sztL Kobnrg- 
ban 1839 ápr. 86., m«b. Clntatiban (Kína) 1899 
Bsepk 86. 1864 óta öleta végéig Kínában mOkó- 
dOtt, mint mlsadoDárlDs. Neveaeteaabb mdvei: 
Lehrbegiifl dea Konfnolns ^ongkong 1878) ; Der 
TanlemaB (1884), továbbá klnol nyelven : Hárfc 
evaagéUnmáoak maQwiáEata (6 k.) stti. 188&-baB 



(St^ntenslq, fráuda teologiiB, sdU. B 
Ploardlában 1446 kMtl, meeJL Kavonában 1536. 
Páriában a ftlosMa tanára vdt Egy IddgLutbai 
íélé hajlott. Hnnkál aok vlsiályba keverték, 1623. 
lefordította franoiára a azentlráet, asonklvfll Irt 
Utbbrandű kommentárt ós pantitrázlst ArlstoteleB- 
bez. IVbb mnnk^Ja hevea elkoiratokat keltett, (&- 



k^ Brasmna éB Flsbw rodteetail pO^Ok li 
idl s ^oktan UdOBéseket Is vtnt aBemélTéc& 
BxegeSkns múvef as Indexie tétettek, taooaa 



8. F., Johamu, béoel ptU^, siUL 1478. Lent- 
Undienben, megb. 1641. Bodenben. TUblngenben 
és Fr^bnrgban végeste teológiai éa bnmanlsta 
tannlmányrit A bltA}(táanak,ktt»nCsenZwlttg^- 
nek ette eUeoíele volt és a ConfeBSio Angns- 
tana ellen sierkesstett ConfUatlo megírásában ia 
eegédkeoett. V. Kárdy poUtikalmiBsriókkalbUta 
meg, melyek érdekében AnglUUMn, ^anyot- éa 
Magyaronzágban Is megfor&lt I. Ferdinánd ne- 
vében 6 stlrgetta vm. Hmrik angol királyt a 
tOrOk ellen való Mgély nyújtására, üca megtette 
bécal pUmOknek, mint Ilyen a tOrtkSk olaó béosi 



sokat tatt Béoa város katoUkos j^egteek meg- 



)y Google 



FtíMY Ju FwMr — 1 

1. OL 1886 Júl. 2ft^. 1839. áUstte k dédApja, F. 
Tf.AáltttlSteinben 1760. alapított Irángyánt. 
F. jQlentÉkMj JBvMaokU MptMett életbe u 1i6d- 
BjártáataD ^ g]r*i*t mlntav&Ualattft tette. 1866. 
oenMAa A^iifl kteáríHagoe )ogot nanett ft kelet- 
nlbéilAi najiDl lugyBégben telfedeBStt UtflnA 
gnflt UaknAaáa&n. ISSl-bcu a ba>>r Urály F.-t 
birúl nngn emelte. 

6. i''., íWk, JeWDlto, 1. Favre. 

6. f ., Tlaxuvú, bnmaiilata, L LefSm. 

1. F., WaXdni, evBiif. teológae, nU. 1U6 
dec 3. Gebrenrodeban (Oanáenheim mellet^ 
1871-bea lelkén Maasfelden, 1880-8«-lg elaö 
leikén éscntperlntendeiu Blttorfolden, nu^ Uag- 
debnrgbwi, 1891. udvari lelkén B«rUnben totóbb 
lasK^eriiiteDdene, fbegybáztauiaeiM a 19M. a> 
niakhba ta^a. F6bb mmücU : Daa Qebelnmla 
des OHokeB (». kiad., 1907 Beriin); Jernaalem 
nnd Vlnete (PredlRtaL 2. UBd., 1897 MagdebüT^; 
WarttnirKniidKyffhainer(Peetreden,n.o. 1891); 
Barte Beden (PiedlgteD, B»aii 1906-7, 2 kSt). 

lUm da Vtm.OOo vom, német ftsU, exOL Lnd- 
wlgaborgban 1828 Júu. 8., megta. 1901 ang. 10. 
F. Otris^K WiÖam ttb>«nok és raataképfeeta 
tla,Biiitén katonai pályén lépett, nujd— klvtit 
ai 186ft4ki hadUmt hátin alatt — ontakáp^ 
knMttatenl ée StattgartbaD, trtébb Mttnduoben 
FnotTTeietéee alatt taanlt K^el UMU kMl- 
uk: Utatw Tadáanl; NwoleoD TlmsaMréae 
OrusomágbúI; a francda lomaig megafl^ 
aedoonál; AncMslOTaaBáKntemaaréBMiTUM 
flaalttan ; A wflrttembe^ giAiiitonBada coen- 
illjr IltUlaeflMii (stDttgaiH unueiim); Pantacda; 
Bednfaiok tAmmiJU* egy vároe elltn, stb. 

Fabatoaeég, L A. 

Fabetak, a plak&tok nedéefiiei való nagyobb 
betűket kfimifebb keoeUietMg okáért ttbúl kö- 



FáUáa, tioit, pépa (886-260). Rendesle BAma 
aHgényttgyöt, t. vénet 7 dlakooléra oeitra és a 
totafcombékhan UHiUéla átalaktttot végMtL De- 
eJns oaáBiár alatt miiit vManA balt meg 260 Jan. 
90. és ft KáUxtDfrkatakonUbaii temették el, ahol 



neilnt Snot UaMnemMkénénakeéggé emdte 



latail De eit a elmet P. Mánmak stidjira való 

ranUtöeélg (1108) vtoeHe, " -.-Tr--. „ 

ai utódaira ie. 

FiUán, 1. a&Hrf, nf. lelkéei, Bsta Qrnlafebér- 
vánitt 1810 J4L a, m(«4L 1894 m^j. 7. I8S6 Jau. 
sagycoredl m&aodlfc pap, 18<2. nttelyndvaifteM 
teoL tanir, 1841 nor. kézdtvÍBáifael]rl lelkén lett 
IStMMn oruággrOléBl kéffriBeMTé vélaestotték. 
A subadsi^iaro után menekUt, de nemeiAéra 
vteatfet a 1862-töl 1866 tavanUg virfogBágot 
sseovedeti 1867-beii SdlAgycMhen kapott Mkéed 
éOomáat Irti^lrodalml, pditíkal, de kiTilt egy- 
bizl tarényú eikkeket TObb isbcn (16Í0, 1869, 
1871.) adott klprédlki<dfrcyl|]temén]rek6t a 1877- 
1878. két kötetnyi batotttbenédei 

2. F. Qábor, Írd ée mOfordltú, bbüL Vfii1I» 
berényben 1796 deo. 88., megb. Aradon 1877 deo. 



10. Pouonyban ée P&pAn tamilt, a> ntúbU belyw 
teol^llát la. Pesten JÓEpt végzett, 1821. flgyvédl 
lAtovelet Ofort. 188i4>eu a vUAgoel Bohne-ST*- 
dalom agyéasa lett 8 e tlBtút rcVld megenkltta- 
gal, amikor 1826. megnűeOlt a mt évjg Bnd&a 
Itgyvédkedett, 1889-lg folytatta. Többnyire Ara- 
don élt a a vnu«ye ée váne köiéletében kiváló 
nerepet vitt, egyAttal a leftwmkor irodalmi moz- 
galmaiban mint íré éa fordltú eUkeU réazt vett. 
MflveU atrJálúl brAUta a kítlttant és fllolégia 
auretetét, anylánU nacdtaScoae Tcdt Somogyi Ge- 
deonnak, a Hondolat BMtaiyéD^ éa íofdttteak. 
Maga le mint iió áa forditö IteettM; eleinta 
pama éa arab kOU&bél, nu^ avédbdl fwdl- 
tott, é fordította letféaiSTteljeeen éa védeti mér- 
tékben Oasiant, arntán a Uanzlkneokn tért át, 
kik kteU fiUeg Cleerét, Lnoretlnat éa Valeritu 
FlBeanBtfoidltDtta.lltutkiHt6lBfallépetL Baáa 
harojria elmmel Uekfiiteaiényt ia kezdett 1888., 
dea5^félbdtBg]rta.F. fordttásalTaligenhasEnoa 



1888. tovelaA, 1886. rendea, 1889. 
flietéaaa vidttt lesdn tagjává, a KlafaliKly-lár- 
Baa<^ la 1862. tagjává válaaitotta. Ab 1848-49-^ 
eaemüiyekben mnnkáaréeie volt ; tagja a vmegyai 
teUbatabnéblzottaágnak, ai aradi njKiUaoMság- 
nak ée a kormánytöl Aradon szervezett véaitttr- 
Ténynékn^ e^éttal as omággyUéaan mtnt 
And képvMéje mAkMott; végUlStt mAJ.-biui 
a kormány n bétaumélyn tábla UriÜ^vá nevarte 
kL A aiatJadaágharo után bnjdoeott, m«jdjelent- 
kasvte, egy UeiglbgaágotazaBvedett, ntébb an- 
badonbooaátottáJE éa Aradia inteniáUik.l864-b«i 
Msxabadnlt s noroaabbienddd falűgyeMaliH éa 
knrtl«>l birtokén élL Ai alkotmányoeaáK belyre- 
áUt&val Arad vároea iámét képviaeU^vé vá- 
* — '-"- a isea-lg Peeten lakott Bkkw v"- - 



1876. tinnepat n 
nak 60-ik érfordnUJán, Arad vároea pedig oi 
BzáRoe emlttHnnapat tartatott Uaiteletére leSb. 
PÖa nnnkdi : .aúi> MTM AaítJ JTráMhU oita- 
gdáktOnm^^íA ÍSSi); anufNiMteuAi 
eredeti gael mértékben fordította (Boda 1888, 3 
kOt.) ; A demokratia AaurikSxm. Tooqnevllle 
Blekntán (Pert 1841— 4S, 4 kM.) ; .drad vmmm 
hirdM a. kot, a tObU kérirattHU maradt, n. o. 
1846) ; Jf. T. ű(wn> d«WBS bwJM (idSrandea soro- 
tatbaii, bereietéa^ikel éa jegynetekkd, n. o. 
1S61-W, 7 kOtt; M. T. Ofnro vtgye$ mmikái, 
I. ShOoriatmaí éMjkOoa^MamwkyMA 1886) ; 
TUms lAuretmt Cana ImJUttmAm atermt- 
nMM (beveaettacd éa Jegyzetekkel, Pest 187D) ; 
ArgaMntiam (C. Valwbu Fbooiu bCaUHteményé- 
nek forditéaa, Arad 1878); .StdOuif OmUüus 
NuMtÜamu úHmráta (n. o. 1874) : <^(i» Hű- 
ratau Fíaoeua a Fitákhot írt Itvde a tíSUésmt- 
ria (Ibrd., n. o. 1S76). Bcunogyi Antal AnOi^gidt 
adott U m«fordltésalb<U (o. o. 1874). A fidyOrv 
tokban jelentek meg másHla fOTdHáaal la, arab 
és pensa kOtttttM, Prltbjcd avéd kUtMffl, tov. 
H&moa értdnnéae aa lapokban vnérolkfcd. 

8. f.isfciifs, nyelvész, nOLTamáaDumiBopron 
miegyében, 1809 nqrt. 2., me^ OyérOtt 1871 
JÚL la lakolált Sopronban és GjOrOtt v^ezte e 
pan^ Bzentelték ISSS-ban. Unt káplán mflkOdOtt 



)y Google 



^d BiépUkoii, hol 
. lűklte heroeg isalá^fáTal, g' 
dtiib K hwoegnét nugyar njelTTe taaltote, mÍ4>l ' 
a gyarantok meUett neveU lőtt 18i04an a ne- 
TcUBégtAl vlauuToniilt uéplaU Uvel kOié ; 1869. 
s gfM kfat>lAnb«D kamDok, m^ obni. lüir- 
pűl préfo^te aeqwgrae ML A Hagy. Tnd. Ao- 
démúkiuka a finn Indalml tifsaaftgnak lerelsaO 
tagja vM. A Kalevala nagyiésrtt leftwdttotta. 
NT^vtaMH (Utel koráiuk nevantmtlib AdfA- 
liatalbaii {■ Hagrat NrelvteMaMn, q H. U n- 
ManüwQ. BfteH SMaUbea, NjrtDd. KBünft- 
nmkben, H. Akadémtal BrtaiÚMcuMetootak mag. 
OiAllóan ta megjelent :^tMnar<t«UíU>*H>- 
MiiKií (Peat l»i||; Á *x6«I^kSi ét gtófrklmaéí 
aIa]Mti>n (Sopron 186S) ; JKm nv<&Am (a H. Tad. 
Akadémia kladim, Peet ISCA)- 
4. F. Jámm, kat sKrháil 
1883 ian. aO. 1866 ndiro. U. . .. . 

1868. az esztnemBl P>I>oov^*'>>'ti*>l^kl Igtka- 
gatdja, lees-ben alBáaaemerídl, 1874. eotetgran- 
TUT&rod, 1880.«rBeklUTáili^éliin(Mel88S. eu- 
tergoml ttsit kanonok, kéaOU) oídu. afét. 1907. 
poannyl buMniA. Polyúlratekban b Unapokban 
megjdmt dktoln és tanolmámln kJTtll naUny 



mflTfl Cnállite 1b megjoleut: Óróf Kádaacby Fe- 

sdfc «Me (Pest 1864] ; .fiZsJ uo^yw 

^Vpépa ItlkipáKtorkodásMeik 



rene haloetai ér»dcti 
NanvStadG 



tloaeU. oandlUVattoani (Esztergom 1877): &-aek- 
újvár hajdan é» moet (1888). 

&. f. J&n^, vet. lelkész s gaadaaágl Író. szOL 
Alaé-OrallD, veeiprtm vmegyében, 1768 febr. 19., 
me^ Tút-VAw»7ban 1886 Jan. 29. 179S-ban 
nagyeK^ril. OBattam wr emtán vörOAer^mjrl, ké- 
bOmi tAtrinooyl (Veezptém Tmegye] lelkéBEMt, 
ISCMMMaMpsTeB. A tmnéSMttndománr^nak ko- 
riban UtAÓ ismeriye BmATeUjeetSbb esiakba 
Tágó ktUlSUl Jelea^ib mimkának oyelTfinkre át- 
dtdgos^a T^; fordít^ NeveMtéaeUi múvel: 
Itmiűeli kikoria a gveniuke k ndt (Veaipréni 
1799); TermiKeH ttiáömám a könépnek {v. o. 
iaOSt;AbonAmtkbrmöÍMtAría. l&íiÜtekrSl 
á*0Uar«[*»b«. OuvtalLaJoB ntán fnuiciib61m»' 
gyana foriltott Jn. o. 1806) ; n^/áUdS <* oktató 
érUketia a aOUmivafsFSl. (CÍíaptal, Roider, 
FariDRitier és Diusieiiz után frand&bM (n. o. 
1818, 8 Idit); Oobim^la LueüuJwtüa iMe- 

ralut Xn kSttffix a meeei giudi 

»Na> (U SSfákrál (Pest 1819.9 

malergáge (Apperi nt&D ford.,Pe«t ,. 

kesEtette és kiadta a Prédikátori Tárházat (Vees- 
prém 1805) és a Lelkipásztori Tárházat (Pest 
1818). 

6. F.Jidiámia, kOltönO, bzQL 1766.. megh. 1810 
márc 7. Kománmütan, eUbb Bédl János rslzma- 
diamester. mqjd Balog latrán nt^e. Hogy BŰkBe 
heljnetOkSn javitoon, Idegeneknek varrogatott 
és l&hOtOket káBEitett,kOgbeiiHolnát Bwbálának 
1793. megjeleDt vmmb könyvén feUelkoeedve 
maga la veraalt HlvéarfetteD ésnalv kíltflllevo. 
h*et Irogatott Molnár Boibáláhoi, Gvadányl 
étaaex gröfiioi, CMzI István fOsMisamestMheX, 
akik leveMt Toreea ftlelet^re Is mtitatták. A 
p«eskeinátárvissn)n^éye\ váltoUlevdetta írröf 



Vertes teoekiit dm alatt 1798. Porarayban ki is 
nyomatta. Ebben olvaahaté ai 176S-lkl komáromi 
nUlndnUa Mitea. Nevét ai IrodalnnHIHéHtbea 
nem a vénei, hanem as ttrOktU mag, hogy as 6 
hálánál Ismerkedett nug Caubmat LUU^M. 

nUaa, Jbx, német fsató ia graflkÍM, mUL 
Berlinben 1873 márc. 8. Tsmdmuiyalt Ailhnr 



úat Fav. )>»r.), 
(BbsiUMlíUk) család génnaia ; 14 Uja Dél-Ame- 
rlkiban (lOChUébon) honos Ue osétje. melyek 
lermetttkben as .^ica-hoi hasDnUtanak. Termé- 
■dk tok. A f. imbrkttía Bnli et Pav. (pieki) 



gy4gyit 
lAhatö. 



iqák vele. Bnrúpal ttvegháaakban gyakran 



nUáaháaa, klak. Szatmár vámegye máté- 
aialkalJ.-ban,(i>iDl 1967 magyar lakoeeal, posta- 
hivatalul, n. t Nagyeceed. 

FáU4Mabeat)^ klak. CeongrAd vm. tlasáu- 
túllj.-ban, usio) 1910 magyar lak.; vaaútl áOo- 
más, távliúhlvatBl, poatalIgynökBég. 

FaktMK Mvelear (uig., ajM : mtM aoirijHi), aa 
angol kOiífwsrtály aioolallstB azineaetA társolata, 
mriynek UeUválöbb tagjai Sknc Bentit éa Sidmeu 
Webb, mlg WtíU. a regánylrú 1909. kilépett a 
társulatból megváUoBOtt me^yózUéBa miatt Aa 

. _.. . — .- • ' nit j^ogjonban éa a aaodalis- 
angt^ kOaépoBlily kSréban 
híveket nenett agttádóiJáTal éa 
rendkfvfil örtákee ós magas aalnvonali kladvA- 
nyalval, ai ú.n.Pablan Tracts-szel, melyek a ktt- 
ItabOaó tánadalml kérdéedmek 1-3 ivM Aaetek- 
benalflodaarangi IrtttAl valóelsmiéad. A FaUan 
Bnays in BooUism dmA nagyobb kladvinynk, 
melyet a társulat tObb tagja lit, a BEodallamnst 
Ismerteti meg a kOaépoeKtálybeU kOaOnaéggal; 
tObb BiáMier példányban ftmg kOakéien. A tir- 
anlataak ma 76 flMJa is ^ui Angiéban, a gyar- 
matidon és ai EgjveUlt-AUamoUnn. Hintaloe 
fairelfe a Fablan Nevra dma havi értesítőben Jelen- 
nA meg. A tArmlat nevét Pabhm Cmirtatortól 
vette. A P. mUkOdésénelE a tSrvtayhortsra ia 
igen Jetentókeoy hatása volt és általában fontos 
tteyezAJe An^ia aaaUeml ólettaek. Nagy sályt 
h^iett a P. a Tároaptdiakal kérdésekre ia és 
megalaUlotta Londonban a városi i-n.pro g r ecc ztv 
pártot, mely 1898-t«l 190&-lg többségben volt és 
Iiondon mi^n váiosl intésmónyelt megterem- 
tette. V. 0. Bdonard Ife^er. Ia eodMé PaUeime 
(Paris 1911); ^^ Zoltán. A landon]P.(Hnszadlk 
Század, 1913 vkt]. 

FibÜn-aaAQO, 1. Ot/óngyszŐUS. 

Fabini Lajos, táboiszemagy, aztU. Valdhldon 
(Nagy-KOkOllA) 1880 ang. 96., megh. I^edmn 
Imiabniok meUett 190C azept 9. A 28-ft oaztrik 
vadáBE-záazlóaljban végig kOzdOtte az 184»-lkl 
erdélyi hadjáratot A trantenanl, nenrognltad t« 
kOnlggr&tzf csatákban Is kltOnt vitéieégéTc«. 
1873-iien a fcoloBvárt 3&^k gyalog hadoextUy 
vezérkari fAoOkévé nevezték ki. 1878-ban mint 
alearedes a boemial okkanáetóe hadjárat Ot oea- 
tftjában vett részt. 187*4en PrA^Aban a hart- 



)y Google 



UAi«>értwrlfteOk0,aftke¥«tkuö4Tt)eiirandBB, 
ii^ TuMnagy éfl 18B8. mii ftlUbomaey Ivtt- 
lOit Hyen a 6-lk hiídMt puwieuidu és pftnuus- 
MklA ttboraok KuhAd, oMji titkos tutasos. 
18M4MI s 102-ik Bámú gfAlogeznd tolKjdoBO- 
Mvá smign. a. érben tiboisernaggyá nevcoték 
U. ISOé-ben mint ih^kI ludlMtpírancaiiok to- 

Balt BTilgBllimtM. 

lUkiBT. 1. Ftrme, m segedl Ui. UílÖtiUa volt 
alnltke. aiOL Paaten 18U ML B. TMralmiDTid 
Témtfrvel 1877. a UMoUif jogOcysk taaigatö- 
tok, 18%. pe^ tia^ 



Hpatt te 187B. a kúrlAa ttstékAell, 1881. pedig 
nUsAgos aegMtuiaíjenMI^ 1888. maMniaii- 
Myi Ur. ftMMildal p«Mtú, 1886. nato Ui6 
latt, 18ei.almdapMllkir.ltét6titiUlKis hdjeattt, 
hoBMB 18H. kúriai UrÖTi, IBOl. pedig a szegedi 
Ur.MíUUUadBltkéTéiteTeitékkLlWS^wiiqni- 
pknta lípettte aPesU Hasal BlBö TakNt6bp«u- 
tirBgn^Uetatí lett HcrTiróigHgatú.KtDflvv: ^ 
wnvibr. CMajWM^^fSUifaNáeaBiUMa 
MBMUU «{tUnisnS MÍtí tí^váiv^^^^ JTÍ71. 
L-cJ nlaai Jw AonftMiirosatoJbiaft wJtfTsnwiw* 
(Batepaat 1897—1801, 5 köt, as l~rV. kütet- 
hatáigymataU, a gTtUtsnényt Qotü Ágoat foly- 

2.F.Jmot TeofiL orvoü és irú i aiilL Haas4- 
m (Kb-EakttllA) 1791 j&L ö., megb. 1847 Dov. 80. 
Omiti UUvzéeetBéouen Drwte, hol mir korún 
Mlffnfia bo^cslommal taanlta Beér Jtíjí^ifii ■ eie- 
íténelBt. ISlftteD doktúirt avaUk s már a kC- 



TdL A Hoemcvvoelás tadomiofát olyan idUen 
Ip^ araikor még kfllffildfin aláraiMt sflwepe 
Totl Brdeoiet dlsmarteéttl 1810. magyar nenue- 
aéget, 18é6. pedig UnUyl tanáeaool dmet k^ott 



(181Q; tankönyve, Dootrina de morblsOeuloniiii, 
Ut latin UadM (1883, 1831) «rt; lefbriltották 
olasa (1831), boUands magyar (18S7) nyalne. Leg* 
beeaeeebb aaanban a todcminyoB egyetem Otra 
éves évfi)rin»ja alkalmAbúl Irt dSIgoiata: D« 
lanady nte Comeoe marilla (1^0). Szjmoa beosw 
"l-**yt" kédratoi hagyott h&tra. 

3. r. T^ofiL, vAi igasBigttgymlniBzler, aiOl. 
Paatw 18SS akt 11., megh. Bodapesten 1S08 
mire. é. lakoUlt Pesten i» Bpwjeeen ai evangé- 
OkBB tollégfaimotoan i4geate, aiatán Ogyrádl 
limgUí tettaPest virmegyteél vállalt uolgi- 
latDt ISHHmh Ulépett aUnU pájvin, hol laB- 
•ankfat » legmagitBDb poleis emelkedett, a 1%- 
iBbb ttéUnéktaiÉia, 186t a vlaaaaillUott hMÜe- 
máiyw táUa Uníla, rn^jd a bndi^Mtt Ur. tibla 
alafaillka, ISSO.akir. Knila kgUbli itéUcBékének 
Mréi* Mt A pariamentben caaknon állandóan 
Saprom váiuát köpvlselte. 1886-18894g llBaa 
g < Hm *n kabinetjében volt iganágttgymlnlazter. 
Stetevtolfló evett adnte nagáocMan tUtötte a 
■ünt ■> ág. ev. eg^iái bdnyakerUet&wk felttgye- 
i^ e«ak eg^iiaa ügyiben saer^elt. 

VaMnyi SudUf, kémikus, a kidozevári ^ye- 
\naaa. a kámia taiMia. azU. Jolaváa (OtUnOr vm.) 
iSde nái- BO- BET^taiil tannimányalt 1868. Buda- 



pastv végBste. 1876-beB kOaéplak.taiiiriaUave- 
let és UOcBÉaMtdoktori fcAot nyárt. Bnrtin 2 4vlg 
kOllUdOn bOTitettelamereteliWlBltoeniB tanárnál 



ninál pedig (sdntán MttneJwnben) &dkat tannl- 
mányoual tbglalkozott. Bonasn taniirnál la dol- 
goMtt Heid^Mfgfaen, ahol a platInMiaaport ft- 
metnek elválaaztáaára vaU> múdawrakel tanol- 
mái^oata. Haiaérteaéee után a J4isef-mdflgy»- 
tsBue a Umla BegUtanárávAnevestUckl, a b^ 
pesti egyetemen pedig a kémia magántanárává 
kápeollettífe. 1878-ban a koloiavári egyetemre az 
riméMl a gyi^DWlati Umla nyilvános áa rondas 
tanárávineveaték U. A bdonvárl Igen etlanrQ 
3 módon benttdeséaü kémiai bitéiet létesQUatt 



I kBUDtdi tudományos táTBolat tagla, 
Tod. Akadémia levélért tagja, amagyar 
-^ itlMteekdnifte,akoloaBvárfáU. 



aUwy.TD 
kémUnwok 



r(«ykMrlea«l(nDá8lgaigat(!}a.BUHib 1879. jnidd 
iámét 1904. a brionváil egyétaon nennylflág- ée 
terméauttDdományl karának dékáöjáHváW 
tották. A tndmnányoakémia aokat USsaOn F. ram- 
káwágának Oai^eartrtte7évenáta Vegutmi 
LopcSc 0. firiytiratot (1888—89); íUUlé tndcmá- 
nyos dolgoaatal nagysiámuak, matyek közül u 
lc«fimtoatiibak a kftvetkMék : A kiUOnbeaé fSniA 
beMyása '"■'"V*^ áramokn (Brdályl muwam- 
egjM Uadv. 1880); A vlsrtl, WegörOl ée tal^j- 
r^ kUOnOs trtlntettet Ktdozsvir ^éaseégBgyi 
vissmyaira (n. o. 18S3)i Ai eoetsavas aetherek 
MboBUaamagBaabbhtotéraéken (aértdc.Vegyt 
Lap(A 1883., 1884); az aaaKOit és acármaaákainak 
Sf^átaágalt behatóan vizsgálta, enagyfimtoeságú 



a Vegjrt LaptA Ufift., 1887. és 1888. 
évftdynmalban jekotek meg; Állandó elektromos 
áram a síén oxydátáaa által (Farkas Qyiila, ko- 
kasvárí egyetemi tanárral kOaOeea, Vegyt Lapok 
1^7.) o. dolgozata franda uyelvn la megjelent 
Bpidy firntDaak továbbá ama tanulmányai Is, ame- 
lyéket a molakolaedty újabb megítatárözáal mód- 
BaeTdvelvégaett(v!L.1888.,ZsltBehr.filr^iyBÍk. 
Catemie 1889) ; UJ ^árásMKmyoa szerves vegytt- 
ietek nltoogéntartalminak tniantttatlv meghatá- 
rozására ^ti. mtuenm-egyl. érteaftóje ül. ítti., 
'""" StereoiáMnial tumlmányok (akadémiai 



mns..ogyLéi 
Uche iBomerie-Bnühelnnngra ^eHedir. t phyBik. 
Chemla 1883). P. ezeken klvdl ssámos igen tanul- 
ságos, népeierA elÖBdáat Í8 tartott 

nÚaa, Asrégi római paMdna oealád, mely 
egyréait ttik kiváló tagja, másrészt kllmsdnek 
nagy tsáma kOvetkeztéSanaktMáreaság! Horni- 
ban a legklvilélib sserepet tttltotle be. A walid 
egyea ágidnak neve : Vlbnlanns, Ambostas, Maxi- 
moB, Pktor atb. V. ft. Du Bmm, de gmte Fabfa 
(LMden 1866). A legUválóUi P.-ok a UvetteztA : 

l.Qy^ötuF. Ffoulanu9,kót Ízben (Kr.e.i8& 
ée 483) komnd, aa etoiiBúc<díkal sMveikezett vijl- 
beUek ellm áSa elesett 

S. ^UM F. FiMamu, bárom Ízben (48á, i81, 
479) konzol. 

^MartMF. 7iMaMW,kétisbaL(á8SéB480) 
konzol B bárom testvér hét éven át egymisntán 



)y Google 



T(dt konanl; 481-lg leghereaebb ellentOl a plebe- 
j aaok ama töfekréaáaek Jiogy áU&mi fOldblrtok ha- 
ssonélveietébeii rAsacBedJenek. Quintns 6a K&eeo 
vérbliák (qnaeBtorea panloldl]) íb voltak, mldön 
466. SmirlQB CasduB tSIdosztö Krvánjrt (lex ag- 
nria) hOMtt, ée bitUlTa Ítélték. A P.-csolád 479. 
magira vállalta Véli ellmi a háborút ; 806 tagja 
Ulenseirel egyfltt as eUenség ellen vonult és két 
évig HM a küzdőmet De 477. tfirbe csalta éket 
a Mlnyomé eUwBég ée mindny^an elestek. A 
csalidnak eeak «gy ta^a maradt életíien, ki kfs- 
kwiisAga miatt még Rómában maradt 

*. OmKiM F. Fi6uIamu,HarDiisfla, két Ízben 
(467é8 465) konznL Dmemvlr volt 46a, ki Appinat 
kOvetve, JogbdannI a kOvetkezö évre 1h kitolta 
hatalmát és a deoemviratns bukása ntán Qnbén- 
tee fizámldvetésbe vonnlt 

5. Quintua f . Moícinau StcUiontu, kwának 
egyik l^Uválább büee, ktUt^Ösen ta etnmzkok 
és BBamnitok éUeo tOnt ki. A második szamnlt 
háborúbui magistw eqoltiim volt Lnoins P^tlrlns 
Conor diktátor mellett, ki ét 326. gytedme eUe- 
nére íb ludáln Ítélte, mivd ai 6 távoUéttiien pa- 
nnon éüentttkOiStt meg. Cs^ P. 6az aMának, 
a sienátnsnsk és a néjmek egyesfilt kéruÉre bo- 
csátott meg nekL 892-ben konmltinával, Lnalna 
FuMnB Curmsaial diadalt aratott a szamnltek 
(Olött ; második konsnUtnsa érében &UÍ) alkeie- 
wn hatott be felső BtamrUba, itvigva a rémeendk 
hirdetett OmlninB érdén (ma ll<mt^na di^nterbo); 
808. ii*ifiniuHk bimnül évében leverte ai nmbrlala- 
kat; negyedik ée QtUikbaiznlitasa alatt (297 és 
996) legyöite a Bsamnitokat éa Bontínmniiál a 
velflk egyeetllt gallnsokat 992-ben fla, QnintuB 
P., vereséget szenvedett a ezamnltok ellen, al- 
VBzAri rangban sietett tehát segítségére és a Bzam- 
nltok hires vezére, Qalns Pontína eüen fényes 
gyöielemhez Jnttatto. cBfaxiinns* Jeliéjét asn- 
ban ooisoii mflkOdésével érdemelte ki 804., midén 
megsaDunlsttette Applns Claodhis Cseanssak ait 
ai Intézkedését, m^ a fOlsstbadnlt rabszolgákat 
a> Oesies trlbnsofcba bebocsátolta, miáltal a uép- 
gyOlésefe a plebe hatalmába ko-OHek. Bwel smn- 
b«i é és tlSEttáraa, PnbUos DedTis, osak a négy 
várod trlbost nytlotta meg nekik és Így b^i^ 
sakat nagyon leszállította. 

6. Qumtiu F. Jfoan'mttt Terrveotus Oimetator, 
naRy£yJivairF.6.)egy11tta8eJád}ának legkiválóbb 
alaUa. üt lAm volt ktmznl, kétsser diktátor, 
B(düUg prlDO^ senatoB; Hannibál elloi kÜidve 
a hasa {M^na nevét kapta, ^igy, mint Haro 
volt a hasa karija. A másckUk púnháborúbi 
treUal éa traslmennal csata ntánSt?. diktátor lett 
ée a győctee pún vesér ellen gnerilla harcot fbly- 
talott, osatM óvatosan kerUt, a esért taqita a 
Ommtatw (= késeddmeiö) Jelxót A n^ nem Is- 
merte M (^lAriaának hcd^ voltát, s mUén egjr 
liben a magiatn- eqnltnm, Marcos lOnwdns 
Bnfns, F. távollétében Blkcaw tltt^taetet vivott 
Bannlbti ellen, ert hasonló JogkSrrel mhástafeL 
Persze osakliamar Hannibál tOrébe kerfllt és ha 
F. nem siet segttségére, blionyán elpusrtnL Bfl- 
■táo P. a diktatnr&ról lemondott, megváltozott a 
rómalak hadt taktikája és ennek acannael ve- 
reség vóK a következménye. A háborti folyamán 
még háromszor (916., 914. éa 909.) lett konnü, és 



tervét aionban, hogy a háború színterét A 
helyezzék át, már nem tadta helyeaslnt, de tiaai- 
talannl kflzdött ellene. Hég a háború vége elótt 
8(S. halt meg. 

7. Qtnnítu F. Pietor, a legrégibb római króni- 
kás, kit a cannael oaats ntán (SIB) Delphlbe 
küldtek a jóshely megkérdezésére. Kééöbb meg- 
írta gOrög nyelven hazája történetét, melyet a 
legkltOnóbb íbrráund gyanánt sokáig haunáltafc. 
Kevés Wredéke megbüálhatú H. Péter aHlstori- 
conun Romanorom fTagmentaa (Leipilg 1888) 
oimfl gy^teményében. 

FMblean (franc), L IbiHait. 

F»1tl« ««av«BM« (franc, 4M; ttbl UfTenlJ 

a. m. általánosan hitt mese. 

FmMImi (frano. a]M- ftiiilí). vagy fabUau 
(helyesen fablel), a kOzépkorl fiwida kOltéeiet 
egyik kedvelt mflfaja. A F.-k rendesen rOvldefab 
vidám, eOt egési a trágárságlg pajzán tárgyú 
elbesséUeek pároerlmfl nyolcazAtagú versekban. 
Fétag ai alsó paqpaágot és a paraastot gúi^lják, 
mig a fltpspsig, nemesség és a polgánág, amieljr- 
nek asámára írattak, JobbelbáoádMutrémesRL Bor 
mdlett, amikor as aasionyok már visnavonnltak, 
hoz^odtsk «ló veiak, innen a legtöbbnek dnl- 
kosan dnrva hang}a.AlegTé^bbP.,Bl<dieatll59 
táján intott s «y k«1tón«ról eaőL A P. virág- 
kora aXm.8i.AlegiitolsöP.-kataXIV. Bs.kO- 
sepén iriák. Oasseseo mintMy 160 maradt ránk, 
l^obb kladásnk: iftmfeualm ée BmomrA, Be- 
ooeU gteéral des bbllanx (Pária 1872-90, a kOt). 
A P.vedetétilleMUegm^Midaoak a vélemények. 
A todÓBOk egy itee (Benfey, KOhter, Paris) ke- 
leten : Indiában, Perzsiában, ArUriában keresik 
botoaójét s ehnéletOket tObb ttMénet rtikix mo- 
Üvnniaira alapitjják. Vetfik szemben Bküer, Loe 
FaUianx (9. Uad 1896) o. rnnBkáJában ai asonoe 
motivnmok túlnyomó részét véMlan találkozáEt- 
nsk mlnóeltl s a múflijt spontán alaknlásnak vesst. 
A P, a modem irodalomra nagy batásaat voU. 
Boooaodo, Banddlo, Cbanoer, RabeltOe, Lafra- 
t8lne,HoliéntObb8i«rP.-U>ól merítik az anyagot 

FaU,l.ÍNdnfo«gyháEÍ é8BZ^)irodalniÍlr«,BzBl. 
Losoncára 1810 máro. 10., me^ Agárdon 1874 
mán. 16. Tannlt Pozsonyban ai evang. tecMgtáa. 
ISSa-ben losoncsl tanár, két év mnlva agárdi M- 
késB, egyháAer. syegyaó a bíró. Az Akadémia 
1864Jan. 90. levekoó tagjának választotta. Ne- 
■ " — . Foöiíaoí dmeOtaléaátvo- 
(1861)!" " " 



goBdág f<»n^7tljteménye); Saink a magyar 
^otoSanttzmiu tOrténetébN m^-, A magy. ö« 
_ . _._.t.. __„._. layangeltosMC ok- 



(Bndweet 1878); SmOe IitoáK aönwa l 
démial székfoglaló Melücés, n. o. 1864) : OuxNw 
adomák, kSriiVi^DezsO (Pest 1868); Azl6S%^ 
oneágmOét (1878); AdalSeok ámítüigerhar 
Aboíi F]gyeUJében.Bgytk álneve Oarádif KUk- 
gramma AgMlb<H. 

8. F. (osaládl nevén íVmled) Bertalím, wael 
író, szta. 1868 máj. S6. Tid:takBnéseB (Bzabolra 



)y Google 



Pa6ota»«kortetolc — 1 

rm.). BotepestBn Jogot Tégwtt és OgyvM latt. 
ZtHUrUnettel 190O úta foglalkozik, > nám&l 
tübb Mokeiást irt kOUtebIM folytimtokba éa 
Uriftpoktn. OnáUó mftrel: A maguar »ápdat Z9- 

Kteíel ntntel : BhytiimiH nád Helodle der tOrid- 
■ebm VidkBiiedw (kflUn kavonut B I^Ml 8iam- 
UbS}; Haydn Id Dngun (1909). Moiikatirw e 
Ladkonnak is. 
rabotorakariatok, I. A)^t«>J'»'''<>'oi^ 
Vabowaliaiiriég, ai Oartroaikl-VeporbegTsto 
HK,-1 tagja, melf ^l;om éa QfttiOr Tánnegyék 
batArán canelkedik. B.-on a Qamn vIHgye, K-en a 
SomJiez-Hiiriiiy-atnriocl vMgjeléo, Nr.-m a Bo- 
kogma patak TOlgyB liatándja b ai ntúbbl éi a Tí- 
BCdia fWl ByíM Funnanlen rOlgy kOiH nyong 
(B66 m.) TUMitja d a V9arliegyiést«.A hegy- 
iégets HrawTMa «B Brabenü völgyei kSEtt 1007 
m. magaB imreg két rfan« oaztía, a Ny.-Sna a 
kCintifMnWf cMtMOk « .Vfaíoni Ma (IMI m.), 
Lealk(i886m.)éeBABlk»(1379m.),a K-iiMk 



eDcBuAbb tAbm a JArrowi / 
IcgnuKanbb po^flQU^lS 
Koes, de mily TOlgyekUl anli 



B mily TOlgyekUl an _ 

meiyiük bébijében Qtak keréa amlieri lakit ran. 



a magaaalib tstfiön ia gwliieelao havad lege- 
lt* te taUUtosMk. A P.-etli«iiikábbamésil9- 
Bi«M MUvdae JeBcnuL 

Fahr^ termiuettadtMiiiiiyi nevA mellett 
AZrúnw Jtdiaim Chrlatlaii (L o.) és JbíncMf 
Olbo ^ JRi^ MTÓn^ rt vldftáee. 

rabn MMi Uf), 1. ^ile, francia drámnliA, 
nOL 1870 (misak sserlnt 1874.) Uaneflleban ; egy 
ideig figyvédl gyakodatot Mytatott mUAváimá- 
bu, m^jd OMMkOttetédKt lépett AiitoÍii».nal, a 
pirid sabod színpad megtümtftjérd, akinek 
Mlnpad^ L'ament e. modern a»QleendiÍTal 
(18%) nagy alkecrel IJ^ett fSl. Nagy tetsiM ara- 
tott IfaKHii pcditlkal sntirtja; La vle pnbllqne 
(1901>; Bahao lUnage d'im garfou c. regényét 
Tlsd ntiqndntArrimilllense (1903) a düaMé- 
ban ; a modern piosTtUget festi a Lee VQDtres do- 
ráa (1906) és U maison d'argUft (1907). Ugyan 
kMxo moiog Les Tilnquenra (190S) o. ssln- 
mdre, melyet a VeaueU Biinhás la eUodott A 
gytateaek atmoi (1909), Qábor Andor f(«dltiBÍ- 
ban. L^iijabb darálja Céear Birottean (1910), 
Balste bseoDolmú regényébCl van Atdcdgoara. V, 
0. LemtíOre 3~, Ingirenlons de théAke ÜL (Parte 
1806). 

2. Jl, FtnÍMond, frandaregényirö, BiIlL Béda- 
itensban (mnnlt) 1890. megh. PáridxiB 1896 
(efai. 11. Papnak ÍOeMt. ntíi Piridé kertire, 
orvosi tamúminyokkal bglalkaaott B TégtU ta)J»- 
BB& ai Irodslomnafc ssentelta Ideiét 1888 Ma a 
BibUothíqiifl Muarlne Ore volt P. a natnn" 
regteylrAs egyik kgklYUóbb képviselAJe, 
pompáa mepigyelönek ■ mély emberiamw 
Uaooynlt Ffileg ^yhM kOrftbeo Játaód6tto- 
ttaeteOnn a ptqiB&g kaiSaléle típusait, Hdátoa 
ssenredély^t 6 t^izdja a legtObb éleOtteÓMel s 
barna I g if á g Bri vslamearnyi modem firanaa n- 
gteyM UtiOtL Kltaodan festi a OövoDBeeek vad 



nyai racrtesetileg gyOn 



9 — Pabfata 

tott a nem mindig logiknB, ak&r osak maga a vbU 
élet, do nM sok kIHtéeiet nyilatkozik meg ben- 
nOk. Pályáját egy kOtet Tonad : PoDines de liene 
(186S) keute. L^obb regényei : Les ConrbeHia 
(1669) ; Le ohevrler (1867) ; L'abbi ngrane (187S) ; 
Banabé (187(>) ; Mon ObOb CéleeUn (1881) ; Lnd- 
fbr (1884) s ai finéletaiji teUegfi Ha rocatttn 
(1889). Parisban 1008., sAMielyén 190S. állítot- 
tak sstAnrt nnléMoek. V. 9. Jnlee LemáUre, Les 
GOidemparains (Paris 1887) ; F. Brm, Dn lila de 
LanguedocuP. P. (n. o. 1004). 

S. F., Imneoia 2űmtr, franda feeta, síU. 
Hoa^elllcrtMSi 1766 á^. 1., mcgb. 1837 márc 16. 
Cooston és Davld tanltránya ToU. 1787'bea dnyer- 
véa a Filz de Bune-ot, 01asa(»nágba ment és ér- 
Uiedeket tlHtOtt ott. KIasail«ÍBta IrányA tDrtéoett 
féstményeliiak ée aroképehiek nagy résM aa U- 
tda ssOUTároBilian alapított F.-muenmbao van 
egyesltre. 

4. F., Joseph, fnuuda Irö, sKIL Bodesbaa 18tt 
deo. la Tanári pályára lépett és a flloBÖfla tanára 
Toli 1881. rodeaiképvlBcdOMt, 18»4-1908-lg pe- 
dig a nenátos tagjavollL'Éocde de lltomme «t dn 
dtoyen dnmid tsbb UtDaágf intőt adott U,me- 
lydE kOritt WoslitDgton, llbénttenr de l'Amérlqiia 



htaban eMadatla Jaaute d'Ara e. ( fetnaásDS 
drámáját, MHEegyUJtime aiuisntt« vonattoié U- 
vataloatddratokat, melyeket Piooie et ooadam- 
naUoiidBJeanned'An)(A]kiad.l8»»é8 Proota 
de réhnbilitatlon de JMume d'An (1888, a k«.) 



Pabn d'&^HLtiiM (Hfit ttbt M0iiii»,i%t- 
típpe FVmeou Naiaire, fraiuda yldátttlrö és 
finradalmár, eiSL CamassoBne-ban 1766 dec 88., 
leMMték 1704ápr.6.Dlderotm«BeanmaKliBls 
raéfiemében bsÍoos vígjátékot Irt (LePUllntede 
Uollére, L'intrlgne éplstoialr^ Les prteevtBnrs 
8fl>.), A konventben a király naUlfaa siavasott 
és a jtiftUiottBágoak to ts^a vott. ö Indltvá- 
nvosts a nuudmnötot és 4 M s i lt e t to as tí Vja- 
társasági nifitárt. BaiáQával, Dantramal egylttt 
kerOUavéipadia. Hátoa^gyott munkál, ^vrea 
posÖiumM et mttéas, ISOS-lelentek meg. ffletr^ 
zát megírta Uabban Főurad a Bevoa de* ^ea- 
HoBB Ustwüqoesbtti (64. k«.). 

Fabr*tti,l.Jn(iAMfe,<daBitBrtéoetIr6éBrögl- 
sé^vár, SdlL PcClgiábaii 1816 AL 1., meA. 
1894 anpL 16. Tntlnban. Pnnglában a léglsög- 
tBD egyetemi tanára, ntébb Tnrinban a r^iaégi 
mnieamnak igaig&Ja Mt, 1889 öta pedig 
saenátor vcM.Pöbb mOvd: Biografle dd oapltam 
vaitnrlerl deli CJmbrla (Ucntepnldano 184S-46, 6 
kfit) ; Oorpaa insoilpttomun Italloarnm anttqnltota 
aevl (Torino 1667 ál 8 pdtltí>teQ: Analógia delle 
antíche Uiigiie Itolidie ocm la greoa, la latina e 
eol dlalettt vlventí (Plranae 186Q; n mnaeo 
d-airtlddtfc dl Ttntno (Torina 187^; Cnmadte 
daUa dtth dl Peragla (2 kOt 1888). 

~ n *,_._ „ _, •-•-'(iniTL._, 

- . Jogot tant)lt,maM 
a klassdknaokkal íb^aboaotL KéaObb a annt- 
ssék Uncstirosa, mi^d pfoal követ lett amadrtdi 
odvaraáL Höraába viasútérve, Jndm A^enaHo- 
nnm In CapItoUo lett, VUL Sándor pápa alatt 



)y Google 



RMvi bllMHiwk IrU meg a CnadndMil ^te diiU 
Aradi OtnaU-jábHi ée Harottos Pabrool Vttae 
Italonim-JátMtn. 

rábri Qergdn, ig. ev. ssoperintendHu, adlL 
Hnuata (OíbnOnn.) 1718 mAro. 6., me^ ifiay 
jeBen 1779 Apr. 4. Etamáitao 1748 min. » ^m- 
nirinm aUgugmtájft, miM BpetjeMO 1744. akol- 
léglBm reeton, 1767. tót Mkte ML 1774 tng. 
3. « HbmI eeyhidcsrtM nvflrinteBdouBé vá- 
laototto. 8iAmM alkalmi Tflraet b agy pár agy- 
hári litajd mmikit Irt. réerint UMn, r«Mlirt töt 
nydveiL 

Fafariano, vlros 4e pO^dU 
(daai tarkninybatt, a manó mai 
egyfk kedreB vtlgTAea, vaait mellett, (i>m)I 
mint p<^ kBBÖg 81,096 lak., pafilr, pe^ament-, 
Mhs 4e pMtayrgyArttoalj érdekea MapkmMk- 
kBl;0«Dtfle (bP. ftatOnek aiflUTArgaa. A XVI. 
at. eM felében Itt aiép braneeokat kteiitoitok. 
Jegyük H béta. A P.-i faycoo».(Mtdk hfreg mea- 
tndí vtiii, nerezeteran HarcABtoníoRalmondl 
ntiB iMgoftak. 

Fabriaiu^OeiiMb(bi,olaBzfeiitA, L OenOUda 
JhUriaiM- 

VmMrlmm (lalj a. m. Bflhely, en^detUeg kovtes- 
mflhely. JP. eedanoe az ^yhid vaorm oi a r««ze, 
mely a tonplomtA fenntartásira te ai Istaitlez- 
tetodtei esnkségee SHOtelt tárgyak beoenéBén 
és fetmtutására van nodcdTa 

Vabrioa, fhora FHedrvA Alfréd, grtf, exáss 
tábotixA te baaigyniínlartw, asfll. QneaDoyaar 
Deole-ben (Edll»4iél) 1818 müd- 9S., me^. Dreidá- 
ban 1891 máre.26Jtésit vattaacUeevlg'^tdBtdni 
hAborAban, ISBS. «niagy lett a tOmkarban és 
1863—64. HolotelnbBii a németsiSTeMg léaiéffl 
moEgMtott cMfwtokat veiényelte. Ai 186&-lki 
báborút mtatt a MnOrtkOa ttexak^ ftalOw kOs- 
dotte vMg. A békdcOtée ntán hadOgymlittatm 
lett Bb fiUabanmidkiTlO sok n«iiénéggd kellett 
megMalenle és egyfltffi^4«me,lK>gra gyakran 
eDentétes porosi éa bbAbz érdekeketM^ntatoBan 
ki toAa egyenUtenl JVz 187(Mk1frand« háboniban 
a Xn. hadtest batintalítí katUetéoekfttonnftny- 

a volt A fraakftartt béke után is Pntndaor- 
_jgban maradt, mint as ottiipÍ16'4iadak fllveaére 
éfl a DtoetUrodabni kanoelUr bdyetteae. B> 
álUriiatt a kranmttn leveretéBíbBii Is kfin^ndkO- 
dOtt 187e-ban Bi ADamtanáes dn Ae, torassAgl tá- 
bondt éa bárú lett ISBf-ben m^QHe katonai siol- 
gáUtinak 60. Ayíbidulúját, melf alkidonimal Orfi- 
köB nófl rangot nyert 

Fabrioiiu, Oana F. Xiucmtu, bátoreág&rúl, 
haaaanretetáröl és beosIlleteeségMU blres lőmti 
badnote. Mint a Kr. e. BSS. ér konmla fdkerrel 
barcoK a samnltok, tnoannsofc ös brattiomiak 
ellen s ai ntéNdak oetrona alól nmrUt flHBsaba- 
ditotta. 880-bao réaat fett a Heraklea mellett 
TlTott Hier e ntB étteo caatiban éa Toientamban 
mint köTflt alkudOBotl PyrrbcMEaal elfi^ott bonfl- 



táoalmdt kiTáttisirfl. Pynbos TMrtogelfi aUm- 
latát hogy Barnával dfogadhatú békét MaUaüt 
I jfo ki, vlBBuataaitotta éa még ai aiefáattdl am 
Ijedt mag, mlkw eit PyiriMa enr flggany aeUH 
eUH^totte. 97»bak AaanliiRt mÜAett haroolt 878- 
banmásodíibaiMtk(aiii],8 ekkor i^iidkoaott 
naki PyirhoB orvoaa, bogy nrit magmérgesL D« 
P. ai áraUt klsiolgtitatt*, min Pyntaoa hálibdl 
az Oesies rtoial fb^okat elbooBátotta. Hlg Pyi^ 
rhoB aiidlUlMBltaroalt, addlgF.fotytattaahábt*- 
rútaa ■■ ■ ■ 



ellem. A rAoal bagyemiitybaB igy élt, 
beeeUet és Igényteéénaég mintaképe, ki 
[ia« álÜBa melleit satgjiQW katt m*g. 

fUsMoB, 1. JÍKM, nyomdias, 1697. vatta it 
eUde és meatere Orato Jáwa ugyaaebwlmahB- 
lyéMk vazaMoét Hfn^árt a kSvetfcert évben 
ktoete bocsátott néháay neventsMbb mukik 
éa tiaU) ■>etakkal aierelte fiSImflbeljriL UadsaA 
dacva a már hanyatUaiak InAüt nyomiát bíh 

votttObék^es^tietteéli ' 

BBD véget ért 



majd Kaaaán kapott tanári állást Itt ncnuokánt 
vlssályba keveredett a Jezsnltákkal és saját aldl- 
Jirúlval is. leTS-faoi elhagyta Kaeaát 8 Erdélybe 
V Andorolthol a nagysiebenl giBnádnmban kapott 
tanári állást ; mj^ ai Intéietaek Igai^t^da lett 



dlott Beriptónte Bacraa (LAoae 1667); Bzamía dls- 
cnnoB P. HclovltU (n. o. 1667). Dlaaertatlo apo- 

logetlea la qna Theses . . . Ifatihlae 8Am- 

bár... ezaminantnr... (n. o. 1669); De dlstine- 
Htmflma Tohmtatts Dlvtnae <n. o. 1669); SoUdla- 
slmoa eodeeüs Vwltatlfi UaDew (Rasaa 1670, 
2. kiad. Braesé 1674) -, Adamas (MelBsas Yerf tatis 
(Brassó 1674). 

a F. (Tbbiai) lomét, protMkáei,8rtletéd évét 
nem tadlnk. me^ Báióepatakon 1Ö8S. BpeijesI 
tanár, a 'DtOUHyek kéamárU ndvari p^ija, mi^ 
sároBpaMl rtfmnátas lelUss lett Umikál : Dla- 
oc|itatJedeqtuieetloneanlmagfaiee in tnnpUB vei 
etlam ixivatfm ad osmn aacnm ^t telwandaet 
(Debreom ISMÍ ; Bxaimatio SeM Laniani (a. o. 
1697). 

Vabrieúia, 1. Dmid, tedÓgiK éa aeataonó* 
mus, szttL BwDBben (OstMadaod) 1Í64., me^. 
Ostelben 1617 mi^. 7. F.aoeOial oslllagképébeB 
~ viltosó ée ai OpktnchuBcriUagaatában egy 



y« 



_ ttM. 

t.F., Byat, fllológas és ardieológUB, aaOL 
1867 siepi 8.Dumatadtt>an. lSB8-e6. és 1BS8. 
Kiepcrttri tamlminnitakat tett Olaanraságban, 
OfirOgorBságbanJOa-Aaiábaajréazt vett a perg*- 
mcHÜ áaatáaobban i Kréta sdgetfa HalMeml 
Ifflhdeste a Uree gcn^ni MIrstot éa ai Id^ü^yl 
ZetiBS-beilaDgot 189^Ímb tanár lett a frcibtirg:! 
egyetemen. 1807 óta, mint a bbndalmi Itanea-bl- 
Bottaág tagK muk Utdeményrttsxeikeeatl ; Sn- 
áDÓ mtlvel : Ttebea (IBSin; Die Bststtfamig der 
rOmlaoben Llmesaolagen m DentecAlaad (190^,- 
BeaitEnahme Badens dnreh dIe B6mm (HeMoI- 
borgl905). 



)y Google 



t.F^ OmtraiTiOlakip GoiMmM>,aim»t to- 

Mm, «^lta iDtUU, srtL CbmiáUtm 1616 i^. 

a.. BB^ 1671 JdUca 17. MolMaalWB. M 16M 

s ü^edefaDi kkck nkton volt 0. MftM oÉk- 

sUTO. ■ • 



I UM XXV (1M7). 
|U66)te V«ÚBrt (U61), 8B ' 

itaMlfiM,BMQenBaBlw«t 

t^ laoe; eoxaato nastn**, 1607). LerctaMt 
UbéU BMBgKrteD^lTMlm (1816), aU 4MM te 
aaebto : Db a. P. Tto «t MiMto (1839). 



^^iei9iB^.sa. PádoTiiMiii 



(BmMIo- 




&.F.Biamiu,tmaotitíipmWilhtlm Fáin, 
-- ,8aaLmdenbenie60j*n.tri.,HMg^ 
1 18HfBbr. 14. Mbit bwiJ tíkmÍ 



vaa MtrigiMot tsM ft Mbéasetnak mmI, bog; 

u Hiatteite tmriártt huigi»Mte.A " ' 

olyHi iMiíMi Mn «mdte, boiT uki 
ImmA twidnL MimW : Nita 1 
ier AnatoBMT (Ben 16U); 



DTgIearai 



itnilM (I^m 1641. 



S^lflSe, BtraMAi 1718) ; De ooDtauttmiUmB «lB. 
(Baari 1«07) ; UOotonU TMlMe <n. o. 162^, Itt. 
6. F~, JóMiiR, aaMniiteins, P. DftTf d Un, sifll. 
BMteriMiTflbwilW? jMi. a.mei^nUadiitUeg 
lSl&HlMaBÖTált»MvftiltDk«8«NBp teu^kö- 
iflU fbKialiuk ftMWaaéee Által (1810 dee.). B 
MfcdViSét Mtta » Nwnrtlo de nuMoIts in eole 



McM fWWmberK 1611) oiinA mnDUJAbu. 

7. JT'., JöAmh iUbert, ntotst frodalcHHtSrttete, 
tooUerne te ptrilhlntor, aML Llpcsébm 1668 nvr. 
1f., me(A. 1786 ^r. 60. HuBbnrgbu. Uptsé- 
iM umtt, 1668. HftmbtDglM kOHBiHt, hol 1099- 
tN glmitááhiinl ttaér, 1708— 11-lg ■ Mmb 
rA*n T<M.B)Addali tadte, & iftCt^Win 



MéMl menta 



» íraem (1706— S8, 4lE0t., ftdy- 
ft HMleM 1790-1S09. 18 kOi stedexel adott 
fc VSm SaUoavea latina iíWÍ, Udolgoita 
m,t7n,&VSt.),BatioHieea latina mediae 
4á«(lBiaea(W**(17S«— 96,6kM. abeMei«6. 
kOMet ecUttgai cdtabonA 17U a tin kiadta 
M^M, Padéra Í7M; djabb kiadfa Flranie 1868, 
«k«t.). ToTábM: ÁN. ««fam(MdKa(1718); BOt. 
a (1718, 8. kiad. 1760); Codtce pstmáo- 
..... ™-. . «... 'í,íköt-,2. 



lSad.f7tt-41 



(171S, a 



17tt-41). Kiadta SeztDG nnpfrltmt, Cas- 
■ Dltt 4i WH> B^ritutjrdi »etM én m 

^ Betmarm : De Tfta et MviptiB 



étmUiaegiiU retfa, wlBiaraB : 
4. A. F^MI (Harab^ 1787). 



mdro. 8. Kopwiliigában, LctdenbaB. Bdnbngh- 
baa, a BaAnKirBAglPrafbe^bai és UpaaUbaD ta- 
milt, nt6bbi helfoi Uimé tanftrAnya volt BUbb 

„ aidaaáítaii, majd 1776. KM- 

mnwnmji tai^rivi nevcattt ki. ttar. 
Syatema entomologlae (KopenbAga 1776, 
AJabb Uad. 1799-94, S UH. ; pútlAÁÍTW iOtmX 
meg) ; PUloaq^ aDttopeloKtea (o. o. 1778) ; ^e- 
dea bMMtonm (Bambmg U KM 1781. 9 fcOi): 
G«BWa iBaeatoram (KM 1777); SyetenaBleo- 
tbentumn (n. o. 1801, 2 UH.). 

9.2*., Oa0,L jbft. 

rabztehi»-MUm' ' 
JAnak tOggeUke. r 



IteliiOlH; a nylnAwlt 
daOnii. Ktf^Otl n 



Fahriw <Íib6rütM«>, 1. jlMir^, er. Ielk«ai éa 
liú; BatU.PaadieMm(ZmvlÍBTm.)1761aag.90., 
negfa. PoprAdoa 1880 JAn. 98. 1794. N.-Lonntera 
(BiepeeTm.), 1780. Pe^AdraklTtAk meg LelkáertL 
D er i erl ci y Oergelr Tfl. (élHgTeUrd a Und 
eraa^ kerOlet eg^iáiKmdMAaít, as A. n. FA- 
rimhBtrwtmeUma eoonknatíót Uottetta. 1810. 
a Xm wop eaW lg t tAmb aleaereaAré, 1818. OJes- 
pewiwA T A lai ta t oit meg. HonkAl: Daa Veriaa- 
KMiderPtommaBBaAd.Haaaadea Ham (1786. 
Lfieaa); ^adna ooaauigvlnttatia et affliiUBtfa 
Ai«. et H^. eonlbariMl addMfs ta Hmtgaita 
pnAlbW (Kassa 1814) ; Coorttsatlo lal vrilglo- 
■aHB eededaattoae ang. ecoil (LAcae 1816) stb. 

3. F. Eon», mATtanttOrttetei, eiOL Lőerfo 
18J0., me^ 1910 okt. 6. A bécai, karieroM ée 
■Uitehl politedmlkimiokon végaett tanolmAtiTok 
atAn a wttrtlMiibwgl, maid a magnr AUamTaa- 
otak an^Atatába %ea, 1879. aaoabtü temcmdatt 
álIAsAnU ta telJeBan mftrduettlMAiietl taanlmA- 
njroktwk aamMto magát AUaridaa Stotkartban 
majd TttUnnnbnitri^edett le,delgöi acAat Irta- 
sottiklTéltOlaaomiglHM, matjnek mtvéBsetP 
- -|lmáHTalaakleglDU> tArgyaTtdt Bzakt ka- 



tatAaim alkuid drigoaatatnak Igen nagy bz 

filMt meg német te olaas IbljrtiratokMiL 
16aa megjrient mflrd: PObipo Brai 
(StDttgart 189^; Q oodlee den'aBonlrai 
•Bo (Plrenae ISCIS) ; DIe Handaatobmagea ffiaUa- 
BOSdaSaagallo (Stuttgart 190Q; líedalUan im 



3. F. &fMwUogtDdÓa,sriaPoprAdan 1791mAR. 
18., megb. Unsia 1868 már& 18. Aa ügyvéd! ké- 

periltemeg«MntaeirtAn(lS10)TocBavm 

•Üatába Mpett, midd 1818. Baepea ^ 
tAbIaUi4aéaira84gJeora«av<dt Aa 1« 
mlntartMaaAaff kOBoktatást^ minlBiterf taaA- 
otoe Vfrit.aeaabBdrtgbarBnián pedig LOoBéatlgy- 
▼Ueetodett 183»)ea a H. TDd. Akadtaüa tagfa 
Mt, aa dg. BT. eg^iAskan Is nagasd* tiateöget 
Ttarit Jogi mflTci: BleouBta Jnto atadnalls 
bBBgarioi (1819); Hatmale pnwmatmrnm (IBIQ. 
mely ntóbUtObbkladAst Ari Bgyébmflral UMl 
emUtéet érdemel : BerMvtciy-iiemntoíg aldtdctfe 



)y Google 



aöi. 

FahriUl (bi), vmlt eftéult, kOltafiaen fti- 
rtesat-bragámal, QimAedve gyárt valamtt. 

rsbritliu, 1. GgSa, m. Úr. bonTÓdezredee, 
BrilL1856., megb. 1909 8Mpk 22. BDd^vestm. Bégi 
magyar nemes osaládbAI atármaioB. 187a-beD 
lépett be a honvédségbe ; 1896. Umacsyfc, 1900. 
aleiredeeaé nerezték ki, 1903. pedig ecredesBé b 
ai 1. budapeotí bonvédgyalogezred DaranoBno- 
káTfc. NeU kdlett teljesítenie 1906 
a ftladMot, bogy mlntáo u omAt. 
0Bilat6 Uiilyl tdiat Molnrtatáa&t Rakomky 
iBtTfai köprlMUbáal alaliiDk megtagadta, Nyliy 
Sindor altáb(«iugy Ur. Ustoe paraaoB&bUbeTO- 
nnlt egy hoiiTédcaapat kíséretében aképrlaeUb&z 
(OéBlarmébe, ni»™n»ii akkorra a képriielOk már 
elt&TOztak, ■ oU fetolTaeta a faloolatö Ur&lyi 
rendetetat. Bnlán nemecAtoa a posnenyl 78. bon- 
vM-gyalogdandir panutesnok&Tá nevesték U, de 
MegMva miatt kéi^lrien volt nanatérlmiibB vo- 
■nfil, ahol hoeort isenvedéa Qtán megbalt 

8. f.£&t>^, erdélyi azánnaséalt aata HMénet- 
1(6, saOL Bnraránwon 1886., me^ Bada^eatMi 
1881 fébr. 8. Szerkesztette a Hebeabflrgw Bote-t, 
majd tanár lett sriUAvároBibaii, 186S. pedig pap 
Baási-Apoldoii, de 1870 éka többnyire Bud^iéeten 
tartóikodott egéat haláláig. WtíX képviselő la ; a 
i. Tnd-Akad Jevfdezé tagiává válaaEtotta. Hnnkái 

.,_. .-.__.,.__.,^ „ ._ "TttortétW Bölö 

;. Tjuidartnnite, 



^lUgerH 
Ferenc, Bi 



[ 8«esvár tftrtteetérU nölö 
Uv f. BlebeabK. 
~79.>, a EraiiB»króiilka lai 



kOaleményel (Archív f 



rabró 5e)itib«yorHlrú,B2tU.1866.BarbátvlMm. 
1886-ban bdtoett mint gyakoniok a> oiszággyfl- 
Uel gyorsirodiba, hol Ibfeóntos haladáasal 1911. 
gyorsirófeiaivliBgUd ML ISOIMmi megalapította 
a OyakM^ú Oyonürúk Tánas^t, melyw Jden- 
te is ebiOke. Siakeatette a GyonMBsatl Lo- 
pwat, később ai irásdmfl gyorairáBl Itqmt Kxa- 
demfay eaéHéro UteeOlt a l^iuetkM aabeUwr- 
ger Oygrslré SiOvetoég, mely Bodmesten 1896. 
roontotta M m^alatnlását amtUgnntom alkalma- 
tbI tartott elsO kongteassDBán. Brdeme, hogy a 
fUsőbbfokú gyMsiráa teváUiftdleatésábe a mo- 
dem UleUad^btiráriatok andméiveit vitte bele. 

rabrDna,bnniiosott,aranyoaott, képkeretek és 
acobadiBadc kéesitteére baamált ük. Cgy állltiJák 
«U, bogf a kellöUpen simított, aranyalappal el- 
látott btárgyat sellak-oldattal kevert brráupv- 
ral voi^ák be a aztán ffinyeilk. 

rabry, ITOMm, L Fabricina. 

Hbry Jgnác kassai p&spl^ srtl. Bátoralla- 

-^—■'- ~L,me^l867Jar 

P«etsii Tteaite. It 
\ a sbbiukK aoU 
majdpóntttdhelyntftlettsmintllynia aubad- 
ságtaaio Uelte hasaflss magatartáaival tftnt U, 
melyértutóbbNagy^Vándntacviiiy beállították. 

t8l» Ata kassád ptIspSk virit, egi^ád és 

©Mokra sokat ildooott és — •— "- - 
egyhás lestaarálását 

Fabawh Jótsef. 1. FtílxAich. 



B — Fabvjat- 

VWbHla riat) a. m. mese, mtmda, kivált a siln- 
darab mea^e, salndarab. — F. paBiala, a ró- 
maiaknál gOrOgböl fordított v. át&lgozott vMá- 
ték, melyben a tOrténet és Jdmes Is gOr«g (1 L 
tMÓMoiiX SlmtéAe a rtemi tárgyú srömai mo- 
■etbea (tóga) eUadott F. tagata. Ba aitáa lehe- 
tett F. pmeUxlav.pratUxtata,hMínKtKüa» 
aiai hfborsngélyfl tógába (UWcOtt királyok és fő- 
emberek Bierepeltek bense ; K Anoimte, ha lovagi 
köpenyegbe, trabeáha OltOsOR lovagok, F. taber- 
tuwia (a. m. btritQ, ha ilsdbb n^osrtálybellek vol- 
tak a aiemély^ — F.dood: eaa mese ait ta- 



nltta,aai 



(.társalgéSBobaakösépkorikolosto- 

roKoan. — JhMofna, meaée, mesöbcD gaadag. 
Tabola JitaM, FreiOner Lipót 0- <>■) í^ ál- 

DBVe. 

rabnAcdat, utoák barkoUsára szolgáló fa- 
kodu, owlyeket bütUOkkel az út fOlOletére merO- 
legeMa egymás m^é állítanak. Leginkább vala- 
mely oksúbb fából, tne- v. erdd TeayGbCA, idbdi- 
plne (amerikai azmok F.), coeflee bOkkíübU ké- 
siOiiidL Legjobb volna erre a tölgyfa, de mert 
ez drága, UNn saerepeL Aa előbbi ttkateeekály 
tartóesignk miatt és arra való t^dntsttel, bogy 
afa tartéesága ott, bid tli«kaseB nedvenígnek 
van Ut«ve, kevés, kt^iadást gátU anyagokkal 
teUtcnl ken. L^obb teUtOsier a kreosottartalmA 
káMnyol^ v. a fanyőgyanta v<dna. Esek asm- 
banaP.^annylra megdrágítanák, hogy máa hor- 
koló anyagokkal nem volna képes vetaenyesil. 
A P. aaráiban, midőn ai 16 on. magas kockákból 
Ül, a fixgalom nagysága ssettatt 6—18 év alatt 
medianlkallag annyira elb^k, bogy ki ken ose- 
rélnlés Így telflése ÍSUMegea. Náhuik is alkdmaz- 
tUc aa Andráasy-úton. a Fürdő-irtoábaa éa a hi- 
dakon. A legazUÍMabiialapoiás szU&rd betfflir^teg 
viOaotjéaoUaL A kocUUut egymástól lOnun.- 
nyire el kall ánitani, hogy ások a vii b«batása 
fidyttn dMUlö bdagadáe alkalmával a fŐlÜleatOl 
U neeiitelte4N>A. Fianolaoraaágban svéd fenyfi- 
féléket tditvé, Londonban haaonlót, de gyaknu a 
rendklvUU tartto Yarah-fát (Keiet-lndis) baBmál- 
lák.Ak(m^lrimáltaBlfldt ecős Ters«nye aP.-nak. 
b. még Bw-JbAit 

Fabviar MM : taM.CA«rIsa Jíwofas, báró, fran- 
da tábornok és lUhdléD, sztlL Lotharlngiában 
iras dae. 16., me{^ PáriAan 1866 ssept 16. Hint 
tfliMisitst 1807. Napoleai tW) flazttánával 
egytttt TWikwBzágba kllldte asangtd hadlbtíAr^ 
által fenyegetett KtmBtanOnl^oly megvédéiséce. 
Később Qudaime tábonokot PenÉába ktaérte. 
Stsiiib»yüBxMeviia,TiBxtrttíABp»tíy(iil, majd 
as 1818. M OHM hacljáratttan s Itt MoűkvaDKd- 
lettsfi^osaaiiiegBebeaUtieaS^anBpanyoliHnfc- 
gon át QOrOgorsaágba ment, bogy a szabadság- 
harobaD résat vénen. Viasaattrte után a fnoolK 
expedieiM fclBérteUoreába,holnilDdai tevékeny- 
a^át a glMg nemiettaégnek rendes hadse- 
nggé vaU átalakítására fordította. 1629-ben 
mepntvissntért PárlAa, résatvetta JAllnalfor- 
TadalMnban, amtán a párisi namaetőrség törzs- 
karának fftnOke lett Az 1818-iki fonadalom után 
az UelgIcBes kormány kmstantlni^oiyl kOvetté 
nevelte ki; később pedig a képvtoeUHtáz tagja 
lett, melyből a konzerraUvidftoz osatlakoioU. 



)y Google 



]■ ounpacm de 18U w Prasoe (Pula 

1S19). V. 0. Debűomr. Le gAnéral P. (AnniOea de 
rBBt, 1887 B tOvX 

FM. Oak). L í\ia^jal. 

r*^m*« (frue., «im : oaU), a. m. bomkAsat 

ricin. L >VícAi/8«fc. 

Fácánla, k BroBimnin AnUetil tti% 1. £ro- 

Tiekalé3£t (Phananiaae ; L a A2Mea képmdr 
ükUtet), a TTtUuOakú madarak (Galliformei) 
nadjébe tartoiA madárosaUd. Arank többnyire 
nnsssx, fi^Ok bOrtaj^iial, bMebenjdd:^ vagj 
MDmkrttávaldlsiltett Cstottk, l^weUtett Bzjr- 
itfKk 6a csapasz aBadjakk02éiűiO8BsaBágú,fitftiik 
ttxlakú, testak ktUOnben kanoA. Hlmak te nAs- 
l^ijefc nsgyon bUönbOaAk. Bgyeaek itrilpompá- 
jikky tannA kL KSrtUbriiU 72 Ma Ismeretéé. 
NereKítss^b ^al : a hOtöiuéget fácán (íhoiia- 
w<MfeA>cML.).H&zIkakafliu|^Bágú. F^e ée 
ti^a zNdeft-kék, melle ia basa vütö&ee gea- 
Vnyebantn, araif osan asÜlAinló és fekete bannt 
ihotkaL Farica oUTinazUrke, f^ete barint si- 
itikkaL Szeme kfirtUtoUnMklUlTJMebtosyATAJa 
vu. Cstae barnássirsa, lábal kókek t. vfirOeea- 
aOAÍk. A bfm ftrktoQal 50 cm. hoesmak és le- 
ltté b^ilottak; kxniDánrtollafDak Biima 18. A 
jérce egynslnfibb, aOtéWania, aidiie. A Um 80 
an. nasí, BzinrboBsza S6 cm. ; Arkbosza 40 
cm. A lepMtobibb madarak ^ylke. KankAzláMl 
wi^rmmik éfl ft mttológla Bzerlut UlltóUg ai 
vgonavták a Pbada folfé mellékéhH hoitik (W- 
rOgorazágba. Cseh- ée Hagyaroraz&gban nemcsak 
OcAnoBokban, banem még ogtfBiea elvadplva la 



karod UUBnbtM nOvfayl részibe], 
rOTBiokbA Uló táplálékát, <Jje1 pedig bokiui 
vagy Un nyngntk. Rttflnfioi Bzalad, de annil 
it)e8ZBbbnliOiÜ.!U)ttéae mirohubBn kezdMlk és 



tart egészen mAJnrtg. llT«k(«- a kakaaTeggekoi- 
ként >kokk-kotí[>-öari hangcm hlvoga^a a Jér- 
céket Scta^fOaé^MK O. A izabadbao egy ka- 



karaafi— 6J#M>, a ttoánfiacftbao pedig 10-18 la 
MiL A J^w ainküi a findie fA w mia DOréoy 



Waé _ 

8-15 wigoe iBkl si&ifl Miat rak, melyeket U 

a»p alatt kOH U 
.^nuu/íiciíii ('CAraKtfonbu pícftMiJ-), Kínában 

boDoo, Enn^^ilian csak áOatkertekbea tartják. 

"-- umip^Tal foUUmil mlndai bazal madűat, 
ddjáráa yiltozáaa iránt nagyon énékny, 

■' — '-^ kbtóaljár.MalalnltaaTfcö- 

^'ák. A bfaDOA aaonklTUlarany- 

azfnfltoDbAbti^aéezIHdaranyHnylliiyakiaTBldja 



BUinxn 
az U6J 



aek, flHfll anmivárgák. A bfaDOA aaonklTUlai 



Tan. Bacme aranysárga, estoe aárgafebér, lábal 
Türoaek. A hfm 86 cm. (a nAetény ceak 88) nagy, 
námyboauR 81 cm., feAhoessa 60 cm. — .BeM- 
fieáH (Bmíoamut nyetkmKna L.). A kakas 
fBltU esOsHdifr, flnom fekete harfait sávokkal, 
atnl bfbMfekete teObélittával, a nőstény MU 
rondabama, ahd szOrkésMiér, csAre kékesfehér, 
lábal TtaOeek. A blm 110 om. nagy, feAhoana 
67em., siániybosssa 86 cm. Hazája Kína. A Jéne 
10—18 TSrOe-sárga tqjást rak. melyeket 85 nap 



alatt kUt kL Hasa szlntte Igra Iiletea. — ^ylke 
alegeiebb fácánoknak a íbAmM- ijMentfáíán 
(FiiarianM Aikkerstm Leadb.). A hlmnA 90 
cm. bMBzú sztt^éstdtér, feketén baráat rováthilt 
&rttolIal Ysaank, fejbaÚtUa fekete, ezttstszlaft, 
sstétn CBlkolt tídlgallérral, nyaka, háto és a 
felsfi saámytolUc TÍlágoB aravóestUddc, ArktOve 
aranysárga, evezft tollal banáBszOrkék, hasa fe- 
hér, azeme aranysárga, cedre és lába sárga. tOna 
és nbet magasi^iban fttrO hegyes vidéken él. 
ÁHatkwtekben tarják. Bzekoi klTfll Bonnban 
állat- és vadaiAeitefcbra tarják még: taörvö^á- 
oM (I^ tarqmttus Qm.).Ataríuü)Íeáid(I1i.ver- 
tiedor VlelU!), a koati^iMrkAlcwályfSeM (H. 
rtntegi Oray.), metyiwk é kOsépoA bAktnnány- 
tolla 8nL hosszá, anbfifeM^i^. So mm i umi ^ u ), 
a mtmÍMly. tíce§fáeá>afLophútAoni$Ímpeyamu 
Lath.), mely pompáa {ényfi todazatáTal nnlk ki 
ée a Hlmúitfa hegységben él ; a izarvatfácM 
(OirionM tatyra L.), melynek fején ssarrnemfl 
klnOTés, forkán pedig básea&tek vannak, faifea 
tollai klUOnben rilTldek és Idrarekítetl^ Indláböl 
szármasik. HAméraékletl Ingadosási* iránt na- 
gyon érzölnny és blnonyoa tAlnteflMii átmenet 
a fáoánoktél a hád lyúkMhoa. Végfll említendők 
a/Uw/üMUafc (OroüaptSm luiritas, O. coen- 
bseew^, melyeknek haa^a Tibet éa Kína. A kOhiO 
baütiáratok mlMtt W UMAdOtt tollasomóval 
(ffll) Urasl:, r«Tid finknk van és kOlBejflk általá- 
ban a l^jdokra emUkeitet. 

A fáouuAat mesterségesen la lehet ienf/isdeitt, 
azaz elkerített hdyeken ú. n. fácánosokban. B oél- 
bél 8— ft ha.-nyi teitUetet választuiak ki, kUOnS- 
sen !omberdí>lu>eii, Agy hogy et ne leptUbessmek 
ée hogy a ragadozó madank támadásai ellenében 
védebnezre legyenek. Lenúkalmasabbdyanerdó- 
réOL, melyben nagyobb Aw, eseijék, íttvel benőtt 
helyek valtakosnak éa vlilsvan, nlna kitéve az 
árvízveszélynek. Aa ilyen »űánoeba tSbb caaládet 
' sznelceiokakaaraS— SJéroétsiámftvaésbogy 
ne rteuStesaenA, száinytollaikat rendesen le- 
■-lák. Van vad és mesterségea (áoános. Híg az 



vágják. Vai 
ti»ldben ■ 



hagyatva, azaz a j^oe ott fitt fU léeskét, ahol 
lAaija, a fiatalokat pedig csak ai aa^nk gon- 
doiaa és legfbijebb csak télen gmidoskodnak ele- 
deUkrM, addig aavtdbUban, melynek fanntartása 
aKmban 8(^nak01toégesebb,aflalahftattenj ' 
tik és etetik. B oélbél UflCKTOs mennylségafll 
tojást Baedn^0ssse,é8kOUta e óéba vaU he, __ 
hád tjyikknl, pvljUval. vagy klHtögéppsl U- 



kNttk étet, asotán i 

pedig - ha kH^Üdtek — Mzonyos hebren és Mao- 
nyoshntároaottidObeiL Az egyes csalMokat drót- 
knltéasd szokták egymáatéTiaválBSstanl. A Ba- 
talokelsőtfoláUto kenyéibélbU, bangyatojásbM 
és uróra vágott kemény tolásból áUó pépiunA 
anyag ; kesébb áipát, syMgykását, tatta-kát stb. 
adnak néUk ennL A ftobikakas a báli tyAtart is 
megtermAmyMMtl és assármaaott kota eró- 
eriib ngyan ai ^Jáoál, de saaporodásra nem al- 
kalmas. Az ilyoieket a tObbi oslbékket nevelik 
fel, mert hAenk flum, idetee. A jércefáeán fi)g- 
ságban tartható, tt^ásokat la r^ de aatA&t nem 
kOltiki. 
ráeánkaktüc L Onrfhifwi. 



)y Google 



ríXáS! 



(FaMmaOapiigMX L.) ai^m mtö. L Sárfidö. 

rmaeklmm (ol., 4M: ukuu), málhahordö, 
boidár. 

FkOCte MM.: ttttaD), ^(MŰO, oUK HBBBISSA, 

acflL VeKnábu 1810 márc 8., ae^ » moiual 
jni^f^i Vit«tMi. 18H jm. 21. Mlltw'hwi tanait, 
Gulbaldi íJatt 1667. katoiiüodott, untán ntn- 
jottBkMKUnftriátan; lUB. a mlluól konMrvft- 
tMnm tonin, mijd a SűoU mrtBh^ilwii hftiáji- 



sal vcojDk be oiy mddon, hogy a pafiroa aUoi 
egrnást 8—10 om.-nylre áttérek s aj egéoM 
fiKonattal máBolJnk b«. Brre kOvettoilk ke- 
raartEiinyba fektetve a második, jiantMHtt glb. 
p^nsréteg, laaU fa-oemoittel máaDlva éa az- 
aal Iwagantra. Végül megterititttk hcoiuAkal éa 
8— lOcm. durva kavioosaL Hogy a védC komok- 
siélekea le ne siörúcUék, az 
esitertaöjabat ös az orom-széleket dnkbádo^al 
^" ' cinkb&dogBaegély börfllbeiai 



>-), Jaeofo, olMB sHMAr- 
Irt és Min atUlMtiL, vtlL TttneglUban (Padova 
malMQ 168S Jan. *^ me|^. 1768 aog. 27. FadoT&- 



B Unnuiram-át 
pafinteMUMC 



^>adoTa 1718, 1 tí».\ ; Uario 



vd gOrOg ■éUrát Skaa latin benAeáMl S gyttj- 
teiiiéayJtfeidnMg(i7tt-67). LarcU : Oaronim 
Genniuíiaani, Hvngaronun e(a ad F. ^tetolae 
(VcttMla 1848). Bixtmjbtiia lalwHaiU IxeieotM 
Foredllni fejezte be. Bletét megirta Gtmari, Vita 



di J.F.(Padova 1818) ; ^cdiuuk, Namtiode J.F. 
{Dreacton 1896) ; f <mirt (Padovs 179^. 

Wmmm (tnoo., alM: Om), ara; «m F., mldfiB ai 
anmak ai BlOréBie egéfizen látBiik. F.. b&Btyalift- 
tinték, a bástytaak az a két oldala, amelyek a 
báBtf aaiOeet k^peaik, L Bástya. 

rMalUt {!».), káUnm-alnm^mn-stUikát: 
[KAlBiOj; 
Igen vékony, tflalakt hataiögee rendsierbeii vii- 
tlBrta, átUtBia kflotüyeflDMrtokban, amalyek 
nyalibokat alkotnak (pbakeloa : nyaUb) a MratB 
Sommá (Venv) kivetett bunbUbao. Vcte annoB 
a kalioflUt, amelyet kttlDu áevtoynak tartotta. 

Fa-eeUnlóa o»t.), l. Famwag. 

Va-oemant. PeltaUlöJa a aúlAtíal m«iMÍM- 
Bárao^ kil8éO.bartaeUG(0rft)rgalomba. Kéaal- 
téd KiOlm ktUSnliOaA. TMtbnylra kAaa^kitráuy- 
b^ Ali, melybe kteport éa annyi ftte oementet 
kevwttnk, mig kenésre, mázolAara HWiman 
pé^ nem leet Főné illapottan baamáijik, t<i- 
ki^ taUfedéve, L JiMMMMÍ^tdáí. 

Fa-eameattodU, n l^ioc fedelek kOié tarto- 
zik. LényagM alkotiréa» a finnment A itl 
elkéoitett F. igen Iwtte, teljun vis- éa tbmen- 
tea. KésdtéaeklivetkMAk^tatöitéilk: A tetO- 
afk h^Uea 6</,, asnrafák anadeanál a 



a 0-70 m.-iiylre fektetondék i feifU dnikabori- 
tianl látudök el. A deMkáciet itMm patdm- 



_. M cm. siéles éa mindjért a> ele6 iwiriroeré- 
tegre leac sngene, úgy hogy a deaikaborítástól 
még mintegy 7 om.-nylre Ungoijék. Brie a ax/oeb 
bUogra a deeikaboritis ^étU 10-16 cm.-nyi 
tiToÜn e^, flUU beaodrott eaélű, 10 om. magae 
ilÜ oinkbMOgtarima lesi Girrasztva, mely a ka- 
vionéteg az^elt megUbmMitiia. A kavlosréteg 
i^omáBa miatt a bidogkarimit 26—32 (an.-nyl 
kMOkbu Ua timafztékokkal eröaltJQk meg, me- 
hrök UTairAl bai!s& lesmet ferrautva : as ea&- 
Tii éB bélé iMdvéigisiJ a támaartttok kiüelbea 
as iUé bidogfcarima a(JÍD flirt 3-8 lynkkal U2- 
tori^nk. A maUékdt l-aS íbr& egy F. metsie- 
lét, a 2-'ik iSmt a Bzegélyesö karima elölnéietét 



mutaljja. As I-eö ábrá-bM b a számvég, a a 
aiádalt deazkattorítAe, fed a sxegélyeM bádog, eh 
u &llé einkbádogkarlma, t aUtmasxIék, g a cink- 
BWgély laiöttt 3 pa^roerétog, m a kavics. A 2^ 
ábn eUUnézetbeo / a ewg^reaö bidog, k «a áUö 
dnkbUo^arima, alján a vlnt áteresita lynkkk- 
kaj, 1 a támaaxtékok. Búv^ylláaokat, kéménye- 
ket, anmaaédfelakat oia kb ádoggal swg^ei&nk. 
B<A>iM- a kén F.-re temAftldat hintenek és ut 



)y Google 



»Google 



»Google 



_. ■kerttért. , 

Mk «), neiynek alkataBMáftt » S. iíra Nti^ 
Igf kteUnek s tOggSkerUk Íb <L o,). OitaMrt 
Mlgr ktesUt ftdatoUMB koUO helyEtat nel- 
ÍM ifikokat luanl, bocy » annsaOiMteR 
íesAalxnUUios UT^ jiMNHi éa u akmlia- 
lUAI iiHgiyv«ai6lt. L. inAg fkUÍ. 

rieir, a lattB4>énM vaeümd-M tett: nolsi- 
IH, állás uélkU leWt. 

FMeOae (lal). ékm, BdtoBeBMetaktaWé- 
tt, adaiiiik,vlcláúaMvegéflA. Amodan ntoek- 
ri mint fiodaliiii imt s hires honunlata. Fog- 
Kb lÚÉ^totts meg, aU FwMtIanioi UM IV. 
IPemn U7t) atomri egy Unom tottnaiggri Irt 
»éfa0«jteBéayt adott kL BoBsk aok kÖTeUJe 
■bdt. KlTiUk a iitaistB«MF.-Í(naMb. ÜOA. 
De TMmt mta moitea ayairrtMn la Ujraagym- 
taéB]r<k(V(ritalra :FaeetlMparUeBMB), meljrA 



aatlrikH él«ek Is. A XIZ. BL-ban » miumt tO- 
idTtt k tárcák «B aa anAdotik. tjabban a ea- 
IwRiHdltKŰ Intok. 

FaMiteffir., 4Bd:(lMm), ama kb topok, meba- 
kBt t irigiUWek ffilUetán UiflrirfUiiskJi.Dnba- 
tímt. - F. a nromdásMtban. 1. Cmddó. 

FAcbMx (fmn. 4«Mi: tuD), bosBHitö, kella- 
iwtln,hiat6. 

nuUiMi, tiln WloAadMiporoea ka.-bra, a 
I^^TRBfitBrilotl;Ui.WOlak. A>1746.flH- 
(sdnettalkiUkiiB Búi áBváimiM TlU^ilTfl. 

hdit aMln al-BU, ^HoioMud thi ŰHMT, 
Bis Déren Jhi al-Cha&, mohammadán fllosUU 
«■ leoloena, aiüL BidJlMn 1149., me^ HmUbaa 
mo. AMa ta tektetályw tndte vtrfl BOmoa 
logMBtlkia, fllofióflal, fllolőglaiáe orrosl BAret s 
bnmientárt Irt LegneveaeteBeU) monk^a nagy 
Eoiái^kcmmeDtáija: MaMlh al.tfudb, *« tttkok 
tailtadi (I«KjQUikladáaa Btdakban abedMalSTS. 
traieD, 6 vaakoa k«Bti>Bn JelaiitmeR; ÍS89.a 0. 
4M lenytniitattAk ; Stambnlbati ü! Jelenlrt: meg 
Uidáa*}. 

FadRlI* (lat), mlodai, ami ai azdioi tartó- 



uclnmEBtátfUátA?. 

hoiiUfl bénoUa, 1. AraOeqbtmtlás. 

FadftUa BePTaH fo'víiMJ.a 7. as^Uag/mely 
«nTúltTeia.aUd éBaUaagyvdA kOiOni sBOg- 
Mmi ned as agyv^ átapján s a halAnttteacn- 
ta kenastUhaladji fOl alatt kUép a bipcmytiNU s 
1 nitSvl ojritaBlilgyen áthaladTa siámoB ign 
<allk ^ amrirdí aa are egén mtmtkai iaomia- 
^mttik.h.iBée Areiásg. 

ItaáUia ttnat, baat aratdMWnsUSgetéaéra 
u vdanokbao ráiiKáacA:Jelnitk«n]ek,fdegb4ok- 
aaibrdaleW. 



■ (lat), I 

trimrsEigot tneub íogoOrá, astáa koUnssá, Té- 
fU katollknwi fograi temii ; e mondást KfdlonltB 
ttttargoml éneknek tnlqjdonlQák, de tMénetl- 
les nincs UBOnyltva. 

VMl«ka« (ÜL), kéBsfté, k^wkea vagy Így, v. 
ff^mn Jbc eUHbrdnló aUir&s a mdvéaa neve 
''K?y nevét jeUHA monogramm eMtt vagy ntán. 



15 — Faoiomclaa 

F—l— <lat), ara, ai omatanbaa arokU^- 
zée, mely kBltaUad betegaégekn lalkanali. Ne> 
hiV fcntoaabb alak : F. SmekraiuH, a. m. Htp- 
pokrateBl iMaal AbBÜaSwenber dvittoaott 
Bfea, melyet HlppokiateB aPiognostiaHi* dmd 
kOayrébexdy klinmlknüB irt le, bogy imen 
taqM» mtM. rai^eaetteBlKNBnbb haUttma után 
UtoLieUemattttmalel: haliMipadWg. kegyas. 
áttetaaa OR ta flUek, tAtott aaU, f&lC nyU, beeaett, 
tTagwedd aaeoMk, Udeg veritek, a ai4 ée a ■»■ 



vSa^.tíki 
V. Iwróaa. 
mWdlmei 



dftk KbemaaávT 
Iványafka ana. — 



áayék, stb. — 
élnek sdlyoabe- 



kMUeltonalt ana. — F. mnOw, «lűne de Vol- 
taliea. G yermekik somaM kriegaégeflmi mn- 
ji^^j^jj_... . 



kHeorea 

rUmégT 



vagy 80 JeDegwIea anUfif|aBéBt ktl- 



k9vlletBkettHl6iétogAigyka 
v«D aanŰNm a HtratlgraSal vtecoyc* tanntaná- 
iijiiimiiiHiii. iirtliiiiiii faimirwIH. IrniQ ngj én 
ogyanaaonkoclOidék^kllKMmeiaea UÍKki- 
bOatt Is MietMk. Dgyanafeliaii na idM« tof 
nagy fblyd ddta-terfllcMB hom^iétegek fcjUd- 
nak ki tili édeavU áUatiAOulBk, iákt*, édesvU 
kag^ék) maradTányalval, egyid^tOlag aionbana 
nnlt teogwben, távtdabbapartoktdl,agyag ratoV- 
djk le, aadkiMNn aésvU állatok mandványai 
^-^■--■-bdéji; cnipttT kfiaaleknél odlhatmik 
portJr, dMtV-^N, mámdt pedig vnlkáaí 
batanaaédlk fal rétegekké att. Uagaa hegy- 
D tfaetáUaendésaiarBUdáaokkelettsnek, 



k.) ^fHoMk Ubetttséae ée UMtIk ai ai 
megálhHpaéBaagecMfflaegylk legnebeiebb, 
gynanmlild egy ériaceaebo lUaéMa. Baen 
Kor igen nftvevtayw vtatmyok Ismente inni- 
'"'""'"" " m gyakorlati B mpontbél 



is fontos, mivel {d. a kntatás kUOnbSaA haemoelt- 
taaté Bayag<A ntáo iwrt rtl eu Bh w más és mis 
trAnytfiraMt - f . omj, L .fbnmfetí. 

nteOla (lat) a. m. kOniyfl ; kÖDnycn BMigá- 
lattéSE, m^aa. — F. émemut Áverm, Vai^tuhe 
AeDeiaéWI vett tdéut: kSnnyfl lesrtUanl aa 
alvilágba ; folytatása igj van : aed vevooare gra- 
dnm, snpráasgne evadere ad anraa, boa cqraa, Uc 
Ubw eat Otanón vIsn^Bmil éa a MvUágra Jntaii, 
«■ a nnmka, ei aftTaáMgL — .Fbeűibu,ktaByfl- 
ség, bDnáttAstSaég. 

FMto ■• dw (lai) a. m. tmek aaéit, hogy 
adj. Antanai jog awAat a ■MasSdéseket.anielydí 
atainállÚBHn«déBlreadsnrttpaaalnak étkébe 
sem tartosvAn, kOltaOaai megtiatáro«ott>Seggel 



)y Google 



PwolpS — U 

lU iea, tefliek, hogy adj éi 4. faeio Nf fiuias, te- 
Biak, hon tágf. 

Tui^ Wkisp Proiudaorssigbaii, B«dgiiimban 
^ NémetoTSz&g egfes TkUkdn a fidntf n^ és • 
gybl mnokiBoit vlmllk; nyii", Hz-, nyír-, éger-, 
bAn- és bdkkKból kéastUn^ Vanolyni P., m^ 
egéeien flMl vBlö ée van olyan, ntrivBek csak alsó 
ráB>e,a talpa és saricabéaitll ttbóUwi rAaze pedig 
Ur T. csak börezlj. Dtöbbit télvli td^én, esOa, A- 
Foa Uöben azIgeteU B&rdpőnek hasmálják a ren- 
deB dpA tblíttt, fltt^>en v&rosl emberek. Némely 
államban a hadaereg lábbeltjének sai^alt, de fi- 
nom magas nU dpOnak saiut ia fiból kéezitik. 
Kénél és gépi berendaaéaeel la ktezMk. Pniuds- 
onzágban ée Belglnmbui Tlrágzé Ipart képez. Ké- 
siltlk ée k<M:dj&k még HtdlaodUilMm Is, aholftítmii*- 
iaa a neve; lovitiU éasakuyngati Nteieteszág- 
banU. Hazánkban káBdtik ée faor^jik Tolna tAi> 
megyében Is a sréli lakawk. Bát^Bodrog vm. 
Apatln Yjdékén tSbb ax&s oaalád fo^aUrailfe eneL 
InnanvlsilkkiHorTétorszAgba, Saerblába, Bnl- 
g&iUba. A kivitel évenként 60-80,000 K-ra ntg. 

raoipfiaSk, L .Zoccolanít. 

FmU 0al} a. m. teád, Jelent további ered- 
ményt, sikert ; valamely d(d(« /octfja a. m. annak 
atkere. — I. MiI^iiaiwMr«>0»a.m.aflHluUx>ro- 
dis nOll a verset (acaa a saatirát, ha a kOUIteiek 
tennésáetea tdietsege nuo U volna rá) ; JnvenA- 
Ua Baatlrtiból vett idézet 

F«^n ^«nc, 4M ; luwl) «. m. alak, Udolgo- 
si8;«iw J*. a. m. nehézség nélkta Leg<tiabb F. 
a. m, leeotolaó divat. — F.-acil v. idottuKH, igy 
neveuOk azokat az acélrndakat v. szemámokat, 
melyek keresxtmetazete eltte a kOrtdl éa négy- 
SBlSgtAl, llletéleg metazö éle nem egyenes. — ü'.- 
eaöoek, csatomáziHl és vlzvesetésl csOveknek úgy- 
nevezett IvcaOvel és ig-estvd (eligazáal osOveA, 
bolavezetékMl egymUk oOvezeték ágazik ki). 
— F.-drát, L Dr<tU — R-vtaak, üvegezett ajtók- 
nak ée ablakoknak rendesen vme^ egyazorübb pro- 
fillal eUátott vasbOTdál, mebrekben az uv^t&bUk 
tbktUmek. Ott »iif»ifn»»«*fr ini v. nagy vUágos- 
ságnak keU az üvegezett fiOfileiten át beOzftnlenle, 
V. az fivegíieiaMet betOrée eUen kell blztosftanL 

Vasaid (azeUttt Faeaet}, Usk. Krass^fiztoény 
vm. flusidl J,-ban, (ine) B883 olih, magyar és nfr- 
iDstÍBk.;a JiráriaairigaMrói Uvatal, JiriAlni- 



16 -- Fa os fl t gU t ait 

■"Msavar, 1. éles éa nagyaneltodéafi menettel, 
ll^os V. télgtimbaUA és bevigott réatt fcijjel elü- 
tött BTéf vasból v.siigsr6d>ól, flulkotórésae&kO- 
WseUtM; 3. faszMazámoknál és egyebütt haes- 
náltiiból (gyertyáa.jDliar) eastei^t éscnvarvi- 
góval klvigőtt trapezalakú arúftnenettl erófok. — 
A vasitl felépitanönyben Rabban a síneknek a 
talpfákra való eróeltáeéhea «tüpraosavarok>-at, 
tyrefonddmt hasznilnak, amelyek tartúereje na- 
gyobb a ainexegeknél. Mlg ugyanis egy slnszee 
kihúzására keményttból 8600— 8500 kg. eró keU, 
addig egy aiiMeavar Usztasára 400^-6000 
kg.4qri eiO kell. A tyrefoitdolc osavannenete elHr 
a vasanyagban tikahnazott csavarcdc mmetátAlt 
magasafo ée élesebb annál. PnhafktaliMkban ak- 
kéntlgyekemeka sioosavarok tartó erejét btennl, 
hogy a pnhafiba, arra a helyre, ahol a Binceavart 

a* oeotiméter átmérajfl 

[Öklttosavaniskbe és Ida 
len a tyrelond becsavarva. (CoUet-Iéle eljárto.) 

Vaesonets, L Gmnu(s és .EHei fammetöc. 

FkMlaaUa (lat fae iimSe a. m. ostaiáld ha- 
sonlóvá), oly máscdat, mely az erededhes minden- 
ben teljesen hasonló. így adnak ki képest, aiá- 
Írásokat, késIratcAatentóbUakatkfllSnason Rab- 
ban, midOn miH^tnnyt tartanak as eredetiek et- 



bsnkla, 
ésUM 



tára, nte- 
D.takaiék- 



véDytársasAg ; 
danií.navétt 



ésPagetana 0. 
: réBványiánasiga, vasfitt iUomie, 
éstiTlrAlvat>Lla,Dálma9y.bkivÍtelÍré8E- 



Dntdí^egyesOtt Pe^Kiang és 8zi- 
Kfaűc F. nevtl ágánál, kóid 400,000 lak., élénk 
kereakedással, ipaiAoak Uága a vasipar. 
TasMiAgáp^ a tehémemttek moaásiiiila viz 



Us^tolásira hasaiiUhengi 



szBv hogy a HBhénmnl) vastagabb részel szét ne 
znizB iz n s k. A P.-ek haaználata ^iolatos, mert 
a íÉhémemfl biveaebbet szenved, mtail a késsd 
való klíhcsBráe folytáiL 



U, mintegy 4 
inythUldÖklM 



fénykép 

kon iUi^ik eló (fénynyamat, oinkográfli^ Aa 
etsó nagyobb P.-kOnyvUadáa vcrit aa L Vilmos 
Doomsdau book-i* (1862), melyet az angol fMsO- 
biz adott u. Nilmik ilyen pl. a Névtelen jegyzA 
knkilbájinak Uadiaa (1892). ÜJsbban híres a 
oCodioes Oraad etl4ttinl pbotogn^oe depiott> 
dooe De Vrlea o. F.-aorozat L. AmuMtatikai ót- 
ityomág, Ávtográfia- 

Fa-oslpa (kSTj, L J" 

FaiM^, U ' ~ 



, zsolnai j.-iban, 
(leto) ISbl tót lak., postahlvatallsl, n. t Bajea. 
A Facakúl begy óidéiban ered a Nyitra tblyó. 

Kaasomor toOrj v. fttbodra, L Ctomeroi fa. 

Faesftvak, kezdetleges vizvezet&eknél szere- 
pelnek. Legtártósabbakerra a oélra a gyantás fie> 
nyófél^ mint a vórOfl, erdei, fbketefbnyó.TUgyfk 
drága erre a célra, bár ktUlbtbca igen jé volns. 
Olcsóság kedvéért Ido- ée jegenycCmyót sziAtek 
legüdUbb ti—™*)"! L. Cw. 

FMsAsatatis, 1. JVtcstittztdf&b 

Faosúastatók, raáUákból v. desskikbdl, vagy 
mind a két anyagból vegyesen szerireeztett vályn- 
Bz^ CBatonűik, melyekbe a fa bedobva, magá- 
tól lefUé osúBzik. A csatorna legtöbb esettMB 16 ~ 
26 can. vastag, 6-8 m.-re rövidített egyenló hosszá 
sziUikból k&ztti, melyek száma aszerint, amint 
hasábfM v. tbikOket, v. pedig saálfiUut akarnak 
csúsztatni, 3-lS darabot teáz. Bzek azntán részint 
egymás között, résdnt pedig a kOzOs iszfcokboa a 
(L az (itritJ akként eriMtletBek meg ÍSszegik^ 
fapecftekkd, sót kBIOn tinasztébkal, hogy kftr- 
ives V. lélkSrfl, v. pedig fUdliptIkiia osatomit al- 
kotnak, melynek MsO széleeBége a basábosúszta- 
tttnilOW— 0-40 méter, mtiysége 0-15—0-90 mé- 
ter; a síUíaosúsztatúknii pedig fdsO ssélessége 
0«0-l-60méter éemélys^O-aO— 0-60 méter. Aa 
Oycai 6—8 méter hosszú csattHnarésit csúsztató- 
ifímViunnmir nsvezlk. &ik ilyen szakasz egyesíté- 



)y Google 



P«CMrtűr* 



tébS miirmmilt amUn maga a aásstat6, mely 
tObbkm. hoeazú Ifi lehet, és a kOrtUményflk ue- 
lint V. k fBldttai feknik, v. a földbe van beeresrtve, 
ngy pedig a fUd fltiott Bibbé-fcftvéebM magaaan 
lialad. Ex eoetten raatag ndokbti és tOnkOkbúl 



ümeUIeBztett AUványokoii (jármokon, bakokon, 
kak>dákoD) nyugszik. A P.-ban a fa, a ceúaitatú 
ÍOiapcite (Bsáni, locsolt, havas v. jegee) éa a fa 
naf^rtgasiertait 12— S8 m. mlBodperoenklnti ee- 



nwavtvn (kutaa), klUOnleges magyar gyárt- 
miay, mely UabA. Mtllltaaára BWlg*!. Ai enter- 
gályöáipar termete. Néha csUMberral átvonják és 
-^« bet«kkel (dfrázBák. Kl^énit&Je a rterófbl- 

" ■■ " 'gente Bimbó, Saeben és 

dtsri^dt Ipar Tolt, ma 
k'ÚvéMeBra kéülti ntítény kla- 
Iparaa, UvAlt kiUOnlegeeség gyanánt és Usebb 
slaUnn magyarorsii^ emUknek. BltflnMmek 
(dn a kOalekedte fi^édése. KUOnOs jelentteége 
nOt a kooshi Taló utalás ideiében. 

FMto (laL), a facbmn (téoirí tObbeae. 

Vaete, Xuút, olassUIamíérflú, B2ÜL 1861 m^ 
16. PloraoUbaa 18S6-baii flgyréd lett ; 1892. meg- 
Tálantották képrlsetön^ amikor 1b GloUtü párt- 
jálMM oatllakoiott. lülO-ben pénsBgymlnUzter 
lett « LnuaM^abbielben és tintyát ae 1911 
márdubankoTmáDyra került Ololitti-kablnetbeii 



rmtloB«(lat)a.] 
mánékléee Qtán. 

F»etUlT«(lat,kÍegéBzlteiidÖ enelMr&ip, si6- 
aierlnt a. m. eezkOzU Ige, vagy helyesáibeo ml- 
veUeU Ige. — Jhctömu, as úTn. Tiltostató wet, 
pL arnsgyorfaan a vá véragosfteévi alakiibA;^ 
Tittoznl Btb., 1. BaiáiwSk. 

PMt* (lat), 1. Faetim. 

Faetar, 1. Fakior. 

FMctor«c« (fraac, tíM.-. bUoiiH) &. m. blz». 
mAo^ áíi. L. Fakior. 

nMt*r»y, L fbJUoriofc. 

r«M«wldl«, L Ibktoriálü. 

nMtorj-HMind (ang.), kelettndial eúlymér- 
I& » 1 Inmdradwelght (I. o.) = 33868 kg. L. 



lett,megt0rt6Dt,atái)y;/ado,tettlegtényleg,] 

faeto ; faeta fiaiurae, termésáetas esemény, vélet- 
lenaég ^fatia logiumíwr, a tények beszélnek ; fada 
oMiUMM«i,oly (»elekmények,Bmety«dEet kölceOnös 
beleegyeiéSBel olyan személyek végeznek, akik- 



nek azonos érdekslk vannak s/iida amdvdmüa, 
olyan tények t, cselekmények, ámenekből biztos 
küvetkeztetéeek vonhatúk; facta mftcta reddi 
mmpoaattnt, a megtörténtet nem lehet mog nem 
történtté tenni ; factOw, műveltetC. 
Facokor, 1. Xüáz. 



jogosnltság valamire ff. docendl). KAnóiiJogl ér* 
telemben pedig F. alatt értjük a (eUurttJmaaást, 
amellyel magÖBabb egyházi taatúsáe az M hiva- 
talánál fogva (lure ordlnario) megllleté rendi v 



nitsen a fOeepereseknek a a rendföntu 
jaln^ KtllbnMen f<mtosak az ú. n. iHévmkiiai 
feütatalmaiátok (faaitíaies mmmíamala), me- 
lyekkel a p^ az érsekeknek és pttspt&tftnek St 



tartamára etHA feljogosítást u blaonyos, 
egyébként csakia a p^al Jnrisdiotlo kőiébe tar- 
tozó Jogosítványoknak gyakorlására, Bzekw UvOl 
a pápa még hét évi (GumUates eqttennalee], to- 
vábbá háiom éatlaévreBzúlém^hstalmasáso 



neve, pL Jog- és államtudományi F. L. £Ímeteuu 

FMHltaMT (lat), 1. JbAu&dw. 

FsdMla* (fraua, alwt : t*Mi). egyUgyflség, Itléa- 
teleoBég. L. méc Fade. 

t*áiatMaak(Xyhpliaga,lJroceridaehoMb.).A 
hár^áasiAniyú rovarok (üymenoptera) egyik 
családja .Jdlemzl 6ket hosszú, sok Ízes, fonalolak A 
cBápjnk, Bzoroson a mellkason (toron) tlló potro-v 
bnk, melynek végén a nfistényebiiek erös toJA- 
csövük van. Ennek fdrészee bela6 pengéivel meg- 
fúrják a fát, hogy tojásokat oda beletojbassák. 
A hengeres lárvu hatlábnak, Bzintelenek. Kevés- 
ssámú enrépal és amerikai fWal közül nálunk 
gyakoriak : a kia fenj/ódaráu (Blrex javenona U) 
mintegy 3'/, mm. hosszá, acélkék testtel. Láb^ 
pirosak. A hímet potrohán Iev6 bamássárga öv 
kttlönböztsU meg a nöaténytéL A nagy fadaráíx 
(Slrez glgas L.) 8 — i csn. hosHzú. Potrotaa sárga, 
a nősténynél fekete fiwel, a htoméi fekete br- 
véggeL Feje, mdlkasa íAete, lábtí sárgák. A 
loGfbnyveseknefc nagy kedvelője s Júnlns-jlUIns- 
ban OMknek a fisába tojja legszívesebben a to- 
jását A l&rvík kaűyargé, ■/• om- vastagságot la el- 
érő meneteket rágnak a fában, mdynek sovány 
kosztjén év^Ig eltart a f^lődéeük.&ért gyakran 
már hosszabb Ideje megmunkált, feldolgozott fá- 
ból Is bujkálnak b. Ilyenkor mindent kereBztüI- 
rágnak, ami osak útjnma k^Ul és fogidcnak ellent 
nem &U (azobaparkett, kénsavgyárak ölombori- 
tásal) s bizony néha nógy kárt okozhatnak Ilyen- 
formán, ami oaak úgy kerülhető el, ha csak több 
éve pihent fikból d^oztatonk. A szeűmadaráea 
(Cephns p^maens L.) 6V9 mm. hosszú, sárgán 
tarkázott fekete azinfl, hukée caápa lovar. A ta- 
vasszá m^ns közepéig rajzó darázs a gabooane- 
mttek {búza, rozs) szárába tcgja tojását A kik^ó 
lárva ezután mindig IcjJebb rágódik a szárban s 
aimok alsó részében ktezlt magának bábbölceCt 
Kártétele abban áll, hogy az Így megtámadotl. 



)y Google 



F«d«l — 1 

nSvter Mm kM magot -ngf ha kOt Is, m nm 
Ur UftjUldiil I a kalán ttiw mand. A Tédeknéa 
sak a taiUban mandó bábok aUeo iránrnihat^ a 
tarió leésetéM és lehelte még damri iM««ftett 
aUaiintiaa 4a laheu«^2a» fitaL As ^gftrel a 
bábokat poart^jok. a mAwNUkkal pedig a Oan- 



■WU, nag^ Ttrtna vm. dunalMdTáii j.-lMm, 
UM0i6O16ma|mrlak.;poata-éattTMUyatBUai, 
oaendUtoaeL HaUcilMii rúmal it Bfomai. 

Vadia, Egyiptomban a. B. pan^ 

r »<e (frne., 4M: lU) a. m. nedv- to eritDél- 



T<nuttoiAla(ú bárgj't, m 



BOkte katonai M, ariO. 1886., mq^ 1884. Odeai- 

siábaB. Btatrett ai 1860— MMkl ksnkiEnBl had- 
járattMB, kéaűbb 1887. pafig Anttvari vUelmoa*- 
aében. Hevaaatea iramkál : As oroai hadart ion- 
and. Heodn 1868; németU Lalpaig 1870); 
VoMtoenlJ nncoa(A keleU kM«e, 8rt.-FMei^ 
TirlSTO), mdjrbea art Igyekarik klmiitataÍ,IiogT 
ataMt kéfdéfltoBak AwsMa megaemmlaltöS. 
Telldietmeg(ddaol;toTábbá:eoUetka^nusAlli 
pabodoTm 4t a kaokáaad lia4Mv»taUM», Hfllai 
1660] ; Plflrima U Kavkása (Levelek a Kaafcáiw- 
b^ B>t-PéWvárl866)ifl>. OOBUgTlIlUtt manUl 
1890 Jekntak meg * kOt-beo (Bzt-Péta-vár), 
aMUwo eietodaa la bent fotfaHaUk. 

VadcdavHulMt, ai UJadbéibdmigatek egyike. 

rad-^-AI^ BnkUni OnaODSk, vU. 1678., 
eteBettaaiidHbamelletttoaaUban.1901aiig.SB. 
Atyla,Babdilndáte ntán, U a tandák ellát eaett 
el, tovább ftdytattaa kfladelmat aCB«d-t6Tldékte 
náhior nntMBlHnsfOaSk segltiéginL BonrabM 
eKMeatancUkMHodaltelyeacMDnerbaiaBQltáiú, 
del901tavaartnaagDlteraieb«k^ettmenekUnle. 
Ubirdiból m ÖM-fUyódeNUába akart hatobl, 
a DangevUle kapitánnyal vivott HtkOaBOen ete- 
aett, teetv«re, Nlebe pedig fijgságjba korOli A 
tanoUk e fcnttoe gytaelmflkkel eUrték. hogy 
nyngatotilkal UrtokiA OesiefllggéaAt Uvtoai- 
tották. 

Vadamine, ai egyiptomi Pt^om tartomány 
Banure tertUetének székhelye, atn) 10,960 lak. 

Fadfaigar, Stefm, paraBEtrssér, elÁb kalapos- 
nuelBr, ab L6flS. Peh^-AnsBtrUban a Hcrteratoif 
grff által Téereh^tott vlaMakatollriltoaBl saem- 
benapanstháborttnerreate. lB86JAn. 88. Ltan 
elMt eUyoaaa megBebeeUt «e rOvld idő mnlra 
BbelAergben ine^udt Brra ai égte mosgalom 
végétért. 

Fadlaaitéa, L FafangOe, FafeaUs, Famauák, 
melés ée /ntorna. 

TadlaUab el Hedad JUiüU^, arab asámacású 
OB. 6e Ur. veaérAmagy, a bábolnai m. Ur. mAnee 
katonai 0BrtályáaakparBn<»noka,asfl],1848.8Elrla 
BeteabábUiMigében. 1867-bm Bmdennann ozre- 
desnek, aki egy Uzottság élta ai oestrák-magynr 
tutdaeroK ménesei asámán arab tDnsméneket 
visárolt odakinn, megtetszett as értelmeanek 
látszó fiú s magával hoita Bábtdn&ra. Ott rftvi- 
deeen megtanult magyarol, a UrUy pártfbgAai- 
val elvégüte a szfitraégn lakdákat, magyar ál- 
lampolgár lett 8 1866. ttBzttrangot nyert hadaen- 
gOnfeben. lOTélö entembernek Uionynlt a lét»- 



telepeket végfgaaolgálva, végie a bábidnal Uies 
ésBvrúpibanJMbnnánpárattaa arab tdtv<nn6~ 
nas paranogiudca Mt 1913-beti vezérfimaggyA 
léptették elé. Pályafutása alatt tObbraOr Járt hl va- 
talofl kOldetMena keleten lóanyagért s 6 Imper- 
táita utbbek kost a hhw (TB^án arabtUasmtet 
Is. ÁltaUban jelaDttoéRlaoieketaenBttlútenyésB- 
tétflnk TeorganiaáUaa és Meidttése UML Iro- 
dahni mOve : Ulaaáaon IfoKnotámlábMi éa Irak- 
Aiáblában 1801-1908 ^ndapeat 190^ 

VMAs^Mm-X. DabotgyérUu. 

ndadBaM^.2^^aipaIiato.),ahártyáaBiáaTBBfc 
rendiébe nrtoaé méhnMn. HagyiábanadongéMMW 
haeCTlttMiak. Beadaívlnt odvaa blOnSbm éa 



rl^ván. melyekbe vMgpral éaméaet 
gyflltenA a ahová aflaattás lakerOL OnkUmek 
ésndsttnyak vannak. Hazánkban is él nébán^; 



^.Fauágáa. 

Fadi«t.L Ovt^Arái ée QytMgvériá: 
radraaa J(ÍN0«, Baol>rán,ariU.PoMonyban 1868 
saMt. 2., megli. Bndmeaten 1908 okt. 86. Ax 
ekoDl IskiAáklavégaén Illán lakatos mestentare 
kortllt és meatevlBas kofában ndndea aiabad Má- 
jét ra|«rigattBa«efhragá0rafE«dltottB shánm 
évi tanAla ntán OKfttiT (Ms^dŰJal » ■ayngréeal 
mflbn««Mntéielbe meot,hal négy évig (Mgo- 
aot^ m^d hánm évi katoná^odáa otán a po- 
ncmyl claO takarétotaitáitd é« a kmimáintU 
kwott OssÜndUlal ^Mbe atasott, hd 1884. TOg- 
nv Viktor mUemébcn, m^ kéaObb •■ dndé- 
mlán BsOmt tuiár (dd^ nwllslt dcrigoKitt Két 
éa ÍN évet tNtMt a béosl akadémián s as ntolaú 



tos nagy djját Is elnyerte. B diadalával a 
egyldtitUegblsta meg M Pozsony vánaalfáila 
TerMa lovaaazobrának elkéazlléeévd. melyet 
kamrai márványbűi kéeaftve, életnagyságban, 
i896.a mniennlnmUnn^élyére, a régi konmázásl 
d<mib helyén áOltottak fel. Hz a szobor nagy hírt 
■^-•-'-•" — •-■- ^amonnmentáUsszob- 



teíqiedcM le, holnap 

teekSzpm^a tottamflvtad életük, ott mlntáztna 
UAérl Wenckhelm BélMzobrot (1901), a zfiahi 
WeBselényl-SBobrot(190S)ésnmftvéltskolozBrári 
MályáfrUrály^MbFot (lal^ 1908 okt l%;\.a 
i(:Awi«Ifáifc/«t4ABnagym«véértakoloasvárlegy&- 
tem tUszdoktorivá^laartotta, a párisi vllá^Ul- 
lltáBOD pedig ugyanezért grand prlx-t kapott Ha- 
Wa ntán toideaték le ^ylk Jelmtékeny mttrét, a 
aae«edl TlBZB-azobrot 1904. V. 0. HAvésiet 190e. 
és 1908. évi — Neje: P.^ sittL DtraeyAmia, 
adtaim, feetO éslparmfiTéú, si&L 1879. Buda- 
pesten. A bnd v«etl mfioeamok kiálUtdBaln arak- 
ran szerenett képmás(Akal, tUabbaa inkttb a 
texttfanávészet tsién ér v é My es M tNntségét 



)y Google 



»Go(' 



»Google 



klTilnntoU, t±liiMt anyagok, 'meg Miit a bél- 

már ífoMUh 

V^Moa* (famv), a fa síini AeBitUUcMjénU 
(riyaB bana asUitt tMtajt Wnihatiwft deottUi' 



_ b rtes F. A nyen F. bana, 

UuU, AslBugú, savaayú ffrfjradtt. AfU • fa- 
aatei, UUrárny éa vUáglUgii dőiUMaa Tégett 
veHk Bs&nu dBesUBioló aU, am^ cfletten a F.-flt 
meUAktanntt graoáot kmják. A b aKnedHBin 
a T«gl etjácirt, abogidibaiiTalóaMBaattéat.iiMdy- 
aH «aaktaHautk^<afe,maiiiár(aakkavte(v- 
^kebanharniqUcteflUagoBakobnnbalrelKn, 
altol a b értéke nacion alanooy. Banflnann egy 
danUDiSM TteanS, m^ gjrirllag 
■k végre éa rtfag o oahwat, aoetoni 



lu^|11iBtA«aBk Tégre 

te motUalfrohcJt kariak; canpa oljran anyagot, 

Bf fil yi n fcai M <p»rtm najjrliM h»«ini*hi»h A te- 

néanek aa alkalmariaa a lOpor MaittMnél, ait 
lAel moodanl. elvontette a Jelntte^ét, de a 
MmlblyéadMrtUétamMI elöéUiaiató aceton a 
kuliniathiii etoOfangfthtiy^TlTottklmBgfaiak. 
AttaakrotvtikbaSTalóaacoeettMiiti a ke- 
lettart F. mennyisége fBn nfkniln«Bégétél éa 
TlatartitaiáM, ai adagolii nagyaégáM, a tllie- 
lé«H.asHDMaitéBUftMta«atBitwiátA' - 
nralkodé nynnáatöl és a 



L Siárai talajon nHt éaWoidOntttt 
iMdoa ttk a legnagyebb P.-aminyMget a4]U 
éa aaért Me4A)eg sitoas és egésntees V^nx 
doigoanak fU, toTibbá nyliO^ melynek a M^t 
dSoAeg lefBjletUk éa kOHWtow bffldttt kedvelik 
tSbbMtevéAbé feltétre. TUtoy^ú ttk neon sl- 
*^J"— ^ F. fMánitiB&ra, a»»dtan 8Dk twpoi- 
ttnt nolgiltataiBkée aonyl gyantAt ée k&trúiyt, 
hoer a retortákbél valá eH&TOUtásDkra kfllOnle- 
ges borendeaésA Billkségeeek. Ha a 



dlK eg7 IblyATlabeB étbelreiett UgyóesOvte t&- 

"^ ' "* "" ''itriny és a i»en 

irttgáK*atpe(Bg» 

k alá, a bepiKdogtatók oU és aiMttté- 
Bllléfcektei Tetetik •légetéaTégett.AnyenF.-et 
fokiig bagyjik illaal. hogy a k&tráaytöl leliet»- 
leg tOkéleteeeii etváUon ée cmnan a deeitflUUókba 
karffl. 

A tOlBTM Kk BMDealtéateti a twpeattnolqjat 
te gyantát úgy keD elvesétől, hogy a tul^Jdon- 
képmi bdetetflUUal fdyamat ne %heesen fiH, 
" I a Heaaal-^éle tramokaiii 



hiiCTiájfák Biak erűfltt beblazott éllé retort&k, 
ntelyeket ddaMI fUenek, fenekén azonban nem. 
A Babadon )ev6 fanékréas kOiqién egy ve- 
xetéfc megy a kitránygyflJtfHie. Asonklvttl mln- 
4eat ratorta el van Útra egy ki}zretlen vesétek- 
kel, melyea gOct, esetleg UUwvltettgtet beveiet- 
bBteek, a fenék tHMt petHg egy késsOlék van d- 
beivezve, melyiiek segtiyével a saaiet Uvebettk. 
A Utanyebben flU deestflUdétemékek egy v. 
tOM) UUrinyelTáLuatta memidí kereaztfll. me- 
lyokbél aa Itt eseppfolyéeltott kátrány silntén a 
UWaygyliJtObe megy. A káMnydválasrtökbél 
UkwflUt gáítd: kéth«h«idBierbe JntnA, melyek 

JUmt mn l/mtmum. FK ML 



kOiDl ai egyik a terpentbud^jat, a mádk a F.-et 
te a kOmiyO kátrányt sliritl meg. A lerpendnoW 
előállítása céljából aretortátmérsékeltsn melege 
Ok és vlsgúat, esetleg tUhevitett vbgAst vetet- 
nek be, mely a tirpentlnoliy-gésttet magával 
vtal, emtán raéast^jel mossák és hűtőkben meg- 
Bdiitlk. Ha mát le^antlnot^ nem mntatbnlk, 
skkor agériMvesetéstbessOntetlk ésmoet annyin 
hevMk a letortát, hogy a snnesltés tttéleteara 
Tágbenuqlen. A tarpmtbKdaJat rendes vagy tú)> 
hevített visgéssel nmtdeeillllAlöUMn elv^wit- 
lák a kieowHtiU és végU kolonna késHUéUmi 
rdMflkáUák. 

Hnlladikttt, mefy flttéaaakbU, oserségyárakból 
stb. kerU U, osak kis mértékben hasznáUtt fel 
tflaelésre, fOttare, fMtMcottéponkeUMUIttásán, 
(KátaaTgyártásra, babák megtOHésére. A lehető- 
leg ssánu, kb. 16*/. H,0-t tartalnuuA flkréezport 
1000—1500 atmosiftafa nyranásssl lemes^é 
DHlyek egy erre a eédra netkesitett 
;el sok helyen át lemnek lynkaastva. 



ekkM' megjebettan kamteyBmet tagnak, n 
a ssáUHáBt egéeaen JA UUija. 
A letwta nyakába eUmdégltett levegőt veiet- 



tésakelettoiettn] 
. oeteawá oxldátja. 
A nyen F. (Aeetam pjmillgnosnm onidnm). 



-10*/* metOalktdMlt, aacmkivta v^|- 
savat, aeetont, eeetsavaa metflétert, fenolt (kaf- 
boteavat), ammonBót stb. lIeggáto]]a a rothadást, 



fasHHé^továbbáte-éaki 
bebaUssinoiáBra (már as egy^ifenniataUU) ée ré- 
gebbco hasmátták a sebéeaeflMO fs, ÚlomoDkor, 
loetsavas timföld, eeetsaras méas te eoetsavas 
énén. Legnagyobb nmnylségét eoet* 
sav te aceton kéaaUte&e haamállák. A i»<u8 F.-et 
méesMl kaselve, eoetsavas messet nnltenek, 
melyet teisavval megbontuiak te ai eoetsavat 
ínkdonáltdeaMaUcltaakte rekttflkáláBnak vetik 
slá. Aa Ily módon kapott nktállkált scetear (Aoe- 
tmn pyreUgnoainn remflcatam) mint tömény ecet- 
sav kerOl a forgal<»nbn. 

Fae««I^B«tor, 1. IVftuIom^'er. 

raedt^wd: lM],l.J(]Jbi, angol ftetÖ.szfU. Bnr- 
ley-Mim>en (BkMorsaág) 1880., megh. 1902 okt. 
88. L<md<mbeu. Aa eűnbürgl akadémián tanalt, 
186é. Londonban telepedett le. Annak id^n ig«t 
népöert genrdcépel kOifU enüitendők -. Bhokee- 
peBi«tekortársBl(lS5(9; AfSldmlves vaaánu^a ; 



A katona haiatéréee; Oddamlth dolgozéssob^á- 
bansft. 

8. F., ThomoB, angol festO, F. 1. Oeose te ta- 
nítványa, eaOL Bnrlfv-Mlllben 1886., megh. 1900 
ang. 22. OcoreMpdvel, főleg a skőt o^ életéMH 
meiitett énékenr Jelenetekkel nagy sikereket 
antott. BmUtradOk: Soott Walter te barátjjai 
(1849); Aa árva; Hlért hagytam el basámat? 
Lney hibája stb. 

faedények ourt, a lombos ttk fájában lévő 
tág fliegfl, néha szabad siemmel Is látható fa- 
ctomek, L Bdinuek és Fa. 

Faégstéa, 1. JS^. 



)y Google 



sajtok, LJb. 

va«HWi (Ifti], s Mfte honMka, » kamat a 
htteteaú BumpoDlJáUL f . mmc^wm. a tUe 
tlMiikettedriarttleTA, ft XIL táUáa tOrréiqtM 
metfuUAroKitt kamata. F.íeMimieiariiim,Atekm 
hi]«Hiketted réeiM tevO kamat F. naidteum. a 
h^dia te » b^dnkominyia adott kIHesOn ka- 
mata, ahol a kookisatot a hitetoift TiaeU éa «1- 
veaztl a kUasOntttét. ka B hi^ eUOl^ed. KMbb 
wokfatwui Tolt egyéb klHaaSiit la adni. ahol a 
kookisatot a hltelai6 iPleelte. A P. nantíonm Jna- 
MBJannmiil 1S</*. 

Vaann, aa ngyanllf nsTŰ Járb BiéUietye Ba- 
vama olaa tartomáÖTtiaii, a Lamone par^&n 
vasút meUett, pd^Oki aaükbéty, (imi) lfi,700, mint 
ooL kOaség 40,370 lak. H^J^ülgrártis. selyem- 
nuáa-éa ffiöTte. F-^úluéimadk a/avMce ASyBS- 
irak nevs. A falakkal kfiriUvett városnak Ár- 
kádokkal kSiDTúkesett éa 16111-bfl való nOkA- 
kúttal ékesített fS^aoin van a Ban Coetamoról 
flhiOTeMttartke»BCrtiá»,aTárotfiáaa, aManflrodlk 
egykori palotája, a aÁ San Mklute-teiiwkuii 
«BaToiloeltt«^. A nyUvánosktayTtArt^O^ 
am KanutM n. Jánoanak Donatetlotöl aiér- 
maió szobra ékceHL F. (FaTcotla) BMllett 82. Kr. 
e. SoUa kgytate CarUt, Ötí. pedig TotUas a ke- 
MiúDulakat. A viioB ural a kOié^ortMB sokáig 
a Haafredik, antlán a pfoa, késAbb avdenoedek 
éalGOftittáii iámét a p<^ voltak. P. a legelaé 
helyek kttté tartulk Olaszoniágbaa, hol miqoll- 
kát állítattak ^6; már a XV. ai. második felé- 
1)61 vannak itt kéartlt; ránk maradt pékUtoyok. 



A korai kéesftmtayeken eifa * t/uiati- 
tás. BeDdBzerlnt nagfon tMfcák, stAkal nagyoU) 
tökélyre vitték « grotssiket, mint ai áh£olá- 
aok festését, Caaa Plrotta kivételével, mer- 
nek UadtméDyain mittdéalaljeleoetrt Igeogya- 
k(«lKk. F. medikai jeUegwtea aaáo sárga sil- 
idk dB lagyogA fehér miiok UtJ HtnaA kL 
Jegytik Igen sidcttle. 

ráépiUMet. Ide matíjaí mlndano épiflcaié- 
seket, melyeknek flianyaga a fa, A F. a barma' 
fsIbM feJlödWt ■ ide tartodkafikváastéf^a-^it- 
meny is. Uagyaroiaiágon Üresek m régi fktobp- 
Itsnok OcénmUÜ ttb.), mé^ek mAvésiiee klvttel- 
* ' n fáUl kéótlUck. Nem tartósnak ids 



ikOsOn 



figesáoa 



egyszerfl 
nmÖl),i 



elkések 
tg a bmenanMtek s a nobák 
» belaö kik^iésd ttbdl(bútatok 

valamint a fábél késsUt lárt v. nyitott 

erkélye^ terrssaok stti. Is. Norvégiában, Bvéd-, 
OroeionÉiágban a F. ma is virá^orát éli s a 
modem épitéaset,íiUegnátQnkaleiú]abb magya- 
ros Irányú stU, aUsswetetlri alkahnaMa. Idédg- 
leoss épttleM; vL kiállítási pavUlonok, fluucd 
osanuAok, knuatok, kÜátMoniyolc stb. adntén 
Igm gyakran tU>ét kéasflloek. L. FauázuB épi- 

Faértékeaités, l.Ia,í 

Faes MM: m, PieUr van der, hollandi feetö, 
1. Ldy. 

Fa- éa fémipari ssakistolit. A magyar Ipar- 
oktatás tljabbkuil sserveset^ten aa ^ari saakis- 
koláb a. Ivari ntínskolilO csoportéba tartoi- 



asrtakislpar ktsnerúvé téte- 
kktesettség tujcestéae. Két 
kOMnáUé nálraartáMau fUkaroljtCk a fémipar 
kMbtUtagép-, ífÖU- fa mfllakatoe, továbbá a 
kováeslpart; a IMpar UMbOl: as asatakia-, eB- 
tergályos- éa tafumgö Ipari Ügy a fa-, niiit n 
«ni^ar kOfébU nyBitiák ason dméleti és gyakco^ 
brtl Ismecetefa^ mdyvkre as asMi ^arágak terén 
detgosé mftvelt iparos ' •— - • ■ 



egyaként tisenegy héni 
jShiB végéig) teijedö fe 
IdO átlag 62 éra; ennek egyharmada fbrdVtatU 
elm«etlés i^stsnitásra, kéŰMnnada esik a mA- 
fcelyi gamta^atttoa, melyetot a tanoMí lUtétls- 
nOl aa ratéset mdhe^böa tartósnak végead. A 
lUvétdféltéteUl: a ttsenkét éves életto: betN- 
téae, ennek megfeleU kiC^Jiett, Bgfartgwi teatr 



koU hatodik, vagy vslamdykDsi^Bkolamáaodlk 
OHtátyának attwes elvégséea. A tanltáslngy^ 
nea; érdemes saegéiqsusú tanotok éfi 130— 
800 K «eitODdUb«t Is riaieafflnek. A lUpad sstfc- 
ontály twitnve asonos a faipari saaUskidák tsn- 
tervével (L FaipanmMcdák), a fénriurissak- 
osstályé a ttmtoMissakÜndáUval. (L. Fémipari 
ttaki^lák) 

Eb intéseteken a rendes nakosttályokon klvfil 
tanfolyamok állanak fenn a gyakorlattiaa dolgosó 
iparos segédek és mesterek továUiképsésére. 

Aa 1910-11-iki tanévbem Arad. Oyflr, KoIob- 
vár, Haroa-Vásárhety, Bseged és Temesvár váro- 
soUNn Osssesen hat fa- és fémipari sssUakels 
állott lten.As aradi és rnsrosvásárii^ snUs- 
kda 189S, a gyúri 1901. létesdli A kolossvM 
ssaUskoIa állatnOag eegélyaiett tanlUyami jel- 
IsKgel már 1880. létoslUt, mint állami Ipart nak- 
Iskcda 1898 óta múkOdlk. A t«meeváii saklskcda 
aa 187S. létesUt ú. a. városi ipeilskolábAl f^jU- 
dott U, mint állami Intéoet aa ipari ssaUakolák 
nwmál sseffvesetével 1900 év teáén Irasdto meg 
mfikOdését. A ssegedl ■akisktda ISU. léteeOH; 
as 1906— 9-iki tanévvel as Intéietaek felsé tpar- 
lBta)lávávBléátaierveséBek««letett meg (L FVaS 



intését n^eeeége u ntolsó tis évbeo 



ipari^eolák}. 
A hat inté 



_ kSIségek 349,9; 

K-ról 487386 K-re nSvekedtek (89-«>/.). 

Faasnlae, így névérték régen Fleeole-t 

Faéas, L .^ísaí. 

Faéter, L AtiÜto*. 

Faex (lat) a. m. tUe . . 
nOem tObbeoszámban: fkeoes, L t 

Fktáklya, L JUUuo. 

Fafazagáa. A k^mfivéazetek egyik ága, 
mely a ta műszaki tolaldonBágalnak megMelAoi, 
forgáesoU awrarfmolikal a í&n vagy fábti ^sss- 
tlkna formákat Usiifc A fofiuragú múvéBs bmot- 
ssámal a fát me«mnnkáié rendes sserssámokoa 
kivU még számos ktsebb-nsgyobb és kUlOnbOaton 
alakított vésOk. Régi idftben minden sxobráaa 
egyúttal fefiungé is volt Ai Aw népnél, még 
a gOrOgOknM le, ai istenetek ábráiolélíépAet M- 



)y Google 



bfi etngták. A gOrSgtt a fiAngiBt IB, Úg7 mint 
iMBlálMD mlsdaa múvéantat, DaldaliMSsl talAl- 
talják t&L A mflvéasetl f^jIotMa maguibb fU:át 



örte el ft kOsépk(n(Mii,mÍd<lo a 

memtteoáéafmi 6b ttMttttít 

w éptUmAvisiettol agyfltt m It » TaUs saol- 
gilatálM aagMüMiéiuo mértSkboi honftlA- 
niB s temi^niu* bebA tUmtMhai. HaamUttk 
Monban buttlyok, paloük (Unftésén la. Vlri^ 
jáBinak legmagaaabb fokát a OaÜkial P.-iuk 
ktenal artk&nál, a BtaUimtaknAl toUJInk, mal7«k- 
MH aa olasi, nAmot, fruda atb. tm^ónokbaB 
ktUOnblWt Irányú nmek pöldáiiTok mai m^dg 
ftmmaradtak. A staUnmok remek alaU te or- 
oazDentálla bubragásáhos <dass á« német ton- 
phonAdMa még falntarso (L Liiarsia) éa Amo- 
Mlk la járult dlnltáal elemek gyanánt A kónul 
nákeken klrttl a F. tárgyai mág : szent ezobro^ 
gudag oltárok, karesiteM medencék, azeotség- 
tarMí alb. templomi berendeiéeek le voltak. A2 
ntúbbl tárónkat gyakran Bilaeste festették t. 
baaianyoattk. NersMtea taftrag^^nűvénak t(4- 
tik OliMMBságbaB a XV. «■ XVL aiántdban: 
Qlnllaaeéa Benedetto dalfajaoo, Baocio d'Agnoto, 
Stefmo ÜB Bergamo ée a de Mandila oealád; 
Ntaietnnágban a két ByrUn, Veit Ston, Hana 
BtflCTMDami alb. A vUágl bntorwtaá) U mlndtn. 
kébb amcnelt a F., amlrfl a Nyngat-Bnrúpa nagy 
mueomalbBa levA BsebbnO-eaebb és nagyesámi 
lUdagm dlealtett bútondi, eme fOnnmandt fal- 
bmkcAtck éa famonnyeietS: tannskodnak. A 
bárok Islés koiában la még nagybsn vlráf^tt, 
Tégte aacmbaa a rcAokó korában az olcsóbb atnkkó 
■ii»llottB kL Legújabb IdUwn, ai ipumávísietek 
MkodUéeével a F. fs megint virágzásnak Indult, 
éo BiktttX csak a múasctalosság saolgálatában, 
melynek klegésoltOJét képeA OnáUé mflvteipar 
gyaiiánl oaak dvétve taláUnk egyes neveaebb mes- 
iweknál, mint pL FmlUnlnm Olasiorsaágban, 
BohOiiflialleniél Bécsben és nAány mOnofaenl 
meeteméL V. ft. Letamg U P-, Holzecfanltaereien 
dea XV. mid XVL Jahitaonderta (Bertln 189S). 
VWktcagá Iskolák. Olyan orsiágban mint ba- 
sánk, ahoT mintegy 16 mllllö hold eriűség van, 
aag jekntflaé^ bogy a fh neceak fátésre éa 



ikféLAmnlt 
vanaa éveiben u állam ée társadakmi 
boagélkodtak olyan Intésmények tétetitésén, me- 
lyek a banl nyers termények feldolgoaását ée a 
negényebb népositály ipán bi^lanuínak mflve- 
Umit moBditiu^ák el6. Aa oiBiág ktllOnbllsO vidé- 
kein á. n. báAipari egyesOletcft alakultak, me- 
lyek u áUam támogatásával vagy valamely intő- 



nek voltak: a 



. 9t létesítettek. Dya- 
1, mléváraljai, rlmasaom- 
dlvásárbelyl, somoijBl aUfi- 
SeseU tanműbelyeka, továbbá a UlnnOoB- 
bányal. zágonyl ée banKybnnyadl «(]yermeUá- 
t&késiUfitanmlU»lyek»,aho68nitehial>Fabrae6 
tKundbely* títt- lUndezok as Intéimények aion- 
ban onk Uaórietek voltak, amelyek alig néhány 
evl fennálUs ntán oagyréeit magsEOntek. Az 



IparokMáa djabbkoil sservesetének megalkotá- 
sával (18BS— 86) a bomonnal múmetsiésaetl tan- 
mdbely faipari aaUskolává Bierveitetett ál^ a 
bonralkhiat bbragA mmnUwly pellg a brasaúl 
lUparl saklskolába olvadt be 0> íhwari átok- 
iikold^. A régiben fennállott gyennekjátékké- 
siltö tanmfilia^et a kéimáveslakola Jellegfl 
(L KtmOoefúMák) hegybánya^aélataud ál- 
lami gyerm^álákeaeAénlta lsk<^ váltotta fU 
Q. OvermeÜátiktarícéatUlf iakola). As tosrmfl- 
véaetiirányúbKsobr«8satotabndiVestiOrra.U. 
Kir. Iparmdvéraetl Iskola mAvell (1. fyarmSvé- 
tteti iskoloi). 

raledálaserkasetak, 1. FtdSaiar/cezet. 

ralBliéiie ípaf.\ 1. ^jácsfa. 

rafane, ráifaie Wrj, általában a Ok tCrasé- 
nak meg u ágnak as a betegstee, mláta a fatest 
egyik belyén az évgyfiriUc tovább nem képzU- 
nek, gyakran a hely posstára léltárúdik és szélein 
tovább pnntnL Aa Ilyen sebhelyek szélei r«idesen 
sánoBzerOen Ui vannak dagadva. A P.-t okozbatfa 
rtmklv&léltakUö gomba la. h. BálAOtga^. 



tegyonk 



vak, néplesgy^l 
klf^ett,réaslnt 



._, ^ f^lMé, tehát lárva alak- 
ban lévő rovanAnak ^Kim férgÁMk), mely«k élA, 
levágott, avagy már tel Is dolgDaott flUian, annak 
Bzijáae, gesst, vagy kéreg réazébea élnek, ebben 
mweteket fámák, esáltid kárt okoaván. 

fafastákak, a tatákfákból elóálUtott festékek. 

Falestés. Kétfélét értank ez alatt: 1. Azt, mldta 



esak a ílUtUeten vagy Hjea atlagában más szí- 
nűre alakinak ; ntÓbUt még páDoIásnak, avatás- 
nak vagy osávázáanak le neveszflk. A F.-nek (as 
elaö értelemben vöve) tárgya rendesen valamely 
Uaebb bátor vagy dlszmfltárgy, úgymint asztalla- 
pok, kiaiyv-, k^ v. r^lztartó fildelek, szekrény- 
kék, ládlük, dobozok, keléhát^ kédtOkrAk sfl>., 
m^y^ Iwjalt, Mzdt és egyéb nagyobb flUQlete- 
ket nynjtó részleteit alald vagy omamentális di- 

iltméivekkd láljnk d és azuött aztán vlri- vagy 

■dófestékkel színezve kUatjOk.'Mlntve azt, hogy 
festék eredeti színét — hacsak az nm UA -- 
csak tDliér alapon tartfa meg, tegoúlazerflbb fee- 
tésrs oly tU váusstanl, amely fUiér ssbiú és amel- 
lett még finom és kemény Is, mert pnha tán a fes- 
ték saMtdyik. Leeiobb erre a sato fehér Johufa V. 
a nyár-és nárB&. Ha a fa nem elég fehér, tanácsos 
ait kéndlioiddal, esefieg bldrogoisznperoxiddal 
fAérltenl és csak astán beféstenL A szétfolyás 
ellen haaznoe, ha a ttt festés dótt hlg fehér sel- 
lakoldattal avagy koUodlnmmal beeresztjük ée en- 
nA megszáradása ntán a legfintnnabb oalszolé- 
pwtroasal lecrisaoljnk. utólagosan megint finom 
poUtntlakkal óvatosan be keK vonni vagy pedig 

i asztalossal poltroztataiL L. leslett fabútor. 

Fáinir, » Edundináv mitológia alakja, Hreld- 
mar fia, Otr és Begin testvére. Egy eddol dal, a 
RMÚumál, szerint LoU isten agyonütötte Otrt, 
mlKOT ez vidra alakjában egy vízesésben tartóz- 
kodott, B ezért annyi aranyat volt kénytelen Hreld- 
mamak váltságdijnl adni, amennyi a vidra bft- 
rébe belefért s azt Uvül is beíSdte. Mlnth(«y az- 
ntán Hreldmar nem akarta ez aranyból másik két 



)y Google 



UMk s Uvtat riszt Uadnl, F. kv^&Tftl AtcHHto 
alnJ atyjAt s macráboz ragadta m egéu Un- 
eaet, aniáTet aitoBtAl BirUny alakjában, ftijén ai 
AegiaUlmr mrfi bOTxasrtö BiBakk^te3«tt. lünt- 
hogr moBt A tagadta meg testrtoMM BeglntOl a 
oeŰjkeó JMkaéget, « kardot kOTicsolt ai '~- 
Slganiuik(Biegíried)s F. megíHéaéTO niuzolt 
tettet eg7 DtéflUc dal, a fi^iimN^ besstti rt : 8t- 
gnrd megöli F.-t, megMtt aávU a mUnv vérét 
megízleli, megérti a madarak nralrM ; m^d meg- 
Sli Beglnt la ée UrtcAAba (tjti az átkoe Unoset 

Falog. A togaa kerekek mflkSdéBe kOsbtn fel- 
lépCMH^ ItfcéaekfelvételéreP.-athaBigiáhiak. Leg- 
Inkább olyao metbeo alkalmának, mldta a két 
egymásba fa^Mszkodé kerék kSiHt ai áttéM Iri- 
nya Igen nag^.IlfeQkor a nagyobb kerék kerOle- 
i6n TBsfog beérett P.-at kéailtenék. Legalkalma- 
nbb hoziá a gyer^yinAi. 

FtAnu-tok. Fából vlö f wgAomUMH kéofMt 
ftmatok. pl. fitlborHáaB, kaTlee- éa háitartári kooa- 
rakra, nafc^jtán, tellaftimg^cre, mindniftle dl- 
srit6aUté&v<An,n«és Hcfl kataqwkia ■«>. A dnr- 
Tibb F.-atrradeaai mogyoró, rtttán fOiveflBsé ftH^ 
gáodiól, flntnnabb F.-atpedigarecgAnyirnjábél 
gyalnlt és rendeea legMlftnbMibb ninekre fea- 
tett flnora és t—6 mm. Hsélee forgácsból UbI- 
tlk. DnrráUi (haaltott) fl»atoe irúkat — ha ások 
\sp(A. iB — Ucnat íbnják; flnom íorgícaM a la- 
pÁat keidea^eB szOróáiéktn oOnk, bármely 
flnulkOUsfi minta esertni <bsparlei1e4rúV Űr- 
tartalmú fonalM árúkat (pL bonbonnUre, táakák 
stb.) mintára késsel Ibidik. Ealqnkat •l^mkböl* 
meleg aajtoláa ti^áa formálják. Dnrva F. házi- 
iparUag kératUnek azélea e világon a mlvelMée 
dacsony ítAén álló n^^eknél is. Finom F. (Bpar- 
teile) BBlnto Us&ról^ Csehotezágbaa kántUnék 
aa egész viU« számára (Alt-Bhrenberg eHb.). 

FateeaUtáá, 1. Ftiam/a/r. 

FafUám, L J%í«m. 

ra»[d. L F^ldOe. 

FataiaBiiaaok(tiii4,B magyar iiikolatiuikónyv- 
Irodalnnban néha ^fir&ö^Uk, máskor %fa- 
~: és a fammte^fk meglelOléeére 
ft kUCijazéa. L. FírÖkamlik. 

T»Ua6,'L F6r6. 

FafúrA bogarak, 1. 2slophaga- 

ra-f&YÓk. L FSmShangséa^ 

Fattréaa. L Erdei fVr^. 

FsB (ang. a. m. igaTimó állat), angol lakóiak- 
ban olyan Usebb tannlA neve, kik nagyobb ta- 
nnlóknak siolgálatoltat tettek s ezért aicAtól (fog- 
mastor) Tédelemboi réesesOltek (fogging-fend- 
szer). Hasonló anAás volt s helyeiikliit ma Is van 
abennlákásoB intésetokben hazánkban is (d^4áe, 
ssolgatannlé). 

FBc»eea« (>bt, Oig^diferae, Ktgiaeaoiak), 
BOa^atíc a kétazthüek csaUdJa a Fagalea soro- 

gOaa; fiijai (mintegy 346) legnagyobb réast as 
-i félgömbön és pedig a ta^»is(*(m UvtlU ré- 
ssén vannak elteijedve, itt JeUonaS fál(bllUc, 
tdlgy, geeztenye) a lomboa érdeknek; siámae taj 
(Füímia, egyes Outoteo-fitJoU tn^ikns AsbU 
és az indiai ndgAtak lakéja. Afrtt&nak, medltar- 
lén vidéki réss&i Uvfll és BlÓ-Indiának nince F.- 
ft^ Antartikne 1^ akra a ^űOoAtMM gáinsi Bzo- 
nüt. LegtObbertr fák. LevcMlc ositatlan vagy 



Virágoknak *—7 levélből Qesseoótt 
I lq>le van; pwsá 4-7 v. 8-U; a 
tmnte virágban a magház atoé álUaú, 8 flregA. 
3— 2 esOngÓ maeíNcdeniénnyel, as iitóbblakim t 
Intagtniteatiim van. A ma^esdemái^^ Urtl 
lettdewn csak egy termUMiyfilvte meg, aterméa 
csak egyflregO és 1 raagvú. A tormás makk (nvx. 
Ülik: tölgymakk, sMlidgentenye), melyet réK- 



r.egéazbo: 



MeUttei 



böiass 



ntttto 



Ued az egyes fent « 

géanBKdmáL FonaUls leietek e oeaUdra vonat- 
kosólag, mint termések, knpaceok, vfr^iA a har- 



lek, melyek c 
krétakmtúl is elékerülte. 

Fagalea i*OtJ. A tennészatee növényrendssar- 
beo a kétailkUak egy s(«osata, amdjiie a ré0 
Amentaűeae (1. Baa^áMÍO asaládb<H a nyír le 
bOkUMélék tartozóak (SeMomu és F\uaeaa^. 

rag»rft L. (iűitj, a Bútseeae osalád génnma : 
180 taja a (öld minden tn^iikos vidékén eltoijedt 
oseije V. fik Kltfimiek azzal, hogy Izzadástatdttó 
kérgBkvan.Anyngatindiid ^. /ToMiKnigetürb. 
iishéz,Elmán hasadó 0^ (azatiuftt, selyemfh) flnom 
bortcolataak, berakó mmikákra és bútornak igao 
alkahnas. A F. plenla L. ttia a jamaikai vaSfa. 
mely törte elleú ssUárdságival ÍBnlk kL Angliá- 
ban kikötői épitésAnél haaniálj^ Basája Efiaép- 
Amerlka és Nyngni-Indla. 

Fagát(U>rJ, \.jSkráte9Z. 



és hidrogénből Ul A gyirat eleinte eiAet a 
zakat egysaerOen UboasátottU a szabadba, míg 
moet kdlöképen m^tleztitva, viaBsaveaetlk Skal 
a retMták aU és elégetik, miáltal Jdotttteay 
Bstemegtakarttást ém& el. 

FaoMénikna lekály, kOlönOsen a DKnl r é ss o 
ken 1^ (él ée Bsétesó, tovaharwözó, a bór alatt 
tovaknsEÓ ée nagy elbdásokat előidéző természete 
miatt Igen vesztes. E roeszindnlattiak oka, hogy 
a fekélyt előldéiő (blyamatof, fi. a nlflllst más 
tartUcéBek (pl. az oedema mallgnnm, etoeptDOOG- 
cnst^ fwonn baoUliisok stb.) komplikálják. 
BnergtkDB, sokssor oprantlv keeelés ssOkségee. 

Fagol, németalföldi osalád, melynek tagjai po- 
litikal ée katonai téren tOntek ki. 

1..F., £awar, áUamférfl, szU. Hágában 1629 
Júl. SÍ., megh. 1088 dee. 16. Politikai pUyáJát 
mint Haarlem tanácsosa keadte meg. IBTObén as 
B^esBIVRtmdek titkán lett, a De VHtt testvérek 
meggyilkolása után pedig Hollandia első méttó- 
s^t. aknnoellárságot (Raatpendonar) Me ^ Hti 
tanácsosa volt Oránlal VIhnoe helytartőoA s 6 
késdtetto elé az ezpedldőt 1BS8., mely Vlhnos- 
nak az angol trónt szerezte meg. 

2. JF., Frans, bárő, tábomagy, az előbbinek 
luudtaöécse, bzUL Nimvregenbeo 1646., meeJi. 
Blnysban 1718 febr. 33. Béazt vett 1690-Wi kezdve 
a XIV. L^jos ^enl bánokban. A spanyol OittB- 
sOdéd háborúban ^y ideig Portugáliában bar- 
oolt, későbbtöbb váratfoglaltelaftwicla határon. 



)y Google 



tu 



3. F., BtiiAik, i^tmat^ asOL 1766., megh. 
aágtina 1888 mán. 88. Hfnt államtitkár 17W. 
jiOv«toég«t fcUMt PoroBKnsággal éa AnKUával, 
deatanoUkeUHV.VnmMhidytartöTal eg^tm 
An^UlM nmrtim leOS-ben mint Qnkántee u 
' 'kanectMah»r«oltNi^e(meIleiLl81S-ben 
tértvCvil- "-.--"- ^ --<- - 



egyerttett Németalffild eM Vxtij* lett. í8S4-ben 
loBdoni hSret, 1889. táieaDélklIll mlnlntn- volt. 

Fagatrra.^jie^v./'a^Srváítr.LGíDmorM^a. 

FaonUn, J^VraMotkí JuUut, Bvéd ftstA, BxtU. 
StoriAolmban 1825 febr. 6. ElötizOr BtookbolmlMn, 
i]16bb B<dm veietéae alatt DttBseld(HflmiL m^Jd 
PAiUwii Cootiireiití tanult KésfiUi DOaaeUorflian 
talopedett le és gmrtteelnefe tárgr^t ni^TTéart 
s iKAandi tEi^iwtesálotMl merítette. NyUváDos 
gyqjtrantaTekben Tannak: A ^ái« flAk (186^ 
ratáftenység (1866, stockholmi nenueümmeom) 
Bilút UHAb^áBzleáiiytA: (1886, Upoaei maaemn) 
Kediijw otthon ; Hazatérte a tengerparM) (1886, 
BsSo, NaÜimalKalerle). 

Tafigfaig-nBaaMr, I. Fog. 

Tao** (Faoc*), AngolorsiágbaD 180 angol 
fontaott— 64&íl«. 

riaggyn (lat «eftw», sevKmA a BsarroBmariia, 
Jnh, kecáke éa más emlteállatok zsliszSveteibÓl 
UnlTasrtott ziárad^ mely rendee azobabömér- 
sékMen ssUárd hahnazUl^otn. Olradisi pontja 
u tilat f^áhoi és a takarmány minőségéhez ké- 
pest 86— 47-6* Ck&zt Táltoalk. Ülnél magaBatib 
bűméisékleten (drad owg, plad értéte annál na- 
gyobb. A2 olvadási pont meghatározása helyett 
ma gyakran aF.-b61 előállított zsírsavak olvadás- 
pmQát határoxsák meg (TlterprAba). Minél tflbb 
adlárd XBlreav^oeridetÍHteailnéepalmltln} tar- 



SnltesBierek) nem egyebek, mint pintA által el- 
agUKdódott F.-ek. Ai elválasstcrtt figgyn fel- 
adata a bör éa h^j zelroiáea. 
raggyool^, 1. Fagg^ 
FagoTiuw* *• ^^ stearlnsav. 
raagynaérT (liw^xh > ^oUdl sérveket alak- 
jukban otánzé, fsjTszttvetbftl áll6 képlet, mely a 
baaháitya alattt laltbólftiPUtk. Bendeaenelliá|)e- 



a sérvkspnk, HL a sérvteatomák men- 
tén lép Ü a bér alá. A valódi sérvUH as ktlltabaa- 
tetl meg, bogy a haahArtya nem vbbi rént alko> 
tásában és hogy ennek fóljián bassi 
Jnthatnak belé. Néha azonban a F. i 



P. steailn- 6« palndünl 
tObbl £i*/, (d^, mely oU^snrfl folyadék és az 
(d^sav tngUoerídJe. A idrazbvetekből a P.-t vagy 
■kxént olvaaEQolDkl, hogy os apróra vágott zslr- 
alivfltetet réMaflapban kevés vluel keverve 
tnandö kavarás kőiben melegítjük, a vli felUle- 
tte CenegylUt Mbréteget ktmeritjUk és a zbIt- 
B«yvetetl$rtoeljflk, vagy ólommal bélelt fidádák- 
baa góael olvasz^nk kt a sírt Ai elsOrendS 
r.-t sok belyeD étkezed F.-nak hasraálják. Ha a 
laegotvaBstott F.-t 86* C.-ra lehullik, a nyers 
steailn klkrtetá^oaodikés az oleln megtel tűyé- 
kony halmaitállapotát. BzOrúe^Jtókon Upré^ve 
as UBtoendfl oMn a margarin készitéenefe (tal- 
kotdréffie. A kipréeelt steüint pedig vagy szin- 
tte McesM célokra, vagy steaiíngyártásra haai- 
Dálják. A gyeng&b mlnfiaégA F.-t és olelnt szap- 
P>»iKy''^'0ra, gyapJnssOvetek ée bOrOk klkészité- 
Bére, kenósnyagok, asappuok etb. kéazttésáre 
hasB&álJák. 

Fkggrala (aaT.j,komény nő ványzsiradókot (fo^- 
giftitöm&O termelő több fa, nevezetesen a ^S^imh 
aíÜ/enmt, Vaiaria indka és Myriea eenfera. 

VagflynmlilQT (gla»Aitae sdxüxae). A bérnek 
&ggynt elválasztó mlrlgyeL A bőrndc hajjal. 
Bőnél fedett résziben vonniü^ a szörtOaiőbe 
nyflnak. Bzekhez a mirigyekhez sorozhatok még 
a ateanh^ HeSKon F.-l, a Styma áa a ftUzslrmi- 
rtgy. Ai orron, állon előforduló feketete pontok 



k F. maga ntt 
\t és ezfital v 



vongálja a haahártya nytlványát é 
lódl sérv keletkezését ofcozha^a. 

ragarvtennék fni.), I. lugmitfa. 

FaglUne, szigetekből gazdag tó Afrikábau 
nmbnktntől 70 km.-nylre Ny. Mé, 100 km. hosi- 
azú, 86 km. azólea és helyenként 30 m. mély. A 
Niger folyőval csatornák kOtik Össze sáradáa Ide- 
jén a Nigerből a vlz átfolyik a F.-be és azt vősen 



Bonkor-tó vizeivel és elér a _. ,_ 

báig. Lefontosabb ceatorna a Dnmba, m^ de- 
cembertől nU^nalg haj&iható ée tObb más csator- 
nával Dnmba hstyaégnél egyesQl, hol ágyúnaszá- 
dok állomásoznak. Számos ezlgrte kOzdl a legje- 
lentékenyebbek : a TagUam, Karakaime, Autel- 



Ny.-t partjain az Igellad nevfl tnareg torza, D.-i 
partjain pedig ftndmivelő négearek élnek. 

Fagi-kadaa&n-akebl (mw.), 1. Akebia. 

FamoU (OM; bdaAU), Qiambdtisla, olasz M\\ü, 
szül. Firenzében 1660 június 84-én, megh. n. o. 
1742 júl. 12. NagyobbréHzt borleazli lirikos köl- 
teményei Blme piacevoli dmmel jelentek meg 
(6 köt.. Firenze 1739—34, a 7. kötetet Brocchl 
adta ki, Lnoca 1748). AztmklvUl írt i9 vígjáté- 
kot (Commedle 7 köt, Firenze 1734-36, Vel€ooe 
1763), melyeket, az utolsó Medldek ndvaránok 
mnlattatáMra készUlvén, egyszerű, természetes és 
kedves nyelvOkJdlemsz. Prózai mimkái PItkizA- 
ben 1787. Jelentek meg. Költeményeiből 1683. 

S>logna, 8 köt) válogatott kiadást bocsátottak 
T. ő. Bacdmi, O. B. P. (Firenze 1886). 
Faoaa,£a(4M;bv, másik neve VeiM,yea^, 
Belgiom egy rúsze,m^Namur tartomány DNy.4 
részét éa a Hennegamudt a Maaa és a Samtire 
közt levó DK4 részét foglalja magában. TertUe- 
tén vannak Chlmay, MÜlenbnrg, PhÜlppeville 
városok. 
Fagoolták, fehéroiraejtek, amelyek az amoe- 



belemi, L Tár. 

F«C««ltOBbs Így nevezik a tébérvérs^tek- 
nek a lagoolták oinuüitoál emiitett tnlajdonságát. 
B JelsnBéget HetBohnibja fedezte f«. ö reDdklTOl 
nagy JeluitúBéget tnh^donltottaF.-naka patogén 
baktérlomok elpusztításában. Bz egyik módja a 



)y Google 



Fi golyw 



Fagoljn, L Caomontfa. 

hgonbft (id>Tj, olyan gomim, mely u fid v. 
eUtalt (ia él. BsAmnk igen najn. Bgyeeek Arte- 
uk s gyOmiSlcsf&DBk uil. a .SJ^itm £lcAwií(r- 
mayri Henfl. u nlmnÉAn), mááok u erdA fiit 
pnnU^&k (pl. a tatíőgmhák, L (>.)• laniH miGok 
a mir megmiuikált nU teedk ttaloe (pl. a Mn 
gomba, L o.). A P. teete a b belsejében ^ vtttny 
mleelhunfonalaival behiUitt aa egtei tttonet, 
szétnnusolja a fa eejtjelt, AtUgga^ a aejtok fa- 
lit A P. TombolA haUaa a fa fm«S6s», végU 
hfrhaááaát Idéil eM. A keiiiadt iá kttnnyen saét- 
arik, BBéjJelmálUk; JAral ktanyebb ai egtea- 
•éges fánál éa KdntiKO 18 dtér attöL Van^A^ 
h^haSáa ngj revesedét, atnSkor a korhadó fit 
a fehér szint veei fel ; vörös korlíadá$ ée 
orkaddi, amikw a Ih vfirOs, illetreaSld 
silnt nyer. Pehér torhadist okos többek kUt a 
bOkkf án&l a Stereitm pmpureum Pers^ a Sdiúo- 
ti^Uiiffl a/neim (L.) SohrOtez ; a tölgynél a i^omes 
?«.,._'..« iT. t Vr «aniA - a farroiínu B Trametes 



nu&l éfl a fenyOnél a Poria vaporaria Fers., a 
tfilgynél a StersimUríwtoNrWllld.} Pere. Asöld 
kuSadás okoiéja a CAto-ospienüiM gomba, mely 
tfiképen a bükkfán ÖL A gombátál megtámadott 
btállomdttybaD gynkran térképaierd fekete nijaok 
láthatók. A F. tennóteste a ft (eUletén feJlUlk 
U, amint azt pL a taplögombáknál oly feltünAen 
látjnk. Ai éló fa a behatoló gombák ellen a gesd 
képaódéeével védekedk. A megmunkált Iát, ú. m. : 
TasúH talpOt. távlrópómiát, cölOpSket atb. kon- 
zerrálú folyadékkal, tóbbnylre kátrányolaijal te- 
lítik, hogy megvécUék a F. pnartitáaátA]. 

FMCOprrInmiu, 1. Taiárka-kHités. 

Wmwopynm Oártn. íMt.), 1. Jatárka. 

Facot (ang.), 1. Faggoí. 

Fagót (ol. fagottá a. m. fanyaláb, fnuKS. Boa- 
sm^. A kettós nyelvHipok rendeaerébe tartozó 
hangszer, az ^aks4»k ée nyelvaípok reodaa 
bassznsa. Bégl alakja a tBaeapommer* és a 
'Bombard* noTfl hangszer volt Mai alakját UI- 
lentyUnek éa hangnyflásalni^ nud elrendezését 
a XVni. sz.-ban nyerte, mldón legalsó hangjánl 
a kontra B-ben állapodtak meg. Napjainkban a 



P. hangterjedelme a 



ntey P. Iiszerenrihetemzerre. AP.esaládJátua 
aftvmf-J'. áenAoRÍra-JFlacmlandó. ElObbiaP. 
fbnt Jelzett bangteijedelmét egy OtCddel maga- 
sabban szólaltába m^, otóbbi egy nyolcaddal 
mfflyebben. 

PaAót-heQedfi, elámít hangszer, melyet Mo- 
zart Lipót említ «hegedű-lBkolá]á>-ban ; menscr 
réiU a gtndenkaésa Viola dabraccio menznrája 
ktaébetrÜL 

Fagott, L i^l^A 

AgSea, fagOcör, L Csonwroa fa. 

FagSna, ezabályeUtties sAiű élágaiás, rflgye- 
s6b t. más ok következtében a &rét^ elemiek 
ÓSBzekdsiálódáaa. L. CaoHnní fa. 



\^ 



FagUnáty, L Otomoroafa. 

FagAaUáá, ^abb Időben saAásba jött eyáiis. 
mellyel kUlOnféle célokat akarnak é^tú. QósO- 
lÖB van' fóM vizbeo áztatás áUttl a ttnak táp- 
láló nedvei és anyagai réazboi kioldódnak, ttm- 
ben áta l aknlnak, mln^ UWetfcesménye ai, bagj 
a fii méretváltoiásal csökkennek, a b helytállóbb 
lesz, non aszik és nem dagad oly nagy mérUUwB 
mbit gózOlés vagy lágoaás nOkta Szembetönó 
az, hogy a fia természetes színét sötétebbre vál- 
tozta^a, ami némely fit alkalmazásánál, iri. bükk- 
fánál és a dk^féhájénél^áce) nagy eUtay. A 
gOzJHéenek v. vidm való fós^ek aacmbso a fá- 



val és hómérstUetávd nOvekszIk és igy a P. ■ 
Thonet-bútofok készítésénél és a kerék^ártásbui 
nélkUOzhetetlen műveletté váU. 

FagvMMa nmfr. (Mtj, a Loganiaoeae család 
génnaza; 30 fn]a Kelet-bdiábao, az indiai szige- 
teken, Anszbráliábas és a CsendeeKtoeén adgeteln 
honos fás nOvény, saámoean kOztUflk ^lattt. 
LevetUk épeitili, húsos, bórnemd, kevés erű, vf- 
rágnk rendesm tOksíffee, virágzatok bogas. Ter- 
mésük aokmagvú bogyó. A F. fragmnt Bozb. ■■ 
Indiai Bsigetek szép fiUa. Jázmin Uutó, egéez éven 
át nyüó vlri«aiért hazáéban gyakran Hitetik. 
PAJa tartós, kemény, neh&, barna szlnfl és szév 
rajzolata; kiráiofa néven ismerüc, hasan^ák 
h£i- éa Md^itéiben, készítenek beUHe UkOtAl 
oOlOpOket és <»ónaklu»való horgonyokat 

Fagnet (oIM: ne*), Sntüe, fl-anoia irod^omlOr- 
ténász, BztlL La Bodie-enr-Yonban 1847 dee. 17. 
Blelnte gimnázlnml tfmár volt, 1890 óta pedig a 
Sorbonne-on tanit. Több elókeló napiig (SoleU, 
Jonmal dea Débats, QaololB) és folyóirat (Bewe 
des denx mondes, Bevne blene stb.) krltü 
katána s e minőségében nagy mm' ' 

kt. 1901ótataE|aaítandnakadéDiÍi 

igen kilIÖnbOzo tanulmányaiban igen |i)]jmiii 
fejti ki egy-^ Író gondotatvllágát, ssellesiáaA 
Jellemzó vonásali Sksos kaitcsolatot lát az iri 
jeUems és Irodalmi műUIdése közOtt s t^es mér- 
tékben megvan benne a képesség, hogy e k^t- 
DBolatot fölfedje és éles vlIágltáBba helyezze. Az 
Írókat elsó soivan gondolataik eredetisége ée gas- 
dageága szerint értékeli; innen van, hogy oly 
Írókat, mint Voltaire v^y Diderot, nem máUá- 
nyol teljes értékük szerint PObb mnnkál : La tTft- 
gédle froDTalBe an XVL d&de (1883, ii lenynnat 
1895) i Notes snr le tiiéStre contoiq^raln (1880— 
1891, 8 kot, tárcagyűjtemény); Le XVl. dédé 



kftteté, mely sok kiadást ért); Drame i 
drame modemé (1898. megjelent iQúkorl mnnka) ; 
FIanbert(1899^HlBtoiredeUIIttératiirefranoalBe 
(1900, 2k9t, szellemű, de féinietM és mc«bidia- 
taOan munka); PoIiüqíuB et nunaUstea dn ZDC 
albale (1891—99, S kOt] ; Problémea poUUqnes dn 
ten^H présent (1901) ; Propoe Uttéralrea (1908 
óta) ; Propos de Oiéfttre (1903 óta^stb. Magyaml 
mekjelent : A XVm. sz., fi>rd. űarastli (^/tí\A 
(BncbqMSt 1898), V. 0. L. Séché, S. Pagnet ^uls 
19M}: Qiraud V.. Les mubm de l'henro (Paris 
1911). 



)y Google 



FBgnauni fawIiM/C,H,,0„ tombasfUc^képen 
Kn^rtealkowém. BlAáUltásán unnunüftoldat- 
bu ártatott Orénporból hlg nátronlAggBl Uold- 
Jftk te a oldsttiM alk(riiollftl leMmJ<^ Omnmí- 
BRrt tOmeg ; tarró vlz oldja. Hígított kinUTTal 
fomlTft, Udrollils folTt&n xyb^aá aUknl. 

rftgnn^k, L T(f6or. 



M a aiilánlba való átrálto- 
i&a. — P. (fMi-i. MlnOiogy a Jégnek kb. '/n-mo^ 
oagTobb a Urft^ta, mint agyasuon loainjiségtk 
4*C.t1ziiA, as irtóU>l megtagyiakOiben artmoi- 
tart nnmkát k^pes kifejteni a lOldkéreg ain&rd 
rteseit támadd erodiliel folyamatcA során. Nin- 
oen az a köiet, mely a repedéeriben megbgy^ 
*l2 szátnyomö, teUt repeártfi hatteának ellen 
tndna AllaaL A mAraékelt AgOvben dassel és ta- 
nsBSil T&ltosik a F.-oa IdA an olvadáasal éa 



a P. okolta pnaaUtis. L. még Fag 
FSigt/íuitás ée Jég. 



mm.HdlsO Bzárnyak sdtMbaniáli:, néh&iiT ftkate 
nmallal és BArral tark&iottak ; a hálsök ai4p 
rÖKaalnüek, két fekete harint- a egy gy O k l á l 
s&ttbI ; a poávbgyflrdk fekete ég T^naatiA ha- 
rintsáTokkal dlasitvék, a potioh kOiqfén eg; 
barnás sáv fut végig. Két DemzedéUien : ápr.— 
mi}, és ]6n.— swpt.-ben repOL ZöldSEinA, (ddalt 
febérUla ferde aávokkals feketesárga IhnncTval 
tartiiott kemytüja m<^.— JúiL-ban és JtU.— okt- 
ben ai orgoDaon (Sjrringa nlgaris LJ, fiigyalon 
(Ugnstnun mlgare L.) sH>. él. Bábja bana, jól 
látható pOdOmyelvbarokkaL 

FagTalos, kÍBk. Boreg Tm. latorczai J.-boa, (itui 
467 rathén lak. ; n. p. Beregsárrét, .n. t. Sse- 
rednye. 

Fagrkpvt, aa a feforgács, melyet klUOnlegea 
gépekkel fúként fiatal fából odnálnak s tSrékwy 
árúk csomagolására, bútorok és derékaljak [rib'- 
náz&a&ra, a gépéozetíien oligtOriAnek vagy tartó- 
nak, a sebésaeften tépéessemek (cbaipCe) és mái 
célokra la hasaoálnak. Bi ai ártcilA djabb ke- 
letit és tol^jdonkép Észak-Amerikának kOsiSD- 
hetjük, honnan ai elsó gyártásra Taló gépek ■ 
70-ea évek végén kertUtek Bariba. A gépek. 



VMatonÓ anctet bcrapot-i^ 



ragr»Ua, fagy-áUófa (Ligiutnnt L., nO*.), ai 
Oleaoeae (OlaJ&félék) eülád génnsia ; 36 fi^a 
kMU a lAgtiihimt vtdaare L. enrópai, a többi 
kevéa UvÁfeUel (ladlai adgetek, AnsatoáUa) kft. 
lOnOwn Kla-inUban és KeleHi^ülMii btmoa. 
Csalják V. fák, leveUIk épsaéU, eittitnd v. késdn 
bnUó, vtrágnrtok fiasaetett tűrt, tennésllk bogyó. 
A lAgtutmm mlgare ^OaOna^^ vagy veesite 
?^ madárliAt) 1—3 m. magas csuje Nyngat-KO- 
ite- és Dél-BnrópábaD. Levelei áteUenesek vagy 
bumM Orvfikbeo állanak. 6 cm. hoesniak, Uasé 
bénemltek, kerlUífessek, caak tavasstal hullanak 
le. Virágzata hoenas, [riramlaalaká, virága fUifir, 
jólUatA, amitek kedvelik. Javán fkokkal egytttt 
ksilbe Utetik, sArtt te gyoms bóvó, bSv^q^ 
la célsand. P^a sima, kemény te bbIvós, ai esi- 
tsrgályoa te asitakw dolgom ítL Paiagványoe 
anmkát te elpteMget is kéedtwek bel«e. Ptatal 
hajlékony ágaiból kosarat fonnak. Keményes, 
reodenn feketa,boreénagyBágábogyóJából(tlnta- 
bogyó) ttnta is kétettl, de kevéssé tartós, inkább 
a bcort festik vele. A madarak eerik. Gyakran él 
rqjta a kórisbogár te a fegyallejdte taernyilija. 

VagpOlepke faAÚKr ligustrih.), fagyalaim- 

iar, azAgópillékoaaládjábatartoaó,"--^ ' 

tiűiQtaU biAuAO. "-* — '—■-■-■- 



mely^ kéealtik, váltakozó mozgású f 
(1. ai ábrát), melyek v. egyszer v. tó 
mttkódók, avagy lefaetoek körforgásnak la. A vál- 
takozó mozgásn gépeknél van egy, a forgács szé- 
lessége nralnt egymást^ tetsiólegesen eUUllt- 
ható számos meróleges pengébOl áDÓ elOlJáró v. 
kareoló szenzám,nMly a slira gytinltfán végig 
a fergáos tendó vastagságának megfelelő mely 
bevágásokat ktezft B mt^Ott van aztán egy a 
kéd gyaln késébes hasonlító hasitAte (m, M, a 
kétféle kte egymásmOgfitÜ elhely«zée8el),m^a 
ftvgáoBOkat a tttól elválaöt|a. E«ttós mftkOdM 
gépeknél esafe egy eUmáró te vi^y egymásután, 
V. egymással ssembtai két ktUOnbózO mértékba 
kifelé álUtott basltókte vaa a fbrgáos lehasltásám. 
Pinom f<»gáoBok csakis Ureo gépekkel kéBzOlnok. 
A fe (D, D) elOretidáaa a forgács vastagságá- 
hoz képMt az úsnevezett t^lálóeierkeaettel 
történik OnműkOdOMt (a.a^i,i). k tx9& gé- 
peknél tObb kés, KouíaaBa i pár, váltakozva ai 
eMIJái4 te hasltókte vlnzlntea tengelyft kOrtár- 
GSán vannak felerósltv& A Ht Itt la «nmflked(»«g 
tolja a gép a Us elé. BzA a gépek igen aokax 
prodgkfinal; de mivel kéattk kDrfergása folytáa 
a fe szálalt harántoaan átmetszi, gyártminynfc 
rOvid, darabos te durva, tehát nem Is oly Jo te 



)y Google 



>. lUetn ifinkttM kfllBDblM, » k«- 



kéaritemk. 

Ikaria. Az embari Ur Igwnaor UdeoatM 
nélUlkláU. hB M rOrtd Idefg te enk UiMjmi 
éri. tgr gyögyotiokMlK*Bor alkAlBMHiáks aéii- 
Mv-havat, aM a fol^ttMiy Ibt^M és 60*-oa aM 
bldBMbb Urgyakat Itd^na a bOrra, ait oaant- 
kenwiyn OeyaH^ anólUl, hogy enal a bOr- 
Dek Wn y o g Mo bben irtanioak, mart ai liijn 1U- 
melamMtbteerfa vérbMgbe int éa eoael pa- 
ralizfija as ártalmakat, rlBKOit howantartó, U- 
taijedt. lonMUdA behatáacdm mir grenge bldeg, 
■-- -• • '■ k-f6-e*C.- 



tetjedft IdiOUa eU^nUacAat okoabat a b«r end- 
ban, Böt elbaUaiftat a bdr asOTstébco. ewtleg a 
-ig aaemikton(aBontii*rtFB, In bH).) Íb. A 



bén- 
ikefat- 



goa grnlaiUe, mieltor elbalfts, OnkfiaOdée 
knhetík.Nélualefo]riantiiiTé0egbeffydg7iu a 
bOr, miakor ■■ öraU^nUaDk daganatMia, ellá- 
gynliaokn ventoek, amatyiek niélag tíUtmi eoy- 
hffliick, hUagitt pedig UnoaiMUlváknTneMk. 
A lefidyM dön neglUW dlg Mwt i aiAat Mwt 
a gondoe orrod toMri áa. malfMk Uv«ga meg- 
vilogatattbCMapÉtiial MtÉplÉMit, MMtTódáat, 
regencricMt IWr*— 1. UnregMan kfiUDbtMk 
etUl a IM9- J.,ai agÉB Berreartet Art btdeg boka- 
t&sán. fiBMk elaO tSnetel ai IdegrondBaem Bo- 
rltttumak. BtAsal^ lagatotMg, tmtAa faséetelen- 
8ég, lOT6rtBég, adiMram«g, átanoKigkSTetkezlk, 
mennek hevas mozissal való elfizéaére az em- 
ber rltkAo k^>eB. s n^ te(}ee todatában la a to- 
széhmek, me^ elalváskor rai vár, elfásnltan döl 
le. DyenktM- mét oaak Igen gjon ée oaak asak- 
avatott evigHBég típea as életot megtntaiil. Hó- 
val, hideg Tízzel való övatos dOráOlée, laasao 
melegedA íBxM, izgató enrak, mlat éter, am- 
monUk, kéaSbb bor, kávé stt). képeaek néba ee- 
gftenl. A halét oka a kOfzetI réredényiA erta 
OBBzebtizódéfla kOvefteztében kelettezO nagy vér- 
MMg ai agyban éetadókbcn, moly ott a nymnia 
tdls^ fbkoaiaát okozza. KültabCzO emberek 
éntkeDys^ a hideggel azemben rcndUvttl vél- 
tDzó. Hlnél egóBzségeeebb, erteebb valaki, annál 
nagyobb hlde^iez k^iee magát hoazéazoktataiL 
Brtfl tipUlkozés, zalnn ét^ek, neazea ttalc*, 
meleg nbét terméaieteaem eM s«banj<km^ 
számba. Pmitoa a kedélyállapot Iz; ISl^ben a 
taDola-oioaz^iadJárat alatt —12* C.-nál már ez- 
ronklntfiwtBkmeg afrandák ; saAlexpedldók- 
nftl ellenben —40-60* C-t Is Júl eltértek már, 
pedig Uyenkor a búst, kenyeret baltáTal kellett 
vágni, 8 yj hasadt a fQlBzecaq)ások alatt a min- 
den ember áBandó gézkOfrel toH kib^lvéve. Kl- 
aérietképen Pletet —186* C. hOméraáHten Is örá- 
Ug boj oélkBl megvolt A sielee, valamint a blr- 
Mco támadó hideg ioUwn ttó. A megazokáz ha- 

tahnét mntafla, hog -^ ^ " '"• " 

hideffnál egyezeré n 



flanwkálnakéa aokan a leg^ 



a Jégen 
im&vebb 



A «MiM«M&m ^. alatt értltlk az alawmyabb 
hénenék Inláaáta nerterckre. A nOrtenk élet- 
folyamatára, iU. a ntMnyl teát •laknláeAra haté 
Ingerek kOzt azerepel a bteiéreék ée pedig a nu- 
gaaabb btaiécaék mindkettére gyenitMag hat 



Idézte ■mwenégliáll^otba MnatartéBmajd- 
máUz httanéiaékea tél már » ntMny alhaUn k0- 



aWt BMban koriáteza a növekedést és a Udag- 
okoata merevaéget Idéii el^ amelyet ha tartée, 
náme^ nOrénynél a «^^. kevetkestébeo beáDé 
halál kOvet, máz nOvtoy a hidegokozta merevaé- 
get héu^oklg elbida. A faUentota halál sok 
Bt^^lkna nftvAnyen 0> felett, mfe nOrteyekra jó- 
val 0* alatt UeiOnt be. A dúsnedvé növényekben 
az alaoecBiy hómérsék JégképiAdéeBel Jár ée aok 
nOvény a jégkéraédáe ^llanatUtan lud el, pl. a 

znk. — il<^mérééldeteamégéletbéamíndJiol- 
ottJ«^épEad«BBéi~l*-<mdhal. Máa névémyek, 
mint a iák éa nteidy átteléU lágy szárú növé- 
nyek (kOzOnaégea aggóffl, gyOnge odllaghA^ t^Je- 
aen dtfiuifiuinak ée a hömérstt emelkedéeével 
iraiét fiHytaHAk éleOttyiMtalkit, feíenoaíkdc. 
Végre is azcH^an a héméreék nagy mért^ alább- 
— ""-■ — ■ • — " -._! — .- ._ |^) [minn^^ 

mértékA 



A halál oka mlnde . 
visvsoteaége, amely IhgyáAor a aejS 
tdcba Jat A kevésrlzti, vagy jMbrmáD víztelen 
nftvteyl réeiek nem pusztulnak d a nagy lildeg- 
tél, pL magvak M ni^n át tutó — SOO* vagyrO- 
TidMb Iddg tartó —260* hidegben nem pnaztol- 
tsk el. A aejtkOiti jiiatokbao meggyéit tíz iiggé 
fhgyva a hémérsék ondkedéaével Ismét viné 
lesa ée laasanUnt vlzBaaTiiidorol a sejtekbe, ha 
aaonban es a vlHasvándoriás, pL a párolgás Ibly- 
tán lehetetlenné váll^ a viliiket veertett Bcijt^ 
eWeettík élett^Mseégllkat, a niwtey «{r<l0l>- 187 
van es a tavaan korai Ibgyi* aDaUmával, amaly 
kár nélkfUt, ha alehtltt nOvényekpán>lg<8átra^^ 
akadályoiznk. A taW F.-a USvetteotében be- 
áUó térfogatváttozáa is károsan hat,ktlWnOaena 
fiatal nftvényekre, a osemet^kre, mnt a talaj P.-a 
sokssoranffvényÁ/W-F.-^enJJár, ngyantsatar- 
ÜS felBÓ rétegének UhtUéee, lllelAleg vizének 
meg-P.-a folytán a lUsé réteg térfogata gyar^m- 
dlk és a tal4 felsé létege Mem Aedlk, magárai 
emelve a kSrittfogott nOvénykét is, ml által as a 
égessen Uhúsódlk vagy a gySkerérél le> 



tahiból 4 
nakad. J 



repedéaA ke- 



htdegbea a MOmak d 
be, minek ft^rtán Uaet 

yamrtpedit}. i- 

a IMOmnek napos <ridalán a fc 

ad kodrtM, abekOvet- 
knaé kéaM IbgyiA folytán az llyw btfyen akan- 



)y Google 



Itta Üreg 

N OHM «■ KaNOD NHIIU II. jiengTOK). 

Fkgyiat ilag»ii»^ L Fagydüomat. 
IhgiMBtáa, ftdyttoay tMtoek tatoln»ia ül- 

jte trU átrHele • ariUrdAUttpottft. k bMroiiAe 
tUm^ iBoáUllte a kAstOét bOménttMAt a mt- 
tti M H ú. n. bgypoBtn artllt le, TAgyto ann 
UtAm, Hiielyai ft tart fcdy«k«nT és nUárd M- 
l^oti Mwt, ft tDvábM haalnaás B lidjmdAk mag* 
taDMdiaát, üMeftgrUtt idM eU». A hAelro- 
■U HbbfélA^eD lehet enk&sOlnL A lengysM- 
Tttb flUárfa u, hogy s fcdyidökot twtalmaaA 
riéiyt bg7M>tAanrEe, A.11. httUtowttbeúd. 
]<CteeA)be)yezitlk,mBl7n« htatönttMeBlft- 
cmnU), ndiit w edéoTbdl bilndék fteyis- 
POBH*. &t u^trtatmortiaalkalmMiAk, li» 
Unft DMBUirlaAga bdraUfait keil ft«yaart>iii, 
pLkbgylalt késtltMiifl, ragy midOii M]«Ma 
IWKTiibAl Ml Jeget UaittMil s a kStség Ur- 
dtM Mm trteyMU. ícriradtk P.-tea alkabnM 
«Diife a páCDlgiB gTonltfaa ie. Ha ^ Ugad- 
nttrabsAlA aU Ua vénébe viiet teoDnks 
«eiiM«eUei4 alaki éa nagTrtgA TébmyalM 
ngr TOrOBiésnaéHét helyeílkiik b ebbe késéiért 
l!Dtllik,aIe7eg6 ritkltiea nndkiTU dettatl u 
Mvpénlgiait BtnimlQhhei M Icell, «>t fteaéve 
aUttl Tli saoIgW*t)a B enel amnln lehal, b(«7 
■ fémcBéese aUán J^iétegnUdik le. Hég a TiB 
■4it pinlgáeát Is fel letet hasmáfad aniukle- 
hUMn, ha a vliet tartalmaBé, erOB Má paUok- 
MntrlikfclakngMBaB eltATni visgtaSket 
Uater UDBaTon át veaetl^ mely a TligiM el- 
iqbH. a vli a palackban rohamoemi IdriU ka a 
wgntTBttrn kellft hattafoMi, eaakhamar meg IB 
Iigj. Ai Uyan múkOdéafl gépet vákumigtmi^ 
■eraA. Aa elBtt Civrá kéadtette 1867. Ai íbmi 
gépMk bátráivá, bog; a kénsav a Tiagta eli^ 
" " " "* '' ' I enel Bamn MOkten 
i«B : aaért a kesBant Mta- 
ani aMntegAEKMnal tsr- 

«•> Bg naonm ngf végrik. bogy kokartOieUa 
birtnstgántt kOiTettenU érintknédw boatitt 
a Ugltolt ké^rraL Baj ai la, bogy a kénsav 
ravd Itf alatt megtima4Ja a gépalkatréeiAet a 
bogy orda litkltáei térrel önsakMOtt esAveMté- 
kflkéakéBKblékak nebenn tömíthetek. KéeUb 
tnmttduméa máeok kteltattek folytonos m4- 
Udtat éa nagyobb mtoatfl TAkoumgépeket, da as 
WA hOUgép^ikel «^ Bem Tsnniyedtebiek. 

A F.-t jelenleg nagy bereatoéaakkel saaUMik, 
is pedig vagy egy-egy épfllet (gyAr, kMiAi, ral^ 
tér) vtunAn, vagy kÖBirátl telepen egéss véro- 
Nk lakoaaAgAnak haasnálatára. 

A Jalsileg alkahnanitt hútAgépdc mflkUéae 
wn alapodk, hogy mikor tbIiud^ test a mi- 
lárd áUf^ottöI a csenifolyAeba, vagy ebbOl a gis- 
ÉltoittM megy i^ akkor a TialmamfflnprrtTfil 
totiÍBra szOkaégos bét, as i. n. rejtett höt, a kOr- 
gy o B e tWH T(Htí« el, vacrlB aion testekMH, mel~- 
ket le akanmk htUenl. Uoet legtaikibb as nM 
TittwiBt, aa ^irOogtatAat bMaaálJik fel 
■basorpolús és konvreanldareadaaert gépeUien. 



Jéggelb 
iMtéiafl 



a bgyaesté belytségben saintiaU) a levegő, 
. _ taiAg DHgMiató ; teUeaea tísita Jég nyai- 
baM, non keU MM a Jégkéeilet élfogyáaEtM, 
haaJégfogyasatáBlOt-ailtOUin uwgy.amea- 
teraégaMB kéeiltett Jégokeóbb, minta termétaa- 
lOB. AmnlkAban tmiiiitn gytaiak, minden Mr- 
b&mak, mely siA hideget kíván, megvan a oél- 
Jah^ tíaXan hMOgépe. ügyaoosak Amtrfkábui 
(Denver áe 81 Lonia váiwokban) vaUattotl&k 
meg a Uizpwitl teleprfil valö F.-t A kOaponti te- 
lepből aa ntoik bnrtidata alatt elágatú vezetékek 
hiimaa tártukkal vannak öeaaekOttetéebeu, me- 
- mláa vizet tartal- 



lyek kfloU agylk gyenge a; 
maB adayeliafegyaazté kOzOiiBégUU vtassakapatt 
g*Bt Ha a folyadék elég wfieaé vtUIk, itenosttk 
- ' moolta vlnel telt tártéba. Itt ImA- 
viatöl I 



anmoMik, de bflB&iáljU: a kéndlozldot ée ntedi- 
oxldot la. A UtOgép^et vagy UaveHeDU P.-ra, 
vagy oeak «rée lehfltéere alkalmiwtk. 



K4Í^h(^ 
Ahanu(& 



tartó ezt aa anmonlM fogadja be s 
as ntoal vezet^koi ftt, nagy nyomáaaal a fe- 
gyanté kíMnség hdytoégeiben levO kéasUM- 
k^bejot A P. alkalmivá a folyékony vlstelea 
ammónia Ua aaapon it nagy eeSbe Jnt, ahcd a 
nyomás slöl fetanbadnlviii, elp&rolog s eanel el- 
1a a kCrnyezet melegét A gáit aatán ájra fel- 
-^ ' - '■" ■ ^Aite teljesen bevált. L. 

, L I^igyagMain HOSgépA. 

--„, .IPagi/aattó'auirdc. 

ragyaait^^Mnk, a hdmérsíUet osStkoité- 
sére eiolgiló anyagiA vagy anyaAevwtt^ A 
P. hatása abban fii, hogy csemMyóe állapotból 
Ugnemft, vagy síUáRl állapo»61 nmifelyés v. 
Hgnemfi alaUia átmenve nagy ™onnyleég(l za»- 
leget kOtaek m««. Az alábbi táblácattan a leg- 
iMaználatosabb P.-et állítottak Össm : 




M kó r l »rt% lOk^llZIt, S inInUt 
UH Jit. S~ko^büd, rnÜinm- 




A MyBdék(* köatu kUönOsen a kénessavan- 
hldridet, a metDétert, az ammtmlákot éa a náosa- 
vat használják. Aa dsOnek -10 C*, a másoAk- 
nak —81 C*, a haimadfkBak -38-6 C* és a ne- 



)y Google 



rmaymMxtcitt hOa 



188 



: — 78 C* ft forráBpon^a. KfllltaUeti 

kedTeUk u amnumUkot, mvt a Tbet moböD nOr- 
pOl fiH (ft Tla 30*/, ammniUUEgOxt sbooiMU- 
WtlJalibldAb«tfi^Er>"Unil>»™^ttasB]l- 
tett >eT0g«Lí, mely teajauéee Ujrimi mk me- 
iMot kU m«c. A P.-«it «M beranaexéaael kmn- 
Un&lvR UUmtan folr^&<d: ésaleregO hBM- 
Bin fa JéggyirUara, r^BmlittTlidtflrétogrtlien 
tdrténO akiuunélyliéfliia ia haamiUAk. h.Jégée 
Qátak folyóaitAsa. 

Vagjnntott húa, 1. Sti«. 

FasTHitott metuet, u embwl vagy állati 
lestt>a vagy egyes réazelbAl tOrésBiel vagy kés- 
■d készített átmetsiet, amriyeii aa llletA teekéai 
egyea alkotö elemetnelc egymádtM vaUTlsKmya 
és elnodezAdéae Jól tanolmAuyodiatA. A tÍzb^ 
latra BBint anyagot erCle (ÍU Udagben Unt a Bu- 
bádban, vagy meefedelA batOkererékkel köké- 
m&iyTe fitgyáai^uí s amtáa feUandKdjU. Ai 



Így feldantboH késdtaényeket erAe alkobdb* 
teadk d. A régebU anatömneoknak Igen kedv^ 
éa iMBBiAlt vlxagilatt egArisa volt. Mlkroeikö- 
pEal Tlneálatrals ktettenek F.-eket, kUianflaan 
na gyots eli&risra ran uttkség. Bieii kéezitané- 
iD«kD61 a tbgyaastáa régebben étmOzOkkel Vtr- 
tenl ma folyumy Btaasrat hasnutautk eoébra. 
ragyautott t^.ülaUiidUwn atejet fogyau- 
tAeáltelia konzemljik, bogy flren módon ai 
hosBubb Ideig, hlrom vagy hat hétig Íb eUd^on. 
Bat az elJáiiBt Caaae dán mémU: kndette. El- 
járása szerint a t^ kisebb résdeteUien meg^ 
fagyaeitják i ammoniák-Jégg^ekkd S—S fok 
(MstnBralehúlSttteJh9ikeverik.mlá]talai egész- 
nek Utfoka hoflssabb idOn kereartOl fA. kOrOl 
marad. A tejbe tett F. nminytoíge az tddjárisl 
Thnonyok amint változó, de 60*/r'Dál scdia 
aemtobb. A rendeltetési hegére érkesO F.-et U- 
mérée T. Mdolgoxös elótt felmelegítik, ami Ten' 
desen gózzel fúthetO l^ws dneaett léaOsWkben 
terténlk. Mintán ez az eljárás kiSrOlményes és 
kOlteégsB, a gyakorlatban nem igen nyv alkal- 



uBouji i III4WII.V1: Buuial nagyobb, sokszor tömegek- 
ben ftllépö daganat, kOlOnöaen a végtagokon és 
az arcon, m^ (agyások ntán néha éveüg Is fel- 
1^ a BzOvetnak ée vérereknek degeneráolöja kft- 



\ aiákníi, a gyÖmOIosfUE még sima ágainak 
y törzsének k&g&i Us, legfeljebb 1 on. ma- 



F. aiáknói, a gj^nOIasOk 
vagy törzsének 

gas daganatok. Bzek a tavasul , 

Jelentkamek, s képződésük eddig tökéletesen meg- 
fejtve nlnoB. A F.-okat JeÜanzl, hogy képzÓdésOk 
évében puhák, a kflcOmmel kónnyen szétmormol- 
hattt B esáltal ktOtaMzuek a ntoUlix^maft ne- 
vezett daganatiMól, melyeknél a haamló daga- 
Batokkemenydc,anüiMUártafUB>lnalattaBak.A 
F.-<* a gyfimJHoBlákra veBzéiyesek.nMrt helyOkOn 
a (a UhmyeD dazárad. Legjobb aa Ilyen dagana- 
tokat éles késael a (k boauáoak Irái^rában tOUi 
▼ágassal véglg>aBltanl,úgy taogya vigáscAmég 
egésnégea léaieket Is (a daganat Mett és alat§ 
^cnA; ei e)J&rás mdlett a daganat hdyte a 
tb siépai befbirad. 

Faoy aUani Uatoattás, L 5íftosffai/>. 

Fajyilok (-iit.), 1. CUarirKt. 



é vMg- 
HBshiS- 
igtaél- 



fitgy által nSvényeka) okozott kár. 
van nvam, Ósal és téli fsgy. Legvenedcbne- 
■ebb a tavaszi, mely iradeaen m^ns haváboa ■ 
vegetáolö keidetéa fhgyaszlja d a bkadő vM 
rflgyeket a nedvdús ílatal tevéikéit ésMsshi 
""■--- "'"* -' dJ, llaM nyálkás fkFéteg ir 
• • - • íznak kárt, 

érikgfgymég 
a nedvdás hajtásokat fogyasz^áfc el A téU fa- 
gycft IQk^ a másodlagos hutásokat, a behegs- 
désl B^tezfiveteket s a parenofatmás szSveMmB- 
ket, sOt ol^(ff a héj, hinas- és fcamblum-réraeket 
is tiú«yaszíják ; a kortn beálló téti ftgy pedig a 
még ájMen még nem fásodott idei ht^táscdott 
teed tünkre. LmnbfiUnk kftsttl leg^^ékenyetabeh : 
dió, kórls, bOkk, gesstenye, tOlg^ és Juharok; 
a íbnyM: kflzU legtöbbet azaaved a Jegeayel!EBy6, 
keveeebbet az erdei fekete és vOrOs f^yó. 

runrtalt, gytlmOlCBlznek, vanília-, kávé- vagy 
osokoudteak önkorral és tejlQllel vaU teveiéke, 
melyet sózottjégheánitottésjöl elzárt pléhedány- 
ben addig kevarOnk, mlg sűrű anyaggá tOmArttl, 
meg&gy. F.-gép van többféle, de mindegyiknél a 
P.-ot tartalmazó SMlenoe Jól elzárható tedOlfll Ur, 
mely meggátolja a sda Jég bduttolását OditO 
osemegéül hoam^jnk, néha mvonzerOl alkahuaa- 
Sbk. A félsOrű t^f010»-F.-ot krémnek nevezik. 

Faaymag (azelOtt: VoáxHiák), klsk. &asaA- 
Bzóréoy vm. bégal j.-ban, (laio) 9SS oláh lak. ; 
n. p. és a. t Bálinoz. 

rogyoa v. MAy (•"J *• kOItOl vagy Bzöaokl 
előadás, ha énehneinkre nem hat, képzeletttidcet 
non Izga^ hanrai tisztán értelmUnket tbglal- 
faosta^ 

FagyoB oaő, L Ónos ts6. 

Fagyot IdJf, mikor a hóméraMM tObbnytanO* 
alatt van. 

Fagyos ona az <dyan, melynek hőmátaéklete 
réaAeaO<>aláBiáiL 

Ikgyos aaentak. Ezzel a aéwel llleUarégl 
hagyomáimw hit Pongrác, Szervác és BcnUao 
napját {máJDB 12., 13., U.}, melyekéi a gazda- 
anber vetamit a fagyvessélytOl Mtí. Bzenkivai 
letfilrtiedtobb Orbán (máj. S6.). Val^ a F. hire 
V. pedig kom<dy alap nélkül reánk maradt babo- 
nás hit, ei nagyra sokat vitatott Mrdés. Jdeoleg 
úgy áll a dolog, bogy a hosszú évi megflgyelésdc 
nmlgaw^ák, mintha a fagyveszély a F. nap- 
jain nagyoU) vtdna, mint más napokon. Bgyaa 
év«dcbcn tényleg jetontkeitk UdegUés ajelaett 
napokon, de as esetek tútaiyomó száma ellena 
mond a F. hirén^ Hájndtan voltak és leaBek 
fitgyok úgy náhmk, mint KOzte-Bonteában, do 
fi^tte valósrinflttonnelclátarik, Sogyafagyitoaá 
kteesBég egyea batároiott napdAos ragaBi^)a- 
Jék. Dyn pratosaa vIsasaMrÓ időjárási Jetenaá- 
gek éf^lotonk alatt isneretlenek. V. 0. Bim%, 
Hagyarorazág é^urilata. 
' AayBagy, Up ('Vucnm L.), a Lorant h ac B aa 
(FaUn-f^ oeaUd gápasn; mintegy 80 f^a 
van, hattjnk Bnrópn, Anlo, AfMka és AossM- 
11a. Fákra éUikOdó oseijáÜBnételtea ketté ágaső 
gallyakkal, oBrtatlatt, tObbsSresak piktelysMrt 
leveMdcel és 1 ivarú virágtUal. uudyekah^j- 



. -jín vagy tövén csoportban á 

egy háronunagvú bogyóvá Ibjlődnek ki. NáhinV 



)y Google 



DUdáriöp) 30, bM 90 em. 
nemfl, iiossziiUs, ürdkz&á, tompKTéga krelek- 
M, S— 6 i6Ide»«árgft kéOiürt TirigiTol a vUlft- 
ai0ű,xDldeaB^aft^kai{tttéaftliértK«yöj&vftI 
Isnootes. KMUbelül S&'féle fán tenyésidk, de 
s tNg7»i lugy rittaaág, eaen a IxvanAiu p6- 
k^ FOgyttore a kéreg beM nOTstében tofll 
ej B ebMl > ttba ereaitl 8zlT<)gyfikeraH (L ÍiI0»- 
kgdS nSvimek). Leggyakrabbui alma-, k&tettn 
my^Dyftai vagy bánfikn tolálnL Bog^ 



magratt. Lombját a sarrasmarha, ko»ke, Juh 
DBgroB kedreU. A F. árt a ttnak, ha sok van ndta, 
iserta«^álttátelsziija. A megtepett ágat tdiát 
'^ -" — ' ■ * n közel a P. tSvéhes, mert 



d^ létegek megftgyáaa fotytán keletkaifk. i_ 
betegsAg csak bisotmis IdOkteOkboi teiJed s a fa 
léss uemosak mögötte, hanem soksior a bélig 
megbánni, sHXa b terméazetea adninek meg- 
TálloiáBát a bomláa anyagai félazlTÓdáea kOvet- 
keitélwn fiHStta ^alatta is éaire Miet vemiL 



■ ^TÖgyOkerel a bk&rgébGoiBzétteijediiek a ti 
nOrát^lB lehet belöH^ A gOrOg és a német ml- 
MdAgiafaan a F. vllláa ága mint varáiayesraö 
amrepel. A V^On m rUka F.-M a légl orvosok 
Yisaam quereutm-iult v. dndda-gyötimmk ne- 
THték ta mIntqieclflkDmote[dlepBEla áfen haax- 
nátták. Nyugaton karáoK^yi disz. 

FagjtagJMUk IkiiT.i. l Lortaiíhaceae. 

Vádpont (V. ^vadátpont), an a Utenécs^ilet, 
mdyen Tslamely anyag szilára ée folyékony iB le- 
het A P.-ig tohfltStt folyadék aallárddá less, ha 
tÖle meleget vonnnk el i a F. hőmérsékletén levA 
silláid test Myékamyi less, megcdvad, ha relé 
nelegat kDalttnk. Bkfiritm bOmánéUetrUtozáB 
ONn ésslellietö. Folyékony test alkalmas kOrttl- 
mények UsOtt (pL h^jssOvekben) Jóval a F. alá 
UBieté, anélkU, hogy megdennedne; ei az ú. n. 
tálfaUés. Bendee kOrflImények kJMtt as olvadás 
ísfagyás iKUüka asonoB.Nagy nyomás lesz&lUtía 

■ F.-ot, ha u anyag szilárd állapotban nagyobb 
ÍM fo^al el, mint fotyttony állapotban. Ilyen 
uyag caak kevés van, pL a vas, Uzmnt, viz, A 
IwtCbb test Bdláid álti^otban kisebb térfogatú, 
s&t folyékony Ulapottnn s esek F.-Ja em^edUc, 
banagynytHnáenakvetlkalá. A vUiF.-jaCelslBS- 
te BéMunur-féle hteiérttön &«al, a Palirenhdt- 
mtm 32Mul van megjelölve. KtlltabOzé anya- 
id F.-Ja nagym kflUMibOsé. így a higanyé: 
-39* C. ; f (dyékony széndioxidé : -66* C. ; 9&*/H)s 
twrasMzé:— 130*0. ;etUétMé;-H7'C. i aitén- 
tínegé:— 110* 0.;foly6kcmy nitrogéné: -HÍ* 
C.;f(dyékony hidrogéné: -860*0. 

FagypontoaSkkanéa. Ax oldatok fogyponlja 
mfai^ alacsonyabb h<bná:sékleten van, ndntai 
oldéHeréé, est neTezOc P.-wk ; ^-val JelOllk. Bs 
a osiftksnéee a fogriraontnak arányos az oUattian 
lOT« moleknUk ssámivaL A teet nedvei Is kUSn- 
bOsOony^lok oldatai s IgyesAnek le vanfsgyáe- 
ponteaiaitenéBllk. A vte bgyáspontsitkkenéfle 
-056 C*. aaai a desstUlátt viihai képest 56 axir 
tadtottsl alacsooyabb Mméraékleten &gy. A vér- 
ask ex a fBgyáqpontmtkkenése áUandé, ezt az ál- 
lamMeágotaveeeMitoBHIaM valami bete^gkl^ 
vetteitébai a vee& múkOdése élégtelot tea^ ea a 
bgyáqKmtcsOUenée nagyoUi leea. A bgyáqnnt- 
(saAeoéSDek ez a megnwyobbodása fontos kér 
jelzA a veeemegbetegedésf diagnóilBában. 

ragyrák, a fáknak az a betegsége, mebr a 
héj íSSeta ssármazé, A. n. britegedéal scövetek a 



stten a vastagabb MOnsek fateste kisebb tér- 
fogatra búiöcUk ösfln, ktUönösen OsszehAiód- 
nak a vizet nagyobb mennyiségben tartafanazé 
kOM létegek, a satJáastá. AzOsssAAsódáseaért 



tlton tengelyével és gyaban egészen a fatest be- 
léig ^tafaOnak. A P. többnyire kaUnszképiödéssel 

' solatbui bshegednck, amit a kéreggel fodeti 

k oimés Uam^ffidése később is elárul. Sok- 
szor fcOlönösen a sekélyebb P.-ek non hegednek 
be, de gombák megtelepedése folytán nyitott seb- 
ként nuradnak a tihzsOn (fagt/rúk, LoXX gyfi- 
mMoBttk P.-dt a kerltazek eS^t gsigyi%a, 
hogy elObb a seUielyet almára lefbraaak, azntán 
fbviasssal bekenik. A cserfának külsőleg bsforrt 
F.>elben tavasszal timiJiti^i^ Tfin fl , MmJ fanyar s 
emellett édeskés, éoMlygős folyadék gyölemllk 
őssie, amit némely vidé- 
ken ai erdőben legeltető a 
páBitoK^ a fát nirással ^ 
megOBapolvo, kedwelfo- 



FagyaáT. A gytlmölce- 
fák törzsének fiatal Blma 
kénén, vagy a Ostalabb 
ágaimi nmtattoaö hossz- 
repedés, melynéla kéreg 
iKMsrt rongyos sávok- 
ban leválik (L aaábrát)- 
A P. a fagy behatása 
alatt kelettesik, amitől a 
kéreg klUsö léaze mtadlg 
dőbb Iblhélyagoeodlk h 



váHkel, kt _ „ 
LOdŐ sávok alakjában; a 
febcpedés otán a belső 
kéreg megbunnl ée igen 
gyatoan az Így megtá- 
madott ág vagy a fiatal 

" ^ 1 

i (ai)T4 a. m.^ 



Js(iBTj,afa- 

céezének, a 
kéregnek keekei^ebb v. 
BzélMebb gyűrű alakjá- 
ban való dt&voUtása. A 
ín, általábw s növé- 
nyek a gySkerektél fel- 
vett nyere t^dAlékot ée a vliet a fatestben szál- 
litíák a lereleUwa, ah<d megfelelő foWamatok 
úigáq a gáznemű tfolálék aaszlmUtiásával kap- 
Qsolatban aa asslmált any^ok alaTmlnafc. ame- 



íiSTUt. 



)y Google 



l;ek a triWteyek, lll«Uleg s íft tsattaek klUQn- 
bfiiA réeidben a hiiun álUl nálUttatuk. Bd- 
oek blsonyBág&n eioktiik & (ikat meggytlrtsnl, 
eltávolítva eö^ dara- 
bon i41a a Üreggel 
egylltt a liáDoaotis(má- 
Bodlagoa kéreg), miál- 
I tal «s MsdmUáták l»- 
fídévalönillltásameg 
kez akadtlyoxva, amit 
a fAnak a gyflráaéB f e- 



Mnylt (L u <í&rta;. A 
gyaikt^atban a F.-t a 
Hnak dgymondott U* 
bem vaU dpnsitttiaira 
, haezii&yAk íti, ámen- 
' nTiben a gyAittiés 
alatti rées oem taq)Tán 
asBibDilAtUat, lassan- 
kint elpnastnl, maga 
ntán vonva ai egáai 
nevény elbalásM. Bi 
gjotMbban következik 
be, ba a gyfirfiiáB Által 
atBteetkfUaO rétegelt 

cUBauiótt dmL) «nT*rfliatt jnk, megakadályozva a 
M<nl||a; > ctmSK MrtU VÍ2 felfelé Tal6 ssálU- 

(PÍnU muiT nink) feKM íMEok kiszára- 
dáa&t idézzOk el«. 

Fa0ymg név alatt Ismeretesek a mély, nedves, 
lésJár&Btúl elzárt völgyek, begykatlanok v. az ily 
tennéaaetil, körOGkOrUl súrA magas erdővel elzárt 
erdei tteztások és vágietertUetek ; ezekbui a növé- 
nyek, fiatal oaemeték könnyen el- v. ktbgyiudL 

rahad mii L Oepard. 

Fahigö-UUk (Ánabatidae, u-t), a Verébalakú 
madarak (Paiaeriformet) rendébe, a Rikácsolok 
(Clamatores) alrendjébe tartozá madárcaalád, 
melynek mintegy 800 foja él Dél- és KOzé^Ame- 
ilkában. Fajait két aknaUdra, Jeieeen a Pazetaa- 
madarak (Furnariimte) és a Hászkálök^^^noMi- 
nae) aloaaládiárs osztják. Legismertebbek : a fii- 
sekaamadAr (L o.) és a ettrke (L o.). 

rahajUt6a^ek. Pábál való pálcák és léoek 
állandó jeUegfl hajUtására szolgálnak. Szerepük 
van a kitiltott fából való bútor, a hintó, kood és 
vasúti koosi4parban, valamint a hajóépítésben. 
Sportoiktok gyártásánál is (bqjtóksrlka, raket, 
iwbslsi^ Btb.) haeznáyák. Fii csak úgy hajlít- 
hatni, ha sikertU a keresztmetszetének A. n. kO- 
lömbOe rétegét kOzel a kOlsfi (domború) fOltllethez 
átvinni Bnnek folytán minden fafaajlitúgép oly 
3zert»zet<l, hogy a (apAloa meghoBBZabbodását 
megakadályozza. 

Faliak (Tetrodtm fahcűta Hasaelqn., uiM), a 
Csontos huak (leUostei) rendjébe, a Forrt-éll- 
OBontnak fftectiMnafAt) alrendjébe, a Csiq>aBZ- 
fognak (QymwKkmUs) oealádjiba tartozó halfaj. 
Hátát, (ddúalt tB hasát flnom, éles tOskék borít- 
ják, testének tObbl része oeauisi. Mellétől farim- 
tOvélgéakormányúszöjálgTfeketes&vfat végig; 
háta feketéakék, hasa láiér, kormányúnó ja sAr^ 
sztnú. Hossza SO-^ em A FOldkOsl-taigeiten, 



továbbá a NUubaa bemos. Búsát a íftlus meUéki 
ibája állítólag mérgee. 

V. fOfOH-iwtldc, 1. ángreaon. 



Fahaapja (Latinu fuUfftHoaut Latr.), a UM- 
gyes hangyák (FormKÍdae) csoportjába tartoaó 
hang^bj. A Pyrenensi fUszIgetet és Balkánt ki- 
véve egéss Borfiában kOsOÜéges. Vén lőigy-, 
ffiz-, hárs- és nyárfAttan lakik s ttetaek elkor- 
hadt anyagAból ^tl ffieikét 

FahaJraast (MIt.i. A harasztok falermetQ alak- 
jait nevezik Így. A trépnaokon fordnlnak eló, ma- 
gas, de el nem ágazó tOnsük van, tetején huél- 
^ '•■■'•■■-■ 0„atítai (1.0.)]. Sa- 



konmávat [Also^nia (1. o.), C 
rasítfá/aiak Is nevezhetők. 
Fa Bánft |B»Tj,eredetlleg a 11 



|B»Tj,eredetlleg a fa hánosrét^eOlbo-; 
és némelyek a JUnn helyett egyenesen a hánat 
V. AdnsiftMM haaznátják. A fitk kŐiOl knUnöaeD 
a hAnfa taAnosát haeinAljtt, amelyet Bit [stván- 
n^ t^ján 6—9 cm. siélee salogfA alakjában le- 



. _ . . „ . :éBk(tt»z6- 
n^ sAriónak, kosAmak stb. taasználjAk, v. zsá- 
kot, takarót és pakoló ixmyvafélét szőnek bdUe. 
A kertész meg a szóllós^zda jót flaeti, de ná- 
lunk ezekre a oélcdcra már kevésbbé hassnála- 
toe, mert Uszorttotta a ratfla. A P. a fa 20—30 
esztendős koráig SEokott a legjobb lenni. Hazánk- 
ban a Mér va^ ezttstOe hárSa hársa a legjobb. 
Legtöbb P.-t és háratakaröt (U mllUó darabot) u 
oroszok bocsátanak fingomba. Bgyeeek a P 
alatt a gesrtet értik. 

Fahatár, L Fatenyészet lutiára. 

FaheorkeaieB v. dévérkeazeg, 1. Kesíeg. 

Fah^l>BT.), 1. Cütutmomvm. 

FÜÜljaldaUd, p-fenUakrűIein: 
C.H,.CH:CH.C3^ 
K^emee szagú ol^szerü folyadék. Vízgőzzel el- 
illan. 20mllllméter nyomásnál 128— 190°-on forr. 
' - 1-060. A fahéjbúl deeztUláclő útján nyeri 
iolaj fő alkotó része ée ez olajból nátrinmbl- 
it v^yUlete segítségével tisztán alőálUlhatö. 
erségeesQ a bensaldehid és aoetaldehld kon- 
denzAdőja útján kóstUliet 

Fah^alkolxd, dmamilalkohol, f-fenil-aitü- 
aOohol: C,H,.CH:CH.CH,.OH 33'-on olvadó, 
hoessA tOalakú kristályok. Fp. = 25^-255*. 
cL, = 1-OM. Szaga a jácintra emlékeztet Vizben 
eléggé oldődlkPah^savesztere alakjában astorax- 
ban és pembalzsamhan fbrdnl elő. 

Fata4<dad (tor.), a ktUönbfiző fahéjak (L Cüma- 
nmman) vízzel való lepárlása útján nyert éteri- 
kos ol^l, melyet kttUtoföle orvosságokhoz használ- 
nak. Az étvágyat és gyomormeleget gerjesitlk s 
azért UtOnÓ digeeztiv szerek. A tahéjíii leveleiből 
és gyökereibe is készítene olajat; de Dasietéte- 
lükben e három fAjta ol^ ^^éssen eltérő. 

Fahtisav, cmaamilsttü, p-fatűakrihav -. 
C.BLCH:CH.COOH. 
Telítetlen, eg^MziBA sav. Részben szabad állar 
pótban, részben összetett étN«k Marában kO- 
ICnléle balzsamokban és gyantáldnn fordnl elő ; 
igy a pemi és tolni balzsamban, a storoxban, a 
benzoe-gyanta némely féleségében. A storaxMd 
úgy késztUbet, hogy azt nAtronlúggsl fŐzzAk. 



)y Google 



F«h*|vlr*g — 1 

smldM Tixbeo kOujen olcOurtó fobéjwTU nát- 
TiiBii képsAAk. A iMitLrt oldatot söWTval túlte- 
IltTB, daztitalan F. válik te. Est ■nunonlom- 
kHtKoUfdditflua llBlol4jiik és sósavval ^ból le- 
TálaadjDk. A mefsuárftáa ntáii a F.-at lUTt^bdl 
kriBti^«sltva egítaem megtiutithat- 
jQk. <^árilag tOblmyliw BtiutézlB út- 
ján UazBl olyitxináD, hogy aoetUUo- 
ridot beonUaUdM lao— ]ao*4a fel- 
bevttoiek. A F. CDrróvfdiAl kristtiyo- 
altva BEiirtcten tOalskA kristályoUtól 
áll, bomradMH n»nboB prlaúUJiaQ 
krlatilyoaadlk. O. p. 183*. f. p. 300*. 
máeg víiben kev&sá (S600 Hr.-ben), 
brrótan mei^dietűsan oldódik, bor- 
Ben, klorofbnn éa scándlaznllU köny- 
nyai oldJa-OzidálA anyagok elAbb bem- 
•Iddilddé, antáB bansowayvá (nddU- 
j Ék. A feJUdO Udrogte Udrofob^ aawá 
alaU^a. Vlasel metogttve stirol éa eaén- 
dioridra bomlik. Nagy ezámú ezfama- 
zttaU tameiijak. A F. 1 bárieá uv, a 



2. ÓitsttIeU tfavndafartSí F., amelyiiél a tar- 
tók több egymásra fektetett és egymással Ome- 
kOtOtt gerendából illaiuk. A tartót kípezö S v. B 
gerenda OsaiekOttetését v. fogoíátial eezkózlik. 
vagy padig ék^ésatí fi. ábra). Az eleó módnál a 




I. Itn. ikalt tntnAiuiMt MklB 



kartMixiIoaoportIddrogéDjétf&mmBlhBlyettesltve] gerendák Mntkezó lapjain fogas Umetaiefleket 
a t.-^Sk v. tímamimak keletkezneb. Aa alkáli- 1 vágnak, olyfbnnóu, hogy ai egyOc geranda fogai 
fímek F.-flói vlAen kOmiyen oldhatók, ai alkáli- 1 a mistknak meglUelö ktmetBataibe bellleszked- 
flüdltaeká nehaMD. A neJiÓE femek F.-s6i fddha- JenA, míg az dkelt tarttaál a gerendák kOaéhe- 
tatlanok. Gaaietett éterei közU a P.-as benzU- 1 lyenklnt ékeket tesm^ amelyek a gerendákból 
éter (dnnamela) és a F.-as stlrllöter (atlra- 
cin] a penri s tolnbalzsamban, továbbá a 
Etoraxban fiwdnlnak elö, mely vegyllletdtól x 
ered e baliaamok kellemes ssaga. A F.-val ^ 
M atotqwaavée Icoatropasav Izomv vegyü- 
letek. 
hUjvirág ibOt-i, Icy nevedk a Oimamo- 



I, lor nevezu a O 



életlen termését, melyek 
ságá. gOmbUyded ékalakA 
-'\ sOtetbanu teeteiskék 




ságá. RttmbHyded ékalakA va^^apró siOgbÓa [ kivágott megfeleló klmetazémket kttSlOk. : 

hmló, stWtbanu terteeekók^or ^ ' ' >—-■'-- .-^-^^.-. 

Mitibos basndó ízűk vam s fdazert . „. _ „ 

» gy o gy Mtárak wámára f ahéjolaj és fatié]víz|katsaoroe Oesz^ggésbehoirtk egymással, bogy 



Fahid aa a bld, amelynek 
tet6-Bz«keieto ^Btaicrke- 
nte) OM való; mig aa al- 
ípttaW, vaOTla a ii'""->- 
to a hidók Metai A 



naiHág a kó-, vae- és vaebeton- 
Udakkal szemben ^árandel- 
tébb. F.-ak ma már oeak fStre- 
eaó, fában bóvelkedó vidéken 
bfÓnA, vagy oly esetekben, 
mikor vagy idel^enes teimé- 
antn Berkeiét is megfelel (pl. 
tparvasatakoQ], v. pedig gyor- 
saa rikéazlthetó hU szllkaégee 
(árvÍB elsodorta ntak helyn- 
álUtásatanr). Ugyanis a fa nem 
déggé tartós, mert kiakad, 
am^uk folytán a P. Jó karban 




a Igenk 



A P.-akat a nyűást ilbidaló tvtift kUOnbMt 
andteiete szmint osztályozank, és pedig a kS- 
vetteióképen: 1. Egytzerú gentiaalart6í F., 
amelynél (rendeeera négyélflre UámoH) egyee 
geraidákból ánaaak a tartók. 



a tartó lehetfileg ágy viselkedjék a teriielés alatt 
mintha egyeUenegy nagyméretfl gerendából volna. 
Náhmk Inkább az ékelt tartókat ■iW'nift—*'^. 
amelyeknA elkéflzftése könnyebb, mint a fogant- 
také. 

3. mgaSnOMet F., melynek fatartóit fDggó- 
nHvek képeiik. Rmdszerlnt keUBt fOggtaiávet 



)y Google 



■UaúmuiiBk (% (Or^, MnelTDti tehát R bMaM Ko- 
ranaa kM kOritensA poóitaD k) von ftUBgswitre. 

4. fhzíiőmavea F. (8. dbnt), amelynöl ■ hi- 
dftlö g«(radákst egT>«gy ^i«rÍíA»4(L o.) tánuaztja 
aU; BE hMAI s két (Me MogeranUM éa bz 
eiek átbü k«si^bgott fésdtAgenndiböl «Q, me- 
Ifst a tddalögenüdáTal lendeeen ékek ée ca 
rok kOtoA OeaM, 

5. Sáeaos F., amelTnek flStartíi cicsos tartók 
mö^&n (L £iii> vannak awfcesrtre. Manqtaág 
már alig építenék mésfajta rácsos íahldAt, mint 




az Amerikául bozaánk származott úgynevezett 
Aötoí-rendszerűt (4. ábrú). 

A JU&t&a szoftezete a Umbb njllású vagris 
ai 1. éa 2. alatt ttbgyaH gerntdatHtÓB F.-akon 
éa pedlgvaaátíliidnálakSzveteQnaiatartAra 
fektetett UMáXbS. kfiiúti hídnál pedig a tár- 
tukra kereszttmnMtetett 8— lOcnLVasta 

Oggft paUözatból, a litíláábíl álL Amt 
vdé UdfiBlazükezflték oJfíCéMUílifMfl {a 
kat ée a bidffiket) illeti, amelyek vwy színien w- 
bél, vaer pedig falazattól kószfllnf, L Járom, 
mé^Oir, if^ alatt A pUlérefceo, illetóleg hid- 
ffik^ a tartók végeit nem faktetik kOzretet- 
Imül a folasatra, haJoem egy (vagy két) kcareszt- 
ben ftrtó, e egész hosazában a hlon fbkvA geicn- 
dára, az ú. n. /iitermdfra. 

FarHian. Bgy buddhista azerzetee neve, U Kr.o. 
30»-41&-lg mint zarándok EOs^AzBla ée India 
nagy részét bejárta i 
klnosekkel tért vlseza. 
bnddha-orazágokról nóló Jelmtée), 1886. lefordí- 
totta elAeztir Bemutat, mait 1886. Lem (A re- 
cord of bnddhlst Ungdom], Oxford Oarendan 
Proese, 1886. 

VahU, romvároe PalBBztinAban, L Rüa. 

FahimlS v. fa r&he UBt, aJarioMtí, a kartefii 
betegsége. A Phytoptos plri Pag. nevH atka 
okozza, L 1. a múrAsából a tevéim számtalan jd- 



teijed, a termést nagytm veszélyesteti v. meg- 
rónia 8 osak úgy Idiet ellene védekezni, ha a 
tavasz] ágak klfeJUdése ntán, meg a nyári haj- 
tások meglndntta ddtt, a hlmlée leveleket eltaka- 
ritiak V. ritUthik. Hófordol egyéb fákon Is. 

FaUbaak, Bmtiu, svéd történetíró és nemzet- 
gazda, ntU. OlmebeD (VermlaoQ 1860 okL 16. 
l88D-ban a Imidl egyetemen a tSrténet magán- 
tanán, 1889. az államtodomány^A rendes tanára 
lett. 1908 óta ai elsó kamara tagja s a védvámoe 
kcmzervativ párt Uve. Fttib mflvel: Kritiska 
studler OTver det franküfea rlketa JUdsta sam- 
ftmdsaklok {Lund 1680, franoUal Is megjeleoq ; 
Sverigee nattoiiaUi:tai0geiiheteto.(1890);8vflfÍges 
Adél (1898—1902, 8 köt, németU Is). 

Fahlbeig, Zmsfairtm, kémlkiis, salU. 1860 dec 
33- Tambovban, Orosaonzágban, me^. 1910 aog. 



TatroímáiyattL^aaébm TI 
tttnMKcá John Bt^Une egyi 



16. Nai 

gezte. 1878^Mn a batttmiKcá John Bt^Une egye- 
taonen magántanár. Itt fadeste fel ba Bcmson 
tanár labcHatóriiimábaa a saoeharint, maly tart a 
nádenkomAl kOrlUbelU eoO^sor éileeebb. 1881. 
a flladelflal Or^a Fény dtem. Worics Igaa- 
gat^a. 1886-tiH s^ját saediailngyárát ventte 
aalt&eban, Weetahaasaii a. d. Bibe, Hagdeborg 
melletL BrIAezésel amerikai és nteiet tudomá- 
nyos ItdyMratokban Jelentek meg. 

rahlarant^ LEmiJókm. svéd fnU, astU. 
Btora-Tanában 1774 nov. 99., me^ 1861 Jao. 1. 
A régi mesterek hatása alatt fOteg Ideális, roman- 
tlkOB tájk^ieket festett. A Frt0iJcrf««áboB ké- 
Bsltett k^iel KNodDkdttban nagyeaelteiledtek. 
öocse,^. >l^i^Fws(1780-18&4)8zobráaTott. 

3. j; Srütian SrUc, svéd iiA, azOL 1790 aog. 
ao., megh. 1866 aog. 6. Hlrea szattdkos műve: 



b-áimdt. 
Fihlmaiui, £ 



í\rüdríck £oöeri, éaztnyelvtodÓB, 
tett Bagewledban, Esztánláben 1796., meg- 
halt Doipattaa 1860. Bldnte orvostant tanult 
Dwpatban; UaSbb nyelvteettel s aaonklrei 
faaséja numdálnakbozgó tonnlmányozásával kez- 
dett fbglaltoznl; 18(9 óta az tezt nyelvet ta- 
nította Dcniattian. KUOnOs érdemeket saenett 
magának P. az észt nemzeti eposz, a Kaiewl 
Foeg (a. m. Kalev fia; bevégezte KrantawaU, 
1867—61) verselnek ösaegytytéeéveL F«bb mű- 
vel : Versooh, dle estfaniBohen Veiba-Rtmhigatto- 
nen zn ordnen (Doipat 1848); üeber dieDdohiB- 
tlonen dv esthnischen Nomlna (o. o. 18UI. V. 0. 
^radxwiid. Bobért F. (Dta^t 1868) és Hgyala- 
mee Irodalomt IV. kOtet IIB. I. 

Fahlim, L ffa&M. 

FaUoBlt (*iT.), a Cordterifrásványnak egyik 
átaiaknláal terméke. Nevét Pahltm ^védoraaá^ 
bányahely után nyerte, ahol a kemény, barna 
oor&iritkrlBtályoknak sstlité»4<Hd átmeneti kte^ 
gét alkotok 

Fahm-taTClak n>t.), L Aagreeum. 

Fahna, Axim, német Jogtodás és tBrténetfró, 
szU. Hflnsteibai 1806 tSoi. 28., megh. Düssel- 
dorfban 1883Jan. 18. Orvosi, tetdóglal te Jogi ta- 
nulmányokat végaett 18á9 óta vlsszavomiItaD 
élt alóbb Bolaod, m^i PafaBenbnrg-kaBtélybaa, 
' \g bflltnnényt netaett kéziratokból és 



bárók és a 8alm hercegek HMéoetét terjedelmes 
mdvekbra, de genealógiai adatai nem n "' ' 



FBbMeBlamkCF (ném.), I. ZátOótarió. 

FAknvteli (ném.), I. Záiöát. 

Falurbaob, béosi senéez-család. F. JÓMpA 

3) fDv(davlrtQÖs, hangszerére esámos 

._ 'et szerzett; F. ^töim (1816 okt. 
—1886 mára 81.}, Laoner taoltvá^a, Bzámoa 
larabotéspárdálmúvet Irt; fla, fítűivpion., 
Béeeben 184a, me(^. 18W febr. 16.. Btona- 
lEamagy volt ée számos évig Bndapesten mflkO- 
dOtt, 1686. átvette aMának zenekarát és aióta 
Bécsben ée Páriában élt ; mtntogy 300 táncdara- 
bot irt. 



)y Google 



148 



PMUy 



■ ngamttA tBtatáaottiil, flUeg bhaértfc Mnttért- 
tbI fi«lttlkuxitt. A F.441 etawraiett httnértn a 
bgnMHi* 38-Tel Tan megjeUlra ; s mdl^ont u 
130»U leghidegebb hOmAraéUetaisk ftlel meg; a 
vtanénftklat 96 fok. A mostani F.nie beoaztáB 
oMd: ^Búbtd kdeta. Hmerint 



RUflg u BBgtddE éB amerikaiak. F. volt aa <dB6, 
■U a Tizet a fagypamt aU UtIHte, aaHOtiO, hogy 
ai megfagyott vohia. NeU kOeritahe^Ok ai eM 



ra,l. J:.^iMnAlbrdlt6«8 UriapM, n(U. Kagjr- 
nkiwloa 1868.. megh. ISOf dec SL A Utaépieko- 
Ifct aMlŰT&rosáhaa berAgearéB. a bodapeetí mtl- 
egvetem fikéaOUi a taL egyviem JogtkarisiA 
ŰlgaHga vott Behotten fiif^alktnott a modem 
ayoírekxel, UDOnOaeD ax onm áa franda nyelv- 
vil, melyek Irodalmából o& legényt^ élbeaxé- 
Mat te ffitnmOvet (UMlbelOl 900 kOtetre való) 
ftxríftott A NcoiMtl BstaihidiaB as A fcndttáea 
naint a^ák Angler, Bárdon, F«alUel^ Domaa, 
(Ouet, Dandet s iMbáay modwn nimet és angol 
Mmaíró Ifibb mmdaUát Mint hhloplrö 1873 Ma 
BdkUfitt ; döbb ai ^7«tértée, kteAb » Hazánk 
oaikeatSa^éDek volt tagja ; ié«grt vett a Biida> 
pesti Ni^6 mega^táaébon. A mellett a Uagyar 
BdidiAi, 1899401 a NépBilnhái Htkára Tolt, 190L 
pefig aa Operáhoa ment át 

i. f. Süréna, a Ncmietl Baliiháa tagja, ssU. 
bdiHugyra, AiadTOL-ben. 18S& dee. 34. A adnl- 
tokola dTé^ése Btáa lOgtön BwnMtették aNem- 
weü Salnhitohffli. Traglkal éa drámai sMr^kOra 
— _.^vu„v.._» ^rtlfl iitatík. p«* 



Tan, ajabhy k) 
^^^'(Alniida) 



iéa bankár), 



rsMm (^OaStítarl latlDsággal a námet FMe), 
■ kSa^ftorl JogéteflKU elismert harc, amelyet a 
■Mgsériett ni ax 4 rokimaágáTal, nenuetaégérd 
a iMéfl megttotáaa régett Tlselni jogoaítra ToK 
a ■érlö nemzetsége ellen. Aa fid genDon foUbgáo- 



együtt van hivatra megtorolni. A P. lényegiben 
nem máa, mint a Jogos Gnsegély gyakorlása, aa 
M korban nralkod6 magáaboaszaérvényealté- 
Bének aa eaikSie; amint a magánbosazá hdyébe 
annak pánaeo megr^tása (otHi^oBltio) 1^ ekkor 
már a F. Inkább a megváltás déréBére aaolgáL 
Ax egéai kOiépkoron át tart a P. ktkOssObUléeére 
fránynló kttadelem, régre L Hlksa császár 1496. 
a wonnal birodalmi gyfliáaon Őrükre megazttn- 
lette. 

JúáíuarbaMM:tttatv>,LottÍ3 LéonCéíar,trm- 
da tábornok, Bzfll. Liliében 1818 j&n. 3., megh. 
Parisban 1889 BzepL 28. Katonai tanulmányai be- 
ftjeztérel Algériában éa Qnadeloape nalget^ több 



ezpedldiSian vett résM a bennU&ttek ellen, 1862 
— 66-lg pedig lOvld megaaokltáss^ Saenegalbai 
kormányáé volt 1866-ben B^látfcéiehnéreviBsiB- 
UTttk éB aB0DelNui(Algerli4 áUomáaoséhadoBi- 
tfiy paraoenoUTá neveitek kL A ktatársBSigkl- 
ÜŰttsa ntán (1870) Gambetta Pranda^i^gba 
hjvta F.-t, hd a framda éaiakl hadsereg ffivesér- 
letM vetla át Itt eMnte saeienoaével haroolt d« 
ntébb nagy veszteségek érték és végro Bt Qoai- 
tlnnél Ooeben által te)]eaai leveretett A fe^et- 
szUnet ntán a neouetgyüléabe választották, ahol 
Gambetta páriához osafiakoaott A kfiztáraasági 
párt végleges gyözedehne ntán a hadllgymlnlsz> 
térlmn vezetéaévd Unálták meg, mely áHáat 
azwbas rongált egészsége miatt el nem vtilal- 
hatta. 187»-beB szenátorrá választották s 188a a 
beeaOletreBdkanoená^v&neveztékkLMlnttDdés 
kDlttiIlaea éazok^iyiigatt AMkának ÍOldr^za éa 
ai^aÍM ktottl sienett &4ameket NagyoU> 
mdvcd kOittl megemlltendOk: Oiapltre de géo- 
gi^bie smr le Nud-Onest de FAÍHqne (Bt 
LoolB 1864) ; Ccdiaotlai oomplUe dee iascrlptiou 
munldlqnesaveedesaiieMaBeanagrBpbtqQeBsar 
les Nnmides (UDe 187W; ftír les t(»ibeanx mégali- 
tUqnes et sor les hlonds de la Ubya (Paris 1874) j 
Les ddmens d'AMqiu (1878) ; ^dgn^Ale phéni- 
ctame (1878) ; Basal sor U langae Ponl (1874) ; Le 
Sandán tranfals (18B4); Le Bénégal. U Franoe 
dans l'AMqne ooddnitBle (Paris 1869) eOt. Hadvt- 
aelését Campagne de l'armée da Nord (PatlB 1871) 
cmOvében Igazolta. V. ö. Bnmd J. M., Legé- 
Dteal P. (Paris 1890). 

Faid'herbe (ajM: fu«t4, Luecu, llamaad ^téez 
és szobrász, aztU. Hedielnben 1817., megh. 1697. 
16S6-ban Antwerpenben BnbmB tanitvá^ra lett ée 
— ^L — ^ mep^erte a mester barátságát Ufnd 



^téazeti, mind azobráscatt mfivelbeo Bobeos 
BtlhiBának legtehetségesebb teiJesaUye ás a fla- 



mand barol 
egyl^a^t 
alei8alt& 



terjes 
IválA 



lik művészet legUválAb 

Itészetl mflveá kOzSl alegíimtosabbak : 



meobelnl Notre Dame d'Hanawyk templom (166S 
-78), a meehelnl Jea8alta-tem|d(»n (1669-76) 
stb., elrendezésOkben érdekéé, lAmegflkben meg- 
b^, gazdag diszA mfivdL Bzobrássaü mftvel 
kOztU nevezetesek :vostoÍoksBobral abrOsszell 

-~"~ rházban; a medielnl azt Bomnaldos 

lan a fikiltár, CnuBMi érsek síremléke, 
Borromd sztKároly teapesHsee beteg csc^rQa ; 
enbiok a medielnl No&e Dame d'Hanswytk 
tran^mban stti. Btefántceontfarsgrányal a XVIL 
ss.-baii dy divatos mO^ legjelesebb termékei 
közétartoznak. 
Faidit, tmbadúr, L Oimielm DiidiL 

FkUle (franc, aiiai -. tujy, a flamand nök fel- 
kendőie, mely a vállat Is befedi ; soetar de la F., 
apit^, kik Ilyen kendet viselnek. A nfil mb^^- 
mók e^rik selyembűi késilUt tajt^a la e név alatt 
Ismeretes. KStése bordás (L Alapletét}- 

VaUUr (franc ajM : ftiirlr, oL faüire), meg- 
billeni, csödOt mondani ; faülüe, osÓd, bnkás. 

FalllT I4M: tuiro, Pierrtlxmis Charles Adt3ie 
de, franda tábornok, sztU. Bozoy sor Berreben 
(Alsne) 1810 jan. 21., megh. Compibgneben 189S 



)y Google 



nov. 14- KorAa l^att ft kadfltmgbe 8 1861-lK m^ 
nem Uaáitikg Aftttibu swlgált, mtj Iw •!>*( 
«sedM« onelkedett. A krimi lu4fftnÍHMB mliit 
dandáqnraiMmok Tfltt rént I kttant Ai Aliu mel- 
lett vívott oagy tttutiettieii, tavibbá Bwbaortopd 
e a Bedan-báB^ ofltnmáiiál, síiiitúgf s Owcn^a 
mellett vívott 0BstábuJl2l8G»-lkl (dau lu4jánt> 
bsn mint badOflztálfpannoBiok, » nagy német- 
tmuÉB lu^Jintban pedig mint u b- tuulteBt 
paTaocaioka vett rtut, de kevte slkcneL 8edu 
felé vettttjibao a Qfimetefe: BMKmtontai&l ntúl^ 
ttk éfl megVerták. Brie megtbutotttt laocjitúL 
A mdant ttttDwt ntin pedig hadi fiigii^keriaL 
A bék€ftOtéa ntáo kiaz^iadnlt, de pamunokiigot 
VStítA nem nyert A maga Igaioliaira megírta 
a Campagne de 187a Opirstton et mordiea dn 
ö. oorps Josgn'an SÍ. ao&t (Brnxdke 1871) olmfl 

hdtovoitb (gjiid : MmmSí!,- váiMi Luioaster 
angol oomityban, a manoheBtepíeedal csatonia 
mellet^ Obu) 16,000 lakoaaal. JelenUe Ipari éa ke- 
ledceU vároe. 

Falmidia, L Eríötiaztía «■ FaktOiUÉ. 

rm,Ímm»aBÍlá^ l Fo, 2. 

I. Napóleon magftntnkáia, saOL 
jan. 11.. me^ 18B7 SM^t 1^ 179tf-ban a 
aetl levUtár oert&lyAnlike lett; 1806. a cnaBSHr 
kaUnethmUUAba kertlU. Haamoa szcrigilataUrt 
1809. bárul dmetkapottv ISlS-aosAaiár magán- 
titkára lett B exe^esstette fimtdneUeaid le- 
mondd Iratát Is. A reetanrádó alatt eWeaitette 
állását, de isao. L^jos PtUto kablnetbodijának 
ftkiOkéré nevelte kL Pwtoe dlpIomAelat feUegyié- 
Md ai ISia., 1813. ée 18U. ávekMI (HaonsvltB) 
Bémetttl IB me^elentek. 

gwlMé« ■> (franc., ajiMi; ftaáu) a. m. sranml- 
levA,liietáIkodó,tnnyB,reet —Letrvúfainétuits, 
ai ániTéttlrálrok, ktUOnfiem Így neveitek a ka- 
lollngl házbiH eredt utolsó királyt, V. L^joet 

Fa-iatania, L Léarxia. 

Faipar, a fo Mdolgozásával fogtalkoaó minden 
Iparág. L. a megtelelő elmsiök alatt. 

Favari aw>kialrem A magyar ipanMatáa 
tjabls<»i Bzerveietében ai ipariekoUk (L A»n' 
KtűtukoWtf oecqpor^ába tartomak. G«4]iik ssak- 
kénzett Iparoesogédek neveUséveJ a bazal ta^ar 
fejte ortioo . kfllöuOMn az aaztdos-, esste^ftfyoe 
ée tafBrag6>lpar koreieravé táteléhei sfOkeégee 
szakképeetteég terjeeztéee. B»n Iparágak kSré- 
Mtl nynj^ák mlndaztai efanéleti ée gyakwlaH le- 
meretek^ melyékre ezen Iparokban dolgoaö mft- 
velt Iparosoknak Bzükségük van. A kU^iaés tar- 
tama négy év. A felvétel feltételei : a tisuikét 
éves életkw betntéee. egéeis^iea teatalkat ée ai 
elemi népiskola hatodik v. valamdy ktaéplekola 8. 
oeEt&lyának Bfkraw dvégaéee. A tanítás Inmnee. 
Tantárgyak: általánosak: magyar nydv, ejJMntap. 
mértani ée ábriaolö-mtotaid nji, snbadkéd r^ji, 
mintázás, tennéssettan-vegytan, siéplrAa, egééa- 
ségtan. Ssaktantárgyak: kOnywltdtao ée kSlt- 
aégvetéstan, lUpart tedmoMg^ ée gépismeretek, 
■zakn^iés ezerkeiettan, múhelyl gyakorlatid 
A hetí 58 éral szorgalmi Uéneft egy harmada el- 
mSeÚ és rqja, két harmada mflhelyl gyakcR-Iat, 
mely ntóbblt Is ae Intéseten tartoznak végezni a 



Pairfan 



tnaaUk. A F.-oa a ranáes oatoMártátyim ktvfil 
klUOa tnnfolyaniok állanak feim a gyakt^atban 
d<dgoió ^^anesegédek ée marteidc továbtfeépaé- 
■éte. Ab 1810—1911. tanévben BrBe8ú,Bomaniia, 
Ig)ö,SBBtmár-N4meli éaUJpeet várowilAan Cane- 
sen Bt lUpari BBaklak(da áDott Cann. A bnasM 
Búiabda al^át as 1886. UtesUt i. n. kOaáp- 
UpaiUBteUpeate, mely utóbbi 1806. sMTrea- 
tetatt átezaUstailává. A taomeuial sídJakola u 
1877. alakult hátf^ariJeUegt tamnOtaalybai fej- 
UdtMU éeisse. finnt neU^dal BBerveaslet. 
Ab djpeett enUakoU 1896., aB i^éi 1888, a ant- 



braaaM aiaMiAola, mely Bi 
nal és EfiBntaieayal van kweaolaaan. Amiategy 

800,000 K b-'^' " ^"■-* — ^" "— 



mer JéMef mflápttén terveaett, Uiom pavlDon- 
ban ai tekcda és intemátns, a mlkhely ée Igaiga- 
%6i takáe helylBégelt teglaíja magáben. Aa 1910 
—1911. tanévben ae fit iDtéeetat 1040 tennU lá- 
togatta, 1911. évi ffenntaitáel kUteégefknek fisz- 
szege 268,488 K. A> utolaé tls évben atannlók 
SBáma a07-rfil 10tO« (áOfi*/*), a ftnntartáel UUt- 
ségek Összege 136,006 E-rti 868,423 K-ra emd- 
' )dett(86*/t>. 

Fair (ang., 4M: m, 1. váaár, etdtadalon, kO- 
Ifinfisen pedig báosnval fiesiekOtOtt vásár ; bko- 
klvia maga a bAnu n^Ja (P.-doy^, a vele kívcBO- 
lattnn levfi tfamcmettd. — 8. f . a. m. esép. A tnrf- 
nydvbra a. m. Ú6, megfaleU, pL vadáaterUet. 
Annyit le jelent, hogy getahmaHlUce, azaz beoeti- 
letea, tlsEteeeéges, úri. ~ F. nfwtlfirteeséaea já- 
t&, eljárás. 

FatTbaimMBArOfWini, FtUioM, angtdmeoba- 
nlktts és ménUft. aztlL Kelsoban ^ód^ 1789 
Mir. 19., megfa. How Parkban, Poinban mellett 
(Bnrreyben), 1874 ang. 1& Bgyaertt nnssámos- 
ia lett k»ale^tlfeaeU>me(dMnlknBává és bánWá 
(1809). SstoiOB Javítást tett a fimögép^en e « Ja- 
vitásc* értékMttfiaéMH gyárat állított fel 1831., 
egy vasb^M üttetett la Uittwallban, Ii<mdon 
mellett (1886) na0 hi^égyárat alultott, m^yben 
számos nagyszaoSsn vaemd kéezUt MAtféle gé- 
peken is tett hasznos JavitáscAat Honkál : Andi- 
eation of ir<m to bnuUng pnrposee (1864) és ke- 
sébb: On cast and irronght Iron tor bn&dlng 
pnipoeee (1864, 4. kiad. ÍSTOt ; Constniotlaa of 
bollers and boiter expbid<ma (1851). St^ltenaoa- 
nal egyfitt réast vett a Britannia Idd é^tésibeo 
le, erre vonatkoié m&ve: GoBstmctlon <tf ttie 
Caavny and Britannia Bridgee (lSt9); lyeatlse 
M mül and mlU-vroric (1861-63, 2 U>t, 4. kiad. 
1878); Iron, Its Uetoiy, pnmertlos and mannbc- 
tnie (1866, 9. fclad. 1869) ; ifseAd taifoimatten for 
P. toéletajBát ÍWe W. (Lcndon 1877) 



MegBBabadltoit Jenuefieméuek mesteri forditáBa 
^600), amely a mai nwfg egyike a leg](M) angol 
TBSBi>4x4ittatknak. (ÖJra kiadta 8. W. EUnger, 
1817, 8 UHetben.) 

8. F., T%omae, lord, angol badvezér, ssOL 1612 
]8tt. 17., mef^ 1671 nov. 19. Ai angol polgáritá- 
borúban a parlamenti seregben haieolt, melynek 



)y Google 



rv 



Mltatt (1M6 JAn. 14) és OxIM tUiDKUáitnl 
(1MB MB.10.)brt«)Ml>«po)gMiébortlA>Ua 
»tateennelflcr«t6tixpariMMat tOm far- 
- " -» MSI TCtt rtart ■ kMl7 víOUiMm. 



volta Kinrir TtaMUrtailMiL Amtta vlsnu- 
voutt áa msglrte anKUratalt (Kmanait). 
T.ft. JHonUMN, Uft Of tfae great Loid P. (Lcm- 



km 1870). 

SMtttOiklUP0J,-f8H,O.Sii8an»(»t(W, l;Aé^ 
MlniMAr^lMl^siA. AhinnúuClásA krirti- 
ly^gyénŰBitwgyfagyháiiéayttBfcMhii 



letnnuiuiwiii- 



L TMinAbriys BmnltevUls 
(OüÜMettfliU 4i BabenMii (BqlwerU) ; ■ MUn 
milUs* (Mn kehttedk. 

lUr HMtd WM: iHMMD Y. BewRon flipail, ír 
wsilg legésnkkeMbb Ml AnUm ecranty terU- 
lsHa;B hegyit* ISO m. nugu bualttömeg, 69 
■••Bél hoMiabb oailMiokkftL 

Fktr bbutd. ttp. ffin^ 216 ra. magas, egjedU 
Uó ulgot, ai Orkadok ás EbeflHid köiatt egjrenU 
tinrotetaban. A DunnMBnees kOasá^tes tartoió 
■dget bkMnsk siAiiu SM. 

in lattn roTorneTek mdlgtt fUrmnrv 

. lM.) 

rais fÍ>W, Zyvmelúi^, a qMnytiI Nynga(-Ka- 
toUnák ««]rlke ; 8-6 km*, 900 lak., emelt, teniA- 
kanr bmdiBdgeL 

TslMar (fRuK., (|Mi fMtf) a. m. mfUcUO, U 
f lUnüt moigitaba boz, Tagjr homl síiiidékoilk ; 
bgaU, liilM, múmestor, a tervewtt dolog UtI- 
tCK tgrnOk. — ^. iafíhireB, alkalmat oenA. 
■UÚnwM. — y.ittpnt, éloaU. 

Ftiiknla. Ig7 Deveadk ait a Uwlib-iugycibb, 
taketttattteiaietet, medrbeo kUönMaO Am«iMk 
«B««Wt UUtetéa te mia kertt taomltáa eéUá- 
UIiieTeink.iakoli»ak 0. (kemttáurí). ia^ö- 
luáa edUa as, taogr A beerdtaltéa vagy a h黫M 
flatakHok UpátUsa avagy máaféle énlakbOl vaU 
UOJMte oéljAra eMHe^asBUi s áletrovalú oeemeti- 
MmTOyunk. 

FwiMeH* (frano., 4m.i iM«n), ittOrt kosác' 
Ind maaka. 

Tkisx, Uak. Vea^irém vm. tm^tAiiiI J.-ímo, 
(UiM 86fi német lak., o. p. Vilmos, n. t. VesiprteL 
falast, JnuuMMat, német aenéáz, oxOL a wtirt- 
ktnber^ BaallngaÜMO 1823oki 13., megta. Stutt- 
saHbao 18Mi&n. 6. TecdAgos lutiában Mendels- 
aotataaicBira maga köpoite ki magit aenteaaé. 
T1Sbbfel6 JAtawtt oi^onalungTeraeiiyak ; Stntt- 
putbau 1847. * klasailkiu egyhiif zene egye- 
m.titb%, 1849. a Bváb dakMBtÖTetaéget a 1867. 
LébaiUi » hlreeaé vilt bnuerratorlnmot aliüt- 
totta, amdlett tem)doDil orgcuis, a Cotta>ttle 
tiafiúUnia kiadás egyik aaerkeBsKye, a aongiMa- 



kát karineks pAlyadljat nywt 

F»M (frano., ■1M:>4 a. m. tett, téoy.— F.i>- 
mmnU, berégsett ttay, amin már nem lehet tAI- 
fentatoL 



Wúxtío»á[KK.Fyzc&id),i.tahomáHtf{iMM) 
a briMndlal SCy.-l fcoimányBAsigban 81,680 
km*,8.794,t741ak.6toraktteoeillk:9.,Ooiidar. 
Báhreea, Bnltanpor, Fartabgarh te Ban-BaikL 
A rtBavldéketaOogia mdUkrlael VdVUül - 
8.jF'.,aiDmnllyTCrd tartominynak ée kerUet- 
DBk Mjjfctofoes Oognjobfaparqán. 142 km.-nyiro 
húa/iMA, TaaAt mellett, ima 74,076 lak., aUk- 
Tutík. mintegy fele Undn te aUk Tlrágsö gabona* 
te riMkeraftedtet flsn^ V&Obs km.-nylre K. 
Mö láfliattt as antik AJodhla vánanak teijedel- 
~esnnqjiű. 

FaiaiB, ai a haaxoovMel, amely ai úrbtreaeket 
a fNüesúr ert^áben Illette. As Arbérlség meg- 
BsDntetteeeitahasianTótett nem érintette (1848. 
tX. i-o), de mAr ai 184& X t-o. megengedte, 
bogy a F.-nak dkOltotere gyakoriása trint akár 
a fltldesAr, akár a voltúrbéreaek pert Indíthassa- 
nak. Ai 1868 min. 8-ia kelt úrbéri i»Utparanca 

" [■ cdrendrtte, hogy a F. tttrteyes elvezetébeD 
Tolt trbéreaek ax&míra a fltldeeúmak erde- 
JéMH a haezonTMebiA megfeleU réex tikUlOnit- 
tosnék a ai mtut kOiBégl erdA kezeltessék. Ai 
1871. un. 1-0. sserlot ha egy év alatt a volt 
ItildeBAr, vagy a volt úrbéresek ai etkfllDaltéBi 
pert vág nem Indltottik, erre a törvényszéknek 
Ogygoníiokot kellett klroidelBi. B nndelkezte 
eUenére még most la mintegy IGOUyen erdéktUi)- 
nitésl per van ai oraxig terOIetán folyamatban. 

A P. tOal T. éptUet-P. volt. aszerint, amint a 
haasonvétel Uteijedtu éptUetek emeléséhez azOk- 
aégea b igénybevételére t. nem. Sokhelyütt as 
úrbéreeek a túzt v. épOlet-F. mellett a fOldesúr 
enMében még fakereakedéet, azénégotéat smég 
Uvételes hassonvétel^et U tistek. AztmfellU 
megillette éket a makkoltatU haszonvétel la. 
lündezakBek a haazuivételeknek a szándiavéte- 
lével kellett medutfroznl azt as ecdüterUetet, 
amely avcdtúibteea^kOaasccdiqjekéotBftUdesAr 
wA^étfil elkuaitleiid6 vott. De atémttiBba kellett 
v«mi aaokat a Tisaontasolgáltatásokat li. ame- 
lyekkel a PM haasonvételekMében as úrbéresak 
a tSldeMÚniak tarkvtak (fitWM, WUiordis). 

A hasumvétolnfc nagyaégéfioa a az érdé minft- 
ségttes képest úrbéci telkoikint 2-18 magyar 
(1200 U-tím) vM volt Uhaaltandé. A kihasított 
etd«t mint a vtdt úrbéresek Ubte erdejtt kidl 
kazehd te pedig az 1898. XIX. t-o. sserint illaml 
kAzegdútel 

Az ISO&Vn. te XXXIX. t-e. tetdmében BBiÜD 
som igényelheti aat, hogy az Úrbéresek kOzOs le- 
geUJébU Jiré UletteAgét a kDilWM kiadják. A 
voU temed bioaig tartUetéa a kOsség lakosai 
hnllBdékbszediBi Jogot gyakoroltak. A Ur.Korla 
azonban 88. szimú dOntvényébao khnondotta, 
hogy snnA al^tjAn a volt árbteeaek a ÍOldesúiJ 
eroün semmit sem Igényelhetaek. 

F^ fmacüsj, 1. logikai écMemben oly ft^akm, 
meljűef kMe més fogalom UMben fo^altsHk. 
A nagyobb ktM fogalom : nem feeoiia), a Usebb 



fogalom, a 

gyalog katona ftJL A tarméazetralzban a siAnak 
hattiozottabb J^ntéae van, meghatározott alA- 



)y Google 



Pml 



nodeltel Tinoiyt értnwfc 

-', u Miat- éB ttÖvéni/raiitariMAiai 
"dkit^lArlft. E almai asoUttailM- 

CáUaDSTjdtegBUMii ' - 




kA: nw^iauióiáuéa UvAlogatám láiyesé- 
— * " "mTenc^iii 



... ift^nemte 

I, állBDdó egyaégDelc, raiUnt ut régebbtti 
Litmí ia kSretOl goadátbk, luuiem olyan plHi- 
tltou éUIényHiaopülnak, mél; IdAktblramiDkll- 
HliiMzö, iteaben tolBő. réesben klUsö, nu még 
i-éodeMbra ki mid derített OkoktMH mqrráUozIk 
ía 4j f^Jn&k Abpja. De Appen uM, mart » t»- 
mésietben iguüan ntawsenek maraveo 6b élaam 
kertUhattooUi^Mt^httiumaiiktabbé-keTMibé 

T4itoaó,^Ern»4fli '* " 

ogrediBoportok, _. 

IBiibOiA readnwexOk nagyon eltárűen ssddák 
meg. Akár alaktani, ak&r ÍUUdéstOrtteeU vngr 
élettani álasm akadjuk a M fi^almit me^atA- 
Rffoi, UeljgitA «B minden kSrtUménrek ^Ott 
elfogadható eredménTre nam Jnfliriank. A lag- 
részletesebb kutatások aJapJ&n setn bakkanhft- 
toDk olyan e^&tságra, melynek ala{{IAa aa egtei 
növény- ém Alutormtoon bélU sgyOntetOen elha- 
tárolhataiúk a f^okaL Minden n0^ny< vao áUat- 
oBoportot máa éa más jellegek al«||áB kdlnj<Ara 
tagolni. A ^ mei^tirosásit (oképra aa nehe- 
Kfti meg, hogy egyeüenegy dOt^ vagy Ulat 
aem hascmUt teUesen egy tnáslklios, ai Mmes 
növény- ée áDatenedefe varUlnak, mág pedig 
soksior oly mértékben, hogy a TwlálfrWoat 
tead6- éa tégA tagjai cs^ ai OmekOta tagok 
Ismerete almiján tarttatók ngyanaxm 1^ tai^al- 
nak. Ha asonban eaA ai OffiiekMA tagok tame- 
retlen^ vagy már UbaltaL aa elaalg^tten élté 
nélBftalaktAat • kDlOnbOiMg foka Bwrtait ktt- 
lOnUM yartotAsokni*, ktUOnbOsO fisoknak vagy 
éppenséggel mis nemek k^vlseUUiiek keliteUn- 



il katc««rlákhoi (varie- 
tH; nem, caaUd, rend, oertély stb.) hasonléan 
onk u áltáláBoaltö atatrakdó endmtoye. 

A lelrú illat- éa nSvénytaaban Lmnéit^ mln- 
dnfi^tkét B»vval acokáa WÜnl, ^ ahástkotya 
todonükmM nere Otmit famitíarü; e név elsO 
tagja (Cmü} « Monek (gnm, 1. o.) a neve, 
amelybe egy vagy tObb fid taitoaik ^. a Ocmü 
e taitoilk a O. funlUaris, 0. Inpns, C. 



annak a todösnafc nevét fflggesctik, aki ai IlleW 
fqJteUnttr nevezte meg; pl. Canisfamiliarísh. 
aztielenü, ho^ aháil kn^ Cants tlunUlarlB 
névvel LümSaj.)itWte meg. 

Aft^onbdUUMIddAillttKlö kOHnbaégek alí^ 
JánnMgkU0iibBat^uaUaftT.f4tU(siibipedeBk 
Mttsnndnntaid kategMit w áUattoiyéaEttt 
erakran lasn (L o.) névvel JeUMfk. Aa «tnber 
/^HoMoJf^<n benU IsasalbJtAat RUBanöwelBo- 
káejeleanl. Ai alte]on (Babgpettoe) klvU a fajon 



beMIme^ailMiQatBlbmécaUTtttoiatotfvsrle' 

tas).Aa^(*éal^|TittoBaI(ftk(MlliaUKdiaibaa 
teimössstesan éppen <dyan nagy aa higadortiii, 
Blntafi^okkttrlUltBtiKriAaUMn: Mk példa van 
arra, ho^ amit ai egyik todóa Mf^jnaKtart, act 
a miatk bjTittaiataiak, sM eCT harmadik énco- 
séggel fitjnak tar^c L.taig Smduaim. 

&í^,amáavámbmí>mnrt»i aU fogla^Jnk 
aiokat aa isvAnyoiat (asUárd ée caepfolyés tes- 
teket), amelyek Unyegea tnUjdonaégalKtan 
(krl8tályalak,molekiila8Mrkeiet,kanényBég,Iiv- 
stUy és Icémlal Oeantétel) egymáasal megegyea- 
nek. Mivel aaixiban a HxlkaT (kristálytani toli^- 
dODságfdc és * Umlid teaaetétel egymástői nem 
elválasstkatatlaiMik, ezért a faj DM«AllapItfaáail 
nűndkettonek ktUOn dAntö sierepe van. Kristály- 
aink teUntetébeamegegyetnek c^nn>tBBal taolt 
aa ásványok, amelyek aionos geometriai és &at- 
btl sihnmetriát tflntetn^ td ; oi Uyen ásványok 
iaomoif sort alkotnák. A polimorf testek, ji. 
méamát-aragonit, ratU-Muttas-brotAelt, nrind ktt- 
lün ásványf^ok. Ai amorf testeket adntte kO- 
lOnfiggyuiáDt awkás a kristályosektó) ktUOnvá- 
lositanl. 

t. í^ a jogboH (dy d(dag, mdy nem egjre- 
dileg, hanem osak üpag van me^ialánzva, 
asaaoteiméfvtt által, m^ek minden hawHitiyn 
dolognti megvannak. A f^Jsnrft dolgoknak ki- 
váló réesöt learik aiok, amelyeket osak oAm, 
mérték v.sdly siertnt sxdcáB me^tárosnl — ^«b 
qnae pondere, nnmero vet mensora ooustaiit) jd. 
lODlil. bbiságlbúza.A^nak ellentéte as egyed. 
A U és egyed kOzOtM eUentétmt alapadk a he^wt- 
tealttetö és a nem helyettesíthető dolgok kOsfitti 
különbség. Ha a szeraMéB az árú fi^a Ir&otkflie- 
lebU me^tározást nem tartalmai, a sienOdés 
érvönyes, s az adéa kflaépMú árút tartozik n^- 
gánatnL -í^^tagotkBIalmU SÍUlem. 

nu, Ucft. AMtu-Toma vm., eserehátl {■■han, 
ntia 418 magyar lak., n. p. Siemere, u. t Fonú- 
Bnoa. Vanbarokk-kasÚlya és riaa kntb. ten^knoa 
tlmkékkaL 

F^a, a vanyol nemasUOltlMBtaiél ama punnISv , 
mely a dwekat kétszMeaen kSrttlSvail; pfdgándc 
és katonák vlseUk; az ntóbbhA JWe wes. 

Vida-nakadt uvr, m<mo^plea^, <riyan nSvény- 
g^DS, mslynek maosakegyéUfiija van, pL a 
^StiiiMü mtifotia WIQd. hazánkban. 

— 1d,LíMWí*. 

" '- I aaya, L J&fer doloftwa. 
(lat éUor, gör. nd ' ' " 



lyet 1«U1 P.^tak wrvecSnk. SzoroeaU} értslem- 
ben a btt által közvetített sajátságos énést 6r\- 
jflk alatta, melyet szúrás, mslesée v. égetés okoz. 
BzM hdyesebb F.-éné««1 (algesla) beraéhil. A 
F..énée élettana még bomiUyoe, mindenesetre 
azimlmi as énfildegek kOzvetftik azt Vi^tm kS- 
Un végkészfllékek, v. a osupaaz Idegvégek ibg- 
}tt-e M a beható ingert, ez még aldOatetlen. Né- 
melyek ktUOn ffidabnat énO pontokat veszne 
fbl. melyek Bfirtlnbcnitíák a test MOletdt, de né- 
hol t ' — ' - 



)y Google 



fitjdalnuii, ftMek, a gyomor fÉJdoIniA Btb. P.-ávSet 
keltbet biM vsamig, IgeD magae v. Igen alacsony 
U, tUIhdob íb vegyi Inger. A F.-énée erűeségé- 
aek mérésén BolgAlDak ftkUiiiibOzO Klgedméte- 
Tet. Byen méréeekMl kfttlnt, bogy ^a éraé- 
kanyA P. irint a kOcretleii ceoot ISlOtt 1^70 
laraietek, a f^JMr, u i^ak at&a, » nyetr hegye, 
as tjjak hegye, kevéebbé^sékenyek a h&t Mre, 
a kar éa a lábes&r Ure, a megvutagodott Mr. A 
P. igen fbotoa tünete némely bete^é^nak. Heg 
Dofeáa kOltabSitetnl tartus, fUbenbogyö, UkteU, 
szúró, hasogató, égeté, csikaró, s^lgö túdalmat. 
A P. tbbbnylK a keletkezése helyén ueahetö, 
a ^datanas hely nyomására a P. fokoaödlk. 
Lehetaégee aionboo, hogy valamely ideg leftitáaa 
mentőn v. a kOaéppontl idegrendaüihoa keletke- 
dk a P., 4e kth^yeuDk a test Mszinére, Uyu- 
kor a fiUdalmaa h^ nyomására a F. nem fak»- 
zAdlk. Máskor a F. Usngárzik Oiradlstlo dokirls), 
mldAn pL oelpOUfUetl gyslladisban a ttrá. vagy 
mijtályog esetén avfiloj. AP.-tezéskóioBvl- 
BztmycA k&iStt fekotódbatu Oiypenlgeeb^ vagy 
oIUrabBt (hypolgesla), eót tdíeseB megnOnhet 
(ualgesl^. A sebtezi beavatkozás tdqjAre gyak- 
ran srilkHget a (Udídmat mesteBégesen meg- 
artntetail (L O-MéMmMa, NarMm). A P. or- 
rodáaa elsó sorban az ok eltáv(dltáeával tArtén- 
j&, eeak végsó es^wn ú. n. P.-OBÍlli^tö sierek- 



ráJdaloméz 

njdalomfa 
(SuTpanAemMm) néptee uoto VaamegyMieD. 

PijdtéUk f ZUramüIiK;, a^Túkalakú madank 
(aaÜiformea) rntdjébe tartoiA madárcBalU. Fe- 
jtik kiesi, esMlk rSvld, tOvén vastag és teUnyire 
BzéleBebb, mint magas. Stányalk aránylag i4M- 
dek és lekerekítettek, farkuk kOzéphoBBsnákgAés 
^renee, Ulwlk róTldek. EartUbelfil SO nembOI 
in) fa] Ismeretes, melyek az egéei világon el 
vannak tegedve, de mégis leginkább az eÖóplai- 
ée keleti-, legszegényebben pedls az ansztrállal 
réglóban vannak képviselve. Haiánkb<m 4 faj éL 
Nevezetesebbek: 

1. SUketfajd (Tetrao nrogallos L., slketfwdk 
szép, wóB, polykanagyságú madár, mely Ung- 
Udve gyakran 6—7 kgr.-ot Is nyon. A hlm 
tUfll feketézőid, mellén aoéIsOld, hasán ftbér- 
fetetelMttAkal, torkán fekete MlaiakáUt vlsd, 
awaná kOriU vOrOs Ublrcs^Lkel ; íaAltdlal pe- 



F. imr.), a mdvésEi ábrázolás 



A tragédia is na^ ssen- 
t eté, melyek f á)ö vlsss- 



A bcatmgó F. árnyat vet az BTora, bágyadttá teail 
a tekintetet, ai éí<e P. tonlt és érte irromot 
hagy r^Jta e a test eeési kÖlseléB tOkrÖzOűk. IH 
fln«U nwg a ssobráa és IMo, hogy váltoaatalt 

tdréaélg (ífl__. 

Benl: TAvlAoBZorAs 1 



- -. lUpitó aaarak, I. Analgeliea. 

njdakMDdjJ. Nteidy tMrény aierint testi 
■értés eaetMMD a s&tett a sértOtU a győgyitád 
ktStségen, mmduunulaBitáeaa s egyw vagyoni 
kármegtéritéaán felfll P.-«t k&vetethet, a mely- 
Mk UBiegét a UMUmények nerint a birúság 
álli^Qameg. As oartrák btt. hatása aUtt ná- 
hmk Is az volt agyakidatabttvektietbeUvt^. 
A btk. 311. í-a saeclnt flddalomdlj nein, hanem 
■"'""""'" ""ilendó meg^ amdy vagy egyszer s 
megálluAaadótöke v.évl járadék 
et bik. F.-at h—nniiie nem ismer. 



kete pettyeUral tsriütoa. Cstee kSUtebm rö- 
vid, mint a ragadoiö madárnál, orrnyilasa 
értsen boltontt, estije fcdlas, a lábM a hátsó 
qjj a findet aUg éri, saániyat peÖg rSvldek. 
A Um hoesaa 100—110 col, a ssámy hossza 
W— 46 om., a íark hossza 34—86 om. ; a nds- 
téoy vtúamlvel kisebb. VéUak, vad ts igm óva- 
tos madár. Kfiz^^enrúpa magaáahh Itegyántfe w 
ddben mint állandó madár tí. Svéd- és Orow- 
országban égessen a 69. szélességi fi^g talál- 



ország, Anatolia hatán^ja, "■«*"'f'>™ 



Spanyol- 
(kmOr-, 



oi-,Uptó vmegyéUMi, u ésaakkaletl és 
._^_KáipUokban ée a Kuezt-h^ységben ' 
lóbli tdálható. TObbneilOségbeD él és le^ 
InnlMS erdttlien, a pataktft és IbnástA 



Bzámyvsattogásal hallhaUk. Ni^al leginkább a 
llUdOn tartózkodik és oeak tijd keresi fel a ma- 
gasabb fákat ra Id^te S~-1'6 mélw hosszú 
badaagotviU U magának a hóban. TáidáUka: 
fenytoiagvak, kllUttibOió «del bogy&, rovarok, 
férgek, oelgák, sót szttksig időében — ée kü- 
UbiSsm tavasszal — a levekkeit és rttgycfest 
sem veti meg, esért károsnak is mondható. Blet- 
nyttvánnláMlnákegyiklegérdeikeeeMjetaei — 



hanem bflndlJatlBasse), amely a sértettnek kl- 
vánságára megtelhető. Legmagasabb Ossiege 
flOOO márka. A bfindü megítélése további kártérí- 
tési Igteyérvényeeltfeét Uzáija. 



lem korszaka, midte kwa tavasszal, mikor még 
a lió el sem olvadt, a kakas egy Uvákuitott fán 
fllve, bohiftás mosdnlatfft és románt lárma kőit 
fr-7 jöroét is hiv maga klM. Bz a ■dttrgési, 
midőn a Itlm annyira megMecEkezik magáról, 
lát, se nem haU (hmét neve is) éa 
radász közeledtét aem veszi észre. 
Egyébként vadászása nagy Ügyeimet, sok fá- 
radságot és ttlrelmet kíván. Bendesen a dOrgés 
Id^e alatt szcdcták IteL Az Öreg kakas húsa 
kráiény és szívós, a fiatalé és a jároéké Igen Íz- 
letes. Fogságban nagyon rosssiu toiyésrihMtt, 
U^éatit pL nőstény pulykával UkOltethetjOk, a 
fiatalok azonban nagyon nebezco nevelhaHk flU 
és rendesen már a második vedléenál ttekre men- 
nek. 

2. A itötép-vagyfa , 
'hybildiiB Sparm.), nylr- 



)y Google 



a nústúnv siániyala két fohár aialÉg 
akmdinávU, Knriand. HéinetoisdglMn «8 Ha- 
' e találEatö. Igr hft- 



fitkán, elT6tve találiatö. Igr b 
lÖ-LeezDiiAl, TátnOrediC Z 



minytoUak megnyúltak éaUfolögOrbOltok, uniórt 
ÍB laatelokA. SsUán feiiér szsUggsI. A Um fekete, 
ojafcáa éa hátin kékes ŰmlÜüir^ sukiUoUa 



Ul, Atka _ 

aUkn, Bslnie és életmódrs nAire » ilkfltbjdhoi 
liMoiilít, csakhogy kiaebb, teste ksrasobb, síir- 
nyal hoMzabtutk, és Igj nálin&l Jobb rOpOU. A 
hun nagyobb, 60—65 cm. (a nCétény 40 om.) ; 
B&m^tosssB ao cm. ; foiUuwsa 20 cm. Bszakl 
Bnrtpa és Aaala nylies ordelbeo Uklk és tegin- 
kibb Df Irfalombokkal, bwr^kkal, fiuOo'd^ 
llatal növteyl résnkke) tájuikozlk, de a roraro- 
kst és & férgeket sem veti meg. Hasinkban ál- 
landó madir és IcggyakoriM) u ésiakkeleti Kir* 
pátokban, rltkftas erd^ IUrpétoU>an,aICar8Et- 
hegys^ben hUnyilk. A kakas a siketfl^d atin 
dUtOg, s(ricne|Oauboa éL liletes húsa miatt nagy- 
ban vadissxik. FaAtoUát kalapok díszítésére 
hana&ljáfc. 

4. A prmrie^ajd (Tympaimahns ameriaanns 
Bslcbb.). Nyaka két oklalán egy-egy n^y fél- 
gOmbalókú bArUnavéssel, an»dy hoaaxú toUpa- 
mattal eltakariiaté. HUa fekete, vSrOees, ft£ér 
Altokkal, hasa Miérea, konniny- és evesMollal 

ania, libai naraoGssárgik. 



Aésbanák, caöre bania, U 



attknélkOU síksága «L 



6. A aáíxárfiyd v. eadaxdrmadár (Bomua Ao- 
NMÍaL.t.IIitarozsdaaxBrte, fehéren Mtos,aszái^ 
nyakon harintol haladó ssélea fehér sirraL A him 
tlutca(hk«t«, as BT«at(dlak ssQricésbaniik, vOrts- 
ftbérea peityatvo, a kominyioUak feketés^ a 
kOsöpsOk rolsdabsmán n^wltak.aieme dióbarna, 
esóre fekete, lábal bmák. A ndstény kIsebb.toAa 
rozsdas&rga, kUOnbeo hascmUt a hlmbei. Nagy- 



sága i6 cm. (a ntaUny 86 cm.), sz&niybosaia 19 
cm., faiUiosBia IS cm. KtMp- és Ssük-Barópi- 
bsn,Talamlnt Bsnk-Amia MdOs, hegyes TldAkdn 



nintállandó madáréi HasánkbanfcllUhitieea Árra, 
LIptó, OttnSr, Bsepee és Zólyom vmo^ék nagy 
W!d(db«n található. As erdUdtlU gyakran Urt^ 
a SHdekre, meittra és aUuTSBl legelOkre, de Gsak> 
bamar Ismét rlassatte. Nagyon gyonan ssalad 
«a fordnl a tSOüa, eMg M^As UtartósD lOptlL 
Magvakkal, rBgyekkd, llatal haftásokk^ roTS- 
rakkal. Htgekkel ttolálkoilk. Blr^e, társasán 
aSgyn^D. A jérce Jól eldugott fOldmélyedésbe 
8— 10 kiest, TOiOsee banusaiga, bamavOrOseB 
pettyesett telist rak, melyeket egyadtd a Jéroe 
nagy gonddal három bét alatt költ kL A költés 
Uqje alatt a kakas td»<ida UHwrol, de késNib kl- 
cabweUtei vIssiatAr és hú ktsértJUk marad. Fog- 
aágsaa eMnta ssnoorA, levert, késftbb uon- 
1 hossisstddk. Islfites hAsiört nagyban ^ 



>. A ttífagi (Lagopia lagepitt U). üjénm 
tes, télen a bűiSa alkalmazkodva rsakmmi 



hóMiér, kiTévén a fekete kiUsö brirtoUakat. 
melyefc azonban silnlén fehém vannak siegve 
és a tövOk is tíbér. Csd^jét egéesen njjid vé- 
g^ toUak fedik, az lűjakon a Körmök nagyon 
hosssnak és erősek. A him nagyobb, nyáron 
geasteiurebama, kevés fekete, roasdavSrOe folt- 
tal és barántcslkokkal tatkásva. P^ nyaka. 
begye rozsdávörta, az&mytdlai, hasa és lábai 
fehérek. A UA konnéaytollal — Uvárte a két 
kSs^wö fekete barántsávos rozsdavöröset — fe- 
kete fehér véggel A Jéroe nyirui általában rois- 
dsaárga, fekete foltokkal A cslAe pelyhoe korá- 
ban rosdasáiga. A kakas nsgysága 40 em., 
eiám^ioBsza IS cm., fertliosBza 11 om. FlUdllnk 
legésiaklbb részét l^a, a sarkkör JoUemiÖ ma- 
düa, mély ott az é. sz. 70 fokáig teijedve, legin- 
kább a havasaUi hegységeken, még pedig a nyi- 
resekboi tartózkodik. Télen a völgyddte is levo- 
nni, a hóba be is ássa magát, hogy megvédhesso 
magát és táfiláiékhos juthasson. Eledelo minden- 
féle növényi rész (levél rOgy, bogyó, mag stb.). 
továbbá bogár, ttreg, me^t — mint a tvAk ~ 
kaparva keres meg magánok. A kakas oDrgése 
sdnta a vakság^ smvedélyee. Ízletes húsáért 
nagyban vaditezák. A lappok tbezrenként azál- 
li^ák télen e madarat a hozsáfnk közel eafi 
kereekadelmi városokba. Norvégia Ari vadassá 
óssiel nagy ssálkásszörfl vlzBiákkai vadásssák. 
mlg a többlek a hinnkmócUára hurkokkal fogják 
ttat H célból nylrferöxsét ongdoenak BOvényna- 
rUen a hóba s mindco 8— 3 lépésiyire eer-egy 
borokkal fölsterelt vlllaágat a kót végévelMiDlé, 
kapuszeifien a ffitdbe. As llyon sövények azután 
mmöldnylre is elteijedsok. A madarak keresik 
alattuk as átiái4t a tmrokra kerObtek. A hóC^Jd 
elterítését, blológtai stb. viszonyait iiwitb IM- 
imaanmm Ottó taonbnányoztaésfrUledSS^ 
saját vizsgálatai alapján Egm viMuóan a k. sl 
tBiméssettndományl társalat által kiadott At 
étmJa Mtdárhegyek U^árü aim« nagy monká- 
jiban. 

TajUI V. hl^bgkalóság, az a mdegmannytseg, 
mely vm. anyag tameg^ységéneh ^y Colstoa- 
fokkal valótelmelf^ ' - ■ - 



l^ialtoaak átMWödö tnli|]donság(dL ÁUan- 
dókés váltDuflanok és Ü alkdmaskodás(Adiaii 
sseraettekésTiltosékonydL As etsBk To^nard 
értdomben állati Jellegek vobiának, pL a osont- 
váz Udyegel, az utóbbiak Sfrats MIbgása sse- 
rint a tisstán nnberfek. A M jelegein b»- 
101 két alMtára való kOUnflUs látailk : a ptt- 
mltivebb, terménetee és a flnomnttabb knltniíUlB 
aUk, mint alfejta. Bz a kétfelé alak a> alsóbb- 
FHidA embraflgtáknál pL a párnáknál Ismermn 
és más bélyege mellett fettOnó, hogy ngymason 
jeüemaö sssorrot mnhtöa. Magának a fejnak 
Jelkgcd annyira egységsaek és ősi primitív for- 

máJBkbaBáUanda, e meUetf 

vaM visssantaltalkbaa aokfel 

kodásban egyoldafaiak <pl. az tgj), bonr a 

■"^ """"""' ' mondMInk. A ai 



t a tte»ta|Udéat« 
A,asAJaftalmaa- 



bort«kolleWvtípnsnafc»m„_,- 

ntánfeltanöfe^ f^Udéei jeUc«ek : as atnvlsstl- 
kos tidajdonságiA, a bMnek a arine, fi as svrú- 



)y Google 



pal CBMsamA aOtát rdnmbw, a jKSén grvnaxk 
mmgcl Mtía (Bad»4iále lUQ, k niger gymiiA 
^yesee híjesAIa, k swm ésa hftjralaéoafc Oma»- 



« mongol »iBni,B]mignaHiBnia. 
artnynl, a tart feJUdMnek Idő- 
tartama, ai éhtkor áa a tennuenyBégnek 



a lannet tipneoe artnyal, a tart f<^ 



f^faxiax, I. Ituar. 



n^kanrikMar. J, L férenfasAIjf. 

FajMM{aMUaJfiwti/'<iAM>,fctak., Bwsvm. 
««ri>élfl j.-ban, asM 7tt magswr 4s «tt lak^ 
povtaUntal, a. t Nagynllö. 

FiVtlogc^ afUkában vm. . _ 
vUbnö mcanfisögnek egy blsmroa anjragn to- 
natkoaó b aira nöiveMiomiO értéke^ mtnt pL a 

faghaiÓaág(l.ü.)%*faaUta ^- ^ ' " 

a Utmegegyaíg térfogata li 



Fulaadia V. /bjlaiilt^ /^Ani«ú, XVII. i 
IratöüikbaD ekik^OU poertMtr. NyUván __-. 
aradettl, ^<sm £o»dw(A vagyla flnom londtml ttO- 
Tot, mert eUfordnl awUette tödamdit éa egyne- 
rflan toaiw Aa toidú L. Z«m£>. 

F^MuadUa, L fHt^. 

Waj^tkw, I Süniét'. 

Ti^etadar ' " 

rajok kalatkaaiaa (»*■) alatt as «lö)éaj«kiiek 
Olt a Táltcoia&t érgok, hogy ^f. éspedig önkíödö 
njita&gokat Teemek feL Hogy ei a Tiltoiie 
megvolt a maltban és magran a Jetenbeo, a mai 
UiMglBl tudomány egyik al^itétda. Hogy ai ^ 
iqlUalg alapján (MiMrAI V. a f^ keroMbe tartos6 
Uaebb egysigiAl l\-Fa.j) vao*« 8ai,aF.-nnésTa 
anUnyégea Ax ÚJ o^átaág felvMete lehet fi>- 
ktnatoe vagyli valamely i^áteág ntödrúl utódra 
íMenklat erUe^eeelibeii Jnt U&tjlfidésv (L Dar- 
wönMmmfaLmtarckiíMiu) vagy leket hlrtcten, 
ugráamKTfi b ekkor az ntód f<Aozatos átmmet 
nálktU leai A} ü^á, ea titAU mód a miUuáA (1. 
a). A fi^ok kelefteiéBét viaaiaveietlk: kOM 
okAra, ei a tUokponvív keletkeiiee, v. beM 
okokra, e> a &i^ iIxmUii koletkegéae. L.még 

F^atolögiaJUíMan todományáBBk egy ága, 
laijtr taBBlmlayocm, hogy ktU&nblliö onbertajo- 
bm miosoda körtani kflUnbsAgek éacMbett^ 
hogy mUWea befolyáesal von a fu a Imllanioe- 
aigra, a betegségek Molyáeára. PL mcfpUiaplt- 
baló, hogy Kidök kOaOtt gyakwlbb a oskorbetBg- 
aég, néhány IMklUA IdegbaJ.stb. Airarépaihj^ 
lamoaabb a maláriára, mint a néger; a sdneala- 
jok haJl&iDosabbak ai álomkörra, mintaientópal 
stb. Ujabban F. alatt azon bet^sAgek ^ecUUs 
tudományát is értik, melyek as SrOklUée, vagy 
más hatások (pl. termttetlenség) útján ai embCT- 
t^nak magának tJ&éteteasigét nmti|ák, I^Jlódését 
g&toUák. így a P. a faJ-eRészaégtBimak és aa eo- 
graetibának alapveUS ta£>mánya. L. EugeMiia. 

Fi^sAly, vm. anyag térfogategységének súlya. 
Bókon fogalmak vele az absiolnt és a relaüv sfl- 
rOsög. .ibssoluf sür^aég alatt az illető anyag tér- 
f ogategységÉnek tOmege értendő, míg a rdaüu 



vls tOmegébss való vtaonya. Ha a sály v. tDmBg 

— .._.„. , .._^__. ■>ameiB6kletü 

. .akkorasMIbaa 
rnyiaAg mArtasáma ngjanaa. 
eeakhogy ai egyik raiy, a ná«fk tOmeg, astfolsé 
pedig Bsvewfien nám. PLas araiqrt^jBÚlya 19^ 
granun súly kOboesHmAtennként; abnotat Bfirt- 
sége 19^ gramm KkBeg, ngyaaesak ktbomHmá- 

'-—-■ itsége pedig 19-8. Afchrett 

magnktől értatMnek, « 
^flfléamóddal mind aháL__ 
mennyiBégröl, jfL aa aranynál lOrfdn ait mo»d- 
Jnk, hogy WA. BgyéUránt gésoknál és göittaél 
a relatív sirMg ueghatinnáeáaál a tSmegsl 
iiemavlitaaiegttei,hanemaO^«B 700 mm. 
baranéterálUanak mMjbleW nomású tovegO- 
nak, IIL a gdBMd agy«£í mérBWBU és nyemásB 
levagének NnegéliM soktok vtanayltaiiL 

J ^ egynemnttsB tBBtIévte,anislytwo Ipn Bok 
ahésag,igen»MibfBoayoabftdnak F.-átp(ai- 
toaan megáa^ttaiii, amely kBUnkB még ngyan- 
asoB Ónál és emuk kUOnblM réaniban Is vál- 
tozik. PrlBS álh^ottaa fltgg a P. még a vistarta- 
lom nManylaégétN Ib. A fkaayag l^sAIya, mldhi 
artOSBBeMmMqu, 1-46, mások sinint l'18-l-» 
kOiUt váttoiik. A Baárai b F.-a lia iiiftiailniw 
UBBbb aBM érMkeknél és Így asakkel ScaaehaBon- 
lltva, ^yAttalalttUkaesoBBágánisfcftVsttntet- 
hetOnk. A Ajsúly mei^atAroBásának md4]aH ]. 

Aa£uiii|«fcme^atáR»áBáia,agyaiástélvalú 
megkOltbibMetésAre nésvea P. Igoi fontos adat. 
mert egyaztm áBványfidaak P.-a (Mtéve, bogy 
ngyanazMi Mfok meUett KMéat a mérés) ánanU, 
fOgg a kémiai snAaBsttSl és krlstátyoaodástAL 
Hivri asMban as nieU ásványig ritkán tökéle- 
tesen tiszta és gyakran tObUUe váltosatban le 
terem, ~ egyazcm áaványM P.-mérésl eredmé- 
ayeibea nündlgvaanak csekély ritteéeefe. BzéR 
aa ásvány P.-átnem aanjrtra egy állaodö szám- 
mal, mbit Inkább egymashoi nagyon kOiel iüb 
határ-értékdtel snklok kUHenri. IgypU a sok' 
fUe változatban tennökTarcP.-át2-a— S'SveSB' 
szOk.n(dmalegtlsztálibkvBnP.-értékét S-66tar 
lálták. Az Igazi érték tAát a határMék^wá: 
a középértéke volna. Bégebben nem nagy súlyt 
fektettek pratos P.-megtaatárosásotoa, mertke- 
véesé, vagy egyáttslán nem Ismerték a F. exarns 
viszonyát aa ásvány kémiai alkatához és egyéb 
tnlal&mságalhoz. Ha a lebetd legpontoeabb meg- 
hawozásra tSrakszoiek. De nemcsak tudomá- 
nyos, hanem mkoriatl tddnteOen 1b fontos az 
ásváimdc P.^iak magJiatározáBa ; Így pl. fé 
meknfi és drágakSvdcnéL Bxt J« tadtUc már 
akOzé^ori tadSrök is, és kSztttk az arab Abnl-IU- 
han az akkori eBikftzok ISUtoflensége m^ett i; 
báanlatoe pontossággal határozta meg kOlAiíélf 
drágakövek és fom AP.-át 

Az ásványok F.-ánafc meghatározásában az ál 
talános médiAon : a hldroeztatUniB mérleget, a 
^knométETrel és az areométerrel valú megoatá- 
rozásokonUvtakét mód használatos, m^J^yez 
vén, hogy ezek kOzBI fOkép az eleC nem oly poU' 
tos, mint pL a piknométerrel való m^haüio 



)y Google 



'"'*■ ' - M m^ÍM, amelljrel ralö niMt 

is akkor, ha amérenU fuTánf 



ha ecdc ttl wteítn rendettoiéeankre ramudc, 
aF.-iiugiuttán>iA§ 9egUBégakkBlgy(H«,é>elAgKé 
ponlos. A TiznM JAvsl sAlytieabb, pontoann meg- 
halároiott F.-a folyaddkUl Uiwtob mimafl- 
ségM pohírte entonk 48 belé tetttOic a. mtandO 
AsTáBT egy Ua danUcáját v. pedig pMAl Ai 
áarAny t. a ímékn etttyed, v. a folyadfikban le> 
bögre marad, t. pedig a folyadtt MastnéiittBial 
toi, ancrlBt, amint P.-a as alkalmatottfolndé- 
kénál nagroMt, vele megegfecft, avagy tíam. 

Búlroefotjndökok gyanáat Icclnkibb a Uvet- 
knoket kasináljtt: InuMUt^ÖDldtckmiá^Mt 
tOdat: UganrJodM oldata jÚdkáUombaa, P. S-IS ; 
&iAr«ÖAt/«eofiirt.- hlnny-fodld oldata btriim- 
jódfdban, F.-a »&8; SUm-Mt tfUirt .- boiowol- 
framBarae k&dminm, P.-a 8-fi— S-S ; Brmmi-fáe 
Mat: lödnwtUés, P.-a S-66. Bnk kMU ai eM 
éa aa ntolada legalkahnaeabb. V.ü. achmiátaéjtr 



iM hely, mely már 1218. wnUttetIk mint kOiaég. 
Lakólsok kápösrtát. buigony&t p^irikit, kendert 
éa kot termeuteoek. —2.Í. (moet Sakmi- 
fajtt), tdsk. KlB-KOkODö Ym. boaaúawU J.-ban, 
(unl 794 oUh lak. ; a p. és n. t. Zfltdve. L. még 
SMumfiáse. 

Wajim (nAapKua), a fi^ (L o.) fogalMDhatárán 
bdOl alkotott i«ndeB«9taiü fokosat. F. eloeveié- 
sea egyftdú állatoknak aion owpor^At ér^k, 
melrá a fid toretén tadU egyenU testalkattal te 
tnlaJdonBágiAkal blmak 8 es^et ntödatkra Is át- 
tMkiük. PL a eumsmartia faj i emuk t»b 
fíiAifi vannak, mint a magyar-Rrd^dyl, 
ttáll,becnl.«llganl attTVagy att^i .. 

as sogol telivér, arsb teUrér, ardeni stt. A P.-nsk 
Ismét Iclwtaek alfajldi, melyek Ismét USrztekn 
OBtIaaak, pl. flrményi tOns, mezdhegyed tOns. 
AF..al-P. vagy tOnsa keretélMn kfUOncMMdofcaí 
kaitabtatetOnk m^, pL a lO-es számú oaal&d, 
amely Ismét tgyeMm áU. A F. megJriOlésére 
válaeitott név kSirotetienttl a fiij (spedes) neve 
ntfai JSn. L. még BmáawríM^. 

F. alatt a ^vtnytaiiban a kalttvált nQvény- 
fiúok kOIOnbSzö alakját értjük, pl. a búza, rozs, 
káposzta Btb. fitjtáL 

Fajtalaaaág. A magyar Btic-ben a következő 
Irányban szerepel : ]. F.-nakolykOrtllményokkO- 
aOtt elkfivetése, melyeknél fogva nemi kSzSstllés 
esetében erSszako* nemi jatesfOéa 0- o.) bűntettét 
álhvíQameg. 2. Mint famíjszrf ellnri P. (L <>■)- 8. 
P.-ot tartalmazó irat, nytuntatvány v. képes ábrá- 
lolat nyllvánosbélyen UálUt&sa, ántlása v. teijesz- 
téaembitszeméreméUenl vétség, Bbönaplgteöjad- 
keté rbgházzal és 200 K-Íg tetjedheté pénzbQnte- 
téfisel bOntetendö. A Bzen6, késiltö, nyomtató, ha 
a többszörözés, terjesztés, kláUitáe ai ö tudtával 
történik, 6 hónapig teijedhetó fogház ée iOOO K-lg 
teijedhetö pénzbOntetés alá esik. Btkntett eseté- 



ben hlvalalveeztte b alkahnaundé. 4. A P.-l cél- 
zat, jelestll a ssemélyes szabadság dleni bOneae- 
lekményeknél mint minŰeitA kDrtUméDy szer^t^. 
A 9. fogalmát a tOrvény nem határozta meg. 
As uralkodó nézet szerint a F.4iak tárgyi és ala- 
nyi mozzanata vul Tárgyilag a P. a szemér- 
met B az eitfilcsls^et nemi vonatkozásban aértö 
eSBlekményben álL De ei nem elég. Alanyi moe- 
zanatkép a bi^jaság, a kéjvágy mint célzat, a 
GSeMcmáaynek a nemi ösztfln fellagatására vagy 
kidégitésére Iránynláaa azttkséges. Bz a l»ga- 
kmm^tatáHnás a P.-ot tartalmazó irat, nytnn- 
tatváay vagy ^les ábrándat tbgalommegbnU- 
rozásánál is irányadó. As iratatknünigODdolat- 
nyilvánitáe akton Mtalaa, ha lényegileg P.-ok 
ábrázoláBát, P.-okra való wáUtáat oétosza. As 
iratnak sA. untalan aiinósége é^en as alanyi 
mozzanat jekntteégénti íogn oaakU az összerfi 
körUmáoyeknek tekintette véteto alapján álta- 
pitfaató meg. Lehetaégee fi, hogy aa Irat, amely 
ai eredeti kiadás sserlnt n«n fl^talan, akiáliitáe- 
salfkjtalannáleaz. L. még AnuMrofió, Stodomia, 
SeemérmOembüiHetUk. 

F. Cui, a mAvéasetekbeo a dnrva énéklaég 
felébreaztésit eélaó ábrázolás, a nunl szervek 
részletes vagy aematlkas folttlntetéae, fóleit ipar- 
mflvéezeti tárgyabm (jl, a pri^ms-knltiisz tet^ 
méfcei Ponqxjiben), tovUbá SMmérenuérté oae- 
lekvés, vagy hdyset rajza. A mesteUnaég is 
mindannytsanr ide tartoak, valahánysaor nem 
tiszta mflvészi hatás keltésére ir&nynl, hanean 
nyíltan, vagy leplezetten énéU (ssnalis) Ingere- 
ket éa vágyakat táplál. A UíltésMt Is koronként, 
így legüjwban is. Igen gazdag a P. MM?áz(riásal- 
ban s a pikáns, az énékoslklandoztató scAszor a 
sivár pomografláig sDlyed. Bzektél flnomabb Iz- 
lésfl embw nndiwral fordvl el As etméletlrdfc 
kOslIi a F. ellen hanoinak mindazok, Uk as esz- 
tétikai gyOnyört a nyers érzékiség körte fSlfll- 
állónak hirdeflk, valamint azok, Idk as orkHeri 
szempontot a mflvéazetekben is te^ea erftvel kl- 
vánju hangsúlyozni. 

HjtáOaa, belyeeebben : jeAwfaíeii as az állat, 
mely nem tartozik valamely banrosottabb Mtá- 
hos. P. állatok a rradazertelen karoíUritná (L 
o.) kaletkexnek ée leggyakrabban a lónál éa kn- 
tj^ánái fordulnak él6. 

Fájtlinka (iOtj, L ImpaiÜM. 



Fajb 
Fijm 



_ ., _ iyitm, Fríimt, féleöegylptomi ke- 
rület (mndirija) a NUnstól Ny.-ra, Bahari^ és 
Parahfíah oázisokat Is beleszámítva 1S77 km* 
múvelés datt áHó terúlettel, (i«o7i 441.688 lak. P. 
összenyomott kOralakú mélyedte, melyet mindn 
oldalról magaslatok fiinak kSrU s amelyet csak 
a Llblal-h^rylánoot átUM EI-Lahnn begyszoros, 
ahol a Bahr Jnszef foty keiesztOl. kSt OBSze a W- 
lossaL Földjének fi.-l és Ny.-i része a legtermé- 
kenyebb; rizs, búza, rozs, len, dnrra, továbbá 
Indigó, rózsa, datolyapálma, ol^fn a lOtermékek ; 
a pamut és onkomad még nem adnak bö termést. 
A háziállatok kOztU a I^tObb a jnh. kevesebb a 
ló éa a teve. Az Ipar elég virágzó ; kOiönOeen Bálo- 
kat, közöns^ee posztót, pamatkelméket és kere- 
sett róssaol^at készttouk. Fővárosát, Medhiet- 
el-Pf^nmot vasút kOU Össze a Nílus völgyéről 



)y Google 



Fifciym 



<i Kalrúviri. P. MntmMgíti onpontM Is igen 



m flilKM(Mvflnt.lIo«Ha),itwly- 

idt vWt tallDaUlE asmtir^ 

bn iBkvó rtnekat ODUMék. A Moerl»46 K.-laiA- 



Ijrel B Nftan klindt vWt t 



l«BMTtiaialTfllalaiiM)b«p«tt»liliw labirint és 
etUl eaak ttMtf UToUg váluztotte el Kn^>- 
dDopdisi^ MDe^elmek lömjal miig Is megm*- 
ndtek. f (miiAaii tolatták Um-TS. ut kUim 
mdriin4>£levéI-gTtUtamét|Tt, umIt BslBer (U>«^ 
oee UrtoUlM jntott, aU a béeal a, Ur. vdr. 
UtnrrtAraak idáiuUkoita. V. 0. Qnldnker idkkAt 
aBiidu.B»iúébcm,18Uápr.i Avim,TbePa- 
jnn nd lAka H<Mrfs (1899) ; OrtníO-Simt, P. 
TovoB and ttadr pi^ (Loniia ISCKQ. 

HUb beltU alkotott nndánrtaiil fokmoi P. né- 
TOB ogTCBillk a ftlMi {gpwteO belU asokat a B5- 
ténr- á állateorteoM, moly«k « ^ Wbbl tag- 
iaitöl jelentéktriraebb ]eU«nv(niscAbu kUOn- 
UBNk. L. mte fi«Mttwr4afi é« Auoí. 

f^a»t Uiuh AltaUbaa vér* u Ülatok fiatal 



Ikkadáa (MtJ, L BagyfakudáM. 

Pkkadák, L AdMÍB. 

Akadó Tis, L Brivtí. 

fkkard, a kiflltetett fiald ttk mtílé ■Oalma- 
tott &-rúd Tag7 gyám, hosf oi 01tetvéi»t a aiíl 
U ne dOntse, Mn ne njromjo. A F.-nA Eemdnr, 
tortda (kiélek Tiútik, e»ket la a Utdiéa dMt ktl- 
HMtOiA módon oUkéoittk, hon kaUbiOoen a (DU- 
ben lévA rés^k hamar el noKorhadJanak. frra 
■olgil a karft v&celnek a nuvBieiHaltéBe ragy 
kátránnyBl, karboUneonuiiBl stti.-vel való belta- 
tAoa. Néhol aa eg^n karút néhány napig résgállo- 
oldatta ictatjAk ■ kisrtradfa ntán míg bemeue- 
lik a tBrtúsBág végett A kardiak 60—80 cm. 
mélyen kell a ÍSldboi AUani ée olnn hoaailbiafc 
lennie, hogy a bkonmüának aM Agai kOaé «r- 
jen. A karút éUM) keU akimért helyre a gOdOriM 
Mft2nl a a ttt Agy ked mellbe filtelBl.^agy a 
karönbtonaöt a bgy éo tad dlenvéjje. A> 
Áttette berégaéae után nftcAit a kortiua k«lk 
kOtaveeoaöviel, Jobban kfltÚBialoggal, ami a noiko 
«i a kar« kSiStt oo Ibrdnlatot képei 8 ennek vé- 
gét a kartboi sngeslk. 

Fakánlt, faln. Biebb ée nemes bdélékből (dU, 
mahagMU bSi.) O'^-I-CiO m. hosazd ^ésnégea 
UBkH kémtank, eit átmértjének nagys&gihoo 
képeot rtrfdebMwooaabb Ideig gúzOlJttk és aztán 
Jé narteietll fahántd (eeatn^aózer^ gépen Yé- 
tamy, néha eeak 0-1 mm. vaetaig tornbrA fUbo- 



Toae^Dk, amely a vékony fomirtailTés pa^ners 
T. oueé pamntvásnmra fSlragasaQs, a ragasztó 
anyagot meguáritja és a fit ^yttttal féiuresre 
vaealja. An^Uban, ahol a P.-nak a SHhaf u boiv 
kolatuiál nagyoU aanwe van, nagyobb mennyl- 

Pkkátráiiy, L E<fln%. 



nikof6(lat)B.m.pirt.ki 
pottUkal párt; fakdÓMU, pártookodé, aU mlnde- 
nektfétt a sqlit párUénak, vagy magániik ai to- 
dekéttar^BiemelUt. 

WaUbnáit OVrj a. m. geezt (L o.). 

PakMiánye (MtJ a. m. geeat (L ^t- 

Takáteff dor.) m. m. kéreg (L o.). 

Pakenakedolem, I. Jb, & 

Tokért, klsk. Arad vm. aradi J.-ban, (itio) 8191 
magyar, német és oláh lak. : n. p. éo n. t. Ztmánd- 
dJfalD. 

PaUn . . _ 

PakinUUk Mtj, 1 

FaUr (arab), a. m. siflkOlkOdO, tagta^, : 
mcdiamedin dervisek jeHMoek A P. ehievezéo- 
oel jekUk oa Ind DoBanyargatA veaeklékat la. L. 
Daoai. 

PáUya, Bi fl baiOwn hoatnátt, mestnségu áton 
oUáJUtott világító eadtOa. I^F.-iuk neve^ 
ba anriioe feoytigallyaldiél, njlrÖbAl kéadltt. A 
viam'F. 4 booui éa fbiramtóval teBaefamBatett 
vlao^yertyiböl iU, melyekbe kevés kolottetn- 
mot te terpcntlnt tovwUt A cfMvft-f. lehet ka- 
núcoB avagy fid>éU, a sterin^ amint Ma6 btiét 
ftmt kaaúo avagy kanúaeal kOrilUbnt Iteiytlbot 



te aiyvea vlaben oldott krétával, kevte viaaA- 
kal bevnilák. Ujabb idúbeu vefí^ueH F.^at li 
«n»it^i»«B»fc melyek egy fim- vagy paplrtidí- 
bao égé anyagkeverftet tartolmaxnak, i. m. 
atnmcMiiiDt, bariunot, mint amely anyagok a 
Hnyndc kDiaibiJaO áztat fcOlosenCzn^ Ai ft. n. 
JtorgOKtf-F. hasonU anyaggal tett horganyoeébU 
áll, m^ u égte folyamin elolTsdvin, A fényt wOc 
ftlíén4 teail,alecüv^borgany miatt a«mbaa 
veszélyemet mcmdbatú. Moeer őmogy te HorriSi 
Andrte U^MUIakoeokte plrotec^nsok 1883. 



gyolladi Ai Uy K-ákaTaiaA végOkbi ttblrnylre &■ 
fogantiyAvd litjlák el. A pe6nlmm-F. egy fkrUon 



az, melystt a kerAded bél egy, a petrolenmtar- 
tút áthatoló légosatomára van fOzve te ffilébe 
egy lángoszlaté ftmtánsa van iDesztvoL A vOrOs- 
réz- van va^lébba készUt pefroleamtartú nye- 
KhesaUépvanmegertsltve, hogybArmlIy állio- 
ban ID^é9e8 helyzetet veai MTüJabban a tfls- 
oltúk P.-Ja nregea eárgarte rúd, melyben a pet- 
ndenm van, a P. égAJe zárt kosár, mely felBI 
aszbeszt-lemezzei van zárva, belfU pedig fcanócd^ 
rabokkal Utntve, a kanóo az olAjot oz aszberat- 
lemezte vezeti, ab(d elég a nélkül, bogy az égd b 
elégne, miért le flUtképzédte alig nmtottozifc te 
a fiUyo Hnye tiszta fehér. A fáklyát m&r az 
MEorbon huanálták hi^lökM, esotákbaa te Qnne- 
pélyeken. EvttkeaéseknéL Ipvl nnmkálatoknál a 
mnnkatér éjjdl megvUágltáaihos ujabban oly 
'•""■■ " "" melyek petrolenm(bai- 

_, _ _.. „._ jrm — —-■-■- 

részt egy UemelkedA cs6vlte le 

van ellátva. A sdvattyAval b tutényba nyomott 

levegó felnyomja a petnrfeomot aa égéhte, ahol 



)y Google 



U8, 10— IfOOO grm^afénrfl l^igfit ta ad, ver 



TStamiat wyéb ' jáOkte 
saKős jdséBekn jJtaUM 



0- ClXtn-fény, iíUiiró-MBy stb. 80700 íotgk- 
lomban.) 

F. (Inc. sém. BHekfmer, FaeJaitemr.Bladcer' 
feiierv.BlaiUkM,cLfiua>diBeiúala,tnaa.fgu 
deBengah, uig, Uiw^mM). A tagMi h^Aan 
hMuálatos P.-k HMni^ terpentfnitel áitstott, 
gynUkonr ■ayagofcfcal^én.Muantlmm.Balétrom 
Ifoor Btb.) v^yltett eh^ye nappu eiOanfIMSI, 
6^ pedig v«Ut6 fehér v. kékei TlUmt id. TSbb 
pmig te és sem Brtl, sem ert nem (Ma (d. KtB&- 
llaloBikhsJlftsiHU-JirtnttvA, 
■Itt (wlnsttiNk laaert oto é ro . 
^dkénUékek b^án fontoe és 
_.^.... ._ .eiJtalábaii. 

nupdeBT< (■••■), L FatyS. 

ráMyi—wast, Mrómros ttmepayes altrimak- 
b» már u Mnrbsn is dlTst(»otí<L FákluatiinO, 
SS A-kwessHny egyhis ldq|ébai hasréí Tssár- 
luftJBeatéJín T<MKKikABoe, smuk B Mképertséra, 
hogfKrlBitnsiiak SMDTedés- és haUl-éJe snmtey 
ftaréWl van m^TÜágítrs. Blostanssit ralam^ 
Ibmepdt cgyénbág as&mAn raegtlsxteitBtMU t. 
korszakos ssnuéiir ttmteptéséte ssoktak F.-eket 
rendexnl. Ok u esti onUekezéaekre blxmyfav 



után éinek n Uyea 

ráU7ásmne,sH 

ráklntiBo, a Hs 
A Uatisztelet a pogány Tallásoldwa na^lib- 
részt a nap tfaztsnlévsl fttn; össze, mcdyet tObb- 
nylre téli és nyári naplbrdmwoT begyeken meg- 
gyqjtott Hűkkel ttmtepeltek-Dlolsá maradványai 
e pogány knltosznak azon ttliék, melyeket ha- 
zánkban Is kuácsony t. újér éjjelén, sok helyt 
pedig 6zL János-nap estéjén asnkia hegyeken 
meiKniJte'ii ^ törUtánooud. Háshol nem gyqj- 
tsnak tOzet, hanem a fiatalság fáUyafiirma égi 
szarna- és gaDytekercBcsel Já^sbe a határi Hü- 
eiss népek, t. szokásból (bgyrert vlseUk (délszlá- 
vok, ázBlot torkok] tflstánc^lmt Agy jAJj&k el, 
bogy fonnális ceatájeleiteteket mntaboak be dia- 
matlkas ntánaásban (L ím/vertánc). B régi po- 
gány tOztlsztcdeten alapntö szertüftások otusó 
maradványai kOzé tartozik az a F., melyet a po- 
rosz nralkodébáz tagjainak bámiieága kötésekor 
a miniszterek Járnak, Ufe ai eeketéei nap est^ 
gyertyát tartva kezQfcben mmaett'l^édMn a 
sony kOrU táncolnak (L Gyertyatáne), 



ott a féndvarmesternétél átveedk a miiüszterek 
azAmára a menyasszony egy-egy harisuraUn&Jét, 
azaz néhány rüiyl selyemssaugot,mMyie a fia- 
tal pár tímere és monograminja van hlmeove. 

FáklyatartA alatt merev, mosdittiatatlaa ko- 
rdia erősített két vagy tUb vaa- vagy bronz- 
gyflrAt ért&nk. A kÖz^<«ban a paloták és házak 
kapuzatára erősítették és beMUk vlUgltás Dévá- 
ból égé ttUyát dugtak. Az tvOM belsőében a 
kandelábereket isMazweUékllyfikly^artókksl, 
mdynek gytlrftlbe as éikeaé fáUyátátbednebatta. 

Foikö, saln, a ssOike és barna keverje, szá- 
raz fltldhOz hasonU. A F.-szln a házi líoál ritka, 



1 gyakort saMMsufoéMk 
mondják. Számos változatai 3 OKVorteaosztataak. 
d. m. BOAe F., sát^aF. s isabella P.-ra. A ntTto, 
hamvas vagy egársalBA, a aácga, sáisás v. hai- 
ványpliosas sziul, as IsabeOa ii mii fa i vedig sár- 
gás, de az <iMUtDl abbMikUgnbIMk,bogyaU 
bére nem tartahnaz totDanyagot; MMnye és 
&Aa világos salnfl. 

Fakóén (ktnudrit, ttri, ttn egy ásványosa- 
Iádnak a neve. Az tdetartDoá tevkiyfajokaakka- 




Itva. BoBO sserlnt a F.^4k I 
HHnorf keveréksl. ahiri R'=As éa (^ v. 
Hg, ff'=Feés&t;()=iAsv. Bb.Cs8fcbogyn«n 
ndódni F.-elama6B teás elegal e képlolskwik. 



[lak. téten 



BdlHg^tatrlaimatnak a spuMlt> és sriiwaMt- 
nak elnevezett vUhJf* ; eMkriéfördtünaknáhink 
OtBebányán, I^^ mellett te TfrObsa SAwak 
báayaltelyeii. 

2. l»l(»•olMrzA^F.,a^lelyekbefl Q = Bbée As ; 
ez a osopMt ezttstmentss. Ide tartozik a Bondber- 
gerit (llorooocha Pembai^ 

S. orsfa- F., ahol ()=As,eaekbeBnl]MBZa, vl- 
lágoeabb szintiek. Ida tartozik a temmntit éa a 
Unnlt (Unnenauűlian Svl^cban); az ntAUrf so- 
káig ktUDn áBvbiyfi^l gyanánt aserepdt. A réa 
minden P.-ben elAfordnl, esM igen fontos r^m- 
teoek a P.-^i ogyáttalezoslénnek la szolgáinak. 
A F.-ek tektp a kristályos palák és i ' 
hcnségek érsteléreiben 0^ 

iTinitilTfrfln számos 1 

Nevezetesebbek: Beint ,_, , _,.. 

Dobeina. Poráos ée OtSebánya, kOlOnSsen hírese 
és szépek a Ka^dkbányárAi valók; Bzászksbánya. 
ArBnyoebánya,BoteeI)ányaJf agyág, lüdánel. Kfli- 
fSldOn is igen gyakori. As amtmt fval d Annlvets, 
Svájo) és atudaH (Aosseibe^ Waliis) vaakoa 
F.-ek. A riomt (Cr^iens, Svá]e)vaIAszInlllegUs- 
mat-tarbűmá P. kjtűMmI <Bndel8tadt, sziléi) 
nagyrészt rézarzén-F. A Predrldt (FshInn)ólom- 
és tetartalmú P. 

FaU kssalyfi (<3yp$, *iu« L EeadyA. 

rafcoUt »(*j, gOmMHyded, némfképen aleacse 
alakjához hasomö világos szinfl ebabazlt, mely 
számos bazaiflian (BOhmlsdi-Lelpa és Soleal Cseb- 
(oszágbsn) és ondeziflMt) (OsAdl-^iegy Dnnabi«- 
dánynál) található. 

Fakonasrválás, az az ^'árás, mellycd a finak 
tartósBágát nOveUOk. L. A (telítése). 

Takopánea, L Harküly. 

FakoptaU (iéfi>rmr), L Famitfos- 

Fakorhadáa, l Fagoiuba és Fitreuetedés. 

Fakarona,L Fh. 

faktoithadáa (■or.). 1. CmiaŰ^rüsN- 

Fakooz <mE*4, az erdei meg a gyümUesttk t6r- 
zsein és ágain megtelMtUé ziunuft [L o.). 

Fakova, szarok&.me^ fa és általábann&vények 
me^vesltö anyagaként szer^Ml; a me^^Sveee- 



)y Google 



PakultMtv «ta*Mafc 



es ttihoz, metOeg K DlM- 



laUpwjag t. Midé, rom l«]iito wetén 



rkfctocéH (taos. /Mcraw) & 
dU, Jntalók. U JíVuUor. 

IiUotUk [rntm. Ftkkrmm, ínaa. faOorim, 
ang. faetart>i>, UagtD, kUOnOsen ^MBooTilib 
lattDiidú OTSiágAbui ftli«MDtt tanAaddmi te- 
IqMk, melyek rendeMiiiit («y te(JhatebiiA neg- 
btaott (ftűdof) tomMm alM álluuk. KlUUm 
a kOsMnirlMS enelkedUk lugy ftnttmáps Ve- 
hooe, GémM te » baii»vit«i% ak^táML A !»• 



AbMte' «» 



mimk^, tUbAl T«ló SMAueMmél u egyeafo- 
rifcrtwwwfcaofc a toltfkozW putiAm vagy 



eersiOáid Ai 
ki^eaMMk.A 



pafiük ragj desAáklb- 



HdbebNk enmia flHBtt, vagy earmifl mrtMt, 
koMstaAew egniM merOlégeira Tagy ferdén, 
MietMfe egy wian ragy fcMOiiMaa rtfcoBian. 
él fgy belysatOk nerlot, mrtyboi egynUUKH U- 
taBak,BHAUIbibMeWDk: 1. toUiiwihtf, 8. £e- 
nutaéaM, 3. míImWMW te 4. nuto^fif- 



JeddÚMk a mnikedelm MilRnim Mekéboi 

HUöOB Jogekkal UMk el «ket : eztarritailaMáBt 
élveatek, UMb «rtdItaiéBycÍk TottA atb. Igw 
Jelenlte F. voHak Veleneében a fímáaeo dMlEV 

I, Dtt-AiáUbaB te toak-Amtrlkábaa ta- 
UBMtttP, 

lUttnlálb ^/iKtoríelfe axonatot). Aa elaA » 
egtea iziBi amnatit n P.-ának vBveaSk te i4- 



812 



■ kttte. A 
adntén Mbnyln gerendáknál Ibrdtdiuik 
eU te kMterik egj sfkban Ibkvö gerendiknál a 
tsvos UMtoek te B rAlapidások ; kUanbíM ilkok- 
' i ttvA gertodiknil a rovMcft Tigy rárorA- 



(tolnak aU te kOtte^ u 

A Tastagttáookat vagy ei 

tjeratdikn&l hauoáyUc, ha aiokst Mwrbfrúb- 

tekká Bkariák tenni. 

rakadnlla, L .numMÍfe. 

FakUa, az akaneBnk-8niiT0gÍtDm,iiié1f siftiadö 
Dlq)(A3iak klMctenel való keielteekor kelette- 

rfk. A reakdö caOttorttee oéU'"" ' 

myagoklioi még parafflnt, vazel 
nyagot adnak te a feJIAdA etaarat nteaavaa 
mteBel kJHfk meg. A F. Igen mgalmae anyag, 
mdy a kOaOnateefl oldteteiekbea nem oU4d£, 
Hontuui ai Blkoboloe kálilúg, Ute ellmlnádtia 
omlett kéntartalma lairBaTTi oldatja ál 



Bérel megbliott nemály; Így gyárakban a 
mKAmexM; a nagylNUi fltOtntáBlpBrban *i a 
kSevetÜB, aki a nyers anyagot a mnnkáeok kS* 
lött kleai^a te t41flk ai ^tetHett mnnkát át- 
ngú; a faktoriát (Lo.) te áltaUban Uaományl 
raktárak vésetei ()Bnm /oJUonin ai Uaományl 
d(i). A leggyakodUtbaaniálata nyomdákban van, 
■oól a mmaetíH neveilk F.-nak, aU a mnnka- 
adú te a mnnkásc* kOsOtt áll, bU tetdmlkallBg 
vaceti as Oaemet te rendeil a mnokabteebet A 
F. rended aajtö alá a nyomdai munkákat te lU- 
figyel auk pontos te raabatos kivitelére. 



1£B Slf) 



132 



831 8S1 



Faktűtam (tat), oly egyén, aU vaUtatt eg; 
BKmtiyben mindóieee e minden flgnUwn teUet- 
Usalmát blijB. 

FaUun, 1. J^Ktum. 

FaUsra. Ai árftkat eladé ker«dnd6 ai Mk 

adása T. (JklUdése BlkBlmáral bélyegesjegj- 
aíket ad vevAjének. Vaatk » Jegyieknek neve 
aabMÍB (Beofammg, fltotnre, Involee). Altantáad- 
neveite ntin, mdy tali^doiíképen 8 flwtor (L l^ot- 
lor^SEóbdl oAimaiik, a mamrbonlshaBDálják 
a Bsámla cfaeveate hdyett a P. BiM. 8i»roean vett . 
értelemben anmban esak ^bimmái^tzámUkat 
volna sutiad F.-nak nevenL 

Fakulták L FawÖtu: 

Faknttativ (lat) a. m. lebeU, saJát tetaéae. 
belátása Bzerint; a Jogban ellenttte a kOtdeaft- 
nek (oUlgstorlns) ; Így megkUKbibOztetlk pL a kO- 
tdezA tea F.pDtaírimAMiibot asmint, ambit a 
hásaegágot feítéSmfll apcÖ^ hatteágtítttkeS 
me^:Otn], v. pedig a felek a polgári B egyhád há- 
samág] kótte kOzfttt szabadon Tálaaztttatask. 

Fak nl taMv aiuMrob v. temporer amurob szer- 
veietek csak egy blsmyos Idnutamon át képfr 
wA oxigén nélkOl n&vekedni te esaporodni (pl 
BadlhiB tyjAd abd(anliialis, folrlUmn ohtrferae 
adatieae, Wannlobaalw lacto-nityrlonm), ellen- 
tetten 81 obUgatorlna (obligát, permanens) an^ 
aerobbel, amelyek azozlgénttartteanképeaeknél' 
kUOzni M. Qraimlobaeter bntyrlonm, Hptrllhin 
desDlfiuiána, BadllM tetuü). 

FaknlUtlv Uatosltáa, 1. SútoBOát. 

FalcttUattv dlSskfid<k v. fakultaiiv vcaraá- 
ták, ások ai éUekOdék, melyek oeak Inionyot- 
kOrtUmények kOiOtt titokOdnek, melyek tehái 
éUekOdte nNkU Is meg tódnak élni. 

Faktittaiiv éUMtödovagí ninuito n övbv ^ 
eaak alkaloro adtán élddcSdnek, nOvekednek, am- 
porodnak élöcUdte nélkttl is, pL a fejee pentet- 
(Mneor), >■ eo D e^wa ém (PenMunm) njd tButl 
BMTvee anyagokon tmytemek, de a vékon^i^ú- 



)y Google 



i^rtnOkaOtte la bebatotuk, hM)iü6k a Boliytb- 
ri(]ok, amrtyak oakortuUlmA v. mAa aurrea 
uincokM tá^álkoButk, da Upeaak UUtafiaes 
floial éU mlMnyl léuekba 18 behatcdsl,^ ft Botry- 
Ua dnwM u 4ntt ée felnpedt aiAlUbogróa 
ÖUakOdlk. 



ai«{MHűir A primlttv 
teméSMM aanlleiMHMl ntoesftl be, mdr « flU- 
oak ia namcaak •mbeil étxMt, hangot tu^öoslt, 
de fi»bl«w>»» lg idrtor terménetfeMH erOt T«t 
éurereimL MUUHi kMtfaUldttJMi aprimttlyUp- 
zelethea nánl botanikai fopdwn ia JiraU; e Ut 
la me^áltoatatta aliAját: a te magában vAre 
nem volt tObbé emberi énáeael biró iSny, faaiMB 
valamelyik emberi léleknek tartúikodU he^v. 
" valamelyik elkárhoaott emberi vagy Meni 



_ a emberi Tagy illati aUk- 
ban megjelenik; r németi MxuflibiÍMHUk, » 
fraoDJU damM blatiehet-Ji»t\»gg damei veríea- 
neknereilktL JlMMVd). A gOMgUi 4a rtmabtk 
mltologiJü* ■ :•••— j- 1 -•.—•—'— ' ..- 



rakini hÜktk (DenánMidae, ium, a Sal- 
Uid maUkaaú béUk (FirmUtmnia} egyik era- 
U^ta- AsldetertoiókletermetllbéUkH " ' 
ragyogó ailnakkel 4a pon^iia r ~^' 



10 l^jok lameratea. Leggya- 

koriUi a Dtitdrvbatet tkuioriia Bohn., melynek 
mérgét Ml-Anierik» bansiaiattoi oyllmíregnrii 
haaBUlUáfc ; hoasm 3— 8-& em. anyanábaa, Pen- 
ban ée BrariUábaa honoa s fcfa™ii«ft* bkftső- 
rinítatwBftx.). 

j basfDM^ffiteraae.áUai), a Patftsok 

(aiaiaabOnaii&».maa^bonok(Rvem>iidae) 
CBalldjUatartoaöáUa&um. As idetutoiú 7 éU 
aMkal üi abban kUOBbUk a biM bom^tti 



LegkOaSnaégeeeU) 

Sa Nyngat-ÁÍMkibaiL htauM érdet F. (D. iot- 
üFraaer). 

rakúaatt: (GtrGiiiiae, ftmtánók. fatM 
wak). averébalakft madarak (Faaaerlton 



naa ttkat la terméaaetlIUiMI, 
nyeUnTnépealtett be^ A driaddL ntn .. . 
matriadik, Zetia leányai, a IftkU éltek, a ttkkal 
balták meg. lUmAban tOoe volt 4U ttt UvágBl, 
nehogy eailtal a Óban <Hi ietenl lény életét 
TeexHee. A Toaga^riget beoariUOttet a ttk lel- 
tolt lm&41^ A axenegamblal négerdí a ttk hosi- 
■lAhiUú aMUmielhas fahiaikomiak; BnlgAria, 
Maceaónia ailáilal még manqieág la ^yháal 
aaertartáaok Uséretében ungwátoiiif meg attk 
leikelt A SKib, mleUtt levigii& a tölgyttt, me- 
lyet BzámM nép szenhiek tart, leOU álSt vérével 
Udozik, hogy megntgeolaUe vakmerteégeért a 
fa szellemét Bsámoé n4p, Igy a vdOnk rokon 
mordvaiak la, ai Istenaégnek hozott ftldozatalk 
egyee réazelt ttkra aggatjik, TalUaoa aaertarti- 
uUut sient fik alatt b^ttfék végre. Manq?eág^ 
a toijal Bhdaa-hSi xarlodÍAolú beteg aaékely On- 
todattannl Is még nntwiMg áldoi, mldta a kÖBOilevö 
fék valamdylkére mbadarabot akaait azon hit- 
ben, ht^ ezzel megmoiricaaik betegaégátOL Bzá- 
moa betegeégnél a n^ a beteg hasmálta gyógy- 
szereket élOfira akaüi^a. HldegMÓe magyar pa- 



gyoma. B néphiedelmek a poj^tnykw F.-ának 
utolsó marad vioyal, melyeket az óvlUgot Uala- 
Utó keieeztényseg nem bírt mte egéaten elfeled- 
te&iL Ezzel fflgg Casze ai tel hit az atifi^ánH, 
i L mesék tanúsága aaerint az emberi sora gya- 
korta kaposolatban van valami növénynek, fá- 
nak életével, l^n a ■nOletéaba, melyet a gyer^ 
mek ZEUetésekor Oltetoek, a <BorBfai sfl>. Unt 
állandó, g^keree BxAáat megtalállak a máJMSfi 
0- 0.) ilUtáaában. 

tn M im. DunU Imn, k ttk mnun, * •Hiakik> ISM. 
tft U.H.; Himuu A., Á kMVk knlMo* ft^lr ai^tlid, 
fctUMHT. m BrtMr ISn. ittT; íamjl, MiCfV utMocii, 
P«l IHÍ; Aalna EL, ■Aufnpkl'H^UilH ul V«ti«d^ 

rtciBMn, Tr*B uA mpaal wsnUt U teila, '«>1ob ItTt. 



erébalafcé i 

a BneUUc (OsBÍiHa)aliMHÜttetartoa6 
L Hmbzú, kiaaé hi^lotl; Igen vétamy 
4b hegyes cnDiTei a hegyea, r«vtd nyelvveL Faik- 
tollalkrQTldek jnererekjnelyiki — "-*-'—' - — 
aen lo(}ák magokat a fitOraOn .' 



áarak). a vei 
leadiébeéaaa: 
madáioalá^ 



ESBgltM 

M1U6.I 



va^ pirae&val élnek ai erdUdun éa kertekben, 
harkályok módjára kúsznak, kopácsolnak a ttkon 
éskererikakogenmagakteegalatt tartóskodó 



alatt feta«r sáv található, hasa Miér, lariia vllágoe- 
batna, aazániytoUak kOsepén átvonnló feUr aza- 
laggaL Pelaó lAvája fekete, as ^aó vfirOseebamn ; 
U^ vltr{iees-ssttrke.Nagy^gal8om.; számyhoaz- 
asa 6 <qL ; fiukboasM e-fi cm. Bgési. Bnrápában. 
Btó-éaT-AsdÜaniÜ-Amerlkában. Í.'AfrŰíibaii 
t.ui}.«tA ; fenyvesdcboi ée kertekben egyenként 
ÓL Nem kSltDdk, hantnn <dnegttkel, hiStályot- 
kal és máa madarakkal kóborol, gyakran az ^ylk 
hdyról a mádkra. Üree fikban feszkel, mái& és 
Jún.-ban 8—9 bamén petbrezett fehér tqláat t<tjlk 
melyAet a hlm éa nóalAny kttzSsea klUtenek U 
Pogaágban ^passtoL As alptai F. (nchodroma 
muraria L.) felOl hamnsstbke, begye nyárm pala- 
l^ete, télw ft'bérea, azárnyai éa fiufctoUal pala- 
szttrkék, a számytakaró tollak ktllse vHorlAJa kár^ 
mli^roe. 16 cm. nagy ; Bzámyhoesza 9 om. : brk- 
hossza 6 cm. Dél-En^ópa hegyea yidttein 4L Ha- 
zánkba több helyrOt (Bndsfteat, Árva, Ttvoozkó, 
Sz^ee s<b.> Ismeretes. kkíkF. (Sltta enropaea L.) 
háta Bzltrkésktíc, sieme alatt fekete sá waJ.hasa a 
déleuópat példányoknál rozsdaaárga.éBzald ear6- 
pal pWányokniI pedig fefaér; torka fehér, 16 
om. nagy, ezámyhossia 8 tsa. ; ferkhoasaa 4 cm. 
Bgéaz Burúpáhan honos, olyan tOlgyfa-erdóktien 
anet leglnkábfa tartóatodnl, mriySén tenydk \9 



)y Google 



P «kO»«a K«n«uru — l i 

vaiuulL VAodor madutr. BoTftnAtMH, ümagní- 
búl U Pésikteek bcjánttt láiEnra uraggBl ta- 

FiJcAh6 kangora (Datdrolamt, uimí, u Bi^ 
' fMantipiatia) loi^éM, m KerMbgú 
t (DmntoimHa) aumáiébo, u Dgrt- 
" /l&mMXMlwb«) cnUdiáte tRTtoió 
Uetutoaö M«16 f^jAönift, hogy 
'" ' IsmosuB 



BCSril^CHOlt 



tobbfigakeo- 
j. flt MtllL). mdjM 
% legjobban nssö emUMIlibuk tartamüc ; teet- 
boasu 1-W— 1-30 HL, metonek ralamlTd tObb 
mint a fele a brkán edk ; WdeUel, TttgyeUflt 
tfl gTttmdlOBni^ «1. 

rkkntra, a Balalm vldíkén basinált J^- 
siiakó ; egy nintal]^ eWMtett aattfbmia aMy 
kent, a benw U» egy V. Ut BMgw-b9ttil hi^ 
a jégén- ujabban ■poitefilokia ba^oiUftk: Oyor^ 
au EdkUk a iéesa, mtkOibaii súrUsa Aeaeo 117I- 
korgó bangót Ad. Innoi ered a kOsnoDdAs : Tlgyo- 
rog mtatt a íhkn^a. 
FakOlfarqkloin, L Jb, 2. 
Tal, tmnéBielw na meetnaégn kO?eUi<M 
Utttaújaggtí T^jr Boí&l] UmifM TaatagsAg- 
ban éa magaaságten megépített Bzeitewt, muy 
terhet btad vagy nlandt kOrtUr. Vaimakí. 
raodeUeteank ée bclysetllk nteimaf kÖritSfa- 
M^ melrA egy fitdOtt avagr Odetten tért lámafe 
kíMU : ai elM eeetfaen tenSÓt/óftA T. /9|IÜ^ ha 
ai épUetet ax utca vagy adrar tem hatáni}tt, 
(Dtcti és ndvarl bomlokMak), hatít regy tmm- 
wJAw /ólíift, ha ai épületet a ssntwéd ISUU sá(^ 
jék ^ Tégn onmUiiJit/c (L na^alaA). A 8. eseOxa, 
ba 1 1. SSdetlen tM zfanak ktMl, iba-ÖAiAtafe; »> 
Ucíti^aaft, mdyek két ívfilettnktos fcOaOtt Tan- 
nak; nihmk asAben bonUc a kéméweket éa 
neOtaS cattr^; q) nSuítf- vagy kO^áíak. 
melyek terttet nem bOTdanak, hantm caak ai 
egyes aKibákat TftlaaaHik el egymtetU; <D JO- 
^fiUak, bakétaioraBiédhAniak egy kOaOaoIdal- 



fidaraii,nidyeg7eD» birtoka mindkét 
ooaiak ; «f oÍKMÍiíal; (L o.) : 
M B bomloEfUak — 



reDdaaorán fiHfll; «!«• vagy a 



IS tbla a jnitHa magataigAban (a nye- 
regtető oromfhla), Tagy hoasaabb padlásokban M- 
lonyoa táTolsta>kban onelt Tálasitöbl, hogy a 



rolsAgol 
oödEuA) 



isinakkSimnbben güot leiiee 



vetni. a. áxerkeaeti m6iBÁ azwlnt: a) teli fal. 
melyben aenml nylUa ebiea; b) átOrt fal, ^t6-, 
KblakDylIáscAtaú; ef inmt /oí, ha a bl tee- 
tíhea Ores sdgetelö kOiOket hagyunk t. a blat 
lyukasztott tédiU>álm«ri[eei»fllc;(D6imtoUM 
keréBbbé Jé mlnOsígfl anya^ fcéazOlt fiúnak 
Jobb mlnMégllTd (lendesoi kftvel) tbIö bm^b>lAaa. 
3. Anyagnk aierlnt: a) terméOOfal, b)fitragotl 
M<ii^ C) (feíitíb^ 4> iienwtAi' rétegenként tnmés- 
Uíböl éet^láb61k6BÍtv6,eí»%opfa/,/?^íWÍaw- 

A falak TaatagsAgit aa éplW anyag ndnéségel 
a rajta nyngré t^er, a ta«niifl mélys^ és ai 
emetetmagassAg hatAmzAk meg. Hosszú éa ma- 
gAban Allé Mákat heljiyel-kttuá pllléraUcel ert- 



Biabadon AB6 tégjafUak vastagsága a 
gaHaágAnat '/,, - ■/.,-edrésse.LaliaiAaakfitimiaa 
minlmJÜta vanagaágAt nigyobb TAnnkfaaa kD- 
Um éfdtiBDgyt ezabAtesatok határoaiák meg. így 
Bndapest aiékceffiTároa régebbi (18931 épltS- 
agyi airiiályzata a klMlDflégee möreta lakttázak 
tWAbti kéBsriUt blidnak vastagsAgAt a kOvetke- 
bja elé : TGU> emetatM ^fOMiél a tegfOat 



gerendás IBdémABél minden alaéUi emdetsor 
homkAftla 8 cm.^^ a pinceeor bomlokfUa 16 
cm.-nl vastagabb. Az ™y*»i«fc- vaatagaága — 
ha bwne kémüSayek vannak — a legCdaé emele- 
ten lesnlAlib la S t^lahoaei ^Si m.), ahd eme- 
leteid^ va^ le^Ald> la kétemeletsnként 16 



a vasgwendAB bottoiott ft- 
cbelyettcaivoagnaidaffidémekat alkalma- 
nmk afiuak leblé emelntwiként 16 am.-iel vas- 
tagodnak. VAlasst61Uakai6 -0.38 m. vastagok. 
tdalUak éa BiéklUak, ha mOgOttOk fiival van. ai6 
m., ktllönbea pedig 0.32—0.48 m. vastagok. A 
vegyea Sdak a ttaitAn ti^ibM épffit fiOaknál leg>- 
alább toteitéglinyival vastagabbak. A lUaaat 
aankeMtMl és annak Wrttaelml MMiaArO. L 
ESiaiMtéBTSgIűkBUaA. 

Aa dj é^téaagyi BaUlywt smint (191»bea 
még iiMBsn végleg Jévátaagyn) a lUak véko- 
nyabbra éa S emekmB At egyforma vastagra ké- 
BriOetft, ai IgénybxrvAtel aaonban MllArdaAglanl 
wAmltáaekkal IgaBolandé. Vaabeton tUaknál, a 
fent Irt kOWa meUett, a méret egyAttalAn alnca«ai 
eUlrva. 

FAI (arab, lat angnrtom, o)i«4 a. m. a JSvObA 
mlndenllUeTéletlenJeleU><H«Mte4 el«rdAtAsa,és 
u eobtr elhatároiáaAnak Ily eUjeleba IndoM 
IrányltáBa. A ftlnak egy kedrdt neme abbéi áll, 
hogy valamely teUntc^ea v. samt kOnyv egy 
kibOkMtv. egyéb véleüea Attal elttMfUO h^ 
nek tortabnAUt merít aa enber elhatározásain 
ttamtatást ; est tasfilcUnf^ak is neveia:. A tAba 
sok vidéken veesittot, kavlesokat stti. haaaiAl- 
nak. A pogAny snibok nyilvetést hasnuUtak aaoH 
kitodásAra. V. fl. WielBuauai, BMte araUsehen 
Heltarttrams (8. Uad. BcsUn 1897). 

F^lB, Így Uvnak tAnedaliftal; amely^lief 
V. eiCvegiiélkaii r. Ilyen saötagokból: fa-ttpla 
stb. képsett refratnt dúdolnak. Obsi Atsull dalo- 
kat, amely^mek reíMige fidall, blalA, fiűaleUa. 
Így neveinek : /Uoíeíía. 

ralAb,l.BiálfléTégtagcsonkltattdarabJAtpéfl« 
egynerfl eezkOs. Két résxbél AU : a T^tag osonk- 
JAt belbgadá, nndesen bérbOl kAszUt HUcsérbffl 
és a Uányaé végtagrész boessAnak megfelelé tfe- 
rúdbóL A rendes esonUtás ntAn a osonk végének 
szabadon kell belúg&ia a bertOltBérbe. Újab- 
ban, kfizvetlen megtámasztásra nl kali^mim teti 
csonkok vége a V. tíJlcséréndi aUAba támaa^o- 
dlk. A R-at a túlsé vAllra akasztott srijlal ssokAt 
a teetbei rOgzltenL A P. a végtag al^At nlAniű 
mdlAbnál vagy vendéglAboAl lévai könnyrtlb ét 
olosébb, egynerfl szerkezeténél b^va aUg rem- 
iit Baért nehAz mmika végzéaéhei qJAnlatosabb 



a. F. vagy gólmUb, magas rúdpAr, amlkie 
bizonyos magasságban lábp^kat szegeinek; 



)y Google 



eiTB áUva 8 ft 

lugyokat Mtatx^ UvbL Bnrteibu és Káet- 

AmibU OOTBMUUék - — '- -*- "- 

éetIhJmáMatartBtai 

wwt TaUáew MromdAailbaH, tápeaibaB Ujkiip 

kaaa ' ~ - 



peL ayakialitl 

iaTU&«kBn;ki 



toMtaba pm«iv<* pAas- 



klKT a JbUoi*. kik 
fanai^feor táane Oiuupé^r^ket twtNUüE F.-<ni. 

FaUiM MM: tüM, Jártai si< 
ftaDcta départomnttMD, si Ante porgin TaaAt 
mdlett,iwio)70Ulak., námoa BBvÖartkktá, fí»- 
bérítniel, pHnstIbDúUad, foaUgfiit^ni éa 



grUTfábMt 

rsTOTMkor a 



BwehanlkalnriUiallyci A lanaMiMnt^. _. 

vAroe régi Uras UrAoiralt, ttmUifaé MrwBeBTatt 
alig Ittogntlák. A tAws DOTM o laaaAgal; naüny 
vár- te erMltmii^Tom s 8 kOiépkart tctn^on. 
A középkor el^ta aU^tott vároat a XI. A-ban 
tetemesoD megnagrobbította L VMJaci. 1027. 
benne asületett HMftö VUmM, ki BttUvároaát 
tatemeecn siépfteUe te megnagyobbította. 1419- 
ben ai angtdokelfogWták. de 1460. ismét edvesa- 
tették. 

Falak, arabb6t átvett ponsaa Bé, nsdati Msn- 

.._ ,..,.___. 7. pwalábanf™"-' ' — ' 

ras^ 
Bxegy: 

m^UtTégén vagy caak a közepén a kOMl be- 
(bgadáaára át van Mm. A büntette alkatanáral 
a fVldra hanyatt fektetett bOnM lábalta nUbos 
ecMtve a magasba emeUk te hoaaiA htiiékoaj 
veeszAkkoi jél Ufeezttett talpain vernek. Bi a 
tegelteijedettoUt fBBylték Mnban. 

Falakrtila(g(ír.), etaToltnere a kopaanigama 
tbuának, aaelyBtt fUflg eUa hallott ki a biri. 

de Miaég^ete asM nem fokosott 
Bi Idiet loasi SKkás, de elbotolt elmebajoacteál 
Is lálgnk. L. Farhiu4luég. 

Faláak aoit(LiArm), a BOgér-félft (L o.) 
egyik néma 

Falanaatar (HmtaMUrv}. Bt a 
kOs&B éottletnek, m^ Ponrier (L 0.) : 
lisXmfíialan - **' — •-" 
HosanikáB,hi 

kai, melynek bAnpén _ _. 

gyttlés>, éttaiMwmek, ^tetmefe, kOturrtár, cdn- 



tngtY. AaloMX tagjait Mswfit^atta. 
hJ&omeraeleteBépttiBt, nagyadvann:- 
t b&Hpén vannalEelhdyene a kOBOa 



_. . t,kanjn 

ház te a zajtalan mfllMiyek ; ai egyűc 

múhelyel, 

ltagat& saobál. aa 



vannak a sójoe foglalkozások múb 



íkssAnvoa 
'el,má8&<m 



egéss háxban pedig elss^vs a maginÜáecA 
ktUÖDMMl nagyságban, Jobb te kevMibé Jé be- 
TKideztesel, kttiolben vannak istállók, magiárak, 
n^tárak, kertek, kocsik, mezAk ; kt^hn, ^we, 
vlzveieték, ntéa, vüigltte kOzOe, dgy hc«y a ktl- 
lltaibllsA mrakáketTégsése épp úgy, mint a sittk- 
ségletek klelégfttee a Idieté legolceúbbsn te ieg- 
Jobban tOttteheesAk. 

FftIanx ^ihitmue, gür.) eredetfleg a gOrUgíUc- 
oél a nebéa gyalogság sárt esatarenqjének neve, 
melynti a katonák tObb sorban a homloktatl aac 
«lDberalre fedezve állottak föl ; aa egymás mOeOtt 
sorakozé aaní siáma adta a P. mélységét. Na- 
gyon hlree ée Ismert maeedénlal FtUÖp királytól 
te Nagy Báodortúl, nu^d ntánok a " 



iok) M Hr DJdjBégfaenTrt- 
egymte mOgWt OUdlitn: aseM 
soresDbereleUn tartották 4-6 métarMlkiáBái- 

kat (snrlassi^, mlg a mSgOtta lerft sorok andKSBi 
■ ■" '^ámadáaiil 



asa láiid— ertfl ftlelmette hard alaftiat Tott^ 
hAtiAnya, hogy nem volt rtéggémosgékov, nm 
váltoMaOatta meg gyarsan Irányát (ddalsó r^y 

Falaiika v.plialarika (lat), a régiek gy^jM- 
UWedéke, a kfimiyl W>« készlteUnyél te a kttrtD- 
bsUl 1 métar boMBt BéiyaM^otes vaata&ea UM 
Mtekémt vcdt, metyr* kiniNl te storrtkal ItatDtt 
kőeot Mavaitak. A P.-át tábori h^tégém^ — k>- 
tmatával — hígították as OBtamlolt YinriM. 

nlasa, aa agaa ayglv<waládhoa tarkné, w 
egéaa Abeoalnlában elteijedt ttaas. Nyelvtt, as 
ú. n. Hnaraaa UMUegdenbea, UveaeftUMn nui; 
magUt kOatts flHeg ambail nyalvw basrtbe*. 
TBmeteaea laknak Voga», Bagenedn', Laata 
TldéUá. TeaWkatnkra nésva «■ abeesslHiakWi 
nem kUOnbtanek. Vallások Mnraastény te xridó 
BsertartásQk kevwéke. AF.4 Ís,mlntaiiiDhaaw- 
dám^ a városok te fidok elkflUnttett réSBében 
laknak. FeMmivdta mellett kovács- te.fkiokM- 
ipart Umek. Számok mintegy aOO^Xn. Okmagn- 
kat JeranAlembél BsArmaaottaknak »«i4^ 
itfört is P.-nak (számtaMtekaek) Uvják ; másidi 
abessrinial nUéknak tarHák, kiket assair vagy 
fómai hédlttt flitik U PídMÁnábM. De héberttl 



bogya 

Hldö vausra átttrtbelfiJkUtOm mara^ökaL^J- 
nAonaik a Gondv te 80a vidékeialaké kam«»- 
M (L «-)• V. ö. Slnx Wanderings among ttw 
PalMbae (London 186S): AiUw. Le dialaala dce 
P«laciiaa(E^rtsÍ87S); llad, Kotm SdriUanmg 
der AbeteiB. Joden (Basel 1869). 

Falat, Jtijan, lengyel testö, siOI. Tnli^ovybaB 
(OalicU) 1863 JáL aa MOndmiben, Hdmában ta- 
nolt > 188B. Bibiben telepedett 1& Neranteeebb 
IbstaDényrt : Hamvasé sseida, Q. Vilmos esássár 
n««)Qn a Baddvrill heraegnél Mblyt 1888. nles. 
wieztvadászaMl(antawtcsáasárblrtokában),Já- 
vorssarvas-vadásiat) Lándasás vadászok nedve- 
vadászaton. Vásár Oalidában, A frandák vlsssa^ 
vonulása Berezlnánál (Kossakkal egyfltt festett 
klM^), stb. 1892. a berUni müdállltáson a nagy 
aranyomét nyerte eL 1900-ban a kiakkéi nrt- 
végakadémla igasgatdjává neveitek fcL 

F«la>is,afel ^tteének mnnkája,a té ' 
kSveknek katédw rakása. 

nOaaftt a. m. már elkteOlt fid. 

Fnlb, BmU^, német teméBaettDdós, szQl. Ob- 

Mhbsn (Btlrta) 1838 ^. 18., me^ 1903 a>e|it 
}. 8<Albiebergben (Berlin mellett). Blelnte pof- 
nak késztUt, de kesébb a termésMttDdományuk 
mtveléeére ttet át 1868-ban a >8irias» e. nöp- 
merd eelUartasatt folyóiratot alapította, mely 
1888 atán H. i. Klein sKrkuatésébe mentát. 
1877— 1880-lg Amsrikában Járt. ahol a Eoiűl- 
tarák vnlkánjtíttaanhnányoata. Bkoéletét, mely 
Bierint tdioBvos n^okcm a Kap ésa Bold hatáen 
a RHd belsejében levő folyttony Iné magra fb 
koaédik, ami volkáni kttDréeekboD, rengésekben 



)y Google 



■ylhráBBl, UMb UtacJoMtatte » Mfkarre éa 
■laden entendOre el6M mesAlUpltotta « krilikna 
aapolcat (Kalendar te-kritisebwTamLmalTOkn 
readUTflUldftjbásl Jelenöveket jdMlt AUrift- 
pokF. DOTtt nagyon felknük, ami iltslF.mlnt 
idOJta utgroB imert ée anenrA let^ a ankkö- 
rtk uonbeo nem belreaellek tanait Irt mámos 
aáinsrt mimkit. Jobban a TnlkinoMágrúl ée s 



fCOnmtéBtikr&l; m nevNeteeebbek : Von dan 
OmwftlSDngBn lm WeltaU, Sterne und UensclieiL 
Du Wetter nnd der Mond. 

Fatbaire (4Mi tubHj, CKoríw George íhnmil- 
kii ée. franda drimalrö, asOL SoUnaban 1787 JáL 
16.. megh. Sta-Henlioaldban 1800 okt S8. Igen 
tenn^eny Irt volt, aki lepiagyobb sikereit 
LlMmnete crinünel (1707) o. daiabjának kSaiOn- 
hrtl, maljben való eseményeket vitt a asbipadra 
a amellyel egy ártatlanol eUMItet aaüiadltott ki 
a gUjiAÚL Bdarabla egéai BnrönU bajbtt sná- 
hmk két fbrdltáabaa Íb meKlelent: OáUya RaUl, 
hfd. (ntakeWtl) Wesaeléi^fiZaiaaéLttDMOiíolíasTét 
1786J «a CJJj m6dl gooositÖTO, ford. Anuiíca 
Qytogy (Béca 1791). 

IklbonU gtook 0. az lOniM^, a rtgl römiűak- 
nmliva faaanált hadi gépek. Legimie- 



: : a> a ^Wrtf Ao> (ariea), U« i. 
alkotanány vot^ melyben oMkon egy vu kos- 
AjbaiTégiAdAdwtmKToltl&ieláaéhes 8,4Ca- 
tm (L o.) Tott ssllkaéges. A atUyoa dwonöot a fal- 

'U,mUltaaafUmegtngottriiAD^te 

iaa(eatapnlta)éaataí{Mjmtr 
t. BwdneilntoatnNnkffnydkba 
Iteiyezték el ttet, bogy a hlakat megfbBSza a vé- 
deiemtOL A kat^nlÜMl Us szfig alatt nyilakat, 
■ baiUatábti tf *4a *Mg alatt g«nndákat éa k«- 
Teket »ktek ki. L. Otlnmionmi/. 



FaOsritáe y./aUrtíÍMiiaria), alakóbelylaé 
gak belB^Aben a falnak fabnrtudata. Cé^a a la- 
kásuk melegetib««Banbbé tétele. Nétaaoaakkor- 
Mtmagasaáglg. néha a fal kOaépmagaaatgálg, rtt- 
kán a meon^ietlg téried. Alakítása rendeaaii 
éplténatUeg lArtéulk és néha nagy dlsBwk kif^- 
téfláre asDigáltat alkalmat Faragványok, Intar- 
slák, broonéUbD^ek, adyemszdvet-, b6r- v. 
gobellnkárpitdt é> dflfestmények képesik gyak- 



ran dlBiitéHBk segédeszkfiMlt A k&iépkorban ée 
Igon gyakran fiifniTitt'rf^tv 
UőbSl (bnnmaradt P.-ok 



a ren^ssance korában lg 



Falbygdan, L Faíki^nng. 

Falc a. m. homty (L o.). 

Fftla., terméesetrajil nevek után Falcou«r 
Hngh (1. o.) nevének rOvidltúse. 

FMleMUas, ma már nem haranált kiféjeiéa 
MtriietegBégek OeBseToglaláiáiB, melyek ai Adriai- 
tengerpartén mntatkoatak és mint n. o. aSski> 
IJevo, NonésUban a Badeeyge éa Spedalekhed, 
Skúdábana Blbbens, Németomágban a Dlthmaca 
kér, a Krlml-fUaslgeta) a krineakctla nwKEol éai- 
lelt és kdUen meg nem hatánoott tolyamatok 
«lneveiéee volt Pmtosabb vizsgálabiu UtOnt 



hogyabi 



k ariflUsben, lepráboíi, taberknlözlB- 



.,— tukau), CSb-M&wam, a XVI. ai. 

etejte élt portogU kOltö; nmdve Crisfal clmfl 
eklog^a, melyei as ti Islés irtoyának egyik 
megalapwya és esáltal a XV. si.-beli régies apa- 
ny<rio«it6 Istola és az ly, olaszoefU: a mais- 
sanoe kOIUi iakcdtiának kOsvetitAJévé lett A 
portngil nenuetl Jeltem lágyaága éa az opedAen 
sóvárgó szerelem seliol aem Jut oly kOzví"-"— 
mddOB «B meghatóan kUbJeiéare, mint e 



)y Google 



PiJMta — 1 

mfinrlmi. Nem csoda, !ui széltAben el toH leiiedve 
«a mlDdoiaH azoetettel fogadtU. A Tiotm de 
CrishU kéelMt Blbriro Bernát láenlna e mooa- 
j&hoz(K(Hii 1669) emtoltikhouásietS., 1689. ée 
17S1. kai»iklsd«8DkJe)eiitekinegbdöle.P.u6- 
biny ffiokori kOltraiénye Qaidft de BeMude dal- 
könyvnen Tan meg. llfirtínek tíabb Uadáaa 
(étetr^z&Tal) Bngs TeolUtöl vaU (Portó 1S71). 
A leg^abb krIHkAi ée iegyzetos Uadist A. E^ 
phaulo da fiUva Diaa sdte U ^^>rto 1892). 

Weata 0>t>), régi qpuiTiri kud, mehrnA 
sarló slskt pmg^e a h^e feU néteeedík és 
bdflft utie vaa Hesn kOoöfttfve. A rtgl rónaiak- 
nál egy hadihajúiuk neve, mciy b^jó mrlóalakú 
eaiklMUcel ToIt tflátva, hogy enkkel asidlcnsá- 
gea lu(j4nakkMélHitöt dvágjunik; asarlökat 
ftdeet natxtiea vagy fiitc natÜA»-nak nereiM^ L 
.fblces. 

FalMK (faUas r. faita), román lOUmérttt, 
legtOUmylre U2 ár, néhol osak 113 ár. 

(lat) a. m. sariök, minden euiúalakú 
' ; P. MUKiíet, érte sarlúalakA, vas- 



)1 ai dlensígee liajtt 

ttnek elvágáaára haaználtattak. 

F«lfll41ft lax pat), római tftrtey, ss ismert 
pleUBdtamuA kfoU as ntolsók egyike, a Pald- 
dhu nóptaltnmlnditTÍnyánthoxttk Kr. e. 4(Mwil 
Blnodelte^ lugy as trUiiagyó vagyonának le( 
(djeUt V4 lésiót Ibidiaiatla hagycmáiiyokra, ' 



Ha Ubbet 1: 



- jbet hagyMiáttyoaott, « totddetból arány- 
lagos leronáanak van helye, hogy aitMftMmeg- 
UleW >/. réss UkerttlJOn. Bs a V« ite » marti 
Fatdata, metyettehat aaSrAOe a hagyományok- 
ból levonhat A mai Jogra nétre, mely a P.^t non 
Esméri, L Haguomámv, KSleUt réa. 

PMleifar (lat) a.m.sarió6;/afeírí)rmü,Bariö- 
alakú. 

FMlolMeUw |iu>4, L ibiaí/Kft. 

Falidn CíWcfi), v&roa a hasooltaevfi oláh ke- 
rtkletiMD kb. 8000 lak. ITlMten a UrOk had Itt 
■árta ker«l Nagy PétU' on» oár hadseregét 4e 
kényrorltette a HnsU (L o.) ssenódés r -^"■ 
Bére. 

Falok, 1. .ántm Bxaüuvd, némeUKHdl állam- 
ftrfl, Biia DtrectaHwn 1777 máic 19., me^ Am- 
sterdamban 1M3 mánx 16. Dlplunádal eairigá- 
latta lépett és as amsterdami (Olkelés elttéstíté- 
■évd nagy rtese voH Hollandia falasahadltásábaa 
(ISIS). L Vilmos alatt köKAtatásOgyl rntnisrier 
'■ lett. A belga felkelte alkalmával a két t^saág el- 
válaotán mellett foglalt állást és lBS9-4a-lg 
NémetalflUd elsft kOvete lett Bel^nmtao. 

2. F., Jfiab Tfútoliuw, német jogtndóe, siQL 
Emmeravben CTwdem mellett) 178á nov. 25., 
me^ 1860 máj. 11. 18U-ben lUeUMn egyetemi 
tanár lett 1836-ben a SDhleswlgi rendek gydlésé- 
nektHg|a,1888. eln»e.-iat8-ba n aB alkoteiányosó 
gyfllés tajgja vtdt Hdvcd kOifil nevezetesebbek : 
Jnrte«saheBDoyU(^iadle (Klel 18S1-1S39); Hand- 
bnch des sddeewig-tKdsMnischeD FrlvatoeditB 
(Altona 18^—46). 



FaUduabelig, £iiA«vf, német flloiófla-tSrtA- 
netlré, siOL Hagdeborgban 1861 deo. 88. Hébb a 
retemen volt magántanár, ntAb rendes 

^'langoibm. Pwüage, Bnóken ée kivált 

Lotse hatása öndlc rajta, línnkál: Oberdenin- 
triliglUen Charakter (1879) ; Gnmdrtge der Phl- 
knophle das Nloolans Cnsanns (1680) ; Gesohichte 
der wmnai PhUoao^ile lm OnndrisB (1886, 
egyike a le^oUi történea kériktayveknA); 
HUfsbndi sor Oeschlohte der PhUoeopUe eeit 
Kant (1889); Hermann Lotie 0. rén, 1901). 1687 
óta kiadöja a Zeitachrift fOr Philosophie n. ^- 
loa^ilBohe Kritik ofmfl f olyéliatmd:. 

Falokenststo , L Vogd vm JUcfteiufeüi, - 

VWe* (MIM), L SHyom^ac 

Fkleon^ terméBsettDdományi nevek ntán Fal- 
amar Hneji (L 0.) nevének rOvIdltése. 

FaIoAn,Venezaeladílamerikai kOetársaság toi- 

nparti állama a ]fwaeaUM>«bÍMIH K.-re, 894«« 

n*, Ul,689 lak. E.-aii a Pangoaoá-félfidget 
messie benyúlik a lengwbe. P. Wamot DNy.— 
BK.-1 irányán hegylánc szeli át (1263 m.). PAfo- 
lydja a Toévo, Terményei : kávé, kakaó, gyapot, 
rákMnád, köknssdié, gabona, dohány, gyttmCIes. 
Allattenyéssttes cralitésre méltó. PAvárosa Capa- 
tárida Q. 0.), de nagycAb ennél Coro (L o.). 

F«leoamrtaa (lat.), a királyi udvwnokoknak 
Aipádkorl <d[levdelnkben gyakran emiitett cao- 
" a. m. Btdymár, némelyek szerint Kati, 
t (fidoo a. m. sólyom, biz a, m. sarló, kasz^ 
witeidBe HM: UfBUti^ 7%oma>,War- 
wioknak, a ktngmakenwt ndama, id ss angtd 
polgártiáiMHibaD VI. Henrik Uri^ hive volt 
London ostrunánti U71. Yorid Bdoárd, Barik 
dlcnMe,elfi>gtaéBU^ez(etta. Shakspeare János 
kliály 0. kagédl4}ában egyP. Pait^ mlntOron- 
ttaszlva BMiárd tOrréi^t^ca fia sserep^ 

Fal«*a« (olasi), a XVI. sz.-ban OlasMrszág- 
ban és késóbb Pranoisországban Is Fatcom (dne- 
vesés alatt használt hoBszú (kígyó-) vártgyú, 
amely 2 m.-nél bosszsbb rolt, 4 métennázsát nyo- 
mott és amelybU mintegy 2 klg.-ot nyomó vas- 
goteöt 1800 lépésre Utttek. 

raloöne, ÁmíSo (Atiqtio), olasz festó, nill. 
Nápolyban 1600., megh. Í666. Biberának v(dt ta- 
nítványa. Bésstvett IfasanieUe íSlkeléséboi, majd 
Frandaonzágba menekült, ntóbb kaszatért Ná- 



polyba. Carqaozzi után P. a osataUnf estés tU mu- 
rának egyik legkiválóbb k^^risdAJe, miért la 
Oraoolo delle battagUe-nak neveaték el. MOvei- 
ncfe egy sontzata a ni^olyl mnzeomban látható. 
Béakorcokat Is késdtett. 
Valeoner, bndal mflvészasalád, 1. FdkoHor- 
ntlMn«r (tfM : Okaar), 1 . Hitfjh, angol botanikus 
és paleontológtu. ssU. PcxreAan (Skiáti 1809 
Ubr. 20., megh. Loidonbon 1866 Jon, 81. A kelet- 
taidlsl társaság szolgáUtábBD 1832— 36-lg a saha- 
mnpnri botanikus kert igaagatdja vdt Hhit pa- 
leoDtológoB átkqUtte a EOmal^a alsó he«yaa«lt 
ée nagy gytUtoii^iyt állított össxe a kOvQlt ma- 
radványokbóL O honodtotta m% a tea-tUtetvé- 
ny^et Asazambui és a perui Unattt a hinu- 
l^Bl vidékeken. Európába való vissiatértekoi 
(1666) megvizsgálta Dél-Pranoiaország te 81^ 
cllia barlangjait és a gibraltári csontbarian^ 
kat fedezte fBI és tenyésztette ai ám fbehdti 



)y Google 



F»l*rfiu»i bor 



■Srényét 0- Anria). PVbb mttvtí : Paana ultomi 
ammOB (Loodcn 1848—48, 9 rta) ; DesoripttTe 
oWogue of flie AmbU BemalnB of tbe VMtebnta 
in tto masnim of Bcngti OUlkotta 1669). F. lu- 
gytUkábta HoRlilBSni pWbtacmtalogtoal manóira 
aa DoleB o. ratlTflt Miott U(IicndMi 1868, S Utt.). 

2.F« IF»BwM,aiigolWH»,HOLBaf-' " - 

ITSe fsbr. 11., meeji. 1769. Baegttiy 



vtokail tOrttnt tudúMMs alkalmáTtl onk « 
él két társa meocUH meg. H hg^iótSréet dolgozta 
fid Hm ShlpwretA (1768) c UHteményMoi, amely 
nagy tetuást antottés mfatataDgwn^rtgeliMk 

mégmaÍsfIgrdmetéi!4BiiwI.DIébbaBoyalNKT7 
Untfe lőtt és u Aurora nera fregattra Indiába 
kénfllt Az Aurora 1769 deoanberéban a iöra- 
mtayBég fokáig ért éa aionHU a h^óiiak la ii 
F.-nek Is ny<Hna veesetL F. poUtlkai BzatiTát is 
irt The Draiagogne ofmea (1764) ée kiadott egy 
kttOuA tengwéaHtl sBÖtárt (DnlTeraal Dfatkmaiy 
of tbe Uarlne, 1769), OBnegrSltlitt mflndt élet- 
r^aáTBl OUflUan adta ki OPoetteal Works, London 
1864). , 

Faloonet |4M: 9UkM«, StioMt lfmcnűa,fran- 
ola aaobráss, biOL Páriában 1716 dee. 1., megfe. 
1791 Jan. 24. Lemosna nobránnak volt taodt- 
Tánya, 1746-ben l^wtt ffll En»oni MUo haláUt 
ábráiolú esopor^áTal, anelTotaFeafegetÖAmor 
ás a Pürdft oA (1767) nodUvttl n^ssnflvé rált 
alakjai, maja 1768. a ^gmaUon kOrettek (vala- 



mintáió oaatáljr vsaetftte lett Ai ipanudréSMt 
kOrébe vág a 8 grácia alakjával éktteU Mtes 
érája (PáriB, Cam<Hido-gy1Utem«Dy). 1766-ban 
Baent-PétervárrakOltSsMtésottlLIürtaUnmeg- 
UrtBáböl elkészítette Nagy PMer cár ériisi gA- 
nlttOmbOn ágaskodó lovaaantoát, mely e nemben 
a XVnL SL legli&talmasabb alkot&saaelepl. 1782). 
F. már 1780, lijra Pariéban van, hol 1786. as 
akadémia aligazgatója letL Dtolsó éveiben nagy 
Irodalmi tevékenységet fejtett ki. Művel, melyek- 
ben föIeK az akkor nralomrajnlott klaBSrielBtB M- 
fbgássiélBMgel ellen fcflalOKOeavraed'Btlenne 



tketetbenjei 



íetontekm 



^ nohanlTBl. 

T. 0. BOádmmát. Lében, Werke nnd BehrlftMi 
dw Blldhaoers B. H. F. ffltFaartmrg 1908). 

Faloonatto, Oiovamn Maria, olaai festA és 
épités, ssBL 1468. Vemiában, meg^ 1634. Hint 
feetft atyjának. Jaooponakés Hotoaio daForlinak 
tanítványa volt, mint építési fOként Rómában ké- 
pezte magát Festményein sem tagadta meg éffL- 
tési V(dttt, awAat tekoórta épltészeü ivetek- 
ke). Mflvri kOztU UanelendOk a veronai San Na> 
Karóban (1468) és SEékeMgyhásban (1608) festett 
UXttveA, az ottani Hoseo CMvlooban fOggö BybUIa- 
Upe és a padoval Palazio SlnBtiniaiO (1634). 

V«l«rai«aB fiiiMi, L SSlyamfStíe. 

FaleaU Daaö, Jf^dós, aiOl. TOfOksMntmlk- 
lóeon 1862 bbr. 14. Blóbb a k«>igaq(atid)an 
szolgált, majd 1898. ai egri érseki JogJIoeinn ta- 
nára lett, ahonnan 1900. a posson:^ kir. akadé- 
miára nevezték ki a kOilgaEgatásl és a pánrtgyl 
Jogtanára^, A budapesti tndományegyotemen 



a magyar ki 
UUtMÍMBK 



jog a£»ián&M (Sger 1896); JESsúa^oMn M- 
ráakodM (n. o. VST); Magyar tóztgaÉgMaijoa 
«. kiad. BndaMflt 1907); A wUgári jimiogtam- 



d-Badapeet 1907); Apoigánpmiogtai 
I (8. Uad. n. o. 1910). 1891~98-lg aVáe 
iirit^nt is sserkesstette. 

Fale^kfaet, L iUrfutoreadstit. 

Fate8aBt,L RopotvaesotOúk. 



kMcbA 

osaládjába tartozó aantráUaI madámem. f*. fim- 
to<M» Lath., salnre ós nagyságra nésve a ml sate- 



FaldiatwIaH v. AfiJúMÚM (kOz^. lat), 
<dyan szák, mslyDek lábai keresztben vannak ée 



afoNeeial. 

F. továbbá aa a hnrdozhaU siék, melyen a pfls- 
pOk egyházi llnnepek alkalmával akkor tll, ha a 
nem mOMlftturtö pOspW trtonst Igteybe n«n ve- 
betL KttUnbw nOia, bár helytetaittl, a trónt le 
''.-nak mondja' - ..■ - 

üt mindig mei 

FaléfcoaBl vars OaL covK* flbilae«iu>, a gOiQg 
Terselós egy formitja, a logaédl swalak(di egyike ; 
Mtroehaaod láb, mrtyA kOAU a máoodlk mlniUg 
qpróiott (azai kyklikas daktUnsl ai elsó báiIsDl 
sacdgálván, többféle mértéke Iriietett, a római 
kOU&kóts leginkább spondens. Összesen llsiótag 
lévén benne, glii<igOem.haiddcaSf/llaJmimik is ne- 
vették. Képe egészben : 

'•■]*•• 

Ó>T«a^]44«k m 

Pdtalálója Si^iphó volt Pbalaec 
kittté gyárán használta íkiáUóan, szakozatlan 
soros költeményeblien. Bserette Catnllns la. A 
magyar kUtéeaetbe la átjött a klasBütkai Iskola 
korában (Kailnecy, Virág eoyelgó ktűtonányek- 
ben használják ; Bensanyinél nlac^. 

njame, a Bamegálnak mintegy öOOkm. hosszá 
mellékfolyója; a Pánta-Dis^onD.-i részében ered, 
BNy.-nak folyik és BakelkttzelébentoitoUlk. Két 
hónkon át mintegy SOO km.-nyl távolságra tds 
hiüók tSlevezhetnek r^jta. Bambnk aranytermfi 
vJdAén átfolyik, alsó folyása meUett van á Sm- 
nedoba erűeaég. 

Falerii, ókwl város Btroria DA részén, a maJ 
Ctvlta Castellana meUett Felirati maradványok 
tannsága sserint lakoeal (Falisoi) a latinokkal ro- 
koaok valának. Kr. e. 894. megbódolt Kómának, 
még ped^ a hagyomány szerint ónként mert 
OamiOns, a várost ostromló hadvezér, visaanta- 
aitotta egy tanító ámlását, ki elóbl6 származású 
tanítványait a római táborba csalta ós CamillQB 
kezébe akarta JnttatoL Hldón F. 298. és 241. fel- 

gtdt, a rómdak elpnsitltották, lakosalt pedig 
y.-ra sík tertUetre telepitették s a városnak 
F. norl volt a neve. EésOUi kolónia lett, men- 
nek neve Jmw ttsitdete miatt Jimonia PaUsoa 
v(dt. V. S. Deedat, THo PaUaker, elne geschlcbt- 
Udi-niradiUdte üntersndimigjStrasBbiii^ leaSj. 
Falenrasl bor (lat vimm FcOentim, v. egy- 
szOTfien Ftúenuan), a oaeonbnsf ntán a rómaiak 
legnemesebb bora, mdyet Horatins Is megénekelt. 



)y Google 



• MelyCaimMilo: 
aUáo útttm *Fa 

jo&sk tartották. b> »ir U «vm rolt BUUn 
itták ttBüáii, hucn raodean UmI bcwnl Tisr 
mtaiBlkaverttt. Li^tOBdkb Utáfa volt «ro«> 
(DM Patenw imperiMa n«r láaaMo^, 



tmferiala WMyMawtai), 
t fajtája a TlBBtt PaMttonm, 
ftbér bor, mai; (Sosm Fautti»«éb vttl^ faal- 
jualn tannett unoet Paisno nuMiaiio); Tten 
rtrOa falenad,a rtgl G^M kOMlábsi tontett. 
aa Pahnu dl OaleBteak " ' " 



adnaa nunik, vaor máiaieawé^^. AlMfaran- 
4B8an afalatborftAvakoUt KtráMeam fiaaoan 
ii üHtauek: P^ s aat aitáa Bdliidan 8 fUkoa fltA- 
>ltlk,raaMabaHm«rlakábboaakpóflA«aaiÍgaiÍ 
F.4wk a am muta^acBiiek stUns^^tálBágyLA 
V. tegjakrabbaa aiwepia Amí a> oI /raeo és 
« (Ukooo kép. ZMMiUftt. Ai al freeoo Unttlö 
F.4)ek alq^a a falnak nkolata, amelyat mteAAI 
4b flnomra síitáit 1k«ioUmH kéeiMnek b }M le- 
simttuak. A még nyirfcoa rakolatra fBUfasték- 
bNésTljMl flieerllett fMAUMfeatamaTte: 
a vala>lat ut a featékrétmt felsilvja, Tssyllag 
eneaU veto a az t»bbé t<& ol nem távoUtható 
meg: rafcaráasal aem. Hz Uatoaflja a fneUaak 
tartúeaágát. NagytdA P.-nél afaatö nem kápeaai 
«Ktei képet triaa Takotaba faateni, mertairaror- 
aaa saánd. Aaárt wq^ta caak oly darab falat 



I, amennyit: 

•áUiat A fnekókép tdiAtdanbr^-duabnkésiU. 
fiog7 «anek eUenére la egyBégea éa egTOntotll 
I fiU mnnbya me(^es- 



tdntetL B kartont aLkora danJxikia siabdatja, 
amekkorát b^to egy-egy napon megfeethet B 
léaElefrqJiot átpatiz&lja a ny Irkoa falruegre a oi 
Jgy kapott TonalhatárokkOit folyta^ a festést 
Egy eltoe készitstt UaebbmáretAacinTáslatBaol- 
gál neU útoiatatáanl a színek megrálaaitásánáL 
A freek^-tedmlka eaenUvU még néhány fontos 
toohnUcal nefaéaég; legyftiéeét kiTinJa. így pL a 
frissen faln festett k^ száradás után tOtibé- 
keréabbé megráltozta^szlnót: a featAnek etove 
u&molnia kell tehát a késúbb bekOvetkezeodé 
szlnTáltozásaaL Továbbá a freskúfeetéBbez bass- 
nált festékek nem lebataiek sierree eredetitek, a 
legtöbb regyllE« eUáUltott fémfasték sem hasz- 
nálbató, mert ezek etpoaztnlnak a mésszel való 
egyeaUléanéL BonéUbgra a freskófeatönak kevés 
ulnváltozattal keU baénile,^ét tehát eleve égy 
kell megszerkesztenie, lugy a kUtaffila szinek 
hiánya feltOnAvé ne legym. Undnekakaiaimé- 
nyék az Mezes feetMeobnikákleglwnjndaltdAUTá 
teszik a freskét s nem kedveznek pL a termesiet 
hfl atánxésának, s natnrallimnsnak, >^ fc">'" In- 



•achalkához, mert a már egyszer megfestett réaa- 



Mikza>vltaai,k< _ 
gyufabliMkjHttásagMkágT UrttaheUk, ba a 
faató a vakohtuk azt a léníit loreMtl a fktatta 
^frafaatL Bdkal agnsKlkfe a faUhatémfe mí 
«a» Mdmikáia. AMA szátM vakotita feM 
kfaét, tObtnyln eoyvea fasMksUd, ameljak 
mcveigadikas átfestést, a Javítást is. Hátrikay* 
astriMociHiafc, hogy a fastéfc nem ha^a At 
nkotatiéteget, hanan csqián vákonhártaaln 
mtiábnn IDdL Mind a kétteabnlkato^ il/ Mcn 
F.-ekkel már az egr^tnuiak dlsdtettik eadék- 
mtTilM.A a 



Játssol 
Métk 



1 nagy azera 
a mÜosAdl 



Atliönlien és Dctahlbe& A k 

nek fl nembeli ^^ Olaot 
sirekbaa, a Etapban és ktony^^ t 
Vesnv által eltemetett eannuilal vái 
JeleoU PanpMttKn fUláaott é^Oetek fidain fOn- 
maradt falUpct. A fansrtények már a Iegcla6 



Igazságainak M 
ábrázdták a kataktnnbákban. Ugyanitt ta 
dk nriiány sKizalk arckép Is. A mouik falképek 
Ksánoban a lOk^etesség magsa ííftátértékeL A 
rónán mflvénetkorában áltaUaosanelTtdlakter- 
iedTe,amennyibaiatanDtoQiote8ak akkor trtlB- 
tetlék beleesettnek, ha belst^fteek falalt képek 
borftottU. Dyem emlékek ;i«T!t«n«.« is aiép 
számmal maradtak fann, pL Z^ vármegyében m 
bintornyal. Vas vármegyében a velemén, a m&r- 
tonhelyCfttötlakl, Sz^ea vármegyében a ssegr*! 
ás podollnf, Mánúnaroe vármegroiMi a mánna- 
rossxigetl, Brdélyben a székriyflUdSn a derzat, a 
sepdbenenyél, a eepaikll&iyl stti. XIIL, XIV. ée 
XV. KL-Mi falképek. Ai ólam festénet XV., 
XVL SB.-b^ le^válébb albttásal fl-rakó-U^ek. 
Uvétei Veleoee, ahol a tengw párolgása meg- 
rongáUa a ÍNa^képeket, azért ezeket vászonra 
ohgtUrtéUKd fastett képd&el váltották Sd. A 
frsAé-ktoek divatja ma is általános. Nálunk 
Székdy Bertalan, Lati Károly, KOrOsfOl Aladár 
festettek nagyobbszabágA freaké'képakBt V. 0. 
Camáu Oemüni, Trsttato della ^ttnra (fnegj- 
angol és német toiditáaban is); lajfior, AToaaaal 
of treeoo and enoaneUc palnHog (ISiS) ; Seidlilt. 
Cber Freaooteohnlk (Ennst t. Allé, XV. k.). 

lUHM (lat faraira, fnno. WanO, u é-éc 
kOstakorban használt várvlvé eaikSz, mely egy 
kOr^MlOl 16 om. vastag ttbél áUott, melyiA 
végén hearee fúró vdt nM«erAsÍtve. Bs ntélAit 
» fii Uíié fönt kOiaiel fwgatták éa egyidq|IUeg a 



lépác. 



(>iiTj, L ÜÉridaria. 



oe0i. FárldtanlSOO^. 19. Jonffroy tanítványa, 
de nem kfirette mwtere klaasdkns Irányát, ik»- 
nen kezdettél fogva a mfivéeil valAsserttség 
blve volt 18&9-baa alnyervta as akadémia nagy 
dUát, Bómába mait, 18U. nagy slkwt aratott 
broualakjával, mely egy kakasmdalban gyéztos 



)y Google 



KobonnŰTérel (Liizaiiiboi^DHuevis). Aaatán tá- 
késaftette a Drtma alakját a párisi dj ap&n aá- 
nrfn (1669), ConeUle Péter flU^^cobrát a Comö- 
iÍ9 franciáé számára, ai Bgylptoml tánooanöt 
(187S), Tonlonae város megbízásából Bv^o aUe- 
gArlal alakját, melf egy francia katonát támogat 
(1875), a Zenét, az Aeaionyt pávával, Lamartlne 
szobrát láAíwnban (187$. T«le val6 Anla ala^a 
a párisi Trúcadéro szttOkAI medttwíjében (1878). 
1882-beB mtUnéet kdtett Diana Istennfi szobrá- 
val, 18BS. dkészltetto Oambetta szobrát Cahors- 
baD,1893. atévyót DUoDban. A párisi Faatheon- 
ban látiiatú a tbfradalmst ábrázoló siobonso- 
porQa éi PaoU Bit. Vince képmása. 1878 óta 
a íéetéssettet Intenziven fo^alkosott éa Hennert 
Téve mintaképDl, leginkább félhomályba állított 
meritelen emlierl alakokat festeM: BIAásék, 
KalB és Ábel, ZsozBáoDa, Hylas, Aldont Dianá- 
nak, Akis és Qalatea slb. Saámos portaalt-t Is 
kéezttott. 1876-ban a bece(ll«ta«ul tlazlíe, 1882. a 
mflvésieti akadémia tagja lett V. t>. Tfibb snczA- 
t«l : AlexaoareF., aeiúptenr«t pelntre (Paris 1898). 
FalÍáHka,LPnKWifufai. 
Falieri, Marmo, Telenod dogé, sstU. 1280 kO- 
rfll,m^. 1S56. Zára ostawaánál 1846. ö volt a 
velenedek nőén, 1864 ftigtaek választották. 
laSMm aaneeekllTést nOttanohUiknralmáiiak 
H]egbnktaUsára,deaterv UtodMott s P.-t 1866 
ápr. 17. a dogepalota fH^iasÜe eUtt Mélesték. 
Bzért a dogtt arcképsOTOzatában a na^ tanáos 
termébsn az 4 1^ helyéo llres tábla álL Tragikns 
sorsát regénysaen UaifneiTe tSbbcn feldolgozták 
drámában (Byron), aOt operában (Donizetti) is. 
V. & Laaarim, ítotlno P. (Nnovo Arohlvlo Ve- 
Mto, 1897). 
Fan teoskaCJinit oMuL., áiM),L fiiirl^/eofte. 
nu fcSr, az ele6 sdlánt telálUtású, taljeeen 
beosztott körrri éa távcsövei dlátott asitroDömlal 
mflsiv. A iHt pontosan a meridián síkjába eaO 
falliot volt erAritve. Az elaA enemft mAszert 
Troo^ton állltotu itH Qreenwlohben. Ha a P.-t 
> meridiánkor helyettedtl. L. Aázlronómiai mü- 
aerek. 

TaU penész, fali soíáfrvM, fali szivacs, aalit- 
rompenétz, tObbnylre lébér, pcnésiliez hasonló 
kris&Iyoe UvMezás a blfellUetoken, téglákon, 
homok- él mésufirekoi és nébánr keményebb 
kAfidttton pl. giánit, a vakolatfogákoa és (Uszl- 
téae&m. POoegOdriik kltzdéb«ai levő falakon a F. 
aalétnmuavas BÜtítÜ, fINeg stdétromsavas mésa- 
ból áU, mely a viseletb« és IMlékUH ktíetkezik 
és n blakban Msilvódik. A ktvlrágzások rai- 
deseoi snilfátokból (kénsavas nátrinm, kénsavas 
magnédiun, kénsavas kalrimn) és karbonátoHMU 
klónak és ritkán a sárgáé v. KUdes vanadlnm- 
sákből. A P.'t okozó Bók v. már eredetUeg benne 
vonnak a nyersanyagban v. kStcsOnhattsok ktt- 
v-el^stébfln keletkemek. Teyesranáras falakon 
ki vMgzás aObaaeia mtrtattodk. Ha azonban a 
tel Miedveeedlk, akkn a P.-okoz6 stt feloldód- 
nak; afolyadék a felodnre Jnt, a vlz e]párok>g és 
« sAk UkrisWyoeodnak. A P^^ozö sók a tée^ 
l>öl. babarcdiól v. a kOmyezö ftUdból erednek, A 
CAgltt nyen anyagában az agyagban fogalt P.- 



il — Palk 

okozó sókat eróa égetéanl ártalmatlBnokká tehet 
tenni, amldÖn Is ezek ssUOüUokat képeznek. A 
le^yakiabban fbllépó sznUátcdtat ártalmattanná 
lehet teonl aténsavas hárinmmal, amidón ia a 
Bsnlfttokból oldhataflan kénsavas bárium kelet- 
ke^. Az égetett méa^ a szálfátok a kószánbeo 
foglalt kínból, az égésnél keletkeiA kénsav révte 
jutnak be. A F. az éptUeteket eloeoQtja éa a krlo- 
tályosodásnál fellépő fesaltó eró révta káros Is 
lehet. A Jelentkezó P. tCbbszÓri letlsztitáBsal és 
tiszta vízzel való mosáasal v. ba szénsavas sók 
okozzák, okkor sósavas vlzzti való mosás által 
eltávolítható. LegcélszerObb a tslajnedvoBségtOl 
védeni a falat éa ha lehetséges, akkor az esótOl 
ésbótóllB. 

FaU qüadraoB, l Aííbvnömiai miszerde. 

FaUa ffUfe. fUtfmA Árpád nnok^a h 



dik flátöt Jutástól. A magyar Lagyomány semmit 
sem tnd röla,az egykoráKonstantlnnsPorphyrO' 
genitns gflrOg cMszár aztaiban Agy említi, mint 



ó idejébe (917—960. kMili) magyar fejedd- 
met it6i wvt g^ovni). A gOrOgOsen kétféle válto- 
zatban Irt nerat Bzabó K. a fehtevmegyei Vál 
kfizség nevével vette egynek, míg Paoler Gy. 
aa. a Pest ée Veszprém vm. Falsz helységnév- 
nek felel meg s ea valóeiinttbb Is. 

Faliaakok, Paleril ó-ítállal város lakéi. L. fb- 
Urn. 

FaUaat, lisztté Öritttt faanyag, amelyet a pa- 
plrgyáriiaboi használnak feL A papíroknak nagy 



r banyagból áUak 
L AMaithez alágy 



uyag nuűstL A fáOsithez alágy fofélék rikal- 
mas^ igy leginkább a fenyófélá; de Mhasznál- 
ják még a hársfát s a fázMt Is. Bzetaiek tlBita 
tórzsrésaéból a csomókat eltávoUfják s eUprúzás 
után lisztté órlik, a gyantáé anyagtél vegyi úton 
megszabadlljják, péppé fóilk s 1^ Jntta^ák a pa- 
pír többi anyagához. Az a papir, amelyben sok fa 
van, kOimyefab, (doaóbb, de nem tartós. L. Papir- 
gVáríái. 

Falk, 1. Milcsa, íré, poUtíkos és pubUolsta, 
iU. Pesten 1828 okt 7., megh. o. o. 1906 sz^t. 
la A^a jómódú keiedcedó volt, de minthogy 
vagyoni üg^ rosszra fordoKak, F. már U évea 
korában arra volt átalva, hogy JMmiaga gondos- 
kodjék megéUwtéséréL Ktffán kezdett hro^tni az 
Qi^ és a jS^ne^ 0. német aséplTodalml lapokba; 
de novnakkor magyar nyelven Is tett kisérletet 
lSi7-ben letette a Mlesészetdoktori szlgorhitot, 
1848. elején műegyet«ol tannbnánytínak befeje- 
zésére Bécsbe ment, hol maga Is cselekvóleg 
ats át amándosi napokat Bzek azidók sodorták 
az itjsáelról pUyáfB. Béesben elóbb az Oesier- 
radSadie Ztiimff, m^ vaaek betutása ntán a 
Wandem- munkatársalett, a hova vezéroikkeket 
politikai tndóaitásokat és RHeg nu«yar vonatto- 
' cikkeket Irt DgyanoMk agyideJOleg levele- 
éa bécsi clkÜnMB lett a PesS Napénak, abcd 
dkkei éstadésltásaroly ÜBltOnéat keltettek, hogy 
feiébra^ették iréjuk iránt Deák és Kemény Zslg- 
monA íri^UdésM. Az Pk. jegy* elkkekcB^- 



wós poütttia logU^Jában. Cikkel lévén ismerke- 
dett meg a DObUngben tartózkodó Baéchenyl Ist 
váanal, akinek osakhamar bizalmas «nbwe lett 



)y Google 



PjjJk — H 

lS63-tMui M abtdtaiU DeU: Fereno ajánlatára 
tagJAJ eoiába iktatta, emnélyébea nemosiA a blr- 
lapUM és pnHidstát ttatdTS meg, hanem weg- 
kűoortaya az liA Anknirit in. A Bduneriin^-^Ea 
idejében P. Béoaben pcditlkal ttMIMBt la aMBTe- 
dett, s4i a Wmdenr egy dkkéért foghtebttnto- 
téaeel is Bnjtottik, de annál elaaáiiWiban folTtatta 
Írói i^itáláeát • UegyeaéBi politika érdekében 
Lajtán innen és tiU egyaránt ifl66-biui abban s 
kitOntateaben itezeslUt, hogy a magyar nyelvre 6 
oktatta Braaóbet királynét. A kiegyezés új kor- 
Bzakot Jdent F, éte^ilyájában la. HasakütaTe 
Béoaböl, Andráaay és a dnaliotlkas politika ve- 
zérel ét óhajtották Utol ai okkor alapított Puler 
Uoyd Bxerkeeztéaége élén s ait a Burepet ezánták 
neki, hogy SS oartrák és német kOiitiiségetklTeo 
Iníorm&lja a magyar viszonyok feMl. Bizalmi figy 
Tolt F. 8ze AeeiUtl állása b ez adta meg Állásának 
súlyát és teUnttlyét Hiddn 1893. megthinepolte 



smkeaMteég&iek hnazoDötév 



»veejiiblleanU 
elhilmozták, 



lát, azok 



a kitüntetések, amelydikel elhilmozták, fényes 
megrÜAgltásba helyezte politikai egytelségén^ 
jelentés^. 1869-ben képviseUnefc Is megrálasz- 
tották Deák-párti progranunal, ntőU) ugyané pro- 
gramm alapján osatlakoiottTiflza Kálmán Bsabu- 
oItA páctjáliof , amelynek a legntolsé Mékig egyik 
oszlopa volt. fogalinazta a k^vieeióhái válasz- 
feliratait, a magyar-horvát regnlkolárls bizottság 
jedentéseitiakaiagyl albizottság elúterjsstéadt 
a delegádókbu. BztUetéséiuk 7l>-ik MbrdnlAj&n 
nemzet és király elbalmosták kitüntetéssel és Un- 
nepelttt azt az élestolld pnbllolsUt, sU egyszerre 
két nyelVMi szolgálta hazája Ugyeit a politikai 
irodalomban. A szabadéivá párt 1906-lki biAáaa 
□tán a kCzszerepléstél visszavmnlt. F. amnlt száb- 
zad nagy nemzedékén^ ama kiválóságai kOsé 
tartozol^ akik tisztán a telieteégU: erejével a te- 
kintélye sorába kttzd5tttt fel magnkat EhiQke 
volt a Hlri^iirúk Nyngdijintázetének, UntelstbeU 
alnOkeazOfttm-nakglev.tagJa az Akadémiának, 
tissteletbell doktora a bndt^ostl és kolozsvári 
egyetemeknek. Nevezetesebb művd: ErzaS>et 
larálméríl (M.K., Budapeat 18&Sf;Sior-ésjeUem- 
re^zokla. o. 1902); Széchmyi üioán gríf ^ ^ora 
(íord. jüdor Imre) e egy sorozat vissűtemléKezée 
a FesU Naplúban, PeeÜ Blilapbau, Högyfutárban, 
Magyar Szalonban stb. V. 0. Siinnyei, Magyar Írók 
m. 114-101. ]. 

2. F. Bickárd, íré, siQL Dehreoienben 1878. 
Tanulmányait n. o., továbbá Bad^nsten éa Ko- 
lozsvárott végezte. Hiriaplrél mtikedését a Oeb- 
reozMii BUenémél kezdte, majd Budapesten tObb 
napilap belsd dolgozótársa lett Bintán Kolozs- 
várott az üjBág e. noptlapot s « Srinház e. szln- 
m&vészetí hewvot alította. Jelenleg Buda- 
pesten az JEgyetértía belső dtúgosótársa. Szép- 
irodalmi munUi kOlftibOzd szé^rodalml és n^d- 
It^okban jelentsk meg; Irt számos dalszbveget, 
i^róbb JJnáUó ssininflveket, amelyiket a sztnkö- 
rSkben és vidéken slkenel adtak, emellett tObb 
i^erettazAveget és szlnmávet rordltott önállóan 
megjelent művei : Öreg nán és egyéb elbeszélé- 
sek (UWl); OtvMv ftMMftnwv, regény (1911); 
"' ";, slbeöáeeek (1918). HeldeUw^ Albert 



Figurák, i 



- Falka 

F. ZaigttUMd lovag, F. Hiksa Ooese, szOL 
Pesten 1831 ápr. 27. NyomdászlnaB volt, azntin 
mint asgéd te tiMdó dolgozott. 1848-ban nem- 
zetőr lett, a Bzabadságbaro lezajlása után pedtg 
Béosben kapott idlcatmazáB^ ^ol nftakhímmi- 
nyomdalga^ató lett 186S-ban tért vissza Pestre, 
hogyaPesÜkOnyvnyomda részv.-társ, igazgatósá- 
gát átvegye. B minóiégé ben rendklvtUi mmücásBÜ- 
got fejtett U s a hazai nyomdászatl ipar szlnTon&- 
láaak magas fejlesrtéee kOrfU nagy sikerrel mfl- 
kOdÓtt közre. Bzámos emberbaráti a kOzlntézet- 
nefc oszlopos támogatója s az Orsz. Iparegyesttlet- 
nek évek óta alelnöke. A kOztéreo való munkás- 
ságáért nyerte aiovagirmigot 189S-bantlnnepella 
MlBzázados nyomdászatl jubUenmát s a vezetéee 
alatt álló intézet 35 éves fennállását 19(»4>an 
ndvarl tanácsos lett 191i-bea8(>-lk életéve betbl- 
tésekor igen meleg Ünnepléeben volt része a kö^ 
hasznú és jótékony egyesDletek részéról. 

4. F. Zsigmmd, Uj., az elóbUnek 11a, iró, sztll. 
Bod^ssten 1870 máco. 30; A gimnáainmat és 
jogot u. o. végezte s jogi dokt(»átnBt szanett 
KSzben megtümlta a betAszedéat, azntáa mint 
felszabadult szedó hosszabb tannhnányútra Indnlt 
8 befrtazta csaknem egész Európát ós Amerikát Is. 
Útilábúi visszatérve, a Pesti könyvnyomda rész- 
vtaytáraaságnak igazgatóhelyettese, majd v»- 
stelgazgatója lett 1884 óta Bzericesztéje as Or- 
sság^Világnak és as Ország- Világ Almanaidi}á- 
nak. Uegalivitöia volt a Magyar Dal- és Zene- 
kfisl&ny a lapnak, mely ntóbbi^ mint az Oisiágoe 
Magyar DaUrögyestUet Utfeáro, tlz éven át azer- 
keeztstte. A lkokban, falyMratokban elaxórt 
számos ipari és kereskedelmi, szépirodalmi és 
zenemAvéezetl dolgozatán Uvfll OiáUÓ kOtetek- 
b«n megjelent művei : Budapesttől Sa»-JiVan- 
eitíaHg (189^; A lokssorottíő ipar Magyaror- 
ttágon (1^ ; Ortmorgíág (18S«) ; Bvdapexttöl 
Lisatabanig (1899); Bagrnik éa a Wagnet^ 
mnhág (mflréezeti tannimány, 1900) ; Lourdes 
ÁtiefrAs, 1901); Sok windmről (eibsezálés^ 
1903); Minmnapi tSrténetek ^ovell^ 190S); 
JUbzoér finaképek ^ovellák, 1901) ; Ax énekemS 
(elbeszélés, 1905); BepelOnk (novellák, 1910) ; A 
tÍMtégtH a rivcUdáig (regény, íSÍSj. UflvdlnekL 
egy része németOi és trandánl is megjelent 

Valk, Adalbert, porosz államfő sztU. b szi- 
léziai MetBchkanlian 1827 aug. 10., megb, Hainiik- 
ban 1900 júL 7. Blóbb Ügyész voli majd a poroHB 
IgazaAgOgymlnisztérlnmba l^tt 1872-bai pedig 
kozoktatásttgyi miniszter lett a reá báralt m. téí- 
odali liogy a katoUkos egyházzal szemben az 
állam jo^t érvényesttse. As ú. n. nu^'w* törve' 
nuekkei telkeltMte a oentanm-párt ailenkezdBét s 
a Kat papság nllrmáll fisát még sm tndta mee- 
tOnL Nagy gondja volt a népiskolákra, az egye- 
temeket pedig gazdagon jnlahnazta. 187&-l)ra a 
porosz evaugéUkos egyházat is ^jjáazerveztotte, 
de eszel magára vonta az ortodox udvari papi 
párt haragját Állása megraidOlt s mintfac^ BIb- 
iBBie is közeledett a oantnunhcs, F. 1879 Júi. 
visszalépett a mlniszterségtAL 188S-bcn a hammi 
fótorrénysztt elnOke lett 

Falka, 1. sgyavégyUekesettsegyflttéléáUatolE 
csapata. A vadászatban egy csomó Oeszegylijtett 
B af olkavadászatra (1. 0.) betanított kntya OsBue- 



)y Google 



Fallat — 1 

BÖKe.Kendeee& 40-60 krifo, Ublmyln kftünO 
admattal roidelkaú kopó alkot egr F.-l A Tadftt 
Mvert klTilúbb fcntyik u b. n. inMóebtíc, a F.-t 
veKtd kutya a voetirvA. 
2. F., a NÍvíi^ftMliin a vlr&g 8 v. tfibb ponö- 
" - - Mbűl, lUetTGiJiBneforrt voltibúl 

L1766 



ükMdett Henhai 
1791. Telekf' BAmnti gráf pártfogásáTal Béoibé 
kwOlt, ahol fOkép betOmeteiteMl ítelaUroKtts 
llymimkilártakad. elsöjntalnutknott 1798-ban 
Budára kerfllt a> egyetemi njromdMft, ahol hoe>- 
ans klB&Mek ntán idterOlt a atereotlp-DTMntet 
ti»életealtenle. Béimetraetel sorátMU való Teleki 
Linlö gr6f, Bovarov tábomag;, Comldes IMolel 
araképe. V. 0. Sxázadűk (187é) ; Sdums, Besohr. 
Toa Ofen. 

Faltamagr, master of ttae honndB t. röviden 
maBter[ang., <]M: Miato, t. aania), a falkavadA- 
BUtnál a radáuat rendeziHe, oki a (alkát b ai 
égte vadiHEtinuágot, me&nek rendesen egyik 
legtaUntflyeaebb tagja, dirigúlja. Vadánvane- 
nyetoi a P. B4Ja meg a Jdt a tnlajdonképenl 
' vwMiiytiittatAa megkeadéeéie. 

Falkapoea, folkOtövae, L MtíSviu. 

TtJkU {niT.), 1, F^káiaág. 

VUkáMág, aáelpkia OItj, tabb ponAsi&l egyo- 
aaiése, OeSKlbrrt votta. AoMint, hogy 1, fl vagy 
tUib fldka keletkealk, nevűik a nOv«ny pcniMt 
MSlUkianak fmonaMpkq}, k«tfolkiau)k (Ha- 
(Spha>. aokfUkámak ^ü^adá^Ktf. Lmni n ia- 
ledség lümián éűlltútta fá a kOvetkeid oeatA- 
lyokati XF/. ifcMuulelpMa, XVII. DiaátMia. 
Xrni. FblyaA^ia és a ZXI. MoMeaa 9. 
JlmiuUpAia: a XXII. Dweda 11. IfoNtufelpAúi 
alositályát 

Valkavadiasat, a vadAssatoak lúbáton gyv 
korolt mMja, amelyoél a IovodüIö vadászok az 
eUidka által flsOtt rókát, SBarvast, vaddisznót v. 
nyálat nyomon követik "■'"^*AHg amigaz vagy 
el nem tnd tUnnl, vagy teljesen kifáradva meg 
n«ai áll, vagy a kntyák le nem fbgják. A vadá- 
Biotnak as a mócUa aKdetrOl oáimaiik s Nagy 
Károly Idejében intott Frandb- ée Németor- 
Biágba. ffletnte leginkább AaBdaomágfaiui hono- 
eodott meg s onnan terjeit el mindenfblé. Bsért 
francia -vadászatnak la nevenlk, vagy másképen 
parforú^vadásminak, mert a vadat teljes erővel, 
végklmerllléBlg lidk. Legnagyobb elterjedésre a 
XVm. sz.-ban tett siert, mikor Jólbrmán ytitt- 
mennyi emKipal f^eddeml udvarnál dsték, lUnt 

— '-'~ ■ '-' ^ ' la, hamamean legjobban 

9 nálok talált IgMl ott- 
nonan. a nozza umio nakklfeieaéaek Is ttbb- 
nyíre angolok. Angliában és nálonk rókára, a 
poroBS ndvamál fóleg vadkanra vadasnak Így. 
A P. menete e2:«)-Ba vagy t6bb tagú ebfidka 
ú. n. indltéebel saabadon westtre aoeiá-ot (a vad 
naga) srimattdnák, mire a söld v. piros egyen- 
niháa,lóbát(m tlUt hmbmon-ek (a ítSkit dresszl- 
roiú vadásslegények) és a toh^ae (whlper, wlil- 
perln a. m. ostoros azotga] az egész fa&át ráte- 
relik a acent segítségével felvert vad nyomára, 
mire megkezdódlk a b^asa. A vsdáaitánaság. 



tempóban árkon bok- 
ron, Tl«n keteötai. Ha u tOdfisOtt vad non tod 
valahol bóvóhelyet találni, dgy a kutyák egy IdO 
' " len kifáraBzqák s msgálUsra kény- 
kor a vadáeiisgények megfnljáka 
kürtöket — halltUi — bogy ai egész vadásitár- 
Uekeaiék egybe. Ai elMtnek odaérimft 
_ késévd megadja a vadnak a kegyeién^ 
dOléat, kUt. Az elqltett vadnak értékesebb tMt- 
i6aaat — rókának a tarkát — levágják e dlodal- 
jelvényU elvlsElk, a tObblt pedig aákmánynl 
d(AJák a kutyáknak. Bs si d. n. ib^»^ ereuMf. 
ihgiiaroraiágoH a XIX. si. 8(Mu éviben kezd- 
ttt arűesbbmlndtlválnl a P.-ot Szédieoyi István 
gróf és Orezy báró állottak aa élén ai elsó ma- 
gyar falkavadásztársnlatDak, amelynek k(^ a 
ssmttdrinoil pnsitán voltak elhelyazve. NevúeUi 
falkákTtdtafc gr. BatOiyány Kázmér fetsUr-( fái- 
kba 18W., os 18M. ola^tott cntttfi fOlka, méhnek 
veietól gr. Batthyány Lái^ó és báró WenAhdm 
roltak B melynA össwjOveteMn fontos po> 
litUori m^beesélueket tortottok haMflasnug- 
nisolnk s amely 1867. beleolvadt a RtH kopi- 
vadáatlámda&a. Nevesetss volt aa 1668. alapí- 
tott Nádosdy-ftíe lepsényi falka te. Bndamst kSr- 
nyéün most a BuacusediFalkatjadáat Tármu&g 
(saékhdy SzentUrfnei), amelynek tagjai kOzótt 
mágnásviUgnnk Biln&-Java ott van, rended óex- 
szel a P.'Okat. SyönyOrO V.-A voltak a 71>«8 
éviben a Bakoson, fÁleg KáposEtáonegyar köi^ 
nyékén, amelyben a király és nébal Bmébet 
klrályDé Is tUbssi!^ résxtrett 

rolke Jánoa (lüiattteini) báró, kUfit^ 
twl tMiicsos, síU. Budán 1846., megh. 1 
1896 máj. a& A kiegyezés ntán sajtúfónOk von a 
kOzOs kOlfigymlnlBztéilmnban. O késiftetle an 
októberi diploma Bsövegét, amelyen Seonyey ké- 
sőbb változtatott. 

Falka, 1. Qtuíav, német költó, saDL 1868 Jan. 
11. Lflbeekbtti, elóHi Moész volt, késÓMi osok & 
kUtéoebiek swntdte tehetségét Regényei; Ans 
dem Dnratdmltt (180S); Landen nnd strandén 
(1896) : Der Ibmn lm Nebd (1899) nem tettek 
nagy hatást; annál todveltebb lett Urája ; Uyn- 
heer der Tod nnd andere Oedlchta (1898); Tani 
a Andooht (189S) ; Zvlsohen xvA Nlditen (1894) ; 
Néne PBhrt(1897);Iflt dem Lében (189^; Hohe 
Sommertage (ie(n) ; Prohe Fraoht (1907) stb. 

i. F., Jákob, némst mAvelUés- és mflvé- 
BBsttOrtteási. szfll. Bataebn^btui 1886 JAn. 91., 
megb. 1697 Jún. 9. Lovranában. 166fr-Den k<m< 
zervátor lett a nfimbergi gennán mozemnnál, 
1868. UechtMstein herceg képtárának Igasga- 
tiSjja BéceAwn, 1664. abéodcs.klr.lpann4véazeti 
mnzenm Igazgatója, 1871. kormánytanácsos és 
1886. a mnzemn Igazgat^ Pontosabb mfivef : 
Dle devtsdie l^aclilen- nnd Hodenwelt (1868) ; D'e 
ritterUche QesellsdL lm Zeltalter des Pntnáiknl- 
taa(1863);a«BGh.deBmo(lenwnaeschmacks(1866); 
Dle KmiBtindnsble der Qegenwart (1868 ; apárlsl 
kUUltás alkabmábón; Oeecb. des POrstllchen Han- 
ses UedttBnatetai (1868—83, 8 köL) ; Dle Kunst lm 
Hanae (6. kiad. 1883) ; Dle KmuBtlndnatrie aof der 
li* 



)y Google 



FalkUnd-Mlg»tolc 



Wiener WeUBWBtelliiiig (187S, 2 kSt) ; Znr Rattor 
iin(IKiiiist(buiiilmftii;ok, 1878) ;BwaB und Rom 
(Horog dlazmnnka, 1879) ; Aslbetlk des Knttatge- 
wmtM (1888); IMe k. k. Wlenw ForaeUtm&brlk 
(1887) ; Dm Kwurtgewerbe (1888) ; G«edddite dM 
G«abmBGkslmMitMalter(1893); HitteldtMilchM 
Holimobniar (L Wlan 1893). Várady Antal F. után 
Irts : Ufiréazet & háritan címH mflvát (Badftpest 
1888). 

8. F., Johmneí, német tarténetlrú, aitlL Batze- 
boTgban 1823 ipr. 80., megh Dreidában 1876 
m&ic 8. TeológUl te mavelOdéetCrtteetl tannl- 
mtoyokat végseH e 1856. ■ Otrauuilsohes Hd- 
tmm éla6tttfcánlettl862-batBdresaaÍftUAinl 
főlertittitioz kerUL Bzámoa múvelfidéatOrtteeU 
mnnkája kttiDl nevesetea^bek : Die Hanu ftle 
dentBobe 8ee< m>i Handelsmaoht (Berlin 186S) ; 
OeBohtdite dw dentsohen ZolIweBene (Letpsíg 

1, 1. kerületi hapitányaág Cse 
1* terEUettel, lt»o) 95^70 liA. 
v&rofl, a hasonlö nerD ker. kapItiUTBág saékhelfei 
u Bger és Zwodan Osszefolyisánál, vuút mel- 
lett, (ui<a 6867 lak., uép kftst«llral, környékén 
ielenték€Of Bsénbii^Akkal, azimós azOvAsiékkel 
ét flvegfant&kkaL 

FklbnbeM, IdkOtOváros Holland eved tarto- 
mAnybüi, a lütttegat ée vaeút mellett, (itia) 4452 
Wc., jelentAeor laiaelialáeaattal és k^eakedéa- 
wL l&6M>eii F. kDzelti>ui RTÓaték le a dánok a 
BOrstiégw svéd éa norvée nadseraKet, 

lUkeatnua, vároa KMuin p(»oaz kwfUeHMo, a 
Drage ée vanít moUett, ümo) 4770 lak., poezté- 
(yártásMl és gézfilréennalmokkal. 

Falkenhanaen, iMdwig, báré, porou tábor- 
nok éa katonai írA, nttL Qnlnnben 1844 ffiepL la 
Bent vett ai 1866. éa 1870—71. évi hadjáratok- 
ban aegédtlBitl minteéKbuL 1887-ben a gárda- 
hadteet vwérkari fanSke, 1693. tábornok, 1896. 
altábornagy a mint Uyen 1899-tél 1908-ig a 18. 
vflrttembwgi hadtest parancsnoka volt Him- 
kája: AnsbUdnng fflr den Krieg.Brster'Mt: Dle 
Omndlage fOr dle htflienn FDhrer (Berlin 1908). 

Faikanbaim, JWttw.gr^ osztrák állunffirŰD, 
sXU. 1689 febr. 80., megh. 1699 jan. 18. Böosben. 
lSt9-ben mint lovastlsEt hazánk ellen Is harcolt, 
azntán nyugalomba vonóit, .tSbb Idran beválass- 
(ották a felfiSansztriai tartománygyfllésbe, s tar- 
tományi «mSt lett FelBé-Anaztrtáb&n. MlncUg híve 
volt a fSderaUaztlkiiB, nttramontán pártnak, b mi- 
ddn Taaflb gr6f 1879. kabinetiét nderalisztikna 
tiatm rekonstniálta, F. a ÍBldmiveléetlgyl t^ 
oát vette át Ha^^aroruág irtot meslebetéeeii 
barátságtalannl viselkedett ; fgy pL muor a ma- 



létesUt, F. sok nehénéget gSr^tstt e vállalat &t- 
Jába. A Taaffo-mlnlsEtérinmvlssxBlépéBével F. is 
beadta lemondását (1893 nov. 11), de ngyanaHni 
a napon t|]ra reidmlvdé^ mlnlSEter lett a Win- 
dlndigrfitz-kabinetbeD. 1897-ben a k^tvieelAáE- 
ban é Indítványozta a nevét viselő (Lex F.) ház- 
szabályt, melynek az volt a oélja, hogy a kép- 
vlMUház mnnknképeeségét blztosltBa. 

FUkeBhajiiit (in.), sitlrtée-fekete érc, amely 
caak vaBkoeau tisztátalan áll^wtban ismeretes. 



Összetétele me^Oselltdleg CQ,8b&. A Fledlo^ 
telérben Joachlmsttial bányatelcfieB (Cedtorsirft^ 

FalkMwMiL, 1. F. in Saduat, vároa Zwiokm 
BzáBEoiBzáglkMflletl k^dtányságlian a CHStMdi 
és vasét meDett, hmu 18,724 lak., Jelentétanr na- 
mntsaOvtesel, feitérltMdral éa MtpkekéaritíMd; 
közelében egy régi kastéllyal. - 2. Ji! om TbKMU, 
blaWiertiaaen porost kMületboi, 1 knu-sytre 
Ktalgstcdntöl, Vb. 1000 lak. A gOrtnrsdorfl gy^- 
intént mintájára bwendezett tOdObeteg-oaDató- 
rinmát kUlUdlek Is ^en sokan látom^ 

FUkanatebL gr^, IL JAzaef kirfiy és német 
osászár Uneve, mldta 1777. PárlAa ata»^ 

Falkena«eiu,AIw«,AMka-iitazé,BillLBerilfi- 
beoi 1842. 1878— 76-lgréeztTett an&netLoango- 
expedloiébBn.aliiHinanazfllsfieleVQngorllláthostB 
Borópába. O egyik alqdtMa a Urhedt nímet 
Bcholverein-nek. Megjelentek tőle : AMkanlschee 
Albom (72 fteykép a Loango-parMl, azOveggel, 
Bo'Un 1876) ; Über das Veriulten der Bánt hi 
dKi Tropen (Vlrohow AnAlvjában 1677); Dia 
Loango Bxpedition (8. réez Ldpsig 187^ ; Ánt- 
Ucher Bat^ber ffir Beeleiite, Kol<nÍBtai und Bet- 
eende (Berlin 1888, 10. kiadása ArEtlíctaer Baiae- 
beglelter nnd HansíJrannd olmen, 189$; Afrlkas 
Westküste vom Ogowe bia znm Damaraland 
(Leipzig 1884) és Dle Znknnft der Eongo- und 
anlneageblete rWeimar 1884). 

Falkemrtaint barlang, 1—18 m. magas méBz. 
kőbarlang a wOrttembergl Sohwarzwáld kertOet- 
ben, 9rab«iatetten folo mellett, ITraoh és Mor- 
tlngen kést KOzelében vao a forrása az Elsaoli 
folyónak, mely a barlangban nagy vizeséét alkoi 

Fklkén, I. mfettMény. 

Falki», uiros Btlrllng skót oonn^^ban, a forth- 
clydel osatoma k&zQlébén, vasút mdle^ (mi) 
SS,&Ö9 lak. Jelentékeny vasmOvetkd, tík- és 
szeszgyártással, bóroserzéssel ée kémiai ipanaJ. 
Közelében terOl el Bkóola legnagyobb kiterjedésű 
széntelepa 1298 J&L S2. I. Bdoárd Itt legyfirts 
WUliam Wallace skéteerwét ; 1746 Jan. 17. pedig 
Károly Bdnárd MnkOv«Wó a Havl<7 veaérieto 
alatt inó ugol hadsereget verte meg. 

FalUand-sdgetek («|M: ttíűatu, aztaetesopwt 
az Atlanü-ooeán D.-lrészébeo, a Magalhiwi nmms 
töl K.-re, ld>. 600 kuL^iylre. Két Ma^ratét, a 
West- és az Bagt Falkland-ót a Falklanű-noos 
választja eL A tfibbi (kb. 800) apré szIgetn^yoUv 
részt lakatlan. IviOde kb. 17/)00 km*. ArMzt 
tagozottok, jó klkCtíU±el(Port Bttuiley, Vati Bg- 
mont). fWsfto részben slk, részben hatanoe. Iieg< 
magasabb p<»tiia a Monnt Adam, 708 m. (ietdo- 
giulag nenn a ssárazfSld tartoatta ; gyfirtBgyaa- 
pala, kavloa- éa bomokl^bOl való, páleosolkas 1^ 
vUetcdikel. JeUemzOk az ú. n. kéfolyA (Stone 
Blvers), amelyek a mállás éa a tfdf^oqáscftnak 
tolajdonltandí^ Számos ^iró folyó és tó van a 
srigőteken. Éghtúlata ooeAnf ; hflvOs, eeOe, de 
(«éezBégw. Ktiz^mérséklet 61* ; júL 2-6, jan. 

9-8t ; mlntmmn — H, |n B T<iniim 18'3*. Bvi €80' 

padék 600 mm. A selsk (kivált a Ny.-lak) raid- 
klvU hevesek. m^iWBte kOzel áll a TOzf Sídé- 
hez: magasra nOvé mvek és kevés arCksOtd 
oserjo ; Ai, a folytonos szélvUiaiok kavetkeaté- 
ben, hiányzanak. AOaivüága rokon Patagonla 
flnmájával, de Jóval szegényebb. JrtlemzA a po- 



)y Google 



166 



PMtor 



tagonial Túka (Pwndoltqiex oatarctlonB), a fúka, 



Lakotaága íitiü 387a (la?! ^H, 901 dO). F(^ 
bdjre Port Stanley, s K.-1 ral«etBK.-i partján, 800 



X volt 73é,?S6 Jsh, 33U lö, ÜSSa 

- 1) ; a baUoat, lUdinlTeUs, kertgu- 

daaás nem jeieirtékeiif .Vas, ólom éa szán tui a wl- 
gatafeeii,de nem bányimák. BevéUHmsíteiaflSO, 
Uadáa 486,800 K. BtAozatai 3.883,000, Uvltel 
7414,000 K (mofífti, eetoUv, &«e7ii. MMk). A 
kUkereskedelml forgidom VS'/cft Nogy-Britaimlft- 
és fiwodgraoaik (S hsteA^ lu^/árat). A biÍ- 
gfltek kSat 1 g«iluij6 tartja fenn ai Oan^Otte- 
téfli Fort StaidevMÍ Darwbi-ba telefon Tewt A 
/Oajktaiás (réBsben v&ndoriakoUk) kOteleKl. 



taanldkREáma luu) 405. A P. brit kofonagyaiDiAt ; 
term&nyz^Ja mellett (Jelenleg W. L. AUanlyee) 
tOrrénynoxiV éa Tégrd>ajt6 taütae. — A F.-«t Igen 



nagy a^nibao tereslk fal a TO^Id kOrtlh^jóai- 
•teu megaértllt Titoriádugök, melyek a azlKstek 
Tlbannentea Cblelbai biztos menedéket talünak. 



A legttHib ily ia^ Fort Sttmley-t kéred fel, hol 
nwMérttlt halion nagyobb Javitiaokat Íb lebet 
eBwMlnL A edget ferfllakoeal majdnem mind 
icteaiét valamely meeterBÖi^tos,naeyré(isttk ács-, 
ivawmtih, kovács-, lakatoa-mankáUioi la ért. 

ISrUMie. A P.-et az angol Daoia John (L o.) 
federte AH 1698. Uai nerc a. XVn. sí. végáit^ 
vaM. AÍMieUÍ;aÜkl768.aK.-lslgetenPort 
LooW alapították Des IblonlneHiek nevexték 
d. Ai elaO angol telep — Port Bgmont, a Ny.-l 
arigeten — 1766. ali^lttatott. 1707— 70-lg spa- 
nyol birtok Laa Malvlnaa néven ; 1771— isao-ig 
a briteké; ISSO-SS-lg Argentína fenhatÓBága 
alatt áU ; uóta ionét Mt Urtok. V. «. Annnal 
B^port on the Colony ; Donom, Jonrnal of Re- 
aeandiee, eto., dnrtng a Voyage Boond tbe World 
njondon 18tt); Anno, A Two Yeara Cnilse olt 
Tlena det Fúro, tbe Falkland Manda, ete. (n. o. 
1867) ; Mitrőoat, Frton Bdlnbnrgkto Ifaa Antaro- 
tlo (n. o. 1894); ateókde, Dle StelnstrOmo der 
PalklBnMnwtotyflndien 1906). 

Talkonar (JBiHamerX rágl bodiü múvéaioealád 
neve. fllad lamert mtivésitagja F. György. szüL 
1646., Bndán eMotOr 17(S. emiitik, n. o. hált meg 
1741. Képel UMU egy a Zl<diyek építette temp- 
lomba kerfllt BndakesslTe ; tOblmylre oltáikápe- 
tet festett Bgylk fln, mtaik J&iaef (aiU. 1708), 
knnnelitAvá lett fráter Jnllanos névsn s a bodaf 
karm^ta-templomban a F.-caalád néhány tagjár 
val festette a boltozat fFasUJát. P. Ss^ (megh. 
17B0) kflzramtkkOdJJtt a klarissrtk 1743. ^fUt 
bndal templcona íreftólnA s {d^jk^elnek készl- 
tMboL F. Xciv. I!Wmc Gyjftrgy nnok^a, szOL 
1786., megh. Bndán 1793., a hagyomány neki 
tolafdonl^a a bndal helyfirségl templom nagy 
Iteu^ : (A keroBztényaég diadala a pogányság 
Aletta, tOIe vaM a budakeszi toaplom szentély- 
frssfeMnafe négy alakja; festett szentképeket, aro> 
Upefeetis. Bnndc fia J&ste^Fermc, szOL 1766., 
niegh.1808-, festette a bada-krlsztínavárosipjéb.- 
találom szenttiyének freskóit V. 0. Arob. Brto- 
ritö, A] foly. 1. kot. 

ralkony, XB. aB.-b^ Iratabikbannéha eléfbi^ 
dalé neve az ágynnafc; nem egyéb, mjnt az olasz 



falcoM tft.ftaieoh, ném. ítiOumn v. fblfe, tehát 
tfcp. súlyom). 

ralkoa, L £\3ílnu. 

lUkosány (aaeUtt Fallaaa), Uak. Szolnok- 
Doboka vm. nagyiloodai J.-ban, uuo) 819 oláh 
lak. ; Q. p. és n. t Oalgó. 

Faltaping MM: lUiiSrotic), város Bkaraborg 
svéd tartományban Otln), a Wener-tö egyik mel- 
lékvizénél a HOsriwrg (366 m.) lábáig vasát 
mdiett, (itu) 4800 lak. Kornyéke termékeny sík- 
ság (Faibtigc^ és számos anbecdógial leletrOl 
hlrea. 13^ feAr. 34. Itt gyAzto le Hargltdánkl- 
rUynft Albert svéd királyt 

Falk&táa- A felakat hoaszfrányban blkotö vas- 
sal (1- o-) kO^ttk tesze. 

VklkJHS vas. HengeivH (régeUnn kováesolt) 
toosvas, melynek két vége hnroksierUea van 
k&épezve. B flUekbe helyezzük ai áttolhat A 
P.-ak (egy vagy tObb darabbél OssMkapcsolva) 
a fal hosszának megfelelően vannak megszabva, 
a emeletenként, aa ablak szemöldöke flUint f^te- 
tendék vlzsdntes lrán]íian a falra. Az áttolók a 
felak végein, fBggUegesen hdyezendftk eL Végül 
ékekkel megfeazltjak (Ssszeházznk) a F.-at. A 
F.-at a fSfalakban helyesztik A A f éfelakat ke- 
resztirányban, kidtUés ^m is merevitentlnkkell 
akkén^hogy minden pUlM (2— 3 ablakkOztlévó 
felat) a mennyezet fe vagy vas gvrendázatáhos 
erésf^ttk. B eélból a mennyezet-gereoda két vá- 
gtee egy-egy 1—16 m. hosszú F.-at erdeitank 
osavarokkal, s ennek szabad végeire áttolókat 



FattSa, két falnak egymástól vett távolsága, 



FBlkaB,kisk. Zemplén vm.nagymUiályiJ.4)an, 
Iieifl 678 tót és magyar lak. ; o. p. és o. t Bánöoz. 

FaU, L«a, osztrák zeneszerzA, sztU. Olmttfaiben 
1873 fetur. S. OperetWkerti: Der (Idele Baner. 
1907(magyaml: A kedélyes paraszt, 1909); Dle 
Dollarprlnaeseln, 1907 (A doUárkiTálynO, 1908); 
Dle geeoUedwe Fraa (Az dvtUt asszony, 190^ ; 
Brflderlefai feln (Bdes Öregem, 191(9; 1>U Pop- 
penmSdel, 1910 (A babnaka), többnyire BéosMH 
Indultak ki. 

F»U., állattani neveknél FaUén Kori entomo- 
logos, a Inndl egyetemen az ásványtan tanára 
(szOL 1764, me^. 1830) nevének a rövidítése. 

FallMla (üt), formai tdlntetboi helytdet 
kOvetkeztetéB,ameIy, haa hfba tévedéson oh^azik 
paraloglznmsnak, ha pedig szándékos m^tévesz- 
tés forog foBíL, Bzoflzmán^ neveztetik. A helyte- 
Imi követteztetés okait l. KSvetkeiteíét. 

falláa, Eiirí, entomob^os, L Falt. 

WaUat Gwetáv, kir. bányatanáosos, szdL O^ 
niozbányán Szepes vm.-ben 1816 máro. 3.,megb. 
" )nl8eiJaiLSO.Selni«oseoésBéeebentannli 
rtán erakoriatUag is kiképezte magát, 8d- 
en a bányamlveléfl tanára lett; 1871. nynga- 
linnba vonnlt Baeikesatdje volt a Jahrbneh der 
Sobemnibw Bngakademla obnű évkÖnyvnA. 
Számos tteiáUó mOve Jelent meg németül; ma- 
gyar mnnkál kOzfll megemUtendök: SiíffemínyeA 
a hámi bátwássat küratS (1861) ; A régi véaeU 
bányaviiaíok maradoáttitaaról (1868) ; A adnteat- 
hfatyai fimh&nyisKa iMérdáusebb és málékat- 
tóm legméUóbb idnyaaiak Stge^o^ &étett 



)y Google 



P«llOT — 1 

(1871): ÁkBmeai títírát éa rétek hátóMotáríl 
(1872). V. S. Lüschemer Lqjoa, BányamlTeléetan. 

Fall«r, Louú Clémeta, «lsiáBil feotö, ariU. 
Habahdmtwn 181B., me^ Párlabui 1901. BltaiOr 
DeUroohe, m^d Dalaüolx mellett tanult, 1861 
éa 1868 kOiBtt pedig BBuk-AmeriUbMi tutAs- 
koiatt, abol képmteokat és t^jkápetet featett s 
bartdaonl meetúA modorAban. ^ la, mint ns lin> 
preeadonlsta ée necdmpreesztoalsta (eaUkk, as ft. n. 
iíMontö eljárAasal törekedett a fény é> a asliiek 
minél nagyobb ercijét elérni. Képet UMl] meg- 
emlitcudAk: I>ombadieTniiB»4 TtH^ban ; Bén- 
iét a régi onayl parkból; Jnliny^ (a kolmari 
mtuenu^wi^ ; Bxalmakim^iék taonoat) atb. V. B. 
Qirodie, Clément FaUw (Straaunirg 1907). 

FaUlblllteB (lat) a. m. téredbáasée. 

lUlUma («ri : tüUM, Ojnuftf ^rmoftd, francán 
államíérflt, siiU. Hérinben OjOfret^aroime] 1841 
noT. 6. Ntoaeban ügyrédkeaeH e a vAroa polgb- 
meetrae volt 187»-lg. leT&ban képvlseUnek t&- 
lantották a a repnbUkánu bakddaUxta oaatlako- 
wtt Hint 16 B>6nc« tűnt ki ée Gambette bnagA 
Uvel ktaé tartoiott. 1888— 98-Íg tObboSr toU 
beUgyl, kOKMatáaUgyl éa IgaMágttgyl mliiÍB» 
ter. 1899-ben » BHoátos etaüftének válaotották 
meg. lűnt ügm talvta egybe Vwsailleebft 1906. 
na dnSkválantö kaigteBsnut, mely fitjoa. 17. 
USesöralDounerPanlképvlaetAháBidiiSk 871 
Bsmaat&Tal sMmben a frandaktatáraaBágelnO. 
köré Tálaastotta. 190e-ban na angoL d&n éa avöd 
ndrankDAltettUtogattet a emUn Beralban ta- 
UUkoiott a cérral, hol tUböl a két illám nOreteé- 



git megertaltA nyUattosatok történtek. -1909 
nasiB réart rett a franclft, olaai ée sfuaiA 
Mók egyfttlea hadlaaeml^én Nlna mellett (TOte- 
ftandu). A BosDüa amwxUtJit UtvetA enrdpal 
bonyodalomban taantftott békeanreUt magntar- 
tásZfet L Perano Júnet osésiAr ée kirtUya Sai 
Mván rsnd nag^araai^jéTel tOntette ki (1909 
jfiL}. Nemsokára aa orota o«r Utogatásét fogadta 
Cheibonrg klkHUében (1909 ang.). 

FaUifa«MBld.aDéU aark saáraiatatia sLoa- 
be^nid éa u L Biador^RUd kOzOtt ítítvb sstau- 
ftld, amelyet Ctuiroot J. 191(^lkl délsarki i^ia 



. ■(oL, frano. AiUt(s)a.m.asetée- 
képtdeneég, bukfts, L OBd. 

WmUtamKmmmt (4M : miimJ, helytelen fran- 
dasAggal e helyett: ftáüittí, nwtéekáptelcnaég, 
vagyiml Imkáa, onfid. 

nUmenyer, Já&oft fUItfjp. n^et tOrtéoet- 
Iröésntuó, azBL a Pamgartea m^j(»ban (Brixen 
közelében) 1790 dee. la, me^ 1861 m. 86. 
Mttncteoben. Sént v^ mini flnkéntee, mi^j^ '^"^ 

Sor hadnagy aa 1818. ba^jánttan a bandák 
n.l8184MiUtépettahadBaregUH8mlnt tanár 
mUkSdOtt HiramBBOrlndnlt keleti twmlminyútra, 
s ntMib meghlTték UbidKobe a történelem ta- 
nárimé ; majd eUmuAl jogiammal a fraokflirtl 
pariamentbe válasrtottik. ISiMmi a leakoiö tan- 
BsékéUl megfbestotta ée eire mint politikát aia»- 
vény Sk GaDenlnn élt, ahnwan 1850 ipr. fuvá- 
bau TiBBBBtérbetstt MBnohenbe, de politlkid siwe- 
pet tebbé nem Józott. Siámoa tittDrO mflrel fcö- 
sU megemlltoidék : Oeadildite der Halblnsel 
U<HM lm Hittelaltw (Stattg. 1830-36, 8 rési); 



» — PltRIwr 

Abbandlnng tlber die BntBtehnng der Nengrleohai 
(1836) 1 Fragmenle aas dem Orimit (1816. 8 kfiL, 
1^ Uad. lluHnutöl 1877); CleaoUohte dee Kalser- 
toms Trapasont (1827) ; Origlnalfragmente, Oiro- 
nlkeo eto. nir Qesohlohte dee Kalsütnms TraB»-. 
nmt (18*3-«, 8 rési); Dasa" ■ ' - 



művében art Igyekeaett beblzmiyltanl. L 
maX ly-gÖrOgOk non egyebek elgOrOgOeUOtt, el- 
sült szlávoknál, Akik nem érdemesek arra, lúgy 
a mflvelt vUág bennük a klaasaikas ékor mudtált 
UssteUe. Kisebb mnnkii: Geigoltia, Das H«tilge 
anb. Das Todte Meer. Iroddmi hagyatékát Tho- 
fMa rendeita s^jtA alá, moly ai liénak élebr^- 
sával ellátra, Qeaammelte Weibe olm alatt jelent 



Bmlékbeeiéd F. feletL (Akadém. Értés. X. 1^ 

Fallopia, Qabriáe, <Maaa anatömna, eiOL Mode-. 
náfaan 1&S8., me^ 1662. Tanalminyait Ferrft.. 
riban és Padoviban VeeaUns alatt végeite ; 1648. 
a bonctani taosiéket nyerte el Ferrariban, majd 
PisUan, késSbb Fadovában tanította a bonoolisr 
tant és sebéasotet Ssámoe íblfedaiéBt tett a bouT 
oolástan terén, as emberi testaiek több réaie tőle 
Tlsell nevét; legneveielessbb a Fallop^file c«k 
torna a halántAcaonttan. EgyedOU máv^ mit 
életében Irt : Obeervationee anatomlon (Veoexia 
1661), halála stán Jelent meg: Opera genntna 
onmia, tam practtoa íjium tfaerapentloB eto. olmli 
mmdüy» 1684. Vekno«>en, maii FranUnrtiHUi 
tObb UadiAan. 

Falhm-kttrt, mékktlrt, pateveuték (tuba tOe-. 
rína FalUpii). Ismos falu OBatoma, amely a méh 
ésapeteiaaekkDtiltt taraja fann az OesMkOtte-. 
téBi A pete megteranékanyltésénak leggyakoribb 
belye. h. Nami aaenxk. 

Fallnaa, L fhOto. 

Faltonx itt/M-. i>iia), Á]fini Frédéric Fiam, 
gr., frnaola iUamférfli és tMénetiré, szOL Ab-. 
' n 1811 m^. 7., me^. n. o. 1886 Jan. 6. A 



tagja lett a n«nzetgydlé«nek, de mégha 
legtUmlatikbO, mert a trikolor molett fof^X 
állást TQrténetl mflvei köi&l emUteadOk: JÜB- 
toiradeLonls XVL (1810., 6. kiad. 1881) ; Hl» 
tidie deSalnt Ple V (18M, i. Uad. 1869) ; Ibidame 
BwetoUne, sa vle et aee oenvree (1860, 8 kOt, 17. 
Uad. 1900);AngBStinCodiln(187«;I>t8oonnet 
mtianges pcdtUqiies (1889, 8 kOt). BmiéUratai 
halála atán Jelentek meg : Uémotree d'nn n^a- 
Uste (1888, 8 kot) o. aUtt V. 0. £ YemiM, Le 
oomte de P. et ses memoires (Paris 1888). 

rUl Blvar I4M: tia-), ktkOtOváros UaBBadin-: 
settB éaaakamartkal tiifn^f" a TamitoD toAo- 



. títoyvtir, kórhii, etb. Vtiveaeték a 

Watuppa-tóból. KSzelében grinltbányiasat 1808 
óta 01^ vám (neve 160á-34-ig Troy volt) ; 
1848. tftzvto pnntltottB. 



)y Google 



F1-lu««a — 1' 

Fftl'íBgióir^inlnanlögl&kbsiajii.ealMrom. 

Fftlmonth (sjm: ftiattn}. küeotöváro8 Coni- 
vallls angol ooantyban, luiu 18.18S 1^., hn- 
gerl flMftTOL A 8 km. hontA és >/■ km. seóIm 
P.-i UkOU bodUiAjMdlomAa. KenBkedelml kfkS- 
tftjénak forgalm* elég élénk s réi, olii, gyapjú- 
árúk éB halok ft fű kiviteli olkkcd. 

FftlopAi^ L Eniei küuigáa^. 

Válponk, egy épUet tfUBoak cmeletenkéDti vé- 
konyodáiAnU a vlBszaapámál képzOdO fok; L 
Fankoláe. 

Falngau, L Píoftcíí. 

Talret, Join J^Cerre, froas. orroB, ariU. UaieU- 
Itwbon 179i &pr. 36., megta. n. a 1870 okt. 28. 17 
éves koiéban lépett az orvosi pály&ra és ktUOnte 
dteieretettel fo^alktnott ai BlmekórtsimsL Van- 
ves-ban (Pária mellett) nyitott Intézetét mlnta- 
sxertten berendezte és vezette. Mámolre présenté 
á l'aoadémle deaBolenoee 1888 et 1839afmajiiaTe 
Jotalomdljat nyert az akadémiától, ugyanekkor 
az Aosdémls de médedne tagjává la mevválasz- 
totlák.Pőmimkája:Del'alléDatloamwtBM(1838). 

F«Ua e«uw (lat.) a. m. téves Indító ok, L 
Tévedés. 

FftIsK AcmonatTKtla iMiit ■»•««( (lat) a. 
m. a hamis megjelölés nem árt, pL nem érinti a 
Jogügylet érvényét a ssemály, s héjaaAtn luunla 
megj^léae akkor, ba a jogügyletet kötő fél ^asl 
akarata mégis feliamerlietó, L Tévedés- 

ValaaMteoin, 1. Fali penész. 

F»la»rlBS Qat.) a. m. okmáuyjneghamlsltó. 
í^iUaiio, baa^BÜis. 

Falsazok, dortksaUgben vagy ferdeszOgtxm ta- 
lálkosö falvégsk. L. Téalaiatések. 

ralsB-Bay, hosszú OUl Afrika D.-i osúcsáu 
a JA-Beménység toka is a Hangkllp kOiOtt Bel- 
sejében, az Ny.-l oldalon van Simon'sBay és Kaik 
Bay. Amanaál hadlhsJé-áUomás, eoubben pedig 
tengeri tOrdAk. A F.-ben virágzó a haltezat, néha 
báhiákat is fognak benne. Az AK.-1 partjén van 
a oslnos Suanset-West nevtl város. 

raIssn,l..KtuoMile,norvég)cfiltó,HstlLKopen- 
Uigában 17fi6., megh. KrtaztUnUban 1808. Bok 
Bdndarabot Irt és fordított Hazafias köitemímyeit, 
ttlszel trit bárd dalait minden norvég iemeil 

3. F. Krittian Mamtis, norvég államférfin, 
atSL Oslóban 1783 ezept 14.,in%ta. 1880 Jao. 18. 
1807-ben Kopenhácftban volt ügyvéd, 1808 óta 
Norvégiában hlvatúoskodott 181«., mikor aUeU 
békében Norvégia Svédoiszággal egyedttetett, 
az OnáUteágot kOveteló párt Mtee állott s alkoU 
mányterveietet dolgozott ki, mely némi módosí- 
tásokkal élMbe is l^ett. Eésúbb megbarátko- 
zott a BVéd nnlóval és hivatalt is vállalt 18a7-bai 
a kiisztiánial fótOrvénymék eluOke lett. Hegírta 
Nwvégia történetét 18I»-lg: Norgea historie 



Falsus proourator 

lógoB SKmban nsm tudja pcmtosan, hogy a hang- 
szálakban ezalatt milyen ftdyamat megy végbe. 
FOlteasik, hogy a hangszálaknak teljes ^észUk- 
ben való rezgess adja a meil-hanga-ot részle- 
gSB re^éeOk pedig a F.-t Hlg a meU-faanggal 
együtt Jár amell reztmandája, a F.4iál túlnymnó 
a száj- fe torokOteg rezODuiali^ Ezért mondjuk 
fsjhangnak le. A bong döáUttásához a 
fejnek ép oly kevéa k&is van, mint a z 
képzéeéhoB a mellnek. A XV— XVL si 
amikor nA nem énekeltek a templtonban, a szop^ 
ián és alt-ezólamiA: számára ertem Uaknázták a 
F.-t A XVU-XVin. az.-banatslaetttoták (alti na- 
torall) helyébe a castraio-í léptek. 
- ' '* " (lat) a. m. hamisított; faüi- 



iBBnt(1071 m.)hegy. 
tói D-re, (iMw) 3b78 lak., híres ssóUótermeléssel ; 
környékén állami ólombányák vannak. 

FAlMtto (Fiaiéi, ftsUÖa), a. m. fejhang, az 
emberi tj^tn cnair ktU^iOs módon való elÓálUtáaa, 
fókép magas hangok Inttmálására. A F. szinbcoi 
kOlfinbözik a «mell-hangi-tóL Az énekes hamar 
megtann(ja azt, mikép kell F.-t képeznie, a flzlo- 



ralslk,e 



ilaitö. 



falazatnak kDlsÖ va^ belsó fOltllete. 
(lat), hazng^. 
(lat) a. m. csalás, hamisság. 
•ne (oL, trano. fmx hourdm 
ang. fítburdm) a. m. bamla basszus. A rOgtAn- 
zOtt többszólamú énekek egy neme, amely Angol- 
onzágban legalább laOO óta dívott Kéeóbb át- 



lói roaai haagstara. Inkább o. m. teokatlan 
basszus, mert azdótt a l^elsO és legalsó Bzótam 
közt kvart- vagy kvint-viszony volt, a F.-nál pe- 
dig azext-visxony vui. 

FalstolL Sir Jdm, Shakespeaie egyik leg- 
zseniálisabb alakja, a nagyevó és Iszákos, szájhós, 
klosapongó, gyáva, hazug és aroáttan vén lovag, 
aU mhtd eosA^tuli^dciiság^t felséges hmoorá- 
val és Jókedvóvel coyhltl (a IV. Heutttoi s A 
vrindsort Tig nőkben). A szlnéBsdt elW Igm ked- 
velt, mint pcmmiás szerep; A magyar F.-ok k&zótt 
kítontic voltak Saea^pét^ Zslgmimd, Stigstl Jó- 
zsef, Szathmáry íx^ Niootal és Verdi operát 
írtak F.-TÓL F. — ú^ látszik — nem tfirténelmi 
személy. Bredetijét EUr John Oldcastlebcn és Sbr 
John Fastolfeban keresik, de téveesn. As elsó 
ellen maga Shakespeare tUtiAodk (IV. Boulk 
II. epll^us), a másikat pedig eztntéo szerepelteti 
a VL Henrik L látaébrái, de gyávaságán kivU 
semmi kOsós vonása sinss. F.4d. V. 0. Jlfqraan, 
Bssay on ths dtaraoter of Sir J. F. (177'^ £(aüi- 
tceÜ, On the diarseter of Sir i. F. (1841), Bairdr 
ner ért^eaéss a Forttiightíy Bevievben. 

Falstor, a dán ssigetek egyike, amelyet MOsn- 
tftl a GiOnsmid, Lollandtól pedig a keskeny, Onld- 
borgnak nevezett tengerszoros választ eL K-cn 
a Balti-tenger mossa. A hosssúUs háromstU^ 
alakú szigetük terttlete: 4/1 k km*, (uul 39.876 
lak. Partjai É-on alaíOsonyak,D-anéeDK-ai me- 
reddcek ; Itt van a legnagyobb magaslata, a Bav- 
nehOJ (U m.). Földje Inn termékeny; az Ulat- 
tenyéeztés 1b virágzó. Fővárosának, NykjDUng- 
nek (L o.) a Quldborg mellett igw Bzép fekvése 
van. 

Falstor, JD-útían, dán kOltA és filozófus, ezlU. 
Branderslevben 1690 jan. 1., megh. 1753 okt. Sá. 
Holberg alótt a legkiválóbb dán szatírikos. M«- 
vel a korabeli félaz o gségeket ostorozzák ; össe- 
gytljtve Satirer 0. Thaarnp adta ki őket 18W-ben. 

F»Unni (lat) a. m. hamiaítvány, osaláa, 

FmlaiM pr*«iii«t*r a. m. álké^viseló ^ o.). 



)y Google 



168 — 



Falud 1 



« amnpon^&biH tekiiitotbe vehető. A 

P.-Ml ugrik ki (TOgT bdemélyect) minden di- 
nftée, oulop, tWér, pAiká^. qiúdenuás Btb. 

lUUbliat, fahéri. hlmorílái. 

VmUmm v. /otte, román ffildmMék, L fbAxn. 

VUt«nMU f JfÍMfe J^>, IBtQ iB. magas begyu 
etrauk ApenninekeD Anaio tdau tMt(Hii&n;l)ui 
u Arno éa Bosoo förrásaiTaL 

FklÜMoi V. Foliüxni, Bmosava j&rts aiék- 
belye Moldvában, 9648 lak., kiknek felertee sstdú. 
H&ea átlatráaáialt wdtao felkenfllk. 

IUtíii,JlicAanJ fKtdrícA, nteietUl Ónná váH 
lenéBS, sxOL Danilgtnn 1836 jan. 6. Tanait Mar- 
koDnál és a Uprad konzerratörirnnra ; 1866. Wl- 
borgban lett lenetaníU, 1869. pedig Hekdugfors- 
bon lenelgugtttö, majd orgonás és 1873--83-lg 
a flnn opera kanutgya. Kiadott finn &iekgffljte- 
m&if eket. Irt orgona- ée én^darabokat 

FftUS, egy boroltAsathl ^a, L Jaíafoaí 

raltSHt kcw, l Ária ia F^iÚxmíá gáiáe. 

Talu, ÖBl táraadalml alakulat, ameürel a le- 
telepedés korankában a világ minden népé- 
nél találkonmk, s MJttk alatta a helyi momaiád- 
sáj Atal egynutera utalt emberek kOsOsBégét. 



nek kOlOnállö kOijo^ egyénlségfik t magáigt^ 
aaanélylBégttk Is van. As úrbériség megsiflnto- 
téee elOtt a F. omhiob volt a jobbágykO»ággel 8 
még ma IB a P. bírája axAta képviselni tSrvfr- 
nyee gyakorlotaál fogro a volt Jobbágyok OaneR- 
aégét Seemben a városokkal, mint as Iparral és 
kweatedelemmel (b^alkoadk lakéhelyével, P. 
alatt a MUnyoméan meaégaKláUtodáBBal Ib^UOro- 
■^'-^" ikowágm* 



wbk lakóhelyét Mjtlk. A Muri lakoMágmA av^ 
rodM tédnláflát, ndnt a P. ée város prohlémáját, 
1. Faim-aidtaer. V. tV. Lánaty Qy., A MnklMBBég 
eredete (Budapest 1881). 

Faluliatty^ nagyk. Fe)ér vm. uékesfehér 
vMJ.-faan,|iti(il 1144 magyar lak., vasúti állo- 
más, n. p. és Q. t Eünbadbatbrán. 

FalabttatfOhása, kOzség, 1. Bwtyahájsa. 

Falneaka, klak. Bereg vm. felvidéki J.-bon, 
imo) 678 rutén lak., a p. BeregkOveed, n. t Be- 
regffiéai. — L. még Affaittcska. 

ralnd, Usk. Vas vm. mnrasMmbati J. ban, 
iisio) 26é vend lat, n. p. és n. t MnraasoniMt 

Falndi, 1. ante^ aNemietl Ssinh&z tagja, BEtU. 
^fagy-Váradon 1861. 187S óta áUondöan a Nem- 
üetí Színháznál műkOdik mint komikus és segéd- 
síinéaz. Irogatott elbeazéléedrat la a szlnéeivi- 
:ágb61. 

2. F. í^aroK, kOltö és műfordttö, szOl. Né- 
metdJvárt(Vasvm.) 170é máro. 26., megfa.Ito- 
honczon 1779 dec 18. Tanulmányait KSazegen és 
Sopronban kezdte, majd 1720. betépvén olszsulta 
rendbe, Bécsben éa Oráűbon Iblytatta. Foisony- 
ban és Pécmtt tanított, Bécsben elvégezte a teo- 
légiit s 173^ áldozó pa^^ Bientelték. Innen 
k«idve a rond bagyominyatauA megfelelően szá- 
mos jewoita tárabádMU megfordult, 1786. Budán, 
a vlzlvározban magyar éa német hitszónok vtdt, 
178ft. a bannadik próbaévét tntiltte Besstercze- 
bányán, m^Jd tonárkodott a béed Pázmáneom- 
^>an és az egyetemen, Grácbonée Linzben, 1741— 



'174Mg magyar gyóntató a római Szt Péter 
tenndomban, 174Ü-tél fiSlváltva volt egyetemi' 
tanár és nyomdaigazgató NonsiOEŰiatban, a 
bécsi Twtelánim aligazgatója, Kóesegen rektor, 
Powonyban kOoyvtánn, lekolirigaigató ésUínyv- 
vizwálö, kOriMB Pécsett allgoüató. A raid el- 
tOrlMe 1773. Poson^ian érte, ekkor Sofaoncara 
vonult éa ott élt luuáUUg caóndee visBiavonnlt- 
sigban, de azonalmosan Ingatva. lB96-ben em- 
léktáblával jelNték meg rohonczl lalcóbázát, 
1906. emlék&iek ápolására megalakult Szombat- 
h^yen a ■Polndl-Társaaági . 

F. ai elmélkedő- ée széppróza, valamint a köl- 
tészet terén <«yaránt kitUnt. Még Itthon kudett 
Irogntail, de Öntudatos stflisztává BómAban lett 
Bok modwrn nyelvet tudott (német, <dasz, fMuola), 
B megUsérelle olvaamányalt, melyek többnyire 
rendmrsalnak mflveibOl áUottak, áttent anyanyel- 
vére. Qradanoa Bokliiaár M oraailo mamial e. 
mnnU^ával kezdte, melyet Dsbxiri enAer cdm 
alatt a qianyol eredetijének (huida íi»dltásábAl 
lolgosott át magyam. BgyeUre csak ezás rOvid 
gyakoriatl MetbOloaeséget tanító tételt adott U 
ri7Hq, a tObblt késObb (1770. és 1771.). H^|d egy 
angol JcsBultának, Darrel Vilmosnak olasóa for^ 
dltott ertölcstani dialognsalhoi foidolt s a Néma 
cmheri. Néma amzonyt 1748., a .Német vM 
1771. magyarul közrebocsátotta. A dloli^naok 10- 
bOse e^ agg, bőicfl nunee ember, Buseblus, oki 
a léhaMget oatorosvo, a nemes Igyekeoetet dl- 
oeérve vttatkoslk ós taaft, s a keresztény hit eső- 
méivel küzd a mbiJitjobban elhu^MMzó erkOloet 
toznltság ée hitetlenség ellen. Élete végén F. ójra 
vlKoatórt a régibb, maxlmanert mfllMhoe, le- 
fwditotta németből a Böla embert (1778) te Irt 
~rti maximákat Is r&eMf«mIwr, 1773). Erté- 

bb esekn^ a TéU M^ikák e. keretes elb»- 
Biéléa-gylijteménye, huom i4vld lovagHiovella 

kotéstt párbnzédes knstbe fD^va,m^6t 

nio da Bselave ^ai^ Irteak német fwSl- 

tásáből (WtKlenadite} dolgowtt át, magyar vi- 
szonyok kOsé bdyeive. F. mint fiúaitó alig 
tObb paszta fbrdftónál, nem is ebboi van jelentő- 
se, han«n nyelvébói, stilDsában. Választéko- 
san, fordnlatoean, ki^uayn akar íinl, s nan ^ 
vén be a korabeli li^oe, nehézkes, áradozó nyelv- 
vé a r^ nagy írók (Pázmány) mftvelt s a nép 
beszédmó^át gondoson tanulmányozva, értékes 
elemeiket fOlhossuUva, mflváazi stünsra törek- 
szik, i^ft, hajléktaiyabbá, kifejezőbbé, szinesobbé 
teszi i^vflnfcet 

F. költeményeket aránylag későn, a század 
második félében kezdett Írni b Innen kazdve ál- 
landóan, de keveset Irt. Tárgyköre vtitozAtoa. 
Alkalmi költeményekkel kezdte és végezta Köz- 
ben adott h>t™niui és vallásos verseket, kisebb 
kOltől elbeszéléseket, genreképeket, belyzetdalo- 
kat, 8 mint legértékesebbet, ebnélkedö ée leíró 
kOlteménveket. Blóbblekbeo józan életbölosesége 
(FbrgatiaiS ttereiKae). Dtőbbiakban éles snmlé- 
lete és elképzettetó kdietsége nytlattozlk. KtUO- 
nOs kedvvel teeti a hajnal ébredését os erdőben. 
KOlteméoyelDA belsO értéke nem nagy, szép 
valláBOs vwsel fordítások Is latinból, de mint a 
íormfaiak nagy mflvésie mesteri technikával és 
sengsetea nyilvem tolmácsolja lelke tartalmát. 



)y Google 



Baluhldv^. 

EedTSoek p^Jkoe, k«UO telaL (KésttB ée ÍHOŐ 

• Drámái (Caeto)' és ConMMiimu ibrntynMe- 
Mtat, udfibUfcésiTatiMnftN.HiueiimbiOnM- 
aribitUag todltáBok latínból vagy olasd>at, tíksitl 
eMMAsra Usiflllek, de ai emberi saenrodélre- 
iBt neRveUstrén a oselekvénr íMgAlnl, kOie- 
M)b áUanak a raAvéail drámákhoz, mlntaUbbl 
Uolal dMfflA. CbMtaníúiMf 1760. éa 1764. elO 
toldták. 

aOM Un, )lsMlllt« p^, Etral, 17U. éi 1787. rudaatc 
MSlIk if UnHtt. UHH MtbU, ■ CHuron UtSI, ToIIt 
nnw ■«■ H B NbuNI kDiTTtirbaa ISH. Vnatt ktlUM 
JkTUOit Ukdfabu N<C7««T Übdd idtt U u OlMó KSctt- 
tMu IWD. «i Fanaori Wltb > MwT^ KOvltirfeu 
IMH. A« ■MUl TálUlUbu Mfntak a^ > «ll 4m*1iUi 

■bnlUI !•,■%> MJM HU WHM^tlril > Bégl ■ 

Onrrtlibu tOMtHHW tüm* Bnp KonA UM. Á I 

trfií B^buck Uidte kOM U íjn ■ M« IrA TI 

flMfl. XMnlMl UMU KtMTAb U I^divonn <^rtrtU 



KmU MMoiteTA UUL rtriiaM, 4* Ifl«kwtat6n Hl 
KTMT4, HaUn torvuü^n. PrtBlrM ■MMirfaM ki 
GnÍB fc mtpn BtltMta MOkr bolt A b«th MÍimriu 
ilfe^iíMa I. kMMikM, kDMaMMl filiüi ESamit Iit i 
%r. PUloUclal KBiUor IMI. MWIft««. 

8. f. aUor.abnd^esavlgaliihialeamatMi 
aitlL Téten 1846 m^. 1. Gr. Keglflvtdi Istráa ée 
3aAad Venao táraaágiban mef^lapltotta a Víg- 
ariitháaat. mely 1896 máj. 1. nyitotlB meg kapu- 
ját KM ttna UTáUaa Ma A a sihiUi egyedOU 
MrUje. 

é.^F.Űéra.gyermekcirroB.aflLBiid^MetraiiaiO. 
megh. o. o. 1886 Jdn. 17. Orvod tannlmáiiyalt a 
bnd^teett egyetemen vigeite, ahol 186i. orvoa- 



wtett 1888-IiaD a gyermekgyó- 
gyáant magáDtanárává képesítették. NagniámA 



meg. P. mint nwaM Is Utttnt, e téren való mmi- 
klija: StolM-Faufvau-fSe egyÉzerüsttM gyón- 
frá9 towfcftwM 0878.) 

6. FMmÓ8, V. Q&bn- síinigaagató fla, a Vig- 
adnhái dramatorg Igaigatúja, nOl. Devecaerben 
1870 febr. S. TObb évet tSltOtt kUfSldOn, 1896. 
a bodapeati N^iadnhAi fOpénAánirin volt, 1901 
óta a VlgaalnbáfDál mflUídlk. 



79B 



fatnUdrég, klak. Somogy vm. tald ].-ban, (ino) 

e magyar Mk. ; D._n. éa n. t Várodildvég. 

yataaaBaaág. L fBMMrtoifc. 

P«lHH (frane., ^M: wvi), PrandaMsságban, 
kUODSBen BwdeNX kényekén és a Touialne- 
ben ai alaó mtoote-rétegbem nem Igen klteijedt, 
kfirfllelckben gacdag homoklerakúdás. Hessoe 
kagykAéjtaitalmnk gyakran oly béségea, bogy 
a homokot ttágyáiáare te RU lebet hmmiAifii 

Tafam (£\MtM), Ibmpaiberg eved tartanány- 
ni^Olu) Bitthelye, a Warpan ét Bnnn tavak kSzt^ 
vaaU mellBtt, txn« 11,682 lak., pamutfonással, 
aa6nTe0:éHftéeBel ée kelme^BBtésseL A sziriiályo- 
wa MH, de tomor ktUs^D vároonak Úrét rés- 
báovfiaiersatéik meg, amelye 800 éveseknél ré- 
galibek éa amelyek IHdnnkOn alegte^edelmeaeb- 
bek UM tartomak. Régiben (erméeltk nagyobb 
vii}t,mliit Jelenleg ; 1660. még 8000, Jelenleg alig 
400 1 réséroet BKdgáltatnak. A ÍSldalattt üregek 
oagy tnrnekbaE baeonUtanak, amelyekben a ekan. 



dlnáv királyok nem egysier mdeitek fényes 



Bnnmeket 
Fanni bz 



biUlant, énbél kéaiUt éa Fahm vá- 
roBttí Igy neveaett s^átoe ttaser. 39 réei (ítitíA 
ée 19 r«ü élunbél allé tttvénybe, mielfttt ai égé- 
sien UhQít vidna, kSertitUt Dveget nyomnak be 
éa azcmnal éltávDlWák, ágy, hogy az Üvegre IgMi 
vékimy réteg tapadás Otv^ybŰL Ha ta meghtU, 
njta maiad « kSesSrlUt ttveg termifauk lemyo. 
matib EUenbn, hauUtvénybe bomoman köezO- 
rfllt Bveget ny<ÚDnak, akkor annak formál dom- 
bOToan nyomódnak le. B lenyomat mindkét eeet- 



tekará- 

^hnandaMr, a gasdálkodáonak ai ai alakja, 
omedy ssednt a nUdiDiveBek nam ■ mf vdée alá 
ea6 fOkUeJkeD (L IhMt/artiidater), hanem bent a 
kOnégboi laknak. AkOnégA lakott terflletét a 
hcnritartoaé aaémakwtekkfl], rakodúkkal egytUt 
Mfdí^iMlc a batfr egyéb rését pedig iUtfa^ 
wft vagy tarnak neveasQk. A F. eUtatye a tuiya- 
rendsm felett; bogy a társas egyttttélést a ake>- 
mdvdédést eUnnudiQa, háMnya a lOIdek mlve- 
léaével járó lUveoteáég s flUeg aa, bogy agaida 
állatait Ifl a kOseégben tartván, távolabb fokvé 
ÍQklJetawk kágyáiÍBát eDumyagtdJa. 

A flBdhlány, as állandó m mitgaiifl Bsági mnnka 
hiánya a íaink lakoaaágtoak egy réaaét a városba 
tardl, hol aU>él n^iesámoe v. Ipari mnnkás leás 
■ nSvéU a proletáiiátost. így a bln mmkáskéi 
nálkm marad, ami a termények etöámtását drá- 
gi^ascdyaDtAiHteketiAoi, amelyekkel anmuet- 
gaadák ts kénytdenek foglalfcond (&ln és vtos 
protdémi^a) s ltt«tt már a törvényhozás ta módot 
keres arra, hogy a bln népének a városba ídSn- 
lését megállítsa. (Angiéban as 1907. évben boiíott 
Small BoldingB and Allomenk Aot Nálunk a 
Darányl-eUe telepltáfll és paroellásád törvény- 
javaslat.) 

Falvai J^ituw.Dihn^ítör- János (L o.) írói álnev& 

FalnalhM, L.^i^. 

Faltul Uzósáff, L Shaígi hiráskodás. 

Falnsi Gaada. 1. VesérU^wk a kisebb birtoko- 
sok Bsámára ; szerkesztette £hiy«s Blek ; kiadta 
HeiAenast Gusztáv Pesten. 1866-ban 8 fUzet és 
1867 eleO léiében szlntéu 6 fllset i^ent meg belóle, 
untán hetll^pá változott — S. J*., gazdaságlhetf- 
lap, fókto a kls^ fIHdbirtokoeok, gazdák, gazda- 
tisztek és Jószágbériök számára; szerkesztette 
1867 JAL 7-t61j&'ftöivAddf, 1869 máj. l-tól Gíd- 
^asy Károly, 1861 jan. 1. OwókOy Pereno, 1866 
hr. 6. dr. JMeiuUlbály ; megrotlnt 1868 dec 28. 
leadta Heekenast Gusztáv Peston. — S. F., gaz- 
dasági képes néphv, a FOldmfveldcd Brdekebik 
társlBRJa ; 1878 nov. 3-töl sifflfeesztetts Mádav 
Izidor, 187S-töl Warner László, 1884 óta BotA- 
iví Bndro. Kéthete&lnt Jelent meg Bndapeeten 
iSW-lg, ekkor a két lapot Oothard Bindor vette 
át és beUUDk a Magyar Gazdák Lapját alakította. 

Falnaay<' Viráali) Mutált/, i'^' b^IU. Aba^jszán- 
Vm 1773., met^ arendréden 18U. Mint pestt ki- 
rályi táblai Jagyzó, részese tett Marthiovica társa- 
ságnak, de oi elfbgatáe elólsikerUt Oláhországba 
menekülnie, hol mint nyelvmester tartotta fían 
magát Hat év mnlva visszatért s a N190IW ^~ 



)y Google 



len BMTvantt nmawl HHkeléabm mbrt kapiUnr 
Yettrésst Bgjretleniugirobbmaiüi^B: ÁMokoa 
mermakKeueUt példája a köznép haignára (Fo- 



J.-ban, {itiol 1166 oláh lak.; d. p. Deoie, n-t 
Akiunieatag. CKr. k&t. fotanptom IMt-m. 

FaloaJMBM, Idők. Somogy tul lengyeltöti 
J.-INU1, ft Bttlafcn pu^&n, (itu) 841 nugyar 1^ 



melf Biáp MIW 

TfilniTi'Tiflini. Udc. táimoaioB vm. ulgsti 
J.-lian, (IMU 8860 német, (dib éb mftKror lak., 
pogtaagyaMcaégjB. t. AkiutBghit*ni>.HoMAtMto- 



stk Jíft«lMk/%rd0, P&Td ptltl)^^^ ali^ttott Ua 

fltFdO,inely wd0BbeK7efeKtat26Om.m '- 

ban fetanft, ICbb vlUttM s tBidöhásM 

vizét kfllOiillBMi ortsoe, sDrvélyea ée Uegb^t* 



Falmrtagrtg, egy hlnak kSleft és beM Btiat 
UMHt mért iiwrHegeetÍTOl8ég[MTebbeal. fW>. 

lUrég. Egy BabadMi éUA falnak (UggMeges 
■tkban Tégaödé réem, mely Mwt sfk, t. Moibft- 
aattal ellátott féUlet 

ValTért, L fbOorítib. 

Falx (lát, tDbbsM bloee) a. m. sarló, L Falees. 

VaiBR (lat) a. m. blr, hírnév, a hir eaemélya- 
altve, a gOrOgÓknél Owa (L o.) f . cracü etado. 
lat kösmoBdáe, a. m. a h(r teijedve nOveksilk, 
vagyli menlAl meeanbb vlutk a hírt, annál in- 
Uhb nagyfl^ák. 

FamagaaeágtnérS, L FamérSíiaDatdromiter. 

FamaguiaftOrMlUifiiiiitaUM- " ' ^ 



Járás siékhelyeClpnuBdgetIL4pHtíán, 87 km.- 
nyire HEkodátó!, 8367 lak. F. sdklán épOtt, 
8 kDL-nyl kwtdetO. Bgytoil UtOné aMIbnényd- 
iMft mqjai ríadmi máte le ftanMlaiiak ; béueije 
a puBstmis képét mnta^í a. Az antik Arrinoe he- 
lyén a vn. sz. vége felé épOtt. Gny de Lnslgnan 
1191. Itt koronáztatta meg magát jeniasátoml ki- 
ráÚyá. 187»4Ma a genovaiak, 1489. pedig a veleo* 
cetek UitiAába kMfltt 1671'ben vették be a tíM- 
kfik, mtM 1678. az angolA kezébe kertit 10- 
kwye emonudcoeodott, egykori palotái romfAtan 
bevenKk. Hldta aa akmlot C^oet Urtoknkba 
vették, P. kikOttyét Igyekemek kotrások által fá- 
mét haaanálhatATá ée a város fOlvlrágiását lebe- 
tOvé tenni. 

FamaM fhlti Nord francia d^MitmMolban, 6 
ImL-^iftre Valendennestél, aa Baoant éa BhűneUe 



Iványal- 

val. 1798480 a fMndák e hflly«reT«dített tábmt 
kée>(tettek,amelyet ma is Lee Bedonteenak hívnak. 

Famá«i6-UUk (CeríhtídM, om. l FaJcúatSh. 

Fanatina Oierra FJ, B.-iAl D.-mdc hAzédá 
heg^áno ArgontbiaEioia tartwnányának Ny .4 ée 
Ban Jnannak K.-l részében. A 29* alatt a Nevado 
de F.-ban 6OS0 m. magasságot ér ti ; Innen D. 

é azonban hlztdcm alacsoi^odfk. A fOrészében 



(razdag,kfllOn6sBnkSiéiia0résaében,aholaBanTo- 



mas del BflflBO, a legnagyoHi bányiiJB van ; egyA 
b^ák a Mexloana, los Ballos, Cunpulla eOt. 

rainatiait Itni, rézsnlfiMntbnonAt, romboa, az 
aiargidMZ hasonló, de nem hasad. Az «narglttal 
egytltt terem Argentínában la Bl^a tartomáay- 
ban ffiierra de FamaUna). BézvOrOe, gyalöüaöá- 
szttiKére ftittatva. Tol^jdonképen nem egyéb ndnt 
antlmén-enargit 

FanegnnaUlás. A nyers fát wUmlveltee! 
ée e nélkBl is a természet adja. Hogy ebbót tpar^ 
olkket készitheeBBnk, ait meg keU mnnktinL B 
oMb4lafátdl>n^0k,kéesltank belőle azáUU,i«nkó- 
fát, OBzlopfát, radakat és niestei«OTendákat iriy- 
k^WD. h^ harántosan tollft hosartságra fcUO- 



HMszgépAkei készftttnk a b— . 
ttkból gerendátat. rOnkiftbdl deeAákat, paUökat, 
léeeket,ftl£eketsfl>. mindoi egyes if— '-*-"' 
leges igényafaidc meglUdA méretekl 
ban. Az 1^ nyert gyirbniny lélUs 
mabb fUparok ezeket a íélkészárakat kUOnbOzé 
Bzerssimokkal és snrszámgépektel való meg- 
mnnkálásoUal is a fOltUetA flnranftáaával kész 
tpardkké alakfQ&k át Bzen álalakftá nrankák 
kBzé tartozik a fOrészelés, gyatnUs, véBés, fora- 
gás, esatergUyozás, ráspdyozáB, kOasOrlUés ée 
criszoUs. VégU idesoroUnk még a faUkéssltö áa 
dslnozö miveletetot, mtadást, fSstéstt pteoUat, 
Uckozást ée poUtnrozáHt L. IhmuMkm gépek. 



B^nrn egyik vidéke Lnzembaug 
és Namnr tartományokban, Ckudroi ée Ardame 
Utet. iftircáe fSheltyeL 

Fauiréa. A & magasságának megállapítására 
BzámoB mtUau szolgál, amelycft tSbtaiylie a ha- 
Bimlö háromszögek elvén ■ifp"'"**- VamuA My 
fkmteAk (dendrométnnk) la, amelyek a tOns kll> 
lUibOsamagaBBágábaii bfrt átmérUt la megmé- 
rik, de gyakorlati Jelentőséggel e mdazerek nem 
Mmak. A fák kObtartahnáaak megálhvltása oál- 
Jábó] a F. lendsserlnt a ledSntMt tDnaOn esakMO- 
tetik és ekk<»az egész torzs V. egyes ssakaszalDBk 
hoeezfaa és kSzépátraérUén t^ed ki. 

Famérf, L ftamdrir és DmdnNNáter. 

FMMM (lat A. m. éhsé^, a ntanü kUtnmél ai 
éhség megssemélyesltqe, szán ' ' '" " 

Vei^lUns szerint az Alvilág k , 

BsarlDt a fagyos SoytUa legsaflén laUk. 

Fameirter. Az erdei MttHéMkBil, kUBBOan 
a fá ssáUltásárs szolgáld vlzl énMkttzésekBéi, A. 
m. vitfbgA, gátak, gerebek, parterMtáak, hidak. 



nAalak, ki 
nTovtdtns 



Famiaa (ftueettavat méat), a fk asáraa deastU- 



ritfctitf metszés. AzatoMt^nutafa a 
kezdMik ; oélja a Utamevelés és a tonmaképsás. 
A termésaelefl konnáiú luknál IgyékezOnk a b 
nemtiwi alkalmazkodva gúla-, gdmb- v. fcefady- 
alakú kormát nevelni, amely mnnka a fának ter- 
mÚTB fH^Dlisálg túrt Alakított vagyis mester- 



)y Google 



FMwt«zat — 1' 

ségea koTonaalakú lék metsiéaM & fo egén Ha- 
tén U a kívánt alaklioz kell iJfcniinaTni. A ter- 
möro ftiá metuéB oélj* a ía termCióezelnek kl- 
nevsléBe, Bmlvel a iiOyefcedéB és a tannéeboum 
kOst egjrenBlUytlgyekesttnfc fentartanL A brrnlrv 
volii rendsaerw flu<«sM a tSrpe alanyú aloui- ée 
ktM^ikon, Talamlnt ai AHzIbacacklikni végei- 
zOfc; ai alma- és körtettknak Táiágaln failődö 
' '-Bbdturőiil 



lu(]ttaokat &tlag 15 cm. 



rtf^nk, 



a nOvekedéa erABSééébei mértni 
<djr oilb^ bog7 a me^ugyott (ddalrttgyA mind 
kŐudtBBiMk éa Így a riiágak telkapaaakodást- 
uk eleijét vegyHk. Magát a metszéat legalább 3 
friwn Tégenflk : a fák Dfogabol Idctjéboi és nya- 
rán át a második nedyforgás meglDdoltakor; a 
meBtcroégw iü*fcwfchiAi asonban a máaodlk idO- 
Bc^ ^1^ n»tBatet2— »«aor Is megismétlők, 
hogy ft fit alakja megtartassák, est ca^edéenefe, 
vlaanMimÉk neressOk. Igen artwn f^lMé id- 
Aalhidtáactet és T«aBri»ket a bekortltás atán b»- 
tSrdeljnfc, V. bekurtitás nélkUl gonba osavarjnk. 
T. Igen n«BdEet — vli- v. tattjytUuOtásokat — 
alapjakra metattlk. Aa tedbaracknál a metsiáa 
alapja as a tnl^jdoiiB&g, lii^y a f^UdA rügyek 
csak ^y évig bidtáifeépesek, nért a féOtOfMxo- 
dás fllknfllése végett a terméshoaö veessA he- 
lyéro annak kttMMben i\ hajtást kril nevelnünk; 
a kUennett vWBSút tehát dltávoUtjak és helyét as 
AJ hi^tás veaii á^ amiért Is est a metsiÍBt Táltö- 
metajrimek nevoBilk. IfíUó metttétrt ttviam, 
konsMdö, tovább iwnnOTd konmáJA Oknál van 
Muség ; Ilyenek mAr mi«aktM Is érts vlabajtt- 
' t nokták fejUsztanL Brtsebb mitásla>r a 
" ■ -^ '"blljttá^waga- 

H, a síBkBéghea 

K n lfcTiJ'p"'"'! a koro- 



viiágakat Anl^Hkra, gyengébb 11) 
lyakat galyiuann Tágjuc vtaaBB, ■ 
képest akár flMsniI is: es alkakm 



nátmegfeleléaBkl ts ríttlQak, bogy a tálaégos 
slsardBUéaBflk Atf&t altiak. Aa UJlttaldde osont- 
bíjjas gyOmiUcetiknM a ktmrövi Iddnak (saept 



__ _ _. I alapra 

ÜBBHvágott oBonkotMleUtOrt BBbnoB b^táaWl 
kiválogatva a megfBMa Izányfaan feJUddket^ a 
tobbtt tébeo eltávouqiik v. rtvldre (tsnnOnlbs- 

tattitpik. BiíkÉómttatitta itiaű 

alatt BMi tartott k(»oná||A, A. n. „ 
slsAiflaMKtt kmmálnak ritkábbá téteUce 
nálunk, oly célból, bogy aat a mvftay, levégO 
baa Járja ésa betegségBk ellen a ttt Jobban el 
áUövá tegyflk és llyttíiek eltooéban sUteresebben 
védheaslüc. A UiltkltAa esontUjIasaknAl a gytt- 
milHiM tesHdéee atán aaoimal, ^máa terméaOcfe- 
aél anyngidmlldOaakbaa végwndA. Klittkitte 
vAflstt 8— á Avegaktet ajánlatos a l&kat átvln- 
gáM és a rittjtást a esakséi^iei mMn végeniL 
— 8. F. mihéatdi tettemben, L íimMiítt. 

Faaaetaaat (xSográfbi,}, folemei sima flHsil- 
nán akktet Umstsiett i^ vagy mostra, htwy a 
vonalak Uemdkedö éleket képameb, aowyek 
festékkel bekenve és papim vag^ keblére Is- 
nymnva, a r^ji vagy mostra másSt Mven vlsi- 
sáuklják. Ai fgy metszett lemezt dúonak (tÜM 
nevezzük. Vele azámos lenyomatot álUthatnnb 
elfi Bredetére nézve a vélraiények dtértk. Van- 
nak XI. ra.-boU okiratok, amelyekre a fejedtiem 



nakffiltiú 



tbélyeg- 
^ , maflOA- 

a ^Diékre, sbt a keadébetüket is a kéziia- 
tokra. Blionytalanldqje, hogy a iúnaiak metasett 
fadftookkal kAiyvet nyomtatnak. A xm. 8z.-töl 
keidve általánosan eltnjedtek a metsaelt fadA- 
ookkal nyomtatott szeot kép^ jálssökár^ák, 
gyúnéoódolU s». Az évsiámmal meek'iHt legié- 
^ibF. abittssselimnseambaa van, 1418-bM való 
és Máriát ábrázolja négy szent kOzfitL 1433-bél 
vidd egy P. azt KristMot ábráz<4Ja. Bz Spoi- 

Irad könyvtárában van. A legrégibb F.-tt 

iUU)b BKdtUpA v(dtak, melyeket a tem- 
I^HQok elAtt és a vásárokon ámltafc. Bzetot 
nenwAára a UbUából és togoidákból vett Jeleo»- 
tek eorosata kftvette, m«jd kOldnfile világi tár- 
gyA, sokszor kéfis ábrázolások, AJévi ttdvSde- 
tek sHi. A XV. ss. kOzcm tUán a fadúoba a ké- 
plet magyarázó moodasokat is metasettek (dAo- 
KJDBTYáL). Oyan dAoofckal i^tnntAk a lelki szegé- 
nyek, vagyis az olvasol nem tadékblbUAját (Bib- 
lia paiqienim). A dúcokba metszett, tebát nem 
mozgatható betűkkel való e nyomtatás m^elózte 
a mosatható betOkkel való, tehát a tolajdonké- 
— ' ktbiyvnymotatást (1464), azosban ez atúbbt 

ffiltaiálása atán la még sokáig dívott A XV. 
Mteok molett használatosak vol- 
tak a sB té t o a cui metsMtt ftmdAook is. Ai utób- 
biak a bdAooktöl abban kdUnbOitek, hogy ár^ 
nyékvonalaik sUrOn át v<dtak metssve, B alöiyo- 
mataiak Ibkete alzfgán fehér pontcdat, stMteJnt 
k^nznsL A slMtes metszettel lenytnnott legré- 
gibb kép 146i-b61 való ée Bst Bernátot ábrá- 
Boya. A stMIes metszetek ÍIHOtte ritkák és a XV. 
8>. idáni IdflMm már nem fl>rdnlnak eló. A F. a 
XV. sí. v^én és a XVI. az.-ban érte el a mAvé- 



Telték a scAsaiffOsltás e népsaerA ágát, F.-elk a 
r^Kdó mavésaet Uváló alkotásai »sé tartóinak. 
M^ Olaszonzágban, a NémetaUSldOn és Fraa- 
olawszás^wn is jekaiiékeny mesterek ^■»»^*»fc' 
A XVLÜeleHo találták fN a színes v. helye- 
sebből az ány&OB (camalen, oUaroBcnro) F.-ei 
*^* ' síiíjlian "ttr tfranseh Lnkáos, Baldong 
Hans és Dürer is készttettek Ilyen F.-eset Az 
ányékos F.-4taa tOlA, rondesen legalább három 
dAo hassnáltatlk. HUssOregy kOlOn dAooalnyran- 
Ják le u álffásolás r^scdatát A második dAo- 
eal barnás színben nyeiq}ák a tS silnt B dA- 
oon as átoázdás lenyes helyei be vannak mé- 
lyítve. Agy bogy a lenyomaton Mtér fblt marad. 
Végül a ''^'■q'f>#it dAoőal nyonüák ai árnyéko- 
kat Minél tObb dáo hasm^taÜS; annál «bb As 
Onomabb a lenyomaftm a ttny éa as árnyék tíM 
fokozat Önként értetik, hogy a dAookat kaiOnlSUe 
BzlnA IMéikel Is Miet Iwyomni, vagyis, hoer 
eOént lehet színes F.-et dóálUtanl AngS- 
orsiAg a P. terén való ehnarsdását a XVIQ. ss.- 
ban pótolta, tehát tOttt, mldta az a tObblnépek- 
ntt hanyaOásnak hMlnlt Bewiok Tamás (1763— 
18) adott A] lemdttletet a Eunetaséan^ Bgylk 
isa volt,tK9y afátnem a tórss tangrtyemeo- 
. hanem keresztbe vágta, azntán iée helyett 
vésóvel állította eib a metssotet ügyanó múvelte 
ki ai árnyékos nwtaaet egy AJ fiO^t- A dúo fölszlnét 



Ajltáa 
t^h 



)y Google 



178 



B rtgi eDiráahoz, s ut a XVL nA 



MostauwAg kizárólag kflMBiAe Tigott fOBspiag 
(bnxDS-) taneieket hanwiálnat dúmL Aónak tOl- 
ailiiát Unom krttaréteggel borítják és arra n^ 
KiUák, Tag7 KTakrui f^iyUpeilk u ábráioláBk 
A Mmnnriifcihfw többféle fonntiA ^ lugyságú 
A dúc mluál muMiiabb Unnm- 



ut galTBJumUeittksi úton lafonniJJák 4e ex ntán- 
nt a»^ál leuyonuitok kéezltéeére. Ujabb idObeo 
a totodnkogr&fla Teezélyes voraenftársiTá lett r 
P.-iieik. 




nndja, L J.j>i)iN«ta- 

Wmmnt»l}a,t)ii.m. caaiáá(Lo.j; dUattoMée 
nSMbi^iuH értelemben L iínuuzír&ui. 

r«Mllliirl« (lak), családias, blialmaa, had- 
barát ; fámUianiás, csalfidlae, bizalmas magatar- 



I, bl- 



tás, Ttselei waUdlaaaáe. 



raaiiUáták, neve egy pantelfistikDB SEluefettt, 
de gyakoriatilag az antliuaidsmQBnak liúd<dö ál- 
mlsAlknfltelelcesetDekaXVL SL-ban. Ali^wya 
Nlldaes Henrik. NímetaUaidlki és AnglUbui vol- 
tak hivei, de már a XVUL n.ekdéii áaqréatek. 
V. 0. ZeltEotarift der idsl Theologle 1868. 

FsmUlMtM (<4M : i»rtHtfc), 1880. alapította 
OocHn (L 0.) OnlMben a nagr hlire jatott tenne- 
lésl ai&vetfcemtetjnelTsekt^Jeaneve jSiMiJUdiLF. 
de (Tmw, aaBooiatlMiooopéntiTedueai^taletdn 
toaralL melT egyik legalkerflltBlA példája a gyá- 
8 egyfltbuikOdésének. A társolat 



reeégben valő: 
sokkal egretérttUeg álh^ltteOk meg. A azOTette- 
let Bokt^ tránybüi gondoskodik tatgjalTél ; Igen 
nagy gondosában réezeettlnek agyenn^ek, van 
kOnyrtár, szlnliáz, vannak faangvanaiy- és ^- 
Ifetennek, fiirdok ; van nyngdtj ée a legdsO Oet- 
uAkséglotek blztoeitáaa stb, Áx eredmények Igen 
kedvezők. V. ö. Bernardot, Le fiunlUatbre de 
Ooiae et Bon (ondateni (Parié 1889) ; BaptisU, 
AndréOodln (Berlin ISOS) ; Somogyi, A mnnkás- 
OBrtalék (Budapest 1898). 

Tantiaein, 1. Asicintf SetTgéjtvics, oiosi nO- 
Tényflzl<dógn8, aiOL 8zwolnIkib«i, Moszkva mel- 
lett, 1886 Jún. 17. Bzt-Pétorvárott a botanika ma- 
gisztere, magántuára lett b 1873 óta rendes ta- 
nára. 1866— 80-lg tObb művébai a fteynek a 
n6vényzeb« való hatását behatóan kntatta. Más 



mimkálbM neveietmébbek: Oberdle Bntwloke- 
tnng der OonUlen nnd Zoo^oren der Flechten 
(8it-Fétervár 1867V, Dte anorganladiBa B^se als 
aoagezeidmetee Hlifionlttel mm Stúdium der Bnt- 
iricfcdung nledenr idil<«o0iylllialttger Organls- 
men(B. 0.1871); Beltrag snr KetmUatilehie lm 
Fflanzennelch (1876) ; BmbrycrfoglBelie Stodten (n. 
0. 1879); StndteDfiber Krlatallennd KrisUUte 
(188á) ; Belftag nr Symhhm Ttm Algen nnd Thie- 
rai(188%; Obenddd Hbv dle Leletongea anf 
dem OeUet der Botanlk In Bnsslaod (1898— W). 
S. F., Aleaxutder Szergöeaes, anat iméaB, 
BztU. Ealngábanl841nov.6. (úlUt&n^tárBzwtart 
okt sa), megb. FétorvármeUettUgoTabaji 1896 
JúL 6. Pétarvárott tannK; mi^d lenében, végre 
BelMztöl; 1666—78. a pétervári konzervatúiin* 
mon aenetfotáBetet tanítót^ szusett dalmúVeket 
mudani^ 187&, üiiel Aeosta 188$, Richter 
L F., Marx stb. kanyveft OToezra (indította, dal- 
gyqfteményeket amkesitett. Brtekeatael: Az 
oron névdal ozokazete (1881); Ö-adáv Istenek 
(1884; N^vIkAöoc* (1889]j Az i^AaA és klnal 



[18^;AsnBiIa(U 
,\. Bxrt-Iiamwne. 



LF-tnoU. 
(üt) a. m. híres, hlriiedL — Jb- 
MoaUas, hlrece^, hlrtiedtség. — Famotian ear- 
mm, gúnydaL — F. liMIus, gúnylral 

FamoüUc (rakott munka), az a dlsznád aéktea 
BBoUcálú fkmunka, mdlyel egyes mírttmietonw- 
ket Uamyoe snbály szerint sfkftUletté avan 



faeP.-t _ _ ._ „ . , - 

egy- vagy töbUéle mértani alakot vá^uk ki fki- 
BiAűl és eseket azállránynkkal Uaoayos ssabálj 
szerint egymás mellé raldák. Bz a P. a váltoaá 
azáUrányWl eredO kfflUÜdito& HnytlMsSBl és a & 
nüiával hat KészOlhet ugyanabbM attlMM, pL 
mgj; dió-, ébon-,jakaan&- sfl*. fibdl vagy kO- 
UfatbOzAfikbtils. LegaiebbeD habiak ások, me- 
lyek csak egyfále és sOttt ttb^ ^ ében-, Jaka- 
randft-, dió- stb. fábHvaltt. KéeritésOkre vaietá- 
kea, űÚMn fogazású kézf fütészt r. pedig lln(«a 
körfűrészt haSKiálnak. Van még irtyan P. Is, mdy- 
ktUOnbtaftssalagdlBsítanényetot ssámos, vál- 
i szlnd tttfiJtákbM áUltoak Ossse, aM olyao K 
is van, melynél a természetlifi vett ékltményele- 
mtket, id.emberl és állati alakokat, virágAat, nS- 
Tteylndákatstb. egyenU nagyságú, azazsaámta- 



itsikiábaa 
dtöménM- 



fokOsmek. Ezek készítésénél ai elem (ddalmév 
nek megf^eU vastag (0*6-1-0 nüUlm.) fdsérok- 
ból a tOmb leendó vastagságával azonos siűes- 



1, ig^ tarébenyok, amlM már a ftmért Ma- 
BzeáUftás eUtttj^meg keU nedvesíteni. A kO- 
IttaUiA sdnú ^Ooaelemeket aztán szbink BMrinl 



)y Google 



kdUSn-UUte ládIkiUwn Ml tartani, mint nt 
nynntatákban a betüknU látaű. A P. OaaseáUlt&a*- 
Bál aitin a r^ja steiiDt ssOkaögoa elemekei pilot 
Ukat «lö kdl Bz«dnl éa fln<HB OTOBi enyTTBl V. bal- 
oiyrTel ogjmiáiO* raknL OsBMrauanál rende- 



megMeU inrir- TagT fenrWMUfflrfUt uOi^etet 
(ffilriiDáQ haomilnak. Httörtéke ceak as eM éfl 
mioodlk möd (aeiint kéariUt F.-nak van. ütúbbl 
tOmbmoulknil ratdcMn festett f&kat hasanál- 
oal^ ml már magában véve csökkenti a műb»- 
VMk Bbhei Jáml mög ai ékttanftoy rendoBea tdl- 
■tgw natnrallBttkiiB alakja, ami Biínt6n oa&- 
kentl múbeosét. A nemes P. kltflnö díaaltö esikfli 
BtUnitorokniL A F. eredete attnak egy todveoM- 
len mOBiBki tah^dMiBigAbH agánnailk. A les- 
ueUt F.'Ot PtitUbáa kéeifHk. ISmbmonilkot Vé- 
nttotek Béoeben és Berilnbea is olcsó ktva. Síép 
F. kéoQl még OlaBiomigtMn Is, abol azonban 
« lOaoTag tí^áűUmoatbü vaU. 

nmH, dán Bxigflt Seeland és LoUand kfizCtt 
TcEtOete 11 km', (ini) 660 lak. 

FMwalns QaX.) a. m. siolga, a kOiépb>r1ian 
aiffód ; most a német egyetEmekea (riy hallgatö- 
kat értenek F. alatt, Uk a taniraft .Vlk tett látdal 
nolgálatokért látogalha^ák azoknak eltedásalt 

Flmnnd, a MJOsm után a tognagyotd) té Nor- 
Tágiában, nag; réeie HedemoAen járásban fek- 
adk, nam meesze a svéd határtél, 670 m. magas- 
bu a tmger szine fölött, B.-túl D.-ra 56 km. 
koosiú, de nagjon keAenj, torniete 80S km*. Be- 
Me <nd a Klar^Blv folyó. 

VamnnkáU o^ Q-akél képmdlMM>- A 
t)t megmimkálMW forgácsolás révén tOrttalk, 
mely miveletet a (ClOsIegea, tehát a Ibiak ^lar- 
elkké valé nidtdgoiásáDál dtávalltandö anagra 
slkalmaBok. A forgáosolAs mnnk^Ját kéa s»r- 
MámokkaHsTÍgedio^jllk, Ate anyoMnáknmnka- 
bMaa amlian lales mflenU tulajdonsága foly- 
tán meglehetős nagy lévén, a kéd SHCssám ée aa 
ember uomei^ csak nehesen és lassan ktees a 
forgáoaolást elvégesü. Bnntt groraabban Mink 
eéU, hogyha a XVm-lk ss. vége tájin ég a XIX. 
SL-bon Bitán már gyorsabb tUemben egymás- 
ntán fltltalAlt F.-et alkalmának. A flunyagnak 
ikálásán, amdy a nyers mbúl as 
Jának me«^DariítMrs Bolgál. a kn- 
e Arée:^<9eket hasmáljuk, nevasstesena 
ketet-, a ssdag^, a kOr- és a kanyarítMItréaigé- 
pAet, Uvétdeaen a lMagM«s- vagy korona- áá a 
gitanbnréBigépek«t is. 



kBMMéle marógépeket, osMoUsoknál pedig a 
oa^M^ és afbró-váafigápeM alkafananu. Bko- 
klvU a kUODbiM folparoknál kOUtalegea F. ■>»- 
re^etn^ amelyek asonban tObbé-tevéebbé mind a 
manOg^pek tf^isát kOvetík. KfilOnleges p. még a 
kOsiOrBU^éiwk, amelyeket a klkésBitéenM haai- 
náUuk. 

A JfcerdmrfasrAMÍfc iebstnek egysnrflek, ame- 
Iftk 1-S pengévri dolgoBiak. A tObb (S-M) p«- 
g«T«l doIgoMi IncetffliéBeket t^JeaekBek mod- 
jnk (L X UÚo, U(ni>. Anddfln egy ilyen teljes ke- 
-■ — ^ — •- eátííréa- 



W — F awunkáia «4paic 

■atát kapjak. Az Így gyártott deaikákat érintő- 
sen vágott árának nevezzttk (ScbarfHochBduiItt). 
A teUes keretffliémgép lehet kDsOnségee (100- 
180 fiadnla^ éa gyorii)iratn (SOO— SIO ftxdnlat). 
A gyoT^JánUAkexeinréai váltakozó moigása mel- 
lett a hol^pontokiUU a nagytOmegfl mo^ g^ré- 
snket (600— eoo kg.) csak úgy ta^ a gép káro- 
sodása nélkfll átvinni, ha mgahnas lev^pámá- 
kat alkrtmammk, am^ek egyréot ai MéeAd- 
háritására, másrésst eleven eró folhalmozására 
azfdgábiak. Hig a legrégibb lasBá járatA kOrfllré- 
azek Í4 Ms Daemboi legfobb 30 ml rtakOfU tnd- 
tak f01fllrésiehiÍ,B modem gyor^JáratnaklOO-lSO 
mM la fűrészelnek ogyanesen Idétartam alatL 
Ba a teljes keretfDréra gerendaasera ftuuiyag- 
nakvAkraydibdeeakáravalöfBréHEeléséressiugál, 
akkor a>t oestó- v. bontókeretmdt mondjak. Mno- 
mobb fisárúk pontos vágására, továbbá lemeze 
ée tonilrok nréozeléeére a vlsnlntee mozgású 

laréUceretee fflrtezgépeket használjuk. 

lUatBaánia SOO— 330 kösOtt váltakozik. 
Fogasások olyan, hogy két Irányban vágjon (I. 

A söUagfÜréazgipdeiflüanaüiB, hogy ouk egy 
Bseraáma, egy vtgnélkflU, egyiránytün folyto- 
nosan dolgosé fOréeasHdagJa van. Ez két rogal- 
masan egymástM távoltortottforgittonsigon fek- 
szik. Buk melBzéel sebeeeége Igen nagy (30—28 
m peroenkénl). BteóUnégltk, bogy peng^jUk vé- 
konysága folytán kevés hulladékot (Aosnak. Ko- 
rongátmér«jak D = 700—1900 mm.-ig teij ed. Az 
1000 mm. átanértnól nagyobb konmgú szalag- 
fűrészgépénél a faanyagot siánkán, koosISEer- 
kesotm ti^ák a fitelé. Alig van íhlparl ág, amely- 
nél ennek a gépnek dOntó szerepe nem volna (t. 
n.tábla,3.s£n^. 

A tcSrfftrft^ip jeDemzóje a koralakú vékony 
aeéHárcaa, amdynek sséle fi^asott. A táreaa át- 
mérMe D=60 mm.-téll400 mm.-lg teijedhet 
Bladueége sserkeaeténeik egyezerOeége mellett 
nagy mnnkoblrása, háMnya, hogy sok faonyag- 
hiAadíftot okoa. Bs la ssfaite DélkalOzhetetl«i gép 
aa Oesiee fidpanAban. BIsmyos komtínáoiókban 
az anyagflUo«stásim klvúl sok másféle munkára 
Ib alkalmas, ti. eauivágáEffa, róselésre, ládoké- 
síitéve stb. (L I. tábla, á. ábra). 

A hmaaríti keskeny pengéjfl váltakoaó moi- 
gású fOressg^, mellel a munkadarab szélein, 
esetleg bdsó tsrOletta gOrbe vonalú vágásokat 
Tégeattnk. Asstaloe- és ácsmimkák dlszltményei- 
n^sserepel (L II. táKa, 6 ábra). 

A lungem és a gőmbfürészekel a kádáripar- 
ban iMmáUák dcHigák ée a fenék klkteltósé- 
néL 

A sUapú fitárú simítására szolgálnak a^^M- 
gMi. Bz^ lehetnek olyan(dc, hogy a megman- 
bJOandó flUtUslet «A as alsó fSltlletiies képest 
tSbb6-kevM>bé páibnzamoean gyalulják meg, és 
olyanok is, me^k az uyagot obeiolnt síkra 
gyalnlják. Aa elsó osojMxtta valók ahoesiantl (v. 
párfausamca), a másodiUa aharántos gyalngépek. 
A hosBBntl gyalngépek J^emiftje egy atengelye 
komi Ibrgó marttéety, melynál a kés bengüt Ír 
le, ha peug a kés tíe nnn egymea. akkor as él 
próímanak megfUeló forgási teetetlrle forgá»- 
biben. Esek a hossmlt gyidt^épek lehetnek: 



)y Google 



F«nf>unk*t6 ar*P*l« 



17* 



FamunkAId «tfp*k 



n) egyengető gyalDKépek (L II. tábla 6. ábra). 
BseknU az egyeueo kéafej az aaital alatt fekadk, 
u asital maga pedig két eKymártóI nggetlen fél- 
asBlalrteabAl Ül, melyek vlsaonflAgoB fflggaieges 
eUdUtte&val a forgiosrastagsigot megilU^titbat- 
jnk. A nyen damka tUtUetéiiak egyengetdeére 
ralö, külOnbeo a legelteigedtebb gyalugép. 

h) A vastagsági gyaiwép Is osak e^ késfejjol 
rendelkezik, amely o^oiidbii a fal-lefdé dttdhatö 
egy darab vlzazlntee asztallap flJlött helyeBkedlk 
eL Az asztallapra fekteteKdeukát eUH-bátnldlw- 
lyezett és fogMkerekekksl forgatott 1—1 beuger- 
p&r ttix. be a gyalnkésfej alá (L If. tábla 7. 
ábra). 



több oldalon egyeierre megmnnk&Üá, b6\ ai 

keekoiy 

csapóul 

6 kMTqjú gyalogép la, aöt olyant Is késHtendc, 
amelfBál az aM kéd^ ntiii 1—8, több egyenes 
áUÓ késből áU6 simító kéetarUt Iktatnak be, ame- 
lyek oa egész deszkát alul elkra leeiml^&k (I. II. 
tá^8.a>ra>. 

d) AmennyOwD az asztal a gépállTin; egylfc 
oldalán — a gép párkánrán — bélyszkedik «!, ait 
a gépet párkány-gvattigémuk mon^jnk. Ba Is 
egy vagyWbb k^jA lebet Jelkmiaö fcoiiáMt 
aiéleat _ _ . 

t) Nagy raétességO és kiválúau vastag faáru 
meggyalnlására (vasúti kocsik, ács- ée b^úh) 
TlzBziiitesen mozgó asKtolon rögzl^Uk a fát, a 
kéetengelyt pedig kfllltai számon h^ezzOk el, ame- 
lyen az a & vastagsága aierint feUebb v. lejebb 
toUiató (1. 71. táMa 9. ábra). 

A harántat gyalugép jellemzője egyrészt a vls- 
ezlntes éa mozgó tárgytarté asztal és ae e ISlÖtt km 
lel íO^leges toigelyre ^nl fSlerÚellett késtartó 
tárasB, mei^mek véeésaerű vagy hoaazú éH kései 
fii^ás kOaben aa alatta ebneoft fa felafi színét 
absMliit alkiu gyolnUák (I- X tábla 10. ábra). 

A Ih eaélBin, llietCJeg keekenyebb léceknek ía- 
Uleteln gyakran páikánydemeket kell késfitan] 
(párkány és rámaléoek). Brre kiválóan alfcatanasok 
a talaidrátköpenÍMorMpeJl;. Lehetnek ffiggóleges 
teng^^ abol atenge^feljebb-lejebb állítható, 
a kéaftjjet pedig v. a tengely folsó végén Kóalt- 
jUk meg (L I. tábla IL tüm} és lehetnek vissrin- 
- tee tengelyiMc (bakmaró), amidóD a késf^ a ten- 
gely eltUsó végére kerU. A Hggóleges taug^ 
múógépnél a fátaa aotalonegy eUUllttawMaterf 
(szOgle^as) mentto, a bakauvtaÜ pödlg egy, a 
kéBfEg alatt állitóBan késifUt hengeres támasztóra 
fd:teQttk. Az első inaróg4>et ISképenegyenee ée 
Ivea Biktái^Taknál, a bakmarót tórtraU g«rbét ol- 
ta>tó IbtáigyfdipárkányolásárahaBZDátjnk. Azitt 
hasmáit kések lehetnek egyszerű proBI slkkéeek 
V. konmamarók is. 

AbSMrtKzeteknél^fDrdnló vésésre ée fúrásra 
vé»6 és füróg^ieket basanálimk. Bzeket rendesen 
kombináljtt agy, hogy ngyanawm gépen mlnd- 
kétfále mankát végeöhetni. lly« vau kézi és 
mótorit^totta. Az épUletasztolosságban a kési 
véBÓ-f&rögép is nagyon haainálatoe (L //. tíibia 
13. ábra), amennyiben ott fóképen a puhább fe- 
nyűfát kell esak vésnL Kemény lombos ftkra a 



mótorh^ltáeú véaó-fúrógépet alkalmazzák (L n. 
tábla 13. ábra). Bz lehet fOggélyaa és lehet víz- 
szintes Hikban működő, utóbbit csak nagy és sú- 
lyos g^^idáknál (vasúti kocsik, h^jók, ács) hasz- 
nálják. 

Mintegy két évtized óta a íafitlliletek osisolá- 
sára le gépeket alkalmaznak, az ú, n. itvMpafKros- 
eaüaoló gyeket. Kisebb tárgyak osUzoloBára fOg- 
gUegeB Imigely felaó végwe megtiAsitett ttveg- 
paplroesal bevont fiu^ korongot haeaiálnak, 
amelyen a táigyat kis nyomáesal végigvezetik. 
Nagyobb siklapok oslszolAsára a vastagsági gyaln- 
gép alakjára szerkesitett gépeket használnak, ahol 
a kéetengelyt egy tivegpaplraesal beront forgl> 
henger helyettedtí. Funiirozott lopok eelsztdi- 
sára gyöngéden mfikOdó több (4—6) heugenel 
ellátott gépeket boagnálnak. V^Ol rámamtivek 
elk fOlOleteiuek csiszolására 2—8 kOnyOkazerBen 
kapcsolt karon megerésltett és géppel fbrgatott 



1. Un. VídS- ruj hulld-JkkBl it ponlnfTJ^I 
Mnerelt Ii(tr«i4u. 

jak a tortd és rajzoló (pasalo) szerszámokat (gya- 
lupad, keréksz^, faragópad, enyveaztók v. szá- 
rítók, Bzögméró, sarkaló, sáskáid, mértpáloa, ir- 
daló eft.]. 

Büíoiaági szabályok és védSkétzÜUkek a F.- 
nS. A P. gyorsan twgú asersiámai lg«i sok bal- 
esetet okoznak. Baleset keletkeshetlk: 1. ba a 
mnnkáa keze valamikben a oensám alá kerttl; 
a. ba a szerszám akár munkadarabot v. a P.^n 
hereró fsszilánkot fblk^ és a nmnkás félé dob. 
A baleset elhárítására szolgáló védóktezOlékék 
tebát lehetnek : a) buricolók v. fedők, amelyek a 
mmücág kasét éz aa esetJe^ a F. esstálán tevofi 
^szilánkokat nem engedik u szerszám ktaelébe ; 
b) saorltitt, amelyek a munkadarabot a P. aszta- 
lához szoritják és a mnnkás fUé hajítását meg- 
akadályozzák ; c> a szerszám aiaUtása olyan, hi^ 
hasináhtta a súlyos baleeetet Uktiszebőli ; d) a 
munkadarabot a gép Snmúködően viszi a ner- 
azámhoz ; e) a mnnkadarab biztosan való veaeté- 
sérti gondoskodnak. 

Az egyengető gualvgépen a mnnkás kezekCny- 
nyen a foi^ácer&oe kenlt. Bnnek elhárítására a 
Ustengely nem múkődö részét védő fedővel bnr- 



)y Google 



»Google 



FAMUNKALC 



4 



4. Ibn. KBtifrín 



. ábra. TellM ktnHtiéittfio- 



tO. ibca. HiTáRtos cyitBtíp- 
^tmaaUU tiPtk" elkkhti. 



zcaoy Google 



LO GÉPEK I. 



■iUtév (n. u- uiUlot-UrMréucép). ti. <br«. FanCleEet leDgelyl muOrtP. 



2- Ura. rélkentet íbtnttv. 






»Google 



»Google 



FAMUNKALOt 



1. ábr*. Bgyengete gyalneíp' 



13. Ibn. MotorliUlolM réiSrurAgíp. 8. u,n. Tfibb kítfajll nralagdl 

'' ' "' DigilizcdoyVjOOölC 



GÉPEK II. 



uUkeí^ gjilBgép. 



>. ábra. KmyftrftA flríiigép. 




ábra. K«it réH- éa lir<igéf. 



I. ábn. SialuglQríuf-ép. 



»Google 



PamiitiMtlö sépak 

kc^fák. A mankadsnlxrt nem kOsreŰenfll kte> 
1^ tunem MUOa orré a odln késilUt tolúdMZ- 
kával totj&b a arcnsimhoB, véglll pedig a fbr- 
gieswéat a kMengely kerekre alokitáaával kitfil- 
Uk Agy, bogy a mimUe kese nem osúszhatlk a 
forgAcflrésba. 

A watagaági guaüiffépa* a kéAtengely bnrkidt, 
a t&pl&láB pedig etető hengerekkel lOrtéiűk, a 
iBiinkáa kese nem terOl a kée kOMlöbe (1.77. tábla 
8. Otru). 

Körm-étutt: avMöpengén v. técUMken tot- 
gHthatóan felfDggeaMett TédMBiA bnikoln a 
monkiB felOl a kCrfliréBi fbgatta- 1. uBvtgábn). 
A TédOpcüga (T. 



-4 



A TédOpcnga (T. 
harttóéí) neon en- 



kat,akáranunika- 
darabot uaaital 
alöl falJtivA fogak 
megk^yák éa a 
mnnkáa fel6 ba- 



gét bBlmrkolJ4k,Iiogy' 

kist megne eMheflae. A korongokbanyúUst Biln- 
tán burkolatokká akadAIyoaiák meg. A fDréa 
BMkaJitett TeMiftpofik »ifc*)nmiitoij ' ' " 
sak elterOlni (L II, tábla, 3. ábra). 

ííiiiarMpatQ.Iiáblan.ábraéB9-8.«avv 
ábra) kfllMbOsft, harangalakú, koaáralakú illft- 
hatö tOdökkel ée bnikolatokkal védik a mnnkAs 
kezét a káatűl, a monkadarab bixtos Tsistáeére 
pedig Tezetölécefat te rúgúa nyomókéofllékeket 



mAhelyak egéesaégOgTl ber«aidextee, ameli _ 

^^^^^^^ segitBégérel a ke- 

■ ^^M^^^^^^letkraARlTteiport 

H ^^^^^^Hi^H^ gTalníbrgáűcot 

-_j^^^^^^^^Bt a kelatk«>«ae be- 

Q ^^^^^^^^^ miében élbolyé- 
vá EBtt BEáJiún éé a 
" BsájBiTalOeneka- 



Ják. A üvgáw a 



tott 

át a niTö-nyomA 
vontUlátorba kerU, amely a fDréaipwoB nívó le- 
Teg6t a forgaoe- te porelTátaBstöba nyonga. A 
forg&oselTUaaitA (oyklone, saeparábx) hoigwes 
(ddalú, alnl töloaéralakú lemezből kteztUt H^ 
edány, amelyben Bs örlnUHegea Iráintan befÜTott 
pnoa fo^toeoaleTegAkltágDl te sebeaeégMelTe- 
eiitL A MbeBBégreasteeégUSI, valamint a fbrgioa- 
elBElvö ftláhoi vau eúrlAdáatöl a por te forgios 
a forg&caelBzlv6 alsó réaérol CaaMkMOtt fo^kos- 
kamriba eA, a megtisztított levegA pedig a fi>r- 
gicselv&laaztö tetejém levA nyiliacm it a Bzabadba 
MnL V. Q. Ai hxuleltUyelök Ari Jelentését; A 
Tán. Maieam Brteeitűje n. évf. 1910i A német 
Ipari azövetkeoetek előírásai ; Sodattedmlk. 



ram, Így nevesik a Buméremdombot (mons 
Venerls), a hasnak a BsemáremBiArOkkel benOtt 
I^Akát. 

Fan, hegysioToe, L Faiilarja. 

Fám, Pcmgoe, Ow&o, Fúhiim, Oatieba slb. 
nevek alatt Imnúrt, nyelvileg a bánta nyelvosa- 
]iűaoz tartósé táras a Pranoe égnatorlaleban 
(Alsó-Otdnea, Ny.-Atrika). Ofna folyú mentén at 
Ogove balpar^án te a Qabnn, Benibo partvidé- 
kein. A fának nagy tennetüet, érések, erOBBu 
gOmbOlyMé koponyával, miáltal a bánta négerek- 
től kfllCnbiisiM^ bOrtlk salne boraa ; bajokat var- 
kmaba fóliák, fogakat hegyezik te feketítik, ar- 
ankát tetoválják. Brielmee, tanulékony nép, flgvos. 
kwco^ nélkU dolgosé fazekáé te bnáes. A 



Largemi, Bniyekipédle pahoolne (Paris 1901). 

Faaatta a. m. metilalkohol. 

Vknagoria, halyaég Knbui <»oaz tartomány- 
ban, erOddal, Taman-félsdgeten, kikötővel, kb. 
4000 lak. ÁUltéhtg a régi Phaoagorbt romjain 
épfflt helység, a XI. az.-ban orosz fejeddmek sír- 
helye vett, IStö éta egy kat érsek taékhelye. 

Faaale (oL, a gBrOg ^lanas-ból) a. m. vtlá- 
gltétonay, vllágltő hajé, h^jéUn^a; továbbá hí- 
rek te panmoBok kOivetltéMre, atas tojeesté- 
aére, ffitegrlaartásra azolgálA kéariUék, mely v. 
kátrány ée ssunAba mártott szalmával y. rőzsével 
bevrait magas rúdből, v. pedig hasonló gyálékony 
te égő anyaggal telt bordóbM áll, mely^ éjjjelvl- 
lágltBDBk, u^pal pedig fUstOt íc^lesstMMk. 

RHum (fattem, famm, famm), régabbl bidlal 
pénzegység, mely ktUtkütBoő formákban sserepel. 
Hint aranyérem ^ >/■ inolinr => B mpla ^ 1 1 -67K. 
VáMpéBzfll Bzolgtiö eifisUrmek la forgalomban 
vannak P. név alatt A franda Koklnklnábao 
arany te uOst eAly-> 0-3766 g; mint pénaegység 
:=- 80 oenttmee = 88-S flllér. 

Wkbmx, Konstantinápoly egyik része, amelyben 
nagyobbára őenemee gjMglHc (tanarióták) lalöiBk, 



Uyivs 

VaaaiiAták, eredetileg KDnBtantln^K)lyFanar 
városrészének előkelőbb ée gazdagabb görög la- 
tíá, Uk Ide hazudtak a tOrOk nralomldej^ (146S). 
NerOket az Aranynarv mellett lévő vUágltó- 
tmmytM kapták. KOsttlUc kerültek ki a Portn 
tctoácaal, sőt a XVUL az. firiyamán Oláboisság 
te Mcddva hoezpodárjal is. Bendeeen péuzm vá- 
sándták meg ezt a móltdságot s alattvalélk lea- 
roláaávid t^ekextek még nagyobb vagyontaoa 
JntnL Bstet Igen népaaerfltlenek Tolt^ s a ssnl- 
tán is kéoy&kedve szerint bánt velttk. F.-nak ne- 
vezték késUb azeKéBgŐrőgarisstokTáolát, mely 
a TtMtkUrodalomban élt V. Ő. ZaUony, BesaJ 

ir les Panarlotes (HareoUla 1880). 

Auutiiotikoaa, folyő, I. J^iaroH. 

Vaaatiamaa, erés,nűndeD egyebet kisárómeg- 

~'~"'~ lely az elméleti meggyőződéstől abban 



)y Google 



■nmln&k eUentiUanL ítf uért nagyhaUBs tbii • 
KmBgekre, melyeket nbnatliálnls tod, mert eeak 
& nuy, érte megsfMMések sxflUtebtek mimfc- 

ban uuKmlökat. Legtuni ~ 

nak s vaUiiil és pollílkal 

rdcon mefcgyózówanliik nem a nyngslmAs knto- 

tis tennék^ hanem lelkttiüt legmAlyéUl nir- 



Táno {a német íbit) a. m. borony TBgy kon. 

FMiekOB (frano., ilM : tamtít), női dóv, meg- 
rtvldíté8ea'Pran90ÍBBs4ak;eMfflkfTBlegykfiiif- 
nyű n61 fcdkeodú neve. 

Vanfliakft vagy fiintüibi volt a Mre annak ai 
abaiÜTirt embernek, kit a nagybUjJalval (Oéia, 
LáaiIödBLanibertberaegekkel) 1070. aDotK^a 
terUetéroéifteaettSaUmcHikinUT a kúniAlutd- 
tUdOtt U; A 



álUMnak megtndistoa kdldOtt k 



i JeloDtatte 



nyes dladidt aratott A Képes Krúnlka FanthdUt- 
nak neved { tddntre asonlMn, bogy a név aa olaai 
Fnndsoo maoTarosítása, as ntúbUt fráahlbának 
kdl tridntniL annál la Inkább, mert a ktMpkwl 
Írásban a c m t beWt nrtteMO Mwt me^kilUn- 
bOitetaa. L. FanetUca. 

Wmmí (Fmca, Fimeí). Ai Áipádok búi- 
ban baamálatos Biemélynör. FOnnlnkkOsBl tOb- 
ben viselt^ Így pL ai 11S7— SS-Ud nádor. 

ntneaal, kUk. Abanj-Tarna vm. ailkBiól j. 
baa, (iMo) 496 mwyarUc.a.p.Forró. n. t.F«r6- 



elsA püspökét Hint vAv. káplán, kéMgklvfll 
kaneelUr teendőit is végerte. P. kfUMben (ai 
olasi Francisco nug^trosltiaa) ai Aipádok 
idejében nagyon eHnJedt SMmélynér ; válWHtal 
Fbneiska. Fantlaka 4b Fnuslk. 

Taaeaika, fclsk. ügo«a Tm-ttoánbinenl J .-baa, 
(laiol 9U magyar és ratéa lak^ vaeittl megáUő, 
poBtahlTatal ; n. t. NagyaiAlUa. 

WImua (densMii — * --■' 

Jád, mely a XVm. 

valÖsdnOleg aaon beawnyOkltt yvm, aUk aa Ái- 

pád(*toirábaa Fejér Tmegyedé' 

meg; itt van a vmegyesiéUlt F 
nan a család neve üamutrik s 
BSdregl (alBé-enntiványl) beaaenyék s áitán ai 
Alq^ak Somogyba (Deona) és a Dráván tálra 
fO<»W)va, Vertoe m.) la elágaitak. A Mérmegy^ 
ágbti F. NotbyrMáté las&csecael blrtobia v<At 
ágyulntén fla lUUöi (1S69) is. Sokkal maga- 
sabbra emelkedett a stnoDgyi ág, meMMU a XIV. 
náud derekán János, LásaU Sb Pál naUttatlk. 
Liszlé Uy«merfi fla horvát bán volt; négy fla 
kOsU BertalantM ésImrétOI saármamak akésObU 
F.-ak. A tftrOk uralom alatt a osalád afUaO- 
magyarorsBágl vmegyéUM sioralt s flUegHootme- 
gyébot volt UrtttoiB. KOiUOk OyOrgy 1663. bo- 
lAkl, 8 egy mádk OyOrgy, 1636. aiBitén boióki és 
korponal várkapitány volt F. Pál ai 166&-ikl or- 
ssággyfllésen vérfsrtOiédMn riioarasitaltatván, 
minden jósiágától megftsitatott. 

fáiuw, 1. Bka, sBnáaniO, L Zjoidvatmí. 

2. F. Linjoi, Bzinm&véei, bsQI. Péosett 1809 
Mg. S6., m^h. PeatMi 1S6« deo. 28. A pesti 



egyetonen bOleaésaetet hallgatott, de a adqpad 
ellenállhataflanol voniotta, úgy hogy 1829. sd- 
néssBé lett. Sok vidéki helyen megfordult b 1887. 
már mint elismert nevtL silnéaz lett a> áUandö 
Nemzeti Bitaihás tagJaJttegyfittal rendesé és mO- 
veietO vott a ilyen mlnOségébea is denkaean 
megtilta bdyét. A Badt-kotsaakban, mint in>- 
gaUsági felügyelő, tul^jdonképoi « veiette a firin- 
hánt FOkép jellem* és Intrikns snrapekbetindt 
kiváló, am^fékre kbaé hideg temperamentnm*, 
világos teálesbesrtdeegyeneacanbrtslta. PObb 
Bierepri : Sh^ook, Jago, MoHbj Hasertn, Homo- 
dd, Zaránd sb. TSmérddc dsnbot forlttott aodn- 
hás itfmán: Ik^ de Vega Sevilla OBlllagát, 
Domas KeanJM, BMapaái BŰd^át, Hahn Gitoel- 
disét, Bayaid Agg arinéertt stti. aaonUvffl pole- 
mlku d]±eket Irt ai eg^ort lapokba. Igen érté- 



8. F. líOálv. Nyugtalan te 
Bsékely ember, UUUyte király korában sok aene- 
bonát cahiált a srtkelyek kOrt. U7&-ben Dtuer 
BiékaUyel osaflakosott Magyar Balázs erdélyi 
v^jda seregéhas, mely a moldvid vajda hadávri 
egyiesDlve, fta^ea diadalt aratott a törOkOkön. 



Wmmvj (ang., 4M: fUBwi] a. i 
saély, Ízlés vagy divat dcdga ; fameiet, űvatárúk; 
F. fiar, dlvatárúidac, kOlOnOaw Jótékony eálböl 
rendeiett vásár, mri^wk eladásra ssánt tárgyait 
Cnkéot a4)ák taBw. 

Faadaitga, f^Hiyol nemieti tánc */■ Dtemben, 
mérsékelt tempóban (máaktat nmddia vagy ma- 
laguola). Oltár ée castagnette-ek saóloak hosaá. 
A tánoot oouplet-ek szult]^ nies, ^»«k kOsboi 
a táno szOnet^ 

hadaija, a SHnfsan baloldaU mellékf <dyúla 
ai OTosz-tuAeBtánl kormányióságban. A Hensan 
egy ágát a 26 km. hoasid és 1920 m. magas Fan- 
BsoroAan ai^ át, melyen ai wossok 1870. k»- 
ruatfllhatdtak. 

Fándly (eredetileg fbmj(>OpöraV, tútiré.aafll. 
Ompltáltm (Ptnaony vm.) 17H- máro. 22., meg^ 
u. 0. 1810 márc A bndi^esti asemlnárinmban vá- 
geste a tecMgiát 1780-18074g lelkéai Naháestm. 
Benudáknak legtaigóU) tanítványa és kOveUye 
v(dt Mflvel : DAvená imluva medál mmobcoD a 
^abtom o prvnioh poiátkáh/> starodávnidi a vfo- 
lotáioh premenaoh rebolnidcyck (Blatínuw be- 
szAlgetÓB BB OrdOg te a barát kósOtt a Bserselesség 
ds» kezdetdrOl, rágehbt te Aj^riAort váltna- 
talról, Ponony 178^ ; FUn^ domi^U a mAií hos- 
podár (AaH>^almashádésmaaeigasdL6réSB, 
Nagysiombat 1792-1800); CtnvüiiUata Hlstrala 
Gentis Slavae (n. o. 1798); Prihodné a svátainé 
káné (Kfii- te ennqouvl prédlkádök,n. o. 1796- 
1796). 

FaB«ca (hanga), régebbi spanyol Űrmérték 
gabonára és sóra, mely a spanyol gyarmatokon 
te Portngállában is haainálatiNUi voll A ^anyol 
P. törvényesen 66*6 L volt, de értéke nagyon kO- 
lünbOBOtt, Mleg a gyarnutiAon. 

Faaegttd* (Wma de túrra), régebU qa- 
nyol tertlletmértra kOltebOiO értékben. A hiva- 
talos P. 6á'396 ár vidt Díl-Amwikában 66i)64 
ár, KOiép-Am«rikában 64-557 ár, a Kanári azl- 
geteken 62-488 ár. 



)y Google 



Pwwmfl 2 

I^emfi T, fái (arbm-eut), és oljui kOlSn- 
ben fflnemll osól&dbell DOvéiiy, amelf faalakm 
meffuö; pL a páírányfáh (QlloeB arboieae); jeleat- 
betí a fatOrnet, pL mmons artMceaa, a reodeeen 
fOneinA nJtTínyek tts nukezeM fajait, pL Dian- 
tboB aiboiena L. (Us sugffl), régre f&Q-lakdt ifl Je- 
lenlbet,pLIiaheiMsait)OTela. m. fás lakó taztoü, 

íaaine, L Fa-anyá. 

nuMrogámok (Htj «, m. Tlrágoe nOvénjek, L 
fftan«rciiniRiae. 

ranazomar, Utaettanl fogalom ai oly kOut 
aiSTetónek mégJalDlteén, melyndí elegjrtezei 
iBiWinfl siemmel ésmrelietúk. A nagyEaeinll, kl>- 
aépaumfl, apnJaiemd k6zet nünd F^ semben a 
tOmCttel, meljitek elegyrészei szabad azemmel 
aem tezlelheUtk; «i ntAbbl kAzetet kritíomer- 
nek is tasAták. mondani. Aa oly kriptomei'ktecMt, 
meljaek tíegyiénü a mlkrooikúpalan határozott 
kfirvoDaloak, vagyis a ktaet szövete krlstályoe, 
nÜTMiwr^ekls mondják. A mah-omer kifejezte 
Btínoa Ima S.-rd. B kUejaztedE ktUönbea a petro- 
graflábaa ma már kevésbbA hiniJwAu t nimit l, 
KÖMeUk. 

ranfani, Fieiro, (daas aaúUtírü, nUL Plstolá- 
ban (Toeoaoa) 1816 ápr. iL, megh. PlreozébeD 
1S79 máro. i. UJDknátiH kesdve a rtgl Irodal- 
tuat kDtatta; hanoit n oottiikok ellen 1848. 
4e néhány lidnfvIgbOrtSnban la Ut OMhonsác- 
baa Innen Uasaiadnlra, Fireniébea telepedett 
meg, hol a kSMktatásilKyi ndniailéiinnibBn, 18{i8 
atán pedig a láanoelllöna kOnyTtáctan kapott 
Állást Hlrét-MvötkOieníMMBaótárBlnBk kl!ai«n- 
heü; aF.aiAtára,VosBbolartodaUallngoaltallana, 
minden mfivaltolan oealád Irdaaatalán megtalál- 
hatA; Ifigjelesebb mAva a Blgnttnl-VBl agytttt 
szerkesztett Yoeabolatio della Ungua varlata 
iPirenie, Barben 187« éa Ajabban ím) o. ss^ 
tára, mely az élA mAyelt nykr kódexán^ tsklnt- 
hetO. Bzt megrtöiöleg a toeoanal nyelThaazná- 
lat t» kiejtés szótárait te megírta, ezenUvtU tObb 
nyelTÉszetl tounlmányt és néhány regényt is irt, 
melyek asuinban inkább stfinBoknál ée Bzabatoa 
nyelTflknél, eeminlnt tartalmi értékoknél fogva 
éidemelnek említést. 

Faafiue (frane., aiM: tkBfiu), boMzalib-rSvl- 
debb, flnsepélyeB tromhlt^ánlB, amely <!eak ahir- 
nuu hangzat hangjaival él és rendraerint a kvln- 
tenv^zÓdik.NeTezeteepéld8BeethoveD>Pldello»- 
jánfűcmáBodikfeironáeábanakonn&nyzó érkezé- 
sét jelz6 F. A franciák F.-uak mondják a rézf ávú- 
(ktlÁ-)zenét. 

Fakfurvn (franc., UM; ia&«iD ^ m. k^ 
kedö, nagyitö, tnlzó; fanfataamde, henoegés. 

nuifrelHeb* (tnno., oMi UbMS^. oseosfr- 
becse, cslga-blgai egy gonosz tOadánieklaaneTe. 

Faaghni Gy^jU LabOla, ln>n6, uIU. ISM. 
Farajdoa, Udvarhely vm. Irodalmi mfiködéeét 
1874. kezdte meg eUbb a kolozsvári, kesébb buda- 
pesti lapokban jrésttvett a Dlvot-SalonazerkMB- 
téeében ts a Nvárosi Linóknak megszdntélg 
állandé mnnkatána volt A PesH Naplóban 1884 
AorÜM o. regénye jelent meg. 1887-ben as Erdélyi 
Irodalmi táisnlat tagjául választotta. Onállé md- 
vel: A miÜak árnyai, regény (Budapest 1883, 
2. köt); Aji éU&a, elbeezéléeek (n, o. 1884, S. 
kat.);Z«ar'o»<4(A(m, regény (a.0. 1887); Osn 



1 — Pannim 

AmwuM, dbeezéUeek (Q. & 1891) ; ffinUfteim a 
aztiSadaághart tí^OÜ (n. o. 1810). 

Fong* (oL a. m. iszap). Vnlkanlkas eredisfl. 
Tízzel egynemll tOmeggé gyértuttö InapszerA, 
anyag, melyet leginkább borogatáMdt finrmájában 
osúccS, keozvéoyes bántahuA, Usgzsábák, idillt 
Izzadmányok bA. wvobÍ kezeléeére h^r™*'"*'^ 
A F.-gyógyltás hatásos elemel : a meleg, mály 
ebben a formában elvleeUietéHi (4t— SO* C.), mint 
pL vízben dkolfflaava, a búrizgaté hatás ée Alll- 
télag a radloktavitás. A fogalomban Uvé F.-t 
Batta^ és BUM kftnyékéról hozzák ^nora. Ná- 
lunk a TlnastUyh&s tartozó PuBztakolo|ion (Jász- 
Nagykun-Szolnok vm.) fordul eló pleisztooénkorá, 
kékeeszlnfl, radioaktív hatású Iszap, amelyet né- 
hány év óta fangoborogatásra 'inmmi' Inalt 

nak, bő zsírban sUt ttsiták. Van /ar«aNj|t F., 
F.-azúróral kiszaggatott kslt tészta, melyet meg 
szoktak tttltsnl és ftxró zsírban UatUni ; faK^iu 
F., vaj, tojás és llsstUl gyúrt ténta, mdyet F.- 
formán oséalakAra attOek és foUÍjas cokoiral 
nughintsnA; ca^r^ F., bor, tQjáo, liCEt ée eokor 
keverékébél gyúrt teezta, me^et cÚravágóTal el- 
metélve és óesaebogozva zsirf»n kisútoek ; iUtoítf 
F., tejbe habart lieztbdl, vajból te ookoiMl ke- 
sziUt téezta, melyet formán kareezttU fcnró zelrba 
nyomod 

raima, aslgat, 1. SohsoÍ. 

Fonni, a nézist siaiilliiiinlálli ktuteményok- 
ben TiOopstocknál divatos nói név, Kármán 
József Isnurt novsUájánsk, a F. hagyományai- 
nafc (1784} ftalakja. A novella bevezetésére tá- 
masnodvo, melybra a névtelen kSiló mint kiadó 
snrepel, ToUy oat tanította, hogy F. valóban éit, 
Kannán kedveee volt^ • a novella n«n egyéb, 
mint OS Ó napltinak ée levdelnek lendbeezedése. 
A novella toélstr^z voltát az iiodalomtörtéuet 
acdia sem tonllotta, da hogy hűse éU alak volt, 
ahhoz a hlthes jé ideig n^ptsskodott Ukor U- 
dnfllt, hogy Kálmánnak vtrft valóban vtezwnya 
egy UaAovks grófnéval, többen benne keresték 
a P. mintáját Ujabban, mlddn Abafl kfiaOite Kár- 
mán te Harkorlemé levolozését, mely egy rövid, 
de szenvedélyes érzéki viszcrnyTa vetett világot, 
ez a feltevte Is megdélt e minél jobban meg- 
győződik OS irodalomtörténet arról, hogy Kármán 
novellája Goethe Wertíur-éaA hatása alatt ke- 
letkezett, annál kétségtelenebb lesz, hogy P. köl- 
tött alak, a novellának élményt alakja nincs a 
v^rwnfti szerelmeinek, elsö sorban a gréfnénak, 
□sok umyl köze lehet a mOhOz, hogy Kármán 
bizonyosan a saját élményelvd is kiegészítette a 
TFsrf Aer-bél merített vonásokat, adatokat ée ér- 



Wuuüa(iuÍ(itMk(AMerika-szigeUk)fibatll- 
sziget a Ceendea-ooeánban, HawaliuU D.-rei 
Ohristmos (807 km>, 100 lak.; 1. Emácaonyi-m- 

8d), Panatng (89 km>,160 lsk.X WasUngtw (v. 
lew York, 16 km*), Jarris (4 km>, 30 lak.), Pal- 
myra (4 km'). Legtermékenyebb Fanniiig, az 
ISOa. lefektetett Vanoonver—atuztrállol (IIL new- 
zealandl) kábel állomása. A F. köknsz-olajat te 
guanót sztdg&ltatnak. 1888 óta brU birtok. 

TOnnins, római plebejoa család. Nevezetesebb 
tegjoi: 1. Gaiu» F. Strabo, LaeUns sógora, Kar- 
thágó fidahiak megmáeUMboatelerombolásában 



Fanny 



178 — 



PanU 



(Kr. e. 146.) egyllce toK b legelflöfenek ; Ití. n^itri- 
imnnfl,Í22.G'aliu Graochns támogatásával konzol, 
de azért méglB Qraochns ellen fordult. Foglolko- 
^tt fllozófláral és évkODyreket Is Irt, melyetet 
*Balliistin8 dicsértéé Harcos BrntDB klv<matolt 
2. OaütB F. Caepio, résrt vett egy AufUHtos ell 
m/M, OaszeeekflTéBben Kr. e. 88. — 8. F. qiiadra- 
tus, varafaragá, bl úgy akart hlrtiez jotni, hogy 
a nagy ktSltúket gúnyolta (Hor. 8at L 4). — i. 
Qaius F.. IQ. Pllnlns kortársa, egy N'ero koráról 
szóló törtéoetl müvet írt: Exltos ooclBomm ant 



Fa]ui]r, a E'nmolska oév rOvldltése. 

Fano (az ókorban Fanum Fortunáé, Aoguatns 
alatt Co^ia7uZúifan«sírüJ,klkOt6vároePeBaro 
e ürbino olasz tartományban, az Adriai-tenger 
partjáo, vasút mellett, (i»ai) 11,000, mint pol. 
közaég 243^ lak., pompás festményekkel diszl- 
tstt templomokkal F6teién a szerencse szobrá- 
val élrasltett kút án. Klk&tűje kevésbbé látogatott 

FMion (frana, ejM: ik>dD, a katonaságnál a 
poAacsŐbe dngíiatö, rOvid vesszO végén levő sil- 
nee zásdócska, meUfelnéme^ hadser^ben a csa- 
patok ssámycn lévÖ aMsz^d f^lMéseknét, gyfl- 
lekezéaskDti sfl>. a ea^wt arcvonalán^ végpont- 
jait Jelesték. JtUffmak is nevezték és az azokat 
vívó altiszteket jabmeurmtát. 

Vámon, Indiai pénz, L f^Hwtm. 

FanoMMláa (puberiaa), a nemi éretteég kora, 
mikor ale^iy anóvés, a fiú «férflvá> BerdUL Bz a 
tor ftjok é« nem szerint, továbbá egyénileg is 
Igen változó. NUnnk a nőknél a U>. 1^^16, fér- 
fidmál a ie-18 Oetévek Utzé eelk. A F. Jtdei 
a nőknél a havi-véraés beáUto, férfiaknál az (md6- 
elválasztás, mindkét nemnél a aiemérem, bónalJ- 
BEörOk, tbflaknál a bajnsz, szakáll megjelenéoe, 
a hang <megféiflasodlk>, a a haagmatáoló (1. 
06ge), a psziohében tOrténű változások, amelyek 
m& szembeszOkfibbé teszik a nemi kttltabséget 

Faaö, a Frli^Kdget^tiez ée Bibe kerfllethez 
tartozó dán sziget az Éazaki-teagerbeD, JyHand 
Ny.4 oldalán, 57 km> terUettel, (mi) 2890 lak. 
Foldja nagyobbára Ixmiok; a legelók száma Is 
eeektiy. A lakosok lialászattal és árúsüállltással 
Ib^alkoznak. A sz^eten két község van : Norby 
és BÖndeiiio ; az előbbi tengeri fDrdőveL 

Fan&vekedéa, I. Fa, 1. 

Fatuaga, Cosimo, olasz épitész és szobrász, 
sztU. 1591. Bei^amúban, magh. 1678. Nápolyban. 
Számoe templomot, palotát áe lakúházat épített s 
kntat, oltárt látott el szobrászati disszeL O ve- 
zette be a bariA építészeti atHnst N^lyba, ahol 
hossztób római tutózkodás ntán 1686-tól mdki}- 
dött B ahol (őmflve a 8. MarUno ée a S^iienza. 

PMitalale (frano., <(M: fdMdi, fontázla, I. 
Képzelet és Ábránd. 

Wmmtmm^, 1. Foniange. 

FantMáM (oL), fiutázla.l. K^eehlía Ábránd. 

Fantaasma v. fantom (gOr.) a. m. jAránd, rém. 

Taotasamagériii (gör.), UaérteUee alakoknak, 
szellemeknek sft., optikai készfUékekkel valé elő- 
Idézése. Az első ilyféle mutatványok Roberteon- 
tól valők (Pária 1798), ki laterna maglGát hasz- 
na Jtdenleg Igen nagy odszolt Qveglapot hasz- 
nálnák, m^ a színpad egy részét a nésóktól tí.- 
választja. Atárgyakatée személyoketa nézőtérről 



nem látható nyitott mélyedésbe helyezik és erősen 
megviláglQ&k. A tőldk kUndnló fényengarak az 
ttreglapra esnek, mely azokat nagyreszt a néző- 
tér felé veri viasza ée a nézők szemében szubjek- 
tív tnkfirk^mket Idéz elő. Az üveglapot még a 
beavatottak sem Igen láQák. A szIi^iadon lévő 
színész semmit sem lát a kísértetekből, mélyek 
neki a nézők optika csalódása szerint megjelenni 
látszanak. 

ItotaaamoBCkóp (gör.) a. m. varázstnkOr. 

Fantaasta, az ábrándozó, a légvárakat épltó, 
aki közéletének játékát a valúságíia beleviszi s 
ezzel a világ képét meghamisilija. Az ilyen a fan- 
tázia világában él 8 amit képzel, kcdlő tárgyUagoe 
ée eSlogjúaMMi birálat hlj&n megvalósluatőnak 

FantaaatikBB az, ami avaléságtól fdtOnő mó- 
don eltér, amin a k^HOlet szabad, alakító mon- 
iáji koriátlanul érvénysetll; torz- és azómy- 
alwik, csodás, mesés, kalandos történetek etb. 

FaBtáEÍa,l. £!i«el«^— J*. a zenében, 1. Jbránd. 

Fantána-irAk, dlvatdbek, fAIeg a dlvatánu- 
nők által készített dktek, továbbá a nOl toUette 
kOtOtt s horgolt tárgyai, dlsztoU^ stii. 

Fantiabk-daraliek (F%antMÍe»títdce>. Qtíka- 
mannái és másromsntlknaoknál kttlOnbOaÓ han^ 
saerekre (v. osak amgorára, v. zongorára, bege- 
dflre ée gtndonkára, V. klarinétae és zongorára) irt 
danb(A, melyeket nem kOt bizonyáé forma. Smmnl 
kOsük azokboE a XVI 8B.-b^ bntádáUioz, ame- 
lyek egy gondolatot v. szabad tmit*j*UfiMtii y, 
fUgasműen dDlgoztok feL Bi utóbbiak asoDosak 
a praeambnlommal, rioerooieval etíi. ugyancsak 

a BcAomano-Céle F.-ot a nép- 

irafrázis(*kaL 



dal- és 



J- és opvaárls^rafrázisiA]i 
Faatata (UiMV L Xc^KwWfi. 



ban, nydvlieg az odztd, tí _ 
Hég a mólt század elsó tizedeiben nagy batiiom- 
mai bírták az egész afrikai Aranypart vidékét, 
de az asantlkkal viselt hosszadalmas hábomk foly- 
tán noncsak hstalmnkat vesztették d, de szám- 
ban Is tetemesen csökkentek. Ua angol alattva- 
lók. V. 0. Brackenbwy, FantI and Ashantl (Lon- 
don 1873): 

Fanti, Maifredo, oloaz tábornok, szIlL Carpl- 
bon 1806 fébr. 84., megh. Firenzében 1865 ápr. 5. 
Mint mdszakl tlazt részt vett azon mozgalmak- 
ban, melyek Olaszország felszabadítását célozták. 
A Timlnli szerencsétlen csata ntán azonban osz- 
trák fogságba kerOlt, melyből a ffanoiák közben- 
járása folyta Uszabadnlva, ^öbb francia, majd 
spanyol szolgálaHia lépett a a karlisták elleni 
haraökbon kltOnt Az olasz fbiradalom kitörésé- 
nek Úrén 1848. visnatért hazájába, hol mint 
Cavonr törekvéseinek bnzgő támogatója réezt 
vett az dasz e^ség megteremtésében. A novarai 
csata ntán renidélkeaéel dliapoOw helyezték, de 
már 1866. dandárparoncsnoU minőségben a 
Krímbe kOldOtt hadtest egyik vezére volt s a 
Ceemi^amdlettifitfcőzetben klttlnt 1869-ben mint 
táb(»nok Utttnő szolgálatokat tett és csakhamar 
az Oeazee haderő fltparanosnúkság&val kínálták 
meg, melyet elfogadván, mtndm erejét a védőért 
szervezésére és fbgyelmezéeére fordttá. 1860-ban 
Cavonr hadügyi és tengerészeti minisztem^ 



)y Google 



Pirttra-LatouT 



hívta me?, de ennek faaláto után minlartni iU4- 
aéaiú lontoodott ée » flreniel kafamat kerfUet pn- 
nmomofeB&git vette át V. 0. Cbnürtún, Vita dl 
Haafredo P. (Vemu 1B84) ; Qwpi, Ü risorgl- 
meoto ItilUiw, 4 kOt 

FMitin-l«toar(4tadibiiieButir),Jmiioe .fiisMn 
JetM, trandftfBBta éa k^t^wM, anU. Oioiolde- 



tJaD. 14., megh. ButMmh (Ome dépar- 

MDt) 19U Mg. 86. TanDlmányait atg^a, 3«^ 

dorv ff feflt&nflttfinébaL kaadte meg te Courbel- 



il TigMte, de kOibeo BorgalmMon tannUnA- 
iij<ntaar^meste»ketieJdUtoOeaiai<»gÍonétte 
ConeggUt Az ú.n. ImpreBBtkniistaflR^niel tar- 
tott borátsigotés ennek kUOn UáUitáaatD matatta 
be művelt, de te)Jenn megúvta mAvteietl Hgget- 
leoflégMteaprtUkoe gtmddal, lágy sifn^ieii fes- 
tett, csnnányl megvlUgttisA képed alig áHUmdí el 
ndKonágot ai ImpreamoidBták nálMtermteiet- 
BzemléletéTeL NagynámA lllnsitratlT J^egd 
kompozldiót (ol^képeket te Utognfiákat) tíatir 



hó* te egyeb^faei, de legjokáohb volt ai arek^ 
éB kUOnOBBD a vlrágltette terén. BnemA k^ 
' ' U fesUmftvénet nmetof kttié ' 



műterem (Uamet te barátai) te aDelaonte ttz- 
teUU olmfl oeiqKatképek, ai tíab a párlat Lnzem' 
burgban, a második a gimoMeimiueimibaiL V. ü. 



oomptet de F. (d. o. 1911). 



o m, L B&»§Miáa. 

rántom (gta.) a. sl áltránd, fám. — F. orvosi 
értelemben: olyan IrisMUtek, amdyek egyes 
■wrv Aet nttnosva, slksImMak ana, hogy oA- 
táteket i^jta betaanüwsewniik. PL a gégeteiban, 
a gágetOkrfMs betamiUaára; aflUésMti P. a síB- 



natagaláBt,rágÍi 



w hadd, ml^ien boesrtt ánaai ; Ontom fánU. 
kálvinisták Onfam fánttal ÜHtaiet a saxdnlal 
^4dÍkátorokiiak>. (Fántcm íánt beacédek*. 
faatoaakjy a. m. Mlvlle korong Q- "■)■ 
Wmmmm (lai), flnsapélyMen Jelneutett hete, 
BKotély, templom. Unt városnév : f. V. teljeeeb- 
bm ^. fbrtmac, nmbrlot város ai Adriai tenger 
parQán (ma Fano), B aitm templom molett l^et- 
keartt, melyet a rúmalak Itl a MetooniB folyta 
a07. Er. e. a Hasdrabalon nyert gyAielem emlé- 
Ure a sierenesa iBtenasBxwyáaalc Portnnának, 
snstQB Idcriében a város ocdoniává lett 
a Fonestns návoL 



; FaparaiMrtrtina 

te ai amerikai A. OHudmm Twr. et Oray. B kot- 
tán kfvOl még sok kertésietl jeloitúségű iS^ta van. 

Faayliás. Nagyobb te Uaebb dlmkertekben 
íaamok, sövteyek te alacsonyabb ssiegélynOvá- 
nyek fal- v. kwlttenerfl alakítására alkalmaiott 
eúáráa. Bgyeei régibb stUtt, á. m. a hollandi te 
franoia stoa kerMJien, újabban padig ax ardil- 
teklonlkns (geometrikDs) stllbea Mnltett kerti- 
ben sAvesen te gyakran jnt Ufejeaésre, mint a 
8tat MeöuA vcmás. A hollandi stfflMn késtUt 
kerteUwB fittiípeo TazDSokbúl te LignatramoUMil 
te egyéb gyengenOvésfl, de dsárltaOdé nOvények- 
MU emberi, iDatl te mértani alakokat, e6t egyéb 
klUsmert tárgyakat ntánoiú firmákat Is stoktak 
nyilassal kteilteal. B végbAl a nbvénytévenUnt 
lamétdten, 3— i ld>en, mindig a nOvekedte ld«- 
sakában e célra aiolgáU nagyobb sOvénynylré 
ollókkal te éles sariókkal a fc^ formára kMll- 
nyliják te későbben ebben a fimnában tartják, 
möBOvteyeket nyirás tíjéa leginkább thnja, 
taxQB, tamadx, madmra, UefmyA, jnnlprans, 
bVkkb, gyerff'mfa, mesei jnliar, cstpkwösu, 
riedUsohia, Ugnstram, sseder, orgona, Pnmos 
PlsBudli, mahonla, somb etb. nttvényébMI sso- 
kás al^tonL PáaitterfilatAen te virágágyak 
Hyeként IQként alacantynOvésA boxnsiAat 
lak Ily célböl nevelni, melyekWH gyakran 
oainos te váUoBatoe rajtokat káadteoek; ngyan- 
ilysn oélra borostyán, vadsidIA te a tarkalevelfl 
evonymoB te egy^k ia haesnálatosak. Aa ilyen 
nyírott nOvények azonban csak alatjnkkal te 
sOld V. egyM> lombaiinakkri habiak, virágokat 
osak elvétve fejleartenek. 

foayiM, níwneaétnkben siereplö óriás, U fá- 
kat tép ki a fiUdbOl, L Adeí SMOenMfe. 

Wébjűq a. m. J^bgyöttgy (1. o.). 

Faasir mst^ L LuciKm. 

Fao, város BasBKm Uaánlal törtt sundnik- 
Ságban, 75 kuL-nylre Bosaiorátdl, a Satt«l-Arab- 
DÁ a PermoHlbUbe valO torkolatánál. Katonai 
állomte. A tSrOk interaadonáUs tdegráf-vonal 
itt végzMlk, te Innen vesét asntán ai angol vo- 




VtenuB rortmtae, város, 1. fbio te Fanum. 



Pva.\ a Rosaeeo^OBaUd génoBsa; mintegy ^18 
kOidrotam Mtk a* B.-l méreékdt Ov hidegebb tá- 
jatai éL Lombhnllató asnjék v. Us fák osstadon, 
ttwenflMssesIsvelekkeCfobte virágokkal, me- 
lyek bókoló fttrtvlrAgiaaan állanak. Leglsmer- 
tebb az X wígaris HOnoh. ^J. ouüif Med., szlrtt 
F.), ndy SMq- te DáV-Bmépn begyBAgeOM 



Taoliű, 1. az olajb (OUa maropaea) bogyóiból 
(oUva) készített nxsubb mlnóeégfl olaj ; L Olaj^ 
teOfaajS. am. Owivtiiaittam (LoJ; 8. as 
JieuriieB cordata magvalböl nyert ol^j (ünal fti- 
olBiV I. Aleuriies. 

faopál, 1. Opiií. 

láosstályosáa, 1. Eráá faváiaatiScoik. 

nmáete/ig»f(»U«. Amaiizlte arenalnano* 
korából aiármaió bAtorcAat még abban is nlá- 
nozza, hogy szfnét is mcgUhellteni tGr^szlk. 
Ezt a fa természetes, világosabb sdnteek Öreg- 
bltéeévol, eOtélltésével, vagyis feetteável, péoolá- 
sával érjtlk el. A fa páooUÜÁnak mte e&já, nOia 
az is, hogy drágább délvld^ (ák sslnett utánoz- 
zuk, pl. ai ébenfáét, a paliszander, a mahagóni- 
fáét Htb. Leghelyesebb még a fának barnára 
való páooláaa. A barna ogyanis meleg szín te 
így a vele kezelt fatárgyat is kellemesebbé, mele- 
gébe teszi. 

rape^, ftkOasOrtUetbOl kéasOH papiros, L 



f aparenehima i>BtJ. A F.-sq}tek a fatestnek 
^ I alkotó elemel, amdyekac eredetileg m^ 



)y Google 



Fw>*rolto 



180 






nyúlt tambiinnsejfatodc bartnt&llal való oat6' 
ttsiMl Jbmek létre. OeilopalAkiuk, Mok éiOao- 
dott, egysiwttiB gOdöriiáe. íúleg a Ú^lAlö anjrft- 
g(A lenktánuái&ra uolgálnak Ai bennük t^ea 
keraényitöt, »lroe úl«jokat tBUhink, melyek tn- 
Tossial & fMest toTiUit niépltéstoe haanáltstnak 
(01 (L fb>. Hft ft kamUmnsqjtek nsm ontódnak 
éa twtalmukat, továbbá mUOdésUket metOeg 
a ?.-Mjtekkel megegyemek, úgy bogy e»ktai 
eeak oraáboiliaaoDló alakjuknál fogva törnek el, 
Bktav u Ilyen íMleniek ^pótiőnslolc vagy F.- 
rottok. 

Vápárolia, a ttnak aiánu deasUlMoldga, aml- 
dCax is eoetaavat, ebbCl aoetont, metll^koholt, 
fakátrányt, TllAgltö gást, Talamlnt temoiet 
kqiank. 

Fa prwto, (dass featO, 1. fito^tílMO■ 

FaproB«nelibna ovrj, a Ihtest roetalakú ele- 
minek ösaiefoglalóDere; tehát magúban foglalja 
a librifonDBeJt^e^ roetalakú tracheklttat és a 
pútUcoBtokat. L. fb ée íi^armchima. 

Vmth attasdeltÚTlTÖfbrgnlomban BMkúsoart- 
vldUée, a kfiTstkeiö angt^ túiadAifejeséwk t»- 
döbettinek {meronúBa: bli aTwage qoality 
^om kttsép&tjta}. 



lándaBÚval b6dedtt&i«k, továbbá hitvány, gaz^n- 
ber; /ó^Ntnene, valamely F.-nak üídmei, oslnf. 

Var (lat. dtatea), a medence hátnlsö felszíné- 
nek jobl^ és baloldalt ievA Iddomhorodása, melyet 
akOz^ten mély bevágás [onma aol) válaaiteL 
A bevágáebatt van a végMlnyUás (uuu). A Gu: 
domborúflágút, ami Bnffon snrlnt ai ember spe- 
dáUs tal^dtmsága, m erta iKnuaton UvfU a 
isiiréteg okona. B»n zsfiréteg abnormls vas- 
tagsága at A. n. steato^gla, unl pL a hotten- 
totta nökün bjljeUeg. 

Ihr (UiMtev-k A fartól filgg ai Ulat hátsó vég- 
tagjainak er^e, tov. ntoemd állatoknál ai eU& 
kűimyilBége,8 a vágó-illatoknál — legalább rész- 
ben—a nyerhető húsmennylsóg. A jó lar nagy 
méretdckel bir, vagyis a csipűtűl a fitrdudorlg 
mteve hoBSEÚ, a a két konolzület klSiOtt siéles, 
továbbá az lainok tömegesek rajta, Iránya pedig 
a hústwmdésre SKdgálö iHiatínH vlz^lntas és 
lapos, ai erMannelésre szolgálónál elleabeo két- 
oldalt és hátrafelé kissé l»tOs, de nem csapott, 
azaz szűk éa kevéebbé Izmos. Egyéb alakj ai, minók 
a tqjáadad-, dinnye-, onnós- és almi>fw osiüi má- 
sodsorban érdemuoek figyelmet; a csapott-, a hir- 
telen Iqtétrú dlazDö-, az aaBzekeekenyedfi koo^e- 
és a brlmbnúl Umagastó tornyostár hibás ala- 
kulatok. 

Far, bt^öbr v. h^jútat ^ém. Heck, oL powa, 
iram. amire, ang. stem), a h^ú hátuljáDak a 
viz falazine f^ett íekvó r^ze, mely v. gÖmbOly- 
dad alakú, v. li^KS, v. pedig modem hadihi^ókon 
csúcsban végzódik, mint a h^óoir. Személyszál- 
lltó hajókon a fitr-részoi többnyire az I-sO osz- 
tályú ntasok tenne és kamarái vaonák. ügy a 
hadi, mint a kereskedelmi hajúkon a faron (dy- 
kor dlszfOragványtA kOzepette a hqjú neve, keres- 
kedelmi htí" ■ ' ■-■— '- ^ ■- 

dvaaható. I 



szór gynsttlseU ágyúkkal fUsaenH eckéllyal U 
bir, van a lakása a paranoaooknak vagy a ve- 
zéuyló tengernagynak. 
Wmr (lat) a. m. alakor, tCnkóly, Unt 
ran^a nud^ji vadkutya CChonjatoiHCM Dean.) 
tibeti neve. 

ráza (ném. Pfbrre, tót fánú,miyfA a latin 
porDcAía-ból magyaránink. — FiSrai iíhitálaiak 
nevezték Uagyaiomágon a kSz^pkMban a fidned 
Iskolákat, amelyek Bzent István klrálym)k alatt 
a ktUlBUl paroohlUls Iskolák mintájára keletkez- 
tek. A UnUrrendriete szerint minden tfz lUnnak 
egy templomot kdlettépftmi és fenntartani és a 



is jártak a amelybao a htt elemeit, k^ySrgéat, 
éneket és késóbb az olvasást is tanították. A ta- 
nítók magnkapanMhiáravagy&úba helyezett 
papok voltak. 

FaiaU, l Accráin. 

razad (í\traáau ntfai elnevezve), dektoomos 
vezettt kapacitásának egysége. Valamely vezetó 
akkw Ur}a az clektomioski^taitáBnak ezen egy- 
ségét, ba az egy eoakHUb nagyságú elektroinos 
mennyiséggel KHtandó, hogy aldwn egy vólteyi 
feszúltség lé^ójjön, fliltéve, hogy minden köze- 
lében lévé vezetó a Silddel ttaaze van kapttolva. 

Farad, nagyk. Sopron vm. csornai j.-ban, (inoi 
1818 magyar lak., vasálá állomás, postahivatal ; 
a.t Csorna. 

Faraday, Michad, sugDl ftzikos, szffl. Newtaig- 
ton Bnttsban, London mellett, 1791 ssepL 38., 
me^ Hamptm Conrtban 1867 ang. 2&^m. 29 
éves koráig kónyvkMS volt, mIkOzben fldkal éa 
kémiai mnnkUat tanulmányozott ; késóbb Davy 
elóadásait hallgatta, Unek 1818. aufstdia, m^ 
Üttára lett 1837-ben a londimi Etityal Instltntion- 
bsa a kémia tanára lett 18»-ben a Boyal Bo- 

' '" rled akadémia tagjává vá- 
ll érték a klttlntetéaek.F. 



minden Idók egyik legnagyobb terméeaetviagá- 
lója; álig v(dt ember, aki egymagában annyi Ós 
oly fontos terméssettDdományi fóUedezéet tett 
volna, mint F. Fftlfedezósel az erók lényegére vo- 
natkozó nézeted kialakulásán mélyndiató befo- 
lyással voltak. lS80-3O-ig a vas IHvÖaetdvel, 
széndioxid és klór (olyóaításával, izomer szán- 
hidrogéDBk elótiUtásáva], opflkal oéliAia való 
ttv% készítésével, lemezek rezgéeeivel slt>. fog- 
lalkozott 1880-ban kezdte elektromos vlzsgUa- 
tait, melyek az eMctromosságról való Ismerete- 
ket váratlan módon gazdagították. Hár elóbb fU- 
fedezte volt az eleUrómágneeee fingást, ni^d az 
el^tromoB ás mágneses Indnkdót, az extavára- 
mot; kimutatta, bogy az ^ekttomoBság snjátsá- 
gal mindig ugyanazok, bármely módon keletkez- 
zék is. 183S-tól kezdve vizsgálta az eldctromoe 
áram vegybontó hatásalt és megállapította az 
elekbollslanek róla elneveaett törvényit A sta- 
tikai elektromosságra vonatkozó vlngálatal az 
el^trranoesl^ h»bUfank teijedésére nézve egé- 
szen íi felfogáshoz vcortték. Eletette az elóbbl 
nézetet, hogy az elektromoság vonzása 6b taail- 
tána kózvetlen távolbahatás ós a vezetget kCrtU- 
vevó Bzigeteldk (dielektriknmok) polarizáelójával 
magyarázta a látazálagoe távolhatásokat F.-tól 



)y Google 



pT»d«y-domb 

ered u a néwt, bogy aa elekteomoBéamágneeee 
testt»61 vóvoiulat: faidnliuik U, melyek Idfeaií- 
tett ni(p>lmaa si&Uc gyoniat megrtvUUiil tft- 
reksxenek a egymian nyomAat gyakorolnak. F. 
f edeste f 01, hogy a mágneeeég a fényre hat ée bc^ 
noDiGBak TBaöak, k(£altiiak, nitkatnnfc^ hMiB in 
minden testaiek Toniiak nnSgiMoim tolajdonsigat. 

Bieken Urfll F. niéf ' " 

esxkIMSt, melyeket: _ _ 

Ud: Bxpúimental reaeanduelneleotilclty (18Sa- 
1866, ÚJ kíadáaa 1884, S kU. NAmetUKaliBDheiy 
Ul, Berlin 1889—91, 8k0t); Leotmee «n ""' 
and TeatUatton (lSt8) ; B^pötmental leoei 
inohemistry(1869é8l88S, 2k0t); Leetanwon 
flieeberaloallilBtoryirfacaDdle (1868éal87«; 
LMtnres on non-metallio elonents (1868); Blx 
tootnreB on varlona toroes oí matter (1874). 

rantd»T-domb, L Jfimti-oesiín. 

F>xad«r-ttle áraMok t. faradilnu áramok. 
B névral is EsokUk jelOlnl ai Indokait iramokat, 
melyeket Paraday fedeaettfel, megáll^tvin Uii- 
Tényelket Is. Aa elnevezéet moat már alig "^ — 
náUAk. L. Elektnmoi indukötS. 

ThnOMj-UltMmaéQ (y.efftíebu), Famday 
ast tepasitBlta, hogy BunteMs tértié belyeiett 
egyes anyagid M. as Utatt taaanUt nahdi DTe«A 
ai (dy ftaTragártnii, mely njtok a migneseeeRk 
IrinyftlMB lULlBd kersBitlU, dfbrgatjik aMnyre» 
gdaek afkJAt Bjelanaéget, vagyis a poUrorie elk- 
janak mAgneeee ^orgatAe&t neveilk F.-nak. 
Bicsi fíaUedaiáe nyitotta meg a ruagnebHiíiOma 
idaaégdk sorát n. o.). 

TkTsdaj t&rrénye, 1. 

Vaiadlkos iramok, L Fiaraáay-fSe áramok. 

FMFMUadtto r. faradoterápm, a Faiaday 
fettal&lto (1831) Indnjuiás (faradikns) ánm or- 
Tosl alkalmartea. AUalánot F. : as egén test 
viglgTUlamosisa faradlkna irammaL F.-a)te»- 
otnÜt: bsDgendakft elektawddal alkalmaiott F. 
t. BZMr^erima. 

Waxiinh (Flxrafrát), oázls^soport a Ublal- 
slTatagban, mintegy S800bm*tertlettd. KOniyé- 
^jj g . . . . .. , 

nyok. 



TaragA, klak. Kok>n vm. tekel J.'ban, (uu] 
969 olih lak. ; u. p. ás n. t 'íxkb. 

Faragó, 1. Oámfestfi és^iumATéra, bAL 1877. 
Bad^wBtML BlsA r^uktatAeit T^há^lf Fm^notOl 
k^ita, de bamar abba kellett ha^nlaa tannlmá- 
nyiAat, beállt egy W»e n^lénak bodapesH fli> 
letekbe és egy kékftetűgy&rba. mlg 



gösott, eeténUnt eljárt . 

A d^oraUT rajJBra való tennettségét ott bamar 
éexrevett^ Mvdta magábos Tette, abot tannl- 
máiml mellett plakátt^at la nrisolt. Ily irányi 
DUinkálkoóása Bod^weten is pártoUara talált s 
mlctáD F. 190&. ebuwte a HOaeamoUMui a Hac^ 
kányl-dtj&t, dekoratlT mnnkil siámára bamar 
megnyflt a tér. Siámofl plakátot terrentt Itt is, 
acntáá dlsdateket ée kootUmOket arf^ht—v és 
mbokereekedűk ssámára. Legújabban Reeeke- 
mötn kOltOsOtt a a> odavaló művéestelep tagja, 
veawgytljtlltt művelt 1900 óta tObbaaDr mutatta 
be a Noniett Baalónban. 



Far—a 



2. F. Jenő, falriiqdró, asBl. 1873. L_ 
taL 1894-ben keidte blrl^írúi pályáját a Peetl 
NivUo&l, antán a Ha^ar Hlriapboa ami 
át, amelysA ma Is belsA numkatársa. Siámos 
knroolatot irt; esek tíM iltaUnowi Ismert a 
Séta a »^>'*™*- kOrlU «. rovata. BredetI rnO- 
Tetn Uvm Baánwe vlgjitttot és operettet fordí- 
tott kUtabOM BBinbáaak asámára. uaiM adn- 
^mftvei: VaMibahtti, vlgjittt: (a Uagyai 
Silnliásban} ; A tSetei fAér aatmna, népsrinmfi 
(a Wépmlnháadwgi) ; A aaenlem áoodája (a Magyar 
eklnhisban) ; eKoUvU több bohéutát adták a 
BdnkOrSkbra b a Népeabifaásban eiiiire knnit 
GudMoui éfl KaíMca grófltí operettek sídvegét 
Isélrta. 

S.f. JA>^, nobráoi, sriUetéee helye és éve is- 
meretlen, me^L ai lB90«a éveUen. Antodidakta 
Tdt s 1840. Ultotto U sM SMbrát, as .irmmti^ 
Pesten, ahol aitáo aHemseMKanlntSbaR erÜtiat 
la rendeztek érdekében. 1847-ben ÜJbányin tel- 
eientelték SBentháromBág^obrát, ai GO«e és 
eOas érékben Dobslnáa és Uoián dolgoiott, 1806. 
' ittaSié(áienyl4sobomls,deelkertelenfll. 
érvel ntúbb me^dxtik egy bnnyÍBA4i 



pályázott 
harám é\ 



bomádeniltt káesttéa 



'él, eita 



praÜhM vaagyártan OntStték, a ks^^ óta at 



A Hagyarerszágon 1 
MmaUesén, a Bétát 



bor(ma Ldeaén, a sétatéren). A nyolovanaa évek- 
még UálUtotta néhány történelmi nagysá- 
t klsebbméretll glpeHiolHrát. V. &. MOvésut, 



gnnkki 
1907. » 



lek kéerillt B Bodueetan egy nagyoég- 
alkalmaaásban, hol n^nl feltűntek a fé- 
tta 1886. MflBdMBbe kflldta mttvtezl ta- 



néi T<dt 
nSknek, 

nnbnányokra. F. mestne Itt HolUey voli 1889. 
Parisba ment s tonaa ktOdle Bodapeetre elsű 
festményét, aNdiéileQk64.K0sbensfirfiniaJioU 
karrlkatnrákat baial és ktUfOldl éldwokba. Biek 
alapján bivta meg a newyorid Act monkatár- 
Bul. F. 1899-94-lgvolt Amerikában, de hasa vá- 
gyott B Bnd^iesten wakhMiw bé mflkOdéd teret 
talált BlelnteaB!>rMMmy<Mft(f,kéedbba£<ito 
MirioK tömttOe r^jaoUtfa lett Bkkor teidett a 
réAaro-teoknlkával la fi)^aIb»nL Hogy magit 



torát voltak lendUvlU népnarS^, belfilttk több- 
arihr UálUtást U nodezett Bob^esten. V. 0. JO- 

b. F.LMt, méraCk, asBL Pesten 1866 Jan. 8., 
me^ Bndapesten 1906 ane. 7. A Jómf .mllegye- 
tamen 1878. mémOki oklevelet nyert. Állami beoI- 
gálafta I^ett 1678. ; 1879^)en tanársegéd voU a 
Jézsef-mAegyetemen. Ilajd a koltúrmnnOkl In- 
ténnény keretébm érvteyeaitette tehetségét te 
BBámoetalaJJavlté mankátotban vett résrt. 1890- 
bsn mflsiaU tanácsos Mt 1697-bai a« oias. via- 
éi^tésf Igoagatdság kultAiménOki osstályának 
TazMJévé, majd 1898. mlnlsstnl osrtilytaná- 



RatdeáffdnnalositáMt vésette. F 

ideit lei>eietés«,kaBnöstdcitUeadkiuinmsio- 
nvaiiikra (1889); Aí ártírf^U^éi éa otítálvo- 
táe Uge&sMormi nMfgatmakmefffejUM (ISW 



)y Google 



F»r*g<t bogarak — 18 

F, tevékeny léatt v«tt u CmOtA Uirény, tov. a 
BegA-ösatonuTBiuleiteérúl ésa ribaBubürosáiti 
mimkálfttokiöl aólA tOrrények elókéssltéeében. 

6. F. ődSn, T(dt vimlga^atú KinÁban, sitlL 
BicnttmMdeken (Pest vm.) 186a 1879-baii vám- 
tiBiti álUst vállalt Kinibu. ISSl-bentongeréBzeü 
TfanlgugatAvá nevMték U Tiendnbe. lSB2-beii 
^taáást tartott Klnáröl a Magyar POldr^zi T&i^ 
gaaágban, amely levelnO taKÍ&v& vAUsitofta. 
Cikkel a Honban, Vsstniapl ITjságbanée a POld- 
nití Kfifteményekben jelentek meg. 

7. F. ÓdÓK Ul- fBlB6 Ipariskola tanii, siOL 
186S JtU. 31. ZalaegMSMgon. Isktdált síUOTáro- 
siban, Béceben és Bod^esten végeite. Kezdet- 
ben mint asztalos dolgoiott, késAbb mint tervezA 
Bad^ieeten, Béoaben, PirM>an és Németorazág- 
ban. 1695 óta ItOiou mfikOdtk. Unt terresé ée 
rendező réeit vett az 1896. éri mlUeDninnii. to- 
vábbá a páriBl, Ubgei. mOanél áa londoni kláUf- 
tásokon. 1899 óta tanár a bndapeetl áUaml fslaA 
ipariskolán. Biervaite te vexette a mármaioBi 
hima ft- te BsOTÖiparl tanfolyamot. Itt kteil- 
tett terveit kfllön munkában aq a U. LoMmiAví- 
ttet eiraA mftvében tOTveadi mnnkátwágának J v 
vát tette kOné. MAvéod tOiekvteelben a magyar 
néplee formákat klvfatja Mtontenl e finomítva 
a magyar IparmflváHset szolgálatában (mint mú- 
bútor-, fém-, i«yag-, hlms6- és szOvSlparban) 
anyagszerOen Mdoigoanl. Művészi monkássá- 
gáért tObb Uttlntetéeben résieatut. 

Far&0A bogarak (^lophaga). A fedeleeBzái^ 
nynak rendjébe tartozA rovarcsalád. Apró Jelen- 
téktelmebb bogarak, többnyire hengeres, nyúlánk 
testtel. Csápjaik fon^Uomnsk s fejőket kemény 
nyakpajisnkalábúshatják. Hind teljesen Uí^ 
lett, mind pedig lárva korokban mlndenítie fa- 
nemfi tárgyat, sAt éUfákat te Ulatl anyagokat ii 
megtámadnak te tetemes károkat okoztiateak. 
Lárváik menetiét rágnak te a rágásUUszár- 
mázó taolladékböl magok kOrfll góbét készítenek, 
eUten bábosodnak be s ebMH Mnek U mint fejlett, 
Ivarérett bogarak. 

rarágA lapkék fOun'diutJ, a plkkelyeeszámyá 
rovarok egyik családja. Az ldetartoi4 lefdcék her- 
nyói wte rágó siericezattel bírnak te kOlOníaie 
nóvény^ flUeg fák belsejében élnek, tehát kár- 
tékonyak, f<Heg ások, melyek a KyflmClcsták fá- 
jában élnek, meneteket fúrva. Bi^tendfi a ffb^O' 
rontó V. mufy faragó piUe (Coesns oossns L. = 
C.UgnÍperdaP.),melyDWh6BvQr0sazInflbemyóJa 
főleg a fds- te nyárfafélékben öl, de kOsönséges 
gytlmOlcstákban Is (L Cosadae) ; továbbá a gesz- 
tawerontó v. kü faragó piÜe (Zeozera pyrlna L. 
V. Z. aeeonll L.), melynek aárgaazlnfi s fekete sae- 
mölcsOkkel bwitott hemyÖJa az alma-, Urte-, 
dió-, továbbá Jávor-, bán-, vadneitttiye-, fOz- te 
nyárfa, valamint oi^onabcAor fiatalabb hajtásai- 
ban 61, azok belsejét Blpezerillwklfár|a. A beniyó 
két évig él a tibaa. A pille fMér szunyft, szám- 
talan gömbölyded, aoélkék pettyekké : szárny- 
terjedelme 40^-66 mm. ; rajzása Jún.-júl. húna> 
pókban. A nagy te Us farágé ^6k bemyélbfl 
egy-egy fában néha tObb száz Is ét. 

rangáaiék, a kádár-te részben a kerttgyártö- 
nak is legfontosabb tartószerszáma, melybe a 
tnegmmikáJaiidó fadarabot befogja te vonó- vagy 



aiivókéesel megdirigosza. Csakis baaltott fábai 
való tárgyak m^ramikMásánál hasanálhaté. Al- 
kotó részel a pad, ahil a nyereggel, ebbe föl-, le- 
áUlOiatöan meg van erósltve a kolono a fBjttvid, 
alul lábitevaL Befogásnál a ftt ráfektetik a nye- 
regnynlványra és a fejfával befogjUc. 

Faiagóazersaám, szftkebb értelemben mind 
az a Bseiszám, melyekkel fát v. kóvet meg&ra- 
gnnk, tehát a fótszánta balták te bárd<^ ezekme 
kések te a kUOnbOzó véeOk. I^bb tetolemben 
a faragót^ használt Csszee szerszám, tehát fő- 
rész, fúró, gyaln is. 

Fanoott kö, L Oncuier. 

rárai lakolák, I. Fám. 

Va-rák. A fák héján éltekUÓ küIAiféle gom- 
bák által elóldézett bet^^sége a Oknak, mely 
eleinte a megtámadott rész dozzadásábui, kés^ 
roaiadásBzerű feUxHnlásábui e a h^búl tíldm 
piszkos lé kifolyásában nytlvánnl. MegUIMbOz- 
teljiak a lombbrákot s a kUOnféle fenyők rákbe- 
tegségét, melyeket a fagyáson Uvfll ktllOnbSzé 
gmnbák idézne M. L. BákbOegaég 

Tarakáa. Aftlr6sztihikOkteszáÚ%ká8Z(A£lkrB 
felhengerltteto^ v. fblmi^áztetei^ HatBztfil- 
nál a fUrakáscdás o^át a famennyiség megállMl- 
tása képezi, ea eeettran szabályoeP.-ba helyezende. 
mert a választó mértékegyzégefll 8 egysz«ursmind 
eladási mértttfil Is az ilrfcObmétert v. rOv. ürmé- 
tert használjak. A F. úgy készül, hogy tetszte 



szerinti, azonban mindig egész métereUmi Uf^ 
Jesett s min^ vimdntesan kimért hoesnsági- 
nak két végén két-két karét vernek a fOldbe e 
ezek kOzé lehetőleg tOmOtten helyezik a t&t, te 
pedig rendesen csak 1 m. magasságig. így járnak 
el az erdőn, a TágásoUian. JÜlandó toakodókon, 
faraktárakban, ttskertekben, melyek fékvtee min- 
dig sik s ahol a területtel takarékoskodni keU. 
ott n. n. keresit- v. halodaraitíK^cat használnak 
(L aziOniA. Ittn. i. a F.-ok mindkét végét mdak 
tw^ett kalodával v. keresztrakáss^ lágák sl, 
mdyek az ezek kOzé kózónséges mód szertnt (si- 
mán) berakott ttt Osazetai^ák. A P.-ok m^aa- 
sága 2—6 m. kózt változik. A keresztrakások ka- 
lodálba azonban nnn Itdiet a fát oly tOmOren be- 
rakni, mint a rakás középső, közönséges módra 
berakott részébe; ennek folytán amazok tOmOr 
fatartahna ISVkal kisebb. 

Fankodő, eríei. Termeiékor a kOlOnf^e vá- 
UflztMcok a vágásban szerteszét hevernek ; eze- 
ket tehát időnkint össze kell gyűjteni b a válasz- 
tékok neme te oszttiya szerint egymástól elkü- 
lönítve, kisebb-nagyobb rakásokba kell Oeszaálll- 
I tani. Azon helyek, melyeken a fa az öaszegyUjtéE 
IntánrOvldebbvagyhosszabb ideig hever, az n.n. 



)y Google 



ffT«lrt<lr — t 

<eidei rakoddb, mlDdenekelött SMÜtaSk, rmgf 
legaliU) Bsinuk a elég téromk Jagjatek. B»- 
kodö hetf etBI & ter^rlBzoiif ok te a késűbb íi- 
kalmuandó ssillltásl mód saerliit ax erdei utak 
mdlékét éa nfUadékak ssélelt, a osOaxtatók biti- 
rétien kOidébcai tora twAlstaket, a vlii utak part- 
jait, de sokszor magAnak a vigáanak is alfcaJmaa 
Wyett vAlasitíTik, ba t L ■ vAgáB leendft beér- 
döslttee Msttibra elhalassthatö. 

TkrakUr t. fiMert alatt a fogyasztó hely kO- 
2débai fSekrA Talamelr teret Artaök, mdy az oda- 
szálUtott tnzfte kéezleflMn tartAsira állandóan 
haezniltatlk. Dy ea rakodónak minden szánz fek- 
rted, ekgeodA t^res, a lopAs ellen blstoeltott és a 
JáRSmflTek által me^OzeUthetO hely alkahnaa. 
flyea rakodókat, ha a gerebek kOaelwen f^fiez^ 
nA, ger^rrakodíiaidk nerezlk. 

Farallonas MM: tmnjransa ; sp. a. m. pillér- 
szirtek), 6 kis salklaszlKet a San ProoolBool-Wtl 
bejáratától Ny.-ra (48 km.). TerUetOkSlha. Ben- 
geteg sok madár íésikelndtsk. A legdéUbb szi- 
geten vUágitótorony. 

F*nw4*le (farandola), a ProTenoeban ho- 
nos gyors, */t Utónee páros tánc. 

Fktmuk, az 5 fronkoa eaflstérem neve Bla- 
dagasakáitan, mely a pénzrendszer egysége ée 
amelraek résseit mériegelésBel haeznÜJák. Hér- 
y pcmtosak, ht^^aF.-nok </iH-adréezeit 



Is egéa pultosán állapinak meg. 
Fáni, az ökoil Egyiptom nralkc 
Bgylptomi elnerezéee Ri-aó, a. m. cnagy házi 



T^gyls cmagas portai. Az egyiptomiak azem^)en 
a F. btsooyoe tenntetbai Isten volt és mint Ilyent 
Ba egyenes leBzármazotQáuak tekintették. Ha- 
talmának Mrényet : a konma, az iiraenskigyó, a 
kampűaboí, ai ostor, a kard ée a trte. Az ország- 
ban ndaem történhetett a F. beleegyezése nélkül j 
A Tolt a törvények tmtartiija és oünt ilyen, Tboth 
istenhez hasonlatos. Az 6 akarata t&rvény vdiXi 
korláflanul rmdelka»tt alattralóhiak Oete és 
Javtí niötL A ki houá közeledett, annak 8 fiSldre 
kdlett bondnla elAtte; kiváló kegy jele vtrft már 
aa, ha megengedte, hogy lábát osékoUák meg és 
ne a (Oldet Trúnralépéie nagy pompával Járt ; a 
k<»onáaásÍ Onoepélyeknek Wtos mozzanata toU 
anagy félvonnlás Hln fOldmlTee Isten Hszteletére. 
V. H. MaJUet. Ókori Bgy^tom (Bpeat 1909). 

Fára6 (férif}, a naal-Taslhos hasonló tUUtt ha- 
zárdjáték, 62 lapostranda kártyával Játsszák. Já- 
tékkeadetedéttaz asztalra kiraknak lappal felfelé 
brdltvatiaenhárom kártyát: 1,3,3,4,5,6,7,8, 
9, 10, pnb,