(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Biodiversity Heritage Library | Children's Library | Advanced Microdevices Manuals | Linear Circuits Manuals | Supertex Manuals | Sundry Manuals | Echelon Manuals | RCA Manuals | National Semiconductor Manuals | Hewlett Packard Manuals | Signetics Manuals | Fluke Manuals | Datel Manuals | Intersil Manuals | Zilog Manuals | Maxim Manuals | Dallas Semiconductor Manuals | Temperature Manuals | SGS Manuals | Quantum Electronics Manuals | STDBus Manuals | Texas Instruments Manuals | IBM Microsoft Manuals | Grammar Analysis | Harris Manuals | Arrow Manuals | Monolithic Memories Manuals | Intel Manuals | Fault Tolerance Manuals | Johns Hopkins University Commencement | PHOIBLE Online | International Rectifier Manuals | Rectifiers scrs Triacs Manuals | Standard Microsystems Manuals | Additional Collections | Control PID Fuzzy Logic Manuals | Densitron Manuals | Philips Manuals | The Andhra Pradesh Legislative Assembly Debates | Linear Technologies Manuals | Cermetek Manuals | Miscellaneous Manuals | Hitachi Manuals | The Video Box | Communication Manuals | Scenix Manuals | Motorola Manuals | Agilent Manuals
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Statistikai es nemzetgazdasagi kozlemenyek ...: Szerkeszti Hunfalvy J."

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at |http : //books . google . com/ 



STAT [STIKAI É8 NEMZETGAZDASÁGI 

KÖZLEMÉNYEK. 

A HAZAI Ár.LAPo^rOK ISMERETÉNEK 

FLÖíMíiZDÍtAsÁIíA 

KIADJA 

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 

STATISTIKAI BIZOTTSÁGA.- • " .'• .'-' 



KZEUKRSZT» ' 



HUNPALVY jÁjr'os:.. •:.';:• 

• • • • 

ELSŐ KÖTET. - ^ 



PESTEN, 

tGdlíNHKKUFK FEUIi'NÁNU M.VÍirAR AKADÉMIAI KÖNYVÁRirgNÁL. 



MDCCCLXV. 



i 



L 



267521 



n 



PEST, 

KYOMATOIT EMICH GUSZTÁV MAQY. AKADKJCTUI NYOMDÍSENÍL, 

18^5. 



KLÓSZÓ. 

A Magyar Tud. Akadémia kebelében munkál- 
kodó statistikai bizottság kitűzött feladata : a magyar 
koronához tartozó országok köz-viszonyaira vonat- 
kozó mindennemű statistikai adatokat összegyűjteni, 
rendezni , megbírálni , más államok adataival^ is egy- 
bevetve feldolgozni s ekkép hazánknak Jéüétif hű 
statistikai ismertetését eszközölni. Ámde 'a- ei,tatbtikai 
adatok egybeállításánál és feldolgozásánál okveüenífl 
a nemzetgazdaság elveit kell Yíiiilt ^ih^rdi|;rtSké^« al- 
kalmazni , s másfelől a nemzetgazűaQ^'^'Txfá^a téte- 
leit statistikai adatokkal igazolja és ^támogatja. Sta- 
tistika és Nemzetgazdaság tehát szoros kapcsolatban 
vannak , egyik sem lehet el a másik nélkfll. Onnan 
van, hogy a Statistikai Közlemények ed- 
digelé megjelent hat kötetében a nemzetgazda- 
sági szempontokat elmellőzni nem lehetett; hogy 
azokban oly értekezések is találkoznak , melyek in- 
kább nemzetgazdasági, mintsem szorosan vett sta- 
tistikai dolgozatok. Jelenleg pedig a statistikai bi- 
zottság elhatározta, ezentúl a nemzetgazdaság kö- 
rébe vágó kérdések megvitatásával tüzetesebben is 
foglalkozni , s füzeteiben tisztán nemzetgazdasági ér- 
tekezéseket is közölni. Ezért Közleményeinek czí- 

1* 



IV 

mét némileg kitágítja, s ezennel új folyamot kezd 
meg. Azonban a statisztikai dolgozatok ezentúl is 
túlnyomók lesznek , a nemzetgazdasági értekezések 
a tudomány legújabb és legérdekesebb vívmányai- 
nak s hazánk közviszonyait kiválólag érdeklő kérdé- 
seknek megvitatására fognak szorítkozni. 
Kelt Pesten 1865. febr. havában. 



* A Btatiatikai bizottság tagjai jelenleg : 

Gr. Dessewffy Emil, bizottsági elnök. 

Korizmics László, bizottsági alelnök. 
Dr.^Barsi József. 
.••. "43.-8 e ngery Antal. 
*'"Ó.i'i:^ó/rzy Károly. 
•1} u nj'a l.v j János, bizottsági előadó ^s szerkesztő. 
.Dr,JCÍ^4z ö>-ür%.. 
•.•'•. JK««.rétí.*H á t^qIj/ 
•■Bfe>:bp.>1t.8f4:Adoí. 

* ÍJ^i['Y^j, Menyhért. 
Száimir/ Károly. 
Dr. Torma> Károly. 
Trefort Ágoston. 
Weninger Vincze. 



AZ ÚRBÉRI RENDEZÉS ÉS TAGOSÍTÁS-ÜGYÉNEK 
ÁLLÁSA MAGYARORSZÁGBAN. 

Lónyay MeDyhérttól. 

A Statistikai Közlemények Vdik kötetében értekeztem 
az úrbéri rendezések és tagueitások 1862-dik évi elöhaladá- 
sáról. Az ott egybeállított adatokat tisztelt barátom, báró 
Apor Sándor táblabárója és a királyi tábla ezen ügyekre 
vonatkozó osztályának elnöke, volt szives velem közölni, 
mely adatok az érintett osztály egy évi sükerteljes működé- 
sének eredményét tűntetik föl, s bár mint ilyenek a végtelen 
fontosságú birtokrendezési ügy egyévi olöhaladására nézve 
igen becsesok, mégis kevéssé elégíthetik ki azokat, kik a bir- 
tokrendezések fontosságát nemzetgazdasági , földmivelési és 
politikai tekintetben kellően méltányolják. Mert midőn az 
adatok egy évi munkásság végeredményét mutatják elö, más- 
felöl még eddig nem léteztek oly adatok, melyek kimutatták 
volna, mily eredménynyel folytak a birtokrendezések, azok 
megindulásától egész a mostani időig; hasonlókép ismeret- 
len volt azon községek száma, melyek még rendezendők. 

Miután a statistikai bizottságnak módjában nem állott, 
ily adatokat magán úton megszerezni, előterjesztésemre el- 
határozá , a m. t. Akadémia utján a Nmgú m. k. Helytartó- 
tanácsot fölkérni, az ezen ügyre vonatkozó adatok összegyűj- 
tésére és az Akadémiával közlésére. 



6 



LÓNYAT MENYHÉRT. 



A nrogú ni. k. Helytartótanács a m. Akadémia fölkéré- 
se folytán, igen becses adatokat gyűjtetett és azokat 1864-dik 
évi december 12-én köslé az Akadémiával. 

Igen becseseknek mondhatok ezen adatokat, miután 
azok elötüntetík megyénkint a tagosítás! ügyek folyamát, 
még pedig a helyégek egyenkint! megnevezésével, kimutat- 
ják az öszves községek számát, az egyesség és pör útján be- 
végzett tagosítások összegét, a függőben levő pörök meny- 
nyiségét, — azon községek számát, melyeknél a kereset 
vagy tárgyalás meg nem indíttatott, végre azokat, melyek 
úrbéri rendezés alá nem tartoznak. 

Kellő világot vetnek ezen adatok a nagyfontosságú bir- 
tokrendezés jelenlegi állására; azonban csak akkor mond- 
hatnók ez adatokat minden tekintetben kielégítőknek , ha 
nemcsak a tagosított községek neveit és összegét, de azok 
területét is ismertetnék; tehát, ha számokkal kimutatható 
lenne, Magyarország különböző vidékeinek mily területe van 
már jelenleg rendezve és tagosítva, és mily terület vár még 
rendezésre ? 

Úgy hisszük, ezen kiegészítő adatoknak is előbb utóbb 
birtokába fogunk juthatni, azonban addig is érdekesnek tar- 
tottuk, a jelenleg birtokunkban lévő adatok közlését. 

Ötven magyarországi megyében az úrbéri rendezések 
ügye megyénkínt mikép áll, mutatja a következő táblázat. 

Kimutatás 
az országbeli összes községek úrbéri rendezési ügyeinek jelen álla- 
potáról. 



4 




Közae'gok &^ám& 


Bofejestetett 


i 




a 


urbdri ren- 








s 


Á 
megye neve 


li 


dezés M 






0? 


1= 




h 

^M 




£ 




II 






f 


' l 


:Ő 


< 




1 


Abauj . . 


241 


5 


236 


66 


11 


14S 


91 


2 


2 


Arad . , 

Árva . . 


144 


2 


14ií 


16 


19 


86 


1>7 


_ 


3 


99 


T 


92 


17 


2 


19 


73 


_ 


4 


Bácft. . . 


lU 


5 


107 


8 


17 


26 


72 


10 


5 


Baranya . 


364 


1 


Ő53i 


93 


46 


188 


216 




6 


Bara * - 


217 


2 


215 


111 


n 


122 


88 


5 


1 


B^k^i . . 


34 


1 


20 


11 


^ 


19 


1 





AZ UUBÉBI KEND. ÉS TAGOS.- ÜÜY. ÁLLÁSA MAGYAR0R8Z. 7 



1 




Közscgek 


aaíátna 


Befejeztetett 




-ün 


^ 


urbc 


5ri reií* 








*!Slg 


A 
megye neve 




' útízéB alá 


11 


i 

33 


i 


b 




B:g 


-o 


£ 




ti 




1 






J 


< 




8 


Bereg . . 


270 


13 


267 


26 


21 


^^1 


210 


^ 


9 


Bihar . . 


222 





222 


64 


25 


89 


138 


^ 


10 


Boraod 


188 


18 


170 


31 


72 


103 


57 


10 


n 


Csanád . . 


31 


22 


9 


1 


3 


4 


5 


— 


13 


CflOügrád . 


19 


10 


9 


5 


3 


8 


1 


— ' 


i& 


Eajetereora 


50 


3 


47 


31 


7 


38 


9 


— 


14 


Fehér . . 


75 


1 


74 


61 


12 


63 


11 


^^ 


15 


Gömör . , 


281 


15 


266 


141 


48 


189 


71 


6 


16 


öyfír . , 


85 


20 


65 


37 


9 


46 


19 


^- 


17 


Heves . , 


147 


8 


139 


20 


59 


79 


60 


— 


18 


Hont , . 


195 


7 


188 


84 


16 


49 


139 


' — 


19 


Komárom 


n 


19 


74 


54 


1 


55 


19 


— 


20 


Kövár-videk 


^2 


8 


84 


1 


^ — 


1 


18 


70 


21 


Közdp- Szol- 




















nok . , 


144 


& 


189 


6 


2 


8 


56 


76 


22 


Eraesó . . 


241 


25 


216 


— 


— 


— 


95 


121 


23 


Kraezna . 


73 





73 


1 





1 


44 


28 


24 


Liptó . . 
Marmaroi 


132 


19 


US 


13 


1 


14 


97 


2 


25 


li55 


11 


164 


.w- 


1 


1 


153 


— 


26 


M«aony 


^3 


3 


TíO 


42 


4 


46 


4 


— ' 


27 


Nógrád . 
Nyítra . . 


286 


17 


269 


103 


89 


192, 


16 


62 


28 


505 


95 


410 


114 


1 


115 


237 


58 


20 


Pest. , . 


187 


10 


177 


111 


28 


139 


38 


.^^ 


30 


PozBony . 
Sároi . . 


315 


101 


214 


109 


17 


126 


88 


^— ■» 


31 


347 


. 


347 


39 


9 


48 


299 


— 


32 


Sornoey . 


318 


24 


294 


136 


121 


257 


37 


— 


33Sopröiiy . 


238 


4 


234 


131 


4 


135 


?f 


6 


34Szaboks . 


147 


6 


141 


56 


44 


100, 


41 





35,SzatmáL . 


256 


2 


264 


42 


66 


108 


112 


34 


36 Sziepes . . 


206 


28 


178 


104 


13 


117 


60 


1 


37 


TomeB . . , 


201 


9 


192 


1 


4 


& 


93 


94 


as 


Tolna , . 


111. 


5 


106 


47 


46 


93 


13 


— 


39|Torna . . 


42 


1 


' 41 


17 


— 


17 


24 


— 


40 Torontál . 


175 


63 


112 


^^ 


1 


1 


46 


65 


41 Trencoén . 


405 


41 


364 


95 


2 


97 


267 


— ■ 


42,Turócz* , 


99 


23 


76 


14 


2 


16 


45 


15 


43 Ugocsa . . 


73 


6 


67 


6 


7 


12 


55 


— 


44Uiig. . . 


21S 


7 


206 


61 


49 


110 


89 


7 


45;Vfti . - . 


515 


27 


488 


118 


22 


140 


3J5 


3 


46 Veszpr<ím * 


179 


— 


179 


91 


54 


145 


27 


7 


47 Zala . . 


6!7 


48 


569 


284 


88 


372 


157 


40 


48 Zaránd . * 


98 


5 


93 


— 


— 


— 


9 


84 


id Zemplén . 


452 


l 


451 


38 


193 


231 


208 


12 


60 Zólyom . 


122 30 


92 


21 


1 


22 


70 


— 




Ösizesen 


9,854 


.786 


0.068 


2,617 


1,323 


J 3,910 


1 4.311 


817 



8 LÓNYAY MKNYHÉHT. 

Ezen táblázat szerint 98Ö4 községe van a szorosabb 
értelemben vett Magyarországnak, melyből 786 község úrbéri 
rendezés alá nem tartozván, a rendezés tárgyát képező 9068 
községből 3940 községben a rendezés befejeztetett, tehát az 
egésznek több, mint 43 százaléka ; ezen 3940 rendezésekből 
egyesség útján 2617, pör útján 1323 ment véghez, tehát az 
összes befejezett rendezéseknek több mint 66 századrésze 
esik az egyességi útra; a mi bizonyára mindenkire nézve 
meglepőleg kedvező eredmény, kivált ha tekintetbe vesszük, 
hogy az egyesség útján való befejezés az összes érdekeltek 
belenyugvásától feltételeztetik. 

Tagadhatlanúl bizonyítja ezen adat azt, hogy magánál 
a fÖldmives népnél a birtokrendezés szükségének érzete az 
ország minden vidékeiben meggyőződéssé vált. 

A ftiggőben levő pörök öszvege — a rendezés alá tar- 
tozó községek összegének 47,^ száztóliját; azon községek 
száma pedig, melyekben az érdekelt felek a port még meg 
nem kezdették, az egész öszveg 9 száztóliját teszi. 

Ha tekintetbe vesszük azon élénk munkásságot, mely 
a rendezés körül a közel múlt években kifejtetett, továbbá, 
ha számításba vesszük az országban fekvő pusztai birtokok 
nagy kiterjedését, végre azon 786 községet, mely rendezés 
alá nem tartozik, ellehet mondani, hogy nines távol azon idő, 
midőn az ország legnagyobb részében a birtokviszonyok tel- 
jesen rendezve lesznek ; mindenki szabad birtokán a lehető 
legezélszertibb gazdálkodási módot folytathatja, s hogy nem 
sokára be fog következni azon korszak, midőn majdnem az 
egész ország területén megszünend minden kérdés és viszál- 
kodás, a volt földesurak és volt úrbéres jobbágyok között. 

Miután érdekes tudni , minden vidékre nézve , mikor 
reménylhető a birtokrendezési kérdéseknek teljes bevégzé- 
se ; a fennebbi táblázatból kiemeljük azon megyéket, melyek 
e tekintetben első sorban állanak. Úgy látjuk , hogy a me- 
gyéknek több mint felében, azaz 26-ban egyetlen község 
nincs, melyben a kereset, vagy tárgyalás meg ne indíttatott 
volna ; ezen megyék : 

Arad, Árva, Bács, Baranya, Bereg, Bihar, Csanád, Cson- 
grád, Esztergom, Fehér, Győr, Heves, Hont, Komárom, Már- 



AZ ÚRBÉRI REND. É8 TAGOS.-ŰUIT. AlLÁSA MAGYAROR8Z. 9 

maros, Mosony, Pest, Pozsony , Sáros , Somogy , Szabolcs, 
Torna, Tolna, Trencsén, Ugocsa és Zólyom. 

Legközelebb áll ezekhez , Szepes 1, Abauj 2, Liptó 2, 
Bars 5 , Sopron 5, Gömör 6, Vas 6, Ung 7, Veszprém 7 köz- 
séggel, melyeknél még a kereset be nem adatott. 

A rendezési ügy végbefejezéséhez legközelebb áll Bé- 
kés és Csongrádmegyékben, melyekben csak egy-egy fliggö 
pör létezik ; ezek után következik Mosony 4, Csanád 5, EIsz- 
tergom 9 esettel. 

Legbátrabb áll Zaránd megye, hol még egy község 
sincs rendezve és 93 községei közöl a pör is csak 9-ben van 
megindítva; következik Erassó, melyndk 216 rendezés alá 
tartozó községéből egyetlen egyben sem végeztetett be a 
rendezés és 121-ben meg se indíttatott; utána jön Eövár- 
vidék és Kraszna, mindenütt egy egyesség utjáni rendezéssel ; 
Mármaros , melynek 154 rendezés alá, tartozó községe közöl 
csak egy döntetett el pör utján és 153-ban a pör folyamatban 
van, — Torontál, melynek 112 rendezés alá tartozó községe 
közöl 1 rendeztetett pör útján és még 65 helyen a pör meg 
nincs indítva ; Temes, melynek 192 rendezés alá tartozó köz- 
ségeiben 1 egyesség és 4 pörútjáni bevégzés áll szemben 94 
meg sem kezdett pörí'el. Közép-Szolnok 139 rendezés alatti 
községeiben 6 eg3'esség és 2 ítéleti befejezés van, 76 helyen 
pedig a pör meg sincs indítva. Ezekután ellehet mondani, 
hogy a birtokrendezés ügyében legbátrabb állanak az úgy- 
nevezett bánáti és parciumbeli megyék. 

Nevezetes tudni még azt, minő arányban állanak az 
egyességek a pör utjáni eldöntetésekhez ; ez bizonyítja leg- 
inkább azt , hol van a földmivelö nép a tagosítás eszméjével 
megbarátkozva, s hol fejlődött ki leginkább a kölcsönös bi- 
zalom a volt úrbéresek és volt földes urak közt. 

E tekintetben legelöl áll a kis Torna , hol még eddig 
minden birtokrendezés egyesség útján ment végbe, — Nyitrá- 
ban 115 végbement rendezés közt csak egy ítéleti van, — 
Komáromban 54 eset közt szinte egy ítéleti , — Sopronban 
135 közt négy ítéleti , — Zólyomban 22 közt egy, — Tren- 
csénben 97 közt kettő, — Mosonyban 46 közt négy, — Ár- 
vában 19 közt kettő, — Turóozban 16 közt kettő, — Bars- 



10 LÖNYAY MKNYHÉRT. 

ban 122 közt tizenegy, ; Pozsonyban 126 közt tizenhét ítéleti 
eset fordul elö. 

Azon megyék, melyekben több egyesség köttetett, mint 
pör útjáni eldöntés, következők : Árva, Baranya , Bars, Bé- 
kés, Bereg, Bihar, Esztergom, Fehér, Gömör, Qyör, Hont, 
Komárom, Eövárvidék, Közép-Szolnok , Kraszna, Liptó, Mo- 
sony, Nógrád, Nyitra, Pest, Pozsony, S^ros, Somogy, Soprony 
Szabolcs, Szepes, Tolna, Torna, Trencsén, Turócz, Ung, 
Vas, Veszprém, Zala, Zólyom. Tehát összesen 50 megye kö- 
zöl 35 ben eddig az egyesség iránti hajlam nagyobb volt ; mi 
mindenesetre igen örvendetes jelenség. 

AbaHj. 

Abauj vármegye szab. kir. Kassa városán kívül 241 
községet számít, melyek közül 5 úrbéri rendezés alá nem 
tartozik ; ezek következők : Hollóháza, A. Meczenzéf, F. Me- 
czenzéf, H. Szaláncz, Szepsi. 

1848-ík évig a községek számához képest kevés u. m. 
10 községben hajtatott végre a birtokrendezés , névszeriut : 

18S7*ben per útján K, Szaláncz ; 

1838-ban egyesség útján Monaj, Szolnok, — per útján 
Pányok ; 

1839 ben per útján Királynép ; 

1840-ben per útján Villy ; 

1845-ben per útján Forró, Garadna; 

1846-ban egyesség útján Gecse, Korlát; 

1848 tói 1855-ig t. i. a cs. k. úrbéri bíróságok behoza- 
taláig 39 nagyobb részt egyesség útján, ú. m. 

1849-ben per útján Rozgony, A. Vadász ; 

1850-ben per útján Enyitzke ; 

1851-ben per útján Bocsánd , Büttös , F. Dobsza, Ná- 
daska. Rákos, Újváros, Ujszállás, Vajda Krapnyik ; 

1852-ben egyesség útján Apáti-Szilvás, Csargócz, Ho- 
moród, A. Hutka, Litka, Perény, N. Szaláncz, — per útján 
Bárcza, F. Hutka, Kázmér, F. Olcsvár, Pusztafalva, A. 
Szend, F. Szend, Vílmány ; 

1853-ban egyesség útján Beszter , Lé, BAs, Rásony, 
Sáp, Zdoba, — per útján Baksa-Koksó ; 



AZ ÜKBERI RUND. 



TAeOSrÜOT, ÁLLÁSA MAGf AROSS£. 



1854 ben egyesBCg litján Berencs, A. Kársniárk ^ F. 
Káramárkj — per útján Hzemere; 

1855- ben egjesacg útján Györgyi, JánuBd. 

1856.tól 1861-ig 28, ú. in, 

18B6-ban egyesség útján Híllyd; 

1858-ban egyesBeg útján Biste, — per útján Eiafalu ; 

1859'ben egyeaaég útján Aszaló, Encsj Csíbárt, A* Méra ; 

1860 ban egyeaeég útján Caobák , A. Gagy , Gönc a- 
Biiszka, Hatkócz, Jászóujfalu, F, Mt'rnj Rí^geto-RííSEka, — 
per litján Árka, Bodókövárallya, Bodókötijfalu, Bukita, Hej* 
cze, N, Ida, A. Kéket, Komárócz, A. Láncs, F. Láncí, Mak- 
rán ez, Onga, Szacza^ Szeazta ; 

1861-töl 1864-íg 66, ú. m, 

1861-en egyesaég útján Rátör, Gagy, Fulókérc3,F. Kéked, 
A. Kemencze, Pere, — per útján N.-Bodókí), Ceány, Fáj, Gö- 
nyü, Idrány, Kenyhecz, Lengyelfalva, Petríhernád, Széplak ; 

1862-ban egy ess ég útján Béla, Benyék, Gyürke, Hámor, 
Harasztt, Sza!a, Telki bánya, Vendégí pusztfi, — per útján 
K, Borevaj Bölcsekápolna, Devecaer, Fancsal, Fíizér, Hernád- 
keres, Komlós^ Nádaad, Nyiri, A^Novaj, Vecse, Hernád, Zsebes ; 

1863^ ban egyesség útján BogdAny, Bööd, A. Fügöá, F, 
Fügöd, Iváncs, Karecseny, K. Kinizs, Miglécz, Szinyepetö, 
Tornyos-Németi, — per útján Bakiba Sz. lötván, Baské, Hiclaa- 
Németí, Tomor, Vajkócz, Zsujta ; 

1864-ben egyesaég úÉján Arany ítka, Buzita, F. Gáty, 
Kér, Opáka, Radvány, Réka, Somodi, — per útján Kia-Ida 
Kéty, Nyeata, Préposd, Reate, Semae, Szdled, Szúrd ék. 

Kihasitás alatt volt a múlt év végével 29 nevezetesen^ 
egyeaség átján Kovács- Vágás-Pál házaj Pamlány, Peder, Po- 
recse, Szánté, Szkáró.^, Szosssfa, Szakoly, Senta, A. TÖkéa, F, 
Tökéa, F- Vadász, Zsadány, — per útján Bakta, Beret, K, 
Bodolléi Bölcse-Sándor, Bölcse-Saiget, Büt-Hernád, A» Csajjá 
E. Ceáj, Csákány, Caéce^ Halmaj, Kajata, N, Kinyizs, &# ** 
Mátyáaháza, F. Novaj. m 

Majdnem kivétel nélkül a birtokrendezés mlndezif 
erdő és legelő elkíilönzésén kívül a tagosításra íavonatk! 

A birtokrendezésnek előhaladását kÖVft' '• táa 
tünteti ki : 




12 



I.ÓNY4Y UENYHÉKi'. 



-9A 


tű tw 


50 




■» ac 


s 




o ^ 




04 


« 2 


s 


te 


■o 0> 


s 


V4 


■^ 2 


l-f 


^nT 


^ 1 


^ 


i 


1-H fH 


(?q 


w^ 


-- 1 


1-H 




<N 1 


(N 




t« -H 


'^t 


1^ 


o .-< 


t^ 


30 


t- OD 


(O 


^H 


1 » 


00 


l-t 


\ - 


- 


i 


1 « 


^ 


i 


" 1 


Cí 


s 


1 « 


ÍN 


^-1 


1 - 


r^ 


01 

^4 


1 - 


- 




» -< 


OS 


1 


1 - 


" 




fi 

Ed ^ 





o 



s 






« 

N 

:0 
4< 
l-l 
'^ 
(M 

OD 
0> 
M 

OB 
OD 

fi 

1 



d 

•s, 

OD 

H 

:0 



I 

o 



•^ 



o ^ 

lm S •*:» 

V vdD ^ •-^ 

QcS Pc3 »::? M 



S * 

S - 

B o 



CO 



:0 



•c8 



s ^ 

a «- 
^ S 

«5 ^ g 
Jd 15 ^ 

^ « "S 

08 -« tt 

QP - <D 

j:2^ 



O 
>> 

a 
o 

H 

00 

> 
ja 
o 

► 
O 

2 

08 

a 
a 



4P 

CD 



a . 00 

^ 00 -O 

s *" s 

-^ CB S 

^ -S-f 

> ^ -^ 

<« a 'Sd 

<1 W S 

O 

a 



AS5 UHBÉRr RENTX ÉS TAGflS.ünY. IllAbA MAGYARORSíí: 13 



Arad. 

Árad megyében^ sz. k. Arad várOBát kivéve ^ íjrbén 
rendezés alá aem tartozóik 2 község u. m, Milova és Zatg* 
mondbáza. 

A cs* k. úrbéri törvényszékek behozataláig nem tör- 
tént semmi birtokrendezéa, ezután is leginkább csak as erdÖ 
és legelő elkülönítéare azoritk óznak a peresek. 1857-töl 186L*jg 
18 rendezés bajtatott végre. 

1857-ben egyesség útján Tárkos, Lúgozó, Sehnigia- 
Bitój Scbnigía Dezaeöj Vinyesd j 

1858-b&n egyesség útján: Agrís-Almás^ Berza, Marczi- 
bányi-Kurdcs ; 

1859-ben egyesség utján Bétzerind, Hódos^ Kavna^ Ke- 
rfílöa, Kujed, Zaránd, — per útján Botszög^ Gyarmata; 

1860 ban egyesség útján : Mony oró, Vadász községekben « 

A megyei és királyi táblai bíráskodás ideje alatt 16 
ko3&ségben hajtatott végre a rendezés^ és pedig 

1862-ben per útján ; Aranyág, Barakony, Nadab| Seprős - 

1863-ban pür utján: Apatelek ^ Boroa-Jetiöi Drauez^ 
Dínid, Gyula- Varsánd j Nagy-Pél, Pereg, A. Himánd^ F, 
Simánd: 

1864 ben szinte per útján Odvos, Uj-Panát és Taucz 
községekben. 

Végrehajtás alatt 4, n. m, HataliB^ Sikula, Soborain és 
Vaszola község álL 





18Ö7 


1858 


1859 


1860 


1862 


1863 


1664] F^ÜAíi^eg 1 


Egyeeaeg útján . 
Per útjáü , . . 


5 


3 


6 
2 


2 


4 


9 


3 


18 


OsBzeaen . , . 


5 


3 


8 


2 


4 


a 


s 


34 




Az összes megyei 144 község közül tebát less^tnitva 
azokat| melyek rendezés alá nem tartoznak^ éa melyek vég| 
rehajtás alatt állanak: 40 községben lelt befejezve a birtokf 
rendezés, — a mi valamivel haladja a 27 száztóüt 



14 LÓNTAT MBNTHÍBT. 

Árva. 

Árva vármegye összes községei száma 99 ; — ebből 
úrbéri rendezés alá nem tartozik 7, ú. m. Geczell, Reviss- 
ne, Kis-Biszterecz, Medzihradne, Medvedze, Nemes*Dedina, 
Váralja. 

Elzen megyében a cs. k. úrbéri törvényszékek működés i 
idejéig egyetlen egy birtokrendezés se ment foganatba. 1859-töl 
1861.ig 9, ú. m. 

1869-ben egyesség útján Oszádka, Szmyacze, Ham- 
ricski; ZakamenO; — pör útján F. Lehota ; 

1860-ban egyesség útján Lestine, Mokragy, Erasetni- 
cza, Vavrecska. 

Azután ismét szünet volt egész 1864-ig) midőn 9 rende- 
zési eset történt, és pedig egyesség útján Alsó-Zubricza, Isz- 
tebne, F. Zubricza, Oráfka^ Szárnya, Harkabusz, Bukovina, 
Lomna és Tyapessó községekben. 

Egy községet kivéve, mind egyesség által döntetett el 
a birtokrendezés. 

Esik pedig 1859 re 5 
1860-ra 4 

1864- re 9 rendezési eset. 
hozzászámítva a rendezés 
alá nem tartozó 9, 

a birtokrendezés véghez ment 27 

Mi az összes községeknek 27 száztóliját teszi. 

Báes-Bodrog. 

Bács-Bodrog vármegye 112 községe közül 5 város 
nem tartozik úrbéri rendezés alá. — Fzek : Baja, Nemes-Mili- 
tics, Újvidék, Zombor és Szabadka. 

A legrégibb rendezés 1814-ről Bikity. 

A cs. k. úrbéri törvényszékek működése alatt 7 rende- 
zés ment véghez. 

1858'ban egyesség útján Tatháza, Vaskút, — per útján 
Sándor ; 

18ő9-ben egyesség útján Mélykút, — per útján Almás; 



AZ URBÉRr REND, és TAGOÍ*-0Qir, ÁLLÁSA MAGTÁR DBSZ. l5 



1860-baQ egyeaség útján Csávoly és Jankovácz köz* 
légekben. 

A legújabb időben 17 rendezéa történt 

1862-ben per útján Szt. István^ CsarS; Járekj Katymár^ 
Kunbaja, Sztanisicz, Temerín ^ 

1863-ban per útján Bács, Bogyán^ Caép; 

1864-ben egyesség utján Bajmokj Bátli-Manoator, Ma- 
daraS} — per útján Dén^nya^ Klozaán^ KuJpín és Peírovácz 
kozaégekben# 

VégrehAJtáa alatt van 2 község Kii^áca ée Piros. 

Tehát rendeztetett : 





1814 


18ö8j 1859 1860 


1862 1863 


1Ö64 


Pöösfl^eg 


Egyesadg útján . 
Per űtjáíx . . - 


1 


2 
1 


1 ; 
1 


2 


7 


a 


3 
4 


9 
IS 


össsdfien . . 


1 


3 


2 


2 


7 


' 3 


7 


24 



LeBzámftva a rendezés alá nem tartozó községeket, a 
birtok viszony 32. köznégben van rendezve » mi hason - 
litva az Összes számhojs, teszi annak többet mint 28 %%áz 

tólijáe, 

Baranya 

Baranya megye 354 községet közöl úrbéri rendezés 
alá nem tartozik : Szt, Király, Palé^ Egerágh örökváttságoí 
kötött^ Kapocs-Szekeru és Német- Koly községekben egyeaség 
útján történt a birtokrendezés, az évazámot a hivatalos ada- 
tok ki nem mutatják. 

A többi helyeken követkeaÖleg ment véghez^ a birtok- 
rendezés : 

1843-ban per útján Dr. Palkuöya. 

1844<ben egyesaég útján Csarnota» Qáré, 

1845-ben egyeaség útján Szava, 

1846-ban egy esaég átjáa Bodonj^ 

184T-ben egyees^ útján Arányo^^^P, per útján 
Czúp, Kövesd^ 

1851 ben egy tíján Bdgád, * 

1854*ben rt; íjáo Korpád. 



ayo^^^^Ri pei 



16 l/)NYAY MKNYHÉRT. 

1857-ben egyesség útján Bogád (püspök), Báán, Bara- 
nyavár, Hidasd, Lípova, Lőcs, Monostor , Szent-István, Su- 
mony, Villány, Varga, Zsibrik, 

1858-ban egyeaség útján Bükkösd, Bélye, Gödre, öyii- 
rlifii, Karáczodfa, Nagy-Agh, — per útján Nagytütfalu,Pellérd, 

1859-ben egyesség útján Bakócza, Bános, Turony, Te- 
kea, Vásznok, Vaszar, — per útján Mocsolád, 

1860-ban Hidor, Hertelend, KisTelek, Laskó, Magyar- 
Sórós, Mánfa, Német-Ürögb, Nyomja, Ozd, Pölöske, Pázdány, 
Rácz-Tüttös, Szentkút, Siklós, Szabás, Szágy, Szopok egyes- 
ség útján, — lUocska, Magyar- Boly, Petárda, Varjas, Velin 
per útján, 

1861-ben egyesség útján Marócz, — per útján Némethi, 

1862-ben egyesség útján Bakonya, Beczefala, Boda, 
Bottyka, Cserdi, Csonka-Mindszent, Dinyeberki, Haraszti, 
Helesfa, Eacsáta, Kis-Peterd, Magyar-Ürögh, Monosskor, Pa- 
tacs, Rónátfa, Szent-Erzsébet, Zoók, — per útján Benge, Be- 
zedek, Hiries, Iván-Dárda, Luzsok, Mislény, Sarok, Dr. Szt. 
Márton, 

1863-ban, egyesség útján Oordisa, Gyód, Káán, Köb- 
lény, Ligeth, Lovász-Hetény, Német-Márok, Nagy-Pál, Okor- 
völgy, — per útján Csúza, Gyümölesény, Herczeg-SzöUös, 
Husztóth, Kassa, KiB-B^dmé^ Keö, Kemse, Kis-Harsány, Kis- 
Szt-Márton, Málom, Mekényes, Nagy-Kozár, Piskó, Sepse, 
Szent-Gyöégy, Tófii, Vörösmarth, Vejti. 

1864-ben egyesség útján Baráttur, Bisztricze, Hatágy, 
Iván-Battyán, Iványi, Jánosi, Kavaczenn, Mártonfa, Nagy- 
Harsány, Német-Szék, Sós, Vertike, Tekerés, Vókány, — per 
útján Bogdása, BabarczSzöUös, Busérd, Hegy-Szt-Márton, Mo- 
nyorosd. Tengerin községekben. 

Kihasitás alatt van 31 község, ú. m. Abaliget, Budafa, 
Bagota, Báüfa, Császta, Egerszeg, Gerde, Hetvehely, Keszü, 
Kácsfalu, Kis-Dárda, Kis-Csány, Kárász, Komló, Kákics, Kis- 
asszonfa, Latkafalu, Magyarszék, Márocsa, Nagy-Csány, 
Nagy-falu, Oosárd, Osztó, Rákos, Szabolcs, Szakáll, Szentiván, 
Tapolcza, Tésen, Vékény, Zaláta. 



ÁE URBÉm EENa ÉS TAGOs^-öOT- IllAsa maqyarobsz. 17 





CQ ^ *0 
1^ 1-* rH 


ob ob 30 cjo 

1-4 T-^ rH i-H 


^ ^ *?? 

írt S to 
00 00 co 


O 1-* 


04 

1^ 


i 


1^ 


«3 




Egjessf^g utján 
Per útján . . 


I 


3 


1 


2 


2 

2 


2 


1 


12 a 

„ 2 


G 

1 


17 
5 


1 

1 


17 
8 


9 
19 


13 

6 


2 


93 
4ö 


ÖBBwmu 4 


1 


2 


1 


2 


i 


2 


1 


12 8 


7 22 


2 


85|28 


|19 


|2 


138 



A 354 köseég köjcöl véghez ment a rendezés^ ^^gy ki* 
hajítás munkálatban Tan 171 kösségben^ ennélfogva több 
mint 48 százaléka a közB egeknek rendezve van. 

Bars. 

A Bars megye részérdi előterjesztett bivatalos adatok nem 
oly tökéleteaekj mint a megyék nagyobb réazéröl beérkezet- 
tek. Ügy látszik^ nem a megyei törvényszék adá a kimutatá- 
sokat, hanem minden egyes járás külön térj észté elö külön- 
böző modorban ; inidSn az Osz lányig Garami járások réazérÖl 
kitüntette tik a tagosítás befejezésének éve^ a többi járás ré- 
széről csak néhány tételnél van as évszám bejegyezve, en- 
nélfogva nem marad más hátra, mint azon helysége ket| me- 
lyeknél nem áll az évszám, egy rovatba öaszevenni. 

Úrbéri rendezés alá nem tartozik két helység : Málaa 
pusztai birtok é8 Setétkút nem drbérí természetű birtok. 

Úrbéri rendelés eszközöltetett : 

1859-ben egyeeség útján Szenesa és Kisfalud, 

1860-ban egyesség útján N. Mánya, Hécse, Fekete-Ke- 
tecsén^ per útján Szent-Kereszt m, v., 

lS61-beo egyesség útján K* Loncsa^ N, Loncsa, Lutilla, 
Trubén, 

1862-beii egyesség útján Presztavek, GfesstÖcz, Malo- 
nya, Ar* Maróth m. v., 

1863 ban egyesség útján Jasztraba^ Keresztúr, Koeito- 
rin, K. Koszmály, N. Koszmály^ Magy-Lehota, Mahoíány, Si- 
mony, Szent-Márton, Szlaszka, 

1864-ben egyesség útján Bartos-Lehota, < 
Loócz, Nevolno, — Pityelova 1 

Az évszám kijelölés 
birtokrendezési eset 83 v 

UTAT, És aiMlSiaAfD. SOltí 



18 



LÓNYAY MRMYnÉBT. 



fér, Eny, Pajkürth, Kis-Pajkttrth , Fuss, SzigotGyarmath, 
Zaitva-Gyarmath, Hull, K. Lóth, N. Lóth, Lüle , Kia-Óhaj, 
Nagy-Óhaj, Posba, Mollok, Rend ve, Nagy-Sári, Kis- Sári, 
Tajna, Tild, Töhöly, Valkháza, Verebély ro. v., Verebély 
(praediuni), F. Vezekény, Ághó, Bajka, Csata, Garan-Da- 
máad, K. Endréd, K. Dereszlény, Nagy-Endréd , Gyikéncs, 
Alaó-Györöd, HöUövény, RisKálna, Gar. Eelecsény, Garan> 
Eeszi, Léva, ni. v., Garan-Lök, N. Málas, Garan-Mikola, Na- 
gyód, Nyir, Óvár, Podhozsány, KisSal'ó, Nagy-Salló ra. v., 
KÍ8-Sáró, Nagy-Sár6, Sólymos, Szadó, Garan-Szöllös , Kia- 
Türe, Nagy-Türe, Gar. Újfalu, A. Veszele, F. Veszele, Gar. 
Vezekény, Zeléz, Zscmlér, liélad, Ebedccz, E. Herestóny, 
N. Hcrestény, Enezsicz, Nemecsen, Nevér, Neved, Perlep, 
Rohosnicza, N. Szelezsény, E. Tapolcsány, Veleticz, N. Veze- 
kény. Vörösvár, Zavada, Zlatnó, Eosztolány (Nemes), Kis>Ug- 
rócz községekben. 

Hasonlókép az idö kitétele nélkül per útján eszközöl- 
tetett az úrbéri rendezés 10 községben, s ezek következők : 
Eis-Baracska, Nagy.Baracska, Besenyő, Felsö-GySiöd, Felső- 
Peél, E. Vezekény, Szelepcaény, Tolmács, Taszár, Vámos- 
Ladány. 

Eihasitás alatt 13 község van, ú. m. Felsö-Apáthi, 
Ó-Bars, Új-Bars, Pod. brechi-Lehota , Mohi , Alsó-Pél , Gar. 
Szent-György, E. Szecse, N. Szecse, Alsó-Várad, Vieszka, 
Vichnya, Zsamócza. 

E szerint rendeztetett : 





1859 


1860 


1861 


18621863 

1 


1864 


Évszám 
ndlkül 


Főösszeg 


Egyessdg utján 
Per útján . . 


2 


8 

1 


4 


4 


10 


5 


83 
10 


111 
11 


összesen 


2 


4 


4 


4 


10 


5 


93 


122 



Békés. 

Békés megye községeinek száma 24, ezek közöl 4 nem 
tartozik úrbéri rendezés alá, ú. m. Bánfalva, Újkfgyós, Sz. 
Tornya és Szénás. 



AZ UBBÉSI REND. É8 TAGOS.-OgY. ÁLLÁSA MAGTARORSZ. 19 

A többi 20 község közöl 19-ben a birtokrendezés vég- 
hez ment 

1845-ben egyesség útján Békés, B. Csaba, — per útján 
Orosháza, Szarvas ; 

1847-ben egyesség útján Doboz, — • per útján M. Be- 
rény, Orosháza ; 

1851-ben egyesség útján Gyonia; 

1856-ban egyesség útján Komlós, — Sz. András ; 

1857-ben egyesség útján Gyula, Csorvás, — per útján 
Gyula-Vári, Endröd ; 

1858-ban egyesség útján Eörös-Ladány ; 

1859-ben per útján Eétegyháza ; 

1860-ban egyesség útján Körös-Tarcsa, — per útján 
Szeghalom, Fűzes- Gyarmat, Vésztő. 

Végitélet alattt áll Öcsöd. 

E szerint : 





1SÍ& 


1847 


18ől'l85B 


1857 


1868 


185^ 


1860 


FöÖBszeg 


Egyesflííg útján 
Per úyáo . . 


2 
2 


1 
2 


1 


2 


2 
2 


l 


1 


1 
3 


10 
10 


ÖBazesea , 


4 


3 


1 1 1 


2 


4 


1 


l 


4 


20 



Bereg. 

Beregmegyének összesen 270 községe van, melyek kö- 
zöl 13 úrbéri rendezés alá nem tartozik. Ezek közöl 5 régi 
szabadalmazott város és község : Bereg, Beregszász, Bereg- 
újfalu, Munkács és Vári, — ezenkivűl Várp alánka, a mun 
kácsi vár területén fekvő s régentén a várhatóság alá tarto- 
zott község, — továbbá praediiaUs természetű helyek : Kulin- 
kocz, Kucsora, Liszámya, Szobotin, Sainyák, Tövis&Iva, 
Új'Elenócz. 

A megye ösezsa községeiben meg van indítva a birtok- 
rendezési kereset; 35 eaetbeii legelő és erdő elktllonitési per 
indíttatott; ezen esetek tÖbbDyire oly község ' rükoz- 

nak, melyekben már előbb az úrbéri ség házi! ázta- 

tott, vagy melyekbea a művelési tér nagy*' i*ére8 

kezek közt van. 



20 



LÓNTAY MEHYHÉRT. 



Ezen megyében 1836-diki törvény megjelenése után 
azonnal 4 úrbéri rendezés tagositási eset vétetett foganatba, 
úgymint: 1836-baD Muzsaj, Surány, Vásáros-Namény , — 
1839-ben Csaroda. Ezután megakadt minden úrbéri rende- 
zés és tagosítás egész 1858-ig. 

185'^-ban végrehajtatott a birtokrendezés egyesség útján 
Csoma és Gecse helységekben. 

1859-ben egyesség útján Csetfalva és Tarpa, — per 
útján Hete helységében. 

1860-ban egyesség útján Kígyós és Oroszi. 

1862 ben egyesség útján Búcsú és Zsukó, — per útján 
N. Bégány, Gelénes, Harangláb, Hornok^ E. Lónya, N. Ló- 
nya és Som. 

1863-ban egyesség útján Halábor, Euzmina, Lanka, 
Marok, Mátyús, T. Szálka és T. Vid, — per útján Bátya, 
Bene, Borsóvá, Bótrágy, Bubuliska, Déda, Fornos, Lucska. 

1864-ben egyesség útján Adony, Asztély , Atya, K. 
Bégány, Gergelyi, Gulács, Gúth, Jánd, Eerecseny, Macsola, 
— per útján Balazsér, Darócz és Csonka-Papi községekben. 

Tehát Beregmegye 257 rendezés alá tartozó községei 
közSl rendeztetett : 





1848 
előtt 


1858J1859 


1860 


1862 


Í863 


1804 


Főösszeg 


Egyesség dtjáo , 
Per D^án . , - 


1 
3 


2 


2 

1 


2 


2 

7 


7 

8 


8 


26 1 
22 


ÖöBzesen , * , 


4 


2 


3 


2 


H 


15 


13 


48 



MÍDélfogva 209 községben a birtokrendezési ügy még 
távolabb kilátásban van. 



Bihar. 

Bihar megye 222 községei közöl egy sincs, mely nem 
tartozik úrbéri rendezés alá, — más részt egy sincs, mely- 
ben a rendezés meg nem indíttatott volna. 

Befejeztetett összesen 88 községbeni még pedig legtöbb 
Tendezés esik északi részére. 

Korszakonként a rendezés következőleg haladt előre : 

1842-ben per útján Nagy-Szán thó, Terpest, 



AZ UKBÉKI KEND. ÉS TAG0S.-Ü6Y. ÁLLÁSA MAGTARORSZ. 21 

1 844-bcn per útján Csokaly, 

1846-baQ per útjin Zsáka, 

1848-baQ per útján Váncsod, 

1853-ban egyesség útján Nagy-Kereki, 

lS57-ben egyesség útján Cséffai Gálos-Petri, Kís-Ürögd^ 
Sitér, — per útján Ss. Péterszeg, 

1858-ban egyesség útján Fúrta, Új-Palota, Szakáll, 
Tarján, Telki, Tagadó-Megyés, Barakony, — per útján 
OttoDiány, 

1859-ben egyesség útján Báránd, BedS, Bucsum, Csa- 
tár, DiÓBzeg, Fugyí, Gyires, Görbed, Hajó, MezöTelegd, 
Nyttved, PQspÖki, Puszta-Újlak, Szerep, Szent-Imre, Szent- 
Miklói, Szölös, Sztrákos, Tepei, Tót-Telek, H. K. Újlak, — 
per útján Madarász, Mezii-Gyán, Rojt, Sz. Keresztúr^ 

1860-ban egyesség útján Baromlak, Bájj, Bojt, Bo- 
gyoszló, Bors^ Gégeny, Kötegyán , Monostor-Petri , Poklos- 
Telek, Palbárthida, H. K. Száldobágy, — per útján Pap- 
Tamási, 

1862-ben egyesség útján Atyás, Bééi, Gyapjú, Kókadj 
Homorog, O Palota, — per útján Csehi, Hosszu-Pályi, A. 
Lúgos, Torda, Ugra, 

1863-ban egyesség útján A. Abrány, Darvas, Élesd, 
Gyanta, Tenke, Eomádi, Középes, Nagy-Rábé, Nagy-Ürögd, 
Pocsaj, Pósa-Laka, Sámson, — per útján Bereg'Böszörmény, 
Fugyi- Vásárhely, Korbesd, Sályi, Szent-András, Telkesd. 

1864-ben egyesség útján Eövág, — per útján Bikács, 
Vajda. 

Végrehajtás alatt áll 26 helység, u. m. Alpár, Csohaj, 
Érkeserü, Geszt, Eécz, Eóly, Eardó, Eis-Kereki, Görbesd- 
és Eristótfalu, N. Léta, Monostor-Pályi| Nyárszeg, Oláh Ss. 
Miklós, Örvend, Piskolt, Puszta-Told, Paptamási, Bontó, Sár- 
szeg, Szent- János, Szent-Jóbb, Székelyhid, SsaboIct| Ssékil j* 
telek, Tataros, Vizes-Gyán kOzségekben. 



22 



LÖNTAY MENTHÉBT. 





Cl 


■*< 'to loo leo 
^ ^ l-t* ló 
öo gO oO €0 

1HH 1^ ,— t ^fH 


00 


•X) 
00 


ii^- ^^ '^ 
30 100 '00 


'30 00 


Fööfi&zcg 


EgyesB^g tlfjáA , , 
Per útján , . * , 


2 


1 


1 


1 


I 


4 
l 


7 

1 


21 
4 


U 
1 


6 
5 


19 


1 
2 


63 
25 


ÖeBzCBen , . * * 


2 


l 


1 


l 


1 


6 


skó 


Itfll 


18 3 


88 



Borsod. 

Borsod megyo 188 községei közül 18 nem tartosik úr- 
béri rendezés alá^ ezek közöl nemes község nyolcz ú. m. 
Czenter, Domah&za, Ecseg, Igriczi| Jirdánháza, Lienárd-Da- 
rócz, Monos-Bély Sikátor; — kincstári telepitvény 7 u. m. 
A. Hámor, Ó-Hutta, Répás-Hutta, Új-Hutta, Poga, Felsö-Há- 
mor, Szakáld ; — fürdői telepitvény egy Tapolcza ; magán 
telepitvény 1 Császta ; — végre Miskolcz városának egy út- 
czája Mindszent. 

Az úrbéri törvények hatálya alatt 13 községben ment 
végbe a birtokrendezés u. m. 

1846-ban egyesség útján : Eger-Farmos^ Emöd, Berento, 
Vatta, — per útján : Alsó-Zsolcza, Felsö-Zsolcza, Öröss, Pál- 
falva, Vámos, 

1847-ben egyoség útján Tárd, — per útján Eis-Ivánka, 

1848-ban per útján Dúsnok, Sennye községekben.. 

Az úrbéri pátens hatálya alatt 22 községben történt úr- 
béri rendezés ú. m. 

1866-ban egyesség útján Ároktő^ 

1858-ban egyesség útján Nádasd, Edelény, — pör út- 
ján Alsó-Abrány, Felső- Abrány, 

1860-ban egyesség útján Mezö-Nyárád, Monyorósá, Ti- 
bold-Darócz, per útján Apátfalva, Bogács, Bódva, Csáth, Cse- 
répfalva, Cserép- Várallya, Nagy-Csécs, Eger-Lövö, Harsány, 
Ker. Püspöki, Ónod, Ostoros, Szihalom, Szirák községekben. 

Az újabb időben 63 községben történt rendezés ú. m. 

1862-ben egyesség útján Dubicsány, Felső-Szalonta, 
Tardona, Upony, — por utján Andornok, Baba, Dédes, Finke 
Hangács, Eis-Tokaj, Kürt, Nagy-Míhály, Nyék, Nyomár, 
Ládháza, Szemere, Szalonta (A.), Szent-Péter, Szuhogy, Felsö- 
Tárkány, Tullus. 



AZ ÜRB£1U BBND. ÉS TAGO&-0GT. ÁLLÁSA MAGYABORSZ. 23 

1863-baQ cgyesség útján NoBzvály, Mercse, Mucsony, 
Sajó-Eeresztúr, Szirma-BesenyS, Kis Tálya, - per útján 
Csermely, Kazinoz^ Eesai, Martonyí| Palkonya, Rudó*Bánya, 
Szent-Jakab, Szent-ldirton, Szirma^ Szomolyai Tarjin, 

1864-ben egyesség útján Arló; Galgócz, Lak, Négyes, 
Omány, Sajó-Lád, Sály, Valk, Zsércz, — per útján Balaton, 
Barczikai Berente, Caokva^ Geszt, Ivánka-Sajó, Eaza, László- 
falva, Lád-Besenyöy Novaj, Oszlár, Ozd, Rakacza, Szeder- 
kény, Ssendrd-Lád, Szilvás, Szöged-Sajó, Telekes (Felsd), Vad- 
na (Alsó), Várkony, Velezd községekben. 

Eihasitás alatt van 2 község ú. m. Abod és Ziliz. 

E szerint rendeztetett : 





i&4e 


1847 


1848 


1856 


1858 


1S60 


1362 


1Ö63 lS6i 


Fíi- 


Egyesség titjáo 
Per íjtjáa 


' 4 1 
5 1 


2 


1 


a 1 
2 , 


3 
14 


4 
17 


6 

11 


9 
21 


30 
73 


Öasze&^ti - 


9 i 


2 


2 


rr 


4 


17 


21 1 


17 


SO 


103 



Caanád. 

f 

Csanád megyében összesen 32 község van, azok kö- 
2Öl 21 úrbéri rendezés alá nem tartozik. 

A többi 9 község közöl : 

1844-ben legelöelkOlönítés történt Földeák és Tornya 
községekben, mindkét helyütt per útján ; az elkülönítés határ- 
idejét Tornyára nézve a hivatalos adatok ki nem jelölik. 

1861-ben Makón a legelő a volt úrbéresek közt egyes- 
ség ú^án szétosztatott, miután a rendezés még 1805-ben ment 
véghez. 

1863-ban Battonya községben a legelő elkülönözés és 
tagosítás itéletileg eldöntetett, a végrehajtás folyamatban van. 

A többi öt községben, ú. m. Apátfalva, Csanád, Nagy- 
lak, Palota, Sajtény, a birtokrendezési pörök folyamatban 
vannak. 



24 LÖKYAT menthírt. 

CsoDsrád. 

Csongrád megye 19 kössségei kÖEÖl 10 nem tartozik 
úrbéri rendezés alá , s ezek következők : Csany^ Derekegy- 
háza és Mágocs, Felgyö, E. Horgos , Ötömös, Pusztaszer, 
Sámson, Sövényháza, Teés. 

E^essség útján bevégeztetett a legelöelkülönités 

1837-ben Csongrád és Szentesen. 

1838-ben egyesség útján Tápé, — per útján Mindszent, 

1846 ban biröi itélet folytán Álgyö, 

1847-ben egyesség útján Hód-Mezövásárhely, 

1867-ben egyesség folytán Horgos, 

1858-ban per útján Szegvár községekben. 

Kistelek is azok sorába foglaltatik, hol a legelő elkü- 
lönözés véghez ment a nélkül, hogy a hivatalos adatokból, 
akár az idő, akár módozat kitűnnék. 

Esitergom. 

Esztergom megye 50 községei közöl, ide nem értve 
Esztergom sz. k. városát, 3 nem tartozik úrbéri szabályozás 
alá, ú. m. Esztergom-Sz.-Tamás , Esztergom vizi város kttl 
határral nem bir, Earva pedig tiszta közbirtokosság , hol a 
tagosítás 1842-ben a földes urak közt véghez ment 

1848-ig csak három úrbéri rendezés történt, ú. m. 

1848-ban per útján N. Bény, 

1846-ban egyesség útján Dágh, 

1847-ben per útján Sárisáp; 

1861-ig huszonhat, ú. m. 

18ő2-ben egyesség útján Mócs, 

1853-ban egyesség útján Bátorkesz, 

185ő-ben egyesség útján Farnád, Köbölkút, — per út- 
ján K. Újfalu, 

1856ban egyesség útján Gyiva, Kéménd, Kesztőlcz, 
Kéty, Libád, Sárkány, Magyar-Szölgyén^ Német-Szölgyén, 
Táth, ^ per útján Uny, 

1857-ben egyesség útján Ebed, 

1858-ban egyesség útján Dorog, Epöl, Nana, Nyerges- 
Újfalu. 



AZ ÚRBÉRI REND. ÉS TAQOS.-0GY. ÁLLÍ8A MAGYAROR8Z. 25 

1859 Len egyesség útján Bajoth, K. Bény, Köhid-Oyar- 
mat, Husla, Párkány, 

1860-ban egyesség útján Barth, — per útján Bucs ; 

1861-töl mostanáig nyolcs, ú. m. 

1863-ban egyesség útján Sz.-Oyörgy-Mezö; Leányvár, 
Süttf^, — per útján Bajna, Dömös, 

1864-ben egyesség útján Béla, Mogyorós — per útján 
Nagy-Sáp. 





i 




1^ 


t 


% 


l|i 


Főöseieg 


Egyesség AtjAo , 
Peruiján . . . 


1 


1 


^! 1 
1 — 


1 


1 


8 

1 


1 


« 


5 


1 

jl 


3 


2 

1 


29 

8 


Ö«flze^eii . . . 


li 


1 


llll 


1 


3 


9 


fTi 


4Í 


5" 


2 


6 


3 


37 



Fejér. 

Fejér megye 75 községei közSl csak egy nem tartozik 
úrbéri rendezés alá, ez Baracska nemesi birtok , hol a tagosí- 
tás 1838ban befejeztetett. 

Minden községben megindittatott a per, azonban nagy* 
részt csak a legelő és erdő elkülönítés végett; az összes 76 
község közöl csak 17-ben folytattatott vagy folyUttatik egy- 
szersmind tagosítási per. 

Áz 1848 előtt véghez ment birtokrendezések eseteinek 
száma 28, melyek közöl némelyeknél a hivatalos adatok ki- 
teszik az évszámot, másoknál csak arra hivatkoznak, hogy a 
rendezések 1848 előtt történtek. 

Rendezések történtek tehát : 

1806-ban egyesség útján Heroarogfidva, 

1817-ben egyesség útján Kajeazó Sst^Péter, Velencze, 

1829-ben egyesség útján Aosa, 

IMl.beu egyezség útján Egres éi KeMsztes, 

1842-ben ^Qresség útján Küm. — ~ir titján Rácz- 
Keresatúri 

184a.bMp»^U0te4 

184M . útján Ercsi 

köMégakbi 



26 



LÓKTAY MEMYHÍKT. 



1848. előtt az év szám mef^cvozésc nélkül egycssóg 
útján: Aba, Bodaik, Boglár, Cdóka, Csór, Csurgó, Isztim ér, 
Kis-Keszi, Nádasd-Ladány, Pázmánd, Sárosd, Sár-Kereszt úr, 
Sár-Pentele, Sukoró, Szent-Mihály , Tácz és Veréb közsé- 
gekben. 

E szerint rendeztetett : 





1806 


1811 


1829 


1641 


1842 


1Ö43 1845 


Évaaám 
nélkül 


Fcí- i 

Ö8S2eg 


Egycsa% litján 
Per útján . . 


1 


2 


1 


2 


1 

l 


l 


i 

1 


17 


25 

S 


Öesaseaeu . 


l 


H 


1 1 


2 


2 \ 


1 1 


2 


17 


28 



GömSr. 

Gőmör megye 281 községei közöl úrbéri rendezés alá 
nem tartozik 15 község ú. m. Ántalfalva, Dobsina, Drabszkó, 
Forgáohfalva, Gacsalk, Gyubákó , Henzlova , Jolsva , Nagy- 
Hnilecz, Nagy-Röcze, Radnótb, Batkó, Rimaszombatiig Szubafö, 
Zádorfala. 

Két községet kivéve, hol csak elkülönzés történt, minde- 
ntttt egyszersmind a tagosítás is véghez ment, vagy tárgyalás 
alatt van. 

1848. előtt csak két községben hajtatoU végre a birtok- 
rendezés, mindkét helyt egyesség útján ú. m. Alsó-Bátka 
1846-ban és Ajnácskö. Az évszám a hivatalos adatokban 
ez utóbbinál nincs kitéve. 

1856-ban befejeztetett egyesség útján három : Csii, a 
Eórodi (pusztával), Eoczege, Meleghegy, 

1857-ben egyesség útján 18 : Betlér,. Chisnyó, Cseren- 
csény, Helpa, Királyi, Likér, Nasztraj, Ráhó, Rima-Lehota 
Rima-Zaluzsány, Szútor, Traji puszta, Varbóoz, 

)858-ban egyesség útján 10 : Alsó-Hangony,' Alsó-Ká- 
losa, Csúcsom, Felsö-Kálosa, Gömörpanyit| Hamva, Mihály- 
falva, Mikolcsány, Perjése, Vizesrét, 

1859-ben 5, egyesség útján : Alsó-Vály, Horka, Polon* : 
ka^ — per útján : Alsó-Szluha, Dienes&li puszta, 

1860. előtt a hivatalos adatokban az évszám megjelF 
lése nélkül 33, egyesség útján : Bánréve, Bellény, Febtt^Hiai 



já 



AZ UKBÉKI REND. is TAGO&-0OY. AlUÁSA MAOYARORSZ. 27 

fiony, Harkács, Imola, Kelemér, Magyar-Pokorágy, Orlaj- 
Törék, Porláiz, Susa, Szalócz, Uboma; Zádorháza, — per 
útján Bpje, Dulháza, Feled, Felsö-Bátka, Fíige, Héth, Hubó, 
Jólcsz; Kraszna-Horka-Hosszúrét, Méhi, Nadabula, Otrokocs, 
Pálfala, Péterfala, Putnok, Sankfala, Serke^ Sztárnyai Trizs, 
Zsoór, 

1860-ban 16, egyesség útján Alsófalu, Felfalu, FeUö- 
Szkálnok, Koprás, Eraszna-Horka-Várallya, Lévárt, Mnisány, 
Süvette, Tornallya, — per útján Berzéte, Dárnya, Dobfonek 
Licze, Lökösháza, Oldalfala, Sajó-Gömör, 

1861-ben egy, per útján Bozokházi puszta, 

1862 ben 29, egyesség útján Baradna, Czakó, Dobra- 
patak, FelsS-Balogh, Gesztete, Hrussó, Jéne (Abroszka pusz- 
tával), Eis-Röcze^ Eokova, Lenárdfala , Lubenyik , Murány- 
Huta, Murány-Lehota , Murány-Zdibava , Naprágy, Padár, 
PelsützArdó, Pohorella, Rónapatak, Simoni , Sumjácz, Szent- 
Simon, Szkáros, Tamási, Telgárt, Tót-Hegymeg, Tót-Poko- 
rágy. Újfalu, Umrla-Lebota, Válykó, Visnyó, Závadka, Ze- 
herje, — per útján : Giczo, Lekenye, Mellété, Poszoba, Runya, 
Várgede, 

1863-ban 51, egyesség útján : Aleáfala, Alsó-Balog, Ba- 
baluska, Borosznok, Bugyikíala, Csetnek, Derencsény, Déter, 
Dobócza, Esztrény, Gerlicze, Gesztes, Henczkó, Jolsva-Ta- 
polcza, Kiete, Kis-Veszverés , Erokova, Magyar-Hegymeg, 
Márton-fala, Miglész, Murányaílya, Murányhosszúrét, Nagy- 
Veszverés, Nyustya, Pacsa, Páskaháza, Poloszka, Poprocs, 
Ragály, Rakottyás, (Góbis, Czenteháza, Vaskapu pusztákkal) 
Ratkó-Bisztró, Ratkó-Lebota, Ratkó-Zdihava, Rimaszécs, Ri- 
mócza, Rozlosna, Szelese, Szilistye, Sztrizs, Uraj, Ujvásár, 
Usapanyit , — per útján : Gócs , Guszona , Jánosi , ESrös, 
Majom, Málé, Budius Sajó-Eeszi, Tamásfala, 

18644)011 16, egyesség útján : Alsó-Szkálnok , Bakos- 
Törék, Bmmu, GortTaEisfalud , Iványi, (a Eompórházi 
'pMttíMdX tildrirfUhh I^ke, Lipócz, Lukovistye, Osgyán, 

— per útján : Balogfala, Eövecses, 




28 



LÖNYAY MEMYHÍKT. 









iH 


v-4 


1 






Főbftszeg 


Egyeeaeg útján , . . 
Per útján . . . , . 


2 


3 


13 


10 


16 9 

29 7, 


1 


33 

6 


12 
9 


13 
3 


141 

48 ! 


Öassesen 


2 


3 


I3I1O 


dslie 


1 139'61 


16 


189 



Gy5r. 

OySr megyének 85 községei közöl, ide nem számítva 
Győr szabad királyi városát , 20 nem tartozik úrbéri ren- 
dezés alá. 

Ezek közt Medve úrbéri község volt, azonban megvá- 
sárolván örök áron a földesúri birtokokat , és a zsellér birto- 
kokat elkülönítvén , birtokrendezésnek helye nincs. Közbir- 
tokosságok úrbériség nélkül, melyekben a birtokosság közt 
tagosítás 1848 előtt véghez ment, a következő községek: 
Asszony fa, Bőny, Encse, Felpécz, Mindszent, 
(pusztai birtok,) Rétalap, — 1863-ban tagosíttatott : K i s- 
Babot. — Oly közbirtokosságok úrbériség nélkül, hol még 
a tagosítás véghez nem ment , következők : Bácsa, Cza- 
kóház, Eisbajcs, Nagybajcs, Szap, — szerződési 
községek Oyőrsziget, Ikrény és Rétfalu, — hegy- 
községek Ménfő, Patka és Sáág. 

Minden többi községekben az elkülönítés a tagosítás- 
sal együtt foganatosíttatott 

1848-ig csak 7 községben ment véghez a tagosítás, 
még pedig 

1842-ben egyesség útján Csécsény, 

1843-ban egyesség útján Eoronczó, 

1844-hen egyesség útján Ets, Kispéoz, Szemere, — per 
útján Börcs, 

1845-ben egyesség útján Bezi, 

18ől-ben egyesség ú^án Mező-Eörs, — per útján Ab- 
da, Tét, 

18ő3-ban egyesség útján Fehértó, Patás , 

1855-ben per útján Csikvánd, 

1856-ban egyesség útján Réü, 



AZ ÚRBÉRI BBND. ÉS TAOO8.-0OY. ÁLLÁSA MAGYAR0K8Z. 29 

1857ben egyesség útján Gyirmót| Qyarmat, Kisbarát, 
Ravasd^ 

1858-ban egyesség útján Eöttevény, Nyarad, Páemánd, 
Ráró, — per útján Szentivány, 

1859 ben egyesség útján Árpás , Bödöge, GyömörS, 
Markota, Nagybarát, — > per útján Sövényház, 

1860-ban egyesség útján Qönyö, Hédervár, Nyalka, 
Szent-Márton, Újfalu, 

1861-ben egyesség útján Radvány, (Csilis) — per út- 
ján Dunaszeg, 

1862-ben egyesség útján Mérges, Vének, — per útján 
Kapi, — 

1863-ban egyesség útján Eöttevény-Sziget, Kis-Mórícz- 
hida. Nyúl, Rábaszentmihály , Szögye , — per útján Tényö, 

1864- ben egyesség útján Duna Sz. Pál községekben. 

Végrehajtás alatt van három, u. m. Peér, Uj-Malomsok 
és Vámos. 

E szerint rendeztetett : 





1 


1 


1 


1 


1 


i 

w4 


9^ 


íH 




i 

1-4 


vH 


fH 


tH 


i 


1 


ip| 


Egyesség útján 
Per útján . . 


1 


1 


3 

1 


1 


1 

2 


2 


1 


1 


4 


.4 

1 


5 

1 


5 


1 

1 


2 

1 


5 

1 


1 


37 
9 


összesen . . 


1 


1 


4 


1 


3 


2 


1 


1 


4 


5 


u 


6 


2 


3 


6 


1 


46 



Heves. 

Heves megyének 147 községei közöl úrbéri rendezés 
alá nem tartozik nyolcz ú. m. Eger és Gyöngyös kiváltságos 
városok, — Fegyvernek pusztu birtok, — Bessenyö, Csépa, 
Ivád, P. Szajók curiális helyek. 

A birtokrendezés első korszakában t. i. 1848-ig esik 
27 község, hol Tiszaföldvár kivételével mindenfitt per útján 
ment véghez a birtokrendezés. 

1844-ben Zsadány, 

1845-ben Detk, Earácsond, Tisza-Beö, Visznek^ Zaránk, 
— végre Tisza-Földvár egyesség útján. 

1846-ban Ecset, Hort, Ludas, Szúcs, Tiszarof, Atkár, 



30 



LÖM7AY MENYHÉNRT. 



1847- ben ÁdácB, Bura, Erdőtelek, Erk, Monostor, Nagy- 
Réde, Pétervásár; Szólát, Tarna-Eörs, SzeatJmre, Tárna- 
Sas, Terpes, Török Sz. Miklós. 

1848ban Beköcze községekben. 

Ezen idötöl egész 1856-ig semmi birtokrendezés nem 
történt. 

18ő6-ban per útján Gy. Halász, Eerecsend, Tarján, Sz. 
Püspöki, Vámos-Györk, 

1857-ben per útján Poroszló, T. Várkony, 

1858-ban egyesség útján T. Abony, Mezőtúr, T. Ss. 
Miklós, -- per útján T. Füred, 

1859-ben egyesség útján : Czibak, Fedémes, Mezö-Tár- 
kány, Süly, Szolnok, T. Vezseny, — per útján T. Abád, 
T. Eörs, Eörvény, Dévaványa, Boczonád, Sarad, Tó&lu, 
Verpelét, 

1860 ban egyesség útján Bakta, Felnémet, Igar, — per 
útján Eompolt, T. Szalók, 

1862-ben egyesség útján Kápolna, Nagy-Tálya, T.Nána, 

— per útján Heves, Nagy-Iván, Tisza-Ug, 

1863-ban egyesség útján Deménd, Eger-Szalók, Köre, 

— per útján Alattyán, Csehi, A. Debrö, F. Debrö, Hatvan, 

1864 ben egyesség útján Sz. Jakab, per útján Bátor, 
Bod, Derecske, Méra, Gy. Püspöki, Sólymos, 

Az év megnevezése nélkül per útján Vörösmart köz- 
ségekben. 

Végrehajtás és kihasiláa alatt áll 22 község ú. m. Apcz, 
Aranyos, Bodony, Csány, Derzs, Domoszló, Dorogháza, Inö • 
ka. Kenderes, Kömlö, Kötelek, T. Kürth, Nagy -Kürü, Maklár/ 
Mikófelva, Nádujfalu, Párád, Pata, Szarvas-Keö, T. SzöUös' 
ügra, Váraszó. 

E szerint rendeztetett : 



► ^44 



Fő- 
ösaaeg 



Egyesség útján 
Per útján . . 

Összesen . . 



1 
5 



6 18 1 5 

elialijo 



3 

1 

8l4 



5 6 817 



20 
Ö9 

79 



AZ ÚBBÉRI REND. ÉS TÁG0S.-CG7. ÁLLÁSA MAOVAHORSZ. 31 



Hont. 

Hont megye 195 kösségei közöl úrbéri rendezés alá 
nem tartozik hét ú. m. Bakabánya, Bélabánya, Selmeczbá- 
nya szabad kir. városok, Hodrusbánya kir. város, Uhliskó, 
és VíndBchacht Selmecz szabad, kir. város elöutczái, Haraszti 
pusztai birtok. 

A birtokrendezések négy esetet kivéve, hol csak legelő 
elkülönítés fordul elö, mind egyszersmind az út'béri rendezést 
is magukban foglalják, ámbár a hivatalos adatok nem emiitik 
az egyes földesúri birtokok tagosításával együtt. 

Ezen adatok után közöljük azon községek neveit, me- 
lyeknél a birtokrendezés végrehajtva van, és melyeknél 
az évszám kitétetett, — de a tett jegyzések után lesznek 
még számos községek, hol tettleg a kihasitás már megtör- 
tént, de még felülvizsgálat kívántatik vagy egyes fuggö kér- 
dések létezhetnek ; ezeket, kivált miután a hivatalos sommás 
kimutatásban , mind ezen községek olyanoknak tekintetnek, 
melyekben még a birtokrendezés befejezve nincs, az utolsó 
rovatba tesszük , azok közé t. i., melyek végrehajtás és kiha- 
sitás alatt vannak. 

A birtokrendezés első korszakában ezen megyében igen 
kevés történt, mert csak két községben ment véghez birtok- 
rendezés ú. m. 

1846-ban per útján Balog, 

1848-ban per útján Újfalu községekben. 

Ez után szünet volt 18ő9-ig, midőn rendeztettek egyes- 
ség útján Alsó-Nyék, Alsó-Sipik, Alsó-Sember, Alsó-Terény, 
Felső-Sember, Felső-Terény, Horváti, Ipolyság, Eapasz pusz.- 
ta, Kosztoncsa puszta, Ledény, Leiét, Letkés, Nényeházas, 
Öcsöd , Peröcsény, Szakállos, Szalasnya, Százd, Szete, Szob» 
Visk, — per útján Ipolykeszi, Kispoczer, Nagyfalu , Palást, 
Szántó, 

1860-ban egyesség útján Kis-Keszi, 

1862-ben per útján Leszenye, 

1863-ban egyesség útján Damásd, Gyerk, Helemba, 
Lissó, Lontó, Magyarad, Marót-Apát, Marótházas, Mikola-Vá- 



32 



LÓMTÁY MBNYHÍRT. 



mos, Szécsénke-Ipoly, — per utján Bél, Gyögy, Kis-Kér, Kis- 
Eereskény, Kővár, Nagy-Kereskóny, 

1864 ben egyesaég útján Alsó Fegyvernek, — per útján 
Egek községekben. 

Végrehajtás és kihasitás alatt áll 44 község vu m. Alsó- 
Almás, Felsö-Almás, Szent-Antal, Bagyan, Bori, Nagy-Csji- 
lomya, Csank, Darázsi, Deménd, Deviose , Drégely-Palánk, 
Gyekés, Hidvég, Illia, Eelenye, Kemencze, Eeszihócs, Kol- 
bach, Eormosb, Eökeszi, Eövesd, Lehota-Szitna, Mere, 
Méznevelö, l^émeti, Felsö-Nyék, Pásztó-Ipoly , Pecsenyics, 
Pereszlény, Pocsu- Vádló, Prencsfalu, Alsó-Príbej, Felsö-Pri- 
bej, Stefíiltó-Szitna, Szebelléb , A. Szemeréd, Szokolya, Ter- 
begecz, Tésa, Tesmag, Udvamok, Víszoka, Zahora, Zsibritó. 
Úrbéri rendezés történt : 





1846 


1048 


1859 


1860 


1862 


1868 !86i| 


Fö^&mes 


Egyesseg útján , 
Per útján . . . 


1 


1 


22 
5 


1 


1 


10 
6 


1 

1 


U 
15 


Öae^eeen , . . 


1 1 


1 


27 


1 


l 


le ' 


2 


49 



Komárom. 

Eomárom megye 93 községei közöl Eomárom sz. k. 
városát ide nem számitva 19 község curíalis, ennélfogva úr- 
béri rendezés alá nem tartozik, ú. m. Aranyos, Csép, Ekei, 
Fuss, F. Geller, Alsó-Gellér, O-Gyalla, Eis-Iemánd, Kia- 
Eeszi, Eeszegfalva, Eömlöd, Lakszakállos, Ns. öcsa. Piszke, 
Szent-Miklós, Szilas, Eis-Tany, Üj-Szöny, Várallja. 

Az összes községeknél mindenütt nem csak legelő el- 
különítés, de egyszersmind a tagosítás is foganatba vétetett 

Sajnálnunk kell, hogy a hivatalos adatok számos ese- 
teknél, még pedig 39-nél nem teszik ki a birtokrendezésnek 
évszámát, ennélfogva azokat külön rovatban mutatjuk ki. 

1839-ben egyes ség útján Szomód, 

18ő5-ben egyesség útján Nagy-Eeszi, Eolozsnéma, 

1866-ban egyesség útján Tarján, 

1857-ben egyesség útján Gyermely, 

1858-ban egyesség útján Eurta-Eeszi, 



AZ UKBÉRI RBKD. É3 TAOOS.-ÜGY. ÁLLÁSA MAGTAKORSZ. 33 

1859.ben egyesség útján Madár, Szemere, 

1860-ban egyesség útján Hetény, Kürtb, — per útján 
Csicsóy — 

1862-ben egyesség útján Új-Gyalla, Kocs, Ács, 

1864-ben egyesség útján Jászfalu, Bánbida. 

Évszám kitétele nélkül egyesség útján : Almás, Ászár, 
Baj, Bagotta, Baromlak, Bana, Bogya, Bókod, Császár, Csehi, 
Caúz, Dad, Ekecs, Ete, Für, N. Igmánd, Izsap, Kecskéd, 
Ketthely, Kisbér, Koltha, Környe, Lábatlan, Megyeres, Nagy- 
Megyer, Mocsa, Oroszlány, Szt Péter, D. Radvány, Ap. Szakái- 
loB, Szák, Szend, Szomor, Szöllös, 0-Szöny, Tata, Nagy-Tany, 
Tárkány, Zsemlye községekben. 

Végrehajtás alatt van Izsa. 

E szerint rendeztetett : 





1 




■3D 




F-I 


l-l 


1 


^ 


^11 


Pííösszeg 


Egyeaség utján . . 
Per litjáíi • . - 


1, 2 


1 


1 


I 


2 


2 
1 


3 


2 


39 


54 

1 


ÜsszeBea * . . 


i| 


2 


1 


l 


1 


2 


3 


8 


2 


39 


! 55 



Kftvárvidék. 

Kövárvidékének 92 községe közöl 8 nem tartozik úr- 
béri rendezés alá. 

Beregfalva és Lemény községekben nincsen közös úr- 
béri természetű föld, Blozsa nemesi birtok, Kápolnák- Mo- 
noBtor, Kovás, Préluka és Szurdak-Kápolnak községekben 
nincsen úrbériség, Kapnik-Bánya pedig kincstári bányatelep. 

Birtokrendezés csak egy ment véghez egyesség útján 
18n-ben Hosszúfalu községben. A megindított 13 kereset 
még többnyire a tárgyalás kezdetén van. 

Köiép-Siolnok. 

Közép Szolnok megye 144 községe kozÖl úrbéri ren- 
dezés alá nem tartozik 5, u. m. Déésbázn, NagyDoba, Kis- 
Doba, Szilágy-Szt-Király, Vérvölgy. 



8TAT. &8 NKMtBTGACD. KÖZLKIC. I. 



3 



34 



LÖNYAI MENTHÉRT. 



1848. eldtt véghez ment a birtokrendezés egyesség út- 
ján : Hadad; Eorond, — per útján : Czikó; Monó; 

1859 ben egyesség útján Újnémet, 

1861-ben egy esség útján Érkörös, 

18C3-ban egyesség útján Hadad-Nádasd, 

1864 ben egyesség útján Szamos-Udvarhely közsé- 
gekben. 

64 esetben még a pör sincs megindítva, — 67 esetben 
folynak a pörök ; végrehajtás alatt egy sincs. 

£ szerint rendeztetett : 



Sía '^^ 


1861 


1863 


1861 


Főösszeg 


Egyesség útján * , . 
Pertítján 


2 


l 


1 


1 


1 , 


6 


Összese a . , . . . 


4 


1 


1 


1 


lil 


8 



KrasBÓ. 

K r a s s ó megyének 241 községe közöl 25 nem tartosik 
birtokrendezés alá^ melyek közöl tepítvény Fülepháza^ Szen- 
delak és Udvarszállás. — A többi bányaközség vagy bánya, 
ú. ni. Altwerk, Anina, Bogsánbánya, Csiklovabánya , Dog- 
nácska, Eisensteinbánya , Franzdorf, Gladnabánya, István- 
hegy, Karlsdorf, Kohldorf (Carburari), Eohldorf (Carburari 
Saschie), Magurea, Mária-Schnee, Moldova, Nadrág, Neawerk, 
Oravicza , Padina Matje , Resiczabánya , SteHerdorfbánya, 
Szászkabánya. 

A többi községekben sehol sem egyesség, sem pör áU 
tal mindeddig birtokrendezés nem történt. — 121-ben a ke- 
reset még nem indíttatott, 95-ben alig vannak a kezdetnél. 

Krarana. 

R r a s z n a vármegye 73 községe mind úrbéri rendezés 
alá tartozik. 

Tagosítás csak egy liajtatott végre^ még pedig egyesség 
útján, a volt cs. k. úrbéri törvényszék által Petenye községé- 
ben, A megindított 44 rnndfz^pii pörben a tárgyalások nagy- 



AZ URBém RE.VD. ÉS TAGOS.-OGT. ÁLLÁSA MAGTARORSZ. 35 

réazt 1864. évben indultak meg, de még ítélet mind ez ideig 
nem hozatott, 

Liptó. 

L i p t ó vármegye 132 közegei kőzűl a hivatalos adatok 
következik 19 községet neveznek meg^ melyek úrbéri rende- 
zés al'A nem tartoznak, annélkűi, hogy a részletes körülmé- 
nyeket megemlítenék : Bcharfalu, Benicz, Bernicz, Qwóthfalu, 
Hradek . Lubochna, Magurka, Maluzsina, Közép- Malatiny 
Nemes-Ludrova, Vitalisfalu,Tvarozsna, Bukovina, Lázi puszta, 
Thuriki oldalon. Lázi puszta Ivachnovai oldalon , Demcsén, 
Mitosin, Zadjel, Ancsikfalu. 

Oüszosen rendeztetett 14 község, még pedig 
18G3'ban pör útján: Szmrecsán és Zajár, úgy látszik 
két külön név alatt előforduló^ de egy pörben foglalt rendezés. 
A többi 13 község egyesség útján fejeztetett be, ú. m. 
1853 ban Bodafalu, 
1855 ben Nagy-Palugya , 
1857ben Alsó-Derchtár, Proszék, 
1859-ben Szent-Kereszt-Eírály, 
1860ban Szent^Keresztczin, Andrásfalu, Hóra, 
1861-ben Alsó és Felsö-Rásztok, Potornya, Párisháza, 
1862-ben Benedekfalu, Nezsithiza községekben. 





I353I1B05 


1857 


1&59 


1S60 


1861 


L862 


1863 


Főösszeg 


Per útján , - , 


1 


1 


3 


1 


a 


3 


2 


1 


13 
1 


Öaszeseu . 


.1 


1 


2 


i 


3 


3 


n 


l 


14 



lllármaro8. 

Mármaros vármegye 165 községe közöl úrbéri rende- 
zés alá nem tartozik — ide nem értve a szabadalmazott vár 
rosokat — 11, ú. ra. Bedö, nemes község, — Bustyaháza 
handal, kincstári birtok, — Borsabánya, bányabirtok, — Huszt- 
Baranya, kincstári bírtok sóbánya telep, — Királyraezö, Ki- 
rályvölgy , Német-Mokra, mindhárom kincstári birtok, — 

3* 



36 



LÓNTAI MBNTHÉBT. 



Rhónaszék, Sslatinaakna^ Sugatagakna, mindhárom kincstári 
sóbánya birtok, — Uglya majorsági birtok. 

Az elsS birtokrendezés 1 863-ban per útján Szarvassó 
községben ment véghez. Eihasitás alatt van Szinevér, Ssine- 
vér-PoIyána és Szlatinafalu. 

Mo8on. 

Mosón vármegye 53 községe közöl 3 nem tartosik úr- 
béri rendezés alá, ú. m. Királyudvar, Lajta-Bruck; Steinbruck. 

A 43 rendezési eset közöl csak egy döntetett el per útján 

1842 ben Vedényben. 

A többi mind egyesség útján, és pedig 

1837-ben Gáta, 

1839ben Szolnok, 

ld44-ben Vinden, 

1846-ban Uezenye, 

1847-ben Arak, 

1855ben Tárcsa, 

1856-ban Lebeny, Mécsér, Nezsider, Német-Járfalo, 
Újfalu, 

1857-ben Boldogasszony, Feketeerdő, Halászi, Köp- 
csény. Levél, Magy. Kimle, Nyulas, Pátfalu, Párndorf , Sst. 
Miklós, 

1858-ban Barátfalu, Gálás, Horv. Eimle, Magyar-Óvár, 
Miklósfalu, Oroszvár, Rajka, Szt András, Zurány, 

1859*ben Csuny , Féltorony , Hegyeshalom , Lajtafala, 
Mosony, 

1862-ben Horv. Járfalu, Körtvélyes, Nemes völgy, 

1863-ban Alsó-Ulmicz, Szt Péter, Tétény ; 

évszám nélkül Káinok községekben. 

Végrehajtás és kihasitás alatt áll: Puszta-Somorja és 
Szt. János. 

E szerint rendeztetett : 





1 


s 

? 


3^ 


1 




2 


•4 1-H ^ 1-4 


Cl íN 

SS 


1!^ 






Egjtíittsg útjin 
Períitjáu . . 


1 


1 


l 


l 


1 


I 


1 


5 


10 


9 


6 


3 


3 


1 


42 

1 


Oas2e«^D . . 


[7 


1 


. 


I 


l 


u 


1 


& 


10 


d 


|8 


8 


9 


1 


43 



ÁZ UBBÉUI BEMD. ÉS TAGOS.-ŰGY. ÁLLÁSA MAGTAKOBSZ. 37 

Nőgrád. 

Nógrád megye 286 községe közöl iirbéri rendezés alá 
nem tartozik 17^ ú. m. Apáthfalva, Apáthi^ Csór, Qaráb, Eas- 
Haláp, Ipoly-Qaráb, Ipoly Eis-Kér, Jásztelek, Keresztúr- Bo- 
jom. Kisfalud, Kis-Kürtös, Ordas^ Peszerény, Pöstény, P, Do- 
lina, Somoskö, A. Szátok. 

A bii*tok rendezések elsö korszakába nem esik birtok- 
rendezési eset. 

Kezdőtöket vették a birtokrendezések 1860-ban. 

Rendeztetett tehát : 

1860-ban egyesség útján Qácsfalva, — per útján Gács, 

1861-ben per útján B. Gyarmat, 

1862-ben egyesség útján : Bágyon, Alsó-Bodony, Csalár, 
Csecse, Nagy-Darócz Kis-Ecscr, Alsó-Esztergály, Galsa, Tót- 
Hartyán, Karancsapátfalva, KarancsSágh, Legénd, Alsó-Lu- 
dány, Felsö-Ludány, Németi, Nógrád, Óbást, Perse, Romhány, 
Szécsény-Kovácsi, Szenté, F. Sztregova^ Szupalak, Tarnócz, 
Terenne (Homok-), Vadkert, — per útján Nagy-Berczel, Kis- 
Berczel, Borosznok, B. Berinke, Csitár, Diós-Jenö, Hideg- 
kút, Ipolynyitra, Kis-Libercse, Maskova, Nézsa, Felső- Petény, 
Rózsa-Lehota, Szarvasgede, A. Sztregova, 

1863-ban egyesség útján : Boglyasalya, Berzeneze, Csá- 
kányháza, Csoh-Brezó, Divény, Endrefalva, Fülek, Gácslehota, 
Halászi I Horpács, Hradistya, Hény, Ipoly-Nagykér, Kalandé, 
Kisfalu, Lentvora, Magy-Libercse, Lupócs, Málna- Pataka, Mlá- 
gyó, Ozdin, Alsó-Pálfalva, Felsö-Pálfalva, Poltár, Priboly, Rét- 
ságh,Rónya,Salgó-Tarján,Súrány,Száraz-Brozó,Alsó-Szécsén- 
ke, Szenna, Szinóbánya, Uhorszka, Závoda, Zelene, Zichlov- 
nyist, — per útján Abellehota, Beoske, Csesztvc, Galábocs, Ka- 
rancsberény, Kelecsény (Tót*), Pisztrícska, Ságújfalu, Szelcz, 
Szklabonya', Térfalu, Kis-Traczin, Szalma-Teres, Vilke, 
Zobor, 

1864-ben egyesség útján : Czered, Debelcsény, Divény- 
Oroflzi, Ebeczk, Fülek-Kovácsi, Fülek-Püspöki, Fürész, He- 
rencsény. Lest, Lócz, Megyer, Pogony, Prága, Sámsonháza, 
Sóslohota, Terbeléd, Alsó-Told, Kis-Tugár, Turopolya, Var- 
sányi Nagy-Zellö, — per útján Jelsöcz, Jobbágyi, Korlát, Lö- 



38 



LÓNYAY MENYIIÉNUT. 



rinczi, Lo8oncz-Tugár, Nagy-Orossi, Patak, Patvarcz, Pencs, 
Pincz; Sávoly; Szamosujfalu, Szentpéter, AleóSzttcs^ Felső- 
Szttcz, Terény, Zsély községekben. 

Kibaaitás alatt van 38 község, ú. m. ogyesség útján: 
Agárd, Andrásfalva, Buják, Panyi-Darócz , Kalló, Kfuranca- 
Eeszi, Kósd, Kövesd, Lapujtö, Kis-Maros, Mátra Nóvák, Ho- 
bora, Nagyfalu, Parócza, Podrecsány, Ragyolcz, Rap, Terca- 
ke, — per útján Bakó, Baksaháza, Bánk, Bér, Puszta-Berki, 
Felső- Bodony, Ipoly-Bolyk, Dengeleg, Ecsegh, Erdötarcaa, 
Etes, Fülekkelecaény, Guta , Kis-IIartyán , Nagy-Hartyány, 
Héhalom, Heréd, Keszegb, Kökényes, ErdöEürth, Lüke, 
Losoncz, Luczin, Miksi, Mucsin, Nándor, Nöténcs, Palotás, 
Pilis, Rád, Riba, FeUö-Sáp, Alsó-Sáp, Szirák, Tamási, Kis- 
Terenne, Nagy-Terenne, K. Újfalu, Vanyarcz, Videfalva. 

Rendeztetett tehát : 





1860 


1861 


löea 


1863 


1864 


Főösszeg 


Egyeieyg utján , . . 
Per útján , . . . . 


1 
1 


1 


26 
15 


'ól 
15 


21 
17 


65 

49 ' 


Összesen 


2 


1 


Ui 


52 


38 


m 



Nyitra. 

N y i t r a vármegye 505 községe közöl 95 nem tartozik 
úrbéri rendezés alá, ú. m. Adamor puszta, Agacs puszta, 
Akolmány puszta, Bakk puszta, Bástyánka, Bresztove paszta, 
Bisztava puszta, Bodok puszta, Buskován paszta, Beznák- 
falu, Csacsó, Hrusov puszta, Czenin puszta , Csikó puszta, 
Kis-Csornok puszta, Csi/sócz, Dolina, Dvorecz puszta, Dö- 
gös puszta. Égeri puszta, Erzsébeth major, Finta puszta, For- 
nószegh, Qottfalu, Határ puszta, Irsmány puszta, Alsó-Jattó, 
Felsö-Jattó , Kelecsény puszta. Keresztúr puszta, Kís-Keszi, 
Kis-Kér , Kiklö, Kobilán puszta. Könyök, Felsö-KörÖskény, 
Kusti, Ktirth puszta, I^ajosmüve puszta. Lajoshalma puszta, 
Lancsár, Kis-Lapás, Lukáb puszta, Alsó-Malántha, Fels8-Ma- 
lantba, Maj-Zell, Maniga, Mancziczkó puszta, Mezö-Keszi 
puszta, Nádaskút puszU, Nyitra város, OndrLó puszta, Onor 



AZ ÚfiBERl REl^D. £S TAGOS.-ŰGY. ÁLLÁSA MAGYAKOBSZ. 39 

Oszuszko puszta, Oauszkó-Eorláth, Osztró, Parutcza, Nemes- 
Perk, Podkilava, Podola, Podlaksa puszta, Kis-Pricsd, Nagy- 
Pricsd^Rattkócz, AIsó-Rédek, Felsö-Rédek, Ríbbi, Rudnó, Sán- 
dori, Szárnyacska^Szmrdák, Szentgyörgy puszta, Szered áj me- 
zőváros, Szobotist mezőváros, Szurovín puszta , Alsó-Tarány, 
puszta, Felső-Tarány puszta. Tartószeg puszta, Therezov 
puszta, Tolmács puszta, Tormás puszta, Tőrös puszta, Turo- 
luka, Ó-Tura mezőváros, Új városka mezőváros, Vagyócz, 
Vaniga puszta. Vereté, Visnyó, Kis- Völgy puszta, Nagy-Völgy 
puszta, Zahrada puszta, Zakosztolán , Zdichava , Vieszka 
puBztii, Vogyerád. 

Nevezetes ezen megyében a birtokrendezések előhala- 
dása; midőn számos megyékben 1836 éven túl már birtok- 
rendezési esetek fordulnak elő, ezen nagy és sok községből, 
álló megyében 1858-ig egy rendezési eset sem adta magát 
elő. 1859 ben számos volt a rendezés. 1860-ban és 1861-ben 
szünet állt be. 1862-t61 kitűnő erélylyel folyt a rendezési ügy. 
Különösen kiemelendő, hogy 115 végrehajtott rendezésnél 
csak egy ítéleti van, a többi mind egyesscg útján jött létre, 
— mi világos tanúbizonysága annak, hogy a birtokrendezé- 
sek szükségét mindkét fél belátta, de tanúskodik az eljáró 
birák ügyességéről és jóakaratáról is. A birtokrendezések 
kevés kivétellel a tagositást is magukban foglalják. 

A pör útján befejezett elkülönözés Ghymes-Kosztolány 
községben ment véghez 1864-ben. 

Az egyesség útján befejezett ügyek következők : 

1858-ban Dobrocsna, Vitsap (Nyitra), 

1859-ben Apáthi, Andacs, Appony, Bodok^ K. Bossány, 
N. Bossány, Bucsány, Czabaj, Dicske, Élecske, Alsó-Elefánt, 
Felső-Elefánt, Gergelyfalu, Ghymcs, Alsó-Kaáp, Kajsza, Kap- 
láth, Kelecsény, Kis-Mánya, Navojócz, Pann, Sopornya, Tar- 
dos-Kedd, Tóth-Megyer, Vecse. 

1860-ban Egbell, 

1862-ben Kuzmicz, Kürth (Nemes), Martonfalu, Neda- 
nócz, Néver, Nóvák, Paczolaj, Pobedni, Poszádka, Rajosán, 
Rakovicz, Ratnócz, K. Rippény, Galgócska, Szenicz m. v.. 
Szili, Fclöő-Sutócz, Theszór, Tornócz, Zsámbokréth, 

1863-ban Kis-Bellincz , Nagy-Belincz, Kis-Báb, Chre- 



40 



LÓNYAY MENYHÉKT. 



nóczy Csabb, Drahócz, Eördöghe, Falkas-Dovorán, K. Tács, 
Eoczurioz, KocsáD; Eörpösd, A. Köröskény, Lakácai, Malom- 
Bseg, Mocsonoky Mocsidán, Nemcsicz, Nemecske, Nessette, 
Práznócz, Peteöfalu, Ságh, Salghó, Sellye, Sempae, Ssentmi- 
hilyúr, SÍ88Ó, Szolcsán, Saránka, Tavarook, Uj-Lacaka, Vajk, 
Vámos-Újfalu, Vidovin, Zlatnik, 

1864 ben Ássa-Eürth, Berencs, Bon, Bábindal, EÍ8-BöI- 
gyén, Nagy-Bölgyén, Csermend, Nagy-Czétény, Eis-Czétóoy 
A. Helbény, F. Helbény, Nagy-Hind, Hosszúfalu, Eálaas, 
Ejurkócz, Eomjáth m. v., Nagy-Lapás, Lovászi, A. LudAny, 
F. Ludány, Nagyfalu, Negyed, Sarlutka (Nyitra), Vág-Srcrda- 
hely, A. SzöUSs, F. SzöUös, Újlak, A. ZéUe, F. ZéUe köi- 
ségekben. 

Végrehajtás alatt áll Hragyecz, Eis-Hind, M orovnó. 

Rendeztetett tehát : 





' 18^58 


1859 


iseo 


IS62 


186B 


1884 


Főösszeg 


Egyesst^g útján . , , 
Per Útján . * , . . 


2 


25 


i 


20 


37 


29 

l 


114 

1 


összesen 


2 


m 


1 


20 


87 


30 


116 



PMt-Pilis és Solt. 

Pest-Pilis és Solt t egy. vármegyék 187 közsé- 
ge köztti, — ide nem értve Pest és Buda sz. k. városokat, 
10 nem tartozik úrbéri rendezés alá, ú. m. Alsó-Dabas, Apor- 
ka, Felsö-Dabas, Eis-Harsa^ Nagy-Harsa, Kis-Apostag, Nagy- 
Eörös, Majosháza, Új-Pest, Törtei. 

A többi 177 község közöl 147-ben a rendezés és ta- 
gosítás, 30-ban erdő és legelö-elkttlönitési eset fordált elé. 

Az összes 139 végrehajtott birtokrendezés következő 
sorozatban ment véghez : 

1829-ben per útján Tápió-Györgye, 

1836-ban per útján Péczel, 

1837-ban egyesség útján Maglód, Iklód — per útján 
Ocsa, Nagy-Eáta, 

1840-ben egyesség útján Gk)mba, Rákos-Csaba, Sári, 

1842-ben per útján Dab, 



AZ ÚRBÉRI REND. ÉS TÁGOS.-06T. ÁLLÁSA IfAOTARORSZ. 41 

1843ban egycsség útján Haraszti, — por útján Váca- 
Hartyán, Verség, 

1844-ben egyesség útján Kerepes, Monor, — per útján 
Ujszáss, Zsámbok, 

1845-ben egyesség útján Szele, — per útján Gyömrö, 
Tápio-Sáp, 

1846-ban per útján Tószeg, 

1847-ben pör utján Bugyi, Csővár, Eis-Némedi, Pilis, 
Pánd, 

1848-ban pör útján Ácsa, 

18őO-ben egyesség útján Alberti, Ecser, 

18ő2ben egyesség útján Tóth, 

1856-ban egyesség útján Fogtü, Hajós, Keczel, Nagy- 
Tárcsa, 

1857-ben egyesség útján Abony, Csiktarcsa, Császártöl- 
tés, Gödöllő, Miske, Ó-Eécske, Ordas, Szele-Farmos, Sztellár- 
Káto, Szalk Szt Márton, Tápio Szt. Márton, Taksony, Ój- 
Kécske, 

1858.ban egyesség útján Aszód, Akasztó, Czinkpta, 
Jánoshida, Káva, Kalocsa, Lak, Rékas, Úszód, — per útján 
Duna-Pataj, 

1859-ben egyesség útján Alpár, Borosjenö, Duka, Telki - 
Jenő, Izsák, Pereg, Tatár Sz. György, Üröm, 

1860 ban egyesség útján Bénye, GyÓQ| Eartal, Pilis- 
baba, Szécsö, Szt István, Tápio-Bicske, 

1861-ben egyesség útján Tunye, 

1862 ben egyesség útján Alsó-Némedi, Bagh, Bia, Du- 
nakesz, Ejtkucs, Örkény, Tápio-Sáág, Tóth-Györk, Tass, Kis- 
Torbágy, Tököl, Ü118, 

1863-ban egyesség útján Bottyány, Becse, Csömör, Cse- 
pel, Csecs, Dány, Duna-Vecse, Dömsöd, Héviz, Héviz-Györk, 
Kis-Tarcsa, Eis-Körös, Mácsa, Makád, Püspökhatvan, Péteri 
Promontor , Rátóth , Ráczkeve , Szada , Szilágy, Sziget Szt 
Márton, Sziget Szt Miklós, Tápio-Süly, Sziget-Ujfalu, Tétény, 
Vácz Szt László, Valkó, Vecsés, Veresvár, Zsidó, — pör út- 
ján Bátya, Nagy-Kovácsi, Telki, 

1864-ben egyesség útján Czegléd, Duna-Egyháza, Do- 
mony, Isaszeg, Eún Szt Miklós, Kis-Ujfalu^ Mende, Nádudvar^ 



42 



LÓNYAY UKMVBKBT. 



S 



1 









co 



1 


1 


e 


> 


ő 


« 


a 


:S 


•«8 


•ci, 


*;3 


1 


u 





£ 


S SS 


i 


W8l 


s « 


^ 


B98I 


« 


. CO 

"1 


SS 


5981 




<N 

1-t 


1981 


- 1 


^ 


0981 


t* vH 


00 


6981 


« 1 


00 


8981 


Oi tH 


2 


1081 


S 1 


eo 


9981 


^ 1 


^ 


8981 


- 1 


^ 


0981 


<M 1 


o« 


8Wl 


^ 


iH 


Z.^81 
9WI 


tO 


lO 


*H 


^^ 


9WI 


▼H 04 


CO 


ff8l 


04 C<1 


^ 


8t8X 

zni 


1-1 <N 


CO 


1 -- 


1-1 


0^1 


CO 1 


CO 


i.881 


G«i 04 


'^ 


9681 


1 - 


^^ 


6S8T 


1 -^ 


»-4 




ot 

2 


\ 

? -s 

fi 




d 



1Í 

o 



4S 
Jé 9 



•«6 

> 



§ 

ti 
s 



s 



• 9 



£0 
N 

:0 



00 

:0 

1— < 
CO 



^ - Cá S 
§ o .2 í? 3 

u « ^ ^ o 
25 ü «• ^ i 

^-4 .-T* .2L. O ^ 

fl i2 — -2 '^ 

w Ǥ a ". g 

s-s g"^ § 
5 « j ^ j 

^ M ^ « « 



-'^ I - I i 

l|í|" 

« .5- - i; 






d 

o 

00 
M 
O 
PUl 



9 r. • ti"? 






a a ü -S a 



•£ •ü «2 S 

pM A ^ O l-» 






ÁZ UBBÉHI RbMD. ÉS TAGOS.-CgY. IlLÁSA MAQTARORSZ. 43 

Karosa- Királyfia ; Karcsa-Kulcsár , Karcsa^Mórocz , Karcaa- 
Pinke, Karcsa-Sipós, Karosa- Sólymos, Karcsa-Damazér, Ke- 
czöczés, Királyfia, Kis-Bár, Kisfalud, Felsö-Korompa, Koss&th, 
Nagy-Légb, Kis-Légb, Lidér vagy Alsó Tejed, Mad, Madarász, 
Maczháza, Kis-Magyas, Nádasd, Nagy-Abony, Nebojsza, Ne- 
messzeg, Nyék ( csallóközi), Olgya, Olló-Tejed, Padány, Pa- 
tonyfórge, Pódafa, Pusztapáld, Rétbe, Saáp, Sárosfa, Somorja, 
SikAbany, Nemes-Súr, Valta-Súr, Varra-Sár, Sül, Szász, Szt- 
Péter, Tárnok, Tejfalu, Tonkháza, Toros, Töbör-Étbe, Tőkés, 
Nagy-Udvarnok, Kis-Udvamok, Újfalu, Ujhely-Toka, Uszor, 
Vajka, Zavar. 

A 127 birtokrendezés, melyeknek nagyobb része a tago- 
sításra is vonatkozik, következő rendben ment véghez : 

1842-ben egyesség útján Remete, 

1843-ban egyesség útján Lipót, Püsk, Zseli, 

1845-ben egyesség útján Deáki, Moderdorf, 

1846-ban egyesség útján Bakony, Gseklész, Qereoesér, 
Nagy-Magyap, Olgya, Rosindol, Taksony, 

1847-ben egyesség útján K. Bresztovágy, N. Brcszto- 
vágy, Csukás-Paka, Dionesdi, Keresztúr, Ligetfalva, F. Lócz, 
A. Lóez, Magyar-Bély, Nádas, Spácza, Szered, 

1848-ban egyesség útján Fejér egy ház, Alsó-Kororopa, 
Felsö-Nyárosd, Nagy-Súr, 

1850-ben egyesség útján Fél, Nádszeg, Pnsztafödémes, 
Szilincs, Vcdröd, 

1851-ben egyesség útján Félbár, Hochstettno, Illéshá- 
za, Tallos, Viszkelet, 

1852-ben egyesség útján Diószeg, Igrám, Nagy-Lucs, 
Majthény, Szent-Mihályfa, 

1854-ben egyesség útján Czifer, Elgybáz-Gelle, Farkas- 
hida, Nagy-Paka, Kis Páka, TótUjfalu, 

1856-ban egyesség útján Padány, Páld, Vereknye, 

1857.ben egyesség útján Német-Gurab, Nyék (csalló- 
közi), Szeraeth, Závod, — per útján Béke, Eberhard, 

1858-ban egyesség útján Csölösztö, Kis-Lucs, Vámos- 
falu, Vasárut, Vök, 

1859-ben egyesség útján Beketfalva, Böös, Eperjes, 
Hidaskürth, Kiüti, Nagy-Mácséd, Alsó-Nyárosd, Nyék (kül- 



44 



LÓNTAY MENTHÉHT. 






u 

o 



1 


S S 


> 


-^ S^ 


"a" 




í 


11 


á 




o 


á -i 




M a 


^1 


sTs 


t*!*;; 


>& j- 




ta 








S 










Oi 


t- 


1 ^ 


« 


o 


i-í 


09 


:ó 


fM 




1 *^ 


:o 








^ 








itfí 






" 


€0 


lÜ 


c- 


S 








' 


C» 








S 


^ 


<« 


s 


1— r 








=3. 






~^ 


£ 


CO 


1 


«0 


1-1 






1 _ 


1f4 








2 


CO 


1 


m 










098 




Cl 


S 


*^ 








-s* 


lO 


e« 


t^ 


OD 


fM 


I-T 


iH 








ŰO 








s 


10 


1 


td 


IH 








tr 








00 


^ 


IN 


tó 


1F^ 








i 


co 


1 


EO 


1^ 








^ 








s 


CD 


1 


«D 










ÍN 








S 


tfí 


1 


to 


iH 








^^ 








s 


lO 


1 


XQ 


1-í 








i 


hO 


1 ' 


^ 


1-^ 














s 


^ 


1 


^ 


1^ 








t^ 








00 


1^ 


1 


a 


^m4 








EP 








■* 

^ 


t>- 


1 


t- 










in 










0« 


1 


^ 


1-4 








« 








«ao 


« 


1 


co 


1-t 








Uí 








s 


^^ 


1 


»4 


1^ 



















•« 








^z? 








*fil 




d 




.Sf 










*3 


J 




1 






tff 


QU 





AZ URBÍRI BRKD. ÉS TAGOS. OQT. ÁLtAsA IIAQTARORSZ. 45 



Sáros. 

Sáros vármegye 347 községe közöl nyolcz esetnél 
a hivatalos adatok a birtokrendezés idejét ki nem teszik. Va- 
lósziaUieg ezen rendezések az 1848 előtti időkre esnek ; ezek 
következők : egyesség útján Erucsó, Litinye, Ladomér, Pa- 
locsa, PéchAjfalU; Richvald, -^ per útján Margonya, Ortutó. 

Az évszám megnevezésével évenkint következőleg ha- 
ladtak előre a birtokrendezések : 

1858-ban egyesség útján Berki, Kellemes, Erivé, Eri- 
zsó; Livó, Schönviz, Usz&lu, 

1859-ben egyesség útján Boglyarka, Hermány-Tapoly 
Zemplén része, Harság, Herhej, Eisfalu, Eruzslyó, Lukó, Mi* 
csak, Nyársardó, Szedikert, 

1862-ben egyesség útján Eavecsan , Eohany, — per 
útján Böki, Szentimre, 

1863-ban egyesség útján Nagy-Ladna , E. Ladna, Le- 
mos, Ó-Rozsin, Német*Soóvár, Eis- Vitéz, — per útján Janocs- 
ka, Nagy- Vitéz, 

1864-ben egyesség útján Bunyita, Erdőcske, Hermány- 
Sztanka, Eeczer-Peklén, Eeczer-Lipóca, Licsért, Stellbach 
községekben. 

Eihasítás alatt áll 30 község úgymint: Aranypataka, 
Bisztrátapoly, Bisztra-Erajnó, Csipkés, Dobó, Dolhonya, Dap- 
lin, Qerlachó, Hunkócz, Hajtnfka, A. Jedlova, F. Jedlova, A. 
Eomamyik, F. Eomamyik, Emzslyó, Eapissó, Mergeska, 
Hesztiszkó, F. Mirossó, Nyirjes, A. Aorlich, A. Polyanka, 
F. Polyanka, Potoka, Pétervágás, Rosztoka, Sarbov, Tizsite, 
Viszlava, Vapenyik. 

E szerint rendeztetett: 





löőb 


1869[l8e2 


1863 


1881 


ISrh^^-H 


Perátján , . . 


I 10 


2 
2 


6 
2 


8 
3 


6 

2 


9 


Ös02eiea. . . * 1 


7 


IQl 


4| 


8 


11 


tí 


48 



46 LÓNYAY MENYHÁRT. 

Somogy. 

Somogy megye 318 községe közöl úrbéri rendeséa 
alá nem tartozik 24 község u. m. A. Zsitva, BesenyS, Boglár, 
Gadács, Hácsy Horvátkút, Hosszúvíz, Kelé víz, Kis-Eereastúr, 
Nemesdédy Nemes-Kisfalud; Nemes Vid, Pálfalu, Pátró, Pasz- 
ta-Kovácsi, SzöllösKislak, Somodor, Szörnye, Szentmiháljfa, 
Szerászló, Teazlafalu, Tótváros, Visz, Vrácsik. 
A birtokrendezés menete következő volt : 
1844-ben egyesség útján Kerekí, Patalom, Tab, — per 
útján Szabadi, Ujnép, Zímány, 

1845-ben egyesség útján Kercseliget, — per útján Pa- 
tosfa, Zics, 

1846.ban egyesség útján Agarév, Aracs, Babocaa, Be- 
lezna, Gjrulán, Háromfa, Látrány, Szabás, Szöllös-Györök, 
— per útján Ádám, Bárd, Bolhó, Faluhidvég, Csíge, Gyön- 
gyösmellék. Jaké, 

1847-ben egyesség útján Nagy-Berény , — per útjáa 
Beleg, Bükösd, Csököly, Csoma, Hedrahely, Hetes, ELiaasz- 
szond, Kis-Bajom, Kis-Berény, Öreglak, Szent-Benedek, 

1848-ban per útján Buzsák, 

1849-ben egyesség útján Kilití, Ság vár, 

1851-ben egyesség útján Köröshegy, Oszöd, 

1852-ben pör útján Gárdony, Dr. Tamási, Torvaj, 

1853.ban egyesség útján Berki, 

1 855 ben egyesség útján Görgeteg, 

1856-ben egyesség útján Apáthi, Bize, Merenye, Várad^ 
Vrászló, 

1857 ben egyesség útján Antalfalva, Bécz, Bolhás, Csi- 
csó. Iharos, Kálmancza, Lelle, Nemeske, Simonyi, Szent- 
László, Tarany, Zamárdi, — pör útján Boldogasszonyfa, Ga- 
dány, Kéthely, Konyi, Német-Lukafa, Liszó, Magyar-Lukafa^ 
Messtegnyö, Ötvös, Szorosad, Sztára, Szulimán, Tótgyógy, 

1858-ban egyesség útján Bagolya, Balaton-Berén, Bony- 
nya. Bürüs, Csepely, Dombó, Döröcske, Gomba, Hoboly, Juth, 
Kapos-Füred, Kis-Bár, Kis-Dobsza, Köttse, Kis-Kovácsi, Kis* 
Korpád, Libisz-Kozma, Magyar-Egres, Mosgó, Nagy-Dobsza, 
Orda, P:ith, Petlend, Somogy vár, Surd, Saiárszó, Szent»»; Táas- 



AZ UBBÉRI REND. ÉS TAaOS.*0GT. ÁLLÁSA M AGYARORSZ. 47 

ka, Zákány, — per útján Antalfalu, Almamellék, Bal. Csehi, 
Drávafok, Hajmás, Homok, Kozsok, Kis-Háraágy, Markocz, 
Mosdós, Pogánszentpéter^ Tapsony, Toponár, 

. 1859-ben egyesseg &tján^ Aszaló, Balkeresztúr, Bal-Új- 
lak, Bálványos, Csertő, Csurgó-Óváros, Hentse, Hosszúfalu, 
Kapoly, Kára, Earád, Magyar-Lád , Magyar- Atád , Molvátty, 
Nágocs, Nagy-Korpád, Polány, Sárd, Som, Szörény, Zádor, 
— per útján Alsó-Segesd, Bate, Böszénfa, Csömend, Felsö- 
Gamázs, Felsö-Segesd^ Pönyed, Kaposújlak, Mihályd, Mero- 
nye, Nagy-Hárságy, Nikla, Pamuk, Simonfa, Szomajom, Tót- 
szentpál, Tótújfaln, 

1860-ban egyesseg útján Bal. Szentgyörgy, Csoknya, 
Jaísz, Gálosfa, Geszti, Homok-Szentgyörgy, Eladarkut, Por- 
ragszentpál, Pusztaszemes, Rinyaújlak, Szenyér, Szolád, Tö- 
röcske, Viszló, Vőrs, Zsiboth, — per útján Csombárd, GöUe, 
Osztopán, Porrog, Szökedencs, Tótkeresztúr Tószentgyörgy, 
Várda, Varaskér, 

1861-bdn egyesseg útján Juta, Német-Lád, 
1862-ben egyesseg útján Csokonya, Felsö-Zaítva, Sza- 
lácsi, Szentjakab, — per útján Basal, Nagy-Bajom, Pata, 
Poklosi, Szent-Balázs, Szob, Zala, 

1863-ban egyesseg útján Andocs, Ácsa, Bábony^ Cse- 
rénfa, Dr. Szentmárton, Endréd, Faluszemes, Fiad, Gyarmat- 
Megyer, Német-újfalu, Sávoly, Sellye, Szabadhegy, Teleki, 
Város-Hidvég, Zsel-Kislak, Zs. Szentpál ; — per útján Atala 
Bodvicza, Ecseny, Fonó, Henész, Heresznye, Hol Iád, Iharos- 
Berény, Inke, Komolosd, Lábad, Marczali, Péterhida, Réhfalu, 
Sámson, Szentes, Szent-Miklós, Szulok, Taszár, 

1864-ben egyesseg útján Istvándi, Kapos-Keresztúr, 
Miklósi, Porro^rszcntk irály, Rinyaszentkirály, Sarkad, Szen- 
na, Visnye, Zselicz-Kisfalud ; — per útján Darány, Jád, Kis- 
Tamásí, Lakocsa, Lengyeltóti, Nagy-Arád, Őr, Orczy, Pa- 
tony, Pula, Sand, Sái)tos, Sántosi maiam, Szent Borbás, TikoS; 
Vámos községekbon. 

Végrehajtás alatt áll 6 község u. m. Ások, Alsó-Gamázs, 
Belovár, Kaposmérö, Kaposvár, Vízvár. 

E szerint rendeztetett : 



48 



I/ÓNYáT MBNTHéRT. 



Uí 








V 








3 


s 


f-t 
0^ 




TO 


T^ 


t*< 


<N 


^O 








bl < 








~% 


a> 


CD 


»o 


s 




*4 


G4 


















át ■ 


** 


r» 




fMl 









f— 1 








s 


Cí 


1 1 


C« 


1^ 








i 


<o 


o> 




1-^ 








7> 


1^ 


1M 


S 










i 


S3 




C9 


tH 








t- 








S 


04 




s 


t-l 








1 


ir> 


1 


*a 


1— ( 








tO 










pH 


! 


1^ 


w^ 








i 


rH 


1 


i-H 


1— « 









c^ 








s 


1 


« 


Cíl 


1-i 














3 


(M 


1 


01 


^ 






, 


fl> 








S 


01 


1 


<M 


r-i 









1 


1 


pH 


^ 


33 








i 


■H 


1-H 


04 




1^ 


f»* 


*4 








i 


a> 


r* 


<o 

f-í 


T 








1-1 


01 


«a 








^ 


3 


eO 


eo ; 


<c 













a 








-fld 








^í? 








9 








-S? 





a 

1 




1 


? 




í 


1 


<5 



a 
2 



^ 

b 
O 



» 



'^ 



3 

a 
a 





> 



9 



s J 
-» s 

60 tí 
^ S 



h c s « 



o •g :§ 






_„ -s 

s g » ^ 

D 23 •^'^ 



- 2 



o 
CD 




Áis tJkbhii RKND. is TÁGOS.-tÍQT. Allása magyabobsz. 4^ 

János&y Jobbahisa, Eáptalan-Vís, Eeczöl, Kövesd^ Kisfaludy 
Tói-EereBztúr, Lövő, Lédecs^ Lócs, Mesterhása, Mih&lyi, Mag- 
lócza^ Nemeskér, Nemes- Vís, Nemes-Ladiny , Némethi, Or- 
dód, Osli, Páli, A. Pásztori, F. Pásztori, Pereszteg, Petöháza, 
Pinnye , Pórladány , Potyond , Rába-Pordán , Rába-Csanak, 
Répcze-Szemere, Röjtök, Puszta-Család, Sajlos-Eál , Ságh, 
Simaháza, Salamonfa, Sebes, Szany, Szili, Sobor, Szentan. 
drás, Szél-Sárkány, A. Szopor, F. Szopor, Szováth, Kis-Tata, 
Tamási, Tompaháza, Und, Vadosfa, Vágh, Veszkény, Vásá- 
rosfalu, Vicza, Völcsej, Zsebbeháza, — per útján Lozs. 

10 évi szünet után a következő rendezések mentek 
véghez : 

1858-ban egyesség útján Csáford, Iván, Likvánd, Per- 
vány, Udvard-Ujkér, 

1859-ben egyesség útján Endréd , Széplak, — per út- 
ján Hővel, 

1860-ban egyesség útján Stitör, — per útján Keresztény, 

1862-ben egyesség útján Bágyog, 

1863-ban egyesség útján Barbacs, Beö, Czinfalva, Csa- 
pod, Gartha, Klastrom, Medgyes, Újtelek, — per útján Do- 
borján, 

1864-ben egyesség útján Agyagos, Balf, Dörfel , Fertö- 
Szentmiklós, KfÜlö, Német-Keresztúr, Muzsaly, A. Rámócz, 
Sarród, A. Szakony, F. Szakony, Szergény, Szerdahely, 
Vitnyéd. 

Kihasitás alatt állanak a következő községek u. m. : A. 
László, A. Péterfa, A. Pulya, Banya, Bleigraben, Csáva, 
Czundra, Darufalva, F. Péterfa, Felszerfalu, Haracson, Has- 
falva, Himód, Horvát-Zsidány, Kethely, Kertes, Kis-Barom, 
Kőhalom, Lajta' Pordány , Lajta-Sz.-Miklós, Lakeudorf, La- 
konpak, Loók, Locsmánd, Nagy-Barom, Nyék, Ostoros, Petö- 
falva, Peresznye, RépczefíS, Riczing, Somfalva, Szarvkö, Új- 
falu, Vimpácz. 

E szerint rendeztetett : 



ItAT. it NlMCBTaACD. KÖELXlf. 



50 



LÓNTAT M BNTHÍBT. 





IS46 1847 


184Ö 
előtt 


1868 18&9 IgftO 


1S62 


I8ÖS 1864 


Fő 
összeg 


EgyesB^g iStján 
Per útján , 


1 


1 


96 
1 


€ 


3 

' 1 


i 
1 


1 


9 U 
1 , — 


131 

4 


Összesen . 


1 


L 


97 


e 1 


a 


2 


1 


10 


1*1 


136 



Siaboles. 

Szabolcs megyének ösz vesén 147 községe ^aD^ 
lyek közöl 6 úrbéri rendezés alá nem tartozik. B. Abrány, 
és Szt Gy örgy-Ábrány be van népesítve szerződési 
zsellérekkel, kik sem szántó sem legelöföldet nem bimak. 
Földes tisztán nemesi birtok. Márton falva majorsági 
birtokon telepítvény. Nádudvar nemesi birtok ; a tago- 
sítás egyesség útján 1864-ben ment véghez. Nyíregy- 
háza szabad kiváltságos város. Rohod és Sáap corialis 
birtokok. 

Ezen megyében az 1848. év előtti időkben aránylag más 
vidékekhez számos birtokrendezési eset fordult elö. Az ezen 
időszakban rendezett községek nevei : Acsád, Anarcs, Apagy, 
Aranyos, K. Apáthi, Báj, N. Baka, Ny. Bakta, Balkány, Bei- 
tek, Berkesz, Bogáth, Csege, P. Dobos, Eperjeske, Üj-Pejér- 
tó, Gemzse, Geszteréd, Gyüre, Gyulaháza, Kékese, Keresztút^ 
Lorantháza, T. Litke, Lúgos, K. Léta, T. Lök, Mihálydi, K. 
és N. Mada, Nagyfalu, Napkor, Papp, Piricse, M. Pócs, Rád, 
Szakoly, Tass, Téglás, Tetétlen, Thuzsér, Vaja, K. Várda, K. 
Varsány, N. Varsány ; összesen 45. 

A birtokrendezés és tagosítás 1848-tól — 1856-ig ezen 
megyében egészen megszűnt; 18ő6-ban a cs. kir. úrbéri tör- 
vényszékek megkezdvén működésüket, az első végrehajtott 
úrbéri rendezési és tagositási eset, mely egyesség útján ment 
véghez, volt Fejértón. 

1858-ban Eőr egyesség útján, 

1859-ben Nyir-Bátor per útján, 

1860-bau Balsa, Óntelek egyesség útján, — N. Baka, 
Bessenyőd, Biri, Ibrány , Kércs , Eomoro , N. Kalló, Lövő, 
Mándok, Mogyorós, N. Pálcza, Téth, Zsurk pör útján, 

1861-ben Dombrád egyesség útján, — Teke pör útján, 



▲Z ÜBBÉBI RBI^D. és TAGOS .-ÚOT. ÁLLÍSA ÜAGTABOBSZ. 51 

1862-ben Kanyar y Laskod és Veresmart egyesség út- 
ján, — Ajak, Bulji Csobalj, Demecser, DKghe, T. Dob, Gé- 
gény, Oyulaj, Haláss, Jákó, Levelek, V. Megyer, Oros, Pilis 
per útján, 

1863-ban Beszterecz, Ptlirügy egyesség útján, — Bog- 
dány, Dada, Gára, Eemecse^ T. Kenész, Magy, Őrmező, Sé- 
nyö, Székely per útján, 

1864-bfín Polgár és Tardos egyesség útján* 

ítélet vagy végrehajtás alatt állanak Aggtelek, Berezel, 
Bezdéd, Eszeny, Hugyaj, Kék, Paszab, Pátroba, Pazony, Ra- 
mocsaháza. Rohad, S. Mihály (egyesség). 

Tehát Szabolcs megye 141 rendezés alá tartozó közsé- 
gei közöl rendeztetett : 





30 íjIíO 


30 

U-I 

1^ 


1 




^ 

s 




1— ' 




FíJösflzeg 


Egyesség útján . 
Peruján . . . 


— 


X 


1 


1 


2 
15 


1 
1 


3 

14 


2 
10 


2 




12 1 
40 


Össze seD . ■ . 


u 


l 


1 


1 


17 


^2 


17 


12 


2| 


12 


109 



Minélfogva azon községek száma, melyekben még tá- 
volabb kilátásban van a birtokrendezési ügy, 32-öt tesz. 

Siathmár. 

Szathmár vármegye 256 községe közöl, ide nem 
értve a megyében fekvő szabad királyi városokat, 2 község 
nem tartozik úrbéri rendezés alá, ú. m. Borzova, Mánd. 

A hivatalos adatok nem mutatják ki az 1848 előtti bir- 
tokrendezések évszámát 

1848 előtt rendeztettek egyesség útján : Szent Miklós, 
Oköritó, — per útján Apa, Becze, Borhíd, Czégény, Csaholcz, 
Császári, Csegőd, Csoraakőz, Gebe^ Ilermanszeg^ Homok, 
Iklód, Kaplony, Király-Darócz, Kocsord, Kömörő, Madarász^ 
Kis-Majtény, Mátészalka, Nyir-Csaholy, Nyir-Megyes, Náb- 
ránd, Olcsva, Oroszfalu, Patóháza, Puszta- Darócz, Remete- 
mező, Részege, Réztelek^ Saár, Sárköz, Tisza-Kórod, Tunyog, 
Ura, Zarolyán, 

1853ban egyesség útján Fülpös- Daróc/, 

4* 



52 



LÓKTAT MEKTHÉRt. 



1858-ban egyesség útján Gencs, — per dtján Adorjáni 

1859-ben egyesség útján Kak és Szt Márton, Mes6* 
Terem, Nántü, Olcsva- Apáti, Ricse, Nagy-Szokond, Tománya, 
Vezend, 

1860 ban egyesség útján Tény, Lénárdfala, PenAaslek, 
Sándorfalu, — - per útján Balotafalu, Alsó-Homoród, SEamoa- 
Újlak, Zsadány, 

1862-ben egyesség útján ErdSd, Szakasz^ — per útjin 
Amócz, Fülpös, Farkas- Aszó, GÜTács, Jármi, Oláh-Hodos, 
Ombody Portelek; 

1863-ban egyesség útján Angyalos, Avas-Fekfifalo, 
Avas-Ujfalu, Jánk, Kőszeg-Remete, Pálfalva, Rózsapallmg, 
Terep, Turvékonya, Vitka, — per útján Endréd, Dk, Istvándi, 
Majtis, Lázári, Penyige, Potyod, Nagy-Szekeres, Eis-Szeke- 
res. Tyúkod, Vetés, 

1864-ben egyesség útján Dob, Erdöszada, Geboijio, 
Kálmánd, Kölese, Magosliget, Papos, Pete, Szamosbecs, 
Szinfalu, Túr-Terebes, Cs. Újfalu, — per útján Giród-TótfiUn, 
Györtelek, Komlód-Tótfalu,Krassó, Óvári, Petyéo, Porcsalma, 
Sályi, Szamos-Kórod községekben. 

Végrehajtás alatt állanak Batiz, Domahida, GacaAly, 
Iriny, Nagy-Károly, Mezö-Petri, Szoldobágy, Udvari és B. 
Vasvári községek. 

Rendeztetett tehát : 





1848 

előtt 


1863 


1858 


1869 


1800 


1862 


ises 


1864 


Főösszeg 


Egyauég útján 
Per litján - 


2 
85 


1 


1 
1 


ő 


G 
2 


2 

S 


10 

11 


12 
9 


42 
66 


Ömze^m , 


87 


l 


2 


H 1 


K 


10 


21 


21 


lOg 



Siepes. 

Szepes megye 206 községe közöl — ide nem asá- 
mitva a 16 szepesi városokat — következő községek nem 
tartoznak úrbéri rendezés alá: Betlenfalu, Uj-Béla, Forbáas, 
Gibely, Gölniczbánya, Ilafka, Iladnofalu, Hotkócz, Istváa- 
alu, Jarenbina, Javorina,Kahlonberg, Káptalan (szepesi), Kn- 
nfyonka, Litmanova, Ó-Major, Mecsedefalu, Müllenbach, 



AZ ÜBBéfil REMD. ÉS TAG08.-O6]r. ÁLLÁSA MA6TAR0RSZ. 53 

Nagyszalók, Opaka, Romete (bányaváros), A. Répás, Szá- 
dok, Sztraczena, Szub-Lechnicz , Ó-Viz, Wagendrüssel, 
Zsakócz. 

A birtokrendezések 1846-ban kezdődtek, az utóbbi 
években kitünö eredménynyel nagyobbrészt egyesség út- 
ján, — kevés kivétellel a rendezés tagosítással — hajtatott 
végre, és pedig : 

1846-han egyesség útján Farkasfalu, Filicz, Garancs- 
Petrócz, Eissócz, Miklósfalu, Tótfalu, 

1847-ben egyesség útján Csontfalu, Horka, Mihálfalu, 

1848-ban egyesség útján Görgő, Szentandrás, Vílkócz, 

18ől-ben egyesség útján Primócz, 

1856-ban egyesség útján Keresztfáin, 

1857-ben egyesség útján Ganócz, Eácse, Mnisek, 
Svábócz, 

1858-ban egyesség útján Bodprocs, Danissócz, Haraszti 
Ó-Leszna, Új-Leszna, Lucsivna, Meny várt, Relyov, - per 
útján Hozelcz, 

1859-ben egyesség útján Baldócz, Buglócz, Gsépánfalu, 
Dravecz, Dubrova, Kis-Hnílecz, Elukno, Eoncsan-Dolyán, 
Kotterbachy Létanfalu, Leszkobián, Márkusfalu, Felsö-Répás, 
Roskócz, Teplicske, Vitkócz, Zsakarócz, 

1860-ban egyesség útján Abrahámfalu, Csütörtökhely, 
Domanyócz, Forberg^ Jamnik, Janócz, Eolbach, Eörtvélyes, 
Eriegh, Eurinyán, Matheócz, Pikócz, Pilhov, Rahdiszko, 
Richno, — per útján Hinczócz és Trsztyán, Kattuny, 
Mindszent, 

1861-ben egyesség útján Nemessán, Eáposztafalu, 

1862-ben egyesség útján Arnóthfalu, Batizfalu, Bussócz, 
Dvorecz, Gerlachfalu, Granasztó, Illésfalu, Eilbach, Eolcsó, 
Lubló-Erempach, Uj-Lubló, Ozdrovján, Felsö-Szalók, Szmi- 
zsán, Tamásfalu, — per útján Hrakócz, Olcznó, Pongráczfalu, 

1863-ban egyesség útján Folyvark, Holczmanócz, Im- 
richfalu, Jakubján, Kalyava, Eolacsko, Erissócz, Lefkócz, 
Holló-Lomnicz , Odorin, Porács, Szent-György, Szulin, To- 
riszka, Vellbach, Wiborna, Widemik, Zavadka, — per útján 
Richvald, 

1864-ben egyesség útján Grenicz, Harikócz, Hoder- 



54 



LÓNYAY MeMYHálkT. 



mark, Kaczvin, Kojscho, Mátjáafalu, Felsö-Rusbacb, Scbav- 
nik, Kifl-Ssálók, — per útján Húofalu, Korotnok, N«gy-Lip- 
nik, Kakas-Lomuicz, Prakenfalu közscgekbeiu 

A hivatalos adatokban az évszim ki nem tétetett Lacs- 
kova és Sstráska községeknél, melyek egyesség útfán ren- 
deztettek. 

E szerint rendeztetett : 





1 




1 


^1^ 

SS 


si 


v-4 


1 


SS 

»-4 »-4 


1 


1 




Pö- 

ösuflg 


Egyesség útján 
Per útján . . 


6 


3 


3 


1 


1 


4 


8 
1 


17 


15 
8 


2 


15 
3 


18 

1 


9 
6 


2 


104 
13 


összesen . . 


U 


3 


3 


1 


ll 


4 


9 


17 


18'2ll8 


19 


li 


la 


117 



Temes. 

T e m e 8 megye 200 községe közöl úrbéri rendemée ali 
nem tartozik 9 község, u. m. Bezdán, Bnkorovecz, Eirsaébet- 
búza, Lippovicza, Majláthfalva, Temesvár, Túregyház, Ver- 
secz és Vinga. 

Tagosítás végrehajtatott : 
1860-ban egyesség útján Eissoda, 
1864-ben per útján Nagy-Szredistye ; legelöelküldniléi 
véghez ment : 

1864-ben per útján Kolostor Szent György, 
Rendbeszedés per útján : 
1860-ban Baraezháza, 
1864-ben Hodony községekben. 

Tehát összesen 5 birtokrendezési eset adta elö magát 
Tagositási per folyamatban van 84 

Elkülönitési per „ n ^ 

Arányosítási „ n n 1 

Rendezési n n n 1 

Foglalások iránti per folyamatban van 3 
Úrbéri per meg nem indíttatott 94 

községben. 



AZ ÜRBÉRI RBND. ÉS TAGOS.-OOY, ÁLLÁ8Á MÁOYABOBSZ. 55 

Telna. 

Tolna megyének 111 községe úrbéri rendezés alá 
tartozik, — Borjad , Görbö-Belecska, Szedres, Tápé és Uzd, 
Eallasd 1840-ben örök váltságot kötöUek a földesurasággal. 

Még az úrbéri törvények hozatala előtt történtek bir- 
tokrendezések, azonban csak a legelö-elkülönitést illetőleg, — 
az ezutáni időben néhány község kivételével majdnem min- 
denütt a tagosítással kapcsolatban. 

1822-ben per útján Csibrák, 

1830-ban per útján Iregh, 

1837-ben per útján Miszla, 

1838-ban per útján Eajdacs, Bölcske, 

1840-ben egyesség útján Szárazd, 

1842-ben per útján K. Dorog, 

1844-ben per útján Győrköny, Murga, Zomba, 

1845-ben per útján N. Dorog, 

1846-ban per útján Píoczehely, 

1847-ben per útján Bíkacs, 

1848-ban ogyesség útján Udvari, — per útján Madocsa, 

185 l-ben egyesség útján Fadd, — per útján Szent- 
György, 

1856-ban egyeség útján Diós Bcrcny , Duzs, Högyész, 
Hidegkút, Szakadat, — per útján Nagy-Szokoly községekben. 

1857-ben egyesség útján Bedegh, Lengyel, Majos, Eis- 
Mányok, Szakáll, Szakos, Kis-Székely, Nagy-Székely, Tevéig 
Várasd, Nagy-Vejke, Závod, — per útján Kovácsi, 

1858-ban egyesség útján Bonyhád, Grábócz, Mucsy, 
— per útján Ladomány, Mórágy, 

1859-ben egyesség útján Czikó, Némedi, Simontornya, 
Tolna, Kis- Vej ke, — per útján Apa, Hant, Izmény, Kéty, 
Mucsfa, Pálfa, Szálka, Kis-Tormás, Varsád, 

1860-ban egyesség útján Alsó-Nána, — per útján Apáti, 
Gyönk, Szent-Lörincz, Nagy-Szokolyi, Várong, 

1861-ben egyesség útján Czora, 

1862-bcn egyesség útján Dombóvár, Döbrököz, Györe, 
Német-Keér, Konyi, — per útján KLalaznó, Kánya, Tót-Keér, 
Tót-Keszi, Nak, Felső Nyók, 



56 



LÓNYAY MENTHÉBT. 



I 

'•a 
s 

H 

*c 

? - 

ii 

•*■•? 

> .2 g 

^^ IP 
*•! S 

® «^ 

•»• "B O 



P •^ 






í2 "^ "5 
1 ^ 1 « 

l.f S-S 
S^~S s 



1 



ŰM 






H^ftl 


?í ( 


1 SS 


£9^t 


íji űo 


h- 


g9ei 


*r3 íD 


ip^ 


10^1 


- l 


-H 


0981 


1^ iO 


^ 


mi 


lA 7. 


■<*< 


co ín 


tft 


eJ4 ^ 

1-H *^ 


^4 


0991 


ce 


T581 


<M 


^-^ ^-) 


04 


1 ^^ 


r4 


9HÍI 


1 ^^ 


1 ^ 


7.m 

(mi 
m%i 


1^ 


1—1 


1 03 


flO 


1 ^^ 


iHI 


-*^ 


1 


*-t 


Oa 


P» 


zmi 


1 ^^ 


^ 


\ ^^ 


*J 


1 '^ 


— 




j 


f-i 


i 


1 
J 




AZ ÜBBÉBI REND. ÉS TAOOS.-OGY. ÁLLÍSA MAGVAUCRSZ. 57 

Torontál. 

Toron tál megyének 175 községe közöl 63 nem tarto- 
zik úrbéri rendezés alá^ aránylag minden megyék közt itt áll 
legnagyobb arányban ^zen községek ssáma a rendezendök 
höz. Ezek következők : Akács^ Aorelház, Baráthbáza, Battyán- 
háza, E. Béba, N. Bikács, E. Bikács, Bolgártelep, Budzsák 
Magyar-Czemya y Német-Czemya | Constantia, Gsösztelek, 
Diószegy Német-Ecska, Fodorbáz^ Gavora, Györgyház, Haj 
duscbitza, Hetény, Id vamok, SzöUös-Idvarnok , Imretelek 
Jánosföldy Józsefháza, Eáptalanfalva, Eeglevicbbáza, Eatalin 
földy Erivabara, Eübekháza, Lázárföld, Lukácsfalva, Magyar- 
Szent-Márton, Meliniczfalva, MoUidorf, Monostor, Novoszella, 
E. Orosz, Öregfalu, Magyar-Pádé, Roggendorf, Sándorbáz, 
Stefanföld, Száján, Uj-Szeged, 0-Szent-Iván , Szentmibály, 
Szécsánfalva, E. Sziget, Ó-Szárcsa, Tamásfalva, Tarján, Tóba, 
Topolya , Torda, Ó-Telek Újbely, Újvár, Ürményháaa, Ver- 
bic^a, Vigesda, Vilmatér, Zsigmondfalva. 

A hivatalos sommás kimutatás szerint egy községben 
rendeztetett a birtokviszony per útján, és ez lenne Oroszlá- 
mos, azonban a megyei adatok szerint az 1867-ben megindí- 
tott kereset még elintézettnek nem mondatik. 

Ezen megyében mindenesetre nagyon elmaradt a bir- 
tokrendezés, miután 63 nem tartozván alája, a fenmaradt 112 
közül 6ő-ben a per meg sem indíttatott, és 46-ban folyamat- 
ban van. 

Trenosén. 

Trencsén vármegye 405 községe közöl úrbéri ren- 
dezés alá nem tartozik 41, ú. m. A. Hricsó, Benyó-Urba- 
nov, Bobrovnik, Bronitle, Brjesztyenne, Csalticz, Cselko-Le- 
hota, Dezser, Dlhepole, Dobrazov, Dvorecz, Egresd, Gyurcsinay 
Horocz, Hrabove, Hvorka, Eardos-Vatka^Kis-Kollacsin, Eoch. 
nácz, Ladkócz, Machnács, Marsova, Medne, Miksova, Move, 
Nemes-Eotescho , Nemes-Miticz , Kozdrovicz, Rajecz fördö, 
Ros-Miticz, Szkala-Újfalu, Szádeczne, Szedlicsna, Trebotocz, 
Tridvori, Trsztene, Udicz, Zalus, Zbiné, Zsámbokréth, Zsolna. 

Az úrbéri törvény behozatala előtt csupán egy birtok- 
rendezési eset fordult olö, u. m. 



58 LÓNTAY MBNTHÍRT. 

1804-ben egyesség útján Hocholna kösségbeu. 

Az úrbéri törvény hozatala után következőkép haladt 
előre a birtokrendezés^ u. m. 

1840-ben egyesség útján A. Kocsocz; F. Eocaocz, 

1847-ben egyesség útján Beczké, 

1860-ben egyesség útján Stricze, 

18öl-ben egyesség útján Teplicska, 

18ö2-ben egyesség útján Bitsicza, Nagy-Stricze, 

1857-ben egyesség útján Bolcsó, 

1858-ben egyesség útján Horki, Klobusicz, Ssme, 
Vág-Ujfalu, Vieszka, 

1859-ben egyesség útján Bogyina, Csemay KliesztiDa, 
Pazitje, Pravoticz, Priles, Savcsina, Sebestyénfalva, Zavada^ 
ZayugrécZy Zsabinecz, Zsigmondháza (Orlove), 

1860-ban egyesség útján A. Biboke, Bellus, Hamri, 
Hornán, Ivedernik, Eis-Vadicsov, Nozdrkocz, Pasztína-Zavar 
da, Rakolub, Viszocsán, Urtyizser; A. Zarjecs, F. Zarjeca — 
per útján A. Szűcs, 

1861-ben egyesség útján Domanissi Horenicz, Hostiiia, 
Krivokláti Lieszkovecz, Piccho, Pleb.-Lehota, Podbragy, Prej- 
ta, S^edmerocz, Stranszke, Sztankocz, Trsztye, 

1861-ben egyesség útján Jablonove, Nemes-Lieszkó, 
Puchó, 

1863-ban egyesség útján : Alsó Brejnicz, Bobot, Bobu- 
nicz, Csicsmán, Czimenna, Csuklás, F. Breznicz, Hrabovka, 
Ivanocz, Elis-Gradna, Eisucz-Ujhely, Evassó, Meksitz, Míku- 
sócz, Mjezgocz, Nedecz, Nagy- és Eis-Zabláth-Ribár, Plevnik, 
Precsin-Lehota, Rovne, Slavnicz-Podhorje, Tachina, Veszka- 
Bezdedov, Vöröskö, Zsitna, 

1864-ben egyesség útján Apáthfalu, Báan , Banova, 
Bochnolavicz, Dobra, Hanzlikfalu, Eosza, Eotteschó, Nagy- 
Birooz, Nagy-Eotteschó, Nagy-Stankocz, Naszticz, Rozvacz, 
Svinna, Tepla, Timorai községekben. 

Végrehajtás alatt áll négy község u. m. A. Eocskócx, 
Dohnáui Mois és Tmove. 

E szerint rendeztetett ; 



AZ URBáRI REND. ÉS TAGOS.-06r. ÁLLÁSA MAOTARORSZ. 59 





i 


i 




-1 


SS 


— i 

1 


1^ 


1^ 


1 


1^ 


^ l-f rH 


Fö 

ösaxeg 


EgyeBB^g diján . 
Perdíján , . - 


1 

r 


2, 


1 


1 


1 


2 


1 


5 


12 


13 
1 


13 


3 


2516 


0Ö 
2 


Öftezesen - - » 


íii 


2 


1 


1 


1 


2 


TI 


b\t2 


u! 


13 


3 25Í16 


Ö7 



Turöei. 

Túró ez megye 99 községe közöl úrbéri rendezés 
alá nem tartozik 23; tL m. Abrahámfalu, Bodófala, N. Csép- 
csin y E. Csepcsin , Dolina , Draskócz , Dulicz y Dvorecsi 
Folkusfaluy N. Jeszen, E. Joszen, Eeviczi Eossuth, Liszló- 
falu; Lehota vagy E. Rakó, Lipocz, Paraszkafalu , Raksza, 
TarnO| Tomcsén, Vachotfaln, Zábor, Zorkocz. 

A hivatalos adatok a megtörtént rendezések évszámát 
csak 1860-tól kezdik kitenni, ennélfogva valószinüleg azoa 
rendezések, melyeknél évszám elö nem fordul 1860. előttiek, 
és ezek következők : egyesség útján Benicz, Blázsocz, Divél, 
Jnhodnik, Alsó-Eelnik, Eostyán, N. Rakó, Pribocz, — per 
itján Eosztolyistye, Neczpall, 

1860-ban egyesség útján Bálintfalu, 

I862'ben egyesség útján Prjekopa, E. Szoczocz, Hay, 

1863-ban egyesség útján Felsö-Eelnik, Ivánkófalu köz- 
ségekben. 

E szerint rendeztetett : 





1860 
előU 


1860 


1862 


1863 


Főösszeg 


Egyesség úlján 
Per útján . . 


8 
2 


1 


3 


2 


14 
2 


Összesen . . 


10 


1 


8 


2 


16 



UgOGsa. 

Ugocsa megye 73 községe közöl úrbéri rendezés 
alá nem tartozik 6, u. m. Fertös-Almás, Forgolány, Gödény- 
háza, Tivadar , melyek corialis helyek. Dobolcz községben 
még 1844-ben a corialis birtokok tagositattak ; Péterfalván 



60 



LÓNYAY MENYHÉRT. 



csak a curialis birtokok tagosítása iránt foly a munkilat 
Egyéb mind két helyütt nem is kéretett 

Az úrbéri rendesések első korszakában nem történt 
birtokrendeaés. 

18ö2-ben egyesség útján Akli, Csorna, Farkasfalva, 

1859-ben egyesség útján Fancsika, Sasyár és SsöilSs- 
Vég-Ardó, 

1863-ban per útján Karácsfalya, Tisza-Keresztúr, Tiasa- 
üjhely, 

1864-ben per útján Bökény, — egyesség útján Csepe 
és Halmi községekben. 

Kihasitás alatt Túr-Terebes. Mindenütt az elkülönítés 
és tagosítás. 

£ szerint rendeztetett : 





1852 


1859 


1863 


1864 


Főösszeg 


Egyesség iStján 
Per útján . . 


3 


3 


3 


2 

1 


5 
7 


összesen . . 


8 


3 


3 


3 


12 



Vng. 

Ung megye 213 községe közöl úrbéri rendezés alá 
nem tartozik 7, u. m. Cseppely, Feketemezö, Kereknye, hol 
csak erdöelkülönités titetett hivatalból véghez, — Knahi- 
nya az úrbéri pátens által kitűzött záros határidő alatt a bir- 
tokosság keresetét be nem adta , később a volt úrbéresek a 
megkezdésbe bele nem egyezvén, a rendezés meg nem tör- 
ténhetett, — Mogyorós, Nyarad majorsági minőségű birtok- 
nak itéletileg kimondatott| — Veskocz. 

Az 1848 előtti időben véghezment rendezések évszámát 
a hivatalos adatok ki nem mutatják, — ezek következők : 

egyesség útján Or, — per útján Alsó-Németi, Baranya, 
Bátfa, Botfalva, Bozdos, Budaháza, Császlocz, Darma, Dobó- 
Russka, Hanajna, Homok, Iske, Jenke, EísKapocs, Eis-Ráth, 
Eoncz-háza,Lucika, Minaj, Nagy-Kapos, Nagy-Szerecsa, Nagy- 
Zalacska, Sáros-Remete, Ssenna, Székó, Szobráncz, Szobráncs. 
Komorócsi TarnA, Taroóos, Várallya, Vinnai Vinna-Bank% 



AE OBBÍR! rend. £fi TAGOS.-fiGT. ÁLLÁSA MAGTARORSZ. 61 

1858-ban per útján Vajkócz, 

1859-ben egyesség útján Alsó-Domonyai Darócz, Gbj- 
do8, Gerénji Fekésbáza, JeszenS, 0-Eemencze, Radváncz, 
Ruszkóczi Sztríppa; Viszoka, — per útján Dubróka, 

1860-ban egyesség útján Antalócz, Bacsava, Szerednye, 
Tiba, Vajnatina, Zábony, — per útján FelsS-Németi, Kráska, 
Palágy, Palágy-Komorócz, 

1861-ben egyesség útján Gálocs, 

1862-ben egyesség útján Lyutta, Sztrajnyán, — per út- 
ján Ásvány, 

1863-ban egyesség útján Czigányócz, Domasina, Han- 
kócz, Huszák, Haszna , Józsai Koszczina^ Likiczár, Lub- 
nya, Luch, Lumsor, Mirse, Nagy-Berezna , Nagy-Láz, 
Ó-Stuzsícza; Rebrin, SólymoS; Szolya, Sztauna, Szuha, Ticha; 
Új-Stazsicza, Uzsok, Verchovina, Bisztra, Voloszánka, Zá- 
brogy, Zsáhorb, — per útján Pályin, Ptruksa, Salamon^ 
Viska, 

1864- ben egyesség útján Begenyát-Pásztély, Fels8-Do- 
monya, Csomoholova, Kis-Turicza, Enahinya, Eosztyova- 
Pásztély, Lipócz, Mocsár, Nagy-Turicza, Perecseny, Porosz- 
tó, Sztricsava, Túrja-Remete , Vulsinka, — pör útján Bezö, 
Eis-Szelmencz, Nagy-Szelmencz^ Nagy-Szlatina, Pinkócz, Va- 
ján községekben. 

E szerint rendeztetett : 





előtt ^^ 


185918601861 


1862 


18631861 


Fő- 
összeg 


Egyesség útján / 
Per útján . . . 


1 
81 


1 


11 

l 


6 
4 


1 


2 

1 


27 
4 


14 
6 


61 

49 


összesen . . . 


32 


1 


12 


10 


1 


3 


31 


20 


110 



Vas. 

Vas vármegye 512 községe közöl úrbéri rendezés alá 
nem tartozik 27, ú. m. Brezócz, Dömölk, Felsö-Petrócz, Fel- 
BÖ-Teiekes, Frankócz, Gederócz, Gbaditsa, Jánosfa, Euszta- 
nócz, Lakhegy, Lehomér , Mura-Csemecz , Musznya, Nagy- 
Olbö, Nagy-Zsennye, Pananócz, Peszkócz, Petáncz, Szauat; 



62 LÖNTAT MBMTHÍBT. 

Szvetahócz, Szarvaskendi Tisaina, Tótszerdahely, Új-Pemit^ 
VaocsavésZy VanecBa, Zenkócz. 

A birtokrendezés menete következő volt: 

1856-ban egyesség útján Apáti, Füsztű és Zugjgó, Gyér- 
tyányoBy Markusócz^ Péterfa, Vasvár, — por átján Óvári-Do- 
mer testvérek, Peczel, Schmiraid, 

1 857- ben egyesség útján Csipkerek, Eemenes-Szent- 
Péter, Nagy- és KisSitke, Sárvár, Sorki-Tótfalu , Széplak, 
— pör útján Alsó-Szeleste, 

1858-ban egyesség útján Rába-Eövesd, Benkehása, 
Borgáta, Rába-Kovácsi, Hochárd, Kápolna, Kámon, Nagy- 
Kölked, Pinkafő, Redlschlag, Sári F. és és Rába-Sömjéni egy- 
házas zsellérek, Szécsen, Schreibersdorf, Stubin, Szemenye, 
Sulzriegl, Tauchen, Villersdorf, — per útján Perenyei irtás- 
birtokosok, Töttös, 

1859-ben egyesség útján Egervár, Qösfa és Boldogasz- 
szonyfa, Hermány, Herény és Scnnyefa, Hosszúpcreszteg, 
Katafa, Kenész, Nagy-Tilaj, Nagy- és Kis Qércze, Polány és 
Eápolnásfain, Tana, Tarosai carialis zsellérek, — per útján 
Nádasd, 

1860.ban egyesség útján Csénye, Hosszúfalu, Karakó, 
Karátfölde, Máriafalva, Miske, Nemes- Kis- Medves , Nagy- 
Barkóczy Pintekfalu, Pusztacsó, Schönhem, Tizenbáromváros, 
Tót-Morász, Vármellék, Vesezicza, —per útján Bögöte,Káin, 
Torony, Újlak. 

1861-ben egyesssg útján Bánya, Csákány, F. Csernecs, 
Domaincz, Duka, Oyanó, Hidegkút, Krasitz, Mérem, Nagy- 
Mizeló, Rettenbach, Snál, Strukócz, Szkakócz, Tarodháza, — 
Német Szent Mihály, Szentmihályfalva és Zsidófölde, 

1862-ben egyesség útján Hadász, Katafa, 

1863-ban egyesség útján Acsád, AUersdorf, Baltavár, 
Csehi, Csehi-Mindazent, Hegyháti Szent Márton, Német-Sze- 
csBd, Őri Sz. Péter, Polánicz, Pálfa, Pápócz, Pankasz, Szöl- 
lös, Szalafö^ Szodcsincz, Velem, — per utján, Bozsok, Par- 
kasdifalva, Felsö-Paty, Káptalan-Olaszka, Mór Magasi, Pá" 
csőn, Szerdahely, 

1864-bcn egyesség útján Alsó Paty, Csálász puszta 
Dobrafalva, Egyházas-Holló^, Felsö-Szeleste, Hódos, Hidas' 



ÁZ UBB&SI BBfeTD. ÉS TAOOa.-OQY. ÁLLÁSA MAOTARORSZ. 63 

Hollós^ IvincB, Kapornak; Körtvélyes, Kotormány, Liba^ Ha- 
gyaroad; Molna-Szecsöd; Magyar-Nádala, Német-QencB| Nagy- 
RákoS; Peczel , Pucaincz ^ Rábaf&zea , Bépcze-Saent-QyÖrgy^ 
Radafalva, Rohoncz, Szöcte, A. Szöinök, Sindorhegy, Vaskút, 
— per útján FeUö-Oszkó községekben. 

Kíhasitás alatt áll Börgölin, Oerse, Erobotek, Szentkút. 

E szerint rendeztetett : 





1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 


1864 


Pö- 
összeg 


Egycsség átján 
Per űtjáB 


6 
3 


6 

1 


19 
2 


11 

1 


15 

4 


16 
8 


2 


16 

7 


27 

1 


118 
22 


összesen 


9 


7 


21 


12 


19 1 


19 


2 


23 


28| 


140 



Vesiprém. 

Veszprém megye 179 községe közöl első birtok- 
rendezési eset fordult elö : 

1832-ben egyesség útján Osi községben. 

1842-ben rendeztetett egyesség útján Külső- Vatb, Nagy- 
Dém, — per útján Pápa-Teszér, 

1843-ban per útján Fokszabadi; 

1844-ben egyesség útján Dáka, N. Alásony, — per út* 
ján Enying, Lajos-Komárom^ 

1845-ben egyesség útján Balatonfö-Kajár, Peremarton, 
— per útján Csernye, Magyar-Szombathely, Siófok, 

1846-ban egyesség útján Hihálbáz, Nemes-Szalók, — 
per útján Kéttornyalak, 

1847-ben egyesség útján Kerta, — per útján Aka, Ács- 
Teszér, 

1848 elölt egyesség útján Dereske, 

1848-ban egyesség útján Nagy-SzöUös, 

1850-ben egyessség utján Takácsi, Bosok, — per útján 
Dudor, Vanyolacz, 

1851-ben egyesség útján Nagy-Kamond, 

1852-ben egyesség útján Csékut, Halimba, Méneshely, 
Mezölsik, — per útján Bánk, F. Oörzsöny, Lókút, 

1853-ban egyesség útján K. Berzsenyi, K. Jenő, K. 
Kamond, Lörincz, Öcs, K. Pirit, N. Pirit, Tapolczafö, Torna, 



64 LÓNTAt iCKKTHÉÉf . 

Veoae, Vid, — per útján, Csögle, Dég, Oergelyi, Homok-B5- 
döge, Karakó-SzftrcsÖg Lepsény, TOskevár, 

1854-ben egyesség útján Kösép-Isckáss, Salamon, 

1855-ben per ú^án E^rallya, Szentkirály-Ssabadí, 

1856-ban egyesség útján Püngös, Ajka-Rendek , Ber- 
hida, Kislöd, — per útján Herend, 

1858-ban egyesség útján Oecse, Kadárta, liagyar-Ssent- 
király, Magyar-Szentlássló, Péterd és Pórszalók, — per útján 
Borsavár, Oyirót, Vaszar, 

1859-ben egyesség útján Csetény, Szent-István, Sió- Ma- 
ros, Szuúr, Técs, Varsány, Veszprém, Viionya, — per útján Bor- 
szörcsög, Döbrente, Kenése, Mezökomárom, Osilop, 

1860-ban egyesség útján Bársonyos, Lóczi, Leányfalu, 
Magyar-Barnagh , Német-Bamagh, Papkeszi, — per útjin 
Bakony-Tamási, Esztergály, Marké, Magyar és Német-Po- 
lány, 

1861-ben egyesség útján Bódé, Dabrony, N. Oanna, K. 
Ganna, Kap, Románd, Somlyé- Vásárhely, — per útján Boi^ 
sos-Györ, Dóba, 

1862-ben egyesség útján Alsó-Isskász, Bakonyság, Bép, 
N. Gyimé, HánU, K. Kovácsi, Marczaltö, Nyárád, Nyögér, 
Olaszfalu, Szent-Iván, Tásd, Zircz, — per útján Lovász- Pa- 
tona, Rátét, Sély, Vinár, 

1863-ban egyesség útján Bakony bél. Csesznek, Caót, 
Csajágh, Csatka, Nana, Noszlop, Porva, Sikátor, Szápár, 
Tót-Vázsony, — per útján Ajka, Gyepes, Oroszi, Réde, Szere- 
cseny, Gárdony, 

1864-ban egyesség útján Hajmáskér, Korontár, Liter, 
Vörödberény, — per útján Német-Szombathely, Nagy-Vá- 
sony, Oska, Puszta-Miske. 

Évszám nélkül per útján Német-Szent-Király, Békás. 

E szerint rendeztetett : 



AZ ÚRBÉRI RBND. ÉS TAGO8.*0gT. Ali.IsA MAGTAROR8Z. 65 



bíi 








fSf 








N 










1^4 


** 


lO 


A 


m 


lű 


-S 


iO 






^^ 


&I 








B^ 








^0 


1 


M 


i?í 


f99T 


^ 


-* 


QŰ 


8981 


1^ 


io" 


2 


%Bm 


1^ 


^ 


1-* 


19SI 


p* 


(?* 


^ 


0981 


^ 


-* 


O 


8Í8T 

9981 


00 


tO 


4-4 


Cfi 


cfí 


ai 


^ 


f^ 


US 


S581 


1 w 


qa 




« i 


Qi 




t^ 


co 


Zq^l 


^• 


« 


r- 


XÍ81 


^ ! 


^ 


09ÖI 


s^ 


<^ 


^ 


8^1 


- 1 


^ 




rH 


1 


Í-M 


im 


" 


cq 


fiO 


9í8t 


íW 


^ 


CQ 


9t8I 


S« 


Cí> 


ta 


nsi 


04 


c« 


■^ 


Rfrfii 


1 - 


^ 


íítgi 


Í4 


^^ 


eo 


SS81 


^ 




r-< 




a 








^ 








■17 








*3 








tű 


^ 


o 

^ 




*4i 


-« 






s 


■r? 


a? 




O 


■^ 


tt 




ti 


h 


s 




^ 


<^ 


:0 




U 


Oi 





i^AT. É8 2r£Ji2BTaA2D. K«'»ZLBU. 




68 LÓNYAY MENYHÍRT. 

megjegyzés, hogy a birtokrendezés 1848 előtt egyesség iltal 
befejeztetett, azonban mégU a sommázatnii ezen községek 
száma is azon rovat sommájihoz adatott, mely a kereset meg 
nem indítása alatti községeket tartalmazza, e szerint világo- 
san megérteni nem lehet, min8 1848 előtti egyesség útjáni 
befejezést ért a hivatalos kimutatás ? 

Ezen községek : Bulzesci, Qrohot, Ribicze, Ribicsora 
és Ujbaresci. 

Zemplén. 

Zemplén megyében összesen 452 község kümt csak 
•gy u. m. Szeghi-Long nem tartozik úrbéri rendezés alá, 11- 
ben pedig megszűnt. 

* Birtokrendezési megindított kereset 222-nél függőben 
van, 218-ban a birtokrendezés befejezve, még pedig 40 
egyesség, 178 per útján. 

Zemplén megyében a hivatalos kimutatások szerint a 
birtokrendezés még az úrbéri törvények keletkezte előtt 
foganatba vétetett, és néhány község tagosfttatott. 1836-ban 
számos tagosítások hajtattak végre, söt az l>^48-ki évben is, 
midőn másutt a tagosítás! tigy szünetelt, elÖbb hozott Ítéletek 
és egyességek alapján, habár kisebb részben, de mégis 
folytak a tagésítási kihasitások. 

Az úrbéri törvény eiötti tagosítások voltak : 

1825-ben egyesség útján Hazsina; 

1834 ben per útján Nagy-Bereznyicza , Matyasócc, 
Tavarna ; 

Az úrbéri törvény behozatalától az úrbéri pátens ki- 
adásáig : 

1837-ben per útján Borsi; 

1838-ban per útján Homonna; 

1839-ben per útján Cz. Hosszúmezö, Szécs-Polyánka : 

1840-ben egyesség útján K. Geres, — per útján De- 
regnyö, Kohány, Malcza, Márk, Petrik, Tálya, K. Tarkány ; 

1841-ben per útján M. Krucsó, Rákócz, K. Káska, Rát- 
ka, Sztára, Szaha, L. Volya ; 

1842-ben per útján Cselej, Luka, Mád, Oreszka, Őr- 
^"ÜMÖ, Szerencs, Vécs, Zorabor. 



AZ UKBFKI RfcIND. bS TAGOS.-Üt^Y. ÁLLÁSA MAGYAROBBZ. 69 

1843-bau egy ősség útján Kladzán, — per útján Kosa- 
rócz, Kucsin, Lask, B, Szerdahely, Szinyér, Szomotor, B. 
Szög, Valkó ; 

1844-ben egyesség útján Márk-Csemernye, Dobsza, 60- 
lop, Kövesd, — per útján Bekecs^ Boly, Rosznicza, K. Kö- 
vesd, Krivastyán, Néspest, Pelejte, Rád, Stefanócz, Szilvás- 
Újfalu ; " 

184d-ben egyesség útján Harkány, Imreg, — per útján 
K. Azar, Benkócz, Csáklyó, N. Domázsa, Gesztely, Hocsa, 
Hrabócz, Kacsánd, Nagy-Kázmér, KisKázmér, Koskocz, 
Kriva-Olyka, Lácza, Lazony, Leszna, Leszkócz, Lukasócz, 
Módra, Morva, Papina, Aranypatak, J. Radvány, K. Rozvágy, 
N. Rozvágy, Szada^ Turczocz, Zsalobina ; 

1846-ban egyesség útján Csecs, Cséke, Dámócz, — 
por útján Agyidócz, Barkó, L. Bénye, Czéke, Qálszécs, Gíg- 
lócz, GKrócz, Hankócz, Hermány, Holcsikócz, Hoposti, A. 
Jablunka, Kak, Kálna, Kazsu, Kohanócz, M. Kudlócz, Lácz- 
falva, Lyubizse, Maskócz, Megyaszó, Mezö-Labarcz, Monok, 
B. Olaszi, Tavarpolyánka, Ricse^ Sára, Sztakosin, Kis-Ujiak, 
Zemplény, Zsadány ; 

1847-ben egyesség útján Csörgő, Keleeseny, — per 
útján K. Bari, Bánócz, HorbCscbinyc^ V.-Csemernye, Hernád* 
Németi, Hoór, M. Izsép, T. Izsejo, B. Keresztúr, Kolbása, 
Kozma, F. Körtvélyes, Mátyáska, Mihálkó, Parnó, K. Poruba^ 
Rudlyó, Szalók, Tussá, Tassa- Újfalu, Velyopolya; 

1848-ban egyesség útján Velejte, — per útján, Bére- 
czö, F. Csebinye, A. Csebinye, Füzosér, Krasznyibrod, Pa- 
lota, Rafajócz, Roho^nyik, Izb-Rokitó, Vidrany ; 

1849-ben egyesség útján Perbenyík, — per úíján Gya- 
lapocz , K. Kemencze , N. Kemenczc , Fekete- Patak , K. 
Rosztoka ; 

1850-ben per útján A. Bereczki, F. Bereczki, Lucz, 
K. Toronya ; 

18öl-ben egyesség útján Udva, — per útján Nagy- 
Azar, Rutka, Dubrovka ; 

1852-ben per útján Szelepka, Egres, Mihályi, ; 

1853-ban egyesség útján üblya, — per útján Ladmócz; 

1855-ben per útján Őrös ; 



70 LÓNYAY MKNYUÉET. 

1856 ban egyesaég útjáu Majoróczka, — per útján Hid- 
v6^, N. Poleiia ; 

1857-bcn egyesscg útján Bcrczik, — por útján Véke; 

18ö8-ban egyesség útján Bély, Hogy ka, — per útján 
Baskócz, Bottyán, E. Radvány, K. Ruszka, Stok Rosstóka, 
Vissnyó ; 

1859-ben egyeaség útján Pálfölde, — per' útján Isb- 
Bresztó, Or.-Szlrop-Rabocz, Leányvár, Ond, Zétény ; 

1860-ban egyesség útján Gercsely, Hardicsa, N. Russ- 
ka, — per útján Borró, Csertáaz, Szodliczka ; 

1861bcn egyesség útján Csanálos, — per útján Ba- 
ranc.^, Rovna, Sámogy, Szentes, Topolyo vka ] 

1862-bcn egyesség útján Karád, Krasznócz, Pácsán, 
Peticsc, — per útján E. Bényc, B. üobza, M. Jcsztrop, Kar- 
csii, N. Mihály, Petöfalva, Szöllöske, Tokaj, Tapolyán ; 

1863-ban egyesség útján Karos, Kiszte, Gécz-Sstan* 
kocs, — per útján B. Keresztúr, Kelese, Lasztomér, Mocsári 
Pazdics, Petkócz, I. Pctrocz, Pichnyc , Reménye , Trepeci ; 

1864>ben egyesség útján Bácska. 

Ezeken kivül 1864. december végével végitéletiieg el- 
döntve, és kihasitás alatt állottak a birtokrendezések követ- 
kező községekben : Abara , Bacskó , I. Béla , Brezovecs, 
BruBiiicza, K. Cseb, N. Cscb, K. Czigánd, N. Czigánd, N. 
Géres, Grozocs , Uabura, Hojtonicza, Isztanecz , Kaponya» 
Kcsznyéten, Klenovn, Lnsztécz, Legénye, Lelesz, O-Lisáka, 
Nátafalva, O-Potrocz, liolespolyán, Semlyén, Szentmaja, 
Szolnocska, Szürnyog, Pcchna, N. Toronya, Új Sor, Tót Vo- 
lova, Zcbegnyö, Zubna, összesen 34. 

E szerint rendeztetett : 



AZ UttBÉRI BEND. ÉS TAQOS.-ÜGY. ÁLLÁSA MAGTABOBgZ. 71 





GO CO 

eo a> 

l-l 


§ 


t98X 


-- 1 


^H 


8991 


« 2 


2 


S98I 


''tf* Oi 


CO 


I98I 


l-l »ft 


CO 


0981 


00 CO 


CO 


6Q81 


1H O 


50 


8Q8I 


09 CO 


00 


1081 


1^ 1^ 


G4 


9581 
8^1 


l-l Ö« 


CO 


1 ^. 


#H ^ 


^ ^ 


<N 


SQ8I 


1 CO 


CO 


I98I 


*H CO 


"^ 


(W8l 


1 -^ 


•^ 


6WT 


1-1 >o 


íO 


8Wl 


-a 


iH 


IW 


"^ s 


s 


9f8I 


" s 


s 


9W1 


<^ § 


§1 


tf8l 


•-< 


?: 


8f8l 


•^ OS 


o 


r*f8T 


1 »- 


b- 


Tf8l 


1 t- 


l* 


0t8X 
6881 


l-l t* 


00 


1 CO 


00 


888T 


1 - 


^ 


1881 


• l-l 


IM 


f88l 


CO 1 


CO 


5r,Rr 


1-H 1 


^ 




? 

fi 

ti a 


i 

a? 



o 



«> 




>^ 








>* 




bo 








c 




C8 








íl 




:z5 








áS? 












Íj 
•S75 




s 








:0 




•« 








-^ cí 




03 








.S 




>^ 




• 




-S ^ 

d ® 




dp 




ig 




-3 -? 




ni 




a 
c 
a 
> 




^ « 













• Ji2 

* p!í cö 




^ 





a 

0) 






4> 




I§ 






dl 




bO 




OB ^ > 
N ^ 00 




cí 




s 




0/ -^ 




> 








'^ a ^ 









JA 




B > 




CO 









S JQ 









^ 










SS 

1 








=5 •• c2 




a 




Q> 




rtozik 
g útján 
-Berze 






> 
© 


1 


1 

Cd 




2-S J? 






if 
•« 


Q 




a s -^ 




« 


00 


-ű 




s^s 




OD 


:0 


•3 




130 
zés < 
zene 







oS 




CO 

:0 








S3 


^ 




:C fi P3 






rO 







-^ £ i 




J£ 


-0? 


t^ 




S.-^ < 




a 


N 


«> 




^ ^ 




•^^ 





N 




Jlá 




«8 




.2 

*3 






á 




a 


.'A 

C8 








>4> c» 


1 




1 

"5 


S*P 2 w 




? 


r/í 


»n 


4^ 


Qí ^ 




0) 


1 




•n 


S 3P >^ 


:0 


>^ 




Vi 


c 


^ 


bo 


w 


•§- 


1^ 


§ g 


a 

> 



§ 


> 


a 
9. 


•*•* 

C 


— OQ 


^ 


^ 




•^ 


fr. 


^ 


cc 


B 


:r. 




-0 ^"^ 


'^ 




Cl> 


OD 


^o ^ 00 

N i-H ^ 


r 

Eh 




c3 

1 

03 




H 



72 



BIBÜI JÓZSEF. 





1860 1862 


1863 


1864 


Főaeizeg 


Egyess^g utján 
Per utján . . 


8 


7 


10 


1 


20 

1 


összesen . . 


3 


7 


10 


1 


21 



n. 

ELEMI TANÜGY 

A CSANÁDI RÓM. KATH. EGYHÁZMEGYE TERÜLETÉN 

A nm. Helytartótanácshoz bekttldöU kimutotáiból össcdülitotte 
Dr. BartI JöiMf. 

A terűlet, mely a csaDádi püspök gondviselése éto egy- 
házi hatósága alá tartozik, s mely Arad, Csanád, Kraa- 
só, Temes és Torontál megyéket és Békés meg 
Csongrád vármegyék egy részét foglalja magában , vi- 
szontagságteljes történelménél, földje termékenységénél, föld- 
irati fekvésénél, és azon sajátságos fajkeveréknél fogva, mely 
népességét jellemzi : nagy mértékben méltó nemcsak a hasa- 
fiak figyelmére, hanem általában mindazokéra, kik azt tart- 
ják, hogy „Homo sum, nihil bumani a me alienum pnto.'^ 

Ezelőtt csak néhány évvel (1859), mikor még a fehér- 
egyházi és karansebesi alesperességek is a csanádi egybáa- 
megyéhez tartoztak, az egyházmegye területén 178,814 lélek 
lakott másfélmillión fölül. A most nevezett két esperesség po- 
litikailag a határőrvidékhez tartozik, s 1861-ben már nem 
küldte be az egyházmegye többi esperességeivel az elemi 
iskolákra vonatkozó kimutatását. E két esperesség területén 
az egyházmegyei névtár szerint 18ő9-ben 266,821 lélek la- 
kott, mely számot az összes népesség számából levonván, 
még mindig közel másfél milliónyi nép esik a csanádi egy- 
házmegye területére* 



ELEMI TANÜGY A CSANÁDI EltYHÁZMEGYÉBEN. 



73 



Mellőzve a többi különbségeket, melyek e népesbcg 
közt feltűnnek, csak kettőt veszünk itt szemügyre, melyek a 
tanügy leglényegesb két oldalát érintik. Az egyik a vallásbelí 
különbség, a másik a fajbeli, mely nagy részt a nyelvben 
nyilatkozik, melylyel az egyes családok házi körükben s az 
egyes községek nyilvános dolgaiban élnek. 

Mi a vallásbeli különbséget illeti, mely némileg szintén 
a fajbelinek következése, az összes népességet száznak véve, 
a róm. katholikasok száma tesz közel 36% ; a keleti egyház 
hiveinek száma b^y^ ; a görögkatholikusoké mintegy 2^/^y^ ; 
az ágostai evangélikusoké mintegy 2*^/0; a helvét vallásuaké 
2Va"/o) * zsidóké mintegy 1^4 7o• A mi még a százhoz 
hiányzik, apróbb részletekben oszlik szét a hat vallásfele- 
kezetüek közt. 

Mi a nyelvkülönbséget illeti, az elemi iskolákban a tan- 
nyélre nézve táblánk, melyet jelen dolgozatunk végéhez csa- 
tolunk, tizennégyféle változékot mutat. Az élet forgalma azon- 
bnn még jóval tarkább nyelvvegyüléket tüntet elö. 

Az egyházi névtár huszonötféle változékot sorol elő, 
és még ez sem teljes, mert csak az anyaegyházakat tartja 
szeme előtt. Nekünk e tünemény oly érdekesnek látszik, hogy 
nem tartjuk fölöslegesnek részletekbe bocsátkozni. 

Az egyházmegyei névtár szerint volt 1859-ben 



egy nyelvű 



i tisztán magyar anyaegyház 23. 



I 



német 
illyr 



két nyelvük 



magyar német 
illyr 
román 
szláv 
bolgár 
német-illyr 
német-román 
német-bolgár 
„ horvát 
„ szláv 
„ cseh 
„ franczia 



64. 
4. 

46. 

1. 
1. 
3. 
2. 
6. 
4. 
1. 
4. 
5. 
5. 
1. 



egy nyelvű 91 



.kétnyelvű 78 



74 



BAUSl JÓZSEF. 



három 
nyelvű 



négy nyelvű 
öt uyelvü : 



három nyelvű 34 



nemet magyar illyr 6. 

p y, román 3. 

„ „ Bzláv 13. 

„ „ bolgár 4. 

„ „ horvát 2. 

r, „ cseh 1. 

„ illyr román 1. 

„ illyr-szláv 1. 

magyar-német cseh ób román 4. 
^ „ illyr éa olasz 2. 

A mi táblánkon a tannyelv rovatában előfordul még a 
bolgár nyelv tisztán 6 iskolában , a román pedig tíastin 
egyikben. 

Az iskola, úgy látszik, egyszerüsitette a nagy keveré- 
ket, annyira y hogy az egytannyelvü tantermek száma 424^ 
vagyis az összes számnak 81%, mig a két nyelvű tantermek 
száma csak 90, vagyis az összes számnak 19%. Három vagy 
több ajkú tanterem az egész megyében egy sincs. 

A nyelvkcverék azonban ezen egyszerűsítés mellett is 
meg mindig igon nagy. így például az alsó-temesi vagy ver- 
scczí esperes urak, ha eljárnak a kerületi iskolák vizsgála- 
taira, vagy ha a vizsgálatok idején kivül néha tekintenek a 
tantermekbe, hat féle tannyelvet találnak ; a csanádi és a két 
torontáli (alsó és közép) esperes urak ötfélét ; az alsó*aradi, a bil- 
iéti és nagykikindai háromfélét; a többiek kétfélét és csak a 
krassói, makói és szegedi egyfélét, a mennyiben a krassói eape- 
resség 8 teremében csak illyr nyelven folyik a tanitás ; a makói' 
és szegedi kerület iskoláiban pedig (összesen 46 tanterem- 
ben és 22 tanyai iskolában) csak magyarul hangzik az előa- 
dás, melyben 10,630 növendék vesz részt, mi az egyházme- 
gyei tanulók összes számának IG^q teszi. 

Az egyházmegyében a tisztán magyar nyelvű tanter- 
mek száma 125, vagyis az összes tantermek közel 24%^ a 
tisztán németeké 52.^^ %, a magyarnémeteké 16yo, a töb- 
bieké összesen csak I.^q '/(,. 

Ennyire szállott alá már eddig is a kath. iskolákban a 
sokféle nyelvkeverék; de azon csekély befolyást tekintve, 
melyet a gyenge lábon álló elemi iskolák a polgári életre 
máig gyakorolnak, a soknyelvűségnek káros befolyása a köa- 



ELEMI TANÜGY A CSAIÚDI EGYHÁZUEOTÉBEN. 75 

ségek közügyeire, melyek között az elemi tanitás a legfon- 
tosabbak egyike, még soká lesz érezhető. 

A nyelvek ezen keveréke a csanádi egyházmegye te- 
rületén szoros kapcsolatban áll a viszontagságokkal, melye- 
ken a magyar alföldi és különösen a marostáji és marosontúli 
vármegyék az utóbbi három évszázadban keresztül mentek. 
A törökök 1573.ban foglalták el Csanád városát, s a szé- 
kesegyház, mely akkor romokba dőlt, azon a helyen többé 
fel seiu épült. Az új székesegyházat Mária Therezia 1754-ben 
építtette fel, de már nem Csanádon, hanem Temesvárt t. 
Az egyházmegyének összes területén 1716-ban, mikor a. 
Bánság, a török iga alól fölszabadulván, tettleg is vissza- 
került az ország koronája alá, csak itt-ott lézengett egy-egy 
kath bitsorsos, de kath. egyházi község nem létezett sehol 
Sem ; az új székesegyház föiszentelése évében már negyven- 
négy anyaegyháza volt; a mi táblánkon pedig a határőrvi- 
déki egyházakat nem számítva, már 184 anya- és 120 fíók- 
egyházat láthatni, összesen 304 helységet, melyek közöl minde- 
nil nck van a milyen olyan elemi iskolája. 

A régi Csanádi egyházmegye, melynek püspöki székén 
Gellért és halála ut in Mór ült, a többi magyar egyház- 
megyek módjára focsperosségekre, s minden föespercsség 
több esperességi kerületekre volt felosztva. Főesperességei 
ezek voltak : Aradi, Krassói, Marosontúli, Se- 
besi, Temesi és Torontáli. Ma e czélszerü beosz- 
tásnak nyoma sincs, és a szerves közép tag a püspöki szék 
meg az esperességi kerület közt, melyet más egyházmegyék- 
ben a főespercs képez, itt hiányzik. 

Politikai tekintetben a csanádi egyházmegye területén 
Ó-Arad, Szeged és Temesvár sz. k. városokon kí- 
vül, igen sok és virágzó, különféle állapotú meiővárosok 
léteznek. Ilyenek : Battonya, Bán;lt-Komlós, Bez- 
dány. Biliét, Birkis, Beodra, Boros-Jenő, Bo- 
ros-Sebes, Bökény (Buttyin), Csákovár, Csa- 
tád, Csermő, Csiklova, Csill, Csóka, Detta, 
Dognácska, Elek, Facset, Gyarmatba, Győ- 
rök, Hidegkút, Kápolnás, Krassova, Eis-Je- 
nö, Lippa, Lúgos, Makó, Mokrin, Módos, Mó- 



76 BAKSI JŐZSKF. 

riczfölde^ Nagy-Becskcrok, Nagy-Kik inda, 
Nagy-Lak, Nagy- 8 zent- Miklós, OraTÍcza, 
Ó-Bessenyö, O -Boksán, O-Paulis, Pankota, 
Perjámos, Petrís, Pécska, Radna, Rescbicsa, 
Rékás, Simánd, Soborsin, Steierdorf, Smáai 
ka, Szent-András, Ssent-Anna, Tornya, Tót- 
Vár ad, Török-Becse^ Török Kaniisa, Üj-Arad, 
Üj-Moldova, Uj-Pécs, Versecz, Világos, Vin- 
ga, Zsombolya stb. 

De csalatkoznék, a ki előlegesen föltenné, hogy mind- 
ezeken a helyeken legalább is jó karban létező f5elemi isko- 
lák léteznek. — A három sz. k. városon kivfil négyosstályn 
föeiemi iskolák vannak mé^ Lúgoson, Nagy-Becske- 
reken, Nagy-Kikindán, Verseczen és Zsom- 
bolyán ; háromosztály uak : Battonyán, Billétsn, 
Csatádon, Makón, Nagy-Jécsán. Nákófalván 
Osternben, Oraviczabányán, iJ-Bessenydn, 
Palotán, Triebswetteren (Nagy-Uszön) és V i n g á n. 
8ok mezőváros van olyan is, hol az elemi iskola minddssse 
csak egy osztályból álL mint a részletekből ki fog tfinní, 

A sűkeres tanitás egyik főfeltétele a tanítók anyagi ál* 
lásának az inaég és nyomor elleni biztosítása, és olyan alapra 
fektetése, melyen annál inkább gyarapodhassék a tanító 
anyagilag is, minél jobban tud és ügyekszik megfelelni híva- 
tása szellemi és erkölcsi oldalának. S anyagi állásuk tekin- 
tetéből a Csanádi egyházmegye iskoláiban működő tanítók, 
úgy látszik, az előttünk fekvő kimutatásokból, valamivel 
kedvezőbb helyzetben vannak, mint azon egyhásmegyékbeli 
tanítók, melyekben a török uralom a községeket, ha megvi- 
selte is, de véglegesen nem pusztította ágy el mint a bánságia- 
kat. Itt újra kellett épiteni, újra alapítani mindent és as épít- 
tetők, az alapítók tekintettel voltak az ujabbkor! viszonyok^ 
szükségek és igények iránt, mig a régi épitésü iskolák, a régi 
alapítású tanítói állomások, az uj kor hangos követelései da- 
czára, megmaradtak a régi szegénység, a viszonyok hajdan- 
kor! szűke és szigora mellett. 

A cí"""^'^' egyházmegye iskola épületei közt van ugyan 
még soI "^ kiáltva kiált újraépítés és tagosítás 



ELEMI TANÜGY A CSANÁDI EnYHÁZMEGYKBEN. 77 

után; de van több olyan is, mely csélszerüségre és C8inra 
nézve mintául szolgálhat A népesség úgy látszik élénk és 
gyors növekedésben volt az aszály évéig, s hihető, hogy a 
föld rendes termékenységi viszonyainak visszatértével, a 
népesség szaporodása is uj lendületet nyerend. Ezt már most 
is szemtigyre kellene venni, mert a tanulók száma nem fog 
beférni az iskolákba, s a tanítók jelenleg alapított létszáma, 
nem fogja győzni a munkát. Ez annál bizonyosabb, mert a 
tanulók igen sok helyütt már most sem fémek az iskolákba, 
s nem egy tanító már most is nehezen győzi a munkát. Az 
összes egyházmegyében ugyanis minden tanitóra, mint táb- 
lánk mutatja, átlag 126 növendék esik ; a szegedi esperes- 
ségi kerületben pedig 188, és az egész egyházmegyében csak 
két kerület van olyan, melyben a tanulók száma egy-egy ta- 
nító alatt a százon alul marad, úgy mint az aradi hegyi vagy- 
is pankotai kerület és a lippai. Amott a tanulók átlagos szá- 
ma 85, imitt 82. 

Mi az arányt illeti a tanképes gyermekek és a tettleg 
iskolába jártak közt, ez az egész egyházmegyében elég ked- 
vező, mert 88% az összeirtaknak van bejegyezve tanulónak. 
Legkedvezőtlenebb az arány az alsó-aradi kerületben , hol 
csak 59% j^i't iskolában, azután a makói, hol 62% járt ; el- 
lenben kedvezőbb az arány az alsó és felső temesi kerület- 
ben, hol a tanulók 97% járt iskolába. 

Esperességi kerület van a csanádi egyházmegyében 21 ; 
de kettőből, mivel a határőrvidékbe esnek, nem kaptunk ki- 
mutatást, mint már emiitettük. Ugyan ezen okból kimaradt 
az oraviczai kerületből a Weitzenried nevű anyaegyház 
is, négy fiókegyházával együtt, melyekben elemi iskolák lé- 
teznek. 

Altalános megjegyzéseink után ideje elővennünk az es- 
perességi kerületeket egyenkint, miben ugyanazon betűren- 
det fogjuk követni, melyben táblánkat szerkesztettük. 

h^ Aradi alsó esperessé g. E kerületben, miu- 
tán Soborsin mezőváros, a lippaiba tétetett át, nyolcz anya- 
és két fiókegyházban vannak elemi iskolák. Az anyaegyhá- 
zak : A r a d v á r (itt még nincs elemi iskola), Glogovácz, 
Qyorok, Ottvos, Ó-Arad, Pécska, Radna és 



78 BAR8I JÓSSBF 

Uj-Panát; a iiókegjhásak : Szem lak és Uj - Psialit. 
O-Aradon az elemi tanitás számára liat külön iakola van, 
úgy mint egy fcíelemi négyosztálya iskola fiak azámáni, egy 
két osztályú a leányok számára, és négy külön egyoaztályn 
és vegyes iskola a város különböző részeiben. Mindesekben 
a tannyelv magyar, s kilenez tanitó és két nötanitö foglalko- 
zik velők hat külön épületben, melyekből kettő az iskola aa- 
játja, négy ellenben bérelt. Ologováczon az iskola ve- 
gyes ngyan, de két tanítóval két osztályú, s ott a tannyelv 
német. A tanulás a téli évszakra szorítkozik, s nyáron csak 
a legkisebbek járnak. P é e s k á n négy külön iskola van. 
Fiuk számára van egy két- és egy eg\ osztálya, bárom taní- 
tóval, és két egy osztálya iskola leányok számára, két nSta- 
nitóval. E czélra két saját épület szolgál. Itt a tannyelv ma- 
gyar. A kimutatás 1285 iskolári alkalmatos növendéket ma- 
tat löl, kik közöl csak 568 jár : de ennyinek is szűkek az is- 
kolai termek, s a szülék hanyagsága ebben olcsó mentséget 
keres gyermekeinek otthontnrtására. Uj-Panáton ssíntén 
két tanitó alatt kétosztályu az iskola egy épületben^ mel}- 
sajátja. Itt a tannyelv német. A kerületbeii többi iskolák 
mind csak egyosztályuak és vegyesek egyegy tanítóval, s 
mindenik saját épületében van elhelyezve. Oyorokon a tan- 
nyelv magyar, a többi helyeken német 

A tanképes és tettleg járt gyermekek számát és a két 
szám közti százalékos arányt a többi számokkal együtt ma- 
Utja táblánk. 

2.) Aradi fcisö esperesség. E kerületben ti- 
zenegy anyaegyhÁz van, elemi iskolával mindenik ; a fiók- 
egyházak közöl szintén tizenegynek van elemi iskolája. As 
anyaegyházak ; Almás-Kamarás, Apácza, Elek, 
Kétegyháza, Kevermes, Kis-Iratos, Kis- Je* 
no, Simánd, Német-S z.-M ártón, Székndvar és 
Tornya; a fiókegyháaak : Almás-Iratos, Domb- 
iratos, Földvár, Mácsa, Medgy es-Bodzás, Nagy. 
Iratos, Nagy-Kamarás, Nagy- Varjas ház, O 1 1- 
laka és Qyula-Varsdnd. 

Ezfik közöl Eleken, Kevermeson és Német- 
Szoiit Mártonban van k/t két tanítóval két két iskola. 



BtiEtfl TANŰOT A CSANÁDI EOTHAzMEnYÉBBN. 79 

tnlajdonképen kétkét vegyes osztály saját házban. A kcrület- 
beli többi iskolák mind csak egy osztálynak és vegyesek, 
egy-egy tanítóval; s mindenik saját épületében, csak a 
simándit kivéve, mely bérben lakik. A tannyelv túlnyo- 
mólag magyar az egész kerületben ; de két helyen kilencz 
tanteremben némut vegyül a magyar közé, úgymint: Ele- 
ken és Német-Szent-Mártonban két két osztály- 
ban ; Almás-Kamaráson, Kis-Jeniín, Mácsán, 
Ottlakán és Simándon egy egy osztályban. 

3.) Aradi hegyi vagy pankotai esperes- 
sé g. £ kerületben nyolcz anyaegyház van, elemi iskolával 
mindenik, Monyászát vagy Menyházát kivéve, melynek 
nincsen ; a fiókegyházak közöl csak négynek van elemi isko- 
lája. Az anyaegyházak : Boros-Jen ö, Buttyin (Bö- 
kény), Csermö, Fakcrt, Monyásza (Menyháza), P a n- 
kota, Uj -Szent-Anna és Világos; a fióke^ryházak : 
Boros-Sebes, 0-Szent-Anna, Zimánd-Bánkút 
ésZimánd-Ujfala. A kerületbeli iskolák közt legkitű- 
nőbb az ú j - s z e n t - a n n a i, hol a fiuk száraára három osz- 
tályban két fö- és egy altanitó fáradoz, a leányok számára 
pedig két osztályban két nötanító. A tannyelv mind itt, miűd 
0-Szent-Annán, hol egy osztályú vegyes iskola létezik, 
magyar-német. Pankotán is külön tanulnak a fiúk két 
tanitó alatt két osztályban, és külön a leányok, egy tanitó 
alatt. A tannyelv itt is magyar-német. A többi iskolák mind 
vegyesek és csak egyosztályuak. A tannyelv ezekben ma- 
gyar, csak Fakerten és Világoson magyar-német. V i- 
I ág oson egyébiránt a leánykák női kézi munkákban is 
nyernek oktatást. Mony ászán, noha az anyaegyházak kö- 
zött áll, még nincs rendszeresített tanító. Háza van-e, nem 
tudjuk, mert a beküldött kimutatásból egészen kimaradt. 
1859-ben az egyházmegyei névtár szerint 10 tanképes gyer- 
mek találtatott kebelében. Boros-Sebesen az iskola 
„használatra ingyen átengedett házban^ van elhelyezve; 
Csermönés 0-Szent-Annán bérlett helyáégben; a 
többi iskolák megannyi saját épületekkel bírnak. 

4.) Biliéti esperessé g. E kerületben tizenegy 
anyaegyház van, elemi iskolával mindenik ; a fíókegyházak 



80 RARSi j6xsef. 

kösoI pedig tíznek van elenii Ukolájja. Ax saájMcgyhámak 
Biliét, Bogárot, 6ottlob(Kis-0«z). Gvertyámos. 
(hajdan Dovin\ Haulikfalva, Kis-Jéwa, Lovrín, 
Perjámos, Rácz. Szent-Péter. Sándorhása ét 
Varjas; a fiókegTházak :Csenej, Kécáa«Ki a-S Beat 
Péter, Kis.Telep. Klári. Maros melléki mal- 
mok, Nagvialu. Pészak. Ujhely éé Vizesdia. 
E kerületben, mint a kimutatásból látni, a rendesésnél 
több gond fordittatik az iskolákra. Perjámoson négy 
osztálya (uelemi iskola áll nyitva fiák számára, egy két osz- 
tálya, leányok számára s ezek azonkivül nöi kési muiikák- 
ban is képeztetnek. A fiukat három fo- és egy altanitó tmni^ 
arravaló saját épületben, a leányokat pedig hárona apacsa 
iimét más épületben. Itt valamint a kerület legtöbb iskolái- 
ban a tannyelv német, úgy hog\- csak C&emey. Kécsa 
és Klári képeznek kivételt. Csemeyben a tannyelv 
horvát- némer, Kécsánés Kláriban pedig tisztán hor- 
vát. A magyar uyelv mint taui.yelv cbbeu a kerületben nem 
furdiil el«». Bili éten eg^v épülttlxiu hárum fiu-osziály vmn 
elhelyezve és két leáuy osztály, mindenik külön 'anitó alatt. 
A bogárosi iskolában három tanitó három vegyes osstály- 
ban működik ; ngyan ilyen iskola a gottlobi ésa loT- 
r i n i. Kétosztályu vegye&iskola van két-két tanítóval G j e r 
t vámoson, Kis-Jeesán S^uJorházán és Var- 
jason. A többi tizenkét iskola mind csak egyosztálya és 
vegyes. Saját épülete mindeniknek van , Perjámoson, 
mint már mondtuk , ketiö. 

5. ) C s :in á li i o s p e r s s ó g. E kerületben kilencs 
anjaegyház van. elemi iskolával mindenik, a fiókegy házak 
közöl pedig tizennégynek van elemi iskolája. Az anyaegy- 
házak: Béba. Német-Csanád, Dugó szellő ^ye- 
rö\ Kübekháza, Né m e t - Na«:y - Sse n t-M i k lós, O- 
Bessenyö, Szi. regh. Triebswettei V^%^'^^^^) 
és Z o m b o r : a fiókegyházak : Bolgártelep, Deszk 
Ferencz-szálláe. Reglevichházs, Keresztár 
(puszu s Majdáoy, Oroszlános, Kábé. Rác z-C s a- 
nád, Rácz-Szent-Miklós, Szaravolls, Ó-Szent 
iv^n, Uj-Szenl-I ván éi Térvár, O-Bessenyön 



ELEMI TANŰOT A CSANÁDI BOTHÁZMBQTÉBEN. 81 

van egy háromosztályú föelemi iskola de vegyes, három ta«> 
nító alatt. A kimutatás mondja, hogy „a város két különböző 
negyedében legalább még egyegy osztályú tanoda volna szük- 
séges ]^ mit a tanképes gyermekek száma is támogat, lévén 
fiú 656, leány 610, kik közöl a három osztályba jár 510 
fíu és 529 leány, Összesen 1039 tanuló, vagyis egy tanitó alá 
346! Ezek bolgár-magyar nyelven tanulnak. — Hasonló szer- 
kezetű iskola van még Triebswetterben, t. i. három 
vegyes osztályú, három tanítóval ; de itt a tannyelv német s 
a tanképesek száma 533, a tanulóké 510, vagy egyegy tanitó 
alatt 170! Eétosztályú vegyes elemi iskolák vannak Német- 
Csanádon, Német-Nagy-Szent-Miklóson, Rácz- 
N a g y-S zen t-M iklóson és Zomborban. Az első két 
helyen a tannyelv német ; a harmadik helyen magyar-német, 
Zomborban pedig magyar.* Még egy osztálynak kellene 
lenni a gyermekek sokaságát tekintve Bébán, Rác z-C s a- 
nádon. Neme t-N a g y-S zen t-M iklóson és Zombor- 
ban; Rác z-N a g y-S zen t-M iklóson pedig reáliskolát 
óhajtanak. A kerület többi iskolái mind csak egyosztályuak 
és vegyesek. Ilyen van tizenhét. Ezek közöl öt német, úgy- 
mint Dugoszello, Keglevichháza, Rác z-C s a n á d, 
Szaravollaés Uj-Szent-Iv án; kettő magyar-német, 
t. i. Béba és Eübekháza; egy magyar-bolgár, Bol- 
gártelep, és egy magyar-dalmát, D e s z k ; a többi nyolcz 
magyar, úgymint: Fer en cz-Száll ás, Keresztúr, 
Majdány, Oroszlámos, Rabé, Ó-Szent-Iván, 
Szöregh és Térvár. Saját épülete az egész kerületben 
minden iskolának vslu, csakhogy a népességhez képest elég- 
telenek, a kerület a legnépesebbek közé tartozván, úgy hogy 
160 tanuló esik átlag egyegy tanitó alá. 

6.j Krassói esperessé g. £ kerületben csak két 
helyen vannak elemi iskolák^ négy anya- és három fiókegy- 
házban. Az anyaegybázak : Klokotics, Krassov a, Lu- 
pák és Rávnik; a fiókegyházak : Jabalcsa, Ner- 
meth és Vodnik. Mindössze csak nyolcz tanterem van 
az egész kerületben, úgymint Krassován kettő; a többi 
helyeken mindenütt csak egyegy. A tannyelv mindezekben 

•TAT. iO HBMZBTOáSD. KÖELXM. •— I. t) # 



82 BARSI JÓZSEF. 

tisztán illyr. Minden iskolának van saját épülete és egyegy 
tanítója, csak Krassován van kettő. 

7.) Lippai esperessé g. E kerületben tis anyi- 
egyház van, s mindeniknek elemi iskolája ; a fiókegyhánk 
közöl podig ötnek van ilyen iskolája. Az anyaegyhásak: 
Blumenthal (Máslak), Bulcs, Facset, Gutten- 
brunn (Hidegkút), Königshof (Német-Remete) , Lip- 
pa, Neudorf (Újfalu), Neuhof (Bogda), S óborain 
és Traunau; a fiókegybázak: AltringOM (CBekiaeli), 
Bucbberg, Charlottenburg (Baricza) , F i b i a és 
Gladna. A blumenthali, guttenbrunni és neudorfi iskolák 
kétosztályuak, két-két tanítóval, csak a gattenbrunni három- 
mal, a kerület többi iskolái mind csak egy osztálynak és 
valamennyi vegyes. A tannyelv tizenhat tanteremben német, 
egyben román és kettőben magyar-német. A román Bal- 
oson van, a magyar-német pedig Facseten és Sobor- 
s i n b a n. A gladnai iskola magánintézet, de saját épülettel 
bír. Ebben a tannyelv német és román. Facseten az egy 
osztályú vegyes elemi iskola mellett külön iskola is van, 
melyben a leánykák nöi kézi munkákra taníttatnak. £ bé- 
relt helyiségben tartatik. A kerület többi iskolái mind saját 
épülettel birnak. A soborsini már teljesben hasznavelietlen 
állapotban volt; Hidegkúton pedig két épülete van az 
iskolának, melyben egy fötanitó mellett két altanitó mükddik. 

8.) Makói esperessé g. E kerületben hét anya- 
egyház van, s mindenikben elemi iskolák, a fiókegyházak 
közöl pedig hatban vannak ilyen iskolák. Az anyaegyházak : 
Apátfalva, Battonya, Földeák, Makó, Nagy- 
Mezö-Kovácsháza, Nagylak és Palota; a fiók- 
egyházak: Eirályfalva,Rövegy,Kúnágota, Le- 
le^ Marczibán y-D ombegyháza és Tótkovács. 
E tisztán magyar kerületben a tannyelv is mindenütt tisztán 
magyar, összesen 23 tanteremben. Makón külön háromosz- 
tályú iskola van fiuk számára, és külön de csak egy osztályú 
leánykák számára, összesen négy tanítóval és ugyan azon 
épületben. A leányok kézi munkákra is taníttatnak. A tan- 
képes gyermekek száma több tanítót kívánna. A fiuk száma, 
ugyanis 480; mely ha három tanító közt egyenlőn feloszolnék^ 



ELEMI TANOGT a CSANÁDI EGTHÁZM EGYÉBEN. 83 

jutna egy-egyre 160 ; de nem oszlik fel egyenlőn, s így né- 
melyikre több Í8 jut ennél. A tanképes leányok száma 467 
volt és ekkora seregnek egy tanitó ! Igaz^ hogy fia tettleg 
járt csak 370; de még ennyiből is 123 tanítvány esik egy 
tanítóra ; leány pedig járt összesen 349 és mind egyetlen egy 
tanitó alá. — S mi valljon ennyi tanítvány után a tanitó dija? 
A kimutatás szerint ide igtatjuk szóról szóra: ^147 ft. o. é.; 
12 p. m. búza; Vs hold káposztás, Ve hold kenderföld a r. 
kath. községtől ; 105 ft. o. é. és 52 ft. o. é. és 52 ft. 50 kr. 
a vasárnapi iskola kezeléséért a városi pénztárból ; ezenfölül 
2 öl puha tűzi fa ; végre az urodalomtól 20 forint kegydij.'' 
— A vasárnapi iskoláról azonban megjegyzi, hogy „az alkot- 
mányos kormány alatt megszűnt.^ Battonyán a fiúk szá- 
mára három osztály, a leányokéra egy áll nyitva, amazok az 
iskola saját épületében, ez bérlett házban ; de tanitó itt csak 
három van, kettő a fiuk s egy a leányok számára. A tanulók 
száma itt is több tanitót kivánna, lévén följegyezve tanképes 
fiú 329, leány 320, tettleg tanuló pedig fiu 226, s leány 212! 
Kézi munkákra a leányok itt is taníttatnak ; a vasárnapi itt 
is megszűnt, s 237 kötelezett mesterinas közöl összesen 14, 
olvass tizennégy járt tanulni. Hasonló iskola van Palo- 
tán három fiu és egy leányosztálylyal, csak hogy itt minden 
osztálynak külön tanítója van, s az iskolának emeletes épü- 
lete. Apátfalván is külön tanulnak a fiuk és külön a leá- 
nyok, de összesen csak két tanitó alatt. Földeákon két 
tanitó mellett még segéd is működik. Marczibánya- 
Dombegyházán csak segédtanitó van, kit a jegyző tart 
élelemmel, tanteremről pedig a község házánál gondoskodtak. 
Tót-Kovács szerződéses község s ennek vityillója szol- 
gált iskolául. Mivel azonban a község azon évben, melyről 
dolgozatunk szól, költöző félben volt, a tanoda is megfogott 
mielőbb szűnni. Nagy-Mezökovácshá'/án ellenben uj 
iskola építésével foglalkozának , alkalmatos terv szerint és 
szilárd anyagokból. A többi két községben csak egy osztályú 
vegyes iskolák vannak. Kő végy, kertészközség létére, a 
tanítónak ilyen díjat ád : 40 forintot pénzben, 50 p. m. búzát, 
60 p. m. árpát, 50 font sót, 10 font gyertyát, szükséges szal- 
mát fűtésre, 200 kéve dohánykórót, s mint egyszersmind 

6* 



84 BÁR8I JÓZSEF. 

kántornak, rendes úgynevezett stólát. A palotai leánytanitö 
fizetése pedig: 63 ft. o. é., V, telek föld használata, 6 öl tfl- 
zífa, 50 font marhahús, 50 font só, 12 font faggyú, 6 itcse vat, 
50 fej káposzta, s minden házas pártól y^ p. m. b&za. 

9.) Nagy-Jécsai esperessé g. E kerületben tíz 
anyaegyház van megannyi elemi iskolával, s a fiókegyházak 
közöl négyben vannak elemi iskolák. Az anyaegyhásak : 
Csatád, Qrabácz, Hatzfeld (Zsombolya), Hea- 
féld (Nagy-Tószeg), Eis-Oroszin, Magyar-Cser- 
nya, Nagy-Jécsa, Német-Czerny a, Oastern 
(Eis-Eomlós) ésSzent-Hubert;a fiókegyházak : C b ar- 
leville, Moszt-Ort (Eis-Tószeg) , Seultout és Tá- 
rná s fa 1 v a. E kerületben föfígyelmet érdemel Zsombo- 
lya, hol sok magántanitáson kivül van egy négyosztálya 
elemi főiskola fiuk, és egy kétosztályu leányok számára, há- 
rom fö és három altanitóval. A tanképes fiuk száma 697 volt 
B járt 441 ; tanképes leány volt 602 s járt 304. Csatádon 
Eis-Eomlóson, Nagy-Jécsán és Német-Czer- 
ny án egyegy f5tanitó mellett két-két altanitó működvén, bá- 
rom osztályú tanításban részesitik vegyes iskolában a nagy 
számú növendéksergeket. Magyar-Czernyán külön 
járnak a fiuk s külön a leányok, s igy caak egy osztályú a 
tanítás két külön tanitó alatt. E i s-O r o s z i n b a n két külön 
iskola van, mindenik saját épülettel, mindegyik vegyes, egy- 
egy tanitó alatt ; az egyitiben a tannyelv magyar, a másikban 
német. A magyarban 206 növendék tanul, a németben 101. 
Qrabáczon egy fö és egy altanitó mellett vegyes két osztá- 
lyú iskola van. Sz. Huberten és Seultouton is van- 
nak az illető föUnitók mellett altanitók, de míg a szent- 
h u b e r t i iskola két osztályú, a seultouti csak egy osz- 
tályú. — Á többi iskolák mind csak egy osztályúak és ve- 
gyesek. Minden iskolának saját épülete áll rendelkezésére, 
Eisoroszinban, mint már mondtuk, kettő. A tannyelv 
az egész kerületben német, Tamás fa Ivát és Eis-Oro- 
szin magyar részét kivéve, hol a tannyelv magyar. 

10.) Nagy-Eikindai esperessgé. E kerület- 
ben tizenöt anyaegyház van, elemi iskolákkal mindenik, a 
fiókegyhásak közöl pedig tizenhatban vannak elemi iskolák- 



ELEMI TANÜGY A CSANÁDI EGTHÁZlfEaTÉBEN. 85 

Az anyaegjbázak : Albrechtsflór (KÍ8-Teremia), Bá- 
nát-KomlÓ8y Beodra, Bocaár; Csóka^ Marié n- 
feld (Nagy-Teremia), MokriD, Nagy-Eikinda, Ná- 
kófalva (Szöllös), Pádé, Száján, Szanád, Tisza- 
Szent-Miklós, Topolya és Török-Kanizsa; a 
fiókegyházak : Akács, Aranyhegy, Budzsák, Con- 
stantiafal va, Csernabara, Firegyháza, Jázo- 
va-Hodics, Jozefova, Józsefh áza, Earácson- 
falva (Nagy-Bikács) , Eis-Bikács, Lörincz falva, 
Monostor, Novoszeiló, Német-Szaján ésVer- 
b i c z a. Ennyi helység közöl csak egynek van négy osztálya 
föelemi iskolája fiuk számára, és az Nagy-Eikinda, hol 
azonban a leányok számára nincs több csak egyoszálynál. 
Háromosztályú elemi iskola van Nákófalván; két osztá- 
lynak vannak Albrechts flóron, Bánát-Eomlóson 
és Marién felden; a többi 27 helyen az iskola csak egy 
osztályú, és a nagy-kikíndait kivéve, a többi mind vegyes. 
Nagy-Eikindán négy tanitó van a fiuk, és egy a leá- 
nyok sámára. Marién felden és Nákófalván a fÖta- 
nitó mellett két-két altanitó működik ; Albrechts flóron 
és Bánátkomlóson egyegy. Minden iskolának van saját 
épülete, csak a nagy-kikindai negyedik osztály, az ugyan 
odavaló leányiskola, és Jozefován a vegyes iskola tartat- 
nak bérelt helyiségben. 

A tannyelv e kerület lő helységeiben s ugyanannyi 
tanteremben magyar, 12 helységben de 21 tanteremben ma- 
gyarnémet, négy helységben pedig és öt tanteremben német A 
magyarnómet tannyelvű helységek ezek: Bánát-Kom- 
lós, Beodra, Csenabara, Jozefova, Earácson- 
falva, Marién féld, Mokrin, Nákó falva, Nagy- 
Eikinda, Novoszello, Tisza-Szent-Miklós és 
Topolya; a német tannyelvüek : Albrechtsflór, Bo* 
csár, Constantiafalva, és Német-Szaján; a töb- 
biekben a tannyelv magyar. 

Bánát-Eomlóson nagyszentmiklósi Nákó A n a- 
stasia asszony 1857-ben kézi munka iskolát alapitott leányok 
számára valláskülönbség nélkül, s e végre külön épületet nyi- 
tott, melynek termei minden szükséges bútorral és varró- 



86 RAR8I JÓZSEF. 

himzö-eszközökkcl tel vannak ózerelve. Két nötanitó áll esen 
iskola élén, melyben ISey^-ben 105 leány tanult. A föfelü- 
gyeletet az iskola fölött az urodalmi fötiszt neje vissi. 

11.) Oraviczai esp éress ég. E kerület miután 
Wcitzenricdböl ós négy fiókcgyházáról kimutatást nem 
kaptunk; és pedig hihetőleg azért nem, mert a határöryidék- 
be, névszerint a bánsági oláh- illyr ezred területébe esnek, 
csak kilencz anya- és három fiókegyházat találunk elemi is- 
kolákkal kebelökben. Az anyaegyházak iCsiklova, Dog- 
nácska, Franczdorf, 0-Bogsán, Oravicsa, Be- 
Bchicza, Steycrdorf, Szászka és Uj-Moldova; 
a fiókegyházak: Kalina, Román-Oravicza^ és Uj- 
Bogsán. A fiókegyházakat és az egy Fcrencz f al vát 
kivéve, a többi mind mezőváros, de magasabb iskola sehol 
sincs. Oraviczabányán az iskola háromosztályú, meg- 
annyi tanitóval ; a leányok pedig külön tanulnak egy nöta- 
nitó alatt ; A fiókegyházakban, Csiklovátés Ferenc z- 
falvát kivéve, hol az iskolák csak egyosztályuak egy egy ta- 
nitó alatt, a többi iskolák mind két osztályúak két-két taní- 
tóval. A tannyelv az egész kerületben német. Kálin át ki- 
vé v e, hol a tannyelv román. Saját epülete van minden isko- 
lának, csak a román-oraviczainak nincs, s igy bérelt házban 
tartatik. 

12.) Szegedi esperessé g. E kerület Szeged vá- 
rosából, hol négy anyaegyház van és E i s - T e 1 e k böl áll, 
mely az ötödik, több anya- vagy fíókegyház itt még 186%- 
ben nem volt. A szegedi egyházak : Alsóváros, Felső- 
város, Szeged-Palánk és Rókusváros. Az Al- 
sóvároson van külön fiu-iskola két osztályú, két tanitó- 
val| és külön leány-iskola, két osztályú nőtanitóval. Fiu ta- 
nult 642 közöl 605, leány 503 közöl 439. A felsöváro- 
son van külön négy osztályú föelemi fiúiskola, megannyi ta* 
nitóval. Itt tanult 805 fiu közöl 782, leány pedig 592 kdzSl 
503, vagyis egyegy nötanitó alatt 265! Szeged-Palán- 
kon van tanítóképezde három tanárral és 49 tanulóval ; van 
továbbá alreáliskola 3 osztályú 5 tanitóval; s van föelemi 
négyosztályu fiúiskola öt tanulóval és egy kétosztályu leány 
iskola két nöU.aulóval. Tanult 1680 fiu közöl 1475, és 1052 



ELEMI TANÜOY A CSANÁDI E6YHÁZMEOYÉBEN. 87 

leány közöl 892; kikből e szerint egy nötanitóra 446 tanuló 
esik, mi valóságos képtelenség ! — Végre a Rókus városon 
csak cgyosztályu fiúiskola van és egy osztályú leányiskola, 
egy tanitóval amaz, egy nötanitóval ez. Mindenik iskolának 
saját épülete van, Nöi kézimunkákra Szegeden összesen 
nyolcz magániskolában tanitanak. — Szegedhez tartoznak 
még az alsó- és felsö-városi tanyai iskolák^ melyekben 
186V2-ben huszonkét tanitó alatt 1256 fiu tanult és 1187 
leány vagy is átlag 111 tanuló egy egy tanitó alatt A kisteleki 
iskola vegyes, de kétosztályu, egy fö- és egy altanitóval, és 
saját épülettel. Ebben 220 fiu közöl tanult 174, és 203 leány 
közöl 163. 

A tannyelv az egész kerületben tisztán magyar, de az 
iskolák és tanitók száma a néphez képest nagyon csekély, 
mert a tanulók összes száma öáöbt s átlag minden tanítóra 
188 t€mitvány esik. 

13. Temesi alsó esperessé g. E kerületben ti- 
zenkét anyaegyház van elemi iskolával mindenik, a fiókegy- 
házak közöl pedig háromnak van elemi iskolája. Az anya- 
egyházak : Bakóvár, Bresztovácz, Buziás, Darú- 
vár, Ebendorf, Jerszegh, Lúgos, Nadrágh, 
Niczkydorf (Kutas), Rékás, Temesvár gyárvá- 
ros és Vecseháza; a fiókhegyházak : Dragsina, 
N a g y-K övéres és Zsidovin. E kerület elemi iskolái 
közt a lugosi és temesvári állnak első helyen. Mindenik fÖ- 
elemi négyosztályu fiúiskola, négy négy tanitóval ; mellettök 
alelemi leányiskola van , melyet Lúgoson két nötanitó vezet, 
Temesvártt pedig három apácza. Kétosztályu vegyes elemi 
iskolák vannak Bakóvártt, Niczkyfalván és Bé- 
káson, két-két tanitóval. Ezen utóbbi helyen két példány- 
ban van meg a két tanitóju és két osztályú iskola, az egyik 
a németajkuak, a másik az illyrek számára. A többi tiz he- 
lyen az iskolák mind csak egyosztályuak és vegyesek egy- 
egy tanitóval. Saját épülete minden iskolának van, melyek 
közöl a jerszegi rósz karban volt. 

Mi a tannyelvet illeti, itt a kerületi iskola-felügyelőnek 
sok nyelvet kell tudnia. Túlnyomó a raagyarnémet tantermek 
száma, de ezek összesen három helységben találtatnak, ugy- 



88 BARSI JÖZSKF. 

mint Lúgoson hat, Temesvártt hat és Basiáson 
egy; német tanterem van tiz : Bakóvártt kettő, Nict- 
k y f a I V á n kettő, R é k á s o n kettő; s német még : B r esi- 
továcz, Daruvár, Ebendorf és Nadrág; magyar 
tanterem van egy, Nagykövéresen; illyr van hároa: 
R é k á 8 n kettő , Zsidovinban egy ; magyartót van 
kettő : Jerszeghen és Dragsinán; némettót van egjf 
Vecseházán. 

14.) Temesi közép esperessé g. E kerületben 
kílencz anyaegyház van, elemi iskolával mindegyik ; a fiók- 
egyházak közöl pedig hétben vannak elemi iskolák. Ab anyt- 
egyházak: Csákovár, Dolácz, Preydorf, Li eb- 
iing, Német. Szent. Mihály, Ságh, Szakálhái 
(Sackelhaus), Temesvár vára és József külváros, vagy 
Józsefváros; a fiókegyházak : F o 1 1 i a, G i 1 á d^ Gyér, 
Mehala, Ságh, Temesvári majorok, Tolvadia 
és Vojtek. Temesváréban van egy négyosztályu elemi főis- 
kola ugyanannyi tanitóval, ugyanott a Józefvárosban 
hasonló iskola van fiuk számára. Mind a két helyen a leányok 
számára külön osztályok vannak, az iskola nénék vezetése 
alatt, hol kézi munkákat is tanulnak. Ezekben a tannyelv 
német és magyar ; a kerület többi iskoláiban tisztán csak né- 
met. Szak ál h ázán az iskola háromosztályú, de vegyes, 
egy fő- és két altanitóval ; N é m e t-S z e n t-M i h á I y o n és 
Sághon két osztályúak és vegyesek egy egy fő- és egy egy 
altanitó alatt, Csákovárt ellenben külön iskola van fink, 
és külön leányok számára, de csak egyosztályuak. Minden is- 
kolának saját épülete van, csak Follia, Liebling és 
Tolvadia bérlett házban tartják iskolájukat. A lieblingi- 
ből hiányzanak a padok és más szükséges tárgyak. 

15.) Temesi felső esperessé g. E kerületben 
tizennégy helyen vannak elemi iskolák, t. i. tíz anya- és négy 
fiókegyházban. Az anyaegyházak : Bencsek, Brucke- 
nau (Piske), Gyarmatba, Kis-Becskerek, Knéz, 
Merczifalva (Kárán), r c z i f a 1 v a (K o k o d a), S « t- 
András, U j-B essenyő és Vinga. A fiókegyházak : 
Baraczház, Hódon y, Kovácsi és Überland. E 
kerületben 97 százaléka a tanképes gyermekeknek jár isko* 



ELEMI TANŰGT A CSANÁDI EOTHÁZMEOTÉBEN. 89 

lába. Föfigyelmet érdemel itt V i n g a, hol egy három osztályú 
tanoda van fiuk számára, s egy kétosztályu a leányok szá- 
mára, 8 ezenkívül a külvárosban egy vegyes és egyosztályu 
iskola, megannyi külön tanító alatt, kik mindnyáijan bolgár 
nyelven tanitanak. A vingai tanképes gyermekek száma 743, 
a tanulóké volt 729. — A kerület többi iskoláiban a tannyelv 
mindenütt német, és a négy fiókegyházat kivéve, meg K n é z 
anyaegyfaázat, hol az iskolák csak egyosztályuak egy egy ta- 
nítóval, a többi iskola mind vegyes ugyan de két osztályú, csak a 
gyarmathait kivéve, hol két fiúosztály mellett egy leány osz- 
tály is van. Minden iskolának kivétel nélkül saját épülete van. 
16.) Torontáli alsó kerület. E kerületben ti- 
zenhárom anyaegyház van, megannyi elemi iskolával, a fiók- 
egyházak közöl pedig hatban vannak elemi iskolák. Az anya- 
egyházak: Bárdány^ Bóka, Csávos, Ernesztháza, 
J á n o s f ö 1 d j e (Belnák), Magyar-Szen t-M á r t o n, M ó- 
dosy Neuzina, Stephansfeld (Szent-István), Szár- 
csa, Szécsány, Uj-Pécz ésUj-Vár; a fiókegyházak : 
Aurélháza^ Fodorháza, Kanak, Káptalanfal- 
va, Ó - T e 1 e k és S u r j á n. E kerületben két osztályúnál 
magasabb elemi iskola sehol sincs. Kétosztályu van B á r- 
dányban, Ernesztházán, Jánosföldjén, Módo- 
son, StephansfeldeU; Szárcsán, Szécsányban 
és ü j-P é c 8 e 1 1, mindenütt egy fÖ- és egy altanitóval ; M 6- 
doBon és Neuzinán azonban a két osztályú iskolán ki- 
vül még egy vegyes egyosztályu is van külön épületben, 
nyelvbeli tekintetből. Módoson ugyanis a kétosztályu is- 
kola b a n a tannyelv német, az egyosztályúban bolgár ; N e u- 
zinán ellenben egyosztályu iskola van kettő, az egyikben 
a tannyelv magyar-német, a másikban pedig horvát-német, 
Módoson és Neuzinán e szerint két-két iskolai épület 
van; a többi helyeken az iskola mindenütt saját épületben 
tartatik. Surjánt kivéve, hol bérelt helyiségre szorul. A 
tannyelv a kerület iskoláiban túlnyomólag német, úgymint 
17 tanteremben tisztán, hétben a magyarral vegyest, és egy- 
ben a horváttal. Tisztán magyar a tannyelv csak két terem- 
ben, úgymint a nagyszentmártoni és az óteleki iskolában. 
Módoson, mint már mondtuk, az egyik iskolában a tan- 



90 BARSI JÓZSEF. 

nyelv bolgár; Eanakon és Neuzi nán (de itt csak az 
egyik) horvát-német Magyar-német a tannyelv: Aurél- 
házán, Bárdányban (két osztályban), Bókában, Káp- 
talanfalván, Ncuzinánaz egyikben és Surjánban. 
17.) Torontáli közép esperessé g. E kerület- 
ben tiz anyaegyház van, elemi iskolákkal mindegyik ; a fiók- 
egyházak közöl pedig kilencznek van elemi iskolája. Az 
anyaegyházak: Csösztolek, Elleroér, Écska, Ka- 
talinfal v a, Klek, Lázár foldj e, Moli dorf, Nagy- 
Becskorek, Torda és Törő k-B e c s e ; a fíókegyhá- 
zak: Béga-Szent-Gy örgy, Frányova, Ittvárnak, 
Lukács fa Ív a, Magyar-Szent-Mihály, Mellen ez e, 
Rogendorf, Tóba és Zsigmondfal v a. Ezek közt 
föfigyelmet érdemel N <i g y - B e c s k e r e k , hol nötanitók 
számára képezde van, négyosztály u fŐelemi iskola fiuk szá- 
mára, két osztályú leányok számára, és még kétosztályu ve- 
gyes, összesen hat f8-, egy al- és egy nö-tanitóval, több épü- 
letben de ezeknek számát az előttünk fekvő kimutatásból 
határozottan nem lehet megérteni. A negyedik fíSelemi osz- 
tály a kegyes rendűek épületében van elhelyezve. A képez- 
dében 54 tanuló volt. — Van azonkívül ugyancsak Nagy- 
Becskereken kereskedelmi iskola is, de adatok erről 
sem közöltettek. A tannyelv mindezekben tisztán német. 
— Kétosztályu iskolák vannak : B é g a-S z e n t-6 y ö r g y ön, 
Csősztelken, Elemérett, Ecskán, Katalin fal- 
ván, Kleken, Lázárföldjén, Tordán és Török- 
U j-B e c s é n, többnyire egy egy fő- és ugyanannyi altanitó- 
val, csak Törő k-Ú j-B e c s é n két fötanitóval. A többi isko- 
lák mind egyoBztályuak és vegyesek. Minden iskolának van 
saját épülete, csak Csősztelken szorul az első osztály 
bérlett helyiségre. Az ittvárnaki és rogendorfi is- 
kola egyszersmind imaház is. T ó b á n a régi iskola szűk volt 
8 újat szándékoztak építeni. A tannyelv a nagybecskereki is- 
kolákon kivül, melyekről már szóltunk, e kerületben is tul- 
nyomólag német, úgymint harminczöt tanterem közöl huszon- 
ötben ; hétben magyar , úgymint : IttvárnakonésMa- 
gyar-SzentMihályon és Tóban egyegyben, Tor- 
dán és Törő k-U j-B e c s é n kettő-kettőben ; egyben a tan- 



ELEMI TANÜGY A CSANÁDI EGYHÁZBIEGYÉBKN. 91 

nyelv tót, úgymint Rogendorfon; Lakácsfalván 
magyartót ; Frányovan végre magyarnémet. 

18.) Uj-Aradi esperessé g. E kerületben kilencz 
anyaegyház van, mindegyik elemi iskolákkal ; a fíókegyhá- 
zak közöl pedig háromban vannak elemi iskolák. Az anya- 
egyházak : Engelsbrunn (Kisfalud), E r e u z-S t á d t e n 
(Keresztes), M aj láth falva, Német-Szent-Péter, 
Schöndorf (Széplak), Segenthau (Német-Ságh), Uj- 
Arad, Wiosenhaid (Réthát) és Zádorlak; a fiók- 
egyházak: Kis-Szent-Miklós, Monostor falu és 
Székes-Ut. Kétosztályunál magasabb elemi iskola e ke- 
rületben sehol sincs. U j - A r a d o n két iskola van, két kü- 
lön épületben , mind a kettő e czélnak szentelve ; az egyik- 
ben csak egy osztály van, a másikban kettő, egy fö- és kétal- 
tanitóval. Kétosztályu iskola van még Német-Szent-Péte- 
ren, Schöndorfban, Szegenthauban és Zádor- 
lakon. A többi iskolák mind csak egyosztályuak, vala- 
mennyi vegyes és mindenik a maga saját épületében. Tant^ 
rem van a kerületben összesen 18, és pedig német tannyelvű 
17, magyar ellenben csak egy, t i. Majláthf alván, hol 
az iskolai épület a kimutatás szavai szerint „nagyon rósz 
karban van.^ A német szent-péteri 1861-ben építte- 
tett. A schöndorfi „a legroszabb karban van, s a község ed- 
dig még felsőbb parancsnak sem engedelmeskedett.^ 

19.) Verscczi esperessé g. E kerületben tizen- 
négy anyaegyház van, elemi iskolával megannyi ; a fiókegy- 
házak közöl pedig tizben vannak elemi iskolák. Az anyaegy- 
házak: Dett a. Dézsán falva, Königsgnad, Kud- 
ricz, Maleniczfalva, Moravicz a, Móricz föld- 
je, Nagy-Zsám, Offszenicza, Omor, Perkoszo- 
va, Tót-Sztamora, Versecz és Zichyháza; a 
fiókegyházak: Baracsháza, Brestye, Denta, Gat- 
tája, Györgyháza, Klopodia, Nagy-Szredis- 
tye, Szécsány falva, Újfalu és Ürményháza. 
E kerületben Versecz tűnik ki leginkább, az elemi 
tanügy előmozdítására czélzó intézeteível. Ezek közt első 
helyen áll a képezde, melyben dolgozatunk évében 23 ta- 
nuló nyeré kiképeztetését ; ezen kívül s részint vele kap- 



92 . BARSI JÓZSEF. 

csolatban van Verseczon egy négjosztályu elemi föis- 
kóla fiuk-, és egy másik szintén négy osztályú iskola leá« 
nyok számára, milyent még eddig egy püspöki vagy érseki 
megyében sem találtunk; van továbbá ugyanott alreál iskola 
három osztálylyal ; van vasárnapi iskola iparos és kereske- 
dő tanulók számára, és vannak nöi kézi munkákra tanitó is- 
kolák^ összesen 15 tanterem és a képezde, 20 fö- egy segéd- 
és két nötanitóvaly három saját és két bérlett épületben, s ki- 
zárólog német tannyelvvel. Kétosztályu az iskola D e 1 1 á n, 
egy fö- és két segéd-tanitóval ; Kudriezon egy fö- és 
egy altanitóval; Moraviczán, Móricz földén, Off- 
szeniczán, Tót-Sastamorán, egyegy fö- és ugyan- 
annyi altanitóval ; N a g y-Z s á m o n egy fö- és két altanitó- 
val ; végre Zichyházán egy fö- és egy altanitóval. A 
többi iskolák egyosytályuak és vegyesek. A tannyelv össze- 
sen 34 tanteremben német, melyekből 15 esik Verseezre; 
hat tanteremben magyar-német, úgymint : Dézsánfalván, 
Klopodián, Maleniczfalván és Újfalun egyegy, 
Móricz földén kettő; háromban magyar, t. i. Gáttá- 
ján, Omoron ésÜrményházán; kettőben bolgár : B a- 
racsházánésBrestyén; egyben magyar-bolgár : D e n- 
tán ; végre N agy szredisty én német-cseh. Úgyhogy 
e kerület iskoláiban is hatféle változatban fordul elő a 
tannyelv. 

Ezzel a részletes taglalást bevégeztük. Az elemi tanügy 
terén, más egyházmegyékhez képest, a csanádi nagy hala- 
dást tanusit, melyet annál inkább kell méltánylani, mert a 
legrégibb egyház e megyében, M a k ó, csak 1700-ban kelet- 
kezett , és föllehet tenni; hogy az iskola mindenütt csak az 
egyház oldala mellett talált ápolást A csanádi ujabbkori 
püspökök közöl VI. István (Dolny), ki 1699-től csak 
1701*ig ült a csanádi püspöki széken, kezdte az egyházak 
fölélesztését, de Makónál többet nem birt létesíteni. Követője 
U. Ferencz (Jány, 1701 — 1707), már hármat támasztott 
fel úgymint : Boros-Jenőt, Oraviczát és 0-A r a d o t, 
egyet pedig ujat alkotott, Aradvárat, de ennek máig sincs 
iskolája. 

Ugyekezeteit serényen és sükerrel folytatták a követ-^ 



ELElfl TAMOGT a CSANÁDI EOYHÁZMBQYÍBEN. 93 

kezö püspökök, II. Z s i g m o n d (Ördödy), ki alatt 1707— 
10-ig oj egyház nem keletkezett ugyan, de az előkészületek 
folytak, s már II. László (gróf Nádasdy) alatt, 1710— 
1730-ig tizenkilencz aj egyház alakult, köztök Csákóvá, 
Elek, Földeák, Gyarmat,Earan8ebe8, Krassó, 
Lippa, Lúgos, Pancsova, Temesvár, Uj-Arad, 
Versecz, stb. Falkenstein Béla báró alatt 1731— 
1739 hat uj anyaegyház támadt, a többi közt D e 1 1 a. Fa* 
eset, Gyorok, Ó-Bessenyö; IV. Miklós (Stanislo- 
vich) alatt 1739—1750 kilencz keletkezett, a többi közt 
Csanád, Dognácska, Rékás, Szászka, Szent- 
Anna, Török-Becse; n. Antal alatt 1750—1777, ki 
Vagreini gróf Engeli és a német birodalom herczege volt, 
körülbelöl ötven anyaegyház alapíttatott meg újra, köztök 
Billét| Nagy-Becs kerek, Nagy-Szent-Miklós, Per- 
jámos, Temesvár-gyár és Józsefváros, Vinga, 
Zsombolya, stb.; II. Imre (Cristovich) alattl777— 
1799 ismét negyven létesült, köztök Szegeden az alsó és 
felsővárosi, Béba, Gyertyámos, Nagy-Zsám, 
Pánkot a, Nákófalva, Módos, Écska, Beodra, 
Zichyháza, stb. ; de még ezeknél is többet fáradott III. 
László (Remetei Köszegy), ki mint püspöki segéd és püs- 
pök 1800 — 1828-ig harminczkét egyházat adott a már lé- 
tezőkhöz, s ki egész lélekkel csak egyházmegyéje javának 
s diszének élt; III. Antal (Török) csak 1829 -1832-ig 
ült a kormányon, de két egyházat neki is adatott létesítenie ; 
József (krivinai Lonovics) alatt 1834 — 1850-ig ismét 25 
vagy talán 27 lön megalapítva; s azóta máig egyre szaporod- 
nak az anyaegyházak úgy, hogy 1860 — 1859-ig ismét 12 — 13 
keletkezett Sándor (Csajághy) kormánya alatt. Ezzel azon- 
ban ama területen az egyházak alakulásának és az egyházak 
oldala mellett az elemi tanügy baladásának véghatára még 
nincs elérve. Mintegy 943 fiókegyház van ottan^ melyek kö- 
zöl már 120-nak van elemi iskolája, és melyek közöl még 
sokból válhatik anyaegyház, hacsak az idők sanyarusága a 
gyarapodást végkép meg nem akasztja! 



94 



BAR8I JÓZSEF. 











Ai 


nyilvános 


elemi tanügy 


álláBA 


a csa 


t 




Egyházak 


Tanítók 


Iskobii 
^píiletek 




A 




s 2 á in a 


tíjsstii 


^ 












iS 




























í 


EBperesflíígi 






















i 








l 


kerületek 


cd 




4J 








S 


4^ 


^ 






S 


o 


hi 








^ 

-s 
tp 


S3 : 


é 


•3 


Q 


ti 


-3* 


V 


:3 


a 


1 


a 


=1 


Pm 








m 








<D 




^i 


i, 




^ 


mm 






Aradi aUó , 


8 


2 


10 


i; 




4 


24 


10 


1 
4 14 


23 


16 6 — 




„ felBÖ . 


11 


11 


22 


25 








25 


24 


1 25 


25 


16 




„ hegyi vagy 


















! 








pajikoigi 


8 


4 


12 


13 


2 


^ 


18 


9 


2 U 


17 


6 




BUUti , . 


11 


10 


21 


'^1 


15 


3 


42 


22 


, — 


22 


40 


- 37- S 

10 12- 




Csanádi . . 


ít 


14 


2a 


27 


4 


_ 


31 


23 


— 


23 


31 


M 


Kraasói , . 


4 


3 


7 


S 


^ 


; . 


8 


7 


-^ 


7 


8 


- -!^ 





Lippai . . 


10 


5 


15 


16 


5 


1 


21 


16 


1 


17 


21 


- 16^ 


- 


Makói . . 


7 


e 


13 


21 


1 


l 


23 


13 


1 


14 


2B 


23 


Ta 


OJ 


Nügy-Jéceai 


10 


4 


14 


lö 


uj- 


32 


15 


— 


15 


32 


2 


Bú-\ 


n 1 


Nagyklkitidai 


15 a) 


16! 31 


3i 


6 





40 


29 


3 


32 


41 


15 


3[- 


U 


OraviczHi 


9 


s 


12 


15 




1 


16 


11 


t 


12 


19 


— 


18^ 


C 


tíjitcgedi . . 


5bj 


— 


5 


:^i 


1 


7 


29 


5 


— 


5 


23 


23 


v< 


-r^ 


Temesi alsú 


12 


3 


15 


12 


4 


5 


21 


14 


1 


15 


30 


1 


li)\ 3 


a 


közdp 


Be) 


7 


16 


27 


b 


— 


32 


13 


3 


n; 


32 


— 


25^- 




' , febö 


10 


4 


14 


19 


ll» 


1 


30 


14 


— 


14 


29 


^ 


23 


, 




ToroutáH alsó 


13 


e 


19 


31 


8 





29 


20 


1 


21 


29 


2^ 17 


2 




„ kíJííííp 


10 d) 


9 


19 


24 


9 


1 


34 


20 


l 


ül 


35 


7, 25 


1 




ü j-Aradi . 


9 


3 


12 


12 


G 


^ 


18 


12 


^^ 


12 


18 


1 17 


^ 




Verseoíi . . 


14 e) 


lo 


ií4! m 


n 


2 


48! 2tí 


2 


28 


47 


3| 34^ 2| 


Öaazeseii 19 


184 


r2o 


304 


3yi. 


101 


2y 


521 


313 


^S 


334 


523 


125 


274 


181 



a) Bánát-Romlóson Nákó Anastasia asszonyság ah 
női kézimunkák tanítására iskolát két nö'tanitóval. A mondott évben 105 
vány Játogatta valláskülönbség nélkül. 

b) Szeged hez tartozik 22 tanyai iskola, tulajduuképen anuyi 1 
tanító, kik alatt 1256 fiu tanult a mondott évben és 1187 leány, összesen 24 
nítvány, vagyis fejenkint 111. A táblán látható számok ezekkel kíegé 
várnak. 

c) Temesvártt az iskolanénikék vezetik a leányiskolát. 

d) Nagy-Becskerekeu vau képezde nőtanitók számára, i 
vendekkel. 

e) Verseczen van tanitó-képezde 23 növendékkel. 



ELEM! TANÜGY A CRAMAdi EGTTHXKMEOlfÉBEK. 96 


.th. (?gyliázmog}'ébeii az ISGYj, dik L^vben. 




Iv 


Á gyennekek s^áma 


Arányok 


ij 




vegyeeen 


tank^pes volt tettleg járt 1 


50 - * 


-3 




1 öl*^ 


^ 
















^í 

^ ^ 




1 




5 B 




ti 


'2 


■'3 


3 




*3 


& 


^ 
S 






1 


• 


3 a 

fi 


^1 




1 


B 
1 


íö 


% 




«e 


1 


1 


^ ti 


aj A 


^ 




3 E 


1 


P 


















±^ 






1 


1 


_ 


^ 


_: 


z 


2,248 


2,fi)8 


4,*256 


1,589 


932 


2^21 


59% 


105 






— 


— 


— 


— ^ 


1,864 


1,730 


3,594 


1,655 


1,212 


2,867 


79 


114 






1 





— 


_^ 


_ 


1,015 


9ÍÍ5 


Ifim 


854 


678 


1,532 


79 


85 






T 


— 


1 


— 


— 


2,9íM 


2,741 


5,645 


2,758 


2,448 


5,206 


92 


123 






4 — — 


— 1 


^ 


^ 


2,983 


2,644 


5,627 2,622 


2,365 


4,987, 


68 


160 






tzeti iliyr !— 

- iHi- 


«^ 




444 


413 


057 414 


390 


8ü4, 


93 


IW 






— 


— 


928 


774 


1,702 


910 


731 


1,641 


96 


82 






m Pl agyar 


— , 


- 


2,226 


2,1 líí 


4,345 


1,463 


1,269 


2,732 


62 


118 













— 


— 


3,038 


2,574 


5,612 


2,620 


2,015 


4,635 


84 


144 

















- 


^ 




— 


— 


3,<)62 


2,646 


5,708 2,668 


2,083 


4,751 


83 


UÖ 
















— 


1,214 


927 


2,141 


1,064 


772 


1,836 


85 


131 








1 






m magyar ] 


— 


— 


3,587 


2,W, 


6,lö4 


3,239 


2,216 


5,455 


88 


188 








2 


— 


— 


— 


1 


1,637 


1,273 


if,910 


1.502 


1,148 


2,650 


97 


126 






~ 1 


— 


— ■■ 


— 


— 


— 


2,012 


2411 


4,623 


2,242 


1,884 


4.126 


89 


128 






1 

1 


— 


— 


— 


— 


^ 


2,011 


1,9U 


3,925 


1,948 


1,864 


9,812 


97 


131 






1 


— ■ 


— 


1 


— 


-^ 


2,187 


2,083 4,27ü 


1,Í>G8 


l,8ö5 3,773| 


88 


130 






. — 


1 


— • 


-~ 


— 


_ 


2.767 


2,162 4,92^ 


2,590 


1,949 


4,539 


92 


133 




^^^^ 


— - 


— 


— 


— 


— 


— 


l,ölü 


1,376 2,886 


1,455 


1,296 


2,751 


95 


152 




^^^^1 




— 


— ' 


— 


1 


- 


3.056 2,570l fs626i 


:i,785 


2,3tl7 5,092] 


90 


106 




J 


■ 


1 

1 


l| 2| ll l|41,1^3|35,637|7i;,730l36,34G;29,364|e5,7lo!8e7t,l l'^^\ 



96 BAB8I JÓK8BV. 



m. 

ELEMI TANÜGY 

A SZEPESI R. K. EGYHÁZMEGYE TERÜLETÉN 186y«-ben. 

A szepesi püspök ő mlga által beküldött kimutatásból összeállította 
Dr. BarsI József. 

A szepesi egyházmegye az ujabbak közé tartozik; s 
csak 1776-ban szakittatott ki az esztergomi érsekség kebelé- 
ből. Területe Szepes vármegyén kivül még Árva é.^ Líptó vár- 
megyéket foglalja magában, s jókora vonalban nyúlik el az 
ország éjszaki határa hosszában, mely tekintetből különös 
figyelmünkre méltó. 

Az egyházmegye összes népessége az 1856-ik évre 
kiadott megyei névtár szerint 280,090 lélekre volt számítva, 
melyből a r. kath. népesség tett 66% > &z ágostai hitvallású 
23%, a göröghitü 2%, az izraeliták 3% , a tanulók 4% , a 
még hiányzó 2yo tört számokból telik. 

Az egyházmegye a vármegyék szerint megannyi föes- 
perességre van felosztva ; de a tanügy ezen egyházmegyében 
sem tartozik a föesperesek gondjai közé. Ha valamikor beáll- 
na az idő, hogy a füesperesség kiterjesztené figyelmét az elemi 
tanügyre is, akkor tanácsos volna Szepes vármegyét két föes- 
perességre osztani. A beküldött kimutatás az elemi iskolák 
állapotáról a kerületi esperesek által van összeállítva, minden 
további ellenőrzés nélkül. Az egyházmegyei kormány sem 
közvetlenül, sem fŐesperesei által nem járult az esperesek ál- 
tal összeállított jelentések akár hitelesítéséhez, akár egyen- 
lősítéséhez, akár az itt ott fölmerülő hiányok helyreigazí- 
tásához. 

Sajátságos oldala a kimutatásnak az, hogy a püspök és 
káptalan székhelye Szepes és Váralja, Almás, Bal- 
dóczés Kohlbach fiókegyházakkal nem tartozik vala- 



ELEMI TAKÜOY A S7.KPESr EGYHÁZMEGYÉBEN. 



97 



mely eapereeségi keríilet alá, hanem d^y látásik, boí^y köz- 
vetlenül a Bzékesfgyházi foesparesoek van alárendelve, a 
nMkül, hogy az illetíí foesperes maga tett volna az elemi is- 
kolák állapotáról jelenléaL Táblánkon, nem tudván a most 
neveztük két anya- és bárom fíókegy házat hová Borozni, 
az esperesaségi kerületek rovata alá tettük Saepeaváralja 
neve alatt- 

Az egész kimutatás oly hangon és módon van irva, 
melyből nem sok vígaiztaJáat meríthetni. A jómódú községek^ 
a jól rendezett iskolák száma a községek és iskolák Összes 
számához képest nagyon csekély* így például 457 fíókegy- 
ház közöl csak 8 L-ben van iskola^ és az egyházmegyében lé- 
tező iikolák közöl 21 van bérlett házakban elhelyezve, — 
Sok helyen a tanítók száma semmi arányban sincs a tanu- 
lók számához képest^ mely helyek közöl a legtnkább feltűnő- 
ket névszerint is megemlítendjük^ mindenikhez mellékelvén 
a tanulók és tanképesek számát. 

Mi a tannyelvet illeti^ a szepesi egyházmegyében a ta- 
nítás fö akadálya, a nyelvkeverék, elég szerencsésen ki van 
kerülve. Összesen 282 tanterem van az egész egyházmegyé- 
ben elemi tanitásnak szentelve, és ezek közöl 46-ben a ta- 
nítás csak német nyelven folyik, 216-ban csak tót nyelven; 
a két nyelv vegyesen csak 20 tanteremben van divatban, 
vagyis 7*% ; a magyar nyelv pedig az egész megyében csak 
egy helyen, és pedig az alsó -liptói körűiéibe keblezett rózsa- 
hegyi iskolában^ szolgál a szláv és német mellett tannyelvül. 

Tanítóképezde három tanítóval és 22 tanulóval létezett 
a kimutatás évében Szepes- Váralján ; 4 osztályú fiielemi is- 
kolák voltak ugyancsak 8 z e p e s V ára I j á n , Olaszi- 
bau; tglón, Lőcsén, Bélán, Leibiczon, Késmár- 
kon, G n e z d á n, 0-L ublón, Podolinban és Hra* 
deken ; 3 osztályúak voltak Szepes-Szombat helyen, 
Ó-Faluban, Trsztenán és Rózsahegyen. Két 
külön osztályút csak Német-Lipcse mezovámtábati tft- 
lálnnk ; a többi itt meg nem nevezett iskolák min t^'y- 

osztályúak. 

Altalános megjegyzéseinket ekképen k át- 

megyünk a részletekre. 



98 BABSI JÓZSEF. 

I. Ss^eiegyliáBi Főesperesaég. 
E föesperességben, mint már érintettük, két anya- és 
három fiókegjház, úgy mint Szepes és Váralja anya- 
egyházak. Almás, Baldócz és Kohlbach pedig fiók- 
egyházak minden esperességi kerületen kivül állnak. Szepes- 
váralján van az egyházmegye képezdéje három tanítóval és 
22 tanulóval ; ugyanott van egy elemi főiskola 4 osztálylyal, 
melyek közöl az alsó osztály vegyes. A leányok számára 
a most érintett vegyes osztályon kivül még egy osztály van, 
nötanitó vezérlete mellett. A tanítóképezde a papnöveldében 
van elhelyezve ; Baldócz és Kohlbach bérlett házban 
tartanak iskolát. A tannyelv itt az anyaegyházakban német 
és tót, a fiókegyházakban tót. 

A tanképesek száma volt : fia 239, leány 227, együtt 466 ; 
tettleg járt . . . . „ 281, „ 179, „ 413 
vagyis 88^0 

A) Szépe s-0 laszi espe réssé g. E kerületben 
12 anya és 6 fiókegyházban vannak elemi iskolák. Az anya- 
egyházak : Brutócz, Haraszt, Kluknó, Körtvé- 
lyes, Mindszent, Olasz i, Polyanócz, Répás, Sza- 
lók, Szlatvina, Velbach és Zs egra; a tíókegyhá- 
zak : Dubrava, Harakócz, Kolinócz, Olcznó, 
Ondzovanés Pavlyan. Olasziban, mely a szepesi XVI. 
városok közé tartozik, van egy 4 osztályú elemi iskola, de 
csak három tanitóval. Ott van vasárnapi iskola is. A töbl:i he- 
lyeken Kluknó mezővárost is beleértve, az iskolák mind 
csak egyosztályuak és vegyesek. A tannyelv Olasziban tót 
és német, a többi- helyeken tót. 

Tanképes gyermek volt: fiu 643, leány 576, együtt 1219; 
tettleg járt . . . . „ 575, „ 514, „ 1089. 
vagyis 897o. 

B) Lőcsei esperessé g. E kerületben 1 2 anya- és 
9 fiókegyházban vannak elemi iskolák. Az anyaegyházak : 
Ábrahám fa Ív a, Csütörtökhely, Görgő, Hari* 
kócz, KÍ8*Hnilecz, Nag y-H n i 1 e c z, I g 1 ó, L ő c s e, 
Márkus fa Ív a, Odorin, Szmizsán és Zavada; a 
fiókegyház(ik : Domanyócz, Dravecz, Farkasfal- 
ya;Iglói kohó, Illés fa Ív a, Jamnik, Lengvárd, 



ELEMt TANfjÖr A SePESI E^YHÍíSMEíJYÉBEN- 



99 



Teplicflka és üluzsa. Iglóa és LdcséD 4 külöxi osztá- 
lyú iskolák vaunak urinJ fiuk, mind leányok számára, öt*öt 
tanító vuh Loceén rajzol pi ia tanítanak, s ott van vasárnapi 
iskola i^. A többi iskolák iniacl ctak egyosztályuak* E kerü- 
let iskula épületeiről a kimutatág iiagy<>n szomorú képet tün- 
tet föl. NéVí^zerinL az ábrahamfalvi iikola épülete roinbíin lie* 
ver^ s a tanító Farkasfai vára volt kénytelen köitösni. Ennek 
következtében a íanulók száma einca ni egem Ütve, mely ^zon- 
ban sok nem leliet, mert 1856 ban ceak 15 volt. A draveczi 
iskola tanítója kijárt tanítani Lengtiárdra is, de mivel ott sin- 
csen iskolának szánt helyieég, bázankint járt tanítana Azon- 
ban a draveczi iskola ía szoroe, a csütörtök helyi pedig rongált 
állapotban volt ; a m árkus falvi rósz karban, a domanyoczi 
szrtk és rongált, a n^igy-hniteczi bérlett házban tartattk, a 
ktg-hntleczi pedig a regiosszabb állapotban van* 

A tannyelv Iglón és LÖcbód német és tót, a többi belye* 
ken tót. 

Tanképes gyermek volti fia 1010, leány 765, együtt 1775; 
tettleg járt . . . , „ 843, „ 617, „ W'Q, 
vagyis 827« 

Cj Schawniki esperessé g. E kerületben 1 1 
anya- és 5 fíókegy házban vannak elemi iskola!;. Az anya- 
egybázak : G r e n i c z, I a t v á n f a 1 v a^ K á p o s z t a fa W a, 
Kubach, Lethanfalva^ Lucsivna, Scbawnik, 
Svabocz, TeplicZjVidernik és Vikartócz;a 
Bókegyházak : Alsó-Sunyava, Bethlenfalva^ Ja- 
nócz, Kravján ós T a mái? fa Ív a* Ezen iskrílák mind 
csak egyosztálynak és vof^yesek ; a tannyelv tót míndeníitt, 
Káposzta falva és TL*plic;5 mezővárosokat ía bele értve, E ke- 
rületben nincs arány a tanítók és a tanulók számti k@zt« Név- 
szertnt : 

Istvánfalváa tánktípea gy unnék volt 147, tettleg járt It^S; 

Káposzta fal váll „ n n 1^6, „ „ 'J- 

Kubacbou ^ rr » 12i?» 

Alsó-SunyaráD „ ,, ^ 131, 

Schawnikoa „ „ „ Itts 

Vikartóczon ^ ^ , 152 

áa mindezek c II a helyekeu csak egy-egy lai. 
nelkul. 




100 BAB8I JÓZSEF. 

Az egéBz kerületben tank^pes gyermek volt: fia 725, leány 635, 

együtt 1360. 
tettleg járt: fiu 664, leány 661, együtt 1205, vagyis 88 /„ egy-egy 

tanító alatt 75 tannló. 

D) Felkai esperessé g. E kerületben 10 anya- 
és 4 fiókegyházban vannak elemi iskolák. Az anyaegyházak : 
Batiszfalu, Felka, Gánócz, Hunsdorf, Máté- 
falva, Szent-György hegye, Szepes-Szom ba t- 
hely, Poprád, NagySzalók és Zsá k ócz ; a fiók- 
egyházak : K a k a s-L o m n i c z, Ó-L eszna. Strázsa és 
Új-Leszna. A szombathelyi iskola háromosztályú, ugyan- 
annyi tanítóval. A többiek mind csak egyosztályúak. Minden 
iskolának van saját épülete, csak az uj-Iesznainak nincs, s így 
bérelt helyiségbea szorong. A tannyelv a felkai kerületben 
némef, Batiszfalut kivéve, hol a tannyelv tót. 

Tanképes gyermek volt : fiu 205, leány 153, együtt 358 ; 
tettleg járt . . . . „ 205, „ 148, „ 353, 

vagyis 987o. 

A szepesi egybázmegyében ez a legrégibb kerület, s egy-egy- 
tanító alatt csak 23 tanuló járt iskolába. 

E) Rés márki esperessé g. E kerületben 12 
anya- és 9 fiókegyházban vannak elemi iskolák. Az anya- 
egyházak :Béla, Bussócz, Duránd, Holló-Lom- 
nicz, Kézs m árk, Lan d e k, L e ibi ez, Ma jer ka, Meny- 
hard, Ruszkinócz, Tóth falu és Zsdjár; a fiók- 
egyházak: Dvorecz, Keresztfa lu, Kénviz fürdő, 
K i 8-0 r vagy Strázska, Kis-Szalók, Krig, Rókus z, 
Szent-György és Viborna. A bélai, késmárki és lei- 
biczi iskolák négy-négy osztályúak. Késmárkon van rajzta- 
nár, meg vasárnapi iskola is. Vasárnapi iskola Leibiczon is van. 
A tannyelv a kerületi iskolák nagyobb részében német ; de a 
keresztfalvi, kénvizfürdoi, landeki, szent-györgyi és tótfaluí^ 
továbbá a kis-szalóki, krigi és zsdjári iskolában tót; a dvo- 
recziben és holló-lomnicziben végre német és tót 
Tanképes gyermek volt: fiu 668, leány 474, együtt 1032; 

tettleg járt . . . . „ 509, „ 409, „ 918, 
vagyis 88V« 

F) Dunaveczi esperessé g. E kerületben 18 
nnya- és 7 fiókegyházban vannak elemi iskolák. Az anyaegy- 



ELKm TANVGTA SZHPESl EGVHÁZIIEGVÉBEK. 



101 



li4£«k s Frank o v a (Nagy j^ F r i ci m a Hj H a 1 i g ó c z, H a^ 
n u H f a 1 V a, J li r g o v, K a c 2 v í n k , K r e m p a c hj L a b & 
(A 1 B íV 08 FelsíJ), Lecfinic. 2, LessnicE, Mátyás- 
fal vflj Nedecz, 0-F a 1 «, R á I o v , R i c h v a 1 d ^ T r i b a 
pM Uj-Béla; a fiókegyhássak r Csarnagura^ Dumiin, 
G i b é I y , H a V k a ^ J e z e r s z k , L a p b a ű k a és R e- 
p j g z k í). A kerületi esperes áltat nagy szorgalommal és 
poutos.iággal kidolgozott jelentés sserint Ofaluban as iakola 
bárom osztályú, de csak két tanítóval^ a többi iskola mind 
egy osztályú. Vasárnapi iskola 16 helyen volt» A két fióke^y* 
ház közöl egynek bítics iskolai épülete, Ha^kára, Jezerszkibe 
éft RcpiBskóra az illető anyaegy hasakból járnak ki a tanitók 
Unltaní. A taonyelv az egész kerületben lét, A taniték kész- 
pénzbeli fizetése átlag véve fejenkint 65 ft 81 kr; egyenkint 
véve a legTjflgyobb iizetés 151 ft 44 kr., a legkisebbik 31 ft< 
50 kr« A rendes tanítók száma a 25 iikolában csak 19, a 
segédtanítóké 5. Innen van, hogy a fen nem lí tett fiókegyhá- 
zakba csak koronkint jár ki az illető anyaegyházakból egy- 
egy tanító tanítani. 

Tankepeg gyermek volt : fiu 91 1» leány 825t együtt 1786; 
tettleg járt , . . , „ 85?, n 747, „ 1599, 
vagyis 92^,. 

G) Ltiblói Dsperesaépf. E kerületben 10 anya- 
és 3 fiókegyházban van elemi iskola. Az anyaegyházak : 
Gnezda, Habgárd, Ki s-L om n i e z, K o 1 a c s k o, U j 
L u b 1 ó, O-L ubló, MDisek, Podolin, Ruszbach 
(Alsó) és T o p o r c z ; a fiókegyházak ; F o r b a a z, L a c z- 
kovaésFelfioRuszbach. A gnezdat^ ólublói és po- 
dolini elemi iskolák négy -ii égy osztályúak j de raindegyík 
csak három tanítóval; a többi iskolAl í^sztályuak, — 

Gnezdán és Podolinban a tantiV ' nkeo kivíil a 

tannyelv német még Topporcz' éa Kislomni- 

czon; a többi helyeken pedig t<^?, 

Tmnkepeíí gjermek Völl 
tftttleg járt . . 

vagyis s^cintéo i^ lai|java>' 




102 HARSI JÓZSEF. 

II. Árvái Főesperesaég. 
A) Fcisö-Árvai espeicsség. E kerületben l3 
anyaegyházban vannak elemi iskolák. A fiókegyházak közölj 
— noha vannak köztök népesek is, pédául Lieszek 1230 
lélekkel, Vittanova 741, Szucha Hóra 695, Felsö- 
L i p n i c z a 1209 lélekkel, — egynek sincs iskolája. Az anya- 
egyházak : Bobró, Bukovina, Chizsne, Csimho- 
▼ a, Illadovka, Jablonka, Als ó-L ipnicza, Orav- 
ka, Pekelnik, Podvik, Trsztena, Usztye és 
F e 1 8 ö-Z u b r i c z a. A trsztenai iskola három osztálya ugyan- 
annyi tanitóvul ; a többi iskolák egyosztályuak mind. A tan- 
nyelv az egész árvái föesperesség valamennyi iskoláiban ki- 
vétel nélkül tót. E kerületben ismét nagy az aránytalanság 
a tanulók és tanitók száma közt. Névszerint 

Bobróban tanképes gyermek volt 128 járt 121 
Chizsnén „ „ 

Csimhován „ „ 

Hladovkán „ „ 

Jablonkán „ „ 

Alsó-Lipniczán „ „ 

Pekelnikben ^ „ 

Podolkon „ „ 

Trsztennán „ „ 

Usztyén „ „ 

Zabriczán „ » „ 

Segédtanitó pedig csak Bobrovón és Usztyén van. 

Annál nagyobb örömmel töltött el azon tudósitás, hogy 
Árva várának és uradalmának jelenlegi kormánya megértette 
a kor szózatát, s módokról gondoskodott, melyeken az elemi 
tanügyet emelhetni véli, mint ezt a Pesti Napló 1864. 
262-ik számában részletesebben olvashatni. 

Az egész kerületben tanképes gyermek volt : fia 1276, leány 1106, 
együtt 2382; 

tettleg járt fiu 743, leány 474, 

együtt 1217 vagyis csak 52°/o ! ^s ennek daczára egy tanítóra 
m^gis jutott átlag 71 tanuló. 

B) Közép-árvai esperesség. E kerületben 12 
anya- és 8 fiókegyházban vannak elemi iskolák. Az anyaegj- 



155 


r? 


55 


210 


t) 


142 


110 


n 


68 


311 


n 


126 


396 


n 


105 


102 


w 


40 


137 


n 


83 


318 


n 


176 


167 


n 


129 


243 


n 


112 



ELKMf TAKÜQT A Í^ZEnHl EGYH ÍZMEf;VÍ:nF:X% 



103 



házak : E r d ö d k 1^, H r u ö ís 1 1 n, K 1 i nZ a k a m o n o, H r ii< 
setnicza, Lokcsa^ Mutne, Námeszto, Novotíy, 
ORabcsa^ Rabcatcza, Yee^ele éa Zubroeh la 7a; 
a Sókegyházak ; B^bin, Breza, JaBKenicza^Klin^ 
T^ o m n A; Sz]üníczHf V a b z i 11 é és V a v r e c s k a. Mind 
ez4^n iskolák csak egjoaztályuakj még Námeszto me^ö Faros 
}9 kólája is^ noha ott segéd tanító is van* Az e€ peres jelentése 
névázerint Klin-Zakaoienóban^ Lokcsánt 0-Rabcsán éa Ve* 
szelén látná Bzükségesnek a aegédtanitót, de mindjárt hozzá- 
teszi, hogy „a községek szegénye k/* E miatt van az 
iSy hogy a babini, lomnai és vaszillói iekola bérlett helyiségbe 
szorult. A tfknképes gyermekek stáma itt is nagy volt és az is- 
kolák népesek. Hrusztío például 100, Breza 103, Lokc^a 99, 
Klin 96, Mufrie 98, Jaszenicza (fiók) 122^ Novotry 97, Ó-Rab- 
eea 168, Veszele 130 ískolaképea gyernaekft jelentett be. 

Az egész kerületben tanképei volt; űu 1002, leány 736, egy ti tt 1738 ; 

tettleg jáft ^ 829, „ 5^7, „ 1426, 

vagyis Blí%j egy tanítóra pedig €8. 

C) Alséárvai esperessé g< E kerületben 1 4 

anya- és 10 fiókegyházban vannak elemi iskolák. Az aoya- 
egybázak : Bielipotakj Chlebnicz, PórDubova, 
Habovka, Bezine^Alsó-Kubin^ Molatina, Nizs- 
riBf Putzov^ Váralja, Tnrdo&iUj Nagyfalu vagy 
Velicsna ésZazriva; a fiókegyházak : D I u b a , F e I s 3* 
L e h t a, K r a s z ti a h o r k a, K r i v a, L e h o t k a, M e d- 
z i b r o d j, Podbjelj Príbiss, Zsaskó ésZuberecz. 
Annak daczáríij hogy Abó KubÍD, Turdosin éa Nagy falu me- 
zővárosok, még sem volt az egész kerületben más iskola mint 
egy oszt ályUj ezek közöl is kettő, ngy nmú n felaíS'lehotai és 
a pribiísi, csak bérlett hely idegben volt nyitva. — Segédta- 
nító sem volt sehol sem. 

Ta nkép CB gyermek vált ; fiu 1109^ kány 9^y^^^Q0l9 ; 
tettleg járt . . . , „ ÍÍ|7, , 
vsgyia MVai egJ tHnitó aU 71, 



in, Tiipfeöi Föesi^ 

A) Ff* I B ti' l ipl ♦* »' ^ 

anya- és 4 fiókagyházbin 



104 BARSI JÓZ8E. 

házak: Csorba, Dovalló, Hradek, Hybbe, Main- 
S8ina, Szent-András, Szent-Iván ésTeplicska; 
a fíókegybázak : Eirály-L eho ta, Eokava, Vazsecs 
és Vichodna. A bradeki iskolát a kimutatás 4 osztályú- 
nak mondja, de csak két tanítóval és egy nötanitóval. A tan- 
nyelv benne német és tót Az árvái levél, melyet a felső ár- 
vái esperesség alatt a Pesti Napló 262. számából idéztünk, a 
bradeki iskolát biresnek mondja; kell is valaminek lenoi a 
bradeki iskolában, a mi vonzerőt gyakorol a környék népére, 
mert az esperesi kimutatás szerint a bradeki tanképes gyer- 
mekek száma összesen csak 90-re ment, úgymint 48 fiúra éa 
42 leányra, mig a tanulók száma 168-at tőn, t. i. 73 fiút és 
95 leányt, mely stiker e szerint leginkább a nőtanítónak hir- 
detné érdemét. A többi iskolák mind csak egyosztályuak, és 
Maluzsinát kivéve, bol a tannyelv német és tót, a többi isko- 
lákban a tannyelv csak tót. 

Tanképes gyermek volt: fia 326 leány 284, együtt 610; 
tettleg tanult . . . „ 319, „ 299, „ 618, vagyis 101 Vo- 
Segédtanítók vannak Dovallón és TepUcskán, de a teplicskai 
csak ideiglenes, noha a tanképes gyermekek száma 200 volt, melyből 
járt 174. A király-lehotkai iskola bérházban szállásol. 

B) Közép-liptói esperesség. E kerületben 14 
anya- és 5 fiókegybázban vannak elemi iskolák. Az anyaegy- 
bázak : N a g y-B obrócz, Bodafaiva, Nag y-B o r o v e, 
Hutty^ Evacsan^ Német-Lipcse, Alsó-Mattya- 
BÓcz, Okolicsna^Proszék, Szent-Kereszt, Szent- 
Erzsébet, Szent-Mária, Szent-Miklós és Tar- 
nócz; a fiókegybázak: András falu, Borove, Kis- 
Palugya,Szilnicz és Szmrecsan. Ezen iskolák közöl 
csak a német-lipcsei két osztályú, két tanítóval és egy nöta- 
tanítóval ; a többi mindamellett, bogy Nagy-Bobrócz, Szent- 
Miklós és Tamócz mezővárosok, csak egyosztályu mind, és 
báromnak nincs épülete, a mennyiben az okolicsnai a zárdá- 
ban van, az alsó-mattyasóczi és andrásfalvi pedig bérlett be- 
lyiségben vannak szálláson. Nagy-Bobróczon mind a mellett 
bogy segédtanító is van, a tanképes gyermekek száma oly 
nagy, és oly messzire laknak az iskolától, bogy külön tanítói 
állomás kellene. Szent-Erzsébeten a tanképes gyermekek azá- 



KLEHI TAirÖGT A SZEPESI EGVHAzMEöTÉSEN. 



ma 169 voll> ft tettleg tanulóké 135, s tanító csak egy vűn. 
SzeDt-Miklóeion a Begéd-lelkéas apo&toli busgÓságból maga 
tanítgatta a nagyobbakat. A tannyelv az egész kerülotben tót, 

TanképBft gyermek ?olt : fíu 659, leAuy 564, egyfJtt 1223 ; 
tettleg járt . . , . „ 644, „ 489, „ 1033, vagyis 84 "V 
C)Alfió liptói esperee&ég. E kerületben 1 4 
anya- éfi 8 fi ók egy házban vannak elemi iskolák. Az anyaegy- 
házak: Gombás, Hr bolté, Komjathna, LiBsko- 
falva, Lacakyj Ludrova, Luz&na, Oszada, Re- 
vacza, Ró^aahegyj Sz< Mihály, Szlécsj Sztan- 
kován és T e p 1 a ; a fiékegyházak : CBoraa, Fehér- 
pata k^ L ti bochn El Lykavka, Magurka, Nagy- 
S e I m e c z, Szén t-M ártón éa V 1 k o 1 i n e c 2< Rózsahe- 
gyen két külön eletni iakol?. van^ az egyik háromosztályú^ 
három tanítóval ée saját épületté 1^ magyar német és tót tan- 
nyelvvel ; a másik bérlett helyiségben, egy osztályú tót tan- 
nyelvvel és csak segédlanitóvaL A többi iskola e kerületben 
mind csak egyosziályu és egyegy tanítóval , jóllehet a tao- 
képes és tettleg tanuló gyermekek száma némely helyen há- 
rom tanítónak is elég dolgot adna. A magurkai és nagyseU 
meczi iskola bérlett helyiségbe szorult. 
A kimutatás szerint: 

Gombáson volt tanképes 192, tanuló 125 

Liszkaván 

Lucskyban 

Ludrován 

Lu^enán 

Oszadán 

Revuczán 

Cseroován 

Fehérpatakon 

Lykavkán 

Szlécsen „ 

Sztankovánban 

Teplán : 
mind ezeken a hel^'eken ^gy*^$J taniti 
nélkül 




117, 


H 


toi 


115, 


n 


93 


135, 


V 


88 


330, 


n 


269 


128. 


w 


115 


189 


n 


183 


96 


«* 


96 


92 


•* 


92 


142 


w 


142 


160 


fT 


105 


152 


íí 


91 


166 




t!?0 



106 BARSI JÓZSEF. 

Az egész kerületben tank.'pes gyermek volt: lia 1441, leány 1027 
együtt 2468 ; 

tettleg tanult „ „ 1221, „ 1018 

. együtt 2239, vagyis 90%. 
S egycgy tanítóra szintén közel 90 tanuló esett átlag véve, a 
legnagjabb szám az egész szepesi egyházmegyében. 



Az e dolgozatunk folyamában kétszer idézett árvame- 
gyei levél jelen tárgyunkra oly világosságot vet, hogy azt 
részint kivonatban ide igtatní jónak láttuk. A levél Árvából 
1864. november 8-árol van keltezve s így kezdődik: „Ha 
tekintetbe vesszük egy részről azt, hogy a tudományos mi- 
veltség még az anyagi jólétnek is nagy, sőt gyakran egyedüli 
emeltyűje; míisrészröi pedig azt, hogy Árva vármegye a tani- 
tás dolgában vajmi gyenge lábon áll, amennyiben eddig egéss 
Árvában föeíemi iskola csak Trsztenán volt ; (erről a levél 
azt mondja, hogy a szent-ferencziek vezetése alatt s négy 
osztályból áll, a püspök által beküldött esperesi kimutatás 
pedig Gsak három osztályról tesz emlitést éa három tanitóval, 
semmivel sem érintve, hogy a tanítók Sz. Ferencz rendéből 
valók,) a többi iskolák pedig, — „csekély dicséretes kivé- 
tellel — igen felületes képzettségű, vékonyan ellátott s mos- 
toha helyzetöknél fogva inkább kézi munkával a gazdaság 
körül, melyből élnek, mintsem tanítással foglalkozó kántorok 
által vezettetnek;" végre tekintve azt, hogy leány ^i^y érme - 
keink számára, kikből vallásos érzelmű, erkölcsös élelü nő- 
ket, értelmes gazdasszonyokat és gyermekeik testét és egész- 
ségét ápolni és nevelni, azoknak elméjét és kedélyét kiké- 
pezni tanult anyákat lehessen remélni, semmiféle nevelő inté- 
zetről gondoskodva nincs : hálával fogadandja minden okos em- 
ber gr. Zichy Edmund árva urodalmi teljhatalmú kormányzó 
ur legújabb gondoskodását és intézkedését, melynél fogva 
Árva- Váralján az urodaloro költségén uj tanintézetet nyitott^ 
melyben ugy a fíu mint a leány gyermekek vallás különbség 
nélkül a szükséges elemi tanulmányokban, rajzolásban, zon- 



ELEMI TANÜGY A SZEPESI EGYHÁZ. MEtiYÉBEN'. 



107 



goráii, müénekben, a magyar, német, franczia és olasz nyelv- 
ben, illetőleg női munkában tanítást nyerhessenek.^ — Siet- 
tek is az intézet megnyitásának hírére a szülék vallás-, rend- 
es rangkiilömbség nélkül gyermekeikkel Árva- Váraljára stb. 
— Tudósító hiszi, hogy az uj intézet, mostani vezetése mel- 
lett, idővel a liptó megyei hradeki hires tanintézettel minden 
tekintetben versenyezni fog. 




108 



BAKSI JÓZSEF. 









A nyilvános 


elemi 


tantig 


y állása a 


Bzepesi 


1 

1- 


9. 


EfiperesBe^i 
kerületek 


Egyházak 


Tannitók 


I&kolai 
épületek 


1 


A tan 


száma 


tisztán 


ifl 




ÍS 






rí 


*3 


ü 


S 


S s 


> 


ts 


m 


1 




s 


tg 

l£3 


,T1 



á 


i 


^ 

1 




53 




í 

1 






1 






Szepea- Vár- 


2 


3 


5 


6 


1 


7 


3Í 2 


5I 7 


, 





sL 






alja .. . 


















i 
1 










-S 


Saepfíö-OlaBzi 


12 


6 


18 


20 


— 


20 


IS- 


18 


Ui 


— 


— 


171- 




1 


L5caei . . 


12 


9 


2L 


27 





27 


IS 1 


19' 26 — 





1 el- 


1 


SchnvTiiki 


11 


6 


16 


16 


^! 16 


16- 


Ifil 16 — 





lő— 


s 


Pelkfti . . 


10 


4 


14 


16!- 15 


12 


1 


n\ 15- 


14 


1 


^ 




=s 


Kéatnárki , 


12 


9 


21 28[--' 28 


21 


— 


21 


so 


^^ 


20 


8 









Dunaveczí , 


18 


7 


25 


19 5 24 


18 


1 


25 


26 


_™ 


__ 


S6 


__^ 






Lublói . , 


10 


3 


13 


19U| 19 


13 


— 


13 


22 


- 


11 


U-I 


öspstegen 8 


8Hl46 


133 


150 


6156 


1191111130 


163 — 


Í6!i00l— 1 






FebÓ-Árvíii - 


13- 13 15 


2 17 


13— 13 


15- 


é.,^ 


15 


1 


U 


s 


Eöa^p^-Árvai 


U\ 8 20 20 


1 21 


20| 1 21 


21^ 


^— 


21 


^^. 




AUó-Árvapi * 


I4IIO 24; 24 


- 24 


22! 2 24 241—— 24 


-^1 


Ösazesen 3 


m 


lííl íi7 


59i 31 62; 


55 


3 58' 60|— 


-|60l 


• — 






Feleö- Liptói 


8 


4 


12 


13 


2 


16 


11 


1 


12 


15 





^_ 


14 


_ 


III 


15 


KíJzep- Liptói 
Alsó-Liptói . 


14 


5 


19 


20 


l 


21 


16 


3 


19 


20 


— 





20 


^ 


1 


U 


8 


22 


24 


1 25| 


20 


3 23 


24 


. 


- 


22 


— 


Öaszcsen 3 


36 


17 


53' 57l 4I W 47| 7^ 54 f,>%'-\ 


-I 


661- 




A«e 


géfiz megyében 


Itil 


81 


Ü4Ü, 


^66j 


13 


ii79. 


22l| 


2lj 


242, 


28ifj 


-. 


451 


■2t6| 


— 1 



KLGHI TANÜGY A SZEPESI EGTHÁZUEOYÉBeN. 



109 



r. 


kat. egyházmegyében az 186Va-ik évben. 








oy e l V 




á 


L gyermekek asáma 


i 


Arányok | 


vegyesen 


tank^pes 


volt 


tettleg járt 


I.- 


2 
1^ 


l> 


5 


-s 














-1 


1 




3 
^ 


1 


is 


3 


1 




< 


1' 


- 


á 




239 


S27 


466 


234 


179 


413 


88 


59 


. 


4 





643 


67e 


1,219 


575 


514 


1,089 


89 


64 


— 


8 


^^ 


1,010 


7B5 


1,776 


848 


617 


1,460 


82 


54 


— 


- 





725 


635 


1,360 


654 


551 


1,205 


88 


Ih 


— 


— 





20& 


153 


358 


205 


148 


353 


98 


23 


_» 


2 


, 


6öi 


474 


1,032 


509 


409 


918 


88 


32 


» 


. — 





911 


825 


1,736 


852 


747 


1,599 


92 


6G 


- 


— 


— 


658 


587 


1.245 


625 


525 


1,150 


m 


60 


— 


18 


— 


4,949 


4,242 


9,191 


4,497 1 3,690 


8,187 


89 


52 





. 





1,276 


1,106 


2,382 


743 


474 


1,217 


52 


71 


- 


-^ 


. 


1,002 


736 


1,738 


82H 


597 


1,426 


82 


68 


— 


— 


— 


1109 


910 


2,019 


947 


757 


1,704 


84 


71 


— 


- 


^ 


S,38T 


2.752 


6,U9 


2,519 1 1,828 


4,347 


70 


70 


— 1 


^ ' 


3'2G 


284 


610 


319 


299 


618 


101 


47 


. — 


*- 


— 


659 


564 


ly^Z 


541 


489 


1,033 


81 


49 


^ 


1 


1 


1,441 


l,n^i7 


2,468 


1,221 


1,018 


2.239 


m 


89 


— 


2l 1 


2,42ti 


1,875 


4,301 


2,084 1 1,8IJ6 


3,890 


90 


63 


— 


2Ű 


1 l 


10,762 


0,869 


i 19,631 


9,100 


' 7,324 


16,424 


83 


i 58 



110 KEUtTI KÁSOLY. 



IV. 

AZ OSZTRÁK NEMZETGAZDASÁGI FEJLŐDÉÍ 
I. LIPÓT ALATT. 

Irodalom-történelmi tanulmány.*) 
Keleti Károlytól. 

A politikai kapcsolat, melj a Hababurgház trónra ju 
táaa óta Magyarország és Ausztria közt fűződött, érthetővé 
teszi, hogy az osztrák tartományokban s rajtok tál, Nagy 
Németorszszágon fölmerült politikai, társadalmi vapy tudomá 
nyos mozgalmak kisebb nagyobb befolyással voltak a teljéi 
autonómiával biró szt István koronabeli országokra is. E po- 
litikai autonómia sértetlen megőrzését egyik legszentebb kö- 
telességöknek tartották apáink mindenkor; mégis e félté 
kény őrködés a törvényszabta formák szigorú megtartása fő- 
lötf, gyakran engedett a felülről jövő befolyásnak főkép 
anyagi téren, s ha e befolyás meglevő törvényeinkbe nem üt- 
között 8 a haza függetlenségét nem veszélyeztette. Űj, álta- 
lunk még el nem foglalt téren is nyilatkozott e befolyás leg 
inkább, pedig az anyagi teendők tudományos meghatározása 
eléggé új volt ama korszakban. 

I. Lipót ho88zu uralkodása idejébe esik ugyanis a nem- 
zetgazdasági mozgalmak némi leszürődéae, rendszerbe sze- 
dése és az államra alkalmazása. A férfiak, kik a Francziaor- 
azágban, Hollandban, Angolországban már némi tekintélyre 
vergődött, részint az életbe is átment nemzetgazdasági elve- 
ket Németorszj^gba átültetni iparkodtak, némileg magára a 



*)Roscher Vilmos ily (;z\m\l értekezése után : „D i e 
oestereichische Nationalökonomik unter Raiser 
L e o p 1 d 1/ mely Hildebrand, « JahrbUcher fíir Nationalöko- 
nomie und Statistik^ czimii folyóirata 1864-dik évi folyamában 
megjelent. 



AZ OHZTIL NEMZETGAZn, FKJLÖDÉS I. LIPÓ r ALATT, Hl 



íejedelomre U yohak befolyással, Miuél ujabbak vollak a tar 
nokj melyeket vallottak a mioél kevéabbé volt saját törvény- 
hozás unk elökészütve reájok^ annál tágabb tér nyílt a kösds 
uralkodó akarat nyilvánulásáQak e tanok alkalmazására, éa e 
körül lEény ma^a is elég árdeket kölcsönöxne umti korszak 
nemzetgazdasági mozgalmai tanulmány ozáaának* 

Ez érdek különben tetemesen fokozódik^ ba elgondol* 
juk, hogy a mit L Lípot lu'alkodása alatt NémetorsKágon, fo* 
kép pedig Ausztriában elméletileg tanítottak, ast IL Józsrf 
Ausztrián kivül hazánkban is gyakorlatilag fciganatodlani 
iparkodott. Minthogy pedig épen U, József alkotmányellenes 
kísérletei éa intézkedései folytán kezdtek hazánkban is komo- 
lyabban foglalkozni a nemzetgazdaság akkoron ismert tanaival, 
és, részint alkotmányos érzületből, részint az ország küiön 
BZükségeitöl indíttatva, ellenük felszólalni, kétszerte érdekes a 
megelőzött kor nemzetgazdasági mozgalmait ismernünk, miért 
is bátran közölhetni véljük R o h c h e r V i 1 m o s, a híres m- 
met nemzetgazd'ci s hazai tudományos akadémiánk küliülúi 
ta^a fenérintett értekezéae vázlatát és egyes részleteit. 

A 17-dik század második felében — mondRoacher 
— a némot nemzetgazdaság sokkal élcnkebb, örvendötesebb 
látványt nyújtott, mint az elsőben, A harminczévcíj háborúval 
járó s azt némileg meg is elözö miveUségi hanyatlásira újabb 
lendület következett, melynek frisseség sem hiányzott. 

Voltak ugyan az idéztük század eUö felében is vala- 
mennyire tudományosan mivelt nemzetgazdák, ds azok egy 
része, szerző szerint, a corpiis jurisba volt raélyedve^ e^t imádva 
nemzetgazdasági téren is raegczáfollmt.itlan r atío 
gyanánt, s Összes rendszerűket nyers compilatíó 
holott a másik rész és irány, népszerűbb ngyari 
tibb , de épannjira vallási tanoknak hódolva, n> 
a felfogás korlátoltFágáhtin s ii< ' MÍétIeii bari 
nem engedett a másik félriík. 

Csak a 17-dik század r ;>en szüni 

rev ellentét a jogássiÜag £• í papit 

nemzetgazdaság között, A nv m í'\í iij j 

düb megszűnt, valami nt mt /,ift-;M,v 

masztása hol a jogS, lii^l az mányho^ 



112 KELETI KÁROLY. 

gazdaságot önillólag kezdték mivelui, még pedig oly férfiak, 
kiknek az hivatása volt. miért az lassan-lassan rendszere- 
sebb is lett. Es valamint a 17-dik század Sullyt((l Pettyig ne- 
vezetes előmunkálatokat tön a később fejlődött statistika szá- 
mára, úgy az irók is, kikkel alább megismerkedttnk, ssép 
eredménynyel működtek e téren. 

A főirányok, melyek szerint a 17-dik századbeli nem- 
zetgazdasági tudomány Németországon csoportosult, három- 
félék valának: Az elsőt tisztán tudományinak ne- 
vezi Roscher, s az majdnem kizárólag éjszaki Németországon 
volt otthon; e csoportban jelleges ellentétekként Pa fen- 
dorf Samu és Couring Ármin tűnnek ki. A másik 
csoportozatot gyakorlatilag-conservativnak ne- 
vezi szerzőnk ; székhelye főleg Közép-Németország, képvise- 
lője leginkább Seckendorff Lajos. — A harmadik cso- 
portozat végre gyakorlatilag-haladó (progressiv), 
ez csatlakozik leginkább Ausztriához a voltaképen ezzel fo- 
gunk némileg foglalkozni. 

Mielőtt. Roscher ez utóbbi csoportozat néhány kitflnö 
képviselőjével megismertetne , politikai szemlét tart Ausztria 
akkori helyzete fölött s részben igen találóan, részben, fSkép 
ránk magyarokra vonatkozólag, nem épen helyesen nyilatko- 
zik. Felismeri ugyanis Ausztriában a ritka stabilitást a azt 
csodálatos ethnographiai összealkotására vezeti vissza, miből 
természetesen következik, hogy népességét és tartományait 
inkább egyéni bánásmódban, gyakran a divide et im- 
pera elv szerint kell részesítenie. De úgy látszik számba 
nem veszi, — épen ö, a nemzetgazdaság történelmi irá- 
nyú mivelője — a nagy történelmi tényt, mely Magyarorssár 
got Ausztriához csatolja, leginkább csakis igy érthető, hogj 
y,néhány osztrák tartományi gyűlés nagy fontosságáról'' n^ 
mely „tartományi vám hosszú tartamáról'' és azon iparkodáa* 
ról beszél, melylyel Ausztria „egyes tartományok élére fSher- 
czegeket akart állítani." A centralisatiót is említi, mely es 
okoknál fogva Ausztriában nem volt lehetséges. „Pedig m 
centralisatio ösztöne — úgymond — minden a középkorból 
kilépett nemzeteknél oly lényeges, oly mélyen gyökerező. éa 
datalmas, hogy az oly állam, mely ez ösztönnek csak ke- 



AZ 08ZTR* NEMZETOAZD. PEJLÖDÉS I, LIPÖT ALATT. 113 



I 



vés&é enged bet, ép ennél fog ?& sok más, újkori intézménynél 
és irányról le kell mondani." A nemességnek tulajdonított 
nagy fontosságot, melylyel Ausztriában találkozunk , Bzersö 
mint egy centrális atio pótlékot magyarázza, melyet a kormány 
azért ápolt és emelt folyvást, mert belátta, hogy osztrák öaez- 
nemzet ugyan nem lehetséges , de lehetség ÖSBznemesség, 
melyet ennélfogva sokféle, többnyire az uralkodóházzal sze- 
mélyes öe szék öttetés ben álló intézmény által iparkodott elö- 
mozditani ] ilyenek például a terezíanumi lovagakadémia, a 
nemes testőrség, az egyházi lovagrendek stb. 

Az Ausztriát gyakran ért válságokat az egyes népek 
ki nem elégített óhajtásaiból s az őket összeííizcS kötelék ké- 
nyelmetlen voltából magyarázza. A legnagyobb válságok 
Roscher szerint 1618 és 1848 folytában érték Ausztriát s ez 
csak azért lábbadt ki mindig szerencsésen, mert egyrészt a 
hosszabb vajúdások alatt többnyire a legképesebb államfér- 
fiak jutottak kormányra^ másrészt pedig mert épen a bajok 
értették meg legjobban a voltaképi Ausztria fönépeivel az 
összetartás szükségét és azt, hogy elszakadásuk még több 
bajjal járna^ mint az Összetartás. A voltaképi Ausztria alatt 
kölönben szerző a középdunai területet a bajor fensiktól Olasz- 
országig, az Alpok, Szudetek, Kárpátok által egységesen be- 
kerített térséget érti. 

Minden ily válság után Ausztria megíródik és e megifjo- 
dásban vetett hitében nekí-neki rugaszkodik, hogy befussa a 
térelőnyt, melyet az ethnographilag egyszerűbben alkotott 
külföld politikailag, gazdaságilag, katonailag stb, nyert. Eb* 
böI érthető, mond Roscher, miért van az, hogy a nemzetgaz- 
gaság terén L Lipót alatt Becher körűig Mária Terézia alatt 
Sonnenfels, a legújabb osztrák korszakban pedig Liszt körűt 
csoportosult irók annyira basoulltanal. 

Az osztrák politika itt követ ■ nem kö- 

vetjük 8zerz5t, méltán föltehetV' orokat csak 

a^tán Írja vala, miután hazd !;ép írja s 

nehezen veti szemére H i' : t és cseh 

örökös tartományaínak * Magyaror- 

szág uj „meghódításain 

L Lipót gazdasi ^jauíii bb- 



1 



114 KELETI kIbOLT. 

részt az örökös tartományokban tett intézkedésein alapul ; 
következetes határvámrendszerhez például nem juthatott, már 
„az osztrák tartományok nagy önállósága miatt" sem ; a tan- 
ügy alatta sem volt, mint Ausztriában talán soha is virágzó 
helyzetben. Alatta nevezetesen húsz külön állampénztár léte- 
zett, Jörger egy „főpénztárt," tehát némi pénzügyi centrali- 
satiót javasolt, de valósággal ez csak Mária Terézia, — még 
tökéletesebben pedig Bach alatt — létesült Lipót 25,000 
kincstári tisztviselője évenkint ö millió tallérba került, s ke- 
serves panaszok emelkedtek a hivatalnokok megvesztegethe- 
tősége, az udvarnál létező borravaló vágy stb. ellen. Vala- 
mely korszak nemzetgazdasága fejlődési fokának és politikai 
fontosságának megítélésére alig van jellemzőbb, mint az ál- 
lam igénye hivatalnokai gazdasági ismereteire nézve. Lipót 
idejében egy udvari kincstári tanácsosnak, a kincstár össze- 
köttésénél fogva a birodalmi-udvari és udvari-hadi tanácscsal, 
ismernie kellett a birodalmi jogot és hadügyet; továbbá a 
hűbéri és római jogot, a regaliákat, adókat, jövedékeket A 
jelöltnek egy évig kincstári ügydarabokat kellett olvasni; 
ismernie kellett az alsóbb hivatalok utasításait, a sóreformlí- 
bellát, III. Ferdinánd végrehajtási és revisiói rendét ; a csá- 
szári és fejedelmi adományok részleteit, az országgyíiiési 
czikkeket, nyelvekből pedig latinul és németül kellett tudnia. 
Mindenek fölött végre a hivatali titok szoros megtartása volt 
meghagyva neki. 

Azon férfiak közöl, kiket Roscher az akkori nemzetgaz* 
gasági fejlődés fővezéreiül bemutat, első helyen áll B e c h e r 
János loachim, ki 1625-ben Speyerban születvén egy 
tudományos protestáns lelkész fia volt. Becher Európa akkor- 
tájt legmíveltebb országaiban sokat hányatván, ismereteit {8» 
kép utazásaiban gyűjtötte s később Bécsben leteleped vét 
hol osztrák terményeknek, főkép bornak Hollandban elkelésst 
szerezni, hol idegen iparágakat meghonDBÍtani, hol a csáazár 
részére Hollandban kölcsönöket szerezni iparkodott Becber 
számos iratokat közlött, cameralistikai fő müve mind a m« 
lett: (jy Politikai értekezés a városok, országok éshi 
ságok emelkedésének és hanyatlásának voltaké; 
lönösen mikép kell valamely országot népessé é 



AZ 08ZTR. NEMZETGAZD. FEJLŐDÉS l, LIPÓT ALATT. 115 



o jé tennt s ralódi polgári társadalommá alaküani," (,^Poli- 
tiicher Diacurs vod den eigeatlichenUrsa- 
chen dea Áuf* und Ábnehiaena der Stadte, 
Lánder und Uepabliken, in specíe, wie eio 
Land Yolkreich uodKabrliaft zu machen und 
in eine recbte Societatem civilem zu brin- 
gen")p Ebö kiadása 166S-ban jelent meg Frankfurtban és 
terjed 234 S-ad rét lapra, 

fieclier nemzetgazdasági rendszere épolj átlátszó mint 
következetes* Könyve tartalmát u következő három pontban 
lebet összefoglalni : ^ Minél népesebb valamely társadalom, an- 
n&L hatalmasabb is,*^ Csekély népességű országok „nem véd^ 
hetik magukat emberek hiányából , ezért zsákmányul esnek 
bárkinek a ki elÖ áll s megtámadja," De^ íjhogy népes tár- 
sadalom létezhessék^ szükséges^ ^^sy l^gy^^ mibÖl élnie ; söt 
ez épen az előbbi kezdete : az élelem horo^ és csábélekj mi 
által az embereket oda csalogatják.*. De ha valamely or- 
szág népesj és szükség esetén nincs élelmi szere, vagy kére* 
sete ^ a népség — kifejezése szerint — potius oneri, 
quám usui," Továbbá| ,, valamint a meggazdagodás vala- 
mely hely élelméből keletkezik^ iigy keletkezik az élelem a 
községből : t. i, az egy helységbeli emberek egymást támo- 
gatják s küzős tevékenység által egymást keresetre segítik," 
„Népes városban könnyebb megélni, mint megürült helyen, 
minthogy egy ember a másik után él, valamint ezt minden 
nagy város példája mutatja.. » A népesség által szaporodik 
a könnyű megélhetéSj áltála az emberek csődülete, s viszont 
ez által a szaporodás j örökös kör forrásban," 

Magában a községben Becher két osztályú tagokat is- 
mer: olyanokat^ kik a kos solgái s általa eltartandók^ 



mint p, az elöljáróság, a yn\ 
részek, katonák stb. ; t^ 
voltaképen képezik („\v 
lem e e s e n t i a 1 j 1 <9 1 
i^mét pat^MPKtokj ké^mii 
bírvim. 




idósíik, orvosok, gyógysste* 
[yanokat, kik a társadalmat 
die societatem civi- 
lt n i r e n**), Et; utóbbiak 
skedők, és megmagyarázza, 
lek közre kőlcsőnööen egy- 
íccher sokkal kevesebbet 
B inkább a társadalmi 
8* 



116 KELETI KÁROLT. 

osztályokról értekezik, az onnan magyarázható, hogy az osz- 
tályok közti különbség akkoriban sokkal élesebb vala, holott 
a termelési tényezők (természet, munka, töke) a városokban 
túlsúlylyal biró kézművesség, a vidéken uralkodó jobbágyság 
8 a tökebirtokosok csekély volta mellett sokkal kevésbbé vol- 
tak külön választva. 

A fogyasztásnak kelleténél nagyobb súlyt tulajdonit a 
minél fontosabbnak tartja a termelés elkelését, annál inkább 
tör három lehető kinövése ellen. Ezek a virágzó közügy há- 
rom lényeges föltételéhez különös viszonyban állanak : a 
monopólium gátolja a népesedést, a polypolium meg- 
neheziti az élelmezést, a propolium megrongálja az együ- 
vétartást. Á monopólium vagy egyedáruság káros az által, 
hogy kevesek rovására áldozza föl a nagyobb szám jóllétét. 
A polypolium több közé forgácsolja az üzletágakat, mint a 
mennyire utána becsületesen elélhetnek. A propolium pedig 
(elővétel) az eladók s vevők ellenségeskedése által a község 
együvétartását lazítja. 

De a mely eredményekre jut e helyes okoskodások 
fölytán, korán sem oly helyesek. Mind e baj ellen ugyanis as 
óvszert a forgalomnak az állam által teljesítendő nagyszerű 
rendezésében találja. Igaz, hogy nem csap az idejében s még 
később nagyon is divó tulságokba s erősen kiemeli, hogy 
„nem a község van az elöljáróság kedvéért, hanem megfor- 
dítva" „semmi sem rontja meg az uralkodókat, országot és 
lakókat inkább, mint a roppant és fölösleges udvartartások 
stb.^ Sőt az alattvalóknak bizonyos körülmények között el- 
lentállási jogot is vindikál s ténynek mondja, „hogy a köztár- 
saságok és szabad városok mindenkor inkább virágoztak, 
mint monarchikus kormány alatti országok." Elvül a szabad 
kereskedést állítja föl : „Szabadság az áruk ki- és bevitelé- 
ben, kevés vagy semmi vámmal, hogy mindenki becsületesen 
Agy élj^^ ^ ^ogy tud, s lakásra, öltözetre s italra nézve ké- 
nye szerint cselekedjék," csakhogy — teszi hozzá, — a nép- 
gazdagság, élelem és közösség csökkentésére semmit ne 
tegyen." 

Legjobb különben Becher szerint, ha az általa kijelölt 
irányban az állam mind maga kezeli a nemzetgazdaságiig 



AZ OSZTtt. NEMZETŐ AZD. rKJLÖOÉS L LIPÓT ALATT- 117 



mire a következő négy , nagyszerűen ogyeBÍtendö intézetet 
ajánlja : élelmi t á r t^ mely as elöljáróság által a terme- 
lök kazreműködésével meg határozandó áron megveszi éven- 
kint a kerület egész gabonáját, a szt csekély áremaléB mel- 
lett i&mét eladja ; munkatárt, mely az ország valameny- 
nyi munka nélküli emberét jól díjazó munkával ellátja^ szűk- 
Bég esetén kézműveseket isj de még inkább cselédeket^ árvá- 
kat, koldusokat és fegyenczeket ; a vásárházban az 
egész nagykereskedésnek kellene összpontosulni^ úgy hogy 
kereskedelmi társulatoknak, magán kereskedőknek csak itt 
volna rakhelyök, de a kiskereskedők is ceak itt yásárolbas- 
sanak ; ez intézetek szolgáljanak a gazdagoknak tőkéik el- 
helyezésére ; azonkívül pedig legyen negyedik intézményül 
országos bank is^ mely a pénz kivitelét fölöslegesBé 
tenné. De komolyan ajánlj a, hogy ^a bankra bizott pénzeket 
ne fordítsák se hadviselésre^ se udvari fényűzésre , hanem 
egye Begyedül a forgalom folsegéllésére." 

E tervezett intézmények ugyan nem Becber saját talál - 
mányaij 5 caak rendszeresítette, mert hiszen az egész korszak- 
ban, melyben az absolutismus és a mercantílrendszer össze- 
forrtak , elvül tekintették, hogy az állam bárminemű ipart űz- 
zön, s az erre alkalmazott kincstári tisztviselők a mi^ánipart 
is ellenőrizzék. 

Mégis Beaher sehol sem a fiskus, hanem mindenütt a nép 
javát tartja szem előtt. Azért ajánl a nemzetgazdaság vezeté- 
sére külön commerc-collegiumotj mely nemcsak a 
kereskedelmet megóvandó monopólium, polypolium és pro- 
polium ellen, hanem a paraszt- és kézműves osztály vírágzá- 
Bát is előmozdítandó, különösen pedig „az ország gyarapodá- 
sára, élelmezésére és egy üttartására ex professo fordítsa 
figyelmet," 

E korszak második főembere H - - * -^ * ^ ü 1 ö p V i 1- 
imof, aíí előbbi sógora. Ennek tv / mintegy és 

bővíti azon hiree könyve: „Au . fölött, ha 

[ csak akar'- (O e » t e r *> J> i n e s n u r 

Iwíll Das ist: ' í., . rflchlag, 

rW i e M i 1 1 e 1 9 1 lí i hl h n d e ftO o- 

[eoQom ie| Di€ t 13 r in 



118 KELETI KÍBOLT. 

über allé andern Staaten von Európa su er- 
bében, und mebr als einiger derselben ▼on 
denen andern independent zu macbe n.) E 
könyv 1684-ben jelent meg s még azon évben második ki- 
adást ért. Később nagy hirü lett s II. József császár néha szó- 
szerint idézte. 

Hömigh kérlelhetetlen ellensége a francziáknak, mégis 
követendőnek mondja azon példát, mely Francziaországoty 
Hollandot, később Angliát nagygyá tette. A pénzbirtokot és 
gazdagságot nem tartja ugyan azonosnak^ mégis nagyobb- 
részt a mercantilrendszer hive. E rendszemek felel meg az ál- 
tala kereskedői vagy kincstári abc-ként felállí- 
tott kilencz főszabály : 1) Szigorú megvizsgálása az ország- 
naky még kísérletek útján is s termelőképességének, főkép 
nemes érczekben, teljes használata. 2) Minden, nyersen nem 
használható nyers anyagnak az országban feldolgozása. 3) A 
lakosok lehető szaporítása és hasznos foglalkodtatása. 4) 
Arany és ezüst ki nem vitele vagy hasztalan fölhalmazása. 5) 
A fogyasztásnak a mennyire lehet belföldi termékekre szorí- 
tása. 6) A nélkülözhetetlen külföldi áruk első kézből 8 nem 
készpénzben hanem más árukért megszerzése ; és 7) a meny- 
nyire lehet föl nem dolgozott állapotban. 8) lehetőleg legna- 
gyobb kivitele „fölösleges" belföldi termékeknek, még pedig 
arany és ezüst fizetése mellett. 0) Megtiltása azon áruk be- 
hozatalának, melyeket az ország „elegendőleg s tűrhető mi- 
nőségben'' termelhet. 

Hörnigk könyvének legnagyobb része azt iparkodik 
bebizonyítani, hog^r Ausztria inkább, mint bármely más euró- 
pai állam bírja a természetes föltételeket, hogy független és 
gazdag legyen. „Van — úgymond, — nemes ércze, s a leg- 
szükségesebb élelmi ftzere bőven. Igaz, hogy ipara legnagyobb 
részt fejletlen ; semmit sem próbálnak semmit sem mernek ; 
a leggazdagabb természeti kincseket használatlanul heverte- 
tik; a nyers anyagokat kiviszik, hogy feldolgozott álla- 
potban , kettős pénzért újra behozzák ; lakossága gyér, 
fényűzése nagyobbrészt külföldi czikkek felé fordul. Pedig a 
lakosságban nem hiányzik a szellemi képesség a kereske- 
désre és müiparra. Itt is úgy megy, miut rendszerint, hogy a 



A2 OSZTR. NEMZETGAZn. rEJLÖDÉS 1. LIPÖT ALATT, 119 



Gyere aajragboli országok szegényebbek ugyan azoknál, me- 
lyekben az ipar virágzik^ de^ ba akarják, oyers javaik idösze- 
rinti értékesítése által a biányt ceakhainar helyreüthetik." 

Valóban^ mintha csak önön hazánk állapotját featette 
volna Hörnigk ezelőtt 200 évvel, sÖt az ebbíSl vont következ- 
tetése is majdnem ugyanaz, melyre akárhány nemzetgazdánk 
jut, belátva roppant hiányainkat ; hogy t i, felülről kell segí- 
teni. Csakhogy a német gzerz{Í e tekintetben teljes beviteli 
tilalmak ajánlásához folyamodik^ melyeken hális tennék még- 
is túlvagyunk. 

A harmadik e korbeli nemzetgazdasági író : S c h r ö- 
der Yilm 08 báré^ ki 1674-ben lépett osztrák szolgálatba 
és Sopronban, nem tudni mi állásban , császári parancsot vett, 
hogy a kézmüvek állapotáról jelentést, egyúttal javaslatot 
tegyen lehetcS javításuk iránt* Irodalmi fó müve a „ Fejedelmi 
kincs- és jövedéktár" (Fürstliche Scbatz und Rent- 
k ain m e r), mely a császárnak ajánlva 1686-ban jelent meg, 
de később még 8 új kiadást ért. 

Főirány áj mely által Bechertöl leginkább különbözik ^ 
rendszeresen következetes odahajlása az absolut monarchiá- 
hoz, még pedig a XIV Lajos alatt virágzó udvaroncz alak- 
ban, A nép nagy tömegét rendszerint csőcseléknek (Pöbel) 
nevezi. Ennek minél kevesebbet szabad megtudni a kormány- 
ügyekről; nevezetesen senki utána ne számolhasson, meny- 
nyit jövedelmez a fejedelemnek az ország évenkint. Ellenben 
nagyszerű kémrendszert ajánl, ^hogy az uralkodó mindent 
megtudjon, a mi országában történik, ^^QY készül ". Ez abso- 
lotíf^mus végső alapjául csak két dolgot tud: „félemletes álló 
hadsereget,** nara quod cobortes, tot imperii mu* 
n i m 6 n t a ; és „sok pénzt a szekrényben,^ nam pecunia 
nervusrerumgerendaru m.** Az alattvalók szeretetéről 
naivul azt hiszi, hogy ^ahola quaeatio niei et tui 
szellőztetik, ott a közembernél megszűnik a szeretet." 

Haladás Schröderben azon tekintetben nyilatV 
a nemzeti vagyonról és pénzről szóló elméletet^ ' 
cantUísrausnak szoktak nevezni, aoIrVftl rendsze: 
lapította megj s Eosch*:!r nem vtinr/ 'íi n némoi 



közül cisü mercantitistának nty< 



aroay* é« 



120 KELETI KÁROLT. 

Dyákat az országos meggazdagodás legbiztosabb eszközének 
tartja s azt véli, hogy épen Ausztria^ mint Magyarország, 
Amerika stb. birtokosa (?) tehetne túl e tekintetben az egéss 
világon. 

Lgtöbb külön tana már magából e rendszerből foly. így 
p. a fejedelem fényűzését is üdvösnek mondja, hacsak az el- 
költött pénz az országban marad. Ha valamely ország keres-^ 
kedelme általános pangásáról panaszkodik s e baj okát nem 
lehet a vámjegyzékböl kimagyarázni, ugy oka bizonyosan a 
f,pendulum commerciorum'' hiánya , vagyis, nincs 
elég pénz az országban, vagy nincs úgy elosztva, hogy j^a 
kézmüveket és kereskedelmet mérlegelni lehessen.^ 

A földmivelés iránt Schröder kevés érdekkel viseltetik 
8 csak annyiban becsüli, a mennyiben virágzása az élelmi 
szereket olcsókká teszi s a kézműveseknek a külfölddel való 
versenyt megkönnyíti. Különösen dohány, len és festöszerek 
termelését , a gyapjú- és selyem-tenyésztést ajánlja , miből 
világosan kitűnik azon szándéka, hogy a műipar nyers anya- 
got nyerjen. A kézmüvek gyarapodását a nyers anyagok ki- 
viteli s az ipargyártmányok beviteli tilalmával akarja előmoz- 
dítani s fájdalom, két századdal ez elavult tanok terjesztése 
után is, részben még érvényben látjuk. 

A kézmüvek szabatos leltárát Schröder az állam egyik 
legfontosabb alapjának mondja, mert ezen kell alapulnia az 
egész gazdasági politikának, s ezzel előre igazolta mintegy a 
korában még nagyon is gyarló statistika szükségét. A keres- 
kedésre nézve egy helyen a „szabad kereskedést^ nyilvánítja 
a „legelemibb és legnagyobb eszköznek,^ mely által vala- 
mely ország meggazdagodhatik ; csakhogy ezzel csak annyit 
akar mondani, hogy a pénz kiviteli tilalmát részint képzeleti- 
nek, részint károsnak tartja. Ugyan ez okból, habár a töke 
termelő képessége teljes félreismerésével, roszalja Schröder 
a külföldi tőke kölcsönvételét : mert ha a kölcsönvevő ország 
pénzmennyisege szaporodik is, a kamatoknak mégis kül- 
földre kell menni, végre pedig a tőkének is, s igy mindig több 
vesz oda, mint a mennyit nyertek. 

Szellemdús s az igazságot megközelítő a pénz- és bank- 
ügyről szóló elmélete. Egy helyen egész lelkesedéssel szó] 



AZ OSZTB, NEMZETGAZD, FEJLŐDÉS I. LIPÓT ALATT. 191 



egjt a mint yéli^ újaemü bankintéz menyről^ mely által, ha a 
pénz két harmadát ki is viszik az országból ^ a megmaradt 
harmadrész is elégséges volna ű a kereskedés éa forgalom 
virágoznék. Ajánlja ugyanis, hogy a bank az árukat letétemé- 
nyezö kereskedőknek állitson ki elÖre meghatározott időben 
fízetendö száraz váltékat^ melyeket a forgalomban mindenki 
Bzivesen elfogadna^ fökép ha a bank kötelezi magát, hogy 
lejáratuk előtt Is, például 1% ágióval beváltja. Ebből látni, 
hogy Schröder ez eszméjével voltaképen a most divó bankje* 
gyeket babár kissé tökéletlenebb alakban ajánlotta. Nem ta- 
gadhatni ugyan^ bogy voltak e körül is némi monopolistikus 
utógondolatjai, a mennyiben azt vélte, hogy valamennyi ke- 
reskedelmi üzlet a bank útján fog végrehajtatni, a kincstár- 
nak pedig busás jövedelmet szolgáltatni. Mégis eléggé érti a 
hitel lényegét, bogy a jövedelmi érdeket csak másodrendűnek 
tünteti fel. Állítja ugyanis^ hogy monarcbicus államban csak 
magánvállalkozók állíthatnak bankot, mert a „suprema 
potestaB*^ kissé gyanús lett s óva inti a fejedelmBt, hogy 
ha a már folyamatban levő ügyet kezébe is veszi, járjon el 
^c a u t e" és j,B u m m o r i g o r e*^ a szerződés szerint, kü- 
lönben csakhamai* elveszti^ a mit mások gonddal fáradsággal 
építettek. 

Nagyobb haladás különben Schröderben magánál a 
bank elméletnél is, hogy volt már ae|telme a később oly 
fontossá vált különbségről a termékeny és terméketlen munka 
között. És valamint három forrást számlál elő, melyekből bm 
ország gazdagsága fakad, úgymint : az ország természetes ter- 
mékenységét, az emberek szorgalmát és művészetét as i[ 
gyártásban, épugy komolyan inti a lakosságot a k^ 
munkálkodástól, mely a köz rovására és saját kárán^ A^ 

Mindez csak elméleti nézet, mely az elösű 
német iró fejében forrt, s részint ^fiildi példt 1 
részint önnálló okoskodás, mely 
désre nagy gondot fordító L Lif 
betös kisórlettevöre akadt így 1- 
azon nemzetgazdasági elmch f 
utódai, fakép pedig J!^Iária Ter 
országon is meghonositani iparku 



a gazi 
^y úttal i" 

meg Ai 
keit kó&Mi 
izsef aWi 
(-'Di a korlii 




122 WBNINGER VIKCZE. 

narchíában alkalmazható és érvényesithetö tanok mind meg 
annyi dönthetlen nemzetgazdasági dogmákká váltak az amúgy 
is stabilis osztrák kormánypolitikában s ugyanannyi sérelmi 
pontokká az elmaradottabb ugyan^ de már alkotmányos fej- 
lettségöknél fogva is felvilágosodottabb magyarországi ren- 
dek tárgyalásai alkalmával ; nagyobbrészt oly tanok, melyek 
ellen őseink másfél századon keresztiLl állhatatosan küzdöttek 
s a melyek nagy részének hibás irányát dönthetlenül megczá- 
folni még a mi korunknak volt és van fenntartva. 



V. 

NEHANY ÉSZREVÉTEL 

A KÖZVALL ÁLATOK ENGEDÉLYEZÉSÉRŐL 

ÉS ELLENŐRZÉSÉRŐL. 

Weninger Vinezétól. 

Oly czélok elérésére, a melyek tetemesb pénzeröt igé- 
nyelnek, és így egyesek vagyonállapotát meghaladják, tár- 
saságok szoktak alakulni, a melyek működése a kormány 
által jóváhagyott alapszabályok által irányoztatik. 

Az alakuló társaság czéljához képest, igon különböző 
elvekre fekteti szervezetét. 

Mindaddig, míg valamely vállalat nincs a közérdekkel 
kapcsolatban, a vállalat szerkezete, alapelvei és felszámitási 
viszonyai nem birnak fontossággal, mert a hiányos szerve- 
zés vagy a hibás elvek alkalmazása egyedül csak a vállalko- 
zókat sújtja. — A mint azonban valamely vállalat a nagy kö- 
zönség érdekével lép kapcsolatba, — annak engedélyezése és 
létesülése helyes elvek alkalmazásától feltcteleztcssék , ne- 
hogy kártékony hatását a nagy közönség viselje. 

Mondhatni, hogy e tekintetben — a mi a pénzügyi vál- 
lalatok engedélyezését illeti — Ausztriában az eljárás igOn 



Á KÖZVÁLLALATOK EHOfiDÉLT. ÉS ELLENŐRZÉSÉRŐL. 123 

hiányoB; és kívánatos, hogy e részben helyesb elvek szolgál- 
janak irányadóul. 

Hogy ez így van^ annak tulajdonitandó; hogy a nem- 
zetgazdaság; a pénzügyi és kereskedelmi helyes elvek nem 
terjedtek el azon körökben^ a melyekben ismeretíik feltétle- 
nül szükséges volna, vagy ha igen, más befolyások ellensú- 
lyozzák; a melyek az államgépezet más ágában is az okszerű 
fejlődésnek gátjai. 

Azon pénzügyi vállalatokat, a melyekről e helyen szól- 
lani szándékom, három osztályba helyzem, a mint azok : 

1) a közlekedésre, 

2) a hitelre és 

3) a biztosítási ügyre vonatkoznak. 

1. Közlekedési vállalatok. 

Közlekedési vállalataink kéiíélék, u. m. a) olyanok, a melyek 
az államtól sem monopóliumok sem a befektetett töke kamatainak 
garantirozását nem kivánják, hanem szabad verseny mellett kdrik az 
egyesülést és alakulást részvénytársasággá. 

Ezen vállalatok engedélyezését egyedül attól kellene függővé 
tenni; miszerint : 

1. a közlekedési eszközök szerkezete ne veszélyeztesse a szál- 
lítandó személyt és vagyont ; 

2. a vállalat vezetésében azon rend és pontosság uralkodjék, a 
melyet a közönség érdeke megkiván. 

£ szerint : 

Vasutaknál a vonal épitkezési módja bizonyos szabályokhoz 
legyen kötve ; a mozdonyok csak próba után használtassanak ; a biz- 
tonság éa elővigyázat végett kellő személyzet tartása feltételeztes- 
sék ; minden okozható kárnak megtérítésére a társaság előre kötelez- 
tessék ; az áruk szállitása bizonyos határidőhöz kötessék. A szállító 
eszközök nagyságához a szállítható személyek száma és áruk menyi- 
sége viszonyba hozassék. 

Miután az élet és vagyonbiztosság megkívánja, hogy a szállító 
eszközök folytonosan jó karban tartassanak , az engedélyezésnél 
meghatározandó, hogy mennyi ideig lehetend használni, jó karban 
tartás mellett, ugyanazon eszközt, a mely időnek lefolytával uj esz- 
közök beszerzése vagy készítése a társaság kötelességévé tétessék. A 
vonal és eszközei minden évben a kormány kiküldöttei által megvizs- 
gáltassanak és a mutatkozó hiányos tárgyak javítása vagy illetőleg 
eltávolítása a társaság kötelességévé tétessék. 

Ba a kormány mindezeket oly módon foglalja az engedély be^ 



124 WENINGER VINCZE. 

hogy ebbeli határozatainak foganatosítását is biztositja magának, a 
nagy közönség érdeke védve leend. 

£ helyen felemlitendőnek tartom azt, miszerint a károsított 
tárgyak kártalanítására nézve a fennálló rendszabályok igen hiányo- 
sak, így például nézetem szerint : 

a) szükséges volna, hogy az utazók sérülése vagy halálozása 
esetében a társaság kötelessége legyen a visszamaradt családnak 
készpénzben lefizetni azon tőkét, mely a meghalt vagy tetemesen 
megsérült utazó évi keresetének tőkésített értéke. Az összegnek 
meghatározása előre megszabott elvek által könnyíttetnék. 

b) Ha a szállított javakban kár történik, a teljes kárt^ritésre 
köteleztessék a társaság és a kár meghatározásának módja és fize- 
tés határideje is szabassék meg. 

Ebből látni, hogy az e.igedély feltételei nem foglalhatók egy- 
két lapra, ha mindarra akarunk tekintettel lenni, a mit a közönság 
érdeke igényel és így kívánatos volna, hogy az engedély részletesett 
feltételei törvény által megszabassanak, a mely alá minden vállalat 
engedélye esnék. 

Oőzhajózási vállalatoknál csak technikai tekintetben mutat- 
koznak eltérések a fentemiitett kellékektől. 

Ha valamely közlekedési vállalat a kormány garantiáját vesari 
igénybe a befektetett tőkére nézve, az elősoroltakon kivül még a 
következő elv bír fontossággal. 

A mint az állam valamely vállalat jövedelmét biztosítja, joga 
van a felszámítást ellenőrizni. 

Azért is ily esetben a legnagyobb fontossággal bír az, hogy 
ne hozassék az állam rovására oly tétel, mely azt nem illeti, mert ily 
esetben az adózó nép rovására részesülne kedvezményben a vállal- 
kozó. Ezt csak űgy lehet elérni, ha : 

a) előre megállapíttatik azon töke, mely után az állam kamat- 
biztosítékot ád. 

b) előre megállapíttatik az évi mérleg készítésének módja, 
hogy mely tétel kerülhet abba. 

Ha az állam nem csak a kamatokat, hanem ezenfölül még va- 
lamely törlesztési százalékot is biztosít meghatározott évekre, akkor 
a közlekedési eszközök jó karban tartása, az avulási levonások és a 
személyzet nyugdíjazása, hanyagság okozta kiadások nem terhelhe- 
tik az államot és így minden egyes beszámítható tétel előre megha- 
tározandó lesz. — Semmiképen sem eshetik az állam terhére azon te- 
temes kiadás, a melyet a választmányi tagok okoznak. — Legajánl- 
hatóbb meghatározni azon kiadások maximumát, melyet a bruttó 
jövedelemből a felszámítás alkalmával a vállalkozó levonhat. Ha 
takarékosság és egyszerűbb kezelés mellett a vállalkozó azon költ- 
ségeket leszállítani képes, élvezze annak hasznát egy bizonyos ha- 



A EÖZVAlLALTOK MNQÉDÉLY. É8 ELLKNŐBZásÉRÖL, 125 

tárig, a meíyen tál mz említett maximum lesz áll ée a kormány b rrf- 
sKesfid legyen. 

Ezen felflzámftáfli viszonyokat nem lebet olf általános tiírrény 
által szabály ozuij mint a ininöről a személy ás Tagyonbiztofiiág ér- 
dekében BzÓUottunk^ mert ezen TÍazonyokra legnagyobb befolyást 
gyakorol a pénznek yáltozd ára, mely id6' éa belyi körülmények sze- 
rint fluctnaL 

Minél pontosabban és részletezettebben készülnek az engedély 
feltételei^ annál kevesebb súrlódás szánnazand a kormány és vállal- 
kozó küzütt, és minél általánosabb a megállapított szabály, annál 
tágabb kör nyílik a viBszaélés éknek. 

Ily engedélyek szerkezete szakképzett és tapasztalt e^ént 
igényel ; nem elegendcf arra az, bogy az illető mint mérnök a tecb- 
níkai résszel legyen ismeretes, mert ily Ügy vezetéiére oly i^gjéti kí- 
vántatik, ki tapasztalásból ismerje az iUetfí vállalatuk administratióját 
és kívánatos yolna; ^<)g7 &^ állam az iiletcí kíJzlekedési vállalatoktól 
szerezzen magának hivatalnokot, a közlekedési ügyek vezetésére, 
és az illető vállalatokkal k5tÖtt szerződéseknek ellenőrzésére. 



2) Hitelügyi vállalatok. 

Ezen vállalatok igen sokfélék, azonban két részre os^tbatók, 
amint t, i. 

a) a személyes hitel. 

b) az anyagi hitel szolgát pénzüzletUk akpjánl. 

a) Személyes hitelre fektetett vállalatok, 

A személyes hitelre fektetett vállalatok osztályozásunk szo- 
ros értelmeTien csak azok, a melyek minden anyagi biztosíték nélkül^ 
a személyes bitel alapján adnak és vesznek pénzt kölcsönben. Miután 
azonban a legtühb hitelintézet a hitel mindkét nemét t. i, (az anya- 
git és személy est) vonja működési körébe, e helyen closaíir is azon 
vállalatokról kivan ok szóllani^ a melyek tulnyomólag a szemé- 
lyes hiteUel foglalk óznak ^ magát az illelő intézetet is, mint egyént 
tekintvén. 

Ezen intézetek : a bankjegyek kiadására jogosított vállalatok^ 
leszámítolási bankok és a takarékpénztárak* 

aa) A pénzjegyek kiadására jogosított bankok. 
Eddigelé Ausztriában csak egy intézet létezik, a mely ba"'^'*^- 

gyek kiadására joggal bir, ez az „osztrák nemzeti 
Az ezen banknak adott szabadalom, a^ pbb^ - 
kormányhoz, már oly kimenteién tárgyal 
fejtegetést nem igényel, A kormány ál 
azt mondhatni, hogy oly bank, a me 
dllam által nem szorftbatu arra^ bog 



126 WBNINGER VIKCZE. 

járjon el. A kormány feladata volna ellenőrizni azt, hogy a bankjegyek 
teljes fedezete meglegyen, midőn azonban fedezése egy részben az ál- 
lam által kölcsönbe vett pénzek kötelezvénye, állampolitikai hely- 
zete szerint a kötelezvény értéke és becse folytonosan ingadozik, 
a kormány ellenőrzési intézkedései nyomatékukat elvesztik. 

Midőn tehát a pénzjegyeket kibocsájtó intésetek ellenőrzésé- 
ről szóllunk, nincs szemünk előtt oly bank viszony mint jelenleg 
Ausztriában létezik, hanem a szabad kereskedés és fejlődéssel kap- 
csolatban lévő és helyes kereskedelmi politika által irányzott szabad 
bankjegy-kiadás. 

Ha a bankjegyek kiadásának czélja, a kereskedelmi viszonyok 
szerint változó forgalmi eszköz szükségletet előteremteni, akkor oly 
állam, a melynek egyes részeiben a legkülönbözőbb gazdasági és ke- 
reskedelmi viszonyok léteznek, mint ez Ausztriában az eset, a kitű- 
zött czélt egy szabadalmazott központi bank által nem érheti el. — 
Mindaddig mig a bankjegyek kiadása Ausztriában egy központi 
banknak szabadalma, a kormány nem veszi komolyan a szabad ke- 
reskedelmi politikát, másrészről pedig az állam érdekét egyesek ér- 
dekének alárendeli, a bankjegyet kibocsájtó intézetnek ellenőrzését 
pedig képzetessé teszi. 

A forgalomba hozott bankjegyek fedezése áll : 

a) a nemes- érczkészletből, akár rudak ban akár érmekben. 

b) a banknak oly nemű követeléseiben, a melyek rövid idő alatt 
a bankba visszafolynak. 

A fedezés e két tételének egymásbozi számviszonyát áUandó- 
sítni nem lehet, van azonban két határérteke a viszonyszámnak, me- 
lyen tűlmenni nem tanácsos ; e k(^t határérték az illető ország keres- 
kedelmi viszonyaihoz képest különböző, és nézetem szerint attól 
fUgg, hogy a b alatt említett biztosítékot mily rendű adósok képezik. 

Általánosan ajánltatik, hogy a kibocsájtott bankjegyek érté- 
kének y, nemes érez által fedeztessék, mig a másik V^ rész fedezé- 
sére rövid idő alatt érvényesíthető bankkövetelések (leszámítolt vál- 
tók, lombard üzletbeli követelések) szolgálnak. Hogy miért épen '/«> 
annak alapos okát nem látom. — Criticus időben az '/j viszonyszám- 
nak megtartása a kereskedelmi világban zavart fog okozhatni, mig 
más körülmények között túlzott spekulatiókra adand alkalmat, mint 
ezt az amerikai bankok története igazolja. Igénytelen nézetem aze- 
rint a szükségelt forgalmi eszközök mennyiségének aránya a 
létező forgalmi eszközök menuyiségéhez — legnagyobb fontossággal 
bír a kiadandó bankjegyek értékének meghatározásában. — £ né- 
zetből indulva, a forgalomba hozható pénzjegyek mennyiségét kel- 
lene meghatározni a bankok engedélyezésénél, mely előre meghatá- 
rozott maximumon tűi mennie a banknak ne legyen megengedve. 

Egyúttal meghatározandó volna a viszony, a melyben a lom- 
bardüzleti kölcsönök összege a leszámítolt váltók értékéhez ál^on. 



A közvíllalatok engedély. sVelliciíöbzesesöl, 12Í 



mmtáa tagudhatl&iii hogy le^többnyire a lombard tízlet eegítí el5 az 
ért^kpapirokkali specuJatio azédelgeeejt \ é^ habár a bank az elzá- 
logosított papírok árkelet-CB^kkendae által, ba eleve gondoskodik éa 
óvatos, mit 0€in vesziti a papírok retidkiYÜlí árfluctuaiíója által szám- 
lalan érdek szenved, 

Id^azerüuek találom e helyen szdllani a yáltóleezámítolási 
uzletr^L Jelenben kereskedelmi szokás a p^nziigy] intézeteknél csak 
oly váltóra kölcBont aduij a melyen bárom ismert egyéníatíg lííp váltó- 
jogi kötelezettségbe* — Ezen eljárás term^szeteltenea rendfft szán- 
dékom megismertetni Ugyanis lá^^suk a váltónak Uzletbelí szár- 
mazását^ 

K^t egyén üzletbeli öisze kötetesbe lépvén, az egyik átenged 
a másiknak valamely tárgyat (például : nyersterrnényt ^ gyártmányt, 
árút satO oly feltet alatt, bogy e^ váltójogílag magát k(^ telezi, meg- 
határozott időben az érte járó pénzt kíiizetní^ éa ebbeli k^telezettié* 
gét egy váltóba foglalja, a melyben caak a két érdekelt személy for- 
dul elíí. — Ez a legtöbb váltónak eredete* 

A váltótalaj do nos a Táltónak lejárati napja előtt pénzt igé- 
nyelvén, ezen váltójára nem kaphat kökaönt, mert egy harma- 
dik egyén a váltón mint kötelezett nem fordnl 
e 1 ö. E szerint oly váltók, a melyek rendes üzleti viszonyokból saár- 
maznak^ te nem számitolbatók, így ha a gyámok a nagykereskedőnek 
váltóra ád gyártmányt, ily váltóra nem kajibat kölcsönt ; ba a nagy- 
kereskedő a kískereakedcíoek ád váltóra árukat^ ily váltóra nem kap* 
hat még kölcsönt í 

Hogy váltóját valamely pénzintézetnél sikerrel terjeszthesse 
elö leazámitolás végett, keresnie kell valakit, a ki még a váltón kö- 
telezettséget vállal magára, jótállást — * Hogy tehát a terméa^etcs 
kereskedelmi viszonyból származó váltóra valaki kölcsönt nyerjen^ 
eltérve az íizleti viszonyo k tó Ij jótállót kell előteremteni és igy azután 
jut ugyanazon egy váltóra egy vaskereskedő egy lakatos és egj 
keztyüg névaláírása, vagy például egy röfüs kereskedő, egy liaztke- 
reekedfí és egy hentes aláírása sat. — Ennek tnlujdonítható, bogy 
egy ifttézméjiy, a melynek feladata volua, az id(íhöz kötött értéke- 
ket forgalomba bozni és igy az üzletet eleveníteni, meaíerkélt Üzleti 
viszonyokra kényszeríti az illetőket — Így történik azután, hogy a 
kisebb kereskedő a nagyobb kereskedő névaláírását kérvén kiJiebb 
váltóira, az utóbbi e szívességet viazonoztatja magának aaját vi 
a melyek értéke sokkal meghaladja az illető kisebb keresk 
összes vagyona t< 

Oly rendazabály, mely a viszonyok természetes f^| 
ellenkezik j csak kóros állapotot idéjt í1 ijelcnk| 

számi tol ás í üzlet nem egyébb mint a k egy neil 

szerint az illető pénzintézet három v ib egyét 



rövid idő múlva viaszafisiil 



L í3 1 s ^ I 



128 WENINGER VmCZB. 

azon feltét alatt, hogy a kötelezvényben az adó- 
sok a yáltótörvény alá vetik magukat így tehát a 
váltóleszámítolás jelen módja szerint nem az üzletből származó vál- 
tókra van figyelem forditva, hanem azokra, a melyek eredete és ez^a 
egyedül csak pénzszerzés volt 

A harmadik aláírás által reményit nagyobb biztosság csak 
képzetes. A követelés biztonsága azon viszonytól függ, a melyben 
az illetőnek vagyona a magára vállalt kötelezettséghez áll. Ha már 
most a harmadik aláirás végett az egyesek több váltóra adják név- 
aláírásukkal jótállásukat , úgy bizonyára nem javult az emiitett 
viszony. 

Vannak ugyan váltók, a melyeken az üilet természete szerint 
három egyén eléfordul ; ezek azonban helybeli üzleteknél ritkábban 
fordúhiak elő. 

Az említet okoknál fogva kívánatos, hogy az illető intézetek 
váltóleszámítolásoknál ne zárják ki azon váltókat, a melyeken az tt z- 
let természete szerint két egyén fordul elő. 

Kívánatos volna, hogy alapszabályilag meggátoltassék a váltó- 
tartozások folytonos meghosszabbítása, mert ez számtalan vissza^é- 
sekre ád alkalmat és az ily váltók értékét kétségbe vonatni kénytet 

Vannak a kik rosszalják azt, hogy ugyanazon egy szakértő 
több egy helyen lévő pénzintézetnél működjék mint váltó-censor. — 
Részemről e nézetben nem vagyok. Minél inkább tudja a censor va- 
lakinek tartozásait, annál kevésbé kell félni attól, hogy az illető 
adós, vagyoni állapotját meghaladó arányban vehetné igénybe a hi- 
telt, a mi megtörténhet, ha az illető több intézetnél vesz kölcsönt, 
annélkül , hogy az egyik intézet a másiknál felvett pénzkölcsönről 
valamit tudna. 

Gyakran hallani azon panaszt, miszerint a hitel mennyisége 
jelenben kisebb mint az előtt volt. Ezt kereken tagadom, sőt ellenke- 
zőleg azt állítom, hogy a pénzszerzési módok és maga a hitel érdem 
felett növekedett , csakhogy a gazdálkodási viszonyok változtak te- 
temesen. Egy-két évtized előtt mindenki azon volt mozgó vagyonát 
ingatlana változtatni, mig most az ingatlan birtok mobilizálásán dol- 
gozik mindenki, mi által a mozgásban lévő értékképviselök nem meg- 
takarított, hanem eladósodott birtokot képviselnek. Valóban a keres- 
kedőnek sincs oka panaszkodni hitelhiányon, hitelre veszi a gyárból 
az árukat, hitelre kapja a pénzt számos pénzintézetnél, a mely tete- 
mesb hitel magával hozza azt, hogy korunkban minden mobil, a mi 
hogy socialis viszonyainkat javitotta-e, hogy biztosabb és szilárdabb 
alapot adott-e a kereskedelmi viszonyoknak, kétségbe vonom. Az 
ujabb nézetek által a „va banque" jut érvényre, mert ha sikerül a 
vállalat, vagyonra tesz szert a vállalkozó, ha nem sikerül, csak más 
pénzét veszté el. Az üzlet ezen modorú nemét pedig semmi sem se- 
gíti annyira elő — mint a bő hitel, a melynek legnagyobb segély- 



A KÖZVÁLLALATOK ENOEDÉLT. É8 BLLENÖRZBSéBÖL. 129 

forrása a váltóüzlet. Jól tudom, hogy ennek kóros kinövése 
miatt magát az ti gyet ^p oly kevéssé lehet elejteni mint sok más insti- 
tatiót, a melynek fény és árnyoldalai vannak, azonban azt kivánni, 
hogy épen ezen váltóüzletben a hitelnyitás körül főfigyelem fordi- 
tassék arra, hogy természetes üzleti viszonyokból folyik-e a váltó 
vagy nem, — mint mondám, ezt kivánni, a népesség érdekében fekszik. 
Megvagyok győződve arról, hogy ez érdemben nagy változá- 
soknak megyünk elé. 

bb) Takarékpénztárak. 

Magyarországban a takarékpénztáraknak más szerep jutott, 
mint a minőt azoknak kezdetben (tulajdonítni akartak és mint a mi- 
nővel a rokon intézetek a külföldön birnak. 

Minden takarék pénztárnak mint olyannak alapeszméje a 
humanitás. Ezen eszme környezé ez ügynek érdemteljes megindítóját 
is Fáy Andrást. A külföldi takarékpénztárak hiven az eszméhez a 
régi jelleget megtarták, nálunk azonban rész vény társulatokká vál- 
toztak, a melyek csekély saját vagyonnal, de annál több idegen pénz- 
zel banküzleteket visznek, annélkül azonban, hogy vagyonuk elég 
kezességet nyiijtana a banküzlettel járó lehető veszteségekért. 

Mielőtt a mi takarékpénztárainkról szóllanék, a hasonnemü 
külföldi intézeteket akarom röviden megismertetni. 

A Lajtántuli tartományokban a takarékpénztárak adakozá- 
sok utján alakultak és jelenleg is az alapítók hatásköre egyedül 
csak azon intézetek ellenőrzésére terjed ki, az üzletből eredt nyere- 
ség közvagyon. Németországban a takarékpénztár községi tu- 
lajdon, és a származó nyereség községi czélokra fordittatik. Berlin- 
ben a takarékpénztár a város kölönböző részeiben fiókhivatalokkal 
bir, szintúgy Dresdában is. — Ezen intézetek betételeket fogadnak 
el a közönségtől, és a fekvő pénz biztos és kamatozó értékpapírokba 
fektettetik. Ha mértéken tul kérik vissza a felek a pénzeket, a községi 
pénztár előlegez a takarékpénztárnak, a melylyel számadási viszony- 
ban áll a városi pénztár. A közönségnek a város kezeskedik a pénzek- 
ért. — A váltóleszámítolást és lombardüzlete!: nem ismerik a kül- 
földi takarékpénztárak, és fekvő birtokra is csak keveset fordítanak, 
hanem van állampapiruk, (mely az ottani viszonyoknál fogva nem 
ingadozik árfolyamban), vasúti elsőbbségi papir és vasúti részvény, 
mely kamatbiztositékkal van ellátva. 

A lajtántúli tartományokban a legtöbb takarékpénztár ha- 
sonló szerkezettel bir, szintúgy Frankhonban is, hol ezen intézetek 
még az állam külön pártfogásában is részesülnek. — Ezen intézetek- 
nél a betételek maximuma is meg van határozva és mintegy 500 frtot 
nem haladhat meg, miáltal egyedül csak azon osztály által használ- 
tatnak , a melyben a takarékosságot fejleszteni ezen iuté/etek 
főcsélja. 

BTAT. ±B NBMZBTQAZD. KÖZLEM. I. 9 



130 WENINGER VINCZE. 

Ezt előreküldve, lássak a magyarországi takarékpénztárak Oz- 
leti yissonyát. — Azon vállalatok, a melyeket humanitási eszme éb* 
resztett> részvényes társaságokká változtak, azon előjoggal, csekély 
befizetett alaptőke mellett határtalan összeget átvenni a községtől 
és ezen pénzt belátás szerint gyümölcsöztetni, a nagy forgalmi tőke 
ufcVn pedig a kamatkülönbséget 100 — 200 — Vo-os osztalék gyanánt 
a részvényesek között felosztani. Hogy az ily vállalat igen jövedel- 
mező, azt könnyű belátni, hogy azonban hazai takarékpénztáraink 
jelen szervezete mellett, mint lesz kritikus időben a közönség écleke 
védve, az más dolog. Ezen intézetek némelyike az évek hossza során 
át megszilárdult és tetemesb tartaléktőkével bir, mindazonáltal még 
sem nyújt elegendő garantiát. Hof;y mily befolyást és mily intensiv 
reactiót gyakorol valamely pénzügyi erisis, azt a bankok története 
tanúsítja. A hol a bankjegyek nemes érez, és 3 hó alatt fizetendő kö- 
vetelésekkel voltak fedezve, nem lehetett annyi érez pénzt előterem- 
teni oly rövid időben, mint a minő alatt a közönség a bankjegjek 
beváltását sürgeté, ugyan vájjon mit fognak hasonló körülmények 
között takarékpénztáraink tenni, a melyek a betett pénzek tetemes 
részét fekvő birtokra adták 6 havi felmondás mellett ? 

Erre azon észrevételt tehetné valaki, hogy miután ezen nehéz- 
séget felemlítem, egyszersmind annak módjáról is szóljak, mint le- 
hetne és mire elhelyezni a pénzt, ugy hogy azt gyorsan értékesítni 
lehessen ? Igén3rtelen nézetem szerint csak két dolog van előttünk : 

a) Nagyobb alaptőkét kívánni újonnan alakuló takarékpénz- 
táraktól a közönség biztosítására és egyúttal meghatározni, hogy 
mily maximum az, a melyet a közönségtől elvállalhatnak, tekintettel 
az alaptőkére. 

b) A takarékpénztárak tiszta jövedelmének egy aliquod részét 
közczélokra kívánni. Van ugyan hazánkban több takarékpénztár, 
mely kötelezettség nélkül is teszi azt, és mindenfelé nyújt segélyt. 

c) Az intézetek tartalékjaira kellő gondot fordítni. 

d) Ha kisebb alaptőkével engedményeztetik takarékpénztár, a 
részvényes kezeskedjék összes vagyonával. 

e) Ezek követése után az állam a takarékpénztárakat, pénz- 
ügyi erisis esetében, a kellő biztosíték mellett készpénz előlegben 
részesítse, másk ülőmben tetemes zavar származhatna. 

f) Határoztassék meg a maximum, a melyet egyes betevőktől 
elfogadnia és azon maximum, a melyet egy tételben hiteleznie sza- 
bad legyen. 

Alig hiszem, hogy Európa bármely államában takarékpénztár, 
oly szervezettel mint a mieink, enged ményeztetnék. — MidŐn a kor- 
mány ily vállalatot engedményez , a vállalat a közönség bizalmát 
megnyeri , ezt kell szem előtt tartani, és arra ügyelni, hogy tehát 
csak oly vállalat e ngedmény ez t ess é k, amely a 
közönzég bizalmára méltó. 



A eözvíllalatok engedély, és ellenőrzéséről* 131 

Által ánoian ismert dolog , hogy egy -ne mely takarékp^nsstár 
köletönei 10— lÖ7„-ba kerülnek, fizet pedig a betevő közönségnek 
SVo^ot \ más takarekpáoztár palotát epitta^ magának^ mely töbte ke- 
rül mint V agyon ftf a harmadiknál éTrŐl tfyre prolongál tatnak a bárom 
há mulya űzet^eudő yolt yáltdk eat. Ha ezt és hasoulét magánosuk te- 
szikj ebhez aenkinek sincs assóllága^ ha a2onban a közönség vagyo 
nával történik ilyesmi^ ez etak annak a jele, hogy „Etwaa íaul in 
Slaate Dánemark*', a minek oka a takarL^kpénztád tigyek kiányos 
rendezése* 

Törvények alkottassanak ezen speciális és az országra aézvé 
nagyfontoBságü inté2^>etek részére , éa megvagyok győződve arról, 
hogy akkor takarékpénztáraink nem ismert nagy tényezőkké lesznek 
hazánk forgalmi viszonyaiban. 



b) Tárgyilagos hitelre fektetett vállalatokp 

Ezek köre kiterjed mindazon k öl esíin ügyekre, a melyekné! as 
adott kölcsön biztosítékául valamely tárgy a hitelező javára lefog- 
laltatik. lljféle kölcsönöknél mit sem koczk áztat a hitelező, mert a 
mint az adós nem físet pontosan, a lekötött tulajdont áruba bocsátja* 

A szeritit, a mint az elzálogosított tárgy ingó vagry ingatlan 
birtok, két rendre oszolnak ezen társaságok, ugyanis : 

1) hitelttitézetek fekvő birtokra, 

2) zálogházak és lombardíizletre, 

A fekvő biftok réssé re alakuló intézetek két neműek^ u. m. 

a) olyanok, a melyek a kölcsönt készpénzben adják, 

P) ^^Sy olyanok , a melyek értékpapírokat adnak késípénifi 
helyett. 

Az előbbiek engedményezésével kevés nehézség foroghat fen, 
miután a kölesönkötés általános elvei találnak alkalmazást. — A ka- 
matláb felszabadításának izó szól ója lévén, nézetem szerint a köI* 
csőn kamatozásának és viaszafizetésének módját nem kell számbeli 
határvonalak által megkötni, hi^asaék ez az érdekelt felekre, a pénz 
árkelete azt úgy is fogja szabályos&ni, 

A közönség érdeke védve lesz, ha 

f) alapazabályilag meghatározva leend^ miszerint az egyszer 
megkötött kölcsön kamatlábát változtatni nincs a pén?Jntézet jogá- 
ban, és a kí)lcsön rend ki v üli felmondása mindenkor csak ennek egy 
részére terjedhet ki, mely visíizafizetéei rc-Bzlet piMiíáwl csak kf'tsze- 
rése vagy háromszorosa lehet ásson összegnek, a melyet az adós fei- 




tételei értelmében rendszeresen visszafiiset *:^v 
dás elég időt engedjen az adósnak a pénz f 
tói értetődik, hogy ezen megkötés nem vouatL 

2) Az adós jogában álljon tartozását a ^ 
is visszafizethetni, például félévi felmondás ntári 

8) Az illető intézet mérlegében, mint activ 



132 WENINGER VINCZE. 

zott eredeti követelés, hanem az affectiv még vissza nem űzetett 
(tétel) pénzÖBSKCg forduljon elő, a mi helyes felszámitási rendszer mel- 
let mindenkor ismert szám 

4) Az adósnak fenlevö tartozása előre megállaj^ított számtani 
elvek szerint határoztassék meg mindenkor. 

Hitelintézeteknél, a melyek záloglevelekben adják a kölcsönt, 
a következő szabályok tartandók szem előtt : 

1) A forgalomban lévő záloglevelek névértéke sohasem ha- 
ladja meg az intézet azokra vonatkozó effectív követelését. 

2) A záloglevelek beváltásánál ugyanazon szabály követtes- 
sék, mint a mely szerint az adósok tartozásaikat törlesztik. E szerint 
a hitelintézet köteleztessék annyi értékű záloglevelet beváltani , a 
mennyit az adósok tartozásukból visszafizettek, és pedig zálogleve- 
let oly évről, a melyről a visszafizetések szóllanak. 

3) Az illető évi mérlegben későbbi évek többlete ne antici- 
páltassék, mert ily maneuvre által szép felesleg származik ugyan az 
első évben, azonban egyúttal absorbálva leend a következő évek 
nyereménye és egyúttal a kezelési költség. 

4) Záloglevelek kiadása mellett a kamatozási tényező alap- 
szabályilag van meghatározva, és így ezen kölcsönöknél a törlesz- 
tési táblázat ugyanaz minden félre nézve, tehát nem lehet a minden- 
kori egyezkedésnek alávetve. 

5) A kiadott záloglevelek összes értékére nézve is figyelem- 
be veendő egy számítási tétel. Mint tudva van, a kiadott zálogleve- 
lek teljesen fedezve vannak, és igy a hanyag adósnál az intézet mit- 
sem koczkáztat ugyan, hanem megtörténhetik, hogy az intézet csak ké- 
sőbb jutand a pénzhez mint várta. Ily esetben az intézet a kiadott 
záloglevelek kamatjait saját erszényéből kell, hogy előlegezhesse ^s e 
végre kell, hogy némi szabad pénz felett rendelkezhessék. Tegyük 
fel például, hogy valamely intézet 57o-08 zálogleveleket adott ki 20 
millió összegben, ezekre a zálog adósok fizetnek évenkint G'/q an- 
nuitást, félévenként 3 /„-kot, a mi 20 millió után 600,000 forint. To- 
vábbá tegyük fel, hogy bármily uemü krizis miatt az adósok fele 
nem fizeti le a részletet, ekkor az intézet kell, hogy a hiányzó 300,000 
frtokat előteremtse, mert az adósok hanyagsága, vagy fizetési kép- 
telensége nem menti fel az intézetet a záloglevél- szelvényeinek be- 
váltása és a kisorsolás, illetőleg visszaváltás alól. 

6) A záloglevelek sorsolás útjáni beváltása a jóváhagyott tör- 
lesztési tervezet szerint függetlenül történjék az adósok részletfize- 
tésbeni pontosságától. 

7) A birtok becslésének szabályai is nagy fontossággal bír- 
nak, és pedig nagyobb fontossággal azon viszonyszámnál ('/,, */,) 
mely a kölcsönösszeget meghatározza. A becslés oly módon történ- 
hetik, hogy a becsérték '/a-e többet tesz, mintha a valóságos e'rték 
Vrát számitjuk, és így a biztonság tényezője elsőbben is a 



A RÖZviliLALATOK BNÖMDBLY. Éá ELL^)NŐHZÉSEEÖL, 133 



terhelendő birtok becslési módja ei caak ^iiután jön a vi* 
szQtiyBZÁm. 

Kölcsöní3knél íogóságrti, elzálogoaítáB mellett, a kamatláb- 
Dak kisebbnek kellene lenni, mint más hítelköksÖMükuelf hal míUem 
kötnek le, — pedig ezen kolcBÖnök a legdrágábbak. Eddi^ c«ak az 
állam íizte zálogházakban ezen kokgöui'ket tetemes kamatláb (127o) 
mellett, most magán váilalkozúk is ajánlkozuak ily intt^zet alakitá- 
eáva részvényekre^ de hasonló nyomasztó viszonyok között — söt 
meg drágább k5Icaöiinel mint áll ad almi zálogházakban, — Hy zálog- 
házak engedményezés át ellenezni nincs ok, azonban igénk megta^ 
gadnók azoktól a jogot ^ egyúttal a kí^zönségtől p^nzbeteteleket 
elfog ad ni, 

Korunkban minden vagy legtöbb vállalat eszméje a izeg^- 
nyebb sorának egy részéríil, a jótékonyság czége alatt, rész vény társa- 
ság formában a pénzeket kisebb kamatláb mellett haezttálatba ven- 
ni, os ugyanazon osztály más tagjainak, kik szornlt helyzetbe jutottak, 
magas kamatlábra kölcsc^nbe adni és a kamatkülöubseget zsebre ten- 
nie Midőn tehát a „nemzetgazdasági erdeke k'^'röl , „a 
holtan fekvő pénznek forgatásáról^, „az ipar éi 
kereskedés előmozdít á sár ól** szól egynémely vállalat 
programmja, a valóságb^m legkevésbé sem tapasztalni azon 
phraaisokat valódi czél gyanánt. A ki képes egy-két részvényt sze- 
rezni az ily vállalatnál, az azután nagyobb kamatra ts tesz szert an- 
nak pciizén, a ki annak ke Kelesét rábizá. — Mindaddig, mig minden ér- 
dek védve van , a« elönyók differentiája nem jogosít fel 
arra valamely vállalat czélezerUségét kétségbe vonni. Ha azonban 
az egyik nfszen tsak előny a & másik részen csak hátrány 
mutjitkozikV A közvagyonosodás előmozdít tassék, axonban nem a 
többség rovásán egyesek érdeke I 

Ezen sok péuzintézetet más viszonyok között íi haladás jelenek 
tekinthetném, jelenleg azonban az általános elszegényedés és va- 
gyontalanság czégérei ! Az alakuló számos pénzintézet czélja pénzt 
szerezni, majd a gazda, ms^d az iparos, majd a kereskedj részére és 
c közvetítés által jövedelemre szert tenni, mert hiszen annyian van* 
nak j+denleg hálánkban, a kik minden áron kénytelenek pén^t Vií 
rolni. Ezen általános szükség pedig alkalmul í^olgál „i n t é z a 
^nemzetgazdasági vállalatot'^ kezdeni. Már rép 
hallottunk társaságról, mely saját pénzeit, saját vagyonát ki 
elhelyezni I És midőn a „közvetítési tármsá -fjz vényé 

még tohb százalékot jövedelmeznek, a tok> • r^ili az 

kereskedést és csak közvetítve jut azokhos^ már ol' 

hogy a gazda» az iparos, a kereskedő nem ^ t vssjk^ 

Egykoron restclte volna bárki oly jl 

piÖDÜgy ei alapjául W/j, 12 /^ kamatlábot t 



I 



134 WENINQER VINCZB. 

dás n^ül álakalnak társaságok, melyek ily áron ajánlanak „segit- 
s^get" zálogház formában a szegényebb népnek. 

Íb vájjon ily vállalat engedményezésével mi jót tess a 
kormány ? 

Ha productiv vállalat nagy jövedelmet ád, annak min- 
denki csak örvendhet, ha azonban csupán esak a közvetítési vállala- 
tok virágzanak, ezek mellett pedig a közlekedési vállalat, iparvál- 
lalat, földmivelés, bányászat, kereskedés csak tengődik, sőt még sü- 
lyed, akkor azon „közvetítési intézetek'' szaporodása a 
közelssegényedést és cladásodást jellemzik I 

3) Biztosító társaságok. 

A biztosítási tigy mind nagyobb fontosságot nyer honunkban 
él így annál kívánatosabb , hogy a biztosító társaságok engedmd- 
nyezése a közönség érdekében bizonyos feltételekhez legyen csa- 
tolva, a melyeknek ha elég tétetik, a versenynek szabad 
tér engedtessék. 

A biztosításnak különböző ágai, természetök szerint, más én 
más elveknek vannak alávetve, miért is ezekről külön kell szóUanom, 
előre bocsátván néhány általános észrevételt 

a) Részvénytársaságok és „kölcsönös*' biato* 
sító társaságok. 

Részvénytársaságoknál nem szokott a teljes alaptőke befizet- 
tetni, hanem annak csak egy része, többnyire 20 — d07o» & hiányzó 
80 — 70Vo pedig értékpapírok vagy pedig kötelezvények által bizto- 
síttatni. Ezen intézkedésnek oka a következő. — Bármely biztosítási 
ágazatban a díjak olymódon szabatnak meg, hogy azokból a károk 
által származó kiadások fedezve legyenek és még felesleg is maradjon, 
igy tehát alaptőkére tulajdonképen nem is volna szükség. Minthogy 
azonban az üzlet megkezdéséhez készpénz kívántatik, a valódi ká- 
rok összege mostoha viszonyok között a várt kárösszeget, és 
igy a díjbevételt is meghaladhatja, a közönség biz- 
tosítékául a részvényesek által az alaptőkének egy része befizetendő, 
és csak akkor, ha a legkedvezőtlenebb körülmények egyesülése ese- 
tében a díjbevétel nem volna elegendő a károk és üzleti költségek 
fedezésére kell, hogy a részvényesek ujabb befizetéseket te^e- 
BÍtsenek. 

Minthogy az alaptőke be nem fizetett része a legtöbb esetben 
csak magán kötelezvény által van fedezve és mint már történt, ked- 
vezőtlen üzlet esetében a további befizetésekre vagy uagy neheaen, 
vagy semmikép sem lehet a részvényesek nagy részét bírni, kívána- 
tos, hogy a kormány határt szabjon arra nézve, mennyi részvény 
egyesülhessen egy kézben és követelje azt, hogy a be nem fizetett 
alaptőkéért in solidom kezeskedjenek a részvényesek összes vagyo* 



A KÖZVALLALáTOK ENGEDÉLY* ÉS ELLENŐRZÉSÉÉ ÖL. 135 



nukknl a ml ha t^rt^olk^ már a táraaBág ni<!gal&kuláB&kor a kellő 
óvatOBBággal fognak a,z illetők lenni, a túgjEvéuyegek i^s kötelezvé- 
nyeik elfogadására uezvp* 

A^ alapítási M&zqb köUspgek kUlÖn befizetések által fedcztes- 
peoek még az első ^Yben. 

Az ávi m^rlag által származó tisseta nyereménynek 25— 307& 
a tartalékba tetessek mlndaddtg, mig a tártai dk : 

a) a tÜ3s í's szállitási károk elleni biztoaítáei üzletben az évi 
biztoaított összegnek (a lefolyt ^vek átlagos öiszegí^t veVe) mintegy 
7//í-át el nem ^rte, a mi a rbico ingadoiáBáuak mintegy a-aximu- 
raát képvifleli^ 

b) a jegbiztoeitáei üzletben az ^gy-^gj éren át btstosítolt ár* 
táknek iV^-it, 

c) az életbiztosítási Üzletben , mígnem a halálesetre 
biztoaított tőkéknek '4 V^ 'át nem üti meg a nyerem ^nytartalék. 

Ezen viszonyszámokon túl a nyeremény elosztható leend a 
részvényesek között. 

A oyereméfíy tartalékot a befizetett vagy a n éri eges alaptöká- 
hez viszonjosítni, nem bif okszerű alappal, mert e szerint a nyere- 
ménytartalék, a melynek czf^lja rendkivüli káresetek ellen biztoAÍté* 
kot nynjtani, nem a koczk ázatok nagysága szerint ingadozna^ hanem 
nagy alaptőke után nagy, kis alaptCke után csekély is lehetne. — A 
viszonyítás azon módja, a képzendő nyereménytartalékot az alaptö- 
kéhez arányosítni csak akkor bír értelemmel, ha a kormány a biz- 
tosítható érték összegét a^ alaptőke nagyságától feltété* 
lesne, ha például kimondaná, hogy az illetd társaság, legfeljebb az 
alaptökének lOO-szoroi — lőO-szeres értékét fogadhatja el évenkint^ 
biztesitásban, így ha valamely társaság alaptőkéje 1 millió forint, 
100 millió frt értéket biztosítbaRSon, legfeljebb 150 millió forint érté - 
ket. A mennyiben a kormány feladata a közönség érdekét védeni, ax 
alapszabályok csak azon részéről szólhatok itt, a melyek számbeli 
jeleutcíségük miatt fontossággal birnak. — E szerint a kormáaynak 
figyelmére méltók i 

l) Hogy a befízetett alap töke meglegyen, 

1') a díjtartalék okszerű elvek szerint képeztessék és a díjtar- 
talék, ligy a nyereménytartaléls, valóságban meglegyen, 

3) és hogy a társaságok vagyonállapota évenként részletesen 
közhírré tétessék. 

Az utolsó kívánalmat illetőleg mondhatni, hogy az Austríában 
létező biztosító társaságok kitimtatásai és közhír r' 
^ai igen hiányosak* Mert ha már a bevétel és kifü. 
ve, és az ily számadat sal a réi2 vényes meg van i 
szóUunk, hogy azonban a garantiára ©lég legyi 
ha egyszerűen azt mondja valamely társaság , 
m i 1 1 i ó% a^t kétségbe vonom -^ú és s£ilá 



razámadá- 
tletüz- 
fiiít sem 
az, 
10 



^ák 



136 WENINGBR VINCZE. 

gával, hogy a n^ & g 7 o n'^ alkatrészei közöltessenek, a mint ezt a 
külföldi társaságok teszik és a mint ezt más országokban a kormány 
rendeli, a midőn kiküldöttei által ezen „vagyon" létét és mibenlétét 
igazoltatja. 

Azon biztosítási nemeknél, a melyekben az összes koczkáza- 
tok meghatározott időközben lejárnak, díjtartalék képzéséről nem le- 
het szó. így a jégbiztosítási koczkázatok az aratással (vagy szüret 
által, törés után sat.) megszűnvén, a megmaradt dijakat tiszta nyere- 
ménynek tekintheti a társaság, szintúgy a folyókon szállított jószág 
biztosításánál a téli idö megszünteti a koczkázatot. Nem úgy áll a do- 
log más biztosítási ágazatban, a miről tehát különösen kell szóUanttnk. 

1. A ttizbiztositási dijak közönségesen egy évre vagy még 
hosszabb időre szoktak lefizettetni és igy minden biztosításnál, mely 
január elsején tál köttetik, a díjnak egy része a következő naptár 
évet illeti. így ha valaki april 1-én egy évre biztosítja házát 40 frt 
dijért, akkor 30 ht (a V^ évre eső rész) mint ez évet illető dij és 10 
frt mint a jövő év dija fog számíttatni és igy az utóbbi 10 frt a jdvő 
évnek díjtartalékába tétetni. Ha valamely társaság az egy évi dijt 
totalíter bevenné a folyó évnek zárszámadásába, a jövő évbe átmenő 
koczkázatok fedezésére nem volna pénze. Szükséges tehát, hogy a 
díjnak azon része, mely az átmenő koczk ázatnak megfelel, a tartalék- 
ba tétessék. Hogy ezen tartalék meg van-e egészen, arról a kormány 
meggyőződést szerezzen magának, szintúgy arról, hogy az év végé- 
vel a még ki nem fizetett káresetek után a biztosított öszeg 
a tartalékba jött-e, vagyis félre van-e téve. Ha a kárösszeg kisebb 
lesz a biztosított összegnél, a megtakarított felesleg a jövő évre ma- 
rad, tehát mi sem vész el, míg ha a függőben maradt károk részére 
a kívántnál kisebb összeg reserváltatik, a folyó évi mérleg kedve- 
zőbb lesz vagy inkább szépittetik a következő évnek rovására. 

2. Az életbiztosítási ágban a díjtartalék mathematikai utón 
lévén meghatározandó, a kormány egy ily intézet alakításakor a kö- 
vetkező feltételeket szabja meg : 

a) Köteles legyen a társaság minden díjszabályt előterjeszteni, 
az alapul vett halandósági táblázattal együtt, és egyúttal a számítás 
elméletét, a használt képleteket és a díjtartalék képzésének elméle- 
tét leírni. 

b) Ezek megtörténvén, a kormány kiküldöttjének teendője 
volna, évenként meggyőződést szerezni magának arról, hogy az il- 
lető intézet híven követi-e a kormány által jóváhagyott szabályokat. 
Jelenleg a kormány nem a számítás elveit vizsgálja, hanem bármely 
díjszabályt elfogad, azon követeléssel, hogy a nettodijak mindenkor 
a tartalékba tétessenek. Ezen rendelet czéliránytalanságát a kül- 
földi lapok részletesen megmutatták. A díjtartalék csak úgy lesz he- 
lyes, ha alkalmas halandósági táblázatra van a díjszámítás fektetve. 



EGYVELEG. 137 

A pénzügyi vállalatok ellenőrzése körül a lef^nagyobb hiba az, 
hogy az ellenőrzés oly egyének által eszközöltetik, a kik a gyakor- 
lati ismeretekkel nem bírnak, de gyakran még az üzlet természetét 
sem ismerik. 

Ezen hiányt azonban nem csak a kormány által elrendelt vizs- 
gálatban látjuk, hanem egyszersmind igen sok intézetnél a részvé- 
nyesek sorából választott vizsgáló bizottmányok eljárásaiban is, a me- 
lyek az üzlet gépezetté t és felszámitási rendszerét a legtöbb esetben 
hasonlóképen no in ismerik és a mely bizottmányok gyakran egyedül 
a n^zép könyvekben'' és „csinos írásba n** látják az 
üzlet rendét. 

Végre nem hagyhatom érintetlenül azon általános nyilatkoza- 
tot, hogy kereskedelmi és pénzügyi vállalatok ügyeiben gyorsabb 
intézkedés a kormány részéről kívánatos volna. A regi hosszadalmas 
út, melyen miha egy év lejár, míg a kérvényező választ nyer — a je- 
len korban nem tartható meg. Van esőt, hogy ily módfelctti késede- 
lem százexerckre menő kárt vagy veszteséget okoz, minden esetben 
pedig hátramaradást* 



EGYVELEG. 

I Közlekedési intézetek és forgalom. 

A tiszavAlgyi vasúttársalat 1864.diki jelentéséből a követ- 
kező adatokat közöljük : Az összes bevételek 2.813,963, az összes 
kiadások 1.557,266, a tiszta jövedelem 1.256,697 ftot tettek. A kiadá- 
sok tehát a bevételeknek ö5 százalékát tették. A személyszállítás kö- 
rülbelől ugyanaz volt, mint 1863-ban. A teherszállítás nagyobb volt, 
mint az előtte való évben, még pedig 1.073,873 mázsával, s 212,409 
fttal többet jövedelmezett. Azon teherszállítási növekedésből az olaj- 
magra 344,921, az árpára 162,888, a búzára 120,585, az őrleményekre 
108,776, a tengerire 102,501, a nyersvasra 66,878 mázsa esett stb. 
Ellenben rozs és kétszeres 89,875, szarvasmarha 70,714, szesz 55,130 
mázsával kevesebb szállíttatott. A tiszta jövedelem a beruházott tő- 
kének (42.143,506 ft) csak 2.'V,oo százalékát teszi, s ez az 1863-diki 
tiszta jövedelemhez képest ^'/loi-nyi növel?edés. 



Az osztrák póstaforgaloin. Ausztria belső pósta-forgalmában 
szállíttatott : 

bérköteles magánlevél. bérkötcles küldemény. 

1847-ben 23.470,932 2.198,170 

1852 „ 35.746,739 2.643,201 

1857 „ 58.028,280 5.393,353 

1862 „ ..... 65.698,190 11.322,467 



138 EGY VEI. EG. 

186d-ban szállíttatott : 86,988,938 magán leydl , 4.979,120 kereszt- 
kötés alatti küldemény és 24.049,868 db. hivatalos leyéL Ujsá^ pél- 
dány szállíttatott 1860-ban 24.528,000, 1862.ben 34.765,000 és 1863- 
ban 34.502,450. Volt továbbá 1862-ben 2006 postai vonal, 2821 pöstar 
hivatal, 2706 postamester és kiadó, 1559 minden rangú s rendű posta- 
hivatalnok és 1985 postai szolga. A hivatalos levelezés leszámításá- 
val esik Ausztriában fejenkint 2.^ levél és keresztes kötési külde- 
mény s közel egy, a posta által vett ujságpéldány. A póstaegyletből 
Ausztriába évenkint 6—7 millió levél jön. A póstaegyleti külföldre 
Ausztriából megy 4., millió, 650,000 darab átmeneti, a többi a biro- 
dalom belsejében lesz szétküldve. A postai intézmény 1862-beii 
3.565,000 forintnyi töbletet szolgáltatott s a birodalomnak akkor v<dt 
7587 mérföldnyi postai útja. 



II. Hitelintézetek. 

Ae Aasztrial nemzeti baok állása 1864. deczember il-kén. 
Követelés. 

Érczérték 112.191,288 ft 68^ kr 

Érczértékben fizetendő váltók 5172,480 „ 91 „ 

A cs. kir. déli vaspályatársulat vételár-részletei 10.000,000 n — • 
Leszámítolt váltók s értékpapírok 

Bécsben .... 76.853,034 ft 43 kr, 

a tartományokban . 18.680,740 „ 99.^ „ 95.538,776 „ 42.. , 

Kölcsön kézizálogra 

Bécsben .... 44.507,800 ft — kr 

a tartományokban . 6.039,600 „ — „ 51.447,400 n — » 

Kölcsön az államnak, a bank-kiváltság tartamára 80.000,000 „ — , 

Az államadósság maradványa a bécsi értékű 

papirpénz beváltásáért 18.273,581 , 7 , 

Ezüstben visszafizetendő államadósság. . . 20.000.0ÖO „ — , 

Állarajavak által födözött államadósság . . 56.142,567 n 13 » 

Vételár-részletek államjavakért 4.501,906 „ 64.. ^ 

Elárusítandó értékek 7.251,706 , 87^ , 

Jelzálogi kölcsönök 58.502,862 , 80.. , 

A tartalék-alap értékpapírjai az 1864. dec. 31- 

diki árfolyam szerint 11.267,854 , 29 . 

Értékpapírok s nyudíj-alap 1.356,728 » 88 ^ 

A cs. kir. galicziai Károly- Lajos vaspálya kö- 
telezvényei 11.078,760 „ — , 

Az 1864. adókölcsön kötelezvényei .... 765,600 n — » 

Épületek Bécsben , Pesten , Triestben s a fun- 
dus instructus 4.531,189 „94 , 

Folyószámla-követelések 2.075,965 » 90 , 

550.093,117 „36.., 



EGYVEf.EG. 139 

Tartozás. 

Bankalap 110.250,000 ft — kr 

Tartalékalap 11.267,900 „ 24 „ 

Bankjegyforgalom 375.828,020 » — n 

Beváltandó bankutalványok 1.607,175 „ 33'* „ 

Forgatmány-követelés 647 „ 55 „ 

Föl nem vett osztalék 4.510,380 » 60 , 

Forgalomban lévő záloglevelek 44.153,370 n — n 

Föl nem vett zálog-levélkamatok .... 1.118,895 » 25 „ 

Nyugdijalap 1.356,728 „ 38 „ 

Összesen . 550.093,117 ft 25' kr 



Ae általános osztrák földbif elintézet követelései s tartozá- 
sai állapota 1865 január végével .* 
követelések: 

1. pénztár állás 281,781 ft 18 kr 

2. külországra szóló váltók „ 306,004 „ — y, 

8. report 1.622,292 „ 40 « 

4. különféle értékpapírok (9 §.)... . 1.983,912 „ 9 „ 

6. jelzálogi kölcsön 9.081,481 „ 10 „ 

6. másféle követelések 3.019,709 „ 89 „ 

7. szervezési költség (15 év alatt törlesztendő) 168,845 „ 68 „ 



16.464,025 ft 79 kr 
tartozások: 

1. Befizetések a részvény tökére .... 4.800,000 ft — kr 

2. Még föl nem vett jelzálogi kölcsön . . . 377,200 „ — „ 

3. Forgalomban levő záloglevelek .... 9.170,800 „ — » 

4. Záloglevél-kamatszámlája 57,733 » 60 „ 

5. Folyó számlák 2.058,792 „ 19 « 



1&464,025 h 79 kr 

kifizetett kölcsönök 9.090,100 » — » 

engedélyezett 2.751,200 , — , 

tárgyalás alatti 10.088,800 » — j, 

elutasított, visszavett vagy leszállított köl- 
csönök 16.668.486 , — , 

Jan. 31'ig 8053 kölcsönkérvény adatott be, 

melyek összege ' . f 

A bécsi leszámitoló (Escompte-) baak 1 
szavazott meg 1.453,500 ftnyi összegben, 219 hÚ 
ftban és 3 fölemelést 120,000 fttaL Ellenben i 
nyest 6.109,600 ftnyi összeggel. A hitebráu?^ 
végével 40.170,000 ftot képviselt, 1864 régén 
Ac 1861-ben benyi^toU 88 bitelkérrénj^kMn * 



140 



EGYVELEG. 



va 89,000 fttal, és 37 hiteirólemcl^si kérvény közül 19 lett engedé- 
lyezve 136.000 fttal. 



A bécsi hitelintézet 1864 dilc évi mérlege. 

Követelés: 
A társulat által visszavásárolt 25,000 darab részvény 

200 frtjával 6.000,000 

Tulajdon értékpapírok (jegyzék szerint) 28.692,237 

Tárcaa 21.610,940 

Pénztármaradékok 4.436,60S 

Értékpapírokra adottt előlegek 12.667,130 

Árűczíkkekre „ „ 1.801,858 

Leltár 126,035 

Fekvőségek Bécsben 1.995,052 

Gyár Bécsújhelyen 890,000 

Gyárak Prágában, Brünnben, Lembergben .... 183,249 

Aruk 880,651 

Adósok 57.003,157 

136.130.917 

Tartozás. 

Részvénytöke 60.000,000 

Hátralékos osztalékok 1859—1863 36,429 

Forgalomban levő elfogadott váltók 23.459,848 

Altalános tartalékalap az alapsz. 78 §. szerint . . . 1.120,793 
Különleges tartalék. Nyeremény a visszavásárolt tu- 
lajdon részvényeken, alapsz. szerint 469,252 

Tartalék kétes követelések fedezésérc 729,274 

Kamatozó betétclek 22.854,18S 

Hitelezők 24.022,448 

Nyeremóny zárszámla szerint 2.488,696 

135.180,917 

Megjegyzendő, hogy az 57o kamatok szétosztása csak úgy ▼ált 
lehetségessé, hogy az intézet az általa 181 ft 23 kr. árfolyam méll«tl 
vásárolt tulajdon részvényeit teljes névérték szerint tette követelAnl 
közé s ennek folytán 469,252 ft nyereményt mutat ki, mely mint lát* 
ható, korán seoi nyeremény, minthogy ama 25,000 részvény n«ii| 
5.000,000-01, hanem csak 4.530,750. 



EGYVELEG. 141 

As autzlrlai neiuseti bank 1864-dlk évi zárszáMlála. 

A b^csi nemzeti bank összes ^vi jövedelme 1864-ben 11.888,441 
ft, mely következő üzletekből eredt : 

A leszámitolási üzletből 4.564,282 ft 11 kr 

A kölcaönüzletből 2.653,327 „ 38 „ 

A jelzálogi bitelüzletből 1.670,206 „ 40 „ 

A bank-utalványozási üzletből 56,074 „ 97 „ 

Különféle üzletekből 38,713 „ 70 „ 

Az állam-adósság bátralék-kamataiból, a bécsi 

értékpapirpénz beváltásáért 545,901 „ 87 „ 

A2 értékpapírok kamataiból 1.2^6,629 „ 56 „ 

A tartalékalap kamataiból 633,305 » 71 ^ 

Összesen mint feljebb . 11.388»441 ft 70 kr 

Ex összegből kiadásként levonandó : 

jövedelmi adó 500,000 ft 

kezelési költség és bélyeg 923,939 „ 

bankjegy gyártási költség 720,851 „ 

vegyes 532 „ 94 kr 



Összesen . 2.145,322 ft 94 kr 

Tékát azaz évi tiszta bevétel 9.243,118 ft 76 „ 

Ebből az alapszabályok 10. §. szerint a bank- 
alap 57o-je mindenekelőtt a részvényese- 
ket illeti ; mely is 5.512,500 „ — „ 



Marad 3.730,618 „ 76 „ 

Ezen összeg negyedrésze, vagyis ....*. 932,654 » 69 „ 



a tartalékalaphoz csatolandó, a fennmaradt % . 2,797,964 « 7 „ 
továbbá az 1863. fel nem osztott nyereméuy 

maradványa 3,325 » 98 „ 

azaz összesen : 2.801,290 » 4 „ 
mint fölülosztalék szétosztandó. 

A 150,000 részvényre esik tehát az 1864. évi tiszta bevételből : 

a bankalap 57o kamatja 5.512,500 ft - kr 

fölülosztalék 2.801,299 „ 4 „ 

összesen . 8.313,790 ft 4 kr 
vagyis minden részvény után 55 ft 42*' kr. 

Az 1864. első félév tiszta jövedelméből 1864 
július havában már szétosztatott : minden 
egyes bank-részvény után 26 ft, vagyis 
egészben 3.900,000 ft — kr 



1 



142 EGYVELEG. 

1865. januárban a közgyűlés után elosztandó 
minden egjes részvény után 29 ft 40 kr 
vagyis egészben ♦ 4.410,000 



összesen . 8.310,000 ft — kr 
A 3,790 , 4kmyí 

maradvány, mely az elosztásra kijelölt 1864. 

összes tiszta jövedelemből vagyis . . . 8.313,790 ft 4 krból 

fennmarad, 
mint el nem osztatott nyeremény ig számlára vitetik át. 

A zárszámla első fejezetét az államadósság visssa fi- 
zetése képezi. Az 1863. decz. 31 -én az 1866 végéig a banknak 
visszafizetendő összes államadósság tett .... 105.205,407 ft 
t. i. : 27.^ millió bécsi váltópénz adósság, 
20 millió ezüstpénz előleg és 57.. millió 
áUamjavakbeli tartozás. A 27u-08 adósság- 
maradványra a bécsi váltópénz beváltása- 
ért a nemz. banknak 1864-ben szerződés- 
szerüleg viszafizettetett 9.136,790 ft -— kr. 

ezen adósságmaradvány ennélfogva 1861. 

deczember 31-én tesz még 18.273,581 ft 7 kr. 

A kamatnélkttli ezüst-előleg két részletben fizetendő vissza, 1865 

és 1866 deczember végén, ennélfogva 1864-ben változatlan maradt 
Az államjószág-adósság fedezésére 1861-ben, vagy legfblebb 

1865 végéig befizetendő még a nemzeti bankba 12.565,640 ft 5*' kr. 

Erre befizettetett az államjószágok tiszta jöve- 
delme és a vételár-bátralékért járó kama- 
tokból 830,858 ft 77 kr. Az államjószágok 
1864-ben történt eladásából 1.418,969 „ 8 , 

tehát még bátra van 11.146,671 „ 2* „ 

A tulajdonképeni államjószág-adósság tett 

1863. deczember l-jén 57.795,036 ft 16 kr. 

1864-ben ebből lefizettetett 1.652,469 » 8 „ 

Hátra van tehát 1864. deczember 31-kén mint 
a tulajdonképi államjószág-adósság ma- 
radványa 56.142,567 » 18 , 

£z után következik az értékek eladása. Erre a bank szeraődéa* 
szerűen oly mértékben van kötelezve, a milyenben az államtartosát 
visszafizetése történik. És ez 1864-ben nagyobb mértékben tdrtrfnlL: 
mint elrendelve volt. 1864-ben a banknak ugyanis 10.787o9 asar 
1.440,939 ft 38 krt kellett volna az értékpapirok eladásából beTeiml 
De 1863. dec. 31-én a bank eladásra kijelölt értékpapírjainak i 



EGYVELEG, 

értéke tett .....,.,.,.., 14.366,784 ft 56^ krt 
1864^ dec- 31-én volt , . , 7.S51J06 « 87* „ 

1864-ben tehát csökkent , 6.115,077 ft 69 kral 

A bank ennélfogva 1864-ben, &z 1863. deczember 31-k^n ké$^- 
létben tartott 6 azerzüd^iezerüleg eladásra kijelölt értékpapíroknak 
4ö.757,-tét, azaz egészben 4.674,148 ft 31 krral többet adott el. Aí 
1865. a 1866-ban eladandó értékpapírok 
különféle földtehennentesítési kötelezvé- 
nyekből állnak^ meljek öeazeB uévszerinti 

értéke 5.093,4C0" ft — kr, 

éa a tiai^ai vasút- társulat elBÖaégi kötvé- 
nyei, melyek ö&szea iiévazermti értéke. . 4.349,000*^ ft — kr. 
Ezen éftékpapirok árfolyami értéke 1864. decs^ember 31-kén 
7 J32,B24 ft 66 kr., vagyis 80,617 ft 78' krral több mint a bank köny- 
veiben följegyezve van. 

A bankjegyforgalom az egyezmény azerint axon mér* 
tékben voU cBokkentcndü, a hogy az állam kéaz viiazafizetései és az 
értékpapírok eladásából az összegek bt^folyiiak* Ez összes bevétel 
17.500,000 ft íolt. Mintbogy pedig 1863. december 3l-kén a bank- 
jegyforgalom 396.655,625 ft volt 

1864. dec. 31 -kén meg 375.828,020 n 

tehát a bankjegyforgalom 1864* ben ceökkent 20.827,606 fttal 

vagyÍB ......,,. 3.242,935 „ 

asfionfölíll mint a mennyire a bank kötelezve vala. 

Az ércxpénzkészlet 1864-ben* . . 1.481,654 „ 

vagyis 1 12.191^238 fira 

emelkedett. Hafiontékép emelkedett az 

érezben fizetendő váltók készlete, mely 

1864. dec- 3l-dikén volt .......* 5.172,480 ft 91 kr. 

1863. dec. 31-dikén meg * 567,652 „ 58 ^ 

Ntivekedett tehát lS64*ben * 4.604,827 ft 33 krraL 

A lesííámitolási üzlet 480 millió fo- 
rintra mgottj miből Bécsre 384 millió^ a 
fíókinté^etekre 96 millió esik. És pedig 
leszámitoltatott BécBben 1573^ datab 
értékpapír ..,,,..,,,. '^ 750 ft 28 kr. 

A fiokintézetekben 72,013 darab . . , . ^ , 3ö'% 

Ösazeaeu tehát 2:i9,S68 darab ... Í8 „ 61*% 

A£ incasio levonása után a bank lárczájá 
1864. dec 3l'dikén volt : B en 2í 
darab értékpapír. ÍS*iax-j r á ft 43 kr* 

A fiókintézetek í „ 99^ „ 

Ösa^ficsen 38,67^ ^ 42^ % 



144 EGYVELEG. 

A, leszámítolás összege 1863 végén volt . . 89.181,533 ft 64 kr. 
1864. végén pedig 95.533,776 „ 42'' „ 

tehát 1864-beii szaporodott 6.402,241 ft 78* kr. 

A kölcsönüzletre vonatkozólag látjuk, 

hogy a kézizálogra adott kölcsön 1863. 

végén volt 50.781,900 ft — kr. 

1864. végén pedig 51.447,400 „ — „ 

Szaporodott tehát 1864-beu 665,500 ft — krral. 

mely üzletből egymaga Bécsre 45 millió esik. Bankutalvány 17.006 
darab adatott ki 17.312,510 ft értekben, mi darabszámra 335 dbnyi 
csökkenést, összegre nézve S.^ milliónyi szaporodást mutat. 

A forgatmány üzlet 1864-ben 34.888,146 ft 45 kr szá. 
madást mutat ki. 

A nemzeti bank letéteményi pénztárában 103.991,433 ftnyi 
érték fordult meg ; fizető termében pedig megnyitása, azaz 1864. dec. 
l-jétől december 31-dikéig, 27.752,189 ft 24 kr. értékű váltó egyenlit- 
tetett ki kölcsönösen. 

Ajelzálogi hitel ben a lefolyt 
évben csak 274 ig kölcsön fordult elő , 

melyek összes értéke 7.135,400 ft — kr. 

visszafizettetett pedig 122 kölcsön .... 10.951,806 „ 54-^ „ 

1864-ben szaporodott tehát a kölcsönök szá- 
ma 152-vel, ellenben a végösszeg csökkent 3.816,406 ft 54* ''kr. 

1863. december 3l-dikén 1650. kölcsönön volt: 62.319,268 „ 85 „ 

1864. december 31-dikén maradt tehát 1802 

kölcsön, melyek összes értéke .... 58,502,862 „ 30'^ „ 

A záloglevél forgalom 1864-ben 4.508,470 
fttal szaporodott és 44.153,370 ftra emel- 
kedett. 

Az összes pénztári maradványok 
Bécsben és a fiók-intézetekben 1863. vé- 
gén voltak 173.835,762 ft 81 kr. 

1864-ben bevétetett 2,366.075,391 „ — •* ^ 

Összesen 2,539.411,153 „ 8l"*~~ 
Ebből levonandó az 1864-diki kiadás . . 2,372.363,111 „ 75 „ 

1864. végén tehát az összes p(?nztár-állás . 167.048,042 ft 6.'' kr. 
Valamennyi bankpénztár összes forgalma pedig 1864-ben 4738 millió- 
ra rúgott 



Az angol-osztrák bank lS64-diki üzleti jelentéséből a kö- 
vetkezőket közöljük : a maradék-nyereség, eltekintve a jövedelmi 
adótól s az alapszabályok szerinti levonásoktól, 673,118 ft 84 kr. : a 



EGVVELKO; 



145 



bank iáját ertekéi 1804. aecí, fil-kéi tettek 2410,260 ftot ; a be umn 
Imjthatú váltók miatti vtí&zimég 1 '4,050 ft 90 kr. ; az drtékek jtíve- 
4eliDe kamatiikbau ^a osztalékokban l6g,B34 ft 4 kr, ; az árfolyaml 
njeres^gek 10Í,B81 ft 89 kr. ; a lea^ámitolt helybeli váltókra a a fo- 
lyó számlákra adott elölegezdsek kamatai, levonyáii a páuztiin Je- 
gyek kamatait, t. L ^^39,451 ftot S5 krt, 410,220 ftra 70 krra rúgnak ] 
a külföldi váltók utáni kamatok 17,450 ftot 30 krt, az azok utáui áifo- 
lyanű nyereai^g 44,310 ftot 99 krt tesznek. A jutalékok 398,320 ffra 95 
krra rdguak. Az aíllami ^@ Ipán ^rtdkekra adott elűlegezc^Bek Összes 
forgalma 91471,769 ft 32 kr ; a bcfcsi éá tartomátiybeli váltókra adott 
előlegezések 103- 809^524 ft 57 kr. ; a peuztán jegyek forgalma 
(121,105 darab) 88.817,600 ft; a forgatmányi üzlet 19.830,686 ft 
36 kr; végre a bizományi tiílet forgalma 224.401,394 ft 34 kr. A 
bankra kiállított utalványok ds váltók 24.470423 fira 60 krra rúgnak 
Tuhát a bank ü^ezes pénztári forgalma 435.356,461 ft 81 kr. 



IIL Különféle bel- és külfüidi közléaek. 

Ae adébátralék 1&64 beu Ausztriában volt 26.432,750 frt 
vagyis az adónak 19% -a. Esik ebbÖl Alsó-Ausztriára 12*/,,, Felső- 
Ausztriára 2% , Stajeroi szagra V/^ , Kariutliidra 47uj K raj n ára luVai 
Cse bor szagra 2 7o, Morvaországra 2Ví%í Keleti Galicziára 20"/ „, Nyn- 
gotí Galicziára llVuj Bukovinára 24^1,, Tirolra b%t a tengermelWkre 
277,, Dalmátiára 227e i Loűi^ard- \^e lene záré ^7u » MagyaroriJcágra 
10,321322 ft vagyis 327^, a volt temesí bánságra 5.622,697 ft vagyis 
56'/,, HorTátorsKágra L749,4^24 ft vagyis 477,, Erdélyre 1.619432 ft 
vagyis 337, Az ia62-dik évben as£ össze* adóhátralék 14.57tí^84i ft 
volt; 1863 baii 20,470,676 ftra vagyis 12'.^- ra emelkedett ; 1864 ben 
pedig^ mint láttuk már 26 nulüóra vagy IB'^Jo riígott. 



EráélybÓl. Marsieb cb. kir. térképezési igazgató adatai sxa- 
rint 340 o égy szög mérföld földbb-tok van a megyékben ^Id magyarok 
keaében ; az erdélyi öfiíszes o lábság fóldblrtoka pedig 300 □ mérfííldi 
mely utóbbiakból azonfölül 1( □ merfuld a azáaz területre esik , 
ágy, hogy a megyekie csak 200 Q mérföld marad fenn. A magyarok 
e szerint a megyek össaces területének majdnem két harmadát birják. 
Az intelligens osztály tízszerte az&mosabb a magyaroknál, mint az 
oláhoknál. Eb e megyek 38 kupvíflelöi küzíitt eaftk ^f^^ü magyar 



bí|&l 



találkozott, a többiek valamennyiéin oláb 
voltak. A megyék kétharnittd rt^í^zét biró 
esak egyetlen képviselő volt lebetséges, míg ell 
a £Z ás zaz ékekből 25, s a i^^ász városokból 12 k*i 
magát. A szász n^peaséget^ mely M'^risicii s/.e^ 
mérföld területtel bir» és 160— 160,* i. r sj^ii 

STÍ.T. ÉS NEMEVtOi^O. aOZtKtl. 



Itijkok - t 

lg? 4 



tki'szek 
inára 



146 EGYVELEG. 

l^sen 38 követ képviseli. A 200,000 lélekből álló magyar nemzetre, 
8 340 □ mf^rföld földbirtokra 15 városi, s csak egyetlen megyei kép- 
viselő jut. A szdkelyeknek, 240 Q mérföld földbirtokkal, s hivatalos 
források szerint 477,313, valóságban ellenben 500,000 lelket fólOlha- 
ladó népességgel, az oktrojált választási rend értelmében 11 megyei-, 
8 10 városi képviselőt kellene küldeni. Az oláhok 200 □ mérföldet 
birnak a megyékben, és 37 képviselőt küldenek a megyékből éa 4-et 
a mezővárosokból. E számokból kitűnik, hogy a tartománygyűlés 
oly módon van szervezve, mely az államélet több igen fontos ténye- 
zőjét számba nem veszi. 



Statistikai kimutatások a német vámegylet koréból ai 

1801-diki évről. Az /864-bcn közzétett hivatalos adatok nyomán. 
A.) Kézműipar. 

Az egész Különösen: 

vám Porosz- Bajor- Szász- Würtem- 

egyletben országban honban honban bergában 

Sütő, mester 58,818 26,186 8,880 3,424 (5,277 

segéd .... 45,516 tt0,80l 7,419 4,552 2,874 

M é s z á r o 8, meet. 54,262 21.566 9,489 3,507 4,438 

legény és inas 30,089 13,387 5,276 2,966 1,936 

Halász, m. . 10,583 7,197 1,415 115 306 

1. ésin. . . . 4,817 3,722 316 44 63 

K e r t é s z , m. . 8,2yo 4,224 913 1,112 237 

1 6.h92 3,310 439 1,442 169 

B r b .' l y , m. . 14,097 6,907 2,719 398 774 

l.ésin. . . . 7,367 :\7V2 1,352 .509 195 

Fürdős, m. . 1,106 515 289 37 85 

1 1,198 3f'3 794 61 245 

Hóhér, m. . . 2,248 813 736 58 165 

1 1,093 404 397 42 68 

Timár,m. . . 11,092 4,907 2,115 828 1,193 

1 14,309 6,292 1,964 916 1,304 

Szappanyo8,m. 3,827 1,104 986 409 461 

1 1,937 738 453 202 168 

Kőfaragó, m. 6,315 2,415 1.150 ' 289 1,063 

1 16,852 5,782 3,159 1,473 2,223 

Fazekas, m.. 11,183 5.252 2,201 531 1,105 

1 12,748 6,454 2,381 1,059 686 

Üveges, m. . 12,538 5,013 1,986 880 1,435 

1. .... . 6,819 2,404 1,085 798 652 

K ő m í v e s , m. 27,031 5,037 3,905 664 4,549 

1 179,213 81,789 27,425 23,548 7,645 

M á z o 1 ó , m. . 12,896 5,989 1,456 898 608^ 

1. ..... 16,069 6,735 2,226 779 1,024 



Az e g o s z 

vám 
egyletben 
Á c 8 , m. ... 20.844 

1 113,657 

K o V á c 8 , m, . 74,249 

l 59,744 

R^zm{YC8, m. 2,951 

1. . . , . . 3,730 
Bádog08,in. . 8,503 

1 9,696 

Arany ^s ez. m. 3,609 

1 8,796 

Mechanikus m. 1,148 

1 2,539 

Ó r á 8 m. . . . 8,292 

1 7.347 

P a m u 1 8 z ö V ö m. 3.852 

1 8 453 

Lenfonó m. . 7.853 

1 ..... ^.980 

B) 
Az egész 

vám 
egyletben 

1. Gyapjufoual 
fonodák: . . 2,146 
orsók száma: . 1.369,759 

2. Gyapotfonal 
fonodák: . . 810 
orsók száma . 2.235,195 

3. Czdrna gyár : . 855 
munkások sz. . 5,130 

4. Posztógyárak : 1,067 
a szövő szikek sz. 14,410 

6. Vasgyár . . 1,044 

olvasztó keni. 540 
( Hochofen) 

fris kohó . . 886 

Pudling kem. 992 

vasdrótgyár . 207 

6. Acz^lgyár 296 

7. Gépgyár . . 715 

8. Varrótügyár . 65 

9. Mészégetöhely 5,087 



EOYVKLtG 


• 




147 


K 


ü 1 o u ü s c n : 




Porosz- 


Bajor- 


Szász- 


Wíirtem- 


országban 


honban 


honban 


bergában 


4,633 


2,851 


655 


3,010 


49,808 


19,679 


15,820 


5,114 


39,149 


10,220 


3,846 


4,009 


31,191 


8,706 


4,225 


3,239 


1,548 


369 


150 


253 


2 066 


482 


255 


217 


4,030 


987 


834 


409 


4,685 


1,195 


1,259 


433 


1,656 


521 


214 


311 


1,532 


504 


198 


371 


381 


175 


217 


79 


1,003 


341 


439 


179 


3,250 


719 


498 


633 


2.433 


467 


— 


606 


1.684 


467 


— 


592 


4.283 


312 


— 


3.190 


5.906 


481 


-- 


285 


8,651 


50 


— 


136 


G y á r i p ! 


a r. 






Porosz- 


Bajor- 


Szász- 


Würteni- 


országban 


honban 


honban 1 


bergában 


1,198 


57 


384 


62 


698,100 


4,8290 


418,019 


58 381 


69 


33 


154 


20 


398,071 


536,825 


707,387 


171,566 


95 


83 


118 


24 


2,907 


529 


383 


362 


505 


143 


135 


74 


10,437 


459 


1,633 


603 


656 


126 


39 


19 


329 


75 


17 


7 


490 


140 


39 


32 


817 


48 


33 


9 


166 


19 


1 


4 


275 


3 


2 


4 


314 


42 


164 


52 


34 


30 


— 


— 


2,256 


1,132 


173 
10* 


328 



148 


BGYVEUBG. 








Az e 


gesz 










} 


7Ím 


Porosa- 


B^Jor- 


Szász- 


Würtcm- 


egyletbea országban 


honban 


honban 


bergábaa 


10. Téglagyár 


16,890 


7,654 


8,840 


885 


717 


11. Kók és vilá- 












gító gáz gyár 


888 


240 


32 


24 


16 


12. Vegyészeti gyár 


575 


208 


83 


64 


57 


18. Üveg huta 


258 


147 


51 


7 


7 


14. Porczellán gyár 


102 


85 


16 


3 


2 


15. Olaj gyár . . 


9,782 


8,755 


1,866 


573 


666 


16. Fürészmalom 


11,828 


2,718 


4,142 


1,821 


961 


17. Papir gyár 


891 


372 


151 


96 


48 


18. Vizimalom . 


39.415 


14.712 


9,624 


8,190 


2,046 


hajtott malomkő 


\ 83,286 


2H,096 


22,584 


6,145 


6,980 


19. Szélmalom . 


14,377 


13,128 


3 


615 


. 


20. Gőzmalom . 


840 


668 


33 


7 


7 


21. Dohány és szi- 












var gyár . . 


8,328 


1,386 


197 


394 


49 


22. Répa ezukor 












gyár . . . 


307 


219 


10 


2 


5 


28. Serfőző ház . 


19,234 


6,817 


5,385 


619 


2,016 


24. Gőzgépek . 


13,525 


8,669 


889 


1,234 


888 


lóerővel . . 


599,171 


365,681 


77,889 


46,416 


28,465 


a) gazdaságban, 












gép . . . 


446 


243 


14 


75 


4 


lóerő . . . 


5,958 


4,180 


146 


374 


24 


b) bányászat, gép 


2,059 


1,528 


44 


275 


4 


lóerővel . . 


- 72,360 


60,387 


1,716 


6,442 


83 


c) gőzhajón, gép 


300 


203 


45 


10 


9 


lóerővel . . 


3-2,649 


16,646 


13,385 


397 


334 


d) mozdony gép 


2,704 


1,440 


353 


203 


115 


lóerővel . . 


376,187 


207,144 


55,136 


30,267 


25,240 


C) Kereskedés, 


, Szálli 


tás, utasok ellátása, i 


i r o d a 1> 




m i V 


állalat 


ok. 






Az e 


gesz 










\ 


rám 


Porosz - 


Bajor 


Szász- 


WüHem- 


egyletben országban 


honban 


honban berg^ában 


I. Kereskedés 












a) Kereskedő (bolt nélkül) 










főnök . . . 


32,406 


14,447 


2,064 


3,221 


365 


segéd . . . 


24,642 


12,161 


2,009 


1,331 


664 


b) keresk. (bolttal) 












főnök . . . 


150,863 


81,608 


15,278 


13,437 


4,820 


segéd . . . 


59,745 


30,046 


5,349 


7,646 


2,402 


9) házaló . . . 


86,446 


44,411 


13,779 


5,429 


4,667 



EGYVELEG. 




149 


Az egész 










vám ] 


Porosz- 


Bajor- 


Szász- 


Wiirtem- 


egyletben országban 


honban 


honban 


bergában 


d) bankár és pénzváltó 










főnök . . . 1,551 


642 


84 


138 


41 


segéd . . . 3,183 


1,219 


269 


212 


46 


(Frankfurtban) f. ( 3ö5j 
segéd ... (956 


















e) alkusz (Sensai) 1,685 


656 


169 


314 


48 


f) mindennemű ügyn. 16,771 


10,420 


1,035 


1,571 


382 


II. Hajózás tengeren 










a) Vitorlás hajó . 2,827 


— 


— 


— 


— 


teherképesség 










számítva 40 m. 271,773 


— 


— 








b) Tengeri gőzös 55 


— 


— 


— 


— 


m. Hajózás folyókon 










a) Vitorlás hajó . 17,374 


— 


— 


.— 


— 


teherképesség 510,343 


— 


— 


— 


— 


b) gőzös ... 254 


— 


— 


— 


— 


IV.Szállitás szárazföldön 








a) vasutak száma 125 


36 


16 


8 


4 


„ hossza 










geogr. mfld . 1,482 


745 


246 


101 


59 


b) országutak hossza 










geogr. mfld . 10,283 


3,791 


3,660 


329 


— 


V. Vendégfog. 67,007 


31,520 


11,361 


2,126 


5163 


pinczér s p. nő 32,420 


— 


— 


— 


— 


VI. Ebédlő . 6,744 


2,221 


1,199 


58 


2,046 


VII. K r c s m. 










és Kávés . 69,541 


37,917 


9,626 


3,498 


2,6«5 


VIII. Irodami vállalat: 










a) Könyvnyomda 1,643 


777 


139 


142 


106 


segéd szem. . 15,000 


— 


— 


— 


— 


b) Könyvkeresk. 1,714 


886 


158 


290 


113 


c) Antiquar . . 359 


144 


53 


42 


12 


d) kölcsön könyvtár 1,086 


717 


71 56 
ItállaaiokvtaMyi 


ao 


Adatok az éjszakamarlkal ei^Műl 


iMl. 


Termények. 




1850-bao 


186p4wa 


Bevetett föld 


acre 


118.081,614 


IMJBtJ 


Be nem vetett föld .... 


n 


180,688^800 





Készpénz értéke a szántó- 
földnek Dollár 3,871J»76ull* 

Gazdasági eszközök értéke . , 161 JWí 



150 



KOVVELEG. 



Termények. 

LcS 

Sza már es öszvér 

Fejős tehén 

Jármos ökör 

Más szarvasmarha 

Juh 

Disznó 

Szarvas és más marha értéke doUar 
Vágó marha értéke ... „ 

Búza Bushel = 

Rozs „ 

Tengeri „ 

Zab 

Rizs font 

Dohány „ 

Pamut . . . (400 fontos kötegekben) 

Gyapjú font 

Borsó és bab (Bushel) 

Burgonya „ 

Édes burgonya „ 

Árpa „ 

Egyéb gabua „ 

Kerti termények értéke . . dollár 

Bor Gallon 

Zöldség Dollár 

Vaj font 

Sajt 

Széna (Tonna=20Ct) 

Heremag n 

Más füvek és szénamag . .(Bushel) 

Komló font 

Kender Tonna 

Előkészített kender ... „ 

Len font 

Lenmag (Bushel) 

Selyem gubó font 

May le czukor „ 

Nádezukor . . (100 fontos hordók) 

Syrup (Gallon) 

Maylesyrup „ 

Nádsyrup „ 

Sorghumsyrup « 

Méhviasz és méz .... font 



1850-ben 

4.336,719 

559,381 

6.385,094 

1.700,694 

10.293,069 

21.723,220 

30.354,213 

544.180,516 

111.703,141 

100.485,944 

14.188,813 

592.071,104 

146.584,179 

215.313,497 

199.752,655 

2.469,493 

52.516,959 

9.219,901 

65.797,896 

38.268,148 

6.167,015 

8.956,812 

7.723,186 

221,249 

5.280,030 

313.345,306 

105.535,893 

13.838,616 

468,978 

416,831 

3.497,029 

34,871 

7.7l'9,676 

562,312 

10,843 

34253,436 

237,133 

12.700,991 



14.853,790 



1860-b&n 

6.115,458 

1.129,553 

8.72H362 

2.240,075 

li.671,400 

28.317,766 

32556^7 

1,107.490,216 

212.871,65S 

171.183,381 

2a976,286 

880.451,707 

172.554,688 

187.140,178 

429 890,771 

5.198,077 

60.511^3 

15.188,013 

110.571,201 

41.606^ 

15.63%119 

17.664,914 

19.759,361 

1.860,008 

15.541,0^7 

460.509,854 

106.875,185 

19.129,128 

929,010 

900,386 

11.010,012 

87,190 

17,300 

3.783,079 

611,927 

6,562 

3a863,884 

302,205 

25516,699 

1.944,594 

16.387,080 

7.285,025 

26 386,855 



EGYVELEG. 



151 



Termények 1850 ben ISGO-bau 

fúTit — l.3fj7,Sfi4 

font — 25.028-991 

L bu8liefc0*5909 be'csi mtfrö. ^ 1- giillou^l07 becai piíit. 1. 
jicre=:0.703tl 12 bf!csi holti. K dt>llar=2 frt li kr. 



Viasz 



B 
&3 


^M h 

K-s * 

l-m 


^ -- cC .7^ -tí ^ i- w etí o o J^ !« -w ja 
^*-;^ aí_^,^ t-- cr- 1^^ ac «ít co o_ ■■>! so n -^ 
(•-^^ -r"'^' 55 .6 1^ d^ jS '^ iC ü6 -ítT.^'^r" 
co 3 ip ^ 30 ííí — - c rs -X' .rs n 30 o 

ÍÜ Cr. '^ O^. tD ÍO ^ CÜ t- IQ 'n h- 3C ^ Ji 
Ö -^1 '>i ^s5 :.i 'íl 7C f-f í^ O X co *d Cd r-^ 

*J5 c?í co PG Ji — - ^ iO -- — íí:s cv '^í:. 1- Hí 




s 

T-H 




o 7-1 -^ Oi :^ ^- *C5 íC 00 a> ^ ^ *c ^ - 
<?q r- t^ c*^ síD co eo tíT- **^ t-' líí -T !:3 tS I-- 

íji Cví QC t£ r;^ ^ CT? ^ O !>l r;^ v^' C^ 




2: B 


ecjCíiO'^ct*^^c*sj5Oí3iaqi30*rt 
o (^e* to «í^t^ ÍM 1-^ 03 ^ ^ ^ cfí 55 co 

*4 JV vi 05 ^^ O t- l^ Ct3 ^ 7J CQ t£? rjfl ifl 
,^ ^í--Íi-H34CÍí»3Cí;Cs1ot-5ÍSO 




-III 


ŰO J^^ C^, -^^ ^^ £Jí^ ai^ -íP^C^ Cj^ 3^^ ^ ^? O fM 

íD 00 c" -jí^o ■ 7T gT ^TeQ cq" •7Í CQ cé'otí' 
r- *o 00 ci cí^ 'JS ^. '^ CQ r- in- 1— *-í 

^OOi-i — iP-i30iO303q55^CQ30C30^ 


í 






Í30 ^ r- ÍJ? t^ íM -'d* ■-■ ^ r^ ci -^> eo ^ 

iH *^ ,M iM r^ ^^ 1-^ 


p4^ 


íT t>* r- CO *- CO OS !:c oo 03 (jq i- 30 t-- o 

ŰO S^i (M lTÍ 00 -F- -i* !£3 -^ r- ÍD CC ^ *-< 

'-^ OJ^ Ci_ oj^ í^ eo 0^^ 00, t^^ ^^ líi^ t^^ 

0^ rS ^ -^ Űi — r of tö* ^ r 7^ 0* g"^ *fl^ to"^ 


SS 

s 
i 


i2- 


e5^íM^iMao»;5to^^Oost--űoaB 


1 


-111 


cíj ^ ^ Si ÍTI C^- íTí *íl t^ ^ -* -- tD Oi Ci 

f 00 OS Q i-N CM lű 00 co oc' -i^ r- iía ^ 
c^ w^ i^. S q^ *>i^ '^j^ ^^ ^. ^ f^ "'p.^ *^ ^ 
tű" ű5" r-" of t^^ Lff -^ eií ^íjT oT icTcT oo cT 

ciqa5^űbapa5i>;íDt£íe^^^t-^Qi 
iö i>í id t- t-^ t^ •>*' ^' ÍN 0^ ííí ^ cé ^ 


H— í 


7?: :^ líi rH 5; i-» c© íT- íT. 03 C: t- X? .:t. — 
'= O; íí? -30 íD Tjí 00 t^ »G' * • - 

--í* Ol »0 00 íra ^ OÍ -r^ 10 -. — ..^ 

r:i^í>ííNe6F3C(iaícíc4cd^'i*-<í*ir 


i 1 




t* 00 C-. — !N ^ -^ ■-^'^" ^ ^ • 
^í* -ríH -^ lO lí^ i-*^ 1 "^ 
<0 00 i30 í30 30 i^ ■' 

■(^;* B u t u u f 


1 1 



152 EGYVELEG. 

Értéke a klvlti^ll fóciikkeknek. 

ISGOban 41 év aUtt 

1831-186Ug 

Dollár Dollmr 

Pamut 191.806,566 2.60a88W74 

EizB 2.567,899 89.286,689 

Dohány I5.906,f547 368.966,777 

ÖsBzes bevitel 73 ^v alatt Dollár 9,182.147,084 

. kivitel 78 , „ « 8,419.86«,M7 



Az összes 
államok 



A baHználat- 

bau lévő vas- 

utvonalak 

hossza 



1852. Jan 1. 



A használat- 
ban ^8 épít- 
kezésben le- 
vő vonalak 
hossza 



A használat 
ban levő vas- 
útvonalak 
hossza 



1862. Jan. l-jén 



£pit^0i ^8 

közlekedő 

t5ke: 



Dollár 



10,900 
amer. mfld 



61414 
amer. mfld 



amer. mfld 
33 amerikai (vagy angol) mértfÖld=7 anstr. mfld 



1,192.400,424 



ÖRS7e8 roidtladások 

1833— 1861.ig 
Év Acre 

1883 3.856,227 . . 

1840 2.236,889 . . 

1860 3.461,203 . . 

1861 1.465,605 . . 

Összesen 126.965,097 . . 

1. Acre=:0.703,U2 bécsi hold. 
1. Dollar=közel 2 frt 12 kr. 



Dollár 
4.927,284.,, 
2.789,637.,, 
1843.630.,, 

884,887 „ 



139.129,819.,. 



A kfllőnbösó államok JAvtdelmef , kiadásai és adóasásat a 

népesség arányában átszámitva. Egy-egy lélekre esik : 

Jövedelem Kiadás Adóasdif 



Nagybritannia s Írország . . 1863 
Franc ziaoi*8zág 1864 



shillingekben. 
4*?, 48., 

40.. 40.4 



562.. 
280^ 



E6TVELE0. 



163 



JöTedolem Kiadás Adósság 



Oroszorsság 1862 

Ausztria 1862 

Poroszország 186S 

Olaszország — 

Hollandia 1868 

Svédország 1860 

Norvégia 1863 

Törökország 1864 

Dánia 1862 

Spanyolország 1862 

Portagallia 1864 

Görögország 186t 

Amerikai Unió 1864 

Brazilia 1863 

Chili 1863 

Peru 1861 



shillingekben. 
12., 13.. 



16.. 
22., 
24., 
46.. 
9., 
18., 

7-. 
28., 
26., 
17., 
16., 
98.. 
16.. 
17., 



20., 
22, 
40., 
46., 
11.* 
81.. 
7.. 
81.. 
26., 
18.. 
16., 

143., 

16., 

17.,. 

33,, 



71., 
132., 

48., 
113., 
471., 

14., 

23., 

188., 
167., 
72.. 
223.. 
69., 
36., 
64.. 



A nemei vámegylct 1804-dfkl vámjAvr delme. Az ideigle- 
nes hivatalos felszámítások szerint az említett ^vben a vámegylet te- 
rületffn 34.586,027 ember lakott, mely összegből 18.867,061 Poroszor- 
szágra esett. A bruttó vámjövedelem 24.375,069 tallér 2 garas 5 fillér ; 
ebből Poroszországra 13.786,018 tallér 21 garas 9 fillér, Szászországra 
2.672,479 tallér 19 garas 5 fillér, Hannoverára, Bajorországra és Ba- 
denre egyenkint több mint 1 millió tallér jutott. A főösszegből 69,909 
tallér 15 garas visszatérítések stb. fejében levonandó ; a ktilbatáro- 
kon a vámvédelem költségei s egyéb kiadások 3.024,609 tallérra rúg- 
nak ; a közösen felosztandó vámjövedelem 21.297,505 tallért tesz. A 
ki- (is beviteli vámokból való jövedelmek feleslege a vámegyleti ál- 
lamok népessége arányában osztatik fel, s e szerínt jut : Poroszor- 
országnak 11.023,709, Luxemburgnak 115,223, Bajorországnak 
2.559,008, Szászországnak 1.^297,263. Hannoverának 2.201,240, Wttr- 
tembergnek 1.011,410, Badennek 802,769, Kurhassziának 417,728, 
Hasszia nagyherczegségnek 614,012, Thüríngiánák 623,681, Braun- 
schweignak 160,617, Oldenbnrgnak 276,166, Xasszaonak 267,046 tal- 
lér. 1863-hoz képest a tissta vámjövedelem egrfuben Téve 1.204,436 
tallérral kevesebb. 



Antitrta éraforgalM ISM-bea. 

terttleten a neveietatb i 

Behozatal • 
RiviM . 



ztrák vám- 

1864 
8.727,997 ft 
7.368,223 . 



154 EOYVELEG. 

8 a behozott és kivitt nemes fémek es pénz levonásával 

1864 1868 1864 

Behozatal . 236.988,058 ft '^37.979,022 ft — 1.0iO,969 fi 
Kivitel . . 812.388,996 „ 284.394,941 „ +27.994,066 , 

Összesen . 549.327,049 „ 522.373,963 . +26958,066 , 

A nemes fémek forgalma 1864-ben volt: 

Behozatal Kivitel 

nyers arany 8 font ... 7 font 

„ ezüst 31,885 „ . . . . 169 , 

arany pénz 16,496 „ . . . . 16,024 , 

ezüstpénz 128,474 „ . . . . 289,304 , 

A kivitel pénzértéke a behozatalt 80.403,800 fttal haladta meg 
1864-ben, ennyi még egy évben sem volt a kiviteli többlet. 

A behozatali vámjövedelem volt 12.204,149 ft 

A kiviteli „ „ 469,896 „ 

Összesen 12.674,045 ft vagyis 
1.266,094 fttal kevesebb mint 1863-ban. De az összes kivitt íb 
behozott tárgyaktól fizetett vám 13 779,906 ftra rúgott, miből a be- 
hozatalra 12.652,324, a kivitelre 494,909 s a mellékilletékekre 626^673 
frt esik. 

Magyaroriizág kiviteli dohánytermelése. 1860 óta megen- 
gedtetett kivitelre szánt dohányt termeszteni. Az első évben még 
csak 3,500 mázsa termesztetett, 1861-ben 11,C00; 1862-beu 30,000 ; 
1863-ban 50,000 ; 1864-ben 200,000 mázsa termesztetett. Ugyancsak 
186i-ben a kincstár a magyarországi termesztőktől 840,000 mázsát 
váltott be, tehát az említett évben Magyarország összes dohányter- 
mesztése 1.040,000 mázsát tett. Holdanként az átlagos jövedelem 70 
ftra rúgott. A mázsa dohányért fizetett átlagos ár a következő volt. 
A kiviteli kereskedők A kincstár 

részéről részéről 

1860 13'/, ft . . . . 8V,— 9 ft 

1861 ^y ^2 -13;/, .(_ _ gy^__ 9 



válogatott debreczeni 18 —20 „> * " 

1862 ^*^*« 11-15 



átlag 11 —14 „) , 

válogatott debreczeni 11 —15 J' ' ' ' ^Z'"" ^'/t 



válogatott debreczeni 



1863 , 

válogatott debreczeni 

1894 átlag 8 —13 „\ 97— lov 

válogatott debreczeni 137,-14 „)"**' ^' " 

A magyar dohányt külföldön leginkább az olasz és ^nczia kor- 
mány számára vásárolják, hol szintén a dohány- egy edárűság divato- 
zik ; de Anglia, Belgiom, Hollandia s a német vámegylet is veszik. 



EGYVELEG, 155 

Nag^briUnnla ^lyarmatai. A „Journal of the Statistical 
Socictj of London^ f. evi marcziusi füzetében a következő adatokat 
találjuk Nagybritannia gyarmatairól. 

I. Azéjszakamerikai gyarmatok. Idevalók Felső- és 
Alsó-Kanada, Új-Skotia, Új-Rrunszvick, Eduárd berezeg sziget, Új- 
Fundland, brit Kolumbia s Vancouver sziget £ gyarmatok összes 
területe 514,000 angol Q mfld, népességök 3.309,000 lélek. Koreske 
delmi forgalmok, ki- és bevitelök 1862-ben 25.895,000 sterlinget tett, 
miből 10.095,000 a Nagybritanniával s 11.192,000 a szomszédos ameri- 
kai államokkal folytatott kereskedésre esik. Közjövedelmök 2.556,000 
ft sterl., miből 1.501,000 a vámokra, 141,000 a föld-eladásokra s 
92,800 a postai jövedelemre esik. Közkiadásuk 3.031,000 ft sterlingre 
rúgott, t. i. a közigazgatás 156,000, a közadósságok kamatjai 871,000, 
a közmunkák, utak stb. 292,000, a közoktatás 172,000 ft sterlinget 
kivántak meg. Az egész gyarmatcsoport közadósságai 1862-ben 
16.610,000 ft sterlinget tettek. A két Kanada közjövedelme 2.006,000, 
ft sterl. volt. Bevitele iai25,000 ft st. Benföldi hajózása páratlan. A 
Wellandon való hajózás 1859-ben 1.567,000, 1860-ban 2.183.000 
s 1862-bcn 2.721,000 tonnát képviselt. A Sz. Lőrincz folyamon való 
hajózás 1859-ben 1.397,000, 1860-ban 1.558,000 s 1862-ben 2.014,000. 
Az utóbbi folyam az ottani nagy benföldi tavak természetes kifolyása 
a f ongcrbe s partjának hossza a tavakéval együtt 5,600 angol mfld, mi- 
nek köi'tílbelől fele az Egyesült amerikai államok, másik fele pedig Ka- 
nada területibe esik. A folyamon, több mint 2.917,000 ft sterlingnyi 
költséggel való szabályoztatása után, 400 tonnás hajók is járhatnak. 
Ide járulnak még a vasutak, melyek hossza 1861-elején 1,906 ang. 
mfld volt s melyek 100 millió dollárba kerültek. 

II. A Nyugatindiai gyarmatok. E csoportozatba va- 
lók azon angol szigetek, melyek az éjszaki szélesség 10 és 2373 fo- 
kai s a nyugati hosszúság 59V, és 79 fokai között fekszenek ; azon- 
kivül brit Guiana Dél-Amerikában s a honduraszi telep Yukatanban. 
Mindezen területek népessége 1862-ben 1.082,000 lélekre rúgott, ke- 
reskedelmi forgalmok 10.660,000 ft st., miből 6.706,000 ft st. a« anya- 
országgal való kereskedésre jut. összes közjövedelmök 1.061,000 ft, 
miből a vámokra 591,000 ft. st. esett. Összes közkiadásuk 1.088,000, 
összes közadósságuk 1.669,000 ft st. voU. Fő terményök a czukor , 
1862-ben a szigetekről 2.544,000, brit Guian fi ból 975,000 ft sterlinget 
érő czukor vitetett ki. A czukor után a rum, kávé és kakaó következ- 
nek. A szigetek következők : Jamaika, Antigua , St. Christopher, 
Dominica, Trinidad, Tabago és Barbadoes. 

III. Az Ausztráliai gyarmatok. Idetartoznak: Új Déli 
Wales, Viktória, Déli és Nyugati Ausztrália, Tasmania, Királyné föld 
je és ÚjZéland. Területök kiterjedését 1862-ben 2.582,000 D angol 
mödre becsülték ; népességöket 1.33»j,000 lélekre; kereskei^ 

mok, ki- és bevitelök 58.1 19,^00 ft sterl-re rúgott, miből ' 



156 EGYVELEG. 

az anyaorfizággal való kereskedésre esett. Ason forgalomban ai 
aranj 13.972,000 ft. sterlinget tett. összes közjövedelmök 7.831,000 ft 
Bt., miből 2.643,000 ft st. a vámok szolgáltattak. Összes kösadósságok 
15.861,000 ft. st, miből 5.^03,000 Új-Déli Walesre, 7.998.000 ft. st. 
Viktoriára, 853,000 Déli Ausztráliára, 2000 Njngati Aastráliáxm, 
486,000 Tasmaniára, 124,000 Királyné földjére s 600,000 Új-2Mandra 
esett. Az első angol telep 1778-ban támadt Ausztráliában, 1828-baa 
e gyarmat, Új-Déli Wales, népessége még csak 36,598, 1833-ban pedig 
60,794 lélekre rúgott, 1863-ban már 379,000 lelket tett. Kivitele. 
1862-ben 5.799,000, bevitele 9 335,000 ft. st. tett. Kiviteli czikkei kö- 
zött az arany és gyapjú az első helyet foglalják el. Vasárain 1862- 
ben 589,000 személy s 205,000 tonna áru szállíttatott. Viktória gyar- 
mat felvirágzása még gyorsabb volt. 1836-ban azon gyarmat terfile- 
téu még csak 224 ember lakott, kik Tasmaniából költöztek vala oda, 
1862- ben pedig népessége 574,000 volt. Viktória gyarmatból 1861— 
1862-ig 110.227,000 ft. st. arany vitetett ki. 

IV. A keleti g y a r m a t o k. Ide számittatnak : Cejlon, 
Mauritius, Labaán és Hong-Kong. Ceylon kiterjedése 24,700 Q angol 
mfld, népessége 2.079.881 lélek, kik közöl azonban csak 15,000 fahér. 
Kereskedelmi forgalma 6.737,000 ft. st, miből 2.540,000 a BritanniáTal 
s 3.132,000 ft. st. a brit Indiával folytatott kereskedésre esik. Fő kivi- 
teli czikkei : Kávé, fűszer, kókuszdió, réz. Közjövedelme 1862-beii 
759,000, közkiadása 627,000 ft st. Mauritius kiterjedése 708 Q angol 
mfl, népessége 314,000 lélek. Főterménye a czukor, miből |862-ben 
115,000 tonna 2.233,000 ft st. értékben vitetett ki. Összes kereskedel- 
mi forgalma 1862-ben 4.956,000 ft. st. tett ; vasútjainak hossza66 mfld. 
VI. Az afrikai gyarmatok. A Jóreménység fokának 
területe 105,000 Q angol mfldre terjed ki, népessége 267,000, mely- 
nek kereskedelmi forgalma 4.760,000 ft. &t., miből 3.227,000 ft st. ai 
anyaországgal folytatott kereskedésre esik. Fő kiviteli czikke a gyap- 
jú, miből 25.209,000 font vitetett ki. Kö^övedelme 716,000, köski- 
adása 634,000 ft st, adóssága 565,010. 

VH. India. Ennek népességét 1862-ben 143.000,00O.ra be- 
csülték, ki- és bevitele 74.273,0í)O-ra ft. st. ; kivált gyapotkivitele 
nagy mértékben növekedett, s a kivitt gyapot pénzértéke 1863baB 
már 18.757,000 ft. st. tett. Közjövedelme 43.8^9,000, köakiadása 
44.870,000, kösadóssága 110.495,000 ft. st. 

Nagybritannia birtokai tehát a gyarmatokkal és alávetett or- 
szágokkal együtt 4.347,000 □ angol mfldre terjednek ki, összes nd- 
pességök 152.775,000 rúg, kereskedelmi forgalmok pénadrtdke 
204.341,000 ft. st., miből 96.459,000 ft. az anyaországgal folytatott 
kereskedésre esik ; a kivitel pénzértéke 94.830,000 ft. st. Ezen birto- 
kok összes közjövedelme 57.569,000, összes közkiadása 57.999,000» 
összes közadóssága 142.701,000 ft. st. Nagybritannia összes kivitele 
a nemes érczen és pénzenkivül 1862-ben 225.717,000 ft. st. volt, miMla 



KOYVfíLEn 



m 



gyarmatokra 27.480,000, ladiára 18.567,000 ft. st eseU ; kivitele 
ugyaTiftzon évben 166.168,000 st., miből a gyirm átokra SO. 328,000, 
Indiára 20.034,000 ft. at eaett. 



Franrzlaorsrág búzai^rmestíHt. Ez az ut<íbbi 15 ^FbtQ, 
vaUmmt kozt^pára a következő volt : 
Év Terme3£téi Középár 

hectoliter frank 

186ÍÍ 86.065,386 17,, 

1853 *,-..., 63.709,B3íi ,...,-.. 22.,, 

18M ...... ÍÍ7J9V2I1 . 28..1 

1856 72 936,726 . S9.,, 

1856 , 85.3iJtí,953 , . 32.;, 

1857 110.426,462 ....... 24-,, 

1858 109J8íí,7á7 ... U.., 

1Ö59 ,....,. 87.545,%U .,,.-*.. 16., ^ 

1860 10)573,625 ,...,•.. 20.,, 

1861 . 75,116,287 ...... Sl^^ 

1862 ..,,,.. y9.292,224 23.,, 

1863 . 116.78U94 19-:, 

50 év elütt az évi buzatermc^a legfeljebb 59, l8Ö3-ban pedig 1 16, • 
1864-beLi le^aUbb 300 míllí6 hektolitert tett^ a népesség 50 tv űlött 
29| jelenleg valami 37 millió lelek. 



Az egyházi állam moe^t 214 foUlrati [j műd a 69u,004' Ukofla 
V&D. 1860 előtt 20 tartományból állott 752 □ inflünyi területtel a 
3.1'i4,688 lako&üil Most a RomagUíi, Uuabriti a u Márkák elveaKtt^ae 
utiü meg eiak 5 proviiicziából áll^ melyek kii/.öl Rúma tía Comarca 
82, Viterbo 51, CivMta-Veccbia 17, Velletii 26 ea Fro^ííuoue BZ □ 
mflíinyi. 18^0 elült &z egyházi állatu bevétele 14.752,365, kiadása 
14.568,858 skudo volt (egy skudo^í ft 17 kr.). A bevételek közt a 
dohány- ea sú-egyeűíiruüág 7,780,8^0 ^ a lottería 1,116,957 akudóval 
szerepelt. 1860 bau a bevétel már csak 8 miUio skudo, a szíikíiéglet 
pedig 22 millió skudo ; 1862-iei* íi bevétel 5, ii S5!üst^gíeí 10 millió 
skudo volt A pete rollerek 1863 elejéig üaaate&en 27 milliü fraukra 
(mintegy 5 mDliu skudora) mentek. Az állami adósság 
j^n a követkessö volt : külföldi öy.^as kölcsön 28.37&,(J 
fóldi illaudé 5^,03 34 012,240 sk . fűggö 4VrOfl adósaágj 
37fl OS 2 miltíó ik.. 5' ^os 437,980 stb., íSsgzeaeu 66.^ 
Most az e^yhás^' állam Öfe^ea adógtága legalább 80 




160 EGYVELEG. 

ségbeu állítják elő a kőolajt, s 1864-beu valami öO,000 másaa vitetett 
ki belőle ; magában az országban is sokat fogyasztanak , úgj hogj 
a Galicziában 1864-ben előállított kőolajt 150,000 mázaára tehetni. 



OlatBortzág selycinteriiieaztéae. 1863-ban Olaszorazágbaa 

4487 selyemfonóda s 50,712 üst volt. Összesen 2.137,314 aiyriagnuBiB 
selyem fonatott^ s az így nyert nyers selyem 160,744 myríagram- 
mot tett. A fonatlan selyem pénzértéke 87.002,665, a font aeljea^ 
107.000,441 frank volt, ez utóbbi tebát 19.997,776 ft>ankkal több, mi t 
selyemfonók kiadásait fedezi s nyereségüket képezi. Azonkivűl a fo- 
nók még a hulladékokból is vagy 4.300,000 frankot nyertek. A seljem- 
gubók pénzértéke egyremásra 4.07 frank volt kilogrammonként, 18., 
kilogramm gubó egy kilogramm selymet ád. A font selyem ára kilo- 
grammonként 60 frank. Az összes termelt selyemnek több mint fele 
Lombardiára esik, t. i. 1.269,132 myriagramm gubó ; Liombardia otáa 
a termelt selyemgubók mennyiségét illetőleg a szardíniái tartományok 
következnek, ezekre ped'g Toskána, a Márkák, Romagna, Modena, 
Reggio és Massa, Parma és Piacenza s végre Umbria. A selyemher- 
nyó betegsége előtt, vagyis 1853 előtt Olaszországban tfsszeaea 
278,793 myriagramm nyers selyem állíttatott elŐ, s pénzértéke 168 
millió frank volt. 



AasEtria állami adósaágának kamatai 1865-ben 117^99,720 
ftra tétetnek, ezenkívül a különböző adósságok törlesztése a követ- 
kező összegeket kivánja meg évenkint : 

1865-ben 58.629,244 ft (ebből 39.023,690 ft a banknak, 14.080,668 ft a 

lotteria és hdókölcsönökért jár). 
1866-ban 64.666,751 ft (ebből 45.652,637 ft a banknak, 12.504,815 ft a 

lotteria és adókölcsönökért járj. 
m67-ben 21.592,071 ft. ebből 13.195,215 ft a lőtt. és adókulcs, esik. 
Ib68-ban v2 ('4;í,4ö7 ^ „ 13.335,215 n n n n 
1669-ben :j0.7üö.6^Jü „ „ 11.735,315 n n i, n » 

1870-beu :í4.HO,7Úíi„ „ 14.738.095 „ r „ n 
lb71-ben Ii4.4fe3,láb„ „ 14.756,095 „ „ „ „ 
lb72.beii 17.149,473 „ „ 7.052,315 „ „ y. n 
1873-ban 23 131^010 „ ,. 12.646,900 „ „ n n „ 

1874-bon :3:iÖ03,587„ „ 12.915,600 „ „ » n „ 

1875-ben 18.öa5,ti7B „ „ 7 325,6^/0 „ „ n n » 

1876-ban 108.451,345 ft, (ebből 80 millió a bank kölcsöne, melyet viaa- 

sza kellene ílzotai,, ba kiváltsága meg nem újíttatnék, 16.677,000 

ft pedig a lotteria- és adókölcsonöket illeti). 
1877-ben 19.783,279 ft, ebből 7.569,165 ft a lőtt. és adúkölca. esik. 
1878-ban 29 111,233 „ . 16.984,090 „ » » r 
1879.ben 29.898,289 „ „ 17.2ó5,S40 „ „ „ „ 
1880-ban 21.209,774 „ „ 8.048,665 „ „ n n 



VI. 
PEST VÁROSÁNAK í:GÉSZSÉGÜGYI 

És 

LEBÉSZETI VISZONYAI 

1864-ben. 

Dr. Tormay Károlytól. 

a.) Lebészeti tünemények. 

Az idöjárati viszonyok^ összehaAonlitva a múlt 
évet az 1863-kíval, némi feltűnő ellentétet mutatnak ; a derült 
napok Bzáma a múlt évben 87; mig 1863-ban csak 71 volt; 
legnagyobb különbség volt a borús napok száma között^ — 
ez ugyanis 1863-bAn 98, mig 1864-ben 140 volt; megfordítva 
volt pedig a felhős napokra nézve úgy, hogy ezek száma 
1863ban 184 volt, 1864.ben pedig csak 134. — Hó 1863.ban 
14-8zer, 1864-ben 34-szer, eső 1863-ban 102-8zer, 1864-ben 
113-8zor esett; s így az eső mennyisége 1863-ban, mint 
rendkívüli száraz esztendőben csak 146.28, 1864-ben pedig, 
mint rendkivül nedves évben 207.;|3 p. vonal jegyeztetett fel ; a 
mennyiségre nézve az egyes hónapokat véve tekintetbe, 1863 
és 1864 közt a következő arányok állanak : Februárban 
0.90 : IS«7); Aprilisben O.^q : 13.8i; Májusban lő^g^ : 23.g5; 
Júniusban 6.97 : 32,q5; Júliusban II.13 : 23.99 pár von. s i. t. 

A szelek iránya K., Ny. és D. felől mind a két 
évben majdnem egyforma volt; az E. pedig mint 131 : 159 ; 
az ÉNy. mint 156 : 370 s az ÉK. mint 428 : 146-hoz viszo- 
nyultak. 

A légnyomás pár. von. Reanm szerint ssámitva^ 
a legnagyobb ingadozásnak volt kitéve, 1863-at vÍMniivitva 
1864-hez; a mennyiben Januárban a maximum 

BTAT. ia VSlfUTOÁZD. kOSLBM. — I. 



162 TORMÁT KÁROLT. 

342.18, a minimum mint 326.3^ : 332.28 mutatkosott ;— a 
közép 333.7,: 334.^1-61 számittatott ki; az ingadozások atdbbi 
hónapokban igen változtak , az évi közép mint SSS.^i : 332.|| 
számittatott ki. 

A léghömérsék különösen nagy ingadozást muta- 
totty kevesebbet a maximum- mint a minimumban ; as első a 
télen s a tavasz kezdetén majdnem egyenlő volt , már májas- 
ban azonban magasabb fokot foglalt el; így 1863-ban as 
-f-22,18", 1864-ben pedig +19.6o" volt, s így megmaradt ax 
év végéig ; még feltűnőbb volt ez a minimumban , úgy hogy 
ez 1863.ban — l-oo^ mig 1864-ben — lö.^o^-rasülyedt; a havi 
közép 1863-ban -{"^'9&' 1864-ben pedig csak —6-^0 ssámít- 
tathatott ki, — az évi közép pedig -}-10.,o® : -|-7.79®-al jegyes- 
tetett föl. 

A páranyomás maximuma 1863-ban Májusban volt: 
8.^0 P* ^'í 1864-ben Augusztusban : T.,, p. v. A minimiun 
1833-ban Decemberben : O.ggp. v. ^ 1864-ben hasonlag De- 
czemberben : O.^, p. v. Az évi közép úgy áll^ mint S.,^ : 3^^' 

A légnedvesség az egyes hónapokat tekintve nagy 
különbséget mutat mind a maximumban mind a minimumban; 
az évi közép 1863-ban 66-, 1864-ben 70%-ot tett. 

b.) Betegesedé 8. 

Ha egy oly száraz esztendőre, milyen az 1863-ki volt^ 
egy oly nedves következik , mint 1864; úgy az id8|árati vi- 
szonyoknak mindig nagy a jelentőségük és befolyásuk a kdi- 
egészségi állapotra nézve , s ilyenkor rendesen megtörténik, 
hogy járványos betegségek lépnek föl, melyek az idö|árati vi- 
szonyoktól támogatva rendesen huzamosb ideig tartanak , b a 
közegészségi állapotot jelentékenyen megváltoztatják. 

A betegesedés és evvel az átalános beteg forga- 
lom sokkal nagyobb volt mint 1863-ban ; a mennyiben a kór- 
házakban közel 1000 , a szegény-beteg gyakorlatban pedig 
közel 3000 beteggel több ápoltatott. 

A kórnemtő az év első felében meg volt határoaható 
8 többnyire hurutos s lobos volt ; az év második felében ason- 
ban a hagymáz már gyakrabban lépett fel s csakhamar jár- 
ványossá lett, úgy, hogy már az ősz kezdetével a legtöbb be- 



PEST VÁROSA SOéSSSÉaOGYI ÉS LEBÉSZBTI VISZONTAI. 163 



tegség , mely máskor mint egyszerű gyomor , bél- vagy tüdö- 
hurut mutatkozott , most typhussá fajult el. Ezen hagymáz a 
küteges volt , mint azt a számos kórbonczolatok , melyek a 
kórházban elhunytak hulláin véghez vitetlek, igazolják. 

Nálunk rendes évben a hagymáz az átalános betegese- 
désben igen alárendelt szerepet játszik , a mennyiben ritkán 
vesz nagyobb részt az átalános betegesedésben, mint 1.5yo*'^A'y 
most azonban a betegesedés 4.i"/o-*' *®t*6- A legkisebb bete- 
gesedés — O.^//^ — Májusban volt, — a legnagyobb — 12,oi 
Novemberben, — az évi közép pedig 4,i"/ogI számíttatott ki ; 
ha pedig azon hónapokat veszszük , melyekben a hagymáz 
már mint járvány lépett föl, úgy az évi közép 9.i,7oOt tesz 
ki. A járvány kezdetén a betegesedés a jobb sorsnak , — kü- 
lönösen a városi hivatalnokok közt volt feltűnő, későbben 
azonban majdnem kizárólag a szegényebb sorsuaknál mu- 
tatkozott. 

A nemet tekintve sokkal több férfi szenvedett e baj- 
ban mint nö, s csak igen kevés gyermek; a gyógyulás sokkal 
gyorsabban haladt a nőknél , mint a férfiaknál , — a halandó- 
ság azonban aránylag kevesebb volt ezeknél , mint amazok- 
nál ; feltűnő volt a különösen sokáig tartó lazasága az izmok- 
nak, különösen az alvégtagoknál. 

A városi kerületi orvosok által, továbbá a szegény- gyer- 
mek kórházában járólagosan kezelt s az odahaza fekvő bete- 
gek száma : 30,621 ; a kórházakban pedig 12,461 fekvő beteg 
nyert ápolást, és pedig : 



Gyógyintézet 


1853- 
ról ma- 
radt 


1864- 
ben sza- 
porodott 


Össze- 
sen 


Gyó- 
gyult 


Halt 


Ápolás a- 
latt maradt 


A sz.Bókus közkórh. 
A szeffény-gyermek 

kórházban . . 
A keresked. kórház. 
Az izraelita kórh. 
A városi agggyámol- 

dában . . . 
A kénysz. dologh. 
A fogházakban 


690 

38 
10 

28 

29 

'1 


8,179 

453 
217 
610 

427 

1,109 

651 


8,869 

491 
227 
638 

456 

1,126 

654 


6,674 

394 
216 
548 

326 

1,070 

650 


1,354 

55 
2 

48 

109 
24 

1 


871 

92 

9 

42 

31 

32 

3 


Összesen 


815 1 


11,646 


12,461 


9,878 1 


1,593 1 
11* 


990 



168 



TOBMAT KÁBOLY. 



A halál nkának 

elnevező Be 






^ 



Holtan ?sü1etett . . . 
Vele született gyengeség 
Elaggulás . , \ * ^* 
Agy- ö gerinczagyi bajok 
Szívazervi bajok . . 
Mellhártya- e tüdÖlob 
Tüdölegdag . . . 
Tüdővizenyő . . , 
Torokgyik íi hökhurut 
Tiidögíimö . . . - 
Bélfodri a haöhártyagümö 
Bél- ee baHhártyalob 
Vérhas . . . , , 
Májfaj uUb . . . . 
Bngbtkót .... 
Peteféazektömlö , . 
Gyermekágyi baj 
Heveny kütegek , . 
Hagyni áz .... 
HányBzékelííe > . . 
Víakór ..... 

Ew^r 

Süly 

Pokolvarr . , . , 
Rák . . , . . , 
Üaaök, vizi rák 

Görvély 

Höd^B 

Bángáeok .... 
ÖngyílkofijEiág . . 
TörténeteB halál . 



\i 



26 



3 



tiS 



42, 



5'— 



19 



2'i 



^ Q 

^ -bd 

>^ 









31 






8 l 



8^1 naliiaolsiMeöl sl7r»l 3 



selifl 



A halálozás osztályos kimutatásánál nem csekély jelen- 
tőséggel blr a kor, foglalkozás és evvel járó életmód is. így 
p. meghaltak : 

Aggkori gyengeségben 150-en, vagy 2.,gy^^ 
az összes halottaknak , s ezek között 58 napszámos ^ vagyis : 
az összes halottak SS.qVo*^ az 1800 meghalt napszámosoknak 
pedig 3.,9%-a; ezekután jönek a szabók: 12, vagyis: az 



.^^^^^^^^^^^^^^^^^V ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^H 




PEST VÁROSA EaÉSZSEOTÖYI M fjEBÉSEETl Vl8?.ONTAí, 1 69 


1 






% 


L 


^jt 


^ 






49 




.^ 


8 




















s== 


w 


^cd 


^ 






dS 




iá 


s 


















3? 


43 :g 

3j^ 




:0 


4J ^ 


E 
> 


K 




s 


1 


•5 







^ 
w 




i 


E 






i 

1 


11 

r 


IS 

v 

e 


1^ 

i 

i 

5 




t 




11 1 


1 
1 


09 


1 


1 


rf 


;0 
Í5 


s 


1 






























314 




314 


4-T| 




— 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


^ 


— 


— 


— 





^ 


254 


— ' 


254 


3... 








1 
1 








1 




7 

2 


58 

8 


4 
18 










4Ö 
12 


151 
1040 


2.,, 
15 M 






3 


3 


1 


1 


8 


1 







%2 






^ 


— 


. — 


^— 


1 


^■ 


1 


— 


8 


5 


— 


^ 





-^ 


27 


52 


l>-7. 






4 


— 


— 


1 


1 


2 


2 


4 


150 


19 


2 


1 




7 


31 


259 


»■« 











— 


— 


1 


-— 





— 


24 


4 


— 


— 


— 


— 


14 


52 
11 


Or. 







_^ 










1 





* 


. 


z 


, 





» 





195 


_ 


195 


2* 

*'ÍKí 






ISÍ 


5 


8 


13 


i 


6 


2 


37 


886 


12 


.^ 


1 


— 


é 


\m 


1271 


i9o, 






— ' 


1 


— 


2 


— 


1 


, — 


2 


22 


ö 


4 


21-1 


810 


!ítí 


um 


15... 






3 


l 


— 


— ^ 





1 


— 


8 


tt2 


12 


— 







27 


4^( 


20G 


3.„ 






— 


— 


— 


— 


— 


— ' 


— ■ 


— 1 


6 


3 


— 


— 


— , 


329 


á 


340 


6.., 






— 


— 


1 


— 


t 


1 


— 


— 1 


20 

30 


— 


— 


— 


^' 


2 


4 


15 
12 

43 
27 


0.i. 
0, 






— 


— 


— 




— 


2 


í 


— 


1 


^ 


— 


6 
7 






^ 


, 





^- 


. 


^ 


^_! 





1 








~i_ 


IIS 




118 








e 


3 


- 


3 


1 


^ 


1 


& 


2^ 


B 


1 


1- 


5 

8 


5(í 


386 
10 


0.,, 






1 


— 


' — 1 


— ■ 


^^ 


1 




2 


120 


10 


1^' 


^___i_ 


% 


;vi 


190 


2.,,' 









1 


*-- 


^- 





,^^ 


«^ 


^ 








- — , 


i_^_^ 


«^ 


12 


16 


o.« 






— 


— 


z 


1 


— 


— 





1 


6 


5 
1 


z 


1- 
1 


z 


1 


lí 
5 


0... 








— 


— 


— ■ 


2 


1 





— 




— 


—r 


1 




15 


20 


ö ..4 






— * 


z 


' — 


z 


— 


2 


1 


■ — 


1 


• — 


z 





1 


2 
t 


IS 
8 




í 




1 


— ■ 


t 


— 


' — 


1 — ' 


. 


— 


4 


l 


z 





1 27 


5 

10 


27 
37 




1 




: t 


— 


— 


— 


» 


\ 


1 


14 


__ 


6 


-~ 


€ 


35 


0.r..l 




— 


— -^ 


— 


1 


A' 


28 


12S 


34 


A 119 


140 


67 


443 


«.r, 




m 


IS 8 


21 


12 gsl 9 


\n tieoo iis'isl 7I24 


32! 2 


610 


6574 




1 


ösöB. bal. a<,7p-», » a 96 nacígh. szabók r2.4^7o^^í ^ 


6^ vagyis 4., > az Ösez. hal- és 13.„//o-a a 4íí mogb 


magánzók, ö7K)Igák baeonlag 4.o7a ^ a^onbim a^ 


míg az utóbbiak IT-e^^^-kal, Koldue 4, ví^gyh 2, 


pup 2, 7k0Ml, tehát 28^,"^ vagyis legtöbb. 


vagy 1L,%. 


^ Öngyilkos volt 35^0,^^%'Sk a meghol 



170 TORMAY KÁROLY. 

közt 14 napszámos vagyis 0,,o,%, 4 ügyvéd =8.,% , 4 ke- 
reskedő =4.2%, 4 asszony =1.,%. 

Hagymázban 388=5.go% ; ^^ek közt 224 napasi- 
mos, tohát több mint fele =51.^^%, az összesen maghalt 
napszámosoknak pedig 12.4^%-aymi nem a legnagyobb ariny 
volt , a mennyiben 46 meghalt hivatalnok közül hagymásbaD 
elhunyt 16=34.,87o; 7 pap közül 2=28.„% ; 33 kömíves 
közül 8=24.44% ; 96 szabó közül 20=20.88%, ; 94 Osér kö- 
zül 19=20.21%; 32 lakatos közül 6=18.,4%; 33 autaloa 
közül 6=18.6//o; 167 szolgáló közül 25=15.09%, ; ezek ati& 
következnek tehát a napszámosok 12.|47oi továbbá 66 oi^ 
pész közül 6=9.o77o ; 365 asszony közül 22=6.^8%. 

Szívszervi bajokban meghalt 52=^0.^^^/^ ; ezek 
közt: 7 kertész közül 1=14.2,%; 10 tehenész közül 
1=10.0%; 96 szabó közül 6=6.25%; 365 asszony kösfll 
21=5.75% ; 70 kádár és bodnár közül 4=5-7,% 5 109 yyá- 
moncz közül 5=4.^% ; 106 szolgáló közül 6=3.58Vo ; 1800 
napszámos közül 8=20.41%) ^ í* ^* 

Tüdölobban 259=3.7o7o; ezek közt : 10 láészára 
közül 2=20.0%; 109 gyámoncz közül 17=15.6o%; 65 csi- 
pesz közül 10=15.387o ; 21 pinczér közül 3=14.80%, ; 32 &- 
zekas közül 4=12.so7o i 33 kömíves közül 3=9.o8yo ; 1800 
napszámos közül 150=8.33 Vo ; 167 szolgáló közül 9=5.3^%o; 
70 kádár s bodnár közül 3=4.3o7o; ^4 kereskedő közfil 
4=4.«5%; 365 nö közül 15=4.i,%; 3217 gyermek közül 
7=0.,i7o8tb. 

Tüdögümösödésben 1270=19^2%; aránylag 
legtöbb a fodrászoknál : 3 közül 3=100.o7o; ^ molnár közfil 
4sb80.o7o; 61 kézi munkával foglalk. nö közül 48=78.es7f ; 
13 betűszedő közül 10=76.02%; 34 szolga közül 18as52V/«; 
1800 napszámos közül 886=49.2a7o i 72 pinczér és tekeor 
közül 32=44.^4% ; 7 gépész közül 3=42.657o; 30 kovács 
és lakatos közül 12=40.o% f 9^ kereskedő közül 37aB39.,«%; 
74 mlvelt osztálybeliek közül 24=32.44% ; 33 kömíves közfil 
11=33.8%; 16 kertész közül 4=25.0% ; 70 asztalos közfil 
ll=15.,i7o; 96 szabó közül 15=16.627o ; 65 czipész közfil 
10=15.887o ' 10 földmíves közül l=10.o7o s í. t. 



PEST VÁROSA EGÉSZSÉQÜGTl ÉS LEBÉSZETI VISZOMTAI. 1 7 1 



d.) A népesség szaporodása. 

Ház a suli 1864-bcD Pesten 1296 pár ^ tehát 60 czel 
kevesebb mint 1863-ban ; a legtöbb — 184 — Novemberben^ 
a legkevesebb — 14 — Deczemberben. 

Vallástételre nézve esketés történt: 957 rom. 
kath., 94 ev. ág. h., 44 ev. h. h., ógörög n. egy. és 201 izraelita 
pár közt. 

Született 6609 gyermek ^ tehát 80-nal több mint 
1863-ban, és pedig 3412 fi- és 3192 leánygyermek; törvényes 
4274, törvénytelen 2335, vagyis 35.34%. 

Egyes hónapokat tekintve született : 
Januárban . . 9.^ Májasban . .9., Szeptemberben . 8.0 
Februárban . . 8.- Júniusban . . 8.3 Octoberben ... 7., 
Márcziusban S.^ Júliusban . . 8.5 Novemberben . . 6.9 

Aprilisben . . 8., Augusztusban . 8.7 Deczembcrben . 7.3 

Szám szerint tehát legtöbb — 633 — Januárban, legke- 
vesebb — 456 — Novemberben volt; a középsaám 551-re 
rúgott. 

Ivarra nézve legtöbb fi — 322 — Májusban , legke- 
vesebb — 254 — Deczemberben ; leány legtöbb — 319 — 
Januárban, legkevesebb — 216 — Novemberben; törvény to- 
lengyormek legtöbb — 229 — Januárban , legkevesebb — 
150 — Novemberben. 

A szülök vallástétele szerint volt : 5514 rém. kat.; 
313 ev. ág. hitv. , 215 ev. h. v., 12 görög n. o. és 1055 izrae- 
lita újszülött. 



172 BABSI JÓZSEF. 



VII. 

ELEMITANÜGY 

A SZATHMÁRl R. K. EGYHÁZMEGYE TERÜLETÉN lÖÖVr 

A megyei püspök ö nmiga által beküldött kimutatásból össseállitotti 
Pr. Barsl Jóssef. 

A Bzathmári r. kath. egyházmegye csak 1804-ben állK* 
tátott fel, és Szathmár, Beregb^ Mármaros, Uffo- 
csa és Ungh vármegyéken kivfil, Szabolcs várTD^gyc 
böl is mintegy három Q mértföldnyi tért ölel magába. Ai 
összesen 443*63 D mértföldnyi területen, az 1857-ki őam- 
irás szerint, 719,823 fejre ment a lakosság száma^ melyU 
azonban csak IS'^^y^ a rom. kath. egyház hive ; mig eUenbas 
62.|oyo a keleti kath. egyházhoz tartozik, 20.q8Vo a helT. iul- 
vallásu felekezethez, a többi S.o^Vo P^^íg keleti óhitfi » ágos- 
tai és mózeshitü lakosokból áll, O.o^Vo* %bVn és 2.^^% 
arányban. 

Az ország éjszak-keleti sarkát, s a többi közt a Tfasi 
bölcsőjét magába foglaló ezen nagy terület igen váltoute 
felszint mutat, akár a földet és miveltetése állapotát, akár né- 
pét, és miveltsége szinvonalat vegyük tekintetbe. Mig például 
az egyházmegye legújabb (1864-ik évi) névtára szerint, Saath- 
m á r vármegyében átlag 2,320 lakos jut egy-egy Q mért- 
földre, Ugocs a-Bercgh ben 2,071, Unghban 1,787, 
addig Mármarosban ugyan annyi téren csak 976 lakost ta- 
lálunk. 

E lakosság összesen mintegy 1072 külön helység költ 
oszlik meg, melyek közöl a r. kath. egyház szempont|ábil 
93 van bejegyezve mint anya-, 979 ellenben mint fiókegy- 
ház. A kath. lélekszámnak &6.^2yo lakik a 93 anyaegyháabaiif 
S3.^^% ellenben a 979 iiókegyházban. Az anyaegyhásak kö* 



UlMm TANÜOY A SZÁTBMÁHI E&TBÁ^MEQYéB£H. 



zÖl mindegyiknek van tibml iskolája^ mig a 979 fít^kegyhá 
sak közöl csak negyveu és egynek, ml közel 4,jjy% csak. 

Az anyaegyhúsak kö^t van három az. k város, úgymint : 
Felsö-Bánya , Nagy-Bánya és Szathniár; buszonat« 
mezőváros^ úgymint ; BeregBzdí^z, Beitek, Cengen 
E rd tí d, F e h (ir G y .1 r m a t, 11 a t m i^ H u 8 z t, J á n k, Kía- 
K a p o B, (összesoii cBuk -125 lakossal), Marokpapi, Mezci- 
Kassony, MunkáoSi N agy-Be rezoa^ Nagy-Kár o ly, 
N a g y-M aj t b é n y, N a g y-S z ö 1 1 íi s, S z e r e d n y e, S z í- 
gtíth| Szinérváralja^ Técaö, Tíb z a U jlak, Ubrez» 
(asazeseo csak 565 lakossal) , Ungvár és Yisk; a többi 
a falvak sorába esik. 

Egybázi kormányzat tekintetéből a szathmári püspök- 
ség öt fSesperességre van felosztvaj melyek laszékesegy- 
básii abereghi^ mármaroBÍ, ugoesai éa anghí. 
Ezek ismét több kevesebb esparességet foglalnak magokban^ 
uévszerint : a székes egy hiizi Ötöt, úgymint ; az e r d ö d i t, 
febérgyarmatil, nagybányait, nagykárolyit 
és s z a t h m á r i t } a bereghi caak egyet és pedig ugyanazon 
oe vüt ; a mármarasi kettőt, a hnsztit és szigethit; az 
ugocsai ismét csak lagyet és szintén ugyanazon nevűt ; végre 
az unghi megint kettőt: az alsó é& telső-unghit. Össze* 
sen tehát van 11< Az elemi iskolák ügyére azonban a föespe- 
resak a szatbmári egyházmegyében sem látszanak befolyás- 
sal lenni s Így ott is elesik mindazon üdvös hatáa^ melyet ily 
kiváló egyházi méltóságok erkölcsi és anyagi tekintetből mind 
a tanitökra mind a tanulókra gyakorolhatnának, s egykor, ba 
régi emlékeink hitelt érdemelnek, valóban gyakoroltak is* 

De még az esperesek ellenőrködő gondjának nyomát 
sem találtuk abban a munkálatban, melyet a megyés püspök 
ö nmélga beküldött, s mely miután a püspöki irodában ké- 
szült el, távolról sem viseli magán a közvetlen tény-ismeret 
azon élénk szinezetét, mely ilyen dolgozatoknál azért 1 
tos; mert akaratlanul is tanúskodik az ügy emelkedj 
pangása^ s mind amannak mindennek okai felÖl. 

A közvetlen szemlélés és felügyelés, és pedi^ n 
bejelenteti ünnepies alkalmakkal, hanen^ - dolgok 
napi folyamában^ még utt is szükaégesi i tosjin L 




1 74 BAKSI JÓZSEF. 

tott gépek működnek. Annál inkább szükséges az az elemi tau- 
táfl terén, hol a legkisebb hiány vagy hanyagság kiszámithatlu 
károkat okozhat, s hol a szorgalom oly könnyen lankad, a lin- 
kadás oly könnyen talál mentséget, c mentség pedig oly kSiqr- 
nyen nyer helyeslést és kölcsönös engedékenységet a gyeme- 
keik iskoláztatását tehernek tekintő szülék, és a tanítást háládat- 
lan foglalkozásnak tartó tanitók közt. A latin közmondás: 
,,quem dii odere, paedagogum fecere" még olyanok elStt sea 
ismeretlen^ a kik különben a latin nyelvért épen nem sajoig* 
nak; s a legtöbb szegény elemi tanító, kinek a házi nevelés telja 
hiánya mellett (elnött növendékek bárdolatlansiga, Szófiogi- 
datlan makacssága és csaknem hihetetlen tudatlansága oij 
erős próbára teszi minden perczben türelmét, s ki ily fánntó 
mindennapi munka után a legtöbb esetekben azt sem tudja, 
mit nélkülözzön inkább, mert legegyszerűbb szükségeinek 
legegyszerűbb födözésére sem jut abból a kevés jövedehm- 
böl, melyet dija fejében h&znia kellene ugyan, de melyet be- 
hajtani sok esetben, maga is érzi, embertelenség volna: ai 
ilyen tanitó mennyire hajlandó elhinni^ hogy az idéztfik la- 
tin közmondás csakugyan igaz! s ha ezt egyszer elhitte, 
mily könnyen megforditja a tételt, mely szerint „milyen a 
munka olyan a dija" s mondja: „milyen a díj , olyan a 
munka^ ! 

Épen e tárgyat forgatám elmémben, midőn a Pesti 
Napló 1865. 62 számában a lap rendes levelezőjétől saját- 
ságos hangú és tartalmú közlést találtam, melynek egyik au- 
kasza az iskolákra is vet, akarom hinni, túlságosan éles vilá* 
got Miután elmondta, mily ijesztő arányban növekedik a nép 
szegénysége és nyomora ; miután elmondta, hogy Szathmir 
ban a birtoklefoglalások; becslések és árverések napirenden 
vannak; napirenden továbbá a lopások, pincze-kamrahái- 
feltörések, rablások, nagy és apró-marhák elhajtása stb. a 
hogy „Kis-Kolcson egy házas párnak ieje alól lopták el 
párnáját^, azzal végzi rémképének egyik szakaszát hogy : ^ai 
erkölcstelenséggel együtt nö a szegénység és megfordítva* 
E kettő kifosztja a nemzetet erejéből." Ezeket előre bocsátván 
%y folytatja levelét: „Szellemi életünk is a sír szélén álL A 
hajdani vallásosság sok helyen megszűnt élni. Az általánoa 



EtiEMl TÁN0ÖT A SZATHMÁfií EOYHÁZMRG YÉBEN. 175 

gyermeknevelés éa n tantárgyak aorozata ogyeteiiií?seu fogal- 
mazva van ugyan papirou, de gyakorlatilag alkalruazni a le- 
hetette na éggel határos tiémely szülék hanyagsága^ közönye, 
6rkdlcateleDsége éfl lelki testi szegénysége miatt." — liy kö- 
rülmények küzritt a nevelés esak annál szükségesebb, éa an- 
nál szükségesebb minden erőt mozgásnak indítani , mely a 
tanitók buzgalmát kitartásra serkentve, a Bztiték hibáit ártal* 
matlanná tegye^ s a növendékeket a tanulás megkezdéséhez 
édesgesse, („ut piieris olim dánt cruatula blanJi doctores, ele- 
menta velínt ut diicere príma :^)^ folytatásában szüntelen lel 
kesltae és addig fel se hagyjon a buzdítással, mig a növendék 
a tudatlanság szánandó sorsától meg nem gyfízödött. Monda- 
nám, mig a tudomány becséről nem szerzett magának helyes 
fogalmat, de ennyire vinni az elemi iskola növendékét már 
csak azért is bajos^ mert tanítóját csakugyan tudósnak kellene 
tartania, annak sorsában pedig aligha lát valamit^ a míböl a 
tudomány becsére következtethetne, mig ellenben a tudatlan- 
ság nyomoráról minden lépten talál tannlBágot. 

A nép felrázására halálos közönyéből alig van hatályo 
sabb tíszkÖZj mint ha részt juttatunk neki mindazon ügyek 
vezetésében, melyekhez neki is van köze. Ilyen az egyházi 
élet, ilyen a tanügy^ ilyenek a helybeli ás megyei jótékony 
intézetek, ilyen a hazai közgazdászat, ipar, közlekedés, tudó* 
mány és művészet. Miután a fóldmíivelö nép hordja vállain 
az összes társadalmi épület súlyát, méltányosnak látszik, hogy 
a társas élet áldozásaiból is jusson számára legalább annyi^ a 
mennyi szükséges, hogy vállai a roppant súly alatt le ne ros- 
kadjanak, E végre azonban múlhatatlanul szükséges, hogy 
az elemi tanügyet és annak felvirágzását minden ellenséges 
befolyás káros hatása ellen országosan biztosítani kötelessé- 
günknek tartsuk. Ámde, ha még az egyházmegyei névtára- 
kat 13 latin nyelven látjuk nyomatni, és csak annyi példány- 
ban, hogy a nagy közönségnek nem jutna belcjle, ha kívánna 
is, akkor, magánvéleményem szerint, vajmi gyenge viszhan- 
got várhatnak a szavak, melyek az eltíttünk fekvő egyház- 
megyei névtár (vagy évkönyv) 278 la"^^" állnak, t, i, ,^Sehola 
reális in hia oris est píum et ine^ 

Láttuk a megelőző d egyház 



176 BÁR8I JÓZSKF 

megye területén az anyaegyházak közöl h&rom oly. 
esés helyzetben van, hogy az. kír. városok kebelében íejúie/á 
ki tevékenységét ; huszonötnek pedig ugyan ily tere njflik 
megannyi mezővárosokban. Ezt tudva, mi volna termésBetei^ 
mint azon kedvező előítélet, hogy az elemi iskolák legalátt 
ama huszonnyolcz helyen jó karban vannak, és nem keTOtebb 
mint négyosztályuak. Alább következő részleteaésünkbftl aioi- 
ban ki fog tűnni , hogy négyosztályu elemi iskolák r. katk 
fiuk számára öt vármegyében összesen csak öt helyen vn- 
nak, úgymint: Munkácson, Nagy-Bányán, ^^gj* 
Károlyban, Szathmártt és Ungváron. Hárao- 
osztályut ISey^-ben csak kettőt találunk: Felső-B anyán 
és Szigetben. Két osztályút csak kilenoset úgymint: 
Akna-Szlatinán, Beregszászon, Beiteken, Er- 
dődön, Nagy-Majthényban, Nagy-SaöllőaöO; 
Róna-Széken, Szinér-Váralján és Tiesa-Ujla- 
kon. (1864-ben már Akna-Sugaton is kétosstálya fok 
az iskola). Külön leányiskolák vannak és pedig négyoflBláiyi 
Szatmártt; háromosztályú Szigetben és Un gvártt| 
két osztályú Felső- és Nagy-Bányán. A többi helyekn 
az iskolák mind vegyesek, és az itt egyenkint eUfaoroltakos 
kivül mind csak egyosztályuak. Az iskolás helységek össsei 
száma 134. Eszekben iskolának szánt s a tanítónak lakánl 
szolgáló épület összesen 131. Ezeken kivül öt helyen bérbe 
fogadott házaknál tartatik az iskola. 

A tantárgyakról a beküldött kimutatás hallgat ; as sgy^ 
házi névtárból azonban látni^ hogy a magyar nyelvet kivétel 
nélkül minden iskolában tanitják. A mintaszerű (normelii) 
iskolákban és sok másokban, hol a nép vegyes ajkú, tanü* 
ják a német nyelvet is. A tantermek száma öswesen IGi. 
Ezek közöl a tannyelv magyar 72-ben, német 82-beD, tót 
27-ben; vagyis 43%, 197o és 1()%- E szerint egynyelyfi s 
tanitás a tantermek 78yy-bau. Magyarnémet a tannyelv ismét 
27 tanteremben, vagy ismét lOyo, magyartót öt tanteremben, 
vagyis 3%; magyarorosz egyben, némettót háromban. S 
szerint két nyelvű a tanitás 21%. A századik száaalék ifjtm 
kihagyott törtekből gyűl. Hogy e kedvező viszony a ♦<^ ^i^« 
nagy előnyére szolgál szükségtelen mondanom. 




ELEUC TANÜGT A 3^ÁteMÍBI EGTHJlz HE ÖTÉBEN 



I A taüi tokra nézve meg^jegyzéere méltó, hogy » tamtók 

öfiB^ea száma 160 fÖbdl áll, b ezek közt nínca több flegéd- 
vagy altaoitó báromnál ; no tanító ol len ben van a fizerzetes 
nénéken kivül 11. A taoitók sorában több helyeken a lelkészt 
vagy a segédpapot találjuk ; névszerínt FelaSbányán és 
Ssinérváralján ISö'/^-ben a segéd papok tanítottak 
Borsabányán pedig Láposbányán és Mozöka 
Bsonyban a helybeli lelkész, Nagy-Szö Hősöd ss. 
Ferencz rendű áldó zái'ok tanítanak. A leány iskolákban Szatb- 
m á r 1 1^ M u n k á c s ü n és U n g v á r 1 1 irgalmas nénék ta- 
nitanak. 

A tan képes gyermekek száma a 134 iskolás helyen volt 
10,924, tettleg iskolába járt 9,036 vagyis 82%, egyegy tanító 
alá bG f mely arányok szintén eléggé kedvezők. Mivel azon- 
ban azon fi ó kegy házak száma, melyekben iskola van, mint 
e dolgozat elején mondatott, az összes fiókegy ház aknák csak 
^auTo teszi, a fiókegyliázak népsége pedig az egyházmegye 
összes r. katb. népességének közel egy harmadát vagyis 
SS^g^y^, annyi népesség közt a szokott arányok szerint bíz- 
vást föl lehet tenni, hogy a taoképes gyermekek száma 4000 
körül jár, melyek közöl, ha módjuk volna iskolába járni, 3500 
könnyen járhatna tanításra. De a szathmári egyházmegye 
szintén ismeretes arról, hogy némely anyaegyháza roppant ki- 
térj edéaii. így például a Nagybercznai, mely csak 1801 
ben keletkeze tt| 32 fíókegj házat számit kebelében, melyek 
12 n mértföldnyi téren, hegyek és völgyek közt, szét van- 
nak szórva, ugy hogy Lyuta nevíl fiókja 12 órányi távol- 
ságra fekszik töíe. A fiókegyházak távolsága nem engedi, 
hogy a gyermekek a legközelebbi iskolás helység iskolájába 
járjanak; arra pedig, hogy saját tanitót tartsanak, az egyen- 
kint többnyire csekély számú és többnyire nagyon is szegény 
lakosokból álló fiókegyházak elégtelenek. Sokat segítene e 
tekintetben a bajon, ha minden népetebb helyen országos 
elemi iskolák keletkeznének, hol a gyermekek tisztán caak a 
minden embernek valláskülönbség nélkül szükséges elemi 
tantárgyakban nyernének ügyes tanítóktól oktatást, a vallás- 
beli igazságokat pedig részint otthon a szülei háznál, részint 
saját papjaiktól tanulnák meg, 



178 BARSI JÓZSEF. 

De nézzük már az iskolák helyeit köBelebbrttl a fBes- 
perességi körületek sora szerint. 

I. BBékesegyházi Fdesperesség. 

A)Erdödi esperessé g. E kerOletbea tisenegr 
helyen vannak elemi iskolák, úgymint kilencz anya- és két fiók- 
egyházban. Az anyaegyházak : A 1 s ó-H omoród, Beitek, 
Erdőd, NagyMajthény, Nántü, Sándorfala, 
Szakasz, Szí n falu és Tö ke-Tereb es ; a fiókegy- 
házak : Madarász és MagySzokond. Elsen iskolák 
közöl abélteki, ordödi és nag y-m a j t h é n y i két-két 
osztályúak, a többi mind csak egy osztályú és valamennyi 
vegyes. A tisztán magyarhangzásu helyekből álló egész isko- 
lai kerületben a tannyelv kizárólag német. Minden iskolának 
van saját épülete és rendes tanítója. 

B) Fehérgyarmati esperessé g. E kerületben 
csak nyolcz helyen vannak elemi iskolák, és pedig 7 anya- 
és 1 iiókegy házban. Az anyaegyházak: Cseke, Fehé^ 
Gyarmat, Jánk, Nyi r-C saholy, Papos, Pussta- 
Dobos és Vitka; a fiókegyház : Máté-Ssalka. Ai 
egész kerületben valamennyi iskola csak egyosstályu és ve- 
gyes. Mindeniknek van saját épülete és rendes taaítója. A 
tannyelv minden iskolában magyar, a pusztadobosit 
kivéve, hol az magyartót. A gyermekek itt szorgalmatosan lát- 
szanak járni, mert a tanképesek közöl 93% van beirva 
tanulónak. A tanulók számára nézve különben e kerület* 
leggyengébb az egész egyházmegyében, mert a tanulók ösi- 
szes száma csak 320 és pedig 1 70 fíu és 150 leány. 

C) Nagy-bányai esperessé g. E kerületben tit 
helyen vannak elemi iskolák, úgymint 9 anya- és 1 fiókegy- 
házban. | Az anyaegyházak: Barlafalu, Felsőbánya, 
F er n ez e ly, Gi r ód-Tót falu, Józsefháza, Lajos- 
völgye, Lápos-Bánya, Nagy-Bánya és Szinér- 
Váralja; a fiókegyház S z e 1 e s t y e. Lajosvölgye mint 
vasgyár csak 185G-ban keletkezett, csak 1863-ban lett önálló 
anyaegyházzá, s így szorosan e dolgozatba, mely az 1 86 Y^-ik 
évi állapotnak van szánva, nem tartozik. E kerület iskolái 
közt első a n a g y h í n y a i, hol a fiuk előtt négy tanító alatt 



ELEMI TANÜGY A SZATITMÁRI KGYHAz MEGYÉBEN. 



négy OBztályu elemi iskolák állnak nyitva^ a leánykák szá- 
mára pedig két ndtanit/) alatt két osztály bí^olgáL Második he- 
lyen áll a felsőbányáig hol háromosztályú fiu iskola 
mellett külön egy osztályú leányiskola ^an. Az egyik fíu osz* 
tályban a helybeli segédlelkész tanít* Két osztályú de tuár ve- 
gyes iskola van még S z í n é r v á r a 1 j á n, hol azonban az 
egyik osztály szintén a jíegédlelkész gondjaira van bizva, L á* 
posbányáii csak egy osztályú vegyes iskola van, melyben 
a helybeli lelkész tanitott. A kerület többi iskolái mind csak 
egy osztályúak és vegyesek. Minden iskolának van saját épü- 
lete; de tanitékban I8fi^\j-ben még hiány volt. A tannyelv 
Barlafalváii és Jézsefházán német^ Sebestyéii 
magyar néni öt, a többi iskolákban magyar. Epülete vau min- 
den iskolának. 

D) Nagy-Károlyi esperessé g. E kerületben 
tizennégy anyaegyházban vanak elemi iskolák. Ezeknek sora: 
C s a n á 1 o s, C s o m a k o Zj Fény, K á 1 m á n d, K ap l o ti y , 
Mezö-Petrij Mez o-T erem, Mérk, Nag y-K á r o 1 y^ 
Szaniazlé és Válta j. Ezen iskolák közt első helyen én 
egyedül áll a nagy-károlyi, hol négy tanító alatt négy- 
osztályú iskola van a tiuk, és egy kUlon, de csak egyosztályu 
iskola a leáoyok számára. Emlitésrs! méltó, hogy itt külön 
díjazott zenetanitó is működik. Dija 3&0 tt. A többi iskola 
mind csak egyosztályu és vegyes. Saját épülete mindeniknek 
van* A tannyelv Nag y-K á r o 1 y b a ti magyar, a többi tisz - 
tán magyar hangzású helységekben mindenütt német-magyar- 
nak van Írva, mi arra mutat, hogy a német túlnyomó, A szé- 
kesegyházi föesperesaégben e kerület iskolái i\ legnépeseb- 
bek, de a tanitók száma csekély, mert mindamellett, hogy a 
tanképesek közöl csak 79% járt, egy egy tanitó alá mégis 
átlag 94 tanuló jutott. 

E) S z a t h m á r i ^ s p e r e s a é g. E kerületben hat 
anya- és egy Sókegyházban vaunak elemi iskolák. Az anva^ 
egyházak : C s e n g e r, 1) a r a h, L á z A r í^ S ' 

már és Zaj ta- a tiókegyház: Pátyot' 
mindenek előtt meg kell emliteníUik, bog 
találhatnij egyet a leendő iskolamesterek é 
tók számára. Amannak 15 uüvi'ndéke vol 



180 BABSI JÓZSEF. 

mellett, ennek csak 8 növendéke , s tannyelve német-nuh 
gyár. — E mellett van Szathmártt egy négy osstályaú- 
kóla fiuk , és ugyan ennyi osztály leányok szarnám. A fia 
iskolában négy rendes tanító és egy segéd működik, a leá- 
nyokét irgalmas nénék vezetik. Amott a tannyelv magyar, itt 
német-magyar. Az irgalmas nénéknek nyilvános iskoUjokoo 
kivül még belső iskolájok is van, bennlakó növendékek síi- 
mára. A kerület többi iskolái mind csak egyosstályuak és 
vegyesek. Saját épülete mindeniknek van. SárkösOni 
tannyelv tót-magyar. Zaj tán német, a többi iskolákbu 
magyar. A lázári tanitót Oazdag Jánosnak hittak, s évi fisé- 
tése 48 forint volt, s a mellett más semmi sincs bejegyesYe. 
A legjobban díjazott tanitók a szathmáriak, de caak as áti 
kettő, kik közöl mindegyik kapott 336 ftot és 42 ft. lakbért 

n. Bereghi Főesperesaég. 

Egyetlen és szintén bereghi esperese ég. 
E kerületben 18 helyen vannak elemi iskolák, és pedig ki- 
lencz anya- és ugyanannyi fiókegyházban. Az anyaegyU- 
zak : Bárdháza, Bereghszász, Dracsina, (Tdw 
falva), Felsö-Schönborn, Marokpapi, Mező- Ka- 
szony, Munkács, Sáros-Oroszi és Sarány;a 
fiókegyházak : A 1 s ó-S chönborn, Ervinfalva, Fri* 
gyesfalva, Kucsova, Leányfalva, Palánka, 
Pósaháza, SzinyákésZsófiafalva. Mu n kacson 
van egy négyosztályu elemi iskola fiuk számára, a az irgal- 
mas nénék vezetése alatt egy külön iskola leányok számira, 
mind a kettőben a tannyelv magyar-német. Beregflsi- 
s z o n az iskola kétosztályu de vegyes ; tannyelve magyar. A 
többi iskola mind csak egyosztályu és vegyes. Saját épülete 
mindeniknek van, csak a munkácsi leányiskolának nincs, mi- 
nélfogva bérlett helyiségre szorult. Hiányzott Munkácson 
az egyik fiutanitó ; Ervinfalva tani tó nélkül volt, H e- 
zökaszony ban a helybeli lelkész tanitotta az iskolát A 
tannyelv az alsó-s chönborn i, kucsovai, leány fal* 
vai, palánkai, pósaházai,szinyáki és zsó fia- 
falvi iskolákban német; a bárdházai-, ervin falvi- 



EtiKm TANÖPry A SZATflMÁtU EOYhAzMEÍJYÉBEK. 




és felaö'sc hÖDborniban iiámet- magyar; a tÖTisfal v i- 
és f r igy e s fa I v iban lót-német ; a többiekben magyar. 

III> Hármarosi Főe&pereSBég. 

A) HuBzthi e'ipereBség, E kerületben tiz helyen 
vannak elemi iskolák^ ugymint 5 anya* és 5 fiokegyliázbaD* 
Az an yacgyházak i D o m b u , H u s 2 t h , T é e a ö ^ T e u t o- 
M o k r a és V i a k j a fiókegyházak : B ti b t y a h á ^ a^ D o 1- 
ha, FerencKTÖlgye^ Korékbegy és Kírályme- 
7é o- Ezen iskoláit mind csak egyosztAlyuak r^s vegyesek ; 
Dolhát éa Fcrcnczvölgyét kivéve^ hol sem iskolai 
épület, sem rendszereaíteü tanító nem volt, a többi helyeken 
az iskolának mindenütt aaját épíileie és rendes tanítója vau, 
A tannyel? Biistyaházán^ Huszthon^ Técsőnós 
T e II t o-M o k r á n német ; Dolhán tót , Ferenc z-V ö I- 
gyén és K e r é k b e g y e n magyarnémet, 

B) S ^ i g e t h i e s p e r e 3 B é g. E kerületben tizenegy 
helyen vannak elemi iskolák, és pedig 10 anya- és caak 1 
fiókegyl lázban. Az anyaegyházak ; A k n a-S u g a t a g , A k- 
n a-S zlatina, Bocskó| Bors a-B á n y a^ F e 1 s Ö-V i s 6, 
K a b I a-P o j á n a , K ö r ö a * M e z ő, R a h ó, R ó n a s z é k 
és S z i g e t h ; a fiókegyház : Trebusány, A trebusíl- 
nyi iskolát kivéve, mely bérelt helyre van szorítva s rendes 
tanító nélkül szűkölködött, a többi mind saját épületben van 
elhelyezve, és rendes tanitó alatt áll. Mindezen iskolák azon- 
ban caak egy osztály Liak ás vegyesek, kivéve az a k n a * z 1 a- 
tioaiti raely két osztáiyn^ e^j fö- éa egy segédtanítóval, 
de szintén vegyes, és a s z i g e t h i t, hol három tanítóval há- 
rom osztály 11 fiu iskola van, és egy nötanitó vezetésére bízott 
leányiskola. Az első tanító fizetése volt 441 ft; a másodiké 
357 ft.; a harmadiké 378 ft,, a nStanitóé 150 ft. A tannyelv 
F e 1 s ö-V i B ó M, K ö r ö b-M e z ö n és R a h 6 d német; B o c s- 
kón és Borsab anyán magyar-német ^ T r e b 

ban némettót; a többi helyeken magy&n E 
tanképesek 937o járt tanításra, s eev tanitó 
dék. — Ez ISey^-reBadl ' n^ 

is kétoiztályuvá lett az is) 



^ 




t82 BÁU8I JÓZ8KF. 

IV. Ugocsai FőespereBség. 

Egyetlen és szintén ugocsai esperessé g. 
E kerületben kilencz helyen vannak elemi iskolák , nyoki 
anya- és egy íiókcgyházban. Az anyaegyházak : F a n c s i k a, 
Halo)!; Királyháza, Kökényes d^Nag y-S s ö 11 5 s, 
Neve tlenfalu, (hajdan Deákfalva), Tisza-Ujlak és 
Túr-Tor ebes; a fiókegyház: Nagy-Tarna. A nagj- 
s z ö 1 1 íi 8 i iskola szent Ferencz rendű szerzetesek alatt áU 
és két osztályú ; a tisza- újlaki két tanitöval szintén két 
osztályú. A többiek mind csak egyosztályuak és vegyesek. 
E szerint az egész Ugocsa vármegyében nincs két osztálynál 
magasabb elemi iskola a r. kath. növendékek számára, kik- 
nek száma, az igaz, az egész megyében nem több mint 466, 
kik közöl 707» járt iskolába. A íiókegyházakban szintén lehet 
mintegy 145 tanképes gyermek szerteszét, melyekkel egyttk 
az egész megyében a tanképcR r. kath. gyermekek számft 
valamivel több lehet 600nál. A tannyelv többnyire magyar; 
de Tur-Tercbcsen német, N agy-Tar nán és Ti' 
8 z a-U j 1 a k n német-magyar ; Királyházán pedig ma- 
gyar-orosz. Minden iskolának van saját épülete és rendes 
tanítója. 

V. Unghi Főesperesséff. 

A) A I a ó-U n g h i esperesség. E kerületben tizenhá- 
rom helyen vannak olcrai iskolák, és pedig nyolcz anya- és 
öt fiókegyházban. Az anyaegyházak : Császlócz, Csi- 
cser, Dob ó-R uszka, Eör-Darma, Kis-Kapos, 
K i s-R á t h, P á 1 ó c z és Szenna; a fiókegyházak : K i »- 
Szoretva, Konczháza, N ap^y-G c j 8 ez , Sztirthe 
és Viszoka. A nafjygejöczi iskolát , mely bérelt hal- 
ban tartatik, kivéve , minden többinek saját épülete van. 
Azonban valamennyi csak cgyosztályu és vegyes. C s i c s o r- 
ben ugyan volt segédtanító is, de a körülmények arra mu- 
tatnak, hogy csak a tanítót hel} ettesíté. A kisszeretvai 
és konczházaí tanítók dijául az van bejegyezve, hogy 
„alig valami.** Konczházán, Szürthén és Vi- 
szek án nem is létezett 186*4- ben tanító. A tanképes gyér- 



ELEMI TANÜOY A SZATHMArI EOYHAzMKGYÉHEN. 183 

mekek közöl e korülotbon 537o járt iskolába ; volt pedig az 
iskolás helyeken tanképes összesen 865. Az iskola nélküli 
íiókegyházakban szintén lehet vagy 600; kik közöl csak ke- 
vés lát valaha iskolát. A tannyelv többnyire magyar ; de K i s- 
Szeretván, Pálóczon, Szennán és Viszokáu 
tót ; E ö r-D a r m á n pedig magyartót. 

B) Felsö-Unghi esperessé g. E kerületben 26 
helyen vannak elemi iskolák, és pedig tizenegy anya- és 
tizenöt fiókegyházban. Az anyaegyházak : Felsö-Domo- 
nya, Felsö-Remete, Jen ke, Nagy-Berezna, Nagy- 
Zalacska, Szerednye, Tíba, Turja-Remeto, 
übrezs, Ungvár és Vinna; a fiókegyházak : B e z ö, 
Csecsehó, Fckésháza, Hlivistye, Hluboka, 
Hornya, Hunkócz, Huszák, Izbugya, Jósza, 
Osztró, Potrócz, Pupk a-H elmecz, Szobráncz 
és Z a V a t k a. Ezen iskolák mindegyikének van ugyan saját 
épülete és tanitója, de a tanítók közöl nincs mindeniknek, 
a miből meg lehessen élni. A b e z ö i, c s e c s e h ó i, f e k é s- 
házi és jószairól azt mondja az előttünk fekvő jelen- 
tés, hogy „alig van valamijök;"a hlivistyoi egy- 
szersmind kézműves, mert tanitói dija évenkintcsak 12 forint. 
A huszákit és petróczit illető szegény községeik 
tartják kész <Melemmcl, fizetvén a mellett a huszákinak éven- 
kint 10 ftot, a petróczinak 24 ft. Ugyan ilyen a sorsa a pup- 
k a-h elmeczinek és a szobránczinak; Zavat- 
kán pedig az iskola üresen áll, mert a tanitói koplalásra 
nem vállalkozik senki. Különben ezen iskolák mind csak ogy- 
osztályuak és vegyesek, az ungvárit kivéve, mely négy- 
osztályu, s hol az irgalmas nénék a leányok számára külön 
háromosztályú iskolát tartanak. A tannyelv o, kerületben több- 
nyire tót; Jenkén és Ungvártt magyar, F o k é s h á- 
z á n meg Uunkóczon pedig tótmagyar. 



184 



HAR8I JÓK8EF. 







A 11, 


yrilvánoü < 


jiemi 


taiiügj 


r állása a 


bzathrnári 




l' 


t 

s 


EapcrGsstigi 
körületek 


Egyháatakl Tanitök 

B / á tn a 


lekolai 

ífpületek 


1 


A t«ii 


tiistu 






3 
Cd 


-ífJ 


é 


1 






1 


1 


±3 


1 


1 


í 

1 ; 




I 


1 


Erdíídi . . 
Feh^rj^yarmati 
Nagybáoyai 
Nagy-KároJyi 
Szathmdri . 


9 

7 

9 

11 

H 


2 
1 
l 

1 


11 

8 
10 
11 

7 


14 
8 
15 
14 
10 


1 


-' 14 11 

— 88 

3 18 19 

1 16 11 

3 U 7 


1 


11 

B 
10 
11 

7 


8 7 
1Ö15 
lö 5 
13 9 


14 
2 

2 


-|ll 




OtiaBzcen 5 


42 5l 47l Cl 


1 


1 71 m 46 


ll 47 


esfse 


rÍ8 -lia 


II 

III 


il 

Sí 6 


ÍBereghi . . 
*Hueztii * . 


9 
10 


9 
5 
l 


18 21 

10 Q 
III lí 


1 


S 


23 18 

9 9 

13 10 


1 
1 
1 


19 

10 
U 


23 
10, 

14 


6 
4 

7 


7 

a 

3 


1 


3 


^S 


\ ÖBfi/.üseri 3 


LMlir> 


39 


4^^ 1; 2\ 45 


31, 3 4ü; 47:17 


131 lll 


1 


V 




ÍUgocöai . . 
JAlió-Ungi . 
iFelHÖ Uugi ^ 


8 

8 

n 


1 

5 

15 


9 
13 
26 


0-" 
lü 1 
24- 


2 


9 
11 

26 


10- 
12 1 
2ö^ 


10 
13 
26 


fi 
13 
30 


5 

8 
6 


1 


i 


1 


' Ötísze&en 3 


"^7 


20 


47; Í3l I 


2t 46; 481 1! 4Í*| 52I19I 


1 


ir 


1 


hi 


yetei 


nes dflBztígiík 11| 


íí:í| 


47 


131 


Uií 


'1 


11 


160 


131 


ö 


136. 


167; 


72 


32 


-7^ 


7 



Észrevételek. 

Tanképes gyermekeknek a beküldött kimutatásban csak azon 
szülék gyermekei vannak, a mint látszik, beirva, kik iskolás helyeken 
laknak. Az iskolás helyek száma azonban csak 184, mig az összes la- 
kott helységeké 1072, s a fiókegyházakban lakó r. kath. lelkek száma 
összesen 32,152. Ezekből levonván az iskolás fiókegyházakan lakó 
8291 főnyi népességet, marad 23,961 lélek, melyek után , minden 8 1^. 
lekre számítván egy tanképes gyermeket,' kapunk 2995 tanképes gyer- 
meket, kik közöl csak igen kevés járhat rendesen iskolába, mert 
szüléik iskola nélkül lévő és iskolás helytől többnyire távol osö he- 
lyeken laknak. 



ELEMI TAMÜOY A SZATHHÁRI EGTHÁZUEOVéBEM. 



185 



r. 


kat. egyházmegyében az I86V2 ^^ évben 








nyelv 


tank^pei 


K gyermekek azáma 




Arányok 


vegjesen 


volt 


tcttlefrjirt 


N 

iö - 


3 


1 


s 

£ 




•2 
a 


? 
'-í: 






? 
'^ 








48 

B 




Ö 














cd -M 

< 


Cil 


„ 






513 


467 


980 


420 


409 


829 


83 


58 


1 


_ 


^- 


180 


163 


343 


170 


I6fí 


320 


93 


40 


-'— 


- 


. 


tí50 


im 


l,l&9 


Ö7fi 


389 


965 


83 


53 


^^ 


* 


— 


Hí)7 


m\ 


1,798 


nu 


687 


1,422 


79 


94 


J_ 




— 


30** 


364 


743 


341 


321 


662 


89 


47 


2 


— 


— 2,fi2í) í 2,m\ 1 6/^^3 


2,242 


1,956 


4,198 


83 ! 61 1 


1 


, 


2 


487 


44:í 


9i!í> 


104 


373 


777 


83 


37 


,. 


_ 


— 


2ft4 


2&Ö 


509 


235 


238 


463 


Öfí 


51 


— 


- 


1 


Vi6 


774 


1,620 


im 


715 


1,420 


' 93 


109 


.j 


e 


1,487 


M71 


2,9.=i8 


t,344 


1,316 


2,660 


89 


59 


— l 





242 


224 


466 


167 


163 


330 


70 


33 


1^ 


— 


4.17 


426 


865 


iJ41 


221 


462 


53 


42 


2l- 


^ 


805 


807 


1,01^ 


718 


668 


1,386 


85 


53 


3t 1! - 1 1,484 1 


1,459 i 2,íi43 i 


1,126 l 


1,052 1 


2,178 


74 47 1 


öi 


l 


3 


5,600 


1 5,324 


1 10,924 


4,713 


4,324 


9,036 


1 82 


56 ) 



186 BAKSIJÓZ8EF. 



vni. 

ELKMI TANÜGY 

A VÁOZI liÓM KATH. EtíYHÁZMKGYK TKRÜÍ.KTÉN 

186Ví-ben. 

A megyei püspök ö mlgft által beküldött csperessc^gi kimutatásokból 

összeállította 

Dr. Barsi József. 



Á Váczi egyházmegye, a fővárosokat kivéve, az ország 
központját, a Duna és Tisza közének felső részét foglalja ma- 
gában. Nógrád déli lejtőin kezdődvén , s Hatvan nál 
Heves vármegyét , Csép a-, Czibakháza-, Mező- 
Túr-, Szolnok- és T i 8 z a-V árkonynál Küls ő-S z o 1- 
nokot, Jánoshidánál pedig a Jászságot érintvén, 
Pest megye egész hosszát s beléje ékelt Kis Kunságot, 
meg Csongrád vármegye legnagyobb részét öleli magába. 

E területen ötszáz hatvan és hét külön helységbe cso- 
portosultak a lakosok. E helységek nagyobb része azonban 
pusztákból áll, melyek között van nem egy úgynevezett be- 
telepített puszta. 

Éles ellentétben mutatkozik az egyházmegye éjszaki 
része annak délszaki részével, mely két szélsőség közt a me- 
gye közepe mintegy átmenetül szolgál. Az éjszaki részen az 
önnálló helységek sűrűbben fekszenek, mi által határaik szű- 
külnek ; a délszaki részen az önálló helységek száma csekély, 
de roppant határokkal rendelkeznek, és a széles , termékeny 
határokhoz képest, a népesség is nagy számot tesz. 

Az e dolgozathoz mellékelt táblán az itt mondottak 
számokban ki vannak fejezve, a mennyiben a három főespc- 
rességek elsejében, a székesegyháziban, az egyházmegye éj- 





szaki részének megfolelölcgi hat esperes ségi kerül ctben^ 44 
uityaegybáz mellett 43 iskolás fiók egy ház találtatik ^ mig a?, 
egyházmegye déU^akí részének megfelelő csongrádi fdeBpe- 
resBÓgben ceak négy ospereseégi kerület van^ s azokban 28 
anyaegyház mellett iskolás fiókegyház e&ak négy találtatik ; 
n középnek megfelelő pesti ÍBcspereBiégbon pedig hét espc- 
rcBségi kerületben negyvenkét anyaegyház mellett husira 
megy az iskolás fíókogyhá^ak számn. Az elsőben, 83 iskolás he- 
lyen j a tanképea gyermekek száma c^ak 9,91 7 ^rolt, míg a 
harmadikban harminczkét iskolás helyen 16j02H tanképes 
vííit bejegyezve, a középsőben végre hatvankét iskolás helyen 
15|897, A szűkebb és tágabb határok közti különbség fejti 
meg azt is, hogy miért járt az éjszaki fdcspereBségbon a tan- 
képesek 82 százaléka iskolábai míg a délszakiban csak 60"/^ 
Ugyancsak a szélei határ okozza azt is, hogy a középső fé- 
eBperesBégben a^ iskolába járók csak 60 sssázalókát teszik 
a bejegyzett tanképeseknak ; mert a kecskeméti eaperesség 
kerületében csak 38*Vn járt iskolába; magában Kecske- 
mét városában pedig a iiuk kÖzŐl járt ugyan éVYof de a leá< 
Tiyok kö2Í>l csak 29%^ s így a kecskeméti gyermekek kössÖl 
csak 32%, minthogy a jelentés hihetőleg a nyári félévet vette 
mértékül, mikor a tanyai gazdálkodás mellett, a gyermekek 
iskoláztatása csakugyan fölöttébb meg van nehezítve. Ebből 
magából is láttízik, mennyire szükséges, csak az elemi tanítás 
tckíntctébül is^ hogy több több ónálló községek kelctke^ze- 
nekj gyűl- és központul szolgálandók ujabb egyházak és tan- 
intézetek számára. 

A váczi egyházmegye összes népessége az illető év- 
könyv szerint 1 860-ban öHBzcscn tVl H^liW lélekre volt számítva. 
Ebből az éjszaki föespcrosiégre esik 110,587, a középsörö 
238*623, a délszakira pedig 260,(>88. E népességnek azonban 
csak 69.^j% vagyis 36íi,273 lélek tartozott a r. kath. püspök 
közvetlen gondja alá, míg a többi 40,,^^% más hitvatlást kö- 
vctc, névazerint ^2.^^**/^^ h helvé* ^ -% az ágostai t, O.^d a 
keletit, 2.f,(,*Vrt pedig BZ észöví 

A n kath. néneiaáir nAi 3lyeken lakik^ hol 

ücmmi iskól pedig oly helye- 

ken^ mely gközelebbi kath. 




188 BAKSI JÓZSEF. 

iskola 18 olérhetetlenül messze esik. Az ilyen helyeken növe- 
kedő gyermekek nincsenek bele számítva a tanképesek so- 
rába y mert a beküldött táblás kimutatások caak az ískoUi 
helyeken lakó szülék gyermekeire szólanak. De különben i^ 
a nép- és gyermek-számlálás, a mint eddig gyakorlatban yao, 
annyira kisiklik az cllenörködcs alól, bogy a Bzámok hitelei- 
ságe nagyon is kétes ; s roig a községi élet uj alapokra Uk- 
tetve, örvendetesb tevékenységet ki nem fejtend ; mfg a köi- 
ség lakosainak telekkönyve mellett, még a lakosokról ven- 
tett törzskönyvek is rendeztetni nem fognak , melyekben i 
népessség minden változása, melyet család-alapítás, ssaporo- 
dás és kimúlások, be- és kiköltözés okoznak, a község hite- 
teles és gondosan ellenőrzött tolla által föl lesz jegyezve^ 
(fönnmaradván a mellett minden felekezetű lelkésznek nu- 
badsága, hogy mind saját, mind egyházi elöljáróinak tndo' 
mása, és esetleg netalán szükségelt használata végett, a.; í 
tála gondozott, keresztelt, megesketett és eltemetett hívekről 
minél részletesb jegyzékeket vezessen ;) — addig az elem 
tanügy egyes helyeken és mulólag felvirágozhatik ugyan, de 
általános és állandólag várható virágzásnak indulni nem fog- 

így föltéve, hogy a kath. hivek száma a váczi egyhii* 
megyében 1860.ban csakugyan 366.273 volt, akkor, min- 
den nyolcz lélekre egy tanképest számítva, 45^784 tanké- 
pes gyermeknek kellett volna beirva lenni, s 186yj-ben, 
hozzá számítva az időközbeni szaporodást, még sem volt 
több följegyezve mint '41,842, mi 3.942 főnyi különbséget 
^esz, s körülbelől anynyíra mehet azon tanképes r. katk 
gyermekek száma, melyek szüleikkel iskolás helyeken kivől 
laknak. 

Átmenvén azon kimutatásokra, melyeket a váczi egy- 
házmegye részéről a nm. Helytartótanács útján feldolgozásnl 
kaptunk, azokon sokféle eltérések mellett, ellenörség nyomát 
hiába keresnők. Némelyik alá van ugyan irva a kerületi es- 
peres által, de nincs aláírva az elemi iskolák helyJbeli igai- 
gatója, a lelkész vagy ennek helyettese áltaU A pongyolasig 
és felületesség sok helyen nagyon is feltűnő. Föesperességi 
kéznek vagy püspöki szemnek jótékony hatása nem éráik a 
kimutatások egyik helyén sem, s legtöbb részletesség ott mo- 



ELEMI TANÜGY A VÁCZI EOTHÁZMBGTÉBBN. 189 

tatkoziky hol a tanítók díjazásáról van szó. Dolgozatunk foly- 
tán lesz alkalmunk egyik másik ide tartozó helyet átvennünk. 
Általában véve azonban a tanitók díjazása az egész váczi 
egyházmegyében aránylag, és a többi egyházmegyében nyo- 
morgó tanikókéhoz képest még tttrhetö, kivált, hol a tanitók 
díjazása nem a községek tetszésétől fiigg. Legtöbb panaszt 
minden esetre ott hallani, hol a tanítót a községek fizetik. 
Nem lévén ugyanis a lakosoknak az iskolában vagy az iskola 
körül semmi joguk, csak az, hogy gyermeköket oda küldhe- 
tik, mi azonban mindig bizonyos terhekkel jár, — ök e jog- 
ból is csak a terhet érzik s így nem csoda, hogy sok szüle 
csak kényszerítve küldi gyermekét az iskolába. 

Az iskolás helyek száma a váczi egyházmegyében ösz- 
szesen 181. Ezek közöl 114 az anya- és 67 a fiókegyház. Az 
anyaegyházak közöl kiválnak az egyházmegye fővárosa Vác z, 
melynek kebelében két külön anyaegyház létezik; azután 
Kecskemét, most már szabad város, és a következő 21 me- 
zőváros: Csongrád, Czegléd, Czibakháza,Doro8- 
ma. Félegyháza, Gödöllő, Halas, Hatvan, Hód- 
mez ö-V ásárhely, Izsák, Kú n-S zen t-M i k 1 ó s, M a j- 
sa, Mező-Túr, Monor, Nagy- (máskép Szolnok-) 
Abony, Nagy-Kát a, Nagy-Kőrös, Nógrád, So- 
roksár, Szentes és Szolnok. A fiókegyházak közt 
a nevezetesebbek a következő 9 mezőváros: Alberti, 
Aszód, Dunavecse, Fülöpszállás, Laczháza, 
Pilis, Solth, Szál k-S zen t-M ártón és Szirák, de 
ezek egyikében sincs r. kath. iskola. 

Tanító volt 289 fö-, 56 segéd és 4 nő ; de tanító-ké- 
pezde az egész megyében nincs. Négyosztályu fő elemi isko- 
lák fiuk számára voltak : Czegléden, Féíegyházán, 
Hódmez Ő-V ásárhelyen, Kecskeméten, Sorok- 
sáron, Szolnokon és Váczon; három osztályúak 
voltak: Csongrádon, Majsán, Szentesen és Tú- 
rán; kétosztályuak : Alpáron, Apor-Mindszenten, 
Czegléd-Berczcl en, Czibakházán, Dorosmán, 
Qödöllőn, Harasztiban, Hatvanban, Izsákon, 
Jánoshidán, Kallón, Kókán, Mez ő-T ú r o D; M o- 
noron, Nag y-A bonyban, Nag y-K á t á n, N a g y-K ö* 



190 BÁBSI JÓZSEF. 

rösön, Rékáson, Tápio-Bicskén, Tápio-GyÖr- 
gyén^ Tószegben, Uj -Kecskén, Uj-Szászon, 
Ullön ós Vecsésen. Leányok számára külön iskolák 
voltak, éa pedig háromosztályú : Hódraezö-Vásárhe- 
lyen és Kecskeméten; két osztályúak : Csongrá- 
don, Czegléden, Czibakházán, Félegyházán, 
Kecskeméten három városrészben, Majsán, Nagy- 
Abonyban, Szentesen, Szolnokon ésVáczon; 
egyosztályuak : Apor-Mindszenten, Csépán, Czeg^ 
1 é d-B erczelen, Dorosmán, Halason, Uékáson 
és T ó- A 1 m á s o n. A többi itt elé nem sorolt helyeken az 
elemi iskolák vegyesek. 

A tannyelvre nézve, ez, mint az ország belsejében gon- 
dolni lehet, túlnyomólag magyar. Az összes tantermek száma 
ugyanis 308 és ezek közöl 2ö7-ben vagyis 83.447ü a tannyelv 
magyar. A tót nyelv szolgál tannyelvül 11 helyen, vagyis 
3.44%, a német két iskolában vagyis O.o.,7o> & magyar-tót 20 
helyen, vagyis 6.52V0; & magyar-német pedig 18 helyen, vagy- 
is 5.90% tanteremben. A tizenegy tótnyelvtt tanterem volt : 
Alsó-Petényben, Alsó-Sápon, Bottyánban, Er- 
d ö-K ürthön, FelsöSzátkon, Issaszegen, Ke- 
szegben, Ki s-Uj faluban, Nczsán, Tápio-Sápon 
és Zsidón. A két német nyelvű tanterem volt: Berke- 
nyén és Szendehelyen. A magyar-tót és magyar-német 
nyelvű tantermeket illető helyeken említendjük meg; itt elég 
legyen megjegyeznünk, hogy a nemmagyar nyelvű tantermek 
növendékserege aránylag még kisebb mint a tantermek szá- 
mához képest lennie kellene, mert többnyire félreeső kis he- 
lyeken léteznek, Soroksárt és Váczot kivéve, hol a 
magyar-német tantermek elég népesek. 

Egyházi kormány tekintetéből a váczi egyházmegye 
fel van osztva három föesperességre és tizenhét esperességi 
kerületre, mint táblánk mutatja, melynek rendé szerint most 
átmegyünk a részletekre. 

I. Bzékeeegyházi Főeeperesség. 

A) Székesegyházi vagy váczi esperessé g. 
E kerületben 20 helyen vannak elemi iskolák, és pedig 9 





BLEHI TAHOGY a tAgISI ÍOTMÁEHEGTÉBEN. 



anya* és 1 1 fiókegyháaban. Az anyaegyhássak : Dunakesz, 
M á c s a, P ü s p ö k^H atvan^ Szilágy, SzÖd, Vácaon 
kettő, Vác Z'K i s-H artyán és Veresegyháza; a fiók* 
egyházak: Acaa, Bottyán, Domony, Duka, Kís- 
Néiuedi, Kie- Szeat-MikUs, Kis-Ujfala, Rá- 
tóth^ Szada^ Tót-Györk és Zsidó. A püspök szék- 
helyén Váczon van egy négy osztályú föelemi iskola fiúk szá- 
mára f egy rajztanítóval a rendes tanítókon kivüh Itt a tan- 
nyelv magyar-német* Van továbbá egy kétosztályá leányiskola 
hol kézi munkákban h nyernek útmutatást ; egy kétofiztályii 
vegyed iekolaf és ugyancsak egy vegye^^ de csak egyosztályu. 
Ezekben a tannyelv magyar. Van végre Váczon vasárnapi 
ismétlési iskola 140 tanulóval, éa leányok számára magán- 
nevelű intézet* A többi helyeken az iskolák mind csak egy- 
osztályúak és vegyesek, A tannyelv tót három helyen^ úgy- 
mint : Bottyánban^ Kis^Ujfaluban és Zsidón; 
magyar-tót öt helyen , t i. Ácsán, Domonyban^ Ká- 
tóthon, Szödönóa Tót-Györkön; magyar-német 
a váczi főelem i fiúiskolában ; a többi helyeken és iskolákban 
magyar* Ausán éa Tót- Györk ön az iskola béreit ház- 
ban tartatík ; S z d dnól a kimutatás az épületről hallgat ; 
Kis-Szent-Mikló snál pedíg minden egyéb tudósitás he- 
lyett ez átl : „Jelenleg a tanitó mind lakától, mind földjeitől 
l8Ul-bea a megye (Pest) határozatánál megíbsztatott, aöt az 
ískolaliáz is elvétetett.^ A többi helyeken az iskolának saját 
épülete van b egy-egy tanitó benne. Váczon van nyolcz tlőta- 
nitó éa három segéd, e^gy rajztanitó és egy nö, ki a kézi mun* 
kákban gyakoroltatja a leányokat Segédtanitó van azonkívül 
KI a- NémedI hen^ PUspök^Uatvanban éa Szi 
lágyon. 

B.) E c s e g h i e s p e r e s a é g. E kerületben hét anya- 
éa négy fiókegyházban vannak elemi iskolák. Az anyaegyhá- 
zak :Becsk©, Berezel, Buják, Csecse, Ecsegh, 
Szent-Ivány éa Hzőllős; a fiók : A 1 s ó- 

Told, Kozárdp Kövesd és Bzér cerület 

egészen Nógrád vármegyében fel 
áll /melye kiközöl egynek 
ket lunnn van , hogy i 



192 BARSI JÓZSEF. 

egy osztályúak és vegyesek. Iskolaépülete móg is mindenik- 
nek van y és négy helyen , úgymint :Berczelen, Baji* 
kon, Csecsén ésEcsoghen a rendes tanító mellett le- 
gédek is működtek. Bérc z elén a kimutatás évében 169 
tanképes gyermek volt, de iskolába nem járt egy sem, mot 
— épen akkor építettek új iskolát. Kővesden asért ím 
jártak , mert a tanitó , kinek pénzbeli fizetése a vicmi pfiaptt 
útján évi 12 forint; ebből meg nem élhetvén, kési mnnkánl 
kényszerült tengetni életét. A tannyelv az cgéss kerfiledNi 
magyar. 

C.) Gödöllői esperessé g. E keríiletben hstiDji- 
és négy fiókegyházban vannak elemi iskolák. Aa anyaegjli 
zak:Bagh, Boldogh, Gödöllő, Hévia, Taráé 
Vácz-Szent-László; a fiókegyházak : A s z ö d , H^ 
viz-Györk, Nagy-Kartal és Valkó. £ kerfileOs 
Túra tűnik ki leginkább háromosztályú iskolAjával, meljks 
két fötanitó mellett segéd is mttködik. Gödöllőn aaiakob 
csak kétosztályu és annak sincs saját épülete. Mig aa mM 
mat báró Sina birta, ő adott az iskolának épületet , nc^ 
azonban most az urodalommal együtt a belga bank birtoUk 
ment át. A v a 1 k ó i iskola tantermének egésa belső terfiki 
csak 9 D öl y s minden felszerelés teljesen hiányaik beav 
Ez , valamint a turain és gödöUőin kívül , a kertk 
többi iskolája, csak egyosztályu és valamennyi ve^es , sok 
a három első fiókot és az utolsó anyacgyhásat kivéve , w 
deuütt vannak a tanitók mellett segédek is. Aeaódoii 
tannyelv magyar-tót, a többi iskolákban magyar. TekiM 
azt, hogy a fő- és al- tanitók összes száma 17, "gyansMf 
tanteremnek jutna tanitó. Tanterem azonban nincs több tÍHfr 
háromnál, hihetőleg azért , mert a tanitók többnyire 
is lévén, segédet csak azért tartanak , hogy magok 
tói menekülhessenek. 

D.) Hatvani esperessé g. E kerfiletbeD ajiis 
anya- és ugyanannyi fiók-egyházban vannak elemi 
Az anyaegyházak: Hatvan, Heréd, Jobbágyi Ki^' 
ló. Kökényes, Lőrinczi, Palotás és Veasegbi 
a fiókegyházak :Bágyon, Dengelyegh, Brd 5-KjIvÚ^ 
Erdő-Tarcsa, Héhalom, Szántó, SsarTas-Of 





RtEMl TANÜGY A VACZI EÖYnAzMEOYÍUEKp 

de és S z i r á L E^eo iekolák közöl csak a hatvani ée a 
káltdi kétosztályuak. A hatvaniban két fűtanitó mellett 
gégéd is működik. Segédek vannak még t H é h a 1 m o n, 
HerédcUj K állón, Lőrinc zlben és Szántón; de 
a héhalminak alapított fizetése nincsen ^ b csak a tanító fia 
segédkedík édes atyja mellett A tannyelv az egéssi keríiletben 
magyar, ErdÖ-Kürthöt kivéve , hol tót* Hatvan ban 
az egyik osztály saját iskolai épületében van^ a másik bérlett- 
ben. A szaryasgedei iskola leégett. A többi mind saját 
házában tartatik, 
( E.J Nógrádi esperessé g. E kerületben , mely 

I Bsintén egészen a hasonnevű vármegyében fekszik , nyolca 
I anya és hét fiók-egyházban vannak elemi iskolák. Az anya- 
j egyházak : Berkenye, Boraos-Berénke, Kösd, 
I Nógrád, Nöténcs, Rétságh^ Szendehely éa 
Verocze; a fiók -egyházak : Berki, Diós-Jenö, 
I Horpács, Pencz, Rád, Szokola és TolmácSt E 
I kerületben egy iskola sem több mint egy osztályú és vegyes ; 
I de a tan képes gyermekek küzdi 9GVft j^rt iskolába, A b e r- 
j kii iskolának nincs Baját épülete, a többinek van. Segédtanl* 
I tok voltak Nógrádon és Szendehelyen, A tannyelv 
j a kerület iskoláiban elég víiltozatoö , névszerint német : Ber- 
I kényén és Sz end eh e ly tt ; magyar-német : Veroczén ; 
I magyar tót: Nógrádon, Nöténcsen és Penczen, 

A nöténcsí anyaegyházhoz tartozik a többi közt FelaÖ- 
I P e t é n y is mint fiók-egyház. Ebben a közbirtokosság tago- 
I sítáö alkalmával féltelki iiletöséget kíliasittatott alapjául egy 
építendő kath, elemi iskolának azon fellétel alatt, hogj a ta- 
I nitót a közbirtokosság fogja választani, a egyúttal ü határo- 
. zandja meg a tannyelvet E föltételek ellen a váezi püspök 
óvást tett s a tagosítás ollen, ha ily feltételek mellett történnék, 
tiltakozott, de süker nélküL A ncíténcsi lelkésznek az előt- 
tünk fekvő kimutatáshoz caatoi tátott i^elyböl e tény- 
állást merítjük, így folytatja pam 'e a 
közbirtokosság egy része a kibasíte ^ad* 
ta és „saját gyermekeik" i ván 
c jótékony intézetből valami húp^ et," 
Ez is egyike azon sem ö ^ v 



1 




194 BARSI JÓZSEF. 

kezményeknek , melyek a felekezeti iskolák rendszeréből 
erednek. 

F.) Romhányi esperessé g. E kerületben, mdj 
hasonlóképen egészen Nógrád vármegyében feksBÍky hat anpr 
és kilencz íiók- egyházban vannak elemi iskolák. Aa anyi- 
egyházak: Herencsény, Nándor, Nézsa, Rob- 
hány, Sáp (alsó,) és T erény ; a fiók-egyházak : Alió- 
Petéuy, Felsö-Szátok, Keszegh, Kia-Ecset, 
Legénd, Surány, Szanda, Szenté és Tereske 
Itt sincs magasabb iskola sehol , s valamennyi csak egyoutí- 
lyu és vegyes. Minden iskolának azonban van saját épületeó 
tanitója ; Herencsény ben és Romhány ban van tgf 
egy segéd is. A tannyelv többnyire magyar, de hat iakoUbi 
nem az, hanem ötben tót, úgymint: Alsó-Petényei, 
Alsó-S&gon, Felsö-Szátku n, Keszegben á 
N é z s á n ; egyben pedig [magyar-tót , t.i. LegéndemE 
kerület csupa falukat foglalván magában, népessége is csekélj, 
s a tanképes gyermekek száma e kerületben a legkisebb, i|y' 
mint csak 518 fiu és 498 leány. 

n. Festi Föesperesség. 

A.) Alsó-némedi esperessé g. E kerületba 
hét anya- és öt fiók-egyházban vannak elemi iskolák, iz 
anyaegyházak: Alsó-Némedi, Apostagb, Bugyii 
Kún-Szent-Miklós, Peregh, Sári és Új-Htr- 
t y á n ; a fiók-egyházak : Felsö-Dabas, Gyón, Et- 
kucs, Ócsa és Tass. Ezen iskolák is mind csak eg 
osztályúak és vegyesek. Mindeniknek van saját épülete, 
csak a gyóni szorult bérelt helyiségbe. Ámde az apol- 
ta g h i szűk ; a kún-szent-miklósi oly kicsiny, hogj 
a gyermekeknek csak egy része fér el benne, noha némelyek 
a földön ülnek ; T a s s o n a tanító lakszobája fölötte kicsinj. 
Tanitó, rendes, mindenütt van, Sári ban és F e 1 s ö - D aba- 
s o n van segéd is. Az ócsai tanítónak, mint tanítónak fisetiw 
minden tanuló után 20 kr., volt pedig összesen 50 fiu és 44 
leány. Ugyanannak kántori dija : V4 telek földje ; párbér fe- 
jében 80 véka rozs és 20 ft. Stóla fejében összesen 40 ft.* to* 
vább: Vj mázsa hús, % mázsa só, 15 W faggyú, 4 ítoie vaj, 



ELKMT TANÜGY A VÁCZl EaVHÁZMEGVéBKN. 



szalonna heljett 3 ft„ Vi W paprika, l azekér széoa, 
ugyanannyi szalma és lakás. Az ú j h a r t y á n i tanító, fizeté- 
se mellé, ösztön díj fejében b. Sí na Simontól szokott volt kapni 
évenkint 20 forintot^ a k a k u c s i ugyanonnan 15 ü, Moat et- 
től elestek, A tannyelv többnyire magyar, és caak Sáriban 
magyar- tótf Ü j - H a r t y á n b a n raagyar*néraet< 

B,) Czeglédí eaperesség. E kerületben mind- 
Ö5Sze már cBak hét helyen vannak elemi iskolák , öt anya- éa 
két fiókegyházban. Az anyaegy házak : Czegléd^ Czeg- 
léd-Berczel, Irsa, Nagykörös és Törtei; a fiók- 
egyházak : K o c s é r (a Jászságban) és V a c a - C z e g l é- 
den van a fiuk számára négy osztályú föeiemi iskola, a 
leányokéra pedig két osztályú elemi iskola. Van azonkivtll 
rajztanár 525 ft, évi díjjal éa van két magán iskola uÖi kézi 
munkákra. Nagy -K örö sön van egy két osztályú fiu- éa 
egy egyosztályu leányiskola ; Czegléd*Berczelen egy 
kétosztályu vegyes* A többi iskolák egy osztályúak és vegye- 
sek. Iskola-épületek mindenütt vannak ugyan^ de a nagy- 
kő r Ö s i a városéi a k o c a é r í pedig J á s z - a p á t b í é. A 
tannyelv az egy Czegléd* Berezel kivételével , hol ma- 
gyar-német nyelven tanulnak , mindenütt magyar. Itt már ha- 
tározottan az alföld typusa uralkodik. Mindössze hét helyen 
1510 tanképes fiu^ 1420 leány volt, melyek közöl csak 587(, 
járt iskolába^ s ^gy^gy tanító alá még is átlag 107 tanuló ju- 
tott* Egyes helyeken aránylag még több* 

C.)Fóthi eaperesaég, E kerületben hat anya- és 
nyolcz fiókegyházban vannak elemi iskolák* Az anyaegyhá- 
zak : Csömör, Ecser, Fóth, Kerepes, Mogyo- 
ród, éa Rákos-Caaba; A fiókegyházak ; C s i k T a r- 
csa, Czinkota, Kis-Tarcsa, Maglód, Péczei^ 
Rákos Keresztúr, Rá kos-Palota és Új- Pest. 
Még itt, a főváros legközelebbi környékében, sincs sehol ma- 
gasabb elemi iskola raint egyosztályu vegyes* Iskolának való 
épület és tanitó mindenütt van, C s ö m ü r Ö^ffic seren 
és Mogyoródon van egy egy segéd is , d^^^^**>!i^- 
vajmi hanyag, A tanképes 1222 gyermek ko^ 
iskolába, vagy is 45 Ti*! A mogyoródi taníti 
u kimutatás r „az iskolát a segéd*hiMtó vezet 




196 BARSI JÓZSEF. 

tanító Papp László , kinek összes jövedelme mintegy 500 fo- 
rint; teljességgel csak a jegyzöségnek él, s az iskolára nincseo 
semmi gondja." A tannyelv e kerületben, mely az ország fő- 
városát félkörben övedzi , csak öt helyen magyar, úgy mint: 
Fóthon, Mogyoródon, Péczolen, RákoB-Cst- 
bánésRákos-Palotán; magyar német: Ú j-Pestea, 
magyar-tót pedig : Csömörön, Czinkotán, Csik-éi 
Eis-Tarcsán, Ecseren, Kerepesen, Maglódon, 
és Rákos-Keresztúron. 

D.) Kecskeméti esperessé g. E kerületbeo 
csak négy helyen vannak iskolák és mindannyi anyaegybii 
is. Neveik: Izsák, Kecskemét, Örkény és Tatir 
Szent-György. Dee négy helyen 25 tanteremben tarti- 
tik iskola mind magyar nyelven. E tantermekből hussonegyct 
maga Kecskemét városa tart nyitva. Van ott legelSsiür 
négyosztályu föelemi fiúiskola , meljnek első vagy is legalaó 
osztálya a tanulók sokasága miatt párhuzamos ; van 3 oeiti 
lyu leányiskola ; tovább van három helyen két osztályú »- 
kóla fiuk és ugyan ilyen leányok számára ; végre van egyois- 
tályu vegyes iskola. Volt Kecskeméten reáliskola is, de 
1861-ben megszűnt. A nötanitót, kitől a leányok nöi kési 
munkát tanulnak , a város fizeti. Tanító van Összesen 22 , kik 
részint három saját iskolai épületben laknak, részint meg nem 
határozott számú bérlett iskolai helyiségben. Vasárnapi iskob 
ugyanott van hét. Izsákon az iskola két-osztályu, a va8á^ 
napit megszüntette gylilésileg a nép, megtagadván az érte járó 
dijakat Az egyik osztályt a kántor vezeti, a másikat a segéd- 
tanító. Örkényben és Tatár-Szent-Györgyönu 
iskolák csak egyosztályuak és vegyesek. Örkényben a 
vasárnapi iskola „a tanítónak részeges életmódja miatt meg- 
szűnt ;" Tatár-Szent-Györgyön szünetel , mert a ta- 
nítótól megtagadták a fizetést , melyet érte szoktak volt fizet- 
ni. Az Örkényi iskola a jegyzői lakban tartatik. Kecskeméten 
a bejegyzett tanképes gyermekek száma 4400, és pedig 2100 
fiu és 2300 leány. Ezekből, ha minden járna, minden tanitóia 
jutna 200 növendék. Nem járt azonban csak 32®4 , és pedig 
fiu 41"/o , leány ellenben csak 297oi s minden tanítónak átlag 
jutott 70 tanuló. Az egész kerületben a tanképeaek kSiSl 



ELEMI TANüOY A VÁCZI EGYHÁZMEGYÉBEN 197 

csak SSVo járt iskolába, s egyegy tanító alá még így is jutott 
71 növendék. 

£.) Nagykátai esperesség. E kerületben hét 
anya- és négy fiókegyházban vannak elemi iskolák. Ae anya- 
egyházak: Nagy-Káta, Szecsö, Szent-Márton- 
Ká ta, T ápi ó- Bicske, Táp ió-Ságh,Tápió- Süli 
és Úri; a fiókegyházak: Gomba, Káva, Mende és 
Tápió-Szent-Márton. Ezen iskolák közöl csak a 
nagykátai és a tápió-bicskei két osztályúak , de 
ezek is vegyesek, mint a többi valamennyi. Segédtanítók van- 
nak : Nagy-Kátán és Tápió-Bicskén kettö-kettö, 
Mendén ésSzecsön egyegy. Nagy -Katán uj isko- 
lát építenek , mely még nem volt befejezve. Tápió-Bics- 
kén az iskola részére részint papirosokban , részint földbir- 
tokban mintegy 10,000 forintra menő, úgynevezett Bics- 
key-Sándor- féle alapítvány létezik , s magában a hely- 
ségben kezeltetik. Ebből vett fel a község kölcsönt, mikor új 
iskoláját építette. Á kamatok hovafordításáról a kimutatás 
nem szól. A gombai iskolában mesterember tanít; díja 
30 ft. és 6. pesti mérő rozs. Saját épülete az iskolának nem 
lévén , e szegényes díjból fizeti a tanító a lakbért is. — A 
többi helyeken mindenütt saját épülete van az iskolának. A 
tannyelv magyar, egyetlenegy kivétellel. Ez M e n d é n van, 
hol a tannyelv magyar-tót. 

F.) Soroksári esperesség. E kerületben hat 
anya- és csak egy fiók-egyházban vannak elemi iskolák. Az 
anyaegyházak: Haraszti, Monor, Soroksár, Tak- 
sony, Üllő és Vecsés; a fiókegyház: Gyömrö. E 
kerületben legtöbb kétosztályu iskola van, úgymint: Ha- 
rasztiban, Monoron, Üllőn és Vecsésen; a so- 
roksári épen négyosztályu ; de valamint a többi egyosztályú- 
ak, úgy ezek is mind vegyesek. Tanítók vannak S o r o k s á- 
ron négy, Monoron és Üllőn kettő-kettő ; a többi he- 
lyeken egyegy; segédtanítók működnek Harasztiban, 
Monoron, Üllőn- és Vecsésen. Taksonyban 235 
gyermek járt iskolába egy tanító alatt ! Itt az a megjegyzés 
is áll a kimutatásban, hogy „1861-ben az alkotmány beállta 
óta nyáron igen kevés gyermek látogatja az iskolát." — Min- 



198 BARSI JÓZSEF. 

den iskolának van saját épülete. • A tannyelv öt tanterembeo 
magyar, úgy mint Gyomron, Monoron és Üllőn, 
kilenczben pedig magyar-német, névszerint Harasztiba &, 
Soroksáron, Taksonyban és VecséBen.Atuh 
képesek közöl 93 % járt tettleg iskolába, s átlag minden ti- 
nítóra 111 növendék jutott. 

G.)Zsámbokí esperessé g. £ kerületben iskoUi 
fiókegyház nincs egy sem, anyaegyház pedig van a követkeio 
hét: Dány, Issaszegh, Eóka, Szén t -Lörinci- 
Eáta, Tápió-Sáp, Tó- Almás és Zsá m bok. Kó- 
k á n az iskola kétosztályu de vegyes , Tó-Almáson kü- 
lön van a fíu- és külön a leányiskola : de csak egyosstáljnak. 
A többi mind (^sak egyosztályu és vegyes. Épülete mindenik 
iskolának van , és a rendes tanitó mellett csak két helyen 
nincs segédtanító, úgymint: Sa. Lörincz- Katán éi 
Tápió-Sápon. A tanképesek közöl 84o/^ járt iskolába , i 
még is lOő növendék jutott átlag egyegy tanítóra. A tannydr 
csak Issaszeghen és Tápiósápon tót; a többi he- 
lyeken magyar. 

III. Csongrádi Föesperesség. 

A.) Hód-mezö-Vásárhelyi esperessé g. E 
kerületben nyolcz anyaegyházban vannak elemi iskolák, azon 
kívül pedig a derékegyházi pusztán öt helyen. Az anyaegy- 
házak : Al-Gyeö, Csongrád, Hó d- mez ö - Vásár 
hely , Mi ndszen t, Sámson, Szegvár, Szentes 
és Tápé; a derék egyházi puszta iskolás helyei : Derék- 
egyháza, László-Telek, Mágocs, Ördöngös, 
és Tompahát. Hód-mezö-vásárhelyen van, a ki- 
mutatás szerint , összesen egy saját épületben nyolcz osztály, 
és pedig öt a fiuk és három a leányok számára ; azonkivfll pe- 
dig két vegyes tanyai iskola. Nöí kézi munkára nincs tanító, 
sem más magán-intézet. Vasárnapi iskola van mester-legények 
és inasok számára. A városban öt fő és egy segédtanító mfi- 
ködik , a tanyákon két tanyai tanitó. A tanyai tanitó fizetése : 
210 ft., szabad lakás, egy hold föld kertnek, 15 ft. 75 kr. fB- 
tőre. Csongrádon van egy föelemi iskola fiuk saánián 



; 




ELEMI TáNÜ&Y A VACZI EGYHAzMEOTÉBEK 



ué^y u&ztálylyalj melyekből rz gUö és második párhussamoi ; 
cpy leányiskola három osztály lynl^ melynek elaö két osztálya 
axintéii párhuzamos ; tovább egy vegyes egyoszlályu éa ^égy 
tanyai iskola. Itt van magán leánynevelő intézet ^ meg nöi 
kézi munkára tanító asszony^ és vasárnapi két osztályú fiu* 
H egy osztályú leány iskola , Összesen hat városig íiégy tanyai 
tanftV) val és három segéddel. Apor-Mindezenteo vaa 
két osztályú fin és egyosztályu leány-iakola f e a tanyákon öt 
vegyes; három városi és Öt tanyai tanítóval Az épületek kö- 
zöl kettő az í&kolá4í sajátja, a többi bérelt. Szentesen 
van három osztályú tíu-j két osztályú leány-iskola , egy ve- 
gyes egy-nsztályu és hasonló szerkezettel két tanyai, A 1- 
G y e ö B van egy tiu ^ egy leány és egy vogyes iskola, Szeg- 
várit szintén külön fin és külön leány-iskola. Az egész ke- 
rületben kilencz épiilet az iskolák sajátja ^ a többi bérelt; de 
a béreltek számát a kimutatásból nem lehet eltalálni. A d e- 
rékegyházaij ördöngöst és tompaháti pusztai 
iskolákat gr. Károlyi htvdn alapította és tartja: a mágo- 
c s i t és 1 ás z 1 ó t e 1 k i t ellenben gr. Károlyi Lajm^ ki azóta 
kimúlt ugyan, de fiában , gr. Károlyi Alajosban^ nem csak 
jól kezelt^ hanem bölcsen felhasznált vagyonának is örökösé- 
ben, mint ennek eddigi tettei mutatják, közművelődésünk hü 
pártolóját hagyván maga után^ bizton remélhetni, hogy az oly 
nagyon sziikségas és hasznos puszfai iskolákat sem hagyta 
mostoha kézre. 

A tannyelv nem caab e kerületben ^ hanem az egész 
csongrádi föes peress égben tijztán magyar, mely szerencsében 
egész Magyarországon a r. kath* egyház kettes föesperessége 
részesül* 

B.) K i s • K ú n s á g i e s p e r e s s é g. E kerületben 
hét anya- éa egy fiók-egyházban vannak elemi iskolák. Az 
anyaegyházak : Csatiy, DÓcz^ Doroema^ Félegy- 
háza, Halas, MajsaésPéterijA fiókegyház : A 1 s ó- 
Péteri. Félegyházán van egy föelemi üégr osztályú 
iskola Éuk, és ^gy két osztályii leányok száM|HMLét kézi 
munka iskolával; Majsán van egy bároi^^^^^Mtt* és 
kétosztály u leáryiekola ; Dorosmán egj^^^^^^H^u, 
egy egyosztályu leány és két vegyes tanyai 




200 liAKSI JÓZSKF. 

8on külön íiii- és külön leányiskola. A többi helyeken ii 
iskolák csak cgyosztályuak és vegyesek. A tanképes gyeniK- 
kek száma e kerületben 3608 före ment , és pedig fii vok 
1994, leány csak 1614, s ezen aránytalanság oda látssik am* 
tatni f hogy az összeirás nem egészen hiteles. Tettleg eiak- 
böl nem járt csak 547o és mégis egyegy tanítóra jutott 93 ii- 
nuló. — Iskolai saját épület e kerületben volt nyolcs. A taii- 
tók összes száma 22. Segédtanító nem volt egy sem. 

C.) Nagy-abonyi esperessé g. £ kerfilettea 
hat anya- és egy fiók-egyházban vannak olemi iskolák, ii 
anyaegyházak :Jánoshida, Nagy- (vagy Szolnok-) 
Abony, Rékás, Tápió-Györgye, Tápió- Szele 
és Új -Szász ; a fiók-egyház: Farmos. Nagy- Abonj- 
ban van két osztályú fíu- és külön két-osztálju leányiskola,! 
e mellett tanultak nöi kézi munkát is ; kétosztályuak de fc- 
gyesek az iskolák Jánoshidán, Tápió- Qy örgyén 
és Uj -Szászon; Rókáson van egy fiu és egy leáoyii* 
kóla , s azonkivül egy vegyes ; a tápiószelei és {a^ 
m 0^8 i iskolák egyoszt Uyuak és vegyesek. Tanító vaoL ÖUR- 
sen 13 és két nö ; saját épülctök az iskoláknak volt kile&o. 
A tanképes gyermekek összes száma 3209 volt^ és pedig 
1724 fiu s 1485 loány : ezek közöl azonban csak 69Vo j*^ 
tettleg iskolába s egyegy tanító alá még is jutott 146. Hi 
mindnyájan jártak volna, egyegy tanító alá 214 növendék 
esett volna, mi azon esetre is, hogy az összeirás hiteles, mi- 
hez azonban itt is kétség fór, s hogy a népesség nem fogci 
szaporodni sem a tanítás tökclcteBbíttetni, a mi nem valószí- 
nű : arról tesz tanúságot , hogy a tanítók száma e kerületben 
már most is elégtelen. 

D.) Szolnoki esperessé g. E kerületben hét anja* 
és két fiók-egyházban vannak elemi iskolák. Az anyaegyhi- 
zak: Alpár, Csépa, Czibakháza, Mezö-Túr, 
Szolnok, Tó-szeghésUj-Kécske; a fiókegyhásak: 
Puszta-Szelevény és Puszta- Újfalu. Szolno- 
kon van egy négyosztályu fiú, egy kétosztályu leány, és egy 
egyosztályu vegyes iskola. A fiúiskola első osztálya párhuza- 
mos ; Czibakházán vau egy kétosztályu fiu és ugyanilyen 
leányiskola j'^kétosztályu de vegyes iskolák vannak még: Al- 



ELE&Il TAKÜG7 A VACZI EGYHAEMEOTéBEN. 201 

» 

párón^ Mezö-Túron, T6-Szeghen és Uj -Kecs- 
kén; Csépán van külön egyosztály fiuk s ogyosztály leá- 
nyok számára. A fiókegyházi iskolák csak egyosztályuak és 
vegyesek. A tanítók összes száma 21. Hogy Szolnokon 
nöi kézi munkát nem tanítanak s ismétlő vasárnapi iskola 
sincs y nem csak sajnos , hanem valóban feltűnő is. Söt Szol- 
nokon reáliskolának, még pedig nem csak alsónak; kellene len- 
ni, hanem felsőnek is. Minden iskolának van saját épülete. A 
tanképesek közöl !&% j^^t iskolába, s egyegy tanítónak még 
is 100 tanuló jutott, mi nagyon elég. S az így elfoglalt tanitók 
fizetése is, mint az előttünk fekvő kimutatás Czibakháza 
mezővárosának rovata alatt megjegyzi, „igen rosszul szolgál- 
tatik ki ," pedig C z i b a k-házán 326 tanuló van bejegyezve, 
kik közöl két tanító alá tettleg 272 növendék járt , úgy mint 
140 fiu és 132 leány. 

Mig a községek nem veendik saját kezeikbe az iskolát, 
az ujszervezetü vármegyék felügyelete s az országos tanügyi 
hatóságok főfelügyelete mellett, az elemi tanügy lehetetlen 
hogy kiemelkedjék azon örömtelen állapotból, melyben maig- 
lan a legfcSbb helységekben pang, életet hazudva, de gyümöl- 
csőt még csak nem is igérve. 



202 



BÁBSI JÓZ8KF. 



A nyilvános elemi tanögy állása a lis 



Ifi 


1 

1 


EBpotoBségi 
kerületek 


FgybáíakI Tanitdk 


Iskolai 


1 


Atii 


fi s á m a 


épületek 


üria 






1 


é 


-3 




i 


1 


±3 

1 


Ili 


l 


! 
1 


8í!«keacffjbázi 
Ecseghi 
Gödöllői . . 
Hatvani - * 

Nógrádi . . 
Rombányi . 


Üli 

7 4 

6 4 

8 8 
8 7 
6 9 


1 •)' 

20 28; 6 
11 U 4 
10 111 6 
16 17, 6 
15 15 2 
15 15 2 




15 
17 
23 
17 

17 


14 
11 

9 
15 
14 

15 


2 

1 
1 
1 


le 

n 
10 

J6 

16 
15 


11 Uh- 
18 lí:;- 
18 iM 

lö' ÍH 
15 Il- 


Oesjtcaen G , 


44 43 


87 


95 


2íí! 1 122 1 78 


5! 83l 98 


!-2?í 


II 


1 


Alsó^N^nicdi 
Cícglédi. . 
Fóthi . , . 
KecBkctntfti 

Nagykátai . 
Boroksárl . 
Zsámboki . 


7 5 12 
5 % 7 
6{ 8 U 
4Uj 4 
7: 4' 11 
ti 1, T 
7—1 7 


12 

14 

u 

12 

12 

1 


51 

1 1 
! 6- 

, 4 — 
; 5 — 


14 
16 
17 
27 

18 
16 
13 


u 

6 

11 

1 

T 


1 


12 
7 

14 
6 

11 
1 
1 


la 
lö 
14 
26 
13 
14 
9 


Il- 
i- 
Sí-- 

u^ 

5— 




ösfizefien 7 


42iíü 


62 96 23 1 


120 


1 c}^ 

63 ll 64 


lOS 7J i; 


IIT 


1 

1 


^ódmezövá 
bárhelyi . 
KÍ8 Kunsági 
Nagy- A bon yi 
Szolnoki 


7í 1 
B 1 
7 2 


8 
8 
7 

ÍJ 


4S 

2^ 
13 

2Í 


. 1 


" S 


1 *3 
48 14 2 

22 8 — 

15 9 — 

22 9 — 




1 1 
48 4V-' 
»2 91- 

28 fí^ 


ÖBBseecn 4 


28| 4l 32 m\ l\ 2I107 40| 2 


40Í108! loek 


% 


íyetc 


mea Öötzeí^ek 17 


Fh 


vw 


nisi 


,2SJ 


m 


ÍM 


\\m 


1,181 


t 6 


187 


3081 85711 



Észrevételek. 

a) Váczon van külön rajztanító ; es 

b) magán leánynevelő intézet. 

c) Kecskemétről a tudósítás azt mondja, hogy három iskolának 
saját épülete van ,^ a töbhi bérelt , de a béreltek számát nem nevezi 
meg. 



ELEMI TANÜGY A VÁCZI EGYHÁZHEQYEBEN. 



203 



kat. egyházmegyében az 186Va-ik évben. 



reW 




A 


k gyermekek (száma 




Arányok | 


UMen 


tanképos 


volt 


tettleg járt 


'O '-í 


•2 

II 


I' 


15 


^ 


4 


3 


T43 


-sí 


ti 


ti 


í 


J 




V 






JU 


be 


SS 


r 


4 


_ 


1,403 


1,341 


2J44 


1,255 


1,190 


'^,453 


89 


76 


^ 





612 


590 


1.SÍ02 


385 


3'J2 


707 


58 


47 


m 


— 


871 


880 


1,751 


698 


654 


1,352 


77 


79 


m 





1,047 


1,002 


2,\WJ 


871 


801 


1,672 


83 


72 


i 


— 


591 


564 


1,155 


565 


552 


1,117 


96 


65 


- 


*— 


518 


4Ü8 


1,016 


475 


420 


895 


68 


52 


5 


— 


6,042 


4,875 


9,9(7 


4,249 


3,947 


8,1 ím 


827.' 67 1 


i 


. 


mi 


748 


1,5ÖJ 


783 


717 


l,5(m 


9i 


IU7 


2 





1,510 


1,4-20 


2,930 


914 


808 


í,722 


58 


107 


1 


' 


621 


598 


1.-Í22 


286 


2b6 


551 


45 


32 


m 





2,3s!l 


2,537 


4,858 


1,033 


835 


1,868 


3^ 


71 


* 


-^ 


982 


922 


1,904 


502 


483 


984 


51 


5t 


» 


■^ 


997 


905 


1,902 


930 


851 


1,781 


93 


111 


- 


— 


794 


705 


1,409 


672 


599 


l,i71 


84 


105 


8 


. 


8,062 


7,835' 


15,807 


5,119 


4,558 


9,677 


6ü\ 


81 


^ 


r ^ 


3,529 


2,793 


6,322 


2,6E^0 


2,062 


4,712 


74 


98 


^ 


— 


1,994 


1,614 


3,608 


1,236 


817 


2,0.^3 


54 


93 


PT' 


— * 


1,724 


1,485 


3,209 


1,197 


997 


2,194 


68 


146 


^ 


— 


1,480 


1,409 


2,889 


1,155 


l,i>61 


2,216 


76 


100 


- 


— 


8,727; 


7,301 


16,028 


tí,238 


4,937 


11,175 


697J 104 1 


51 


— 


21,831 


2n,rui 


41,842 


15,606 


13,442 


29,048 


r 69V. 


83 1 



d) E főesperesség sok iskoláinál csak a nyári tanulók száma 
van följegyezve, mfg a többieknél a téli szám áll. Innen a különbség 
94% és 38Vo között. 

e) A bérlett helyiségek száma itt sincs megnevezve. A nyári 
évszak alatt itt is többnyire üresek az iskolák. 



IX. 

MAGYARORSZÁG ÁLLADALMI ÉS ORSZÁGOS 

UTJAI. 

Fest Vilmostól. 

Midőn a polgári társadalom a miveltség, anyagi jólUts 
iparélotnek magasabb fokát eléri| — szükségleteinek elUUfai 
kényelmének élvezése s fényűzési igényeinek kielégítése oh 
fcStényezökként lépnek föl, melyek a személy- és árúsEÜlitii' 
ban napról napra nagyobb mozgalmat idéznek-elö , panneN' 
lólag követelvén , hogy minél számosabb közlekedési esdi* 
zök; még pedig oly tökélylyel létesüljenek , hogy asokoD v 
csak gyorsan és bizton utazni, hanem bár minő terhet is oleiii 
lehessen szállítani. 

Ily alakot mutat fel tagadhatlanul a jelenkor , meljbei 
a vaspályák a leghatalmasabb tényezők gyanánt szerepefaHk. 

De midőn ezek leginkább csak egyes főirányokban Ü^ 
vetik a bel és külkereskedelem életereit; igen fontos táMik 
jut még a jól épített és rendezett kő utaknak is , mert osk 
főképen csak a belforgalom lendítésére és biztosításám bvh 
hivatva, oly hasznos közvetítőknek tekinthetők , mellyek • 
államok anyagi jólléte, sőt szellemi fejlődésének gyarapott- 
sara felette jótékony befolyást gyakorolnak, s azért jelentlU' 
güket soha el nem veszítendik. 

Nem lehet czélja a jelen értekezésnek a kőutak áltsláiS' 
san elismert hasznosságát és szükségességét hosszasabban fij' 
tegetni ; nem lehet czélja bővebben mutogatni , hogy a fifli* 
mivelés fejlődését, a birtok értékét, a gyár és iparos élet, 
val a nemzeti vagyon fokozódását nagy részben a jól 
kőutak áldásos befolyásának köszönhetni , — hanem 



magtarorszAg álladalmi és országos utjai. 205 

kiválólag 8 közvetlenül Magyarország közlekedési ügye érde- 
kelvén , legyen szabad ez alkalmat arra felhasználnom, hogy 
hazánk föutjai hálózatáról, azoknak mibenlétéről s állapotá- 
ról tüzetesen szólhassak. 

Magyarország útjai úgy, mint más országokéi, lényegök 
szerint, négy osztályba sorozhatok. 

Első helyet foglalnak-el az úgy nevezett birodalmi', 
rövidebben: államutak. 

Ezek úgy kereskedelmi és közgazdasági , mint hadtani 
irányban kiváló jelentőséggel birván az álladalmi kincs- 
tár költségén -épitetnek s ápoltatnak. 
Ezek után következnek : 

Az országutak; ezeknek kiállítása és fentartása az 
országos útépítő alapot érdekli, mely mint tudva 
van, — az országos közmunka-erő öszvegéből s egy részének 
pénzzel megváltásából áll. Továbbá : 
Közlekedési és végre 

Községi vagy helységiutak; amazok számo- 
sabb , ezek csak két vagy három helységnek egymás közti 
összeköttetését eszközölvén , az érdeklett községek 
gondviselésére vannak bízva. 

Miután csak az első és második pontban érintett utak 
országos érdeküek, a következőkben csak azokról fogunk szól- 
ni, mégpedig; 

Először : Az államutakról, azokn ak főiránya, 
hossza, jelenés régi állapota, javításukra mintegy másfél 
évtized óta fordított , s teljes helyreállításukra ezentúl még 
megkívántató költségek , az egyes vonalokon tapasztalt for- 
galom s ezen alapuló jelentőségük fokozata képezendvén 
leírásunk főtárgyát; azután fővonásokban az országutak- 
ról lesz szó, s befejezésül néhány észrevételt teszünk a 
jelenleg fennálló utfentartási rendszerről , s ennek kívánatos 
módosításáról. 



Az államutak 1851-ben vétettek kincstári kezelés alá, & 
ennek következtében a fenntartási s házilag kezelt kiadások 
Qgy, mint a rendkívüli építésekre megkívántatott költségek. 



206 FEST VILMOS. 

nagyobbára az álladalmi utépitési alapból lőnek fedesfe, i 
országos közmunka erö pedig csak csekély c^bb mérvben jbú 
az államutak csinálásához, de az általa teljeaitett mankft 
vagy is ezeknek pénzegyenértéke akkoron nem is tértUdtf 
meg az országos utépitési alapnak. 

Azonban 1853 folytán az államutak vám alá kerfibó, 
azon elvet is^ melyen az addigi útfenntartási rendszer laiU 
lőtt, lényeges módosításnak kellett alávetni. — A vánuont 
pók szerte széjjel történt felállítására tehát önként köfcfr 
zett azon megállapodás, miszerint az államutakra foi^ 
országos közmunka-erö vagy is inkább ezen erővel eszkSA 
munkának valóságos pénz értéke , a birodalmi kincstárbÜ i 
országos utépitési alapnak megtéríttessék. 

A vámrendszerhez kötött várakozásokat azonban Un) 
ról sem elégítvén ki azon csekély eredmény , melyet as itt 
mok jövedelme felmutatott; e mellett a behozott Támreodsi 
mindenütt ellenszenvvel találkozván, nem verhetett gydkert 
egy oly nemzetnél , mely századok óta élvezett alkotmáqi 
életéhez, ezen alapuló szokásai-, intézetei- és szentesített i^ 
jogaihoz híven ragaszkodni soha meg nem szttnt. 

Éhez járult még azon körülmény, ^^gy & vámsorozp^ 
kat talán túlbuzgóságból — oly útszakaszokra is felállítói^ 
mellyek csak kedvező időben voltak használhatók, nedw 
őszi vagy tavaszi hónapokban pedig járbatlanná válván a )»• 
könség jogos követeléseinek meg nem feleltek , söt méltó i 
relmekre adtak új meg új alkalmat. 

Ezen körülmények bölcs méltatásának egyenes köTé-' 
kezménye volt, hogy az utvámok megszüntetése — . a volttr 
mesi bánságot kivéve — az ország érdekében már 1854 ^' 
ben felsőbb helyről megrendeltetett ; a vámsorompók ond; 
szerte ismét lehullottak , a kereskedelmi forgalom pedig eiei 
bilincseitől megszabadulva újra szabadabban lélekzetft. 

A viszonyok ezen kedvező változása államutaink kflff- 
lésében ismét némi módosítást idézett elő, nevezetesen si ^ 
építés és fenntartásra nézve akként intézkedtek , hogy i —t 
költségei azontúl is az állami útépítési alapból fedezMiA 
ugyan; de erre évenként csak oly öszveg vétessék igénki 



MAGTARORSZÁG ÁLLADALMI £s ORSZÁGOS UTJAI. 207 

mely azutvámok eltörlésével megszűnt vám jövedéket teljesen 
egyensúlyozza. 

Ezen elv szerinti kezelés 1860-nig tartotta fen magát ; 
de amaz évben újra módosítást szenvedett^ mely főbb vonalai- 
ban ebből állott : 

A megyében székelő építészeti hivatalok által összeállí- 
tott s felsőbb helyen megbírált évi előirányzat alapján , egy 
évi szükséglet gyanánt egy összeg állapítatik meg, mely egé- 
szen eltekintve a közerő közreműködésétől; az államutak 
fenntartására és folytatólagos kiépítésére az érdekelt évben 
malhatlanúl megkívántatik. 

Ezen összegből azután levonatik az út- és hídvám meg- 
szüntetéséből eredő veszteség egyenértéke, mely — a hida- 
kat ide nem értve — évenként egy-egy mértföld után 800 fo- 
rintra tétetett ; fbltételeztetvén egyébként , hogy az illető út- 
szakasz vámolható, azaz tökéletesen jó állapotban, s félben- 
szakasztás nélkül legalább 6 mértföldnyi hossza legyen. 

Az ekként fennmaradó összeg egyik része házilag kezelt 
kiadások és rendkívüli építések fedezésére , az államkincstárt 
terheli ; másik része ellenben ugy nevezett fenntartási és újí- 
tási munkák foganatosítására, az országos útépítési alapra 
néz. Mind-kettő havonkénti részletekben utalványoztatik, Mig 
tehát a házi kezeléshez tartozó kiadások , jelesül : az utmes- 
terek fizetései , azoknak irodai szükséglete, jutalmazása, uta- 
zási költségei, ellátási- és nyugdíjjal , térképezési költségek 
8. t. b., — nem különben a rendkívüli építkezések , azaz oly 
nagyobbszerü utak vagy hidak felállítása, melyek azelőtt 
még nem léteztek, az állam-kincstárt veszik igénybe, addig 
az országos útépítési alap az említett fentartási munkákat lát- 
ja el, nevezetesen : a felügyelő lakok és szertárak újítását, a 
fedő anyag (kövecs) előállítását , utak és hidak fentartását , 
hólapátolást , különleges építéseket és beszerzéseket, az al- 
sóbb rendű személyzet , azaz utkaparók és segéd-napszámo- 
sok fizetését, uti szerek és eszközök beszerzését s kijavítá- 
sát, földkárpótlást és kisajátítást, végre különféle kisebb ki- 
adásokat. 

A két alap kttal fnnálló vissonyosság közelebbi földerí- 
tésére aiolgáljon péUUM 1. évi leszámolás. 



208 PEST VILMOS. 

Ez évben t. i. a mcgvámolbató államutak hossza 309jr 

mértföldre ment. 

ÁE első osztályú azaz 10-töl 20 öl hosszú hidak Biin 

volt ••••••••••••■• • ••,0 

A második osztáju vagy is 20-tól 40 öl boBazu hidaké 2 
A harmadik osztályba es(5, s a 40 ölet meghaladé hidi 

száma végre li 

s miutáoy — a szomszédos tartományok vámjövedékét ti\ 
alapul, meglön állapítva, bogy egy első osztályú hid helyt 
egy mértíbld, egy második osztályú belyett két mériföld| «g 
harmadik osztályú belyett pedig bárom mértföld hosssa váoi 
vétessék számításba, tehát az első osztályú 

66 híd képvisel 66 mértföldet ; 
a második osztályú 29 „ „ 58 ^ 

és a harmadik „ 1^ n » 45 ,, 

vagy is öszvesen 169 mfoldet* 

2028 
mely a fennemlitett 309r--^ mértföldbez számítva a megvámol 

20^8 
ható utak öszves hosszát 478t-^ mérföldre növeli , melynek 

megfelelő vámértéke egyenlő: 8004-478^= 382,805 frtft 

kral. Legyen továbbá az államutak szükségleteire a tárgyalt év- 
ben engedélyezett öszves pénzmennyiség 2.296,909 frtCOkr. 

8 vonassék le ebből a 382,805 frt. 60 , 

rugó évi vám egyenérték ; a mutatkozó : 1.914,110 frtnyioa- 
radvány azon öszveget képviseli, raely 1861-ben utalrányotra 
volt f még pedig : 

házilag kezelt kiadások fejében 75,196 frt 

rendkívüliekre 28,184 fit 

8 végre a fenntartási és újítási munkákra . . 1.810,724 fit 
ez utóbbi öszveg az országos útépítési alaphoz azon világptiol* 
tétellel tétetvén át, hogy az évi elöszámlába fölvett munkákéi 
beszerzések az év folytán valóban foganatba is vétessenek. 

Ezek szerint tehát az országos utépitési alap ngy nÜ- 
ván vállalkozó gyanánt lép föl az állami kincstár irányáhsBii 
azért amannak jólértett érdekében áll , a közmunka*er6t mi- 
nél nagyobb mérvben használni fel mind azon épitkeséidE} 



MAGTARORflZÁG ÁLLADaLMI ES ORSZÁGOS UTJAI. 209 

leljesitésére , melyek az évi előirányzat „fentartási és ujitási 
mimkik'' czimtt rovata szerint okvetlenül végrehajtandók. 

Végül megjegyzendő, hogy az államutak közvetlen fel- 
ügyeletét bizonyos számú utkaparók gyakorolják ; ezek felett 
örködnek az utmesterek (útfelügyelők), kik a megyékben szé- 
kelő épitészeti hivatalok alatt állnak, melyek feladata fiSleg 
MM államutak kezelése, azok állapotának figyelemmeli kiséré- 
se, a szükségesnek mutatkozó építkezések és kijavítások ter- 
yesése, végre az évi előirányzat évről évre való összeállítása. 

Elzeket államutjaink jellemzésére fő vonásokban előre - 
bocaájtván, azoknak részletes leírásához fordulok s hivatk óz- 
va az ide fűzött úttérképre az egyes vonalokat könnyebb át- 
tekinthetés végett következő rendben fogom elősorolni , úgy 
mint: 

I. A buda-bécsi államat, 
n. buda-gráczi, 
in. bnda-eszéki, 

IV. pest-kassa-duklai, 

V. pest-szabadkai, 
VL vácz-kassai, 
Vn. losoncz-zólyomi, 

Vm. kassa-jablouicza-csernoviczi, 

IX. sziget* kapuiki, 

X. nagybánya-kolosvári, 

XI. debreczen-temesvár-f ehdrtemplomi , 

XII. nagyvárad-kolosvárii 

XIII. szeged-arad-nagyszebeDÍ. 

XIV. temesvár-uagyszebeni 

XV. lugoB-orsovai, 

XVI. versecz-pancsovai, 
XVn. temesvár-Bzegedi, 

XVm. bezdán-nagykikinda-lovriui. 

XIX. mohács-letenye-yarasdi, 

XX. varasd-fridói, 

XXI. tapolcza-kanisai, 
XXn. pozson-varasdi, 
XTm. pozson-haimbargi, 

XXIV. nagyszombat-krakkói, 

XXV. tomócz-nyitrai, 
XXVL diósseg-jablunkai, 
XX vn. trencs jn-hrozenkai, 
XXVm. komárom-érsekujvári, 

STAII5T, {.& KBMZETQAZD. K«"ZL. I. 14 



210 FEST VILMOS. 

XXIX. vácz-selmeczi, és végre 

XXX. a Bzíget-kirlibábai államat. 



I. Ábuda-bécsi államul. 

Kezdetét veszi a lánczhidnak Buda város felöli végén, 
henna t Budauj laknak fordulván további folytatásábaOi Vdiüi' 
vár, Nyergesujfalu, Ó-Szöny és Gönyö helységeken, ainláo 
Qyör, Mosony és Óvár városokon vonul át s végre Kdpaé 
nyen tul Magyarország határát átlépve Haimburgon kerev- 
tül Bécs felé halad. 

Egész hossza a lánczhidtól az ország határáig : 

26 ^ mértföld. 

Ebből esik : 

Pest megyébe : 

1348 öl kőburkolat (Budaváros átkelése) 
8170 „ köalappal biró útrész és végre : 
12482 » kőalapnélkUli kövecs ut, tehát 

öszveseu 17,000 öl az az : 

4]^ mértföld. 

Esztergám és Komárom megyébe : 
23092 öl köalapu, és 
16780 „ kövecs ut 



öszvesen : 39872 öi = 9Í*L« m. f. 

Győr megyébe : 
970 öl kőburkolat Győr városban, 
20290 „ kövecs ut 



öszvesen : 21260 Öl = 5— m. f ; 

M 

végül Mosouy megyébe : 
630 öl kőburkolat Mosony városban, 
26850 n kövecs ut. 



öszveseu : 27480 ül = 6?*?? m. f. 

40U0 

A külön szerkezetű utrészleteket egybevonván 
útvonalon: 

2948 öl kőburkolat 
26262 „ kőalapu és 
76402 „ kövecs ut 
Az ut csak nem egész hosszában álladalrai kaseléÉ^shl 
áll; vannak azonban rajta magán- vámutak is, ugy mini; 



MAGTABOBSZÁG ÁLLADALMl ÉS ORSZÁGOS UTJAI. 211 

1982 öl hoszu átkelés Buda városnál , a gróf Zichy 
családé ; 
308 01 hosszii váműt a füzitői czukor-gyár mellett, 

ugyanazé , 
939 öl Ó-Szőnyön ; továbbá 
4777 öl Győr városé ; 
987 öl a győri káptalané. 

630 öl Mosony városé; végül a berezeg Eszterbázy 
2554 öl bosszn köpcsényi vámutja. 
öszvesen: 12172 öl = 3Jüm. f. 

4000 

és igy marad tnlajdonképen állami kezelés alatt csak : 
28iíí!í.m. f. 

4000 

Szerkezetére nézve, a mint láttuk, csupán kis része van 
kSborkolattal ellátva / a többi vagy köalapu , vagy pusztán 
kövecs út. 

Ezen vonal az utolsó évtized alatt meg nem szünö gond- 
dal történt ápolás után most már a tökély azon fokára emel- 
kedett y hogy a közlekedés , még a legrosszabb őszi időjárás- 
nál is — a magán vámntakat kivéve — az egész vonal men- 
tén fenakadás nélkül történhetik. 

Ellenben mily szánandó alakot mutatott fel 1852 előtt 
nem csak Pest, de különösen Esztergám- és Komárom megyék- 
ben is, a hol az ut, minden oldal-árkok nélkül, folyvást kanyar- 
gósán csavargott a hullámos tereken most fölemelkedve, majd 
hirtelen leereszkedve, — rendes hidak helyett csak teknyős 
alaku nyílt csatornákkal ellátva, jobbról a Duna árjaitól, bal- 
ról a hegyekről lerohanó vizektől ostromolva szakadatlanul 
veszélyben forgott, kőalapu részletei lélekrázók, agyagos talajú 
szakaszai csak száraz időjárásnál, homokos részei ellenben 
csupán esős időben voltak járhatók. 

Ilyen volt Qönyőtől Győr felé , hol eredeti állapotában 
futó homokos dombokon oldalárkoktól nem korlátozva kanyar- 
gott jobbról balra mint egy falusi út. — Mosonymegyében 
csak kezdete volt tűrhető karban, folytatása roszabb volt a 
rosznál s főkép Óvár és Oroszvár között ősszel és tavasszal 
úgy felázott, hogy a feneketlen sárban elsülyedt társzekereket 
ki kellett ásni a nyirkos úttestből. 

Mind ezen hiányok részint jelentékenyebb ujjáépitések, 
részint okszerű fentartás folytán egymásután úgy elenyésztek 

14* 



212 FEST VILMOS. 

hogy mamár nehéz jármUvek és könnytt szekerek egyaránt, 
kényelemmel közlekednek rajta. 

Igaz, hogy ezen kedvező állapot elérésére költséges épít 
kezesek és újítások kívántattak, s ha kutatjuk, váljon meny- 
nyire emelkedtek csupán a legjelentékenyebb munkákra for- 
dított költségek, feleletül a következő adatokat nyerjük : 

Pest megyében 
3000 öl űt űjounan építése Újlaktól az ürömi 

hídig 49,000. ft.r 

az erre következő 

2275 f, a Szarvas vendéglőig 11,670. „ 

2830 „ Vörösvárig ..,..,... 14,828. „ 

410 „ Vöröaváron át 5,347. ^ 

6485 ri Vörösvártól a megye határszéléig. . 31,105. „ 
útpadkák és oldalsánczok helyre- 
állítása 3,314. . 

Esztergám és Komárom megyében, 
szabályozási és fentartási munkákon 
kívül, egyéb rendkívüli helyreállítá- 
sok nem fordultak elő; ellenben. 
Győr megyében mintegy 
590 ül hosszú lapályos utrészlet, Qönyöntul 
és Öttevény mellett feltöltetvén , és 
újból építetvén, került a köz munkán 

kívül 5,392. frt. 

Továbbá épült Mosony város előtt 
egy a Risduna árjai által áttört 
1063 „ hosszú szakasz , valamint Óvár és 

Bezenye közt is 
2364 „ újjá épitetett, mindkettő 14,868. frt 

' költséggel ; s így 

öszvesen 19,017 Ölnek szabatos kiépítésére s az 

oldalárkok kiemelésére fordít- 

tátott együttesen 135,524. frt 

Találkoznak mind amellett még most is csekélyebb hiá- 
nyok, melyeknek eltávolítása, a közlekedés érdekében, felette 
kívánatos. 

Hlyének : 

Az úgynevezett palánk hogyi hágó, mely ölonkénti 4, söt 
7 hüvelyknyi emelkedéssel bír; továbbá: 

Eisczel, Radel és Csaba táján, hol az utat, esőzés és 
hóolvadáskor a hegyoldalokról leomló iszap és földhordalék 



ttAGTAROBSZAG Ar.LADÁLMI ÉS ORSZÁGOS UTJAI 213 

olykor több lábnyi magasságra borítja el. Hasonló baj van 
Újfalu és Neszmély körül. 

Dorogon az útpálya csak 16 — 18 láb szélea; Tát és 
0-Sz8ny között pedig a Duna árja átfutja néha a töltést, szint- 
igy Gönyö és Győr között, Öttevénynél és Mosony előtt : söt 
hófuvatok is fordulnak-elö , különösen Mosony megyében s 
az ácsi erdő mellett. 

Ezen bajok azonban, éber felügyelet mellett, nem bátrai* 
tatják a közlekedést, s inkább csak gyakori költségeskedést 
okoznak. 

Hasonlithatlanul nagyobb akadályt képeznek ellenben a 
legsajnosabb állapotban levő magánvámutak , mint például a 
füzitöi és ó-8z8nyi, mely tökéletes elhanyagolása miatt, oly 
irgalmatlan döczögös és rázAs fölzettf, hogy szerencsés, ki ép 
testtel vagy tengelytörés nélkül átvergődik kopaszfejfi egye- 
netlen talpkövein. 

Hasonló állapotú Győr város és a győri káptalan vám- 
ntja, mely nem lévén kőalapja nem rögös ugyan , de nedves 
időben elláthatlan sárlepel borítja az egész útpályát. 

Jobb karban van berezeg Esztcrházy vámutja Köp- 
csény mellett , mert ápolására eddigelé volt némi figyelem 
fordítva. 

Már felébb láttuk, hogy a kincstári kezelésben álló út- 
szakaszok fentartása nem csekély gonddal történik. Ezen fen- 
tartásnál lényeges szerepe van az útpálya évenkénti kavicsol- 
tatásának , mely czélra az ut mentén több kőbánya és kavics 
telep használtatik , — többnyire az illetők kártalanítása mel- 
lett; ilyenek: a buda-újlaki mész-kő^ az ürömi, csobánkai 
fehérhegyi, máriakerti , jászfalui, és libinai kőbányák, melyek- 
nek az illető útrészektől való közép távolsága 1500 és 9300 
öl között változik ; továbbá Esztergám és Komárom megyében : 
a csévi, doroghi , bajoti, lábatlani , neszmélyi , almási , pan- 
nonia vidéki, ó-szőnyi , monostori, toroki, és malomrévi kő- 
bányák , közép távolságuk 270 és 3838 öl között változván ; 
végre Győr és Mosony megyében : a bakonypataki kavics- 
zátonyok, a szt. iványi és öttevényi kavicstelep 1170 03 2800 
öl távolságra, a jánosházi, bordácsi , kálnokszegí, téglavető és 
kapitány rét nevű, nem különben a bezenyei, rajkai, csányi ésj 



214 FEST VILMOS. 

fchéritö-féle kavics godór , valamÍDt a haimburgi mésikoü 
nya, melyektől a szállitáö távolsága 400 — 1600 öl; a bi» 
burgié magáé 4700 öl. 

A vizek kártalan elvezetésére szolgál ez ut mentéa: 

31 nagyobb mérvű híd és 

79 ugy nevezett áteresz. 

Az ut közvetlen helyi felügyelete 

10 utmcsterre és ezeknek alárendelt 

66 utkaparóra levén bizva^ az állami kezelés alatt M 

1440 IM 

23^ög mérföldből esik egyegy utmeaterre 2^ a 

föld; egy utkaparóra pedig közel 1416 öl. 

A buda-bécsi államut jelentősége sokat vesstett Qgvi 
a buda-fehérvár-bécsi, és a pest-bécsi vaspilyák, TalaiuÉi 
Dunánkon nagyban fejlődő gőzhajózás iltaU Mind a mflb 
a forgalom , némely szakaszain^ még most is oly élAnk, ing 
czélszerii fentartása minden figyelmet érdemel, annyivtl ii* 
kább; mivel a kavics-telepek közelléte miatt e csélra évenkü 
igen mérsékelt költség kívántatik. 

Jelentőségéről tanúskodik azon tény, — hogy egjS 
Pest megyében a kőszén, gyapjú , bor és must , épitő és tÜ 
fa; szalonna, gabona, gyümölcs és más áru czikkekbSlíK 
szállítmányok összves mennyisége évenként mintegy 727,4i^ 
mázsára rug, míg az Esztergám és Komárom megyében e» 
részein átmenő hasonnemü szállítmányok összege ly300|OV 
mázsára megy. így Győr és Mosony megyében is , hol a 
korrépának 340,000 mázsára rugó súlyát és minden nemű tü. 
gabona, szalma, mész, liszt s hasonlókat ide értve as hfk 
kénti szállítmányok mennyisége bátran 1,176,000 más•áItl^ 
hető. 

Eltekintve hadtani fontosságától , mellyel a buda-btai- 
államut a többi közt azért is bír , mivel a komáromi vind 
és a besánczolt nagyszerű szőnyi tábort érinti, már a fenaek- 
biekben előszámlált szállítmányok nagy tömege minden sielR 
eléggé igazolja annak ezentúl is különös gonddal kiaéniB 
ápolását. 




hagyahors^jIg ílladalmi ts oesssAqqs utjal 215 

II, A b u d a ' g r á c z i - á 1 1 a mu t, 

A láDczhtd Buda relöli végén ^ tetiát a btida-bccai állam- 
ut kezdő pontjából, de ellcnkezO Iránjbati kiindulva, a a ráez- 
vároaoo át lefelé haladva^ Tétény, Fehérvár, Veazprém, Ta- 
polcza, Süraeg és Körmend városokat óríníi a végre fladafal- 
ván túl Stájerországba lép további folytatásában Grácz felé 
vezetvén. 

OszvSi hossza a fean említett induló ponttól Stijerorssság h átár- 
azd! éíg : ^^am oa^f tföld. 

Ebbcíl esik: 

Fest megyébe 

Köcsk a- kövezet (Buda Yároeban) 600 dl 

Kö-alappal bird ut , , , 8&Q0 „ 

együttvéve 96CM> „ 

azaz 2j5^ m* f. 

Fehérvár megyébe : 

Kőburkolat (Fehérváron át) ... * . 802 öl 

kö alapú rész 17317 „ 

caupán kavicsolt 2781 i, 

még CBÍDálatlau . , . . , 16&Q0 r 

ÖBZ vesén 36600 „ 

vagyÍB9|-35í mföld, 
Veszprémbe : 

csupán kavicsolt ut : ^^i^ m. f. 
Zala megyébe t 

Kö-alapu réöz ..*..,.. 26512 öl 

kövecfl ut , , . . 7800 „ 

Készítetlen .,.-..--.... ^ ^ - ■ - ^QO i. 

í^szvesen 34512 ^ 

azaz : 8|555 m, L 
végre Vaa megyébe r 

kövecs ut : lO^-;^ 
A külön tzerkezetü utréssel^^^^Böirvn van ez út- 
vonalon 

1402 öl k^btirkoUt, 
53720 „ köalapu 
80679 n kövecfl ut f s 





216 PEST VILMOS. 

fit 10 

15800 „ még cRinálatlau rész^ vagy is SS^qQ^ m. f. Hm. 

^4Ööö ^' ^' (-'siQftl&tlaii at. 

Magán vám alatti szakaszok : 

1000 öl ; (Badaváros átkeltse) 
1680 „ (Fehérvár városé) 

1046 „ (Bábahidvégen , az ottani kösbirtokouáféi á 
végre : 
695 j. (Hidashollóson, berezeg Battyanyié.) 



4X1 

öszvesen: 4421 „ vagyis lj53j^ m. f. 

és így ez útvonalon voltaképen csak 
86^555 m. f. van 

kincstári kezelés alatt. 

Pest megyébe esö része 18Ö1 előtt még igen elbioji- 
gólt állapotban volt, s azért újjá átalakítását mintegy 80001 
liosszában kellett foganatba venni. 

Hasonló állapotú vala Fehér megyében is , mert ciÉ 
némi csekély kijavításban részesülvén , a viz pedig Upiljv 
fekvésénél fogva , több helyen átcsaphatván rajta , a vtát 
rek tavaszí és öszí nedves időben még fél teherrel is el abl- 
tak a nagy sárban ; s mídön most középszerű lovakkal Badfaci 
Fehérvárra erőltetés nélkül 6 óra alatt juthatni , as előtt 1*' 
óra kellett ezen ut megtételére. 

így Veszprém megyében is 1851 óta lényeges utjavití' 
sok történtek, melyek egy részt számos domb és völgyelet bi 
lámzataínak czélszerü kíegyengetésében, más részt több i; 
építkezésekben állanak , ez utóbbiak közé tartozván aiOB 
risO ölnyi út, mely Kőkerítö-tó, Hajmáskér, Veszprém köie- 
lében és a dobraí erdőben készült. 

A veszprémi határban mind a mellett még most is tete- 
mes lejtők vannak, így Nagyvázsonynál, hol az ölenként 6 
egész 10 hüvelykre emelkedő meredek hágónak, — . czélsseri 
áthelyezés által elérhetö-mcrséklóse okvetlenül szükséges. 

Zala megyében szintén rendetlen tekervényes , néhol 
igen keskeny, másutt felette széles , itt dombos , ott völgyaii 
sőt tetemes hosszúságban egészen kiépítetlen állapotban volt 
az ut 1852 előtt. Most ellenben rendes árkolások, feltöltések 
és leásások, az útpadkák és oldalrézsek szabályozása tdU 



MÁQYAU0B8ZÁG ÁLLADALMI ÉS ORSZÁGOS UTJAI. 217 

uj építkezés és szabályozás végrehajtása, fasorok ültetése, de 
főleg folytonosan rendben tartása folytán , ezen vonal, külö- 
nösen pedig ennek azon szakasza, mely Petendtöl kezdve 
Csobáncz, Szentgyörgy, Haláp és Badacsony allján, Tátika és 
Sümegvár regényes romjai alatt vonul el Türgye helység s 
onnan Vasmegye felé , — Magyarország legszebb útai közé 
sorozható. 

Nem így Zalán túl, különösen Csehi, Baltavár és Vas- 
vár körül, hol szívós agyagtalajon levén vezetve, s kö hiányá- 
ban csak gödör-kavicBcsal ápoltatván az út, nem csoda, hogy 
(habár okszerű fentartására különös gond fordittatik) az ut 
fölzetét nedves öszí de főleg oly időben , midőn a (agy és ol- 
vadás egymást felváltva , az ut felbomlására hatnak , a ne- 
héz társzekerek fenékig keresztül metszik a kavics-réteget, 
s az alóla felkerülő sár egészen elborítja. 

A szóban levő útvonal javítására mintegy 13 év óta vég- 
hez vitt munkák közül főleg a következők említésre méltók : 

8500 öl újból helyreállítása Budavárostól a Pelikán nevtf ven- 
déglőig: 148,000 frt. 

Onn^t: 

3000 öl a fekete sasig , került 40,400 frt. 

További folytatása Kis Mártonig a baracskai 
híd éB 

315 öl hosszú töltéssel 55»000 frt. 

A ny^ki hídnak építése 12,380 frt. 

2126 öl rendes kiépítése a fehérvári sorompóig, 
azontúl 
mintegy: 9000 öl Fehérvártól a palotai határig öszvesen 99,200 frt. 
1280 öl Veszprém megyében , a palotai híddal 

együtt 25,000 frt. 

2000 öl Sümeg mellett, azután a Türgye előtti 
Lukács-hegyen, s körülbelől 

1000 öl a petendi magaslaton 32,000 frt. 

300 öl Horváthnádalján, három új hiddal, a rada- 

falvi ut ^8 híd építéssel 41,000 frt. 

(együtt: 27,521 öl) s így : 447,930 frt. 

fordítatott a buda-gráczi útvonalon szükségelt nevezetesebb 
építményekre, nem is emiitvén számos kisebb hidak^ utkaparó- 
házak; mérfíild oszlopok és útmutatók felállítását; sok kisebb- 
azerfl utszabályozást és, a mi leglényegesebb , az évenkénti 



218 FEST VILMOS. 

fentartásra fölhasznált igen ictemos költségeket, miről 
ban még késöbbon lesz szó. 

Ezen útvonal tökéletes állapotba holyeséso mindisiltil 
még tetemes költséget igényel ; igy neveseteeen : 
A baracskai magaslat előtti 

3100 ölnek rendes kiépítése 50,000 6; 

A baracskai töltéstől Fehérvár vároBig 

terjedő 12500 ölnek kiépítése 150,000 fit 

Ut szabályozások és átalakítások 
Inota és Palota között , a palotai sbő- 
lök mellett, továbbá Hajmáskor és a 
gelleméri csárda közelében , de külö- 
nösen a nagyvázsonyi magaslaton . 80,000 fit 
200 öl csínálatlan ntrésznek kiépítése Tiir- 

gye helységben, és 
450 „ útszakasznak áthelyezése Liepolyk 

mellett . , 7^ fit 

16,250 ölnek lyjá épftésc : öszvesen 287,500 fit 

Ezen helyreállitások foganatba vételével a buda-grics 
állam-ut tökéletes kiépítése el lesz ugyan érve, de némeb 
kisebbszerü hiányok még akkor is hátráltatni fogják a kdik* 
kedést. 

Hlyének, a sukoró hegyi, a Petend és Kapolcs köstül 
Sümeg város előtti , valamint a baltavár és cseh hegyi oki- 
ként 5— 6 hüvelykre emelkedő kapaszkodók , az Oszkó és 
Vasvár melletti mélyutak, nem különben a Rába folyó árviié- 
nek kitett útrész Vasvár és Hidvég között. 

Az ut fenntartására kellő fedő anyag a következő bí- 
nyákból kerül: 

Pest megyében : a budaujlaki és hanzsabégi köbányi- 
ból, az elsőnek közép szállítási távolsága 14,600, a másodiké 
11,000 öl. jj ; 

Fehérvár megyében : az órási és pázmándi kavicsbánjBI 
az érdi, nadapi, zsellyei, mészhegyi , kisfaludi , mohai , gáoio- 
hegyi, réti és inotai kőbányákból , melyek közép aaállitisi ti- 
volsága 400 és 5800 öl között változik. Veszprémben a kan- 
csót az ut közelében találtató 16 kőbányában fejtik ^ a tzát 
lítási közép távolság 1000 ölre rug. Zalában hassnálják: a tí- 
gandi, csörgői, hegycsdi^ diszeli, szilashegyi, viszlói , mhén, 
akoli, prágai, haraszti , csehi és szőlősi kőbányákat valudat 



r 



MAGYAEOBSZÁG ALLÁDALMJ és OBSzAGOS DTJÁI 




a türgyciy báty ki és vütöri kavicstclepeket, oEek szállitáBi tá- 
volsága 500 és 8000 öi köz&tt váltósaik. 

Végül Vas megyében: a csehi^ oszkóíj Víhsván^ hídvégi, 
hidaö-hollóai , dénesi, ratafai^ kemi^smáli ^ rába-sst-míhályj, 
aUó rSnökl ^ jakabházai , rábafíizesi^ keresztúrig patafalvai, 
körtvélyeai, királyi dobra- és radafalvai mintegy 116 — 3032 
öl távolaágra levő kavicatelepek. 

As esöj hó* éa folyóvizek elvezetésére szolgál : 
49 híd és 
297 áteresz. 

Amazok köztil különös említést érdömol az egerpataki 
18 öl hosazu köhidf Diszel mellett^ valamint a radafalvai 24 
öl hosazu köbídfejü járom-hld. 

A felállított utmeaterek száma lő, az utkaparóké 105 
levén jut az együttes 36,^ mértfoldböl egy egy utmesterre 

1782 
^ioöö ^' ^*^ ^S^ utkaparóra pedig 1400 öl 

Kereskedelmi jelentősége ezen útvonalnak ^ habár a 
buda-kaniaai vaspálya már több év óta üzletben áll , még je- 
lenleg is közérdekül a forgalom rajta nem csak Fehérváron túl 
Stájerország felé , hanem Fehérvártól Bndára is igen élénk 
lévén, így a többi közt Pest megyéből kerülő bor, sora egyéb 
szeszes italokj építési kő ^ vas^aczéli tűzifa és kőszén , to- 
vábbá gabona^ borjú, sertéa, nem különben a kerékgyártó éa 
bodnár-készftmények, gyapjú és más termékekből álló szállít- 
mány évenként körülbelöl 1.880^000 mázsára üt. De Fehér 
és Veszprém megyében ia — a vaanton fennálló szállítási ár- 
szabás aránylag magas levén , a f ennebbí ékhez hasonló czik- 
kek, nem különben a bakonyi erdőben készülő minden nemU 
faszerek mintí targonczák, gereblyék, fa vilíák^ lapátok, ke- 
mény fa-deazkák stb. mint az előtt ugy most is tengelyen szál- 
lítatnak cl. 

Zala ós Vas megyében végre, hol már a vaspályává 
versenyez az ut, fontossága nőtt Ön nő , a fennem litett 
ken felül nevezetesen még dohány^ posztó, vászon , ^ 
fenyödeszka, lécz, zsindely, szőlőkarói hordój eu 
zsír, gyamölcB, malomkő^ mész, bÖr, káposzta 



112 KELETI KÁROLY. 

gazdaságot önállólag kezdték mivelui, még pedig oly férfiak, 
kiknek az hivatása volt, miért az lassan-lassan rendszere- 
,sebb is lett. Es valamint a 17-dik század SuUytöl Pettyig ne- 
vezetes előmunkálatokat tön a később fejlődött statistika szá- 
mára; úgy az irók is, kikkel alább megismerkedünk, szép 
eredménynyel működtek e téren. 

A főirányok, melyek szerint a 17-dik századbeli nem- 
zetgazdasági tudomány Németországon csoportosult, három- 
félék valának: Az elsőt tisztán tudományinak ne- 
vezi Roscher, s az majdnem kizárólag éjszaki Németországon 
volt otthon; e csoportban jelleges ellentétekként Pufen- 
dorf Samu és Couring Ármin tűnnek ki. A másik 
csoportozatot gyakorlatilag-conservativnak ne- 
vezi szerzőnk \ székhelye főleg Közép-Németország, képvise- 
lője leginkább Seckendor ff Lajos. — A harmadik cso- 
portozat végre gyakorlatilag-haladó (progressiv), 
ez csatlakozik leginkább Ausztriához s voltaképen ezzel fo- 
gunk némileg foglalkozni. 

Mielőtt Roscher ez utóbbi csoportozat néhány kitűnő 
képviselőjével megismertetne , politikai szemlét tart Ausztria 
akkori helyzete fölött s részben igen találóan, részben, fSkép 
ránk magyarokra vonatkozólag, nem épen helyesen nyilatko- 
zik. Felismeri ugyanis Ausztriában a ritka stabilitást s azt 
csodálatos ethnographiai összealkotására vezeti vissza, miből 
természetesen következik, hogy népességét és tartományait 
inkább egyéni bánásmódban, gyakran a divide et ím- 
pera elv szerint kell részesítenie. De úgy látszik számba 
nem veszi, — épen ő, a nemzetgazdaság történelmi irá- 
nyú mivelője — a nagy történelmi tényt, mely Magyarorszá- 
got Ausztriához csatolja, leginkább csakis igy érthető, hogy 
„néhány osztrák tartományi gyűlés nagy fontosságáról" né- 
mely „tartományi vám hosszú tartamáról" és azon iparkodás- 
ról beszél, melylyel Ausztria „egyes tartományok élére föher- 
czegeket akart állítani." A centralisatiót is emliti, mely ez 
okoknál fogva Ausztriában nem volt lehetséges. „Pedig a 
centralisatio ösztöne — úgymond — minden a középkorból 
kilépett nemzeteknél oly lényeges, oly mélyen gyökerező és 
datalmas, hogy az oly állam, mely ez ösztönnek csak ke- 



AZ 08ZTB. NEMZETQAZD. FEJLŐDÉS I. LIPÓT ALATT. 113 

véflsé engedhet; ép ennélfogva sok mis, újkori intézményről 
és irányról le kell mondani.^ A nemességnek tulajdonított 
nftgy fontosságot, melylyel Ausztriában találkozunk , szerző 
mint egy centralisatio pótlékot magyarázza, melyet a kormány 
asért ápolt és emelt folyvást, mert belátta, hogy osztrák össz- 
nemzet ugyan nem lehetséges, de lehetség össznemesség, 
melyet ennélfogva sokféle, többnyire az uralkodóházzal sze- 
mélyes öeszeköttetésben álló intézmény által iparkodott elő- 
mozdítani ; ilyenek például a terezianumi lovagakadémia, a 
nemes testőrség, az egyházi lovagrendek stb. 

Az Ausztriát gyakran ért válságokat az egyes népek 
ki nem elégített óhajtásaiból s az őket összefűző kötelék ké- 
nyelmetlen voltából magyarázza. A legnagyobb válságok 
Boscher szerint 1618 és 1848 folytában érték Ausztriát s ez 
csak azért lábbadt ki mindig szerencsésen, mert egyrészt a 
hoBszabb vajúdások alatt többnyire a legképesebb államfér- 
fiak jutottak kormányra, másrészt pedig mert épen a bajok 
értették meg legjobban a voltaképi Ausztria fönépeivel az 
összetartás szükségét és azt, hogy elszakadásuk még több 
bajjal járna, mint az összetartás. A voltaképi Ausztria alatt 
kölönben szerző a középdunai területet a bajor fensíktól Olasz- 
országig, az Alpok, Szudetek, Kárpátok által egységesen be- 
kerített térséget érti. 

Minden ily válság után Ausztria megijedik és e megi^o- 
dásban vetett hitében neki-neki rugaszkodik, hogy beíussa a 
térelőnyt, melyet az ethnographilag egyszerűbben alkotott 
külföld politikailag, gazdaságilag, katonailag stb, nyert. Eb- 
ből érthető, mond Roscher, miért van az, hogy a nemzetgaz- 
gaság terén I. Lipót alatt Bocber körül, Mária Terézia alatt 
Sonnenfels, a legújabb osztrák korszakban pedig Liszt körül 
csoportosult irók annyira hasonlítanak egymáshoz. 

Az osztrák politika itt következő birálatában nem kö- 
vetjük szerzőt, méltán föl tehet vén, hogy ha e sorokat csak 
astán írja vala, miután hazánkban megfordult, máskép irja s 
nehezen veti szemére II. Ferdinándnak, hogy német és cseh 
örökös tartományainak visszaszerzése után nem Magyaror- 
szág új „meghódításához^ fogott. 

L Lipót gazdasági politikájának jellemzése nagyobb- 

8TAT. Ab MElfZSTaAZD. KÖZLEU. I. 8 



114 KELETI KAROLT. 

részt az örökös tartományokban tett intézkedésein alapul ; 
következetes határvámrendszerhez például nem juthatott, már 
„az osztrák tartományok nagy önállósága miatt^' som ; a tan- 
ügy alatta sem volt, mint Ausztriában talán soha is virágzó 
helyzetben. Alatta nevezetesen húsz külön állampénztár léte- 
zett. Jörger egy „főpénztárt," tehát némi pénzügyi centrali- 
satiót javasolt, de valósággal ez csak Mária Terézia, — még 
tökéletesebben pedig Bach alatt — létesült. Lipót 25,000 
kincstári tisztviselője évenkint 5 millió tallérba került, s ke- 
serves panaszok emelkedtek a hivatalnokok megvesztegethe- 
tősége, az udvarnál létező borravaló vágy stb. ellen. Vala- 
mely korszak nemzetgazdasága fejlődési fokának és politikai 
fontosságának megítélésére alig van jellemzőbb, mint az ál- 
lam igénye hivatalnokai gazdasági ismereteire nézve. Lipót 
idejében egy udvari kincstári tanácsosnak, a kincstár össze- 
köttésénél fogva a birodalmi-udvari és udvari-hadi tanácscsal, 
ismernie kellett a birodalmi jogot és hadügyet; továbbá a 
hűbéri és római jogot, a regaliákat, adókat, jövedékeket. A 
jelöltnek egy évig kincstári ügydarabokat kellett olvasni; 
ismernie kellett az alsóbb hivatalok utasításait, a sóreformli- 
bellát; IIL Ferdinánd végrehajtási és revisiói rendét ; a csá- 
szári és fejedelmi adományok részleteit, az országgyűlési 
czikkeket^ nyelvekből pedig latinul és németül kellett tudnia. 
Mindenek fölött végre a hivatali titok szoros megtartása volt 
meghagyva neki. 

Azon férfiak közöl, kiket Roscher az akkori nemzetgaz- 
gasági fejlődés fővezéreiül bemutat, első helyen áll B e c h e r 
János loachim, ki 1625-ben Speyerban születvén egy 
tudományos protestáns lelkész fia volt, Becher Európa akkor- 
tájt legmíveltebb országaiban sokat hányatván, ismereteit fő- 
kép utazásaiban gyűjtötte s később Bécsben letelepedvén, 
hol osztrák terményeknek, főkép bornak Hollandban el kelést 
szerezni, hol idegen iparágakat meghonosítani, hol a császár 
részére Hollandban kölcsönöket szerezni iparkodott. Becher 
számos iratokat közlött, cameralistikai főműve mind a mel- 
lett : („Politikai értekezés a városok, országok és köztársa- 
ságok emelkedésének és hanyatlásának voltaképi okairól, kü- 
lönösen mikép kell valamely országot népessé és termékeny- 



▲£ 08ZTR. NEMZETOAZD. FEJLŐDÉS I. LIPÓT ALATT. 115 

nyé tenni s valódi polgári társadalommá alakítani." („Poli- 
tischer Discurs von den eigen tlichen Ursa- 
chen des Auf- und Abnehmens der Stádte, 
L&nder und Kepubliken, in specie, wie ein 
Land Volkreich undNahrhaft zu machen und 
in eine rechte Societatem civilem zu brin- 
gen''). Első kiadása 1668-ban jelent meg Frankfurtban és 
terjed 234 8-ad rét lapra. 

Becher nemzetgazdasági rendszere époly átlátszó mint 
következetes. Könyve tartalmát a következő három pontban 
lehet összefoglalni : ^^Minél népesebb valamely társadalom, an- 
Dál hatalmasabb is." Csekély népességű országok „nem véd- 
hetik magukat emberek hiányából , ezért zsákmányul esnek 
bárkinek a ki elö áll s megtámadja." De, n^^SY i^^P^s tár- 
sadalom létezhessék, szükséges, hogy legyen miből élnie ; söt 
ez épen az előbbi kezdete : az élelem horog és csábétek, mi 
által az embereket oda csalogatják ... De ha valamely or- 
szág népes, és szükség esetén nincs élelmi szere, vagy kere- 
sete , a népség — kifejezése szerint — potius oneri, 
quam usui." Továbbá, „valamint a meggazdagodás vala- 
mely hely élelméből keletkezik, úgy keletkezik az élelem a 
községből : t. i. az egy helységbeli emberek egymást támo- 
gatják s közös tevékenység által egymást keresetre segítik." 
„Népes városban könnyebb megélni, mint megürült helyen, 
minthogy egy ember a másik után él, valamint ezt minden 
nagy város példája mutatja ... A népesség által szaporodik 
a könnyű megélhetés, általa az emberek csődülete, s viszont 
ez által a szaporodás, örökös körfogásban.'' 

Magában a községben Becher két osztályú tagokat is- 
mer: olyanokat, kik a község szolgái s általa eltartandók, 
mint p. az elöljáróság, a ])apok, tudósok, orvosok, gyógysze- 
részek, katonák stb, ; továbbá olyanokat, kik a társadalmat 
voltaképen képezik („w ele he die societatem civi- 
lem essentialiter constituire n"). Ez utóbbiak 
ismét parasztok, kézművesek, kereskedők, ós megmagyarázza, 
hogyan hatnak egymásra s működnek közre kölcsünösen egy- 
más fenntartására. Hogy azonban Becher sokkal kevesebbet 
szól a termelés tárgyilagos tényezőiről s inkább a társadalmi 

8* 



116 ^LETI kIrOLT. 

osztályokról értekezik, az onnan magyarázható, hogy az osz- 
tályok közti különbség akkoriban sokkal élesebb vala, holott 
a termelési tényezők (természet, munka, töke) a városokban 
túlsúlylyal biró kézművesség, a vidéken uralkodó jobbágyság 
s a tökebirtokosok csekély volta mellett sokkal kevésbbé vol- 
tak külön választva. 

A fogyasztásnak kelleténél nagyobb súlyt tulajdonit s 
minél fontosabbnak tartja a termelés elkelését, annál inkább 
tör három lehető kinövése ellen. Ezek a virágzó közügy há- 
rom lényeges föltételéhez különös viszonyban állanak: a 
monopólium gátolja a népesedést, a polypolium meg- 
nehezíti az élelmezést, a propolium megrongálja az együ- 
vétartást A monopólium vagy egyedáruság káros az által, 
hogy kevesek rovására áldozza föl a nagyobb szám jóllétét. 
A polypolium több közé forgácsolja az üzletágakat, mint a 
mennyire utána becsületesen elélhetnek. A propolium pedig 
(elővétel) az eladók s vevők ellenségeskedése által a község 
együvétartását lazítja. 

De a mely eredményekre jut e helyes okoskodások 
folytán, korán sem oly helyesek. Mind e baj ellen ugyanis az 
óvszert a forgalomnak az állam által teljesítendő nagyszerű 
rendezésében találja. Igaz, hogy nem csap az idejében s még 
később nagyon is divó tulságokba s erősen kiemeli, hogy 
„nem a község van az elöljáróság kedvéért, hanem megfor- 
dítva" „semmi sem rontja meg az uralkodókat, országot és 
lakókat inkább, mint a roppant és fölösleges udvartartások 
stb.^ Sőt az alattvalóknak bizonyos körülmények között el- 
lentállási jogot is vindikál s ténynek mondja, „hogy a köztár- 
saságok és szabad városok mindenkor inkább virágoztak, 
mint monarchikus kormány alatti országok.'' Elvül a szabad 
kereskedést állítja föl : „Szabadság az áruk ki- és bevitelé- 
ben, kevés vagy semmi vámmal, hogy mindenki becsületesen 
ligy éljöo ft hogy tud, s lakásra, öltözetre s italra nézve ké- 
nye szerint cselekedjék," csakhogy — teszi hozzá, — a nép- 
gazdagság, élelem és közösség csökkentésére semmit ne 
tegyen." 

Legjobb különben Becher szerint, ha az általa kijelölt 
irányban az állam mind maga kezeli a nemzetgazdaságot. 



AZ OSZTR. NEMZETŐ AZD. FEJLŐDÉS I. LIPÓT ALATT. 117 

mire a következő négy , nagyszerűen egyesítendő intézetet 
ajánlja: élelmi tárt, mely az elöljáróság által a terme- 
lők kösremüködésével meghatározandó áron megveszi éven- 
kint a kerület egész gabonáját, s azt csekély áremelés mel- 
lett ismét eladja ; munkatárt, mely az ország valameny- 
nyi munka nélküli emberét jól dijazó munkával ellátja, szük- 
ség esetén kézműveseket is, de még inkább cselédeket, árvá- 
kat, koldusokat és fegyenczeket; a vásárházban az 
egész nagykereskedésnek kellene összpontosulni, úgy hogy 
kereskedelmi társulatoknak, magán kereskedőknek csak itt 
volna rakhelyők, de a kiskereskedők is csak itt vásárolhas- 
sanak ; ez intézetek szolgáljanak a gazdagoknak tőkéik el- 
helyezésére; azonkivül pedig legyen negyedik intézményül 
országos bank is, mely a pénz kivitelét fölöslegessé 
tenné. De komolyan ajánlja, hogy „a bankra bizott pénzeket 
ne fordítsák se hadviselésre, so udvari fényűzésre, hanem 
egyesegyedül a forgalom fölsegéllésére.^ 

E tervezett intézmények ugyan nem Becher saját talál- 
mányai, ő csak rendszeresítette, mert hiszen az egész korszak- 
ban, melyben az absolutismus és a mercantilrendszer össze- 
forrtak, elvül tekintették, hogy az állam bárminemű ipart üz- 
BÖn, 8 az erre alkalmazott kincstári tisztviselők a magánipart 
is ellenőrizzék. 

Mégis Becher sehol sem a íiskus, hanem mindenütt a nép 
javát tartja szem előtt. Azért ajánl a nemzetgazdaság vezeté- 
sére külön commerc-collcgiumot, mely nemcsak a 
kereskedelmet megóvandó monopólium, polypolium és pro- 
polium ellen, hanem a paraszt- és kézműves osztály virágzá- 
sát is előmozdítandó, különösen pedig „az ország gyarapodá- 
sára, élelmezésére és egyűttartására ex profcsso fordítsa 
figyelmét" 

E korszak második főembere HörnigkFülöp Vil- 
mos, az előbbi sógora. Ennek nézeteit folytatja mintegy és 
bőviti azon híres könyve: „Ausztria mindenek fölött, ha 
csak akar^ (Oesterreich über alles, wann csnur 
will. Das ist: Wohlmcynender Fürschlag, 
W i e M i 1 1 e 1 s t c i n c r w o h 1 b c s t c 1 1 1 r n L a n d c s-( ) c- 
conomie, Die Kayserl. Erb-Landc in kurtzem 



118 KELETI KÁROLY. 

über allé andern Staaten von Európa zu er- 
heben, und mehr als einiger derselben von 
denen andern independent zu machen.) E 
könyv 1684-ben jelent meg s még azon évben második ki- 
adást ért. Később nagy hirü lett s II. József császár néha szó- 
szerint idézte. 

Hörnigh kérlelhetetlen elleniége a francziáknak, mégis 
követendőnek mondja azon példát, mely Francziaországoti 
Hollandot, később Angliát nagygyá tette. A pénzbirtokot és 
gazdagságot nem tartja ugyan azonosnak, mégis nagyobb- 
részt a mercantilrendszer hive. £ rendszernek felel meg az ál- 
tala kereskedői vagy kincstári abc-ként felállí- 
tott kilencz főszabály : 1) Szigorú megvizsgálása az ország- 
nak, még kísérletek útján is s termelőképességének, f5kép 
nemes érczekben, teljes használata. 2) Minden, nyersen nem 
használható nyers anyagnak az országban feldolgozása. 3) A 
lakosok lehető szaporítása és hasznos foglalkodtatása. 4) 
Arany és ezüst ki nem vitele vagy hasztalan fölhalmazása. 5) 
A fogyasztásnak a mennyire lehet belföldi termékekre szorí- 
tása. 6) A nélkülözhetetlen külföldi áruk első kézből s nem 
készpénzben hanem más árukért megszerzése ; és 7) a meny- 
nyire lehet föl nem dolgozott állapotban. 8) lehetőleg legna- 
gyobb kivitele „fölösleges" belföldi termékeknek, még pedig 
arany és ezüst fizetése mellett. 9) Megtiltása azon áruk be- 
hozatalának, melyeket az ország „elegendöleg s tűrhető mi- 
nőségben^ termelhet. 

Hörnigk könyvének legnagyobb része azt iparkodik 
bebizonyítani, hogj Ausztria inkább, mint bármely más euró- 
pai állam birja a természetes föltételeket, hogy független és 
gazdag legyen. „Van — úgymond, — nemes ércze, s a leg- 
szükségesebb élelmi fezere bőven. Igaz, hogy ipara legnagyobb 
részt fejletlen ; semmit sem próbálnak semmit sem mernek ; 
a leggazdagabb természeti kincseket használatlanul heverte- 
tik; a nyers anyagokat kiviszik, hogy feldolgozott álla- 
potban , kettős pénzért újra behozzák ; lakossága gyér, 
fényűzése nagyobbrészt külföldi czikkek felé fordul. Pedig a 
lakosságban nem hiányzik a szellemi képesség a kereske- 
désre és müiparra. Itt is úgy megy, mint rendszerint, hogy a 



AZ OSZTR. NEMZETGAZD. FEJLŐDÉS I. LIPÓT ALATT. 119 

nyers anyagbeli országok szegényebbek ugyan azoknál, me- 
lyekben az ipar virágzik, de, ha akarják, nyers javaik idösze- 
rínti értékesítése által a hiányt csakhamar helyreüthetik* ^ 

Valóban, mintha csak önön hazánk állapotját festette 
volna Hörnigk ezelőtt 200 évvel, söt az ebből vont következ- 
tetése is majdnem ugyanaz, melyre akárhány nemzetgazdánk 
jut, belátva roppant hiányainkat : hogy t. i. felülről kell segí- 
teni. Csakhogy a német szerző e tekintetben teljes beviteli 
tilalmak ajánlásához folyamodik, melyeken hálistennek még- 
is túlvagyunk* 

A harmadik e korbeli nemzetgazdasági iró: Schrő- 
der Vilmos báró, ki 1674-ben lépett osztrák szolgálatba 
és Sopronban, nem tudni mi állásban, császári parancsot vett, 
hogy a kézmüvek állapotáról jelentést, egyúttal javaslatot 
tegyen lehető javításuk iránt. Irodalmi fó müve a „Fejedelmi 
kincs- ésjövedéktár" (Fürstliche Schatz und Rent- 
k a m m e r), mely a császárnak ajánlva 1686-ban jelent meg, 
de később még 8 új kiadást ért. 

Főiránya, mely által Bcchertől leginkább különbözik, 
rendszeresen következetes odahajlása az absolut monarchiá- 
hoz, még pedig a XIV Lajos alatt virágzó udvaroncz alak- 
ban. A nép nagy tömegét rendszerint csőcseléknek (Pöbel) 
nevezi. Ennek minél kevesebbet szabad megtudni a kormány- 
ügyekről; nevezetesen senki utána ne számolhasson, meny- 
nyit jövedelmez a fejedelemnek az ország évenkint. Ellenben 
nagyszerű kémrendszert ajánl , „hogy az uralkodó mindent 
megtudjon, a mi országában történik, vagy készül". Ez abso- 
lotismus végső alapjául csak két dolgot tud : „félemletes álló 
hadsereget," nam quod cohortes, tot imperii mu- 
n i m e n t a ; és „sok pénzt a szekrénybon," nam pecunia 
nervusrerum gerenda ru ni." Az alattvalók szeretetéről 
naivul azt hiszi, hogy „a hol a quaestio mei et tui 
Bzellőztotik, ott a közembernél megszűnik a szeretet." 

Haladás Schröderben azon tekintetben nyilatkozik, hogy 
a nemzeti vagyonról és pénzről szóló elméletet, melyet mer- 
cantilismusnak szoktak nevezni, sokkal rendszeresebben ál- 
lapította meg, 8 Roscli'T nem vonakcxlik őt a német szakírók 
közül elsü mercantiiiijtának nevezni. Az aiouy- éá czüstbá- 



120 KELETI KAROLT. 

Dyákat az országos meggazdagodás legbiztosabb eszközének 
tartja s azt véli, hogy épen Ausztria, mint Magyarország, 
Amerika stb. birtokosa (?) tehetne túl e tekintetben az egész 
világon. 

Lgtöbb külön tana már magából e rendszerből foly. így 
p. a fejedelem fényűzését is üdvösnek mondja, hacsak az el- 
költött pénz az országban marad. Ha valamely ország keres^ 
kedelme általános pangásáról panaszkodik s e baj okát nem 
lehet a vámjegyzékböl kimagyarázni, ugy oka bizonyosan a 
„pendulum commerciorum^ hiánya, vagyis, nincs 
elég pénz az országban, vagy nincs úgy elosztva, hogy „a 
kézmüveket és kereskedelmet mérlegelni lehessen.^ 

A földmivelés iránt Schröder kevés érdekkel viseltetik 
8 csak annyiban becsüli, a mennyiben virágzása az élelmi 
szereket olcsókká teszi s a kézműveseknek a külfölddel való 
versenyt megkönnyíti. Különösen dohány, len és festöszerek 
termelését , a gyapjú- és selyem-tenyésztést ajánlja , miből 
világosan kitűnik azon szándéka, hogy a műipar nyers anya- 
got nyerjen. A kézmüvek gyarapodását a nyers anyagok ki- 
viteli s az ipargyártmányok beviteli tilalmával akarja előmoz- 
dítani s fájdalom, két századdal ez elavult tanok terjesztése 
után is, részben még érvényben látjuk. 

A kézmüvek szabatos leltárát Schröder az állam egyik 
legfontosabb alapjának mondja, mert ezen kell alapulnia az 
egész gazdasági politikának, s ezzel előre igazolta mintegy a 
korában még nagyon is gyarló statistika szükségét. A keres- 
kedésre nézve egy helyen a » szabad kereskedést" nyilvánítja 
a „legelemibb és legnagyobb eszköznek," mely által vala- 
mely ország meggazdagodhatik ; csakhogy ezzel csak annyit 
akar mondani, hogy a pénz kiviteli tilalmát részint képzeleti- 
nek, részint károsnak tartja. Ugyan ez okból, habár a tőke 
termelő képessége teljes félreismerésével, roszalja Schröder 
a külföldi tőke kölcsönvételét : mert ha a kölcsönvevő ország 
pénzmennyisege szaporodik is, a kamatoknak mégis kül- 
földre kell menni, végre pedig a tőkének is, s igy mindig több 
vesz oda, mint a mennyit nyertek. 

Szellemdús s az igazságot megközelítő a pénz- és bank- 
ügyről szóló elmélete. Egy helyen egész lelkesedéssel szól 



AZ 08ZTB. NEMZETGAZD. FEJLŐDÉS I. UPÓT ALATT. 121 

egjy a mint véli, újnemtt bankintézményröl, mely által, ha a 
pénz két harmadát ki is viszik az országból , a megmaradt 
harmadrész is elégséges volna s a kereskedés és forgalom 
virágoznék. Ajánlja ugyanisi hogy a bank az árukat letétemé- 
nyezS kereskedőknek állítson ki előre meghatározott időben 
fizetendő száraz váltókat, melyeket a forgalomban mindenki 
szívesen elfogadna, fSkép ha a bank kötelezi magát, hogy 
lejáratuk előtt is, például 1% ágióval beváltja. Ebből látni, 
hogy Schröder ez eszméjével voltaképen a most divó bankje- 
gyeket habár kissé tökéletlenebb alakban ajánlotta. Nem ta- 
gadhatni ugyan, hogy voltak e körül is némi monopolistikus 
ntógondolatjai, a mennyiben azt vélte, hogy valamennyi ke- 
reskedelmi üzlet a bank útján fog végrehajtatni, a kincstár- 
nak pedig busás jövedelmet szolgáltatni. Mégis eléggé érti a 
hitel lényegét, hogy a jövedelmi érdeket csak másodrendűnek 
tűnteti fel. Állítja ugyanis, hogy monarchicus államban csak 
magánvállalkozók állíthatnak bankot, mert a „suprema 
potestas^ kissé gyanús lett s óva inti a fejedelmet, hogy 
ha a már folyamatban levő ügyet kezébe is veszi, járjon el 
„caute^ és „summo rigore^ a szerződés szerint, kü- 
lönben csakhamar elveszti, a mit mások gonddal fáradsággal 
építettek. 

Nagyobb haladás különben Schröderben magánál a 
bank elméletnél is, hogy volt már sejtelme a később oly 
fontossá vált különbségről a termékeny és terméketlen munka 
között És valamint három forrást számlál elő, melyekből az 
ország gazdagsága fakad, úgymint : az ország természetes ter- 
mékenységét, az emberek szorgalmát és művészetét az ipar- 
gyártásban, épugy komolyan inti a lakosságot a képzeleti 
munkálkodástól, mely a köz rovására és saját kárára dolgozik. 

Mindez csak elméleti nézet, mely az elősorolt három 
német iró fejében forrt, s részint a külföldi példa utánzása, 
részint önnálló okoskodás, mely azonban a gazdasági fejlő- 
désre nagy gondot fordító I. Lipótban egyúttal bátor és te- 
hetős kisérlettevőre akadt. így honosodtak meg Ausztriában 
azon nemzetgazdasági elméletek, melyeket később Lipót 
utódai, főkép pedig Mária Terézia és IL József alán Magyar- 
országon is meghonosítani iparkodtak. Ezen, a korlátlan mo- 



1S3 WENINOER yjNCZE. 

narckiábAD alkalmazható és órvényesithetö tanok mind meg 
annyi döuthetlen nemzetgazdasági dogmákká váltak az amúgy 
Í8 BtabiliB osztrák kormánypolitikában s ugyanannyi sérelmi 
pontokká az elmaradottabb ugyan, de már alkotmányos fej- 
lettségöknél fogva is felvilágosodottabb magyarországi ren- 
dek tárgyalásai alkalmával ; nagyobbrészt oly tanok, melyek 
ellen őseink másfél századon keresztül állhatatosan küzdöttek 
s a melyek nagy részének hibás irányát dönthetlenül megczá- 
folni még a mi korunknak volt és van fenntartva. 



NEHANY ÉSZREVÉTEL 

A 'KÖZVALL ÁLATOK ENGEDÉLYEZÉSÉRŐL 

ÉS ELLENŐRZÉSÉRŐL. 

Weninger Vinczétól. 

Oly czélok elérésére, a melyek tetemesb pénzeröt igé- 
nyelnek, és így egyesek vagyonállapotát meghaladják, tár- 
saságok szoktak alakulni, a melyek működése a kormány 
által jóváhagyott alapszabályok által irányoztatik. 

Az alakuló társaság czéljához képest, igen különböző 
elvekre fekteti szervezetét. 

Mindaddig, míg valamely vállalat nincs a közérdekkel 
kapcsolatban, a vállalat szerkezete, alapelvei és fel szám itási 
viszonyai nem birnak fontossággal, mert a hiányos szerve- 
zés vagy a hibás elvek alkalmazása egyedül csak a vállalko- 
zókat sújtja. — A mint azonban valamely vállalat a nagy kö- 
zönség érdekével lép kapcsolatba, — annak engedélyezése és 
létesülése helyes elvek alkalmazásától feltételeztessék , ne- 
hogy kártékony hatását a nagy közönség viselje. 

Mondhatni, hogy e tekintetben — a mi a pénzügyi vál- 
lalatok engedélyezését illeti — Ausztriában az eljárás ig^n 



A KÖZVÁLLALATOK ENGEDÉLY. ÉS ELLENŐRZÉsáBÖL. 123 

hiányoBy és kívánatos, hogy e részben helyesb elvek ssolgál- 
janak irányadóul. 

Hogy ez így van, annak tulajdonítandó; hogy a nem- 
zetgazdaság, a pénzügyi és kereskedelmi helyes elvek nem 
terjedtek el azon körökben, a melyekben ismeretük feltétle- 
nül szükséges volna, vagy ha igen, más befolyások ellensú- 
lyozzák, a melyek az államgépezet más ágában is az okszerű 
fejlődésnek gátjai. 

Azon pénzügyi vállalatokat, a melyekről e helyen szól- 
lani szándékom, három osztályba helyzem, a mint azok : 

1) a közlekedésre, 

2) a hitelre és 

3) a biztosítási ügyre vonatkoznak. 

1. Közlekedési vállalatok. 

Közlekedési vállalataink kétfélék, u. m. a) olyanok, a melyek 
az államtól sem monopóliumok sem a befektetett töke kamatainak 
garantirozását nem kivánják, hanem szabad verseny mellett kérik az 
egyesülést és alakulást részvénytársasággá. 

Ezen vállalatok engedélyezését egyedül attól kellene fUggövé 
tenni, miszerint : 

1. a közlekedési eszközök szerkezete ne veszélyeztesse a szál- 
lítandó személyt és vagyont ; 

2. a vállalat vezetésében azon rend és pontosság uralkodjék, a 
melyet a közönség érdeke megkiván. 

£ szerint : 

Vasutaknál a vonal építkezési módja bizonyos szabályokhoz 
legyen kötve ; a mozdonyok csak próba után használtassanak ; a biz- 
tonság és elővigyázat végett kellő személyzet tartása feltételeztes- 
sék ; minden okozható kárnak megtéritésére a társaság előre kötelez- 
tessék ; az áruk szállítása bizonyos határidőhöz kötessék. A szállító 
eszközök nagyságához a szállítható személyek száma és áruk menyi- 
sége viszonyba hozassék. 

Miután az élet és vagyonbiztosság megkivánja, hogy a szállító 
eszközök folytonosan jó karban tartassanak, az engedélyezésnél 
meghatározandó, hogy mennyi ideig lehetend használni, jó karban 
tartás mellett, ugyanazon eszközt, a mely időnek lefolytával uj esz- 
közök beszerzése vagy készítése a társaság kötelességové tétessék. A 
vonal és eszközei minden évben a kormány kiküldöttei által megvizs- 
gáltassanak és a mutatkozó hiányos tárgyak javítása vagy illetőleg 
eltávolítása a társaság kötelességové tétessék. 

Ba a kormány mindezeket oly módon foglalja az engedélybe, 



124 WBNINGER VINCZE. 

bogy ebbeli batározatainak foganatosítását is biztosítja magának, a 
nagy közönség érdeke védve leend. 

E beljen felemlitendőnek tartom azt, miszerint a károsított 
tárgyak kártalanítására nézve a fennálló rendszabályok igen hiányo- 
sak, így például nézetem szerint : 

a) szükséges volna, bogy az utazók sérülése vagy balálozása 
esetében a társaság kötelessége legyen a visszamaradt családnak 
készpénzben lefizetni azon tőkét, mely a meghalt vagy tetemesen 
megsérült utazó évi keresetének tőkésített értéke. Az összegnek 
meghatározása előre megszabott elvek által könnyíttetnék. 

b) Ha a szállított javakban kár történik, a teljes kártérítésre 
köteleztessék a társaság és a kár meghatározásának módja és fize- 
tés határideje is szabassék meg. 

Ebből látni, hogy az e.igedély feltételei nem foglalhatók egy- 
két laprat ba mindarra akarunk tekintettel lenni, a mit a közönség 
érdeke igényel és így kívánatos volna, hogy az engedély részletesett 
feltételei törvény által megszabassanak, a mely alá minden vállalat 
engedélye esnék. 

Gőzhigózási vállalatoknál csak technikai tekintetben mutat« 
koznak eltérések a fentemlített kellékektől. 

Ha valamely közlekedési vállalat a kormány garantiáját veszi 
igénybe a befektetett tőkére nézve, az elősoroltakon kivül még a 
következő elv bír fontossággal. 

A mint az állam valamely vállalat jövedelmét biztosítja, joga 
van a felszámítást ellenőrizni. 

Azért is ily esetben a legnagyobb fontossággal bír az, hogy 
ne hozassék az állam rovására oly tétel, mely azt nem illeti, mert ily 
esetben az adózó nép rovására részesülne kedvezményben a vállal- 
kozó. Ezt csak ügy lehet elérni, ha : 

a) előre megállapíttatik azon tőke, mely után az állam kamat- 
biztosítékot ád. 

b) előre megállapíttatik az évi mérleg készítésének módja, 
hogy mely tétel kerülhet abba. 

Ha az állam nem csak a kamatokat, hanem ezenfölül még va- 
lamely törlesztési százalékot is biztosít meghatározott évekre, akkor 
a közlekedési eszközök jó karban tartása, az avulási levonások és a 
személyzet nyugdíjazása, hanyagság okozta kiadások nem terhelhe- 
tik az államot és így minden egyes beszámítható tétel előre megha- 
tározandó lesz. — Semmiképen sem eshetik az állam terhére azon te- 
temes kiadás, a melyet a választmányi tagok okoznak. — Legajánl- 
hatóbb meghatározni azon kiadások maximumát, melyet a bruttó 
jövedelemből a felszámítás alkalmával a vállalkozó levonhat. Ha 
takarékosság és egyszerűbb kezelés mellett a vállalkozó azon költ- 
ségeket leszállítani képes, élvezze annak hasznát egy bizonyos ba- 



A KÖZVIlLALTOR ENGEDÍLT. is BLLBNÖSZiSÉBŐL. 125 

tárig, a melyen tűi az emiitett mazimam leszáll és a konnány is ré- 
ameué legyen. 

Ezen felszámítási viszonyokat nem lehet oly általános törvény 
által szabályozni, mint a minőről a személy és vagyonbiztosság ér- 
dekében szóllottonk, mert ezen viszonyokra legnagyobb befolyást 
gyakorol a pénznek változó ára, mely idő és helyi körülmények sze- 
rint flactoaL 

Minél pontosabban és részletezettebben készülnek az engedély 
feltételei, annál kevesebb súrlódás származand a kormány és vállal- 
kozó között, és minél általánosabb a megállapított szabály, annál 
tágabb kör nyilik a visszaéléseknek. 

Ily engedélyek szerkezete szakképzett és tapasztalt egyént 
igényel ; nem elegendő arra az, hogy az illető mint mérnök a tech- 
nikai résszel legyen ismeretes, mert ily ügy vezetésére oly egyén kí- 
vántatik, ki tapasztalásból ismerje az ülető vállalatok administratióját 
és kívánatos volna, hogy az állam az illető közlekedési vállalatoktól 
szerezzen magának hivatalnokot, a közlekedési ügyek vezetésére, 
és az illető vállalatokkal kötött szerződéseknek ellenőrzésére. 

2) Hitelügyi vállalatok. 

Ezen vállalatok igen sokfélék, azonban két részre oszthatók, 
a mint t, i. 

a) a személyes hitel. 

b) az anyagi hitel szolgál pénzüzletük alapjául. 

a) Személyes hitelre fektetett vállalatok. 

A személyes hitelre fektetett vállalatok osztályozásunk szo- 
ros értelmében csak azok, a melyek minden anyagi biztosíték nélkül, 
a személyes hitel alapján adnak és vesznek pénzt kölcsönben. Miután 
azonban a legtöbb hitelintézet a hitel mindkét nemét t i. (az anya- 
git és személyest) vonja működési körébe, e helyen először is azon 
vállalatokról kívánok szóllani, a melyek tulnyomólag a szemé- 
lyes hitellel foglalkoznak, magát az illelő intézetet is, mint egyént 
tekintvén. 

Ezen intézetek : a bankjegyek kiadására jogosított vállalatok, 
leszámítolási bankok és a takarékpénztárak. 

aa) A pénzj egyek kiadására jogosított bankok. 
Eddigelé Ausztriában csak egy intézet létezik, a mely bankje- 
gyek kiadására joggal bír, ez az „osztrák nemzeti bank.* 
Az ezen banknak adott szabadalom, az ebből származó viszonya a 
kormányhoz, már oly kimerítően tárgyaltatott, hogy e helyen további 
fejtegetést nem igényel. A kormány általi ellenőrzés dolgában csak 
azt mondhatni, hogy oly bank, a melynek adósa maga az állam, az 
állam által nem szorítható arra, hogy okszerű és kellő biztossággal 



126 WENINOER VINCSSE. 

járjon el. A kormány feladata volna ellenőrizni azt, hogy a bankjegyek 
teljes fedezete meglegyen, midőn azonban fedezése egy részben az ál- 
lam által kölcsönbe vett pénzek kötelezvénye, állampolitikai hely- 
zete szerint a kötelezvény értéke és becse folytonosan ingadozik, 
a kormány ellenőrzési intézkedései nyomatékukat elvesztik. 

llidőn tehát a pénzjegyeket kibocsájtó intésetek ellenőrzésé- 
ről szóUonk, nincs szemünk előtt oly bankviszony mint jelenleg 
Ausztriában létezik, hanem a szabad kereskedés és fejlődéssel kap- 
csolatban lévő és helyes kereskedelmi politika által irányzott szabad 
bankjegy-kiadás. 

Ha a bankjegyek kiadásának czélja, a kereskedelmi viszonyok 
szerint változó forgalmi eszköz szükségletet előteremteni, akkor oly 
állam, a melynek egyes részeiben a legkülönbözőbb gazdasági és ke- 
reskedelmi viszonyok léteznek, mint ez Ausztriában az eset, a kitű- 
zött czélt egy szabadalmazott központi bank által nem érheti el. — 
Mindaddig mig a bankjegyek kiadása Ausztriában egy központi 
banknak szabadalma, a kormány nem veszi komolyan a szabad ke- 
reskedelmi politikát, másrészről pedig az állam érdekét egyesek ér- 
dekének alárendeli, a bankjegyet kibocsájtó intézetnek ellenőrzését 
pedig képzetessé teszi. 

A forgalomba hozott bankjegyek fedezése áll : 

a) a nemes- érczkészletből, akár rudakban akár érmekben. 

b) a banknak oly nemű követeléseiben, a melyek rövid idő alatt 
a bankba visszafolynak. 

A fedezés e két tételének egymáshozi számviszonyát állandó- 
sitni nem lehet, van azonban két határérteke a viszonyszámnak, me- 
lyen túlmenni nem tanácsos ; e két határérték az illető ország keres- 
kedelmi viszonyaihoz képest különböző, és nézetem szerint attól 
függ, hogy a b alatt emiitett biztosítékot mily rendű adósok képezik. 

Általánosan ajánltatik, hogy a kibocsájtó tt bankjegyek érté- 
kének y, nemes érez által fedeztessék, mig a másik % rész fedezé- 
sére rövid idő alatt érvényesíthető bankkövetelések (leszámítolt vál- 
tók, lombard üzletbeli követelések) szolgálnak. Hogy miért épen '/„ 
annak alapos okát nem látom. — Criticus időben az y, viszonyszám- 
nak megtartása a kereskedelmi világban zavart fog okozhatni, mig 
más körülmények között túlzott spekulatiókra adand alkalmat, mint 
ezt az amerikai bankok története igazolja. Igénytelen nézetem aze- 
rint a szükségelt forgalmi eszközök mennyiségének aránya a 
létező forgalmi eszközök mennyiségéhez — legnagyobb fontossággal 
bír a kiadandó bankjegyek értékének meghatározásában. — £ né- 
zetből indulva, a forgalomba hozható pénzjegyek mennyiségét kel- 
lene meghatározni a bankok engedélyezésénél, mely előre meghatá- 
rozott maximumon túl mennie a banknak ne legyen megengedve. 

Egyúttal meghatározandó volna a viszony, a melyben a lom- 
bardüzleti kölcsönök összege a leszámítolt váltók értékéhez álljon. 



Á KÖ2VÁLLALÁT0K ENOEDÍLT. ÍS ELLENŐRZÉSÉBŐL. 127 

miután tagadhatlan, hogy legtöbbnylre a lombard üzlet segíti elő &z 
^rtApapirokkali speculatio szédelgéseit ; és habár a bank az elzá- 
logosított papirok árkelet-csökkentSsc által, ha eleve gondoskodik éa 
óyatosi mit sem veszít, a papirok rendkívüli árfluctnatiója által szám- 
talan érdek szenved. 

Időszerűnek találom e helyen szóllani a váltóleszámítolási 
fisletről. Jelenben kereskedelmi szokás a pénzügyi intézeteknél csak 
oly váltóra kölcsönt adni, a melyen három ismert egyéniség lép váltó- 
jogi kötelezettségbe. — Ezen eljárás természetellenes rendét szán- 
dékom megismertetni. Ugyanis lássuk a váltónak üzletbeli szár- 
mazását. 

Két egyén üzletbeli összekötetésbe lépvén, az egyik átenged 
a másiknak valamely tárgyat (például : nyersterményt , gyártmányt, 
árát sat.) oly feltét alatt, hogy ez váltójogi lag magát kötelezi, meg- 
határozott időben az érte járó pénzt kifizetni, és ebbeli kötelezettsé- 
gét egy váltóba foglalja, a melyben csak a két érdekelt személy for- 
dul elő. — Ez a legtöbb váltónak eredete. 

A váltótalajdonos a váltónak lejárati napja előtt pénzt igé- 
nyelvén, ezen váltójára nem kaphat kölcsönt, mert egy harma- 
dik egyén a váltón mint kötelezett nemfordul 
e 1 6. £ szerint oly váltók, a melyek rendes üzleti viszonyokból szár- 
maznak, le nem számítolhatok. így ha a gyámok a nagykereskedőnek 
váltóra ád gyártmányt, ily váltóra nem kaphat kölcsönt ; ha a nagy- 
kereskedő a kiskereskedőnek ád váltóra árukat, ily váltóra nem kap- 
hat még kölcsönt ! 

Hogy váltóját valamely pénzintézetnél sikerrel terjeszthesse 
elő leszámítolás végett, keresnie kell valakit, a ki még a váltón kö- 
telezettséget vállal magára, jótállást. — Hogy tehát a természetes 
kereskedelmi viszonyból származó váltóra valaki kölcsönt nyerjen, 
eltérve az üzleti viszonyoktól, jótállót kell előteremteni és így azután 
jut ugyanazon egy váltóra egy vaskereskedő egy lakatos és egy 
keztyüs névaláírása, vagy például egy rőfös kereskedő, egy lisztke- 
reskedő és egy hentes aláírása sat. — Ennek tulajdonítható, hogy 
egy intézmény, a melynek feladata volna, az időhöz kötött értéke- 
ket forgalomba hozni és igy az üzletet eleveníteni, mesterkélt üzleti 
viszonyokra kényszeríti az illetőket. — Ijíy történik azután, hogy a 
kisebb kereskedő a nagyobb kereskedő névaláírását kérvén kisebb 
váltóira, az utóbbi e szívességet viszonoztatja magának saját váltóin, 
a melyek értéke sokkal meghaladja az illető kisebb kereskedőnek 
összes vagyonát 

Oly rendszabály, mely a viszonyok természetes fejlődésével 
ellenkezik, csak kóros állapotot idéz clo t's igy a jelenlegi váltóié- 
flzámitolási üzlet nem egyébb mint a kölcsönnek egy neme, mely 
szerint az illető pénzintézet három vagy több egyénnek, 
rövid idő múlva visszafizetendő kölcsönt ád 



128 WENINGER VmCZB. 

azon feltét alatt, hogy a kötelezvényben az adó- 
sok a váltótörvény alá vetik magukat. így tehát a 
váltóleazámitolás jelen módja szerint nem az üzletből származó vál- 
tókra van figyelem fordítva, hanem azokra, a melyek eredete és czélja 
egyedfii csak pénzszerzés volt 

A harmadik aláírás által reményit nagyobb biztosság csak 
képzetes. A követelés biztonsága azon viszonytól függ, a melyben 
az illetőnek vagyona a magára vállalt kötelezettséghez áll. Ha már 
most a harmadik aláirás végett az egyesek több váltóra adják név- 
aláírásukkal jótállásukat , úgy bizonyára nem javult az említett 
viszony. 

Vannak ugyan váltók, a melyeken az üzlet természete szerint 
három egyén eléfordul ; ezek azonban helybeli üzleteknél ritkábban 
fordulnak elő. 

Az említet okoknál fogva kívánatos, hogy az illető intézetek 
váltóleszámítolásoknál ne zárják ki azon váltókat, a melyeken az ü z- 
let természete szerint két egyén fordul elő. 

Kívánatos volna, hogy alapszabályilag meggátoltassék a váltó- 
tartozások folytonos meghosszabbítása, mert ez számtalan visszaélé- 
sekre ád alkalmat és az ily váltók értékét kétségbe vonatni kénytet. 

Vannak a kik rosszalják azt, hogy ugyanazon egy szakértő 
több egy helyen lévő pénzintézetnél működjék mint váltó-censor. — 
Részemről e nézetben nem vagyok. Minél inkább tudja a ccnsor va- 
lakinek tartozásait, annál kevésbé kell félni attól, hogy az illető 
adós, vagyoni állapotját meghaladó arányban vehetné igénybe a hi- 
telt, a mi megtörténhet, ha az illető több intézetnél vesz kölcsönt, 
annélkül , hogy az egyik intézet a másiknál felvett pénzkölcsönről 
valamit tudna. 

Gyakran hallani azon panaszt, miszerint a hitel mennyisége 
jelenben kisebb mint az előtt volt. Ezt kereken tagadom, sőt ellenke- 
zőleg azt állítom, hogy a pénzszerzési módok és maga a hitel érdem 
felett növekedett , csakhogy a gazdálkodási viszonyok változtak te- 
temesen. Egy-két évtized előtt mindenki azon volt mozgó vagyonát 
ingatlana változtatni, míg most az ingatlan birtok mobilizálásán dol- 
gozik mindenki, mi által a mozgásban lévő értékképviselők nem meg- 
takarított, hanem eladósodott birtokot képviselnek. Valóban a keres- 
kedőnek sincs oka panaszkodni hitelhiányon, hitelre veszi a gyárból 
az árukat, hitelre kapja a pénzt számos pénzintézetnél, a mely tete- 
mesb hitel magával hozza azt, hogy korunkban minden mobil, a mi 
hogy socialis viszonyainkat javitotta-e, hogy biztosabb és szilárdabb 
alapot adott-e a kereskedelmi viszonyoknak, kétségbe vonom. Az 
ujabb nézetek által a „va banque" jut érvényre, mert ha sikerül a 
vállalat, vagyonra tesz szert a vállalkozó, ha nem sikerül, csak más 
pénzét veszté el. Az üzlet ezen modorú nemét pedig semmi sem se- 
gíti annyira elő — mint a bő hitel, a melynek legnagyobb segély- 



A kOzvállalatok knobdély. é8 ellenőrzéséről. 129 

forrása a yáltóüzlet. Jól tudom, hogy enuek kóros kinövése 
miatt magát az ügyet ^p oly kevéssé lehet elejteni mint sok más insti- 
tatiót, a melynek fény és árnyoldalai vannak, azonban azt kivánni, 
hogy épen ezen váltóUzletben a hitelnyitás körül főfígyelem fordi- 
tassék arra, hogy természetes üzleti viszonyokból folyik-e a váltó 
▼agy nem, — mint mondám, ezt kivánni, a népesség érdekében fekszik. 
Megvagyok győződve arról, hogy ez érdemben nagy változá- 
soknak megyünk elé. 

bb) Takarékpénztárak. 

Magyarországban a takarékpénztáraknak más szerep jutott, 
mint a minőt azoknak kezdetben l.tulajdonítni akartak és mint a mi- 
ndvei a rokon intézetek a külföldön birnak. 

Minden takarék pénztárnak mint olyannak alapeszméje a 
humanitás. Ezen eszme köniyezé ez ügynek érdemteljes megindítóját 
is Fáy Andrást. A külföldi takarékpénztárak hiven az eszméhez a 
régi jelleget megtarták, nálunk azonban rész vény társulatokká vál- 
toztak, a melyek csekély saját vagyonnal, de auuál több idegen pénz- 
zel banküzleteket visznek, anuélkül azonban, hogy vagyonuk elég 
kezességet nyújtana a banküzlettel járó lehető veszteségekért. 

Mielőtt a mi takarékpénztárainkról szóllanék, a hasonuemU 
külföldi intézeteket akarom röviden megismertetni. 

A Lajtántuli tartományokban a takarékpénztárak adakozá- 
sok utján alakultak és jelenleg i^ az alapítók hatásköre egyedül 
csak azon intézetek ellenőrzésérc terjed ki, az üzletből eredt nyere- 
ség közvagyon. Németországban a takarékpénztár községi tu- 
lajdon, és a származó nyereség községi czélokra fordittatik. Berlin- 
ben a takarékpénztár a város kölönböző részeiben íiókhivatalokkal 
bír, szintúgy Dresdában is. — Ezen intézetek betételeket fogadnak 
el a közönségtől, és a fekvő pénz biztos és kamatozó értékpapírokba 
fektettetik. Ha mértéken tul kérik vissza a felek a pénzeket, a községi 
pénztár előlegez a takarékpénztárnak, a mely ly el számadási viszony- 
ban áll a városi pénztár. A közönségnek a város kezeskedik a pénzek- 
ért. — A váltóleszámítolást és lombardüzletet nem ismerik a kül- 
földi takarékpénztárak, és fekvő birtokra is csak keveset fordítanak, 
hanem van állampapiruk, (mely az ottani viszonyoknál fogva nem 
ingadozik árfolyamban), vasúti elsőbbségi papir és vasúti részvény, 
mely kamatbiztosítékkal van ellátva. 

A lajtántuli tartományokban a legtöbb takarékpénztár ha- 
sonló szerkezettel bir, szintügy Frankhonban is, hol ezen intézetek 
még az állam külön pártfogásában is részesülnek. — Ezen intézetek- 
nél a betételek maximuma is meg van határozva és mintegy 500 frtot 
nem haladhat meg, miáltal egyedül csak azon osztály által használ- 
tatnak , a melybe:! a takarékosságot fejleszteni ezen intézetek 
főcsélja. 

STAT. ÉS NEMZKTQAZD. KÖZ LEM. I. 9 



130 WENíNGER VIKCZE. 

Ezt elöreküldve, lássak a magyarországi takarékpénztárak üz- 
leti viszonyát. — Azon vállalatok, a melyeket humanitási eszme éb- 
resztett, részvényes társaságokká változtak, azon előjoggal, csekély 
befizetett alaptőke mellett határtalan összeget átvenni a községtől 
és ezen pénzt belátás szerint gyümölcsöztetni^ a nagy forgalmi tőke 
uti\n pedig a kamatkülönbséget 100 — 200 — 7o-os osztalék gyanánt 
a részvényesek között felosztani. Hogy az ily vállalat igen jövedel- 
mező, azt könnyű belátni, hogy azonban hazai takarékpénztáraink 
jelen szervezete mellett, mint lesz kritikus időben a közönség édeke 
védve, az más dolog. Ezen intézetek némelyike az évek hosszú során 
át megszilárdult és tetemesb tartaléktőkével bir, mindazonáltal még 
sem nyújt elegendő garantiát. Hogy mily befolyást és mily intensiv 
reactiót gyakorol valamely pénzügyi crisis, azt a bankok története 
tanúsítja. A hol a bankjegyek nemes érez, és 3 hó alatt fizetendő kö- 
vetelésekkel voltak fedezve, nem lehetett annyi érez pénzt előterem- 
teni oly rövid időben, mint a minő alatt a közönség a bankjegyek 
beváltását sürgeté, ugyan vájjon mit fognak hasonló körülmények 
között takarékpénztáraink tenni, a melyek a betett pénzek tetemes 
részét fekvő birtokra adták 6 havi felmondás mellett ? 

Erre azon észrevételt tehetné valaki, hogy miután ezen nehéz- 
séget felemlítem, egyszersmind annak módjáról is szóljak, mint le- 
hetne és mire elhelyezni a pénzt, ugy hogy azt gyorsan értékesitni 
lehessen ? Igénytelen nézetem szerint csak két dolog van előttünk : 

a) Nagyobb alaptőkét kivánni újonnan alakuló takarékpénz- 
táraktól a közönség biztosítására és egyúttal meghatározni, hogy 
mily maximum az, a melyet a közönségtől elvállalhatnak, tekintettel 
az alaptőkére. 

b) A takarékpénztárak tiszta jövedelmének egy aliquod részét 
közczélokra kivánni. Van ugyan hazánkban több takarékpénztár, 
mely kötelezettség nélkül is teszi azt, és mindenfelé nyújt segélyt. 

c) Az intézetek tartalékjaira kellő gondot fordítni. 

d) Ha kisebb alaptőkével engedményeztetik takarékpénztár, a 
részvényes kezeskedjék összes vagyonával. 

e) Ezek követése után az állam a takarékpénztárakat, pénz- 
ügyi crisis esetében, a kellő biztosíték mellett készpénz előlegben 
részesítse, másk ülőmben tetemes zavar származhatna. 

f) Határoztassék meg a maximum, a melyet egyes betevőktől 
elfogadnia és azon maximum, a melyet egy tételben hiteleznie sza- 
bad legyen. 

Alig hiszem, hogy Európa bármely államában takarékpénztár, 
oly szervezettel mint a mieink, engedményeztetnék. — Midőn a kor- 
mány ily vállalatot engedményez , a vállalat a közönség bizalmát 
megnyeri , ezt kell szem előtt tartani, és arra ügyelni, hogy tehát 
csak oly vállalat engedményeztessék, a mely a 
közönzég bizalmára méltó. 



A kOzvállalatok enqedély. és ellbnöbzéséről. 131 

Általánosan ismert dolog , hogy egy-némely takarékpénztár 
kölcsönei 10--12Vo-ba kerülnek, fizet pedig a betevő közönségnek 
5%-ot ; más takarékpénztár palotát építtet magának, mely többe ke- 
rül mint vagyona, a harmadiknál évről évre prolongáltatnak a három 
hó molva fizetendő volt váltók sat. Ha ezt és hasonlót magánosok te- 
ssik, ehhez senkinek sincs szóllása, ha azonban a közönség vagyo- 
nával történik ilyesmi, ez csak annak a jele, hogy „Etwas fául in 
Staate Dttnemark*', a minek oka a takarékpénztári ügyek hiányos 
rendezése. 

Törvények alkottassanak ezen speciális és az országra nézve 
nagyfontosságú intézetek részére , és megvagyok győződve arról, 
hogy akkor takarékpénztáraink nem ismert nagy tényezőkké lesznek 
basánk forgalmi viszonyaiban. 

b) Tárgyilagos hitelre fektetett vállalatok. 

Ezek köre kiterjed mindazon kölcsönügyekre, a melyeknél as 
adott kölcsön biztositékául valamely tárgy a hitelező javára lefog- 
laltatik. Iljféle kölcsönöknél mit sem koczkáztat a hitelező, mert a 
mint az adós nem fizet pontosan, a lekötött tulajdont áruba bocsátja. 

A szerint, a mint az elzálogosított tárgy ingó vagy ingatlan 
birtok, két rendre oszolnak ezen társaságok, ugyanis : 

1) hitelintézetek fekvő birtokra, 

2) zálogházak és lombardüzletre. 

A fekvő birtok részére alakuló intézetek két neműek, u. m. 

a) olyanok, a melyek a kölcsönt készpénzben adják, 

P) vagy olyanok , a melyek értékpapi rokat adnak készpénz 
helyett. 

Az előbbiek engedményezésével kevés nehézség foroghat fen, 
miután a kölcsönkötés általános elvei találnak alkalmazást. — A ka- 
matláb felszabadításának szószólója lévén, nézetem szerint a köl- 
csön kamatozásának és visszafizetésének módját nem kell számbeli 
határvonalak által megkötni, bizassék ez az érdekelt felekre, a pénz 
árkelete azt úgy is fogja szabályozni. 

A közönség érdeke védve lesz, ha 

1) alapszabály ilag meghatározva leend, miszerint az egyszer 
megkötött kölcsön kamatlábát változtatni nincs a pénzintézet jogá- 
ban, és a kölcsön rendkivüli felmondása mindenkor csak ennek egy 
részére terjedhet ki, mely visszafizetési rJszlet pt'ldául csak kétsze- 
rese vagy háromszorosa lehet azon összegnek, a melyet az adós fel- 
tételei értelmében rendszeresen visszafizet évenként, cs ily felmon- 
dás elég időt engedjen az adósnak a pénz megszerzésére. - - Magá- 
tól értetődik, hogy ezen megkötés nem vonatkozhat hanyag adósra. 

2) Az adós jogában álljon tartozását a kikötött határidő előtt 
is visszafizethetni, például félévi felmondás után. 

3) Az illető intézet mérlegében, mint activum, nem a betáblá- 

9* 



132 WKnSGEB WSCZE. 

tóit eredeti kőTeteléi. hsoem %z affectÍT még vissia nem fiietett 
(téitX) pénsdssseg forduljon elő. a mi helyes felssámitási rendaser mel- 
let mindenkor ismert szám 

4) Az adósnak fenleTŐ tartozása előre me^la* ított számtani 
elvek szerint határoztass^ m^ mindenkor. 

Hitelintézeteknél, a meljek zálogleTelekben adják a kölcsönt, 
a követke^ szabályok tartandők szem előtt : 

1> A forgalomban lévő záloglevelek névértéke sohasem ha- 
ladja meg az intézet azokra vonatkozó effectív követelését. 

2) A záloglevelek beváltásánál ngranazon szabály követ tes- 
sék, mint a mely szerint az adóaok tartozácaikat törlesztik. E szerint 
a hitelintézet köteleztessél^ annyi értékű záloglevelet beváltani , a 
mennjit az adósok tartozásukból visszafizettek, és pedig zálogleve- 
let oly évről, a melyről a visszafi z etések szóllanak. 

3) Az illető évi mérlegben későbbi évek többlete ne antici- 
páltatsék, mert ily maneavre által szép felesleg szinnazik ogyan az 
első évben, azonban egyúttal absorbálva leend a következő évek 
nyereménye és egyattal a kezelési költség. 

4) Záloglevelek kiadása mellett a kamatozási tényező alap- 
•zabályilag van meghatározva, és így ezen kölcsönöknél a törlesz- 
tési táblázat ugyanaz minden félre nézve, tehát nem lehet a minden- 
kori egyezkedésnek alávetve. 

5) A kiadott záloglevelek összes értékére nézve is figyelem- 
be veendő egy számítási téteL Mint tudva van, a kiadott zálogleve- 
lek teljesen fedezve vannak, és így a hanyag adósnál az intézet mit- 
sem koczkáztat ugyan, hanem megtörténhetik, hogy az intézet csak ké- 
sőbb jutand a pénzhez mint várta. Hy esetben az intézet a kiadott 
záloglevelek kamatjait saját erszényéből kell. hogy előlegezhesse és e 
végre kell, hogy némi szabad pénz felett rendelkezhessék. Tegyük 
fel például, hogy valamely intézet 57»-os zálogleveleket adott ki 20 
millió összegben, ezekre a zálog adósok fizetnek évenkint 6'« an- 
nuitást, félévenként 3 /.-kot, a mi 20 millió után 600,000 forint. To- 
vábbá tegyük fel, hogy bármily nemű krizis miatt az adósok fele 
nem fizeti le a részletet, ekkor az intézet kell, hogy a hiányzó 300,000 
frtokat előteremtse, mert az adósok hanyagsága, vagy fizetési kép- 
telensége nem menti fel az intézetet a záloglevél-szelvényeinek be- 
váltása és a kisorsolás, illetőleg visszaváltás alól. 

6) A záloglevelek sorsolás űtjáni beváltása a jóváhagyott tör- 
lesztési tervezet szerint függetlenül történjék az adósok részletfize- 
tésbeni pontosságától. 

7) A birtok becslésének szabályai is nagy fontossággal bir- 
nak, és pedig nagyobb fontossággal azon viszonyszámnál ('j, Vj) 
mely a kölcsönösszeget meghatározza. A becslés oly módon történ- 
hetik, hogy a becsérték %-e többet tesz, mintha a valóságos ertek 
Vi-át számitjuk, és így a biztonság tényezője elsőbben is a 



A RÖZVÁliLALATOK ENGKDBLT. ÉS ELLKNŐKZÉSBRÖL. 133 

terhelendő bírtok becsi esi módja és csak azután jön a yi- 
szonyszám. 

Kölcsönöknél ingóságra, elzálogosítás mellett, a kamatláb- 
nak kisebbnek kellene lenni, mint más hitelkölcsönökndli hol mitsem 
kötnek le, — pedig ezen kölcsönök a legdrágábbak. Eddig csak az 
állam űzte zálogházakban ezen kölcsönöket tetemes kamatláb (127o) 
mellett, most magán vállalkozók is ajánlkoznak ily intézet alakítá- 
sára részvényekre, de hasonló nyomasztó viszonyok között — sőt 
még drágább kölcsönnel mint álladalmi zálogházakban. — Ily zálog- 
házak engedményezését ellenezni nincs ok, azonban igenis megta- 
gadnók azoktól a jogot » egyúttal a közönségtől pénzbetételeket 
elfogadni. 

Korunkban minden vagy legtöbb vállalat eszméje a szegé- 
nyebb soraűak egy részérül, a jótékonyság czége alatt, részvénytársa- 
ság formában a pénzeket kisebb kamatláb mellett használatba ven- 
ni, és ugyanazon osztály más tagjainak, kik szorult helyzetbe jutottak, 
magas kamatlábra kölcsönbe adni és a kamatkülöubséget zsebre ten- 
ni. Midőn tehát a „i^einzetgazdasági érdeke k^-ről , „a 
holtan fekvő pénznek forgatásáról^, „az ipar és 
kereskedés előmozditásáról** szól egynémely vállalat 
programnga, a valóságban legkevésbé sem tapasztalni azon 
phrasisokat valódi czél gyanánt. A ki képes egy-két részvényt sze- 
rezni az ily vállalatnál, az azután nagyobb kamatra is tesz szert an- 
nak pénzén, a ki annak kezelését rábizá. — Mindaddig, mig minden ér- 
dek védve van , az előnyök differentiája nem jogosít fel 
arra valamely vállalat czélszcrüségét kétségbe vonni. Ha azonban 
az egyik részen csak előny sa másik részen csak hátrány 
mutatkozik? A köz vagy onosodás előmozdíttassék, azonban nem a 
többség rovásán egyesek érdeke ! 

Ezen sok pénzintézetet más viszonyok között a haladás jelének 
tekinthetném, jelenleg azonban az általános elszegényedés és va- 
gyontalanság czégérei ! Az alakuló számos pénzintézet czélja pénzt 
szerezni, majd a gazda, majd az iparos, majd a kereskedő részére és 
e közvetítés által jövedelemre szert tenni, mert hiszen annyian van- 
nak jelenleg hazánkban, a kik minden áron kénytelenek pénzt vásá- 
rolni. Ezen általános szükség pedig alkalmul szolgál „intézetet'' 
„nemzetgazdasági vállalatot'' kezdeni. Már rég nem 
hallottunk társaságról, mely saját pénzeit, saját vagyonát kivánná 
elhelyezni ! És midőn a .,közvctité8Í társaságok'' részvényei 10 és 
még tübb százalékot jövedelmeznek, a tokepoiiz kerüli az ipart cs 
kereskedést és csak közvetítve jut azokhoz, de akkor már oly drága, 
hogy a gazda, az iparos, a kereskedő nem nagy hasznát veszi. 

Egykoron restelte volna bárki oly vállalatról szólni, mely köl- 
Csöntigyei alapjául lOVo 12 U kamatlábét tegyen, most minden tartózko 



134 WENINGER VINCZE. 

dás n^kttl alakulnak társaságok, melyek ily áron ajánlanak „segit' 
B^get" zálogház formában a szegényebb népnek. 

Éb vájjon ily vállalat engedményezésével mi jót tesz a 
kormány ? 

Ha productiv vállalat nagy jövedelmet ád, annak min- 
denki csak örvendhet, ha azonban csupán esak a közvetítési vállala- 
tok virágzanak, ezek mellett pedig a közlekedési vállalat, iparvál- 
lalat, földmivelés, bányászat, kereskedés csak tengődik, sŐt még sü- 
lyed, akkor azon „közvetítési intézetek*" szaporodása a 
közelflcegényedést és cladásodást jellemzik ! 

3) Biztosító társaságok. 

A biztosítási ügy mind nagyobb fontosságot nyer honunkban 
és így annál kívánatosabb , hogy a biztosító társaságok engedmé- 
nyeséBe a közönség érdekében bizonyos feltételekhez legyen CBa- 
tolva, a melyeknek ha elég tétetik, a versenynek szabad 
tér engedtessék. 

A biztosításnak különböző ágai, természetök szerint, más és 
más elveknek vannak alávetve, miért is ezekről külön kell szóllanom, 
előre bocsátván néhány általános észrevételt 

a) Részvénytársaságok és „kölcsönös" bizto- 
BÍtó társaságok. 

Részvénytársaságoknál nem szokott a teljes alaptőke befizet- 
tetni, hanem annak csak egy része, többnyire 20— 307o» a hiányzó 
80— 70Vo pedig értékpapírok vagy pedig kötelezvények altul bizto- 
síttatni. Ezen intézkedésnek oka a következő. — Bármely biztosítási 
ágazatban a díjak olymódon szabatnak meg, hogy azokból a károk 
által származó kiadások fedezve legyenek és még feledeg is maradjon, 
igy tehát alaptőkére tulajdonképeu nem is volna szükség. Minthogy 
azonban az üzlet megkezdéséhez készpénz kívántatik, a valódi ká- 
rok összege mostoha viszonyok között a várt kárösszeget, és 
igy a dijb evé telt i s meghaladhatja, a közönség biz- 
tosítékául a részvényesek által az alaptökének egy része befizetendő, 
és csak akkor, ha a legkedvezőtlenebb körülmények egyesülése ese- 
tében a díjbevétel nem volna elegendő a károk és üzleti költségek 
fedezésére kell, hogy a részvényesek ujabb befizetéseket telje- 
BÍtsenek. 

Minthogy az alaptőke be nem fizetett része a legtöbb esetben 
csak magán kötelezvény által van fedezve és mint már történt, ked- 
vezőtlen Üzlet esetében a további befizetésekre vagy nagy nehezen , 
vagy semmikép sem lehet a részvényesek nagy részét birni, kívána- 
tos, hogy a kormány határt szabjon arra nézve, mennyi részvény 
egyesülhessen egy kézben és követelje azt, hogy a be nem fizetett 
alaptőkéért in solidam kezeskedjenek a részvényesek összes vagyo- 



A KÖZVÁLLALATOK ENGEDÉLY. ÉS ELLENŐRZÉSÉRŐL. 136 

nnkkal, a mi ha történik^ már a társaság megalakulásakor a kellő 
óvatossággal fognak az illetők lenni, a részvényesek és kötelezvé- 
nyeik elfogadására nézve. 

Az alapítási összes költségek külön befizetések által fedeztes- 
eenek még az első évben. 

Az évi mérleg által származó tiszta nyereménynek 25— 307o 
a tartalékba tétessék mindaddig, mig a tartalék : 

a) a tttz és szállítási károk elleni biztosítási üzletben az évi 
biztosított összegnek (a lefolyt évek átlagos összegét véve) mintegy 
V«Vr-át el nem érte^ a mi a risico ingadozásának mintegy n>azima- 
mát képviseli^ 

b) a jégbiztositási üzletben az egy-egy éven át biztosított ér- 
tenek IVo-át, 

c) az életbiztosítási üzletben , mignem a halálesetre 
biztosított tőkéknek '///o -át nem üti meg a nyereménytartalék. 

Ezen viszonyszámokon túl a nyeremény elosztható leend a 
részvényesek között. 

A nyereménytartalékot a befizetett vagy a névleges alaptőké- 
hez viszonyosítni, nem bir okszerű alappal^ mert e szerint a nyere- 
ménytartalék, a melynek czélja rendkivüli káresetek ellen biztosíté- 
kot nyújtani, nem a koczkázatok nagysága szerint ingadozna, hanem 
nagy alaptőke után nagy, kis alaptőke után csekély is lehetne. — A 
viszonyítás azon módja, a képzendő nyeremény tartalékot az alaptő- 
kéhez arányosítni csak akkor bir értelemmel, ha a kormány a biz- 
tosítható érték összegét az alaptőke nagyságától feltéte- 
lezné, ha például kimondaná, hogy az illető társaság, legfeljebb az 
alaptőkének lOO-szoros— löO-szeres értékét fogadhatja el évenkint 
biztosításban. így ha valamely társaság alaptőkéje 1 millió forint, 
100 millió frt értéket biztosíthasson, legfeljebb 150 millió forint érté- 
két. A mennyiben a kormány feladata a közönség érdekét védeni, az 
alapszabályok csak azon részéről szólhatok itt, a melyek számbeli 
jeleutőségük miatt fontossággal bírnak. — £ szerint a kormánynak 
figyelmére méltók : 

1) Hogy a befizetett alaptőke meglegyen, 

t^ ft díjtartalék okszerű elvek szerint képeztessék és a díjtar- 
talék, úgy a nyereménytartalék, valóságban meglegyen, 

3) és hogy a társaságok vagyonállapota évenként részletesen 
közhírré tétessék. 

Az utolsó kívánalmat illetőleg mondhatni, hogy az Austriában 
létező biztosító társaságok kimutatásai és közhírré tett zárszámadá- 
sai igen hiányosak. Mert ha már a bevétel és kiadás nincs részletez- 
ve, és az ily számadással a részvényes meg van elégedve, mit sem 
szóllunky hogy azonban a garantiára elég legyen a közönségnek az, 
ha egyszerűen azt mondja valamely társaság „Vagyonunk 10 
millió^, azt kétségbe vonom. A rend cs szilárdaág azt hozná ma 



136 WENINGBB VINCZE. 

gával, hogy a »vagyon** alkatrészei közöltessenek, a mint ezt a 
külföldi társaságok teszik és a mint ezt más országokban a kormány 
rendeli, a midőn kiküldöttei által ezen „vagyon" létét és mibenlétét 
igazoltatja. 

Azon biztosítási nemeknél, a melyekben az összes koczkáza- 
tok meghatározott időközben lejárnak, dijtartalék képze'séről nem le- 
het szó. így a jégbiztositási koczkázatok az aratással (vagy szüret 
által, törés után sat.) megszűnvén, a megmaradt dijakat tiszta nyere- 
ménynek tekintheti a társaság, szintúgy a folyókon szállított jószág 
biztosításánál a téli idő megszünteti a koczkázatot. Nem úgy áll a do- 
log más biztosítási ágazatban, a miről tehát különösen kell szóllandnk. 

1. A tüzbiztosítási dijak közönségesen egy évre vagy még 
hosszabb időre szoktak lefízettetni és igy minden biztosításnál, mely 
január elsején túl köttetik, a dijnak egy része a következő naptár 
évet illeti. így ha valaki april 1-én egy évre biztosítja házát 40 frt 
dijért, akkor 30 frt (a V4 évre eső rész) mint ez évet illető dij és 10 
frt mint a jövő év dija fog számíttatni és igy az utóbbi 10 frt a jövő 
évnek díjtartalékába tétetni. Ha valamely társaság az egy évi dijt 
totaliter bevenné a folyó évnek zárszámadásába, a jövő évbe átmenő 
koczkázatok fedezésére nem volna pénze. Szükséges tehát, hogy a 
díjnak azon része, mely az átmenő koczkázatnak megfelel, a tartalék- 
ba tétessék. Hogy ezen tartalék meg van-e egészen, arról a kormány 
meggyőződést szerezzen magának, szintúgy arról, hogy az év végé- 
vel a még ki nem fizetett káresetek után a biztosított öszeg 
a tartalékba jött-e, vagyis félre van-e téve. Ha a kárösszeg kisebb 
lesz a biztosított összegnél, a megtakarított felesleg a jövő évre ma- 
rad, tehát mi sem vész el, mig ha a függőben maradt károk részére 
a kívántnál kisebb összeg reserváltatík, a folyó cvi mérleg kedve- 
zőbb lesz vagy inkább s/.épittetik a következő évnek rovására. 

2. Az életbiztosítási ágban a díjtartalék mathematikai utou 
lévén meghatározandó, a kormány egy ily intézet alakitásakor a kö- 
vetkező feltételeket szabja meg : 

a) Köteles legyen a társaság minden díjszabályt előterjeszteni, 
az alapul vett halandósági táblázattal együtt, és egyúttal a számítás 
elméletét, a használt képleteket és a dijtartalék képzésének elméle- 
tét leirni. 

b) Ezek megtörténvén , a kormány kiküldöttjének teendője 
volna, évenként meggyőződést szerezni magának arról, hogy az il- 
lető intézet hiven követi-e a kormány által jóváhagyott szabályokat. 
Jelenleg a kormány nem a számítás elveit vizegálja, hanem bármely 
díjszabályt elfogad, azon követeléssel, hogy a nettodijak mindenkor 
a tartalékba tétessenek. Ezen rendelet czéliránytalanságát a kül- 
földi lapok részletesen megmutatták. A dijtartalék csak úgy lesz he- 
lyes, ha alkalmas halandósági táblázatra van a díjszámítás fektetve. 



EGYVELEG. 137 

A pénzügyi vállalatok ellenőrzése körül a legnagyobb hiba az, 
hogy az ellenőrzés oly egyenek által eszközöltetik, a kik a gyakor- 
lati ismeretekkel nem bírnak, de gyakran még az üzlet természetét 
sem ismerik. 

Ezen hiányt azonban nem csak a kormány által elrendelt vizs- 
gálatban látjuk, hanem eg>'8zersmind igen sok intézetnél a részvé- 
nyesek sorából választott vizsgáló bizottmányok eljárásaiban is, a me- 
lyek az üzlet gépezet<ft és felszámitási rendszeret a legtöbb esetben 
hasonlóképen nem ismerik és a mely bizottmányok gyakran egyedül 
a aszép könyvekben'' és „csinos írásban* látják az 
üzlet rendét. 

Végre nem hagyhatom érintetlenül azon általános nyilatkoza- 
tot, hogy kereskedelmi és pénzügyi vállalatok ügyeiben gyorsabb 
intézkedés a kormány részéről kívánatos volna. A régi hosszadalmas 
űt, melyen ntiha egy év lejár, míg a kérvényező választ nyer — a je- 
len korban nem tartható meg. Van eset, hogy ily módfelctti késede- 
lem százezerckre menő kárt vagy veszteséget okoz, minden esetben 
pedig hátramaradást. 



EGYVELEG. 

I Közlekedési intézetek és forgalono. 

A tiszavAlgyi vasúttársalat 1864-diki jelentéséből a követ- 
kező adatokat közöljük : Az összes bevételek 2.813,963, az összes 
kiadások 1.557,266, a tiszta jövedelem 1.256,697 ftot tettek. A kiadá- 
sok tehát a bevételeknek 55 százalékát tették. A személyszállítás kö- 
rUlbelől ugyanaz volt, mint 1863-ban. A teherszállítás nagyobb volt, 
mint az előtte való évben, még pedig 1.073,873 mázsával, s 212,409 
fttal többet jövedelmezett. Azon teherszállítási növekedésből az olaj- 
magra 344,921, az árpára 162,388, a búzára 120,585, az őrleményekre 
108,776, a tengerire 102,501, a nyersvasra 66,878 mázsa esett stb. 
Ellenben rozs és kétszeres 89,875, szarvasmarha 70,714, szesz 55,130 
mázsával kevesebb szállíttatott. A tiszta jövedelem a beruházott tő- 
kének (42.143,506 ft) csak 2.''V,oo százalékát teszi, s ez az 1863-diki 
tiszta jövedelemhez képest ^'/,oo-iiyi növekedés. 



Az osztrák posta rorgalom. Ausztria belső pósta-forgalmiban 
szállíttatott : 

bérköteles magánlevél. bérköteles küldemény. 

1847.ben 23.470,932 2.198,170 

1852 „ 35.746,739 2.643,201 

1857 „ 58.028,280 5.393,353 

1862 n 65.698,190 11.322,467 



138 EGYVEIEG. 

186d-ban sziUlíttatott : 86,988,938 magán ley^l , 4.979,120 kereszt- 
kötés alatti küldemény és 24.049,868 db. hivatalos levél Ujsági pél- 
dány szállíttatott 1860-ban 24.528,000, 1862-ben 34.765,000 és 1863- 
ban 34.502,450. Volt továbbá 1862-ben 2006 postai vonal, 2821 posta- 
hivatal, 2706 postamester és kiadó, 1559 minden rangú s rendű posta- 
hivatalnok és 1985 postai szolga. A hivatalos levelezés leszámításá- 
val esik Ausztriában fejenkint 2.^ levél és keresztes kötési külde- 
mény s közel egy, a posta által vett ujságpéldány. A póstaegyletből 
Ausztriába évenkint 6—7 millió levél jön. A póstaegyleti külföldre 
Ausztriából megy 4., millió, 650,000 darab átmeneti, a többi a biro- 
dalom belsejében lesz szétküldve. A postai intézmény 1862-ben 
3.565,000 forintnyi töbletet szolgáltatott s a birodalomnak akkor volt 
7587 mérföldnyi postai útja. 



II. Hitelintézetek. 

Ae Ausztriai nemzeti banlc állása 1864. deczember il-kén. 
Követelés. 

Érczérték 112.191,238 ft 58.. kr 

Érczértékben fizetendő váltók 5172,480 „ 91 „ 

A cs. kir. déli vaspályatársulat vételár-részletei 10.000,000 „ — , 
Leszámítolt váltók s értékpapírok 

Bécsben .... 76.853,034 ft 43 kr, 

a tartományokban . 18.680,740 „ 99.^ „ 95.533776 „ 42.. „ 

Kölcsön kézizálogra 

Bécsben .... 44.507,800 ft — kr 

a tartományokban . 6.039,600 „ — „ .*) 1.44 7,400 „ — „ 

Kölcsön az államnak, a bank-kiváltság tartamára 80.000,000 „ — n 

Az államadósság maradványa a bécsi értékű 

papírpénz beváltásáért 18.273,581 „ 7 , 

Ezüstben visszafizetendő államadósság. . . iáO.000,000 „ — „ 

Állarajavak által fódözött államadósság . . 56.142,567 „ 13 „ 

Vételár-részletek államjavakért 4.501,906 „ 54., „ 

Elárusítandó értékek 7.251,706 „ 87„ „ 

Jelzálogi kölcsönök 58.502,862 „ 30., „ 

A tartalék-alap értékpapírjai az 1864. dec. 31- 

diki árfolyam szerint 11.267,354 „ 29 „ 

Értékpapírok s nyudíj -alap 1.356,728 „ 38 „ 

A cs. kir. galicziai Károly- Lajos vaspálya kö- 
telezvényei 11.078,760 „ — „ 

Az 1864. adókölcsön kötelezvényei .... 765,600 „ — „ 

Épületek Bécsben , Pesten , Triestben s a fun- 
dus instructus 4.531,189 „ 94 „ 

Folyószámla-követelések 2.075,965 „ 90 „ 

550.093,117 „ 35., „ 



EGYVEr.EG. 139 

Tartozás. 

Bankalap 110.250,000 ft — kr 

Tartalékalap 11.267,900 „ 24 „ 

Bankjegyforgalom 376.828,020 » — n 

Beváltandó bankutalványok 1.607,175 „ 88-« „ 

Forgatmány-követelés 647 « 55 „ 

Föl nem vett osztalék 4510,380 » 60 . 

Forgalomban lévő záloglevelek 44.153,370 » — » 

Ffll nem vett zálog-levélkamatok .... 1.118,895 „ 25 » 

Nyugdíjalap 1.356,728 „ 88 , 

Összesen . 550.093,117 ft 25*' kr 



As általános osztrák földhitelintézet követelései s tartozá- 
sai állapota 1865 január végével : 
követelések: 

1. pénztár állás 281,781 ft 18 kr 

2. külországra szóló váltók ,, 306,004 „ — n 

a report 1.622,292 „ 40 „ 

4. különféle értékpapírok (9 §.)... . 1.983,912 „ 9 „ 

5. jelzálog! kölcsön 9.081,481 „ 10 „ 

6. másféle követelések 3.019,709 „ 89 „ 

7. szervezési költség (15 év alatt törlesztendő) 168,845 » 68 „ 

16.464,025 ft 79 kr 
tartozások: 

1. Befizetések a részvénytökére .... 4.800,000 ft — kr 

2. Még fül nem vett jelzálogi kölcsön . . . 377,200 „ — „ 

3. Forgalomban levő záloglevelek .... 9.170,300 „ — » 

4. Záloglevél-kamatszámlája 57,733 „ 60 „ 

ö. Folyó számlák 2 .058,792 „ 19 > 

16.464,025 ft 79 kr 

kifizetett kölcsönök 9.090,100 „ — n 

engedélyezett 2.751,200 „ — „ 

tárgyalás alatti 10.033,800 » — „ 

elutasított, visszavett vagy leszállított köl- 
esönök 15.653,438 „ — „ 

Jan. 31-ig 8053 kölcsönkcrveny adatott be, 

melyek összege 37.528,528 ft — kr 

A bécsi leszámítoló (Escomptc-) bank 1864- ben 122 üj hitelt 
szavazott meg 1.4ü3,500 ftnyi összegben, 219 hitelfólemelést 1.867,500 
ftban és 3 fólemeh-st 120,U00 fttal. Ellenben törült i^36 hitelrészvé- 
nyest 6.109,600 ftnyi összeggel. A hitolroszvényestik összege 1863 
végével 40.170,000 ftot kf^pviself, 1864 végével csak 25.000,000 ftot. 
ÁM 186i-ben benyújtott 38 bitelkérvény közül csak 9 lett mogpzavaz- 



140 EGYVELEG. 

va 89,000 fttal, és 37 hitelfölemel^si kdrveny közül 19 lett engedé- 
lyezve 136.000 fttal. 



A bécsi hitelintézet 1864dil( évi mérlege. 

Követelés: 
A társulat által visszavásárolt 25,000 darab részvény 

200 írtjával 5.000,000 

Tulajdon értékpapírok (jegyzék szerint) 28.692,237 

Tárcza 21.610,940 

Pénztármaradékok 4.436,608 

Értékpapírokra adottt előlegek 12.667,130 

Árűczikkekre „ „ 1.801,858 

Leltár 12«,035 

Fekvöségek Bécsben 1.995,052 

Gyár Bécsújhelyen 890,000 

Gyárak Prágában, Brünnben, Lembergben .... 183,249 

Árúk 830,651 

Adósok 57.003,157 

135.130,917 
Tartozás. 

Részvénytöke 60.000,000 

Hátralékos osztalékok 1859—1863 36,429 

Forgalomban levő elfogadott váltók 23 459,843 

Altalános tartalékalap az alapsz. 78 §. szerint . . . 1.120,793 
Különleges tartalék. Nyeremény a visszavásárolt tu- 
lajdon részvényeken, alapsz. szerint 469,252 

Tartalék kétes követelések fedezésére 729,274 

Kamatozó betételek 22.854,185 

Hitelezők 24.022,448 

Nyeremóny zárszámla szerint 2.438.693 

135.130,917 

Megjegyzendő, hogy az 57o kamatok szétosztása csak úgy vált 
lehetségessé, hogy az intézet az általa 181 ft 23 kr. árfolyam mellett 
vásárolt tulajdon részvényeit teljes névérték szerint tette követelései 
közé s ennek folytán 469,252 ft nyereményt mutat ki, mely mint lát- 
ható, korán seoi nyeremény, minthogy ama 25,000 részvény nem 
5.000,000-61, hanem csak 4.530,750. 



EOYVELEQ. 141 

Ab auMtrial nemzeti bank 1864-dlk évi zárszáMlála. 

A b^csi nemzeti bank összes évi jövedelme 1864-ben 11.888,441 
fty mely következő üzletekből eredt : 

A leszámítolási üzletből 4.564,282 ft 11 kr 

A kölcBöuüzletből 2.653,327 „ 38 „ 

A jelzálog! bitelüzletből 1.670,206 „ 40 „ 

A bank-utalványozási üzletből 56,074 „ 97 „ 

Különféle üzletekből 38,713 „ 70 „ 

Aa állam-adósság hátral«^k-kamataiból, a bécsi 

értékpapirpénz beváltásáért 545,901 „ 87 „ 

Az értékpapírok kamataiból 1.2.6,629 n 56 „ 

A tartalékalap kamataiból 633,305 » 71 ,, 

Összesen mint feljebb . 11.888.441 ft 70 kr 

Ea összegből kiadásként levonandó : 

jövedebni adó 500,000 ft 

kezelési költség és bélyeg 923,939 „ 

bankjegy gyártási költség 720,851 „ 

vegyes 532 „ 94 kr 

Összesen . 2.145,322 ft 94 kT" 

Tehát azaz évi tiszta bevétel 9.248,118 ft 76 „ 

Ebből az alapszabályok 10. §. szerint a bank- 
alap 57o-je mindenekelőtt a részvényese- 
ket illeti ; mely is 5.512,500 „ — „ 



Marad 3.730,618 „ 76 „ 

Ezen összeg negyedrésze, vagyis ....*. 932,654 „ 69 „ 

a tartalékalaphoz csatolandó, a fennmaradt % . 2,797,964 « 7 „ 
továbbá az 1863. fel nem osztott nyereoieny 

maradványa 3,325 „ 98 ^ 

azaz összesen : 2.801,290 » 4 „ 
mint fölülosztalék szétosztandó. 

A 150,000 részvényre esik tehát az 18G4. évi tiszta bevételből : 

a bankalap 57o kamatja 5.512,500 ft - kr 

fölülosztalék 2.801,299 „ 4 „ 

összesen . 8.313,790 ft 4 kr 
vagyis minden részvény után 55 ft 42'* kr. 

Az 1864. első félév tiszta jövedelméből 1864 
július havában már szétosztatott: minden 
egyes bank-részvény után 26 ft, vagyia 
egészben 3.9()O,O()0 ít ki 



142 EÖYVELEQ. 

1865. januárban a közgyűlés után elosztandó 
minden egyes részvény után 29 ft 40 kr 
vagyis egészben « 4.410,000 „ — 



összesen . 8.310,000 ft — kr 
A 3,790 n 4kmyi 

maradvány, mely az elosztásra kijelölt 1864. 

összes tíszU jövedelemből vagyis . . . 8.313,790 ft 4 krból 

fennmarad, 
mint el nem osztatott nyeremény i:g számlára vitetik át. 

A zárszámla első fejezetét az államadósság visszafi- 
zetése képezi. Az 1863. decz. 31 -én az 1866 végéig a banknak 
visszafizetendő összes államadósság tett .... 106.205,407 ft 
t. i. : 27.^ millió bécsi váltópénz adósság, 
20 millió ezüstpénz előleg és 57.^ millió 
állam javakbeli tartozás. A 27u-08 adósság- 
maradványra a bécsi váltópénz beváltása* 
ért a nemz. banknak 1864-ben szerződés- 
szerüleg viszafizettetett 9.136,790 ft — kr. 

ezen adósságmaradvány ennélfogva 1861. 

deczember 31-én tesz még 18.273,581 ft 7 kr. 

A kamatnélküli ezüst-előleg két részletben fizetendő vissza, 1865 
és 1866 deczember végén, ennélfogva 1864-ben változatlan maradt 
Az államjószág-adósság fedezésére 1861-ben, vagy legfölebb 
1865 végéig befizetendő még a nemzeti bankba 12.565,640 ft &*' kr. 
Erre befizettetett az államjószágok tiszta jöve- 
delme és a vételár-hátralékért járó kama- 
tokból 830,858 ft 77 kr. Az államjószágok 
1864-ben történt eladásából 1.418,969 „ S „ 

tehát még hátra van 11.146,671 „ 2% 

A tulaj donképeni államjószág-adósság tett 

1863. deczember l-jén 57.795,036 ft 16 kr. 

1864-ben ebből lefizettetett 1.652,469 „ 3 „ 

Hátra van tehát 1864. deczember 31-kén mint 
a tulajdonképi államjószág-adósság ma- 
radványa 56.142,567 „ 13 „ 

Ez után következik az értékek eladása. Erre a bank szerződés- 
szerűen oly mértékben van kötelezve, a milyenben az államtartozás 
visszafizetése történik. És ez 1864-ben nagyobb mértekben történt, 
mint elrendelve volt. 1864-ben a banknak ugyanis 10.787o, azaz 
1.440,939 ft 38 krt kellett volna az értékpapírok eladásából bevennie. 
De 1863. dec. 31-én a bank eladásra kijelölt értckpapirjainak összes 



EGYVELEG. 143 

értóke tett U.866,784 ft 56* krt 

1864. dec. 81-én volt 7.251,706 n 87» „ 

1864-ben tehát csökkent 6.115,077 ft 69 kral 

A bank ennélfogva 1864-ben, az 1868. deczember 81-kén kész- 
letben tartott 8 szerzödésBzerüleg eladásra kijelölt értékpapíroknak 
45.75%-tét, azaz egészben 4.674,148 ft 31 krral többet adott el. Az 
1865. s 1866-ban eladandó értékpapírok 
különféle földtehermcntesítési kötelezvé- 
nyekből állnak, melyek összes névszerinti 

értéke 5.093,400" ft — kr. 

és a tiszai vasut-társulat elsöségi kötvé- 
nyei, melyek összes névszerinti értéke . . 4.349,000'* ft — kr. 
Ezen értékpapírok árfolyami értéke 1864. deczember 31-kén 
7^2,824 ft 66 kr., vagyis 80,617 ft 78' krral több mint a bank köny- 
veiben följegyezve van. 

A bankjegyforgalom az egyezmény szerint azon mér- 
tékben volt csökkentendő, a hogy az állam kész visszafizetései és az 
értékpapírok eladásából az összegek befolynak. Ez összes bevétel 
17.500,000 ft volt. Minthogy pedig 1863. december 31-kén a bank- 
jegyforgalom 396.655,625 ft volt 

1864. dec. 31 -kén meg 375.828,020 „ 

tehát a bankjegyforgalom 1864ben csökkent 20827,606 fttal 

vagyis 8.242,935 „ 

asonfölül mint a mennyire a bank kötelezve vala. 

Az érczpénzkészlet 1864-beQ . . . 1.481,654 „ 

vagyis 112.191,238 ftra 

emelkedett. Hasonlókép emelkedett az 

érczben fizetendő váltók készlete, mely 

1864. dec 31-dikén volt 5.172,480 ft 91 kr. 

1868. dec. 81-dikén meg 567,652 „ 58 „ 

Növekedett tehát 1864-ben 4.604,827 ft 83 krral. 

Aleszámitolási üzlet 480 millió fu- 

rintra rágott, miből Bécsre 384 millió, a 

fiókintézetekre 96 millió esik. Es pedig 

leszámítoltatott Bécsben 157,855 darab 

értékpapír 383.972,750 ft 23 kr. 

A fiókíntézetekben 72,013 darab 95.979,288 „ 38* „ 

Összesen tehát 229,868 darab 479.952,038 „ 61-% 

Az íncasso levonása után a bank tárczájában 

1864. dec. 31-dikén volt : Bécsben 25,000 

darab értékpapír, összes értéke . . . 76.853,034 ft 43 kr. 

A fiókintézetekben 13,677 darab 18.680,750 „ 99-^ „ 

összesen 38,677 darab, értékök 95.533,775 „ 42' - 



144 EGYVELEG. 

A,leszámitolá8 összege 1863 wégén volt . . 89.131,533 ft 64 kr. 
1864. yégén pedig 95.533,775 „ 42* „ 

tehát 1864.beii szaporodott 6.402,241 ft 78 * kr. 

A kölcBÖnüzletre vonatkozólag látjuk, 

hogy a kézizálogra adott kölcsön 1863. 

végén volt 50.781,900 ft — kr. 

1864. végén pedig 51.447,400 „ — „ 

Szaporodott tehát 1864-ben 665,500 ft — krral. 

mely üzletből egymaga Bécsre 45 millió esik. Bankutalvány 17.005 
darab adatott ki 17.312,510 ft értékben, mi darabszámra 335 dbnyi 
csökkenést, összegre nézve 3., milliónyi szaporodást mutat. 

A forgatmány üzlet 1864.ben 34.883,146 ft 45 kr szá- 
madást mutat ki. 

A nemzeti bank letéteményi pénztárában 103.991,438 ftnyi 
érték fordult meg ; fizető termében pedig megnyitása, azaz 1864. dec. 
l-jétől december 81-dikéig, 27.752,189 ft 24 kr. értékű váltó egyenlit- 
tetett ki kölcsönösen. 

Ajelzálogi hitel ben a lefolyt 
évben csak 274 uj kölcsön fordált elŐ , 

melyek összes értéke 7.135,400 ft — kr. 

visszafizettetett pedig 122 kölcsön .... 10.951,806 „ 54' „ 

1864-ben szaporodott tehát a kölcsönök szá- 
ma 152-vel, ellenben a végösszeg csökkent 3.816,406 ft 54'^ kr. 

1863. december 3l-dikén 1650. kölcsönön volt : 62.319,268 „ 85 „ 

1864. december 31-dikén maradt tehát 1802 

kölcsön, melyek összes értéke .... r)8,502,862 „ 30'^ „ 

A záloglevél forgalom 1864-ben 4.508,470 
fttal szaporodott és 44.153,370 ftra emel- 
kedett. 

Az összes pénztári maradványok 
Bécsben és a fiók-intézetekben 1863. vé- 
gén voltak 173.335,762 ft 81 kr. 

1864-ben bevétetett 2,366.075,391 „-' „ 

Összesen 2,539.411,153 „ 81* „ 
Ebből levonandó az 1864-diki kiadás . . 2,372.363,111 „ 75 „ 

1864. végén tehát az összes pénztár-állás . 1C7.048,0Í2 ft 6. ' kr. 
Valamennyi bankpénztár összes forgalma pedig 18r)4-ben 4738 millió- 
ra rúgott. 



Ae angol-osztrák baok lS64-diki üzleti jelentéséből a kö- 
vetkezőket közöljük : a maradék-nyereaég, eltekintve a jövedelmi 
adótól s az alapszabályok szerinti levonásoktól, 673,118 ft 84 kr. ; a 



EGYVELK(3. 145 

bank saját ertekéi 1864. decz. 81 ken tettek 2.110,2^0 ftot ; a be nem 
hajtható váltók miatti veszteség 13,050 ft 90 kr. ; az értékek jö\ e- 
deUne kamatokban és osztalékokban 168,984 ft 4 kr. ; az árfolyami 
nyereségek 101,881 ft 89 kr. ; a leszámítolt helybeli váltókra s a fo< 
lyó sxámlákra adott előlegezések kamatai, levonván a pénztári je- 
gyek kamatait, t. i. 2:39,451 ftot 95 krt, 410,220 ftra 70 krra rúgnak ; 
a kttlfbldi váltók utáni kamatuk 17,450 ftot 30 krt, az azok utáni árfo- 
lyam! nyereség 44,310 ftot 99 krt tesznek. A jutalékok 398,320 ftra 96 
kna rúgnak. Az állami és ipari értékekre adott előlegezések összes 
löigalma 91.171,769 ft 32 kr ; a bécsi és tartomány beli váltókra adott 
•UOegezések 103.809,524 ft 57 kr. ; a pénztári jegyek forgalma 
(121,105 darab) 88.817,600 ft; a forgatmányi üzlet 19.830,586 ft 
86 kr; végre a bizományi üzlet forgalma 224.401,394 ft 34 kr. A 
bankra kiállított utalványok és váltók 24.470,123 ftra 60 krra rúgnak. 
Tehát a bank üsszes pénztári forgalma 435.356,461 ft 84 kr. 



III. Különféle bel- és külföldi közlések. 

Az adóhátralék 1864-beu Ausztriában volt 26.432,750 frt 
vagyis az iMónak 197,,-a. Esik ebből Alsó-Ausztriára 12%, Felső- 
Ausztriára 27o , Stájerországra 7"/^ , Kariuthiúra 47^, Krajuára lOVa, 
Csehországra 27o> Morvaországra 2'4"u, Keleti Galicziára 207o> ^yu~ 
goti Galicziára ll7o> Bukovinára 247o, Tirolra 57o, a tengermellékre 
S7% , Dalmátiára 227o ? Lombard- Velenczére 97o > Magyarországra 
10.821,822 ft. vagyis 327o, a volt temesi bánságra 5.622,697 ft vagyis 
567,, Horvátországra 1.749,424 ft vagyis 47Vu, Erdélyre 1.619,132 ft 
vagyis 337, Az 1862-dik évben az összes adóhátralék U.576,84l ft 
volt; 1863 ban 20.470,676 ftra vagyis 12\-ra emelkedett ; 1864 ben 
pedig, mint láttuk már 26 millióra vagy 19", „ rúgott. 



Eráélyból. Marsich cs. kir. térképezési igazgató adatai sze- 
rint 340 négyszög mérföld földbirtok van a megyékben élŐ magyarok 
kezében ; az erdélyi összes oláhság földbirtoka pedig 300 Q mérföld, 
mely utóbbiakból azonfölül UO Q mérföld a szász területre esik , 
úgy, hogy a megy ék le csak 200 □ mérföld marad fenn. A magyarok 
e szerint a megyék összes területének majdnem két harmadát bírják. 
Az intelligens osztály tizszerte száuiosabb a magyaroknál, mint az 
oláhoknál. És e megyék 38 kc'pviselÖi között csak e-^yetlen magyar 
találkozott, a többiek valamennyien oláh hivataluok(>k s lelkészek 
voltak. A megyék kétharmad re'szét biró 200,0(J<) magyar írzámára 
csak egyetlen képviselő volt lehetséges, mig ellenben a 15<»,(KiO szász 
a saászszékekből 25, s a szász városokból 12 követ által képviseltette 
magát. A szász népességet, mely Marsieh szerint Erdélyben 135 Q 
mérföld területtel bir, és 150—160,000 lelket számlál, az erdélyi gyü 

•TAT. ÉS MIMZaTOÁZD. KÖZLEM. I. 10 



146 EGYVELEG. 

lésen 38 követ képviseli. A 200,000 lélekből álló magyar nemzetre, 
8 340 □ mérföld földbirtokra 15 városi, s csak egyetlen megyei kép- 
viselő jut A székelyeknek, 240 []] mérföld földbirtokkal, s hivatalos 
források szerint 477,313, valóságban ellenben 500,000 lelket fölülfaa- 
ladó népességgel, az oktroyált választási rend értelmében 11 megyei-, 
s 10 városi képviselőt kellene küldeni. Az oláhok 200 Q mérföldet 
bírnak a megyékben, és 37 képviselőt küldenek a megyékből és 4-et 
a mezővárosokból. E számokból kitűnik, hogy a tartománygyttlés 
oly módon van szervezve, mely az államélet több igen fontos ténye- 
zőjét számba nem veszi. 



Sfadstikai kimutatások a német vámeg^let kdréból as 

1801-diki évről. Az /864-ben közzétett hivatalos adatok nyomán. 
A.) Kézműipar. 

Az egész Különösen: 

vám Porosz- Bajor- Szász- Würtem- 

egyletben országban honban honban bergában 

Sütő, mester 58,818 26,186 8,880 3,424 6,277 

segéd .... 45,516 í.0,801 7,419 4,552 2,874 

M é s z á r o s, mest. 54,262 21.566 9,489 3.507 4,433 

legény és inas 30,089 13,387 5,275 2,966 1,936 

Halász, m. . 10,583 7,197 1,415 115 306 

1. ésin. . . . 4,817 3,722 316 44 63 

Kertész, m. . 8,290 4,224 913 1,112 237 

1 tí.h92 3,310 439 1,442 169 

B o r b »M y , m. . 14,097 6,907 2,719 398 774 

1. és in. . . . 7,367 :\JV2 1,352 .009 195 

Fürdős, m. . 1,106 515 289 37 85 

1 1,198 3r«3 794 61 'J45 

Hóhér, m. . . 2,248 813 736 58 165 

l 1,093 404 397 42 58 

Timár, m. . . 11,992 4,907 2,115 828 l,lí>3 

1 14,309 6,292 1,964 916 1,304 

Szappanyos,m. 3,827 1,104 986 4o9 461 

1 1,937 738 453 202 168 

Kőfaragó, m. 6,315 2,415 1,150 289 1,063 

1. .... . 16,852 5,782 3,159 1,473 2,223 

Fazék a 9, m.. 11,183 5.262 2,20l 5.31 1,105 

1 12,748 6,454 2,381 1,059 686 

Üveges, m. . 12,538 5,013 1,986 880 1,435 

1. .... . 6,819 2,404 1,085 798 652 

K ő m í V e s , m. 27,031 5,037 3,905 664 4,549 

1 179,213 81,789 27,4->5 23,548 7,645 

M á z o 1 ó , m. . 12,896 5,989 1,456 398 608 

1 16,069 6,735 2,226 779 1,024 



Az e g ó 8 z 

vám 
egyletben 
Áes,m. . . . 20844 

L 113,657 

Kotícs, m. . 74,249 

1 59,744 

Bésmíyes, m. 2,951 

L . . , . . 3,730 
Bádogos, m. . 8,503 

L 9,696 

Arany ^8 ez. m. 3,609 

L 8,796 

If eehanikof m. 1,148 

L 2,639 

Órásm. . . . 8,292 

1 7.347 

Pamutszövő m,a852 

L 8 453 

Lenfonó m. . 7.853 

l • . S.980 

B) 
Az egész 

vám 
egyletben 
1. Qyapjufoual 
fonodák: . . 2,146 
orsók száma : . 1.369,759 

8. Gyapotfonal 
fonodák: . . 810 
orsók száma . 2.385,195 

aCz^rnagyár: . 355 

munkások sz. . 5,130 

4. Posztógyárak : 1,067 

a szövő székek 8z. 14,410 

fi. Vasgyár . . 1,044 

olvasztó kem. 540 
(Hocbofen) 

fris kobó . . 886 

Pudling kem. 992 

vasdrótgyár . 207 

6. Aczélgyár . 296 

7. Gépgyár . . 715 
& VarrótOgyár . 65 

9. Mészégetőbely 5,087 



EOYirKIiEO 


• 




147 


K U l ö 1) ü s c n 1 




Porosz- 


Bajor- 


Szász- 


Würtem- 


országban 


bonban 


bonban 


bergában 


4,638 


2,351 


665 


8,010 


49,868 


19,679 


15,820 


5,114 


39,14y 


10,220 


8,846 


4,009 


31,191 


8,706 


4,225 


3,239 


1,548 


369 


160 


253 


2 066 


482 


265 


217 


4,080 


987 


834 


409 


4,685 


1,195 


1,269 


433 


1,656 


621 


214 


311 


1,532 


504 


198 


371 


881 


176 


217 


79 


1,003 


841 


439 


179 


3,250 


719 


498 


633 


2.433 


467 


— 


606 


1.684 


467 


— 


592 


4.283 


312 


— 


3.190 


5.906 


481 


— 


285 


8,651 


50 


— 


136 


Gyáripj 


ar. 






Porosz- 


Bajor- 


Szász- 


WUrtem- 


országban 


bonban 


bonban 1 


bcrgában 


1,198 


57 


384 


62 


698,100 


4,8290 


418,019 


58 381 


69 


33 


154 


20 


398,071 


536,825 


707,387 


171,566 


95 


83 


118 


24 


2,907 


529 


383 


362 


505 


143 


135 


74 


10,437 


459 


1,633 


603 


656 


126 


39 


19 


329 


75 


17 


7 


490 


140 


39 


32 


817 


48 


33 


9 


166 


19 


1 


4 


275 


3 


2 


4 


814 


42 


164 


52 


34 


30 


— 


— 


2,256 


1,132 


173 
10* 


328 



148 


KGYVELICG. 








Áze 


gesz 










} 


^ám 


Porosz- 


Bajor- 


Szász- 


Würtem- 




honban 


honban 


bergában 


10. Téglagyár 


16,890 


7,654 


3,840 


885 


717 


11. Kók és vilá- 












gító gáz gyár 


888 


240 


32 


24 


16 


12. Vegyészeti gyár 


676 


208 


83 


64 


57 


18. Üveg huta 


258 


147 


51 


7 


7 


14. Porczellán gyár 


102 


85 


15 


3 


2 


15. Olaj gyár . . 


9,782 


8,755 


1,366 


573 


666 


16. Fűrészmalom 


11,828 


2,718 


4,142 


1,321 


961 


17. Papir gyár 


891 


372 


151 


96 


48 


18. Vizimalom 


89,415 


14.712 


9,624 


3,190 


2,046 


hajtott malomkő 


; 88,286 


28,096 


22,584 


6,145 


6,980 


19. Szélmalom 


14,377 


13,128 


3 


615 


— 


20. Gőzmalom . 


840 


668 


33 


7 


7 


21. Dohány és szi- 












var gyár . . 


3,328 


1,386 


197 


394 


49 


22. Répa cznkor 












gyár . . . 


807 


219 


10 


2 


6 


28. tierfőző ház . 


19,234 


6,817 


5,385 


619 


2,016 


24. Gőzgépek . 


18,525 


8,669 


889 


1,234 


388 


lóerővel . . 


599,171 


365,631 


77,889 


46,416 


28,465 


a) gazdaságban, 












gép ... 


446 


243 


14 


75 


4 


lóerő . . . 


5,958 


4,180 


146 


374 


24 


b) bányászat, gép 


2,059 


1,528 


44 


275 


4 


lóerővel . . 


^ 72,350 


60,387 


1,715 


6,442 


83 


c) gőzhajón, gep 


300 


í:03 


45 


10 


9 


lóerővel . . 


3-2,649 


16,646 


13,385 


397 


334 


d) mozdony gép 


2,704 


1,440 


353 


203 


115 


lóerővel . . 


376,187 


207,144 


55,136 


30.267 


25,240 


C) Kereskedés, 


, Szállí 


tás, utasok ellá 


tás a, i 


irodai- 




mi V 


állalat 


ok. 






Az e 


gesz 










1 


rám 


Porosz - 


Bajor 


Száöz- 


WUrtem- 


egyletben országban 


honban 


honbnn bergában 


I. Kereskedés 












a) Kereskedő (bolt nélkül) 










főnök . . . 


32,406 


14,447 


2,064 


3,221 


365 


segéd . . . 


24,642 


12,161 


2,0í)9 


1,331 


664 


b) keresk. (bolttal) 












fŐDök . . . 


150,863 


81,608 


15,278 


13,437 


4,320 


segéd . . . 


59,745 


30,046 


5,349 


7,646 


2,402 


0) házaló . . . 


86,446 


44,411 


13,779 


5,429 


4,667 



EGYVELEG. 




149 


Az egész 










vám 


PoroBz- 


Bajoi- 


Szász- 


Wúrtem- 


egyletben országban 


honban 


bonban 


bergában 


d) bankár és pénzváltó 










főnök . . . 1,551 


642 


84 


138 


41 


Mgéá . . . 3,183 


1,219 


269 


212 


46 


(Frankfurtban) f. c 355 
•eged ... l 956 


















e) alkusz (Sensal) 1,685 


656 


169 


314 


48 


f) mindennemű ügyn. 16,771 


10,420 


1,035 


1,571 


382 


II. H a j ó z á 8 tengeren 










») Vitorlás bajó . 2,827 


— 


■— 


— 


.. 


teberképessc^g 










számítva 40 m. 271,773 


— 


— 


— 





b) Tengeri gőzös 55 


— 


— 


— 


— 


IIL Hajózás folyókon 










a) Vitorlás hajó . 17,374 


— 


— 


-^ 


— 


teherképesség 510,343 


— 


— 


— 


— 


b) gőzös ... 254 


— 


— 


— 


— 


IV.Szállitás szárazföldön 








a) vasutak száma 125 


36 


16 


8 


4 


„ hossza 










geogr. mfld . 1,482 


745 


246 


101 


59 


b) országutak hossza 










geogr. mfld . 10,283 


3,791 


3,660 


829 


— 


V. Vendégfog. 67,007 


31,520 


11,361 


2,126 


5163 


pinczér s p. nő 32,420 


— 


— 


■— 


— 


VL Ebédlő . 6,744 


2,221 


1,199 


58 


2,046 


VII. K r c s m. 










és Kávés . 69,541 


37,917 


9,626 


3.49Í- 


2,6^^ 


Vni. Irodamivállalat 










a) Könyvnyomda 1,543 


777 


139 


142 


106 


segéd szem. . 15,000 


— 


— 


— 


— 


b) Könyvkeresk. 1,714 


836 


153 


290 


113 


c) Antiquar . . 359 


144 


52 


42 


12 


d) kölcsön könyvtár 1,086 


717 


71 5.^ 
\í államok viszonyi 


20 


Adatok az éjszakamerikai 


1 egyeftfil 


liról. 


Termények. 




1850-ben 


löGO-ban 


Bevetett föld 


acre 


113032,614 


163.201,389 


Be nem vetett föld .... 


n 


180,528,800 


24tí.r>('8,'244 


Készpénz érteke a szántó- 










földnek 1 


Dollár 3,271.575.42ft 


6,650 .^Tl'.) '7 


Gazdasági CozkoAck értéke . 


n 


151.587,638 


21 < 


L<):^7viyo 



IfíO 



KOWELEG. 



Termények. 

Ló 

Szamár es öszvér 

Fejős tehén 

Jármos ökör 

Más szarvasmarha 

Juh 

Disznó 

Szarvas és más marha értéke dollár 
Vágó marha értéke ... „ 

Búza Bushel = 

Rozs „ 

Tengeri „ 

Zab „ 

Rizs font 

Dohány „ 

Pamut . . . (400 fontos kötegekben) 

Gyapjú font 

Borsó és bab ( Bushel) 

Burgonya „ 

Édes burgonya „ 

Árpa „ 

Egyéb gabua „ 

Kerti termények értéke . • dollár 

Bor Gallon 

Zöldség Dollár 

Vaj font 

Sajt „ 

Széna (Tonna=20Ct) 

Heremag „ 

Más füvek és szcnamag . . (Bushel) 

Komló font 

Kender Tonna 

Előkészített kender ... „ 

Len font 

Lenmag (Bushel) 

Selyem gubó font 

May le ezukor „ 

Nádczukor . . (100 fontos hordók) 

Syrup (Gallon) 

Maylesyrup „ 

Nádsyrup „ 

Sorghumsyrup „ 

Méhviasz és méz .... font 



1850-ben 

4.336,719 

559,331 

6.385,094 

1.700,694 

10.293,069 

21.723,220 

30.354,213 

544.180,516 

111.703,141 

100.485,944 

14.188,813 

592.071,104 

146.684,179 

215.313,497 

199.752,655 

2.469,493 

52.516,959 

9.219,901 

65.797,896 

38.268,148 

5.167,015 

8.956,812 

7.723,186 

221,249 

5.280,030 

313.345,306 

105.535,893 

13.838,616 

468,978 

416,831 

3.497,029 

34,871 

7.7l»9,676 

562,312 

10,843 

34253,436 
237,133 

12.700,991 



14.853,790 



1860-ban 

6.115,458 

1.129,553 

8.72H,862 

2.240,075 

14.671,400 

23.317,766 

32505,267 

1,107.490,216 

212.871,663 

171.183,381 

20.976,286 

830.451,707 

172.554,688 

187.140,178 

429 390,771 

5.198,077 

60.511,343 

15.188,013 

110.571,201 

41.606,302 

15.635,119 

17.664,914 

19.759,361 

1.860,008 

15.541,0-7 

460.509,854 

105.875,135 

19.129,128 

929,010 

900,386 

11.010,012 

87,190 

17,300 

3.783,079 

611,927 

6,562 

38.863,884 

302,205 

25516,699 

1.944,594 

16.337,080 

7.235,025 

26 386,855 



EGYVELEG. 



151 



Viasz 
Méz . 



Te rmény e k 



1850 bon 



font 
font 



ISGO-ban 

1.357,864 
25.028.991 



1. bu8hel=0,5909 becsi merő. — 1. gíillon=:107 béctíi pint. 
acre=0.703.112 b<íc8i hold. 1. dollar=2 fit VI kr. 



» 






fl « o 
08 O 




c « oc 

, a c — 






•w 08 



08 

08 ^;S 



In* 

08 a c — 



N "c -^ ;:3 
08 « » o 

na 3 



ja 



_ 'OOt^íD 

^ ^ 5í C t- Oi^O 3D^iC CO O -M CO 3^ -^ 






th co ©a co o '^ 



O "M r- ^ co 



•^iCt^OCOcOCO-^^O^^OO^DOOiía 
COt«-OTrOO^Oav(NCi5»Jv-4CDOC^ 



CDOQ CCOCÍD'MOiCiCOOCO'MCOCOaO 

t*ioooaisotoj;'-«cot^»ct«-OQi-^ 
"Tíj»^ — T-i»iqaoaoo5;í)coooaO'^ 
öc4T-íoöoó'NOQÓöa5Öcocri--£) 

»HT-4T-<,-<C^i-«(N(N5acOC^COCOcOCO 



00 (N OS cc co^t^'q^c^oq co oo ^oj o '«' 

THoacíoo»-"<oo^-Tí<aot^aocoQo 
'««íjOicooicoci'^o^ccioco-«jjaoo 
cő-í<D»Hc^t^a>cóaóaó^— í'-í — -íí* 
iocoeot*-T-<oooa>aocsico5ooo>co 



•^lOOO^cO'-'^^íNoor-oao 
<Nioaoo5<?5pcopr^(NC^^. pj^t>- 




CO-^TÍ^COCMOC^iOt-TÍíi-l — tCOiO 
t*aOOíQCNC^ií3aOCO'3D^t*-0»0 ^ 

a5in-^'^^<o^ooa^cit>-X)cocD 
osOp^abcopi>»íűOpTí<Trt>^oi 

ló l> iC t^ t^ t^ l^* r-í Oi C "«*» CO ''l^ ÍŐ Ö 



coco^oo»^cooaTí<r-coiíí"»í<Oh-if5 
cO :o o ^ r: ^ ;í> c- cr. (M w t^ 00 la »-< 
o^ C5^;r>^QO p^ "^p cq t^ tc^ * .^ci^-ríj^c^ir:^ 
oo" Qi>^ "^ "^ of "^ <p to TíT o ssTcTco* --T 

"TíjoaiOXí^'^ip»r^?ot>^0'^^/>i"Tí< 

?:thcnc<ícócó«cocÓcócC'<í<'^*'<í*'^ 



5* -S 5^ »0 »f^ u- O .r^ iQ O iC iO »0 ^ ':g 



Orí s u I u n f 



o 



eo 
crT 



§s 



co 



00 



(N 



CD 



162 EGYVELEG. 

Értéke a kiviteli fAciikkcknek. 

1860-ban 41 év aUtt 

1821-18614g 

Dollár Dollár 

Pamut 191.806,555 2,60a88^674 

Eizs 2.567,899 89.236.689 

Dohány I5.906,f47 368.965,777 

Összes bevitel 73 év alatt Dollár 9,182.147,034 

„ kivitel 73 , , „ 8,419.852,247 



Az összes 
államok 


A haHználat- 
bau lévő vas- 
útvonalak 
hossza 

1852. Jan 1. 


A használat- 
ban és épít- 
kezésben le- 
vő vonalak 
hossza 


A használat- 
ban levő vas- 
útvonalak 
hossza 


Épitési és 

közlekedési 

t(5ke: 

Dollár 


1862. Jan. l-jén 




10,900 
amer. mfld 


51,114 
amer. mfld 


32.222 
amer. mfld 


1,192.400,424 



33 amerikai (vagy angol) mértföld=7 austr. mfld. 



Év 

1833 

1840 

1860 

1861 



ÖAfizes földoladások 

1833— 1861.ig 
Acre 

. . 3.856,227 . 

. . 2.236,889 . 

. . 3.461,203 . 

- . 1.465,603 . 



Összesen 126.965,097 

1. Acre=0.703,112 becsi hold. 
1. Dollar=közel 2 frt 12 kr. 



Dollár 

4.927,284.,, 

2.789,637.,, 

1.843.630.J, 

884,887 „ 



139.129,819.,, 



A kfliönbözó államok Jövadelmei, kiadásai és adósságai a 

népesség arányában átszámítva. Egy-egj lélekre esik : 

Jövedelem Kiadás Adósság 



Nagybritannia s Írország . . 1863 
Francziaoitizág 1864 



shillingekben. 
48, 48.3 

40.4 40., 



562., 
280., 



EGYVELEG. 



153 



Jövedelem Kiadás Adósság 



Oxotiomág 1862 

Ansitria 1862 

Porosiország 1863 

Olasiország — 

Hollandia 1868 

Svédország 1860 

Hory^a 1868 

Törökország 1864 

Dánia 1862 

Spanyolország 1862 

Poriagallia 1864 

Görögország 1861 

Amerikai Unió 1864 

Brazüia 1863 

Chili 1863 

Peru 1861 



shillingekben. 
12., 13.. 



16.. 
22., 
24., 
45.. 
9., 
13., 

7-. 
28... 
26., 
17., 
16.. 
98.. 
15., 
17.. 
33... 



20., 
22. 
40., 
45., 
11.S 
21.. 
7.. 
81., 
26., 
18.. 
16.. 

143., 

15., 

17..0 
33... 



71m 
132., 

48., 
113., 
471., 

23.. 

188., 
167.. 
72.. 
223., 
59., 
36., 
54.. 



A német vámegylet 1804-diki vámjö védelme. Az ideigle- 
nes hivatalos felszámítások szerint az említett ^vben a vámegylpt te- 
rületen 34.586,027 ember lakott, mely összegből 18.867,061 Poroszor- 
szágra esett. A bruttó vámjöredelem 24.375,069 tallér 2 garas 5 fillér ; 
ebből Poroszországra 13.785,018 tallér 21 garas 9 fillér, Szászországra 
2.672,479 tallér 19 garas 5 fillér, Hannoverára, Bajorországra és Ba- 
denre egyenkint több mint 1 millió tallér jutott. A főösszegből 69,909 
tallér 15 garas visszatérítések stb. fejében levonandó ; a külhatáro- 
kon a vámvédelem költségei s egyéb kiadások 3.024,609 tallérra rúg- 
nak; a közösen felosztandó vámjövedelem 21.297,505 tallért tesz. A 
ki- és beviteli vámokból való jövedelmek feleslege a váraegyleti ál- 
lamok népessége arányában osztatik fel, s e szerint jut : Poroszor- 
országnak 11.023,709, Luxemburgnak 115,223, Bajorországnak 
2.559,008, Szászországnak l.*297,263. Hannoverának 2.201,240, Wür- 
tembergnek 1.011,410, Badcnnek 802,759, Kurbassziának 417,728, 
Hasszia nagyherczegségnek 514,012, Thüringiának 623,681, Braun- 
Bchweignak 150,617, Oldenburgnak 275,156, Xasszaunak 267,046 tal- 
lér. 1863-hoz képest a tiszta vámjövedelem egészben véve 1.204,486 
tallérral kevesebb. 



Aaszfria áraforgalma 1864-ben. Az általános osztrák vám 
területen a nevezetesb árúk forgalmának pénzérteke volt : 

1864 1863 1864 

Behozatal . 253.180,158 ft 260.Í>OS,150 ft - 18.727,997 (i 
Kivitel . . 333.583,953 , 306 2ir>,730 .. -f 27.368,22.S . 



154 EGYVELEG. 

8 a behozott es kivitt Deincs fémek es pénz le vonásával 

1864 1868 1864 

Behozatal . 236.988,063 ft V37.979,022 ft — 1.040,969 ft 
Kivitel . . 312.388,996 „ 284.394,941 „ +27.994,065 , 

Összesen . 649.327,049 „ 522.373,963 . +26958,086 , 

A nemes fémek forgalma 1864-ben volt: 

Behozatal Kivitel 

nyers arany 8 font ... 7 font 

„ ezüst 31,835 „ . . . . 159 , 

arany pénz 16,496 „ . . . . 16,024 „ 

ezüstpénz 128,474 „ . . . . 289,304 , 

A kivitel pénzértéke a behozatalt 80.403,800 fttal haladta meg 
1864-ben, ennyi még egy évben sem volt a kiviteli többlet. 

A behozatali vámjövedelem volt 12.204,149 ft 

A kiviteli „ „ 469,896 „ 

Összesen 12.674,045 ft vagyis 
1.266,094 fttal kevesebb mint 1863-ban. De az összes kivitt és 
behozott tárgyaktól fizetett vám 13 779,906 ftra rúgott, miből a be- 
hozatalra 12.652,324, a kivitelre 494,909 s a mellékilletékekre 626^673 
frt esik. 

Mag^arortüzág kiviteli dohánytermelése. 1860 óta megen- 
gedtetett kivitelre szánt dohányt termeszteni. Az első évben még 
csak 3,500 mázsa termesztetett, 1861-ben 11,í;00; 1862-beu 30,000 ; 
1863-ban 50,000 ; 1864-ben '200,000 mázsa termesztetett. Ugyancsak 
1861-ben a kincstár a magyarországi termesztőktől 840,000 mázsát 
váltott be, tehát az említett évben Magyarország összes dohányter- 
mesztése 1.040,000 mázsát tett. Holdanként az átlagos jövedelem 70 
ftra rúgott. A mázsa dohányért fizetett átlagos ár a következő volt 
A kiviteli kereskedők A kincstár 

részéről részéről 

1860 13'/, ft . . . . 8V,— 9 ft 

1861 ^*lag 12 -13'/, „> ^ S'/-0 

válogatott debreczeni 18 —20 „5 * * ' " 

1862 ^*^*S 11-15 J _ 8'A- 9 „ 

válogatott debreczeni 15 — 18 „S 

1863 ^í^*^ 11-1^ A 8'-. 97 

válogatott debreczeni 11 —15 J- • • • O/, » /, ^ 

1864 ^*\*« » -13 ").... 9'A-10"A , 

válogatott debreczeni 13 '/j — 14 „) 

A magyar dohányt külföldön leginkább az olasz és franczia kor- 
mány számára vásárolják, hol szintén a dohány-egyedáruság divato- 
zik ; de Anglia, Belgiom, Hollandia s a német vámegylet is veszik. 



EGYVELEG. 155 

Nagybrüaniiia iiyarmatai. A „Journal of thc Siatistical 
Socicty of London*' f. e'vi marcziusi füzetében a következő adatokat 
talüjttk Nagybritannia gyarmatairól. 

I. Azéiszakamerikai gyarmatok. Idevalók Felső- és 
Abó-Kanada, Uj-Skotia, Uj-Rrunszvick, Eduárd berezeg sziget, Új- 
Fundland, brit Kolumbia s Vancouver sziget. E gyarmatok összes 
területe 514,000 angol Q mfld, népességök 3.309,000 lélek. Koreske 
delmi forgalmok, ki- és bevitelök 1862-ben 25.895,000 sterlinget tett, 
miből 10.095,000 a Nagybritanniával s 11.192,000 a szomszédos ameri- 
kai államokkal folytatott kereskedésre esik. Közjövedelmök 2.556,000 
ft sterl., miből 1.501,000 a vámokra, 141,000 a föld-eladásokra s 
93,800 a postai jövedelemre esik. Közkiadásuk 3.031,000 ft sterlingre 
rúgott, t. i. a közigazgatás 156,000, a közadósságok kamatjai 871,000, 
a közmunkák, utak stb. 292,000, a közoktatás 172,000 ft sterlinget 
kivántak meg. Az egész gyarmatcsoport közadósságai 1862-ben 
16.610,000 ft sterlinget tettek. A két Kanada közjövedelme 2.006,000, 
ft sterl. volt. Bevitele iai25,00() ft st. Benföldi bajózása páratlan. A 
Wellandon való bajózás 1859-ben 1.567,000, 1860-ban 2.183.000 
s 1862-ben 2.721,000 tonnát képviselt. A Sz. Lőrincz folyamon való 
higózás 1859-ben 1.397,000, 1860-ban 1.558,000 s 1862-ben 2.014,000. 
Az utóbbi folyam az ottani nagy benföldi tavak természetes kifolyása 
a íongerbe s partjának bossza a tavakéval együtt 5,600 angol mfld, mi- 
nek körűlbelől fele az Egyesült amerikai államok, másik fele pedig Ka- 
nada területébe esik. A folyamon, több mint 2.917,000 ft sterlingnyi 
költséggel való szabályoztatása után, 400 tonnás bajok is járhatnak. 
Ide járulnak még a vasutak, melyek hossza 1861-elején 1,906 ang. 
mfld volt s melyek 100 millió dollárba kerültek. 

II. A Nyugatindiai gyarmatok. E csoportozatba va- 
lók azon angol szigetek, melyek az éjszaki szélesség 10 és 23'/, fo- 
kai s a nyugati bosszúság 597, és 79 fokai között fekszenek ; azon* 
kivül brit Guiana Dél-Amerikában s a bonduraszi telep Yukatanban. 
Mindezen területek népessége 1862-ben 1.082,000 lélekre rúgott, ke- 
reskedelmi forgalmok 10.660,000 ft st., miből 6.706,000 ft st. a« anya- 
országgal való kereskedésre jut. összes közjövedelmök 1.061,000 ft, 
miből a vámokra 591,000 ft. st. esett. Összes közkiadásuk 1.088,000, 
összes közadósságuk 1.669,000 ft st. voU. Fő terményök a czukor , 
1862ben a szigetekről 2.544,000, brit Guianából 975,000 ft sterlinget 
érő czukor vitetett ki. A czukor után a rum, kávé és kakaó következ- 
nek. A szigetek következők : Jamaika, Antigua , St. Christophcr, 
Dominica, Trinidad, Tabago és Barbadoes. 

III. Az Ausztráliai gyarmatok. Ide tartoznak : Új Déli 
Wales, Viktória, Déli és Nyugati Ausztrália, Tasmania, Királyné föld 
jc és ÚjZéland. Területök kiterjedését 1862-ben 2.58l>,000 □ angol 
mfldre becsülték; népességöket 1.33tj,O0O leiekre; korcskedolmi for^-al- 
mok,ki-é8 bevitelök 58.119,^^00 ft sterl-rc rúgott, miből :'7.Ö3'Í,000 ft st. 



156 EGYVELEG. 

az anyaországgal való kerc^keddsre esett. Azon forgalomban aa 
aranj 13.972,000 ft. sterlinget tett. Összes közjövedelmök 7.231,000 ft 
8t., miből 2.643.000 ft st. a vámok szolgáltattak. Összes közadósaágnk 
16.861,000 ft. st, miből 6.808,000 Új-Déli Walesre, 7.993,000 ft. st. 
Viktoriára, 863,000 Déli Ausztráliára, 2000 Nyugati Austráliára, 
486,000 Tasmaniára, 124,000 Királyné földjére s 600,000 Új-Zélandra 
esett. Az első angol telep 1778-ban támadt Ausztráliában, 1828-ban 
e gyarmat, Új-Déli Wales, népessége még csak 36,698, 1833-ban pedig 
60,794 lélekre rúgott, 1863-ban már 379,000 lelket tett. Kivitele. 
1862-ben 6.799,000, bevitele 9 336,000 ft. st. tett. Kiviteli ezikkei kö- 
zött az arany és gyapjú az első helyet fogla\ják el. Vasútjain 1862- 
ben 689,000 személy s 206,000 tonna áru szállíttatott. Viktória gyar- 
mat felvirágzása még gyorsabb volt. 1836-ban azon gyarmat terüle- 
tén még csak 224 ember lakott, kik Tasmaniából költöztek vala oda, 
1862- ben pedig népessége 674,000 volt. Viktória gyarmatból 1851— 
1862-ig 110.227,000 ft. st. arany vitetett ki. 

IV. A keleti gyarmatok. Ide számittatnak : Ceylon, 
Mauritius, Labnán és Hong-Kong. Ceylon kiterjedése 24,700 Q angol 
mfld, népessége 2.079.881 lélek, kik közöl azonban csak 16,000 fehér. 
Kereskedelmi forgahna 6.737,000 ft. st, miből 2.540,000 a Britanniával 
s 3.132,000 ft. st a brit Indiával folytatott kereskedésre esik. Fő kivi- 
teli ezikkei : Kávé, fűszer, kókuszdió, réz. Közjövedelme 1862-ben 
769,000, közkiadása 627,000 ft st. Mauritius kiterjedése 708 Q angol 
mfl, népessége 314,000 lélek. Főterménye a czukor, miből )862-ben 
116,000 tonna 2.233,000 ft st. értékben vitetett ki. Összes kereskedel- 
mi forgalma 18ő2-ben 4.966,000 ft. st. tett ; vasútjainak hossza66 mfld. 

VI. Az afrikai gyarmatok. A Jóreménység fokának 
területe 106,000 □ angol mfldre terjed ki, népessége 267,000, mely- 
nek kereskedelmi forgalma 4.760,000 ft. st., miből 3.227,000 ft st az 
anyaországgal folytatott kereskedésre esik. Fő kiviteli czikke a gyap- 
jú, miből 26.209,000 font vitetett ki. Közjövedelme 716,000, közki- 
adása 684,000 ft st, adóssága 566,010. 

VII. India. Ennek népességét 1862-ben 143.000,000.ra be- 
csülték, ki- és bevitele 74.273,000-ra ft. st. ; kivált gyapotkivitele 
nagy mértékben növekedett, s a kivitt gyapot pénzértéke 1863ban 
már 18.757,000 ft. st tett. Közjövedelme 43.829,000, közkiadása 
44.870,000, közadóssága 110.496,000 ft st. 

Nagybritannia birtokai tehát a gyarmatokkal cs alávetett or- 
szágokkal együtt 4.347,000 Q angol mfldre terjednek ki, összes né- 
pességök 152.775,000 rúg, kereskedelmi forgalmok pénzértéke 
204.341,000 ft st., miből 96.459,000 ft. az anyaországgal folytatott 
kereskedésre esik ; a kivitel pénzértéke 94.830,000 ft. st. Ezen birto- 
kok összes közjövedelme 57.669,000, összes közkiadása 57.999,000, 
összes közadóssága 142.701,000 ft. st Nagybritannia összes kivitele 
a nemes érczen és pénzen kivül 1862- ben 225.717,000 ft. st. volt, miből a 



ROYVELKr,. 157 

gyannatokra 27.480,000, Indiára 18.567,000 ft. st. esett; kivitele 
Qgyanazon ^ybeo 166.168,000 st., miből a gyarmatokra 80.328,000, 
Indiára 20.084,000 ft. st esett. 



Franczlaorazág búzatermesztéae. Ez az utóbbi 15 ^vbeu, 

▼alamint középára a következő volt : 
Év Termesztés Középár 

hectoliter frank 

1862 86.065,386 17 „ 

1858 63.709,638 22.,, 

1854 97.194,271 28.., 

1856 72 936,726 29.,, 

1856 85.308,953 32.;, 

1867 110.426,462 24.,, 

1858 109.989,747 16.: ^ 

1859 87.545,960 16.,. 

1860 101.573,625 ........ 20.,, 

1861 75.116,287 24.,, 

1862 99.292,224 23.,, 

1863 116.781,794 19.., 

60 év előtt az évi búzatermés legfeljebb 59, 18ő3-ban pedig 116, s 

1864-ben legalább 100 millió hektolitert tett, a népesség 50 év előtt 

29, jelenleg valami 37 millió lélok. 



Az e^^yliázi áilain most 214 foldii-ati Q mfld s 69o,00(' lakosa 
van. 1860 előtt 20 tartományból állott 752 Q mfldnyi területtel s 
8.124,688 lakossal. Most a Romagna, Umbria » a Márkák elvesztése 
után még csak 5 provincziából áll, melyek kozől Kóma és Comarca 
82, Viterbo 54, Civita-Veccbia 17, Velletri 26 éa Prosinoue 32 Q 
míldnyi. 1860 előtt az egyházi állam bevétele 14.752,365, kiadása 
14.568,858 skudo volt (egy 8kudo=:-2 ft 17 kr.). A bevételek közt a 
dohány- és só-cgyedáruaág 7.780,820 s a lotteria 1.116,957 skudóval 
szerepelt. 1860-ban a bevétel már csak 8 millió .skudo, a szükséglet 
pedig 22 millió skudo ; 1862-len a bevétel 5, u szüséglet 10 millió 
skudo volt. A pétcrfillérek 1863 elejéig ösazeseu 27 millió frankra 
(mintegy 5 millió skudora) mentek. Az állami adósság 1858 jan. ele- 
jén a következő volt : külföldi 57o-os kulcson 28.375,000 sk. ; bel- 
földi állandó 5%-os 34.012,240 sk , függő 4V,-08 adósság 1.316,0r)4 sk., 
3®/p-os 2 millió sk., o'.'.-os 437,980 stb., összesen 66.471,274 skudo. 
Most az egyházi állam összes adóssága legalább 80 millió skudo. 



158 EGYVELEG. 

Poroszorsziis; báoyatermelé<ie. 18^3-bau 404.rifi5.209 mázaa 
volt, 85,128,263 tall^rnyi pénzértékkel. Öeszesen 2,229 bányatelep 
volt, melyekben 126,481 munkás 225,751 nővel és fcyermekkel dolgo- 
zott. Első helyen a kőszdn áll; 409 bányatelepen 71.592 munkás 
128,008 növel és g}'ennekkel 286.091,502 mázsát állított elö, melynek 
pénzértéke 23.361,065 tallér. E kőszénmennyiség annyi mint 71.654,578 
tonna ; 1854-ben még csak 34.056,274 tonna állíttatott elő. Az előál- 
lított barnaszén 1863-ban 453 bányatelepen 26.686,963 tonnát vagyis 
80.524,076 mázsát tett. Az előállított érezek 27.410,048 mázsát, pénz- 
értékök 2500,549 tallért ; a horganyérczek 5.712,373 mázsát, pénzér- 
tékök 1.681,642 tallért; a rézérczek 2.569,651 mázsát, pénzértéktfk 
868,489 tallért; az ólomérczek 1133,403 mázsát, pénzértéktfk 
2.728,445 tallért tettek. Kénegércz 693,982 mázsa 96,104 tallérnyi 
értékkel ; timsóércz 340,007 mázsa 11,893 tallornyi értékkel ; folypát 
67,414 mázsa 9,385 tallérnyi értékkel; arszénikércz 10,335 mázsa 
10,673 tallérnyi értékkel ; mangánércz 9,204 mázsa 11,361 tallér; pis- 
kolczércz 2,120 mázsa 6.360 tall.; nikkelén z 991 mázsa 4J28 Ull. 
pénzértékkel állíttatott elő. Legcsekélyebb eredményt az ezüst és 
kobalt bányászat szolgáltatott, amaz 23, emez 30 mázsát, amannak 
értéke 6,556, emezé 389 tallér. 



Magyarország méztermelése. Erről 1864-et illetőleg a kö- 
vetkező adatokat közölhetjük ; Pozsony, Győr, Komárom megyék 
Pozsony városába szolgáltattak .... 500 — 600 mázsa mézet ; 
Pest megye Pest városába szolgáltatott . . 300— áOO „ „ 

Fejér és Tolna megyék Pejérvárra és Szeg- 

zárdra szolgáltattak 300—400 ,. 

Bács megye, Pancsova és Oravicza környé- 
kei Pestre hoztak 3000 „ 

Arad és Torontál megyék Pestre hoztak . 300 ,, „ 

Szlavónia s Baranya és Somogy megyék 

Pestre hoztak 2000 „ 

Debreczen környéke, Szatmár megye s Er- 
dély Debreczenbe szolgáltattak .... 2200 ^ 
Kanizsa, Horvátország s a Stájerországgal 
határos vidékek Sopronyba vittek . . 1000—1500 ^ ^ 

Összesen 10,^00 — 11,0()0 mázsa mézet. 
A méz ára nagyon különböző volt. A Bácskában s Vc'gvidékeu 
mázsájáért 10—14, Debreczenben 18-20, Pesten 18'/, 21 s a többi 
piaczokon 15—18 ftot adtak. 



fiGTVELGQ. 159 

Ausztria telegrafvonalaf 186i elején 2208 főldirati mfldet 
tettek, a sodronyok hossza 8904 mfld volt, t. i. a vasúti és gőzhajózási 
forgalom végett felállított magán telegrafokon kivtíl. 1864 folyamá- 
ban 238 mfldnyi űj vonal késztilt el , melyeken a sodronyok hossza 
689 mfld, tehát 1865 elején 2446 mfld hosszú vonal s 4544 mfld hosszú 
sodrony volt; a telegrafállomások száma 355, köztük 88 úgynevezett 
mellékállomás van. 



Oroszország pénzflgyl viszonyai. Az állami intézetek adós- 
sága összesen 689.121,171 ruhel; 

a hitelintézetek követelései, jobbára az államon 544.986,888 » 

a megállapított adósság 684.781,781 „ 

a kincstári pénzjegyek 200.000,000 r 

4Vo-os metalliques 80.000,000 „ 

az állami utalványok 600.000,000 ,. 

Ugyanezen hivatalos jelentés szerint, melyből ez adatok vétet- 
tek, 1864 okt. 31-éig 1.827,808 paraszt váltotta meg telkét 184 millió 
rubelért; erre az állam 171 milliót utalványozott, de úgy, hogy 85 
millióra rugó adóssági követeléseit a földbirtokosokon visszatartotta . 
8 a maradékot 5 Vo *os bankbillétekkel (20.600,000 rubel), mcgvi!!át8i 
certificatumokkal (40 millió rubel), 5'///(,-os járadékokban (24 millió) 
8 500,000 rubelt készpénzben fizette meg. 



Az éjszalcameriltai Egyesült államok vasútai 1865 jan. 
l-jén 34,44174 angol mfldre terjedtek ki, miből 9069'/, mfld a fellázadt 
államokban vau. Azon kivül még 14,796 mfld vasutak vannak, melyek 
még nincsenek a forgalomnak átadva. Az összes vasutak építése és 
fölszerelése 1,287.310,993 dollárba került, ez összegből a déli felláz- 
zadt államokra 237.053,587 dollár esik. Az első 3 mfld hosszú vasút 
1825-ben épült. A lóerőre épített vasutak hossza 719 mfld, ebből 104 
Uj-Yorkra, 138 Bostonra és 167 Philadelphiára esik. 



A lí Aolig fogyasztása. Az éjszakamerikai Egyesült államok, 
ban 1859-ben kezdek a kőolajt előállítani , mely azóta a kereskedés 
nek fontos tárgya lett. Most évcnkint raár több millió mázsa kőolajt 
visznek ki az Egyesült államokból az európai tengeri városokba, ne- 
vezetesen Liverpoolba, Londonba, Havreba, Hamburgba és Brémába; 
azonkivttl sokat szállítanak Kuba, Peru, Mexikó, Uj-Zélaiid és Ausz- 
trália kikötőibe is. Magyar-, Horvát- és Erdély országban is vannak 
kőolajforrások, de használtatásuk még csekély. Galicziában Krakótúl 
délkeletre Lemberg vidékéig találtatnak etféle forrásuk, kivált a Sza- 
mobori kerületben LembergtÖl éjazakkelitie. Itt nu'u tet«'meb nifiinyi 



236 FEST VILMOS. 

a szügyi, moborai; ilinyei és endrefalvai bányák ; a szakuH, 
litkei és egresvölgyí szedenczck (Klaubstein) s végül a lasi, 
borcsoki és daróczi kőbányák, tneiyek^szálütási távolsága 1670 
és 8660 öl között változik. 

Gömörben : 

A Bzokolai völgy- és a cserencsényi s pokorágyi erdő- 
ben találtató bazalt, a balog és meleg hegyi , felsővályi , bik- 
szöghi, harkácsi, tornallyai| sztárnyaí, lapsaí, lekenyei, pelső- 
czi| tibai, heretkei, szalóczi, nyjergesi, rozsnyói, várallyai 
és hárskúti kőbányák, melyeknek szállitási távolsága 500 és 
7500 öl közöU változik ; végre 

Torna és Abauj-megyében : 

Az almási, görgői, szadellői, tornai, köszörüdombi, sepsi, 
hradovai mészkő-bányák és a Hernádfolyó kavicsa , mely kő- 
fejtőhelyek távolsága 629 és 9160 öl között változik. 

A vizek átvezetését ez utón: 112 hid és 298 áteresz 
eszközli; amazok közül említést érdemelnek: a 110 öl hosszú 
rárosi kőhíd az Ipolyon, a 28 öl hosszú tornallyai és a 14 öles 
csoltoi Sajó-hidak. 

Az egész vonalon 14 útmester és 87 utkaparó van felál- 

1382 
lítva, az elsők egyikére ^t^qq ™- ^*> ^ utóbbiakra pedig 1510 

öl hosszú útszakasz levén bizva. 

A vácz-kassai államutvonal országos érdekéről tanúskod- 
nak azon jelentékeny szállítmányok, melyek az iparüző fel- 
vidékről Vácz és Pestre s viszont innét fölfelé mennek , úgy 
mint: vas, réz, ólom és más fémek, gubacs, gyapjú, gyarmati 
áruczikkek, üveg, bodnár és kcrékgyártófa , papir , szalma és 
széna, tűzifa^ gabona és hüvely neműek, bor, marha , gyü- 
mölcs, repcze, burgonya, posztó, tégla, bőr, vászon , kender, 
len, méz, viasz , túró, faszén, dohány és fazekas-munkák , és 
hasonló szállítmányok, melyeken kívül még számtalan köny- 
nyü szekér is fordulván meg a szóban levő utón, ennek gon- 
dos ápolása ugy, mint csinálatlan részeinek mielőbbi megépí- 
tése különös figyelmet érdemel. 



VI. 
PES r VÁROSÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI 

És 

LEliÉSZETi VISZONYAI 

1864-beii. 

Dr. Tormay Károlytól. 

a.) Lebészeti tünemények. 

Az idöjárati viszonyok, összehasonUtva a múlt 
évet az 1863-kival; némi feltűnő ellentétet mutatnak ; a derült 
napok Bzáma a múlt évben 87; mig 1863-ban caak 71 volt; 
legnagyobb különbség volt a borús napok száma között, — 
ez ugyanis 1863-ban 98, mig 1864-ben 140 volt; megfordítva 
volt pedig a felhős napokra nézve úgy, hogy ezek száma 
1863ban 184 volt, 1864.ben pedig csak 134. -— Hól868.ban 
14.szer, 1864-ben 34-szer, esö 1863-ban 102-8zer, 1864-ben 
113-szor esett; s így az esö mennyisége 1863-ban, mint 
rendkivüli száraz esztendőben csak 146,2g, 1864-ben pedig, 
mint rendkívül nedves évben 207.33 p. vonal jegyeztetett fel ; a 
mennyiségre nézve az egyes hónapokat véve tekintetbe, 186S 
Ó8 1864 közt a következő arányok állanak : Februárban 
0.90 : I8.73; Aprilisben O.^q : 13.8| ; Májusban 15.^ : 23.g5; 
Júniusban 6.97 : 32,o5; Júliusban II.13 : 23.g9 pár von. s L t. 

A szelek iránya K., Ny. és D. felől mind a két 
évben majdnem egyforma volt; az E. pedig mint 131 : 159 ; 
az ÉNy. mint 156 : 370 s az ÉK. mint 428 : 146-hoz viszo- 
nyultak. 

A légnyomás pár. voii. Reaum szerint számítva^ 
a legnagyobb ingadozásnak volt kitéve, 1863at viszonyítva 
1864-hez ; a mennyiben Januárban a maximum mint 338.(j^ : 

BTAT. Í0 mCIBTaAZD. kOSLEM. 1. H 



162 TORMAY KÁROLY. 

342.13, a minimum mint 326.30 : 332.28 mutatkozott ; — a 
közép 333.77: 334.41.el számíttatott ki; az ingadozások a többi 
hónapokban igen változtak , az évi közép mint 333.2i • 332.^0 
számíttatott ki. 

Á léghömérsék különösen nagy ingadozást muta- 
tott, kevesebbet a maximum- mint a minimumban ; az elsö a 
télen 8 a tavasz kezdetén majdnem egyenlő volt , már május- 
ban azonban magasabb fokot foglalt el; így 1863-ban az 
-f22.,8'', 1864ben pedig +19.6o" volt, a így megmaradt az 
év végéig ; még feltűnőbb volt ez a minimumban , úgy hogy 
ez 1863-ban — l-uoS mig 1864-ben — lö.^o^-rastilyedt; ahavi 
közép 1863-ban -j-^w; 1864-ben pedig csak —ö.^q számit- 
Uthatott ki, — az évi közép pedig +10.io^ : +7.,9®-al jegyez- 
tetett föl. 

A páranyomás maximuma 1863-ban Májusban volt : 
8.^0 P- V') 1864-ben Augusztusban : T.,, p. v. A minimum 
1833-ban Decemberben : 0.ggp.v.f 1864-ben hasonlag De- 
ezemberben : O-y, p. V. Az évi közép úgy áll^ mint 3.^4 ; 3^^ 

A légnedvesség az egyes hónapokat tekintve nagy 
különbséget mutat mind a maximumban mind a minimumban ; 
az évi közép 1863-ban 66-, 1864-ben 70%-ot tett. 

b.) Betegesedé s. 

Ha egy oly száraz esztendőre, milyen az 1863-ki volt, 
egy oly nedves következik, mint 1864, úgy az időjárati vi- 
szonyoknak mindig nagy a jelentőségük és befolyásuk a köz- 
egészségi állapotra nézve , s ilyenkor rendesen megtörténik, 
hogy járványos betegségek lépnek föl, melyek az időjárati vi- 
szonyoktól támogatva rendesen huzamosb ideig tartanak , s a 
közegészségi állapotot jelentékenyen megváltoztatják. 

A betegesedés és evvel az átalános beteg forga- 
lom sokkal nagyobb volt mint 1863-ban ; a mennyiben a kór- 
házakban közel 1000 , a szegény-beteg gyakorlatban pedig 
közel 3000 beteggel több ápoltatott. 

A kórnemtő az év első felében meg volt határozható 
8 többnyire hurutos s lobos volt ; az év második felében azon- 
ban a hagymáz már gyakrabban lépett fel s csakhamar jár- 
ványossá lett, úgy, hogy már az ősz kezdetével a legtöbb be 



PBST VÍBOSA BOÉSSSÉGOOTT is LBBÍSZBTI VISZOMTAr. 163 

tegség y mely máskor mint egyszerű gyomor , bél- vagy tfidö- 
hnrut mutatkozott , most typhussá fajult el. Ezen liagymáz n 
küteges volt , mint azt a számos kórbonczolatok , melyek a 
kórházban elhunytak hulláin véghez vitettek, igazolják. 

Nálunk rendes évben a hagymáz az átalános betegese- 
désben igen alárendelt szerepet játszik , a mennyiben ritkán 
vesz nagyobb részt az átalános betegesedésben, mint l.^yo'^ftl; 
most^ azonban a betegesedés A^y^j^-éX tette. A legkisebb hete- 
gesedés — O.,^"/^ — Májusban volt, — a legnagyobb — 12.oi 
Novemberben, — az évi közép pedig 4,i7oel számíttatott ki ; 
ha pedig azon hónapokat veszszük , melyekben a hagymáz 
már mint járvány lépett föl, úgy az évi közép ^.^^l^oi tesz 
ki. A járvány kezdetén a betegesedés a jobb sorsnak , — kü- 
lönösen a városi hivatalnokok közt volt feltűnő, későbben 
azonban majdnem kizárólag a szegényebb sorsuaknál mu- 
tatkozott. 

A nemet tekintve sokkal több férfi szenvedett e baj- 
ban mint nö, s csak igen kevés gyermek ; a gyógyulás sokkal 
gyorsabban haladt a nőknél , mint a férfiaknál , — a halandó- 
ság azonban aránylag kevesebb volt ezeknél , mint amazok- 
nál ; feltűnő volt a különösen sokáig tartó lazasága az izmok- 
nak, különösen az alvégtagoknál. 

A városi kerületi orvosok által, továbbá a szegény- gyer- 
mek kórházában járólagosan kezelt s az odahaza fekvő bete- 
gek száma: 30,621 ; a kórházakban pedig 12,461 fekvő beteg 
nyert ápolást, és pedig : 



Gyógyintézet 


1853- 
ról ma- 
radt 


1864- 
ben sza- 
porodott 


Össze- 
sen 


Gyó- 
gyult 


Halt 


Ápolás a- 
latt maradt 


A sz.Bókus közkórh. 
A szegény-gyermek 

kórházban . . 
A keresked. kórház. 
Az izraelita kórh 
A városi agggyámol- 

dában . . . 
A kénysz. dologh. 
A fogházakban 


690 

38 
10 

28 

29 


8,179 

453 
217 

610 

427 

1,109 

651 


8,869 

491 
227 
638 

456 

1,126 

654 


6,674 

394 
216 

548 

326 

1,070 

650 


1,354 

55 
2 

48 

109 
24 

1 


871 

92 

9 

42 

31 

32 

3 


Összesen 


815 1 


11,646 


12,461 


9,878 1 


1,593 1 
11* 


990 



164 TOBMAY KÁROLY. 

Összehasonlitva a múlt évet az 1863-kal úgytal&ljuk , 
hogy a halandóság kórházainkban aránylag nagyobb, ez 
ugyanis ezen két évet tekintve a köz kórházban úgy viszonylik, 
mint 12.,o : lő.,; a gyermek-kórházban mint 10.| : ll.«; az 
izraelita kórházban mint ö.g : 7.^ ; az agggyám oldában mint 
20.4 : 23.9 8 i. t. Különben ezen látszólagos nagy halandóság 
a közkórházban csak tLoy^-ot tesz, ha a haldokolva behosat- 
takat leszámítjuk. 

A gyógyulás legkedvezőbb volt Júniustól— Szeptembe- 
rig : 49,5% ; legkedvezőtlenebb Január- és Februárban : 42., ; 
a legnagyobb halandóság volt aránylag Apriltól — Júliusig , a 
legkisebb Augusztustól Deczemberig. 

Az egyes kórcsoportozatok százalék 
szerint következőleg alakulnak: 

Agybántalmak .... 
Qerínczagy- és idegbajok . 
Érzékszervi bántahnah 
Légzésszeryi bántalmak . 
Szív, edény- s mirigy bajok 
Emésztésszervi bántalmak 

A hónapokat tekintve kevés ingadozásnak volt alávetve 
az első három csoport, nagyobbnak mi a légzésszervi bajokat 
illeti, ugyanis : Szeptemberben 13.9, Aprilisben 26.^; — az 
emésztésszervi bajok : Januárban lO.g , Júliusban 28.5 ; — 
általános bajok Aprilisben lö.g , Novemberben 26.^ , mihez e 
hóban meg a typhus is járult. 

Ha az egyes népkórokat veszszük tekintetbe s ezeket az 
átalános megbetegesedéssel %-08 arányba állítjuk, úgy azok 
ebben következőleg vettek részt : 

Légzésszervi hurutos bántalmak 
középszámmal 6.^ 



l-,. 


Hűgyszenri bántalmak ■ . 


o.„ 


2.„. 


Ivarszerv! bántalmak . ■ 


14... 


4-,. 


B«T- éa kötBsövet bajok . 


13.3. 


21... 


Csont- izttlfit s izom bajok . 


2.», 


1« 


Általános bajok . . . . 


18.,, 


16.,o 


Külső bajok 


2„ 



'•06 > 



Hökhurut „ 


« ; 


Ttidölob „ 


2.,, ; 


Mellhártyalob „ 


0.„; 


Tüdővérzés 


&..«; 


Tüdőgümösödés „ 


5.,.; 


Szivszervi bajoki, 


0.4.; 


Gyomor és bélhmjut 


"•16 ; 



Vérhas középszámmal 0.^^ ; 



i 9.;o Apr. ; 


minimum 3.:^, Jul. 


0.70 Aug. ; 


ri 


0.., Apr. 


3.,, Apr. ; 


r 


1.0* Jnl. 


2.,3 n 


n 


0.4S n 


0.7- n 


n 


0^^ Dec 


8.53 n 


n 


2.,, Szept 


0.;, Jul. ; 


n 


0.., „ 


19.^1 uyárou 


i » 


5.42 télen 


1,7 Aug. 


n 


0.10 Decz. 



PR8T VÁROSA BGÉSZSáOŰGTI ÉS LEBÉ8ZBTI VISZONYÁT. 1 65 

Bujakór közdpsz. ll-io; kevés ingadozással. 

Himlő „ 0.„ „ » 

Vörheny „ 0.„ „ „ 

Bángások „ 0.„ , 

Izgatottság „ 3.8:, ; maxim. 4.57 Febr. ; minim. 1^, Szept. 

Hagymáz ^ *'•»;» 12.,, Nov. ; „ 0.„ Márcz. 

Ha azonban az év utolsó négy hónapját , a melyben a 
hagytnáz már mint valódi járvány lépett föl , tekintetbe vesz- 
szűk, úgy a typhus az átalános megbetegesedésben 9.,7%-ot 
tesz. Az egyos hónapokat tekintve ezen 7o ^nj &z összes 
betegesedésben következőleg áll : 

Január — 1.^ Április —1.- Julfos — 2.^ October — 7., 
Február — 1^ Május —2.. Aug. —3., Novemb. —12., 
MárcziuB— 1.7 Június — 3., Szept. — 3.o Deczemb. — 18.0 

A hagymáz járványos jellege már Augusztus és Szep- 
tember hóban kimutatható volt ugyan, mégis teljes bizonyosság- 
gal csak November hóban leheteti fölvenni. Különösen Wzton 
meglehető ezt határozni a közkórházakban, hová népességünk 
legszegényebb osztálya folyamodott segélyért ; ezen időben — 
october — ugyanis, midőn a hagymáz a küteges jelleget ölté 
fel , a hastyphusnak minden tünetei elenyésztek , — a halan- 
dóság viszonyítva a betegesedéshez kevesebb lett és ragályos- 
sága be lön bizonyítva ; s ez leginkább a közkórházban tör- 
ténhetett, hol maga az ápoló személyzet is meglepetett a jár- 
ványtól, noha semini más nem volt befolyással mint a bete- 
gekkeli érintkezés. 

October hóban a hagymázos betegeknek száma 19-kén 
volt legnagyol>b , t i. 72, mig vége felé esett úgy, hogy Kío- 
vember 24-kén 24 volt , de azután ismét rögtön emelkedett, 
Agy hogy Deczember elején t, i. 2-kán már 90, IG-kán 152, 
28-kán 161-re szaporodott s ez volt a legnagyobb szám, mdy 
1864-ben előfordult. Esen idftben e betegségtől meglepettek 
még a sebészeti osztályon lévő betegek is és olyanúk , kik 
més betegséggel jöttek be , s maga aa ápoló személyzet azon 
része is, mely nem is volt érintkezésben hagymázos betegekkel, 
sőt maguk az orvosok is, s e két utóbbiak közt felette nagy 
volt a halandóság. 

Váltóláz feltünőleg kevés volt, úgy hogy az átalános 



166 TORMAY KÁROLY. 

lebetegeBcdésben csak l.gg^/o-kal vott róezt; maxim. Június- 
ban — 2.86 5 minim. Januárban — 1.4/I/o» 

c.) Halálozás. 

A múlt évbeni halálozás igen jelentékeny volt , meghalt 
ugyanis — a cs. kir. katonai kórház kivételével — 6574 egyén, 
és pedig 3630 férfi s 2944 nö , s így 457tel több mint 1863- 
ban. Az életkort tekintve halt Vq szerint : 

0- 1 áves 83.,, 30—40 dves 11.,, 70— «0 éves 3.,, 
1—10 „ 16.,e 40-50 „ 10.,, 80-90 „ 1^, 
10—20 „ 4.„ 50—60 „ 7.,„ 90-en felül O.„7o 
20-30 „ 7.,, 60—70 „ 4.3, 

Egyes hónapokat tekintve : 

Januárban — 8,,j Májusban — 10.,, Szeptemberben — 7.,^ 

Februárban — 7.,, Júniusban — 9.,, Octoberben — 7.3, 

Márcziusban— 7.„ Júliusban — 8.59 Novemberben — 6.47 

Áprilisban — 9.,g Augustusb. — 9.j3 Deczemberben — 8.,, 

Legcsekélyebb volt a halandóság Novemberben 
432, daczára, hogy épen e hónapban érte el a typhus ez évben 
legföbb fokát; legnagyobb volt a halálozás Májusban 
660. — Naponkint meghalt 18 egyén (1863-ban csak 16), az 
átalános népesedésből 4.16*70, vagyis minden 20 lakóra 1 halott. 

A halál okát tekintve : 

Holtan született .... 4.,, Sülyben . . . 

Veleszületett gyöngeség . 3.55 Szívbajokban . 

-^ggyöngeségben . . . 2.,, Mellhártya- s Tüdőlob 

Himlőben 0..^, Tüdögümösödésben 

Vörhenyben l.„ Hashártya- s béllob 

Kanyaróban ...... 0.„ Hashártya gümö 

Hörglob 8 torokgyik . . . l.^,, Öngyilkos volt . 

Hökhurutban . . ... . O.97 Agyhüdésben . 

Hagy mázban 5.90 Bángások . . 

Hányszékelésben .... 4.^^ Brigthkór . . 

Vérhasban O.^o 

Több évet véve tekintetbe némely kóroknál a halandó- 
ságban jelentékeny ^ingadozást találunk , feltűnő ez különösen 
a járványosán uralkodó nyavalyáknál. így p. a typhusnál 
1859.ben csak 99-re, 1862-ben 333-ra, 1864-ben pedig , noha 
csak 3 hónapig uralkodott még a typhusjárvány, már 388-ra 



3.., 

iy..6 

15.3» 

2... 

12., 1 

0.., 



PEST VÁROSA EOáSZSÉGŰGTI ÉS LEBÉ8ZETI VISZONYAI. 1 67 

rugóit a halottak száma. — Ijesztő különösen a tüdögümösö- 
désben elhunytak számának szaporodása; 1858-ban ugyanis 
649, 1863ban már 1287, 1864-ben pedig már 1306.ra, vagy 
az összes elhaltak számát tekintve 20.oyo-ra rúgott az ebben 
elhunytak száma. 

A foglalkozást illetőleg következőleg oszlik meg 
a}halálozá8 : 



168 



TOBMAY KÁBOIiT. 



1 

A halál okának % 

é 

o 

elnevezése ^ 


Ti H 


i.^3 g 


31 

w-3 


ti 

3 


4 


Holtan született . . , - 
Vele született gyengeség ^ 
ElagguUs ..... 1 
ágy- B gerínczagyi bajok - 
Szivasr.ervi bajok . . 
Mellhártya- a tüdölob . 
TüdíSldgciag . , , . 
TüdíSvizenyő , . . . 
Torokgyik b hökhurut ^ - 

Tüdögümö 2 

Bélfodri 8 haBhirtyagümo - 
Bel- és haahártyalob - - 
Vérhas ...... 1- 

Májfaiulás ..... 

Brightkór , . - . . - 
Pete fesz ektömlö . . . 
Gyermekágyi baj . 
Heveny kütogek , . . 

Hagy máz 

Hányszekelés . , , . 

Vtzkór 

Evver > 

Süly 

Pokolvarr 

ÜBzök^ vízi rák ! ; ! 

Görv^ly 

BMén 

Rángások 

ÖGgyilkOHBág . . . , 
Történetes halál . . . 


4 2 

- 9^ 1 ' 

1 6 2 3 

1 3---- 
3 3 

6 42 5 9 
^ 2 b 8 
^ ö— 1- 

3 ^1- 

^ 2 - 1 - 

L9 22 i — 

2 6— 1 

- 3 

3 1— l^ 

"4 l^q: 

6 2- * 


-12 5 

2 3 4-' 

- 6- - ' 
J 3lQ l , 
-4- - 
11- - 

11b 20 5 1 

3 12 10 2 1 
-65 — 

-32 — 

2W 6 — 

12 3 — - 
-2— — - 

- 2— — 

- 2— — 

2Z= i; 


r — 

1 — 

5 - 

1 — 

2 — 

1 1 

a 1 

l - 

1 — 
B 1 

2 -^ 
2 - 

1 — 

2 — 

3 - 


2 
3 

13 
1 

8 

l 

8 


1 

9 

3 
1 

1 


ÖBftzesen 


92 lisllt 3oh 


íiböed öh 


r^l 3 


IÍ3Í 


|l6 



A halálozás osztályos kimutatásánál nem csekély jelen- 
tőséggel bir a kor, foglalkozás és evvel járó életmód is. így 
p. meghaltak : 

Aggkori gyengeségben 150-en, vagy 2.2g7o-a 
az összes halottaknak , s ezek között 58 napszámos , vagyis : 
az összes halottak 38.e7o*A; ^^ ^^^^ meghalt napszámosoknak 
pedig 3.2g%-a; ezekután jönek a szabók: 12, vagyis: az 



PBST YÍBOSA egészségügyi ÉS LBBÉSISBTI VISZONTAI. 169 



1 

1 


-SS 


3> 
1 

ti 

r- 

Z 


í5 






i 


Il 

03 


1 


i 

a 

w 

1 
1 

1 


1 

1 


1 


1 
1 

Ml 




S5 




& 

1 
í^^ 


3 

4 

IB 

3 

■_ 

ti 
1 

X 

t 


1 
1 

5 
1 

l 

1 
1 


a 

3 

1 


1 
l 

13 

1 


1 
1 
1 

1 

1 

l 
l 

2 
l 


l 
2 

6 

1 

1 

1 

1 

1 
2 

3 


1 
1 

I 

i 


T 

2 

4 1 

a7 

2 
8 

2 

"é 

2 

1 

1 

28 


S 

8 

150 

24 

&86 
22 
112 

é 

4 

! 

29 

20 
l 

324 

120 
5 

í 

1 

14 
13Ö 


4' 
lí^ 

5 
19 

4 

12 
5 

12 
3 

5 

S 

10 

5 
1 

8 
34 


1 

« 

1 

4 


1 


— 


314 
254 

%2 

7 

196 
é 

810 
27 

320 
2 

ne 
& 

8 


3 
2 

27 

140 


46 
12 
27 

ai 

14 

)2S 

98 

40 

2 

4 

6 

7 

b^ 

1 

31 

12 

1 

15 

1 
5 

1 *■' 
67 


3H 

254 

15Í 

1040 

52 

259 

52 

11 

195 

Í271^ 

1007 

206 

340 

15 

19 

43 

27 

ÍÍB 

m% 

, 10 
190 

le 

17 
5 

20 
16 
3 
27 
37 
.^5 
443 


4.,. 
0. 

».,, 

0... 
0... 

19.1. 
lö... 

3.„ 
6.., 

o.„ 

0... 

0...! 

0.,. 
5.,, 

2.,, 
o.„ 

>. 

o.„ 

0... 
0.., 

o.„ 
«... 


2 

2 

X 
1 

\ 


5 
19 


m 


13 


8 


21 


12 


22 


n 


íí7 


1600 


148 


'l2 


ÍT 


24 


3212 


610 


6574 





Ö88Z. hal. 8.o7o-a> 8 a 96 megh. szabók 12.4g7o-^) bivatalnok 
6> ▼9gyÍ8 4.t ; a^ Ö86Z. hal. és 13.Q^yQ-& a 46 mogb. hivataln. ; 
mfigánzóki szolgák hasonlag 4.^%, azonban az elscik 26.^g, 
iqig az utóbbiak IT.g^Vo-kal, Koldus 4, vagyis 2.56 és 18.^%; 
pi^p 2, 7 közül, tehát 28.5® o vagyis legtöbb. Nönctnü 3B5 
vagy 11.,%. 

^ Öngyilkos volt 35^=iO,f,^%'&. a megholtaknak , ezek 



170 TORMA Y KÁROLY. 

közt 14 napszámos vagyis O.^o-jVo* 4 ügyvéd =87%, 4 ke- 
reskedő =4.5%, 4 asszony =1.,*^. 

Hagymázban 388=5.9070) ezek közt 224 napszá- 
mos, tehát több mint fele =57.7i%, az összesen maghalt 
napszámosoknak pedig 12.4ft%-a,mi nem a legnagyobb arány 
volt j a mennyiben 46 meghalt hivatalnok közül hagymásban 
elhunyt 16=34.787o; 7 pap közül 2=28.57"/o ; 33 kömíves 
közül 8=24.84% ; 96 szabó közül 20=20.83V„ ; 94 üzér kö- 
zül 19=20.21%; 32 lakatos közül 6=18.,5%; 33 asztalos 
közül 6=18.ei7o; 167 szolgáló közül 25=i15.ü9% ; ezek után 
következnek tehát a napszámosok 12.^470) továbbá 65 czi- 
pész közül 6=9.o77o , 365 asszony közül 22=6.0870' 

Szivszervi bajokban meghalt 52=0.797o ) ^^^^ 
közt: 7 kertész közül l=14.a87o ; 10 tehenész közül 
l=10.o7o; 96 szabó közül 6=6.j57o; 365 asszony közül 
21=ö.757o; 70 kádár és bodnár közül 4=5.,, 7o; 109 ^^yá- 
moncz közül 5=z4^^^% ; 106 szolgáló közül 6=3.537o ; 1800 
napszámos közül 8=sK).4|7o ^ ^* ^* 

Tüdölobban 259=3.^970 ; ezek közt : 10 niészáros 
közül 2=20.o7o; 109 gyámoncz közül 17=15-60% ; 65 czi- 
pész közül 10=15.387o; 21 pinczér közül 3=14.3o7o; 32 fa- 
zekas közül 4=1 2.5o7o i 33 kömives közül 3=9.03% ; 1800 
napszámos közül 150=8.337o ; 167 szolgáló közül 9=5.3|yo; 
70 kádár s bodnár közül 3=:4.3„7o; 94 kereskedő közül 
4=4.a57o; 365 nö közül 15=4.i,7o; 3217 gyermek közül 
7=0.,i7o8tb. 

Tüdögümösödésben 1270=19^2%, ; aránylag 
legtöbb a fodrászoknál : 3 közül 3=100.o7o; 5 molnár közül 
4sBí80.o7o ; 61 kézi munkával foglalk. nö közül 48=78.687o ; 
13 betűszedő közül 10=76-92%; 34 szolga közül 18=s52.9|7o; 
1800 napszámos közül 886=49.227o 5 72 pinczér és tekeör 
közül 32=44.4^70 ; 7 gépész közül 3=42.65%; 30 kovács 
és lakatos közül 12=40.o% ; 94 kereskedő közül 37ae39.3eyo ; 
74 mivelt osztálybeliek közül 24=32.447o ; 33 kömives közül 
ll=33.37o; 16 kertész közül 4=25.o7o ; 70 asztalos közül 
ll=15.7i7o; 96 szabó közül lö=16.6j7o; 65 czipész közül 
10=15.887o : 10 földmíves közül l=10.o7o s í. t. 



PEBT VÁROSA EGésZSÉQÜGTl ÉS LEBÉSZETI VISZOMTAI. 1 71 



d.) A népesség szaporodása. 

Házasult 1864-bcn Pesten 1 296 pár , tehát 69 czel 
kevesebb mint 1863-ban ; a legtöbb — 184 — Novemberben^ 
a legkevesebb — 14 — Deczemberben. 

Vallástételre nézve esketés történt: 957 rom. 
kath.; 94 ov. ág. h., 44 ev. h. h., égörög n. egy. és 201 izraelita 
pár közt. 

Született 6609 gyermek; tehát 80-nal több mint 
1863-bany és pedig 3412 6- és 3192 leánygyermek; törvényes 
4274, törvénytelen 2335, vagyis 35.34%. 

Egyes hónapokat tekintve született : 
Januárban . . 9.,^ Májasban . . 9., Szeptemberben . 8.9 
Februárban . . 8.- Júniusban . . 8.3 Octoberben . . . 7., 
Márcziusban 8.,^ Jnliusban . . 8.5 Novemberben . . 6.9 

Apriiisben . . 8., Augusztusban . 8.7 Deczemberben . 7.3 

Szám szerint tehát legtöbb — 633 — Januárban, legke* 
vesebb — 456 — Novemberben volt; a középszám 551-ro 
rúgott. 

Ivarra nézve legtöbb fi — 322 — Májusban , legke- 
vesebb — 254 — Deczemberben; leány legtöbb — 319 — 
Januárban, legkevesebb — 216 — Novemberben; törvényte- 
lengyermek legtöbb — 229 — Januárban , legkevesebb — 
150 — Novemberben. 

A szülök vallástétele szerint volt : 5514 rém. kat.; 
313 ev. ág. hitv. , 215 ev. h. v., 12 görög n. o. és 1055 izrae- 
lita újszülött. 



172 BABSI JÓZSEF. 



VII. 

ELEMI TANÜGY 

A SZATHMÁRI R. K. EGYHÁZMEGYE TERÜLETÉN 186%. 

A megyei püspök ö nmiga által beküldött kimutatásból összeállította 
Pr. BarsI József. 

A Bzathmári r. kath. egyházmegye csak 1804-beii állit- 
tátott fel, és Szatbmár^ Beregh^ Mármaros, U^ro- 
csa és Ungh vármegyéken kivttl, Szabolcs vármegye- 
böl is mintegy három O mértföldnyi tért ölel magába. Az 
összesen 443*63 D mértföldnyi területen, az 1857-ki ömte- 
irás szerint, 719,823 fejre ment a lakosság száma, melybSl 
azonban csak IS'^^y^ a rom. kath. egyház hive ; mig ellenben 
^^'loVo A keleti kath. egyházhoz tartozik, 20.08% ^ ^elt* bit- 
vallása felekezethez, a többi S.^^Vo P^^íg keleti óhitű , ágos- 
tai és mózes-bitü lakosokból áll, 0.^,^% 0.,^% és 2.^^X 
arányban. 

Az ország éjszak-keleti sarkát, s a többi közt a Tisza 
bölcsőjét magába foglaló ezen nagy terület igen váltosatos 
felszint mutat, akár a földet ós míveltetése állapotát, akár né- 
pét, és miveltsége szinvonalat vegyük tekintetbe. Mig például 
az egyházmegye legújabb (1864-ik évi) névtára szerint, Szath- 
m á r vármegyében átlag 2,320 lakos jut egy-egy D mért- 
földre, UgocsaBeroghben 2,071, Unghban 1,787, 
addig Mármarosban ugyan annyi téren csak 976 lakost ta- 
lálunk. 

E lakosság összesen mintegy 1072 külön helység közt 
oszlik meg, melyek közöl a r. kath. egyház szempontjából 
93 van bejegyezve mint anya-, 979 ellenben mint fiókegy- 
ház. A kath. lélekszámnak 66.^^yQ lakik a 93 anyaegyházban^ 
33.^^% ellenben a 979 fiókegyházban. Az anyaegyházak ko- 



KLBMi tanOgt a szathmIki bgtházmegyébbn. 173 

zöl mindegyiknek van elemi iskolája, mig a 979 fiókegyhá- 
zak közöl csak negyven és egynek, mi közel 4.2oVo ^^* 

Az anyaegyházak közt van három sz. k. város, úgymint : 
Felsö-Bánya, Nagy-Bánya és Szathm ár; huszonöt, 
mezőváros^ úgymint : Beregszász, Beitek, Cengen 
Erdőd, Fehér Oy. 'irma t, Halmi, Huszt, Jánk, Kis- 
Kapós, (összesen csak 425 lakossal), Marokpapi, Mezö- 
Kaszo ny, Munkáos, Nagy-Berezna, Nagy-Kár oly, 
Nagy-Majthény, Nagy-SzöUös, Szerednye, Szi- 
get hySsinérvára Íj a^Técsö, Tisza-Ujlak, Ubrezs 
(ösasesen csak 565 lakossal), Ungvár és Visk; a többi 
a Ccilvak sorába esik. 

Egyházi kormányzat tekintetéből a szathmári püspök- 
ség öt főesperességre van felosztva, melyek :aszékesegy- 
hásQÍ> abereghi, mármarosi, ugocsai és anghi. 
Ezek ismét több kevesebb esperességet foglalnak magokban, 
névszerint : a székesegyházi ötöt, úgymint : az e r d ő d i t, 
fehérgyarmatit, nagybányait, na gyk ároly it 
ésszathmárit; a bereghi csak egyet és pedig ugyanazon 
nevűt; a mármarosi kettőt, a husztit és szigethit; az 
ugocsai. ismét csak egyet és szintén ugyanazon nevűt; végre 
az unghi megint kettőt: az alsó é» felső-unghit. Össze- 
sen tehát van 11. Az elemi iskolák ügyére azonban a föespe- 
reaek a szathmári egyházmegyében sem látszanak befolyás- 
sal lenni s így ott is elesik mindazon üdvös hatá8> melyet ily 
kiváló egyházi méltóságok erkölcsi és anyagi. tekintetből mind 
a. tanítókra mind a tanulókra gyakorolhatnának, s egykor, ha 
régi emlékeink hitelt érdemelnek, valóban gyakoroltak is. 

De még az esperesek ellenőrködő gondjának nyomát 
sem találtuk abban a munkálatban, melyet a megyés püspök 
ö nmélga beküldött, s mely miután a püspöki irodában ké- 
szült el, távolról sem viseli magán a közvetlen tény-ismeret 
azon élénk színezetét, mely ilyen dolgozatoknál azért kívána- 
tos, mert akaratlanul is tanúskodik az ügy emelkedése vagy 
pangása, s mind amannak mindennek okai felől. 

A közvetlen szemlélés és felügyelés, és pedig nem előre 
bej^entett ünnepies alkalmakkal, hanem a dolgok minden- 
napi folyamában, még ott is szükséges, hol pontosan kiszámi- 



1 74 BAKSI JÓZSEF. 

tott gépek működnek. Annál inkább szükséges az az elemi taní- 
tás terén, hol a legkisebb hiány vagy hanyagság kiszámithatlan 
károkat okozhat, s hol a szorgalom oly könnyen lankad, a lan- 
kadás oly könnyen talál mentséget, e mentség pedig oly kdny- 
nyen nyer helyeslést és kölcsönös engedékenységet a gyerme- 
keik iskoláztatását tehernek tekintő szülék, és a tanitást háládat- 
lan foglalkozásnak tartó tanitók közt. A latin közmondás: 
„quem dii odere, paedagogum fecere^ még olyanok előtt sem 
ismeretlen, a kik különben a latin nyelvért épen nem zajong- 
nak; s a legtöbb szegény elemi tanitó, kinek a házi nevelés teljes 
hiánya mellett felnőtt növendékek bárdolatlansága, szófoga- 
datlan makacssága és csaknem hihetetlen tudatlansága oly 
erős próbára teszi minden perczben türelmét, s ki ily fárasztó 
mindennapi munka után a legtöbb esetekben azt sem tadja, 
mit nélkülözzön inkább, mert legegyszerűbb szükségeinek 
legegyszerűbb födözésére sem jut abból a kevés jövedelem- 
ből, melyet dija fejében hoznia kellene ugyan, de melyet be- 
hajtani sok esetben, maga is érzi, embertelenség volna : az 
ilyen tanitó mennyire hajlandó elhinni^ hogy az idéztük la- 
tin közmondás csakugyan igaz! s ha ezt egyszer elhitte, 
mily könnyen megfordítja a tételt, mely szerint „milyen a 
munka olyan a dija" s mondja: „milyen a díj, olyan a 
munka^ ! 

Épen e tárgyat forgatám elmémben , midőn a Pesti 
Napló 1865. 62 számában a lap rendes levelezőjétől saját- 
ságos hangú és tartalmú közlést találtam, melynek egyik sza- 
kasza az iskolákra is vet, akarom hinni, túlságosan éles vilá- 
got Miután elmondta, mily ijesztő arányban növekedik a nép 
szegénysége és nyomora ; miután elmondta, hogy Szathmár- 
ban a birtoklefoglalások, becslések és árverések napirenden 
vannak; napirenden továbbá a lopások, pincze-kamraház- 
feltörések, rablások, nagy és apró-marhák elhajtása stb. s 
hogy „Eis-Eolcson egy házas párnak íeje alól lopták el 
párnáját", azzal végzi rémképének egyik szakaszát hogy : ^az 
erkölcstelenséggel együtt nő a szegénység és megfordítva. 
E kettő kifosztja a nemzetet erejéből.'' Ezeket előre bocsátván 
igy folytatja levelét: „Szellemi életünk is a sír szélén áll. A 
hajdani vallásosság sok helyen megszűnt élni. Az általános 



ELBÜI TAMOGT a SZATHMÁRI EGYHÁZMEGYÉBEN. 175 

gyermeknevelés és n tantárgyak sorozata egyetemesen fogal- 
maaya van ugyan papíron, de gyakorlatilag alkalmazni a le- 
hetetlenséggel határos némely szülék hanyagsága, közönye, 
erkölcstelensége és lelki testi szegénysége miatt.^ — Ily kö- 
rfilmények között a nevelés csak annál szükségesebb, és an- 
nál szükségesebb minden erőt mozgásnak indítani , mely a 
tanítók buzgalmát kitartásra serkentve, a szülék hibáit ártal- 
matlanná tegye, s a növendékeket a tanulás megkezdéséhez 
édesgesse, („ut pueris olim dánt crustula blandi doctores, ele- 
menta velint ttt discere príma :^), folytatásában szüntelen lel- 
kesítse és addig fel se hagyjon a buzdítással, míg a növendék 
a tudatlanság szánandó sorsától meg nem győződött. Monda- 
nám , míg a tudomány becséről nem szerzett magának helyes 
fogalmat, de ennyire vinni az elemi iskola növendékét már 
csak azért is bajos, mert tanítóját csakugyan tudósnak kellene 
tartania , annak sorsában pedig aligha lát valamit, a miből a 
tudomány becsére következtethetne, míg ellenben a tudatlan- 
ság nyomoráról minden lépten talál tanulságot. 

A nép felrázására halálos közönyéből alig van hatályo • 
sabb eszköz, mint ha részt juttatunk neki mindazon ügyek 
vezetésében, melyekhez neki is van köze. Ilyen az egyházi 
élet, ilyen a tanügy, ilyenek a helybeli és megyei jótékony 
intézetek, ilyen a hazai közgazdászat, ipar, közlekedés, tudo- 
mány és művészet. Miután a földművelő nép hordja vállain 
az összes társadalmi épület súlyát, méltányosnak látszik, hogy 
a társas élet áldozásaiból is jusson számára legalább annyi, a 
mennyi szükséges, hogy vállai a roppant súly alatt le ne ros- 
kadjanak. E végre azonban múlhatatlanul szükséges, hogy 
az elemi tanügyet és annak felvirágzását minden ellenséges 
befolyás káros hatása ellen országosan biztosítani kötelessé- 
günknek tartsuk. Ámde, ha még az egyházmegyei névtára- 
kat is latin nyelven látjuk nyomatni, és csak annyi példány- 
ban, hogy a nagy közönségnek nem jutna belőle, ha kívánna 
Í8| akkor, magánvéleményem szerint, vajmi gyenge viszhan- 
got várhatnak a szavak, melyek az előttünk fekvő egyház- 
megyei névtár (vagy évkönyv) 278 lapján állnak, t. i. „Schola 
reális in his oris est pium et ingens desiderium." 

Láttuk a megelőző sorokban, hogy a szathmári egyház 



176 BAR8I JÓZSIfiF 

megye területén az anyaegyházak közöl három oly sseren- 
esés helyzetben van, hogy sz. kir. városok kebelében fejtheti 
ki tevékenységét ; huszonötnek pedig ugyan ily tere nyílik 
megannyi mezővárosokban. Ezt tudva, mi volna termésBeteabi 
mint azon kedvező elöitélet, hogy az elemi iskolák Icígalább 
ama huszonnyolcz helyen jó karban vannak, és nem kevesebb 
mint négy osztályúak. Alább következő részletezésünkből ason- 
ban ki fog tűnni , hogy négy osztályú elemi iskolák r. katb. 
fiuk számára öt vármegyében összesen csak öt helyen van- 
nak, úgymint: Munkácson, Nagy-Bányán, Nagy- 
Károlyban, Szathmártt és Ungváron* Három* 
osztályút 186y,-ben csak kettőt találunk : Felső-Bányán 
és Szigetben. Két osztályút csak kilenczet úgymint: 
Akna-Szlatinán, Beregszászon, Beiteken, Er- 
dődön, Nagy-Majthényban, Nagy-SzőllÖBdn, 
Róna-Széken, Szinér-Váralján és Tisza-Ujla- 
kon. (1864-ben már Akna-Sugaton is kétosztálya volt 
az iskola). Külön leányiskolák vannak és pedig négyosntályu 
Ssatmártt; háromosztályú Szigetben és Ungvártt| 
két osztályú Felső- és N a gy-B á n y á n. A többi helyeken 
az iskolák mind vegyesek, és az itt egyenkint elősoroltakon 
kivül mind csak egyosztályuak. Az iskolás helységek összes 
száma 134. Elzekben iskolának szánt s a tanitónak lakásul 
szolgáló épület összesen 131. Ezeken kivül öt helyen bérbe 
fogadott házaknál tartatik az iskola. 

A tantárgyakról a beküldött kimutatás hallgat ; az egy^ 
házi névtárból azonban látni, hogy a magyar nyelvet kivétel 
nélkül minden iskolában tanítják. A mintaszerű (normális) 
iskolákban és sok másokban, hol a nép vegyes ajkú, tanit- 
ják a német nyelvet is. A tantermek száma összesen 167. 
Elzek közöl a tannyelv magyar 72-ben, német d2-ben, tót 
27-ben; vagyis 43%, 197o és 1G%. E szerint egynyelvű a 
tanitáa a tantermek 78yo-ban. Magyarnémet a tannyelv ismét 
27 tanteremben, vagy ismét 16%, magyartót öt tanteremben, 
vagyis 8%; magyarorosz egyben, némettót báromban. E 
szerint két nyelvű a tanitás 21%. A századik százalék itten 
kihagyott törtekből gyűl. Hogy e kedvező viszony a tanitás 
nagy előnyére szolgál szükségtelen mondanom. 



BLEMÍ TANOqT a SZATHBfÍBI EGYHÍZMEGTÉBBN. 177 

A tanítókra nézve megjegyzésre méltó, hogy a tanitók 
összes száma 160 föböl áll, s ezek közt nincs több segéd- 
vagy altanitó háromnál; nötanitó ellenben van a szerzetes 
nénéken kivül 11. A tanitók sorában több helyeken a lelkészt 
vagy a segédpapot találjuk ; névszerint Felsőbányán és 
Szinérváralján ISGy^-ben a segédpapok tanítottak 
Borsabányán pedig Láposbányán és Mezők a< 
szonyban a helybeli lelkész. Nagy-Szőllősön sz. 
Ferencz rendű áldozárok tanítanak. A leányiskolákban Szath- 
mártt, Munkácson és Ungvártt irgalmas nénék ta- 
nítanak. 

A tanképes gyermekek száma a 134 iskolás helyen volt 
10,924, tettleg iskolába járt 9,036 vagyis 82%, egyegy tanító 
alá 56^ mely arányok szintén eléggé kedvezők. Mivel azon- 
ban azon fiókegyházak száma, melyekben iskola van, mint 
e dolgozat elején mondatott, az összes fiókegyházaknak csak 
^•aoVo ^^^^h A fiókegyházak népsége pedig az egyházmegye 
összes r. kath. népességének közel egy harmadát vagyis 
^^•a%Vof A^^yi népesség közt a szokott arányok szerint bíz- 
vást föl lehet tenni, hogy a tanképes gyermekek száma 4000 
körül jár, melyek közői, ha módjuk volna iskolába járni, 3500 
könnyen járhatna tanításra. De a szathmárí egyházmegye 
szintén ismeretes arról, hogy némely anyaegyháza roppant ki- 
terjedésű, így például a Nagybereznai, mely csak 1801- 
ben keletkezett, 32 fiókegyházat számit kebelében, melyek 
12 D mértföldnyi téren, hegyek és völgyek közt, szét van- 
nak szórva, ugy hogy Lyuta nevű fiókja 12 órányi távol- 
ságra fekszik tőle. A fíókegy házak távolsága nem engedi, 
hogy a gyermekek a legközelebbi iskolás helység iskolájába 
járjanak; arra pedig, hogy saját tanítót tartsanak, az egyen- 
kint többnyire csekély számú és többnyire nagyon is szegény 
lakosokból álló fiókegyházak elégtelenek. Sokat segitene e 
tekintetben a bajon, ha minden népesebb helyen országos 
elemi iskolák keletkeznének, hol a gyermekek tisztán csak a 
minden embernek valláskülönbség nélkül szükséges elemi 
tantárgyakban nyernének ügyes tanítóktól oktatást, a vallás- 
beli igazságokat pedig részint otthon a szülei háznál, részint 
saját papjaiktól tanulnák meg. 

8TATI8T. É8 HBMZBTOAZD. KÖZL. I. 12 



178 BARSIJÓZSEF. 

De nézzük már az iskolák helyeit köaelebbrül a föes- 
perességi kerületek sora szerint. 

I. BaékesegyhaBi FőeepereBség. 

A) Erdödi esperessé g. E kerületben tizenegy 
helyen vannak elemi iskolák, úgymint kilencz anya- és két fiék- 
egyházban. Az anyaegyházak : A 1 s ó-H omoród. Beitek, 
Erdőd; Nagy-Majthény, Nántü, Sándorfala, 
Szakasz, Szinfalu és Tö ke-Tereb es; a fiókegy- 
bázak : Madarász és NagySzokond. Ezen iskolák 
közöl abélteki, erdödi és nag y-m a j t h é n y i két-két 
osztályúak, a többi mind csak egy osztályú és valamennyi 
vegyes. A tisztán magyarhangzásu helyekből álló egész isko- 
lai kerületben a tannyelv kizárólag német. Minden iskolának 
van saját épülete és rendes tanitója. 

B) Fehérgyarmati esperessé g. E kerületben 
csak nyolcz helyen vannak elemi iskolák, és pedig 7 anya* 
és 1 iiókegyházban. Az anyaegyházak: Cseke, Fehér- 
Gyarmat, Jánk, Ny ir-Csaholy, Papos, Puszta- 
Dobos és Vitka; a fiókegyház : Máté-Szalka. As 
egész kerületben valamennyi iskola csak egyosztályu és ve- 
gyes. Mindeniknek van saját épülete és rendes tanitója. A 
tannyelv minden iskolában magyar , a pusztadobosit 
kivéve, hol az magyartót. A gyermekek itt szorgalmatosan lát- 
szanak járni, mert a tanképesek közöl 93yo van beirva 
tanulónak. A tanulók számára nézve különben e kerület a 
leggyengébb az egész egyházmegyében, mert a tanulók ösz- 
szes száma csak 320 és pedig 1 70 fiu és 150 leány. 

C) Nag y-b anyai esperesség. E kerületben tiz 
helyen vannak elemi iskolák, úgymint 9 anya- és 1 fiókegy- 
házban. 'Az anyaegyházak: Barlafalu, Felsőbánya, 
Fernezely,Gi ród-Tó tfalu, József háza, Lajos- 
völgye, Lápos-Bánya, Nagy-Bánya ésSzinér- 
Váralja; a fiókegyház Szelestye. Lajos völgye mint 
vasgyár csak 185G-ban keletkezett, csak 1863-ban lett önálló 
anyaegyházzá, s igy szorosan e dolgozatba, mely az ISCy^-ik 
évi állapotnak van szánva, nem tartozik. £ kerület iskolái 
közt első a n a g y h í n y a i, hol a fiuk előtt négy tauitó alatt 



BLEMI TANŰQT A SZATHMÁRI EQTHÁZMEOTÉBEN. 179 

négy osztályú elemi iskolák állnak nyitva, a leánykák szá- 
mára pedig két nötanitó alatt két osztály szolgál. Második he- 
lyen áll a felsőbányái; hol háromosztályú fíu iskola 
mellett külön egyosztályu leányiskola van. Az egyik fiu osz- 
tályban a helybeli segédlelkész tanit. Két osztályú de már ve- 
gyes iskola van még S z i n é r v á r a 1 j á n, hol azonban az 
egyik osztály szintén a segédlelkész gondjaira van bizva. L á* 
posbányán csak egyosztályu vegyes iskola van, melyben 
a helybeli lelkész tanitott. A kertilet többi iskolái mind csak 
egyosztályuak és vegyesek. Minden iskolának van saját épü- 
lete; de tanitókban ISő'.^-ben még hiány volt. A tannyelv 
Barlafalván és Józsefházán német, Sebestyén 
magyarnémet, a többi iskolákban magyar. Épülete van min- 
den iskolának. 

D) Nagy-Károlyi esperessé g. E kerületben 
tizennégy anyaegyházban vanak elemi iskolák. Ezeknek sora : 
Csanálos, Csomaköz, Fény, Kálmán d, Kaplony, 
Mez ö-P e t r i , Mez ö-T erem, Mérk, Nag y-K á r o I y, 
Szaniszló és Váll aj. Ezen iskolák közt első helyen és 
egyedül áll a nag y-k á r o 1 y i, hol négy tanító alatt négy- 
osztályú iskola van a fiuk, és egy külön, de csak egyosztályu 
iskola a leányok számára. Emlitésrd méltó, hogy itt külön 
díjazott zenetanitó is működik. Dija 350 ft. A többi iskola 
mind csak egyosztályu és vegyes. Saját épülete mindeniknek 
van. A tannyelv Nag y-K á r o 1 y b a n magyar, a többi tisz - 
tán magyar hangzású helységekben mindenütt német-magyar- 
nak van Írva, mi arra mutat, hogy a német túlnyomó. A szé- 
kesegyházi föesperességben e kerület iskolái a legnépeseb- 
bek, de a tanítók száma csekély, mert mindamellett, hogy a 
tanképesek közöl csak TOy^ járt , egyegy tanító alá mégis 
átlag 94 tanuló jutott. 

E) Szathmári esperessé g. E kerületben hat 
anya- és egy fiókegyházban vannak elemi iskolák. Az anya- 
egyházak : Csenge r, Dara li, Lázári, Sárköz, Szath- 
márésZajta; a fiókegyház : Pátyod. Szathmártt 
mindenek előtt meg kell emlitenüiik, hogy ott két képezdét 
találhatni, egyet a leendő iskolainesterek és ejry«i ^ uotaiii' 
tók számára. Amannak 15 iiüv<'n(.l<*kt.' volt uja^yar tiiimyelv 

12* 



180 BARSI JÓZSEF. 

mellett; ennek csak 8 növendékei s tannyelve német-ma- 
gyar. — E mellett van Szathmártt egy négy osstályu is- 
kola fiuk , és ugyan ennyi osztály leányok számára. Á fia 
iskolában négy rendes tanitó és egy segéd működik, a leá- 
nyokét irgalmas nénék vezetik. Amott a tannyelv magyar, itt 
német-magyar. Az irgalmas nénéknek nyilvános iskolájokon 
kivül még belső iskolájok is van, bennlakó növendékek szá- 
mára. A kerület többi iskolái mind csak egyosztályuak és 
vegyesek. Saját épülete mindeniknek van. Sarkoson a 
tannyelv tót-magyar, Zaj tán német, a többi iskolákban 
magyar. A lázári tanitót Gazdag Jánosnak hittak; s évi fize- 
tése 48 forint volt, s a mellett más semmi sincs bejegyezve. 
A legjobban dijazott tanitók a szathmáriak, de csak az első 
kettő, kik közöl mindegyik kapott 336 ftot és 42 ft. lakbért 

IL Bereshi FőespereBség. 

Egyetlen és szintén beregbi esperesség. 
£ kerületben 18 helyen vannak elemi iskolák, és pedig ki. 
lencz anya- és ugyanannyi fíókegyházban. Az anyaegyhá- 
zak: Bárdháza, Bereghszász, Dracsina, (Tövis- 
falva), Felső-Schőnborn, Marokpapi, Mezö-Ka- 
Bzony, Munkács, Sáros-Oroszi és Surány; a 
fiókegyházak : A 1 s ó-S chőnborn, Ervinfalva, Fri- 
gyesfalva, Kucsova, Leányfalva, Palánka, 
Pósaháza, SzinyákésZsófiafalva. Munkácson 
van egy négyosztályu elemi iskola fiuk számára, s az irgal- 
mas nénék vezetése alatt tgy külön iskola leányok számára, 
mind a kettőben a tannyelv magyar-német. Beregszá- 
sz o n az iskola kétosztályu de vegyes ; tannyelve magyar. A 
többi iskola mind csak egyosztályu és vegyes. Saját épülete 
mindeniknek van, csak a munkácsi leányiskolának nincs, mi- 
nélfogva bérlett helyiségre szorult. Hiányzott Munkácson 
az egyik fiutanitó; Ervinfalva tanitó nélkül volt, M e- 
zőkaszony ban a helybeli lelkész tanította az iskolát. A 
tannyelv az alsó-schönborni, kucsovai, leány fal- 
vai, palánkai, pósaházai,szinyáki és zsófia- 
falvi iskolákban német ;a bárdháza i-, ervin falvi- 



ELEMI TANÜGY A SZATHMÁRI EGTHÁZMEGTÉBEN. 181 

és felsö-schönborniban német-magyar; a tövi sfal v i- 
és frigyesfalvi ban tót-német ; a többiekben magyar. 

m. Hármarosi FőespereBség. 

A) Huszthi e's peressé g. E kerületben tiz helyen 
vannak elemi iskolák, úgymint 5 anya- és 5 fiók egy házban. 
Az anyacgyházak : Dombó, Huszth, Técsö, Teuto- 
Mokra és Visk; a íiókegyházak : Bustyaháza, Dol- 
ha, Ferenezvölgye, Kerékhegy és Királyra e- 
z ö. Ezen iskolák mind csak egyosztályuak és vegyesek ; 
Dolhát és Forcnczvölgyét kivéve, hol sem iskolai 
épület, sem rendszeresített tanító nem volt, a többi helyeken 
az iskolának mindenütt saját épülete és rendes tanitója van. 
A tannyelv Bustyaháza n, Huszthon, Técsönés 
T c u t o-M o k r á n német ; Dolhán tót, Ferenc z-V ö 1- 
gyén és Kerékhegyen magyarnémet. 

B) Szigethi esperessé g. E kerületben tizenegy 
helyen vannak elemi iskolák, és pedig 10 anya- és csak 1 
fiókegyliázban. Az anyaegyházak: Ak na-Su ga tag, A k- 
n a-S zlatina, Bocskó, Bors a-B anya, F e 1 s ö-V i s ó, 
Kabo la-Poj án a, Körös-Mezö, Rahó, Rónaszék 
és Szigeth; a fiókegyház : Trebusány. A trebusá- 
n y i iskolát kivéve, mely bérelt helyre van szorítva s rendes 
tanitó nélkül szűkölködött, a többi mind saját épületben van 
elhelyezve, és rendes tanitó alatt áll. Mindezen iskolák azon- 
ban csak egyosztályuak ás vegyesek, kivéve az a k n a - s z 1 a- 
tinait, mely két osztályú, egy fö- és egy segédtanítóval, 
de szintén vegyes, és a szigethit, hol három tanítóval há- 
rom osztályú fiu iskola van, és egy nötanitó vezetésére bízott 
leányiskola. Az első tanitó fizetése volt 441 ft ; a másodiké 
357 ft.; a harmadiké 378 ft., a nötanítóé 150 ft. A tannyelv 
F e 1 s ö-V i s ó K, K 8 r ö s-M ezön és Rahón német; B o c s- 
kón és Borsabányán magyar-német ; Trebusány- 
ban némettót; a többi helyeken magyar. E kerületben a 
tanképesek 937o járt tanításra, s egy tanitó alá 109 növen- 
dék. — Ez 1 86 Vj-rc szól. Azóta már A k na-Suga tago n 
is kétosztályuvá lett az iskola két rendes tanítóval. 



182 BARSI JÓZ8KF 

IV. Ugocsai Pőesperefiség 

Egyetlen és szintén agocsai esperessé g. 
E kerületben kílencs helyen vannak elemi iskolák , nyolcz 
anya- és egy fiókegyhásban. Az anyaegy hasak : Fancsika, 
Halmi, Királyháza, Kökényes d, Nag y-S s 5 1 1 o s, 
Nevetlenfala, (hajdan Deákfalva), T i s z a-ü j lak és 
T ú r-T e r e b e s ; a fiókegyház : N a g y-T arna. A nagy- 
8 z ö 1 1 ö s i iskola szent Ferencz rendű szerzetesek alatt áll 
és két osztályú ; a tisza-ujlaki két tanítóval szintén két 
osztályú. A többiek mind csak egyosztályuak és vegyesek. 
E szerint az egész Ugocsa vármegyében nincs két osztálynál 
magasabb elemi iskola a r. kath. növendékek számára^ kik- 
nek száma, az igaz, az egész megyében nem több mint 466, 
kik közöl 707o járt iskolába. A fíókegyházakban szintén lehet 
mintegy 145 tanképes gyermek szerteszét , melyekkel együtt 
az egész megyében a tanképes r. kath. gyermekek száma 
valamivel több lehet 600 nál. A tannyelv többnyire magyar ; 
de Tur-Terebesen német , N a g y-T arnán és Ti* 
8 8 a-U j 1 a k o n német-magyar ; Királyházán pedig ma- 
gyar-orosz. Minden iskolának van saját épülete és rendes 
tanítója. 

V. Unghi Fóeepereaség. 

A) A 1 s ó-U n g h i csperesség. E kerületben tizenhá- 
rom helyen vannak elemi iskolák, ós pedig nyolcz anya- és 
öt fiókegyházban. Az anyaegyházak : C s á s z 1 ó c z, C s i- 
cser, Dob ó-R uszka, Eör-Darma, Kis-Kapos, 
K i s-R á t h, P á 1 ó c z és Szenna; a fiókegyházak : K i s- 
Szeretva, Konezháza, NaíryGejöcz, Szürthe 
és V i s z o k a. A n a í: y ^ e j ö c z i iskolát , mely bérelt ház- 
ban tartatik, kivéve , minden többinek saját épülete van. 
Azonban valamennyi esak cgyosztályu ős vegyes. C s i e s e r- 
ben ugyan volt scgédtanitó is. de a körülmények arra mu- 
tatnak, hogy csak a tanitót hol> ettcsité. A kisszeretvai 
és konczházai tanitók díjául az van bejegyezve, hogy 
„alig valami.** Konc ihá ián, 8zürthén és V i- 
szokán nem is létetett I8t^' ,-l)cn tanító. A tanképes gyér- 



KfJSMI TAMÜGT A 8ZATHMÁRI BOYHAzMKOTÉHBN. t83 

mekek közöl e korülotbon őS^o J^^ iskolába ; volt pcdip; az 
iskolás helyeken tanképes összesen 865. Az iskola nélküli 
íiókegyházakban szintén lehet vagy 600; kik közöl csak ke- 
vés lát valaha iskolát. A tannyelv többnyire magyar ; de K i s- 
Szeretván, Pálóczon, Szennán és Viszokán 
tét ; E ö r-D a r m á n pedig magyartét. 

B) Felsö-Unghí esperessé g. E kerületben 26 
helyen vannak elemi iskolák^ és pedig tizenegy anya- és 
tizenöt fiékegyházban. Az anyaegyházak: Felsö-Domo- 
nya, Felsö-Remete, Jenke, Nagy-Berezna, Nagy- 
Zalacska, Szerednye, Tiba, Turja-Remete, 
Ubrezs, Ungvár és Vinna; a üékcgyházak : Bezö, 
Csecseké; Fckésháza; Hlivistye, Hluboka, 
Hornya, Hunkócz; Huszák, Izbugya, Jésza, 
Osztré, Petrócz; Pupka-Helmecz; Szobráncz 
és Zavatka. Ezen iskolák mindegyikének van ugyan saját 
épülete és tanitéja, de a taniték közöl nincs mindeniknek, 
a miből meg lehessen élni. A b e z Ö i, c s e c s c h ó i, f e k é s- 
házi és j é s z a i r é 1 azt mondja az előttünk fekvő jelen- 
tés, hogy i,alig van valamijök;"a hlivistyoi egy- 
szersmind kézműves, mert tanitéi dija évenkintcsak 12 forint. 
A huszákit és petróczit illető szegény községeik 
tartják kész <!flelcromcl, fizetvén a mellett a huszákinak éven- 
kint 10 ftot, a petréczinak 24 ft. Ugyan ilyen a sorsa a pu p- 
k a-h olmeczinek és a szobránczinak; Zavat- 
kán pedig az iskola üresen áll, mert a tanitéi koplalásra 
nem vállalkozik senki. Különben ezen iskolák mind csak egy- 
osztálynak és vegyesek, az ungvárit kivéve, mely négy- 
osztályu, s hol az irgalmas nénék a leányok számára külön 
háromosztályú iskolát tartanak. A tannyelv e kerületben több- 
nyire tót; Jenkén és Ungvártt magyar, F o k é s h á- 
z á n meg Hunkéczon pedig tótmagyar. 



184 



BARSI JÓZSEF. 



A nyilvános elemi tanügy állása a Bzathoiári 



1 


t 


EaperuBsi^gi 


Egyhá»ak| Taiiitok 


Iskolai 


i 


A t&n 


s ]& á m 


a 


cfpületek 




























í 


K 


3? 


kerületek 


cÁ 




:; 








tf 


*í 


Ü 


ti 








""1 


cg 


1 




1" 




i0 

1 


é 


i 


% 


1 

01 


1- 


1' 

TŰ 


i 

07 


í 




1 


■s 






'S 


Erdüdj . , 


9| 


2 


11 


11 


_ 


_ 


U 11 


L 


11 


..'- 


li 


_ 


_ 




1 


Fohérii^arEDati 


7 


1 


ö 


8 


— 


— 


8 8 


^^ 


8 


8 7 


__ 


^ 


— 


1 


Nagybányai 


9 


1 


10 


15 


— 


3, IB 10 


1 


10 


1815 


2 


' 


l 




9 


Nagy- Károlyi 


11 


- 


11 


U 


— 


ij iBi n 


— 


11 


15 5 


— « 




10 




1 

00 


Szatbmári . 


fí 


1 


7 


10 


1 


31 U 7 


— 


7 


13 Ü 


2 


— 1 


OsBBseen 5 


4íi 5 


t 47l 61 


l TI m 46 


' ll 47 


fí8[36 


18 


^n 


II 


;3 o^Bereghi . . 
SfgTHíiflztii . . 


9 


9 


18 


21 


— 2 SB 18 


1 


19 


23 


6 


7 





& 




5 


5 


10 


9 


9 9 


1 


10 


10 


4 


3 


i 


U 


in 


&I 


jSzigcthi . . 


10 


1 


11 


U 


l 1— 13 10 


1 


11 


l4 


7 


3 


— 


s 


( 0«&:£*"^Cti 3 


^4 írJ Síi 


42 Ti íüf 45l a7l 3| 40! 47ín 


13Í ll 


13, 


IV 


■5 ÍUgocaai . . 


8 


1 


9 


9 





~ 9 10 — 


10 


9 


5 


1 





2 




SSijAleó-angi . 


8 


6 


13 


10 


1 


- 11 12 1 


13 


13 


8 


'— 


4 


— 


V 


O 


IPelsö-Üngi . 


u 


15 


2Í> 


24 


— 1 2^ 2G] 2í>l- 


26 


3ü 


6 


— 


22 


"2 


^ összesen 3 


27 


20 


47: 43 


ll 2 4e, 4BI ll 49 i 52 


19 


1 


26 


-^ 


yetijc 


nee öMzegek 11| 


"aj 


ír 


IM, 


14tí 


n 


11 


leo 


i:u| 


^ 


13G 


167, 


72 


3i| 


"77 


27 



Észrevételek. 

Tank^pes gyermekeknek a beküldött kimutatásban csak azon 
szülék gyermekei vannak, a mint látszik, beírva, kik iskolás helyeken 
laknak. Az iskolás helyek száma azonban csak 134, mig az összes la- 
kott helységeké 1072, s a fiókegyházakban lakó r. kath. lelkek száma 
összesen 32,152. Ezekből levonván az iskolás fiókegyházakan lakó 
8291 főnyi népességet, marad 23,961 lélek, melyek után , minden 8 lé. 
lekre számítván egy tanképes gyermeket,^ kapunk 2995 tanképes gyer- 
meket, kik közöl csak igen kevés járhat rendesen iskolába, mert 
szüléik iskola nélkül lévő és iskolás helytől többnyire távol eső he- 
lyeken laknak. 



ELEMI TANÜGY A SZATHHÁBI EOTHÁZHBOYÉBEII. 



185 



r. 


kat. ej 


^yházmegyében az I86V2 í^ évben 


• 






nyelv 


A gyermekek száma 


Arányok J 


vegjeaen 




tettleg járt 




2 




















Já *• 




e9 

S 

o 

ú 


4-a 

a 


3 


>> 


se 






■Ti 




Síi 




S 


í 


3 
















1^ 








^13 


467 


980 


iW 


409 


829 


83 


68 


1 


,^_ 


_ 


180 


163 


343 


170 


160 


320 


93 


40 


,_ 








m) 


509 


1,159 


576 


389 


965 


83 


53 








— ' 


897 


í)Ol 


1,798 


73Ö 


687 


1,422 


79 


94 


1 


— 


— 


389 


354 


743 


341 


321 


662 


89 


47 


2 


1 2,fi29 


^,391 


5,im 


2,242 


1,956 


4,198 


83 í 61 [ 


^^ 


„^ 


2 


487 


442 


929 


104 


373 


777 


83 


37 


— 


— 


^ 


264 


265 


609 


235 


<228 


463 


96 


51 


— 


— 


1 


716 


774 


1,620 


705 


715 


1,420 


93 


109 


— 


„ 


3 


1,487 


l*47jj 


2,9S8 1 1,M4 1 


1,316 


2,660 


89 


59 


— ! 


,, , 


242 


224 


466 


167 


163 


330 


70 


33 


1- 


— 


4*7 


428 


865 


Ü41 


221 


462 


53 


42 


2\- 


— 


805 


B07 


ifiíÉ 


718 


668 


1,386 


85 


65 , 


3! 11 - 1 Mö4 1 


U59 ^ 2,943 1 l,12fi 1 1,052 j 


24T8 


74 1 47 1 


ÖJ 


1 


3 1 


6,eoo 


6,324 


1 10,924 


4,712 j 


4,324 


9,036 1 


1 82 


1 66 1 



186 BAKSIJÓZSKF. 



VIII. 

FXKMI TANÜGY 

A VAOZI RÓM. KATII. EGYHÁZMEGYE TERULKTÉN 

186V2-ben. 

A megyei püspök ö mlga által beküldött esperess(?pi kimiitHtásokból 

összeállította 

Dr. BarsI Jóssef. 



A Váczi egyházmegye, a fővárosokat kivéve, az ország 
központját, a Duna és Tisza közének felső részét foglalja ma- 
gában. Nógrád déli lejtőin kezdődvén, s Hatvannál 
Heves vármegyét , Csép a-, Czibakháza-, Mező- 
Túr-, Szolnok- és Tisza-Várkonynál Külső-Szol- 
nokot, Jánoshidánál pedig a Jászságot érintvén. 
Pest megye egész hosszát s beléje ékelt Kis Kunságot, 
meg Csongrád vármegye legnagyobb részét öleli magába. 

E területen ötszáz hatvan és hét külön helységbe cso- 
portosultak a lakosok. E helységek nagyobb része azonban 
pusztákból áll, melyek között van nem egy úgynevezett be- 
telepitett puszta. 

Éles ellentétben mutatkozik az egyházmegye éjszaki 
része annak délszaki részével, mely két szélsőség közt a me- 
gye közepe mintegy átmenetül szolgál. Az éjszaki részen az 
önnálló helységek sűrűbben fekszenek, mi által határaik szű- 
külnek ; a délszaki részen az önálló helységek száma csekély, 
de roppant határokkal rendelkeznek, és a széles , termékeny 
határokhoz képest, a népesség is nagy számot tesz. 

Az e dolgozathoz mellékelt táblán az itt mondottak 
számokban ki vannak fejezve, a mennyiben a három föespe- 
rességek elsejében, a székesegyháziban, az egyházmegye éj- 



ELEMI TANÜGY A vAcZl EGYHÁZMEGYÉBEN. 187 

szaki részének mogfelelöleg, hat espercsscgi kerületbeDy 44 
anyaegyház mellett 43 iskolás íiókegyház találtatik ; mig az 
egyházmegye délszaki részének megfelelő csongrádi fSespe- 
rcsségben csak négy esperességi kerület van, s azokban 28 
anyaegyház mellett iskolás íiókegyház csak négy találtatik ; 
a középnek megfelelő pesti föesperességben pedig hét espe- 
rességi kerületben negyvenkét anyaegyház mellett húszra 
megy az iskolás iiókegyházak száma. Az elsőben, 83 iskolás he- 
lyen, a tanképes gyermekek száma csak 9,917 volt, mig a 
harmadikban harminczkét iskolás helyen 16,028 tanképes 
volt bejegyezve, a középsőben végre hatvankét iskolás helyen 
15,897. A szűkebb és tágabb határok közti különbség fejti 
meg azt is, hogy miért járt az éjszaki föesperességben a tan- 
képesek 82 százaléka iskolába, mig a délszakiban csak 69% 
Ugyancsak a széles határ okozza azt is, hogy a középső fö- 
esperességben az iskolába járók csak 60 százalékát teszik 
a bejegyzett tanképeseknek ; mert a kecskeméti espercsség 
kerületében csak 387o j^r^ iskolába ; magában Kecske- 
mét városában pedig a fiuk közöl járt ugyan 41%, de a leá- 
nyok közöl csak 29Vo> » igy «- kecskeméti gyermekek közöl 
csak 32^0) minthogy a jelentés hihetőleg a nyári félévet vette 
mértékül, mikor a tanyai gazdálkodás mellett, a gyermekek 
iskoláztatása csakugyan fölöttébb meg van nehezítve. Ebből 
magából is látszik, mennyire szükséges, csak az elemi tanítás 
tekintetéből is, hogy több több önálló községek keletkezze- 
nek, gyűl- és központul szolgálandók ujabb egyházak és tan- 
intézetek számára. 

A váczi egyházmegye összes népessége az illető év- 
könyv szerint 1860-ban összesen 61 8,298 lélekre volt számítva. 
Ebből az éjszaki főesperességro esik 110,587, a középsőre 
238.623, a délszakira pedig 269,088. E népességnek azonban 
csak 69,24 y^ vagyis 366,273 lélek tartozott a r. kath. püspök 
közvetlen gondja alá, mig a többi 40.7(j7n más hitvallást kö- 
vete, névszerint 32,(if!yf^ a helvétiait, 6.^^^% f^z ágostait, O.jo a 
keletit, 2.(,q7o pedig az ószövetségit. 

A r. kath. népesség nagy része oly helyeken lakik, hol 
semmi iskola sincs közel hozzá, nagy része pedig oly helye- 
ken, melyekhez a gyermekekre nézve a legközelebbi kath. 



188 BARSI JÓZSEF. 

iskola is elérhetetlenül messze esik. Az ilyen helyeken nőve- 
kedö gyermekek nincsenek bele számítva a tanképesek so- 
rába ; mert a beküldött táblás kimutatások csak az iskolás 
helyeken lakó szülék gyermekeire szólanak. De különben is, 
a nép- és gyermek-számlálás, a mint eddig gyakorlatban van, 
annyira kisiklik az ellenörködcs alól, hogy a számok hiteles- 
ságe nagyon is kétes ; s mig a községi élet uj alapokra fek- 
tetve, örvendetesb tevékenységet ki nem fejtend ; míg a köz- 
ség lakosainak telekkönyve mellett, még a lakosokról veze- 
tett törzskönyvek is rendeztetni nem fognak, melyekben a 
népessség minden változása, melyet család-alapitás, szaporo- 
dás és kimúlások, be- és kiköltözés okoznak, a község hite- 
teles és gondosan ellenőrzött tolla által föl lesz jegyezve, 
(fönnmaradván a mellett minden felekezetű lelkésznek sza- 
badsága, hogy mind saját, mind egyházi elöljáróinak tudo- 
mása, és esetleg netalán szükségelt használata végett^ a.. í\\ 
tála gondozott, keresztelt, megesketett és eltemetett hi vekről 
minél részletesb jegyzékeket vezessen ;) — addig az elemi 
tanügy egyes helyeken és mulólag felvirágozhatik ugyan, de 
általános és állandólag várható virágzásnak indulni nem fog. 

így föltéve, hogy a kath. hivek száma a váczi egyház- 
megyében 1860.ban csakugyan 366.273 volt, akkor, min- 
den nyolcz lélekre egy tanképest számítva , 45,784 tanké- 
pes gyermeknek kellett volna beírva lenni, s 186yjj-ben, 
hozzá számítva az időközbeni szaporodást, még sem volt 
több följegyezve mint [41,842, mi 3.942 főnyi különbséget 
^esz, s körülbelöl anynyíra mehet azon tanképes r. kath. 
gyermekek száma, melyek szüleikkel iskolás helyeken kivül 
laknak. 

Átmenvén azon kimutatásokra, melyeket a váczi egy- 
házmegye részéről a nm. Helytartótanács útján feldolgozásul 
kaptunk, azokon sokféle eltérések mellett, ellenörség nyomát 
hiába keresnők. Némelyik alá van ugyan írva a kerületi es- 
peres által, de nincs aláírva az elemi iskolák helybeli igaz- 
gatója, a lelkész vagy ennek helyettese által. A pongyolaság 
és felületesség sok helyen nagyon is feltűnő. Főesperességi 
kéznek vagy püspöki szemnek jótékony hatása nem érzik a 
kimutatások egyik helyén sem, s legtöbb részletesség ott mu- 



ELEMI TANÜGY ▲ viCZI EGTHÁZMBGTÉBBN. 189 

tatkozik, hol a tanitók díjazásáról van szó. Dolgozatunk foly- 
tán lesz alkalmunk egyik másik ide tartozó helyet átvennünk . 
Általában véve azonban a tanitók dijazása az egész váczi 
egyházmegyében aránylag, és a többi egyházmegyében nyo- 
morgó tanikókéhoz képest még tűrhető, kivált, hol a tanitók 
dijazása nem a községek tetszésétől függ. Legtöbb panaszt 
minden esetre ott hallani, hol a tanitót a községek fizetik. 
Nem lévén ugyanis a lakosoknak az iskolában vagy az iskola 
körül semmi joguk, csak az, hogy gyermeköket oda küldhe- 
tik, mi azonban mindig bizonyos terhekkel jár, — ök e jog- 
ból is csak a terhet érzik s így nem csoda, hogy sok szüle 
csak kényszerítve küldi gyermekét az iskolába. 

Az iskolás helyek száma a váczi egyházmegyében ösz- 
szesen 181. Ezek közöl 114 az anya- és 67 a fíókegyház. Az 
anyaegyházak közöl kiválnak az egyházmegye fővárosa Vác z, 
melynek kebelében két külön anyaegyház létezik; azután 
Kecskemét, most már szabad város, és a következő 21 me- 
zőváros: Csongrád, Czegléd, Czibakháza,Doro8- 
m a, Félegyháza, Gödöllő, Halas, Hatvan, Hód- 
mez ő-V ásárhely, Izsák, Kú n-S zen t-M i k 1 ó s, M a j- 
sa, Mező-Túr, Monor, Nagy- (máskép Szolnok-) 
Abony, Nagy-Kát a, Nagy-Kőrös, Nógrád, So- 
roksár, Szentes és Szolnok. A fíókegyházak közt 
a nevezetesebbek a következő 9 mezőváros: Alberti, 
Aszód, Dunavecse^ Fülöpszállás, Laczháza, 
Pilis, Solth, Szál k-S zen t-M ártón és Szirák, de 
ezek egyikében sincs r. kath. iskola. 

Tanitó volt 289 fö-, 56 segéd és 4 nő ; de tanitó-ké- 
pezde az egész megyében nincs. Négyosztályu fő elemi isko- 
lák fiuk számára voltak : Czegléden, Félegyházán, 
Hódmez ő-V ásárhelyen, Kecskeméten, Sorok- 
sáron, Szolnokon és Váczon; három osztályúak 
voltak: Csongrádon, Majsán, Szentesen és Tú- 
rán; kétosztályuak : Alpáron, Apor-Mindszenten, 
Czegléd-Berczcl en^ Czibakházán, Dorosnián, 
Gödöllőn, Harasztiban, Hatvanba n^ Izsák oii; 
Jánoshidán, Kallón, Kókán, Mez ö-T ú r o ii^ M o- 
noron, Nag y-A bonyban, Nag y-K á t á n, N a g y-K ö- 



190 BAB8I JÖSSEF. 

rösön, RékásoDy Tápi o- Bic skén, Tápio-Oyor- 
gyén, Tósmeghen, Cj-Kécskén, Uj-SsásBOOy 
Üllőn és Vecsésen. Leányok ssámáni kfildn iskolák 
voltak, és pedig háromosztályn : Hódmeze-Vásárhe- 
lyen és Kecskeméten; két osstslyusk : Csongrá- 
don, Csegléden, Czibakházán, Félegyházán, 
Kecskeméten három városrészben, Majsán, Nagy- 
Abonyban, Szentesen, Szolnokon ésVácson; 
^yosztályoak : Apor-Mindszenten, Csépán, Cseg^ 
léd-Berczele n, Dorosmán, Halason, Kékáson 
és T ó-A 1 m á s o n« A többi itt elé nem sorolt helyeken as 
elemi iskolák vegyesek. 

A tannyelvre nésve, ez, mint as ország belsejében gon- 
dolni lehet, tálnyomólag magyar. Az összes tantermek ssáms 
ugyanis 34)8 és ezek közöl 2o7-ben vagyis SS.^^\ a tannyelv 
magyar. A tót nyelv szolgál tannyelvül 11 helyen, vagyis 
3.44y«, a német kél iskolában vagyis O.^^'/g, a magyar- tót 20 
helyen, vagyis 6.52^1* ^ magyar-német pedig 18 helyen, vagy- 
is ^M** tanteremben. A tizen^y tótnyel vfi tanterem volt: 
Alsó-Petényben, Alsó-Sápon, Bottyánban, £r- 
d ö-K ürthön, FelsoSzátkon, Issaszegen, Ke- 
szegben, Kis-Uj falubau, Nézsán, Tápio-Sápon 
és Z s i d ő n. A két német nyelvű tanterem volt : Berke- 
nyén és Szendehelyen. A magyar-tót és magyar-német 
nyelvű tantermeket illető helyeken emlitendjük meg; itt elég 
legyen m^egyeznonk, hogy a nemmagyar nyelvű tantermek 
növendékser^e aránylag még kisebb mint a tantermek szá- 
mához képest lennie kellene, mert többnyire félreeső kis he- 
lyeken léteznek, Soroksárt és Váezot kivéve, hol a 
magyar-német tantermek el^ népesek. 

Egyházi kormány tekintetéből a váczi egyházmegye 
tel van osztva három toesperességre és tizenhét esperességi 
kerületre, mint táblánk mutatja, melynek rendé szerint most 
átmegyünk a részletekre. 

L 8sék<Oi?ffyUáai Foesper^Msés:. 

A) S z é k e s e g y h H I i vagy v á o 1 i e s p e r e a s é g. 
E kerületben :K> helyf«u vaunak olomi iskolák, és pedig 9 



ELEMI TANÜGT A VÁCZI EOTHÁEBCEGTÉBEN. 191 

anya- és 1 1 fiókegyházban. Az anyaegybázak : Dunakesz, 
Mácsa, Paspök-Hatvan, Szilágy, Szöd^Váczon 
kettő, Vác z-E i s-H artyán é8Vere8egybáza;a fiók- 
egybázak: Ácsa, Bottyán, Domony, Duka, Kis- 
Némedi, Kis-Szent-Miklós, Kis-Ujfalu, Rá- 
tótb, Szada, Tót-Györk és Zsidó. A püspök szék- 
helyén Váczon van egy négyosztályu föelemi iskola fiúk szá- 
mára , egy rajztanitóval a rendes tanitókon kivül. Itt a tan- 
nyelv magyar-német. Van továbbá egy kétosztályú leányiskola 
hol kézi munkákban is nyernek útmutatást ; egy kétosztályú 
vegyes iskola, és ugyancsak egy vegyes, de csak egyosztályu. 
Ezekben a tannyelv magyar. Van végre Váczon vasárnapi 
ismétlési iskola 140 tanulóval , és leányok számára magán- 
nevelö intézet. A többi helyeken az iskolák mind csak egy- 
osztályuak és vegyesek. A tannyelv tót három helyen , úgy- 
mint : Bottyánban, Kis-Ujfaluban és Zsidón; 
magyar-tót öt helyen , t. i. Ácsán, Domonyban, Rá- 
tóthon, Szödönés Tót-Györkön; magyar-német 
a váczi föelemi fiú-iskolában ; a többi helyeken és iskolákban 
magyar. Ácsán és Tót-Györkön az iskola bérelt ház- 
ban tartatik ; S z ö dnél a kimutatás az épületről hallgat ; 
Kis-Szent-Mikló snál pedig minden egyéb tudósítás he- 
iyett ez áll : „Jelenleg a tanitó mind lakától , mind földjeitől 
1861-ben a megye (Pest) határozatánál megfosztatott, sőt az 
ískolaház is elvétetett.^ A többi helyeken az iskolának saját 
épülete van s egy-egy tanitó benne. Váczon van nyolcz íŐta- 
nitó és három segéd, egy rajztanító és egy nő, ki a kézi mun- 
kákban gyakoroltatja a leányokat. Segédtanító van azonkívül 
Ris-Némediben, Püspök-Hatvanban és Szi- 
lágyon. 

B.) Ecseghi esperessé g. E kerületben hét anya- 
és négy fiókegyházban vannak elemi iskolák. Az anyaegyhá- 
zak :Bec8ke, Berezel, B ujak, Csecse, Ecsegh, 
Szent-Ivány és Szőllős; a fiókegyházak : A I s ó- 
Told, Kozárd, Kövesd és Szécsénke. E kerület 
egészen Nógrád vármegyében fekszik és cnupa falvakból 
áll,'melyekiközöl egynek népessége sem éri el a kétezer lel- 
ket. Innen van , hogy az itt létező elemi iskolí^k mind csak 



192 BARSI JÓZSEF. 

egyoBztályuak és vegyesek. Iskolaépülete még is mindlenik- 
nek van, és négy helyen , úgymint : Bérez el en. Bujá- 
kon, Csecsén ésEcsegben a rendes tanító mellett se- 
gédek is működtek. Bérc z elén a kimutatás évében 168 
tanképes gyermek volt^ de iskolába nem járt egy sem, mert 
— épen akkor építettek új iskolát. Kövesden azért nem 
jártak , mert a tanitó , kinek pénzbeli fizetése a vácsi püspök 
útján évi 12 forint; ebböI meg nem élhetvén ^ kézi munkával 
kényszerült tengetni életét. A tannyelv az egész kerűletbeo 
magyar. 

C.) Gödöllői esperessé g. E kerületben hat anys- 
és négy fíókegyházban vannak elemi iskolák. Az anyaegyhá- 
zak '.Bagh, Boldogh, Gödöllő, Hévíz, Túra ét 
Vácz-Szent-László; a fiókegyházak : Aszód, H é- 
viz-Györk; Nagy-Eartal és Valkó. £ kerületben 
Túra tttnik ki leginkább háromosztályú iskolájával, melyben 
két főtanitó mellett segéd is működik. Gödöllőn az iskola 
csak kétosztályu és annak sincs saját épülete. Mig az urodal- 
mat báró S i n a birta , ő adott az iskolának épületet , mely 
azonban most az urodalommal együtt a belga bank birtokába 
ment át. A v a 1 k ó i iskola tantermének egész belső területe 
csak 9 G öl , 8 minden felszerelés teljesen hiányzik benne. 
Ez , valamint a turain és gödöllöin kivűl , a kerület 
többi iskolája, csak egyosztályu és valamennyi vegyes , noha 
a három első fiókot és az utolsó anyaegyházat kivéve , min- 
denütt vannak a tanitók mellett segédek is. Aszódon a 
tannyelv magyar-tót, a többi iskolákban magyar. Tekintve 
azt, hogy a fő- és al- tanitók összes száma 17, ugyanannyi 
tanteremnek jutna tanitó. Tanterem azonban nincs több tizen- 
háromnál, hihetőleg azért, mert a tanitók többnyire kántorok 
is lévén, segédet csak azért tartanak , hogy magok az iskolá- 
tól menekülhessenek. 

D.) Hatvani esperessé g. E kerületben nyolcz 
anya- és ugyanannyi fiók-egyházban vannak elemi iskolák. 
Az anyaegyházak :Hatvan, Heréd, Jobbágyi, Kal- 
ló, Kökényes, Lőrinczi, Palotás és Vezsegh; 
a fiókegyházak :Bágyon, Dengelyegh, Erd ö-K ü r t h, 
Erdő-Tarcsa, Héhalom, Szántó, Szarvas-Ge- 



ÉtEMI TANÜGY A VACZI EGYHÁZMEGYÉBEN. 193 

de és S z i r á k. Ezon iskolák közöl csak a hatvani és a 
kallói kétosztályuak. A hatvaniban két fotanitó mellett 
segéd is működik. Segédek vannak még : Héhalmon, 
Heréden, Kallón, Lörincziben és Szántón; de 
a héhalminak alapított fizetése nincsen , s csak a tanitó fia 
segédkedik édes atyja mellett. A tannyelv az egész kerületben 
magyar, Erdö-Kürthöt kivéve , hol tót. Hatvan ban 
az egyik osztály saját iskolai épületében van, a másik bérlett- 
ben. A szarvasgedei iskola leégett. A többi mind saját 
házában tartatik. 

E.^ Nógrádi esperessé g. E kerületben, mely 
szintén egészen a hasonnevű vármegyében fekszik , nyolcz 
anya és hét fiók-egyházban vannak elemi iskolák. Az anya- 
egyházak : Berkenye, Borsos-Berénke, Kösd, 
Nógrád, Nöténcs, Rétságh, Szendehely és 
Veröcze; a fiók-egyházak : Berki, Diós-Jenö, 
Horpács, Pencz, Rád, Szokola és Tolmács. E 
kerületben egy iskola sem több mint egyosztályá és vegyes ; 
de a tanképes gyermekek közöl 96% járt iskolába. A b e r- 
k i i iskolának nincs saját épülete, a többinek van. Segédtaní- 
tók voltak Nógrádon és Szendehelyen. A tannyelv 
a kerület iskoláiban elég változatos , névszerint német : B e r- 
kenyén és Szendehely tt; magyar-német : Veröczén ; 
magyar- tót: Nógrádon, Nöténcsen és Penczen. 

A nöténcsi anyaegyházhoz tartozik a többi közt Felsö- 
P e t é n y is mint fiók-egyház. Ebben a közbirtokosság tago- 
sítás alkalmával féltelki illetőséget kihasittutott alapjául egy 
építendő kath. elemi iskolának azon fellétel alatt, hogy a ta- 
nítót a közbirtokosság fogja választani, s egyúttal ö határo- 
zandja meg a tannyelvet. E föltételek ellen a váczi püspök 
óvást tett sa tagosítás ellen, ha ily feltételek mellett történnék, 
tiltakozott, de süker nélkül. A nöténcsi lelkésznek az előt- 
tünk fekvő kimutatáshoz csatoltatott jegyzéke, melyből e tény- 
állást merítjük, igy folytatja panaszos tudósítását: „erre a 
közbirtokosság egy része a kihasított féltelket magához ragad- 
ta és „saját gyermekeik" nevelésére fordítja, kÍ7.árván 
e jótékony intézetből valami húszra nienőiskolás oryorniokot/' 

Ez is egyike azon sem örvendetes, som ('pületes kövot 

BTAT. É8 NEMZETOAZD. KÖZLEM. — I. 1 .*> 



194 BÁESr JÓZSEF. 

kezményeknek y melyek a felekezeti iskolák rendszeréből 
erednek. 

F.) Romhányi esperessé g. E kerfiletben , mely 
hasonlóképen egészen Nógrád vármegyében fekssik, hat anya- 
és kilencz fiók egyházban vannak elemi iskolák. As anya- 
egyházak : Herencsény, Nándor, Néssa, Rom- 
hány. Sáp (alsó,) és Terény ; a fiók-^yhásak : Alsó- 
Petény, Felsö-Szátok, Keszegh, Kia-Ecset, 
Legénd, Surány, Szanda, Szenté ésTereske. 
Itt sincs magasabb iskola sehol , s valamennyi csak egyosztá- 
lyu és vegyes. Minden iskolának azonban van saját épületéét 
tanitója ; Herencsény ben és Romhány ban van egy- 
egy segéd is. A tannyelv többnyire magyar, de hat iskolában 
nem az, hanem ötben tót, úgymint: Alsó-Petényen, 
Alsó-Ságon, Felsö-Szátku n, Keszeghen éi 
N é z s á n ; egyben pedig [magyar-tót , t, i. Legénden.£ 
kerület csupa falukat foglalván magában, népessége is csekély, 
s a tanképes gyermekek száma e kerületben a legkisebb^ úgy- 
mint csak 518 fiu és 498 leány. 

n. Fevti Főesperesség. 

A.) Alsó-némedi esperessé g. E kerületben 
hét anya- és öt fiók-egyházban vannak elemi iskolák. Az 
anyaegyházak: Alsó-Némedi, Apostagh, Bugyi, 
Kún-Szent -Miklós, Peregh, Sári és Uj-Har- 
t y á n ; a fiók-egyházak : Felsö-Dabas, Gyón, Ka- 
kucs, OcsaésTass. Ezen iskolák is mind csak egy 
osztályúak és vegyesek. Mindeniknek van saját épülete, 
csak a gyóni szorult bérelt helyiségbe. Ámde az apos- 
tagh i szttk ; a kún-szent-miklósi oly kicsiny, hogy 
a gyermekeknek csak egy része fér el benne, noha némelyek 
a földön ülnek ; T a s s o n a tanító lakszobája fölötte kicsiny. 
Tanitó, rendes, mindenütt van, Sári ban ésFelsö-Daba- 
s o n van segéd is. Az ócsai tanítónak, mint tanitónak fizetése 
minden tanuló után 20 kr., volt pedig összesen 50 fiu és 44 
leány. Ugyanannak kántori dija: \^ telek földje; párbér fe- 
jében 80 véka rozs és 20 ft. Stóla fejében összesen 40 ft. ; to- 
vább: V, mázsa hús, V2 mázsa só, lő W faggyú, 4 itcze vaj, 



ELEMI TANÜGY A VÁCZI EGYHÁZMEGYÉBEN. 195 

szalonna helyett 3 ft., V? ^ paprika, 1 szekér széna, 
ugyanannyi szalma és lakás. Az újhartyáni tanitó, fizeté- 
se mellé, ösztön díj fejében b. Sina Simontól szokott volt kapni 
évenkint 20 forintot, a k a k u c s i ugyanonnan 15 ft. Most et- 
től elestek. A tannyelv többnyire magyar, és csak Sáriban 
magyar- tót, Új-Hartyánban magyar-német. 

B.) Czeglédi esperessé g. E kerületben mind- 
össze már csak hét helyen vannak elemi iskolák , öt anya- és 
két fiókegyházban. Az anyaegyházak : Czegléd, Czeg- 
léd-Berczel, Irsa, Nagykörös és Törtelja fiók- 
egyházak : E c s é r (a Jászságban) és Vacs-Czeglé' 
d e n van a fiuk számára négy osztályú föelemi iskola , a 
leányokéra pedig két osztályú elemi iskola. Van azonkivQl 
rajztanár 525 íV. évi díjjal és van két magán iskola nöi kézi 
munkákra. Nagy-Körösön van egy két osztályú fiu- és 
egy egyosztályu leány-iskola ; Czegléd-Berczelen egy 
kétosztályu vegyes. A többi iskolák egy osztályúak és vegye- 
sek. Iskola-épületek mindenütt vannak ugyan, de a nagy- 
kő r ö s i a városé, a k o c s é r i pedig Jász-apáthié. A 
tannyelv az egy Czegléd-Berczel kivételével , hol ma- 
gyar-német nyelven tanulnak , mindenütt magyar. Itt már ha- 
tározottan az alföld typusa uralkodik. Mindössze hét helyen 
1510 tanképes fiu, 1420 leány volt, melyek közöl csak 587o 
járt iskolába, s egyegy tanító alá még is átlag 107 tanuló ju- 
tott. Egyes helyeken aránylag még több. 

C.)Fóthi esperessé g. E kerületben hat anya- és 
nyolcz fiókegyházban vannak elemi iskolák. Az anyaegyhá- 
zak : Csömör, Ecser, Fóth, Kerepes, Mogyo- 
ród, és Rákos-Csaba; A fiókegyházak : C s i k - T a r- 
csa, Czinkota, KisTarcsa, Maglód, Péczel^ 
Rákos Keresztúr, Rákos-Palota ésUj-Pest. 
Még itt, a főváros legközelebbi környékében, sincs sehol ma- 
gasabb elemi iskola mint egyosztályu vegyes. Iskolának való 
épület és tanító mindenütt van , Csömörön, Ecseren 
és Mogyoródon van egyegy segéd is , de az iskoláztatás 
vajmi hanyag. A tanképes 1222 gyermek közöl csak 551 járt 
iskolába, vagy is 45 %! A mogyoródi tanítót igy jellemzi 
a kimutatás : „az iskolát a segédtanító vezeti, mert a rendes 

13^ 



196 BASSI JÓZSEF. 

tanító Pi4»p Uszló , kinek ossxes jöTedelme mintegy 500 fo- 
rínty teljességgel cssk a jegrzoségnek él, s az iskolára nincsen 
semmi gondja." A tannyelv e kerületben, mely az orsság fo- 
Tároait félkörben övedzi , csak 5t beljen magyar, úgy mint: 
Féthon, Mogyoródon, Péczelen, Rákos-Csa- 
bán és Rákos-Palotán; magyar német: Új- Pesten, 
magyar-tót pedig: Csömörön, Csinkotán, Csik- és 
Kis-Tarcsán, Ecseren, Kerepesen, Maglódon, 
és Rákos-Keresztáron. 

D.) Kecskeméti esperessé g. E kerfiletben 
csak négy helyen yannak iskolák és mindannyi anya^yház 
is. Nereik: Izsák, Kecskemét, Örkény és Tatái^ 
Szent-György. De e négy helyen 25 tanteremben tarta- 
tik iskola mind magyar nyelven. E tantermekből hnsson^yet 
maga Kecskemét városa tart nyitva. Van ott l^elSasör 
négyosztálya (Sdemi fiaiskola , melynek első vagy is legalsó 
oartálya a tanalók sokasága miatt párhozamos ; van 3 osztá- 
lya leányiskola ; tovább van három helyen két osztálya is- 
kola fiak és agyán ilyen leányok számára ; végre van egyosz- 
tálya vegyes iskola. Volt Kecskeméten reáliskola is, de 
1861-ben megsz&nt. A nötanitót. kitol a leányok noi kési 
mankát tannlnak , a város fizeti. Tanító van összesen 22 , kik 
részint három saját iskolai épületben laknak, részint meg nem 
határozott száma bériéit iskolai helyiségben. Vasárnapi iskola 
ngyanott van hét. Izsákon az iskola két-osztálya, a vasár- 
napit m^szontette gyalésileg a nép, megtagadván az érte járó 
dijakat Az egyik osztályt a kántor vezeti, a másikat a segéd- 
tanító. Örkényben és Tatár-Szent-Györgyönaz 
iskolák csak egyosztályoak és vegresek. Örkényben a 
vasárnapi iskola „a tanítónak részeges életmódja miatt meg- 
azfint ;* Tatár-Szent-Györgyön szünetel , mert a ta- 
nítótól megtagadták a fizetést , melyet érte szoktak volt fizet- 
ni. Az Örkényi iskola a j^yzöi lakban tartatik. Kecskeméten 
a bejegyzett tanképes gyermekek száma 444X\ és pedig 2100 
fin és 2300 leány. Elzekböl, ha minden járna, minden tanítóra 
jatna 200 növendék. Nem járt azonban csak 32*/, , és pedig 
fin 41%, leány ellenben csak 29* ^ s minden tanítónak átlag 
jotoU 70 tanaló. Az egész kerületben a Unképesek közöl 



ELEMI TANÜGY A VÁCZI EGYHÁZMEGYÉBEN 197 

csak 38% járt iskolába, s egyegy tanító alá még így is jutott 
71 növendék. 

£.) Nagykátai esperessé g. £ kerületben hét 
anya- és négy fiókegyházban vannak elemi iskolák. Az anya- 
egyházak: Nagy-Káta, Szecsö, Szent-Márton- 
Kát a , T á p i ó - B i c s k e , T á p i ó - S á g h , T á p i ó - S ü 1 1 
és Úri; a fíókegyházak: Gomba, Káva, Mende és 
Tápió-Szent-Márton. Ezen iskolák közöl csak a 
nagykátai és a tápió-bicskei két osztályúak , de 
ezek is vegyesek, mint a többi valamennyi. Segédtanítók van- 
nak : Nagy-Kátán és Tápió-Bicskén kettö-kettö, 
Mendén ésSzecsön egyegy. Nagy-Kátán uj isko- 
lát építenek , mely még nem volt befejezve. Tápió-Bics- 
kén az iskola részére részint papirosokban , részint földbir- 
tokban mintegy 10,000 forintra menő, úgynevezett Bics- 
koy-Sándor- féle alapítvány létezik , s magában a hely- 
ségben kezeltetik. Ebből vett fel a község kölcsönt, mikor új 
iskoláját építette. A kamatok hovafordításáról a kimutatás 
nem szól. A gombai iskolában mesterember tanít; díja 
30 ft. és 6. pesti mérő rozs. Saját épülete az iskolának nem 
lévén , e szegényes díjból fizeti a tanító a lakbért is. — A 
többi helyeken mindenütt saját épülete van az iskolának. A 
tannyelv magyar, egyetlenegy kivétellel. Ez Mendén van, 
hol a tannyelv magyar-tót. 

F.) Soroksári esperessé g. E kerületben hat 
anya- és csak egy fiók-egyházban vannak elemi iskolák. Az 
anyaegyházak: Haraszti, Monor, Soroksár, Tak- 
sony, Üllő és Vecsés; a fiókegyház : G y ö m r ö. E 
kerületben legtöbb kétosztályu iskola van, úgymint: Ha- 
rasztiban, Monoron, Üllőn és Vecsésen; a so- 
roksári épen négyosztályu ; de valamint a többi egyosztályú- 
ak, úgy ezek is mind vegyesek. Tanítók vannak S o r o k s á- 
ron négy, Monoron és Üllőn kettő-kettő ; a többi he- 
lyeken egyegy; segédtanítók működnek Harasztiban, 
Monoron, Üllőn- ós Vecsésen. Taksonyban 235 
gyermek járt iskolába egy tanitó alatt! Itt az a megjegyzés 
is áll a kimutatásban, hogy „1861-ben az alkotmány beállta 
óta nyáron igen kevés gyermek látogatja az iskolát." — Min- 



198 BAR8I JÓZSEF. 

den iskolának van saját épülete. • A tannyelv öt tanteremben 
magyar , úgy mint Gyomron, Monorou és Üllőn, 
kilenczben pedig magyar-német, névszeiint Harasztiban, 
Soroksáron, Taksonyban és Vecsésen. A tsn- 
képesek közöl 93 % járt tettleg iskolába , s átlag minden ta- 
nítóra 111 növendék jutott. 

G.)Zsámboki esperesség. E kerületben iskolás 
fiókegyház nincs egy sem, anyaegyház pedig van a következő 
hét: Dány, Issaszegh, Eóka, Szent-Lőrincz- 
Kata, Tápió-Sáp, Tó- Á Imás és Zsámbok. Kó- 
k á n az iskola kétosztályu de vegyes , Tó-Almáson kü' 
lön van a iiu- és külön a leányiskola : de csak egy osztályúak. 
A többi mind csak egy osztályú és vegyes. Épülete mindenik 
iskolának van ^ és a rendes tanitó mellett csak két helyen 
nincs segédtanító, úgymint: Ss. Lörin ez Katán és 
Tápió-Sápon. A tanképesek közöl 84^® járt iskolába , s 
még is 105 növendék jutott átlag egyegy tanítóra. A tannyelv 
csak Issaszeghen és Tápiósápoh tót; a többi he- 
lyeken magyar. 

III. Csongrádi Föesperesség. 

A.)Hód-mezö-Vá8árhelyi esperesség. E 
kerületben nyolcz anyaegyházban vannak elemi iskolák, azon 
kivül pedig a derékegyházi pusztán öt helyen. Az anyaegy- 
házak : Ai-Gyeö, Csongrád, Hód-mezö-Vásár- 
hely, Mindszent, Sámson, Szegvár, Szentes 
és Tápé; a derékegyházi puszta iskolás helyei : Derék- 
egyháza, László-Telek, Mágocs, Ördöngös, 
és Tompahát. Hód-mezo-vásárhelyen van, a ki- 
mutatás szerint , összesen egy saját épületben nyolcz osztály, 
és pedig öt a fiuk és három a leányok számára ; azonkívül pe- 
dig két vegyes tanyai iskola. Női kézi munkára nincs tanitó, 
sem más magán-intézet. Vasárnapi iskola van mester-legények 
és inasok számára. A városban öt fö és egy segédtanító mű- 
ködik , a tanyákon két tanyai tanitó. A tanyai tanitó fizetése : 
210 ft., szabad lakás, egy hold föld kertnek, 15 ft. 75 kr. fű- 
tőre. Csongrádon van egy föelemi iskola fiuk számára 



ELEMI TAMŰGY A VÁCZI EGYHAzMEQTÉBEN. 199 

négy osztálylyal; melyekből az első és második párhuzamos ; 
egy leányiskola három osztálylynl, melynek első két osztálya 
szintén párhuzamos ; tovább egy vegyes egy osztályú és négy 
tanyai iskola. Itt van magán leánynevelő intézet , meg nöi 
kézi munkára tanító asszony , és vasárnapi két osztályú fiu- 
s egy osztályú leány iskola , összesen hat városig négy tanyai 
tanitóval és három segéddel. Apor-Mindszenten van 
két osztályú fiu és egyosztályu leány-iskola , s a tanyákon öt 
vegyes ; három városi és öt tanyai tanitóval. Az épületek kö- 
zöl kettő az iskolák sajátja , a többi bérelt. Szentesen 
van három osztályú iiu-, két osztályú leány-iskola , egy vé- 
gy es egy-osztályu és hasonló szerkezettel két tanyai. Al- 
G y e ő n van egy fiu-; egy leány és egy vegyes iskola, S z e g- 
vártt szintén külön fiu és külön leány-iskola. Az egész ke- 
rületben kilencz épület az iskolák sajátja, a többi bérelt; de 
a béreltek számát a kimutatásból nem lehet eltalálni. A de- 
rékegyházai, ördöngösi és tompaháti pusztai 
iskolákat gr. Károlyi István alapította és tartja ; a m á g o- 
csit és lászlótelkit ellenben gr. Károlyi Lajos, ki azóta 
kimúlt ugyan, de fiában, gr. Károlyi Alajosban, nem csak 
jól kezelt, hanem bölcsen felhasznált vagyonának is örökösé- 
ben, mint ennek eddigi tettei mutatják, közművelődésünk hű 
pártolóját hagyván maga után, bizton remélhetni, hogy az oly 
nagyon szükséges és hasznos pusztai iskolákat sem hagyta 
mostoha kézre. 

A tannyelv nem csak e kerületben , hanem az egész 
csongrádi főesperességben tisztán magyar, mely szerencsében 
egész Magyarországon a r. kath. egyház kevés föesperessége 
részesül. 

B.) Kis-Kúnsági esperessé g. E kerületben 
hét anya- és egy fiók-egyházban vannak elemi iskolák. Az 
anyaegyházak: Csany, Dócz, Dorosma, Félegy- 
háza, Halas, MajsaésPéteri;A fiókegyház : A 1 s ó- 
Péteri. Félegyházán van egy föelemi négy osztályú 
iskola fiuk, és egy két osztályú leányok számára, két kézi 
munka iskolával; Majsán van egy háromosztályú fiu- és 
kétosztályu leányiskola; Dorosmán egy kétosztályu fiu, 
egy egyosztályu leány és két vegyes tanyai iskola ; Hala- 



200 BAUSI JÓZSÜF. 

80 n különüli- és külön leányiskola. A többi helyeken az 
iskolák csak cgyosztályuak és vegyesek. A tanképes gyerme- 
kek száma e kerületben 3608 főre ment , és pedig fiú yolt 
1994^ leány csak 1614; s ezen aránytalanság oda látszik ma- 
tatni f hogy az összeírás nem egészen hiteles. Tettleg ezek- 
ből nem járt csak 647© és mégis egyegy tanítóra jutott 93 ta- 
nuló. — Iskolai saját épület e kerületben volt nyolcz. A tani- 
tók összes száma 22. Segédtanító nem volt egy sem. 

C.) Nagy-abonyi esperessé g. E kerületben 
hat anya- és egy fiók-egyházban vannak elemi iskolák. Az 
anyaegyházak rJánoshida, Nagy- (vagy Szolook-) 
Abony, Rékás^ Tápió-Györgye, Tápió-Szele 
ésÚj-Szász;a fiók-egyház : F a rm o s. N a g y - A b o n y- 
ban van két osztályú fíu- és külön két-osztál}u leányiskola ^ s 
e mellett tanultak nöi kézi munkát is ; kétosztályuak de ve- 
gyesek az iskolák János hidán, Tápió-Györgyén 
és üj -Szászon; Rékáson van egy fiu és egy leányis* 
kóla , s azonkívül egy vegyes ; a tápiószelei és far- 
ra o's i iskolák cgyosztályuak és vegyesek. Tanító van. össze- 
sen 13 és két nö ; saját épülőtök az iskoláknak volt kilencz. 
A tanképes gyermekek összes száma 3209 volt, és pedig 
1724 fiu s 1485 leány ; ezek közöl azonban csak 69% j^rt 
tettleg iskolába s egyegy tanító alá még is jutott 146. Ha 
mindnyájan jártak volna, egyegy tanító alá 214 növencfék 
esett volna, mi azon esetre is , hogy az összeírás hiteles, mi- 
hez azonban itt is kétség fór, s hogy a népesség nem fogna 
szaporodni sem a tanítás tökcietesbíttetni, a mi nem valószí- 
nű: arról tesz tanúságot, hogy a tanítók száma e kerületben 
már most is elégtelen. 

D.) Szolnoki esperessé g. E kerületben hét anya- 
és két fiók-egyházban vannak elemi iskolák. Az anyaegyhá- 
zak : Alpár, Csépa, Czibakháza, Mezö-Túr, 
Szolnok, Tó-szeghésüj-Kécske;a fiókegyházak : 
Puszta-Szele vény és Puszta- Újfalu. Szolno- 
kon van egy négy osztályú fiú, egy kétosztályu leány- és egy 
egyosztályu vegyes iskola. A fiúiskola első osztálya párhuza- 
mos ; Czibakházán van egy kétosztályu fiu és ugyanilyen 
leányiskola ;'^kétosztályu de vegyes iskolák vannak még: Al- 



ELEMI tanOgt a vAczi bgyháemeotíben. 201 

páron, Hesö-Túron, Tó-Sxeghen és Új-Kecs- 
kén; Csépán yan kfilön egyosstály fiuk s egyosstály leá- 
nyok számára, A fiókegyhási iskolák csak egyosstályuak és 
▼egyesek. A tanítók össaes ssámm 21. Hogy Ssoinokon 
nöi kési munkát nem tanítanak s ismétlő yasámapi iskola 
sincs j nem csak sajnos , hanem valóban feltüoS is. S8t Ssoi- 
nokon reáliskolának, még pedig nem csak alsónak, kellene len- 
ni, hanem felsőnek is. Minden iskolának van saját épülete. A 
tanképesek közöl 16% í^^t iskolába, s egyegy tanítónak még 
is 100 tanuló jutott, mi nagyon elég. S as így elfoglalt tanítók 
fisetése is, mint as előttünk fekvő kimutatás Csibakhása 
mesővárosának rovata alatt megjegyzi, ,|igen rosszul szolgál- 
tatik ki ,'' pedig Csiba k-hásán 326 tanuló van bejegyezve, 
kik kösől két tanító alá tettleg 272 növendék járt , úgy mint 
140 fiu és 132 leány. 

Mig a kösségek nem veendik saját kezeikbe az iskolát, 
as njsservesetíi vármegyék felügyelete s az országos tanügyi 
hatóságok főfelügyelete mellett , az elemi tanügy lehetetlen 
hogy kiemelkedjék azon örömtelen állapotból, melyben maig- 
lan a legfSbb helységekben pang, életet hazudva, de gyümöl- 
csöt még csak nem is igérve. 



202 



BABSI JÓZSEF. 











A 


nyilvános elemi tanügy 


állása a 


váczi 




1 


Espcroasdgi 


Egybáiak, 


Tanítók 


Iskolai 

épületek 




A tAft 


B z á m a 


tíBXtáQ 
























1 




1 


kerületek 


1 

69 




1 


é 


j^ 

^ 




^ 






l 

03 




sj 








1 


1 »i' 


H , 


í 


• 








\ 




*3 


SzekCBegyháíii 


011 


20 26 6 


1 


3a 14 


2 16 


26 


14 


3 


— L 




* 


Ecseghi , , 


7 4 


u n^ 4 


— 


15 


11 


— ' 11 


11 


11 


— . 


_ 1 


I 


lo 


GödöUöi . . 


6 4 


10 n 6 


— 


17 


9 


ll 10 18 


U 





* : 


g 


Hatvani , . 


8 8 


16 17, 6 


— 


23 


15 


l 


16 18 


11 


1 


^ 






Nógrádi . . 


8 7 


IB t5 2 


— 


17 


14 


1 


15 15 


9 


^ 


1 




Romhányj * 


6 9 


15 lö 21 


— 


17 15 


— 


15 15 


9! 5^-1 


Öflasiésen fi 


44 


43 


87 


95 


2fii 1 122] 78 


5: 83 


98 


72 


9' 5l 






Als6-Ntoedi 


7 


5 12 


12 


2 — 


14 


11 


1 


12 


12 


10 


_ 


— 






Cjtegléií. . 


5 


2i 7 


14 


21- 


16 


7 


— ^ 


7 


15 


13 


— 


— 






Fóthi . . . 


6[ 8 U 


14 


3- 


17 


U 


^_ 


14 


14 


5 





«-<^ ' 




*í; 


Kecskeméti 


41— 4 


25 ll 1 


27 


6 





6 


25 


25 


_^ 


-^ 


II 


.? 


Nagjkátal . 


7| 4 n 


í2\ 6- 


18 


11 


^^ 


11 


U 


12 


__ 


— 




Oi 


Horoksári , 


6 1 7 


12 4- 


16 


7 





7 


14 


!> 





^ 






Zsámboki 


7—! 1 7' 5—; 12 


7 


— 


7 


9 


7 


2 


— 




összes eii 7 


mio 


62 


B625 


1 


120 


ea 'll 64 


102 


17 


Ü - 






Hód mezei vá' 


1 










! 


fj \ 


J 








í^ 


Éárhel\T . 


8^- 


8 


42 


6 




4S 


14 


2' 14 48 


^ 48 


— 


^ 


III 


1 


Kis Rüíiságí 


71 1 


8 


22 






22 


8 


-1 8 5^2 


22 


-^ 


— 


Nagy-Abonyi 


6 1 


7 


13 




^ 


15 


9 


^ 9 15 


lö 


— 


— 




c3 


S/^olnoki 


7 2 


9 


21 


1^-1 22 


a 


- 9 23 


23»— 


— 


Öss7>eaen 4 


28 4 


32 m\ 7l 2|l€7 40 


2l 40|108 


1 108M - 


% 


;yetei 


nes QSfizeKek 17 


IH 


|67 


1181 


2S9 


156 


M 


|349 


181 


P 


1187 


,308 


j 257 


11 


8 



Észrevételek. 

a) Váczon van külön rajztanító ; es 

b) magán leánynevelő intézet. 

c) Kecskemétről a tudósítás azt mondja, hogy három iskolának 
saját epülete van ^^ a többi bérelt , de a béreltek számát nem nevezi 
meg. 



ELEUI TANOaV ▲ VÁUZI EGYHÁZMEGYÉBEN. 



203 



r. 


kai egyházmegyében az 186 Va*^ évben 








n 


je 1 V 


A g7ermokek száma 


Arányok | 


vegjf eseti 


Unk^pCB 


volt 


tettleg járt 






44 


a 

Ti 






t^ 


4* 




K 


■ét 




a 


a 

•43 


m 


-§ 




ti 







^ 

^ 

b 


1^ 


a 


§ 


ö 














< 


» 


6 


4 




K4íia 


1,341 


2,744 


1,255 


1J98 


2,453 


89 


76 


— 


^ 





613 


590 


1,202 


385 


322 


707 


58 


47 


1 


— 





871 


880 


1,751 


698 


654 


1,352 


77 


79 


«» 


- 


: 


1,047 


1,002 


2,049 


871 


801 


1,672 


83 


72 ' 


8 


1 


— 


591 


564 


1,155 


565 


552 


1,117 


96 


65 


1 


— , 


' 


518 


498 


1,916 


475 


430 


895 


88 


52 


|10 


5 


— 


5,042 


4,875 


9,917 


4,249 


3,947 


8496 


82"/.' 67 1 


T 


"l 





834 


748 


l,5bJ 


788 


71Í 


1,GU0 


94 


107 


— 


2 


■ 


1,510 


1,420 


2,930 


U14 


81.6 


1J22 


58 


107 


8 


1 


j . 


6^4 


598 


iX22 


285 


266 


551 


45 


32 


— ' 


— 


— 


2,321 


2,5S7 


4,808 


1,U33 


835 


1,868 


S'i 


71 


1 


— 


— 


982 


922 


1,904 


502 


483 


984 


51 


54 




9 


— 


997 


905 


1,902 


930 


851 


1,781 


93 


111 


^ 


— 


— 


794 


705 


1,499 


672 


599 


1,271 


84 


105 


10 


13 


.^ 


8,062 


7.835 


15,897 


5,119 


4,558 


9,677 


mx 


81 






,_ 


3^30 


2,793 


6,322 


2,6fH) 


2,062 


4,712 


74 


98 


— 


— 





1,994 


1,614 


3,608 


1,236 


817 


2,053 


ÍH 


93 


^ — 


— 




1J24 


1,485 


3,209 


1,197 


997 


' 2,194 


' 68 


146 




— 


— 


1,480 


1,409 


2,889 


1,155 


1,061 


2,216 


76 


100 


H^ 


— 


8J27 


7,301 


16,028 


t>,238 


4,937 


11,175 


69'*/,| 104 1 


20| 


\B] 


— 


21,831 


20,01 1 


41,842 


15,606 


13,442 


29,048 


1 69% 


83 1 



d) E föesperesség sok iskoláinál csak a nyári tanulók száma 
van főUegyezve, míg a többieknél a t^li szám áll. Innen a különbség 
94% és 387o között. 

e) A bérlett helyiségek száma itt sincs megnevezve. A nyári 
évszak alatt itt is többnyire üresek az iskolák. 



IX. 

MAGYARORSZÁG ÁLLADALMI ÉS ORSZÁGOS 

UTJAI. 

Fest Vilmosfél. 

Midőn a polgári társadalom a miveltség, anyagi jóllét s 
iparéletnek magasabb fokát eléri| — szükségleteinek ellátása, 
kényelmének élvezése s fényűzési igényeinek kielégítése oly 
fötényezökként lépnek föl, melyek a személy- és áruszállítás- 
ban naprél napra nagyobb mozgalmat idéznek-elö , parancso- 
lólag követelvén , hogy minél számosabb közlekedési eszkö- 
zöky még pedig oly tökélylyel létesüljenek ^ hogy azokon ne 
csak gyorsan és bizton utazni, hanem bár minő terhet is olcsón 
lehessen szállítani. 

Ily alakot mutat fel tagadhatlanul a jelenkor, melyben 
a vaspályák a leghatalmasabb tényezők gyanánt szerepelnek. 

De midőn ezek leginkább csak egyes főirányokban kö- 
vetik a bel és külkereskedelem életereit , igen fontos feladás 
jut még a jól épített és rendezett kő utaknak is , mert ezek 
főképen csak a belforgalom lendítésére és biztosítására levén 
hivatva, oly hasznos közvetitőknek tekinthetők , mellyek az 
államok anyagi jélléte, sőt szellemi fejlődésének gyarapodá- 
sára felette jótékony befolyást gyakorolnak, s azért jelentősé- 
güket soha el nem veszítendik. 

Nem lehet czélja a jelen értekezésnek a kőutak általáno- 
san elismert hasznosságát és szükségességét hosszasabban fej- 
tegetni ; nem lehet czélja bővebben mutogatni , hogy a föld- 
mivelés fejlődését, a birtok értékét, a gyár és iparos élet, szó- 
val a nemzeti vagyon fokozódását nagy részben a jól rendezett 
kőutak áldásos befolyásának köszönhetni , — hanem minket 



MAGYARORSZÁG ÁLLADALMI ÉR ORSZÁGOS UTJAI. 205 

kiválólag 8 közvetlenül Magyarország közlekedési ügye érde- 
kelvén , legyen szabad ez alkalmat arra felhasználnonii hogy 
hazánk föutjai hálózatáról, azoknak mibenlétéről s állapotá- 
ról tüzetesen szólhassak. 

Magyarország útjai úgy^ mint más országokéi, lényegök 
szerint, négy osztályba sorozhatok. 

Első helyet foglalnak-el az úgy nevezett birodalmi'; 
rövidebben: állam utak. 

Ezek úgy kereskedelmi és közgazdasági ; mint hadtani 
irányban kiváló jelentőséggel birván az álladalmi kincs- 
tár költségén épitetnek s ápoltatnak. 

Ezek után következnek : 

Az országutak; ezeknek kiállítása és fentartása az 
országos útépítő alapot érdekli, mely mint tudva 
van, — az országos közmunka-erő öszvegéből s egy részének 
pénzzel megváltásából áll. Továbbá : 

Közlekedési és végre 

Községi vagy helységiutak; amazok számo- 
sabb , ezek csak két vagy három helységnek egymás közti 
összeköttetését eszközölvén , az érdeklett községek 
gondviselésére vannak bízva. 

Miután csak az első és második pontban érintett utak 
országos érdeküek, a következőkben csak azokról fogunk szól- 
ni, mégpedig; 

Először: Az államutakról, azoknak fSiránya, 
hossza , jelen és régi állapota , javításukra mintegy másfél 
évtized óta fordított , s teljes helyreállításukra ezentúl még 
megkívántató költségek , az egyes vonalokon tapasztalt for- 
galom s ezen alapuló jelentőségük fokozata képezendvén 
leírásunk főtárgyát; azután fő vonásokban az országutak- 
ról lesz szó, s befejezésül néhány észrevételt teszünk a 
jelenleg fennálló utfentartási rendszerről , s ennek kívánatos 
módosításáról. 



Az államutak 1851-ben vétettek kincstári kezelés alá, u 
ennek következtében a fenntartási s házilag kezelt kiadások 
ugy, mint a rendkívüli építésekre megkívántatott költségek, 



206 PEST VILMOS. 

nagyobbára az álladalmi utépitési alapból lőnek fedesve , az 
országos közmunka erö pedig csak csekély obb mérvben járult 
az államutak csinálásához, de az általa teljesített munkák, 
vagy is ezeknek pénzegyenértéke akkoron nem is térittetett 
meg az országos utépitési alapnak. 

Azonban 1853 folytán az államutak vám alá kerülvén, 
azon elvet is, melyen az addigi útfenntartási rendszer sarkal- 
lőtt, lényeges módosításnak kellett alávetni. — A vámsorom- 
pók szerte széjjel történt felállítására tehát önként követke- 
zett azon megállapodás , miszerint az államutakra fordított 
országos közmunka-erö vagy is inkább ezen erővel eszkőzldtt 
munkának valóságos pénz értéke , a birodalmi kincstárból az 
országos utépitési alapnak megtéríttessék. 

A vámrendszerhez kötött várakozásokat azonban távol- 
ról sem elégítvén ki azon csekély eredmény , melyet az utvá- 
mok jövedelme felmutatott ; e mellett a behozott vámrendszer 
mindeníitt ellenszenvvel találkozván, nem verhetett gyökeret 
egy oly nemzetnél , mely századok óta élvezett alkotmányos 
életéhez, ezen alapuló szokásai-, intézetei- és szentesített régi 
jogaihoz híven ragaszkodni soha meg nem szűnt. 

Éhez járult még azon köríilmény, hogy a vámsorompó- 
kat talán túlbuzgóságból — oly útszakaszokra is felállították, 
mellyek csak kedvező időben voltak használhatók, nedves 
őszi vagy tavaszi hónapokban pedig járhatlanná válván a kö- 
könség jogos követeléseinek meg nem feleltek , sőt méltó sé 
relmekre adtak új meg új alkalmat. 

Ezen köríilmények bölcs méltatásának egyenes követ- 
kezménye volt, hogy az utvámok megszüntetése — a volt te- 
mesi bánságot kivéve — az ország érdekében már 1854. év- 
ben felsőbb helyről megrendeltetett ; a vámsoronipók ország 
szerte ismét lehullottak , a kereskedelmi forgalom pedig ezen 
bilincseitől megszabadulva újra szabadabban lélekzett. 

A viszonyok ezen kedvező változása államutaink keze- 
lésében ismét némi módosítást idézett elő, nevezetesen az út- 
építés és fenntartásra nézve akként intézkedtek , hogy annak 
költségei azontúl is az állami útépítési alapból fedeztetnek 
ugyan, de erre évenként csak oly öszveg vétessék igénybe, 



\ 



MAGYARORSZÁG ÁLLADALMI As ORSzAgOS UTJAI. 207 

mely azutvámok eltörlésével megszűnt vám jövedéket teljesen 
egyensúlyozza. 

Ezen elv szerinti kezelés 1860-nig tartotta fen magát ; 
de amaz évben újra módosítást szenvedett^ mely főbb vonalai- 
ban ebből állott : 

A megyében székelő építészeti hivatalok által összeállí- 
tott s felsőbb helyen megbírált évi előirányzat alapján , egy 
évi szükséglet gyanánt egy összeg állapítatik meg, mely egé- 
szen eltekintve a közerő közreműködésétől; az államutak 
fenntartására és folytatólagos kiépítésére az érdekelt évben 
mulhatlanúl megkívántatik. 

E^en összegből azután levonatik az út- és hídvám meg- 
szüntetéséből eredő veszteség egyenértéke , mely — a hida- 
kat ide nem értve — évenként egy-egy mértföld után 800 fo- 
rintra tétetett ; fbltételeztetvén egyébként , hogy az illető út- 
szakasz vámolható; azaz tökéletesen jó állapotban ; s félben- 
szakasztás nélkül legalább 6 mértft3ldnyi hossza legyen. 

Az ekként fennmaradó összeg egyik része házilag kezelt 
kiadások és rendkívüli építések fedezésére ; az államkincstárt 
terheli ; másik része ellenben ugy nevezett fenntartási és újí- 
tási munkák foganatosítására ; az országos útépítési alapra 
néz. Mind-kettő havonkénti részletekben utalványoztatik, Míg 
tehát a házi kezeléshez tartozó kiadások , jelesül : uz utmes- 
terek fizetései , azoknak irodai szükséglete, jutalmazása, uta- 
zási költségei; ellátási' és nyugdíjjal , térképezési költségek 
8. t. b.; — nem különben a rendkívüli építkezések , azaz oly 
nagyobbszerü utak vagy hidak felállítása; melyek azelőtt 
még nem léteztek, az állam-kincstárt veszik igénybe; addig 
az országos útépítési alap az említett fentartási munkákat lát- 
ja el; nevezetesen : a felügyelő lakok és szertárak újítását; a 
fedő anyag (kövecs) előállítását ; utak és hidak fentartását ; 
hólapátolást , különleges építéseket és beszerzéseket; az al- 
sóbb rendű személyzet , azaz utkaparók és segéd-napszámo- 
sok fizetését; uti szerek és eszközök beszerzését s kijavítá- 
sát, földkárpótlást és kisajátítást, végre különféle kisebb ki- 
adásokat. 

A két alap közt fennálló viszonyosság közelebbi földerí 
tésére szolgáljon például az 1861. évi leszámolás. 



208 PEST VILMOS. 

oAaö 

Ez évben t. i. a megvámolható államutak hossza 309rrTg 

mértföldre ment. 

Az első osztályú azaz 10-töI 20 öl hosszú hidak száma 
volt .66. 

A második osztáju vagy is 20-tól 40 öl hosszú hidaké 29. 

A harmadik osztályba es((, s a 40 ölet meghaladó hidak 

száma végre 15. 

s miutáO; — a szomszédos tartományok vámjövedékét véve 

alapul, meglön állapítva , hogy egy első osztályú hid helyett 

egy mértföld, egy második osztályú helyett két mértföld, egy 

harmadik osztályú helyett pedig három mértföld hossza vámut 

vétessék számításba, tehát az első osztályú 

66 híd képvisel 66 mértföldet ; 

a második osztályú 29 „ „ 58 ^ 

és a harmadik „ ^^ n » 45 „ 

vagy is öszvesen 169 mföldet. 

2028 
mely a fennemlitett 309r— mértföldhez számítva a megvámol- 

20^8 
ható utak öszves hosszát 478jjj^ mérföldre növeli , melynek 

megfelelő vámértéke egyenlő: 800+478|2=: 382,805 frt. 60 

kral. Legyen továbbá az államutak szükségleteire a tárgyalt év- 
ben engedélyezett öszves pénzmennyiség 2.296^909 frt. GO kr. 

s vonassék le ebből a 382,805 frt. 60 „ 

rugó évi vám egyenérték ; a mutatkozó : 1.914,1 10 frtnyi ma- 
radvány azon öszveget képviseli, raely 1861-ben utalványozva 
volt , még pedig : 

házilag kezelt kiadások fejében 75,196 frt. 

rendkívüliekre 28,184 frt. 

s végre a fenntartási és újítási munkákra . . 1.810,724 frt. 
ez utóbbi öszveg az országos útépítési alaphoz azon világos föl- 
tétellel tétetvén át, hogy az évi előszámlába fölvett munkák és 
beszerzések az év folytán valóban foganatba is vétessenek. 

Ezek szerint tehát az országos utépitési alap ugy szól- 
ván vállalkozó gyanánt lép föl az állami kincstár irányában, s 
azért amannak jólértett érdekében áll , a közmunka-erőt mi- 
nél nagyobb mérvben használni fel mind azon építkezések. 



BÍAOTARORSZÁO ÁLLADaLMI BS ORSZÁGOS UTJAI. 209 

teljesitéflére , melyek az évi előirányzat „fentartási és újítási 
munkák" czímtt rovata szerint okvetlenül végrehajtandók. 

Végül megjegyzendő; hogy az államutak közvetlen fel- 
ügyeletét bizonyos számú utkaparók gyakorolják ; ezek felett 
örködnek az utmcsterek (útfelügyelők), kik a megyékben szé- 
kelő építészeti hivatalok alatt állnak^ melyek feladata fŐleg 
az államutak kezelése, azok állapotának figyelemmeli kiséré- 
86; a szükségesnek mutatkozó építkezések és kijavítások ter- 
vezése, végre az évi előirányzat évről évre való összeállítása. 

Ezeket államutjaink jellemzésére fővonásokban előre - 
bocsájtván, azoknak részletes leírásához fordulok s hivatkoz- 
va az ide fűzött úttérképre az egyes vonalokat könnyebb át- 
tekinthetés végett következő rendben fogom elősorolni , úgy 
mint: 

I. A buda-bécsi államut, 
IL buda-gráczi, 

III. buda-eszéki, 

IV. pest-kassa-duklaí, 

V. pest-szabadkai, 

VI. vácz-kassai, 

VII. losoncz-zólyomi, 

VIII. ka8sa*jablouicza*cscruoviczi, 

IX. sziget* kapuiki, 

X. nagybánya-kolosvári, 

XI. debreczen-temesvár-fehdrtemploini, 

XII. nagyvárad-kolosvári, 

XIII. szeged-arad-nagyszebeni. 
Xrv. tenies vár-nagyszebeni 

XV. lugos-orsovai, 

XVI. versecz-pancsovai, 
XVn. temesvár-szegedi, 

XVin. bezdán-uagykikinda-lovriui. 

XIX. mohács-letenye-varasdi, 

XX. varasd-fridói, 

XXI. tapolcza-kanisai, 
XXn. pozBon-varasdi) 
XYm. pozson-haimburgi, 

XXIV. nagyszombat-krakkói, 

XXV. tornócz-nyitrai, 

XXVI. diószeg-jablunkai, 

XXVII. trencs ^n-hrozenkai, 

XXVIII. komárom-érsekujvári, 

STATIsiT. {.ti XKMZKfdAZD. KnZL. I. 14 



210 FEST VILMOS. 

XXIX. vácz-selmeczi, és végre 

XXX. a Bziget-kirlibábai államut. 



I. Abuda-bécsi államut 

Kezdetét veszi a lánczhidnak Buda város felöli végén, 
honnat Budaujiaknak fordulván további folytatásában. Vörös- 
vári Nyergesujfalu , 0-Szöny és Gönyö helységeken , azután 
Győr, Moöony és Óvár városokon vonul át s végre Köpcsé- 
nyen tul Magyarország határát átlépve Haimburgon keress- 
tttl Bécs felé halad. 

Egész hossza a lánczhidtól az ország határáig : 

26 J-^ mértföld. 

Ebből esik: 
Pest megyébe : 

1948 öl kőburkolat (Budaváros átkelésén) 
8170 „ köalappal bíró útrész és végre : 
12482 „ köalapuélküli kövecs ut, tehát 
öszvesen 17,000 öl az az : 

4j^mértr«5ld. 

Esztergám és Komárom megyébe : 
23092 öl kőalapu; és 
16780 „ kövecs ut 

öszvesen : 39872 öl = 9Í«L* m. f. 

ff 

Győr megyébe : 
970 öl kőburkolat Qyőr városban, 

20290 „ kövecs ut 

öszvesen : 21260 öl = 5^1® m. f ; 

n 

végül Mosony megyébe : 
630 öl kőburkolat Mosony városban, 
26850 „ kövecs ut. 



öszvesen : 27480 öl = 6?*?? m. f. 

40Ü0 

A külön szerkezetű utrészleteket egybevonván, van ez 
útvonalon : 

2948 öl kőburkolat. 
26262 ,, kőalapu és 
76402 r, kövecs ut 
Az ut csak nem egész hosszában álladalmi kezelés alatt 
áll; vannak azonban rajta magán- vámutak is, ugy mint: 



MAGTARORSZÁG ÁLLADALMi ÉS ORSZÁGOS UTJAI. 211 

1982 öl hoszu átkelts Buda városnál , a gróf Zichy 
családé ; 
303 öl hosszú váműt a fttzitdi cznkor-gyár mellett, 

ugyanazé , 
939 61 Ó-Szőnyön ; továbbá 
4777 öl Győr városé ; 
987 öl a győri kápUlané. 

630 öl Mosony városé; végül a herczeg Eszterházy 
2554 öl hossza köpcsényi vámutja. 
öszvesen: 12172 öl = 8-H?m. f. 

4000 

és igy marad talajdonképen állami kezelés alatt csak : 
28ÍÍÍÍLm. f. 

4000 

Szerkezetére nézve, a mint láttuk, csupán kis része van 
kőburkolattal ellátva , a többi vagy köalapu , vagy pusztán 
kövecs út. 

Ezen vonal az utolsó évtized alatt meg nem szünö gond- 
dal történt ápolás után most már a tökély azon fokára emel- 
kedett , hogy a közlekedés , még a legrosszabb őszi Időjárás- 
nál is — a magán vámutakat kivéve — az egész vonal men- 
tén fenakadás nélkül történhetik. 

Ellenben mily szánandó alakot mutatott fel 1862 előtt 
nem csak Pest, de különösen Esztergám- és Komárom megyék- 
ben is, a hol az ut, minden oldal-árkok nélkül, folyvást kanyar- 
gósán csavargott a hullámos tereken most fölemelkedve, majd 
hirtelen leereszkedve, — rendes hidak helyett csak teknyős 
alakú nyilt csatornákkal ellátva, jobbról a Duna árjaitól, bal- 
ról a hegyekről lerohanó vizektől ostromolva szakadatlanul 
veszélyben forgott, kőalapu részletei lélekrázók, agyagos talajú 
szakaszai csak száraz időjárásnál, homokos részei ellenben 
csupán esős időben voltak járhatók. 

Ilyen volt Gönyötöl Győr felé , hol eredeti állapotában 
futó homokos dombokon oldalárkoktól nem korlátozva kanyar- 
gott jobbról balra mint egy falusi út. — Mosonymegyében 
csak kezdete volt tűrhető karban, folytatása roszabb volt a 
rosznál s főkép Óvár és Oroszvár között ősszel és tavasszal 
úgy felázott, hogy a feneketlen sárban elsülyedt társzekereket 
ki kellett ásni a nyirkos úttestből. 

Mind ezen hiányok részint jelentékenyebb ujjáépitt'sek, 
részint okszerű fentartás folytán epjyraásután úgy elenyésztek 

14* 



212 FEST VILMOS. 

hogy marnár nehéz jármttvek és könnyű szekerek egyaránt, 
kényelemmel közlekednek rajta. 

Igaz, hogy ezen kedvező állapot elérésére költséges épít 
kezesek és újítások kívántattak, s ha kutatjuk, váljon meny- 
nyire emelkedtek csupán a legjelentékenyebb munkákra for- 
dított költségek, feleletül a következő adatokat nyerjük : 

Pest megyében 
3000 öl űt líjounan építése Újlaktól az ürömi 

hídig 49,000. fLr 

az erre következő 

2275 „ a Szarvas vendéglőig 11,670. , 

2830 „ Vörösvárig ..,..,... 14,8S& , 

410 „ Vörösváron át 6,347. , 

6485 „ Vörösvártól a megye határszéléig. . 31,105. „ 
útpadkák és oldalsánczok helyre- 
állítása 3^14. , 

Esztergám és Komárom megyében, 
szabályozási és feutartási munkákon 
kívül, egyéb rendkívüli helyreállítás 
sok nem fordultak elő; ellenbeu. 
Győr megyében mintegy 
590 öl hossza lapályos utrészlet, Gönyőntul 
és Öttevény mellett feltöltetvén , és 
újból építetvén, került a köz munkán 

kívül 5,392. frt. 

Továbbá épült Mosony város előtt 
egy a Risduna árjai által áttört 
1063 „ bosszú szakasz, valamint Óvár és 

Bezenye közt is 
2364 „ újjá épitetett, mindkettő 14,868. frt 

k öltséggel ; s így 
öszvesen 19,017 ölnek szabatos kiépítésére s az 

oldalárkok kiemelésére fordít- 

tátott együttesen 135,524. frt 

Találkoznak mind amellett még most is csekélyebb hiá- 
nyok; melyeknek eltávoUtása, a közlekedés érdekében, felette 
kívánatos. 

Hlyének : 

Az úgynevezett palánk hegyi hágó, mely ölonkénti 4, söt 
7 hüvelyknyi emelkedéssel bir; továbbá: 

Kisczel, Radel és Csaba táján, hol az utat, esőzés és 
hóolvadáskor a hegy oldalokról leomló iszap és földhordalék 



IftAQTABOBSZÁG Al.LADALMI ÉS ORSZÁGOS UTJAI 213 

olykor több lábnyi magasságra borítja cl. Hasonló baj van 
Újfalu és Neszmély körül. 

Dorogon az útpálya csak 16 — 18 láb széles; Tát és 
0-Szöny között pedig a Duna árja átfutja néha a töltést, szint- 
igy Gönyö és Győr között, Ottevénynél és Mosony előtt : sőt 
hófuvatok is fordulnak-elö , különösen Mosony megyében s 
az ácsi erdő mellett. 

Ezen bajok azonban, éber felügyelet mellett, nem hátral< 
tatják a közlekedést , s inkább csak gyakori költségeskedést 
okoznak. 

Hasonlithatlanul nagyobb akadályt képeznek ellenben a 
legsajnosabb állapotban levő magánvámutak , mint például a 
füzitői és ó-szőnyi, mely tökéletes elhanyagolása miatt, oly 
irgalmatlan döczögős és rázós fölzetü, hogy szerencsés, ki ép 
testtel vagy tengelytörés nélkül átvergődik kopaszfejű egye- 
netlen talpkövein. 

Hasonló állapotú Győr város és a győri káptalan vám- 
utja, mely nem lévén kőalapja nem rögös ugyan , de nedves 
időben elláthatlan sárlepel boritja az egész útpályát. 

Jobb karban van berezeg Eszterházy vámutja Köp- 
csény mellett , mert ápolására eddigelé volt némi figyelem 
fordítva. 

Már felébb láttuk, hogy a kincstári kezelésben álló út- 
szakaszok fentartása nem csekély gonddal történik. Ezen fen- 
tartásnál lényeges szerepe van az útpálya évenkénti kavicsol- 
tatásának, mely czélra az ut mentén több kőbánya és kavics 
telep használtatik , — többnyire az illetők kártalanítása mel- 
lett; ilyenek: a buda-újlaki mész-kő^ az ürömi, csobánkai 
fehérhegyi, máriakerti , jászfalui, és libinai kőbányák, melyek- 
nek az illető útrészektől való közép távolsága lőOO és 9300 
öl között változik ; továbbá Esztergám és Komárom megyében : 
a csévi, doroghi , bajoti, lábatlani , neszmélyi , almási , pan- 
nonia vidéki, ó-szőnyi , monostori, toroki, és malomrévi kő- 
bányák , közép távolságuk 270 és 3838 öl között változván ; 
végre Győr és Mosony megyében : a bakonypataki kavics- 
zátonyok, a szt. iványi és öttevényi kavicstelep 1170 03 2800 
öl távolságra, a jánosházi, bordácsi , káinokszegi, téglavető és 
kapitány rét nevű, nem különben a bezcnyei, rajkai, csányi és 



214 FEST VILMOS. 

fehéritö-féle kavics gödör , valamint a haímburgi mészkőbá- 
nya, melyektől a szállitás távolsága 400 — 1600 öl; a baim- 
burgié magáé 4700 öl. 

A vizek kártalan elvezetésére szolgál ez ut mentén : 

31 nagyobb mérvű híd és 

79 ugy nevezett áteresz. 

Az ut közvetlen helyi felügyelete 

10 utmesterre és ezeknek alárendelt 

66 utkaparóra levén bizva, az állami kezelés alatt levő 

23^ög mérföldből esik egyegy utmesterre 2^^^ m. 

föld; egy utkaparóra pedig közel 1416 öl. 

A buda-bécsi államut jelentősége sokat vesztett ugyan 
a buda-fehérvár-bécsi, és a pest-bécsi vaspályák, valamint a 
Dunánkon nagyban fejlődő gőzhajózás által. Mind a mellett 
a forgalom , némely szakaszain, még most is oly élénk, hagy 
czélszerti fentartása minden figyelmet érdemel, annyival in- 
kább, mivel a kavics-telepek közelléte miatt e czélra évenként 
igen mérsékelt költség kivántatik. 

Jelentőségéről tanúskodik azon tény, — hogy egyedül 
Pest megyében a kőszén, gyapjú, bor és must, építő és tűzi- 
fa, szalonna, gabona, gyümölcs és más áru czik kékből álló 
szállítmányok összves mennyisége évenként mintegy 727,400 
mázsára rug, mig az Esztergám és Komárom megyében eső 
részein átmenő hasonnemü szállítmányok összege 1,300,000 
mázsára megy. így Győr és Mosony megyében is , hol a csu- 
korrépának 340,000 mázsára rugó súlyát és minden nemfi vas, 
gabona, szalma, mész, liszt s hasonlókat ide értve az éven- 
kénti szállítmányok mennyisége bátran 1,176,000 mázsára te- 
hető. 

Eltekintve hadtani fontosságától , mellyel a buda-bécsi- 
államut a többi közt azért is bír , mivel a komáromi várat, 
és a besánczolt nagyszerű szőnyi tábort érinti, már a fenneb- 
biekben előszámlált szállítmányok nagy tömege minden esetre 
eléggé igazolja annak ezentúl is különös gonddal kisérendő 
ápolását. 



MAGTABOBSZÁG ÁLLADALMI fiS ORSZÁGOS UTJAI. 215 



II. A buda-gráczi^államut. 

A lánczhid Buda felöli végén^ tehát a buda-bécsi állam- 
at kezdő pontjából, de ellenkező irányban kiindulva, s a rácz- 
városon át lefelé haladva, Tétény, Fehérvár, Veszprém, Ta- 
polcza, Sümeg és Körmend városokat érinti s végre Radafal- 
ván túl Stájerországba lép további folytatásában Grácz felé 
vezetvén. 

Öfizves hossza a fennemlitett induló ponttól Stájerország határ- 
szeléig : 37^00^ m^rtföld. 

Ebből esik: 

Pest megyébe 

Koczka-kövezet (Buda városban) 600 öl 

Kö-alappal biró ut 8900 „ 

együttvéve 9500 „ 

azaz 2^0^ m. f. 

Fehérvár megyébe : 

Kőburkolat (Fehérváron át) 802 öl 

kő alapú rész 17317 „ 

csupán kavicsolt 2781 „ 

még csinálatlan . . 16600 ^ 

öszvesen 36500 „ 



▼•gy J8 9íöőö mfold. 



Veszprémbe : 



2S49 

csupán kavicsolt ut : 64500 ™- ^' 
Zala megyébe: 

Kő-alapu rész 26512 öl 

kövecs ut 7800 „ 

Készítetlen « - - - 200 „ 

öszvesen 34512 „ 

azaz : 8j^ m. f. 

végre Vas megyébe : 

^ 3749 ^ 
kövecs ut : IO45JJÖ m. f . 

A külön szerkezetű útrészeket összevonva van ez út- 
vonalon 

1402 öl kőburkolat, 
52729 „ kőalapu 
80679 „ kövecs ut és 



216 PEST VILMOS. 

2^10 

15800 „ meg csinálatlan r^Bz, vagy is Sd^ööö ™' ^* ^^^ 

8800 

^4Ööö "'* ^' csinálatlau ut. 

Magán vám alatti szakaszok : 

1000 öl ; (Budaváros átkelése) 
1680 n (Fehérvár városé) 

1046 „ (Bábahidvégen , az ottani közbirtokoBság^) és 
végre : 
695 „ (HidashoUÓBon , berezeg Battyanyid.) 



481 

öszvesen; 4421 „ vagyis 1^^ m. f. 

és így ez útvonalon voltaképen csak 

Ö^íőöő ™- f- van 

kincstári kezelés alatt. 

Pest megyébe esö része 1851 előtt még igen elhaiiyft- 
golt állapotban volt, a azért újjá átalakítását mintegy 8000 öl 
hosszában kellett foganatba venni. 

Hasonló állapotú vala Fehér megyében is , mert csak 
némi csekély kijavításban részesülvén , a víz pedig lapályos 
fekvésénél fogva , több helyen átcsaphatván rajta , a szeke- 
rek tavaszi és őszi nedves időben még fél teherrel is el akad- 
tak a nagy sárban ; s midőn most középszerű lovakkal Budáról 
Fehérvárra erőltetés nélkül 6 óra alatt juthatni , az előtt 10 
óra kellett ezen ut megtételére. 

így Veszprém megyében is 1851 óta lényeges útjavítá- 
sok történtek, melyek egy részt számos domb és völgyelet hul- 
lámzatainak czélszerü kiegyengetésében, más részt több uj 
építkezésekben állanak, ez utóbbiak közé tartozván azon 
1280 ölnyi út, mely Kőkerítő-tó, Hajmáskér, Veszprém köze- 
lében és a dobrai erdőben készült. 

A veszprémi határban mind a mellett még most is tete- 
mes lejtők vannak, így Nagyvázsonynál, hol az ölenként 6 
egész 10 hüvelykre emelkedő meredek hágónak, — czélszerü 
áthelyezés által elérhetö-mérséklése okvetlenül szükséges. 

Zala megyében szintén rendetlen tekervényes , néhol 
igen keskeny, másutt felette széles , itt dombos , ott völgyes^ 
sőt tetemes hosszúságban egészen kiépítetlen állapotban volt 
az ut 1852 előtt. Most ellenben rendes árkolások, feltöltések 
és leásások, az útpadkák és oldalrézsek szabályozása , több 



MAQYAU0B8ZÁG ÁLLADALMI ÉS ORSZAOOS UTJAI. 217 

uj építkezés és szabilyosás végrehajtásai fasorok ültetése^ de 
főleg folytonosan rendben tartása folytán ^ ezen vonal, külö- 
nösen pedig ennek azon szakasza , mely Petendtöl kezdve 
CsobáncZ; Szentgyörgy, Haláp és Badacsony allján, Tátika és 
Süínegvár regényes romjai alatt vonul el Türgye helység s 
onnan Vasmegye felé , — Magyarország legszebb útai közé 
sorozható. 

Nem így Zalán túl, különösen Csehi, Baltavár és Vas- 
vár körül, hol szívós agyagtalajon levén vezetve, s kö hiányá- 
ban csak gödör-kavicscsal ápoltatván az út, nem csoda, hogy 
(habár okszerű fentartására különös gond fordíttatik) az ut 
fölzetét nedves őszi de fÖleg oly időben , midőn a iagy és ol- 
vadás egymást felváltva , az ut felbomlására hatnak , a ne- 
héz társzekerek fenékig keresztül metszik a kavics-réteget, 
s az alóla felkerülő sár egészen elborítja. 

A szóban levő útvonal javítására mintegy 13 év óta vég- 
hez vitt munkák közül főleg a következők említésre méltók : 

8500 öl njból helyreállítása Badavárostól a Pelikán nevű ven- 
déglőig : 148,000 frt. 

Onnét: 

3000 öl a fekete sasig , került 40,400 írt. 

További folytatása Kis Mártonig a baracskai 
híd és 

316 öl hossza töltéssel 55»000 6i;. 

A nyéki hídnak építése 12,380 frt. 

2126 öl rendes kiépítése a fehérvári sorompóig, 
azontúl 
mintegy: 9000 öl Fehérvártól a palotai határig öszvesen 99,200 frt. 
1280 öl Veszprém megyében , a palotai híddal 

együtt 25,000 frt. 

2000 öl Sümeg mellett, azután a Türgye előtti 
Lukács-hegyen, s körülbelől 

1000 öl a petendi magaslaton 32,000 frt. 

300 öl Horváthnádalján, három dj hiddal, a rada- 

falvi ut és híd építéssel 41,000 frt. 

(együtt: 27,521 öl) s így : 447,930 frt. 

fordítatott a buda-gráczi útvonalon szükségelt nevezetesebb 
építményekre^ nem is említvén számos kisebb hidak; utkaparó- 
házak, mérföld oszlopok és útmutatók felállítását, sok kisebb- 
szerű utszabályozást és^ a mi leglényegesebb , az évenkénti 



218 PEST VILMOS. 

fentartásra fölhasznált igen iotemes költségeket , miről azon- 
ban még későbben lesz szó. 

Ezen útvonal tökéletes állapotba helyezése mindasálial 
még tetemes költséget igényel ; igy nevezetesen : 
A baracskai magaslat előtti 

3100 ölnek rendes kiépítése 50,000 frt 

A baracskai töltéstől Fehérvár városig 

terjedő 12500 ölnek kiépitése 150,000 frt 

Ut szabályozások és átalakítások 
Inota és Palota között , a palotai sző- 
lők mellett, továbbá Hajmáskér és a 
gelleméri csárda közelében , de külö- 
nösen a nagyvázsonyi magaslaton . 80,000 írt 
200 öl csinálatlan útrésznek kiépitése Tür- 

gye helységben, és 
450 „ útszakasznak áthelyezése Lepolyk 

mellett . , 7,500 frt 

16,250 ölnek ^jjá építése : öszvesen 237,500 írt- 

Ezen helyreállítások foganatba vételével a buda-grácsi 
állam-ut tökéletes kiépitése el lesz ugyan érve, de némely 
kisebbszerü hiányok még akkor is hátráltatni fogják a közle- 
kedést. 

Hlyének^ a snkoró hegyi , a Petend és Kapolcs közti; a 
Stimeg város előtti , valamint a baltavár és cseh hegyi ölen- 
ként '5 — 6 hüvelykre emelkedő kapaszkodók, az Oszkó és 
Vasvár melletti mélyutak, nem különben a Rába folyó árvizé- 
nek kitett útrész Vasvár és Hidvég között. 

Az ut fenntartására kellő fedő anyag a következő bá- 
nyákból kerül: 

Pest megyében : a budaujlaki és hanzsabégi kőbányá- 
ból, az elsőnek közép szállítási távolsága 14,600, a másodiké 

11,000 öl. i ;; 

Fehérvár megyében : az órási és pázmándi kavicsbánya ; 
az érdi, nadapi, zsellyei, mészhegyi , kisfaludi , mohai , gácso- 
hegyi, réti és inotai kőbányákból , melyek közép szállítási tá- 
volsága 400 és 5800 öl között változik. Veszprémben a kavi- 
csot az ut közelében találtató 16 kőbányában fejtik , a szál- 
lítási közép távolság 1000 ölre rug. Zalában használják: a vi- 
gandi, csörgői, hegyesdi, diszeli, szilashegyi, viszlói , úrbéri, 
akoli, prágai, haraszti , csehi és szőlősi kőbányákat valainint 



MAGYAB0BSZÁ6 ÁLLADALMI ÉS ORSZÁOOS UTJAI. 219 

a törgyei; báty ki és vütöri kavicstelepeket, ezek szállitási tá- 
volsága 500 és 8000 öl között változik. 

Végül Vas megyében : a csehi^ oszkói, vasvári, hidvégi, 
bidas-hollósi , dénesi, ratafai, kemesmáli, rába-szt-mihályi, 
alsó rÖDöki , jakabházai , rábafUzesi , keresztúri , patafalvai, 
körtvélyesi, király, dobra- és radafalvai mintegy 116 — 3032 
öl távolságra levő kavícstelepek. 

Áz esö, hó- és folyóvizek elvezetésére szolgál : 
49 hid és 
297 áteresz. 

Amazok közül különös említést érdemel az egerpataki 
18 öl hosszú köhid, Diszel mellett, valamint a radafalvai 24 
öl hosszú köhidfejtt járom-hid. 

A felállított utmesterek száma 15, az utkaparóké 105 
levén jut az együttes 36.^ mértföldböl egy egy utmesterre 

1782 
2^^ m. f., egy utkaparóra pedig 1400 öl. 

Kereskedelmi jelentősége ezen útvonalnak, habár a 
buda-kanisai vaspálya már több év óta üzletben áll, még je- 
lenleg is közérdekű, a forgalom rajta nem csak Fehérváron túl 
Stájerország felé , hanem Fehérvártól Budára is igen élénk 
lévén. így a többi közt Pest megyéből kerülő bor, sors egyéb 
szeszes italok, építési kő , vas , aczél , tűzifa és kőszén , to- 
vábbá gabona, borjú, sertés, nem különben a kerékgyártó és 
bodnár-készítmények, gyapjú és más termékekből álló szállít- 
mány évenként körülbelöl 1.880,000 mázsára üt. De Fehér 
és Veszprém megyében is — a vasúton fennálló szállítási ár- 
szabás aránylag magas levén , a fennebbiekhez hasonló czik- 
kek, nem különben a bakonyi erdőben készülő minden nemű 
faszerek mint : targonczák, gereblyék, fa vilfák, lapátok , ke- 
mény fa-deszkák stb. mint az előtt ugy most is tengelyen szál- 
lítatnak el. 

Zala és Vas megyében végre, hol már a vaspályával sem 
versenyez az ut, fontossága nőttön nő , a fennemlített czikke- 
ken felül nevezetesen még dohány, posztó, vászon , építési fa, 
fenyődeszka, lécz, zsindely, szőlőkaró, hordó, gubacs^ hamu- 
zsir, gyümölcs, malomkő, mész, bőr, káposzta, hal, homok- 



220 PEST VILMOS. 

és márványkö képosvén az évenként mintegy 2.900^000 *) 
mázsára emelkedő szállítmányok öszvegét^ ide nem értve a 
könnyű szekereknek legalább is 60,000-re menő számát, me- 
lyek egyrészt Fehérvár és Stájerország , más részt Fehérvár 
és Buda-Pest között ez útvonalon közlekednek. 

Uy tekintélyes kereskedelmi mozgalom mellett ^ fonto- 
lóra vévén még azt is , hogy Magyar és Staierország két fö- 
városát kapcsolja össze y söt némely részein hadtani jelentő- 
séggel is bir: a szóban levő buda-gráczi állam ut még hátra 
levő hézagainak mielőbbi kiépítése ^ valamint az egésznek 
rendes fentartása a jövőben is fö figyelmet érdemel. 



III. A buda-eszéki államut. 

A buda-gráczi államutból Tétény és Hanzsabég között 
az úgynevezett Pelikán vendéglőnél ágazik ki — onnat Adony, 
Dunapentele , Földvár , Tolna , Szegszárd , Mohács és Bara- 
nyaváron át y a Dráva folyó átkelése után Eszékre vesét. 

Egész hosszúsága 30|^ mértföld ; ebből esik : 

Fehérvár megyébe : 
15413 öl kövecs ut. 
19104 „ csinálatlan rész. _ ^ 

SÍ517 



öBzvesen 34517 ^ vagy is S^^ö ™* ^' 
Tolna megyébe : 
21500 öl kőalappal bíró ut. 
27000 „ csinálttlan rész, 

öszvesen 48500 ,, vagyis '^^^jööb ^' ^* 

végül Baranya megyébe : 

^4Ö5ö ™- ^öld. 

mely végig kőalappal bír és rendesen kavicsoltatik. 

Van tehát ez útvonal mentén : 
15413 öl kövecsut, 
60054 „ kőalappal biró, és 
46104 „ csinálatlan rész. 

vagyis 18^555 m. f. kiépített 



*) A megyei mérnököktől nyert adatok szerint. 



MAGTABORSZÁG ÁLLADALMI KS ORSZÁGOS UTJAI. 221 

és II4000 ^' ^' csinálatlan útszakasz, miadkettő kizárólag kincstári 
kezelés alatt. 

Érdtől Ercsi mezővárosig az ut szabatosan helyreállítva 
s kavicsolva lévénjó állapotúnak mondható; a következő mint- 
egy 6480 öl hosszú terjedek ellenben a Duna folyam árterén 
nyúlik el itt inkább csak falusi úthoz hasonlítván; s minthogy 
a Duna árvizei által nem ritkán elöntetik, a szekeresek ilyen- 
kor kénytelenek a csaknem háromszor hosszabb községi uta- 
kat keresni föl. E vonal folytatása tűrhető állapotban van 
ugyan, de hogy a tökély kívánatos fokozatára emelkedjék, 
még lényeges javításokat igényel. 

Ellenben Földvár és Tolna között valamint az úgy ne- 
vezett furkói pusztánál még most is csak természetes állapot- 
ban van az ut, kivéve hogy egész hosszában rendes árkok ve- 
szik körül, és sok helyen eperfasorokkal be van szegve. 

Történtek mindazáltal az utolsó évtized folyamán Tolna 
megyében is, nevezetesen Szegszárd és Tolna között^ nem külön- 
ben Szegszárdtól Várdomb és Báttaszéken át a furkói pusz- 
táig, oly lényeges útépítések és átalakítások , hogy ezen sza- 
kaszokon, melyek az előtt igen rósz állapotban valának, most 
már könnyűséggel közlekedhetnek nem csak könnyű jármü- 
veky hanem terhelt társzekerek is. A Baranya megyei szakasz 
már régtől fogva bírt kőalappal , de minthogy lapra fektetve 
rakták le, és így kavicssal helyesen összefoglalni nem lehetett 
a köveket, oly irgalmatlan rögös és rázós lett az ut, hogy azon 
gyorsan haladni teljes lehetetlen vala. A lapos nagy köveket 
tehát mértföldekre kikellett az úttestből szagattatni , összetö- 
retni 8 ujból szabatosan berakatni , okszerű kavicsolás által 
pedig az ut fölzetének azon domborúságot meg adni , mely 
az eső víz gyors elvezetésére elkerülhetlenűl szükséges , ily 
lényeges javítások alatt évről évre szemlátomást tökéletesebb 
lett az ut, ugy hogy a csinálatlan részeket kivéve, a közleke- 
dés jelenleg minden fenakadás nélkül s kényelemmel történhe- 
tik rajta. A jelentékenyebb javítások közül a következők ér- 
demelnek megemlítést : 



222 PEST VILMOS. 

6 utászház épit^se került . . 11,498 frtba 
8000 ölnek gyökeres helyrehozása a pelikán 

fogadótól Ercsi mesővárosig . . 88,900 „ 
4000 „ helyreállítása az adonyi határ . 

és a szentmihályi hegy között . 21,000 » 
2000 » tökélletes kiépítése Tobián . . 16667 , 
700 „ hosszú töltés a Sárvízen át Szeg- 
szárd mellett, ugyan ott karfák fel- 
állítása 2,242 . 

4700 „ hosszú útrész tökéletes kiépítése 

Várdomb és Bátaszék köiött . 120,000 „ 
1800 . Bátaszék és Furkó között 
5000 „ Szegszárd és Várdomb között 

jobbadán közerővel állítatott helyre. 
A béllyei és keskendi híd felállí- 
tása került 20,896 9 

továbbá a 900 „ hosszú mohácsi átkelés tgjáépi- 

tése 14,153 , 

6500 „ újjá építése Mohácstól Satoristyén 

át Burigliczáig 16,484 „ 

s végre : 6 áteresz építése a bari útmester 

járásában 3,182 „ 

33,600 öl tehát került öszvesen .... 264,882 írtba 
nem számítván ide a hidak, átereszek és az utak rendes fentartását 

Tökéletes jó karba hozatala azonban még sok munkát 
és roppant költséget igényei ; a sok helyen még most is ter- 
mészetes állapotú ut szabatos kiépítésére megkívántató kő- 
anyag csak messze távolságról nagy áron levén megszerezhe- 
tő. Ez érdemben névszerint említendők : 

Az ercsii kastély és az adonyi töltés közötti 

7022 ölnek rendes feltöltése és kiépítése 

kerülend 200,000 frtba 

2025 „ helyreállítása Dája és Bácz-Al- 

más közölt 20,250 „ 

600 „ kiépítése a rácz-almási határ- 
ban 6,600 „ 

3800 „ hosszú út darabnak helyreho- 
zása Bácz-Almáson túl a duna- 
pentelei szőlőkig 19,000 „ 

5657 „ földmunkája, és bő kavicsolása 84.855 „ 
27000 „ újból cpít(?se , Fehér vármegye 

határszéh^töl Tolnáig . . • 468.112 „ 

46,104 ül kerül oszvoscn 798,817 frtba 



MAGTAROBSZÁa ÁLT.ADALMI ÉS ORSZÁGOS UTJAI. 223 

Az ut fentartására szolgálnak a következő kavics ter- 
melő helyek : — Az órási és érdi kőbánya , az ercsényi ka- 
vics telep, s csekély részben a Duna zátonyai is ; a közép 
szállítási távolság 1000—4800 öl; a Duna zátonyain találtató 
aprószemű porondé 1% mértföldnyi; a 19 mértföld távol vi- 
segrádi kőbányák , honnan a kő hajókon szálUtatík le Tol- 
náig és az uj Sárviz csatornán Szegszárdig ; továbbá a morá- 
gyi kőbánya (2 — 3 mértföldnyi közép távolságra) ; a mohácsi 
szőlőkben és Szederkény mellett levő kőtelepek (mintegy 
5340 öl távolságra), végül a 12,500 egész 17,100 öl távolság- 
nyi beremendi mészkő. 

Az eső és folyóvíz elvezetésére szolgál öszvesen : 
15 híd éB 

111 áteresz, amazok közül különös említést érdemelvén 
a Sárvizén Szegszárd mellett álló 42 öles kincstári 
vámhid, valamint a Dráva holtágán találtató lOO öl 
hosszú bellyei járomhid. 
Az ut közvetlen felügyelete áll 
13 útmester és 

1S52 

83 utkaparó alatt, s így egy-egy utmesterre Jut ^lööo'^ f- 
egy ntkaparóra pedig 1465 öl. 

A buda-eszéki államuton fennálló kereskedelmi forga- 
lom leginkább csak a téli hónapokra szorítkozik , midőn t. i. 
a befagyott vagy zajló Dunán a gőzhajók forgalma teljesen 
megszűnt. 

De ilyenkor egyedül csak ezen ut szolgál közlekedési 
eszközéül , a Buda város és a Duna jobb partján elterjedő 
déli megyék, valamint Eszék és Slavonia között mozgó gabo- 
na, bor, gyapjú, dohány, bőr és egyébb szállítmányoknak, nem 
különben a 'katonaság és pótla közlekedésének. 

Ily viszonyok ez útnak gondos ápolását épen ugy mintcsi- 
nálatlan részeinek mielőbbi helyreállítását méltán kívánják. 



IV, A pest-kassaduklaiállamut. 

Szintén Budán a jobb parti lánczhídfönél kezdődik — 
onnan a hídon s Pestvárosán áthaladva további folytatásában 
Gödöllő, Hatvan, Gyöngyös, Miskoicz, Kassa , Eperjes 63 



224 FEST VILMOS. 

Bártfa városokat érinti s végre Komámikon túl Qácsorsságba 
Bzakadi ez irányában Pest , Heves ^ Borsod , Abauj és Sáros 
megyéket hasítván keresztül. 

öszves hossza öI^qőq m. fd. Ebből Pest megyébe esik : 
1800 öl kőburkolat Pest városban. 
16369 . kőalap. 
10881 . kövecs ut. 



öszvesen 28M)0 öl = 1-^ mértföld. 

Heves megyébe : 
270 öl kőburkolat (Gyöngyösön) 
88780 „ kőalap. 



öszvesen 89000 öl =r ^:^^ mértfóld. 

Borsodba : 

1410 

88410 öl = 84Ö00 ^' ^- kőalappal eUátott ut 

Abaigba : 
2721 öl kőalapu és 
39931 . kövecs ut 



öszvesen 42662 öl = 10^ m. f. ; végül 

Sáros megyébe : 
810 öl kőburkolat (Eperjesen és Bártfán) ; 
62960 „ kőalapu 

^3760 



öszvesen 68760 öl = Iö^qöq m. föld. 

Ez ut mentén tehát van : 
2880 öl kőburkolat, 
164180 „ kőalapu és 
50262 „ kövecsut ; s így az egész 
ssss 
61íööb ™ ^^^^ kivan építve. 

Magán vám alatt áll ; 
1800 öl hosszú átkelés Pestvárosnál. 
818 „ Hatvanban; az ottani uradalomé; uégy kbebb 
és a 20 öl hosszú Zagyva hiddal együtt ; továbbá 
51 „ hosszú két Hemád-híd (Kassa városa). 
2000 „ hosszú eperjesi és 
500 bártfai vámut 

669 

öszvesen l^^öö ^' '^^^'> melynek leszámitása után tesz a 

kincstári kezelés alatt álló s egész hosszában kiépített ut : 

8663 

50^000 mértföldet : 
Hajdani sajnálatos állapotát ismervén csak borzadásaal 
emlékezhet vissza az, ki őszi vagy tavaszi rósz időjárásnál ez 



itÁQTABORSzia Illadalmi É8 orszAqos utjai. 225 

utón Pestről Kassára és onnan tovább utazni volt kénytelen. 
— Mert a fövároson túl már feneketlen sártenger várt reá, me- 
lyen át, ha elakadás vagy tengelytörés nélkül Kerepesre elért 
is, bizonyos lehetett róla, hogy ha a bolnoki begyen átvergőd- 
hetnék is a besenyői zárdánál, vagy Baghon túl a Hatvan felé 
emelkedő magaslaton, vagy a híres „járhatatlan laposon'' Hat- 
van és Hort között, vagy a harsányi hegyen, vagy a Miskolcz, 
Szikszó és Forró közti kátyús és feneketlen töltésen okvet- 
lenül meg fog akadni. 

Másik nagy baja ez átnak, hogy eredeti kitűzése hegye- 
ken völgyeken s életveszélyes meredekeken át, igen czéltala- 
nul történt nevezetesen a bolnoki és Hatvan előtti magaslato- 
kon, valamint a szurdoki és demétei meredek hegyeken, más 
csekélyebb kapaszkodókat nem is említve ; sőt némely helyen 
oly kezdetleges állapotban találtatott, hogy miden irány nélkül 
a hegyi patakok rögös és kövecses medrét követé , mint pél- 
dául Klusó és Bártfa, avagy Szviduik és Komarnik között , s 
ily helyeken minden nagyobb záporeső egészen megzavarta 
a közlekedést. 

Ily rendkívül szomorú állapot rendkívüli segédeszközö- 
ket kivánt az ut járhatóvá tételére. — A csinálatlan részek 
tehát sorba kiépíttettek, a legnehezebb hegyek a vonal helyes 
áttétele által elkerülvék, a rendetlen kőalap felbontatott és 
szabatosan újjá alakítatott, a keskeny vagy felette széles út- 
részek rendes árkok közé vétel által szabályoztattak , az ut 
kavicsoltatása a kellő időben évenként ismételtetvén fölzeté* 
nek domborusága helyre hozatott, a dűlőfélben volt hidak 
újból fölépítvék, s mind ezek által az ut kevés helyet kivéve 
most már annyira javult , hogy a közlekedés gyorsasága és 
könnyűsége most ugy áll a hajdanihoz mint 8 a 3hoz, miután 
azelőtt könnyű járművek 3 — 4 nap, nehéz társzekerek pedig 
csak 14 nap alatt tették meg az utat Pestről Kassára , holott 
most amazok 26 — 30 órát, ezek pedig 5 napnál többet nem 
kivannak ez út megtételére. 

Ezen kedvező állapot előteremtésére foganatba vett szá- 
mos építkezések és javítások közül csupán a következő jelen- 
tékenyebbeket említjük fel : 

8TAT. tS NEMSETOAZD. KÖZLElf. I. 15 



FEST VILMOS. 

3000 ölnek ki^pítdsc Pest es Rákos ktfzatt 31,417 for 
4000 „ „ Rákos ^s Kerepes közt. 102,126 . 

7800 „ „ Aszódnál ^s onnét a 

megyehatáráig . . 184,000 „ 
4000 r, n Kerepestől QödöUőig 122,163 . 

2059 „ „ Gödöllőtől Besnyőig . 102,547 , 

190 „ „ az egerszegíhid mellett 

kdtkőbiddal . . . 26,425 . 
1700 „ „ Besnyő és Egerszeg kö- 

zött hét híddal . . . 100,000 , 
180 ^ „ a Rákos völgyön ke- 

resztül két híddal . . 11,290 „ 
1820 „ ff & járhatlan laposon 

Hatvantól Hortig . . 41,406 „ 
6875 ,. átalakítása és kiépítése Hort mel- 
lett, Kerecsend és Ká- 
polna közt, valamint a 
Kápolnán inneni sző- 
lőknél 84,711 „ 

299 n n A balpüspöki postánál 

Kápolna és Hajmás kö- 
zött egy kőhíddal . . 28,168 „ 
^012 „ „ ds áthelyeztetése a de- 

métei meredek hegyről 24,000 „ 
155U0 „ szabályozása Polyánká'ól Komár- 

nikig 10,000 „ 

2373 „ építése a Szikszói átkelésnek a 
Szurdoki hegy útnak a Hernád- 
völgybe történt áthelyezésével oh 
a bárcza-kassai útrész gyökeres 
átalakításával együtt .... 61,477 „ 
8^33 „ átalakítása Szikszó és Hidasné- 
meti között 11,326 „ 

az ut szabályozása Miskolcz mel- 
lett, sorfák ültetése, hidak, átere- 
szek, karfák, kerékvetők, utkapa- 
róházak helyrehozásával, Borsod- 

ban 19,400 „ 

Hasonló vegyes munkák és hely- 
reállításukra Pest, Heves, Abauj 
és Sáros megyékben 63,944 „ 

és igy a pest kas lai utón végre- 
hajtott nevezetesebb épftk^zésck- 
= 60,741 ülre öszvesen fordítatott : .... 1.030,381 frt. 



MAGTAR0B8ZÁO ÁLLADALMI ÉS ORSZÁGOS UTJAI 22 

Mind a mellett még most is nevezetes hiányai vannak 
az útnak, melyek közül megemlftendök : 

G^yöngyÖ8 városnak rósz űtai, valamint a balpüspöki 6—7 hü- 
velyknyi lejtős kapaszkodó , melyek csak czdlszerü áthelyezés által 
lennének orvosolhatók s ez bele kerülne : 32,000 frt ba. 

ÁT, ugy nevezett aranyosi hegyen (Borsodban) 
levő mintegy 1500 öl hosszú útrész, az előforduló hidak- 
kal együtt igényelne 36.000 „ 

A harsány i és felső ábrányi kapaszkodók ; czél- 
szerü áthelyezésök kerülne 70,000 „ 

A csalodai hídnál levŐ igen meredek útrész átté- 
tele és kiépítése a jelentékeny hiddal igényel .... 45,000 n 

A kassai hegyút 6 — 7 hüvelykre menő kapaszko- 
dói, valamint a Somos, Mocsormány és Szt. Péter hely- 
ségek között előforduló számos és igen meredek hegyek 
és ezeken találtató rendkívüli földsüppedések ; egyedül 
csak az útnak czélszerü áthelyeztetése által lévén orvo- 
solhatók erre mintegy 9951 öl hosszasságban kellene 160,000 „ 

Bártfa és Orlich helység közt ez útban álló nyolcz 
igen meredek begy . és az ezeken ismételve előforduló 
roppant hófuvatok miatt az útnak 10.548 öl hosszú áthe- 
lyeztetése okvetlenül szükséges, mire 90,000 frt. 

B igy öszvesen mintegy 433,000 frt 

igényeltetik még a legkirívóbb hiányok orvoslására, nem is említvén 
a számtalan csekélyebb akadályokat , a rövid hágókat, a hófuvatok- 
uak kitett részeket, rohanó patakok által gyakran sértelt, valamint a 
begyoldalokról különösen zápor esőknél lehömpölygő kavics, föld és 
poronddal eliszapoltatni szokott Útszakaszokat, — stb. 

Az ut kavicsolására következő kö-bányák- és kövecs- 
telepek használtatnak^ u. m : a buda-ujlaki mészkő 10,500 öl- 
nyi középszállftási távolságra ; A tarczai gödör kavics 3200 
ölre. A tótgyürki 10,200 öl távolban és a lörinczi bazalt kö 
10,100 ölre. Hatvanon túl pedig 7000 ölnyi távolságra; a 
gyöngyös és visonta-patakból kerülő kavics 2470 ölre, továb- 
bá a domoszlói és makiári patakokból 5418 ölre ; a rima-pa- 
taki és kövesdi telepből fejtett kavics 1260 ölre ; a diósgyőri 
és csehvölgyi mészkő 4500 egész 10600 ölre ; az aranyos pa- 
taki, gönczi,- hradova és tihanyi bányák 5000 — 13,1G4 ölre, 
a bölcskei kavics telep, a szkárosi lelencz-kő és a Hernád fo- 
lyó zátonyai, 3330 és 7288 öl között ingadozó közóp szállítási 
távolsággal ; végül Sáros megyében a lemes-kolovai, doiiiéte, 
dubova kreminka és szniilnói bányák, én a Gácsurszág hntí'u - 



228 PEST VILMOS. 

szélén találtató karpáti homokkő ; nem különben : a valkócsi 
tárcza,- dolna,- sebesufka,- láda,- aaglmt,- richvald,- toplja|- 
breznik, ondovka,- kapisofka és komámiki patakokból gyűj- 
tött kavics 700—2800 ölre. 

A folyó ^8 esővizek átvezetc^sdt 

128 híd éa 

537 áteresz eszközli, amazok közül a Sajó folyón álló sz^p kőhíd, 
továbbá a zsolczai 17 öles, a Boldván levő 16 öles, a Kassa mel- 
letti 40 öles Heruád- éa bártfai 40 öles Toplya-hid különös em- 
lítést érdemelvén. 
A felállított utmesterek száma 
20, az utkaparóké 

137, az útnak kincstári kezelésben álló hossza 50tö5ö '^» ^- levén 



2IS2 

jut egy űtmesterre 2tttt, egy utkaparóra : 1479 öl 



Az állam-mérnökök által bejelentett adatok szerint a 
szóban levő utón észlelt kereskedelmi forgalom rendkívüli 
élénkséget mutatván fel , kétségtelen hogy ezen közlekedés 
kiváló jelentőséggel bír. Közelítőleg számítva szállitatik ugyan 
is évenkint : a Pest megyébe eső útrészen minden nemtt ga- 
bona I széna , szalma , dohány , gyapjú , nyers és kikészített 
bőr, gubacs , kőszén, tűzi- és épületfa és különféle áruezik- 
kekben öszvesen mintegy 3.048,000 mázsára rugó teher , ide 
nem értve a Rákos és Kőbányáról évenkint Pestre szállított : 
16 millió téglát, 28,000 fuvar építő és 3200 darab nagy töme- 
gű négyszög követ ; 

Heves megyében megfordul 43,000 személyen kivül^ 
bor , eczet , sör és szeszes italfélék , gabona , liszt , és üveg- 
nemüek, épületfa, gubacs, cserhaj, mész, palakő, só, kőszén^ 
bőr, faggyú és vas, mindössze körülbelöl 073,600 mázsa. 

Borsodban nyers, öntött és hengervas , gyapjú, bor, ga- 
bona, gyarmatáruk, fa-nemü, stb. szállítmányok öszvege 
legalább is kétharmadára tehető a heves megyei forgalomnak, 
tehát mintegy 449,000 mázsára. 

Mind a mellett , hogy a vaspálya Abauj megyében pár- 
hnzamosan fut államutunkkal , a forgalom emezen egyedül 
csak a személyszállításra nézve szenvedett némi csonkítást, a 
teherszállítás ellenben elébbi élénkségét mai napig csökke- 
nés nélkül megtartotta. Ezen raoglepö tény könnyen magya- 



MAGTAROBSzAg ÁLI^ADAl.MI ÉS ORSZÁGOS UTJAI. 229 

rázható, ha (udjuk , hogy a vaapályán divatozó Bzállítiísi bér 
mind eddig felette magas, hogy a Pestre irányzott Bzállítmá- 
nyok roppant nagy kerülőt kénytelenek megtenni Debrecze- 
nen át Pestre ; hogy a vasúton szállitás-ideje határozatlan és 
ingadozó a málhák néha hetekig hevervén egyik vagy másik 
állomáson, és hogy végül a szállítmányokat a raktárikból a 
vaspályára, s ha Pestre érkeznek a vaspályáról ismét a raktá- 
rakba kell juttatni, mire az ismételve szükségelt átrakodással 
együtt nem csekély költség kivántatik ; holott az állam utón 
történvén a szállítás a portékák közvetlenül rakatnak fel a 
társzekerekre^ a fuvaros azokat ötöd napra minden bizonnyal 
Pestre hozza, s itt közvetlenül az illető raktárba teszi-le. 

E megyében a szállítmányok^ gabona, tűzi és épületfa, 
bor és más szeszes italok , faszén, vas neműek bör , hordók, 
rongy, ásványvíz, gyapjúi, káposzta, vászon és más hason- 
lókból állanak, melyek naponta mintegy 200 szekeret igényel- 
nek, egy év alatt tehát 365X200=73,000 szekeret, vagy is 
egy egy szekérre csak lő mázsát számítva egy évben mintegy 
1.094,000 mázsát képviselnek. 

Sáros megyében, ezen útvonal egyedüli közvetítője le- 
vén a tiszavölgyi vaspálya és Qácsország közti közlekedésnek, 
nem különben a kassai és eperjesi nevezetes hetivásároknak, 
a sóvári só és a Szepességből leérkező vas és réz készítmé- 
nyek elszállításának, képzelhető, hogy a forgalom ott is nagy 
élénkséget mutat föl , nevezetesen : ásvány vizekben, vászon 
neműek , gyapjú , (Bialára), gabona neműek , borok és más 
szeszesitalok, dohány, (Gácsországba), só, nyers vas, réz, 
liszt , juhok, szarvas marhák, rongy és papir, faggyú , széna 
és lóhere , agyag gyártmányok^ eperjesi czement , hamuzsir, 
gyümölcs, bőr, len, kender, enyv, lószőr, olaj, szalonna, 
metszett fák s más áruczikkekben , a szállítmányok öszvcge 
évenként egyre-másra 1.316,110 mázsára rug. 

Ily tömérdek forgalom mellett, s minthogy a szóban 
levő Pest-Kassa-Duklai ut azon kivtíl hadtani jelentőséggel is 
bír, annak tökélletes helyreállítása és okszerű fenfartása ki- 
váló figyelmet érdemel. 



2:í0 FKST VILMOS. 

V. A p e s t • 8 z a b a d k a i á 1 1 a m u t. 

A pest-kassai államutból azon ponton ágazik ki, hol a 
kerepesi ut az országutczával találkozik , s onnét Soroksár 
felé haladván; további folytatása Laczházán, Eúnszent-Mikló- 
son , Vadkerten és Halason át Szabadkára vezet. 
Együttes hossza Szabadkáig tesz : 

24^'m. földet, 
melynek Pest megydben esö rdsze áll : 
1,100 öl koczka kövezetből (Pesten) 
18,600 „ kövecs ut ^s 

69.500 r, csinálatlan vonalból ; megj egyeztetvén , hogy Pest 
városnak fenemiitett kövezete vám alatt áll. 
Báes megydben folytatása Szabadkáig tcrjedvt^n, 
15,000 „ hosszú, s vdgig m<^g csinálatlan, így ez útnak terintí- 
szetes állapotban levő vonala öszvesen : 

84,500 „ azaz : 21jö^ mfldct tesz ; továbbá : 
1,100 „ koczka kövezete és 
13,600 „ köveca útja van. A pesti kőburkolatot leszámitvi 

marad tisztán állami kezelés alatt. 24^^^^^ mdrtföld. 

Ezen ut 1851 előtt csak Pestváros határában volt meg- 
lehetős jó karban mintegy 2914 öl hosszúságban, mig többi ré- 
sze inkább ös állapotú, elhanyagolt falusi homokúthoz hason- 
lított. 

De miután 1857 és az erre következő években a Pest ^s Tak- 
sony közti 

7,086 Öl hosszú szakasz szabatosan kiépíttetett , s azon felül 

Laczháza mellett 
3,600 „ közmunka erővel rendesen helyreállíttatott, ezen ü 

10,686 öl részek most már jó karban vannak; miután továbbá 
az ut az apaji pusztától Izsákig árkok közé vétetett, a hullámos tor 
pedig szakértőleg kiegyengettetett, ezen csinálatlan részek állapota 
is legalább annyiban javult , hogy habár nehéz társzekerekre nem isi 
de legalább könnyű járművekre nézve a közlekedés szembetUnöleg 
elősegítve van. 

Hasonló, sőt még roszabb állapotban van bácsmegyei szakasza, 
melyen eddigelé még semmi nemű javítás nem tétetett. 

Miután a fennemlített 10,686 Ölnek rendes kiépítése (a közmun- 
kát ide nem számítva) 

94,938 frttal foganatba vétetett, és a rendes fentartási mun- 
kákon kívül még az imént elősorolt javítások is 
közmunka hozzájárulásával létesültek, ezentúl 



MAGTÁRORSZÁG ALI.ADALMI ÉS ORSZÁGOS UTJAI. 231 

még következők kiváníatuak mcg a pest-szabad 
kai államut vdgképpeni helyreállítására : 
69,500 öluek szabatos kiépítése a bács megyei ha- 
társzélig, mely az eddigi tapasztala- 
tok szerint ölenként egyremásra 20 
frtba, tehát öszvesen kerülne 

1.390,000 frtba; 
15,000 öl Bács megyében a kavics 
nagyobb távolsága miatt 
kerülne ölenként 30 frtba 
s igy öszvesen. . . . 450,000 frtba 



öszvesen tehát: a 84,5u0 öl kerülne 1.840,000 frtba 

Fentartására használtatik Pesttől Soroksáron át Harasz- 
tig a biida-ujiakí mészkö-kavícs, 8500 — 9800 öl közép távol- 
ságra. Továbbá az ordosházi és levegői gödör-kavics^ melynek 
szállítási távolsága 2628 és 3580 öl között ingadozik. 

A vizek elvezetésére szolgál, 11 bid és 20 áteresz, ama- 
zok közül 5, ezek közül 16 boltozatos lévén. 

Legnagyobbika ezen hidaknak a Bakéren álló 19 öl 
hosszú köhid. 

Az ut nagyobb része, mint felébb láttuk, épitetlen levén, 
most csak 2 útmester és 8 uttatarozó foglalkozik a kész útsza- 
kaszok felügyeletével. 

A kereskedelmi forgalom csak a pest-megyei részen bír 
némi élénkséggel, a szállítmányok név szerint minden nemtt 
gabona , zab , széna , szalma , nyers bör , kenyér , üveg áruk, 
apró marhák s hasonlókból állván, mintegy 565,000 mázsára 
rúgnak; azon kívül egyremásra 18,000 könnyebb kocsi for- 
dul meg rajta. — Épitetlen részein ellenben a közlekedés cse- 
kély, mert azokon az akadályok rendkívüliek. Az útnak 
mielőbbi helyreállítása tehát igen kívánatos, azonban láttuk, 
hogy e czélra roppant pénzáldozatok kívántatnak, s azért 
legelöb is azon kell lenni, hogy a mostani iránynál czél- 
szerübb és olcsóbb kerestessék, s ez a közetkezö volna : 

Pesttől Laczházáig a mostani irány tartassék meg ; on- 
nét pedig az ut Dömsöd, Duna-Vecse, Kalocsa, Hajós és Mély- 
kuton át, vagy Hajóstól Baján át vezettessék Szabadkára. Mert 
ezen irány a Dunához közel és párhuzamosan futván az épí- 
tésre és fentartásra kellő kőanyag olcsó pénzen szállíttathatnék 



232 FEST VILMOS. 

le vizt n^ B így az épitéBÍ költségek is mérsékeltebbek volná- 
nak y mivel az ezen irányt követő pest-bajai orsságút nagy 
részben már kavicsolva van. 

E felett még azon jelentékeny előny éretnék el, hogy a 
szóban levő vonal igen népes vidéken és több nevesetea ke- 
reskedő városon vonulna keresztül s egyszer szabatosan hely- 
reállitva, a másik sokkal költségesebb kunszeDt-miklósi irány 
megépítését fölöslegessé tenné. 

Ily módosítás mellett legalább is 600,000 frt. volna meg- 
kímélhető már az első építés alkalmával , a fentartási költsé- 
gek pedig szintén igen kedvező arányban csökkennének. 



VI. Vácz-kassai államut. 

Kezdetét veszi a Vácz város felső végén felállított vám- 
sorompónál, bonnat Rétság, Balassagyarmat, Losoncs, Rima- 
szombat, Rozsnyó, Torna és Szepsín át Kassára vezet , e vá- 
rosban a pest-duklai államutba szakadván. Egész hossza &s 

8844 
érintett váczi sorompótól Kassáig : 32^^ mértföld. 

Ebből esik : Pest megyébe: 
3,550 öl köalappal szabatosan kiépített rész. 
Nógrádba: 
538 „ kőburkolat Balassa-gyarmat és Losonczon. 
37/255 „ kőalapu 
2,245 „ kövecs, és 

12,056 „ épi tétlen vonal vagy is őszesen : 13^ööő 



52,094 öl 

Gömör megyébe: 
209 öl kőburkolat Rimaszombatban 
13,289 „ kő alapú, és 
29,255 „ kővecs-ut ; öszvesen tehát : 



42,753 „ vagyis lOj^^m-f; végül 

Torna és Abauj megyébe; 
15,455 öl kőalapu és 
17,492 „ kövecs ut, öszvesen tehát : 



947 

32,947 „ azaz 84555 m. f. 

A külÖDszerkezetü részek tehát : 
747 öl kőburkolat. 



MAGTABOR8ZÁG AlLADALMI ES ORSZÁGOS UTJAI. 233 

69,549 „ köalap. 
48,992 „ kövecs ut. 
12,056 „ épitetlen rész. 

Magán vám alatt van : a Máriás! családnak két Sajó- 
hidja Berzétén^ és Kassa város két Hernádhidja. 

Pest megyében az ut 1851 előtt oly szomorú állapotban 
s többnyire oly meredek vala, hogy annak áthelyezése és újjá- 
építése föltétlenül szükségessé vált, s tettlóg foganatba is 
vétetett. 

A Nógrád megyében esö vonalrész szintén igen nyomo- 
rult 8 nagyában még épitetlen állapotban vala, nevezetesen a 
jászteleki puszta és Dobordal mellett, B. Gyarmaton és Hugyag 
helységben, Pöstény mellett, a rárosi hídtól Losonczig , a sza- 
latnyai hegyen és a keresztúri pusztánál. 

Gömör megyében az osgyáni hegy , mely nyirkos föld- 
talaja és nagy meredeksége miatt nedves időben elöfogattal 
sem vala áthatolható. így Uozsnyó és Várallya, Abauj megyé- 
ben pedig Sepsi és Kassa között, hol a terhelt jármüvek rósz 
időben a feneketlen sárban rekedtek a vonó állatok nem rit- 
kán áldozatul esvén a túleröltetésnek. 

Miután A meredek hegyek czélszerü elkerülése , járha- 
tatlan szakaszok szabatos átalakítása, bö és időszerű kavicsol- 
tatás és nagy mérvben foganatosított szabályozások folytán az 
ut ama sülycdéséből kiemeltetett, most már jobb alakot öltött 
magára s a közlekedés, kivéve néhány név szerint még 
említendő szakaszokat, tetemesen könnyebbítve van. 

A foganatba vett helyreállítások közül különös említést 
érdemelnek : 

3,350 öl hosszú hegy ut áthelyezése és újjá 
építése Vácz és Katalin közt, ke- 
rült 68,000 frtba. 

740 „ Jásztelek és Rétság, 
800 „ a haraszti csárda és Losoncz, 
1,140 „ Luka patak és Haraszti kö- 
zött, továbbá 
560 „ a szalatnyai hegyen, 
1,294 „ Vílke és Darócz között, 
4,398 „ Rétság mellett, Hugyag 
és Pöstény között, továbbá 
Daróczon, B.-Gyarmaton. 



234 FhST VILMOS. 

a kormosi hegyen, valamint 
Vilko (fs Dályó között tör- 
tént uj építés a Pincze nnel- 
lotti Ipoly hiddal kerttlt 

öszvesen 290.998 frtba 

Nógrád megyében a ren- 
detlenül készült kő alapn 
részek felszaggattattak és 
mintegy 
19,078 öl hosszasságban jobbadán 
csak közerővel szabatosan 
átalakítattak, továbbá a rét- 
sági hiddpit^s került. . . 5,295 frtba 
950 öl áthelyezése es újjáépítése 
az osgyáni hegyen; azután 
Batka mellett , Szalócz cs 
Vígtelke, Rozsnyó és Rrasz- 
na-horka-várallja közötti 
útrészek rendes helyreálli- 
tása, valamint a rimaszom- 
bati, csoltoiytibai, lekenjei 
vegtelki és drazusi hidak 
újból felépítése, öszvesen. 120,000 frtba 
Továbbá Abanj megyében 
Sepsi és Kassa város átke- 
lése, nem különben a spa- 
leni hoBzeinetz és Kassa 
melletti hcgyutak mintegy 
1,855 öl hosszú áthelyezése és újjá 
építése , számos híd és át- 
eresz, biztonsági karfák, és 
más kisebb építések öszve- 
sen , 85,600 frtba 

öszvesen tehát : 34,155 öl vagy is közel 8^ m. föld. 569,893 frtba 
került. 
Mind az által még több igen költséges áthelyezés és újjá 
építés van hátra ez útvonalon, melyek közül a legstirgelösb- 
bek: 

Nógrádban : 
7,396 öl természetes állapotban levő útszakasz Vadkert és 
B.-Gyarmat közt, mely kerülend . . 200OO0 frtba 
800 „ a patvanczi fasor mentén továbbá a 

fekete vízi hídtól 
2,600 öl Hugyag felé s innét 



M^\GYAROKSZÁG AlTíADAI.MI KS DUSzAGOS UTJAI. 235 

1,100 n ii szecsen-kovácBi útig s v^gre 
160 „ a ludányi útmester járásában 



12,056 „ ^8 

*) 355 „ Dályó^sVilke között .... 187,000 frtba. 
Ezeken kivül szükségesek még kisebbnemii javítások, 
ugy mint : 

A kapakuti hegyen levő hullámos útrészek kiegyengeté- 
se, a meredek Lókoshogy elkerülése**); a puszta Pető melletti 
szakasz feltöltése és kijavítása, a Pöstén melletti útnak átala- 
kítása, a Losoncz és Apátfalva közt mélyen fekv5 szakasz 
feltöltése, továbbá az apátfalvai és pinczehegyen levő völ- 
gyeletek kiegycngetése; hasonló munka szükséges puszta Ke- 
rcszturtól Rosásig s végre a mogyorósi hegyen , melyeknek 
foganatba vétele , a rendes köalap és kavics réteggel együtt 

öflzvesen kerülend 104,500 frtba. 

Továbbá Gömörben 
Berzdte helységen át 
780 öl feltöltése és újjá építése és Rozsnyó 
mellett mintegy : 
2,0(K) „ darabnak áthelyezése e's kiépítése 

öszvesen kerülend 48,700 frtba 

(15,191 öl) s igy öszvesen még szükséges. . . 540,200 írt. 

Ezen tetemes költség beruházása után is maradnak még 
itt ott lényeges akadályok bátra az útnak hajdan igen hibá- 
san történt vonalozása következtében; jelesen a kapakuti, lókos, 
szalatnya és pincze hegyi 6 — 7 hüvelyknyi kapaszkodók ; a 
nógrád-gömöri határszélen, az osgyáni hegyen és Rimaszom- 
batnál, a bakti csárda , és temető, továbbá Füge, Oldalfalu, 
Szalócz és az úgy nevezett Nyerges mellett találtató 4 — 9 hü- 
velyknyi emelkedésű hágók, s végül az almási hegyut, mely 
habár szilárd anyaggal van építve, mintegy 2000 öl hosszá- 
ban G — 10 hüvelyknyi esctü levén, kivált ólmos időben csak 
életveszéllyel járható. 

Az ut fenntartására következő kőbányák vannak hasz- 
nálatban : Pest megyében : 

A naszály hegyi 4350 öl távol mészkőbánya, Nógrádban 
a szendehelyi és romhányi mészkő , a diósjenői lelencz-kö ; 



*) Már foganatba vétetett. 

*■') Részben már foganatba vétetett. 



236 FEST VILMOS. 

a szügyi^ moborai; ilinyei és endrefalvai bányák ] a sEakuli, 
litkei és egresvölgyi szedenczck (Klaubstein ) s végül a lasi, 
borcsoki és daróczi kőbányák^ melyek^szállitási távolsága 1670 
és 8660 öl között változik. 

Gömörben : 

A szokolai völgy- és a cserencsényi b pokorágyi erdő- 
ben találtatiS bazalt, a balog és meleg hegyi , felaövályi, bik- 
szöghi, harkácsi, tornallyai, sztárnyai, lapsai, lekenyei, peko- 
czi, tibai , heretkei , szalóczi , nyjcrgesi , rossnyói , váralljaí 
és hárskúti kőbányák, melyeknek szállítási távolsága 500 és 
7500 öl között változik ; végre 

Torna és Abauj-megyében : 

Az almási, görgői, szadellői, tornai, köszörQdombi, sq^i, 
hradovai mészkő-bányák és a Hernádfolyó kavicsa , mely kó- 
fejtőhelyek távolsága 629 és 9160 öl között változik. 

A vizek átvezetését ez utón: 112 hid és 298 átenu 
eszközli; amazok közül említést érdemelnek: a 110 ölhosssa 
rárosi kőhíd az Ipolyon, a 28 öl hossza tornallyai és a 14 ölei 
csoltoi Sajó-hidak. 

Az egész vonalon 14 útmester és 87 utkaparó vanfelÜ* 

1382 
litva, az elsők egyikére 2^^rT m. f., az utóbbiakra pedig 1510 

öl hosszú útszakasz levén bizva. 

A vácz-kassai államutvonal országos érdekéről tanúskod- 
nak azon jelentékeny szállítmányok, melyek az iparfiző fel- 
vidékről Vácz és Pestre s viszont innét fölfelé mennek , úgy 
mint: vas, réz, ólom és más fémek, gubacs, gyapjú , gyarmati 
áruczikkek, üveg, bodnár és kcrékgyártófa , papir ^ szalma és 
széna, tűzifa, gabona és hüvely neműek, bor, marha, gyü- 
mölcs, repcze, burgonya, posztó, tégla, bőr, vászon , kender, 
len, méz, viasz , túró, faszén, dohány és fazekas-munkák , és 
hasonló szállítmányok, melyeken kívül még számtalan köny- 
nyü szekér is fordulván meg a szóban levő utón, ennek gon- 
dos ápolása ugy, mint csinálatlan részeinek mielőbbi megépí- 
tése különös figyelmet érdemel. 



HAGYAttORSZÁQ ÁLI4ADALHI ÚS OBSZÁGOS UTJAI. 237 

VII. A losoDcz-zólyomi államut. 

Losoncz városban a vácz-kaasai államutból kiindulván, 
onnat Vámosfalván, Szalatnán és Zólyom városon áthaladva 
Hajnik helységen alul a nagyszombat-krakkói államuthoz csat- 
lakozik. 

" 3672 

Oszves hossza Ttttt- m. föld 

4UÜ0 ' 
melyből esik : 
Nógrádmegy^be 
5,796 öl kőalappal bíró r^sz. 
7,476 „ kövecs-ut, éa 
1,494 „ é pítetten darab. 

2766 

öaz vesén : 14,766 „ vagyis S^q^ő °*- ^• 

Zólyom megyébe: 
10,455 öUő alapú, és 
6,451 „ ktfvecsut. 



906 

öszvesen : 16,906 .... vagy is 4^^ m. f. 
S így külön szerkezetű részei : 
16,251 öl köalapu, 
13,927 „ köyecsut és 
1,494 „ építetlen szakasz. 

Magán vám alatt áll csak a dívinyi uradalomhoz tartozó 

4 
16 hid és 3 áteresz, öszvesen 70g öl hosszasságban. 

Midőn ez útvonal állami kezelés alá vétetett, Nógrád 
megyében csak 7121 öl volt kavicsolva; azóta még 6151 öl 
javíttatott s igy 1494 ölet kivéve az ut állapota már annyira 
javult, hogy rajta ugyan azon vonó erővel most kétszer annyi 
teher szállítható mint hajdanában. 

Zólyom megyében Hajnik és Zólyom közt volt legro- 
Bzabb út az úgynevett Rákoson, hol még 1856 előtt a töltés 
minden tavasszal rendesen viz alá került, s a közlekedés ily- 
lyenkor tökólletesen megakadt. Ezen baj a töltés kellő mérv- 
ben feltöltése és szélesbitése s egy húsz öles ártérhid felállí- 
tása által teljesen elháríttatott ; s azon kivtti a fenntartásra is 
folytonos gond és szorgalom fordíttatván, az ut nemsokára e 
megyében is oly jó állapotba jutott , hogy bizonyos teher el- 
szállítása, mely hajdanában három lóval eszközöltetett , most 
egy lónál többet nem kivan. Az útnak ízcn kedvező állapota 



238 FEST VILMOS. 

az emiitett fenntartási munkákon kivSl a kővetkesS jelentéke 
nyebb javításoknak köszönhető ; a diviny-oroszi két hid tata- 
rozása, a vídefalvaiy valamint a Losonez és Videfalva k5sti 
hidak újbóli épitése; továbbá a lónyabányai, nem különben a 
Haller és Videfalva közti hidaké; melyek a Liosoncz és Vide- 
falva közti 752 öl hosszú útszakasznak égessen újból építésé- 
vel együtt 

kerültek , . . . 20,781 frtba- 

A fenn emiitett 
1020 öl hossza rákosi uttölt^s helyreállí- 
tása az ártdren Tont híddal . . 39,000 frtk 
A zólyomi Garamhíd njjá e'pftése 6,000 Irtk 
végül egyéb hidak, átereszek, biz- 
tonsági karfák és hasonlókra 
együttesen fordíttatott . . . 20,000 fru 

öszve. tehát (7171 öl) 85,781 frt. 

A még hátra levő épitetlen részek Nógrád megyében 
vannak, jelesen. : 

270 öl Podrescsány felé, azután 

508 f, a negyedik és 

716 „ a 9 és 10-ik utkaparói szakaszban , melyeknek 

1494 öl szabatos kiépítése öszvesen . . . 18,600 frtot 
fog még igénybe venni. 
A fennéríutett 16 vám híd és 3 átereszen kívül vau még ez út- 
vonalon : 37 híd és 81 áteresz többnyire köböl épitve. 

A fenntartására fordított kavicsot fejtik : 
Az udvornyai kőbányában és a divínyi patak medrében; 
továbbá használtatnak : a lupóczi lelencz kövek ; a kriváni és 
véglesi hegyoldalból nyert kavics , a szalatnai és lyeszkoczi 
kőbányák és végre a Garanfolyóból kerülő kavics ; a szállítási 
távolság 500 öltől egész 5000 ölig terjed. 

A közvetlen felügyeletet gyakorolja ez útvonalon 3 utmes- 

2557 
ter és 21 utkaparó, az elsőkre egyenként ^tköö ^' ^'^ *^ "^^'' 

sókra pedig 1508 öl hosszú útrész jutván. 

A losoncz-zólyoroi államut egyedüli közvetítője levén, 
azon élénk kereskedelmi forgalomnak, mely különnemű vassal, 
üveg , építőfa , gabona , bor , gyapjú , borszesz , túró , halina- 
posztó s hasonlókkal űzetik, egyfelől Nógrád és öömör, más- 
felől Beszterczebánya, az északnyugati megyék és Gácaország 



MA07AR0RSZÁG ÁLLADALMI ÉS ORSZÁGOS UTJAI. 239 

között ; e felett pedig postajárásnak is közlekedési eszközül 
szolgálván, kétségkivűl megérdemli^ hogy ezen túl is jó kar- 
ban tartassék. 



VIIL Eassa-csernoviczi állam-ut 

Kassa városnál a pest-duklai államutból ágazik ki, on- 
nét Gálszécs, Ungvár, Munkács, Tíszaujlak és Márm. Szigeth 
érintése után Kőrösmezőn túl Magyarország határát átlépi s 
Bukovinában Jablonicz felé, onnét pedig Csernovicz városba 
vezet. 

976 
Egész hossza Magyarországban ^^^q^ mértföldet tesz, 

mibül 

Abauj megyébe esik : 
11,187 öl köalapu éa 
3,537 „ kövecs ut. 



azaz 14,724 ol = 3^ m- U 




Zemplénbe : 




18,54o öl = i^öőö "»• ^- ^^ al*^P' 




Ungh megyébe : 
273 Öl kőburkolat (Unghvárott) ; 
32,248 „ kö alapú rész. 


éti 



azaz 32.521 öl = 8^^ m. f. 



Beregh és Ugocsába : 
270 öl kőburkolat (Munkácson) ; 
36,404 „ kő alapú és 
14,374 „ kövecs ut 



azaz 51,048 öl = 12^ m. f , végül 

Mármarosba : 
48,065 öl kő alapú és 
32,078 „ kövecs ut 



143 

vagyis : 80,143 öl = 20;ööö ™- ^• 

Van tehát ez ut vonalon : 
543 öl kőburkolat, 
146,444 „ kő alappal biró és 
49,989 „ kövecs-ut, s igy egész hosazábaii ki van opíív< 



240 FB8T VILMOS. 

Magán vám alatt csupán a következő hidak vaDDak : a 
laborczi járomhid Nagymihály mellett (Gyóf Sstiray csalidé); 
a kis és nagy Latorcaán Orossvég és MuokicB kost áQó te- 
vésen 96% öl hosszú két híd, nem különben a Ssemye fijjh 
Gát mellett levő híd (mind a három Gróf Schönnbonié); to- 
vábbá : a Beregszász tulajdonához tartozó kSboltosata Virke- 
hid ; Rothoni és Egri család hidja a Borzsán ; asonkiTfil u 
Ung , Nagyág , és Tisza folyón , illetőleg : Ungvár, Hasat éi 
Técső városokban; valamint Bocskón levő kincstári hidak. 

A mint ezen nevezetes útvonal hajdani irányában Kant 
várost elhagyá ; azonnal egy meredek és süljedezS hegyoUs- 
lok közé zárt völgy- torokba szorult, melyből nagy emdkedéi- 
sel; mély vízmosások szélein, hirtelenül hágott-fel a meredek 
hegyre , honnét a Tárcza völgyébe ugyan ily veszélyes eiel- 
tel leereszkedvén s további folytatásában még az olcsvárí éi 
bödi hegy lánczolatoknak tartván ös állapotában alig valaron 
falusi úthoz hasonlítható. 

Egyedüli ápolása hajdanában föleg csak abban állott 
hogy néha kő darabok vagy földdel kevert gallyak hányattak- 
be, lazán és rendetlenül a több lábnyi mélységfi ssámtilu 
gödrök és kátyúkba , mi által az amúgy is járhatatlan ut még 
borzasztóbb állapotba jutott. 

Nem csoda tehát, hogy ha a kivált nedves őszi időben 
útnak indult társzekerek , a veszélyes helyeken vagy felfor 
dúltak , vagy tengelyt törtek vagy lovastul elsülyedtek a fe- 
neketlen pocsolyákba. 

Ily szomorú állapotban találta ez utat az 1852 év, mi- 
dőn a kormány nyomatékosan sürgette annak gyökeres helj- 
reálHtását. Az ut ennek folytán egészen uj és czélszerű irány 
ban a meredek hegyrészek ügyes kikerülésével mérsékelt 
eset szerint , szóval a tudomány szabályai szoros tekintetbe 
vételével, rövid két év alatt Kassáról Szinnyéig, későbben pe- 
dig onnét Eelecsénig tökéletesen kiépíttetett, még pedig oly 
meglepő sikerrel, hogy ezen mintegy három mértföldnyi út- 
szakasz ugy jó állapotánál mint szépségénél fogva a közönség 
megelégedését már rég megnj eré. 

Sokkal nagyobb figyelem forditatott Zemplén , Ungh, 
Bereg és Ugocsa megyékben már azelőtt is a szóban levő ut jó- 



haotarorszíg álladalmi és országos utjai. 241 

karba hozatalára. A közlekedés mindamellett igen hiánjos^ 
BÖt némely helyen komolyan veszélyeztetve volt. — így neve- 
setesen Dargo és Gálszécs között az ut mentén több ölnyi 
mélységű, igen veszélyes vizszaggatások voltak ; így Hoor ós 
Vásárhely y Mocsár és PazdicS; Szerednye és Ignécz között 
természetes állapotában, s gyakorta járhatlan, volt az ut. 
Hasonló állapotban volt Ignécz és Munkács között, hol azóta 
mintegy másfél mértföld hosszú igen szép uj töltés jobbadán 
közmunka-erővel létesült. Huszt és M. Sziget közt az ut hol 
igen széles, hol felette keskeny , hol partos levén ezen sza- 
bálytalan állapotában szintén csak üggyel bajjal vala járható; 
Lonkától Kőrösmezőig pedig inkább csak ösvény gyanánt 
használtatott. 

Mind ezen bajok a nagy mérvben foganatba vett javítá- 
sok, szabályozások és újjá építések folytán egymás után ele- 
nyésztek ; s az ut most egész hosszában kivan építve, állapo- 
tára nézve pedig az ország legkitűnőbb vonalai közé sorozható. 

Az érintett javítások közül említésre méltók : 

12,000 öl újból építése Kassa, Szinye éa Kelecseny között ; ke- 
rült 135,869 frtba. 

674 öl gyökeres kiépítése Mocsár és Pazdics 

közt egy 25 öles hiddal 18,158 frtba. 

Hidak, átereszek, partbiztositások, és 
utszabályozások Abauj megyében . . 23,068 „ 
az 1,100 „ hosszú gerenda-voronyáki útszakasz 

(a közmunkán felül) 7,000 „ 

a 351 „ hosszú lucskai meredek kapaszkodó 

áttétele és újjá építése 12,800 „ 

a 273 „ hosszú átkelés Unghváron, és . . . 

a 4,000 „ szerednye-igoéczi útszakasz áthelye- 
zése és építése a közmunkát ide nem 

értve 12,000 „ 

Az ungvári állandó Unghíd .... 41,000 ,, 
A bereg és ugocsa megyei szakaszon 
épített hidak és átereszek, korlátok 

stb; 3l,MG „ 

Végül Marmarosban : 

A rózsási Talabor-hid, a huszti híd ^s 

töltés, valamint a 

48,000 ^ hosszú sziget-körösmezöi utrtfsznek 
újjá építése, a benecsői és kobolacsár- 

BTATIST. ÚS HEMZETOAZD. kOzl. I. !<> 



242 FBST VILMOS. 

dai hidak helyreállítása s az evvel összefüggd Ixa-foljró-szabáljo- 
. zása, egyéb rendkivüli építkezésekkel együtt . . . 384,029 , 
8 így nevezetesebb építményekre öszvesen mintegy ada- 

(66,398 öl) tott ki 666,870 frtba. 

Ezeknek foganatosítása után mé^ csak két poot vin, 
mely a közlekedés könnyebbitése és biztosítása érdekében 
czélszcríi átalakítást igényel. 

Az egyik Eelecseny mellett, hol az ut a Dargóh^ al- 
járól nagy esettel és hirtelen kanyarodva ereszkedik le, mi 
miatt kivált a lefelé hajtó szekereknek igen veszélyes. 

Áttétele ezen mintegy 250 öl hossza darabnak a hidakkil 
együtt igényel 8000 Irtot 

éi második akadály van Hoor és Vásárhely közt, 
hol az alncsony töltés az egyesült Ondova-Toplya vízé- 
nek egész hosszában kivan téve, s ennélfogva, a hozzá 
kapcsolt vásárhelyi meredek kapaszkodóval együtt lé- 
nyeges átalakítást szükségei , mely az ártéri hidakkal 

együtt mintegy 45,000 frtbt 

kerülend, s így 53,000 frlnyi 

költséggel az utolsó két akadály is elmozdítható. 

Későbbi időre lehetne végül halasztani az Ungvár éi 
Szerednye közti útszakasz átépítését, hol az utat , melv moit 
több meredek dombon vonul át, igen könnyen át lehetne he- 
lyezni a sfkrónaságra. 

Az ut rendes fenntartására használtatnak : 

Abaúj megyében : 

A hradovai mészkő, a Hernád kövecse, a szinyei és dar- 
gói jeles kőbányák; molyek szállítási távolsága 874 és 5260 
öl között változik. 

Zemplénben : 

Szintén a dargói kőbánya 700—11216 öl távolra; nem 
külömben a Latorcza kövecse 1350 — 6350 ölre. 

Unghmegyében : 

A Laborcz-, Ribnicz- és szobránczi patak kövecse ; to- 
vábbá az orechova-kusini , karcsava-felsőnémet-gerény,- lázi 
és szlatínai kőbányák, valamint a villepataki kövecs , egyre 
másra 105 — egész 7390 öl távolságról. 

Bereg és Ugocsa-megyében : 

A nagyloha-lovacska,- csernek és fekete hegyi, továbbá 



MAGTARORSZÁG ÁLLADALMT ÉS ORSZÁGOS UTJAI 243 

a muzsaly-aranyos és rakaszi kőbányák , a Latorcza és Tisza 
zátonyai y 1230 — 9880 öl távolra ; végül Marmarosban : 

A Tisza zátonyai, a Talabor kövecse, a nereszeni begy- 
oldal, az Iza és Szaploncza folyók zátonyai ; a lonkai, szemes- 
csuk i és laszestinai hegyoldalok, hol a kavics mindenütt 
közel 20 — 3000 ölre van az úthoz. Az esö viz és számtalan 
hegyi patakok és folyók kártalan elvezetésére szolgál ez út- 
vonalon mindössze 97 híd és 812 áteresz, amazok közül a 84 
öles Ondova-Toplya híd Hoor mellett, az unghvári 47 öl hosz- 
szu Unghhíd^ a 90 öl hosszú munkácsi Latorczahíd, a 82 öles 
nagyághi, a 98 öles técsöi és a 70 öl hosszú bocskói Tisza- 
hidak érdemelnek említést 

A szóban levő útra felügyel 21 útmester, kik alattt 139 

1832 
utkaparó áll , e szerint egy-egy utmesterre 2^^^^ m. f., egy 

utkaparóra pedig 1417 öl van bizva. 

Fontosságát illetőleg kétségen kívül áll , hogy a kassá- 
csernoviczi államut 49 mértföldnyi hosszában felső Magyar- 
ország nagy részét áthasítván s jobbról balról számtalan or- 
szágutat vévén magába a felvidéki közlekedés egyik fö üterét 
képviseli. — A forgalom főleg Kassa és Zemplén megye közt 
felette élénk ; mindennemű gabona, tűzifa, szén, deszka , zsin- 
dely, káposzta, gyapjú és bor nagy mennyiségben fordul meg 
e vonalon, a kassai heti vásárok alkalmával azonkívül legalább 
300, közönséges napokon pedig 150 szekér közlekedik ez 
úton. — Zemplén ésUng-megyékbenporczellán-edények, vas- 
neműek , bőrök , szeszes italok ; végül beregh , ugocsa , és 
marmaros megyei szakaszán : nagy mennnyiségü só, dohány, 
timsó, vasnemüek , bor, ásvány-víz, pálinka , gabona, repcze, 
hamuzsír, épület és tűzi fa, képezik a szállítmányok főbb 
czikkeit 

Kereskedelmi jelentősége mellett még hadtani tekintet- 
ben is mint fontos közlekedési eszköz szerepelvén , a kassa- 
csemoviczi államutaak minél nagyobb tökéletesítését ezentúl 
is fő feladatnak kell tekinteni. 



16* 



244 FEST VILMOS. 



IX. A Sziget-Kapniki államat. 

Kezdetét veszi Marm : Szígetep, honnan Sngatag neye- 
zetes sóbánya-helységen áthaladva Marmaros-megye határáig, 
onnan azonban már csak mint községi ut Eapnikbányára ve- 
zet , noha további folytatása , a közlekedést Déezs és Ssamos- 
újfalunál Kolosvárral közvetítvén, kétségtelenül megérdemel- 
né, hogy Marmaros megye határán túl is több figyelem fordit- 
tassék rá. 

Hossza 4^ m. f., melyből 18258 öl köalapu- és 975 

öl kövecs- ut. 

E szerint az ut egészen kilevén építve, most meglehetős 
jó állapotban van. 

Átvétele előtt Szigettől Sugatagig a szigeti sób&nyássati 
és erdészeti uradalom ápolta annyira a mennyire, de a mellett 
még nehezen lehetett rajta járni; Sugatagon túl pedig a megye 
határáig egészen rósz állapotban , keskeny falusi ösvényhez 
hasonlított, rendkívüli lejtői miatt minden teherszállítást aka- 
dályozván. 

Ezen utóbbi, mintegy két mértföld hosszú szakasz azóta 
megépitetett ugyan , de némely pontjain még most is 5—7 
hüvelyknyi esése van ölenként a közlekedésnek nagy hátrá- 
nyára. 

Az ut javítása czéljából eszközlött jelentékenyebb épít- 
kezések közül említendők : 

Az im^nt felhozott 8000 Öl hosszú útszakasz új vonalozása és 
kiépítése 50,000 frt. 

Az Iza hídnak ^pítdse 6,217 „ 

és az útpálya szabályozása s számos híd e's áteresz kija- 
vítása és fenntartása 17464 ^ 

vagy is Összesen : 73,681 frt 
ide nem értve az évenkénti fenntartás költségeit. 

Az útpálya tatarozására szolgál az Iza és Mára folyó^ 
valamint a Kászó patakból kerülő kövecs , és a határszélen 
elnyúló bérczeken található lelenczkő ; a szállítási távolság 
10—2000 öl közt változik. 

A víz átvezetését 6 híd és 44 áteresz eszközli; amazok kö- 



MAGYAROkSZÁQ ÁLLADALMI ÉS ORSZÁGOS ÜTJAT. 245 

zül a 30 öles Iza, valamint a 14 öles Mára-járomhid a legna- 
gyobbak levén. 

Az útra való közvetlen felügyeletet két utnaester s alája 
rendelt 12 iitkaparó gyakorolván, jut egyenként amazokra 

^ÍÖÖÖ ^' '•' ®^®^^® pödig átlagosan 1603 öl. 

Ezen útvonal fö szállítmánya : a Sugatagon fejtett só 
8 minthogy mind addig , míg a kapnik-déezsi vonalra több 
figyelem nem fordíttatik, a marmarosi részén tapasztalt forga- 
lom sem nyerhet nagyobb lendilletet, vagy a kapnik-déezsi 
szakaszt is állami kezelés alá kell venni , vagy a marmarosi 
részt is ki kell alóla venni. 



X. A Nagybánya-Kolosvári államut 

Eatalinfalvánál a tiszaújlak- nagybányai országos útból 
ágazik kiy s Kővár vidéken Remetét, Nagysomkutat és Nyirest 
érintvén , Révkörtvélyesen túl Ek'délybe lép , hol Déesen át 
Kolozsvárra vezet. 

Egész hossza Katalinfalvától Erdélyország határáig 

5^ m. fd., melyből 6,327 öl kő alapú, 15,725 öl 

kavics ut. 

E szerint magyarországi része egészön kilevén építve, 
még csak az óhajlandó, hogy némely a közlekedést hátráltató 
hiány mielőbb kijavíttassék. Ilyen a többi közt a Büdöspataka 
melletti, ölenként 6 — 8, és a nyiresi hegyen levő ölenként 
5 — 10 hüvelyknyi emelkedésű kapaszkodók. Azonkívül Kört- 
vélyesnél és Törökfalván nagy záporesők, — a lápos- völgyön 
pedig rendkívüli áradások alkalmával víz borítja el az utat s 
a közlekedés ilyenkor rövid időre félbeszakad. 

Hajdani állapotáról csak annyit tudunk , hogy avatlan 
kezelés folytán, számtalan vágány hasította át, s az alapkövek 
kiállottak az úttestből, tehát igen döczögős, a rajta közleke- 
dés pedig felette kényelmetlen volt. Az államutak sorába fel- 
vétetvén ezen vonal is szakavatott kézbe és gondos ápolás alá 
került, ugy hogy mostani állapota, noha valami nagyobbszerü 
újítások vagy építkezések nem történtek rajta, — kitűnőnek 



246 FEST ^LlfOS. 

mondható, s kemény és sima fölzetén a legterhesebb {bvarok 
Bem okoznak káros benyomást. 

Fentartására fordittatik a Szamos és Lápos folyóból, va- 
lamint a Valemáre és Berzó patakból nyert, tiszta és váloga- 
tott kövecs, nem különben a kis-nyiresi bányában fejtett kS, 
melynek közép szállítási távolsága mintegy 500 egész 1955 
öl. A vizek kártalan átvezetését 10 híd és 80 áteresz eszközli, 
amazok közül említendők a Berzó patakon álló 13 öles török- 
falvai és 24 öles somkuti fahíd, köhfdfítkkel ; nem különben 
a Lápos folyón álló 80 öl hosszú járotnhíd. 

A közvetlen felügyeletet 2 útmester és ezek alá rendelt 

15 utkaparó teljesíti, amazokra egyenként 2t^ m. f., ezekre 

pedig 1470 öl hosszú útszakasz levén bizva. 

A szóban levő nagybánya — kolosvári államut legrövi- 
debb kapocsul szolgálván Magyarország észak-keleti része és 
Erdélyország között, akét testvérország viszonyos kereskedelmi 
forgalmának könnyebbítése és előmozdítására fontos tényező- 
ként szolgál, de még nagyobb jelentőségre emelkednék, ha Ka- 
talinfalvátol N. bányán át Tiszaújlakig, mint több orsz. utak 
gyülpontjáig folytattatva , ott a kassa-csemoviczi állnmuttal 
összeköttetnék. 



XI. Debreczen-Fehérteraplomi államut. 

Indulási pontja Debreczen, honnat Nagyvárad, Arad, 
Temesvár és Verseezre vezet, Strázsa helység mellett a határ- 
őrvidékbe lépvén át elvégre Fehértemplomba jut. Egész hosz- 

sza 43j^ mértfbld. 

Ebből esik : 
Bihar megyébe : 
8Ö0 öl Debreczen város által vámolt faburkolat, 
2,157 „ kőburkolat Nagyváradon, mely szintén vám 

alatt van, 
1,890 „ kő alapú, 
52,424 „ kövecses ds 
13,102 „ még csinálatlan űt. 



öszvesen : 70,426 öl =: 17^^ m. f. 



MAGrARORSziO ÁLLADALMI ÉS OHSZloOS DTJAI. 34? 



DBzvesen 



Amd njegyébe : 
1 146 M kőburkolat, mely mint Arad vároe átke- 
léae vám &latt áll, 
9£^2 j, mely &z aradi kmcstári uradalom vámut- 
ját és hídjait foglalja m agában. 
28,332 „ kövecs ut, 
565 yf még caioálatlai]. 

^^^^"^ SOS* 

r 31,035 öl = 7^^ m. f. \ végül : 
TemeB megyébe : 
3^91 öl Temesvár ee Yeraecss városok által vámolt 

kőburkolat. 
69,781 „ kövecBut 



^KTő 



ÖBxveseii i 73,675 Öl = l^^^ m. f. 
Levonván a fenn említet vám utak 9039 ölre rugó üszveg^t ax 
egdfi^ bofifizasiágbólj marad állami ke^eMs alatt ; 

A külfm alkatü nt részeket egybevonva van ; 
8,047 öl burkalatos , 
1,893 p, köalapu, 
151,529 I, kövecs ut ^s 
lBj6ü7 q csinálatlan rész. 

Temee megyében a^ ut moat ia kmcdtári vám alatt 
van^ a herendi, és kÍBJení^i hét Koros liidoD a megye azedet 
vámot* 

Bihar megyében 1851 előtt csak egyes útrészek voltak 
meglehetős jó karban, a többiek, nevezetesen pedig a faluk 
átkelései Qcdves időben teljesen járhatlanokká váhak. Más 
részt a hidak annak előtte paraszt munkálok állal fa anyag- 
ból készítetvén, annál kevesbbé felelhettek meg a ezélnak, mi- 
vel azok még az 1849 és ötvenben lapaaztalt rendkivüü haaz* 
nálatuk után sem javítattak ki s így többnyire megrongálva 
jutottak állami kezelés alá. Éhez hasonló vala az arad megyei 
útszakasz ia ^ és mivel ez jobbadáo csak kavics ut^ több évi e^ 
hanyagolás után 1851 olőtt gyors hanyatlásnak ment 

Temes megyében az ut főleg Orczifalvától 1 
ős állapotánál fogva hasonlóképen oly rósz vala- 
időben sokszor két nap kellett az Aradról Temi 
zásra. Szintugy küzködnie kellett a köziekedéi 
vár és Fehértomplom között ^ minthogy több uti 




248 FEST VILMOS. 

tesen a Ságh és Zsebely, Vojtek és DetU, MoraTicsa ém Venetz, 
nem különben Versetz és Sirassa közty akkoron még termé- 
szetes állapotban volt De miután ezen csinálatlan réuuk job- 
badán közmunka erővel egészen kiépítettek , miután továbbá 
Arad és Biharmegyékben is rendkívüli erömegfesBÍtés és sza- 
kadatlan munkásság által sikerült az útban állott bajokat és 
hiányokat, néhánynak kivételével, gyökeresen megasfintetnii a 
miután a rokkant hidak ujakkal cseréltettek fel, as at nem 
csak szilárd állapotára, hanem tetsző kükejére nésve ia, most 
már tökélletesebb közlekedési vonalaink közé azámitható. A 
felemlített javításokon kivttl említést érdemelnek m^ : 

A Korhány ás Gyepes-vizen njból tfpillt két híd, 

került 12fi&iMtg. 

Az ugyanott épített 
2,000 öl hoBSzn útrész ....... 26,185 , 

Bibarmcgyében számos híd és 
áteresz cpitése , utszabályozáa 
és javítások öszvesen .... 231,4^41 , 

836 Öl h. ntrészletnek ínségesek által 
lett kiépítése Hlye és N. Zeréod 

közt 87,500 , 

A két Körös híd helyreállítása 
Aradmegyében , 11^835 „ 

öszvesen : 2,836 öl 319,345 írtba. 

Hátra van mindamellett még néhány építetlen hézag, melynek 
szabatos kiépítése a közlekedés érdekében s az nt végképeni kiegé- 
szítésére elkér íilhetlen szükséges, ugy mint : 

8,950 ölnek rendszeres kiépítése DebreczentŐl Deiecs- 
kéig, melyek építési költsége számít- 
ható 258,000 frtra. 

3,570 „ hossza csinálatlan ut Hlye és 
Keményfok, valamint 
836 „ Ilye és N. Zerénd közt , . 160,000 frtra. 

öszves. (13,667 öl) épít költség 418,000 frt. 

A fenntartásra kellő fedanyagot szolgáltatják : 
A Bors helység melletti kavicsbánya négy .mértföldnyi 
közép távolságra ; a Körösök zátonyai, 1 Vs egész ő mértföld- 
re; a világosi, tantzi és venteri kőbányák, 7 — 7% mértföld- 
re; továbbá a zimándi kövecstelep; 1 — 5 mértföldre; a Ma- 
rosfolyó zátonyai ^s — 1 mértföldre, végül Temesmegyében a 
Maros-kövecs 3% m. fdre ; a Néra zátonyai és Szurdok mellett 




UáGTAROBSZÁa ÁLLADALHI ÉS ORgZÁüOS UTJAL 249 

levő több kövecs bánya , 7 mért földre- A vizek kárt alán el- 
folyáfiát 59 hid és 146 áteresz eszközli ; aniazok közül a legje- 
lesebbek: 

A kék-kállói 13 öles köhid^ a fekete körösi 35 öles, a 
mavoBÍ 82 öles Aradon^ ^ ugyanott az árt éreti IcvÖ öszvegen 
135 öl bosszú bárom híd; a bégacsatoruai 21 öles s végül a 
zsebelj! és sághí 33 öl bosszú Temes hidak. 

A közvetlen felügyelet ez útvonalon 16 utmesterre és 101 

utkaparóra levén bizva, jut amazokra egyenként : 2^^^ m t* 

ezekre pedig 1644 öl hosszti utréaz. 

Habár a szóban levö útvonal a tiszai vaspályák kelet- 
ke zte után előbbi jelentőségéből sokat vesztett^ a kereskedeltní 
forgalom mégis elég élénkséggel bir^ különösen a Debreczenp 
Nagyvárad és Arad közti szakaszain | hol mindennemű fák^ 
mész^ borszesz^ gabona^ liszt^ fuszernemüok^ szalonna, zsír, 
vasáru ezlkkek, dohány, marha^ kézmüvek, magfélék, faszén, 
széna, só^ stb, szállitatnak fel és alá, nem említvén a tetemes 
személyszállítást, mely föleg Arad és Temesvár közt igen 
élénk. A mint tehát kereskedelmi jelentőségél Debreczentöl 
N, Váradon és Aradon át Temesvárig terjedöleg — félre is- 
merni nem lehet, úgy ellenkezőleg Temesvártól Fehértemplom 
felé előbbi fontosaágát a párhuzamosan futó vaspálya elké- 
szülte után egészen elveszte , s jelenleg csupán helyi érdek- 
kel bírván , ezentúl ismét az orázágos utak közé volna vissza 
sorozandó. 



XII. Nagy várad Kolosvári államat 

Nagyváradon a Debreczen- fehértemplomi álIamutbAl ti 
ágazva F* Vásárhely, Élesd és Feketetó érintése utí • 

lépi a EolosváiTa vezet, 

449 
Oszves hossza tesz; IOt-ttt mértfoldet, 

40Uv 

öl hosszú kövecsut kincstári kezelésben és íi 
vezet, mint Nagyvárad vároa átkelése, városi ' 

Hajdani állapota a^ imént tárgyalt dobi 
lomi úthoz hasonlított^ segédeazközeí is azok 
a szóban levő N. várad-koloavári államuton 




260 PEST VILMOS. 

nyok eltávolítására alkalmaztattak. Különös eralftést érdemel 
e résében a Királyhágón átvezető mintegy 4000 öl hosssn 
hegyút, mely sok helyen igen keskeny ^ és e mellett felette 
meredek levén, a beágyazott kövecs záporesS alkalmával 
minduntalan lesod^rtatott , az útpálya pedig ismételten járha- 
tatlanná vált. A baj orvoslására először vfzfolyási oldalárkok 
készítettek, a régi medrek szabályoztattak, a szorosok tágas bi- 
tása után pedig ezen hegyutra kizárólag csak igen ssilárd 
mészkö-törecs (Schl^eUtein) használtatott, mivel es ssegletes 
alakjánál fogva a viz által nem ragadtatik el oly könnyen mint 
az eredetileg alkalmazott gömbölyű folyói kövecs. As útnak 
jelenlegi állapota tehát általában kielégítőnek mondható , ki- 
véve a Királyhágón találtató meredek kapaszkodókat, melyek 
mielőbb czélszerűen átidomitandók lennének , annyival is in- 
kább, mivel azokon a közlekedés csak a legnagyobb erőmeg- 
feszitéssel és a vonó állatok iszonyú kínzásával es zközölhető, 
a helyi viszonyok pedig ugy szólván ujjal mutatják meg azon 
irányt , merre az utat czélszerűen vinni lehet. 

A foganatba vett építkezések közül a többi közt említ- 
hetők : 

A telegdi 30 öl hossza Körös híd újból ^pít^se, 

került , 14,123 frtba. 

ugyanott nyolcz híd dpit(?se 14,233 „ 

és a Qégény patukon dpült híd, valamint a tetemes hosz- 
szasságban felállított biztonsági korlátfák ^s kerék vetők 14,500 „ 

öszvesen . 42,856 frtba. 
Egyébiránt megjegyzendő, hogy a sebes Körös árvize 
itt ott elönti az utat, nevezetesen Mezőtelegd és Újlak, Tinód 
és Töttös, Gégény és Köröstopu, nem különben Bucsa és Fe- 
ketetó között, mely helyeken csak is az úttest elegendő ma- 
gasságra emelése által lehetne a bajon segíteni. 

Á fentartás igényelte fedanyagot szolgáltatják : 
Nagyváradtól Qégényig a Körös folyó, valamint a Lúgos 
és Gégénypatakok zátonyai; Gégény tol Erdélyország határáig 
a korniczeli és a királyhágói jeles mészkőbányák ; a közép 
szállítási távolság 2000 egész 8000 öl között ingadozván. A 
vizeket 20 híd és 112 áteresz vezeti át; amazok közt van 12 
kő- és 8 fahíd ; ezek közt pedig 71 kő- és 41 faáteresz. 



MAarAROKBZÁG ÁI.LADALMI Ég ORSZÁOOS UTJAI. 251 

As utmea terek száma 5j az utka|mn>ké pedig 38 ; b igj 
aroBzoknak köre eg jelként miotegy 77 18^ ezeké pedig 1378 
ölre terjed ki, 

A nagyváradi vaspálya lé tea ülése után a kereskedelmi 
furgalom Nagyvárad és Kolosvár közt napról napra új életet 
njervéDj a szóban levö útvonal most hazáak legélénkebb köz- 
iekedéeei közé számítható. A kivitelre Bzánt szállítmányok 
tárgyai, nevezetesen : gabona^ liszté olaj^ vas, dohány^ szappan, 
finomabb gyertyák, ásványvíz ^ üveggyártmáoyt^kj bor, bor- 
szesz^ pálinka, váazon és katonaruházat' nem íiek ; mig a be- 
hozatal : bornemüek , faggyú ^ fonál, szarvasmarha, sertés, 
széksó és főkép épItö- és tűzi fából áll, mely czíkkeknek egye* 
temes értéke, egy millió mázsányi súly mellett, mintegy tíz 
millió forintra becsülhető. Ily nevezetes közlekedési eszköz 
nyilván megérdemli, hogy jó karban tartására a legnagyobb 
figyelem forditaBsék, annyival inkább, mivel helyi fekvésénél 
fogva eg^'szersmínd hadműveleti szempontból is nem utolió 
helyet foglal el. 



XIIL A Bzegednagyszebeni államut. 



Kis-Zombornál a temesvár-szegedi államutból indul ki s 
a közel Marosfolyón átkelvén^ Makót, Aradot, Eadnát, Sobor- 

8Íí)t és Zámot érintve, ez utóbbi helységnél Erdélybe lép, s 
ott Nagyszebenig vezet. 

Oszvea hossza Magyarországban i 24 * mértföld, 

melyből 

Toroatálba eeik : 
2(m öl esinálailaa ré&z Kig*Zambortól Makóig; továbbá 

Caanádmegyebe : 
1,000 „ koaJiippal Makón, 

17,779 „ esi oálallan utr esa M a k 6 tó 1 A rad ff — * " t ^ v i 
melyen azonban Iö(i4*beü a íu\r, 
ree^fie valamint a marrísi ponmd c|i) 
B^gesck által kvszpéujAki lezkíj^tí 

ÖB^ve&en i 18,779 til = 4^^ m. f. 




252 PKST VILMOS. 

v^giil Aradmegyébe : 

2,056 Öl kö burkolati mint Aradváros magán vám útja. 
31,000 „ kó'alapu és 
13,556 ,, kavicsnt 



öszvesen : 76,612 öl == 19^^^ m. f. 

8 így a ktilönnenitt alkotás szerint felosztva , van ez utFonalon : 
2,056 öl kőburkolat, 
32,000 „ kőalapu, 
43,556 „ kövecs ut ^s 

19,779 „ még csinálatlan útrész. Állami kezelésben tíd 
az aradi vámut leszámitása után : 

234ÖÖÖ mértföld. 
Számos javítások és több rendbeli nevezetes ly 
építkezések foganatba vétele után a szóban leró 
államut állapota szemlátomást javult. 
Említésre méltó ez érdemben először is Miké 
város 

1,000 öl hosszú átkelésének rendes kiépítése, mely a dáH 
és esóga laposi hidak helyreállításával egjitt 
került S8,8IOfraa 

3,636 öl töltés Nagylaktól Arad felé és a 
palotai határig másfél lábnyi vas- 
tagságban beporondozva a Maros 
folyóból szállított homokkal; mely 
munka közerővel hajtatott végre. 
Az ínség által múlt években súj- 
tott alföldi lakosok segélyezésével 
Csanádban közel 

8,000 öl uj töltés állíttatott helyre , mely a 

porondozással együtt 74,244 frtot 

vett igénybe. 

8,000 „ hosszú útrész rendszeres kiépíté- 
se, Pécskától Nagylak felé kerttlt 232,827 írtba. 
Az aradmegyei szakaszon készült 
azon kivül 8557 öl hosszú kor- 
látfa ; a toki , ki^ási , solymosi és 
paulisi szorosok kiszélesbbíttet- 
tek, mely munkákra az előfordult 
szikla repesztésekkel és a Maros 
elleni partvédinü vekkel , valamint 
hidak és átereszek helyreállításá- 
val együtt fordíttatott. . . . 110,600 frt 

s így nevezetesebb javításokra 




MAGYARORSZÁG ÁLLADALMI &Á ORSZÁGOS ÜTJAL 2S3 

mutGgj 436,511 frt. 

adatott ki. 

Arad megyében aaoQ kiTül a kösmunka erő Is 
fényes oredmtfnyt mutathat fel qzqii útvonal tÖ* 
kélle tea bitese kdrut^ miután általa nem csak az 
útnak szabályos iránya és Bzio vonala hozatott 
helyrej hanom az útpálya dom borúságának elo^ 
á'litáaa mellett egyszersmind a konopi ^ kapru- 
ezai| batuGzai, govosdi én tdtváradí szorosok is 
négy — öt ölre szélesbítyék^ de főleg az odvosi és 
miloBai meredek hegy át a hegyek teljes megke- 
riildaével mintegy 
2 JOO ölnyi hosszasságbau egészen újjá építetett 




öszvesen : 2SB86 ol. 

Nem lehet tehát félreienjerni, hogy a azeged-nagyszebe^ 
ni utvonaloD csakugyan rendkívüli munkák vétettek foga- 
BBíh&f mindűzáltal még igen sok teendd maradt bátra, hogy 
az út a közlekedés jelenkori ígéDyeinek megfelelhessen. 

így nevezetoflén Kis-Zombor és Makó közt : 2000 5l 
esínálatlan útrész rendszeres kiépítése igen sürgetős; így 
Makótól Árad felé 17779 öl jobbadán már feltöltött s részben 
porondozott szakasznak bevégzése és rendea kikavicsolása 
annál szükségesebb j mivel a már megkezdett költséges föld- 
munkálatok j ha az út végképeni helyreállítása mielőbb nem 
eszközöltetnék j nem sokára elpusztulnának. 

Ezen két útszakasz (19779 Öl) öszves épitési költsége 
miDÉegy 230,000 fríra számítható. 

Égető szükséggé vált azonkívül a Maros folyóo átfeszí- 
tendő állaDiló híd felépítése Makó mellett , hol a közlekedés 
jelenleg tökéletlen kompjárás által eszközöltetik, minélfogva 
jégzajlás, vagy hevesebb szél alkalmával sokszor egészen 
megszűnik, 

A közlekedés nagy könnyebbségére válnék, hogy ha 
végül még Aradmegyében a batuczai éa visnyédt szorosok 
tágaabitása , nemkülönben a kapruezai ^ visnyédi > 
meredek kapaszkodók átépítése és mérsékléfiöj 
tetnék. 

Az út fentartására megkívántató fedanyag 

Torontál ée Csanád medvékben a MaroaI 
mértföldnyi távolságra; 




264 PEST VILMOS. 

Áradmegyében : a Pécska^ Gaja és Arad melletti Ma- 
roszátonyok , 4000 ölre ; azontúl Erdély felé részint a Maros 
kövecse , részint a radnai és solymosi s más a Maros mentén 
találtató kőbányák alkalmaztatnak 800 egész 1600 ölreter- 
jedö közép szállítási távolsággal. 

Az út alatt keresztül folyó vizek kártalan elvezetésére 
szolgál : 50 híd és 136 áteresz; a felügyelő útmesterek szá- 
ma 10; az útkaparóké 67'; a kincstári útrésznek hoszsu 

96336 öl levén, jut egy egy útmesterre 2^^ m, f., egy útks- 

paróra 1673 öl. 

A Magyar- és Erdélyország közt kevés számban fenn- 
álló fSkapcsok egyikét a szeged-nagyszebeni államút képvi- 
selvén, annak jelentőségét bővebben taglalni szükségeién. 

Megerősíti ezt legjobban a vasúti vállalatok ezen vonal 
iránt tanúsított érdekeltsége , s nem kevésbbé azon élénk for- 
galom, mely Erdély felől Arad felé a többi közt mindennemű 
gabona, széna, gyümölcs, liszt, épület- és szerszámfH, pálinka, 
mész, gyapjú, s viszont Aradról Erdély felé sok kereskedelmi 
áru és iparczikk, bor, finom liszt, szesz ; Szeged és Arad k5zt 
végül még só, dohány, különféle élelmi czikkek, fa- és cserép- 
edény, szarvas marha, ló és sertés szállítmányokból áll. 

Igaz ugyan, hogy ezen út a most épülő Arad- Alvinczi 
vaspálya által Arad és Erdély közt sokat fog országos érde- 
kéből veszíteni, a helybeli üzlet azonban annyival többet nye- 
rend, mennyivel az ezon útba szakadó mellékutakon a Maros- 
völgybe érkezendő szállítmányok tömege ezentúl szaporodni 
fog. Az arad-szegedi közlekedés ellenben sokszorosan vissza 
nyerendi azt, mit a szeged temesvári vasút megnyitásával 
vesztett, fők<^p ha most még tökéletlen részletei Csanád és 
Torontálban is rendesen ki lesznek építve. 



XIV. Temesvár-nagyszebeni államat. 

Kezdőpontja Temesvár, honnan Belincz, Lúgos, Facset, 
Nagy-Eosovicza és más kisebb helységek érintése után Kis- 
Eosoviczán túl Erdélybe lép s Nagyszebenbe vezet. 



MAUYAUOlíSZÁO AlLADALMI É9 ORSZÁGOS ÜTJAL 255 

ÖezveB hosBza M&gyarora tágban ; 

i4|5^ mert fold* 

£bbm üBík 
Temea megyébe ? 
2fiVi ol koburkolati inintTemüsvár által íráínolt átkek^B, 
2^^,911 Ül bu98;su s a kiticatár által várnolt kavics iit. 



^ 



Ö3Z veién : 26^415 <il ^ ^aqoo '"* ^' 

KraBaó megyébe : 

32^222 öl ^ 3,1^^ 09- f^ hosazu a kincstár rt^Bse^re vámolt 

kualapu uíté^z. 

E^ utyoual menté d tehát i 
2,504 ol kőburkolat, 
a2,222 „ kőalapu, és 
23^911 „ kavics út találtatván, az állami kezelés alatt 

áll6 vámolt útszakasz tesz : 

14|5^ m. földet 

Temes megyében 1851 előtt az ut kivolt ugyan építve, 
de szabály taln 11 alakzata igen lényeges javításokat igényelt. 
Mindenek elött tehát rendes árkok közé vétetett, a roakadozó 
állapotú hidak és átereszek helyrebozattak, meredek részletet 
átidomiitattakj fen tartása pedig jó és lisztázott kövecscsel 
eszközöl letett; holott hajdanában közmunka erővel rostálat* 
lan füldea porond azállitalván ki , az ut ismét elárvultan ha- 
gyatott magára. £ szerint jelenlegi állapota a régihez képest 
kitűnőnek mondható , különösen miután a rékási^ topoloveozí 
és kiszotói, ölenként nyolez hüvelykre emelkedő kapaszkodók 
az ineég sújtotta lakosok által múlt évben czél szerűen szabá- 
lyoz tattak. 

Hasonló viszonyokkal találkozunk Krassó megyében, 
külöoüsen Lúgos és Facset közt, hol hét meredek kapaszko- 
dój czélszeríi átidomitás által , a közlekedés nagy könny ehb- 
aégére igen mérsékelt esésre hozatott le* 

Ezen Hnyegea javításokj az országos közmunka l 
val akként hajtatván vágre, hogy egy k^zi napszámér 
fuvarnapszám^rt pedig csak 20 kr. p, p. lön fizetve , 
kültjégbe kerültek t. l csak , . 

Azon kívül még a lugosi hegyen mintegy 
lj067 öl hoaszu ölenként 5—10 V" 
emelkedj utrJszlet , . 
kéltség oszvegget Bgés 




266 FEST VILMOS. 



lyeztetett, én igból ^pitetett. 

Hasonló javítás alá vétetett a ko- 

sovai meredek hegyut mintegy 
270 öl hossza szakasza 7,621 frt. 

Újból épült továbbá a kiszetóí híd 30,000 ^ , 

valamint a marsinai hid .... d,126 „ 

A kostély-belinczi útrész pedig a 

Temes folyó ellen biztosítatott . 9,810 „ 

most áll foganat alatt az 
500 öl hosszú meredek szakasz Rosovicsa 

mellett, mely kerül 15,596 frtba. 



1.837 öl 8 igj öszvesen 92,764 frt. 

forditatott ez útvonalon eszközlött jelentékenyebb építkesések és ja- 
vításokra. 

Ezek után csak Kosova helység mellett van még mint- 
egy 1200 öl hoBzu igen meredek útrész , melynek czélszeru 
áthelyezése és újból építése a közlekedés érdekében mielőbb 
foganatosítandó volna. 

Az ut fentartására szükségelt fedanyagot szolgáltatják : 

Temes megye számára : a Kostély közelében levő Temes- 
zátonyok és utolsó időben a budinczi kőbánya , 2 egéss 3V| 
mértfbldre ; Erassó megyében részint a Kostély és Lugas mel- 
letti Temes-zátonyok, részint a szurdoki és kralyai patakok, 
valamint a Bégafolyó Facset és Rakita melletti zátonyai, 584 
egész 5500 ölnyi távolságban. 

A vizek átvezetésére épült ez útvonalon : 65 hid és 61 
áteresz, mellyek közül a 36 öles kiszetói és a 26 V^ Öl hosszú 
kostélyi Temeshidak, nem különben (az egyenként 9 öl hosssu) 
három bégacsatornai hid mint legjelentékenyebbek fölemlí- 
tendök. 

Az ut közvetlen felügyelete 5 utmesterre és ezek alá ren- 
delt 28 utkaparóra levén bízva, esik az utmesterekre egyen- 

ként 2?^ m. föld, az utkaparókra pedig 2004 folyó öl. 

Mint közvetítője a két testvér ország közti élénk köz- 
lekedésnek ezen útvonal kétségbe nem vonható jelentöség^gel 
bír , s megtartandja azt nagy részben még akkor is, ha az 
arad-alvinczi vasút elkészülvén a forgalom egy része Arad 
felé veendi útját , miután a szállítmányoknak tetemes része a 
temesvár-nagyszebeni irányt azontúl is megfogja tartani. Er- 



MAQYAnOEmiQ IhhAiyALUí ÉS ORSZÁCIOS CTJAL 357 

délyar az ágból most főleg csak njevB termékek u. m> gyapjú^ 
hf^Tj faggyú, só, BÖt a múlt években uralkodott in@ég alatt mio- 
ilnnféle gabona is Bzállf tátott Temesvár felé| viazont Érdél jbe 
iriindennemü kereikedelmi árdk ^ vas ^ gabona^ bor, bor- 
szesz^ n hasonlók vitetnek át Az 1854. és 55 ik valamint 
1859 évek e felett megmutatták, hogy a temesvér-nagyöze- 
boui államut hadtan i tekintetben is ezerepei , — tehát aeiu 
ügyedül kereskedelmi forgalmánál, hanem részben hadműve- 
leti érdeknél fogva is kiváló figyelmet érdemeh 




XY, A lugos-orsovai államut. 

Lúgoson a temesvár nagyszebeni államtitbul indulva 
Szákul éa Zsupára vezet , s ez utóbbi helység mellett a határ- 
(ir vidékbe lépvén, elvégre Karán sebesen át Orsovára halad » 

Hosszassága Lug'oatól a határőrvidékig; 

20j212 Ol = öj^ mértfüldj mely rendes kíS alappal, és 

czélszerü szabályozások után , most már mindeníitt szabály- 
szerű őt öinyi szélességgel bír, különben pedig róoaságon fut 
van észrevehető lejtői nincaencjk. 

A Temesfolyó elönti ugyan néha az utat, — nevezeteeen 
Ziupánál — de a közlekedés, nolia ilyenkor kissé nehezítve 
van, félbeazakasztást nem szenved. Az ut kincstári vám alntt 
áll , a lugosi Temes hidon ellenben a város szedet vámoL 

Ujabb időben ez útvonalon lényeges átalakítások történ- 
tek, de jobbadán csak közmunka erővel, a készpénzbení költ- 
ség csak ,-......-*.. 1 709 frtra rág. 

Ezen átalakítások, de fölüg a pálya szabatos fenntartása 
fii ly tán, a lugoa-orsovsi ut oly kítiinö állapoll>ri helyeztetett, 
hogy a közönség megelégedéiét már régen bírja, 

Fentartására szolgál a Tetnesfolyó zátonyain fejti 
vecs, főleg Lúgos ; Govoadía, Kavarán és Zsupa melf 
nan a kövecs 500*> — 720" közép távolságra szállitand 
öl hosszú lugosi Temes lifdon kívül van m/ 
kincstári híd, melyek közül 7 boltozott íb 

továbbá 24 áteresz; az ut helyi felíigyeí tt 



mell 




258 FEST VILMOS. 

212 
10 utkaparóra van bízva ; b igy az útmester működése Stttt 

mértföldre, az utkaparóké pedig egyenként 2021 ölre terjed. 
KrasBÓ megye székhelyét Karansebes fökatonatiszti ál- 
lomással, valamint Orsova kereskedővárossal kapcsolván össze, 
figyelmet érdemel a szóban levő ut nem csak hadászati, hanem 
kereskedelmi érdekben is, s noha teherszállitmányokra nézve 
ki* nem állja az összehasonlítást az erdélyi vonallal : a sze- 
mély szállítás, és általában a könnyű fovarozás mindazáltal 
oly tetemes , hogy ez már magában véve megérdemli , hogy 
az ut ezentuli fenntartására is kellő gond fordíttassák. 



XVI. A versccz-pancsovai államat. 

Verseczen a temesvár- fehértemplomi államutból ki- 
ágazva Vlaikovecz érintése után Ulmanka közelében a határ- 
őrvidékbe, végre Pancsovára vezet. 

2497 

Magyarországi részének hossza : l^ögg mértföld, mely- 
nek Verseczen átvonuló a város által vámolt szak; sza: 810 
öl hosszú rendetlenül készült kőburkolatból áll ; a többi 5687 
öl kőalapu ut, mely rövidségénél fogva nem áll kincstári vám 
alatt. 

Ezen útvonal a legutolsó évtized alatt, köz munka erő 
hozzájárulásával^ egészen újból épitetctt leginkább a pósta- 
forgalom előmozdítása és a katonai szállítmányok kedvéért 
Különben csak helyi érdekkel bír, miután a tehersrálUtás, ne- 
vezetesen a borkivitel Versecz felől Baziásra , a vasúton tör- 
ténik. Az alsó vidék sokat nyerne , ha ezen útvonal Versecz- 
tői Kudriczon át Krassó s onoat Erdély felé meghosszabbftat- 
nék. Jelenlegi állapota igen jónak mondható. 

Fentartására a kövecs a Néra és Karas folyókból kerül ; 
közép szállítási távolsága három mértföld. 

A vizek átvezetésére szolgál 2 kőhíd és 9 áteresz. 

Az út csekély hossza miatt csak 1 útmester és 3 atka- 
paró van, egy egy utkaparóra 1895 öl hosszú utrészlet jatván. 



HAQTAEORSSCÁO AlLÁDALMI és ORSZÁGOS ÜTJAt, 259 

XYII, A teiDeiTár-szeged] államul, 

A szegedi Tisza-hajóhídnál veazi kezdetét, oncao Szö re- 
gen^ Nagy - Szentmik ló Bon^ Lotfíq éa Kiebecskerek belysége* 
ken át Temesvárig tart. 

3148 
Egéiz hossza I^^qÓ '^^''^^H nielyböl 6«ik : 

Torontál megyébe : 

47,148 öl ;= ll^^a ^- ^- kavicB ut 




Temes megyébe : 
11,467 „ kavice ut ej a megvámolt 
5S3 „ kőburkolat Temeavárott ; 



dezveietír 12,000 ^ ^ 3 m. f. n így tisztán állami kezelée alatt áll 
58,616 öl kavíca ut {— U^^ m. 1} 

Ezen útvonal 1851 ei<itt csak Kiabecakerektöl Temea- 
várig volt kiépítve , onnan Szegedig ös állapotban találtatott 

Minthogy pedig akkoriban Szeged és Temesvár kö^t 
vaspálya még nem volt , a kíebecsk erek -szegedig ai ín tégy ' 
45,000 ol hoaazu útrész kiépítése oagy eréllyel munkába vé- 
tetett De kőanyag teljes hiányában , az építés a közönséges 
modortól eltérííleg ugy hajtatott végre , hogy az úttöltes leg- 
elöl 12—16 hüvelyknyi vastag homokréteggel boritatván be, 
e^en a szekerek addig közlekedtek, míg az úttest elég tömött- 
séget nem nyert ; ezután pedig a homok réteg kiegyengettet- 
vén, a Marosfüljóból nyert igen szép és aprószemü kövecs 
teríttetett reá, raelj a járás kelés által lassan ösazekötödvén, 
többször felajitatott, ez által egy pár év múlva igen szép, alma 
éa egyszersmind meglehetÖa szilárd főlzet állott elÖ. A munka 
jobbadán közmunka erővel eszközöltetett a az útállapota most 
már kielégítőnek mondható, holott hajdanában a 
nedves ÍSbzÍ időben alig vergődtek a feneketlen 
Dap alatt Szegedről Temesvárra. 

A fentartásra fordított kövecs Arad tájáról 
rosfolyóból s onnan hajókon szállftatván a Maros ; 
lanösen e czélra fennálló kirakó helyekig , lenge 
tovább Temesvár és Sze . A vi%\ szálUtii 

vola SVi, a szárazon szálii ^ig Torontálbai 

Temes megyében 8 mértíűl -ged város ált 




260 FEST VILMOS. 

fenturtotl uagy Tiszahajóhid- és két kisebb ártérhidon kivűl 
van mégezutvunalon: 15 boltozott hid, melyek legjelcsbbike 
a Marosfolyó két hólt ágán álló 49, illetőleg 22 5l hossza két 
híd ; azután 33 áteresz. 

A közvetlen felügyeletet 5 útmester teljesiti, s ezek alatt 

áll 30 utkaparó, amazok hatásköre tehát egyenként 2r^ 

m. fldre, ezeké 1952 ölre terjed. 

Noha ez ut a szeged-temesvári vaspálya iétesűlése után 
kereskedelmi jelentőségéből sokat vesztett, mindazáltal még 
nagy mérvben közvetiti az évenként több százezer mérőre fel- 
menő gabonaszállitást, mely nem csak Makó, illetőleg Kis-zom- 
bortól Szeged felé, hanem Nagy-Szentmiklós tájáról Csanád, 
Biliét, Perjámos és Temesvár felé veszi folyását. További 
fennállása és gondos sípolása ezeknél fogva minden figyelmet 
érdemel. 



XVIII. A bezdán-nagy kikindalovr i n i államat 

A bezdáni dunagőzhajózási állomásnál kezdődik, azontúl 
Zombort, Szenttamást, O-becsét és Nagy Ejkindát érinti s Lov- 
rinban a temesvár-szegedi államutba szakad. 

Hossza 23.^^ mértföld. 

Ebből esik 
B ácsbodrog megyébe : 
342 öl kongótdgla-ut (Bezdán mellett) 
2,168 „ kövecs ut (Bezdáuon túl), végre 
54,651 „ csiuálatlan ut s így 



1162 

öszvesen : 57,161 öl = 14^^ m. f. 

Torontál megyébe : 
2,645 öl kongó tégla ut, 
13,656 „ porondozott töltés es 
18,734 „ mdg egészen csinálatlan ut 



3033 

öszvesen tehát : 35,035 öl = B^ööb ™- ^• 

Szerkezetét illetőleg tehát van ez útvonal mentén : 
2,987 öl kougótégla ut, 
2,168 « kövecsut. 



M \aT.Vl£0HSKÍ6 ALLADALHI és OHSZAGuS UTJAI 



73^385 TT ^^ csinál a tlan utrésZf 

A kiépitett ulrészek kifuoő állapotban vautiakj a még 
csinálatlaDok ellenben alig járhatók^ noba utolsó időben ré- 
Bzint az in^ég sújtotta nép általp réastut kosmuDka-erovel tete- 
mes földet háujEttak fel^ mely azonban még most eem tevén 
kii- és kÖvecscBel befed ve^ az ut tökélletes beljreállitága még 
rendkívül sok költséget fog igénjbe ventií. Az utolsó évtísed 
alatt ez iitvonalon létesült nevesetesebb építkezések ko^iil kü- 
lönösen megemlíthetők : 

342 bl kűngót^glaut, mely kí^zTetletiUl Be^dánnál 
készült mintegy kiílts<^ggel ; bfiT2 frtnji ; 

2^645 q kongótdglaut Beeie és Beodra 

közt 49^225 „ 

Korlátok a bezdán-xombori 

töltésen - 3,8<i7 „ 

%IBS „ köveui ut Bezdáu mellett, 

melynek földmuukája közmuti- 
ka-erővel készült , kavicsol ta- 
tása pedig a feo tartási pénzek- 
ből több év folyanaa alatt fedeis- 
tetett, v^gül 
13,666 „ uttöltés és poroadozás , molj 
jobbadán az Ínségesek által 
bajtatván végre került. . . 29,109 frtba; 

B így öszvesen- 18,811 öl ^ if^ m. f ; s a költség r 80,013 H 
tiiely neveKüteeebb tárgyakm fordítatott. 

Minthogy pedig a még k eszi tétlen útrészek a porondo 
^ott szakasszal összevéve: 87,041 öiet tesznek^ és egy-egy 
ölnek helyreállítása Bács vagy Torontálban legalább is 20 
írtra tehető, az ut tökéletes kiépítése még L740jS20 frtba ke- 
riilendj ide nem értve a még bálra levíi földmunkát, mely 
egyébként^ minden nohézség nélkül, offiz. hUjinu okaerövel 
toljesithető, B'olylatókgog kiépítését illetOlfH^HB^gy^iendöi 
iiogy legelői is a Bezdán c s Zonibor kö/ti In 
kába venni; azután kdvcT i kilitüdi 

óbecsei csinálatlan es^.ak i , ^ ■> 

A Bezdán mellen' 
megyei 8xabar lielyaé- 





dlene man^ 
éekikinda* 

-'i vonal. 



262 FEST VILMOS. 

honnan a kötörecs 23,500 ölnyi távolságra szállitatil^ az hin- 
tett útszakaszra. 

A kész utrészleteken csak 1 -tizenöt Öles fahíd és 6 át- 
eresz van, a többiek csak nyomorult ideiglenes hidacskák. As 
At megcsinált vonalán van alkalmazva 2 utkaparö. 

Miután egy részt a Ferencz csatorna partjain telepedett 
népes helységek közti forgalom nem csekély élénkséggel bir, 
más részt pedig Torontálnak nagy része a kikindai vasutí ál- 
lomással Ó-Becse és Lovrin felöl csak is a szóban levő utón 
közlekedhet: a vidék kereskedelmi és földmivelési érdeké- 
ben felette kivánatos , hogy a kiépítetlen részek aprónkiot 
helyreállíttassanak. 



XIX. A mohács-letenye-varasdi államul 

Mohácson a buda-eszéki államutból indulva^ Pécs vároe 
érintése után Kaposvár, Nagykanisa és Leteny én halad kereas- 
tül, ez utóbbi helységnél átkel a Murafolyón , Csáktornyán 
a pozsony-varasdi útba szakad, s ezzel egyeafilten Va- 
rasára visz. 

Oszves hossza 297^;:;, m^rtföld. 

40ÜU 

Baranyában eső része : 

45,000 öl hossza köalappal bir, somogymegyei szaka- 
sza áll : 
9,175 „ kő alapú, 
7,030 „ kongó-tégla , és 
10,000 „ kövecs útból, a többi 
20,784 „ még nincs kiépítve, habár a földmunkála-. 
tok és hidak legnagyobb részben már ké 
szén vannak. 



öizvesen tehát : 46,989 öl = 11^350 mértföld ; végül 

Zalában : 
310 öl kongó-tégla és 



26,140 ,, kövecs ut a Mura folyó átkelését e's a mu- 
raközi szakaszt ideszámítva ; továbbá, 
2,000 „ csinálatlan ut, és végre berezeg B atthyá- 
nyinak 



UAQYARÍÍHBZÁO ÁLLADALMI Éö OHSkAOUS ÜTJAL 263 



4S0 n hoiBzu vámutja Nagy- 
(ciinálatlaTi) 



e» Kii Kunisa közt, 



27,940 öl = %^^ m. 



öBívesen í Síí,tilü öl ^ ^^ícmkí ^" ^^ 

87.evke2etéra ü^s^tq Tati tebál 82 utvonaton : 
54,175 ol kö akpUf 

7,3ÍO „ kongó-tegla, 
35,140 j, kövecs, ^a 

23,274 n m^g; csinálatlan utrdee , mel^^bdl a fenn* 
érintett idO t»l hoBSZVL magán vám ut le&sdiDitáia 

Mfil 
uti&ii| álJami kezelés alatt áll : ^j^^ m, f. 

Miután a szóban hrn ut mentén a mecseki hegjlánezala- 
ton mintegy 2200 öl hosszú darab, nagy meredeksége miatta 
áthelyeztetett^ a gyulai éa szaiki utmestereégben pedig 4100 
hoa&zu litszakaazon a lapjára fektetett kőburkolat felszak ita- 
tott, toYábbd a pécsi vámház elatti töltés éa ajárhatlan Tároai 
átkelés mintegy 150ü öt hosszában azabáljoztatott; s Magyar 
SAÓkcD túl 500 ni kellöLeg feltöltetett^ nem különben a sze* 
der kény nyomj ai lapog útszakasz fölemelve s mindezek újjá 
épitéEö foganatba van véve : a közlekedéBi akadályok Bara- 
nya megyén keresztül nagyréazben elenyész vek , s most csu- 
pán a gyulai, oroszlói és gödrei oieredek kapaszkodók mini 
olyanok említhetők még, melyek ölenkénti 6^ — 10 hüvelyk- 
nyi eaetökkel, a közlekedés nagy hátrányára lovénj czélszerü 
áthelyezést sürgetÖlcg igényelnek. 

Az úttest egyébkéuta folytonos ápolás után elég szilárd 
és sima, a ha panasz van, ez csak a Pécs és Mohács közti 
vonal ellen emelhető, melynek ekkoráig az ottaui élénk for* 
g alomhoz mérve aránytalanul kevés fenntartási kövecse van. 

Somogy megyében — a kongó4égÍa utat nem említve 
— mert ez remek állapotánál fogva az ottani közönség elia- 
mérését és köztetszését már rég megnyeré, csupán a köalapu 
részek vannak télen nyáron át könnyen járható állapotban. 
Kevésbé jó az Inke és Nagy Kanisa közti kövecs ut, mert en- 
nek sincs elég fedanyaga s még nem szilárd idbatott m^ 
nyira, hogy az élénk forgalmat nedves őszi vagy tav* 
ben megbírhatná. Ilyenkor 3 — 4 hüvelyknyi mély vi 
támadnak és ugyan ily vastag aárlepel boritja el ut laV 



merten- 




264 PEST VILKOS. 

által a közlekedés föképen az Iharosberénytöl Kanisüg ter- 
jedő dombos részeken nem csekély mérvben van nehesitve. 

A kiépítetlen részek y habár árkok közé véve , és derék 
állandó hidakkal ellátva , a íiitó homokos réssletek agyaggal, 
az agyagtalajuak homokkal vegyítve, a partok és Tölgyeietek 
nagy terjedelmű földmunkálatok által kiegyengetve vannak, 
még is nedves idÖben most is csak nagy üggyel bajjal jár- 
hatók. 

Nagy-Eamisától Letenyéig a közlekedés hasonló akadá- 
lyokkal küzdött 1852 előtt, különösen Nagy-Kanisa átkelé- 
sén, mely a szó teljes értelmében feneketlen volt. Akárhány- 
szor megtörtént, — s az ottani lakosságnak bizonyosan élénk 
emlékezetében van még, hogy ősszel és tavasszal elsülyedtek 
a járművek a megmérhetlen kátyúkban s a lovak mentheüe- 
nül belefaltak a kigázolhatatlan sárba. 

Ezen borzasztó állapotnak ma már teljesen vége van, 
miután ezen átkelés laposabb részein derék kongó-téglaut ké- 
szült, emelkedettebb helyei pedig ismételve bőven kavicsoltat- 
ván, most már szintén eléggé szilárdak. Meg kell még említe- 
nünk végetlen roszasága miatt a Nagy- és Ett->KanÍ8a közti 
magán vámutat, mely rendesen kiépítve soha nem volt ; ka- 
vicsoltatására pedig nem Í8 gondolnak, hanem a rendes időben 
támadt számtalan vermeket és kátyúkat erős gályákkal, tus- 
kok- vagy fahasábokkal szokták megtölteni, az egészet aztán 
földdel kiegyengetni ; és ezt vámutnak nevezik ! Képzelhető, 
hogy igy kezelve mily lélekrázó és nyaktörő lehet ezen 
vámut ! 

Ezen kívül van még két vámtárgy ez útvonalon, t. i. a 
letenyei híd, meg a Mura folyón fenálló kompjárás ; mindkettő 
a letenyei uradalom tulajdona. 

Eanisától Letenyéig a szóban levő ut rendes árkok közé 
vétele, nem különben tetemes szabályozása és több év óta 
folytatott rendes kavicsolása után most már tűrhető állapotba 
jutott, kivéve a Tormás előtti és az úgynevezett imrehegyi 
meredek mély utat, mely utóbbi azonban épen most egészen 
más irányba vezettetvén, nem sokára a legczélszerübben ki- 
lesz építve. A Csáktornyáig terjedő vonal nem régen vétetvén 
állami kezelés alá, jelen állapota a régihez hasonló. 



MAQTARORSZÁG ÍLLADALMI ÉS OE&zAoOS ÜTJAK 266 



3,000 



1,500 
1,200 , 
780 , 



A roohácB-varaadi államuton miütegy 12 év óta eazkoz- 
Idtt jelentékenyebb javítások közül etnUthetdk : 

A feaérintÉtl: áthelyezett 

4,100 í»l hos^zu ut újjá épit^Ée a. mecseki hegyen 
(kfj2 inubkával); 

átidotnitáBa a gyulát és azaiki iitmester- 
ségben közerővel í^s . , 12,000 frt^rt; 
továbbá a pincsi átkeljenek 
boBBzu kijavitáea, 
átéptteae ÜBz5k mellett, 

„ Nyomja és Szeder- 
kény közt a Magyar Sze'ken 
túl köacrítvel es . . . . 4,U6 „ 
A mánfai, pölöakel^ oroBzIÓi 
ee Báaedí hidak . , . , íBfiOQ „ 
Somogyban a báránya me- 
gyei határ és Kapoevár kö- 
zött í 

8>32ö „ egészen uiból epí letett, ez a 

hidakkal együtt kertllt * 193|150 frtba ; 
megj egy estetvén , hogy a 
közerővel ezen utepítéé kö- 
rül teljeBitett kö Bzállitáa éa 
kő apritáa pénzértéke , a 
földmunkán kivül, köael 
56,299 frtra tebetö. Azon 
kívül Soutogyban e'pített 
7,US0 „ kongó-téglaut került a köK- 
munkaerÜTclfogaQatbavett 
föld mánk át ide nem értve 169,£)72 ^ 

A kapoBi hfd 2^532 ^ 

víígül Zala megyében a 
310 öl hosBzu kaniaai átkelésnek 
kongó téglák kai boltozott 
old aksa tornákkal s járdák- 
kal ellátása együtt < . . 32,460 B 



ÖBZvesen tehát (25,245 ölre^ bidakkal etb*) 
fordíttatott a m uháci^ várasd i állana utón foj 
építkezésekre^ 

Ezen kivülj a még csinábtlan 
bely leállítása igényel: 

Somogy mcgyáboi 
)£0,ÍU élnek rra^iut Icm 
kiépitéae 




, 430,830 frt. 
;t jelentékenyebb 

-£ak tökélötea 



.'^-tegUkkal 
ifóOjOfHj frtot. 



266 FEST VILMOS. 



^8 Zalában : 
2,000 ölnek njból építése .... 40,000 



s így ÖBzvesen : . . . 590,000 írt. 
nem is említvén a gyulai, oroszlói es gödrei, habár kiépített, de ntgy 
meredekségbk miatt áthelyezendő kapaszkodókat. As ai feBtartására 
használt fedanyagot szolgáltatják : 

Baranya megyében : 
A mohácsi , monyoródi , szederkényi , pécsi ^ kőlyaki 
és vájóti kőbányák, 2,930 és 12,050 öl tivoUágról. 
Somogyban : 
A 8 mértföldnyi távolságra esö mánfai mészkőbánya, a 
Dráva és Mura folyók zátonyai (Galota és Kottori mellett) 
14,-15,000 ölnyire. 

Zalában végre : 
A 11, — 12,000 ölre esö kolátszegi Murasátonyok ; a 
tüskeszentgyörgyi, patoviczi, juraveczi, szoboticzai és ivaDO- 
veczi kövecstelepek , 645 egész 2,430 öl távolságban. 

A vizek átfolyására szolgál ez útvonalon : 53 híd, me- 
lyek közül legnagyobbak a mánfai^ sásdi, kaposi, és dobrovsz- 
kói , továbbá 209 áteresz. 

Az útra felügyel 12 útmester és 89 utkaparó, jut tehát 

1992 
amazokra egyepként 2^t^ m. f., ezekre pedig 1347 Öl. 

Hazánk föfolyóját Pécs és N. Eanisa városokkal, nem 
különben a Muraköz és Varasddal s igy közvetve hazánk déli 
részét Stájerország és Triest tengeri várossal kapcsolván ösz- 
sze tárgyalt utunk, kiváló jelentősége kétségbe nem vonható. 
Rendkivüli forgalom van nevezetesen az üsszöki vaspálya ál- 
lomás és Pécs között , hol a mohács-pécsi vasúton megforduló 
személy és málha fuvar, valamint a mohács-pécsváradi és 
hegyháti vidék egyetemes forgalma öszpontosul. így a péc^i 
köszénbányák és Mohács között is , mivel a bányatulajdono- 
sok köszenöket jutányosabb áron szállíthatják Mohácsra az 
államuton közönséges fuvarral, mint a 8 mértföld hosszú s 
egyedáruságot üzö mohács-pécsi vaspályán. 

Gyengébb forgalom van a pécsi kőszén telepektől So 
mogy megye felé , de ezen útvonal egyedül tartja fenn ugy 
a kereskedelmi mint postai közlekedést a két megye közt , s 
a mint Kaposvárt eléri, ismét uj lendületet nyer. 



MAOYÁROfiSZÁQ ALLADALMl ÉS ORSZÁGOS UTJAI. 267 

Itt veszi fel t. i. Tolna megye forgalmát is, mely a ter- 
ménydús Somogy megye szállítmányaival egyesülten hóom- 
latagként gyarapodik, s N. Kanisa felé, hol a déli vasútnak 
egyik f(5 állomása, nem különben két nagy gf^zmalom, hamu- 
zsir égetés , fürdő intézetek , serfSzdék , téglaégetők , szesz- 
cczet, olaj és keményítő gyárak , malomkő raktárak stb. ta- 
láltatván, az alsó vidék egész kereskedelme öszpontosul ugy 
annyira, hogy a szóban levő utunkon szállitott gabonanemüek, 
dohány, gyümölcs, liszt, széna, szalma, nád, bor, gubacs, 
timárcser, vas, fűszer, szesz, eczet, sör, ásványvíz, kő, tégla, 
fövény, kövecs, mész, gyapjú, bőr, só, faggyú, olaj, zsír, 
szalonna, hal, rák, káposzta és más zöldségnemüek , faragolt 
kövek, személy-fuvar stb. öszves mennyisége (Kanisa vidé- 
kén) naponként minden nagyítás nélkül 14,000 mázsára te- 
hető , melynek V^'^^^ & kanisa- letenyei és csak Vs-da számít- 
ható a letenye-csáktornyai szakaszra. 

Ezen élénkség kétségtelenül többszörösen fogna még fo* 
koztatni, ha a somogymegyei csinálatlan útrészek szabatosan 
ki lennének építve, s azéL*t nem csak a kész ut jó karbani tar- 
tása, hanem a még csinálatlan hézagok mielőbbi elkészítésére 
is kell, hogy kiváló gond legyen fordítva. 



XX« A várasd- fridói államut. 

Várasd mellett a Dráva hídja innenső végén kezdődik, s 
Nedeliczen és Ternoveczen átvonulván, Stájerország határszé- 
lén át Fridóig nyúlik. 

Ezen útnak muraközi hossza tesz 1 tt^tt: mértföldet, mely 

miután a gróf Fesztetits család 801 öl hosszú nedeliczi vám- 
utja mint ilyen létezni megszűnt, egészen állami kezelés 
alatt áll. 

Kövecs ut lévén állapota jónak mondható , de észreve- 
hető javítás, azóta hogy Muraköz Magyarországhoz visszacsa- 
toltatott, nem történt rajta. A fenntartási kő anyagot szolgál- 
tatják : a pusinai , hrascsáni és ternoveczi bányák , m 
700 — 1740 ölnyire vannak az úttól 



268 FEST VILMOS. 

Ez útvonal mentén csak 3 bid és 1 áteresz, s rövidségé- 
hez mérten csak 1 útmester és 3 utkaparó van felállítva ; jut 
tehát ez utóbbiakra egyenként 2282 öl. 

Ezen ut szomszédságában levő f&rdök, a népes Varaad 
város, a csáktornyai vaspálya állomás és ezen útba szakadó 
több mellék közlekedés szakadatlan forgalmat ssűlnek, külö- 
nösen Várasd és Nedelicz közt, hol (mérnöki jelentés szerint) 
naponként egyremásra 234 szekér és mintegy 1980 mázsányi 
teher fordul meg. 



XXL A tapolcza-kanizsai államut. 

Tapolczán a buda-gráczi államutból hajol ki, Gdertcs, 
Keszthely, Sármellék, Balatonhidvég és Eiskomárom helysé- 
geken vonul át s Nagy-Eanizsán szakad a mohács-Ietenyei 
útba. 

Egész hossza 9^qöó ^' ^^^> melyből 
22,723 öl kőalapu és 
4,000 „ kövecs ut| a többi 
12,602 „ még csinálatlan. 

Noha ez útvonal mentdn 
250 öl Ederics mellett és 
5,000 ;, B. hidvégtöl Kis-Komárom felé újból epítetett , mint- 
egy 52,500 frtnyi 

költséggel, 8 azon kívül a fenntartásra szánt fed- 
anyaggal a keszthely-hidvégi szakasz is mintegy 
7,000 ölnyi hosszában gyökeresen belyreálli tátott, az eddigelé 

(12,250 öl) még csinálatlan útrészeken a közlekedés majdnem 
legyözhetlen nehézséggel találkozik , főleg a Kis-Komáromtól Eani- 
sáig terjedő nyirkos foldtalaj miatt. 

Egyébként igon sikeres ujitások és szabályozások vétet- 
tek foganatba a keszthely-edcrics-tapolczai szakaszon , mely 
ez elölt rendetlen falusi úthoz hasonlított^ de most hazánk leg- 
szebb utjai közt foglal helyet. Tökéletes helyreállítására ason- 
ban még tetemes költség kívántatik; igy nevezetesen: 
A meszesgyörki malomnál kanyarodó útrésznek mintegy 
300 öl hosszú áthelyezése és újjá épí- 
tése : . . 3,000 írtba 

A B. hidvég és Kis-Komárom 
közt találtató 



MAGTAROKSZÁG ALLADALMI ÉS ORSzloOS UTJAI. 269 

1,000 öl csinálatlan szakasz szabatos 

megépítése 30,000 frtba 

11,302 ól R.-Romáromlól Kanizsáig 114,000 ^ 

tehát az üszvesen 12,602 öl út kerülend még. . . . 147.000 frtba 
Az ut fenntartására kellő kőanyagot fejtik : 

A halastói; hidegvölgyi, vallási, edericsi, kápolnahegyí; 
gyenesiy dobogói és keszthely szigeti kőbányákban^ valamint 
a kolátszegi Murafolyó zátonyain , 1,400 és 15,400 ölnyire a 
felhasználási helytől. A vizek elvezetésére szolgál 47 híd, me- 
lyek közül a b. hidvégi 36 öles Zalahid különös említést ér- 
demely továbbá 39 áteresz. 

A felügyelő utmesterek száma 5 ; az alattuk álló utka- 
paróké 32 ; az elsőkre tehát egyenként 786Ö öl, az utóbbiakra 
pedig közel 1230 öl hosszú szakasz bizatott. 

Habár a tapolcza-kanisai államut Keszthelytől Eanisáig 
a vaspályával csak nem párhuzamosan fut, jelentőségét eddig- 
elé még sem veszté el, mivel Sümeg, Tapolcza és Veszprém 
megye nyugati vidéke a Balaton által ellevén zárva , kényte- 
len legalább Keszthelyig ezen az úton közlekedni, onnan pe- 
dig a fuvarosok inkább tengelyen folytatják utjokat Kanisára, 
a fel és lerakodási költség és kellemetlenség megkímélése 
végett. 

Szállítanak ugyan is a keszthelyi vasúti állomás felől 
Tapolcza és Zalaapáti vidékére : fliszememtteket, sót, épület* 
fát, deszkát, léczet, kézmű- és vas-árukat; e mellett Somogy- 
ból Keszthelyen át Tapolcza felé mintegy 20 — 30 szekér for- 
dul meg csak gabonával, mely az ottani vizi malmokba szál- 
litatik ; azon kivül bőr, gyapjú , gubacs , épület- és tűzi fa 
oly mennyiségben vitetik fölfelé, hogy a naponként igénybe 
vett szekerek száma legalább is 289-re, az elszállított teher 
pedig 3470 mázsára számítható, önként következvén, hogy ha 
a felein lített csinálatlan útszakaszok szabatos helyreállítása 
után a közlekedés utolsó akadályai is ellesznek hárítva : a 
kereskedelmi üzlet ez útvonalon még jóval gyarapodni fog. 



270 FEST VILMOS. 

XXI. A pozBony-varasdi államat, 

Pozsonyból indul ki , s folytatásában érinti Köpcsényt, 
Sopronyt, Kőszeget, Szombathelyet, Körmendet éa A. Lendvát, 
Mura-Szerdahelynél pedig a Mura folyón átkelvén , Csáktor- 
nyán át Nedelicznek tart, hol a varasd-frídói útba ssakad és 

63 

ezzel egyesülten Varasdnak megy ; — hossza 32 Jqqq m. fold. 

Ebből esik: 
Pozsony megy-e: 
250 öl kőburkolat, 
250 „ kövecs ut, éa a 

146 „ hossza Duna-bajóhid ; ezen három részen Pozsony 
város vámot szed ; azon kivQl van kincstári kezelés 
alatt 
294 . kövecs ut. 



940 

öszvesen 940 öl = jööö ™- ^• 

Mosony megyébe : 
4,266 öl kövecs ut a köpcsényi határban hercseg Ester- 
házy által vámolva, továbbá Offermann, 
16 n hossza vámhídja Oátafalván , és a 
1,624 „ hossza , Nezider helység által vámolt kövecs at; 
végül a kincstári kezelés alatt levő 
14,153 „ kövecs ut 

öszvesen : 20,060 öl = 6^555 m. f. 

Soprony megyébe : 
Soprony városnak kÖalapu 
6,900 öl és az átkelésen át kőburkolattal ellátott 

550 öl hossza vámutja; továbbá állami kezelés alatt levő 
7,500 „ kő alapú és 
22,356 „ kövecs ut s igy 



1509 

öszvesen : 37,306 öl = 9^^ m. f. 

Vas megyébe : a 
3,974 öl hosszú kőszeghi vámut, (kőalappal) és 
30,220 „ állami kövecsat, 



8194 

Öszvesen: 34,194 öl = 8^-^ m. f.; végül 

Zala megyébe : 
24,732 öl állami kövecsut és az Alsó Lendvai uradalom 

271 „ hosszú kövecs-vámutja ; 
10,5G0 „ kövecs ut a Muraközben, s igy 



S56S 

öszvesen: 35,563 öl = S^ö^ö i°- ^- 



HAGYÁRORS7/Aa ALLADALMI ÉS OBS^AűOS UTJAL 27 1 

Alkotására nézve találunk ez utvanaloü i 
aOO öl kőburkolatát, 
18,374 „ kőakpoti 

I0B,7S@ „ kövecB utat^ a 163 ó\ hoaazu Düba éa gáta falvai 
Lajtahidakat ide nem ^rtre. 
Magáu vám alatt vau : 
18|948 51 B igy ti&^tán állami kezelés alatt il\ 

Kiiicstári vám alatt áU cBupán a muraezerdahelyi Mu- 

Midőn a szóban levő utvoBal 1851-ben az állam kezére 
jutott^ pozsony és moBony megyei részének fen tartása inkább 
fxjldhez mint kövecshez hasonló anyaggal Bzokott végbez 
menni, a így nem is lebete máéként, mint hogy az ut száraz- 
ság idején kiállbatlan poros, nedves tdöben pedig mély vágá- 
nyokkal átszelve b csaknem feneketlenné vált; nevezetesen 
Párndorf és Újfalu közt^ bot a gabona fuirarűk csak a legna- 
gyobb erűmegfeszitésBel bal adhattak, tíoprotiy megyében nem 
volt az útnak a víz lefolyását eszközlo domborueága^ bizton- 
sági korlátfák még a legveszélyesebb helyeken is hiányoztak, 
B még csak oldalárkokkal sem volt ellátva stb> 

Hasonló állapotban volt az nt Vas és Zalamegyében^ 
hol sok helyt, mint például Köszegh és Szombathely közt^ 
vagy a puaxta rádóczi erdőben alig volt különb egy rósz (alusi 
utnáL 

Állami kezelés alá jutván , évr Öl évre válogatott kövecs- 
csel rendesen ápoltatik , keskeny részei kellőleg kíszélesbbít- 
vék, a felette tágasak pedig rendes árkokkaí szabályozvák, a 
vízlefolyásra okvetlenül szükséges domborúaága pedig meg^ 
adatván az útnak, továbbá a veszélyes meredekségek erÖs kor- 
látokkal vagy kerékvetőkkai biztoBÍt&t%'án , a rokkant hidak 
állandó újakkal folcseréltctvén^ a lejtős völgy eletek és dombok 
megfelelő színvonalra hozatván ^ az egész út, néhány , alább 
elősorolandó, kapaszkodók kivételével, most már panaü^taU 
állapotban van, úgy hogy ez utón egész kényelemmel hMtí 
kedhetní az év min«len szakaszában. 

Az imént emlegetett javítások közül jelei ll.»* 

Mosony m<ígyébeii i 

A gátafalvai ^i ugy nevezett flautsenhegyt Vj 



1 




272 FEST VILE08. 

karfákkal és t6bb hid felállitásával ....... . 11,000 fitt 

Soprony megyében: 
A margitai , fehéregyházi, pulyai, baromi, nyéki éa 
más kisebb hidak építése és kerékvetők felállítása. . . 32,392 fri 

A Eépcze hídjának építése 4^28 Irt 

Vas megyében : 
A 14 öles Perént hid, nem különben a körmendi Rába 
folyó és Csömöcz hidjai , melyek részint egészen igbdl 
építvék, részint lényegesen átalakitvák Í5,996frt; 

régül 

Zala megyében : 

Az 56 öl hosszú , négyszeg kő főkkel ellátott Mara 
híd M. Szerdahely mellett későbbi javításokkal és az 1804- 
ik évi jégzajlás okozta károsodásának helyrehozásával 49,285 frt 
végül az ivánkoczi, maraártéri, nem különben a lendvai éa 
baksai határban épült hidak 19,660 firt 

s igy öszvesen : 142,861 frt 
lőn ez utón jelentékenyebb építkezésekre fordítva. 

Vannak mindamellett még most is némely oly hiányok 
ez útvonalon, melyeknek eltávolítása a közlekedés érdekében 
igen kivánatOB ; nevezetesen : 

A nézideri vámut mentén találtató s ölenként 6 — 7 hü- 
velykre menő lejtök ; Soprony városnak pócshegyi vámatjs, 
mely ölenként szinte 6 — 7 hüvelykkel emelkedik ; a Kőszeg 
előtti 1000 öl hosszú s meredek hegyut; a Körmend megett 
levő igen meredek és keskeny mélyut, s végre a Zalavölgy 
mind két partja felé lenyúló hegyoldalok Zalalövö mellett. 
Ezen hiányok a mostani irány elhagyásával, vagy is az illető 
utrészletek czélszerü áthelyezésével mellőzhetők eh ills pedig 
a sort legelői is a zalalövői és a kőszegi kapaszkodókkal kel- 
lene megkezdeni, azután a Körmend megetti hágóval folytatni, 
ezen javítások mintegy 80,000 ftrba kerülnének. 

A pócshegyi és nézideri hágók áthelyezése Soprony és 
Nezider községek mint vámtulajdonosok teendőihez tartozik. 

A magán vám-útszakaszok közül általán véve csak a 
köpcsényi van tűrhető karban , a többiek egészen elhanyagol- 
vák s oly igen roszak, hogy az illetők méltán megérdemlenék, 
miszerint vámjoguktól megfosztassanak. 

A fentartásra való fedanyagot szolgáltatják : 

A haimburgi mészkő-bánya, a köpcsényi , legelői , he- 



MAGTARORSZia ÁLLADALMI ÉS ORSZÁGOS UTJAI. 273 

gyecskei; csárdai, pocznézideri, újfalui; pándorfí kövecs te- 
lepek és a néziderí kőbánya, 200 egész 6800 ölnyi távolságra. 
Soprony megyében : a széleskuti , feketeváros hegyi és 
sérczi kőbányák y a Vulka patak medre, a margitai és cserfái- 
val kövecs-telep ; a rákosi, nyéki, haracsoni, raidingi, pulyai, 
köhalomi és felső lászlói kőbányák, valamint a Répcae folyó 
zátonyai , melyek távolsága 216—2400 öl. 

Továbbá Vas megyében : a Gyöngyös folyó medre, a 
doroszlói, herényi, mikosi, berki, ratafai, nádasdi és rimányi 
kövecs gödrök és a Perént folyó zátonyai; 700-tól 3313 öl- 
nyire. 

Elvégre Zala megyében: a kispáli, mindszenti, csertai, 
tótovecsi és krassányi kövecs-telepek, továbbá a Pacsa, Csesz- 
treg és Kebele patak , valamint a Mura folyó zátonyai , 320 
egész 5250 öl távolságra. 

Ez útvonal mentén van 34 híd és 215 áteresz^ amazok 
közül különösen említésre méltók : a 41 öl hosszú körmendi 
Rábahíd, a 36 öl hosszú lövői Zalahid, öt kőboltozattal ; és az 
56 öles Murahíd Szerdahely mellett. 

A helyszíni felügyeletet gyakorolja 12 útmester 77 ut- 
kaparóval, s minthogy a muraközi szakasz a letenyei útra fel- 
ügyelő utmesterre bízatott, amazoknak járása egyenként 

271 
^iőőö ™' ^'^ *^ utkaparóké pedig 1323 öl ; a muraközi részen 

két külön útkaparó van felállítva. 

A bécs-győri vaspálya megnyitása után a pozsony-va- 
rasdi államut kereskedelmi forgalma nagy változásokon ment 
keresztül Mosony megyében , mert némely részén a közleke- 
dés jobbadán megszűnt, másokon ellenben a vasút befolyása 
által fölelevenült. 

A szállítmányok főczikkeit képezik itt: hal, gabona^ 
liszt , faragott és tört kő , bor , tej , zöldség-nemüek , szalma^ 
széna , burgonya és baromfi , melyeknek öszvege évenként 
mintegy 400,000 mázsára felrúg. Mosony megye határától 
Sércz felé fokozott lendület vehető észre, mert onna~ 
lom Ejs-Márton és Bécsújhelynek veszi irányát, ha 
közt sok széna, szalma és gabona tengelyen szállíti 
tői Sopronyig az útnak csekély jelentősége van ii 

8TATI8T. tB VBMZBTOáXD. KOzL. I. 1 



274 FKST VILMOS, 

mivel a jó kőanyag mindenütt közel van az úthoz, fenntartáBÍ 
költségei is igen csekélyek. Szt. Margitától Sopronyig ismét 
élénkebb a forgalom, miután a hirneves szt. margitai kőbá- 
nyából nagy mennyiségben szállitatnak a legszebb faragott 
kövek Sopronyba, söt Kőszegre és tovább. £hez járul még 
Soprony megye dél-nyugati részének és Kőszeg város népes 
vidékének kereskedelme, mely a nevezett két város közt nem 
csekély élénkséggel bir s nevezetesen gabona, gJ^PJ^; *"^' 
és épület fa, vas , gubncs , kéncrcz , és kőszén-szállítmányok- 
ból áll s naponként mintegy 100 terhelt szekérre rng, nz igen 
tetemes személyszállításon kivül. 

Ugyan ez áll a kÖ8zeg,-3zombathely,-körmendi vonalról, 
valamint zalamegyei folytatásáról is, melyen a forgalom a déli 
vasút megnyitása után egy időig csőikként ugyan, de miután 
a csáktornya-priigerhofi szakasz is elkészült, az ut előbbi len- 
dületét különösen Csáktornya felé ismét visszanyerte, mint 
hogy a csak tornyai vasúti állomásra, kedvező fekvésénél fogva 
már csak Zalamegycböl is a nyers termékek nagy része — 
úgymint : hajóépítésre szolgáló tölgyfák, vasúti ászok fa, táv- 
írda rudak, kádár, bognár, épület, szerszám és tűzi fa, kátránv. 
szurok, gyanta, hamuzsir, gubacs, gabona és bor, — ez úton 
szállítatik, naponként körülbolöl 1800 mázsa teher fordulván 
meg rajta 170 szekéren. 



XXIII. A p o z s o n y - h ÍV i m b u r g i á 1 1 a m u t. 

A pozson- várasd i államutból Engerau felső végén ki- 
ágazva, a Duna melletti védtöltésen halad Volfsthal feles 
Ausztria határán átlépve a buda-bécsi útba szakad , s ezzel 
egyesülve mop:y Ilaimburgba és Bécsbe. A Magyarországban 
futó rész hof^sza 1350 ()1, moly köalap nélküli kövecs út. 

Midőn állami kezelés alá jutott az ut, száraz időben 
mélyre fölporhanyódott , s kiállhatatlan poros vala, nedves 
időben pedig a nagy sár miatt mindig nehezen járható volt. 

Mostani állapota , főkép azon idötöl fogva, hogy az igen 
jó haimburgi mészkő torecscsel ápoltatik, panasztalan, fölzete 
bír a kellő keménység, domboruság- és simasággal. 



MAGYARORSZÍQ ÁLLADALMI Í8 OBSZiaOS UTJAI. 275 

A fentartási munkákon kivül említést érdemel : a töltés 
egész hosszában szükségelt biztonsági korlátfák állítása^ mely 
öszvesen került m'integy 8000 írtba. Fentartására csupán a 
haimburgi körülbelül 4700 öl távol mészkőbánya használtatik. 
Hidak ezen rövid utón nincsenek s felügyelete 1 utkaparóra 
van bizva. 

Ez út Pozsony várost Ausztriával , illetőleg Magyaror- 
szágot Bécs várossal kötvén össze ; a forgalom , daczára a 
dunagözhajózás- és a Bécsbe vezető vaspályáknak még most 
is elég élénkséggel bir rajta; Pozsonyból nevezetesen bor, 
dohány és gabona neműek vitetnek fölfelé s a dunai hajómal- 
mokba; honnan viszont liszt, Schvechatból pedig sok ezer akó 
sör érkezik le. Azon kivül a pozsonyi heti és nagy vásárok 
Haimburg és környéke által igen látogatottak , úgy annyira 
l^ogy ily napokon legalább is 50 — 60 szekér fordul meg a két 
város közt. 

XXIV. A nagyszombat-krakkói államut. 

Galgócz mellett a Vágfolyó jobbpartján kezdődvén a 
diószegh'jablunkai államutból ágazik ki, Nyitra, Verebély, 
N. Eálna, Léva, Selmecz^ Beszterczebánya , Rósahegy és 
Alsó-Kubin városokon vonul keresztül s Podvilk mellett Gács- 
országba átlépvén Krakkóba vezet. 

1839 
Együttes hossza Magyarországban: SOr^^ mértföld. 

Ebből esik: 
Nyitra megyébe: 
24,212 öl kőalapu rész 

326 „ gróf Erdődy vámatja, (kőalapu) 
131 öles „ „ vámbí4ja. 
20 „ vámhidja a nyitrai püspökségnek 

689 

öszvesen : 24,689 = 6^55; m. f. 

Bars megyébe : 
5,662 öl kő alapn és 
9,735 9 kövecsat, nem kttlönl 
718 . mint a verabélvi uradf ís) vámutja : 

-^-'"^ M>atas 



öszvesen: IQ^IU 



276 



FEST VILMOS. 



Hout megyébe : 
658 öl kőburkolat (Selmecsen) 
19,687 n kőalapu és 
5,261 „ kövecs at. 
476 „ mint berezeg Eszterbázy vámutja Báthbmn (kő 
alapú) 



^198S 



öszvesen : 25,982 öl = Q^qöő ^' ^> továbbá : 
Zólyom megyébe: 
23,724 öl kö alapú, 
6,941 „ kövecs ut, és 
622 „ kőburkolat, (mint Beszterczebánya vároa vám- 
^ útja) 

■■^■^^ 5287 

öBzvesen : 31,287 öl = 7^ m. f. 

Liptó megyébe : 
12.330 öl kő alapú és 
6,424 n kövecs ut. 

2754 

Öszvesen : 18,754 öl = 4J555 "*• ^» végül 

Árva megyébe : 
1012 
41,012 öl = 10j;őö(> ^' ^' kőalappal ellátott ut. 

A fölemlített magán-vámutak öszves bossza 2,293 Öl levén, az 
állam kezelése alatt álló bosszasság : 

2546 

tesz 38^^ m. földet. 
Szerkezetére nézve találtatik ez útvonalon : 
1,180 öl kőburkolat, 
127,429 „ kőalapu, 
28,861 „ kövecs ut és 
718 „ csiuálatlau ut 

Ez útszakasz 1851 előtt Nyitra megyében egyáltalán 
nem vala teherszállításra használható , sőt könnytt fuvar is 
csak ügygyei bajjal járhatott rajta. így Bars megyében ia^ hol 
a társzekerekkeli közlekedés öszszel és tavassssal teljesen 
szünetelt. Hont megyében szintén feneketlen sártenger lepte 
el némely szakaszait , a Selmeczbánya környékén emelkedS 
meredek bérezek pedig annyival nagyobb akadályt képeatek, 
mennyivel roszabb állapotban találtatott még akkor az útpálya. 

Hasonló bajokkal találkoztunk az útnak zólyom , liplö 
és árva megyei részein , nevezetesen Hajniktól Besztercaéigy 
hol az ut oly példátlan rósz karban volt y hogy as utaaök 
kénytelenek voltak ezen alig két mértföld hoasau daralnra 



A FÖLDBIRTOK STATIST. MAGYAR- ÉS CSEHORSZÁGBAN. 5 

a birtokátruházáő és megtcrhcltetés statístikája egyik kiváló 
tárgya volt beható tanácskozásoknak ; jelesen az utóbbi con- 
gressuson egyenesen azon kivánalom fejeztetett ki : bár a kor- 
mányok semmi fáradságot ne kimélnének a fekvöbirtok idő- 
szaki átruházását feltüntető tökéletes statistikának létrehozá- 
sában. Még egy lépéssel tovább ment a berlini nemzetközi 
stat. congressuSy mely szellemdús elnöke Dr. E n g e 1 genialis 
szakavatott elöterjesztvényei folytán nemcsak többrendű kér- 
déseket határozott az egyes kormányokhoz az iránt intézni, 
hogy a birtok nagysága mily terjedelemben, mely utón és mó- 
düiiy és mennyi költséggel szokott nálok felvétetni, hauem 
azon közös módozatok és mintázatokban is megállapodott, 
melyek szerint e felvételeknek kellene megtörténniök, hogy a 
nyert eredmények intemationalis szempontból összevethetők 



Ha mindjárt ezen berlini congressus nem fogadott is el 
mindent, mi az előkészítő bizottmány által javaslatba hozatott 
mégis félreismerhetlen az e téren történt haladás. Mindenek 
előtte a külön mivelési ágak, melyek szerint a telekbirtok fel- 
veendő, szabatosabban határoztattak meg ; minden egyes ágra 
nézve kimondatott : hogy mely feljegyzés látszik különösen 
kívánatosnak, névszerint a szántóföldeknél, kertek és szőlő- 
begyeknél, rétek és legelőknél, erdők , turfaásások , víztérek 
és egyéb módon használtatni szokott telkeknél (péld. kőfejté- 
sek , mészégetések, agyag-homok-területek, lápok, mocsárok 
stb.) elégségesnek találtatott feljegyezni a témagyságot meg 
az évi jövedelmet, mindkettőt úgy az országban divatozó mint 
afranczia mérték és pénzérték szerint; az udvartelkek és 
épületek, közutak, folyóvizek, tavak és használatlan térségek 
iránt elégséges csak a kiterjedésnek felvétele. Ugyanazon 
berlini congressus szükségesnek vélto az egyes kormányokat 
felkérni, hogy a mivelési ágakban felmerülő minden változás- 
ra Í8 kellő figyelmet fordítsanak, e czélra különösen azt ajánl- 
ván, hogy legalább minden 10 év után új felvételek eszközöl- 
tessenek. — Kell-e az ily minden évtizedben ismétlendő fel- 
Tételnek hasznát még külön indokolni, nem kivánják-e a leg- 
fontosabb állami és társadalmi érdekek , hogy például tudva 
legyen, vájjon a szántóföldek terjedelme nagyobbodott-e az 



278 FEST VILMOS. 

Zólyom megyében luon kiyill 28 híd, 
korlátfák éa mértföld-oszlopok állit- 

vák 16,060 , 

Közmunkaerővel pedig 
2,000 öl hosBzu útrész tgból építetett , mely- 

nek értéke 15,000 , 

Továbbá a rózsahegyi Vághid liely- 

reálUtása 5,707 » 

Árva megyében : 
Az Árvafolyón, több ponton, átvezető 
nagy obbszerü hidak, ágy miot amok- 
rágyi , dluhai és nizsnai roskadozó 
állapotban lévén, uj ideiglenes hidak 
építettek , a jelemai és nizsnai pedig 
nagyából kijavitatott, mire öszyesen 

mintegy . • » 52,000 ^ 

fordítatott 

1862-ben a mokrágyi hid újból épttlt 12,000 ,, 
így a két tersztinai hid is . . • . 9,000 ^ 
Az Árvaváralja és Lehota közti út- 
szakasz nagyából kijavítatott és part- 
védezet emeltetett az Árva folyó el- 
len ; hasonló munkák vétettek foga- 
natba a jeszenovai, valamint a Le- 
hota és Dubova közti útvonalon , 
együttesen 23,250 „ 

s így öszvesen : 329,673 frt 

fordítatott a n. szombat-krakkói államuton végbevitt jelentékenyebb 
építkezésekre. 

A közlekedést mindazáltal még most is nehezíti néhány 
meredek kapaszkodó^ melyeknek czélszerü átépítése igen ki- 
kívánatos ; úgymint : 

A Galgócz, Récsén, N. -Lapos és Vindsehacht mellett, de 
íÖleg a selmecz-bélabányai hegyen létező lejtök, melyek ölen- 
kinti esete 6 — 8 hüvelykre rug. 

így a slureczi utón levő ölenként 6 — 9, továbbá a bresz- 
tovai és knyasai 5 — 7, a krivai 4 — 8 , a podbjeli 3 — 5 , s vé- 
gül a trsztinai, chisnei és orávkai partokon találtató 4 — 8 hü- 
velyknyi lej tök. 

Áz ut csekélyebb hiányai abból állanak , hogy a Nyitra 
folyó árterén néha elönti a víz , hogy Bagonya és Steinbach, 
valamint a selmeczi hegyeken, és a Starecz bérczen a pálya 



MAGTARORSZiO ÁLLADALMI £8 ORSZÁGOS UTJAI 279 

itt ott csak 16 — 18 láb széles , és hogy ezen hegységeken az 
utat minden télen hófuvatok szokták eltemetni. 

A fölemlített magán vám utak közöl fÖleg a verebélyi 
és báthi leirhatlan rósz állapotúak, úgy annyira ^ hogy méltán 
közbotrányra szolgáltatnak okot. 

Az elsőnek szabatos helyreállítása igényelne mintegy 
18000 fiot, a másodiké 8000 ftot ; mindkettőé tehát 26000 ftot. 
A tárgyalt vonal fentartására következő bányák szol- 
gáltatnak fedanyagot: 

Nyitra megyében : a sárosi , kalváriahegyi és pogrányi 
kőbányák, melyek távolsága 4875 tői 6950 ölig esik. 

BaríS megyében : a Garam folyó zátonyai , melyeknek 
közép szállítási távolsága Verebély felé 5550, Léva felé pedig 
2751^ öl. 

Hont megyében : a Szikineze és almási patakok záto- 
nyai ; a pecseniczei és almási erdőben levő kőtörmelék, 2000 
egész 3200 öl távolra; továbbá a steinbachi völgyben és hegy- 
oldalokon , nemkülönben a bagonyai erdőben előforduló kőle- 
lenczek , mintegy 600 öl távolságra ; s végre a selmeczi és 
bélabányai mészkő , valamint a Kozelniki patak, melyektől a 
szállítási távolság 400 és 1200 öl között változik. 

Zólyom megyében : a selmeczi patak, a kovacsovai kő- 
bánya, a Garam folyó zátonyai, a kf« novai bánya és a Sturecz 
hegyen bő mennyiségbea találtató szirtek ; 1600 egész 2550 
ölnyi távolban. 

Liptó megyében : a Sturecz hegytől Revuczán át Fehér- 
patakig nem csak a közel levő hegyoldalok, hanem a kitűnő 
mészkő-hordalékkal telt Revuczapatak is használtatnak kő- 
fejtésül, a közép szállítási távolság alig rúgván 550 ölre. Ró- 
zsahegy körül éö onnan Likávkáig használtatik a Vágból fej- 
tett kövecs mintegy 900 öl közép távolságra ; Árva felé szin- 
tén a közel hegyoldalokból nyerik a fedanyagot alig 400 öl- 
nyi távolról ; végül Árva megyében : a Krasznihribék , Po- 
dorszk , Bralo, Podszkalom, Knyazsahegy , Dolicsa , Podva- 
szenicze , Podhradiskom , Podholicze , Bjciaszkala , Podbjp' 
hegy, Krasznabánya, Podgorczom, Volkasztraua, Csernavo 
Potocanka, Kasinov és Prasi vili ribik ii^vü kőbányák , v 



280 FE8T HLMOS. 

mint az Árva folyó és Chisniczpatak kSsodraléka 440—1580 
ölnyire. 

A nagyszombat-krakkói ut Steinbachtól kesdve fölfelé 
részint nagy bérczekkel bekerítve , részint magas hegyeken 
átvonulva, s számtalan völgyekkel átszelve, a hegyi és esővi- 
zek kártalan átvezetésére nagy száma áthidalásokkal láttatott 
el ; úgymint 175 nagyobbszerű hiddal és 534 áteressszel. 

Amazok közöl a galgóczi 96 öles magáo-vAm hidon kí- 
vül, említésre méltók : a 27 öles nyitrai köhid, a 42 öl hoasni 
n.kálnai Garamhid köhidíBkkel; a 25 öles koselniki Gbram- 
bid ; a 40 öl hosszú rózsahegyi Vághid ; s végre a mokrágji, 
dluhai és nizsnai Arvahidak, melyek hossza 42^ 36 és 56 5l. 

A helyszini felügyeletet 16 útmester és 101 atkaparó 
teljesíti ; jut tehát amazokra egyenként 9722 öl vagyis 2^^ 
m. f., ezekre 1540 öl. 

A forgalom ez ut nyitramegyei részén nem igen élénk 
kivéve Galgócz és Nyitra városok környékét, amabban t 
galgócz-alsó-kubini , ebben pedig négy országút pontosulván 
össze. 

A szállítmányok öszvege c vidéken havonként 20,000 
mázsára tehető ; a bányavárosokból ugyanis Ausztriába vu- 
neműek; a pesti vásárkor pedig a szomszédos tartományokba 
gyapjú ós bor szállíttatik. A közlekedésnek e vonalon csök- 
kenése, főleg a pest-bécsi vaspályának tulajdonítható, mennyi- 
ben a beszterczebánya-; solmecz-, léva- és kálnai szakasz t 
kereskedelmi forgalmat nem Nyitra és Nagyszombat felé ve- 
zeti, hanem Nagykálnán letér névszerinti vonaláról és a vas- 
útnak Nánához tart , s igy minden ániczikkek , melyek ei 
irányban fel- vagy leküldetnek , egészen mellőzik a kálna- 
nagyszombati vonalt. 

A besztercze-selmecz-lévai vonalon évenként 119,300 
mázsára menő áruczikk , mint kész papir , rongy , liszt , més, 
köleskása, bor, pálinka, gabona, vasúti vánkosfák, épület- és 
tűzifa, szén, faedények, gyapjú, bör, széna, szalma, s6, g^baoii 
cserép edény , mész , tégla sat. szállíttatik részint fel , részinl 
lefelé; megjegyezte tvén, hogy a besztcrcze-selmeczi szakaszon 



MAGYABORSzAg iLLADALBtl ÉS ORSzAgOS UTJAL 281 

még ason Bzállitináoyok is megfordulnak j meljek onnati 
Ipol jságon át egyfelől Vicz, másfelöl Ssiobbnak tartanak. 

A mandottakból kitütiik^ bögy a nagykálna-esztergom- 
nánai országos ut is nem csekély jolentöaoggcl bir^ a ennél 
fogva állami kei&£^lés alá vétele teljesen Igazolva Icnne^ Liptó 
és árvainegyei szakaszán elvégre] szállítanak : Hradek környék 
kéről évenként mintegy 300^000 mázsa nyers vasat^ Vielica- 
káról a felső megyék számára 60^000 mázsa sót , Gácsorazág- 
ba 20jOO0 mázsa gabonanemüt, Biölicz vidékéről közel 10,000 
mázsa különféle áruczikkct| Árvából viszont nyers termékek, 
mint bör^ t^oiigy , cser sat. ; 15^000 mázsa szeszes italok^ 
t50;000 mázsa metszett fa^ mint deszka ^ lécz^ zsindely sat. 
mindennemű épito anyag fordulnak meg, mihez még a helysé- 
gekközti fuvarozás is számítandó. 

Mindezekből kiderül y hogy a nagyszombat-krakkói ál- 
lam útnak kereskedelmi tekintetben nagy jelentősége van , a 
ezen felul had tani esélokból is megérdemli ^ hogy jó karban- 
tartására különös figyelem fordíttasék* 



XX V< A tornócz-nyitrai államul. 

A pest-bécsi vasút tornÓczi állomásán kezdődik, Csabajon 
át Nyttrára vezet^ hol a nagyszombat krakkói állam útba vág- 
váOj vége szakad. 

Egész hosBssa csak t 

3fi93 

2^^ mértföld, 
meJynck 
393 öle kDburkolatból (Njítraváfoeban) 
6,$de „ tő alapú éa 
4,614 f, kövecs útból álL 

Vilin nincs ez útvonalon. 
Midőn a pest- bécsi vasút még oem létezett, Tomócz és 
Nyitra közt csak egyszerű falusi ut szolgált egyedüli közle- 
kedési eszközül, mely természetesen rom jdflH^H|l oly leit* 
hatlan rósz állapotú vala , hogy például ^ '''■^^^^Bknként 
6 — 9 hüvelyknyi esetü kap&sskodóo ten< ^^^Bbe- 

dezett iires hintók at négy béresökrü elolM 
pedig a hegyről lefelé vonatni. Kem csoda ti. 




282 FEST VILMOS. 

koron a szekerek Nyitra felöl Újlakon át Szerednek kerültek, 
ODDan pedig puszta Angyalkán át ismét Toraöcz felé fordul- 
tak. Azonban a vaspálya létesülésével a tornóczi vasúti állomás 
napról napra nagyobb fontosságot nyervén , Nyitra és Bars 
megyék érdekében égető szükséggé vált; Nyitráig is rendes 
közlekedést nyitni, s igy történt hogy a kormány rendeleté- 
ből ezen ut szabályszerű kiépítése mái* 1859-ben valósult, sa 
közlekedés jelenleg ugy nehéz társzekerek mint könnyű, gyón 
jármüvekkel a legroszabb időjárásnál is akadály nélkül tör- 
ténik. 

Az építési költségek, melyek a szóban levő s öszveseo 
11,693 öl hosszú útvonal kiépítésére fordítattak , mindenestől 
192,985 frtra rúgnak, mely öszegben 3 nagyobb és 15 kisebb 
bid és áteresz költségei is benfoglalvák ; amazok közül u 
úgy nevezett vizállási híd 20 öl hosszassággal és rendes kőhíd- 
főkkel bírván, különös említésre méltó. 

Az ut fentartására használt fedanyagot a köröskényi és 
Kyitra város mellett levő kalváriahegyi mészkőbányákban 
fejtik, amannak közép szállítási távola 4849, emezé pedig 
1497 öl. 

Az egész útvonalon csak 1 útmester és 7 utkaparó van 
alkalmazva, s így ez utóbbiakra jut egyenként 1670 öl. Áfor 
galom ez úton igen élénk, mert a személy-szállításon kivül, 
holnaponként még mintegy 20,000 mázsára felrúgó más szál- 
lítmány fordul meg Tornócz és Nyitra között, névszerint 
gabonanemiiek, szeszes italok, goböly, épület- és tűzifa, gyar- 
matáruk és iparmüczikkek. így tehát ezen alig három mért- 
föld hosszú vonal az állami úthálózatnak egyik nevezetes lánca- 
szemét képviselvén , jókarban tartása minden figyelmet ér- 
demel. 



XXVI. A diószeg -jablunkai állaraut. 

Kezdődik a pest- bécsi vaspálya diószeghi állomásán, on- 
nan Szered , Nagyszombat , Vágujhely , Trencsón , Zsolna 
és Csaczán átvonulván, Jablunkán innen Sziléziába lép, s Tet- 

2627 
achenig tart. Magyar földön van belőle : ^^^qo ™*^*^'^- 



MAGYARORSZÁG ÁLLADALMI ÉS ORSZÁGOS UTJAL 283 



Pozsony megyei részlete áll 
14,364 Öl kövecs ut és a nagyszombati 
5,080 , hosszú (kövecs) vámutból. 



.1444 



öszvesen : 19,444 öl = 4^^^ m. f . 

Nyitra megyébe esik : 
17,700 öl kőalapu és 

9,131 „ kövecsut ; azon kivül a beczkói 
790 „ hosszú kőalapu magán vám út és az öszvesen 
78 öl hosszú diószeghi , lasitzi , szeredi és pöstyéni 
^^^^^^^^^^^^ magán-vám hidak. 

""~^^"~~"~~~"~'^" 8699 

öszvesen: 27,699 öl = 6^55^ m. f ; 

végül Trencsén megyébe : 
5,562 öl kő alapú és 
68,794 „ kövecs ut ; azon kivül 

493 „ illavai Königseck (kövecs) vámatja 
100 „ radovai Csáky (kövecs) vámutja és az őszesen 
535 „ hosszú bohuszlaviczi, trencséni, dubniczi, köze* 
czi, vágbisztriczai, likavai, budetini és bicsi magán- 
vám hidak, és a radolai rév 

3484 

öszvesen : 75,484 öl = 10^[őöö ™- ^• 

Ezek szerint van ez ut mentén : 
24,052 öl kőalapu és 
97,962 „ kövecsut. 

Levonván pedig az öszvesen 1^^ m. f. hosszú vámutakat, ma- 
rad tisztán kincstári kezelés alatt 
28,^m.f. 

Noha 18ől-töl fogva ez ut pozsony és nyitra megyei 
részeÍD jelentékeny épitkezések nem történtek; mégis kiemel- 
hető, hogy állapota e megyékben szembetünöleg javult — 
Szintigy trencsén megyei szakasza is, mely Belusig jó időben 
tűrhető állapotban találtatott ugyan , de szélessége alig tett 
két három ölet; e mellett pedig kellő domborusága nem volt, 
az oldalsánczok hiányoztak stb. Belustól Zsolnáig terjedő sza- 
kaszán ősszel vagy tavasszal legfelebb 12 mázsával megra- 
kott társzekerek járhattak, Zsolnától a határig a pálya inkább 
csak falusi ut alakját viselvén. Nem csoda tehát, hogy közép- 
szerű társzekerek Váguj helytől Csaczáíg hat napot vettek 
igénybe, s így naponta alig haladtak 3 mértfoldnél többet. £ 
felett pedig a Vág és Kisutza folyók mosta mep ' nem 



levén sem korlátfik, sem véd vagy tám fidakl 



284 FE8T YILM08. 

közlekedés nagy mérvben vessélyeBtetve vala, nevesetMen a 
Predmér és Zsolna közt levő hlubokai magaslaton , hol ron 
időjárásnál a szekereket támogattatní kellett kfilönösea e 
czélra felfogadott emberek által, ne hogy a jármttTek a fbljó 
felöl tátongó mélységbe zuhanjanak. 

Most az útnak általában 5,^ s 4*^-3' ssélessége van, foI- 
zete sima és kemény, esö után kevés óra alatt száras, 8 20—25 
mázsával terhelt szekerekkel mindig járható. Aa at ason&lfil 
oldalárkok , korlátfák és tám falakkai ellátva már oly bisfeH 
állapotba jutott, hogy panaszra okot többé nem szolgáltat 

A nagyobbszerfi építkezések közül fölemlithetSk : I 

A bacsaDÍ ^b strazsói hidak ^pitdse. 9,780 6t 

A mÍDisiczai hid és partvéd újból helyreállítása • . 18|550 ^ 

A Vágfolyó megtámadása ellen készült bohuslaviczai véd- 
mű, két hiddal, valamint a kosztolnál és zablati partero- 

BÍtvényekkel együtt 22^ , 

Trencsén város átkelése, a strazsovi híd és partvéd, a prik- 
ni, budetin- és brodnoi szakaszok átépítése ,* három part- 

véd-müvel együtt 61,135 , 

Továbbá az oszkerdai, radolai, kosztelnai és povinai véd- 

müvek és partbiztositások, a krasznói és osádniczai híd i 

épitési végül mértföld oszlopok, útmutatók és 10,500 öl | 

hosszú karfák felállítása, ösz vesén 55,940 . 

8 »gy együttvéve . . . ! J . 167,933 fit. 

fordítatott jclcntokcnyebb építkezésekre. 

Közmunka erővel azon kivül mintegy 12,000 öl útrész kőilip- 
pal egészen újjá alakítatott , az utkaparókkal pedig sok áteresst n 
kisebb hidacskákat állítattak helyre s. i. t. A még fenálló akadályok 
közül főlemlihetök : 

A svereneczi váló ponton , a vrtizi és hlubókai hegyeoi 
a Zsolna és Budetin közti partokon^ végül a skaczkói, caaeni 
és sorcsinovetzi dombokon előforduló, ölenként 6 egéss 9 hü- 
velyknyi lejtök ; a Zsolna és Budetin közt hiányzó áthidaUs, 
mely a feljárásokkal mintegy 32,000 frtot igényelne; nem 
különben : a maduneozi, dráhoczi, karkaczi, meazteskói atsso- 
rosok, és az ejnlített illavai és radolai járhatlan vámutak. De 
még hófuvatok által is akadályoztatik némelykor a közleke- 
désy nevezetesen Vcselicz, Prejta, Klobusitz , Illava, Oskrad- 
nitZy SewrejnovetZy Diószeg, Szered, Karkócz és MesBtocsko 
környékén, valamint a sziléziai határ mellett Az ut fenntartá- 
sára szükségelt követ szolgáltatják : 



MAGYAROEtSZÁO ÍLLADALMI £s ORSzXqOS UTJAI. 285 

A csöpényi^ valtasari, aliózeÜei, beregazeghi^ pöstyéni^ 
éB ceejtei kőbányák, 2000- 8100 ölnyi távolságra. Továbbá 
Trencöén megye be d ; 

A maceiczel, turczkó^ bohuslavic^a , stűrtek, iránoczj 
podhradi^oatrahorkai^ sokolicz, dobraj tapla^ prejta^tutioamcseGj 
belus, papirmaloiDj kamena, orlavöj vágtepla, vrtízÍD, dolina, 
bittseo, hrítáor, hluboka ^ orodnyánka, snyazoicza « horelicsa, 
csacza és padbnom termelőhelyek 300 — 2100 Ölnyi távol- 
ságban. 

Az eső és folyó víz kártalan elveisetésére szolgál : 1 12 
híd éa 325 áteresz ; amazok közül említhető : a Karkócz és 
Meaztecskó közti ártéren álló 21 öl h* jármasbid; a 132 Öles 
trcD cseni vámlűd, és a Klisnicza patakon Mucsícz mellett levő 
54 öles híd. 

Az útra felügyel 11 utmester és 71 utk aparój amazokra 

egyenként 2^-r^ m. f , ezekre 2624 öl levén bizva« 

Ez út Nyitra és Trencsén népes megyéket a diószegi 
vasúti állomással kapcsolván össze^ ig^n élénk rajta a személy- 
es gabona szállílás, főleg Szeredtől Dióazegbig* Továbbá Vág- 
ujbely a felvidék egyik kereskedelmi fokhelye sokféle ipar- 
müczlkketj különösen pedig fát és gyumölciöt küld ki Szíle- 
ziába. — Ide járul még a tepliczi fürdöm valamint az illava-bel- 
lus j vágbisztricz éa zsolnai élénk forgalom ^ és a még élén- 
kebb kereakcdelnii üzlet Bndetintól Csaczán át, az ország 
határáig; hol mindennemű gabona^ fa éa máa nyers terméken 
felüli száz meg azaz szekér közlekedik nyers vassal és vas- 
érczczeli amaz Liptóból éa Varinból azállitatván elŐazör Bu- 
detinba, s onnan t^hert-zeg Albrecht azilézíai vasgyáraiba. 

Trencaénig a posta naponként közlekedik^ onnan Szi* 
teziába hetenként négyszer, 

A közlekedést Magyarország és Szilézia, közvetve pedig 
Morva éa Gácsnrezág közt is btztoaftván ^ ez útvonal 
veleti tekintetben is szerepel, a igy kétségkiviÜ m 
hogy jó karban tartassék« 




286 FEST VILMOS. 

XXVII. A trencsén-hrozenkai államat 

Trencsén városán alól Drietoma helység mellett a dii- 
szegjablunkai államutból szakad ki , a Hrozenka köselében 
Morvaországba lépvén egész hossza az ország határszéléig 

1984 
csak Itqqö mértfbld, melyben van : 

1,147 öl kőalapu és 

4,818 „ kövecsat ; azon kivttl báró Sina 
19 öles dubriniczi vámhfdja. 



1984 

Ö8Z vesén : 5>984 öl = ^^öö ^' ^* 

Az ut 1851 elfőtt sok helyen csak két öl széles levén, 
inkább falusi ösvényhez hasonlított, melyen esSs időben eISfo- 
gat nélkül közlekedni nem lehetett. 

Most mindenütt legalább 4Vtt öl széles , (kivéve Dri^ 
toma helységben , hol mintegy 40 öl hosszában csak két öl 
széles , 8 e mellett meredek is) ; a mélységek biztonsági kor 
látfákkal ellátvák; az utfölzete kemény és síma^ ^SJy ^^ 
most 20 — 25 mázsás társzekerek akadály nélkül közleked- 
hetnek rajta. Ezen javítások foganatosítása körül tetemei 
részt vett a közműn kaerö, mely a többi közt 3000 öl hoian 
útrésznek köalapra kiépítését teljesíté. 

Az ut fentartására fordíttatik : az osztranovka-, mratko- 
va-, brelesna-, s az úgy nevezett mészégetőké menczei kőbá- 
nyákban fejtett kö; melyeknek közép szállítási távolsága 1500 
öl. Az egész vonalon 8 híd és 22 áteresz van 1 utmesterrel 
és 4 utkaparóvaly kiknek felügyelete egyenként lőOO ölre 
terjed. 

Morva és északnyugati Magyarország közt ez ut tar^s 
fenn a közlekedést, s a forgalom rajta elég élénknek mondható, 
különösen nyáron^ a közellevö trencséni, teplicziés lahaaovitsi 
fürdőhelyek miatt. A postakocsi naponként közlekedik rajta. 



XXVIII. A komárom-érsek újvári államat. 

Komáron városban veszi kezdetét s Ógyallán át Érsek- 

608 
4000 



újvárra az ottani vasúti állomásig visz. Egész hossza : ^ ^^ 



magtarorszIq álIíADAlmi é8 országos utjai. 287 

mértfold, mely a Nyitra megyében levö egy két száz ölet ki- 
véve egészen Komárom megyébe esik. 

Ebből kincstári kezelés alatt van 12,560 öl kövecs ut; 
mig a komáromi várut a városi átkeléssel együtt csak 1,277 
öl h. kövecsutból áll ; ide tartozik továbbá a 134 öl hosszú 
komáromi magán vámhid (a Vágfolyón), nem különben a 2,090 
öl hosszú föérsekségi vámut Érsekújvár előtt, az oda tartozó 
52 öles nyitra- vámhiddal, és végre az 547 öl h. érsekújvári át- 
kelés ; ezen két szakasz még most is természetes eredeti álla- 
potban van. Helyreállításuk a nevezett vámtulajdonosokat il- 
leti, s mintegy 35,000 frtba fogna kerülni. A magán-utak 
hossza ezek szerint 4048 öl, a kincstárié 12,5G0 öl. Szerkeze- 
tére nézve belőle 13^837 öl kövecs út és 2,637 öl csinálatlan. 
Az érdeklett mérnöki hivatal közlése szerint, az öszves úttest 
12560 öl hosszú szakaszán történt kiemelésén, helyrehoza- 
talán és évi fenntartásán kívül különösen fölemlíthető a Komá- 
romhoz közel levő dunai és zsitvai árterek feltöltése és kiépi- 
pitése, valamint 176 ölnyilásu hidak és átereszek állítása^ mely 
munkák a közben előfordult ele:) i károk és időhez kötött ja. 
vitásokkal együtt üsszvesen 135,000 frtot vettek igénybe. 

Ennek következtében minden időjárásnál biztos közle- 
kedési eszközül szolgálván , a vidék kereskedelmi forgalmát 
ez út megháromszorozta. 

Hajdan ha csak közönséges duzzadásban volt a Duna^ 
nem lehetc tudni, vájjon az ártér s evvel együtt az ut nincs-e 
elöntve ; vájjon a 3500 öl hosszú ártéren túl a bajcsi , zsit- 
váig terjedő egyszerű és soha nem ápolt dűlő ut, nem volt e 
a kissé bővebb eső által televény alapjában felszántva^ vagy 
a bagotai és bajcsi határban a szárazság és szelek által , erős 
vontalót feltételező homokjában feneketlenné téve s. i. t. 

E szánandó állapotot híven mutatja még jelenleg ii a 
többször említett érsekújvári magánvámnt , mely folyvást oly 
elhanyagolt állapotban van, hogy a finrsp yesxélyes 

ellenséget óvatosan kerüli s inkább a TS B szántó- 

földek göröngyein jár. 

A kincstár által kezelt részen csa* ku darab 

igényel még lapályos fekvésénél fogva bofavatok- 



288 FEST VILMOS. 

ból kiemelése végett némi feltöltést^ mire köselitSleg 9800 frt. 
költség^szükséges. 

A fentartási anyagot a Duna sátonyaii nem különben a 
zetenyi, szentpéteri, és bajcsi kövecs telepek adják, melyeknek 
szállítási távolsága 1525 és 4630 öl között váltakozik. 

A víz, de különösen a Dana árjai k&rtalan elvesetésére 
12 járom bid és 12 kö áteresz készült. E vonalon 1 útmester 
és 8 utkaparó van, ez utóbbiakra esik tehát egyenként 157051. 

A forgalom élénkségéről tanúskodnak es aton megfor- 
duló gabona és épület fa neműek^ melyek rakhelye Komáron; 
a szomszédos 18,000 holdnyi dus rétek szénája, lastimér, M4r, 
Győr, Tata és Neszmély környékének bora és malomköve. 
Mindéhez járulnak még a Komárom és Érsekújvár kdst kte- 
lekedö bérkocsik, a környéken levő városok 42 onaágos éi 
számtalan heti vásárai, melyekkel együtt a naponként esnton 
megforduló jármüvek száma egyre másra 260-re ssámitható. 
De mind ezeket mellőzve, a komáromi vár maga elégam, 
hogy a szóban levő útra kiváló figyelem fordittasaék. 



XXIX. A vácz-selmeczi államut« 

Rétsághoz közel Jászteleknél a vácz-kassai államntból 
ágazik ki, s N. Oroszin, Ipolyságon és Németin át Selmecaigter- 
jed, hol a nagyszombathi államutba szakadván végét éri; 

hossza lOjTTT^ raértfbld. 

40UU 
Ebből Nógrád megyébe esik • 
3,652 öl kőalapu éa 
2,786 „ kövecs ut. 



OJQU 

üszvesen : 6,438 öl = ^aöőö^' ^• 



AOOO" 

Hont megyébe pedig ; 
29,092 öl kőalapu 
4,844 „ kövecs ut 
404 öl hosszú selmecxi kőburkolat és végre hercieg 
Koburguak 
1,810 yy bosszú szentantali (kőalapu) vám ulja. 



151 

öszvesen : 36,151 öl = ^^ööb ™' ^* 



MáC^7AR0HSzAg állad almi és DESZÁ003 UTJAI. 28Ö 



A killo&Me fiierkasseHi r^avlötek állnak ez utToomlon t 
404 öl kobtirkolatLól 
34^554 1} k^ alapú ta 

7,631 „ küvecButból , melyekből a ^z. autali vámutat le- 
vonva, dllaml kezelés alatt marad 

10^^ m. fdd. (A2 tgéaz út hoasjAJi lO^^, tiüm pedig l^^^t míut &z 
elilbbi lapoti álL) 

Nógrád megyei részlete^ a mi^nidki jelentds szerint — Jágzte^ 
lektől Hgntmegje batáriig^ 64BB öl husszaaiágbau 1352 ea 58-baii 
épalt meg, az e Cjsélra fordított dpitéii kaits^ 91^000 Crt 

Ez jelenleg is jó állapotban van ^ és nehéz izállitoiá- 
njokra ugj mint könnyű gyors szekerezésre egyaránt alkaU 
matoa; általában szelíd lejtéssel kedvezően van vezetve, a 
ment mhiden a közlekedés hátrányára lehető akadályoktól 
Ktépitéae előtt ezen szakasz feneketlen sártcnger volt. 

Többi része a hontniegyei határtól Drégely palán kun és 
Ipolyságon át Selmeczig 1851 -tol gyökeres átalakításon ment 
keresztül^ és noha e ezélra rendkivíllí költségek igénybe nem 
V étettek j még is a fenntartás czime alatt rendelkezésire áüott 
költségekkel, fökép pedig a küzmuiika-erö helyes beosztáaa 
és sikerdús értékes ítése által, mondhatni alaposan átépítetett 
mintegy 34jCHX) öl bosszasságban. 

Ezen ntvonalon 1851 eh'ilt nem voltak oldalárkok; kö* 
alappal szabálytanul és csak kevés helyen volt ellátva i több- 
nyire patak sodralékkai (Bachgesdiiebe) véknyán volt meg- 
hordva, s földdel vegyítve úgy hogy nedves időben a 8 mért- 
földnyi hosszaaság átmászása nem ritkán két napba került, 
holott az ut jelenleg hét-nyolcz óra alatt kényelmesen megfut- 
ható; s a legterheltebb társzf^kerek a legnedvesebb időszak- 
ban is bizton közlekedhetnek rajfa^ miután fblzete erösebb 
pataksodralékkal 12 — 16 htlvelyk vastag rétegben maabályos 
domborúaágra felhordatott, s ujabb időben kÖ tí^i 
kaltatván kellőleg megszilárdult. 

Mind ezen építések és javítások, melyek rö^^ 
ganatba vétele legalább is 200,000 o,A, forintba k 
csupán a fentartásra szánt költs* t és a köá 

ükBzerÜ felhasználásával évríSi 1^^ atos ulí 

hozattak létre. Asaentantali 1 ut a tftbl 

médiára most is mint az etött, a g általáiiö^ 




290 FEST VILMOS. 

kozására, a legelbanyiigoltabb állapotban teng. A fenntartási 
anyagot adja a berínkei kőbánya, a jenöi, Bsomolai, és nagy- 
oroszi határban valamint a borinkéi erdőben találtató kötör^ 
mellékek, a drégely-palánki, csitári és barási patakok ; továb- 
bá a drégely, hont és hidvégi erdőkben elfSforduló kő lelen- 
czek , a pereszlényi és selmeczi patak sodraléka, és as egegi 
mészkőbánya, melyek távolsága 460 és 6400 öl kösott vál- 
tozik. 

A hidak száma 16| az átereszeké 82. Ezen vonalra 3 nt- 

1583 
mester és 87 utkaparó ügyel fel , amazok egyenként S^r^ 

m. földnyi; ezek pedig 1510 öl hossza szakaszon látván el i 
szolgálatot. 

Minthogy Beszterczebánya s ennek környéke a vasutat 
Korpona, Németi és Ipolyságon át Vácznál, vagy azipolyság- 
Bzobbi országút közvetítése által Szobbnál legközelebb irány- 
ban éri; minthogy továbbá ez irányban nagyobb közlekedési 
akadályok nem fordulnak- elő , minden áru, melynek Beszter- 
ezét érintenie kell, ugy a vasúthoz mint ettől vissza, mond- 
hatni V& részben Eorponán és Németin át fordul meg Ipolj- 
ságrsy s onnan a váczi, vagy szobbi vasút állomásnak tart 

A szobbi ut csak utóbbi időkben, mióta t. i.czélszerfiea 
kiépült, lett jelentékenyebb , de noha Ipolyságtól mérve, s 
váczinál rövidebb és kedvezőbb is, a beszterczei nagy tá^ 
szekerek még is csak gyérebben térnek e vonalra, mert Szobb 
harmadrendű vasúti állomás lévén, tetemes szállítmányok föl- 
vételére, elegendő rakhelyek hiányában, nem képes. 

Ezekből következik , hogy ez államutnak legfontosabb 
része a németi-ípolyság-jászteleki mintegy 8 mértföld hosasa 
vonal, melyen nevezetesen vasáruk, vasuti-sinek Beaztercse- 
bányáról és környéke vas hámoraiból , részben SelmecsrBl : 
puska-por, réz, ólom, stb., továbbá gyarmati ámczikkeki 
üveg, rongy, kész papir, liszt, méz, köleskása, burgonya, 
bor, pálinka, gabona, épület és tűzifa, vasúti vánkosok, met- 
szett Éanemüek, gyapjú és bor, széna, szalma, só, ásvány víz, 
gubacs, kő- és cserép edény, tégla és mész, szállíttatnak, éven- 
ként mintegy 302,400 mázsa mennyiségben. 

A Selmecztől Németiig terjedő rész inkább csak helyi 



MAGYAKOESZÁG ÍLLADáI.HT ÉS ORSZloOS CTJAL 291 

közlekedésre szorítkozik, mintán a Bessterozéröl lejőrf^ tár- 
szekerek j nagyobb réasbeu , Korponáo é% Németlu keresztül 
Ipolyságnak tartanak^ és csak oly társzekerek , melyeknek 
8 elme ezen is felvenni vagy tetenni valójok van^ térnek be SeU 
meczre ; s azért a korpona-németi üzakasz^ a selmccz-németi 
helyett állami kezelés alá vclna veendő* 



XXX. A sziget-ki rlibábaí államat. 

A legújabban leérkezett felsőbb határozat Bzerínt ezen 

ut vonal Trebusáig a kassá- jabloniezai államnt irányát tar- 

tandja nieg^ innét pedig a Visé völgyét követve, Yiöónj Moi- 

szieion és Borsán át Bukovinába lesz vezetendő. Egész hossza 

2500 
1Ö~^ mértföld, melynek egy^ 1350 Öl hosszii, szakasza kö- 

alappal ki van építve, a többi 61^150 öl ellenben még csiná- 
latlan. Aünthogy ezen útvonal jobbadán még természetes álla* 
pótban van^ s í'^jta sem utmesterek^ É^em tatarozók nincsenek 
tolállitva, csak annyit eniiílhetüök rula, hogy tökéiates hely- 
reállítása, az áthágandó nagy bérezek miatt, igen tetemes költ- 
séget kiván^ mely mérsékelten számítva is legalább 60O,0CK) 
frtra tehetÖ. 



Az elmondottuk lomozzanatalt tüniütt rövidséggel emléke- 
zetünkben felújítandó, czélszerünek véltem az alább következő 
táblázatot szerkeszteni, melyből átnézetileg a mintegy dióhéjba 
szorítva eredményül kuvetkeajö érdekes adatok menthetők ; 

Az országban létező harmincz állam utak egyetemes 

''fi Ifi 
hossza 58 7, j^ mértföldre terjed. Ebből kiorstári kezelés 

íbur- 



ahittvan569,|^ m. f,; magán vdiJi< ' 



kolatos rész 7»^ m l, kőalappal 






íitap nélküli kövecaní : 249,. 
m, fd.j oaupán porondozoir 



1621 



mi 



292 FEST VILMOS. 

m. fd ; ebböI : 718-f-2637=-33öő öl csinálatlan magáovámut 
jevéo; a kész állam utak hossza: ^9^*7^ m. fdre. mg; s igj 
a tisztán állami kezelés alatt álló kiépített államutak ötsves 
hossza tesz: 569,]i??^ [91.g^-gg] m. földet, vagyis 

478,^ m. földet. Kiderül továbbá az idézett táblázatból u 

is, hogy az imént emiitett csinálatlan útrészek teljes kiépitéfte 
mintegy 7.298^937 frtot veend még igénybe; továbbá, hogy 

14Afi 

1852.töl fogva 1864-ik év végéig mintegy 122,j^ m. f. egé- 
szen újból készült, s hogy ezek, valamint más jelentékenyebb 
műtárgyak, mint hidak; utszabályozások, mértföld- oszlopok, 
útmutatók, uttatarozó házak, biztonsági támfalak és korlátU, 
stb. helyreállítására — a rendes fentartási költségeken kivfil, 
öszvesen mintegy 5.900^325 frt. forditatott légyen. 

Kitűnik végre, hogy a rendes fenntartásra szükségelt 
kövecs és kötörecs (Schlagelstein) körülbelül 433 termeld 

helyen fejtetik , melyek szállítási távola tt^ és 19 mértfidd 

közt ingadozik ; hogy az esö, hó és más folyóvizek kártalan 
elvezetésére mintegy 1179 híd és 4340 áteresz van, és hogy a 
helyszíni felügyeletet és kezelést együttvéve 208 útmester 
s 1352 utkaparó gyakorolja, amazokra a csinálatlan útrészekkel 

569 
együtt egyenként középszámban ^^=2*7 mértföld , ezekre 

pedig — TÖKŐ — =1680 öl hosszú létszakasz esvén. 

Hátra van mindezek után még a rendes utfentartás kér- 
dése; mely Magyarországban kiváló jelentőséggel bir asért, 
mivel nálunk az utak fentartása más országokéhoz hason- 
litva rendkívüli költségeket emészt föl évenként. 

Ha ez érdemben csak a legközelebb elmúlt három évre 
tekintünk vissza, az illető számvevőségnél vezetett biztos elö- 
jegyzetek nyomán látjuk, hogy csupán a fedanyag (kövecs) 
elö-állitására következő pénzöszvegek lőnek fordítva : 1862. 
évben ugyan is a már kiépített államutakra kiszállított kövecs 
és kő törecs ("Schotter és Schl&gelstein) került 1.127,590 frt. 
28 krba. 



M áOVAEOESZÁG ÁLLADALMI É6 ORSZÁGOS UTJAI. 293 



E/ea köllstig legnagyobb r^Bzdvel vállalkozók utján &2 ax 
kémpénzélt t 

136j736 '/j kövecalialom termeltetett^ aprítalott ^a &% uíra kisfái í* 
tátott ; tov^ibbá : 
478 csak termeltctettp es 
1,S39 caak Aprítva lett, loely munkák e^jUtteeBen 870^43 frt. 
73 krt. vettek igénybe ; míg a kozmuuka erő által 
46|%8'/. garma^u iermcltetett;apr£tatott es az útra sssállítatott; 

7»4ÍK) ceak termeUetett, 
204*56^3 csupa TI fuvarojsva ée 
8j2ö7} caak aprítva lÖn ^ melyeknek érteke a vállalati árak 
sxeriiit számítva képvifiel 257,246 frt. 50 krt. 
Fölvehető tehát, hogy a tárgyalt évben mintegy 204^0011, 
egyenként 54 köbhtb tartalmú « koveohalom szállrta- 

tott ki minden est ul a '178,^^^^ mértföhi, vagy ia 

1.9 13,678 folyó ol hosszú államutakra. £ ezürint léhát 

minden folyó ölre amaie eyben jutott egyre másra: 

í|5^í^|t*í=5'7 köbláb. Továbbá r 
1863- bau kerti] t a fedanyag mhideneitmi előállítása 1. '2 14^290 
frt 63 krba. Még pedig vállalat utján : 
138^0657, balom mindeneatLil állítatott ki , 
5.^388 rakás csak termeltetett, 
120 „ „ síállítatott ^s 

2,634 H p apritatott ; míg u kösmunka crÖTel : 
61,826 rakás egyesben kiállitatott, 
4J26 „ csak termeltetett, 
12,322 7^ f, „ Bzállitvttée 

10)711 „ „ aprítva Inn , e mellett a vállalati muoka 
891,981 frt 77 V krnyi ; 

míg a közmunka csak 322,808 frt 85., kr költséget 
képviselt. 

E S2ennt a mindeDestill kiállított rakások száma qh év- 
ben : 138^065 V3+6l,826-j-120+12,32sí'%=212,834-re 
vagy is 54^el szorozva = 11.466,036 köblábr«i i ^^Rtő, 
s így egy egy ölre jutott ; 

'fi^= 5^^ tö^ lá*»^ Végül 

Az 1864-ik év folyamán cissközlött kövecs szálÜtá^ 

sen L308,523 frt. Sít kra,, még pí^rliír vállalati 
166,110 rakás mindeneatUl állitatott*#t<t 
15.08& t^ csak termelve, 

41 , „ síállítvaés 
bfiW n « aprítva lettek; ii'! kai 

67,126 kövcca-halura egéMaeu állíUi«^» 




294 FEST VILMOS. 

188 n csak termeltetett , 

16,961 „ „ szállítatott és 

11,645 „ „ apritatott; 

8 így az egészen olöállitott halmok száma ez évben 
166,110+67,128+16,961+41=250,240 halomra = 13.512,960 köbUbra 
tehető , a vállalati munka 986,946 frt. 41 krt. igényelvén, inig a köz- 
mnnkaerőé 321,577 frt. 48 krnyi költséget képvisel. 

A tárgyalt évben tehát jutott egy-egy folyó ölre : 

T9ÍífiT%=^ kbbláb. 

De ha fontolóra vesszük, hogy az utak fenntartása a fed- 
anyag előállításán felül, még számtalan más kiadásokra ter- 
jeszkedik , u. m. hidak és egycbb műtárgyak fölállítása s ki- 
javítása, úttatarozók és napszámosok fizetése, uti szerek h 
eszközök beszerzésére stb., akkor nem lehet meglepőt hogy a 
rendes utfentartás hazánkban oly nagy öszvéreket emésit* 
meg evenként, Igen kedvezőtlenek levén nálunk azon visio- 
nyok, melyektől a fentartási költségek függenek. Már pedig 
tudjuk, hogy e tekintetben nagy befolyással vannak : 

A fedanyag minősége és a fentartandó utaktóli távolá- 
ga ; a meglevő utak szerkezete s ennek szilárdsága ; a kerék- 
talpak szélessége ; az utak szellősebb vagy lapályosabb fek- 
vése ; a kézi és fuvar napszám bére , valamint , az égalj be- 
hatása , és a forgalom élénksége , mely utóbbi azonban más 
országokéval szemben itt szóba sem jöhet. 

Ámde hazánk viszonyait e részbon közelebbről ismer- 
vén, tudnunk kell, liogy a kőanyag sok vidéken lágy és po^ 
hanyós; hogyakö nagykiterjedésű térdégeken teljesen hiány- 
zik ; hogy utaink nagy része kőalap nélküli egyszerű kövecs- 
utakból áll; hogy a jármüvek keréktalpai felettébb keske- 
nyek ; hogy némely útszakaszok lapályos helyeken vonulnak 
el; hogy épen a kőanyag nélkül szűkölködő vidékeken a 
népetlenség s a falvak távolsága a napszám béreket arány- 
talanul fokozzák ; s hogy végezetre hazánk égalja alatt a tél 
igen hosszú, zordon, de leginkább változó szokott lenni, afii^ 
és olvadás tehát egymást felváltva az utak megbomlására nagy 
befolyást gyakorolnak. 

Ezeket szem előtt tartva , ugy hiszem , igazolva lesznek 
azon tetemes költségek, melyek államutaink ápolására a 
legutolsó tizenhárom év alatt föl használtattak. Hogy meunyire 



MA0YAR0RH?5Án AhhAVÁhUí É8 ORSZÁGOS UTJAf. 29& ^| 


rúgtak azok^ erre názvea következő öaszcállitáaból, — mely ^H 


egyszersmind e felmerült rendkívüli és házilag kezeh kiadá- ^| 




sokat is kimutatja^ közelebbi felvilágosilást nicrilbeiunk : ^H 




mely 

1 évben 


Fetintartáeí 


Rendkívtili házilag kezelt 


öszveecn 1 ^H 


költscfgck n. c. forintokban. 1 ^| 


1852 

1853 

1854 

1855 1 

18öt> 

1857 

1858 

1859 

1860 


700,4(a 

7?4,610 

534,9tí8 

811,313 

2.686,888 

2 J 63.263 

1.4ut,ll2 

1.640,402 

1.355,'J82 


46,932 

234,043 
177,605 
J01,168 
806,035 
660,640 
575,113 
71,033 


83,244 
87,400 
63,230 
64,347 
65,464 
86,743 
73,702 
74,526 
60,8.^3 


882,651 ^1 
008,071 H 
832.181 ^H 
1.053,265 ^1 
3.103.520 ^H 
3.146,041 ^H 
2.135,451 % 
2.290,131 1 
1.406,848 


öszveaeu 12.168,014 i 3.061,56!í . B6Ö,579 f 15.898,162 "| 


A volt temesi bánsíigban (Vajdabágban) felmerült, de 


ezen tételekben nem foglalt liiisonló küUaégek az illető össive- 


gcknek körülbelöl % dérc tehetők^ így tehát küvetk^zÖk leiz- 


nek az oda vágó kiadások 




úgymint 

egyiítte- 

sen 


2.433,60H 1 612,314 


133,716 3470,633 | 


14.601,617 


3.673,883 


802,296 


10.077,705 


továbbá a volt bánsággal együtt. 




1861 

1862 
1863 
1864 

fO ÜBBKeg 


L8tn,724 
1.545,580 
1,558.021 
1.687,782 


28,124 

36,096 

5H,758 

130,172 


75,106 1.014,044 
8<V250 , 1.66í,04i 
80,005 ■ 1.696,584 
8T,fiOn 1,905,454 


21,204,633 3.025033 | l 126,155 | 26.255,821 


A fö öszveg clötimto i, hogy 1852 tül bezárólag 1864 ig 


azaz 13 év lefolyta alatt : 


a fenntartási kiadáfiok : - ü 1/^633 fHnt, 


& rendkivtlliek ^^^_ ^^^|^fl|M^ 


^8 a házilag keljeitek ^ ^^Ift^^^^^^^HL-f^ 


mindössze tehát ^^^^^^^^^^^^^^ ^' ' 


vettek Igénybe ^ 8 így egy H aln"' ^Q^^^^^^^V 
a''^ ákladalmi utak épliéBém t ^^^^^^^K 


Az clmondoltak frívi ^^^^^^K v -^/bá- 


natokat; melyek hazánk /« ^^^^^^H k 


nek irány a^ hossza^ Bzcr» ^Hi^^V 


—■■^ 1^ 


^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ 



296 



FEST VILMOS. 



ezek után az országos utaknak rövid előadása , nem kü- 
lönben azon fontos kérdés fölemlitése , mely orsságos útháló- 
zatunk korszerű, az az közlekedéseink ujabbkor! fejlődésének 
megfelelő rendezésére czéloz, befejezésül hagyván nehánj 









nlUmi 










I 




KE^« 


kci€!ül' 


macán 


köbnr- 


kSalspú 


k«Tecj *^ 


^Sí 


Az áUamutneve 




Nd illó 


Icolatií 








U t T « 


« K I e 1 


l t k 




m t T l f íi 1 


d e k 


b « ■ 


1 


Buda-béeei .... 


2Ő.IC13 


23.1 M« 


3.ti7«0,ilL» 


6aMJ 


l^UL- 






IBQd 


<iaű 


<0»0 tftDd 


TnFi 


4l*» 


2 
3 


Buda-grácít . * . . 


^'■ífilO 


56*,, ^t 


la*si,0|.o. 


13.,,,, 


M-H 


4 


Bűda-eaKííki , . , . 


^%:u 


30, ,,^ 


— 1 — 


lö.„*. 


3^ill 




PcBC-kagaaduklai , . 


^1-1131 


ÖO^js, 


l»a(*í "*ii« 


38-,,„ 


w..«, 


5 


Peat-szab*flkai , . . 


^^" janii 


24.,,,, 


'-'•naa t'-iiA" 




3*j*tr 


6 


Vácz-kassai .... 


^"'3ai( 


32,,,,, 


— ,0-.r<T 


n.,,,. 


12,-, 


7 


LoBoncZ'XÓljomi . ' 


7-»„ 


7,».., 


. J 


^-«lí 


3.,,i,- 


6 


KasBa-cBCrnovLczi . . 


49..»,. 


49,n,T. 


- |o.«.. 


^^■IIM 


12.„„ 


íí 


SíEiget-kapniki . . . 


^'3í3Ji 


^'IIJ* 




* ia*» 


».... 


10 


Na gy bá n y a k ol OB V ári 


^tfti) 


5'5on 


1 


l-ai«» 


3,.„ 


11 


Debr ecsí en^f e b^r tem pl . 


43*1, rn( 


4l.,„., 


2p,yJ»^,pOÍ7 


Ö'i»,s 


31^i„ 


12 


Nagyvárad kolofi vári . 


10.,,.. 


5ts*i 


o.,.„o,„. 




".MII 


13 


Szeged' iiagyejse ben i . 


24.»*, 


SíB.us 


"'5 51* "'TflSi 


8.<,ofl„ 


io,.« 


U 


Temeavár-Dagyezebeni 


14.,.„ 


l4-„„ 


Ö.,jjt'0,,i5, 


^Máía 


5.,«. 


16 


LugOB-OTsovai . . . 


^ fllll 


Ö^^T,i 




Ö'oaií 




16 


Yereec/.-paticsovai 
Temeevar-özegedi 




!■>.,. 


1 


ÍJ..MDÖ..I,. 


Infli? 


. 


17 




U.H. 


14.... > 


O'lAJJ "lŰÍ« 




!*•»» 


18 


Bejsdáii-lovrini . 




ií3.,„. 


23.„„ 




— 


o.«.. "w 


19 


Mohiies-varasdi - 


' 


a9..!>„ 


á9.,«. 


oZJ " 


13-„r. 


Ö.SMI '".í* 


20 


Várasd frídóí 




1 ,..r, 


l'lílti 






1 


21 


Tapolcza-kani/.sai 


^ 




9...M. 


^ 1 — 


ö^.... 


^^'4411 


22 


Pozsoiiy-varaBdi . 


32,,,,;, 


27-,.,.. 


1 


4 „ ., 


t>7 * 


33 


Po za any ' li a i m bu rgi 


o.,„. 


,0m». 


< 


^ 


Í^Mrt 


24 


Nag jsí! omb at - k ra k k ó i 


^"*ll.\1 


38.,iií 0.„,,|0.,,„ 


3Lj,,, 


7-.,*. ' 


25 


TorDÓcz-nyitrai - . . 


2*i(ji 


2..tf,M, — lO.gJJI 


l>3tB£ 


^ V( 1 1 


26 


Dióazegh-jablunkai . 


30,3P|, 


28.,,.,, 


1 


— 


^í'OPia 1 


24 


t 


27 


Trencsd n-broxin k ai 


1 'i 99 i 


l*lí#* 


— 


— 


0-1, o 


**»iii 


» 


28 


Komárom 4rsekilj vári 


4.(nnj 


^'yA*6 


l'flflil 


_ 


,^^ 




• 


29 


Vácz-B6lmcczí . . . 
Szigpt-kirlibábai , . 


15.n.. 


io.„.,. 


Ö.Mo 


O.n*o* 








ÖBzveic 


1 


iöOO 


'569.x. > 

1 "•" 


18,1. J^ 




2íí37"*ii 


24».^J 


5 



MAGYARORSZÁG ÁLLADALMI É8 ORSZÁGOS UTJAI. 297 

észrevételt a jelenleg fennálló átépítési és fenntftrtási rendszer 
iránt. 

Ezekről leszek bátor a legközelebbi alkalommal bőveb- 
ben szólni. 



l 




ÍBSl'ti^l 


fpDU ÚtTV.SK 1 


káTies-lflnnfkl 1 


■^^ 


já 


■t ' 


^ 






kittc. liidjik u(. 1 




hflj-flt 










t íf**PtllPÍÍ 1 


A 




ípílf^l 


g 


kttiu'p iitállítá^i 






lifltsía 


kfllU#§íl 


s 

s 


m. föld 




^ :; 1 


■J 






fl.tt. Iill>4n 


n*. IrthiiJ 


* i á m » 1 






^'1D!T 


135,524 


'Z 


v,~i%. 


81 


79 10 

1 , 


66 




4oa 


237,rv0 


6-jii* 


447,930 


m 


'.a-3'7M 


10 


;ÍÍJ7 15' 


105 




1 O 4 


! 798,817 


fill.fl . 


264,372 


s 


S-B-lí> 


15- 111 13 


83 






— 


15.,:., 


1,030,381 


36 




l'>8| 537 2tí 


137 




5a* 


1.8 10,010 


2.,H.i 


í»4,í»3g 


3 


l« '^ Ifr 


tt' 2ii 2 


B 




US* 


510,:;íK) 


8l7tS 


5li9,89:* 


42 




112 i'.m 11 


87 




i#i 


IB.tUnj 


1..,,. 

Hl.,,. 


85,781 


8 


^ —1 ' 


37 81 a 


21 


kél iiirr>jn«k it*, 




• ri:ijH>o 


665,870 


Bl 


1 »>)t/ 
7i.Hi * M' 


97 812 21 


139 


UUU. 


V 


-- 


a..,„„ 


73,68L 


4 




6| 44 2 


12 




„ 


— 




— 


5 




10 80i 2 


16 




>0? 


418,íK.M> 


0-,.,. 


3l9,íi45 


9 


•,.-7*',. 


59 146 


16 


101 






— 




42,806 


6 


7..-1 


2o; 112 


6 


28 




rr» 


S30,0UO 


■Ímh* 


4atj,5U 


8 


■v,;-^ : 


60 Í36 10 


57 









fí-Jll- 


92,764 


7 


%.-3",. ; 


65 61 5 


28 




í 







l,70» 


4 


1 _■'( 

1 A . 1 1 


8 


24 1 


10 






— 





— 


2 


a 


2 


9 


1 


3 






— 


ll.,,.»o 


— 


1 


'lO"/,.-16",. 


15 


33 


5 


30 




lat 


1.740,820 


*•,.„ 


88,013 


1 


5'V,. 


1 


G 





2 




flti 


59<,MKiO 


''■üli 


1 430,830 


16 


V,»-3"/,. 


53 


209 


12 


89 






— 




' ■ — 


3 


V,!-8lv.. 


a 


1 


l 


3 






117,000 


3>(1 9 -td 


52.500 


9 


47 


H9 


5 


32 


h\6ik D^11t.Rlt^ 


— 




1 142,816 


41 


V,-l".',. 


34 


216 


12 


77 


* 






1 














gitt víuint Ve. 
r*hé\y mellHt 


'ri« 


lB,(rfK} 


3.,..o 


8,000 
329,673 


1 
47 


1'/,. 


175 


534 


\^ 


1 

lm 


*« IAlttlh,v«lii- 
h.4«k n^lltut 


1 * 


— 


í^*Ji*91 


192,985 


2 


•/,.-! ".. 


3; 15 


l 


■ 7 


*■ lilJ 1 I] T h n 


í 


*^ 32,ü<10 


B^AW-l 


167,933 


33 


V„-2'/« 


U« 


325 


11 


71 


•^ V J-lf "4 ■ V ■ 1 1 IJ 




















Irik »ibáljoxi' 






















tÍTft 


: 


— 


0.,oo. 


»» _- 


4 


7.. 


8 


22 


1 


4 


•a 19 dl h. T.Jl' 
nélkül 


^ 


35,000 


^*»ii« 


130,000 


4 


1/ 13.. 


12 


12 


1 


B 


uHkitl 1 


r 


— 


10-..I. 


1 §1,000 


13 


'/ ^1" 


16 


82 


3 


27 




k 


600,000 


^_^I^B^ 


L^ 1 


*-_ 


közel 


: «« 


-^ 


— 


' — - 






7/298,987 


i^ 


■|P 


V,..-19 


Il79 4340'2n8' 




Bfil 




^ 


^_ 


1 1 










1 


jif-m íúmiríi 



X. 

A MAGYAR KIKÁLYI KÚRIÁNAK 
STATISTIKAl MŰKÖDÉSE. 

Dr. Konok SáBdortél. 



A mi a történelemről helyesen mondatik, hogy az nem 
készíttetik , hanem magától készül, ugyanaz méltán a statistí- 
káról is állitható; ez sem készíthető hanem önnön magátél 
lesz. A napi események szorgalmas feljegyzéséből kclotkesik 
az egyik és másik is ; de mig amaz csak a fontosabb esemé- 
nyeket veszi tekintetbe, a statistika minden, m^g oly csekély- 
szerűnek látszó tüneménynek gondos regestrálását teszi tzük- 
ségessé. Hü és pontos statistika osak ott keletkezhetik , hol a 
naponként felmerülő s folyton változó mozzanatok hangya- 
szorgalommal 8 szakértelemmel szünet nélkül jegyeatetnek fel, 
hol amaz arany szabály dicséretes következetességgel nyer tel- 
jes alkalmazást, hogy nulla dies sine linea. 

Ez egyrészt a statistika fontosságától áthatott, annak 
lényegével legbelsőbben megbarátkozott s egyúttal fáradbat- 
lan szorgalmú . közlegeket , másreszt oly feljegyzési mfigépe- 
zetet tételez fel, mely a következtetésekre alkalmas adatoknak 
gyűjtését nem csak lehetővé, hanem könnyűvé is teszi : leg- 
gyakrabban a feljegyzésre szánt mintázatok fogalmazásától, a 
felvételi mechanismus szervezetétől és a használt mintáknak a 
felveendő viszonyokhoz való alkalmazkodásától fíigg a statisti- 
kai táblázatoknak egész becse és bclértéke. 

Sehol nem ismertetett az inkább fel, mint a gyakoriati 
statistika honában , Angolországban ; a gépies utánzáatAl Ua*; 
genkedő brit népnek egyik föérdeme a statistika körűi , 
a társadalmi élet különböző köreinek a nyilvánosság éa 
szellem parancsolta feltüntetésében nem holmi kapta 
ragaszkodnak , hanem velők született eredetiségüknél 



A MAGYAH Kik. KüflIANAE STATISTIlíAr MÍTKÖDÉSE. 299 



miodenro külön tniotákat^ kttlön felvételi modort alkotniuk ma* 
goknak. Miért U seholsein találtatnak gyakorlatiabb^ a tenforgó 
körül menyek kost haazon vehető bb stattstikai kimut^táBok^ 
uiint Britanniában, hol tekintettel ugyan a tudomány követel- 
raényeirej de nem mertében doctrínália befolyás alatt, kíváhV 
lag a viszonyok szüksége szerint keletkezik a statistikai anyag, 
úgy bogy ezen szerencsés combi natlóból idörol időre szőnyegre 
kerüB statistíkai bö készletben még a tudomány is kedves 
közeget lel az elméletnek a tapasztalás fonalán további kifej- 
tésére, 

A magyar nemset, melynek sokféle állami és társadalmi 
intézményei több tekintetben közelebb állanak Albionnak a 
nép t^lt'téböl fejlődött közviszonyaihoz, lűgujabban a gyakor- 
lati statisztika terén is az angol nép t^ipíntatoé t- Íj árasához lát- 
szik közeledni, legalább a magyar kir. kuria részéről ujji 
alakulásától fogva önnön magától megállapított és évről évre 
örvendetesen gyarapuló^ statiatikai működésén ezen a brit né- 
pet jellemző eredetiség, a fenforgó viszonyokat és a gyakorlati 
élet szükségét inkább, mint a merő dííctrinalis irányt, figye- 
lemre méltató eljárás félreismert étlen ül tíínik fel, csak hogy 
kívánatos lett volna, miszerint az angolok példájára a tudó- 
mány jogosiilt kivánalraai kellőbb méltánylást leltek volna^ 
hogy ennélfogva a statiat. műszer vezet létesitésénél az elmélet- 
nek is némi hozzáezóUás engedtetett volna, miről még többet 
alantabba 

A magyar kir. Kúriának statistikai működ éae nem va* 
lami utánzott, előre kiszabott formákhoz kötött, hanem ma- 
gától szabadon fejlődött miveletj miért is a vitzonjok és a 
szükséglet szerint keletkezett tabelláé kimutatásai korántsem 
mint az ügyvezetésnek megrögzött regulatora, hanem a dolog 
természetébez képest jóval inkább mint a szabályos ügymenet- 
nek természetes folyománya jelenkeznek, A törvénykezési 
ügyvezetés rendes folyama felett bn ' őrködő államférfi, 
Melczer kir. személjnök bely^ 
mint a badi y^s^§gf0b^ hadáf 
vagy törvénykezési .} 

k a i t é r k ' 
helyes tájéi 



érte, hogy vala- 
a közigazgatási 
zhet statistí* 

Bgyik lőközegö a 
, az adatok 




300 KŐNEK SÁNDOB. 

ábrája is egyik föeszközc a könnyű eligasodásnak a polgári 
igazgatás mezőjén. 

Ezen öntudat valósitásában a lelkes elnöknek busgi 
segédje Rósa Károly föigazgató| ki az adatok gyűjtései 
a mintázatok fogalmazása és azoknak folytonos tökéletetbi^ 
tése körül ernyedetlen szorgalommal fáradozik , mennél rit- 
kábban szokott az adott kincsek kiaknázásával elvonva a ?i- 
lágtól fáradozó munkásnak ebbeli érdeme közolismeréssel ts« 
lálkozni, annál szorosabb kötelességemnek tartottam ezen t 
statistika kopár mezején zajtalanul folyó, és azért a közfigyel- 
met rendesen elkerülő munkásságot méltánylólag bemutatni 

A magyar kir. kúriánál ujabban alkalmazásba jött stft- 
tistikai tabelláknak megfelelő gyarapodását évről övre kedve- 
sen észlelhetni. így még 1861-ben az egész statist. anyagot 
csak egy fötáblázatban összeszorítva találjuk, 1862-ben mir. 
6y a reá következett évben 9, söt 18G4-ben épen 10 táblázat- 
ban a törvénykezésnek minden egyes stádiumait külön fel- 
tüntetve szemléljük ; a haladás pedig nem csak mennyiségi- 
leg a tabellák és egyes rovatok számnövekvésében , hanem 
minőségileg is mutatkozik a fokozatos tökélyesbülés , úgy i 
rovatok elrendezésében és alaki szerkezetében , mint a kivi- 
tel mütani csinosságában, de kivált a felvételi mintázatoknak 
új és új mozzanatok visszatükröztetésére való képesítésében 
félreismerhetlenül nyilvánulván^ oly annyira, bogy bátran ál- 
litható y miszerint a magyar kir. Kúriának stat. táblázatai sok 
tekintetben mintául szolgálhatnának az egyik másik, a köi- 
igazgatási statistika terén megőszült, ausztriai németszláv tar- 
tománybeli hatóságnak. 

Neveli a szóban levő táblázatoknak becsét különösen 
azon körülmény, hogy szerkezetükben egyszersmind a közlött 
adatok hűsége iránti garantia rejlik , miután a főügyrautató 
tabellákon az elintézés módja nem csak tárgyilag , hanem 
alanyilag is, t. i. az ügy daraboknak az egyes táblai ülnökök, 
mint a fennlévő munkaerő^ közt miként volt megoszlása ii 
fel van tüntetve, minden egyes rovatnál név szerint lévén 
kimutatva , hogy ki által és mely időben történt a peres ügy- 
nek elintézése, úgy hogy a végeredmények mind a há- 
rom oldalról, névszerínt az ügy darabok tárgya, az illető re- 



A MAGYAU KIR. KLTHIÍKAK STATJSTIKAI MÍÍKÖDÉSK. 301 



fereneek , és a tetjeeitett munka idejére nézve^ teljéién össze- 
irágván , abbaD egyrészt a feljegjzé&i pontosságnak legbízto^ 
sabb kritériuma j és a statistikai műveletre liaszuált beUö me* 
chanÍBinus életrevalóságának legszóllóbb taDUeága ^ másrészt 
pedig a kíízlött adatok teljes bfíségétiek legmegnyugtatóbb 
biztositéka kínálkozik. 

Mintán én annak idejében sma tapasztalásból indulván 
kí^ moly szerint rendesen minden túlcsígázott erőfeszítés bár- 
mely irányban kimerüléssel párosult tétlenséget szokott eVi- 
ídézni, a mint az 1860-ik októberi diplomával a régiszerkezetíi 
magyar törvény batóságok lyra ál [itattak belyrc, azon akkori- 
ban nem egészen alaptalannak látszott aggodalmat fejeztem 
^*h ^^Ey ^ visszaállított magyar törvényhatóságok szemben 
az előbb tübegyre állított statisztikai követelésekkel, elfásullan 
lübetÖleg minden statist, műveletet sajnosán elfognának ejteni^ 
annál nagyobb Örömömre szolgál, hogy szemólynök ur kegyes- 
ségéből a becses táblázatok eredetiben lett ezivea közlése 
által azon szerencsés helyzetbe jutottam, nem caak aggodal- 
mam alaptalanságáról ^ banem arról is kedvesen meggyőződ- 
ni, miszerint a magyar kir* kúriánál merőben pontos ügyveze- 
tés iránti buzgalomból oly statistikaí készülék jött létre^ mely 
midőn egyfelől az egész ügymenetnek gyakorlati áttekintését 
könnyűvé teszi, másfelől még a tudomány és az elmélet igé* 
nyeinek is némileg képes megfelelni. 

Ugyan ís az utolsó évben egéssE 10-ig felszaporodott 
egyes táblázatok kővetkező tartalmúak; 1.) a kir itélő táblá- 
nak főügyrantatója az évenkint beérkezett, valamint az előbbi 
évről elintézetlenül fenmaradt iratok és beadványok általános 
számát, valamint ugyanazoa évben elintézve lett és hátralék- 
ban maradt ügydarabok számátadja elkülönítve a polgári /ur 



béri és büntető ügyek szerínl 
elaő biróságképeui ítélet 
tiszti panaszok teleti i el 
kezesének módját, a min 
mellett hol a nélkül^ hol 
hol megi 
a polgárig 
tettel úgy 



HeltJ^KU 

nt ^ *. I 

hol a nélküliből i. |g|Aj 



,bbá a kelt határozatokat éa 
mint folyamodványok és 
ftl, végre az Ítéletek kelet- 
ből érdemleges tárgyalás 
igi Ítéletet megerösitőleg, 
ag juttok létre^ mindenütt 
rlkÜlőnzéfléTel éstekin* 
Itajutalékjára, mitvt u 



302 KŐNEK SÍNDOR. 

megelőzött és hasonnemü eredményeire. 2.) As általános figy- 
kimutatás az előfordult pereknek és elintézésük módját rési- 
létezi, itt is a polgári, úrbéri és fenyítő ügyek külön tekintet- 
bevételével, és minden rovatra nézve az előbbi év adataival 
való egybevetés mellett. Ezen táblázatban az ügy kezelésnek 
és koronkinti állásának mintegy átmetszete njujtatik, mely 
az előbbi év használására való folytonos tekintet mellett a kú- 
riai működésnek hullámzatait engedi felismerni. 3.) Kimuta- 
tása a kir. táblán havonként tartott teljes és tanácsüléseknek, 
az úrbéri osztályuaknak külön elősorolásával. 4.) A kir. hét- 
személyes táblának fő ügymutatója, és 5.) ugyanannak általá- 
nos kimutatása a fenébb érintett külön rovatok szerint szer- 
kesztve. 6) Egy áttekintő táblázat, melyben a bűnvádi esetek 
felett kelt jóváhagyó, módosító és megszüntető Ítéletek t 
büntettek betűsora szerint számbelileg kimutatvák. 7.) Átte- 
kintése a legfelsőbb elhatározás alá terjesztett halál Ítéletek- 
nek. 8.) Egy külön öszszehasonlitó táblázat , meljben a kir. 
kúriának öszves beadványai elintézésük módja szerint, és pe- 
dig az egyes évnegyedek szerint öszeállitvák olyképeUi hogy 
évnegyedről évnegyedre az ügyfolyamnak apadása vagy doi- 
zadása önkényt szembeszökik ; ezen tagadhatlanúl helyes sse^ 
kezctü táblázat azonban bármennyire czélszerü az ügymen^ 
gyors áttekintésére igazgatási szempontból, elméletileg véve 
nem nagy hasznot hajt, a munkának az egyes évszakok szerinti 
eloszlása korántsem bírván oly fontossággal, mint a termésiet 
törvényei szerint beálló tüneményeknek , péld. a születések- 
nek, a halálozásoknak, a morbilitásnak sth. a külön évszakok 
szerinti megoszlása. 9.) Függelékképen külön táblázatban ki- 
van mutatva, hogy az egyes előadók ált«il az egész éven át 
mennyi érdemleges és currens tárgy úgy a kir. itélö mint a 
hét személyes táblánál lett elintézve; végre 10.) az utolsó 
1864 ik évi kimutatások közt egy sommás átnézleti tabella 
fordul elő, melyben a kir. hétszemélyes táblának összes flgj- 
ködése az utóbbi 4 éven át époly szabatos 8zerke>Betben« mint 
alakszerű csinossággal szem elé állitatik. 

De nora nnnyvra magok n tabelláid, minta keletkesésllk 
alapjául szolgáló statistikai míiszervezet az, mely figyelmlln- 
ket kiválólag igényli, mert abban keresendő leginkább a táb- 



A MAGITAB KIB. SUEUhAK STATIgTIKAI MÍJKÖDéSE 




^ 



lázatok helyet voltának biztoífHka. Ezen gépezet pedig a 
magyar kir* kúriánál a fendicBért főigazgató Rósa Károly 
conceptiója folytán époly gyakorlati ^ mint ajánlásra mélt6| 
ugyanis az egéaz műveletnek báaisa egy külön ügy elosztási 
jegyzőkönyv j melyben minden referens számára külön ív lé- 
tezikj melyre az elnök ileg hozzáutasltott minden egyes ügy- 
darab bivatalbelt száma szerint híven bejegyeztetik^ és a mint 
azon ügydarab elintézve vagy más referensre átruházva lett^ 
az illető ivén vagy egyszerűen kiioröltetik, vagy az illető uj 
referens ivére átiratik^ a kitör ülés különböző színű eUö pilla- 
natra az egyszerű elintézést vagy niásliova lett átutalást szembe 
szökteti, a történt elintézések pedig napról napra külön jegy- 
zékbe vezetetnek, és abból mindea hii végén, az egyes refe- 
rensek ívének sarkán lévő sommái táblázatba átvétetnek. — 
Ezen kis táblázat minden egyes referensnek dióhéjba szorí- 
tott összes milkadéaének folytoncs hü ábrája, úgy bogy ab- 
ból minden hónapba a táblai ütnökcknük tevékenysége ritka 
hűséggel é^ könnyen áttckiatöleg tüiik ki ] ezen példás szer^ 
kezetü és dicséretes szabatos ságű bíe tükörből t i, minden 
perczben az egyes referens Ügykidési állása kivehető, név- 
szerint ez hónapról hónapra mutatja, hogy a legközelebb le- 
folyt hó alatt az illető táblai ülnök előadása alatt hány hely- 
benhagyó, megmásító vagy megszüntető határozat jött létre 
a felebbezett polgári és úrbéri ügyekben j hány itélet volt 
tavábbá a táblai perekben, hány a felfolyamodás utján fe- 
lébb vitt polgárügyekben j hány határozat végre a fegyelmi 
ügyekben és tiszti panaszok felett és pedig úgy a királyi 
Ítélő mint a hétszemélyes táblánál; ugyanazon táblázatban 
hónapról hónapra ki van mutatva, hogy hány ügydarab azon 
referens által érdemleges tárgyalás nélkül lett elintézve ée 
pedig hány az ülésben, hány azon kívül , mennyi kükletett 
végre vissza kiegészítés végett^ továbbá ezen tömőt L táblázat- 
ban ki van mutatva, hogy az illető iHíf^rens h ben vett 
részt a kir, Ítélő és hétözem. ■ ''.or mint 
előadó, hányszor mint pusztu a*. tit a ki- 
osztás körül előfordult váltoftiidt. ,i külön 
rovatban végre az illető referens' '^nnpbnn 
osztalékul jutott munkajutalék, 



304 KŐNEK sAndob. 

hátralék mutattatik ki ; úgy hogy bármely percsbeii minden 
egyoB referensnek munkássága felett féMligOBiiáB nyerfaetS. 

A fenyítő törvénykezésre külön űgykiosztási könyv ve- 
zettetik , hasonlólag külön-külön ivvel minden táblai übök 
számára; itt is az ív sarkán Lasonalakú táblázatban a bírósági 
működés eredménye hóról hirs. kimntattatik, és esen fö könyv- 
ből minden hónap végén az elnök számára egy sommás ki- 
mutatás készítetik , melyből azon hónapban beérkezett, elin- 
tézve lett, és hátralékban maradt beadványai, a munkaszapo- 
rodás vagy apadás, a hátralékoknak növekvése vagy csök- 
kenése , valamint a megelőzött és ugyanazon hónap állásáhoi 
mért különbözet felül könnyű áttekintet olyformán szerette- 
tik ; hogy mivel az előbbi hónapoknak elintézései és hátn- 
lékai is mindenkor hozzá adatnak, akármikor a kiuriai figj- 
menetnek időszerinti átmetszető nyerhető. 

E müvelet folytán & kúria mintegy üvegből való méh- 
kassá válik, melyen át a Jolgozó méhek haladó munkája fok- 
ról fokra figyelemmel kisArhető ; az ügy folyamnak folytonos 
nyilván tartása ezen statistikai készülék által époly biztossá 
mint könnyűvé lesz, abban egyszersmind a tábla ülnökei azon 
megnyugvást lelhetik , hogy buzgó tevékenységök nem ma- 
radhat észrevétlenül, mi egyúttal nem megvetendő serkentés 
a Theinis közszolgálatában szükségelt uj meg uj eröfeszités- 
re, és pihenést nem ismerő fáradalmakra. 

De bármely jeles az addig megismertetett statistikai mti- 
gépezet, és bármennyire az a mechanismus folytán színre 
kerülő statist. táblázatok megfelelők tekintve az admínistratiy 
czélokat, még is sajnálható, hogy a tudomány és elméletnek 
némely jogosult követelményei nem vétettek kellőbb figyelem- 
be. A tabellákon félreismerhetlenül észrevenni , hogy az el- 
mélet és a tudomány közvetlen hozzájárulása nélkül jöttek 
létre, pedig ha valahol, kétségkívül a közigazgatási czéloknak 
szánt stat. tabellák fogahn ázásánál kell, hogy az elmélet a 
gyakorlattal kezetfogva járjon , minthogy különben e téren, 
valamint a merő elmélet a gyakorlati szükség tekintbevétele 
nélkül nem , úgy a merő üzleti ügyesség a tudomány javasla- 
tainak teljes mellőztével sem fog oly stat. táblázatokat létre* 



A MAQTAR KIH. KÚRIÁNAK gTATTSTIKAf MŰKÖDÉSE. 305 



hozni; melyek miodakét tekintetben egjenlöképen megfelel- 
jenekp 

így a mi a szóban levő tabfillákat illeti^ ha mindjárt 
fel törvényszékeké él az igazságügy aek teljéi fel ismerésé re a 
peres ügyeknek nagyobb részletezése kevésbé szükséges, 
mint az első bíróságoknál, mind a melleit a törvénykezésnek 
tökéletes ábrájához , jelesen pedig számos oly igazságügyi kér- 
dés szerencsés megoldására, melyeket a tndomány a törvény- 
kezési folyamra nézve méltán formuláz, muthatlanal szüksé- 
ges tudníj hogy miféle polgánigyi perek kerülnek tárgyalás 
alá, nevezetesen az elintézett perek közt hány telekkönyv i, 
gyám* ée gondnoki , világos adóssági , házassági , bányaügyí 
stb. efféle perek fordulnak elö^ miféle eljárás követtetett az 
alsó bírósága ál, vájjon a sommás szóbeli vagy Írásbeli- e stb. ; 
a fel folyamodás miféle bírói végzések ellen volt intézve stb. 
Hosszú sora lenne a tudomány szempontjából szükségelt tud^ 
nivalóknakj melyek nálunk annál égetőbb természetűek, min- 
nél parancsolóbb a magyar igazságügy és törvénykezésnek 
gyökeres átalakítása. A reformkérdés érdekében inkább mint 
valaha bÜ adattömegre szorulunk^ és ezen a tudomány nevé- 
ben emelhető követelés annál jogosai tabb, raionél könnyebb 
lenne a magyar kir. kúriánál fenlévö helyes stat. míiszerveze- 
tet némely ^ minden hátrány nélkül elhagyható rovatoknak 
más, az elmélet által követelt rovatokkal való felcserélése ál- 
tal akkép elrendezni, hogy mind ezen kérdésekre is époly 
pontos mint hü feleletet adjon. LegszembetUnSbb azonban az 
elméletnek teljes elhanyagolása azon táblázatnál, mely az 
egyes büntettek nemeit betűsorozatos rendben tünteti fel ; itt 
oly önkénytes elnevezésekkel, oly sajátlagos nomenclatnrák- 
kai találkozni, melyek sem a tudományban, sem a magyaror- 
szági büntetőtörvényben , Bem végre törvényszéki gyakorla- 
tunkban nem lelik igazolásukat; itt a szigora jogási^i fogai* 
máktól gyakran eltérő felfogás némely oly bűntényeket hozott 
színre^ melyek csak külön commentár mellett lenné 
érthetők, úgy hogy ezen táblázat jelen fogalmazási 
fSleg tudományos szempontból sokat veszt elméleti 
lati haszon vehetöségébdl, mint az alább még tŰZQ 
tnegmutatva. 




306 KŐNEK SiüDOE. 

MindesB csak újra közzel fekteti a már többasör meg- 
penditett szükségét egy külön magyarordzági stat. hivatabak. 
Egyedül efFéle hivatal képes a tudomáDy igényeit a gyakorlati 
élet szükségleteivel szerencsésen közvetíteni , mert csak is 
ezen orgánum tekintettel az ország specificoa vissBonyaira, te- 
kintettel a reformtörekvéseknek a statistikai anyag iránti igé- 
nyeire, egyetértve az egyes igazgatási ágak vezérléaével meg- 
bizott közlegekkel tervezhetne oly felvételi mintásatokat me- 
lyek , midőn az administraiív czélokra kivánt anyagot teljéi 
mértékben szolgáltatják , egyúttal a tudomány és as egyönte- 
tűség érdekeit sem tévesztik szem elöl. Most tebát, midőn bb- 
tos kilátás van, hogy hazánk közigazgatási szervezete gyöke- 
res átalakulás stádiumába fog lépni , a ii agyar tudomány.- 
Akadémiának kötelessége újra; és pedig annál hangosabbta 
hirdetni, mit már többször kimondani alkalma vala , bogy at 
admínistrativ és a tudományos szempontoknak , a gyakorist 
és az elmélet statistikai érdekeinek szerencsés összebázasitáia 
sehogyan és seholsem eszközölhető oly könnyen és oly bisto> 
san, mint egy külön magyar statistikai hivatal által. 

Az eddig megismertetett táblázatokb}«n foglalt adatok 
fonalán már most a magyar kir. kúriának a harcra utolsó 
éven át 1862 — 64 volt törvénykezési működésének statistikai 
rajzát fogom megkisérteni^ annak bebizonyitásául^ bogy a kí- 
nálkozó adatok teljesen alkalmasak a kúriai munkásság minden 
tekintetbeni illustratiojára ; az 1861-ki év adatai csak az egyik 
másik mozzanatnál vétethetnek figyelembe, miután nem oly 
teljesek , mint a reákövetkezett három évről valók , aSt még 
e három évi időközben is a fokonkénti tökélyesbttlés folytán 
a legutolsó két év jóval több adatot szolgáltat, mint a trienninin 
első éve, miért is az összehasonlítás nem minden részletre nézve 
egyaránt megtehető , mi azonban az egésznek képét legke- 
vésbé sem zavarja meg, miután az egyes részleteknek külön 
egybevetése nincsen hátrányára az összehasonlítás alá nem 
kerülő többi részleteknek. 

I. Kir. Ítélő tábla. 

Mikép növekedett a kir. itélő táblának munkaköre ai 
utolsó három éven át , következő összeállításból tfinik ki ; a 



A AÍA&YAH KIR, KUBÚNAK STATISTIKAI HŰrOdÉSB. 307 

B]@gel<Í2Öt évből feDtnaradt, és ugjana^on évben az iktató 
hivatalhoz beérkezett íratok éi beadványok Bzátna volt: 

jpolgárí úrbéri büntető öaz vesén növakv^t 







P e 


rügy 


e k b a n. 




lB61-beü 


3,930. 


188. 


996. 


5,114, 


— 


1862-ben 


10,423, 


370. 


2784. 


13,677. 


163.7. 


1863-baö 


16,687. 


617. 


4303. 


21,607. 


50.7g 


1864 ben 


20|9?0. 


820. 


49Ö6. 


26,606. 


m.\ 



ax egégz három éven át ennélfogva folytonoB gyarapodás ész- 
lelhető oly annyira j hogy az 1861 -ki évhez képest a munka- 
tömeg egészben 246 százalékkal öregbült. 

A kir. tábla szemközt ezen tetemes munkanevek véssdl 
évről évre fokon kint emelkedett oly tevékeDységet fejtett ki 
hogy a munkaezaporodásBal a hátralékok számviszonya meg* 
fordított arányban csökkent , az ugyanazon évben elintézve 
lett ügyJarabok éven kint mind nagyobb, az elintézetlenül 
maradtak ellenben mind csekélyebb arányt tüntetvén fel^ mint 
az következő egybeállt láaból derül ki ; az összes beadványok* 
ból a szóban lévő négy éven át átlag véve 69% elintézve lett, 
ellenben 31^/^ hátralékban maradt , míg az egyea években 
következő örvendetes munkálkodáai fejlemény mutatkozik: 





elintézve 


lett 


hátralékban 


mars 




ügy darab 


% 


Ugy darab 


7, 


1861-ben 


2,219. 


43.,. 


2,895, 


56-f. 


ie62'ben 


9,350. 


ea.. 


4,227. 


91., 


1868 ban 


17,304. 


80.,. 


4,303. 


20... 


1864^ben 


22,275. 


83.,. 


4,421 


164. 



Aránylag tehát a legutolsó évben 40.^ százalékkal több pe- 
res ügy intéztetett el, mint 1861-ben és természetesen ugyan- 
annyival, vagy is 40,^^ százalékkal kevesebb ügy maradt elin- 
tézés nélküK 

Érdekes e viszonynál különösen szemügyre veoní, hogy 
miféle peres ügyeknél fejtetett ki a legnagyobb törvénykezési 
tevékenysége és a dolog természeténél fogva azt tal 
legtöbb az urbéri, majd a bűnvádi, és végre a 
ben volt beadványok közöl kerül ugyan azon 
elé ^ mi annál Örvendetesebb , miután név 
éa úrbéri törvénykezésnél felette fontos tál 
dasági érdekek a polgári ügyeknél jóval 
parancsolólfig igényelnek | de habár a } 




308 



KONER SÁimOB. 



behatóbb és azért husamosb időt ssükséglS tárgyaláiiok a U- 
rói eljárás menetét egyáltalán és mindenfltt nem kis mérrben 
lassitják , mindazonáltal a szóban forgó kimatatásokból aion 
kedves meggyőződés szerezhető ^ hogy a kir. tábla épen e té- 
ren a legmegfeszf tettebb erő fejtési törekvést tanuaítja, vila- 
mennyi peres ügyek elintézései közt a polgárflgyieknél a I^ 
magasabb aránynövekvés mutatkozván, mi követkesö résile- 
tes egybeállitásból világlik ki : 

a polgári ügyekre vonatkozó beadványokból 
elintézve lett, hátralékban maradt : 





áltaUn 7o 


általán •/. 


1861-ben 


1,215. 80... 


2,716. 69... 


1862-ben 


6,542. 62.,. 


8,881. 87.,. 


1863-ban 


12,842. 77.0. 


8,846. 28.0. 


1864-ben 


16,721. 80.0. 


4,199. 20.0. 


az 1861-hez 


képest több: 49., 7u 


kevesebb: 49.,7p 


az úrbéri ügyekre 


vonatkozó beadványokból 




elintézve lett^ 


hátralékban maradt : 




általán 7o 


Általán 7o 


1861-ben 


108. 57.,. 


80. 42... 


1862-ben 


847. 94.0. 


28. 6.0. 


1863-ban 


602. 97.5. 


15. 2.^. 


1864-ben 


806. 98-3. 


14. 1.,. 


az 1861hez 


kdpeat több: 4O.9. 


kevesebb: 40.«. 


a büni 


ketö ügyekre 


vonatkozó beadv&nyokbil 




elintézve lett 


hátralékban maradt : 




általán 7o 


általán Vo 


1861-ben 


896. 89... 


100 10., • 


1862.ben 


2,461. 88.,. 


323. 11... 


1863-ban 


3,860. 89.,. 


443. 10.,. 


1864.ben 


4,748. 96.0. 


208. 4.0. 


az 1861-hez 


képest több: 6.,. 


kevesebb : 6., . 



Az elintézés módját illetőleg, igaz ugyan hogy tetemet 
része az évenkint előforduló ügydaraboknak minden érdemle- 
gei tárgyalás nélkül szokott elintéztetni^ mindazonáltal ezen 
érdemleges tárgyalások nélküli elintézések számaránya ia a 
szóban forgó trienniumban évről évre tetemesen megkeveabalti 
főleg pedig szembetűnő e csökkenés szemközt as 1861-ki 
éwely mert még 1861-ben elintézve lett: 



A MAGYÁE RIR. KITEiIkAK STATlSTtKAl MfjEÖDéSE. 309 




polgári, 




úrbéri, bűnvádi ügy 


áltBlán 


7. 


általán 7, áluláo V. 


^rdemt'^gea tárgjalás mellett 334, 


27,. 


66. 61.,- 552. 61,, 


^ , nélkül SSL 


72.,, 


42, 38... 344. 30., 



1863. 1864. 

412. 68.,. V* 532. 66,7. 
im3L,.7„ 274. 34.7p 



1863. 



1864, 



a reáköveike^ö éTekben azt találjuk^ hogy évről évre nagyobb 
arány baa a^erepelnek az érdemleges tárgyalás folytán helyt 
nyert elintézések, főleg a polgári éa fenyítő ügyeknél , úgy 
hogy H kivívott munkássági fokozottabb eredmény jobbára a 
merítorius tárgyalások rovására esik, mi következő egybeái* 
litásból legjobban kivebeCő ; elintézve lett Ugydarab : 
a polgári peres tárgyaknál : 

1862. 1863. 1864. 

érdemleges tárgyalás mellett 4204 04.,/^ 9047. 70.^.V„ 12,161. 78*7.75 
„ „ nélkül 2338, 35.,.% 37% 29...7a 4,560* 2L,,7, 

úrbéri peres tárgyaknál : 
1862. 
érdeíöleges tárgyalás mcUctt 240. 68,,. 7^ 
, „ nélkül 107, 30,«*7, 

büntető peres tárgyaknál : 
1862. 

érdemleges tárgyalás mellett 1872. 76.^-7, 3180. 82.,.*^/^ 4044, 85.,7b 
nélkül 589.24,,.% 670. 17.,.7o 704. U,, Vb 
Sőt az érdemleges tárgyalás nélkül elintézett ügydaraboknak 
is legtöbbjei oly természetűek^ hogy legalább üz ülésben sző- 
nyegre kerültek , csak igen csekély számúak az ülésen kivül 
lévén elintézve^ így el lett iotézre : 

»z ülésben ülésen kívül 

polgári, űrbéli^ büntető polgári, nrbérl, büotetd 

Ügy ügy 

ie«2. 2331. 107. 505* 7 - 24. 

1863. 3779. 190. 676. 16. — 5. 

1864 4554, 274. 701, 6. — 3. 

A két utolsó évben azonfelül külön van kimutatva, hogy hány 
ügydarab lett kiegészítés végett visszaküldve, 4d e tekintetben 

találjuk, hogy vissza menesztetett kiegészítés 

polgári- úrbéri- büotetö^ü 

1862-beii 1090, 88. 69. 

1863ban 13ö3* 55. 92. 

mely utóbbi tekintetben a tapasztalt riuvüLvL-is 
mondható örvendetesnek, minthofív len kíri. 
visszaküldés egyfelől m alsóbb \Ak ponik 




310 KONBK SÁNDOR, 

csak kevésbé megfelelő eljárására mutat, másrésst pedig a 
peres ügyek gyorsabb elintézését sajnosán késlelteti. Eie& 
mozzanat különben az ausztriai törvényhatóságok réssérti 
nem szokott statistikailag felvétetni , holott egyik igen helyet 
ismérv az első bírósági működés jellemsésére. 

Az érdemleges tárgyalás mellett helyt foglalt elintésé- 
seknél szükséges továbbá megkülönböztetni, hogy hány eiel- 
ben történt meg az elintézés a polgári , úrbéri , és bfintelS 
pereknél rendes f e 1 e b b e z é s, és hány esetben f e 1 f ol ji- 
m o d á s alapján , miután a birói végzések ellen intésett Cet 
folyamodás eseteiben, midőn nem az egész per tárgya kerül 
birói felülvizsgálás alá, kisebb foka a törvény kesási tevékeoj- 
ségnek szükségeltetik, mint a per egész folyamának ki- 
merítő tanulmányozását szükséglő fölebbezések eseteibo, 
miért az érdemleges tárgyalás melletti elintézéseket e két fi- 
szony szerint fogjuk szemügyre venni , és e tekintetben ait 
találjuk, hogy érdemleges tárgyalás utján elintéstetett és 
pedig: 

polgárjogi perekben 

1862. 1868. 1864 

felebbezés folytán 2311. 657o 4581. 50.,. 6592. 5i,' 
felfolyamodás „ 1891. 457o 4445. 49... 6566. 45.,. 

úrbéri perekben 
felebbezés folytán 200. 88.3. 7o 871. 89...7o 443. 83^.*/, 
felfolyamodás „ 40. 16.,.7o 41. 10,.7o 89. 16...*/; 

büntető ügyekben 
felebbezés folytán 1861. 99,,.\ 8090. 97.,. Vo 8868. 95^.7, 
folyamodás „ 11. 0...7o 90. 2.,.7o 176. 4.,.7, 

Ezekhez még csak a fegyelmi ügyekben kelt elhatárosások 
vagy véleményezések , valamint a tiszti panaszok felett két 
táblai határozatok járulnak ^ melyek azonban egy egy évben 
csak igen csekély számmal fordulnak elö , így efféle határo- 
zat kelt : 

1862. 1868. 1864. 

fegyelmi ügyekben 1. 2. 2. 

tiszti panaszok felett 1. 19. 1. 

Á felebbezés alapján elintézett ügyek közt kiildnben 
ama perügyek is foglalvák, melyek a kir. tábla réuérSl éls6- 
biréságképen lettek érdemlegesen tárgyalva éa el ia intéive^ 



A MAOrAE KIB, EÜBIÁHAK gTATISTIKAl MŰKÖDÉBEp 

éa mikre a kimutatáBokbaii külÖQ rovat letelik ; elacibrróeigi- 
lag elintézett táblai perek azonban csak 1863 éa 1864 beii 
fordulnak elö ^ és pedig : 

1863. 1864. 

polgári per 6. 14* 




büutető 



Ih 



50. 



Érdekes továbbá a három éven át kelt táblai ítéleteket 
minőség sserint ia vizsgálóra venni ^ mennyiben t i. általak 
az alaóbirósági ítéletek mcgerőaitve, megjnásitva vagy meg- 
szüntetve lettek ^ mert ebbel tanulságos következtetések 
vonhatók az első bírósági eljárás többet kevesebbet megfelelő 
voltára, és e tekintetben tapasztaljuk ^ hogy volt: 





polgári ügyekben 














jóváhagyó megmásító 


t^i 


megsztlntotö 


(íeszefien 


1862. 


1709. 73,! 


340. 


u.;*. 


262. 


11.,. 


281L 


1863. 


3003. 66 ,,. 


824. 


18,„, 


688. 


15... 


4575, 


1864. 


4341. 66.„, 
úrbéri perekben 

% 


1205. 


18.,. 


1032. 


16.,. 

7. 


6578. 


1862. 


118, 5fí.,. 


40. 


2a.. 


42. 


21... 


200 


1868. 


370. 72.,. 


72. 


19... 


29. 


7,. 


371. 


1864. 


3IÖ, 71.,. 
büntető perekben 


93. 


V. 


34. 


7.,. 

7. 


443. 


1862. 


1504. 80.^. 


183. 


10... 


174. 


9.,. 


laeL 


186&. 


2656. 83.„, 


252. 


s.,. 


271. 


s... 


3079. 


1864. 


3180. 83,j. 


326. 


8.*- 


812. 


8., 


3816. 



miből világos , hogy csak az úrbéri és fenyítő perekben a 
megmásító vagy megszüntető ítéletek valamint általán cseké- 
lyebb számmal szerepeluek, úgy .iránylag évről évre eaökken* 
nek^ de nem Agj a polgári pereknél is, hol ellenkezőleg tete- 
mesb növekvés mutatkozik, jeléCil annak, hogír 4|H>ü a helyes 
jogászi felfogást, kellő birói tapintatot ^ c tséget fel- 

tételező polgári törvénykezés tcr^r^ "^-•' tor^^ény- 

székeiok nem járnak el azon b. . hogy 

bírói határozataik a felaSb'i ^nfum i-i ínVMa- 

tot, évenként átlag tíib' -> .uit 

polgáriigyi ítéleteknek 
i^itotetvénp 



312 KOMKK. SillDOB. 

Ha a kir. táblának eddig kimutatott törFénykeaén tevé- 
kenységét egybefoglalva szem elé állítjuk, követkesö munkás- 
sági kép tűnik fel ; egyegy évben hosatott ítélet vagy haftáro- 



zat; és pedig: 


1862. 


1863. 


1864. 


I. érdemleges tárgyalás mellett 


é 


V b 


e n 


felebbezéi folytán polgári ügyekben 


2311. 


4576. 


657a 


„ „ úrbéri „ 


200. 


371. 


448. 


„ büntető „ 


1861. 


3079. 


881& 


felfolyamodás folytán polgári „ 


1891. 


4445. 


f566. 


„ „ úrbéri „ 


40. 


41. 


89. 


folyamodás „ büntető „ 


11. 


9a 


176. 


első biróságképeni ítélet polgári ügyekbon — 


6. 


14. 


büntető „ 


— 


11. 


50. 


határozat s véleményezés fegyelmi „ 


1. 


2. 


2. 


„ tiszti panaszok felett 


1. 


19. 


1. 


együtt 


6816. 


12,639. 


16,787. 


n. érdemleges tárgyalás nélkül 








polgári ügyekben 


2888. 


3795. 


4560. 


úrbéri „ 


107. 


190. 


274 


büntető 


589. 


680. 


704 


együtt 


8084. 


4665. 


5588. 



összesen: 9850. 17,804. 22.275. 
Ha már ezen három éven át észlelhető ügjködési fisjie- 
mény magában felette nagy, oly annyira hogy 1863-ban 85 
percenttel több lett elintézve, mint a megelőzött 1862-ki éT- 
ben, és 1864-ben további munkálkodási növekvés állott be 
uj 29^/o-el f annál feltűnőbb ezen erőfeszítési iparkodás saam- 
közt az a három évet legközelebb megelőzött esztendő ered- 
ményével, midőn összesen csak 2219 elintézés képeste a kir. 
táblának ez évi munkálkodását, úgy hogy 1862-heneg7Bserrs, 
321%-el öregbült meg a munka eredmény; ha mindjárt 1861- 
ben csak májustól fogva folyt a kúriának működése, és igy ta- 
lajdonkép nem egy egész év, hanem csak két harmada egy 
esztendőnek jöhet tekintetbe, és ha mindjárt egyáltalán más 
hivatalkodási körökben is az ügy folyam, mely első évben leg- 
gyöngébb szokott lenni, mindjárt a legközelebbi évben ren- 
desen a legnagyobb és leggyorsabb áradattal szokott bimi, •■ 
legkevésbé sem dönti meg azon kedves észleletét, miuMBiii& 
a kir. kúrián a munkahódítási törekvés csakugyan jÓTal m^ ■ 
gyobb mértékben növekedett^ mint maga a muakatOneg^ -f 



IÍáOYAR K[R* KUBIÁNAK STATlSTIKál MŰKÖDÉBE 313 



franczm közmondáB szerint en mangeant vieot Tappetiti a kin 
táblánál is a teendők halmazágával csaknem kettÖa arányban 
fokozódott fet a munkaösztön, és ceelekvési ruganjoiBág^ mert 
mig egyrészt a szóban \ev6 tríenniumban a peres Ügybeni 
beadványok összesen 245 száztóli növekvést vettek , azok 
elintézésére irányzott táblai cselekvőségnek sikerült 435 száz- 
tóUval nagyobb eredményt idézni elö , mi annál elismerésre- 
méltóbb , minthogy a munkaerő koránt sem szaporodván 
hason arányban , e szép siker esak az egyéni műnk aj utal ék 
tetemesb gyarapítása által vala elérhető. 

Ugyanis az előadók száma oda értve a kisegítőket és a 
csak egyideig működött ülnököket 1861-ben 37; 1862-ben 
és 1863-ban 48, a reákövetkezett évben pedig 58 lévén , a 
tejenklnti átlagos munkaosztalék , a mennyiben a kivívott 
eredmény a munkatényezök közt egyenlökép felosztatik, kő* 
vetkesső progressiót tanúsít, jött t. L átmérő teg egy egy refe- 
rensre : 

érdcmlegei carrens együtt növekvés 

ügy d arab 
1869. 13 L 63. 194. — 

1868. 26a. ti. 300- 85,//, 

1864. 288. m 384. 6.//, 

Még nagyobb íöjenkinti osztalék kerül ki, ha csak azon 
táblai ülnökök vétetnek számba, kik az egész éven át valá- 
nak igénybe vebetők^ azoktól pedig elnézünk^ kik előléptetés, 
átbelyeztetés, kiküldetés vagy egyéb ok folytán csak részben 
a törvénykezések szentelhették erejüket j mert akkor a birói 
személyzet 1862-beo csak 44; J 863-ban 46, és 1864-ben ö3-ra 
rúgott , kik közt ha egyenlően felosztjuk a teendőket , vala- 
mint a történt eÜLlézéaeket, következő átlagoi fejenkénti 
osztalék denil ki : 

érdemleges uurrens 

ü g y d a r a b 

1862, 143. 70. 

1863, 274. 101- 

1864, 316. 104. 
Hogy a munkateljesítésben észleUfl 

nyiben közvetlen szüleménye a beltc 
az még világosabban azon számnövek 
kir* táblán a szóbau v^ időkor egyut *v 



együtt 
220. 



növek?<fs 

70.% 

íás menj- 

"dásnak^ 

mely a 

u telji- 



814 KOHEK aÁHDOB. 

és tanács ülésekig, valamint annak nrMri oastályáiiil ireokiit 
volt ülésekre nésve mutatkoaik , mely oÖvekTéa kiJvelkaS 
az egyes hónapokban tartott üléseket tartalmasó egybenlér 
böl derül ki , volt ugyanis : 





1862. 


1868. 


1861 




teljeséi 


úrbéri 


teljeséi 


■rbári 


telijesás iizbái 




tan. ül^s 


oszt 


Un. ülés 


osst. 


tan. ülés 


ost 


Janó&r bóban 


70. 


8. 


73. 


— 


82 




Február „ 


61. 


9. 


88. 


6. 


109. 




Márcdiis „ 


55. 


10. 


100. 


6 


90. 




April. 


59. 


6. 


78. 


5. 


121. 




Május „ 


62. 


7. 


94. 


3. 


100. 




Június „ 


57. 


8. 


102. 


7. 


118. 


10. 


Július n 


91. 


4. 


111. 


11. 


110. 




Augusztus hóban 


50. 


4. 


63. 


8, 


83. 




September „ 


67. 


3. 


68. 


— 


138. 




Október „ 


82. 


8. 


119. 


6. 


142. 




November „ 


98. 


6. 


115. 


8. 


16& 


la 


Deczember „ 


103. 


7. 


137. 


6. 


17a 


6. 




850. 


70. 


1128. 


65. 


1421. 


"» 



együtt: 920. 1198 1509 

Az ülések száma ennélfogva 1863-ban a megelőzött évhez ké- 
pest 30%-el és 1864-ben további 26.5%-el növekedett, éi 
míg 1862-ben átméröleg minden hóra 77 ülés jött, 1863-bw 
havonkint átlag 99, söt 1864.ben 125 ülés tartatott vagy ii 
minden hónapot 30 nappal felvéve, le sem tudván a Yasá^ éi 
ünnepnapokat, minden napra több mint négy táblai ülés jö. Ei 
legjobban illustrálja a kir. itélöszéknek a törvénykesés körüli 
sáfárkodását , és legfényesebb tanúsága annak, hogy a The- 
mis fáradhatlan napszámosai felbuzdulván lelkes elnökük ssép 
példáján, mennyire törekszenek a munkaszaporodással egysB- 
löen növekvő hivatal-buzgalom által nagyobb intensivitással 
helyre pótolni azt, a mi különben csak a munkaerő külteijei 
szaporítása által lenne elérhető. 

11. Kir. hétszemélyes tábla. 

A hétszemélyes tábla, mint hazánk legfőbb törvényható- 
sága, csak azon peres ügyekben járván el, melyek a kir. táb- 
lától hozi^ felebbezés vagy felülfolyamodás útján kerülnek, 



dsazeeen DÖvekT^s 



50.7, 
40,% 



A BCAGTAB SIB* EÜBIÍNAK gTATlSTIKAl MÜKÖDÍSE. 315 

annak munkaköre a^cn arányban nÖvekBzik ^ a mely arány- 
ban a kir. tábla nagyobb tevékeny a éget fejt ki^ miért a leg- 
utóbbi évban a legmagasabb oövekréBi százalék mutatkozik , 
ugyanis az iktaté hivatalhoz érkezett iratok és beadványok 
száma volt : 

polgárit úrbéri p blintetö^^ 

per ügyekben 
1ŐG2, 2434. 414. 442. 3290. 

1863, 298a. 90. 1267* 4310. 

1864. 3822. 135. 2054. 6011 
Itt is a munkaszaporodásaal haaonaránybao emelkedő 

munkabóditáai törekvés észlelhető^ mi anoál természetesebb, 
miután azon sajátszerű geneticua Öadzefüggésnél , mely a kin 
tábla éa a hétszemélyes tábla közt létezik^ éa mely az érint a 
táblai ülnökök egy azersm ind a 7 szem« táblánál teljefiitik az 
elöadél tisztelj a táblai ülnökök részéről mutatkozó tevékeny- 
ségi öregbűlés a legfelsőbb fórum ügyaienetének gyorsabb 
folyására is okvetlenül kedvezoleg hat ki, éa csakugyan itt is 
az elintézéseknek fokozatos aránynövekvéae , valamint a hát- 
ralékok csökkenése kedvesen tapasztalható, így miga szóban 
lévő három évi iddközbeo átlag IS^/^ a beadványoknak elin- 
tézve lett| éa 22% hátralékban marad ^ az egye& evekben 
következő aránylat mutatkozik : 
elintézve lett 
ügydarab 7^^ 

1862. 2304. 71., 

1863. 3364. 78., 

1864. 5125, 86-j 
ennélfogva a legutolsó évben 13.; perczenttel több lett elin- 
tézve mint 1862' ben és természetesen ugyanannyival kevesebb 
maradt hátralékban. 

Itt ii a legnagyobb munkáaaági fejlemény a polgári pe- 
reknél észlelhető, mi a következő részletek Ösazeállitásából tü* 
nik ki : 

a polgári pe rügy ékre fouatkozd beadTány okból 

elintézve Lett : hátralékban maradt 

általán % általán 

1862. 1570, 64., 850- 

1863. 2166. 73., 767. 

1864. 3120. Öl., 702. 
az ia62-h«x képest több 16.« kavejiebb 




bátralek han maradt 
ügy darab */* 

956. 2a,- 

946. 22,. 

886. 14.,. 




316 KOMEK BÁMDOB. 

az úrbéri ügyekre vonatkozó beadványokból 
elintéxve lett hátralékban mazadt 

általán 7o álUlán % 

1862. 404. 97.5. 10. 2... 

1868. 58. 64.«. 32. * 35... 

1864. 136. 100.- — — 

az 1861-hez képest több 2.^. kevesebb S.j. 

a büntető ügyekre vonatkozó beadványokból 
elintézve lett hátralékban maradt 

általán 7o áltaUn V, 

1862. 375. 84.g 67. 15.,. 

1863. 1140. 85.5. 147. 11.,. 

1864. 1870. 91.,. 184. 9... 
az 1862hez képest több 6.,. kevesebb 6.,. 

Az eÜDtézés módját illetőleg természetes, hogy a bétoze- 
mélyes táblánál még kevesebb peres ügy érdemlegea tárgya- 
lás nélkül szokott elintéztetni ^ de az itt még ia elég jelenté- 
keny számmal elöfordaló érdemleges tárgyalás nélküli elinté- 
zés y valamint egyrészt népünk perlekedő terméssete , jele- 
sen ügyvédi karunk túlnépesedése mellett tanúskodik , dgjr 
másfelöl még a kir. táblai működésre és némi verő fényt vet, 
így elintéztetett 

a polgári peres ügyeknél 
1862. 1868. 1864. 

érdemleges tárgyalás mellett 1050. 66.,% 1612. 74., V, 2ö83. 82.,7, 
nélkül 526. 38.//0 554. 23., 7^ Ö37. 17.,% 
az úrbéri peres ügyeknél 
1862. 1863. 1864. 

érdemleges tágyalás mellett 346. 87.«Vo 46. 7&7o 36. 26.. Y. 
nélkül 58. l%,\ 13. 22,% 99. 78,% 
a büntető peres ügyeknél 
1862. 1863. 1864. 

érdemleges tárgyalás mellett 292. 807o 964. 85% 1666. 90% 
„ „ nélkül 83. 207o 176. 15Vo 204. 10% 

Különösen itt fontosok a kiegészítés végetti visssaküldé' 
sek esetei, mert ha az már az első bíróságra nézve egyik krité- 
riuma a kevésbbé megfelelő volt elsöbirósági eljárásnak, annál 
fokozotttabb mérvben kell annak a kir. tábla irányában állani; 
pedig visszaküldetett kiegészítés végett 

polgári úrbéri büntetőügy együtt 

1863. 26. - 8. 34. 

1868. 35. — 19. 54. 

itt is tehát növekvés, melynek további progressiója, ha mind- 



A HAGY AH EIB. KDRiÁKAK STATISTIKAI HŰKÖDÉSE, 



járt a jeleo esáinyisKOtiy csak parányi töredéke az öeazeö 
felébb vitt per töm égnek, korántsem lenne kíviaatos. 

Az érdemleges tárgyalás melletti eUntézéaeknél Itt ii a 
felebbezéa^ ée a felüLfolyamüdád egeteí megkülanböztetendökj 
és pedig volt ; 






a polgári pereknél 








felebbez^s 


folyamodás 


folytán 


1862. 


682. 65.//, 


S58 


S4.A 


1863. 


lOSO. 64., „ 


677. 


^.n 


1864. 


1599. 62.^ . 

urbéri pereknél 


9es- 


3a, . 


1862. 


254. 73.,V„ 


92. 


26.,% 


1862. 


33. 73., „ 


12. 


26., „ 


1864. 


29. 80., „ 
bűnvádi pereknél 


7. 


lö.« 


1862. 


291. 99..% 


1. 


O^Va 


1663. 


945. 98. „ 


m 


^^ . 


1804. 


164L 98.Í „ 


24. 


l*n 




fegyelmi ügyekben ; 


tiszti panaszok felett} 


1862. 


9. 


- 1. 




1863. 


& 


— 




1864. 


1. 


1. 





Tekintve az ítéletek minf^ségét a bétezemélyea táblánál 
még jóval magasabb érdekkel bír ama körülmény, hogy hány 
közölök lielybehagyó , hány megmásító, vagy épen megszün- 
teti, mert ba már magábao véve nem közönyös dolog , ha a 
magasabb jogászi képességgel, és helyes felfogással ellátoti 
bírói tekintélyekből álló^ azonkívül az első bírósági tárgyalás 
által törött utón járd fel tör vény széknek Ítéletei a legfelsőbb 
fórumnál lényeges változást szenvednek, annál nagyobb nyo^ 
matek u ezeo körülmény a kir. táblára nézve, mely azon saját- 
lagos helyzetben van , hogy a hétszemélyes tábla elé kerülő 
ítéletei is saját kebléből kiinduló birák által adatnak ||ö, ily 
viszonyok közt tehát a táblai ítéletek módosít 
kozó számarány jóval emeltebb jelentőséggel blj 
vétlen ebb követkeittetéaek lévén levonhatók ; #^ 
pedig a három éven át tapasztaljuk^ hogy a bét9ZflT> 
Iának ítéletei közt volt, ée pedig: 




318 


KŐNEK 
polgári Ügyekben 


alKDOB. 










helybenhagyó, megmásító, 


megsxttntaM, 






% 


V. 




•/. 




1862. 


662. 80, 111. 


16., 


19. 


2, 


683 


1868. 


826. 80., 149. 


14., 


66. 


6.. 


vm. 


1864. 


1882. 88.S 171. 
» úrbéri perekben : 


10., 


92. 


»-. 


IfiMk 




•/. 


Vo 




•/. 




1862. 


165. 61., 82. 


82.. 


17. 


6., 


S54. 


•1868. 


24. 72., 6. 


18.. 


8. 


9^ 


SS. 


1864. 


18. 62., 8. 
büntető perekben : 


27.. 


8. 


10., 


s». 




7. 


% 




7. 




1862. 


266. 91., 21. 


7., 


6. 


1.. 


291. 


1863. 


879. 93.. 41. 


4., 


19. 


2, 


989. 


1864. 


1621. 94.. 62. 


8. 


19. 


1-. 


leos. 



Ebből kitűnik, bogy az Ítélet módositások csak a bfis- 
tető pereknél fordulnak elö mérsékeltebb arányban , a OMf- 
másitott bttntetö ítéletek a három év átlaga sserint 6.i%-et^ a 
megszüntettk I.q százalékot tevén, de a polgári perekben 
azokra roár jóval jelentékenyebb arányszázalék esik , névne- 
rint a megmásított ítéletekre átlag 13.g% , a megsafintettekre 
^sVo'^í ; s8t feltűnő magas aránylat jő a megmásított itéletekra 
az úrbéri pereknél , melyeknél a bárom évi átlag sserint ti 
Ítélet másitások 26yo-ol , és a megszűntetések Ö.qVo'oI szere- 
pelnek^ úgy bogy mind a három nembeli perekben kelt ítéle- 
tek a szóban lévő trienniumban összesen 6455-re , a megmá- 
sított és megszüntetve lett Ítéletek pedig 874 re rúgván, a kír. 
táblától általán felebbezett pereknek IS.^Vo-je & legfelsőbb 
fórumnál módosítást szenvedett. Hogy az még mindig kedvező 
viszony, nem csak a kír. táblának szemközt az alsóbb bírósá- 
gokkal ugyanazon időben kelt módosító Ítéleteivel való pár- 
huzamból tűnik ki ; a szóban lévő trienniumban kelt 23,234 
kir. táblai ítélet közt 6179 vagy is 26.Q%-el olyan fordulván 
elő , mely az első bírósági ítéletnek módosítását vagy meg- 
szűntetését tartalmazza , de egybevetve a többi örökös tarto- 
mánybeli feltörvényszékeknél e tekintetben fenforgö yfasony^ 
nyal is a kir. tábla teljesen megnyugtatva lehet , ugyanis as 
1863-kí évi hivatalos kimutatások szerint az egész birodalMS- 
ban (Erdélyt és akat . határőrvidéket kivéve) a legfBbb fblja- 



A MAGTAH KIR* KUBIÁNAK STATISTlfCAI MŰKÖDÉSE. 319 



inodáBnál elintézett pereknél a megmáiított é§ megszüntetett 
Ítéletek 26,^**4-€l jelenkeznek, vagy is aránylag csaknem két- 
ezer annyi feltör vény széki ítélet nyer módosítást a harmad 
folyamodása tör vény hatáság részéről mint & kín tábláéi, noha 
másrészt szem el5l nem téveszthető , mint már fennebb érin> 
tetett, hogy a kir. tábla a hétszemélyes táblánál eldfordoló 
peres tárgyalásokra saj átlagos befolyást vesz ^ mi különben 
az egész ausztriai birodalomban sehol sem találbaté. 

Kár^ hogy ezen megkültinböztetés^ vajjoo t. i. a hét* 
személyes táblának ítéletei helybenhagyok vagy médoBfték-6| 
nincsen kimutatva azon ítéletekre nézve is, melyek a kin tábla 
részéről elsöbiróságképen hozattak | mert az még kfllönösben 
képes lenne akir, tábla bírói működését jelzeni, jóllehet^ hogy 
még egyáltalán csak kevés oly per került a hétszemélyes tábla 
elé^ mely a kir> táblától elsÖ folyamodásilag lett elintézve, az 
egész három éven át csak 4 polgári , de 45 fenyítő per ily 
természetű lévén. 

Ha már most a hétszemélyes táblának ügyködési tevé- 
kenysége egybevonva állitatik szem elé, találjuk hogy egy- 
egy évben hozatott Ítélet vagy határozat, és pedig i 



I. az érdemleges tárgjalás melktt 
1 felehbezés folytán polgári perekben 


1862. 


18í>3. 


1864. 


683. 


1030. 


1599. 


254. 


m- 


29. 


* „ p büntető „ 


Mh 


945. 


164t 


fehil folyam ódás folytán polgári „ 


808. 


577- 


9Si. 


n n lírhérí ^ 


93. 


13. 


7- 


i „ „ bUntetií „ 


1. 


19. 


25- 


' fegyelmi Ügyekben 


% 


5. 


1. 


tísseti panaszok felett 


1. 


— 


1. 


egytttt 


1668. 


2621 


4285. 


Ih érdemleges tárgyalás nélkül 








polgári ügyekben 


525, 


654. 


637, 


úrbéri „ 


58. 


13- 


99, 


büntető 


í-"i 


176. 

:43. 


204. 


együtt 


t* 


840. 


t^sfi^.eeeo : 


ííí- ■ ' 


mi. 


5126, 


Mily tekintélyes ezen mookagfedmény^ 


non» 


iskitetscik, 


hogy a béc»i legföbb l^rriflBlly^él az 


IH. 


• vAtalosada- 



tok Bzerint a Magyaréi 
ellenében polgárt én t 




820 KŐNEK SÁNDOR. 

rozat vagy egyéb elintézés jött létre tehát csak 2640-el több 
mint a hétsz. táblilnál. 

ni. Abünvádi törvénykezés némely 

eredményei. 
A Btatistikai kimutatások közt egy áttekintő táblásat for- 
dul el8 , melyben a kir. itélö és hétszemélyes tábla résiérill 
a bűnvádi esetekben évenkint kelt Ítéletek a bűntettek nemei 
szerint akkép vannak felvéve , hogy a betfirend sserint son- 
kozó minden egyes bűnténynél ktilön kivan matatva , hogj 
hány jóváhagyó, hány megmásító és hány megssűntetS itékt 
jött létre y miből elhagyva a helybenhagyás vagy módositim 
vonatkozó adatokat , merőben csak a kelt Ítéletek számai 
veszszük átj és pedig külön külön úgy a kir. itélö, mint a héta«- 
mélyes tábla részére, itt még csak zárjel közt legyen megen* 
litve y hogy e táblázat végén még a perbefogatási, feibagján 
és megszüntetési határozatok ellen volt felfolyamodások ese- 
teiben kelt határozatok, valamint az érdemleges tárgyalii 
nélkül elintézve lett bűnvádi tárgyak , végre az össses elinté- 
zett és hátralékban maradt büntető törvénykezési flgyek ojn 
recapitulálva találtatnak, miről azonban, miután az már fes- 
nebb külön kimutatva lett, itten méltán elnézhetünk. Az egyei 
bűntények betűsorozatos rendben e következők : 



táblai 

bankjegy- és értékpapírok hamisítása — 
becsületsértés 22. 

bíróizártörés 4. 

botrányos viselet 2. 

büntetések eltitkolása 6. 

büutettrei elcsábítás — 

csalás . 54. 

csalás bűntársaságbani részesség 1. 

csempészkedés (dohány jöy. áthágás) 2. 
egyházsértés 3. 

életbiztonság elleni kihágás 71. 

, elleni vétség vétkes 

mulasztásból 26. 

ellenszegülés 8. 

emberölés 185. 



1862. 

1 B 

l ítélet 


1863. 

1 1 

5 ^ 

tiblai itél«t 


1864. 
1 f 

Ubl&i Wkt 


— 


11. 


6. 


60. 


89. 


2. 


3. 


2. 


18. 


2. 


— 


9. 


4. 


84. 


7. 


— 


2. 


— 


7. 


1. 


4. 


5. 


1. 


1. 


2. 


1. 


— 


— 


— 


— 


17. 


111. 


81. 


205. 


8L 


1. 


— 


— 


— 


— 


— 


28. 


1. 


48. 


6. 


1. 


7. 


3. 


7. 


S. 


7. 


28. 


2. 


1& 


6. 


3. 


42. 


a 


56. 


11. 


— 


4. 


8. 


S5. 


6. 


21. 


886. 


78. 


8M. 


1«L 



U40YAK RÍR* EUIitiKAK i^TATISTIKi! MÍ^KÖDÉSB, 



1862- 

i I 

Ji -a 

tábLii iiéitt 

ercíhamisítáe által elköv. csalás 1. — 

* erőazakoa erdei kártétel . , . L — 

^ aemi kl^a^dsill^i . . - 6« — * 

f, pusztfCái é^ zsáktuinyolás 1.^ — 

íéhégEéTtéB ......,.- — 

ftílflÖbbs^g elleni k^atátt . , * 4, — 
n „ tettegea elleoaze- 

gttlái . 1. - 

fe!töráB&ül eazktts&lött lopáa . , 7. 2. 

fortélyos toivajaág , .... 1. 1* 

gycrmtíkgyilkűiság . . ^ . \yb. 20, 
gyermek kitevéa ..... ^. 2. 

gyermekyeazté»i kiaérlet ... 1. — 

gyilkosaág ,.,.,., ÍBH. V5. 

gjilkoBeági kísérlet 7> 1. 

gjujtogatáa. ....... M. 11. 

hámja esküvés által elkövetett 

caalá9 , 4. l. 

hamia vagyonbukás S. — 

hívataloa híitabmíiial valú Tiaz- 

istenkároíBlás ....*.. IL — 

jogtalan orvoaláB 1. — 

közbiztoaságra tartozó közlntéá^' 
tek és élőin téask édesek elleni ki- 
bágáa .......,*. 3. — 

kel j& ható Jiági tilalom áthágása * 1. 1* 

közszolgálatban eljáró személyek 

becstelenit^ae &. 2, 

koses^ülgá latban e^áró üzeokélyí^k 

elleni engedetlenség . , . . 3. — 

levélsíkaöxtás éa feltörés , * . L — 

lopási kiaérlet L — 

magzatelbajtáa ...... 3. — 

méreg keverés éi azzal idegen 
jószág megrontása ..... L 

mezei rendőrségi kihágás . . . S. 
nyilvános ercíszakoskodás idegen 
birtokba betörés által 
liiv> eljárás gátlása é& hir* $i^ 
megsértéae 

f TAf . ÍS HEltXBT04JCII, KOHX^. 



18« 


.3. 


1864. 


1 


1 


i3 


1 


láblll 


UéKt 


tábUf 


iyi«t 


.^ 


9. 


2. 


22. 


4. 


26, 


IL 


2. 


^^ 


1, 


1, 


3. 


2. 


7. 


5. 


2?, 


6. 


42. 


4. 


7,7, 


23. 


95. 


SÖ. 


2. 


1. 


ö. 


1. 


3. 


L 


— 


1. 


lU. 


62. 


I6d. 


75. 


7. 


6. 


íf. 


3. 


U5. 


40. 


1.7. 


30 


12. 


3. 


13. 


í\ 


8. 


1. 


1&. 


3. 


23. 


6. 


'>8. 


15 


20. 


9. 


31. 


IL 


2. 


1. 


— 


^ 




4- — 

3. — 

3 1. 

1. - 



8. 6. 



1. 

5- 
9. 

1- 
8. 



382 



KOMBK SÁNDOR. 



1862. 



Ubltl Ítélet 

idegen vágjon gonosz rongálása 5. -— 
„ ingatlan vagyon erőszakos 

elfoglalása 1. — 

felsőbbség! személy ellen ... 19, 2. 

veszélyes fenyegetŐdzés ... 7. — 
közszolgálatban elj. szem. intéz- 
kedései elleni ellenszegülés által 2. 2. 
nyugtalanító hírek terjesztése . 1 . — 
okmányok hamisítása . , . . 7. — 

önbíráskodás 1. — 

orgazdaság 37. 18. 

órgyilkosság 11. 1. 

ól gyilkosság megmérgozés által 2. 1. 

rablás &6. 11. 

rablási kísérlet 1. — 

rablásban! részess<*g .... 1. — 

rablógyilkosság 26. 7. 

rablókkal! czimboráskodás . . 2. — 

rabszöktetés 1. — 

rágalmazás 1. — 

rakonczáskodás .5. 1. 

rokongyilkosság 23. 6. 

sikkasztás 29. 4. 

sikkasztásbani része? st^g ... — 1. 

súlyos testi sértés .... 144. 21. 

Bzéksértés 3. — 

személybiztonság elleni kihágás 2. 1. 

szerencsejáték 1. 

szülők bántalmazása .... 3. — 

tanúvesztegetés 1 — 

templomrablás 1. — 

természet elleni fajtalanság . 2. 
tilosban! vadászás .... 2. — 

tolvajság 620. 72. 

tolvajságbaiii részesség . . . 23. 4. 

többnejűség 2. — 

rulajdonbiztonság elleni kihágás 1 1. 

„ „ vt'tsog 
vétkes mulasztásból .... 8. 1. 

útonállás és rablás .... 4. 1. 

uzsoráskodás 3. 8. 



1863. 


1864. 


tg 


, 


íC 


S 


1 


s ! 


S 


i i 


tíbUl 


Ítélet UbUi HMft 


6. 


3. 


6 S. 


5, 





2. - 


3. 


— 


8. - 


26. 


7. 


23. & 


13. 


5. 


14. 8. 


— 


— 


1. - 


28. 


6. 


39 n. 


8. 


I. 


1. t 


66. 


38. 


83. 70. 


10. 


5. 


16 7. 


& 


— 


6. e. 


77. 


25. 


108. 5a 


2. 


— 


2. 1. 


2. 


— 


2. i 


87. 


15. 


29. 22. 


4. 


2. 


a 4 


— 


— 


— 1, 


9. 


3. 


26. 11. 


7. 


— 


2. 3. 


31. 


18. 


15. 11. 


43. 


6. 


95. 33. 


3. 


1. 


2. 1. 


322. 


97. 


383. 184. 


6. 


2. 


7. 3. 


4. 


1. 


2. - 


6. 


3. 


10. & 


1. 


1. 


1. - 


— 


— 


1. — 


3. 


3. 


7. 1. 


2. 


1. 


& i. 


840. 251. 


99a 48& 


30. 


20. 


M. il. 


5. 


2. 


1. i. 


2. 


— 


14. & 


9. 


4. 


11. t 


11. 


6. 


•* ■«? • 


1. 


— 


-kMtMialf 




A UAQYÁR KIR, KURlÁNAfC fiTATI&TflíeVt HÜKÖD ÉSti;. 323 

1862 teea isu 

^ I ! I ! 

5 ^ 5 3 M S 

tábUl ItéUi rlblAj ítélet tábliL ttélet 

v^rek^d^s 81. 10. 105. 43. 129^ 64. 

vtórekeddBÍ kibágá^ ..*.!. — — — 1. — 

y ér fertőztet ^6 és eroasakos kö- 

zöaülíís L — 13. 3. il. 4. 

vérangzéil kísérlet ... - 1. — — — — — 

vesiteget^fl 2. — tí. ^ 8. , 4, 

zsarolás 1- — ^. 4. 8. 2. 

ZQgiráflzat . 1- — -^ — -* 1- 

£ls5 pillanatra a táblázatnak hiányos jogáas^i fogalma- 
sása tűnik fel^ egé^z szerkezeié tnerö eaetlegee^ nyilván azért, 
mivel az egyes törve ny hatóságoknál az egyes bűntények el- 
nevezésére használt különböző terminológia szerint ak kép ke- 
letkezett , hogy az egyik vngy másik törvényszék által fii Iveit 
perozína szerint uj meg uj rovatok vétettek fel^ a nélkül hogy 
akár a büntett-nemek kellőleg generaliBáltattak^ akár az egyes 
bűntett-esetek a közrovat alá kellően subeumáltattak vólna/in* 
nen azután sok homályos és nem egészen helyes elnevezófi| 
innen ugyanazon egy bűnös cselek vénynek különböző rova- 
tok alá aoroiása^ innen az egyszer felvett rov:itnak a követ- 
kessÖ évi táblázatban lett elejtése és ujaknak felvétele stk 

így hogy csak némely szembetűnőbb helytelenségeket 
kiemeljünk, többi közt egy rovat fordul elíS botrányos v i- 
selet-féle felirással, miféle bűntett, közvétség vngy kihágás 
legyen ez? a magyar büntetőjogban és bűnvádi praxisunk- 
ban erre hiábau keresünk feleletet. Van külön rovat: büa* 
tettrei elcsábítás feliratával, holott legtöbb bűntények- 
nél ass azokra való elcsábítás külön rovattal bir ; igaz bogy 
mind a három éven át csak egy ily általánosan hangzó ítélet 
van kimutatva, nyilván mivel csak egyedül egy törvényhatóság 
ily genericus kifejezéssel élt. Fordul elő tovább: egyház- 
sértés, midőn egy máaik rovat van ateiD^om r a b- 
1 ás ra« Az 1862-ki táblázat rovat eiyiH«g U 1 é s 

czimével bir, mely a kj' i évben » kosko- 

dás czimére Ion átváltoziatv i^^|ttlt tart ^gyík és 

másik feliratú rovat y midSni^^^^^B^^ ''>^ns^c- 

gülések| valamint a kd^r ^^^^^^^H ^juimura 



824 KONBK bíndor. 

külön külön rovatok léteznek , hol található itt a nem és faj 
közt deroarcationalis vonal ? — Az erőszakos nemi közösülés 
egyszer önállólag , másodszor u vérfertöztetéaael kapcsolato- 
san újra fordul clö. A szintoly habozó fogalmú rovat: fel- 
söbbség elleni izgatás az utóbbi években elejtetett 
A tolvajság négy öt helyen különböző felirat alatt van kimn- 
tatva, majd mint feltöréssel eszközlött lopás, majd mint forté- 
ly o s tolvajságy az utóbbi épen oly szokatlan kifejesés, hogy 
nem csak a tanelméletben nem , hanem törvénykönyveink- 
ben sem akadni nyomára, nyilván alatta a minősített tolvajlÉ 
értendő; külön van azután a lopási kísérlet, külön a tolvij- 
ság felvéve. Mit jelentsen a gyermekvesztési kis ér- 
le t , midőn egy külön rovat van a magzatéi h aj tá8ies^ 
tekre, sőt az utóbbi két évben még a gyermekszülés eltitkoU- 
lása is külön bűntény gyanánt szerepel? Miféle bűntény a több 
esetben kimutatott önbíráskodás? Az <^rgyilkoság köit 
a megmérgezés fordul elŐ, és még is a mércgkeveréa külön 
rovattal is bír. Az 1862-ki táblázatban csak a súlyos testi 8é^ 
tések vannak felvéve ; a reákövetkező két évben még külös 
rovat jelenkezik testi sértések feliratával és pedig 
1863-ban nem kevesebb mint 228, sőt 1864-ben épen 428 Íté- 
lettel ; mi szolgált e felvételnél is mérvül az egyes esetek 
kellő elkülönítésére ? Előfordul többi közt a széksértés 
czímü rovat , holott a törvényhatóságok megsértése , a nyil- 
vános erőszak , meg a becsületsértés rovatai alá vonható. De 
legsajátszerüebb a rakonczáskodás és rakoncz ál- 
lán s ág feliratával díszlő rovat, mit tartalmaz az, hová fog)S 
a jogász ; vagy törvényhozó; e kétes rovat alá vont eseteket 
sorolni y midőn ezen általános értelmű kifejezés semmiféle 
támpontot arra nem nyújt. Meg sem említve, hogy több bű- 
nös eselekvény majd így majd amúgy kereszteltetik, hol 
verekedés, hol véreno^zés van, hol az egyik rovat el van ojtvei 
hol uj felvéve, igy 1863 éa G4-bcn a fenn megneveaett rova- 
tokon kívül még következők szerepelnek , mint: gyilkosági 
bünkisérlet, közei kölesiség elleni kihágás és vétség, lAaQB- 
gás és közcsend megzavarása , azonfelül külön rovat: sea- 
d ü 1 é s-felirattal ; öncsonkítás , önvédelem határinak 



A MAGTAR KIR. KÚRIÁNAK STATISTIKAI MPKÖDÉBE. 325 

sa ; párviadal ; szökés elősegítés e, holott már van egy 
rovat rabszöktetés felírásával; zsarolási kisérlet stb. stb. 
Nem lehet ugyan félreismerni, hogy hazánkban nem 
csak a törvényszéki gyakorlatban, mely pedig eddigelé jófor- 
mán föszabályzó és egyedüli kalauz a sovány hazai büntetö- 
törvényliozád terén , hanem még a tanelméletben sincsen ki- 
vánt megállapodás az egyes bűntények mtttani megjelölésé- 
ben ; a hány régi vagy ujabb büntető jogi kézikönyv kering, 
annyi különféle terminológia is , de épen ezen sajnos kö- 
rülmény hazánk legfőbb törvényhatóságának egyik feladatává 
tenné, addig is mi^ törvényhozásilag erről megfelelően gon- 
doskodva leend , a forgalomba kerülő sokféle elnevezések 
gondosabb megrostállása után a helyeseknek talált elnevezé- 
seket az által némileg íixirozni, hogy közleményei és kimu- 
tatásaiban csak is a tudomány által elfogadott terminológiá- 
hoz állandóan és híven ragaszkodnék. Különben ez alkalom- 
mal el nem fojtható azon óhajtás, bár annak idejében, midőn 
egy uj büntetőtörvény létrehozására kerülend a sor, honatyá- 
ink figyelmét el ne kerülné , hogy a határozott , és minden 
k éter tel müségct vagy habozást kizáró terminológia milymúl- 
hatlanul szükséges kelléke egy helyes büntető codcxnek , és 
hogy ennélfogva mily elutasíthatlan szükség, miszerint a kor- 
szellemnek épúgy mint a tudomány követelményeinek megfe- 
lelő criminalis codexnek létesitésénél nem csupán a gyakor- 
lat, hanem az elmélet és a tudomány embereinek is alkalom 
adassék szakértő hozzászóllásra. 

IV. A kir. kúriához érkezett peres ügyek az 
ország egyes törvényhatóságai szerint. 

A táblázatok közt egy kimutatás létezik, mely az or- 
szág összes törvényhatóságaitól a kir. itélő és hétszemélyes 
táblához az 1862 és 1863-ki «ybep '^filönben az 1864-ki 

év első felében érkezett peres ügj <á fel : miután egy- 

felől igen érdekes látni ^ hogy a f mely hatósá- 

gok részéről nyeri nraiikat5iii6| >bb jutalékját, 

másfelöl pedig abból egysaam hogy honnan 

saokott Ic^bb febbbaiéa is ft lig legfőbb 



326 



K09BK BÍNDOS. 



törvényhatósigához intéztetDi , helyén találtak a mondott ki- 
mutatást ide igtatni, agy azonban hogy csak a két egész évet 
vesztik fe), az l864-ki évtől pedig égessen elnéslliik, miutis 
pgj félévnek adatai párhuzamozva egész évre yonatkozésdi- 
tokkal inkább zavart okozhatnak, mint sem hogy felvilif^oii- 
tásul lehetnének: az egészet három táblásatra oastjnk, Me- 
lyeknek elseje a kerületi táblák, a megyei és kerttleti törfésj- 
hatóságoknak jutalékját mutatja ki, a U-ik a ss. kir. vároio- 
két, végre a harmadik a rendezett tanácsú városokét. 





I. Táblázat. 






1862. 


1808. 




polgári úrbéri 


btatotő polgá.l .rbéri bMi 




»i^ -■ * ._ 






ügyekben ttgyekbes 




iiii 


1 ii 1 íiu 


A kerületi táblát<^l Dunán in. 62 8 


43 18 


« túl 10 2 


44 11 


„ „ „ Tiszám 


n. 18 7 


36 17 


n tál 3112 


76 11 


Abauj megyéből . . . 


70 2 6 4 


48 2 104 10 4 2 27 i 


Arad „ ... 


. 230 36 2 3 


82 5 181 38 3 2 184 » 


Árva „ ... 


18 8— 2 


19 S 61 6 3 1 28 » 


BácB-Bodrog megyéből 


48 9— S 


51 4 122 17 5 8 126 >^ 


Baranya megyéből . . 


^6 9 24 10 


76 17 169 28 52 1 57 » 


Bars „ . . 


. 43 8 2 1 


20 ~ 99 11 2 2 16 4 


Békés , . . 


35 4 1 1 


25 4 73 12 2 - 10C» áí 


Beregh „ . . 


39 .4 9 5 


66 5 99 9 21 4 74 A' 


Bihar 


. 289 35 9 2 327 68 425 71 33 ~4302S 


Borsod „ . . 


41 7 5 1 


19 — 99 20 7 — 124 21 


Csanád ^ ... 


32 5 1 - 


10 — 54 4 22 4 


Csongrád „ . . 


27 8 


44 4 63 9 1 — 49 Ip 


Esztergom ^ . . 


31 1 1 1 


18 1 49 6 1 1 10 7 


Fehér , . . 


80 8 5 2 


29 2 146 33 6— 35 17 


Gömör és Kis Hunt megy. 


43 7 6 — 


'.3 8 80 9 i»l — 27 5 


Győr megyéből . . . 


59 1 9 — 


6 1 73 2> 4— 11 2 


Hajdú kerületből . . . 


10 2 


50 1 39 7 43 4 


Heves és K. -Szolnok megy 


71 15 5 2 


61 10 143 18 10, 1 123 » 


Hont megyéből .... 


38 3 1 4 


25 4 70 11 6— 18 2 


Jászkún kerületből . . 


38 15 


68 4 11113 72 118 


Kikinda „ ... 


1 


11 10 2 


Komárom megyéből . . . 


79 1— 5 


29 4 143 5 8— 56 7 


Közép-Szolnok megyéből . 


15 4 3 1 


34 1 61 6 90 80 


Kővár vidékből . . . 


10 1 2 — 


10 8 88 8 4110 4 l 



▲ M A6TAB KIR. KÚRIÁNAK BTATI8TIKAI MŰKÖDÍSE 827 



Krassó megyéből 

Rraszna „ 

Liptó „ 

MármaroB „ 

Mosony „ 

Nógrád „ 

Nyitra „ 
Pest-PibB-Solt megyéből 
Pozsony megyéből 

8áiOB „ 

Somogy „ 

Sopron 9 

Szabolcs „ 

Szathmár „ 

Szepes „ 

Temes ^ 

To]na „ 

Torna „ 

TorontAl „ 

Trencsén „ 

Turócz „ 

Ugocsa „ 
Ungh 
Vas 

Veszprém „ 
Zala 

Zaránd ^ 

Zemplén „ 

Zólyom n 



1863. 

pol gár nrb ér i büntető 

Ügyek ben 

- á ^* s ^ a 
.h 5 i 5 Á 5 

M JS M JS Já £ 

57 3 29 — 

12 2 4— 33 — 

46 8 2 1 9 — 

30 2 1 — 91 2 

17 2 1— 11 — 

136 26 7 2 42 ö 

126 20 29 4 

154 43 25 2 105 18 

133 6 4 12 42 2 
4 2 
4 



1868. 

polgári urbóri bttntoto 
I — '^ —1 

Ügyekben 



3 
J 



93 13 

122 12 6 

70 9 7 

134 13 4 

52 7 2 



11 — 
64 8 
20 3 
43 2 
56 1 



68 8 17 3 14 - 



53 18—1 

91 17 3 3 

2 4 3 — 

106 13 1 1 



36 6 
42 1 
18 — 
72 8 



44 
39 



5 

4 1 — 

28 2 

46 7 10 4 
67 5 1 1 
52 6 13 1 



12 8 



42 
22 
37 



32 6 4 6 56 



19 1 

11818 4 3 
9 4 1 — 



11 



44 8 
11 9 



■^ 1 Z S M 

109 25 43 6 

28 4 1— 34 3 

95 18 42 9 

99 12 7 1 92 14 

49 9 14 2 18 1 

280 39 16 1 41 3 

293 26 1 - 57 14 

562 83 34 1 197 64 

186 31 3 1 60 14 

116 25 20 2 19 17 

174 32 13 2 77 12 

123 13 8 1 27 5 

222 49 18 1 162 28 

185 13 16 2 153 24 

59 12 25 4 9 — 

129 19 7 1 64 17 

147 33 34 1 

20 1 11 2 39 5 

208 23 73 28 

134 18 2— 25 — 

94 13 2— 6 — 

98 10 7— 19 1 

85 10 3 1 34 9 

110 14 17 1 50 7 
102 25 9 2 43 8 
107 16 88 2 114 19 

18 2— 2 6 — 

19133 20 4 65 16 

84 4 2— 23 5 



A szab. kir. város 
neve 



Arad .... 
Bakabánya . . 
Bártfa .... 
Bazin .... 
Beszterczebdbya 



n. Táblásat 
polgári büntető 

.a ^ 

M ja 
tábl. it 
11 1 
1 — 



.0 






polgári 



táblai ítél. 



264 

9 

13 

4 

17 



26 
2 
2 



5 ^ ^ 



M 

táblai itd«t 
S80 4i 
11 

e . 
e 
9 



Mntotőilgf 



326 


KONBK 


BÁNDOB. 








A szab. kir. város 


polgári 


büntető 


polgári lytfntetcí üfi 


neve 


iú 


fei 


.^ 


■i 


:á 


H 


Á «■ 




ú 


5 


á 


1 


2 


M 


ú ^ 




M 


pC 


M 


M 


Im 


Ji 


Já ^ 




táblai itél. 


tábl. it. 


táblai it^et 


táblaiit^ 


BélabáD'/a . . . 


5 


1 


— 


-— 


3 


3 


— _ 


BrezDÓbánya . . 


f) 


— 


l 


— 


22 


1 


1 — 


Buda 


166 


11 


10 


' 


211 


31 


22 2 


Debreczen . . . 


92 


6 


30 


4 


144 


19 


49 20 


Eperjes .... 


24 


3 


— 


— 


36 


8 


2 - 


Esztergom . . . . 


IH 


1 


4 


1 


35 


5 


11 2 


Felsőbánya . . . 


5 


~ 


3 


— 


6 


2 


— — 


Győr 


58 


3 


1 


— 


40 


24 


8 - 


Kassa 


71 


5 


7 


1 


132 


20 


9 2 


Késmárk 


— 


— 


— 


— 


2 





— 


Kecskemét . . . 


48 


4 


12 


— 


159 


15 


13 - 


Kis-Marton . . . 


3 


— 


— 


— 


— 








Komárom . . . 


U 


1 


2 


— 


45 


4 


6 - 


Korpona .... 


30 


3 


— 


— 


19 


2 


1 - 


Körmöczbánya . . 


10 


4 


— 


— 


14 


3 


— — 


Kőszeg .... 


15 


— 


1 


1 


14 


4 





Libetbánya . . . 


— 


— 


— 


— 


— 


— 


- 1 


Lőcse 


IG 


3 


— 


— 


16 


10 


__ 


Modor 


— 


2 


— 


— 


3 


3 


_^ ^_ 


Nagyszombat . . 


. 34 


4 


2 


— 


52 


16 


6 - 


Nagybánya . . . 


24 


2 


7 


4 


48 


7 


8 - 


Pécs 


50 


4 


7 


1 


104 


14 


11 3 


Pest 


718 


77 


07 


10 


1038 


155 


63 10 


Pozsony .... 


. 198 


10 


10 


2 


189 


22 


21 á 


Buszt ; 


— 


— 





— 


2 







Soprony .... 


27 


2 


19 


5 


30 


4 


16 1 


Szabadka . . . 


79 


3 


19 


5 


136 


15 


19 6 


Szakolcza . . . 


8 


1 


1 


— 


14 





2 — 


Szatbmár-Németi . . 


58 


3 


3 


— 


73 


7 


2 — 


Selmeczbánya . . . 


27 


4 


2 


— 


22 


3 




Szeged 


134 


13 


38 


6 


174 


23 


75 18 


Kis-Szeben . . . . 


1 


2 


— 





10 


. 




Székesfehérvár . . 


29 


5 


— 


1 


34 


4 


U — 


Szentgyörgy . . . 


3 


— 


— 


— 


6 






Szepesi XVI város 


.SÍ 


1 


6 


1 


26 


4 


7 1 


Temesvár . . . 


79 


9 


15 


4 


lOj 


16 


8 2 


Trencsén . . . . 


5 


— 


1 


— 


16 






Újbánya 


— 


— 


— 


— 


1 





— — 


Újvidék 


32 


1 


15 


1 


35 


3 


16 1' 


Zólyom 


2 


— 


— 


— 


2 





1 — 


Zombor .... 


14 


8 


3 


— - 


60 


4 


9 1 



A MAGTAR KIR. KÚRIÁNAK 6TATI8TIKAI MŰKÖDÉSE. - 329 



III. Táblázat. 



Rendeleti tanács 
és város 

Baja . 

Békés . . 

Becskerek 

Beregszász 

Csáktornya 

Czegléd . 

Csongrád 

Eger . . 

Érsekújvár 

Félegyháza 

Fülöpszállás 

Gölniczbánya 

Gyöngyös 

Gyula . . . 

Hibbe . . . 

H. M.. Vásárhely 

Jászapáthi 

Kanizsa . 

ELis-Marton 

Legrád 

Mármaros-Szigeth 

Mezőtúr . 

Miskolcz . 

Mohács 

Munkács . 

Nagykároly 

Nagy-Körös 

N.-Lipcse 

N.-Várad 

Nyitra 

Nyíregyháza 

Ó-Buda 

Pápa . . 

Palota . 

Privigye 

Ráczkeve 

RimasiombttC 

Rosnyó . . 

Rósaahegy • 

Ssántó . . 

BBentat . . 



1862. 
A kír. cs hétszem. 
táblai ítélet összesen 

18 . . . 

10 . . . 
18 . . . 

8 . . . 

2 . . . 
16 . 

20 . . . 

U . . . 

4 . . . 

1 . . 

1 . . . 

1 . . . 

11 . . 
24 . . . 



24 

1 

7 

4 

8 

23 

8 

15 

12 

11 

1 

86 

4 

151 



1868. 

Összesen. 

64 

38 

. 62 

8 



17 

í.O 

40 

7 

2 

2 

5 

41 

86 

7 

39 



23 
1 

38 

26 

17 

28 

81 

l 

67 

11 

198 

4 

32 

97 

n 




330* EOTVBLBO. 

1862. 1863. 

Rendezett tanáce A kir. es hétszem. rSo««fc.«« 

da város tálai ítélet öSBzeflen ^wwjsen 

Szent-Endre ... 20 25 

Somorja — .*.... 2 

Szolnok 27 80 

Szombathely, ... 6 23 

Szilágy-Somlyó 1 7 

Tasnád . . . • . 4 2 

T. Sz.-Márton ... 1 2 

Zalaegerszeg ... 1 — 

Zenta — 20 

Zilah 11 39 

Zsolna 2 — 

Vácz 25 29 

Versecz 61 80 

Veszprém .... 8 35 

Vinga 1 2 

E három táblázatból különösen a felebbezett perek ni- 
mából nem csekély érdekű következések levonhatók , tg} 
tekintve az egyes vidékek nagyobb kisebb vagyoDOsaágát éi 
ebből származó polgárügyi perek számviszonyáty mint tekint- 
ve azon vidéken lakozó népek nagyobb kisebb perlekedéti 
és büntető cselekvényekre való hajlamát, ast azonban as ol- 
vasóra bízván , u jelen értekezést azon óhajtással zárjuk be, 
hogy a magyar kir. kúriának statistikai működése iatápoift 
egy országos statist. hivatal közreműködésétől mennél több 
utánzót leljen hazánk politikai és törvényhatóságainál. 



EGYVELEG. 

Ansztria vasútai. 1863 vegén 795 mfld. vasiit volt a forgalom- 
nak átadva, 1864-bcn a következő vonalok készültek el : 

Klagenfurt- Villach 5 njfld. 

Néhány kőszén pálya, melyek összes hossza 1.^ ^ 

összesen 6.« mfld. 
Ez 1854 óta a legkisebb növekedés. Ugyanis a vasotak hostis 
következőleg növekedett : 



BOTYBLEO. 3S1 

1854-beD . . S6., mflddel 1859. . . 82., mflddel 

1856. . . . 28., „ 1860. . . 72-. 

1856. . . . 58., „ 1861. . . 42., „ 

1857. . . . 74., „ 1862. . . 19., 

1858. . . . 97., „ 1868. , . 4f)., 
Épülő felben a következő vonalok voltak 1864-beiL: 

Bozen-Inszbruk I6.5 míld. 

Soprony-Kanisza 22. „ 

Zágráb-KárolyvároB 6. 

Padua-Kovigo 5., „ 

Turnau-Kralup 11., „ 

Sditterteich-Eger-ABch 5., „ 

Pest-Losoncz 2^, 

Alföldi 10. „ 

ösBzesen 97.4 mfld. 
Nagybritanniában 2.^ Francziaországban 6.,, Németországban 
6., területi Q mfldre eaik 1 mfldnyi vasút. Poroszországban 1868-ban 
79^., mfld. vasút volt, azóta lOS-o, mfld. új vasút épült, 184... mfld. 
épülőfélben s 411^ mfld. engedélyezve van. 1868 végéig a porosz 
vasuUk 4867, millió Ullérba kerültek. 



Franeziaorazág kereskedelmi for|;alma 1864-beu : ónszes 
bevitele 2,480.214,000 frank, összes kivitele 2,909.489,000 frank. 1868- 
ban a bevitel 2,426.879,000, a kivitel 2,642.559,000, 1862-beii a bevitel 
2,198.555,000, a kivitel 2,242.681,000, 1861-ben a bevitel 2.442. 828,000, 
a kivitel 1,V)26. 260,000 frank volt. 



Aasztrla a a német yámegylet népességének rogyasitö 
képessége a következőkből Ítélhető meg. 1861 ben egy-egy lélekre 
esett. 

Ausztriában A vámegylct területén 
Nyers vas, vámegyleti font . . 18.^ .... 89.i 
Kő- és barnaszén, vámegyleti 

mázsa , 2.o • . . . !().» 

Gyapot, vámegyleti font 2.5 ... . 4.. 

Gyapjúi n » . . • U - . . . U 

Nyers selyem, gramm . . . 18., . . . . H 

Kávé, vámegyleti font ... !!.,••••& 

Téa, gramm &,•.-*:. U, 

Cznkor, vámegyleti font 4e ^ • • . - tb« 



332 EOTVfcLKG. 

A Magyar FAIdhitelintéiet iVni. negyedévi ki muta 
t á B a 1865 Bzept. 30. 

A c t i V u m, 

1. JeUálogi kölcsönök (i5.535,963 ft 95 kr. érö 
jelzálog által fedezve) 

a) záloglevelek 8 jövedékjegyekben . . 18.560,840 ft. 39 kr 

b) készpénzben fa 163. §. szerint) . . 666,960 ^ 47 , 

18.226,800 ft 87 kr 

2. Rendelkezésre álló Összegek : 

a) készpénz készlet 17,488 ft. 88 b. 

b) leszámítolt váltók legfelcbb bárom havi 

lejárattal. 588,659 ft. 75 k 

c) pénzintézeteknél rövid felmondásra . . 300,600 ^ — . 

d ) követelések folyó számadásokra . . . 138,273 « ^ * 

1.045,092 ft. 18 , 

3. Előlegek intézeti értékpapírokra .... 398,561 , 69 kr 

4. Az osztrák nemzeti bank zálogleveleinek 

készlete 30,900 „ — . 

5. A tartalékalap értékei, nevezetesen : 

a) 900,000 fr. intézeti záloglevél á 70 . . . 630,000 „ — . 

b) 30,800 „ 10 éves jövedékjegy á 90 . . 27,720 ^ — , 

667,720 ft. -kJ. 

6. A kölcsönös l'/n-os jótállási alap záloglevelei 80,600 ft — kr. 

7. Fölszerelés 8,000 , — - 

8. Alapítványi kötvények 1.472,800 , — , 

9. Záloglevelek törlesztési számlája .... 60,728 „ 79 . 

o. é. 16,975,428 ft 53 k 

P as s i V um. 

1 . Sorsolás alá eső záloglevelek forgalma 
(34.432,147 ft. 1 krt. érő jelzálogok álUl 

fedezve) 11.754,400 frt. — kr 

2. 10-éves jövedékj egyek forgalma 5.075,859 

ft. 25 krt. érö jelzálogok által fedezve . . 858,100 frt. — kr. 

3. 5-éves jövedékjegyek forgalma (16,403 fr. 

84 krt, érő jelzálog által fedezve) . . . 1,600 , — , 

4t, Fizetési utalványok forgalma .... 1.115.469 ^ , 

5. Lejárt kamatszelvények forgalma : 

a) záloglevelek után 9,088 » 76 « 

b) 10 éves jövedékjegyek után 300 , , 

97«88 , 76 , 



Sd^TYELSa. 



388 



0. ixktézet^ tartó ssás folyó szimadiaokra , ^ 76)174 
7* Intézeti adósaktól teher kifizetésre yíbz 

ezatariva , , , 317,1^1 

B* fiiztoaitáei alapok : 

a) az alapítváityi és tartaléktöke (az orszá- 
gos alap altul befizetett o. é. 500.000 ft be- 



foglalásával j ó, e. j . . . . 
b) kölcsÖnÖB 1%-os jótáUáei alap 



9. 

10. 



Törleazté»l alap < . . 
Tdbb izámbi egyenlege 



2177.000 
127,*267 



74 



64 



2J04,&67 „ - „ 

. 60,728 n ^9 n 

. 483,153 rr SÍ n 

16.976,428 ft 53 kr 



i 



Ausxtrfa rép«rzii kor-terme] és érdi az lB64e,-d Ikí tí z 1 e t- 
é V b e ü a következő adutok tt?tettck k'6/.^v t fzakorrepával 69,869 
liold volt beUltetvei 1842 holddal több mint 18$3-ban. A betakarított 
3 feldolgozásra került répamennyíst^g 20.^ millió mázsa, 5-i^ millióval 
több miiit 1863^baij; a beajíolgáltutott adú 8,490,000 ft.,a2az 2.178,00u 
frttal több mini 1863 bau. A uycrt nyers czukor memiyigdge körQlbe- 
löl 1.550 jOOO becsi niáí'.Ba, melyoek pt'njccrteke 28 Ví öiíIIjó ft, Azo&- 
kivUl a melaBBzébót majdnem 2., millió fok szesz nyeietett , melynek 
páuzért^ke 1.143,000 ft, ü mely után 195,000 ft. adó fizettetett. A czu- 
kor termelésnél alkalmazott munkáitok száma 43^900, kiknek munka- 
díja több mint 2., millió ft. A gyártdsbau H4 gyár vett részt, 8-czal 
tűbb mint az tlötte való évben ; azok közöl b. Szina sz. miklósi gyá- 
rában fíibb mint 600,000, egy más gyárban több mint 500,000, egyben 
több mint 400,000, 7'ben több mint 300,000, 16^ban több mint 200,000, 
71-ben több a 47-beu kevesebb mint lÜÖ,0OÜ bécBi mázsa répa dol- 
goztatott fel. 



A Dauábál n l'eketeieiigerre iKálfl üajék szama az európai 
DunabajÓKáfli bizottság rendeletéből készített jegyzékek szerint a 
következő volt : IfíOl-ben 2902 hajó 400,966 teherre! ^ 1862 ben 2842 
bajó 410,372 teherrel; 1863 ban 2891 hajó 468,909 teherrel Ezenki- 
vtil személyözállító gözüs: IBöl-ben 182; 18*^o *^--x 173, 1863-ban 208. 
A 8 zetnélyííz állító gőzösök elmdlűzéiével 1 itkezölejz: ré- 

szesültek az egyes állanick a bajóforgalo 73 

hajóval 140,350 teherrel ; h török bbogó l ; 

az olasz 368 bajóval 81,237 teherrel ; a al 

73,533 tebeiTel : az osztrák 225 liitjóval ( )1 

bajóval 12,143 teherrel; s végre a poros? t 

a hanszáaok lobogója 1 hajóval 202 tp^ 




834 BOTVBLBG. 

DohánylermesBt^s a nénet váM^gylet tertUetén. A. máh S 

^vben 1861—1863. a dohánytermesztés Németországban mindinkább 
terjedezett. A vámegylet területén t. i. a dohánynyal beültetett fóldek 
kiterjedése s az aratott száritott dohánylevelek süly mennyÍBége tett: 
porosz holdat vám mázsát 

1861-ben 66,885 354,335 

1862-ben 61,232 485,193 

1863-ban 84,317 682,051 

£ szerint egy porosz holdon (1 porosz hold = O.74 bajor hold 
vagyis Tagwerk=V«kat.hold) tehát termett az első évbeu: S.,^, a má- 
sodikban 7.0, , a harmadikban 8.0, vámmázsa szárított dobány. A do- 
hánynyal beültetett földek ekkép oszlottak fel az egyes országol 
között : 

1861. 1862. 1863. 

Poroszország, Anhalt- 

talstb 20,596 21,906 27,580 porosz hold 

Bajorország . . . 12,138 13,434 18,850 

Szászország ... 48 58 118-, „ ,, 

Hannovera . . 1,228 1,545 2,144 „ 

Würtcmberg ... 189 262 073 

Baden 18,722 20.616 29,468 „ 

Kurhasszia .... 529 697 886 „ „ 

Hasszia, nagyherczeg- 

s^g 1,824 1,982 3,844 

Thüiiugia .... 604 727 750 „ 

Braunschweig . . 7 5 ^-s « ?, 

Nasszau .... 24,,„ 24,,,, 128/,«o ^ 

Frankfurt .... '/. '/, ^ „ 

Egy vámmázsa szárított dohány ára átlagosan körülbelől 8 tal- 
lér volt 1863 ban, ügy hogy a dohány termesztök körülbelől 5.456,708 
tftliernyi jövedelmet nyertek. 




A statiatikai ée nemzetgazdasági Küzleiuények 
elsÖ kötetének tartalma. 



Előszó » 2 

I. Kz úrbéri rende^^s é^ tagoiítás ilgyi^nek áHásti Magyarország- 
ban* L^lntfaif Menifkéríiól .,,,*,»..,.., 5 

IL Elemi tanügy a c&anádi rém. katb. egyházmegye területéa 

18*'/3-ben. Dr. BarÉÍ Józs^fii'd . , , . 72 

IIL Eiemi taniigy a szepeai rö»n. kath. egyházmegye területén 

imi/^-hm, Dr. Barsi Jézsefm . . . . , 96 

IV. Az osztrák nnnztitgazdRftági fcjlŐdtÍB 1. Li|)ót. alSitL Keleti 
KdrQlytöl . 110 

V, Neliány dflzre vétel a kazyállalntok engedélyezéséről ée ellen- 

őrbe a érol, TFewiiigér VhitíitH\ . 137 

VI- Pest városának egész a ég ügyi és lebéazeti visaonyai 1864-beii^ 

Dr. Tonnay Kúroi^tul ,...,..,..*.., 161 
VI r Elemi tiiiiUgy a Bzatnsári r, kath. egyházmegye területén 

lÖCl/i^beii. Dr ^ífr« J<ísíí»/f6í , . , . * 172 

VII L Elemi taniigy ii váczi r katbt egyházmegye területén löÖl/,* 

bt^iu Dr. Bfkvtl Jo^efii}! , ... 186 

IX. Magyaroi-sAiág álladalnü és orss&ágo» átjai (térképpel). F^st 
Vilmoétol .,.,,..... 204 

X. A magyar, kir. Kúriának statistikai működése. Dr, Ktmtk 

Sándortól 2$B 

I i:fyvelef. 

Tiazavíilgyi vasúttársulat, 137. lap. ; Az osztrák posta forgalom^ 
137, 1. ; Az ausztriai nemiSíHi bank állása lBt)4. decz. Il-kén , 136, l ; 
Ai általánoB ossstrák foldhitflintézet állapota ItíOi"-. jíiii, inílttv*^li ^^^ 
h ; A bécsi lessíámítüló bank 1864 ben, 139 J.; A bécsi 1 
lege lö64'bt'ni 140. L; Az auöxtriai uemKCti bank 11 
Iája, 141 :, ; Az angol osztrák bank 1864- bei j, 144. l.! 
lHtJ4 b<*fj, íify. l\ Erdélybölj 145, L; 8tati&tikái kin 
vániegybU ki^rél'^l ass 186t-diki t^vröl , 146 !. Adatol 
rikai államok viszonyairól, 149. l. ; A kiila, Mhitír ' 

kiadásai ^m ad/>»ságai ^ 152. I ; A néin< t ' 
■védelme, 153. L ; Aniztria áruforgalma « 




L 




r^ 



TARTALOM. 



•zág kiviteli dobánytermelése , 164. 1. ; Nagybrítannia gymrmaHi, 
155. l. ; Francziaország búzatermesztése, 167. 1. ; Az egyházi állam, 
157. 1. ; Poroszország bányatermelése , 158. 1. ; Magyaronság még- 
termel<''se , 158. 1. ; Ausztria telegrafyonalai , 169. 1. ; Oroaxomáf 
pénzügyi viszonyai, 159. 1. ; az éjszakamerikai RgyeaÜU államok vas- 
űtai, 159. 1. ; X kőolaj fogyasztása , 159. 1. ; Olassorsaág selyemter- 
melése , 160. 1. ; Ausztria állami adósságának kamatai 1865-ben, 1C0.L 
Ausztria vasutai, 830. 1. ; Francziaország kereskedelmi forgalma, 8Sl. 
1, ; Ausztria s a német vámegylet népességének fogyasxtási k^peMégt 
831. 1. ; a magyar földhitelintézet 1866 szept 15kei kimutatása 8811. 
Ausztria répaczukor- termeléséről, 388. L ; a Dunából a Feketetengem 
siállt higók, 883. 1.; dohánytermesztés a német yámegylet terttletái 
384. 1. 



1 




1 


1 


THE NEW YORK 

FUBLIC LIBRARY 

AfitOfI* LLMklC MID 1 

HlDCM Tv «4^Atl.>f|«U 


1 


^^^^H 




^m 



STATISZTIKAI ÉS NEMZETGAZDASÁGI 

KÖZLEMÉNYEK. 



A HAZAI ÁLLAPOTOK ISMERETÉNEK 

ELŐMOZDÍTÁSÁRA 

KIADJA 

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 

STATISZTIKAI BIZOTTSÁGA. 

SZERKESZTI 

HÜNFALVY JÁNOS. 



MÁSODIK KÖTET. 



PESTEN, 

BaOK.HBRRQBR FERDINÁND MAGYAR AKAD^:MIAI KÜNYVIkITSNIl. 



MDCCCLXVL 



THE NEW YORK 

PUBLIC LIBRARY 









A870R, LENOX AND 
TIH>CM r * '^ATIOÍIt 

R 19C31 L 



Kyom«tott Emicb Ou, tiv. magf. ak.d. nvomdá.^nil, IV^tcn. XfTt. 



ELEMI tanOgy a veszprémi bgyházmegtében. 57 

núlnak együtt E^ek kézi munkákban is kapnak útmutatást. A 
tttbbí iskola mind csak egy osztályú. Magyarnak van írva 22, 
magyar-németnek pedig három. Tanitó e kerületben van be- 
inra27y de mind csak al- vagy segéd-tanitónak van jellemezve. 
Tanképes gyermek volt : fíű 1>046, leány 921, összesen 1,966. 
Tettleg járt : fiű 766, leány 668, összesen 1,434. 
C) Karádi esperessé g. E kerületben 33 iskolát 
mutat a hivatalos tábla, de az egyházak száma csak 15, a fiók- 
egyházaké 11 ; 200 leieknél többet számláló más helység csak 
uégy, összesen 30. S így három iskolának a helyét sejteni sem 
lehet Az anyaegyházak egyébiránt ezek : Adánd, Andacs 
Endréd, Kapoly, 'Earád, Kiliti, Kőröshegy, 
Miklósi, Nágocs, Nagy-B erény, Ságvár, Szólád, 
Tab, Török-Eopány és Zamárdi. A fíókegyházak: 
Bálvány osy Kerek i, Német-Eg ros, Nyim, Őszöd, 
Szemes, Szorosod, Teleki, Torvaj, Zala és Zich. 
Más népes helyek: Kára 216, Köttse 280, Puszta-Sze- 
mes 239 és Szárszó 229 lélekkel. Adánd,Karád, Tab, 
és T ö r ö k-K o p p á n y mezővárosok. Az iskolák közöl há- 
rom mondatik kétosztályunak, a többi csak egy osztályú. Ma- 
gyarnak van beírva 27, vegyesnek, vagyis magyar-német- 
nek 6. Tanitót a tábla 38-at mutat fel, de valamenyit az al- 
vagy segédtanítók rovata alatt. 

Tank^pes gyermek volt : fiú 1,325, leány 1,237, összesen 2,562. 
^ Tettleg iskolába járt : fiú 1,122, leány 1,060, összesen 2,182. 

Az egész Sümeghi föesperességben ezek szerint van is- 
kolai kerület 3, anyaegyház 37, fiókegyház 35, iskola 91, és 
pedigmagyar 77, magyar-német 14, fÖtanitó egy sem, al- vagy 
sögédtanitó 100. Tankópes gyermek : fiú 3,442, leány 3,184 
i^»8zesen 6,626. Tettleg iskolába járt : fiú 2, 960, leány 2754, 
í^Bzesen 5,714, vagyis 77. 18%. 

V. Zalai főeeperesség. 

A Zalai föesperesség három iskola kerületet foglal ma- 
giban, úgymint a Keszthelyit, Ki s-K omáromit és 
^ ftgy-K a n i z 8 a i t. Ezeknek részletei a következők : 

A) Keszthelyi föesperessóg. £ kerületben 27 



[ 



THE NEW YORK 

PUBLIC LIBRARY 

ASTO^, LENOX AND 
TILDCW ■" • '^ATlCmt 

R ISCJt L 



Nyomntutt Emú:li Ou.Htiv, magfjr. *.\níi. nvomdistnál, IV>tou, 1»^«. 



I. 

A FÖLDBIRTOK STATISTIKÁJA MAGYAROR- 
SZÁGBAN, TEKINTETTEL CSEHORSZÁG 
EBBELI TÖREKVÉSEffiE. 

Dr. Kőnek Sándortól. 

Valamint az anyaföld foalapja az összes mezögazdaság- 
nak; úgy a földbirtoknak statistikája is induló és nyugpontja a 
mezőgazdasági statistikának. A földbirtok minden államban 
felette nagy történeti, de még nagyobb statistikai fontossággal 
bír; mert a milyen érdekes a birtokviszonyoknak koronkénti 
fejleménye történelmi, ép oly tanulságos jelen alakulásuk sta- 
tistikai szempontból. A földtalaj oly bensőén van egybekötve 
a rajta élö nép sorsával, a népek mivelodési törekvéseikkel 
oly közvetlenül hatnak vissza az általok lakott földre, hogy 
minden államban már a fold állapotjából lehet némi biztosság- 
gal következtetni a rajta lévő nemzet miveltségi fokára. A 
telkeknek az egyes mivclési ágak, valamint az egyes birtoko- 
sok közt mennyiség és míaőst'^ szerinti felosztásától legna- 
gyobbrészt függ a fiildmivelésnek, söt az egész mezei iparnak 
bel- és külterjes fejlési képessége. A mezőgazdasági statisti- 
kának ennélfogva mindenekelötte és kiválólag a földnek a 
különféle társadalmi szempontok szerinti megvizsgálásával, 
vagyis az összes birtokviszonyok megismertetésével kell 
foglalkodnia. 



4 KŐNEK 8ÁKD0R. 

E feladatnak azonban nem felelhet meg; legalább nem 
teljesen megnyugtató sikerrel; sem az elméleti, sem a gyakor- 
lati magánstatistika; ha csak a kormány maga részéről kösre 
nem mflködik ; katasteri felvételek, telekkönyvi és egyéb köz- 
hatósági feljegyzések nélkül a magán buvárlás; bármily szak- 
avatott és buzgó legyen is aZ; nem érhet czélt Szerencséjére a 
tudománynak; szerencséjére a mezőgazdaságnak sehol a magán 
érdekek nem találkoznak oly szerencsésen a kormány köz- 
és államgazdaeági érdekeivel, mint e téren. Akár a közigaz- 
gatás finánczérdekeit tekintsük, melyek a közjövedelem leg- 
bővebb forrásául kínálkozó telekadónak lehető biztosítását és 
eszélyes növesztését sürgetik ; akár a közgazdasági érdeke- 
ket vegyük figyelembe, melyek az adóképességnek folytonos 
emelését, és igy a productiv erőknek nemcsak óvatos meg- 
kímélését, hanem fokozatos gyarapítását is parancsolólag kö- 
vetelik , a közigazgatás ezen államgazdasági fontos feladvá- 
nyának megközelítő megoldására számos kérdéseket kényte- 
len felvetni, melyekre csak a földbirtok statistikája adhat 
megnyugtató feleletet, és ez kényszeríti a kormányt saját ér- 
dekében oly statistikai miveletet létrehozni , mely, midőn köz- 
vetlenül az ő érdekében működik , egyúttal a tudomány és az 
élet szolgálatára is lehet. 

Éreztetik is ennek szüksége nem csupán a szaktudósok, 
hanem a kormányok részéről is. Már a brüsszeli nemzetközi 
congressuson a kormánybeli képviselők készséges hozzájáru- 
lásával végzésképen kimondatott : hogy kívánatos, miszerint 
a telekkataster minden országban és pedig lehető egyforma 
tudományos rendszer szerint létesüljön. Már akkor felismer- 
tetett szüksége egy az egyes birtokosok nevét és minden bir- 
tokrészletnek nagyságát, valamint a külön mivelési ágakat 
feltüntető telekkönyvnek ; ugyan ez alkalommal éreztetett to- 
vábbá annak szüksége is^ hogy minden községben az egyes 
birtokrészleteknek értéke és évi jövedelme is külön felvétes- 
sék ; végre még annak is felismertetett szüksége, hogy a bir- 
tokban, a határjárásban, a mivelési ágakban és a földértékben 
évről évre beálló változások időnkint pontosan feljegyeztes- 
senek. 

A bécsi és még inkább a londoni statist. congressuson 



A FÖLDBIRTOK STATIST. MAGYAR- É8 CSEHORSZAOBAN. 5 

a birtokátniházás és megtcrhcltetés statistikája egyik kiváló 
tárgya volt beható tanácskozásoknak ; jelesen az utóbbi con- 
gressuson egyenesen azon kivánalom fejeztetett ki : bár a kor- 
mányok semmi fáradságot ne kímélnének a fekvöbirtok idő- 
szaki átruházását feltűntető tökéletes statistikának létrehozás 
sában. Még egy lépéssel tovább ment a berlini nemzetközi 
stat. congressusy mely szellemdús elnöke Dr. Engel genialis 
szakavatott elöterjesztvényei folytán nemcsak többrendü kér- 
déseket határozott az egyes kormányokhoz az iránt intézni, 
hogy a bírtok nagysága mily terjedelemben, mely utón és mó- 
don, és mennyi költséggel szokott nálok felvétetni, hauem 
azon közös módozatok és mintázatokban is megállapodott, 
melyek szerint e felvételeknek kellene megtörténniök, hogy a 
nyert eredmények intemat ionalis szempontból összevethetők 
legyenek. 

Ha mindjárt ezen berlini congressus nem fogadott is el 
mindent, mi az előkészítő bizottmány által javaslatba hozatott 
mégis félreismerhetlen az e téren történt haladás. Mindenek 
előtte a külön mivelési ágak, melyek szerint a telekbirtok fel- 
veendő, szabatosabban határoztattak meg ; minden egyes ágra 
nézve kimondatott : hogy mely feljegyzés látszik különösen 
kívánatosnak, névszerint a szántóföldeknél, kertek és szőlő- 
hegyeknél, rétek és legelőknél, erdők , turfaásások , viztérek 
és egyéb módon használtatni szokott telkeknél (péld. kőfejté- 
sek, mészégetések, agyag-homok-területek, lápok, mocsárok 
stb.) elégségesnek találtatott feljegyezni a témagyságot meg 
az évi jövedelmet, mindkettőt úgy az országban divatozó mint 
a firanczia mérték és pénzérték szerint ; az udvartelkek és 
épületek, közutak, folyóvizek, tavak és használatlan térségek 
iránt elégséges csak a kiterjedésnek felvétele. Ugyanazon 
berlini congressus szükségesnek vélte az egyes kormányokat 
felkérni, hogy a mivelési ágakban felmerülő minden változás- 
ra is kellő figyelmet fordítsanak, e czélra különösen azt ajánl- 
ván, hogy legalább minden 10 óv után új felvételek eszközöl- 
tessenek. — Kell-e az ily minden évtizedben ismétlendö fel- 
vételnek hasznát még külön indokolni, nem kivánják-e a leg- 
fontosabb állami és társadalmi érdekek , hogy például tudva 
legyen, vájjon a szántóföldek terjedelme nagyobbodott-c az 



6 RONEK 8ÁND0B. 

utokó évtizedben, és nem történt-e ez a rétek rovására? 
vájjon magok a rétek nyertek-e tér- és jövedelemnövekvést, 
megBzükült-e és mennyire a legelS, a kertek és szSIÖk kiterje- 
dése növekedett-e vagy sem ? nem csökkent-e az erdötalaj, az 
erdöbirtok évi jövedelme emelkedett-e vagy nem hanyatlott-e? 
a lápok, mocsárok, homok és egyéb termötlen terCÚetek bele- 
vonattak-e azon évtizeden át a közmivelés hálójába, és meny- 
nyiben tétettek azok jövedelmezőkké ? 

Kem kevésbbé fontos a földbirtoknak politikai és socia- 
lis jellemzése, vagyis az egyes telkeknek a birtokosok politi' 
kai és társadalmi állása szerinti osztályozása. Noha az ujabb 
kor szabadelvű haladásával legtöbb polgárosodott államban a 
hűbéri viszonyok megszűntével, a fekvő birtokkal ezelőtt egy- 
bekötve volt számos előjogok és szabadalmak jobbára el- 
enyésztek, és így a föld felszabadításával a régebben fenfor- 
gott nagy különbség a nemesi , polgári , és paraszt, hűbéri, 
jobbágyi és szabad, allodial birtok közt nagyobbrészt teljesen 
megszűnt, mind a mellett a birtok egyes nemei közt társadal- 
mi szempontból még jelenleg is elég nagy különbség forog 
fenn* így például hazánkban daczára annak, hogy aföldteher- 
mentesités folytán a jobbágyi birtok teljesen felszabadult, 
még is mily nagy különbség van mai nap is a nemes és pa- 
rasztbirtok közt , akár tekintjük az ú. n. kisebb kir. haszon- 
vételeket, akár a telek eldarabolását gátló intézkedéseket, 
akár végre a fenmaradt némely földterhekct. De elnézve is 
attól, hogy még sok helyt a feudális viszonyok több kevesebb 
maradványa látható, mintpéld. az adományzási javaknál, vagy 
péld. a katonai határőrvidéken a házközösséghez tartozó törzs - 
földekre nézve. Ha a földbirtoki jog még oly egyenlő alapra 
van fektetve , még is minden államban az egyik vagy másik 
birtokkal nagyobb kisebb kötöttség jár, mint péld. a holt 
kézről szólló törvényeknél fogva az egyház, szerzetrendek, 
vallástársulatok és egyházi testületek kezén levő birtokra néz- 
ve ; politikai okoknál fogva az állam-, községek-, közintéze- 
tek, alapítványok stb. birtokában lévő javaknál; társulati ér- 
dekből folyó korlátolásnál fogva egyesületek, részvénytársu- 
latok, föld- és egyéb hitelintézetek, szóval jogi személyek tu- 
lajdonát tovö fekvöségekrc nézve, végre magánjogi roegszorí- 



A FÖI-DBlliTOK STATIST. MAGTAB- ÉS CBEllORSZ ÁGBAN. 



tásokuál fogvai mint péld, liitre bissott, üsi , vagy közbirtokot 
kép^c^ jószágoknál stb. 

Ha a földbirtok a különböző bírtokoB osztályok szerint 
özlntén legalább mindea 10 évben ágy %■ étetik fel , mint ezt 
Jolesea a berlini cöngreBsus ki^ánjaj ha t. i, az uralkodó há^ 
tagjai, az állam -^ a teBtüIetek^ a kötött és szabad jószágok bir- 
tokosai szerÍDt külön külön jegyeztetik fel ^ h ogy mindegyik- 
nek birtokában hány külön gazdasági testet képző uradalom 
van, és mennyi azokon egyenkint & szántóföld, kert, szdlö^ 
rét^ legeliJ és erdö^ a holdak és a birtokrészletek száma szerint^ 
mennyi továbbá ama jószágon a puszta iidvartelck és épület 
mennyi végre minden külön gazdasági testnek összes telekadó 
alatti jövedelme : akkor sok fontos kérdésre könnyű a felelet, 
akkor magától tűnik szembcj bogy a földbirtok, kiknek kezé- 
ben állapodik meg és tömegül össze , s ellenkezőleg kiknél 
daraboltalik fel és osztódik szét; akkor világos, hogy vájjon 
a telkeknek túlságos elfurgácsolása, vagy pedig szertelen össz- 
halmozása mutatkozik-e inkább, és szükséges-e ennélfogva a 
birtok*maxfmum és minimum iránti törvény. — Ily feljegy- 
zésből elsö pillanatban kitetszik ^ hogy melyik birtokos : az 
állam, a községek , a társulatok yíigy magánbirtokosok fordít- 
tanak-e nagyobb figyelmet péld, a szántóföldek^ vagy rétek 
mivelésér<^f az erdőállomány biztos ításáraj a haszonvehellen 
földek megmunkálására stb* Sőt ha ezen felvételekbe még az 
évi termésnek mennyisége és pénzértéke, valamint a barom- 
állás koronkint (péld. minden 10-ik évben) bejegyeztetik: 
akkor épen oly statistikaí anyag nyeretik^ mely a legfontosabb 
tárgyakra kelJö fényt áraszt^ mert az efféle feljegyzésekből 
önkényt derülne ki : hogy mely jószágok, tekintve gazdasági 
miveltetésüket, a legeléhaladtabbak, melyeken tartatik arány- 
lag legtöbb és legjobban nevelt marb% mely javak és uradal- 
mak szolgáltatnak legnagyobb nyera és tisssta jövedelmet, me- 
lyeki tekintve a közterheket, vétetnek leginkább igénybe i 

A földbirtok kimentő statistikája azonfólül még a f^ 
javak értékének és időnkénti megterheltet/- '-Í' foly 
nyilvántartását igényli, A földértékben és a iós) 

megterhelésében mutatkozó hullámzások szái la* 

szonyokat hiven visszatükröznek f a folytooa^ 



I 




8 KOVBK sInDOB. 

caökkenés, a földön nyugvó magántartozások saünetlen emel- 
kedése vagy apadása felette alkalmas tényesö a legfontosabb 
követkestetések levonására. Legcasélszerüebb volna, ha az 
egyes birtokrészleteknek belső vagyis használati értéke 
volna kideríthető ; de ez legtöbb esetben teljesen lehetetlen^ 
mert a tulajdonos kezén maradó telkek valódi értékének moz- 
galmára minden támpont hiányzik, pedig a telkeknek belér- 
teke is idörÖl időre a szerint változik, a mint azok vagy foly- 
tonos beruházások és javítások által jövedelmezőbb állapotba 
jutnak| vagy kfilső esetlegességek, mint péld. vasutvk, csalor- 
nák| gyár vagy bányatelepek, és egyéb vállalatok keletkezése 
folytán külfolől nyernek nagyobb kisebb értéknövekvést. 
Azon nehézségnél fogva, melylyel a valódi érték kipuhatolása 
]ár, a telekkatastemek is rendszerint egyforma mivelésmód| 
egyenlő kezelési költség és középszerű termékenység feltéte- 
lezésén alapuló átlagos középárákkal kell beérnie. E tekin- 
tetben még legtöbb adat várható a földhitel- és biztosító inté- 
zetek azon számos becsléseitől , melyek a hiteltigénylő vagy 
biztosítást kereső birtokokra nézve rendesen nagy tárgyava- 
tottsággal és óvatossággal szoktak eszközöltetni. Jóval köny- 
nyebb a csereértéknek kipuhatolása. A csereérték pedig 
legtöbb esetben elég megközelítőleg fejezi ki a belső vagy 
használati értéket, mert ha mindjárt a csereérték számos po- 
litikai és társadalmi befolyásoktól fiigg, és a kereslet és kíná- 
lás közti arány, mint föszabály szerint képeződik, úgy hogy 
kisebb jószágok aránylag mindig nagyobb csereértékkel bír- 
nak, mint terjedelmesebb jószágok, jóval több vevő találkoz- 
ván kisebb, mint nagyobb uradalmakra ; még is nagyában a 
piaczi ár igen közel áll a belértékhez, miután a vevő úgy mint a 
bérlő minden vétel vagy haszonbérletnél saját fizetési képessé- 
gén kivül latba szokta vetni, hogy mennyire rúg az illető bir- 
tokon a termelésköltség , mennyi a bruttó-, mennyi a tíszta 
jövedelem, mily kelettel bírnak a termények? mennyi a szük- 
ségelt beruházási tőke, és miféle kamatláb mellett szerezhető 
meg az? mennyi a remélhető vállalkozási nyereség? stb. 
Elzek pedig mind oly momentumok, melyek az illető birtok- 
nak belértékét határozzák meg, mihez ennélfogva a vétel- és 
bérletár is fog jobbára aránylaui. Ha tehát időről időre pon- 



A FÖLDHIRTOK STATI8T. BIAGTAR- ÉS CSEHORSZÁGBAN. 9 

tosan feljegyeztetik, hogy miféle birtok, állami, epryházi, les 
tülcti, városi, nemes és paraszt birtok, és mely áron adatik el 
vagy vétetik haszonbérbe, az ily feljegyzések után a telkek- 
nek nemesak csere-, hanem belcrtéke iránt is elég biztosan 
eligazodhatni. 

Másként áll a dolog oly vagyonátruházásoknál, melyek 
vagy örökösödés, vagy birói árverések és kényszeritett kisa- 
játítások folytán nyernek helyet. Ily esetekben más befolyá- 
sok szerint képeződik az átmenő birtoknak ára, miért is azo- 
kat külön kell felvenni. Ezekben ugyanis fSleg a gyakori 
végrehajtási eladásokban igen sok tanulságos anyag rejlik 
számos társadalmi viszony kellö méltánylására. Az eíTéleuton 
nyert árak egybevetve az önkénytes adásvevések és kibérlé- 
sek után nyert adatokkal, meglehetős vezérfonalt szolgáltat- 
hatnak kellő tájékozásra a telekérték sürü tömkelegében. Ha 
mindezekhez még pontos telekkönyvi kimutatások csatlakoz- 
nak a különféle tartozásoknak a nyilvánkönyvekben való ko- 
ronkénti bejegyzése vagy időszakonkénti kitörlése felől ; ha 
a foldtehermentesitésnek ügyfolyama, valamint a tagositás és 
összesítés, vagyis a birtokszabályozásnak ügymenete iránt az 
adatok pontosan gyűjtetnek, és az eredmény időről időre ki- 
mutattatik : akkor jó formán minden el van érve, mit a tudo- 
mány és a gyakorlati élet a birtok-statistika érdekébon józa- 
non követelhet. 

Habár efféle pontos birtokstatistikával eddigelé csak 
azon államok dicsekszenek, melyekben vagy a hivatalos statisti- 
ka oly jeles szerkezettel bír, mint Belgium, Szászország ésmost 
Poroszországban is :*) vagy melyekben a kormány a központo- 
sítás erejénél fogva hatalmas eszközökkel rendelkezik, mint 



*) Hogy cddigchí mi történt a német birodalom c^ryiís államai- 
ban a róldbirtok statistikája érdeki tészetilcg egybeállítva 
találjuk Dr. Se hoci következő 'rteke/esoben : Die 
biBhcrígen statistischen Leistmii ng dcs Gnnideifii^cn- 
thums in Dcutschland, mely | Bruiio szeik( s/.t( se 
alatt megjelenő becses folydi fllr Natiunaloikono 
mie und Statittík. IlL ^▼f' kötet 3. füzctcbeu 
foglaltatik (Jena 1865 Jntti 



10 KŐNEK SÁNDOR. 

péld. Francziaország ; vagy melyekben végre kisebb terjedel- 
möknél fogva az adattömeg könnyebben gyűjthető : még is 
hogy mennyire lehet a magánszorgalomnak, föleg az egyesü- 
leti tevékenységnek e téren is czélt érnie, kivált ha szakisme- 
rettel kellő kitartás párosul, azt fényesen mutatja Csehország. 
Az ottani országos gazdasági társulat (k. k. patriotische oecon. 
Gesellschaft) még 18ő4ben részletesebb mező- és erdőgazda- 
sági statistika létrehozásán működvén, e czélra szakférfiakLól 
álló külön központi bizottságot alakított, mely 1857ben azzal 
kezdé meg működését, hogy határozatai foganatosítására és a 
begyűlendő stat. anyag feldolgozására Dr. Jonák prágai 
egyetemi tanár elnöklete alatt külön statist. hivatalt állított, s 
az adatgyűjtési eljárásra, valamint az anyag kidolgozására 
külön tervezetet és utasításokat alapított meg. Maga a felvé- 
teli működés pedig minden járásban az egyes gazdák, uradal- 
mi és jordei tisztek, lelkészek, tanitók és egyéb avatott férfiak 
közőt kiszemelt néhány delegátusra és azok alá rendelt több 
subdelegatusra bízatott ; minek folytán egész rendszeres hálója 
keletkezett oly közegeknek, melyek az ügy iránt érdekelve 
egyforma eljárás, egyenlő utasítások szerint működvén, a kor- 
mány részéről készségesen átengedett telekkataster segélyé- 
vel, de mindenütt az egyes birtokosokkal való közvetlen érint- 
kezés alapján, legelöl a földnek az egyes mivelósi ágak és a 
külön birtokosztályok szerinti feloszlása iránt szolgáltatták be 
a kívánt adatokat, úgy hogy 1861-ben már megindulhatott a 
közlemények sora, és pedig a budveisi kerülettel ; a reákö vet- 
kező években pedig egész mostanáig további négy vastag fü- 
zetben a tábori, piseki , csaslaui és chrudimi kerületeknek 
birtokstatistikája bocsáttatott közre. Noha a bizottság azon 
közleményekben egyelőre csak a birtokviszonyokra szorítko- 
zik, mindazonáltal a felvételnél egyúttal mindazon mozzana- 
tokra terjesztette ki figyelmet, melyek a mező- és erdőgazda- 
ságnak úgy természeti mint socialis és politikai alapját képzik, 
mindezeknek összeállítása is közel kilátásba tétetvén. Minden 
egyes füzetben legelöl a működött delegátusok és subdelega- 
tusok névsora foglaltatik ; azután 7 fő és számos melléktáblá- 
zatokban az egyes mivelósi ágaknak térnagysága minden köz- 
ségre nézve külön külön van kimutatva és pedig hol általán. 



Á FOumnnroK statist. maotar- is csrhorssJLqban. 1 1 

hol minden járásban elkülönösve a birtokosok egyos osstályai 
uerint, mennyi hold i i. a szántóföldekből, rétek , kertek> 
ssSlSk és erdSkböl tartozik az országtáblai, mennyi a nom-or- 
sságtáblai jószágokhoz ; mennyi a nagy, mennyi a kisbirtok- 
hoz ; mennyi van holt kézben , névszerint az egyház, iskola, 
közalapítványok és községek birtokában ; mennyi továbbá a 
kötött családi birtok, (hitbizomány és httbérbirtok), mennyi 
tartozik végre az allodialbirtokhoz és pedig 8 alfelosztás sze- 
rint, t i. több mint 200 holddal biró jószágok, 100— 200 hold- 
dal; fiO— 100; 25-50; 10-25; 1—5 holddal, és egy hold- 
nál kisebb birtok. A III. táblázatban az egyes mivelési ne- 
méknek az összes területhez való arányi ata százalékokban 
kifejezve minden birtokkategóriára nézve kfllön van kimutat- 
va; a IV. tábla az egyes birtíikosztályoknak a külön mivelési 
ágakban való részesülését tünteti fel szintén százalékos ará- 
nyokban. Az V. táblázat az egyes birtokkategóriáknak a kü- 
lön mivelési ágak szerinti általános teijedelmét tartalmazza 
járásonként összeállítva ; a Vl-dík az egyes birtokállapotok 
átlagos nagyságát állítja szem elé, mig a Vll-dik táblázatban 
a nagy vagyis a 200 holdat meghaladó jószágok névszerint is 
részletezve soroltatnak elo. Ezekhez fliggelékképen még több 
tabella járd, melyekben a népesség és a baromállás, hol köz- 
ségek, hol járásokként majd általános, majd viszonylagos 
ssámerejok szerint az 18o7'ki ánmttíriM alapján akkép van 
felvéve, hogy ki van számítva, minden HjO hold szántóföldre 
rétre és legeKre hány darab ló , szarvasmarha , juh , kecske, 
sertés stb. esik , szmtiigy, h^^ZY niindezekbSl hány darab esik 
asix száz lakórsL és minden nxáz lélekre mennyi esik a pro- 
dnctivfoldb^^Utb.^ 

Rénzint ezen. rhkxmt ^/j^^h Mv^^hí alapján a fenne^ 






12 KONER SÁNDOR. 

vezett prágai egyetemi tanár l)r. J o n á k legújabban Csch- 
honnak ország- és hübértáblai földbirtokának részletesb sta- 
tistikáját bocsátá közre, mclybco lOOő országtáblai és 67 ko- 
ronái egyéb hűbéri uradalom birtokállapota akkép van bemu- 
tatva, hogy mindegyiknél ki van téve a birtokos neve, a birtok 
megjelölése^ a telekkönyvileg felvett érték megemlítésével 
az évnek melyben, és a jogczimnek, melynek alapján történt 
a telekkönyvi bejegyzés, végre megemlitése annak, hogy min- 
den egyes birtok hány hold szántó föld, rét^ szölö, legelő és 
erdőből áll, mennyi a használatlan tér, mennyi végre a rajta 
fekvő telek- és épületadó. Mindezekhez többrendü táblázat 
sorakozik, melyekben mindezen viszonyok és pedig nem csak 
az országtáblai és hűbéri, hanem a többi birtokra nézve is ke- 
rület- s járásonként statistikailag megismertetvék. — Ebből 
áll tehát, mi a mezei és műipar terén egyáltalán oly dicsére- 
tes szorgalmat tanúsító Csehországban a birtokstatistika ér- 
dekében eddigelé történt. 

Lássuk már most hazánknak e téren való munkálkodá- 
sát. Nincs tagadás benne, hogy mi a birtokstatistikára nézve 
jóval kedvezőtlenebb helyzetben vagyunk, mint a csehorsasá- 
giak; nálunk az állandó kataszter nem csak hogy még el 
nem készült, de még az előstadiumokat sem igen haladta túl, az 
5017 mfldböl, mennyire a magyar tartományok térnagysága 
rúg, 1863-ig csak 2051 mfldön, tehát még felerészben se tör- 
tént meg a háromszögelés, a részletes felmérés pedig épen 
csak 813 mfldön hajtatott végre. Söt a becslés meg meg som 
kezdetett ; s ezen másutt bizton vezérfonalul szolgálható mü- 
velet hiányát nálunk az adó-ideiglen alkalmával történt fel- 
vételek legkevésbé sem pótolhatják ki. Ez tehát már egyik 
hátrány. Továbbá még a legszorosabb értelemben vett Ma- 
gyarország is négyszer akkora területtel bir mint Csehország, 
mi nem csekély mértékben neveli az ily terjedelemben esz- 
közlendő felvételeknek amúgy is elég nagy nehézségeit. Ná- 
lunk további sem a hatóságok, sem az egyes magánosok még 
nem bírnak oly felköltött ügyszeretettel a nagy fáradsággal 
járó és ritkán háládatos munkának tartatni szokott statist. 
műveletek iránt, mint a bureaucratia növeldéjének tekintetni 
szokott Csehországban. — Egyik legfőbb akadály végre, a 



A FÖLDBIRTOK STA118T. MAGYAR- ÉS C8EHOU8ZÁGBAN. 13 

folyamatban levő tagosításnak lassú menete, miután ezen min- 
den egyes birtokosra nézve valóságos életkérdésnek bizonyu- 
ló, dsszes közgazdasága életünkbe mélyen beható birtokala- 
kulási roppant processus távol sem foly le azon gyorsasággal, 
melyet az általa alapjában megrendfttetett mezei iparunk ér- 
dekeiben, birtokviszonyaink megszilárdulása, söt az egész 
ország oeconomiai léte sürgősen követel. 

Mind a mellett dicséretre méltó, mit az országos magyar 
gasdasági egyesület, tekintve erei és eszközei .korlátolt- 
•ágáty e tekintetben is az utolsó évtizedben létrehozni tö- 
rekedett, a nagyobb uradalmak birtokviszonyainak általa 
megindított s részben foganatba is vett statist. megismertetése 
megbecsülhetetlen kezdeményezése és első alapja egy általá- 
nos magyarországi birtokstatistikának, példája után más gaz- 
dasági egyesületek is, mint péld. a vasmegyei ezen utón sze- 
rencsés sikerrel haladván és hazánk nevezetesebb gazdasá- 
gainak a különféle birtokviszonyok szerinti megismertetésé- 
hes járulván. 

A legutóbbi időben egy terjedelmesebb statistikai ki- 
mutatás jelent meg következő czím alatt: „Magyaror* 
Bság mivelési ágak szerinti terjedelme és 
földjövedelme'' mely, mint a czímlapon olvasható, hi- 
vatalos adatok szerint összeállítva a magyar kir. Helytartóta- 
nács rendeletéből bocsáttatott közre. Abban a megyék és já- 
rásokként névszerint elősorolt minden egyes községre nézve 
a nagy és kisbirtokosok száma, továbbá a föld-területnek az 
egyes mivelési ágak szerinti terjedelme, és a tiszta jövedelem 
ki van mutatva, jelesen minden magyarországi községnél ki 
▼an téve, hogy területe hány katastralis hold szántóföldből, 
rét, legelő, erdő, szőlő és nádasból és hány hold haszonvehet- 
len telkekből áll. Ugyanazon munkában továbbá még a Ma- 
gyarország területén lévő szőlőkertek és hegyek külön sta- 
tistikáía foglaltatik, a mennyiben t. i. megyénkint ki van 'mu- 
tatva, hogy mennyi a bortermelő községek száma , mennyi a 
ezSlOültetvények témagysága, mennyi az évi középtermés 
4gy a bor mennyisége, mint minősége szerint (vájjon t. i. 
hegyi vagy kerti, fehér vagy veres), mennyi a termett bornak 



14 KŐNEK SKNDOR. 

akónkénti középára; mennyi fogyasz tátik el végre az évi ter- 
mésböl helyben, és mennyi hozatik keresk. forgalomba. 

Felette sajnos, hogy ezen kimutatás minden előszó nél- 
kül csak úgy árván küldetett szét a világba, mi akaratlanul 
eszünkbe juttatja a panaszkodó latin költőnek némikép mó- 
dosított abbeli fohászát : heu quam doleo, sine me liber ibis 
in urbem ! — A magánstatistikai munkának belbecsét a hasz- 
nált források mivolta határozza meg, és a forrásoknak nem 
idézése tetemesen devalválja a még oly jeles szerzőnek kü- 
lönben biztos czége alatt megjelent statist. műnek belértékét 
Hivatalos közleményeknél a források idézését rendesen az 
adatgyűjtésnél követett eljárásnak elemezése pótolja helyre, 
ez utóbbinak elhagyásával hiányzanak a támpontok annak 
megbirálására , mennyiben felelnek meg a közlött adatok a 
valóságnak, és ennélfogva mennyiben érdemelnek azok teljes 
hitelt Az országos kormányszék rendeletéből megjelent köz- 
leménynek becse ez által nem kis mértékben csökken, sőt az 
által , hogy az egyes tabelláknál minden magyarázó szó telje- 
sen hiányzik, több kitétel egészen kétes, és minden összeve- 
tésre alkalmatlan , így például nem tudni , mit kelljen nagy, 
mit pedig kis birtokos alatt érteni , nem lévén megemlítve, 
hogy hány holdnyi birtok jogosít fel a nagy birtok czimére, 
vájjon itt is mint péld. Csehországban a 200 holdat meghaladó 
birtok vétetett-e alapul , vagy pedig ennél nagyobb vagy ki- 
sebb terjedelmű jószág ? 

De ha hiányzanak is a kívánt támpontok a közlemény- 
ben foglalt bő adattömeg általános értékének megítélésére, 
kétség nem foroghat fenn azoknak viszonylagos értéke iránt 
Mert feltéve, hogy egyforma eljárás szerint történt az adat- 
nyomozás az egyik és másik megyében is, mindenesetre az 
egyes megyék közt mutatkozó különbözetek megközelítik a 
valót, és az eredmények, melyek a viszonylatokból levonha- 
tók, kétségkívül igen tanulságosak. Ezt tartva szem előtt a 
kérdéses kimutatásban foglalt általános számokat arány szá- 
zalékokra iparkodtam visszavezetni , és az egyes megyék s 
kerületek közt tekintve a birtokállapotokon felmerülő viszony- 
lagos különbözeteket folytonos párhuzamokat törekedtem von- 
ni, mely tekintetben következő eredményekre jutottam. 



A FÖLDBIRTOK STATIST. MAGYAR- ÉS CSEÉ ORSZÁGBAK. 15 



A 8z6ban lévő kimutatás szerint Magyarországnak egész 
ftldterfilete 36;737,007 katastralis hold, vagyis 3673^ ausztriai 
négyszög mértföld ; ezen birtoktömeg 2.037^333 nagy és kis- 
birtokos közt oszlik meg; úgy hogy egy-egy birtokosra fejen- 
ként átlag .^18.^ kat hold jön. A birtok nagyságára nézve az 
egyez megyék közt szembetűnő eltérések mutatkoznak ^ a kü- 
lönbözetek 4Ő.0 és 5.7 hold; mint a legszélsőbb adatok közt 
ingadoznak ; az össztömegitett birtok leginkább a nagy ma- 
gyar síkon az alföldi lapályokon elterülő megyékben , mint 
Csanád; Csongrád; Szabolcs, Békés megyékben, valamint azon 
ésmaki és keleti megyékben lelhető; melyek kiterjedt erdőkkel 
•Inmak; mint MármaroS; Ungli; Liptó; Beregh; Erassó; SzepeS; 
Tnrócz megyékben stb. ; ellenben a legnagyobb tagositás ; és 
ennél fogva a fejenkénti birtokosztalék minimuma a stlrü né- 
pességű nyugati ; meg a szlávajkú északnyugati megyékben 
tapasztalható leginkább; névszerint egyfelől Soprony; Vas és 
Zala megyékben; másfelől Pozsony; Nyitra; Trencsén és ki- 
vált Bars megyében, úgy hogy ez utóbbi az egyik szélsőséget 
képzi fejenkénti Ő.7 kat holddal ; mint ez a következő össze- 
illitásból kivehető ; az egyes megyék és kerületek t i. a fe- 
jenkénti birtokjutalék szerint ckkép sorakoznak : 





k lagy és kiB 


igybír- 




A birtoko- 


ECT bir- 




birtokotok 


tokosra jo 




sok 


tokom jo 




fsáma 


hold 




ssAna 


hold 


Csanád . . . 


6,353 


45.. 


Jászkúnker. . 41,070 


20, 


ICármaros . . 


55,088 


30, 


Torontál . 


, • 58,760 


20, 


Csongrád . . 


28,617 


29., 


Bihar . . 


. . 90,924 


20., 


SiabolcB , . 


34,711 


28., 


Zemplén . 


. . 50,158 


20., 


Mosony . . 


10,544 


28.. 


Fehér . 


. . 34.097 


20.S 


Ungh . . . 


20,3^7 


27, 


Torna 


. . 5,282 


20, 


Békés . . . 


23,896 


26, 


Árva . . 


. . 16,599 


20, 


Somogy . . 


42,264 


26. 


Nógrád . 


. . 37,483 


19, 


Sáros . . . 


24,780 


25, 


Komárom 


. . 25,227 


19^ 


Liptó . . . 


15,723 


24, 


Arad . . 


. . 45,822 


19, 


Heves . . . 


49,949 


23., 


Pest . . 


. . 93,110 


19.3 


Krassó . . . 


43.048 


22, 


Bács . . 


. . 84,416 


19.. 


Tnrócz . . . 


8,810 


22. 


Zólyom 


_. . 24,885 


18., 


Ssepes . . . 


24,966 


21, 


Gömör . 


. . 37,676 


18, 


Kösép-Szolnok 


17,331 


21, 


Zaránd . 


. . 13,655 


18. 


Bereg . . . 


31,007 


20, 


Hont . . 


. 24,915 


17. 


Szatmár . . 


48,280 


20„ 


Vtíszprím 


. . 39,873 


17. 



16 




KONBK 


SilNDOB. 






A Bigrél kb 


íjTblr- 


A birtoka- 


KgXWr-, 




blttokOMk 


tOkMItJÓ 


Mk 


tokon Já 




Mtet 


hoM 


Min 


hold 


Győr . . 


. 16,210 


16.. 


Nyitra . . . 80,225 


12, 


Baranya . 


. 62,991 


16.. 


Vas .... 76,889 


12, 


Temes . . 


. 60,908 


16.» 


16. swp. város . 7,141 


12-. 


Krarana 


. 12,908 


16., 


KSvimdék . 14,874 


li. 


AbaiU . . 


. 82,688. 


16., 


Poisony . . . 62,602 


12, 


Bonod . . 


. 41.419 


16., 


Trencsén . . 69,581 


18. 


H^dű ker. 


. 12,649 


16., 


Soprony . . . 47,798 


10, 


Tolna . . 


. 42,989 


14, 


Zala .... 97,201 


10. 


Ugoew . . 


. 14,578 
. 18,488 


14., 
18., 


Bars . . ; . 82,768 


6, 


Bntoigom 


Ossaesen 8.087,888 


18, 



Ezen birtokosok kdzől 23,749 mint nagy, és 2.013^ 
mint kisbirtokos van felvéve, de a kimutatásból nem derCÜvén 
ki, hogy mily terjedelmű bírtok szolgált alapul a felosztásnál, 
e viszonyt tovább nem is fejtegetjük, elég csak annyit emlí- 
teni, hogy általán legtöbb nagybirtokos van kimutatva Pest- 
megyében (1163), továbbá Zemplén megyében (1119), Bihar- 
ban (1077), Hevesben (1028), Szatmárban (924), Sárosban 
(851), Nyitrában (786), Bács-Bodrogban (799)" stb. 

A termő ésahaszonvehetlen föld közti arányt 
illetőleg a Helytartótanács közleménye szerint a termő erővel 
biró összes magyarországi földterület 341 1.^ D mfldet tesz, 
vagyis az egésznek 92.^ százalékját, a termőtlen föld ellen- 
ben 261.9 D mfld vagyis 7.2%; holott a bécsi statistikai hi- 
vatalnak az utóbbi időből való közleményeiben Magyarország 
termő földje csak 3132 D műddel vagyis az összes területnek 
86 százalékjával van felvéve. A magyar kormányszék közlé- 
sei szerint tehát a magyarországi termőföld jóval kedvezőbb 
arányt tüntet fel, és éhez képest hazánk a többi ausztriai tar- 
tományok közt jóval előbbre sorakozik, mint az eddigelé fel- 
vétetett, a fen kimutatott viszony szerint nem a 13-ik, hanem 
már a 6-ik helyen szerepelvén a testvérországok sorában. Az 
egyes megyék közt aránylag legtöbb haszonvehetlen föld ko- 
ránt sem fordul elő ott, hol mint a felsőbb kárpátaljai vidé- 
ken a természet szűkebb marokkal látszott osztogatni adomá- 
nyát, hanem azon megyék némelyeiben, melyek a Tisza és 
Duna lapályain terülnek el mint Csongrád, Szabolcs, Pest me- 
gyékben, azután Zemplén, Ugocsa, Bereg megyékben stb. az 



▲ FÖLDBIRTOK 8TATIST. MAGYAR- ÉS CSEHORSZlOBAN. 17 

egyen megyék és kerületek , tekintve a haszon vehetlen telkek 

arányosztalékját következőleg sorakoznak : 

mf.-^. Term(j Haszonvehetlen összes 

"tSf föld föld terület 

^TfSl. általán álUlán általán 

"™*®* kathold 7o kathold Vo kathold 

Szabolcs 858,463 86. 140,177 H. 998,610 

GMmgrád 520,801 86., 78,665 IS.. 599,866 

Zemplén; 908,511 87.. 134,875 12^ 1.048,886 

Jászkán 748,241 87.. 111,151 12., 859,892 

Pest 1.608,061 88., 214,350 11.. 1822,411 

Ugocsa 185,126 89.^ 21,738 10., 206,864 

16 Szepes vár. ker. . 79,899 90., 8,155 9., 88,054 

Bweg 590,318 91., 58,191 8^ 648.509 

Bttanya 799,627 91, 75.434 8., 875,061 

Toliia , 579,210 91., 53,387 8., 632.597 

Twmcs^n .... 656,885 91., 69,736 8., 716,621 

BHrtergom .... 166,522 91., 15,200 a. 181,722 

lioeony 277,013 91., 24,529 8., 301,542 

Saepesm 502,173 92., 43,133 7.. 545,306 

Komárom .... 456,385 92., 38,107 7., 494,492 

Heves 1.080.091 92., 90,950 7., 1.171,041 

Báros 574,452 92., 47,210 7., 621,662 

Toiontál 1.118,588 92., 90,698 7.« 1.221,281 

BMtmár 938,503 92., 74,512 7., 1.013,015 

Gömor 655,838 92., 51,884 7., 707,222 

Bács-Bodrog . . . 1.496,154 92., 116,204 7., 1.612,448 

Torna 100,657 92., 7,637 7., 108,264 

Hajdú ker. .... 181,802 92., 13,851 7., 195,653 

BAes 591,388 93., 43,604 6., 634,992 

Borsod 596,527 93., 41,738 Ü., 638.265 

Mármaros .... 1.578,902 1)3., 103,987 6., 1682,889 

Krassó 90(»,090 93., 59,323 6., 959,414 

Pozsony 710,724 93., 46,950 6, 757,774 

Temes ...... 94.'i,457 93., 62,328 6.. 1.007.785 

Fehár 658,789 93., 42,661 6., 701,450 

Hont 404,872 93., 26,546 6., 431,418 

Nógrád 701,614 94. 45,504 6. 747,118 

Árva 319,831 91., 19,747 5., 339,578 

Győr 257,394 94., 15,742 5., 273,136 

láptó 358,731 94., 21,277 5.« 380,008 

Bihar 1.782,870 94.. 104,422 b., 1.887,292 

AbavÚ 476,657 94.^ 26,755 5., 503,41J 

Myitra 980,923 94.; 55,568 5., 1.036,491 

Somogy 1.041,430 94., 57,756 5., 1.099,18(3 

STXT. KOXLEM II. 2 



18 



KŐNEK SÁNDOR. 



Megye 

vaf?y 

kerület 



95., 
95., 
95.S 
95.« 
96., 
96.. 
96, 
96., 
96, 
96., 
96., 
96., 
96., 
96., 



Haszonvehetlen 
főid 
általán 
kathold V, 

27,077 

8,736 
44,260 
23,160 
30,630 

9,781 
36,967 
14,608 
11,155 
17,667 
17,606 

8,570 
22,865 

6,052 



4., 
4.. 

4.S 
4., 
4.3 
8., 
3^ 
3., 
8., 

8^ 
3., 



3. 



összes 

terület 

általán 

kat. hold 

554,764 
209,095 
974,780 
523,828 
898,956 
245,982 
929^71 
378,405 
289,520 
470,257 
472,981 
175,683 
679,366 
194,595 



Termő 

föld 

általán 

kat. hold 7o 

üngh 527.687 

Rrassna ...... 200,360 

Zala 930,520 

Soprouy 500,668 

Arad 860,325 

Zaránd 2:iQ,2Qi 

Vas 892,614 

Közép-Szolnok . . . 358,787 

Csanád 278,365 

Zólyom ...... 452,590 

Bars 455,825 

Kővár vidék .... 169,113 

Veszprém 656,501 

Turócz 188,543 

Összesen 34.117,730 2.619,277 36.737,007 

Á mi a termo földnek az egyes mivelési ágak szerinti 
eloszlását illeti , általán tapasztalhatni, hogy a szántóföl- 
dek mind nagyobb terjedelmet nyernek, a gabnatermelés 
mind több megyében a földmivelés föczéljának tekintetvén, 
oly annyira, hogy némely megyékben jelesen a temesbánsá- 
giakban már két harmada a productiv földnek eke alá van 
véve, és méltán attól tarthatni, hogy nálunk is mint Franczía- 
országban a szántás vetésnek szétterjosztcse, cs a gabonaföld- 
nek kivált a rétek rovására folytonos növesztése a különben 
dús gabonatelkeink kiszívására fogna vezetni. A szóban lévő 
kimutatás szerint a szántóföldek egész Magyarországban 
1362-7 katast. D nifldct tesznek, vagyis épen 40 százalékját 
a termőföldnek, mig a bécsi statistikai hivatal közleményei 
szerint csak 1265.2 D infld, de még is az egész termőterület- 
nek 40.4** Q-ja a szántóföldekre jönne. — Összehasonlítva más 
európai államokkal ezen általános arányosztalék még koránt- 
sem aggasztó, miután 

Spanyolhonban . . . . 49^ 7o 

Angolországban . . . 47., ^ 

Olaszhonban 47.$ „ 

Würtemborgben . . . 46., „ 

Bajorhonban 44 « ^ 



Dánhonban . . ■ 


. 63.,'/, 


Belgiomban . . • 


• 58., „ 


Szászkirályságban . 


• 54.. „ 


Poroszhonban . . 


• 63.. „ 


Francziaorszigbau . 


. 50.,, 



A FÖLDBIRTOK 8TATI8T. XAGTAS- Í8 CSKHORSZÁGBAll. 19 

Tehát mindezen államokban tetemesen nagyobb arány- 
uásalék esik a gabnaföldekre, de vannak a magyarorssági 
megyék köasty melyek ez arányt tetemesen felülhaladják, és 
minden további teijeszkedés, előbb hátrányára mintsem előnyé- 
re leend az okszerű mezőgazdaságnak, ha csak helyes váltégas- 
daaág és a telkeknek kellő trágyázás általi termékenyítése, 
nem fogja helyreállítani a külterjes növekvésből keletkező 
felsavarását a kivánt egyensúlynak. Áz egyes megyék és ke- 
rtietek közt e tekintetben fenforgó különbözetek e következő 
OsBseállitásból derülnek ki : 





Szántóföld 




Szántóföld 


Mifyevagy 


általán Vo 


Megye vagy 


általán V. 


fiíület 


k.hold 


kerület 


Lhold 


Toffontál 


. 746,304 66 


Hont , . . 


. . 158,671 89., 


Báes . . 


. . . 968,798 65 


Heves . . 


. . 424,055 89., 


Csanád . 


. . . 160,660 68.S 


Baranya 


. . 807,984 8a, 


Fehér . 


. . . 866,766 55., 


Bars . . . 


. . 176,458 88., 


Temes . 


. . 508,419 54 


Szatmár . . 


. . 856,007 88 


Higdii kei. 


. . 95,672 62^ 


Abauj . . 


. . 180,969 87., 


SsAbolcs 


. . 445,972 51., 


Kővár vidék 


. . 62,548 87 


Pozsony . 


. . 368,530 51., 


Ugocsa . . 


. . 66,185 86., 


MosoDy . 


. . 141,541 51., 


Trencsin 


. . 286,112 86 


Békés . 


. . . 301,428 50.. 


Zala . . . 


. . 338,505 85., 


Nyitra . 


. . . 482,825 49.2 


Borsod . . 


. . 212,464 85., 


Entergom 


. . 80,528 48.S 


Szepes . . 


. . 171,737 34., 


Komárom 


. . 218,446 47., 


Kraszna 


. . 67,669 88., 


Győr . . . 


. . 122,272 47., 


Zemplén 


. . 802,764 88, 


Tolna 


. . . 274,658 47., 


Bihar . . 


. . 576,446 82.« 


Írva . . 


. . . 147,151 46 


Arad . . . 


. . 254,672 80 


Soprony 


. . 227,013 45.5 


Tarócz . . 


. . 51,498 27, 


Csongrád . 


. . 238,100 45, 


Zaránd . . 


. . 65,160 27., 


Yas . . 


. . 895,493 44-4 


GOmOr . . 


. . 170,241 26 


16 Ssep. vár 


osker. 85,127 44 


Bereg . . 


. . 141,726 24 


KSzép-Szok 


lok . 163,799 42., 


Ungb. . . 


. . 115,101 22., 


Pest . . . 


. . 675,135 42., 


Krassó . . 


. . 205,567 22., 


Sáros . . 


. . 239,818 42 


Torna . . 


. . 22,166 22. 


Somogy . . 


. . 431,991 41., 


Liptó . . 


. . 63,307 17., 


Yessprém . 


. . 272,317 41., 


Zólyom . . 


. . 77,449 17.. 


Nógrád . . 


. . 288,245 41.. 
. . 804,767 40 


Mármaros . 


. . 186,974 ö.. 


Jászkdnker. 


Összese 


n 13.627,152 40.oV« 



A rétekre nézve nincs oly szembetűnő küFónbség az 
egyes megyék közt, mert noha e tekintetben is a legszélsőbb 



20 



KO»K 8Á1ÍD0B. 



arányoBBtalékok 23 és 5 kost ingadoznak, legtöbb megyében 
azonban 12 — 14 százalékja a termőföldnek rétekre esik, és 
átlag az egész országban 457^ D mfldnyí rét mellett az ősz- 
szes termöfelfiletből IS.^% jö e termelési ágia. Már jóval 
szembeötlöbbek az eltérések alegelöre nézve, itt a szélső- 
ségek 5 — 36 közt számos fokozatokon át hullámozván; ai 
egész országban 571.7 D mfldnyi legelő mellett 16^% jő es 
ágra, úgy hogy együttesen a gyepmező épen 30 száztóliját 
teszi az összes termő talajnak. Ha ezen arányviszonynyal 
meghaladjuk is Franczia- vagy Poroszországot, az előbbiben 
a gyepföld 28, az utóbbiban épen csak ISVo-j^t képezvén a 
termőföldnek, még is barmászatunk elhanyagolt állapotja^ bő- 
vebb trágya- és munkaerőben nagy szükségletünk, kivált pe- 
dig az okszerű mezei iparnak fö föalapját tevő baromtenyész- 
tésünk gyorsabb emelkedése sürgősen igényelnék, hogy An- 
gol-Skót és Irhonnak, vagy a baromtenyésztésben oly maga- 
san álló Helvetia és Németalföldnek arányviszonyát mielőbb 
megközelítsük, az utóbbi két államban a gyepes föld 52 — 54 
%-ját tevén az összes termőföldnek. *) 

Hogy mikép sorakoznak hazánk egyes megyéi és kerü- 
letei úgy tekintve a rétek mint a legelők kiterjedését, a követ- 
kező két táblázatból kivehető : 



Megye 

vagy 

kerület 


A rétek terjedelme 

általán 

k.hoM Vo 


Megye 
kerület 




A rétek terjedelme 
általán 
k. hold -/o 


Kővár vidék 


. 39,069 23., 


Győr 42,508 16., 


Szatmár . . 


. 217,068 23., 


Csanád . 






. 46,483 16.. 


Hajdú ker. . 


37,762 20.i 


Zala . . 






152,007 16.» 


Mosony . . 


. 56,677 20.5 


Zólyom . 






73,246 16., 


Rraszna . . 


. 39.185 19., 


Heves 






174,292 16., 


Közép-Szolnok 


67,646 18., 


Békés 






95,473 16., 


Ugocsa . . 


. 38,555 18., 


Szabolcs 






134,737 15., 


Bihar . . . 


. 309,982 17., 


Pest . . 






247,482 15., 


Jászkiin ker. 


. 129,789 17.3 


Temes 






141,437 15 


Komárom 


77,389 17 


Csongrád . 






77,577 14. 



*) A gyepmezök aránylag csekély terjedelme nálunk annál 
érezhetőbb, mennél silányabbak, assályosabbak általán véve a mi le- 
gelőink, 8 mennél kisebb az igazán mi veit, öntözött kaszálók mennyi- 
sége. A takarmány vetés is ritka dolog nálunk ! S z e r k. 



A FÖLDBIRTOK STATIST. MAGTÁR- ÉS CSBHORgZÁGBAN. 



Megye 

kerttlet 
Bereg 
Gtfm»r . 
Bonod 
Baranya . 
Zaránd . 
MAnnaroe 
Poaeony . 
Zampléa 
Somogy . 
Soprony . 
Tolna • 
üngh . . 
Baepea 
Yae . 
Kraaaó . 
Bont 
Liptó . . 



A r^tek terjedelme 
álUlán 

k.hold Vo 

85,952 14.. 

95,270 14.4 

. 84,763 14^ 

. 108,188 13.. 

32,295 13., 

. 213,918 ÍJ., 

94,258 1^., 

. 117,616 13 

. 132,540 12., 

. 63,031 12., 

. 72,«87 12., 

. 66,956 12.g 

. 63,528 12., 

. 110,414 12, 

. 111,746 12., 

49,892 lií., 

42,%9 12 



Megye 
vagy 

kerület 
Nógrád 
Bars . 
Torna * 
Abaiu 
Arad . 
Fehér 
Nyitra . 
Turócz . 
Veszprém 
16 Szép. V. ker. 
Torontál 
Esztergom 
Árva • . 
Sáros 
Trcncsén 
Bács . . 



A rétek terjedelme 
általán 

k.hold 7o 

. 82,761 11., 

. 52,569 11.. 

11,589 \U 

. 53,821 11., 

91,887 10.. 

. 67,134 10., 

100,006 10., 

18,451 10 

64,762 9., 

7,814 9 

. 91,188 &, 
13,424 8., 
22,639 7., 

. 42,081 7., 
48,826 6 
73,972 5 



OsBzeseD 4.577,090 I8.4 
E kimutatásból már jelenleg is némi következtetések 
levonhatók, föleg azon körülményre nézve , vájjon az egyik 
vagy másik megyében a bel- vagy külterjes gazdálkodási mód 
túlnyomóbb-e ; de még tanulságosabb lesz ezen táblázat, ha 
ugyan azon alapon az adatok tovább fognak gyűjtetni, mert 
csak igy fogjuk meghatározhatni , hogy mennyiségileg meny- 
nyire emelkedik a rétmivelés az egyes megyékben. 



Megye 


A legelő terjedelme 


Megye 


A legelő terjedelme 


vagy 


általán 




kermet 


általán 


kerület 


k. hold 


Vo 


k. hold % 


Jászkiin ker. 


, 269,193 


36 


Fehér . . 


. . 130,208 19., 


Heves 


. 328,377 


30., 


Zemplén 


. . 174,466 19., 


Csongrád . 


. 157,586 


30., 


Mosony . . 


. . 53,141 19., 


Békés . . 


. . 167,584 


2a, 


Árva . . . 


. . 60,798 18., 


Pest . . 


. . 444,615 


27, 


Hajdú ker. 


. 32,806 18., 


Cbanád . 


. . 62,885 


22., 


Komárom . 


. . 84,978 18., 


Arad . . . 


. 191,966 


22.3 


Liptó . . 


. . 66,937 18., 


Tóba . . 


. 120,400 


20., 


Karanya 


. . 139,227 17., 


Torontál 


. 285,05S 


20., 


Esztergrom . 


. . 27,(X»3 16., 


Oyőr . . 


. 53,213 


20., 


Bihar . . . 


. 289,545 16-, 


Krassó . . 


. 184,680 


20., 


Temes . . 


. 139,443 14., 


Trencsén 


. 135,045 


20., 


Veszprém 


. . 94,;^r)<; i4., 


Ssabolcs . . 


. 173,520 


20, 


Sáros . , 


. . 82,677 11., 


Bács . . . 


. 803,011 


20., 


Zaránd . . 


. . 33,033 14., 



22 


KŐNEK SANDOB. 




Megye A 
▼ag« 


legelő terjedelme 
általán 


Megye A legelő tenedelme 
vagy általán 


kerület 


k. hold 


% 


kerület k. hold 


•/• 


Pozsony . . . 


95,676 


13., 


Hont 42.683 


10., 


Nyitra . . . 


126,201 


12.. 


Rraszna . . . 21,155 


10., 


Tarócz . . 


23.799 


12., 


Szepes .... 47,113 


9.. 


Borsod . . 


. 74.474 


12.4 


Vas 84,23* 


9m 


Zala . . . . 


110,862 


11.. 


Bars 40345 


9 


Somogy . . 


122,464 


11., 


ügocsa .... 15,627 


8 


Soprony . . 


67,037 


Hm 


Közép-Szolnok . 29,063 


8 


Torna . . 


11,185 


11.. 


Kővár .... 13,807 


7.. 


Nógrád . . 


. 78,061 


11.. 


Zólyom .... 34,554 


7* 


Ungh . . . 


. 57,299 


10., 


Szatmár . . . 68.978 


7., 


Bercg . . 


. 64,661 


10.. 


16 Szép. vár. ker. 5,904 


7 


Mármaros . 


. 168,950 


10.e 


Gömör .... 36,079 


fKs 


Abauj . . 


. 51,253 


10, 


Összesen 5.737,139 


16., 



Sajnos, hogy épen azon megyékben^ melyek a barom- 
tenyésztés föszínhelyéül rendelvék, mint Csongrád, Békés, 
Pest, Csanád; Heves megyékben , a Jászkunságban stb. a ter- 
mészetes legelő oly magas arányokkal szerepel , és minden 
esetre jellemző y hogy maga Pest megyében nem kevesebb 
mint 44.4 D mfld , vagyis akkora térség , mint a kis anhaltí 
herczegségé, yagy mint a szász-koburg-gothai és waldecki fe- 
jedelemségé együtt véve, merő legelő ; sajátszerű végre az is, 
hogy leginkább a legelőnél észrevehető, miszerint ugyanazon 
gazdálkodási rendszer többnyire nagyobb térségeken terjed- 
vén ki, a szomszéd megyékben jobbára feltűnő arány egyenlő- 
ség mutatkozik a legelőül hagyatni szokott földekben, így 
például Krassó, Torontál és Aradmegyében, vagy Somogy, 
Zala és Soprony megyékben, Beregh, Ungh, Mármaros me- 
gyékben, Pozsony, Nyitra, Turócz stb. megyékben ily feltűnő 
arányhasonlatosság észlelhető ; úgy hogy bizton állíthatni, 
miszerint miveltségi előhaladások is a jó példa vonzerejénél 
fogva kétségkívül hason csoportosulásokat fognának előidézni, 
minden határos megye iparkodván a szomszéd megyében roeg- 
honosult gazdasági előnyöket elsajátítani , mi magában véve 
már elég buzdításul szolgálhatna, kivált az ország szivében 
lévő megyéknek, hogy a mezőgazdaság terén megragadván a 
haladás zászlaját, minél több homogén culturcsoportokat tö' 



Á FÖLDBIRTOK 8TAT18T. MAGYAR- ÉS CSKHORS2SA6BAN. 23 

rekedjenek létrehozni saját maguk magán, és édes hazánk 
közhasznára. 

A szölSmivelést illetőleg a szóban levő kimata- 
táaok bö adatokat szolgáltatnak ugyan , de e tekintetben leg- 
éreihetöbb a tájékozó támpontok sajnos hiánya ; a borászatra 
▼onaikozó tabella leginkább igényeiné a végképen nélkülöző 
magyarázatot. így nehéz kideríteni, hogy min alapszik az évi 
termés középmennyisége , jelesen miféle alapokon nyugszik a 
termésnek minden megyére nézve felvett külön-külön közép- 
ára , hogy honnan vétetett tudomása annak , hogy mennyi fo- 
gymsztatik el az évi termésből a termelés helyén, mennyi pe- 
dig bocsáttatik kereskedelmi forgalomba, mennyi a termésből 
fthér^ mennyi veres bor stb. Mindezek nyilván a fogyasztási 
adó érdekében helyt foglaló időszakonkénti feljegyzésekből 
vétettek, de ezen körülménynek, vagy az egyébként használt 
forrásnak megemlítése nem csekély mértékben emelhette volna 
a közlött adatok belbecsét; mindazonáltal úgy is nem megve- 
tendő azon szolgálat , melyet ezen hivatalos úton létrejött ki- 
mutatás, a bortermelés évi mennyisége és értéke körül tesz, 
aa e téren eddig keringett számadatok jobbára csak merő 
sejtelmeken sarkalván. 

De épen azért, mivel a helytartótanácsi közlésekben 
foglalt adatok, jelesen az évi termés nagyságára és piaczi árára 
oly annyira az eddig forgalomban volt adatok mögött marad- 
nak, szükséges lett volna azoknak igazolására megérinteni, 
hogy miféle alapon nyugosznak , különben felette nehéz meg- 
határozni , vájjon nem ütnek-e el azok is a valóságtól ép úgy, 
mint az eddig divatozott és csak nagyobb kisebb valószinüsé- 
gfi becslések. 

Tekintve a szőlőkertek és hegyek geográfiai terjedel- 
méty 10 megyében, illetőleg kerületben szőlőültetvények vagy 
épen nem, vagy csak oly csekély mérvben fordulnak elő, 
hogy említésre sem méltók. Névszerint nem találtatik szölő- 
fóld Árva, Liptó, Turócz, Szepes megyében, a 16 szepesi vá- 
ros kerületében , Sáros , Mármaros és Zaránd megyékben, 
▼égre Kővárvidékén , hol csak 77 kat. hold, és Trencsén me- 
gyében , hol 175 hold van szőlővel beültetve. Az összes ma- 
gyarországi szőlőterület 574 ausztr. D mfldet foglal el , vagy 



24 



KŐNEK bInDOR. 



kösel annyit, mint a szászYÚmári nagyhercsegftég vagya 
braunschveigi herczegség, viszonyítva pedig az öBSses tennö 
földhez ennek csak 1^%-ja van a Bzölömivelésre ssánva. A 
bortermelő községek száma 3173; és míat&n ösazesen a n. 
kir« városokkal együtt 9970, vagy az ugyanazon egy uám 
alatt előforduló községek külön tekintetbevételével helyeseb- 
ben 10,017 község van kimutatva, épen 31.7%-ja a magyar- 
orszigi községeknek a borászattal foglalkodik. A szolöföld- 
nek aránylagos vagy is az összes termőföldhöz viszonyított 
témagysága szerint következőleg sorakoznak az egyez me- 
gyék és kerületek : 





borter- 


BZÖlőföld 




borter- 


- szülőföld 




melő 


általán 




melő 


általán 




köZ8<$g 


k.hold V. 




község 


k.liold 7. 


Baranya 


246 


45,624 5^ 


B4c8 . . 


. 64 


28,130 1,» 


EBsttírgom . 


. 45 


8,123 4., 


Köz.-Szolnok 


93 


5,851 1., 


Tolna: . . 


. 62 


26,600 4^ 


Zemplén . . 


61 


18,594 1.. 


Zala . . . 


306 


87,646 4 


Békés . . 


. 19 


8,000 1., 


Fest ... . 


176 


56,203 3., 


Abanj . . 


. 74 


6,841 1,. 


Jászkűn ker. 


. 22 


22,904 3., 


Fozsony . 


. 40 


8,802 1., 


Csongrád . . 


11 


13,705 2., 


Torontál . 


. 121 


13,894 1, 


Feh^r . . . 


87 


17,773 2., 


Vas . . 


. 184 


10,606 1., 


Hajdú ker. 


6 


4,r,07 2., 


Szatmár . 


71 


9,548 1 


Heves . . 


84 


27,422.2,, 


Bara . . 


53 


4,294 0., 


Borsod . . 


. 111 


15,992 2., 


Arad . . 


53 


8,868 0., 


Somogy . . 


202 


25.309 2., 


Bereg . . 


34. 


4,408 0.g 


Győr . . . 


27 


5,872 2.3 


Müsony . 


17 


2,366 0., 


Hont . . . 


128 


9.675 2., 


Nyitra 


97 


8,t53 0., 


Nógrád . . 


146 


15,222 2., 


Krassó 


25 


4,045 0., 


Temea . . . 


74 


21,317 2., 


Ugocsa . . 


18 


1,212 (,, 


Krnszna . . 


öl 


4.227 2 


üngh . . . 


26 


1,528 0., 


Bihar , . 


. 74 


82,804 U 


Csanád . 


7 


1,318 0., 


Soprony . . 


97 


8,828 1., 


Torna . . 


22 


1,624 0., 


Veszprém . 


84 


11,440 1, 


Gömör 


. 44 


1,564 0., 


Komárom . 


17 
88 


7,649 1.- 
14,644 1., 


Zólyom 


— 


398 0., 


Szabolcs . . 


Összesen 


3,173 574,384 1., 



A bortermelő községek számának a kat. holdak ossz- 
számával való egybevetése első pillanatra mutatja, hogy hol 
bimak az egyes községek nagyobb, hol kisebb terjedelmű 
szölöföldekkel, mely vidéken tehát tulnyomóbb a belterjes, 
hol a külterjes szölömivelési mód, vagyis, hol tizetik ez ág 
inkább kerti, hol pedig hegyi szőlőkben. 



A F5U>HIBTOK 8TATUIT. MAOTAB- Í8 C8BHOB8ZÁQBAV. 25 

Áfl évi bortermelés átlagos mennyisége égésiben csak 
7.441^7 alsó-ausztriai akóval van kimutatva^ holott a bécsi 
statistikai hivatal az 1869-ki évre vonatkozó táblázataiban 
haiánk ebbeli termését 14.203,000 akóra, vagyis csaknem 
még egyszer annyira becsüli, pedig e felvétel is mind az ogyan- 
aion stat burean korábbi felvételei, mind különösen legtöbb 
statistikas által felvétetni szokott mennyiségek mögött tete- 
mesen hátra maradt így az 1855 — 57-ki háromévi idökörre 
vonatkozó hivatalos tabellákban bortermésünk 15.9 millió 
akóval, Hain, Brachelli és más statistikosok munkáiban 22— 
23 millió akóval szerepel, söt dicső emlékű hazai statistiku- 
snnk Schvartner a valószinü fogyasztás alapján már 
maga korában a magyar bortermést szokott genialis tapinta- 
tával 14.257,000 akóra becsüli. De ha mindjárt a szölőmive- 
léa ujabb időkben részint a fogyasztási adó behozása, részint 
a mivelési költségeknek különbeni öregbülése, kivált pedig 
ason ok miatt szűkebb körre szorítkozik, mivel napjainkban 
mindinkább azon meggyőződés látszik közelismerésre és ér- 
vényre jutni , hogy a belterjes, inkább a minőségre és a ter- 
mény nemesítésére ügyelő gazdálkodás, valamint mindenütti 
úgy különösen a világforgalomnak szánt bornál még jövedel- 
mezőség szempontjából is jóval ajánlhatóbb, mint a külterjes? 
de silány termésű gazdasági , mind azon által oly különbség, 
milyen a helytartótanácsnak és a bécsi statist. hivatalnak köz- 
leményeiben mutatkozik, aligha a szőlőültetvényeknek ujab- 
bani kevesbüléséből , vagy a magyar borok mennyiségük ro- 
vására ujabban lett tökélesesbitéséből magyarázható ki eléggé 
megnyugtatólag. Ily körülmények közt annál nehezebb meg- 
határozni, hogy melyik részen van a nagyobb hihetőség, men- 
nél bizonyosabb, hogy az eddig forgalomba jött termelési 
adatokban is elég túlzás volt, tekintetbe sem véve, hogy egy 
gasdasági terméknek évi mennyisége sem fiigg annyira az 
egyes évek nagyobb kisebb termékenységétől , mint a boré, 
melynek évi mennyisége főleg ott, hol az, úgy mint hazánk - 
► ban vagy Francziaországban, tömeges productiónak tárgya, a 
dús vagy szűk termés, a bő vagy silány szüret szerint egy- 
mástól nagycy^ is széteső szélsőségek közt szokott ingadozni. 
Az évi termésnek értéke iránt is a helytartótanácsi adatok 



26 



KOMBK sImdOE. 



tetemesen eltérnek as eddig keringett becslésektBl. Sohwartner 
már maga idejében hazánk évi borkincsét 99 millió forintra 
tessi, és azt is kevesli , pedig az előttünk fekvő kimutatásban 
felvett közepes árak szerint az évi termés nem egészen SO 
millió forintot érne. Igaz , hogy Schwartner korában boraink- 
nak magasabb áruk volt , és pedig nem csak viszonylagosan, 
hanem általánosan véve is , hogy a helytartótanácsi közlésben 
felvett árak legfeljebb csak a belfogyasztásra szolgáló bora- 
inkra, és legkevésbé a forgalomba kerülő bomemekre is al- 
kalmazhatók, az árakat mindazonáltal egyenlőképen véve aa 
egyes megyék az évi termés értéke szerint ekkép sorakoznak : 



ssg 

akó 
Baranya 886.519 
Zala . 955,864 
Tolna. 801,290 
Pest . 727,247 
Somogy 474,197 
Soprony 270,281 
Vas . 
Bihar. 
Fehér 
Vcszpr. 
Temes 
Bács . 

Zemplén 105,498 
Pozsony 128,859 
Arad . 143,859 
Heves 139,863 
Mosony 79,920 
K.Szoln. 89,036 
Nógrád 77,729 
Torontál 110,779 
Hont . 68,874 
Esztergom 85,531 



264,650 
244,774 
233,060 
205,670 
864,006 
253,708 



ftkr. 
4 80 
4 20 

4 30 

3 60 
8 70 

5 60 

4 20 
3 70 
3 70 

3 90 
2 — 

2 60 
6 — 

4 70 

3 60 

3 30 

5 50 

4 40 

4 50 

2 slb 

5 — 

3 70 



l-S 

forint 

4.255,291 

4.014,629 

3.445,547 

2.618,089 

1.654,529 

1.513,673 

1.111,530 

905,663 

862,322 

802,113 

728,112 

659,640 

682,988 

606,637 

517,892 

461,548 

439,560 

391,758 

349,780 

321,259 

319,370 

316,464 



^ * fl 
C O ö 



Csongrád 
Borsod 
Bereg • 
Szathmár 
Nyitra 
Kraszna . 



akó 

98,832 

72,213 

72,766 

72,119 

52,494 

78,461 



M 



Jászkűn k. 64,210 8 



Győr . . 
Békés 
Szabolcs 
Erassó . 
Abauj 
Torna . 
Komárom 
Ungh . . 
Bars . . 
Ugocsa . 
Hajdú ker. 
Gömör 
Csanád . 
Kővárvidék 



41,484 

45,280 

33,479 

34,719 

29,533 

11,701 

13,471 

13,097 

12,389 

11,8S1 

8,502 

3,773 

4,929 

220 



ftkr. 

3 10 

4 10 
3 80 

3 30 

4 80 

3 40 
30 

4 80 
3 80 
3 60 
3 20 

3 70 

5 20 

4 60 
4 50 
4 20 
3 20 
3 90 

6 30 
2 90 
2 60 



11 



forint 

804,829 

296,078 

276.S10 

237,992 

251,971 

226,767 

211.893 

199,128 

149.424 

120,524 

111,100 

109,272 

60,845 

60,619 

68,936 

52,034 

38,019 

33,168 

23,770 

14,294 

542 



Összesen átlag4ft. 10 kr. 29,774,889 

Világforgalmi szempontból foérdekü kérdés, hogy men- 
nyit vagyunk képesek borainkból évenként átengedni a kül- 
földnek f mire a legojabbig jóformán minden táiékozási tám- 
pont hiányzott, legalább az egész országra és különösen min- 



A FÖLDBIRTOK 8TATI8T. MAOTAR- ÉS C8EHOB8SÁGBAN. 27 



den egjes megyére nézve teljességgel nem voltunk képesek 
▼agy megközelitöleg a forgalomba bocsáttatni szokott bor- 
mennyiséget statístikailag megállapítani. Most a szóban lévő 
kimntatás erre is szolgáltat feleletet, vájjon ezen felelet teljesen 
kielégftö-e vagy sem^ csak az egyik és másik megye máshonnan 
kitadandó borforgalmának a közlött adatokkal való egybeve- 
tése által volna kideríthető^ de azt az egyes gazdasági egye- 
aflletekre bízván, itt csak a kimutatásban foglalt adatokat ál- 
lítjuk egybe, mik szerint az egész országban 2.674;191 akó 
helyben fogyasztatnék el , a többi 4.767,076 akó kereskedési 
forgalomba hozatnék , és noha ezen mennyiség hihetőleg leg- 
nagyobb részt jelenleg csak a belforgalomban kering, még is 
kSrfilbelöl ugyanazon mennyiség a külforgalomba is bocsát- 
bató lenne, feltéve, hogy a belfogyasztás biztos adatokon 
nyugszik. Mert a mint boraink előtt megnyilik az út, azok- 
nak külfelé való előnyös kiszállítására, úgy bizonyosan mind 
aS| a mi most az ország határain belül kerül forgalomba, ki- 
felé venné útját, miután a mi most kereskedésbe hozatik, már 
i« a jobb fajta borokból való, melyekkel kellő vámkedvezmé- 
nyek mellett méltán megjelenhetnénk a világ piaczain. Az 
illető tabellában ezen forgásba jövő borok nincsenek külön 
megbecsülvék, miért azokra is a fenebbi összeállításban ki- 
tett jobbára a belfogyasztáshoz mért árakat vévén sinórmér- 
tékül, az egyes megyék a forgalomba hozatni szokott boraik 
e szerint kiszámított értékéhez képest némileg eltérően az 
előbbi táblázatt<^l következőleg sorakoznak : 





a keresk. 


forgalomba 




a keresk. forgalomba 




kerűlö borok 




kerülő borok 




m ennyi- 


átl. í^rtékc 




mennyi- 


átl. ért 




sége 


frt 




sége 


frt 


Zala . . 


. 691,880 


2.906,686 


Zemplén 


. . 86.281 


611,686 


Baranya 


. 586,448 


2.814,960 


Veszprém 


. . 127,980 


499,122 


Tolna . 


. 697,460 


2.569,036 


Mosony . 


. , 64,506 


864,783 


Pert . . 


. 466,664 


1.643,954 


Arad . . 


. . 92,014 


331,250 


Somogy . 


. 374,670 


1.386,279 


Pozsony . 


. . 67,119 


310,459 


Soprony . 


. 192,699 


1.079,114 


Heves 


. . 89,648 


295.508 


Vai . . 


. 167.725 


662,445 


Nógrád . 


. . 59,862 


269,.^79 


Bihar 


. 156,931 


573,618 


Közep-Szolnok r)8,17G 


254,974 


Fehér . 


. ^160,829 


556,067 


Hont . . 


. . 45,681 


233,405 


Temes 


. 262,082 


524,164 


Bereg . 


. . 57,105 


216.080 



28 




ROKEK SlNDOK. 








a koresk. forgalomba 


akeresk forgalombe 




kerülő borok 


kerttlő borok 




mennyi- \ 


iÚ. értéke 


mennyi- 


átí.ért 




«$ge 


frt 


«$ge 


frt 


Borsod . . 


. 47,5d9 


195,156 Ugocsa . . 


. 10,086 


88,276 


Eutergom 


. . 46,656 


172,257 üngh . . 


. 6,545 


»jm 


Győr . . . 


. 82,903 


157,984 Jászkunság 


. 8,252 


87,281 


Szatmár . 


. . 42.948 


141,712 Torontál . 


. 8,880 


85,763 


Csoográd 


. 42,789 


132,646 Szabolcs . 


. 6,957 


85,045 


Nyitra . 


. 24,728 


118,694 Bars . . 


5,11* 


21,471 


Abanj . . 


. 22,801 


82,513 Békés . . 


. 3,500 


11,550 


BáCB . . 


. . 30,782 


80,038 Gömör . . 


1,497 


9,431 


Kraszna, . 


. 20,866 


70,910 Hajdú ker. 


. 1,998 


7.792 


Torna . 


. 8,412 


48.742 Csanád 


525 


1,512 


Komárom 


. . 9,880 
. . 10,712 


42,210 Kövárvidék^ 
84,278 Összesen 


71 


184 


Krassó . 


4.767,076 19.460,751 



E szerint a forgalomba kerülő borok közel 20 millió fo- 
rintnyi értékkel birnak, mely felvetésnél a közép2,r akónként 
csak 4 ft 10 krral van felvéve , pedig a külkereskedésben ál- 
talán jóval magasabb közepes árak eszközölhetők^ úgy hogy 
még ezen mérsékeltebb árak mellett is nem megvetendő be- 
vételre nyilnék alkalom, ha boraink előtt megnyittatnának a 
világ piaczai. Hogy mely megyék fognak külborforgalmunk 
terén szerepelhetni , a fennebbi kimutatásból világosan tűnik 
ki, 6 megye, t i. Baranya, Zala, Tolna, Pest, Somogy és Sop- 
rony már most is több mint I2.3 millió forintra való borokat 
hozván forgalmi üzletbe ; pedig mennyire fogná az előnyös 
kivitelre való biztos kilátás e;;yré8zt a jelen termelést meny- 
nyiség és minőség szempontjából felfokozni , másreszt a még 
mindég jelentékeny bolfogyasztást a külkereskedelem érde- 
kében megszorítani. Mert a szóban forgó kimutatásban a bei- 
fogyasztásul felvett 2.674,000 akó , bár ez bizonyosan a való- 
ság mögött áll, még elég jelentékeny mennyiségnek tekinthető, 
miután a 20 évet meghaladó íilakóság hazánkban 2.600,000— 
3 millió fóré rúgván minden felnőtt fiiakóra, akár borivó akár 
nem, fejenként egy-egy akó maradna évi fogyasztásul,*) 

Mi a boroknak minőségét, jelesen azon különbséget il- 



*) Ezt ugyan nem tartjuk túlságos bel fogyasztásnak, népünk 
inkább igyék bort, mint sert vagy épen pálinkát. S z e r k. 



A P0U>BntTOK 8TATI8T. MAQTAR- áS CSEHORSZAOBAN. 29 

ktiy mely a fehér és veres borok közt fenforog, ez a belfo- 
gyasBtásra nézve kisebb jelentőséggel bír ngyan , a külforga- 
lomba kerülő boroknál azonban nagyobb jelentőségű lehet , a 
saerint a mint inkább a fehér vagy a veres borok kerestetnek. 
A kimutatás szerint az egész évi termésből 5.663,176 akó fe- 
hér, és 1.778,091 akó veres lenne, az utóbbiak tehát nem egé- 
8seA egy negyedét tennék az összes bortermelésnek. Abauj, 
Bihar, Komárom, Közép-Szolnok, Kraszna, Mosony, Szabolcs, 
Torna, Ugocsa, Ungh, Veszprém és Zemplén azon megyék, 
melyek csupán fehér borokat szolgáltatnak, mig a többiekben 
mind a két nemű tenneltetik , jelesen a veres borokat termelő 
megyék a termés általános nagyságához képest igy sora- 
kosnak : 

akóval 
Torontál megye . . 94,674 
Csongrád „ . . 92,107 

Arad „ . . 39,888 

Jászkunság .... 89,038 
Esztergom megye . . 33,609 
Krassó „ . . 22.120 

Soprony „ . . 13,789 stb. 

Azerdöterületre nézve hazánk egyes vidékei közt 
nagyobb eltérések mutatkoznak mint bármely más mivelési 
ágnál, az erdőknek egyenlőtlen geográfiai feloszlása, azoknak 
egyfaelyűtt aránytalan nagy össztömegülése, másutt csaknem 
teljes hiányozása egyik föakadálya az erdőtalaj kellő értéke* 
sitésének. Mig a magyar felföldön, jelesen némely, a Kárpát 
alján elterülő megyékben a termőföldnek több mint kéthar- 
mada merőben erdő, úgy hogy például csak Mármaros megyé- 
ben 105 Q auszt. mfld erdőség találtatik ; másrészt az alföl- 
dön alig néhány ezer hold látszik fával beültetve, és például 
Csongrád megyében egy percentje a termőfelületnek sem esik 
erdőkre. Általában a magyarországi erdő talaj egészben 932 
n ausztr. mfldet tesz, és ennél fogva 30 □ mflddel nagyobb 
mint egész Csehország, és éppen akkora mint két európ<ai ki- 
rályság, t. i. Hannovera és Szászkirályság együtt véve. Hogy 
mely megyék hivatvák leginkább úgy a bel faszükségletnek 
fedesésére, mint a felesleges fának külforgalomba való bocsát- 
tatáaániy s másrészt mely megyék igénylik leginkább az ok- 





akóval 


Pest megye . . 


. 330,582 


Temes » . . 


. 230,407 


Báes . . . 


. 218,536 


Baranya megye 


. 177,804 


Tolna 


. 159,875 


Somogy n 


. 153,065 


Heves „ 


. 108,854 



30 



KONBK SANDOB. 



szerű faültetést, és mesteraéges erdönevelést, köveikeid u 
erdőnek a termöfelülethez való arányára sarkalló össieáUitás- 
ból kivehető : 





Az erdők témaffrsáfl 


;a 


Az erdők i 


tiagyi 




altalán 




általán 






k.liold •/, 




k.bold 


7. 


Mármaros 


. 1.069,066 67., 


Somogy . . 


. . 324,867 


81., 


Zóljom 


266,942 69., 


Bihar . . 


. . 542,841 


30, 


Ungb . . 


266,775 54.> 


Szathmár . 


. . 274,169 


•29.. 


Torna . . 


54,143 64.. 


Közép-Szolnok 


: , 102.265 


28^ 


Gömör . . 


352,184 54 


Árva . , . 


. . 89,247 


28 


Liptó . • 


. 185,516 61., 


Soprony . . 


. . 140,792 


28 


Turócz » 


94,796 50., 


Nyitra . . 


. . 259,676 


86^ 


Bereg . . 


293,143 60 


Baranya 


. 190,565 


28^ 


Zaránd. . 


105,211 44., 


Esztergom . 


. . 36,980 


22n 


Szepes . . 


219,764 43., 


Pozsony . 


. 147 482 


20, 


Krassó . . 


. 394,(53 43., 


Komárom . 


. . 65,120 


14., 


Ban . . 


181,628 40., 


Temes . . 


. . 133,188 


14., 


16 Szepes város 31,554 40 


Tolna . . 


. 77,664 


18m 


Abai^ . . 


. 183,705 38^ 


^Györ . . . . 


30,434 


lln 


Trencsén . 


. 251,225 38 


Fehér . . 


. 74.617 


11., 


Ugocsa . 


68,597 37., 


Heves . . 


. 113,050 


10., 


Sáros . . 


. 209,122 36., 


Pest . . . . 


. 156,221 


9, 


Arad . . 


, 809,915 36 


Szabolcs 


. 54,523 


6., 


Hont . . 


. 148,946 35., 


Mosony . . 


. 16,972 


6. 


Borsod . . 


, 207,134 35., 


Bács . . . 


. 85,806 


5.. 


Kraszna 


68,121 34 


Hajdú ker. 


8,804 


4.* 


Nógrád . 


. 237,706 33.. 


Jászkunság 


. 13,760 


U 


Zemplén 


. 296,607 32.. 


Torontál . . 


. 17,259 


U 


Veszprém 


. .212,021 32.. 


Békés . , . 


. 8,449 


1» 


Vas . . . 


. 287,936 32„ 


Csanád . . . 


8,853 


1.. 


Kővár vidék 


53,616 32 


Csongrád 


3,899 


0. 


Zala . . 


. 294,446 31., 


Összesei 


a 9. 20,385 


27., 



Ezen arányosztalékra nézve hazánk elnézve Horvát-Tót 
és Erdélyországtól csak 13-ik helyen jelenkezik a testvéror- 
szágok sorában, egyedül a délnyugati tartományokban cseké- 
lyebb erdöjutalék-arány találtatván. 

Végre a nádasok is szerepelnek hazánkban a mivel 
lési ágak közt , és pedig némely megyékben , fájdalom , nem 
csak általán, hanem még viszonyítva is az egész termőföldhez 
elég jelentékeny témagysággal ; egészben még 30 □ ausztr. 
mfldet foglalnak el , és noha az összes magyarhoni termőföld- 



▲ röI4fBlBT0K 8TATI8T. MAGYAR- ÍS C8BHOR8E ÁGBAN. 31 



Imb arinyitva, annak nem egészen egy percentjét tesssiki 
vannak még is megyék, hol csaknem 6 százalékát képzik a 
termO földnek, mely tekintetben kiválólag az alföld és külö- 
nBsen a Tisza lapályai szerepvívök. Az 63 magyar megye és 
kerfilet közöl van ugyan 23, melyekben nádasok vagy épen 
nem, vagy csak néhány holdnyi mennyiségben fordnlnak elö, 
de a többi 30 megye és kerület a viszonylagos nagyság sze- 
rint ekkép sorakozik : 









nádasok 




n&dasok 


AltaUn Vo 




általán V« 


CMngrád . . . 29,982 5.. 


Borsod . . 


. 1,707 0^ 


SnbolcB 






. 85,064 4 


Soprony . . 


. . 3,966 0^ 


BAcs . 






41,487 2., 


Komárom 


. 2,799 0., 


IVnontál 






26,890 2.« 


Közép.Szolnok . 


. 171 0.S 


Mosony . 






6,814 2., 


Somogy . . 


. . 4,265 0., 


Békés . 






. 10,461 1, 


Zemplén . . 


. 3,464 0., 


nbar . 






81,249 1., 


Nyifra . . 


. 3,860 0., 


Buthmár 






12,744 1., 


Vas . . . 


. . 4,080 0., 


Csanád 






4,166 1., 


Fehér . . . 


. 2,880 0., 


Pest . 






. ^6,402 1^ 


Arad . . . 


. . 3,019 0., 


Győr . 






. 8,092 1., 


Veszprém 


. . 1,603 0., 


Tolna . 






6,998 1., 


ZaU . . . . 


. 2,050 0., 


Heves . 






. 12,893 1., 


Pozsony . . 


. . 1,072 0., 


Hajdú ker 






. 2,161 L. 


Kraszna . . 


60 0. 


Jászkunság . 




7,826 1., 
8,135 l.„ 


Temes . 


. 1,668 0.. 


Baranya . . 


Összese 


n 801,577 0^ 



Az eddig megismertetett hivatalos közleményben még a 
földjövedelem is van kimutatva, és pedig összesen 
101.780.000 forinttal. Miután itt sincs megemlítve a forrás, 
melyből az adat merittetett, nehéz meghatározni^ vájjon és 
mennyiben közelíti meg a valót ; de más fenlévö adatok atán 
következtethetni y hogy az a telekadó alatti jövedelemnek az 
adósorozó bizottmány részéről eszközlött becslésén alapszik ; 
de a kivánt támpontok teljes hiányánál , minden további kö- 
vetkeztetésre hiányzik az igazoló alap ; adjuk tehát csak az 
egyes megyéket és kerületeket, a mint azok a kimutatott 
tiszta jövedelem nagysága szerint sorakoznak : 



32 




KONBK síkdob. 


« 




megye 


tiszta jöved 
frt 


i. megye 


tiszta jöved 
frt 


i. megye tisatajOr. 


Báca . 


11.262,937 


Jászkunság 


2.163,968 


Mármaros . 


774^ 


Torontál 


8.187,374 


Borsod . . 


1.856,714 


Esztergom*. 


699^1 


Pest^ . 


5.868,086 


Szathmár . 


1.880,781 


Bereg . . 


691,126 


Temes . 


5 024,652 


Nógrád . 


1.776,884 


Zólyom 


684,418 


Nyitra . 


8.627,814 


Komárom . 


1.763,259 


Sáros . . 


628,679 


Heves . 


8.525,448 


Veszprém . 


1.731,020 


Szepes . . 


608,566 


Pozsony . 


8.507,675 


Csanád . . 


1 718,590 


Ungh . . 


577,081 


Bihar . 


8.841,805 


Szabolcs 


1.594,048 


Hajdá ker. 


576,801 


Fehér . 


8.199,200 


Zemplén 


1.541,095 


Liptó . . 


424,877 


Zala . . 


2.601,855 


Hont . . 


1^28,651 


Kraszna . 


381,719 


Békés . 


2.581,257 


Krassó • . 


1.427,857 


Árva . 


807,022 


Arad 


2.456,825 


Bars . . 


1.388,311 


ügocsa 


508,921 


Baranya 


2.868,897 


Mosony 


1.197,781 


Turócz 


S99,878 


Vas . . 


2.352,778 


Abaig . . 


1.09Sf,009 


Zaránd . 


287,990 


Somogy . 


2.303,664 


Győr . . 


1.048,024 


Kővár vid. 


236,818 


Tolna 


2.281,651 


Gömör . . 


1.044,856 


Torna . . 


158,968 


Soprony . 


2.209,466 


Trencaén . 


1.021,506 


16 Szép. vár. 


129,868 


Csongi^d 


2.176,316 


Köz. Szolnok 819,716 


Összesen 101.779,800 



A gabonát termelő megyék annál fogva legmagasabb, a 
kárpáthegyiek legalantabb helyen sorakoznak. 

Érdekes végül , hogy a kérdéses kimutatásban a szabad 
kir. városok határában lévő f&ldbírtok, úgy mint az egyes 
községeknél külön fel van véve, csakhogy a városok czimére 
nézve hazánkban fenforgó terminológiai habozás ezen hivata- 
los közlemén vben is, és pedig feltűnő mérvben, teszi magát 
érezhetővé. így mig egyrészt Debreczen , vagy péld. Arad a 
sz. k. városok sorában nem fordul elő, másrészt oly községek 
szerepelnek azok közt, melyek rendezett tanácscsal birnak 
ugyan, de szabad kir, város kiváltságával nincsenek felruház- 
va, mint péld. Nyitra, Eger vagy épen a Pest megyénél fel- 
vett Z a p község ? 

Azon már rég köztudomásos tény, hogy hazánk némely 
sz. kir. városainak határa akkora, miszerint egész európai ál- 
lamok területével megmérközhetik, a szóban forgó kimutatás- 
ban uj megerősítést nyer, így például Szabadka városa 
16.5 Ö ausztr. mfldnyi határaival túlhaladja a Schvarzburg 
Rudolstadt fejedelemségét ;Szeged 13.^, és Kecskemét 
11.9 G ausztr. mfldnyi k őrületével megközelítik a Schvarz- 
burg. Sondershausen vagy Reusz-zSchleitz fejedelemségnek 



A FÖLDBIRTOK STATI8T. MAGTAB- ifcS CSEH0R8EÁGBAN. 33 

állaniterületét.*) A szabad kir. városok, (Arad és Debreczen 
kivételével, melyekről semmiféle közlés nem találtatik a szó- 
bin lévS kimutatásban) tekintve a határukai képző összes te- 
rület témagyságát következőleg sorakoznak : 



a nagy és kis 


termő 


haszon- 


összes 
térség • 


tiszta 


birtokosok 


föld 


vehetlen 


jövedelem 


száma 


k.hold 


föld 


p. p. for. 


SMbadka . . 8,767 


153,095 


12,520 


165,615 


884,000 


Saeged . . . 12,854 


111,C37 


27,895 


138,932 


391,989 


Kecskemét . . 2,201 


101.916 


17,769 


119,685 


302,223 


Bimióbánja . 4,405 


58,343 


4,052 


62,895. 


68,777 


Nagybánya . 1,365 


53,68 1 


— 


53,684 


16,782 


Zmbor . . 4,331 


49,830 


3,414 


53,244 


404,358 


YMeez . . 4,153 


30,148 


3,069 


33,217 


170,476 


flbatmár-Németi 2,619 


30,060 


1,705 


31,765 


85,807 


JJjnáék . . 2,954 


24,978 


2,197 


27,175 


194^24 


Soprony . . 3,076 


21,354 


2,666 


24,020 


155.173 


BzŰm-Fehérvár 3,085 


19,299 


1,212 


20,511 


89,358 


Úcse . . . 1,112 


18,591 


447 


19,041 


29,662 


Koipona . . 825 


13,734 


1,521 


15,355 


21,496 


Kassa . . . 1,832 


14,838 


629 


14,967 


39,969 


Pert . . . 5,312 


12,362 


2,613 


14,975 


70,232 


Pouony . . 2,940 


11,620 


1,408 


13,023. 


76,892 


Buda . . . 5,823 


10,427 


2,348 


12,770 


134,760 


Fel8(nbánya . 1,064 


12,007 


— 


12,007 


7,248 


Esstergom . . 1,754 


10,644 


1,041 


11,685 


46,069 


Selmecsbánya . 1,634 


11,063 


597 


11,660 


15,686 


N. Szombat . 776 


10,837 


484 


10,821 


82,760 


Libeibánya . 531 


10,613 


166 


10,779 


9,788 


Újbánya . . 1,011 


10,340 


357 


10,697 


15,637 


Saakolcza . . 1,490 


9,879 


370 


10,249 


64,517 


Bártfk ... 897 


8,361 


1,065 


9,426 


10,244 


KAunárk . . 654 


7,981 


1,354 


9,285 


12,151 


Modor . . . 1,360 


8,159 


480 


8,639 


47,173 


Kffneg . . . 1,329 


7,401 


301 


7,702 


26,555 



*) Ezzel azonban épen nem kell dicsekednünk, söt az oly kö- 
rfllniény, melynek okait a történelem lapjain olvashatjuk, de mely 
roppant hátramaradásunk, nagy szegénységünk egyik kiáltó bizony- 
sága. Mert ám Szabadka, Szeged, Kecskemét roppant határaikkal 
csakugyan sokkal kevesebbet nyomnak népességi, miveltsegi, müipari 
tekintetekben, mint a felemiitett német herczegségek. — Lundoniiak 
terfUete csak 5.7j[Jmfld; Midlessex angol grófság kiterjedése 13.; 
Q mfld, 8 lakosai száma 1.890,000. S z e r k. 

STÁT. XÖZUBM. II. 3 



34 


KŐNEK SÁNDOB. 






a: 


nagy éB kis 
órtokosok 


termő 


haszon- 


XaavAA 


tiaite 


l 


föld 


vehetlen 


"??1! javeddem 




száma 


k.hold 


föld 


tetseg ' 


p.p.for. 


Győr . . . 


1,715 


7,077 


597 


7,674 


41,186 


K^Srmöczbánya 


540 


6,855 


272 


7,127 


8,800 


Baka tanya 


854 


6,966 


84 


7,060 


11,066 


8s. Q örgy . 


787 


5,876 


289 


5,615 


44,973 


Eperjes . . 


802 


5,181 


296 


5,427 


15^189 


P^cs . . . 


490 


5,117 


179 


5,296 


16,411 


Komárom . . 


1,319 


8,247 


2,048 


5,290 


14,061 


Basin . . . 


783 


4,742 


281 


4,973 


87^ 


Ó-Zó)yom . . 


353 


4,630 


261 


4,891 


18,865 


Sieben . . . 


471 


8,609 


862 


3,971 


7,176 


Bclabánya . . 


821 


8,514 


89 


8,603 


4,7» 


Ki8-Marton 


481 


2,857 


96 


2,953 


16,678 


Trencsén . . 


362 


2,388 


438 


2,8S6 


8,818 


Beszterczebáoyi 


1 518 


2,124 


185 


2^ 


9,970 


BuBzt . . . 


802 


1,389 


256 


1,595 


20,288 


Temesvár . . 


1 


916 


110 


1,026 


4,740 



EbböI kitűnik , hogy a magyar alföld terjedt határu vá- 
rosain kivül leginkább a bányavárosok dicsekszenek nagyobb 
földbirtokkal , de mivel ez jobbára erdőség, távol sem bírnak 
oly tiszta jövedelemmel , mint a szántóföldekben bővelkedő 
városok , péld. Szabadka, Zombor, Újvidék, Kecskemét, Ver- 
secz, Székes-Fehérvár stb. ; szintágy az aránylag sok szölöül- 
tetvénynyel bíró Soprony, Buda, N. Szombat, Modor, Szent- 
György, Ruszt stb. városok is aránylag jóval magasabb tiszta 
jövedelemmel szerepelnek, mint számos, ha mindjárt terjed- 
tebb földfelületü bányaváros. 

Ennek kapcsában van szerencsém a tek. Akadémiának 
jelenthetni, hogy legközelebb oly szerencsés voltam a n. m. 
magyar kir. Helytartótanácstól magánúton, névszerint Ha- 
vas Sándor hely tartótanácsos úr ö nagyságától a magyar- 
országi szabad királyi városok legújabb vagyonállását és 
1865-ki évben volt bevételeik és kiadásaiknak teljesen hiteles 
adatok után készült hivatalos kimutatását nyerhetni. Ezen 
felette becses és érdekes táblázatban a sz. kir. városok összes 
községi vagyonának úgy a jövedelmező, mint a nem jövedel- 
mezőnek értéke, nem különben a vagyonnak szenvedő állása 
az 1865-ik évi, tehát legújabb leltár alapján ki van mutatva, 
továbbá az 186ő-ki évre kormányszékileg megállapított köz- 



AVOliDBIirrOK 8TÁTI8T. M AGTAB- ts C8BHOB8ZÁGBÁN. 36 

•égi badget szerint az utolsó évi bevétel és kiadások, a mu- 
tatícoBÓ felesleg vagy hiány, továbbá a városi lakosság által 
fiietett országfejedelmi egyenes adó-összeg, végre említése 
annak, hogy az egyes városokban mennyi vétetett 186ő-ben 
kteségi pótlék fejében az egyenes adó minden egyes forintja 
vtán, ezen utolsó két rovat azonban, mely többi közt legtanul- 
ságosabb, csak némely városokra és nem mindnyájokra nézve 
ki van töltve. 

Miután a városok vagyona jobbára fekvöségekböl áll, 
helyén találtam ezen becses kimutatás alapján az egyes váro- 
sokat betüsorozatos rendben (a krajczárok kihagyásával) kö- 
vetkező táblázatban kimutatni : 



3* 



36 



KOMKK SÍMDOH. 



A 02. ^r. vároB 
neve 




A Ul t&r al 


apján ^ 


R kaMágiTAn^frArték- 




UUh 


tiHtftnifH 


\nvU*lmmA 


nem jfire^. 




in 


ín 


fn 


frt 


írt 


Arad . * * 


2J43,41>íí 


128,557 


2.271,987 


279,908 


1.992,078 


Bakabánya * 


96,875 


62,331 


159,206 


227 


15Í,979 


Rértfa. . . 


6873Í* 


76,031 


759,290 


8,144 


761,146 


BaiíÍQ * . ^ 


i>93,078 


6,239 


355317 


14,101 


341,216 


Bélabánya . 


L>4,279 


'Í03.736 


228,016 


3,065 


284,9i0 


Beixterczeb, 


713,874 


894,566 


1.608,440 


118,340 


K490í« 


Bfeanóbáafa 


tí3fl;2'2:i 


36,090 


272,313 


35,580 


236,73t 


Buda . . - 


3 5á2,6lí> 


936732 


4.459,3*7 


540,536 


3.91^8U 


Debrae^en . 


7.Ö34J23 


3 934,819 


11-478,542 


725,931 


10,762,611 


Eporjei ^ * 


683,857 


131,960 


815,818 


91,285 


724.533 


Eszíergom * 


4i)ö,17() 


90,272 


490,442 


132,454 


3fe2.96T 


Fehérvár ü^iéIhí*] 


897,615 


118,820 


1.0l6,44íí 


216,606 


799,753 


Felsa bánya . 


381,29í 


36,101 


416,397 


2,S94 


^14,003 


Győr , . 


Lb66,0l9 


316,843 


2 J 82,863 


545,544 


1.637,319 


Kasaa ■ . - 


Z578.441Í 


578,667 


3/157,108 


371,744 


2.785,365 


Kéimárk. * 


2l2,98f! 


8,287 


295,768 


17,705 


278,063 


Rísmarton . 


166,02B 


17,056 


183,091 


57,569 


125,5->2 


Komároíu 


942,11 í* 


115,*Í17 


1.158,336 


88,302 


97'\033 


Korpoiia ^ * 


^75,^69 


31,452 


307,421 


43,141 


864,280 


Körinaesbiluya 


851,007 


21,646 


872,654 


39,693 


832,060 


KÖasEiíg . . 


259,158 


40,840 


299,999 


I05,92;i 


194.0T5 


Llbptbánya 


59,126 


4,407 


63,533 


245 


63,287 


LöcBe . . * 


558,426 


57,383 


615,759 


84,655; 


631,104 


Modor , . 


481,792 


23,366 


505,159 


22,271 


482,887 


Nagybánya . 


671,270 


516,143 


M87,414 


7,041 


1,180372 


Nagyazombat 
OZ61yom , 


1.271,692 


46,794 


1,318,486 


83,629 


1,234,857 


70,»Í81 


7,898 


78,579 


10,773 


67,8^5 


Peflt • - ■ 


iao99,nü 


5.883,4C6 


ia98i?,576 


2.452,384 


16.529,692 


Pécs , . . 


1,872,963 


27Mií4 


:á. 149,387 


289,339 


1.860.048 


Posyiony . ^ 


1.223.609 


393,241 


L6l6,8r>l 


951,490 


665,355 


Rusíit . - - 


88,H20 


35,238 


123,567 


35,028 


88,538 


Selmeczbánya 


445 J28 


19J87 


464,916 


169,409 


295,506 


Soprouy ^ * 


1.992.044 


137,8a3 


2.129.927 


357,9^?9 


1,771,998 


Szabadka . 


2.959,339 


790,587 


3 749,926 


179,896 


3.67í.!,029 


Saiakolcxa ■ 


57MÍ^3 


64,692 


640,096 


55,192 


584,903 


S;t^itm,-NémetÍ 


1.22fMr59 


1.050,159 


2.27.^21 » 


211,122 


2.064,096 


Síidben . . 


432,113 


12,588 


444,71^2 


16,646 


428.055! 


Sí, György 


3.924,467 


1X11.449 


5.535,916 


551,422 


4 984.493 j 


325.837 


51,098 


377,935 


12,714 


365,221' 


Temesvár 


2.047,(100, 


7->l,626 


2.798,627 


463,2rj* 


2.33.1,3721 


TrenoBén 


in4,69l> 


55,410 


160,101 


13,259 


146,842 


Ujbinya . . 


147,610 


196,387 


343,997 


12,129 


331,668 


Ujvidrk . . 


2.099,654 


4í%042 


2.145,596 


93.201 


2.052,3951 


ZomhoT . . 


1,OM,HOO 


1 15.698 


lJ.^iO,498 


59,.5tX) 


1.090,998 


Kecske un H . 


K489,3á7: 


43,802 


1.533,130 


131,426 


1.401.703, 


Nagy-Várad 


L613,179 


76.420 


L689,838 


165,982 


1.523,617 


Vetfleci . . 


1, 672,50*1 


387,338 


2.059,83« 


140,311 


1919,6271 


ÖB«sc$eu 


2in,348 


31,695 


245,043 


7,718 


237,325| 


66.468,f>2t 


2(1.484,673 


86.952,695 


10.016,668 


76 936,0811 



A FÖLDBIRTOK 8TAT18T. MAGÍAE- ÉS CSllHOeSZÁGBAN. 37 



A 1865'^ 


évi khM 


ség e 


l ő i r á n 


yx n t al a ] 


pján 


karm.iiík, mí^álbi*, hnllség iftnét ] 


rnntn 


tkúiá 


^.^ ■ ■■■ if _ ' 1 _ 1 f - 


kUté^éX.*^ 


bfltAUiI 1 


kfi4i» 


Uitáímg 


btinr 




^i.íinlJ4F* 


frt 


frt. 


frt 


fn. 


fit 


ir. 


1&8,724 


23M45 


_ 


3Í,720 


93,463 


Í^Ö 


7,064 


8,317 


— 


1,263 


3,633 


3J 


4S,Ö69 


42,914 


654 




— 





2^017 


28,223 


..^ 


3,S06 


9,630 


33 


3,07a 


3,921 


— 


8(8 


1,603 


66 


41,826 


49,481 


— 


8,l»5 


— 


24 


Ga,407 


62,789 


3,617 


— 


— 


— 


265,731 


311.272 


^— 


105,540 


19,886 


48 


8Sl,94d 


80M07 


20,812 


— 


— ^ 


_ 


66,022 


59,203 


— 


8,181 


21,134 


H 


82,138 


!íO,973 


— 


8,SS& 


38,100 


23, 


152,304 


172,302 


— 


19,1.98 


59,776 


34 


34,999 


^4,2*;8 


731 


— > 


' — 


^^ 


120,495 


163,791 




43,2ͻ6 


75,562 


67 


208,284 


205,705 


2.579 


— 


— 


— 


34,628 


24,732 


9,891 


— 


— 





19,602 


Í2,9S0 


__ 


3,428 


9,840 


35 


73,739 


83,413 


^ 


9,674 


23,297 


40 


1$,737 


19,339 





ií,600 


7,622 


35 


70,559 


70,546 


u 


^ 


— 





87,550 


44,922 


.^ 


7,371 


13322 


56 


124)95 


ll,16ií 


1,126 


— 


— 


— 


41,101 


40,943 


15? 


— 


— 





46429 


43,031 


3/}94 


— 


^ 





58,622 


48,^58 


4,664 


— 


»_ 


— 


^0,395 


89,761 


633 


— 


— 


— 


14,161 


15^809 





1,648 


8,556 


23 


824,062 


1.196,806 





372,742 


— 


33 


155,099 


185,392 


»*^ 


30,^93 


65,012 


46, 


366,338 


482,317 


— 


113,978 


^ 


37 


8,259 


8,695 


,i— 


436 


8.462 


5 


^2,347 


3;\6&0 


— , 


7,303 


12,489 


5Ö 


310,120 


340,100 


— 


29,980 


— 


— 


264,530 


263,316 


1,214 


■ — 


— 


^- 


47482 


42,943 


4,2.^9 


— ' 


_♦ 


— . 


102,503 


118,08* 


— 


T 5,579 


— 


— 


20,742 


20,050 


691 


^- 


— 


— 


285,875 


355,^01 


— 


69,825 


106,262 


68 


3^566 


35,236 





1/'S9 


8,187 


19 


178,021 


220,860 





4^i,a39 


— 


30 ' 


21,089 


22,056 


^- 


967 


4,143 


m 


13,604 


14,961 


^ 


1.457 


4,002 


3^ 


129821 


UG.b69 


. 


7,04 í 


47,04'i 


líV 


71,319 


71;226 


93 


— 


«^ 


-- 


152^14 


I49,l™ 


2,823 


— 


— 


— 


157,010 


189,087 


-^ 


32,017 


— 




143,^^26 


189,727 


— 


46,102 


H6,51i9 


18 


12,176 


11.849 , 


329 


— 


-- 


- 


5,955,987 


SMifiO'^ 


56,181 


1.027/i;iÖ 







38 KOiOBKSÁlVDOR. , 

Esen igen érdekes kimutatásból világosan tfinik ki, hogj 
basánk nemaetgazdasági regeneratiójában felette fontos sae* 
rep a ss. kir. városoknak fog jutni , miután aaok tekintélyes, 
jobbára fekvő birtokból álló vagyonállapotjukkal egyik tolp- 
kövét képzendik az uj közgazdászati állománynak ; ugyanis 
az összes magyar szabad kir. városoknak községi vagyonaegye- 
temleg 86.953,000 frt. értékkel bír, miből 66^ milió frt a jö- 
vedelmező, és 2O4 millió forint a nem jövedelmező, részben me- 
rő használati birtokra