(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "A székelyföld leírása; történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Képeket szerzö fnyképei s raizai után fára rajzolták Greguss János és Bicsérdy János"



m híS;-?^ 



^■^\"i^\-^f 






■#7^\ 



<- ■ .f-t / 












'W-- Xív" 






■ ' ff' /" 



_Z^í^j^ j'hcfy'f 'jW./arnUiA 






/ö 



A SZÉKELYFÖLD 



leírása 




TÖRTÉNELMI. EESESZETI. TERMÉSZETRAJZI S NEPISMELSZEMPONTBÓL. 



IRTA 



OEBÁN BALÁZS. 



A képeket szerző fényképei s rajzai után föra rajzolták Gregnss János és Bicsérdy János. 



Metszették: Rasz Karolj. Pollak S. és R&mcs Adolf. 



>^ ÖTÖDIK KÖTET. ^i$-< 
G 9 



A fordítási joí^, és a képek mindennemű utánnyomásának fentartásával.' 



PEST, 1871. 

TETTEY NÁNDOR ÉS TÁRSA BIZOMÁNYA. 



A->* 



<fc9, A. 'D % 7 



0-1 



'it b'(^ 



PESTI KÖNYVNYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT. (HOLD-UTCZA 4. SZ.) 



ARANYOSSZÉK. 

RADNÓTH, GYÉRES, M.-UJVÁR ÉS TOROCZKÓ VIDÉKE. 



A letiint nemzedékek szellemi s anyag^i törek- 
vései, vívmányai s hagyatékai képezik job- 
bára alapját s alkotó részeit mindannak, a 
minek jelenleg birtokában vag:yimk. 

Horváth Mihíily. 

CA tört. társ. honti gyiilését 
megnyiió besMédíben.) 



Amn vosszélv ( ^1 di siiicrtotésc. 



Eidúlyt már sokan liasonliták Svájezhóz, s 
ezcii liasonlutnak van is némi alapja. Van hely- 
rajzilaf;-, mert e bérezés kis országrészt, miként 
Svájczot, narvszerli havasok keretelik be. Van | 
történelmileg, mert Erdély minden időben, mi- j 
ként .Svájcz, .1 szabadság hazája volt, itt levén 
védvára az ezredéves magyar alkotmánynak, itt 
levén fészke azon szabadságszeretetnek, polgári 
és vallási felvilágosodásnak, mely kelet és nyűg- 
ről, török és osztráktól egyiránt fenyegetve, Er- ' 
(lély függetlenségében találta fel léterejét, élet 
feltételét. 

A Mohácsnál lesújtott, elgyengitett s a né- 
met császárok által századokon át lebilincselni : 
kivánt Magyarországra is átlüktetett innen az 
alkotmányosság azon érzete, mely a teljes el- 
nyomást lehetetlenné tette, s mely a magyar nem- 
zet regeneratióját, alkotmányának visszaszerzését 
és érvéuyesitését lehetővé tette. A kis Erdély 
volt a nagy Magyarország megmentője, a kis 
Erdély volt a szabadság azon archimedesi pontja, 
honnan a zsarnokságnak 4U milliónyi német sol- 
dateskája által támogatott hatalmát megdöntve, a 
magyar alkotmányt, mely a mi letelünk és 
Európa biztonsiigának leghatalmasabb védvára 
volt, megoltalmazni lehetett, éppen azon szabad- 
ságszerctet és alkotmányos érzület alapján, mely 
innen nyerte táperejét, s mely nemzetünket az 
clsatnyulás és beolvadástól megvédte. Igen, Er- 
dély kárpátaiuak ölében ápoltatott a hősiesség 
és szabadságszeretet, mely innen kisugárzott az 
egész nemzetre. 

De Svájczhoz hasonlít bérezés kis bonunk 
népének sokfélesége miatt is, mely népek min- 
den féltékenykedés nélkül az érdekegység és 
testvériség szent köteléke által voltak együtte- 
sek a szabadság megvédésében '), s nagy mis- 
siójuk teljesítésében, mely nem csak magyar, 
hanem európai és emberiségi szempontból is 
emelkedett volt, mert nemcsak alkotmányörző, 
hanem polgárosodásvédö és terjesztő is volt itt 
a civilisatio véghatárinál. 

■ E nagy missio betöltésében Erdély nemze- 
tei közül kétségtelenül a székelyé volt az orosz- 
lányrész, nem csak azért, mert ö volt a határ- 
szélen elhelyezve, hanem e nemzet hősiességéből 
és kitűnő hadi szervezetéből kifolyó nagy véd- 
ereje, valamint kitűnő mlvelődési hajlama által 

') Mcit Erdély népeinek nieghasonlása e^a-szen 
njabb kelotii. s az az osztrák nralom „divide et impera" 
jelszó alatt eddig űzött politikájában gyökerexik ; a 
zsarnokság hozta létre az átkos megoszlást, — hiszem, 
hogy a szabadság elő fogja teremteni az áldásos egyet- 
értést. 



is. Ki Erdély történetével behatiMjljau foglalko- 
zott, az értcili fogja nagy Bocskai végrendeleté- 
nek azon intézkedését, mely a székely nemzet 
jogigényeinek kielégitésétöl, szabadságának fen- 
"tartásától feltételezte a magyar haza fenmarad- 
hatását 1). 

Jól esik azért, ha utunkba a hős és szabad- 
ságvédő nép egy csoportját Erdély közepén fel- 
találhatjuk, oda helyezve az országrész szivébe, 
hogy onnan mintegy szétáradjon a szabadság- 
védőknek azon iiösiessége és liouszerelme, mely 
a múltban csodákat mivelt, s mely hiszem, hogy 
a jövőben sem fogja magát soha meghazudtolni. 
Erdély szivének e nemes vértől lüktető gyu- 
pontja nem más, mint Aranyosszék, a szé- 
kely székek ötödike, melyet e kötetben ismer- 
tetni feladatom. 

Aranyosszék a Székelyföld zömétől egészen 
el van különítve, azzal tájrajzilag nem függ 
egybe, s eredetileg nem is tartozott az Atilla 
örökségének védváraként visszamaradt ős Szé- 
kelyföldhez, hanem annak egy késölibi gyarma- 
tát alkotja, oly gyarmatát, mely a legbámulato- 
sabb hősiességnek köszöni lételét, korunkig való 
fenmaradását és virágzását. 

Vannak többen, kik Aranyosszéken a szé- 
kely gyarmatosítást megelőzött hun idők némi 
reminiscentiáit és maradványait keresik ; igy 
Lakatos azt állítja, hogy Atilla roppant birodal- 
mának omladozásakor és a hun erő Sicambriá- 
nál való szétverésekor 22,tiUO hun harczos 
Emenz-Ur, és Uziml-Ur vezetése alatt a K r i s -) 
és Maros közti Czegléd mezőn^) telepe- 
dett meg, de az osztrogót s más népek által 
megtámadtatva, az abr«dbányai és toroczkói ha- 
vasokon át a Keresztes mezőre, onnan is- 
mét tovább húzódtak Erdély keleti részébe, hol 
a hun törzseknek, a telephely védelmére hátra- 
hagyott ötöd részével egyesülve alakiták a szé- 
kely nemzetet; ]>ár ezerén azonban mintegy 
előőrsként visszamaradtak a Keresztes mezőt kör- 

') A nagy fejedelem végrendeletének erre vonat- 
kozó része ez : „Intjük a nemes országot Erdélyt mint 
édes hazánkat, söt megmaradásuknak örökségeért Istenre 
kényszeritjük. az egy dologból látván mind jelenvahi, 
mind következendő állapotjukat, hogy a székely nem- 
zetséget a mi tőlünk adott szabadságokban tartsák meg 
és succesorunknak erre legyen fögondja. igy mind ma- 
gának, mind az országnak birodalma örökösebb lehet." 

' -) A Kris itt nem a Köröst, hanem az Aranyost 

jelenti. Lásd Bethlen Farkas Hist. Tran. II. oütí. 

1 ^) Gál László Czeglédmezö ajatt a Keresz- 

tesmezöt hiszi, s azt az Aranyosszéken most is meglevő 
Csegez faluból következteti, és egy 11. századbeli Tor- 
dát érdeklő metális levélből, melyben „Czygla mezen" 

, fordul elő. Lásd Nemz. Társ. 1830. 130. lap. 



nyezö liavasok közt, s ezek itt az ország köz- 
pontján, niikcnt azok ott a keleli határszélen, 
fentarták magokat egész a magyarok bejöttéig. 
Ezek szerint Aranyosszéknek, ha csekély szám- 
lian is, a mongol diilásokat követelt székely ki- 
tek'iiilésekot megelőzőleg is voltak ős hun ere- 
(K'tii lakói, kiknek számát a kezdi székelyek 
kitcleiiitése csak gyarapifotta. Ezen vélemény 
lámogatására hozza fel 15cukő József ') azon ha 
gyományt, hogy Arauyosszék havasalji népe a 
térségen lakóknál más eredetű leinie, s valójá- 
ban a két rész népessége közt némi különbség- 
nek linóm válvonalát felismerhetjük, mi külön- 
ben égalji és foglalkozási okokbid is szármáz 
hatnék. 

Gál László Emenz-Ur és Uzind-Ur hun har- 
czo-;aiból visszamaradt töredéktől származtatja 
Arauyosszék ős székely lakóit, kik a mongol dú- 
lás előtt már ott laktak, s kik a mongolok fe- 
lett Turuczkó váránál fényes győzelmet vívtak, 
ez okon van a László királytól nyert első ado- 
mánylevélhen csak is Oronos földén lakó szé- 
kelyekről szó: ,,siculi super terra Oronos com- 
morautibus vei resideutibus", mely kitétel régibb 
ott lakást jelöl. A kezdi székelyek neve csak 
késő)))) Endre adománylevelében enilittetik, mi- 
ből Gál László azt ktivetkezteti, hogy a kezdi 
székelyek csak később telepittettek lu a már ko- 
rábban Aranyosszéken lakott hun telep erősíté- 
sére és gyarapítására. 

Alig tudnám meghatározui, hogy ezen — 
történelmi adatokkal nem egészen biztosan tá- 
mogatható — föltevések és deductiók mennyiben 
bírhatnak alappal, s azért azokra nem is fek- 
tethetek oly nagy súlyt, hogy Aranyosszék ala- 
kulása biztos kiindulási pontjául elfogadjam ; en- 
nek következtében hazánk második" megalaku- 
lása korszakára, vagyis a mongol dúlást köve- 
tett Xin. században történt ujabb szervezke- 
dés idejére kell Aranyosszék keletkezé- 
sének korszakát tennem, mert csak itt léphe- 
tünk azon biztosabb talajra, melyet a történe- 
lem szövétneke megvilágított számunkra, és a 
bizonyságot nyújtó okmányi nyomozást lehetővé 
teszi, sőt még itt sem tudunk az évek szoros, 
hanem csak is a negyedszázadok tágabb mérará- 
uyailioz alkalmazodni. 

Ázsiából kijött őseink beékelték magukat 
ide uyugot népei közé, s itt oly birodalmat al- 
kotának, mely már a X. és XL században egyike 
volt Európa lekiutélyesebb országainak. A ma- 
gyar nép hősiessége, magával hozott saját cul- 
lurája -), fejlettsége e birodalom számára a naey- 
gyá létei minden elemeit biztositá, ugy hogy 
egy század alatt az ázsiai magyar faj teljesen 
gyökeret vert és aclimatizálódott az európai föl- 
dön. Nem is fenyegette a/t már vész nyugatról, 

') Speciális Tran. Sed. Aranyos. 
p -Mert ciiltuia s loles hadtuclományi ismeretek 
iielkul c-siipan nyers eiüvel alig tudhattak volna Európa 
ladia szervezett népei felett oly egymást fokozatosan 
koveto lolonyt kivívni, még kevésbé helj'zetük igényei- 
nél;, oly gyors átértéséliez jutni, mely a fegyver hatal- 
mává szerzett tekintélyt mindenek előtt aikotmányos 
megalakulás es polgárosodást védő helyzet elfoglalására 
használta. 



I mert a hős magyar erős fegyvere tekintélyt szer- 
i zett Európának eleinte idegenkedő népei előtt, 
s alkalmazkodási szelleme, léteiének szükséges- 
ségét teremte meg a középkori Európa egyen- 
i súlyának fentarthatása végett; de jött a fenye- 
gető vész keletről, épp onnan, hol nenzetttnk böl- 
csőjét ringaták, jött Ázsiából, hol a népvándorlás 
1 által felbontott egyensúly nem tudott mcfiálla- 
; podásra jutni, hol a néjiek még mindig hullá- 
moztak és kölfíizködfek. ,Iö(t a gálszakitott nép- 
j vándorlásnak utolsó, minden korábbinál ncszó 
: lyesebb árandata, a mongol áramlat. Fiatal 
j nemzetünk már ekkor hivatásának áldozatokkal 
terhes útjára lépett, hogy véres testével, fiafal- 
ságának életteljességével fedezze a vén Európát 
észak és keletről jövő veszélyek ellen; már ek- 
kor megmutatá, hogy érzékével és tudatával bir 
azon nagy hivatásnak, melynek betöltésére van 
utalva, s melyért azután is annyi nemes vért 
áldoza : hogy legyen itt a polgárosodás és ke- 
I resztyénség védpaizsa a barbárság és pogányság 
támadásai ellen, s bizouynyal a magyar nemzet 
itt léte nélkül ma egészen más alakja lenne 
Európának, ha Bathu-khán s utána a Murátok, 
Szolimánok hódító és romboló dühe honunkba 
ütközve fel nem tartóztatik ; Európa civilisatiója 
: bizonynyal századokkal állana hátrább s ma fel- 
színen levő népei közül sok letűnt volna a meg- 
semmisülés örvényébe. 

A pánczél, mely fedez és véd, gyakran vau 
kitéve zúzás és romlásnak ; igy nemzetünk is 
Európát fedező és védő helyzetében gyakran volt 
kitéve rombolás és feldúlatásnak, s mert azok, 
kik védelmének jótéteményeit élvezték, nemcsak 
hogy erősíteni igyekeztek volna, hanem gyak- 
ran önmaguk is elég hálátlan és oktalan módon 
rombolták : bámulnunk kell azon roppant életké- 
pességet, mely aunyiszori letiportatas után is 
nemzetünket mindig lábra állitá, s veszteségeinek 
kiépülésére képesíté ; bámulnunk kell azon an- 
theusi tulajdont, mely az annyiszor földhöz súj- 
tottat mindig újult erővel felemelkedni, s a véd- 
harezot kelet és nyugattal szemben még nagyobb 
erélylyel folytatni képesíté. 

A feltartani kelletett ázsiai támadások leg- 
vcszélyesebbíke a mongol- tatár dúlás volt; ve- 
szélyes a támadók roppant tömegének sebes ro- 
hama miatt, de veszélyes főleg a hazában uralgó 
megoszlás és belviszály miatt, mely nem engedé 
a nemzeti erő öszpontosítását és kifejtését. — 
A várt külsegély kimaradta, s a királynak (IV. 
Béla) a kunok elleni forrongás által gyengült 
serge szétveretett, hazánk elárasztatott, népe min- 
denfelé irtatott, sanyarú rabságra hurczoltatott, 
minden niit negyedfél század épite, romba dűlt. 
Ellentállás sehol, mert nenizefünk elleutállási ké- 
pessége meg volt törve, a hazát elárasztó vad 
csorda könyörtelenül irtott, pusztított, s az egész 
magyar haza kietlen pusztává változott át. A vé- 
szek ez iszonyú korszakában merült fel a hazát 
keletről fedező székelyeknek egyf!tleu győzelme, 
mely e sötét korszak felett tündöklő csillagként 
ragyog fel. E győzelem adott léteit Aranyos- 
széknek; azért e szék egy nagyszerű törté- 
nelmi korszaknak megtestesülése, aranyos emlék, 



mely ueui niárvúiiyhidegcii, luineiu liüincloiicn 
1.4 ve és érezve, uenizeíléknil ucmzeclékvc nici;- 
iijulva, öuinao;ából fejlődve tartja lemi ama távol 
cso korszaknak' emlékét. Kmlékteriilet ez, nie- 
Ivet fcuii kell örökre tartanunk, s melyet ez 
ok(PU kiesiuysége miatt eltörölni, vagy másba 
beolvasztani soha sem szabad'). 

Ott Aranyos.szék nyugati szélén emelkedik 
fel a S z é k e 1 y k ö n e k iJőoá láb magasságú 
hármas orma, ott ez ormok legmerészebbjén vau 
a Székely várnak idők vihara alatt esekély- 
lyé törpült romtöredéke. Ezen ott levíi darabka 
fal képezi magvát Aranyosszéknek, ott van e te- 
rület léteiének emlék-szentesitetf talapzata, mert 
a Székely kö égremeredö sziklaormáu büszkél- 
kedő e vár körül vívták székely őseink a mon- 
golok ellen azon győzelmes harezot, melyért ju 
talnud Aranyosszék területét nyerték. Ugyanis 
azon időben, midőn a mongolok hondűló serge el- 
öuté hazánkat, Toroczkói Ilyes -) alvajda család- 
jával, rokonaival és kineseivel az alattvalói által 
megrakott KengUrth bérczormáu ') levő erős vá- 
rába húzódott. 

A messze ellátszó bérczormon fekvő vár 
helyzete olyan volt, hogy az ellen figyelmét da- 
ezosan kiJiivta, s igy a mongolok is azt meg- 
látták, s meglátva ostrom alá vették. A mily 
merész és erőteljes volt a támadás, épp oly el 
szánt volt a vár védelme; de az élelem és viz 
már fogyatékán, a kincs és embertümütt vár már- 
már elbukkandó volt, midiin megjelent ott a hős 
székelyeknek egy mentő csapatja, meh' a mon- 
golokat egy a várőrizet által is támogatott vé- 
res harczbau szétverte, a mongolok kezébe esett 



') Az 18G2-ki szebeni tartományi gyűlés be akarta 
Araiiyosszéket kebelezni, de ott a nemzetiségi gyiibil- 
ség és nem a politikai ilitom ailta az iránjt, 3 azért 
anualc nyomdokaiba lépni a haza czélszerübb beosztá- 
sával foglalkozand('i magyar országgyűlésnek nem sza- 
bad, nem ! mert Arauyosszékct nem bekebelezni, lianem 
kikerekiteni kell, liozzáad\ :iu To:-daniegyének a Keresz- 
tesmezö határkörébe es.l faluit ilíeresztes. Gyéies, Oj'é- 
res Sz.-Király, Egerbegy. Lóna, Gerend, Sós-Sz. -Márton. 
Vajdaszeg,) továbbá Alsó-Febéivármegye és Küküllö- 
vávmegyének Maros völgyére eső egész Kutyfalváig menü 
részét es a marosujvári és szent benedeki járást, vala- 
mint az Aranyosszék területére beékelt Décsét, két Fü- 
gédet és Miriszlót, végre a toroczkói völgyet, mely eset- 
ben egy oly kerekded s közel 100,000 lakost számláló 
törvényhatóság keletkeznék, melynek életképes magva 
Aranyosszék lenne, központi székhelye pedig Felvinez. 
liol egy 40,000 t'oiantba került, de most lOO.OlX) forintot 
megérő terjedelmes székház kinálkozik a megnagyobbo- 
dott Aranyosszék közigazgatásának elhelyezésére. Fel- 
vinez kiilohben is oly központja levén ezen kikerekí- 
tendő területnek, melytől a legtávolabb eső Lndas és 
Ozd is alig van ö —i óra távolságra : egy ily beosztással 
meg lenne oldva azim probléma is, hogy Aranyossék az 
anya Székelyfölddel egybecsatoltassék. mert Marosszék 
természetes határául Kutyfalvát jelölte ki a földrajzi táj- 
alakulás, 8 meg lenne oldva azon másik fontos probléma 
is, hogy az aranyosszéki székelység és az oda csato- 
landó megyei magyarság testvéri kézfogása a politikai 
értelmiségnek biztosítaná egyedül jogosított befolyását 
az ujonan szer\ezett törvényhatóságban. 

-) Az oklevelekben Toroczkai Chellensnak irt al- 
vajda neve Ilyes volt, s az Eleus hibás olvasásából szár- 
mazott az indokolatlan Chelleus név. 

') A .Székelykö ős neve Kengürth volt, mint alább 
látni fogjuk. Székelykö nevét a székelyek ottan vívott 
győzelméről nyerte. 



ezernyi magyar foglyot kiszabaditotta és a vá- 
rat az ostrom alól felmenté; miért a mcgszaba- 
ditott főúrtól jutalalmul a várat és területét nyer- 
ték, s a kivívott győzelem endékére a havast, 
hol a harcz folyt, Székel y kő n e k, a megmen- 
tett és a megmeutők kezébe ment várat ') Szé- 
ke 1 y v á r u a k nevezték el -). 

Ezt követőleg csakhamar megjiltt az orszá- 
gos elismerés és jutalom is a hős székelyek ré- 
szére, mert a király a Székelykö keleti alján 
elterülő szé|) termékeny földet, melyet a mon- 
golok néptelenitettek, kiszakítván Torda várme- 
gyéből, illetőleg Turda várától — melyhez tar- 
tozott — A r a u y s s z é k néven a győzelmes 
székelyeknek adományozta és a Székelyföld r)-ik 
székévé tette. 

De nem csak itt a Székelykö büszke or- 
main tűzték ki a székelyek a győzelem zászlait, 
hanem több történész ') állítása szerint a mon- 
gol dúláskor a belföldi székelyek a vármegyei 
magyarság védelmére lejövén, a tordai hasaííék 
bevehetetlen sziklaszorosába, valamint a torocz- 
kói és abrudbányaí havasok barlangjai és odui!)a 
behúzódva, a térségen szétoszlott barbárokat 
(mongolok) annyi hősiességgel támadták meg é-; 
nyugtaianiták, hogy a Dalmatiából megtérő IV. 
Béla a Maros és Aranyos közti területet, mely- 
nek lakóit a mongolok ^agy levágták, vagy rab- 
ságra hurczolták , kiszakítván a vármegyéből, 
A r a u y s s z é k néven a székely hősöknek ado- 
mányozta örökösen, székely joggal és törvények- 
kel ruházván fel. 

Aranyosszék e szerint Tordavármcgyc terü- 
letéből szakittatott ki ; a letelepített székely hő- 
sök elhozták ős hazájukból családaíkat, roko- 
naikat, el azokJial nemzeti ös szokásaikat, intéz- 
ményeiket, önkormányzati ős szokásaikat, köz- 
igazgatási és törvényszolgáltatási modorukat, s 
alkották a vármegyék között azoktól eltérő, kü- 
lönálló, s az anya székclyhonnal intézményei 
azonosságánál fogva egybefüggő más kis Szé- 
k e 1 y földe t, hol a nemzeti szervezet oly kö- 
vetkezetesen lett keresztülvive, hogy tisztviselőik 
(főkapitány, fő- és alkirálybiró, dulló és székülőj 
megtarták nemzeties elnevezésüket, az összes né- 
pesség itt is mint az őshonban szabad-nemes 
volt, katonáskodás és ökörsUtésen kívül más 
adóval nem tartozott. Az örökösödési törvény 
Arauyosszéken is azonos volt az ős székelyföldi- 
vel, nóta és kihalás esetében a vagyon itt sem 
szállt a koronára, hanem az örökösök, rokonok, 
vagy ezek hiányában a szomszédra. Aranyosszék 
hadereje a többi székelyekével egyült kelt fel, egy 
vezénylet alatt azokkal egy sorban liarczolt; kö 
vetei, főkirálybírája a többi székek képviselőivel 
egy sorban ült a hongyülésen, szóval Aranyos- 
szék a Székelyföldnek kiegészítő része. 



') Mely addig ..('.istruni Thurnszkou" nevet visí-lt. 
I -) Lásd Kunics Dacia. Sie. TG— 77. és Nemz. Társ. 

I 1832. évf. I. k. 399-400. lap. 

^) Okoliesányi Deer. et \it reg. Hung. I[. 127. 
Szegedi Deer. et Syn. vitae Belae IV. 15, IG. Lakatos 
Siculia (kézirat). Benkő Józs. Spee. Trau. .Sed Aranyos 
és Mílkovia II. 171 — 177. Kunics Dacia Sic. 70 — 77. lap. 
Gál Nemz. Társ. 1832. II. félév. :;iG 



eiiyik tníija. ainiak vcívliől való ver, csontjából 
való csont volt ; elannyira, liogy a terUleti elkü- 
lönitésnek az intézmények megváltoztatása- vagy 
csak nuulositására a logkiscl>b befolyása sem 
Adlt. s a Székclykö alján lakozók épp olyan 
székelyek voltak és i)i;ir;ultak egészen napjainkig, 
mint a Hargita és Nemere aljiak. 

lm itt van röviden Aranyosszók alaku- 
lásának s () százados fennállásának története. 
Mielőtt azonbnn elöismertetésiink terén tovább 
haladnánk, szükséges a kitelepítés esetét, idöko- 
rát és jogviszonyait okmányilag is niegvilági- 
lanunk. 

Arauyosszék keletkezésének Ictokaival esze- 
rint tisztában vagyunk, de nem igy alakuiá-iának 
kt)rszakával ; mert Aranyosszék legelső ismeretes 
kiváltságlevele V. István királytól (1270-72) 
származik, melyről csakis IV. László király 
128'J. évben kiadott adománylc veiének hivatko- 
zása nyomán van tudomásunk, sőt László ado- 
máuylevelct is csak IlL Endre király megerösitö 
okmányában (12SU) való átiratban ismerjük. Az 
eredeti adományleveleknek hiányából a keletke- 
zési konszak meghatározásának bizonytalansága 
származik, s legtöbben, kik Arauyosszékröl irtak, 
László király adománylevelének ezen kifejezésé- 
ből : „Siculi iu terra Üronos commorantium, ter- 
ram castri uostri Torda, Oronos vocatam juxta 
liuvios Oronos et Marus existentem quam primo 
idem Dom. rex Stephauus iisdem siculis coutu- 
lerat" stb. a kezdi székelyeknek Aranyosszékre 
való kitelepítését István korára (1270—1272) te- 
szik, sőt Kővári ') a székelyeknek Turuczkó vá- 
ránál való győzelmét és a székelyköi vár elnye- 
rését még későbbre, az 1284-ki tatárjárás ide- 
jére teszi. 

Igaz ugyan, hogy a székelyek Turiicbo vára 
alatt mongolok felett kivívott győzelmét IV. 
László kiváltságlevelében látjuk legelőbb fel- 
említve, de ő azt nem mint akkor, hanem mint 
korábban történtet beszéli elő mintegy indoko- 
lásául annak, hogy a székelyek ezen győzelem 
jutalmául nyerték Aranyosszéket, s hogy az 
László uralmát megelőzőleg történt, azt leginkább 
mutatja István királynak éppen a László kivált- 
ságlevelében kivonatozott adománylevele, mely 
a székelyeknek a vitézségükért nyert területen 
való korábbi letelepítését kétségtelenné teszi. De 
István királj'nak kérdéses adománylevelét sem 
ismerjük másként, mint László megerösitö ok- 
mányában foglalt hivatkozásból, s igy nem tud- 
hatjuk : vájjon István ezen adománylevele nem 
volt-e megerősitése egy még korábbi IV. Bélától 
nyerhetett (bár ma nyomtalanul eltűnt) eredeti 
adománylevéluek. Látók fennebb több jó nevű 
történésznek azon határozott véleményét, hogy 
Aranyosszéket a mongol díilás után Dalmatiából 
megtérő IV. Béla adta a székelyeknek, birjuk 
Toroczkay Ilyes alvajdának azon adományleve- 
lét is, melyben a székelyek mentősergének adja 
Tuluczkó várát és területét mind azon időre, 
niig azok Aranyosszékeu laknak -). De ez ok- 

') Erdély tört. I. k. 143. 1. 

-) Feiitavtva az iránt tulajdDiiosi jogAt. L.-ísd ezen 



nnVnynak vége és igy keletezése is hiányozván 
nem tudhatjuk Toroczkay llyés adományozásá- 
nak idejét, bár erre némi utbaigazitást ad IV. 
Bélának két adománylevele, egyik 1249-ből, 
mely által Andrásnak Ivancae íiának, azon ki- 
tűnő szolgálataiért, melyeket a haza veszedel- 
mének idején kedves fia István részére T u ru c h 
várában áldozat és fáradság kiinélése nélkül tett, 
azon várat fegyveresek sokaságával (itt valószí- 
nűleg a székelyek értetnek) megvédvén, neki ju- 
talmul Mányát, a Galgócz vármegyében levő 
Zsitva folyó melletti falut adományozza '). És 
ismét 125í5-ban ugyanazon Andrásnak azért, hogy 
T u r u c h várát nagy költséggel építette, Gimest 
adományozza-'). Epppn nem lehetetlen, hogy itt 
az ezen adománylevclekben felhozott Turuch vár 
nem más, mint a székelyek által megmentett 
Turucho (a székelykői Toroczkó) vára, s a ju- 
talmazott András könnyen lehetne a Toroczkay- 
esalád egyik tagja, mert az, hogy Béla király a 
jutalmazott szolgálatokat István fiának, tehát Er- 
dély akkori fejedelme érdekében tettnek mondja, 
arra mutat, hogy az Erdélyben történt''). 

Miiulezeket tekintetbe véve, némi valószínű- 
ség mégis van említett történészek azon állítá- 
sában, hogy Aranyosszéket a székelyek IV. Béla 
alatt, tehát a XIII. század közepe táj;ni alapí- 
tották, bár e feltevés még határozottabb okmányi 
bizonyítékra vár. 

Míg a jövő e vitás kérdés megoldhatására 
ujabb adatot hoz fel, lássuk Aranyosszék azon 
kiváltságleveleit, melyek jogtörténelmének alap- 
ját képezik. Ezek közt mint legelsőt és legfon- 
tosabbat kivonati fordításban közlöm itt III. Endre 
királynak 1291. márcz. 12-éu (4-to idus martii) 
kelt kiváltságlevelét; ebben előadja, hogy: „Ara- 
uos földén lakó székelyeink bemutatták boldog- 
emlékű László király nagybátyánknak Turda vár 
Marus és Arauas közt fekvő birtokát érdeklő ki- 
váltságlevelét, azon kéréssel, hogy azt beiktatva 
helybenhagynék és megerösitenök, mit mi szóról 
szóra minden változtatás nélkül átírunk s minden 
pontjában megerősítünk , a mint következik : 
László Magyarország királya stb. Tekintetbe 
véve az Oronos földén lakó székelyek azon hü 
és fontos szolgálatait, melyeket István királynak 
és nekünk is tettek, de melyeket hosszas lenne 
előszándálni, azért csak a jeleníekre szorítko- 
zunk, s kiemeljük, hogy midőn a kunok szemé- 
lyünk ellen fellázadtak, nevezett székelyek, nem 
tekintve semmi veszélyt, oly férfiasan és dicsé- 
retesen harczoltak, hogy sok tekintetben tetszé- 
sünket kinyerték ; továbbá ugyanők akkor, mi- 
dőn országunkat tatárok dúlták, zsákmányt és 
foglyokat hurczolva, nevezett székelyeink hazánk 
és lakóinak megmentéseért Turucho vára alatt a 
tatárokkal hősiesen megütköztek s ezernél töbii 
foglyot szabadítottak meg a sanyarú fogságból. 
Mi, kik az érdemek jutalmazására vagyunk hí- 

adomáuy levelet Kemény József itip!. Tran. Snpl. 1. S), 
ós Nemz. Társ. 1832. I. fcMévi folyam 399—400. lap. 

•) Lásd Fejér Cod. dipl. IV. 2, 54. 

"■) Lásd u. 0. IV. 2, 207, 

■') Mi némilo!^ ellentmond azon feltevésnek, hojív 
itt a inayyavdr.szási Tiu-itez vái:ira lenne vonatkozás. 



vatva, nevezett székelyeknek István király cs 
nekünk tett nugy horderejű szol j;álatai kért Torda 
várnak ( tronos nevű területét '), mely az Oronos 
és Maros közt fekszik, s melyet már István ki- 
rály is nevezett székelyeknek adományozott volt, 
mi is nevezetteknek és ntódaiUuak adományoz- 
zuk örökösöu visszavonliatlannl felemiitett szol- 
j;álataikért és azon SO lóért, melyet a mi szük- 
ségünkben tolok kaptunk -). Kelt 1289. sept. 
l>!án (quarto dcc. kalend. oct.) György esanádi 
püspök keze által" •'). Miért István és László ki- 
rályok adománya értelmében Turda várnak Oro- 
uüs uevü területét, nevezetesen Feldnch, Eíir- 
menes ;_Orményes), Ilydasteluk (Hidas i, M':'dyes, 
Dumburou (Douibró), Mubácli (Mobács), Kercbecs 
(Keresed), Bagynn (Bágyou), Kuend (Kövend), 
Turdavár (Várfalva), Chegez (Csegez), Igreebi, 
Pordoy, Kerekygbáz, Hory (Harasztos), Wyteluk, 
Polanteluk (Pólyán), Fyuzeg, Bogacli, Lyukyte- 
luk, Zeteteluk, Kucbaid (Kocsárdj, Feligaz (Fejér- 
egyház ), Feuldvar (Földvár), Ketokluk,Turusküu 
várát (Tproczkó vár) közösen a tartománybeliek- 
kel (eommune cum piHivincialibus) Cbiakoteluk 
(Csákó ), Farkaszug és Obrutbusa nevű helysé- 
geket, minden hozzátartozó erdőkkel, földekkel, 
vizekkel stb. nevezett kezdi székelyeknek ado- 
mányozzuk örökösen, helybenhagyva minden pont- 
jában eldödeink erre vonatkozó adományait és 
kiváltságait. Kelt 12itl. márez. 12-éu. Teodor fe- 
hérvári prépost alkorlátnokunk keze által s alá- 
írva számos országnagy által*). 

Endre kiváltságlevelét Egyed Kolondus íia, 
Aranyosszék fökirálybirája és Dénes Tolón fiá- 
nak az Oronos mellett lakó összes székelyek 
nevében tett kérelmére átirta és luegerösitette 
I. Károly király 1313. jul. 4-éu''). 

Zsigmond király kétszer erösiti meg Ara- 
nyosszék kiváltságlevelét. Először mint magyar 
király 13!J4. dec. 23án (lü ealend. január) Jlár- 
kos László, Nagyioki Tamás és f.-szeutmihály- 
falvi Dénesnek az összes lakosság nevében elő- 
terjesztett kérésére '•) ; másodszor mint római 
császár 143G juu. G. (oct. idus meus. juniij Wárí'alvi 

') ,Ten'am castri siii Torda, Oronos vocatam." 
Kővári hibás poutozatot használva, ebből Torda-Oronos 
várt csinált, s utánna mások is igy használták, pedig 
az idézett tétel jól igy értelmezendő : „Torda várának 
Uronos nevií területét." 

-) Akkortájt az Aranyosszék által a királynak adott 
80 li) nagy értékei, képviselt, mert krúuikásaink feljegy- 
zése szerint László uralma alatt annyira megfogyott volt 
^lagyamrszágon a vonomarha, hogy emberek húzták a 
terhet, honnan a „Kun László szekere" elnevezés is 
eredett. 

■') László adománylevelét kiadva találjuk Fontos 
rer. Aust. XV. 117 — 148. lap, és Fridvalszky Miner. 
Trans, p. 60. 

*) Eredetijét Aranyosszék betette a kolozsmonos- 
tori levéltárb.-i ; hiteles átirata az aranyosszéki levél- 
tárlian levő Aranyos-könyvben, közölve Kemény Jozs. 
dipl, Tran. App. I, Nyomtatásban Fontes rerum Aust, 
W, 167— 1G8. lap. 

=■) Kíizli Fejér Cod. dipl. VIIL I, ÓOO— ÓOl és Sze- 
reday Not. Cap. Alh. 23 és Serics Epp. Tr. 1. lap. 

'') A János esztergami érsek é.s korlátnok keze által 
líelt es kettős pecséttel megerősitott okmányban szór('>l 
szóra be van iktatva IV. László és III, Endre fenn köz- 
lött kiváltságlevele. Közli Kemény József App. Dipl. 
I'ran, IV, 80. 



Székely Jáno.snak (.Vdorján íia) az összes ara- 
nyos.széki székelyek nevében előterjesztett ké- 
résére '). 

Mátyás király szintén kétszer biztosítja 
Aranyosszék kiváltságait: először 14'^4-ben ja- 
nuár ^H-én (oct, cal. febr,) scenfalvi Tliafhár Ke- 
lemennek az arauyosszékiek nevében tett kérel- 
mére átirja bítldogemlékü eldődeinek Istváu, 
László és Endre királyoknak hártyára irt s ket 
tös pecséttel ellátott kiváltságleveleiket, s azokat 
helybenhagyja és megerősíti -), Másodszor I4l)'.l. 
november 'J-én (fer, 5 pr. a. fest b. Martini 
conf) Budáról az aranyosszéki székelyek hü szol- 
gálatainak jutalmául nnndazon kiváltságaikat és 
szabadalmaikat, melyeket eldődcitől és tőle is 
nyertek, niegerősiti s a vajdák, alvajdák, fő- és 
alkapitányoknak, fő- és alispánoknak meghagyja, 
hogy ezen kiváltságlevelet átolvasva visszaadják 
nevezett székelyeknek, s őket minden korábbi és 
jeleui szabadalmaikban és mentelmeikben me.K- 
tartsák, és azokat mások által is megtartas.sák '). 

A nemzeti fejedölmek legtöbbje által szin- 
tén megerősítést sőt gyarapítást nyertek Ar.i- 
nyos-szék kiváltságai : igy Izabella királyné 
Felvincz kérésére 15öS, okt. 27-éu átirta és 
megerősítette Mátyás király fenuebbi kiváltság 
l.'veleit'), 

János Zsigmond IHíJS. decz 17-éu Fe 
hérvárról kiadott okmányban m(mdja, hogy hívei 
bagyoni Gárda Antal, kertsedi ^■árfalvi Bálint 
királybirák, mészkői (meszkewi) Marái Gallus, 
Várfalvi János és György, szentmíbályfalví Erdeo 
János és György Aranyosszéki primőrök a szék 
lakói nevében eleibe jővén, bemutatták Mátyás ki- 
rálynak hártyára irt megerősitő okmányát, mely- 
nek aranyfonsrlon csüngő pecsétjét Várfalvi Já- 
nos curiájából — iiol az okmány tartatott — 
némely factiosus katonák ellopták, a mint azt a 
füzösinor helye is mutatja. Ezen megerősítő ok- 
mány magába foglalta Zsigmondnak római csá- 
szárrá választatása előtt, és másik azután kia- 
dott kiváltságlevelét, melynek meglevő pecsétje 
a pecsétfosztott Mátyásénak is valódiságát tanú 
sitja. Benn foglaltatik ezekben László és Endre 
királyoknak is Aranyosszékről való adomány- 
levele, melyeket íennuevezett aranyo.sszékiek ké- 
résére beiktatunk, (Beiktatja szóról szóra Mátyás 
confirmationalisátj, mi kik a királyok és feje- 
delmek viselt dolgait, velünk született hajlam- 
nál fogva észlelni el nem mulasztjuk, s alatt- 
valóink erényeit és érdemeit éi)p oly mértékben 
jutalmazzuk,' miként a megtérni nem akarókat 
, büntetjük, annyival inkább, mert a kik a haza 
biztonsága és fejedelmük méltósága megvédé- 

') A Bataluncz .Mátyás pécsi prépost és korlátnok 
keze által kelt okmány, melybe Zsigmond fennebbi ado- 
mánylevele sziJról szóra ismételve van, egész terjedelmé- 
ben megvan Mátyás király 1484-ben kelt confirmationa- 
lisában. Ezt lásd alább, 

-) A Péter kalocsai érsek és udvari korlátnok keze 
által kelt és az ország nag}-jai által aláirt okmány egé- 
szen be vau iktatva Mátyás I49l5-ki conHrmationahsaba. 

') Hiteles másolatban a kolozsvári ref, coUeguim 
levélt, Cullec. Ms. Comit. Székelyiana. T. IIL U7Ó. lap. 
Közli Kemény Józs. Ai)p, dipl, Tran. VI, 217, 

*) Lásd Kemény József App, dipl, Tran. Ml, 20. 



seért niaíioUiit veszélynek kitették, illő, liony 
iiit-ltáii jutalmazva és s/.abatlsápuUban iiie.utartv;i 
U'fiyenok. Kz okon tekintetbe kell vonninik a mi 
székelyeinknek s kiválóan az aranyosszékickiiek 
l)eesiil('tesséj;ét, liiiséiiét, s iiai;y szitluálataikat. 
melyeket minden időben a magyar kunmának 
és eldödeinknek a mai;yar királyoknak — mi- 
ként a íellidzott kivaltsáiilevelek is bizonyít júk 
— teltek, azután jiedii;- a mi i;yeriiieksé,i;inikben 
nevezetesen, midőn boldoj;' endékíi anyánkkal a 
dalmata (iyör<;y barát álnoksái;a miatt I^enj^yel 
(n'szái;ba számiizettünk, kit atyánk szerzetesi sze- 
rény állásból kiemelve, váradi ])iis])ökké és kines- 
tárniikárá tett, s halálakor iiyámnnkká nevezett, 
de hálátlan roszasá,i;áb:in ellensé;;iiiik Ferdinánd 
királyhoz szegődve, trónunk- és hazánktól álno- 
kul mejíloszlott. Azonban néhány év múlva niej^- 
lérvéii hazánkba, az aranyosszéki székelyek a 
legnagyobb hűséggel és kitartással igaz ügyünk 
mellé álltak, s bejöttünk után — hogy egyebe- 
ket mellőzzek — nüdőu Ballassa Menyhért ka- 
liitányuukaf sergekkcl Ferdinánd ellen küldenők, 
s ő minket rútul megcsalva, tölili alatta levő 
erődöt, mint Sziithmár-Németit, Nagybányát stb. 
az ellen kezére játszott, s többeket árulásra te- 
relve, ellenségesen fordult ellenünk, sőt benn az 
országban is sokakat eltántorítva, lUlvarhcly, 
Maros, Csík (Chyk), Gyergyo (Gyrgyo), Sepsi, 
Kezdi és Orbai székek székelyeit is az ellenünk 
való lázadásra indította. Akkor, midőn annyian 
ingadoztak, a mi aranyosszéki székelyeinket 
semmi bujtogatás, semmi Ígéret, semmi szorgal- 
mazás tiilünk s igaz ügyünktől el nem tántoritá, 
hanem csakis a íiaza szeretetét és a mi méltó- 
ságunkat tartva szemeik előtt, hivek maradlak, 
s minden lázongástól visszatarták magokat. Most, 
midőn a kid ellenséget kivertük, a belsőket szét- 
szórtuk, midőn a többi székely székek árulásuk- 
ért bünhi'dtek, az aranyosszékieket a haza és 
hozzánk való hűségért meg kell jutalmaznunk, 
azért Mátyás király fenn, minden kihagyás nél- 
kül beiktatott kiváltságlevelét — daczára pecsétje 
hiányának — helyben hagyjuk, niegerősitjük és 
örökös érvényre emeljük, s niimlazon szabadsá- 
gokban, melyeket eldődeink a magyar királyok 
alatt birtak, megerősítjük. Kivesszük Felvincz 
városát, melyet még a forrongás előtt Aranyos- 
széktől eU'ál.isztoltunk, s a többi székely váro- 
sokkal, mint Zekel-Vásárhely, Udvarhely, Chyk- 
Zereila (Csik-tízereda) s más városokkal együtt 
a mi és országnagyjaiuk hatásköre és constitu- 
ti(>ja alá véve. Aranyos földétől elkülöniténk és 
egészeu felszubaditauk. JMindezek endékére és 
erősségére hiteles pecsétünk alatt kiváltsáolevél- 
alakban kiadatjuk korlátuukmik C'hvaki (Csákv) 
-Mihály keze által stb. ') 

UüÚ. ápr. 24 én Báthori J^ristóf Kulozsvár- 

') Eíjész terjedeliiiébcn niegvaii .M.-Vá.sárhelyt a 
releki-kiiiiyvt;\rtan, honnan küzli Kemény Józs. A\>\x 
dipl. l'i-.in. XI. 4a Töredékesen közölve volt Nemz. 
Társ l.syo. lü.")— 1Ü6. lapján, ügyszintén ez és a fen- 
nebbiek is egész terjedelemben megvannak .a kolozsni 
cnnv. egy 103 1-ben kelt hiteles tiansinnt., nielvböl a 
Felvniczet érdeklőket kiadta iijbúl .-i conv. 1742-l»en. ez 
megvan a Gnb. levélt. Piiv. ét const. civitatum T II 
G. 18. 



ról szintén ad ki Aranyosszéket érdeklő rende- 
letet, mely az ottani minden időben sajátságos 
birtokviszonyokra vet világot. Ebben mondja, 
hogy az aranyosszékiek jelentik, hogy az ottani 
gyalogok egy része ország szolgálataiban levén, 
ottan semmi jiolitikai rend nem tarfatik s a kor- 
mányzatban a legnagyobb zavar uralkudik, azért 
a sorsolás alá eső birtokot a lakosok es gyalo- 
gok közt felosztatni rendeljük, ugy hogy a né- 
pesség szaporodtával és a gyalogok fogytával, a 
gyalogok kezén levő sors aJá eső terület köztük 
és a lakosok közt oszoljon, viszont osztály alá 
jöjjön akkor, ha a gyalogok száma szaporodnék 
és a lakosoké apadna, hogy igy a föld minden- 
kor egyenlően oszoljon '). 

If)^;"). apr. 4-én Báthori Zsigmond Kolozs- 
várról ki.'idott kiváltságlevéllel biztosítja Aranyos- 
szék szabadalmait -). 

1600-bau sept. 11 én a Tordán összegyűlt 
országrendei Aranj^osszékre szintén kiterjesztik 
tigyelmüket, kimondván, — hogy tekintetbe véve 
azt, miszerint az aranyosszéki lovag- éS' gyalog- 
rend Mihály vajda ellen serényen és készséggel 
megjelent a haza védelmére ■'), most, midőn az 
fel van mentve, országul biztosítjuk az aranyos- 
.székiek régi kiváltságait és korábbi szabadsá- 
gaikat, sőt igyekszünk azt előre is vinni. Meo- 
értvéu azon kivánságokat, hogy a perfnlyara 
rövidíttessék, megengedjük, hogy törvényük a 
Nzázados hadnagy előtt kezdődjék, honnan feje 
delem elé felebbeztessék, ugy egyebekben is, ha 
valami fogyatkozásuk van, hasznukra kivánjnk 
reformálni ' ). 

IGl^-biu jun. 2G-án Báthori Gábor Fehér- 
várról ad ki egy igen fontos kiváltságlevelet, 
melyben előrebocsátja, hogy az aranyosszéki lo- 
vasok, gyalogok és libertinisok panaszrdják, mi- 
szerint területüket, melyet őseik hősies.ségükkel 
szereztek, az azon levő szánt<>kat, kaszálókat, 
erdőket, közönségesen n y i 1 f ö 1 d e k e t (igy), 
melyeket régen örökösen nejeik és gyermekeikre 
hagyhatólag birtak; most főbbjeik hatalmasko- 
dása és visszaéléséből csak inkább idő szerint 
használhatják; azért tekintetbe véve azon nagy 
szolgálatokat, melyeket az aranyosszéki székely- 
ség cldödeiuknek, s nekünk is — midőn a haza 
szabadsága meg volt támadva — tettek ; s hogy 
az érdem jutalmazva legyen, rendeljük, hogy 
földeiket, erdeiket, stb., melyeket őseik hadi 
érdemeikért örökösen nyertek, ezután is örökö- 
sen mindkét nemre kiliatólag bírják ''). 

Az aranyosszékiek Betíden Gábor alatt is 
hü bajnokai voltak a hazának. llllO-iian a fel 
lazailt Homonuai Gvörgvnek Goudios .Vndrás és 



') Eredet, a koluzsm. conv. levélt., töredékesen 
közölve Nemz. Társ. 18o0. IGö. lap. 

-) Lásd Kemény J()zs, Ápp. dipl. Tran. XIII. 31. 

') Aranyosszék a haza azon veszélyes állapotában 
1300 harczossal szapniitotta a liaz.afi.ak honnientü sergét. 
Lásd Enj'edi énekét Erd. Tört. A<1. 1. k. 1,81. lap. 

*) Aláirva (.'sáky István, Bornemissza, Toldi Ist- 
ván s a többi rendek által. Eredetije a kolozsni. conv. 
levélt. Közölve Nemz. Társ. 18:3.'>. II. félév, 377 -STU. 1. 

") Eredeti ie a kolozsni. conv. levélt., honn.an közli 
Keiiiéii\' Snppl. dipl. Tran. 136. lapon. Má.solatilag meg- 
van az aranyosszéki Aranyos-könyvben is. 



S:iniia.ssáj;i Zsij;iiioiul alatt beiuditott hadai ellen 
Kamiitlii lialá/s és Cscrényi Farkas alalt az ara- 
nyos és iiiaro.ssitckiekct küldötte, kik Dczsiu'l 
szétverték Uoinonuai sergeit '), valainiiit liü ra 
uaszkodással vettek részt a iiiagyarorszáj;i had- 
járatban is, miért IGL'S-ban jid. '22 C-n Bethlen 
Cábor niegeriisiti Arauyosszék kiváltságait Pafkn 
.íáiios — a t'ejcdoliui tábla esküdt jciiyzöje — 
és rákdsi Filej) Istváuuak a szék nevében titt 
kérésére -'). 

A tejedehni biztosítások mellett a törvény- 
hozás részéről nyert kedvczuiényekbeu is része- 
stdt Aranyosszék; igy KioO-ban az eddig Fehér- 
várra kiddeni kellett rendkivüli őrök kiállításá- 
nak kötelezettsége ahd mentetnek fel az ara- 
nyosszékiek ^), az Kiol-ki törvényczikk pedig 
kimoudá, hogy az aranyosszékiek mind publi- 
catio, mind egyéb szabadságokban fogyatkozás 
nélkül megtartatni Ígérteinek^), továl)bá „némely 
tisztek azon ürügy alatt, hogy Arauyosszék régen 
Torda vármegyéhez tartozott árendát követelnek, 
de az H355-ki artieidi.s mint székely szabadság- 
gal birókat az alól felmenti-' i. 

Hogy Aranyosszek diplomatariunia kiegé- 
szített legyen, ide iktatom egy ujabb időben fel- 
merült oknjáuynak kivonati fordítását, mely sok 
tekintetbén, de főleg azért érdekes, mert az ara- 
nyosszcki régi nép osztályozásra és e szék ős 
faluira nézve is igen becses adatokat uynjt. Ez 
a gy.-fehérvári káptalan valamely emberének 
titkos jelentése, mely a káptalan miriszloi (My- 
ryslü) birtoka és az aranyosszéki székelyek közti 
határkérdést tárgyalja. A jelentés igy hangzik : 
a múlt időkben a káptalan myryslói birtoka és 
az aranyosszéki székelyek közti határ felett per 
és versengés táraadván, János a káptalan decánja 
azon kérdésére, hogy a székelyek határjárási 
okmánynyal birnak-e? az illető feleli, hogy e 
határok iránt semminemű Írott adat kezökben nin- 
csen. Tudja meg uram, hogy a székelyek ki- 
váltságlevelében a van, hogy László király a 
lázongó kunokat engedelmességre szorítani nem 
tudván, a székelyeket hivta segélyre, kik a ku- 
nokat legyőzték, valamint a tatárok felett is 
Trnzko váránál gyi'zclmet arattak volt. Ezen 
érdemeikért László király Aranyo? földjét az 
alább megnevezendő helységekkel, melyek nó- 
tán a felség kezére mentek volt, I2'.ll ben a szé- 
kelyeknek adta, mert azelőtt Aranyosszék nem 
volt székely terület, hanem Thorda várához tar- 
tozott. Azt a "Székelyek elfoglalván, magok közül 
(5 ki?[)itányt a Hat nem (igy) szerint választot- 
tak és azon helyre megszálltak. A székelyeknek 
adott helységek ezek: Fehvincz, Ewméuyes, lly- 
dasthelke, Meggyes, Dond)ro, Moluicli, Kcrchyed, 
Bagyon, Kemend (Kövcnd), Thordawár, Chegez, 
Igrcchy, Pordán, Kerekcgliáz, Háry, Wythelek, 

') Kemény János ötiéletleirása. J,;i.sd Ma^y. Tciit. 
emlékek, kiadta .Szalay Lászlö 34—3.'). lap. 

-) Lásil Kemény Józs. App. dipl. Tran. XVI. )11. 

■"') 11)30. évi 55. art. Lásd Gál László „Az erdélyi 
diéták végzései' IL k. 12-t. 1. 

*) Lásd Appr. C(ms. P. III. 77 T.. 17. Art. Újból 
mcgerüsitik Aranyosszék szabadalmait 1641. évi 14. art. 
Lásd Ciál L. Az erd diéták vé^z. 129. lap. 

^) Lásd Compil. Cons. T. 8. Art, 4. 



I'olyauthelek, Fyzegh Hogátli, Lukythelek, Ze- 
llielliclek, Koehyani, Felegliáz, Trozkovár közös 
tarlozandéiságaival (eommune eum pertinentiis) 
Ciiakouthclck, Fakaszeg és Abroghawasa, de 
ezekről semmincniii beiktatást vagy határjárást 
nem találhatunk, c^ak szóval mondják a széke 
lyek, hogy ők tudják a határvonal hollétét. Azért 
mit jobbnak Ítéltek, tegyetek. Után van téve, 
hogy a ki c relatiot adja, az a káptalan leköte- 
lezettje az évenkint kajiott jirovisióért, de nevét 
a haláltól való félelem miatt elhallgatni taná- 
csos *). 

Ezen okmányból azt látjuk, hogy Aranvo; 
széken is, miként a többi székely székekben, 
megvolta hat nemre való felosztás, s igy alap- 
talan Gál László azon állítása, hogy Zsigmond 
király idejében Kézdíszékben csak 5 nem ta- 
láltatván -i, Aranyosszékre egy egész nem köl- 
tözött ki, n.ert az ide kitele|iültek — a mint ez 
okmány tanúsítja — mind a hat nemből va- 
liik voltak, s uj telephelyükön is megtarták a 
hat nem szerinti ős felosztás rend-zerct. Meg- 
volt továbbá itt is — miként az ői özékely föl- 
dön — a lófő (primipillus), azaz háború esetén 
lóháton iusurgáló és gyalog (pixidarius) rendre 
való feloszlás, melyhez később a primőrök, líber- 
tinuíok és jobbágyok osztálya is járult, ezen 
utóbbi az által lett itt nagyobi), mint a Székely- 
föld többi székeiben, hogy Hidas, Örményes, 
Cíákó, Inakfalva, ^'eresmartnak szabad székely 
lakói, kik a töbl)iekkel fejenkínt keltek fel, Beth- 
len Gábor hadjáratából tömegesen hazaszökvén, 
büntetésből jobbágyságra vettettek'). Azonban 
nevezett faluknak nem összes lakossága lett job- 
bágygyá, mert a kik a hadban maradtak továbbra 
is, megtarták székely szabadságukat ; a jobbágy- 
ságra vettettek is igen sajátságos viszonyok közt 
éltek, mert jobbágyok esak személyökre nézve 
voltak, de birtokukat székely jogon birták s föl 
des uraik hatalma arra nem terjedt ki, a leányok 
fin nendétében örököltek, s ha katonához men- 
tek férjhez, a birtokot átvitték, továbbá az 1618. 
kolozsvári art. szerint a királybíró előtt és nem 
dominale fórumon pereltek. 

Fenn közlött okmányunkban érdekes azon 
aranyosszék í ős fahd; előszámlálása, melyeket 
IIL Endre kiváltságlevelében is feltalálunk, de 
a melyek itt némileg eltérő variánsok szerint for- 
dulnak elő. Az akkor fennállott faluk közül ma 
már töl)b el[iusztult, vagy másba olvadt be, mig 

') Ezen utóie^yzésliöl látszik, lio^'y a jelentést tevó 
a káptalannak fizetett kémje volt a székelyek közölt, 
valószínűleg valamelyik aranyosszéki székely, ki lionfi- 
lársaitól féltette életét a felfedezés esetébon. A névte 
len jelentésnek évszáma nincsen feltéve, de irásumdorá- 
ból Ítélve, az minden esetre l5oü elütt kelt. Kiil felirata 
ez : „Qiiod Siculi snper bonis siiis in vicinitate bimoruni 
capituli existentis litteras metales non liabent asscenra- 
tio." Megvan eredetiben a gy.-fehérvári kápt. levélt. Cen- 
turia N. Sl)., himnan leirta Szabó Károly. 

'-') Lásd Xemz. Társ. 1830. évf. 130. lap. 

^) Benkö Spec. Tran. Terra Aranyos. Rod Péter 
Sicidia és az ltí22. évi lö. art. szerint. Különben ezen 
tárgygyal az illető fahik leírásánál tüzetesehben foglal- 
kozunk : fájdalm.isan, mert a jobbágyságra vetettek sza- 
badságukkal nemzetiségüket is elvesztették, s ma mind 
oláhok. 



iiKis ujak alakiiUiik. Aiauyosf^zék ű.s l'aluiuak 
nydiim/.ását imir tiil)l)Oii kisérték meg, de mivel 
mind csak a név némi hasonlatosságát vettek 
irányadóul, s a lielyszinén valii kutatást mellőz- 
ték, meghatározásaikat többnyire hibásan tették. 
K hiányt hclyreütendö, e munka folytán egyen- 
kint tel logoni keresni Aranyosszék ös faluinak 
feledékenységbe slilyedt fekhelyeit. De itt i.s elő- 
leges tájékozás kedveért felenditem azt, iiogy az 
Endre kiváltságlevelében előszámlált 28 falu kii- 
zlil ma nem létezik tizcnháiom, melyek a követ- 
vetkezők : Mcdyes '), Igrechi -\ Pordoy ■'), Ke- 
rekvgház'), Wvteluk '% Fvuzeg''), Bogaeh '), 
Lviikyteluk"), Zetetcluk '), Feligaz"'), Ketok- 
iuk"). Farkaszug'-) és Obruthusa '') ; de he- 
lyettük alakult más hét, azon időben nem léte- 
zett, falu u. m. : Veresmart, Inakfalva, Also-Szent- 
mihályfah a, Felsö-Szentmihályfalva, Mészkő, Sin- 
falva és Rákos. 

A fennebbiekböl ismerhetjük Arauyosszék 
alakulását, jogtörtéuelmét, népének osztályzatát, 
sziival : múltjának főbb mozzanatait. Most már 
áttérhetünk jelenére. 

x\ranyosszék, a mint nevet az Aranyos fo- 
lyótól nyerte, ugy annak főbb része is e folyam 
vidékén helyezkedett el, azért mindenek előtt 
magát a uévadt'i foly('it teszszük vizsgálatunk tár- 
gyává, főleg folyamvölgyénck azon részét, melyet 
Aranyosszék foglal el. 

Az Aranyos legrégibb latin neve C r i s o 1 a "), 
későbl)i Aura tus; latin és magyar neve egy- 
iránt arany tartalmától ered; mert aranyerekkel 
dús hegyek közt hömpölyögvén, homokja min- 
denütt aranyport tartalmaz, oly nagy mennyi-iég- 
bcn, hogy a mint Fridvalszky mondja ''), az Ara- 
nyos porondjának rendszeresített mosásából több 

') Medgyest sol^an a név némi hasonlatáért Mész- 
könok tartották, peilig az a Felvincznél beszakadó Le- 
tonipatak legalsó, jobboldali, mellékvölgyében feküdt, 
mely völgyet ma is Medgycsnek neveznek. 

-) Igrechit Inakfalvának tailák, pedig az. miként 
látni fogjuk, az Aranyosnál feküdt Sz.JÍihályfalvával 
átellenben. 

') Pordoy a mai Tordánál Aranyosba szakadó 
Pardé patak mellett. 

') Kerekegyház az Aranyos mellett. Igrechi szom- 
szédjában. 

") Ujtelelek a felvinczi és földvári határszélen levő 
Ujszentnél. 

') Füzeg. Gyéres-Szentkirály és Lóna közt besza- 
kadó Füzespatakánál a fennsíkon. 

') Bogáth a Keresztesmezö második lépcsőzete 
mellett délről lenyúló hegyek egy kis mellékvölgyében. 

") Lyukyteluk a felvinczi határon levő Liki- 
völgyljen. 

'■') Zeteteluk a Likivölgygyel összefolyó Szakó- 
völgyben. 

'") Feligaz alkalmasint a Kérésednél levő fejéregj-- 
házi vidgyben. 

") A felvinczi határon levő ,,Katlan" és ..Kdrtvé- 
lyes"-bc. 

'-) Farkaszng vagy a kertscdi erdőkről lefolyó 
Farkaslik pataka. vagy a Letom baloldalán Felvincz 
közelében levő Farkasusztatónál. 

"} Obruthusa vagy a .Sinfalván felül levő Ebrécs- 
iiél, vagy a hidasi határon Icvo Obresc havason. A 
mint ezt majd a munka folytán okadatolva ki fogom 
mutatni. 

'*) Bethlen Farkas szerint. Bombardus azt Chryso- 
lor, Lipszky pedig repert. Chrysilor néven szerepelteti. 

'"j Mineralogiájában. 



aranyat lehetne nyerni, niiul a sziklákban valé. 
terhes és bizonytalan bányászat által '). Az Ara- 
nyos és Zanoga esíicson „Fontina in costa lii- 
liariei" ncvü forrásból ered (wlú láb tengerszin 
fölötti magasságban ; tehát Magyarország összes 
folyói közt csak is a Vag ered magasabbról, s 
igy az Aranyos c tekintetben második helyet 
foglal cl. Folyamhossza kanyargásaival 18, egye- 
nes vonalban csak 10 mfd. Solcsváig keletre, 
onnan Tordáig északkeletre, Tordától Egerbegyig 
ismét keletre f(dy. Egerbegynél csaknem egye- 
nes szögletben megtöretve, hirtelen délirányt 
vesz egész Hadrévig, hol délnyugat iránylta- for- 
dul Maros-Kopi)ándig, hol a Marossal egyesül. 
Szélessége Tordánál 2ti öl, középmélysége 5 láb. 
Egész esése 47is jáb, tehát mfdenkéut 2C2 láb, 
miből kifolyólag Magyarország összes folyamai 
közt esési mérv szempontjából negyedik helyet 
foglal el, mert csak az Iza, Nagy-Szamos ós 
Talabor birnak az Aranyosnál nagyobb eséssel. 
De ily nagy esése inkább havasi pályáján jön 
elő, mert Tordától tövéig (Marosba szakadásáig) 
csak 14 lábot esik, miből egy mfdre alig jön 
harmadfél láb. Az Aranyos viz környéke 50 Q 
mfd, folyamkörnyékén 103 helység van, miből 
Aranyosszékre csak 10 esik -). lm ezekben van 
foglalva röviden az Aranyosnak általános pálya- 
köre. A mi Aranyosszékre eső sztíkebbkörü fo- 
lyamvidékét illeti, az Aranyosszék határát Bo- 
revon alól a jobbról beszakadó Feliérpatak és 
Orvénykőnél lépi át, egy mfdnyi vonalon ma- 
gas sziklahegyek közé fogott hegyszoroson ha- 
lad : de a mint Aranyosszék első faluját, a ha- 
vasszélen őrködő Várfal vát eléri, azonnal 
kibontakozik a hegység szűk korlátai közül, s 
szép nyilt téren hömpölyög végig, mely még egy- 
szer Sínfalván ál egybeszorul, do azután az 
egy mérföld, sőt alább 1 és ';'l> mfd széles és 3 
m fd hosszú K c r e s z t e s m e z ö v é, hazánknak 
e legszebb, legemlékesebb terévé tágul ki. E tér 
nyugati oldalán húzódnak el a nyugati Kárpátok 
gyönyörűen csipkézett legszélről eső sziklagerin- 
czei, azok közt előtérben a székelyek dicsőségé- 
ről fennen beszélő S z é k e 1 y k ö, idább a cso- 
dás T o r d a h a s a d é k fehérlő bércze, egyik 
történelmi másik természeti nevezetességek tár- 
háza, mindkettő pedig Aranyosszéknek határbér- 
cze ^). A havas nagyszerűsége csak ez egy ol- 
dalról bámultatja magát, mert a tér többi olda- 



') Jelenleg is Ibly kismérvű aranymosás az Ara- 
nyos partjain, leginkább aranyász-czigányok által űzetve. 

^) Adatok Hunfalvi János „A mag>'ar birodalom 
természeti viszonyainak Icirása" czimii muiikájából. 

'■') Aranyosszék határa Tordától kiindulva, észak- 
ról a Pardépataka. a ..A'ágott-könél- leszáll a határ a 
Torda-hasadék kilcti tiirknlatánál a Torda-hasattékba, 
melynek jobboldali sziklafala a „Lónyonioskövig" (sz. 
László lovának nyoma) Aranyosszékhez tartozik ; innen 
a Atuntyabércz ormán levő Monasztcriáná! ugy halad el, 
hogy a templom szentélye Aranyosszék, hajója váiinc- 
gyé területén fekszik. Onnan a bérczélen haladva le- 
száll az Aranyoshoz és a Fchérpafakoii mindenütt fcl- 
menve a bérczélen, felemelkedik a Székelyköre, mely 
havas tetöormának nyugati szélén halad mindenütt s 
száll le a Nyirmezőnél haladó Enye<l vizéig, hol éles 
szögletbe megtöretve, a déli határ Csákó és Miriszló 
közt vonul a Maroshoz Déosénél, azután egészen Ko- 



lait lankás bOiuzok iivezik. Ezek közt terül el a 
Keresztes ni ezö kettős tere ; mert északi ol- 
dalán, liol az Aranyos lesiet, van a tér mélyeb- 
ben fekvő völpylilete , melylioz délről ef;y 
(30—40 lábnyival) enielkedetfebb fensik csatla- 
kozik, az uíiynevózett l>(i,i;átb, mely <lélről a 
liarasztosi dombokií;- nyídik, keletnil jiediií az 
HLrerbe.iryncl déliráuyt váltc^ztati) Aranyos mé- 
lyebb völi;yiilete által van szegélyezve. De ezen 
sima, lajtályos fensik nem más, mint az Ara- 
nyos viiliiynek léi)esőzefe, s egykori folyam- 
tere '), és ij>y az említett térnek kiegészítő része, 
mert a kettő ei;yiitt képezi az endékszente<i- 
tettc K c r e s z t e s m e z ő t. E lépcsőzetes téren 
terül el Aranyos szék tekintélyesebb része. 
Kezdetben a folyam mindkét iiartjára kiható- 
\ív^ -'), később annak csak jobb iiartjára szorítva, 
sőt keletről ettől is ei;y darabig eltávolítva •). 
A fér kezdeténél, a havas alján vau mindjárt 
Várfalva és az azzal e^iybeépUlt Aranyos-llá- 
kos ; a Rákosnál lefolyó mellékijatak (csegezí 
patak) fejében fenn a Székely kő oldalán fek- 
szik Csegez, Aranyosíwék legmagasabban fekvő 
helysége. A esegezí patak és a balról beszakadó 
Hesdad '), előhegyeí által kéjizett szorulatba fek- 
szik Sinfalva, kí<sé alább az .•Vranyos Iialpartjá- 
nak magaslatán elbelyezki dett Mészkő és a tér 
közepén hosszan clliuzódi) felső és alsó Szeutnii- 
bályfalva, melyek közt a község körében eredő 
Csiga patak fut végig, s szakad az Aranyi isl)a. 
Itt már elkezdődik a tér kettős redőzete, a Szeiit- 
MiháJyfalvától délre emelkedő fensikkal, melynek 
hegyek közé benj'omnló két vidgyeesktjébe Ara- 
nyosszék legtekintélyesebb két községe, Kö- 
ve n d és B á g y u helyezkedett el. 

Alább a balpartilag beszakadó Rákos pa- 
tak a^) torkolatjában Torda büszkélkeilík, mely 
itt Aranyosszéket nemcsak a folyam lialpartjá- 
ról szorítja el, hanem vármegyéjének területe 
fenhéjázva nyom ul át Keresztesnél a jobb 
partra is. Azonban az ezen alól következő A r a- 
n y o s • P () 1 y á n n á 1 ujliól tért foglal Aranyos- 
szék, s nemcsak a folyam jobb partjáig nyomid, 
hanem íizontűl is egy keskeny területet igén\be 
vészen ; de itt is C5ak búcsút venni jön kedves 
folyamához ; mert a bitorló Tordavármegye 
Gyéresnél ujbijl átuyonud az egykor Arauyos- 

csárdig a llaros képezi h.itárát. Keleten reléén az Ara- 
nyos volt határig ujost azonl).in attól liátr.ibb van szo- 
rítva a Kere3zti'.SB]ez('l fennsíkjának oromszéléig. 

T Mert i^en valúsziníi, hogy egykor az egész tér 
a fensik színvonalával bírt, s most.ani mélyebb völgyét 
később véste be a folyam százezredek tiirelmes elmo- 
sása 'által, s így az üzöuviz által alakított Keresztes- 
mező később itlomnlt lagunáját alkotja. 

-) Aianyosszék felső részén le egész Tordáig a 
határ az Aranyos balpartjára is áthat, egész a tordaí 
hasadékig és a tordaí fensikon lefolyó Pardé patakáig; 
régen itt feküdtek az Aranyosszékhez tartozott Pardé, 
Igri'<hi és Kerekegyház nevii községek : most ezek terü- 
lefét .Mészkő és Szentniihályfalva bírja. 

') Keresztesnél, Gyéres és \'ajdaszeg közt. 

') A Ilesdád pataka az Aranyosszék határán levő 
Torda-hasadékon rohan át; e kiiztlelmes ntjának végez- 
tével előblii keleti irányát délire változtatja, s Sínfal- 
vánál szakad az Aranyosba. 

^) Melybe az Aranyosszék északi határát jelelő 
Pardé és Szindi patak szak.ad. 



székhez tartozott jobb partra '), s Aranyosszék 
csak a bogáthi fensik ormáról — hol mostani 
határa elvonul — nézi kedves névadó folyamát, 
melylyel mint Aranyossal többé nem is találko- 
zik, mert az, mieliítt Aranyosszék határát újból 
érinthetné, Maros- Koppándnál a Marosba temet- 
kezik. 

A belszékelyföldről jövő főfolyamnak ro- 
koneredetü hullámaival egyl)eelegyedve, együ't 
simulnak el a Szék el 3'- K ocs á rdnál ismét 
clőnyomidó Aranyosszék virányain, ekként csa- 
tolván ragyogó hnllámszalaguk álíal a gyarma- 
tot az anyaföldhez, míiitlia gyöngéd szeretettel 
hoznák el az anyahon áldását a távolban levő 
gyarmatnak ; s vab'ijábau, ezen egybecsatolási 
kötelék áldásosán is hat, mert a folyamvölgy 
termékenységének jótékonyságát élvezik a jobb 
])arton elhelyezkedett Székely-Kocsárd, Székely- 
Földvár, Veresmart, Felvincz és Inakfalva -). 

Aranyosszék többi falui hegy.k közé fogott 
szűk völgyekbe helyezkedlek el. E völgyek leg- 
tekíntélyesebbíke a Létom patak -völgye, mely 
a Keresztesmezőt délről bekeretelö hegylánczo- 
lat déli oldalán kezd/ídik, s északról délnek 
tartva, Fehnncznél (mely torkolata előtt fekszik) 
szakad a Marosba. Ezen másfél mfd hosszúságú 
völgyen halad át a torda- fel viuczi orezágút, s 
bár a közlekedtjs fővonalába esik, mégis a fo- 
lyam vidékén eső faluk nem a fő, hanem annak 
jobbíddali niellékvölgyeíl)e feküszuek. A legfelső 
Farkaslik jiataka által átfolyt, ily nyugatról ke- 
letnek tartó mellékvölgyben fekszik Keresed, 
az ezzel párhuzamosan futó Hosszupatak (Lalung) 
völgyében Mohács, és az ezzel egyenközüleg 
lefolyó Dombróvíze völgyében Domb ró. A Lé- 
tom patakát ieletről övező hegylánczolatból ered 
a Kocsárdnál Maros völgyére érő Egyház- vagy 
Roszpatak, melynek völgyületébe Harasztos 
rejtőzködik. — Még három faluülte völgye van 
Aranyosszéknek ; egyik a Székelykőn eredő 
Válye-Obur.si (patak) vidgye, mely északról délnek 
tart, s Nyirmezőn felül szakad az Enyed vizébe, 
ennek völgyébe van eldugva Hidas, má>ik 
Keletről nyugatnak tartó völgyecskében ■^) r- 
m é n 3' e s ; és végre a Miriszlónál Marosba ömlő 
legszélső völgyben Csákó rejtőzködik. 

Aranyosszék határa e .szerint északról Sziud, 
Torda és Keresztes területe, keletről Tordavár- 
megye aranyosi járása; délről Felső-Fehérvár- 
megye m.njvári és enyedi járása Décse és Fügéd 
határával ; nyugatról a peterdi \ ölgy, a Torda 
város által birt Királyerdő és a toroczkói völg\'. 

Az ezen határok közé fogott Aranyosszék 
fekszik az északi .szélesség 4ü" 21' 0" — 4(j'^ 
33' 0"-ig és a keleti hos.szuság 41 » 13' 0" — 

') Mert a fennebb felhozott régi kiváltságlevelek 
szerint, a mi az Aranyos és Maros közt fekszik, képezé 
Ar.inyosszék területét. 

-) A Maros Székely-Kocsárdtöl le egészen Mirisz- 
lóig csaknem mindenütt Aranyosszék határát jelöli; ki- 
vételt csakis az Aranj-osszék területe közé esetlenül 
beékelt Décse és két Fiig mI határa képez, melyek az 
Aranyosszéket mimlen oldalról megrövidített Tordavár- 
megyéhez tartoznak. 

') Melynek .Maros völgyére nyiló torkolata Déesén 
alól az enyedi főiskola tany;Vjánál van. 



10 



41" 33' 0"-i^'. Egész kiterjedése tesz, O'-'Viiion 
(_j mt'det. Felső boss/a keletríil nyugatra, vagyis 
a Székclykö nyugati orinátói Pólyán határának 
keleti széléig 3 folyó nifd ; alsó hossza a Szé- 
kelykó déli kirutványaitól, vagyaz Oláh-Kákos felé 
nienö N'álaszíittól Kocsúrd halár:! nak keleti széléig 
.")' .: nifd. Szélessége északról délnek, vagyis a Tor- 
dahasadék Lonyomos kövétől Csákó déli határszé- 
léig 2\'i mfd, 8 ugyanennyi l'olyántól a felvinezi 
határszélig. E szerint Aranyosszck oly szabály- 
talan négyszögidoniú területet képez, melyet észak- 
ról és keletről az Aranyos, délről a Maros Ibly 
körül, mig nyugatról a Székelykö és Muntya 
bérczorntai zárnak el '). Ue havas-közeli fekvése 
daczára. Aranyosszék éghajlata annyira enyhe, 
bdgy a szőlő mindenütt, még a ha\asa]ji faluk- 
ban is tenyészik. A tereit öntöző két folyam és 
az abba ömlő számos patakok környéke min- 
denütt termékeny, s a székely nép ismert szor- 
galma következtében a föklmlvelés virágzó hely- 
zetben vau ; még a havasalji faluknak silányabb 
köves területén is képes az ernyedetlen szorga- 
lom gazdag termést idézni elő. 

Arauyosszék h.ajdan erdőkben is gazdag volt, 
a községek erdei mellett a széknek is voltak 
nagy terjedelmű úgynevezett szabad erdei, 
melyeknek egy részét tilalomban tartotta, mig 
más része Aranyosszék összes faluinak szabad 
használatára volt bocsátva'). A szék szabad er- 
deinek választott erdőbirája volt, ki és az alája 
rendelt erdőpásztorok fizetésüket a szék pénztá- 
rából kajiták. Az erdőbiró a kihágókat és pré- 
dálókat saját jjccsétjével idézte maga elé, melyre 
mindenki tartozott megjelenni; az'erdőpuszti'fók 
ellen vizsgálatot rendelt, bírságot szabott, melyet 
a politikai hivatalok felhajtottak: .szóval saját 
intézkedési és itélethozataíi joggal volt felru- 
házva '); támogatására a szék közgyűlései is 
gyakran felszólaltak s szigorú büntetéseket szab 
tak az erdöirtók, égetők és pusztítók ellen ; de a 
szigorú őrködés még sem mentheté meg ez erdő- 
ket, mert a havasalji faluk, a hogv népesséíjük 
.szaporodott, hovatovább több írtváiiyokat tettek 
az erdők között, azokat szántók- és kaszálóknak 
felfogva, mit a szék gyűlése a havasalji nép 
megélhetése tekintetéből elnézett; de 172y-ben 
a további irtást betiltotta, a mészégetést, tüz- 
tevést, szántóföldek törését és a tanak külpia- 
czokra való hordását 12 frt büntetés terhe alatt 
eltiltotta'); azonban a ])olgári hatóság ilv őrkö- 
dését eredménytelenné tette a jogtiprásban min- 
dig örömét lelő katonai kormányzat, mert ahogv 
Arauyosszék havasalji falui, Bágyou, Ilida.s, Mo- 
hács, Dombró, Csákó és Örményes lakói a ha- 
tnrőri székely huszárezredbe 17G4-ben bevonat- 
tak, hogy az erőszakosan feladott fegyver víse- 

') Ezen területbe bele v.aii foglalva az Ar.anyosszék 
köze benyomuló Bécsé és két Fügéd h.at.ára is. 

-) L>e csak saját szükségletre, mert onnan fát ide- 
gennek, vagy a hozott fót v.isárokon eladni nem volt 
szabad. 

■') Az erdübirói állomás egészen lS70-ig megvolt s 
csak ez ey sept. l-jén szüntettetett meg. 

■") Lásd a széknek erre vonatkozó, kormányszék 
által IS lielybenhagyotf határozatát okm;inytár I. k. 
ood — 335. lap. 



léséhez kedvet adjanak: ITOG-bau Jellachits ncvíi 
ezredeslik és Majershaim nevű őrnagyuk enge- 
délyt adott a szék szabad erdeinek elloglalása 
és tetszésük szerinti használatára '). A szék köz- 
gyűlése ezen önkényes eljáiás ellen <'ivást tett, 
pert indított; 1782-ben a guberniuinlioz fojyanni- 
dott, 41) db eredeti okmánynyal bizonyítván be, 
hogy a kérdéses szabad erdők minden idő- 
ben a szék tulajdonában voltak, s azt engedélye 
következtében az alsó kerület községei éjip ngy 
használták, mint a havasalji faluk, s kérte, hogy 
ha azoknak már fel kell osztatni, a szék összes 
falui közt osztassanak i'el. A gubernium átlátva 
a szék igazát, az erdők felosztásának eszkiizöl- 
lietésérc elrendelte az egész szék területén a bir- 
tokösszeirást, hogy az kulcsul szolgáljon a szék 
köz-erdeinek felosztásánál. 

Ezen összeírást faluuként és egyénekként 
igen nagy munkával végre is hajtották az erre 
kiküldött bizottságok, azt felterjesztették a kor- 
mányszékhez, a székgyűlcsek mindenike szor- 
galmazta az erdőfelosztást, feliratai a kormány- 
székhez és udvarhoz egymást érték, de igazsá- 
got sehol sem találhattak, mert Brennus kardja 
mindenütt a katonaság részére nyomta a mér- 
leget ; a szék szabad erdeinek nagy része azután 
is a íelső faluk kezei közt maradt, s mivel ezek 
megtarthatása iránt szintén nem voltak tisztában, 
míg kezeik közt volt, a lehető legtöbb hasznot 
igyekeztek abból kivenni, neki estek azért a 
Székelykö és kifutványaiu levő ős erdőknek, s 
azt oly kíméletlenül irtották, inisztitották, hogy 
rövid időn kopárokká lettek a bérezek ormai, s 
azon roppant erdőség, mely czélszerü és rend- 
szeres kezelés mellett ezred éven át fedezhette 
volna az egész szék szükségletét, néhány évtized 
alatt letaroltatott elannyira, hogy jelenleg Ara- 
nyosszék felső faluinak is igeu csekély, alsó fa- 
luinak pedig semmi erdeje nincsen. 

Hogy az itten végbevitt vétkes pusztításról 
fogalmunk lehessen ide iktatom a szék szabad 
erdeinek jegyzékét. 

1. A mohácsi, kercsedi, bágyoni és hidasi 
határ közt, melyet a mohácsiak foglaltak el 
1780-ban. 

2. Csomós, Galambos és Várfalvilyuk nevtt 
erdők. 

3. Fejérpatak, Tyukmonyos, Lóhus, Ilatár- 
bércz, ;\lezőhavas, Csoraorfö, Kötsumó, Buzapa- 
tak-feje. Nagy- és Kis-Hegyes, Remete, Totvaj 
és Nádas nevű erdők az Aranyos jobb oldalán 
az .Aranyos-Szorostól a Székely kőig. 

4. Az Aranyos baloldalán Berkesz felé. 



') Lásd aranyosszéki okmánytár I. k. 374., 413.. 
417—419. lapjain. Ez okmánytár megvan Felvinczen a 
szék levéltáraiban „A ns. széket illető levelek in nrigi- 
nalibus" két kötetben, ezekre való hivatkozásom.at ez- 
után egyszerűen Okmánytár I. és II. kötet czimen te- 
szem. A tiszteik által felbátorított katonák li.atalmasko- 
dása annyira ment, hogy nemcs.ak a széket, hanem a 
militarizált faluk nem-katona népét is eltiltotta az erdők 
használatától, elfoglalták a várfalvi katholikus egyház- 
községnek udvari rendelet következtében szék által ki- 
szakított erdejét, kiirtották nem csak az erdőt, hanem 
az ezen erdőkben volt szép gyiimülcsüsöket is. Lásd 
okmányt. I. 540. és 570. lap. 



ő. A Szckelykön, a S/A-kelyvár alatti ugy- 
nevezolt BartakeVt, Tiil!rycsl)cri>z, Vúipatakíi, 
Leányok vára, Vercslyuk, Plcasa, Pcstycrc corbi, 
Kosy.taniare és a Nai:yEr(lö ') nevű erdők, me- 
lyekel ITlli'-bcn a hidasiak foglaltak el. 

(1. A Csere, melyet 17()2-bcn a csákói és 
ürniéiiyesi katouasái;- fo.ulalt el. 

7. A gerendás úttól nyugatra eső Szökcmál 
és Csegezi Kio, ezt a bágyoni katonaság fog- 
lalta el. 

8. A Tordabasadék bérezéa a Monaszte- 
r i á n á 1 -)• 

Ezen roppant terjedelmű erdősegeket las- 
sankint mind elfoglalták a feisöjárás falui. IT'JU. 
oet. 2-íéu a foglalásnak némi szint adandók, a 
katonaság által még cl nem foglalt közevdökrc 
nézve egy ideiglenes erdöfelosztást hoztak létre, 
s azt IT'JT-ben a tiszti jegyzőkönyvbe be is ik- 
tatták ). 3Ii ellen az erdőktől eltiltott alsó járás 
falui erélyes óvást tettek, pert kezdettek, mind 
ez egészen 184S-ig húzódott el; ez év jun. 14-én 
kezdődött székgyülés harmadik napján, midőn a 
gyűlésen már nagyon kevesen voltak jelen, az 
aisó járás faluinak jogigényeire nézve azon ká- 
ros határozatot hozták, nnszeriut a szék szabad 
erdei és praediumai iránt a status quo fentartása 
kimondatott, ugy hogy ugy az erdők, mint a 
praediumok és a bogátbi s z a b a d földek örö- 
kösen azoknak kezén maradjanak, kik azokat e 
határozathozatalkor birják ; eltörölték ekkor a bo- 
gáthi constitutiót is, fenhagyva annak érvényét 
a már azelőtt megkezdett perekre nézve 'J. Kor- 
szerű és szükséges volt mindenesetre az inga- 
dozó birtokviszonyok és birtoklási jog rendezése 
mindenütt, de az volt főleg Aranyosszéken, hol e te- 
kintetben a legsajátságosabb, mondhatnók kezdet- 
leges szabályok voltak alkalmazásban : a hon 
minden polgárait, annak minden talpalatnyi földjét 
felszabadító e nagyszerű korszakba (1S4S) többé 
beilleszteni nem lehetett azon a tulajdonosi jo- 
got függőben tartó állapotot, annak rendezése 
elodázhatlan volt ; de mindenesetre azt rögtö- 
nözni, miként történt, nem kellett volna, mert 
azáltal a Maros-menti faluk, melyek azelőtt sem 
a szabad erdőkből, sem a praediumokból részel- 
tetést nem nyertek, meg lettek károsítva. Az 
aisó faluknál némileg szerencsésebb volt a szék, 
mert a szék szabad erdeiből, habár letarolt álla- 
potljan is, sikerült megmenteni, és mint szék köz- 
vagyonát biztosítani o darab erdőt, úgymint : 
1-ször a ázékelyköu a Székely vár területét, mely 
13 hold: s níL^lylyel egybefligg a Székely váralja 
vagy Gesztegalja és a Galambos a Várhegy al- 



') Mclyni-'k részei: Oriaslyuk. Pestilc koibuluj. 
Sztinu MiintycIuJ és Sztiiia podiililur ; a kút utóbljit a 
riioroczkói-család birta, de ii^y iiiiut aranyosszéki bir- 
tokosok, nevezetesen Aranyosszék Toruczkóy Istvánnak, 
mint a szék Kákuczi Ferencz alatti főkapitányának en- 
gedte meg annak használatát. 

'-) Lásd a szék szabad erdeinek összeírását ok- 
mánytár I. k. 22'á. lap. 

^) Ekkor az erdökbül osztályrészt kaptak Várfalva, 
Rákos, Csegez, két Szentmihályfalva, Sinfalva, Mészkő, 
Csegez, Pólyán. Keresed. 

*) Lásd Aranyosszék ez évi közgyűléseinek jegyző- 
könyvét. 



ján ; továbbá a Székelykő keleti oldalán Kettős- 
hányás és Hartha-kerte nevű erdőket, melyek 
összesen W> hold terjedelműek. 

2-szor : a várfalvi határon a Kishegyes alatt 
az ugj'nevezctt Kökényesmezöt, .\gyagosvouta- 
tót az Aranyos mellett levő Asztalkőig. 

o-szor : a tordai hasadéknál levő Monasz- 
teriát, melyből If.o holdnyi terület iránt a szék 
pert folytat Tetcrd- és Szinddel. 

Az egykor szintén a szék szabad földjeihez 
tartozó praediumok, Medgyes, Zsidóvár, Liketelke, 
Ujszent, Körtvélyes, Fejéregyház leginkább Fol- 
vincz használati birtokában levén, a mefjöröki- 
tcskor a felvinezi határhoz csatoltattak '), Bogáth, 
Füzes és Elecs praediumok '-) több faluk közt 
oszlottak fel aszerint, amint azt 184.s-ban birták. 

Erdők, praediumok mellett a széknek taxát 
űzetett zsellérei is voltak, még pedig 23 Veres- 
marton, 12 Inakfalván, 6 Földváron-^), — ezek 
I84y-bau szabadultak fel. 

A fennebbiekben van Aranyosszék kozbirto- 
kainak története egybefoglalva, már most ezek- 
nek ismeretével hozzá kezdhetünk e szék politi- 
kai felosztása és berendezésének észleletéhez. 

Aranyosszék két járásra volt és van fel- 
osztva : felső és alsó járásra. 

A felső járáshoz a következő 10 falu tar- 
tozik: Bágyon, Csegez, Siní\ilva, Keresed, Ko- 
vend. Mészkő, Aranyos - líákos, Alsó-Szentmi- 
hályfalva, Felső-Szentmihályfalva, Várfalva. 

Az alsó járásba egy mezőváros Felviucz 
és 11 falu van beosztva, ezek a következők: 
Csákó, Dombro, Székely-Földvár, Harasztqs, Hi- 
das, Inakfalva, Székely-Kocsárd, Mohács, Örmé- 
nyes, Aranyos vagy Székely-Pólyán és Ve 
resmart. 

A megye élén a fÖkirályljiró áll, ki a szé- 
kelyek ős szokása és törvénye szerint választás 
áhal lett azzá. Tisztsége állott egy alkirály- 
biró ^), két dulló, fö- és aljegyző, pénztárnok, 
levéltárnok stb. Ezen beosztás napjainkban is 
főbb vonásaiban meg van tartva. Országgyűlésre 
Aranyosszék a legrégibb időkben három ■■), később 
két követet küldött. A törvényszék oszlott derék- 
és alszékre, abban a fő-, ebben az alkirálybiró 
elnökölt ; tagjait alkoták választott és üzetéses 
rendes ülnökök '*) s nagyszámú tiszteletbeli ül- 
nökök. Volt e mellett Aranyosszéknek mozgó 
(ambnláns) törvényszéke is, mely minden évben 



') Ezekről majd alább Felvincz leírásánál részle- 
teseljben fogunk beszélni, itt megjegyezvén, liogy Fe- 
jércgyház és Körtvélyes részben Keresed, részben Dom- 
brolioz ment, Ujszent Földvár és Veresmart közt oszlott. 

-) A Bügáthnak sajátságos birtokviszonyai és tör- 
vényei alább tüzetesen lesznek ismertetve. 

^) A földvári 6 zsellér már korábban elktv.elödött, 

*) Xéha kivételesen jelenik meg két alkir.-bii'ö is, 
de leginkább csak egy van. Az ujabb szervezés szerint 
két alkirálybiró van, kik közül az egyik a törvényszék 
elnöke. 

^) így az ltí92-ki országgyűlésre Aranyosszék kö- 
vetekül Szilágyi Andrást, Demien Mózest és Szász Já- 
nost választotta. Lásd ez év márcz. 4-én Kövenden tar- 
tott közgyűlési jegyzökönyvét az Atilla 15. lapján. Ez- 
után azonban mindig csak két országgyűlési követ je- 
lenik meg. 

^) Kik évenkint iijból választattak. 



12 



legalább Uétszei- rciidic jurta a falukat, niimleii 
fülubau helybeli etikiidtekct (cuiijiiraldrcs) vett 
fel 6— S személyt, s a kisebb Í)iiiitciiyek, ki- 
hágások, verckcdé.sck, sőt kisebb jogügyi kér 
désckbeu is itélclct hozutt. Az ily mozgó tör- 
vényszékeknek elnöke rcmlszcrint az alkirálybiró 
volt, ta-jai fő- vagy aljegyző és a helyi esküd- 
tek ; szevkczetc nagyban liasoulitott az esküdt- 
székekéhez. Ezeidsivül volt a bogátlii biroság, 
melynek szerkezetéről majd alább. 

Azon időben, midőn Aranyosszéken is, mint 
a Székelyföld töbl)i részél)e!), mindenki katona 
volt, s vész idején az egé'-z népesség tartozott 
fejenkint felkelni, a hadügyek élén egy — elein 
a' vajdák, késől)b a fejedelmek által kinevezett 
— főkapitány álb)tt ; ez alatt volt egy fő- 



hadnagy (dactor nobilium) és hironi mezei 
hadnagy; ez-k, valamint a lőliadnagy is, min- 
den évben a politikai tisztviselőkkel együtt újra 
választatlak '). 

Aranyosszéknek jegyzőkönyvei esak UlöO-ig 
hatnak fel, innen kezdve is sok helyt hiányosak 
és szakadozottak, s igy főbb tisztviselőinek 
névsorát csakis hiányosan állithalám össze; de 
igy is ide iktatom azt azért, hogy azok, kik e 
téren utánam kutatni fognak, a későbl) felnie- 
rülliető adatok nyomán az itt mutatkozó héza- 
gokat kiegészitiicssék. 



') A mint ez kitűnik a szék gyűléseinek jegyzö- 
künyveiböl, nevezetesen a Bendegiiezban levü 1860. apr. 
2.')- in tartott küzgyiilés jegyzíiköiiyvébül. 



Arany üsszék fóbb tisztviselőinek sorozata. 



Aranyosszék legelső ismeretes főkirályl)irája 
az 1313-ban előfoiduló Egyed Kolondos fia ')• 

13rJ-ben Kenőid, ki által Tamás mester 
székelyek ispánja tiltakozik a Küküllö várme- 
gyei Bonyhának Ilyes mester által való elfogla- 
lása ellen '■'). 

1394 ben Markos László, 1436-ban Vár- 
falvi Székely János'). 

14G'J-ben Fejes János, kit Csupor Mik 
lós erd. vajda, székely ispán és kir. hadak fökajii- 
tánya ez év jun. 18 án Szászvárosról nevezett ki 
az aranyosszékiek ispánjának (in vestrum comi- 
teni); rendeli, hogy illő tisztelettel fogadják, neki 
engedelmeskedjenek, s a részirc járó jövedel- 
meket és bírságokat senki másnak ne adják, ha- 
nem csak neki, vagy megbízott emberének *). 
Ugyanez évben Fejes János az aranyosszéki f ö- 
kapitányságot is elnyeri, s mint Aranyos- 
szék legelső ismeretes főkapitánya jelenik meg ; 
de Fejes e tisztet maga nem töltötte be, hanem 
háziemberét Ambrust küldötte oda, miért Re- 
dei János alvajda Búzából 14(59. jul. 16-án kia- 
dott rendeletében az aranyosszékicknek meg- 
hagyja, hogy attól halgassanak és annak enge- 
delkedjenek '"). 

Itt azon törvényellenes eljárárással találko- 
zunk, hogy Aranyosszéknek í'őkirálybirája he- 

') Lás(i Aranyo.sszék kiváltságainak I. Káiuly ki- 
rály általi conliniiatiunalisát. 

°) Lásd Kemény Józs. App. dipl. Ti-an. 1. l(íl és 
Fejér Cod. dipl. VIII. 2, 237. 

^) Lásd Zsigmond király megerüsitü okmányait 
fennebb. 

'') Megvan eredetiben várfalvi Nagy János birto- 
kában, másolatilag Kemény App. dipl. Tran. VI. 220. 

^j Ered. Kemény Józs. dipl. aiitogr. T. II. Ez a 
Fejes János később mint liadvezér, igen valósziniileg az 
aranyosszéki székely haderővel a morva hussziták elleni 
hadjáratban vészen rés/.t, a n)int ez kitűnik Mátyás ki- 
rály 1470. jan. 6-án Budáról kiadott rendeletéből, mely- 
ben az erdélyi vajdák, alvajdák- és biráknak meghagyja, 
hogy hetheni Fejes Jánosnak '^Joannes Feyes dictus de 
Heethen) — ki Csupor Miklós vajdánkkal Morvaorszá- 
got tartja elfoglalva s ott az eretnek csehek ellen liar- 
czo! — minden pereit visszatértéig függőben tartsák. 
Ered a gr. Komis levélt., honnan közli Kemény Józs. 
App. dipl. Tran. VI. 226. 



lyett főispánja van, kit nem a szék választ, ha- 
nem az erdélyi vajda nevez ki, és ugyanazon 
egyénre ruházza át a szék főkapitányságát is; 
ez azonban csak kivételesen fordulhatott elő azon 
ostromállapotszerü időszakban, midőn Mátyás ki 
rály az Erdélyben ellene támadt összeesküvést 
elfojtotta, s az aljban résztvetteket keményen 
büntette. Aliból, hogy az 1467. okt. 3-ki tordai 
országgyűlésen elitéltek közt néhány aranyos- 
széki is fordul elő, azt következtethetni, hogy 
ezen szék lakói is meg voltak tántorítva kirá 
lyuk iránti hűségükben, s igy nem lehetetlen, 
hogy olyan administratorszeru főispánt büntetés- 
ből küldött rajok Mátyás királynak a forrongás 
elnyomásakor tett szigorú vajdája. Különben ugy 
látszik, hogy maga a kinevezett Fejes János sem 
hitte a két hivatalviselést összeegyeztethetőnek 
s azért nevezte ki helyettes-főkapitánynak a fel- 
cmlitett Ambrust. 

Aranyosszék azonban csakhamar visszanyerte 
főkirálybiráját, mert éppen Mátyás királynak Ara 
nyosszék kiváltságait megerősito, 1484-ben kia- 
dott confirmatioualisában találjuk seenfalvi (sln- 
falvi) T h a t h á r Kelement, mint Aranyosszék 
főkirálybiráját (judex regiits) felemlitvc '). 

1560-ban Aranyosszék fökirálybirája vár- 
falvi Kosa János ''). 

János Zsigmond 1568-ban kiadott megerő- 
sito okmányában ■•) Aranyosszéknek két király- 
birája említtetik, u m. bágyoni Gárda Antal 
és kcrcsedi Várfalvi Balint; ezek közül alkal- 
masint az első al-, az utóbbi főkirálybiró volt. 
De Báthori István trónraléptével Várfalvi Bálint 
mint Békés-párti száműzetvén, 1575-bcn a javait 
is ehiycrt koc.sárdi Gál fi János lelt Aranyos- 
szék fők i rá lybi rajává 0- 

1585,-ben Aranyosszék főkirálybirói liszté- 
ben Várfalvi Gergelyt, 1589 ben pedig Vár- 
falvi Jánost találjuk-^). 

') Lásd fennebb. 

'') Lásd alább Várfalva leirásii'nál. 

') Lásd fennebb. 

*) Lásd Erd. tört. t;ira L 81. 1. 

-') Lásd alább Várfalva leírásánál. 



ir)'.t7. jnn, 20 áll Sziksz ai Imre aiaiiyus- 
szi'ki í(ikiiályl)in> és fejodelini i-lésUiniok (iiro- 
visoi) nyeri cl BatliDri Z-^ijiniondlól a Furró .(án. 
nótájával koronára szállt Farkasfcikét '). Ez idő- 
táji tVik. az lö!i7 i)en cibált Vajda Györjzv. 
'L Sz.-MiliályC.^ 

ItilU-bcn AranvDSszck fokirályiiirája Csc- j 
{.'Czi János, főkapitánya Nóvák Farkas, fö- i 
jciiyző Balofr Gásitár-). Csegczi Jánost IC) 12. 
a főkirályliiróságliau bágyoni Balog Tamás 
váltja fel. főkaiiitány ekkor is Nóvák Farkas '). 

lOlfj-ljcn mindkét f<'ibivatalban ugyanazok ' 
vaunak 'i, sőt Nóvák lö2'^-ban is fökajiitány. 

I(i2;5-n Aranyosszck főkir. Balogli Gy. volt '). 

IGotJ-ban főkap. mindig Nóvák, fökirb. ba 
rasztosi Báudi György, föliad. Csegczi Mi 
liály, főj. sz.-niibályf. L i 1 1 e r a t i Nagy And "). 

l()4r>-baii tök. Kercsedi András, főkirb. 
( segezi Miklós, föb. Zólyomi János'). 

lG4'.t. apr. 2S.án Bákóczi Gy. arauyosszéki 
fök.-nak gyéresi Vas Istvánt nevezte**). 

IHö l-ben fők. Vas Istviui, főkirb. szentuii- 
bályfalvi Jcnci Péler, főb. Dobos István") 
fiij. elől)b Balogb Menybárt, kérőbb Angya- 
los! János. 

]i)íj2. jprilban fők Vas István, főkirb. 
Csipkés István, főh. Dobos Mván, foj. An- 
gyalosi János, kik ez évben leköszönvén, az 
nj választásnál fők. marad Vas István, főkirb. 
válaszlatik hara-'-ztosi Dimien Gáspár, főh rá- 
kosi Babos János, alk. szeutruiliályfalvi Bar- 
iba Mihály, főjegyző marad Angyalosi. 

16f).ő-ben mindenik marad, csak főh. válto- 
zott, azzá választatván harasztosi Demjén Gás- 
p á r, (talán a főkirb. tia). 

Hi5iibau főkirb. szeutmibályfalvi Békési 
János alk. mészkői Korlát Feri'ncz. 

1661-l)cn főh. Borbély György, fők. 
C segezi Tamá.s, ez évben azonban tisztújítás 
van, mikor főkirb. lesz Demeter Dániel, alk. 
csegczi Borbély György, korábbi főh., kinek 
helyére föh. lett harasztosi Demieu Gáspár, 
főj. maradt Mibáicz Fereucz. 

') L. fehérvári kápt. piot. arcli. cap. alb II. 540. 

-) A mitit kitetszik Kóvendi Chi«p (Csép) Mitiály- 
nak V\U). febr. 2-án Bátlimi Gábor által Görgény vá- 
rából kiadott primipiláris leveléből, mely Araiiyos.szék- 
nek a fennebb említettek jelenlétében Kövenden ez év 
fibr. l!t-én tartott közgyűlésen hirdettetett ki. Lásd 
f icd. a külozsni. conv. transnmptumát az erd. giib. levélt. 
,lVan.s. conv.''' VI. 87. 

")NA uiiiit kitetszik toroczkOi Patkó János nemes- 
Ifvcléiiek kiliirdetésébül. Lásd ered. a kolozsm. conv., 
in:isolatilaif erd. giib. levélt. Trans. conv. VII. 112. 

'i A mint kitetszik Bágyoni Fejér é.s Mártonfi Máté 
Kild-heii Báthori Gábortól nyert nemességének kihirde- 
téséből. Lásd erd. giib levélt. Trans conv. Hl. 216. 

*) L Kemény dipl. Tr. \'1I. 310. 

•*! Lásd liaias.'.tosnál alább. 

') Kzután fök. =-- főkapitány, fökirb. = fökirálv- 
biró. alk. = alkirálybiró, főh. = fíjhadnagy. föj. = fo 
jegyző, mezh. = mezei hadnagy, pénzt = pénztárnok, 
oiszgy. k. = országgyűlési követ. 

*) Lásd alább Gyéres leírásánál. 

^) Lásd Aranyosszék .Bendegncz" cziraii jegvzö- 
könyv 7-11 lapját. A Bcndegucz 1(!50— ItíW közti 
gyűlések és törvényszéki ülések jegvzökönyveit tirtal- 
mazza ujabb hivatkozásig, minden közlendő adat a Ben- 
dcguczból van véve. 



IGOO-bcn főkirb. lesz .«zeiitmilialyfalvi M i- 
hálcz Ferencz, főh. kocsárdi l'ti István, főj. 
Váró Mihály'). 

li>7U-ben a jul. 27-én tartott gyűlés jegyző- 
könyvében az van, liogy urunk Désfalvi Bá- 
lint parancsa pul)lieáltat(jtl, hogy kiszálljunk tá- 
borba. Ez a Désfalvi alkalmasint l'őkrb. volt, mert 
fők. ekkor, valamint egészen Knli-ig mindig 
C s e g e z i Tamás volt. 

l()7ö-ben főh. kocsárdi L'ti István, orszgy. 
k. Ferencz deák és Jenéi Péter. 

l()77-bcn a volt főkirb. De mién Gáspár 
h Ivett választatott Uti István, volt föli. Ger- 
gely fi András helyére Baczó János, föj. ma- 
radt Balogh Menyhért. 

1 (i^O-ban főkirb. lesz kocsárdi S z i 1 á g y i 
András, ki o7 évig fídyton Aranyosszék főkirály 
birája volt, föh. maradt Baczo János, mezhka 
lettek ifj. Pál fi András, szentmihályfalvi Ko- 
vács János és harasztosi Csyky György; 
hogy fök. ki volt, nem lehet tudni, mert ekkor 
Csegezi Tamás már nem volt fők., a n)int az 
1(57'J. év aug. 23-án tartott gyűlés jegyzőköny- 
véből kitűnik. 

Ki'JO ben alk. kercsedi Balassi Mihály, 
főj. szcutmibálvf. Demi en Mózes, föh. várfalvi 
Pál fi András'^). 

10ti2-ben or.szgy. k. választatnak: Szilá- 
g y i András, D c m i e n INlózes és Szász Istv. 
inOí) ban már főkapitánya is van Aranyos- 
széknek, Toroczkay István, ki ez év aug. 
12 én lu.vtrát tart. Ez évhon orszgy. k.-Ul vála.sz- 
taltak : Pá 1 fi András, D e m i e n Mózes. 

It)íi4-beu a kolozsvári orsz. gy -re Szila- 
gyi András és De mién Mózes, a vásárhelyire 
Csegczi Gyöigy és Kovács János. 

l(5C)(5-ban a fehérvári orszgy.-re Kercsedi 
János és csegezi Tatár Ferencz. 

l(j'J7-bcn a kolozsvári orszgy. k.-uek főb. 
Pál fi András és főj. Jobbágy Bonedek. Alk. 
mindig Balassi Mihály. 

liV.i7-ben a tordai orszgy. k.-til választattak 
.■Szilágyi András főkirb. és borsi Kis Péter. 
li)'J!^-bau a fehérvári orszgy. k. Szilágyi 
András és Csegezi György. 

1700-ban a fehérvári orszgy. k. Csegezi 
Ferenczet, 

1701-ben pedig fökirl). mellé Csegezi 
Gywgyöt; alk. mindig Balassi Mihály. 

17U2-ben orszgy. k-ül választattak Ker- 
csedi János és Szász Mihály, alk. lesz Ba- 
lassi ]\Iihály heh ébe kocsárdi K ó u y a ^libály, 
ki c tisztet egészen 1707-ig viselte. 

1707. jan. hóban a Rákóczi által rendelt or- 
szággyűlésre követekül választattak: Balogb 
Gyöi-gy és Bojér Gábor. Ezen 1706. dec. 21 -én 
Bágyonban tartott gyűlésen tette le a Rákóczi 
által kinevezett főkap. Toroczkay János es- 
küjét a szék előtt. 

A Rákóczit trónra helyező 1707. évi maros- 

') Lásd az ezévi lustrákat Kövend és Várfalvánál 
alább. 

'') Ezentúl ujabb hivatkozásig az adatok az nAtiűa" 
, czimíi jegyzőkönyvből vannak véve, mely 1600— 1707 -ig 
I megy. 



14 



viisárbelyi oiszággyüléseu Arauyosijzéket K e i- 
oscdi Jáiuis cs Szász Milu'ily kóiniscllck. 

Ez Ovlieii Kövciulen m\íx. 2-;'iii ;i S/a'Ik'iiIk! 
iiuzóilott 8zil:if;yi Aiulrúií helyett más íökirbt is 
választattak, a mint a je{;yzőkönyv ezen határo- 
zata (aiuisitja : ;,Hüj;y fclséf;cs urunk (liákóczi) 
cs haza javát elérhesslik a tiszti személyzet 
kiegészitcsc által, azért Aranyosszcken a föki- 
rályhiró vaealván, kapitány ur rendeletére újnak 
választására j;yiiltünk" ; az ezt követő levél, me- 
lyen a nieji'választottnak neve volt, ki van vágva, 
s iiiy nem leiict fiidui. h(i:;y ki volt. A forrada- 
lom legyőzése után Szilágyi András visszatért 
szeiicni i)űvhelyéröl, s azután is egészen 1728-ig 
viselte Aranyosszék íokirálybiróságát '). 

1710-l)cn febr. 3 án alk. várfalvi Pál fi 
Andrást, főj.-nek rákosi Fodor Jánost válasz- 
tották -)• 

171G-I)an alk. lelt kercsedi Apáezai Fe- 
rcncz, 1 720-l)an C s e g c z i János ■' ). A Kákóczi 
forradalom után a fegyver a nemzet kezéből ki- 
vétetvén, ezután főkapitány és főhadnagy többé 
nem létezett. 

1727-ben az addigi alk. Kercsedi János 
meghagyatik, másik alk. lesz csegczi Brözer 
György, főj. M i s k e Zsigmond. 

1728-ban íokirb. választatik Dániel Jó- 
zsef, ekkor a szebeni orszgy. k.-kül M i s k e 
Zsigm. és Rákosi Bold. választattak. 17oO-ban 
a kolozsvári országgylilésre ilj. Kercsedi Já- 
nos és Rákosi Boldizsár. 

17i)2-ben fökirbk választatik Orbán Elek'), 
alkk. meghagyatik Apáczai Ferencz. 

17o3-ban a 2U évig alkirálybiróságot viselt 
Kercsedi János öröksége miatt leköszönvén, 
helyére addigi főjegyző M i s k e Zsigmond vá- 
lasztatik, másik alk. mindig Apáczai Ferencz, 
főjegyzővé J o b 1) á g y András pénzt., helyébe 
jiénztk. ilj. Kerekedi Jánost választották '). 

Az 1734. szebeni országgyűlésre követekül 
r b á n Elek és Rákosi Boldizsár választat- 
tak. 1735-ben anticipálva Orbán Elek és ifj. 
Kercsedi János. 

1737-ben a szebeni orszgy. k. ifj. Orbán 
Elek és Rákosi Boldizsár, az 1740. szebeni 
or.szgy.-rc k. Orbán Elek és rákosi Fodor 
Gábor, az 1742. szebeni orszgy.-re ismét Or- 
bán Elek és Kercsedi János deák válasz- 
latlak, ugyanez év sept. országgyre a meghalt 
főkirálybiró helyérc követül Jobbágy András 
a másik marad Kercsedi János deák. 

1742-l)eu főkirálybiró választás van, a sza- 
vazatot nyertek közül ifj. Orbán Elek erősítte- 
tett meg ''), kit következő évben Klobusitczky 

') .MivL'l ö késíiljb lio.sszas liivatalkodásaért jutal- 
mat kért i's nyert i.s a .széktől (lásd alább Kocsárdnál), 
iiL'iii lehetetlen, hogy a jegyzőkönyv hiányzó lapját 
éppen ü niiizditutta el azcrt, hogy 37 évi fökirálybirO- 
ságíit kinuitathassa. 

-) innen kezdve ujabb hivatkozásig adatok a „Csaba" 
cziniii jegyzőkönyvből, mely 1710— 1719-ig megy. 

•■') Adatok „Aladár"-ból, mely 17-27— 1734-ig megy. 

') Ki 1733. apr. 16-án Felvinczen iktattatott be. 

°) Innen kezdve adatok „Gyula"-ból, mely 1734— 
1746-ig megy. 

*) Pedig a legtöbb szavazatot Dániel Elek nyerte 
volt, s igy látszik, hogy ekkor a főkirálybiró választási 



Ferencz kath. püsi)ök és b. Koruis .Vlbeit mint 
kormányszéki küldöttek deez. Ki-ún Bágyouban 
iktatlak lie. Ezen 1743. évben orsz. k. kocsárdi 
Szilágyi László és Fodor Gál)or lett. 

1744-l)cn a szebeni orszgy.-re követekül 
1 ) i n d á r István és S z i I á g y i liászló küldettek. 

174i")-I)en tisztujitás, mikor Miske Zsigni. 
helyett alk. lett Dindár István, főj. Jobbágy 
And. helyett Fodor Gábor, pénzt. Nagy Tamás 
helyett Posoni József. 174G-bau a szebeni 
orszgy. k. földvári Pávai Sándor, és rákosi 
Fodor Gábor, az 1747-ire Miske Zsig. és 
Fodor József, az 1748-kira Szilágyi László 
és Fodor Gábor, az 174U kire Szilágyi 
László és Fodor József, 1751-ben Pávai 
Sándor és Gál József. 

1 752-ben Dániel Elek és F o d o r Gá 
bor választattak, ugyanekkor Gál József helyett 
pénztárnoknak Szalontai Gábor. 

1753-ban Bcrzcnczey Istv. Marosszék főki- 
rálybirájának elnöklete alatt az elhalt b. Orbán 
Elek helyébe főkirbt választanak, a szavazalnt 
nyertek közül senkit, hanem gr. Bethlen Pált 
nevezte ki a kormány '). Ez évben orszgy. k.-nek 
választatott kövendi Gál J i) z s e f és bágyoni 
Váró Gábor ^). 

175o-ban alk. Pávai Sándor és Fodor 
József, főj. Fodor Gábor, de 1758-ban Pávai 
elhalván, helyét ideiglenesen Gál József tölte be. 

17(33ban alk. Eperjesi János és Nagy 
Péter. 

1764-ben gr. Bethlen Pál Torda vármegyei 
főispánnak neveztetvén, jan. 30-án uj főkirály- 
birót választottak, a szavazatot nyertek közül 
gr. Kemény Farkast erősítette meg az udvar ^). 

17Li7-ben alk. Gál József és Eperjesi János, 
főj. Kercsedi Sámuel választattak. 

176'J-beu alk. bábabalmi Nagy Péter. 

1770-beu főkirb.-vá id. b. Miske Imre 
választatott'), kinek 1773-ban történt halálával 

1774-ben főkirályb. választás történt, de a 



joga egyszerű canditatióra törpült le. Az atyja helyébe 
jött uj í'őkirálybirónak — ki azelőtt is mint sokszor vá- 
lasztott országg}-iilési követ nagy szolgálatokat tett — 
a szék 50 arany gratilicatiót rendelt. Az udvar pedig 
bárói czimmel ruházta fel. 

') Kit li. Kemény László és gr. Bethlen Dávid 
kormány.széki küldöttek 1754. apr. 29-én Földváron ik- 
tattak hivatalába. Ez alkalommal a választási jog teljes 
lábbaltiprása fordult elo, mert a kinevezett gr. Bethlen 
Pál nem is volt a szavazatot nyertek közt ; ha erre te- 
kintenek, akkor Barcsay László lett volna fökirb.. mint 
a ki legtöbb szavazatot nyert 

-) A kormányszék, mivel a választottak egyike sem 
kathülikus, azért egyik helyébe Szabó Samut rendelte 
választani ; de a szék erélyesen visszairt, hogy a válasz- 
tási szabadság ily korlátozását tűrni nem fogja, ők nem 
vallásra, hanem képességre tekintettek, s azért koráb- 
ban gyakran választák egymásután Dindár Istvánt, ki 
katholikus volt. 

•') Ez alkalommal azt, ki a legtöbb szavazatot 
nyerte; beiktatása 1764. jul. í)-én Felvinczen történi Hal- 
ler Gábor és gr. Bethlen Pál kormányszéki küldöttek 
jelenlétében. Az ezutáni adatok „Szabolcs" és „Aba" 
czimű jegyzökönyvekből vannak véve, melyek I7(i!l-ig 
mennek. 

*) Kit ez év febr. b. Szentkereszti Sánuiel és gr. 
Kemény Pál iktattak be. Ezutáni adatok „Urs" és „Ka- 
dichá-'-ból, melyek 1773-ig mennek. 



15 



koiniáii)' iiiollőzvo a szavazatot nyerteket ') báró 
II u s z á r Sándort nevezte ki -). 

177S!-bau alk. Dindár Dávid cs Nagy 
roter; Mívan ok vaunak 17S1. és 1784-ben is. 

A lieállüft inferrciiiuun akUt föszolgabiró 
17sr)- -S(i-ban Miskc Kristóf. 

17;(Ü-ben kezdetben admini.^trator gr. Ne- 
mes József, ki ez év jiin. fokiráiybiró lett, 
alk. Miskc Kristóf, iVij. Balog László, pénzt. 
Váró Gábor. Az 17131. országgy. követek ba- 
gyoni Váró János (alk.) és várfalvi Pá Ifi 
András, az 17ii2-beu kezdetben Gál Miklós és 
kiivendi Bardoez Tamás, később Dindár 
Dávid cs Pál fi András. Ez évbeu subs. alkir. 
Sándor János, ki 17n3-ban rendes alk lesz, 
főj. barasztosi B a r t a Márton. 

17'J5-bcn alk. Dindár Dávid. IVij. Pál fi 
András. 17;t7-lSOO. alk. Pávai Vájna József. 
iSOl-beu alk. Sándor János. 1804-ben Din- 
dár Dávid, főj, miudig Pál fi András. 180(3-ban 
az cllialt Dindár Dávid belyett alk. földvári Szi- 
lágyi János addigi pénzt. lett, pénzt, pedig 
K eresed i Elek. ISOiJ. alk. Sándor Jáno.s, 
föjegy. az egész idáig szolgált Pálti András he- 
lyett B ö 1 c sk ö v i János. 

1812-ben apr. 3Ü-án adniinistrator gr. Tlio- 
loczkay Pál, ki sept. 22-én fökirb. lett, alk. 
.M i k ó József. 

1816-ban Thoroczkay Tordavárm. főispán - 
Ságra vitetvén, Arauyosszék fő királybírója lett 
b. Kemény Miklós. 

l.'^2( i-bau alk. B ö 1 c s k ö v i János és Mikó 
József, főj. Kácz I.stván. 

1 '^22 -ben alk. Gál Zsigmond, főj. Sz ár- 
va di Lajos, pénzt. Zudor Samu. 

182r)-ben alk. Dindár Antal, ls28-ban 
alk. Kabós Dániel. 

is^íl-ben b. Kemény IMiklós marosszéki fö- 
kirb. -vá leven, fökirálybirói helyettesként szere- 
ltei egészen ls;j2-ig az alk. Kabós Dániel, míg- 
nem l><'.y2. okt. 2i)-áu a megerősitett uj főkirl). 
Mara József helyét el nem foglalta. Ekkor alk. 
lett Dindár Antal, főj. Szar vádi Lajos. 

18o;5. alk. lett Gál Zsigmond, ki egészen 
18o;j-ig, mint helyetesitetf fokiráiybiró szereltei, 
főj. 18Í54. okt. Fosztó Ferencz. Ez év jun. 
ii-án Lázár László korlátuok elnöksége alatt ■') 
a leköszönt Mara József helyébe választatott fö- 

') Ezek, voltak Nemes Józs., Thoroczkay György, 
li. Miske Jiizsét, gr. Bethlen Farkas, Dániel Gábor és 
gr TolJí Zsigmond. 

'■) Uuszárt 177.'). jan. 30-áu gr. Kemény Farkas és 
Iválnoky Lajos iktatták be. Ezentúl adatok „Mátyás", 
-Lehel', „Unnyadi", „Gejza", „Zoltán", „Báthoii", „Va- 
szul" és „Béla" cziniü jegyzökönyvekből, melyek 178G-ig 
mennek. 

^i A kiirlátnok mint kir. biztos elnökölt, de a szék 
közgyűlése a szokatlan kir. biztos kiküldése ellen óvást 
tett. s erélyesen irt fel az udvarhoz a törvényhatóságok 
jogainak ily törvényellenes megszorítása ellen. 



kirb.-nak Di n dár Antal '), ki 18;;n-ban lett meg- 
erősítve, ekkor alkirb. Gál Zsigmond, főjegy. 
Fosztó Ferencz leff, kit következő Í8:57-beu 
Boucza Samu váltott fel 'j ; or.szái:,i;yk. líácz 
István és rákosi Na^y Károly. ls.">^ ban Kácz 
István és Rákosi Kárcdy választatt.ik. 

1839-ben év elein helyt, alk ifj. Csegezi 
Tamás, év végévei rend. alk. lett előbbi pénzt. 
Kácz István, kinek helyét iniiit pénzt. Fosztó 
Károly foglalta el. 

1841. országgyk. Fosztó Ferencz és Gál 
József. 

1842 beu Fosztó Kándy és Gál József. 
Ez év végével alk. lett Vár.ó Mózes Az or- 
szággykröl leköszönt Fosztó Ferencz helyett 
Fosztó Károly választatott. 1843 ban alk. lett 
ifj. Váró Aulai. Ettőlfogva a tisztviselők mind 
megmaiadtak. 184()-ban orsz. k.-tek lesznek 
Fosztó Ferencz és Biró Sámuel. Fo.sztó 
1847-ben a követségről lemondván, helj'ére Rá ez 
Istvánt választották. 

1848-bau pedig a kolozsvári országgyűlésre 
s i p k é s Sándor és G y a r m a t h i Samu, a 
pestire Zeyk József és Fejér Márton válasz- 
tattak meg. 

1849-beu Dindár Antal fokiráiybiró helyett 
.\rany()sszék alispánya lett Fosztó Károly, ki 
e tisztet a legnagyobb erélylyel folytatta egé 
szén a nemzeti ügy elbuktáig, mikor rövid ideig 
ai biztossá lett Szilágyi Pál. l'táua a felső járásban 
(melynek előbb székhelye Toroozkó, azután Bá- 
gyon volt) albiztos volt Leppie ; az alsó járásban 
(Székhely-Egerbegy) Bottá László. Az IXm). nj 
szervezettel egész Aranyosszék a bágyoui járás- 
hoz osztatott, melyuek főnöke Kovásznál József 
volt, kit nem sokára a Csehországbiil bevándo- 
rolt Rostoschil László követett. 

Az 18G1. alkotmánypróba alatt Aranyos- 
szék főkirálybirájává Béldi Gergely nevezte- 
tett, alkirálybiró Gál Miklós, főjegyző JI a gyári 
Pál, országgy. követek Gál Miklós, b. Löwen- 
t h a 1 Samu. 

Az alkotmányos derűre következett ború, 
vagy a provisorium alatt fökirálybiróvá nevez- 
tetett Dindár József, alkirálybirákká Czobel 
Pál és Biró Samu. De 18(j7-ben a diadalt ví- 
vott alkotmányosság újból visszahelyezte a főki- 
rálybiróságba Béldi Gergelyt, dirigens alki- 
rál^'biró lett a szabadság veterán barátja, a for- 
radalmi időszak lelkes szervezője Fosztó Ká- 
roly, másik alkirálybiróvá — ki a törvényszék 
elnöke is — Szilágyi Miklós, főjegyző Ma- 
gyari Pál, orszgy.- k. Gál Miklós és Zeyk 
József, kik egészen mostanig mcgtarták hivata- 
laikat. 

') Ki e tisztet egészen I84ít-ig viselte. 
-) Ki szintén egészen 184!)-ig folytatta a füjegy- 
zöséget. 



Araiiyosszók közüvülósci. 

Ar;ui\iií:s/.i''k kíi/,;;yiiK'soÍjicl; in'ui \iilt ál- :i7.f :iz iiiivek tjriiyalásii-, ili> Icginkábli a fö- ós 

laiuli'i szOklielyc, liaiuMii \;iii(l(ir(illMk o^yik lii-ly- ;ilkirályl)ir;Vk hol lakása, vaj^y ki'iiyelme Í!;ó- 
si'j;ljíll a iiiásiklia ; ez illat kiivetU'k reiidszoiiiií ; iiyeito. Ez fikou, liogy Araiiyosszék .közif;Mzj;a- 

töivOiiyszéki és tisztsói;i iilOsei is, hiír a (leix'k- f:iRÍ tiiitOnotéuek átiiézetét adhassuk, nem maiad 

székre nézve az HJői'-ki ülés je^yzökiiuyvéhíMi más, mint kiizjij'ülésciiiek rövid táhlázatút egy- 

ozt találjuk hejei;yezve: „Celohrata in KiiviMid hcállilani. Ezen kimutatúsiink azonban csakis 

loco emisveto sedis nostrae juditMarin" mindazon- Kíni-ig- vihető fel, addig a meddig a szék jegy- 

által épiien a jegyzőkönyv tovább lajiozása győz- zíikönyvei felhatnak, sőt innen kezdve is kimu- 

het meg arról, ho^y ezen „szokott lielyhez" tatásunk liézagos lesz, a mint a jegyzőkönyvek 

(Köveud) éjjpen nem kötötték magokat, hanem töiib helyt hiányosak, 
most itt, mnjd amott tartották üléseiket, a mint 

1 1 i[)l . derékszék kétszer K ö v c n d e n, egyszer 15 á g y o n b a n. 

[úb'2. .\.-S/entinihályfalván, Fenvinezen, kétszer Kövenden, egyszer Bágyonbau. 

„ jan. ^<. krizgyülés Kövenden, ápr. 5 én ismét ott, mikor tisztiijitás tartatott. 
IGJö. márcz. J)). kgy. ') K iveudcn, niidőu az ország portai házára 12 pénz rovatott lovasra és 
_^ gyalogra. 
„ máj. 3. „ Kövenden tisztújítással egybekötve, dszli. ') ang. 8. A. 8zenliniliályf:dván, 

11. liákusou. 
,, si^pt. (i. „ Kövenden, melyen a fejedelem kívánatára, kiknek szolgái hava^alfildi 

expeditióliau voltak, megbüntettettek. 
1 (');")(). márcz. 20. „ Kövenden, melyl)eu a csegeziek a szék közerdcibcu vah'i irtás ellen lép- 
nek fel, s országgy. publ. 
„ apr. 10. Kövenden, dszü., márcz. 25. Harasztoson, oct. 30. Kövenden. 

It.i57. deez. 10. ,, ílarasztoson, melyen mustra (hadgyakorlat) rendeltetik. 

1059. márcz. 31. „ Kövenden. 
16G1. febr. 27. „ Csegezbcn. 

., „ Kövenden tisztújítással. 

16G3. márcz. 12. „ Kövenden. 

1670. jul. 20. ,, „ melyen a radnólhi or-zággy. rend^zab. közzététettek s hadba- 

szállás rendeltetett. 
„ nov. 14. „ A.-Szcntmiliályf. oi-.szággy ülésre megbiv piilil. 
„ deez. 27. „ Kövenden. 

1671. jan. 31. „ 

„ deez 31. „ „ dszü. jan. 28. és máj. 13. ílarasztoson. 

1672. apr. 22. „ „ az adóbeszedésről intézkednek. 

,. jnl. 18 — aug. 2 kgy. Kövenden, melyben a fejedelem rendelete, hogy a töröknek Jász- 
városba élelmet szállítsanak, olvMstatik, 

1673. jan. 16. kgy. Kövenden. 
„ márcz. 24. „ „ 

„ apr. 28., máj. 3 — 17. és jnn. 27. kgy. Kövenden. 

1674. nov. 14. kgy. Kövenden. 

1675. márcz. 18. „ ,, íi.sztujitással. 
„_^ apr. 11. „ „ ■„ 

16(6. jan. 16. ,, ,, 

r jul- 1- „ „ melven n:ipszámosdij szabályozfatík, 1 nai)<z. 5 pénz, húsnak 

fontja 1' i pénz, bnr 1 ' ■ ]). 

„ aug. 22. „ ^ Ezeken kívül ez év márez. 3 áii partiális gy. is volt Kövenden. 

1677. apr. 28. „ „ tisztújítással. 

."_-, J"'- '''•. 
16 <8. apr. 2b. „ helymegnevezés nélkül. .\ szultánnak élést vinni .\ranyo-:szék 7 szekeret 

rendelt. 

„ máj. 30. „ Kövenden, ezen gyűlés jnn. 18 ra is átment, mikor a Réldí Tál bemene- 

külése alkalmával TÓrlára küldött SO,OU0 tallérból Aranyosszék 300 

tallért fizetett. 

1679. aug. 23. „ Kövenden. 
„ sept. 25. „ 

1680. apr. 23. „ „ tiszt újítással. 

') Közgyűlés = kfjy. 
') Derékszékiilés = dszü. 



KlsO. jul. :> ki;y. liclymníiiievezis lu'lktil. 

„ (!(>(•/.. l'S — ^^jan. 4. (Klsl) Kiiveiulcn. 
Iils;!. JUI.U-. It). Un'- lielyinegncv. nélkül, iiiikci- zsoldosok tartásáiM i^IcIkmn'. /liizct) iiiíikIl-u szn- 

b.'ul cMiibene 1 IVt lovatik. 
lliMO. — — „ KiivcMulcii. 

Iti'.M. ai)ril 12. ,. Cscuczhcii, niclyoii csnszini k:i(oiias:ií;- olliulyi'/.t'sc ós rovatallal Ijajlóiluak. 

aiiií 4. .. llaraszlosoii tisztnjifással. 

aiijr. -^- r F.-Szciitiiiiiiályfalváii, m.'lyuek kikezilése ííív van : ,,in ioco solitii í;Ií.s .sed. 

Slis. Aranyos conj;T." 
oct. 13. „ Kövcndou. Ugyanott ez év dec. 'J'.l 

li'i'.i:.' niárcz. 4. „ ,, orszájipy. követek választatnak. 

jnl. 2;'). „ llarasztoson, melyen a ijubcrn. rendezése tárgyaltatott 

,. aiiu. 11. lielyini'unev. nélkül. 

,. okt. \''<. ., Küvcnden, a tordai orszái;gy. által kivetett i)orti()i»ril Aranxosszékre esett 

1150 frt, 275 k. huza/sDO k. zab, .széna lOS szekér. Volt akkor Ara- 
nyos-z. 4155 szabad ember, 1200 ökör; egy cinbei're esett 1' ^ Crt, 2 v. 
búza, 1'/l' V. zab. Ejiy ökörre esett 21 pénz, 1 v. zab. Ez évbeu dszn. 
llarasztoson, Kocsárdou és Kéréseden. 
lti'.i;i Jan. •<. „ Kövenden. 

,. leiir. 11. rendk. k>;y. Kövenden, melyen panaszolnak, bogy a Vajda Szentivánra s/.állitott 
800 köb. zabot a kapitány nem akarja bevenni. 
Ii'br. 24. kgy. llarasztoson, márez. i;>. Bágyonban. 

apr. S. T. „ ügyvédi eskiiniinta szerk. a llarasztoson levő német kato- 

nák dullásai ellen jianaszt emelnek, 
jiil. ir>. . llarasztoson, nj rovatai a esász. katonaság számára, 

sept. -1 í. „ ,, országgyűlésre követeket választanak. 

„ nov. 0. ,, Kövenden. 

I(>',t4. febr. l'J. ,. Kéréseden országgyűlési követeket választanak. 
„ apr. 23. „ Bagyonban. 

., máj. 2(i. .. Kövenden, az ország őrzésére (vigilia) Veteráni által kirótt adAbid min- 

den személyre 2 fit esett. 
„ jul. 15. ,, F.-S/.entmiliályfalván, nj rovatai. 

,, aug. t>. .. Kiivenden, ujbéil sejit. (i,, melyen 500 köböj zabot pénzül űzetnek, vékáját 

GO pénzen. 
„ .sept. 20. ,. llarasztoson. A Karánscliesbe táboiral klildöft szekerek egyikét a ráezok 

elfogván, mást kiild a szék. 
., decz. 2. .. lielymegnev. uélU. .\ vásárbelyi országgy. követeket választ. A beszállásolt 

Üitrieli reg. számára minden falu egy<'gy vágóinarliát, egy-egy szekér 
szénát, minden személy 1 véka búzát, 2 v. zabot ad. A tiszteknek a 
szék 2 kövér sertést, egy bordé) ÍHirt, 10 szekér szénát, 24 köli. zabot, 
10 mázsa liitst ad. Jól éllek ezek a más zsirján ! 
Iii'.t5. felír. 2Í Báuvonban, Aranyosszék a ieliérv. tárházba 700 k. bnzát, 1-ÍO k. zabot 

szállit. 
,. apr. 7. ,. F.-Szentniibályf. Hószállitás és korlátnokság berendezésére 500 fitot kell 

adni a széknek. 
,. apr. 2>!. .. Koesárdon. 

„ m;ij. 12. .. Kéréseden, ebben a gubernátor és Betblcn Mikb'isuak ajándékmész, és kato- 

natisztek ajándéka fejében minden személy t'>('> pénzt ad, táborba öt 
(i ökrös sz 'keret. Feliérvárra gabonát rendcluek. 
jul -Jl. ,. Har.asztoson, zsoldpénzből egy személyre ;> frt 15 p, egy véka búza esett. 

\ továbbá a beszállásolt katonáknak minden személy 4 v. bir/.át, 4 v. zabot, 

30 font húst. 
A.-Sz.-Mihalyf. A raktárakba 3(')i') köb. búzát ad Aranyosszék. Or.szágey. 

követet választ. 
Kövenden. A esiki és liáromszéki liatárőri bajduk számára l'OO frt, llGlJ 

kölj. gabonát ad a szék. 
llarasztoson újból 140 k. búzát. Ur.szággy. köv. választ.inak. 
Bágyonbau, mely dcez. 2ii-én Kövenden folyt., melyen a kirótt 700limft. 

repartiáltatik. 
Kövenden, országgy. k. választ. 

„ és apr. 22-éu ugyanott, a szék 7 szekeret állit a táborba. 

1000 frt rov. tizet, 
llarasztoson, a székben levő 2438 ökörre 700 frt adó vettetett. 
Bágyonljan és deez. 23-án ugyanott, mikor a beszállásolt katonaság szá- 
mára élelmet ad. 



nv.u; 


JMIl. 20. 


V 


jul. 20. 




aug. 2s. 




deez. 21. 


liVJ7 


febr. 20. 


" 


márez it 


(• 


aug. ti. 


n 


sept. 10. 



(.kt. 2. 




(lecz. 1.'). 




nuiicz. H. 


r 


jun. 2ít. 
aiig. '2Ü. 
okt. 1:5. 




decz. 17. 
decz. 211. 


n 


iiuircz. 1( 
máj. 17. 
jun. 10. 


r 

17 


jiiii. ;]i. 


euílk 


jun. 11. 


kgy 


sept. 2. 





IS 

liiiiS. jaii. Iti. k,i;v. líitsyoiiliiiii, a he.szállásdlt l'ace czrctliiek niiinloii szoincly _' fit 12 póiizt, 
1 k. biizát, 1 k. ziibdt, 1' - .s/.ckéi- szOnát ailott. 
„ íVbr. It'. .. Folvinczeu. 

anff. 22. ,, llarasztoson .')IK) köb. zab repail. 
Kövenden. 

Felvinczcu, melyen lOíi!") íVt, HK> k. búza. TidO k. zab, ;'.(H> .szekér széna, 
100 mázsa bús rovatik a székre. 
[iWK máicz. 11. ,. Kiivenden, mikor dUOO frtot rónak ki. Ez év máj. 11. Kövenden, máj. ">. 
llarasztoson van szgy. 
llarasztoson, a esiki hajdúknak élelmet rendel a szék. 

„ a beszállásolt katonaság' élelmezése. 

Kövenden, portió-i)ótlásra í^OO frl, f)! k. búzát, 810 v. zabot, 81 szék. szé- 
nát ad a szék. 
Kocsárdon, melyen (5077 frt és 2.3,739 fout bns stb. rovatik a székre. 
Kövenden, újból 3719 frt rovatai. Bizony drága volt az atyai kormány! 
csoda, bogy a kis Aranyosszék ily roppant terűt el tudott liDvdozni. 
17ÚI. márcz. lii. „ Bágyonban, mikor 3170 frt rovatik ki. 
Harasztosou országgy. k. választ. 

Koesárdon, sept. 2.5. F.-Szentmibályf., uov. 4. IkViAvonban, nov. 29. Fel- 
vinczen, decz. 31. Harasztoson. 
Tol jan. 31. rendk. kgy. Kéréseden, márcz. 15. Bágyonban, máj. .31. llarasztoson ; mindeniken 
katonai rovatai ügye. 
Kéréseden, országgy. k. és fökirb. választ. 

llarasztoson a határszéli hajdúknak élésre 070 frtot, és a sept. 25. Kocsár- 
don tartott kgy., melyen a határszéli erődök építéséhez 100 munkás 
küldését határozzák, a militiának minden adi'izó 1 sz. szénát, 1 köb. zabot 
kellett hogy adjon. 

1702. jan. 5. .. Felvinczcu, országgy. k. vái., márcz. (i. Bágyonban rovatai. 

,, márcz. 17. .. Kövenden, az adób('il 4(iO(; frt jön a székre, melyből minden személyre 
4 frt, minden ökörre 1 frt, minüen tehénre 3)4 pénz esik. 

,, apr. 12. „ llarasztoson. 

„ jiil. 13. „ Bágyonban, az iij összeiiás szerint volt a székben 454 adózó személy, 

317G ökör, 1025 tehén. 

„ nov. 24. ,. Polyánban, mikor 2900 frt s nagy mennyiségíi élelem rovatott a székre. 

1703. márcz. 9. „ Felvinczen, a gub. a székre 2923 frtot rótt. 

„ apr. 13. „ F.-Szentnuhályf. az országos ad<'djól jött székre 9300 IVt, 278 sz. széna 

s egyéb élelmi czikkek. 

„ jul. 28. ,, Kéréseden, Szebenhez 1150 napszámot, és 

„ aug. 15. ,. Bágyonban „ újból 2571 napszámot követelt a gub., miitől minden 

adózó személyre 5 nap eseít. 

„ okt. 1. „ Harasztoson, a gub. adósságának fizetésére 500 frtot kért a széktől és 

Kolozsvárra 175 szekér szénát. 

,. okt. 12. ,, Bágyonban, a gub. 1483 napszámot rendelt >Szebenhez. Ez évben eszerint 

űzetett ezen kis szék saját beligazgatási kiiltségein felül országos szük- 
ségletre 12,723 frtot és tett 5204 napszámot, adott 175 szekér szénát 
s egyéb élelmi czikkeket; csoda, hogy mindenki koldusbotra nem 
jutott. 

itt három é v jegyzőkönyve hiányzik. 
170t). decz. 8. „ Kövenden és decz. 21. Bágyonban, midőn országgy. köv. vál. 

1707. jan. 24. tiiil. ,, Felvinczen, márcz. 14. Kövenden, midőn a vásárhelyi országgy. köv. vál. 

„ máj. 2. „ Harasztoson, melyben a törvényszéknek minden csütörtökön való ülésezése 

elhatároztatott. 

„ máj. 17. ,, Kéréseden, jun. 10. Bágyonban, aug. 2. Kövenden '). 
Itt három é v jegyzökönyve újból hiányzik. 
1710. febr. 3. ,, Földváron, mikor a Szebenben bujkáló főkirb. Szilágyi And. hazatekintve, 

ti.sztujitást tart, s mivel nem mert otthon maradni, a tisztségből igazgató 
bizottságot szervez, s működését azonnal rovatallal kezdi. 

1712. máj. 20. ,, Haraszto.sou, jul. 5. újból ott. 

1713. jan. 14. „ Bágyonban, fcbr. 17. Kövenden. 
„ apr. 12. „ Kocsárdon, jun. 21. Kiivenden. 

„ sept. 14. „ Kéréseden, uov. 20. Felvinc/,en, decz. 29. ugyanott. 



') A tüi-vi'iiyszék lUíi.'J - 1707 közt üléseit csakiiom kiviite'esen Kocsárdon tartotta, uiert t"/. iil'i alatt csak 
tartotta .Szentiniliálytalván, .^-ször Kövenden, 2 szer llr ' ' ~ ^ •^" ' '" ' >■'-—■■"•■■' 

- -zekuek .jesy/.őkiinyvét az „Atilla" nevii kötet tartalma; 

1713, 1714, 1710- és ]71Sban is a „Cs.abá''-búl kitetszöleg. 



4-szer tartotta .Szentiniliálytalván, .'i-ször Kövenden, 2 szer llarasztoson, 1-szer Kéréseden s vagy lO-szer Kocsárdon ; 
mindezeknek .jegyzőkönyvét az „Atilla" nevii kötet tartalmazza; söt Kojsárdon tartattak leginkább 1711, 171:!. 



1714. 


felír. 23. 


171.'). 


máj. 7. 
jan. 21). 




niáiTz. i^ii 


171(i. 


sept. IV. 
jan. 2. 


1 71 7. 

1 7 1 s. 


apr. i'. 
luáj. 22. 
jul. IS. 
ukt. 7. 


ifl'.t. 


jun. 23. 


17i'<). 


okt. 13. 


171^1. 


jun. 4. 


\122. 


ukí. 12. 



,-. Kfiot-ilfii, áiir. 11. Kocsáidiin. 

Ilarasztosun, jul. 12. Kdcsáiilon, sept. 21). Polyánlian. 

Kockáidon, ápr. Ui. .Szcntuiiliályf. 

Kiivcnden, inaj. 2S. Kocsárilun. 

Küvcndcn, ukt. 30. uftyanutt. 

Kocsárdun, iebr. 24. Fclvinczcu. 

Kcrcsedcu '), máj. 28. Kucsárdon. 

Küvcnden, okt. IS. Ilarasztosun, okt. 2S. Kövenden. 

llara.sztoson; elibcn a szárazsá}*- elüidéztc uiigy inségnil van emlékezet. 

Felviuczcn, sept. 25. IJájryonban. 

líágyunlian, jul. 4. Ivákosun. 

Szeutmihályt"., uuv. 20. Kocsárdun. 

Kocsárdou -), okt. 12. Kövenden. 

Köveudcn, uov. 2. Bágyonban, midöu a szék Ulnükeit adó, szállítás és 
szállásulás alól kiveszik. 
1723. oki. 11. „ Bágyonban, okt. 5. ugyanott, mikur a prebeudás cselédek adómentesekké 

tetetnek. 
172.Ő. máj. 25. ,, Kéréseden, midöu a gub. Orbán Elek és Thoroczkay .János által a szék con- 
stitutiójában minden ujitást betiltat. 

Bágyonban. nov. 14. Fiildváron tisztújítással. 

Veresmarton, aug. 10. Bágyonban, okt. 21. Felviuczen. 

Kövenden, nov. 24. Földváron. 

Bágyonban, fökirb.-választás. 

Harasztoson, országgy. köv.-választás, dec. 19. Bágyonban. 

Kövenden, ápr. 16. Bágyonban. 

n 

Felvinczen, jul. 4. Kákosun, dccz. 2. tisztújítással. 

Ilarasztoson, orszggy. köv.-vál. 

Pülyánban, nov. 7. Harasztosou. 

Ilarasztoson, aug. 2(3. ugyanott országgy. köv. vál. 

n 

Itt két év jegyzökönyve hiányzik. 
Harasztoson, országgy. k. vál., aug. 2'.'. ugyanott. 
„ országgy. k. vál. 

„ ang. 3. ugyanott, okt. 20. Várfalván. 

Bágyonban, nov. 15. A.-Szcntmíhályf., decz. 10. Harasztoson ^). 
Polyánban, okt. 30. Sínfalván, decz. H). Bágyonban. 
F.-Szeutmibályf., jul. 20. Polyánban. 
Bágyonban, okt. 26. F.-Özeutmihályf, mindkettőben az insurrectio szer- 

veztetik. 
Harasztoson, melyen e szék 1000 lovas kiállítására szoríttatik. 
Polyánban, surrogatio czimen rovatik meg a szék a királyné rendeletére. 
Bágyonban, 5633 frt rovatik ki, nov. 15. Rákoson, Aranyos.szék insur- 

rectióba lOOO lovast, 5oO gyalogot küldvén, azok szökevényeinek elfő 

gatása rendeltetik. 
1746. febr. 7. ,, Harasztoson, orszgy. k. vál., jul. l'J. ugyanott. Ezen elbatároztatik, hogy 

jövőben a derékszékek Sz. -Mihály falván tartassanak. 1307 frt adó rov. 
Várfalván; ez évre kivetett adó 5633 frt. 
Földváron, orszgy. k. vál., máj. 15. Sinfalván. 
Ilarasztoson. decz. 11. Koesárdon, ez évi adó 6209 frt. 
Földváron, orszgy. k. vál., nov. 13. Bágyonban. 
Harasztoson, évi adó 7667 frt, orszgy. k. vál. 

„ katonai rjuanlum 3243 frt. 

Csegezbeu, orszgy. k. vál., decz. 2. Felviuczen, katonai quant. 7275 frt. 
Ilarasztoson, kat. quant. 1741 frt, 500 sz. széna, 500 k. búza, 50 öl fa 

Enyedre xive. 
Rákoson, kat. quant. 7260 frt. 

Harasztoson, a residium quant. 2014 frt. Felvinczí postaház kiigazitása ^). 
,, aug. 11. „ Polyánban, nov. 8. Mohácson, decz. 1. Bágyonban, katonai quantum 

9470 frt. 

') Derékszék 1V15- és ItJ-ban leginkább Keicsedeii tartatott, ott lakván az alk. Apáczai F., néha Bágyonban is. 
'-') 17J0- CH íl-ben dcrékszékiilések gyakran vannak Koesárdon. ott lakván a fökirálybiró. 1722— 21 ben 
leginkább Kéréseden. 

") ]7:!4— 1742. derékszéklilések mindig Harasztoson tartatnak. 
*) Tehát már ekkor volt Felvinczen postaállomás. 



1727. 


jau. ;i. 


172S. 


márcz. 12 


1 72't. 


máj. 16. 


1730. 


márcz. 17 


,, 


máj. 31. 


1731. 


jan. 2. 


1732. 


okt. 30. 


1733. 


apr. 16. 


1734. 


nov. 15. 


1735. 


aug. 2i:t. 


1737. 


jun. 18. 


1738. 


apr. 10. 


1740. 


márcz. 21 


1741. 


sept. 19. 


1742. 


máj. 4. 


„ 


nov. 8. 


1743. 


aug. 13. 


1744. 


apr. 15. 


'' 


sept. 27. 


1745. 


jan. 11. 


!! 


máj. 20. 


n 


aug. 26. 



,, 


decz. 1. 


1747. 


jan. 9. 




jnr- 31. 


1 748. 


iPug. 7. 




decz. 17, 


1 749. 


febr. 21. 


n 


jul. 14. 


1750. 


sept. 10. 


Ti 


decz. 9. 


1751. 


apr. 19. 



ii:.:;. 


i\\n. 


10. 


;j 


aiii; 


17 


1704. 


jan. 


10. 


1 7;).S. 
ITöít. 


ajtr. 
apv. 
jul. 


2".i. 
4. 

k;. 


17(10. 


lobi- 


i:. 


17i;i. 


jun. 


4. 


1 7(;;í. 


jan. 


17. 


17C.4. 


jan. 


oO. 



1 7r>2. jul. 27. U.^y. llaraszto.'^dii, nov. 22. iijivanull, kat. i|UMnl. '.•21.'> tVt: clliatároztatik, Im.^y 
als/.ck ozulán niiudii;' Ktivendcn lof;yi'n. 

i'Mldvániii, IVikirl). vál., auj;-. ;5. Küvoiulen orisziiy. k. vál. 

Kövendon, nov. lö. Földváron. 

Fclviiiczen, apv. U. llarasztuson. 

Föidvártm, l'ökirb. insteliatiöja, nov. 14. Földváron. 

Kofsánlon, a háhoiura a szék állit 41 ti.i<im'zot, ad :'iO(t mi., 2i>2 frtut. 

Kocsárdou, rondkivUli .sc.^ólvt az uralkodónak a szók l'.i07 IViot, lokirli. 
1550 frtot ad. 

Fclvinczcu, jun. IS. ])áj;yonhan, jul. 12. Kocsárdou. 

Kocsárdou, a fiub. a szék két katlan nies/.ot ad ajándékba (niéi; fz is). 

Bái;youban, jun. 4. Kocsárdou. 

Fclvinczen, íökirl). vál., jul. H. Folvinczcn beikt. 
Ez idütöl egész 178o-ig- nincsenek közgyűlések, csakis e három: 17s;3. jan. 25. Ftdvin 
ezen, aug. 2.^ Felviuczen, 17S4. niárcz. 22. Felvinczen ; ezt nicgeiozöleg és ezután is csak continua 
lálilak vannak, melyek Felvinczen székelnek s uajjoiita idéscznck '). 17S4-bcn .\raiiyosszék Torda 
és Kolozsvármegyék részeivel cgyesittetett ; ez idii alatt ncba Szeufudhályí'alván tartatik neme- 
sek se d r i áj a Miskc Kristoí föszolg. elnöklete alatt. 17StJ-bau Arauyosszék politikai lételének minden 
jele eltűnik, az ügykezelés a kolozsvári kerületi törvényszékhez niegyeu át, s onnan csak két kötet 
töredékes perokniánytár került vissza -). 

17'.io ben Jí'izsel' császár halálával az ö ccntralisticus törekvéseincR minden gépezete össze- 
ondott; szervezett törvényliat(')ságai felbomlottak s igy Aranyosszék is korábbi alkotmányos szerve- 
zetét és alakját visszanyerte. Nagy kár, hogy a rciutegratio clsö gyűléseinek jegyzőkönyvei hiá- 
nyoznak, s igy ezen érdekes korszak, mondhatnók alkotmáuyos újjászületés eseményeire nézve nem 
tudunk kellő tájékozottíságot nyerni. Hogy a kezdődő uj politikai aerát mily lelkoscdéssel fogadták 
Arauyosszékeu, azt a meglevő tisztség! és alszéki jegyzőkönyvek kikezdéséből is láthatjuk ; az első 
igy kezdődik: „Ezcu nemes Aranyosszék tisztsége jegyzökönyve, kezdődik Anno 17i)0, midőn 
Kolozsvármegyétől szintén 6 esztendeig edgyüttlctc után egész örömmel hazajött és ismét tiszta 
Aranyosszékké vált volna." Az alszéki jegyzőkönyv kikczdése ez: „Igen nagy szivheli tajdaltnunk 
között, midőn in Auno 1784 ns. Aranyosszék ns. Kolozsvárraegycvcl egybevouatott vala, semmi 
bizodalma szép szabadságához nem levén, már majd elenyésző napjának sugara az Isten bölcs igaz- 
gatásából ismét folvirada 17'JÜ. esztendől)en és régi törvénye, szép szabadsága helyreállván, haza 
jőve. Azóta kezdett protocoluma a us. Aranyosszék alsó székének harasztosi Barta Márton vnotá 
riussúgában. " 

Ez uj korszakban a szék közgyűléseinek meglevő jegyzökönyve 1792-ben kezdődik, e szerint. 
1792. fcbr. 13. kgy. Kéréseden, ezen koronázási ajándékot szavaznak. 

Kövcnden, Fcreucz császárnak homagiumot tesznek s hadisegélyt szavaznak. 
, „ a gub. rendeli, hogy uuudcu 3. hónapban közgyűlés tartassék. 

) n 

1 )) 

, Kéréseden, az iusurrcctio az udvar kérésére helybenhagyatik, és pénzsegélyt 

gylijtnek. 
, Köveudcn, sept. 11. Folyánhau, oki. 18. Kövenden. 

„ (dít. 29. Kövcnden. 

,, helymegncv. nélkül, apr. 18. Kövenden. 
, Kövenden, decz. 19. ugyanott. 
, „ nov. 13. „ 

, ., nov. 12. „ 

„ Harasztüson. 
Innen kezdve a szék levéltárában nincsen közgyűlési jegyzőkönyv, de megvannak, bár héza- 
gosan, az erd. korm.inyszék levéltárában, liounan folytalom. Kezdődnek pedig : 
180(5. jun. 2. kgy. Harasztoson. 
„ nov. 10. ., Kövenden, ezen a szék közhelyeinek felosztására kiküldött országos bizott- 
ság Ítéletének, mint a szék kiváltságaiba ütközőnek revidiálását kérik. 
„ decz. 1. ., Harasztoson. 

1807. jan. 12. ,, Kövenden, a pálinkafőzés cltiltatik ; a szék közerdcit elfoglalt katonákkal 

békét próbálnak, de siker nélkül. 
lí^OS. nov. 2S. ,. Harasztoson, alkirálybiró minden két évben vátasztalik a régi sz(d;ás 

szerint. 
1809. fcbr. 20. .. Harasztoson. 
,, máj. 17. .. .. a szék iusurgensoi összciratuak, van 4(1 lovas, (U gyalog. 

') A coutimia táblák lioss/iulalmas jegyzökönyveit taitalinazzák: Aba, ITrs, Kailika, Mátyás, Hunyadi. Lehel, 
Vcibulcz. Gcjza, Ziilt.-in, yátliori. Vasziil. Béla ezimíí könyvek. 

-) Ezek cziniíM ,A kcr. hivatalok eltöi-lésével vifíszakiiltlött levelek"; a másodiké: .,.\ vidéki tövxénvszékek 
eltörlésével visszaküldiitt levelek". 



1793. 


jan. 14. 


)7 


apr. 29. 


)) 


jun. 5. 


1 


nov. 9. 


1794. 


jan. 13. 


1) 


jul. 28. 


1795. 


jun. 17. 


1796. 


jan. 26. 


)i 


sept. 1. 


1797 


febr. 20 


1798 


apr. 26. 


1799 


jul. 1. 



is:;r.. 


jiiii. ;■>. 


is;;7. 


iniirc/.. i".' 


is;;s. 


jui. i»;. 


l^ltt. 


juii. J. 


1S41. 
is-ii'. 
1S4;5. 


'sv\ú. -J]. 
luuj. 17. 
jul. 7. 
iiKircz. (>. 


1S4Í. 


okt. r.o. 

febr. -20. 


1845. 


aug. -20. 
niáicz. o. 


,, 


sept.- 1. 


l-^iiV 


jiiii. :-'.'i. 




uov. IS. 


1847. 


apr. i;i. 



21 

Ilt lii;iiiv/,ik T) évi iivnlc.>< jegyzőkönyve. 
1815. iiKij. Jii. kgy. Kncsodcii, a ^uh. lia(lisc};OÍy (-/.iiueii ci4(,Kl véka galnma i's ;j Uiadi ló ár..t 
n'.jja a székre, tlc ezt azért, inert orszátiiiyiilé.'* iiélklil történt .■< iiiL-rt a 
ilevalvatio a M.ék vai;yiin:it tönkre tetle, incj;tai;a(lja. 
„ okt. ".'. ., Kcri'soii.Mi, uj íVikirb. választ. 

itt Í!Íáuyzik (') évi fiyiiiés joiiy/ökönyve. 
1S21. niárez. s. „ helynie^iievezés uéikiil : rzo i a bogátiii cmisiiluli.' Ini/.alik. 

,, sept. 17. „ Köveudcn. 
18:^2. máj. -';'). ,. ,, 

Ilt ismét iiiáiiyzik 2 évi gyiilés jeiivzűkönyve. 
\^24. máj. 17. „ Kövoiiden, sept. 23. IIaraszti)S"n. 

Itt hiányzik !• évi közgy. jegyzőkönyve. 
Köveiiilcn, fVikirl). vál. 

(írszgy. k. vál., aug. 7-éu ugyauntt. 

Ferdinándnak liii.'íégcsküt tesznek, trönraléptének emlékérc egy 
diszcs emlékkövet emelui elliatámzzak, mi sulia létre nem jött. 
köles, tiizkármentő társ. állit a szék. 
a lalusi iskolák rendezésére tervet keszitnek 

kormányzó kinevezése tud-ilíalil-, ors/.gy. k. vál. 
jul. lö. Uiíyanoít. 
deez. 11." .. 

maj. 29. ,. A székház hová épitése felelti viták. 
,, dccz. 2. 

jiin. 2. 

deez. 22. ,. 

Miig. 2t). ., GO pontba foglalt -sérelem felterj. követi nta- 
sitásba adatik. 

Kövemien, az nnio liallialiis pártolását követi iitasitásba adjak. Feivinczre 
gyógyszertár állítását szorgalmazzák, 
jnn. 2.1 Kövenden, adó, katonai élehnezc.s, az ország iij politikai felosztása tár- 

gyaltatván, Arauyosszék fcntartása, Fügedek, Décse, Vajdaszeg, Gereud, 
l.óna, Gyéros-Sz.-Király, Gyéres cs Keresztesnek, mint amelyek kivált- 
ságlevelei értelmében is a székhez tartoztak, odacsatolását s Felsö-Fehérvár- 
megyc felosztásával Háromszék meguagyobbitását kérelmezték. 
1S4S. jan. lii. „ Kövenden, az 184'V7 ki orsziiggy. törv"-cz. kihirdettetnek, 22 njonez-ilielék 

szavaztatik. E gyűlésen 844 tag volt jelen. 
); aijr. 12. „ Kövenden, országgy. egybchivását szorgaiimizzák, arra előre megvál. köve- 

teiket. Fökirb. elnöklete alatt bizottságot neveznek, mely a rend és 
cseni felett őrködjék, nemzetőrséget szervezzen : a kormányszékiiez fel- 
irnak, hogy a katonaság a hazából ki ne vitessék, a nem/.etörséguek 
fegyvert kérnek. Az érdekeltséget nmtatja, hogy e gylllésen 763 sza- 
vazó volt jelen, 
jiin. 14. ,. Kövenden, melyen Batthyány Lajos ministereln ikuck a székely nemzethez 

intézett szózata határtalan lelkesedés közt olvastatik ; a gyiilés kimondja, 
hogy a haza véderejének szaporításához örömmel járul a szék, önkén- 
tesek toborzására pénzt és toborzó tisztet kér; pénzsegély gyűjtésére 
bizottságot nevez. A nenrzctőrség szervezetére 37 pontú szabályzatot 
-^ hoz; e szerint nemzetőr minden székely, születés, rang és hivatal- 

\ különbség nélkül 1^ — 55 éves koráig, C'zen alól és felül is, kik. önkén 

teseu részt akarnak venni. Tisztjeiket bárom évre választják. Öltözet : 
fekete csákó nemzeti szinn zsinórzattal, buzavirágsziuü dolmány fekete 
zsinór, fehér goral)bal, világosszürke nadrág veres szegélyzettel, fekete 
szij. Öltönyét mindenki önmaga készítteti, de polgári öltönyben is, nem 
zctöri jelvénynyel niegjelenhetik. Az országgyűlés egybehivásáról érte 
sülvén, már megválasztott követeit utasítja az „unió" meleg támoga- 
tására. A bogathi constittitio megszűntettetik, közhelyek és erdők a 
mostani birtokosok kezén hagyatnak örökösen, a folyamatban levő 
perek azonban a bogáthi törvény szerint végeztetnek be. 
juii 27 Kövenden. Az unio-törvényczikk szentesitésc örönmyilvánitások közi közöl- 

tetik ; a népképviselet alapján Pestre küldendő követek választásának 
eszközlésére szavazatszedö bizottság neveztetik. A köveiválasztásra jogo- 
sultak egybeirására előlegesen kiküldött bizottságot a mohácsiak elűz- 
vén, azok ellen vizsgálat rendeltetett. Az állandó képviselő bizottmány 



nici;vála.szlatik, mv\\ a tiszlsL'í;cii kivUl 7S (agbúl álloll. (Ez; a tis/t 
sój;i ülések niciíszüiiti'vcl jiil. iJ-áu kezdette el niíiködcsüt.) 
184!^. jul i'l. k(i)v.-ln/.iittiii. í;v. Ko cs ú rd o u. Fosztó Károly és Kóiiy;i István a lionvédelennv 
fiviilt Inl iVtot és lOl) fciiyvcrt ad ho, s mivel a szélen fekvő Kocsárd 
az oláiiüklül tenyegetvc van, a liarasztosi örsi'jinek a kocsárdival való 
.e,uycsitcsét kérik. A gyűlés a kormányszéktől .")(»() l'ogyvert kér. — 
Önkéntesek toborzására Gyarmatin Dénes és Zudor Károly, küldettek 
ki, njoncz-iisszeirásra, közscgélygyüjtésrc bizottság neveztetik ; a köz 
terlieknck mindenki általi egyenlő hordozását a törvényt megelőzőleg 
kimondották, hogy igy a testvériség nagy elvének keresztülvitele s az 
alkotmányos szabadság védelme megköuuyitve legyen. 



Ellöl kezdve ngy a szék, mint a iokor- 
mánys/ék lo\éllárál)an a képv. bizottmány! gyű- 
lések jegyzőkönyvei hiányozván, tovább nem kö- 
vcfhelcra Aranyosszék e nagy korszakban való 
politikai életének mozzanatait; tájdalom, a bé- 
kés lejiődés űtai e'akhamar elzárnltak, s a pol- 
gárháború rénijelcnetei merültek tel. A tanácsko- 
zási termek elvharczai helyett csakhamar a 
harezmczök véres küzdelmei jelentek meg, me- 
lyekben Aranyosszék székely nevéhez hűn, igen 
na;;y és dics'i szerepet játszott, s bár minden 
oldalról ellenségtől volt körülözönölve, bár a 
S/.ékelylold többi részétől elzárva a legválságo- 
sabb volt helyzete, bár keblében a katonai reac- 
iio titkos ármánya működött; de azért pcrczig 
sem habozott 'felvenni a zsarnokság bérenezei 
által oda dobott kesztyűt, s határozottan kilépni 
a kűzdtérre, azon fenlobogtatott zászló alatt, 
melyre a „szabadság" és „alkotmány" dicső jel- 
szava volt felírva. Es e zászlói az e széknek 
lelkes népéből kivált hősök a legelszántabban kö- 
vették és védték. Az ellenség feldúlta ugyan a 
szélen fekvő helységeket, a lioníivért több helyt 
p.itako/.tatták a harcznak vészei, de azért Ara- 
nyosszék fegyvert fogott fiai \), nemcsak hogy 
vis.><za nen; rettentek, nemcsak hogy sérthetetle- 
nül megvédték e szék n.Mgy részének területét, 
hanem mikor csak lehetett, a szorongatott me- 
gyei mag\;uságnak is segélyére siettek, s több- 
szőr hatoltak fel a havasok vészes szorosaiba, 
az ottan gyülengö ellenség fékentartása és szét- 
verésére ; szóval Aranyosszék mint mindig, ugy 
a nemzeti önvédelem ez ujabb harczában is 
l)e ve hetetlen fellegvára volt a sza 
liad s ágn ak. 

E munka tolytán majd részletcsen elő lesz 
adva e nagy napok történelme. Most ezen álta- 
lános jellei,zés, s a honfi érdemnek hozott e kö- 
(elességszerü méltánylat után áttérek a nudt idők- 
nek azon jeles hadi szervezetére, melynek alap- 
ján a jelen ivadék hősiessége nyugszik. 

Aranyosszék ugyanazon nemzeti jogok és 
kivált.ságok élvezetében volt, mint a Székelyföld 
többi székei, s ez előjogokat épp azon kötele- 
zettségek alapján birta, mint a belföldi széke- 

') Aranyosszéknek a határöri székely luiszárezred- 
jicz tartozó része csaknem mind (meg az oláh faluk la- 
kói is) a maijyar sergek közt, magyar zász'ó alatt liar- 
czolt; az alakult lninvédséshez is nagy számmal járult, 
önkéntesei több zászlóaliban, nevezetesen a Kossuth- 
huszárok közt is voltak. ' c mellett t^.sztó Károly fel- 
ügyelete alatt 18á8-ban 5 század gyalog nemzetőrséget, 
1849-ben ismét más 5 század gyalog nemzetőrt, egy 
század lovast állított és szerelt fel. 



lyek; adómentességét a véradóban való nagycdib 
járulékkal kellelt e szék fiainak is mcgvaJlani. 
Jtt is a hon vészének idején mindenki tartozoti 
fejcukint felkelni, itt is mindenki nemes volt; 
de e nemesség létoka nem a kiváltságok, ha- 
nem a hon iránti kötelezettség nagyságán alapult. 

Itt is meg volt az „első" (primőr), „lófö" 
(lovag primipillus) cs „gyalog" (pixidarius) osz- 
tályzat, de e felosztás, ez elkülönítés nem volt 
aristocraticus, hanem a legszebb dernocraticus 
irányú intézmény: mert a czimet és rangfokozatot 
nem a neracs-levclek hártyái, nem az uralkod(ik 
szeszélye, hanem a liad tcrheiben való nagyobli 
mérvű osztakozás állította meg, befolyt rá a na- 
gyobb birtok is, de ez sem volt a pónzaristo- 
cratia uralma, mert a vagyon csak annyiban 
nyert érvényt és szerzett tekintélyt, a mennyiben 
nagyobb véderő kiállítására képesité birtokosát. 
.\ vagyonnagyobbodás alapján bárki és l)ár 
nnkor átléphetett egy felsől)b osztályzatba, de 
átléptcvel egyszersmind nagyobb kötelezettsége- 
ket kellett átvállalnia ; igy ha a gyalog a lova- 
gok közé lépett, lóval és sokba kerülő fegyver- 
zettel kellett had idején kiállania; ha a lovag az 
elsők osztályába akart átmenni, oly vagyoni 
gyarajtodást kellett kimutatnia, a mely képcsilé 
arra, hogy harmad, negyed magával lóháton je- 
lenhessék meg a honvédelem harczain. E szerinl 
ez a hazafiságnak és kötelesség érzetnek volt 
progressiv megadóztatása : a rangfokozat nem 
a kiváltságok, hanem a kötelezettségek nagyob!) 
voltát hozta magával, s igy a székelyek nemzet- 
nemessége a legszei)b democraticus intézménye 
volt a világtörténelemnek. 

A egyik osztályból másikba való áttételt 
néha a fejedelem is gyakorolta, de az leginkább 
a „lustrák" alkalmával történt, midőn hadgya- 
korlatokra, fegyverzet megvizsgálására a széke- 
lyek hadereje összevonatott. Voltak általános 
lustrák, midőn az egész Székelyföld összes 
hadereje felett tartott szemlét a székelyek főka- 
pitánya ; az ily általános hadi szemlék helye leg- 
inkább a központi Székely- vagy Maros- 
Vásárhely volt, de voltak és pedig éveukint 
részletes lustrák is, midőn valamely szék- 
nek főkapitánya azon törvényhatóság haderejét 
gyakoroltatta és vizsgálta. Ugy az általános mint 
a részletes lustráknál mindig falunkcnti egybe- 
írás történt, melyben fel volt jegyezve minden- 
kinek osztályzata, az, hogy hányad magával je- 
lenik meg, fegyverzeti állapota, valamint azok is, 
kik egyik osztályból a másikba átléptek. Ezen 
egybeirásokat vagy liadi lajstromokat lustrá- 



■2:i 

lis könyveknek nevezik, s nz.,k «j;y a 1 n s t rá 1 i s k ö „ y ve k s..,n nairvoi.mo.szei.lőro 
iK n/Ali v..,lei-o nagysujia, n.uit az egyes csalá- nem mennek lel, sem azoknak eKvbefü-Wi soro- 
l(>kia ne/ve igen érdekes türtOnelmi adat.-kat zatát leitalálni uem t.uljuk, s ijTv e teldntetl.en 



tarlalmaznak 

Aianyosszék Instráit rendszerint a kö- 
ven di mezöu tartotta: de nem mindig, mert 
talalljafimk más helységek területén tartott ilv 
liadi szendéket is. Fájdalom, a korunkig iejíivri 



idliató kinmtatásunk nagyon ii'ianyos, de mit e 
téren egybegyüjtliettem, azt ide rövid vázlatban 
lieie;;yzem, azon reménylien. li;.gy az(d;iiak hé- 
zagait íi késöhhi kutatásuk nyomán lels/inre 
kerülhelö adatok kipótolni tudandják. 



Araiiyosszék lustrái ^aí••v liadiszoiiiléi. 



liiof). nov. 7-én Aranyosszék lustrája. En- 
nek eredeti példánya a szék levéltáráh'aii van, 
de oly szakadozott állajKitbau, hogv tartási he- 
lvét kivenni nem lehet. 

ItJSC. jun 4. Ezen a fejedelem Rákóczi Gy. is 
jelen volt, a miut kitetszik ez év jan. 30-án 
Szamosujvárról kiadott azon kiváltságleveléből, 
melyben Székelyföldön magszakadás" eseteiben 
a leáiiyok íirökösödési jogYit elismeri. Ebben 
mondja : ,,niidön Aranyosszék lustráját folytatnék 
Toldalagi Jlihály Marosszék, Mikó Fereuez Csík-, 
Gyergyó-, Kászonszék fökapitáuvai és a székely- 
küldöttek megjelenvén, kérték, hogy a székelyek 
üsi örökösödési rendjét ismernök el: tekintve 
azért a székelyeknek minden időben tanúsított 
bösiességét és hűségét, helyben hagvjuk, ho^y 
minden ,.jns regium" a székelvség közül eltiltva 
legyen, valamint a férfiág kihaltával a leánvá- 
örökösödési jogát is megerősitjük" '). E lustráu 
lök. Novak F., főkirb. Báudi Gy., főh. Csegezi Mik. 

1G42. márcz. 17. K ö v e n d e a -) volt lustra. 

Ifi57. dccz. lO-én Haraszt oson tartott 
közgyűlésen mustrát (hadszemlét) hirdetnek '■'). 

1069. (dvt. G-án Csegezi Tamás főkapitány, 
Mihálcz Fereuez főkirálybiró és Uti István fő- 
hadnagy jelenlétében a k ö V e n d i m c z ő u ^) van 
hadiszemle. 

1G72. jun 15-én a köveiidi mezőu Arauvos- 
szék lustrája tartatik "). 

1674. sept. 17-éu generális hi.stra a kö- 
veudi mezőn ''). 

1ij7l>. jun. 7-éu Köveuden lu.stra ■/. 

lljyo. jui. 23-án Harasztoson tart Ara- 
nyosszék iustrát"*). 

1G1»3 f.ug. 11-én helymeguevezés nélkül, 
midou Ihoroezkay István főkapitány lustrália 
Arauyosszék haderejét: volt lovas és -yaloo- 
együrt.^4o2, de mint az utóbejegvzés mondjál 
,.azok a német sok saezezoltafása/portioztatása 
rendetlen hurczoltatása miatt ruhátlanok, lovat- 

') Ennek másulatja Miké .S;ind,,i- kézirat^yiijtem i 
„A ."izekely nemzetre valók- 79-80. lap. L:isd az erd! í 
múzeum iratt:u:iljan és giib. levélt. Trans. Conv. T Hl TS 

-■) Eredetiben a szék levéltárában Felvinczcn 
) L:isd Beiidegucz" czimii jegyzőkünyv-yiijtem. 
Aranyosszek levélt. j aj j 

') L:isd Kemény Józs. App. dipl. Tran. XIX. 2()G, i 
Ij-vpbben alább Kövend és YárfaWa leírásánál 

-) L:isd ,Bendegucz''-ban ez év jegí'zükönyvét. 

l) Lásd Ugyanott. 

') Hivatkozás reá a rákosi Székely család aima- 
lisabaii. 

") Lásd ^Atilla" czímíi JegyzíJkunyvgyüiteményt4. ' 
lapon az arauyosszéki levéltárban. 



lanok, s oly nyomorba vannak, lioav esak Isten 
mondhatná ki-' ' i. 

17U2. hely és nap megjelölés nélküli-) 
hadszende. 

17U7. máj. 19-én szokott lustrális helven 
(küvendi mező) kapitány (Tlioroezkav János)" je- 
lenlétében, midőn Rákóczi Fereuez', vagyis' a 
haza számára lustráltak. Ekkor a Tiege által 
felégetett Kocsárdot 6 lovas kiállitásán s fel- 
ügyeleten kivUl más hadi szolgálatok alól fel- 
menték ■'). 

1711. decz. 10-én Szilágyi András fökirálv- 
biró_ és Naiáczi Lajos Hunyadvármegye főis- 
j pánja couseri hálják az arain-osszéki nemessé- 
get-*). 

1744. octob. 2Gán f. Szeii t m ih á ly fa 1- 
vá n a^szcniélyes insurrectiókor hadiszemle van "). 
1750. jul. (5-án Várfalván Aranyosszck 
generális eonseriptiója '') vitetik végbe. 

177U. Aranyosszék nemeseinek összeírása •), 
Ez utóbbi tulajdonképpen már nem is lus 
tra, mert ezen korban már lejárt volt a nemzeti 
véderő ..szerepe, a Tököli és Rákóczi forradalom 
meggyőzte a honunk elnyomását s alkotmáiuá- 
ból való kiforgatását czélul kitűzött osztrák kor- 
mányzatot arról, hogy az akkor Magyarorszái;- 
véderejét alkotó nemesség és székelységben sok- 
kal több hazafiság és szabadságszeretet vau, 
hogysem magát a zsarnokság eszközéül fel- 
használtatni engedje. Ez okon a gépies szerke- 
zetű rendes ezredek szaporításával a fegyvert- 
viselö nemesség hadkötelezettségét lassankint 
megsemmísité, vagy illusoriussá tette. Azonban 
az életerős és hős székely nemzetet még sem 
akarta egészen mellőzni ; de hogy czéljaira fel- 
használhassa, régi nemzeties é.s" hazafias had- 
szervezetének niegsemmisitésével, a gépiesen moz- 
gatható soldateska jármába akarta "beerőszakolui, 
mely törekvésnek véres áldozata Madefalvánál 
meghozatván, a belszékelyföld egy részére fel- 
eröszakolták a fegyvert. Ez alkalommal Ara- 

') Lásd „Atilla" 17. lapjain. 

-) Főkormányszéki levélt. „Lustrák gyűjt." °''</;™ 
J. i. 8i;6 874. lap. Ugyanezen gyűjteményben van egy 
másik lustra lajstroma Ü43— Ü52. lapcm hely és év nélküi. 

^) Lásd „Atilla" 204. lap. 

*} Eredetiben várfalvi Nagy János birtokában. 

-'•) Ennek Jübb;lgy András szék főjegyzője által 
kiállítóit eredeti példánya Aranyosszék levéltárában. 

°) Lásd Kemény J.-,z.?ef App. dipl. Tran. XIX. 20G. 
Lásd bővebben alább Várfalva leirásánál. 

') Lásd egész terjedelmében beiktatva „Kadika" 
czímíi jegyzőkünyv-gyüjt. 247—299. lap. 



iiyoss/.úkWil som l'eledkcztek i'l : l'.iikdvnak :> 
S7.i>ins7.óil«is Gyórcs és Egcrbcf^ycn követett ke- 
gyetlen eljávása M, az aranyosszékiek niiiulcii cl- 
renlintiMit iiieutöife, s 17G4-l)Cn Há-yon, Moliáes, 
Doniliró, Hidas, (")rméiiycs és Csákó lakóinak 
o:iv lészére rdadták a lejíyveit. A szabad szc- 
ko'lyek által lakott Hái;y(>n kivételével a töljhi 
táluk önként, niondliatuók örömest vették azt fel, 
mert azoknak rci;en szintén székely eredetű la- 
kói líetlden Gábor alatt a liadl)ól haza szökvén, 
büntetésből jobbát;yságni vettettek, s igy az egy- 
kor m;igyar ajkú népség a szolgaság terlie alatt 
teljesen levetkőzte iicnizetiscgét és oláhvá lett. 

A katonai kormányzat igen jid értette ezen 
- meg kell vallanunk — természetellenes álla- 
potnak kizsákmányolását, a fegyvert felvevő olá- 
hoknak jiibbágyság alól való felmentése, az 
azoknak titoklian igért kedvezmények, s a pol- 
gári hatóságok gyiilölelének terjesztése, vagy leg- 
alálib azok népszerlileuitése által egész a Hora- 
Kloska-féle gyilkosságig fokozta a kedélyek in- 
gerült-égét. 

Az ilyszerü odaédesgelés Araiiyosszékeu 
sem hiányzott, i:ár fennebb előadtuk azon önké- 
nyes, jogtipni eljárást, melynél fogva a szék 
s/..il>ad erdeit a fegyvert felvett faluk szabad 
prédájára bocsátotta. Ilyszerü kedvezmények mel- 
lett az előbb kényszerből felvett fegyver viselé- 
séhez kedve kezdett jőni az embereknek clany- 
nvira, hogy a harasztosiak, veresmartiak, inak- 
f:ilviak, keresedick és a két Szentuiihályfalva 
lakói öid<ént fel akarták venni a fegyvert, a mint 
e/, kitetszik Gyulai Sámuel táb. ITO's. aug. IS-án 
kiadott iratából, melyben nevezett faluk lakóival 
tudatja, hogy fegyvcrfelvéf.eli szándékukat fel- 
jelentette az udvarnak , azért felelet érkeztéig 
maradjanak csendben és a polgáii hatóságoknak 
engedelmeskedjenek-). Hogy nevezett faluk fegy 
ver alá vonása miként maradt el, nem lehet 
tudni. 

A fegyvert felvett aranyoss/.éki faluk a 
székely huszár e/,red második őrnagyi os/.tályá- 
nak első századát képezték, a s/.omszédos egcr- 
begy- és gyéresiekkel. A század főállonuva Bá- 
gyon volt, hol a századom is lakott. A .század 
1. szaka-zát Egerbegy és Gyércs, 2. szakaszát 
lí.igyon, o. szakaszat Moli.ics, l)ond)ró, 4. sza- 
kaszát Hidas, Örményes és ('s;ikó kipezték. — 
A két első szakaszt mind nmgyar-szekelyek, a 
két utóbbit mind oláhok alkották. Az Aranyos- 
székre eső rész katonai népessége olJSO lelket 

') Ezt luajd részletesebben (iyéres és Egerbegy 
k'ir.'isánál. 

') Lásd ezen h'.it eredetijét az .nnniynsszéki levél- 
tárban levő okináiiytáv I. k. 7S7- l.T|iián. 



tett, miből l'lT) luis/.ár állott ki '). Ezen század 
minden évben tavaszszal és őszszel 14 — 14 napig 
fegyvergyakorhilra gyűlt Bágyonba, minden har 
unulik évben pedig ezred-gyakmiatra (contrae- 
tio) vSepsi-Szcnl -Györgyre,. 

Tisztt'ik, IVileg kezdetben, mind németek V(d 
tak, később magyarok is, de jól megválogatva, 
hogy olyanok legyenek, kikből a katonai neve- 
lés minden hazafias érzelmet kiirtott"). Mind 
ezen elővigyázat meghiúsult, mert a demorali 
záló katonai nevelés, a kegyetlenség, mclylyel 
a fegyelem színe alatt a hazatias.ságot kipál- 
czázni igyekeztek, — a polgári elem ellen rend- 
szeresen folytatott ingerlés és hajtogatás nem 
tudta e népet jobb érzelmeiből és hazafias jel- 
leméből kivetkőztetni; mert a hogy a haza sza- 
badságát é< lételét az első komolj' vész fenye- 
gette, ők eltépték a soldateska ármányának vas- 
hálózatát, s hont és szabadságot védve megnui 
tatták, hogy székely vérök el nem fajult, hogy 
őseik erén,yeií egy század önkény köde el nem 
tudá bomályositani, ők lS47:i-ben megtették haza 
iránti kötelmeiket, s azért annak elismeréstelje- 
hálájára méltóvá tették magokat'). 

Ezen általános jellemzés legyen itt elég, 
majd e munka folytán figyelmem ki fog terjedni 
hős tetteik részletesebb felmutatására is. 

Aranyosszék régi czimere egy vár koronázta 
sziklahegy vcdt, mely kétségtelenül a Székelykőt 
ábrázolta, ujabb időben az egyszerüen-régi czi- 
mer niegbővittetett; az most négy rézsútos szele- 
menre osztott paizs, alsó osztályában három fo- 
lyam-szalaggal, felső osztályában sziklacsúcson 
fekvő vár felett nap és holddal, jobbról kereszt, 
balról keresztbe tett két kévével. Ilyen pecsétje 
is; a réginek körirata ez volt: „sigill of(ici(datus 
inc. sedis Aranyos". A most h:isználatban le\ii 
ujabbnak körirata ez : „Sigilvm sedis siculicalis 
Aranyos". 

Aranyíisszék néi)énck osztályozása é-i bemu 
tatása, ])( difikai és hadszervezeti életének ismer 
tetése után áttérek földjének osztályozására is, 
s hogy e széknek már fennebb körülirt területe 
a birtoklási viszonyok szempontjából is ismerve 
legyen, ide melléklem a községek batárterjedel- 
mét előtüntető következő táblázatot. 

') L.ásd Lcnk Geogr. lex. II. k E/.en k.atoiianépe.-j- 
séjí i.^^y oszlott: Bágyou 800 lelek öO hiiszái-rai. Mohács 
(i70 lélek b'2 huszárral, Dorabró (iíO lélek !il huszárral. 
Csákó 400 lélek -Jll Iniszánal, üniiényes ;;G0 lélek :.'■'! 
huszárral, Hidas 7:20 lélek 47 huszárral. 

-) Azonban a felszín itt is gyakian csali, .s nem 
egyszer esett meg. hogy az osztrák egycnriilia al.-itt me- 
legen érzjíi hazafias sziv ilobugoft. 

•') És ez kiterJíMl a .század oláh részére is, mert 
azok kevés kivétellel liiik maradtak zá.szlóikhoz s liiik 
ö.seik szent liagyoniány.-iilioz. melyek .1 székely eredet 
emlékét téntaiták. 



2ri 



VIVIso.iá.-ás.wn, lovö ^^ I vétoU^ós I s.ö.ük j legelűk' | 



Uüvelési ág:ak 

legelűk 



erdők 



liclysi'frok iicvt 



I termé- 
ketlen 



ténnL-rték 1600 D "lével 



hoki DöI hold |nül hold |nöl bold iDöl hold [DöI hold \0" 



3 



! frt kr 



Als('i S/.iMitniih.-ilyfalvn . 

I!:i<ív<in 

('.seC'iv, 

Kelsü l-i/,i'iitii]iliMlvl':ilva 
Kiivciiil ....... 

Kcrcsoil 

Aranyos Kákus . . . 

Siiitalva 

\áil-i1v.i 

,\h-szU-i 



I4ii:5l I 

yocüj 

540 

8(5-2| 7(12 
;)1S 1:!15 

7t)S 1-jsl 
1126 2<t:; 
2:í:!| 821 
81.-. 477 



430 
18441 

261 

306 

12s 
ir)i(i|i;!;_ 

ir.r. 4: 

U)7,10S4 
1801 131 
421 



146 
647 
83 
43 



13! 

lory 



6139: 

33! 638 
130 lli(5 
26:1140 
16 154 
29 8f) 
79 590 



444 1347 
i)'M\ 422 
330 1062 

197 1161 

36.'.! 132(1 
539)1032 
206 69 
67,117 
512 600 



1122, 639 

948 812 

2') 424 

1056' 22:; 

li:.';; I50U 
574 5(iO 
499 31 
2448 1 15 í 
474 81)0 



2i;7 12.5.3, 
313| 726 
212 173 
127| 779, 
1.30 952 1 
168 845 
80 1 571 
140 14113 
174 471: 
157 1250' 



7499 44 
14732 
2130 
3897 14 
3713 28 
6930 46 
3321 19 
4284 1 
2i;41 30 
3617 36 



5354 1524 



44011382 



3229' 1311 

I 



7768 30 



1773 423 52766 42 



Az í\]s(t jái'ásliaii levő 
Iicl\séi:ek neve. 



Csákó 

Doiiibró 

liiil.as' 

Ilai"i.í/.t(>.s .... 
Iii:ikt':ilv:i .... 

Mohács 

Örményes .... 
S/,. Kocsárd . . 

.Sz -Földvár . . . 
^'ereslnart . . . 
Ar. -Pólyán .... 

0.ss-/,oson 



Felvinc/. . 
l'clíiöj.irás 
Alsójárás 



SDl 

1243 

247.^^ 
510 
953 
fiOl 

24 !i; 

lO.'i i 
S( ».'. 
'.14 i 



1371 

716 
14.'.2 

650 
11 

I20II 
142 



324! 
7,";1 
4i>5| 
801 
189' 
354 



440 
985 



1475 

1257 
1274 
12.^.0 

763 
122í 
1120 

662 
131 

460 



22071 6: 
10671 8r',:;i 
12.552 61 



.595S 14.50 



6931 58.51 
r.'.t5s li .(il 



21' 


914 


27 


1051 


49 10851 


- 


46:', 


28 


900 


10 


53:j 


.'.l 


30 


14 


7.SO 


1.". 


7iji 1 


- 


— 


199 


116 



135' 
3:30 
4:14 
1090 
2r.o 
642 
197 
692 
2:l't 
508 
49T 



14:34 
922 

1.387 
1599 
1475 
71; 1 
559 
111 



149 1075 



1493 
33 



974 
19 



144: 
32(1 



10.54 
32U 



41 

82! 
20(j'l 
171 

49 
164 

82 
i42 
124 
105 
157 



212 
14.56|i 

81 
365 
240 
1552 
1014 
1038 
1343 
1056 
720 



175718 
3545 28 
3871 59 
9491 '54 
30S1Í1!- 
3412 22 
1446 1 
8613 59 
6640 9 
5487 39 
6S28 47 



147not.-.| 1I7.s|i;íG2 
44o|:;s-_' :;_'_';m|:;i 1 



Föíiss/.e: 






il.V.i 15ol| 12007; 359| 



94:;| .s:;o4 1010 



i:J22 1077 54174.54 



124411.58.511 100f)0 39 
177:;' 423' .52761; 42 
l:;_'2 1077 54174 



.11.-11 



Az itt Idimitatott területen lakó ös.'^ze-' né- 
pessé,:^ ei;yk(ir iiiind székely volt. IVijikiloui :i 
sz()li;a.s;ií;ii;ik átka itt is clszakita ccv tnj;ot a nem- 
zet testéixil. mert a iniiit fennebb kinuitatók, 1(522. 
Fíiltlvár, Veresniart, Inakfalva, Donibró Mobács, 
Urniényes, CVakó és Hidas lakóinak ej;y része 
a hadból haza sziikvéu, büutetésböl jobliáiiy- 
sájjra vettetett; de mivel Erdélyben mcj; volt a 
szvlgaságnak is a ma^a neuizetisége, mely az 
oláh volt, azért ezeu szabadságfosztott székelyei; 
is .az elnyomatás síilyos korszakában eredeti neni- 
zi'tiségüktöl eltérve oláhokká lettek. Ezért van 
ma Aranyosszéken két nemzetiség magyar (szé- 
kely) és (duh. 

Aranyosszék magyar lakossága mind pro- 
testáns volt egész a mnlt század közepe tájáig; 
azonban Mária Terézia uralma alatt a jezsuiták 
itt is megjelentek, s erőszakos templom foglalá- 
sukkal megkezdek ii.íiködésüket : legelőbb 1 747. 
E e 1 V i n c z e n keletkezett egyházközség, ezután 
Harasztoson az Orbán család alakitott egy má 
tikat, végre Sinfalván a legnagyobb kegyetlen- 
ség 'k közt veszik el az unitáriusok tcmplouiát '). 



I Ily módon szaporodott az 17G0-ban 291 lelket 

tevő katholikusok .száma -j napjainkig lü4S-ra. 

Aranyo-íszék összes lakos.sága a legújabb 

I népszámlálás .szerint 19,G8Ü lélek, és igy Ara- 
nyosszéken o3UÜ lélek esik 1 Q mfdre. El)ből a 
mi kath., ref., unitár., ágostai, izraelita és más 
keresztyén van, mind magvar nemzetiségit, de a 
görög kath. és görög nemegyesiilteket se vehet- 
jük mind oláhoknak, mert a székelyek által la- 
kott faluklian, főleg a felső járáshoz tartozókban, 
a keleti vallásúak egy szót sem tudnak oláhul, 
ezek tehát bizton keleti vallású székelyeknek 
vehetők. Az ilyek száma legalább is 2U0U re 
megy, és isv Aranyosszék székely népessége 
teszeu 12,631 lelket, eloláhosodott székely né 
l)essége pedig 7049 lelket. Hogy ezeu népesség 
iielységek, nem és vallásfelekezetek szerint mi- 
ként oszlik fel azt az idemellékelt táblázat tün- 
teti elö. 



') Auiint azt alább okmányok alapján Ui fogom 
I iiiiuatiii. 
I ■') Lásd líenliö J'izscl' speL-. Trau .Sed. Aranyoa. 



Kinuitatása Araiiyosszék iiépesst'gM'iu'k ikmii rs vall. -Is szerint. 



A közsrü: lU'Vc 



SinlHlvn .... 
Mészkő . . 
Aranyos-RákdS . . 
\';irfalva .... 
Kíivpnd .... 

Cscge?. 

Bágyou .... 
Kevesed . . . ■ 
F.-Szentmiluily falva 
A.-Szeiitmiluilyla Iva 
Araiiyos-Polyán . . 
llarasztos .... 
Székely-Kocsárd 
Székely-ríildvár . 
Vevesmart . . . 
Felviiicz .... 
Inakfalva ... 
Csákó .... 
Öiménj'es .... 

Hidas 

Mohács .... 
Dombró .... 



703 

708 

773 

106G 

UOl 

609 

l')67 

773 

Öl 

857 
877 

1255 
U3G 
G81 

1707 
342 
571 
404 

1295 
817 
G59 



nem 
szerint 



355 
403 
400 
545 
528 
Bltí 
784 
388 
34G 
452 
443 
757 
G47 
326 
338 
84G 
155 
283 
196 
634 
403 
353 



19680 



348 
365 
373 
521 
573 
293 
783 
385 
338 
405 
434 
778 
608 
310 
343 
861 
187 
288 
208 
661 
414 
306 



é 


.c 


a.^ 




■^ 




ÍDCJ 


'S 


a 


j_; 


••s<í 


p 


•o 








« 


Cí' 


b 


•^ 



194 

4 

10 

48 

15 



33 
1S8 
31 
15 
31 
332 



9782 , 1048 



151 
■tGl 
143 
208 
64 

9 

298 

IS 

3 

5 

377 

137 

15 

9 
617 
189 



277 
811 

659 



1 

279 

155 

160 

391 

24 

353 

402 

517 

6 

■> 

335 
567 
402 
1000 
3 



3294 



6 

10 

20 

19 

18 

11 

179 

565 

305 

152 

410 

851 

786 

91 

23 

1111 

2 



20 ! 4560 



351 
293 
600 
790 

1004 
303 

1080 

28 

171 

240 

19 

7 
4 
4 
48 
1 



4946 



A s/.oi-os értelembe vett .Székelyföld isnier- 
teté.se ezen kötettel be lesz fejezve ; az ezt kö 
vető G. kötet az ő.s Székelyföldnek csak egy 
clidef;eniteft részét (a Barczaságot) fogja tár- 
gyalni, melyet ma fájdalom csak a régi birtok- 
lásnak enüéke, s az ott lakó székely eredetű 
népségnek vonzalma csatol hozzánk. Aranyos- 

Az ISTO-ki liiv. népszámlálás szerint van: 



szék a ma ]iolitikailag létező Székelyföldnek 
utolsó székét alkotja, s igy helyén lesz itt a 
Székelyföld népességének egy átlago< áttekinté- 
sét adni. Két összehasonlitó rovatban fogom azt 
felvenni ; az én kimutatásom, és a legújabb hi- 
vatalos népszámlálás szerint. 



Az én kimutatásom szerint van : 



Türvényhatósá.íí nevo 


Lélekszám 


Udvarhelyszéknek városaival együtt 


98247 


Csík-, üyersyii , K:iszonszéknek .Szcre- 




dával együtt 


1o;h)6S 


Háromszéknek városaival együtt . . . 


114614 


Marosszék M.-Vásárlielylyel egyiiU . . 


93433 


Araiiyosszék Felvinczi'zel e.i^yiitt . . . 


19800 


.Székelj't'ökl összes né])ességo . 


435162 



Törvényliati')ság neve 



Lélekszám 



Udvarhelj'széknek városaival együtt. • . 


96929 


Csik-, Gyergyó-, Kászonszéknek .Szere- 




dával együtt 


111237 


Háromszéknek városaival együtt . . . 


113:í62 


Marosszék M.-Vásárhelylyel együtt . . 


91008 


Aranvosszék Felvinezczel együtt . . . 


19800 


Székelyföld összes népessége . 


432336 ■) 



') Ezen egyhehasonlitásljól kitűnik. Imgv az én kimiitiiráscnn alapos volt, mert a hiv. kimnt; 
kozó 2826 lélek többlet az azntáni népszaporo'dás eredménye, mivel az én számit.ísom ezelőtt 3 év 



utasban niufat- 
vel készült. 



Eüuyire azonban csak az 5 szúkely szék uépessége megy, de liogy a székelység összes lét- 
számát kiniuta'isuk, szükséges még ez összeghez csatolnunk uiintlazon székely erefletií néiiességet, 
a mely a várniegyckcn nagyobb tömegbon és a DiiiiaCejedelctiiségbe kivánilorolt, de ott megtartá 
nemzetiségét és székely eredetének eniickét. 



I»el- ('s kiiil'(il(li szi'kclyséf; 



Az ö s/.tkely szik lakossága 

Fel.sü-Feliéiváruicfíyéiu'k Háromszék és Csik közt- ékelt (j falujában székely eredetű nép van 

Hiilvé^ és BiKlolaköri szintén Külsö-Fehérliez tartozó csángók, kik magokat székelyektől 
származtatják 

A barczasági Hctfalu. Krizba, LTjfalu i-s Apácza ágostai liitvallást követő magyar nemze- 
tiségű és székely eredetű népessége 

Zsombor. Kobuv, Halmágy, Kapus, a Besztercze vidéki Zselyk (Seik) és Tacs székely 
eredetű magyar lakossága . 

A Moldovában levő 62,914 csángót, ha részben a kunok ivadékának lenni meg is enged- 
jük, de az e tájat ujabb időben megiitazott Vészeli, Imecs és Kovács is azoktól meg- 
különböztetik a Székelyföldről bevándorolt székelységet, melynek számát teszik . . 

Az 'Uláhország területén levő katli. és ref. magyaraág számát fenn emiitett utazók 30.463-ra 
teszik, ezek kétségtelenül mind székely eredetűek, s igy a székely létszámba felvehetők 

Bessarábiában Zöld Péter 1767-ben vagy 15,00U székely eredetű magyart talált, ezeknek 
alkalmasint most csak fele lesz meg 

Bukovinában van a lembergi érsekséghez osztott székely eredetű katholikus népség . . 
„ „ református „ . . 

És igy a hazában es külföldön levő székelység összes létszáma tesz 



Lélekszám 

áoülb-' 
580o 

63 j:^ 

17000 

5000 

1-2000 
304(53 

7500 

8000 
800 



528071 



A Maroy > öIun éiu^k Maros- ós Araiivosszók kö/t oso része Sz.-P;í1ílv. 



Az ös SzOkelytokl gyarmatai. iVninydSszók cs lakói. Vidrádszug, Csíü-gcd, .Szciit-Marg-ita, Kcrclö elüldözött 
magyar lakói. Katholikiis ús protestáns vallás ; az mint nemzctiségirt(), ez mint védő. 



Székelyföldet kutató út.iznsuiik nuir átveze- 
tett annak négy székén. Azonban, hogy a bi 
zouynyal már is érdeket éiiresztell és bccsiilé 
síinket kinyert székely néppel: a iiuiioknak — 
némi szilajságuk mellett is — szeretetre méltó 
s jóra való ivadékaival teljesen megisnierked- 
hes.stink, meg kell még tekintenünk azon ujabb 
keletű gyarmatokat is, melyek az ös Székely- 
föld zöméből kiválva, unnan elszármaztak; de 
a melyeket a rokon-eredet testvéri köteléke, az 
ös erényeknek s nemzeti szeltb tulajdonaiknak 
megőrzése csatol az anyabonlioz. 

E munka folytán többször volt alkalmam 
kinmtatui a székely faj szaporaságát s gyár 
niatositásra való képességét; mellőzve itt azon 
első gyarmatot, melyet a székelyőknek szent 
Istvánnal kötött szerzödménye s a keresztyén- 
ség elfogadásának emlékére kitelepitettek Zalán 
törzs-földjére : vagy is, a székelyeknek Arad 
törzsét, mely valószínűleg Arad környékét né- 
pesité ') ; mellőzve azt, liogy Erdély vármegyei 
magyar nemességének nagy része székely ere- 
detű ; mellőzve azt, hogy a Székelyföld túlnc- 
pességc, politikai okokkal párosulva, a szóm 
szcdos Dunafejedelemségeknek népességét 100 
ezerrel szaporifá; — mellőzve ezen elszakadt 
s részben elveszett, vagy beolvadt gyarmato- 
kat : itt csak azon tömörebb és tömegesebben 
kitelepült székely gyarmatokkal foglalkozom, 
melyek épjjcn azért, mert nagyobb tömegben te- 
lepültek ki, be nem olvadtak más elemekbe; 
nem csak, hanem annyi századokon át fentar- 
ták székely származásuknak emlékét; megőriz- 
vén nemzeti jellegüket, sajátságaikat, szokásai- 
kat ; szóval : egyéni jellemüket. 

Ily gyarmatot pedig kettőt találunk ho- 
nunkban. Ezek egyike, — mely egészen a XVI. 
századig székely ispáni hatóság alatt állott, s 
mint ilyen, a Székelyföldhez volt keblezve — 
a Barczaság, hol 30— 40,000-re menő székely 
eredetű csángó, és lutheránus hitű magyar la- 
kik. Másika A r a n y s s z é k, mely bár egészen 
el van különítve a Székelyföld zömétől, s bár 
— mint fennebb látók, — ujabbkori (XIII. szá- 
zadi) kitelepítés, azért mégis egészen korunkig 
megtartá nemcsak egyéni jellemét, hanem poli- 
tikailag és törvéuyhozásilag is mindig a Szé- 

') Lásd Székely líróiiikát. Székely Mihály kiadása 
282. lapján. 



kelyföldhez tartozott, elannyira, hogy az, mini a 
Székelyföld „ötödik széke" annak kiegészitő 
részét alkotta mindig, és alkotja jelenleg is. 

Az elsőt, vagyis a Barczaságot, eszélytelen 
politikai okok, mondhatnók : vétkes közönyös- 
ség, vagy jobban mondva: egyes fejedelmeknek 
meggondolatlan szükkelilüsége elszakitá a Szé 
kelyföldtől ; de én, ki elidegenített örökségünk 
jelzésének indokából annyi széfondott endékkin- 
csünkuek egybegyűjtésére indulók ki, Icgalálib 
e leírásban vissza fogom kapcsolni azt a Szé- 
kelyföldhez ; összefűzendő legalább szellemi kö- 
telékkel a gyarmatot az anyahonnal. 

Azonban, ezt megelőzőleg, előnyt adok e té- 
ren is a udnden körülmények közt hü maradt 
gyarmatnak, s előbb is a Székelyföld ötödik 
székét, a kicsin, de oly sok tekintetben érde- 
kes és vonzó Aranyosszéket fogom tár- 
gyalni. 

Aranyosszék lakói : hősök ivadékai ; — oly 
hősök utódai, kik a mongolok vad liatalniával 
álltak szembe ; örökösei azon székelyeknek, kik 
Ázsia gátat tört néphuUámzatának mindent elbo- 
rító árjában, Turuczkó várának sziklaormán io- 
bogtaták a győzelem zászlaját; s a haza elti- 
portatásának sötét éjeiében a dicsőségnek egy 
fényes csillagát ragyogtaták. A föld, melyet 
most utódai laknak, az eldödök fényes fegyver- 
tényeinek jutalmául adatott; s ott, az Aranyos 
gyönyörű tere fölött emelkedik a világnak leg- 
nagyszerűbb emlékköve, ott uyűlík fel a felle- 
gek közé a dicső napok, a győzelmek endékét 
feledékenység ellen védő o552 láb magas szikla- 
gúla, és ez nem más, mint a harczterűl szolgált 
havas, mely ekkor nyerte S z é k e 1 y k ö neve- 
zetét. 

Történetnyomozóink közül többen vannak, 
kik azt állítják, hogy Aranyosszéknek már ős 
időktől fogva (a székelyek letelepülésekor) vol- 
tak székely, vagy jobban mondva : hun eredetű 
lakói, maradványai a gepidák által Czigla me- 
zején (állítólag: „Csegez mező" Arauyosszé- 
ken) szétvert azon 22,000 himnak, kik, odál)b 
húzódva Erdély keleti havasai közé, a székely 
népet alkották ; de, miként vélik, iiem mentek 
mind el, hanem többen az Aranyos-menti he- 
gyek, nevezetesen a Székelykő rejtett völgyü- 
íeteibe meghúzódva, fentnrták magokat a ma- 
gyarok bejöttéig ; s azon proviuczialisták, kikről 



A. István c-ull:itiipii;ilisa oiiiK-kt/ik, npni mások 
Iciiiii'iick, iiiiiif az iile htizi'xlntt limi utódok '), 
kiknek szálllát a IV. JÍOla állal kitolciiiti'tt kéz- 
(lii szúkclyck szaiioriták sth. 

En ezen lionydlult kénlOsnck cr(lcnilcj;Cí5 
távi;- válásába itten nem l)()i-sátkozva, csak azt 
constafáloni, hogy IV. 15cla, a hazát másodszor 
alajiitott czeu bölcs királyunk, politikai előrelá- 
tásának i.s-cu nagy tamíjclét adta, niidön az or- 
szág szivébe, oda az oly nagy badi fontossá;;- 
gal hÍTÓ, s annyi emlék által' szentesitett „Ke- 
resztes ni e z ö re", az életerős és hősies szé- 
kelyeknek egy raját tclepité le. 

Utódai: V. István, IV. László és az Árpád- 
ház ntülsó királya, III. Endre is felfogták ezen 
nagy lontosságn ténynek iiorderejét, s az uj szé- 
kely telepet előjogaikban nem csak ho-y me-- 
erősitctték ; hanem azokat szélesbilctték is, mi 
által kétségtelenül másokat is akartuk oda édes- 
getni. Ilanem az őket követett vegyes-házból 
való királyaink elmulasztak ezen uaü,y jövőre 
hivatott gyarmatot n jalib kitelepítések \iltál gva- 
rapitani, s főleg olmnlaszták a .Maros völgyénei; 
Marosszék nyngati szélétől Aranyo.^.székig uvuló, 
- alig -l',.' mfd liosszusái.'í>, vonalát székelvekkel 
beültetni ; mi iUtal a bel.székelvfrdd a távoliblt 
Aranyosszékkel közvetlen egybefiiggésbe hozat- 
ván, ezen életerős és hősies nép-elem az or.szág 
(Erdély) közepén áthúzódott volna; mit ha me;;- 
ti^sznek akkur, a Maros völgyének egykor tisz- 
tán magyar népessége uem mutatna oly kéve 
rcket, miut most; s e telep hősiessége sok oly 
esapást elháriutott volna a múltban, mi az ország 
e legszebb részét annyiszor totte pasztává és 
kietlenné. 

Eu ezen cgybekötést fo-anatositom leg- 
alább a szellemi téren, s Marosszékröl Aranyos- 
székre vezető utániban a Maros völgyének köz- 
ben cső részét is vizsgálódásom táruvává teszem: 
mivel az földrajzilag is összefügg; de teszím 
a/t, e vidék érdekessége mellett' azért is, hogy 
a nyomaimon meginduló íitas folytonos egymás- 
utánt találjon; hogy ne légyen ezen közbeeső 
vidéken kalauz nélkül hagyatva. Hinni akarom, 
hogy ezen terjeszkedésem és foglalásom ellen 
kifogást s.niki sem teeiid ; legkevésbé pedig azon 
barom vármegye (Küküllő, A.-Fehér és Torda), 
melyeknek területe itt érintkezik. 

A Maros terén (bal oldalán) levonuló or- 
^szágűt Nyárádtöuél hagyja el Marosszék terüle- 
• tét s lég át Küküllő vármegye határára. E pon- 
ton ágazik el a csergedi völgyen, a Kis-Küküllő 
völgyére, onnan pedig Medgyesre menő or- 
szágút. Itt lenne kiindulási pontja az annyi ér- 
dek által követelt nyárád menti országútnak is. 
Küküllő vármegyének ez oldalról eső falui 
mind félre esnek az országúttól: ilyen Vidrád- 
szeg, mely a Nyaradnak a Marosba szakadá- 
sánál fekszik -), hol Báthori Istvánnak, Mátyás 

. . ') Lásd Nemz. Társ. 1830. cvf. 130. lap. Bővebben 
kiteitve lasd e kcitct elején Aranyosszék elöismerteté- 
SL-ben. 

■) Vidrádsze-et az Alárdiak bírták ezek nótájá- 
val 1468-ban Mátyás király Zooynie-ból kiadott ado- 
manyle vele vei theremii Sixtii,s Mihály és Benedeknek 



király Iiíivn v;ijdajaiiak, egykori t'énves kasti- 
lyat '; liiáiia keressük; ilyen alábli a iMaios jobb 
partján fekvő K ere lő, s az egy ;zép hegyol- 
dalban fekvő Szcut-Margita; ilyen a med- 
gycsi útvonal mellett elhelyezkedett Kagy- 
C se rged és az egy hegyorom bemélyedésében 
mint fészekben elterülő Kis-Csergcd. 

E falukat, kevés kivétellel, — mi leginkább 
a birtokosságra szorítkozik — ma oláhok lak- 
ják : pedig nem ngy volt az hajdan, mert hog\- 
a két Cserged lakói még liyMh-Au reformá- 
tus magyarok voltak, s hogy ott virágzó refor- 
mátus egyházközség volt, azt Bod Péter bi 
zonyitja -). 

Kerelőrc vonatkoziilag még messzebb fel- 
ható adataink vannak; 1203 ban a kolozsmonos- 
tori abbásság birtoka ■■■) a XIV. század elején 
Kcrelcv és Kerelov néven fordul elő, még 
pedig ugv, mint önálló egyházközsége a katho- 
iikusoknak '), már pedig az erdélyi vármeg\ éken 
és Szckelyfildön a kalholikus népség egy.szer- 
sniiud magyar is volt, sőt a hagyomány "azt is 
mondja, hogy Kerelő lakói székelyek voltak, 
kiket a szentpáli vár urai azért telepitettek 
oda, hogy bandériumban szolgálva, a várőrizetet 
képezzék vész idején. Később azonban a szabatl 
fegyveres népet .joiibágyságra szorítottak, de mint 
jobbágyok is magyarok maradtak ■'). Magyar volt 
protestánssá lett lakossága még a 17-ik szazad 

adományozta, a kolozsmonostori conventnek elrendelt 
beiktatás ellenmondás nélkül végre is hajtatott. Ezen 
eredetiben a kolozsm. oonv. levélt. levo 'statutoriumnt 
kozh Keménj' Júzs. append dipl. Trans. VI. 204. Az 
adományozottak azonban nem .sokáig biiták. mert 
1481-ben erdö-szent-györgyi Mogyes Balázs kezén volt. 
nukor -ennek nótájával .Mátyás király Báthoi-i István 
erd. vajdának adományozta. Lá.sa Kemény Jcizsef u. n. 
VII. 79. 

') I4H:í-ljen Báthori Istvánnak várnagygyal ellá- 
tott fényes várkastélya volt Vidrádszegen: ez évben 
riiate István fegyveres kézzel rohanván meg c várat, a 
v:ijdának ott levő várnagyát, Ambrust felakasztatta, a 
varban levő holmikat felprédálta, miért notáztatván. 
Ulászló riiate minden jószágait (mcgne ez ve nincsenek) 
cseszvei Barlabasi Lénárd és Jánosnak adományozta s 
a kolozsmonostori convent által beiktatni rendelte, mi 
Gerendi László és Geréb Péter ellentmundásával még ez 
évben megtörtént. Lásd gubern. levélt. Trans. Conv. 

löaá. máj. 2y-én Báthori Zsigmond vidrádszegi 
Honirok Szabó Márton, István. András és ezek fiainak 
adományozza az addig is birt vidrádszegi curiát és jó- 
szagot. Lásd Fehérv. kápt. levélt. Lib. Reg. Sig. Bá- 
thori I. 148. ° '^ 

1607-ben Boronkai Susa (János leánya) és férje 
Lodi Simon nyert Vidrádszegen curiát és jószágot Rá- 
kóczi Zsigmundtól ennek ez év máj. 31-én Fehérvárról 
kiadott adománylevele alapján. Lásd Fehérv. kápt Li- 
ber. Reg. Sig. Rákóczi III. 175. 

-) Lásd „Az erd. ref. püspökök históriája" czimü 
munkája 68. lapján. 

^) Kemény Józs. „Transilvania Posesoria" czimü 
kéziiati g.vüjteményében Com. Küküllő rovat alatt. Lásd 
a kolozsvári múzeum kézirattárában. 

*) A pápai dézmák regestrumában a küküllöme- 
gyei archidiaconatus czim alatt az 1332. év rovatában 
615. lapon ekként van bejegyezve: „Benedictus sac. de 
Kerelev solv. 15 denar." Az 1333. év rovatában : „Be- 
nedictus sac. de Kerelov solv. 3 den. et 7 obulos." 

') Kerelön legrégibb birtokos volt a kerelöi T a- 
t á r család. 1410. márcz. 18-án Nádas László erd al- 
vajda rendeletére a kolozsmonostori convent beiktatja 



közepén, sőt a 18. század negyedik tizedében is, 
mire vonatkozólag a hiizás-besenyői rcf. egyház- 
kiizség Jegyzőkiinyvélien ezt találjuk bejegyezve : 
„Kerelö llM'.'-ben elválván Sz. Táltól (Ke- 
relö Sz.-Pál), icforinátiis anyaeeelesiává lesz. Be- 
senyő ekkor (iliája, Kerelönek. Kerelii papjai ezek 
voltak : ICií'.l lien Moniodi Fercnez, Idf)! ben 
Naniényi IMiliály, liiöö ban Vásárlielyi I'áliiil, 
Kiíw -ben Kiikiillővári Dániel. Ekkor Kerelö Be 
senyö liliájává lesz, .s niiut ilyeu IT.'IS ban eni- 
littelik ; ekkor a magyarság cgcszeu kipusztul. 
Hagyomány szerint Medgycsszckre, Nagy-Ka- 
pusra telepedtek, hol a lutheránus hitre tértek 
át;" néhányan Besenyőre is telei)cdtek, hol még 
Kerelőre vissza fogunk térui. 

Egy egész falu népének ily kiveszését, a né 
pcsségnek ily teljes elváuíhírlását alig tudjuk ma 
értelmezni, főleg akkor, midőn azt nem az ellen- 
ség diih'i harezai, hanem saját magunknak vét 
kes tlirehiictlenségc idézte elő. 

Minden korszaknak megvan a maga irány- 
eszméie, a maga törekvése. Volt Magyarorszá- 
gon s főleg Erdélyben egy oly gyász<is korszak, 
midőn Apáti halála után Erdély visszament az 
osztrák házból való uralkodók alá, mikor Erdély- 
nek a nemzeti fejeilelmek alatt oly világra kiha 
tólag fentartutt vallásszabadsága gyökerében meg 
volt támadva, midőn a lelkiismeret biztonsága és 
a hit szentsége fel volt forgatva. 

A felniről protcgált uralkodó vallás a töb- 
biek elnyomásával mindinkább tídsidyra vergő- 
dött; papjai katonai erő által támogatva, rendre 
foglalták el a protestánsoknak nem esak templo- 
mait, hanem magánbirtokait is ') ; az erőszakos 
térítésnek iUlvtelen szenvedélye átharapódzott a 
papokr(il a világiakra is, s azok kozlil sokan 
vallási rajongásból is, de leginkább azéit, mert 
téritéstik jutalma ezim és kitüntetés volt: alatt- 
valóik, jobbágyaik áttéritését ncniesak szépmód- 
dal, hanem üldözéssel és erőszakkal is átvitték, 
élivel pedig a protestánsok éppen oly szeretettel 
és hősies önfeláldozással ragaszkodtak őseik hi- 
téhez, mint a mily buzgón és következetesen 
folytatták a térítést és iildözé-^t a másik részről : 
az elnyomottak, a Iclkök legszentebb kincsében, 
meggyőződésükben, megtámadottak készek voltak 
inkább kivándorolni, elhagyni szülőfökljüket, tc- 

Kerelö birtokába Tatár Bábntr)t. A kolozsm. conv. le- 
vélt, levő eredeti okmány nyonián közli Kemény Józs. 
Apj). Dipl. Traiis. IV. 2:39. 

') Mint ez Kolozsvárit az unitáriusoktól karhata 
lommal elvett piaczi templommal és az unitáriusok által 
pénzen vett házakkal történt, s a melyre e munka fi ily 
tán is elég gyászos példával találkozhatánk. 



le])h(dyeiket, mintsem meggyőződésüket feláldoz- í 
zák. Mivel pedig a jnoteslánsok mind magyar 
ajkúak voltak, ennek azon gyászos következése 
lett, hogy egész virágzó magyar és székely fa- 
luk semmi.sültek meg ily kikidtözések által. 

Ekként történt ez ') fJsergeddel -), ekként 
K erdővel is, mert Kerelö a 1 lalierek által 
l)irt szentpáli iiradahnnhoz tartozván, a buzgó ka- 
lliolikus földesurak, s főként gr. Ilaller Gáborné, 
.szül. Károlyi Kata, ki szenvedélyes hitléritőként 
lépett fel ■'), a kerelői .jobbágyid^at is áttérésre 
akarta szoiitani ; de azok hitökhöz oly rendület- 
lenül ragaszkodtak, hogy inkább kivándoroltak, 
hogysem azt megtagadják. A kivándoroltak he- 
lyébe aztán szolgálatra készebb, igát könnyebben 
hoidó oláhokat telcpitettek, s igy alakullak át az 
egykor tisztán magyar lakókkal birt Kerelö, 
S z. M a r g i t a és két C s e r g e d oláh közsé- 
gekké. 

Sőt kivándinlás nélkül is a katholieismus 
elősegítette az eloláhosodást, mert e vallás ide- 
gen nyelvű ceremóniájában senuid olyan nem 
találtatik, mi a nemzetiség és nyelv kifejtését és 
szeretetét támogatná ; e mellett a görög-egyesült 
vallást ők maguk is ugyanazonosuak állitváu a 
katholikussal, az arra áttérők nem cseréltek val- 
lást, csak templomot; ezen templom csere — mi 
egy volt a nemzetiség feladásával — pedig azért 
is gyakori volt, mert anyagi haszonnal járt: a 
mennyiben az oláh ajkú egyesült-görög pajmak 
esak harmad rész kepét kellett tizetni ; a hivek 
előtt pedig igen egyenlő volt, ha latinul vagy 
obihul ballotta-e az istenitisztelctet, miután egyiket 
sem értette; sőt az oláhot még inkább, mint a 
latint. Hozzájárult végre az is, hogy a katholi- 
kusoknál a népnevelés minden időben el volt 
hanyagolva, s ha volt is itt-ott egy-egy falusi 
iskola, ott katckismust s templomi ministrálást 
igen, de semmi olyat — mint történelem, föld- 
rajz — nem tanítottak, mi a nemzeti érzetet föl- 
ébresztette volna. 

De hagyjuk ezen szomorú eredményeket szült 
erőszakosságok fájdalmas jellemzését : a történész 
részrehajlatlanul feljegyzé azt okulásul a jelen és 
jövő számára ; mi pedig folytassuk utunkat a 
ndndinkább érdekesebbé és szebbe váló Maros 
völgyén. 

') Megyesfalva, Malomfalva, Remeteszeg, Szabad, 
Xyárádtö s más marosszéki falukkal, mint ezt Maros- 
szék leirá.sánál kimutattam. 

-) Csergedet a teremii katholizált Bethlenek pnsz- 
titák ki magyar lakóiliól. 

^) Károlyi Kata hittéritöi müködéséról majd alább 
többet is fogunk látni Sz.-Pál leírásánál. 



II. 
Kerelo-Szeiit-Pál és Ivöriívf'ke. 

A viilék Jellese. Kíipulnaliegj'. K. Sz.-Pál, régi birtnkosai. régi teraplimia. harangjai, a szentpáli kastély, köze- 
lében vivott liarozok. A K;ipolna-lieg_ven levii sir-iuiola és euilékkíivei. Maros-szabályozás. Magyar- és Oláh-Uélö, 
né véredet ük, régi birtnkosok, régi kehely, Antal János püspök. Buzás-Besenyö. néveredefe, harangja, kelyhe. Ugra. 
Hosdád hegye és pataka. Barasó hegye és kútja. Ásványos foiTás. Orba, C<ap<>. Kisralnd és Csapó-Sz.-György nevű 
eljjusztiilt faluk. Csapó régi birtokosai. Oláh-Kocsárd. Bábahalnia. 



A mint ;i S7,ékel\ fiild Iiat.'irát átlúpjUk, m 
vidék jelleiiC felíitlöleg változik: pedig itt ugj'au 
azon folyanniak termékeny széles völgyében va 
gyünk, ngyanazon fiililtani alakulás, ugyanazon 
tijirati fekvés, ugyanoly égalji vi.szouyok, ugyan 
oly díis áldásai a természetnek; lionnan van 
mégis az a riigtiiui vált izás, az a rideg kopár 
ság s nyomasztó egybanguság, mely bizonynyal 
mindenkit kellemetlenül t'og érinteni? Onnn, 
mert itt a begyek ormait oly ékitöleg koronáz ■ 
erdők liiányoznak ; s midőn az erdők iránt elő 
szeretettel viseltető s azt nélkülözéssel is meg- 
kimélő székelység által lakott vidéken minden 
begyornion, mint annak lengő bokrétái, erdők 
zöldellenék; midőn a be;:yoldalokat szőlőültet- 
vények, gyüaiíilcsilsök ékifik: akkor itten a völ 
gyet bezáró begyek kopár ridegek, s a tenyé- 
szet díszétől teljesen meg vannak fosztva. — 
A völgy itt is kies, de a meredeken leszelt, s 
mély subadások és vápák (sötét árkok) által 
tarkázott begyek kellemetlen benyomást gyako- 
rolnak az utasra. 

Kerelőn alól a völgyet egész szélességében 
egy — a baljjartilag beszakadó Besenyő patak 
mellett lenyúló — lankás hegybáf torlaszolja 
át. E begybátnak csak északi fohinál maradt 
y keskenj' nyilas, bol a Maros, látszi'dig 
erőszakosan, tíirt utat magának. E begybátot Ká- 
polna begynek azért nevezik, mert legma 
asabb ormán egy gyönyörűen fekvő sirkápol- 
nának van messze ellátszó tömege. Ez iuiola 
arárkastélyszení kerítésével és sok a|)ró tornyá- 
val igel^ festői esoportozatot alkot. E kápolnát 
majd alább tüzete.selibeu fogjuk tárgyalni; elöl)!) 
aztmban Ke rel ő - Sz e n t - P ál ra tekintünk 
be, mely község a Kápolnubegy nyugati 
alján — nunt azt képünk is előtünteti — igen 
fe.stőileg fekszik. (Lásd a 41 lapon.) 

8z. l'ál kétségtelenül a vidéknek legrégibb 
faluja, s mint ilyen, központi auyaközsége volt 
vidék töbi)i belységének, mit már abból is 
következtetbetünk, hogy a pápai dézmák reges- 
truniának i:V.VJ. évi rovatában (1114. lapon; a 
többi falunak mellőzésével') c.-;ak Sz. Pál van 

'y .Melyek tsak is Szentpál leányközségei levén, 
be nem írattak. 



bejegyezve '). ügy látszik, bogy Sz.-Pál legré- 
gibb l)irtokosa az innen eredő Szentpáli család 
volt, ezek utolsója Szentpáli Mibály kihaltával 
szállott a korona rendelkezésére, s igy adomá- 
nyozta 147'J. oct. 21-én Mátyás király, neje 
Beatrix kirdyné beleegyezé.sével, Kerelő-.Sz. Pált, 
Bjssenyőt. Ugrat, Gyérest, Laczkiklot, melyek 
Szentpáli Mihályéi voltak, valamint Doboka vár- 
megyei ü m b z t s a deliciált Vok Sándornak 
bár bol levő más jiiszágait, szeretett egyetlen 
fia Jánosnak Liptó herczege és Hunyad grófjá- 
nak ; elrendelve a kolozsmouostori conveutnek a 
késedelem nélküli beiktatást, mi meg is történt-'). 
148(j-ban a Szentgyörgyi család birja Ke- 
relő-Sz.-Páit ■'). löll. márcz. 25-éu Zápolya Já- 
nos rendeletére Hoszaszói Ferenc; és Álárton 
(György fiai) iktattatnak be Sz.-Pálba, mint oly 
birtokba, mely anyjuk Szentpáli Anna után őket 
törvényes örökösödési jogon illeti^). 1 í) 24-ben 
Zjpolya János vajdának Barcsáról kiadott ren- 
delete következtében a kolozsmonostori conveut 
cseszvci Barlabasi János esperestet és nővérét 
Katalint — Szima Zsigmonduét — iktatja be a 
(hihetőleg Ilosszuaszóiaktól) megvásárolt egész K.- 
Sz. Pál, Ugra és Laczkodba^^i. Ezután nem so- 
kára a paniti Alárdiak kezére megy, de löTf). 
Alárdi Fcrencz a Békéssel való szövetkezésért 
a kolozsvári országgyűlésen notáztatván, jószágai, 
azok közt Sz -l^ál, Kerelő, Ugra és oláh Uéllö 
is Báthori Kristófnak adományoztattak '). 1590. 

') Ily módon „Xicolaiis sac. de .S I'aido solvit 40 
denarios." 

-) Eredetije a kolozsmonostori conv. levélt. X\'l. 
705., honnan közli Kemény Józ.s. App. dipl. Transilv. 
VII ^S. 

') Báthori István vajdának ez évben Szentgyörgyi 
Mártha előnyére hozott ítéletéből kitetszöleg. Lásd .A 
székely nemzet jussait felvilágosító némely levelek" ez. 
gyűjteményt. 

*) A beiktatás Kerelö János ellenmondásával tör- 
tént meg. A beiktatásn')! való jelentés megvan eredeti- 
ben a kolozsm. eonv. levélt. XVIII. 17(j. Közli Ke . ény 
Józs App dip'. Trans. YIII. lU. 

'•) Kolozsm. címv. levélt. XVI 512. 

'^) Mit Báthori István következő évben márcz lő. 
Fogarasból kiadott iij adományával ismét helyben hagy, 
minek következtében 1577-beu be is iktattatott. Erede- 
tije a kolozsm. conv. levélt. XVI. 589 Közli Kemény 
üot. XU. 17. 



Bátliori ZsifiiiKHid Aláidi FertMicziick és liáiiiik 
Giispái-iiMk viss/,a:i(U,i a s/eiitpáli várat, Kcri'lőt, 
Ui;i'át és a szi'ntníMviiitai piaedimiiot, niiro ké- 
s(Hil) iij iloiiatiíit is uyert '), töhlii j(is/,ái;'ai odii 
vesztek. 

löíU. jnii. IS. Fehérvárról llállmri Zsiiitii. 
átirja s újból liolyhenhagyja cjiv azt niOí;el(i- 
ziitt 15901)611 máj. áS-áu kiadott iTieg:er(isi(i) le 
veiét, nielyiiok érteliiiél)cii radiiótlii Kendi Fe- 
rcnez és Antal paniti Alárdi Ferencz és Ciás- 
párnak átbocsátják azon niart)sszéki hirtcdiot, 
melynek fele N'elencze, fele Medizyestalva -'), to- 
\áliliá Ufivan marosszéki békás-bodoni ■'), eliyba- 
t'alvi (Csilla), szentniiklósi és lörinezfiilvi részjó 
száf;(>kat oly leltétellel, boi;y f'ennevezett Alár- 
diak íiá,u(nii kihaltával azoknak egész szentpáli 
birtoka kastélylyal, Kerelö, Ufíra é-; Sz.-Margita 
a lenn elösorídt marosszéki birtokokkal együtt 
Kendi Fereuez és utódaira szálljanak vissza '). 
Szent Fái és tartozandóságai nem sokára a Ilal- 
leiek kezére kerülnek, kik ma is birják. 

Sz.-Pál még Mia is tekintélyes helység s so- 
kadalmakkal birváu-'), arra hivatott, hogy e vi- 
dék központi mezővárosává nője ki magát. — 
Lal osai m igynrok voltak régen, most már olá 
hókkal kevervék ''). 

Sz. -Pálnak mint régi egyházközségnek, ér- 
dekes régi temploma volt, mely a falu lak(iival 
együtt a lij. században református kizbe ment; 
174 l-ben azonban a buzgó hittéritö gr. Ibiller 
Gáhorné erőhatalommal elfofrlalta a teníjdomot ') 
s azt saját költségén kiiijittatván, annyira átala- 
kiíotta, hogy ma a régi inüidoinoknak semmi 
nyomára nem akadhatunk ^j ; hanem mindamel- 
lett találunk tornyában egy igcu érdekes régi 
harangot — a nagyobbik — melyen e körirat ol 
vasható : 

vagyis : EEX ULORIE VÉDI CVM PACE. 



') Kiilozsiu. conv in prot. niljm f. 13. 

'-') E szerint Medgyesfalv:i i';j-)ik i-é.szo Velonoze 
nevet vi.selt. 

') Ez Hagymás-Bodon, melyet ily előnévvel csnk 
ez egyszer taláUuik. 

*) Báthori Conürnintionalisát kö/.li Kemény ,Ji'i;:s. 
A])]), dipl. Trans. XIV. 

'■') Szent-Piil liíirimi ov.szágos .siik.id.ilmat tart; N'in- 
eze napián, Mrágvasáinap utáni szei'dáii és Lajn.s nap 
Ján. Szabadalmat ezekre még a nemzeti i'ejedelmek :il;ill 
nyert, de az (ikm:iii\' eltéxedvén. neiu lehel linliii — 
na kor V 

'■) Mig Sz.l'ál lakói rcíormátiisuk voltak, addig 
ti-szla magyar falu volt. Oláhokat ké.söhh telcpileKek a 
l'iildesiiiak. 

') D.ánicl István Máiia Teréziához l'elterje.sztett em- 
lékiratálian, melj'bcn a protestánsok templomainak oWi- 
hatalommal való elfoglalását plősorolja, a k.-szentpáli 
templom jogellenes elfoglalásáról is emlitésf teszen. 

**) A temploudian egy Boldogsíigos .Szíiz kép van, 
melyen fel van irva. hogy gr Ilaller tiáborné, .született 
gr. Károlyi K:it i 17-íl ben e teuiplomot a reformálii.sok- 



Védi azonban \'eni helyett van s igen 
valószínűleg a rósz öntésnek hibás eredménye, 
l'i harang köriratában nem találunk ugy.in év- 
számot, de azért a belük alakján'd itélvc, annak 
öntését a 14. század végére tehetjük, s igy va- 
lósziiiü, hogy a szcnt])áli álalakifott egyház is ., 
ezen korbnii épült. 

Kisebb harangja szintén régi, 'mint ezen rajta 
levő körirat mutatja: 

Gcin-gius Venniugus de IJrhe Vienna 
Anno Chvisti 1024. 

Ezenkívül egyik oldalán a llallér ezínier, 
másik oldalán c felirat: 

Doetor gentium Panle 

Ora Deum pro me 

Splis Mag. Duus Steph. 

De Jlallerke fieri proeuravit '). 

Szent-Pál ódon temploma mellett a világi 
építészet köréből is mutat fel figyelemre méltó 
tárgyat, ez a gróf Ilallerek fényes kastélya, mely 
a Maros balpartjáu pompálkodik. A jeleni kas- 
tély négyszög idomra épült : ugy azonban, hogy 
nyugati oldala nyitva hagyatott, mintha jelké- '. 
pezni akarná gazdájának -) mindenkit tárt ka- 
rokkal s iiyilt szívvel fogadó vendégszeretetét. 

Ezen kastély a múlt század elején, részben 
annak végén épült a renaissauce-styl azon fé- 
nyelgő modorában, mely az akkor épült főúri 
lakokat jellegzi, s mely főleg a belső berende H 
zésiiél fejté ki pazar fényét, hol a szobáknak 
ajtai, ablakai s a falak alsó részé is diszmetsz- 
vényekkel ékitett cserfa-burkolattal van bevonva, 
melyeknek keretében nehéz kelme és gobelinek 
l)ompálkodtak. A jeleni kastélyról e néhány szó- 
val mindent elniondánk, mivel itt minket nem 
annyira ez, mint eldődei érdekelnek ; mert lia 
a szentpáli kastély töiténelmét nyomozzuk, bárom 
várkastélynak találunk létnyomaira, melyek kö- 
zül a jelenit megelözöttek történelmünkben ne- 
vezetes szerepet játszottak ; azért szükségesnek 
látjuk a múlt fátyolát legalábli némi tekintetben 
fellebbenteni. 

1575-ben Alárdi Ferenczuek, a Békés Gás- 
pár pártján levő főúrnak, volt itten várkastélya. 
Békés német segélylyel tör Erdélyre, s mig Bá 
thori sergeit egybevonná, már a Keresztesmezőu 
táboroz. Innen Nyárádtőhez húzódott, hogy a 
pártjára megnyert csíki és marosszéki székelyek- 
kel csatlakozzék, mi megtörténvén, a nyomait 
kiívctő Báthori István elébe ment le Radnévth- 
hoz ; de a fejedelem jnl. 8-áu átszállván a Ma- 
roson, Békés Kerclő Sz.-Pálhoz húzódott vissza. 
y én már Báthori is ott volt. Békés a Szent Pál 
feletti Kápoln;ihegy magaslatán foglalt hadállást 
s ezen előnyös helyről dördültek el ágyul a kö- 

tól elvevén, azt tonuiynyal, sekrestyével és sanetnarinm- 
mal látta el, lia Ilaller (iábor 177ö-)g teljesen lievégezle. 
') E luarang eredetileg a kastély femploniábaii volt. 
17í)5-ben a kastélynak l'ele.slegessé vált .ágyiiibv'd három 
uJ harang (intetvén S, 4 és 2 mázsás, ezen régi liavan- 
' got ugy ajándékozták a falnsi templomnak. 

'-■) Kiizelebb az érdemekben megőszült gr. Ilalh-r 
Igiiáez lakott ottan, ki több ideig volt Kükülíő vmegyi 
i tViispánva. ilOllialt IH7(). novendjeiében.) 



33 



zelgí) fejedelmi scrgekre. Azonban Békés nem 
sokúig- tartliatta ezen, talán részére győzelmet 
biztosító állást, mert Bátliori ligyes hadtani coni- 
binatirjval serge egy elszakított osztályát a bese- 
nyői völgyün iiiditá íol Békés hadállásának meg- 
kerülésére, ki ekként a bekerítés és elvágatás 
veszélyét megelőzendő, lelinzódott Alárdi várkas- 
télya mellé, üüliös és vérengző esata fejlődött 
itt ki. Bátliori serge, melynek Jobb szárnyát maga 
a fejedelem, bal szárnyát — a legelőbb itt fel- 
tűnt — Székely Mózes, közepét Gyulafi, a fő- 
vezér vezényelte, egyszerre tört Békés hadának. 
Egy fényes lovassági roham megtörte Békés had- 
sorait, sergéuek lovassága a Marost átgázolva, 
gyalogsága a Maros gátján menekült, míg egy 



Alárdinak ezen csatában szerepelt szentpáli 
várkastélya eltűnt ; az vagy Bátliori ostroma, 
vagy más alkalommal annyira megsemmisült, 
hogy IGlU-ben Haller István Sz.-1'álon egy tel- 
jesen nj várat épített. Haller Istvánnak még most 
is megvan a kastélvban egy egykorú képe. E 
képen oly nevezetes feliratok vannak, melyek e 
kastély történelmére becses adatokat szolgáltat- 
nak, így Haller fejénél ez vau: „Iris ac Mcus 
Duus Stephanus Haller de Ilallerkeo aetatis 
suae üG." 

Lábánál egy várkastély látképe, felette e 
felirat: „Castrum hoc Szent Pál, praeter alia a 
fuudamentis extruxit. Anno IGIO. Ó. április situs 
est primus lapis." 







Kereiíi-Szent-l'ál é«aknyiigatr.íl felvett látkipe. (Rajz. Bicsérdy J; 



nagj- része fogságba esett, más része pedig 
Alárdi várkastélyába vonta magát. Báthori os- 
trommal vette be a kastélyt, s az ott volt pár- 
tosok közül Bartakovics Horváth Jánost, Barcsav 
Gáspárt, Zádorlaki Györgyöt, Szakács Miklóst és 
Darlaczi Jánost helyben kivégeztette '). 

Itt folyt le tehát azon nevezetes csata, mely 
Erdély függetlenségét s államiságát biztositá, 
mely az erdélyi fejedelemségnek lételét szilárd 
alapokra fekteté. Itt e táj vizsgálatánál, ezen 
nagy horderejű harczuak részletei mind felele - 
veitühiek előttünk, s képzeletünk élőnkbe állítja 
az ott küzdött hősök árnvaít. 

') Lásd e csata részletesebl) leirás.-it Kővári Erd 
Tölt. IV. k. 2:.— 30 1. 



E kép feliratából pedig ucm csak azt lát- 
juk, hogy Haller István egy egészen uj várat 
épít itten, hanem ezen ma eltűnt várnak képün- 
kön levő rajzából alakját is megítélhetjük. A vár 
közepén apró ablakokkal, magas kürtökkel ellá- 
tott kastély emelkedik, melyet lőréses, magas 
védfalak öveznek körül négyszög idomban ; szög- 
letein nyolczszögü bástyák emelkednek; kivételt 
csak a délkeleti szöglet képez, hol a bá.stya he- 
lyén templom áll, melynek uégyosztályu tömör 
zöm-tornya magasan emelkedik" a többi épüle- 
tek fölé. 

Haller István kastélva — melyet e kép után 
magunk elé állitánk — szintén szerepelt, a meny- 
nyiben az Í.S, miként eldőde, véres harczok sziu- 



34 



helye volt. A magyar nemzet szaba(lsáí;úért, any- 
iiyiszor eskllelleiicseu megsértett alkotmánya « 
kijátszott függetlensége viss/.avivásíira líákóe/.i 
Ferenez s vele a nemzet fegyvert ragadván, e 
mozgalom Erdélyre is kiterjedt. Itt is csaták ví- 
vattak, s a nép mindenütt Káki'x'zi fenlobogó 
zászlói alá sereglett; a nemesség azunhan még 
tétovázott s vagyonával a német örségekti'il vé- 
(lett várakl)a, kerített városokba húzódott. jNémet 
őrség volt e tájatt a szentpáli várkastélyban is : 
ide imzódott be a vidék nemessége, de 1704-b(n 
Kaszás Pál, kuruez vezér, hadsereggel jött e vár- 
kastély alá s megkísérté, hogy rohammal veg>"e 
be. hanem e roham 200 kuruez elveszésével nyo- 
matott vissza. Kaszás azonl)an nem tágított s a 
várkastélyt ostromzárolván, a benulevök elvégre 
is éleiemhiáuy miatt kénytelenek voltak magokat 
feladni. A benu volt magyarok — miként min- 
denütt történt — felcsaptak kuruczoknak, a német 
őrizet pedig 8zebenbe kisértetett ^). 

Ezen ostrom, vagy későbbi harezok folyama 
alatt, ugy látszik, hogy a Haller István által 
épített várkastély is megsemmisült, vagy any- 
nyira megrongáltatott, hogy a Rákóczi mozgalom 
végeztével a jelenleg is meglevő harmadikat kel- 
lett helyébe épiteni. E kastélyt már fennebb is- 
mertetők. Lássuk azon maradványokat, melyek 
az itt állott és szerepet játszott régibb várkas- 
télyokból fenmaradtak. 

Az uj kastély nemcsak a réginek anyagjá- 
ból, hanem annak helyére is épült, s még most 
is megvan a régi védfalaknak, a Maros szín- 
vonala fölé vagy f) — G ölnyire emelkedő alap- 
rakata; négyszögű az, 110 lépés oldalhoszszal, 
szögletein háromszögben kiszökellő bástyatalap- 
pal, az egészet széles mély sáncz övedzi, melyet 
fal szegélyez, s melybe a közel folyó Maros vize 
beereszthető volt. Ez kétségtelenül az IGlO-ben 
épült várkastélynak maradványa, s ugy terje- 
delme, mint alakjára nézve nagyon hasonlit a há: 
romszéki várhegyi vár maradványaihoz -). Ezen 
alapépitkezések mellett még néhány felirat és 
faiagváuy is van az újnak falaiba beépítve. Ilye- 
nek a déli szárny nyugati hondokzatába be- 
rakott feliratos kövek, melyek egyikén ez ol- 
vasható : 

Arcem hauc Szent Pal Aedificaverat Magnae 

olim Memóriáé 
Stephanus Haller. cpiid quid est intra portám 

interiorem 
excepto hoc palatio imposuitq. primnm lapidem 

Anno 1610 
Successor verő temporis íilius Joaunes de Hal- 

lerkeo extruxit 

Murum exteriorem enni quator propugnaculis 

cougestis atque hoc Palatio. 

Soli Deo Glória 

Szögletében: „Joannes Lew Tischler." 

llgj'an itt egy másik kö van, melynek egyik 

felén a Haller-czimer e körirattal : 

') Caerey Mihály. Lásd Ujabb Nemz. Künyvtár 
329. lap. 

-) Melynek e iniinka 111. kötetében ;il;iiii-.ij/.;it é.s 
leb-ás:it ailCuii. 



..Spblis ac Mgeus Joannes de ILiUerkeo Comes 

Cottus Torda principis. Tran. Consil." 

Másik felén Kornis-czinier ezen körirattal: 
„Si)ei-taliilis ac Magnifica Dona Catharina Kor- 
uis de KUska." 

Négy szögletében 1(;74. 

Ezen feliratok azon felvilágosítást- nyújtják, 
hogy a Haller István által KHOben megkezdett 
várkastélyt csak fia, Haller Jáno.s, végezte be 
teljesen l(;74-beu. Hogy pedig itt nem a jeleni, 
lianem egy másik ezt megelőzött várkastélyról 
van szó, azt a feliratban előforduló arx szé» is 
nuitatja, de bizonyltja leginkább az, hogy ott 
p r p u g n a c u 1 u m o k r ó 1, vagy szögerődökröl 
van szó, már pedig a jelenleg meglevő kastély- 
nak semminemű bástyája, vagy más védszerke- 
zete nincsen, lévén az egy teljesen nyitott, a 
béke áldásait élvezni hivatott kényelmes urilak. 

E feliratoknál jóval régibbnek tetsző s jó- 
val érdekesebb azon két faragványos kö, mely 
a keleti szárny belső tornáczzata válíveinek (ar- 
caden) két oszlopába van befalazva. 

Ezek egyikén egy álló alak van féldonibor 
faragványban ; egyik lábával egy ágyura, mási- 
kával egy dobra nehézkedik, szétvetett lábai 
közt uyil, tegez, kopja, pánczél, szablyák, hele 
bárdok, harczi bárd, sisak, zászló, síp, trombita, 
czimbalom, szóval : minden kigond(dható harczi 
eszközök közt hangszerek. A felső szögletben 
felhőből kitetsző galamb (szent lélek). 

A mi öltözékét illeti: az magyaros, fején 
prémes kucsma, testén egyfelől vitézkötéses ma- 
gyarka, lábán szűk nadrágia simuló sarkantyús 
csizma ; egyik kezében nyitott könyv, másik ke- 
zében széttörés miatt, kivehetetlen tárgy. Arcza 
ismeretlenné van rombolva; feje felett mondat- 
szalagba felirat volt, melyből csak ezen érthet- 

len szavak olvashatéik : „Nnminis ads 

Fofac ... X. Gerenda se." Ez mindenesetre 
sirkő, s a jeh ényekl)ől azt ítélhetjük, hogy kit 
örökitni akar, az liarczos, zenész és tudós is volt. 

A másik kövön egy vitéz alakja van páu- 
czélos öltözékben, váll- és karlappal (Achselflü- 
gen, Armschienen), térdein lemez-pnp])al (Knie- 
buckel), melyen oroszlánfö van, mellén czimer, 
ékes lemezzel, melynek azonban diszmüvezete 
le van töredezve ; fején tollal ékesített nyitott si- 
sak van, egyik karjával finom himzetet mutató 
jiárnára van könyökölve, mig másik kezében 
kézijjat tart. A feje felett levő mondat-szalagon 
e felirat vau : 

„Cursum consumavi, de reliquo reposita 
est mihi corona justitiae psml. T . . . . D 4." 

Hogy ezek sírkövek töredékei, kétségtelen ; 
de miután körirata mindeniknek hiányzik, lehe- 
tetlen meghatározni azt, hogy kiknek akarják 
megőrizni emléküket. Hogy mindkettőn elő for- 
dul a kézijj és nyil ; sőt maga az egész öltö- 
zék is azt gyanittatják, hogy végi korból szár- 
maznak. E mellett az utolsónak jelmondata még 
azt is, hogy hihetőleg a Báthovi ált:il kivégzet- 
tek valamelyikének endékköve az. Es igy azo- 
kat mindenesetre a régi várkastély emléktöre- 
dékei közé sorozhatjuk. A mostani kastély déli 



szárnyába u kápolna vau, és ;i benne levő szent 
edények közt cgv ij^cn művészi, KiiU-beu ké- 
szült kehely érdemel megtekintést. 

Bizunynyal mindenkire, ki 8z. Pálon meg- 
fordul, nagy vonzerővel fog- birni azou épület- 
(•so|)or<ozat, mely a Kápolna hegy ormán 
liiiszkélkedö helyzetében az egész vidéket uralja, 
s mely lénylö tornyaival, ragyogó bástyáival 
igen festői képet mutat. Ez épület arra, ki a 
múlt endékeit kutatja, még nagyobb hatást fog 
gyakorolni, li.i megmondjuk, hogy az a Ilaller- 
család niausiileuma. E maiistdcumot nuigas véd- 
fal övezi négyszög alakban. Szögletein nyolezszögii 
bástyák vannak, s beuuök harangok. Az imola 
nuvga a keleti falhoz van támasztva, s tágas 
udvarának közepén magas torony emelkedik. 
Ennyit épitészctéröl. 

Epitési korára nézve felvilágositást az imola 
(dtárképe nyújt, mely egyszersmind emlékképe 
ii^y ezen kápolna építését eredményezett csodás 
eseménynek. Ugyanis a boldogságos szüzet áb- 
rázoló ké[) alján felirat van, a melyből azt tanul- 
juk, hogy gr. líaller Gábor gr. Károlyi Klárát 
nőül vévén,' nudön tél idején szentpáli kastélyába 
szállítaná, nagy szerencsétlenség érte, mert mikor 
hat ló által vont szánjuk a méhesi tó befagyott 
tükrén siklana át, a tó jege beszakadt s darabig 
életveszélyben forogtak. Ekkor a fiatal nő foga- 
dalmat tett, hogy ha Isten e veszélyből kimenti, 
a boldogságos szűz tiszteletére templomot fog 
épiteui. Meg is menekültek mintegy csodaszerü- 
leg a veszélyből. Károlyi Klára pedig fogadását 
hiven teljesité, e hegyfokra épitvén fel votiv 
templomát. A felirat felett a méhesi tavon tör- 
tént eset is le van rajzolva. 

Ezen, az imola építésére világot deritő em- 
lékkép mellett egy másik is van, mely harczias 
idők emlékét védi. A kép a pötsi csudatevő Má- 
riának (?) másolata, melynek alján e felirat van : 
„Büsnyában, Banyaluka városa alatt 1737. esz- 
tendőben Károly császár kevés népére a törökök 
nagy sokaságának rohanásában testvérem gr. 
Károlyi Ferencz ; Haller István és Gábor fiaim 
megmaradásához semmi reménységem nem levén, 
járultam a köuyezö szűzhez, kitől vigasztalás 
nélkül semmiben nem jöttem a pötsi szent kép- 
hez, ott fogadást tettem : lehozott párját ide he- 
lyezni s kedveseim csndaszerüleg mentve lőnek" 
stb. Aláirva : Károlyi Klára. 

A kép alján, nem ügyetlen ecset által le 
van festve a csata, mely Banyaluka alatt víva- 
tott^ s azon jelenet, a mint a törököktől körül- 
özönlött fennevezett három levente egy folyamon 
átuszt-citva menekül. E két emlékkép mellett ta- 
lálunk az imolában két emléktáblát is : egyikét 
az iuiolát é])itett Károlyi Klára és férje emlé- 
kére ') íiui tétették oda; a másik az 17S4-ben 
elhalt llallei' Gábor lovassági tábornok és taná- 
csos -) emlékét védi Ezeken kivUl az imolábau 
találjuk az 182o-baü elhalt Haller Józsefnek és 
nejének, gr. Kohári Teréziának, az 1832- ben 

') Kik nem itt, haüem Kolozsvártt vannak elte- 
metve. 

'■') A fennebbinek ugyanazon fia, ki Bányahika os- 
trománál szerepelt. 



elhalt gr. Haller Gábornak és az 1847-ben elhalt 
gr. Haller Eajosnak ') sírköveit. 

Ezek, miként látjuk, nagyrészt ujabbkori 
síremlékek, de a sirkápolua tágas udvarán szá- 
mos más régibi) sirkő is van, melyeket — mivel 
több történetileg is nevezetes egyénnek védik 
emlékét — röviden elősorolni nem tartom szük- 
ségfelettinek -'). 

A kápolna udvarán izmos nyolczszög to- 
rony emelkedik, mely az udvar nagy részéi át- 
ölelő sírbolt felett emelkedik. E torony falába 
vannak elhelyezve azoknak cndékkövei, kik a 
sirboltltau nyugosznak; ugy azok is, melyeket a 
kastély régi templomából hoztak ide. 

Ott találjuk a toronynak nyugati oldalán 
az U557-beu elhalt Haller Istvánnak, Küküllő 
vármegye főispánjának sírkövét '), ki mint kö- 
vet többször volt Bécsbe s Lengyelországba küldve, 
ligyanez oldalon, a torony válíve alatt, fennebl)i 
fiának, Haller János tanácsosnak magyar feliratú 
érdekes sírkövét'). 

') Haller Lajosnak volt a forradalom előtt a leg- 
szebb ménese; ö maga ment be Arábiába, s onnan a 
legkitűnőbb maglovakat hozta. 

-) Ezen régibb sírkövek nagyrészt a szentpáli vár- 
kastélynak Haller István által 161Ü-ben épitett templo- 
mában voltak elhelyezve ; e templom omladozni kezd- 
vén, a sírkövek a kastélyban helyeztettek el, annak át- 
alakítása vagy iijra építésekor a sírkövek a kápolna- 
hegyen levő családi maiisoleununá vált imolába vitettek 
át, azou két régibb sírkő kivételével, melyeket, mivel 
felü-at nélküliek voltak, a kastély-folyosó oszlopaiba fa- 
laztak be, mint fennebb látók. 

') Ezen sírkő (i láb hosszú, 3' széles, körirata ez : 
,Insíg. Splis ac Magcs D. D. Steph. Haller de Haller- 
keo Supr. Com. Comit. de Kikellö. Ser, — — Anno 
1657 die 20. nov. Aetatis verő suae 66. mens. 8. die 20." 

A kő belterén felül a Haller-czimer, alatta ezen 
versszak : 

Inclyta Romani suspexit caesaris Aula. 

Bis me legatiim terra Polona semel. 

Consilío gratus memínit gens dacíca ternis 

Príncipibus binis sanguine jiractus eram 

Hoc nuuc sarcophago claudor. Tu vive viator 

Et mihi propícium reJde precaudo Deum. 

Ez a Haller István I. Rákóczi György tanácsosa 
volt, s midőn az Erdélyen át Stambulba menő Strassburgot 
Eehérvártt a fejedelem fogadja, a tanácsosok közt ott 
van Haller István is. (Kővári Erdély Tört. V. 14. lap.) 

*) Ezen emlékkő 62 hüv. hosszú, 28 hüv. széles, 
rajta e, felirat : 

„Állj meg űtonjáró, végy példát rólam Én fek- 
szem itt, Haller János, Haller Istvánnak és Kendi Jii- 
díthnak fia. Atyai ágról régi nemzet, anyámról Scithiá- 
bol kijött kapitányok közül cgjiktől ugy mint Ke- 
vendtől vettem eredetemet. Míg éltem, az erdélyi feje- 
delemnek és romai császárnak voltam tanácsa. Ezekkel 
nem dicsekedem, hanem tanúságul írtam, hogy akárki 
voltam is valaha, most a föld porában fekszem, nem 
használ nemes nemzetem. Hanem volt reménységem az 
én teremtő Istenemben, az ő szent ii;uiak az Ur Jézus 
Krístusnak szenvedésének és halál;iuak érdemében. Sze- 
rettem az én jó Istenemet. Uram ! a szeretettel együtt 
támaszsz fel engem kopin'sómból." 

Ez a Haller János jelen van az 1657-ben Fehér- 
várit tartott azon országgyűlésen, hol II. Rákóczi Gy. 
a fejedelemségről leköszönt. (Lásd Kővári Erd. Tört. 
y. k. 63. lap.) Tagja azon követségnek, melyet II. Rá- 
kóczi Barcsai uralma alatt 1658-ban Váradról Bécsbe 
küldött. (Lásd Kemény Józs. App. Epp. IX. 433.) — 
1662-ben a Máramarosba kiszorított Kemény János ta- 
nácsosai közt van. (Lásd Kővári Erd. Tört. V. k. 119. 
lap.) 1677-ben Béldi Pállal szövetkezik Teleki Mihály 
ellen, miért be is fogatott, de nem sokára szabadon lett 



36 



A délnyugati szögleten egy csinos kőkopor- 
só van, mely az KiUT-ben elhalt Hallév Ján. torda- 
víirnicgyci főispán cs kincstárnok cmk'kérc kc- 
szlilt'); niellette neje, Kornjs Kata cnilúkköve-'). 

A toronynak kápolnára néző keleti oldalán 
l'etki Istvánnak, Csik-, Gycriiyó-, Kászonszék 
rők/rálybirájáuak, kir. táblai ülnöknek ') ; mellette 
ui'je, ilalloi- Krisztina sírköve van'). A torony 
északkeleti szögletén találjuk Kannithi Istvánnc 
emléktábláját ■■). Továbbá még ott találjuk az 
l()34-ben eilialt llaller Istvánné, Kendi Judith- 
iiak, másik llaller Istvánné, az 16ü7-ben elhalt 
Torma Borbálának és llaller llachelnek ") sirkö- 
vet ; és végre a torony északi oldalán az erd. 
kormányszék cinüke, az ITll-ben elhalt Haller 
Istvánnak') és az lS4!l-l)en elhalt llaller Rozá- 
liának sírkövét. A torony alatti sírboltban Haller 
Gábor és neje, Bornemissza Klára nyiigosznak '^). 

A torony oldalán felírat van, mely átkot 
mond azokra, kik e temetkező helyet, a halottak 
békés lakát, megsértenék. Ez átok s a sir-imola 
magas védfalai sem tudták megvédni e helyet 
1848-ban a feldiilatástól ; mert az oláhoknak egy 
vad csoiKutja e helyre is betódult, s mindent 
feldúlva, még az oltárképet is összelövöldözte 
ugy, hogy a golyók helyei, mint szégyen-foltok, 
most is láthatók. — Haller Lajos újította ki, s 



bocsátva. (Lásd Bethlen Miklós önéletleirása 475. s köv. 
litpjaii).) Az 1685-ben Bécsbe küldiitt követségnek Hal- 
ler János is tagja. (Lásd Kővári Erdély Tört. V. köt. 
160. lap.) 

') Ezen csinosan készített kőkoporsó 1 öl, 4 hü- 
velyk h. ','2 öl 3 hüv. sz. körirata ez : „Hic jacet llinus 
B. Joannes de Hallerkö qiii fűit sacrae caesariae. Mat- 
tis Consiliarius Intimus, Trans. Thesaurarius, Comit. Tor- 
densis siipr. Comes" közepén a Haller czlmer, alatta ez : 
„Caesareis Aquilis Patriaeque Accepte Johanes pro pat- 
ria coelum Caesaré Numen habes. Obiit Ann. xti 1697. 
Die verő 28. febr. Aetatis suae 71" különben ugy lát- 
szik, hogy ezen Haller János ugyanazouos a fennebbivel. 
8 igy egy emlékköve és egy koporsója volt. 

=) Ki 169y-ben halt el. 

^) Az emlékkő körirata ez : „Hic jacet Spec. ac. 
Gen. D. Joannes Pctki de Királyhalma Supremus trium 
Sedium Siculicalium Csik, Gyergyó, Kászon. Tab. jud. 
Assessor Obijt in Dno 1686. 6 mens. jan. Aetatis suae 38." 
— Közepén a pelikános Petki-czimer alatt e felirat : 
„Qui fueram Legum vindex Praesesque Supremus, lusti- 
cia claudor carcere cernereus. Petkia gens quam vis 
tetulis speciosa Joannem. Me dederit mundo qui vene- 
ran<lus eram. Vixi bene tricens sephiris super addidit 
octo Jupiter vitavo saeva procella fűit". 

„Erga meos Sephiros dum sic. aqnilone fugatus 
percipis liunc metuas Lector Amaude tuis". 

■*) Ki Haller János és Komis Kata leánya volt s 
1685-ben halt el. 

'') Mely nagyon töredezett levén, feliratából csak 
ennyi elolvasható : „Stephanus Kamuthi de Szent László 
hoc monumentum posuit — — — — conjuge sua oha- 
rissima" — — — — — 

') Ez utóbbi csak töredék, melyen csak a név ki- 
vehető. 

') Ki egyszersmind belső titkos tanácsos és Torda- 
várniegyc főispánja is volt. 

') Az emléktábla egy cserfalap e felirattal : 

Contigit liaec qnercus consortis amabilis ossa 

yue pia merenti sic ait illa viro. 

Siste pias lacrimas reqiiiem eapiemus hic anibo. 

Ultima dum fuerit numine dafa dies. 

Quos socialis amor túlit vos pignora chara 

Jungit et quos semper pinxerat unus amor 

Anno 1796. 



alapítványt tett ezen mansoleum gondozására ; 
hol az azt épített Károlyi Klára kegyadományá- 
liól minden iióuapban engesztelő áldozatot s ha- 
lottak napján disz isteni-tiszteletet tartanak. Egy- 
általáiian alig van honunkban temetkezőhely, 
mely ily díszes lenne, s mely annyi gyöngéd és 
kegyeletes íigyelembcn részesühu', mint ezen em- 
lékkápolna. De ideje, hogy a halottiik közül 
visszatérjünk az élőkhez. 

Sz. -Tálon még említést érdemelnek azon ha 
talmas védtöltések, melyeket gr. Haller Jgnácz 
a Maros áradatának megakadályozásaért csínál- 
tatott, s melyek oly nagyszerűek, miszerint .liá- 
mulnunk kell, hogy magános ember hogyan tud 
hattá azt létrehozni. 

tíz. -Pállal átellenben (kissé alább) fekszik a 
már Torda vármegyéhez tartozó Magyar-Délő, 
egy szemenszedett csinos falucska '), melynek 
lakói kizárólagosan magyarok. Hogy pedig e falu 
lakossága ily tisztán megörzé és fentartá nem- 
zetiségét, azt a protcstantismusnak tulajdonithat- 
juk -), mely mindeuütt és mhidenkor palládiuma 
volt nemzetiségünknek. Magyar-Délöröl szárma- 
zik a Jármi - család; legkitűnőbb tagjának az 
annyi hadjáratokban részt vett és annyiszor kö- 
vetségekben járt magyar-déllöi Jármi Ferencznek 
llákóczi György 1648-ban 1400 frtért inscribálja 
az addig udvarhelyi Bölekövi Márton által bírt 
Nagy-Vaj dafalv át és a fogarasi várhoz 
tartozó Felsö-Szombatfalvát ^). 

A Magyar Délö felett felmagasuló Szila- 
son (hegy) túl 01 áh -Délö rejtőzködik egy 
szűk völgyecskéhen *), hol a reformátusok jeles 
superintendense Antal János született ^). 

E falvak nevét a hagyomány onnan szár- 
maztatja, hogy a Besenyőben lakott gazdag és 
tekintélyes Jármi családnak ott, hol jelenleg e 
faluk határai elterülnek, marha - legelője volt, 
d é 1 tájat a csordát mindig a Maroshoz hajtot- 
ták itatni és delelni"), később a pásztorok 
házacskákat építettek oda a marosparti kies 
helyre, miből aztán keletkezett a falu, melyet a 
csorda deleléséről ') D é 1 ö n e k neveztek cl. 
Azonban nem lehetetlen az is, hogy a falu ily 
nevű családtól neveztetett el, mert egy 1495 ben 
tízent-Miklós felett költ egyességlevélben ott 
találjuk Déllö Jánost és Déllö Péter özvegyét"). 

A Jármiaknak Magyar-Délön fényes udvar- 



') Hol 45 gazda lakik. 

^) Magyar-Délő lakói most is egytől-egyig pro- 
testánsok. 

') Liber Kegius Georgii Rákóczi XI. 4, a fehérv. 
kápt. levélt. 

') Oláh-Délön is lakik 30 magyar család. 

'') Született pedig a régi Jármi-curiában, melyet 
most Mcdgyesi Sándor bír. Hanem onnan már gyermek- 
korában átvitetett Magyar-Délöre s ott nevekedett 

') Itatás után jievertetik a marhákat, mit „delelni" 
műszóval fejeznek ki ma is a székelyek. 

') A délö kifejezést még ma is használják a szé- 
kelyek azon hely megjelölésére, hol a marhákat délben 
hevertetni szokták. 

*) Lásd Kemény Józsefnél, kiirva a liscalis levél- 
tárból 20. Lib, 2. Cott Torda A. Az • erdélyi múzeum 
levéltárában Oláh-Délö felett 157ö-ben mészköi Hadrévi 
Lörinez és besenyői Literati János perelnek. Kemény 
József ugyanott 310, A. és B. 



háza volt'), de azt a folu ióí;íI)I) leliliclyévol 
együtt eliiKisla a Maros áradata. A magyar dólöi 
reforiíiátuni templom a Jármiak sírboltja tVilO 
épült; kik ott alant jártak, mondják, lioí;y -ÍO 
sirurciincl több van, órdekcs vv'j^'i frliratokkal '). 

Déiöbcn a rOfiCsz sem kutat egészen nieddö 
tcreii, mert a falu feletti hegyormon, K á p o 1- 
n a n a k nevezett helyen, egy régi imola nyo- 
maira; a református egyházközség birtokában 
pedig egy igen érdekes régi kehelyre talál, mely 
a nyárá(Í-kará('sontalvihoz hasonlít alak-szépsé- 
gére nézve. Fedelén o felirat van : 

„1701 T. N. Bujcsesti Sára Aszony Atta 
Isten dicsőségére az szent pali Refor. Eclesiához. I 
Meglássa kiki, más haszonra ne fordítsa" ^). ' 

És az adományozó ezen kivánata teljesült 
is, mert midőn Károlyi Klára a sz.-páli tem- I 
plomot a reformátusoktól elvette, a sz.-páli re- 
formátusokból többen húzódtak Magyar-Délöre, 
magokkal vivén a szent poharat is. De térjünk 
vissza a Maros balpartjára, hol a Sz.-Pál feletti 
Kápolnahegy alatt lefolyó Besenyő pataknak, 
hegyek közé* mélyedő szűk völgyületében fek- 
szik Búzás - Be seny ő, mely előnevét attól 
nyerte, hogy ott igen sok és hires búza terem. 
Besenyő nevét némelyek attól származtatják, 
hogy legelőbb Bezse nevű vitéz telepedett oda ; 
mások meg attól, hogy a besenyőknek egy 
gyarmata épité. Fennebb Kerelő leírásánál lát- 
tuk, hogy Besenyő 1657-ig Kerelő leányközsége 
volt, ekkor szerepet cserélt a leány az anyjával, 
s Besenyő lett anyaközsége, mikor pedig Kerelő 
magyar, protestáns lakói elvándoroltak , azok 
közül többen Besenyőbe húzódva, magokkal vit- 
ték a kerelöi ref. egyházmegye harangját és 
kelyhét, és az elpusztult magyar falunak ezen 
emlék ereklyéi még most is megvannak Bese- 
nyőben. A harangon (mely most a második) e 
körirat olvasható : 

„Dum sono, mortales sursum corda levate". 

Egyik oldalán koronázott fagyökér , mi 
Brassó czimcre, másik oldalán koszorúba foglalt 
harang, mellette megszakasztva 1674 *). 

A kehelybe pedig e van bevésve : 

„A kerclői reform. Eclesiáje Ao 1707" •^). 

Besenyő völgyében fennebb fekszik S o- 

') 172!l-beii Jármi Gerj^ely és (iyörgy még Magyar- 
Délöbcn .lakott. (Kemény J., ugyanott.) 

-) Én nem tudtam meglátogatni, mivel bejárata 
fedve ^an. 

') A kehely csak adatott ITOl-bon, de annál Jó- 
val régibb, mert müidoma a Ifi. századra utal. hn- 
csesdi Sára, Préda Bucsesdi oláhországi boérnak Sza- 
lánczi Annától való leánya, ki ismét a iiircs Szalánczi 
Istvánnak volt le;inya — ki portai követ és tanácsos 
volt. — Sára elébb Székely Lá.szlóhüz, másodszor Ji)- 
zsika Istvánhoz, harmadszor Hallor Istvánhoz ment nőül. 
Ekkor adta a poharat és ujitotta ki a tVJérogyházi tem- 
plomot is. — Özvegyen maradv.in. Siméii(alv:ni lakmt. 
Székely M(izcsnck a Szaláncziakra szállott ka.stély.ih.ui. 

*) Az évszámba a négyest lef'orditott félnyolcza.s- 
sal 8 öntötték, mi ily alkalmazásban, t'öleg ily késő kor- 
ban, sehol sem fordul elö ; legalább én kutatásaim alatt 
nem találtam. 

■") Ezen ereklyék igazolják a besenyői jegyző- 
könyvben levő. Kerelöre vonatkozó történelmi bejegy- 
zést, melyet Kerelonél tárgyaltam. 



mos telke (oláhul Futak) egy teljesen oláhok 
által lakott kis falucska. 

TérjUnk ismét vissza a Maros völgyére, hol 
csakhamar a Sz. Pálon alól fekvő lígrát érjük, 
mely falu llosilád iiatakáiiak a Marosba .sza- 
kadásánál fekszik. Mondják hogy régen fennebb 
a Laczkodi völgyben feküdt, s Hosdad volt 
neve ; később azonban hihetőleg — vízhiány 
miatt — a Maros mellé költözött le, és ezen 
áttétel, vagy á t u g r á s r ó 1 nyerte volna U g r a 
nevét. Ezen névszármaztatás kissé erőltetettnek 
tetszik előttem '), hanem a hagyomány azon ré- 
sze, hogy e község eredetileg fennebb feküdt s 
II s d á d n a k nevezték, igazoltnak látszik az 
által, hogy követelt fekhelyét még ma is Hos- 
d á d n a k, az ott lefolyó csermelyt li o s d á d 
patakának nevezik; de főleg az által is, 
hogy e hely körül a régibb tanyákat jelölni szo 
kott vastag cserépdarabokat nagy mennyiségben 
találnak ; sőt találtak egészen épp öblönyöket 
és korsókat is"). Mutatnak egy forrást is, melyben, 
a néphit szerint, az ellenség által feldúlt falu 
harangjai lennének eltemetve. A falu veszedelmét 
pedig balladára méltó tárgyat nyujtó, regényes 
alakban adja elő a néphagyomány. 

Ugyanis pogány ellen.ség didta a hazát; né- 
melyek szerint a kunok ; mások szerint a mon- 
golok csordái. Hosdád ez időben fényes és 
népes város volt. A város és a vidék népe 
Barasó nevű hős vezérlete alatt a Hosdád fe- 
letti magas hegyre vonult fel, s ott körülsán- 
czolva magát, az ellenségnek több rohamát visz- 
szaverte; s bár miként erőlködött is az ellen, a 
védhelyet bevenni nem tudta, mert Barasó hős 
elibe állott mindig és mindenütt, azonban a nép 
roppant szomjúságban szenvedett ; vízhiány miatti 
feladásra számított az ellen is, s azért a bevenni 
nem tudott védhelyt ostromzárolta. Szomj ölte a 
szegény népet, s az buzgón imádkozva esdett 
enyhei adó vízért, midőn a vezér hatalmas dár 
dáját beütve a hegybe, ott egy oly bő forrás fa- 
kadt fel, hogy feleslege csergedező patakocskába 
rohant le a hegyoldalon. Az ellenség ezt látva 
elvonult. A csodás menekülésért Istennek hálát 
adó nép pedig ve/.érük és a csodás menekülés 
emlékére elnevezte a hegyet Barasó hegyének, 
a forrást Barasó kútjának és e nevek egész 
napunkig tartják magokat. Ott buzog fel most 
is a hegytetőn a bővizíi forrás, s miként erede- 
tét, ugy sajátságait is csodásnak állítják, mert 
miként mondják, e forrás vize ugyanazonos a 
Maros vizével, s oly arányban nő és apad, tisz- 
tul és zav.irodik, miként a Maros, miért a nép 
azt hiszi, hogy forrása a Marossal van egybe- 
köttetésbc ■'). 

Ugra múltjára vonatkozólag kevés adattal 
bírunk. A sz.-páli uradalomhoz tartozván, körül- 



'i Annál is inkább, hogy az (.»lt mellett is van 
másik Ugra; való.szinübh. hogy mindkettő valamely 
ilyuevü ősnek nevét őrzi. 

-) Melyekből néhány szép példány látható gróf 
Haller Györgynél Ugrán. 

') Ha valóban igy van. az igen érdekes tünemény 
lenne ; én rövidebb ideig mirlattam ott, hogysem észle- 
léseket tehettem volna. 



38 



belől ngyanazou kezeken meut át, mint a szent- 
páli liiitdk ; ma is llnllerek birják. 1848-ban 
i'clszabailult lakói közül 400 maf;yar, a többi 
iiláli. E kiizi«(.'ií oniclkoílcsérc iia^iy befolyással 
vannak orszájios vásárai, melyet Hallcr (rábor 
tanácsos cs Kiikiillö vármegyei t'oisiián közbc- 
járására Ferencz császár engedélyezett 180o-ban 
dccz. 2'J-cn '). Ugra és Kocsárd közt verték szét 
1S48. novemberében a marosszéki nemzetörök 
azou nagy oláh tábort, mely Vásárhely leldíilá- 
sára indult -'). 

Ugra határán (a Koré hegy nevű szőlő 
alján) 18()l-ben ielt'edezett sósjodos ásványos 
viz fakad fel, melyet hülés ellen, s más beteg- 
ségekben is sikeresen használnak. 

A Maros és Kis-Küküllö Uözti hegyek közé 
messze benyúló Hosdád patak völgyében fe- 
küsznek Gyulas és egy másik mellékvölgyben 
Laczkod, oláhok által lakott igénytelen kis 
falucskák, melyek semmi megjegyzésre méltót 
nem mutatnak fel. 

Ugrán alól Csapó következik, kettőjük 
közt szakad be jobbpartilag azon kis csermely, 
melynek völgyUletébeu 01 áh -Dé lő, fennebb 
Újfalu (oláliul Vajde) Mező-Pete és a 
völgyfejében a Marosszék leírásánál ismertetett 
S z é k e 1 y - U r a 1 y feküsznek. E völgy torko- 
latjánál a marosmeuti hegyek egyik magasabb 
hegyteknöjében fekszik igen regényesen Orba 
(üláhul Vorba), melyet lí. Apali Mihály, mint 
földes ur, impctrált, de ugy mint lakatlan puszta 
helyet. E szerint mostani oláh lakosi csak a 
niult században települhettek oda. 

Csapó ott fekszik, hol a Kerelőtöl kezdve 
délirányban folyó Maros ez irányból északnak 
csap át, s azért a falu nevét is a folyam ez át- 
csapásától származtatják. 

Csapó lo32-ben Thape lo34-ben Kapov 
névén mint önálló egyházközség fordul elő '). 

Csapó múltját tovább nyomozva legfölebb 
némely családi viszonyok és leszármaztatások 
— nem éppen érdektelen — adataira akadunk, 
így 1440. apr 13án Herepei Márkus és Bála Gy. 
alvajdák Sz. - Lászlóról rendelkeznek a kolozs- 
monostori conventhez, hogy Hedviget (Advigam) 
boldogult Bogáthi János leányát visszahelyezzék 
az őt örökösödési jogon illető Küküllö várme- 
gyei Csapóba, melyet atyja halála után kendi 
Baládfi Péter fiai elfoglaltak. A megrendelt be- 
iktatás a Baládfiak ellcumondásával meg is tör- 
tént '). 

1504-ben csapói Buro Istvánt .statuálja ugyan- 
csak a kolozsm. convent Csapón nyert két job- 
bágytelekbe, melyet szenlgyíirgyi és" bozyui Péter 



') Ugra sokadalmai tartatnak Rozália és Vitályiis 
napján. Az engedélyezési okmány megvan eredetiben 
TTgrán g^r- Haller Györgjnél. 

') Lásd e munka IV. kötetében. 

') A pápai dézniák rcgestrumában a kiikiilliji ar- 
chidiaconatiisban az 1332. év rovatában Hlii lapon igy: 
„Petrus Sacerdos de Thape solv. 20 denarios." — Az 
1333. év rovatában 638. lapon ; „Petrus sac. de Kapov 
solv. 11 denarios." 

*) A kolozsm. conv. levélt. XVI. 507. alatt levő 
eredetiből közli Kemény Józs. App. dipl. Tian. V. 186. 



gróf Erdély akkori vajdájának engedélyével ne- 
mesi curiává alakított át '). 

1570 ben mint íVihirlokost Baladli Gábort-') 
és Porkoláb Andrást találjuk Csapi'm. Később a 
Baládli Magdolnát nőül veit Szalánczi Györgyöt, 
kit Bátbori István, mevt Békés ellenessé volt, 
niegjutMÍmazütt ''). 

Báthori Zsigmond pedig lő'.H.Jien, ndid a 
töröktől való elszakadás egyik ellenzőjét elfo- 
gatta, s bár a kolozsvári vérengzéskor feje mentve 
lett; de a fehérvári szolgai országgyűlés (apr. 
16-án) javait confiscálta ')• Mint csapói birto- 
kost találjuk még Bagdi Miklóst az ő nyoi,nálian 
pedig a Tordai és Kun családot ■'). Különben Csa- 
pón még most is nagyszámú forradalom előtti 
nemesség lakik, kikkel a magyar lakosságszáma 
200 körül van. Fíaládti Gábor idején az akkor 
tisztán magyar falu lakói mind unitáriusok vol- 
tak ; de .Szalánczi György reformátussá levén, a 
falut is átvitte. Szalánczi György unokája, Sza- 
lánczi István épitette, a reformátusok most is 
meglevő templomát I67(j-ban ''). 

Csapó fejlődési történelmét nyomozva, közelé- 
ben két oly megsemmisült községet találunk, mely- 
nek lakossága legalább részben Csapóra települt. 

E községek egyike Kisfalud, mely a 
Csapótól délnyugatra eső azon magaslaton fe- 
küdt, hol most Csapó temetői vannak. Tehát a 
megsemmisülés hazája az egykor pezsgő élet fe- 
lett ; s hová azok temetkeztek : ott most a min- 
dennapi életküzdelmei állanak előttünk ! Kicse- 
rélődik minden ! S a hol ma a sirásó gödröt váj 
egy emberi romnak : ott megtalálja, a múltnak 
még el nem porlott maradványait; az élet visz- 
szaköveteli jogát ; a romok fölelevenedni látsza- 
nak, s diadalmat ül a feltámadás, az újjászüle- 
tés : midőn a múltnak sirja felett nyit az emlé- 
kezet virága. 

Kisfalud nyoratalauul eltűnt, ma hiában ke- 
resnők; de egykori lételéről nemcsak a hagyo- 
mánvok, hanem i)iztos történelmi adatok is ke- 



') Eredetije a kolozsmon. conv. levélt. XVI 532. 
közli Kemény Józs. App. dipl. Trans. VIII. 45. 

'-') Ki valószínűleg íia volt azon Balátfi Ferencz- 
nek, kit 1566-ban, midőn János Zsigiiioud Szolimán 
elébe készülne, a Toi'dán máj. 28-án tartott országg.vii- 
lés a keresztesmezei tábor vásárbirájává nevezett. Lásd 
Erd. Tört. Tár I. 5!). 

') Szalánczi sógora, Badláfi Gábor Békés pártján 
levén, a szentpáli csata után testvéréhez, Szaláncziné- 
hoz menekült; Baládli és Szalánczinó csapói jószága is 
confiseáltatott, hanem Szalánczi kegyelmet nyert, ugy 
mindazonáltal, hogy uj adománylevelet kellett saját 
(Szalánczi) nevére venni. Adatok a .Szalánczi-család le- 
velei közt. 

') Szalárdi .■^Ir-knni. és Törvénycz. Enl. Tört. tára 
IL 51 

^) A Tordai ág birtoka a Magv,-nnis/,.igi-(')l bcszár- 
mazott Tiiri')czi Jánosra ment ;li. nii\.l ./. rordai Sa- 
saimat vette nőül. A Kun ág biil"ka jirdig leány-ágon 
gr. Lázárok, b. Prinyiek és Keczeliékie ment át. 

*) A mint a templom fölepén levő ezen felirat mu 
tatja: „Ad majorem Dei Glóriám Hoc opus lacunaiv 
e.\ornari curavit Gen. Dom. Ste. Szalánczi de Szén. Ta- 
más ac consors cjusdem Genero. Dna Juditba Nagy de 
Vizakna proprys suis sumptibus Anno Dni 1676 die verő 
24 mens. Marcy." A templomot még egyszer kiujitotta 
1743-ban Szalánczi László és neje Pap Sára, mint azt 
egy másik felirat jelöli. 



zeskednek. Iüv Kük üllő vánnegye réiji jeüvzíi- 
kiinyvcihi-n ^yukntii találjuk a magokat Kisfa - 
Indiól irt Kisraliuiiakat, iiiiut e v;imief;yc kivá 
liilili iiivataliKikait (alisiiányait, IViji-nyzoif). — 
' •kiiiáiiyiiai;' clötorilul 14!iX-ljai), iiiidöu I5(iííátlii 
László radiii'itlii J(is7.ái;ál)ril !• scssiot kisraliidi 
Thariiok Bálintnak idád >^t i alanyért ' i : tii\álil)á 
l;");Mi-ban, luikor BátJKiri Zsiymund a rarlnc'itlii 
uradalmat hiiszti kapitány és mármaiioi ((iisi)áu 
Koruis (íáspániak adván, a mint a raduúllii vár 
hoz tartozó faluk előszámláltatnak, azok közt 
ott találjuk a Csapólioz küzel fekvő Kisfalu 
dot is-"). 

I(5(i7-ljeu Alia Farkas kezéről Kákóczi Zsig:- 
mondéra me^y át-'); Kii 7-ben. midőn a Kornis- 
tól coutisealt radnótbi dominiuin réeln Simonnak 
adatik, ismét említve van Kisfalud '). 

ll)50-ben Rákóczi György nejének Báthori 
Zsófiának adományozza és elöfordíd legutoljára, 
de mint praedium, lG62-ben azou adománylevél- 
beu, Uielylyel Apafi nejének ajándékozza a rad- 
nótlii uradalmat '1. Itt eltűnik neve; hagyomány 
szerint, a kuruez világkor pusztult el és lakói 
Csapóra buzódtak. 

A másik Csapóhoz közel fekvő megsemmi- 
sült, vagy inká'bb Csapóba beolvadt falu: Csapó- 
Szent - 6 y ö r g- _v, melynek lételéről szintén tör- 
téuefi okmányokon alapuló tudomásunk van. így 
János királynak láSé-ben Sz.-Imre napiján Fe- 
hérvárról kiadott uj donatiója és rendelete alap- 
ján Tóth Mihályt és Gáspárt ndnd két nemre 
beiktatja a váradi káptalan Csapó -Szent 
György, Dátos és sok más falukba''). 

ir)S4-ben csapó-szent-györgyi Csergedi Gy. 
niitán veszti el csapó-szent-györgyi, lekenezei. 
oláh (léllői és gyúlási jószágait, azért mert Csa- 
piul Székely vagy Faragó Bálintné nyelvét ki- 
vágatta. Ezen elvesztett jószágokat Báthori Zsig- 
mond ez év sept. 2(j-án Fehérvárról Kendi Fe- 
rencz tanácsosának adományozza '), kinek kezé- 
ről a radnótbi uradalommal együtt Péchi Simon 
birtokába megy. Féchi Simon l(i.'ÍO-baii Csajió 
Szent-Györgyöt Kornis Zsigmondnak adja 
el; Rákóczi György KJöH-ben azt, mint a lad- 
uófhi kastélyhoz tartozó talut, visszaváltja Kor- 
nis Fereueztrd, s nejének Báthori Zsófiának adja. 
lG6".?-ben az Apafiak kezéből az Almádi család 



') Lásd Kemény József gj^üjt. in Aff. 148. F. ser. 1. 

-') Lásd ez adouiáiiylevelet Kemény Józs. gyiijt. 
szerin^ a tiscalis levélt. 148. ser. 7. 

') Ugv.inott ser. 8. 

*) Ugyanott 148 F. ser. 9. 

^) ugyanott 147 C. 

") Lásd giib. levélt. Tians. conv. T. IIL 138. lap. 

') Fehérv. kápt. Liber Reg. Sig. Báthori 1. 391. 
1607-ben csapó-szentgyörgyi Somlyai Mátyás Koppándot 
nyeri Bákóczi Zsigmondtól, mint azt alább Kojipánd 
leirásánál kimutatjuk. 



birtokába megy: ők birják egészen lG9r)-ig, 
midőn Almádi István febr. 13 áu egész Csapó- 
Szent-Györgyöt, két sessio kivételével, Sárosi 
Jánosnak adja el őíKJ frfért '). Tehát ekkor - 
mi\cl sessiókról van szó — még lakva volt. 
l gy látszik azonban, hogy a bekövetkezett Rá- 
kóczi mozgalom alatt megsemmisült; mert bár 
ezután is találkozunk még néhányszor nevével, 
de már többé nem mint faluéval, hanem csak 
mint praediuméval -). És ha már most a törté- 
neti nyomozás teréről a táj rajzi nyomozás terére 
lépünk, feltaláljuk ott is Csapó- Sz.-G y ö rgy- 
n e k észlelhető nyomait : Csapóval szemben 
(kissé alább) a Maros jobb partján a Hajórét 
felett levő, s a Marostól körülfolyt Csűr rét 
nevű magaslaton, hol a szántóföldeken épület- 
nyomokat forgat fel az eke. Kissé hátrálib, egy 
kerek dombocskát ma is Te m p 1 oni h e ly ne k 
neveznek azért, mert Csapó-Szent-György tem- 
ploma ott feküdt. E templom alapfalai még most 

I is látszanak ; az egész dombot fedél cserépdara - 

t bok: ragacstöredékek (cement) és meszes kövek 
borítják ; sőt még az is kivehető, hogy a tetőn 
feküdt templomot egykor védfal is kerité ; de a 

I mely még sem tudta mcgvédiii e falut a meg- 
semmisüléstől. Védjük meg tehát e lapokon leg- 

1 alább emlékét, összehordva azon romtöredekeket, 
felemlítve azon adatokat, melyek egykori léteié 
röl tanúskodnak. 

Csapónál szakad baljjartilag a Marosba azou 
kis patak, melynek hegyek közé bemélyedő völ- 
gyében Oláh Koesárd és Bábába] ma 
nevű nagyrészt oláhtd; által lakott helységek fe- 
küsznek ■). Pedig hogy a XIV. század elején 
mindkettő katholikusok, tehát magyarok által 
lakott önállíí e.gybázközség volt, azt a pápai 
dézmák regestrumából láthatjuk, hol az loo2. 
év rovatában a 613. lapon e/.eu bejegyzést ta- 
láljuk : „Petrus sac. de Koárd solv. i'i* denarios"' 
és ugyanezen év rovatában G15. lapon: „Joau- 
nes sac. de Babalhalma solv. '20 denarios", hogy 
jiedig ezek *) nem mások, mint ezen Koesárd cs 
Babahalma, az kétséget nem szenved. 

') Kemény Józs. szerint a ti-icalis levéltár 510 D. 

-) 1712-ben a csapószentgyórgyi veteiuény-dézma 
fe'ett perlekedik a radnOthi piovisor, Szákonyi János 
Almádival ; tehát még ekkor is lakosaknak kellett ott 
lenni. Azután hosszas perlekedés folyt a csapó-szent- 
györgyi praediiim felett Sárosi Ilona (Dániel Féteméi, 
a fejedelemné (II. Apafiné) és az Almádiak közt, mely 
a fisciis javára dőlt el. (Lásd az adatokat Kemény Józs 
szerint a tiscalis levéltárban.) s azért annak határa ma 
is Radnóthhoz, illetőleg a radnóthi uradalomhoz tar- 
tozik. 

*) Oláh-Kocsárdon, minden o 1 á h o s neve mellett 
is, lakik vagy 4Ö magyar ; Bábahalmán. minden magyar 
neve mellett, alig néhány. A magyarságnak e falukból 
való kiveszését is a katholicisnius és a jobbágyi vi- 
szonynak lehet feltudnunk. 

*) Melyek a kUküllöi archidiaconatusba surozvák. 



40 



IIT 

Ti a (1 11 ó t li. 

A radni'itlii k.asti'lylniz fii/.üdü i'iuli'kck. Kipa lunii elülök, Rákiuizi-szölő. KailiK'itli-tdii iMJinai telep, r('iiiiai i'if 
M.-Keies/.tiiilól idáig. Kadiuith néveredete. Kadnóth régi birtokosai ; a kastélylyal egyberiizüdü történeti escmé- 
iiyek, Rákóczi György. Apafi és Kákóezi Fereiiez Radiiothoii. az itten tartott országgyűlések. Az erdélyi fejede- 
lemség fénykora s itteni megaláztatása és vége. A kastély építése, alakja, feliratai. Országgyűlési terem. Radnóth 
helység régen \áros ; a reformátusok ódon egyháza, sírkövek, Sályi és Déég, a Lekenczepatak völgye. Mezö-Bodon' 



A Maro.s közép völgyének egyik legérde- 
kesebb, legnevezetesebb pnutjalioz érkeztünk. — 
S nem kétlem, hogy mindenki kellemesen lesz 
meglepetve, midőn Csapóról lefelé íitazva, a 
Maros egy kanyarulatánál — az addig kies ber- 
kek állal fedett — Hadnótbot megpillantja; 
mintegy lekötve áll meg, liogy nyugodtan élvez- 
hesse azt a gyönyört, melyet a tájkép ingyen 
nyújt mindenkinek, ki csak némi fogékonysággal 
bir a természet szé|)ségei iránt, s melynek bá- 
ját — mellékelt képünk — csak igen halvá- 
nyan képes visszaadni. (Lásd a tí. lapon.) 

A Marosnak széles és úszó tutajokkal tar- 
kázott fénylő tükre felett, egy ódon várkastély- 
nak lünnek fel magas bástyái, szeszélye-i kür- 
tői ; egy ódon kastélyé, mely egykor fejedelmi 
udvar fényében pompáztjtt, melyhez történelmünk- 
ből annyi emlék van kötve, hol országgyűlések 
tartattak, s az oiszág sorsát irányzó intézkedé- 
sek mellett hadsergek gyülekeztek e határoza- 
toknak érvényt szerezni ; a hazát vész ellen meg- 
védni. 

Vau-e magyar, legalább olyan, ki a törté- 
nelem tanítását tígyelemmel kisérte, ki ne lelke- 
sülne ezen annyi szent emlék felelt őrködő var 
kiislély látásánál, melyhez főként a honunk töi- 
ténehnében legszebb korszakot alkotó Kákóeziak 
korából annyi felemelő esemény varázsa van 
csatolva. Ott vau az ódon kastély kormos, sötét 
falaival ; ostromokat látott erős bástyáival : a 
mint a kis hazánk üterét alkotó méltóságos fo- 
lyamnak ragyagó lapján visszatükrözi szeszélyes 
idomait; mintha azért akarná igy kettős alak- 
ban felmutatni magát, hogy jelen kisszerű elha- 
gyatottsága mellett, legyen ott a múltnak fény- 
löbb, szebb képlete; azon tüneményes, vizi kép, 
mely rezgő ragyogványával oly tündéries vilá- 
got tár fel, mely homályos körvonalokba olvad 
át: mint a múltnak költői félhomályba vesző 
jelképe. A régi dicsőség és idő terhe alatt ros- 
kadozó vén kastély körül ott vannak az örök- 
életet jelképező, a szebb remények szinébe öltö- 
zött zöld berkek, s hogy a festői ellentét se hiá- 
nyozzék, ott a háltérben magasul fel a Maroson 
túli lí ipának sajátságos idomú és szinezetií 



magas lánczolata '), mely minden kopársága mel- 
lett is, zápor által vésett mély árkaival ; sötét 
árnyakat vető szakadásaival, festői hátterül szol- 
gál a kép gyönyörű előterének. Kopár, tenyé- 
szet nélkül vabj oldalán ott van egy zöld folt, 
mint kiemelkedő oáz : egy zamatos bort nyújtó 
szőlőtábla, melyet — mivel Rákóczi György ül- 
íettete — még ma is R á k ii e z i - s z ő 1 ő n e k 
nevez a nép ; talán azért, hogy ez imádásig sze- 
retett, e történelmünkben vezérszerepet játszott, 
ezen régi és elfelejthetetlen dicsőségünkkel azo- 
nosult családnak neve ne csak a romladozó, mú- 
lékony építkezésekben, hanem az évenkiut meg- 
újulva életet lehellő tenyészetben is képviselve 
legyen ; hogy azon nemzeti szellem, mely e csa- 
ládot halhatatlanná tette történelmünkben, azon 
gyümölcs nedvében nyerjen magához méltii ki- 
lejezést , hasonlatot , melyről lantos költőnk 
éneklé : 

„Törjön is mind ég felé az, a mi gyöngy : 
Hadd, maradjon gyáva földön a göröngy." 

A tájék regéuyessége ; a felemelő, bájos 
fekvés, s a magyar történelmi emlékek mellett: 
vannak, kik „R a d n ó t h nevébe z" még sok- 
kal régibb korba felható classicitás dicsfényét is 
csatoljak, állítván, hogy Patausia, a Severus 
császár által alapított fényes római telep: Kad- 
nóth helyén feküdt volna. Ez azonltan, még nin- 
csen teljesen constatirozva; bár arról, hogy Kad- 
nóth tájékán a római uralomnak volt álláspontja, 
több nyom keze.«kedik. Mivel pedig mások sej- 
telme s kutató vágyam visszavitt e távol korra, 
lássuk Róma uralmának e tájon fellelhető, bár 
csekély, de mégis észlelhető nyomait. 

Azon fő íitvonalt, mely Apulumból a Maros 
és Nvárád mellett egész Mikbázáig (s talán 



') A Ripa merészen felemelkedő elöfokát képezi 
a lekenczei völgy Marosra néző torkolatának, melyen a 
Marosszékhez tartozó lekenczei, mezö-madarasi és bándi 
tavak pataka foly le. I'^öldrajzi j(izan felosztás szerint. 
Marosszék határvonalául ennek kellene szolgálni , a vi- 
dék tájrajzí alaknlá.sa legalább ezt jelölte ki természe- 
tes hat:lrként. 



ti>vább is) felvonult, ni:ir c mnnk;i IV. kötetében 
uyonioztuk. Kvcimozásunkat ott liagytiik el, hol 
ezen addig a Maros l)alpartját követett íit, a 
inaros-keresztiiri liidföntd (vai^y állii tábornál) két- 
felé ágazva, a Maro.s niidkét partján baladt föl- 
felé. Hoiry ott tett nyomozásom megszakadva 
ne legyen, liogy ezen útvonalnak csak töredé- 
kcsen ismert menete meg legyen jelölve : bogy 
a jövő tudományos kutatásainak legalább irányt 
nyújthassak : szükségesnek látom ez íitvonalt 
lefelé is követni. így tehát, annak ilaros-Ke- 
rcszturnál, illetőleg Lőrinczfalvánál elhagyott ve- 
zérfonalát felfogva, egész idáig levezetjük. 

A Nyárád torkolatja előtt elhúzódva, a Ma- 
ros völgyének áradatmentes déli oldalán, a he- 
gyek alján vonul; csak itt-ott mutatva homályos 
nyomokat; arról azonban, hogy alább, a kerelői és 
sz.-páli határon eltűnik, azt kell következtetnünk, 
hogy a mostani országutat annak vonalára épít- 
tették ; de alább U g r á n á 1 már ismét felötlik 
Horgos nevű réten, honnan a temetőn hátul 
levő udvari lábot átszelve, az udvari (gr. Haller 
György) rsürös kerthez száll le, mig alább a 
Kövesüt ra járok') nevű dűlőn ismét ma- 
gaslatra emelkedik, s az A kaszt i) fá nál nevű 
helyen átmegy a csapói határra, hol Girláhon 
átvág a Kapus nevű szőlőhegv északi aljába: 
onnan a liadnóthtól délre eső Kováeshalom- 
hoz; onnan a Kiivetses útján, Szélkuti 
[lataknál, Denyán hidjálioz ; honnan a Fel 
járok túlsó végéu a kuty falvi határra me- 
gyén át. 

.Alkalmilag, Kutyfalvától majd tovább fog- 
juk nyomozni; most Kadnóth tájékán kutatjuk 
azcm maradványokat, melyek nyomán azt lehetne 
sejtenünk, hogy azok állitása, kik itt római te-- 
leipet keresnek, némi .ilappal mégis birhat. Mivel 
pedig e téren iránytadó történeti adatokkal nem 
birnuk, a történelem segédtudományának : a 
régészetnek kellene világító fáklyáját kitűznünk. 
.Azonban arra, hogy ez, a távol, sötét korra ho- 
málvt oszlató fénysugárt terjeszbessen, rendsze- 
res ásatásokat kellene tennünk : fujdalom, ezt 
eszközölni nem levén hatalmunkban és erőnkben : 
jelöljük ki legalább a jövő számára azon helyet, 
hol az ily ásatások remélhetőleg a kívánt ereil- 
ményt mutatható felfedezésekre vezethetnének. 

Ha Kadn<Jtlion csakugyan volt római telep, 
az nem feküdhetett volna a Maros áradatának 
annyira kitett mostani Radnóth helyén, azért sem, 
ni(jrt ez esetben a római út, melynek ezen tele- 
[let okveíetlen érinteni kellett, Radnóthnak irá- 
nyulna. E szerint tehát a követelt coloníát a 
a Radnóthtól délre eső azon magaslaton vagy 
határrészen kell keresnünk, hol a római út át- 
vonult, és ott a már fennebb említett Kovács- 
halomnál, a mezőn levő udvari csűr és gaz- 
dászati épületek háta mögött, van is egy hely, 
hol az eke naponta római tégla, cseréptöredé- 
keket, s nagyszámú római érmet forgat fel. — 
E lenne tehát a hely, hová a radnóthtáji római 
telepet helyezhetjük; azonban, hogy ott valóban 
Patausia feküdt-e"? annak eldöntésébe itt nem 

') Mely elnevezése a határrészuek éppen a római 
utrúl vette nevét. 



elegyedem ; mert csak rendszeres ásatások, vagy 
talán véletlen is ') vezethetnének oly felfedezé- 
sekre, melyek ezen kétséges kérdést íelfejtö ada- 
tot nyújthatnának. Azért itt e homályos nyomo- 
kat mások behatóbb s alaposabb észlelésébe 
ajánlva, mi Kóma követelt Radnóthjából átlé- 
pünk a magyar történelem Radnóthjába, hol tör- 
ténetnyoraozásunkkal és kutatásainkkal biztosabb 
taliijou mozgunk. 

Radnóth nevét, a hagyományok szerint, 
ily nevű, legelőbb idetelepült őstől nyerte ; és 
ez a helységnek ösies haugzatü neve mellett az 
által is támogatva látszik, hogy fennebb a Ma- 
ros mentén (Régen körül) ott találjuk Radnóth- 
fáját, mi Radnóth nevű ember által ültetett fát 
jelöl. 

Alig van birtok, mely aanyi kézen ; hely, 
mely annyi viszontagságon ment volna át, mint 
Radnótii ; éppen ezért, áldozzuk az itt következő 
lapokat érdekes történelmének, és birtoklási vi- 
szonyainak rövid, krónikái elbeszélésére. 

Az 1383. év az, mikor Radnóth nevével leg- 
előbb találkozunk ; illetőleg ez év az, a melyig 
története felkutatható ; s a melyen túl már ok- 
mányok nem állanak rendezésünkre. 

Ez évben a dévai és létai várnagy Miklós 
fiait: Jánost és Istvánt statuálják a rad- 
nóth i jószágba -). 

1385-ben Domború László, Zomorduk Péter 
és Scholastika asszony iKerogj János özvegye), 
mint Radnótlii Miklós unokái statuáltatuak a 
radnóthi uradalomba '). 

1451. aug. 1-én Budáról Hunyadi János a 
radnóthi révnél három uy íUövés hosszúságú 
és ily széles helyet adományoz Bogáthi Péter- 
nek, melynek birtokába a kolozsmonostori con- 
vent által be is iktattatja*). 

14G l-ben 8zentiványi György és Gebarth 
Benedek alvajdák Radnóthra országgyűlést hir- 
dettek ■'). 

1498-ban Bogáthi László a radnóthi ura- 
dalomból 9. sessiót elad 80 aranyforintért kis- 
faludí Tárnok Bálintnak ''). 

1529-ben két országgyűlés tartatott Rad- 
nóthon ; egyik január hóban, mikor a püspök 
Gerendi hívja össze a három nemzetet ; a má- 
sodikat septemberben Báthori István, Zápolya 
erdélyi vajdája, tartja szintén Radnóihon, hon- 
nan sept. 9-én felhívja a szászokat hódolatra, s 
midőn azt tenni nem akarták, Kun-Kocsárd 
és N y u j 1 d i G e r g e I y alatt serget indítván 
ellenük, őket — nem minden ellentállás nélkül 

•) Akkor midőn megérjük, hogy az ily véletlenül fel- 
merülő míimaradványok, feliratok, érmek stb. el nem 
vonatnak a tudoraányos észleléstől. 

') Eredetije a fehérvári káptalanban, másolatja Ke- 
mény Józs. gyűjt. Trans. Poss. 

') Ugyanott. 

*) Eredetije a kolozsm. conv. levélt , honnan közli 
Kemény Józs. App. dipl. Tr. VI. 17. 

=) Kosa Zsigm. „Ue publ. part. Trans. adm. civile 
pt milit. sub vojvodis" czimii, Bécsben lSl6-ban meg- 
jelent munkája 49. lapján, és „Erdély országgyűlései a 
vajdák alatt", irta Vass Józs. Pest 1869, 88. lap. Végre 
Arpadia III. 41. 

^) Eredetije a fehérvári kápt. Kivonatban Kemény 
Józs. Regestra arch. II. 307. Kézirat az erd. Muz. 



— luulolatia szoritil '). Ezon országgyUlóseu Já- 
nos kiiályuak a l'ortával való szövetsége is tár- 
gvaltatott. 

Iö40-l)en sz. László najtján János király 
Szász-Sebesen adománylevelet ad ki, melyben a 
líadnóth és Dégh közti „Csigás TlierC nevti 
birtokot, gibárti Keserű Mibály kérésére: Kad- 
uótbi János és Annának niiud két ágra örök 
joggal adományozza -). 

l54o-ben a febérvári káptalan a radnótbi 
Kastélyt és bozzá tartozó falukban ') levő birto- 
kait Hogátbi Jánosnak anyjára Bánti Magdolnára 
(özv. Keserű j\Iibálynéra) ennek leánya Orbai 
Miklósnó és Keserű Istvánra ruházza át, minek 
többen ellene mondanak *). 



15r);i-ban sz. Tibor napján, a febérvári káp- 
talan eUttt^ Uogátbi János egyességre lép any- 
jával: Báiíli Magdolnával, üzen egyesség-levél- 
"ben Bogátbi János kinyilatkoztatja, miszerint 
tekintettel arra, hogy anyja a radnótbi kastély- 
hoz tartozó tö!)b jószágot visszaváltott ; tekintet- 
tel arra, hogy Bogátiii Gáspár özvegyének ho- 
zományát 8ajátjál)ól űzette ; más részről, a rad- 
nótbi kastélyt uj eröditvényekkel látta el, vár- 
nagy s fegyveresek tartására — melyeket a 
zavaros időkben nagy számmal kellett tartani, s 
másunnan, jelesen a vingárdi kastélyból ide- 
vonni ; mindezek fejében a Raduótb és Dégh 
közti Csigás The rét tartozandóságaival 
együtt, anyjának Bánfi Magdolnának, Keserű 



sw 




A i.idiiotln k-isli'l\ .1 luttdljin cmclketlo Kip.nal (K.ij/ Unstnly JJ 



') Lásd Vass József „Az erdélyi országgyűlések a 
vajdák alatt". Pest IStSO, 93. lap. Kővári Erd. Tört. 111. 
28—29. laj). Eder Not. ad Sim. (iS— 140. 

-) Eredetije a fehérvári kápt., másolatja a fiscalis 
levélt. 148. F. ser. 2., vonatkozás Kemény ijózs. Trans. 
I'dss. raduóthi rov. 

'') Előszámláltatnak a kastélyhoz tartoző faluk is, 
melyek a következők : Dégh, Balástelke, Kis-Sáros, 
Lándor, Czintos, Szent-Jakab, Oroszi és a fenn már em- 
iitett Csigás tere. 

*) Az ellenmondi>k Bogáthi Imre, Fereucz, An- 
drás, Gáspár, Boldizsár, Klára (Kendi Antalné) és Bo- 
gáthi Anna (panithi Alárdi Miklósné). A statutoria meg- 
van eredetiben a feliérv. kápt., másolatban a Hsc. le- 
vélt. 148. K. Kivonatilag közli Kemény József Trans. 
Poss. Eadnóth rov. 



István és Katalin testvéreinek inscribálja •iOOO 
aranyforintért'). 

Nevezetes ezen pont azért, mert abból lát- 
hatjuk , hogy Radnótbon a mostani, Kákóozi 
György által épített, kastély helyén már előbb 
tekintélyes vár állott, melyet Bánti Magdolna 
megnagyított és felfegyverzett. 

ir)54-beu, midőn a fehérvári kápt. a fenu- 
nevezetteket statuálná: Bogáthi Imre maga s Bo- 
gátbi Gáspár, Miklós, Ferencz, András, Boldi- 
zsár, István, s nővérei Klára (Kendi Antalné) 

") Eredetije a fehérvári kápt. Elencli. T. 2. Nr. 13. 
Kivonatilag közli Kemény Józs. Kegestra Aroh. 11.308. 



Bi)rl)ára és Anna (Alárdi Miklósiié) nevökbeu 
ellent mond '), minek következtében, ufry látszik, 
lii)f;y UMíliintii és tartozandúsáj;ai a bogáthiak 
ke/.cben maradt, mert Bogáthi Gáspár Békés 
jiartján lévén, a szentpáli vereség után, 1575-n 
Kolö/.svártt fejét és vagyonát veszté -) ; ekként a 
radniithi kastély a íiscusra szállván. 

15S7-ben Hátliori Zsigmond a raduóthi vá- 
rat (Castrum) tartüzandóságaival uj donatioval 
Kendi Fireneznek, s mindkét nemen való utó- 
dainak adja, melynek a Bogátliiak ellene mon- 
danak ^} ; de uj birtokosa nem sokáig birja, mert 
a nagy hazatinak, kora legkitűnőbb szónokának, 
az ország helytartójának, radu(ithi Kendi Fcrenez- 
nek, ndvel a töröktől való elszakadiist ellenezte, 
lölH-ben sepl. 12-éu Gyalu várában tejét vétette 
a kegyetlen Báthori Zsigmond ; s ekként elkob- 
zott vagyonával együtt, Kadnóth is visszaszállt 
a fiseusra. 

A fejedelem a várat és várost 1594-ben 
nov. 5-én a gaz kegyetlenség egyik főtényezöjé- 
nek, Geszti Ferencznek és neje Horváth Annának 
adományozta Déva várával együtt *). De a ne- 
mesek ártatlanul kiontott vérének árán kajánul 
szerzett birtokot Geszti nem sokáig bírhatta ; 
mert 1505. május 11 -én Déva várában méreg 
által elpusztulván, következő 

1596. évben Geszti özvegye (Horváth Anna) 
Komis Gáspárral férjesülvéu, az első férjéről rá- 
maradt dévai, ilyei várát és branyicskai kastélyt 
Báthori Zsigmondnak visszabocsájtja, miért ez 
neki és férjének adta éltükre a radnóthi kas- 
télyt és várost minden tartozandóságaival, kivéve 
Jövedicset V). Ekkor fordul elő Raduóth legelőbb 
város néven, bár arra, hogy várossá mikor lett, 
mi adattal sem birunk. Koriiis Gáspár sem so- 
káig birta, mert ezen ingatag jellemű ember, ki 
az ország ellenei : Mihály vajda és Bastával 
i'zimborált, lG(Jl-ben Básta vallonjai által é])pen 
akkor öletett meg, midőn houcUenes érzelmeiért 
szenvedett görgényi fogságából való kiszabadul- 
tával Bastához sietett '"). Ez idötájat Eaduóth új- 
ból a Kendi család birtokába van '), mert 1600. 
Kendi Fereucz Radnóthot pauiti Alárdi Ferencz- 
nek hagyományozza^), minek leánya Zsófia el- 
lent mond, még pedig ugy látszik eredményesen, 



') Fehérvári kápt. T. 2. Nr. 13 (4), és Kemény 
Jüzs. Eegestra Arch. II. 308. 

") Bethlen Farkas Hist. II. 332—380. lap és Szalay 
I. 233. 

^) Névszerint Bogáthi János. András és Boldizsár. 
Ezen nova donatio megvan eredetiben a fehérvári kápt., 
másolatban Kemény Józs. gyűjt., hivatkozás a tiscalis 
levélt. 148. F., kivonatilag Kegestra Art-h. II. 308— oOl". 

*) Lásd Kemény Józs. ugyanott. 

') Ezen 159tí-ban karácsony utáni csütörtökön kia- 
dott adománylevél megvan eredetiben a kolozsm. levélt., 
másolata tisc. levélt. 474. Y. Kivonatilag Kemény Józs. 
Trans. Poss. Radnóth rov. 

•*) Kővári Erd. Tört IV. k. 121. lap. 

') Kendi Zsófia (Ferencz leánya). Bogáthi Meny- 
hértné protestál I60ü-ban az ellen, hogy atyja végren- 
delete, melyben a radnóthi kastélyt paniti Alárdi Fe- 
rencznek hagyta, érvényben maradjon. Ezen protesfatio 
eredetije a kolozsm. kápt., másolata lisc. levélt. 148. 
G., ser. 3. Kivonatilag Kemény Józs. Tran. Poss. Rad- 
nóth rov. 

") Kemény Józs. Kegestra arch. 11. 312. 



mert nemsokára ugyanezt Zsófia férjének Bo- 
gáthi Menyhértnek hagyja '), melynek birtokba 
vételét 1605 ben sepl. 2il-án Bocskai a székely- 
kocsárdi (Kochyard) táborhói kiadott adomány- 
levelével biztositá. Eiiben előadja, hogy Bogáthi 
Menyhért azon sajnos időszakban, midőn hazánkra 
a német zsarnoksága nehézkedett, de később is, 
nevezetesen Segesvár ostrománál és bevételekor 
hősileg harczolt, azért neki, nejének Bánfi Mar- 
gitnak és utódainak iuscribálja li',0(X) frtért a 
raduóthi kastélyt, várost és ahhoz tartozó (név- 
leg előszámlált) 15 falut, melyek a hazájától el- 
|iártolt, s akkor is Prágában az ellenséggel czim- 
boráló Kornis Boldizsár nótájával szálltak a fis- 
eusra. Adományozza annyival inkább, mert a 
jutalmazottnak atyja Bogáthi Boldizsár a rad- 
nóthi uradalom végett előnyére kiütött pert foly- 
tatott a bitorló Kornis ellen -). Ennek következ- 
tében következő 1606. évben Bogáthi Alenyhért 
és neje be is iktattattak a radnóthi uradalom 
birtokába. De Bogálhinak hamar bekövetkezett 
halálával, özvegye Bánfi Margit Alia Farkashoz 
menvén nőül, ez úton Alia kezébe kerül, ki 

1607. neje beleegyezésével Radnóth várát és 
városát tartozandóságaival minden jogfentartás 
nélktil Rákóczi Zsigmonddal elcseréli a Lápos 
vidéki W i 1 m a, R o g o z és P o s o r i t e-ért ■*). 

160S-ban oct. 26-án Báthori Gábor, a trónra 
jutásában nem kis érdemet szerzett Kornis Bol- 
dizsárnak (Gáspár liánaki adományozta éltére 
Radnóth és sz. Benedeket, zászlós-urasági kivált- 
sággal és közterhek alóli mentességgel ') ; visz- 
szanyerte azért, hogy egy év múlva, fejével 
együtt elveszítse, ugyanis következő 

1609. évben a csapodár, s élvvadászó feje- 
delem, a többek közt, Kornis Boldizsár szép ne- 
jére vetvén szemeit, a sértett férj. Kendi István 
s másokkal a beszterczei országgyűlésre menő 
fejedelem megölésére esküdtek egybe. A Széken 
végrehajtani akart merénylet meghiúsulván, Kor- 
nis elfogatott, s jul. 11-én Kolozsvárit lefejezte- 
tett 'j : Mikó Ferencz ezen gyászos véget ért 
tragédiát részletesebben adja elő ''), s annak 
első jelenetét Radnóthon eljátszottnak mondja, 
midőn elbeszéli, hogy Báthori a beszterczei gyű- 
lésre menvén, több felé betért vendégeskedni, 
mulatozni, a többek közt Radnóthra is Kornis 
Boldizsárhoz; s ott, mint fiatal ember, felgerjedt 
Kornis feleségére, miért a féltékeny férj boszut 



') Fisc. levélt ugyanott ser. 4. 

") Adománylevelét és statutoriát közli Kemény Jó- 
zsef App. dipl. Trans. XV. De ezen az uradalomhoz tar- 
tozó főrészen kivül Benkő József szerint Jeddi és Ba- 
logh-féle másik jószágrész is volt. ezeket bírhatta Bocs- 
kai s ezeket hagyhatta végrendeletében Nyári PálnaL 
Mindazt Benkő Spec. Tran.-ban mondja. 

^,1 E cserelevél eredetije a fehérv. kápt., kivonati- 
lag Kemény Józs. Eegestra Arch. II. 310. — lt>06-ban 
Bocskai végrendeletében Radnóthot Dévával Nyári Pál- 
nak hagyta és igy vagy két fajta jószág volt e tájt 
Radnóthon, vagy Bocskai végrendeletének e pontja nein 
vétetett teljesedésbe. Lásd Bocskai végrend. Rumy Mo- 
num. II. 315. V. ö. előbbi jegyzetemmel. 

■*) Kemény Józs. gyűjt, in App. Dipl. XIX. 

^J Fimdgruben III. 215. 

^) Mikó F. Hist. Lásd a Magyar tört. emlékek VII. 
k. 184. lap. 



esküdött stb. Egy nuisik versio szerint a Rad- 
iióthon látogatást tett fejedelem rút cselt hasz- 
nált Komis családi szentélyének nieglopására. 
Ugyanis, niidön ebédelnének, a Maroson túli csű- 
rök lángba borultak. Kornis ós a vendégek a 
vész helyére siettek ; az ott magára maradt feje- 
delem czélt érve távozott: s mire Kornis vissza- 
tért, csak könyezö szép Lncretiáját találta. Dü- 
hétől elragadtatva, a fi^jodelem után robogott; 
de be nem érhetvén, a Kadnóth és Kutyfalva 
közti magaslatról utána líitt stb. ') 

Vannak, kik Kornis és a Kendiek állitóla- 
gos egybeesküvését s merényletét egészen ko- 
holtnak állítják, a mennyiben az csak kigondolt 
ürügy volt arra, hogy Báthori az akkor Erdély- 
ben fejét felemelt katholikus pártot lesújtsa. De 
bár melyik eset álljon is, annyi bizonyos, hogy 
Km-nis feje elesett, s ez által újból dispoui- 
bilis állapotba jött Radnóth. Bethlen Gábor trónra 
jutásával (UÍ14) a medgyesi országgyűlésen 
ugyan visszaadta Kornis Boldizsár árváinak aty- 
juk elkobzott vagyonát ^), hanem ugy látszik, 
hogy Radnóth nem foglaltatott azok közé ^), mert 

1617-ben Bethlen Gábor Kornis árváinak 
kielégítése után korlátnoka Péchi Simonnak s 
maradékainak adományozta örökösen (elÖbb férfi-, 
azután nőnemen levőknek) Radnóth várát, váro- 
sát, s más hozzátartozó falukat, melyek Kornis 
nótájával a fiseusra szálltak ; s jóllehet ennek 
Kornis özvegye, gyermekei nevében és Alia Far- 
kas ellentmondott, Péchi 30U0 forinttal excon- 
tentálta*). 

1630-ban Péchi Simon Radnóth várát tarto- 
zandóságaival együtt a fehérvári káptalan előtt 
örökösen eladja Kornis Zsigmondnak 5000 frtért, 
mely vásárt ugyanezen évben helybenhagyta, s 
Kornis mindkét nembeli ut(>daira kiterjedöleg 
érvényesítette Brandenburgi Katalin is''); kö- 
vetkező 

1631. esztendőben, bár e vásárnak nemcsak 
Alia Sámuel, hanem maga Péchi is ellent mon- 
dott ''), azt Rákóczi György szintén helyben- 
hagyta, s nova donatióval Kornisnak s mindkét 
ágon levő utódainak adván, abba statuáltatta is '). 
Ez okmányokban is Radn(»th — városnak iratik. 

1649-ben Kornis Ferencz önként lemondott 
Radnóthról és tartozandóságairól Rákóczi György 
mindkét nemen való maradékai részére, oly fel- 
tét alatt, hogy a fejedelem neki, nejének (Ves- 



',) Mely lövésrül azon hegyliátot sokáig- ucvezték 
.Báthori-dombnak". 

-) Lásd Miké gyűjt. Art. Diet. II. 363. 

^) Azért valószinüleg, mert Kornis Boldizsár Bá- 
thori Gábortól azt csak éltére nyerte volt, s igy az ö 
iialálával Ujból visszaszállt a flscusra s eladományozha- 
tóvá lett. 

*) Eredetije . a fehérv. kápt. levélt. 1769. elencli. 
T. .5. p. 180, másolata Kemény Józs. gyűjt. Trans. Poss. 
Hivatkozás a fiscalis levélt. 148 G. ser. 5, és Regestra 
Arch. II. 304, 312. 

^) Kolozsm. levélt. T. 2. Nr. 13. Kemény Kegestra 
Arch. II. 311, 314. 

") Fehérvári kápt., másolat Kemény Józs. gyűjt. 
Trans. Poss., hivatkozva a íiscal. levélt. 147. U. ser. 3. 
1769-ben készült elench. pr. 4. p. 367. 

') Eredeti a szepesi arch., másolata Kemény Józs. 
Mise. fasc, 15 L. E., és a fehérv. kápt. levélt. 



seiényi Katalinnak) és örököseiknek hasonértékü 
jószágot, vagy pénzt adjon ; minek következtéiten, 
még ez évben felvett Kurnis Ferencz a fejede- 
lemtől 2200 forintot a radnóthi várra'). 

Rákóczi következő 16.'íO. évben febr. 5 én 
az udvarhelyi várból kiadott adománylevelével 
Radnóth várát, városát, a hozzá tartozó Dégh, 
( ) - K o c s á r d, Péteri a k a. Dani ;l n, Kis fa- 
lud, S á 1 i, L e k e n e z e, D á t o s, C s a p ó - 
S z . - G y ö r g y , B o g á t h , L u d a s, I k 1 a, n d, 
K a p US és 8 z . - J a k a b b a 1 nejének, Báthori 
Zsófiának ; és testvérének, f. -vadászi Rákóczi 
Zsigmondnak s mindkét ágon levő uti)dainak 
adta örökösen -). Ekkor tájatt építteti Rákóczi 
György Radnóthnak most is meglevő kastélyát. 
Rákóczi, hogy neje számára a radnóthi várat (arx) 
és fenn elősorolt tartozandóságait biztosítsa, Kor- 
nis Ferencznek minden lehető jog igényeiről 
való lemondásáért l(i53. márcz. 14-én Fehérvá- 
ron 36m» forintot fizetett és a biharvármegyei 
Krejczan és Korpafalvát adományozta ■'). 
1654. máj. 20-tól jun. 24-ig maga Rákóczi Gy. 
is Raduóthon mulatott*). 

1657-ben, midőn Rákóczi a szerencsétlen 
lengyelországi hadjárat után oct. 26-án a fehér- 
vári országgyűlésen, az országot a szultán ha- 
ragjától megóvandó, leköszönt, a rendek nagy- 
lelkűek akarván lenni, nov. 1 -én egy csomó uj 
jószágot inscribáltak ; ezek mellett családi birto- 
kait, azok közt Radnóthot is biztositák ''), de a 
nyugtalan jellemű, s a tróntól megválni nem 
tudó II. Rákóczi György 

165y-ben sereg élén jelent meg, s Barcsait, 
a török által octroyált fejedelmet, kiszorítván, 
radnóthi kastélyába ment, honnan a M. -Vásár- 
helyre egybegyűlt rendek ünnepélyesen meghív- 
ták, s harmadszor is trónra helyezték ''). 

De egy év mnlva Gyalunál, hősileg har- 
czolva esett el Rákóczi ; küzdve, mint a szabad- 
ságnak s Erdély függetlenségének utolsó hőse; 
mert az őtet követett Barcsai és az azt trónjától 
s éltétől megfosztott Kemény János, nem voltak 
többé Erdélynek független önálló fejedelmei; 
hanem vasallusa egyik a török, másik a német- 
nek. Kemény Raduóthon fejeztette le Kassay 
Andrást, Jánosi Jánost és Fodor Jánost, kik Er- 
dély függetlenségének hatalmas oszlopai voltak '). 

Radnóth Barcsai és Kemény kezére, s ezeké- 
ről I. Apafi kezére jutott. Az Apafit trónra he- 
lyező Ali Pasha, a Montecuculli által támogatott 
Kemény János ellen indulván, Vásárhelyről Rad- 
nóthra tette át hadi szállását ; de meghallván, 

') Lásd fehérv. kápt. Nr. 23. Ugyanezen év nov. 
14-én Besztcrczén 7000-re egészített összegért Kornis l''er. 
örökösön átengedi Radnóthot Rákóczi Györgynek. Lásd 
Kemény Józs. Regestra Arch. II. 306. 

-) Lásd fehérv. kápt. Liber. Reg. Georg. Rákóczi 
XI. 198. Kivonatilag Kemény Regestra Arch. II. 

^) Ugyanott XI. 630. 

■*) Az ez idő alatt Kadnóthon kiadott adomány 
leveleit és rendeleteit lásd Kemény Józs. Appcnd. dijil. 
Trans. XIX. 44—50. 

^) Lásd ez oklevelet gr. Bethlen E. II. Uákóc/.i 
158. Törvénycz. Miké Art. III. 153. 

") Lásd Bethlen János 94. 

■) Lásd Gál L. Erd. diet. végz. fogl. II. kötet, 
170. lap. 



45 



boi;y a iR'iiiet serg-ek Magy:irorszúj;ra kihúzódtak, 
onnan visszaronliilt '). Apaíi m:ij;a is lG(il. sop- 
toniliPit'lien Uadnótlion van, liol tál)uri ors/áj;- 
^yüléslxil, a kiiiiilte Ipvö n'ndpkkel egyetenihen 
sept. 17én átir Csik és Háromszék íVikajjitá- 
iiyailioz. kiráiybiráilioz, primőrök, lovasok és 
i:yaloi;okhoz, tudatva, liogy, akarata és vájiva 
ellen, fcjedclennné tették, inti, iiopy árnyék után 
ne kai)kodjanak, j;yerniekes Ígéretekbe bizva, 
további vérontásnak ne tegyék ki a hazát, lia- 
neni minél gyorsaliban tanácskozásra körébe gyűl 
jenek, biztositván, hogy se jövet, se nieuet, se ott 
tartózkodásuk abitt l)áutódásuk nem lesz. „Isten 
szent lelke megszálhán ktk. szivét vezérelje 
maga megmaradására", igy végzi levelét a hon 
romlásán báidiodö, erővel fogott fejedelem szép 
magyarsággal irt levelében -j. 

KUVJ-ben Apáti Medgyesröl dec. lo-án kia- 
dfitt adománylevelével nejének Bornemisza Au 
nának, s mindkét nemen levő utódinak ado- 
mányozta Radnóth várát és városát, Os -Mz.- 
Györgyöt, Tereuiit, A.-Eáko4, Bogátliot, s még 
egy csomó más jószágot ■). 1664-ben ujijól ado- 
mányozza oly kikötéssel, hogy halála után miu 
den váltság nélkül tiscusra szálljon ^). Azonban, 
ugy látszik, hogy a Kornis-család fentartá igé- 
nyét a radnóthi uradalomhoz, s azt törvényesen 
is érvényesíteni törekedett, még pedig a siker 
lehetőségével, miért Apafi egyességre lépett 

16tíö-ben jul. 11-én Fehérvárit Kornis Fe- 
renczczel, ki "^7,000 frtért — mit részint kész- 
pénzben, részint inscribált javakban kapott — 
lemondott Radnóthot érdeklő minden jogáról ')• 
Kornis Gáspár is felkérte Apafitól a radnóthi 
jószágot; de ezt Apafi egyszerűen a hátára irt: 
„Non dabimus"-sal abfertigolta") ; mig Inczédi 
Zsigmond részét 1681-ben pénzen szerezte meg'). 
Az ekként minden oldalról biztosított radnóthi 
kastélyt Apafi többször lakta, itt mulatott 

1684 ben is, mikor Barcsai Mihály gyászos 
fogságra esett. Ugyanis Barcsai, ki a mezei ha- 
dak főkapitánya volt, mint ilyen, nagy hata- 
lommal rendelkezett ; e mellett még a fejedelemno 
kegyencze is levén: mindenkit, még a különben 
mindenhatónak mondható Teleki Mihályt is fity- 
málta, de Teleki nem az az ember volt, ki ilyes- 
mit eltűrt ; azért lestc az alkalmat, midőn Bar- 
csain a port elütheti. Ezen alkalom Radnóthon 
csakhamar kínálkozott; mert Apafi egy napon 
jól telborozváu. Telekinek könnyű volt a trón- 
jáért remegő fejedelemmel elhitetni, hogy Bar- 
csai Erdély trí'mját Tököliuek ígérte, s még 
könnyebb aláíratni a már előre elkészített elfo- 



') Kővári erd. Rég. Jli. lap. 

'') Kemény Józs. App. dipl. Tran.s. XIX. 141. közli 
egész terjedelmében ez okmányt. 

'} Lásd Kemény Józs. Regestra Arch. II. ,'iOl.. ki- 
vonat. Kemény Trans. Poss. radnóthi rov. Másolatilag 
tisc. levélt. 147. C. 

*) Kemény Regestra Arcb. II. o02. 

''1 Kornis eredeti nyugtája tisc. levélt. 147 ü. Sa- 
maijai Litterati IV-ter ezt tauusitó bizonyítványa Ke- 
mény József gyűjt. Regestra Arch. II. 303. 

") Ugyanott. 

') Fisc. levélt. 147. 0. Kivonatilag Kemény Józs 
Trans. Poss. radnóthi rov. 



galási parancsot. E parancsot Madarasi Mihálv 
gyalogkapitány hajtá végre, ki Barcsait a rad- 
mithi külső kastélyban elfogván Fogarasba szál- 
lította, hol nofazfatván, Görgény várában kezén, 
lábán, nyakán bilincset viselve, raboskodott sok 
éven át, mig Teleki et consortes jószágain osz- 
takoztak '). Radnóthon töltötte Apafi 

16!H). év telét is, remegve a Teleki által 
folytonosan emlegetett méregtől, s annyira Te- 
leki körmei közt, hogy kevés számú híveivel 
is csak titkos ajtón mert közlekedni. Innen in- 
dult el ez év tavaszán Ebesfalvára, oiman Foga- 
rasba, hogy ott nem sokára (apr. 15-én) sirba 
szálljon, eltemetvén magával az erdélyi fejede- 
lemséget is '''). 

I. Apafiról fiára, II. Apafi Mihályra, Erdély- 
nek választott, de soha sem uralkodott utolsó 
fejedelmére szállott a radnóthi uradalom ; ki a 
radnóthi kastélyban székelt, s bár a trónhoz 
való jogát a leopoldi kötlevél is biztosította, s 
a kormányzóság csak is az ö nagykorúságáig 
szerveztetect: azért ő csak névleges fejedelent 
volt, kinek országa ezen kastélyra volt szorítva, 
mig az országot német tábornokok zsarolták. 
Midőn pedig nagykorúvá lett, s törvényes jo- 
gait követelni merészkedett, akkor Bécsbe ren- 
delték fel ; mivel pedig vonakodott önként fel- 
menni, Rabuíin 16'J6. aug. 20-án kényszerítő 
katonasággal szállította fel, hol 1 7()l-ben lemon- 
dásra szoriták, s mint birodalmi berezeg halt el 
1708-han^). De nem csak fejedelemségétől, ha- 
nem jószágaitól is megfosztatott, s bár radnóthi 
birtokát II. Rákóczi Ferencztől és nővérétől nagy 
összeg pénzért vette meg*), s bár azt 17U2-ben 
aug. ]H-án Bécsújhelyről nejének Bethlen Katá- 
nak mindkét nemre hagyományozta-'), mégis 
azt Leopold az ö halála évében 

17U3-ban oct. 14-éu fiscalitásnak nyilvání- 
totta, s azt a fiscus a fejedelemné, Aporok és 
Rákóeziak ellentmondása daczára, még ez évben 
birtokába is vette**). 

Apafiné, bár eleget perlekedett, Radnóth 
birtokához soha sem juthatott ; II. Rákóczi Fe- 
rencz azonban fegyvei-rel szerzett érvényt jogai- 
nak, s a forradalom korszakábm nem csak bírta 
azt ') ; hanem 

') Cserei Hist. Lásd Hj nemz. kilnyvt. 147. s kriv. 
lapjain. 

-) Ugyanott i;»4. lap, és Bethlen Mikló.s emlékir. 
II. 108. 

') Bethlen Mikli)s emlékiratai II. 156. lap. 

*) II. Rákóczi Ferencz (György fia) Bécsben 1700. 
márcz. 26-án kelt egyezmény értelmében a radnóthi lu-a 
dalomhoz való jogát 14,000 frtért és 6 lóért, nővére Jú- 
lia jogát 2600 frtért II. Apafi Mihályra ruházta át. Ezen 
egyezmény megvolt eredetiben a fisc. levélt. 148 U., 
másolat Kemény Józs. gyűjt. Trans. Poss. Kivonatilag 
Kemény Józs. Regestra Arch. II. 313. 

•^) Ezen végrendelet tisc. levélt. 149. 0., másolatilag 
Kemény J()zs. gyűjt. Trans. Poss. és Regestra Arch. 
IL 314. 

'■) Apafinak Bécsből 1703-ki márcz. 5-én, Asper- 
montné (Rákóczi Júliai márcz. 13-án kelt ellenmondá- 
sát lásd kivonatilag Kemény Józs. Regestra Arch. II. 
314 és Trans. Poss. radnóthi rovat. 

'^ 1707. Rákóczi Ferencz számára Komáromi La 
JOK administrálja a radnóthi uradalom jövedelmeit. Szám- 
adása megvan a fisc. levélt. 150. A., másolat Kemény 
gyűjt. Trans. Poss. 



46 



1707-ben Erdélybe jövón, iiuucz. li^án rail- 
nótbi kastélyába szállott, luiicii iutézkedett a 
t'ejedelemséiibe való beiktatás szertartásai iránt ; 
itt lakott nagyrcszint, niig a m. -vásárhelyi or- 
száfipyülés tartott: s apr. l'-én innen tartá fé- 
nyes lunonulását Vásárlielyre, hol naí;y poni|)ával 
Erdély fejedelemséíiébe beiktattatott'). K'adnótb, 
mely Erdély tejedeleniséi;ét véj;v()n;ij;iásában 
látta; mely az orszáí;tnlan iVjedelmet ájiolta, uj- 
Ixil látta Erdélynek lejedebiii székét a leydi- 
csöbb, a lejíuiagasztosabb jeilcinü férli által ItC- 
töltetni; azon liös által, ki a nemzeti szabadság- 
ért és füíígetlenségért hösileg vivott csaták dia- 
dalmáért a kiérdendett Ijabért lladné)tlion nyerte 
el. Radn(itl), mely tanúja volt, hogy az erdélyi 
fejedelemség II. Apátiban megaláztatik, 11. Rá- 
kéiczi Ferenczben azt teljes dicsőségébeu felele- 
venedni, s a nemzeti szal)adságot — melyet ezen 
fejedelemség mindig képviselt — gyözelmeseu 
fényleni látta. Azonban rövid ideig tartott ezen 
történelmünk fénypontjakéut ragyogó dicső kor- 
szak; tUuilöklö meteor volt az csak, melynek 
letűntével a zsarnokság éje borult nemzetünkre. 
Kadnótb, bonnau a győztes ország által örömzaj 
közt trónra kisért Rákóczi kiindult, ismét tiscus 
kézre jutott"), s azon vidt a múlt század közepe 
tájáig, mikor korlátnok Bethlen (iábor impe- 
trálja'') egyelőre, raiguem 17(')4-ben apr. 17-én 
véglegesen Bethlen Gábor és Miklós kezére ment, 
kiknek utódai birják jelenleg is '). 

Hogy Radnóthot tárgyaló történeti vázla- 
tunk kiegészítve legyen, elő kell sorolnunk azon 
számos (összesen 15) országgyűlést, melyeknek 
itten tartása Radnótiinak egyik fönevezetességét 
képezi. Már fennebb említést tettünk három itt 
egybegyűlt országgyűlésről: az 14()l-kiről, me- 
lyet Szentiványi és Gebárt alvajdák hivtak össze, 
és az 152y-ben itten tartott két országgyűlés- 
ről •'■). pjzeken kivUl főként az Ajtatiak korában 
gyakran jöttek össze az ország rendel Radnóthou 
és pedig : 

4-szer l(í61-ben scpt. 17-én "); 

5-ször 1665. sept. 10—16., melyen a Bécsbe 

') Kákóezi emlékiiatai 145. s köv. lapjain. Cserei 
Hist. 375 lap. 

-) A Kornisiik, Tordai József és Balog János el- 
lenmundtak s pert kezdettek, de a fiscus velök szemben 
crvéuyesité jogait, mert 1744— 4tí-ban fiscalis kezelés 
alatt van. 

■■') Hogy 17i;0-ban már Bethlen Gábor birja, kitet- 
szik abból, hogy nevezett korlátnok b. Korda György- 
től kölcsön vett 40,000 forint liypothecájaul köti le a 
radnöthi uradalmat. Ezen kölcsönlevél a Ksealis levélt. 
153. 0., másol. Kemény Józs. Trans. Poss. 

■*) Mária Terézia fenn jelzett évben és nM))nii Beth- 
len Gábor, Miklós és ezek utódainak inscrib.'ilja örökö- 
sen a radnóthi, kiiküllovári. halmágyi nradaluiákat. Kut- 
falvát, Katonát, Almakereket és Gálfalv;it ;J(;o,()00 fo- 
rintért. Ezen okBíány a fisc. levélt. 15a. ti. Vonatkozás 
Kemény József gyűjteni. Trans. Toses. Coinit. KUküllö. 
Kadnóth. 

'') Egyik január hóban jnispök Gerendi, másik sept. 
'.). Báthori István vajda által egybehívottról. Lásd eze- 
ket fennebb 41. lapon. 

") Lásd fennebb Apafi levelét Csik és Háromszék- 
hez és egy Ítéletét Kemény Józs. Dipl. Trans. VI.. mely- 
ben rendeli, hogy az illető peres felek okmányaikat a 
Mária napján Radnóthon tartandó országgyűlésen mu- 
tassák be. 



követségben járt Bánfii Dénes eljárásán'il szá- 
molt ') ; 

6-szor 16(57. jun. :20-án '•'); 

7-szer 16(S. jul. 15— l!)"); 

8-szor 1671. jun. •i6-án tartatott Radnóthi m 
azon országgyűlés, melyen a lengyelekkel há- 
borúba keveredett szultán ott mejclent kapucsi 
basája tlOO szekér liszt küldését követelte'). 
Ugyanez év augustusában jiedig a fejedelmi ta- 
nács jött össze liadniitlion a magyarországi 
ügyek felett tanácskozni, midőn a hadizenést 
elhalasztva, Balló Lászlót a Portára, Brenkovics 
Györgyöt pedig a budai pasához küldék ' ) ; 

9-szer ll572. jul. 26án Radnóthon gyűlt 
egybe a magyarországi menekültek által annyira 
szorgalmazott és óhajtott országgyűlés, melyen 
a magyarországi protestánsok sérelmei és a ma- 
gyar alkotmány erőszakos csorbítása tárgyaltat- 
ván, főleg miután a lengyelországi hadraeuetre 
indult szultán kapucsi basája is biztosító izene- 
tet hozott, a Lipót elleni harcz megkezdése ha 
tározatba ment ''). A török tábor számára 601 
szekér adatott; 

10-szer ugyanez év oct. 10—20. ismét or- 
szággyűlés van Radnóthon, melyről Nagy László 
a Portára, Macskási Boldizsár Bécsbe küldetett ' j ; 

11-szer 16S7. jul. 26— aug. 14-ig. Ezen 
gyűlésről küldetett ki Haller János, Bethlen Elek, 
Bánfi György, Frank Bálint tanácsosokkal és 
sok másokkal, hogy a székely-udvarhelyi refor- 
mátusok és katholikusokuak templom feletti vi- 
szályát elintézzék ^). Ugyanezen országgyűlés 
65 frt kapuszám szerinti adót szavazott meg, s 
kimondá a táborba szállást, hidak és utak jó 
rendbe hozatalát ■') ; 

12-szer 1688. sept. 27 — oct. 8-ig, melyen 
a dohányzás ellen korábban hozott szigorú bün- 
tetések megujittattak, s 200 frt büntetés rovatott 
az oly ftildesurra, ki j(d)bágyát a dohányzásért 
meg nem fenyíti '") ; 

13-szor ugyanez év nov. o — 8, melyről petki 
Nagy Pált emlékirattal küldöttek a bécsi udvar- 
hoz ") és a melyen a tábor számára minden ka- 
putól 5 köböl zab rendeltetett ; 

14-szer 168'J. jul. 15— aug. 5-ig, mikor a 



') Ered. végz. fehérv. kájit. levélt., vonatkozást 
találhatni Gál „Országgy. végz." 1, Bethlen János Hist. 
I. 185 és Miké Art. Diet. T. III. p. 473. 

■) Mikc Ind. Art. Diet. 41. lap. 

') Ennek végzései kihirdettettek Beszterczén. Lásd 
Miké Art. Diet. T. III. p. 57!>. és Gál ugyanott 25. lap. 

*) Szilágyi Sándor „Magyar vértanuk tört." 211.1. 

■■) Kővári Erd. Tört. IV. k. 138. lap. 

") Árpádia III. 112, Cron. Fuchsio II. 173. Gál 
ugyanott. Végzetek Donáth gyűjt, és Miké Art. Diet. 
III. 665. 

') Törvényczikkek Miké Art, Diet. III. 667. 

•*) Kemény Józs. Suppl. dipl. Tran. XI. 103. 

') Törvcnyczikk. Donáth gyűjt., eredetije a sze- 
beni superint. levélt., közölve Mikc Art. Diet. III. 1003. 
Gál L. ugyanott 27. lap. 

'") Kosa Zsigm. De public. part. Trans. administ. 
etc. és Miké Art. Diet. III. 1079. Megvolt a törvénycz. 
Halmágyi Ist. gyűjt. 

") Teleki-könyvtár Vásárhelyt, közli Miké Art. 
Diet. 1087. Vonatkozás Gál „országgyűlési végzések" 
133. lap és Benkö József „de Comitüs" czimü munká- 
jában. 



gyűlésen jclcMi levő Apafi az niiyana/.on év jiil. 
25-én kiadott contirniationálisúval az njonnan 
választott nnitárius plispököt Hodö l'áit liivatalá- 
ban nicgcn'isiti '); végre 

ID-ször l()!lO-ben 1 Apáti halálát követőieg 
j«n. 17 — ^jul. l-ig Kadnótlion gyűlt össze az 
igazgatil tanács, és ez év Jul. 17-én, niidön a 
Porta által felkaftányozott, s Erdély t'ejedelnié- 
nek kijelölt Tököli Imre ez ország trónjának 
elfoglalása, de még inkább hazája felszabadítá- 
sára haddal indult Erdély felé. A fenyegető hi- 
rek következtében Ileisler átiratára az igazgaté 
tanács (status consilium) Radnóthra jul. 17-re 
országgyűlést hirdetett, melybon elhatároztatott, 
hogy az igazgató tanács egy része állandólag 
Radnóthon maradjon a fejedelem (II. Apafi) 
mellett ; hogy a bodzái szoros megoi-ösittessék ; 
hogy Fehérvárra 5000 köböl gabona szállittassék ; 
s végre, hogy az ország Gyulati László vezény- 
lete alatt felüljön -). 

Ez volt Erdélynek, mint fejedclemségiu'k, 
utolsó országgyűlése ; mert Tököli újból kiszorit- 
tatván, a bécsi kormány, mely Tököli beUtése 
által percznyire jogtisztelövé vált volt, s az an- 
nak hatása alatt kiadott leopoldi kötlevéllten II. 
Apafi fejedelemségét s az ország önállóságát 
is biztositá, a vész elvonultával csakhamar visz- 
szatért a jogtiprásnak és szószegésnek hagyomá- 
nyos politikájára. Apáti, fejedelemség helyett, 
tiszlessjges börtönt s gyanús halált nyert, Erdély 
])edig beolvasztatott. 

Rndnótli, mely utolsi) székhelye s vég>ö 
menhelye volt az erdélyi fejedelems('gnck, e 
]ierc/.töl fogva letűnt az eseinények szinte. én'd ; 
s még csak egyszer az 184S szabadság korsza- 
kában szerepel némileg ujból, a mennyiben 
Radnóthnál vívták a székelyek legelső csatáju- 
kat a felkelt oláhok ellen, még pedig a meg- 
mérkőzött erők aránytalanságát tekintve, a leg- 
bámulatosabb győzelemmel ; de iieszéljenek a 
tények. A hogy a generalcommando által felbuj- 
fogatott és felfegyverzett oláhok a vármegyéken 
elkezdek később gyászossá vált mozgalmaikat, a 
hogy a gyilkoltatni kezdett vármegyei nemesség 
segélykiáltása elhangzott, a székelyek Berzeu- 
czey László felszólítására azonnal egybesereglet- 
tek az emlékszentesitett agyagfalvi térre, hogy 
testvéreik megmentésére siessenek. A bclszékely- 
föld nemes lelkesedése elhatott a távol Aranyos- 
székre is, s bár e szék körUl is fenyegető állást 
foglaltak az oláhok, lelkes és szabadságszerető 
lakói még sem akartak képviseletlen maradni a 
székely nemzeti-gyUlésen ; azért a mint Berzeu- 
ezey küldöttei Szentgyörgyi József Kossnth-bu- 
szárhadnagy, Urházi György és Jakab Elek 
megérkeztek, a nép a legnagyobb lelkesedéssel 
fogadta, s mivel ugy a rendes huszár század, 
mint a már megalakult aranvosszéki nemzetőrök 



') A mcgerösitő okmány egész térj. közölve van 
uzuni Fosztó Hist. eccl. Unitár. Trans. II. k. G19 — G21. 
lap, kéziratban Jakab Eleknél Kolozsvártt. Az ezen or- 
szággyűlésen hozott törvényczikkek eredetiben gr. Rhé- 
dei levélt., közli Miké Art. Diel. III. 1115. Gál László 
az erd. Diet. végz. nyomdokai 28. lap. 

J) Törvénycz. Miké Art. Diet. III. Uül. 



egy Enyed felé nyomuló oláh tábor szemmeltar- 
tására rendeltettek, nem vehettek részt, miként 
előbb tervezték, tömegesen a nemzeti gyűlésben, 
hanem minden katona helységből (kik a határ- 
őri székely huszár ezredbe voltak sorozva) két- 
két követet választottak, kikhez a szék részéről 
megválasztott polgári cgyéni'k kiddöttsége is 
csatlakozott'). Október Kí-án Gerenden gyűltek 
egybe, s az egerbegyi és gyéresi székely huszárok 
küldötteivel egyesülve, szekereken indult el a 
.Szentgyörgyi József vezénylete alatt elől szintén 
szekéren haladó 5 Kossuth-huszár által megelő- 
zött menet. Kutyfalva volt éji állomásuk, honnan 
az éber gondviselés csodás őrködése folytán 
Szeutgyörgyi indítványára éjfél felé elindultak. 
Radnóthon nagy zsibongás volt, s midőn a falu 
alá értek, egy tribun előlovagolva tudtokra adta, 
hogy ők b. Pucliner rendeletéből vannak ott a 
fegyvert beszedni ; mire Szentgyörgyi, mint a 
küldöttség vezetője, felszólitá, hogy legyenek 
nyugton, mert különben mint utouállókkal fog 
velők elbánni. Erre az oláhok csordái mindenfe- 
lől „pringyeczil" (fogjátok meg) ordítással ro 
hanták meg a szekereket. Csak az öt Koisuth- 
hnszár és néhány aranyos -zéki nemzetőr — leg- 
felebb 12 egyén — volt fegyverrel ellátva, tehát 
harczképes, ezekkel intézett rohamot Szentgyör- 
ícyi az oláhok nagy tömegére, kik itt is, mint min- 
denütt, gyáván szétszaladtak. De csakhamar fel- 
gyúltak mindenfelé a lármafák, a harangok félre- 
verettek, mire Csapéi felől szembe, 0-Kocsárd 
felől (ddalról nagy tömegbe bontakoztak ki a 
fegyveres oláh griiniczcrek által vezetett oláh 
csapatok A helyzet ez által nagyon veszélyessé 
vált, mit neni kevéssé nevelt a küldöttség őre 
gebb tagjainak ije<lezésc, a szekeresek ide-oda 
kanyargása által előidézett zavar ; de a 12 fegy- 
veres hős ekkor is bátran megállta helyét, s 
átlátva, hogy itt vagy győzni, vagy meghalni 
kell, bámulatos hősiességgel vágtak be az oláhok 
tömör sorai közé, s azok egy részét a Marosnak, 
más részét a Radnóth melletti mocsároknak szo- 
rították. Ezalatt Szilágyi kocsija feldőlt, mi a 
gyors továbbvouulást megakadályozta és a har- 
czot meghosszabitotta. Három óráig tartott azon 
bámulatos küzdelem, melyben 12 elszánt hős -) 
harczolt ezrek ellen mindig győzelmesen, mely- 
ben a hármassával feloszlott védők előtt eszeve- 
szetten szaladtak a csak távolról lövöldöző és 
így lövéseikkel mi kárt sem tevő oláhok'*). Ekkor 
a menet a hátulmaradt 12 harczos fedezete alatt 
elindult Csapó felé, hol egybeszedvéu magokat, 
s darabig a hiányzó két tagra ^) várva elindultak. 
Még egy ideig kisérték kiabálásaikkal az oláhok, 
de a hogy a fedezet feléjek robogott, azonnal 
visszaszaladtak, s igy minden komolyabb baj 

') Ennek tagjai voltak : Szilágyi orvostudor, Cse- 
gezi Tamás és Kerencz, Fodor Gábor, Nagy Gábor, 
Ballá, Zudor Károly, Bodola Mihály s sok mások. 

-) Huszárok gyalog, kik csak pisztolylyal és kard- 
dal voltak felfegyverkezve. 

■') Kik közül többen m.^radtak halva a csatatéren. 

') Nagy Gábor és Bodola .Mihály a zavarban liátra- 
mar.idtak, de ezek, valamint a Kutyfalván szekerük 
igazítása miatt hátramaradt gyéresiek is, az éj sötététül 
segittetve, szerenesésen megérkeztek Vásárhelyre. 



nélkül i-eg;gel 8 órakor nieiiórke/.tek Vásárhelyre *), 
résztvettek ekként az agyau,talvi gyűlésen, hol 
az eset elbeszélése igen nagyban befolyt arra, 
bogy a székelység a riigtiiiii tál)orba szállást 
elhatározta. 

A hol :! 11' hrls ezen Ariostó tollára méltó 
harczot az éj homályában vivta, ott nem sokára 
még fényesebb győzelmeket arattak a székely 
fegyverek, mert itten a Csapó és Radnótii kiizti 
téren verték szét okt. 24-éh a Vajáról leindult 
marosszéki nemzciörök az oláhoknak azon nagy 
táborát"), mely az aranyosszéki kiililöttséget 
megtámadta és megsemniisiteni tervelte volt. 

íme rapsodisticus képe ama történeteknek, 
melyeknek szelleme most is ott borong az ódon 
kastély felett. Egyes darabok csupán ama tükör- 
ből, melyben egykor a dicsőség sugarai verőd- 
tek vissza; de széttörött, rommá lett: s ma nem 
képes többé egyébre, mint visszaadni az emlé- 
kezetnek kegyeletes könycseppjeit ! De a hely, 
hol egykor döntő csaták vívattak karddal és 
szóval, költői lelkesedéssel szeretett Erdélyünk 
felett : a k.istély, liol független szabad fejedel- 
mek uralkodtak annyi böleseséggel és hősiesség- 
gel, hogy diesőségükhől még uaj)jainknak is jut: 
ha mindezek értékkel birnak a vizsgálódni sze- 
rető előtt ; tán nem lesz felesleges, ha építészeti 
szempontból igy vázlatát nyújtjuk ama lakosz- 
tályoknak, melyek csarnokai voltak és sirjává 
lettek az erdélyi fejedelemségnek. 

A képünkben előt'íntetett radnótlii kastély 
a helység keleti végénél, a Maros balpartján igen 
regényesen fekszik. A jelenlegi kastély egészen 
az, a mely Rákóczi G örgy által építtetett ; de 
hogy Raduótliou már ezt megelíizőieg volt egy 
hatalmas várkastély, melyet a 16. század közepe 
táján Bogáthi Jánosué (Bánffi Magdolna) kiuji- 
tott, védmüvekkel s fegyverzettel ellátott, s mely 
gyakran vár (arx, castrum) néven is szerepelt, 
azt már fennebb látók, sőt Bombardus egy Rad- 
nóthon Bethlen Gábor állal épitett várról is em- 
lékezik. Az első várkastély, mely valószínűleg egy 
római eastrnm helyére volt épitve. s mellet a 
Bogáthiak, Kendiek ts Kornisok laktak: vagy 
az idő romboló hatalma által, vai;y talán bar- 
czok dúlásai miatt is megsemmisülvén nem le- 
hetetlen, hogy azt Bethlen Gábor kiigazittatta, de 
ez is e!]nisztult : igy építette aztán a korábbiak 
helyére, s valósziniileg annak anyagából, II. 
Rákóczi György a 17. század közepén a jelen- 
leg is teljes épségben meglevő kastélyt, melyen 
a fejedelnú építkezésnek előre feltételezhető 
nagyszerűségét ma alig találliatjuk fel, miután e 
kastélynál terjedelrneseljbet és díszesebbet akár- 
hányat találhatunk hazánkban. Gondolatunk sze- 
rint ez onnan van, mert e kastély a renaisance 
styl hanyatlása korából származik, midőn a di- 
szitményezések már nélkülözték a classikai ido- 
moknak corectségét, sőt tídterip'lfségükkel és mo- 
dortalansáj;ukkal inkább gúnyképeivé váltak az 
utánozni czélzott egyszerűen szép görög építé- 
szeti idomoknak. Különben is a magán, vagy a 

') L. Urliázi tiidi'isitását az „Erd. Hira(i<'>'--ljaii. 
-) A mint azt e munka IV. kötete Itö. lapján már 
eliíadtaiu. 



jiolgári építészetnek tere nagyon korlátolt vidl 
mindig, s az építészeti idomok kítlylesztést e té- 
ren ritkán nyerhettek ; legfölebb egyes középü- 
leteknél látjuk azt teljes jxinipájában érvényi'e 
emelkedni ; s éi)pen azért, mert a radnóthi kas 
tély ily középület v(dt, méltán v:irhattunk volna 
többet, mint a mennyit mutat. E kastély emele- 
tes, négyszög épület, melynek szögleteihez egész 
testükkel kiszökellő négyszög bástyák vannak 
támasztva. Az egész épület hossza — a bástyák- 
kal együtt — 69 lépés (északi és déli oldala), 
szélessége 62 lépés. Bejárata kettő volt : egyik 
a déli oldalon, hol köríves válívekkel ellátott 
elütornáczoziit fut ez oldal egész hosszában végig. 
Ez azonban csak hátulsó mellék bejárat volt; 
mert a főbejárat a kastélynak északra (a Ma- 
rosra) néző homlokzatánál volt alkalmazva. Itt 
két egymás fölibe helyezett kaput ') találunk. 
Az als() kajtu a kastély udvarára vezetett ; a fel- 
sőn pedig az emeletbe lehetett feljutni. Az alsó 
kapu jelenleg is használatban van: egy renai- 
sance .-"tylben díszített, köríves nyilatu ajtó az, 
melynek kiszökellő tető-párkányzatába ezen léi- 
irat van bevésve: 

,.Geor. Rákóczi D. G. Priuc Trau. R. H. 
Üo. 8. C." (Regui Hungáriáé Dominus Siculoiiim 
Comes.) 

Az ajtó-nyilat felett pedig kiemelt kőtáb- 
lácskára ez van vésve : 

„Avgvstinus Sere na Architectvs 
v e n e t V s opera regit." 

Ezen alsó kajju mellett kétfelöl volt fel- 
ve/.etve azon kettős főlépcsőzet, mely ma eltűnt 
ugyan; de megmaradt a most űrbe uyiló felső 
kapu és megvann.ik azon díszes gyámkövek 
(cousülen), melyeken a felső kapu előtti dísz- 
erkély nyugodott, hová a két felöl rézsüt emel- 
kedő lépcsőzet vezetett. És ha ezen feltehetőleg 
i;L;en díszes alakítású lépcsőzet és dísz-erkélyt 
ide képzeljük : akkor a kastélynak ez oldala 
igen jól nézhetett ki. 

A k;istély beludvara 28 lépés hosszú; 17 
lépés széles. Közepén kút volt, mely betöltetett. 
Az épülettest legdi-zesebb része a déli oldal 
volt, melyet ugy kivul, mint belül válíves fo- 
lyosó övezett -). Itt volt az orsziiggyűlési terem, 
mely most gabonaraktárrá levén átalakítva, ege- 
rek lakmároznak ott, hol egykor a honatyák ta- 
nácskoztak. 

Az épület keleti (most egyedül lakott) szár- 
nyába vezetett (most befalazott) igen díszes ke- 
retű ajtó szintén renaisance stylben van ékítve. 
Szélesen kiszökellő tető-párkányzatáu e két hexa- 
meter vau bevésve : 

„Sí Devs elingve.s facaret quaudogve bilingves 
Vno gvíppo Die fiereut centvm Zachariae." 

Egyáltalában, e kastély minden ajtaja és 
ablaka, még a kűloldalra nézők is, díszes kő- 
keretbe vannak foglalva, s bár egyenes zárodá- 

') Minilkettö csak gyalog-bejárat volt, mert a kas- 
ti^lyiiak különben is sziik belső udvarára kocsival neui 
lehetett bemenni. 

-) A iliszes árkádok most be vannak falazva, s a 
tálba illesztett kis ablakokon át nyer világ^itást a hosz- 
sziikás nagy terem. 



4;) 



Kink. tlc ;i7. i!y ülakitás ridegsége az által vau 
illiáiitva, liiigy fiiltylik dús tagozatú csúcsmü, 
\ugy /)((l)i)an mondva, a renaissance-styl szokásos 
gíila-csúcstetőzete van helyezve. Az egész éjjü- 
ii't, még a liástyák is, faragott kőburkolattal 
vannak ellátva. Az ablakok nagysága, a falakon 
a lőrések telje.'* hiánya, sőt azoknak még a bás- 
tyákon való igen kevés számban való előfordu- 
lása is ndiul arra mutat: hogy e kastély építé- 
sénél inkábi) a kényelem, mint a védképességre 
volt figyelem fordítva, s hogy e kastély nem 
annyira önmaga volt erőd, mint erőddé lett 
külső védmíivei által, melyeket a Marosból víz- 
zel töltbefő mély széles árkok környeztek és 
tettek bajosan megközelíthetővé. Ezen külső ved- 
müvekre találunk vonatkozást Csereynél is, ki 
azt állítja, hogy Baresaí elfogatása a radiióthí 
külső ka.stélyban történt. A külső védraüvek és 
sánczok ma uíár eltűntek, s egykori lételükről 
csak a hagyományok beszélnek. 

Kákóczi kastélyánál jóval erösebb volt a 
helyén feküdt korábbi várkastély, melyet a Ma- 
rosnak két ága, s ennek vészes mocsarai övez- 
tek köiül ; mert hogy Raduóth kastél.ya egykor 
szigeten feküdt, azt a talajnak figyelmesebb vizs- 
gálatánál még most is könnyen fel lehet ismerni. 
Tgyanis, a kastély nyugati, déli és keleti olda 
Ián még most is látszik a nádas által teljesen 
l)enőtt ágv, hol a Marosnak, vagy legalább egy 
tekintélyes ágának okvetetlenül folynia kellett. 

A helység maga a ka'^télytól nyugatra fek- 
szik. Hogy az a fejedelmi k(ui)an nenu-sak te 
kintélyesebb község, hanem hogy város is volt, 
azt mar t'ennel)b érintők ; bár arra, hogy várossá 
mikor és melyik fejedelem által emeltetett, bíz 
tos adataink nincsenek. De mivel löUG-ban for- 
dul elő legelőször mint város: igen valószínű- 
nek tetszik, hogy azt azzá Bátliori Zsigmond 
tette, ugy valósziuü az is, hogy vásárjogot is 
ezen fejedelemtől nyert, mely elévülvén, csakis a 
múlt században újíttatott fel \), melyhez ujabb 
időben nyert -) hetivásárok is járulván, Radm')th 
njból kezd elsülyedéséből kiemelkedve, azon hi- 
vatása felé törekedni, hogy e vidék kereskedelmi 
központjává s annyira szükséges városáA^i nője 
ki magát. Már is píaczán több bolt és árú-raktár 
van ; vásárai már is nagyon keresettek, van 
postahivatal s elég kényelmes vendéglői; mik 
központi fekvésével kezetfogva, gyors emelkedé- 
sét fogják eszközölni. 

Lakosai régen mind magyarok és reformá- 
tusok vidtak ; azok voltak a kastély urai is gr. 
Bethlen Gábor korlátuokig, ki leginkább azért 
kapta Maria Teréziatói a radnóthi s más ura 
dalmakat, mert katholikussá lett, s azzá lévén, 
radnóthi jidjbágyaí közt is prozelitákat csínált ' i, 
kik a hogy elhagyták a magyar vallást, 



') Négy országos sokadalmat ISO-i-beii nyerte jan. 
18 (i^z íi-i'ii tartatik), márcz. 12.. július 2. és november 
4. uapjára. 

-) Ilétfünapi hetivásárait a Bach-rendszer alatt 
nyerte, mikor itten egy kerületi funcik székelt. 

') Kiknek számára a kastélyban csinált imaházat, 
mely bivek nélkül ma is megvan egy szerzetessel, ki az 
ü aiapitványából kapja csekély fizetését. 



lassanként elhagyták nemzetiségüket is ; ezért 
van Radnóthuak ma vegycf uéi)essége, mely 
között csak CM) magyar (református) lelket ta- 
lálunk. 

Hadnóth ugyan városi fényes állásából le- 
hanyatlott ; de azért lenmaradt a régi dicstelje- 
sebb korból egy mnlt nagyságáról regélő emlék- 
épülete, a reformátusoknak ódon temploma, mely 
a késő gótkornak egyik figyelmet érdemlő mű- 
alkotása. E templomnak a szokásos községi 
egyházakat túlszárnyaló terjedelméről leginkább 
mértékarányai nyújtanak fogalmat, melyek kö- 
vetkezők : 

Szentély hossza 12 lépés 

Hajó hossza 22 „ 

Szentély szélesség H „ 

Hajó szélesség It) n 

Építészetének érdeméről több fenmaradt mtí- 
idom kezeskedik ; ilyen polygon záródású szen- 
télyének boltívezete, melynek kajácsosan tagozott 
gerinczei és hevederei kehely idomú gyárakö- 
vekre (consolen) vannak levezetve. Egyik zárkö- 
vén (Schlusstein) székely czimer van (nap és 
hold), mely hogy miként került oda, kimagya- 
rázhatatlan. 

Tudjuk, hogy a gót egyházaknál a kapuza- 
tok felékitésére volt a föfigyelem fordítva, s hogy 
azon kor építészei oda törekedtek, hogy a kapuk 
mintegy előképét nyújtsák az egész épület épí- 
tészeti érdemének ; mintegy kínyomatát adják az 
egész modorának elannyira, hogy a kapuzatok 
régészeti észlelése legdöntőbb adatot nyújtja egy 
régi egyház korának meghatározásához. Ezen 
esetet azonban nem találjuk Radm'ith egvházá- 
nál ; mert annak ugy nyugati fő, mint déli mel- 
lékkapuzata egyenes zárodásuvá idomíttatott át. 
Hanem megmaradtak ablakai ') és pedig a szen- 
tély záródásán lévőnek kivételével "), megmaradt 
teljes épségben ezen ablakoknak dús alakítású 
dlsz-nűivezete (Masswerk) is, mely a kettős csúcsiv 
fölé helyezett három és négyszögnek különböző 
módosításával van alakítva. Ezen dísz-miivezet- 
nek köfoglalványa főleg kívülről igen szépen 
van tagozva ; de a külső díszítésre való hajla- 
mot feltaláljuk az ablak-bólleteknél (Gewánde) 
is; mert míg ezek belUiríil csak kajácsosan tá- 
gulnak, akkor kívülről két horony közti henger- 
pálczával vannak tagozva. Még felemlítendő a 
hoszszentély déli oldalába kivájva alkalmazott 
köríves záródású papi szék (Cborsthuli. Legin- 
kább azonban a csúcsíves diadalív, melynek te- 
tőzáródásánál két angyalfö domborműve s hajóra 
néző kajácsos leszelésén felirat nmtatkozott, mit 
a vastag mészkéreg alól kiszabadítván, örömmel 
fedeztem fel a mínuskel számjegyekkel bevésett 
1486 évszámot, mi e templomnak modora ál- 
tal is igazolt építési korát jelöli ; kétségtelenné 
tevén, hogy e templom a nagy Mátyás király 
korszakának egyik endéképüiefe. 

A templom szentélye alatt levő sírbolt most 
el van zárva ; a szentélyből leszolgáló bejáratá- 

') összesen négy ablak van, egy a szentélj'záró- 
dáson. egy a h'Szszentél}' déli oldalán és kettő a hajó 
Hg}"anezen oldalán. 

-) Melynek diszmiivezete kitördeltetett. 



iiál a/<>iili;ui einli'kkíi van, nielyuek elkopott IVl 
iratáljól csak ennyit lehet kiolvasni : 

„Anno Doniini iriíil. 2ti octob. Obiit Gene 
losa IX t'lara Bogátlii coujiix Gen. Domi, Anfo 
nii de Kendi" — — — — —'). 

A teniplom kevitésében is van néhány réiii 
sirkö. Egyik Peres Ferenczné'-) ilyei 
Séra Annáé, ki 1634 ben halt el; másik 
Tiszt. B á n f i - II n n y a d i Istváné'^), ki 
1647-ben halt el. 

A szentély diagonál oldaltámjába szintén 
régi sirkö van befalazva, melynek elkopott fel- 
iratából esak ennyi vehető ki : 

„Hic jacet Gaspar. Tordai qiii obiit a morfé 
madie Anno'' — — — — — *). 

A régi templommal régi harang- is volt, me- 
lyet azonban 1848-ban ágyuanyagnak szolgál- 
tattak be. 

A refnrm. egybázkiizség szent edényei közt 
egy ezlist pohár érdemel felemlitést, melyet 
N y i r ö G y ö r g y ajándékozott 1 709-ben. En- 
nek fenekén egy érem vau : belső felén a Jatia 
kapuját hátán vivő Sámson donibnrniiívével, kíir- 
irata a következő: „Simson frangit portás et 
hostes at ehrvs Tartara" Klilső lapján az 
oroszlánt szétszaggató Sámson, körirva: „Sa- 
meoii zervsst ein jnngen löwen Jnd. IV." 

Ezen kivlil egy keresztelő kanna, melyet 
Belle Ferenez U)74-ben ajándékozott. 

Nevezetes még Radnótii temploma arr('>l is, 
hogy ottan tartatott 1621-ben az unitáriusoknak 
Radeczky Bálint |iiis|iökök által clnilkidt egyik 
nevezetesebb zsinatja ; mikor Kadnótb iakin mind 
unitáriusok voltak, de Rákóezi Péchi nótájával 
iitiiics;ik ennek kastélyát, hanem az unitáriusidv 
temjtlomát is contiscálta, ugy lett a templom re- 
formátus egyházzá, s a hivek is helvét hitUekké "')• 
Lie nem eí-ak az unitáriusok, hanem utódaik is 
tirtottak e tem])lond)an egyházi gyűlést, meit 
1675. jun. ir)-én itt jött össze azon u vezetés 
rel'ormátus zsinat, melyi-n a Kokzeus tanainak 
hirdetéséért és Kartesius böleselmének tanítá- 
sáért vádolt Dési Márton, Pataki István, és Tsei- 
nátoni Pál felmentettek ''). A relormáfiisok egy 
második zsinatot 1803-ban tartottak Radnóthon '). 

A reformátusok templomával átellenben vau 
egy régi udvarház, hol gr. Bethlen Gábor kor- 
látnok idejében a jezsuiták székeltek r.iviíl ideig. 

Radnóthuál két mellékvölgy torkollik a Ma- 
ros terére. A balparlilag beszakadó Sályi pa- 



') A mi azután következett, készakar\ a ki van 
vésve. E sirkö arra mutatna, hogy a sirbolt a Bog.á 
thiak é.s Rendiek temetkezöhelye volt. 

-) Peres Ferenez lölO — 1'2-beu volt radmitlii irf. 
lelkész. 

■>) Báufihimyadi Ist. 1640— 47-ig. 

■*) Az évszám hiányzik, hanem mintán a felirat 
egyszerű latin betűkkel van kivivé, alig valószínű, hogy 
az a templomnál régibb lenne, és igy az nem a tempbini 
építésekor, hanem később az oklaltám kiigazit.isakor 
falaztathatott oda. 

'') Uzoni F. István Hist. Eccl. iinit.-iricirinn in l'i-ins. 
II. 485. lap. 

") Lásd Bod Péter ,Az erd. ref. püspökük Hist." 
100—102 lapjain. 

') Erd. ref. zsinatok, lásd „Erd. ref. anyaszentegyh. 
névkönyvét" 1866 évről. 



tak v(ilgye, melyben Sályi és Déég nevíí 
igénytelen oláh falucskák fcküsznek és a Rad- 
nóthon alóli már enditett líijiánál uyiló Le- 
ke ii ez e patak völgye. Ez ut('ibbi messze be- 
nyomul a Mezőség kietlen tájaii.i, legfelső részé 
ben számos Tordavármcgyéhez, közepén több, e 
munka IV. kötetében ismertetett, marosszéki falu 
fekszik, alsó felében találjuk M. L e k e n c z é t, 
Nagy- és K i s - 1 k 1 a n d o t, Kapust és mel- 
lékvölgyeibeti U r a j t és M e z ő - B o d o n t. 
Mellőzve itt a többit, csakis az ut()I)bi, szintén 
Tordavármcgyéhez sorozott, fj falura szorítkozom, 
ezek négyével hamar készen leszUuk, mert 
azok nyomondt kis oláh helységek, melyek mi 
nevezetest sem mutatnak fel. A vidék, hol fe- 
küsznek, kopár, kietlen, legfelebb az ott levő ta- 
vak lánczolata ad némi festőiséget. Azonban ki- 
vételt kell tennünk az ő-ik falura Mező-Bo- 
d o n r a nézve, mely val()di oázt alkot e kietlen 
pusztaságban, mi az által indokolható, mert ezen 

— a fővölgy legigénytelenebb mellékvölgyében 

— elrejtett falut magyarok lakják. Azért bár 
luennyire elszigetelt legyen is, leikeressük életre 
való fajunknak e szép gyarmatát, s azzal és 
midijával annyival inkább foglalkozunk, mert e 
falu történelme szorosan kapcsolatos a többi 
szomszédos falukéval is, s igy ezét tárgyalva, 
amazokét is ismertetjük. A miként Bodon most 
is a Mezőség ezen részének legszebb és legér- 
dekesebb helysége, ugy annak múltja is távol 
korra felvihető, a mennyiben lételéről, sőt ma- 
gyar voltárc'd is Ki^'i-ig felható adatunk van, 
mely évben B u d u n néven mint önálló katholi- 
kus egyházközség, tehát magyar lakosságú falu 
fordul elő '). 

148 l-ben Mátyás király a szeutgyörgyi Meil- 
gyes Balázs nótájával koronára szállott B o d o n t. 
Dátost, Iklaudot, Lekenczeteőt (igy), 
Kapust és Kemény telket Báthori István 
erdélyi vajdának adományozza -'). Kiivetkező 

1482-ben ui;yan:izon helységekben Gyala- 
kuti János nyer Mátyás királytól birtokré- 
szeket ^). 

1 487-ben B o d o n t , Dátost, Leken- 
c z é t számtalan más torda- és kolozsvármegyei 
faluval Mátyás király Bécsből nov. U. somke- 
reki Erdélyi Miklós leányainak adományozza, 
s azokba a kolozsmonostori eonvent által statu- 
altatja is'). 

l&Ol-beu Bodonon, Iklandon és Ke- 
méutelkén Bethlen Miklós györgyfolvi Henke 
Kristóftól vesz jószágot'). 

1 r)07-ben Bodon, Dát o s, I k I a u d. L e- 
kencze, s több szomszédos falu uádasdi Ungor 
János kihaltával Zob Mihályra száll '). 

lDl3-ban febr. 10-én Ulászló B ódont, Ik- 
laudot, Kapust, Keméutelket, Gerebe- 

') A iiápai déznuik vegesirniiia 7'JJ. lapián igy : 
,Paulus sai'. (le Budun solvit 22 denarios." 

-') Ivemény Józs. App. dipl. Trans. \II. 79. 

^) Ugvanótt 85. 

") Ered. kolozsm. conv. levélt. X. 286. XVIII. 30.3.. 
közli Keménv Józs. Ai)p. dipl. Trans. \I1. 143. 

■'■) Lásd" Keménv .Ió/,s. Ajip dipl. Tr. VIII. 21. 

■í) Ugyanott Vili. 87. 



II est, Szén gyeit ús S/. ;ik;ilt, inelyekct ró- 
•icii {|rii<;('le>;i roiij;iácz .Július l)iil volt, lieder- 
tViJi l'.arlaliasi Leiuiiti és t'SC^zlvci Barlalmsi J;i 
iius és iitiMlaiiKik iuloniáiiyozza '). 

iri.'iri-lH'ii jaii. U'-éii Július kiiúly Váradról 
kiadott uj adoiiiúuylovelével iiiadaiasi 15oruúld 
r.alaz>t beiktatja az addij;- is hirt iiodoii, Dú 
to.s, Kapus, s szúiiitalau iiiús faluk birtokúhti-J. 

Ibli'.K iiiúj. 15 éli Halassá Imre ahajdúuak 
Aliiias vúrúból kiadott uJ adoiiiúiiyl('\cle uyoiuúu 
a kolozsuiuiiosturi couveiit beiktatja liodou, 
1 ) ú t u s , 1 k 1 a u d. Kapus, K e iii é n t cl k e, s 
uéiiicly niús falukba alsócseniátoiii Doiiiokus 
Miliúi}t (iáival Júuos, István és Duiiiokossal, va- 
laiiiiut szentkirúlyi Thainási Istvánt'). 

\bbo. febr. il-án Bútliuri Eudrc Ferdinánd 
erdélyi vajdája Szamosuj várról, Bodunt és Ik- 
landot Zeleiniri Miklós czigúuyok vajdájának, 
zeykfahi Polyák Fercuczuek és Sebesi l'álnak 
aduiiiányozza '), ugyan ez év aug. 10-én Dobó 
István és Kendi Fereucz vajdák a Thamási 
László és Lajus kihaltával koronára szállt B o- 
dont, Iklandot, Kapust, Urajt és Sós- 
patakot koroiikai Mihály ti Tamásnak adomá- 
nyozzák •'). 

1607 ben nov. 28-án Rákóczi Zsigmond Eo- 
lozs\úrról kiadott uj adománylevelével szenyeri 
Telegdi Mártonnak a dátosi ..Hajós ré?z" uevti 
jiis/ágot mindkét uenirc adományozza''), mig 
Bodont ugyanez évben Bogáthi Menyhért kihal- 
tával Petki János korlátnokának adományozza 
iiakóezi Zsigmond '), később Béldi Pál birta, ki- 
nek nótájával Bethlen Gergely és Farkas 
nyerte el '*). 

Az Apátiak kurálian Bodon szintén játszott 
némi szerepet, ugyanis itten tartatott lii'J-í ben 
a Bellibn Oúljur leányát nőül vett Kendefü 
Ciúspúr azon fényes menyegzője, melyen Erdély 
czimzetes fejetlelme II. Apáti Mihály, a kor- 
mányzó Búnli György és Erdély lőuemessége 
jelen volt. A fényes vendégseregnek hazafiasabb 
részét kellemetlenül hatotta meg azon nem is 
úlmodott eset, midőn távozásukkor a fejedelem- 
nek Bethlen Gergely kisebbik leányával való 
lakadalmára maraszták meg. Ezen házasságot 
Bánfi György titokban főzte ki, telvén attól, 
hogy a már felnőtt fejedelem az ügyek élére 
állván, őt a nagyon is jövedelmező gubernátor- 
ságtól elüti. Ezzel megtartá maga számára a 
kormányzóságot, és annak nagy anyagi hasznait, 
de eltemette az erdélyi fejedelemséget, mert a 
császár a hire nélkül kötött házasságért nagyon 

M Ereiletije kolozsm. conv. levélt., közli Kemény 
Ai.p. dipl. Tr.ans. VIII. 166. 

-) U-yanott IX. 204. 

') A beiktatás Bogátlii .Lino.s ellenmondásával tör 
térit lue^í'. Nevezett alvajdának ez év .sept. Jl-én ugyan 
.A.lmás váiábiM kiadott ujabb rendeletére, azon indokon, 
hogy Bcjgáthi elleninondá.sát mi okmánynyal .sem tudta 
támogatni. Lásd Kemény App. dipl. Tr. X. 44, 5J. 

') Ered. kolozsm. conv. levélt., közli Kemény App. 
dipl. Tr. X. 143. 

'') Kemény Józs. App. dipl. Tr. X. 1S4. 

'') Fehérvári kápt. Lib. Reg. Sig. Rákóczi III. 611. 

'^ Kemény Józs. App. dipl. Tr. XV. 124. 

" Cserey Mihály Hist. Ujabb Nemz. könyvt. I. évf. 
102. lap. 



megharagudott, kijátszód va látván az által azon 
tervét, mely szerint Apafival valamelyik leányát, 
vagy rokonát elvétetvén, meghagyja Erdélynek 
a diploma (Icopoldi kötlevélj által is biztosított 
tninján. Haragja annyira ment, hogy Apafit csak- 
nem katonai karhatalomnial Bécsbe vitetve, ott 
tisztcséges fogságba tartotta, hol nem sokára 
nagyon gyanús halál vetett véget a tiatal feje- 
delem életének '). A Bodonba elkezdett mézei 
hetekre, csakhamar bekövetkeztek a keserűség 
najijai, melyeket diplomaticus cselszövények ál- 
tal kifőzött méreg tett Apafira és az önállóságá- 
tól fosztott Erdélyre nézve végzetteljessé, mert 
az erőszakosan eloltott fiatal élettel együtt, elte 
mettetett Erdélynek függetlensége is. 

Mező - Bodonról származott a hires B o- 
doni család, melyből Báthori Zsigmond ide- 
jében Bodoni István országos szerepet vitt. 
Apáti alatt Bodoni Gergely tűnt fel ennek 
Zsigmond fiában. 

1725-ben halt ki ezen család, s ugy ment 
ezen család bodoni s számos más jószága a 
Korda és Kemény családra-). 

Mező-Bodon különben egyik Nagy Iklaud- 
nál beszakadó mellékvölgy fejében egy kies 
hegy kebelben fekszik. E hegykebelt köröskörül 
lomberdők és szőlőültetvények koszorúja ékiti ; 
a falu között is mindenütt gyümölcsösek és 
ákáczsorok díszlenek, s éppen ez teszi e falut a 
fátlan Mezőség közepette oly meglepően széppé 
és kiessé. 

Bodon 600 lelket meghaladó magyar la- 
kossága protestáns valláson van, régebb a Maros 
mellett fekvő Dalosnak'') volt leányközsége, 
attól 1675 ben vált el, s lett önálló egyházköz- 
séggé. A reformátusok ódon temploma egy domb- 
tetőn igen szépen fekszik, az — mi a kösze- 
gény Mezőségen ritka eset — nem csak erős kő, 
hanem régi épület is, a mennyiben csinos vesz- 
szőniüvel ékitett s átszelt lóherlvvel alakult két 
kapuzata, valamint csúcsíves diadalíve és oldal- 
támos szentélyének sokszögzáródása annak késő 
gótkorban (XV. század) való épültére utal. — 
Ugy látszik azonban, hogy a keresztyénség ezen 
emiéképtilete régibb pogány építkezések felett 
emelkedett, sőt ugy látszik, hogy a rómaiak 
ezen rejtett völgybe is behatoltak volt, mert a 
gyakran felmerülő római érmek mellett a tera- 
plomdombból, egy római sirkő is került ki, mely 
a volt Bethlen udvarház falába rakatott be, s 
melynek nagyon elkopott feliratából ennyit le- 
het kivenni : 

D. M. 

C. VALÉR. SEFTI 

MIO VIRG. LEG 

V MAC ..PC 

VIXIT ANN LVIII 

ARTEM ... IVL CoN 

IVX E. HERES PIO 

YIRGINIO BENE 

DE SE. MERIToP 

') Lásd Cserey Mih. Hist. Uj nemzeti könyvt. I. 
2oi!, 2ö7. lap és Bethlen Miklós önéletleirását. 

'') Lásd Benkö Józs. Spec. Trans. cott. Torda. 
') Melyet akkor szintén prot. magyarok laktak. 



vapyis Dis nianibiis Caju Valeiitt Septiiiiio Viif;i 
iiio Lcjíioiiis V uüicedonicae l'iae coiistautis. 
vixit íiiinis ftS Artcmiii (vaj;y Artciuisia) Júlia 
eonjiix ct liercs j)io Vir^iuio hcuc de. se. nic- 
lito posiiit '). 

A Lekencze völgye, iiiclyuek logtekiutélye- 
sehb része uj;y is Marosszcklicz tartozik, már 
lüidrajzi fekvéscucl íbj;va is ana vau hivatva, 

') Torma Károly szíves felfcjtése szerint. 



hogy észak-iiyugatoü Marosszék határát alkossa, 
s hogy mind az, mi ezeu lovölgy és aunak mel 
lékvölgyeilicii fekszik, valamint a Maros terének 
Kutyl'alváig lenyúló része is, Marosszékhe ke- 
belezti'ssék. Ezen természet által jelölt határra 
hazánknak egy iijahb felosztása alkalmával két- 
ségk'leniil ügyeimet fog forditani a törvényho- 
zás, s nem hiszem, hogy a jövci teendőjének e 
leírásomban való megelőzése által hibát követtem 
volna el. 



IV. 



Kiityfaha, Bogáth környéke és az ózdi völgy. 

Kutyfalva. Papok erdeje. Dátos. Pekri Lörincz. Garád, Keménytelke. A Maros oktalan kanyargása. Római út 

nyomozása. Oroszi Bogáth, néveredete, római és későbbi vár, a bogáthi régi templom. Czintos, Csekefalva, Batiz, 

Isvánháza, tiimiilusok, erÖditvények. régi harang. Magyar-Bükkös. Kemény János fejedelem születése, régi curiája. 

Gámbucz, Ozd. Pekri Lörincz kastélya Ozd régi temploma, harangja. Ozd régi voltát bizonyító adatok 



Radnóthot elhagyva, a mint az űt egy a 
térbe kiszökellö magaslatra emelkedik, a Maros 
két ellentétes partján elhelyezkedett regényes 
fektű két falut lát feltűnni az utas: Kutyfal- 
vát a bal, Dátos t a jobb parton. E ponton 
három törvényhatóság érintkezik, mert Radnóth 
Ktlklillö, Dátos Torda, Kutyfalva s szomszéd 
falni pedig Alsó-Fehérvármegyéhez tartoznak. 

Kutyfalva, Kugfalva néven már 1339-n 
előfordul'). Losteiner'-) a szerzeteseknek (Fe- 
rencz rendieknek) itten állott kolostorai ól emlé- 
kezik, melynek ma semmi maradványa, sőt még 
hagyományos emléke sem maradt fenn ; legfő- 
Icbb egy erdő elnevezésben, melyet Papok 
erdejének hivnak, van némi nyoma annak, 
hogy itt csakugyan voltak szerzetesek, kik al- 
kalmasint a lakosok re formálásával húzódlak in- 
nen el, mert Kutyfalva lakiii már János Zsig- 
mond korában unitárius hilre térvén át, éppen 
annak tudhatjuk fel, hogy azok egészen nap- 
jainkig legalál)b részben magyarok maradtak; az 
unitáriusoknak itt virágzó egyházközsége volt 
egészen a múlt századig. Ez egyház az unitárius 
hiten levő Pekriek, nevezetesen az 1569-ben 
Váradi kapitányságot viselt Pekri Gábor patro- 
einiuma alatt virágzott, s midőn IGíiT-ben, Sárdi 
János KUklillő egyházköri esperes hivatalos vi- 
sitatiót tartott, a kutyfalvi unitárius egyházköz- 
ség egyike volt a kiválóabbaknak '). lt)95-ben 
márcz. 15-én az unitáriusok részletes zsinatot 

') A Hernian-nemböl való Dénes fia Lászhi, a há- 
romnemü székelyek grófja 1339-ben a fehérvári kápta- 
lannak ajándékozza Kugi^alvíit, egy a r/uvok dlmi had- 
járatban akaratlanul elkövetett i;yilkoss.i- biinlincsauat- 
jának megnyeréséért. Az átriili:izi'> oUiii.inyl ri^c,-./, lerje- 
dolmében közli Fejér Uod. dipl. 1'. IX. voí. 4, pag. 
3110. és Szereday Not. Caj). Alb. 37 - .iö. lap. 

-) Topogratiea descr. 147, mely munka kéziratban 
a cs -somlyai kolostorban van. 

') Uzoni Fosztó Hist. Unitariunim in Tiania T. 
II. 389. 



zonyító 

tartanak Kutyfalván. 1697. jul. 19-én az elhalt 
Pekri Gábor felett Pálti Zsigmond és Koncz Bol- 
dizsár (későbbi püspök) esperesek tartottak gyász 
beszédet. Pekri Lörincz II. Rákóezi Ferencz hős 
vezére szintén unitárius volt, mint ilyen irja alá 
1706-ban a keresztes-mezői fegyverszUnetet '). 
Később megmaradhatásáért a kutyfalvi unitáriu- 
sok egyházát nyugtalanitá, Pekri Ferencz pedig 
Bécsben elzáratván, szabadságát csak a katholi- 
zálás feltétele alatt n3^erhette vissza. Elvesztvén 
e szerint az egyház patronusait, mindinkább ha- 
nyatlott, a földesurak jobbágyaikból is sokat at- 
téritvén a katholikus hitre, azok itt is, mint má- 
sutt, oláhokká lettek. Az unitáriusok mindent el 
követtek itteni álláspontuk raeí;tartására. 17u9-ii 
még papja vau itt az unitáriusoknak Csikfalvi 
János, ki ez évben Szentmártoni Pált helyettesi- 
tette maga helyett, ez a haranglál)i zsinaton 
gyűjtött segélypénzböl 300 ftot kap. 1711 ben a 
nagyajtaji zsinat a kutyfalvi unitárius lelkész 
szükségleteinek fedezésére fordítja figyelmét. 
1713-u még gyűjtést csinálnak a kutyfalvi lelkész 
számára; de daczára ennek, két év múlva meg- 
szűnt ez az egyházközség, mert az 1715. dés- 
falvi zsinaton a deficiáit kutyfalvi unitárius egy- 
házközség áldoz() pohara a muzsnainak adatott 
át '-'). Elenyésztét leginkább az okozta, hogy a 
katholizált Pckricket földesúri minőségben kö 
vetett b. Dániel István az unitáriusok templo- 
mát lefoglalta az akkor csekély szánni reformá- 
tusok számára ; a templom kedvéért aztán áttér- 
tek a lakosok is. E templom régi vidt, de Dá- 
niel István oly lényegesen áfahikittatta, hogy 
csak átszelt lóheiivvel záródó két kapujáról is- 
merhetjük fel benne a késő gót kor miimarad 
ványát. 



') Az aranyosszéki unit. dioecesis proti 
ez évi bejegyzése szerint, ad 15. sept. 
^) Üzoni Fosztó ugyanott 389—391. 



Kutyfalvát liihb szoniszcdos fnluval ') j^róf 
Pokri Lőriiicz -) a liiros kiirucz ve/ér l)irta, s 
loí;ko(IviMic/.cl)l» tar(ózk(Kl;isi lielyc volt, hol a 
falu iiyiiiíati írszéhcii löiiycs kastélya állott, 
i\i('lynok — uwíx öiei;- emberek által ért — iiia- 
ladványait a Uegeiileld é-t Szeiit,u:yör{;yi ndva- 
i()KI)a éjjilették he. Hogy l'ekii liöriiicz Kutyfal- 
vát kedvelte, s utt terjeszkedni kívánt, mutatja 
az is, liogy 17(M). sei)t. 14. ifjabb l'ckri (iálior- 
t()l Diwíft-Szent-Márton és Király falvácrt eserclte 
meg kutyfalvi, uruszii, eziutosi, péterlaki és szeut- 
jakabi jószágát, mit Leopold is lielyben ha- 
gyott''), söt l'ekri I-örincz kérésére ez év dcez. 
23-án Kntyfalván (jan. 1(1. uov. 2b.} tartandó 
két országos sokadalomra adott engedélyt ^). 

Pekri uotáztatván ■'), birtokait Teleki, s má- 
sok dividálták el; azouban özvegye Petróczy 
Kata Sidouia 400,000 forintért visszaváltotta ''). 

Pekriuek egy Imre nevii fia és 5 leánya 
maradt. Ez az Inire vadászat alkalmával Knty- 
falván egy mocsárlia lelte halálát, s benne a gr. 
Pekri csalátl kihalt. Ivoppaiit sirköve ott áll most 
is a falu felett levő Kölab nevii dombon; fel- 
iratát elkoptatta az idö kérlelhetlen.sége ; miként 
kiirtotta az egykor hires családnak ezen remény 
(líis utósarját is. 

Pekri roppaut birtokai 5 leányával szétosz- 
lottak, s ma hiába keressük a történelmünkben 
magasztosán szerepelt nagy férfinak emlékét n)á- 
sutt, mint a történelem örökké fenmaradó ércz- 
lapjaiu. 

A Kutyfalvával átellenes Dátos, mely ré- 
gen szintén magyar köz.ség volt'), ma teljesen 
eloláhosodott, ezen szomorú methamorpbosis a 
jobbágykitelepités bazafiatlan műtétének tudható 
fel. Dátos felett egy szeszélyes idomii kopár- 
hegy emelkedik, a Garad; függélyes oldalá- 
ban egy megközelithetlen üreg tátong, ez régen 
miut erődített barlang, a vidék lakóinak villon- 
gós időkben biztos védhelye volt. 15i".tbeu 
Báthori István Zápolyának Erdélyt elfoglaló vaj- 
dája jul. 13-án Dátosra hirdetett országgyűlést. 



') Mint Dátos, Sz.-Jakab, Péterlaka, Cíintos, Ba- 
tizháza, Istvánháza, Siilye, Oroszi, Luftas, Ozd, A^esszös 
s még ezeken kivül 07 helységben birt Pekri, miként 
az egy Zeyk Lászlónál levő jószág-egybeirásból ^con- 
scriptio) kitűnik. 

-) Pekri Lörincz már Töküli idejében a szabadság 
hőse volt, miért löSG-ban notáztatott, de később kalho- 
lizálván, grófi czimet és jószágait is visszanyerte, s a 
Rákóczi-muzgalnm kiütésével Kahiitin által a megyei 
bandériumok szervezésére küldetve, elfogatott, mikor 
Rákóczihoz átallván, annak egyik legjelesebb és leg- 
kitartóbb vezére lett. 

') Kemény Józs. dipl. Tran. X. 193—212. 

*) Engedélyokm. ugyanott 257—258. 

■'') Pekri Lőrinczet 1704 ben a szebeni országgyű- 
lés nótázta, honnan márcz. 20-ári Henter Ferencz itélő- 
mester és m.-vásárhelyi Simonti Mihály küldetett ki a 
végett, hogy Pekri minden javait conliscálják. Ezeu 
rendelet ered. a fiscalis levélt, fasc. 73. Lib. 1 cott. Alb. 
Lit. C. Közli Kemény József Dipl. Trans. XII. 61—64. 

") A visszaváltási okmány Zeyk László levelei közt. 

') Régen Dátos rcf. anyae;;yházközség vala, mely- 
nek Bodon és Kiityfalva tiliája volt; ma megfordítva : 
a kevés számú ott megmaradt magyarság Kutyfalvához 
tartozik, de azok száma alig közelíti meg a 20-at. 



melyet Majlátli és Török Bálint visszaszorítása 
val Székely- (Maros ) Vásárhelyre tett át '). 

Dátosnál egy kis mcllékvölny nyomul be a 
Mezőség begyei közé, ebben rejtőzködik M. K c 
meny telke, melynek régi történelmét feunebi) 
M Bodonnal kai>csolatosau tárgyaltuk. 

A partjait folytonosan elseprő Marosnál — 
kivéve tán a Tiszát — • egy folyama sincs ha- 
zánknak, mely jelenlegi szabályzatlan állaj^tá- 
ban — rakonczátlanabb, szeszélyesebb volna 
mindenlud, de különösen e tájon, hol Kutyfalva 
és Dátos közt két nagy St ir le kanyargásá- 
val. Alig kellene itt néhány száz lépés átmet- 
szést tenni, hogy a folyam egyenes vonalba vé- 
tessék, s több ezer hold jó miuö.ségn föld ár- 
mentessé tétessék, de fájdalom nálunk az ily 
szükséges műtétek még mindig a pium desideri- 
umok közé tartoznak ! 

A mit a Maros Dátosnál te.«z, az szeszélyé- 
nek csak előjátéka ; mert alább az addig nyu- 
gati irányt követett folyam nem szükségből, 
mert előtte .szabad tér uyilik, hanem csakis sze- 
.szélyből ismét nagy kanyaruUitot te.szeu délnek, 
honnan visszaforiiul északnak: Maros Bogáthuál 
bár nyílt tér kínálkozik eredeti irányának kö- 
vetésére, azt nem te.-zi, hanem újból visszafor- 
dul délnek, s messze behatol a hegyek aljáig, 
hol azonban a magas Kapu csel (szeutjakabi 
hegy) által rendre utasítva, ismét északnak veszi 
útját, s egyenes vonalba visszatér Bogáthhoz, me- 
lyet körülfolyva ezen szétkalandozasa után, fel- 
veszi eredeti nyugati irányát. 

Ezen kacskaringós folyása a Marosnak ;5' j 
nifdet teszen, mit három nagyon csekély, ezer 
ölet alig meghaladó átmetszéssel ' s mfdre le- 
hetne reducalní. Hogy ez már rég meg nem tör- 
tént, hogy ily antidibivialis állapot a civilisatío 
körvonalán belül mindeddig fentartab)tt, annak 
okozója azon kormányzat volt, mely hazánk el- 
szegényitésének és kimerítés által való beolvasz- 
tásának tidvteleu politikáját századokon át űzte; 
azon kormányzat, mely lelketlen haszonbérlőként, 
minél több hasznot igyekezett kivonni a nélkül, 
hogy a szükséges javítások és befektetések által 
a jövőt biztosítani igyekezett volua ; azon lelket- 
len kormányzat, mely nem hogy ily közhaszmi 
müveleteket tett volna, hanem még megakadá- 
lyozta az olyak tételére alakult társulatoknak e 
téren való működését is. 

Az országút nem követi ugyan a folyam 
szeszélyes folyását, hanem a Maroson Dátos irá- 
nyában átszállva, egy hegyen át, egyenesen 
megy L u d a s n a k. Mi azonban elhagyjuk ez 
alkalommal a jelen útját, s a múltnak útj.iit kö- 
vetjük -), azon irányban menve, a h<il a római 
útvonal haladott, melyet fennebb Kaduóthig el- 
nyoinoztunk. Az a radn(ithí batárról a kutyfal- 
víra, az úgynevezett El oláhok nevű dűlőnél 
jön át, s a péterlaki Czigány fö Id ek között, 
a Kört vész eri és Hosszú nevű határrészen 



') Lásd Ráth Károly Magy. kir. utaz. 2rts. lap. 

-) Ez irányban fog hatadni a jövő litja is. a meny- 
nyiben a készülőben levő vasiít is Bogáthn.il fog el 
vonulni. 



iúvixg Oiüszinn k '), Ildi a falu kcMtjcit ko- 
rcszfiil liasifva halad a liosáílii iiyakíio/,. 

Udgátlii nyaknak nevezik pedii;- a Marus kél; 
ellentétes folyása köz.ötti azon ali^- 200 lépés 
szélességű földnyelvtöt, mely lia átmetszetnék, a 
most félszij;eten fekvő líojiáth egészen ellen- 
kező partján tűnnék lel ;i folyamnak, mint je- 
lenlet;-. 

Boí;átli fekvése olyan, lio.uy mé.^- a mai 
liadtan igényei szciint is, alkalmas lenne egy 
liatalmas erődnek elhelyezésére, mert az neni- 
esak azaztköriU kanyargó Maros által van fedve, 
baneni a falu délkeleti részén egy olyan magas- 
lat emelkedik, melyet scnnninemii más hegy nem 
uralog. Igen valószinüuek tetszik, hogy a ró- 
maiak éles szeme fölfedezte ezen előnyös fek- 
vést, s az emlilett magaslatra egy álló táhort 
(eastnim stativnm) emeltek, mely a Maroson ál- 
lolt hidakat fedezte, mert hogy itt az el- és 



tett építkezéseire íitalnjik ; s ezek azon nagy 
mennyiségű római téglák, melyekkel a bogáthi 
reformátum templom ki van rakva s melyeken 
az V. maeedoinai legio bélyege többszörösen 
előfordul. Téglát pedig ily nagy mennyiségben 
másunnan ide nem hoztak '), hanem jizoknak ;iz 
itt állolt Indákból és az azokat fedezett álló tá 
liorl»i)l kellelt kikerülni. Kzen ,inyagoki)id épül- 
hettek a Uiigyszámíi bogáthi udvarházak és maga 
a reformátum tcmi)lom is, mely egy kéttornyos, 
ódon egyház volt; de az IHiiU-licn eszközölt 
kiigazításakor nem esak tornyai mozditlattak el, 
hanem az egész egyház annyira átalakult, hogy 
régi nűíidoniaiból mi sem tartatott fenn, mi épi 
tési korára íitasithatna. 

Bogáth Tordavárnicgyéliez tartozik, illetőleg 
oly ponton fekszik, hol három vármegyének ha- 
tára ütközik ^). Bogáth jelenleg is népes hely- 
ség '), hogy régen még tekintélyesebb volt, már 







,]^l»lf».í)ib^>^^^#g 



K('meii,\ .JaiKts íejedcliin iiiag.wir-lmkkosi ciiriiijaiiak homlokzata. 



visszafolyó Maroson a r()raaiak két hídjának kel- 
lett állani, kétségtelenné válik az által, miszerint 
az Orosziból jövő római íit egyenesen a bo- 
gáthi nyaknak (félsziget tövének) irány id, 
hol, hogy az a Maroson átkelhessen, múlhatatlanul 
át kellett, és pedig kétszer, hidalniok a Marost. 
A hidakat pedig a rómaiak soha védtelenül és 
fedezetlenül nem hagyták ; azért Bogáthon mul- 
hatatlamü hídfőül szolgáló római castrumuak 
kellett lenni. 

A hídakuak ma ugyan sen)mi nyoma, elso- 
dorta a folyanmak évenkínt kikelő árja ; a cas- 
trumuak szintén kevés nyoma -) van, eltüntet- 
hette az eke, mely ezred év óta alakítja és tisz- 
títja a talajt, s mégis találhatunk Bogáthon oly 
maradványokat, melj'ck a rómaiaknak itt lehe- 

') Oro.szi egy kis oláli falu Kutyfa!v;in ali')l a Ma- 
ros balpartján. 

'^) Bár a bogdtlii iiiagasIatDn rommaradványokat, 
süt földalatti boltozott inciíot mÍK most is lehet találni. 



csak az is tanúsítja, hogy Tordavármegye gyak 
ran tartotta itt közgyűléseit; — a többek közt 
l()(i4. ápr. ^fj-éu azon gyűlést, mclyou Béldi l'al 
fejedelmi küldött és Haller János Tordavárme- 
gye főispánja mint delegált birák hoznak itéle 
tet Keresztesi Ferencz és llenter Pálné közti — 
járai jószágot érdeklő — perben'). Bogáthon 
tartatott 16í)H-ban azon közgyűlés is, melyen 
Báuffi György és Gyulaffi László nagy Ünnepé- 
lyességgel iktatják be a tordavárnicgyei főispán 
ságba Apor Istvánt ''). 

') Annál inkább, hogy rrtniai épi(kezésclv itt a 
környéken sehol sem mutatkoznak. 

-) Torda, Kiikiillö és Alsó-Fehéi vármegyék. 

^) A magyar népesség megközelíti az ezerét, s ez 
az összes lakosság felénél több. Lakói közt igen sok 
nemesség van s értelmi fejlettség, mit az is tanusit, hogy 
casino s olvasó-egylet létezik. 

') Ennek eouventi átirata megvan Kemény Józsel' 
Codex trans. X. kötet 41 — 43. lapján. 

') Cscrey Mihály, lásd Ujabb nemzeti könyvtár 
2,')S. lap. 



Büj;;itli iicvi'iedetét érdeklöleg- többueiuü Or- 
tfliiu'zés iiiciiilt lel, íi tiibljek kiizf irr. Kemény 
Jiizsel' azon Csehországból beszánnazott Bai^^at 
nevű eiu bérrel hozza kapcsolatba, kiről Kézay- 
nál láliuik euilifést téve 'j. \'alósziniibb azonban, 
hugy ugy ez, mint a csiki Bogáth -j a török 
bogáztól (fiz közötti szoros) származott. 

Bogáthn'il legelső okinányi tudatunk ISíJo-ig 
hat lel, mely évben Szengyel é-; saját területe 
közt határjárást tart "). Birtokosai nagyon gyak- 
ran változnak, s leginkábli liadnóthtal egy kézen 
forog. Legrégibb birtokosa mindenesetre az iuneu 
származó B o g á t h i - e s a 1 á d volt. 14;)y. jul. 25. 
Albert királynak Budáról kiadott nj adomány- 
levelével Bogáthi Péter és nagybátyja János ik- 
inttatnak be Bogáth, Oroazi, Ludas és 
8 z e n t - J a k a b birtokába, mely folukat eldő- 
deik is mindig béké.sen birták^i. Hőy. máj. 14. 
Geréb .János, a király Erdélyben levő fökapitá- 



semnii nyoma sem látszik, de mindenesetre ott 
kellett aimak tékiidni a falu felett emelkedő azon 
magaslaton, melyre fennebb a római eastrumot 
helyezők, s igen valószinü, hogy a múlt évben 
ott felfedezett földalatti pinezék ezen var alsó 
osztályához tartoztak. ItJlf). uov. 10 én Bethlen 
Gábor az addig özv. Bogáthi Andrásné (Szilvási 
Er/.sébet) által birf Bo-athot, Ludast, Keménv- 
telkét, Bodont, Oroszit, Féterlakat, Sz. Jakabot 
és Aciutost lu,0UO frtért in.scribálja fele részben 
Szilvasi Czyczliczky (igy) Boldizsárnak, másik 
fele részben karathnai Alia Farkasnak'/. 1620. 
máj. 20 án ugyan Bethlen Gábor Kassáról Bo- 
gáthi Drusinát Czertzjel vajda (igy) nejét mind 
két nemre beiktatni rendeli Bogáthba és az előbbi 
tételben emiitett tálukba, melyeket részben Bo- 
gáthi Andrásné hagyott volt Szilvási Czeszeliszky 
Boldizsárnak, de a melyeket ez többi jószágaival 
együtt (a kegyelemből visszaadott Bolyán kiviil - 




Ki llli ll\ I 111 I 



Ilin ij 



Litktpe. 



nya a kolozsnionostori conveutuek elrendeli, hogy 
Bogáthi Lászlót a most Gerendi László által zá- 
logra birt Bogáthba, a zálogösszeg lefizetésével 
beiktassa '). 

Lgy látszik, hogy Bogáthon a római vár 
helyére magyar vár is éjjült, mert löOfj-beu 
Bocskai István rendeletére Bogáthi Jlenyhért hét 
oly (Küküllü-, Torda és Fehérvármegyékben 
fekvő) faluba statuáltatik, melyek egykor a bo- 
gáthi várhoz tartoztak (ad arcem Bogáth perti- 
nebant ''). Ezen várnak ma föld fölé emelkedő 

') Kezay Hi,st. 13.8 lap. 

-) Lásd e muuka II. kötetében. 

') Lá.sd alább Szengyelnél. 

% Az ellenmondás uélkiil való beiktatás eredetije 
:i kolozsmon. conv. levélt, közli Kemény József App. 
(lipl. Tr. V. 176. 

^) Ered. kolozsm. conv. levélt., közli Kemény Józs. 
App. dipl. Tr. YI. W. 

") Lásd elenchus litt. conv. b. Mariae virg. de 
Colosmonostor. 1772 oonf. 10. k. .511 — öol. lap. 



hütlenségi bűnön veszített el"). IGÜO. jaii. l-jén 
Brandenburgi Katalin adománya és rendelete 
alapján Bogáthba, Ludas és Szent-Jakabba Kor 
nis Zsigmond tanácsos és bihari főispán iktat- 
tatik be ''). 1650-ben 11. Rákóczi György a rad- 
nóthi uradalomhoz tartozó bogáthi részjószágot 
Kornis Fereneztől visszavévén, nejének, Báthori 
Zsófiának ajándékozza. Apafi 1664-ben szintén 
nejének, Bornemissza Annának adja. 1678-ban 
pedig a Nagyrontótava nevű bogáthi terü- 
letet udvari papja, Tophens Mihálynak adomá- 
nyozza ^j. lT54-ben Macskási György defectusán 



') Ered. a kamarai levélt. Budán, másolat, lisc. 
levélt. Fase. 4. mise. Litt. Y. közli Kemény dipl. Tr. 
YIL 171—174. 

-) Ered. a fehérv. kápt. levélt., közli Kemény App. 
dipl. Tr. XYI. 2S7. 

') Ered. fehérv. kápt. levélt., Bojtoni Gásp. prot. 
IV. 375. ' 

*) Kemény Józsefnél Trans. posses. Com. Törd., 



uiivére Kemény SáiniiPlné nyeri el ; ma is a 
Maeskúsiak és Kemények, a l'olilt hirtokosok, bár 
kis elli) birtokú majiyar uemcsséí;' iseu nagy szám- 
mai vau l>oi;áthoii; ezek míiveltséí;ének bévnié 
rojcül tekintlietjük az ottau levt'i casinót és (»1 
vasi>H\ü,yletet, melyek nem c<ak Bogáth, bauem 
vidékének érteimi fejlettségére is jótékony batást 
gyakorolnak. 

Bogáth régiségérői a felhozott okmányok 
mellett azon 15 bronz sarló és 2 celta is kezes- 
kedik, melyeket mint itten talált igen érdekes 
bronz-kori leletet klildiitt be b. Gamera (iusztiiv 
az erdélyi múzeum régiségtárába. — Bo;.;átbtól 
délre, ott, hol a Maros magas hegyek által visz- 
szatérittetik, Uzd pataka szakad belé. E patak 
torkolatjánál fekszik C z i u t o s, a Keméuy-család 
által birt vegyes népességű kis falucska, mely 
hogy régen Jaeinthus ') és Acintos nevet vi- 
selt-), s hogy Bogáthtal többnyire egy kézen 
forgott, azt fennebb látók. 

A völgyeeske — melynek előterét a torko- 
latjánál igen regényesen fekvő Cziutos foglalja 
el — me.ssze benyomul a hegyek közé s abban, 
valamint .számos mellék völgjiileteiben több(Alsó- 
Fehérbez tartozó) IhIu rejtőzködik. Ha e falukat 
felkeresve, tüzetesebben vizsgáljuk; ha e völ- 
gyecske tömkelegébe feszült érdekkel hatolunk 
be : azt az ottan fellelhető történelmi és régé- 
szeti műkincsek mellett teszszük azért is, mert 
e kis szugolyék a magyar elenniek egy díszes 
oáza, hol több községben tisztán megmaradt fa- 
junk; s hogy az meg lett őrizve, határozottan .1 
protestantismusnak tulajdonithatjuk, mely vallás 
nemzetiségünknek mindii;- és mindenütt hű i'íre, 
niondiiatnók biztos iiallailiuma vidt. 

Az első t'alu, melyet e völgynek egyik bal- 
oldali mellékvölgyületében találunk: Cseke- 
laka, mely nevét a legelébb idetelepült Cseke 
nevű őstől uyeite. Ezen Cseke utódai lehettek a 
l'ó. században már előtűnő Csekelakiak '') (Che- 
kelokiak). A falu a 14. század elején már ön- 
álló egyházközség*;. A régi egyházközségnek 
régi temploma is vidt, mely azonban újra épült: 
hanem feamaradt egy régi harangja, mely idomra 

eredeti okinánj'ok a űscalis levélt. 20. L. 2. coni. Ko- 
I0Z8 N. 

') 14:69-ben Báthori István erd. vajda Budáról sz. 
Mihály napján rendeli a kolozsmonostori conventnek, 
hojíy Baska Balázst, a bndai vár provisnrát és kusali 
.Takch Lászlót számos zálogban birt erdélyi jószágba, 
azok közt a Feliérmegyében levő Jaeinthus, Hyod és 
Nándor nevű praediuuiokba is bevezessék, mi meg is 
történt. A rendelet és a conv. Jelentése megvan egész 
terjedelmében Kemény Józs. Codex Transuiutorum VI. 
köt. 26—36. lap. 

-) Acintos néven találjuk egy 1358. okmányban. 
Lásd alálib Lánduinál és egy 161.5-ki okmányban is lásd 
fennebb i;(ii;:itlniál. 

^) rliikoNiki László 1'286-bau atyjának azon ha- 
gyományát — mely szerint a Béla királytól nyert Paa- 
d o t lelke üdvéért a fehérvári .sz. Mihály-egyháznak 
adta — helybenhagyja, s azt Endre király is megerő- 
síti. Ez okmány közölve van Urkuud. z. Gcsch. Siebenb. 
I. 196. lap. Ered. fehérv. kápt. levélt, cista Cap. Fasc. 
1. Nr. 34. 

*) A pápai dézniák regestruraában a fehérvári es- 
peresség cgyházkörében. az 1332. év rovatában 696. 
lapon levő e bejegyzés szerint : „Lueas Sacerdos de 
Cbekeloka solv. 40 denarios." 



nézve a nyárád szent-annjii harangnak ') hason- 
mása. — Csekelaka első birtokosai a (J s e k e- 
lakiak voltak. loOB-ben Miske Benedek és 
Tamás vásárol Csekelakán jószágot -). löSB-ban 
pedig Csekelaka birtokába Báthori István ren- 
deletére esekefalvi Litterati Simon iktattatik be 
a kolozsmonostori convent által mint olyan jó- 
szágba, mely őt örökösödési jogon, de csacsi 
Tomori István és Zsigmond (ki fehérvári kano- 
nok volt) hagyománya ;ilapján is illeti''). 1589. 
febr. 24 én Báthori Zsigmond Paczolai Kri.stóf- 
nak csekelaki s más jószágaira uj donatiót ad*). 
1590. okt. :3-án Csekelaki Bálint csekelaki ne- 
mesi udvarát és jószágát Bodó Miklósnak hagyja 
éltére ""). Most főbirtokosok a b. Kemények. 

A csekelaki völgy fejében B a t i z nevű, 
oláhok által lakott kis í^ilucska fekszik. De tér- 
jünk vissza a fövölgybe, melynek jobboldali ma- 
gaslatán a kizárólag i-eformátus magyarok által 
lakott Istvánházát találjuk. Istvánházáról 
ha nincsenek is régi időkbe felható tudomásaink, 
ezt helyrepótolják az E s t \v á n h á z i családról 
szóló és a 14. századig felmenő adataink ''), me- 
lyek egyszersmind e falunak már akkori léte- 
lére utalnak 

A körmönfont csinos falucskában találunk 
egy szépen fekvő templomot, mel^'uek ajtószem- 
öldéreezvan vésve: „1634. M. Che (Cseh) choro- 
nensis", mi a templom építési korát jebdué ; ha- 
nem van ennél .sokkal régibb és becsesebb mű- 
emléke is Istvánházáuak : egy régi harangja, 
melyről az a hagyomány, hogy Czintos tájékán 
a földben tal-.dták. Kíirirata ez: 






mmutmíííMt 

(Regina celi letare allehija 1498) 



') Lásd e munka IV. kötetében. Csekelaka ina 
gyarsága ref. hitet vall. 

-) Mibe a kolozsm. conv. Péter bosyni és szent 
györgyi gróf és erdélyi vajda rendeletére beiktatja. A 
beiktató okmány eredetije a kolozsm. conv. levélt., má 
soUitban gub. levélt. Traus. Conv. IV. 196. 

") A beiktatás Tomori István tiainak ellenraondá- 
sával történt meg. Beiktató okmány ered. kolozsmon. 
conv. levélt., másolatilag gub. levélt. Trans. Conv. T. 
IV. 177. 

*) Fejérvári kápt. levélt. Lib. Eeg. Sig. Báthori 
III. 611. 

') Gub. levélt. Trans. Conv. T. I. 329. 

"} 138o-ban Péter, Estwánházi Kelemen tia fordul 
elö. Lásd Kemény App. dipl. Tran. III. 193. 1411-beii 
egy beiktatásra mint vajda emberei Istvánházi és Jáno,-* 
rendeltetnek ki. Lásd f^nli. levélt. Trans Conv. IV. liiU. 
149.í-ban Istvánházi I-iszlimak (Tamás tía'í istvánházi s 
más helyt levő jósz;ig,iilia .Nagy Balázs, az erdélyi só 
aknák kamaraispánja statuáltatik a kolozsm. conveiir 
által Losonczi László és Drágű Bertalan vajdáknak iv 
évben Beszterczéröl kiadott rendelete következtében, 
minek Istvánfi Tamás leányai Lucia (Szentgyörgyi Si 
monné) és Margit (Basuza Györgyné) ellentmondottak. 
A beiktató okmány eredetije kolozsm. conv. levélt., má 
solatilag gub. levélt. Trans. conv. IV. 564. 



E szent emlékeken kivUl még bavezi emlé- 
keket is találunk Istvánliázán a falu feletti ol- 
dalban, a Szil t"á k u á 1 d o ni b o k nevű belyen, 
hol oly saját^<á•;os icbiniíi töltés és (ily szabály- 
8zerüle{í- elhelyezett dombokra találunk, melye- 
ken az ember kózidomitása telismerhetö, s me- 
lyek aiiglia nem homályos maradványai valamely 
avar, riuga, vagy niásnemíi t'iilderödnek. Vizs- 
gáljuk kissé közelebbről. Leí;t'elül háromszáz lé- 
pés hosszú gátony vonni el. (nely kéthelyt rézs- 
útason van átszelve, keleti alján (kiils/i felén ) 
sánezszerü bemélyedéssel . 

Ezen külső töltésen lieliil, vagv 10 lépés 
távolra, egy másik amazzal párhuzamosan futó 
töltés, vagy oromzat van háromszoros, szintén 
rézsíitas átmetszéssel, melyek által ez*u belső 
gátony öt önálló domb idomát nyeri. Hagyo- 
mány szerint táborhely volt, s véres harcz víva- 
tott lenn a völgyben, hol egynéhány öl magas- 
ságú tumulus alá vannak eltemetve e harcz ál- 
dozatai. Hogy pedig azon tumulus, valamint a 
tenjelölt gátony és dombok nem a természet 
szeszélyének müvei, hanem harczemlékek, azt 
leginkább bizonyítják az azon helyeken gyakran 
felmerülő fegyvertöredékek. Rendszeres ásatás 
valószínűleg itt is, mint sok másutt, tájékozott- 
ságot nyújthatna. 

Istvánházán felül, a fövölgyben, ugy bal 
mint jobb oldalról, mellékvölgyek nyilnak. Az 
elsőben fekszik a nagy részt oláhok által lakott 
Lándor (Nandra oláhul), mely a 14. században 
Nandu rlaka "), a 15. században Lándor- 
1 a k a -'), más okmányban Nándor '') néven for- 
dul elő. A lándori völgygyei szembe eső jobb 
(ddaliban a kizárólag magvarok által lakott 
Magyar-Bükköst találjuk. Bükköst legelőbb 
Bykus néven 1343-ban találjuk fel, mely év 
február 28-án (feria G p. a. Dóra. Invoc.) a fehér- 
vári káptalan Miklós vajdának Déváról kiadott 
rendelete következtében Thatamerns fehérvári 
]irépostot és Mátyás nevű unokáját iktatja be, 
niintafőtárnokmestertől ajándékozott jószágba';, 
a lij. század kezdetén a bükkösi Bancza csa- 
lád kezén van, mely család kihaltával e század 
vége felé a Kemény családra ment &t-'). 

') 1358. Jan. 11. (feria 5 p. a. 8-vas Epiphan.) Lajos 
kiiiily Visegrádról Domokos erd. püspököt Lakiis (Nagy- 
lak), Acintos (Czintos), Nándurlaka s uéniely más faluk 
birtokába visszahelyezni rendeli, lui Jakab, a királyné 
iidv. katonája jelenlétében meg is történt. Ered. a fehérv. 
kápt. levélt, cista capital. l^isc. I. Nr. 43. 

'-) 149.j-ben Landorlakát. Acintost, Ludast, Bo- 
gátliot. Mikest és Szeli.styét a szebeni királybiró Alten- 
burg Tamás özvegye ;Vizaknai MikU)s leánya s előbb 
Bogdtlii Imréné) lÜlO forinton veszi meg Bogáthi László- 
tól, mely vásárra Ulá.szli) .Szebenbeu ez év február 3-án 
(t'er. p. p. fest. purif. b. Mariae virg.) beleegyezését adja. 
lyásd másol. gub. levélt, l'rans. Conv. IV. 8. 

^1 1489-ben Paska Balázs, a kir. udvar provisora és 
kusali Jakch László Báthori István rendeletére beiktat- 
tatuak Nándor, Acintos és számos más faluk birtokába. 
Lásd Kemény App. dipl. Tran. ^■II. 163. 

'i Fehérv. kápt. levélt, eista eapit. Fasc. G. Nr. 20, 
közli Fejér Cod. dipl. IX. 1. 186. 

^) Elöneve igazolt, mert azt kizárólag protestáns 
vallású magyarok lakják. Bükkösbe és Gomboczba 
^Cjrámbucz) 1;j1 l-ben Hederfáji Lénárd alvajda rendele- 
tére a külozsmonostori convent bükkösi Bancza Györ- 
gyöt, Ambrust, Jánost iktatja be. A beiktató okmány 



A szőlők és erdők által koszorúzott hegy- 
kebelben e csinos falu oly fcstőileg fekszik, hogy 
bizonynyal mindenkit kellemesen fog meglepni 
annak minden várakozást felülmúló szépsége, és 
e hatást nem kis mértékben emeli az előtérben 
esíiportositott udvarházak tömege, azok közt fő 
leg azon rojipant fedélzetével kiemelkedő ódon 
curia, mely Kemény János fejedelemnek volt la- 
kása, mely roskadozó falaival emlékköveként 
emelkedik azon férfinak, ki Erdély sorsára egy- 
kor döntő befolyást gyakorolt, ki mint iró, ha- 
zafi és hadvezér sokkal nagyobb volt a fejede- 
lemnél ; de a ki mégis, vagy tán épjji'n azért, 
szenvedésben-dús élete és tragicus vége miatt 
érdekkel fűződik történelmünkbe, s kitől elvégre 
sem lehet megvonni a hőst megillető babérko- 
szorút. 

Kemény János nem csak lakott Bükkösön ; 
hanem itt is született, a mint önmaga mondja 
élefleirása 16. lapján : „Születtem is ugyan há- 
bornságos időben Bükkösön, csak jobbágyunk 
házánál, ellenségtől elégetettvén ottani udvarhá- 
zunk, lött pedig születésem 16ü7-beu az akkori 
időjárás szerint karácson előtt két héttel péntek 
napon" '). 

A ház pedig, melyben a fejedelem született, 
a most 11. számmal jelzett telken feküdt; ha- 
nem a régi ház ma már nincs meg, valamint 
nem sokára romhalommá fog dűlni az ős curia 
is. Illő azért, hogy a roskadozónak legalább 
emlékét megóvjuk a kegyeletes utódok számára, 
ezért annak két oldalról felvett képét melléklem, 
egyik annak nyugatra néző homlokzatát mutatja, 
(lásd az 54. lapon,) mig a másik azt a távolból 
a környezetén levő ujabb épületek csoportjával 
tünteti elő. (Lásd az 55. lapon.) 

Hogy pedig ez ős curiát valójában Kemény 
János építtette, azt kétségtelenné teszi azon em- 
léktábla, mely az épület folyosójának falába van 
berakva. Ennek közepén van egyfelől a Ke- 
mény czimer -) K. J. betűkkel; másik felén a 
Kállai czimer") S. K. betűkkel, vagj' is nejé 
nek: Kállai Zsuzsannának kezdőbetűivel, kit mint 
életlei rásaban mondja '), lG32-ben jun. 14-én 
vett nőül. A két czimer között ott van az 1G51. 
évszám, mely ez udvarház építése idejét jelöli ; 
és végre, mi teljes bizonyságot nyújt, ott van 
az emléktáblán e körirat ') : 

„Spec. Mag. Joannes Kemy de Gerö Mon . . . 
(Monostor) Tran. Prin. Cous. (Transilvaniae Priu- 
cipis cousiliarius) Areis ac Terrae Fog. (Foga- 
ras) Caeus (capítaneusj Militiae Gae (Generalisj 



eredetije kolozsm. conv. levélt . másolatilag gub. levélt. 
Trans. conv. IV. p 1. és IJiS. A Banczákról a Kemé- 
nyekre szállt. 

') Magyar tört. emlékek, kiadja Szalay László 
1856-ban Pesten. 

'-') Koronából kiemelkedő szarvas (vagy dámvada 
mellett nap és hold. 

') Legfelül hold. alatta egy kigyó által körülölelt 
sisakos fő. mellnek tetőékét egy áttűzött hal alkotja. 

■*) 235. lapon. 

^) Az egész a 17. században divatozott, egymás- 
sal egybekapcsolt és egymásba beleirt s azért bajosan 
olvasható modorban vau ir\a. 



-.8 



A. E. G. (Aulicae Equestris ordinis Generális.) 
S. Co. Cü. A. A. II. S." '). 

Hogy a régi Keraéiiycii ezen nemzeti és 
családi eniléképiilet, ezen, mondliatnók, szent 
ereklye iránt töl)l) kegyelettel viseltettek, mint 
az n tód ok, kitetszik alilió! is, liogy azt gróf 
Kemény László ITTO-iicn alnposan kiigazittatta, 
mint azt az elűtornáczzat joljlj oldalán levó ezen 
felirat bizonyltja : 

„Kestauravit et auxit Anno 177U f C. Lad. 
Kemény L. De. De. M. Gy. S. C. R. ct A. M. 
C. S. A. T. A. C. 1'. T. Guljer lí. et S. G. 
K. M." 

Ez elhanyagolás némi mentségéül .szolgál 



fövölgynek keletre liajhi lejében a kizárólag ref. 
magyarok által lakott Ozd-ot. 

Ozd egyike bazánk ös faluinak, melynek 
lételét a hagyomány a honfoglalás messze ko- 
rára viszi fel, a mennyiben az ide leleleiiUlt, s 
e falut alapított Ozd nevii hős csapatvezérrel 
iiozzák kapcsolatba. Nem más ez, mint a nép 
száján fenmaradt sejtelem ; de e mellett Ozdot 
érdeklőleg oknuin\ i tudomásunk is messze korra 
felhat, mert 1227-ben Ambrus ózdi lelkész em- 
littetik '), miből arra vonhatunk következtetést, 
hogy e helység eme távol korban is annyira te- 
kintélyes volt, hogy önálló egybázköz.séget al- 
küthata. A pái)ai dézmák regestruinának 13o2 
— 1336-ik évi rovataiban mindenütt előfordul az 




\/ (l/(ll kd>!lll\ ts/lkl l.ltkf|i 



az, hogy a jószág per alatt volt; de most, miu- 
tán az a Kemény család kezére ment, hiszszük, 
hogy tudni fogják kötelességüket. 

Bükkösön felül haladva, egyik baloldalon 
beszakadó mellékvölgyben faláljuk Gá m b u c z-ot, 
egy oláhok által lakott falucskát -') és fennebb a 

') Ezen egyes bctiik tíiláii Siipr. Ooiiies. Vom. Alb. 
Aveiitlator Supr. jelentenek. 

-) Pedig üámbiie/, a 14. sziizadban magyarok által 
lakott iinállii egyházközség volt, ujort a pápai dézmák 
regestruma 133-J. évi rovatáb.m a i\0-2. lapon ezen be- 
jegyzés : „Üomiiiie sac. de (ianibuth solv. '20 denar.", 
mi, mivel a fehérvári espeiesséi;- aNi rendelt falid.; közt 
van, nem lehet más, mint a mi (lámliiicznnk. A Ki-ik 
századlian (Sonibdcz (lásd fennclili liilkkíi.snél) é.s (iabod 
néveii (lá.sil aláhli dsnes és (ie.se leirásánál) liirdMl eli'i. 



ozdi esperesség (archidiaconatus de Ozd) 
azonban ennek székhelye nem ezen Ózdon volt, 
a mint azt sokan vélik, hanem valahol Erdély 
északi részében, talán Ozdi-Szent-Féteren, nuMt 
az ezen esperesség alá sorozott helységek mind 
a tájon vannak. Hanem ugyanezen regestrum- 
nak 13;52. évi rovatában a mi Ozdunkat is mint 
tekintélyes önálló egyházközséget, szintén felta- 
lálhatjuk -). 

Ózdnak legelső ismeretes birtokosaiként Si- 



') A katholikusok régilih kori scliematisinusa 
szerint. 

-) Az l;5,'5o. év rovat tí"25. l.apou : „Martinas sac. 
de üzd solv. .'52 den." Az iy;i4. év rovat 727. lapon : 
„M.-othiMs sac. de Ozd scilv. IS den." 



nion somogyoni bán fiait és Baládot találjuk egy 
i;;f)K.bóI való oszfálylevélbcn '). Kzcn Hahifl 
volt tui7.se a/. Ozdot nagyon sokáig biit, s j('i 
darabig U/.di előnevet is basználó Haládli 
családnak. 

14',M)-ban Vízaknai Miklosné bagyománya 
nvonián Ozd a fehérvári káptalan birtokába mc- 
^\ en át -), de ez vagy csak kisebb birtokrész 
\(>lt, ^agy pedig a káptalan eladta, mert nem 
sokára Thata István jelenik meg mint íVibir- 
lokos Ózdon, kiről löOÜ-ben czesztvei Barla- 
bási János és [.rénárdra szállott át '). 

János Zsigmond korában az Ózdi családot 
találjuk ott, melynek védnöksége alatt az unitá- 
riusoknak virágzó egyházközsége keletkezik Oz 
(1(111 '). Iö68-bau Kis Ambrus a nejével Baládti 
Ilonával kapott ózdi jószágot — melyet Baládti 
.Vndrástól íiÜO íVtou meg is váltott — testvéré- 
nek szabadkai Kis Jánosnak adja János Zsigm. 
beleegyezésével'). li'jSo-ban Báthori Zsigmond 
Ozd, Csapó, Sályi és O.-Kocsárd birto- 
kába Baládli Magdolnát és férjét Szalunczi Györ- 
gyöt mindkét uemre statuáltatja, mibe István 
lengyel király is beleegyezését adja ''). Azután 
Ozd csakhamar a Tolmács család birtokába 
megy. Kadák István nejével Tolmács Zsófiával 
kapja, s Bethlen Gábortól 1(125. decz. 29 én 
FehérváiTól ugy z d, mint Radák örökös jó- 
szágaira B é y e és S z c p m e z ő r e uézvc mind- 
két nemű utódaira kiterjedő uj adomáuylevelet 
nyer, melyben elő vannak számlálva Kádaknak 
azon érdemei, melyeket többszörös diplomatikai 
küldetések és békekötéseknél való működése ál- 
tal szeiYCtt '). Azonban Ózdon a Radákra szállott 
Tolmács rész mellett a Toldalagiak is birtak, 
mert l(i38-ban Toldalagi Mihály fejedelmi ta- 
nácsos biikkösi Kemény János kedves rokonára 
bizza fiát, s egyszersmind a fehérvári káptalan 
előtt neki és nejének Kállai Zsuzsannának áten- 
gedi ózdi részét, mit 1643. márcz. 8-án Rakó 
czi György is helyben hagy ^), valamint Ke- 
ménynek azon vásárát is, mely szerint radnóthi 
Litterati Györgynek Péchi Simontól kapott ózdi 
részét 164C)-beu megvette '). 

') 135.s-ban pünkösd utáni S-ad napon a küküll(i- 
vármegyei birák Ozd lelett megosztoztatják Simon so- 
mogyoni bán (így) Hait Simont, Mihályt, Jakabot. Já- 
nost és Baládot, Tamás fiát, Kenhydi Simon unokájit. 
í-ásd az osztoztat(J ítéletet egész térj. Kemény Józs. 
App. dipl. Trans. II. 177 

-) Ered. oki. kolozsni. conv. levélt., közli Kemény 
App. dipl. Trans VH. 243. 

') Tab. Nat. Sax., közli Kemény Siippl. dipl. Tr. 
V. 371. 

*) Lásd Uzoni Fosztó Hist. Unit. Trans. II. 391. 

'") Ennek ered. a kolozsm. conv levélt, másolatilag 
giib. levélt. Trans. conv. II. 3. 

*) FejéiVári kápt. levélt. Lib. Keg. Sig. Báthori 
I. 67, közli Kemény App. dipl. Ti-. XII. 148. 

'1 Ered. fehérv. kápt. levélt. Lib. Keg. Gabrielis 
Bethlen (J13 — 615, közli Kemény Suppl. dipl. Tran. IX. 
295—296. Ugyan Bethlen Gábor következő év márcz. 
28-án azt iiib(5l átirja és niegen'Jsiti. s a beiktatást biik- 
kösi Károli Péter és mikeházi Somlyai Gergely által 
végre is hajtatja. Ezt is közli Kemény dipl. Trans. 
XVI. 29.5. 

*) Ered. fehérvári kápt. Lib. Reg. Georg. Rákóczi 
X. 192. 

') Ugyanott. 



A nagyobb Radák-rész is egy ideig idegen 
kézen volt, nevezetesen l(l!i4-ben Radák István 
12 évre somogyoni Tbordádi Gáliornak zálogo- 
sította el, 1695. aug. 26 án pedig 60 évre rekri 
Lőríncznek engedte át, oly feltétellel, liogy Pekri 
a Thordádinál levő záloglevelet magához váltsa '). 
Kzen hosszú birtoklás alapján építette Pekri Lö- 
ríiicz a most is meglevő fényes kastélyt. A Ra- 
dák-család kezére csak is 17o2-ben ment visz- 
sza -), mely család napjainkban is bírja. A szép 
kastély képét melléklcm. (Lásd az 5s. lapon.) 

A fennebbickbeu összefogható Ozd midtja- 
nak történelme, s most eunek tudtával eliudiil- 
liatunk a minden eldugottsága mellett is érdekes 
falu felkeresésére. 

Ozd, a Maros és Kis-Küküllő vízválasztó 
begylánczolata alatt levő kies hegykebelben igen 
regényesen fekszik, s szőlő és lomberdők által 
koszorúzott hegyek keretében a legmeglepőbb 
képet mutatja; mit nem kevé.ssé emel a falu 
előtéré l)cn b. Radák Ádámnak fenyves erdők 
közé foglalt ódon kastélya. E kastély karcsú, 
magas tornyaival nemcsak szépíti e tájat, hanem 
történeti becsüvé is lesz azon tudat által, hogy 
c kastély is emléképület, mely egy nagy histó- 
riai egyén emlékével fűződik egybe, a mennyi- 
ben azt Pekri Lőrincz — a híres kurucz vezér, 
a Rákóczi forradalom egyik leglelkesebb ténye- 
zője, építette. A szent emiékek felett őrködő kas- 
tély szent eredetű is, a mennyiben azt Pekri a 
lorrói régi templom romjaínak felhasználásával 
épittcté. A kastély, mely a tiszta lelkületíí és 
nagy tehetségű hazafinak lakul szolgált, kicsibe 
múlt, hogy sírjává nem vált. Mert egyszer, mi- 
dőn Pekri Lőrincz hadjáratainak fáradalmait kí- 
pílienend<i, ózdi kastélyába vonult, a labanczok 
éjjel megrohanták, s ostromolni kezdették : ha- 
nem ndg a kisszámú kuniczok az ostromlóknak 
férfiasan ellentálltak ?> azokat visszanyomták, 
azalatt Pekri a hátulsó folyosón leugorva, lóra 



') Xem csak az Ozdot, hanem a szintén Thordá- 
dinál zálogon levő Sövényfalvát és Rovást érdekhjt is. 
A melyekért adandó váltságösszeget a 60 év leteltével 
visszakapandó Ozd átvételekor a Radák-utódok Pekri 
utódainak visszatéríteni tartoznak. A Kutj'falván Pekri 
curiájában kelt zálogszerződés ered. a fehérvári kápt. 
levélt, másol. fisc. levélt Fasc. 83. Lib. I. T. I. Litt. C. 
Közli Kemény dipl. Tran. IX. 385. — A záloglevelek 
1097. okt. 4-én Tordán váltattak vissza azon feltétel 
alatt, hogy gr. Pekri Lőrincz Thordádinak az azokban 
lekötött jószágok visszabocsátásaért fizet 1000 frtot 80 
veder ózdi bort, 60 köböl búzát. Ered. ugyanott, máso- 
lat ugyanott Lib. I. cott Alb. Litt. C. Közli Kemény 
ugyanott 495. lap. 

-) Egy ezen évben Várhegyen gr. Keresztes Már- 
ton curiájában kelt egyezmi^ny alapján, melynek értel- 
mében Pekri Kata (b. Pölnicz Jánosné), Pekri Poli 
(Dániel Istvánné), Pekri Klára (Mos.sbiirg Zsigmondné) 
az 1697-ki egyezmény alapján Radák István által Pekri 
L.-nek 1260 frtért elzálogosított Ozdot oly feltétellel adják 
ki, hogy nevezett Pekri-leányoknak osztályrészükbe jutott 
Ózdért Radák Ádám fizessen kiházasitási dij ezimen 
1000 frtot, másik 1000 fit beszámittatik Radákné neje 
Pekri Terézia kiházasitási dijába, kit a váltságdíj 5-de 
is illet Az átbocsátás oly kikötéssel történt meg. hogy 
a Radák-család kihalása esetében Ozd a Pekriekre száll- 
jon. Ezen egyesség-levél másolata fisc. levélt. Fasc. 83. 
Lib. I. cott. Alb. Litt. F. Közli Kemény dipl. Trans. 
XII. 359. 



60 



kapott s eiubereivel elmenekült; a labauczok 
pedig a kastélyt lireseu kapván, azt dühökben 
telgytijtották, s a négy szögletbástya kivételével 
elégették. Később azonban Tekri veje b. Radák 
Ádám felépitteté. A mi a kastély építészetét il- 
leti, az egy egyemeletes szilárd uégyszög-épii- 
let, melynek szögleteihez magas körbástyák van- 
nak ragasztva. 

A kastély közelében van a dombtetőn szé- 
pen fekvő reformátuni templom, mely ismét 
Pekri emlékével fíizödik egybe, a mennyiben 
annak építtetője szintén l'ekri volt, a mint azt 
az ajtószemöldön levő e felirat bizonvitja: „P. 
L. Anno D. 1687 M. D." 

Van egy érdekes harang is e templom tor- 
nyában, melyen ezen körirat olvasható : 

„Engem An. 1H78. Elsőbb Bethlen Jánosné, 
Fekete Klára. Máso. (Másodszor) An 1731 Ra- 
dák Ádám és szerelmes házastársa groff Pekri 
Erzébeth Terézia csín". 

Ez a kegyes asszonyság csináltatta a papi 



lakot is, melynek mestergerendáján e felirat 
olvasható : „M. G. Pekri Erzébeth Therezia asz. 
Tsináltatta 176H. esz." 

Ugy kell lenni, hogy azon magaslaton, hol 
a kastély és egyház feküsznek, valamely római 
épület, talán egy castrum állott, mert ásáskor 
épületnyomokra, azok közt római téglákra és 
érmekre találnak. 

Ozdot jelenleg mind reformátusok lakjik. 
Vallásos, .szorgalmas és munkás emberek, kiknek fö 
foglalkozása a szőlömivelés, s Ozd nemcsak sok 
bort, hanem oly jó minőségűt is termel, mely 
uek az egész országban hire van, s mely Erdély 
borai közt a legkiválóbb helyet foglalja el. 

Azt hiszem, hogy Ozd völgyébe tett kitéré- 
sünket nincsen okunk megbánni, hanem most, 
miután annak minden zugát ismerjük, megtérhe- 
tünk a Maros terére, melynek azon pontján, hol 
folyamunk bogáthi kitérése után újból felveszi 
eredeti nyugati irányát, — találjuk Maros- 
L u d a s t. 



V. 



Maros-Ludas és Hadrév környéke. 



Maros-Ludas múltja, jelene, jövője. A fóháti völgy, a Mezőség jellegzésc. Szengyel néveredete. A polgáthaicz 

gyászos emlékei Szengyelben. Mezőségi kalholikusok. Kilátás a hidasi hegyről. Gezse, Kecze. A Maros és Ara 

nyos összetalálkozása. Hadrcv, néveredete, régi birtokosai, római út és hidfo. Sós-Szent-Márton, Borzas, Gsucs, 

Tomori-kastély, templom. Maros-Koppánd. A Maros és Aranyos összeönilése. Vajdaszeg. 



M.-Ludas a mezőségi tavak legjelentéke- 
nyebb csatornáját képező Tóháti patak tor- 
kolatjának völgyteknőjében fekszik, a hegyek 
mellé simuló Maros jobb partján. 

Ezen falu múltja nagyon igénytelen, a tör- 
ténelem semmi olyast róla fel nem jegyzett, mi 
megemlítést érdemelne ; legfölebb egy gyászos 
emlék csatolódik hozzá az 1847:i-ki polgárhábo- 
rúból, melynek szomorú emlékét néhány romban 
heverő vagy hamvaiból alig éledező udvarház 
jelöli. Ha pedig az itteni birtoklási viszonyokat 
tekintjük, ezen falu, mint a radnóthi uradalom 
egyik helysége, azzal együtt nagyon sok kézen 
ment át; neve legelőbb 1333-bau egy Szengyel 
és Bogáth közti határjárás alkalmával fordul 
elő '). 1439-ben Bogáthi Péter és János kezére 
megy ^). 1451. aug. l-jén Hunyadi János ren- 
deletére a kolozsmonostori convcnt Bogáthi Pé- 
tert beiktatja a tordavármegyei Ludas határán 
levő B y d e t h nevű halastó és V e 1 1 e u Z u- 
nyogos (igy) nevtí hely birtokába '■). 

1587-ben Kendi Ferenczé, 1596-ban Kornis 
Boldizsáré'), 1602-ben Báthori Gábor Brassóban 
kelt adománylevelével Ludast és Szent-Jakabot, 

') Lásd alább Szengyelnél. 
*) Lásd fennebb Bogáthnál. 

^) Ered. kolozsm. conv. levélt. XIL tí'S. közli Ke- 
mény App. dipl. Tran. VI. 17. 

*) Lásd fennebb Kadnóth leirásat, 



mint néhai Kornis Gáspárról a koronára szállt 
jószágokat, Balássy Ferencznek adományozza ' ). 
1617-ben Péchy Simon kezére megy, ki 1630-han 
Kornis Zsigmondnak adja el. 165Ü-ben Rákóczi 
György kiváltván, nejének, Báthori Zsófiának 
adományozza. 1662-ben Apafi kezén van, ki 
1664-ben Ludast kir. jogával egyetemben Beth 
len János és neje Fekete Klárának adja. Ennek 
defectusán Pekri Lörincz és utódai nyerik el -'). 
1702-ben még Pekri Lőrincz és neje, Petróczy 
Katalin birja. Pekri nótájakor a fiscus perelte ; 
de mindkét ágra levén adva, Pekri-kézen ma- 
rad ; most nagyon sokfelé oszlott : nevezetesen 
Kendefti, Radák, Bánfi'y, Dániel, Cserei s sok 
más családra. 

A mily igénytelen Ludasnak múltja, épp oly 
igénytelen és ronda oláh falucska volt maga is; 
tűrhetőbb küllemet szétszórt viskói közül kiemel- 
kedő számos udvarházai adtak, melyeket — mi- 
ként emlitém — romba döntött volt az oláhok- 
nak nemcsak védtelen emberek, hanem ártalmat- 
lan falak ellen is folytatott dUhe. Azonban Ludas 
csakhamar phoenixként emelkedett ki hamvaiból, 
miután a Maroson való fa- és gabonaszállítás 

') Ez adománylevél gróf Lázár Miklósnál K<i 
lozsvártt. 

^) A mint ez kitűnik Kemény Józsefnek az erd. 
múzeum levélt, levő gyűjt. Lih. I. Eeg. Apaf. p. 906 cs 
Trans poss. com. Torda L. betű. 



fökikötöjévé lett, s fóleg- mióta Egerbegy soka- 
dalmai ide tétettek át. Ez idő óta emelkedése 
oly gyors, hdgy ma postaállomása, gyógyszer- 
tára, olvasó egylete s nőnöveidóje van : országos 
és lietivásárai nagyon korcsettek, s ezért hova 
tiivábli ti.hl) kereskedő és iparos telepedik oda; 
najionta esinosabh lakok és vendéglök emelked- 
nek, ugy hogy maholnap a várossá emeltetés 
minden kellékeivel hirni t'og. 

A mint emliténi, Lndasnál van torkolatja a 
Mezőség leghosszabb és legtekintélyesebb völ- 
gyliletéuek ; s bár ez a Maro-i-völgynek e tájt 
legjelentékenyebb mellék-völgyét alkotja, még- 
sem lehet feladatom annak részletezett kimeritö 
ismertetése; mindazonáltal mégsem tehetem, hogy 
oda egy íntólagos betekintést ne tegyek, hogy 
legalább L u d a s h o z legközelebb eső részének 
egyik fálnját — mintegy mutatváuyképen — le 
ne Írjam, s leirva, ezen sajátságos vidéknek egy 
vázrajzát ne nyújtsam. 

A Ludasnál keletirányú völgy jelentőség 
nélkül valónak tetszik ; lapályáu — mit ijesztö- 
leg kopár hegyek kereteinek — csekély vizér 
tévedez a magasra nőtt nád között ; csak itt-ott 
füstölög egyes szánalmat gerjesztő kunyhó, mely- 
nek told alá mélyedő sötét üregeiből kisértet- 
szcrüen halvány alakok emelkednek ki, gyanús 
szemekkel kémlelve az utast, kit a kutyáknak 
szemtelenül merész serge vesz körül, ugatásuk- 
kal viszhangoztatva az elhagyatott kopárságuk- 
ban baljóslatú hegyeket. A földmivelésnek itt 
csekély nyomai tűnnek fel ; az ember még csak 
a kényelmesebben megközvdithető helyeket szántja 
fel, a többit legelőnek hagyja vad beduinok szo- 
kása szerint. 8 pedig ezen elhagyatottságában 
oly hallgatag s hallgatagságában oly visszariasztó 
völgy, a Mezőség legtekintélyesebb s leghosszabb 
völgyülete, mely Budatelkéuél kezdődve, 7 mfd 
hosszan délnyugat-irányban szeli át a Mezőséget 
s mindenfelé elágazó számos mellékvölgyületeivel 
annak egész közepét elfoglalja. E völgyek tet- 
szőleges kopárságuk mellett hazánk legterméke- 
nyebb talaját adjak, iiol a told trágyázás nél- 
kül, könnyű mivelés mellett is, dúsan terem : 
azért e völgy roppant terjedelmű termékeny vi- 
dékével könnyen 50—60 ezer embert táplál- 
hatna, mig most alig van ott 25 egymásti'd nagy 
távolra eső faluban 15,000-nyi lakos. A faluk ily 
távolsága azoknak nagy terjedelmű hataraiktól 
származik ; mert ott az egyszerű felszabadult 
úrbéresnek néha száz holdra menő birtoka van, 
melyet alig kell feltúrni, hogy dúsan teremjen : 
s daczára ennek, méuis az ott lakó nép nyo- 
morban, szegénységben tengődik, a falukat — a 
szórványosan levő udvarházak kivételével — nyo- 
morult viskók alkotják : dolgozni rest népe, ter- 
jedelmes birtokai mellett, éhezve tölti el életét. 
A faluk közt semmi fa, semmi kerítés, semmi 
gyümölcs vagy vetemény : a hegyekről a dús 
tenyészetű, hamar növő erdőket már rég kiirtot- 
ták, a hegyoldalokon, bár — mint kísérletek 
bizonyítják — a legjobb minőségű bort adó szőlő 
megterem, ily ültetvényeket hiába keresünk ; a 
zápornak megeredő özöne ott szabadon vés ma- 
sötét árkokat, s ez teszi aztán, hogy e 



vidék, mely hazánk Kánaánja lehetne, most nyo- 
mor fészke ; ez okozza, hogy annak tekintete 
vis.szariasztóan kopár és kietlen. A természet e 
helyeket mindennel megáldá, de az ember azt, 
élhetetlen voltánál fogva, hasznosítani nem tudja. 

Ha a talaj miveletlensége és elhagyatottsá 
gáról a népélet mezejére visszük vizsgálódó te- 
kintetünket, ott még nagyobb elhagyatottságot és 
dudvát találunk a miveltség arany kalászai he- 
lyett. A pajiság rendszerint családi örökség, ezek 
és a mellettök levő daszkalok (tanítók), kiknek 
a népnevelést vezetníök kellene, magok se sok- 
kal bírnak több miveltséggel ; a templomi hókusz- 
pókusz s liturgiák tudása tökéletesen elégséges 
a papi és tanítói tiszt elnyerésére. A népnevelés 
ily neveletlenek kezében levén, az csaknem a 
semmivel határos; innen van az, hogy nem csak 
egész faluk, hanem egész vidékek vannak, hol 
Írni-olvasni s azt is nagyon roszul, csak a pa 
pok tudnak, homályban van tehát e szegény nép 
nem csak fiildalatti viskóiban, melynek lantor- 
nás kis ablakán soha egy napsugár sem hat be, 
hanem homály- és sötétben van szellemileg is, 
lakjaikban hallatlan piszok, ott állat és ember 
együtt tengődik, s az emberek mosakodni nem 
szoktak, azok mind víziszonyban szenvednek ; 
de annál inkább szeretik a pálinkát, mi erkölcsi 
életüket tartja homályban, mi leginkább oka e 
né]) közt felmerülő sok kihágás és bűnnek, s e 
mellett elszegényedésének is. Minden faluban van 
pár zsidó korcsmáros, az oláh többnyire ott dő- 
zsöl, előbb elfecsérli földje termékét, s azután 
földjét issza be, ugy hogy néhány évtized múlva 
a Jlezöség oláh kézen levő birtokainak igen je- 
lentékeny része zsidó kezekben lesz. 

De ezen általános jellemzés tágabb kere- 
tébe előtér gyanánt tűzzük oda e völgy legkö- 
zelebb eső faluját, hogy vázrajzunkat élénkítse. 

Ludastól jó óra távolra, a fövölgynek egyik 
igénytelen baloldali mellékvölgyébeu , találjuk 
Szén gyeit (oláhul Színdcser), mely szölöko- 
szorús hegyek alján, magaslaton fekvő két kő- 
templomával, s fasorok közé helyezett csinos ud- 
varházaival a Mezőség egyik legszebb faluját 
alkotja, s messziről tanúskodik arról, hogy itt 
magyarok is laknak. Nevét .Szentjeltől szár- 
maztatják, s ily nevét a keresztes vitézekkel 
hozzák kapcsolatba. A falu felett van egy kúp- 
idomú magas hegy, melyet Kereszthegynek 
(Lakrucse) neveznek most is, s e néven találjuk 
fel a legrégibb conscríptiókban is. Homályos sej- 
telmek szerint, a kereszteseknek lett volna ott 
Szentkeresztuek tiszteletére emelt fényes tem- 
ploma, s a lett volna a szent jel, mely emlékét 
a falu nevében örökítve fentartotta. Azonban 
mind ez csak monda, mely okadatolhaflan sej- 
telmek terén fakad fel. Valamint monda köréhe 
tartozik az is, hogy a rómaiaknak itten telephe- 
lytik lett volna ; e feltevés leginkátib onnan szár- 
mazik, hogy a falun alól eső K i n y e t y e 1 nevű 
helyen l<S45-ben nagyobb mennyiségű római ér- 
met forgatott ki az eke ' i, azonban érem-lelet 
még mit sem határoz, mert a római érmek mint 

') Ezen leletből 20 darab Torma Károly kezébe s 
általa a kolozsvári orsz. múzeum birtokába jutott. 



f(ii'i;;ilonilpan 1c\ö pénzek, oly liolyckte is clvc- 
tiídteli, Imi Kniiai (cli'iilioly lUMii volt, c s/.oriiit 
;\ it'\üi classikiis korral kaczórkddó c liajiyoiiu'i- 
iiyiik Iclcnilitésc után, ha a förtóiielmi kutatások 
csak liiztos okmányokra támaszkodó komolyabb 
teréro lOpünk, ott Szcn,i;yt'lrői 1oí;c1sö történeti 
tudatunk csak a XIN'. század első feléi;;- vihetfí 
Ibi, midőn a jjápai dczniák regestrnmában önálló 
oi;yliázközséj;ként Zeng- y cl és S t e u g y el né- 
ven fordul olö '), még ])edig ugy, mint katboli- 
kusok, tehát magyarok által lakott falu. Ezen 
cgyháztiirtcuelTni adattal egykorú az az loíío-b(>l 
való azon egyesség, mely egyfelől Miklós mes- 
ter és Péter, dobokai Mikud bán tiai, másfelől Ke- 
cliei l'ál tia iiőrincz és István Zcngyeli Konrád 
tia kö/t az erdélyi kájjtalan előtt ez év kereszt, 
szent János napján jött létre, elenyésztetvc egy 
hosszas pert, mely a szengycli és bogáthi határ- 
vonal meghatározása felett folytatódott. Ezen 
egyesség szerint a zeugyeli határon levő T h ú- 
c s u b u f c r vagy B o n s z e g nevtí helyet — 
mely az h aj t ó b é r c z. B o h u s v ö I g y, 1 u- 
dasi völgy és Kemény telke közt esik — visz- 
szabocsátják István, Lőrinez és utódainak, ak- 
ként, bogy nevezett Miklós és Péter (Mykud 
fiai) 100 ezüst niareha büntetés terhe alatt őket 
annak birtokában nyugtalanitani ne merjék stb. -|. 

1 4110 ben Herepei Márkus és tarkői Ivikalff 
(iyörgy alvajdák rendeletére a kolozsm. conv. 
Keresztúri Antalt, flyörgyöt és Lonai Györgyöt 
beiktatja Zengyei és tízakál birtokába-'). 
I4(i2. iiov. 3()-án zentiváuyi Székely Mihály 
Beszterczevár kapitánya és Hederfáji Istváu sze- 
lieni ispán veszik meg Szengyclt és Szakalt Ke- 
resztúri Györgytől'). 147H-ban pedig Szengyel 
és Szakálba vajdai rendelettel Bikali Gerg. és 
nővére iktattatik lie ') 1 51 o-bau Ulászló Sárkáuy 
Miklós és nejének adományoz Szengyelben és 
Szakálon jószágot, mit következő évben csom- 
l)ordi Tompa Péterrel telt csere utján üvarapit- 
nak"). 

l.öi'1-ben Zápolya János S'/engycIen mulat, 
mert innen adja ki oct. 15-én (in profesto b. 
Galli conf ) azon rendeletet, hogy csucsi Thokus 
Istvánt Gese birtokába a kolozsm. conv. beik- 
tassa '). löÚ'J. jul. 4 én Báthori Zsigm. Kolozs- 
várról Szengyel egy részét Borbély György ud- 
vari emberének adományozza''). Ezeket, a mint 
a hagyomány tartja, Nyakazó Domokos kö- 
vette ■'), kinek leányaival Szengyel sokfelé osz- 

') Az 1332. év rov. tíG3. lapon : „Pauliis sac. de 
/('iifíyel solv. l'J (len. ot íl lyli." és az 133.5. év rov. 70(5. 
lapon: „Panlus sac. (le Stengyel solv. 11 den." Külön- 
ben a tordai archidiaconatusba van beosztva. 

-') A kolozsmon. conv. levélt, levő ered. kurták 
172tí-ban Bethlen Sám. rc.szcre. Közli Kemény dipl. Tr. 
siippl. I. 274. 

') Eved. (ikl. n. "tt, közli Kemény ^Vpp. dipl Traii. 
VI. 10. 

■') Közli Kemény ugyanutt 131. lap. 

'') A beiktatás dengelegi Pongráez cllenmondásá- 
val hajtatott végre. Közli Kemény ugyanott 2t!ö. 

") Másolatilag gnbem. levéltár Trans. conv. IV. 
633, 647. 

') Másol. gub. levélt. Tians. conv. 1\'. il.jj. 

') Közli Kemény App. dipl. Trans. XIV. 240. 

°) Mint mondják. Szengyel régibb birtokosa Nya- 
kazi) Domokos volt, ki Szakált és Keménytelkét is bírta. 



lőtt szét. .Vzonban a nemzeti fejedelmeknek itt 
ériutctt korszaka alatt Szengyclt mindig magva- 
rok lakták. 

Ugy látszik, hogy a magyarok megfogyat- 
kozása itt is, mint az egykor teljesen niayyar 
lakosságú Mezőségen, miudenliol Basta és Mihály 
vajda rémkorára esik ; de daczára ennek, Szen- 
gyel népessége még forradalom előtt is túlnyo- 
mólag magyar volt, s mivel nagyon sok birto- 
kos lakott ottan, s mivel termékeny cs terjedel- 
mes határának termékeit a főútvonalhoz közel 
való fekvése által könnyen ba'^znosithatá, ugy 
a birtokosság, mint a néj) általános jóllétnek ör- 
vendett. De a Basta-kor vandalismusának s vad 
kegyetlenségének lS48-ban való ismétlődése a 
rombolás és kegyetlen gyilkolásnak vérnyomait 
hagyá Szengyelben is, mert a gen. - commandó 
által rendezett népgyilkolási drámának előjá- 
téka itt Szengyelben folyt le. A ravatalok gyász- 
leplét mindig csak fájdalmas érzettel lehet fel- 
lebbenteni, jobb az oly ártatlan vértől ázott füg- 
gönyt — mely rémjeleneteket rejt — fel sem 
húzni ; azonban bármily szomoritó legyen is a 
látvány, melyet elrejt, s bár mily súlyos legyen 
is a vád, mit elfedez, ott hol egyúttal a törté- 
nelmi igazság is el van takarva, ott az, ki a 
történelem számára adatokat fürkészni indult el, 
kénytelen c leplet — bár mennyire uudoritó je- 
lenetet fedjen is — felemelni, mert a gyáva 
gyilkosság ez áldozatai közt okmányokat — bár 
vérrel Írottakat is — kell kikeresnie a megha- 
misitani tervelt történelmi igazság verificalása 
végett; ez okból Szengyel ismeretlenül gyászos 
sorsát is itt röviden elő kell adnom. 

lS48-ban márczius l.ö-ke békésen meghoz- 
ván mind azt, mit Magyarország századok óta 
következetesen el nyirbált alkotmányából s meg- 
csorbitott szabadságából jogszerüleg visszaköve- 
telt, a magyar nép határtalan örömöknek és 
igazságot szolgáltatott királya iránti lelkesedés- 
nek engedte át magát ; őszintének hitte a trón- 
r(>l elhangzott esküt, s szentcsitett törvényei 
által biztosítottnak vélte állását. Ezen bizalmas 
ÖLiodaadásában korántsem gyanitotta a gálád já- 
tékot, melyet a camarilla sötétben szabadsága, 
— sőt létele ellen szőtt. 

Örömünnepeket ültek országszerte; igy volt 
ez Erdélyben is, mert a nemzet százados óhaj- 
tása, az Unió kimondásával teljesült, mig a job- 
bágy felszabadulás szabad polgárrá tett minden- 
kit. Azonl)an, mig a nemzet önfeledettcn vigadott, 
azalatt a reactio itt is megkezdette titkos ármá- 
nyának hálóját S7,őni, s még ekkor is — bár 
jelek mutatkoztak — nemzetünk ily hitszegést, 
országgal és uralkodóval való ily gálád játékot 
lebetlennek tartva, minden védelmi előkészület 
nélkül volt. 

Pedig a reactio, melynek főügynöke Erdély- 
lien a gencral-commandó Aolt, ármányába be- 
vonta a nemzetiségeket is, melyeknek ha valaha 
panaszra volt is, de most nem lehete okuk. — 
Hisz a magyar niegosztá velük földjét, szabad - 

Ennek birtokai leányágon nagyim sokfelé oszlottak, ne- 
vezetesen Abafiakra, Telekiekre, Ehédey, Betegh, Beth- 
len és Száva-családokra. 



63 



sáf;át, alkotuiányáiiak .[('ittíkonysását, >^ a kiizös 
szab.aclsaj;ljau testvéresült velők. Mimi ez a mi 
elismerést, bálát, egybesinuilást és ef;yliítérzést 
kell vala hogy előidézzen : ellenkezőleg; — a 
zsarnokság megosztás általi uralkodásának elve 
szerint — meghasonlást, elleuségeskedést ered- 
ményezett; a hon tiait usziták egymás és közös 
érdeklik ellen. A Királyhágóu túl a horvátbok 
és szerbek, itt az oláhok apagyilkos fegyvert 
fentek a haza, testvérgyilkos fegyvert a magyar 
ellen ; de mert ily halátlanság, a jónak ily go- 
noMzszal való viszonzása emberileg lehetetlennek 
tetszett, a magyar most sem hitt a kiizelgö vé.sz- 
ben, s most is az igaznak bizalmával tekintett 
a jövőbe. Pedig, niig ő a szabadság uaj)jának 
életadó sugarainál melengefé százados zsarnok- 
ság hidegébeu dermedt tagjait, addig a zsar- 
nokság sötét biínodujálian lánezait gyártani kez- 
dek, s mi legfájdalmasabb, a munkások, kik 
azon dolgoztak, édes hazánk hálátlan tiai, hor- 
vát, szerb, oláh testvéreink voltak. 

Erdélyben a magyarnak még nem volt 
semmi szervezett hadereje, midőn l>alázsfalváii 
(ükt. 12.) a eamarilla szolgálatában állott olá- 
hok kimoudák a harezot nemcsak a niagyar 
nemzet, hanem az alkotmányos szabadság ellen 
is, mi ugy a magyar, mint az ők közös kinesők 
volt. Az ezen gyűlésről szétoszlók azonnal el- 
kezdek a mit sem sejtő s védtelen vármegyei 
magyarság elleni fellépésüket. Kezdetét vette 
azon tusa, melyet örökre szégyenelhetuek, mivel 
az nem az elnyomottnak volt harcza — mely 
esetben becsülendő lesz vala — mert hisz sza- 
badok és egyenlők voltak ; az nem volt a bát- 
raknak bátrak elleni harcza, mely esetben lej;- 
alább lovagias lett volna, mert í)() magyar har- 
ezds előtt "2(1,0(10 mindig megfutott; az nem is 
volt harcz, hanem védtelen nők, gyermekek és 
aggok könyörtelen legyilkolása, oly cannihalismus, 
nrinöt korunkban csak az egészen vad uéptör- 
z'^ek közt láthatunk előfordulni. 

Az oláhok első — a későbbi vérengzések- 
hez mérve szelídnek mondható — föllépésüket 
a Mezőségen Hzengyelbeu kezdették meg. 

Ugyanis a Balázsfal várói haza oszló mező 
ségi oláhok okt. l.S-án Szengyelre ütöttek. — 
A szándékukról előre értesült birtokosság és ma- 
gyarság — elmeuekülésük mar lehetetlen levén 
— az erős kőkerítésbe fogott b. Radák udvarba 
húzódott ; hogy ez elővigyázat nem volt felesle- 
ges, csakhamar meggyőzte a megérkezett tábor- 
nak vad gazdálkodása: mert első dolguk volta 
pusztán maradt udvarok kirablása, feldűlása és 
hogy vad dühök nemcsak zsákmányra, hanem 
vérre is szomjúhozott, mutatja a künn rekedt 
Száva Fereucz gyászesete, kit a legkegyetleneb- 
bül legyilkoltak, s ártatlan kisdedeit a kútba 
dobtak '). Nem sokára a felgyújtott udvarházak 
rémes világításánál a magyarság menhelye is 
megrohantatott ; de mivel a behuz(idottaknál né- 
hány vadászfegyver is volt, az ezekkel tett — 
bár ártalmatlan lődözés — annyira megfélemlí- 
tette a (JOOO-ret meghalad<i oláh tábort, hogy az 

') Hol csiulaszeriileü- életbpu iii.iiMdiak. 



ostrom, vagy inkább az ostromzárolás három 
napig húzódott el. Elvégre is támadni nem mer- 
vén, egyezkedést kezdeményeztek, s miután a 
benuszorultak írásban a császárhoz hűségüket 
nyilvániták, s miután fegyvereik kiadását ígér- 
ték, az ostrondr)k is prefectusok, triljunjaik és 
lelkészeik által aláirt, s esküvel megerősített biz- 
tosító levelet adtak, hogy sem személyüknek, sem 
vagyonuknak semmi bántódása nem lesz. 

Azonban, eskü és biztosíték azonnal meg 
lett szegve, a hogy ezek fegyvereiket kiszol- 
gáltatták ; mert az addig gyáván lávoltartózko- 
d()k rögtön megrohanták a már most védtelen 
menhelyet, s az ott levők vagyonát mindenek- 
előtt felprédálva '), az odaszorultakat egybekö- 
tözték és Baiázsfalváia indították -). 

Ezen utaztatás, vagy inkább elvonczoltatás 
a legiszonyteljesebb volt. Bogáthuál a foglyokat 
már bántalmazták ; Forrónál pedig a helybeli 
(dáh pap, s most is élő testvérei. Kandin és 
Gligor vezetése alatt megrohanta a nép ; többe- 
ket helyben összekonczolt, mindeniket réndetesen 
összevagdalta ■'■), s életben csak azok maradtak, 
kik halottnak tettették magukat. Jlinden — 
Krisztus igéjének hirdetője által — felfedezett lé- 
legzet, kérlelbellenül halált okozott. 

Ott voltak halomra hányva az iszonyúan 
összemarczangoltak a kiszeuvedeltekkel ; a hol- 
takat a félholtakkal minden öltözéktől fosztottau 
szekerekre balniazták, s egy tribun vezetése 
alatt megindultak, hogy eltemessék. Iszonyú gon- 
dolat: élve eltemettetni; s az mégis megtörté- 
nik, ha a kisérő tribüntől oOO frt váltságdíj ígé 
rete mellett meg uem vásárolják azon kegyel- 
met, hogy Balázsfalvára a comité elibe vigye 
őket. így érkezett meg az életben maradt 3G sze- 
rencsétlen, öltözve rájuk fagyott vér leplébe, meij' 
miatt egymásra sem ismertek. 

A comité börtönőre a subregens volt. Ez 
reverendájára sárga-fekete tiszti öven csüugő 
kardot akasztott, fején köcsög kalap volt, elég 
comíkus. alak, hogy más körülmények közt ka- 
ezajra fakaszsza a szendélőt ; de akkor eléggé 
hatalmas volt a szerencsétlen vértanuknak tovább 
kínzására; mert a kövér disznóknak nevezgetett 
szegény ártatlan áldozatokat, a Oíi ot a szeminá- 
rium egy kis szobájába bezsúfolta^), s naponta 

') Az ezüstpénzt és ékszereket m.arokkal mérték 
és osztották fel eg;yiiiásküzt 

-) Ily eljárás után természetes \o]t, liogy a szén 
?<-yeliek megmentésére siető, de megkésett marosszéki 
nemzetőrök a visszatorlás terére léptek s Szengyelen az 
oláliok lakjait lelgyiijtották s lakóiból is sokat egybe- 
\ag(laltak. 

^) A Szengyelröl ellmrezoltak közt volt id. Betegli 
Sándor, 'i'ordavárinegye föbirája. S.'lndor és Ferenez fiá- 
val. Kovács Sándor szolgabirci, Thury Hyőrgy \ejével 
Ivovács Lajossal, Rácz iMózes, Murvay, Boer Sándor. 
Száva Mihály több gyermekével, Mikhisiak s végre több 
iparos, esi'léd, sőt niagyar Jobbágy is. Ez utóbbiakról 
csak nem áilitliatták, hogy a szegény népet régen gyöt- 
nitt birtokosuk voltak. A tbrrói megrolianáskor id. Be- 
tt'gh Sánihír -Jö. tiai három-liároni .sebet kai)tak s mégis 
esiidálatosképen abból kigyógyidtak s jelenleg is élnek. 
^Id. Betegh Sándor mnlt évben balt el Tordán ) 

■*) A tóbbi szob.iUba még 30!) más magj'ar tngoly 
volt beszorítva, azok nagy része martyr halált szen- 
vedett. 



M 



.1 halál réuiletes képeit elibük í'estve, gyötörte, 
eledeliil adva luegehetetleu dolgokat. 

Ezalatt Betegh (íáhor Kulozsváitt az ciuber- 
séges \\'ardeneriu'l lépéseket fett, a szerencsét- 
len szengveli foglyok — kik közt családja is 
\(dt — kiszai)aditására. V/ardener a kért rende- 
letet uéliany kaloiiája által el is küldötte Halázs- 
t'alvára, melylyel a siil)regeiis-])()rkoláb daczolni 
nem mervén, a szengyeli .■'>IJ foglyot átadta a 
katonáknak, de mielőtt szabad lábra tette volna, 
előbb reversalist vett arról, begy kezelése alatt 
a legeiniievségesebb és leggyöngédebb báuás- 
módi)an részesültek ; s midőn végre búzában, 
liorban, bárányban, kövér sertésekben magának 
gazdag remunerafiót igértetett '), elbocsátotta őket. 
így értek aztán a katonák fedezete alatt Tor- 
dára, hol évekig szenvedtek, mig halálos sebeik- 
ből kigyégyultak. Mig ök itt szenvedtek, ott- 
hon vagyonuk annyira elpusztíttatott, hogy csak 
az el nem vihető puszta talajt, s egykori lak- 
jaiknak el nem éghető köveit találták. S még 
ezek a többiek között (Wardeuer áldásos jó- 
sága által) szerencsé.seknek moudhaták magokat 
szemben a többi elhurczoltakkal, kiknek még 
sirjait sem tudják felfedezni az utódok. 

Nemde, visszadöbbentö e korrajz, s pedig ez 
valóságos cseudéleti kép azon iszonyatos jelene- 
tekhez képest, melyek Kis- és Nagy-Enyeden, 
Zalathnán, Abrudbányán, Nagy Lakon, Felvin- 
czen, s egyáltalában a vármegyéken a legbor- 
zasztóbb egymásutánban következtek. A gyáva 
kegyetlenségnek oly szégyenletes tettei azok, me- 
lyeknek hasonlóját csak a középkor vad, kegyet- 
len, pogány népeinél ; vagy napjainkban az em- 
berevő vad néptörzseknél talál batjuk fel ; de 
még ott sem, mert azjknál a kegyetlenség leg 
alább bátorsággal párosul, mig itt a hihetetlen 
gyávaságnak volt védteleneken elkövetett undok 
gyilkossága. 

De lebocsátom a rémjeleneteknek e gyászos 
függönyét; mert a czél, mit kitüzék : a történelmi 
igazság kitisztázása, el van érve. Hisz ezen egyet- 
len esetliől is kitűnik, hogy ki kezdte el a pol- 
gárharczot, mely annyi vérákhízat után, ugy az 
ők, mint a mi szabadságunk megbuktatásával 
végződött, s melynek folyama alatt oly jelene- 
tek merültek fel, miket mi örökre fájlalhatunk ; 
de a niclyeket ők örökre szégyenei hétnek. 

Visszatérve szemlélődé.süuk terére — Szen- 
gyelbe, ott kevés teendőnk marad ; legfölebb 
felemlitem még azt, hogy itt katholikus egyház- 
község, s annak 1772-ben épült csinos kcitem- 
ploma vau, melyhez Szengyel megfogyott ma- 
gyar lakossága ('Jbü lélek) mellett, 25 mezőségi 
faluban szétszórt vagy 5UU katholikus tartozik. 

Ezen elszórtságnak, de e mellett, részint 
katholikus papjaink kényelemszeretetének, ré- 
szint a távolság miatt való bajos eljuthatásnak 
azon szomorú következménye van : hogy a távol 
eső filiákban többnyire az unitiis oláb papok ke- 
resztelnek, esketnek és temetnek, mi a magyar- 
ság beolvasztásának egyik leghatalmasabb emel- 
tyűjéül szolgál. Jól tudom, hogy ezen visszás 

') Mit később mint magas állású császári hivatal- 
uük pKTitusan felszedni el sem mulasztott. 



helyzeten bajosan lehet segíteni ; de minden- 
esetre elbáritására nagyon sokat tenne, ha Szen- 
gyel szép jövededelniü lelkészi állomására '), 
nem hibáik miatt másutt is hasznavehetetlenek- 
nek bizonyult lelkészeket, hanem olyakat alkal- 
maznának, — kik nemes hivatásukat hitküldéri 
lelkesedéssel s önmegtagadással felfogni, azt 
bármily áldozatokkal, bármily fáradalommal is 
betölteni tudnák ; s a felelősség terhének eleven 
átérzésére felemelkedni képesek és hajlandók is 
volnának. 

Most pedig búcsút veszünk Szengyeltől, s 
búcsút a Mezőségtől is, mert ezen kitérés és mu- 
tatvány tájrajz után, visszatérünk a Maros völ- 
gyére, kiindulási pontunkhoz. Ludashoz. 

A Maros, miként fennebb mondám, közvet- 
lenül Ludas és a közeli hegyek alján folyván el, 
kényszeríti, hogy az út hegyre emelkedjék. — 
E hegyről oly pompás kilátás tárul fel, mely 
mindenkit egyaránt meglep és bámulásba ejt. 

A Marosnak fényszalagja által átszelt szép, 
termékeny tér csakhamar az Aranyos völgyével 
olvad össze: valamint egybeömlenek a höm- 
pölygő hullámok is, melyek kies honunk két 
ellentétes határán eredvén, életet adó nedvükkel 
paradicsommá teszik a különben is termékeny 
két legszebb völgyünket. 

S mig e völgyeket ezüst hullámok teszik 
ragyogókká : a felséges térek lankás bérezel fe- 
lett felhőkkel ölelkező havasok emelik fel fejü- 
ket a láthatár kékes távolában, melyek közül a 
Székely kő. Pilis, Csák -Szirtje és a 
Kecs ke kő érdeme! kiemelést. Oly szépek 
ezen merész metszetű szikla ormok, hogy bármi- 
kor és bárkit is nemcsak kellemesen lepnének 
meg — hanem pompájukkal oly megdöbbentő 
bámulatot keltenek, mintha egy darab Svájcz ál- 
lana előttünk; s szivünkben önkénytelenül kel 
fel a vágyó óhajtás: ott lenni, gyönyörködni, 
élvezni, s meghajolni a természet nagysága előtt ! 
A gazdag szépség annál utolérhetetlenebbnek 
és egyszersmind kívánatosabbnak látszik előt- 
tünk, mennél sivárabb, pusztább és kietlenebb a 
Mezőség, melyet elhagyva, ugy érezzük magun- 
kat: mint a pusztában utazó beduin a forrás felé 
vezető úton, hol enyhülést remél. 

Ludason alól a Maros balpartján Maros- 
Gese, jobb partján a gerend-kereszturi patak 
beömlesénél Maros-Kecze fekszik; mindkettő 
jelentéktelen oláh falu ; pedig mindkettő figyel- 
met érdemlő múlttal bir. így (íeséu és G a- 
bodon löOl-ben Oláh Lstván tordai kamara- 
ispán vesz csúcsi Litterati Istvántól jószágot, 
melyet 15()5-ben Oláh István Tótproaai Keru- 
binnak hagyományoz -). 1589. márcí. 10-én Bá- 
thori Zsigmond Óh vagy Alsó, Uj vagy Felsö- 
Gesét és Makótclke nevű praediumot, a 
gabodi területen levő Szálaserdőt, a marosi 

') Mert az a Ilaynald Lajcis 110 frt évi kamatut 
liozó nagylelkű alapítványával évenkint a (ilK) forintut 
meglialailja. 

-) Mibe l^éter bozyni és szentgyörgyi gróf erdélyi 
vajdának Vásárhelyről kiadott rendeletére a kolozsm. 
conv. által beiktattiitik. Másol. gub. levélt. Trans eonv. 
T. IV. p. 574. 



1 



revet Gczséiiél ts a csiirsi liatiiiou Icvö L a kós- 
er cl ej Ot Déc'so Miliálynak, ki addig is birta, 
iij douatiipval ijiztosilja '). \iJ','A). jau. 2!t-én Fe 
IiOrvárról Uraiideulmii;! Katalin uí;yanezcii iiir- 
tnkokat, melyeket cini)!) iklódi Tolilala-i János 
kaniarai.spán, utána Dócsei Mátyás ( íemiel)!)! Mi 
liaiv tiaj liirt, de ennek kihaltával koronára 
szálldtt, boldofíiilt tVrJe liü korlátnokának az any 
nyi erdemekkel di.-zh'i Márkosfaivi Mártonnak 
é« nejcuek Bögiizi Borbálának adományozta 
mindkét nemre -). A/, itt kivouatilaic ismertetett 
két okmányból láthatjuk, hogy régen két Gezse 
volt 0- vagy Alsó-, l j- vagy Felsö-Gezse, s hogy 
közeliikben Makotelke nevii praedium is fe- 
küdt, most mind a bárom egy helyre húzódott, 
alkotva azon terjedelmes t'aluf, melynek szétszórt 
kunyhói közül a gr. Toldi és b. S))lényiek kas- 
télyszerü udvarházai emelkednek ki. 

Keeze múltja még töbl) érdeket költhet, 
mert az praediuni czimeu már 1444-ben előfor- 
dul, mint olyan birtok, melyet Ulászló a Gerendi 
családnak adományoz, a Maroson engedélye- 
zett átjárattal (révvel) egyetemben ')• A Geren- 
diek ugyanazon évben, a Hadrévi esalád ellen- 
mondása mellett be is iktattattak '). 1574-ben 
Apafi György kezén van; — 15'.'7-ben Apafi 
Miklós Zsigmond fejedelemmel (Báthori Zs.j 
Etedért (Udvarhelyszéken) cseréli cl. Apafi Mi- 
hály fejedelem Apor Istvá'unak engedi át '*). 
Ezen hatalmas, Erdély kincseiben turkáló föui'- 
nak itt fényes kastélya volt, melynek nagysze 
vüségét egész lelkesedéssel irja le Apor Péter ''; 
és Cserey Mihály is ') : söt ezen utóbbi részlete- 
sen ismerteti saját lakadalmát is, melyet 1696 u 
kááli Kün Ilonával Apornak keczei kastélyában 
tartott -). 

A kastély, melyl)en akkor Erdély fönemes- 
sége mesés jiompát fejtett ki, ma nyomtalanul 
eltűnt elannyira, — hogy fekhelyét (melyet 
mély gödrök jelölnekj csak öreg emberek uta- 
sítása után találtuk meg a falu délnyugati szög- 

') A f'ehérv. Iíái)t. levélt. Lib. Reg. Sig. Báthori 
II. 237, 242. 

') Ezen adománylevélben a fejedelemnö elősorolja, 
hogy Márkosfaivi béke és had idején mily hűséggel 
szolgált, ironiányolcat. egyezményeket, békekötéseket, 
összi-irásokat mily hiiii őrzött meg. miért az udvari 
titoknukság hivatalát ií kiérdeii]elte. Az elrendelt beik- 
tatásnak ellentmondottak a Mohaiak és ábránfaivi Ugrón 
Pál fiai. minek következtében egészen li;38-ig húzódó 
per keletkezett ; de ekkor az ellenmondás igazolhatlan- 
nak bizonyulván. 1(538. oet. 27-én Beszterczén nevezett 
birtokuk véglegesen Márkosfalvinak ítéltettek. Ado- 
mánylevél és Ítélet fisc. levélt. Lib. I. Cott. Alb. Fasc. 
79. I.itt. A., közli Kemény József dipl. Tran. Vil. 
.')03-50i;. 

^) Fisc. levélt. 20. Lib. 2. Cott. Torda. Litt. B. 
Kemény Trans. I'oss. cott. Torda Kecze rov. Másolatja 
gyéresi levélt. 

*) Ugyanott. 

^) Keménv Józs. gviijt. Tran.-* poss. Toni. 4 cott. 
I'onla, 

'^) Metamor[)ho8isában. 

') Emlékirataiban. Lásd Ujabb nemzeti könyvtár 
Ml. lap. 

') Apor L-^tvármé a Korda-utóduknak adja zálogba. 
Koida Gyöigytől Kemény Gergely és Farkas perelik 
ki, 1715-ben Kemény Simon Kemény Lászlónak zálo- 
gosítja el. Lásd az eire vonatkozó adatokat Kemény 
Józs. gyűjt. Trans. poss. Tom. i cott. Torda. 



létében, mely helyet ma is (egykori birtokosa 
Kordáról) Kordaj estnek neveznek. 

Kecze még országos szerepet is játszott ; a 
mennyiben itt országgyűlés is tartatott 1663-ban 
jid. 20-án, midőn .\pafi a Bécs ostrimiára siető 
török táborhoz (kénytelen ■ kelletlen) csatlako- 
zandó, Szebenliöl elindulván, Keczén országgyű- 
lést tartott, s adót vetett ki'). 1664-ben jui. 17. 
újból Keczén táboroz Apafi, s innen küld utasí- 
tást Szilvási Bálint portai követének ^. 

Keczén alól II ad rév (Hidercvu oláhul) kö- 
vetkezik, mely helység ily nevét onnan nyerte, 
hogy régen a hadak réve volt ottan; vagyis 
oly hely, hol a hadak a Maros é.s Aranyoson 
átszálltak. Sokan vannak, kik ezen hadátszállást 
még a magyarok bejötte idejére viszik fel, mi- 
dőn Tuhutuni vezér Erdélyt elfoglaló hadsergét 
itt szállitá át a két testvér-folyamon ; mert Had- 
rév a Maros és Aranyos völgyének egybetalál- 
kozásáuál fekszik, még pedig igen regényesen. 

Hajdan e falut a hírneves Hadrév család 
birta, mely család 1435-ben már előfordul ^). 
1574-ben Apafi György birja, 1588. jul. 17-én 
a Décsei András curiája közelében Hadréven 
levő udvarházat, ugyanott egy ház jobbágyot és 
pisztráng fészek nevű halastót, valamint 
Kereszturon 2 és Keczén 2 ház jobbágyot Ge- 
rendi Pál kolozsvári Trausner Litteráti Lukács- 
nak engedte át Báthori Zsigmond beleegyezésé- 
vel^). 15'J7-ben Apafi Miklós hadrévi és keczei 
részét Báthori Zsigmondnak engedi át, ennek 
etédi jószágáért ''). Jelenleg a Szilvási és Miksa 
család a föbirtokos ott. 

Hadrévet unitárius hiten levő magyarok lak- 
ták még a 16. század végén -), ma már népe a 
birtokosok kivételével oláh. Hadrévnél olvad 
egybe az Aranyos tere a Maroséval ; itt közele- 
dik egymáshoz a két testvér-folyó egymással 
egyesülendő. Hadrév az egybeszögellö két völgy 
közti szölökoszorús hegyfoknak éppen aljában 
fekszik ; szembe vele az Aranyos job!) oldali 
partmagaslatán, meglepő-szépen fekvő Gerend 
tűnik fel: gyönyörű berkek, hullámzatos lomb- 
sátra felett lebegő ódon templomával és kasté- 
lyával ; méltó előterét képezve azon tájnak, 
melynek hátteréül a tordai hasadék impo- 
sans sziklagerinczei szolgálnak. E valóban meg- 
ragadóan szép tájt, az Aranyosnak vonzó vidé- 
két mégis mellőzzük jelenleg, mert az aranyos 



') Lásd Torvénycz. Miké gyűjt. Art. Diet. III. 385. 

') Ezen utasitás megvan a „Magyar nyelvmlvelö 
láisiilat" gyűjteménye közt a gr. Bethlen Lászlónétól 
kapott levelek csomagában. 

^) Lásd Szereday Xot. cap. Alb. p. 84. 

') Lásd az átengedcsi és a fejedelem megerősítő 
okmányát fehérv. kápt. levélt, prot, IV. 21. 

') Lásd Kemény Jiizs. gyűjt. Trans. poss. Tom. 4. 
Cottus Torda. 

*) Lásd Hist. ecl. uuitar. Trans. L 187. lap és II. 
355. lap. Ezen G ivrétü kötetet tevő igen jeles munkát 
Kénosi T. János kezdte, uzoni Fosztó István és Kozma 
Mihály folytatták, kéziratban megvan Kolozsvártt, az 
unit. collegium levélt., egy még jobb példány (melyet 
egészen Kozma Mihályt írt) Jakab Eleknél Kolozsvártt; 
én az utóbbit használtam s annak tájijaira hivatkozom, 
s ezután egyszerűen „Hist. Eccl. uuitar. Trans.- teszem 
hivatkozásomat. 



66 



homokon hömpölygő folyó minden szépsége s 
nagyszerű híjkercte mellett csakis egyszerű mel- 
lékfolyója a Marosnak. Azért liadd vonuljon liát 
térbe a mellékfolyó az azt elnyelő főfolyam mel- 
lett ; adjuk meg az illő tiszteletet honunk király- 
folyamának a Marosnak, olkisérve azon pontig, 
hol Aranyosszék délkeleti határát mosva, a Szé- 
kelyföldtől végbűcsűt vészen, ily gyöngéd figyel- 
münket már csak azért is kiérílemli, mert mióta 
kies völgyét utazzuk, nem csekély élvezethez 
juttatott ; miért háládatosságunknak adunk kife- 
jezést akkor, midőn, mig csak lehet, határsértés- 
sel is követjük hullánizajlata által jelölt vonalát. 
Mielőtt azonban a Hadrévnél délnyugati irányt 
vevő folyamot tovább követnők, még visszaté- 
rünk megűtazott völgyébe avégett, hogy a Bo- 
gáthnál elhagyott niarosmcnti római utat idáig 
elnyomozzuk. 

Ezen utat ott hagytuk el, hol Bogáthnál a 
Maroson átszáll ; mely onnan a gezsei határnak 
Desz nevű ^) düllőjén húzódik a Móréh o z -), 
onnan a Gezse déli részén levő R i t u-J a n k u '') 
nevű kaszálón egyenesen a Marosnak irányul. 
A Berek nevű kis sziget felső részénél mutat- 
ják helyét azon hiduak, melyen ez űt a Maros 
jobb partjára átvonult '). Átmennie pedig múlha- 
tatlanul kellett, mert Clezsén alól a Maros köz- 
vetlenül a meredek hegyek alját mossa, miáltal 
az útnak balparton való vezetése teljes lehetet- 
len volt. A Maroson való ezen átkelése után a 
keczei határon át") egyenesen Hadrévnek irá- 
nyul, mig végre az úgynevezett C s ó k a b e r- 
k e D alól átkel az Aranyoson. Hadrév határa 
egyaránt ki levén téve a Maros és Aranyos ára- 
datainak, utunk nyoma csak homályosan és sza- 
kadozottan maradt meg itt-ott; de az Aranyos 
jobb partján, hol áradatmeut magaslatra kap fel, 
határozottan kivehető s a Nagy- ír im nevű 
helyen 1000 ölnél hosszabb területen követhető, 
egészen a Kocsárdba vivő országútig, honnan 
kezdve az uj út a régi római útra fektettetett, 
s nagyrészt azon halad egész Kocsárdig, sőt 
Földvárig ''), hol a Salinehól (Torda) Apuluraba 
(Fehérvár) vezetett '} főútvonallal egyesült. Majd 
a maga helyén lesz alkalnmnk a nevezett föüt- 
vonalt, valamint a két útvonal egyesülésénél 
(Földvárnál) feküdt álló tábort vizsgálatunk tár- 
gyává tenni : itt mindenekelőtt a marosmenti út- 
vonal Aranyoson való átvonulásának pontját kell 
meghatároznunk. 



') B. Splényi szántója. 

^) Malomhely. 

') Jankó rétje. 

■*) Gezsei öreg emberek még emlékeznek arra, 
hogy a hídfőből is darab téglafal fennállott, most azon- 
ban ennek semmi nyoma. 

'•) A Maros jobb partján esak homályosan látszik 
vimala, mivel az egész terület áradásoknak ki van téve. 

'*) Ez út látszik Vajdaszegen alól a Ilatárpatak 
felső végénél, onnan mindig a jeleni út által fedve a 
Kocsárd melletti Fennyenforrólioz, hol a Vajkostónál be- 
száll a Maros terére, hol darabig a Földvárra vezető 
országút rajta megy, azután jobbra maradva, a Kemé- 
nyek szőlője alján lialad Földvárra, a falu déli végén 
levő castrnmhoz. 

') Ezt majd alább Hara.'sztos és Földvárnál fogjuk 
nyomozni. 



Ha iitunkat a Nagy-Irinuiél tigyelmesen 
nyomozzuk, azt nemcsak a fennebb jelölt irány- 
ban követhetjüi<, haneui feltaláljuk közvetlenül 
az Aranyos-part magaslatában is, hol ragacs 
(cement) által egybetartott stratumenje határo- 
zottan fetisnieriietö ; de mivel ezen stratumen 
délnek tart, arra kell következtetnünk, hogy a 
római útnak Aranyoson való átkelése az ezer 
lépéssel alább fekvő S ó s - S z e n t - M á r t o n 
déli végénél volt. Az itt állhatott hidat ugyan 
nyomtalanul elsodorták a rakonezátlau folyó ez- 
redéves áradatai ; hanem a hídfőknek, vagy job- 
ban mondva, az átjáratot fedezett álló táborok- 
nak mindkét parton felfedezhetjük homályos, de 
azért mégis útbaigazító nyomait, a mennyiben a 
balparton egy 300 lépés hosszú, lóO lépés szé- 
les önálló dombocskát találunk, mely 5 — 6 öl- 
nyire emelkedik a tér színvonala fölé. E dom- 
bot a magyarok egyszerűen Halomnak, az 
oláhok Furni ik ár-uak nevezik, A uéprege e 
halomra óriások várát helyezi, a követelt óriá- 
sok pedig nem mások voltak, mint a rómaiak, 
kiknek e halmot elfoglalt építkezéseikről elvi- 
tázhatlan bizonyítékot nyújtanak azon nagymeny- 
nyiségü párkányzatos f e d é 1 - c s e r e p e k (tegu- 
lae) és ezeket egybekötött kupás cserepek 
(Imbrices) töredékei, melyek a Halom talaját 
a szó teljes értelmében elborítják, — A Halom 
szántás alatt levén, az eke átidomitá annak fe- 
lületét ; igen valószínű azonban, hogy rendszeres 
ásatások érdekes fölfedezésekre vezetnének ; de 
igy esak felületes vizsgálódásra is kiderül, hogy 
ott oly római építkezések voltak, melyek az Ara- 
nyoson átszállott római úttal összeköttetésben 
állottak. Hogy pedig az hídvéd volt, leginkább 
abból következtethetjük, miszerint az Aranyos 
túlpartján — Sós Szent-Márton déli végénél — 
kíszökellő előfokon ismét előfordulnak a római 
fedélcserepek roppant mennyiségű töredékei, A 
hagyomány e romtöredékekről azt tartja, hogy 
azok egy azon helyen feküdt fényes városnak 
maradványai ; valószínűbb azonban, hogy a kö- 
vetelt város nem más volt, mint az Aranyoson 
való átszállást biztosító álló tábor ; sőt ugy lát- 
szik, hogy e hont elfoglalt őseink is hadútul 
használták az akkor még jó karban lehetett ró- 
mai utat és révet, honnan a H a d r é v elneve- 
zés is eredhetett. De nem csak használták, ha- 
nem annak biztosítására is gondoltak, mivel ők 
is — az ekkortájt romba dűlt római hídfők he 
lyett — emeltek a maguk modorukban oly erő- 
döt, a mely ezen hadi révet bíztositá. Legalább 
ily erődítvények maradványainak hiszem én azon 
hatalmas gátonyt, mely a szeutmártoni egyház 
mellett kiszögellő hegyfokot félkörben öleli kö- 
rül. Ezen gátony még most is három öl magas, 
alapjánál szintén ily széles, s az valószínűleg 
esak felerészét alkotá egy körídomú erődnek, 
melynek túlsó fele a folyaiu által aláásott part- 
fal együtt alásülyedt. E gátonyt felásva, meg- 
győződhettem, hogy az nem elondott falból ke- 
letkezett, hanem eredetileg is kavicslxd volt 
felhalmozva, s igy az csak alkalmi cröditvény 
volt, melyet köridomáról ítélve, vagy az avarok, 
vagy pedig Tuhutumnak Erdélyt megszállott 



•;7 



népe épithetett az Aiauyoson levő hadi révnek 
biztositásáia. j 

Azonb in mindezek uem egyebek, mint a 
homályos nyomokból kiokoskodott homályos sej- 
telmek ; biztosabb tndatra csak rendszeres ása- 
tások vezethetnek el, mit — az én átjelölésem 
nyomán — megtenni az utíjkor feladata. 

Miután útnyoniozásuuk elvezetett Sós-Sz. 
Mártonba, helyén lesz annak múltját is nyomoz- 
nunk, 'l'alálunk is a pápai dézmák regestrumá- 
bau egy igen érdekes adatot, hol a tordai espe- 
resség szakaszában az 1332. év rovatában az 
üijy. lapon ezt találjuk: ..Petinis sac. de Arauas 
S. Martino solv. 4U den." '). Pár szó az egész, 
s abból mégis toutos következtetéseket vonha- 
tunk ki, mert abból kitűnik, hogy Szent-Márton 
már a 14. század elején önálló, még pedig ka- 
tholikuííok, tehát magyarok által lakott egyház- 
község volt; továbbá tanuljuk azt is, hogy akkor 
Aranyos-láz. -Márton nevet viselt. Söt későbbi ok- 
mányokban, nevezetesen egy 1590-ki okmány- 
l)an „Káposztás-Szent-Márton" néven -), — egy 
löyy-ki') és egy 1650-ki másik okmányban 
„Gereud Sz.-Márton" néven praediumként fordul 
elö^). Hogy „Aranyos", „Káposztás" és „Ge- 
rend" előnevel miként változtak át Sósra"*), s 
hogy hajdani magyar lakói hogyan váltattak fel 
oláhok által, arra vonatkozó adattal nem biruiik. 
E falu a gerenuli kastélyhoz tartozván, többnyire 
e kastély Os uradalom gyakran váltakozott i)ir 
tokosai kezén forgott, s igy majd lennebb Ge- 
rend leirá.sánál lesz alkalmunk tüzetesebb tár- 
gyalására. 

Az Aranyoshoz tett ezen első, tehát illem- 
szerUleg rövid látogatásunk után térjünk vissza 
a mi régi ismerösünkhez, a Maroshoz, melynek 
megszokott körében sokkal fesztelenebbül időz- 
hetünk. Vonuljunk pedig át annak balpartjára, 
hogy vizsgálódásunk tárgyává tegyük a Hadrév- 
vel szemben felmagasuló Borzast, vagyis azon 
Csúcs (falu) felett tömbösülő kopár elöfokot, 
mely a Maros délnyugatra kanyarulatánál iksze- 
rüleg szökellik elő a térbe ; söt ha ezen sajátsá- 
gos hegyfoknak tájrajzi fektét figyelemmel vizs- 
gáljuk, ha annak viz által elsodort merész met- 
szetű szelvényét észleljük, azon következtetésre 
jövünk : hogy az egykor nem csak elöszökellt a 
Maros terére, hanem azt egészen átgátolta. Ezen 
feltevésünk még inkái)b igazolva lesz, ha a túl- 



') Még elűt'urdul e község ugyanazon néven az 
1333, 1334, 1335, 133tj. évi rovatban is, azon különb- 
séggel, hogy a két utolsó tétel alatt „Petrus" helyett 
^Luuíbasius" van bejegyezve. 

-) Miili'in Kecze, Lcina-Keresztur s más birtokokkai 
az Apafiak kezére megy, minek Gereuili György ellen- 
mond, közli Kemény clipl. Tran.s. YI. Ilit— 120. 

') Midőn Báthori Zsigm. az Apatítól megcserélt 
gerend-sz -mártoni praediuiijnt sok más jciszágokkal Jó- 
sika Istvánnak adományozza. Kemény ugyanott 213. 

*) Midőn liákóczi György a Gerendi Máiton de- 
fectusávai koronára szállt Geieudet. gereud-szentmártoni 
praediiimot s sok más jószágot Kemény Jánosnak ado- 
mányoz. Fehérvári kápt. Lib. Keg. Georg. Rákóczi 
XI. 243. 

') Annyival inkább értelmezhetlen, mert itt semmi- 
nemű sóskút vagy sóshely nincsen, hacsak nem volt 
ottan régi időben valami sórakhelye a tordai sóaknákuak. 



parti Keczén felül azon száz lábnyi magasságú 
hegyhátot vizsgáljuk, mely a Borzassal egy vo- 
nalban az egész tért áttorlaszolja, s melyn ík K a- 
pucsel jellemzetes neve onnan eredhet, hogy 
annak déli száránál ez és a Borzas közt levő 
keskeny nyilaton, mint kapun, tör át a Maros ; 
mig északi fokánál ismét másik nyilat mutatko- 
zik, melyet az itt lesiető, Gerend-Kereszturról 
jövő Kordu pataka nyitott magának. 

A Borzas alján levő falunak Csúcs nevét 
a hagyomány onnan hozza le, hogy azon falu 
eredetileg a Borzas tetőcsúcsán ellenség támadá- 
sai ellen biztosított helyen feküdt ; ott, hol a 
Csór g i< nevű dús forrás e hegy ormán fel- 
szökell, még most is vastag cseréptöredékek 
jelölik a falu egykori fekhelyét : sőt még ma is 
Királ yú tjának nevezik a helyre felvonuló 
azon utat, mely egykor a királyilag magasan 
trónoló faluhoz vezetett. Békésebb idők bekö- 
vetkeztével a falu szép, biztos, de bajosan meg- 
közelíthető fekhelyéről lehúzódott a termékeny 
' folyamtérre, de hegy-csúcsi fektére emlékeztető 
ős nevét lehozta magával a térre is. 

Csúcsot régen a Tomori család birta. 
Toniori István Erdély alvajdájának székelyek 
gróQának Ulászló ir)14-ben dec. 4-én') uj do- 
natiót ad Csúcsra, s más erdélyi birtokaira-), 
melyeket korábban is békésen birt ; de a me 
lyeícröl szóló okmányai a paraszt lázadások al- 
kalmával megsemmisültek, egyszersmind a ko- 
lozsm. conventnél a beiktatást is elrendeli ■'). Hogy 
i Tomori István leginkább itten lakott, azt számos 
j Csúcsról kiadott rendelete tanúsítja ; itt bizonyité- 
I kul felemlitem azon parancsot, melyet Tomory 
István alvajda Csúcsról 1523-ban ad ki, Balassi 
István niarosszéki jószágainak letbglalása iránt ^;, 
és 152SI. Szentmiiiálynap utáni harmad napon, 
mint alvajda Csúcsról rendeli a szászsebes! l)irót 
és esküdteket a vajdai szék elibe, hogy a fe- 
hérv. káptalan elleni perben feleljenek ■'). Hogy 
Tomori a fejedelmi udvarnál nagyon kegyelt 
egyéniség volt, azt tanúsítja az ezt követett szá- 
mos adományozás, igy 1524-ben a Bánfi László- 
tól zálogba birt Válaszúiba*'), 1527 ben a szil- 
vási Cseszeliczky Andrástól zálogba adott torda- 
varniegyei Remetébe iktattatik be '). 1529-ben 
János királytól Harit nyeri'). 1530-ban mint 



') Apor Péter Lusus Mundi. Magy. tört. eml. 11. k. 
53. lap. 

") Ezek Csúcs, Gese, Gabod, Galacz és Kövesd. 

') A beiktató okmány másolatilag gub. levélt. Tr. 
Conv. IV. 649. 

') Ezen rendelet megvan eredetiben gr. Eszterházy 
Jánosnál Kolozsvárit. 

■') Lásd fehérvári kápt. levélt. cLsta capit. fasc. 3. 
Xr. 18. 

'') Zápolya János rendeletét lásd ered. kolozsmon. 
conv. levélt., közli Kemény App. dipl. Trans. IX. 94. 
Ezt megelőzőleg 1521-ben János király Szengyelből 
esucsi Thokus Istvánnak, a kolozsmnnostori apátság 
számtartijjának a bagói Miske Benedektől Gesén vasárolt 
jószágba való beiktatását elrendeli. Lásd másolatilag 
gub. levélt. Irans. Conv. IV. i;55. 

') Perénji Péter vajdának erre vonatkozó Kolozs- 
várról 1527. jan. 25-én kiadott rendeletét lásd Kemény. 
Ugyanott 123. 

«) Lásd gub. levélt. Trans. conv. T. IV. 673. 



68 



az erilélyi sAaknák kainaraispánja Vajdaszeget ') 
kapja. 

Istvánnak unokája volt az a Tonioii Mik- 
l(')fs, ki ir);50-l)an, niitlön Zápolyát línda várában 
Fcnliuáud iistroinoKa, a vár vc(ÍL>liiKl)cn !)(>kros 
órdemeket szerzett, miért János királytól Fejér- 
ilet kapta ■')■ Miklósnak tiai voltak Tomori Gy. 
és András, kik mivel Békés-pártiak voltak, az 
lí)!."). jnl. 2b-\ü szigorú orszán-iivülés rajok is, 
mint elnienekiiltekre kimondá a vagyonvesz- 
tést '), a mikor a Tomori család kiveszett Er- 
délyből. A Tomoriak mellett Csúcson és a 
szomszédos Gabodon Geréb András is birt, ki- 
nek jószága testvérére .\unára ábrántalvi Igron 
Faluéra szállt. Braudenbnigi Katalin liuíO. febr. 
20-án Fehérvárról kiadott adoniánylevelével ne- 
vezett l'gron Fáit boldogult férjének nagy szol- 
gálatokat tett főasztalnokát, nejét, s ettől szár- 
mazó András, Tamás, István és Mihály fiait 
Csúcs és Gabod birtokábau megerősíti *). 

Kégi dolgok ezek, s a Tomoriak csúcsi bir- 
toklásának emléke mégis feuniaradt a uépha- 
gyomúuyokban, mert az udvart, hol egykor a 
Tomoriak fényes kastélya állott '), még ma is 
Tomori kertnek nevezik ; hogy pedig a uépha- 
gyoniány itt is a valóság nyomában jár, azt 
okmány tanusitja, mely szerint It) 14-ben a csú- 
csi kastélyba (eastelluni Csúcsy) Károlyi Susánua 
fejedelem asszony statuáltatott ''), azonban a 17. 
század elejéu még fennállott kastély ma már el- 
tliut, bár nem egészen nyomtalanul, mert a mos- 
tani udvarház környékén, sőt a falu minden 
egyes házánál, részint beépítve, részint kapu 
előtti Ulőpadokul használva, nagy meuuyiségú 
faragott kö és oszloptöredék vau szétszórva; ezek 
nagyrészt azon fényes kastélyból cs az azzal 
kapcsolatos régi templomból kerültek ki, mely, 
mint alapfalainak nyomai mutatják, az udvar- 
kert.jében feküdt, s melyet a hagyományok sze- 
rint, még a Tomoriak épitettek volt oly pazar 
fénynyel, hogy kevés párja volt. Onnan került 
ki egy (Bánffy-udvarnál levő) sirkőtöredék is, 
melynek elkopott feliratából csak ennyit lehet 
kiolvasni: 

BARA.SAI KOMÉ. HAE. IGoö. 

Csúcsnak fényes kastélya és temploma mel- 
lett egy kápolnája is volt a falutól délre cső 
erdő alján, miről az erdőt még ma is Kápul- 
n á n a k nevezik. 

Midőn a nagyszerű templom állott, sőt még 
jóval később a 16. században is, Csúcsot kizáró- 
lag magyarok lakták, s az unitáriusoknak ottan 

') Lásd ugyanott. 

-) Apor Péter Metamorpliusis. 

'■>) Betlilen Farkas II. 374. 

*) Lásd fehérv. kápt, prot. II. 165. Ezt helyben- 
hagyja, süt Hari Sz- Jakab és Felekre is kiterjeszti Bethlen 
István 1630. nov. 17-én Kolozsvárról kiadott iij ado- 
mánylevelével. Lásd ugyanott prot. Steph. Bárdi IV. 
576. Valamint Rákóczi György is Fehérv. 1632. máj. 
7-én kiadott conlirmationalisálian. ugyanott ü79. 

'') Mely Tomoriak nótájával sok kezeken át : a 
Kordákra, azokról Bánftiakra" szállt, most gr. Báufli Mik- 
lós birja. 

') Lásd Kemény Jozs. Tran. Poss. Coui. AH), rov. 
és Apor Péter Metamor. 



virágzó egyházközsége volt M, ándjár magyar volt 
népe még a mnlt század utófelében is ^), azon- 
ban a földesurak oláh jol)l)ágy telepítési dühe 
innen is sok magyar családot kitelepített; ezért 
vegyes népességű ma Csúcs. A megmaradt ma- 
gyarok mjnd reformátusok, szerény kis tenipl" 
nuikban ^) vau egy harang ezen köiirattal: 

„Sárpatakí Rebeka öntetté 1781 E. X Ede 
siának." 

Csúcson alól rövid negyedóra távolra van 
M a r s - K p p á n d, melyet Ivánkatelkével 
együtt') 1285 ben Imre mester a fehérvári káp- 
talannak ajándékoz"'), következő láHil-ban már- 
czius i;)-én János mester fennebb! Imre lía, 
testvére Mikud bán beleegyezésével atyja végaka 
rátát tiszteletben tartandó, helybenhagyja. Ez ok- 
máuyb:in a nevek már változnak, a mennyiben 
Copjjanteluk és Ivánt elük néven fordul- 
nak") elő, sőt egy 17. század kezdetéről való 
okmányban nevének más módosításával is talál- 
kozunk, a mennyiben ott Kenyértelen Kop 
1» á n t n a k neveztetik '). 

loOl. oet. tVán Koppá ndot és Nagy- 
lakot Kilián mester telegdi esperes a fehérvári 
káptalannak adományozza'^), loiití-bau pedig Ró- 
bert Karoly a fehérvári Sz. -Mihály egyháznak 
adományozza Koppándot ''). 151 SL Tomori István 
egy Tótpronai Kerubiutól vásárolt, s a kájjtalan 
részére Yegetl Imre tordai esperes által lefo^ 
lalt koppándi malomért perel, még pedig ked 
vező eredménynyel "'). A protestautismusnak Er- 
délyben való elterjedtévei Koppándtól elesett a 
káptalan, a mint ez kitetszik Báthori Istvánnak 
Fehérvárról 1573. apr. 12-én kiadott adomány- 
leveléből, mely szerint az előbb fehérvári káp- 
talanhoz tartozott, de secularizáltatásával fiscusra 
szállt fehérmegyei Koppánt-ot Margai Meny- 
hért udvarmesterének adományozza mindkét nemre 
azon érdemeiért, melyeket Isabella királyné és 
fiának ugy Lengyelországba való menekülésük, 
mint azután országlásnk ideje alatt is szerzett. 



') Lásd Hist. eceles. unit. I'rans. I. k. Iö7. lap. 

■-) A mint ez kitetszik egy 1.7G-beli esketésböl, 
(megvan a ref. egyhk. levélt.,) melyet egy Korda Gy. 
által a ref. ecclesiáuak ajándékozott erdő ügyében tar- 
tottak. 

') A múlt században a csucsi ref. eccl. b. Korda 
Zsigmond adományokkal látta el, fia György pénzt és 
erdőt hagyományozott. 

*) Coppan és Ivautcluknak irva. — Az adoni.-iny- 
levélben említve van egy Koppándon levő malom és 
halastó is. 

^) Ez adománylevelet lásd Szereday Not. eap. AH). 
12. lap. 

") Lásd Fejér Cod. dipl. V. 3. 3 )2 és Katona Hist. 
T. IV. p. 926. 

') 1607. jun. 24-én Rákóczi Zsigm. a Margai Istv. 
defectusával koronára szállott „Kenyeretlen-Koppant" 
csapó-sz.-györgyi Somlyai Mihály és iití'idainak adomá- 
nyozza. Lásd fehérvári kápt. Lib. Reg. Sig. Rákóczi. 
III. 339. 

") Péter püspök ezt megerősiti. Lásd feliérv, kápt. 
levélt, cista capit. Fasc. 9. Nr. 39, közli Fejér Cod. dipl. 
VIII. 1. 70. 

») Fejér Cod. dipl. VIII 4. 165. 

•") Lásd az ez évben Segesvárt Zápolya János ál- 
tal kimondott Ítéletet fehérvári kápt. levélt, cist. capit. 
Fasc. 1. Nr. 26. Kivonatban közli Szeredai Not. ca]). 
Alb. 133. 



továbbá azon terlies és veszélyes követségekben 
való szolgálataiért is, melyeket az elbiuiyt leje- 
(lelmek és uii iráiituuk is tamisitott, ueni klilüu- 
beii azon érdenieiért, hogy jelenleg is az öregsége 
által kívánt nyn.^'alonnól lemondva, lulvarnukbau 
(irködik a mi és az ország igazsága és érdekei 
felelt stb. Ezen adománylcvelét njból niegerö- 
sitcttc ez cv jnn. ;5áu '). ltiU7-ben csapó-szent- 
györgyi Sondyai Mihály nyeri el -), később a 
Hantiak kezére megy. 

Koppand magyar lakossága Csúcshoz tart ■), 
s bár az an\aközség nagy(ni közel esik ; de azért 
Kcijipándnak is van ret. e-yháza, mely kapuza- 
tának taniisitása szerint a renaissauce kor niíive. 

Ezen egyház padbitálian igen díszes sirkő 
van elhelyezve; közepén donibormii vii eziiiicrrel, 
hol egy szarvas szájában csákánytornia eszközt 
tart. Körirata ez : 

lx\ MONVMENTV . . . E(iH. ELIS (Elisei) 

SOMLIAI UE KUl'l'AN DEFVNTI ANNO 

DM. CXXli. X\ U A\(!. AETATLS SVAE E\ 1 

l XOH SVA C'11.V1!1.S.SIMA SOPHIA SZOC'ZY 

POSLIIT. 

A czinier alatt pediu' ezen verseket ta 
láljnk : 

Speetate .Mariinni 

.... Efatis adeptns 

Clianis erani suminis 

Hrincipibnsqne viris 

.\t niora liaiid pietas hand 

Ciarns sam|uinis ordo 

Ex voto niorti eontiilit indomitae 

Lustra N . . . 

Superua potestas dejiciniit uigrae 

Tristia inra Deae. 

Ezen síremléknek évszáma a laicust köny- 
nyen tévútra vezethetné, t. í. azon hiedelemre, 
hogy síremlékünk 112--böl származik, ennyit is 
nmtat az, ha az .M előtti D-et Domininek olvas- 
nók: azouiian az nem azt, hanem öt százat je- 
lent, melyet vagy vétségből, vagy akarattal mis- 
titicalási szándékkal helyeztek az M elilie. Hogy 
ez igy vau, s hogy sírkövünk l(^)-2-b('il való, ta- 
núsítja már az is, miszerint a D közepén kis o-val 
van jelölve, hogy az quingente<iniü-t akar je- 
lezni : de ínég e nélkül is az egymással egybe- 
foglalt, az egymásba belevésett latin betűkről is 

') A Fehéivái'im Bátliori István és Forgács Fc- 
reiicz aláírásával kelt cniilinuationalis megvan másol, a 
giil). levélt. Tians. Conv. IV. .5!i9. 

■-') Lásd t't'nnelil) a Ijs l.i|jiiii 'j alatti jegyzetben. 



azonnal ráismerhet egy régész a 17. század kez- 
detétől .származó feliratra. 

A Maros Csúcstól Koppándíg egyenes déli 
irányban halad, távozva folyton az Aranyostól, 
melyről megfeledkezni látszik ; Koppáuduál azon 
ban mint kelleiiics visszaemlékezéstől meglepetve, 
hirtelen irányt változtat, s egy félkör kanyarn 
lattal nemcsak hogy átcsap a völgj' túl felén 
epekedve sóhajtozó Aranyoshoz, hanem egy má 
sodík kanyarulattal, udvarias vőlegényként, vissz- 
irányba folyva, elibe megy a Vajdaszegnél sze 
ménnesen, berkek titokteljes árnyában rejtőz- 
ködő arany diademes menyasszonynak, s egye 
sülésre unszolva, hévvel öleli keblére. Azután 
pedig együtt enyelegve, a legkiesebij völgynek 
sötét berkei közt, szerelmes párkint bujdok(dva, 
elégült csevegés közt folytatják közös pályá- 
jukat. 

Hol a két folyam egyesül, ott fekszik — a 
jobb part-magaslat egy hajlatában — regénye 
.sen Vájd a szeg, utolsó helysége ez oldalról 
Tordavármegyének. Vajdaszeg helyén keresi 
Ei'nk ') a rómaiak Patavisáját, mit azonban sem 
ő nem okadatol. sem semmiféle maradvány nem 
igazol, de hogy V^ajdaszeg nagyon régi telep, azt 
mutatja azon szép bronz kard, melyet b. Splé 
nyi Sámuel innen küldött az erdélyi múzeumnak. 
Vajdaszeget a (rerendiek bírták régen. 15211 ben 
Gerendí Péter és Chartínus Miklós nótájával ko 
rónára szállván, János király szentgyörgyi Tóth 
Jánosnak adományozza-), de Tóth vagy nem ve- 
hette birtokába, vagy rövid ideig bírhatta, mert 
következő 15l¥) ban sept. lo-im Báthorí István 
vajda csúcsi Tomori Istvánnak adományozza, s 
a beiktatást akként rendeli el, hogy Tóth János 
és Gerendí Péter lehető ellenmondására nem te- 
kintve, azonnal végrehajtsák^). 1(347. máj. 30-án 
Kákóczi György Fehérvárról Gercudi Saul mind- 
két nemen való def'ectusával koronára szállt Vaj- 
daszeget és a szentmártoni praedíumot (feunebbi 
Sós-Sz.-Márton) Kemény János és nejének előbb 
ti- azután nöágra 2000 tallérba inscríbálta '). — 
Ez idö óta a Kemény család kezén volt, mígnem 
1848 felszabadítá oláh nerazetiségtí lakóit. 



') Geogr. le.xie. IV. köt. 374. lap. 

-) A kolozsm. conventet rendelve a beiktatásra. 
Ered. Budán a kamarai levélt., közli Fejér Cod. dipl. 
\1I. 4, 211. 

^) Ered. a kolozsiu. conv. levélt, a registrálatlan 
levelek közt. Közli Kemény App. dipl. Tran. IX. 165. 

*) Febérv. kápt. levélt. Lib. Reg. Georg. Kákiiczi 
X. ti.iö. 



70 



VI. 



Székel v-Kocsárd környéke. 



Aranyi isszék hatiira. Ilatáipatak ós Feiinyeiifunó fonásai. Jó és Roszpatak. Csorevár, római nyomok, sirilombok. 
csaták. Bátlioii István. Hocskai ós Apatí Kncsárdoii. Gálfi János emlóke. Kocsárdun vívott csaták. Ecsedvára. 
lv(ics:ird tfuiploiiia. A S/.ilá.n-yi-kastóly. Ai"Hiyo.sszi'k hős nópe régen és a forradalom alatt, népjellemzés. Ara- 

113 osszéki székely lakodalom. 



Vajdaszegen valamint felül az Aranyos, ugy 
alól a Maros jobb pnrtjiin, egy oO — 60 láb ma- 
gasságú függélyesen leszclt partmagaslat van, 
lépcsőzete azon fennsíknak, mely a Maros mé- 
lyebb völgye felett messze terjedöleg elterlil. 
Ezen termékeny fennsík sima lapjália (Vajda- 
szegen alól) csakhamar < g y oly beniélyiilést ve- 
szünk észre, mely fasortól árnyalva díszrcdözet- 
szerüleg ötlik fel ; van is ott a fák árnyában 
egy fényszalag, mely a legszebben ragyogó gyé- 
mánt érdemjelt tűzi fel a haza egyik legnagyobb 
jóltevője, a Maros keblére. Ez érdemjel pedig 
nem más mint azon páratlanul nagyszerű forrás, 
mely ezen bemélyedés fejénél oly bőséggel lük- 
teli fel kristály hullámait, hogy eredetétől pár 
lépésre malmot hajt, s rövid, alig 3U0U lépés 
hosszúságú pályafutása alatt összesen 6 malmot 
niííködtet. Ezen ríigtön keletkező, gyorsan enyé- 
sző, de rövid futása alatt is oly jótékonyan ható 
vizeret Határpatakának nevezik, még pe- 
dig azért, mert ez oldalról Arauyosszék határát 
jelöli. 

Alább alig negyedórányira a F e n n y e n 
forróhoz érUuk, ez pedig nem má-:, mint a 
Határpatak forrás fejéhez hasonló, másik csudás 
vizokádó, melyet a Fennyenforró név leg- 
jellegzőbben ad vissza, a mennyiben oly bőség- 
ben buzog fel itt is a legfölségesebb kri.stály 
tiszta víz, hogy azonnal malmokat kéjjcs haj- 
tani '), miért a Jó patak nevet, melylyel fel- 
ruházták, méltán megérdemli. Hol a Jópatak 
alig pár száz lépés pályafutása után, a Maros 
terére leér, ott fekszik a szőlőkoszorúzott part- 
magaslat alján Székely - K c s á r d. Aranyos- 
széknek ez oldalról első helysége. De mielőtt az 
oly vonzóan szép faluba lelejtenénk, a Fen y- 
nyenforró környékét teszszük vizsgálódásunk 
tárgyává, annyival is inkább, mert a méltán bá- 
mulatra ragadó források közelében, főleg az azok 
völgyteknőjének baloldali elöfokát képező Kő- 

') Összesen négy malom van ott, azok télbeii- 
nyávban folytonosan őrölhetnek, mivel a Jópatak soha 
sem szokott befagyni, s vize örökösen egyforma bőség- 
gel bnzog fel a nélkül, hogy valalia kiáradt volna ; 
áldást hoz az csak s kárt sohasem, miért Jiipatakiiak 
jogosan nevezhetik azt. 



kútnak nevezett emelkedésén, a talajt oly nagy 
mennyiségben borítják el a párkányzatos római 
fedélcserepek töredékei, hogy azokkal hajókat 
lehetne megterhelni. Ezen maradványok arra lát- 
szanak mutatni, hogy itt — a fennsíkról Maros 
terére leszálló római íit mellett — valamely ró- 
mai colonia létezett, bár a hagyomány azt tartja, 
hogy Kocsárd feküdt ott kezdetlegesen, hanem 
mivel oly felötlő volt ezen helyzete, hogy a 
Torda felől jövő ellenség már messziről meglát- 
hatta, azért innen lehúzódott előbb a Roszpa- 
tak') völgyébe, onnan pedig vízhiány miatt 
mostani fekhelyére költözött át. Ha már most 
ezen hagyományt elfogadjuk, akkor az első Ko- 
csárd római colonia helyén annak romjaiból 
épült, mert a Fennyenforrónál mutatkozó töre- 
dékek kétségtelenül római maradványok. 

A Fennyenforró fölött egy magaslatot Cse- 
re v á r n a k neveznek, itt is a talaj épületnyo- 
mokkal s főleg római fedélcserép- és edénytöre- 
dékekkel van elborítva, miért nem lehetetlen, 
hogy itten fellegvára állhatott a lennebb feküdt 
telepnek. Mindezek pedig csak homályos nyo- 
mokon, kicsinyes töredékeken nyugvó nagyon is 
törékeny sejtelmek, melyeket csak rendszeres 
ásatások segélyével lehetne talán igazolni -). 

A kőkuttól északkeletre eső helyet Vere- 
sek és L V a s k-nak nevezik, hagyomány 
szerint azért, mert azon a helyen véres csata ví- 
vatott, mely alkalommal a veres darabontok had- 
állása a ma is Vereseknek nevezett helyen 
volt, a székely lovasság pedig a Lovasoknak hí- 
vott helyen volt felállítva. Véres, de győzelmes 
volt a harcz, s kik a székelyekből, valamint a 



') Melyről láss alább. Kocsárdnak itt fenn való 
fekvését a kocsárdi ref. egyházközség jegyzökönyve is 
mondja. 

^) Tndjiik azt, hogy a ri'imaiak a jó források iránt 
mily nagy előszeretettel viseltettek, s igy a Fennyeii- 
forrónak nagyszerű forrásai már magukban is nagy 
vonzerőt g3-akoroIhattak az odatelepülésre ; de külön- 
ben is ezen, a Maros és Aranyos eg}"beft>lyásához kózel 
levő s természetileg is erős fekvésű hely, Imi a katonai 
útvonal a Maros teréről a gerendi fensikra feleiuolko- 
dett, valamint akkor, ngy most is nagy hadászati fon- 
tossággal bír, mi, Mgy látszik, a rchnaiak figyelmét sem 
kerülte ki. 



Icíryözött cllenscjíljöl elestek, azok az onnan 
délre cső néfiy Imloni alá ') temctlctfek el. Ezen 
liagyománvokat iíiazoJni látszanak azon fegyver- 
töredékek, sisakok, hosszú imskacsövek és szab- 
lyapengek, melyeket évente nagy mennyiségen 
forgat fel e helyen az eke. Kérdéssé válik, hogy 
váljon nem itt folyt e le az Apáti vagy a Rákó- 
ezi-f(>rradal(im alkalmával Koesárdon vívott csa- 
ták valamelyike, nirlycUet alább részletesen fo 
gnnk tárgyalni. 

Ideje azonban, hogy a ela.ssicns miilt e ma- 
gaslatáról leszálljunk a gyöuvöni berkek és szölö- 
liltetvények zídd keretéből ieléiik mosolygó K o- 
csárdra, mely najijainkban is olv szép, minő- 
nek a l()-ik .században oly költői "lelke-íedéssel 
festé azt Gálti János, irváii : ,,Az Úristen mec;- 
ékesité c helyet szip folvóvizekkel és drága sze^l 
mezőkkel, kit különb különbféle szép vadak és 
madarak laknak. Ennek felette penig kedves 
búzatermő toldje ugyannvira, hogy kedves és 
gyönyörűséges hely" -). Pedig e lelkesült szavak 
egy élve börtönbe temetettnek szájából jöttek, 
ki a gyászos koporsó közelében lelkesülten gon- 
dolt a szülőföldre, hol bölcsőjét ringaták '). Lel- 
kestilten, a táj és helyséff szépség, tői elragad- 
tatva lépünk be mi is Kocsárdra, hol min- 
denek előtt ismét annak mulijával foglalkozunk. 

Kocsárd nevével legelőbb Aranvosszéknek 
IV. László király által li'8'J-ben kiadott ado- 
niánylevelében találkozunk, hol Kuk c h a r d né- 
ven fordul elő ; e néven találjuk Róbert Károly 
lolo-ki contiruiafioualisában is'), valamint a 
pápai dézmák 1332. évről szóló regestrumában 
18^). 13R)-beu Bertalan alvajda rendeletére a 
kolozsmonostori convent Petherd birtokába ik- 
tatja be Kocsárdi György (Egved tiának) nejét : 
a kirendelt fejedelmi emberek közt ott taláijuk 
Kocsárdi Benedeket és Lászlót is '• ), miből kitet- 
szik, hogy akkortájt a Kocsárdi-esalád tekinté- 
lyes volt. Mátyás uralnia alatt 1458— 5'J tájatt 
országgyűlés is tartatott Koesárdon'). 

') Ezeu halmokat ellapitotta az eke. de azéit clom- 
bosodasuk mégis kivehető. 

T , Ü^,''^'' ^^^^^ János önéletleirását Erd. Tört. tára 
1 K. 77. lap. 

^) Kocsárdi Gálti Jánosról láss többet alább. 
) Lásd kivonatilag Szeredai Xot. cap. Alb. 23 és 
ser. Epp. 1. iap. 

» 1 -/L^? ^^'■'•. '''P"" '^y= „Nioolaus sac. de Kuchard 
solvit 14 denanos." 

,.,., ,"1^.^*'" '■<'"''■ ered. a kolozsm. conv. levélt. XII. 
Uó kozh Kemény App. dipl Trans. VIII. A Kocsárdi- 
csaiaa meg a 16. század kezdetén is megvolt, mert 
ipM. febr. 5-en Zápolya Jánr.s vajda Kocsárdi Zaka- 
riás ne.iot, Kocsárdi Zcmes Miklós leányát Décse és 
Kara birtokába iktattatja be. Lásd Kemény App. dipl. 
rr. viu. 1^3. 1647-ben Kocsárdi Tamás udvari posta- 
mesterének (veredarius) Kákóczi György M.-Ui váron ad 
egy nemesi telket. Lásd alább Maros- Újvárnál. 

) Legalább ez tűnik ki egy okmányból, melynek 
errc vonatkoz.) részét ide iktatom : „Nos Ladislaus Lá- 
batlan .biciilonim comes et supr. capitaneus, ac Stepha- 
mis (le Hedertaja nec non Michael Székely de Szent- 
Ivan de Bisztricia comitcs, minc autem per regiam cle- 
menliam pro faciendo moderativo judicio in niedio no- 
fJiliiim siciilorum et sa.xonorum partiam Trannaruui 
Judices deputati memoiia commendamiis per 
presentes. qnod cnm nobis una cum nostris jur. assbiis 
m congregatioue gen. universitati nobilium cunctorum 



71 

Magyarország egy dicső, nagy muIt után - 
midőn Európa első birodalmaként szerepelt az 
! Árpád házból s némely vegyes házból való uiai- 
j kodók alatt is — több egymást követett gvá- 
j mojlalan uralkodó erélytelen kormánva alatt oda 
j siilyedt v(dt, lidgy a szomszéd hatalmasságok 
I hóditásvágyának játékszerévé vált. Mohács vér- 
I mezcjéii elhervadtak hősi babérjai, az elgycn- 
; güllnek birhatá.sa felett két roppant birodíilom 
i birkózott. Hogy ezen vészteljes korszakban ha 
, zánk szabadsága, alkotmánya, sőt maga a nem- 
zet is meg nem semniisült,' be nem olvadt, azt 
kétségtelenül az e i- d e 1 y i f e j e d e 1 e m s é g- 
I nck köszönhetjük, melv a nemzeti lét, szabad- 
j Ság és miveltség palládiumává lett. Ezen fejede- 
1 lemséget Zápolya János alapitá ugyan, de Bá- 
thori István szilárditá meg s azért őt ugy kell 
tekintenünk, mint nemzetünk egyik legnagyobb 
jótevőjét. Azonban nagyon sok veszélylyel volt 
kénvtelen szembeszállni, mig az alapot megszi- 
lárditbatá, s főleg a németek által támogatott 
Békéssel megmérkőzni, 1575 beu, midőn a ma- 
gát Erdélybe befészkelt s sokakat pártjára vont 
Békés ellen sereggel nyomulna, Nagy-Euyedről 
Kocsárdra tette át hadiszállását, azonban" az éj 
bekövetkeztével sergét — minden ok nélkül — 
oly páni félelem lepte meg, hogy már-már a 
feloszlás pontján állott, midőn Báthori egy be 
szédévcl annyira tudta lelkesíteni, hogy pár nap 
múlva K -Szent-l'álnál diadalmasan vívta azon 
csatát, mely az erdélyi fejedelemség sorsa felett 
döntött '). 

1605ben Erdély másik nagy fejedelme, 
Bocskai István szintén Koesárdon mulatott, in- 
nen adván ki szept. 2ti-án azon adománylevelét, 
melylyel Bogáthi Menyhértnek, a németektől any- 
nyit szenvedett, a haza ügye mellett annyi ér- 
demet szerzett, több alkalmakkal, de főleg Se- 
gesvárostrománál oly hősiieg harczolt hazafinak, a 
haza elleneivel czimboráló, Prágába menekült 
Kornis Boldizsárnak raduóthi kastélyhoz tartozó 
javait inscribálta 12,U(;»0 frtért"). 

1662 októberében Apafi Mihály is Koesár- 
don van, hova táborát akkor tette át, midőn 
Kolozsvár ostromával Kucsnk pasa rendeletére 
felhagyott. 

Október 6-án KocsárdnM a Szilágyi kastély- 
ból, hol szállva volt, adja ki azon rendeletét, 
mely szerint a Bethlen Gábor által alapított ta- 
noda az ellenségtől szorongatott Kolozsvárról 

comitatuiimeanmdem pm. Trannarum. fer. 2 pr. p. fest b. 
Michaclis archan^eli justa vim et formám generális de- 
creti eorundem nobilium nuper in villa Kocsárd prope 
et cis fiuvium Manisii in terra Siciiloium Se dia Ara- 
nyas exist. editi, et per universos nobilcs firmiter ob- 
servari Stabiliti etc." (Kiivetkezik Szentes György bán- 
talmazása ügyében hozott itélet.l Ennek eredetije az 
enyedi ref. collegium irattárában vult. Coll. Benkö do 
cum. varia Vol. V. ab anno 1082, p. 289. Honnan Ke 
meny József e gyűjtemény niegseniiiiisűlte előtt kiírta 
és közli App. dipl. Tran. VI. 103. Ennek hitelességét 
támogatja egy másik, ugyanazon kikezdéssel bíró s egy 
keletű okm.ány, melyet Huszti András kéziratgyujtemé 
nyében levő eredeti után közöl Kemény ugyanott 104. 

') Lásd Bethlen Farkas Hist. I. 307. 

*) Ered. kolozsm conv. levélt. XVI.- 511, közli Ke- 
mény App. dipl. Tran. XV. 10. 



Nagy-Euyedie tétetett át ' ). Sőt ez évben ey:y 
Kucsánloii vi\iitt csatáról is (alaluiik enililé>-l a 
tordai szcnllereucz-ioiulü bzerzcicsck házi tíirté 
netélM'ii, hol az vau bejoi;yczve, hojiv Mdntccu 
ciilli l()ii2l)eu kevés scrcy:};el Koesáiduál köriil- 
(izöiiölleteft az erdélyi és tőrük scrj;ek által Ez 
alkaloiiinial a faluba visszavet tct vén, seriéből 
nagyon sok levágatott, másnap azonban segélyt 
nyervén, oi;ész estvélig Iblyt.itta a harczot, mi- 
kor Ajiati a lóuai kastélyhoz húzódott vissza. 
Ezen i'sata cndékeül két halom maradt í'cnn, 
egyik alá a németek, másik alá a törökök van- 
nak elhantolva. 

Múlt időkben Koesárduál ^oU a Maros fö 
kikötőhelye, hol a Gyergyóból vizén leszállított 
t'a és más áruczikkek kirakatván, egész Erdélybe 
szétküldöztettek -). 

Kocsárd későbbi történetét nyomozva, azt ta- 
láljuk, hogy az a szabadság harezaiban, neve- 
zetesen a Rákóczi rorradalom folyama alatt, szin- 
tén szerepelt, s főleg fö))b rendbeli csaták szín- 
helye volt. Így 17U4-ben, midőn Teleki Mihály 
kuruez vezér Kolozsvárt ostromolná, líabutin 
Szebeni)ől :.'iitH) főnyi sereggel a már-már fel- 
adás pontján álló város fölmentésére sietett. 
Thoroczkay István kuruez vezér Koesárduál várta, 
hogy a Maroson való átszállásban megakadá- 
lyozza. Elszánt harcz fejlődött ki, melyben a ku- 
ruczok sok ideig feltárták a német liadserget, s 
a Maroson való átkelést hősies elleutállásukkal 
lehetleuué tették. Kabutíu átlátva, hogy Koesárd- 
uál nem boldogulhat, máshelyen hajókon csem- 
pészte át serge egy részét, miáltal Thoroczkay 
hadállása hátulról levén fenyegetve, táborát Ko- 
lozsvárhoz vonta vissza'). 

De ez csak mintegy előjátéka volt azon 
nagyobbszerü liarcznak, melyet 17U7-ben Fekri 
dandára vívott Kocsárdon : ugyanis. 

1707-ben a Tiege vezetése alatti császári ser- 
gek Kolozsvárról való visszavonultokban Ko- 
csárdra húzódtak ; de uiidőu ott minden elővi- 
gyázat mellőzésével mély álomba merülnének, 
Pekri Lörincz Tordáról utánok indított hajdúi 
által meglepetvén, nagyon sokat leöltek közUlök. 
Ekkor Kocsárd is meggyuladván, elégett '). Cse- 
rey Mihály egész részletességgel írja le e csa- 
tát, szerinte Thoroczkay Kolozsvárt szorongatván, 
b. Tige Szebenből, az osztrák sergek ezen buv- 
helyéről, sietett Kolozsvár felmentésére. Thorocz- 
kay elvonult előle, Tiege pedig az örizetet fel- 
véve, Kolozsvár feladásával húzódott vissza Szc- 
ben felé, mely alkalommal gyorsmeuet és csa 
Iákban kimerült scrgct Koesárduu szállásolta el, 
hol az éj setctében Thoroczkaynak jól fplégctt- 
borozott hajdúi (sic) által meglepetvén, ezek a 
németek közül nagyon sokat levágtak. Tiege alól 
is ellőtték lovát, s egy hajdú már fejet akarta 
leszelní, midőn a vezér pisztolyával lelőtte a 
hajdút s más lóra kapván, elmenekült. Ha TeUii 

') Ezen reiidclctct kü/,li Kcmriiy Ji)í;s. .'^iii)|i1. dini. 
Tran. X. 257. 

^) Lásd Kiinics Daeiu Sicul. 78. lap. 

') Lásd Cseiey Mihály, Uj Nemzeii kíinyvtár 
330. lap. 

■■) Benkü Józs. Spcc. Tran. sed iVianyos. 



a szőlőknél felállitcdt tartalék lovasságával be- 
vág, egy nctnct sem mcnekiillu'lett volna, a la- 
bouczok minden ágyúi zsáknuinyul estek vcdiia, 
sőt Szeben is védsereg nélkül maradván, kezébe 
esett volna — mond Cserey — de l'ekrí tétle- 
nül vesztegelt, hajdúi peilig a kolozsvári őrizet 
ládáinak esve, azokat hasgatták, iní;\latt Tiege a 
lángba borult falu világításánál i gyl)eszc<lvén 
hadait, rácsapott az elszéledt hajdúkra, azokból 
sokat a íálu melletti nádasba szorítva, másfel 
ezernél többet ellövöhlöztetelt. A németekből 
csak KHt maradt halva és so sebesült ')• 

Így adja elő Cserey e csata folyamát, azon- 
ban a kuruez ellenes Cserey alkalmasint az osz- 
trák bulletineket használta, melyek minden idő- 
ben akkor szoktak fényes győzelmei et hirdetni, 
mikor sergUk legnagyobb veszteséget szenve- 
dett-), s hogy Cserey valójában ezen nem tiszta 
forrásból merített, már csak a i.éniet'k közül 
elestek csekély és a kuruez halottak nagy száma 
is liebizon\ itja'*!, s főleg tanusilja az, ho,:y I'ekri 
a kocsárdi csatát mint fényes győzelmet jelenté 
be Rákóczinak, valamint ilyennek jelezte azt 
hadi kiáltványában az országnak is. 

Hogy pedig a történelmi igazságot hűn I'ekri 
jelentése tükrözi vissza, s hogy a koc-árdi csata 
nagy horderejű, mondhatniuk döntő győzelem volt, 
már csak abból is kitetszik, hogy ez által Er- 
dély ') annyira kitisztult a németektől, miszerint 
Rákóczi maga is bejövén, M. -Vásárhelyit ország- 
gvülést tartott, hol a fejedelemségbe is beiktat- 
tatott. 

Hogy Kocsárd ezen csata alkalmával nagyon 
sokat szenvedett, kitetszik az 17U7. máj. l'J. tar- 
tott hadszende lustrális könyvéből, hol az van beje- 
gyezve, hogy a kocsárdiak sokat szenvedvén, 
nevezetesen b. Tis (Tiege) felverésekor az egész 
falu elégvén, szent Mihály napig felmentetésöket 
kérték ; megengedték azért, hogv most csak 5 
lovast adjanak szent Mihály napig zászló ala, 
szent Mihály nap ntán is találjak meg a kapi- 



') A kocsárdi csata alkalmával vágták le a néme- 
tek azon fvanczia küldöttet, ki a franczia király leve- 
lével indult Erdélyen át Konstantinápnlyba, melyben a 
szultánt K:iki'iczi meiíSCiíéléséro buzdította ; de Tiege ke- 
zébe került, s midőn itt Kocsárdon a csata zavarában 
el akart menekiihii, a nt'nictek levágták. Cserey 
ugyanott. 

•-) így volt ez a múltban, igy volt ez 1848— 4íi-ki 
szabadságharczunk alkalmával is. I'uchner folytonos.ni 
fényes győzelmeket hirdetett még akkor is, raídön lí' m 
serge által egész Eidólybíil kiszorittHtott : ö a szégyrn- 
Icles futást stratégiai mozdulatnak keresztelte el. !.:\ 
volt ez a KirályhágMin túl is, hol a tönkre teil s vi-/, 
szaüzött osztrák sergek mindig fényes győzelmeket hii 
dettek s visszahúzódásukat a stratégiai fontosság leiilé 
vei igyekeztek eltakarni 

') Ha valaki elővenné az ]848-4li-ki osztrák bnl 
letineket s összeszámítaná az azoklian elesetteknek liii 
detett honvédek számát, alkalmasint az viláni.uia ki, 
hogy honvédsergiinkböl egyetlen egy sem niar.idli:iií>'! 
életiJen, mig ellenben a maguk részéről bev:illott halni 
tak száma oly csekélyre menne, miszerint azt Inhcii ■ 
az endjer, hogy azok a honvédek csupa udvarias.sá-ii'i 
nem golyóval, hanem eseresnyesziímekkcl lóvöldőztrl, ■ 
a huszárok nem karddal, hanem vesszöszálakkal h.id 
koztak. 

*) Szeben kivételével, honnan a németek kocsárdi 
kudarczuk után kibújni nem mertek. 



Á 



73 



táiiyt, ki ha nagyim szilUséges nem lesz, a fel- 
ülés iráut assisteutiaval lesz, de fegyverét, lovát, 
senki el ue adja, s ha valamely kóborlók jár- 
nak a székben, alkirúlybiró rendeletére legyenek 
assistentiával és üljenek fel, valamint akkor is, 
ha valami kiváltképpen való szükség adná elő 
magát '). 

Ue nemcsak kuriioz, labauez, hanem azt 
megeluzöleg török tatár is látogatta meg Kocsár- 
ddt. Van a Kocsárdtól délre elterülő réten egy 
E c s e d várának nevezett hely, melyet nem rég 
lecsapolt ingoványos mocsárok öveztek körül ; 
mondják, hogy török-tatár járások alkalmával a 
nép mindig ezen természetileg védett erős helyre 
vonult, s bár a törökök többször kisérték meg 
auuak ostromát, bevenni soha sem tudtiik. A tör- 
téneti hagyományok ezeu nymbusa mellett nyel- 
vészeti szempontból is íigyelmet érdemel e hely- 
nek elnevezése, mert abból az tűnik ki, hogy 
Ecsed a régieknél ingoványokkal, mocsárokkal 
körülölelt helyet jelentett, melynek alapján ne- 
vezhették ekként a Királyhágón tűi levő, oly fé- 
nyes szerepet játszott ecsedi várat is. üe nem- 
csak török, tatár és labancz pusztított Kocbár- 
don, hanem az 184-,:i-ki polgárháború is kivette 
innen véráldozatait. 1848-ban a czintosi oláh tá- 
bor Nagylak magyarságát legyilkolván, a meg 
boszulásukra jött Bethlen Gergely kis csapatjá- 
val Kocsárdiól indult el — miként alái)b látni 
fogjuk — szétverni és halomra vágni a vérengző 
gyilkos hadat. Ezért az oláhok boszusok voltak 
Kocsárdra, s a hogy novemberben Enyed s 
utáuna Felviucz és Aranyosszék is fel lett adva, 
Nagylakra az oláh tábor újból csoportosult s éj 
idején Kocsárdra csapván, lakóinak el nem me- 
nekülhetett részéből öO-et legyilkoltak és ugyan- 
annyit niegsebesiteltek. Hogy eljárásukban mii v va- 
dak és könyörtelenek voltak, -arról csak egypár 
esetet hozok előtérbe. Nagy Zsigmond, a falu 
jegyzője, mivel az máknak nagy ellensége volt, 
bizván az oláhokban, nyugton otthon maradt ; 
de csakhamar házát körülfogták, két tiát felkon- 
czolták, harmadik liát és nejét felakasztották, 
mely iszonyatos látványra ő magát főbe lőtte. 
Egy má-ik Bodó nevűt czélba állítottak, ekkor 
elrejtőzött tia jött elő, kérve, hogy őt öljék meg, 
de öreg atyját kíméljék, azonban a kegyetlenek 
fiút apával együtt lemészárolták; másokat, kik 
csak sebesülve voltak, élve töviseitettek el s 
azután szalmával berakva, megégették. Ily s ha- 
sonló iszonyatüsságok folytak itt, melyeknek em- 
lékétől iszouyiiyal fordulunk el, mert azok pol- 
gárosodott századunknak szégyenbélyegét mutat- 
ják fel, főleg ha meggondoljuk, hogy a népsöp- 
redék e gyáva mészárlását mivelfséget szenvelgő 
kormányzat intézte és vezette. Hagyjuk azt s 
gyászos emlékei elől meneküljünk a múlthoz. E 
czélból Kocsárdon teszünk egy régészeti kör- 
rzendér, ez azonban nem sok időnket iógja igéu3'be 
venni, mert Kocsárdnak ') ugyan volt régi tem- 
ploma, ez azonban egészen átalakult, ugy any- 

') Lásd „Atilla" czimíi je^y/.ököiiyvsyiijtt'ui. :ÍGÍ. 
lapján az aranyosszéki levéltárban. 

') Koesárdon a reformatio .izonnal gyökeret vert, 
ugy hugy a lü. század közepén már virágzó egyliáz- 



nyira, hogy régisége mellett csakis nyomott kör- 
ívvel záródó kapuzata taniiskodik, melynek szem- 
öldéii ezeu felirat van bevésve : 

1G70 Jau na De i. 

Az egyház szent edényei között van egy igen 
szép mivezetü és idomú kehely, hozzá tartozó 
ezüst tányérral, melynek köze))én ezeu — babér- 
koszorúba foglalt — feliratot találjuk : 

„Sílági (Szilágyi) András kocárdi Eklesiá- 
hoz czináltatta Isten tisztességére Anno Domi 
IGTT" '). 

Mivel pedig e .szent kehely elvezetett a Szi- 
lágyiakhoz, egy fűst alatt felenditem azt is, mi- 
szerint a kocsárdi Szilágyi-c-;alád egyike volt 
Aranyosszék kiválóbb székel}' primőr családaí- 
nak, melyből e széknek egy főkírálybirája s több 
más hivatalnoka került ki. Az egykor hatalmas, 
gazdag családnak fényes kastélya volt Kocsár- 
don, melynek ma csakis követelőleg büszke nagj' 
kőkapuja áll fenn, hirdetve, hogy régi nagyság 
és jiilét kifutott azon ; mert a kapun belül csak 
romtöredékeí tűnnek fel a magas bástyákkal 
büszkélkedett kastélynak, hol Aranyosszék oly 
gyakran tartá a midt század kezdetén közgyűlé- 
seit. Ezen terjedelmes romok között szerény kis 
lakot emeltek az utódok, de kegyeletük fentartá 
az elomlott kastélynak feliratait. Két ily feliratos 
kő vau az uj épület lépcsőzetcbe illesztve, mintha 
az utódok a régiek nyomdokait azon járva akar- 
nák követni. Szerencsére e kövek feliratos fe- 
lükkel lefelé voltak fordítva, s így sikerült azok- 
nak megkímélt feliratát elolvasnom. 

A nagyobb, koriuthiai oszlopkákkal díszített 
kövön — mely, mint mondják, a kastély hom- 
lokzatán állott — e felirat van : 

Spec. G. Andreas Szilágyi de Sz. Kocsárd 

Ext. curavit ex funda. aetat. suae A. 59. 

Offitii sui suppr. judicatus Regü Ss Aranyas 

An. 34. 
Filionim Andreáé 24 aetat. Ladislai Anno VI. 

Conjunctis viribus eonjugis Sarae Diosi. 
Anno 1713. 

.\ másik kisebb kövön — a mely az em- 
lített kapuról került — ez van felira : 

„Extrui curavit sp^c. Gen. Andreas Szilágyi 
de Kocsárd Ao 1717. oticíí siií sup. Judie at 
regyi Ano 37." 

Ezen feliratokból a kastély építészeti korá- 
nak kítiidása mellett ') még azt is tanuljuk, hogy 
Szilágyi András 37 évig viselte Arauyosszék fö- 
királybiróságát, mi minden esetre jelességére s 
ezen alapuló népszerűségére mutat, főleg ha meg- 
gondoljuk, hogy a fő'királybiróság a székelyek- 
nél szintén választás alá tartozott. 

községe volt ott a protestánsoknak. Az egyliázközséií 
anyaköny-vében levő í)ejegyzés szerint. 

') Ez a Szilágyi András Aranyosszék íVikirál)- 
birája volt. 

-) Bár az — ezen feliratok bizonyítása szerint — 
I7i3-ban épült kastély lielyén u S/.ilágyiakn.ik volt egy 
másik, sokkal régil)b kastélya, melyben, mint fennebb 
látók, lG(j2-ben Apali is Kocsárdon vali> táborzása alatt 
szállva volt. Azon régi cnria volt az, melyben (iálfi Já- 
nos született s mint Aranyosszék fukirálybirája lakott, 
s mely az ö kivégeztetésével Jutott a Szilágyi-család 
birtokába. 



Eliíineréssel is volt Aranyosízék luisszu ideij; 
szolgált fökirálybirája iránt, mert a szék gyll- 
lése kocsárdi Szilágyi Andrásnak .'if) évi fötiszt- 
sége érdemeiéri, mely tisztet n neliéz háborús 
időklien is (Rákóczi forradalom) bámulatos mó- 
don a szék javára és megmentésére folytatott, 
az íi távollétében elhatározták, liogy fi adózó 
jobbágyát, ilO ökrét, 10 tehenét ade(jiui!ó arány- 
ban most és jövőre nézve mindenféle széket vagy 
falut illető adó, rovatai és teheivi-^eléstől föl- 
mentik, illetőleg azok hordozását a szék magára 
vállalja örök időkre, utódaira is kihatólag '). 
Egy más alkalommal ngyan kocsárdi Szilágyi 
Andrásnak a szék érdekében teít fáradalmaiért 
saját kérésére a szék, minden szabad és jobbágy 
által teljesítendő egy-egy napszámot igér éven- 
kint, mig főkirálybiróságban lesz; de ezt csak 
jó szándékból adják a nélkül, bogy utódai kö- 
vetelhetnék ^'). A jutalmul nyert közmunka egy 
részét kastélya épitésére forditá. 

Azonban Szilágyi büszke kastélyát egy he- 
lyén állott másik nevezetes épület anyagjával 
épité fel, azon ház romjaival, melyben Gálfi Já- 
nos, korának ezen legnagyobb embere, született, 
kit előttünk érdekessé, endékét pedig tiszteltté 
nem csak érdemekben dús élete, banem tragikus 
vége is tesz ; szabadjon azért itt az ő születésé- 
vel egybefüzödő romoknál emlékének pár sort 
áldoznunk. 

Gálfi János Magyarországról lieszármazott 
nemes szülőktől született Székely- Kocsárdou ; ta- 
nulmányai végeztével Csáki Mihály korlátnok 
apródja lön, később Bátbori István trónralépté- 
vel ennek testvéréhez, a váradi kapitányságra 
előléptetett Báthori Kristófhoz ment; ott van mint 
a Báthori-háí hü end)ere, s a Békés mozgalmá- 
nak elnyomásakor nem kevés szojgáJMtot tevén, 
több kitüntetés mellett arauyosszéki fökirálybiró- 
ságot, fejedelmi tanácsosságot s jószágokat nyer^). 
Leghűbb embere a Báthori-báznak még akkor is, 
midőn István a lengyel trónra lépvén, testvére 
Kristóf lelt Erdély fejedelmévé. (4álíi volt egyik 
leghatalmasabb támogatója a Báthoriak dyuastia 
alapítási czélzataiknak s föeszközlője annak, hogy 
1581-ben a gyermek Báthori Zsigmond Erdély 
fejedelmévé választatott. Báthori Kristóf haláía 
előtt Gálfit Maros Újvárral ajándékozta meg s 
kiskorú fiának nevelését reá bizta. Szerencséje 
ezután is még mindig emelkedőben vau, 1582-bén 
udvari marschallá lesz, 1586 ban pedig a char- 
iiai kastélyhoz tartozó IG hunyadvármegyei falut 
nyeri. Azonban a könnyelmű Zsigmond Báthori 
Boldizsárral csakhamar egybezördült, a tanácso- 
sok Gálfi és Gyulai javaslatára, bogy a polgár- 
háború iszonyait eltávolithassák. vagy kibékütésf, 
vagy ha ez létesithető nem lenne, Boldizsár 

') Ezen Aniiiyoss/.ék iicvrbcíi Kci-cscdi Jánus és 
Icercsedi Apáczai Fci-em-/, alUii-ályliinik. valamint Bárdi 
Tamás íjénztánmli által kiállitot'l liatái'ozat eredeti fo- 
galmazványa kelet nélkül megvan a szék „Bendegnoz" 
nevű Jegyzökönyvében. 

-) Az „Atilla" czíniíi jegyzőkönyv 148. lajiián. 
I.ásd ezeket Felvincziiél. 

") Ekkor Váradon házat .s -í l'alnt, a-/.nláii Bolká- 
csut, Zsitvét és Bolia kastélyát nyeri, de ez időben mint 
Ar.-myosszék fökirálybirája legtöbbet Kocsánlun lakott 



.száműzetését határozták el. Gálfi és Gyulai a 
titok szentsége alatt közölték ezt a fejedelemmel, 
ez udvari pai)jának meggu'nita, ki ismét Boldi- 
zsárnak besúgta. A hevesvérű Báthori Boldizsár 
boszut esküdött a két tanácsos ellen. Gyulait 
Abafáján öss/evagdaltatta, Gálfit is M.-lIjvártt 
megrohanták a kiküldött poroszlók, azonban ő 
egy alagúton elmeuekült Belényesre, hol veze 
tőjétől elárultatván, fogva Váradra, onnan Zsig- 
mond rendeletére Husztra vitetett börtönbe, hol 
1593ban nevelőjének és trónra emelőjének fejét 
neroi kegyetleu.séggel üttette le a jellemteien 
Báthori Zsigmond. 

Gálfi levelet irt Bátbori Zsigmondnak, ke- 
gyelmet esdve, de Boldizsár és a Gálfi kegye 
által kiemelkedett Bodoni Istvántól unszoltatva, 
aláirta legnagyobb jótevőjének halálitéletéf, me- 
lyet Bodoni rögtöni végrehajtás rendeletével 
gyors futár által küldött Szabi'i Balázs husztvári 
alkapitányhoz. Kováczoczy ország kancellárja er- 
ről értesülvén , Zsigmondhoz sietett s térden 
kérte, bogy Gálfinak, ki gyermekségében csak- 
nem dajkája volt, ki térdein hordozta, kegyel- 
mezzen ; figyelmezteté azon ünnepélyes Ígéretére, 
bogy a tanácsosok beleegyezése nélkül Gáltira 
nézve mitsem határoz stb. Zsigmond, ki a perez 
nyi behatások embere volt, kegyelmet adott, s 
azt a korlátnok 50 aranynyal jutalmazni igért 
futár által küldte Husztra. De nemsokára Bodoni 
megjelent, s ennek insinuatiójára Bátbori Zsig- 
mond a kezében levő fehér pálczát annak jeléül, 
hogy Gálfi halálába beleegyezik, kettétörte. Bo 
doni a pálcza darabjait emlékül eltette, s Gálfi 
jószágait örökölte. 

Az első futár megérkeztével Szabó — bár 
Gálfi másnapig való varasra esdve kérte — mert 
Báthori Boldizsártól jutalmat várt, alig engedve 
imára időt, leuyakaztatta, s az egy óra múlva 
kegyelemmel érkezett második futár már a ne- 
mes kiszenvedettnek csak bolt tetemét találta. 

Gálfi rabsága alatt elkezdette önéletleirását, 
de azt gyászos halála miatt nem végezhette be '). 
Ezen eudékiratábau — mint fennebb látók — 
Kocsáidról mint kedves szülőföldjéről is meg- 
emlékezett; illő azért, hogy Kocsárdnál mi se 
feledkezzünk meg Gáltiról, a zsarnokságnak ezen 
magához vonzó nemes áldozatáról, ki multunk 
egyik oly alakjaként tűnik fel, mely szellemi 
nagysága által emelkedett ki, s gyászos bukta 
által lett nagygyá. 

Kocsárdon minden nyomozásunk dac/.ára 
sem tudtunk az ő emlékével egybefűződő tár 
gy.at találni, pedig a ref templomban volt egy 
Gálfi által öntetett harang, ez azonban 17'Jl-beu 
újra öntetett, de felirata az egyházközségi jegy 
zőkönyvbe bejegyeztetve, megmentetett, az pedig 
a következő volt: „Christus venit, Christus vin- 
cit, (Unistus reguat, Christus imperat, Christns 
ab omni malo nos defendat. Mcus Dims Johanes 
Gálfi de Kotsárd. A. D. MDLX.WVl •) 

') Gálti életéről és önéletleiiásáról láss többet Erd. 
Történettára I. k. 71—82 lap. és Bethlen Fai-kas Uist. 
L. VI. 368—359. és L. X. 408-412. lap. 

'') A jegyzőkönyv, hol e bejegyzés van, 17tí7-ben 
kezdődik, e szerint tehát a harang újraöntése előtt. A 



Kocsard szliliittei kii/.t nevezetes szeiepel 
játszott L'ti István is, ki HiTö-ben Aranyosszék 
tViiiadnafiva volt, li)77-ben iiedif;' tVikiriilybirájává 
lett ; vahuiiiiit kocsárdi volt Kónya Mihály is, ki 
17((:í— 1711? I)cn, tehát a lef;válsáj;-osal)l) idöl)en 
viselte AianyosszOk alkirályiiirósáuál, s mivel ez 
idnlpen fokiiálybiiája SzchcnliiMi Itnjkáli. intézte 
annak üjrycit s vezette kormányzatát. Felenilitem 
nié^- azt is, hogy Aranyosszék Kiöl-tÖl l!^4X-ig 
.'tiszor tartotta közgyiiléseit Koesárdon, dcrck- 
szcke pedig IG'Jl'-lien kétszer, Itl'J'J— 17U7 közi 
40-szer, 1721, 1722- cs 172t)-bau is gyakran 
ülésezett Koesárdon '). 

Hanem régészeti szenvedélyünk , mely a 
multliDZ vezetett vissza és a luidolat, mit a nuilt 
ban feltűnt cnlcmcknek Imzank, ne feledtesse 
el velünk a jelent sem, nem íVileg ennek szel- 
lemi vívmányaiból eredő örvendetes jcleuségcit. 
Ilyszerii pedig azon szép esercppel fedett épület, 
mely ott az egyház közelében Hgyclniünket föl- 
hívja és méltán, mert az a falu iskdlája, és pe- 
dig elővarázsolt iskolája, mert aninik díszes épü 
léte egyetlen hónap alatt készült el a koesárdi 
ref. egyházközség luizgalniáliól és költségén. — 
A hogy a miizsák díszes esarnoka fölépült, azon 
nal felsarjadzott a szellemi élet csirája is, mert 
ez iskola szellenji ezéljaira a koesárdi születésű 
Várad i Mihály szászvárosi ref. lelkész >!IM) 
trtot liagMiniányozott, mi kamatjaival 1600 frtra 
növekedett. Ehhez a koesárdi birfokosság regá- 
lékból gyűlt ;j(M)() írttal járult. A szellem eme 
lésére, a nép lelkének kikéjizésére hozott e ne- 
mes áldozatok hiztositják e tanoda jövőjét, mely 
nek itt a Székelyfíild szélén, a magyar elem 
határvonalán igen nagy jelentősége van. Az is 
kóla létrejöttében nagy érdeme van helybeli rct. 
lelké.sz Sükösd Fereneznek és a két Fosztó test- 
vérnek Ferencz és Károlynak. Különben Fosztó 
Fereneznek — ki 1847:i-beu F.-Fehérvárm. or- 
szággyűlési képviselője volt — a nevelésügy te- 
rén még nagyobb, országosan ható érdemei is 
vannak, mert ő forradalom után a feldúlt, kifosz- 
tott nagy enyedi ref collegium jószágainak ke- 
zelését vette át ; s azt a jelenre meglehet nieg- 
szoritással, de a jövő emelkedésre való tekintet- 
tel erélyesen és szakavatottan kezelte és rendezte 
be. nemesak, hanem a megvolthoz még egyauy- 
nyit szerzett, mennyit Bethlen Gábor ezen főis- 
kolának adományozott volt, e mellett ezen jó- 
szágok gazdászatát czélszerü befektetésekkel 
emelte, a miriszlói hiies szőlőt ültette ; szóval a 
jószágok jövedelmének fokozatos emelésével a 
nevelésügy emelkedését és kifejlődhetését biztos 
alapokra fektette; miért üdvös fáradalmai bizony- 
nyal elismerést érdemelnek. De ez érdemek mel- 
lett nem szabad a másik testvér Fosztó Károly 
ról is megfeledkeznünk, ki más téren, de szin- 
tén nemesen szolgálta hazáját. Fosztó Károly 



haran^körnat iigy a hogy közlöm, van a jegyzőkönyv 
táblájára írva. alatta pedig ez: .így látta. így olvasta 
az régi harangon ez suscriptiot Tétsi M. (Mózes) ko- 
esárdi predicator." Ez a Tétsi Mózes pedig 1788-ban 
ment Kocsárdia papnak. 

') Lásd ezeket bővebben Aranyosszék elöismerte- 
tésében e kötet elején 



1842-ben országgyülé.<i képviselő, 1849 ben ara- 
nyosszéki igaz. -alispán, s mint ilyen ezen szék 
nemzetőrségének szervezője volt, s bár eleinte a 
nép e védszervezettől idegenkedett. Fosztó nép 
szerűsége által mégis f) .századot hozott egybe ; 
ezeket a nagylaki — alább leírandó - csatába 
vezényelte. I?cm bejöttével ezen megbizatiisál 
folytatta, s rövid időn újból b század .gyalog és 
; egy század lovas nemzetőrt szervezett. 184ii-ki 
jan, 7 én Szentiványi Károly a feldiilt Enyedre 
küldötte teljliatalnni kormánybiztosnak azon ígé- 
rettel, hogy" rövid időn l(.Mi,(X)u pffof fog a sze- 
renesétlen város felsegéiésérc küldeni '). Ebből 
azonban esak lOiM) fititt kapott ki, mindazon- 
által Enycd sorsán így is sokat segített, mert 
sok tutajt vásárolván össze, ezekből ideiglenes 
lakokat emelt, földeiket közmunkaerővel meg- 
miveltettc és bevettette, s ekként a gyilkoláskor 
menekülteknek első legnagyobb szükségeiről gon- 
doskodva volt. IStJl- és lS(í7-ben Aranyosszék 
alkírálybirájává választatott, s mint ilyen a köz- 
élettől elszokott fiatalabl) nemzedéket az alkot- 
mányos élet gyakorlatál)a és tevékenységébe be- 
vezette. Szóval ugy a niultlian, mint a jelenben 
hü és tevékeny polgára volt a hazának, ki ha- 
zafias kötelmeit nemesen teljesíté, miért ezen 
kötelességszerű megemlékezésünkre méltán igényt 
tarthat -). 

Különben Kocsárd, mely a közmíveltségzász 
lajáí iránytadólag ragadta föl, méltán viselheti 
Székely előnevel, levén ez Aranyosszék egyik 
legtisztább székely helysége"), lleformátus val- 
lást követő lakói a székelység szebb fajához tar- 
toznak ; a férfiak martialis termetűek, a nők kö- 
zött igen sok szép van, s bár e nép az ős ha- 
zától elkülönítve a vármegyei magyarság és 
oláhság közé van beékelve, azért mégis annyi 
századokon át nemcsak nemzeti öltözetét tartá 
meg, hanem e mellett hűn megőrzé nemzeti .sa- 
játságait, a székely faj életrevalóságát, tevékeny 
munkásságát, mozgékony-ságát, kereskedői hajla- 
mát, minden munkában való serénységét és 
ügyességet kifejtő tanulékonyságát, de sőt meg- 
tartá tájbeszédi sajátságait is, elannyira, hogy az 
aranyosszéki és háromszéki székelyt nagyon ba- 
jos megkülönböztetni. 

Az aranyosszékiek kitelepítési okmányáiKil 
látók, hogy azok nagyrészt Kézdiszékből valók 
voltak, de ha okmány nem bizonyítaná is ezt, 
a nép sajátságairól, testalkatáról, öltözékéről s 
bcszédmodoráról könnyen fel lehetne ismerni, s 
mivel azok a székely faj legbő~iesebb részéből, 
a háromszéki nemes fajból származnak, ezen hö- 

') Az igen érdekes kormány! rendelet és kineve- 
zés megvan eredetiben Fosztó Károlynál, abból a ma- 
gyar kormánynak Enyod iránti nemes intentiói tűnnek 
ki. melyeket az események mostohasága miatt nem rea- 
üsálhatott. 

-) Különben a Fosztó-család banioczszéki Füléről 
származik, előbb onnan, később Maros-Koppándról irta 
magát. Fosztó Máté 1635-ben azon bardocz.székiek közt 
van, kik Rákóczi Györgytől ezen tiiiszék szabadalom- 
levelét kieszkőzlék. Lásd Székely nemz. cons. 86 — 96. 
lap, és e munka L k. Bardoczszék leírásánál 

•■') Néhány elszékelyesedett oláh család is lakik 
itten, kiknek kis kápolnája is van a faluban, ezek kü- 
lönben földesurak által betelepített jobbágyok voltak. 



siességet szent öröksépkcut uj tclepliclyiikiin is 
fentarták niiiiflen időben, s ennok köszönheti c 
néptöverU'k, liogy ily-kischli esoporthau ellensé- 
ges elem között annyi szíizadokon át t'cn tudta 
magát tartani, ugy liogy c i;yarmatoeskát sem 
török, tatár, sem Basta rénikora megtörni nem 
tudta; a Rákóczi forradalomkor is clsök voltak 
az aranyosszckiek, kik a nemzeti ügy mellett 
fegyvert ragadtak, utolsók, kik azt letették, el- 
annyira, hogy az ügy elhuktával is a tordai 
hasadék szorosába cs a Székelyköre vonulva, jó 
darabig folytatták a guerilla-harczot. 

Múltja szebb erényeit és hősiességét 1848 
— 49 ben sem hazudtolta meg c nép s a gyar- 
mat az anyahon dicsőségének osztályosává lett, 
mert a magyar .sergek kiszorításakor egyedül 
Háromszék és Aranyosszék felső fele volt az, 
hová ellenség nem hatolhatott be, hol az Erdélyt 
visszahódító Bem a szabadságnak szeplőtelen föl- 
dére talált. Pedig Aranyosszék minden oldalról 
roppant oláh táliorokkal volt körülözönölve s foly- 
tonos mcgtámadtatásnak kitéve ; de e székecské- 
nek lelkes székely lakossága magát szervezve, 
minden oldalról megvédte határait épp ugy, a 
mint teve Háromszék a hon tiilsó szögletében. 
Es a hősiességnek e nemes versenye az anya és 
gyarmat között önként, minden előleges meg- 
egyezés nélkül folyt, sőt a mi több, egyik a má- 
siknak önvédelmi küíidelmeiröl niitsem tudott, 
csak később, midőn mindketten a meghóditha- 
tatlanság dicsőségét kivívták, találkoztak a pá- 
ratlan hősiesség babérjai felett testvérileg osz- 
takozni. 

A hazafias érdemnek nyújtott ezen elisme- 
résünk után tekintsünk be e nép belső életébe, 
tanulmányozva annak szokásait, ünnepélyeit. 

Az aranyosszéki nép épp (dy munkás és ta- 
karékos, mint az ős Székelyföld lakossága s azért, 
bár a népesség itt is nagyon tömör, mégis arány- 
lagos jóllétben van ; a lakiiázak itt is oly csi- 
nosak, tiszták, a gazdaság oly rendes és szabá- 
lyos, mint amott, s az ittenieknél is épp azon 
szivesség és vendég.szeretctct találja az ntas vagy 
idegen, mint amott. 

A lakházak épitése, azoknak belső elrende- 
zése, bútorzata tökéletesen megfelelő a belszé- 
kelyföldieknek ; a családi életben éppen az a 
patriarchális összetartás és együtt élni szeretés, 
szóval: itt feltaláljuk a székelyeknek mindazon 
jó tulajdonait, melyek e népet oly rokonszenves, 
oly megnyerővé teszik mindenki clött. Ezen ál- 
talános, csak főbb vonásokkal ecsetelt népjelleg- 
zés után lássunk némely jellemzőbb népszokást. 

Aranyosszéken többhelyt, de főleg itt Ko- 
csárdon meg van az az ős szokás, hogy teme- 
tések alkalmával, miulán a lelkész végezte te- 
endőjét, egy székely áll a sirra a végtiszteséget 
megadni a halottnak, mikor a boldogult rövid 
életrajza s emlékének megáldása után, a halott 
nevében búcsút vészen a visszamaradott szülök, 
testvérek és rokonoktól. Hanem hagyjuk az élet 
véghatáráu kérdő jelként felötlő temetést, tár- 
gyaljuk inkább az életnek egyik boldogabb kor- 
szakát jelölő ünnejjélyét a menyegzőt, annál is 
inkább, mert ha az főbb vonásaiban hasonlít is 



a már többhelyt ismertettem belszékelyföldi la- 
kadalmokhoz; de a részletekben mégis sok el- 
térő sajátságot tüntet fel. Azért lássuk, miként 
foly le a kocsárdi székelyek menyegzési szer 
tartása (sic) '). 



Az arany osszéki székelyek meiiyegzóje 

A házasság első föltétele a szerelem, ezt a 
rokonszenv és érzelmek találkozása, s hosszabb 
ismeretség általi fejlesztése, fokozása előzi meg 
népünknél, hol a legtöbb lelki szövetség ily ne- 
mes alapon köttetik meg, mert a szánntáson, a 
rút önzésen alapuló viszony a kevéssel megelé- 
gedő népnél a ritkább esetek közé tartozik, mi- 
vel náluk a munkaképesség a földművelésben 
vah'i jártasság, a fonás, szövés, s más gazdasz- 
szonyi teendők tudása képezi a föhozományt, ugy 
hogy ha még chiiez megvan a parafernum -' i, mi 
minden leánynak — miután maga fonja, szövi 
— mulhatlanul meg van, s ha hozzá még egy 
vagy két tehene — mit ha a szülőktől nem te- 
lik — munka béréből'') rendesen minden leány 
megszerez, akkor a leány már gazdagnak tarta- 
lik. Ez alapon a szülök beleszólásuk, vagy ép- 
pen erőltetés által soha sem szokták a szivek 
irigyét zavarni. Az ily frigy teljesen a rokon- 
szenv alapján fejlődik ki, már rendcsen mint 
gyermekek kezdik egymást szeretni, együtt ját- 
szanak, együtt mulatnak, nevekedtökkel a gyer- 
meki lélek rokonszenve hovatovább inkább fej- 
lődik, felnőttükkel pedig szabadon fakad fel a 
szerelemnek üdvhozó érzelme. Mikor azonnal be 
vallott viszonynyá lesz, mert a szerelmes pár 
együtt jár minden felügyelet nélkül a mulatsá- 
gokba, fonókákba, tánczokba, vásárokra, de sőt 
még az imára is. Midőn végre az ily hosszabb 
ismeretség után ') elhatározták az egybekelést, s 
erre a mind két oldali szülőknek előleges bele- 
egyezésését kinyerték, következik az ünnepélyes 
kikérés és ezzel kapcsolatos jegyváltás. 

Ezen Unnepélye.sségre mindig egy .szombat 
nap tűzetik, a mindkét oldali rokon.ság ez esl- 
vélyre, előleges meghívás következtében a leá 
nyos háznál megjelenik, megjelenik választott 
násznagya vezetése és szülőinek kíséretében a 
vőlegény is. Ekkor a násznagy a szóba közejiére 
kiállva a leányt a leány szülői által megbízott 
gazdától a következő módon kéri meg : 

„Édes gazda ur! A vándor pihente után 
utazását tovább folytatni igyekezik, tehát én is, 

') Eü ered a menyet szercziii-böl és ijjy az jobljan 
kifejezi a menycgzönél. 

-) Paiafcriiuni alatt ágynemű, fehérnemű értetődik, 
a mihez hozzájárni a lakadalom előtt beszerzett tulipá- 
nos ágy. láda és tálas is. 

') Mert az ily szegényebb leány szolgálatba áll. 
vagy a nyári munkák alkalmával bérért megy kaiiálni, 
aratni, kendert nyüni és lehelni, az ekként szerzett 
pénzből aztán borjucskát vészen, mely a közös legelön 
hamar felnő a háztartáshoz szükséges tehénné. 

*) Az ily hosszabb ideig tartó ismeretség rendesen 
a házassági előkészületek végett van, mert ez idő alatt 
mind a két fél igyekezik minél többet szerezni uj gaz- 
daságuk berendezhctése tekintetéből. 



ho{;y a czclt, a melyre törekszem, Isten reudele- 
téböl elérjem, kérem biztos {rázd uramat, hofry 
X. N. uram bátyám liajadon leányát X-et, miu- , 
tán ezen itjii legény barátom (vőlegényre ma- 
tatva; jövendőbeli házastársul szemelte ki, le- 
gyen szives nekem átadni, bogy egymást jegyez- 
tetnem el, mivel Isten rendelete a párasodás. 
l'gyis az ember egy tövises pusztára vagyon 
kitéve, s mint vándornak töi)b nyomorokkal kell 
szembe állani, melyek közt ha vándortársa va- ' 
gyón, könnyebb a küzdelem. Csak ha lepana- 
szolhatják is egymásnak jobb- és balsorsukat, 
az által a nyomort egymás közt felosztva tűr- 
hetőbbé teszik ; tehát szükséges a vándnrtárs, j 
szükséges a párasodás és pedig mint Elézer urá- 
nak nőt talált, ugy én is ezen esaládi körben 
találtam meg ezen ifjú legény barátom i vőle- 
gényt jelölve) jövendői házas társát Isten ren- ! 
deleiéből. •• 
I Erre a leányos ház megbizotl gazdája feleli : 

< „Édes násznagy uram ! Ha ez Isten ren- 

delé-ic, nem állunk ellent és az ifijak kihallga- 
tása után csak a jegyváltás vagyon hatra.'' 

Ekkor a nászn. elöteszi az asztalra a vő 
legény jegyéi, ugyanakkor a gazda a menyasz- 
szony jegyét. A vőlegény jegye ezüst vagy arany 
gyürü, nagy selyemkendő és pénz i<, az miudig 
fehér papirba van csinosan bepakolva és bi'pe- . 
eseteivé. A menyasszonyi jegy — mi gyürü, se 
lyem nyakkendő és a leány által vart ing - 
szintén igy van becsomagolva, csak hogy ismer 
tető jelvényként ékes szalaggal van átkötve. 

Ha az ifjak a letett jegyet kicserélve ve- 
szik fel, azzal beleegyezésüknek adnak kifeje- 
zést, mire a nászn. szerencse és boldogság kí- 
vánat közt megáldja az Isten szerezte frigyet, 
s miután a szülői áldást is kinyerték, rövid es- 
téli, s néha táncz is fejezi be ezen első tisz- 
t eségt é t e 1 1. 

Az eljegyzést rendesen követi a háromszori 
kihirdetés (a templomban.) A miudig kedd na 
pon tartott menyegzőre két megbízott fiatal — 
kiket vőfényeknek neveznek — hivja meg a ro- 
konokat, ismerősöket, barátokat, ezen megbízót 
tak czifrán felbokrétázva és sarlangozva, hason 
lóan fölviragzott, felszalagozott pálczákkal indul- 
nak el a menyegzőt megelőző vasárnap délután 
ján, a vendégeket meghívni, mit ezen moudóká- 
val teljesitnek : 

„Tisztelt házi család! Tudjuk, liogy a há 
zassági szent szövetség isteni szerezmény, s min- 
den szövetségek között a legholdogitóbb üdv 
árad ebből az emberi nemre, kit pedig egy hiv- 
társ átkarol, annak keblében üdv lakik. Ezen 
házassági szent czél által tartotta fenn Isten a 
teremtés első .szép napjától olta az emberi ne- 
met mind eddig. 

A ifjak virágai a családi kertnek, titkos 
varázserővel vonja a szeretet egymáshoz eze- 
ket. Egy ilyen pár itju virág nevekedett és nyilt 
ki N. N. és M. M. családi kertjeikben, ezek édes 
vonzalommal hajolnak egymáshoz, s a páros élet- 
tel egy menyegzői öröm ünnepnapot akarnak 
megkezdeni, melynek óhajtják, hogy szeretett 
rokonaik, jó barátaik és jóembereik részesei le- 



gyenek. Ez okból kifolyólag tisztelve kéri én ál- 
talam ezen tisztelt házcsaládot, hogy következő 
kedden délután, menyegzőjükbe megjelenni és a 
közös örömmel fűszerezett vacsorában részesülni 
ne sajnálja. Mit ha megígér és tesz e házcsalád, 
egy szép nap derül fel az uj pár házi egére, s 
ezer áldást kér az ég urától e tisztelt ház he 
cses életére." 

Kedden reggel újból eljárják a vőfények a 
vendégeket, figyelmeztetve, hogy a mai szent 
napon van a hiitlés és menyegző, melyről hogy 
meg ne feledkezzenek, újból emlékeztetik stb. 

Elkövetkezvén a délután, a násznagy az o 
népével — mi lóháton páronként sorakozott fia 
t.il legényekből s szekerekre kerekedett má- 
férfiakból áll — legelőbb a vőlegény házáiioz 
megy, hol a legényt a szülőktől, vagy ezek he- 
lyettes gazdájától hosszabb mondókával — mely 
ben a házasélet czélját fejtegeti — kikéri, to 
vábbá a fin nevében megköszöni a szülői gyön- 
géd szereletet, hálát mond fölnövelése gondjaiért, 
s kéri, hogy ezután is tartsák meg szülői szere 
tetttkbcn stb. Ezután elbúcsúztatja testvéreitől, 
cl legény barátjaitol, kikkel társalgott, s ígéri 
mint üös is toválibra ftízni es lentartaní a test 
vériességet, a barátságot, mi az éleinek oly szük- 
séges föltétele stb. 

Mind ezek végeztével, miután a vőiegénv 
szülőit átölelve búcsút vett, lóra pattan, s víg 
zeneszó s pisztolydurrogások közt megindul a 
násznagy népe a leányos házhoz ; közeledtUkkel 
a nászn! előfuttatja a vőfényt, hogy vándor csa 
patok számára szállást kérjen, megérkeztével 
pisztolylövéssel adott jelére a leanyosház megbi 
zoti gazdája s az oda is felgyűlt vendégsereg 
a kapuhoz" gyűlve fogadja, — mikor a vöfény 
igy szól ; 

„Jó napot, urambátyám, hogy mint vannak 
kegyelmetek ? Kérem uram bátyamai, míg mint 
fáradt utasok pihennénk, egy pár órára szállás- 
ért." Erre a gazda így felel: „Édes barátom! 
ilyen czifrán felszerelt utazót én még soha sem 
láttam, kérem azért a pass'isokat megmutatni, s 
nekem, míg nálunk mulatnak, beadni, mert ná 
lünk ez a szertartás.' Mire újból felel a vőfény. 
„Jól vagyon, a passust be fogjuk mutatni, mikor 
az egész gyülekezet megérkezik, mert az a ve- 
zérnél szokott állani." ,.Mi a! — felkiált a gazda 
vezér — hát kentek egész táborral jönnek, ngy 
hát széles a határ és ott táboroljanak, a jó 
szagomra ugyan be nem bocsátom. Elmehet 
kend, Isten megáldja." 

Megvi.szi az elutasító izcnelet a násznagy 

i nak; de ez abból mit sem c^nálva, előre vezeti 

■ népét a menyasszony kapujahoz, hol jellövésére 

megjelenik vendégsergével a gazda, s bámul e 

nagy tömegen, s kérdi, hogy mijáratbeliek len 

' nének ? Mire a nászn. ekként telel : 

„Jó uram, gazd' uram ! hogy mijáratbeliek 
és mifélék vagyunk, lebeszélni késő lenne ; ha- 
nem hogy igaz emberek vagyunk, itt a passu 
sunk bizonyítja, olvassa el gazd uram, jere elé 
fiam (megnevez egyet seregéből) mutasd meg 
igazságunkat ennek a jó urnák." 

Ekkor előrukkol a nevezett tiu lován visz 



78 



szafelé ülve, kantáiszar helyett a ló t'eletuelt far- 
kát tartva közébe, s mondja: „Tessék elolvasni, 
itt a passu.s uram liatyani." Mire a vendéfiscve^ 
j<^t nevet, de a j;a/.(la látsz<)la;;- iiaragosan tel 
kiált: „Ujíy látszik, iu)i;y előállott a né|)ván(lor- 
lás, mint Atilla olsö királyunk idejében, eunck 
elibe senki sem állhat; de mégis a niig- lehel 
niajiani nie;; nem adom. Táj;as a mczö. Isten 
áldja kenteket." „Nem cléj;- ez nektink — felel 
a nászn. — C};y perez is kcsö, vesse be kend 
vöfény uram a kaput, ha u^uy beszél ü kei;ycline, 
osztán Ufiy menjen tettünkért panaszra, nie,i;l'cle- 
lek én, legyen az akár ki is.'' Ezen biztatásra 
az egész násznép lövöldözéssel rohan be a vö- 
fény által felnyitott kapun az udvarra, onnan a 
násznagyol kisérve a házba, hol a nászn., niiu 
tán fel köszönti az örömatyát, anyát és a háznak 
felkért gazdáját, s miután a napol szerenesélteti, 
s jelen míiveletökre Islen áldását kéri, felhozza 
hogy „az éjjel megjelentftdött nekem, hogy tan 
ezen esaládi körlien volna azon hajadtin leány, 
kit Isten az én kedves N. N. barátomnak (ne 
vezi a vőlegényt) házHslársul rendelt. Es ugyan, 
hogy itt lenne, bizonyitom a esillag vezérletével 
is, minek világánál jöttünk oly nagy utat, sőt 
hogy még bizonyosabb legyen uram gazd' uram 
sok itju leányi látok körülötte, kérem ha neta 
Ián nem ismerné, eléjiaranesolni őket, hogy el- 
jegyzettünket vála-ztanók ki." „Mi a! — mond 
esodálkozva a gazda - eljegyzettünket ; hát már 
meg is jegyezték, ugy látszik, hogy erősen kö- 
zel állanak a tárgyhoz." Ekkor előállít rendsze- 
rint egy rút vén leányt, azután másokat, de a 
nászn. szabadkozik, hogy máskor más számára 
ezeket is elfogadja, de most nem talál. Végre 
elöállitják a valódi menyasszonyt, mire a nászn. 
előkéri a gazdától a menyasszony, a vöfénytöl 
a vőlegény jegyét, nnt ha rögtön elő nem tud- 
nának mutatni, egy veder bor büntetést fizetnek 
annak, ki azt helyetlük előadja, miért a legé- 
nyek mesterkednek is abban, liogy a jegyeket 
elsajátítsák, mi a tolongásban gyakran is sike- 
rül. A nyoszolyó asszonyok ekkíu- felkoszorúz- 
zák a menyasszonyt, mialatt a násznagy, vagy 
néha a vőfény elbúcsúztatja a menyasszonyt a 
szülőktől, testvérektől, rokonoktól, barátnéitöl. - 
A menyasszony megilletődve könyezve borul szü- 
lői, testvérei nyakába, azoknak utolsó leányi 
csókját adva. 

A násznagy búcsúztatóját ezen bevezetéssel 
kezdi : 

Ti.sztelt N. N. minekutána szíveskedett ké 
réseimet teljesíteni, t. i. mit az elébb kérek, 
hogy N-t (menyasszony nevezve) a vallásunk szent 
papja által a szeretet gyémánt lánczával egybe- 
kapes(dva, az életnek bocsáthassam. Nem tehe- 
tem, hogy ezen szeretett szülői háztól csak ugy 
eltávozzék, a nélkül, hogy szülőinek, rokonainak 
és jó embereinek egy Isten hozzádot ne 
mondjon. 

Tehát legelőbb is, minekelőtte távoznék, sze- 
retett szülőitől vészen búcsúi, kiknek köszöni 
általam azon szülői ápolást, gondozást, egy szó- 
val minden irányában tanúsított jóságokat, me- 
lyekkel hozzá viseltettek és fölkéri általam sze- 



retett szülőit, hogy minden eddigi tett hibáit neki 
megengedjék, s ugy testvéreitől hasonlókép bo- 
csánatot kér, hogy ha őket tettel vagy sz(ival 
megbántolta. Végül leánybarátnéitól hasonlókép 
búcsút vesz és kö.szöni általam eddigi társasa 
gokat, s kívánja, hogy mindenik éije el szive 
kívánságát, s ezzel az ég áldása kisérjen mind 
nyájunkat. 

Ennek előrebocsátása után kezdődik a ver- 
ses búcsúztatás és pedig : 

Az édes atyától i g y : 

Vajd:<, iu'gediidnck állJDii mi'g zengpse, 
A saikantyának is szűnjék meg pengése. 
Mert búcsnz,ásoinnak most k-szen kezdése, 
l-együnk csendességben, mig leszen végzése. 

Dicsőség először a nagy magasságban 
Istennek, ki lakik lénylő boldogságban ; 
Ki rendelt énnekem egy igazi társdt., 
A kivel megnyernem mennyei országot. 

Reszketnek ajkaim lielsn telelemtől. 
De még joht)an remeg szived sérelmétől 
IJngedj meg otí atyám ! ha megbántottalak 
És hogy téged s ikszor háboritottaiak. 

Az Istenért kérlek, engedd meg vétkemet. 
Hogy el ne veszítsem én szegény lelkemet. 

Köszönöm atyai nagy szeretetedet. 
Melyet nem érdendék, gondviselésedet ; 
Az Ur Isten áldjon ezekért tégedet, 
És szent országába vigye fel lelkedet ! 

A menyasszony anyjától, testvé- 
reitől s t b. i g y b ú c s ú z t a t i k : 

Majd kiesik nyelvem niegbágyadt helyénil. 
Könyeim mint patak, ngy folynak szememből. 
Midőn hozzád nynjtom ezen búcsúzásom, 
Kedves — édes anyám tőled elválásom. 

Oh. szerelmes anyám, látom miként indulsz 
Ájulásnak, többé tán meg sem vidulsz. 
Ismerem te gyenge anyai .szivedet. 
Ismerem asszonyi erőtlenségedet. 

Azt fogod sajnálni, engem mint neveltél, 
tömlőddel tápláltál, széltől is őriztél. 
Édes drága anyám, ne epeszd magadat. 
Bocsáss el engemet, kedves leányodat. 

Ha megbántottalak, Krisztus sebeire 
Kérlek, bocsá.ssál meg az ö szent vérére. 
Isten fize.sse meg sok fáradságtokat 
És én mellettem tett dajkálkodásodat. 

Vigyen fel ezekért tégedet a mennybe. 
Vigadjál szüntelen örök dicsőségbe .... 
Kedves testvéreim tőletek hiicsnzom. 
Szivemből néktek is ezeket kivánom. 

A nagy Ur Istennek áldása maradion 
Mindétig rajtatok és cl ne is hagyjon. 
Végre az egekben magához fogadjon. 
Az őrök életben nektek is részt adjon. 

Kedves lánybarátim ! hozzátok fordulok. 
Ha reátok nézek, szintúgy megújulok ; 
De seregetektől más útra indulok 
És tőletek mostan immáron megválók. 

Az Ur Isten adjon nektek is igaz párt. 
És szívből szeretett szerelmes hitvest<ársl ; 
Végre az egekben fogadjim magához. 
Legyetek érdemes szűz koszorújához. 



Kedves :ilsi), felső jriSüivii szomszédiul, 
S luiiidenli'le kegyes, szép, jiiakar('(iiii. 
Áldjon meg az Isten, sziveiiibíil kiránoni, 
Vegyen tel az égbe magához, én mondom '). 

Ezt követi !i liUtlés, Evakran a tiniiploni- 
baii, le^inkál)!) a báziiál ; ile bármelyik e.'^etiieii 
i.^ a uá-szuép a iiienyass/ouyi bázti'i! a nieiiyas/. 
szunyt i,s csakueui erőszakosan kiragadva — 
magával viszi ; bogy pedig a búcsúztatás ke- 
serves batását és a menyasszony valódi búcsú - 
vételének az egymástól el válókra nézve egyaránt 
i'ájdalmas bebatását enyhitbessék, mindenfele tré- 
fás jelenetek folynak, ugy benn, mint kllun az 
udvaron líenn a násznagy a íJarafernuuiot kéri 
ki, mialatt a víifény a menyasszony zsebkendő 
jét észrevétlenül beloiiia a bozomány közé. — 
A menyasszony gazdája azt feleli, bogy nem 
tartja kötelességének bázi bolmit, s nevezetesen 
liarafernuniot adni, mert csak leányt kértek, s 
azzal elégedjenek is meg, miután a kért holmi 
ngy sem tart a menyasszonyboz. „De oda tart 
— mondja a násznagv — hisz itt a menyasz- 
szony jegye" felmutatván a belopott zsebkendőt, 
mire a gazda mmden további ellenkezés nélkül 
átengedi a bíjzományt. Ha a kendőbelopás nem 
sikerül, akkor a násznagy fél veder bort tizet a 
másik félnek. 

Mikor aztán a bozományt kibordották, s 
szekerekre rakták, akkor a vőlegényi fogat bé- 
resei ingerkednek, s az ökröket háttal fordítják 
a járomnak, s csak akkor fogjuk be, ha a meny- 
asszony gazdája pár szép keszkenőt ad nékik, 
mit azonnal ökreik szarvára tűznek ; mig egy ré- 
sze a befogásnál kötekedik, s azzal a tigyelmet 
elvonja, addig a többiek fejszét, kaszát, vagy 
más előtalálható gazdasági eszközt is a parafer- 
Dumhoz pakolnak, mit aztán csak borváltság 
után adnak vissza. 

Ekkor a menyasszonyt a két nyoszolyó- 
leánv közé szekérre ültetve viszik a templomba 
hitelni, vagy ha a bitlés a háznál megtörtént, 
egyenesen az ő parafernuniai és bonumaival -) 
a vőlegényi házhoz. De útjuk nem lehet sebes, 
mert mindenki .szemlélni akarja a lövöldöző lo- 
vagoktól megelőzött és zeneszóval Uisért disz 
menetet, e czélbid gyakran feltartóztatják, a íia 
talok lánczczal, vagy sáléval (nád ) befacsart kö 
téllel kötik át az utat, mig egy bolondosán va 
termörderesen, köcsögkalappal és szemű vege.sen 



'i '{"alán többek elűtt inialniasnak tetszthetnék az 
ily bricsiíztatóknak ismételt tüzetes közlése ; de éppen 
azért láttam szükségesnek azt vidékenkiiit küzülni, 
hogy az ily népköltemények dús variatiúja kitűnjék ; 
e mellett iigy kell az ily versezeteket tekintenünk, mint 
legiégihl) népköltészetünk virágait és lieises iiyelvemlé 
keket, uieit azok mindenike töljli százados létei mellett 
a legeredetibb és sajátságosabb kifejezéseket umtatja: 
mindez okokból azok egybegyűjtését és közlését szük- 
ségesnek láttam. 

-I A paraferniim áll : rzifiáii veres és kék fejtövei 
hímzett párnák sokaságából, derékaljakból, végvásznak- 
ból, himzetes asztalnemű és törölközőkből, továbbá tnli- 
páuosau festett ládákba pakolt öltözékekből, végre bii- 
tovokbi'd. oii tiokos kasztén, tála.s leredence). fogas, asz 
tal, székek és szintén tnlipános hoss/.n padból áll. A 
gazdagabbaknál egy vagy több tehenet is kötnek a 
szekér után. 



asztal mellett ülő egyén tréfás, néha kétértelmíí 
kifejezésekkel útlevelet kér, útlevelet a ló bátá 
val felé fordulva mutatnak ; de ha az elől lo- 
vagló vőféuy kardjával az utat elfogó kötelet 
egy csapásra át nem tudja metszni, fél veder 
liorrai kell jiz átereszfést megváltani. Ii\en s 
másneniü több.szörös feltartóztatás után, végre 
megérkeznek a vőlegényi házhoz, b(d a násznagy 
a menyasszonyt átadja az azt örömcsókkal fö 
gadó öröm.szüléknek (vőlegény szülői). 

De nemcsak öríimmel, hanem disze.seii fel- 
"teritett asztallal is fogadják itt a messze útról 
jövő fáradt vemlégeket, s a beköszöntés s a ház 
uj tagjának beajánlása ut;iu a vőféuy az asztal- 
hoz ülésre hivja fel a vendégeket a következő 
verssel : 

Uraim, az asztal meg vagyon terítve. 
Kés, tányér, villával s kanállal helyezve; 
'lessék kehneteknek helyre telepedni. 
Úgyis a musikis megkezd melegedni. 
Jönnek az étkek is njust mindjárt sorjába. 
Ez a sok legénység nem áll itt hiába! 
Mindent elkövetek, a mit megtehetek. 
Jó apetitussal egyenek kelmétek. 

Az asztal pedig önmagát is ajánlja, mert 
mindenféle felaranypilézett sütemények, virág- 
csokrok közt ott van az oly étvágyingerlöleg 
feltálalt jó magyar töltött káposzta disznó or 
jással. A vőlegény és menyasszonya az asztal- 
főn egymás mellett ül, de kettőjüknek csak egy 
tányéra vau, fakanál és fanxeltí késvilla, mint 
egy jelképezve a pazar fény közepette, hogy 
ezután együtt kell étkezniök, egyszerűen szegé 
nyesen. Az uj pár elé helyezett tnl leginkább fel 
vau ékitve, ott van a kukkra állított di»znuorr, 
melylyel a menyasszíuiyt kínálgatják, mig a vő- 
legényt később a sült feladá-iakor a majorság- 
nak felé fordított hátulsó részével kínálják, — 
a kakas tajéros fejét a menyasszony elibe állít- 
ván fel nevetkézés és éljenzcsek között. Asztalo 
zásnál azonban legfontosabb szerepe a násznagy- 
nak van, kinek kötelessége nem csak az UiUlő 
poharaknak megtöltése, hanem egyszersmind el 
köszönése is, és fel kell neki köszönteni a szü 
lökön és az uj páron kezdve minden jelenlevőt 
le az utolsó konyhamesterig, és ezt a násznagy 
rendszerint igen tapintatosan Js ügyesen végzi, 
pohárköszöntései rövidek és élezések, miáítal 
igyekezik a társaságot jó kedvben tartani. 

Utolsó étel mindig tejbe főtt kása, ekkor a 
vőfény figyelmezteti a tiirsaságot, hogy ezen kása 
nagyon bujosau lőtt, síit a szökdöső kása a sza 
kacsiié kezét is ugy összeégette, hogy doctorral 
kellett orvosoltatni, minek költségére illő, hogy 
a vendégek conferáljanak. Erre a szakácsné is 
bebonyált kéi-zel és essy nyárssal megjelenik, s 
tányérát betartva segélyt kér, ha valaki vona 
kotiuék adni, nyársat torkának szegezve mondja ■ 
,.Jó uram szúrom, nagy a seb. gyógyitbatlanna 
lelt, nag\üu nagy juka (lyuka) és ürege mary 
dotf. 

Ezután a vőléuy a hegedű elromlását je 
lenti be, s „mivel még ma estve tánczolva is sze- 
retnénk vigadozni, hogy a hegedű raegigazittat- 
hassék, segélyt kérünk a dadék. számáia", mi szia- 



téli niegatlatváii, az asztalli'il felkelnek, azt gyoi- 
saii elszedik, s azután kezilíidik a ,, menyasszonyi 
táncz" lassú ii. agyarral, mit a meuyasszooynyal 
minden jelenlevő tértinak el kell járni, melynek 
végeztével mindenki lienyujtja a menyasszonyi 
ajándékot, mi pénz s bázi e.szköziikböl áll. Ké 
söl)li a fáiiez általánossá lesz, .s tart éjfél utánig, 
mikor a lakadalnias iiéji eloszlik. Kiivetkező na- 
pon a leány szülői, lestvérei, rokonai el szíditak 
menni az nj párhoz látogatóba, mit kár Iá tó 
uak neveznek ; itt, ndutáu a menyasszony bekon- 
tvozá.sából kiivetkeztetett baján elcsudálkozva és 



sajnálkozva, végre egy utónieayegzfível vigasz- 
talják magokat, mit rendszerint ismét tánez szo- 
kott befejezni. 

Ilyen a koesárdi székely menyegző, mely- 
liez kisebb-nagyobb eltéréssel Aianyosszék más 
falusi lakadalraai is basonlitanak : eltérés azon- 
ban mindenlitt van, mert a inondókákat rendsze- 
rint a szereplő násznagyok és vőfények váltuz 
tatják, s nincsen (dy menyegző, liol a székelyek 
leleményessége valami ujat, meglepőt, vigke- 
délyre deritőt ne rögtiiuözue. 



VII. 



Harasztos, Nagylak és Székely-Föklvár környéke. 

Roszpafak völgye, Harasztos, alakulása, régibb fekhelye. Pusztatemplom. Az Urbán-kastély romjai. Római út nyo- 
mozás. Káptal.an. Nagylak, régi birtokosai. A nagylaki gyilkülá.s és csata. Nagylak régi temploma, liarangja. 
•Székely-Földvár, régi Laraiig. Római castnnu, t'iirdö és a római utak összetalálkozási pontja. Oláh és székely nép- 
viselet. Veresmart, templáriusok emléke. 



A Keresztesmezö fölött elterlilő Bogátli déli ! 
oldalán hegyláuezolat nyúlik el ; végső kifutva 
uya ez a Székely kő előliegyeinek, mely az 
Aranyos jobb partja mellett vékony keskenyen [ 
nyomul le, azután a Létoni pataka völgye és a 
Maros között elterjeszkedve oly hegy bárouiszö- 
get alkot, melynek Maros által mosott keleti al- 
ján Koesárd, Földvár és Veresmart helyezkedett 
el ; déli végcsücsáuál — hol a Létom völgye a 
Maroséval egybeolvad — fekszik Felvinez, mig 
a központján levő hegykebelbe Harasztos 
rejtőzködik. 

Ezen rejtett hegykebelből kis csermelyke 
indul keletnek, szíík völgyének Maros terére 
nyiló torkolatja éppen Koesárd alsó végénél van, 
hol a kártékony patakocska Roszpataknak 
neveztetik, ellentétben a esak áldást hozó J(ipa- 
takkal. De minden roszasága mellett is behato- 
lunk a Roszpatak baljóslatú sztík völgyébe, hol 
a jobb oldali hegyfokon mindjárt régi épület- 
nyomokat találunk. Mondják a Fennyenforrótól 
elhúzódott Koesárd másod fekhelye a Roszpatak 
völgyében volt, egyháza pedig e hegyfokon fe 
küdt, s valójában ha kissé tigyelniesebben vizs- 
gáljuk e nyomokat, ráismerhetünk egy templom 
alapfalaira. Körlilte sirok vannak : mert még 
azután is, hogy harmadik (jeleni) fekhelyére köl- 
tözött Koesárd, lakói kegyeletes szokásból so- 
káig temetkeztek régi egyházuk körül, miért a 
helyet még most is U temetőnek nevezik. — 
A templom alatt sírbolt is volt, hová, mint mond- 
ják, a Szilagyi ő.sök temetkeztek, még most is 
ott van néhány díszes földbe sUlyedt kökoporsii, 
melyeket ok nélkül emeltettem ki, mivel (élira^ 
tnk annyira elkopott, hogy abból mit sem tud 
tam kiokoskodni. 

Fennebb hatolva a patak szűk sziklás völ 
gyén egy helyt a völgy mesterséges, s ropjjant 
munkát feltételező töltések által vau átgátidva, 
melyek által a patak feldugatváu, terjedelmes tó 



jött létre '). Ezen gátlást több alkalommal szelte 
át a feldugott víztömeg, mikor árvízként rontott 
Kocsárdnak, s azt elöntötte, azért nevezték el 
azt Roszpataknak, s azért hagyták ott völgyületét. 
Fél órával fennebb, hol a völgy kétfelé ága- 
zik, találjuk az erdők zöld keretében igen re- 
gényesen fekvő H araszt osf-'). Mindazok, kik 
Aranyosszékuek az 1289. adománylevélbeu elő- 
forduló helységek mi- és hollétét nyomozták, 
egyértelmüleg azt állítják, hogy az adományle- 
vélbeu előforduló H o r i ugyanazonos Harasztos- 
sal, mig ellenben a harasztosi néphagyomány 
azt tartja, hogy Harasztos két faluból az Ara- 
nyos melletti fensik szélén feküdt Bogáthból 'i 
és a Roszpatak völgyében alább feküdt H o r i b ó 1 
alakult, mindkét falut ellenség dúlta fel, s egy 
helyre húzódott lakói ugy épiték a mostani Ha- 
rasztost, mely nevét erdőségeiről, vagyis ha- 
rasztról nyerte, de a beolvadt Hori emlékét is 
fentartották, a mennyiben Harasztost régibb ok- 
iratokban gyakrau találjuk H o r i - H a r a s z t o s 
néven, sőt a harasztosiak még ma is igy neve- 
zik. E hagyomány támogatására mutatják most 
is Harasztoson pár ezer lépéssel alul Hori fek- 
helyét, igen temploma nyomait, melyet ma is 
Pu sz la t emp I o m u ak neveznek, s faltöredé- 
kei még most is kivehetők ^). A hagyomány e 
templom elpusztulását a kuruezvilág idejére te- 
szi, midőn a templomban imádkozó népet az el- 

') Az Orb.íii csal.lil halastavai voltak. 
'-) Uláhiil Harasztost Herasznsz {Felsö-Her.i)-nak 
nevezik, mi a Hoiira emlékeztet, ilarasztoson kevés 
3záiiim;il vannak ohilmk is, de már ezek nem igen lie 
szélnek másként, mint magyarnl. s :\zért azok keleti 
vallási! székelyeknek veendők. 
j ■') A leiisikot, hol ezen — az arniiyosszéki .iil.' 

mánylevéllieii is emliíett — lalu feküdt, ma is tíog.-itli 
n;ik nevezik, nKiJd ahililp közelebbről fogmik azzal meg 
ismerkedni. 

') Kzen templomromról a Roszpatakot „Egyház 
, pataká''-nak is nevezik. 



lenség váratlanul meglepvén leölte, ez okon mu- 
tatkozik oly sok embercsont a puszta templom 
körül. 

Ha a nagy valósziuüséggel biró fennebbi 
hagyományt elfogadjuk, akkor azt is meg kell 
engednünk, hogy a két helység egybeolvadása 
és igy Harasztos alakulása nagyon régi idők- 
ben történhetett, mert l;31ü-ben Károly király 
az I])och András nótájával koronára szállt szá- 
mos jószágokat, s azok közt a h a r a s z to s i t is 
szirmiai gr. Tamásnak (Farkas fia), ki késöl)b 
Erdély vajdájává lett ') adományozza és ismét a 
pápai dézniák regestruma l'do'2. és 1333. évi ro- 
vatában Harasztost H a r a s t u s és Hazartus né- 
ven -) szintén feltalálhatjuk. A Tamás vajdának 
adományozott jószágrész lehetett az, melyet ké- 
sőbb a Várfalvi család birt, ezt Várfalvi Bálint- 
tól kocsárdi Gálfi János vette meg, s 15.S8-ban 
Földvári Máté és Andrásnak (kiknek anyjuk 
Gálfi Ilona volt) adta a fejedelemnek ez év dec. 
5-én Fehérvárról kiadott beleegyezésével, még 
pedig miudkét nemre •'•). Ugyanezen jószág le- 
hetett az, melynek birtokában Bethlen Gábor 
1620-ban Kassáról kiadott uj donatiójával ha- 
rasztosi Litterati Balázst és nejét Földvári Zsó- 
fiát megerősíti ^). Ezt birta később a Felvinczi 
és Orbán család, melynek kezéből a Thorocz- 
kaiak, ezekéről Zcykek kezére meut át. Ezen uri 
birtok mellett Harasztos többi részét szabad szé- 
kelyek birták. 

Harasztosnak két völgyébe felnyúló két út- 
czája van, egyiket Haló m-, másikát M e d g yes- 
íitczának nevezik, mindkettő a régi székely ne- 
mek emlékét védi, mutatva azt, hogy Aranyos- 
székre a Halom és Medgyes nemből is települ- 
lek. A katholikusok temploma a két vidgy közti 
magaslaton, a reformátusoké alább fekszik, mind- 
kettő ujabb épület ■). Harasztos ős lakói mind 
szabad székelyek és reformátusídv voltak, a ka 
tholikus hívek azon czigányoktól származnak, 
kiket Arauyosszék egykori főkírálybirái, a két 
I). Orbán Elek telepitettek oda. Ök építették a 
kath. templomot, s látták cl fekvő birtok és ado- 
mányokkal. 

Az Orbán család, mely Aranyosszéknek két 
főkirálybirát adott, })ár udvarhelyszéki Leugyel- 
talváról ered, de ide ki.származva több századon 
át lakta Harasztost ''). A családnak oly nagyszerű 
kastélya volt a falu alsó felén, mely Bombardus 

') Ebben nevezettet 1323-ban már mint erdélyi 
vajdát iij donatióval erösiti meg ugyan Károly király. 
Ered. oki. a kamarai levélt. Budán, közli Kemény Uipl. 
Tian. I. 183—188. lap. 

-) A pápai dézmák reg. 598. lapján : ,Paiilus sac. 
de Hazartus solv. 40 den.", továbbá a (534. lapon : ,Pau- 
lus sac. de Ilarastus solv. 40 den.-" 

^) Lásd fehérvári kápt. levélt. Lib. Reg. Sig. Bá- 
tliori II. 187. 

') Másol, a gub. levélt. Trans. conv. T. VII. 214, 
222. közli Keménj' App. di])). Tran. T. XVI. 23a Ezen 
uj donatio kiterjedt nevezetteknek mohácsi s számos 
Fehér- s más vármegyékén levő több jósz;igaikia is. 

°) Xlert Harasztos az udvari sörlVizdéböl támadott 
tűz által ]S15-ben cs.iknem egészen leégett ; elhamvad- 
tak ekkor templomai, elolvadtak har.angjai. ugy épül- 
tek a korábbi egyházak helyett a most is meglevők 

'') Mely akkor százat haladó szomszéd falukban 
szétszórt. Jobbágy által szolgált nrad.Tlom volt. 



szerint (mi alig valósziníi) a templarinsok Ha- 
rasztoson volt kolostorából alakult át, s melynek 
Erdélyben kevés párja volt. Eiry 1754-bül ke- 
letkező conscriptío van családom birtokában, eb- 
ben az akkor még teljes épségben fennállott 
kastély nemcsak hogy egész részletességgel van 
leírva, hanem alaprajza is mellékelve van ; eb- 
ből kiviláglik, hogy az erős védbástyákkal el- 
látott, sáncz és védfalakkal körülölelt roppant 
erőd volt, melynek még 12 szakálosa a con- 
scriptío készületekor is megvolt. A hagyomány 
kiegészítőlég azt mondja, hogy az Orbán kas- 
tély folyton őrizettel volt elbUva, s villongós 
időkben nemcsak Aranyosszék tartotta gyakran 
ott gyűléseit \), hanem török-tatár járások alkal- 
mával a vidék népessége is odahúzódott, s a 
vízzel tölthető sánczokkal körülölelt erődöt a ta- 
tárok és törökök több ízben ostromolták siker- 
telenül. Öreg emberek még emlékeznek ezen 
kastély teljes ép voltára ; mondják, hogy az 
oly fényes volt, melynek messze földön nem volt 
párja, magas izmos bástyái közt volt a középen 
egy köridomú roppant torony, hol a lőpor és go- 
lyók tartattak, s mely a leírásról ítélve, egy zöm- 
torony lehetett. Ezen kastély, mely régé.szetileg 
s történelmileg is nevezetes lehetett, az ősi bir- 
tokosok kezéből a gr. Thoroczkaíak birtokába 
ment át zálogczimen, s Thoroczkai Pál a még 
teljes épségben álló kastély köveit potom árért 
adta el akkor, midőn a Létom völgyén le- 
vezető országútat készítették, mely egészeu a 
szétrombolt kastély köveiből rakatott ki. Most 
az egykor fényes kastélyból — mely a völgyet 
egész szélességében betöltötte — csak romok 
maradtak fenn, de a két öl szélességet mégha 
ladó alapfalak még ily dúlt állapotukban is mutat- 
ják a kastélynak régi korban épültét, s roppant 
erős voltát. Balázs deák Bethlen Gábornak I62x 
tájatt rendes portai követe, 162ii-n Aranyosszék 
főkirályb. „harasztosi" előnevet használt, s in- 
nen is származott'-). Harasztosi volt Dimien 
Gáspár Aranyosszéknek 1652 körül szolgált je- 
les fökirálybirája. Valamint felemlítendő az is, 
hogy Aranyosszék 1(551 — 1848 közt 52-.szer tar- 
totta közgyűlését Harasztoson, derékszékei is a 
17. század közepén, a múlt század utó felében 
és a jelen század kezdetén is gyakran ülésez- 
tek Harasztoson, lt)'J(J-ben pedig generális lus- 
tráját tartotta Aranyos>zék e faluban. — Ezek 
után ") meg kell emlékeznünk még a harasztosi 
református egyházközség jeles népiskolájáról, 
melynek igen csinos helyisége özv, Zeyk Jó- 
zsefué gr. Toroczkai Júlia által ajándékozott te 
lekre épült. Az egyházat gazdag adománynyal 

') Melybe egy nagyon régi, egészeu faragott köböl 
készült templom is be vcolt foglalva, s uie'y IJoiL-bardus 
atyában költheté azon hitet, hogy a kastély templariiis 
kolostor volt kezdetlegesen. 

-') Lásd Kemény János önéletleirás 124. lap. 1(535. 
aug. 31. Rákóczi Zsigmond FehérváiTiil harasztosi .Szi- 
lágyi Jánost, Kemény János gerendi várának számtar 
t<>ját nemesitette, czimeriil szablyát tartó oroszlánt ad- 
ván. Lásd másol. gub. levélt. Trans. conv. T. III. 78. 

^) Mindezeket lásd e kötet elüismertetésében .Ara- 
nyosszék közgyűlései és histrái" czimíi rovatokban ; a 
közgyűlések leg^öbbnyire az Ürbán-kastélyban tartattak 



8í> 



látta el Tanko Jáuos és Ilona leánya, ezen alap- 
ból épült iskolabáz és tanítói lak, s íiUittatott 
be egy a tanítást vezető segédpap. Így vette- 
tett meg a népnevelés alapja Harasztosou, mely- 
nek Üdvös eredménye népének értelmiségében 
már is jótékonyan jelentkezik. 

Harasztosou felül a falu felső végétől alig 
700 lépésnyire vonul el a Saliuaetól (Torda) Ma- 
ros terére, s onnan Apuluniba ment római íit 
az ecclesia erdeje alatt, aziifáu a falu völgyén 
át a Kada völgyére, onnan a Sára patakán fel 
a földvári Kövesre, bonnan a Szakó völgyébe 
száll ; majd lesz alkahnunk azt a Keresztes me- 
zőn és a Bogáthon is nyomozni, itt csak azt 
emlitem meg, bogy Harasztostól a később Lőre 
völgy nevet öltő .Szakó völgyén vonult le Föld- 
várhoz, hol a másik Vásárhely felől jövő útvo- 
nallal egy állandó tábor fedezete alatt egyesült. 
A hajdan útjának irányát fogja követni a jövő 
útja is, mert a kolozsvár-kocsárdi vasút, miután 
a bogáthi fensikot átszeli, a harasztosi völgybe 
tér be, s a Roszpatak völgyén száll le Ko- 
csárdhoz, bol a febérvár-vásárbelvi vasútvonallal 
egyesül. A természet a vasút ez irányban való 
vezetésének nagyon kedvezett, s mintha bölcs 
előrelátással birt volna, azon hegylánczolatot, 
mely a harasztosi völgyet a bogáthi fensiktól el- 
különíti egy helyt — melyet Sövény kút- 
nak neveznek — oly nyergesedéssel, vagy le- 
lapulással látta el, hol a vasút a Bogátbról min- 
den hegy nélkül szállhat át a Roszpatak völ 
gyébe. A vasút irányát követve Harasztosról mi 
is visszafordulunk Kocsárdra, s ott léve, ellent 
tudnánk-e állani, hogy a Maros túljjarti magas 
latán oly gyönyörűen fekvő N a g y - L a k r a át 
ne tekintsünk? nem! annyival inkább nem, mert 
onnan egy két tornyú ódon templom oly csábi- 
tólag kacsingatott át, hogy a hafársértés vétké- 
nek újból kitéve magunkat, átmentlink ') a Ma- 
roson Nagylak látogatására. 

Kocsárddal átellenben egy, a tér .szinvonala 
fölé vagy 2U0 lábnyira magasuló hegyfok emel- 
kedik, festői ellenpárja (pendant) azon másik 
alább fekvő ily hegyfoknak, melyen Felsö-Ujvár 
helyezkedett el, sőt a tájalakulás symmetriája 
oly tökéletes, hogy midőn Felso-Ujvár hegyfoka 
lefelé van hajlítva, akkor a nagylaki ellentéte- 
sen felfelé uyuló kifutványt alkot. Ezen a Ma- 
rostól körülkanyargott hegyfok nyugati oldalán 
s részben tetölapján helyezkedtek el Nagylak 
(oláhul Noslak) számos udvarházai s regényes 
fektü házikói, míg keleti túloldalán a Nagylak- 
kal egybeépült Káptalan (oláhul Keptelánu) 
nevű kis falucska foglalt helyet. A hegyfok vég- 
csúcsán pedig a két tornyával büszkén kiemel- 
kedő nagylaki ref. templom pompálkodik. Mielőtt 
azonban ezen magához vonzó műemléket vizsgá- 
lódásunk tárgyává tennők, lássuk előbb a Nagy- 
lak múltját felderítő történelmi adatokat. 

Nagylak nevével legelőbb 1298-ban talál- 
kozunk, mely évben jan. i;5-án Mikud bán az 
erdélyi püspökkel cserét tesz, a Fenes és Gyolo 



') Hidason = koiupou, mert a Maroson Kutyfal- 
vától egészen Portnsig seliol sincsen állandó liid. 



(Gyalu) közti Lóiinát (Lona) adva a püspöknek 
az Aranyos melletti Sz. -Királyért Noyglok 
(Nagylak),Vj vá r (M.-l'jvár\ Fuludi s a bán 
más jószágainak egy évi dézmájáért '). 

13Ül-beu Kilián tylegdi esperes és kanonok 
nagylaki birtokát végrendeletileg a fehérvári káp- 
talannak hagyja -). 

1313-ban Egyed (Aegidus) mester (György 
mester fia) védszentje Sz.-Adalbert közbeiy árasa 
következtében való bűnei boesánatjáért a Maros 
mellett levő nogloki (nagylaki) birtokát az esz- 
tergomi Sz. -Adalbert tomplomnak hagyja-'). Nem 
tudhatni, hogy e kegyhagyományt niegka))ta-e 
az esztergomi templom, hanem hogy a fehérvári 
káptalan későn juthatott Kilián nagylaki hagyo- 
mányához, azt abból látjuk, miszerint csakis 
lo38-ban statuáltatott abba, akkor is Mikus bán 
fia Péter ellenmondásával ^). Ezt megelőzőleg 
1332-ben N o g 1 o k és N y g 1 o k néven önálló 
egyházközségként látjuk szerepelni^). 1358-ki és 
1411 -ki okmányokban Nagylak Lakus néven 
fordul elő ''). A káptalani és egyházi birtokok 
mellett azonban világiak is bírtak Nagylakon. 
1390-ben ott találjuk Nagylaki Istvánt". (Lásd 
Kocsárdnál.) 1407-ben Nagylaki Márton leá- 
nyait '). 1411. csúcsi Bakon Margit Bogáthi Ist- 
vánné veszi meg Nagylakot (Lakust) s iktattatik 
be Nádas László erd. vajda rendeletére '*). 146tJ. 
Jakab krasznai e-iperes és Székely Mihály decán 
a fehérvári kájitalan nevében János erd. vajda 
előtt Tordáu panaszt emelnek Nagylaki Márton 
ellen, ki a káptalan nagylaki jobbágyait a ki- 
lenczed fizetéstől elvonja és a Maro.son a káp- 
talan helyére malmot épített ''). Ugyanez a Nagy- 
laki Márton következő évben ott van a kolozs- 



') A csereokmány közölve van Fejér Cod. dipl. 
VI. 2, 150, és Urkundenbuch zur Gescli. Sieb. I. 204. 
lapján. 

*) Fejér Cod. dipl. VI. 2, 321. Ezen végrendelet 
ben, melyet Péter püspök állit ki, a véghagyományozott 
jószág köiülhatárol.ásánál Koppan (Koppand) káptalani 
birtoknak lenni mondatik. 

') Végrendelete közölve van Fejér Cod. d. VIII. 
1. 22.'-). 

*) Szereday ser. Epp. p. 94. 

■'■) A i)ápai dézniák regestruma G02. lap 1332. év 
rov. : „Jacobus sac. de Noglok solv. 50 den." és a tj9ü. 
lapon: ,.Jaeobus sae. de Nyglok solv. 20 den." E két 
néven még kétszer a (5(31. és 727. lapon. 

') Az elsőt, melyben Lajos király az erdélyi püs- 
pököt Lákus, Nándorlaka, Acintos s más jószágaiba 
visszahelyezni rendeli. Lásd fejérvári kápt. levélt, cista 
capit. fasc. I. Nr. 43. A másik, melyben Nádas László 
erdélyi vajda Szent-Iiuréröl 1411. okt. 17-éu Bogáthi 
István nejét, csúcsi Bakon Maigitot a megvásárolt La- 
kus birtokába beiktatni rendeli. Lásd másolatban gnb. 
levélt. Trans. conv. T. ÍV. 15ű. 

') Hederfáji Barlabassi Lénárd erd. v.ajdának ez 
évi decz. 28-án kiadott rendelete következtében a ku 
lozsnioiiostoii iMinvent Nagylak és Hari birtokába beik- 
tatja Lrilö MiklcLsnér s/.entniiliályfalvi Zekel János Km 
nyát, Kaláilíi Fon>ncznét. Nagylaki Márton és Margitut. 
Nagylaki András leányát, mi következő évben a fehér 
vári káptalan ellenniondásáv.al niegtiiitént. Ered. kolozs- 
nion. conv. levélt., másol. gnb. levélt. Trans. conv. T. 
IV. 529. lap, közli Kemény App. dipl. Tran. IV. 200. 

*) Lásd a fennebbi jegyzetben. 

') Eredetiben a feíiérv. kápt. levélt, cista capit. 
fasc. 5. Nr. 25. kivonatban közli Szereday Not. o:ip 
Alb. 101. lap. 



vári forradalmi okmányt aláirtak közt '), ez bün- 
tetve, fie nj;yanekkor naírylaki Jáksitli Demeter 
jutainiazva volt, kinek Mátyás király a kilialt 
Weres Istvánnak Krclclyhcn bárhol található ja 
vait adományozza Hamburgból UííL'-ben a 11 
ezer szűz ünnepe utáni 5-ik napon kiadott ado- 
máiiylcvelével -). Ugyanez évben Mátyás király 
a Naiiylaki Márton kihaltával koronára szállt 
Nagylakot kövendi Székely Jakabnak s unoka- 
testvéreinek adományozza'). Iöü8-ban Nagylak 
egy részét csávási Erdő Miklós veszi meg More 
István özvegyétől. Nagylaki >[árton unokájától ') 
1588. nov. 16-áü Báthori Zsigmond Fehérváiról 



lő78-ban Nagy Menyhárdot '), 1593-ban 
pedig HosszHszói Miklóst találjuk mint nagylaki 
iiirtokosokat -"). 

Nagylak egészen 1848-ig magyar falu volt, 
s nevezetesen igen sok nemesség lakta, de az 
akkor dúlt polgárháború ott is véres nyomokat 
s gyászos emlékeket hagyott ; lássuk röviden az 
itten lefolyt eseményeket. 

Czintos tájékán egy 8—10,000 emberből 
álló oláh tábor tanyázott, mely már addig is 
fosztás, dúlás és öldöklésben szerzett félelmes 
hirben állott. Ezen tábor szemmeltartására volt 
Benő őrnagy csekély számú székely nemzetör- 




A nasylaki ki'ltuni,vo> imIuu (•;,'yli;íz látképe. 



kücsárdi Gálíi Jánosnak adományozza Nagylak, 
Maros-Ljvár s számos más faluk dézmáját "). 

') Láad oki. Xot.-BI. Bcil. z. Arch. f. österr. Gcsch. 
1852, 1.3. szám. 

'') Ezen ailománylevél transHmptuma közölve van 
Kemény József Codcx tiansumt. VI. k. 36 — 37. lap. 

') A beiktatás szentmihálytalvi Székely Tamásné 
— korábban Nag-ylaki Mártonné — és számos leányai 
ellenmondásával a kolozsmon. conv. által végrehajtatott. 
Ered. kolozs. conv. levélt., másol. gub. levélt. Trans. conv. 
T. IV. 671. — *) Bozyni Péter gr. erd. vajda rendele- 
tére a kolozsmon. conv. beiktatja. Lásd giib. levélt. Tr. 
conv. T. IV. 366. 1514-ben Zápolya János uj donatió- 
val erősiti meg. Ugyau(Jtt ,^72. — ') Fehérvári .kápt. 
Lib. Keg. Sig. Báthori 11. 124. 



csapattal Nagylakra kikUldve ; mig Kocsárdon 
Fosztó Károly vezénylete, vagy inkább szerve- 
zete alatt 500 aranyosszéki iijoncz nemzetőr volt 
összevonva. A czintosi tábor megindult ; útját 

') Mikor Nagy Menyhárt leánya Anna, váradi 
Isák Markonak 200 aranyért zálogba adja nagylaki, 
hennigfalvi és papfalvi birtokát. Lásd Kemény Józs. 
Tran. poss. Alsó-Fehérvánn. Henningfalva rovat. 

^) Ez évben Báthori Zsigmond az addig a tordai 
bányához tartozott Ispánlakát adományozza sárdi Gyar- 
mati Györgynek, minek ellene mond nagylaki Hossza- 
szói Miklós. Lásd Kemény Józs. Trans. poss. Fehérvár- 
megye nagylaki rovat és fiso. levélt. 20 Lib. 2. fund. 
Keg. Lit. T. 



lángba borult faluk vésztUzci jelölték. Bcuö őr- 
nagy kcvc's erővel levon, Nagylakról vlsszabu- 
zódott. A iiogy eliiKizdulf onnan, a kvsclkedő 
10,000 oláb éj idején megrohanta Nagylakot, s 
auuak magyar lakosságából í)0-et irgalin.iflanul 
t'elkonczolt. 

E tájatt Csulak őrnagy oO aranyosszéki hu- 
szárral Gerendről lejött, hogy a Kocsárdon levő 
500 nemzetőrt a szintén fenyegetett Gcrendrc 
magával vigye, de itt a veszély még fenyege- 
tőbb levén, a nemzetőrség ittniiiradását kieszköz- 
lék. A gyakorlatlan és fegyvertelen nemzetőr- 
csapat igy is nem a legbiztosabb állásban volt, 
szemben a Maros jobb partjára való áttörést is 
már többször megkisérictt roppant oláh táborral. 
De nemsokára segélyük érkezett, mert a Kolozs- 
várról Maros- Vásárhely felé indult 1 10 Kossuth- 
huszár és 380 bonvéd a 11. zászlóaljból, útjában 
a nagylaki vérengzésnek hirét vévén, e tájra 
jött, mert vezéreik, a hős Betiilen Gergely és 
Bántty János a gyászhírre azonnal elhatározták 
a megtámadott testvérek oltalmára sietni, igy 
érkeztek okt. :io-án Kocsárdrn. Az ellennek 10 
ezer end)erből álló roppant tábora az igen elő- 
nyös hadállást nyújtó s a Maroson való átszál 
lást teljesen uralgó Nagylakon helyezkedett el. 
Bethlen Gergely délulán elinditá 110 ujoncz 
Kossuth-, 30 székely huszár, 380 honvéd és 480 
nemzetőrből álló kis badcsapatját. .\ hogy a Ma 
roshoz ért, az oláh tábor — hol határöri kato 
naság is volt — iszonyú ordítozást és lövöldö- 
zést vitt végbe, de ez nem rettente vissza huszá- 
rainkat, valamint nem állitá meg az áradozó 
Maros sem, mert a vezér beugratva a zajgó 
folyamba, utánna ugratott elszánt csapatja is s 
átúsztatva a Marost, az oláhok a lielyett, hogy 
védték volna előnyös hadállásukat, szétfutottak, 
a 140 huszár aztán közéjük vágott '). Bethlen 
Gergely mint hadisten megi-lőzve csapatját, ron- 
tott a sürü tömegben menekülő ellen közé s 
csapásai alatt halomra omoltak a védtelenekkel 
vitézkedő, de a bátrakkal szemben még magukat 
védni sem merő oláhok ") ; csapatja nyomban kö- 
vette, s bár az oláhok a falut felgyújtották, ez 
nem menté meg őket, mert huszáraink, a kik 
imént a viz szilajságával mérkőztek, most a lán- 
gok közé is betörtek, hol vágták s a lángok 
közé kergették a rémült ellent ; azután a falun 
áttörve, a mezőkön, hegyeken űzték az eszeve- 
szetten szaladókat, egyes huszár százakat ker- 
geve s levágva azokból annyit, mennyit csak 
győzött, ugy hogy a faluban 200, a mezőkön 
300 oláh hulla boritá a csatatért. Igy lakoltatta 

') Mert a gyalogság csak később a kiliiizott lii- 
dasnali; késő átvitele után szállhatutt át, mikor neki 
mái- nagyon kevés rósz Juthatott a csatából. Mivel az 
oláhok a legkisebb ellenállás nélkül szétfutottak, a ma- 
gyarok küzUl csak kettő sebesült, nevezetesen Kis Mi- 
hály huszár és gr. Toldi Lajos. Lásd e csatát „Nagy- 
Enyed és vidékének veszedeime 1848— áO-ben", irta b. 
Kemény Gábor, 122. és 123. lap, a iiol közlött adatokat 
az ezen csatában résztvettek eiöbeszélése nyomán nyeit 
értcsitésekkel bövitetteui. 

') Bethlen Gergely százados e csatában szerzett 
érdemeiért örnagygyá mozdittatott elő, s bajtársaival a 
pesti országgyűlés JegyzíikÖDyvi dicséretében részesült. 
Lásd „Közlöny" 144. szám. 



a Nemezis azokat, kik ártatlan vérbe marták 
kezeiket. Azonban Bethlen Gergely e fényes győ- 
zelem előnyeit fel tudta használni, mert iuiion 
rögtön a Nagy-Enyedet fenyegető 15,01 10- bői 
álló csombordi és szent- királyi oláh táborokra 
tört s azokat is szétugrasztá. Ez alkalommal 
megmenté Nagy-Enyedet, hogy azután mások 
által feladatva, áldozatul essék. 

A csatatérről — hol a szabadság vívta fé- 
nyes győzelmét a vadsággal és vandalismussal 
kezet fogott zsarnokság felett — lépjünk a tem- 
plomba, mely véleményem szeriut szintén egy 
régibb ily győzelemnek emléképülete, mert e 
templom Hunyadi János korából származik s 
igen valószínű azon hagyomány, hogy ez is 
egyike a szent-imrei török zsákmányból épült 
emlék-imoláknak. 

De én szeretek minden állítást okadatoltan 
támogatni, miért itt is vizsgálatom tárgyává te- 
szem ezen figyelmet érdemlő egyház mtialakjait, 
mikből minden építészeti tauulmányokkal foglal- 
kozott előtt ki fog tűnni, hogy az építészeti kor- 
szakul felállított Hunyadi János kora nem ön- 
kényes, hanem — magok az építészeti müido- 
raok által — igazolt feltevés '). 

Az egyhajós egyház 25 lépés hosszú, miből 
15 a hajóra, 10 a szentélyre esik. A szentély 
szélessége 7 lépés, a hajóé csak egygyel több, 
mi arra mutat, hogy az egyház eredetileg há- 
rom hajósra volt tervelve, vagy talán ugy is 
épülve, s csak később lett egyhajósra korlátozva. 
E feltevést a tornyok elhelyezése is támogatja, 
mint azt alább fel fogom fejteni. Hogy a szen- 
tély s valószínűleg a hajó is eredetileg boltozva 
volt, azt az egyház szerkezete mellett egy még 
jelenleg is megmaradt kerekded és makkban 
végződő gyámkö s külső oldaltáuijai is umtat- 
ják ; de ezen boltozat ma eltűnt, valamint a dia- 
dalívnek felső záródása is azzal együtt leszede- 
tett, sőt még a szentély-záródás is egyenessé 
alakíttatott át, pedig hogy az eredetileg poly- 
gon volt, még most is felismerhető a kívülről 
mutatkozó alai)falzaton. Ekként egyházunk szé- 
gyenletes csonkításon ment át, mert záródásá- 
nak ily átalakítása által szentélye megrövidült, 
mellékhajóinak elmozdítása által pedig aráuyta 
lanul elkeskeuyittetett. De ily elidomtalanitása 
mellett is találhatunk néhány korjelölőkint fen- 
maradt müidomot. Ilyen teljes épségben megma- 
radt fő- és oldal kai)uzata, melyek egyaránt csúcs- 
ívesek ; mindkettőnek tagozatát két mély horony 
közti henger alkotja, azonban akként szervezve, 
hogy az árnyhatás emeléseért minden henger- 
tőt két kisebb henger szegélyezi. 

E mellett a hoszszentély déli oldalán meg- 
maradt egy régi ablak is (a többi kitágítva ala- 
kittatott), mely szintén csúcsíves, diszmüvezettel, 
melyet a kettős körív fölé helyezett 3 három- 
szögnek müértelcmmcl kivitt combinatiója alkot. 
Az ablak-béllct tagozatlauul középről ki- és be- 
felé táguló. Mindezek arra mutatnak, hogy egy- 
házunk a gót építészet egyik bevcgzettebb müve 



') Bár arra, hogy a szentimrei zsákmányból éi>ült 
volna, hagyományon kivUl más adatot nem találtam. 



Vdlt, luiröl luéfi' határozottá bl) nieg:f;v()Z(i(lést szc- 
lozhctünk, ha az Cityliáziiak uviii;at<iUlali hom- 
lokzatát tekintjük, hol a liajó szúlessc-íc-vel hiró 
elöfsaniok (iiatrex) inollctt kOtfoh'il ki't diszes 
t(jioii\' emelkedik, mely tornyok egész testükkel 
kiszökellvén, a hajóból egy 14 lépés széles hom- 
lokzatot alkotnak, s egyszersmiud kétségteleuuc 
teszik azon fennebb már felhozott hitünket, hogy 
az egyház eredetileg háromhajós volt, sőt a tor- 
nvídc kiszögellése még szélességi mértékét is 
adják (3' '2 lépés) a ma nyomtalaniü eltűnt mel- 
lékhajóknak. 

Már szóltam másutt a gót építészet azon 
Magyarországon kifejlett provincialismusáról, mi- 
szerint főleg az cgytornyos, de néha a kéttor- 
nyos egyházaknál is a mellékhajúk egész a 
homlokzatig voltak hosszabbitva, itt azonban ezen 
építészeti modortól eltérést látimk, a mennyiben 
egyházunknál a tornyok alsó osztályaiban kis 
törpe donga-boltozattal ellátott zárt üregek van- 
nak, melyekbe az előcsarnokból lehetett kis törpe 
ajtókon bejutni. Ez .ajtók i)edig különb izök, mert 
niig a lialoldaliba átszelt lóherivvel záródó .s két 
einberlVivei diszitett ajtii nyilik, akkor a jobb- 
oldalival kis csúcsíves ajtón át lehet közlekedni. 
A világítást mindkét üregnél oldalra helyezett 
két kis köríves ablakocska eszközli. Már most 
az a kérdés merül fel, hogy mik lehettek ezen 
gondosan elzárt s tömör boltozattal ellátott üre- 
gek? ^'élenlényem az, hogy azokat levéltárul 
használták. 

Ezen alsó osztálynak a torony felső osztá- 
lyaival sejnmi egybeköttetése nem levén, a tor- 
nyok fels/i részébe a karból nyiló két köríves 
ajtón lehetett feljutni. A tornyok igen kaczéron 
voltak ékitve, mert midőn szögletei szép fara- 
gott kövekbe vannak szegve, akkor felső osztá- 
lyának csúcsíves ablakai két horony által tago- 
zott bélletük mellett dús alakítású diszmüvezet- 
tel bírnak, melyek a kettős lóherív fölötti három 
és négy levéllel alakulvák, és pedig nagyon ki- 
fejlett orridointikkal, mik a késő gót kornak jel- 
legzö alakításához tartoznak. A két torony közt 
a hajópadlatra néző csúcsmtí van, mely lóher- 
nyilat által vau könnyítve. 

Mindkét tornyot kiterhelő (deszka) tornácz 
futja körül, melyre az eredeti gúlacsúcs-fedél 
helyére, 1853-ban alkalmazott, törpe fedélzet van 
illesztve, mi nem kis mértékben rontja a büszkén 
fellövellö tornyoknak hatását. 

E tornyok építészeti becsök mellett még 
másként is érdeket akarnak ébreszteni az ottan 
található igen nevezetes harang által (a legna- 
gyobb), melyen ezen köriratot találjuk : 

„Tekintetes Nemzetes Maeskási Mihaliné, 
Nemzetes Fekete Anna csínáltatta Az 1G67." 

Oldalán czimer, melyben szarvas tfliiik fel. 
Nevezetes pedig e felirat azért, mert abban az 
erdélyi résznek legrégibb magyar harangfeiíratát 
találjuk. 

Még meg kell emlékeznem az egyházban 
levő szcutségház-fülkéről, mely egyenesen záró- 
dik, meg a diadalívhez befalazott több régi sír- 
kőről, melyeknek feliratai (dvashatlanná kop- 



tak '), s meg főleg egy a hoszszentély déli olda 
lahoz támasztott külső oldaltánnid, mely a mel- 
lett, hogy a boltozat egykori lételét bizonvitja. 
egyszersmind nevezetes a rajta levő napóra és 
évszámért is, mely ez : 



A 



9 10 II il /^ 



Alatta másik kötáblán : 



loholó ^ 



(1559.) 

Ez évszám azonban nem a templom építési 
korát, hanem vagy annak átidomitását, vagy a 
napóra készültének idejét jelöli, mert a fennebb 
körvonalozott müidoniok jóval korábbra, a XV. 
század közepe tájára utalnak. 

Az egyházat 180 lépés kerülettel birt kör- 
idomú várkastély környezte, melynek még ma 
gasan állott falaira öreg endjcrek jól emlékez- 
nek, most azonban csak alaprakata mutatja egy- 
kori lételét. 

lm ismerjük már Nagylaknak nevezetes 
temjjlomát, mely nemcsak hogy múlt nagy időkre 
vezet vissza, hanem egyszersmind azon sejtelmet 
is kelteti az észlelve vizsgálóban, hogy ká])ta 
lani egyház volt egykoron ; mert tudjuk, hogy 
régi korban két tornyos egyházat csak kapta 
lannak és apátságnak szabadott építeni, e fel 
tevést a két torony mellett a levéltárelhelye- 
zésre való toronyaljí osztályok, s a Nagylakkal 
egybeépült falunak Káptalan neve is támo 
gatná. Fennebb azt is láttuk, hogy Nagylak a 
fehérvári káptalan birtoka volt, és így nem le 
hetetlen, hogy ezen káptalan számára Hunyadi 
János a szentimrei zsákmányból azért építé a 
köunven védhető hegyfokra ezen hatalmas vár- 
kastélylyal erődített egyházat, hogy azon esetre, 
ha Fehérvár az ellenségtől veszélyeztetve lenne, 
levéltárának becsesebb részével ide huzódhassék 
a káptalan személyzete. Ezt azonban, miután ok- 
mányílag bizonyítani nem tudom, csak mint sej 
telmet állítom fel, melyet csakis a hagyomány- 
nyal, a két torouynyal és a szomszéd falu K á ji- 
talán nevével lehet némileg támogatni. 

Most pedig a nagylaki igen nevezetes egy- 
ház képét mellékelve, (lásd a 83. lapon) vissza- 
térek a Maro-i jobb partjára, hol Kocsárdon alól 
csakhamar S z é k e 1 y - F ö 1 d v á r t (oláhul Fol- 
gyíora) találjuk. Fíildvár Endre király li'91. és 
I. Károly lolo. adon;ánylevelében is Feuld- 
vár néven fordul elő. 1332-ben pedig Feld- 
var néven mint önálló egyházközséggel talál 

") Azt is iiiondják, hogy a templom alatt sirbult 
van, melynek bejáratát nem találhattam meg. 



boíunk '). Földvár, miként „Székely" clöneve is 
fanusifja, hajdan egészen székelyek által lakott 
oly virágzó helység volt, liogy darabig város 
számban szerepelt -), azonban a szolgaságnak 
átka itt is niegapas/.tá a székelység számát-'), 
mert a főldi-surak a megalázó jobbágyi belyze 
tet nem tllrö székelyeket kitelepítve, helyiikíie a 
szolgaság jármát békésen hordii oláhokat telepi- 
lettek ^) ; mit a hühénség átka meghagyott, azt 
Basta, Tiege, s 184S-ban az oláhok mészárolták 
le, ugy hogy ma alig megyén >!0 ra Földvárnak 
székely lakossága. Ezek reformátusok, s minden 
csekély voltuk mellett önállit egyházközséget al- 
kotnak egy igen csinos templommal, mely az 
ősökről régi jobb idők emlékeként maradt a meg- 
fogyatkozott utódokra. Az egyházzal regi haran- 
got is örököltek, melyen ezen körirat van : 

„In honorem Dei. fudit nie Georgius Wierd 
in Eperies Anno 1642." 

oldalán pedig ezen felirat : 
Gen. D. Paul. Nagy de Déva Illustr. Princ. 
D. D. Geor. Kakoczi principis Reg. Trau. 
supr. peditum praetorian. Capit. Lvgas 
et Karansel). Banvs. Et Anna Ros de 
Földvár consors mc fieri fecit. Filii Pavlvs, 
Thomas Nagy et Elizabet Nagy tilia A. D. 1642. 
E harang felirata oda (ital, hogy Nagy Pál 
— ki udvari hadak kapitánya, tanácsos ■'^), s mint 
feliratunk tanusitja, lugosi "és káránsebesi bán 
is volt — Földváron lakott, s mint a hagyo- 
mánytartja, ka.stélya a mostani Löwenthal ") ud- 
var helyén feküdt, melynek granariuma még a 
régi kastélyból lett ilyenné átalakítva'); de 
Földvárnak van ennél régibb és érdekesebb mii- 
maradványa is, melynek már is eltünedező nyo- 
mait felkeressük a végett, hogy ezredévek tör- 
téuelménck hézagait romok töredékeivel kitöl- 
teni igyekezzünk. 

') A pápai (lOzni.-ik rejítstriniia ;">'.»:). hipján i;;-y : 
„Fabianus sac. de Feklvar solvit 30 denario.-i.-' 
-) Benkü Józs. Spcc. Tran. 

^) Hogy niár a 16. .században is volt itlcii job- 
bágyság, kitetszik alilicil. l,oov l.ö8.S-baii Báthori Zsig- 
mond Fehérvánól k.n-.sánli (i:iiti Jánosnak adományozza 
Aranyosszckon Foldv;ii-, \ire.sniart, toválibá Marosa jvár 
Nagylak, Szentkirály, Bagó, Miklóslaka, Ó-Szilvás és 
Hadrev dézmá ját ; dézmát pedig a székelyek nem fizet- 
tek, csakis a jobbágyok. Lásd a fehérvári kápt. levélt. 
Lib. Reg. Sig. Báthori II. 124. 

*) ie94-ben a német katonaság clszállá.solásárol 
Banfi György kormányzólioz Szilágyi András aranyos- 
szeki fo- és Bakesi András alkiiálybiró aláirása alatt 
jelentés küldetvén, ebben FöldvárrcJl ezt találjuk- ne- 
mesek Dániel Péter, Szilágyi Andrá.s, Pávai Miklós, Zó 
lyonii János, szabad ember 3. — Ezen jelentés megvan 
eredetiben gyula fehérvári kápt. levélt, eist. alb. fasc 
III. Nr. 50, honnan kiirta Szabó Károly. 

=>) 1629-ben Nagy Pál mint udvari hadak kapitá- 
nya Bethlen István mellé csatlakozik. 16o2-ben, midiin 
I. Rákóczi György Strassburgot, Gusztáv Adolf követét 
ünnepélyesen fogadja, Nagy Pál mint az ünnepélyesség- 
nél jelen volt tanácsos endittctik. Lásd Pray Ep. Pro. 
430. Söt 1688-ban is találunk egy udvari tanácsósság- 
ban levő Nagy Pált, kit a diploma sürgetése végett kül- 
denek Bécsbe, azonban mivel dersi előnévvel fordul elö, 
nem lehet biztosan tudni, hogy egy személy-e a ko- 
rábbival. 

p B. Kemény-birtok. Löwenthal neje jogán birta. , 
) Földváron 1824-ben a reformátusok részletes zsi- 
natot tartottak. Lásd az erdélyi ref. 1867-ki névkönyve 
30. lapján. 



Földvár észak-nyugati végénél csekély emel- 
kedéssel biró lapályos hely van, melyet C s e- 
tutyénak és várnak neveznek. Ezen követelő 
nevek lii toroltak nak tetszenek, ha csak a talaj 
fölszincl kutatjuk, mert olt a nuir századok óta 
eke által forgatott fökh^ken építkezéseknek mi 
nyomát sem találjuk, hanem ha megtekintjük a ba- 
rázdákra egybehalniozott azon törmeléket, melyet 
mint a földművelés akadályait oda félre dobtak, 
azok figyelmesebb vizsgálatával azoinial oly tégla, 
fedélescrép, s faragványos kövek töredékeire is- 
merünk, melyek Róma uralmának távol korsza- 
kára utalnak, s ha még tovább kutatva a Lö- 
wenthal udvarban innen kiszedett oszloptöredó- 
keket, párkányos kőlapokat, s másfelé is elhor- 
dott mütöredékeket megtekintjük '), azonnal meg- 
fogunk győződni, hogy a népnek e most puszta 
helyhez kötött „vár" elnevezése nem képzeleti, 
hanem hogy ottan valójában egykoron római ál- 
landó tábor feküdt, melynek fürdőhelyiségei a 
Löwenthal udvarhelyén voltak, hol nagy meny- 
nyiségü viz és meleg vezető csöveket találtak, s 
azok közt óncsöveket is, melyeknek a római für- 
dőknél való alkalmazása tudtommal az eddigi 
leleteknél nem, vagy csak ritkán fordult elö. 

Kik eddig Erdélyben a római maradványo- 
kat nyomozták, mind csak átmenetileg emiitik 
fel, hogy Székely-Földvárnál római állandó tá- 
bor vagy hadi szállás volt"). Azonban hogy 
ezen tábornak s valószínűleg a tábor védelme 
alatt állott telepnek mi volt neve, mi volt hiva- 
tása, s miféle hadcsaj)at tanyázott ottan V mind 
eddig feltejtve nincsen, s nem is lesz mindaddig. 
Miig rend.szeres ásatások, vagy esetlegesség (dy 
bélyegek- vagy feliratokat nem hoznak fölszinre^), 
melyek a múlt titkait felderíthetik. Nekem ily 
rendszeresebb nyomozást tehetni nem volt alkal- 
mam, s igy e kérdések talányát kénytelen va- 
gyok a jövő megfejtésérc bizni, hanem eg^'ikre 
t. i. a vár hivatására, vagy inkább hadászati 
czéljára nézve mégis nénd tájékozást nyújtani 
reményiek. Ugyanis fennebb két római hadűtat 
nyomoztam: a maros mentit , melyet e munka 
IV. és ezen kötetében Mikházától, illetőleg a szo- 
váthai sóhegyektöl egészen idáig elvezettem, és 
a Salinae (Torda) fek'il jövő másikat, melynek 
vonalát fennebb egész Ilarasztosig ') elkísértem. 
A hogy ezen r(imai út a harasztosi völgyet Szakó 
völgyétől elkülönítő fö Id vár i Kö vesrő i és 

') Gr. Kemény József Gerendre két szobornak felső 
törzsét vitette el, egy emléktábla az erdélyi nuizenmba 
került, ennek doiubormüve Apollót állitja elő, tVlii-ata 
ez: APOLLINI ATILIVS CEL (C'LL.SlAXVSi DEí; (de 
curio) V S L M (Votiim solvit lubens Merito) APOL- 
LINI. Ugyan a múzeumban vannak Löwenthal által a 
földvári lelhelyről beküldött melegvezetö csövek, több 
római érem és fegyvertöredék s két bronz nyilliegy, me- 
lyek közül az egyik minden tóU nélkül egyszerűen he 
gyesen végződik, s mint ilyen a ritkán előfordulók közé 
tartozik. 

") Lásd Erdély a rómaiak alatt. Vass Józs. 1863. 
116— U4. lap. 

^) Bár igen valószinü, hogy azon L V M (Legio 
V. Macedón.) bélyeggel ellátott Felvinczről az erdélyi 
uiiizeumba beadott tégla innen vetődött Felvinczre. 

') Ez útvonalt majd alább a Keresztesmező és 
Torda leírásánál még tüzetesebben fogom ismertetni és 
nyomozni. 



87 



;i li;iraszt(isi Cseretol a Szakó völgyébe leszáll, 
az niiudeuiitt ezoii délkelet inluyú viilgyöii ha- 
lad, s a harasztos-foldvári közlekedő út csaknem 
iiiiudeiiütt a római útra van fektetve. A Szakó- 
völgy alábli, liol a Likivölgyével egyesül, 
néveserét teszeii, Lőre völgy nevet vevéu fel. 
K uévcn Földvár és Kocsárd közt olvad be a 
Maros völgyébe. A két patakegybeöndésnél tá- 
gabb mérvet öltő völgyben, ott hol most Muzs- 
nai Miklós gyümölesösse van, a hagyomány is- 
mét egy elpusztult falu fekhelyét keresi, s igy 
nem lehetetlen, hogy az Aranyo.sszék adomány- 
leveleibiMi előforduló Zeteteluk, vagy Zeke- 
luk (R. Károly DUS. conform.) e helyen feküdt, 
a minek a Zakó völgy hasonlatos elnevezésben 
némi emlékét kereshetjük, s igy ezen lakatlanul 
kietlen völgyben Róma nytmidokai mellett Ara- 
nyosszék ős történelmének is emléktöredékeivel 
találkozunk, mi érdekídtségünket esak tókoz- 
hatja. Azonban a római út a völgy ezen alsó ré- 
szét nemsokára elhagyja, s balra kitérve, a föld- 
vári szőlők feletti lázra emelkedik fel, honnan 
a földvári temető délnyugati szögleténél (hol 
sfratumenje nagyon szépen látszik) száll alá a 
Marostér színvonalán levő Csetátyéhoz. Ez és a 
Kocsárd felől jövő másik út itt Földvár mellett 
egyesült, s várunk az utak ezen összetalálkozási 
pontjánál annak biztosítására épült. Azonban ugy 
tetszik nekem, hogy ez útvonalok a hadászatilag 
fontos fekvésű Földvárnál való egyesülésük után 
újból elágaztak, mert minden arra nnitat, hogy 
az ApuUimba levonuló főútvonal továbbra is meg- 
maradt a Maros jobb partján, s Felvinczen, 
Enyeden és Tövisen át a Hegyalját érintve ') 
ment Apulumba, mig egy másik út, vagy szárny- 
vonal Földvár tájatt átszállott a Maros baljjart- 
jára az újvári sóaknákhoz, melyeknek a rómaiak 
általi mivelésére biztos adataink vannak -'). 

Ez alkalommal az én kutatásom a Maros völ- 
gyén Felvincz tájáig terjedvén csak, itten a már 
távolról idáig- nyomozott római úttól megválunk, 
s annak tovább való nyomozását más alkalomra, i 
vagy, a mi még óhajtandóbb, szakavatottabbra \ 
bizva, Kóma múltjáról visszatérünk a mi jele- i 
uünkre. Mielőtt azonban Földvártól végbucsút [ 
vennénk, íelemlitem, hogy Aranyosszék 1651-től j 
ls4,S-ig S-szor tartotta közgyűléseit Földváron ') ; I 
ezután pedig uépészeti ismereteink gyarapítása 
végett szemügyre veszszük annak lakóit s főleg 
azoknak igen festői népviseletét. 

A ki a mi oláhainkat behatóbban észlelte, 
különböző vidékeken s e nép különböző viszonyok 
közt fejlődött jellemét tanulmányozta, az előtt fel- 
ötlövé le.-z, hogy mindenütt, b(d az oláhok ma- 
gyarokkal, de főleg székelyekkel laknak együtt, 
egy egészen sajátságos és előnyös átalakuláson 
mentek át; mert az ily oláhok munkásak, szor- 
galmasak, ebből kifolyólag lakjaik szintén csi- 
uosabbak s magok az egyének is mozgékonyab- 
bak, öltözetükben tisztábbak, sőt bátrabbak és 

') Lásd Erdély a rómaiak alatt 102, 108, VM. lap. 

') Lásd ugyauutt 141, 144. lap és az erd. iiiiizemn- 
ban levü onnan került miitöredékeket. 

') Lásd e kötet elején az elüismertetésben Aranyos- 
szék közgyűléseit. 



harcziasabbak is. Nem akarok én itt lélektani 
tanulmányokba merülni, nem akarom ezen ked- 
vezőbb jellemalakulásnak indokait tüzetesebben 
vizsgálni ; de mindenesetre erre befolyással lehet 
s van is az életerős székely elemmel való foly- 
tonos érintkezés, a már gyermekkorától fogva 
folyton jelentkező jó példa, valamint a jóban 
való verseny, s leginkább az értelmi fejlettség- 
nek egy bizonyos foka, melyet egy miveltebb 
elemmel való együttlétnek miilhaflanul elő kell 
idéznie. 

E nmnka folytán több helyt foglalkoztam a 
belszékelyföldön lakó oláh népességgel ; elmon- 
dani azt is, hogy annak legnagyobb része telje- 
sen beolvadt a székelyek közé, ugy hogy azokat 
többé oláhoknak nem is nevezhetjük, hanem ke- 
leti vallású székelyeknek. Marosszék észak-nyu- 
gati részében s Aranyosszéken is, hol nagyobb 
tömegekben vannak csoportosítva, s hol a vár- 
megyei nagy oláh t^imbbel közvetlen érintkezés- 
ban vannak, nagyrészt ') a magyar nyelv elsa- 
játítása mellett megtarták anyanyelvüket, meg 
nemzeti viseletüket is, mely azonban ismét egé- 
•szen sajátságos, s inkább a magyar viseletnek 
sajátszerű módosításából szárnuizott. Ezen nem- 
zeti viselet kisebb-nagyobb mérvben Aranyos- 
szék minden faluiban hasonlít egymáshoz, leg- 
szeiil) és legfestőibb azonban Földváron és a 
szomszédos Újváron, miért nagyon óhajtottam 
volna e népviseletről egy képet mellékelni, mi- 
vel azonban a leképezéstől való félelem itt is, 
mint másutt, el vau terjedve, azért kép helyett 
csakis leírással szolgáihatok. 

A férfiak a székelyekéhez hasonló, csak va- 
lamivel bővebb szabású fehér harisnyát (szűk 
magyar nadrág), virágosán hímzett irha mel- 
1 lényt viselnek, mire felül panyókára akasztott, vagy 
hidegebb időben felöltött diszzekéje jön az ara- 
nyosszékieknek. 

Aranyosszéken a zekének egészen más sza- 
bása van, mint a belszékelyföldön, minek igen 
valószínűleg égalji okai vannak, mert mig a lia- 
vastájibb s így hidegebb éghajlatú belszékely- 
földön a zeke talárszerlien hosszú, ugy hogy az 
egész test abba betakarható, addig Aranyosszé- 
ken a zeke jóval rövidebb s testhez állóbb, mi 
által annak tetszetősebb idoma van ; de főleg 
az által lesz festőibbé, hogy színes fonallal van 
ugy elöl, mint az ujjaknál ós az oldal pálhák- 
nál (betoldás) kihíraezve. Ily zekét hordanak az 
aranyosszéki székelyek ós az oláhok is, az utób- 
biakénál eltérés leginkább abban van, hogy a 
diszsujtiusolás — mi a székelyeknél egyszerűbb 
s sötét színű — az oláhoknál rendszerint kiáltó 
veres és zöld színű fonallal vau kivivé. 

A székelyek hosszúszárú magyar csizmát, 
az oláhok inkább bocskort hordanak, fejükön 
pedig a székelyek délczeg kalpagja s kis kari- 
májú magyaros kalapja helyett nagy, széles ka- 

') Bár itt is sok lielyt teljesen el vannak székelye- 
sedve, ugy liogy oláhul szót se tudnak ; ez az eset fő- 
leg a t'elsö falvakban, Sz.-Mihályfalván, Bágj ónban, 
Vártalván, .Siufalván. Mészkön, Rákoson és Csegezben 
fordnl elő, valamint Harasztoson és Kercseden is. Ezek 
öltözetben sem kiilonbiiznek a székelyektől. 



liináju kalapot viselnek, mit sziues szalaggal g 
üvefigvíiiiKygyel ckitetf paszoninntokkal pántol- 
nak kiiriil, mely nielli' — rök\í üiiueiinapokon — 
aranypillés csinált viiái;l)okrctát tűznek. Méy 
mint jellenizőbl) külonbséí;et íelemlitcnilönek vé 
lem azt, hogy az oláhok az inj;et itt is, mint 
iniudeuiitt, a harisnyán kivül cni;edik lecsüngni, 
derekukhoz rézgombokkal kiczit'rázott tüszüvel 
szorítván oda; mi, mivel redösülést eszközöl, 
festőibb lehet ugyan, de mivel az ing nem min 
dig szokott kifogástalanul tiszta lenni, nem ép- 
pen aesthetikai. Küli'mlx'n az iugkiercsztésben 
a római tunikának remiuiscentiáit vagy inkább 
utánzását kell keresnünk. Az oláh a tüszüben 
rendszerint tokba szúrt kés-villát hord, mi nem 
is veszi roszul ki magát, sőt mint ételhez és 
egyébhez szükséges eszköz, nagyon helyén van, 
hanem az a rósz oldala is van, hogy oláhaink 
nem mindig használják ily békés czélokra, a 
mennyiben verekedések alkalmával igen gyak- 
ran fegyverként is előveszik s egymást egybe- 
szurkálják, megölik, — Süt a mi még roszabb, 
hogy késüket alattomos lesben való leszúrásra 
is fel szokták néha használni, mi ugyan nem 
római tulajdon, hanem inkább a rómaiak hatal- 
mának romjain fölemelkedett s szolgaság alatt 
görnyedezett középkori Olaszországban kifejlett 
azon megbélyegző szokásokhoz tartozik , mit 
gyáva orgyilkosságnak neveznek. — De a fér 
fiak viseletével már eleget foglalkoztunk ; illő, 
hogy szemügyre vegyük a uök öltözékét, any- 
nyival inkább, mert az kétségtelenül hazánk 
egyik legfestőibb népviselete közé sorozható. 

Az oláh nők itt is szines hímzésekkel el- 
öntött katrinczát ') hordanak, piros esizmával, 
melynél, bármily kis lába legyen is az illetőnek 
nem arra ügyelnek, hogy találjon, sőt a lábbeli 
szépségéről való fogahuuk az elfogadottal éppen 
ellentétben áll, mert közöltök nem a kicsiny, 
hanem a minél nagyobb csizma a szép. Az ily 
aránytalanul nagy csizmák, melyekben alig lu(l- 
nak czammogni, mindenesetre különben festői 
népöltözéküknek nagy hátrányára van, s a syl- 
pliid köiinyüségnek éppen ellentétét idézi elő az 
oláh nőknél. Mellőzve azonban a lábaknak ily 
• ermészetellenes megnagyitását — mit ellensú 
lyoz az, hogy csizmát ritkán húznak — azon 
felül az öltözék valójában .szép ; az ing elől és 
a vállakon szines fejtővel gazdagon van hí- 
mezve, erre kétféle tyeptár jön, vagy fekete 
brünner, vagy irhából készült mellény ; mindkettő 
magyaros szabású, szép himzésekkel, snjtásolás- 
sal ékes, derékig testhez sinnd, a csípőknél azon- 
ban raegbővül. Ezt kiegészíti a panyókára viselt 
vagy hidegebb időkben fel is öltött hosszú, tér- 
dig érő ujjas, melynek kelméje itt zöld szinü, 
i;(unbokknl, vörös zsinór- és bojtokkal szépen 
fel van disy.itve, mi annak igen tetszetős, mond- 
hatnók festői küllemet ad. Az ily ujjas-felöltő 

') KOt oldalról nyitott szörkcbiu'böl Uésziilt s sziik 
volta mi.att kecsosoii t(>stliez simuló .'izolviiya, melynek 
cl.sö és hátulsó egym.ásti'il teljcson olváliiszttnt része kii- 
lónfélekópon i's nagyon dúsan van díszletezvo s rövidre 
lia^yva, ng-y liog:y az alatta levő ppndcly (alsó IVliér 
szokny:!) -Mn] kilát.sza.ssrk. 



leginkább Araiiyosszéken van meg, de a tycjttár 
vagy hosszú mellény szép magyaros zsinórzat- 
és prémezetével a vármegyei oláhságnál is el- 
terjedt s főleg Ludas vidékén már igen szép ily 
mente-mellényeket viselnek. Földváron a nők 
taréjszcrü pótlékot tesznek fejükre, mit szines, 
leginkább veres kendővel fednek be; ezen ko- 
szi czá-uak nevezett fejék, bár kissé arányta- 
lanul nagyítja a fejet, de azért nem dísztelen. 
Aranyosszék havasalji faluiban az oláh asszonyok 
kaczér fehér turbánt kötnek, a leányok ugy itt, 
mint ott szalagcsokor é-i csinált virágkoszorúval 
ékítik fejőket. 

Ily diszes s festőisége mellett tiszta öltönyt 
azonban az oláh nép csak vasár- és ünnepnapo- 
kon hord, mert raivesnapon nagyon rongyosan 
és i)iszkosan öltözködik, ugy hogy az idegen, 
ki ezen rongyokba öltözött népet látja, a nyomor 
élőképeként feltűnni, s azután valamely ünnep- 
napon megpillantja nemcsak tisztán, hanem kirívó 
fénynyel, pompával felcziczomázottan, — haj- 
landó lesz bizonynyal két egészen külön népfajt 
feltételezni : egyet, mely nyomorban teng, mási- 
kat, mely az előbbiek nyomorán felgazdagodva, 
pávaszerüleg pompálkodik és fényeleg. Azonban, 
miként már fennebb is említem, a székelyek 
között lakó oláhok e tekintetben előnyös kivé- 
telt képeznek, mert munkásak és szorgalmasak 
levén, a nyomor — mi más vidéken az iudo- 
leutia eredménye — nagyon kivételes közöttük, 
s igy köznapi és ünnepnapi megjelenésük között 
sincsen oly szembeötlő ellentét. 

Földvár fölött híres bort adó szőlője van 
Mara Károlynak. Az egykor vitéz honvédszáza- 
dos most a gazdászat terén szerez érdemeket. 

A Maros és Létompataka között levő hegy- 
ségnek déli végfoka Földváron alól csakhamar kö- 
vetkezik. Ezen hegyfok bütüje alatt még mindig 
künn a Maros terén Aranyosszéknek két köz- 
sége helyezkedett el, Ver esni art és Fel- 
v i u c z. Az első, mely a Herma n-volgy tor- 
kolata- előtt fekszik, Aranyosszékuek egyik leg- 
igénytelenelib helysége, s ugy látszik, hogy ké- 
^őbbi tele])itvény, mert neve sem az aranyos 
székiek adománylevelében, sem a jóval későbbi 
l)á])ai dézmák regestrumában nem fordul elő ; 
Hod l'éter '; a templariusoknak e faluban volt 
fényes házáról tesz említést, bár abból ma semmi 
maradvány, sőt még emlékezet sem maradt fenn. 
Minden arra mutat, hogy Veresmart lételét nem 
a szabadságnak, mint e szék töldjí falui, hanem 
a .szolgaságnak köszönheti, a mennyiben lakóit 
a földesurak jobbágyként telepiték meg, miért 
az egész falut kizárólag jobbágyok és oláhok 
lakták, kik csak 1848-ban lettek szabad polgá- 
rokká. Ugy látszik, hogy Veresmart régibb föl- 
desurai a Veresinartiak voltak. lo'JObeu már 
előfordul e családból Veresmarti György-), 
ezek nyomában a Gerébek jöttek, legalább ve- 
resmartinak iratik az a Geréb Péter, ki mint 

') „Sicnlia llnnno dacia" c/iinii kéziratban (.Teleki 
kiinyvt. M.-V:is:iilLelytt I lexó ninid<;ija .^)-.'. lapján. 

-) Ki mint leji'dcliiii ember rendeltetik ki ez évlieu 
Koesárdi Gyiir;;ynéiiek I\'tlierdl)e való beiktatásául, 
l.ásd Kemény .liizsef A|ip. dipl. Tran. IV. :U>. 



89 



lázadó 1407. okt. 3-án a tordai orszá^gytiléseu 
száműzetett, s ki, inert több sorsosával a hazá- 
ban liennnuuadt, Mátyás kir. lemleletére .Szclienben 
elfoí;aíott, hol több ily renitonssel egylitt lejét 
veszté '). Veresmart dézmáját ir)SS-ban kocsárdi 
(iálti János nyeri el-')- 1*J1 7-ben Bethlen Gábor 
anir. ó-éu Fehérvárról Veresmartou azon két tel- 
ket, melyek Deli György és Naí;y Albert kihal- 
tával szálltak a koronára, túri Bojthor Pálnak 
.idoniányozza ') ; l()-i2-l)en veresniarti Czikii Mi- 
hály mint a fehérvári fejedelmi udvar jjrovisora 
fordul elő s nyer Rákóczi Györ,:;ytöl nagyértékii 
adományokat ^). Nemsokára Felvinczi Jánost, 
Barfsai Lászlót és Eperjesi Jánost találjuk mint 
veresmarti birtokosokat ■') ; jelenleg íöbirtokosok 



') Lásd Kővári Krd. Tört. II. k. 98. lap. 

*) Lásd fennebb Földvárnál. 

') Lásd a beiktatást Kemény App. dipl. Traiis. 
XVL 204. 

') Marosujvár felét és Csongvát. lásd feliérv. kápt. 
Lib. Reg. G. Rák(iczi X, (;94. 700. bővebben alább Ma- 
rosujvár leirásáiiál. 

') Az 1694-ki jelentésben (lásd fennebb Földvárnál I 
Veresmartról ez áll : _\'ere3niart Felvinczi János mara- 



a Béldiek és Zudorok. Különben Veresraartot is 
régen szabad székely gyalo^íok lakták, kik a 
hadból való hazaszökés miatt vettettek jobbágy- 
ságra s igy váltak oláhokká '). Veresmarton is 
tartotta 1728. márcz. 12 én Aianyosszék közgyű- 
lését -). Hogy Aranyosszéknek 23 zsellére volt 
Veresniarton, azt már fennebb elöismerteté.sünk- 
liea előadtuk. 

Veresmart nevét onnan vehette, hogy a fe- 
lette levő hegyoldalnak vereses színezete van, 
különben igénytelen kis falu, melyben mi fel- 
jegyezni valót sem találunk : di' annál érdeke- 
sebb az után;i következő Felvincz '), mely 
messze felható történelme, sajátságos jogviszo- 
nyai, valamint a területén többhelyt felmerülő 
régi maradványok miatt megérdemli, hogy ismer- 
tetésének egy külön fejezetet szenteljünk. 

dékié. .Szabad ember 2". És az 1770. nemesek összeírá- 
sában nUrs" czimii je^yzökönyvgyüjteményben. 

') A mint ezt alább okmányilag- ki figjuk mutatni. 

'-) Lásd az előismertetésben Aranyosszék kíizgyii- 
léseit és giib. levélt. G. 18. 1487 775. Ezen g_\-iilésen :i 
szék szabad erdeinek pusztítása ellen hoznak szigorii 
rendszabáh'okat. 

^) Aranyosszék praetoríalis helye. 



IX. 



E e 1 ^ i u c z. 



Kilátás a felvinczi tetőről. Felvincz régibb nevei, régi határa, régi birtokosai, várossá emeltetése, pecsétje, jog- 
történelme, szabadalmai, constitutiója. A Felvinczbe beolvadt régi faluk : Medgyesteliik, Lyuketeluk, Uyteluk, 
Ketoklnk. Ezeknek fekhelyei. Zsidóvár praedium. Felvinczi birtokviszonyok sajátsága. Katholikusok Aranyos- 
széken és Felvinczen. A felvinczi ref. templom és i-skola. Felvincz feldiilatása lS48-ban. Csata az enyedi mentő- 
csapattal. Felvincz 1849-beu. Felvincz újjászületése, Felvincz papjai. Aranyosszék székháza, levéltára, okmányok, 
jegyzőkönyvek, lustrák. Kamaradomb. Zsidó vár. Inakfálva. 



A Keresztes-mez ö déli oldalán az 
Aranyos völgyét ez irányban szegélyzö hegylán- 
czolat nyúlik el. A 8 z é k e 1 y k ö leghatalmasabb 
kifutványa ez. mely az Aranyos és Maros közt 
testes elöfokká izmosul. E hegységnek több ki- 
sebb völgyülete mellett két fövölgye vau : egyik 
azon már fennebb érdekelt keletről nyugatnak 
nyiijó, melyben Harasztos, torkolatjánál pe- 
dig Kocsárd fekszik. A másik északról délnek 
tart, Felvincznél levő tövei vagy torkolattal, ez 
a Létom patak völgye, melyben közvetlenül 
ugyan egy falu sem fekszik, de joöbparti rael- 
lékvölgyeiben Keresed, Mohács és Dom- 
bró nevű aranyosszéki helységek helyezkedtek 
el. Ennyit tájékozottságunk végett felenditnii 
szükséges volt; most, fenhagyva későbbre a Lé 
tomvölgy részletes3bb ismertetését, Felvincz felé 
irányozzuk lépteinket. 

Veresmartról dombra, vagy jobban mondva 
a Maros és Létompataka egybefolyása közti hegy- 
fokra emelkedik fel az út, mely hegyfoknak mi- 
dőn tetejére ér az utas, kétségtelenül kellemesen 
lesz meglepetve egy korántsem reménylett nagy- 
gzertí látvány által; mert a hegyfok túlsó, nyu- 



gatra néző oldalán és a Létom teknösödö tor- 
kolatjában Felviuczet látja, vidor fehérre me- 
szelt házaival, melyek a palotaszerüleg kiemel 
kedö székház körül festői rendetlenségben van- 
nak csoportosítva. Balról Felső -Újvár emel- 
kedik, merészen lemetszett, s festői omladvá- 
nyokkal ékes hegyfokon büszkélkedő gót kas- 
télyával. Alatta a Maros fényszalagától féltékenyen 
körülölelt Maros- Újvár, mely nagy téren 
szétszórt bányáival s nagyszámú lakházaival fő- 
leg az e pontról nézőnek egy tekintélyes nagy 
város küllemét tárja fel. Az e ponton délnek for- 
duló Maros völgye egészen Miriszlóig feltárul, 
színezetben gazdagon, szép fekvésű faluk által 
élénkítve, s hogy e kies, hogy e termékenysége 
miatt áldott táj kiegészítetten nagyszerűvé vál- 
jék, ott emelkednek a nyugati láthatár zárvona- 
lán a kárpátok lánczolatának festöileg sorako- 
zott kéklő csúcsai, a S z é k e 1 y k ö déli farától 
a pyramidalis Pilisen és a szeszélyes idom- 
zatú 3906 láb magas Csákszirtjén át le az 
o m p 1 y m e n t i és fehérvárkörí havasokig, hol 
a Kecskekő roppant diszgúlaként tornyoso- 
dik fel oly nytdánk magasan, hogy a szemlélő 



90 



alig hiheti hegyvoltát, s még kevésbé himié, 
hogy azon egykor vár büszkélkedett, melyet ta- 
lán azért építenek, hogy az ember a lelietetieu- 
nek tetsző lehetővé tételét megmiitMtliassa. 

De az ezen nagyszerít keretbe fogott téren 
hömpölygő Maroson, honunk ezen már itt telje- 
sen kifejlődött k i rály fo 1 y ani á n, hiába ke- 
resték szemeink a füstölgő gőzhajókat, ilyeket 
megbiró hullámai csak lassan mozgó sóhajókat 
üsztatuak. esak lomhán forgi'i hajómalmok tar- 
kázzák iénylő tükrét; ott ömleng egykedvlileg 
a hon felgazdagulhatasának ez életere, s az ere- 
jében zsibbasztott, a századokon át tervszeriileg 
elszegényített haza, azt — miként lehetne és 
kellene — nem hasznosíthatja. De ha folyónk 
elhagyatottsága elszomorit, némi vigaszt mégis 
nyújt azon kiemelkedő töltés, mely a térségen 
felvonul, s melyen nemsokára füstölgő gőzmoz- 
donyok fognak végig robogni '). 

Ha az itt vázolt kilátás kellemesen lepett 
meg s fog meglepni mindenkit, a ki Felvincz- 
hez ez oldalról közelit, még inkább meg fogja 
hatni, sőt bizonnyal elfogja ragadni az a Torda 
felől jövőt, ki a falutlan, kopár Létom völgyén 
való unalmasau-hosszu út után Felvinezhez érve, 
egyszerre maga elibe látja varázsolva ezen nem 
mindennapi látványt, melyet képben mutatok be, 
(Lásd a ezimképet,) de ha a természet lide szép- 
ségén, ha a vidék ez elragadó képleteinek szem- 
léletével kielégítők szépészeti igényeinket, lOp- 
jiiak be az előttUnk levő Felvinczre, Aranyos- 
szék ez egyetlen városába, magához vonzó prae- 
torialis helyére, melynek ha jelene nem is köt 
le, de múltjának vizsgálata bizouynyal érdeket 
fog költeni ezen szép jövőre hivatott városka 
iránt. Pillantsunk azért vissza a múltnak classi- 
eus homályába, kutatva Felvincz régi történel- 
mét avégett, hogy jelenének megértéséhez s re- 
ménydús jövőjének felfogásához, a történelem 
nyújtotta iránytővel bírjunk. 

Felvinczen már többször találtak római tégla- 
bélyeget, az erdélyi múzeum régiségtárában van 
egy innen beküldött tégla LVM (Legio quinta 
macedoüica) bélyeggel ; magam is találtam az 
1848-ban feldúlt ref. templom mellett egybe- 
gyűjtött tégla-töredékek közt (egy most Magyari 
Pál főjegyzőnél levő) tégla-bélyeget a mely ilyen. 



s mi vagy Legio deciraat jelent, vagy ha a letö- 
rése miatt csonka számjegy nem tizet, hanem 
megfordított ötöt jelent, akkor ez is az :">. mac. 
legio bélyege. E mellett a ref templom falába, 
valamint várkastélyának izmos falaiba és oldal- 
támjaiba is a római tégla igen nagy mennyiség- 
ben van beépítve, de ebből nem akarom azt kö 
vetkeztetni, hogy Felvincz már a rómaiak alatt 
lakva lett volna, mert Felvinczen római építke- 
zések nyomaira mindeddig nem akadtak, s az 
említett római téglák igen kömiyen boidathattnk 
ide a közelében feküdt földvári castrum r inijai 
ból akkor, midőn a régi felviuczi templomot, s 

') A t'eLéi'vár-m;ir()sv;isáilit'lyi vasút. 



annak várkastélyát építették, és igy Felvincz lé- 
telét minden classieitás kedvelésünk mellett is 
alig tudnók biztosan a l.>. század kezdetén felül 
nyomozni. 

Felvincz legrégibb neve ugy látszik csak 
V 1 n c z volt, legalább e néven találjuk a róla 
szóló Ifgelső történeti okmányban felemlítve. 
Ez András királynak egy 1219-ben kelt 
adománylevele, mely által W i n c h e t az észter 
gomi érsek káptalanának adományozza. Ez ok- 
mány sok tekintetben érdekes, mert a mellett, 
hogy Felvincz lételét messze korra viszi lel, 
egyszersmind annak határa is körül van írva, 
miből ezen terület, s főleg Aranyosszék akkori 
viszonyaira sok érdekes adatot találunk, miért 
nevezett okmánynak kivonatos közlését szüksé- 
gesnek ítélem. 

Ebben András király előadja, hogy míg ö 
a Szentföldön a keresztyénség érdekeiért harczolt, 
azalatt az ország kormányát János esztergomi 
érsekre bizta, ki azt hűséggel vezette, elannyira, 
hogy midőn a fejetlen hatalmasok forradalmat 
csináltak, ö készebb volt meghalni, mintsem hogy 
azokhoz csatlakozzék, miért kifosztattak javai, 
maga elfogatott, s az országon kívül szenvedett 
visszatértünkig. Miként ö, ugy káptalanjának 
perjeljei (kanonokjai) is, üldözések és szenve- 
dett károk daczára a mi hűségünkben megma- 
radtak. Ennyi hűség jutalmául nevezett perjelek- 
nek az erdőn túli részben levő Winchet ado- 
mányozzuk, ott levő udvaruokaink és azok utó- 
daival együtt örök időkre, miért megrendeljük 
Jenke vajdánknak, hogy azon birtokba nevezet- 
teket beiktassa stb. Nevezett vajda egybehíván 
az egybehivandókat minden ellenmondás nélkül, 
nevezett esztergomi perjeleknek Winchet ily ha- 
tárok közt adta át. 

Első határjele van magánál V/inch falu- 
nál, átmegy a S o n s t folyón, hol első határjele 
(méta) van Kuen falu') felé Szent-Király falu- 
nál -), onnan azon folyón megy a m u c o n-i ha- 
tárjelig !")-(■) metán át és határzódik azon ha- 
tárjellel, mely Thel uk zád-nak hivatik. Innen 
a szénafüveken át Bundro w-ig '), hol határos 
az ecclesia birtoka és Paztuh-kal. Onnan megy 
Fnlgístue nevű helyhez és Liy faluhoz, me- 
lyet a vár emberei laíinak *). Továbbá felmegy 
a Nyír erdőig, onnan le Z u d t e 1 k e és T o n t h- 
n e t k u t á-ra, honnan a völgyön át az e p e- 
riesi földekre és az orodi papok temetőjéhez '). 
( )nnan a C s á z á r t('itól a M o r y s i u m h o z ( Ma- 
ros) fordulva M í h u I a (talán Miklóslaki) réthez, 
hol két határjel van ; egyik sz.-adalberti, másik 
eperiesi. 

Ezen Winch falunak van még más földje 
is és fölötte erdeje a Guesbrnn hegyen, ott 

') Ez alkaluiasiut a mai Köveiui. a Suiist lolyó 
aüs lehet más, mint a Létom pataka. 

'') Villa sti regis névvel jelölve. 

■') Ez talán Üombrót jelöli. 

*) Ez val(Jszinüleg Turda vár. melyről még kn 
lábbi oklevelekben is említést találunk, s melynek hul- 
vrtltári)! majd alábli. Fiilgestne alkalmasint Fiiged. 

^) Tonlát a/, aradi káptalan birta egykor, s igy 
valósziniileg ezen káptalan valamely birfuka értető- 
dik itten. 



ismét két iialárjel, egyik .szent Adalberté, 
niáPik G y u 1 á c, lionnan áfniPfíy i- u r ni e n c s i ') 
|i;it;ik(iii ós a uny:y hiikkiis erdőn a niiros- 
iouvi') liatárjelij: ; onnan a catliuui 'i hcpyre, 
honnan visszat'ordnl T i k o zo u-lioz. K/xn körtil- 
liatarolas után az okmány névszerint előszám- 
lálja a Winchliez tartozó 26 udvaruokot, melyek 
közt Torda és Boud neviiek is vannak '). 

Már most ezen okmány nyomán, ha az ott 
előforduló határlielvségeket s megnevezett helye 
ket vizsgáljuk, sok olyanra találunk, mely ma 
nem létezik, vagy átalakult, <lo mivel ott egy 
felöl Köveud, Szent-Király és Torda. másfelöl 
Domliró. Örményes. Csákó és Miriszló mint lia- 
tarhelyséj; említtetik. al)l)ói Felvi.icz akkori te- 
rületének roppant terjedelmére ')- s Aranyosszék- 
nek akkortájt kevés falujára következtethetünk. 

l'"elvin<'zre vonatkozólag András királynak 
még egy másik igen nevezetes okmányát talál- 
juk Ijíol-höl, melyben elörebocsátva, hogy az 
e-iztergomi szentegyháznak, mint a király szent- 
ségvételi helyének mások felett különös előjo- 
gokkal kelletvén birnia, azért a mi Krisztus 
szülgálatjáltan létünk alatt szenvedett káraiért az 
esztergomi érsek és kanonokjainak adott Oro 
nos-Winchre nézve leudeljük. hogy ezután 
minden ott általmenő sószaliitó-szckér, bár kié 
legyen is, egy darab sót'') adjon a káptalan ré- 
szére'). Nevezetes ez okmány fölej;- azért, mert 
abban Vincznek Arán y o s f Oronos i előnevét 
legelőbb találjuk. András király ezen adománv 
levelét Lászl'i király is 1 L'Ttí ban megerösiti *'), 
melyben azonban esakis az egyszerit AV i u c h 
névvel van jelölve. Hog\- Felvincz már c fájt 
nagyon nevezetes kereskedelmi hely vcdt. kitet- 
szik abból is, hogy a pénzláb meghatározásánál 
a vinczi árfolyamot a fejérvári é> szászvárosival 
együttesen vették fel ''i. 



') Ez valósziiiiilej; a most is iiiuglpvo Örnniiyr.s 
f.Tlii. mely ri-gi okiuányikban „Euniienes" néven jón elö 
s fiirmenes a kezdő „E" kicserélóséböl származott. 

-) Ez liizoiiynj'al Miriszló le.sz. 

") Ez való.sziniileg Csákó l'alu t'eiett levíi Csákói 
li i- S y- 

'] Az r)kmányt Anchá.s liirály Cletiis kurlninokH 
keze által állittatta ki, János t'sztoifranii, l'giiu kalo- 
rsai érsekek s ni;is megnevezett or.szág^iia;íyok jclenlé- 
tptien rjl'.i-heii országlása lli-ik esztendejében. Az egész 
okmány közölve van Fejér Cod. dipl. T. III. v. I. pag. 
■Jtí9— ■J72. lapjain, és Urkundbuch z. Ciesoh. Siebenb. 1. 
13. lapon. 

') Mely a mostani Mohács. Keresed, Harasztos cs 
a bogáthi fensikot is magába foglalta, alulról Inakfalva 
határát le egészen Miriszlóig. 

^1 A darab só nagyságának meghatározása végeit 
utána van téve : .silicct duos Kulus". mi ugy látszik, 
bizonyos mértéket jelöl. 

•) Ezen okmány közölve van Fejér Cod. dipl. T. 
111. V. 2. p. 224. 

') László confirmationalisát a budai kápt. Io20, 
nov. 16. átirja, megvan a budai kamarai levélt., közli 
Fejér Cod, dipl. A*. 2, 334. VIII. 2, 27,5 és Crk. z. Geseh. 
Sieb. I. 108. lap. 

^) A mint kitetszik Péter erdélyi püspöknek 12So. 
kiadott egyezményleveléböl, melyben a medgyesi déz- 
mát 40 ezüst márka váltságban egyezi el. kikötvén, 
hogy azt oly pénzértékben űzessék, a mint az Winchen, 
Fehérvárt és TV árasban jár. Lásd az okra. Urk. z. Geseh. 
Sieb. I. 131, 



Felvincz az esztergomi érsekség kezei közt. 
ugv látszik, hogy csakis a székelyek Aranyos- 
■székre kiteiepedéscig volt ' >, mert bár László 
királynak 12srt-hen kiadott adománylevelében 
— mely által a székelyeket az atyjától nyert 
.\ranyosszék birtoklásában megerősíti — a hely- 
ségek névszerint nincsenek megenditvc, de azért 
Felvincznek azok közt voltát abból is következ- 
tethetjük, hopy Andrásnak László király ezen ado- 
mánylevelét helybenhagyó és érvényesítő \2d\. 
évi okmányában — hol az aranyosszéki helysé- 
gek már névszerint elősoroltatnak — első he 
lyen ott találjuk F el v i ne h-et"), még pedig e 
néven legelőször, mely elöneve az ezalatt kelet- 
kezett Alvincz és Közé])-Víncztől ') való megkü- 
lönböztetés okáért alkalmaztatott. Ettől kezdve 
Felvincz neve mindig fentartá magát, mert e né- 
ven találjuk Kóbert Károly lolo, megerősítő *) 
s azt követett minden más okmányokban. 

\ pápai dézmák 1.332— lo3s. évi regestru 
mában Felvincz bejegyezve nem levén, ugy kell 
lenni, hogy a szomszéd Harasztos, vagy Föld- 
várnak volt ekkortájt filiája, s mint ilyen mel- 
lőztetett. 

Nagy Lajos király többször fordult meg 
Felvinczen, itt volt 1346 jul. lít-én (feria 4 pr. 
p. festum B. Margarethe ') és ismét Felvinczen 
van I34y. sept. Ü-én ''). 

Felvinczet sok szerencsétlenség és gyakori 
ditlás érvén, oklevelei megsemmisültek, miért még 
azt sem tudhatjuk biztosan meghatározni, hogy 
várossá mikor lett ; de hogy a magyar királyok 
alatt már az volt, kitetszik L János királynak 
I Zápolyai Gerendről 1538. nov. 27-én (Sabatho 
proximo post fest. beatae Mariae V.) Felvincz 
varosa és Aranyosszék között királyi tábláján 
folyt perben hozott Ítéletéből, mely per egyfelől 



' L'gy látszik, az érsekség eladta, vagy a széke- 
lyek odatelepültek"!- egyszerűen elveszítette, legalább 
ezt következtethetjük Batthiány Leg. Ecel. czimii mun- 
kája III. k. 32S. íapján közlött s az es/.tergami kápta- 
lan birtokait nyomozó 1397-ben tartott visitatio 26-ik 
kérdöpontjára adott ezen feleletből : .alirpia bona sünt 
alienatiti interque alienata est villa Felvyncz cum 
suis pertinentiis in partibus Transilvanicis, super quibus 
.simt leterae et privilegiales DD. Eegum hung.- 

-) I^ásd az okmányt Funtes rer. Aust. XV. 1K7 
— ItíS. lap. 

') Közép- AMncznek Mihálczfalvát nevezték, mint az 
kitetszik egy 1347-ben kelt okmányból, melynek 1650 n 
kelt hiteles káptalani Uehérváii) átirata gr. Eszterházi 
Jánosnál vau Kolozsváitt ; és egy második okmányból, 
mely szerint 1506-ban Ulászló rendeletérc a Mihálcz- 
falvi Mihály defectusával koronára szállt Közép-Vinczet, 
Újfalut és Gáldtöt keresztesi Horváth Jánosnak, a vin- 
gárdi vár parancsnokának adományozza. Ered. kolozsm. 
eonv. levélt., másolatban gub. levélt. Trans. conv. T. 
IV, 496. 

*) Melyben László király fennebbi adománylevelét 
átirja és niegerösiti. Lásd .Szereday Not. cap. Alb. 23. 1. 

^) Innen adja ki a jelzett napon azon rendeletet 
a fehérvári káptalanhoz, hogy Sombori Péter Ilona nevű 
leányát ^Tordai Lászlónét^ elhalt atyja birtokaiba beik- 
tassa. Ered. a kolozsvári ref. collegium levélt. Coll. Ms. 
lom. Székely T. 111, 258, közli Kemény József suppl. 
dipl. Tran. 1. 371—372. lap. 

•) Innen adja ki e napon a fehérvári káptalannak 
azon rendeletét, hogy Árapatak, Sombor és Gerebencz 
határának kijárására emberét küldje. Lásd Kemény JóíS. 
App. dipl. f. U. 120. 



9a 



zeplaki Rot .lános, Fclvincz város ügyvéde i's 
Kövendi i Keweiuli) Audvús jelenlétében, uiás- 
t'elW Dénes András, Antalfi János, zenthmibály- 
lalvi Litterati Mikh'is, Gárda Ferenez és Lörincz, 
valamint Inigvoni Balofih (lerjícly aranyosszélu 
előkelők közbejöttével tárj;yaltatott s törvéuy- 
erejtt Ítéletként kimondatott: „boi;y a Hidas, Osákii 
(Cliako) és Örményes (Ewrwenys'i arauyosszéki 
helységek feletti erdők Felvincz \áros lakóit — 
jóllehet ezek a király részére adandó ökörsUtés- 
tí)l és az Aranyosszék köz-kóltségeiiiez való járu- 
lasfól eldődeink a magy. királyok- és niimagnnktól 
(Zápolya) nyert kiváltságok által mentesítve van- 
nak — mégis épj»en ugy illetik, mint nz ara- 
nyosszéki többi székelyeket" '). Ez okmányban 
határozott vonatkozás van arra, hogy Felvincz 
ezen kort megelőzőleg már régen birt városi ki- 
váltságokkal ; ez még viliigosabbau kitűnik János 
Zsigmondnak 1568. decz. 17-éu kiadott confir 
mationalisából, melyben az aranyosszékieknek, 
kik ugy Balassa Jíenyhárt, mint a székelység 
többi részének fellázadásakor nemcsak bük ma- 
radtak, de sőt segítették, minden előbbi szaba- 
dalmaikat liclybenhagvja és megerősíti, s főleg 
Felvincz városát Aranyosszék többi részétől el- 
választván — miként az a forrongás előtt is volt 
— a többi székely városokkal, Székely-Udvar- 
lielylyel, Csik-Szeredával (Cbykzereda) stb. egy 
rangra emeli az ország nagyjai és követeinek közös 
akaratából -). Mivel pedig ez okmányban korábbi 
városlételére hivatkozás van, feltehető, hogy azzá 
Zsigmond király által tétetett, mit, mint láttuk, 
Zápolya is más okmányokban, valamint neje Iza- 
bella királyné is elismert és helybenhagyott. 
Pedig Izabellának szomorú emlékei csatolódtak 
Felvíuczhez. Ugyanis az álnok Martinuzzi által 
trónjától megfosztott királyné, midőn a kolozs- 
váiú ország-gyűlésre menne, Felvincz városában 
betért Székely Pálnak malomközeli házába, hogy 
fáradalmait kinyugodja. Innen testőrségét előre 
küldve, mar maga is indulókész volt, midőn Castaldo 
spanyol katonáitól körlilfugatván, a koronától s 
más királyi jelvényektől erőszakosan megfoszta- 
tott-'). Batliori István 1575 ben a Vásárhely felé 
húzódó Békést követő útjában darabig Felvín- 
czen is táborozott''). 

A föntebb felhozottak szerint tehát Felvincz 
már a nemzeti fejedelemség kezdetével is város 
volt, s mint ilyen „jus gladii-'-vel birt, azon ki 
kötéssel, hogy midőn haláliléletet hozott, akkor 
három székbírót tartoztak az ítélettételre meg- 
hlni -'). Felvincz mint önálló város már rég idő 
óta saját czimeres pecsétet használt : mostani 

') Ezen Ítéletet átírta és megerősítette Isabella Fe- 
hérvárról 1558. oktob. L'T-i'ii kiadott, valamint Báthori 
Kristóf Kolozsvárról löTB. mái. 5-én kiadott continna- 
tioDalisában, melyeket beiktatott és helybenhagyott Bá- 
thori Zsigmond Fehérváitt 1585. apr. 4-én kiadott meg- 
erősítő okmányában, melv eredetiljen megvan a feliérv. 
kápt. levélt. Líb. Reg. Sig. Báth. I. 45-2. 

-) Lásd ez okmányt az e kötet kezdetén \e\ii eUi- 
ísmertetésben és az Aranyos könyv 61—65. lapján. Az 
Aranykönyvről láss alább. 

') Lásd Bethlen Farkas Hist. I. a8ít— -JSO. lap és 
Katona Hist. ciit. XXIL il. 

■') Lásd Kővári Erd. régiségei J54. lap. 

■'1 Lásd Benkii Speo. Tran. Scdis Aranyos. 



liccsctjén egyszarvú ló van, mely előlábai közt 
török főt áttűző egyenes szablyát tart. Körirata 
ez: „Sigill Oppidi Felvincz". 

Felvincz jogtörténelme, valamint jogviszo- 
nyai s élvezett előjogai, kiváltság- és okleve- 
leinek elpusztulta miatt l)ajosan deríthető fel; 
mindazonáltal arra némi világot derít egj' a vá- 
ros levéltárában eredetiben megmaradt okmány, 
melyben Felvincz város elöljárósága 1643-bau, 
az e városban régi időktől fogva szokásos és 
törvényerejű rendszabályokat egybeírván, azt ez 
év ápril 2!l-én Rákóczi György fejedelem elibe 
terjeszti, ki azt helybenhagyva, megerősítette, s 
melyet én mint igen fontos jogtörténelnii adatot 
egész terjedelmében másolatilag ide iktatok : 

„Felvincz várossának régi privilégiumai el- 
veszvén, az akkori elöljáróság által újba íratva, 
april 2!i-én 1643bau I. Rákóczi György fejede- 
lem által Takács Gáspár felvinczi biró, Szász 
Balázs, Bartallyus István, Csép György, Tegzes 
Balázs és Segés János esküdt polgárok kérésére 
átírja és megerősíti, a mint következik: 

Öröké való emlékezetre adjuk tudtára min- 
deneknek a kiknek illik ; de kiváltképpen a mi 
városunk lakossainak mind mostaniaknak, mind 
jövendőbelieknek, mivel látjuk egész városul, 
hogy a régi Eleink közüliünk mind elfogyának 
és minemű változások és szokatlan dolgok sze- 
gény szabad Vilrosunkbau lenni, melyek az előtte 
sem mi időnkben, sem az atyáink idejében nem 
voltának, annak okáért, liogy a mi maradékaink 
kövessék azt a törvényt és élhessenek azzal a 
szabad.sággal, ugy mint a mi apáink és hogy 
holtunk után örök emlékezetre maradjon a mi 
maradékainknak a mi szabadságaink és Törvé- 
nyeink, melyekben ennek előtte a szt. Istenben 
boldogul kimúlt és idvezűlt Királyok, Fejedel- 
mek tartottanak és másokkal is megtartattanak, 
szükségesnek ítéltük ezt minekelőtte sok romlá- 
sokban é.s változásokban Istenben boldogult Ki- 
rályoknak és Fejedelmeknek szabadságunkról és 
Törvén,yeínkről adatott és coníirmáltatott leve- 
leink elvesztenek, kik ellenség kéziben akadta- 
nak, kik veremben a víz miatt elsenyvedtenck, 
melyeknek függő pecsétjét örök emlékezetre meg- 
tartjuk, hogy városunkban lakó régi emberektől 
bittel megkérdezuők és maradékainknak megtar- 
tására erős pecsétes levelünkben tennők, és erős 
átok alatt maradékainknak bagynók felbontha- 
tatlanul. Mely szabadságunk és Leveleink dol- 
gaira hogy mind magunk, mind maradékunk vi- 
lágosabban és jobban reá emlékezhessünk és 
levelünknek rendiben feljegyezhessünk, és erős 
egymás kö/.t való kötéssel maradékunknak 
hagyjuk. 

Mely dolgok és szabados Törvények így 
következnek : 

1. Varosunknak szabadsága ilyen volt a mi 
atyáinknak idejében és mostan is ilyeu, hogy 
akárkinek szabados és igaz embernek sza- 
badság adatott a bejövetelre, megtelepedésre 
és viszont városunkból való kimenetelre. 

2. Városunk lakossí közül senkinek meg nem 
engedtetett, hogy hazánál szabados lakót 
avagy jobbágyot tarthasson városunk ellen. 



10. 



11. 



Váro.suuk lakosi kiizUl ha valaki oly vétek- 
ben találtatott, ki miatt feje mentségibe te- 
jét jobbájrynak valakinek lekötötte, az olyau 12. 
ombeinek lakása mej; nem engecltetett vá- 
idsuiikban, ki kellett városunkból menni, mert 
szaba(lo.sok voltunk arra, hogy minden epü- 
letét elhányjuk és városunk közé magát be 
nem vettük. 

Senki városunkban házán és szöllóin kivlil 
egyéb örökségét meg nem uemesithette, \'-'>. 
t. i. szántóföldit, kaszálórétit, fiizberkit a ki 
a városon kiviil vagyon; mert minden szántó- 
földeket és szénafii veket, esztendő által olyan 
szokást követünk mostan is, hogy elosztjuk 
és csak addig mienk, raig róla szolgálha- 
tunk, ha nem szolgálunk, városra marad 
viszontag l-l. 

Senki városunk lakossi közül szántóföldet, 
szénarétet örök áron, sem zálogon el nem 
adhatott, mostan is nem adhatja a ki a viu- 
czi határban vagyon. 

Városunk lakossi közül senkinek meg nem 
engedtetett, nem is engedtetik meg, hogy 
városunk ellen bátor, czégéres vétekben élö 
embernek hogy pártját fogja, és nemes há- 
zánál ellenünk tarthassa. 15. 
Senki városunk ellen korcsmát ugy mint ö 
akarja, nem kezdhet 3 forint büntetés alatt, 
a város népét is elfoghatjuk tőle. 
Városunknak Törvénj'eiuk folyásában ilyen 
szabadsága volt : Valaki pert akart indítani 
városunk lakosai közül, azt bíránk előtt 1<>. 
kellett megindítani, és a vesztő fél 3 fel- 
váltással élhetett a per dolgában ; ha valami 
fogyatkozás lett dolgában, mely felváltság 
•■^-ad napig ha nem observáltatott, a fel- 
peres dolgában előmehetett, a felváltás pe- 
dig dr. 16. elég. 

Ha ugyan a pereseknek dolgok a 3 fel- 17. 
váltság alatt le nem szállott és meg nem 
békélettenek, a 4-ik úttal az egész városra 
fogta a perit, ha akkor is a vesztő félnek 
a per nem tetszett, annak utána előliünk 
kivitte a székre, avagy a hol a törvénynek 
helye volt, a törvényt oda vihette törvé- 
nyünk folyása szerint. 

Városunkon kivül való embernek is váro- 
suukbeli emberrel ilyen ususa volt mindétig: 
de ha kívül való emberrel mi pereltünk, azt 
a pert alsó széken indítottuk meg, az olyan 
nálluuk való ember más szabad határon va- 
lami örökséget bírt valami kái tétel vagy 
hatalmasság követte, kit el nem szenvedhe- 
tett, alsó széken kellett érette perelni, nem 
mi előttünk. 

Ha a peresek előttünk egyik a másik ellen 
a törvényben elmaradott, törvényünk folyása 
szerént annak két része miénk volt, a har- 
mad része a peresé volt; ha pedig olyan 20. 
tönény folyt előttünk, hogy a peres egyik 
a másikra éktelen és szenvedbetlen dolgot 
kiáltott nyelvével, avagy idy hat.ilniasságot 
cselekedett egyik a másikon a város földiu, i 
melyek miatt egyik a másik ellen eleven 
diján, félkézen vagy nyelve váltságán mára- j 



is. 



19. 



dott, annak 2 része a miénk volt, a o-d része 
a peresé, ebben a tisztnek része nem volt. 
Ha városunknak törvényével valaki nem 
gondolván, városunk ellen valamit cseleke- 
dett, vagy bennünket meg nem becsülvén, 
szófogadó nem volt, szabadoson a város tör- 
vénye szerint a i)iró esküdteivel együtt 3 
forintig me'.;bUntethette. Ebben része a tiszt- 
nek nem \ olt. 

Városunk tilalmas tartása ellen városunk 
lakossi közül hogy ha cselekedtenek, hogy 
tilalmasunkat meg.szegték és szántszándék- 
k.il marliájokat belehajtották minékünk ká- 
runkra és boszuságunkra, a:', olyan ember 
is megbüntettessék a város törvénye szerint 
3 forintii;'. 

Ha val.iki városunk lakossi közül ilyen vé- 
tekben találtatott, u. m. : szekeresek között 
valami apró lopásban, kertben való vete- 
mény dolgában, hagymában, káposztában, 
a város mezején valókban, avagy valaki 
kertit kedve ellen meghágván, kártételért: az 
olyan malefactor ember város törvénye sze- 
rint megbüutetessék 3 ftig ; abban is részek 
nem volt a tiszt uraknak. 
Ha városunk lakossi közül olyast cseleke- 
dett vagy lopva, vagy hatalmasul, hogy va- 
laki tyúkját, lúdját, malaczát ki övé nem 
volt, ellopta vagy elvette, másnak kárára 
az olyan malefactor is megbüntettetett 3 fo- 
rintig. Ebben sem volt része a tisztnek. 
Ha valaki városunk lakosi közül egyik a 
másik házára reá ment hatalmasul gonosz 
végre, és valami potentiát cselekedett és 
pati-atumat avagy szidalmat a ház gazdáján, 
avagy ház népén exercealt, az olyan ember 
3 ftig megbüntettetett. Ebben sem volt része 
a tisztnek. 

Szabad városunk lakossi között erős tila- 
lommal meg volt tiltva, hogy korcsmára se 
nyilván, se titkon fegyvert ne vigyen, ha 
valaki e tilalmunk ellen városunk lakossi 
közül cselekedett, az olyan ember megbün- 
tettetett 3 frtig. Ebben is tiszt uraméknak 
része nem volt. 

Akár mi névvel nevezendő dolog legyen 
olyan, ki 3 frtos dolog a tiszt uraim ha mi 
általunk megbüntettetnek, belé nem kap- 
hatnak, hanem mi általunk kell revidiáltatni 
és cligazittatni 

Vér és orbirság dolga és egyébb dolgok, kik 
a tiszt uraimék személyekre is néznek, ha 
valaki közüliünk vért tön, avagy oly ütést, 
kiben veres kéket mutatott a ki szenved- 
hető volt a fájdalmas embernek, vérért és 
a kék ütésért 3 frtig, a ki a patratumot 
cselekedte megbüntetessék, annak két része 
a tiszt uramé, 3 ik része a városé. 
Ha valaki közülünk oly dologban találta- 
tott, t. i. hitetlenségben, gyilkosságban, pa- 
ráznaságban, derekas elszenvedhetetlen lo- 
pásban, égetésben vagy tolvajlásbau, mely 
patratunira életet és a maga rész javait is 
elvesztette, olyankor a tiszteknek váro- 
sunkba be kelletett jönni és az olyan ma- 



94 



lefactoniak dolga itt vái(>suiikl);in if^azodolt 
el törvény szerint (niindazoiiíiltal a Pejede 
lem klruességc ozcu mikor kivitettek váro- 
sunkból) a javainak két része a tiszteket 
illette, a í)-ik rész a vároisé. 

21. Földkcrliléséig a vért tevő embert senki sem 
háborgatta, hanem akkor a tiszt uraniéknak 
a biró megmondani és annak megbüntetése 
szerint a tiszt uramékat megelégitcni a/. 
ökkniek részéből. 

/^2. Ha határunkban valami gonosztevő embert 
megtbgtanak, a gonosztétel mellett a mig 
határunkban elérték, ha másutt cselekedte 
is a patratiimot, el nem vihették sem székre, 
sem más vármegyére, hanem itt exequáita- 
tatott városunkban. 

23. A mint egész privilegiumos városokban ob- 
serváltatotl, az obscrváltatotl városunkban 
ez ideig, hogy senki közüliünk oly nemes 
ember nem volt, ki a városunk közönséges 
terhiből, városunk ounsából, collectákböí s 
akárminémíí szedő védőkből magát kivon- 
hatta volna, hanem közönscgeskéiipeu a több 
város néijévcl niinden))en egyet kellett ér- 
teni, és zálogban a nemes ember házához 
szabad volt elmenni, niiképjien hogy mos- 
tan is szabados a varos birajáuak elküldeni. 

24. Akármiképpen eltévelyedett marha vagy or- 
tól, tolvajtól vagy utramque akármiképpen 
eltévelyedett marha, ló, ökör vagy barom, 
juh és sertés marha és egyébb akármiféle 
marha találtatott városunk határába vagy 
városunkban is, az olyan marhát városunk 
kezéhez kelletett adni, a biró megkiáltatta 
a körül való városokban is, ha a káros em- 
ber reá talált az ő marhájára, és harmad 
magával reá esküdt, övévé tehette az olyan 
marhát ; ha |)edig reá nem talált, a város 
birájánál maradt és városé volt, a szék tiszt- 
jeiknek itt részek nem volt. 

Dátum in Civitale nostra Álba Júlia (ex 
consilio) Die 29. Apr. Anno Dni millesimo 
sexeentesimo quadragessimo Tertio ') Ge- 
orgius." 

Ez okmány, s főleg János Zsigmond fen- 
nebbi adománylevele alapján Felvinez az 17''"/:n. 
országgyűlésen kérte, hogy mint a többi székely 
városok regalissal hivassék meg az országgyű- 
lésre, s neve a compulsorium mandátumba fel- 
vétessék. E folyamodást Aranyosszék követei fe- 
leletre kikérték, s a 14. ülésben Felvinez vá- 
rosa kiváltságleveleinek eredetiben való bemu- 
tatását követelték; mi a 18. ülésben megtörtén- 
vén, Aranyosszék követeinek kiadatik. Ezek a 
21 -ik ülésben azon indokot hozták fel. hogy a 
szék törvény útján meghiva nem levén, felelni sem 
tartozik ; minek következtében az országgyűlés 

') Be van Írva a íVhiTvári káiitalan „Liber Reg. 
Georg. Rákóczi", megvan a fclvinczi levéltárban is. — 
Megerősíti Apafi Mihály i.s S/.öcz János felvinczi főbiró 
'igy), Szöcz György és István, Barfalyis Jáuos, Fekete 
Mihály, Szabó János, Balogh István, Haii János és Ist- 
ván, Csőr János és Lőre .lános felvinczi polgárok kéré- 
sére. Egykorú másolatát közli Kemény József" App. 
dipl. Tran. XVII. 1S6. Lásd az crd. múzeum kézirat- 
tárában. 



l'V.lvincz városát követelésével törvény utjara 
íitasitá, hol a hosszas húzás halasztás miatt mi 
eredményt sem tudott kivívni '). Ekként foszfa 
meg a szűkkeblűség, kisszerű helyhatósági irigy 
kedés s érdekösszeütközés Felvinezct or.szág 
gyűlési képviseletétől ; mit ha megnyerhet, hi 
zcmynyal csak előnyösen folyt volna be e város 
fejlődésére és emelkedésére. 

Az előadottakból kiderülnek a folvincziek 
sajátszerű jogviszonyai, ezek mellett még más 
oly előjoi;()kkal is birtak, melyek a város népét 
ugy a hat.-ilmasok elnyomása, mint az elkorcso- 
sodás ellen egyaránt megvédték, mert oda ne- 
mesnek, jobbágynak és oláhnak letelepedni egy- 
általában nem volt szabad. 

De a mily sajátságosak voltak Felvinezcn 
a jogviszonyok, épp oly sajátságosak és rendkí- 
vüliek voltak a birtokviszonyok is, olyak minők 
országunkban sehol sem fordultak elő, miért azt 
a lehető rövidséggel ismertetnom kell ; azonban 
mielőtt ezt tenném, előbb szét kell tekintenem 
határán, mely ha nem bir is az121',i. Winch- 
területének roppant terjedelmével, azért kétség- 
telenül még ma is igen jelentékeny. Ily nagy- 
ságát pedig több régi falunak beolvadása s ha- 
táraiknak odacsabdása által nyerte, mert minden 
arra mutat, hogy Felvinez is, mint székely vá- 
rosaiidv nagyrésze, a szomszédos faluk magához 
vonása által gyarapodott. A Fclvinezbe olvadt 
faluk száma négyre megy, ezek applieatiójáról 
nincsenek ugyan okmányi adataink, mindaíou 
által a hagyományok, a régi nyomok, s főleg a 
helyelnevezésekre támaszkodva, mégis biztosan 
meghatározhatónak vélem ezen feltevésnek nem 
csak valódiságát, hanem az állítólagos faluk régi 
fekhelyeinek hollétét is. 

Az András király által 1291-ben átírt és 
megerősített László és István királyok adomány- 
leveleiben, valamint Róbert Károly 1313, meg- 
erősítő okmányában -') az aranyosszéki régi fa- 
luk névszerínt mind elő vannak számlálva, azok 
közt sok olyan, mely ma nem létezik ; de azok 
egykori fekhelyét, s ezek nyomán hol voltukat 
senki sem kutatta idáig, vagy a kik tették is, 
nem a helyszínén, s ekként hibás elhelyezéseket 
és következtetéseket állítottak fel ") ; pedig ez 
elpusztult faluk legtöbbjének — a mint e munka 
folytán ki fog tűnni — nemcsak emléke ma- 
radt fenn, hanem fekhelyeik még napjainkban 
is biztosan meghatározhatók, azonban az ily 
megjelölésre nem elég a levéltárak poros oknut- 
nyainak felkutatása, hanem az onnan nyert oku- 
lással helyszínén való vizsgálatokat kell tenni, s 
a helynevek és hagyományok útmutatásait kö- 
vetve kell az ilyeket nyomozni, mert az írott 
adatok csak a helyszínelés által \álnak rendkí- 
vül becsesekké. A kutatásnak ily — azt hiszem 
egyedül czélszerü — módja vezetett rá a régi 
.\ranyosszék megsemmisült faluinak egykori fek- 
helyeire ; mellőzve jelenleg a többieket, itt csakis 

') Lásd ezen országgyűlés Jegyzökönyveinek 120. 
lo(), 172. és lüti. lapjain. 

'-') Lásd ez okmányokra hivatkozást fennebb. 
') Mint Kővári László. 



95 



a Felvincz köri, s abba beolvadt nésry falu inej;- 
jelülésére szoiitkozoni. 

A föntebb felhozott diplniiiákban találjuk a 
többek közt Medyest Kóbert Károly (lipl, 
íMediest, Wyt elnköt, líóbeit Károly dipl. 
liyteiuk, Lyukytelukot és Ketokiu- 
kot Róbert Károly dipl. Ketokliek uevtí fa- 
lukat. Már most nyomozzuk, bogy e helységek 
bol feküdtek. 

M e d g y e s t e 1 u k a Létoni patakáuak azon 
jol)b oldali inellékvülgyébi'n feküdt, mely Doiu- 
bró (falu) fekvöli^yén alól kíivetkezik, s nitdy- 
uek torkolatja a két nialom közt vau. Ezeu 
most lakatlan, de terjedelmes és termékeny völ- 
gyet ma is M ed gyesnek nevezik. .1 völgy 
közepetájatt a Medgyeskíit uevtí forrás köze- 
lebeu, még most is mutatják a régi falunak vastag 
eserépdarabok és piuczehelyek által jelölt fek- 
helyét, s hogy az még a múlt században is prae- 
dium számban volt és a régi M e d g y e s t e 1 u k- 
k a 1 ríjkou M e d g y e s t e 1 e k nevet viselte, az 
két okraáuybiil tUnik ki, nevezetesen egy 17ül-ki 
esketésböl ') és egy 17(it>. évi másik feleltefés- 
b/il, melynek alapján a donibróiak pert indítot- 
tak a felvincziek ellen a végett, hogy Medgyes- 
telke uevü praedinm területének egy részét Doni- 
bró birtokába ijocsássák -'). Fontosak e perok- 
máuyok, de még fontosabb a contiuua tábla 
által 17i37-beu hozott Ítélet, mely szerint a kér- 
déses Medgy esteiket és Körtvél y est 
azon indokból ítéli a felvinezieknek, hogy Med- 
gy e s t e 1 e k mint K ö r t V é 1 y e s, valamint L i- 
k ételek és l'j szent is szék szabad praediu- 
luai voltak korábban, s oly faluk fekhelyei, me- 
lyeket a magyar királyok vitézségükért adtak 
a székelyeknek ; s így azokat csak szabad szé- 
kely bírhatja, de oláh nem ^1. E szerint tehát a 
diplomákban előforduló Medgyestelnk itten e 
völgyben feküdt, s mivel területét Felvincz birja, 
igen valószínű, hogy egykori lakói Felvinczre 
húzódva, határukat is e város területéhez csa- 
tolták. 

Felvincz háta mögött van egy nyugatról ke- 
letre húzódó hegyláuczolat, melynek délre néző 
oldalát a felvincziek szőlőültetvényei borítják, 
itt vaunak a M é z e s - M á 1, T o r d a - M á 1, M a- 
gynros stb. nevű szőlőhegyek, melyek igen 
sok és jó bort szolgáltatnak. Ezen szölőhegygyel 
szögletbe ütközik össze P estes uevü, másik 
szőlőhegye Felvineznek. A szőlőkoszorúzta hegy 
ség déloldalaból hnzódik le a H e r ni án vö 1 gy, 
melynek torkolata, mint látók. Vére s ni a rt u á I 
vau és a Czelnáságy nevíi azon másik völgy- 
tekuö, mely Földvár alsó végénél olvad össze 
a Maros völgyével. De vau a nevezett hegység 
háta mögött egy ezeknél .sokkal tekintélyesebb 
uyugatról keletnek tartó harmadik vidgy, az 
úgynevezett Liké völgye, mely alább a Ha- 
rasztos felől jövő Szakó- vagy ZakTi völgyé- 

') Lásd az esketést alábli. 

■) Ezen teh'ltetést lásd az aranyoss/.éki levéltárban 
le\ü ükiiiáiiygyiiJti'iiitMiy 11. k. I.")3— 1(>8. lap. Ez okniáiiy- 
gyUjteoit-nyiíil fibbet alább. 

^j Lá.sd ez Ítéletet a „Szabolcs" nevíi jegyzűkiinyv- 
gyüjteméuy íS4U— 872. lapján. 



vei egyesülve, Lőre völgy nevet ölt, s Ko- 
csárd és Földvár közt ér le a Maros terére az 
ezen völgyek terjedelmes köréből egybegylllemlö 
tekintélyes folyi'icska, mely alatt Lőre pataka, 
fennebb Liké pataka néven ismeretes. E pa- 
tak a Liké völgy fejében ered, az úgynevezett 
Lik ecso rgó ból, mely tá])lálékát egy faragott 
kőmedenczébe fogott gazdag foirásból nyeri '). 
Ezen (J-<urgó környékén a talajt mindenfelé ró- 
mai téiila, fedélcserép-föredékek és faragott kö- 
vek borítják, ezek valamint a több helyt előfor 
dúló bemélyedések (egykori piuczehelyek! jelö 
lik, hogy itten valamely helység feküdt egyko- 
ron. Legtöbb ily töredék a Csurgótól északra 
esti magaslaton, vagy domboeskán van, melyuek 
tetőlapján mély gödrök és sánczszertí bemélye- 
dések vannak, igazolók azon hagyományt, a mely 
az Aranyosszék kiváltságleveleiben előforduló 
Liketelukot a Csurgó körül s templomát e 
dombon feküdtnek állítja. .Már fennebb felemlí 
tém azon 17(31. esketést, a mely szerint a most 
egyszerűen Likének nevezett völgy a múlt szá- 
zadban az itt feküdt falu őshaugzatíi nevének 
megfelelő 1 í k e t e I e k i praedium néven szere- 
l)elt és a contiuua tábla azon 17i'>7-ben kiadott 
ítéletét, mely Medgyesteleket éppen azért ítéli a 
felvinezieknek, mert ott, valamint a Líketelek és 
Ijszenten is régen oly faluk feküdtek, melyeket 
a magyar királyok hősiességükért adtak a szé- 
kelyeknek, minek következtében azt a pert kezdő 
donibróiak mint oláhok semmi esetre sem bír- 
hatják. Mind ez kétségtelenné teszi az 1291-ben 
felhozott Liketeluknak a Liké - csurgója 
mellett való fekvését, a mi ellen éppeu semmit 
sem bizonyít azon körülmény, hogy a legtöbb 
romtöredék római korból való, mert igen való- 
színű, hogy a Liketelukot épitö ősök a közel 
levő földvári castrum romjait épület-anyagul fel- 
használták. Különben a felemiitett töredékeken 
kivül a Likében más értékesebb maradványok is 
merülnek fel, nem rég talált egy asszony ottan 
aranyrudat ; ott létemkoi- is vezetőm egy arany 
tibula töredékét vette ki a földből, s alig vau 
nagyobb zápor, hogy hamvedreket, régi érme- 
ket, fegyver-töredékeket, s más mütöredékeket 
ne mosna ki. Hét évvel ezelőtt a pala után ku- 
tatók (mert e tájt palakövet bányászuakj a 
Csurgótól délre bárom io))pant csontvázra akad- 
tak, melyek palába vájt sirboltszerü üregekbe 
vidtak elhelyezve. Nem levén senki e leletnél je- 
len, a sírüregekben lelt fegyverek s ékszerek 
elvesztek, s így ezen ős temetkezőhely korát 
uieghatározni nem tudhatom ; de igen valószínű, 
hogy rendszeres ásatásokkal még sok oly niűem- 



') A torrásr. Iiogy az itatásra hajtútt marhák el 
ne tapodják, befedték é.s betodelték. de éppen azok, kik 
a tanács rendeletéből e munkát végieliajtották, beszél- 
ték el, hogy az nég} , egy-egy darabból kimetszett és 
egymással osszevésett kíímedenezébe vau fogva. Ily be- 
végzett munkát egy a helységtől távol eső forrásnál 
alig vihettek végbe későbbi iuöben, s igy valószinií, 
hogy a kút kirakása uiég azon korban történt, midőn 
a falu fennállott. Ekként e kút az elpusztult falunak ép 
ségbeu fenmaradt emléke, valamint azon korból való 
lesz az ott l'elforditva heverő nagv kováin is. 



% 



lék merül fel a Likc „gazdag földjéből" '), a mi 
a történelmi n_yomozásokra nézve tiljékozúst és 
útbaigazítást adna. 

A Likevölgy fejével a Körtvélyes völ- 
gye ütközik össze, a két völgyfö közti hegyliá- 
ton egy magasabb bévcztöl körülvett hegykebcl 
van, melyet Katlannak neveznek; de amely 
régibb batiirjarási okmányokban Kateluk né- 
ven szerepel. Itt is főleg a Rak oty ás-Csorgó 
környékén, tégla-töredékek, pincze-mélyedések 
látszanak, s valószínűvé teszik azon bagyományt, 
mely a Katlanba is egy Liketelekkel 
szomszédos falunak fekhelyét helyezi, s mely 
alig lehetne másé, mint az Aranyosszék ado- 
mányleveleiben előforduló K e t o k 1 u k, vagy 
Ketoklieké A Katlanon alól van a felvinczi 
Körtvélyes, mely osak kis részét teszi azon 
terjedelmes völgynek, mely innen a Létom völ- 
gyéig nyúlik le. E völgyet mint a Létomhoz tar- 
tozót azzal egyetembe fogjuk tárgyalni -), most 
az üj szentre fordítjuk ügyolmiinket. 

A Liké- és Szak" völgyét flkiUöuitő begy- 
lánezolat legmagasabb usűcsát — hol Felviucz, 
Veresmart és Földvár határa cgybeiitközik — 
nevezik Uj szentnek. Innen nem rég tekinté- 
lyes épületek alapfalait szedték ki, vastag ese- 
rép-darabok tégla töredékek, kút- és pincze-mé- 
lyedések most is vannak ott, jelölve, hogy itt 
is emberi tanya volt, s valósziuiivé téve azon 
feltevést, hogy az aranyosszéki adománylevelek- 
ben előforduló Újtelük e helyen feküdt, an- 
nál is inkább, mert egy 1762. esketésben "') az 
Ujszent is ugy van előtüntetve, mint ős falu ha- 
tárából keletkezett praedium, mely a Bogátlital 
egy természetű szabad föld '). Mind ezen falukat, 
a mint a hagyomány mondja, ellenség dúlta fel, 
mikor lakói Felvinczre települtek, s most elha- 
gyott és lakatlan azon nagy terjedelmű vidék, 
melyet egykor 5 falu népesített, s hol egy eny- 
nyi újból elhelyezhető lenne, mert a távolsága 
miatt kevéssé mivelt talaj nagyon termékeny, 
mig most kopár hegyei fekvésüknél fogva a leg- 
jobb bort teremnék, s pár ezer embernek ad- 
hatnának megélhetési módot, de e pár ezer em- 
ber csak felvinczi lehetne, vagy ezen fejlődő vá- 
ros gyarmata, mert a talaj elvitázhatlanul e 
város tulajdonát képezi. 

Hogy pedig az itt körülirt helyek valójában 
nevezett régi faluk területét képezték, leginkább 
abból tlinik ki, hogy Aranyosszéken a megsem- 
misült faluk határai és erdőségei a „szék köz- 
helyeivé" lettek. A szék ily közhelyei különböző 
korban többször voltak egybeírva, s azoknak 



') Gazdag földnek az olyat nevezik Felvinczeii, a 
melyből sok régiség í-s uiütöiedék kerül ki, e kifejezó.s 
egyértelmű a „classicus föld''-de]. 

^ A Körtvélyesbeii is feküdt régi falu alább a 
völgy közepe tájatt, melyről majd alább a maga he- 
lycu. A Másod és Harmadvölgy a Körtvélyestöl é.szakra 
van. ez é.s a SzakíUolgy kiindnlása közt. 

') Lásd okmánytár II. k. 15o. lap. 

*) Aranyosszéken „.Szabadföld" iiek leginkább régi 
elpusztult falak területét nevezték, ilyen volt a Bogátb 
is, mely ilynevü az adománylevelekbeii is előforduló falu 
területét alkotta, s luelynek sajátságos birtokviszonyai- 
ról alább. 



majd ez, majd más részét egyes községeknek 
adományozta a szék. így jutottak nagyon régen 
Felviucz birtokába az ellenség által feldúlt fa . 
luk lakóinak oda húzódta és a szék adományo- 
zása alapján a fenjelölf helyek, melyekre vo- ■ 
natkozólag egy 1701-ben kelt igen érdekes es- 
ketésben ') azt találjuk: „hogy Lik ételek, 
M e d g y e s t e 1 e k , és Z s i d ó v á r -') praediti- 
mokat emberemlékezet óta mindig F e 1 v i n c z 
birta." 

A szék közhelyeinek legutolsó egy beírása 
1785-ben július 1-én történt, ezen összeírásban 
tárgyunkra vonatkozólag ezt találjuk: „Med- 
gyest, Lü k e t e lu k -ot '), Uj szentet és 
Zsidó várt a memória bomiuum mint prae- 
dialis helyeket, közösen birták Felvincz, Veres- 
mart és Földvár." 

Meg van e szerint a diplomákban előfor- 
dult, de azután elpusztult négy falunak egykori 
fekhelye találva, s éppen ezek határainak Fel- 
vinez területéhez való csatolása által nyerte ez 
4418 holdas terjedelmét. 

Már most ily tájékozottsággal, s a törté- 
nelmi kételyek eloszlatásának ily megnyugtató 
tudatával áttérhetünk a felvinczi birtoklás saját- 
szerű viszonyainak földeritésére. 

Régibb időben a felvinczi batárt felosztatla- 
nul a közönség közösen birta, senkinek elválasz- 
tott, vagy megjelölt birtoka nem volt, hanem ki 
hol akart, felfogott egy darabot, s azt használta. 
Ezen sajátságos birtoklásra nézve a legjobb fel- 
világosítást a már fennebb is emiitett 17Gl-ki 
esketésben találjuk, melyben — mint emlitém 
— csaknem minden tanú összevágólag azt vallja, 
hogy „Likét elek, M ed gyes telek és Si- 
dóvár praediumokat, ember emlékezet óta Fel- 
vincz birta, ott — a kiszakasztott szénafüveken 
kivül — ki mennyi szántóföldet felfogott facul- 
tásához ké})est birta, holta után tiára, ha fia 
nem volt a városra szállt, s ez áldomásért más- 
nak adta ; de senkinek azt eladni, sem elzálo- 
gosítani nem volt szabad. A kiszakasztott széna- 
füvet kinek-kinek állapotjához és értékéhez ké- 
pest adta a város. A Liketelekhez tartozott a 
M á s d V ö 1 g y is ; de azt a város a nagy drá- 
gaság idején elzálogosította volt a Thoroczkaiak- 
nak, s azt később minden lakos megrová-sával 
váltotta vissza." 

Tehát e szerint Felvinczen közös használat 
alatt volt az osztatlan határ, a fiu-gyermek ki- 
vételével mindennemű örökösödés és tulajdonjog 
kizárásával, ebből azonban a népesség szaporod- 
tával — midőn a földmüvelés hova-tovább több 
tért fogott fel — kellemetlen összeütközések és 
viszálkodásük merültek fel ; ez okon 1817 — 18-n 
gr. Kemény Miklós főtisztségében határszabályo- 
zás jött létre, még pedig ismét a legeredetibb 
modorban, mert az egész határ j u s-okra oszlott, 
egy jus fordulónként 7 és így összesen 14 hol- 
dat tett. Az ily jussok a lakosok közt felosztat- 

') Ez csketés megvan eredetiben az aranyosszéki 
okmánygyüjt. II. k. 241— 1'.'>2. lap. 

-) Zsidóvárról alább. 

^) Tehát még ekkor i.s a diplomákban elöforduN) 
néven volt ismeretes. 



tak, (le nem a belső telkek, baücm marliaszáiu 
szerint és pedij;- egy négy ökrös gazda kapott 
egész just, két ökrös gazda fél just, niarlu'itlau 
egy negyed just, mindezek azonban csak ugy 
részesedtek, ba valódi iucorporált t'elvinczi pol- 
gárok voltak. De mivel a marliaszáni folyton 
változott ' ), bogy a birtok jog és viszony evideu- 
tiálian tartassék, minden tavaszszal lustrát tartot- 
tak, niidöu a marbák számba vétettek, mely al- 
kalommal kinek marbája fogyott, attól a birtok- 
többletet elvették, s annak adták, kinek mar- 
bája szaporodott. 

Ezen birtoklási viszony egészen 1846 ig 
tar'ott, midőn többek elégnletleusége miatt elő- 
idézett bosszas per után végre a fenjelölt évben 
az uralkodó beleegyezésével uj birtokszabályozás 
jött létre, még pedig az előbbi sajátságos viszo- 
nyok által előkészített még sajátságosabb alapon .- 
ugyanis az egész 4418 lioldra terjedő t'elvinczi 
batár 264 egyenlő részre oszlott, ebből a városi 
allodiumiiak jutott 6 rész, a lelkészeknek külön- 
külön 2 rész, a kántoroknak és iskoláknak egy- 
egy rész; az ezen 12 rész íelett fenmaradó 252 
rész aránylagosan feloszlott a városi belső tel- 
kek székely tulajdonosai közt, mert a ki nemes, 
vagy székely voltát kimutatni nem tudta, az ha 
bár belső telke volt is. külső birtokban nem ré 
szesedbetett. 

Ezen birtokjog szabályozás egy Aranyosszék 
részéről b. Thoroczkai Áliklós elnöklete alatt 
működött bizottság által dolgoztatott ki, mely 
munkálat l848-ban a város más okmányaival 
együtt elégvén, most ennek hiánya a birtokjog 
kérdésében nem kis zavart idéz elő. 

A határ-birtoklás ily eredetisége mellett a 
beuuvalókra (belső telkek) nézve is Felvioczen 
azon a Székelyföld más részeinek magán jogá- 
tól teljesen eltérő sajátsága volt, hogy a beun- 
való és szőlő a fin- és leány-gyermekek közt 
egyformán oszlott. 

Fennebb előadtam mind azt, mi Felviucz 
ős történelméből tudomásom körébe volt vonható, 
azutáni történelmében kevés feljegyezni valót, s 
főleg kevés vigasztalót találunk : átmenetileg 
megemlithetem, hogy 1659. nov. végén, midőn 
11. Rákóczi György harmadszori trónra léptekor a 
kimenekült Barcsait másod.szor is behozta a bu- 
dai pasha, Rákóczi Várbegynél való csatavesztése 
után Radnóthra húzódott, Barcsai pedig török 
csapatjaival Felvinczre tette liadi szállását, s on 
uan bocsátott szét kiáltványokat a székelyekhez, 
hogy feivinczi táborába gyűljenek, de ennek — 
mivel a székelység Rákóczihoz egészen a végle- 
tekig hü volt — mi eredménye sem lett, annál 
inkább nem, mert féktelen törökjei Felvinczen 
és Aranyosszék más részében is dúlván és ra- 
bolván, ez által még inkább elidegeniték a kü- 
lönben sem igen kedvelt Barcsaitól a népet -). 
Egy iszonyatos dúlás nyomait találjuk az ara- 
nyosszéki tisztségnek 16lt4-ben Bánti György 

') Már csak azért is, mert mindenki, liogy egész 
just kaphasson, igyekezett bármily áldozattal is négy 
ökörre szert tenni. 

-) Lásd Kemény Józs. App. Ep. X. 126. 



kormányzóhoz küldött jelentésében ■>), hol Fel- 
vinczre vonatkozólag ez áll: „Itt nincs semmi 
épület, 18 szabad ember most ment haza lakni, 
az cinterem körül telepedtek valami hitvány 
kunyhókba.^ Ezen feljegyzés annál inkább meg- 
lepő, mert akkortájt semmi hadjárat nem érinté 
bonunkat ; a 4 évvel azelőtt beütött Tököli sem 
hatott fél idáig, és igy Felvinczuek jelzett meg- 
semmisülését alig idézhette elő más, mint az 
atyai bécsi kormányt hallatlan kegyetlenségek- 
kel inauguráló Karatia, ki hazánk történelmében 
annyi gyászeuiléket hagyott bátra. A nyomdo- 
kait Követő, s a Rákóczi forradalom folyama 
alatt Erdélyben oly borzasztóan gazdálkodó 
Tiege osztrák tábornok itt Felvinczen halt el 
szélhüdésben 1729. sept. 14-én, ugy vitték 8ze- 
beube eltemetni ■',. 

Felvinczet, s egyáltalában Aranyosszéket, 
még csak a múlt század kezdetén is kizárólag 
protestánsok ' i lakták, ugy hogy az egész szék- 
ben egyetlen katholikus egyházközséget sem le- 
hetett találni. Azonban a hogy Erdély az osz- 
trák ház uralma alá jutott, a kormány által tá- 
mogatott, s előtérbe tolt katholikusok itt is, mint 
országszerte mindenütt, minden lehetőt megtet- 
tek, íiogy tért nyerhessenek, s az idegen ural- 
mat nem igen tűrő nyakas protestantismust hát- 
térbe szorítsák, s mert a végeredményből az 
idegen önkény húzott hasznot, a katholikusokat 
minden módon még fegyveres erővel is segítette 
e terjeszkedési türekvéseikben. Aranyosszéken 
legelőbb Felvinczen vetették meg lábaikat — s 
bár az egész városban alig volt egy pár drága 
pénzen szerzett katholikus — ott mé^is 1747-beu 
templomot (a mostanit) építettek. Hanem igy is 
nagyon lassan szaporodtak, ugy hogy 1760-ban 
még csak 52 férfi és 54 asszony van katholikus 
hiten Fehincz városában s Aranyosszék más 
faluiban — melyek Felvincz filiái — 85 férfi 
lUU nő 'j. De ennyi is elég volt arra, hogy ál- 
lást foglaljanak, s nemsokára az osztrák kor- 
mánytól nyert katonai erő alkalmazá.sával meg- 
kezdek erőszakos terjeszkedésüket. Igy 1774 u 
— mint alább okmányokkal támogatottan ki 
fogjuk mutatni — a siufalvi unitáriusok templo- 
mát a legborzaszt(ibl) vérengzés és kegyetlenke- 
déssel foglalták el, s oda kath. egyházközséget 
szerveztek, egy harmadikat Bágyouba terveltek, 
egy negyediket pedig Aranyosszék fökirálybirája 
b. Orbán Elek alapított Harasztoson. Igy ma a 
kathoHkusoknak barom egyházközsége van Ara 
nyosszéken, melyeknek 1760. évi 291 lélekből 
áíló hivei napjainkig lOOU-re szaporodtak. 

Feivinczi egyházközség-üknek csinos — ké- 
pünk előterében is felötlő — temploma épen 
fennáll kaczér tornyával, míg a nagy többség- 
ben levő reformátusok szentegyháza még most 
sem emelkedhetett ki egészen romjaiból, torony- 

') A Szilágyi András fö- és Baktsi András al ki- 
rálybíró által aláirt jelentés megvan a fehérvári k.ipt. 
levélt. cLst. Alb. Fasc. UI. Nr. óO. 

'') Kővári Erd. régiségei 154. lap. 

^) A székelyek kizárólagosan unitárius és refor- 
mátus hiten voltak, a kevés számú oláhok keleti vallást 
követtek. 

*) Benkö Józs. Spee. Tran. sedis Aranyos. 



talanul gyászol ott, mint a vésznapoknak szo- 
morú enilékjele. De lássuk c bús napoknak még 
búsabb korrajzát. 

Felvineznek régi eröilitett temploma volt a 
város fölötti licgvfok magaslatán, még most is 
megvannak a köridoniú régi templom kastélynak 
két ölnyire törpitett védt'alai. Csak cnnvi, mi 
régi korból Felviuczen t'eumaradt ; mert az ezen 
védfalak által körülölelt ódon, gót izlésli templo- 
mot — kicsiny és romladozott levén — szét- 
szedték, s helyére 1845 -48-ban egy terjedel- 
mes, Felvincz városálioz méltó uj templomot ') 
s melléje igen s/.ép iskolaházat építettek -). Nagy 
áldozatokkal, önmagokat megerőltetve emelték 
Felvincz lak()i c szentegyházat, mely oly büsz- 
kén trónolt ott az egész vidéket uralgó magas- 
laton, az utas előtt már messziről iéltuuve, szé- 
pité a tájat. A díszes templomukra büszke fel- 
vincziek 1848. nov. lo-án éppen annak felszeu- 
telési ünnepéhez készültek, midőn Griicze osztrák 
százados által vezetett 80ÜU oláhból álló tábor 
ütött tanyát a Festés nevű szőlőhegy alatt. A 
felvincziek gyászos példákból tudhatván, hogy 
az oláh táborok ily látügatii,sa mit szokott jelen- 
teni s mivel a városban semmi erő, mi védhette 
volna, nem volt, gyorsan menekültek el ; 52 
személyt azonban a városra csapott oláhok me- 
nekülésük közben meglepvén, elfogtak s egytől- 
egyig a legiszonyúbb kegyetlenkedéssel gyilkol- 
tak le. Az elmenekültek is c^ak magukat ment- 
hetek meg, de minden vagyonuk hátramaradt, 
az oláhok aztán szabadon prédáltak ott kényük- 
kedvök szerint, mi értékes bútor, kereskedelmi 
czikk, élelmiszer stb. volt, a közt 25,000 veder 
bort is kihordták a táborba, s azután a várost 
minden oldalról meggyújtva, földdel egyenlővé 
tették. Ekkor a reformátusok uj templomát, is- 
kolaházát, papi, mesteri lakokat s az egyház 
fogadóját is elégették, ugy hogy csak maga a 
ref. egyházközség 20,000 pfrt kárt vallott. E 
mellett értékes és nagy mttbecscsel birt urasztali 
szent edényei eloroztattak, irattára — melyben 
nagymennyiségű régi okmány s adománylevél 
volt — tűzbe szóratva, megsemmisíttetett, a tör- 
ténelem kipótolhatlan kárára. 

A katholikus templom azonban megkímél- 
tetett azon ötletből, hogy abból — mint Gracze 
ígérte — majd oláh templomot fognak csinálni, 
mert kik e dülásokat rendezték, azok a népnek 
az elpusztított helységek jövőben való birtoklá- 
sát ígérték. B. Kemény Gábor mint szemtanú 
ekként írja le az itteni dtilást''). 

') A régi templomból csak a hosEszeiitély két ol- 
dalfala maradt meg, s ezen a mész alól régi fresco- 
festvény élénk színei tíiiinek itt-ott elő, de a szentély- 
záródás aligha a régi, mert az egyenesen záródik, s a 
jelen záródáson kiviil oly falnyomok mutatkoznak, me- 
lyek a régibb egyház sokszög-záródását sejtetik. Ajtó 
és ablak ma már mind átalakult. 

") Ez iskola alaptökéje egy ISoG-ban létrejött mag- 
tár-alapból tetemesen növekedett, ebből vették meg 
1842-ben gr. Teleki Adámné templom-közeli telkét, hová 
felépülvén a esinos iskolaház, a tanítás még azon évben 
megkezdetett ; egyház és iskolának is gyarapítására 
szolgált egy 1828-bau a Létom völgyében épített fogadó. 

') „Nagy-Enyed és vidékének veszedelme 1848— 
49-ben". Pest 1863, ]o9— 140. lap. 



„Bámulatos és megdöbbentő volt látni a he- 
lyet, hol régebben népes házsorok, jóllét, tevé- 
keny élet volt, mint kietlen, kormos, lakatlan 
t pusztaságot. Magam láttam így Felvínczet pár 
évvel pusztnlása után. Vinczen a házak két tem- 
plomot és székházát s egypár nagyobb épületet 
kivéve, mind fából valának : ezek neai beégtek, 
de a szó teljes értelmében a föld színéig 1 e- 
égtck, éppen igy a hastmlólag fakcrité.sek. 
Vinez legfőbbként foldmivelésből élt, sok gazda- 
sági gyűjteménye szokott lenni : ezek köztudo- 
más szerint éghetők és elvihetők. Gazdasági épü- 
letei is fából valának, helyöket alig lehete kije- 
lölni. Már a kertekre is igen kevés gondot for- 
dítottak Vincz egyszerű székely lakói ; gyümölcs- 
fájok inkább szőlőjükben vala és a fak is hiá- 
nj'ozváu a városban, nemcsak hogy a pusztítás 
után keresztül-kasul lehetett járni a telkeken 
egyik utczából a másikba, de lehetetlenség volt 
j megismerni igen sokhelyt, hol végződik az egyik 
' telek, bol kezdődik a másik, ós nagyon gyak- 
I ran a hclylyel a legaprólékosabban nem isme- 
retes, képtelen vala meghatározni, hol volt régen 
útcza, mely darab volt telek ! '? A tatárok ilyen- 
formán dúlhatták fel őseink lakjait." 

Hogy a dúlásnak e gyászos helye még gyá- 
szosabb események színhelyévé nem lett, hogy 
a romokat ártatlan üldözöttek vérével nagyobb 
j mérvben nem önték el az oláhok, az nem az 
ö akarathiányukon, hanem módnélkUli gyávasá- 
! gukon múlt el ; ugyanis a nagyeuyedi iszonya- 
I tosságok és kannibálí kegyetlenségek után, 184'J. 
jun. 16-án Tordáról egy 40 Kresz-chevauxlegers- 
i bői, két kis honvéd-századból, a tordai, eger- 
( beg.yi és gyéresí nemzetőrségből s néhány öu- 
\ kéntesböl alakult mentő-csapat indult Pereczy 
százados vezetése alatt ,Euyedre, hogy ott a vér- 
fürdőt túlélt szerencsétleneket egybeszedve, meg- 
mentse. Vagy 700-at gyűjtött egybe e csapat a 
romok közé és az erdőkbe elbujt szerencsétlenek- 
ből, s a menni képteleneket vagy 70 szekérre 
felrakva, indult Torda felé ^). 

Nem hurczolni ment e csapat, hanem a szé- 
gyenletes öldöklésből fenmaradt szerencsétleneket 
egybeszedni ; nem katonai, hanem emberiségi 
czélból szállott ki e mentő-csapat, mint a csol- 
nak, mely a vihar által széldúlt gálya megme- 
nekülhetett legénységének szerencsétlen hajó- 
törést szenvedettéit indul felkeresni ; mindentől 
fosztott, elfagyott, sebektől borított, kiéhezett 
nőket, gyermekeket, aggokat szállított ezen be- 
tegápoló s gyámoltalanokat mentő csapat, tehát 
oly expedítío volt, melyet még a vad népek is 
respectálni szoktak ; s mégis Akszentyéuek Ma- 
rosujvárt tanyázó tábora, mely Nagy-Enyedet 
elpusztitá, mely annyi ezereket koldusbotra jut- 
tatott, elég gyáva s embertelen volt a vészből 
igazán csudaszerűleg az isteni gondviselés által 
megmentetteket Felviuczen kelepczébe keríteni 

') Ezt nem minden harcz nélkiil létesítek, mert 
Enyeden a hídnál az elöcsapatból egy lovast elejtettek 
s azután a házakba visszavonidva lődöztek az oláhok, 
de a mentöosapat gyalogsága rohammal vette be a meg- 
szállott házakat s egy elszánt utozaharczban szétszórta 
az oláhokat. 



akarni. — A mint a mentö-csaimf eiöörscg:e Fel- 
vinc/.re beért, a romok közé rejtőzködött oláhok 
sortüze fogadta, mely uéliány lovast Pereczy 
olasz csapatjából leterített, ugyanekkor a Fel- 
vinczen túl lovö magaslaton nagy oláli tábor 
nyomult elő. hogy a Tordára menő utat a me- 
nekülök olött elzárja. A szekerek között már- 
már rendetlenség támadt, mit azonban sikerült 
az erélyes rendelkezésnek helyrehozni s egy 
meltckúton Torda felé indítani, mig a lovasok, 
gy érés- egerbegy i nemzetőrök és honvédek, zárt 
sorokban elszántan rohanták meg a magaslatra 
felgyűlt olahok folyton lövöldöző ropi>aut iöme- 
gét. Ezek — mint mindenütt, hol a legkisebb 
ellentállást találták is — nem várva a rohamot, 
eszeveszetten futottak szét s menekültek a he- 
gyekre ; igy aztán a mentő-csapat és a mene- 
kültek az ördögi vadsággal és kafi'eri kegyet- 
lenséggel készített kelepczéböl megmenekülve, 
minden további baj nélkül megérkeztek Tor- 
dára '). Az oláhok pedig nemsokára Felvinczről 
ugy, mint M. -Újvárról eszeveszetten menekültek 
cl, mert azalatt, mii; Felvinczen a meutö-csapat 
ily embertelen megtámadását rendezték, a 17-én 
Tordáról megmozdult Czecz tekintélyes magyar se- 
reggel indult el Szeben felé. A télvinezi táma- 
dáskor már Harasztos körül járt, s ha pár órá- 
\al hamarább érkezik, a Felvineznél ólálkodó 
oláhok esnek a másnak ásott verembe, mert oly 
két tüz közé szorultak volna, melyből kevesen 
vitték volna el fogukat. Hanem a mentö-esapat 
rohama elől hegyekre menekültek észrevevén 
Czecz hadtestének közeledtét, eszeveszetten hú- 
zódtak át a Maroson s Akszentye, a védtelenek 
ellen oly bátor vezér — ki a Maroson való át- 
szállás fedezetére volt roppant táborával Maros- 
Uj várra rendelve — első volt, ki megszaladt, 
mielőtt az ellenséget csak megpillanthatta volua ; 
a futó vezér után eredtek aztán vitéz légiói is. 
Ekként Felvincz környéke az ellenségtől 
megtisztulván, a város minden nélkül elmene- 
kült lakóinak megmaradóit része 1849. apr. és 
májusában-) visszatért: de ott hiába keresték 
lakjaikat, ősi tűzhelyeiket, minden fel volt dídva, 
minden el vi)lt rabolva, nem v(dt egyetlen fedél 
is, hova árva fejüket lehajthatták, nem semmi, 
mivel táplálkozhattak volua ; azonban kik min- 
dent elvesztettek, elég báti'ak voltak újból az 
élethez kezdeni, a romok közé guny hókat rög- 
tönöztek, s elkezdették földjeiket mívelni^), hogy 
legalább jövőre legyen mit enniök. De ennyi 
gyilkolás, ennyi dúlás még nem volt elég, hanem 
azoknak, kiket gazdagokból koldusbotra juttat- 
tak, még mankóit is elvették, mert 1849. aug. 
14-én a muszka tábort ragadozó vadállatokként 
követő oláhok újból megrohanták Felvinczet, 
lakóiból, kik el nem menekülhettek, újból felkon- 



') Lásd részletesebben Kemény Gáb. „Nagy-Enyed 
■ s vidéke veszedelme 1848-49-beii', 181—186. lap. 

-) Az elmenekUlökböl az úton sokat leöltek. másDk 
l elfagytak, betegsógben, étlenségbeii pusztultak el ugy, 
; hogy az első kivonuláskor iSOO-nál többen estek áldozatul 
Felvincz lakói közUl. 

') Mert az első dúláskor a városnak Keresed felé 
legeli) csordájának mintegy fele része megmentetett. 



czoltak , ugy hogy 2uOU-nyi lakosából csak 
500 maradt életben '), s e mellett a Maros terén 
legelő csordájukat — vagy 500 darab szarvas- 
marhát — is elhajtották. 

A korábbi áldozatok közös sirja mellett egy 
másik emelkedett, mely alá a legyilkoltak szá- 
zai voltak eltemetve, a megmaradtak éhezve si- 
ratták szeretteiket. A gabona le volt aratva, a 
dús termést adott határon ott voltak a sürü ka- 
longyák (keresztek), de isten áldását a barmai- 
tól megfosztottaknak nem volt mivel hazaszálli- 
i tani, s még ennyi csapás alatt sem csüggedett 
a megfogyott, de meg nem törhetett nép, bámu- 
latos erélylyel fogott munkájához, hátukon hor- 
dották haza a gabonát, mely módon oly lassan 
haladhattak előre, hogy még karácsonkor is elég 
kalongya volt a felvinczi határon -). A hogy a 
felvinczi nép élelmét ekként megszerezte, miként 

■ izr;iel népe, legelőbb is templomát, melléje nö- 
és tiu-iskolát, papi, mesteri lakot épitett^), s 
csak azután fogott magán lakjainak emeléséhez. 
E hangya szorg:ilmu népnek tevékenysége 6 
bámulatos iparkodása két évtized alatt teljesen 
eltüntette a múltnak gyászos romjait, s a föld- 
szinéről eltüutetett város hamvaiból phoeuixként 
éledett fel az uj Felvincz, ugy hogy az utas, ki 
a fenvázolt szomorú előzmények tudatával jön 

; ide, méltán meg lesz lépetve azon elörehaladá 
son, azon csinosodáson, mit itt lát, főleg ha 
meggondolja, hogy két évtized előtt puszta föld- 
j nél egyéb nem maradt e helyen ; s Felvincz 
nemcsak kiépülte a rombolá.st, hanem naponta 
1 emelkedik és terjed, mert szorgalmas tevékeny 
székely lakossága fel tudja használni azon űö- 
I nyöket, melyeket kedvező fekvés és nagy ter- 
jedelmű hatara nyvrjt, melynek — a tulajdon- 
jognak meghatározásával beállott birtoklási biz- 
! tosság alapján — minden hantja mlvelet alá 
I kezd jönni; az értelemmel űzött mezei gazda- 
I Ság mellett a szőlő- és gyümölcs tenyésztés is 
i nagy mérvben űzetik; de Felvincz népe nem- 
j csak vagyonilag gyarapodik, hanem szellemileg 

■ is emelkedik, a ref. e^rybázközségnek igen czél- 
: szerUleg szervezett és berendezett iskolája által 
, a közműveltség naponta terjed, s éppen ezen 
I emelkedő értelmi'^égi fejlődés ;;lapjáu remélhet- 
jük, hogy Felvincz a vasút és Maros szabályo- 

' Mert a megmaradtak is a nyomor és nélkülözé- 
j sek és a zord idő miatt annyira tlbetegedtek, liogy 
1840-tö! ."0 végéig 200 embernél több halt el Felvin- 
czen. tehát a megmaradott népnek csaknem fele. 

-) Az utóbbi dúlásról lásd Basa Mihály, akkori 

felvinczi ref. lelkésznek, mostan harasztosi lelkész és espe- 

I résnek a kercsedi egyliázközség jegyzökönyvébe ikta- 

; tott értesitvényét, mely az erdélyi ref. anyaszentegyház 

18ii7-ki névkönyvében is közölve van. annak 24 — 26-ik 

I lapjain. 

^) Mit teljes önmegtagadással hajtott végre köl- 
csönvett 1200 forinttal s ingyen adott kézi munkával. 
' — A templomot 1852-ben fedték be. a kántori lakot 
1 1858-ban építették. Orgonát, papi lakot 1860-ban csi- 
náltak. Az iskolai alapra 1858-ban 93 forint értékű ga- 
bonát tettek az iskolai magtárba, mi szerencsés keze- 
léssel mostanig oOOO frt tökére nőtte ki magát. Ennek 
kamatjábúl 100 frtot kap a titanitó. - ó-de pedig töké 
sittetik mindaddig, mig a fitanitónak 400 frt és a beálli- 
tandó leánytanitónak is ennyi fizetése kitelik. így lehet 
; kis kezdetből nagy eredményt felmutatni. 



100 



íás idáig való eljutásakor egy tekintélyes vá- 
rossá való fejlődésre meg' lesz érve, mert annak 
elemeivel kétscgteionlil nagy mérvben meg van 
áldva. E szerint nem ok néiklil gerjednek a fel- 
vincziek haragra, ha egyik másik ingerkedni 
szereti) idegen azt kérdi, hogy „miféle falu ez?" 
Felvinczi volt azon Felvinezi János, ki 1535-n 
mint pbilipolii czimzetes plisjtök és az erd. püs- 
pök vicariusa említtetik '). 

Felvinez református lelkészei között több 
kiváló egyén volt; felemlítem Eperjesi Zsig- 
mondot, ki mint felvinczi lelkész választatott 
meg 1782-ben ref. pilspökké, mely tisztet egy 
darabig a régi felvinezi iskola helyiségében foly- 
tatta s esak azután ment Nagy-Enyedre. Fel- 
vinczen kétszer volt lelkész az e városban szü- 
letett N a g y G y ö r g y. ki korának egyik leg- 
tudományosabban mivelt embere s legnagyobb 
szónoka volt. Élete sok csalódás és szenvedés 
közt folyt le ; itt csak pár vonással enditem főbb 
mozzanatait. Az enyedi co]legiuml)(il — melynek 
legkitűnőbb osztálytanítója volt — hozatott 1807. 
Felvinczre papnak, 18Ö7-ben knlfüldi egyete- 
mekre ment, honnan visszatértekor 1811-ben 
N.-Enyedre, következő évben Kolozsvárra hiva- 
tott meg lelkésznek, 1814-ben hittanárrá lett. 
Itt özv. gr. Toldalagi Józsefnébe szeretve, a 
család tudta nélkül titkosan egybeesküdött, miért 
az akkor is büszke aristoeratiál maga ellen iz 
gatváu, ez Uldüzőbe vette : a házasság mégsem 
misittetett, hivatalaitól felfüggesztetett, s bár a 
k.-vásárhelyi zsinat 181G-b;in felmenté s papsá- 
gába visszahelyezte, azért üldöztetése még sem 
szűnt meg. Ez elöl menekülendő, Dézsre, onnan 
Felvinczre vitetett másodszor papnak. Hivták a 
szászvárosi igen jövedelmes papságra, eligérke- 
zett, de a felvincziek marasztására s fizetéseme- 
lés Ígéretére megmaradt Felvinc/.en, hol nem- 
sokára földijeivel, sőt rokonaival is kellemetlen 
összeütközései, s a szászvárosiak kártérítési pa- 
naszai keserítek életét, mi a földvári zsinaton 
(1824-benl való megíntetését vonta maga után. 
1827 ben K.- Vásárhelyre választatott papnak, hol 
1830. februárban halt el ezen sokat hányatott, 
sokat szenvedett s azért részvétünket érdemlő 
jeles férfi. Felvíncznek l84S-ki gyászos feldúla- 
tásakor Demjén József volt papja, ki sok há- 
nyatás után Bukarestbe vetődött, onnan mint a 
Mackféle összeesküvés részese 1853-ban haza 
hurczoltatott, s két évi fogság után Fehérvár 
börtöneiben halt el, mint a szabadsáű szeretetnek 
nemes áldozata. Áldás fűződjék azért a hazafi- 
vértanú tisztelt emlékéhez -). 

Felvinez, miként fennebb elmondok, Ara- 
nvosszéknek szélén fekszik, s ennek lehet fel- 
tudni, hogy bár egyedüli városa e széknek, 
mégis kormányzati központtá csak a későbbi 
időkben lett, mert Aranyosszéknek régi időkben 
nem levén állandó praetorialis helye, székgy ülé- 
sei bolygók voltak s leginkább a fökirálybirák 
lakhelyein vagy azoknak közelében eső helysé- 

') Szereclai Not. cap. Alb. 152. 

-) Felvinez ref. lelkcszeiröl általáiio.saii s az em- 
litettekröl különösen láss többet az errt. ref. anyasz. 
1867. névkönyve 27— ;_)!. lapjain. 



gekbcn tartattak, bár Felvinez is részesült ily 
szertí kitüntetésben, mert 1651 — 1848-ig 15-ször 
tartotta Aranyosszék közgyűléseit Felvinczen ; az 
17Gít-beu elkezdődött continua táblák egészen 
1784-ig (mikor Aranyosszék Torda és Kolozs- 
vármegyével egyesittetett,) mindig Felvinczen 
üléseztek, valamint tiszti ülések is főleg 1800-tól 
kezdve gyakran tartattak Felvinczen, a szék- 
házzá átalakított régi katonatiszti szállásban '). 
1810-ben azonban a központibb Kövendre tétet- 
tek át. A negyvenes években a székház hova 
épülte felett egész harcz kezdődött a szék két 
járása közt, mit az udvarnak azon 1844ben 
kiadott rendelete, hogy a székház Felvinczre 
építtessék, még inkább felbolygatott ; mert ez 
év máj. 2',1-én Kövenden tartott közgyűlésen a 
szék lakói falunként nyilatkoztak a székház 
hovaépitése felett, s azok, kik Kövend vagy Bá- 
gyonbau óhajtották, nagy többségben voltak, s 
kimondák, hogy a törvény értelmében az udvar 
be nem elegyedhetik abba, hogy valamely tör- 
vényhatóság praetoriumát hová építse s ez érte- 
lemben írtak fel. Erre a kormányszék szigorúan 
elrendeli a székháznak Felvinczen való azonnali 
felépítését, az udvar is ezt ismételten megparan- 
csolja ; de az ez év decz. 2-án Kövenden tartott 
közgyűlés ugyanazon év máj. 29-én udvarhoz 
felterjesztett folyamodására hivatkozva, válasz 
érkeztéig mind a két rendeletet félreteszi. Az 
1845. márcz. 3-ikí közgyűlés a kormányszék is- 
mételt rendeletét válaszuyerésig újból félreteszi, 
s az ellenkező 15 falu kimondja, hogy a Fel- 
vinczre épités esetében semminemű napszámot 
nem fog tenni. Az 1845. jun. 2-kán Kövenden 
tartott gyűlésen az uralkodó azon válasza, hogy 
a 15 falu kérelme visszautasiltatik s a székház- 
nak Felvinczen való építése elodázhatlannl meg- 
kezdessék, szintén nem birt eredménynyel, mert 
a határozathozatalt a kormányszéknek múltkori 
felterjesztésére adandó válaszig felfüggesztek, míg 
végre 1846-ki júniusában az udvar narniadszor 
i-< betilt minden a Felvinczen való építést gátló 
kitérést s a székházra már korábban applacidált 
10,271 rfrt 24\2 krhoz még szükségelt 1745 frt 
13"2 krt a tartományi pénztárból kiadatni ren- 
deli. Ekkor aztán megadta magát a szék ; épít- 
tető biztosokat rendelt, az anyaghordást meg- 
kezdette s az építéshez hozzákezdett-'). lS48-ra 
készült az el, mikor az oláhok azt is lerombol- 
ták, fedelét leégették s északi oldalát össze- 
ontották. 

Aranyosszék ezen ellenkezése áldást hoz(> 
volt a székre nézve ; mert ha az udvar és kor- 
mányszék rendeleteinek engedelmeskedik s a 
felvinczi székház korábban elkészül, Felvinez fel- 
dúlatásakor e szék igen becses levéltára is meg- 
semmisült volna, így azonban 1848-ban az még 
Bágyonban levén ^), a szék és a történelem nagy 
hasznára meg lett mentve 

') A börtönhelyiségek és a börtönőr folytoMosaii 
Felvinczen voltak .s ott niararttak még azután is, hoífy 
Kövend lett a közigazgatási központ. 

-) A mint ez kitetszik ezen felhozott közgyűlések 
jegyzőkönyveiből. 

^) Hová a székiláz 1844-ben tétetett át Kövemlröl 



HJl 



Forradalom utáu az egész hazával Aranyos- 
szck is kivetkőztetett régi alkotmányos alakjából 
és hatásköréből ; minden, mi népét a szabad 
múltra emlékeztethcté, eltörültetett, az ország 
szeszély szerinti kerületekre osztatott fel; a Ko 
lozs , Torda- és Aranyosszékböl alakított egyik 
kerület járás-hivatala kezdetben Thoroczkón, ké 
söbb Bágyonban volt; de ISöT-ben Felvincz át- 
látva, hogy a székhely oda tétele által mivelt- 
ségi és forgalmi tekintetben is a város sokat 
nyerne, a székház Felvinczen való építésére 
SOOO frtot ajánlott, mit Rostoschi akkori járás- 
főnök 16,0ü(tre csigázott fel: ez összeget is 
Felvincz átvállalta olyformán, hogy sOüO frt 
államkölcsönt nyerjen e czélra, mit megnyervén, 
elkezdetett a székház, s miután a vidék közel 
falui i'OOtt frttal segítek s napszámot adtak, 
22,000 forintból felépült a képünkön is látható 
szép emeletes épület'), melybe l>!6((-ban be is 
költözött a járáshivatal, hogy uj szállását csak- 
hamar az alkotmányosan reorganizált Aranyos- 
szék alkotmányos tisztséi;ének adja át. A rövid 
alkotmányos élet után bekövetkezett provisorium 
szintén Felvinczről folytatta jiolítikai experinien 
tatióit, míg végre lí^67-ben újból az alkotmá- 
nyos koiinány váltotta fel. Felvincz két szobát 
városházának megtartva, az épületet díjtalanul 
átengedte a széknek, csak azt kötve ki, hogy az 
államkölcsön (SŰOO frt) kamatjának fizetésétől 
fel legyen mentve -). A székháztól elkülönítve 
egy r idomú külön épületben vannak a börtön- 
helyiségek ; ugy ez mint a .székház hazánk leg- 
csinosabb és legczélszerübben berendezett köz- 
igazgatási helyisége. 

A székház földszíntjét a szék levélüira fog- 
lalja el ; e levéltár honunk minden törvényható- 
sági levéltárai közt a legrendezettebb, ezáltal 
könnyített kutatásaimnak sok e székre vonat- 
kozó érdekes adatot köszönhetek. Igen érdekes 
e levéltárban az úgynevezett Aranyos 
könyv: egy aranyozott diszkötésbe foglalt Iv- 
rétti könyv, melybe Aranyosszéknek mindennemű 
kiváltságai, szabadalomlevelei hitelesített kápta- 
lani transumptumokban egybe vannak gyűjtve '). 
s melyekre e szék elöismertetésében s a munka 
folytán idáig már többször tettem vonatkozást, 
valamint ezután is gyakran fogok hivatkozni. 

') Bár most egy ily épületet 100,000 forinton alól 
alig lehetne kiállítani. 

*) A szék a legújabb időben lépéseket tett ana, 
hogy az építési ár lefizetése által Felvinczet kártalanítsa 
és a székházat tulajdonává tegye. 

^1 Ezen gyűjtemény keletkezésének történelme ez: 
nM. jun. 18 án Harasztuson tartott közgyűlésen felho- 
zatott, hogy a széknek suk kiváltságlevele s más nagj' 
értékű eredeti régi okmányai vannak, melyek, mert a 
háborús időkben hol földbe, hol a toroczkói bányákba 
dugdostattak. megromlottak ; felkérték tehát akkori fö- 
királybiró Orbán Eleket, hogy azokat a kolozsmonostori 
káptalanba tegye be s azokról egy e czélra készült ara- 
ranyos, ezüst kapcsii könyvbe hiteles másolatokat vé- 
tessen a szék számára, mely „Aranyos könyvet" a szék 
főjegyzője különös eskü terhe alatt hiín őrizze s ma- 
gán- vagy közhasználatra is csak a szék beleegyezésé- 
vel adhassa ki. Ezen határozat van a , Gyula" czinjü 
jegyzőkönyv-gyűjtemény 'JOT. lapján. így adja ki a ko- 
lozsm. conv. még ez évben a letett okmányok hiteles 
másolatát. 



Ezen kívül van két nagy kötet okmány gyűjte- 
mény e czim alatt: „A nemes széket illető ere- 
deti "levelek". Az 1. kötet 1G05 — 17K6-íg, a 11. 
kötet 1720— 178o ig megy, ezekben szintén igen 
sok érdekes adat van egybehalmozva, s arni 
való hivatkozásaimat ,.okmánygyüjtemény I. és 11. 
kötet" czinuMi teszem. 

Főleg nagy érdekkel i)irnak .Vranynsszck 
közgyűlési jeg> zökönyvei, melyek 1 ii.")( i-t(il ke/dve 
egészen 1784-ig teljesen megvannak lU izmo.s 
kötetben, mely kötetek nmltunk nagy emberei- 
ről vaunak ue\ezve, így az: 

1. köt. „Bendegucz" lt)5<> - itilm. Ebben nem- 
csak a közgyűlések, hanem a derék- és alszék 
üléseinek jegvzőkönwei is benn vannak. 

2. k-tef ..Atilla" KjHO — 17U7. Első részé- 
ben a közgyűlvsi'k, második részében a törvény- 
székek jegyzőkönyvei fuglalvák. 

3. kötet „Csaba" I71<i— nix. Közgyűlések 
és törvényszék jegyzökönyvei. 

4. kötet „Aladár" 17Í8— 1726. Közgyűlések 
jegyzőkönyvei. _ 

5. kötet „Árpád" 1727 — 1734. Közgyűlések, 
sedria tilialís és sed. judi. octavalis, valamint a 
sedría generális néven tartott törvényszékek 
jegyzökönyvei. 

6. kötet „Gyula" 1734— 1746. Közgyűlések, 
a Hara-iztoson tartott sedr. gen. és a vándor sed. 
inf. jegyzökönyvei. 

7. "kötet ,^Kend" 1746—1763. Közgyűlések 
jegyzőkönyvei. 

><. kötet „Szabolcs" 1763 — 176"J. Néhány 
közgyűlés jegyzökönyve mellett a continua táb- 
lák jegyzökönyvei, melyek az „Aba" czimü má- 
sik gyűjteménvt is elfoglalják. 

9. kötet "„Urs" és 10. kötet „Kadíka" 176'.t 
— 1773. A continua táblák jegyzökönyvei, mert 
közgyűlések ez időben ritkán s csak a fökirály- 
')irák beiktatására tartattak. 

11. kötet „Mátyás" és 12. kötet „Lehel" 
1773 — 1779. A continua táblák és gyér közgyű- 
lések jegyzökönyvei. 

13. "kötet „Hunyadi" és 14. köt. „Verbalcs" 
1779 — 1781. A continua táblák naplója. 

15. kötet „Gejza" és 16. kötet „Zoltán" 
1782—1784. — Continua táblák naplója és 
pertára. 

17. kötet „Báthori" 1784. A cont. táblák 
naplója és pertára. 

18. kötet „Vaszul" 1785. Az egyesült ko- 
lozs-tordavármegyei és aranyosszéki nemesek 
sedriájának jegyzőkönyve. 

19. kötet .".Béla" " 1786. — Ugyanazt tár 
gyalva. 

Itt megszakadnak Aranyosszék jegyzököny- 
vei '), de megvannak a tiszti ülések jegyzököny- 
vei a kolozsvári kerületi törvényszéktől vissza- 
került pertárak, a derékszék és alszékek jegyző- 
könyvei 65 izmos kötetben -). 

') Csak még egy van, melyben az 1792— I799ig 
tartott közgyűlések jegyzökönyvei vannak, s még az 
lS4"*-kí közgyülé.-iek egynéhányának jegyzökönyvei. 

-') Az 1799. év utáni közgyűlési jegyzökönyvek a 
kormányszék levéltárában — bár hézagosan — megvan- 
nak 3 inf. kötetben. A Bach-rendszer német irományai- 



A szék lustráihül is van néhány nagyon 
n)egrongált állapoth.iu, melyeket a másutt látot- 
takkal és ülyakkal is, melyekre a köziiyiilési 
jegyzökönyvekben \agy nomeslevelekben hivat- 
kozás van téve, már e kötet kezdetén, Aranyos- 
szék elöisniertetésébon szólottam, illetőleg azokat 
egyniásntáni sorozatban eg\ beszedtem s igy itt 
ismételni feleslegesnek tartom. 

A székház ez okmányi kincsei közt való 
széttekintés ntáu visszatérek Felvinez ismerteté- 
sére s nevezetesen annak közigazgatási szerve- 
zetérc. Felvincznek tanácsa régibb időben állott 
egy fobiró, egy jegyző és 12 tanácsosból; itélt 
a községi, polgári és bűnügyekben elsőbirósá- 
gilag, másodbirósága volt a szék derékszéke, 
jus gladii-val is birt, mint fennebb felhoztam, de 
ily esetben a szék két ülnökét is meg kellett 
hivni. Jelenleg Felvinez közigazgatása nagy mó- 
dosításon ment át, mert tanácsa áll egy íőbiró 
(Kovács János), egy jegyző (Nádudvari' László) 
és három tanácsosból (Kovács Albert, Szacsvai 
Lázár és Bálint József) ; határoz polg. ügyek- 
ben oO frtig, bűnügyekben a városi rendőr, má- 
sodbiróságilag a tanács. A város közügyeit a 40 
tagból álló képviselőtestület intézi a szónok (Ba- 
logh Elek) elnöklete alatt ; e mellett az árvái 
ügyeket egy három tagból álló árvái szék vezeti. 
Felvinczre vonatkozólag még megemlitem, 
hogy van posta-állomása, olvasó-egylete. Orszá- 
gos- és hetivásárai által élénkített kereskedelme, 
mely már is több bolt nyitá-^át tette szüksé- 
gessé'); a helyi iparosok és kézművesek száma 
naponta növekedik, ezek mesterségükben hova- 
tovább gyakorlottságot nyernek, a főútvonalon 
— Torda. Euyed, valamint Ludas-Euyed közti 
közép ponton — fekvése és a szék tisztségének 
itten léte, hova-tovább több vendéglő és csinos 
magáuyházak emelkedését eredményezi, s mind 
ez összenifíködőleg hat arra, hogy a múlt rom- 
jaiból kiemelkedett uj Felvinez városias küllemet 
öltsön. A széles ütczákat mindenhol Ízletes föld- 
szinti épületek szabályos sorai szegélyzik, me- 
lyek körül tisztaság és rend mutatkozik. A vá- 
ros középpontján — ott hol a torda-enyedi fő- 
útvonallal a Maros mellett lejövő másik országút 
egybetalálkozik — van a terjedelmes vásártér, 
egyfelől a büszke székházzal, másfelől a katho- 
likus egyházzal. E piacz közepén egy örökösen 
csergedező csorgó kínálkozik kristály tiszta vi- 
zével az utasok enyhítésére, mig a nagy hosz- 
szu válukban felfogott víz-felesleg a fogatoknak 
nyújt könnyen kapott itatási belj^et; miért itt 
ugy a Torda, mint a Vásárhely felől, vagy alul- 
ról jövök is kiereszteni és étetni szoktak -/, melv 
körülmény Felvincznek nagy élénkséget ád: s 
nagyban termelt jó minőségű borainak és gyü- 
mölcsének biztos elhelyezési módot nyújt, mi 

nak roppant lialmazával foglalkozni nem lehetett hi- 
vatásom. 

') 1848-ban Bohra János gyógyszertár-nyitásra is 
nyert szabadalmat, de a közbejött események miatt fel- 
állításában meggátoltatott. — Pár évvel ezelőtt Maros- 
ujváron uyilt gyógyszertár, mi által Felvinez legalább 
egy ideig elesett attól. 

") Egy másik, még ennél is dúsabb és jobb vizű 
(■sui-gója a ref. templom előtt csergedez. 



nem kis mértékben foly be a minden nyomon 
észlelhető jóllét fejlesztéséi'c. Mielőtt a már kel- 
lőleg ismert Felvínczct clhagynók, még fel kell 
' keresnünk a már fennebb is említett, s elneve- 
zése által az olvasóban bizonyuyal kíváncsiságot 
költött Zsidóvá r-at. 

Felvinczröl az Enyed felé vezető (uszágút 
régebb a várostól délnyugatra elhúzódó Ka- 
mara-dombnak nevezett magaslatra emel- 
kedett. E domb, vagy jobban mondva hegyfok 
ily nevét onnan vette, hogy régen ottan sóvámot 
szedő kaujarai liivatal helyisége állott, azon tá- 
vol korban, midőn most a fér túl felén folyó 
Maros e hegyfok alját mosta, mi hogy valójá- 
ban igy volt, azt a régi medernek a hegy alján 
elhúzódó nádfogta vonala még most is tisztán 
jelöli. A Maros itteni folyása indokából vezette- 
tett említett hegynek az országút, s bár a folyam 
több század óta elvonulva helyt adott a czélsze- 
rübb ütvezetésre, mégis az emberek hosszas ideié: 
mászták ok nélkül ezen meredek hegyet, s alig 
pár éve, bogy az ily állatkínzás oktalanságát 
átlátva, a hegy elhagyásával a Létompatak völ- 
gyén vezették le az utat a Maros terére. Mi 
azonban — ugy is régi kor emléktöredékét ku- 
tatni indulván — nem a kényelmes uj, hanem 
a régi felhagyott utat követjük. Hol ez út az 
említett liegyfokról a Maros terére lelejtve az uj 
úttal egybetalálkozík, jobbról egy omladványos 
meredek oldallal bíró hegyfok emelkedik, vagy 
2UÜ lábnyira a tér színvonala fölé. E hegyfokot 
nyugat és délről a Feredő patakának mély 
völgye kanyarogja körül, keletről falmeredeken 
hanyatlik le a Maros terére, s így csak északról 
függ egy keskeny hegynyak által egybe azon 
fensikkal, mely innen egészen a Székelykő al- 
jáig n^TÍilik fel. Az említett Feredőpatak pár öl 
magasságú ziihatagban rohan le, alkotva .ez által 
egy természetes zuhanyt, s alján tágas fürdö- 
medenczét, melyben a lakosok szorgalmatosan is 
füredeznek, mert e patak vize ivásának és ab- 
ban való fürdésnek hideglelést gyógyító hatást 
tulajdonítuak, honnan a patak neve is szárma- 
zott. A patak völgyében és szomszédságában volt 
a nuir fennebb említett zsidóvárí praedium, a 
körülhatárolt hegyfokon pedig az annak nevet 
adott Z s í d ó V á r a feküdt, melynek maradvá- 
nyait szemügyre veendők, a különben is szép 
kilátással gyönyörködtető hegyfokra mászunk fel. 
A hegy fenlapja háromszí'g - idomú , ilyen 
volt az azt koronázott vár alakja is. Miként fen- 
nebb említem, a hegy csak északon függ egybe 
a fenlapálylyal, miért ezen hadászatilag leggyen- 
gébb oldal megerőditésére volt föfigyelem for- 
dítva, erről tanúskodik a most is felötlő kettős 
gátony, vagy töltés, mely ez oldalt 100 lépés 
hosszúságban fogta át. Ezzel másik a hegy déli 
oromszélére fektettetett gátony szögellik egybe, 
mely 150 lépés hosszúságú. A délnyugati oldal 
bár meredeken hanyatlik le a Feredő patakhoz, 
mégis itt-ott megmászható gyenge pontokat tár 
fel, s azért a kettős védtöltés szintén szüksé- 
gessé vált; de mivel a hegy fenlapja amúgy is 
csekély terjedelmű, térnyerés kedvéért, fenn a 
liegyornion csak egyes védtöltés volt, mig a 



103 



külső védiiűí clheljezésére a lio^y olilalába tet- 
tek egy íits/.eiű bemetszést, hol vasy védtöltcs 
volt, vagy mi vaU'iszinUbb, karozat (jiallisade) fe- 
dezte az ez oldalról való megtámadások ellen. 

E leirt két oldali gátonyt (>gy a keleti ol- 
dalt szegélyzö hosszabb gátoiiy kötötte egybe, 
iigy hogy az egyfelől az északi gátonynyal egy- 
beszögelve mindig keskenyedőleg közelitett a 
délnyugatihoz, mignem azzal hegyes szögletben 
olvadott egybe. Ezen gátony volt a háromszög 
hyi)otheniisája, mert annak hossza i'üO lépésnyi 
lehetett, azonban most abból csak itt-ott van meg 
egy darabka, főleg két vége felé, mert közepén 
a hegy leomladozván, azzal együtt gátonyunk is 
lesuhadott. Ezen hegyomlás ha részben elenyész- 
fette, de más részről fel is tárta gátouyuiikat, 
s mivel annak átmetszeti nézetét élőnkbe állitja, 
könnyüszcrüleg hozzá férhetünk mértékarányai- 
hüz, a nu alapjában négy öl szélességet, s há- 
rom ölnyi magasságot nnitat. Azonban ily ma- 
gasságú csak kívülről volt gátonyunk, mert be- 
Hilröl a hegy fenlapja emelkedettebb levén, a 
gátony magassága csak másfél öl. De nemcsak 
méreteinket segité elő e begyomlás, hanem egy- 
szersmind a gátony belalkatát is élőnkbe állitá ; 
s itteni észleleteiuk valamint más helyen tett át- 
metszetünk is meggyőzött arról, hogy e gátonyok 
nem falak omladványaiból keletkeztek, hanem 
eredetileg is csak egyszerű bár hatalmas föld- 
töltések voltak, s mivel sem a gátonyokban, sem 
a vár belteréu kőfal rakatnak mi nyomára sem 
akadhattunk, azon véleményünket kell kimonda- 
nunk, hogy a Zsidóvár nem volt más, mint egy 
alkalmi tolderőd, mely valamelyik török vagy 
osztrák hadjárat alkalmával az út fedezésére 
épült, mely czélnak — erős és a Létom szűk 
völgyébe betérő iitat teljesen uralgó fekvésénél 
fogva — annak idejében meg is felelhetett. — 
Múltjára nézve semminemű adat, de még csak 
hagyomány sem létezik ; néveredetével mesés 
mondák vannak egybekötve, melyek szerint egy 
királyikig gazdag zsidó jött Lengyelországból e 
tájra, s roppant kincseinek elhelyezése és vé- 
delme tekintetéből épitefte volna e várat, miről 
a Zsidóvár név származott; sőt a dűs zsidó kin- 
cseit még most is a hegy keblében elrejtve hi- 
szi a nép, s azért sokan vannak, kik e kincse- 
ket kutatva a vár belterén, persze eredményte- 
lenül, nagy ásatásokat tettek és tesznek. 

A fennebbiekliől látható, hogy Felvincznek 
ezen egyetlen régisége minden hangzatos neve 
mellett is jelentéktelen ; s nemcsak hogy a vár 
elnevezést meg nem érdemli, hanem keletkezési 
kora sem vihető nagyon messze fel, mert az leg- 
felebb a IG. században készülhetett. 

Mielőtt Felvincztöl biicsíit vennénk, még el 
kell tekintetünk a tőle pár ezer lépésnyi távolra 
fekvő Inak fal vár a. Arauyosszék a Maros te- 
rén levő részének e vógfaliijaba. 

A kik Arauyosszékről eddig irtak, mindnyá- 
jan egyhangúlag ') a László és Róbert Károly 



') Szei'edai, ki not. cap. Alb. 20. lapon Igrethivel 
azonosítja s nevét ilynevü höstöl származtatja. Kővári 
Inakfalvát Igrethivel szintén egynek hiszi, .sőt a luin- 



adománylevelében előforduló Ighetri-t a mos- 
tani Inakfalva helyére sorozták, pedig mindnyá- 
jan tévedtek, mert egy legújabb korban felme- 
rült okmány tanúsítása szerint Igherti vagy 
Igrethi nem itt, hanem az Aranyos partján fe- 
küdt ^), ugyanis IV. László király 12711. jul. 11. 
kiadott adománylevelében előrebocsátva Mikud 
bánnak hadi érdemeit, melyeket atyja István ki- 
rály uralma alatt tanúsított, s megnevezve azon 
5 nagy csatát, mel^yekben élte veszélyeztetésével, 
sebterhelteu oly hősileg harczolt Imre testvérével 
együtt, s hivatkozva atyjának k(n-ábbi adomány- 
levelére, nevezett Mikud bánnak adományozza a 
Doboka várához tartozott Dobokav ár falva 
és Lusad (Losárd) nevű falukat, valamint a 
Tordavár jobbágya -) Kis György által bírt, de 
ennek utód nélküli halálával koronára vissza- 
szállt I g r u c h t e I u k és K e r e k y g h á z nevű 
falukat, melyek Torda vármegyében az Aranyos 
folyó mellett feküsznek. Adományát azon eredeti 
módon szilárdítja meg, hogy utódaira, kik azt 
visszavonnák, egy sereg név szerint előszámlált 
szentnek átkát nehezíti ''). 

Ezen igen fontos okmány mutatja először 
azt, hogy Igrucbtelek, mely az aranyosszéki ado- 
mánylevelekben előforduló Igrethivel két- 
ségtelenül ugyanazonos és Kerekegyház, me- 
lyet az aranyosszékiek adománylevelében szintén 
feltalálunk, 1279-ben még nem tartoztak Ara- 
nyosszékhez, hanem Tordavármegyéhez, s neve- 
zetesen Torda várához, melynek tartozandóságai- 
ból szakittatott ki Aranyosszék is. Másodszor 
pedig azt is látjuk, hogy azok az Aranyos folyó 
mellett feküdtek, s így kik Igrethít a Maros 
mellett fekvő Inakfalvában keresték, nagyon té- 
vedtek. 

E szerint a mostani Inakfalva későbbi tele- 
pülésnek látszik lenni. Róla való okmáuyi tudo- 
másunk alig hat a 17. századon felül, nevezete- 
sen 1622-ben kercsedi Bakó Dánielné, Thorocz- 
kaí Anna ínakfalví, kercsedi és mohá- 
csi jószágát ésRoh Egrest minden felkel- 
betöivel Bethlen Gergely és Bethlen Zsófiának, 
s ezek utódainak hagyja, ugy hogy ezek kihal- 
tával testvérei Thoroczkai Mihály , Boldizsár 
László, István és Zsigmondra és ezek utódaira 
szálljanak át'). 

Inakfalva jelenleg oláhok által lakott igény- 
telen falucska; de hogy régen jelentékenyebb 



denben oly pontos és lelkiismeretes Kemény József is 
ezen véleményen volt. 

') Az láöl. adománylevélben „Igrechi", az 1313. 
„Igethri" néven. 

'') Ez tanúsítja, hogy „jobbagio castri" nem mai ér- 
telemben vett jobbágyot, hanem váriirizethez tartozó 
harczost jelentett, ki — mint a jelen okmány tamisitja 
— két falut birt. tekintélyes, vagyonos ember volt. 

') Ezen adománylevél megvan a losonczi Bánli- 
család levéltárában Kolozsvárit, honnan Szabó Károly 
kurván, velem szives volt közölni. 

■•) Ezen hagyományozást helybenhagyta Bethlen 
Gábor is 1622. nov. 4-én FehérvámH kiadott contirma- 
tionalisával, melyben a beiktatást is elrendeli, mit a fe- 
hérvári káptalan végre is hajtott ; ellenmondás csakis 
Roh Egresre volt szilvási Cseszeliczki Boldizsánié, Per- 
nveszi Erzsébet részéről. Lásd Kemény dipl. Tran. VII. 
3Öy— 310. lap. 



104 



volt s hogy székelyek lakták, arra tiibb okmá- 
nyi bizonyitványt találnuk. lay 1645. jul. U-én 
Patkó Istvúu és Nagy .Mibb'is hadnagyok a feje- 
(ieleni rendeletéből Inakfalva fegyvereseit egyl)e- 
irják, s a tisztúD magyar nevtí harezuokok után 
azt jegyzik meg, liogy a régi lakók raiud veres 
darabont székelyek, kik közé ujabban néhány 
kék darabont is telepedett, ezek a veresekkel 
egyaránt osztoznak javadalmak és hadi terhek- 
ben '), de a szabad székely telkek mellett volt 
néhány oly telek is, melyen szék zselérei lak- 
tak '-). A t'elvinczi katholikus egyházközség ke- 
letkezésekor ennek pajjjai hosszasan perlekedtek 
az iuakl'alvi canonika portioért, ezen perokmány- 
bau is több helyt tel van említve, hogy Inak- 

') Ezen összeiiás eietletije megvan az aranyosszéki 
levélt, okmánygyüjt. 11. köt. 605—1)14 lap. luaktalván 
12 zsellére volt a széknek. Ezek Is, mint Benkii József 
mondja, a hadból vali> li.-izaszökésért Itíáá ben desre- 
dáltattak jobbágyságra. 

^) Lásd ugyanott II. k. 1,'..!. lap. 



falvát régeu székelyek lakták. Hogy a szabad 
föld miként lett urbériséggé, s hogy a székely 
(larab(iuti)k helyére miként és mikor települtek 
oláhok, arra nézve biztos adatra nem akadhattam; 
valószinlileg Basta és Mihály vajda népirtó bar- 
czaiban, vagy a labanczok irgalmatlan dúlásai 
és gyilkolásai alkalmával jjusztult ki innen a 
székelység ; mi kevés maradt, katliolikus levén, 
könnyen eloláhosodott, s ma csak Erős, Szöcs, 
s más ily tisztán magyar hangzatú neveik utal- 
nak egykori magyarságukra. 

Azonban a mostani Inakfalva nem a régi 
helyén fekszik, mert az fennebb feküdt a Maros 
közvetlen közelében, hol Czinteremu nevű 
helyen még a régi templom alapfalai is felis- 
merhetők. Innen a Maros áradatai miatt húzód- 
tak alább: Hogy pedig a jelölt régi egyház ma- 
gyar, még pedig protestáns templom volt ; azt 
az is tanusitja, hogy annak helye jelenleg is a 
felvinczi reform, egyház birtokában van, melynek 
— mint mondják — az inakfalvi filiája volt. 



X. 



M a r s - ü j \ á r. 



Maros-Ujvár fekvése. Felső- és Alsó-Ujvár. Feisö-Ujvár múltja, régi vára, birtokosai. Gálfi Jáuos, fényes kastélya, 
tragikus sorsa. A mostani kastély, kilátás. A réginek m.irad ványai, ódon temploma, sírboltja. Alsó-Ujvár a rómaiak 
korábin. hosszas elhagyatottsága, újbóli keletkezése. A .sóbányák megkezdése. Ruszbatzky és Mészáros. A maros- 
ujvári sóaknák beosztása, terjedelme, tartalék-bányák. A sóvágók. A befakadt víz elleni régibb és ujabb véd- 
munkálatok. Marosujvár jövője és hivatása. A marosujvári bányatelep. Király-útcza. Katholikusok és refonnátu.sok 
temploma és iskolája. Manisujvár a forradalom alatt. 



Utazásunkkal kapcsolatos szemlélődésünk 
eddig sem szoritkozott a szoros értelemben vett 
Aranyosszékre, hanem kiterjedt a Marosvölgy 
mindkét oldalára, s ha eddig a politikai határ- 
vonalok háttérbe szorításával némileg önkényi- 
leg jártunk el, tehetnénk-e másképpen most, mi 
dön a közép Marosvölgy balfelének nemcsak 
legfestöibb, hanem egyszersmind legérdekesebb 
pontjához értünk ; ellent tudnánk-e állani azon 
csabnak, melyet a Felvinczczel szemben oly gyö- 
nyörűen fekvő Maros-Ujvár gyakorol reánk, mi- 
dőn oly incselkedve, oly magához ragadólag 
tárja fel szép fektének pazar fényét? Nem, ily 
érzéketlenek, ily közömbösök mi nem tudunk 
lenni, mert tájszépség, természeti gazdagság s 
a múlt emlékeinek tisztelete egyiránt tígyelmet- 
parancsolólag hatnak reánk, s azért újból határ- 
sértést követünk el, midőn .\ranyosszék körvo- 
nalán, a Maroson túlhatolva, az annak balpart 
ján büszkélkedő Maros-Ujvárt vizsgálatunk alá 
veszszük. 

Maros- U j vár Felvinczczel átellenben igen 
regényesen és festöileg fekszik ; az arányzatos 
(symmetricus) tájberendezésnek talán sehol oly 
meglepő példájával nem találkozunk, mint itten, 
hol a természet a tájfektezésnek öszhangzatos- 
ságában valójában remekelt. Látók fennebb azon 
térbe kiszökellő szép hegyfokot, melyen Nagy- 



lak büszke-fenhéjázólag helyezkedett el ; e szép 
hegyfoknak egy tökéletesen hasonló ellenpárját 
(pendant) találjuk Jlaros-Uj várnál, mely hegy- 
tok festői omladványokkal ékes oldalait az alján 
elzajló Maros fénylő lapján visszatükrözi. E hegy- 
fok már önmagában is szép, de festőivé azáltal 
lesz, hogy tetöormát egy büszke gót Kastély, 
annak szeszélyes melléképületei, ódon torony- 
bástyája s érdekes régi egyház-alkotta épUlet- 
csoportozat koronázza, felmutatva a kis Erdély 
legszebb fekvésű s legimposáusabb kastélyát s 
annak környezetével kiegészített oly szép táj 
képletet, mely bizonynyal minden erre utazót 
kellemesen fog meglepni. 

A kastély háta mögött a hegyfok magasla- 
tán falu «zerénykedik, kis gunyhóival még in- 
kább kiemelve az urilaknak ellentétes fényét. 
.V hegyfok alján elsikló Maros partjain nagy 
terjedelmű sóraktárak húzódnak el, a falbasze- 
gett folyam hullámain szazai nyugosznak a só- 
hajoknak készen tova szállitní a természet áldá- 
sait; de e táj szépségét a szóval való jellegzés- 
uél sokkai szerabeötlőbben mutatja mellékelt ké- 
l)iuik, m^ly Felső -Újvárt és a Maros kikö- 
tőjét tünteti elő. (Lásd a lOG. lapon.) 

A hegy foki részt F el sö-Uj várnak ne- 
vezik ellentétben a sóbányák és bányatelep al- 
kotta A 1 s ó - U j V árral, mely az általánosabb 



!:i!l!i:i:!!^!!l»aíliíií':;:!l!liffllllil!''!:i'^^^^ 




"a 



105 



Maros -Uj vá r néven isnieiete?;. Miiros-Ujvár 
e Ipirt h(\s;y toktól délre a Riuíc/.a jiatak tor- 
kdlafja alkotta kies vi)I,i:vkcl)elbeii iielyezkedett 
el. K bányatelep nagy terjedelenuuci bir, s lo])- 
l)aiit bánya müvei vei, számos templomaival, a hi- 
vatalnokok városi rendszereségfgel épült házaival 
már magában is szép képet mutat ; még szebbé 
lesz hátterének nagyszerűsége által, hol a hava- 
sok hosszan elnyúló lánczolata a Székely kii, 
P i 1 i s , C s á k I y a k ö és K e c s k e k ö sziklás, 
s azért nagyon festői csíiesaival pompálkodik. 
Ennek is — a felsíi-ujvári úttól felvett — képét 
melléklem. Ez és előbbi képünk Felső- és Alsó- 
l'jvár fekvéséről fogalmat nyújt, melyet az itt 
ailott tájfektezés és rövid előismertetésUnkben 
körvonalozott bemutatás annyira kiegészit, hogy 
a szükséges tájékozottsággal kezdhetünk részle- 
tesebb vizsgálatához ; azonban mielőtt ily észlele- 
tUnkhöz fognánk, szükséges M. -Újvár mnltját ku- 
tatnunk, hogy jelenét megérthessük ; de mivel a 
két Ljvár két külön helységet alkot, azokat mi 
is szétválasztva tárgyaljuk, s mivel Alsó-Ujvár 
ujabb keletkezésű, azért — mint olyan régiség- 
tisztelők — a felett elsőséget adunk a büszke 
fekvése mellett régibb eredetével is büszkélkedő 
Fel ső-Uj várnak. 

Az Újvár elnevezés már magában is várat 
feltételez, még pedig oly ujabb várat, mely egy 
korábbi helyén keletkezett, s mivel a 13. század 
utófeléig felható első okraányi adatunkban már 
Újvár néven szerepel, fel kell tennünk, hogy 
korábban is volt ottan vár, melyre azonban a 
történelem mi adatot sem nynjtván, csak a sejte- 
lem terére vagyunk szoritva, s mit legrégibb 
múltjára ujabb adatok felmerültéig felhozhatunk, 
az mind kérdésessé válik. Ilyszerii az, hogy vaj 
jon nem volt-e az arra igen is alkalmas hegy- 
fokon a rómaiaknak valamely castruraa, mely az 
(mint látni fogjuk) akkor mlvelet alatt volt só- 
telepek fölött őrködött? s vájjon nem egy ily 
római vár helyére s anyagjával épült-e a kö- 
zépkorban másik vár, melyet a korábbitól való 
megkülönböztetés végett neveztek Uj-várnak ? 
mind ez nagyon is homályos sejtelem, mert az 
eg\niast követett várak egyaránt elpusztultak, 
maradványaik egy harmadikba, s ennek töre- 
déke egy negyedikbe — a mostani kastélyba — 
épült be, s igy a legtávolabbi mnltból semmi 
oly mütöredék nem maradt fenn, mi tájékozá- 
sunkban irányt jelölhetne. 

Újvárról való okmányi tudomásunk csak 
1296-ig hat fel'), ugyanis nevezett év april 20. 
(quinta feria post quindenas Pasche) Péter gyula- 
fehérvári püspök, Péter, Pál és Miklós grófok- 
kal (Péter fiai, Sámson fiai) cserét teszen. Neve- 

') Van ugyan Imre királynak egy 1197-ben kia- 
dott biztosító levele, melyben Rienardi orodi perjelt er- 
délyi birtokaiban megeríisiti. E biitok körülhatárolásá- 
nál előfordul „Herren" és „C'actateleke" (talán Csákó 
telek = a mostani Csákó Aranyosszéken), mely kelet- 
ről Üjvár-Tordossal határolódik. A most is Újvárral ha- 
táros Csákó előfordulta valószínűvé teszi, hogy Ujvár- 
Tordos alatt .Marosujvár értetődött, bár ezt bizonyos- 
sággal még.sem állítom. Imre király biztosító okmányát 
lásd Kemény Józs. App. dipl. Tran. T. I. és Fejér Cod. 
dipl. Vm. 4, 137. 



zcttek Kunce dny várt a Maros mellett (juxta 
Morisiuni), hol két falu Uyvar és Foludy, 
két kőegyházzal — egyik szent Mihály, másik 
szent György vértanúnak szentelt — fekszenek, 
azon jogokkal, melyekkel István királytól nyer- 
ték, adják nevezett püs])öknek cserébe az Ara- 
nyos (juxta Aranas) melletti Forkod helység- 
ért '), hol szent István királynak szentelt köegy- 
liáz van stb. -). Ez okmány több becses fölvilá- 
gosítást nyújt, először azt, hogy azon táj, hol 
most Újvár van és a megsemmisült Foludi fe- 
küdt K u n c e d - U j v á r n a k hivatott, másodszor 
azt, hogy Újvár már ezen távol korban oly je- 
lentékeny, még pedig magyarok által ') lakott 
helység volt, mely kőegyházzal birt. 

Két év múlva a püspök Újvárt és társfalu- 
ját Mikud bánnal cseréli meg; ugyanis 12y8-ban 
(in octavis Epipbaniaruni Domini) Vjvar és 
Foludi nevű püspöki falukat, melyeket ez Pé- 
ter gróftól az Aranyos melletti Szent-Királyért 
(villa sti Regis juxta Aranas) cserélt *) volt, most 
a Mykud bán által birt Loana-ért'') — mely 
a szintén püspöki kézen levő Syolo és Fenes 
közt fekszik — cseréli el, ugy hogy Mikud bán 
azt minden járulékaival átadja a püspöknek, a 
püspök pedig a csere pótlékául átengedi Nog- 
1 o k (Nagylak) V j v á r és F o 1 u d i, valamint a 
bán minden más birtokainak, azon évi püspöki 
dézmáját, s azonfelül még 10 marchát is fizet, 
részint készpénzben, részint pénzértéküekben^). 

Azonban l^vár nemsokára ismét visszake- 
rül a püspök birtokába, mert 1316-ban Mikud 
bán fiai előbb zálogra, azután pedig örökösen 
eladják a püspöknek, mint az a káptalan előtt 
1316. máj. 1-én (in octavis festi b. Georg Mar- 
tyris) kelt vásárlevélből kitűnik. Ennek értelmé- 
ben Péter mester Mikud bán fia, s ennek Pé- 
ter, János és Dávid fiai szükségtől kényszerit?e 
a Maros mellett Fehérvármegyében feküdt Vj- 
vár nevű birtokukat András erdélyi püspöknek 
zálogra adják 15 fehérvári nehézségű (pond. al- 
bens) ezüst marcháért, ismét 15 hasonló mar- 
cháért és 7 dénárért, oly kikötéssel, hogy ha a 
kitűzött időre ki nem váltanák, akkor a vásár 
örökítessék. Eljővén pedig a kikötött idő, anél- 
kül, hogy kiváltásra bár mi lépést tettek volna, 
a püspök 150 ezüst marchára beesültetvén Vj- 
várt, a zálogba adók akaratja szerint még 160 
ezüst marchát ráfizetett, s nevezettek magok és 
utódaik nevében 500 ez. marcha büntetés terhe 
alatt kötelezték magokat, hogy nevezett jószágot 
örökösen átengedik a püspöknek, s ahhoz való 
minden további igényeikről lemondanak stb. ')• 



') Ezen most megsemmisült falu, mint alább látni 
fogjuk, Gy.'res. Szent-Király közelében feküdt s annak 
kiegészítő részét alkotta. 

^) Ez okmányt közli Fejér Cod. dipl. VI. 2. 51 
Eredetije fehérv. kápt. levélt, cista cap. Fasc. II. Nr. 33. 

«) Mert mi katholikus volt, egyszersmind magyar 
is volt. 

*) Ezen okmánynak az előbbivel való egybeveté- 
séből látszik, hogy Forkod és S z.-K irály ugyan- 
azonos volt. 

^) Ez Szász-Lóna Kolozsváron felül. 

«) Ez okmányt közli Fejér Cod. dipl. VI. 2, 149. 

') Ez okmányt közli Fejér Cod. dipl. VIII. 1, 603. 



lor, 



Eddig Újvár még mindig csak mint hely- 
ség szerepel, váráról mi emlités sincsen téve, 
csak 1386-ban találunk némi vonatkozást, mely 
évben az esztergomi érsek az újvári vá ■ épité 
sere 200 ez. marchát rendel '). 

Újvár nemsokára a pUspök kezéből, nem le- 
liei tudni miként, az erdélyi vajdák kezébe 
ment át, nevezetesen azon kir. várak közt sze- 
repel, melyek uradalmaikkal az erdélyi vajdák 
járandóságához tartoztak, (ad honorem vajvodatus 
npectantes) s a püspöknek csak a papi dézina 
szedés joga maradt fenn. Hogy ez igy volt, két- 
ségtelenné lesz András vajdának egy 135'J-ben 
kiadott rendeletéből, melyben Csicsó, Bálványos, 
Léta, KilkUllövár, Újvár, Déva és Kőhalom kir. 



harnmdik ily értelmű rendeletében komolyan 
meghagyja, hogy az erdélyi vajdai birtokokból 
a papidézmát az erdélyi pUspök és káptalacá 
uak haladéktalanul kiszolgáltassák '), niinek kö 
vetkeztében András erd. vajda és zonuki gróf, 
hivatkozással a király ezen rendeletére, meg- 
hagyja Cicho, Baluanus, Léta, Kukul- 
leu, Wyvár és 1) e w a várnagyainak, hogy 
nevezett várakhoz tartozó uradalmakból a papi 
dézmát, melyet cldődci és maga is eddig sze- 
dett, de a melyről a király parancsára s további 
vi.szály kikerüléséért lemond, s a fehérvári pUs- 
pök és káptalannak engedi, miért annak szedé- 
sében azokat semmiként ne akadályozzák stb. -) 
Hogy pedig az itt enditett újvári vár csak a 




FelíiíiUjvái' a .Maros kikötójc (Ín rakiiiiiljá\al. ^Kaji;. liicsiKiy J. 



várak és tartozandóságaiuak dézmáját, melyet ed- 
dig az erdélyi vajdák .'•zedtek, Lajos király ren- 
deletére") ezutánra a fehérvári püspök és káp- 
talanáuak átengedi ^). Azonban ez nem fogana- 
tosíttatott, mert Lajos király 1359-beu Visegrád- 
ról egy harmadik szigora rendeletet ad ki, mely 

Szeredai Ser. Epp. 65. Eredetije a gyulafehérvári kápt. 
levélt, cista capit. Fasc. 1, Nr. 12. 

») Okmányt lásd Fejér Cod. <lipl. 111. 4, 16(5. 

^) Lajos király azon rendelete, melyre itt hivat- 
kozás van, 1352-ben kelt, megvan Elenehus fragm. eap. 
alb. T. I. p. 600. — Egy másik ily érteimii rendelete 
1 357-ről a t'ehéiv. kápt. levéltárában cista capit. fasc. 
7. Nr. 27, kivonatilag közli Szeredai Not. Cap. Alb. 46. 

") A vajda nyilatkozata Elenehus fVag. cap. Alb. 
'1'. 1. 95. 



tárgyalásunk alatti lehetett, bizonyossá lesz az 
által, hogy Erdélyben Újvár nevii vár csak ez 
és a szamosujvári volt, az utóbbi azonban azon 
korban még nem létezett, mert azt később épiti 
Martinuzzi (1540-ben), s igy a 14. században 
előforduló újvári vár csak Maros -Újvár 
lehetett. 



') Lajosnak ezen sz. (iyörgy nap utáni 15. napon 
kiadott rendelete eredetiben a gyulafehérvári kápt. le- 
vélt, cista cap. fasc. II. Nr. 6. Közli Fejér Cod. dipl. 
IX. 2, 572. 

^1 A vajda ezen rendelete kelt Fehérvárt 1359. máj. 
y-án lin (juind. fest b. Georg. mart.), megvan fasc. 2. 
cap. num. 6, p. 70. Lib. Kcg. 9ö, közli Fejér Cod. dipl. 
IX. 3. 131-133. 



107 



Az erdélyi pllspök ellen M;irosujvár felett 
hosszas pert folytatott Mikiül báu fia, János mes- 
ter és Doboka fia László. A három éven (l.'5(íi) 
— 60) át húzódott pert az 13G6-ki tordai ország- 
j^ylllésen békésen intézte el Dénes vajda ; mert 
miután a plispök ügynöke, János mester (fehér- 
vári kántor) okmányokkal bizonyitá, hogy An- 
drás püspök 320 ezüst niarchán örökösen meg- 
vette Újvárt, nevezett alperesek lemondtak ke- 
resetükről '). 

Az újvári vár ismét szerepel 13y2-ben, mely 
év jul. 25-én Bertalan alvajda Tordáról a ko- 
lozsmonostori conventnek rendeli, hogy Koldozó 
Mátyást, az újvári vár várnagyát szoluokvárme- 
gyei Koldozó birtokába, mint a mely Losonczi 
Dezső székely ispán adománya szerint öt illeti, 
lieiktassa '"). Ugyanez évl)en Újvárral mint várral 
találkozunk, valamint 14tir)-u is, mely év jun. lén 
Zsigmond király Budáról adománylevelet ad ki ; 
ebben előre bocsátja , hogy Losonczi István 
(Dezső tia, Miklós unokája) a morva és cseh 
forradalmárok ellen, nevezetesen az ellenünk és 
Magyarországunk ellen fegyvert ragadott Kati- 
bori Marchio Jodokussal szemben, — ki nagy 
erővel hazánkra ütött, — nevezett Losonczi Ist- 
ván testvéreivel és alattvalóival harcztérre szállva, 
hősies küzdelem után a lázadót visszaverték, s 
emberei közül sokat elejtettek ; mely hősies ér- 
demük jutalmául nevezettnek, valamint Dénes és 
Ferencz testvéreinek s azok utódainak adjuk 
uj adományozás cziméu a már korábban is csa- 
ladjuk által birt C s i c h o és U j u á r várait és 
azok tartózandóságait örökösen, minden ahhoz 
való jogokkal stb.''). 

Losoncziék e szerint már korábban is birták 
Ijvár várát; de arra, hogy az erdélyi vajdák 
birtokából miként ment át az ö kezükre, mi ada- 
tunk sincsen. 1556. júniusában az újvári táborban 
tartott országgyűlésről láttunk említést téve*). 
1568-ban Szentmihályfalvi Péter, az újvári vár 
számtartója nyeri János Zsigmondtól a lerontott 
Léta várhoz tartozott Hagymást ^). Báthori Ist- 
ván uralma alatt Géczi János kormányzó birta, 
kinek kezéből Báthori István hagyománya és az 
ország beleegyezéséből Báthori Zsigmond kezére 
ment, ki az újvári várat és Újvár városát 
1589-ben nevelőjének és tanácsosának, kocsárdi 
Gálfi Jánosnak 16,Ü0U magyar aranyért inscri- 
bálta, örökösen elhagyományozhatási joggal •*). 

') Mit Dénes vajda Itizonyitváiiyalakban adott ki. 
Eied. gyulafeh. kápt. levélt, cista cap. fasc. II. Nr. 4J. 
Rivonatilag Fejér Cod. dipl. X. 3, 638. Szeredai Ser. 
Ep. 103. Vass józs. „Erdély országgy. a vajdák alatt" 
82—83. 

") JSred. kolozsmon. conv. levélt XIII. 873, közli 
Kemény Józs. App. dipl. Tran. IV. 5(5. 

^) Lá.sd Corn. Mss. után közölve Fejér Cod. dipl. 
X. 4, 378. 

■*) Lásd „Az erd. diet. végz. nyomd.", egybeszedte 
Gál Lászlii, Kolr)Z9vár 1837, 4. lap. 

'•) Az adománylevél kelt Tordán ez év máj. 6-án, 
azt ugyan .Tános Z.s. következő 1569. évben átirja, en- 
nek eredetije kolozsm conv. levélt , másol. gub. levélt. 
Trans. conv. T. III ■>&). 

*) Báthori Zsigm. 1589. máj. 7-én Fehérvárról ko- 
csárdi Gálíi János főudvarmestere és tanácsosának, ki 
már atyját annji önfeláldozással szolgálta, öt a szülők- 
től fosztott árvát, mint szerető dajka védte és nevelte 



Kzen adománylevélből azt látjuk, hogy Újvár 
akkor város czimen szerepelt, valamint ezen és 
a feunebbi okmányokból világossá lesz az is, 
hogy Újváron már régen is volt vár, még pedig 
tekintélyes királyi vár, s ekként alaptalan i5eth- 
len Farkas ') és Benkö József -) azon állítása, 
hogy a m. -újvári várat Gálfi János, Báthori 
Zsigmond e jeles, de tragikus véget ért taná- 
csosa alajjjából építette volna, mert Gálfi itt uj 
várat nem épített, hanem csakis a megvoltat na- 
gyította vagy igazította ki s rendezé be azon 
gyönyörű lovagtermeket, lakosztályokat, melyek- 
ről Bethlen Farkas oly magasztalólag emléke- 
zik, s melyek által költött irigység és birtok- 
vágy okozta főleg a szép jellemű és tudományú 
Gálfinak elbuktat. 

Fennebb Kocsárd leírásánál Gálfiról tüzete- 
sebben értekezvén, itt ismételni nem akarok, 
legfelebb azt emlitem fel, hogy M. -Újvár a Gálfi 
által felékesített fényes várral, Bodoni Istvánnak, 
Gálíi ártatlan halála főokozójának adoinányozta- 
tott 1594 ben'), ki az őtet porból kiemelt Gálfi 
iránti köteles háláját azzal rótta le, hogy az in- 
gatag jellemű Báthori Zsigmondot Gálfi elvesz- 
tésére ösztönözve, halálitéletét megírta, s Zsig- 
monddal aláíratva, szorgosan végrehajtatta '). 
Azonban ugy látszik, hogy Bodoni árulása bérét 
nem élvezhette, mert az ingatag jellemű fejede- 
lem tőle is csakhamar elfordult, s Marosujvárt 
csakhamar nyirbálni kezdette, igy még ez évben 
(1594) jun. 14-én az ahhoz tartozó Szász-Nyi- 
rest szeutbenedeki Keresztúri Kristófnak, Kővár 
kapitányának örökösen visszaválthutlanul inscri- 
bálta 10,000 frtért-'), sőt maga Marosujvár is 
hamar visszavétetett Bodonitól, mert azt a Mária 
Krisztinának jegyajándékába Báthori Zsigm. ál- 
tal biztosított jószágok közt találjuk, s midőn 
Zsigmond 1599-ben nejétől elvált, Marosujvárt, 
Enyedet, Tekét, Fogarast, Monort és Kisfaludot 
oly feltétellel vette át, hogy ezen — 100,000 
ftban megállapított jegyajándék fejében átadott — 



oly ragaszkodással, hogy sem irigység, sem a roszaka- 
rat fondorkodása, sem saját házi gondjai és haszna el- 
vonni nem tudták, hogy ily megható hiiség és ragasz- 
kodás elismerést és jutalmat nyerjen : egész Újvár vá- 
rosát, várát, melyet atyja a fejedelemnek hagyott s 
mely Géczi János kezéből az ország nagvjai beleegye- 
zésével rendelkezésére ment, minden királj-i joggal, 
hasznaival stb. Gálíi János nevelőjének síb. adomá- 
nyozza ; az ottani telkeket, a várszerű roppant kastélyt, 
melyet a hegyen építeni kezdett (tehát már Báthori el- 
kezdette volt az uj kastély-épitést), adományozzuk 
mindkét nemre, ugy hogy ha Gálíi utód nélkül halna 
el, 16.000 aranyért (mindenik aranyt 161) dénárba szá- 
mítva) bárkinek hagyományozhassa, s mi vagy utó- 
daink csak a 16,000 arany lefizetése után vehetjük a 
hagyományostól vissza. Ered. feliérv. kápt. Liher Reg. 
Sig. Báthori. 

') Ilist. T. VII. 408. 

-) Spec. Trans. Cott. Alb. 

^) Mikola p. 52 és Benkö Józs. Spec. Tran. 

*) A jutalmazott Bodoni Miriszlónál Mihály vajda 
mellett, 16()0-ban jun. 21-én pedig, midőn Zsigmondot 
harmadszor is trónra emelték, Rudolf mellett buzgólko- 
dott, miért Kolozsvártt a hazafiak által el is fogatott s 
Dévára küldetett börtönbe. Lásd Fuudgr. I. 169. 

^) Ezen adománylevél eredetije a Koraisok goncz- 
ruskai levéltárában. KőzH Kemény Józs. Reg. .arch. T. 
II. 102. lap. 



lOR 



jószágokért évcnkiut 15,000 frtot fizet iiiiiidad- 
dig, uiig a 100,000 frt fedezve lesz '). 

lüOO bau Mihály vajda Bán uevü bocinak 
adouiáuyozza -). 

IGOl-beii a liainiadszor l)ej()tt Báthori Zsig- 
iiiond Uibi-< SiegtVidnek adouiáuyozza M. -Újvárt 
azórt, mert ez, miut Basta szaniosujvári paraiics- 
uoka, e várat Zsigmondnak feladta, kit ezért 
M. -Újvárral jutalmazva, Szamos Újvárba paraucs- 
uokul Gyulafi Lászlót tette ■^). 

IGOl-beu novemberben Marosujvár alól in- 
dult el Toldi István 1000 barezossal Kolozsvár 
alá, bol Basta őrségének künn tanyázó részét 
meglepvén, levágta, s e sikerült diversio után 
visszament a Gereudnél táborzó fej 'delemhez''). 

l()20-ban Bethlen Gábor Beszterozcbányán 
jun. 24én kiadott adomáuylevelével Marosujvár 
várát, a vár alatt fekvfí hasonnevű mezőváros- 
sal, Miklóslakát, Csergedet s számtalan má,s vái- 
megyei jószágokat, valamint aranyosszéki Hi- 
dason, Csákón, Örményesen, Mohá- 
cson, Dombrón azokat, kik a hadban való 
meg nem jelenésért jobbágyságra vettettek, szi- 
menfalvi Székely Mózes árván született Mózes 
fiának adományozta atyja érdemeiért előbb fi-, 
azután nőágra ■'). Ezen okmány nemcsak azt ta- 
núsítja, hogy itt tekintélyes mezőváros volt, ha- 
nem azt is megjelöli, hogy az lennt a kastély 
által koronázott hegy alján a M a i' o s terén 
feküdt. 

1627-ben jun. 27-éu Bethlen Gábor Fehér- 
várról kiadott adomáuylevelével Marosujvár vá- 
rát, városát. Miklóslakát s még két feiiérmegyei 
részjószágot albisi Zólyomi Dávidnak és nejének 
Bethlen Katalinnak adományozza ''). A néphagyo- 
mány Düzsárdi nevű kegyetlen birt.)kosról is 
emlékezik, bár ezt okmányilag bemutatni nem 
tudjuk, hanem azt, hogy M.-Ujvár felét 1642ben 
okt. 22-éu Rákóczi György Fehérvárról félkas- 
télylyal és Csougvát veresmarti Czikó Mihály- 
nak, a fejedelmi udvar provisorának mindkét 
nemre adományozta , okmánynyal bizonyitfaat 
juk 'j. Marosujvár város és kastély másik felét 
nejével Paczolai Barbarával Mikes Mihály kapta, 
a Czikó által birt másik felét 1649-beu Rákóczi 
György szintén Mikes Mihálynak adományozta 
korábbi érdemei s főleg azon hősies magavise- 
leteért, melylyel az atyja alatt hazánk idegen 
iga alóli felszabadítására vívott harczokban mint 
a tüzérség főparancsnoka kitüntette magát "^j. 



') Lásd Uj magyar miueuui. 1S5S. llü. 

^) Bethlen Fark. Hist. X, p. S04. 

') Ugyanott 814. lap. 

*) Lá.sd Hazánk és Külföld 1SG6. Ovt'. 2. .s/.ám és 
Kővári Erd. Tört. IV. k. 324. lap. 

/) Ered. fehérv. országos levélt. Liber Kex. 179. 
Dr. Otves másolata az erd. múzeum irattárában. 

") Ez adománylevél Elenoh. Donát. cap. Alb. l'raii. 
L. 6 p. 385 és 687. 

') Adta pedig azt Bethlen Gábor és I. Rákóczi 
György alatt szerzett érdemei mellett azon 2000 ftért, 
melyet a fejedelemnek kölcsönzött és a C/.ikóiiak lOnO 
ftba lekötött, most a fejedelemnek visszabocsátott tóvisi 
jószágért 3000 frt inscriptionalis összegben Megvan ez 
adománylevél a feliérv. kápt. prot. I. 7ö3 és Lib. Reg. 
Geor. Rákóczi X. 165. 

') Marosnjvárt 1500 és ugyanekkor a szamosiíjvári 



E munka IIL k. 144. lapján kimutatók, hogy 
Marosujvárnak Mátyás királytól 1478-bau nyert 
és János Zsigmond által is megerősitett két or- 
szágos sokadalmát 17ol-ben gr. Mikes Mihály 
háromszéki Zabolára tette át \). E vásárok emel- 
hették Marosnjvárt varossá, s azok áttétele 
törpitheté igénytelen faluvá, mely a száz.idok 
viharjain át nem csak elveszte egykori magyar 
lakosságát, hanem ugylátszik, hogy teljesen meg 
is semmisült volt, mert a kastély háta mögött 
levő mostani Felső- Újvár nagyrészt a múlt 
században telepíttetett, még pedig kizárólag olá- 
hok által. 

A marosujvári kastélyt ós tartozaudóságait 
a gr. Mikes-család birta egészen az ujabb időkig. 
Ezektől vette meg 1854-ben jelenlegi birtokosa 
gr. Mikó Imre -'). Most pedig a miiltnak ismere- 
tével lépjünk a hegyfokra, megvizsgálaudók kö- 
zelebbről is a távolból oly igézőleg magához 
vouzó kastélyt, s körülte azou kevés mtítöredé- 
ket, mi a múltból fenmaradt. 

Felsö-Ujvár jelenlegi kastélya ujabb épü- 
let, melyet gr. Mikó Imre építtetett Gálfi régi 
kastélyfalainak felhasználása s építési modorá- 
nak utánzásával, mely okon az gót ízlésben 
emelkedett ^), s ha az a műépítészet minden 
szabványainak nem felel is meg, s ha főleg 
egyenesen záródó ablakai sértik is a szemet, 
mégis találhatunk némely correctebb alakot is, 
ilyen az északi oldalon levő igen szép és dús 
alakítású erkély, ilyenek a szögletekhez ragasz- 
tott erkély-tornyok s a gót ízlésű fökapuzat. 
A kastély kertjéből s a kastély mindenik abla- 
kából szép kilátás nyílik ; elragadó körlátvány- 
nyá le-z az, ha a kastély tetőerkélyére kilépünk. 
A hegyfok alját ezüst szegélykényt hímezi körül 
honunk királyfolyama, a Maros ; az odább bu- 
zódónak partjain a nagy terjedelmű s városias 
színezetű Alsó-LTjvár terül el, bánya torkolatjai- 

várhoz tartozott Debreket is 1500 frtba inscribálta Mi- 
kes Mihály és neje Paczolai Borbáráiiak előbb fi- azután 
nőnemre. Ezen adománylevelet lásd fehérv. kápt. levélt. 
Lib. Reg. G. Rákóczi X. 694, 700 lap. 

') E vásárokra nézve részletesebben felsoroltam 
adataimat e munka IIL k. 136—137. lapjain; az ott 
előadottakat itt egybevonva ismétlem. E szerint újvári 
lelkész, Geréb László kérésére Mátyás király Bmláról 
üibán pápa nap utáni szombaton, 1478-ban kiadott ok- 
mánya által nevezett egyházközség előmenetelére két 
országos sokadalmat (virágvasárnap és sz. Jakab nap- 
ján tartandókat) engedélyez. Mely vásárokmányt átiita 
és helybenhagyta János Zsigmond Fehérvárról "l570-ben 
Keresztelő sz. János utáni napon maga és Chyaky .Mi- 
hály korlátnoka aláírásával ellátott okmányban, mely- 
nek hiteles másolata az erd. kormányszék levéltárában 
van, azon perhez mellékelten, melyet az ezen vásárok- 
nak Zabolára való áttétele ellen felszólaló Kézdi-^■ásál■- 
helylyel előnyösen folytatott a Mikes-család. 

■) Kedves kötelességemnek ismerem hálás elisme- 
résemet kifejezni Torma Károly iránt, ki nagytudomá- 
nyu atyjának, bold. Torma Józsefnek „Adatok az erd. 
várak krónikájához" czimii igen becses gyűjteményét 
nekem használatra átengedni szíveskedett, s egyszer- 
smind a hazai történelmünk terén sok érdemmel fára 
dozott történész iránti méltánylatomat kifejezve, meg- 
jegyzem, hogy ezen munkálat mint litjelölő az adatok 
hoz igen nagyban könnyítette és elősegítette M.-Ujvártt 
érdeklő kutatásaimat. 

^) A kastély K.agerbaucr kolozsvári építész terve 
szerint s felügyelete alatt épült 1850— 1869-ben. 



109 



nak nagymérvű épületeivel s a folyón hajók 
százaival; melyek a föld kehléből kivont kincse- 
ket tovaiis/.tiitják. Túl rajta ('sesztve, a Mikesek 
szép berkek által övezett kastélyával, .s a Jla- 
rosnak fahiliintett völjcye le Miriszlóig, niig a 
iiáttérben a nyugati Kárpátok szeszélycsen nagy- 
szerű sziklageiiueze tűnik fel nyúlánk csúcsok- 
kal, melyek a fellegekkel csókolódnak. Ez egyik 
oldal látképe, niig túlról a Maros völgye fölfelé 
nyilik a jobboldali part oldalán festöileg sora- 
kozott Felvincz, Veresniart, Földvár, Kocsárddal, 
s végpontján a hegyfokon székehi Vajdaszeggel, 
melylyel átellenben Nagylak ponipálkodik két 
tornyú ódon templomával. Ha e tájcsoport szép- 
ségéhez hozzá veszsziik a dús szinezetet, mely 
a távol havasok azúr kékjétől a sötét viola 
színig váltakozik, s rubint zöld közé fogott gyé- 
mánt-szalagoktól fénylik, akkor képzetünk lehet 
azon varázs-látványról, melynek bűvös köréből 
alig tudja magát kiragadni a szemlélő ; s pedig 
ki kell ragadnunk magunkat, hogy lelkesült szé- 
pészekböl hidea- észlelőkké legyünk, a múlt em- 
léktöredékei után kutatandók. 

l^ar évtizeddel ezelőtt a Gálfi-kastélynak 
több bástyája s a vár körfalai is részben állot- 
tak, de azok ellapultak, hogy a njűkertuek he- 
lyet adjanak ; csakis az észak-keleti szögleten 
hagyatott meg — mintegy mutatványul a múlt- 
ból — egy ötszögii kúpfedeles bástya; odább 
látszanak alapfalai a kapuvóduek, hol felvonó- 
hídon át lehetett a várba jutni, mert a keleti 
védfalou kivül egy még most is lu öl szélességű 
s több öl mélységű sáncz szeü át egész széles- 
ségében a hegynyakot; e sáncz hagyomány sze- 
rint cl}' mély volt, hogy a Maros színvonaláig 
hatott le s vész idején a Maros vize abba is 
bevétetvén, a hegyfok megközelithetlen sziget 
erőddé vált át. Annyi bizonyos, hogy a minden 
más oldalról íalmeredeken lehauyatló hegyfok 
a keleti oldalon is említett - ha nem is a kö- 
vetelt, de mindenesetre jelentékeny mélységű — 
átmetszés által elzáratva, a maga idejében igen 
tekintélyes védhely lehetett. Hogy a roppant 
munkával kivitt átmetszés még az első vár ide- 
jéből való, abban semmi kétségem nincsen. 
E tájt nem rég fedezték fel azon alagutat, me- 
lyen Gálíi elmenekült a legyilkolására kiküldött 
poroszlók kezeiből, mely azonban újból beondott. 

Ez átmetszésen kivül egy gótizlésü ódon 
templom emelkedik, mely későbbi át.ilakitások 
miatt eredeti alakjából ki van vetkőztetve ; de 
csúcsíves ablakai, oldaltámjaí, s főleg tornyán 
levő körívvel záródó, s oszlopka által elkülöní- 
tett kettős ablaka, a XV. században való kelet- 
kezésére utal; igen valószínű, hogy az 129(>ban 
állott (szent Mihálynak szentelt), s e helyen fe- 
küdhetett kőegyháznak helyére, s annak anyag- 
jával építtetett ezen mostani Gálíi, vagy vala- 
melyik öt megelőzött birtokos által \). Az egy- 

') Gálfi János mint buzgó unitárius Marostíjváitt 
unitárius templomot épitett s azt gazdag alapitványok- 
kal látta el, igy aztán a lakosok is mind áttértek s 
Marosujvár egyike volt a legvirágzóbb unitárius egy- 
házközségeknek. Ezen ecclesia l.ő93-ban Gyulai Pii 
alatt deficiált. Lásd uzoni Fosztó Hist. unit. in Trans. 



ház alatt altemplom is van, melybea Újvár ré- 
gibb birtokosai voltak eltemetve. Érdekes felira- 
tok voltak ugy itt, mint a templondjan, de eze- 
ket 1848-bau összetörte, s a hamvakat szélnek 
szórta az oláhoknak még halottak ellen is dü- 
höngő vad.sága '); csak egy sírkőtöredék ma- 
radt meg a templom keritésébcu, ez belényesi 
Mé.száros Györgyé, ki az újvári sóbányák meg- 
nyitója volt, s ki 1810-ben halt el. 

Ismerjük már a régi Lljvárnak nem érdek- 
nélküli múltját és jelenét; búcsút veszünk tehát 
s leszállunk a térségre, hogy az ujabb keletű 
A 1 s ó- vagy M a r o s - 1 ' j v á r t is észleletünk 
tárgyává tegyük. Itt mindenesetre legérdekesebb 
n helységnek is léteit adott sótömzs, mely mint 
Erdély központján egy hajókázható folyam köz- 
vetlen közelében elhelyezett roppant természeti 
kincs, nemzetgazdászati tekintetből kiváló tigyel- 
met érdemel. 

Ily érdekeltséggel párult figyelem tárgya 
nemcsak a jelenben, hanem az volt a múltban 
i.s, s hogy a rómaiak sasszeme már uralmuk ide 
jében fölfedezte, .s vállalkozó szellemük haszno- 
sította az itt levő kincseket, azt több mint egy 
okból következtethetjük. Erre mutat a Maros 
jobb partjáról ide irányuló római út, az ugy 
Fel.ső-, mint Alsó-l'jváron talált és most is na- 
ponta felmerülő nagy mennyiségű római érem, 
leginkább a császárok korszakából, erre az ot- 
tan talált kétségtelenül római korból való czifrán 
ormozott, lant és szőlőfürtök által alkotott dom- 
borművei ékített kő, e mellett számos edény és 
hamvveder, egy tégla-boltozat-) stb., mind ezek 
a rómaiak itt laktának n}omait jelölik ; hogy 
pedig az itt lakó rómaiak a sóbányászatot szor- 
galmatosan űzték, arról a nagy mennyiségben 
talált római bányász-eszközök, de magok a hát- 
ramaradt bányavájatok is kezeskednek, melyek 
lejtékesen műveltettek a rómaiaknál divatos kém- 
letmunkálat (Aufdeckarbeit) modorában '■'). 

Az említettek mellett a római sóműveletnek 
leghatalmasabb bizonyítékát azonban azon hatal- 
mas földtöltés nyújtja, mely még most is 4— ;'> 
öl magasságban, s 12 öl szélességben több helyt 
mutatkozik, s mely körülbelül mindenütt a só 
liatárán vonulva, körídombau vette körül a sóte- 
lepet. E töltés nagyrészt az ujabbkori sülyedé- 
sek betömésére, s a sószállító lóvasútak töltései- 

I. kötet 189. lap. Most a templom megvan, de hivek 
nélkül. 

') Ugyanekkor a felsö-ujvári kastély is felgyújta- 
tott és romba döntetett, az ott levő igen szép régi bú- 
torzat, gazdag irattár, nagy mennyiségű bor és gabona 
az oláhok által elraboltatott. 

-) Lásd Vass Józs. „Erdély a rómaiak alatt" 144. 
1.Ő3. lap. Marosnjvánól több érdekes r(imai régiség van 
az evd. múzeum régiségtárában, de e melleit van három 
rendkívüli nagyságii köcsákány is. melyek a kőkor- 
szak kiválóbb régiségei közé tartoznak, s egyszersmind 
azt is tanúsítják, hogy Újvár már a romaiak elütt is 
lakva volt. 

^) Lásd Vass József 141. lap. Lénk geogr. Lex. 
IIL k. 46. lapján azt mondja, hogy M.-Ujvár helyén a 
rómaiak Patavisája feküdt, azonban ezt ö semmivel 
sem indokolja, s semmi oly mütöredék fel nem merült, 
a mi ezt igazolná ; különben ugy látszik, hogy Lénk 
Patavisával nem volt maga sem tisztában, mert Vajda- 
szegnél is azt keresi. Lásd fennebb Vajdaszeg leírásánál. 



110 



hez lehordatott ; de azért itt-ott teniiiaiadt egy- 
egy, nyomkövetésót lehetővé tevő, darabja. így 
találjuk e töltésnek egy darabját a második bá- 
iiyatiszti szállás kmtjében, niá>ik — legépebben 
megmaradt — rcszcu fekszik a reformátusok 
temploma, nem rég hordtak le egy darabot, mely 
keleten azon helyen volt, hol a bánya vendéglője 
tVkszik. E maradványok, s a lehordott résznek 
— még élők emlékében levő — fekhelye két- 
ségtelenné teszi ezen egykor hatalmas tíiltésnek 
köridomu alakítását, mely foltevés valódiságát 
korántsem dönti meg azon körlilmény, hogy az 
északi oldalon a töltésnek nyomait nem talál- 
hatjuk, mert ez oldalon, részint a rakonczátlan 
liáncza patak, részint a Marosnak nem egyszer 
idáig elhatott áradozásai mosták el. Minden- 
esetre e töltés bámulatosan nagyszerű mü volt, 
s még ])ámulatosabb az, hogy e töltés mindenütt 
a csak ujabb időkben is nagy bajjal, s fárada- 
lomteljcs tudományos ntánkutatással meghatároz- 
hatott sóvonalnak klilsö határán vonult el, mu- 
tatva azt, hogy e bányáknál nemcsak most küz- 
denek a víz befakadások veszélyeivel, hanem 
hogy a rómaiaknak is meg kellett küzdeni a 
helyzet nehézségeivel, s igy a körvonalozott töl- 
tés kettős hivatással bírhatott, védgát levén a 
Báncza és Maros áradatai ellen, s egyszersmind 
a bányatelepet ellenséges beütések ellen fedező 
védtöltés, sőt az abba kasamátaszeriileg beépített 
helyiségek lakhelyül is szolgálhattak a szegé- 
nyebb néposztálynak, legalább erre látszanak 
nnitatiii a több helyen ijennefalált falrakatnyo- 
mok, tűzhelyek, liamu és edénytöredékek előfor- 
dulta. Különben a töltés alkotanyagj i földdel 
kevert kavics, valószínűleg azon anyag, melyet 
a töltés közelében volt bányaüregek kitakarítása 
alkalmával nyertek, mely bányák helyei a sU- 
lyedéseknél most is felismerhetők, sőt a nap- 
jainkban mutatkozó oly gyakori sülyedéseket leg- 
inkább az iszaptelt ily római bányaüregek idé- 
zik elő. 

De ezen látszólag nagyszerű mérvben ke- 
zelt római bányászatot nem védte meg az oly 
óriási erőfeszítéssel létrehozott védtöltés, átrohant 
ennek daczára fölötte a népvándorlás mindent 
elsodn') árja, ez s a nyomába romboló vizáradat 
eliszapolta, eltemette Róma egykori hatalmának 
és szorgalmának még nyomait is, az áradmányi 
réteg dús talaján rengeteg erdőség, az emberi 
figyelmet elzáró sürü berkek, s vészes mocsárok 
keletkeztek. A sóbányászat — mely királyaink 
és a nemzeti fejedelmek alatt egyaránt virágzó 
állapotban volt — leginkább Kolozsra, Turdára, 
Székre és Parajdra szorítkozott, a niaros-ujvári 
kincs földtől takartan erdőktől fedetten elfeledve ') 
rejtőzködött 15 századon át, s a hely — hol 
má.sfél ezred óv elölt élénk munkásság és ke- 
reskedés folvt — S zára t II r:i néven a felső 



') Aí itt volt ('.sficiilöíég-iiok iitolsii mtitatváiiylaja 
ott teug:<Jdik a tartaléktoiok közelében s bár a bányá- 
szok enilókezetps volta s ritka szépségéért is kegyelet- 
tel ájiolják, az mégis koinyadoz. mintha gyászolná 
elpusztult testvéreit, mintha nnná itten fajának kiirtása 
után egyedül magát; a bú és gyász elhervaszt.'ik s nii» 
holnap ki fog veszni a tenyészet ez utolsrt példánya is. 



újvári uradalomhoz tartozott, melyre mint olyan 
gazdászatilag hasznavehetetlen helyre mi figye- 
lem sem fordított; mocsárok által fedezett sűrű- 
ségeiben a ragadozó állatok, farkasok és rókák 
vonták meg magokat, s uralkodtak csaknem ki- 
zárólagosan ; de csakhamar el lettek zavarva, 
mert a nuilt század végén Ruszbatzky bánya- 
mérnök e helyen kutatásokat téve, fölhivta a 
kormány figyelmét az ottan heverő roppant 
kincsre, minek következtében az itteni kutatás- 
sal megbízatván, fixradhatlan munkássággal s 
ritka szakértelemmel folytatta 1791 — 93-ban só- 
nyomozásait, s miután azok nagy eredménj're 
méltán jogosíthattak, a kamara széki fiscalitásá- 
val megcserélte a Mikes családtól a Szaraturát '), 
hol Ruszbatzky kutatásai nyomán belényesi Mé- 
száros György bányanagy vezetése alatt meg- 
kezdette e század elején a sóbányászatot. A fá- 
radhatlau Mészáros nyitotta és építette 1805-ben 
a F e r e u c z, József és Ferdinánd torko- 
kat, s ezek elkészültével megkezdetett a nap 
jaínkban oly nagymérvű fejlődést nyert sóbá- 
nyászat. Nem lesz azt hiszem érdektelen a ma- 
rosujvári sótömzs-, bányászat , és nagyszerű véd- 
műveknek rövid ismertetése. 

Az itteni sótömzs, mintegy 600 ölnyi hosz- 
szu és 400 ölnyi szélességű tojásdad alakú terü- 
let, mely vastagabb végével délnek, hegyesded 
felével északnak irányul, s széle a Maros régi 
medrétől 30 öl távolra feküdt, sőt még régebben 
a Maros egyes ágai magát a sótömzs felületét 
is átfolytak, ugy hogy az egész mocsár alatt 
fekszik. Mélysége az eddigi fúrások és kutatások 
nyomán 74 ölnyire van bebizonyulva, igen való- 
színű azonban, hog_y az sokkal mélyebben leha- 
tol. E sótömzset palaréteg övezi körül, mely an 
uak széleit vízmentesen tartja. 

Eddig összesen hat bánya nyittatott, ezekből 
azonban jelenleg mívelet alatt csak kettő van, a 
IV.-nek déli szárnya és az V.-dik. Ezekkel egy 
befüggnek a szomszédos I., II., 111., VI. és a 
IV. nek északi szárnya -), de mindezeknek to- 
vább mlvelésével felhagytak, részint oldal-vízfa- 
kadások, részint ez által eredményezett szakadá- 
sok, részint az aljukon fakadható vizek miatti 
félelemből. Mind ezen bányák csak 64 öl mély 
ségig vannak lehajtva, s egymással folyosók ál 
tal összeköttetésbe hozva, s valójában ki ezen 
fold keblébe vájt roppant boltozatok alá beha- 
tol ; ki a nagyszerű folyosók tömkelegén téve 
dezve ezen rengeteg ürkúpokat egymásután meg- 
járja, az méltó elragadtatással áll meg az em- 

') A gr. Mikes családtól eleserélt terület 908 hol- 
dat tett, melynek nagyítása szükségessé válván, az 
ujabb időben Felsö-Ujvár mostani birtokosa gr. Mik(> 
Imrétől és Veresmart községétől még 83 hold üOO négy- 
szög ölnyi területet vásárolt a kamara 4"J,384 frt őj 
krért, nemkülönben a Marosszabályozás indokából meg- 
vették és lerontották gr. MikiSnak egy a felsö-iíjvári 
hegyfok alján állott malmát is. 

'') A József- és Fecencz-akna n'J'J-ben, a Ferdi 
nánd-akiia 1813-ban nyilt, mélységük a torkolattal 884 
láb, a nélkül 204 láb. A T-alakii 4-ik 1834-ben kezde- 
tett meg, ennek hossza 590, szélessége 90 láb. Az .'i ik 
1835-ben nyittatott, ez 011 láb hosszú, 42 láb széles. 
A 6-ik 1842ben jött niivelet .alá. (Lásd Köv.ári Erdély 
ritk. 151 — 152. lap.) 



bcri müvek naf;yszerUsége clött; az méltán bá- 
mulhatja a csekély emberi erökuek combinativ 
hatalma által létrehozott c rojipant muukálato- 
kat, melyek a gúlák épitéséuek csudás elméle- 
tével érintkezuek, nagyszerűségével mérkőznek, 
sőt azokat túlszárnyalják, a mennyiben nem pusz- 
tán meddő irányban a nagyszerűség logalmának 
testesitése ezéljáhól, hanem a hasznosítás elvé- 
nek korunkat mozgató szellemében jöttek létre. 
Ha egy nagyszerű körtemplom roppant kúpjai- 
val meghatja a szemlélőt, ha egy ily csudás épít- 
kezés öszhangzatos nagyszerlisége felemeli a gon- 
dolatot, áhítattal tölti el a szivet : bizonynyal 
ilyszerü hatást gyakorol egy báuyalir szemlélete 
is, hol a ragyogva felmagasuló kúpok száz meg 
száz szétszórt méc-snek világától vaunak mysti- 
kus félhomályban elötüntetve, hol minden árny 
óriásivá magasul, minden hang megdöbbentő mo- 
rajjal viszhangzik, s ím a kúp közepén csillár 
tüník elő, kis fénylő pont roppant messzeségben ; 
de im az mind nagyobbá válik, mind ragyo- 
góbbá lesz. A csillár karjai meg látszanak eleve- 
nedni ; egyszerre harmonikus dicsének zeng le 
a magasból, a csillár mind közeledik, mind na 
gyobbodik, végre a fenékre érve megelevenedik, 
szeszélyes öltözetti lények ugrálnak abból elő ') 
több ponton magas tüzoszlojjok czikáznak fel, s a 
l)ányaur egész nagyszerliségébeu ragyogó szépen 
tlinik fel, a látvány büvöletszerüvé lesz. S nnud 
ezt — mi nagyszerüségi)cn páratlan — néhány 
bányahitoi;atónak a máibán való leereszkedése 
idézte elő, kiknek tiszteletére a bányászok min- 
dig készletben tartott szalma- csomóikat — egy 
kis borravaló reményében — felgyujták. Oh, 
de ki tudná leirni e látványt, honnan vehetné az 
ember azon s/ineket, melyekkel egy ily képletet 
méltóan kifesthetne ? Azért nem is erőlködve to- 
valil), e bízonyuyal mindenki előtt bajos, előttem 
épiien lehetetlen feladat megfejtésével továl)b ha- 
ladok a bányák észleletének hidegebb, de ottho- 
ni isabb terén. 

A marosujvári bányáknak összefüggése nem 
csak fénylizési)öl és a nagyszerűség fokozata 
szempontjából, hanem szükségességből hozatott 
létre ; Ugyanis a legelőbb megkezdett, s már fen 
nebb is említett három torok mindenike egy oly 
sóoromba nyittatott, mely jóval felül emelkedik 
a Maros vizszivárgásáiiak kitett kavicsrétegen ; 
de mivel ily vízmentes sóoromra többé találni 
nem lehetett, az azután nyitott bányák alólmüve- 
lés modorában jöttek létre, s ezért nincsenek is 
a külvilággal egyenes egybeköttetésben, mi ál- 
tal az ezekből való sókiszállitás meg van nehe- 
zítve, ugy hogy alant is vasutak szállítják ezen 
egyenes torok nélküli bányákból a sót az ősbá- 
nyák torkaihoz, honnan málhán huzatik fel. — 
A sóvoual több helyt csak néhány arasznyira 
van a külső színvonal alatt, s mégis e bányák 
mivelete Bü ölnyire kezdődik. Az ily mélyműve- 
lés-kezdetuek oka éppen a rómaiak nyitva mi- 
velt sóvájataiban keresendő, melyek több helyen 

') A látogatók öltönyeiket : súcseppegéstöl védü 
hiisszu vászon blouse-t, a főt és nyákot fedező vászon 
sisakot s felakaszth.ttó csüngvényes niéeset kapnak az 
irodában. 



20 ölnyire is lehatoltak a sótömzsbe, s így az 
ujabb bányák fennehbmtívelését veszélyessé te 
hették volna. 

Legrégibb bányáink tölcsér idomnak voltak, 
később a harang alak jött divatba, a marosuj- 
váriak, mint ujabban nyitottak a mindezeknél 
czélszerübbnek bizonyult parallel - 1 o p í p e- 
d u m idomba vájattak, .sőt az V. és VI. vízmen- 
tes átmetszete T alakban készült. 

A II ik bányában egy nagy tó van, mely 
ezen bánya kivilágításával egyikét a legcsodá- 
sabb látványoknak idézi elő. A III. bánya na- 
gyon omladozik, miért fel is hagyatott, s ily el- 
hagyatottságában, legfelebb mint a romlásnak 
megdöbbentő képlete költhet érdeket, a zűrnek 
borzasztó nagyszerűségét mutatva. Megragadóan 
nagyszerűek a F e r e n c z és Ferdinánd t o- 
r n k biztosítására roppant munkával készített 
m á g 1 y a - g á r g y ázatok, melyek — mivel 
párjuk sehol sem fordul elő — unicumok a ma- 
gok nemében. 

A marosujvári sótermelés a szükséglet sze- 
rint változik, most évenkínt 80Ü,OüO-től egy 
millió mázsáig emelkedik , de azt határtalan 
mennyiségig lehetne emelni. A sóvágók itt da- 
rab számra vannak fizetve minden darabnak 
85 — 05 fontosnak kell lennie, s kivágásáért kap- 
nak 4**Vioo krt. Igen eredeti a sópattintásnak it- 
ten divatos modora. A munkások ruganyos nyelű 
kis csákányokkal legelőbb párhuzamos padokat 
vágnak, mely padokat 10 hüvelyk szélességű, s 
(fél mélységig vitt) 2 hüvelyk mélységű bemet- 
szések kűlönitnek el, midőn ezzel készen van- 
nak, akkor a pad külső alját nagy pörölyökkel 
egész hosszában addig ütik, míg felpattan (aljá- 
tól elválik). Ekkor szemmértékre feldarabolják, 
agy hogy a szabályszerű súlyt megüsse '), min- 
denik sóvágó néhány csákányütéssel a darabokra 
rámetszí saját jegyét, melyet a beszámolásnál 
felismer; minden sóvágónak külön jegye van. 
melyet nincs eset, hogy egybetéveszszenek, a mi 
elégtré bámulatos, ha meggondoljuk, hogy a ma- 
rosujvári bányákban rendesen 600, sőt sürgős 
munka idején 1000 sóvágó is dolgozik. 

A fcunebbi hat bánya mellett más uj bá- 
nyák is vannak nyitva elövígyázatból azon esetre, 
hogy ha az előbbiek víz által netalán veszélyez- 
tetve lennének, a sómiveléssel fel ne akadjanak. 
E czélból nyittatott 1821-ben a két torokkal el- 
látott Karol ina- hány a, melynek két torka 
egymástól 40 ölnyire esik, aknázata pedig a 
földszintől 25 ölnyi mélységre kezdődik ; de e 
bánya éppen azon ok miatt lett veszélyeztetve, 
melynek elhárítása czéljából készült, a mennyi- 
ben azt az oda befakadó víz miatt fel kelletett 
hagyni. Ekkor kezdették meg a három ős bá- 
nyával egybeköttetésbe hozott, s már fennebb 
ismertetett IV., V. és VI. bányát, de míg ezek 
készültek, s niig egy részük a Karolina-bánya 
sorsára jutott, azalatt H^fiS — ti4 ben) ez mente- 
sítődött. 

A víznek ily megújuló betolakodása mind 



> ') Melynek 85 -"Jü loutosnak kell lenni, mert a 

i kisebbet be nem veszik. 



nagyobb aggodalmakat költött, s hovatovább 
kérdésessé tette a nioülevíi bányák biztonságát, 
mi az előre való iiondoskoilás szükségét imva- 
tovább érezbetöbbé telte ; ez okon kez(l<'ttck 
1860-ban — a VI. bányától 10 ül távolra — 
esy tartalék-bánya torkot, melyet vizbatlau ec- 
ment fallal körülvéve, 15 öhiyire vitték le; sőt 
ezen kivül még egy másik uj torkolatot is vittek 
le délen a meddfi közetl)C (pala rétegbe), lion- 
nan 30 öl mélységi szinvonolon tárnával (is- 
taly) a sótömzsbe igyekeznek, bol szintén tarta- 
lék-bányát akarnak nyitni. \égre a legfelső só- 
réteg észlellietése tekintetélxÜ a sótömzs észak- 
nyugati részén egy nyitoti aknatelepet is kez- 
dettek kisérletké])p('n. 

E rövid rajz fogalmat nynjtbat a marosnj- 
vári bánya-müvek nagyszerűsége és sokféleségé- 
ről, ugy azon roppant industriáról is, melyet a 
bányászat 60 év alatt itt létesitett ; még érinte- 
nünk kell, habár röviden is, azon nem kevésbé 
nagymérvű munkálatokat, iiiel\ek az ezen bá- 
nya-mííveket veszélyeztetett viz beiiatása ellen- 
szeréül foganatosíttattak ; mert Marosujváron 
nemcsak a rómaiak küzdöttek a vizekkel, hanem 
az ujabb kor bányászata is kénytelen volt an- 
nak veszélyes betolakodásával megmérkőzni. 
Eleinte a vizbeszivárgást azzal igyekeztek el- 
lensúlyozni, hogy az aknákat 30 ölnyi mélységi 
színvonalon kezdették mivelni, mind e mellett a 
viz berágódott a József toroknál, s több izben bor- 
zasztó mennyiségben omlott be. Ezen veszély el- 
háriutására különböző védszereket alkalmaztak, 
legelőbb halzsiros-agyaggal döngölték a veszé- 
lyezfetetl torkot körül, de ezen költséges és nagy 
szorgalommal kivitt munkálatot csakhamar ki- 
játszotta a viz, mi a döngölésnek mindenik to- 
roknál való többszörös ismétlését hozta létre, s 
bár igy a döngölésnek egy egész tömkelege ke- 
letkezett, az még sem tudta a viz beszivárgást 
megakadályozni, miért a döngöléssel egy időre 
felhagyván, a Maros szabályozása által hitték a 
bajt elhárinthatni. Ez okon legelőbb a Marosnak 
Felső-Ujvár alatt bekanyarodó ágát roppant mnu- 
kával elzárták, s a Maros főmedrét 40() öllel tá- 
volabb vive, azt szabályozták erős parttöltések- 
kel, s falrakatokkal erősítvén meg ; de ezen 
nagyszerű vizi munkálatokkal sem lett az óhaj- 
tott eredmény elérve, mert a vizbeszivárgás nem- 
csak hogy meg nem szűnt, hanem mintha meg- 
hóditliatlanságát kimutatni akarta volna a sóré- 
teg elnyalásával, 1863-han oly nagy mérvű be- 
fakadást tett, hogy a viz kiemelése 12 szi- 
vattyúnak adott folytonos munkát '). Ekkor a 
korábban felhagyott döngölést vették njból elő, 
s egészen napjainkig folytattatott ; de a roppant 
mennyiségű viz kicsapolása s a sónak folytonos 
elnyaíása által, főleg a sóliatár felé nagy sülye- 
dések állván elő, ez lehptő\é tette a vízfolyás 
irán3'ának behatóbb észlelését, mi Blaska Ubáld 
jeles szakképzettségű bánya-tisztet -') azon fölfe 

') Minden pyrcz alatt 50 négysz. láb vinet kellel - 
vén kihúzni. 

'') Az itten nyújtott leiráshoz az adatokat Blaska 
szívességéből nyertem, melyért itten hálás köszönetemet 
nyilvánítani el nem mulaszthatom. 



dezésre vezette, hogy a befakadó viz nem a Ma- 
rosból jön, hanem a völgy vizéből, nu^ly a ka- 
viesrétegben elszéledve, a pala-közet határát 
folyja körűi, s azon a sótömzs felé irányulva 
rágja át egészen a bányákig a só tömegét A baj 
okának ily ismerete annak biztosabb elhárítását 
is lehetségessé tette, s Blaska nagy horderejű 
fölfedezése következtében elhatároztatott, egy az 
ö terve szerint létrehozandó szűrőtárna ké- 
szítése, mely mindenütt a sótömzs szélen, attól 
10 ölnyi távolságra vonul el, s melyen — mi- 
vel esése van — egy torokba gyűjtetvén a viz, 
onnan gőzszivattyúk segélyével huzatik ki, s ve- 
zettetik le a Marosba. Íly köboltozattal biró 
szürötárna fogja az egész sótömzset körűifogni, 
s körülövezve, a vizek mindennemű befakadha- 
tása ellen biztosítani. Ezen — már eddig is 
czélra vezetőnek bizonyult — szűrőtárna a nyu- 
gati oldalon már készen van, s néhány év alatt 
köröskörül el fog készülni, s teljes elkészültével 
is alig fog 100,000 frtba kerülni, mig az eddigi 
czélszerűtlen döngölések évenkint 60—100,000 
frtot emésztettek fel '). Blaska szürötárnája azért 
nemcsak nagyszerű, hanem egyszersmind igen 
nagy horderejű munkálat, melynek elkészültével 
a marosujvári sóaknászatnak egy egészen nj 
aeraja fog bekövetkezni, mely a könnyebb és ju- 
tányosabb nyitott művelést is lehetővé teszi, s 
az által a nagyobb mérvű elhelyezést is, mert 
e bánya ugy roppant sógazdagsága, mint hely- 
rajzi kedvező fekvése által nemcsak nenizetgaz- 
dászatilag bir nagy fontossággal, hanem kétség- 
telenül világkereskedelmi hivatással van felru- 
házva. 

Bérezés kis honunk a természet számtalan 
áldásaival, s azok közt sóval oly gazdagon van 
megáldva, mint kevés országa földtekéuknek ; 
ez országrész minden táján gazdagon mutatko- 
zik az életfentartá^ra oly nélkülözhetlen só, több 
helyen van az bányászat alatt, még töhb helyim 
hever használatlanul ; de e bányáink egyike sin- 
csen oly kedvező helyzetben, mint a marosujvári, 
a mennyiben mindenik a könnyű és olcsó köz- 
lekedés vonalától kisebb-nagyobb mértékben tá- 
vol esik. Itt ellenkezőleg a bányától pár ezer 
lépésnyire vasút vonul el, mely ide szárnyvona- 
lat fog kapni ; pár száz lépésnyire pedig egy — 
bekövetkezendő szabályozásával — hajókázható 
tekintélyes folyam hömpölyög, mely a Tisza 
által — melybe ömlik — a sószegény Bánátot 
s egyátalában Magyarország alsó részét s közép 
vidékét láthatja el sóval ; a Duna által pedig — 
melybe a Tiszával ömlik — a tengerrel s igy 
a világkereskedelemmel jön közvetlen érintke- 
zésbe s nemcsak a sószegény Keletet '), hanem 
Olasz-, Spanyol-, Franczia-, sőt Angolország pia- 

'1 Aliy: liogy e szürötárna segélyével a vizveszély 
elhárintatotr, ismét a tiiz támadta meg a marosnjvári 
bányát, mert 1870-ben júniusban meggyúlt a fennemli- 
tett máglya^argyazát és a bánya talepesözete s oly 
iszonyú tiiz támadt, hogy azt több heti munka után 
csak a pesti tűzoltók segélyével lehetett elfojtani. Ez 
által nem csak roppant kár támadt, hanem a s imive 
lésnek több időre való fennakadása is bekövetkezett. 

'') Hol csaknem mindentitt Európából szállitott 
t.!ngersót használnak. 



czain is az oft hnsziiált főtt sóval igen elöuvü- 
sen versenyezhetne. Azonban liogy ezen keres- 
kedelmi tért a kinálkozó elíinyök szerint elfog- 
lalhassuk s hogy a versenytéren megállhassunk, 
a niaroí^njvári bányáknak biztosítása nfán lehet- 
séges és szükséges sokkal nagyolibmcrvü niive- 
lése mellett: a sóárleszúllitásra is kell gondolni; 
mert a mostani nevetségesen nagy árak mellett 
csak fökinépünket terheljük, de a kereskedelem 
terén a külföldi elhelyezésre nem gondolhatunk. 
Kettős czél tehát, mely a nMhamarábbi sóárleszál- 
litiist jiarancsülólag követeli, könnyítés a benu- 
szlilötteken s a külföldi nagyszerűvé válni ígér- 
kező elhelyezésnek kedvező kilátása, mely csak 
ngy lehetséges, ha mi sem áruljuk a nálunk 
oly könnyen található, oly olcsón kiaknázható 
s vizén oly jutányosán szállitható sót drágábban, 
mint azon or.«zágok, melyek miüdezen előnyök- 
kel nem birnak, s hol azt vagy bajosan aknázva 
s tengelyen vagy vasúton messze szállítva lehet 
tengerhez juttatni, — vagy mesterségesen nagy 
költséggel lehet csak elöállifani *). Azért a sóár 
megszabásában való filléieskedésuek korunkban 
nincs értelme, mert a !el;etö legolcsóbb ár az, 
Hiely a legnagyobb jö^edelmet biztositja. mely 
Erdély ezen világkereskedelmi czikkének széles 
körű forgalomba hozatalát lehetségessé teszi, s 
ez által elszegényedett- országunk felgazdagulá- 
sának ezen most eldugult életerét felnyitja. 

Ajánlom ezen eszmék figyelembe vételét 
azoknak, kik az ország jelenének vezetése, s 
így ebből fejlő jövőjének biztosítására is hívatva 
vannak ; ajánlom mindenek előtt a magyar or- 
szággyűlésnek, mely a sóár utóbbi meghatáro- 
zásánál roszul levén tanácsolva, az ország érdé 
két más idegen tekinteteknek alárendelni en- 
gedte, midőn mérvadóul az osztrák árakhoz való 
alkalmazkodást, és nem a világkereskedelem 
árszabályait vette tekintetbe. Ezen téves határo- 
zat mihamarabbi megváltoztatását s a só mázsá- 
jának legfelebb 2 forintban való megállapítását 
követeli szegény kimerült hazánknak jól felfogott 
érdeke, melyet semmi másnak alárendelni nem 
li'liet és nem szabad. 

De e nagy horderejű eszmék tovább fejté - 
.1 és valósítását hagyjuk az arra hívatottakra, 
mi pedig mint olyan szerényebb körben forgó 
ntasok a marosujvárí bányákkal való ily — bár 
futólagos — megismerkedés után, vegyük szem- 
ügyre az ezen bányák által léteit nyert s azok- 
tól nevet kapott bányatelepet. 

Miként maga a bánya, ugv Maros újvár 
is csak e század elején keletkezett : kezdetben 
jelentéktelen kis telep, ma már egvike hazánk leg- 
tekintélyesebb és legszebben épült községeinek, 
mely, miként fennebbí tájrajzunknál is érintők, 
a Felsö-Ujváron alól beszakadó Bánczapatak 
torkolata által alkotott tágas völgykebelben fek- 
szik, két előszökellö hegyfoktól körülölelt szép, 
regényes helyen : mert míg felülről a felsö-ujvári 

') A most»ni Arak mellett azon abnormis helyzet 
áll elö. hogy Erdély egy része roppant sóhegyei s szá- 
mos sóaknái mellett Oláhoi-szágljól becsempészett sóval 
él, s így a sóért, melylyel 100 millWra menő pénzt le- 
hetne hazánkba behozni, mi adnnk ki pénzt külföldre. 



hepyfok szegélyezi, addig alidról másik hegyfok 
nyomul ki a SÍaros terére ; hegyfok, melynek 
magaslatán Mi ki ós la ka helyezkedett el, s 
mely a íekvülgy arányzatos szépségét nem ke- 
véssé emeli. Marosujvár építésénél a hely terje- 
delmes levén, nem igényelte a házak egybe- 
zsnfolását, s mivel a telep előre megidlapitott 
terv szerint épült: szép, széles, egyenközülcg 
futó űtczák keletkeztek, melyek mellett min- 
denik telek 400 négyszög ölre szabatott ki. 
Ezeken vannak a sóvágóknak és bányászoknak 
egyenes sorban épült csinos házikói. A telek a 
kincstár tulajdona s azért évenkínt 1 frt 5 kr. 
taxát fizetnek, a házat engedély mellett magok 
építik. Ezen előnyös telepítési szabály mellett a 
bányászok más könuycbbitésben is részesülnek ; 
ilyen az, hogy a sóvágó fejadója évenkiut csak 
egy forint, hogy iitcsiuálás, katonaszállítás és 
bcszállásolástól fel vannak mentve, s hogy mar- 
háik 50 kr. évi díjéit szabadon legelnek a ka- 
mara legelöhelyeiu. Mindezen előnyök s a bizto- 
sitolt munka általi keresetmód nem kis vonzerőt 
gyakorolnak az ídetelepülésre. 

Marosujvár föútczája Király -üt ez a ne 
vet visel, s az — miként képünkön is látszik — 
a telep keleti oldalán hazódik el. Itt vannak a 
köböl épült s rendszeresen sorakozott tiszti szál- 
lások és hivatali helyiségek, ott van a bánya- 
nagyi szállással szemben egy óriási hársfa, mely 
nem csak azért érdemel figyelmet, mert jóté- 
kony árnyat terjeszt, hanem azért is, mert életet 
mentve, nyert életet. Ugyanis egykor az őrállo- 
másou levő katonák egyike a Marosban fnre- 
dezve, örvénybe sodortatott, honnan egy ott levő 
óriási hársfa lecsüngő ágába kapaszkodva, me- 
nekült meg. A katona ez életmentő ágat levág- 
ván, magával \ntte s az őrállomás előtt beültet- 
vén, oly figyelemmel ápolta, hogy megfogam- 
zott, terebélyessé fejlődött s még sok ideig fog 
— az esemény emlékét védve — tovább te- 
nyészni. 

Marosujvárnak vannak hetivásárai, melyek 
korábban szombaton tartattak, most azonban 
péntekre tétettek át ; voltak országos sokadalmai 
is, melyeknek joga — nem használtatván — el- 
évült. Három év előtt gyógyszertárt nyert, nem 
sokára a közlekedést könnyítő állandó hídja és 
szárnyvasntja is lesz ^) -. mindez fejlődésére — 
mely eddig is meglepő volt — előnyösen fog 
hatni s a naponta nagyobb mérvet öltő aknászat 
az idetelepülök számát hova-tovább szaporítani 
fogja. 

Marosujvár mostaoi népessége meghalailja 
a 2500 lelket, ennek fele magyar, fele oláh. 
Az oláhok egyesültek és nem-egyesültek s mind- 
két felekezetnek van itten temploma. A katholi- 
kusok számára a kamara épített csínos templo- 
mot a királyütczábau, s 700 lelket számláló egy- 
házközségük a felvinczinek leányközségét alkotja. 
A 800 lelket meghaladó református magyarság 
már 1811-ben egyházközséggé szeiTezkedett, a 

') Most csak a Maros kisebb ágán van állandó 
hid, a főágon kompon történik a közlekedés : de az 
országgyűlés egy itten épitendő mühidra és s/irny- 
vasútra megszavazta a szükséges 140,000 frtot. 



114 



fcunel)l) leirt római töltésre bányanagy Gyújtó 
István segélyo/.cscvcl csinos imaházat i'])itett, s 
a közel Miklóslukáhiiz tiliakiut csatlakozdtl. 
mely egyházközsOgnck akkori lelkes papja, Ba 
czoni József igeu sok erdemet szerzett ezen széj) 
jövőjű egyházközség szervezése és hiztosit;is;i 
körül, nevezetesen — hosszas kérelmezés — után 
i 838-ban ö eszközölte ki a kir. kincstártól nyert 
80 frt évi fizetést a marosujvári ref. lelkész szá- 
mára. Forradalom alatt Miklóslakán a ]iapi la- 
kot feldíilván az oláhok, a pap Maiosujvárra 
költözött át a hivek alddzatkészségéböl rögtö 
nözve épült papi lakba ; időközben a hivek 
száma is szaporodván, az is58-ki nagycnyedi 
zsinnton a marosujvári anyaegyházzá emeltetett. 
Miklósbika pedig leáuyközseggé tétetett. 1862-n 
Sebestyén Áron lelkész buzdító szavára a hivek 
áldozatkészsége s mások adakozásba alapján 
60 — 70 növendéket befogadható iskolahelyiség 
és tanitói lak emeltetett s rendes tanitó áliitla- 
tott be *) : azonban ez c^ak esira, melyet tovább 
kell fejleszteni, mert sem a tanitó csekély fize- 
tése, sem az iskola szűkké vált helyisége nem 
elégséges. A kincstár van arra hivatva, hogy 
minden valiásfelekezeti tekinteteket mellőzve, ez 
iskolát köteles segélyezése által oda emelje, 
hogy az a kor szellemének és a népes bánya 
telep szükségleteinek teljesen megfelelhessen. 

Mielőtt Marosujvártól búcsút vennénk, még 
pár sorban érintenem kell azon csapásokat, me- 
lyek az 184' o-ki forradalom i)olgárháborúja alatt 
e helységet érték. IMarosiíjváron nem lakott föl- 
desúr vagy nemes, de azért az olahok mégis 
legyilkoltak volna e bányafeleji magyar sóvágóit 
— miként más bányászhelyeken tették — ha 
azok idejében el nem menekülnek, mint a kevés 
hátramaradt s több vidékit, kik sót venni jöttek 
volt ide, vagy 90 magyart egybefogdo.sott Ak- 
szentyének romokon fészkelő s embervért szóm 
juhozó tábora. A vezér kiadta a rendeletet, hogv 



'1 Lásd ez adatokat az „Enl. ev. ref. anyasz. ISií: 
évi névkönyve 14—15. lap. 



azokat Balázsfalvára szállítsák. Az ily látszólag 
-szelíd rendeletnek borzasztó jelentése volt, mert 
az a boldogtalanok legyilkoltatását czélozta. A 
szerencsétlen foglyokat nem is vitték messzebb 
a Maros partjánál, olt azonnal elkezdték azok 
nak iszonyú kínzások közti lassú legyilkolásál, 
oly kiszámított vad kegyetlenséggel, íiogy a reg 
gel megkezdett véres mivelet egészen késő est 
véig eltartott '). Iszonyatos dolgok hajtattak itten 
végbe, melyeket borzadály nélkül íelemliteiii 
nem lehet; el is hallgatom részleteit azon he 
rostratusi dicsőségnek , mclylyel a természeti 
vadságban élő ind törzseket is felülmúlták a 
nélkül, hogy legalább azoknak bátorságával bír 
lak volna, mert azon 20,000 emberből álló tá- 
bor, mely 90 védtelen emberrel így kegyetlen- 
kedni tudott, Felvíucznél az enyedi tzerencsét- 
lenek egybeszedésére kiszállott pár száz honvéd 
előtt gyáván meghátrált -'), s midőn Bem had- 
s^ergének Czecz által vezetett hadosztálya Maros- 
újvárhoz közelitett. a helyett, hogy a Maroson 
való átszállást — mire kiküldve voltak — meg- 
akadályozni igyekeztek volna, egyetlen lövés 
nélkül visszahúzódtak s minden irányban scéf- 
szaladtak, ugy hogy többé össze sem lehetett 
gyűjteni ''). Ugy volt az mindig, midőn a bál- 
iakkal kellett volna .szembeszállni, akkor min- 
dig határtalanul gyávák voltak, elannvíra, hogy 
200 honvéd előtt" 20,tH)0 mindig szétfutott: ha- 
nem ott, hol fe,í;yverfelenekkel, gyámoltalan öre- 
gekkel és nőkkel volt dolguk, hol egy védte- 
lenre ezerén rohanhattak, ott a gyávák szokása 
szerint egészen a kannibál ismusig kegyetlenek 
voltak. 

De hagyjuk e gyászos napiiknak szégyen- 
letes emlékeit s térjünk vissza a Maros jobb 
partjára. Aranyosszék délnyugati részén kutatá- 
sunkat továbi) Iblvtatandók. 



') Lásd b. ICeinéuy Gábor „Nagy-Enyed és vidé 
kének veszedelme 1848— 49-ben'' í)7— 'J8. lap. 

^) Lásd e csatát fennebb Felvincz leirásánál. 
') Lásd Kemény G. ugyanott 200- -.'02. 



XI. 



Arany osszék dél nyugati szöge. 



Általános jellemzése. CsákíV Ennek s a szomszéd faluknak lakosai. Örményes. A két Fügéd. Létom patak völgye. 

Medgyestelek. Dombró. Körfvélyes. Mohács. Civilisatio Imttal. A l.,étoiu völgy tavai. Keresed. Pelegyház, tatár 

dúlások. Fejéregyliázi völgyben templom és faluhely. Keresed patakai, temploma, Nagy-vártetö. Nagy-szoros. 

Gerendá.s-út, liarcz a tatárokkal. Hidas, lakúi, kőbányái, pataka. 



Arauyosszékiick :i Maros terére kirúgó déli 
széle — mint fennebb emlitfik — a Felvincz 
közelében levő luakfalvúnál van ; de ily szűkre 
csak a Maros termékeny terén alakul, mert az 
attól jobbra eső hegyek közt még jó darabig 
lenyúlik, ugy hogy e tájatt a Fclvinczen másfél 
mfddei alul eső Miri,szlóval határolódik. Aranyos- 
széknek ezen — a Maros völgyéföl Székelyköig 
felnyúló — délnyugati szöglete meglehetősen ko- 
jiar; a sziklás és agyagos hegyek közé pata- 
kocskák szíík völgyei ágyalódnak be. E völgyek 
kevés tért adnak ; a hegyek meredekek, onilad- 
ványosak és erdöfosztottak ; oldalaikon hiánj^oz- 
nak a szőlőültetvények, tetőormain az erdők zöld 
koszorúja, miért az egész tájnak rideg, vissza- 
taszító kinézése vau ; sőt a talaj felületének e 
bús kopárságát annak jósága sem igen egyen- 
súlyozza, mert az terméketlen, s terhes munka 
mellett is kevés terményt nyújt e táj lakóinak. 

E hegyek közé mindössze bét, nyugatról 
keletnek tartó, völgy nyomul be ; ezeknek cser- 
melyeiből bárom egyenesen a Marosba ömlik, 
négy pedig a Felvincznél beszakadó Létom 
patakába. E völgyek mindeuikében fegy kivéte- 
lével) faluk rejtőzködnek, melyek nagyrészt Ara- 
nyosszékhez tartoznak, s azért eddig követett 
utazási modorunk szerint — mely a legcseké- 
lyebb helység mellőzését sem engedi meg — ha 
bár visszariasztok is e völgyek, mégis felkeres- 
sük azoknak eldugott helységeit, még pedig ily 
vizsgálódásunkat alulról fölfelé jőve teszszük. 

A Nagy-Euyed közelében fekvő Miriszlónál 
szép bavasi völgyUlet torkolata n3Ílik a Maros 
terére. A völgytorkolatbau ott fekszik az A. -Fe- 
hérvármegy éh ez sorozott ^liriszló az euyedi fő- 
iskola országhirü szőlőhegyével ; hátterében a 
Pilisnek roppant sziklacsúcsa tűnik fel, s éppen 
ezen nagyszerű háttér által lesz igénytelen völ- 
gyünk festőivé. De ama büszke havas, melj- e 
völgyet oly vonzóau regényessé teszi, s Miriszló, 
mely a szabadság egyik legfényesebb győzelme 
által (Mihály vajda legyözetése 1600. sept. 18.) 
emelkedett a múltban történeti nevezetességre, s 
mely most hirneves boráért bir nemzetgazdászati 
fontossággal, egyiránt nem tartozik Aranyosszék- 
hez, hanem csakis a völgynek igénytelen közép 



része, hol Arauyosszékuek (délről) legszélső hely- 
sége Csákó rejtőzködik. 

Imre királynak egy 1197. biztosító levelé- 
ben, melylyel az orodi perjelt erdélyi birtokai- 
ban megerősiti, előfordul Cactateleke, mit 
a régi korban Csakótelek néven szereplő C s á- 
kónak annál inkAbb tarthatnánk, mert Újvár, 
mint keletre eső helység emlittetik '), továbbá 
egy 1219. okmányban '^) a felvinczi határszélen 
eső C a t h u hegyről van emlités téve, mely 
alig lehetne más, mint a mostani Csákótól észak- 
nyugatra felemelkedő azon csákó vagy süveg 
idomú ormozattal koronázott hegycsúcs, melyről 
az alatta épült falu nevét nyerhette. A hegy 
mellett csakhamar feltaláljuk a helységet is, 
mely Aranvosszék adománylevelében , ugy az 
1291 -ki ^), mint az 1313-kiban^) Csakoteluk 
néven jön elő. — Igen valószínű, hogy akkor 
Csákó lakossága székely volt ; vagy ha székely 
eredetű nem volt is, később elmagyarosodott, 
mert a lustrákban mindenütt az ottani lovasok 
és gyalogok székelyekként szerepelnek. E mellett 
bizonyitnak a Csákón és szomszédos falukban 
mindenütt előforduló magyar családnevek. Mind 
ez csak emlékét tartja fenn egykori székely vol- 
tuknak, mert ma ugy Csákó, mint a szomszéd 
Örményes, Hidas, Mohács és Dombró lakói olá 
hókká lettek. Ez átalakulás vallási és politikai 
okokból származott, mert nálunk a vallás alkotta 
a uemzetiséget, s régi időkben, midőn a katho 
likus püspökök, papok, s ezek nyomában a pá- 
pák is dézmákkal s kepékkel túlterhelték hívei- 
ket, ezek e terhek alól ugy menekültek, hogy 
a kevesebb fizetéssel járó görög keleti vallásra 
tértek át; egyebütt u magyarság mar keresz- 



') Lásd ez okmányt Fejér Cod. dipl. \lll. 4, 137 
Kemény Józs. dipl. Tr. T. I; 

-) Lásd fennebb Felvincz leírásánál. 

^) András királynak István és László adomány 
leveleit beczikkelyező és megerősítő ez évben kelt con- 
firmationalisában. Lásd e kötet elöismertetésOben és 
Font. rer. aiistriac. XV. k. 167 16^. lap. 

*) Róbert Károly ez évben kelt contirmationalisá 
ban lásd ugyanott és Szereday Not. cap. Alb. 23. és Ser. 
epise. 1. lap. Ezen megjelölést és hivatkozást egyszer 
mindenkorra megtéve, ezután egyszerűen az 1-291. és 
131o-ki adománylevélre fogok hivatkozni. 



116 



tvénné létekor eredetileg is a gUrö^ keleti vallást 
vette be ; igy aztán ugy azok. kik a keleti ke- 
resztyénsógben niegniarailtak, mint azok kik az- 
után sorsuk könnyitése tekintetéből, vagy más 
okból áttértek, egyszersmind magyar nemzetisé- 
güket is elvesztve oláhokká lettek. Ekként lett 
olahvá a Mezőség, B. -Szolnok-, Febér- és Hu- 
nyadvármegye egykor tisztán magyar eredetű la- 
kossága, azért találunk országszerte sok oly 
„magyar" előnévvel jelzett falut, melyben ma 
egyetlen magyar sem lakik. Hogy ezen körül- 
mény is befolyással volt Araiiyosszék enilitett fa- 
luinak eloláhositására, azt éppen a pápai dézmák 
regestruniából latjuk, hol nevezett faluk, mint 
katbolikusok által lakottak van bejegyezve. — 
A katliolici.<mus magyar nemzetiséget irtó ter- 
mészetéhez itt még politikai okok is járultak ; 
mert nevezett faluk lakói IGlT-ben a moldovai 
hadjáratból hazaszökvén, büntetésből jobbágy 
sági-a vettettek, s Bethlen Gábor által Í620-ban 
itju Székely Mózesnek adomáuyoztattak ^). A had- 
kötelezettség alól való önkivonást a székely tör- 
vények mindenhol jobbágysággal büntették, s igy 
a Bethlen Gábor által kiszabott e/.en törvény- 
szerű büntetést az országgyűlés is helybenhagyta, 
az 1622-ki 15 articulus kimondván, hogy: „Az 
arauyosszéki székely pixidariusok, kik a hadból 
hazaszöktek, a jobbágyokkal egyenlő hadi szol- 
gálatot tegyenek". Ebből, de főleg a Székely 
Mózes adományleveléböl kitetszik, hogy e faluk 
jobbágyságra vetett lakosságának nagy része 
még akkor is székely volt; de a mit a Róma 
felé gravitáló vallási centralisatio megkezdett, 
azt a' szolgaság bevégezte, s ekként jött létre 
Csákó és az Aranyosszék déli részén levő többi 
faluk egykori magyar lakosságának eloláhoso- 
dása, mely oly nagy mérvű volt, hogy Arauyos- 
•szék tisztségének 1694-ki jelentésében -) Csákó 
oláh falunak jegyeztetett, melyet csak 7 szabad 
ember lakott; de mivel Csákó, s a szomszédos 
Hidas, Örményes, Dombró és Mohács lakói a 
székely határöri huszár ezredhez voltak egész 
184:8-ig csatolva, az ott lakók jól tudtak ma- 
gyarul, s büszkék is voltak magyar eredetökre 
nemcsak, hanem azon faluk huszárai, nagyrészt 
hűk maradtak zászlójukhoz, s a szabadság szent 
ügye mellett küzdve érdemesítek magokat a haza 
elismerésére és a hősi babérra. 

Forradalom után azonban nagyon megvál- 
toztak a viszonyok, mert az a Bécsben századok 

') Bethlen Gábor 1620. jmi. 24-én Beszterc/.ebá- 
nyáról a marosujvári várat és várost, Miklóslakát, Cser- 
gedft s más vármegyei jószágokat, valamint aranyos- 
.széki Hidason, Csákón, Örményesen, Mohácson, Doni- 
brón mindazon fejedelmi jobbágyok, részint i)uskás, 
részint gyalog szabados székelyek és oláhok jószágait, 
kik az lÖ17-ki moldovai liadjáratból elmaradván, sza- 
badságokat vesztették ; továbbá azon aranyosszéki ne- 
mesek jobbágyait is, kiket azért vesztének, mert keve- 
sebb lovassal jelentek meg, mint tartoztak. Siméní'alvi 
.Székely Mózes árván született fiának M'>zesnek adon:á- 
nyozta atyja érdemeiért, elölib Ű-, azután nöágra. Ez 
adománylevél ered. gyiila-fehérv. országos levélt. Liber 
Keg. Gáb. Bethlen X. 179. Dr. Ötvös által vett máso- 
lata az erd. miizeum kézirattárában 

^) Lásd ered. gytüafehérvári kápt. levélt, cist. Alb. 
Fa'io. III. Xr. 50. 



óta követett kormányzati irány, mely a d i v i d e 
et impera elvét alkalmazva, Magj'arországnak 
addig testvériesen együtt élt és együttérzett né 
pei közé bedobta a viszály tüzét, s miután az 
alkotmányos szabadságához oly rendületlenül, 
oly legyözhetlenül ragaszkodó magyar nenr/.etet 
többszöri kísérlet után is fegyverrel legyőzni 
nem tudta, az ármány titkos fegyverét vették 
eb'í. Rendszeresen századokon át izgatták, buj 
fogatták az e hazában lakó nemzetiségeket egy 
más ellen ; az eiámitott oláhok, szerbek bemen- 
tek a mj és saját vesztükre font kelepczébe, s 
1848— 49-ben a zsarnokság pokoli ánnánya 
megtérnie véres gyümölcseit, mert azok, kiknek 
vállvetve kell vala közös kincsok, szabadságuk 
megvédésére egymás mellett küzdeni, egymás 
elleu folytattak elkeseredett irtóharczot, s mig 
patakzott a nemes vér, addig a. zsarnokság ör- 
dögi gúnykaczajjal gyártá azon lánczokat. me 
lyekkel a mellette és ellene küzdőket egyiránl 
lenyUgözé. 

Az oláhok kis számú intelligentiájáuak s 
papságának egy nagy része, mely magát az 
idegen zsarnoknak zsoldba adva, félrevezette 
ezen jóravaló népet, s melynek lelkiismeretére 
annyi ártatlan vér nehézkedik, azután is zsold- 
jában maradt az idegen zsarnokságnak, vak 
eszközévé lett a haza és igy saját népük kizsa- 
rolásának is ; ezek — kik szeretet helyett gyű- 
löletet terjesztenek, s élet helyett vért hintenek 
— nem tudtak a szomorú példákon okulni, s 
továbbra is a reactiónak szolgálatába szegődve, 
öntudatosan vagy öntudatlanul támogatták, sőt 
itt-ott most is támogatják, azon veszedelmes em- 
berek szövetségét, mely a népek szabadságának 
elrablására leselkedik sötét odúiban ; továbbra is 
a múlt vétkeinek beismerése s megbánása he- 
lyett gyűlöletet hintenek a testvér népek közé, 
s nem engedik a múlt sebeit behegedni ; to- 
vábbra is szítják a rút gyűlölséget az együtt- 
élésre hivatottak közt, s ez okon az aranyos- 
széki eloláhosodott magyarok is annyira elide- 
genittettek székely testvéreiktől, hogy magyar 
szót hallani sem akarnak, a régiek, kik tudlak 
és tudnak, eltagadjak, daczára annak, hogy a 
székelyekkel való uapontai érintkezésök miatt 
arra életszükségűk van ; de a határtalan több- 
ségben levő székelyek nem csak hogy nem erő- 
szakolják reájuk nyelvüket, hanem eluézés'ik 
és előzékenységük annyira megy, hogy inkább 
ők tanulnak meg oláhul, csakhogy megértessék 
magukat. Bárcsak megértené és átlátná valahára 
e felrevezetett nép, hogy a másnak haszuothajtó 
viszály elég volt mái', s hogy azt tovább foly- 
tatni auyagyiikossággal határos égbekiáltó bűn! 

A mi Csákó helyfekvési jellegét illeti, e 
falu ol}"^ szakadásos mély árokban helyezkedett 
el, hogy az utas szánalom- és részvéttel tekint 
az ott lakókra, főleg ha ronda szalmás kuny- 
hóikat szemléli ; de elvégre is ily kényelmetlen 
helyzetük és silány állapotuknak leginkább ok 
magok okai, mert falajoknak alkalmas helyet a 
fekvölgy Marosra nyiló torkolatjában találhattak 
volna; a kőben gazdag vidék elég és könnyen 
szerezhető épületanyagot nyújt, cserép- és tégla- 



117 



vetésre igen alkalmas földjük ían, s igy laka-, 
Ix'os házakat éppen ugy épitlietnének , mint 
másutt : halaink iietli^' annyira ferjedeliiie<, hogy 
szorgalniatusabb tiililmivelés mellett jövedelniö- 
ket tübhs/,(ir»izlietiiék s ekként szegénységüknek 
indolentiájukban, iszákosságokban s dolgozi.i nem 
szeletesükben rejlik leginkább oka ; oly rósz tu- 
lajdonok, melyeket a szomszédo>< oláhoktól sajá 
titottak el, s azért ezek és a székelyek közt liiko 
(ilahok kiizt ugy j''>llét, mint értelmiség tekinte- 
tében óriási kübinbség van. Csákón lelemlitésre 
méltót mitsem találván, tovább haladhatunk. 

A csákói völgyen felül következő, azzal 
párhuzamosan lefutó, másik völgyeeskének Ma- 
rosvölgyre nyiló torkolatja Décsén alól az enyedi 
főiskola tanyájánál van E völgyben rejtőzködik 
Örményes, mely az emiitett 121'.)-ki határ- 
kijárásban ') u r m e u e s néven, Aranyo.íszék 
l:ítn. és 1313-ki adományle veiéiben egyaránt 
Eurmenus néven, mint Aranyosszéknek Fel- 
viuez után sorozolt második helysége fordul elő. 
15iil. apr. S). Bathori Zsigmond Tordáról Za 
lonkeményi János udvarnokának, György testvé- 
rével együtt biztosító levelet ad arról, hogy ör- 
méuyesi Vajda György jószágait ennek kihaltá- 
val ők fogják elnyerni-). Az 16l4-ki lustrális 
könyvbe Eormenies néven, mint szabad szé- 
kelyek által lakott falu jegyeztetett be. Az 1617. 
hadjáratból való kimaradásért az örményesiek is 
jobbágyságra vettettek ^) s annyira eloláhosod- 
tak, hogy az lG'J4-ki jelentésben oláh faluként 
fordul elő, melyet csak 9 szabad ember lakottéi. 
18-i8-ig az örményesiek is a székely határőr 
huszárokhoz voltak beosztva, ma ezek is ugy 
érzelem, mint nyelvre el vannak oláhosodva. 
.V falu épp oly rendetlen, házai épp oly szánal- 
masan rondák, mint a csákóiaké, a csermely, 
mely mellett fekszik, alább oly szűk omladvá- 
nyos hegyek közé jut, hogy medrén kivül más 
hely az útnak nem marad ; innen van, hogy mi- 
kor a patak megárad, Örményes a közlekedés- 
től teljt-sen el van zárva. 

Az örményesit követő harmadik völgynek 
torkolatja Inakfalvánál van ; e völgyben '') Alsó- 
és F első -Fu gedet találjuk, melyek a már 
több.ször felhozott 1219-ki határjárási okmány- 
ban Fülgestue néven fordulnak elő. A Fü- 
gedek régen Aranyosszék kiegészítő részét al- 
kották '') s bár az most is Arauyosszék térnie 
tébe van beékelve, mégis Tordavármegyéhez — 
melylyel semmi egybefüggésben sincs — van 
sorozva; mondják, bog}' Aranyosszék Mészkőért 
adta volna cserébe Tordavármegyéuek, bár erre 



') Lásd Fehineznél tenuebb. 

-) Gub. levéli. Trans. Conv. T. 1. 378. Ez a Vajda 
György mint Avanyosszék főkapitánya halt el 164ö-bpn 
sirkövet lásd Szentmihályfalváu. 

') I.ásd fennebb Csákónál. 

*) Lásd a hivatkozást ugyanott. 

^) Melyet a Einitilor nevű hegységből eredó lia- 
s'u nevű patak foly át. 

«J Kővári, L. Erd. Tört. L k. 149. 1., ^ .ieg:yzetében 
i^löszámlálja AMn3'0S3zék l-J91-ki adoniánylevelébeii fog- 
lalt ös falvait s a mostaniakkal egybehasonlitva, „Fyu- 
zeg"-et Fügéddel egynek véli ; ez tévedés, mert Fyuzeg 
a Sz.-Király és Li'ma közt lefolyó Füzeg patakánál feküdt. 



vonatkozólag mi adatot sem tudtam felfedezni. 
Mindenesetre különösnek tetszhetik a politikai 
felosztásnak azon sajátszerűsége, mely szerint a 
Toidavármegyétöl távol eső s azzal seramikéni 
egybe nem függő két Fügédet és D é c s é t 
miként sorozták ahhoz és nem Aranyosszékhez, 
melyhez helyrajzi fekvésük szerint tartoznioU 
kellett volna. Erre vonatkozó okmányi tudatot 
nem szerezhetvén, azon valószínű föltevést kocz 
káztatom, hogy Tordavármegyénél maradiiattak 
íÜécse) Aranyosszék területének kiszakitásakor 
niár ; vagy mint jobbágyhelységek — minőt a 
szabad székely nem tűrt maga közt — szakadtak 
későbben el Aranyosszéktől. 

Jelenleg mindkét Fügédet oláhok lakják. 
l)e!lig hogy régen e faluk lakossága is magyar 
vidt, azt a pájiai dézmák regcstrumából látjidi. 
melynek 1332 — 34. évi rovatában Sygud, Fi 
gud és Fhygut néven 'i önálló katli. egyház 
községként szerepelnek ; pedig a mi azon kor- 
ban katholikus volt, az egyszersmind magyar 
is volt. Felsö-FUgeilbe 14(j:)-ben Mátyás király 
nak sept. l-jén kiadott rendeletére veresmarti 
Széles (Zeleus) Pált iktatja be a kolozsmonos- 
tori couveut-). 1594-beu Forró János Fügédet 
és Asszonynépét nejének, Kacza Petroiiellának 
hagyja éltére, ugy hogy halálával a Forró-test- 
vérekre visszaszálljauak ■'). 

Az ezen felül következő párhuzamos négy 
völgyület vizei többé nem a Marosba közvetle 
nUl, hanem a Felviuczuél Marosba szakadó Lé 
lom patakába ömlenek, még pedig mindnyájan 
jobbpartilag. 

A Létom völgyfeje a Ker esz t esmező 
déli részén Harasztos felé húzódó dombozat déli 
aljánál van ; csermelye a Marossal párhuzamos 
folyást vesz s körülfolyja azon hegységet, mely 
a Keresztesmezötől a Maros felé lenyúlik s mely 
uek, mint fennebb látók, végfoka Felviueznél 
van. E szerint völgyünk 2 mfdet meghaladó 
tekintélyes hosszasággal bir, s a Létom nyerge 
tői, mely 1269 bécsi láb magasságra emelkedik, 
Feivinczig, mely 807 láb tengerfeletti magasság- 
ban fekszik,- 462 láb eséssel bir. E völgy — bár 
a Torda felül jövő oiszágüt egész hosszában szeli 
at — az mégis eléggé unalmas és egyhangú, 
mit a vidék fátlan volta s főleg az okoz, hogy 
annak hosszú vonalán egyetlen falut sem talá- 
lunk, csak egyes csárdák tűnnek fel, melyekből 
tivornyák zaja hangzik ki, s némi változatossá- 
got azon tavak lánczolata nyújt, melyekbe .a 
völgy csermelye belevesz, hogy a vad ruczák 
százainak nádfogta tömkelegében biztos tanyái 
nyújtson. Innen van, hogy az utas, midőn - 
végre a kopár, kietlen völgyön áthúzódva — 
Fehineznél a Maro^ kies terére ér, igen kellé 
mesén lesz annak ellentétes szépsége által nieu 

') Az Vó,2. év rov. 599. 1. : „Joannes sac. de Sygud 
solv. 50 denar." : az 1333. év i-ov. ti33. 1. : „ Joanaes sac. 
de Figud solv. 40 den." ; az 1334. év rov. 7i2 lapnn : 
„Gregorius sac. dePhygut solv. 12 den. et 1 gr." 

-) Ered. a kolozsm. conv. levélt. XII. 318, közli 
Kemény József App. dipl. Tran. V. 150. 

') Lásd kolozsmon. cunv. levélt. Prot. A. major 1". 
■280, kivonatilag közli Kemény Regestra Archiv. II. 
73-74. 



118 



lépetve. A Létom völgyébe mindkét oldalról szá- 
mos mellékvölgy szakad ; a baloldaliak most 
lakatlanok, pedig azokban a régi Aranyosszék- 
uck több tahija volt elhelyezve ; az eltűnteknek 
fekhelyeit majd fel fogjnk keresni, most a nap- 
jainkban is lakott jobboldaliakkal foglalkozunk. 
A Felvinczen feltil kövi'tkező első jobb- 
oldali mellék völgy a Medgyes, hol — mint 
Felvincznél előadtuk — Aranyosszéknek M e d- 
g y e s t e 1 u k nevű ös faluja feküdt. Az ezzel 
szomszédos és párhuzamos második mollékvölgy- 
ben Domb re") fekszik, egy falu, melyet a fen- 
nebb idézett 121!)-ki határjáratási okmányban 
Bundrow, az 1291. és 1313-ki kiváltságleve- 
lekben Dum burai néven, az 1614-ki lustralis 
könyvben Domború néven találunk fel. Kü- 
lönben a nép még napjainkban is nem Dombró-, 
lianem D o m b o r u n a k nevezi, mely név d o m b 
vagy völgyben levő domború = kidombosodó 
belyen való fekvésétől származik. Dombró lakói 
is hajdan székelyek voltak, s nemzetiségüket a 
17. században veszték cl szabadságukkal egy- 
korulag, midőn a hadjáratból való megszökésök 
miatt jobbágyságra vettettek s 1620-ban ifjabb 
Székely Mózesnek adományoztattak ') ; ezen me- 
tamorphozis oly gyors volt, liogy KíUíben ugy 
fordul elő mint oly oláh falu, a melyben csak 
() szabad ember lakik -). Dombró lakóinak egy 
része szintén a határőri székely huszárezredbe 
volt sorozva, mi a magyar eredet emlékét fel- 
élesztette volt e népnél, s itt magyarul a férfiak 
még most is folyékonyan beszélnek, mert isko- 
lájuk Felviucz, hol a dombrói legények szol- 
gálni szoktak. — Dombróról az a hagyomány, 
hogy régen a Létom-völgy egyik baloldali mei- 
lékvölgyében feküdt s ellenség által feldúlatván, 
ugy építették fel elmenekült lakói mostani he- 
lyére, midőn nagy gyarapodást nyert egy szin- 
tén a Létom baloldali mellékvölgyébeu feküdt 
Körtvélyes nevtí faluból, mely - hagyomány 
szerint •— ellenség által feldúlatván, lakói rész- 
ben Dombróra, részben Felvinczre húzódtak. A 
mint a falu lakói kétfelé oszlottak, ugy terüle- 
tük is a lakókat befo^;adó két helység határá- 
hoz csatoltatott; a völgy felső fele, mint fennebb 
látók, Felvincz, alsó fele pedig Dombró birto- 
kába menvén át; de öreg emberek még most 
is meg tudják jelölni a megsemmisült falu fek 
helyét, hol vastag cserépdarabok, sőt gyümölcs- 
fák is maradtak vissza. A K ö r t v é 1 y e s r e 
kiterjedt a szomszédos Fejéregybázi völgy álta- 
lános neve s mint praediuni, tehát elpusztult 
faluhely, szerepel mindig. A szék közhelyeinek 
1785. jul. l-jén történt legutolsó összeírásakor 
Körtvólyesre vonatkozólag ezen bejegyzést talál- 
juk: „A Körtvélyes vagy régen Fejér- 
egyház ezt méltü.ságos uraimék (Thoroczkaiak) 
régtől fogva, most a dombrói katonaság birja. 
Vagyon ezen Fejéregyház vagy Körtvélyes nevű 
helynek napkelet felöl való melyéken, az Ha- 
rasztosról Felvinc/re menő üt napkelet felől való 
részén. Ezen helység (igy) három völgyekben 

') Lásd teiiiielib Usákónál. 

") Lásd a hivatkozást ugyanntt. 



fekszik s neveztetik Első, Másod- és Harmad - 
völgynek, birják a felvincziek, de bizonyosan 
praedialis helyek," Ezekből kétségtelenné lesz. 
hogy Körtvélyes elpusztult faluhely volt, mert 
csak az ily helyek tartoztak Aranyosszéken ;i 
szék közhelyeit alkotó praediumokhoz, sőt miu 
tán az összeírásban „helység" elnevezés fordul 
elő, nem lehetetlen, hogy még akkortájt is vol- 
tak ottan egyes szétszórt házak, úgynevezett 
hodájok; most azonban a szép völgy, mely- 
ben egy falu igen alkalmas elhelyezkedhctési 
tért nyerhetne, egészen lakatlan, s csakis lege- 
lőn 3k használtatva, kopár, mlveletlenül hever. 
Körtvélyes nevű helység Aranyosszék kiváltság- 
leveleiben nem fordul elő, s igy az itten feküdt 
falu alkalmasint későbl)i gyarmatja volt vala 
melyik szomszédos helységnek, alkalmasint Doni 
bró- ós Felvincznek, liová lakói falvok elpusz 
tultakor vissza is tértek. 

Dombróban magában mi nevezetest sem 
találva, a szomszédos harmadik mellékvölgyben 
fekvő Mohácsra intézzük lépteinket. Mohács 
ugy az 1291 -ki, mint az l:-513-ld kiváltságlevél- 
ben Muhach néven mint Aranyosszék egyik 
ős taluja szerepel ; hogy pedig azon korban ma- 
gyar népség lakta, azt a pápai dézmák regestru- 
mából látjuk, melynek 1832— 13o7. évi rovatai- 
ban Mubach é-i Mohach néven önálló egy- 
házközségként fordul elő ') ; valamint szabad 
székely harczuokok által lakott helységként van 
Mochachi néven az 1614-ki lustrába is beje- 
gyezve. Különben a régi Mohács nem jeleni 
helyén, hanem alább, völgyének Létomra néző 
torkolatjában feküdt ; még most is látszik az 
Oregtó felett levő johboldali hegyfokon a régi 
egyház fekhelye, s a lakosok azt még most is 
„Beszerika Ungareszká" nak (magyar templom 
nak) hivják. Mohács bakói az 1617-ki hadjárat 
ból való kimaradásukért szintén jobbágyságr-i 
vettetvén, 1620-ban Bethlen Gábor által ifjabb 
Székely Mózesnek adományoztattak '). 1622-ben 
pedig kercsedi Bakó Dánielné (Tboroczkai Anna) 
hagyománya értelmében Bethlen Gergelyre ízáll 
tak ■'). Azonban ezen nemeri birtok csak egy 
részét tette Mohácsnak, mert az 1694-ki tiszt- 
ségi Jelentésben oláh faluként jegyzett Mohácson 
8 szabad ember említtetik'). 17ÍJ1. nov. 8-án 
Mohácson tartotta Aranyosszék azon közgyűlé- 
sét, melyen a szék szabad erdei feltiltattak. — 
Midőn az utas Mohácsra belép s ott rendszeres, 
csinos házakat, tisztaságot és minden nyomon 
a jóllét jeleit, határán szorgalommal űzött föld 
mívelést lát, hajlandó elhinni, hogy szorgalmas 
székelyek és nem oláhok által lakott faluban 
van ; pedig Mohácsot is eloláhosodott magyarok 



') Az 13;!2. év rov. 508. 1.: „Paiihis sac. de liii 
hacli solv. 40 deuaiios". Az 1,333. é\' ro\'. : „Paiilus sac 
de Mohach solv. 40 deii." Még kétszer a (Jtí7. és 'r2.i. 
lapon : „Muliach" néven. Mohácson Székely Mózes is 
birtokos volt, a mint kitetszik Kemény J(W,s. Trans 
Poss. m -njvávi rovatából. Kézirat az erdélyi muzeiim 
levéltárában. 

'-') Lásd fennebb Csáki) leirásánál. 

■') Lásd fennebb ngyanott. 

') Lásd Inaktalvánál. 



lakják '). Honuan van tehát ezen másutt sehol } 

— méjc a városokba húzódott oláhokat sem véve 
ki — fel iiciM található rend, csiuosság és tisz- 
taság ; honnan azou nuinkássáf;-, szorgalnm és 
tevékeuvséj^i hajlam, nielj' e népnél észlelhető. 
s mely teíjcdelmcs, de silány határuk minden 
hantját liasznositja? E kérdésekre a feleletet 
magok a lakosok adták, áldó'.aií enilitve nevét 
azon embernek, kinek mindezt köszönhetik. 

Ugyanis Mohács lakói szintén a székely hu- 
szár határőr-ezredhez szolgáltak, s falujokhan 
\olt a kapitányi szállá.s. A nndf század végén 
rdvarnoki nevű szúzados foi:ialta el a mohácsi 
állomást. Megérkeztekor a nép itt is, mint más 
oláh falukban, sárviskókban lakott, az egész fa- 
luban nem volt egyetlen ház, nem egyetlen üveg- 
ablak; a trágyát az utezákra dobták, mely által 
atgázolhatlan rondaságot, s a légk'ir elrontását 
idézték elö ; a falu népe pedig szokott indolen 
fiájában dologtalanul sütkérezett a napnn. Ud 
varnoki feladatául tűzte ki e nép reformálá-'át. 
megpróbálta a rábeszélés, az oktatás szelid mo 
dórát, azonbau eredménytelenül, mi azon meg- 
győződésre hozta, hogy itt csakis katonás erély 
lyel lehet hatni, s erővel kell ez elsatnyult né- 
pet saját jóllétére rászorítani ; azért őrmesterét 
maga mellé véve kiment a batárra, kikérdezte 
a parlagoe heverő földek tulajdonosait, azok ne- 
veit feljegyezte, s rendre magához hivatva, kérdé: 
,,Lett-e sok gabonád ?•' Nem lett bizony uram 

— feleltek ezek — alig annyi, hogy szegény 
családommal kitelelhessek stb. Ilyenkor aztán ha- 
ragra lobbanva, s pár huszáros teremtettél elört- 
l)ocsát\'a, rajok rivalt : „Hát azt akarod, hitvány 
ember, hogy földed magára teremjen, hát ez, ez 
s ez földed nsiért niucsen bevetve ? hát a drága 
trágya, miért rondítja házad környéket V kihord 
azért azt a trágyát, felszántsd parlag föhleidet, 
s bevesd, mert különben olyan 25 botot kapsz, 
hogy koporsód szélén is megemlegeted.'' A ki 
az ily erélyes megintésnek nem engedelmeske- 
dett, kímélet nélkül ki is kapta 25-ös illetékét, 
minek az a következménye lett, hogy a többi 
nem várta be a második tettleges admonitíót, ha 
nem a trágyát kihordta, földjeit szorgalmatosan 
szántotta, vetette, s pár év alatt nem volt egyet- 
len hant is, mely hasznosítva nem lett volna. 
Midőn így a nagyobb termeléssel, nagyobb jö- 
vedelemhez jutott a nép, újból elrendelte, hogy 
két év alatt niiudcnki elhordja földviskóját, s 
helyére becsületes üvegablakos házat, s szüksé- 
ges gazdasági épületeket építsen. Ez is a 25 va- 
rázsa alatt végre lett hajtva ; e mellett iskolát 
alapított, maga is igyekezett a népben levő ba- 
bonákat kiirtani, reggel korán felkelt, s végig 
járva a falut, a dologtalanokat munkához ker- 
gette, s így, ha nem mindig szelíd eszközökkel 
s kissé katonáson is a népet munkásságra, rendre, 
esinra szoktatta ; más részről az eleinte zúgolódó 
nép átlátta, hogy rendeletei, büntetései által csak 
javát czélozza, s azért később önkényt, megszo- 
kásból is megtette azt, mit eleinte félelemből 

') Ezt maga a nép is tudja, de az ott é.s Dombvóii 
igen elterjedt Parducz. Tatár. Kardos, Török. Ráez s 
uiás ily uiagyar uevü családok is bizuuyitják. 



tett, sőt megteszi most is, s áldva emliti Udvar- 
nokínak nevét, ki bottal cívilisálta ugyan őket, 
de embert csinált belőlük. 

Mi'liács fekvölgyén felül csakhamar egy má 
sikot érlink, melynek torkolatja a Létom völgy 
azon két tekintélyes tava közt van, melyeket 
S á s n y i 1 1 a V a (felső tó) és Szökemáltava 
(al.só tó) név alatt ismertetnek meg az inassal. 
— E völgyben fekszik a székelyek által lakott 
Keresed, nem alattomo'ion rejtőzködve, mint 
a többiek, hanem nyíltan feltárulva az ittas előtt, 
mintha kimutatni törekednék, hogy lakosai szé- 
kelyek, kik az íitast veudégszeretőleg nyílt szív- 
vel és kapukk.-il szoktak fogadni. Engedve az 
első feltűnés e kedvező behatásának, be is té 
rünk a kies völgybe, hogy Kercseddel az ez ol- 
dalról való első székely faluval közeleljbröl is 
megismerkedjünk. 

A kercsedi néphagyományok azt mondják, 
hogy Keresed eredetileg nem itt, hanem a fő- 
völgynek (Létom völgye) jeleni fekvölgyével éj)- 
pen szemben levő baloldali mellékvölgyében, az 
úgynevezett fejéregyházi völgyben feküdt, s Ke- 
csed volt neve, azonban egy ünnepély alkal- 
mával a Dezse közbérczéu levő játszó- 
kertben mulatozó tiatalságot meglepvén a vá- 
ratlanul lecsapó tatárok, az ellentállók leölése 
után vagy 70-et mindkét nemüekböl hurczoltak 
el Krimiába, honnan csak kevésnek sikerült vált- 
ságdíjjal való kiszabadítása. Ezen meglepetéskor 
a falu is feldülatott : el is hagyták azért e gyá- 
szos emlékeket feltüntető, ugy is vízszegény 
völgyet, s a jobb oldali csevegő patakok által 
öntözött termékeny völgybe húzódva, építek — 
Kérésedet. Azonban ezen hagyomány — 
mely a szomorú feldúlatásra nézve valónak lát- 
szik lenni — összetévesztett két helységet, a 
mennyiben nagyon messze korra felható adataink 
vannak Keresed léteiéről. Ugyanis Aranyo^szék 
adományi eveiéiben e falut is feltaláljuk és pedig 
az 1291-kiben Kerches, az 1313 kibán Ker- 
theth néven, s ekként Fejéregyháznak tatárok 
elöl menekült lakói nem építették Kérésedet, 
hanem csakis növelték annak lakosságát; beol- 
vasztván falujukat a már korábban is meg volt 
Kérésedbe, mit az is igazol, hogy a feldúlt Fe- 
jéregyháznak egykori határa ma is a kercsedi 
nek kiegészítő részét alkotja; de azért a meg 
semmisült falu emléke fenmaiadt ugy a hagyo- 
mányokban, mint az események leghűbb öröki- 
tője, a helyelnevezésekbeu, s én, ki a jelent a 
múlttal egybekötni szeretem, e helyt is, mielőtt 
a jeleni Kérésedet ismertetném, előbb ős alkat- 
részének Fejéregyháznak keresem fel egy- 
kori fekhelyét. 

A létomvölgyi alsó vagy S z ö k e m á P) ta 
vánál, a Szílegátja pataka által átfolyt 
mellék völgy nyomul be a fő völgyet balról hatá- 
roló hegyek közé. Torkolatjától nézve igényte- 
lennek tetszik e völgy, s az utas figyelmetlenül 
halad el mellette ; pedig ha alant csekély is, a 
magas Tompád-tetőn felül tekintélyessé 

') Így neveztetve azon hasonnevű hegyfokról, mely 
a tejéregyiiázi és k örtvély esi völgyeket elkiilúuitö hegy- 
ségnek a tavakig kiható végfokát alkotja. 



1-20 



lesz, mert itt öt más völgyre ágazik el, vagyis 
Dombom nevű kiizép völgyre, a jobb oldali 
Oezse, Tamás és Rákos völgyére, s végre 
a balról uyiló fejéregybázi völgyre. Ezen 
völgyeket minden oldalról lapályos hegyek sze- 
gélyzik, a völgyeken szép kaszálók vannak, s 
főleg ott, hol az iit völgy egybefoly, tekintélyes 
tér képződik, melyen egy, a mellékvölgyekljen 
ismét pár falu elférne, nemcsak, hanem a ter 
luékeny talaj a lold-, valamint a jó fekvésű he- 
gyek a szőlő-mívclésre is elég tért nyújtanának. 
Daczára ez előnyöknek, e völgyek most lakatla- 
nok, miveletlenek, s több százados elhanyagol- 
tatás miatt csak silány legelöt szolt;áltatnak ; pe- 
dig e hely nem mindig volt ily elhagyatoit, mert 
Dombom völgyében feküdt régen Domb ró, 
'< tatárok általi feldíilatása után húzódtak át la- 
kói helységüket fennebb ismertetett jeleni fékbe 
lyén fölépiteni. Alább pedig az öt völgy egybe- 
folyásánál keletkező szép lapályon feküdt F e- 
j é r e g" y h á z a nev(i falu ; ily neve pedig a hely- 
ség köegyházától származott. Ez egyház ott fe- 
küdt a fejéregyházi völgytorkolat jobb oldali 
elöfokán, s hogy az kerek idomú volt, azt most 
is meglevő alapfalai bizonyítják, melyek egy 50 
lépés kerülettel birt körtemplom egykori itt fek- 
tét kétségtelenné teszik. E templomhely mellett 
az ős faluból még más nyomok is maradtak 
tonu, mint a völgyben lenn feltűnő pinczehelyek, 
falrakatuyomok, a Tamás hegyén levő tánczoló- 
hely 0) s főleg a régi szántóföldeknek a hegy- 
nldalokon mindenütt feltűnő mezsgyéi. A to- 
vább találtató Lencsés kútban pedig a feldúlt 
falunak elrejtett harangjait keresik, de a néphit 
szerint onnan ki nem vehetők, mert varázslat le- 
heg felettök, s midőn kutatják, mindig mélyebbre 
sülyednek, miként az elenyészett falunak hire é.s 
emléke is hova-tovább elmosódik, azért mig le- 
het, s mig egykori lételének felmutatott tanuje- 
lelei nyomtalanul elenyésznének, mentsük meg 
legalább e la])okon azoknak távol korról beszélő 
nyomait. Már most kérdésessé válik, hogy Ara- 
nyosszékuek melyik ős faluja feküdt itten V Ha 
a kiváltságlevelekben előszámlált ős falukon vé- 
gig tekintünk, egyiknek nevét sem találjuk ro- 
konnak az itt feküdött Fijéregybázzal, vagy leg- 
alább nem is sejtenők, hogy az ott előforduló 
Feligaz lenne az, ha útba nem igazitana egy 
a fehérvári káptalanhoz küldött későbbi relatio, 
melyben a kiváltságlevelek Feligaza helyett Fe- 
legbázát taJ áljuk ■'), még pedig a Bogáth, Lü- 
keteluk és Zethethelek közvetlen szomszédságában, 
a mi valószínűvé teszi, hogy itt a kiváltságle- 
velek hibás olvasásából keletkezett Fel igaz, 
vagy helyesebben Felegbáz feküdt, mi a kér- 
déses Fejére g y h á z u n k k a 1 ugyanazonos 
volt. Most pedig miután azt ős end ék soroza- 
tunkba ekként bi^czikkelycztük, térjünk vissza 
Keresed völgyébe, hol az ős egyháznak szin 
lén találhatunk némi vi szemlékére egy emlék- 
einiletben való örökítése által. 

') Egy kciékro mólyitctt köndoiiiú licly. iiielyi't 
ma i.s a „fejt'rc.^-yliáziak táiiczoli) liolyénck" neveznek. 

-) Ezen lokitio van a gyularehérvári k;ipt. le volt. 
CoiK. N. Nr. S6. I.ns.s tiibliét e kiin^f eloi.snir-iieW'sében. 



Kérésednek Aranyosszék adományleveleiben 
való elöfordultát és nevét fennebb láttuk, felt.! 
láljuk azt a pápai dézmák regestrumában is 
Kerté eh, Kerchech és Gertech néven'), 
mint a 14. század elején állott tekintélyes egy- 
házközséget Az 164:J-ik évi lustralis könyvbeu 
K e r c h i e d néven szerepel, Benkö K i r c s e d - 
uek Írja, s mint Aranyosszék központján levi'í 
helységet emliti. 

Kéréseden 1694-töl 1815-ig 12-szcr tartott 
közgyűlést Aranyosszék ; derékszékc is gyakran 
ülésezett itt, 1692-, 1703- és 1705-ben, s főleg 
1722— 24-ben és e század elején is. lunen szár- 
mazott a Kercsedi család, melyből K eres ed i 
András 1643—49 ben volt Aranvosszék főkapi- 
tánya és Kercsedi János, ki 1688 — 1783 közt 
csaknem folytonosan mindig Aranvosszék alki- 
rálybirája, s gyakran országgyűlési képviselője 
volt, és Apáczai Fercncz, ki a múlt század ele- 
jén, valamint 1731— 33-ban volt e szék alki- 
rálybirája ^). Kercsedi volt a Békéssel tartó s e 
miatt száműzött Várfalvi Bálint, Arauyosszék fo- 
királybirája, valamint Báthori István vitéz kapi- 
tánya Károlyi István is, ki a muszkák elleni had- 
járatban szerzett érdemeiért fejedelmétől Kezdi 
Szentléleket és fartozandóságait nyerte 1581-n ''). 
Ez a Károlyi István Aranyosszóken is nagy bir- 
tokos volt, a mennyiben a nótázott Várfalvi Bá- 
lint jószágai mind az ö kezére mentek ; de ő 
innen elszármazván, azokat 1587 ben elcserélte 
kocsárdi Gálfi Jánossal és pedig kercsedi euriá- 
ját, kercsedi mohachyui (mohácsi) domboroui 
(dombrói) hárasztosi, örményesi és kövendi rész- 
jószágait és e faluk dézmáját, melyeket Báthori 
István legyei királytól Várfalvi Bálint nótájakor 
nyert, Gálfival elcserélte ennek 2000 frttal meg- 
pótólt lámkereki dézmájáért (melyet Gálíi Bá- 
thori Kristóftól kapott volt). Ezen cserére Bá- 
thori Zsigmond is beleegyezését adta 1587. sept. 
20-án Fehérvárról '). Gálfi a Károlyitól cserélt 
feunebbi részjószágokat, valamint a. Székely Pál- 
tól szerzett felvinczi és inakfalvi birtokokat 
löSy-beu Bakó Dánielnek a fejedelem enyedi 
katonatisztjének adta mindkét nemre, mit Bá- 
thori Zsigmond is ez év máj. 31-én helybenha- 
gyott ^). Ezen részjószágokat hagyományozta 
Bakó Dániel özvegye, Thoroezkay Anna 1622-n 
Bethlen Gergelynek''). 1(5 !5-beu kercsedi Domo 
kos György borosbocsárdi számtartó kercsedi 
székely örökségét Bethlen Gábor beleegyezésé- 
vel Toroczkay Péternek adta el '). 1694-beu 
Macskási Boldizsár birja Kéréseden a fenn cm- 

') \í 1332. év rov. 598. lapon: „Micliael sac. d(í 
Kertech solv. 40 clenarios." Az 1332. év rov 662 1. : 
„Michael satí. de Gerteeh solv. 64 den." Az 1334. év 
rov, 703. 1.: „Micli. sac. de T\en;liecli solv. 20 den." s 
végre az 133."). év rov. 722. 1.: „Micli. sac. de Kerchech 
solv. 3 gr." 

-) Lásd e munka elején Aranvosszék eKiismortr 
tésében. 

") Lásd e nninka IH. kiitete lO'J. l;ii)jáu. 

*) FelM-rvári kápt, levélt. Lib. Reg. Sig. tlnili.ni 
II. 35. 

^) Ugyanott II. 4-íl. 

") Lásd fennebb Inakfalvánál. 

') Gyulafehérvári kápt. Lib. Keg. Gab. Hethlen. 
I. -MVl. 



litett jószágot, mely nem sokára az Orbán- csa- 
lád kezére ment mint a haraszfosi uradalom kie- 
gészítő része. Az Orbánokról a Tboroczkaiak, 
ezekről a Zeyk-család birtokába ment át. 

Keresed szőlőültetvények ékitette hegyek 
által körülölelt kies hegykebelbeu fekszik, a völgy 
azon kiszélesedő pontján, hol az négyfelé ága- 
zik el. A közép Farkaslikpatak völgye 
messze felnynlik az erdők által koszorúzott he- 
gyek közé. Ezen fö völgy gyei jobbról a Hegy- 
möge és Berekpatak, balról a Peres- 
patak völgye foly egybe, éppen a falu között, 
mely mind a négy völgy torkolatába kiterjesz- 
kedik. A Farka.«]ik és Hegymögi patakok egy- 
befolyása közt hegygerinez emelkedik, melynek 
tetőoimát koronázza a kercsedi refornr-itusok 
igen érdekes egyháza ^), s éppen ez egyhuzban 
van a megsemmisült Felegyház építészetileg 
örökítve ; mert a jelen egyház helyén egy na- 
gyon régi templom fekUdt, melyet a labanczok 
a faluval együtt 1703-ban feldúltak; midőn a 
vész elvonultával az elménél ült lakosok vissza- 
tértek, falujokat annyira szétrombolva találták, 
hogy lakházaiknak még csak fekhelyét is alig 
tudták fölfedezni. Hosszú idő kívántatott ahhoz, 
míg a mindenéből kifosztott nép veszteségeit 
kiépülhette; feldúlt templomukat is csak alkalmi 
fedéllel látták el, s az alatt imádkoztak 1783 ig, 
midőn azt alaposan kiigaziták s nagyrészben 
újra építek, az előbbi alakjának megtartásával; 
ez pedig a nálunk oly ritkán előforduló kör- 
idomú egyházak közé tartozik, ily alakot pedig 
a felegyházi körímola utánzásával nyert s igy 
minteg-y annak emlékére épült. 

Mint említem, a Farkaslik pataka messze 
felnyúlik a falu háta mögött elterülő erdőségek 
közé, s kérdéses-^é válik, hogy Aranyosszékuek 
most nyomtalanul eltűnt egvik ős faluja az 
1 291. adománylevélben előforduló Farkas zug 
nem itten feküdt-e valahol?-) A Farkaslik pa- 
tak omladványos völgye és a vele párhuzamo- 
san lefutó Peres patak közt magas meredek 
oldalokkal lehanyatló s igy bajosan megmász- 
ható hegygerincz emelkedik, ezt Nagy- Vár- 
té t ő u e k nevezik ; hanem ott a legíigyelmesebb 
kutatás után sem tudtam bármily csekély erő- 
dítési nyomokra akadni, s igy valósziníi, hogy 
az nem nius volt, mint természetileg erődített 
oly alkalmi menhely, a hol az akkor rengeteg 
erdőségek között vész idején megvonták s kisebb 
kóbor csapatok támadásai ellen védték magokat 
a lakosok. Ide húzódtak, mint az öregek mond- 
ják, a labaucz dúláskor, — sőt 1849-ben is a 
muszkák átvonultakor ez nyújtott menhelyet az 
oroszokkal versenyt fosztó és gyilkoló olá- 
hok ellen. 

A Nagyvártetőn túl vonul el a Bágyonból 



') 1598 tájatt egész Keresed unitárius hiten volt 
Lásd Üzoni Hist unit. eccl. in Tran. I. 391. 

') Mert Aranyosszék helynevei közt ez hasonlít 
leginkább a kérdéses Farkasziighoz ; sőt a hegyek közé 
beékelődő sziik völgy a zug fogalmának nagyon is 
megtelel, s van is némi homályos hags'ománv egv ottan 
feküdt helységről, melynek lakói szintén Kérésedre hú- 
zódtak volna. 



Hidasra vezető úgynevezett Gerendás út; ez 
út a Nagy szoroson húzódik át, a Nagy- 
szoros pedig egy neve által jelölt oly szoros 
hely, melyen, ha védve vau, ellenség bajosan 
tudna áthatolni ; mert a bemélyitett keskeny út 
mellett mindkét felől függélyes homoksziklák 
emelkednek több száz lépés hosszaságban, me- 
lyeknek tetejéről kövekkel is el lehetne zúzni 
a csakis ott áthúzódható ellenséget. A népha- 
gyományok a Nagyszorost véres harezok s egy 
fényes győzelem színhelyévé teszik. Ugyanis egy- 
kor egy nagy tatár csapat dúlta és égettette e 
vidék faluit, melveknek elhamvasztása után fel- 
indult a havasalji Hidasra, de a székelykői vár 
örizete a vidék oda húzódott lako.saival elibök 
állván, visszanyomtak a Nagyszorosba. A szoros 
mrllettí sziklák ormait már ekkor elfoglaltak a 
Nagyvártetöre húzódott s a csata kedvező for- 
dultával neki bátorodott székelyek, s a szoros- 
íitba beszorított tatárok nagy részét lenyilazták, 
vagy legördített szikladarabokkal és fatöizsek- 
kel elzúzták, ugy hogy csak kevesen menekül- 
hettek el. Az e csatál)an oly rombolólag műkö- 
dött fatörzsektől kapta volna e szoros út Ge- 
rendás melléknevét. Kégi daliás kornak ily 
hősi tetteit ftizik a néphagyományok a Nagy- 
szorossal egybe, s kérdésessé válik, hogy az itt 
vívott csaták hagyományos emléke nem függ-e 
egybe a kezdi székelyeknek azon hősies har- 
czaival. melyeket a nagy mongol dúláskor a 
székelyköi vár táján győzelmesen vívtak, s me- 
lyekért jutalmul Aranyosszéket nyerték ? 

Aranyosszék e szögletében levő, itt sorban 
ismertetett völgyületeinek egyike sem hatol fel 
a Székelykő aljáig. Ennek oka az, hogy vala- 
mint a Székelykő felső (északi) végénél van egy 
oly havas>zegélyző völgyecske, mely délről észak- 
nak tart '), ugy a Székelykő alsó (déli) részén 
is fak^d fel egy havasi csermely, melynek völ- 
gye amazzal arányzatosan, de ellentétesen észak- 
ról délnek kanyarodik, a havat ez oldalról kö- 
rülágyalja s a keletről felnyúló völgyeknek ha- 
vasaljáig való felbatolását elzárja. Az utóbb 
említett völgyben van elrejtve Arauyosszék dél- 
nyugati szögletének legfelső faluja, Hidas^), 
melyet innen lehetvén legkönnyebben megköze- 
líteni, ez alkalommal fel is fogjuk keresni. 

Hidas legszéhől eső, de azért nem legérdek- 
telenebb helysége Aranyosszéknek. Hogy egyike 
e szék ősfaluiuak, azt az adománylevelek bizo- 
nyítják, a mennyiben ugy az 1291-ki, mint az 
1313-ki adománylevélben Hydasteluk néven 
feltalálhatjuk, valamint feltalálhatjuk a pápai 
dézmák regestruma 1333-ik évi rovatában is 
Hydus néven, még pedig önálló egyházközség- 
ként ■*). Ez adat njutatja, hogy Hidast azon kor- 
ban magyarok lakták, sőt magyarok voltak raég 
a 17. század elején is, s mint veres darabontok 



') Ezen völgyben fekszik Csegez, torkolatja pedig 
Rákosnál van ; majd alább azt tüzetesebben fogjuk tár 
gyalni. 

*) Mely 1760 lábnyira fekszik a tenger színvonala 
fölött, tehát U53 lábbal magasabban, mint Felvincz. 

^) A 634. lapon : „Thomas sac. de Hydus solv. 10 
denarios." 



122 



vannak jelcu Bethlen Gábor magyarországi had- 
menetébeu, iuueu azonban engedély nélkül haza- 
jővén, büntetésből jobbágyságra vettettek '), s 
miként fennebb látók, Kíi'O-ban Bethlen Gábor 
által ilj. Székely Mózesnek adomáuj'oztatt.ik ; 
ugy látszik, hogy Székely Mózes nótájával Hi- 
dast az enyedi rollegiuni nyerte el, nicrtllliUn 
Kakiiczi György Hidas s több más faluk dézuiá- 
ját nevezett collegiumnak kiszolgáltatni rendeli -)• 
lí>94-ben még mindig nevezett coUegium birja, 
a mint kitetszik Aranyosszék tisztségének ezévi 
jelentéséből, hol Hidasra vonatkozólag ez áll : 
„Hidas oláh falu nagyobb részint az enyedi col- 
legiumot szolgáló jobbágyok S szabad emberen 
kivül" '^). Birta a collegium egészen ITtío-ig, mi- 
kor a határöri huszárezredbe osztatván be, a 
katonai zsarnokság vas jármába vonattak. 1S4S 
szabaditá fel ez alól. 

1848-ban egy félreértés miatt kevésbe nini', 
hogy Hidas lakói az ellenhez át nem pártoltak. 
Ugyanis egy alkalommal Tordára azon hir el- 
kezelt, hogy Janku a foroczkó-völgyi Bedellő- 
ben van, minek következtében Gyarmati Samu 
rendeletet kapott megle]nii a falut és a már 
több vérengzést rendezett oláh vezért kézre kéri 
teni. Éjjel indult el e csapat Hidas felé, át a 
Székelykő egyik ösvényén. Midőn késő estve 
Hidashoz kíizelituének, az e falu végére kiren 
delt figyelő őrök egyike a honvédekre lőtt, mire 
a honvédek is lövéssel feleltek ; s ennek folytán 
a tálu szélén egy ház felgyúlt. A tűz és lövöl- 
dözéstől rémült hidasiak, mig a honvédek a tüz 
oltásával foglalkoztak, elmenekültek ; de meg- 
értvén, hogy a honvédek falujokhoz nem ellen- 
séges szándékkal közeledtek, s őket hántani nem 
akarták, visszatértek elhagyott falujokba nem- 
csak, hanem huszárai közül többen önkéntesen 
csatlakoztak a bágyouiakhoz, s részt vettek a 
szabadságnak dicstelje-s védelmében. 

A Székelvkö déli csúcsán felfakadó fórrá 
sok vizét egy kristály csermely, az úgynevezett 
Válye-Obursi vezeti le ; nagyszerű sziklaormok 
által szegélyzett keletirányu szűk völgyben zu 
hog le e patak, alább azonban délnek fordul, s 
völgye szép termékeny térséggé tágul ki : ennek 
virányain, s kiemelkedő magaslatain fekszik szép 
regéuyesen két templomával') Hidas: ez sem- 

') .\ mint ez kitűnik egy 1640-ben kelt. a hidasi 
erdőket érdeklő esketésbíil. mely eredetiben megvan az 
okmánygyiijt. I. k. 63—71. laj)." Bod Péter Sicul. Hunn. 
Dacia czimii kézirati mnnkája 87. lapján (lásd a maros 
vásárhelyi Teleki-könyvtár Colleetanea Hung. 1028. 14. 
p. alatt) azt mondja, hogy Bethlen Gábor fejedelemsége 
alatt az aranyosszéki Iiidasiak a hadseregből hazaszök- 
vén, bár halált érdemeltek, a fejedelem életüknek meg 
kegyelmezett ; de szabadságuktól megfosztva, jobbágy 
Ságra vetette. 

") Lásd fejérvári kápt. levélt, pot. Steph. Bárdi 
requisitoris IV. 443, 457. 

•') Lásd ezen Bánfi Györgyhöz küldött jelentést 
gyulafehérvári orsz. levélt, cist. alb. fasc. IIL Nr. ,öO. 

■■) Hidas lakói görög egyesültek és nem-egyesül- 
tek ; az egyesülteknek magas kőkerítésbe fogott s szép 
fenj'ves-csoport alá rejtett fatemplonjuk van, egyike 
azon egyberótt s csinos faragványokkal ékített cserfa- 
gerenda épületeknek, melyek napjainkban már ritkává 
kezdenek lenni. A iicm-ngyosülteknek csinos kőtemplo- 
muk van, mely egy dombtetőn igen szépen fekszik. 



miben sem hasoulit az oláhoknak rendetlenül 
.'izétszórt, nyomorult viskók alkotta havasi fa 
luihoz, hanem egyike a legrendszeresebben épült 
s legcsinosabb helységeknek. A lakályos háznk 
fából épültek ugyan, de mindeniket kőkerítés 
övedzi, s faragottkő kapuzábék-on ') nyugvó, 
nagy fényűzéssel készült kapukon át juthatni a 
tisztán tartott udvarokra, hol mindenütt — a 
lakliázaknál szebb — kőgabonások tűnnek fel. 
Ennyi kőé|iitkezésen s a köfaragásnak nem 
ügyetlen alkotásain méltán elcsodálkozhatnék az 
utas, ha nem tudná, hogy Hidasnak igen hires 
kőbányái vannak, s hogy Hidason minden em- 
ber lőfaragó. Innen hordják Aranyosszék kőben 
szegény alsó részére az épülctkövet, itt készül 
nek a sírkövek, hidoszlopok, s más kőfaragás! 
művik, s innen kimagyarázható a Hidason — 
határuk kicsiusége és köves volta mellett is — 
észlelhető jóllét, mert ők épi)en azt, mi a föld- 
mivelésnek akadálya, a követ niivelik. A hidasi 
nép igen széji, mariialis termetű, munkás és 
szorgalmas ; testalkatuk és arczvonásaikról min- 
denki azonnal ráismerhet székely eredetükre. 
Öltözetük i^en szép, s eltérő az oláhok szokásos 
íiltözékétől. — Hímzésekkel ékitett öltönyüket 
gyöngyvarratos szalago!< emelik, melyekkel ka 
lapjaikat; s deréköveiket is dúsan bevonják, szűk 
majryar nadrágot, csizmát, s czifrán kivarrott irha- 
mellényt, s ahhoz panyókára viselt hímzett 
kurta zekét hordanak, szóval : a férfiak széke- 
lyesen öltöznek. — A nők fehér fátyolkendőböl 
igen kaczérou kötött turbánt viselnek, a haja- 
donok hát közepén leeresztett egy ágba fonják 
haj.-iikat, egészen magyarosan öltözködnek, s 
igen sok szé|t vau közöttük. 

Hidason a régész nem sok figyelemre mél- 
tót talál ; felemlítem azonban egy régi kastély- 
nak romjait, mely a disunitusok temploma mel- 
lett emelkedik, s melynek ablak- és ajtó-sze 
m'ildei az ó renaissance-styl fog-ékeivel gazda- 
gon levén tagozva, a XVI. századból eredettnek 
látszik. A hagyomány azt tartja, hogy az a Góró 
családnak volt egykor igen fényes kastélya, de 
ezt bizonyító semmi feliratra, vagy okniányi 
adatra nem akadhattam. Az épület mindenesetre 
teluntélyes és igen fényes volt. jelenleg is 8 
szobának állanak fenn 4 öl magasra uyuló falai. 

Hidas felett terülnek el a széknek Székely- 
köre feluuilt közös erdei, melyekről már fen- 
nebb Felviucznél említést tettünk, mint olyanról, 
melyhez Arauyosszék minden falujának, s azok- 
kal Felvincznek is szabad használati jogot en- 
gedett Zápolya János 1538-ban. Ezen erdők fe- 
lett sokáig per folyt a szék és Hidas lakói közt, 
melyet Rákóczi György a fehérvári országgyű- 
lés 1640. máj. 16-ki ülésében az ország rendéi, 
Csegezi Tami'is aranyosszéki főkajiitány. Várfalvi 
Gásj^ár főh.aduagy, I'atkó János aranvosszéki fő- 
jegyző, valamint szentmihályfalvi Líterati Nagy 
András és felvinczi Szász Lőrincz aranyosszéki 
esküdt ülnökök jelenlétében és közmegegyezésé 
böI akként intézett el e napról kiadott Ítéletével, 

Ennek épitését és paptartást 1801-ben engedte meg a 
főkormányszék. 

M Bálvány = kapuoszlop. 



123 



hogy azon szék szabad erdei, iuel3'eket Jáuos 
király in az aranyosszéki összes helységek sza- 
luul használatára bocsátott, ezután is szabadon 
lias/iKiltassanak ugy Hidas, mint a többi faluk 
lakói által, kivétetnek azonban a közös haszná- 
l.it alól az Egyház erdeje és Kenéz ség 
iievíi erdők, melyek eddig is Hidas kizárólagos 
Itirtokában voltak, s ezután is azoknál hagyat- 
nak '). Azonban ezen iiatározat daczára is a hi- 
dasiak és szomszéd csegeziek a közös erdőket 
továbbra is irtották, irtványait szántották, miért 
a széknek 171><. sept. iVi-én Harasztoson, 1722. 
okt. 22én Kövenden és 172!^. márcz. 12-én Ve- 
resinarton tartott közgyűlései minden egyes pre- 
varicátorra rótt 12 írt büntetés alatt eltiltották 
a szabad erdők pusztítását; mészégetést is csak 
az erdő inspector felhatalmazására engedtek, ugy 
hogy minden hordó mészről a széknek 10 pénzt 
fizessenek, vagy ndnden tizedik hordó meszet 
adják -'). 

E kötet elején elmondok azon önkényes el- 
járást, melylyel a hidasiak — határőri katona- 
ságba való bevonása után — katonai parancs- 
nokaik által íelbátoritva, miként foglalták el a 
széknek fejedelmi és országgyűlési végzések és 
Ítéletek által biztositott erdőségeit. A szék azon- 
nal felszólalt; 1765-ben kiniutatá, hogy Hidasnak 
saját erdősége más nem volt, mint a Szent- 
egyház erdeje, Darabontság erdeje, 
kenezség vagy bíróság erdeje '), mely 
a biróság-viseléssel járt ; ezeket a szék erdeitől 

') Az eredeti itélet, melyet a fejedelem és Sza- 
lárdi János irt alá, a fehérvári káptalan levéltárában ; 
van. Kihirdettetett és felolvastatott Aranyosszék köz- 
gyűlésén 1640. máj. 20-án Patkc'i János főjegyző által. 
1740. hiteles átirata megvan a gub. levélt. Privilegia et 
Constitntiones Civitatum T. II. G. 18. 1922/783. [ 

') Ugyanott. I 

') Lásd okmánytár I. k. 73 — 74. A kenezség vagy 



I külön választani, s a .szék lefoglalt erdeit visz- 
szaadatni kérte stb. Láttuk, hogy ezt követett 
leiiratai, kérelmei, panaszai, valamint egy elkez- 
dett hosszas per sem vezetett eredményre, s hogy 
az elvitázhatlan jogigény a katonai önkény által 
kijátszatva, a szék szabad erdei odavesztek a 
hidasiak kezében, s azok által kiirtattak és leta- 
roltattak. 

Ezen annyit perlett erdőségek közül törtet 
le a Vályé-Obursi, melynek völgye, ugy látszik, 
csak azért tágult ki, hogy a falunak kényelmes 
elhelyezési tért engedjen, mert a havasi cser- 
mely, miután a falun és a falun alól elterülő 
szép réten szelíden öndengve s termékenyítve 
áthömpöiygütt, újból szilaj havasi jellegét ölti 
fel, s visszafordulva a bavas felé, egy valójá- 
ban meglepően szép sziklaszorulatba jut, hol 
szikláról sziklára szökenve, rohan sebesen alá. 
A hogy patakunk elhagyja a mivelhető tért, tel- 
jesen visszanyeri havasi szilajságát, s nem is tél- 
többé, miként eredeti iránya jelölte, keletre — 
a többi patakok által követett útra, — hanem 
folytonosan a havas közelében maradva, dél- 
nyugatnak tart s roppant sziklahegyek közt a 
bedellői köszorossal ' ) párhuzamosan futva, an- 
nak vizével Kákovánál egyesül s Nagy-Enyed- 
nél ömlik a Marosba. 

De mi nem követjük tovább szeszélyes s 
minden lépten festőibbnél festőibb pontokat érintő 
útjában, mely ugy is nemsokára túlhatol Ara- 
nyosszék területén, hanem visszafordulunk Kér- 
ésedre, s onnan a Létom völgyén fölfelé foly- 
tatjuk Aranyosszéknek a Keresztesmezőre 
eső legszebb részéhez vezető utunkat. 

birósággal járó erdő elnevezés arra látszik mutatni, 
hogy itt a kenezség nem volt más mint falabiróság. 

') Melyet majd alább Toroczkó völgyének meg- 
útazásakor fogunk ismertetni. 



XII. 



Keresztesmezö és ;t boffáthi feusík. 



A Létomtető. A Keresztesmező tájrajz i. Bogáthi fensik. az itten feküdt Bogáth, Élecsfalva és Füzeg nevű régi 
megsemmisült faluk fekhelyei. Kápolnafar. Elecskútja. A bogáthi szabadtold, itteni birtoklás és örökösödés tör- 
vényei, sajátságos igazságszolgáltatás. A bogáthi constiturio. Leányvár romjai, regék. A római út nyomozása. 



A Létom-völgye, fennebb haladva, mindin- 
kább összeszorul ; mindkét oldalról rideg, kopár, 
hegyek nyúlnak el, mintha az ellentét által akar- 
nák azon megragadóan nagyszerű kilátás vará- 
zsát emelni, mely a Létom-tetőre felérő utas 
előtt egyszerre váratlanul, s igy annál megle- 
pőbben tárja fel bűbájos képleteit, melyeknek 
látása azt, ki a szépnek bármily kis érzékével 
bir is, bizonynyal el fogja ragadni ; mert ott te- 
rül el az Aranyusnak azon kiszélesedő tere, mely 
Keresztesmezö néven mint Erdély történel- 
mében oly gyakran szereplő hely ismeretes. Ott a 



tágméretű tér emlékdús virányain hömpölyög vé- 
gig az Aranyos, most nyiltan felragyogva, majd 
titokteljes berkek árnyába merülve. Ott látsza- 
nak nyugatról azon gyönyörű idomú sziklacsú- 
csok, melyek közül a havasi pályáját megfutott 
Aranyos kirohan. Ott van e hegy óriások alján 
a folyam festői sziklagerinczekbe szegett azon 
szorosa, melynek térre nyiló torkolatjánál a ma- 
gaslatra fektetett Várfalva gulaidomü várbegyé- 
vel őrt áll. Ott van e sziklanyilat fölött egyfelől 
a büszke 8 z é k e 1 y k ő, mely a székelyek hat- 
százados dicsőségéről beszélő romokat hord fellé- 



124 



gekig niagasuló sziklaovmán és ott van túl fe- 
lén a világ egyik legcsodásabb liegyrepedése, a 
tordai hasadék, mely ha másutt lenne — 
mint világcsodát — ezerek meg ezerek látogat- 
nák meg, mig itt feledve vau, miként feledni 
látszanak e szép, ez áldott országot, mely egy- 
kor Európa védbástyája volt. 

A Székelykö és a Torda-hasadék hosszan 
elnyúló sziklagerincze (Muntya) csak tértöielö 
elöláuczolatát képezik azon hátrább eső Aranyos 
feuvidéki havasoknak, melyeknek merész szikla- 
ormai ezek fölött és ezek közt átpillantva a hul- 
lámzatos havasok legfestöibb hátterét szolgáltat- 
jak Erdély e legszebb teréhez, mely Várfalvánál 
azonnal kiszélesedik, s három mfd hosszúság 
mellett másfél mfd szélességben terül el a szem- 
lélő előtt, még pedig az unalmas egyformaságot 
kizárva kettős talajszinttel, mert a tulajdonképi 
Aranyos terét vagy a Keresztesmezöt jobbról 
egy másik, a fölé vagy 5U lábnyira emelkedő 
fensík az úgynevezett Bogáth szegélyzi, mely 
keleti oldalán kettős megtöréssel száll le és ol- 
vad be az Aranyos terébe, s ekként a talaj ezen 
hullámzatossága a tér egyöntetűségét kellemesen 
változtatja, valamint az amott felmagasuló hava- 
sokkal élénk ellentétben tliunek fel a tért észak- 
ról körülkeretelö azon festői eredzetekkel ékitett 
ftiggélyes fehér begyek, melyek hazánk egyik 
legnagyobb sótömzsét rejtik keblökben, s mely- 
nek közepe tájatt, éppen a Létom tetővel szem- 
ben nyiló Rákos völgy torkolatjába húzódott be 
Torda, mely egy tekintélyes nagy város képét 
mutatva, tájpauorámánk festői központját alkotja. 
A tér ezen északoldali hegyszegélye alább Eger- 
begy táján egyenes szögletbe megtöretve dél 
irányt vészen, s a tért keletről bekeretelve szölő- 
koszorúzottan nyúlik le egészen Hadrévig, vagyis 
azon pontig, hol az Aranyos tere a Maroséval 
egybeolvad; mig délről a harasztosi, Hegynek 
nevezett, lankás bérezek húzódnak el. 

Ezen határvonalok közt terül el a szép tér, 
melyen egy város és 15 helység van, részint az 
Aranyos mentén, részint az emiitett fensik szé- 
lein, vagy völgy -uralgó magaslatokon elhe- 
lyezve ; a faluk között zöldelö berkek sötétle- 
nek, a határok sok szinü koe/.kái közt a folyam 
és abba siető számos patakok fényszalagjai ra- 
gyognak fel, a különben is szép tért a felszin 
gazdag és változatos színpompájában ragyog- 
tatva. És e szép térhez mennyi emlék fűződik, 
annak virányain hányszor gyűltek egybe had- 
sergek, hányszor vívatott ottan a honvédők és 
honfoglalók elszánt harcza! E tér minden gö- 
röngyét hősök vére öntözé, s ennek tudata bi- 
zonynyal nem kis mértékben emeli érdekét a 
különben is páratlanul szép Keresztesme- 
z ö n e k. 

De mi itten — az utas tájékozottságáért — 
csak be akartuk mutatni s tájfektezni a Keresz- 
tesmezöt, s most — részletesebb átvizsgálását 
későbbre hagyva — leszállunk az ezen első át- 
pillantáshoz juttatott Létomtctöröl, azután pedig 
a főutat elhagj'va, jobbra fordulunk, hogy ndn- 
denek előtt a legközelebb eső Bogátbot te- 
gyük vizsgálatunk tárgyává. 



Az Aranyosnak e tájt — miként emiitök — 
kettős tere van, egy mélyebb völgyület, mely- 
nek sziuvonalán az Aranyos mostan foly, és egy 
másik, délről e fölé emelkedő magasabb tér 
vagy láz (fensik), melyen korábban — még 
mielőtt mostani völgyét bemélyité — folyhatott. 
Ezen lázt — mely a létomi országúton alól a 
harasztosi hegyek és az Aranyos völgye közt 
egész Gyéresig lenyúlik — nevezik Bogáth- 
nak, ily neve pedig onnan származott, hogy 
Aranyosszék keletkezése korában ottan egy ily 
nevtí falu feküdt, mely az 12ül-ki adomány- 
levélben Bagach s Róbert Károly királynak 
U'>K5-ki megerősítő okmányában Bagath né- 
ven fordul elő ; hogy pedig ez időtájt igen te- 
kintélyes helység volt, azt a pápai dézmák re- 
gestrumából láthatjuk, melynek 1ű3-; — o5-ik évi 
rovataiban Bogáth, Bogácb ós Bagacb 
néven mint jelentékeny önálló egyházközség 
fordul elő \). Hogy az ekként bejegyzett helység 
ez és nem a marosmenti (fennebb leirt) Bogáth 
volt, azt eléggé tanúsítja azon körülmény, mi- 
szerint az a tordai arcbidiacouatusba Aranas- 
Szent-Márton -') mellé van sorozva, mig a Maros- 
Bogáth körüli falvak mind a kükUllöi archidia- 
conatus rovatában fordulnak elő. 

A kérdéses falu azonban ma már eltűnt; 
valószinüleg valamely hadjárat — nem tudhat- 
juk melyik — semmisité meg; de azért emléke 
fenmaradt nemcsak a láz elnevezésében, hanem 
biztosan megjelelhető fekhelyében is. A fensikot 
délről övező Hegynek nevezett hegység közé 
egy keletről nyugatnak tartó völgyecske mélyül 
be, melynek feje a Létomtető irányáig nyúlik 
fel, mig fensikra nyiló torkolata attól vagy 3000 
lépésnyire vau. E völgyecskét külröl a Kápol- 
uafar nevű begy, délről pedig a Bogáth 
b é r c z e kereteli be s választja el a szomszédos 
harasztosi völgytől. Itt e völgybe volt elrejtve 
Bogáth helysége, mely Nagy- és Kis- 
Bogáthra oszlott ; az előbbi a völgy veröfé- 
nyéu, az utóbbi a völgy déli oldalán feküdt; 
mindkét helyen még most is látszanak a piucze- 
helyek, valamint nagy mennyiségű tégla- és cse- 
réptöredékek. Az ikerfalu temploma ott feküdt 
a Kápolnafar egyik ponkján, hol ma csak 
bemélyedése látszik a nem rég lebontott és épU- 
letanyagul Harasztosra elhordott templom falai- 
nak ; a völgyben lenn buzog fel azon dús for- 
rás, mely még most is Bogáth kútjának 
neveztetik, s hova a megsemmisült falu harang- 
jait elrejtetlnek hiszi a ncp. De nem csak itt az 
elzárt völgyecskében, hanem künn a most lakat- 
lan fenlazon is feküdt két falu, mindkettő a fen- 
sikot termékenyítő források közelében s e forrá- 
soktól nyerték nevüket; egyik Élecs falva 
volt, mely a fensik középpontján felbuzgó Elecs 
kútja mellett feküdt. A falu ma eltűnt, de ott 
van a bámulatos forrás, melynek kifolyása azon- 

') Az 1332. év rov. 599. lapou : „Nicolaus sac. de 
Bogáth solv. 60 denarios". Az 1333. év rov. t)34. lapon: 
„Nicolaus sac. de Bogacli solv. (JO den." Az 1334. év 
rov. 7-20. lapon: „Paulus sac. de Bagach solv. 28 den." 

'■') A fennebb leirt Aranyos jobb partján fekvií 
Sós-Sz.-Márton. 



125 



nal malmot hajthatna '), s ott vannak e forrás 
körül a szétszórt vastag cseró))darabok, tanús- 
kodva a helység egykori itt fektéről, melynek 
lakói rólyánba húzódtak. Odább a fensik keleti 
csúcsánál, hol most a Telekiek gazdasági épU- 
letei vannak, egy másik vizdíis forrás fakad fel, 
a Füzes, mely mellett Aranyosszékiiek azon 
ös faluja feküdt, melye szék 12'.tl-ki kiváltság- 
levekbeu Fiuzeg néven fordul elö. Mindhárom 
falut ellenség dúlta fel, de hogy az itt lakó nép 
oltalmazta magát s az ellennel szeml)eszállt, ar- 
ról a Füzes forrás táján levő négy halom kezes- 
kedik, melyek alatt a bont védett hősök vannak 
elhantolva -'). 

Miként Aranyosszéken szokásban volt, e 
megsemmisült három fnhinak nagy terjedelmű 
határa is a szék közhelyei közé soroztatott. A szék 
közheh'einek egy 1785. jul. l-jén létrejött ösz- 
szeirásában '') tárgyunkra vonatkozólag ezt talál- 
juk bejegyezve: „A BofJátb praedialis hely, ho 
lőtt vágynak Füzes, Élees, Nagy- és Kis- 
Bogáth nevű praediumok." Azonban a szék 
ily köz- vagy praedialis helyei, miként Felvincz 
leírásánál látók, nagyrészt egyes faluk birtokába 
mentek át, vagy inkább haszonélvezetébe bocsát 
tattak ; igy a Bogáth is több irányba oszlott 
szét, mert mig az É 1 e c s e t a szék maga hasz- 
nálta s annak jövedelme egyenesen a szék pénz 
tárába folyt, addig a Bogáth másik részét a szűk 
határokkal rendelkező Pólyán és Szentmihály- 
falva területéhez szakitoíták ; legnsigyobb — vagy 
líOÜO holdat meghaladó — része azonban to 
vábbra is szabadföld maradt, azaz oly terü- 
let, hol bizonyos feltételek alatt minden ara- 
uyosszéki szabad ember foglalhatott magának 
helyet, s azt birtokolta oly sajátszerű jogviszo- 
nyok közt, melynek hasonlóját sehol feltalálni 
nem tudjuk. E birtokviszonyt oly régi szokásos 
törvények szabályozták, melyek éppen sajátsze- 
rűségüknél fogva méltán csodálkozást kelthet- 
nek, s njely szabályozást mint jogtörténelmUnk 
egyik kiváló unicumát, részletesebben kell át- 
vizsgálnunk. 

A bogáthi birtok csakis a közvetlen utó- 
dokra és pedig előbb fiakra, ezek nemlétében 
a tiu-leányokra szállt ; ha valaki magtalanul 
balt el, akkor bogáthi földjei az első foglalóé 
lettek. Elveszett a bogáthi birtok, s az első fog- 
laló kezére ment akkor is, ha tulajdonosa három 
egymásután következő éven át annak mlvelését 
elhanyagolta, bogáthi földjét senki se el nem 
adhatta, se zálogba nem vethette, de még csak 
mással részében sem míveltethette, mert a más- 



') A forrás a csakhamar Élecs patakának neve- 
zett tekintélyes csermelyt alkot, mely a Pólyán melletti 
úgynevezett Nagyréten oszlik szét, alkotva egy hasz- 
navehetetlen mocsárt, melyet a viz levezetésével na- 
gyon könnyen lehetne termékeny helylyé változtatni 

■) Ezen sírhalmok egyike a Füzes fonás mellett, 
három pedig egy kissé alább a Teleki tanya közelében 
van ; szántás alkalmával már többször talállak ott fegy- 
ver- s más mütöredékeket, rendszeres á-satások kétség- 
telenül érdekes fölfedezésekre vezetnének. 

') Lásd Okmánj'gyiijt. II. k. 241 — 252, hol ez ösz- 
szeirás és egy erre vonatkozó 1761-diki esketés is 
megvan. 



sal való miveltetés az elsö foglalónak jogot adott 
a birtokhoz. 

A foglalás ugy történt, hogy a fenuebbi ese- 
tek bár melyike miatt rendelkezésre jött, vagy 
újból szabadfölddé vált birtokot püuköstkor 
a foglaló — ki csak szabad székely lehetett — 
kapával vagy ekével való keresztezés által elje- 
gyezte magának, s jegyét a kivitt tanuknak meg- 
mutatta. Ekkor foglalását a hely megjelölése és 
a tanuk megnevezé.sévcl bejelentette régebb a ne- 
mesek főhadnagyának, később a királybirónak ; 
ez egy ülnökkel lóháton azonnal megjelent a 
helyszínén, s a korábbi birtoklás valóságos ok- 
adatolt megszűntének constatálása után megvizs- 
gálta a jegyet, kihallgatta a tanukat, s azután 
szabályszerű Ítéletet mondva, az illetőt beiktatta 
birtokába. De mivel a kihalás, vagy elbanyago 
lás esetében felszabadult birtokra rendszerint 
többen is ügyeltek, megtörtént, hogy ugyanazon 
földet két végén egyszerre két foglaló is elje- 
gyezte magának ; hogy az ily többszörös eljegy- 
zésből versenygés és verekedés ne származhas- 
sék, arról is bölcsen intézkedtek a bogáthi tör- 
vények, mert a legcsekélyebb összekoczanás ese- 
tében mindkét foglaló elvesztette birtoklási jogát, 
s azt egy — a versenygök nyomában legelőbb 
eljegyző — harmadik foglaló nyerte el. A fő- 
tiszt és a szék csak emberölés esetében elegyed- 
hetett be a bogáthi ügyekbe. 

A bogáthi ügyekre nézve később egy al- 
jegyző és egyik alszéki bíróból alakult külön tör- 
vényszék is szerveztetett, honnan a perek a szék- 
hez felebbeztettek ; azonban ez csak későbbi in- 
tézmény volt, mert régen minden hosszas perle- 
kedés és felebbezéseket elzáró, egyszerű helyszíni 
ellátás volt divatban, mint az egy régi okmány- 
ból ') kitetszik, hol a többek kö"z't ez áll : 

„Bogáthon csak aranyosszéki szabad ember 
bírhatott, s ha az a birtokolt földet két eszten- 
deig nem usuálta, pUnköst után bár melyik ara- 
nyosszéki szabad ember elfoglalhatta. Törvénye 
ugy folyt, hogy a sértett fél elment a királybí- 
róhoz, ott tilalom és törvényt kért, kinek a ki- 
rálybiró pecsétet adott, s azzal harmad napra 
az ellenfélt a helyszínére citáltatta; mikorra a 
királybíró, s két assesor többnyire lóháton szín 
téu megjelent a helyszínén, s ott a felek kihall- 
gatása után törvényt tartott. Kimondott ítéleté- 
nek sem appellatiója sem exmissiója nem enged- 
tetett meg, sőt még az ügyvédek is el voltak 
tiltva, ugy hogy csak a felek magok ágáltak. 
Az ily ítéletek azonban csak a bírtokjog meg 
állapítására szorítkoztak, mert ha verekedés vagy 
ölés fordult elő, az a szék fórumán kerestetett. 
A vesztő felen a 3 frt paena pedig azonnal a 
helyszínén felvétetett -), ha pénze nem volt, lová- 
ról szállították le, ha az sem volt, kezest kel- 
lett állítani stb." 

Ezen régi törvények alapján való egyszerű 
gyors igazságszolgáltatás a régi lovagkornak volt 
ujabb időkig leható rlassicus nyilvánulása, mely 
lassanként ki lett vetkőztetve eredeti egyszerü- 

') Lásd okmánygyiijt. II. k. 181—196. lap. 
') Ennek két része az elnöklő királybíróé, egy 
része a két ülnöké volt. 



12(5 



ség'ébííl, s azérf a bojiátlii röí;i törvények is 
ii|al)b niódositilst és ineg:l)('ivifést nyertek. 1S15. 
a kormányszék rendeletére AranyosszéU kii7,j;yü- 
lése egybeszedte és 1) o g á t li i co n st i t u t i n 
név alatt kiadta a bogáthi régibb törvényeket '), 
melyeket kivonatozva szintén ide iktatni szüksé- 
gesnek Ítélek, a mint következnek: 

1-sznr: Bogátbon szántóföldet csak székbeli 
törzsökös székelyek birbattak, mások kirekesz- 
tésével az tiuról íinra, esak ezek kihaltával szállt 
liu-leányra ; ezeknek is det'eetusával az elsfi fog- 
lalóra. 

2-szor: A Bogáth tulajdonosi joga a ns. 
széké, s birtokosai csak basználói levén, azért 
azt egy birtokos is semmi szin alatt el nem ad- 
hatta, vagy zálogosíthatta, vagy cserélhette ; de 
sőt hogy annak szorgalommal raivelése eszkö- 
zöltessék, azt részibe sem adhatta ki, s ka-!záló- 
nak sem hagyhatta, hanem tartozik saját erejé- 
vel, vagy pénzért fogadott erővel, mindig meg- 
ni Ívelni, (török búzát részibe megkapáltatni és 
behordatni szabad vfdt), ha ki nem mivelné, s 
hevertetni hagyná, azonnal más kezébe menjen, 
."i-szor: Az iránt senki holta esetére dispo- 
sitiót nem tehet, hanem az vagy fiúra, vagy fiu- 
leányra száll ; a ki azt csalárdsággal más kézre 
akarná juttatni, vagy B évig mivelellenül hever- 
tetné, pünköstkor az ezt észrevevő birtokos bo- 
rozdálást vagy más jelet teszen az indítandó 
perre nézve, mely e módon menjen. 

4 -szer: A praevarikátor vagy hanyag észre- 
véletvén, az, ki a földet eljegyezte, annak előbbi 
birtokosát vkirálybiró pecsétjével 3-ad napra 
(régebb S ad napra) megidéztél! a constitutio- 
uale torumra, hol diarium gyanánt a frtot tesz 
le, hol perét nieginditja; de ha a felperes két- 
szeri idézésre nem jelenne meg, vagy megje- 
lenve keresetét törvényesíteni nem tudná, akkor 
letett 3 frtja elvesztése mellett alperes költségét, 
fáradságát is kárpótolni tartozik. 

5-ször : A const. fórum elnöke a törvényes 
alkirálybiró — kivéve ha valami rokonságban 
lenne a perlekedőkkel, tehát érdekelt, mikor a 
főtiszt nevez mást hel\ébe - tagjai az alszék 
kifogástalan birái vagy oly assessorok, kik je- 
lességük által kitűntek ; ezek előre a fórum 
előtt azért kinevezendök, hogy a felek, ha tör 
vényes kifogásuk lenne, idejében megtehessék, 
(í-szor: Ha 8 napi idézésre alperes meg nem 
jelenik, akkor a 8-ad nap délutánján „per non 
venit" elitélik, s ha más 8 nap alatt a fő- vagy 
alkirálybiró pecsétjével meg nem akadályozza, 
akkor minden törvényes menedék kirekesztésé- 
vel végrehajtatik vagy az elnök, vagy az általa 
kirendelt birák által. Ha megjelenik idejében s 
a pert felvenni akarja, akkor ö is leteszi a ;i 
frt asztalpénzt^ Uizöbeti magával a pert minden 
■/áradékjaival, s érdemleges védveit még aznaji 
beadja, hogy az Ítélet még aznapon kimondat 
tathassék, mert ha késedelme miatt a per más- 

') Közölve Vilii egC'á/. terjedeliriébfii „A ns. Szé- 
kely Dpiiiz. JiLsait felvilágosító némely levelek- czimii 
gyűjtemény végén, ;izoii hiteles másolat nyomán, me- 
lyet ].S:,'7-hen Koronka László Aranyosszék levéltármik.a 
az eredetiből leirt. 



napra átmenne, tartozik újból ?> frt aszlalpénzt 
a birák naj)idijának fedezésére beadni. Ha a tiltó 
meg nem jelent s megujitó pecséttel feljieresét 
az Ítélet végreliajtását('d cl nem tiltotta, akkor 
is S-ad napra megidéztetik, mikorra ugy legyen 
védveivel készen, hogy többszöri elhalasztást nem 
nyerhet, az itélet véglegesen kimondatván, al- 
peres csak derékszéken birodalmon kivül foly- 
tathatja perét. Ez eset áll be akkor is, ha meg 
jelenve, elvesztené perét. Ugy végérvényes itélet 
hozatik akkor is, ha valamelyik fél hitletételt 
kivan s ez elfogadtatva, le is tétetik ; de ha a 
hitletételt maga a törvényszék kívánja s ez ellen 
valamelyik fél előre felebbezóst jelent, akkor az 
itélet elhalasztatik s a per és hitvétel áttétetik 
a derékszékre, hogy igy a hosszas és költséges 
perlekedés kikerülve legyen. 

7-szer : Az ily pereket a derékszék extra 
scrialiter látja el, s ha az előbb nyertes fél itt 
is kedvező Ítéletet kap, minden további mene- 
dék kizárásával végrehajtás végett az előbbi 
fórumra visszaküldetik ; ha pedig az előbb nyer- 
tes itt veszítene s ott törvényes menedékkel nem 
élne, akkor igen rövid időre az első fórumon 
még megengedtetik a menedék. 

8-szor: Lefolyván igy a perek, azok rögtön 
elégtételbe veendők még akkor is, ha a meg- 
nyert fél katona lenne '), mert ezeknek is bo- 
gáthi perei a const. fórumra tartoznak. 

!i-szer: Ha elszántás vagy praevaricatio tör- 
ténik, akkor a pernek nincsen helye, mert azt 
királybírói kibocsátás mellett per nélkül is ki 
lehet rendes úton járattatui ; de midőn caducitás 
vagy a tiágnak kihalása adja elő magát, akkor 
az első törvényes foglalónak jegytétele pedum 
posítiónak tekintetik, s ekkor nem a foglaló ke- 
res magának alperest, hanem lehető felperesei 
perelik, ha kedvök vau hozzá; hogy az ily fog- 
lalásoknál minden verekedés kikerUltessék, ha 
valaki az első foglaló jegyét kiháuj'uá s ebből 
verekedés támadna, akkor a jegy-kihányó a sze- 
gények cassájába menő büntetésen marasztalta- 
tik el, s a birtok mégis az első foglalóé vagy 
jegytevőé lesz. Azon esetben, ha kettő egyszerre 
érkeznék mint jegytevő a földre, s egymás közt 
ki nem egyezhetnének s összeverekednének, ak- 
kor mindkettő a fennebb jelölt büntetésen ma- 
rasztaltatik el s az elfoglalni szándékolt föld 
egyiké sem lesz. A praevaricatiót észrevett rész 
tett jegyéivel akkori birtokosára nézve semmi 
foglalást nem teszeu, hanem csak másokat re- 
keszt el azzal attól, hogy előtte hamarabb le- 
gyenek a praevarícator felperesei; de míg fel- 
peres perét megnyerve, be nem iktaták, addig 
a jószágot alperes használja. 

10-szer: Ha a folytatott perben hamis ok- 
levelet használnának, ily esetben, ha felperes 
tette, elesik keresetétől ; ha alperes tette, akkor 
iuactionált földét veszti el s e mellett a vétkes 
tiscalis kereset alá vétetve, büntettetik hamis 
ságaért. 

Az ezen szabályozás által felíejtett alapon 
folyt Bogáth birtoklása egész 1848-ig, vagyis 

') Ki a székely határűrezredben szolgált. 



azon nagy korszakig, mely a birtoklás jogosult- 
ságát és biztonságát mindenkire kiterjesztelte ; 
azon nagy korszakig, niidön Magyarország tiir- 
vényhozása a földet — melyért a szegény né]) 
addig dolgozott s mégis magáénak nem mond- 
hatta — iclszabaditá. Midőn így Magyarország 
minden talpalatnyi tilldét szabad í'ölddé 
tette, akkor a földdel egylitt egyszersmind sza- 
baddá tette az addig nyomott szolga népet is, 
mindenkit e baza egyenjogú szabad polgárává 
emelvén. E nagy korszak — mely az általáno- 
sított szabadság által a jövőnek biztüSal)b alap- 
ját tette le — nem liagybatta érintetlenül a ua 
gyón ingadozó bogáthi liirtokviszonyokat sem ; 
az egyenlőség és egyenlősítés e nagy korszaka 
ban fenn nem maradhattak továbbra a bogáthi 
örökösödés és birtoklásnak általános törvényeink- 
től eltérő szabályai, s azért l>^4S-ki ajiril hava 
ban Aranyosszék közgyűlése az akkori lioguthi 
birtoklók vagy inkább haszonélvezőkre kiter- 
jeszté az örökös birtoklási jogot. így történt, 
hogy a Bogáthon — bár a bágyoni határba van 
beosztva — tarkásan minden falubeli ember bír 
földeket, legtöbbet azonban a szomszéd harasz 
tosiak és bágyoDÍak : de van itt határrésze az 
innen két mfdre eső Várfalva és Rákosnak is 
Ktilönben a bogáthi talaj igen jó és termékeny 
s gazdagon jutalmazza meg a földmivelő fára 
dalmas munkáját, a birtoklási jog megszilárdu- 
lása a talaj-javításnak s gondosabb niivelésnek 
versenyét hozta létre, s ez által a föld tenyész- 
ereje fokozódván, Bogáth ma Arauyosszék ezen 
részének nemcsak belszükségeit fedezi, hanem 
nagyobb mérvű kiviteli gabonakereskedést is 
lehetővé tesz, s ezáltal a közjóllétnek egyik 
leghatalmasabb emeltyűjévé növi ki magát, mit 
a vasutak elkészülte a jövőben tekintélyes mérv- 
ben fog kifejteni. 

Bogáth terjedelmes rónáján nemcsak arany- 
kalász lengő tengere köti le az iitas figyelmét, 
hanem a régész is találhat vizsgálódására méltó 
tárgyat. Fennebb megjelöltük az ezen fensikon 
feküdt három elpusztult falunak fekhelyét, most 
egy elpusztult várhoz vezetjük el az utast, mely 
vár e fensiknak egy a Keresztesraezőre kirúgó 
elöfokán éppen Tordával szemben, az ott levő 
erdöfoltocska háta mögött fekszik '). E vár négv- 
szög idomú; 6<* lépés hosszú (dél, észak olda- 
lain) és 40 lépés széles (kelet, nyugat oldalai- 
nál) ; gátonya két ölnyire emelkedik fel, alakja 
ról és elhelyezéséről ítélve római erődnek hittem, 
de a gátonyán tett átmetszések, melyek tégla, 
vagy rakott falnak legkisebb nyomát sem mnfat- 

') A vár a szeiitiuibályfalvi liatáis/ii'lim tVk.s/;ik s 
beltere az odavaló Siinénfalvi család temetkező helyéül 
szolgál. 



ták fel, csakhamar meggyőzlek, hogy az nem 
más, mint egy későbbkori alkalmi földerőd, mely 
a nemzeti fejedelmek alatt többször ismétlődött, 
keresztesmezői táborzások alkalmával készUlhe 
lett. A nép Leányvárnak nevezi, még pedig 
a rege szeriül azért, mert egy alkalommal nagy 
török had táborozván ottan, a tordaiak városii 
kat csak ugy menthették meg a feldülatástól, 
liogy a pasháuak szebb leányaikat vitték vált 
ságdijul. Másik elassicusal)b rege szerint tündér 
építette és lakta e várat; tündér, kinek testvére 
ott szemben a Torda feletti várban lakott, a két 
vár között iitjok és arany gátjuk volt. Ezen rege 
várunk római eredetét sejtetné : mindenesetre vo 
natkozássai van a Torda feletti római vártól át 
vonuló azon római útra, mely az aranyosi hídon 
(az :irauygát) átszállva a tordai berkeken húzó 
dik el, s az országutat átszelve, a Leányváron 
leiül ettől alig öOO lépésnyi távolra emelkedik 
fel a bogáthi fensikra, melyet dél-kelet irányban 
átfutva a fennebb ismertetett bogáthi völgybe 
megy be, innen Bogáth bérczén átszáll a 
harasztosi völgybe, honnan alább már elkísértük 
a székely-földvári castrumhoz. Ez útnak dombo 
sodása, ugy lenn az .aranyos terén, mint fenn a 
Bogáthon mindenütt tisztán kivehető, sőt annak 
igen épen megmaradt burkolatja (stratumen) is 
t ibb helyen — de főleg ott, hol a Bogáthra fel 
emelkedik — határozottan felismerhető. 

Bogáthnak átkutatása elvezetett azon pont- 
hoz, hol az Aranyos völgyülete a Maroséval egy 
liefoly, s honnan mi Aranyosszékre jöttünkkor 

— az anyafolyónak a leány felett előnyt adva 

— lefelé indultunk Aranyosszéknek Maros menti 
részét átkutatandók. Most azonban, midőn a Bo- 
gáth keleti szögletétől újból feltűnik előttünk az 
akkor is önmegtagadással elhagyott szép táj, 
most, midőn alattunk terülnek el az Aranyos első 
lépcsőzetén oly gyönyörűen sorakozott faluk, s 
nevezetesen az ódon templomával s szép kasté 
lyával oly csábitólag magához vonzó Gerend. 
uem tehetjük, hogy e szép vidék érdekes faluit 
közelebbről is szemügyre ne vegyük, s ekkénl 
.\ranyos menti utunkat ugy rendezzük, hogy a 
folyamnál alól kezdve haladjunk fölfelé. Ezt téve. 
njból határsértést követünk el, mert bár az ado 
niánylevelekben Aranyosszékhez tartozónak jelöl- 
tetik az Aranyos és Maros közt eső föld, mégis 
ma ezen területnek egyes pontjai — bár Ara 
nyosszék területe közé ikelődnek — Tordavár- 
megyéhez vannak sorozva : ilyen mindjárt az 
.\ranyos jobb partján e tájra eső azon foltocska, 
melyen (rerend, Aranyos-Lóna, Gyéres és Szent- 
Király feküsznek : de én itt is a természeti ha 
tárt követve, oly kevéssé respectálom a képzelt 
politikai határvonalokat, hogy minden további 
fontolgatiis nélkül lelejtek Gerendre. 



128 



xm. 



Gerend, G.-Keresztiir és Arany os-Lóna. 



Gerend, múltja, régi birtokosai, országgyűlései. Zápolya Gcrenclen. Gerend ódon temploma, mürégészeti ismerte- 
tése. Kemény Simon gyászlobogója. Kripta. Gr. Kemény József emlékezete. G.-Keresztur múltja. Népének legyil- 
koltatása 1848-ban. Ajanyos-Lóna. Fekvése. B. Jósika Miklós A -Lónán. A lónai források. 



E tájt az Aranyos teréuek három szintje 
van, jelein völgye, melyen folyóuk áthömpö- 
lyög, egy e fölé emelkedő második lépcsözet 
(rideau), vagy a folyam-völgy partmagaslata és 
a Bogáth emelkedésének harmadik lépcsőzete. 
Ezen 6 tájt egymáshoz nagyon közel jutó há- 
rom szint középsőjén, az Aranyos — festői ber- 
kek által koronázott — partmagaslatáuak egyik 
kiválóbb pontján szép regényesen fekszik Ge- 
rend, éppen azon helyen, hol az Aranyos és 
Maros völgye egybetalálkozva összeolvad. Szász- 
kius Gerendet Aranyo.sszékhez tartozoltnak 
mondja, de ezt bizonyító adatot sem ö fel nem 
hoz, sem én találni nem tudtam, hanem arra 
van adatunk, hogy mint a Maros és Aranyos 
közti azon egész terület, melyből Aranyosszék 
kiszakittatott, ugy Gerend is Tordavárához tar- 
tozott, s attól csakis 1260-ban szakadt el, midőn 
Sámson fiai Péter, Jakab és Pál 15 ezüst mar- 
cháért megvették '), s alakiták a történelmünk- 
ben szerepelt Gerendi családot. Ezen családból 
való azon Miklós mester (Péter gróf fia, Gerendi 
Sámson fia), kinek László király 1289-ben több 
alkalommal, de főleg a szepesi vár ostromakor 
a királ.y személyes jelenlétében tanúsított hősies- 
sége jutalmául Kereszturt (Gerend-Keresztur), Gur- 
gudot (Gerend) és Henrket (Örke), melyek, mint 
a hadban levő erdélyi nemesek mondják, lakat- 
lanok és uratlanok, adományozza, s abba tuiiri 
nemes Deers által be is iktatja ^). 

1339 ben Gerend, Ló na, Eger begy, 
S Z.Pál és Zukud (Czikud) felett Gerendi Pé- 
ter unokái, fenuebbi Miklós fia Miklós és Jakab 
fia Péter osztoznak ''). 

1378 ban Lajos király Gerendi Miklós, Ja- 
kab és Lászlónak stb. a sóshajók által malmaik 
és gátjaiknál okozott károk megtérítése fejében 
a sókamarától évenkint 200 frtot rendel, mit 
1391-ben Zsigmond, 1475-ben Mátyás, s végre 

') A mint ez kitetszik a sz. Mihály-káptalannak 
(fehérvári) 1287-ben kiadott ezt bizonyító iratából. Lásd 
fisc. levélt. 5. Lib. 2, cott. Torda A. Emliti Kemény 
Józs. Trans. Poss, Gerend rovatában. 

-) Lásd ezen adománylevelet eredetiben a kamarai 
levélt. Budán, közli Fejér Cod. dipl. V. 3, 457, és Ke- 
mény dipl. Tran. I. és Kegestra Arch. IIL Gb. 

') Lásd az osztálylevelet tisc. levélt. 5. Lib. 2, 
cott. Torda B. és Kemény József Trans. poss. Gerend 
rovatában. 



14y9-ben Ulászló király is átir és helyben hagy '). 
Miből az tlinik ki, hogy az Aranyoson akkor ha- 
jókáztak, s a tordai sót vizén is szállították. 
Ezután Gerend a leányágra, s ezek által igen 
sok kézre ment át. 1517-ben Vanchaira, kinek 
neje Gerendi Anna volt. 

1530. máj. 3-án János király Budáról a ko- 
lozsmonostori couv. rendeli, hogy a némettel való 
czimborálásért megbélyegzett Gerendi Miklós és 
Márton, gerendi és egerbegyi jószágaiba és ezek 
tartozandóságaiba losonczi Baufi Miklóst, kit 
azokkal megajándékozott, beiktassa''). 1540-ben 
a Báufiak mellett Perusit Gáspárt, a Kozárvária- 
kat és Barlabasiakat találjuk Gerenden^). 

1553-ban Gerendi Erzsébettel Apafi György 
nyerte el, ki a Vanchainé (Gerendi Anna) Ba- 
latoné (G. Borbára), valamint Bolyai Ádám é» 
Gáspár elzálogosított részét is magához váltotta**). 
Következő évben (1554) Mária napján Kendi 
Ferencz és Dobó vajdák a gerendi kastélyra 
nézve azon Ítéletet mondják ki Medgyesen, hogy 
az maradjon Apafinénak, mint kisebb testvérnek 
birtokában, ugy az^^uban, hogy más két nővérét 
sz. János napig a becsár szerint két harmad részre 
nézve kielégítse ^). 

1555-ben Ferdinánd uj adomáuylevéllel biz 
tositja Apafinét, Bolyai Gáspárt és Ádámot, Ko- 
zárvári György és Jánost és Barlabasi Mihályt 
Alsó- és F e 1 s ő - G e r e n d, Egerbegy, Keresz- 
túr, Lóna, Kecze, Fügéd és két Bányabükk bír 
tokába "). Ez okmány főleg azért nevezetes, meri 
abból láthatjuk, hogy akkortájt két Gerend 
volt. — 1556-ban Gerendi Anna malmát és Ge 
rendi Péternek a kastélyhoz tartozó részjószágát 
800 frtért veszi meg Apafi, ugy szintén ez év 

') Ugyanott D. betii alatt. Kemény Józs. Regestra 
arch. II. 188. 

") Lásd János király e rendeletét kolozsm. conv. 
levélt. XII. 77, közli Kemény App. dipl. Tr. LX. 15S. 
Ez év aug. 15-én e beiktatást Báthori István vajda is 
Tordáról elrendeli, a lui meg is történt. Gerend negyed 
részérc ellentmondtak Gerendi Mátyás tiai. az ahhoz 
tartozó Keresztúr és Örkére nézve szentgyörgyi Tótli 
János és Barcsai Pál. A beiktatásról való jelentést lásd 
Kemény Józs. ugyanott IX. 164. 

') Kemény Józs. Trans. Poss. Gerendi rovat 

') Fisc. levéltár V. Lib. 2. cott. Torda N betii. 

^) Ugyanott R betii és Kemény Józs. Reg. arch. 
U. 192. 

°) Lásd Kemény Józs. Reg. arch. II, 195. 



ben Bolyai ÁdámfóI és Vancbaiiiétól szerzi meg- 
gerendi jószág- és malomrészét ') s ekki-nt Ge- 
rend kizárólagos birtokosává lett, ki e birtokát 
következő évben fiának, Ai)ati Miklósnak adta 
át'-'); de ez és a Gereudick közt csakhamar per 
támadt, mit még ezen évben akként békéltek el, 
hogy a Gerendieknek B.myabfiUkét és Egerbe 
gyet átengedvén, ezek Gerendet örökre átbo- 
csátják Apafinak maradékni! maradékra, söt ha 
ö niagtalannl halna el, testvére Lénárd fiaira és 
nt(Jdaira is átszállólag ^) ; niig másrészről Gerendi 
Péter és Pállal folytatott ])ert is azon egyesség- 
gel enyésztctték el az Apafiak, hogy a Geren- 
dieknek átengedték Fügédet, Apafi György és 
fia Mikl()S pedig örökjoggal kapták Gerendet, 
Lónát, Egerbegyet, Keresztnrt és Keczét a hid- 
épités és vámszedés jogával, mil)eu 1579-iten 
Bathori Kristóf is niegerösitette ''). 

15ii7-beu Báthori Zsigmond (lerendet, Ló- 
nát, G. -Keresztnrt, Hadrévet és Keczét elcserélte 
Apafi Mihály tanácsos és Kiikiillövármegye főis- 
pánjával és ennek fiaival Miklós, Gergely és Fe- 
renczczel, adván értök a Kendi Fercucz nótájá- 
val fiscusra szállt etédi jószágot'); a megcserélt 
Gerendet kastélyával a gerend-szentmártoni 
praediuniot, Oláh-Lóna, Keresztnr, Hadrév, Örke, 
Kecze, Vajdaszeg és Czikndnr, ngyanezen év 
(1597.) jul. L'ó-én Báthori Zsigmond Fehérvárról 
Jósika István korlátuokának, s nejének Fewzy 
Borbálának adományozza, ugy hogy Jósika tör- 
ténhető halálával annak nejére s mindkét ne- 
men való utódaira szálljon '). Azonban a kegy- 
mosolyát Báthorinál gyorsan szokta a hóhér ])a]- 
losnak villanása követni, még egy év sem telt 
el, s a kegyekkel elhalmozott Jósika István feje, 
mint a Rtidolffal kötött egyezmény jegyzáloga 
legördült, jószágai elkoboztattak, nejének csakis 
a személyére adományozott Gerend hagyatott 
meg ') ; de ezt se birta sokáig, mert 16Ü0-ban az 
Apafiak Gerendet nova douatióval ismét vissza- 
nyerték *). Az Apafiak kezéből — nem tudhatni 



') Fisc. levéltár V. Lib. 2, eott. Torda T, U és 
\' betűk. 

-) Ugyanott X betű. 

^) Ugyanott Z betű. 

') A fejedelmi helybenhagyásnak és az egész v:i- 
sái-nak. mint világos kárát okozónak 1590-ben sz. Ka- 
talin napján elleuraondott Gerendi György. Ered. a fe- 
liérv. kápt. levélt., közli Kemény J6z3. dipl. Tran. VI. 
119— láO. 

"■) Lásd ezen cserelevelet a tiso. levélt. 3, 62. köt. 
és Kemény Józs. Trans. po.ss. Gerendi rovat. 

*) A beiktatást a fehérv. kápt. elrendeli. A káp- 
talan kiküldöttje Kolozsvári Mihály korlátnoki írnok- 
kal következő évben csucsi (chugiiczi) Tomory István 
s más szomszédok jelenlétében azt végre is hajtotta, 
mikor Gerendi György és Király János liscalis director 
is ellenmondott. A beiktatásról valt'i jelentés ered. a ka- 
marai levélt. Budán, közli Kemény József Dipl. Tran. 
VI. 213. 

') Lásd Kővári Erd. tört. IV. k. ?:>. 

") HJüO-ban jan. 24-én Fehérvárról Mihály vajda 
Gerendet, Kereszturt, Hadrévet, Lónát, Egerbegyet, iiie 
lyeket korábban az Apafiak bírlak, de később Jósika 
Istvánnal Etedért cseréltek volt el, most pedig a fegy 
ver ereje által (így) az ő birtokába jutott, Apafi Gy.. 
Ferencz és Miklósnak adományozza. Lásd Kemény Józs. 
Reg. Arch. 11. 200, másol. fisé. levélt. V. Lib. 2, eott. 
Torda D és E betűk. 



129 

I mikor, a. Gerendiek és Sármaságiak kezébe ment 
át, de csak egy része, mert másik részét Beth- 
len Gábor 1629-ben Kemény Boldizsárnak; Rá- 
kóczi György 1647-ben Gerendet a szomszédos 
Vajdaszeggel egyetcnibeu fennebbi Boldizsár fiá- 
nak, a később fejedelemmé lett Kemény János- 
nak adományozta'). Ez a gerendi ós sármasági 
részt is megvásárolván, egész Gerendet birtokába 
vette, s azt özvegyére Lónyai Annára oly kikö- 
téssel hagyta, hogy Keménv Simon é.s László 
10,0(10 frtért magukhoz válthassák. 

1664-ben Apafi Mihályne perlekedik Ge- 
rendért Kemény János özvegyével -), de ugy 
hitszik eredménytelenül ; azonban azt, mit a fe- 
jedelemnö törvény űtjan ki nem viheteti, azt ki- 
vitte Teleki Mihály uram a hatalmaskodás ütjáu, 
inert 1684 ben Lónyai Annát tékozlónak nyilvá- 
nítván, több jószágaival Gerendet is elvette, s 
Kemény Simon maradékainak adta át, kiknek 
utódai ma is birják "). 

Ezekben van Gerend birtoklási viszonya a 
lehető rövidséggel felderítve; de e mellett némi 
történelmi szerepet is követelhet magának Ge- 
rend, a mennyiben lö29ben országgyűlés is tar- 
tatott itten ; ugyanis ez évben, midőn a legyőzött 
Zápolya hontalanból egyszerre honvisszafoglalóvá 
lett, Gerendi Miklós Erdély püspöke és királyi 
kincstárnok — ki Ferdinánd zsoldosait Erdélyre 
vezette — jan. 2 l-re országgyűlést bivott egvbe 
Gerendán, hol igyekezett Erdélyt mindennemíi 
ámítások és hazugságokkal — miként maga is 
bevalja*) — Ferdinánd hűségében megtartani; 
de ez nem sikerült, mert a Zápolva segítségére 
berendelt Péter vajda Földvárnál' a székelyek 
átállásával fényes győzelmet vívott Ferdinánd 
sergei és a vele tartó szászok felett, s ez által 
elökészité a jul. közepén bejött Báthori István 
győzelmének útait, ki Erdélyt rövid időn Zápo- 
lya részére elfoglalta''). 

1538-ban maga Zápolya is Gerenden van, 
hogy Erdélynek a szultán által fenyegetett füg- 
getlenségét megvédendő, sergeket gyűjtsön; aug. 
közepén innen tudatta kiáltványában az ország- 
gal, hogy Magyarországból jelentékeny segédser- 
gek indultak le''), sőt ugy látszik, hogy ekkor 
országgyűlés formát is tartott itten'). 

Gerendröl egyháztörtéuelmileg is messze fel- 



') Lásd az erd. ref. 1867. évi névkönyve 37. lap. 
•) Fisc. levélt. V. Lib. 2, cott. Torda H betű. 

^) Kővári Erd. Tört. IV. 162. lap. 

*) Ferdinándhoz irt levelében. Ezt lásd Archív d. 
Vereins N. 7. 179. Ez országgyűlésről lásd Pray Híer. 
T. 2 p. 191, — továbbá Tud. gyűjt. 1829, T. \TII. p. 
100. Szeredaí Ser. Epp. p.ag. 191, "és Míke Ind. Art. 
diet, p. 2. 

°) Kulcsár króu. 9, 1 és Kővári Erd. I'ört. 111. 
22-28. lap. 

<>) Lásd Kővári Erd. Tört. III. 58. lap. 

') Legalább ez tetszik ki egy ítéletéből, mely íté- 
let a gyűlés .ó-öd napján, Mária neve napja ntáni szóm 
baton adatott ki (íerenden, a felvinczieknek a szék kö- 
zös erdőségeihez vali'i használati jogát megállítván. 
Ezeu határozat kikezdése ez : „Xos Johanes etc. una cum 
nonnllis Dnis praelatís, baronibus Regni nostri nobilibns 
.sedis ut puta nostrae juriae a.ssessoiibus in possesione 
Gerend pro facienda judício considentibus constitnti.s etc. 
Lásd fennebb Felvincz leirásánál 91 — 92. I. 



130 



bató adatnuk van, mert 1332-beu már ugy jele- 
nik meg, mint lekiiitélyes önálló egybázközség '). 

Minden arra mutat, bogy a veformatio Ge- 
reuden már a Gercndiek birtuklása kurában gyö- 
keret vert ; nit^g pedig Herendi János Tordavár- 
megye fíiisiuinja és nővére Anna unitáriussá le- 
vén, a falu népe is kiivette. ir)t)2-beu Gerenden 
Bogáthi Miklós volt unitárius pap, s az ö idejé- 
ben oly jeles iskolája volt Gerenden az nnitá- 
riusoknak, bogy több onnan kikerült jeles férfi 
Gerendios elöuevet nyert'), de később Ge- 
rend lakói Calvin vallásáboz bájoltak, s az igy 
keletkezett evang. ref. egyházközség az Apátiak 
kegyurasága alatt még inkább felvirágzott, Ke- 
mény János alatt pedig udvari papság méltósá- 
gára emeltetett ''). A nemzetiség-védő protestan- 
tismus ezen szilárd állásának köszönbetjUk, hogy 
Gerend lakóinak nagy része napjainkig le meg- 
tartotta magyar nemzetiségét. 

Gerendnek mint régi eg\ bázközségnek igen 
érdekes ódon temploma van, (most a reformátu- 
soké), melyet közelebbről kell vizsgálnunk már 
csak azért is, mert annak egy felirata több ezen 
templomnak szakértelem nélkül való ismertetőjét 
tévútra vezette, mit helyre kell igazitanunk. 

Ezen felirat a szentély czimertani jobb ol- 
dalába az egykori sekrestye ajtaja fölé van be- 
falazva''), s a következő: 



sát, hogy Erdélyben legelőbb a görög szertartású 
keresztyénség terjedt el, megczáfolni igyekezett. 
Feliratunk classicitásáliól e szerint le kell 290 
évet vonnunk, s hogy az 1290-böl ered azt a 
betűidoniokról első tekintetre felismerhetni ; de 
hogy az egyház maga vagy bárcsak szentélye 
is ezen felirat feltételezte korból származnék, an- 
nak ellentmondanak az ott előforduló müidomok, 
s igy azt kell feltennlink, hogy a jeleni egy- 
ház helyén egy korábbi 1290ben épült egyház 
állott, mely az idő viszontagsága, vagy háborúk 
által niegsemmislilvén, helyére és anyagjával ké- 
sőbben (a If). század kezdetén) épült a mostani 
templom, melynek szeutélyfiilába befalazva meg- 
mentek az ős templomból fenmaradt feliratot, 
vagy ha már régi classicitás szeretetünk nagyon 
engedékenynyé tesz, akkor legfölebb azt enged- 
hetjük meg, hogy a régi templomból csakis a 
szentély két oldalfala maradt fenn, mert a 7 lé- 
pés bosszú, s ugyan ily széles szentély záródása 
semmiesetre sem lehet a román korból eredő, 
mivel az egyenesen záródik '), s nem főleg azért, 
mert ottan egy magas csúcsíves ablakot találunk, 
mely ugy ezen idoma, mint máig épen megma- 
radt dlszmüvezete ') által is határozottan a csticí- 
ives korszakot képviseli. — A szentélj' oldalfa- 
lain azonban találhatunk oly idomokat, melyek 
a román kor rerainiscentiáit őrzik. Uyen a jobb 




Istam camerani edificavit .Stephas Sacerdos Anno Di M" CG" XC'\ 



Ezen feliratot legelőbb Ineze Ferenez kö- 
zölte a Nemzeti Társalkodóban ''). Azonban fae- 
similézve csak a két felső sor volt, ugy látszik, 
bogy az alsó czifrázat bal felén levő CC" és a 
jobb felén levő XC" elkerülte közlőnek figyel- 
mét. Innen eredt a hibás megiejtés, mely e fel- 
iratot 1000-ből eredőnek, s igy a legrégibb ma- 
gyarországi feliratnak állitá. A hibás megfejtés- 
ből vonta Fejér György azon hibás következte- 
tést ^), mely által több történésznek azon állitá- 

') A pájtai déxuKÍk regestniraa 1332. év niv. .')98. 
lapon igy : „ Joannes sac. de Gerend solv. 4 pd. quorum 
p. facit 40 parvo.s." Ugyanezen néven fordul elő az 
1333., 1334., 1335., 133(5. és 13.17-ik: évek rovatában a 
633., CG2., 705., 721. és 755-ik lapokon. 

') Lásd Hist. Eocl. Unit. Trans. II. 355. lap. 

*) Lásd az enl. reform. 18G7. névkönyvének 37. 
lapján. 

*) A ko, melybe vésve van, 3OV2 hüvelyk hosszú, 
4 htlvelyk széles, oda nem számítva lecsüngő alsó czif- 
ráiatait. 

') 1840, második félévi folyam 19., 21. és 22.1. 

') Ugyanott 55— 5G. lap. 



oldalin a fenn közlött felirat, de ilyen főleg a bal- 
oldali falban levő vakalakitásn papiszék, mely- 
nek kettős Ulhelye ■') köríves záródással van te- 
tőzve, és ilyen főleg azon ablakrózsa, mely a 
boltsiiveg alatt nyittatott, s mely négy levéllel 
idomított dlszmiívezettel ékeskedik. Még a román 
kor múidomát mutatná a köríves diadalív is, ez 

') Az ejjyház közelében régi kolostor alapfalai mu- 
tatkoznak s igy kérdéses, hogy ezen templomot nem 
valamely szerzet épitette-e újra ? Talán a cisterciták, 
kiknél az egyenes záródású szentélyalakitás szabály- 
szerüleg előfordult. A néphagyományok a veres barátok 
ittlaktáról tesznek említést. 

'-) Ez ablak béllete tag'izatlanul tágul középről 
ki- és befelé, diszmíivezete a kettős csúcsivre ferdén 
helyezett négy levéllel s ezt tetőző három-levél záró- 
dással alakult, mi kétségtelenül a kifejlett gótika korá- 
ból származik. 

') A papi széknek most csak egyik nyilata lát- 
szik, a másikat egy elibe illesztett sirkő fedi, mely 
sirkő -^ a mint nagyon töredezett feliratából kiolvas- 
hattam — az 1530-ban elhalt Erdélyi Bertalan Katalin 
nevű leányáé. 



131 



azdnban ily idomot későbbi alakitáseal nyert, 
valamint ujabb a szentély keresztboltozata is, 
melynek nyolczszögjjel tagozott periuczei, a szen- 
tély négy szögletébe helyezett gyámkövekre meg- 
vékouyitva vaunak levezetve. A keliely idomú 
gyámkövek eléggé díszesek, a mennyiben a cser- 
és szölölevelek dús alakítású fonadékával vannak 
ékitve, de mert ezeknek összelbrditott két ka- 
jács alkotta táblája keskenyebb a gerincztestek 
terjedclniénél, ép|ien a/ért ezen gerinczek véko- 
nyítva vannak a gjánikövekre levezetve, mi két- 
ségtelenné teszi a boltozatnak e gyámköveknél 
későbben való készültét. Mindezeket összevéve, 
az cgyházszentélyének diadalive, záródása és bol- 
tozata később a csúcsíves korban épült, s román 
kori legfölebb a szentély két oldalfala. 

A templom hajója és tornya szintén a szen- 
tély-átalakítás korában, teliát a gót korban, 
épült; erre mutatnak az alul befelé izmosodó fa- 
lak'), erre csúcsíves mellékajtaja, melynek bél- 
lete háromszög- és hengerrel van tagozva, s erre 
főleg a toronycsarnokból templomba vezető fő- 
kapuzat, melyben némelyek, jeleni köríves zá 
ródása miatt, szintén a román kor képviselőjét 
keresik : pedig hogy e feltevés téves, azt legin- 
kább ezen különben iíren díszes kapuzatnak és 
torony-csarnoknak okadatolt vizsgálata teszi két- 
ségtelenné. 

Ezen kapuzat tág uyilatü béllete három ép- 
szög alatt van megtörve, ezen három megtörésbe 
hengerpárok közé fogott három körtetag van he- 
lyezve, melyeket nem a szokásos horonyok, ha 
nem az ép szögek éles gerinczei választanak 
egymástól el. Két kis henger-pálczával páritotf 
horony csak a béliét külrániázatánál fordul elő. 
Ezen tagok talapzat nélküliek, a talapzatot eset- 
len megvastagításuk ])ótolja. Felüli oszlopgyürü- 
jöket összeforditott két kajács alkotja. Erre ke 
hely idomú kapíteleU jönnek dús alakítású le- 
vél-díszletezéssel, melyeknek összefonódó indái 
átmennek egyfelől az ajtónyilat szemöldére. túl 
pedig a béllet külkeretére is vagy 6 hüvelyk- 
nyíre kihatnak. A középtag kapitelje eltérő a 
többitől, a mennyiben azon a levéldísz helyett 
idomtalanul alakított emberfő tűnik clo. A ka- 
piteleket kajács és lemez alkotta tábla tetőzi. 
Igen sajátságos alakítás e kapuzatnál az, misze- 
rint a kapítelek fölött azoknak diszmüvczete még 
kétszer ismétlődik, mert az i\hó kapitel váltáb- 
lája fölött a levéldisz '; újból előfordul, még pe- 
dig két sorosan, ugy hogy a kettőt lemez, ho- 
rony és lemez alkotta váltábla kulüuiti el. Leg 
felül harcim lemezből — melyeknek középsője 
be van vonva — alakult tábla tetőzi ; erre van 
nyuga>ztva a kapuzatnak négy épszöggel alakult 
köríves felső záródása. Azonban kapuzatunk ily 
záródást ujabb ídomitással nyert, mit az is bi- 
zonyít, hogy a béllet alsó tagozata — miként 
szokásos — nincsen a felső részre átvíve: de 



') Az ablakok lueguagyittattak s ezáltal ugy rógi 
csúcsíves záródásukat, mint diszmüvezetüket elvesztették. 

-') E levéldiszt négy hosszúkás szőlölevélnek teker- 
vényes indákkal való csoportositása képezi, mely cso- 
portozat némi változtatással a tagok mindenikén is- 
métlődik. 



leginkább tanúsítja az, hogy mig a kapuzat alsó 
része faragott köböl van, addig ezen felső rész 
egyszerűen vakolatból készült a régi csúcsíves 
záródás helyébe akkor, midőn a torony-csarnok- 
nak régi emelkedett boltdzata l)eomladozván, he- 
lyébe törpe, donga boltot alkalmaztak, mely alá 
a kapuzat feltörő csúcslvét beíleszteni nem tud- 
ván, leszedték, s helyébe a mostani szemsértő 
törpe köríves záródást alkalmazták. Hogy pedig 
ezen mücsonkítást a régi boltozat beomlása idézte 
elő, azt leginkább tanúsítja a régi boltozatnak 
még most is megmaradt egyik gyámköve. Ezen 
átalakításkor maga a kapunyílat "is letörpittetve, 
egyenes záródást nyert. Magyarázatom köny- 
nyitéseért ezen kapuzat egyik "oldalának szelvé- 
nyét melléklem. 





Mindezekből önként következik azon felte- 
vés alaptalansága, mintha ezen főkapuzat román 
korból származnék, mert az a későbbi csúcsíves 
kornak eredeti alakjából kivetkőztetett egyik — 
megengedem — kiválóbb alkotása. 

Valamint kapuzatunk, ugy a fölötte emel 
kedő torony is a gótkor müve. Erre mutatnak 
a második emeletén megmaradóit csúcsíves ab- 
lakok, melyeknek diszmüvezetc ugyan ki van tör- 
delve, de azért a kőkeret ormán levő töréshe- 
lyekről fel lehet a lóheriv-idomitást ismerni. — 
E toronyban nevezetes régi harang is volt, mely 
elhasadván, 1704-ben iijra öntetett'). 



') Mint következő körirata mondja : „Patroua 
lliua Dmna Anna Teleki (nagy Teleki Mihály leánya) 
quond. sp. ae Mco Baronis Dni Dni Johannis Kemény 
de Gy. Monostor relicta vidna anno 17 J4.' Hogy Szár- 
maságiné Máté vajdával a gerendi templomban tartotta 
szerelmi egy bejöveteleit, azt Kemény János önéletleirá- 
ban feljegyezve hagyta emlékezetben. 



Vó-2 



A gerendi egyház alteiiiplomábau sok ne- 
vezetes sir volt, melyek nui már megsemmisül- 
tek; a hagyomány azt f;iitja, hogy Kemény 
Simon a fejedelem fia is oda temettetett el, s 
ezen föltevés valódisága mellett tanúskodik egy 
a templomban szent ereklyeként ör/ött gyász- 
lobogó, melyet az idő viszontagsága foszlányokra 
tépett elannyira, hogy annak kétoldali feliratát 
már én is csak nagy bajjal tudtam kibotiizni, 
s mivel valósziulileg én leszek annak utolsó ol- 
vasója, azért érdekes feliratát a feledékenység- 
től megőrzendő, egész terjedelmében ide iktatni 
szlikségesuek itéleni. 

A nehéz fekete selyem zászló egyik olda- 
lán — arany fonallal liimzett fouadékos betűk- 
kel — ez van felirva : 

\'e\iluni 
Splis ac Magi. Dni. Simeonis Kemény de Gyerö- 

Monostor, tilii lUmi 
Celsmi quondam Dni Dni Johannis Kemény Prin- 

eipis Traniae par. Regni Hung. 
Dm. et Siculor. Cottis. Regnaute autem Oessmi 

Prineipe Gcorgio Rákóczi Seuioris 
Cottis Cottus Alben. ac sedis Sicnlicalis Udvar- 
hely et arcis presidiique 
Fogaras Capitauei supremi, qui sub firma spc 

beatae resureetionis animarum 

Dei Creatori suo commendavit Ao. MDCLXXV 

die 3 mens. Április. 

Másik oldalán pedig ez : 

Queris in hoc tumulo jacet quis tbre viator ? 

8temmate Magniticus spectabilis ac Generosus 

Temporibus patriae vixit fatalibus atque 

Non Bellona Ferox posuit fortuna vei atrox 

Sorté sua vixit confentus non alieui 

Erga omnes facilis vivitu verbisque modestus 

Corpore fractus erat quamvis morbis quer . . 

Hac te sat fuerat paucis monuisse .... 

Az altemplom — hol e zászló jelölése sze 
rint is Kemény Simon hamvai nyomódtak — 
1814-ben kiujittatott ; az ott volt régi hamvak 
egy közös fülkébe gyűjtettek össze, maga az 
altemplom pedig a Kemény-család grófi ágának 
sírboltjává alakíttatott át. Díszes márvány-lapok 
jelölik az oda temetettek neveit, mint a két gr. 
Kemény Sámuelét, kik közül az első 1817-beu, 
a második 1861-ben halt el; ez utóbbi magával 
sirba vivén a Kemények gróti ágát. Ott van to- 
vábbá eltemetve gr. Bethlen Kata t 1836, gr. 
Kemény Kata j 1815, gr. Kun József t 1851; 
s ennyi fényes név mellett ott találjuk az 1830-n 
elhalt kobori M a r u s i Mihály nevét is, ki ko- 
rának egyik híresebb bölcsésze volt, gen. nó- 
tárius s mint gerendi lelkész gr. Kemény Miki 
nevelője; miért a Kemény-család elismerése je- 
léül hamvait a családi sírboltba helyezte. Ezek 
mellett még ott van egy másik, felirat nélküli 
sir is, hol Incze Ferencz, az író és jeles 
hazafi nyugoszsza örök álmát. S éppen ezen 
szerény sírnál — mely a halálban is kiváltsá- 
golt nagyok közé tévedett — állunk meg lel- 
künk egész kegyeletével, hogy legalább ekként 
pótoljuk helyre a sírjánál hiányzó feliratot. 



Hogy Gerendeu már a IG. században fé- 
nyes kastélya volt a Gerendi-családnak, azt 
fennebb történeti vázlatunkban emiitök ; sőt 
15í7-beu kelt egyik okmányban az vár (arx) 
néven fordul elő '), azonban ma a hajdani vár 
és kastély teljesen elenyészett, s helyére a uiulf 
században épült egy L idomú bástyás kastély, 
mely szép fekvése által többet mutat, mint a 
minő valójában. Kővári erről numdja, hogy a 
veres barátoknak lett volna régen kolostora; 
feltevése azonban téves, mert az, miként mon- 
dók, uj épület, s ha ugyancsak volt itten kolos- 
tor, az közvetlenül a templom közelében feküd- 
hetett, honnan nem régen terjedelmes épületek 
alapfalait szedték ki, és a melyeknek, mint 
mondják, cellaszerü beosztása volt. A gerendi , 
ódon templom és a közeli kastély képét nicl- 
léklem. (Lásd a 134. lapon.) 

Gerendeu a falu felső felében van még egy 
másik egyszerűbb földszinti udvarház, lakása 
egykor a történelmi irodalom terén hasznosan 
működött gr. Kemény Józsefnek. Én, ki a fá- 
radhaflan l)uvárnak nagyszerű gyűjteményét is- 
merem s több helyt fel is használtam, — csak 
meghatva közelíthetem meg ezen nagy szellem- 
nek szerény lakát; mert Kemény József kétség- 
telenül egyike volt a legbuzgóbb hazafiaknak, 
ki élte minden tevékenységét s vagyona nagy 
részét történelmi buvárlatokra s roppant mérvű 
okmánygyUjtésekre szentelé ; ö évtizedeken át 
gyűjtött, szorgalmas méhként hordotta egybe a 
tudomány kincseit, hogy azt egykor hazája ja- 
vára feldolgozza; a kérlelhetlen halál elragadta 
a naj:y férfit, még mielőtt a nagy áldozatokkal 
egybegyűjtött adatokat egy egészszé önthette 
volna; ö nem tudta elérni a nagy ez élt, mely 
felé annyi kitartással igyekezett ; de így is gaz- 
dag okmány- s hihetetlen mennyiségű kézirat 
gyűjteményében -) a hazai tudományosság szá- 
mára oly gazdag szellemi bányát hagyott hátra, 
melynek ismeretlen kincseit több nemzedék sem 
lesz képes teljesen kiaknázni. fáradalommal 
mívelte a talajt s veté el a termő n)agvat, mely- 
nek gazdag aratását csak az utókor fogja el 
vezni ; ö a jövő kor számára teljes önodaadás- 
sal dolgozott, s azért enüékének minden, hazá- 
ját szerető honfi előtt szent és tiszteltnek kell 
lenni. Gerendi lakása egy valódi műterem volt, 
hol nem csak régi okmányok hihetetlen mennyi- 
sége, hanem egybe voltak halmozva mindazon 
római mütöredékek, szobrok, sírkövek, hamv- 
vedrek, bélyeges téglák, melyeket Tordáról, Vár- 
falvárói, Földvárról s máshonnan szekérszárora 
hordatott egybe. Fájdalom, ennek nagy részét 



') Mely évben Otei'cndi Benedek gerendi vára por- 
kolábjának Vitálisnak, 18 írtért Örkét és a két Bánya- 
bükket köti le, iigy hogy ha sz. Györgj'-napra vissza 
uem fizetné, azon jószágok nevezett porkolábra szállja- 
nak. Ugyaue.'í a Vitális Gerrndi Mártontól 15.''i4-ben 
adósság fejében Gereuden és Kcreszturon 6 jobbágyot 
kap. Lásd Kemény Józs. Kegestra arch. II. 175, 19J. 1. 

'-') Több száz kötetre inenö okmány gyűjteménye, 
melyek részint eredetiek, részint másolatok, az erdélyi 
országos nnizemu könyvtárában vau letéve nagy értékű 
könyvtárával egyetemben, melyeket végrendeletileg a 
nemzetnek hagyományozott. 



ma már szí'tlmrdtiik, bocpitcttck cs összetör- 
delték. 

E rövid cletleirási vázlat, vaj;y inkábl) jel- 
lemzés is nie^igyözhct arról, liogy gr. Kemény J(i 
zsef élete a hazáé, tehát a közé volt, liugy ö 
a köznuiveltséf;- és tiidomáiiyossáiv kencttcljes 
apostola volt, s mintha ez méi; halá!álj;in is ki- 
nyomatut akart volna nyerni, sirja nem a szűk 
esaladi sírboltba, lianein a helysé:;- köztcinetöjé- 
bcn dondiorul. A sir felett érez di.«zj;úla emel 
kedik, melynek északnyugati oldalán e Celir.it 
olvasható : 

Endck oszlopa jTróf és Magyar gerö monos- 
tori libcr báró Kemény Józsefnek, a császári bé- 
esi, pesti magvar és több más tudós fái'saságok 
tagjának, ki született sept. XI, MDOCVC. Meg 
holt Gercnden sept XII, MDCCCLV. Tétette sz ;- 
retetc és tisztelete jeléül keseredett szivtí özve- 
gye Láng Anna MDCCC1>\T 

Ugyanezen felirat latinul a délkeleti, némc- 
llil a délnyugati oldalba var. bevésve : 

Lakházánál egy emléktáblán ezt találjuk : 
,,L. (t. Kemény iSöö lutestina." E szerény csa- 
ládi emlékek helyettesitik a nagyoi)bszeríi nem- 
zeti emlékoszlopot, melynek Kemény József sir 
járói nem szabad soká hiányozni. 

Gerendnek országos vásárai is vaunak. — 
Anna (július 26.) és Fides napján (okt. 5 én). 
Ezen vásárokat, mert leginkább majorságot és 
tojást árultak, „liba vásároknak" nevezték el ; s 
bár most tekintélyes baromvásárokkal vannak 
kapcsolatban, korábbi gúnynevüket még most is 
megtartották. E vásárokat a múlt század vegén 
a Kemény család nyerte, s javadalmait most is 
az alsó Kemény udvar tulajdonosa élvezi. 160L 
novendjerben Bátbori Zsigmond flerendnél tábor- 
zott, innen ment Sziiidi Jáno-i 2ő zásylóaljjal a 
Basta hajdúi által veszélyeztetett Torda meg- 
mentésére, innen indult el az egész tábor nov. 
23-án Kolozsvár ostromára, mely és a hadjárat 
győzelmes eredménye, a jezsuiták eselfogásának 
zsákmányul esett Bátbori Zsigmond ingatag jel- 
lemén megbukott '). 

Gerendről egy kirándulást teszüuk a szom- 
szédos s névrokon G ereud- Ke rész túrra. 
Ezen falu, az Egerbegytöl lenyúló és az Aranyos 
völgyét balról szegélyzö Függő ucvü hegylán- 
czolat keleti alján, egy szűk völgy fejében rej- 
tőzködik. E völgy csermelye az úgynevezett 
Kordu pataka, Ludas és Kecze közt szakad a 
Marosba, s tájrajzilag a Maros folyam vidékéhez 
is tartozik, miudazouáltal azt (icrendröl lehet 
legkönnyebben megközeliteni. 

Keresztúr nevével l.:gelöbb 12.'?y-ben talál- 
kozunk, midőn Gerenddel együtt Gerendi Mik- 
lós nyerte el ; azután sorsa folytonos m egybe 
volt csatolva Gerendével, s mindig ugyanazon 
kezeken forgott. A Gerendiek keres/turi birtoka -) 
mellett a keresztúri Jakó család is birt ottan ; 

') Kővári Erd. Tort. IV. k. IJi— 12li. lap. 

-) Melyet a Ferdinánddal cziinburáló Gerendi Pc- 
■ ter nótájával szentgyörgyi Thót Jánosnak és örökösei 
nek adományozta Yajdaszeggel együtt János király 
(Zápolya) Budán lö:i9. septemb. :i9-én kelt adomány- 
levelével, a beiktatás minden ellenmondás nélkül még 



de 1575-bcn Jakó Gáspár Ujtó ncvü keresz- 
túri birtokát szintén megvásárolta Apafi Gy. ')• 

Azonban Keresztúr csak előncve és birto 
kosainak ugyanazonossága által függött cgyl)C 
(ierenddel, niert cgyházközségileg nagyon régen 
önálló volt a mennyiben i;)H2-ben már külön 
álló egyházközséget alkotott -). Különben G.-K<í- 
resztur' most is tekintélyes — 4<»() füstöt szám 
láló — hegység, 1S4.S előtt még tckiniclyescbb, 
s lakciinak nagyrésze magyar vcdt: még pedig 
nem úrbéresek, hanem szabad magyarok, mi arra 
mut.itna, hogy Kereszlurt valamely székely gyar- 
mat népcsitéj vagy legaláljb korábbi népessége 
székely betelepítés által nyert gyarapodást. — 
\ magyarok mind reformátusok (helvét hitűek i 
voltak, "s ezen vallás védelme alatt sértetlenül 
meg is tárták uemzetiscgökct ; nemcsak, hanem 
a köztük lakó oláh úrbéresek is el voltak ma 
gyarosodva ; de a századok óta testvérileg együtt 
élők közt a reactio vétkes bujtogatása gyászos 
meghasonlást s a legvérlázitóbb jeleneteket 
idézte elő. De beszéljenek a tények. 

1848-ban a törvény rendelete, de főleg a 
hazaszeretet sugallatából a gereud-kereszturiak 
is nemzetőrséget szerveztek egy 180 főből álló 
századot, Balogh Áron százados vezetése alatt, 
melvuek fele volt csak vadászfegyverrel ellátva, 
mig" a többi csak lándzsával volt fegyverezve. 
E század fegyvergyakorlatait ünnepeken s más- 
kor is, midőn a mezei munka engedte, szorgal- 
matosan folytatta; pünköstkor a helybeli oláhok 
is önként cWlakoztak s felesküdve a magyar 
alkotmány s kormány hüségcre, együtt, testvé- 
riesen éftek s tárták megkedvelt hadgyakorla- 
taikat; azonban csakhamar bedobta ide is a 
reactio a meghasonlás Eris-almáját. Midőn a 
szomszéd Lónán az oláhok tábora gyülengcni 
kezdett, a keresztúri oláh nemzetőrség is eg\ 
éjen megszökve, az alkotmányos kormány ellen 
féllázadtakhoz csatlakozott. Keresztúr magyar 
nemzetőrsége tovább is hü maradt a zászlóhoz, 
mely alá esküdött ; s bár a lónai csatából el- 
késtek, a nagylakiból pedig ellenreudelet követ- 
keztében visszatértek, de azután Bartók Károly 
uj századosuk (ki az öregsége miatt leköszöni 
Balogh Áron helyett választatott megi vezény- 
lete alatt az egerbegyiekkel együtt Tordára, 
Torda feladása után Kolozsvárra mentek ; részt 
vettek a szamosfalvi csatában, Kolozsvár feladá- 
sakor 75-en — kiknek fegyverek volt — el- 
mentek Feketetóhoz, s azután Bem sergében 
harczoltak egészen forradalom végéig, midőn a 
csatákban megfogyottakból 40-et soroztak be 
különféle osztrák ezredekbe. 

ví ( vbuu megtörténi. Lásd a koloz.suion. conv. jelente 
sct más. Kemény Ji)zs. App. dijil Tran. IX. 157. 

') Lásd a vásárokmányt a tisc. levélt. 5 L. 2, ott. 
forda X betű, és Kemény József Trans. Poss. Gercnd- 
Keresztúr rov. 

-) A pápai dézmák regcstrumából kitetszüleg, liol 
az IS.yl. év rovatában öíi K lapon Kereszturról ezt ta- 
láljuk feljegyezve: „Michael sac. de S. Cruce solv. 4o 
denaríos." Az ezt követő három év rovatában szintén 
ugyanazon néven s ugyanazon járulékkal fordul elő. 
Hogy pedig ez és nem más Keresztúr értetődött, azt a 
tordai archidiaconatus rovatába való soroztatásából kö- 
vetkeztethetjük. 



134 



De liiig ezek a csatatéren a haza szent 
ligye mellett küzdöttek, azalatt otthonjuk rémes 
jelenetek szinhelyévc lett. Novemberben egy szé- 
kely tábor közclitett Gerend-Kereszturhoz, hogy 
a ezintosi táborba járA s a Mezőség több helyein 
j)rédált gereud-kereszluri oláhokat megí'enyitse ; 
de a keresztúri magyarság küldöttsége e tábor 
elibe menve, azt azon biztosítással, hogy az ot- 
tani oláhok csendesen viselik magukat s a ma- 
gyarokkal testvéricsen élnek, visszavonulásra 
birták. A magyarok ily nemes közbevetése általi 
megmeutetéslikct széjicn hálálták meg Keresztúr 
oláh lakói, mert legelőbb is nov. 16 án keresz- 
túri unitus lelkész, Grammá Sándor vezetése 
alatt küldöttséget indítottak a czintosi táborba 
azon Ürügy alatt : hogy a tábort a Kcrcszturra 
meucteltöl, mint a hol a magyarokkal a leg- 
szebb egyetértésben élnek, visszatartsák. E kül- 
döttséghez éjjpen a testvéries egyetértés bizo- 
nyítására a keresztúri magyarság részéről is 
magokkal vitték Szöcs Áront. Ö volt az első ki- 



vették volt — megakadályozta. Ördögi előre- 
látás, mely az áldozatokból egyet sem akart el- 
^zalasztani. Azonban a szegény keresztúriaknak 
iszonyú volt következő nov. 19-én ébredése, mert 
uap hajnalán a l\likás Ferencz és Vladutz Ni- 
culáj által vezetett rojipant oláh tábor árvízként 
rohant a falura, s minden maf;yar házhoz őrkö- 
dés végett ötvenet beszállásolva, a többi a falu 
mellett levő Györged hegyen ütött tábort, míg 
a, rendes osztrák katonaságot vezénylő főhad- 
nagy Körich és b. Jugenitz gr. Kemény Sámuel, 
Míkás és vezértársa gr. Kemény József udvarába 
szállásolták be magokat. 

A magyarok le voltak fegyverezve, minden 
egyes háznál 50 oláh őrködött s mégis tartottak, 
hogy ezek fejsze s más faragó-eszközökkel véd- 
hetnék magokat, s azért a vezér megrendelte, 
hogy minden faragni tudó magyar fejszével, 
bárddal siessen a Györgedre, hogy ott a tábor 
számára gunyhókat csináljanak ; de alig értek 
ezek ki, hogy megrohanták, lábaiknál fogva fel- 




A gereiidl templein és kastély lálkéjK'. (Kajz. Bicsérdy J.) 



szemelt áldozat, mert Keczénél a békekUldöttet 
a legnagyobb kegyetlenséggel legyilkolták s 
Mikásnál azon kéréssel jelentek meg, hogy jöj- 
jön K 6 r 6 s z t u r r a s ölesse le a magya- 
rokat, kik miatt ök biztonságban nem 
lehetnek. 

November IS-án 4U dragonyos félszázad 
gyaloggal jelent meg Kereszturou , s miután a 
magyarságtól a fegyvert beszedte, tovább húzó 
dott. Nyomukban megjelentek, mint Míkás kül- 
döttei, keczei Deák Niculaj imost toháti pap) és 
Brád Juán (most gezsei jegyző) s felolvasva 
Puchner kiáltványát, biztositák, hogy maradja 
nak nyugton házaiknál, mert miután fegyverei 
ket kiadták és megbodoltak, legkisebb bántódá- 
suk sem lesz. A császári katonaság kivette a 
fegyvert kezükből, melylyel oltalmazhatták volna 
magukat, ezen küldöttség pedig a magyarság 
Egerbegyre való menekülését — a mint tervbe 



akasztva, fejük alá füzet raktak, s ugy végez- 
ték ki a legiszonyúbb lassú halállal. Ez azon- 
ban csak bevezetése volt a véres drámának, 
mert nemsokára Mikás szürke paripán kivág- 
tatva a hegyre, a szabad rablást és gyilkolást 
kihirdette. Ekkor kiéheztetett vadállatokként ro- 
hant az egész tábor réndetes orditozással a fa 
luba, s kezdetéi vette a legiszonyatosabb mé- 
szárlása a már akkor őrzőik álta! mesztelenre 
vetkőztetett magyaroknak. Színleg volt egy Lu- 
dasi Sándor elnöklete alatt Balogh Áron házá- 
nál ülésező vérbíróság, ez elibe kevesen kerül- 
tek, de kiket oda vittek is, gyéren menekültek, 
mert e bíróság dispositióját mutatja az, hogy 
maga az elnök sajátkezüleg ötöt lőtt agyon. 
Valóban borzadálylyal gondolunk vissza az 
itt történt vad kegyetlenségekre, melyek felül 
múlnak minden fogalmat ; iszonyuyal gondolunk 
azon kannibálí kérlelhetlenségre, melvlvel véd- 



135 



telén ártatlanokat a lassú kinzás legborzasztóbb 
nemeivel, s a vérengzésben való leleményesség 
legirtóztatóbb eszközeivel gyilkoltak le; mert az 
itt elvérzettek mindenikét nem leölték, hanem 
lassan emés/.tö kínokkal halálra gyötörték, soka- 
kat szalmába hurkolva, lovak után kötöttek s 
azután meggyújtva addig vonszolták, mig lassan 
elégtek ') ; másokat megcsonkítva helyeztek mág- 
lyára, többeket saját kény szeritett hit- és nemzet- 
feleik által ölettek le, mig többeket izenként 
daraboltak szét s dobtak az ebeknek oda ; má- 
sokat a kúthoz vivén, addig öntözték, mig a vér 
megdermedt, ismét másokat deszka közt t'liré- 
szeltek cl ; a férjnek levágott kezét küldöttek 
be a szobába jajveszéklö nejéhez '), s ennek 
elmetszett emlőit vitttk ki az elvérzö férjnek, s 
midőn az egyeseknek ily ratinirozott kínzásába 
belefáradtak, akkor a fenlevöket sánczba sora- 
koztatták s a czéllövéshen azokon gyakorolták 
magokat ; a temetetlen hullákat a sertések fal- 
ták fel s azok ugy rákaptak az emberhúsra, 
hogy később az élőket is üldözőbe vették "). — 
Ily kínzásokat a legvadabb pogány népek a ke- 
resztyén vértanukkal sohasem míveltel<, s ártat- 
lanabbul kiontott vér g) ilkosokat soha nem fer- 
tőztetett, mint itt; hi?z az itt lemészároltak nem 
voltak „népsanyargató urak", hanem egy>zerti 
földmlvelők, szegény falusi nép, kiknek más hi- 
bájuk nem volt, mint az, hogy magyarnak szü- 
lettek ; itt pár száz védtelen, fegyvertelen néppel 
11,000 fegyveres gyávasága kegyetlenkedett, s 
mindez történt nemesak a magyartól kegyelmet 
nyert Mikás vezetése alatt, hanem báró Jugeuitz 
Siwkovicz ezredből való cs. kir. százados és Rö- 
rich főhadnagy szemeláttára'), özek firmája alatt, 
az „uralkodó nevében" ; igen, mert nevezett tisz- 
tek lőO katonával jelen voltak e mészárlások 
alatt, s azt a Kemény udvarból, hol szállva vol- 
tak, minden közbeszólás nélkül ''), mint, rendes 
katonaságukra támaszkodva, tehették vala, nem- 
csak végignézték, hanem a zsákmányból is ki- 
vették osztályrészüket, mert Jugenitz báró ur a 
Kemény-jószág akkori zálogtartójának. Kisnek, 
négy lovát befogatva, szekerét egy hordó aszű- 
szölő-borral s vagy 40 hizott pujkával megrakva 
hajtatott Kolozsvárra, hol a tulajdono-! csak nagy 
bajjal s 60 frt váltságdíjért tudta lovait meg- 
szabadítani. Mikás egymaga 30 szekér zsák- 
mányt szállíttatott Zsukra, hová az öldöklés után 



') Ifj. bei Anilrdsnali szalmát kötve a liátára, 
lueggyujtották s kiáltva : féljobb. félbal, kergették, mig- 
elégett ; Nagy Pált, .Süász Pált, Szász .Mihályt a kovács- 
miilielyben láboknál fogva akasztották fel s lándzsák- 
kal szurkálták, de csak ug-y, hogy másnap is vonag- 
lottak ; bogáthi Czibri János saját keresztapját lőtte 
agyon. 

") Ez Bartos Miklós s másokkal történt. 

') A szerencsétlen legyilkoltakat csak tavaszazai 
temettette el 120 koporsóban az EgUifstein által Tordá- 
ról nemzetőrökkel kiküldött Csiszér János és Komáromi 
Antal. 

*) Hogy a lieeatouiba teljes legven, a falut is porr:i 
égették. 

■') Pedig hogy a katonaság kőzbeszólása hatással 
bírt, mutatja a kolozsvári Hermán nevii káplár esete, 
ki többeknek megmentette életét s hová csak eljutha 
tott, megoltalmazta a magvarokat. 



[ — táborát Vladuozra bizva — ment. Ily rémle- 
tesen folyt le az itteni mészárlás, ily jelenetek 
által igazoltnak és najyainkban is alkalmazható- 
nak találjuk Béla névtelen jegyzőjének jellem- 
zését, ki 25. fejezetében ezt irja: „Blaccos vi- 
iiores homines totius mundi." 

Keresztúr magyar népéből megkímélve csak 
a nők és a 10 esztendőn alóli gyermekek vol- 
tak, kiket a keleti vallásra áttérni kényszerit- 
tettek '), s vagy 24 férfi, kiket ideiglenesen csak 
azért hagytak életben, hogy az udvarokban levő 
szalmás gabonát táboruk számára kiesépcltessék. 
Ezeket aztán egy kis csapat honvéd közeledése 
— melyre a nagy oláh tábor eszeveszetten elfu- 
tott — megmenté; ezekből és a táborban vol- 
takból szaporodott fel Keresztúr ujabb magyar 
népessége 120 családra. A cséplők s még az- 
után oda összehordott 40 magyar fogolynak '-') 
' megszabadulását egy regényes történettel hozza 
I kapcsídatba a nép. Ugyanis egy napon oláh tri- 
j hun jelent meg a Kereszturon dőzsölő Mikásnál, 
' ki a díis ebéd után vendégét mindenfelől össze- 
lopott lovainak megmutatására vezette le ; a töb- 
bek közt egy csudaszépségü mént jelölt meg, 
melyet szilajsága miatt senki megülni nem tu- 
dott. „Nyergeltesd meg, mond vendége, s én 
meg fogom zabolázni." Csakhamar hátán volt s 
sebesen vágtatott el ; visszafordultát azonban 
hiába várták s Mikás már aggódni kezdett lo- 
váért s a lovagért, midőn ennek tányéra alatt 
czedulát fedeztek fel, melynek olvastakor Mikás 
halálsápadt lett s dühösen kirohanva, kiáltá : 
200 frt jutalom annak, ki azt a lovamon elment 
kutya magyart elfogja. Utána is iramodtak, de 
beérni senki sem tudta. Hogy mi volt a czédu- 
lára Írva s ki volt annak merész irója, nem le- 
het tudni ; de elég az, hogy ezen titokszerü 
iratnak oly hatása volt Mikásra, hogy azon nap- 
tól fogva minden további gyilkolást betiltott, s 
igy maradtak életben a cséplök és a gabonásba 
zsúfolt 40 fogoly. 

Mindez adatok szemmel látott, s ez iszonyú 
napokat túlélt tanuktól származnak, de hogy 
azok okmányilag is támogatva legyenek, ide rael- 
léklem a mag_yar ügj' jobbra-tbrdultával vizsgá- 
latra kiküldött biztosoknak jelentését, melynek 
eredetijét g.-kereszturi Komáromi József szíves- 
sége jitttatta kezemhez. Az okmány igy hangzik: 

„Mi kik alább neveinket felirtuk, mint nemes 
Tordamegye alsó kerületében kebelezett Gereud- 
Keresztur nevtt helység, még megmaradóit raa- 
g3'ar ajkú lakói által megkért és megbízott biz- 
tosok a többszöri véllek találkozás — és közle- 
kedés által — G.-Keresztur helységgel e folyó 
1848. év november t8-án kezdöleg — deczem- 
ber 14-kéig és igy 27 napok alatt a császári 
királyi -^0 számból álló dragonyos és 100 szám- 

') A szegény, ruháiktcil fosztott nők .i teldiilt há- 
zak romjai közt több hétig csak összetört edényeik 
eserépjeiben főzött kukoriizával táplálkoztak, s mig 
.segély érkezett, a legiszonynbb nyomort állották ki. 

-') Ezek minden öltönytől megfosztatva, a Kemény 
udvar gabonásába voltak zárva, hol a megfagyástól 
akként menekültek, hogy az ott nagy mennyiségben 
levő kenderbe burkolták magokat. 



I3r, 



ból álló gyalog katonaság vezénylete mellett oda 
tódult, mmt egy 11 ezer számból álló oláh cso- 
port — oláh vezér Mikás Fercncz vezérlete alatt 
— a mennyire megtudhatmk és végére járhat- 
tunk — ottan a következő gyilkolások és rab- 
lások mentek végben ~ a mennyire azi)k csak 
leírhatók: nie-riicttck az érintett helység lakói 
közUl az oláhok állal a következők : ( Itt a ge- 
reud keresztúri T;") legyilkolt név szerint meg van 
nevezve). 

És igy Gerend-Keresztur helységben hetven- 
két személyek ölettek meg a rabló-csorda oláh- 
ság által — kiknek jobbára özvegyeik, árváik 
maradtak — a kik jelenben a legnagyobb Ín- 
ségben küszködnek, nem lévén sem élelmük — 
sem fájok, sem szalmájok, e mellett házok aj- 
tai, ablakai, s kemenczéik összerombolva ; a 
megfagyásnak és ébcl halásnak vágynak bizo- 
nyosan kitétetve. Meni segíthetvén rajtok az ud- 
varok semmit is ; mivel azok is kirabolva vágy- 
nak, s csaknem a puszta kőfalak állanak — az 
asztagokat is azokban jelenleg az oláhok a ma- 
gok számokra csépelvén. 

E mellett megöltek az oláhok két gyergyai 
vagy csiki székelyeket is, kik Magyarország fc 
löl jöttek — marha- kereskédtik számára csopor- 
tokat hajtásból jöttek visszafelé — egynek pe- ^ 
dig a kezét törték el — megöltek a fennirtakon I 
kivUl még több gyermekeket is — nőszemélye- 
ket is — leírni pedig azon Ínséget, mit elkö- j 
vettek az oláhok azt teljes lehetetlen, mivel a | 
falubeli épületek is jobbára leromboltatva — a ! 
táborba vitettek, s ott égetettek el, s a faln nt- 
czáin. 

Hogy pedig a fennirtak, g. -keresztúri több 
lakosok feladásaik szerint ekként történtek légyen, 
arról ezennel igaz hittel neveink aláírása alatt bi- 
zonyságot teszünk. 

Tordán, deczember iJ4-én 1.S48. 

1 k a fa 1 V i Balog A r o u, 
Kereszturról menekült birtokos. 
Tiboldi Károly, 
G.-Kereszturról menekült birtokos." 

Itt azonban csak a gereud- keresztúri vérta 
nuk vannak előszámlálva, de e mellett körülbelől 
ennyire mehetett az idegenek közül legyilkoltak 
száma is ; mert a Mezőségröl vagy 80 ra merni 
magyar menekült az előtti napokban a biztos 
menhelynek ítélt Gerend-Kereszturra, kik nagy- 
részt szintén vértanúi halált szenvedtek ottm. 

Ennyi ártatlannak kiontott vére szeutesité 
G. -Keresztúr talaját, s midőn itt a haza e kiu- 
szenvedett vértanúinak meghozók a kegyelet adó- 
ját, az ártatlan és védteleneknek gyilkosait — 
kiket a világi hatalom kegyetlen vadságokért 
nem büntetett, hanem jutalmazott — a törtéue 
lem itélőszékének adjuk át. Leeresztjük e vér- 
rel festett iszonya kéj) előtt a függöuyt, s a sír- 
tól, mely hantjaival annyi nemest takar, a közeli 
templomhoz lépünk. 

G. -Keresztárnak, mint régi egyházközség- 
nek, igen érdekes ódon temploma volt, melyet a 
Johanniták által építettnek mondanak ; azonban 
az nagyon repedezett levén, 184.S-ban már egybe 



volt gyűjtve a pénz annak njbólí fölépítésére ; 
de e pénzt az egyház igen szép elenodinniaival 
együtt az oláhok elrabolták ; a teraplonmt ma- 
gát az egyik pap azon ötletére, hogy abból oláh 
teniphiniot csinálnak ') megkímélték. Ezen régi 
egyiiáz azonban már túlélte volt magát, s az 
idü súlya alatt roskadozott, azért a megfogyat- 
kozott és kifosztott magyarság első gondja volt 
itt is Isten házának helyre hozatala, s önmagá- 
tól megvont pénzzel ISDG-ban uj diszes kőtem- 
plomot épített ; a régiből csakis a tornyot hagy- 
ván meg, melyen ezen felirat olvasható : 
„.\nno 17(')9. a G. Kri relbr, Ecla renoválta." 
A falut környező hegyeket a legszebb ős 
erdőségek, oldalait gazdag szőlő-ültetvények fed- 
ték ; de az oláhok dühe az élők legyilkolása 
után ezeknek esett, s tűzzel, vassal kiirtotta. — 
A szőlők egy része helyre lett állítva, s azok 
közt a „Virág" nevű hegyen hazánk leghíresebb 
bora terem, mely külföldön is kitüntetésben ré- 
szesült. 

De nem időzünk továbbra gyászemlékek e 
helyén, hanem visszatérünk Gereudre, honnan 
utunkat felfelé folytatva, csakhamar Aranyos- 
Lónát érjük -'). Ezen oláhok által lakott falu 
az Aranyos kettős (jobb) partmagaslatán igen 
szépen fekszik. Lóna Gerenddel mindig egy ké- 
zen volt ; a falu felett szép kastély emelkedett, 
mely most bástyái és emelete leszedésével, egy- 
szerű udvarházzá törpittetett, b. Jósika Miklós, 
a száműzetésben elhunyt nagy hazafi, s koszo- 
rús magyar regényíró sokáig lakta e kastélyt, 
s jeles regényei közül is többeket írt ottan. — 
1848-ban az ujonczozó bízottság kiszállván Ló- 
nára, a nép ellenszegült sept. 10-én Adler szá- 
zados vezénylete alatt egy fél század Siskovits 
gyalogság és a Csulak Dániel által vezényleti 
egerbegy-gyére.si huszár-szakasz rendeltetett oda; 
de a már ekkor 8 faluból egybesereglett oláh- 
ság kődobás és lövéssel fogadván a katonaságot, 
ezek visszahúzódtak Szentkirályra, hol már Baum- 
garteu is a bágyoni bnszár-szakaszszal megje- 
lent; s miután Adler a rendelkezésre álló cse- 
kély erővel a felbőszült nagy tömeg ellen menni 
vonakodott, Baumgarten, ezen határozott jellemű 
bátor hazafi, vette át a vezényletet, s következő 
napon a gyéresi és egerbegyi nemzetőrséget is 
felvéve, Lóna felé indult, mely falu előtt 6 -S 
i ezer oláh várta szekerekkel egybehordott nagy 
I kőhalmazok mellett. Baumgarten kis sergével a 
i falu feletti nnigaslatra huzóilolt, hová a csekél\ 
i számukat nevető oláhok felkisérték, s a kis ma- 
! gyár tábort körül özönlötték. Baumgarten még 
j egyszer felsztilitotta a polgári hivatalnokok és 

1 

') K/, a g.-kereszturi Jisunitiis pap, Balog Taiiászi 
vilit, ki iioiiicsak hogy a gyilkolástól távol tartóüko- 
dott, iiaiioQi az életben maradott szegény asszonyokat 
és gyermekeket saját gabonájából őrölt liszttel látta el. 
s a mennyire tőle telt. segítette s vigasztalta uyomoni- 
ságuk k(izei)etto. s azért nevét most is áldólag em- 
legetik, 

'-■) (Jláh-I^i'in.a előnévvel fordul elő Bethlen liábor- 
nak egy Ki 18. ilecz. lo-áu kelt conliini;Ui(innli.sábau, 
nielylyel haras/.tosi Litterati Balázst és nejét. Fí.Mvári 
Zsófiát Oláli-Lónán Zsombori Gábortól vett jószágban 
mí'geWísiti. Lásd kolozsm. conv. levélt. Xl\'. ITiL'. 



137 



néhány előre küldött tisztje által a szétoszlásra ; 
de midőn ennek mi sikere sem letf, söt ;iz oláh 
tábor sebes előrenyomulással seriíóre rontott, ő 
Í8 a siskovic.-okkal küzibiik lövetett, huszárait 
pedig rolian;ra vezette; de már ekkor nem volt 
ellenség, mert a közilhik néhányat leterítő lö- 
vésre azok eszeveszetten szaladtak szét, s mene- 
kültek a merre csak lehetett. Bauraiiarten erre 



visszarend'^lte sergét, s estvére behúzódott a fa- 
luba, h'il többé a rend megzivarva nem lett 

Lóna közt több forrás bu/,og M oly vizbö- 
scsgel, hogy lefolyásuk malmot hajthatna. Ezen- 
kívül Lónan mi megjegyzésre méitót sem talál- 
ván, (ltunkat a fennebb fekvő Gyéresre foly- 
tatjuk. 



XIV. 



Gyéres, Egerbegy és környéke. 



Gj érés és Egerbegy fekvése. G} éres-Sz.-Király, régibb neveik, birtokosaik. Tordalaka. A Gyéresre telepitett lovas 
testörök, ezek kiváltságai. Gyéres várossá emeltetése, constituálása, gyéresi Böjti István. A fegyver erőszakos 
feladása 1763-b.an. Bukow és Horváth Ferencz. Gyéres az 1848-ki forradalomban. A gyéresi ref. egyház. Két sir 
a, Füzes patak mellett. Egerbegy fekvése, néveredete, régi birtokosai. Sármasági Zsigmond életrajza, nótája. 
Egerbegy kiváltságai, várossá léte, fegyverfeladás; forradalmi szerepe, iskolája, easinója. Örke, Csán és a két 

Detrehem. 



A Keresztesmező északkeleti szögletében, ott 
hol az addig nyugatnak tarti'i Aranyos irányt 
változtatva, délnek fordul, a folyam két ellenté- 
tes oldalán Tordavármegye két mezővárosa he- 
lyezkedett el, miniatűr Pest-Budaként, s megvan 
még a Rákos tere is, a mennyiben a jobb par- 
ton fekvő Gyéres a Rákos patak Aranyosba 
ömlésénél térségen, a tülparti E g e r b e g y pe- 
dig az örkei patak torkolatjában a P a p h e g y 
magaslatára is kihatólag helyezkedett el. Utunk 
keresztUlszeli Gyérest, s igy akarva, nem akarva 
is át kell rajta hatolnunk, s ha egyszer belépünk 
nem tehetjük, hogy egy kissé ottan ne vizsgá- 
lódjunk, annál inkább nem, mert Gyéres szerény 
jelenével egy sokkal szebb és nagyobb múlt kap- 
csolódik össze. 

Gyéres két részből a délre fekvőbb Gyé- 
res- Sz. -Király faluból és az északra esőbb 
Gyéres városából áll; a kettő teljesen egybe van 
épülve, egyházközségileg is egybecsatolva ^), s 
mégis politikailag el vannak különítve, mert mig 
Sz. -Király egyszerüleg falus hiró alatt vau, Gyé- 
res tanácscsal ellátott me/öváros, oly — ma nem 
minden pontjában érvényesített — kiváltságok- 
kal, minőkkel Erdély kevés városa birt. Külle- 
mükre tekintve, város és falu közt kevés különb- 
ség van, mindkettő falusias kinézé.sű, söt Szeut- 
Király számos udvarházai miatt jóval csinosabb 
a hangzatos nevű városnál. 

Arra, hogy Gyéres valaha Aranyosszékhez 
tartozóit volna, mi adattal sem biruuk, de hogy 
az aranyosszékiek ezen területeket csunkitó hely- 
ség bekebelezésére igyekeztek, kitetszik Tamás 
vajdának 1331-ben apr. 4 én (fer. 4 pr. p. fest. 
ascens. Dni) Déváról kiadott iratából, melyben 
felszólítja a fehérvári káptalani, hogy küldje ki 
hiteles bizonyságát, a végett, hogy Nagylaki 



') A mennyiben a két helység ref hiten levő ma. 
gyarsága egy templom- és pappal bir. 



András (And. de Noglok), vagy Csekelaki Mik- 
lós (M. de Chekelaka) vajda embereinek jelen- 
létében az Aranyos-melléki székelyek közgyűlé- 
sére menvén (ad uuiversitatem siculorum de 
juxta Aranos) ezen székelyeket idézze maga elibe, 
a végett, hogy hallhassák és láthassák azim Gyé- 
resre vonatkozó (de po<sesione Gerus) határjárási 
jelentést, mely — miként a király előtt allitá 
— Gerendi Miklós birtokában vau, de a mely 
birtokot a székelyek mint a király szabad ado- 
mányára visszaszállottat, nmgoknak adatni kér- 
nek (quam iisdem siculi coUatione regali de jura 
pertinere asserendo ab eodem Duo nostro Rege 
sibi dari postularunt). Azért a király meghagyja, 
hogy a határjáratási okmány megvizsgálaiát esz- 
közöljék, meghiván arra az illetőket, s az ered- 
ményről iratuk által őt is értesítvén stb. '). Ugy 
kell lenni, hogy ezen kinevezett bizottság előtt 
Gerendi kimutatta Gyéreshez való jogát, s ek- 
ként eladományozható nem levén. Aranyosszék 
el sem nyerhette -). 

Különben Gyéresről ezt megelőző adataink 
is vannak, melyek 1291-re felható elsejében Ge- 
rustelek néven fordul elő; ez évben geruste- 
leki nemesek Gerus Péter és Pál (Gerus fiai) a 
Tordavármegyében Aranyos folyónál eső Ge- 
rus t e 1 k e nevű örökölt jószágukat, minden tar- 
tozandóságaival eladják tordalaki nemes Vrkund 
fia János grófnak 30 marcháért jó pénzben ^). 
Gyéresnél azonban hamarabb jelenik meg Sz.- 

') Ez okmány eredetije a gyulafehérvári kápt. 
levélt, cist. Dietalium fasc. í. Nr. 27, másolatja Erdélyi 
Muz. Kemény Józs. dipl. Tran. App. II. k. 1. szám. 

'') 1847-ben is lépéseket tettek az aranyosszékiek 
arra, hogy kiváltságai értelmében mindaz, mi Gerendtöl 
fel Tordáig az Aranyos jobb partján van, továbbá 
Vajdaszeg, Décse és a két Fiiged is Aranyosszékhez 
csatoltassék. (Lásd az ez év jun. 2.'i-én Kövenden tar- 
tott közgyűlést e kötet elöismertetésében.) 

') Ezen okmí.ny közölve van ürkundeb. z. Gesch. 
Siebenb. I. 182. lap. 



138 



Király „Villa S. Regis" uéveu 1219-bcn') az 
esztergomi káptalannak adott Felvincz körlil lia- 
tárolása alkalmával Os ismét 1298-l)an, mikor a 
fehérvári püspök az Aranyos melletti S/.. -Király- 
ért Újvár ós Foliuli nevű falukat cseréli Péter 
gróftól"). Gyéres ösbaiigzatú (í ér est elek ne- 
vén még csak egyszer fordul elíí 13t58-ban, mi- 
dőn Miklós vajda Gy e resté In k ot, Torda- 
la k á t, U r k u n t (Örk e) és T e t r e cli e t (Det- 
rehem), melyek Mihálytól (Jakab fiától) az or- 
szággyUlóscu való ármánykodásáért itéleteseu 
vétettek el, s szálltak nevezett vajda kezére Ge 
rendi Miklósnak, mint szomszédnak 4UÜ frtért 
eladja ''). 

A fennebb emiitett Tordalaka, hol voltának 
megtudása is lényeges reánk nézve, s azt a gyé- 
resi levéltár segélyével derifhetjUk fel, a meny- 
nyiben ottan egy a 14. században kelt cserele- 
velet*) találunk, mely szerint a káptalan előtt 
ily csere történt, János gróf Vrkuud fia (a fen- 
nebbi ''') és tordai Miklós gróf, Gerendi Péter gr. 
fia, perelvén F e 1 - G e r e n d, Z a r k a d és T u r- 
d a la ka nevű birtokok felett, a pert békesség 
útján akként enyésztctfék cl, bogy J.inos gróf 
felgerendi és zarkadi jószágát adja MikbJs gróf- 
nak Turdalakáért, mely Turdalaka a csereok- 
mányban igy van körülhatárolva. „Turdalaka 
határa megy az Aranyos (Oronos) folyótól Fyu- 
z egpatbakany-ig '-'), ezen patakon fölmegy a 
székely határig ; a patak keleti része tartozik Tur- 
dalaka, északi része pedig Farkad Szent- Király 
(ad villám sti Regis dicti Farkad) területéhez; 
fennebb a székely határon délre kanyarodva 
Zingeu-kütig hatol, hol Lón a falu határát 
választja el. Innen újból keletre tér, s jó távolra 
halad az Aranyos folyóig, hol a folyón átszállva 
a réten át a dombig, onnan a nagy hegyig (a 
mai Függő), hol az út Eürke-böl (Örke helység) 
Lónára jön, mely útnak déli része Turdalakáé, 
északi része Farkad-Sz. -Királyé. Onnan ismét le- 
jön az Aran\oshoz, hol átszállva, egy dombon ki 
(a mostani partmagaslat) ismét a Fynzyghpatha- 
katu-hoz megy, honnan kiindult." Ezen okmány- 
ból több érdekes tudomást szerezhetünk. Minde- 
nekelőtt támogatva találjuk az aranyosszéki di- 
plomákban a \?>. század végén előforduló Fiu- 
zeg nevű falunak a Bogáth keleti végén fektét. 
Másodszor tanuljuk azt, hogy e tájt egy másik 
elpusztult falu, a kérdéses Turdalaka is feküdt, 
s végre harmadszor tanuljuk azt, hogy a mos- 



•) Lásd Fejér Cod. dipl. III. 1, 271. Lásd az ok- 
mányt terjedehnesen fennebb Felvincz lehásánái. 90. 1. 

-) Lásd fennebb Felsö-UJvár leiiásánál. lO.i. I. 

■'') Lásd Keuiény Józs Reg. Arcli. II. 187, másul, 
fisc. levélt. .5, L. -J, cott. Torda. D. és Kemény József 
Tran. Poss. Gyéres rov. 

*) Illetőleg a feliérvári káptalanban levő eredeti- 
nek egy 1816. decz. -Ji-én kiadott hiteles transuintumát, 
melyben az évszám MCCC .... mivel az azután liovet- 
kezö számiegyek az eredetiben ki vannak szakadva. 

') Mi leginkább tanúsítja, hogy okmányunk leg- 
később a 14. század elején kelhetett. 

") í'iizes pataka Gyéres és A. Lóna közt, mely a 
Bogáthról foly le. s mely mellett, mint fennebb látók, 
F i u s e g nevű régi aranyosszéki falu tekiidt. E patak 
egy gyönyörű forrásból veszi eredetet, mely oly vizdiis, 
hogy rövid pályája daozára malmot hajt. 



tani Sz. -Királynak azon korban nem Gyéres, 
hanem Farkad volt elöneve, mit különben egy 
fennel)b F. -Újvárnál közlött okmány is támogat. 

Fzutáu Gyéres-, Sz. -Király és Tordalaka jó 
darabig együtfe-eii fordulnak elő, igy 14u3ban 
István, Nádas vajda fia, Erdély alvajdiija felho- 
zott év sept. IB-án (fer. 5 pr. p. fest. nat. virg.), 
midőn az ország nemesei és sok székelyek a 
szászok elleni barczban Nyaraghtw-nél (Nyárádfö 
Marosszékeii 1 táboroznának, okmányt ad ki, mely 
szerint Bártan mester Peres György, neje Ilona 
(Thetrehi Urkund leánya) panaszolja, hogy Syl- 
vasi András Aranyos folyó mellett fekvő birto- 
kaikat G erest elfoglalta; miután a táborban 
tartott gyűlés előtt birtokjogosultságukat valódi 
okmányokkal kimutatták, a gyűlés határozata 
szerint rendeli, hogy Géres valódi birtokosának 
György mester nejének azonnal visszaadattassék '). 

1406-ban thamási Heriei János erdélyi vajda 
Tordáról febr. 28-án (dom. Invitatiouis) kiadott 
átiratában a fehérvári káptalantól embert kér, ki 
Ilonát, Mihály leányát, Jakab fiát — ki Urkund 
János fia — és Thethrehi Peres György nejét 
t h e t h r e h i ( Alsó-Detrehemi), k o k i (Kook), 
m e u z e n t i (Mindszent, FelsŐ-Detrehem) t h o r- 
d a I a k i és g e r e s i (gyéresi), továbbá Z e I) e d 
és p éter laki jószágaikba, melyeket eddig zá- 
logjára birtak, most örökös birtokukba adj:i, s 
abba bevezesse mi minden ellenmondás nélkül 
meg is t'irtént -). 

1440-ben márcz. 21-én Hunyadi János kor- 
mányzó Budáról biztosokat nevez ki, kik Fariiasi 
Dénes és Gerendi László közt a T h o r d a I a k a, 
Zenth Kyral és Lona közti határkérdésben 
támadt egyenetlenséget elintézzék ^). 

1467-ben nov. l-jén Mátyás király Szász- 
kézdröl a kolozsmon. conveutnek rendeli, hogy 
tordavármegyei Sz.-Királyba, melyet jjatai De- 
sew Antal a János vajda fraetiójához való tar- 
tozásért nótán vesztett, dengelegi Pongrác//, Já- 
nost, kinek adományozta, beiktassa*). 

1468. márcz. 10-én Mátyás király Kolozs- 
várról Thordalakát, Gérest, Detrehet s más szom- 
szédos falukat, melyeket Farnasi Veres János és 
Benedek nótán vesztettek , Pykre Andrásnak 
adományozza '')• 

14y4. sept. o-án Ulászló a szebeni oiszág- 
gylilésröl okmányt ad ki. melyben előrebocsátja, 
hogy farnasi Weres János és Thwrockoi Elyws 
(Thoroczkói Ilyes), kiket Mátyás király Erdély- 
ben jártakor önkényileg, az ország nagyjainak 
kihallgatása nélkül megbélyegzett, száműzött s 
minden javaiktól vétektcleuűl megfosztott, ők 
elmenekülve Kázmér lengyel király udvarában 
tartózkodtak, s most felmentetésUket és javaik 
visszaadatását kérik stb. Ezután hosszasan elő 

') Az itt magyarítva és kivouatil.ig közlött rende- 
let megvan a gyéresi levéltárban a fennebb már enili- 
tett káptalani liiteles transumtnmban. 

-) Ugyanott. 

') Ugyanott. 

■*) A beiktatás ellenmondás nélkül megtörtént. L. 
a rendeletet és a conv. jelentését kolozsmon. conveuti 
levéltár XIV. 215, közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. 
VI. 190. 

') Ugyanott XIV. 218 és 201. 



vannak számlálva nevezett kút szaniiizotinek más 
kezeken levő jószágraik, a többek közt : (leres, 
Tholiáth (Tob'át), Thnrdalaka, E\vi-ke (Örke), 
Zent-Jakal), Zawa (S/ovátb), Bogátli és Mark- 
linza. melyek Zekel Miklós kezén vannak s nie 
lyek nevezett Weies Jánoséi voltak. Továbbá 
Troski'i I Toroezkó í vara, Troskóváios melletti 
Zenfli-Gyergh (Toroczkó-Sz.-Gyiiigy), Gyortbjá- 
nos I Gyertyános I. BeMdelew (Bedellö), Felső és 
Aisó-Solczwa, Pocbsa^ra. Wyfahv, Wydal, Boot- 
ke\v (Borév), melyek Troszky Ilyes birtokai 
voltak, s melyek den^elegi Pongrácz kezén van- 
nak, mindezeket visszaadatni kérik '). Az ország- 
j:ynlés nevében Ulás/.ló vizsgálatot rendelt, mire 
lioss/.as kikérdezés és )ier következett, de a mely- 
nek eredménye ismeretlen. 

Kzen okmányban Tordalaka utoljára fordul 
elő. s mivel azt többé seliol említtetni nem lát- 
juk, valószinti, bo;;y ez idötájt vagy megsemmi 
slilt, vagy beolvadt Szent-Királyba, melyet ez- 
után mindig csak egyedül latunk előfordulni : 
igy 1523 bau Gerendibirtok. mint ilyen 1552-n 
Bogáthi Imréné (Gerendi Margit) részébe jut - 1. 

Gyéresen a Berentliei György kihaltával 
koronára szállt jószágot 15S7. okt. 2-án Báthori 
Zs. Bornemissza János udv. főkapitányának ado- 
mányozza ''). 1588-ban Gyéresen levő curiát és 
jószágot, valamint Mindszent, Kook. Tobát, Beol. 
Sz. -Jakab és Detreh-en levő részjószágaiért Sze- 
mére Sebestyénnek, Kovácsoczy Farkas bihar- 
várniegyei Nsgy- és Kis-Hacsolyt adja cserébe, 
mit ez év aug. 24-én Báthori Zsigmond is helv- 
benhagy '). 

Azonban Szentkirályt csakhamar elhomályo- 
sitja és teljes feledékenységbe sülyeszti Gyéres. 
mert az addig igénytelen falu a 17. század ele- 
jén uj lakosokat, a hősöknek egy kiváló gyar- 
matát nyerte, a mennviben Báthori Gáb. 16Í0-n 
lov^as testőreiből 55-öt telepitett Gyéresre, azok- 
nak adományozván nein esak Gyérest, hanem 
az ottan levő kastélyt és az ahhoz tartozó Oláh- 
Tohát. Detreh ). Oláh-Sz. -Jakab, Mindszent ''), 
Kok és Bcülk 'j nevű falukat, melyek Kornis 
Gáspár hűtlenségi bűnével szállottak volt a ko- 
ronára vissza. Az ekként népesített és felgazda- 
gitott Gyérest faluminőségéböl kivéve, mező- 
várossá tette, felruházván mindazon előjogokkal 
és szabadalmakkal, melyekkel Erdély többi vá 
rosai bírnak. Az odateleptllteket és ezután oda- 
települhető szabad embereket (mert jobbágyot 
befogadni nem volt szabad) egyenkint neme- 
siti, minden adók, dézmák, harminczadok és köz- 
terhek alól kiveszi s a valódi nemesek sorába 

'"I Ezen igen hosszú és sok tekintetben érdelies ok- 
mány egész terjedelmében közölve van a fehérvári kápt. 
lovü eredetiről vett és a gyéresi levélt.-ban látható 1816-beli 
hiteles transumtumban. 

- Kemény József Tran. Poss. Gyéres rov. 

\ A bfiktatásnak rákosi Várfalvi Miklós neje. 
Ht'icnti'i Zsófia nevében ellentmondott. Lás<l kolozsm. 
conv. levélt. XIV. 389. Közli Kemény App. dipl. Tran. 
XIII. S7. 

*) Fehérvári kápt. levélt. Liber Reg. Sig. Báth. 



IL .=>8. 



■') Al-Dotrehera. 
*) Felsö-Detrehem. 
■) Mezö-Bö. 



helyezi '), lovagczimcrrel latja el, melynek zöld 
viaszban való használatát iratoknál s máskénti 
alkalmazását, zászlókon, lakokon, sírokon, gyű- 
rűkön, fegyverzeten stb. a város lakóínak meg- 
engedi. A város élére tanácsot helyez, melyet 
választott kapitány és 12 esküdt (senior) alkot; 
ezen tanács áll a közigazgatás élén. ez ítél min- 
den köz- és magánögyi kérdésekben, még pedig 
5Ü forintig végérvényesen, ezen felül haladó 
ügyek egyenesen a fejedelmi táblára felebbez- 
tetnek. 

Továbbá a vármegyei főispán, alispán s más 
tisztek mindennemű befolyása alól függetleníti, 
s azért a vétkesek- és gonosztevőkre nézve pal- 
los-joggal — jus gladii vei — ruházza fel a ta- 
nácsot. Hogy a város gyarapodjék, minden sza- 
bad embernek odateleptilését megengedi, s az 
örökösödés rendjét akként szabályozta, hogy az 
örökösök nélkül elbalóknak ugy Gyéresen, mint 
nevezett falukban levő birtokai nem a fiscusra, 
hanem Gyéres városára szálljanak. S végre 3 
sokadalmat és hetivásárt engedélyez. Ezen ado- 
manylevelet megerősítette Bethlen Gábor 1627. 
sept. 4-én Fehérvárról kiadott okmánynyal ^. 
Sőt az osztrák házból való uralkodók közül is 
Lipót 1700. raárcz. lí)-én"i, és Károly 1715. 
jun. 15-én. Ugy Báthori adománylevele, mint 
ezen megerősítő okmányok megvannak eiedetí- 
ben Gyéres város levéltárában, s mivel Báthori 
adománylevele Gyéresnek várossá lételére, an- 
nak kiváltságaira, élvezett előjogaira, szóval e 
— most lehanyatlott — város egész múltjára 
nézve a legbecsesebb adatokat nyújtja, azt egész 
terjedelmében ide iktatom, még pedig, hogy 
könnyebben érthető legyen, egy 1831-ben ké- 
szült hivatalos htí fordítás után magyarul, a mint 
következik : 

') Az adó- és dézma stb. mentesség kiterjesztve 
levén nemcsak a város, hanem a birtokába bocsátott faluk 
területe és lakóira is. 

^) Ebben előadja, hogy ns. Seregélyes! István ka- 
pitány, Szarvasi György, Böyty István, a lovas test- 
örök hadnagya. Pereky Mihály, Szénási István, Nagy 
János és BeiTiothy Pál Gheres város lakói, valamint 
Dobay Tamás. Bak Mátj'ás. Literati Balázs Márton, 
Mori' Gábor, Nagy Ábrahám s más rendben egybeírt 
katonáink bemutatván nekünk eldödünk Gábor fejede- 
lem hártyára irt, czimpri''kes adoníánylevelét, melyben 
harezi érdemeik jutalmául Gyéresre telepitett testőreit 
nemesiti s jeles kiváltságokkal látja el stb., kérvén 
minket, hogy azt helybenhagynék, megerösitnok stb. 
Ezen adománylevi'let szóról szóra beiktatjuk. Mi Gábor 
stb. Ezen kiváltságlevelet nevezettek kérelmére meg- 
erősítjük, helybeuhagyjnk s ezen pecsétes levelünk által 
azok teljes élvezetében biztosítjuk. Aláirva a fejedelem 
és Kováchochy Fark.is korlátnok által. Kihirdettetett 
1628. jun. 2I-én Torda vármegye Bugáthon tartott köz- 
gyűlésén ellenmondás nélkül, Sárosi Litterati János fő- 
jegyző által. Eredetiben megvan Gyéres levéltárában, 
n&i. dec. 29-én kiadott hiteles másolatban a gubern. 
levéltárában Privilegia ct ("onstitutiones Civitatem G. 
I. G. 4. a. 

'i Ez kelt Bécsben fennirt napún az uralkodó, gr. 
Kálnoky Sámuel és Szentkereszti András aláírásával ; 
be van ebbe szóról szc'ira iktatva ugy Báthori, mint 
Bethlen Gábor fennérintett kiváltságlevele, azokat Lipót 
is minden változtatás nélkül helybenhagyja, az azok 
által nyert szabadságokban Gyéres lakóit megerősíti s 
jelen pecsétes okmánya által biztosítja stb. Eredetiben 
Gyéres levéltárában, 1784. decz. 29-ki hiteles másolat- 
ban a g«b. levélt, ugyanott. 



140 



„MU Gábor Isten keiryeltnéböl erdélyi feje- 
delem, Magyarország- részeinek ura és a széke- 
lyek g:rótja ezennel adjuk tudtára mindeneknek, 
a kiknek illik, hogy minek utána a na.üy Isten 
Erdélyország annyi esztendei Ínségeit és szinte 
vesítéhez jutott allnpotjat megszánván azt ke- 
gyesebb szemekkel tekinteni és a kegyetlen belső 
és kUisö háborúk veszedelmeit eloszlatván — 
mintegy uj csillag- tüuvén fel — ezen megron- 
gált maradványt áldott békességgel megvigasz- 
talni méltóztatott, az ország nagyjai meguuván 
oly sok esztendőkig tartó háborúk veszélyeit, 
annyiban hagyván a hadakozást, erejüket a kí- 
vánt békesség és károk vissziiállitására fordítot- 
ták, stb. Ezen idő alatt MU is e jelenvaló feje- 
di Imi méltóságunkra jutván, minden igyekezetün- 
ket arra fordítottuk, hogy a békességet ál- 
landóvá tehessük és az ország annyi esztendei 
háborúk alatt elvesztett fényét vísszállitváu, Er- 
délyország virágzó és boldog lehessen. Mindenek 
előtt pedig azokra kivántuk bőkezűségünket és 
adakozásunk ajándékát árasztani, a kik az egész 
elmúlt zenebonás idők alatt megvetvén életüket 
és jószágukat a legnagyobb veszélyeket, munká- 
kat és hadi véghetetlen bajokat erős és serény 
lélekkel hordozván, a szerencse végső sarkán 
ingadozó hazának legnevezetesebb segítségére 
voltak. 

A között, mivel a mü mostani hív testör- 
zőinket, nemes nemzetes és vitézlő Dobai Ta- 
más, Füzesi I4ván és Szarvasi Gergely hadna- 
gyokat, ugy Bak Mátyás, Litterati Bálás, Nagy 
Márton alhadnagyokat, Móré Gábor, Nagy Áb- 
rahám, Csongrádi Péter, Szíibó György, Vámas 
István, Széplaki Péter, Hertzeg Mátyás, Matzot 
János, Tót János, Kátz János, Bernóthi István, 
Kováts Ferencz, Szegedi Bálint, Kállai Gergely, 
másik Szegedi Balint, Nagy Ferencz, Vas Ist- 
ván, Szika Mihály, Jenéi János, másik Rácz Já- 
nos, Barachai Péter, Nagy Ambrus, Dániel Gy., 
Boritha Gáspár. Csonka Gergely, Csonto-í Péter, 
Zeremi Jakab, Morgondai Fer>'ncz, Nagy Tamás, 
Székely János, Túri János, Borzai Mihály, Cson- 
grádi István, Nagy Ezaiás, Kaszás János. Báu- 
hegyesi Péter, Pásztahi György, Pribék Bálint, 
Némethi Miklós, Nagv Bálás, Nagy János. Fe- 
jérvari másként Nagy Ferencz, Csonka, másként 
Nagy Demeter, Lugosi Péter, Fiota Pál, M'-'ző 
György, Horváth András, Nagy Balint és Tót 
Pált, most lovas testőreinket (aequites nostros 
praetorianos), kik eleitől fogva hazánknak majd 
minden táborzásaiban híven szolgálni, a legna- 
gyobb veszedelmeket kiállani, véreket veszteni 
és a legerősebb katonák kötelességét teljesíteni 
érteuök, és ezután is minden előkerülő alkalma- 
tosságokból nekünk hasonló hívségek, álhatatos- 
Ságok és erejök igyekezetét igérik. Ezeket tehát 
Dobai Tamás, Szarvasi Gergely és Füzesi Ist- 
ván hadnagyokat, ugy Bak Mátyás, Litterati Ba 
lázs és Nagy Márton alhadnagyokat és a többi 
megírt katonákat minyájokat, némelyeket a kik 
eddig is nemesek voltak újra, másokat pedig a 
kik eddig nemtelenek voltak, teljes hatalmuknál 
fogva, ezen nemtelen állapotból — melyben szü- 
lettek és éltek — kivesszük és Erdélyország valamint 



Magyarország birodalmunk alá vettetett részei- 
nek valóságos nemesei közé számláljuk, egyszers- 
mind nyílván azt rendelvén, hogy ezentúl a meg- 
írt személyek mind a két ágon levő örököseik- 
kel és maradékaikkal együtt valóságos és két- 
ségen kivüi levő nemeseknek tartassanak. Ezen 
igaz és tökéletes nemesség jeléül pedig ezeket 
a fegyvereket, vagyis nemesség jeleit adjuk ; egy 
paizst, a mely alól pázsinttal felvUl kékkel van 
befedve és egy közepén folyó patakkal két felé 
van osztva, a felső részében kivont, ellenség vé- 
rétől veres keresztbe helyeztetett gyilok é-i dárda; 
ezekeknek markolatja között egy földre levetett, 
frisíben levágott, egészen vérrel ázott tatárfő, fel- 
jebb pedig a gyilok és dáida között imitt amott 
három ragyogó csillag- ; a paízsra vau téve egy 
csákó, melyet gyémánttal és drágakövekkel éke 
sített királyi korona fed be, melyből egy fél 
oroszlán tátott szájjal, kinyújtott nyelvvel, bal 
lábán keresztet mutatván — mintha az ellenség 
ellen a kereszténység nevében oltalmazná ma- 
gát — jobb lábával pedig egy ellenség vérétől 
piros gyílkot iszonyú erővel kapálni látszatik. 
A csákó tetejéről pedig lefolyó sokszínű sza- 
lagok (foszladek) a paizsnak mind a két részét 
díszesen veszik körül és ékesítik, a mint ezek 
azon levelünk elején — gyakorlott kézzel le- 
festve — tisztában látszanak ; meghatározott lé- 
lekkel, jó indulatunkból említett Bak Mátyás 
stb. hadnagyok és a többi megii-t katonáknak s 
azok mindkét ágon levő örököseinek és mara- 
dékaiknak kegyelmesen adtuk, ajándékoztuk, 
akarván és megengedvén, hogy ezen nemesség 
czimerét a többi valóságos nemesek szokása sze- 
rint, mindenütt a hadakban, a hadijátékokban, 
mindenféle nemesi és katonai gyakorlatokban, 
gyűrűkön, zászlókon, függönyökön, vitorlákon, 
pecsétnyomókon, házakon, sírköveken, közönsé- 
gesen pedig mindeiinemtí dolgokban a valódi 
nemesség színe alatt — melylyel őket feléke- 
sítve lenni mindenektől akármely rendű és rangú 
emberek legyenek — mondani, tartani és ne- 
veztetni akarjuk, és mindazon kegyelmekkel, 
kivételekkel, engedményekkel, szabadságokkal, 
függetlenségekkel — melyekkel Erdélyország- 
nak többi született nemesei élnek és használnak 
— ők is örökre élhessenek és használhassanak. 
Nehogy pedig fenn irt katonáink mint ván- 
dorlók bizonytalaii lakhelyekre széledjenek, ha- 
nem egy helyt lakván, egy társa-ságba egyesül- 
jenek, hogy onnan a szükség kívánván, hama- 
rabb és közelebb készen lehessenek, tehát Gbé- 
res kastélyát Gbéres nevezetű faluval együtt, 
ugy hasonlóképpen Ghéres kastélyához tartozó 
Tordavármegyében levő Oláh Tohát, Detrch (A.- 
Detrehem), "Olah-Sz.-Jakab, Mindszent CFelső- 
Detrehem), Kok és Beolk (Bő) nevezetű egész, 
most lakatlan, falukat rendeljük, melyek egyéb- 
iránt ruzskai Kornis Gáspáré voltak, hanem hív- 
ségtelensége bélyege által — mivel hogy ezelőtt 
való esztendőben némely vetélkedőkkel, u. m. : 
lónai Kendi Istvánnal és kis-sennyei Sennyei 
Pongráczczal egycbaránt tanácsosainkkal és ezek- 
nek más részeseikkel elfelejtkezvén nekünk, mint 
törvényes Fejedelmöknek tartozó hívségc!;röl, a 



141 



mi szeniélylink és Erdélyország közcsendessége 
ellen összeesküdvén, életünkre karddal leselked- 
vén, lelségí'értés bűnébe esett volt. Az ország' 
nagyjainak ezen 1610. esztendőben niári-z. ^b-éu 
a mi parancsolatunkból Bcsztercze városában 
tartott országgyűlésén közmegegyezésből, törvé- 
nyes batározaiukból és a felöl kelt Ítéletnél 
fogva megítéltetett, s e szerint Erdélyország régi 
szokása és törvényeinél fogva Reánk szállottak 
és törvényesen rendelkezésünk alá estek, egé- 
szen, minden királyi jogot, mi ezen kastélyban 
s ablioz tartozó jószágokon lenne, annak min- 
dennemű hasznát . minden hozzá taztozókkal, 
minden szántó, mivelt és miveletleu földeikkel, 
rétekkel, legelökkel, kaszálókkal, erdőkkel, ber- 
kekkel, hegyekkel, völgyekkel, szőlőhegyekkel, 
szőlőkkel, vizekkel, folyókkal, halászattal, mal- 
mokkal, malomhelyekkel, egy szóval akármely 
néven nevezendő hasznokkal és hozzátartozau- 
dókkal együtt a magok régi igaz határköveik 
és határaik ülatt emiitett Dobai Tamás stb. had- 
nagyok és a többi megirt katonáknak és azok 
mindkét ágon levő maradékaiknak azon feltétel- 
lel adjuk és ajándékozzuk, hogy valamint magok, 
ugy örököseik és maradékjaik is hozzánk é> 
utánunk következő Erdélyország törvényes Fe- 
jedelmeihez hivséggel viseltessenek és a mi és 
következőink parancsolatjára jó fegyverrel és 
katonai eszközökkel legjobban felkészülve, min- 
den táborozásokban mindenkor jelen lenni köte- 
leztessenek ; ezen kivül jóvoltunkuak világosabb 
kinyilatkoztatására emiitett Ghéres kastélvát 
hozzátartozó Torda vármegyében levő Oláh-To- 
bát, Detreh, O.-Sz. Jakab, Mindszent, Kok és 
Beölk nevezetű falukkal és azoknak mostani és 
ezutáni lakosait minden rendes és rendkivül 
való bér, taxa és adótól mindenféle köz és pol- 
gári szolgálatoktól, szintúgy szántóföldeiket és 
szőlőiket a dézma alól, melylyel nekünk és kö- 
vetkezőinknek tartoznának, feloldjuk : sőt irán- 
tuk való kedvezésünknek uagyobbitására emii- 
tett Ghéres faluját a többi faluk sorából kivesz- 
sztik és mezővárossá teszszük (in oppidum crea- 
mus) nyilván azt rendelvén, hogy ezután Ghéres 
városa és polgárjai mindazon szabadságokkal, 
szokásokkal, kegyelmekkel, kivételekkel, enge 
delmekkel, függetlenségekkel élhessen, melyek- 
kel Erdélyország többi mezővárosai is akármi 
módon és a régi szokásnál fogva élnek, hogy 
pedig nálok minden jobb renddel folyhasson és 
a csendesség köztük nagyobb lehessen, nekik és 
maradékjaiknak ezen kiváltságokat engedjük : 

1-ször. Hogy biró helyett magok közül 
minduyájok megegyezéséből válaszszanak egy 
kapitányt, a ki arra alkalmatosabb, és 12 es- 
küdtet (seniores), megtartván az illő rendet, a 
kik a köztársaságnak elöljárói legyenek és akár- 
mely tárgyat, akár jogviszony, akár öri'.kség 
kérdését, tárgj^alják, törvén}' szerint megvitatva, 
abban ítéletet hozzanak az ország törvényeinek 
értelmében. 

2-szor. Azon ügyek, melyeknek tárgya 5<.t 
forintnál többre nem megyén, ottan végképpen 
elláttassanak, azok pedig, melyek 50 forintnál 
többre mennek, ha valamely fél az ottan hozott 



Ítélettel meg nem elégednék, felebbezhesse a mi 
é.s következőink udvarához, ebben is az ország 
törvénye sértbetetlenül megtartatván. 

8-szor. Alíspányok, föispányok infiuisitióját 
a gonosztevőkre nézve ne eugedjék meg, hanem 
ezeknek szorgalmatos vizsgálása és érdemlett 
büntetése a kapitány és 12 esküdt kötelessége 
leszen, a kik ezt — minden személyválogatást, 
ledvezést, szeretetet és ajándékot félretévéu — 
hivatalok elvesztése alatt mentül gyakrabban, 
részrehajlás nélkül teljesítsék. 

4-szer. Időnként közülök, kik arravalók és 
alkalmatosak, a fejedelem lovas testőrei között 
helyet érdemeljenek. 

5-ször. A katonák beszállásolásától örökie 
felmentetnek. 

6-szor. Se nekünk, se következőinknek, se 
akármely tisztviselőinknek ajándékot és élelmezést 
adni ne tartozzanak. 

7-szer. Lovat, szekeret senkinek ne adjanak. 

8 szór. Ha valamelyik közUlök végrendelet 
vagy örökös nélkül halna ki, akármelyik Ghé- 
reshez tartozó faluban laknék, annak fekvő és 
felkelhető javai testvéreire vagy rokonaira — 
akár köztük, akár másutt lakjanak — szállja- 
nak : ha ilyek nem lennének, ugy reánk sem, 
hanem Ghéres város lakosaira és azoknak ma- 
radékaira szálljanak. 

y-szer. Miként a többi nemesek, ngy ők is 
magok házi szükségökre szállított portékákról 
harmiuczadot ue fizessenek. 

10-szer. Közikbe jóbirtí és nevű emberek 
mindenünnen megtelepedhessenek (kivévén az 
örökös jobbágyokat), hanem olyanok, kik ne- 
künk és törvényes következőinknek és hazánk- 
nak Erdélynek hasznosan szolgálhassanak, és 
onnan csak törvény utján vitethessenek vissza, 
és mindazon szabadalmakkal élhessenek, me- 
lyekkel a városi nemesek élnek. 

llszer. A levelek pecsétlésében, melyet 
akár egymáshoz, akár idegenekhez intéznek, 
azon czimert használják zöld viaszban, melyet 
nekik ezen levelünkben megengedtünk. 

12-szer. Évenkint 3 sokadalmat tartsanak, 
az elsőt márcziusban Gergely pápa napján, má- 
sodikat májusban Űrnapján, harmadikat októ- 
berben Orsolya napján: végre hetivásárokat min- 
den héten vasárnap azon mód szerint, mint a 
többi városok hetivásárai szoktak tartatni, de 
csak a szomszéd helységek kára nélkül. 

Melynél fogva minden vármegye s neveze- 
tesen Torda vármegye ispányainak, alíspányai- 
nak és többi tisztviselőinek, minden helységek 
bíráinak és esküdt polgárainak, dézma és min- 
denféle adószedőknek, szintúgy minden rendti, 
állapotú, ranga és elsöségü embereknek, a kiket 
illet, mostaniaknak és ezutániakuak, a kik ezt 
tudni fogják, ezennel meghag^'juk és keményen 
parancsoljuk, hogy a megirt lovas katonákat és 
azoknak mind a két ágon levő maradékaikat, az 
emiitett kastély, város, faluk, szántás, vetés és 
szőlőjükre nézve is, teljességgel semmi, akár 
rendes, akár rendkívüli bér, taxa- és adófizetésre, 
köz- és polgári szolgálattételre hajtani, vagy 
azért őket személyökben vagy javaikban hábor- 



i;;itni, va^y ;ik;irmi módon nic>;k:irositaui ne me- 
részeljetek. Általunk lett Glióres városát pedij;- 
-- uiint Erdélyország; akárnioly városát — sza- 
badnak tartsátok és lakosait a nicj;irt szabadság- 
ban inefitaitsátok és oltalmazzátok, 'l'itcket is 
niiudon lielysój;ek koicskedöi és utazói ezennel 
bátorságossá (eszlek. lioi;y Gbéres városában a 
niejiirt módon tartandó heti és sukadalmi vasa- 
lókra mindenl'éle ]iortékákkal menjetek, a mi 
oltalmunk alatt személyetek és portékáitok min- 
denkor sértlnítetlen maradván, és ezt a piaezo- 
kon és más k(5zöiiséj;es helyeken, hol szükséges 
lesz, kikiáltatui akarják. 

Mindezeknek öriik endékezetére és erőssé- 
gére kegyelmesen adjuk ezen eredeti és fiiggö 
peesétliukkel megenisitctt leveitiuket a már töbli- 
ször niegirt vitézeknek és azok mindkét ágon 
levő maradékaiknak. 

Kelt Gyula-Fejérvár városában 1-sö május- 
ban 161U-ik esztendőben." 

Gyéres e kiváltságaival egyidejűleg nyerte 
czimerét, peesétjén most is ott látjuk a török fő 
felett keresztbe tett két szablyát a három csil- 
laggal; keret-szalagán ezen kurirattal : „Sigill. 
Oppidi nobilium Gheres A. 1610. collatum." Gyé- 
resnek a fenuebbi kiváltságlevélben kiirvonalo- 
zott előjogait, s ezek alapján kifejlődött önkor- 
mányzatát még szabatosabban kifejtve látjuk e 
városnak UiUG. apr. '2S-iu\ Lippai János kapi- 
tányságában létrejött eonstituálásaban, ujely jog- 
törtéuelni szempontból iiien érdekes okmány. 
E szerint a város kapitánya minden évben ka- 
ráesonkor választatik : ,.de akkor is az ig;iz ha- 
zafiakliól legyenek és tegyenek értelmes, tudós, 
s főként hazatörvényeit értők közül. Ez az év 
végével tartozik a eommunitásnak a keze alatt 
levő pénzekről és bonumokról számolni. A ka- 
pitány fejéről nem tizet, postáik odásfól ment, de 
löldjéröl, marhájától tizet." 

A törvénytételt melléje adott irás- és tör- 
vénytudó assesorokkal gyakorolja, kik egész 
életükre választatnak. Minden szerda napon a 
kapitány az esküdt-ülnökökkel tartozik a \áros- 
házanál, törvénytétel végett megjelenni. Az ily 
ülések nyilvánosak, az előtt nemes é- job- 
iiágy egyaránt tartozik törvényt állani. .Minden 
ezüst-arany marha- osztás, adósság, lopás, injuria 
kártétel, difamia, szóval minden ügy ellátása 
ezen törvényszék elibe tartozik. 12 frtos perért 
drága proeátort ne fogadjanak, hanem mindenik 
peres szóval védje ügyét'); ha ahhoz nem 
értene egyik, ahhoz értő, tanácsost rendelje mel- 
léje a törvényszék, hogy igy a dolgok jól és ol- 
csón eligazitódjauak ; 50 frtig is excepta appela 
tione admitáltatnak. Azonban valamint minden 
pert, ugy a nagyobbakat is tartoznak tanács (>lőti 
kezdeni, honnan az 50 fíuintusnál nagyobbat a 
fejedelmi táblához felebbezhetik. Ila a gyéresi 
törvényszéken egy per megindult, ha az ily pert 

') Ezek s/.eiint a s'/.iilirli.ség. njilv.-iiiosság niMii 
ujabbküri eszmék, valamint :u sem. luiyy ;i/. itélöbin') 
nak íMetliiKssziglani alkalmazása annak tligjíotlenségct 
biztosítja, mindez már gyakorlatilag életbe volt léptetve, 
mit a magyar coclificatorok ligyelmébo ajánlok. 



a jjcres decisio előtt más törvényszék elibe vinné, 
keresetétől elesik, ealumniae poenan elmarasztal- 
tatik. 

Gyilkosságért is e szék előtt foly a kereset, 
mely előtt az aetus tartozik megjelenni; büntetés, 
kivégzés is itt kell hogy történjék. — Külső 
kóborlók, idegenek, ha mi vétket a határon el- 
követnek, ott ^'\ is fogattathassanak, s törvény 
szerint büntettethessenek, a vármegye tisztje csak 
város határán kivUl fogattathassa el. A nemesség 
cselédsége, valamint zsellérsége is, bár mily vét- 
ségeért tartozik ezen törvényszék előtt niegje 
lenni. Két barom és 1:2 forintos dolognak két 
gyűlésen vége legyen ; kapitány pecsétjére min- 
denki tartozik megjelenni, hdgy 2 — 3 tanácsos 
végleges Ítéletet hozzon, mely nn'nden remediu- 
mot kizár. Szolgarend a kapitány pecsétjére tar- 
tozik megesküdni, neniesrend csak az uralkodó 
pecsétjére. Citatio ad octavnm a ka])itány pe- 
csétje által, perfelvétel ezen idézés után 8-ad 
nappal töiténjék. A beperelt, hn kivánja, párt kér- 
het az iratokból, s második széken ágálhat há- 
rom jeles exceptióig, de tovább nem ; ha ezen 
második székre nem jelennék meg, uémora 
iratik, s ha a beperelt a harmadik székre sem 
jelennék meg „per non venif elitéltetik, s ily 
esetben 50 forinton alóli keresetben felebbezés- 
nek hely nem adatik. Ha valaki ok nélkül csu- 
pán patvarkodásból mást töi vénybe hivat, tartó 
zik kárát, költségét megtériteiii. A kajntány fize- 
tése évenkint S német forint és fél véka búza 
minden embertől, egy véka zab azoktól, kik a 
városban laknak. Kapitányságra csak assesorok 
közül válaszszanak, a szavazatok beszedésére kit 
biztos ember szótöbbséggel váiasztassék meg. 

A büntetések igv határoztattak, Calumnia 
■'>ó frt. indi'bita 12^'^ frt, violentia sedis 12^/2 
frt, aemenda linqne 12'/2 frt, aemeuda cai)italis 
■ >3 frt, raortum honiagiuui 33 íVt, vivunj homa- 
gium 16 frt, major potentia 50 forint, depositio 
causae öO dénár, minor potentia 25 frt, revoca- 
tio proeuratoria 60 deuái-. A ki város pecsétje 
tiltására nem enged 12 frt, tolvaj-kiáltás onussa 
12 frt, vérbirság 12 fit. repulsiotétel IS frt, nemo 
felváltás 30 denar '). 

Mindezekből kitűnnek azon kiváló szabadal- 
mak, melyekkel Gyéres kiemelkedését leikükön 
hordó fejedelmeink e várost felruliázták. s me- 
lyeknek jogilag még ma is birtokában van ; de 
az adomáiiylevélben emiitett fényes kastélynak 
ma már alig találhatunk még csak nyomaira is -), 
s a miként elomlott a büszke kastély, akként 
mállottak el az azzal kapcsolatosan Gyéresnek 
ajándékozott jószágok is, melyeket részint a vá- 



') Ezen constitutii' hiteles másolata megvan az er- 
délyi giibeni. levélt. G. 18, 4017 7.S9. 

'-) Ezen kastély a hagyomány megjelölése szerint 
ott feküdt az Egerbegy felé térő út l>al sarkán. Iiol ké- 
sőbb a főhadnagyi (határőr) szállás volt : mondják, 
hogy forradalom előtt még jelentékeny maradványai 
voltak, de a nündcnt saját /.sebök megtöltésére felhasz- 
náló bezirkcrek annak anyagját eladták s ekként a 
meg akkor több lábnyi magasságban fennállott falakat 
iigy szétrombolták, hogy most a pinizék beniélyiiléséii 
s egy vomlialni.az alkotta donibocskán kivül misem 
látszik. 



143 



ros maga elideg-enit' tf, részint egyes liatalmasok 
foglalták el '), elannyira, hogy azokból ma csakis 
az Alsó-Detreliem közeli ügynevezett detre- 
henii padot és a f'elsfí-detreliemi (Mindszent) 
liMtnroii lovü Urkiim-ot birja, melyek mint 
[iraodialis helyek jelenleg is a gyéresi küzbirto 
kossitg kezén vannak, sőt utóbbi időklieii az 
„Urkunr' nevű praediiim is az egcrbegyi liat.ir- 
hoz esatollatott, s ezen utóbbi községhez tarto- 
zik közigazgatási, adózási és igazságszolgálta- 
tási illetőség tekiutetében, csak a birtokosok ma- 
gnk gyéresiek. De ha Gyéres lakói ily kiváló 
eUijogokat és szabadalmakat élveztek, viszont 
hadi kötelezettségük pontos teljesítésére is rá 
voltak szorítva, mit ha elmulasztottak, szigorn 
l)Untetés sújtotta, mint ez kitűnik Rákóczi 6y.- 
nek lK)tí. t'ebr. 1-éu Fehérvárrc)! kiailott azon 
adománylevelébíil, mely által a magát harczok- 
ban kitüntetett gyéresi Höyti Istvánnak mezei 
hadai jeles főkapitányának és nejének váradi 
Szabó Zsuzsának adományozza azon gyéresi ö 
antiqua sessiót, melyek Spaczaj Jánoséi voltak, 
de a melyeket ez hűtlenség biínén azért veszi- 
tett el, hogy KilUvban ri budai vezér elleni had- 
járatban részt nem vett')- így jntalmazta a fe- 
jedelem a hős érdemeit a gyáva büntetésével, s 
hogy a Buytinek adományozott 5 anticja sessio 
tekintélyes birtokot képviselt, azt megitéUietjük 
abból is, hogy egy 167 1 . felszámítás szerint ösz- 
szeseu csak 53 antiqua sessio volt Gyéresen ■'). 

A Rákóczi által kittintetett Böyti — ugy 
látszik — igen jeles ember volt, ki nem csak a 
harcz, hanem a nagyobb képzettséget igénylő 
diplomafia terén is kitlint, mert Apafi lGr)5-ben a 
tordai kamara gyéresi curiáját a Törökország- 
ban követségben járt, s ily miüö.ségben is nagy 
érdemeket szerzett, Böyti Istvánnak adományozza 
éltire^). Ezen curia késöbl) a Böyti özvegyét nőül 
vett Vass Dánielre szállt''). 

Ezt megelőzőleg, nevezetesen lfi62. aug. 
4 én maga Apáti is megfordult Gyéresen, a meg- 
jelölt napon gyéresi táborából adván ki azon 
adoniánylevelét, melylyel Péterlakat Bodoni Gy.- 
nek adományozta ''). 



') Még jiedig ugy látszik, liogy azoktiil Gyt'res az 
aduuiányo/,:is után iieiii sok iiiüre elesett, iiieit 1629 ta- 
jatt Mindszent. Dotieli. Tollát, Sz.-Jakali, Kok és Bőt 
Kállay Gásjiár birja. ki ezen évben Kemény Boldizsár 
fogarasi várparancsnoknak adja el, mely eladásnak l.a- 
rasztosi Litteratl Balázs, Araiiyosszék tVjkiiálybiiája. 
ellenmond. — 16.j3-bau pedig Désfalvi Gáspár 15erentei 
Jusson birt gyéresi, örkei és toháti Jószágait rákosi 
ilaluliaj János és Kapronczai Istvánnak adja el Az ezt 
bizonyitó mindkét okmány megvan a gyéresi levéltár 
káptalani transumtumában. A hagyomány azt tartja, 
hogy Kok-ot a Bethlen Gábor kimenekült táborában 
levő gyéresiek önként bocsátották vissza a fejedelem- 
nek, mikor ez szabadalmaikat megerősítette. 

'■') Ezen adománylevél megvan eredetiben a gyé- 
resi levéltárban és a fehérv. kápt. levélt. Lib. Reg. G. 
Hákóczi X. 91. 

^) A gyéresi ös ülések egybeirása megvan a gyé- 
resi levéltárban. 

*) Lásd ezen adománylevel t Kemény Józsefnek az 
erd. múzeum levéltárában levő gyűjt. Lib. Keg. Apali 
p. 351. 

■') Ugyanott. 

°) Ugyanott. 



Gyéivsnek másik nevezetes embere volt azon 
f;yéresi Vas István, kit Rákóczi György Szíhios- 
ujvárról H)49. apr. 2i^-án kiadott okmányával 
.Vranyosszék főkapitányának nevezett ki. Ez ok- 
mány annyira érdekes, hogy azt, ha röviden is, 
ismertetnem kell. Előre Iwcsátja a fejedelem, 
hogy gyéred Vas István nuir zsenge tiatal ko 
rátol fogva a fejedelmi udvarban volt, s ugy 
atyja, mint az ő uralkodása alatt udvari had- 
nagyságot viselt, s harczban s más küldöttsé- 
gekben mindig kitüntette magát, s mivel a sze- 
rény élet körből való eredetet lenézni, ugy je- 
les szülök erényeiért senkit dicsérni, vagy ér- 
deniUl feltudni nem lehet, hanem a férfiban a 
hősies bátorság és erély az, mi becsülést érdemel 
(ily széj) demoeratieus eszmék egy uralkodónál 
abban a ko'-ban meglepők, s mindenesetre be- 
csületére válnak), mit mi felkeresni és jutalmazni 
szoktunk ; azért mint ily érdemdíisra gyéresi \'as 
Istvánra ruházzuk Aranyosszék főkapitányságát 
minden hasznaival stb., ugy azonban, hogy az es- 
küt hűségünkre letegye, valamint arra is, hogy 
nevezeit széknek minden szabadságait, jogait, 
szabadalmait, menteiméit, szokásait, sértetlenül 
megtartja '). 

Gyéres város szép kiváltságait s önkor- 
mányzati jogait teljes mértékben élvezte egészen 
ITiíS-ig; ekkor azonban itt is megjelent vasas 
németéivel az absolntismusnak kancsukás gyász- 
vité/e Bukow, s Egerliegyen tanyát ütvén, elibe 
rendelte Gyéres akkori kajiitanyat Horváth Fe- 
renczet, kitől iszonyú fenyegetések közt köve- 
telte, hogy a gyéresieket a fegyverfelvételre 
bitja. A kapitány, ki nem is sejté át hivatásá- 
nak okát, időt kért a városiakkal való tanácsko- 
zásra, s bár elmenetelekor érdemjti és gazdag 
jutalom, vagy bilincs és börtön közti választás 
helyeztetett kilátásba, ö a hazafiaknak az idő 
szerinti díszét, a bilincset választotta: midőn a 
tanács előtt előadva Bukow követelését s a vészt, 
mi a gyéresi nemesség szabadságát fenyegeti, 
inditváuyba hozta, s az egy szívvel-lélekkel el- 
fogadott indítvány alapján szerkesztett is egy 
erélyes hangon tartott átiratot, melyben a kor- 
mányzó-tábornok előtt férfias bátorsággal fejté 
fel Gyéres városának annyi fejedelmek által meg- 
erősített kiváltságait és nemesi jogait, figyelmez- 
tetve, hogy azt ő is, mint az uralkodó képvise- 
lője nemcsak megtartani, hanem másokkal is 
uiegtartatni tartozik stb. Bukownak a bérenezi 
engedelmességhez sztdíott, s azt követelő szolga- 
léleknek feleletét a vasas németek kardjuk he- 
gyén vitték meg, mert ezek megrohanván Gyé- 
rest, a bátor kapitányt és tanácsosait elfogták, 
s vasra verve hurczolták Egerbegyre, hol addig 
tartották sötét börtönökben, míg a vasas neme 
tek szabad prédájára bocsátott gyéresiek neveit 
fel nem mondák ; e/.eket aztán előbb dragonyo- 
sok, később a székely határőrök lovasai közé 
sorozták, s a fegyverfelvételre a legem bertele- 
nebb módon erőszakolták rá. 

A gyéresiek eleget protestáltak s irtak fel 
az udvarhoz, de annak mi eredménye sem lett, 

') Fehérv. kápt. levélt. Liber Reg. Georg Rákó- 
czi X. tí»». 



14Í 



s az egj'kor szabad nép a katonai kormányzat 
vas jármába erőszakolta tva, szabadságával és ön- 
kormányzati jogával együtt elveszte elörctörek- 
vésének nemesebb öíztöiut is. Az egykor mivelt 
polgársággal biró virágzó város hanyatlása itt 
kezdődik, mert az idegen soldateska csak enge- 
delmes gépeket igyekezvén nevelni, elölt min- 
den szellemi törekvést s kiirtotta a polgári ön- 
érzet és ebhöl fejlődött értelmiségnek minden 
sarját. így devalválódott azfán az egykor tekin- 
télyes városként szerepelt Gyéres egyikévé a 
legigénytelenebb helységeknek. De miként min- 
denütt, "ngy itt is megboszulta magát a jogtip 
rás, mert azon intézmény, mely a szabadság- 
érzet kiirtására szerveztetett, éppen ellenkezőleg 
a szabadság támogatására szolgált, mert a 85 évi 
katonai rendszer nem tudta Gyéresnek hősöktől 
eredő ntódaibau egészen kiirtani a hazafiság 
szent érzetét, rejtve őriztetett az a szivekben, s 
a legelső alkalommal, midőn vész fenyegette a 
hazát, magasan lángolt fel, s a gyéresi huszá- 
rok minden ferde neveltetésük mellett is meg- 
találták 1848-ban azon utat, melyet hazafias kö- 
telmük a szabadság harczosai közt kijelölt szá- 
mukra. 

Gyéres és Egerbegy katona lakossága ') 
együtt alkotta a határöri székely huszár-ezred 
2. osztálya 1. szakaszát, 32 közlegény- és két 
káplárral, kiket, kard és pisztoly kivételével, a 
katona-családok magok szereltek fel. A mint a 
hadszervezet egybekötötte az iker város lakóit, 
ugy 184*'fl-ki forradalmunk alatt is Gyéres és 
Eg'erbegy hadereje együttesen működött s igy 
azt Egerbegynél kapcsolatosan fogom tárgyalni : 
itt legfelebb" felemlítem azt, hogy a két város- 
nak nemcsak rendes huszársága vett dicsősége- 
sen részt hazánk szabadságharczaiban, hanem 
kiszolgált huszárai egy félszázad pótlovasságot 
és két század nemzetőrséget alkottak, melyek 
Erdély harczterein több helyen híisileg harczolva 
érdenieltek babért. E mellett Gyéres több fia 
mint önkéntes a honvéd-zászlóaljak és Kossuth- 
huszárok közt tüntette ki magát; ez utóbbiak 
között kiemelést érdemel Szentgyörgyi Jó- 
zsef, ki mint székely huszárőimester legtöbbet 
tett arra, hogy a hazafiság szellemét fölébresz- 
sze s az osztrák érzelmű tisztek rósz irányú be- 
folyását ellensúlyozza ; miért el is rendeltetett a 
tövisi szakaszhoz; azonban többek befolyásával 
sikerült a Kossuth-huszárokhoz való áttételét ki- 
eszközölni, hol, mint képzett katona, csakhamar 
tisztté lett. Ö volt, mint fennebb látók, az agyag- 
falvi gyűlésre menő aranyosszéki küldöttség ve- 
zére, mikor Radnóthnál 12-ed magával egy 
egész oláh tábort vert vissza, s ezáltal megmenté 
a küldöttséget. Ott volt kitűnő huszárcsapatjával 
1848. nov. 15-én a szamosfalvi csatában, támo 
gatva a 11. zászlóaljnak Urbánt visszaűző hö- 
.sies ellenállását; ott volt dec. 18., 19, 20-án a 
zsibói és szurduki csatákban ; 27-én pedig az 
ellenségen keresztülvágva magát, Kiczkót kereste 
fel. 1849. januárban Bethlenben Urbán seregét 
merész éjjeli támadásával hozta a legnagyobb 

') Gyéresé 160 lelket tett s 11 huszárt állított ki. 



zavarba, a vezért vacsorájától elugrasztva, több 
foglyot s nagy zsákmányt ejtett, miért kapitány 
és századparancsnokká neveztetett, s mindvégig 
jelen volt az Urbánt kifuttató hadjáratban. — 
Márcz. 10- 11-éu a Segesvárról támadó ellensé- 
get Pereczi olasz lovagjaival kivitt fényes ro- 
hammal vetette vissza. Szeben bevétele után 
Sárkánynál 12-ed magával két ágyút foglalt el ; 
a feketehalmi csatánál Bem rendeletéből átvágta 
magát, hogy a háromszékieket előre vezesse, 
kikkel a Tömösön Kifutó ellenség utócsapatait 
egész a határszélig üldözte. A muszkák bejötte- 
kor eleinte Erdélyben, később Magyarországon 
harczolt, s mint komáromi capituláns tette le a 
fegyvert. Kevés időre Törökhonba ment, onnan 
azonban hazaküldetvén, daczára a capitulatio 
biztositékainak, folytonos üldöztetésnek volt ki- 
téve, egyik börtönből a másikba hurczolták. 
1859-ben újból elfogták s Nagyváradon a leg- 
nagyobb gonosztevőkkel volt egy börtönben egé- 
szen 1861-ig, niidön szülővárosa elismerése je- 
léül kapitányának választotta meg, mely tisztet 
a provisoriuniig folytatta. Ez idő alatt s azután 
is ugy szülővárosa, mint hazájának jogigényeit 
sajtó és más téren is ernyedetlenUl védi, mint 
azt várni lehet a börtönök tűzpróbáját kiállott 
derék honfitól. 

Gyéres, a mely ily elszánt harczosokat adott 
a hazának, forradalom alatt is sokat szenvedett, 
mert azon idő alatt, mig az itteni véderő a Csü 
csához húzódott táborban volt, a Felvinczet fel- 
dúlt oláhok tábora Gyéresre is ráütött, s midőn 
Egerbegyre csak sarcz és élelmet rótt, Gyéresen 
oly féktelenül gazdálkodtak, hogy 63,783 forint 
kárt tettek, a mi legnagyobb mértékben Paget 
Jánost érintette, kinek utolsó szegig mindenét 
elrabolták, s épületeit romhalommá tették. 

A jogvédelem nemes harcza után, melyben 
Gyéres oly jól betölté helyét, a gyávák nemte- 
len boszujának korszaka következett be, mely 
kiszemelé Gyéresröl is áldozatait : hü fiai közül so- 
kan szenvedtek száműzetést, börtönt és besoroz- 
tatást ; a visszatorlás müvét, a gyáváknak határt 
nem ismerő boszuját az ellenséghez átpártolt ko- 
rábbi székely huszár százados S^uini Pál gya- 
korolta Gyéres és Egerbegyen, ki mint a viszo- 
nyokkal ismerős, e szegény népet vérig gyötörte, 
s nemcsak a tényleges szolgálatban volt huszá- 
rokat, hanem a volt nemzetőröket, azok közt 
ÖÜ éves családapákat is, besoroztatva, Galicziába, 
Olaszországba burczoltatta, honnan csak 1852-n 
kerültek vissza, mig otthon mindenük elpusztult, 
családjaik koldusbotra jutottak. A város maga 
teljesen elveszte egykori önállóságának még csak 
árnyát is. 1861-ben azonban legalább részben 
visszanyerte egykor élvezett szabadalmait, s az- 
óta újból város számba jött, s választott kapi- 
tánynyal és tanácscsal bír, egykori sokadalniai 
és hetivásárai szintén felélesztettek '), van pósta- 

') Gyéres sDkad.ilmai nem-használás miatt elévül- 
tek volt, minek következtében ISüS-ban ujabban nyert 
3 országos sokadalomra engedélyt, melyek febr. 3-án, 
jul. 18-án és okt. 24-éu tartatnak. Vasárnapi hetivásá- 
rai felsőbb engedélylyel 18tí7-ben szerda napra tétet- 
tek át. 



145 



álloinása, vau nagyszámú birlokofesága '), a nép- 
uevplés iildásai hova-tovább fejlesztik lakosai* 
nak eiUlií;- elhanyagolt értelmiségét, s ez alapon 
reiiiéllietö. hogy Gyéres iia egykori fényét egy- 
liauiar nem nyeii is vissza, de jehnlegi eisat- 
nynll állapotából nem sokára ki fog emelkedni, 
s mivel e város iiazafias polgársága múlt és je- 
It'iiiien annyi érdemet szerzett, s haza iránti kö- 
tfbiieit mindig (dy nemesen rótta le, uera ért- 
iielíi, hogy akkor, nudőn a haza, alkotmányának 
kivívásával a jntalmazhatás terére Jutott, Gyévest 
— az éppen ez alkotmány lelkes védelme miatt 
annyit szenvedett, s oly könyörtelenül lesújtott 
varost — nem em(dte fel, hanem kétségtelen jog- 
igényeit egyesek hatalmaskodása által elnyomni 
engedte. Igen, mert 18(37-ben Tordavármegye 
főispánja a városnak addig gyak(ulatbau volt sza- 
bad választási jogát elnyomván, önmaga nevezett 
Uai)ifányt és tanáesosokat, s azokat a község 
<)Vása daczára feleskette, s hivatalaikba erősza- 
kosan beiktatta. A város ezen föispányi túlka- 
pás ellen az (n'szággytilésliez folyamodott, de fo- 
lyamodására három év óta vár igazságtételt. Ha 
késik is az ország törvényhozásának döntvénye, 
az nem lehet más, mint teljes igazságszolgálta- 
tás és jogvisszahelyezés, mert ha Gyéres haza- 
fias erényei miatt elszegényedett és alásülyedt, 
alkotmányos kormányunknak kötelessége az* fel- 
emelni, s önkormányzati jogába, melyet eddig is 
oly nemesen használt, visszahelyezni. 

lm előttünk áll Gyéres történelme, mely két- 
ségtelenül eléi;gé értlekes arra, hogy e várost 
tisztelettel közelítse meg az utas, de a mily gazdag 
talajon kutat a jogtörténelem búvára itt, épp oly 
silány tavlózásra van szorítva a régész, ki Gyé- 
resen hiába keres oly műemlékeket, melyek nagy 
múltjáról tanúskodnának. 

Régen, még mielőtt Gyéres szabadalmai ál- 
tal kiemelkedhetett volna, Szent-Király volt a je- 
lentékenyebb, s egyházközségileg is e volt az 
anyaközség, ez okon nem is találjuk fel Gyé- 
lest (mint filiát 1 a pápai dézmák regestrumábau, 
hanem csak is 8zent-Királyt, mely az 1332. év 
rovatában az 5il'.»-ik lapon ekként fordul elő : 
„Blasius sacerdos de S. Rege solvit 80 dena- 
rios" -). Miként azon távol korban, ugy most is 
a két összeépült község ev.-reform. hitet követő 
magyarsága egy egyházközséget alkot, csak hogy 
most megforditott arányban Gyéres az anya- és 
Szent Király a leányegyház °). A két lielység 
közti vásártéren fekvő közös egyház kőkerítésbe 
fogott szép erős épület, melyeknek alapját — 

') Mustaiii iia^.volili l)iitokiisai Tliurnc/.kaiak. Te- 
lekiek, Betejjhek és Paget János, a deií'k angol unita- 
riusbiil magyarrá lett férfi, ki liazánkar nemcsak iro- 
ilalmi miiveivel ismertette meg előnyösen a külfölddel, 
hanem annak védelmére, midiin szabadságát vész fenye- 
jíette, tegyvert i.s fogott, s a béke napjaiban is nemzet- 
gazdászatnnk lerén oly sok érdemeket szerzett, mint 
kevés fia e hazának ; azért őt büszkén vallliatjnk ma- 
giunkénak, mert íi uj liazája iránti tartozásait nemesen 
lótta le. 

-) Még e néven fordul elő az 1333. és 1334. évek 
rovatában a G35. és 721 lapon. 

^1 G^yéres összes lako.ssága fáIO lélek, ebből üoí) 
magyar; — .Szent-Királyon 100-ra megy a magyarság 
száma. 



mint a szószék mellett befalazott emlék-tábla fel- 
irata mondja — Rhedei Ferencz fejedelmi tana 
(•SOS, kolozsvármegyei főispán, ndvarhelyszéki tő 
királybíró és Kolozsvár kapitánya tette le 1679. 
május ;i(t án, s bevégeztette 1080. sept. 21-éu. 
\z idők folytán romladozottat megujittatta, uj 
bolt<izat és padokkal látta el 1786-bau gr. Ken 
iletfy Ráchel '). Ez egyházat egykor nagyon ma- 
gas, oldaltámokkal ellátott kőkerítés vette körül, 
mely most — miután az ilyek védelmet nem 
nyújtanak — le van törpitve. Ezen kőkerítés, 
ndként hiszik, s miként falainak izmos volta is 
tanusitja, erőditvényi czélokkal volt egybecsa- 
tolva, miért épitési kora még az egyháznál is 
koráblii lehet, s ekként a diszes kapuzatán levő 
1702. évszám nem a kerítés, hanem csak is ezen 
kapu készítési idejét jelöli -). 

Régészeti körszemléuket ki kell Gyéres ha- 
tárára is terjesztenünk, hol ha nagyon messze 
korra felható maradványokat nem is, de mégis 
találhatunk némi figyelemre méltót, ilyen a Lóna 
és Gyéres közt lefolyó már fennebb is emiitett 
Füzespafak jobb partján, az országút mellett levő 
két emlékkő. Ezek egyike ölnyi magas, a má- 
sik négy lábnyi, mindkettőn felirat volt, melye- 
ket azonban az idő, de főleg a pásztorgyerme- 
kek kimélytelensége olvashatlanná koptatott el- 
annyira, hogy csak egyes összefüggés nélküli 
szavakat, néhol csak szótagokat tudtam kibe- 
tűzni ; de a mi keveset leolvashattam, azt ide 
iktatni szükségesnek tartom. 

A nagyobbikon felső sorban ez van : 

,.Stephauus uro de Colosvar, alább . . 

Ssimam coelestes glor .... vitae migratio ..." 
A h'galól levő évszám 1724. 

.\. kisebbiken levő magyar feliratból csak 
ennyi kivehető : 

„Tétették A. D. 1617. die 4. may." 

A hagyomány azt tartja, hogy ottan pár- 
liajban elesettek vannak eltemetve. — De eléggé 
ismerjük már Gyérest, s mo>t átszálluuk az Ara 
nyoson, hogy testvér-városát Egerbegyet is szem- 
ügyre vegyük. 

Eger begy ^) egy a Mezőségre messze be- 
nyúló völgy torkolatjában közvetlenül, az — itt 
hegyek alját mosó — Aranyos bal partján szép 
regényesen fekszik. Nevét az ott nagy mennyi- 
ségben tenyészett egerfákról és begyről (mi 
hegyfokot, vagy hegybegyet jelentj nyerte. Eger 
begyről való első adatunk egyháztörténelmi ; — 
ugyanis azt 1332. és 1333-ban Egvribeg és 
Egurbeg néven már mint önálló egyházközsé- 
get találjuk fel'). 133y-ben mint a Gerendi Pé- 

') Ki előbb Teleki Mihályné, Itésöbb Bethlen Ger- 
gelyné volt, mint a szószék másik felén levő felirat 
mondja. 

") A kapu szemöldön levő felirat ez : „Építette 
Isten dicsőségére Seredi Sofia Anno 1702". A kapu 
háromszögű záródásának ivmezején három kalászt tartó 
kar alkotta czfnier — hihetőleg a Serédi-czimer — di- 
szeskedik. 

') Oláhul Agerbios. mi nem egyéb, mint a magyar 
név elferdítése. 

*) A pápai dézmák regestruma 1332. évi rov. 633. 
lapon igy : „Stephanus sac. de Eguribeg sulv. 5 dena- 
rios". Az 1333. évi rov. 723. lapon ekként: „Stephanus 
sac. de Bgarbeg solv. 21 den." 



146 



ter hagyatékának egyik része fordul olö '), s 
ezután mint a gerendi uradalomhoz tartozó jó- 
szág, azzal egyUtt vált liirtokosokat. 143r-)-ben 
ismét találkozunk nevével Zsigmond királynak 
egy rendeletében, melyben Csák László erdélyi 
vajda és Léjtes Loránd al vajdának rendeli, hogy 
a hadrévi nemesek azon visszaélését, mely sze- 
rint a káptalannak Búza városába") menő szeke- 
reitől Egertiegynél vámot szednek, ^öt azokat 
néha ki is fosztják, megszüntessék, s ha neve- 
zettek nem engedelmeskednének, visszaélésüktől 
erőhatalommal is eltiltsák-'). 15;54-l)en, midőn ;i 
szebeni szászok meghódoltával János király Am- 
pringer Mátyásnak 20,000 frtban Zerdahelyszéket 
5 évre zálogra adta, ugyanakkor Gerendi Miklós 
is adósága fejében Ampringernek egerbegyi és sz.- 
mártoui birtokát kötötte le '). 1583-ban Sombori 
János és kiityfalvi Pökri Gábor neje Baládíi 
Borbála birt és osztozott Egerbegyen ^j. 158ü-n 
Sombori László tanácsos egerbegyi, b á n y a- 
b tik ki és káposztás-szen tm árt n i jószágát 
cserébe adja ózdi Baládfi Jánosnak somlyóvar- 
dotfalvi és csik-sz.-léleki jószágáért, mibe Bá- 
thori Zsigmond is ez év jan. 28-án Fehérvárról 
beleegyezését adja'"'). 1602-ben Basta visszama- 
radt, s az ország több részén iszonyatos dűlást 
és rablást végbe vitt hajdúit Egerbegynél verte 
szét Csáki István '). 

Nem sokára Egerbegyet Sármasági Zsigm. 
birtokában találjuk, ez dús-gazdag ember volt; 
fényes kastélyának nyomai még most is látsza- 
nak a várostól északra emelkedő P a p h e- 
gyeu''), honnan szép kilátás nyilik a Keresz- 
tesmező dns virányaira. De Sármaságink nem 
csak gazdag, hanem korának egyik nevezetesebb 
embere is volt, 1605-ben Tordavárniegye főis- 
pánja, s mint ilyen a Bocskai részére Segesvártt- 
feladott német örséget Huszár Imrével kikíséri 
az országból ''), következő évben az erdélyi ren- 
dek egyik küldöttje Bocskaihoz. Bocskai halála 
után, midőu lG07-ben jan. 22-én a kolozsvári 
bongyülés Rákóczi Zsigmondot fejedelem-válasz- 
tásig kormányzónak nevezte, Balassi Fereuczet 
a portára, Sármasságit a magj^ar királyhoz in 
ditották '"). Báthori Gábor uralma alatt ö is ;iz 
elégületlenek közt vau, s nevét azok közt talál- 
juk, kiket a fejedelem a némethez szitás Urligye 
alatt az 1612. máj. 15-ki szebeni országgyűlésen 

') Lásd fennebb Gereiidiiél a 12S. lapun. 

') Dobokavármegyébeu Búza. 

') Ezen vendelet Itözolve van Szereda.y Xof. C;\|i. 
Alb. S4— 85. lap. 

*) Lásd Kemény József suppl. dipl. Tran. VI. 2:31. 

•*) Osztálylevél a kolozsmon. CDuvent levélt. 1747-i 
hiteles átirata az egerbegyi levéltárban. 

") Ered. kolozsmon. conv. levélt, XU. 24;'), 272. 

') Enyedi krónikája lásd Erd. Tört. Adatok 1. k. 
y?. lap. 

') A Papheg-y nevét valamely itten állott kolostor- 
ral hozzák kapcsolatba, mely kolostort alakította volna 
át Sármasági kastélylyá ; valószínűbb, hogy régen Eger- 
begy erődített temploma ezen erős fekvési! dombtetőt 
koronázta a papi lakkal együtt, hcmnan békésebb idől< 
bekövetkeztével hegyalján levő vnostani helyére költöz- 
tették le. A Paphegyen nemrég oly vermeket fedeztek 
fel, melyek kásával és gabonával voltak tele. 

") Kővári Erd. Tört. 4. k. 174. lap. 

'") Lásd törvénycz. Miké gyüjl. Art, diet. 11, 1 U. 1. 



notáztatott '). De ez alól a következő évben 
trónra lépett Bethlen Gábor nem csak fölmenté, 
hanem TordaA-ármcgye föispán.ságába visszn is 
helyezte, s a Mátyás királyhoz küldött követ- 
séghez Sármaságit is kinevezte, kit a türelmet- 
lenül bigott Mátyás népjog-ellenesen letartózta- 
tott'-'). Kiszabadultával az 1614-ki nagyszombati 
békekötésnél ismét Bethlen egyik követe ■'). De 
az eddig hü, nagy szolgálatokat tett és nagy 
kitüntetésekben részesült Sármasági 1616-ban 
egyszerre Bethlen igaz ügyétől, mely a nemzeté 
is volt, elpártolt Homomiaihoz, miért következő 
évben notáztatott s egerbegyi birtoka némely 
kitűnő harczosnak adományoztatván, azzal a 
helység is nemesittetett, -a mint ez kitetszik 
Bethlen Gábornak Fehérvárról 1617. apr. 10-én 
kiadott adomanyleveléből, mely által Lippai An- 
drásnak, Sárközi Miklósnak, Szentmiklósi Bá- 
lintnak, Török Literati Pálnak, Zászlótartó An- 
drásnak, Tövisi Gáspárnak, Horváth Istvánnak, 
a kik Deli Kozma alatt katonáskodtak, továbbá 
Szabó Balázsnak és Mihálynak, kik a fejedelmi 
udvarban Földesi János alatt katonáskodtak, 
adományozza Egerbegy helységben azt a részt, 
a melyet kövesdi Sármasági Zsigmond birt, de 
1616-ban hütlenségi perben országgyülésileg el- 
marasztaltatva, elvesztett^) azéi't, mert a feje- 
delem ellenségével Homonuai Drugettel tartott, 
s a múlt tél eh'jén Gombos Andrással és más 
czinkosaival Dézíen a fejedelmi testőrhad egy 
kis esapatját megtámadta és megrabolta. Midcin 
ezen jószágrészt nevezett harczosok kitűnő szol 
gálatai jutalmául adja, egyszersmind azokat 
mindennemű adó, dézmaíizetéstől és minden pa- 
raszt és polgári szolgálatok teljesítésétől föl- 
menti és nobilitálja '). 

1617. apr. 10-én Bethlen Gábor Fehérvár- 
ról a fentebbi adománylevél beiktatását magában 
foglaló rendeletet ad ki, melyben alsó-sz.-mihály- 
falvi Strutz Jánost, váríalvi Patkó Jánost, feje- 
delmi Írnokokat, valamint Literati Zsigmondot, 
Torda vármegye bíráját, egerbegyi Pápai Gy. 
és Mózest, nemkülönben Komjátszegi Lőrinczet 
és Györgyöt a végett küldi ki, hogy fenneve- 
zett Egerbegyre telepitett harczosait Sármasági 
fenn körülírt egerbegyi birtokába, melyet neve- 
zetteknek adományozott, beiktassák. A kiküldőt 
tek ugyanezen év juu. 7-én kiszállván, a körül 
eső faluk lakóinak és birtokosainak '') egybe- 



') Ijásd törvénycz. Erd. Történettára TI. 202. lap. 

'') Engel Gesch. IV. 374. 

") Kővári Erd. Tíirt. 4. k. 220. lap. 

■*) A segesvári országgyűlésen lUlG-ban. 

'•) Az itt kivonatozva és magyaritva közhitt, hár 
tyáva irt adománylevél megvan ereiletiben az egerbegyi 
levéltárban, pecséttel, mely nagyon rondadozott, a feje 
delem és Bőlöny Gáspár valódi aláírásával. Hátirata 
ez: „1622. ker. .sz. János napja előtti szerdán Bogáth 
helységben Pordavármegye tőrvényszékének szokott 
helyen kihirdettetett minden ellenmondás nélkül. -Má- 
irva : Sárossi János Torda vmegye jegyzője." 

") Az összehívott szomszéd birtokosok közt említ- 
tetnek mint egerbegyi nemesek : Mohi János, Páp.ai 
György, Szilágyi Mihály, harasztosí Barla János. Ló 
uáról Kemény Boldizsár. Magy.ar-Detrehemből Keresz- 
túri György özvegye, Mindszentről Nagy Ambrus ; elő- 
fordul Pál János tordal főbíró, és Litterati Imre turdaí 



147 



l)ivásával beiktatták, elleumondás sem a liárom- 
napi munkálat, sem a fentartott 15 nap alatt 
senki rrs/ór<il nem tetetett, miről a tVjedehnL't a 
beiktatás iitcilsTi is a kiszállás 1(1 napjáról (jnn. 
2i.) kelt s a rendeletet is egész terjedelmében 
magában foglaló jelentésükben értesitik '). 

Az 17!)0-ki országgyűlés jogtisztázó bizott- 
ságának „De Foris Juíliciariis" czltuli — nyom- 
tatásban is megjelent — munkálatában Eger- 
begyre vonatkozólag íelemlitik Bethlen Gábiu- 
fenneblji (HüT kii adománvlevelét ; de ezenkivül 
hivatkoznak ugyan Hetiden Gábornak egy 1 (519-n 
kiadott másik kiváltságlevelére, melylycl Eger 
begyet önkormányzati joggal ruházta fel s ol}- 
hatáskiirrel, hogy tanácsa 25 frtig végérvényes 
Ítéletet hozhasson, s csak az azt meghaladó 
ligyeket felebbezzék Tordavármegye törvény- 
székéhez"). Ezen hivatolt kiváltságlevelet azon 
ban az egerbegyiek akkor sem tudták előmutatni 
azon okon, mert katonai kormányzat alatt levén, 
minden irományaik a táborban levő tisztek zárja 
alatt volt. valamint most sem található a város 
levéltárában : pedig annak ismerete már csak 
azért is érdekes és kívánatos lenne, mert, mint 

esküdt. l()7o. máj. •iO-:in Apáti Fehérvárról rgerbef;yi 
Csák Uián Siiuoniiak nemess(^get ad. I.ásd kúinzsiiioii. 
conv. levólt. VIII. 74. 

') Ezen Jolentésnek eredetije a kolozsm. cunv. le- 
vélt. 1785-ben kelt hiteles másolata megvan az erdélyi 
gnib. levélt. Pnvilegia et Constitiitiones civitatinii T. I. 
G. 4. b. 

'i Az crd. gubein. levéltárban ugyanott van egy 
1793. apr. 20-éu kelt s Istvánffi Gyürgy liites Jegyző 
aláírása alatt kiadott jelentése az egerbegyi tanácsnak. 
Ebben hivatkoznak Bethlen Gábor miT-ki adomány- 
levelére, 8 16!9-ben ugyanezen fejedelemtől nyert pri- 
vilégiumra, mely szerint liadnagy 12 ülnökkel 25 frtig 
végérvényes Ítéletet hozott, s csak azon fölüli ügyek 
felebbeztettek vármegye székére. Egerbegy városa ily 
előjogát élvezte 176ij-ig, ettől fogva ugyan fennebbi 
szabadsággal élt: de a revisiót többé nem a vármegyére, 
hanem — mint katonai kormányzat alatt élők — tiszt- 
jeik elibe tartoztak bucsátani E szerint a törvényes 
dolgokban kiküldött deputatio előtt documentumaikkal 
— tisztjeik táborban levén — nem jelenhettek meg. 
Ezen okmányon megvan Egerbegy pecsétje, közepén 
egy nyilazó minotaiirus ; körirata : ,Sigillum oppidi 
Egerbfgy 170 ." Az utolsó számot nem lehet kivenni. 

Ugyanott van egy 1(!72. sept. 16-án kelt, gyéresi 
Kis György és Nagy György által fejedelmi rendeletre 
véghezvitt esketés, melynek vallomásaiból legérdekesebb 
Bakó Jánosé, mely ez : , Tudom világosan, hogy a mely 
emberre itt az Hadn;igy előtt panaszt tett valaki, meg- 
büntette az H.adnagy. ha meg nem akarta tizetni, be- 
hajtották a marháját s kikérte, törvényre citáltatta 
azt, a ki panaszolt reája, a melyikre fordult, az fizette 
meg. Itt a hadnagy előtt igazitódott el. azt sem tudom 
soha én időmben, hogy 2(1 frton alól való pert elbocsá- 
tottak volna appellatióban más fórumra. Az vármegyé- 
től adott constitntiónak párja But Boldizsárnál vagyon." 
Ily értelemben még heten vallanak. 

Ugyanott 4017 789. szám alatt van egy az eger- 
begyi törvényes szokásokat kilcjtö 1789. april 19-ről 
.Takots József hadnagj- és Papp József aláírása alatt 
kelt felterjesztés ; ebben mondatik : a li.adnagyságot 
Bethlen Gábor fejedelem óta békességesen bírjuk. Had- 
nagy mellett van 12 esküdt, jegyző és két polgár ; ses- 
siójuk van minden hétlöu. élünk a haza törvényeivel, 
mig katonák nem lettünk, a mezei pofentia 12, a vá- 
rosban 6 forint volt; hogy katonák lettünk, változott 
állapotunk, mert ns. Torda vármegye a köztünk lakii 
provincialistákat külön vette, azoknak külön bírót is 
tett: de a hadnagyság a katonáknál (kik a határörök 
köze osztattak) megmaradván Hadnagy kezén maradt 



hiszik, Egerbegy ez által emeltetett városi rangra ; 
annyi bizonyos, hogy ezt követöleg több iratok- 
ban fordul elö város néven, nevezetesen Mária 
Terézia 1744-ben és 1767. inárcz. 7-éii kiadott 
vallató parancsaiban egyiránt „Oppidum nostrum 
privilegiatiini Egerbegy" néven emlittetik ; de 
mivel III. Károlynak egy 1714-ben kiadott ren- 
deletében ') még csak az egyszerű „possesio 
Egerbegy" fordul elö, azt kell hinnUnk, hogy 
város voltának elismerése csak később, neveze- 
tesen 1714 és 1744 között lett érvényesítve. 
1 7(VJ. sept. 27-én Tordavármegye közgyliléRét 
Kgerbegyen tartotta '■). 

Egerbegyet Gyéressel együtt 1763-ban szin- 
tén l)eeröszakolták előbb egy dragonyos, később 
a határőri székely huszárezredbe; de valamint 
(iyéres, ugy Egerbegy is a fegyvert, melyet a 
zsarnokság erőszakosan adott kezökbe, a haza 
és szabadság szolgálatára használták 1848-bau, 
megmutatva, hogy a hősök ivadékai, kik telep- 
helyet és kiváltságokat hadi érdemeikért nyer- 
tek volt, elfajulni és elsatnyulni a soldateska 
elerkölcsteleuitö vas vesszője alatt sem tudtak. 
Forradalom-történetünkben Gyéres és Egerbegy 
honvédéinek egy fényes lap van fenhagyva ; e 
lap betöltésére adatokat szolgáltatni kötelessé- 
gemnek ismerem, annál is inkább, mert a gyé- 
res-egerbegyi határőrök, íiiiut kiegészitöi a szé- 
kely határörezreduek, nemcsak a~ múltban füg- 
göttek össze a Székelyföld intézményeivel, ha- 
nem forradalmunk jogvédő harczaibau is a szé- 
kelyekkel együtt harczolva, osztakoztak azok 
dicsőségében. 

Gyéres és Egerbegynek a Székelyföldhöz 
csatolását, vagy azoknak e munkában való együt- 
tes ismertetését a fennebbi tekintetekből némi 
jogalapon vélem tehetni. 

Egerbegyen 1763 — 64-ben .36 nemes csa- 
ládra erőszakolták fel a fegyvert, mikor e csa- 
ládok harczképcs féríiai előbb egy dragonyos 
századba, később a batáröri székely huszár ez- 
redbe soroztattak. Az eredeti 36 nemes családból 
egynémely kihalván, a tisztek más nem- nemes 
családokkal helyettesitették, kiknek a község osz- 
tatlan közhelyeiből önkéntesen jószágot szakítot- 
tak ki. 1848 ban 13 önálló és 43 összetett csa- 
lád, melynek népessége 102U lelket tett, 29 ha- 
tárőr huszárt állított ki. Mihelyt bekövetkeztek 
az 1848. mozgalmak. Egerbegy és Gyéres fegy- 
verben levő népe azonnal átlátta hivatásának 
nagyságát s átérezte a helyzetéből folyó haza 
iránti kötelességét ; s bár voltak, kik félrevezetni 
és a szabadság szent ügyétől elcsábítani igye- 
keztek — e derék nép rendületlenül hü maradt 

a határon levő gondviselés is. büntetett a/, öukéntelen 
kártétel, marhától egy kr és kái térítéssel, ile ki poten- 
tiose hajtotta marháját tilalmasba, el.sőbh 10, azután 
15 pálczával büntetődölt. 

') Ugy Mária Terézia emiitett két rendelete, mint 
111. Károly parancsa megvan eredetiben az egerbegyi 
levéltárban; tartalmukat — lénj'egtelen magánjogi kér 
dések körül forogván — mellözhetőknek hiszem. A vá- 
ros jegyzőkönyvei, melyekben a város tanácsa előfor- 
dul, s Ítéletei beiktatva vannak, 174 l-ben veszik kez- 
detöket. 

'^1 Unit. Eccl. Hist. Trans. I. k. 436. lap. 



148 



az őseitől liagyománykcnt nija szállott hazafias 
hivatáshoz, s mintha a vésznek — mi a hont 
és szabadságát fenyegette — előórzetOvel bírtak 
volna, márczius végén Egerbegyen hadiskolát 
szerveztek, melyben katonák és polgáriak, nyu- 
galmazott altisztek vezetése alatt, szorgalmato- 
san gyakorolták magokat, hogy a megpróbálta- 
tások nagy napjai készen találják. Ekként ala- 
kult egy század nemzetőr, mely a Csulak Dá- 
vid főhadnagy vezénylete alatti rendes huszá 
rokkal résztvett a haza legelső csatájában, mely 
Lónánál az alkotmány ellen fellázadtak ellen 
sept. 11 -éu győzelmesen vívatott. 

A fényárban felkelt szabadság napjának 
rövid derűjét vészteljes felliőU kezdek elborítani ; 
a reactióuak ármánya a haza fiainak megosztá- 
sát a commnnismus vétkes tanainak hirdetésével 
foganatositá, állitólagos i-sászári proteetio és 
zászlók alatt gyülekeztek mindenfelé a félre- 
vezetett oláhok, fegyvert köszörülve, irtó harczot 
hirdetve a magyar és a haza közkincse, alkot- 
mánj'a ellen. Erdély kormányzata ez időbea a 
legszerencsétlenebb kezekben volt; erélytelen, 
ehablonszerií emberek álltak a dolgok élén, kik 
bele nem tudván találni magokat az események 
rohamos fcjlődéséi>e, azoktól mintegy megdöb- 
benve, vétkes tétlenségben szunnyadoztak, mikor 
erélyesen tenni és szervezni kellett volna. A haza 
ez árvaságában egyedül a székely nép volt az. 
mely önként, ösztönszerűleg, sőt az ügyvezetők 
ellenzése daczára sereglett Agyagfalva térségére, 
védni a haza szent ügyét. 

Egerbegy és Gyéres lakói átlátták, hogy 
üdv a honra csak onnan várható, s ők — az 
együtt-katonáskodás által székelyekké váltak — 
a honmentö gyűlésen küldöttjeik által képvisel- 
tették magokat '), ez által akarván kijelenteni 
elszántságukat, hogy ők is készek szembeszállni 
a szabadság elleneivel. 

Midőn a székelyek kiszállt hadereje a rósz 
vezetés s idétlen intézkedések következtében 
M. -Vásárhelynél szétszóratott : a veszély mind 
fenyegetőbb, a honli-kötelmeknek teljesítése mind 
vészesebbé lett. Egerbegy és Gyéres éppen e 
veszélyek között volt a legníigyobb, midőn Há- 
romszék dicső példáját követve, a meghódolás 
helyett az önvédelem dícsteljes terére léjiett. 
Tudták, érezték, hogy ezen hősies elhatározásuk 
mennyi önfeláldozást, mily erőfeszítést igényel, 
s azért minden kéz fegyvert ragadott. Az oláhok 
közé ékelt szomszédos három helység a hősies- 
ség solidaritását kimondá s együtt egy zászlóalj 
nemzetőrséget alakítottak, melyből három száza- 
dot Egerbegy, két századot Gerend-Keresztur, 
egy századot Gyéres állított és szerelt fel. — 
Zászlóaljparancsnokul nyűg. főhadnagy l'én 
teki Lajost választották. Az egerb. 1. század 
századosa Simon fi Miklós volt i ki később 
bonvédszázados és zászhKiljparancsnokka lett), a 

') E küldöttség tagjai voltak a luiszárok részérííl 
egerbegyi Fejór Zsigmond és gyóresi Jeiici Jakab ; a 
nemzetörsóg részéről Fábián Józsof, Sükösd Károly és 
ifj. Birrt Samn. — Ezek az aranyosszéki küldőitekkel 
Radüúthnál az oláhok nagy táborán átv.igva magokat, 
mentek az agyagfalvi gyűlésre. 



2. századot Simon fi János, a o-kat Fábián 
József századosok vezették. \ gerend-keresz^uri 
egyik század élén odavaló ref. lelkész. Veres 
József, a másik századén Balog Áron ál 
lőtt, kit később Bartók Ká ro ly váltott fel; 
s mig a rendes lovasság a nagylaki, szentkirá 
lyi és krakkói csaták vészeibe rohant, addig a 
nemzetőrség egy része otthon őrködött, más re 
sze Sós-Szent-Márton és Kocsárdon fedezte Ara- 
nyosszéket az ellenség iietiuiulása ellen. Enyed 
feladása után a rendes huszárok Kolozsvárra, a 
nemzetőrök Tordára rendeltettek. Az elsők Csu- 
lak vezénylete alatt a szamosujvári csatában 
tüntették ki magokat, hol egy az osztrák lovas- 
ság által megrohant gyalog zászlóaljat megmen- 
tettek, s Apahidánál 7 szekér tábori készletet 
fogtak el. Pócsa János őrnagy Tordának fel- 
adására határozván magát, az egerbegyi zászló- 
aljat feloszlatta ') ; de azok közül a lőfegyverrel 
ellátottak a kolozsvári seregliez húzódtak s töb- 
ben mint önkéntesek a huszárokhoz léptek át; 
ezek közt volt egyik századosuk, Fábián József, 
ki mint huszár-közlegény lépett szolgálatba, s 
mint őrmester végig szolgálta az egész hadjára- 
tot; továbbá Biró Sanm, Ménasági István, Ja- 
kócz József, Sós Zs. s több mások. Ezek aztán 
Peketetóhoz, onnan Zsibóra mentek, s azután a hős 
Baumgarteu vezetése alatt '■') résztvettek Bemnek 
Erdélyt visszahódító nagyszerű hadjáratában. 
A hogy Bem sergéuek elöcsapatja Tordára ért, 
s az Egerbegyet megszállva tartott chevaux'e- 
gerek elkotródtak, az ottani haderő újból szer- 
veződött, s mig sorakozott nemzetőrei a nagy- 
enyedi szerencsétleneket megmentő veszélyes 
expeditio dici^őségében osztakoztak, addig a töb- 
biek mind a magyar zászlók alá siettek, ki 
honvéd, ki Kossuth-hnszár, ki nemzetőr lett, ugy 
hogy otthon csak az asszonyok, gyermekek és 
öregek maradtak ; a Z u d o r Károly és Veres 
József századosok vezetése alatt alakult két szá- 
zad nemzetőr (egerbegyi, gyéresi, g. -keresztúri) 
Toroczkó völgyében és Járán helyezkedett el, 
liol a védő és támadó havasi harczok vésziéiből 
nem csekély osztályrész jutott számukra. Febr. 
15-én Csulak ezen két nemzetőr-század kiszol- 
gált huszáraiból egy másik huszár fél századot 
szervezett ''), mely azután a rendes Imszár-sza 
kaszszal versenyzett a dicsőségben ; mert alig 
alakult meg, azonnal csatába vezették s részt - 
vettek Bemnek a Riczkót meglepett llrbánt ki- 
szorító taradnlmas és gyors hadmenetében. És_ 
ugyanezen liarcztéreken harczoltak a muszkák 

') Pócsa pedig maga is a magyar sereg elvonulá- 
sakor Kolozsvártt maradt, rangját s borét jobban sze- 
retvén hazájánál. 

-) Ki a nagyabnási csatáb.an a még lüzbcn nem 
volt gyalogságot, lováról leszállva, gyalog vezette gyr.- 
zelenire ; ekkor lábát meglíítfék, mi miatt szolgálat- 
ké|)telenné lett. 

') Ennek századosa a most is Tövisen élő B i r o 
György volt; föhadn. Egerbegyen élő Tolvaj Józs., 
alhadn. gr. Teleki Oszkár, örm. Újvári Tövisről, ki 
a szerdahelyi csatában esett el ; trombit;is Kenderesi 
Károly, él Egerb. ; tizedesek voltak : Méhes \inczc. 
Miké András, Pataki György, Gálii Samu, Simonli Ant. 
(Szeben al.att jobb kaiját veszté), Fábián József és 50 
közvitéz. 



149 



henyomiilnsakor, midőn jun. '21-cn a l)eszterczei 
ófi jádi csaták vcszeibfn vettek részi és tüntet- 
ték ki niagdwit ; mert Kis György szAzudos, 
Némethi Samu és Miké András tizedesek Bem 
mellett levéu, ennek |iaraiicsait unlyiV/.áiinr kíi/.t 
hordottak szét a esa|)at\ezcrokhez ; Fabian Z^ij;a 
jioiii^ a iánglia horiilt .fádon Icfihatul maradt s 
fényes egyenruhája miatt nagy veszélyben for- 
gott táliornokot kö])cnyél)e takarva, vezette ki 
az ég<'i faln és az ellenség golyózápora közül. 
Ott voltak harczedzett ujoiicz huszáraink július 
H-án Neudorfnál, ott voltak jul. It'-én a Besz 
teiczétöl szerethi hidig folyt vérengző harczbaii, 
Jul. IH-án a szerethi, harii és tekéi csatákban, 
meg pedig ágyufed-^zetül ut()esapatiit I:épezve ; 
itt T(dvaj József fidiadnagyuk vezénylete alatt 
:.' hatfontos ágyút mentettek meg s a muszkák 
sllrü tömegén átvágva magukat, előbb Leken- 
ezére, onnan Kolozsváron át M. -Vásárhelyre szál- 
lították, lud a segesvári gyászos csatából meg- 
térő Bem szendét tartva, nyilvánosan megdicsérte 
az agVM-mentő huf-zárcsapat hősiességét s min- 
denikét érdemjelre méltónak nyilvánitá. De ér 
denijel nem volt s feltUzésére idő sem maradt, 
mert Bemet Szebenbe kisérték, hol Nagy-Csür 
nél, Szeben bevételénél, Verestoronynál, Vesz- 
tyinuél egyaránt kitüntették magokat '). Aug. 
6-áu Szeben, Disznód, Orlát és Nagy-Apoldon 
harczoltak Bem vezetése alatt; aug. 12-én Szász- 
sebesnél és a piskii visszavonulásnál Stein alatt, 
niig a félszázad korábban elvált egyik szakasza 
Mocs, Apaliida es B. Hunyadnal csatázott -). 

Nem kevesebb hősiességgel harczolt a ren- 
des huszárokból álló másik félszázad Csulak ve- 
zénylete alatt a Kemény Farkas vezette havasi 
expeditióban, Fehérvár ostrománál, azután Al)- 
rndbánj'ánál, késöbt) Szerdahely- és Dévánál. 

Ezeken kivül a Kossutli-lniszárok és hon- 
védek között is sokan voltak Egeríiegy és Gyé- 
resröl; az előbbiek közt kitűnt Szentgyör- 
gyi százados, a honvédek közt S i m o u fi Sí i k- 
lós, ki egyik legkiválóbb zászlóaljparancsnok 
volt, s főleg Fejér Mihály, előbb Sándor- 
ezredi gránátos főhadnagy, később ezen zászló- 
aljnak vezénylő őrnagya : utóbb a borsodi hon- 
védzászlóalj parancsnoka, ki mint ilyen a ma- 
gyarországi harczokban szerzett kiérdendett ba- 
bért ; jelen volt Buda ostrománál és Komáromnál 
a Klapka által vezetett harczokban. Szent ügyünk 
elbuktával komáromi capituláns levén, a bitó- 
fatól n)eneknlt, de raug és fizetéstől fosztottan 
vonult vissza szülőföldjére (Egerbegyre) s ott 
nélkülözések közt is híi és reudUletlen hive ma- 
radt szerencsétlenségében is szeretett hazájának. 

Az egcrbegyiek és gyévesiek személy- és 
vagyonbiztosítás mellett az oroszoknak adták at 
fegyveniket akkor, midőn azt hazájuk érdeké- 
ljen többé nem használhatták ; de a kikötött 
feltételeket az osztrákok boszupolitikája mel- 
lőzte, sokakat vonszoltak börtönökbe, mig a 
icgyvert viseltek nagy részét besorozva, hurczot- 
lák el távol vidékekre. Eegdühösebbek a reu- 

') (Itt e.sctt el SiiiHiiifi Ani.il tizeiies ó.s T.a.ir .lóska 
közvitéz. 

■) Ott e-ett cl l'a.'jnáili Z^í^mii. Os .Siló. 



des huszárokra voltak, kik közül alig van olyan, 
ki a 70— >^0 botot elkerülte volna. A gyávák 
vad kegyetlcida'désének volt ez szégyenteljes 
korszaka, s a Szuiny, Hirsch, Brückmiller. Bota, 
Farkas, Schneider és Pakkért szatrapasága ide 
jében elég volt egerbcgyi, gyéresi vagy gerend- 
kereszturinak lenni, hogy méltatlan üldözések 
tárgya legyen: a beállított kémrendszer az ár 
tatlanok gyanusitásál)an, amazok [)edig azok 
szünet nélküli gyötrésében találták örömüket. 
ugy hogy lS4;i tői IsGO-ig ezen hazához htí 
nép folytonos martyrságnak volt kitéve. Kik 
liazáiokat ily nemesen szolgálták, kik erénye- 
ikért annyit szenvedtek, illő, hogy legalább az 
elismerés és történelmi méltánylat soká késett 
jutalmát kinyerjék, melyre én itt az arra auy- 
nyira méltókat elöjegyzem, csak azt sajnálva, 
hogy e munka korlátolt köre nem engedi meg 
az események részletesebb tárg.valását, mely 
esetben a haza védelmére egyesült s e dicső 
feladatot oly nemesen megoldott három helység 
liöl legalább is i zer nevet kellene kiemelnem, 
mert Egerbegy, (4yéres és Gerend-Keresztur 
l5!4's ki fértiai egyről-egyig hősök voltak, s a 
haza elismerésére érdemesítették magokat, s igy 
az utódok htín követték az eklödök példáját, 
kik kiváltságokat s helységüknek várossá emel- 
tetését éppen hősie.sségük által nyerték ki. 

Különben Egerbegy most is igényt tart vá- 
rosi cziméhcz. Elén hadnagy és 12 esküdt ta 
nácsosból alkotott tanács áll, népessége 220ü-ra 
megy, melyből lőOO magyar, TtK) oláh'). Ezen 
népesség általános jóllétben van, mit a föld, de 
főleg a nagy .szorgalommal űzött szőlőmivdés 
uek köszönhetnek. Egerbegy szőlői a falun alól 
kezdődő, s egészen Hadrévig lenyiiló úgyneve- 
zett PMiggönek") délnyugatra néző oldalán 
vaunak sUrün egymást követőleg elhelyezve, s 
ott igen nagy mennyiségű és ij:en keresett bort 
termelnek : el)l)ől befolyó nagyobb jövedelmük 
;i varos csinosságában, rendszeres tisztaságában 
jelentkezik, a polgárai közt elterjedt érteluii.sé- 
get pedig leginkább jól szervezett iskolájának 
tulajdonithatjuk, mely tanodát ISl^-ban Sükö^d 
Gábor alapította, azon nemeskeblíi emberbarát, 
ki nemcsak saját költségén épité fel a város dí- 
széül szolgáló emeletes iskolaházat, hanem egy- 
szersmind a tanító tizetéséuek fedezésére 4000 vfrl 
alapítványt is tett; de a katonai k()rmány nem 
jó szemmel nézvén az ezen iskolából kiható ha- 
zafias szellemben fejlesztett értelmiség terjedését, 
csakhamar beavatkozott, előbb „pártolólag" egy 
német nyelvtanár beállitás.i által, s azután az 
egész iskola vezetését magához ragadó modor- 
ban, ugy hogy a ti.sztan református egvházköz- 
ségi vezetés alá rendelt, s magán alapítva 
nyokra fektetett iskolát katonai felügyelet alá 
ragadtak, s a Bach-rendszer alatt az oriatlii ha 



' A uiagyarck «0 lilek kivételével iniml n-foi- 
luátiisok, eziíltnek tcrjedeliiics sié\) teniploni.-i l''.i> - 
'.rt-beu épült. 

') Ennek leguiagasalib csúcsát r h e g y n e k iic- 
vczik : mint inoinliák ezen, tel Erdélyre kilát.i.'<l nyiijirt 
ormon régi harczos időkben öralloiuás volt, az ellenség 
kikénilclése és megjelölése végett. 



150 



tárörvidéki iskolai hatóság gondnokoskodott nem 
igen atyailag felette, niig nem IHöSl-hen a kor- 
mány a liatáríírvidéki többi iskolákkal egylitt a/, 
egerbegyit is az illető hitfelekezetek liatósága 
alá bocsátotta ') A korlátoló nyiigeiljiij ekkúnt 
kiszabadult tanintézet a liivek áldozatkészsége 
mellett oda fejlödöttt, hogy ma két osztálylyal 
biv. Kiizelében van a város 18GU-ban alakult ca- 
sinója, mely az iskolával párulva, a szellemi vi- 
lágosság áldásos sugarait terjeszti ezen jóra és 
nemesre fogékony uép kőzött. 

Egerbegynek több jeles papja volt. azok 
közül felemlitem Király Mihályt ("18I6— lS56-ig 
egerbegyi pap), ki esperes, gen. director, s a 
nagyenyedi egyházmegye fogoudnoka volt. Igen 
szép késziiltségíi, klilföldi egyetemeken is meg- 
fordult férfi volt. s emlékét főleg az által tette 
tiszteltté, hogy igen jeles könyvtárát az erdélyi 
múzeumnak és egyház-megyéjének hagyomá- 
nyozta, mig neje Harkányi Kata tordai házát 
hagyta az ó-tordai ref. egyházközségnek '). 

Egerbegynek 1819-ben nyert (raárcz. IP. 
és nov. lÜ-én tartott) két országos sokadalma. 
s kedd napi hetivására is volt; de azok az ön- 
kény korában Ludasra tétettek át, s ez által 
Egerbegy emelkedésének egyik tényezőjétől fosz- 
tatott meg, miért igen is kívánatos, hogy Eger- 
begy ujabb vásár-engedélylyel kárpótoltassék, 
annál is inkább, mert a Mezőség e tájra eső ré- 
szének természetes emporiuma leginkább Eger- 
begy lehet ; fontosságát a vasútnak itt való el- 
menetele igen nagyban fogja emelni. 

Egerbegy határának a Csánival való egybe- 
falálkozásánál, egy helyet B 1 d u e z n a k ne- 
veznek, hagyományok szerint azért, mert ottan 
egy ily ncvtí falu feküdt, melyet a tatárok nem- 
csak hogy feldúltak, hanem Torda felé hiizódó 
lakosait is utóiérvén, mind levágták. Hogy a ha- 
gyományok gyakran mennyire becses útjelölök 
a komolyabb kutatóra nézve is, arról több he- 
lyen meggyőződhettünk, itt e meggyőződésünk 
még szilárdabb alapot nyer, mert a pápai déz- 
mák regestruma 1332. évi rovatában 598. lapon 
Gerendet követöleg egy Bolduch nevű egy- 
házközséget találunk bejegyezve ^ ), mely Fabrisi 
régi földabroszán is Csán, Boy (Bő) és Detreheni 
közé helyzett faluként van megjelölve. 

De Bolduczuak mint falunak sokkal későbbi 
lételére is találhatunk adatot, igy 1505-ben máj. 
22-én Ulászló király rendelete következtében 
a kolozsm. codv. a Csáui András kihaltával ko- 
ronára szállt Boldocz, Chán (Csán) és — 
Z i n d b e (Sziud) az azokat adományba nyert 
Móré Antal diósgyőri várnagyot, Lupsai Lászlót 
és Miklóst statuálja *). 1548. nov. 4-én Izabella 
királyné az Egerbegy melletti Boldoezot, 

') Lásd az erd. ref. anyaszentegyh.'iz 1868-ki név- 
könyve 8. lapján. 

') Terjedelmesebb életleirását lásd ugyanott 1867. 
névkönyv 14. lapján. 

^) Az r)'j8. iapoii 1332. év rov. ekként: „Nieolavs 
Racerdos de Bolducli solv. 25 denarios". Ugyanezen né- 
ven fordul el<i a 6U.. G63. és 722. lapon az 1333. 1334 
és 1335. évek rovatában. 1 

*) Ered. kolozsmon. conv. levélt. XIV. 193. Közli j 
Kemény Józs. App. dipl. Tran. VIII. 59. | 



C h á n t (Csánf) K j) p a n t, Indáit és p. E g- 
rest, melyek Koitjiáni András és György de- 
foctusával szálltak koronára. Gyaluból kiadott 
adománylevelével pathai Nagy Sebestyénnek ado- 
mányozza M. 1583-ban ismét találkozunk nevé- 
vel, mely év jun. 20-án Báthori Zsigmond Fe- 
hérvári'ól B 1 d e z és Szilvás i]uartaját — 
mi 2 frt 70 krt tett — szil vasi Cseszeliczky Im- 
rének adományozza '). 1603-ban decz. 10., mint 
Székely Mózeshez, tehát a hazához hü Zilvási 
Boldizsártól confiscált jószágot adományozza 
Basta Boldoezot, M.-Csánt, Szilvást és 
Szelistyét a haza ellen harezoló Szegedi 
Mark gyalogok kapitányának'), sőt két nemes 
családra is találunk, mely a boldoezi előnevet 
használta, a Csáni család egyik ágát és a Hosz- 
.'^zua^zói családot^). Ugy látszik, hogy Boldoezot 
is Basta vad kora nem pedig tatár seramisité 
meg, mert 1603 után neve többé sehol elő nem 
fordul. 

Ez adatok is elégségesek e falu egykori lé- 
telének constatálására ; de helyszíni vizsgálatunk 
még látható nyomokat is tud ezek támogatására 
feltüntetni, mert a Bolducznak egyik Téglás 
fa r r n a k nevezett oldalán nagy mennyiségti 
téglatöredék, s ott, hol Bolducz egykori templo- 
mát foküdtnek hiszik, tV.lnyomokat is találhatni, 
mely falak, mint öreg emberek mondják, gyer- 
mekségük idejében még magasan fennállottak. 

Mindezek kétségtelenné teszik a 14. század 
elején már virágzó egyházközségként szereplő, s 
magyar lakossággal birt^j. Bolduez nevtí falu- 
nak egykori itt fektét, s kétségtelenné azt is, 
hogy a helynevek és az azokkal kapcsolatos 
hagyományok oly nyomjelölnk, melyek ritkán 
szoktak tévútra vezetni. 

Azon völgy, melynek torkolatja Egerbegy- 
uél van, kelet irányban messze felnyúlik, a Me- 
zőség kopár hegyei közé, s bár a fövölgj'ben 
egyetlen falut sem találunk, mellékvölgyeiben több 
helység rejtőzködik, melyeket most, kevés kivétel- 
lel, oláiiok laknak, pedig hogy régen lakosai 
magyarok voltak, arra több adat nyújt bizonyít- 
ványt; ilyen mindjárt a baloldali első mellék 
völgyben fekvő Orke ''), mely 1318-bau Eurke 
néven, mint oly katholikus egyházközség fordul 
elő, hol szent MargHuak szentelt díszes kőegy- 
ház állott '). Hogy Örkét kik birták, azt fennebb 
Gerend és Gyéresnél láttuk "1. 

Fennebb egy jobb oldali mellékvölgyben 
Csán rejtőzködik, hol Tisza László mintagaz- 
dasága érdemel figyelmet, s régre a legfelső 

') Lásd ered. a kolozsm. conv. levélt. Közli Ke- 
mény App. dipl. Tr. X. 114. 

^) Fehérv. kápt. levélt. Liber Reg. Sig. Báthori. 
L 181. 

') Ered. kolozsmon. conv. levélt. XII. 356. Közli 
Kemény Józs. App. dipl. Tran. XIV. 284. 

*í Lásd Kemény .Tózs App. dipl. Tran. X. 171. 

*) M.ár másutt is elmondok, hogy azon korban a 
mi katliolikus volt. az egyszersmind magyai- is volt. 

") Oláhnl U r k a. 

"j Feliérvári kápt. levélt Cent. X. Xv. 17. 

■■"í Eörkébe 1420. máj. 17-én A'arasközi Lépes Lo- 
ránd rendeletére ,t kolozsm. conv. Gerendi Mikló.st ik- 
tatja be. Lásd Kemény Józs. .Vpp. dipl. Tran. IV. 304. 
Ez idö óta a gerendi uradalom kiegészítő részévé lett. 



161 



Jobb oldali niellékvölgyben van Alsó- és Felsö- 
D e t r e li e m , melyek a toidai szeutfeiencz- 
rendiek házi törfénete szeriut Alsó- és Felső- 
Mindszent nevet viseltek régen, s kizáiYlag 
luagyaiok által lakattak '). Felsö-Detrebeniben 
János Zsigmond kovában virágzó uaitárius egy- 
bázkiizség volt -) mi akUijri magyar lakossj gát 
kétségki viliivé belyezi, söt UH 7-ben is, mint fen- 
nebi> Egerbegy leirásáiiál látók Magyar-Det 
re bemnek bivatott; mi több, még a nuilt szá- 
zadban is volt Detrebemben katbolikiis templom. 



') Ezt támogatja a pápai di'zmák rcifcstniiiia is. 
liul az 1332. év rov. Ü53. lapun önálló egyházközst'i;- 
ként fordul elő ekként: „Xicolaiis sac. de Deriich solv. 
30 den." Még háromszor „ Tetnich- néven az l."!33., 
1334. és 1335. év rov. 063., 706. és 72 J. lapokon. 

-) Lásd Uzoui Fosztó Hist. Unit. Trari.s. 1. 190. 1. 



melyet b. Kemény Simon, ki özvegy b. Orbán 
Eleknél vette volt nöiil, kiujittatott, s Tordáról 
kijáni szerzetes által tartatott isteni tiszteletet. 
Kemény Sinon balálával azonban a templom el- 
bagyatván, ma esak romjai látszanak. F.-Detre- 
bemen lakott b. Kemény Farkas, ki baj lőtt kora 
daczára, liatal lelkesedéssel vett részt IHi^/o-ki 
szabadságbarczuukban, s mint egyik kiválóbb 
honvédezredes szerzett érdemeket. A hös mint 
üldözött meneklilt balt el Londonban ; de emléke 
él s Erdély nagyszerű harczaival kapcsolatos 
neve örökítve vau a magyar történelemben. 

Ezen mellékvölgyben tett futólagos szétte- 
kintésünk után azonban visszatérünk Gyéresre, 
hogy vizsgálódásunkat tovább folytassuk a Ke- 
resztesmezön. 



XV. 

A Keresztesmezo közép téré és Ai'au>'osszékuek jiz Arauyos északi 

partjára átriigó részo. 

Pólyán. Rákos pataka. Keresztes régen és must. Keresztesmezo, országgyűlések, hadiszemlék, csaták, seregössze 

vonások. Fonások. Szentmihályfalva, temploma. Miké Sándor emléke. Kerekegyház. Szentléii^knél és Igruchteluk • 

Atalteluk és Fordoy vagy Pardé. Mészkő, itt levő alabástrom telep. Miklósi András-deák. Bába vára. 



Gyéresuél az eddig észak irányt követő or- 
szágút egyenes szögletben megtöretve nyugat 
irányt vesz, s hosszában szeli át a Keresztesiue- 
zöt, melyet eddig keleti oldalán szélességében 
érintett. Ez irányban baladva csakhamar ara- 
uyosszéki területre ér, s félóra alatt ezen szék 
ez oldalon levő szélső falujába, az Aranyos jobb 
partján elhelyezkedett Aranyos- vagy Szé- 
k e 1 y - P 1 y á n b a vezet. 

Pólyán egyike Aranyosszék ős helységeinek, 
melyet az 1291-ki adomáuylevélben, valamint az 
1313ki megerősítő okmányban egyiránt P o- 
lán telük néven találhatunk fel. Valósziuű, 
hogy e falut háromszéki Ptdyánból származott 
székelyek alapiták, s a gyarmatra is átruházták 
az ős telep emlékuevét. A hagyomány szerint 
e falu régen nem itt. hanem a Bogáth szélén az 
Élecskűtja környékén feküdt, mikor Klecs-Po- 
lyán volt neve és ezen föltevést igazolják nem- 
csak a régi fe! helyén mutatkozó pincze- és kúl- 
helyek, a szántóföldekből naponta feltáruló épü- 
letnyomok, hanem azon körülmény is, hogy ré- 
gen az Aranyos alanti tere annyira mocsáros és 
vizenyős volt, miszerint a falukat kénytelenek 
voltak a Bogáth áradat- és vizmentes magas- 
latára helyezni -. csak később, midőn a tér mo- 
csarai felszáradtak, s az ott lakhatás és földmi- 
velés lehetségessé vall, s főleg, midőn a régi or- 
szágút a Bogáth magaslatáról lehozatva, az Ara 
uyos völgyére vitetett, szállottak le a faluk is a 
folyam partjához. 

Az egykor tért boritó vizek most egy bá- 
mulatosan gazdag forrásba öszpontosulnak, a Pó- 
lyán közeli Rákosfö-be, honnan a Gyéres közt 
haladó, s nem ir)essze tőle Aranvosba ömlő R á- 



k s pataka ') ered. E forrás egyike a termé- 
szet legdúsíibb áldásainak, mert abból oly rop- 
pant mennyiségben ömlik ki a kristály tiszta 
víz, hogy forrásától pár ölnyire már malmot hajt 
hatna. E jiatak vize mindig egyenlő mennyiség- 
ben buzog fel, soha ki nem árad, s igy kárt soha 
sem okoz, hanem csak áldást, termékenyítve a 
szép Rákos térnek virányait, mely termékenyítő 
hatást százszorosan lehetne fokozni, ha a cse- 
kély mélységű mederben ömlengő patak áldásos 
cseppjeit öntöző rendszerre basznositanák, mit 
minden földsziutelés és nagyobb munka nélklil 
létre lehetne hozni, főleg ha levezetnék a Bo- 
gáthon felfakadó, most mocsárba vesző Élecspa- 
takát is. 

A Rákosfötől délre egy „ Majordomb "-nak 
nevezett halom emelkedik, a dombhoz közel 
fekvő temetőben sirásások alkalmával régi síro- 
kat, azokban sok régi fegyvert, s érdekes tár- 
gyakat találtak, melyek azonban vizsgálatlanul 
eltévedtek. A téren roppant mennyiségben for- 
dulnak elő „vas -sólymok" (Fussangel), vagyis 
oly négy águ vas darabok, melyeket, mint hi- 
szik, a lovasság elibe szórtak, hogy azok roha- 
mát feltartóztassák-!. Mindenesetre a halom fel- 
ásása és a közeli térnek figyelmes felkutatása 
óhajtandó lenne, s azért azt a jövő tuc.ományos 
kutatásainak tigyelmébe ajánlom. 



') Rákos neve onnan ered. hogy a patakban igen 
sok rák tenyészik. 

^) 186ő-ben ily vas sólymokat százáv:il találtak, 
néhányat az erdélyi orsz. múzeum régiségtárába is be- 
küldöttek. Ily vas" sólymokat nem csak a róiuaiak, ha- 
nem a középkor harczoa.^i is csaták és váivédelmeknél 
pgvaránt használtak. 



A mostani Pol.vánhau iiPiii sok nevezetest t a- 
lálunk ; az egykor tisztán székely lakossá.nu fa- 
luba későbbi "i(l(ikl)en oláhok is telepliltek, ujiv 
lioiiy most vegyes iiéi)ességíi. A székelyek (4Ui) 
lélek) minil vetbrniátusok, régi temiiloiuuk átala- 
kult, csakis ös tornya maradi meg, miről horo- 
nyok közé fogott két lienuerrel tagozott csűes- 
Ives kapuzata és lólierivvel záródó toronyablakai 
tanúskodnak. K/,en templomort a faluval egyetem- 
ben feldúlták 184,S-ban az osztrák sergeket kö- 
vető oláhok, de a hivek áldozatkészsége azt ki- 
igazitá. Ariinyosszék múlt időkben Polyánban is 
tartotta közgytiléseit és pedig UUMt-től lS-í8-ig 
ötször ' i. 

A l'olyánbau lakó Dimlár Kleknél egy ele- 
iVintusontbói készült, s művészi donibormüvekkel 
ékített kürt van, melyet a családi hagyományok 
szerint a Diudarok eldöilei (iiiröi; országból — 
lionnau erednek — hoztak maguk k.-d. 

Alig érintők Polyáanál Aranyos.széket, hogy 
azt njból elhagyjuk, mert az ezután következő 
Kere.szte.s mar ismét Tordavármegyébez vau 
sorozva; de mi ezen esetlen összevissza való 
politikai felosztás girbe-görbe határvonalát nem 
követhetjük, annál kevésbé, mert egy már alig 
elodázható czéls/.erübb felosztás az ily abnornn 
tásokat nem sokára helyre fogja hozni, mit mi, 
megelőzve, területünk megcsonkitását Keresztes 
elkei)elezésével ütjük helyre. Azzal ugvau nem 
sokat nyerünk, mert a mai Keresztes egy 
nyomorult viskók alkotta ronda oláh falucska, 
melyben h;i megállapodunk, azt tisztesebb múlt- 
jáért s a nevével kapcsolatos szebb emlékekért 
teszszük. 

Keresztes (Kereztes) nevével legelőbb egy 
llTü-ben kelt batárjárási okmányban"-') találko- 
zunk. Ugy látszik, hogy ily nevét onnan kapta, 
hogy az a Tordán székelő keresztesek i crueiferi) 
birtokában volt''), mert egy 1288-ból eredő ok- 
mányban is „Villa cruciferoruin de 
T li ord a'' néven fordul elő, még pedig egy igen 
nevezetes eseménynyel kapcsolatosan, mert em- 
iitett évben június S-án (feria a pr. a. fest. Bar- 
uabe Apóst.) Keres/.tesen 'j [..ászló vajda Erdély- 
nek országgyűlésre egybegyűlt nemesei nevében 
és határozata következtében Ítéletet mond, mely 
szerint Vasarhel '') Sitara '') és Zanatelukot, me- 
lyek Míkola fiainak voltak tulajdonai, az erdélyi 
püspöknél való adóságuk fejében oly kikötéssel 
ítéli oda, hogy ha egy év lefolyása alatt tar- 
tozásuk lefizetése által fed nem szabadítják, a 
püspök örök birtokában m:\radjanak 'i. És hogy az 
okmányban endilett Villa ciuciferorum nem más, 
mint Keresztesünk, azt J^ászló v.-íjdának egy 
12íi7-beii kiadott másik rendelete bizonyítja. 

') l.ású e k(iti't ('löisrm'ili'fi'.srbcu Ar;ni>ii.s.szrl, 
kö/.gyiilóspiiM'k rovatában. 

'') Lásd Urkuiulb. /.. Gi'Sl'Ii. Sieb. 1. J-:!. 

') Hogy a. .'izeiitfdlili lovagrciidi-k iiii'lyikOiick \i)ii 
resiUentiáJa Tunláii. nem lelii't tudni, de lioiiy Ucrc.M/, 
tesck voltak (Jttan, .irról töbli ri'-gi okmány taniiMkodik 

*' In villa Crn.'iferoriim de Tliurda. 

■) Gerö-Vá.sárliely. 

"i Sztána. 

'( Az okmányt lásd Szeredav 5ji'rii-.s Eppis. -.'6 
•-'7. lap. 



melyben a váradi ká]italannak meghagyja, hogy 
kolozsmonostori (dusmonustera) abbás Lázárnak 
monostori és szentbenedeki (Zenth Beneduk) jó 
szagait kijárassák, s mely ekként >an napozva : 
,.D:itum in Villa cruciferorum prope Tor<lensum 
livitatem" '). 

i;>22-ben ismét országgyűlést tart Tamás 
vajda Keresztesen -), midőn már jeleni magyar 
nevén emlittetik. 1405 ben febr. G-án László ki 
rály Po.sonból a kolozsmonostori conventnek ren- 
deli, hogy Losouezi Dezsőt statuálja a szentndk- 
lósvárí ('L'ordába olvadt falu és vár) vámba, va- 
lamint a szintén tordamegyei K e r e z t h e s, ko- 
lozsvármegyei B 1 h á z a, F r á t a, s számos más 
kükűllővármegyei falakba ''. 149tvban Drágti 
Bertalan vajda rendeletére ugyan a k(dozsmo- 
nostorí conv. statuálja losonczi Deseuffi Jánost 
(Mihály fiát) az öt teljes jogczimmel illető Ke- 
resztesbe '). 1 539-beu Keresztesmezőn ismét 
országgyűlés tartatott '"). Azonban valamint ezen 
országgyűlés a Keresztesmezön tartatott, tigy az 
ezt megelőzött más két or.szággyülés is, bár ke- 
letezésüknél maga a falu fordul elő, nem ott, 
hanem, ndként ezen utóbbi, a falu melletti Ke- 
resztesmezőn szabadban tartathatott, valamint — 
az idézett okmányok nyomán classicus régiségrt' 
jogosult — Keresztes is nem mostani helyén, 
hanem odább a Bogáth oromszélén feküdt. — 
A régi falu azonban megsemmisült, s lakatlan 
praediumává vált a toidai sókamarának, honnan 
a nemzeti fejedelmek idejében 300 s több sze- 
kér széna is került ki a mellett, hogy a feje- 
delmi ménes és a tordai katonák lovai is ott le- 
geltek '"'), berkeiből pedig az akna kerteléseíhe/ 
szükséges fa hordatott "). A mostcani falu KJTy-u 
kezdett épülni, legelőbb a tordai sóaknákuak gö 
rög haszonbérlője Rácz János és kamaraispánj.i 



') Közölve van Urkmidenli. /.ur liescli. Siebenb. 
1. k. 199. lap. 

-) Lásil Vass József „Erdcd\- országgyűlései a 
vajdák alatt", Pest l,Hi;9. 80— ,Si. lap. Egy ezen or 
szággy ülésről kiadott ítélet igy szól: „Xos Thorna^ 
Wayvoda Transilvanns et comes de zonuk etc . . . qiidii 
cum anno Uni i:>;!2 in octavis Pascliae in Keresztes uu.i 
enm Rogni nobiiibiis, Sieulis et .Saxonibns ubi ümin 
Episcnpiis Tniis et discreti viri intererant etc. Ugyan 
ezen országgyülé.sröl Imsv. S-d napján tij'egiis mester ké- 
résére Tamás vajda rendeli, liog.V Almakerek, Keresd 
Bese. Felteoteluk (Felsendorfj, Ujtalu és Riindal. melye 
ket a kiikiillövármegyei főispán Kiiklilliivármegyélu .. 
akar esatolid. nem ncía, h.anem miként sz. István királ\ 
iita ndndig tartoztak, ezután is Fehérvármegyéhez le 
gyének sorozva. Ezen vajdai rendeletet eredetiben be 
nuitatta a Bethlen család 1769-beu az Apafi perben, 
közülve van Kemény Józs. Dipl. Trans. I. 205 — 20(i, é.-i 
.Magazin f. (jcscli. Sieb. I. B. 3. H. 233. 

') Ered. kolozsm. conv. levélt. XIl. 18. Közli Ke- 
mény App. dipl. Tran. VI. Síi. 

') A megtörtént beiktatásnak Cheseliczky Jáuos 
udvari katona ellentmondott. Ered. kolozsui. couv. le- 
vélt. XIV. 98—100, közli Keménv App.. dipl. Traii. 
VII. 218. 

"1 Lásd Eder Nat. Hnng. V. I. p. 90-91. Ad 
Simig p. 180. N. 5 Ekkor vette János király Isabellái 
nőül. ezen országgyűlésen tárgyaltatott Majlátli és Ba 
lássa facti(')ja. Kiilónbon több Tordára tett orsz.iggjii 
lés volt a Keresztesmezön tartva. 

") Lásd Bethlen Farkas Hist. IL 352—353. lap. 

■) Benkő Milkovia II. p. 377. és Spee. Tran. cott. 
Thorda Keresztes rovat. 



153 



Jaksi Tamás kezdett oda lakosokat telepíteni, 
azoknak telket és fiildet szakítván ki, miért he 
lenként két napot kellett a kamarának dolgoz- 
uiok. Az l(J7y-ki országgyűlés vcf;zéseíl)en is 
Keresztes ez njból épültére vonatkozást találka 
tünk, hol a '?í>. artículushan ez van : „Ezeknek 
pedig- suppl'catiójára mostan újonnan Tordavár- 
uiegyében Keresztes nevű falura veluénk két ro- 
vást, puszta Csánra három rovást, mivel mostan 
kezdettek éplllni." Apafi korában már 20 család 
lakik ottan, ezen fejedelem Kaláczinak iuscri- 
bália 3UW frtért, s bár a fiscalis díreetor 1732-n 
Keresztesért pert indított Naláezi József és László 
ellen, az mégis a Naláezi család birtokában ma- 
radt ') egészen a későbbi időkig, midőn eladták. 
A néphagyomány Keresztesnek Naláczi-kézbe 
menését egy regényes történettel hozza kapcso- 
latba, ugyanis Nalácziuak oly bájos felesége volt, 
hogy a fejedelemnek is szemebe tiiut, s ez be 
i> tért egy alkalommal Naláezihoz ; a fejedelem 
a mindig ott huuyászkodíj Nalátzit eltávolítani 
kívánván, monda neki : „mert hü szolgám vagy, 
jutalmazni akarlak, s azért mit legjobb lovadon 
egy óra alatt megkerülsz, neked adom." Ezen 
szóra Naláezi feledte féltékenységét, s lovára 
pattanva elvágtatott, s a nagyon jó kedvben 
s elégülten talált fejedelem előtt egy óra múlva 
összeroskadt lováról nagyon rongyosan szállt le, 
mert :i határvonalt, Imi ellovagolt, píros diszmen- 
téjének kitépett ilarabjaíval jelölte meg, de men- 
téjét s lovát nem sajnálta, mert az áldott Ke- 
resztesmezüből oly nagy terjedelmű tért kerekí- 
tett ki, mely az oda épült Keresztesnek tág ha- 
tárt adott. 

Naláezi nyomában nekünk is foglalkoznunk 
kell a K e r e s zt e s m e zö V e 1, vagy inkább az 
ahhoz fűződő eseményekkel, mert e tér nemcsak 
legszebb, hanem egyszersmind legendékesebb 
tere is honunkuíik, az ittast itt nemcsak a tér 
és azt körülölelő tájfiizér megragadó szépsége, 
hanem múlt idők történelmének e helyekhez fű- 
ződő emléke is lelkesUlésre hangolja. Imént a Lé- 
tomtetöröl bámultuk a Keresztesmező szép madár- 
távlati képét ; most a központján fekvő s a téruak 
nevet adott faluhoz -) érttiuk, illő azért, hogy a 
történelmünkben szerepelt Keresztesmező- 
vel itt egy kissé foglalkozzunk. 

Ezen gyönyörű és terjedelmes térség redö- 
zeteível a természet által na^^yobb hadsergek 
csatateréül alkott itott, s mint Erdély központján 
két főfolyamának egyesülésénél fekvő hely igen 
nagy hadászati fontossággal bír, mert mintegy 
kulcsa Erdélynek, honnan a Maros völgyén fel 
a Székelyföldre és a Maros völgyén le Erdély 
déli és nyugati részébe lehet jutni : azért a leg- 
régibb kortól kezdve le az ujabbig gyakran 
vívtak ottan csatákat, s gyakran szolgált az 

'i Kemény József Trans. Poss. cott. Tliorda villa 
Keresztes. 

') Bombardiis a Kercsztesniezö nevét buzakereszt- 
ről vagy inkább ez által jelképezett termékenységé- 
tül szaimaztatja, azonban ugy látszik, hogy neve a kö- 
zepén fekvő Keresztes falutól ered. Ezen falu pe- 
dig ily nevét onnan nyeitc, hogy a keresztesek biiták, 
mint azt fennebb láttuk. Az oláhuk „Pnit de Tráján-*- 
nak nevezik. 



hadsergek gyülpoutjául. így e téren vívta De 
cebal Trajannal döntő harczát, itt ásták meg 
Kóma leg'íói a letiprott Daciának sírját. Hogy 
országgyűlésre többszíir gyűltek ös^ze őseink e 
téren, azt fennebb Keresztesnél előadtuk. Má 
tyás király, midőn nagyszerű újításai forradal- 
mat idéztek elő Erdélyben, sas-sebességgel meg 
jelent sergével itt táborozott. A nemzeti feje- 
delmek alatt a Keresztesmező szintén gyakran 
volt a hadak gyülhelye; igy lőtílvban, midőn 
a máj. -iö-ki tordai országgyűlés Szolimán szül 
tán Magyarországra jöttekor szervezte a nemzeti 
véderőt, Hagymási Kristóf, Báthori Kristóf és 
Majláth Gábort fővezéreknek nevezvén ki, ezek 
a keresztesmezore 5000 főnyi serget vontak 
egybe'). lüTl. apr. 24-éu János Zs. halálát kö 
vetöleg Báthori Krist. Erdély fejedelemválasztási 
jogának biztosítására 10,000 embert húzott ösz- 
sze a Keresztesmezőn. (Magyar Történeti Tár 
I. G.) — Különben is a Keresztesmezö a mezei 
lovas hadak rendes legelőhelye volt, s itt ter- 
velte Békés Gáspár a fejedelmi ménes lovait 
elfogni. Úgyszintén a Keresztesmezön ütött tá- 
bort ir)7ö. jun. 28 án Erdélybe való gyors be 
ütésekor Békés, itt várta egészen jul. 4-ig az 
nranyosszékiek csatlakozását; ok nélkül azon- 
ban, mert Aranyosszékről HOO harczos nem 
hozzá, haneu) Báthori sergéhez csatlakozott, s a 
Békés által itt elvesztegelt 5 nap Ugye bukását 
idézte elő, mert azalatt Báthori oly serget vont 
egybe, mely K.-Sz.-Pálnál jul. 9-én Békés ser 
gét szétszórta'^. — Itt gyűltek össze nemcsak 
barcz, hanem béke idején is a rendes hadak. 
Mint az 165'J-ki országgyűlés végzése ki is 
mondta, hogy a mezei hadak legelőhelye mint 
eddig, ugy ezután is a Keresztes és Ke- 
nyérmező legyen, azért mondja a Comp. 
CÓns. "■), hogy az Ó- és Üj-Tordaiak a határt 
közösen használják, excípíáiváu Keresztesmeze- 
jét, mivel az más usura (hadi legelő) való hely. 
1094 jul. a hazafiaknak Báthori Zs. kalandos 
terveit ellensnlyozo tábora, s az ebből fejlődött 
országgyűlLS szintén a Keresztesmezőn gyűlt 
egybe. (Bethlen F. III. 294-317.) 

lG(A)-bau septemberben Tordához gyUjté 
Csáki István a hazafiak sergeit, s e hó 17-én 
a Keresztesmezön tartott szemle után indultak 
el Mihály vajdát Miríszlónál tönkre tenni. 

IGOl-ben aug. 19-én a Keresztesmezőn tá- 
borozott Basta s itt vagdaltatta egybe vallonjai- 
val a neki is nyakára nőtt Mihály vajdát*). 

lG13-ban okt. 9-én a Bethlen Gábort trónra 
segítő Szkender Pasha a Keresztesmezön tábo 
rozva hirdette Kolozsvárra azon fejedelemválasztó 
gyűlést, melyre Bethlen e hó 17 -én szintén in- 
nen indult ei, s mely Erdélynek legnagyobb fe- 
jedelmét adta^j. — "lG59. augu^tusában Barcsai 
is több ideig táborzott a Keresztesmezön, mint 
azt több innen keltezett okmánya bizonyítja. 

1662. jul. 13-án Apáti és a Kolozsvár os- 

') Lásd Erd. Tört. tára I. ői». 
*) Lásd Bethlen Fark. Hist. U. 299. 
') P. 3, T 11, A 7. 

*) Bethlen Farkas V. 43—47, és Eid. Tört. Adat. 
III. 39. — =•) Erd, Tört. Tára II. 251. 



ir.-í 



troma után ide buzódoft Kucsuk l'aslia táborzott 
a Keresztesmezön ')■ 

17(M)-ban sept. -'S-án az Erdélyt visszalu')- 
ditutt Pckri I.örincz a Keresztesniezchi tartott 
szemlét győzelmes serj^ei lelett, iuucii tudatla 
llákúcziviil, lioj;y Enlélyboii niiudcn reiidbon 
vau -'). 

1775-beii nafiy hadgyakorlatokat tartottak a 
Kt'iesztesmezöii, melyre a császárt is várták, ö 
nem jött el, \alaiiiint fiistlie ment nevének c/,él- 
zott örökítése is, mert egy akkoitájt felfakadt 
l)ö fürrásuak adott C s á s z á r k íi t nevét, ma már 
senki sem tudja. 

De a Keresztesmező dús mezején nemcsak 
a földmivelö és történész tehet dús aratást, ha- 
nem a természetvizsgáló is hálás téren mozog, 
növényzetének roppant gazdagsága, s állatainak 
nagy változatosságával egyiráut gazdagíthatván 
gyűjteményeit % s gyönyörködhetvén a páratla- 
nul szép vidékben, mely a havasok pompáját a 
térség szelid szépségeivel együttesen tárja tel. 

A Kcrcsztesmezö tájrészleteinek áfuézetét 
adók fennebb, midőn a Létom tetőről — mely- 
nek irányában jövéuk most — legelő.ször legei- 
tetők szemeinket azon ; s igy most tovább ha- 
ladhatunk, hogy annak még át nem kutatott 
felső részét is vizsgálatunk tárgyává tegyük ; de 
mielőtt az alsó részt a felsőtől elválasztó torda- 
felvinczi országútat átlépnők, meg kell látogat- 
nunk ezeu mezőnek ragyogó szemét, vagyis azon 
forrás-csoportot, mely Keresztestől délirányban, 
attól alig 100(J lépésre fakad fel oly vizböség- 
gel, hogy azt méltán ritkább természeti tünemé- 
nyeink közé sorozhatjuk. Egy más közelében há- 
rom gyönyörű víztükör ragyog ott, buja vizi nö- 
vényzet és nefelejts-ágyak színdús keretébe fogva. 
E forrásokból oly bőségben rohan ki a viz, hogy 
lefolyásuk tekintélyes folyamkát alkot, mely 
szintén Rákos nevet öltve, Keresztes közt tör- 
tet a közeli Aranyosba. A jjatak vize, bár nyár- 
ban jéghideg, mégis télen át soha nem fagy be, 
s zöld pázsint szegélyzi akkor is, midőn körülte 
mindent megdermeszt a tél lehellete. Haszno- 
sítva — miként a Keresztesmező többi áldásos 
forrásai — ez sincsen ; de hisszük, hogy közéig 
azon időszak, midőn gazdászatnnk kezdetlegessé- 
gének pólyáiból kibontakozand, s akkor ezen 
földöntözésre teremtett források hasznosításával 
a Keresztesniező Erdély Kánaánjává fog átvál- 
tozni. _ 

Utunkat a Keresztesmező felső részén foly- 
tatva, csakhamar elérjük a teljesen összeéj)iilt 
s csaknem félmértföld hosszúságban elnyúló 
Alsó- és Felső-Szent- M i hály fal vát. 
Aranyosszék egyik legtekintélyesebb "^helységét. 

Szent-Mihályfalva most az Aranyos jobb 
partján fekszik ; mondják, régen az Aranyos a 
tér jobb oldalán folyván, akkor Sz.-Mihályfalva 
ba,lpartján foglalt helyet, annak gyakori árada- 
tai által veszélyeztetett helyen, miért szüksé- 

') Lásd Kemény József 'l'rans. l'iiss. cotf^ Tunla 
Keresztesmezö rovat, és Lenlc Geogi-. Lcx. fi. a.'i;). 

2) Thai}- Kálmán „lört. Icalászok" d;!4. lap. 

^) Főleg a túzokok és kolosagoknak kedveiicz tar- 
ti')zkodási helye a Kercsztesuiezi'!. 



gessó Vált a falu liiztositása s azt nem — mint 
másutt történni szokott — a falunak biztosabli 
fekhelyre való áttétele, hanem a folyó elköltöz- 
tetése által eszközölték, azt hatalmas gátlások 
kai a tér baloldalára vetvén át. Ezen valójában 
óriási munkát feltételező töltések még most is 
látszanak a felsőszentmihályfalvi Alsó palá- 
nál levő mahnn tájékán, tanúskodva a folyam- 
átszoritás feltevésének valódiságáról. Aranyosszék 
összes falui közt Szent-Mihályfalva az, melyr/il 
legmesszebb felható történeti tudomásunk van, 
mert az Z e n t - M i h e 1 f a 1 w a néven már 1 1 7(i n 
előfordul ') de mivel Aranyosszék adomány leve- 
leiben nevével nem találkozunk, ugy kell lenni, 
hogy a mongol dúlás azt teljesen megsemmisi- 
tette volt, s hogy a mongolokon győzedelmes 
kezdi székelyek azt kezdetben meg sem szállót 
ták, mert ha megszállották volna, akkor az ado 
mánylevclekben — hol Aranyosszék minden 
egyes helysége be vau iktatva — ez is felem- 
littetett volna. Valószínűnek tet.szik e .szerint, 
hogy Szent-Mihályfalva második megszállása, 
vagyis uj keletkezése később történt, de hogy 
az a székelyek első kitelepülését gyorsan kö- 
vette, azt a pápai dézmák regestrumából láthat 
juk, melynek 1332 — 1335. évi rovataiban „Villa 
S. Miehaeli" néven mint igen tekintélyes és íin 
álló egyházközséget találjuk fel -), mi bámulatos 
gyors fejlődését tanúsítja ')• Ha nevéről szabad 
következtetnünk, akkor e falut, valamint a fen- 
nebb levő Kákost is nem kézdii, hanem Csíkból, 
Sz.-Mihályról és Rákosról jött székelyek ujiták 
fel, uj telephelyük elnevezésében fentartván az 
ős haza emlékezetét. Ezen sejtelmet látszik tá 
mogatni az itteni népnek jellege s kiejtése is, 
mely inkább közelit a csiki, mint a hároraszé 
klek beszédmodorához. S igy nem éppen való- 
.szinütlen azon feltevés, hogy az előbb kitelepí- 
tett kezdi székelyek jólléte, s az adományozott 
föld termékenysége hovatovább több kitelepUlőt 
vonzott ide a belszékelyföld más részeiből is ; 
igy jöhettek ki a Székelyföld legnépesebb, de 
egyszersmind legkopárabb részéből. Csíkból is 
székelyek, s felujiták az adományozott és szé- 
kely szabadalmakkal felruházott területnek ezeu 
lakatlan részén Sz.-Míhályfalvát s alakiták Sin- 
falvát és Rákost, melyek egyike sem fordul elő 
az adománylevélben, s igy azok mindenesetre 
1313 után^) kellett hogy keb^tkezzenek. 



') Egy ezévi liatárjáratási okmánybau, mely kö 
zölve van IJrkuudenb. z. Gesoli. Sieb. I. k. J— íí. lap. 
t-s részletesebben tárgyalva lesz Tovda leírásánál e 
ninnka pcHkötetében. 

■) Az la.'iá. év 11) V. öil8. 1. ekként: ,Paulus sae. 
de Villa S. Micliaelis solv. (JO deiiarios". Az 1333. év 
lov. fi32. lapon : „Paiilus sac. de S. Micliaele solv. 40 
den." Még kétszer a l>(i2. és íál. lapun az 133t. és 
1335. év rovataiban. A tizetett összeg aránylagos nagy- 
sága ezen egyliázközség tekintélyes voltára enged kö- 
vetkeztetni. 

') Mert Róbert Károly 1313. évi continnationali- 
sában sem fordulván elő neve, alapítása ezntáni lehe- 
tett, 8 igy 1.332-ig alig bírhatott 19 évi létellel. 

*) Róbert Károly ez évi contirniation.alisának kia- 
dása után, mert abban bár Ar.anyosszék minden akkori 
helységei névszerint megemlítve v.annak, a fennebbiek 
egyikének is nevére nem akadhatunk. 



ÍM 



Az Aíjpiohata constitufióban*) Szentniihály- 
talvára vunalkozólag- ez áll: „A szentinihályfalvi 
vitézlő rend az araiiyosszckiekkcl e;;ycnl<i álla- 
potban és telierviselésbcn lia{;yatik", iniböl so- 
kan azt akarják kivonni, bo^y Szcntmibályl'alva 
azelőtt 'J'ordavárniegyéliez tartozott, s csak ek- 
kor csatollatolt Aranyosszékbez, a uii nem áll; 
mert ily cicsatolás csakis országiryülcsi beleegye- 
zéssel lett volna véj;rehajtbató, mely esetben an- 
nak viláfíos nyomait találiiók törvényeinkben, 
miért a t'eunidézett országgyűlési határozat leg- 
iV'lebb valamely oly kiváltságát szüntette meg a 
szentmiliályt'alviaknak, mely azokat némely köz- 
terliek lutrtlozása alól felmentette volt Nem tar- 
tozhatott 'rorilavárniegyéhez azért is, mert Ara- 
nyosszék e tájt még most is tíilhat az Aranyos bal- 
jiartjára, régen pedig — miként látni fogjuk — 
a mostaninál is nagyobb területtel birt az Ara 
nyoson fúl. 

lő7o-ban, midőn Erdély trónja felett Bá- 
lliori Istvánnal Békés Gáspár versengett, Szcnt- 
mihályfalvi Téter, mint az ntóbbiuak pártföniike 
tűnt fel. A Fogaras várából Prágába menekült 
Békés, pártja szervezője Kadák T.ászlóboz irt 
levelében több intézkedései közt Szentmihály- 
falvi Pétert az aranyosszékiek fellazítására íitalja, 
iiogy ezek segélyével a tordai határon (Keresz- 
tesmezöu) legelő fejedelmi ménest megrohanva 
kézre kerítse. De az éber Báthori Június 24-éu 
Tordára országgyűlést hirdetett, honnan tett in- 
tézkedései s gyors sereg-egybevonás által meg- 
hiusitá Szentmihályfalvi törekvését: de ö ennek 
ilaczára végig hü maradt Békéshez, miért az 
1575. Jul. 25-ki országgyűlés reá is kimondotta 
a htítlenségi bűnt -'). A sújtott Szentmihályfalvi 
I'éfer mellett felemlitendőnek tartok néhány fe- 
jedelmek által Jutalmazott szentmihályfalvi la- 
kost, mint szentmihályfalvi Litterati Pált, 
ki Lajos királytól 1521. márcz. 30-án nyerte el 
a kidéi Ispán János kihaltával koronára szállt 
Dobokát, s másutt levő Jószágait ''). 1530-ban 
a|)ril 10-éu János király Budáról kiadott ado- 
mánylevelével szentmihályfalvi Antal ti János- 
nak adományozza kövendi Székely (Zekel) Já- 
nos esztergomi prépostnak és Lukács testvérének 
a némettel való czimboraságukért híitlenségi bű- 
nön vesztett minden aranyosszéki, ugy gyéresi, 
toháti és örkci jószágaikat^). 1584. máj. 2',l én 
Báthori Zsigmond szentmihályfalvi Bacbi Fe- 
reiiczet, Görgényvár számtartójat (provisor) meg- 
nemesiti, s lieiktatni rendeli a két évvel azelőtt 
Balogh Jánostól vásárolt alsó - szentmihályfalvi 
házba''). 1620. sept. 23-án Bethlen Gábor szent- 
mihályfalvi Szabó másként Be n ed e ki Már- 
tont azon hősiességért, melylyel a Dunántúl több 
helyről elűzte a németet (tehát legalább is csa- 
patvezér lehetett), valamint mostoha testvérét 



') lH25-ki végzésekben App. Cuns. Par.s V, E(i. t>o. 

-■i Lásd Kővári Erd. Tört. IV. k. 10 27. lap. 

') Ered. a kolozsm. conv. levélt. XI, 1216, közli 
Kemény Józs. App. dipl. Tr. IX. 71. 

■") Ered. ugyanott, közli Kemény József ui^yauDtt 
157. lapon. 

") Fehérvári kápt. levélt. Lib. Keg. Sig. Báthori 
1. 3t5S. 



szentmihályfalvi Z s i g m o n d Mihályt cs P r i- 
nyi Miklóst nemesiti, s szentmihályfalvi házaikat 
adónicutesekké teszi '). A szék tisztségének már 
ti'.bbször hivatolt l»);)7-ki Jelentésében Szeut- 
iiiiliályfalván akkor nemesek voltak : Vas Dániel, 
Jobbágy Ben., Szoboszlai József és Dávid, Miskc 
Imre, boosi Kis Péter, Szoboszlai László és ezek 
jobbágyai, volt 5 szabad ember. 

Kákóezi György 1636. Jan. lO-én Szentmi- 
hályfalván vau, s innen rendeli, hogy a tordai 
posztosoknak (sóvágók) a szokásos ingyen da- 
rab sót kiadják '-'). 

A líákóczi Ferencz vezetése alatt vivőit 
szabadságbarezban Aranyosszék, s azzal Szent- 
mihályfalva lakói is folytonosan a nemzeti ügy 
mellett buzgólkodtak, miért többszörös feldűla- 
tásuak és uyomorgatásnak voltak kitéve, neve- 
zetesen 1703 végén Rabutin nagy labancz tá- 
borral szállt meg az Aranyos partján, s kará- 
cson előtti harmad napon megrohanván Szent- 
mibályfalvát, elégette a reformátusok templomát, 
papi, mesteri lakát és az iskola helyiségét, vala- 
mint olhamvasztá a falunak minden házát. Ek- 
kor égett oda akkori szentmihályfalvi lelkész, 
később refor. püspök, Pelsöczi Jánosnak igen 
nagy beesü könyvtára is ^). 

A Rákóczi-forradalomra következett időben, 
nevezetesen 1711. decz. lO-éu, a Szebenböl visz- 
szakerült fökirálj'biró Szilágyi András Szeut- 
inihályfalván irja egybe Arauyosszék nemeseit, 
1744. okt. 26-án pedig Arauyosszék szintén itt 
tartja általános lustrájál ')• E lustrák mellett 
Aianyosszék gyakran tartá közgyűléseit is Szent- 
mihályfalván, sőt az 1691. aug. 28-án itt tartott 
közgyűlés jegyzökönyvében azon bejegyzést ta- 
láljuk, miszerint Szent-Mihályfalva volt a köz- 
gyűlések szokott helye : bár ezt, ugy látszik, 
nem tárták meg, mert 1651 — 1848-ig mindösz- 
sze is csak 10, Szent-Mihályfalván tartott köz- 
gyűlést találunk. \'alamint azon másik 1746-ban 
liozott határozat, hogy a derékszékek attól 
kezdve Szeut-Mihályfalván tartassanak, sem ér- 
vényesíttetett továbbra, mint pár évtizedre, mert 
azután a derékszékek is egyik helyről a má- 
sikra vándoroltak. 1784— 1786-ban József csá- 
szár iuterregnuma idejében azonban a nemesek 
sedriája mindig Szeut-Mihályfaiváu ülésezett''). 

1763-ban, midőn Bukow a gyéresiek, eger- 
begyiek és bágyoniakra felerőszakolta a fegyvert, 
Sz.- Mihály falvát is be akarta vonni, miben az 
ottan lakó b. Miske Imre Aranyosszék akkori 
főkirálybirájának erélyes fellépése gátolta meg. 

1848. nov. 20- és 21 én Szenl Mihályfalván 
az oláhok ismételték azt, mit másfél szizad 
előtt Rabutin labanczai miveltek ; templom, papi- 
Lak, iskola és a falu nagy része ez alkalommal 

') Erd. gub. levélt. Trans. conv. T. VII. 261. 

^) Ered. tisc. levélt, fasc. 21, Lib. cott. Torda. 
közli Kemény Józs. dipl. Tran. VIII. 113—114. lap. 

') LAsd Bod Péter „Az erd. ref. püspökök Hist." 
11)6. lap. 

■*) Lásd e kötet elíiismertetésében „Aranyo.'szék 
Uistráinak" rovatában. 

•■■) Láss ezekről e kötet eloismertetésében „Ara 
uyosszék kíizgyülései" ro\atábaii. 



156 



is a lángok martaléka lett ')• A rombolás nyo- 
mait azonban már ellihitt'ttc a hivek buzgalma 
és a lakosok ernyedetlen szorj^alnia. 

A két Szent-Milialyfi'.lva lakói unitárius és 
ev. református székelyek, mindkét vallásfeleke- 
zetUek temploma a két falu központján egymás 
mellett fekszik, ez('l< közlil a reformátusok egy- 
háza nemcsak tekintélyes, lianem egyszersmind 
régi is. Ez az nuitiuiusoké volt, de Bethlen Gá- 
bor korában elrendelt ncpszáudáláskor a helwt 
hitvallásuak többsége tlmvén ki, az ös templom 
ezek kezére ment át, mig az unitáriusok más 
templom építésére voltak szorulva '')■ A miként 
gazdát cserélt a régi temiilom, ugy helyét is 
megváltoztatta, mert akkor más helyen feküdt, 
s jeleni fekhelyére csak 1GT4 ben költöztetett át, 
a mint kitűnik az egyházközségnek IfiÜO ben 
kezdett jegyzökönyvéből, melynek 5—6. lapján 
akkori lelkész, Keresztúri Pál e templomra vo- 
natkozó következő bejegyzést tette: „Mivel az 
Eclesiának réghi temploma és tornya az alsó- 
szentmibályfalvi határon az Aranyos vizéhez 
közel levén épitve, ideivel a viz reászakadott, 
melyet végre el is hordott volna. Tetszett azért 
az Eclának, hogy azon templomnak és toronynak 
köveit másuvá hordanák, s más helyen rakat- 
nák fel; mely ujanon épült templom és torony 
az mostani helyén az Alsó-Szeutmihályfalvi ba- 
táron a falu közönséges földén fundáltatott né- 
hai Ttes Ngos losonczi Bánfi Dienes bölcs tet- 
széséből és foglalásából, és néhai nemes nem- 
zetes Csegczi TauiáS; akkor Aranyosszék főka- 
pitányának javallásáíiól. Felépitcsében föeszköz 
(mint egy Zorobabel) volt néhai nemes nemze- 
tes Szoboszlai János Torda vármegyének érde- 
mes főbírája. Azon épülethez sok felöl sok szép 
adakozással voltának ez hazának. Istenünknek 
és vallásunknak szerető mélt. főrendéi, úgymint 
T. Apafi Mihály mélt. erdélyi fejedelem Kmes 
Urk és idvezült Bornemisza Anna mélt. fejede- 
lemaszonyunk ö Ngok ; eő ugokat követték eb- 
ben a ngos los. Bánfi Dienes, és lufélő (Isten- 
félő) házastársa Tek. ngos Bornemisza Kata 
asszony több In anyaszenteg\ házának kegyes 
dajkáival edgyütt. E" mellett az eclának is nemes 
és igaz tagjai is sok költségekkel segítették. 
Mely templom kezdett épülni fundamentumaival, 
tornyával edgyütt az 1674 ben, végződött el az 
ablakok hinyával (hiányával) 1685-ben, mely 
templomnak és toronynak formája ez mostani 
seculumban ez hazában, kit ujanon építettek 
volna, igen ritka." 

S valójában Keresztúrinak igaza volt, mert 

') Ekkor plraboltaltak ;i/. egyház szent eilényei is, 
azok közt főleg sajnálnunk kell azon gyönyörű poha- 
rat, melyet Mikes Zsólia ajándékozott volt az egyház- 
nak. 8 mely a Jegyzőkönyvi bejegyzés szerint öt da- 
rabra szétszedhető, srúfos lábii oly szép pohár volt, 
hogy messze vidéken nem volt párja. Ezen dúlás a 
Graczevel kötött ])acificatio után történt, mely pacifi- 
eatio alkalmával szerződésileg és esküvel kötelezte ma- 
gát, hogy Aranyosszéknek semmi bántódása nem lesz. 
De ez csak addig tartott, mig sergcit a tordai berek- 
ben elszállásolta, honnan első gondja volt Szentmihály- 
Calva kifosztása és t'eldűlására vezetni. 

') Lásd Ilist. Eccl. Unit. in Tran. II. 383. lap. 



az falusi egyházaink közt még ma is ritkítja 
párját, mit a réginek értelmes átépítése által 
értek el. Ugyanis a régi tenipltnnbiij sértetlenül 
áthozták és alkalmazták az ablakoknak alig csúcs- 
ives kökeretét, melyeknek béllete kivülről ho- 
ronynyal van tagozva ; meg volt tartva 'az ab- 
lakok diszmttvezete is, az azonban ma már 
egybe van tördelve. A szentély sokszögüleg zá- 
ródik s a hajóval egyenlő szélességgel bir. A 
magas négyszög torony második osztályában 
kettős köríves ablak van, mely szintén a régi 
egyházitól hozatott át, s mely, ezek útmutatása 
szerint, az átmeneti korszaknak (l-l. század ele- 
jén épült) müve volt. A felül tornácz-környezte 
toronyban van egy régi harang is, körirata ez: 
„Verbum Doniini manet in aeternum Anno 151)7." 
A torony csarnokban pedig az 1645- ben el- 
halt szentmihályfalvi Vajda Györgynek, 
Aranyosszék egyik jelesebb főkapitányának van 
sírköve, ezen felirattal : 

„Georgius hoc recubans sub pondere Vajda 

quiescit 

Qui Patrie qaondam firma colonma fűit. 

Principibus piacúit: Sedis Capitaneus ergo 

Extitit; huic Araunyas Marté favente bonus. 

Militiae multa fervens excelluit arte, 

Strenuus hic armis consilioíiue gravis. 

Moesta Toroczkana de stirpe creata marito 

Haec Heléna ista dedit sic monimenta suo." ') 

A szentély falában a reformatio 1818-ban 
megült háromszázados ünnepének endéktáblája 
van befalazva. Ez az egyedüli felirat, mi ezen 
átalakított teniplouion előfordul. 

Az unitáriusok temploma, mint uj épület, 
semmi építészeti becscsel nem bir; de annál 
díszesebb azon gót modorban épült sír-kápolna, 
melyet b. Miske Ferencz, leánya, b. Jósika Pálné 
számára ritka müízléssel építtetett ; ennek köze- 
lében Miske gót-mór ízlésű kastélya pompátko- 
dik. E helyen a kastély és sírkápolna építése- 
kor igen nagy meunyíségü hamvvederre s más- 
nemű mümaradványokra akadtak, melyek két- 
ségtelenül római korból származnak s egy római 
temető ezen helyen voltát sejtetik. 

Szent-Míhályfalva Arauyosszéknek négy fö- 
kapitánvt adott; ezek: Vajda György (1645), 
Nóvák Farkas (1610—1649), Vas István (1640 

— 1660) és Csegezi Tamás (1661- 1678) ; adott 
öt fökirálybirót is, ezek : Litterati Nagy András 
(1610), Jenéi Péter (1651), Békési János (1656), 
Mihálcz Ferencz (1669) és b. Miske Imre (1770 

— 1773), kik mindnyájan Szent-Míhályfalván 
laktak s onnan is írták magokat. Vas István 
kivételével, ki Gyéresröl származván, „gyéresi" 
eh'inevet használt, bár Sz. -Mihálytalván lakott. 
Ezeken kívül meg kell még emlékeznünk Sz.- 
Mihályfalva egyik jeles szülöttjéről, alsó-torjai 
M í k e S á n d o r r ó 1. Egy a közjó szolgálata 
han, ha.>znos tevékenységben eltöltött hosszú élet 
merül fel itt előttünk ; azért kegyeletes köteles 
ségct teljesítek, midőn a nemes élet kiindulási 

') Ezen felirat egyél)iránt közölve van Bod Péter 
„Ihing. Tymbabis" etc. II. 79. lap. 



157 



pontjánál, a bölcsőnél nicgállapodoni, lioj^y an- 
nak áldásos folyama felett szemlét tartsak, mert 
a jók, a nemes kcMluk emlékének me,i:(íi7-ésc, 
az erénynek hozott legszebl) liódolat. 

Miké Sándor Szeiitmibályfalváu IT'.tf). jan. 
"ii'én született '), tanulmányait a tordai nnituriuui 
frymnásiumban kezdette. Kolozsvárit végezte, 
181í1-bcn tiszteletbeli irnok lett a kormányszék- 
nél, s csak 10 évi ingyen >zolgálat ntán lett 
napdijassá. 1832-ben rendes iruok, l^STben laj- 
stroniozó. Mint ilyen a szebeni országgyidésrc 
ment a levéltár legszükségesebb részével. Ekkor 
fedezte fel a levéltár 17'JO-ki Kolozsvárra való 
átköltözésekor .Szebenben maradt, s egy nedves 
|)inczébe dobva rotliadásnak kitett nagy okmány- 
balmazf : azonnal azok megmentésére határozta 
el magát, éjjel-nappal egész.'égéuek, halh'sának 
feláldozásával -') dolgozott ott, s kiragadta a meg- 
seiumisiilé.s torkából azon nagybecsű régi ok- 
mánygyiijteméuyt, mely a történelmi nyomozá- 
soknak gazdag anyagot nyiijt, s mely a kor- 
mányszéki levéltáruak legértékesebb, legbecse- 
sebb részét alkotja. Ha Miké életében ennél 
többet nem tett volna is, nemzete hálájára ér- 
demes lenne ; pedig ez csak kezdete volt az ö 
egész életén át tartott buzgalmának ; mert a hogy 
1843-ban levéltári aligazgatónak kineveztetett, 
azonnal a levéltár berendezéséhez kezdett, s ah- 
hoz azon 25 nagy ívréfű kötetre menő tárgy- 
mutatót készité, melyek ,,Mike codex" néven 
ma is megvannak, s melyek a roppant levéltár- 
lian való eligazodhatá'^nak raeghecsülhetleu kul- 
csait nyújtják. A roppant munkával sajátkezü- 
leg készített mii, nemcsak száraz levéltári laj- 
stromot képez, hanem a tudományos és diplo- 
matikai munkákra való hivatkiizások által egy 
nagybecsű, tudományos munka értékével bii'. 
„0 e holt kincsnek életet adott", miként Szilá- 
gyi Sándor jellenizöleg mondja. De nemcsak 
rendezte, lajstromozta, s a régi zűrből kiemel- 
ten használhatóvá tette e nagybecsű levéltárt, 
hanem azt meg is mentette, mert a forradalom 
jó és VOSZ napjaiban őrizte, védte ; forradalom 
után pedig, midőn Urbáii a levéltárt katonai zár 
alá tette, s a haszontalan lomnak ítéltet szét- 
szórni tervelte. Miké nem gondolva bezáratási 
fenyegetéseivel, addig és oly erélyesen remon- 
strált, s a fontosabb ügydarabokat addig tartá 
elrejtve, raig azt a katonai zárlat alól felmenté, 
s a felmentettuek tovább gondozását fél fizetés- 
sel is elvállalta. Csak 1861 -ben lett vis.szaállitva 
hivatalába. 18li3-ban rendes levéltári igazgatóvá 
nevezték. 1864-beu 44 évi folytonos szolgálat 
után •') saját kérelmére nyugalmaztatott. Csak ek- 
kor vonult vissza munkás magányába gyöngéden 

'^ Atyja Miké Ferenc/., anyja rtc'íli Szabó Má- 
ria volt. 

'■') A hideg, nedves helyiségben kapott hülés kö- 
vetkeztében annyira elveszitettc liallását. hogy azután 
hallcsöt kellett használnia. 

'\ Erre i>8sze.sen csak négyheti s/.abadságidö esik. 
.hiralmat isak egy.szer kapott. lüOO frtnt a szebeni ok- 
mányok megmentésekor; halála után itt sevn maradt el 
az erkölcsi elismerés, njert a kormányszék Miké Sáni'.. 
hü szolgálatainak elismerését jegyzőkönyvbe iktatta, s 
szomorú jelentését a levéltárba betétetni határozta. 



.szeretett kedves leánya Róza ') és unokái köréhe, 
csak ekkor kezdett nngyobh mérvben .saját nagy- 
becsű történelmi gyűjteményének rondezé.séhez ; 
azonban csakhamar kiragadá munkássága e ked- 
ve-i köréből a halai kérlelhetlensége, mely 18(i7. 
máj. 27-cn eloltá azon nemes lélek égi szikra 
ját, melynek jótékony inelegénél annyian hovűl 
tünk, s serkentünk tettre, melyet az ő önzetlen 
jósága és támogatása könnyite, s melyhez kitar- 
tást a kedves „Miké bácsi'' példájából meriténk; 
mert ő volt irodalmunknak lelkes Nesztora, ki- 
hez mi — e rögös pályának fiitalabb kűzdérci 
— szeretettel, bizalommal és hálás elismeréssel 
közeliténk ; ö volt az, ki tettre, kitartásra buz- 
dított, ki tanácsával roppnnt tudományának, s 
nagybecsű okmány- és adatgyűjteményének kin- 
cseivel oly bökezüleg megajándékozott. nem 
csak sokat tudott és azt örömest közié, hanem 
méhszorgalommal egy egész életen át egybeszer 
zett adatgyűjteményét is annak, ki azt felhasz- 
nálni akarta és tudta, rendelkezésére bocsátotta, 
oly határtalan bizalommal, hogy arról még nyug- 
tát sem fogadott el. Ha valamely iró történeti 
kérdésekben levélben felkereste, ö maga roppant 
munkával összeírta mindazt, mit a kérdéses 
tárgyra vonatkozót tudott, vagy kikutathatott, s 
azt minden köszönet, minden jutalom ellen til- 
takozva, egész készséggel nyújtotta. Azért alig 
jelent meg történeti irodalmunkban az utóbbi 
időkben komolyabb iráuui munka, melynek szer- 
zője az előszóban köszönetet ne szavazna Míke 
közreműködéséért, alig van történelmi mű, mely 
tele ne lenne Míke gyűjteményére való hivatko- 
zással ; ő egy egész életen át fáradott, méhszor- 
galommal gyűjtött történelmünk elhanyagolt me- 
zején, nem azért, hogy önálló alkotásaival, nagy 
horderejű fölfedezéseivel tündököljék, hanem 
azért, hogy abból mások merítsenek, hogy tör- 
ténelmünk fejlesztésének egy gazdag tárházát 
nyissa fel a hazai tudományosság jelen és jö- 
vendő munkásai számára ; szóval ö nem fény- 
leni, hanem használni akart, s használt is életé- 
ben, s használni fog még letűnte után is nagyon 
sokáig, közkincsesé tett nagybecsű gyUjteménxe 
által ; mert nemcsak hogy az erdélyi országos 
múzeum gazdag levéltárát díjtalanul rendezte, 
őrizte és gondozta-), hanem 1807 ben saját l'iU 
ivrétű kötetből álló, s nagyrészt sajátkezüleg irt 
gyűjteményét i- nevezett múzeumnak hagyomá 
nyozta, mi halála után pontosan át is lett szol- 
gáltatva. Ezekben a tudomány nagybecsű kin- 
csei vannak a jelen és jövő számára letéve; 

'. Jakab Elek jeles tiido.xiink neje. Miké Sándor 
egyetlen leánya első "nejétől Nagy Juliannától ; második 
neje Szaesvai .Sára volt 

') Midőn Kemény József roppant becsű kézirat- 
gyűjteményét és könyvtárát az alapítandó erdélyi mu 
zeiminak hagyományozta. Mil.e Sándor, hogy az vészen 
dőbe ne menjen, önként ajánlkozott annak őrzése és 
rendezésére. Az országos levéltárban felállitotta. ren- 
dezte, a hiányzó okmányokat visszaszerezte, a gyűjte- 
ményt használni kívánóknak egész készséggel feluyi 
totta, s a terhes munkát folytatta minden fizeté.'í nélkül 
mindaddig, mig a múzeum megalüpultával kőnvvtár 
uoka. Szabó Károlynak biztos kezeibe nem tehptie h- 
a nemzet e megbecsülhetlen kincsét ; miért a múzeum 
közgyűlése köszönetet is szavazott. 



mert a közt vannak az erdélyi országgyűlések 
végzései lü4ll— 1744. öt ivréttí kötetben. Az or- 
szággylilcsi bizottságok munkálatai 1728 — 1844. 
huszonöt ivrctii kötetben. Erdély hivatali sze- 
mélyzetének táblázata 16!t2— 184s. Tizenkét kö- 
tet eredeti oklevél, továbbá erdélyi nenizet.sé- 
gekre vonatkozó adatok 2;') ivr. kötetben, köz- 
és magánjogra tartozi')k 23 ivr. kötet. Továbbá 
a leleszi, monostori és fehérvári káptalanok, a 
tiscalis, lutheraims püspöki, korlátnoksági, ka- 
marai, déva-uradalmi és több magányos levéltá- 
rok lajstromai, 4 ivr. kötet. Egy számos kötetre 
monö hirlapgyüjtemény, s Mikének több kézirati 
munkája, melyekből egynémelynek közrebocsá- 
tása tervbe van véve. 

Ezen rövid átnézet is fogalmat adhat az ál- 
tala összehalmozott roppant kincsről. Ennyi ér- 
dem mellett Miké volt a világ egyik legszeré- 
nyebb embere, ki minden feltűnéstől, minden 
legcsekélyebb kitüntetéstől is félreliuzíklott, s tett 
szolgálataiért még köszönetet sem akart elfo- 
gadni. A múzeumba nem egyszer lopott be egy- 
egy becses okmányt, vagy ritka könyvet, s mi- 
dőn a szabályok értelmében az adakozók közt 
neve közöltetett, neheztelt érte, mert — mint 
monda — nem az a kérdés, hogy ki adta, ha- 
nem hogy meglegyen. Lefestetni vagy lefényké- 
peztetni nem engedte magát '), s midőn életlei- 
rásáért egy meghitt barátja zaklatta, örömest tett 
Ígéretet az ahhoz való adatok elküldésére, azon- 
ban az erre szánt lapra jelleméből kifolyó spár- 
tai rövidséggel csak ennyit irt személyéről : 

Caesart illetnek meg a faragott kövek, 
Neked legyen elég egy fekete ozövek. 

De ha életében nemes érdemeit rejtegette, 
ha azoknak kiemelése ellen határozottan tiltako- 
zott, halála után annálinkább igyekeztek kortár 
sai azt kitüntetni: legelőbb Szabó Károly tartott 
egy igen jeles emlékbeszédet a múzeum 1867. 
évi közgyűlésén, azután életleirása közölve volt 
a „Vasárnapi újság" 1867. évf. 46. számában. 
A „Buda-Pesti közlöny" 1868. évf. 3 — 4. szá- 
mában Szilágyi Sándor által, s végre a „Magyar 
történelmi társulat közlönye" a „Századok" 1867. 
uov. füzetében, veje, hivatal-utódja és hasznos 
munkásságának folytatója Jakab Elek ismer- 
tette ^). De ha nem birnók is a hódolat, az el- 
ismerés e számos nyilatkozatait. Miké neve még 
akkor is élne, valamint élni fog nagybecsű gyűj- 
teményében. Valódi nagyságát, íinzetlenül emel- 
kedett nemes lelkületét nem csak mi dicsőítjük, 
kik közelről ismertük, s kik sok tekintetben jó 
ságának részesei voltunk, hanem elismerni és 
méltányolni fogják az utánunk jövők is, kik tör 
ténelmünk behatóbb tanulmányát az ö irán_\jo- 
lölésc nyomán követhetik legbiztosabban, kik 
gyűjteményéből ezen öualkotta mauzóleumnak 
uagy.'izerUségét leginkább megítélhetik. Sirja a 

') Csak ügyetlen fiatalkori képe maradt hátra, ez 
is el volt rejtve, s halála előtt súgta meg hollétét kis 
unokájának, oly feltétellel, hogy csak 6 hónap múlva 
niut.issa meg anyjának. 

') Ezek segélyével van jeleni vázlatom egybe- 
állilva. ' 1 



' kolozsvári temetőben van, fölötte koszorúval di- 
sziteft sirendék áll, rajta c jellemző sorok: 

I 

„A kö a jclleniszilárd férlit, 

A koszorú az élet-bölcset tiszteli." 

Minden diszszobornál nagyszerűbb ondck- 
köve azonban gyűjteménye, s Miké Sándor 
emléke e gyűjteményben élni fog és örökre 
fcnmaradni a magyar történettudomány mi ve- 
lőinek s ez által a nemzet hálás emlékében is. 
De váljunk meg egy időre a fcledhetlennek 
kedves emlékétől, hogy kutatásunkat szülőföld 
jenek virányain folytatva, Sz.-Mihályfalva hatá- 
rán is egy régészeti szendét tartsunk. 

Legelőbb a falu alsó végén levő boltozott 
földalatti üreget emlitem fel, mely Kripta 
nevet visel, s mely hogy valójában sírbolt volt, 
az onnan kikerült díszfegyverek- és ékszerekből 
is kitűnik. Mondják, hogy Csegezi Tamás, Ara- 
nyosszék főkapitánya ') és Gedö László lett 
volna oda eltemetve. Az innen északra terjedő 
térséget B o d o k n a k hívják ; e lér közepén 
N é g y d m b n a k nevezett emelkedés van, hon- 
nan több, egy darabljól, durván és minden fa- 
ragvány és felirat nélküli kőkoporsó került ki, 
melyekből három most is látható Nagy Elek 
udvarában Sz. -Mihályfalván. Ezen kőkoporsók 
kétségtelenné teszik a Négy-dombnak temető 
voltát; de mivel a koporsók kivételénél .seoki 
sem észlelte az abban levő fegyverzeteket és 
műtárgyakat, most már nem lehet meghatározni, 
hogy azon temetkezőhely mely korból szárma 
zik ; pedig igen valószínű, hogy azon dondjok- 
ban még más sírkamrák is rejtőzködnek, s ro 
mélhetö, hogy azoknak egykor bekövetkezendő 
tudományos észlelése majd felderítendi a valót. 

Odább a felvínczí országúton túl a Létom 
hegyoldalában egy helyet Vajda k á p o 1 n á- 
jának neveznek. Az eltűnt imolának ma cse- 
kély nyomai látszanak, de a hagyomány azt 
tartja, hogy az Mihály vajda emlékkápolnája 
lett volna. 1842-ben egy nagy feliratos kő — 
mint hiszik, a vajda emlékköve — vetődött ki 
onnan; de azt az akkor épült sz.-raíhályfalvi 
unítarium templom szögletkövéül felhasználva, 
beéj)itették. Különben, ha ugy lenne is, ezen 
átkos emlékű szörnyeteg emlékkövének ily el- 
temetését egy cseppet sem fájlalhatjuk. 

Sz.-Mihályfalva határa átnyúlik az Aranyos 
balpartjára is, s ekként mi is jogosan kiterjeszt- 
hetjük oda szendélődésünket, hol, a malomtól 
alig 500 lépésnyíre eső, s a tér színvonala fölé 
vagy 6U lábnyira emelkedő önálló dombot talá- 
lunk. Ezen dombot Szentléleknek nevezik, 
s mondjak, hogy ottan egy megsemmisült falu- 
nak állott egykor kerek idomú egyháza, mely 
a Szentlélek tiszteletére épült. A dombon most 
csekély rommaradvány van, némi alapfivlak s 
mindenfelé szétszórt római téglák; melyek mu- 
tatják, hogy az itt állott keresztyén templondioz 
valamely róm;ti pogány épület anyagját hasz- 

') Hogy Csegezi Tamás Szentmihályfalváiól iiia 
magát s udvarháza is \olt ott, kitetszik egy Ititíí). apr. 
4-ről kelt contractusból, mely várfalvi Nagy János gyűj- 
teményében van. 



159 



lUilták lel. K csekély romok s a hozzá fUzödö 
lioniiUyns haf^yoniányok méfiis ua.í;y fonfosságiral 
biniak reánk, mert iránytiiiil szolgálnak Ara- 
nyosszt'k két eltlint <is laluja fekhelyének fel- 
találására. Ugyanis alábli Inakfalvánál közlém 
László királynak azon 127H-ki adománylevclét, 
melylyel Mikud bánnak többek közt az addig 
Torda vár jobliágya, Kis Gergely által birt 
Igru (■ h te 1 uk és Kerekyghazt, két Ara- 
nyos mellett fekvő falut adományozta') 1288-n 
Mikml bán a szentföldre-menetel fogadalma alól 
való felmentésért, a gy. -fehérvári sz. Mihály- 
templom számára adta Sz.-Miklóst (Seent 
Myklous, ma Torda egy része), melynek kihiil- 
határolásánál nyugatra esőnek iratik Mikud lián 
nak Kerckegház nevű birtoka-), mely e 
szerint a mi Szén 1 1 éle k ti uk k e 1 tökéletesen 
egybetiilál . De mivel Aranyosszék adományleve- 
leiben, nevezetesen az 12Sil-ben Aranyosszék 
ős falui közt ott találjuk K e r e k hy gh ázt, 
az IDKÍ-kiban K ere eh y gh ázt, igen valószi- 
nllvé lesz, hogy Aranyosszék ezen nyomtalanul 
eltűnt ős falujának eddig nem is sejtett fekhelye 
itten volt, s köridomű egyháza, melyről neve 
.származhatott, ott feküdt a Szentlélek tetö- 
lapján. Sőt ikerfalujának, a szintén Aranyos 
mellett feklidt I g r u c h t e 1 e k u e k vagy az ara- 
uyosszéki adománylevelekben előforduló Igre- 
th i-nek is ott kellett alább feküdni, hol egy 
10. századbeli esketésbőj-) kitüuőleg egy kis falu 
kápolnájának romjai állottak régen, mely ká- 
polna íizoubau a nagy hegyomladások miatt ma 
nyomtalanul eltűnt, miáltal biztos n3'omköveté- 
süuk lehetlenné vált. 

Miután régészeti körszemléuk áthozott az 
Aranyos balpartjára, nem tehetjük, hogy a 
Szentléleken felül alig pár ezer lépésre 
fekvő M é s z k ö t, Aranyosszéknek a folyam bal 
partjára elöőrskint átfészkelt ez egyetlen faluját 
meg ne látogassuk. 

Mészkő is Aranyosszék azon falui közé tar- 
tozik, melyek sem az 12yi-ki, sem az 1313-ki 
adománylevélben felemlítve nincsenek, mert — 
nézetem szerint — ugy Kővári László, mint 
Kemény József is hibásan származtatják azt az 
aranyosszéki kiváltságlevelekben előforduló M e- 
d i e s t ö 1, mivel az — miként feunebb Felvincz 
leírásánál kimutattam — a Felvincz közelében 
ma is meglevő M e d g y e s n é 1 és nem itt fe- 



') Lásd fennebb Inakfaivánál. 

■-') A nagyszombaton Fejérvárt kiadotf okmány 
eredetije fejérv. kápt. levélt. Fasc. III. Nr. 33, közli 
Kemény Józs. App. dipl. Tran. I. és Fejér Cod. dipl. 
y. 3, 4jü. Kivonatozva Szeredai .Ser. Epp. 10, csakhogy 
ö az évszámot hibásan 1228-ra teszi. 

'/ Ez egy l.ö91-ki esketés, melyet komjátszegi Pál. 
Tordavármegye föbirája és kolozsvári Litterati liyürgy 
a tordai és szentmihályfalvi hafcir ügyében tartanak az 
Eorlyk és Pardépataka közti rég per alatt levő terü- 
letre nézve ; ebből kitűnik, hogy a régi okmányokban 
előforduló ICörlik szántóföld volt. továbbá több tann, de 
nevezetesen szindi Chiek Péter mondja : „hogy a kér- 
déses tőidet a tordaiak pénzen vették volt egy kis fa- 
lucskától, mely az Aranyos mellett feküdt, holott ká- 
polnáját is érte." Megvan az esketés a kolozsm. conv. 
levélt. ,A major" czimii prot. 149. lapján egy, 18l2-ki 
transumtuma Turda város levéltárában. 



kiidt. Ugy kell tehát lenni, hogy Mészkő a kezdi 
>zekelyek kitelepülte után keletkezett másod- 
gyarmat v(dt : de hogy azt követöleg hamar 
létrejött, azt a pápai dézmák rcgestrumábéd lát- 
hatjuk, melynek 1 :'»32. évi rovatában M c z k n n 
néven már mint önálló egyházközséget feltalál- 
hatjuk '). 

A hagyomány .Mészkő alikulását ekként in- 
dokolja. Odál)b a toidai hasaűéktól Tordáig ter- 
jedő, mo>t lakatlan fensik egyik völgyteknojé- 
ben , két falu A t a 1 1 e 1 u k és 1' a r (í é f a 1 v a 
feküdt. Ezen falukat az ellenség felprédálta ; de 
lakóinak elmenekült része az akkor sUrü erdő 
borította Mészkő feletti sziklá'Á közé rejtőzködve 
megmaradt. Ezek aztán nem is tértek vissza 
régi feldúlt telephelyeikre, hanem itt a mentő 
sziklák alján építették fel Mészkőt. 

Ezen hagyományokat — legalább a feldúlt- 
nak mondott falukra vonatkozólag — igazoltnak 
találjuk, mert azoknak egykori lételéről, részint 
okmányilag támogatliati> tudomásunk van, részint 
most is feltalálható fekhelyeikről következtethe- 
tünk. De keressük fel a feledetteknek ismeretlen 
fekhelyét. 

A Torda-hasadékkal szemben levő hegység, 
vagy a Tordától. a tordai hasadékon áttörő Hes- 
dád patakáig nyúló fensik nyugati ré.szén egy 
helyet még ma is A t o I n a k neveznek, az ott 
eredő, s Mészkőn alól Aranyosba szakadó cser- 
melyt A 1 l-patakának bivják, ennek Sóskút 
nevíi forrás fejénél régi pinczehelyek, vastag 
cseréptöredékek, s más rommaradványok merül- 
nek fel, jelölve, hogy itten egykor valójában 
falu, még pedig az állítólagos Át a 1 telük fe- 
küdhetett. 

Pardéra vonatkozólag még határozottabb és 
biztosabb nyomjelöléseink vannak. Az említett 
fensiknak a tordai hasadékkal szembe eső részén 
több forrás fakad fel, melyeknek kifolyása azon 
kis csermelykét alkotja, mely a fensik egy ke- 
letirányu völgy-mélyedésén törtet le, s a tordai 
malom közelében ömlik az Aranyosba. Ezen cser- 
mely forrásainak terjedelmes területét ma is 
Partiénak, a csermelykét Pardé-patakának, 
a völgyére néző szőlőket P a rdé -szőlőinek ne- 
vezik. Ha az utas ezen most lakatlanul elha- 
gyott helyeket vizsgálja, meg lesz lépetve azon 
nagy mennyiségben önként szemeibe ötlö ma- 
radványok által, melyek azt tanúsítják, hogy e 
hely hajdanában emberek tanyája volt. Ily nyo- 
mokra akad főleg a Pardé fon'ás fejénél, hol a 
Szökedomb gerinczéig mindenütt roppant 
meunyiségü római tégla- és cseréptöredékek bo- 
rítják a talajt, melyek közé durvább barbarkori 
cserépdarabok is vegyülnek, jelölve mintegy két 
korszak itteni létuyomait. Az első a római kor- 
szak volt, midőn kőfaragók és téglavetők lak- 
tak ott '-) ; milsik a mougoldűlás időszaka, mely- 

') A tjG3-ik lapon ekként : ,Paulus sacerdos de 
Mezkun solvit 1« denarios." Hogy pedig ez Mészkő és 
nem más lehetett, mutatja az is, miszerint a tordai 
archidiaconatusban Szind. Peterd és Hidas közé lielye- 
zetten fordul elő. 

-, A rómaiak által e táján mivelt kőbányákat és 
téglavetődéjiiket majd másutt Torda leírásánál fogom 
részletesebben tárgvalni. 



160 



iiek elmultával ama lielyre székelyek teleplUtek, 
s a római romokból i'piték az araiiyosszéki ki- 
viUtsiifil.'Volokbeii i'iot'oriluló l'ordoyt; mely- 
nek a mai ranléval való azonosságát senki el 
vitatui nem tudja, annálii)kál)ii, mert e liit tá- 
mosatásáru ott vannak a iiinc/.emélyedcsek, vas- 
tajc cseréptiiredékek s falrakatnyomok, melyek e 
helység eírykori ott fektét két-égtelenné teszik. 
Meg van feliát Aianyosszék egyik letUnt ös fa- 
lujának eddig i-nierellen feklielye találva, s ki- 
mutatva, liogy a régi Aranyosszék határa e tájt 
az Aranyos íialpartján jóval odiü)l) rúgott a mos- 
taninál, bár különben Atol és Pardé területe nagy- 
részt most is Hzentmiháiyfalva és Mészkő hatá- 
rához, tehát Aranyosszékhez tartozik, daczára 
aunak, hogy korábbi területéből Torda is fog- 
lalt el. Torda foglalása miatt Aranyosszék Torda 
városával hosszantaitó pert is folytatott; mely- 
nek folyama alatt már iriiH-ben esketés folyt'). 
1638-ban a határvonal mi^gbatározása végett má- 
sik hosszas esketés tartatott, melyből kitűnik, 
hogy a két tíirvényhatóság közt a határt a Pardé 
pataka kéjiezi, valamint az is, hogy a szent 
Uiihályfalvi csorda, az Egyed rév iuéi járt át 
mindig, az Araoyos folyón tiil levő határrészbe-'). 
Következő 1G39. máj. "Jö-én Csegezi Mihály Ara- 
nyosszék főkapitánya, Bandi György fökirályb., 
Wárfalvi Gásp. föiiadn. és Pattkii János főjegy., 
nemkülönben Crus And., (Negezi Tatár, másként 
Héiaváry Rálint s számos más aranyosszéki szé- 
kelyek egyfelől ; Szauiszló István ó-tordai főbíró, 
Páíti Márton, Pápai Mózes és Tury Mih. mint 
Torda megbízottjai másfelől, a fejedelmi bizto 
sok: Lifterati And. és Gálfi János előtt A.-Sz.- 
.Mihúlyfalván megjelenvén : az aranyosszékiek 
előadták, hogy Ó-tordával hosszas per folyt a 
diplomákban l'ordoy, most Pardé-nak neve- 
zett, egykor basonnevti falu, most praedium ha- 
tára felett, melyet említett székelyek a magyar 
királyoktól hősiességük jutalmául nyertek. Mo.st 
e pert a fejedelmi biztosok jelenlétében elbékél- 
vén, együttesen kijártAk és megjelölték a ba- 
tárvonalt, és azt mindkét félre kötelezőnek ha- 
tározták 2U0 arany frt vinculum alatt, ugy hogy 
a megálló fél a sértő félen azt minden ellen- 
mondás és repulsío kizárásával azonnal felránt- 
hassa. A határjárás pedig igy történt. 

Kezdődött Ó Torda vége felé a keleti olda- 
lon egy kis csermelynél, melyet Meleg tó- 
érnek neveznek, mely a szentniihályfalvi köz- 
úthoz, onnan a tordaí hidhoz vezet, hol egy 
feltalált régibb határjelt felújítottak; ez Ó -Torda 
és Szent- Mihályfalva halárát jelöli és végzi. 
Onnan kevéssé jobbra, a városi malom gátja 
felé valamely csermely száraz medrén lemenve 
az Aranyoshoz, onnan két kőhajításnyira másik 
kőből készült határjelt talált ik, mit megujitot'ak. 
Onnan az Aranyoson át a város felé lemenve, 
a folyam partján nyugatnak tartottak, szemben a 
per alatti lenföldekkel a Pardé praedium felé, 

') Lásd aláljb K i' r e U e;;- y h á z It'irásáii.d a l.'jít. 
lapon. 

■-') A Trausner István tordavániiegyei alÍ8i)án t^ 
Litterati Imre által vezetett esketés eredetije megvan 
(iknjáiiytár 1. k. 905—907. lapján. 



hol a Vértez uevü dombon ismét három föld- 
határjelt találtak, mely Pardé határvonalát je 
löli ; a Pardévölgy észkáu a 4-ik határjelt emel 
fék, innen a Pardé-j)atak terén egyenesen ha 
ladva, a Lyukaskőnél az 5-ik határjelt, innen a 
jjatak völgyén fel 1 '/i kőhajításnyira a G. jelt. 
Onnan balra térve, az elhagyott tordaí Hala s t ó 
vagy Mocsárdugájához igát), hol a mészkői út 
a völgybe lejtve, Torda felé tart, a 7-ik határ- 
jelt emelték, ugy azonban, hogy az iit és tó 
közti helyet a sz.-mihályfalviak itatásra hasz- 
nálfiassák. Ezen T-ik hatáijeitöl a negyedik ki- 
száradt tóig a mészkői íit jelöli a határt, de 
oly módon, hogy ha az enditett négy tó dugái 
iiak kiigazítása által, vagy máskint vizzel meg 
telnék, szabadjon a szeutmiliályfalviakuak csór 
(Iáikat a tokhoz hajtani, a tulajdonosi jog 'lor- 
dáé maradván. A negyedik tón vagy a 7-ik ha 
táljelen felül azon kis patak, a mely Pardé völ 
gyébe lelbly, Torda, Sziud és a Pardé-praediiim 
közt örökös határnak hagyatik meg, melynek 
vonalán Aranyosszék területét Torda határától 
r> határjellel különítek el stb. ') 

Ezen kijárás által megjelölt határ az als('i 
részre nézve körülbelül most is meg van tartva : 
de fennebb Mészkő határa még tovább, egészen 
a tordaí hasadék nyilatáig felnyúlik, melynek 
egyik sziklafala Mészkő, másika Szind liatárá- 
boz tartozik. Azonban ideje, hogy az eltűnt s 
ráuk a nép tudalniában s néhány oklevélben 
megőrzött uevén kívül csak rouunaradváuyokat 
hagyott Pardé faluból átlépjünk Mészköre, mely 
egykor a feldúlt falu lakóit befogadta s e jog- 
alapon területét a magáéhoz csatolta. 

Mészkő az Aranyos balpartjáii közvetie 
nül emelkedő partmagaslaton igen regényesen 
és értékes talajon fekszik, mert az egészen al.i 
bástrom-szíklákból áll. — Ezen kőzet esompói 
(sziklacsúcs) a falu között is több helyen ki- 
emelkednek, s a szerény házikók tündöklő ala 
bástrom-talapzatra vannak fektetve. A falu fe 
lett Omlásnak nevezett hegy-szakadás nyúlik 
el, mely hófehér alabástroni-sziklákkal van tar 
kázva -). Ott fekszik az Aranyos hullámai által 
körUlzajlott magaslaton a gyümölcsösök zöld 
koszorújába fogott falu, oly büszkén, mintha be- 
cses körn_yezetének öntudatával bírna ; alabástrom 
hegyei fölött ott emelkedik fel a csodás tordai 
hasadék, melynek egyik sziklageriueze Mészkő 
határához tartozik. Mészköt székelyek és elszé- 
kelyesedett olahok lakják ; a székelység (30(i 
lélek) unitárius hiten van ^), mely v.illás áita- 



'; Ezen nagyon hosszú, latinul irt s igeu b.ijosan 
olvasható okmány eredetije van az Okmánytár I 881 
— 88.J. lapjain, tionnan e róvid kivonatot vettem. 

') Ezen alabástrojn telep igen nagy terjedelmii. 
ngy hogy egész Szindig átnyúlik; hófehér, tinóm alk.itú, 
márvánj'szeiüen szilárd, s bár kül felületén réteges, de 
raélye'jben igen val(Jszinüleg tömör alakban fordul elő, 
miért szobrászati niiive'diez is használható lehet. Fáj- 
dalom ! e tekintetben még eddig hasznositva nincs, leg ) 
fölebb mészégetésre használják ; ily eredetű a falu \ 
neve is. * 

') H"gy '' bit itt korán elterjedt, azt ir)85-ben 
niiitáiius hivek által épitett temploma is t.aniisitja ; 
legelső ismert papja liákosi Mátyás, ki ió'JT-beu euilit- 



161 



Iában az ezen lelUl fekvő havasalji falnkl)an 
teljes uralomra jutott. E lielysé{;re nézve a kö- 
vetkező fontosabb adataim vaunak : 

1655. apr. 7-én Kákóczi György a balázs- 
falvi várból Simándi Péter udvari katonájának 
SO frtért inscribálja azon raészköi (parochia és 
Aranyos közt levő) házat, mely a kihalt Pajor 
Demeteré volt '). 

Mészköi Miklósi András deák Apáti idcjé- 
lien (1675 körül) az erdélyi rcudes követ mel- 
lett tolmács volt a portán, mint az kitetszik ne- 
vezettnek veversalisából, melyet, mint egy igen 
érdekes dij)loniatikai okmányt, ide iktatok : 

„Éu Arauyosszékben, Mészkőn lakó Mik- 
lósi András deák esküszöm az élő mindenható 
egy Istenre (unitárius volt), ki az eget és az 
földet teremtette, hogy mivel az mi kmes Urunk 
az Mgos Apáti Mihály ö Nga, Erdélyországnak 
fejedelme stb. és az mgos Bornemisza Anna, 
erd. fejedelemasszony ö ngok az nemes ország- 
gal edgyiitt, engemet az fényes portán levő ka- 
pikihájok mellé Török tolmácsul méltóztatuak 
rendelni. Én is magamat ugy viselem, mint jám- 
bor, igaz, tökéletes, hűséges ö Ngok és a ns or- 
szág szolgájához illik ; ő ugok s ö kmek ellen- 
ségének ellensége, jóakaróiknak jó akarója le- 
szek ; méltóságok és személyek ellen sem tit- 
kon, sem nyilván, sem ajándékért, sem igéretért, 
sem adományért, barátságért és bosszúságért 
semminemű áruitatást nem inditok, s nem prac- 
ticálok, sőt a kiket olyanoknak hallok lenni, 
vagy az mely áruitatásokat, vagy levelekből, 
vagy hallomással eszembe veszek, minden ké- 
sedelem és gondolkozás nélkül ö Nuak, ugy ö 
ngok belsőbb embereinek hirül adni el nem mu- 
lasztom ; minden reám bizott dolgokban hiven, 
igazán és serényen eljárok, ő Ngok, s ö kmkk 
titkos dolgait üdönek előtte ki nem nyilatkozta- 
tom ; ö ngkhoz, s ö khez való igaz hűségemet 
mind boldog, s mind (kit Ist. ö Fge eltartóztas- 
son) boldogtalan álapotjokban is ezen reversali- 
som felszabadulásáig, holtomig, s fejem fennál- 
lásáig fentartom ; o Ngok s ö kmek Méltóságát 
mindenekben tisztán előttem viselem, egy szóval 
minden reám bízatott dologban, igaz, hűséges, 
jámbor szolgája leszek ö ngnak, s ö knek; sen- 
kinek is azonban oldalfélt való tolmácsa nem 
leszek. Mely magam fogadásainak ha megállója 
és megtartója nem lennék, bűségtelenségben s 
árulásban találtatnám, tehát napfényre jővén dol- 
gom : érette halálnak akármely nemével bünte- 
tessem. Melyeknek mégis a mint megállója és 
megtartója leszek, az egy mindenható és örökké- 
való Isten engemet ugy segéljen, s ugy adja 
lelkem üdvességét. Dátum in arcé Fagaras 16. 
febr. A. 1675." -). 

tetik ; ekkortájt Rhadó András mészköi nemes is elő- 
fordul. 

') Fehérvári kápt. levélt. Lib. Reg. G. Rákóczi 
XI. 790. 

'') Megvan eredetiben várfalvi Nagy Jáuos gyűjt. 
Kolozsvárt. 



Az 1694-ki jelentésben Mészkőről ez áll ; 
„Mészkőn udvarházuk Mahuly Gábornak, Keczeli 
Samu és Polos Istvánnak, csak 4 szabad ember 
van." 

E vidék minden falujában római nyomokra 
akadhatunk, ilyek Mészkőn sem hiányoznak ; hol 
egy udvaron igen diszes sarkophag-fedöt láttam 
a szokásos szögletékekkel; feliratából csak A E 
betűk voltak felismerhetők. Másutt egy igen szép 
művű fogadalmi oltárt találtam, melynek dom- 
borműve és felirata le van tördelve ; a kapuk 
előtt oszlopfejezetek, párkánykövek, oszloptör- 
zsek szolgálnak gyakran ülőpadul ; hamvvedrek, 
érmek naponta merülnek fel a földből ; mindez 
arra mutat, hogy a rómaiak alatt Mészkő szin- 
tén lakva volt, s még az sem lehetetlen, hogy 
az itteni alabástrom a rómaiak idejében mivelet 
alatt állott. De Mészkő nemcsak ezen classicus 
töredékekért, nemcsak eredete és szép fekvése 
miatt vonzó és érdekes, hanem e mellett hatá- 
rán egy várnyomra is akadunk, mely bár jelen- 
tőség nélkülij de azért az erőd-szegény Aranyos- 
széken mégis figyelmet érdemel. 

A falutól nyugatra magas hegycsúcs emel- 
kedik, melynek szép csompókkal (sziklaszál), s 
merész sziklagerinczekkel ékes déli oldalát az 
Aranyos, nyugati oldalát pedig a tordai hasadé- 
kon áttörése után délirányban haladó és e hegy 
alján Aranyosba ömlő Hesdád pataka folyja kö- 
rül. Ezen hegycsúcs vagy 1500 lábnyira emel- 
kedhetik az Aranyos színvonala fölé, s legmaga- 
sabb, Vigyázdombnak nevezett ormáról, a 
Szckelykötöl Hadrévig terjedő vidék elragadó 
madártávlati képében enged gyönyörködni. In- 
nen pár száz lépéssel keletre — a hegy lapályo- 
sabb fenlapján — van Bába vára. Ezen vár 
köritett szögletekkel biró hosszúkás négyszög 
idomú ; hossza keletről nyugati irányban 200 lé- 
pés, szélessége délről északi irányban 100 lépés. 
Legalább ily kiterjedésben öleli körül egy gá- 
tonyszerü töltés a vár belterét, melynek közép- 
pontján a zömtorony dombozata emelkedik ki. 
Emiitett töltést pár helyen felástam, a nélkül, 
hogy falrakatnak bár mily csekély nyomára 
akadhattam volna ; s igy hangzatos nevű várunk 
alig lehetett egyéb, mint alkalmi földeröd. Alakja 
és a közelében nagyobb mennyiségben talált Ves- 
pasianus és Severus érmek római eredetre utal- 
nának, bár a tégla hiánya némileg ez ellen bi- 
zonyít; a néphagyomány azt mondja, hogy apá- 
czák vára volt, mi valamely kolostor itt voltát 
sejteti. De lett légyen az római alkalmi erőd, 
vagy kolostor, egyaránt jelentőség nélküli volt, s 
még csak annyi maradványt sem hagyott hátra, 
mi biztosabb nyomozását és meghatározását le- 
hetővé tenné. És most, bármily hivógatólag int 
felénk a közvetlen közelünkben levő, még üdébb 
és illatosabb léggel, nagyobb körű s szebb ki- 
látással csalogató tordai hasadék, megte- 
kintését halaszszuk későbbre, s térjünk vissza az 
Aranyos jobb parljáia. 



XVI. 

Aranyosszélmelv a Keresztesniező felső részén fekvő falui. 

Bágyon, sokadalmai, temploma. Kénosi Tözsör János. Uzoni Fosztó István és Kozma Mihály emléke. Váró Mihály 
Bágyon a forradalom alatt. Kövend, a kövendi Székely család, Kövend temploma, tatárok elleni védelme, Köven 
den tartott lustrák. közgyűlések, zsinatok. Fejér Márton emléke. Sinfalva, temploma. Ebrézsháza vagy a régi 
Obretháza fekhelye. A sinfalvi nnit. templom elfoglalása. Az unitáriusok kínzása és üldözése Sinfalván s Ara- 
nyosszék más faluiban. 



Valamint a Keresztesmezö alsó részén, ugy 
itt is az Aranyosnak kettős völgye van, mert 
déloldalt a Bogáthtal egybefüggő magasabb lép- 
csőzete, vagy láza itt is folytatva van. Ezen fen- 
slkou künn, közvetlenül egy falu sem fekszik, 
hanem az abba szakadó dél-észak irányú völ- 
gyecskékbe buzódott be Aranyosszéknek e tájra 
eső két tekintélyes faluja Bágyon és K ö v e n d, 
melyeknek ily félrehuzódása, részint földkimé- 
lés, részint szél elöli rejtőzködés, de leginkább 
hadászati tekintetből kimagyarázható. Ám lép- 
jünk be az alsó völgyben fekvő Bágyonba. 

Bágyon egyike Arauyosszék ős faluinak, 
melyet az 1291. adománylevélben B agyún az 
1313. coufirmationalisbau Bagium néven már 
feltalálhatunk. 1332— 35-ben pedig Bakun, 
B a g i u és B a g u n néven önálló egyházközség- 
ként szerepel ^). Neve arra mutat, hogy e falut 
udvarhelyszéki B á g y r ó 1 jött gyarmat népesité. 
Bágyon lakói még Dávid Ferencz idejében mind 
unitáriusokká lettek ') és azóta mindig igen né- 
pes, unitárius ecclesia volt itt. A felekezet nem 
egyszer tartá itt egyházi gyűlését. Én négy uni- 
tárius zsinat itt tartásáról találtam adatokat, az 
1677. jun. 27. igen népes zsinatról ■'), az 1697. 
júniusiról, melyen a kolozsvári elégett templom 
és oskolára 1570 forintot gyűjtöttek*); továbbá 
az 1752.^) jun. 17., s 1824. jul. 9. itt tartatott 
zsinatokról. 

Bágyon szintén a székely huszár határörez- 
redhez tartozott, melynek lakóira Bukov 1763-n 
börtön-terrorismusával erőszakolta fel a fegyvert, 
s attól fogva az, mint 1-ső századosi lakhely, ezen 
katonai szervezet központjává lett ; de e mellett e 



') A pápai dézmák regestrumából kitetszöleg, hol 
ekként találjuk bejegyezve az 1332. év rov. 598. lapon: 
„Georgius sac. de Bakun solv. 40 den." Az 1333. év 
rov. 633. lapon : „Georgius sac. de Bagin solv. 3.5 den. 
et 5 lyliatos." Az 1334. év rov. 663. 1. : „Georgius sac. 
de Bagun solv. 40 den.", és az 1335. év rov. 703. 1. : 
,Georg. sac. de Bagun solv. 5 gr." 

'■') Most kevés számban vannak reformátusok és 
elszékelyesedett oláhok is. 

') Lásd Hist. Eccl. unit. Trans. II. 614. 

*) Lásd ugyanott I. 456. lap, II, 85. lap. 

■•) Ugyanott IV. 878. lap. 



helység a politikai kormányzatnak is volt köz 
pontja, ' mert Aranyosszék 1651-től 1 848-ig 
26-szor tartotta közgyűléseit Bágyonban, derék- 
székei- 1651 és 1652-beu, s azután is gyakran 
üléseztek, sőt a szék 1844-ben székhelyét Kö- 
vendről ide tette át, hol egészen 1849-ig ma- 
radt; a Bach-rendszer alatt azonban a szék szé 
lén fekvő Felvincz lett a székhely, pedig Bágyou 
mint a szék központján fekvő, s különben is 
legtekintélyesebb helység, sokkal inkább meg- 
felelne az igényeknek, mint a törvényhatóság 
végpontján fekvő Felvincz. A Bach-rendszer alatt 
fel is merült a központ Bágyonha, vagy Kö- 
vendre való visszahelyezésének szükségessége, s 
bár ennek valósitására a környéki faluk 5000 
frtot fizettek, az akkori országzsebelők — da- 
czára hogy kötlevélileg kötelezték magokat a 
székhely idehelyezésére — mégis Felvinczre tet- 
ték azt át. 

A közigazgatás itt székelésekor nyerte Bá- 
gyon sokadalmait is '), melyeknek elsője 184(i. 
jun. 17-én nag}^ tinnepélj'ességgel tartatott meg, 
mikor a határörhuszárok zenével vonultak a 
piaczra táuczolni, s a vásáron megjelent idege 
nek megvendégeltettek. Bágyonnak ekként inau 
gurált vásárai jó darabig tartották magokat, s 
eleinte igen keresettek voltak ; most azonban fel 
hagytak velük. 

Bágyont igen szép és erőteljes nép lakja ; 
a férfiak itt Kövenden és a havasalji Rákos és 
Várfalván magyar szabású, leginkább kék sziutí. 
posztó ruhát viselnek, olyat, minőt a kisebb szé 
keiy városok polgársága szokott hordani. Bágyon 
1500-on felül való lakosságának tekintélyesebb 
része unitárius , hiten van. Reformátusok, katho 
likusok és keleti vallásnak is vannak kevesebb 



') Az engedél3'ezpsi okmány kelt' Bécsben 183!'. 
niárcz 13-án I. Ferdinánd, b. Nopcsa Elek és Szent 
györgyi Imre aláírásával, kiadatott 1084/839 korlátnoki 
szám alatt s két országos vásárra (jun. 17- és nov. 
11-re) szól. Aranyosszéknek Kövenden 18 i9. nov. 27-én 
tartott közgyűlésén hirdettetett ki. Megvan eredetiben 
Bágyon községi levéltárában. Hátirata : „Improtocolla- 
tum Libro Regio I. classi Tomi 15. pag, 204 quod 
testatum redditur per secr. et regestraturae Directorem 
Trans. Aul. Antonium Káros mp." 



1(13 



számmal '). Templomai közt a Dagyobb számü 
unitáriusaké a legtekintélyesebb, s csak ez költ- 
het nemi tigyelmet a régészben ; de ennél sem 
maga az 1746-bau teljesen újból épült egyház-), 
hauem annak régi tornya, melynek déli oldalán 
a nap és hold domborműve alatt ezen köbe vé- 
sett felirat olvasható : 

„Turris aedilicatum 1077 reguante 

lUustrissinio ac celsissimo Mieh. Apafio, 

Dei gratia priucipe Regui Traunae. Prov 

XVIII, VX, Turris Ibrtisslma uomen Domiiii 

ad ipsum currit justus et exaltabitur — — 

Domiui beuedictio dici — — — — — " 

Harmadik emeletén köríves pár-ablak vau 
sajátságos idomú köválasztékkal, melynek képét 
azért melléklem, mert ily idomú toronyablakok ^) 




Aranyosszéken többhelyt fordulván elö, provin- 
ciális mintaszerliséggel birnak. 

Az egyházat egykori magasságából letörpi- 
tett védfal környezi, melyet török-tatár is ostro- 
molhatott, bár ily esetekről nem maradt emlé- 
kezet ; hanem fenmaradt hagyományi emléke 
egy oly harcznak, melyet e falak alatt a lelki- 
ismeret-szabadságnak megtámadói ellen a leg- 
sajátságosabb fegyverekkel vívtak Bágyon ama- 
zonjai. Ugyanis a mint Erdélyben, a nemzeti 
fejedelemség szebb korszaka után, a Habsburgok 
uralma érvényesült, csakhamar megjelentek a 
konkolyt hintő jezsuiták is, felforgatni e haza 
vallásszabadságát; és mint mindenütt, ugy a 
protestáns Aranyosszéken is, vétkes erőszakosko- 
dással igyekeztek befészkelődni s tért foglalni. 
Majd alább bővebb leírását közlöm azon eljá- 
rásnak, melylyel a sinfalvi unitáriusok templo- 
mát elfoglalták. Azzal egy időben Bágyonban is 

M A reformátusok itteni egyházközsége KJOO kö- 
rül keletkezett, a nagyon kevés számii katholikusok 
.Siiifalvához tartoznak ; a keleti vallásuaknak pedig 
helyben van kis templomuk. A népesség általánosan 
székely, mert a kevés számú keleti vallásúak is csak 
magyarul beszélnek, öltözék- és szokásokban is tökéle- 
tesen hasonlitnak a székelyekhez. 

-) Pedig itt régi egyház volt, melyet 15%-ben 
iijitottak ki. Igen szép régi harangjait Basta dúlása 
idejében fíjldbe ásták el, de azok ugy elsülyedtek, hogy 
többszörös keresésre sem tudták azután megtalálni, a 
mint ezt a Hist. Eccl. unit. Trans. II. 361. lapján fel- 
jegyezve találjuk. 

^) Ez alkalmasint a sz.-mihályfalvi régi köríves 
kettős ablaknak akart utái.zása lenni. 



megjelent a vészmadarak serege egy a jezsuiták 
és számos kámzsás barátokból álló hittérítő se- 
reg alakjában, még pedig katonai fedezet alatt, 
a végett, hogy az unitáriusok ottani templomát 
elfoglalja. A bágyoni féríiak, a határőrség szi- 
gorú fegyelmének levén alávetve, ellentállani nem 
mertek ; ámde a tűzről pattant székely menyecs- 
kék, nyárs és guzsalylyal fegyverzetteu a tem- 
plom körébe gyűltek fel, lelkiismeretök szabad- 
ságának, s hitök szent egyházának védelmére 
elszánva, s hatalmasan protestálva, hogy oda 
közelíteni ne merjenek. A női gyönge szónak 
foganatos sikere nem mutatkozott; erre egyik le- 
leményes menyecskének eszébe ötlött azon hadi 
fortély, melylyel a köveudiek egykor a tatáro- 
kat megszalasztották, pár perez alatt a papnak 
szomszédos méhes háza ki lett Uritve, s a fala- 
kon félelmes projectilekkel fegyverzetteu tűnt fel 
az asszonysereg, a kenetteljesen szónokló és füs- 
tölő papok fejére méhkasokat röpítvén le ; a fel- 
bojgatott méhcsoportok gomolyogva lepték el a 
papokat, kik kegyetlenül egybecsipetve comiku- 
san dagadt pofákkal iramodtak meg s futottak 
el. Ekként mesélik el Bágyon szemenszedett 
menyecskéi eldődeiknek templom-mentő lelemé- 
nyességét ; hogy mennyi igaz az esetből, nem 
merném megállapítani ; de mindenesetre való az, 
hogy Bágyon templomának tervelt elfoglalása 
— lett légyen bár mi az oka — meghiúsult, s 
az máig is uz unitáriusok kezén van ^). 

Bágyon unitárium templomával kapcsolato- 
san meg kell emlékeznem azon számos kitűnő 
lelkészeiről is, kiknek emléke ezen egyházköz- 
ség benső éltével fűződik egybe, s kik nem csak 
mint lelkészek, hanem mint irodalmárok is ki- 
tűnők voltak. Mint ilyet első sorban kell felem- 
lítenem, kéuosi Tőzsér Jánost, ki 1755-u 
lett bágyoni pappá -), s főleg irodalmi munkás- 
sága által tűnt ki, müveiben emelve magának 
örökre fenmaradandó emléket. 

Müvei nagyrészt kéziratban vannak, s igy 
leginkább csak a történeti búvárok kisebb kö- 
rében ismeretesek ; azért azokat itt megneve/-ni 
szükséges és méltányosnak tartom. Ilyen a „tor- 
dai gymnasium története", továbbá „De tipogr. 
unitariorum in Transilvania" czimü igen érdekes, 
s méhszorgalommal egybeállított munkája*), to- 
vábbá „Bibliotheca Scriptorum Trans. unitario- 

') Az egyháznak egy igen szép mivezetü, 1604-n 
készült kehely van birtokában. Van Bágyonban egy más 
régiség is, egy Baranyai Gábor kapuja előtt levő kő, 
egykori ajtószemöldnek töredéke, melyen „A. G. 1507" 
felirat olvasható. 

-) Tőzsér János Kénosban született. Kolozsvárit 
tanulmányait végezve, azon ooUegiumban osztálytanító; 
l7o4-ben a tordai iskola rectorává választatott, mely 
iskolát oda emelte, hogy az odamenetelekor 11 togatus 
diák száma 107-re szaporodott. 175;i-ben bágyoni pap 
lett, 17ö6-bau a toroczkói zsinaton kerületi assessorrá, 
az 1765-ki bágyoni partialison egyházköri jegyzővé 
választatott. 16 évi bágyoni papsága után 1771-ben 
Toroczkó-Sz.-Györgyre vitetett, hol 1772. jun. 27-én el- 
halt; ott van a sz.-györgyi temetőben Koncz Boldizsár 
mellé eltemetve. 

') Ez Kemény Józs. az erd. muz. levő kézirat-gyüjt. 
van 24 a) jegy alatt. Tőzsér leginkább ,Theophilus 
Monotheita" álnéven irt. Kénosi a kolozsvári refornia- 
tióról is irt egy roppant kéziratgyüjteménynyel kapcso- 



164 



rum", valamint „Quis tibi est Xnus" iskolai káté 
és „Bvevis relatio relbrmatioiiis per M. Lntlienim 
tentate." Legjelesebb és legterjedelmesebb „iini- 
tarismus s jelesen az unitáriusuk egyházi törté- 
nelme mcgirása a legelső keresztyén századok- 
tél kezdve a ret'ormatio korszakán át korunkig" 
czimli kitliuo nninkájának esak első részét vé- 
gezhette be; más két részét folytatta a bágyoni 
papságban való utódja és adatgylijteményének 
hagyományosa '), F o s z t ó U z o n i I s t v á n, 
Aranyos-egybáz-köri jegyző-); ezt 1777-ben fel- 
váltotta, s a megkezdett müvet befejezte Kozma 
Mihály esperes és ecclesiai orátor-'), kinek vég- 
rendelete értelmében íiai Gergely és János ^) a 
nagybecsű munkát a kolozsvári unitarium colle- 
giuni levéltárába tették le, hol most is van ^). 
Bágyonuak emiitett három papja egyaránt jeles 
történetbnvár volt '), s emléküknek a kegyelet- 
adójával annyival inkább tartozunk, mert itt, hol 
jótékony életük lefolyt, hol a hazai történelem 
fejlesztésén, oly egymástól örökölt buzgalom és 
ügyszeretettel munkáltak, alig maradt fel látható 
emiékök. Egyedül Uzoni Posztónak találtam meg 
a templom kerítésében levő kökoporsóját, mely- 
nek — sokáig lépcsőnek használtatván — egyik 
fele letöredezett, felirata pedig annyira lekopott, 
hogy csak részben kibetűzhető ; a mennyit kiol- 
vashattam, im ide iktatom : 

A kőkoporsó egyik lapján ez van : 

Uzoni jacet lioc pa Fosztó . . . 

Bagyoniensis erat popul Ara . . . 

Angelus et sacri Mi ... . A Fori . . . 

Circiter hic denos quator et sex vixerat aunos 

Moliter hic jaceat faré viator humo. 

Túlsó lapján: „1778, 22 jan." 

Bágyon, jeles papjai mellett, még egy más 
irót is mutat fel V á r ó I\I i h á 1 y 1) a n, ki igen 
kitűnő ügyvéd volt, s a törvénytudományt né- 
hány jeles munkával gazdagitá. irta az „Tdea 

lat08 miiukát, melynek kézirata, özvegye kezébe men- 
vén, elpusztult. 

') Kinek 176G-ban mint sz.-györgyi papnak meg- 
birálás és folytatás végeit maga adta át. 

'-) Fosztó háromszéki Uzonból származott. Kolozs- 
vártt tanult és tanároskodott. ]7(j0 baii Toroczkón fel- 
szenteltetvén, T.-Sz.-Oyörg}'ie választatott unitárius lel- 
késznek, honnan Bágyonba ment Tözsért felváltani és 
müvét folytatni. Fosztcmak ezen kiviil más 10 munkája 
maradt, többnyire kéziratban ; ezek : 1. Cimtiones. 2. 
.Sz.-Ábrahámi Mili. Eccl. Hist. magyar ford. 3. Egyházi 
beszédek, papi agendák. 4. Disert. Theol. 5. Kenosi 
Bibi. Unit. megbíivitve. il Apla ad inst. C. Wolf Ke- 
mény (nyomtatva). 7. Jesus K.-ról való tollozások. .s. 
Istennek magyar igéje. 9. Az első keresztyének értelme. 
10. Ohr. növi Te.st. 

') Ki 47 évig volt sz.-gericzei és ny.-s/.-lásziói 
unit. lelkész. 

*) líergely sz.-geriezei unit. lelkész, János elübb 
szabédi, később csókfalvi lelkész, atyjuk 1798-ban nov. 
3-án halt el Sz.-Gericzén. Méltó liai atyjuk müvét foly- 
tatva és kiegészítve adták be a kolozsvári unit. colle- 
gium könyvtárába. 

^) A nagy történelmi apparátussal készült s tj iv- 
rétü nagy kötetet tevő jeles munka kéziratban várja 
közreboesáttatását, mire annál méltóbb lenne, mert az 
nemcsak egyház, hanem hazánk történelmével is tüze- 
tesen és okmányi közlésekkel foglalkozik. 

») Láss többet Erd. Tört. adatok IV. kötet. KiO 
— 161. lap. 



actionum Juridicarum" és „Argunientandi" czimtí 
míiveket ; fenniaradt egy Jó Mihály felett tar- 
tott enilékbeszéde is a „veni, vidi et vici" the- 
mára '). Nevezett Mihályon kivül a Váró-csa- 
ládból kitűnt még Váró Gábor, ki 1753-ban 
Aranyosszék országgyűlési képviselője, 17ilO-ben 
pénztárnoka volt. V'áró János, ki 1791-ben, Váró 
Mózes, ki 1842-ben volt országgyűlési képvi- 
selő ; végre Váró Antal, ki 1843-ban választatott 
Aranyosszék alkirálybii'ájává. 

E jelesek mellett, Bágyon Gárda ,\ntalban 
(1568) és Csegezi Mihályban (1642) két főkapi- 
tányt, Balog Tamásban (1610) egy fökirálybirót 
adott Aranyosszéknek. De nem csak jeles lel- 
kész-irói, kitűnő törvénytudósára s jeles had- 
vezetőire lehet büszke Bágyon, hanem hivatkoz- 
liatik hős harczosaira is, kik a szabadság vé- 
delmében dicsőséget aratva, magasra emelek 
szülőfalujoknak nevét ; kik a nemzeti előrehala- 
dást biztosító eszme és szellem vívmányait, mi 
csak a szabadságban lelheti fel életelemét, az 
önfeláldozás nemes harczaiban igyekeztek bizto- 
sítani. Fennebb érintem, hogy a Bukovv nyomán 
járó Siskovics tábornok 1768-ban Bágyon la- 
kóira is ráerőszakolta a fegyvert, s igy találta 
1848 fegyverben annak népét. E helység értel- 
mes, derék székely határőrei fegyvereiket — 
daczára a reactio minden fondorlatainak — a 
haza szent ügyének s alkotmányos szabadságá- 
nak védelmére használták ; sőt éppen Bágyon 
volt azon központ, honnan a hazafias lelkese- 
désnek szent lángja tovább terjedt. Bágyon for- 
radalmi szerepének ismertetésére tehát szüksé- 
ges az eseményeknek rövid átnézetét adnunk. 

Bágyon volt a székely huszárezred máso- 
dik őrnagyi osztálya egyik századának föállo- 
mási helye, hol annak első századosa lakott ; e 
falu népe állitá ki a 3. szakasz 32 huszárját. 
A katonai kormány, melynek hagyományos po- 
litikája Magyarország lenyűgözéíe volt, mindent 
elkövetett arra, hogy a fegyver alá vont szé- 
kelységnél a polgári elem gyűlöletét kifejtse, s 
ez által azok lelkéből a hazaszeretetet, annak 
közügyei iránt minden érdeklődést kiirtson ; a 
gépies engedelmesség oly vak eszközeinek tar- 
totta azokat, hogy az 1848-ki mozgalmak kez- 
detekor a gen.-commando körében hitték, misze- 
rint e véderőt hazaellenes czéljaikra felhasznál- 
niok sikerülend. Azonban csalódtak számításaik- 
ban, mert ha a tisztekből a katonai rideg ne- 
veltetés által ki tudták is a haza iránti lelkese- 
dést ölni, vagy legalább a jobbakat is közö- 
nyössé tenni, az altisztek- és legénységből, kik 
az anyatejjel és léggel szívták magokba a hon 
szerelmét, semminemű terrorizmussal ki nem le- 
hetett pálczázui e nemesebb érzelmeket, sőt 
talán éppen a nagyon is bőkezüleg osztogatott 
25-i)k által tartották azokat fájdalmas éberség- 
ben. — Az aranyosszéki határörök első száza- 
dosa b. Jósika János volt, ki a mozgalmak je- 
lentkezésekor azonnal Bécsbe rándult fel útasi- 



') \áró M. irodalmi működéséről hiss többet ke- 
nosi 'l'özsér János „De tipogr. Unitár, in Tran." czimii 
l'cnu idézett munkája II. rész. 44. lapján. 



tások végett; (le inig ;; oda volt, a haza ellen 
szőtt hálót tauiiliiiáuyoziii, azalatt Arauyosszé- 
ken nagy átalakulás történt, mert a határüröl; 
lelkesebbjei, n tüzlelkü fiatal öimester Szenf- 
györgyi József kezileuiénvezése folytán, Bágyon- 
ban olvasókült alakítottak, melynek részesévé 
lett a vidék polgári értelmisége is ; itt a hír- 
lapokat olvasva, egymással tár.salogva, eüvmást 
kölcsönösen felvilágosítva, megteremték azoii kap- 
'■<»l-Mot, mely a kat(mát a polgárral testvérie- 
Mte, s mindnyáját a haza szeu"t iigvéhez csa- 
tolá; itt jött létre azon szent frigv, melv az 
ébredő nemzeti szellem varázsát kiterjeszté a 
katonákra is, s mely a soldateska rideg kötelé- 
két széttépve, azok szivében a polgári köteles- 
ség azon fönséges érzetét ébreszté fel, melyet 
' többé semmi csel elfojtani nem tudott, s mely 
j a vész perczeiben egész nagvságában lángoJt 
I fel, teremtve azokból, kiket szabadságellenesen 
■ neveltek, hont védő legdicsöbb hősöket. 

Jósika épp akkor tért meg a reactio bécsi 
niiihelycböl hozott sötét terveivel, midőn az ara- 
, uyosszéki század tavaszi gyakorlatra volt Bá- 
í gyonbau egybevonva; beköszöntő beszédében 
hangsúlyozta, hogy a székelység csak Bécsliől 
varhat mindent, hogy az unióból soha sem lesz 
semmi, hogy a magyar kormányzat csak komé- 
dia, s végre, hogy az ámitó hírlapokat ne mer- 
jek olvasni s azoknak hitelt ne adjanak stb. 
Azonban a „hazaárulás" szótárából ' szedett c 1 
szavai terméketlen talajra estek, mert volt, ki a t 
hazaszeretet elvetett s kicsírázott magvaínak j 
életképessége felett őrködjék. Ez Szentgyörgyí | 
volt, ki szakasza 32 huszárát maga elibe híva, 
egyenként szólitá fel, hogy képesek lennének-e 
a reactio e riit hálójába bevonatni magukat s a 
haza közszabadsága ellen küzdeni ? A 32 bá- 
gyoni huszár egyhangúlag kímondá, hogy „soha", 
8 e lelkes vétó a megmentésnek lett palládiu- 
mává. Jósika titkos futárok által kapta utasításait, 
míg a magyar kormány kiáltványait, átiratait a 
postán felfogta ; de a hazafiak sem aludtak, ha- 
nem a bágyoni hnszárságot a hazafias szellem 
áthatotta véderő magvának tekintve, a körül 
csoportosíták Aranyosszék harczképes fiatalsá- 
gát, s Szentgyörgyi, Gál Miklós, Fodor Gábor 
taragó József és Szász Mózes kiszállva Bá' 
gyonban és a szomszéd Kövend, Várfalva, Rákos, 
tsegez és Kéréseden, szervezek a nemzetőrsé- 
get; ezt tették az alsó kerületben Fosztó Ká 
loly, Zudor Károly, Konya István s mások s 
Iliivel a széknek Kövenden jun. l4-én tartott 
Közgyűlése kimondotta : hogy Aranyosszék min- 
ilen IS-ÓŐ éves férfia a nemzetőrségbe belépni 
artozik, rövid időn a rendes huszárokon kívül 
'oOO nemzetőr volt zászló alatt '). Azonban fegy- 
verben nagy hiányt szenvedtek, mert mindössze 
IS csak Fehérvárról kapott 300 szuronyos és a szék 
erliletén begyült 200 vadászfegyver volt rendel- 
kezésre; az ezekkel felfagy vérzettek képeztek 
"Sy •> századból álló nemzetőrzászlóaljat melynek 
Benő Ist. őrnagya ^j, Gál Mik., Magyarí Pál, Szar- 



165 

vádi L., Fosztó Kár., Koronka Laj., b Jósika Pál 
századosai voltak; a többi csak lándzsával levén 
el atva, részint otthon őrködött, részint elszéledett 
s kozUlök sokan, valamint a Zudor Kár. által kö 
vetválasztás (jun. 27.) alkalmával toborzott 80 
onkciites nagy része is Kolozsvárra ment s be- 
állott a honvédek és ottani önkéntesek közé ')• 
Jósika az oláhok mozgalma, IJrbán és Kie 
bel felléptével mind merészebb lett; az olvasó- 
kor lételéről értesülve, katonáinak egyenesen 
! niegtilta az oda való belépést, s ujbóí felfogta 
íNyari Pálnak a reformok tárgvában Aranyos- 
; székhez intézett felszólítását. Szentgyörgvi eljött- 
j nek Ítélte az időt erélyesebb közbeszólásra 
I miert egy vasárnapon a huszárságot, uemzetőr- 
I seget es a vidék értelmiségét a gvakorló térre 
I egybehiván, előadta a gálád játékot, melyet ka 
j pitányuk üz, s felhívta egy erélves nvílatko- 
! zatra Ez elhatároztatván, az egész csapat ro 
j ham-kervénynyel ment Jósikához, kijelentvén 
I hogy ha köztük békében és biztonságban akar 
I maradni, viselje ugy magát, mint becsületes ma- 
I gyár emberhez illő, mert különben fognak mó- 
I dot találni megbüntetésére. 
I A megszeppent kapitány ur némi ígéretet 

j hebegett ; de átlátva, hogy itt leginkább Szent- 
j gyorgyi a jónak kovásza, minden követ mc- 
I mozdított eltávolítására ; s mivel Szentgyörgyi "^a 
baromszékí zászlóaljnak Tordára menetelekor 
1 Jósika ellenrendelete daczára az egész aranyos- 
! széki századot teljes díszben vezette el Ar.'-Po- 
lyáuba a székely testvérek üdvözletére ez in- 
i dókból kivitte Szentgyörgyi Dobrára való átté 
felet; de Szentgyörgyí Kolozsvárra berándulva 
ott több országgyűlési követ közbejárása által 
Puchnernél kieszközölte, hogy az akkor alakult 
Matyas (Kossuth)-huszárokhoz tétetett át -) s Ííív 
nem ő, hanem Jósika, a rosznak e kovásza távozoU, 
mert átlátván az aranyosszékíek hazafiasságávaí 
szemben helyzete tarthatatlanságát, egy éjjel 
megszökött Bágyonból, s átment az ellenhez, 
hogy később egyikévé legyen azon muszka veze- 
tőknek, kiknek emléke "már is az utókor és a 
történelem utálatával találkozik '■'). 

Távoztával a hazafi szellem azonnal felsza- 
lindult bilincseiből, a .század parancsnokságát 
Banmgarfeu József másod százados vette át, s ő 
valamint többi tiszttársai: mint b. Bánffi János-*) 
és Csulak Dávid főhadnagyok, Zouda Lajos al- 
hadnagy, határozottan a magyar ügy mellett nyi- 
latkoztak. E peruztől fogva Arauyosszék huszá 
rai ott voltak mindenütt a haza harczaiban, s 
miud végig ré.sztvett«k annnk vészes, de annál 
dicsteljesebb védelmében. 

Midőn Berzenczei a belszékelvföld 



népét 



ketti 



"■) Segéde kocsárdi Demeter Zsigmond volt. 



') i/ásd „Közlöny- 92. számát. 

•') Ormestertársa, Kenderesi Istvánnal, hol mind- 

csakhamar tisztté lett. 

') Jósika János vezette a tömösi szorosnál betört 
Liulers hadtestét; midőn e szorosnak Leonidása a l", 
sebből vérző Kis Sándor félholtau muszka fo-ságlia 
esett, Jósika kdszőnté. de Kis egybeszedve minden ere- 
jét, ranvalt : „Vissza hazaáruló, jelenléteddel ne szent- 
ségtelenítsd a hazafi végperczeit. " 

*) Bánffi János nemsokára a 13. honvéd zászliiali- 
hoz tétetett át, s egyikévé lett a haza legkiválóbb hő- 
seinek. 



166 



Aova-fívlva classicus terére e^ybelnvui, s a nmi- 
d^n oUlahól luc^taauidütt haza védelmére feszc. 
litani leindult, Kolozsvárt, Szentgyorgyit bi/.U 
mei;-, hogy Arauyosszéket a részvételre elszo- 
£ Jakab Elek, Urházy György s még ket 
.„ás Kos8Uth-hus/.árral ment Bágyouba e n.egb - 
/atását végrebaita.uló. bol nem volt 8zük^ég lel- 
tet uu^y sz'moklatoklat(a.ra, mert Aranyos- 
t/ék bazaíias népe kész volt tömegesen megje- 
lenni a testvéresUlés és honvédelem e nagyszerű 
Vi-vünnepén; de ezalatt okt. és uov.-ben felme- 
nuSaz oláhok által fenyegetett Enyed vesze- 
d.lmeztetése, Aranyosszéknek szervezett vedcreje, 

, ,-endes huszárok, a 3. 4., 5. ««°f,'^*"7ir íívér ' 
vádi L., b. Jósika P. és Gál Miklós alatt esGyéies- 
Eaevbegv nen.zetörsége odasietett a legközelebbi 
vészheU-ére; s igv Szentgyörgv.ekkel csak kül- 
dötteik mentek el a nemzetgyűlésre - K. ducVt ^ 
leirásásánál (e kötet 47-48. lapján), mai tai 
!.' aítam a hösies.ég azon csodás műveleteit, mi- 
dőn a küldöttséget fedező 12 huszár esy egész 
oláh táboron át nyitott utat Aranyosszek kesz.é 
„ének a nemzet szine előtti kijelentésére. 
" Mig ezek ezer vész közt megvitték a haza- 
tiság frigyéhez való csatlakozás hírét, addig Ara- 
uyosszék védereje már foganatositá az ebből eredő 
kötelezettségeket, s a csombordi, n-Iaki cseszU^j 
.z.-királyi és krakkói csatákban I elvettek a hosse 
avatásnak vérkeresztségét^). A 7«^''-^,^. f \ f^^ ;" 
vesztés hirére Enyed feladása kolozsvaitt kimon- 
datván, az ar.-széki huszárok és a gyeres-egeibeg} i 
véderő Kolozsvárra rendeltetett, mikor Arany.,.- 
s.ék nemzetörségének egy része is önkéntelen 
csatlakozott, mig másoké a honvedeldiez lep ek 
•U s ugY ezek, mint az aranyosszeki huszár s/.a- 
'za'd, résztvettek a szamos-ujvari és szamosíalvi 
csatákban; Kolozsvár feladása utaii pedig Cs 
csara vonultak, s azok közt harczoltak, k k Bem 
vezénvlete alatt, épp oly gyorsan visszahódtak 
Sdélvt, mint a hogy azt a korább, vezenyoK, , 
képtelenségök miatt, feladták volt. Ezen nagy- , 
szerű s eredményeiben banmlatos hadjárat vé- 
szeiben és dicsőségében nem kis része van ay. 
aranyosszéki nemzetőrök és huszároknak, az utob- | 
biak főleg a börvény-nagyalmási csatában lü.- 
ték ki maaokat, hol hős vezérük, a mar előbb oi- 
na.'V!ivá,ekkorezredessélettBaumgarteuJ.,husza- 

raiuak fényes rohama közt látva, hogy egy ujou^;|^ 
honvédzászlóalj bomladozik lováról eszalva 
élükre állott, s azokat győzelemre vezette ; de ö 
maga egy lövés által lábán megsebesülve, szolga- 
latképtelenné lett s igy huszárait ^^ ^^^^ 
Dávid vezényelte s vezette Bemnek Eideljt 
„,e^tisztitó s azután az orosz invasiova szem- 
ben folytatott példátlanul nagyszerű küzdel 
meilien ^). 

•) Az avanyossz^4d hus^.árok füleg a szentkirályi 
csafiliau nagyon líitüntették magokat. „,r,.;;t 

^ FkkSi K'pett át a honvédekhez a nemzetü ok 
l<,.,U llSy^i Pál, Kovács Kár., Szarvadi Lajos, Leta. 
1 aius, Ballá Domokos s sok mások. 
' •' 3) Ki kell itt emelnem Mojan kapitányt, k bai 
nemzetiségére nézve oláh volt, -^rt a ha.a vész b^^ 
qyaliadsáeának ota mázasában a leglelkeseope i nc'i. 
részt selyike volt a magyar hadsereg legkitűnőbb ho- 
seinek. 



Aranyosszék vedcreje tehát távol harcztére- 
ken aratott babérokat, s igy a szék védtelen 
volt akkor, midőn Griitze Felvincz feldúlasa 
után (1848. nov. 13-án) a létomvölgyi Körtve- 
lyesuél ütött tábort s egész Aranyosszeket tel- 
yincz sorsával fenyegette, ha rögtön meg nem 
hódol. A helyzet nagyon válságos volt, mert 
Aranyosszéket' nemcsak Griitze 10,0UU olália 
haucm a havas felől még egy másik nagyobb 
tábor az Enyed felöl nvoinuló Losenau es a 
Vá'^árhely felől előtörő Gedeon is fenyegette; 
azért Dindár Antal, Aranyosszék fökirálybiraja, 
Kövenden ei:ybehiván a szék közgyűlését s elő- 
terjesztvén a széket minden oldalról fenyegető 
veszélyt a kinyert felhatalmazás alapján Gratze- 
vel, Jánk és Mogával pacificált oly feltételek alatt 
hogy Aranyosszék a fegyvereket kiszolgáltassa; 
ellenben azok eskü alatt biztositák, hogy a szék 
területén senkinek sem személye, sem vagyona 
érintve nem lesz. De itt is - mint Erdélyben min- 
denütt - megtörtént a gyávák hitszegésenek 
azon undok vétke, hogy a mint a tegyverek ki 
lett«k szolgáltatva, s többé az ellentállastól nem 
féltek a kölcsönös szerződés azonnal meg lett 
sze"ve s éppen Griitzenek a tordai berekben 
táborzó hadser^e volt az, a mely a két Szent- 
Mihályfalvát megrohanta, kirabolta s sokak le- 
1 gyilkolása után felgyújtotta. Innen az olahok 
Sinfalvára mentek, s mintha a békét kötő IJni- 
1 dár könnyeiihivöségét kigúnyolni akarták volna, 
; udvarát kirabolták, felgyújtották s önmaga es 
■ családja is csak gyors menekülés által ment- 
hette meg magát '). E sors érte volna Aranyos